PEDAGÓGIAI TERVEZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

TANÁRKÉPZŐ ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR Neveléstudományi Tanszék

PEDAGÓGIAI TERVEZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS Dr. Kotschy Andrásné

Késztette: Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó MA tanári A dolgozat felépítése 1. A szakirodalom feldolgozása 1.1 Az oktatás célja 1.2 A pedagógiai értékelés 1.3 Az oktatási folyamat tervezésének szempontjai és menete

2. A tervezőtevékenység gyakorlata 2.1 Könyvtárhasználat tervezése az iskola makrótantervébe 2.2 Könyv- és könyvtárhasználat tematikus tervezése 1-4. évfolyamon 2.3 A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek spirálisan bővülő tematikus terve 2.4 Értékelés mesefa segítségével 1–4. évfolyamon

Az oktatás célja Az oktatás céljai a tanulók személyiségfejlődésében bekövetkezett tervezett változások, amelyek a tanítási-tanulási folyamat eredményeként valósulnak meg a korszerű műveltségfelfogást reprezentáló művelődési anyag feldolgozása során. Az oktatásnak a tanulók személyiségfejlődését, azaz nevelését kell szolgálnia, az oktatási cél egyben nevelési cél is. Oktatáspolitikai, elméleti munkákban az oktatás és nevelés fogalmát gyakran elválasztják egymástól. E mögött a megoldás mögött történelmi-politikai és pedagógiai okokat egyaránt találunk. Manapság az oktatás nevelő hatását gyakran csak a személyiség intellektuális fejlesztésében látják. Az oktatási célok osztályozása Benjamin S. Bloom és munkatársai a személyiségfejlesztés három területét emelték ki, és ezekre készítették el célrendszerüket. Nevezetesen, a 1. kognitív (értelmi); 2. affektív (érzelmi-akarati); 3. pszichomotoros (mozgásos) fejlesztésre. Az osztályozás elméleti alapja a taxonómia elvén alapul. A taxonómia olyan osztályozási rendszer, amelyben az események, jelenségek, tárgyak vagy célok egymásutánját egységes elv határozza meg. A pedagógiában ez a belső rendező elv általában a kumulatív hierarchia, ami azt jelenti, hogy az egymás fölé rendelt célok, jelenségek (osztályok) mindig magukban foglalják az alacsonyabb szintűeket. 1. Az értelmi fejlődés szintjei ISMERET SZINTJE: az emlékezésre, felismerésre, felidézésre építő tények, információk, fogalmak, törvények, szabályok, elméletek, rendszerek ismerete. MEGISMERÉS SZINTJE: összefüggések értelmezését, saját szavakkal történő leírást jelent (összefoglalás készítése, táblázatba rendezése, tételhez példák keresése, szabályok saját szavakkal való leírása, bizonyos jelenségek definiálása, szimbólumok, ábrák, rajzok és nyelv egymásba transzformálása). ALKALMAZÁS SZINTJE: a probléma felismerése, a megoldás keresése és a megoldás végrehajtása (terminológiák, szimbólumok használata, matematikai kijelentések alkalmazásai, rutinfeladatok megoldása, algoritmusok alkalmazása, manuális készségek birtoklása). ANALÍZIS SZINTJE: az elemző gondolkodáson kívül magyarázatokat is tartalmaz, tehát összehasonlító és értékelő részei is vannak. Az analízis szintjének feladatai három részre oszthatók. a) Fel kell tárni, hogy egy komplex folyamat vagy jelenség elemei hogyan állnak össze egységes egésszé. b) Meg kell ítélni, hogy az elemek együttműködése logikusan következik-e a folyamat vagy jelenség struktúrájából. c) Meg kell fogalmazni a működés mögött álló motivációkat. SZINTÉZIS SZINTJE: új eredmény létrehozása (összetevői a tervezés, kivitelezés és az eredmények értékelése). ÉRTÉKELÉS SZINTJE: a különböző véleményalkotás és ítélkezés.

nézetek

összevetése,

elemzése,

azaz

önálló

2

2. Az érzelmi-akarati fejlesztés szintjei ODAFIGYELÉS SZINTJE: nyitottság a különböző külső hatások, értékek befogadására (a matematika iránti érdeklődés, motiváltság). REAGÁLÁS SZINTJE: aktív válasz, együttműködési készség egy külső hatásra (a matematikához való hozzáállás). ÉRTÉKELÉS SZINTJE: értékek befogadása, egyes értékek preferálása, ítélkezés (a matematika értékelése tiszta, illetve alkalmazott tudományként). ORGANIZÁCIÓ SZINTJE: értékrend kialakítása. AZ ÉRTÉKRENDET TÜKRÖZŐ VISELKEDÉS cselekvés harmóniájának megteremtése.

SZINTJE:

A jellem kialakulása, az értékrend és a

Időszakonként célszerű felmérést végezni az affektív tényezők vizsgálatára. 3. A pszichomotoros képességek fejlesztésének szintjei UTÁNZÁS SZINTJE: mozgások másolása. MANIPULÁLÁS SZINTJE: mozgáskorrekciók kiküszöbölése, mozgási sebesség növelése.

végrehajtása,

felesleges

mozdulatok

ARTIKULÁCIÓ SZINTJE: mozgáskoordináció kialakulása, hasonló mozgások szimultán és egymást követő végzése. AUTOMATIZÁCIÓ szétválása.

