PEDAGÓGIAI PROGRAM Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma 2013

Mottó: „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megismerje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja a munkáját, amelyet az élete során szeretni fog”. Szent-Györgyi Albert

PEDAGÓGIAI PROGRAM Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum

Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma

2013.

Szombathelyi Szolgáltatási SZC Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma

1 BEVEZETŐ 1.1 Köszöntő Az elmúlt években a közoktatás és a szakképzés a társadalmi változások, a piacgazdaság kiépülése és az állami fenntartás, működtetés miatt jelentős változáson ment át. E változások egyidejűleg érintették az iskolaszerkezetet, a szakmastruktúrát és az oktatás-nevelés tartalmi kérdéseit. A Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium a múltban újra meg újra bizonyította a megújulás képességét. Ön intézményünk módosításokkal egybeszerkesztett megújult Pedagógiai programját tartja kezében, mely meghatározza iskolánk és kollégiumunk pedagógiai és szakmai munkáját. 1921-ben alapított iskolánk a megye és a város kereskedelmi, vendéglátói és idegenforgalmi képzésének bázisiskolája volt a múltban és a jelenben egyaránt. Megújult intézményünk jelentős tradíciókkal rendelkezik az idegen nyelvi oktatásban és a gyakorlat orientált szakképzésben egyaránt. Szakközépiskolai osztályainkban két idegen nyelvet tanítunk. Választható idegen nyelvek: angol, német, olasz, francia, orosz. Gyakorlat orientált szakképzésünket évek óta a kamara által ösztönzött duális formában szervezzük. Az iskolában folyó elméleti oktatást több mint hetven vállalkozásnál folyó gyakorlati képzés teszi teljessé. Az idegen nyelvi oktatás és a gyakorlati képzés összekapcsolására jó lehetőséget kínálnak a külföldi szakmai gyakorlatok Németországban, Olaszországban és Ausztriában. Az iskolában folyó munkához kollégiumunk nyugodt, családias légkört és a tehetség kibontakoztatásához állandó segítséget biztosít. Pedagógiai programunk módosítására új képzési, nevelési törekvéseink, jogszabályi változások miatt az alábbi területeken került sor: ágazati szakközépiskolai képzés bevezetése, új kerettanterve épülő helyi óratervek bevezetése, szakmai képzés és vizsgáztatás követelményeinek változása, kompetencia alapú oktatás bevezetése, új kollégiumi nevelési program. A módosítási javaslatot megvitatta a Szülői Szervezet, a két Diákönkormányzat és végül a Tantestület fogadta el. Pedagógia programunkat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerülete hagyta jóvá. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bármilyen módon segítették munkánkat a program készítése során. Szombathely, 2013. március 25.

