Pedagógiai Program. Zugoly Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2016

        Pedagógiai Program        Zugoly Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Mű vészeti Iskola      2016.     

 

1 

 

 

Tartalom  Bevezető  Iskolánk bemutatása  Az iskola adatai  Nevelési program  Pedagógiai munkánk alapelvei, értékei  Pedagógiai munkánk céljai, feladatai  Pedagógiai munkánk eszközei, eljárásai  Módszertanunk meghatározó elemei  Epochális oktatás  Epochafüzetek  Osztálytanítók  Ünnepek, ritmus  Természetes környezet  Tapasztalatokra építő  tanulás, benső  képalkotás  Szöveges értékelés  Mű vészetek  Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok  Teljes körű  egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok  Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok  A pedagógusok helyi intézményi feladatai, osztálytanítói munka tartalma, feladata  Kiemelt figyelmet igénylő  tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje  Tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatokban  Az iskola belső  kapcsolatrendszere, szülő k, pedagógusok, tanulók kapcsolattartásának formái  Tanulmányok alatti és az alkalmassági vizsgák szabályai  Mű vészeti alapvizsga  Felvétel­átvétel helyi szabályai  Az első segély­nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tevékenység  Helyi tanterv  Tankönyvellátás  Mindennapos testmozgás (Testnevelés)  A tanulók tanulmányi munkájának ellenő rzése, értékelése 

2 

 

A tanulók munkájának értékelési módja, a magatartás és szorgalom minő sítésének elvei  Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei  Egészségnevelési és környezeti nevelési elveink, egészségnevelés és környezettudatosság  A gyermekek, tanulók esélyegyenlő ségét szolgáló intézkedések  A tanuló jutalmazásával összefüggő , a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez,  minő sítéséhez kapcsolódó elvek  Sajátos pedagógiai módszerek, projektoktatás  Otthoni, házi feladatok rendje  Részvétel a kötelező  tanórai foglalkozásokon kívül  A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megjelenése az iskola életében  A Waldorf­pedagógia feladatai és célkitű zései  A Waldorf­pedagógia feladatai:  Az egészséges fejlő dés elő segítése  Az emberi fejlő dés archetípusa  Az individualitás felismerése  A szociális feladat  Horizontális tanterv  1. évfolyam  2. évfolyam  3. évfolyam  4. évfolyam  5. évfolyam  6. évfolyam  7. évfolyam  8. évfolyam  Vertikális tanterv  Záradék     

 

3 

 

 

Bevezető     1919.  szeptember  7­én  nyitotta  meg  kapuit  az  első  Waldorf­iskola   Németországban,  Stuttgartban.  Az  iskola  tantervét  és pedagógiai elveit Rudolf Steiner dolgozta ki Emil Molt, a Waldorf Astoria Cigarettagyár igazgatójának  felkérésére. Molt az iskolát a gyárában dolgozó munkások gyerekei számára alapította.   A   mai  magyar  Waldorf­intézmények  közös  jellemző je,  hogy  állampolgári  kezdeményezésre   születnek  és a  helyi   sajátosságokhoz,  igényekhez  alkalmazkodnak,  így  minden  iskola   saját   arculattal,  identitással  rendelkezik.  Valamennyi  iskola  Rudolf  Steiner  nevelési   elveit  szem elő tt  tartó, önálló szervezet, a nem  vallási, de  keresztény   szemléletű ,  független  irányzatok  legjelentő sebb  képviselő i.   A  magyar  Waldorf­iskolák  alternatív  intézmények,  fenntartásukban   és  nevelési  nézeteikben  eltérnek  a  tömegoktatástól,  választási  lehető séget  kínálva  az  „iskolahasználók” számára.  A   steineri  elveken  alapuló  oktatás  gyermekközpontú:  a  tanterv a gyermeki fejlő dés  állomásaihoz igazodik,  ezen  belül  is  tág  lehető séget  adva  arra,  hogy  egy  adott  osztálynak,   csoportnak   megfeleljen.  Rudolf   Steiner  az   antropozófiai szemléletű oktatási elvek megértésére és rugalmas gyakorlati alkalmazására hívta fel a pedagógusok  figyelmét.   

 

4 

 

 

Iskolánk bemutatása    A   Zugoly  Waldorf  Általános  Iskola  és  Alapfokú  Mű vészeti  Iskola  szülő i  kezdeményezésre  alakul,  és  a  Nemzeti  Alaptantervhez igazodó Waldorf Kerettanterv alapján épül ki felmenő  rendszerben.  

Jövőképünk    Olyan   Waldorf­iskolát  szeretnénk,  amely  a  hagyományokban  gyökerezik,  egyben  rugalmas,  és   megfelelő   válaszokat  ad  a  mai  kor  kihívásaira;  az  egyéni   igények,  képességek  figyelembevételével,  közösségi,  nyitott,   és  autonóm gyerekeket nevel.  A   gyerekek  tapasztalatokon,  cselekvésen  keresztül,  és  ahol   csak  lehet,  hétköznapi,  valós  tevékenységek  során  tanulnak,  mely mély tudást  ad. Fontosnak tartjuk,  hogy a gyerekek egy  toleráns és elfogadó környezetben töltsék  mindennapjaikat, és felnő ve ő k maguk is ilyen emberekké váljanak.  A mindennapok szervezése során törekszünk arra, hogy egyes tevékenységeket az egész iskola közösen végezze.   Amellett,  hogy  a  Waldorf­pedagógiának  megfelelő en  az  osztálytanító   meghatározó   szerepet  tölt  be a gyerekek  iskolai  életében  a  nyolc  év   során,  a   célunk  az,  hogy  felső bb  osztályok  bizonyos  tárgyait   Waldorf­szaktanárok  tanítsák.  Az  iskola  ezáltal  helyet  adhat   azoknak  a  találkozásoknak,  melyek  egész  életükre  elkísérhetik  a  gyerekeket,  és  amelyek során felfedezhetik a megismerés örömét.   

Szülői közösségünk alapelvei    A  Zugoly Waldorf Iskola  egy olyan közösség,  mely alulról építkezve, szülő i szándékok egyesülésével  valósul meg. Az  iskola  mű ködése  akkor  lehet  stabil,  az  intézmény  akkor  tud  fejlő dni,  és  tudja  nyújtani  a  lehető   legtöbbet  gyermekeink számára, ha annak mű ködéséhez mindenki  a saját lehető ségeihez mérten, felelő sen járul hozzá. Az  iskolánkhoz   való   tartozás  kötelezettségekkel  jár,  mind  anyagi  értelemben,   mind   a  közösségbe   fektetett  idő  és  energia  tekintetében.  Csak  így  valósulhat  meg   az  az  idea,  hogy  az  iskolára  ne,  mint  egy  igénybe  vehető  szolgáltatásra tekintsünk, hanem, mint egy együtt létrehozott és fenntartott intézményre.        

5 

 

  Az iskola adatai    Intézmény neve:   Zugoly Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Mű vészeti Iskola  Az intézmény rövid neve:  Zugoly Waldorf Iskola  Intézmény székhelye:   1147 Budapest Miskolci út 141.  Intézmény alapítója és fenntartója:   Zeg­Zug Waldorf Egyesület   Budapest, 1143 Ilka utca 33. A lh. 3. em. 3.  Az intézmény felügyeleti szervei:   a)Szakmai, törvényességi felügyelet:  Zeg­Zug Waldorf Egyesület  1143 Budapest, Ilka utca 33. A lh. 3. em. 3.  b) A fenntartói tevékenység törvényességi felügyelete:  Budapest  Fő város  Kormányhivatala  Építésügyi  és   Örökségvédelmi,  Hatósági,   Oktatási  Törvényességi  Felügyeleti  Fő osztály, Oktatási Osztály.  1056 Budapest, Váci út 62­64.  Intézmény típusa:   Többcélú közoktatási intézmény, általános iskola és az alapfokú mű vészeti iskola.  Az intézmény jogállása:  Önállóan gazdálkodó jogi személy.  Alaptevékenység:   Alapfokú oktatás és alapfokú mű vészetoktatás.  Kiegészítő  tevékenységek:  ●

Egyéb vendéglátás ­ Iskolában szervezett közétkeztetés. 

●

Gyermekek napközbeni ellátása ­ Iskolai napközi foglalkozás szervezése  6 

 

●

Sport, szabadidő s képzés ­ Diáksport tevékenység. 

●

Kulturális képzés ­ Szakkörök, önképző  körök, egyéb szabadidő s elfoglaltságok. 

●

M.n.s. egyéb oktatás. 

●

Gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó egyéb szolgáltatások. 

A  Pedagógiai Programot az EMMI 20/2012. (VIII.31.)  a pedagógiai  programokra  vonatkozó rendelete és az  EMMI  51/2012.(XII.21.)  a kerettantervek kiadásának rendjérő l  szóló  rendelete alapján  az intézményvezető  készítette, a  fenntartó jóváhagyta.  Az iskola Pedagógiai Programját felmenő  rendszerben vezetheti be.     

Nevelési program   

Pedagógiai munkánk alapelvei, értékei  Iskolánk  tanítói,  tanárai  a   Waldorf­pedagógia  elvei  és  módszerei  alapján  dolgoznak.  Közös  pedagógiai  munkánk  a  gyermekek  tevékenységének  tudatos  és  szakszerű   megfigyelésére,  a  tapasztalatok és  kérdések heti  rendszeres  megvitatására, a Rudolf  Steiner által megfogalmazott módszerek és  folyamatok tanulmányozására és   alkalmazására épül. 

Pedagógiai munkánk céljai, feladatai  Pedagógiai   munkánk  célja,  hogy a gyermekek számára olyan tanulási környezetet  biztosítsunk, ahol a gondolati,  érzelmi és  akarati életük, életkoruknak  megfelelő en,  harmonikusan fejlő dik, egyéni képességeik kibontakoznak, és  tehetségeiket a közösség szolgálatába képesek állítani.  Intézményünk az  általános  iskolai  és alapfokú mű vészeti iskolai feladatokat  egyaránt ellátja. Ennek értelmében a  tanulókat   érdeklő désüknek,  képességeiknek  és   tehetségüknek  megfelelő en  felkészítjük  a  középfokú  iskolai  továbbtanulásra,   valamint  kibontakoztatjuk  és   fejlesztjük  a  mű vészi  képességeket,  igény  esetén  elő készítjük   a  szakirányú továbbhaladást. 

Pedagógiai munkánk eszközei, eljárásai  Tanáraink  –   az  antropozófiai   emberkép  alapján  –  igyekeznek   az  emberi   lényt,  mint  testet,  lelket  és  szellemet  megismerni és olyan  nevelési, módszertani eszköztárat fejleszteni, alkalmazni, amely igazodik a gyermeki fejlő dés  hétéves   ritmusaihoz,  az  én­fejlő dés  sarkalatos  idő szakaihoz.  Így  minden  pedagógus  egyéni   módszerekkel   dolgozhat a helyi  pedagógiai program és tanterv keretein belül, a tanári konferencia megbeszélései és jóváhagyása  alapján. 

7 

 

  Módszertanunk meghatározó elemei  Epochális oktatás  A   közismereti  tárgyakat   évfolyamonként  epochákban (korszakokban) tanítjuk. Minden tanítási nap a 120 perces  fő oktatással  kezdő dik,  mely  a  reggeli   beszélgető   körbő l,  a  ritmikus  részbő l,  a   közismereti  tárgyhoz  tartozó  új  ismereti  vagy  gyakorló  részbő l,  és  egy  korcsoportnak  megfelelő   mesébő l  vagy  történetbő l  áll.  Egy­egy  epocha  három vagy négy héten keresztül tart. A tanév epocháinak sorrendjét és a  fő oktatást  az osztálytanító szervezi és  alakítja a gyermekek szükségleteinek és a tantervnek megfelelő en.  

Epochafüzetek  A   Waldorf­iskolákban  nem  használunk  tankönyveket  és  munkafüzeteket.  Helyettük  sima  lapú  epochafüzeteket  kapnak a tanulók, melyekbe folyamatosan dolgoznak tanáraik vezetésével, saját „tankönyvet” alkotva.  

Osztálytanítók  Az  osztályközösségeket  osztálytanítók  vezetik,  lehető ség  szerint  első   osztálytól az  általános iskolai tanulmányok   végéig.  Az  osztálytanító  a  közismereti  tárgyakat  és  a  szakórák  nagy  részét  taníthatja, kerettantervi szabályozás  alapján. (Az osztálytanítói munka további feladatait, területeit késő bbi részben fejtjük ki.) 

Ünnepek, ritmus  Az  évkör  keresztény  ünnepeinek  tudatos  szervezése  által  kapcsolódunk   a  természet  ritmusaihoz,  iskolai  hagyományokat   és  szokásokat  ápolunk,  ezáltal  belső   biztonságot,  és  az  újra  felismerés  örömét  nyújtjuk  a  közösségnek.  Ugyanezt  a   célt  szolgálja  az  osztályokon  belül  kialakított  ritmus  és  szokásrendszer  is,  melynek  megtartása  alapvető  fontosságú  a  fejlő dés  érdekében.  A  tudatosan, ritmikusan felépített  napirend és  fő oktatás  összerendezi a tanulók testi­lelki­szellemi erő it, gyógyít, harmonizál. 

Természetes környezet  Iskolánk külső megjelenésével, eszközeivel  olyan teret kíván nyújtani a gyermekek, pedagógusok, szülő k számára,  amely  biztonságos,   kényelmes,  meghitt  és  otthonos.  A  természetes  anyagokból  készült  berendezési   tárgyak és  eszközök  többek  között gazdagítják a  lelki benyomásokat, erő sítik a tapintást, az életérzéket, így ezek alkalmazása   a legalapvető bb módszertani eljárás. 

Tapasztalatokra építő  tanulás, benső képalkotás  A   7­14  éves  korú  gyermekek  számára  olyan  tanulási   utat nyújtunk, mely a konkrét tevékenységbő l,  mozgásból,  mű vészeti  alkotásból  indul  ki,  s  az  adott  korcsoportnak  megfelelő en  jut  el  a  fogalmakig.  A  tanítók   által  megfogalmazott,  elbeszélésekben  megjelenő  képek  alakulnak  a   gyermekekben  belső   képekké,  folyamatokká,  gondolatokká.  Minden  olyan  külső  hatás,   mely ezt a  folyamatot  zavarja kerülendő   a  Waldorf  iskolás gyermekek  számára.  

Szöveges értékelés   Iskolánkban  szóbeli  és  írásbeli  szöveges  értékelés  alapján  nyújtunk  visszajelzést  a  családoknak   a  tanulók  munkájáról.  A  tanulók  a  tanév  során  epochazáró  dolgozatokkal,  egyéni  felkészülés  során  megalkotott  házi  dolgozatokkal,  kiselő adásokkal adnak számot tudásukról. Hagyományos értelemben vett feleltetés, osztályozás  és  8 

 

buktatás nem  elfogadott  hétköznapi pedagógiai  eljárás iskolánkban. Felvételi­átvételi kérdésekben a pedagógusok   –  a  tanári  konferencia  által  meghatározott  szempontsor  alapján  –  félévi  és   év  végi  osztályzatot  adhatnak  a  tanulóknak.  Hatodik, hetedik, nyolcadik évfolyamon az  írásbeli munkák eredményét  százalékban  is  kifejezhetjük.  Bizonyítványaink  megjelenési  formájukban  is  tükrözik   mindazokat  az  esztétikai   és  szellemi  értékeket, melyeket  képvisel az iskolánk. 

Művészetek  Iskolánk mindennapjait átszövi  az egyéni  és közösségi alkotó tevékenység a képző mű vészetek, a zene, a dráma és  a mozgás területén.  Az órarendbe illesztett mű vészeti  órák során minden tanuló minden területen tevékenykedik  a  sokoldalú  fejlő dés  érdekében.  A  tanórákon   zajló  mű vészeti  tevékenység  célja   az  alkotó  folyamat  átélése,  megtapasztalása,  a  tapasztalatok  egyéni  és  közösségi  erő kké  transzformálása,  és  nem  a  konkrét  mű alkotás  létrehozása. A mű vészeti tevékenység természetes, szabad megjelenését ösztönözzük az iskolai életben.    