SZINTJE:

mozgások automatikus végrehajtása, rutin és spontaneitás

A konkrét cselekvések, műveletek főleg az alsóbb évfolyamokon dominálnak. 4. Az általános célok konkretizálása A hagyományos célmeghatározások gyakran túlságosan általánosak. A pontos és mérhető cél három elemből áll: 1. A tanulói tevékenység olyan leírásából, amely egy külső szemlélő számára is e egyértelműen megfigyelhető, értékelhető. tudni

érteni

felfogni

megérezni

megragadni

írni

tervezni

értékelni

kiválasztani azonosítani Az első oszlop igéi bizonytalan célmegjelölést tartalmaznak. A második oszlop igéi világosabban utalnak az elvárt viselkedésre, illetve arra a tevékenységre, amelynek sikeres elvégzése bizonyíthatja a követelmények teljesítését. Az ilyen célokat nevezzük viselkedési- vagy operacionalizált céloknak. 2. Azoknak a feltételeknek a leírásából (időtartam, eszközhasználat), amelyek közt a célzott tevékenység megvalósul. 3. Az értékelés minimumszintjének meghatározásából.

3

A pedagógiai értékelés „Az értékelés híd a tanítás és tanulás között.” (Birenbaum) Az értékelés az a folyamat, amelyben szisztematikusan vizsgáljuk, vagy megítéljük valamilyen jelenségnek, eseménynek vagy tárgynak az értékét. Az utóbbi években szerepe megnőtt nagy mértékben megnőtt, mivel meg kell felelni a munkaerőpiac elvárásainak. CÉLJA:

érték-megállapítás Visszacsatolás Minőségjavítás

TÍPUSAI: *Lágy-kemény *Külső-belső *Diagnosztizálóformatív-szummatív *Kritériumhoz-normáhozstandardhoz visz.

tartalmi fogalmi KÖVETELMÉNY: érvényesség megbízhatóság objektivitás PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS FUNKCIÓJA: minősítés motiválás szelekció pályaorientáció Eredményesség

Szintje: országos regionális helyi iskolai csoport , egyén Pedagógiai hozzáadott érték

Hatékonyság

SES Diagnosztikai értékelés (helyzetfeltáró) célja: az előzetes tudás, a tanulói hozzáállás megállapítása. A tervezéskor, a döntéshozatalban segít. Formatív értékelés (fejlesztő) célja: a hibák, nehézségek feltárása nyomán a javítás, pótlás, differenciálás. Ez az oktatási folyamat közben fordulnak elő, és itt lehetségesek az nevelő célzatú osztályzatok. Lezáró – minősítő értékelés (szummatív) célja: az egész folyamatról, tanulókról egy globális képet nyerni. Az oktatási folyamat lezárásaként alkalmazzák, és ekkor szükséges az egyértelmű minősítés.

4

Az értékelés folyamata Funkciójának tisztázása, rögzítése Az értékelés tervezése

Célok, követelmények megfogalmazása a tantervek, pedagógiai program alapján

Az információgyűjtés módszereinek, eszközeinek kiválasztása, kifejlesztése Információgyűjtés adatgyűjtés

Ellenőrzés

Mennyiségi értelmezés: osztályzat, pontszámok, stb. Az információk elemzése, értelmezése Minőségi értelmezés: szöveges, metakommunikatív jutalom Minősítések, döntések megfogalmazása

Szöveges értékelés: leginkább alkalmas arra, hogy differenciált, személyes hangú és fejlesztő javaslatokat is megfogalmazó értékelést nyújtson a tanulóról, viszont a legtöbb munkát igényli. A jó értékelés tehát olyan differenciált megerősítés, amely a teljesítmény mellett az előrehaladást is minősíti és kijelöli a továbbtanulás útját. Megerősítés: egy választ követő bármilyen esemény, amely növeli annak a valószínűségét, hogy a válasz újra megjelenik, amikor újra hasznos helyzet áll fenn. Sokféle formája lehet, akár szóban, írásban, vagy non-verbális úton. (mosoly, bólintás) Lényeges, hogy a teljesítmény és a megerősítés között ne teljes el túl sok idő. A megerősítés, amely lehet pozitív (dicséret) és lehet negatív (elmarasztalás) egyik legtöbb vitát kiváltó formája az osztályozás. Osztályozás: ha ez az egyedüli formája az értékelésnek, akkor azt eredményezheti, hogy a tanulók többet szoronganak az iskolában, ezáltal a teljesítményük és a tanulási kedvük csökken. Céljukká nem a tudás, hanem maga az osztályzat válik. Pygmalion effektus: Az a jelenség, hogy ha valakitől eleve jó teljesítményt várunk el, akkor ez az elvárás tudatos és nem tudatos módon közvetítődik is. Következtében pedig az illető valóban képes lesz megfelelni ennek, vagyis jó teljesítményt nyújthat.