Futó István igazgató

oldal 2 / 289


1.2 Mozaikok iskolánk történetéből (A részletes iskolatörténeti tanulmány az 1996/97–es, jubileumi évkönyvben olvasható!) "A kereskedelemügyi magyar királyi miniszter úrral egyetértően önálló négy évfolyamú női felsőkereskedelmi iskola szervezését engedélyezem"- írta Dr. Vass József vallás és közoktatásügyi miniszter 1921. augusztus 27-én kelt levelében. Szeptember 21-én már meg is tartották az ünnepélyes tanévnyitót. Az első tíz évben mostoha tárgyi feltételek között is eredményes tartalmi munkát végeztek. 1930-ban költözhettek csak be a Kanizsai Dorottya Gimnázium egyik épületrészébe, ahol aztán több mint 50 évig működött az intézmény. 1940 és 1943 között Szombathelyi Magyar királyi Állami Kereskedelmi Leányközépiskola néven, a világháború után Állami Közgazdasági Leánygimnázium, Állami Közgazdasági Leányközépiskola és Állami Közgazdasági Technikum Kereskedelmi tagozata néven működött. A kereskedelmi szakmunkásképzés az 1954/55-ös tanévben indult a Brenner-villában, a jelenlegi kaszinó épületében. A technikum a Berzsenyi Dániel nevet 1955-ben vette fel. és a következő tanévtől jártak fiúk is iskolánkba. A szakmunkásképző és a szakközépiskola összevonására 1976. január 1-jén került sor, akkor adta a Belkereskedelmi Minisztérium iskolánknak az Orlay nevet. A jelenlegi épületbe 1982-ben költöztünk és itt kezdődött el a vendéglátó-ipari szakközépiskolai képzés. A képzési profil további bővítését 1989-ben a két tanítási nyelvű, 1991-ben pedig a külkereskedelmi szakközépiskolai képzés jelentette. 1996-ban képesítő vizsgáztak az első vendéglátó technikusok, 1997-ben pedig a kereskedő technikusok. Az első nyelvi előkészítő osztályt a 2004/2005-ös tanévben indítjuk. 1.2.1 Az iskola jelenlegi eredményeinek történeti alapjai Jogelődeink vitathatatlan érdeme, hogy egyrészt megteremtették a lányok számára a középfokú szakmai képzésben való részvétel lehetőségét, másrészt az ötvenes években megalapozták Szombathelyen a középfokú kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakmunkásképzést. Folyamatosan nagy figyelmet fordítottak az általános műveltség jó színvonalú oktatása mellett a szakmai tantárgyakra. Főállásban és óraadóként a legjobb, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakemberek dolgoztak iskolánkban. Figyelemmel kisérték a szakterület tudományos eredményeit, a szakma jogi környezetének változásait és nem utolsósorban a munkaerőpiac változó igényeit. Mindig szívesen vállalkoztak az új ismeretek, módszerek kísérleti kipróbálására. Tehetséges tanítványaikat pedig versenyeken való részvételre, illetve továbbtanulásra ösztönözték. 1.2.2 Az iskola szerepe a megyei jogú város életében Tanulóink több mint 40%-a érkezik a megyei jogú város általános iskoláiból. Ennek tudatában kiemelt jelentőséget tanúsítunk a harmonikus kapcsolatoknak. Részt veszünk a pályaválasztási szülői értekezleteiken, hívjuk őket nyílt napjainkra és az immár hagyományos pályaválasztási és képzési vásárokra. Minden alkalmat megragadunk, hogy a kollégáknak és az érdeklődő tanulóknak és szülőknek bemutassuk képzéseinket (gyakorlati vizsgák, szakmai bemutatók, kiállítások stb.). Eljuttatjuk hozzájuk a képzéseinket bemutató anyagainkat. Részt veszünk a művelődési intézmények rendezvényein, tanítványaink szerepelnek az irodalmi, művészeti és szakmai csoportokban és sok esetben konkrét segítséget nyújtunk egyegy nagyrendezvény fogadásainak lebonyolításában. De tanítványaink rendszeres szereplői a