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok    A   Waldorf­pedagógia  meghatározó  eleme  a  tanárok  tekintélye,  mely  belső  munkájukból,  hitelességükbő l,  szakértelmükbő l  és  szakmai  autonómiájukból  fakad.  Az  iskola  teljes  légköre,   a  pedagógusok  szemlélete  szeretetteljes,   elfogadó,  pozitív.  Felismerik  és  fejlesztik  az   egyéni  értékeket,   adottságokat,  legfő képpen  azáltal,  hogy  példát  mutatnak   a  tanulók  számára.  A  tantervben  meghatározott, tananyaghoz, ünnepkörhöz kapcsolódó  mesék,  legendák, történetek, életrajzok  olyan tartalmat hordoznak, melyek elő segítik az életkornak megfelelő lelki  fejlő dést. Ezért ezek elmaradhatatlan részei a napi iskolai életnek, s a személyiségfejlesztés legfontosabb eszközei.   

Teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok    A   Waldorf­pedagógiában  tudatosan   és  következetes   ritmusban   alkalmazzuk   azokat  a  tevékenységeket,  melyek  által  a  gyermekek  kilélegezhetnek,  vagy  újabb  élményeket  fogadhatnak  be,  valamint  az  epochák  sorrendjét  az  osztálytanító  úgy tervezi, hogy az emlékezés­felejtés ritmikus  egyensúlyba kerüljön. A tantárgyak sokszínű sége a  gondolkodási,   az érzelmi és  az akarati folyamatok megfelelő   ápolását segíti elő . Mindez alapvető en harmonizáló  hatással  van  a gyerekekre. A gyermekek egészséges  fejlő dése  érdekében szoros kapcsolatot tartunk a szülő kkel:  pedagógusaink  a   szülő ket  a  gyermek  nevelésében  kompetens,  egyenrangú  személynek  tekintik,  szülő i  estek,  elő adások,  szellemi mű helymunkák során tájékoztatják ő ket  az adott  életkor fejlő dési  sajátosságairól, pedagógiai  feladatairól. Közös értékeket keresünk és követünk.  A teljes körű  egészségfejlesztéssel kapcsolatos célok:    ●

A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének biztosítása​ . 

9 

 

●

Korszerű ismeretek  és azok gyakorlásához szükséges jártasságok és  készségek kialakítása az  egészség védelme érdekében.  

●

Felelősségérzet kialakítása​ .

●

Sportolás, aktív testmozgás jelentőségének felismertetése​ .

●

Pedagógusok példamutatása.  

   

A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:    ●

Egészséges életmódra nevelő tárgyi környezet biztosítása. 

●

A tanulási folyamatok tudatos szervezése, egészséges órarend kialakítása. 

●

A tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretek átadása. 

●

Egészséges táplálkozásra szoktatás, nevelés.   

●

Mindennapos testmozgás biztosítása. 

 

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok    A   Waldorf­pedagógia  szemléletében  egyensúlyba  kerül  a   közösség  és  az  egyén  fejlő désének  fontossága.  Elfogadjuk,  hogy a  gyermekek  képességei  ­  hasonló életkoruk ellenére  ­  nagyon eltérő ek is lehetnek, támogatjuk  az  individuális  fejlő dési  út   bejárását,  egyéni   krízisek   megélését.  Fontos  pedagógiai  cél  a  gazdag  szociális  kapcsolatrendszer  kialakítása,  a  közösségi  élet  tudatos  fejlesztése,   a  közösségépítés.  Ennek  érdekében  úgy  szervezzük   a  közös  iskolai  tevékenységeket,  ünnepeket,  kirándulásokat,  hogy  sok  lehető séget  adjunk  a  találkozásra szülő k,  gyerekek,  pedagógusok között. A meleg, biztonságot adó osztályközösségek kialakítása mellett  gondosan ápoljuk  az osztályok közötti kapcsolatokat is. A napi  ritmusba közös  kezdést, közös étkezést illesztünk, a  tanterv  adta  lehető ségek szerint  vegyes  korosztályú tanulócsoportokat  is  szervezünk. A  felnő ttek  szülő i esteken,  fogadóórákon, szellemi mű helymunkákon és az iskolagyű lések során is együtt dolgoznak.  

  A pedagógusok helyi intézményi feladatai, osztálytanítói munka tartalma,  feladata    Az  iskolánkban  tanító  pedagógusok  minden  tanév  végén  munkakörüknek  megfelelő  továbbképzésen  vesznek  részt, biztosítva  a szakmai frissességet, felkészülést az új tanévre. Heti  rendszerességgel stúdiumot, gyermek­ vagy  osztálymegbeszélést  tartanak  a  Tanári  kollégium  ülésein. Az  iskola  önigazgató,  önszervező életében  tevékenyen  részt   vállalnak.  A  szülő ket  folyamatosan  tájékoztatják  gyermekük  tanulmányi  eredményeirő l,  fejlő désérő l.  Iskolánkban minden pedagógus félévkor és a tanév végén részletes, önállóan megfogalmazott szöveges értékelést  készít az általa tanított gyermekekrő l megfigyelései,  tapasztalatai alapján. Szülő i esteken és fogadóórákon szóban  értékeli a tanulók munkáját.   

10 

 

Iskolánk tanárai  a rájuk bízott tanulókat  a  Pedagógiai Programban  és a Waldorf Kerettantervben foglaltak szerint  lelkiismeretesen  tanítják,  nevelik.  Gondoskodnak  a  gyermekek  személyiségének  fejlesztésérő l,  tehetségeik  kibontakoztatásáról,  figyelembe   véve  az   egyéni  képességeket,  a  szociokulturális   környezetet  is.  A  fejlő dés  érdekében  együttmű ködnek  iskolánk  más  pedagógusaival,  a  szülő kkel,  szükség  szerint   külső   szakemberekkel.  Pedagógusaink  a  gyermek  testi­lelki  egészségének  megóvása   érdekében  minden  lehetséges  erő feszítést  megtesznek.  Iskolánk  osztálytanítói  a  szaktanárokkal  és  napközis  nevelő kkel  szoros  együttmű ködésben  vezetik  az  osztályközösségeket,  ellátják  az  osztályfő nöki  feladatokat,  havi  rendszerességgel  szülő i  esteket  tartanak,  szerveznek,  gondoskodnak  az  osztályokon  belüli  közösségfejlesztésrő l   és  a  kiemelt figyelmet  igénylő   tanulókkal   kapcsolatos  feladatok  megvalósításáról.  Elvégzik  az  osztályok  mindennapjaihoz  kapcsolódó  adminisztrációs  feladatokat.  A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: 

●

A​  ​ tanítási órákra való felkészülés, a tanítási órák órarend szerinti megtartása. 

●

Oktató­nevelő  munkája  során  megtartja  a  Waldorf­pedagógia  alapelveit  és  az  iskola  pedagógiai programjában foglaltakat, mindenkor figyelembe véve a tanulók érdekeit. 

●

A  tanulók  munkájának  rendszeres  értékelése  az  iskola  által  meghatározott  értékelési  metódus alapján​ . 

●

A megtartott tanítási órák dokumentálása, a tanulók hiányzásainak bejegyzése. 

●

Osztályozó vizsgák lebonyolítása​ . 

●

Tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok​ . 

●

Korrepetálással és felzárkóztatással kapcsolatos feladatok​ . 

●

Felügyelet az iskolai méréseken​ . 

●

Szülői estek, fogadóórák megtartása​ . 

●

Részvétel a ​ T​ anári ​ K​ onferencia értekezletein, megbeszéléseken​ . 

●

Részvétel továbbképzéseken​ . 

●

A tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor​ . 

●

Osztálykirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése​ . 

●

Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel​ . 

●

Részvétel a munkacsoporti megbeszéléseken. 

●

Tanítás  nélküli  munkanapon  a  ​ T​ anári  ​ K​ onferencia  által  előkészített  stúdiumokon  való  részvétel. 

●

A  tanári  konferenciával  egyeztetetten  hospitálás  az  iskola  tanítási  óráin,  illetve  más  W​ aldorf​ ­​ intézményekben. 

●

Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés​ .  11 

 

●

Szertárrendezés, közreműködés a leltárak és tantermek rendben tartásában. 

●

Osztálytermek rendben tartása. 

  Az osztálytanító legfontosabb helyi feladatai:  ●

Osztályával  részt  vesz  a  pedagógiai  program,  a  helyi  tanterv,  illetve  az  éves  munkaterv  szerinti  tanórán  kívüli  foglalkozásokon  és   iskolai  rendezvényeken,  ezekre  a  tanulókat  felkészíti. 

●

Rendszeresen   –  a  tanítási  időszakban legalább  havonta  egy  alkalommal  –  szülői  es​ tet tart,  amelyen  tájékoztatja  a  szülőket  az  osztály  aktuális  tanulmányairól,  a  ​ W​ aldorf​ ­​ pedagógia  vonatkozó elveiről és módszereiről, az elért eredményekről és a felmerült nehézségekről. 

●

Folyamatosan  figyelemmel  kíséri  az  osztály  egésze  és  az  egyes  tanulók  fejlődését,  a  tananyagban történő előrehaladását, mindezekről rendszeresen feljegyzést készít. 

●

Szervezi  és  irányítja  az  osztály  közösségi  életét:  figyelemmel  kíséri  és  segíti  a  közösség  formálódását, iskolán kívüli közösségi együttléteket szervez a szülői közösség bevonásával. 

●

Meghatározza  az  osztályterem  belső   képét​ .  ​ A kialakítási  munkák  elvégzésben,  valamint  az   osztály  használatában  lévő  tárgyak  és  eszközök  karbantartásában  és  tisztántartásában  szervezi és irányítja a szülői közösséget. 

●

Ellátja  az  osztályával  kapcsolatos  (hiányzások  rögzítése,  igazolások  ellenőrzése)  és  a  munkavégzéséhez kapcsolódó egyéb adminisztratív teendőket (törzskönyv, bizonyítvány).  

 

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység  helyi rendje    A 2011. évi CXC. nemzeti köznevelésrő l szóló törvény alapján kiemelt figyelmet igénylő  tanulók:  a) ● ● ● b)

Különleges bánásmódot igénylő  tanulók:  sajátos nevelési igényű  tanulók,   beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő  tanulók, és a  kiemelten tehetséges gyermekek.  A gyermekek védelmérő l és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján hátrányos vagy halmozottan  hátrányos helyzetű  gyermekek. 

A különleges bánásmódot igénylő  valamint a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű  gyermekekkel  kapcsolatos pedagógiai tevékenység  A  Waldorf­pedagógia ­ harmonizáló hatása miatt ­ a szociális és a tanulási  nehézségek kialakulásának megelő zését  szolgálja.  A   természetes  érési  folyamatokat  figyelembe  vesszük,  inspiráljuk   a  gyermekek  belső   fejlő dését  és  segítjük  a külvilággal való harmonikus kapcsolat kialakítását.  Erre  a  tantervi tartalmak, a széles alapokon nyugvó 

12 

 

készség­  és  képességfejlesztés  módszerei,  a   mű vészeti  és   közösségi  tevékenységek  nyújtanak   alapot.  A  tanári  konferenciák heti rendszerességű  gyermek­ és osztálymegbeszélései során figyelemmel követjük  a közösségek és a  tanulók  egyéni  fejlő dését.  A megfigyelések kiterjednek a  gyermekek  fizikai állapotára,  mozgására,  viselkedésére,  másokkal  való  kapcsolatára, szokásaira, iskolai munkájára, házi feladataira, a különböző  tantárgyakhoz és az iskolai  tevékenységekhez való viszonyára.  A szülő kkel való közvetlen kapcsolattartás is segít abban, hogy  felismerjük,  hol  van  szükség   a  tanulási  folyamatok  szokásosnál  intenzívebb  megsegítésére  vagy  a  tehetség  kibontakozását  támogató pedagógiai módszerekre.   Osztálytanítóink   és  szaktanáraink  munkájának  megsegítése  érdekében  a  Waldorf­pedagógiai  módszerekhez  illeszkedő  fejlesztő  eljárásokat használunk: mű vészeti­pedagógiai terápiát, gyógyeuritmiát, Extra Lesson­t.  Az Extra Lesson  segítő  pedagógiai eljárás összhangban  van a Waldorf­pedagógia alapelveivel. Már a beiratkozáskor  megismerjük a  gyermek iskolaérettségét különböző  játékok segítségével, majd az osztályban is nyomon követjük a  gyermek  tanulási  és  szociális  fejlő dését.  Azoknál  a  gyerekeknél,  akiknél  nehézségek  mutatkoznak,  egyéni  különórák  keretében  végzünk  integrálást.  Cél,  hogy  ezek  a  gyermekek   követni  tudják  az  osztály  munkáját,  és  nehézségeiket   legyő zzék.  Azoknál  a  gyermekeknél,  akiknél  másfajta  segítségre   is  szükség  van  (logopédus,  antropozófus  orvos, fejlesztő  pedagógus…),  a  szülő ktő l kérjük, hogy gyermekük  egyéni fejlesztését szakemberek   segítségével támogassák.  Sajátos nevelési igényű  tanulók​ at illetve ​ beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő  gyermekek​ et   felmenő  rendszerben kiépülő  iskolánkba nem áll módunkban felvenni.  A  ​ kiemelten  tehetséges   gyermekek  nevelésénél  ­a  tehetség  kibontakoztatása  mellett­  arra  törekszünk,  hogy  képességeiket a közösség szolgálatába tudják állítani.    A  ​ hátrányos  és  halmozottan  hátrányos  helyzetű   tanulók​ kal  kapcsolatos   legalapvető bb  pedagógiai  feladat  a  gyermek és körülményeinek megismerése,  fejlő désének  folyamatos  követése. A szociális  hátrányok enyhítésére  a  szülő i közösség, és a fenntartó által elfogadott eljárások irányadóak.   

Tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatokban    Iskolánk  mű ködésének  jellemző je  az  önigazgatási  alapokon  szervező dő  iskolairányítás,  intézményünk  legfő bb  tanácskozási  és  döntéshozási   szerve  a  Tanári  Konferencia.  A  tanulók  joga,  hogy  az  iskola  mű ködésérő l,  az  oktatásról,  a  tanárok  munkájáról,  tanulótársaik  magatartásáról  megfogalmazott  véleményüket  bármely  pedagógusnak  elmondják.  A  tanulók  részvétele   a  döntési  folyamatokban  a  diákönkormányzat  kiépülésével  realizálódhat.   Az  általános  iskolai  tanulmányaikat  kezdő  gyermekek  számára  az  iskolánkban  dolgozó  felnő ttek  ­  a   közös  tevékenységek során – szociális mintát adnak, példát mutatnak az egyenrangú munkatársak együttmű ködésére. 