5

Az oktatási folyamat tervezésének szempontjai és menete Tanítás-tanulás tervezése: az oktatási folyamat legelső, szinte láthatatlan lépései a tanár elképzelései, célkitűzései munkájáról, majd ezeknek a gondolatoknak szakszerű, logikus, rendbe rendezése, vagy a tanítás-tanulás tervezése. A tervezésben segítséget nyújtó kiindulási pont a tanterv, amely olyan pedagógiai dokumentum, melyben a tanulásszervezés legfontosabb kategóriái szerepelnek. Ezt figyelembe véve készíti el a pedagógus először az egész tanév tervét, a tanmenetet. A tanmenetnél részletesebb és tartalmasabb is, amikor már meghatározott témákra bontjuk a tananyagot, tematikus tervet készítünk. A tematikus terv kb. 4-8 óra (1-2 hét) anyagát foglalja egységbe, az erre való felkészülést biztosítja. A tematikus tervezés során már a pedagógus rendelkezik a szükséges információk döntő részével, tudja, hogy az előző tananyagrészeknél milyen eredményeket ért el, milyen tudásra számíthat és mit kell pótolnia, vagy melyek azok a problematikus pontok, amelyekre nagyobb hangsúlyt kell fektetnie.

tartalmi elemzés

logikai elemzés A feltárt tartalmi elemeket eredményesen tanítható és tanulható struktúrában kell elrendezni. Meg kell határozni a téma helyét is a tananyag rendszerében (mire épül, mit készít elő).

6

Gyakorlat – Könyvtárhasználat tervezése az iskola makrótantervébe A könyvtárhasználat alapvető célja, hogy oktatásának során a tanulók olyan eszköztudást sajátítsanak el, melyet a teljes tanulási folyamatban és azon túl is bármely ismeretszerző és feldolgozó tevékenységük során alkalmazni tudnak. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK (KERETTANTERV) A könyvtárhasználattan a kerettanterv egészét átszövi. A forrásalapú ismeretszerzésre vonatkozó ismeretek megjelennek a közös követelményekben, az informatika és a szaktárgyak alapvető követelményrendszerébe építve. KÖNYVTÁRHASZNÁLATTAN   

Közös követelmények Szaktárgyak óráin + Magyar –Informatika Tanítási órán kívüli egyéb tevékenységek

AZ ISMERETKÖR JELLEGZETESSÉGE 1. Egyik eleme egy világosan elkülöníthető alapozó ismeret-együttes, amely a könyvtárra mint információtároló és szolgáltató egységre, a dokumentumokra mint forrásokra és az elérésüket biztosító tájékoztató eszközökre vonatkozik. Olyan tartalomtudásról van itt szó, amely nélkül az önálló ismeretszerzés nem lehet hatékony. 2. A másik elem a fellelt információ feldolgozása ezt a szellemi munka technikája elnevezés foglalja össze. A kerettantervekben a könyvtárhasználati ismeretkörnek ez a része a magyar nyelven belül jelenik meg. Az információ megjelenési formája általában természetes nyelvű szöveg, amelyből csak megfelelő szövegértelmező, illetve -feldolgozó képességgel tud a tanuló ismereteket szerezni. Akár grammatizáló, akár kommunikáció-központú anyanyelvi oktatás valósul meg, a szöveg - mint alapvető nyelvi egység - megjelenik a tananyagban. Sokoldalú vizsgálata, ismerete vezet el az önálló információ-feldolgozáshoz, ahhoz a képességhez, hogy a szóbeli vagy írásbeli közlések valamely problémának megfeleltetett lényegét felismerjük, kiemeljük, saját szempontjaink szerint rendszerezzük és új közlést hozzunk létre, tehát az információt saját tudásunkká transzformáljuk. Ebben az értelemben oktatása során a tanulás tanítása valósul meg. A megtanított ismeretek rendszeres alkalmazás, gyakorlás útján válnak élővé, s így lesz a tantárgy is tantárgyközivé. A tananyag alapozó jellegű, elsajátítása során eszközzé alakul, lehetővé teszi bármely tantárgy aktív elsajátítását, ha az azokat tanító kollégák tudnak tanulóiknak erről a képességéről és alkalmazzák tantárgyuk tanítása során. Ilyen értelemben a könyvtárhasználat tanítása tantárgyközi feladat is, megvalósul benne a kommunikációs kultúra fejlesztése és a tanulás tanítása egyaránt. A TANANYAG SZERKEZETE: Spirális szerkezetű ismeretek: 1. A könyvtárak általános rendje. 2. Dokumentumismeret. 3. Kézikönyv használata. Lineáris szerkezetű ismeretek: 1. Viselkedés a könyvtárban. Könyvek csoportosítása tartalom és funkció szerint. 2. Könyvtárhasználati szabályok. A könyv szerkezete és tartalma. 3. A könyvtári állomány raktári rendje. Betűrend. Dokumentumtípusok 4. Lakóhelyi gyermekkönyvtár. Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok. 5. Raktári rend. Dokumentumtípusok. Segédkönyvek. 6. Betűrendes leíró katalógus. 7. Kézikönyvtár. 8. Információkereső nyelvek. ÓRASZÁM 1-4. ÉVFOLYAMON: Magyar nyelv és irodalom= 4 + 4 + 4 +6= 14 magyar (minimum) 7