oldal 3 / 289


Tavaszi Fesztiválnak, Savaria karneválnak, a három szombathelyi vásárnak és számos egyéb önkormányzati rendezvénynek. Más iskolák és kollégiumok diákjait is szívesen ismertetjük meg a városunk történetével és nevezetességeivel idegenvezetés keretében. Az évközi és a nyári szakmai gyakorlatok többségét is városunk vállalkozásainál töltik tanítványaink. Sokrétű kapcsolatokat ápolunk a Nyugat-magyarországi Egyetem – Savaria Egyetemi Központtal. A német, angol, olasz, francia és testnevelés szakos tanárjelöltek egy része nálunk tölti tanítási gyakorlatát. A közös munka során tanáraink rendszeresen informálódnak a szakmai újdonságokról és az újabb módszertani "fogásokról", mi pedig szakmai tapasztalatainkkal segítjük a főiskola akkreditált felsőfokú képzéseinek bevezetését. A vizsga tanítások pedig jó alkalmak a tanszékek vezetői és az iskolavezetés tapasztalatcseréire. Mindezek alapjául a bázisiskolai szerződés szolgál. A megye és a város vállalkozásai a szakképzési alapjuk terhére támogatást nyújtanak a szakmai képzésünk tárgyi feltételeinek javításához. Mi viszonzásképpen segítjük a vállalkozások dolgozóinak szakmai és nyelvi továbbképzéseit, esetenként helyet adunk rendezvényeiknek, kiállításaiknak. 1.2.3 Az iskola Alapító Okirata ALAPÍTÓ OKIRAT Szombathelyi Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. § és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. $ (2) bekezdése alapján a Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum alapító okiratát a következők szerint adom ki: A telephelyi intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma 1.2. Idegen nyelvű nevei: 1.2.1. Német nyelvű: Berufsbildende Fachschule und Schülerheim für Handel und Gastgewerbe des Fachbildungszentrums für Dienstleistungen Szombathely 1.2.2. Angol nyelvű: Vocational School and Hall of Residence for Commerce and Catering of Szombathely Centre of Vocational Training for the Service Sector 1.3. Rövid neve: SZOSZSZC Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma 2. Feladatellátási helye 2.1. Telephely címe: 9700 Szombathely, Nagykar utca 1-3. 3. Költségvetési szerv neve és székhelye: 3.1. Költségvetési szerv irányító szervének neve: Nemzetgazdasági Minisztérium 3.2. Költségvetési szerv irányító szervének székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér 24. 3.3. Költségvetési szerv neve: Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum 3.4. Költségvetési szerv székhelye: 9700 Szombathely, Nagykar utca 1-3. 4. Típusa: többcélú köznevelési intézmény 5. OM azonosító: 203063 oldal 4 / 289


6. Köznevelési alapfeladata: 6.1. 9700 Szombathely, Nagykar utca 1-3. 6.1.1. kollégiumi ellátás 6.1.1.1. maximális létszám: 200 fő 6.1.2. iskolai tanműhely 6.1.3. szakközépiskolai nevelés-oktatás 6.1.3.1. nappali rendszerű 6.1.3.2. érettségire felkészítő négy évfolyam 6.1.4.2. angol-magyar két tanítási nyelvű szakközépiskolai nevelésoktatás 6.1.4.3. német-magyar két tanítási nyelvű szakközépiskolai nevelésoktatás 6.1.4. szakiskolai nevelés-oktatás 6.1.4.1.nappali rendszerű 6.1.5. felnőttoktatás 6.1.6. a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása 6.1.7. maximális létszám: 1060 fő 6.1.7. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.1.8. szakképesítések 6.1.8.1. 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben A B C D E OKJ Szakképe rendelet Szakképesítés sítés Szakközépiskol szerinti 1. Szakmacsoport megnevezése azonosító ai ágazat szakképző száma évfolyamo k száma Turisztikai szervező, XXVIII. Vendéglátás2.. 54 812 03 2 értékesítő Turisztika turisztika KereskedelemXXVI. 3. Logisztikai ügyintéző 54 345 01 marketing, üzleti 2 Kereskedelem adminisztráció KereskedelemXXVI. 4. Kereskedő 54 341 01 marketing, üzleti 2 Kereskedelem adminisztráció Vendéglátás-szervezőXXVII. Vendéglátás5. 54 811 01 2 vendéglős Vendéglátóipar turisztika XXVII. Vendéglátás6. Szakács 34 811 04 3 Vendéglátóipar turisztika XXVII. Vendéglátás7. Pincér 34 811 03 3 Vendéglátóipar turisztika XXVII. Vendéglátás8. Cukrász 34 811 01 3 Vendéglátóipar turisztika KereskedelemXXVI. 9. Eladó 34 341 01 marketing, üzleti 3 Kereskedelem adminisztráció

oldal 5 / 289


6.1.8.2. A

1.