13 

 

 

Az iskola belső kapcsolatrendszere, szülők, pedagógusok, tanulók  kapcsolattartásának formái     A szülő k, a pedagógusok, és a gyermekek együttmű ködésére az alábbi fórumok, lehető ségek szolgálnak:    Tanári Konferencia  Az  iskola  pedagógusai  heti  rendszerességgel   konferenciát   tartanak,  ahol  első sorban  szakmai,  módszertani  és  antropozófiai témák megvitatására nyílik lehető ség.  A konferenciákon közösen végzett mű vészeti  tevékenységek  építik, mélyítik a tanári közösséget, életben tartják az iskolai folyamatokat, teret adnak az egyéni vélemények és  néző pontok  megfogalmazására,  az   intézményi  döntések elő készítésére. A  tanári konferenciákon egyeztethetik a  pedagógusok heti technikai, gyakorlati jellegű  feladataikat.  Mentorálás  A   tanárok  egymás  gyakorlati  munkájának  alaposabb  megismerése  és  a   tapasztalatcsere   céljából   mentori  kapcsolatokat  szabadon  építenek  ki   egymás  között.  Azok a pedagógusok,  akik  az első  évüket töltik  az iskolában  külső  vagy belső  mentori segítséget is kapnak.  Szülő i estek és fogadóórák  Az osztálytanítók havonta egyszer  szülő i estet szerveznek az osztályukba  járó gyermekek  szülei számára. A  szülő i  esteken   részt  vehetnek  az  osztályban  tanító  szaktanárok  is.  A  szülő i   esteken  a  pedagógusok  és szülő k az egész  osztályközösségre  vonatkozó  pedagógiai   sajátosságokat,   aktuális  folyamatokat  beszélik  meg,  a  fogadóórákon  pedig egyéni nevelési kérdésekrő l tanácskozhatnak. A szülő i estek és fogadóórák idő pontját minden  tanév elején  nyilvánossá tesszük.   Beszélgetések  A   személyes  beszélgetések  tanárok  és  diákok   között  folyamatosan  zajlanak,  de  a  fő oktatás  részeként  is  megjelennek.  Segítő   beszélgetést  kérhetnek  a  tanulók  bármelyik  pedagógustól,  és  a  pedagógusok   is  kezdeményezhetik ezt a diákok felé.  Szülő i szék  A Szülő i szék egyeztetési fórum a családok és a tanárok számára, véleményezési joggal bír.   Iskolagyű lés  Az  Iskolagyű lés  az   egész  iskolai közösség  számára rendezett tájékoztató, és a  vélemények megfogalmazására  ad  lehető séget.  Szellemi fórum 

14 

 

A   Szellemi  fórum  olyan  beszélgetés  vagy  elő adás,   amelyet  bármely  szülő   vagy  pedagógus,  iskolai  alkalmazott  kezdeményezhet  és  szervezhet   a  közösséget  érintő   témákban.  A  Szellemi  fórum  lehető séget  ad külső elő adók,  vendégek meghívására is.   

Tanulmányok alatti és az alkalmassági vizsgák szabályai    A tanulók továbbhaladásáról a nevelő testület dönt.  A   tanuló   szöveges  értékelését  évközi  teljesítménye  vagy  az  osztályozó  vizsgán,  a  különbözeti  vizsgán,  a  javítóvizsgán (együtt: tanulmányok alatti vizsgák) nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.  Ha  a   tanuló  a minimális követelményeket  sem tudja teljesíteni, vagy önhibáján kívül  sokat hiányzik (egy tanítási  évben  az  igazolt  és  igazolatlan  mulasztása   együttesen  az  aktuális  törvényi  elő írásokban  meghatározott  tanítási  órát  meghaladja),   valamint  ha  engedélyezték,  hogy  egy  vagy  több  tantárgy  tanulmányi  követelményének  egy  tanévben vagy az elő írtnál rövidebb idő  alatt tegyen eleget, akkor ​ osztályozó vizsgá​ t tehet.   Különbözeti vizsgát​  a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja.  Ha  a   tanuló  egész  évi  tanulmányi  eredményei  nem  voltak  elfogadhatóak,  akkor   ​ javítóvizsgát  tehet  legfeljebb   három  tantárgyból.  Javítóvizsga  letételével  folytathatók  a  tanulmányok  akkor  is,  ha  a  tanuló  az  osztályozó  vizsgáról,  a  különbözeti  vizsgáról  igazolatlanul  távol  maradt,  vagy  azt  nem  fejezte  be, illetve az  elő írt  idő pontig  nem tette le.    Amennyiben egy  tanuló  nem teljesít egy  epochát  vagy egy szakórai témazáró dolgozatot, (nem éri el a minimális  követelményszintet  vagy  nincs  jelen),  ezt  pótolnia  kell.   A  ​ pótdolgozat  idő pontját,  pontos  tartalmát  az epochát  tartó  tanítóval  vagy  a  szaktanárral   kell  egyeztetni.  Ha  a  tanuló  a  pótdolgozat   írásakor  nem   jelenik  meg,   de  hiányzását orvosi igazolással igazolja, akkor még egy alkalmat kell biztosítani a pótló dolgozat megírására.  A   tanulmányok  alatti vizsga  követelményeit a szaktanár  vagy  az osztálytanító határozza  meg  az intézményi helyi  tanterv  és  a  Waldorf­Iskolák   Kerettanterve  alapján.  A   követelményeket  a  vizsga  idő pontjának   kiírásával   egyidejű leg írásban ismertetni kell a szülő kkel, és a vizsgázó tanulóval.   Az osztályozó vizsga szabályai:  Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik.   A   tanítási   év lezárását szolgáló  osztályozó vizsgát  az adott  tanítási  évben szervezzük  meg. A  vizsga idő pontját az  intézményvezető   jelöli  ki   úgy,  hogy  három  hónap  felkészülési  ideje  legyen  a  tanulónak.  A  vizsgát   háromtagú  vizsgabizottság  elő tt teszi le a tanuló. A vizsgabizottság tagjait, köztük az elnököt  az intézményvezető  bízza  meg,   szükség  esetén  gondoskodik  a   tagok  helyettesítésérő l  is.  Az   intézményvezető ellenő rzi a vizsgáztatás rendjének  megtartását,   és  minden  szükséges  intézkedést  megtesz  annak  érdekében, hogy a  vizsgát szabályosan, pontosan  meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.  15 

 

A  vizsgabizottság elnöke  meggyő ző dik  arról, hogy a vizsgázó jogosult­e a vizsga  megkezdésére, és teljesítette­e  a  vizsga letételéhez elő írt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a  szabálytalanul vizsgázni szándékozók  kizárását, ​ vezeti a  szóbeli vizsgákat és a  vizsgabizottság értekezleteit, ellenő rzi a vizsgával kapcsolatos iratokat, a  szabályzatban  foglaltak   szerint  aláírja  a   vizsga  iratait,  a  vizsgabizottság  értekezletein  véleményeltérés   esetén  szavazást  rendel el. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság  tagjait bevonhatja. A kérdező   tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja.  Független vizsgabizottság elnökét és tagjait az illetékes Kormányhivatal jelöli ki.  Írásbeli vizsga  A   vizsga  kezdetekor  a  vizsgaelnök   a  vizsgáztató  tanár  jelenlétében   ismerteti  az   írásbeli  vizsga  szabályait,  majd  kihirdeti az írásbeli feladatokat.  Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező  iskola bélyegző jével ellátott lapon, feladatlapokon lehet dolgozni.  A  vizsgázó az írásbeli  válaszok kidolgozásának megkezdése elő tt mindegyik  átvett feladatlapon feltünteti nevét, a  vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.  A   vizsgázónak  az  írásbeli  feladatok  megválaszolásához  rendelkezésre  álló  maximális  idő   vizsgatantárgyanként  hatvan perc.  Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idő vel a rendelkezésre álló idő t meg kell növelni.  Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani.   Az igazgató az írásbeli vizsga  folyamán készített jegyző könyveket és  a feladatlapokat ­ az  üres  és a piszkozatokat  tartalmazó feladatlapokkal együtt ­ a  kidolgozási  idő  lejártával átveszi a vizsgáztató tanároktól. A  jegyző könyveket  aláírásával ­ az idő pont feltüntetésével ­ lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli.  Az  írásbeli  vizsga  feladatlapjait  a  vizsgáztató   tanár haladéktalanul  kijavítja, a hibákat,  tévedéseket a  tanuló  által  használt  tintától  jól   megkülönböztethető   színű   tintával  megjelöli,  röviden  értékeli  a  vizsgakérdésekre  adott  megoldásokat.  Szóbeli vizsga  Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető  szóbeli vizsga.  A   szóbeli  vizsgán  a  vizsgázó  vizsgatantárgyanként  a   vizsgáztató  tanár  által  meghatározott   témában  beszámol  tudásáról. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökrő l a vizsgáztató tanár gondoskodik.  Minden vizsgázónak  vizsgatantárgyanként, legalább húsz perc gondolkodási  idő t kell biztosítani a  felkészülésre. A  felkészülési idő  alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad elő adásban kell elmondania.  Két   beszámoló  között  legalább   harminc  perc  pihenő idő t   kell  a  vizsgázó   számára  biztosítani,  amely  alatt  a   vizsgahelyiséget elhagyhatja. 

16 

 

Az osztályozó vizsga értékelési szempontjairól a szülő ket külön tájékoztatjuk.  Az  osztálytanító  az  osztályozóvizsgára  kötelezett  tanulót  írásban  tájékoztatja   a  vizsga  menetérő l  és  arról, hogy  milyen anyagrészekbő l kell vizsgát tennie. A tanuló aláírásával igazolja ennek tudomásulvételét.  Osztályozó vizsgára a jelentkezés határideje:  ●

január 15. (január–februári vizsgaidőszak), 

●

május 15. (május–júniusi vizsgaidőszak). 

A tanuló köteles gondoskodni az osztálytanító által elő írt füzet(ek) elkészítésérő l, melyekre a vizsga anyaga épül.  Osztályozó­ és javítóvizsga értékelése:  ●

90–100% jeles (5)  

●

80–89% jó (4) 

●

60–79% közepes (3) 

●

45–59% elégséges (2) 

●

44% alatt elégtelen (1) 

 

Művészeti alapvizsga  A   mű vészeti  képzés  alapfokú  szakasza  az  1­8.  évfolyamokat  foglalja  magában,  ezt  a  szakaszt  zárja a mű vészeti  alapvizsga.  A  nyolcadik  tanév  során  a  tanulók  'éves  munkát'  végeznek,  mely  egy  szabadon  választott  témának  elméleti,  mű vészeti és gyakorlati összetevő ket tartalmazó feldolgozása. Része egy „mestermunka”, mely egy tárgy  mű vészi  kivitelezésű  megvalósítása, illetve elő adómű vészeti tárgy választása esetén élő ben bemutatott zenei vagy  színi alkotás.  A vizsga menete és értékelése:  Az alapfokú mű vészeti vizsga a  gyerekek 8. osztályos éves  munkájának része. Az alapfokú mű vészeti vizsga,  az éves  munka  szóbeli   elő adása  első sorban  az  osztály  és  a  szülő k  (esetleg  más  meghívott  tanárok  és  diákok)  elő tt  viszonylag szű k, zárt körben zajlik. A szóbeli elő adás keretében a gyerekek szabadon mesélnek  az általuk végzett  munkáról, a személyes élményeikrő l  és benyomásaikról.  Fontos szempont,  hogy a gyakorlati­mű vészeti munkájuk  álljon  az  elő adásuk   középpontjában  is,  és  lehető leg  kerüljék  az  általuk  át  nem  élt  vagy  nem  tapasztalt  „tudományos” magyarázatokat. Az elő adást  követő en a hallgatóság kérdéseket tehet fel  az elő adónak, aki ezáltal   is bizonyíthatja az adott témában való jártasságát.  A   korábban  leadott  írásbeli  munkát,  a  gyerekek  által  maguk  készített  gyakorlati­mű vészeti  munkát és a szóbeli  elő adást egyaránt az osztálytanító értékeli. Az osztálytanító írásos értékelése az év végi bizonyítvány része.      

17 

 

Felvétel­átvétel helyi szabályai    A tanulói jogviszony a gyermek iskolánkba történő  felvételével vagy átvétele útján keletkezik.  A  Waldorf­iskola  nem kötelező  felvételt biztosító  iskola. Az  első osztályok kialakítását a  leendő osztálytanító és az  iskolában tanító tanárok közösen végzik.   Iskolánk az  érdeklő dő szülő k  számára a  beiratkozási idő szak elő tt több  hónappal elő adás­sorozatot indít. Ezeket a  Tanári Kollégium  tagjai, szülő k, illetve a gazdasági vezető  tartja. Az elő adók  a Waldorf­pedagógia alapelveinek, fő  irányvonalainak  ismertetése  mellett  ilyenkor  betekintést   nyújtanak  a  pedagógia  szellemi  hátterébe,  a  módszertanába,  az   iskola  életének   jellegzetességeibe.  Ezt követő en a  szülő k jelentkezési lapot  töltenek ki, majd  részt vesznek egy személyes beszélgetésen a leendő  osztálytanítóval.   A   gyerekek  számára  szervezett  játékos  ismerkedés  és  a  szülő kkel  folytatott  beszélgetés   során  az  első  osztály  összeállításáért  felelő s  tanári  csoport  igyekszik  minél  pontosabb  képet  kialakítani  a   gyermekrő l,  a  szülő krő l,  a  családban  kialakult  szülő ­gyermek   kapcsolatról.  A  leendő   osztálytanító  ellátogathat  a  különböző   óvodai  csoportokba is, hogy eljövendő  tanítványait az óvodai tevékenységen belül is megismerhesse.   Az adott osztályfokon tanító pedagógusoknak az extra  lesson tanárral együttmű ködve meg kell győ ző dniük arról,  hogy  a  jelentkező   gyermek  a  Waldorf­pedagógiára  jellemző   sajátos  tanítási  metódusokra  fogékony­e,  rendelkezik­e azon képességekkel,  amelyre  a  pedagógus a mindennapi  oktató­nevelő  munkája során épít, hogy a  jelölt az adott osztályba be tud­e illeszkedni, továbbá fontosnak tartjuk, hogy egymást segítve megvalósulhat­e az  iskolai  és   otthoni  nevelés  összhangja.   A  gyermek  felvételének  feltétele  továbbá,  hogy  a  szülő k  elfogadják  a   Waldorf­pedagógia elveit, s részt vállaljanak az iskola fenntartásából.  A személyes találkozók végén a tanárok összegzik tapasztalataikat, és összeállítják az osztályt.   Az egyéni és csoportos ismerkedés után a Tanári Konferencia dönt a gyermek felvételérő l.  A  tanulói  jogviszony létrejöttének  feltétele, hogy az iskola és a szülő k közötti megállapodást az iskola képviselő je  és   a  szülő k  (gondviselő k)  aláírják.  E  megállapodás  szövegét  az  intézményi  Szervezeti  és  Mű ködési  Szabályzat  tartalmazza.  Az  iskola  jogosult  kérni  a  gyermek  személyi  adatait,  a  gyermek  eddigi élete, fejlő dése alakulásának  jellemzését  (kérdő íves  vagy más  megfelelő  formában). Az iskolába történő  beiratkozáskor minden esetben be kell  mutatni a   gyermek  személyazonosítására  alkalmas,  a  gyermek  nevére  kiállított  személyi  azonosítót  és  lakcímet  igazoló  hatósági  bizonyítványt.  Az  első   évfolyamra  történő   beiratkozáskor  az   iskolába  lépéshez  szükséges  fejlettség   elérését tanúsító igazolást is.  A   gyermek  felvételi  kérelmének  elutasítsa  esetén   a  szülő t  az  iskolaképviselő   írásban,  határozati  formában  ­  a  döntést megalapozó indoklással, valamint a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással ­ értesíti.   

18 

 

Az első  nyolc évfolyamon jelentkező  új tanulók felvételi eljárásának a rendje  Az  osztálytanító  osztálya   létszáma  és  összetétele  alapján  dönt  a  jelentkező  tanuló  szüleivel  való  találkozás  lehető ségérő l.  A  beszélgetés  után   pozitív  elbírálás  esetén   az  osztályban  tanító  szaktanárok  javaslata   alapján  a  Tanári Kollégium dönt a felvételrő l vagy elutasításról, melyrő l írásban értesítjük az érintett családot.     

Az elsősegély­nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai  tevékenység    Az  osztálytanítók  és  osztálykísérő k  minden  tanév  első  tanítási  napján  megbeszélik   osztályukkal  az  alapvető   baleset­megelő zési teendő ket, tű z­és  balesetvédelmi oktatásban részesítik osztályukat.  Hatodik osztály elején a  kézmű ves  órákon  való  balesetmentes  részvétel   érdekében  a   famegmunkáló  szerszámok   helyes  használatáról  külön oktatást kapnak a diákok.    Az  iskolai első segélynyújtás oktatásának  legfő bb célja, hogy  a diákok  elsajátítsák  azokat az  elméleti és gyakorlati  első segély­nyújtási  ismereteket,  amelyek   balesetek  esetén  szükségesek   a  szakszerű   és   eredményes  első segélynyújtáshoz.  Célunk  továbbá, hogy a tanulók veszélyhelyzet esetén képessé váljanak gyors és  hatékony  segítség nyújtására, amíg a hivatásos orvosi segítség meg nem érkezik.  Tanulóink  elő ször   a  7.   és  8.  évfolyamon  a   biológia  epocha  keretében  sajátítják  el  az  alapvető   tenni­  és  tudnivalókat.  Az osztálytanítónak lehető séget  biztosítunk arra,  hogy a témában külső  segítő ket  (  védő nő , mentő s,  orvos stb.) vonjon be.   