Könyv- és könyvtárhasználat tematikus tervezése 1–4. évfolyamon ÉVFOLYAM 1. VÁLTOZAT(minimum) 1. 2. 3. 4. Kerettanterv + helyi tanterv óraszám (magyar órákból) 4 óra 4 óra 4 óra 6 óra 1-4 ÉVFOLYAMON ÖSSZESEN: 18 ÓRA 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam

4. évfolyam

Célok A tanulók könyvtárlátogatás alkalmával szerezzenek élményeket. Ismerjék meg a helyes könyvtári viselkedés szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat a könyvtárban elhelyezett gyermekkönyvek csoportosításáról. Tartalma 1. Ismerkedés a könyvtárral, beiratkozás, a könyvtár sajátosságai =1 óra 2. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai, őrjegy használata= 1 óra 3. A gyermekkönyvek csoportosítása, válogatása. Ismerkedés a gyermekújságokkal. A szövegekben a kép és a szöveg együttes ismerete= 2 óra

Sajátítsák el a tanulók a könyvtárhasználat rendjét. Ismerjék meg a betűrend szerepét a könyvtári rendben. Alakuljon ki bennük az olvasás szeretete, a könyvek védelme iránti igény. Ismerjék meg a könyv főbb részeit, tudják megállapítani a könyv szerzőjét és címét, tudják használni a tartalomjegyzéket. Legyenek képesek (segítséggel) használni a gyermeklexikont. Tartalma 1. A könyvtár sajátosságai, a könyvtárhasználat rendje, a könyvtárhasználat alapvető szabályai= 1 óra 2. A könyv adatai, tartalmi, formai elemei (szerző, cím, kötéstábla, számozott oldal)= 1 óra 3. Gyermeklexikon, szócikk, gyermekújság használata= 2 óra

A tanulók bővítsék további ismereteiket a könyvtárban elhelyezett dokumentumok rendjéről. A betűrend segítségével találják meg a szabadpolcon a gyermekeknek szóló könyveket. Ismerjék meg a gyermekek részére szerkesztett sorozatokat, tudják, hogy tanulmányaik során melyeket (hol) hasznosíthatják. Rendszeresen használják a helyesírási szótárt. Tartalma 1. Rend a könyvtárban, a könyvtár főbb része, a könyvek csoportosítása tartalmuk szerint, sorozatok= 2 óra 2. A lexikonok és szótárak jellemzői, használatuk= 2 óra

Szerezzenek élményeket a tanulók a lakóhelyi gyermekkönyvtárban. Szerezzenek tapasztalatokat a nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok köréről. Ismerjék meg a legfontosabb gyermekeknek szóló kézikönyveket (segédkönyveket) Szerkezeti jellemzőinek ismerete alapján legyenek képesek a tanulók, a feltett kérdésekre adandó válasz megkeresésére, lényegkiemelésre. Tartalma 1. Látogatás a lakóhelyi gyermekkönyvtárban = 1 óra 2. Gyermekfolyóiratok, gyermekrovat= 1 óra 3. Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok köre az iskolai könyvtárban= 1 óra 4. Gyermekeknek készült segédkönyvek= 2 óra 5. Ismerkedés a könyvtári tájékoztató eszközökkel – katalóguscédula, a katalógusok szerepe a könyvek és egyéb információhordozók keresésében= 1 óra