Szakképesítés megnevezése

2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben B C Szakképesítés azonosító száma

Kereskedelemmarketing, 52 341 04 1000 00 00 1 üzleti adminisztráció KereskedelemKülkereskedelmi marketing, 54 341 01 0000 00 00 2 üzletkötő üzleti adminisztráció VendéglátásVendéglős 52 811 02 1000 00 00 2 idegenforgalom VendéglátásUtazásügyintéző 54 812 02 0010 54 02 1 idegenforgalom Kereskedelem Élelmiszer- és 31 341 01 0010 31 02 marketing, üzleti 2 vegyiáru-eladó adminisztráció Kereskedelem Ruházati eladó 31 341 01 0010 31 05 marketing, üzleti 2 adminisztráció VendéglátásPincér 33 811 02 1000 00 00 2 idegenforgalom VendéglátásSzakács 33 811 03 1000 00 00 2 idegenforgalom VendéglátásCukrász 33 811 01 1000 00 00 2 idegenforgalom A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga: 7.1. 9700 Szombathely, Nagykar utca 1-3. Helyrajzi száma: 5941/12 hrsz. Hasznos alapterülete: 13124 m2 SZOSZSZC jogköre: vagyonkezelői jog Intézmény jogköre: ingyenes használati jog Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

Kereskedelmi 2. ügyintéző

3.

4. 5. 6.

7. 8. 9. 10. 7.

8.

Szakmacsoport

D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma

oldal 6 / 289


2 AZ OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 2.1 Az épület adottságai            

Osztályterem: 23 db Szaktanterem: 4 db Tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem: 1 db (19-es) Egyéb az oktatás célját szolgáló helyiség: 3 db (Klub, Koll.klub, könyvtár) Tanulószoba: 5 db (K1, K2, K3, K4, K5) Kollégiumi hálószoba: 35 db Tanári munkaszoba, szertár: 11 db (101, Tanári, Kistanári, 113. 114, 115, 202, 204, matematika szertár, Szülői fogadó, 102) Tornaszoba: 1 db Tornaterem: 2 db Sportpálya: 3 db Szakmai gyakorlóterem: 5 db (K6, 7, 111, 201, 112) Iskolai tanműhely: 5 db Ebből: - tankonyha: 2 db - tanétterem: 3 db

2.2 Informatikai és egyéb eszközök Saját Számítógépek száma ebből szerverként üzemel Monitorok száma Jogtiszta operációs rendszer Nyomtatók száma Tintasugaras Lézer Multifunkciós Egyéb Egyéb technikai eszközök Fénymásoló Projektor Interaktív tábla Videokamera DVD/videó lejátszó

249 db 175 db 249 db 32 db

157 db 3 db 104 db 157 db 2 db 19 db 7 db 1 db

3 db 25 db 11 db 5 db 18 db

3 db 14 db 5 db 18 db

2.3 Szertári anyagok

oldal 7 / 289

Használatra kihelyezett (TISZK, TIOP, TÁMOP) 92 db 71 db 92 db

3 db

11 db 11 db


3 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 3.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Alapelveink meghatározó dokumentumai:        

A Nemzeti Alaptanterv A kerettantervek A Közoktatási Törvény A Szakképzési Törvény Klebelsberg Intézményfenntartó Központ aktuális oktatáspolitikai irányelvei A Vas Megyei Kormányhivatal által előírt pedagógiai és oktatáspolitikai alapelvei Önértékelés mentén kialakított elképzelések Az iskola Alapító Okirat-ában meghatározott alapelvek

Az alapelvek: 