Helyi tanterv    Helyi tantervünk „A magyar Waldorf­iskolák kerettanterve” alapján készült.  A   Magyar  Waldorf   Szövetség  2013  januárjában  benyújtott  „A  magyar  Waldorf­iskolák  kerettanterve”  új   NAT  szerint  megújított változatát az emberi erő források  minisztere 21140­2/2013/KOIR.  sz. határozatával jóváhagyta.  Helyi  tantervünk tartalmazza  a Waldorf­kerettanterv (mint  választott kerettanterv) alapján a közismereti oktatás  tanterve mellett a sajátos, komplex és minden tanulóra kötelező  „Waldorf mű vészeti nevelés” tantervét is.  A   „Waldorf  mű vészeti  nevelés”  tantárgyai  a  közismereti  tárgyakkal  egységes  tantervet   alkotva  a  kötelező  órák  részei.   A   Waldorf­iskola   választásával  a  tanuló  (szülő )  egyben  azt  is  választja   és  elfogadja,  hogy  a  Waldorf­iskolában  kötelező en  részesül  alapfokú   mű vészetoktatásban.  Erre  figyelemmel  a  Waldorf­iskola  tanulója további alapfokú   mű vészeti képzésbe a mindenkori jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő en kapcsolódhat be. 

19 

 

A   sajátosságokból  fakadóan  a  mű vészeti  csoportok  megegyeznek  az  osztályokkal.  A  közismereti  órák  és  a  mű vészeti  órák  egymástól  nem  különülnek  el,  együttesen  és   egységesen   alkotják  a  Waldorf­nevelést.  Ez   megjelenik  az  adminisztrációban  is:  az  iskola  a  két  köznevelési  alapfeladat  együttes  nyilvántartására  egységes  tanügyi dokumentációt vezet.  A kerettanterv alapján meghatározott nem kötelező  tanórai foglalkozások idő keretének felhasználása  A   kerettanterv  alapján  meghatározott nem kötelező tanórai  foglalkozások idő keretének  felhasználására  iskolánk  szakköröket  szervez.  A  szakköröket  a  tanulók  és  szülő k  igényei  alapján   pedagógusok  vezetik,  szervezik.  A  szakkörök  éves munkatervét  a Tanári Konferencia a  tanévnyitó értekezletén fogadja el. A szakkörök munkaterve   az iskola éves munkatervének mellékletét képezi. 

  Tankönyvellátás    A   Waldorf­pedagógia  módszerébő l  eredő en  az  alsó  tagozaton  (1­4.  osztály)  semmilyen  tankönyvet  nem  használunk. A gyerekek a maguk készítette egyedi epocha füzetekbő l tanulnak.  Az  epocha  füzetek  készítése  elő segíti   a  tudás  mélyülését,  megmozgatja  a  gyermekek  belső   erő it.  Ez  a  mód  lehető séget ad az osztálytanító számára, hogy  a tanítás napi gyakorlatát önmagából és osztályának gyermekeibő l  merítse,   valamint  önálló  kutatásra  és  gondolkodásra   ösztönöz.  Középtagozaton  (5­8.  osztály)  segédkönyvek,  munkafüzetek, olvasókönyvek segíthetik a tanulást. 

  Mindennapos testmozgás (Testnevelés)    A mindennapi mozgás célja:  •

Tanulóinkban tapasztalati úton felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt. 

•

A   testmozgás   segítségével  kialakítani  a  tanulókban  a  mindennapi  életéhez  szükséges   alapvető  

készségeket:  akaraterő ,  szorgalom,  kitartás,  becsületesség,  szabályok  betartása,  a   társak  tisztelete,  segítése,  a  csapatmunka szerepe, az egészséges önbizalom, a céltudatosság.  Megismertetni  a  tanulókat  a  társadalmi  élet alapvető  elvárásaival, a megfelelő viselkedéskultúrával, az 

•

alapvető  erkölcsi követelményekkel.  Foglalkozások  Iskolánk tanulói számára a mindennapi testedzést a következő  foglalkozások biztosítják:  1­4. évfolyamon:  ●

Heti 2 testnevelés, illetve 3. évfolyamtól Bothmer­gimnasztika és 1 euritmia óra.   20 

 

●

A főoktatás keretein belül 30 percet irányított mozgásra fordítunk. 

5­8. évfolyam:  ●

Heti 3 Bothmer­gimnasztika és 2 euritmia óra. 

●

Iskolai sportköri foglalk​ zások. 

A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése    A  tanulmányi munka ellenő rzése az alsóbb  osztályokban (1.  és 2. osztály)  első sorban a mindennapi gyakorlatban  történik,   a  tanár  figyelemmel  kíséri  a  gyermek  részvételét  az   órák  ritmikus  részében,  s  az  egyéb  tanulási  tevékenységekben. A tanár  a megfigyelés  során képet kap a gyermek haladásáról, majd következtetéseket von le  arra   vonatkozólag,  hogy  milyen  segítségre  van  szüksége  a  tanulónak  ahhoz,  hogy  tovább  fejlő dhessen.  A   mű vészeti  és kézmű ves tárgyak esetében a  gyakorlatban  történő  ellenő rzés a magasabb osztályfokokon továbbra  is első dleges marad.  Harmadik  osztálytól  teret kap a tanulók írásos munkáinak ellenő rzése is,  a tanító  az órai  illetve  házi füzetmunka   megtekintésével  ellenő rizni  tudja,  a  gyermek  hol  tart  az  ismeretek  és  készségek  elsajátításában.   Míg  a  3.  osztályban  ez még első sorban  a tanítónak  segít  a  további  fejlesztő munkájának megtervezésében,  4­5. osztálytól   már  a  tanulók  felé  is  kinyilvánítjuk  a  minimálisan  elvárt   s a ténylegesen teljesített szintet. Ha a diák az aktuális  epocha­  vagy  szaktárgyi  füzetet  illető leg  tudáspróbát  nem  megfelelő   minő ségben  készítette  el,  a  tanárral  megbeszéltek szerint pótolnia vagy kiegészítenie kell.  A   tanulmányi  munka  szóbeli   ellenő rzése  a  diákoknak   az  órákon  aktuálisan  adott  hozzászólásai,  válaszai,  a  csoportmunkában  kifejtett  tevékenységük,  otthon  elő készített  feladataik  szóbeli  ismertetése,  illetve  egyénileg  (vagy  párban,  csoportban)   vállalt  kiselő adásaik  alapján  történik.  Az  önálló  elő adások  közül  kiemelkednek  azok,  amelyeket  a  diákok  a  8.  osztály  végén  tartanak  egyénileg  választott és  feldolgozott témáról. A diákok  e szóbeli  megnyilvánulásai pontos visszajelzésül szolgálnak a tanár számára a gyermek fejlő désérő l.  A   tanulók   munkájának  értékelése  pedagógiai  tevékenységünk  legfontosabb  elemei   közé  tartozik.   Minden   körülmények  között   nagyra  kell  értékelnünk  azokat  az  erő feszítéseket,  amelyeket  a  gyermekek   haladásuk  érdekében tesznek.  A  tanárok  számára a  diagnosztikus felmérés és értékelés a  meglévő képességek és tudás megállapítására szolgál, a  további  munka  irányítására  vonatkozó  következtetések  és  tervek  kidolgozására.  Új  tanuló  illető leg  új  tanár  belépésekor, valamint epochák és tanévek kezdetekor idő szerű . 

A tanulók munkájának értékelési módja, a magatartás és szorgalom minő sítésének elvei    Iskolánk  az  alsó   tagozatos  diákok   tekintetében nem­kompetitív  értékelési filozófiát  követ, mely a közép  tagozat  végére a kooperatív értékelés felé mutat. Elutasítjuk a versenyt, az összehasonlítást. Az értékelés  célja a bátorítás,  az erő feszítés jutalmazása. 

21 

 

A   diákok  elő rehaladásáról  és  fejlő désérő l  leíró,  szöveges  értékelést  készítünk  félévkor  és  a  tanév  végén.   Az  értékelés  személyre  szabott,  a  diákok  teljesítményét  önmagukhoz  viszonyítjuk. 

A  szöveges  értékelés 

megfogalmazásának  minden  esetben  személyre  szólónak,  motiválónak,  pontosnak  és  konkrétnak  kell  lennie.  Kerüljük a minő sítést, a személyiség egészének jellemzésére törekszünk.  Iskolánkban  hagyományos  értelemben  vett  dolgozatírás,  feleltetés  nincs.   A  tanítók   a  tanulókkal  való  aktív  együttlétben  igyekeznek  megismerni  a   diákok  elmélyülésének   mértékét  az  adott  tananyagban.  Az  irányított  beszélgetések, a füzetmunkák ellenő rzése során is képet alkothatnak  a pedagógusok a tanulók elő rehaladásáról.   Középtagozaton  elfogadott  a  tanulók  felkészültségének  írásbeli  ellenő rzése  első sorban   az  esszészerű ,  önálló  fogalmazások íratásával, esetleg tesztek segítségével. Hatodik osztálytól ezeket százalékban kifejezve is értékeljük.  A   fejlesztő ,  segítő  értékelés  visszajelzés  a  diáknak,  a  tanulás  folyamatára  helyezve  a  hangsúlyt   megmutatja  számára, mennyire  eredményes a munkája. Nem a teljesítményrő l ad első sorban  információt, hanem irányt mutat  saját  tanulása  szabályozásához,  a  szükséges  egyéni  készségek   kialakításához,  a  fejlő dés,  fejlesztés  megtervezéséhez.   Segíti,  hogy  a   gyermek  képes  legyen  válaszokat,  stratégiákat  keresni  a  megoldandó  problémákra, motiváltságát megő rizze vagy növelje, reális énképet alakítson ki.  Az  értékelés  sokoldalú,  átfogó, a korábbi individuális teljesítményhez  viszonyítva, a gyermek „önmagához" mért  fejlő dését  vesszük  első sorban  figyelembe,  lehető leg  a  pozitívumokat  emeljük  ki  és  javaslatokat  teszünk.  Az  értékelés tartalma kiterjed a szociális kompetenciákra is.  A   szummatív,  összegző  értékelések  az  epochák  és  szaktárgyak  témazárásakor,  illetve  a   tanév  végén  szintén  a  fejlő dés támogatásának szolgálatában állnak.  A magatartás és szorgalom minő sítésének elvei  Magatartás:  ●

Az iskola házirendjének betartása. 

●

Szociális kapcsolatok a tanárokkal és a diáktársakkal. 

Szorgalom:  ●

A tanórákon való aktív részvétel. 

●

A művészeti és gyakorlati órákon figyelem és igyekezet a munkában. 

●

A tantárgyakhoz kapcsolódó témákban egyéni kutatómunka, kiselőadás. 

 

Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei    A  Waldorf­pedagógia elveinek megfelelő en törekszünk a nagy létszámú  osztályok indítására. Az osztályközösségek  kisebb  csoportokra  bontása  ötödik  osztálytól   az  euritmia,  a  kézimunka,  kézmű ves  és  az  idegen  nyelvi  órákon 

22 

 

válhat  szükségessé.   A  csoportbontás  nem  a  képességek  szerint,   hanem  abc  rendben  vagy  szociális   csoportdinamikai szempontok alapján történhet.  Szakkörök  A   kerettanterv  alapján  meghatározott nem kötelező tanórai  foglalkozások idő keretének  felhasználására  iskolánk  szakköröket szervez. A szakkörök bevezetését és tartását a pedagógus, a tanulók közössége, a  szülő i szervezetek  vagy  az  Iskolaszék  kezdeményezheti  a  Tanári  Konferencia  elő tt.  E  foglalkozások  célja  lehet  felzárkóztatás,  fejlesztés,  tehetséggondozás,  speciális,  illetve  kiegészítő   ismeretek  átadása,  a  Waldorf­pedagógiával  összeegyeztetve. A szakkörökön a tanuló saját kérése alapján vesz részt.  Délutáni nem kötelező  egyéb foglalkozás, napközi  A  délutáni nem kötelező egyéb foglalkozásra alsó  tagozatos gyermekek járhatnak, szüleik kérésére. A  legfontosabb  elv ezen foglalkozás  megszervezését illető en,  hogy a  délelő tti  tanulás után  megvalósuljon a délutáni szabad játék  és   pihenés,  beleértve  az  ebédelés  és  uzsonnázás  egészséges körülményeinek  megteremtését,  és a kisebbeknek  szóló szakkörökön való egyéni részvétel lehető ségét is.   Korrepetálás, tanulószoba  A   korrepetálások  célja  az  alapképességek  fejlesztése és a tantervi  követelményekhez való felzárkóztatás,  egyéni  vagy csoportos formában. Felzárkóztatásra, tehetséggondozásra osztályonként heti két órát biztosítunk.   Az ötödik tanévtő l tanulószoba biztosíthatja a diákok számára az egyéni tanulás nyugodt feltételeit.   

Egészségnevelési és környezeti nevelési elveink, egészségnevelés és  környezettudatosság    Az  ember  boldogulásának  fontos  összetevő je  saját  egészségének  állapota  és   a  környezettel  való  harmónia  megteremtése. Ez a  két dolog a Waldorf­iskolák szemléletében nem választható el egymástól. Úgy véljük, hogy az  egyéni egészség és a környezet egészsége nem szemlélhető  külön­külön, csak  együtt van  értelme beszélni ezekrő l.  Az egészségnevelés és  a  környezet ápolásának  tudatos tevékenysége  nem olyan feladat, amit az iskola egyedül el  tud  látni,  itt  is  jól  tapasztalható  a  szülő i  minta  fontossága,   az  otthoni  szemlélet.  Természetesen  ez  utóbbi  kialakításában sokat  tud segíteni az iskola azzal, hogy olyan  témát dolgoz fel  a szülő kkel való közös  munkában, ami  az egyes családoknak segít kialakítani, átalakítani szokásrendjüket. A  tudatos döntések gyakorlása elengedhetetlen  mindkét területen, a  külvilág  által nyújtott sémák nem  feltétlen  helyesek. A választás  lehető ségének megtanítása  döntő jelentő ségű , legyen az az egészséges étkezés vagy a szelektív hulladékgyű jtés. Fontos, hogy ezek a  döntések  a  hétköznapokban  rutinná  váljanak,   ne  pedig  kampányszerű en   következzenek  csak  be,   hogy  aztán  egy   újabb  kampány  máshová  irányítsa  akaratunkat.  Az  egyéni egészségnevelés terén nagyon fontos, hogy  nem pusztán  az  egészséggel  kapcsolatos  ismereteket akarjuk közvetíteni, hanem az egészséget, mint dinamikus folyamatot ápolni  szándékozunk. Az egészség nem csak a  testi, hanem a lelki­szellemi téren is  központi jelentő ségű , így az ápolásnak  23 

 

sok formáját  lehet gyakorolni. Az első  osztálytól megjelenő  sok mozgás, az euritmia, mint sajátos mozgásmű vészet  nem csupán élettanilag fejt ki jó hatást, hanem a testmozgással  kapcsolatos jó érzéseket összeköti a mű vészetek  által adott  lelki­szellemi jó érzéssel. A mű vészeti  órák nagy száma is segíti azt, hogy lelkileg át  tudják dolgozni az 

ő ket  ért  benyomásokat, ezzel is kialakítva egyfajta lelki  higiénét. A  Waldorf­iskolák módszertanáról  elmondható,  hogy a gyerek életkori sajátosságait igyekszik maximálisan figyelembe venni, ami  segíthet abban, hogy a tanulással  kapcsolatos  felesleges  mértékű  stressz   minimális  szinten  maradjon,  miközben  a  megfelelő   kihívásoktól  nem  kíméljük   meg   a  gyerekeket.  A  tanterv  számos   helyen  tartalmaz  olyan  témákat,  ami  ráirányítja  figyelmünket  a  környezettel való szoros együttlétre, az azzal kapcsolatos felelő sségre. Itt is, ahogy  az egészséges életmód terén is,  a folyamatos, tevékeny  ápolást igyekszünk szokássá tenni. A különböző  természettudományos epochák, melyek az  ember és a  környezet kapcsolatát tárgyalják, csak egy részét  adják az ezirányú nevelésnek. A kertmű velés kapcsán  olyan  gyakorlati  viszonyba   kerülhetnek  a  környezetükkel,  ahol  saját  bő rükön   tapasztalják,  mit  jelent  az  ember  számára a környezet  ápolása. Az egyes környezeti problémákkal  kapcsolatos témákat olyan életkorban  tárgyaljuk  mélységeiben, amikor a  diákok már képesek  valamilyen aktív  módon az adott folyamaton tevékenyen változtatni,  a  veszélyek   felsorolása  gyakorlati  tevékenység  nélkül  inkább  a  tehetetlenség  érzését  növelhetik,  ami  épp  céljainkkal  ellentétesen  befolyásolhatja  a  diákok  hozzáállását.  A  tanterv  követése  során  mód   van  arra, hogy az  emberi  egészséget  és  a  külvilág  egészségét  ne  két  külön  témaként  ismerjék  meg a  gyerekek,  hanem egy olyan  egységként, melynek fenntartásában az emberi döntéseknek kulcsszerepe van.  Iskolánkban  a  mindennapok  gyakorlataként  igyekszünk  megvalósítani   egy  környezettudatos,  ökologikus  szemléletet a következő  tevékenységekkel:  ●

Az egész iskolában szelektíven gyűjtjük a hulladékot.  