8

ÉVFOLYAM 2. VÁLTOZAT 1. 2. 3. 4. Kerettanterv + helyi tanterv óraszám (magyar órákból) 5 óra 5 óra 6 óra 8 óra 1-4 ÉVFOLYAMON ÖSSZESEN: 24 ÓRA 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Célok A könyvtár légkörA könyvtár tereiben A könyvtár tereiben Legyenek ismeretei az ének, hangulatának való tájékozódás kéalapvető kézikönyvekvaló tájékozódás. megszerettetése, a pességének kialakíről és azok használaA könyvek szerkebeiratkozás feltételeitása: állományrészek táról. zetében tudjanak nek, a könyvtárban megkülönböztetése eligazodni, ismerjék Ismeretközlő könyvekvaló viselkedés alap(szépirodalom - ismemeg a könyvek ből és folyóiratokból szabályainak megisretközlő irodalom jellemző adatait (cím, segítséggel tudjon inkézikönyvek). Legyemerése. formációkat gyűjteni, s szerző, kiadó) nek ismeretei a Barátkozás a könyezeknek a felhaszIsmerjenek meg nékönyvtár raktári vekkel, élményszernálásával beszámolót hány gyermekfolyórendjéről. zés, pozitív attitűd készíteni. iratot. A dokumentumokról kialakítása. Tudja, hogy a könyvTartalma szóló információk tárak nem csak nyomTartalma 1. Tájékozódás a gyűjtése, lejegyzési tatott dokumentumo1. Könyvtárlátogatás, könyvtári állomány módjainak megismekat gyűjtenek. Ismerbeiratkozás, viselkerendjében: kölcsörése. jen meg más infordés a könyvtárban= 1 nözhető és nem kölIsmerje meg a legfonmációhordozókat és óra csönözhető könyvek tosabb lexikonokat és azok használatát. 2. Mesekönyvek, képes= 1 óra szótárakat, s tudja Ismerje meg a katalókönyvek és ismeret2. A könyv részei: ezeket segítséggel guscédula adatait. terjesztő könyvek nékönyvborító, gerinc, használni. Tartalma zegetése, beszélgecímlap adatai, a tarA lakóhely más könyv- 1. Tudja használni segíttés a képekről, éltalomjegyzék hasztárainak megismeményszerzés. A nálata= 1 óra séggel a szótárakat és rése. könyvekkel való heáltalános lexikonokat. 3. A gyermeklexikon Tartalma lyes bánásmód kialaTudja, hogy melyik mihasználata: szócikk kítása: lapozás, tisz1. A könyvek csoportolyen információk szerés címszó. A keresés taság= 2 óra sítása tartalmuk szezésére alkalmas= 1 ó. gyakorlása= 2 óra 3. Ismerkedés a gyerrint, raktári rend, ke2. Ismerjen meg szakle4. Gyermekfolyóiratok a meklexikonnal és a resés a könyvtár polxikonokat, illetve encikkönyvtárban. Cikkek betűrenddel= 2 óra cain= 2 óra lopédiákat. Ismerje ajánlása saját olvas2. A dokumentumokat meg, hogyan lehet kemányélmény alapazonosító adatok keresni az enciklopédiján= 1 óra resése, lejegyzésük ákban, mennyiben más jellegű kézikönyv, módjai, könyvajánlás mint a lexikonok. Mikor = 1 óra célszerű az egyik, s 3. Szótárak és általános mikor a másik használexikonok megismelata= 3 óra rése, használata se3. Próbáljon meg segítgítséggel= 2 óra séggel ismeretközlő 4. Könyvtárlátogatás a művekből és folyólakóhely más könyviratokból megadott táraiban= 1 óra témához információkat gyűjteni, s beszámolót készíteni. Törekedjen az információforrások legfontosabb adatainak lejegyzésére= 2 óra 4. Ismerje meg a nem nyomtatott dokumentumokat, s azok használatát is= 1 óra 5. Ismerje a kat. cédula adatait =1 óra

9

ÉVFOLYAM 3. VÁLTOZAT 1. 2. 3. 4. Kerettanterv + helyi tanterv óraszám (magyar órákból) 6 óra 6 óra 6 óra 8 óra 1-4 ÉVFOLYAMON ÖSSZESEN: 26 ÓRA 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam

4. évfolyam

Célok A könyvtár légkörének, hangulatának megszerettetése, a beiratkozás feltételeinek, a könyvtárban való viselkedés alapszabályainak megismerése. Barátkozás, élményszerzés, pozitív attitűd kialakítása. Információkeresési technikák megalapozása. Tartalma 1. Könyvtárlátogatás,

1. Tájékozódás a könyv-

beiratkozás, viselkedés szabályok tanulása= 2 óra 2. Mesekönyvek, képeskönyvek és ismeretterjesztő könyvek nézegetése, beszélgetés a képekről, élményszerzés. A könyvekkel való helyes bánásmód kialakítása: lapozás, tisztaság= 2 óra 3. Ismerkedés a gyermeklexikonnal és a betűrenddel= 2 óra

tári állomány rendjében: kölcsönözhető és nem kölcsönözhető könyvek= 1 óra 2. A könyv részei: könyvborító, gerinc, címlap adatai, a tartalomjegyzék használata= 2 óra 3. A gyermeklexikon használata: szócikk és címszó. A keresés gyakorlása= 2 óra 4. Gyermekfolyóiratok a könyvtárban. Cikkek ajánlása saját olvasmányélmény alapján= 1 óra

1. A könyv évezredes 2.

3.

4.

5.

útja= 1 óra A könyvek csoportosítása tartalmuk szerint, raktári rend, keresés a könyvtár polcain= 2 óra A dokumentumokat azonosító adatok keresése, lejegyzésük módjai, könyvajánlás= 1 óra Szótárak és általános lexikonok megismerése, használata segítséggel= 2 óra Könyvtárlátogatás a lakóhely más könyvtáraiban= 1 óra

1. Tudja használni segít-

2.

3.

4.

5.

séggel a szótárakat és általános lexikonokat. Tudja, hogy melyik milyen információk szerzésére alkalmas= 1 óra Ismerjen meg szaklexikonokat, illetve enciklopédiákat. Ismerje meg, hogyan lehet keresni az enciklopédiákban, mennyiben más jellegű kézikönyv, mint a lexikonok. Mikor célszerű az egyik, s mikor a másik használata= 3 óra Próbáljon meg segítséggel ismeretközlő művekből és folyóiratokból megadott témához információkat gyűjteni, s beszámolót készíteni. Törekedjen az információforrások legfontosabb adatainak lejegyzésére = 2 óra Ismerje meg a könyvtárakban található nem nyomtatott dokumentumokat, s azok használatát is= 1 óra Ismerje meg a katalóguscédula adatait= 1 óra

10

A KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK SPIRÁLISAN BŐVÜLŐ TEMATIKUS TERVE

AZ 1. ÉVFOLYAM KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI TEMATIKA ÉS ÚTMUTATÓ 1. A KÖNYVTÁRAK ÁLTALÁNOS RENDJE TÉMA

A KÖNYVTÁRBAN

ISMERETANYAG  A könyvtár fogalma.  A könyvtár terei.  A könyvtáros és a gyerekek

TEVÉKENYSÉG  Látogatás az iskolai könyvtárba.

közti kapcsolat.  Viselkedési szabályok a könyvtárban.  Az iskolai könyvtár feladatai.