Fontosnak tartjuk a humán és a szakmai műveltséget, azonban - figyelembe véve az iskolahasználók igényeit - néhány területet a képzés bizonyos időszakában hangsúlyosabbá teszünk. Pl.: az alapműveltség megalapozását szolgáló tantárgyakat az első képzési szakaszban; a kétszintű érettségi vizsga lehetséges tantárgyait és a szakmai alapozó tantárgyakat a szakképzést előkészítő szakaszban; a szakmai szókinccsel bővített idegen nyelv tanítását, az informatikát a szakképzés időszakában. Korszerű programokkal és tevékenységi formákkal elérjük, hogy tanulóink képesek legyenek pozitívan alakítani egészségüket és a természeti környezethez való viszonyukat. Nevelésünk eredménye kell, hogy legyen a másság elfogadása a beteg, a sérült és a fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása. Iskolai és kollégiumi nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet kapnak azok a tantervi elemek és nevelési értékek, amelyek a modern európai társadalomhoz való tartozás tudatát erősítik, ugyanakkor büszkék magyarságukra és hazánk haladó hagyományaira. Nagy gondot fordítunk - különösen a képzésünk első szakaszában - a különböző hátrányokkal hozzánk érkezők felzárkóztatására, a velük való differenciált - szükség szerint egyéni - foglalkozásra. A tízedik, illetve a tizenkettedik tanév végéig eljuttatjuk őket a megalapozott és reális pályaválasztási döntéshez. A tehetséggondozásnak nagy hagyományai vannak intézményünkben. Meggyőződéssel valljuk, hogy minden tanítványunk valamilyen területen tehetséges. Nekünk az a feladatunk, hogy ezt a területet közösen megtaláljuk és a képességek kibontakoztatásához minden lehetséges pedagógiai eszközzel hozzájáruljunk. A tudományos és technikai változások, valamint a gazdasági és termelési szerkezet gyors átalakulása a korábbinál műveltebb és szélesebb szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerőt igényelnek. Folyamatosan nő iskolánkban is azok aránya, akik felsőfokon szeretnének továbbtanulni, másrészt azok száma, akik szélesebb profilú szakképzésben szeretnének részt venni. E kettős igényt egyrészt a kétszintű érettségi vizsga, másrészt a gondosan választott szakmai alapozó tantárgyak tanításával kívánjuk kielégíteni. o



A nyolcadik osztályt sikeresen elvégzettek egyre nagyobb hányada kerül a középfokú képzésbe. Ebből következik, hogy a tanulói teljesítmények értékelését is újra kell gondolni. Világos, a tanulók számára érthető követelményeket támasztunk, és a számonkérés módszereit megismertetjük tanítványainkkal.

Az egyén szuverenitása úgy valósulhat meg, ha fejlődik az önismerete, ha elsajátíthatja azokat az értékeket, normákat, szabályokat és ismereteket, amelyek szükségesek a

oldal 8 / 289


  



 



társadalomba való beilleszkedéshez, ezek fontos gyakorló terepei lehetnek a különböző iskolai és kollégiumi közösségek. Tanítványainkat cselekvő hazaszeretetre, ugyanakkor a másság és a miénktől különböző kultúrák elfogadására neveljük. Szoros kapcsolatok kialakítására törekszünk szűkebb és tágabb környezetünkkel. Megismertetjük a tanulókat a polgári demokrácia intézményeivel, alapvető jogaikkal és kötelességeikkel, amelyek biztosítják számukra a gyakorlati életben való tevékeny közreműködés lehetőségét. Fejlesztjük kommunikációs készségüket, hogy álláspontjukat világosan megfogalmazzák, másokkal is megértessék, ugyanakkor arra is megtanítjuk őket, hogy mások nézeteit türelemmel és figyelemmel kísérjék, és keressék az eltérő véleményeket összekötő közös alapokat. Fejlesztjük a világgazdaság és a magyar gazdaság modernizációs folyamatainak megértéséhez szükséges kommunikációs készséget, a gyors problémafelismerő és döntési képességet, a konfliktusok kezeléséhez és elviseléséhez szükséges készségeket, valamint a kritikai gondolkodást és az együttműködési készséget. El kell érnünk, hogy tanítványaink a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot, a minőségért érzett felelősséget értékként kezeljék. Megértetjük diákjainkkal, hogy ismereteiket egész életük során folyamatosan bővíteniük kell, és fel kell készülniük arra, hogy aktív pályafutásuk alatt akár többször is pályát tudjanak változtatni. Az új helyzetben pedagógusaink országosan meghatározott követelményrendszer alapján, az iskolánkban lefolytatott vitákban kialakított tananyagot oktatnak. A biztos szaktudományos ismereteik mellett az eddigieknél is nagyobb gondot fognak fordítani a személyiség-, a kommunikációs, és az empátiás készség fejlesztésére és a konfliktuskezelés módszereinek elsajátíttatására.