●

A tanterv része a kertművelés 6. osztálytól.  

●

Komposztáló tartályt használunk a szerves hulladék számára.  

●

A gyermekek és felnőttek közösen takarítanak a tanítási napok végén. 

 

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések    A   gyermekek  az  iskolába  különböző   szociális  és  kulturális  háttérrel  érkeznek   és  alkotnak  szociális  közösséget.  Ebben  a   közösségben  a  tanulók  megtanulják megérteni  és tiszteletben tartani egymás különböző  adottságait  és  gyengéit mind tanulmányi, mind szociális téren. Célunk egy olyan pedagógiai környezet megteremtése, amelyben  mindenki egyenlő  eséllyel indulhat.    Az  egyenlő   bánásmódról  és  az  esélyegyenlő ség   elő mozdításáról szóló CXXV. törvény megfogalmazza az  egyenlő   bánásmód  követelmét,  mely  alapján  a  Magyarország  területén  tartózkodó  természetes  személyekkel,  ezek  csoportjaival,  valamint   a  jogi  személyekkel  és   a  jogi  személyiséggel  nem  rendelkező   szervezetekkel  szemben  azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű  figyelembevételével kell eljárni. 

24 

 

Iskolánkban az egyenlő bánásmód követelményét a  jogviszonyaink létesítése során, jogviszonyainkban,  eljárásaink  és intézkedéseink során megtartjuk. Különösen:   ●

az  oktatásba  történő  bekapcsolódás  feltételeinek  meghatározásakor,  a felvételi kérelmek  elbírálásánál​ , 

●

az oktatás követelményeinek megállapításkor​ , 

●

a teljesítmények értékelésénél​ , 

●

az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosításakor és igénybevételénél​ , 

●

az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférésben​ , 

●

a megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok kiadásakor​ , 

●

a pályaválasztási tanácsadáshoz kapcsolódó iskolai folyamatokban​ , 

●

az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. 

Iskolánkban nem mű ködhetnek olyan szakkörök,  diákkörök  és egyéb tanulói, szülő i vagy más szervezetek, amelyek  célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.   

A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának  értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek    Az  értékelés  fentebb  kifejtett  elvi  szempontjai  miatt  iskolánkban  külön  nem  jutalmazzuk  a  tanulókat  sem  magatartásuk, szorgalmuk sem tanulmányi vagy sportteljesítményük alapján.    

Sajátos pedagógiai módszerek, projektoktatás    Iskolánkban  az  ismeretelméleti  tárgyakat   korszakosan­  epochálisan  ­  tömbösítve  tanítjuk   1­8.  osztályig.  Ezek  megnevezését  és  óraszámait  az  1.sz  melléklet  tartalmazza.  Ezekben  a  korszakokban a tanulók minden oldalról,  komplexen  megtapasztalják  az  adott  tantárgy   feldolgozandó  témáját.  A  fő oktatásokat  a   ritmikus,  mozgásos,  mű vészi tevékenység és szemlélet hatja át.  Középtagozattól   projekt   jellegű   feladatokat  is  kapnak  a  diákok,  amelyek  során  önállóan   dolgoznak  fel  egy­egy  témát,  s  munkájuk  befejezéseként  elő adást  tartanak.  Ilyen  projektmunka a 8. osztályt lezáró éves munka, mely  minden tanulónk számára kötelező . Az egyéni projektfeladatok kiadása, vezetése  és értékelése osztálytanítói vagy  szaktanári feladat.  

Otthoni, házi feladatok rendje    Az  első   három  évfolyamon  nem  adunk  házi   feladatot,  pedagógusaink  szorgalmi  feladatokat  jelölhetnek  ki  az   érdeklő dő   tanulók  számára.  Negyedik  és ötödik évfolyamon összesen, naponta  maximum 15­30 percnyi , hatodik,  25 

 

hetedik  és  nyolcadik  évfolyamon pedig maximum 1  órányi házi feladat adható.  A házi feladatok mennyiségét és  témáját  illető en  az  adott  osztályban  tanító  pedagógusok  rövid megbeszéléseket tartanak. Az  osztályközösségek  szükségleteihez igazodva a házi feladatok heti feladat formájában is kiadhatók. 

Részvétel a kötelező tanórai foglalkozásokon kívül     Az iskolai ünnepeken való részvétel minden tanulónk és tanárunk számára kötelező .  Ünnepeink: 

● Tanévnyitó  ● Szent Mihály ünnep  ● Megemlékezés az aradi vértanúkról  ● Megemlékezés 1956­ról  ● Szent Márton ünnep  ● Adventi kert  ● Szent Miklós ünnep  ● Pásztorjáték  ● Vízkereszt  ● Farsang  ● Megemlékezés a diktatúrák áldozatairól  ● Megemlékezés 1848. márc. 15­rő l  ● Megemlékezés a holokauszt áldozatairól  ● Húsvéti készülő dés  ● Pünkösd  ● Megemlékezés a nemzeti Összetartozás Napjáról  ● János­ünnep, tanévzárás   

A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megjelenése  az iskola életében    Az erkölcsi nevelés  A   Waldorf­iskola   létrehozásának  pillanatától  mű ködésének  mindennapjain át olyan tudatos személyes  jelenlétet  igényel mind szülő i, mind tanári részrő l,  amely már  hozzáállásunkat tekintve önmagában példamutató  az iskolába  járó gyerekeknek. A szülő k tudatos döntésük alapján nem csupán anyagi fenntartóivá válnak az intézményeinknek,  de  napról   napra  iskolai  események  közremű ködő ­szervező i, az  iskolai  szellemiségébe bekapcsolódóan  tényleges  éltető i  lesznek  gyermekük  iskolája  életének.  A  tanárok  munkája  is  kiemelkedő   együttmű ködést  igényel:  a  gyermekek  ennek  tudatában  folytatják tanulmányaikat. Az  iskolai  életnek minden mozzanata a jelenlétnek ezt a  26 

 

magas minő ségét  feltételezi:  mindez minden  fél számára a lehető leggyakorlatiasabb  találkozást hozza az életben  ránk váró feladatokkal.    Nemzeti öntudat, hazafias nevelés  A   nemzeti  öntudatra  nevelés  gyakorlatában   valósul  meg  a   Waldorf­iskolában.  Diákjaink  számára  már  az  első   évfolyamokon  a  magyar  kultúrával  áthatott  tantervünk  biztosít  természetes   anyanyelvi  közeget:   a  magyar  költészet  és  a  magyar  zene­,  ritmus­  és   dallamkincs   határozzák  meg  a  mindennapjaikat.  Kézmű ves­mű vészeti  tantárgyaink,  iskolai  ünnepeink  révén  népi  kultúránk  hagyományait  élhetik  meg  a  tanulók.  A  felső bb  évfolyamokon  nemzeti  ünnepeink  megemlékezéseinek  létrehozásában  alkotóan  vesznek  részt  a   diákok.   A  tantervünknek  számtalan olyan vetülete  van, amely  akár  a közvetlen  lakóhely megismerése által a szülő föld, akár  a történelem sokszínű ségének felismerése által a hazaszeretet érzését táplálják.    Állampolgárságra, demokráciára nevelés  A  Waldorf­iskola  mű ködésének  feltétele egy  önigazgatási  alapokon szervező dő  iskolairányítás.  Ezzel  kiváló példát  ad a méltányos  együttmű ködésbő l születő munkára, az együttélési szabályok megalkotására és alkalmazására, az  egyéni  és  közösségi  célok   összehangolásának  gyakorlatára.  A  demokratikus,  szabadon  alkotó  állampolgári   tevékenység  szép  példája  a  Waldorf­iskolák  szakmai  érdekvédelmi  egyesületének,  az  1997  óta  tevékenykedő   Magyar  Waldorf  Szövetség  fenntartása.  Ez  az  intézményesített  rendszer  ­  delegációsan  mű ködő  jellege  miatt ­  kiváló  példája   a  demokratikus  szervezeti   mű ködésnek.  A  legfontosabb  állampolgári   jogok  és  kötelességek  gyakorlásának  terepe  ­  az  érdek­képviseleti  mű ködés,   a  közügyek  gyakorlása,  a  szakmai  munka   szervezése,  tanári­szülő i továbbképzések ­ mind alkotó felelő sségteljes jelenlétet igényelnek.    Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  A   Waldorf­pedagógia  vallja,  hogy  az  iskola  egyik  legfontosabb  feladata  a  szociális  képességek  fejlesztése.  Pedagógiai   mű ködésének  egyik  alappillére  a   diákok  együttmű ködési  készségének,  az egymás felé fordulásnak a   folyamatos gyakorlása. A mű vészeti –  különösen az  euritmia,  a dráma és  a közös zene  – nevelésben már az alsóbb  osztályfokokon  is  igen  nagy  jelentő sége  van  a  közösségi  együttmű ködésen  alapuló  tanulásnak,  a  nagyobb  csoportok közös mű vészeti elő adásainak, fellépéseinek. Ez a törekvés  tizenkét éven  keresztül végigkíséri egy­egy  osztály   életét.  A  kézmű ves  és  képző mű vészeti  tantárgyak  az  akarati  nevelés legfő bb eszközei:  az évek  múltával  egyre fokozottabban szolgálják az önismeretet, s így a társas együttélés megalapozóivá lesznek.    A családi életre nevelés 

27 

 

Az  átrendező dő ,  relativizálódó  értékrendű   világban  egy  Waldorf­iskola  mű ködésében   kiemelkedő  szerep  jut  a  fokozott  családi  együttmű ködésnek.  Már  eleve ezzel az  alaphelyzettel természetes, pozitív nevelési alapközeget  biztosít   a  gyermekek  számára.  Az évek  során a diákok fokozatosan,  egyre több közösségi feladatot  vesznek át a  családtagoktól.  Ugyanakkor  az  új  Waldorf­kerettantervben  tantervi  célkitű zés   az  egészségre  és  az  egészséges  szexualitásra nevelés.    A testi és lelki egészségre nevelés  A   Waldorf­iskolák  pedagógiai  és  iskolafenntartási   tevékenységeikben  a diák­szülő ­tanár hármasára építenek. Az  egészségességre  törekvés  az  iskolai  élet  minden  szintjére  kiterjed:  a  pedagógiai  munka  fontos  mozzanata  a  fejlesztő   pedagógusokkal,  iskolaorvossal 

való  szoros  együttmű ködés.  Ez  a  figyelem  általános 

igényként/követelményként  szervező   ereje  az  iskolai  folyamatoknak:  pozitív  hatása  van a családok  életére is. A  Waldorf­iskolák higiéniai, pedagógiai szerepe a magyar közoktatásban ezen a területen is érzékelhető .    Felelő sségvállalás másokért, önkéntesség  Az  új   Waldorf­kerettanterv  ajánlásaiban  megfogalmazottak  szerint  az  iskoláinknak  törekedniük  kell  az  inkluzív  jellegű  közösségépítésre: céljai között elhangzik,  hogy elfogadó, együttmű ködő  és  ösztönző   légkör  jöjjön létre az  iskolában.  (A  különböző  készségbeli  nehézségekkel  küzdő  diákok  számaránya  az  osztályközösségben ne haladja  meg  az  ország  összlakosszámára  eső  átlagokat.)  Ezen  általános   mű ködési  elv  szerint  a  diákok  személyiségfejlő désének  egyik  csúcspontja  a  tizenegyedik   évfolyamban  megvalósítandó  szociális  gyakorlat.  Az  egyéni felelő sségvállalás gyakorlati próbája minden diákot szembesít  az emberélet közösségi és egyéni határaival  is, megtapasztalják a valóságos segítség jelentő ségét a szociális kapcsolatokban.    Fenntarthatóság, környezettudatosság  A   környezettudatos  magatartás  szinte  alapigényként  tartható  számon  mind  az  iskolafenntartói,   mind   a  iskolamű ködtető i   oldalon.  A  tanterv   felépülése  már  az   alsóbb  osztályokban   folyamatos  kapcsolatot   igyekszik  kialakítani  a  valós  világgal,  illetve  a  világ  természetes  folyamataival,  régi  mesterségek,  tevékenységekkel  való  találkozás által a gyerekek olyan, az önfenntartó természetességgel mű ködő történelmi gazdasági gyakorlatokkal  ismerkednek meg, aminek önmagában  példamutató értéke van. A felső s természettudományi tanterveknek  pedig  tematikailag is részét képezik ezek a kérdések.    Pályaorientáció  A  Waldorf­pedagógia egésze a tudatos én­t birtokló  ember nevelésére irányul. Ezt célozzák az alapfokú mű vészeti  nevelés  nyolcadikos  és  tizenkettedikes éves zárómunkái is.  Az első  vizsga nyolc év tanulmányainak, a kifejlő dött  28 

 

képességeknek  visszatekintő   jellegű  felmérése   is;  a  második  vizsga  elvárásként  –  mint  a  tizenkét  éves  Waldorf­képzés  egyéni   lezárása  –  már  magában  hordozza  annak  lehető ségét,  hogy   a  diák  jövendő   életútjának  irányai felé  mozduljon. Ennek a felismerési és ön­megismerési folyamatnak a támogatásara irányul tizenkét  éven  keresztül  a  mű vészeti  nevelés,  az  életkorok   sajátosságait  figyelembe  vevő   tantervi   koncepció,  az  iskolai  gyakorlatok  sora.  A  végső  célkitű zés,  hogy  a  diák  egyéni  adottságaiból  is  fakadó  képességeiben  kiteljesedve  döntéseket meghozni tudó emberként hagyja el az iskolapadot.    Gazdasági és pénzügyi nevelés  Az  új   magyar  Waldorf­kerettantervben  két  modulban  megjelenik  a  gazdasági  és  pénzügyi  nevelés.  A  pénz  világunkat  alakító  szerepének  tudatos   végiggondolásán  alapuló  gazdaságtan­tanterv  az  ötödiktő l  a  nyolcadik  osztályig  alapvető   gyakorlati­logikai  készségeket  igyekszik  kialakítani  a  gyermekekben;  majd  a  kilencediktő l   a  tizenkettedik  osztályig  tartó  idő szakban  már  nagyobb  rálátást  kíván  adni  a  gazdaságot   mű ködtető ,  de   akár  a  világgazdaság változásait meghatározó folyamatokra.    Médiatudatosságra nevelés  A  tudatos médiaismeret és ­alkalmazás jelentő ségét  elismerve szintén külön tanterv  készült: alapvető  célunk itt  is  a  média  mű ködésétő l  áthatott  és  befolyásolt  mindennapi   életünk  értékelvű   szervezésének,  tudatos  egyéni  irányításának  megtanulása.  A  médiát  vezérlő   erő k  (meg)ismerése,  hatásmechanizmusainak  megértése,   a  médiahasználat tudatosságának kialakítása a diákoknál első  rendű feladat: felismertetni velük a jó kommunikációs  képességek kialakításának, illetve annak meglétének milyen felelő sségteljes szerepe van a társadalmunk életében.    A tanulás tanítása  Az  új   Waldorf­kerettantervben  választható  tantárgyként  külön  tantervi  szakasz  található  a  tanulás  tanulásáról.  Már  sok  éves  tapasztalat  és  gyakorlat  alapján  felépített  tanterv,  tanulást  segítő   könyvek  alapján   pontosan  behatárolható   az az életkor, amikor hatékonyan  lehet  ezt  a képességet fejleszteni. A Waldorf­pedagógiában egy   osztálytanítónak  –   aki  nyolc  évig  vezeti  osztályát   –  egyedülálló  lehető sége   és  felelő ssége  is, hogy jártas  legyen  ezekben az  eljárásokban. A  Waldorf­pedagógia céljai  között az élményszerű  tanítás,  a tanultak örömmel áthatott  megélése, a megfigyelési­leírási gyakorlatok, a világ  jelenségei  iránti nyitottságra törekvő  figyelem kialakítása nem  csupán mind szerepelnek, hanem a szakmódszertana is ezekbő l a célkitű zésekbő l indul ki.   