SZEMLÉLTETÉS  Könyvtári környezet.  A könyvtár bemutatása  Viselkedési szabályok

megbeszélése

 Az iskolai könyvtár dokumentumai.

BEIRATKOZÁS

 A beiratkozás szabályai.  Az olvasójegy fogalma, adatai,

szerepe a kölcsönzésben.

KÖLCSÖNZÉS

 A kölcsönzés folyamata és

szabályai.  Az őrjegy fogalma.

2. DOKUMENTUMISMERET A KÖNYVTÁRBAN TALÁLHATÓ DOKUMENTUMTÍPUSOK

KÖNYVTÁRI KÖNYVEK

 Dokumentumtípusok: könyv,

folyóirat, hanglemez, kazetta, DVD, CD-rom, számítógépes oktatóprogramok.  Kölcsönözhető könyvek.

 Hogyan iratkozzunk be a

könyvtárba?  Csoportos beiratkozás.  Hogyan kölcsönzünk könyveket?  Őrjegy készítése.

 Könyvtári környezet.  Könyv- és könyvtárhasználati

lapok használata.  Könyvtári környezet.  Kölcsönzési szabályok –

szimulációs játék

 Mesehallgatás.  Gyerekeknek szóló rajz- és

KAPCSOLATOK  A gyerekek egyéni tapasztalatai  Könyvek összehasonlítása az

otthoni és könyvesbolti könyvek funkciói között.  A könyvtárhasználat alapvető szabályai  MESEFA  Tudáspróba  Könyv- és könyvtárhasználati

lapok  MESEFA  Tudáspróba  Kommunikáció  Könyv- és könyvtárhasználati

lapok

 Őrjegyek.

 MESEFA  Őrjegy tervezése

 Könyvtári környezet.

 Olvasóvá nevelés.

 Könyvtári környezet.  A mesepolc bemutatása.

 „Legkedvesebb meséim” –

bábfilmek megtekintése.  Zenehallgatás.  Keresés megadott szempont

alapján (mesék, versek, regények).

írásbeli feladat.  Az olvasókönyv meséi.

3. KÉZIKÖNYV HASZNÁLATA  A lexikon, a címszó fogalma. LEXIKONHASZNÁLAT  A betűrend szerepe a lexikon-

használatban.

 Betűrendbe sorolás.  Fogalomalkotás.

 Az abc.  Gyermeklexi-konok:: Ablak-

zsiráf, Móra lexikon, Szókincstár.

 Tanórán használt

gyermeklexikonok.  Könyv- és könyvtárhasználati

lapok.  MESEFA.

12

A 2. ÉVFOLYAM KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI TEMATIKA ÉS ÚTMUTATÓ 1. A KÖNYVTÁRAK ÁLTALÁNOS RENDJE TÉMA

A KÖNYVTÁRBAN

ISMERETANYAG  A könyvtár szolgáltatásai.  Az olvasóterem fogalma.

TEVÉKENYSÉG  Milyen részei vannak a

könyvtárnak?  Az olvasóterem dokumentumai.

SZEMLÉLTETÉS  Könyvtári környezet.  Gyermekfolyóiratok

böngészése.

KAPCSOLATOK  Olvasóvá nevelés  Könyv- és könyvtárhasználati

lapok

2. DOKUMENTUMISMERET BETŰREND A KÖNYVTÁRBAN A KÖNYV ÍRÓJA ÉS CÍME

 Magyar abc  Könyvtári betűrend.

 A betűrend szerepe a könyvtári

 A szerző és cím fogalma

 A könyv szerzőjének és címének

könyvek elhelyezésében megállapítása a címoldal alapján.  Kikölcsönzött könyvek helye a polcon.

KÖNYVKIADÓK, KÖNYVKIADÁS

 A kiadó és könyvkiadás

fogalma.  A kiadás évének fontossága.

AZ ILLUSZTRÁTOR ÉS AZ ILLUSZTRÁCIÓ

A TARTALOMJEGYZÉK

 Az illusztrátor fogalma, az

illusztráció szerepe, a szöveg és kép kapcsolata.  A könyvek csoportosítása

tartalom alapján.

FOLYÓIRATOK JELLEMZŐI

 Folyóiratok csoportosítása: a

megjelenés rendszeressége és téma szerint.

3. KÉZIKÖNYVHASZNÁLAT KÉZIKÖNYVEK HASZNÁLATA

 Olvasóterem fogalma.  A kézikönyvek típusai: lexikon,

szótár, enciklopédia.

 Könyvkiadók nevének és a kiadás

dátumának megállapítása a könyv címoldala alapján.

 Illusztráció készítése kedvenc

mesékről, versekről.  A könyv címe mennyire tükrözi a

tartalmat? – játékos feladatok.