Valljuk, hogy a fenti alapelvek megvalósításának alapja az önmagát szakmailag, módszertanilag folyamatosan fejlesztő és megújító pedagógusegyéniség és a fontos kérdésekben egységesen cselekvő tantestület, valamint tanítványaink, akik vállalják a programjainkban való aktív részvételt.

3.2 A nevelő-oktató munka céljai és feladatai Nappali tagozatokon alapvető cél a tanulók felkészítése az egyes pedagógiai szakaszokat lezáró vizsgákra. 1. Elsősorban a helyi tantervben és a záróvizsgák követelményeiben megfogalmazott elvárások teljesítése. 2. Hazaszeretetre, egészséges lokálpatriotizmusra nevelés 3. Az egyetemes emberi értékek megismertetése és azok tiszteletben tartására nevelés 4. Az esélyegyenlőség és képességek szerinti differenciálás. 5. Aktivitásra ösztönző, versenyszellemet kialakító, pozitív személyiségfejlődést elősegítő cselekedtető technikák alkalmazása. 6. Nyitottság, a piac és a gazdasági környezet igényeinek figyelemmel kísérése, ezen igények beépítése képzésünk tartalmi és formai elemei közé. 7. A szolgáltató szakmákban dolgozóktól elvárható tulajdonságok kialakítására nevelés: kitartás, türelem, munkafegyelem, megbízhatóság, tolerancia, kreativitás, felelősségtudat, önképzés igénye, kommunikációs készség fejlettsége és kommunikáció képes idegennyelvtudás. 8. Sajátítsák el tanulóink a megszerzett ismeretek rendszeres frissítésének, bővítésének technikáit, ezzel készüljenek fel az élethosszig tartó tanulásra, művelődésre.

oldal 9 / 289


9. Az alapozó (9. 10. évf.) képzésben gyermekközpontúság, igazodás a tanulók egyéni fejlődési üteméhez. 10. Az érettségire felkészítő és a szakképzési évfolyamokon teljesítmény- központúság. 11. A környezetvédelem, mint egyetemes emberi érték elfogadtatása. 12. Egészséges életmódra nevelés. 13. Kulturált viselkedési formák kialakítása. 14. Az iskolának helyet adó város történetének, idegenforgalmi és kulturális értékeinek megismertetése. 15. A tanulás tanítása minden pedagógiai szakasz kezdetén – az átjárhatóság miatt – kiemelt feladat.

Az egyes pedagógiai szakaszok képzési céljai 3.3 Az elvek megvalósítása a gyakorlatban Eszközök, eljárások A tanuló idegennyelv-választásánál - a lehetőségek függvényében- iskolánk figyelembe veszi a nyelvi előképzettséget, illetve a tanuló igényét. Az osztályok nyelvi elosztásáról az idegennyelvi munkaközösség javaslata alapján az igazgató dönt. Az emeltszintű képzésre (érettségi vizsgára) való jelentkezés a Közoktatási Törvény, az érettségi vizsgaszabályzat és a kerettantervi rendelkezésekben foglalt előírásoknak megfelelően történik. Ezt a feladatot a szakmai munkaközösségek szervezik, koordinálják. Szervezik és irányítják a fakultációkat, szakköröket, korrepetálásokat, az egyéni felzárkóztatás és a tehetséggondozás foglakozásait. Az alapképességek fejlesztésére szervezett csoportbontás mobil, a tanuló előmenetelének megfelelően változik. Ennek folyamatos mérése, ellenőrzése a szaktanár feladata. Tantárgyi felmentés elsősorban a készségtantárgyak (testnevelés, ének-zene, rajz és vizuális kultúra), de indokolt esetben a többi tantárgyak, (pl. idegen nyelv, matematika) egyes részei, illetve egésze alól, megfelelő szakigazolás alapján adható. Ezek engedélyezése a szaktanári előterjesztés alapján az igazgató jogkörébe tartozik. Közismereti és szakmai tantárgyak alól felmentés nem adható. Az ilyen problémák megoldását iskolánk úgy segíti, hogy lehetőséget ad a mentességi kérelem szerinti képzési típusra való átjelentkezésre (szakközépiskola-szakiskola). Ez nem érinti a tananyagrészek, tantárgyak beszámíthatóságát, melyre a szakmai program ad útmutatást. A nevelő-oktató munkát szakmai szempontból a következő munkaközösségek kísérik figyelemmel:        