A Waldorf­pedagógia feladatai és célkitűzései   

29 

 

A Waldorf­pedagógia feladatai:  ●

megteremteni  azokat   a  feltételeket,  amelyek   minden  gyermek  egészséges  fejlő déséhez  szükségesek, 

●

képessé tenni a gyermekeket arra, hogy felismerjék saját lehető ségeiket, és 

●

olyan  képességeik   kibontakozását  elő segíteni, melyek a  társadalomba való beilleszkedésükhöz  szükségesek. 

Az egészséges fejlődés elő segítése  A  Waldorf­tantervnek nemcsak az a célja, hogy  lépést tartson a gyermekkor és a kamaszkor legfontosabb fejlő dési  fázisaival,  hanem  egyben  az  is,  hogy  ösztönözze  a   fejlő déshez   elengedhetetlen   tapasztalatok  megszerzését.  Amikor egy tananyag  bevezetésénél egy bizonyos módszert alkalmazunk, azzal  új  képességeket, új látásmódot,  a  megértés új módozatait hívhatjuk elő  a tanulókból.  Rudolf   Steiner  szándékai  szerint  a  tanterv  harmonizáló  hatást  fejt  ki,  mely  kihat  az  egész  szervezetre,  a  test  ritmusaira  és  mű ködésére  is.  Ebben  az  értelemben  a  Waldorf­tanterv  alapvető en  gyógyító  hatású   is,  mivel   megteremti   a  teljes  személyiség  egészséges  fejlő désének  feltételeit.  Az  egészség  ebben  az   értelemben  olyan  dinamikus egyensúlyt jelent,  mely harmonizálja a gyermeken belüli erő ket, és kiegyensúlyozza az egyén másokhoz  és   a  világhoz  való  viszonyát.  A  tanterv  arra törekszik,  hogy minden  egyes  gyermekben a  lehető  legoptimálisabb  mértékben bontakoztassa ki a benne rejlő  lehető ségeket. 

Az emberi fejlő dés archetípusa  A   Waldorf­pedagógia  abból  indul  ki,  hogy  létezik  az  emberi  fejlő dés  menetének  egy  olyan  archetípusa,  melyet  azért tekinthetünk egészségesnek, mert  integrálja a  fizikai, a lelki  és a szellemi fejlő dést. A  Waldorf­tanterv erre az   archetipikus   fejlő désre  épülő   folyamat,  mely  a  gyermeket   a  mindenkori  érettségének  megfelelő   kihívások  elé  állítja.  Minden ember egyedi  fejlő dési utat jár be, ezt az  egyén életútjának vagy sorsának nevezzük. Mindenki más­más  helyen  és  más  idő ben  csatlakozik  a  közös   úthoz,  és  máskor  is  tér  le  róla.  Ezek  olyan  küszöbök  a  gyermeki  fejlő désben, amelyeket néha  válságok megélésével  sikerül csak átlépni. Ilyen  jellemző idő pontok ­ bár ekkor sem  minden esetben és  mindenkinél ­ például a 9.,  a  12., vagy  a 16. életévek.  Azt  is  megfigyelhetjük,  hogy minden  új   fejlő dési fokot szükségszerű en egy konszolidációs és érési idő szak követ.  A   Waldorf­tanterv  segít  abban,  hogy  a  gyermekek  a   számukra  fontos  dolgok  legjavát  elsajátíthassák;  inspirálja  belső  fejlő désüket, segíti ő ket képességeik fejlesztésében és a világgal való egészséges viszony kialakításában.  Az  oktatásnak  mind a mindenkiben közös, mind  az egyéni  tényező k kölcsönhatásában kell  mű ködnie.  Az emberi  lény  természetét ­ melyet élő  archetípusnak  neveztünk ­ átfogó, holisztikus megértéssel kell  megközelítenünk.  E  nélkül ugyanis elveszítjük az egyes gyermek megértésének egészséges alapját. 

Az individualitás felismerése  Ha  alaposan   megfigyeljük  a  gyermekeket,  fel  tudjuk   ismerni  azokat   a  tüneteket  is,  melyek  az   individualizáció   folyamatára  jellemző ek,  mely  általában  nem  egyenletesen  és  folyamatosan  megy  végbe,  hanem  gyakran  30 

 

különböző  természetű krízisek osztják  szakaszokra. A gyermekek gyakori változások sorozatán keresztül fejlő dnek;  ilyenkor  valami,  aminek  kibontakozása   korábban  még  gátolva  volt,  hirtelen  áttörik.  Ezekben  az  idő szakokban   instabilitást,   frusztrációt,  szorongást,  tanulási  nehézségeket   és  viselkedési  zavarokat   is  tapasztalhatunk.  Azt  is  megfigyelhetjük, hogy a gyermekek valahogy megváltoznak  egy­egy  betegség vagy nyaralás után, vagy éppen egy  iskolai kirándulást, egy  fontos  személyes  tapasztalatot követő en. Azt látjuk ilyenkor, hogy a gyermek fejlő désében  egy  új  lépcső fokot tett  meg, más módon viszonyul  hozzánk, mint korábban, nagyobb érettséggel gondolkodik és  beszél, mozdulataiban hirtelen nagyobb szabadság fejező dik ki, vagy egyszerű en nő tt néhány centimétert.  Az  egyéniség  akkor   mutatkozik  meg  a legtisztábban,  ha  ismerjük az archetípus vonatkozó  jellegzetességeit, és  a  kettő t  össze  tudjuk   vetni  egymással.  Ebben  az   értelemben  az  archetípus  alapvető en  eltér  az  úgynevezett  statisztikai átlagtól. Az archetípus  ugyanis azt mutatja  meg, hogy  miként integrálódik szervesen az "Én" a  fejlő dés  egy  adott  szakaszán  belül,  illetve  egy  adott  életkorban  az  emberbe.   Az  archetípus  az  egyén  számára  belső   modellként szolgál, amelyhez mérheti, ső t mellyel ütközve akár alakíthatja az egyéniségét.  Azt  mondhatnánk,  hogy  az  egyén  számára  maga  az  élet   teremti meg a  szükséges  ellenállást.  A testi felépítését   minden gyermeknek magának kell  individualizálnia,  magának  kell kialakítani  saját  szokásait és azt  is, hogy  miként  látja és éli meg a világot. Ez a folyamat nem mindig könnyű . Az ellenállás gyakran súrlódásokkal, összeütközésekkel  jár, olyan meghatározó minő ségekkel,  melyek  maguk is alakítanak, formálnak, csiszolnak. Bizonyos értelemben a  fejlő désnek  ellenállásra  van  szüksége.  Ennek  hiányában  fejlő désünk  nem  lehetne   egyéni  és  irányítható,  lelki   értelemben  passzívvá  válnánk.  Ha   azonban   az  egyén  ellenállásba  ütközik,  ez  arra  ösztönzi,  hogy  kinyilvánítsa  jogait, felébredjen, tudatossá váljon ­ egy szóval: fejlő djön.  A  pedagógia egyik  feladata ennélfogva  az, hogy olyan  ellenállással vagy kihívással szembesítse a tanulókat, amely  az  adott idő szakban a legmegfelelő bb. Másik fontos feladata  az, hogy olyan  támogató hátteret  biztosítson, mely  egyrészt biztonságot nyújt a gyermeknek, másrészt új képességek kifejlesztését teszi lehető vé számára.  

A szociális feladat  A   Waldorf­tanterv  legfontosabb   feladata,  hogy  az  egyes  életkorokhoz  igazított  ismeretanyagok  közvetítésével  biztosítsa  az  egyén  egészséges   fejlő dését.  E   folyamat  célja,  hogy  a  társadalomban  résztvevő   és  azzal  együttmű ködő   egyént  neveljen.  Ez  első sorban  nem  a  tanulmányi  eredményektő l  függ, amelyek csupán  a tárgyi  tudás elérését tükrözik.  Míg  a  tanári   megközelítés  homlokterében   az  egyéni  szükségletek   állnak,  a  tanterv  korcsoportokat  céloz  meg.  Mivel  az  emberi  fejlő dés  egyik  legfontosabb  tényező je  a  szociális  szerepek  elsajátítása,  egyetlen  tanterv  sem  koncentrálhat  csupán  az  egyénre. A gyermekek együtt,  de egymástól is tanulnak. Annál,  hogy egyedül tanulnak,  sokkal  hasznosabb  és  hatékonyabb,  ha  megosztják  tapasztalataikat  olyan gyermekekkel, akik nagyjából hasonló  fejlő dési   fokon  állnak  mint  ő k.   Ennélfogva  a  Waldorf­pedagógia  külön  hangsúlyt  fektet  arra,  hogy  az  osztály  különböző  képességű  tanulói csoportokból  tevő djön  össze.  Minden  órának és  tanulási folyamatnak egyensúlyban  kell  tartania a különböző  tanulási formákat: a közvetlen tapasztalatot, a  szociális interakciót ­ a beszélgetéséken, 

31 

 

egymás  meghallgatásán  és  csoportmunkán  keresztül   ­   valamint  az  önálló   munkát.  Ezen  elemek  mindegyike  rendkívül lényeges, megoszlásuk pedig az adott helyzet függvénye.  A   Waldorf­tanterv  figyelembe  veszi  a  gyermek  fejlő désének  kulcsfontosságú  szakaszait,   mint  az  iskolaérettség  elérését, a fogváltást,  a kilenc­ és tizenkét  éves kor átmeneti idő szakát, a pubertást és még sorolhatnánk.  Ezekben  az  idő szakokban  jelentő s  mértékben  megváltoznak  az  oktatás  fő   hangsúlyai,  új  tanulási  módszereket  és  tevékenységeket  vezetünk  be.   Ezeken  a  kereteken  belül  a  tanárnak  számos   lehető sége   nyílik  arra,  hogy   felgyorsítsa   vagy  visszafogja  a   tanulás  tempóját,  hogy   megváltoztassa  az  értelmi,  érzelmi  és  akarati  tényező k  egymáshoz  viszonyított   hangsúlyát,  hogy  külön  egyénre  szabott  narratív  anyagokat  használjon,  és  differenciált  feladatokat adjon. 

Horizontális tanterv  A  horizontális tantervben a tantárgyakat  évfolyamokra  lebontva tárgyaljuk,  úgy ahogyan azokat egy közel azonos  életkorú  gyermekekbő l  álló  osztálynak   egy  iskolai  tanév  során  tanítjuk.  A  horizontális  tantervben  utalunk arra,  hogy az egyes tantárgyak hogyan kapcsolódnak  egymáshoz, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. Ez egyben  arra is lehető séget teremt, hogy felvázoljuk az egyes korcsoportok fejlő désbeli sajátosságait.  

1. évfolyam  Fejlő dési jellegzetességek  A  Waldorf­pedagógia a betöltött hatodik életévet tartja megfelelő nek az iskolakezdésre. Az első  hét év folyamán  a  kisgyermek  otthonra   talál  saját  fizikai   testében,  kialakítja  térbeli tájékozódását, és elsajátítja azokat  az alapvető   képességeket, amit a járás,  a beszéd  és a gondolkodás jelent. A gyermek  egész környezetének minden rezdülése  tanulási   alapul   szolgál  számára,  hiszen  a   kisgyermek  mindent  és   mindenkit  utánoz  környezetében.  Az  utánzás  gesztusa  révén  derül  ki,  hogy  mi  az,  amit  a  kisgyermek  már  megtanult.  A  kisiskolás  korban még  mindig tart az   utánzás, erre a képességükre  első sorban a tanulási tevékenységekben lehet építeni. Korunkban fontos pedagógiai   célkitű zés,  hogy  az  intellektuálisan  éberebb, érettebb gyerekek fizikai érzékeit  is fejlesszük irányított, koordinált  mozgásformákon  keresztül. Az egyensúlyérzékük, a tapintás­érzékük vagy  a saját­mozgás­érzékük ápolása segíti az  akarati fejlő désüket, ezáltal mozgásukat és figyelmüket is egyaránt iskolázzuk.  Az óvodában a tapasztalaton alapuló tanulás, a kreatív játék keretében tett felfedezések, valamint a gyermekekkel  és   az  óvónő vel  kialakított  társas  kapcsolatok  képezik  a  legfő bb  pedagógiai  feladatokat.  Az  anyanyelvet   és  a  számolást nem didaktikusan tanulják, hanem játékos foglalkozásokon és csoportos tevékenységek keretében.  A  hetedik  életév körül a fogváltás kezdetével azok az  erő k, melyek idáig  a gyermek  növekedésének szolgálatában  álltak, felszabadulnak, és a  független, képi gondolkodás  számára válnak aktívvá. Ebben az életkorban elkezdjük az  írás­olvasás,  a számolás  és más közismereti­ és  készségtárgyak tanítását. A  gyermekre ekkor még mindig jellemző   a képi  látásmód,  könnyebben  tud  valamit  teljesen átélni, mint figyelmét  és gondolkodását egy  tanulási feladatra  összpontosítani.  Pedagógiai célkitű zések 

32 

 

Ebben az évben a  gyermekek  óriási lépést tesznek meg, amikor az óvodából bekerülnek az iskola formális tanulási   keretei  közé.  A  gyermekek   a  tanár  irányításával  szerzik   meg   első  tapasztalataikat  a  formák,  hangok,  betű k  és   számok világában, amelyeket első sorban érzéseken, képeken, ritmusokon és történeteken keresztül dolgozunk fel.  A  gyermekek számtalan gyakorlati tevékenység ­ mozgás, játék,  beszéd,  rajzok és írás ­ segítségével tanulják  meg   felismerni  és  megjegyezni az  újonnan tanultakat. Az osztálynak ebben az  évben kell  hozzászoknia ahhoz  a közös   iskolai élethez és munkához,  amely az alapját képezi  majd nemcsak  az egész alsó tagozatos, hanem  lényegében az  azt  követő ,  egész  iskolai  idő szaknak.  Az  első   és  ezt  követő   osztályok  legfontosabb  morális  célkitű zéseit  a  következő kben  foglalhatjuk  össze:  tanítsuk  a  gyermekeket  arra,  hogy  tiszteljék  a  természetet,  óvják  környezetüket,  becsüljenek  másokat,  keltsük   fel  érdeklő désüket  a  világ  iránt  és  építsünk  bennük  bizalmat  a  tanárok  iránt.  A  konkrét   tanítási   tartalmak  és  tevékenységek  iránti   lelkesedés  is  az  oktatás­nevelés  célja.  A  tanároknak arra kell törekedniük, hogy egy olyan szociális kohézió jöjjön létre az osztályban, melyben a  gyermekek  törő dnek egymással és figyelnek a másikra. 