 Könyvek keresése betűrend

 Helyesírás.

szerint.  A mesekönyvek és

tankönyvek írójának és címének megállapítása  Szemléltetés: a könyvkiadók

emblémái.  A kiadás eltérő évének keresése az azonos című könyveken.  A szép- és ismeretterjesztő

könyvek illusztrációinak összehasonlítása.  Tájékozódás a

 „Legkedvesebb meséim,

verseim” – írásbeli feladat cím és rövid tartalom alapján.  Tudáspróba  A tankönyvek kiadója és a

kiadás éve.

 A tankönyvek illusztrációinak

szerepe a megértésben.  A tankönyvek tartalomjegyzéke.

mesekönyvek és az ismeretterjesztő könyvek tartalomjegyzékében.

 Gyermekfolyóiratok keresése,

 Dörmögő Dömötör, Dumbó,

gyűjtése.  Felnőtteknek szóló folyóiratokból gyerekekhez szóló cikkek gyűjtése.

Tapsi.  Nők lapja, Anyák lapja mese-rovatai.

 A kézikönyvek felismerése.  Fogalomalkotás.

 Könyvtári környezet.  Lexikonok, enciklopédiák,

szótárak.

 Otthonról hozott folyóiratok

gyűjtése, válogatása.

 ABALAK-ZSIRÁF  Szókincstár  A világ és az ember képes

gyermek-enciklopédia  USBORN Gyermek-

enciklopédia

13

A 3. ÉVFOLYAM KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI TEMATIKA ÉS ÚTMUTATÓ 1. A KÖNYVTÁRAK ÁLTALÁNOS RENDJE TÉMA

A KÖNYVTÁRBAN

ISMERETANYAG  Nyitvatartási idő.  Helyben használható

TEVÉKENYSÉG  A kézikönyvtár dokumentumainak

használata

dokumentumok.  Könyvtári rendezvények

2. DOKUMENTUMISMERET AZ INFORMÁCIÓ FEJLŐDÉSE

 Az írás fejlődéstörténete.  Kódex, iniciálé fogalma  Ókori íráshordozók és

íráseszközök

SZEMLÉLTETÉS  Könyvtári környezet.  Kézikönyvtár felépítése  Osztályteremben használt

KAPCSOLATOK  Olvasóvá nevelés

kézikönyvek  Szövegfeldolgozás,

 „A könyv évezredes útja” -

lexikonhasználat.  Írás- és könyvtörténeti illusztrációk, diák elemzése.  Iniciálé rajzolása

prezentáció  Szöveggyűjte-mény.  Szókincstár gyermeklexikon.

 Mátyás király Corvája.  Iniciálé készítése.  Írás-és könyvtörténeti

szinkrontáblázat  A könyv évezredes útja -

prezentáció.

A KÖNYV RÉSZEI

 Gerinc, borító, könyvtest,

kötéstábla fogalma.  A könyv külső és belső részei.

SZÉPIRODALMI ÉS ISMERETTERJESZTŐ KÖNYVEK

 Könyvek rendje a könyvtárban.  A szép- és ismeretterjesztő

könyvek csoportjai.

3. KÉZIKÖNYVHASZNÁLAT LEXIKONOK, ENCIKLOPÉDIÁK, SZÓTÁRAK JELLEMZŐI

 Lexikonok jellemzői, a hasáb és

a szócikk fogalma.  Enciklopédiák jellemzői, a mutató fogalma.  A szótárak fajtái, a címszó fogalma.

 A könyv részeinek felismerése.  Adatok felismerése a könyv egyes

 Könyvtári környezet  Könyvborítók szerepe.

 Címlap tervezése.  Könyvek védelme.

 Szépirodalmi könyvek keresése

 Hetvenhét magyar népmese,

mesék, versek, mondák, regények szerint  Ismeretterjesztő könyvek gyűjtése megadott téma szerint.

Zengő ABC, Fekete István: Vuk.  Erdei állatok, Rétek, legelők állatvilága, A világ 7 csodája.

 Kutassunk a könyvtárban!  Feladatlapok otthoni gyakorlásra

 Lexikonhasználat, szócikkek

 Kézikönyvek az

részeiről.

keresése  Keresés mutatók segítségével  Szótárhasználat, címszavak

keresése

olvasóteremben.  Egynyelvű és többnyelvű szótárak.

 Tanórán használható     

kézikönyvek: Magyar szinonimaszótár Magyar helyesírási szótár Magyar értelmező kéziszótár Idegen szavak szótára Gyermeklexikon

14

A 4. ÉVFOLYAM KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI TEMATIKA ÉS ÚTMUTATÓ 1. A KÖNYVTÁRAK ÁLTALÁNOS RENDJE TÉMA

ISMERETANYAG

KÖNYVTÁRAK RÉGEN ÉS MA

 A régi és mai könyvtárak értéke,

jelentősége

 Mai könyvtártípusok

TEVÉKENYSÉG  Ismerkedés a régi könyvtárakkal.  A Corvina kódexei.

 Zárt és vegyes rendszerű

könyvtárak  Szép- és ismeretterjesztő irodalom tárolása

KÖNYVTÁRTÍPUSOK

A GYERMEKKÖNYVTÁR

 A gyermekkönyvtár  Zenei könyvtár dokumentumai

 Látogatás egy

gyermekkönyvtárban.