2. évfolyam   Fejlő dési jellegzetességek  A   8  éves  gyermek  számára   továbbra  is  egységes  a  világ.  A  külvilág  eseményei  és  tapasztalatai  a  gyermek  képzelő erején,  mint szű rő n mennek keresztül, hogy ott a  gyermeki látásmódnak megfelelő en újrarendező djenek.  A   gyermekek  ebben  az  életkorban  már  nagyobb éberséget  tanúsítanak a  körülöttük történő  dolgok  irányába.  A  kíváncsiság számukra a tudás kapuja; a  képzelő erejük is éber. Amellett, hogy felébred a magasztos erkölcsi értékek  befogadása iránti vágyuk, felerő södnek bennük  az általános emberi érzések is: bátorság, hiúság, ravaszság,  jóság...  E két életérzéshez kapcsolódóan első sorban legendákat és fabulákat mesélünk nekik.  A  tanterv ebben  az életkorban  első sorban arra irányul, hogy a nyelv érzéseket és érzelmeket  kifejező  gazdagságát  és mélységét tegye érzékletessé a gyermekek számára.  Értelmi  szempontból  továbbra  is  az  a  fő  feladat,  hogy  a  gyermek  otthon  érezze  magát  egy  olyan   tanulási  közegben,  ahol  a  képekben  való  gondolkodás  az  első dleges.  Fogalmakat  úgy  lehet  legjobban  jelentéssel   megtölteni,  ha  azok  minő ségüket  tekintve   plasztikusak  és  organikusak.  A  tanulók  tovább  ismerkednek  az  írás­olvasás  és  a  számolás  alapjaival,  miközben  a  finom­  és  nagymotoros  mozgás  területén  –   ugrálás,  labdadobálás,  kötés,  horgolás  vagy  furulyázás   –  továbbfejlesztik  az  első   osztályban  felébredő  készségeket  és  képességeket.  Az   intellektust  úgy  próbáljuk  a  gyermekekben  felébreszteni,  hogy  az  átélés  és  a  cselekvés  erő it  hívjuk segítségül.  A   második  osztályos  gyermekek  állandó  fogazata  továbbra  is  növekedésben  van,  a   lateralitás  és   a  dominancia  ekkorra  viszont   már  véglegesen   kialakul.  A  biztonságérzet,  amely  megmutatkozik  egy  másodikos   tanuló  viselkedésén, egyértelmű en az első  osztályban letett alapoknak köszönhető .  Pedagógiai célkitű zések 

33 

 

Az első  év kezdeti  tapasztalatai  tovább  mélyülnek és újabbakkal gyarapodnak a  második osztályban.  Ez az idő szak  alapvető en  azt  szolgálja,  hogy  az  elő ző  évben  szerzett   új   készségeket  begyakoroljuk   és  továbbfejlesszük.  Az  általános tudnivalók  köre szélesedik a közismereti és  a készségtárgyakban egyaránt. Bő vülnek a kulturális­tanulási  alapkészségeik.  Míg  az  első   osztályban  arra fordítottuk figyelmünk nagy részét,  hogy az  osztályból erő s  szociális  közösséget  formáljunk, melyben a gyermekeket a  teljesség megtapasztalása  erő síti, a második osztályra jellemző   egyfajta  polarizálódás, amely például a gyermekek egymáshoz való viszonyában  is  megfigyelhető .  A gyermekeknek  segítséget   tudunk  nyújtani  ebben   az  életszakaszban  azzal,  hogy   szentek  életérő l  szóló  legendákat  és   végletes  emberi viselkedési formákat és jellemvonásokat  ábrázoló fabulákat mesélünk  nekik. Ide  tartoznak a növényekrő l,  állatokról vagy a mindennapi  életrő l szóló történetek  is. Ennek az  osztálynak erő s irányításra  van  szüksége, mely   egyrészt a tanárok következetességébő l, másrészt képzelő erejébő l táplálkozik. 

3. évfolyam   Fejlő dési jellegzetességek  Ebben  az  évben  lépnek  be  a  gyerekek  a  10.   életévükbe,  amikor  fontos  fizikai,  pszichológiai  és  kognitív   változásokon  mennek  keresztül.  Ezek  azok  a  változások,  amit  a  kilenc­tíz  év körüli gyermekeknél “Rubikonnak”  nevezünk,  amelyet  különböző  idő tartamban és intenzitással élnek  meg. Ez az  életkor jelentő s tudati változásokat  hoz  az  öntudatra  találás  folyamatában.   Ezt  az  állapotot  gyakran  ­  mind  érzelmi,  mind  fizikai  értelemben  vett  ­  elkülönülésként  élik  meg  a  gyerekek,  illetve  a  külső   és  a belső  világ szétválásaként. A világ  korábbi  egységének  elvesztése  szembekerül  a  világ  újfajta  megismerése  fölötti   csodálkozással,  és  ez  az  ellentét  gyakran  zavart,  bizonytalanságérzést  vált  ki  a  gyermekekbő l.  Harmadik  osztályban  a  gyermekek  saját  lelkükben  tapasztalnak  egyfajta kettő sséget a világ befogadásával kapcsolatban. Ekkor a gyermek egyre növekvő erő vel tapasztalja meg az  objektivitás érzését, de ugyanakkor  egy növekvő   szubjektivitást is érzékel. A gyermek  lelkében  a szubjektív belső   tapasztalat  és   a  világ  objektív  valósága  ellenpólusban  állnak  egymással.  Ennélfogva   kérdések  és  kételyek,  egyedüllét  érzése   és  egy   kezdő dő   kritikai  hangvétel  lesz  jellemző   a  gyermek  lelki  állapotára.  Ezek  gyakran  magatartásbeli változásokban  öltenek testet,  amelyek vérmérséklettő l és személyiségtő l függő en jelentő s eltérést  mutathatnak.  Néhány  gyermeknél  ez  a  fejlő dési  szakasz  fáradékonyságot,  változékony  étvágyat,  esetleg  alvászavarokat idézhet elő  vagy egyéb érzékelhető  fizikai tünettel is járhat.  A  gyermekek fejlő dése ebben az  életkorban sokkal kiegyensúlyozottabban halad: a beszédhangokat egyre inkább  a  szájüreg  közepén  képzik,  sokkal  tisztábban   artikulálnak,  és  figyelmüket  jobban  összpontosítják.  A  gyermekek  fizikai szervezete szemmel láthatóan erő sebb. A szív megnő ,  és nagyobb  mennyiségű  vér fogadására alkalmas, és  véglegessé válik a belélegzés és a pulzus egymáshoz való aránya: egy belélegzés alatt négyet dobban a szív.  Ebben  a   változó,  kereső   idő szakban  az  Ószövetség  képei,  törvényei  és  szellemi   irányítása  növelhetik  belső   biztonságérzetüket, a  gazdálkodás és  a házépítés­epocha pedig abban lehetnek segítségükre, hogy  új kapcsolatot  tudjanak kialakítani környezetükkel.  Pedagógiai célkitű zések 

34 

 

Ahogy  a  harmadik  osztályos  tanulók  egyre  inkább  tisztába  kerülnek  önmagukkal  és  az  ő ket  körülvevő  fizikai  környezettel,  kezdenek   újfajta  módon  érdeklő dni   az  anyagi  világ  iránt.  Miután  a  második  osztályban  alaposan  begyakorolták a számolás és az írás­olvasás alapjait,  most már a mindennapi élet számtalan  helyzetében tudják  ezt   a  tudásukat  kamatoztatni,  például különböző  mérésekben, egyszerű  feladatok megoldásában, vagy levélírásban.  Ez  az életkor  a „tanok” – pl.: a nyelvtan – kezdete. Ennek elő feltétele, hogy a 9. életév körül  lezajló érési folyamat  következtében képessé váljanak a gyerekek rátekinteni  a körülöttük lévő  világra. A gyerekeknek a praktikus dolgok  megismerése  és  kipróbálása  utáni  vágyát,  mindenféle  gyakorlati  tevékenységgel,  de  fő leg  a   mesterségek  bemutatásával és a házépítéssel elégítjük ki. Ezzel ebben az életkorban  nem az  a célunk,  hogy valamit a gyermek  “kitanuljon”  vagy  alaposan  begyakoroljon,  hanem,  hogy   megtanulja  becsülni   a  munkát,   és  kiléphessen  az  osztályterem zárt világából, “elméleti” légkörébő l. 

4. évfolyam   Fejlő dési jellegzetességek  A  4.  és az 5. osztály, amikor a gyerekek 10­11 évesek  lesznek,  az osztálytanítói idő szak közepén helyezkedik el. A  kisgyermekkorból  tartó  átmenet  már  befejező dött,  a  pubertás  felé  tartó  viszont  még  nem  kezdő dött  el.   Az  osztálytanítói  idő szak  középpontja  egybeesik   az  élet  második  hétéves  periódusának  közepével,  amit  a  Waldorf­pedagógiában a „gyermekkor szívének” nevezünk.  A gyermek öntevékenysége magával vonja a légzés és a vérkeringés kapcsolatának harmonizálását is.  Ebben az állapotukban tapasztalható  magabiztosság kitörő  életerő ben és a világ iránti kíváncsiságban jut – többek  között  –  kifejezésre.  Tovább  foglalkozunk  a   közvetlen  környezettel,  de  most  már  nem  történeteken,  hanem  –  képszerű   –   ismereteken   keresztül.   A  világ  megismerésében  az  ember  és  a  természet  kapcsolata,  azaz  a  természettudományos  oktatás  jelentő s  szerepet  tölt  be.  Első ként  az  állatvilág  megfigyelésével   kezdjük  a  természettudományos  tanulmányokat,   mégpedig  az  emberekkel   való  alaktani  hasonlóságok  és különböző ségek   összevetésével. Ezt követi a  közvetlen  környezet alapos megismerése, ami a a közvetlen  lakó­  és iskolai környezet   megismerésével indul és a térképkészítésben éri el csúcspontját.  A tér  és az idő meghatározó irányok a negyedik  osztály tantervében.  Pedagógiai célkitű zések  Az első dleges és  legfontosabb feladat a 4. osztályban,  hogy azt a hatalmas  energiát, amit ezek a tízéves gyerekek  az  osztályterembe  hoznak,  pozitív  irányba  tereljük.  A  gyermekeknek  kihívásokra  van  szükségük,  és  arra,  hogy  feladataik sokoldalúak, sokszínű ek és mozgalmasak legyenek.  A   gyermekek  növekvő   tudásvágya  igényli,  hogy  minél  több  konkrét  ismeretet  kapjanak,  és   kínáljanak fel olyan  lehető ségeket,  amelyek  önálló  vagy  csoportos,  kooperatív  munkára teremtenek alkalmat. A  gyermekeknek arra  van szükségük,  hogy új kapcsolatot alakítsanak ki feladataikkal, társaikkal és tanáraikkal. Az órák narratív részeiben  olyan  történetekkel  találkoznak  a   gyerekek,  melyekben sokszínű   személyiségek játszanak szerepet a  társadalom  egészében  (mint  például   az  északi  istenek),  és   elindul  az  a  folyamat, amelynek eredményeképpen különbséget 

35 

 

kezdenek  tenni  a  jó  és  a  rossz  megítélésében.  A  tízéves  gyermek  nyüzsgő ,  mozgalmas  természetének  jól  megfelelnek  az  északi  mitológia  (Edda)  viharos  történtei,  de  a  Kalevala  és  magyar  mondakör   is   fontos   része  a  fő oktatás történetanyagának. A gyermekekben  kezd kialakulni annak a tudata, hogy hova is tartoznak szű kebb és  tágabb   környezetükben.  Ezen  az  évfolyamon  kezdjük  el  a   honismeretet  (földrajz)  és  a  biológiát  (ember­  és  állattan) tanítani. A gyermeki  aranykor  lezárul, és  kilépnek a gyerekek a világ sokszínű ségébe. Elkezdő dik  a térhez   és az idő höz szorosabban kapcsolódó tantárgyak oktatása. 

5. évfolyam   Fejlő dési jellegzetességek  A   gyermekek  mozgásában   egyfajta  könnyedséget  fedezhetünk  fel   ebben  az  életkorban.  A   fejlő dés  ezen  szakaszában a koordinált, kiegyensúlyozott és harmonikus mozgás  gyakorlása kulcsfontosságú.  Lelki fejlő désükre   jellemző ,  hogy  egyre   jobban  elválik  egymástól  a  külvilág  és  az  “Én”  belső   világa,  egyre  artikuláltabb  lesz  a   személyes  akarati  tényező ,  az  “én”­tudat   megerő södik,  de  még  sok  változáson megy  keresztül.  Hasonlóképpen  dinamikusan  alakul  az  osztályon  belüli  szociális  viszonyok  rendszere.  Értelmi  fejlő désüket  az  jellemzi,  hogy  a  kérdések, jelenségek reális,  ésszerű vonatkozásait egyre jobban felfogják és igénylik. A gondolkodás folyamatában  a  képi  elem  még  mindig  fontos  szerepet  játszik,  de  egyre  inkább   képesek  és  hajlamosak ettő l elvonatkoztatni,  illetve tiszta, tényszerű , érzelemmentes fogalmakat közvetlenül felfogni, megérteni.  Az  emlékező képesség   növekedésével  együtt  egyre  jobban  kialakul  idő érzékük  is.  Az  emlékezet teszi lehető vé a  múltba   való   visszatekintést,  s  erre  támaszkodik  majd   a  jövő   megtervezése  is.  Ha  ezt  a  tudati   folyamatot  mély  érzelmi aktivitás kíséri, akkor ez együtt a felelő sségérzet megerő södését is magával hozza.  A   fejlő dő   gyermek  intellektuális  és  morális  értelemben  is  megérett  az  új  kihívásokra.  Az  írás­olvasásban  és  a  számolásban  az  alapokat  már  tízéves  korukig  letették,  most  jó  lehető ség  van  ezek  kapcsán  az  egyéni  felelő sségérzet kialakítására, a “jó és a rossz” racionális megkülönböztetésére.  Ez  az év a  gyermekkor  és a pubertás közötti fordulópont. A gyerekek ebben  az idő ben, korábban elképzelhetetlen  szinteket   képesek  elérni;  munkáikkal teljesen  azonosulnak,  sok idő t töltenek  azok  tökéletesítésével,  díszítésével.  Saját elvégzett munkáikhoz az elő ző  évnél pozitívabban viszonyulnak, gyakran büszkék eredményeikre.   A   tanév  vége felé jól érzékelhető  a  tanulók  egyre növekvő   intellektuális képessége. Környezetüket kritikusabban  szemlélik,  ami  újabb  fejlő dési szakaszt jelez. A tanévre  eddig jellemző  harmónia kezd elveszni, s ezt majd csak  a  felső  tagozat második felében találják meg újra.  Pedagógiai célkitű zések  Ennek  a tanévnek  az az egyik legfontosabb feladata,  hogy megtaláljuk az átmenetet a mítoszból a történelembe,  miközben  megvizsgáljuk ennek kihatását az egyénre. A gyerekeknek egyre tudatosabban kell  átélniük az élet és az  azt  lehető vé  tevő   környezet  kölcsönös   egymásra   hatását,  ezt  a  folyamatot  nagyban  segítik  a  növénytani   tanulmányok.  Nagy hangsúlyt  kap  az eredeti olimpiai eszme, ahol a csoportok közötti különbségeket felülírja egy  magasabb rendező  elv,  és ahol a szépség legalább olyan fontos érték, mint a  gyorsaság, vagy az erő . A gyerekek   36 

 

memóriáját   idegen  szavak  tanulásával   is   lehet  fejleszteni,  de  ilyen  célt   szolgálhat  a   földrajzi  területek   vizuális  felidézése is. 