2. DOKUMENTUMISMERET AUDIOVIZUÁLIS DOKUMENTUMOK KÖLCSÖNZÉSE

A KÖNYVTÁRBAN TALÁLHATÓ DOKUMENTUMTÍPUSOK

 Audiovizuális dokumentumok

 Az Országos Széhenyi Könyvtár

könyv, ill. a digitális könyvtár tanulmányozása  Története, szolgáltatásai.

 A szak- és közművelődési könyvtár

 Látogatás egy

 Helyi pedagógiai szolgáltató

felépítése közötti különbségek (tartalom, tárolás, nyilvánosság kérdése).  Látogatás a zenei könyvtárba

 Tájékozódás a gyermekkönyvtár

dokumentumaiban.

 Hogyan kölcsönözhetünk filmeket?

kölcsönzése.  Viselkedési szabályok.  Könyv, folyóirat, hanglemez,

videó kazetta, DVD, CD-rom, számítógépes oktatóprogramok.

KATALÓGUS A KÖNYVTÁRBAN

 Mesehallgatás.  Gyerekeknek szóló rajz- és

bábfilmek megtekintése.

 A szerkesztő, főszerkesztő és a

 Gyermekfolyóiratok válogatása,

rovatok fogalma.  „Az én újságom” – az első gyermekfolyóirat megismerése.

rovatszerkesztők és főszerkesztő keresése.  Folyóiratok rovatainak felismerése.

 Ismerkedés a katalógussal  A katalóguscédula fogalma és

 A katalóguscédula adatainak

adatai  A Cutter-szám

szakkönyvtárban.

szakkönyvtára vagy más szakkönyvtár megtekintése

 Keresés a szép- és

 Helyi közművelődési könyvtár

ismeretterjesztő dokumentumok között  DVD, CD, hangkazetta

 Zenehallgatás, kölcsönzés

 Az iskolai és

 Kölcsönzés a

keresése a könyvön  A Cutter szám keresése a könyvön

zenei részlegének megtekintése

gyermekkönyvtár közti különbségek – képes feladatok megoldása.  Könyvtári környezet.  Filmklub a könyvtárban:

mesefilmek, ismeretterjesztő filmek

 Zenehallgatás.

GYERMEKFOLYÓIRATOK

KAPCSOLATOK  Információhordozók

szemléltetése (lásd: Írás-, könyv- és könyvtártörténet szöveggyűjtemény)  Kronológiai táblázat  Híres magyar könyvtárak

megismerése

A KÖNYVTÁR FELÉPÍTÉSE

SZEMLÉLTETÉS  „A könyv évezredes útja” prezentáció (CD-melléklet)  Kódexek a Corvinában –

 Könyvtári környezet.  Filmklub a könyvtárban:

mesefilmek, ismeretterjesztő filmek  Könyvtári környezet.  Folyóirattár.  Válogatás Benedek Elek

gyermekújságaiból.  Könyvtári környezet  Szépirodalmi könyvek

cédulakatalógusa

gyermekkönyvtárból

   

Tizenkét hónap az erdőn Rémus bácsi meséi Vízipók csodapók Varázslatos

   

Rémus bácsi meséi Vízipók csodapók Varázslatos iskolabusz Tizenkét hónap az erdőn

 Környezetismeret –Süni

szakfolyóirat.  Tudorka.  Önálló munkára nevelés  Olvasóvá nevelés.  Címleírás alapjai (szerző, cím,

kiadó, kiadás helyszíne és éve, a könyv oldalszáma)

15

3. KÉZIKÖNYVHASZNÁLAT AZ ENCIKLOPÉDIÁK

KÉZIKÖNYVEK CSOPORTJAI

 Keresés enciklopédiákban  A név- és tárgymutató

 Téma szerinti keresés általános és

 Határozó és összefoglaló

 Keresés órai munkához

kézikönyvek

szakenciklopédiák-ban a tartalomjegy-zék és a mutatók alapján.

 Enciklopédia gyerekeknek,  Tudománytár gyerekeknek,  Kicsik tudománya

 Magyar és környezetismereti

 Kis természet-határozó,

 Környezetismereti óra

órán használt enciklopédiák.

Búvár

16

ÉRTÉKELÉS MESEFA SEGÍTSÉGÉVEL 1–4. ÉVFOLYAMON Minden kisiskolás kap az év elején évfolyamonként egy Mesefát, mely könyvtárhasználati tudását, jártasságát és olvasottságát méri. A fa leveli jelentik az adott témakör egy-egy ismeretének elsajátítását, melyet ha teljesít, akkor kiszínezheti a megadott betűjeles leveleket zöldre. Az a kisdiák győz, akinek legelőször lesz színes a Mesefája. (A fa törzse már az első órán bebarnulhat.) Az egyéni, személyre szóló „Mesefa” mellett minden osztálynak van egy nagy Mesefája, (50x50cm), melynek leveleit akkor lehet zöldre „varázsolni”, ha egy-egy feladatot az osztály összes tanulója sikeresen megoldotta. Ez a nagy Mesefa tükrözi az osztály tudásszínjét, melyet a könyvtár falán helyezzünk el, inspirálva a „nemes”, osztályok közötti versengésre.