6. évfolyam  Fejlő dési jellegzetességek  A   gyermekek  testi  növekedésének  fő  hangsúlya ebben  az évben a  csontrendszer növekedésén van. A megnyúló  végtagok  következtében  mozdulataik   szögletesebbé  válnak.  A   földi  nehézkedést,  az  elnehezülést   egyre  csontig  hatolóbban érzi a 12  éves gyermek. Ezeket a fizikai  változásokat  a gondolkodás változása is kíséri, ezen a téren a  kauzalitás  erő teljes  tapasztalása  a  leginkább  uralkodó  élmény.  Lelki   fejlő désében  olyan   szakaszba  lép,  amit  az  állandó  változás  jellemez.  A  gyermekkor   megszű nik,  az individuum pedig immár megszülető ben  van. A második  hétéves  periódus utolsó harmadában már a kamaszkor elő revetülésérő l  beszélhetünk. A  különböző  tantervi témák  ­  egymásra  épülő ,  lejegyzett  történelem,  Európa  földrajza,  leíró  geometria,  közgazdasági  matematika,  a  természettudományok  fenomenológiai  megközelítése,  kertmű velés,  faragás  és  csapatjátékok  ­  egytő l  egyig  a  gyermek fizikai, lelki és értelmi változásait szólítják meg.  Pedagógiai célkitű zések  Ebben az életkorban a  tanár  arra törekszik,  hogy a  gyermekek  külvilág iránti érdeklő dését kiaknázza, kibontakozó  kritikai  képességeiket   pedig  a  természettudományos  megfigyelések  irányába  igyekszik  terelni.  A  szociális  kapcsolatok  felerő södése   jó   alapot  teremthet  arra,  hogy  új  típusú   felelő sséget  érezzenek  az  osztályközösség  egésze és annak egyes tagjai iránt, valamint új alapokra helyezzék viszonyukat tanárukkal és diáktársaikkal.  Új  értelmi képességeik  megjelenésével  immár arra ösztönözhetjük a gyerekeket, hogy a világban jelen lévő  oksági  összefüggéseket azok  mű ködése közben értsék meg. Figyelmüket egy olyan világ felé kell irányítani, amiben élni és  dolgozni  akarnak  majd felnő tt korukban. Komoly  kihívások elé is állíthatjuk ő ket, hiszen immár nagyon színvonalas  munkákat képesek létrehozni, megalkotni. 

7. évfolyam  Fejlő dési jellegzetességek  A   hetedik  osztályban  a  tanulók  a  kamaszkorba   lépnek.  Ennek  az életszakasznak két alapvető   jellemző je van: az  egyik  az  intenzív  külső  aktivitásban   nyilvánul  meg,  a  másik  egy  forrongó,  dinamikus  belső   lelkiállapot.  A  világ  jelenségei  iránti  tudásvágy  mellett  megjelennek  az  egymás  iránti  figyelem  és  az  önreflexió   képességének  első   megnyilvánulásai.  Ezekben  az   intenzív  erő kben  egyre  határozottabb  szerepet  játszanak  azok  az élettani  és lelki  változások, melyek a nemi identitást alakítják és a szexualitás képességét teremtik meg. Általános tapasztalatként   megfogalmazható,  hogy  az  élettani  változások   megelő zik  a  lelki  fejlő dést  ezen  a  téren.  A  gyerekek   egyrészt   megérzik az  önállóság, a függetlenség és  az egyedüllét ízét, vágyakoznak is  ilyen élményekre, ugyanakkor egyfajta  szorongás, fokozott érzékenység és némi zavar kíséri ezeket az élményeket.  Általánosságban  elmondható,  hogy  ebben  az  életkorban  jelentő s  különbségek  mutatkoznak  a  fiúk  és  a  lányok  között,  az  új  élethelyzetek  másfajta  kihívásokat   jelentenek  számukra  és  másként  is  reagálnak  ezekre.  A  világ 

37 

 

felfedezésére  irányuló  vágy   és  a  tanulók  belső   utazása  szépen  tükröző dik  a  tanévre  jellemző   témákban:  nagy  földrajzi  felfedezések,  a  hangulatok  és  stílusok  tanulmányozása  az   irodalomban,  az  égés,  illetve  a  mechanika  tanulmányozása a kémiában és a fizikában, táplálkozás és egészségtan epocha a biológiában.  Pedagógiai célkitű zések  A   tanároknak  új  perspektívákat  kell  nyitniuk  a   kamaszok  számára,  s  különösen  arra  kell  ügyelniük,  hogy  figyelmüket  a   világ  felé  tereljék.  A  hetedikeseket  arra  kell  ösztönözni,  hogy  kezdeményezzenek  és  hogy tudják  értékelni  az  absztrakt,  logikus  kérdésfelvetéseket.  Arra  is  bíztatni  kell  ő ket,  hogy  megkérdő jelezzék  azokat  a  nézeteket  és viselkedésformákat, melyeket eddig tekintélyalapon elfogadtak.  Meg kell  azt is mutatni nekik,  hogy  miként kell saját szempontjaikat kialakítani, ugyanakkor elfogadva azt, hogy ez azzal jár, mások másként  láthatják  a  világot,  annak  helyzeteit.  A  tanárnak  egyre  inkább  szembe  kell   néznie  a   tanulók  egyéni  véleményével,  és  fokozatosan  arra  kell  indítani  ő ket,  hogy   felelő sséggel  viseltessenek  maguk  és  a  közösség  iránt.  Ebben  az  életkorban  nagyon  fontos,  hogy  a  gyerekek  saját  magukat  egyfelő l  világpolgárként  éljék  meg,  másfelő l  olyan  individuumként, aki ugyanakkor szociális felelő sséggel bír. 

8. évfolyam  Fejlő dési jellegzetességek  A  8.  osztály során  a tanulók átlépik  14. életévüket, ez egyben  az osztálytanítói idő szak végét is jelenti. Korábban  sokak számára ez  volt  az az idő szak, amikor a  tanulók  befejezték  az iskolát és megkezdték inaséveiket  valamilyen  ipari   vagy  kézmű ves  mű helyben.  Ennélfogva  a  8.  osztályra  úgy  tekintettek,  mint  a  gyermek  iskoláztatásának  “lekerekítésére”.  Az  elmúlt  évszázadban  Európa­szerte  kitolódott  az  iskoláztatás   felső  határa,  és  a  Waldorf­iskolákban  is  létrejöttek  az  úgynevezett  felső   tagozatok,  így  a   14  éves   kor  ma  már  nem  az  iskola  befejezésének idő pontját jelenti. Ezzel együtt a  8. osztály továbbra is valaminek  a lezáródását jelenti, de ez inkább  a gyerekek világképére, a világ és az ember egyfajta viszonyára vonatkozó lezáródás.  A  kamaszkorban a fizikai és lelki változások  mindenkinél jól tetten érhető k. A fiatalok a  korábbi évek lágyságához  képest  általában  sokkal  szögletesebbek,  robusztusabbak  lesznek,  ebben  azonban  nagy  az  egyéni  eltérés  lehető sége. Növekedésük,  érésük a fiúknál többek között a mutálásban, lányoknál a menstruáció megindulásában  fejező dik   ki.  Ez  az   a  kor,  amikor a  kamaszok számára a világban létező   fogalmak kezdenek jelentéssel  megtelni,  kritikai  érzékük  fokozottan  élessé kezd  válni,  ez utóbbival fő leg az  eddigi kereteket, szabályokat  kezdik ki. Ezt az  érzelmekkel  is  telített  kritikai  hajlamot  ellensúlyozza  az  életükben  egyre  nagyobb  szerepet  játszó  racionalitás,   idő nként felül is kerekedik énjük gondolkodó része.  A  független érzelmi élet kialakulása újabb,  végső szakaszába lép, s az ezt kísérő  érzelmi turbulencia nem kis kihívás  elé állítja a tanárokat  és szülő ket  egyaránt. Tudva  azt, hogy a krízis hozzátartozik  a fejlő déshez, a nevelés központi  kérdése  az  lesz,  miként  kísérjük  ezeknek az  egyéni érzéseknek, sajátos  gondolatoknak,  független törekvéseknek  születését és fejlő dését úgy, hogy közben minket ne sodorjanak el az ezekkel járó hatalmas érzelmi hullámok. 

38 

 

Míg  a  lányok  idejük  és  energiájuk  nagy  részét  arra  fordítják,  hogy kisebb, összetartó csoportokban  osszák meg  egymással  érzéseiket,   beszéljék  meg  az  érzelmi  és  szociális  eseményeket,  addig  a  fiúk  általában   másképp  reagálnak   az  ő ket  ért  hormonális és lelki változásokra. Ő k látszólag jelentő sen  lemaradnak a lányokhoz képest a  szociális  viselkedés  és   az  érzelmi  érettség  terén,   hiszen  nem  túl  kommunikatívak,  érzéketlennek   tű nnek,  és  hajlamosak  a  nyers, mogorva viselkedésre.  Ezen külső dleges  jegyek  mellett  új, eddig ismeretlen  távlatok nyílnak  meg a diákok elő tt, melyekhez  élesedő   elmével,  meleg szívvel és a nehézkedéssel küzdő  végtagokkal közelítenek.  Év végére a tanulók már új példaképeket, tekintélyeket és szerepmintákat keresnek maguknak.  Pedagógiai célkitű zések  Ebben az életkorban nagyon fontos az, hogy mindazt, amit eddig tanultak, tapasztaltak az  iskolában, összekössük a  világgal,  egy  olyan  világkép  kialakítása   érdekében,   melyben  a  fő szerepet  a  küzdő ,  környezetével  harmóniára  törekvő , etikus ember játssza.  A  8.  osztályban több nagy feladat elő tt állnak a diákok. Az egyik az önálló éves munka elkészítése, melynek során  minden  tanulónak  választania   kell  egy  olyan  témát,  amin   egész  éven  át  képes  dolgozni,  és  amelynek  megalkotásáról a  társai elő tt be tud számolni. Nemcsak mű vészi szempontból, hanem szociálisan is fontos lehet az  osztály   drámabemutatója,  melynek   munkafolyamata  magán  viseli  az  egyéni  felelő sség  és  a  közösségi  munka  jegyeit is.   

Vertikális tanterv    Iskolánk tantárgyi rendszerét és éves óraszámait az alábbi táblázat (1. sz. melléklet) foglalja össze.  Az egyes tantárgyakhoz tartozó  fejlesztési  célokat, követelményeket, kulcsfogalmakat, kapcsolódási pontokat és a  fejlesztés  várt  eredményeit  a  Waldorf  Iskolák  Kerettantervének  vertikális   tantervi  része  tartalmazza.  Iskolánk  pedagógusai e tartalmi részt alkalmazzák pedagógiai munkájukhoz.  A   tanároknak  úgy  kell   alkalmazniuk  a  tantervet,  hogy  az  megfeleljen  a  gyermekek  szükségleteinek. Ennélfogva  fontos, hogy tisztában legyünk azzal a ténnyel, hogy az alább leírt  epochális és szaktárgyi órák esetében a tanári  megközelítés  minő ségi  különbségei  legalább  akkora  súllyal  szerepelnek,  mint  maga  a   tananyag.   Ezek  a  különbségek  alakítják  a  tantervet  annak  megfelelő en,  hogy  a  gyermekek  szellemi,  pszichológiai  vagy  fizikai  értelemben  milyen  fejlettségi  szinten  állnak.  A  Waldorf­iskolában  minden   tanárnak  feladata,  hogy  formálja,  újraértékelje és megújítsa a tantervet.  Caroline von  Hydebrand (1925) az  első Waldorf­tanterv összeállítója a következő képpen fogalmazta meg a  tanterv  lényegét:  „Az  ideális  tanterv  magán  viseli   a  fejlő dő   emberi  természet  különböző   életkori  szakaszokban  változó   képét, de  mint minden ideál szemben áll az élet teljes valóságával, és ahhoz kell igazodnia. Ehhez a valósághoz sok  minden  tartozik:  az   osztály  elő tt  álló  tanár  személyisége,  maga  az  osztály,  minden  egyes  tanuló  saját  teljes  világával,  hozzátartozik  a  világtörténelmi  idő   és  a  földnek  azon a helyén érvényes  iskolai  törvények  és hatósági  39 

 

elő írások,  ahol  a  tantervet   megvalósítani  kívánó   iskola  áll.  Mindezek  módosíthatják  az  ideális  tantervet,  változtatást  és   egyeztetést  követelhetnek.  Azt  a  nevelési  feladatot,  amely  elé   a  növekedő  ember  lénye  állít   minket, csak akkor tudjuk megoldani, ha a tanterv önmagában alakítható és képszerű .”     

 

40 

 

  Tantárgyi rendszer és éves óraszámok (1.sz.melléklet)  Tantárgy 

Tárgyi 

1 

2 

3 

4 

5 

6 

7 

8 

Összesen 

240 

240 

160 

160 

90 

60 

70 

70 

1 090 

1 270 

0 

0 

0 

0 

36 

36 

36 

72 

180 

  

120 

120 

110 

110 

80 

100 

90 

90 

820 

964 

0 

0 

0 

0 

36 

36 

36 

36 

144 

  

Történelem 

0 

0 

0 

0 

80 

70 

60 

60 

270 

270 

Honismeret és földrajz 

  

  

60 

30 

40 

60 

50 

30 

270 

640 

  

  

30 

30 

40 

30 

30 

30 

190 

  

Fizika 

  

  

  

  

  

40 

30 

40 

110 

  

Kémia 

  

  

  

  

  

  

30 

40 

70 

  

Angol nyelv 

72 

72 

72 

72 

72 

72 

108 

108 

648 

1 296 

Német nyelv 

72 

72 

72 

72 

72 

72 

108 

108 

648 

  

Mozgás és testnevelés 

72 

72 

72 

72 

72 

72 

108 

108 

648 

1 584 

Ritmikus rész/mozgás 

45 

45 

45 

45 

45 

45 

45 

45 

360 

  

Szabadtéri testmozgás 

36 

36 

36 

36 

  

  

  

  

144 

  

Kertmű velés 

  

  

  

  

  

72 

72 

36 

180 

  

657 

657 

657 

627 

663 

765 

873 

873 

5 772 

  

összesítő 

Kötelező  tárgyak  Magyar 

nyelv 

és 

irodalom  Magyar  gyakorló  és  szakóra  Számtan, matematika  Számtan,  matematika  gyakorló órák 

Természetrajz 

és 

biológia 

Kötelező 

tárgyak 

összesen  Mű vészeti nevelés 

41 

 

Képző mű vészet 

36 

36 

36 

36 

36 

54 

54 

54 

342 

  

  

  

  

30 

30 

  

  

  

60 

  

Kézimunka 

72 

72 

72 

72 

54 

54 

54 

54 

504 

  

Kézmű vesség 

  

  

  

  

54 

54 

54 

54 

216 

  

Zene 

36 

36 

72 

72 

54 

54 

54 

54 

432 

  

Euritmia 

36 

36 

36 

36 

72 

72 

72 

72 

432 

  

180 

180 

216 

246 

300 

288 

288 

288 

1 986 

 

837 

837 

873 

873 

963 

1 053 

1 161 

1 161 

7 758 

  

36 

36 

36 

36 

102 

102 

112 

102 

562 

  

Formarajz,  szabadkézi  geometria 

Mű vészeti  óraszámok  összesen  Kötelező 

tárgyak 

összesen  Órakeretek 

A tantervben szereplő  választható tárgyak és a hozzájuk tartozó ajánlott óraszámok 

  

Szabad vallás 

36 

36 

36 

36 

36 

36 

36 

36 

288 

  

Agyagozás, szobrászat 

  

  

  

  

36 

36 

36 

36 

144 

  

Gazdasági ismeretek 

  

  

  

  

30 

20 

30 

20 

100 

  

Tanulásmódszertan 

  

  

  

  

  

10 

10 

10 

30 

  

Összes éves óraszám 

873 

873 

909 

909 

1 065 

1 155 

1 273 

1 263 

8 320 

  

Heti óraszám 

24,25 

24,25 

25,25 

25,25 

29,58 

32,08 

35,36 

35,08 

231,11 

  

Napi átlag 

4,85 

4,85 

5,05 

5,05 

5,92 

6,42 

7,07 

7,02 

46,22 

  

     

 

42 

 

 

Záradék    A  Pedagógiai Programot az EMMI 20/2012. (VIII.31.)  a pedagógiai  programokra  vonatkozó rendelete és az  EMMI  51/2012.(XII.21.)  a kerettantervek kiadásának rendjérő l  szóló  rendelete alapján  az intézményvezető  készítette, a  fenntartó jóváhagyta:                   

43