Humán munkaközösség (magyar, történelem) Reál munkaközösség (matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, áruismeret) Idegen nyelvi (német, angol, olasz, francia, orosz) Gazdasági-informatikai munkaközösség Vendéglátói-idegenforgalmi munkaközösség Testnevelés munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség Kollégiumi munkaközösség

A szakmai munkaközösségek feladatai: 

A szakmai munkaközösségek figyelemmel kísérik a területükhöz kapcsolódó tantárgyak, nevelési területek feltételrendszerének változásait. oldal 10 / 289




 

 

A helyi tantervi követelmények alapján és a tanulók anyagi lehetőségeinek figyelembevételével döntenek a területükhöz tartozó tantárgyaknál a szükséges tankönyvekről és felszerelésekről. Részt vesznek az évfolyamok tankönyvjegyzékeinek összeállításában. Rendszeresen értékelik és elemzik a tantárgyi érdekkörükbe tartozó tanulmányi eredményeket, javaslatot tesznek a tanulmányi eredmények javítása érdekében szakmaipedagógiai módszerekre. Szükség szerint közreműködnek a záróvizsgatételek elkészítésében. Biztosítják a tanulói munka mérésének egységes feltételrendszerét és anyagát.

A munkaközösség-vezetők feladatai:   

  

Szakmai információk gyűjtésével elősegítik a közösségükhöz tartozó pedagógusok tájékoztatását. Felkutatják a továbbképzési lehetőségeket, javaslatot tesznek a továbbképzéseken részt vevő pedagógusokra. A munkaközösség vezető kapcsolatot tart fenn a munkaközösség profiljának megfelelő, a közoktatást és köznevelést meghatározó pedagógiai és szakmai szervezetekkel, pl. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Vas Megyei Kormányhivatal, Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Szakmai területükön továbbképzéseket szerveznek. Szervezik az iskolai házi versenyeket, esetenként előkészítik a tanulói pályázatok anyagait. Vezetik a tanulmányi versenyekre készülő tanulók felkészítését.

Az osztályfőnöki munkaközösség:       

A munkaközösség vezető irányításával szervezi és irányítja az iskolai nevelőmunkát, kiemelten foglalkozik a tanulók nevelési feladataival és a káros szenvedélyek megelőzését elősegítő programok szervezésével, az ifjúságvédelmi felelős ajánlásával biztosítja a speciális nevelési helyzetek megoldására a külső szakértőket (megkeresi, felkéri stb.), szorosan együttműködik a szülői munkaközösséggel, szervezi és irányítja a szülőkkel történő kapcsolattartást, évfolyami, osztály megbeszéléseket hív össze a konfliktusok megoldására, segíti az ifjúságvédelmi felelős munkáját.

Az osztályfőnök:  

   

 

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg és a megbízás legalább egy képzési ciklusra szól. Az osztályban végzett nevelőmunkájáról félévenként az osztályfőnöki jelentésben számol be az igazgatónak, és szükség szerint a nevelőtestületi értekezleteken tájékoztatja a kollégákat. Tanév elején megnyitja a naplót és az anyakönyvet, ismerteti a házirendet és a tanulókra vonatkozó tudnivalókat, tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatást tart. Látogatja az osztálya tanítási óráit. Részt vesz azokon az eseményeken, amelyeken osztálya szerepel. Folyamatosan figyelemmel kíséri osztálya tanulmányi munkáját, érzelmi és értelmi fejlődését. Felméri és a diákönkormányzattal közösen vizsgálja a tanulók szociális helyzetében bekövetkezett változásokat. Az osztályról szerzett tapasztalatiról tájékoztatja a szülőket. A tanév során legalább két alkalommal szülői értekezlet keretében foglalkozik az osztály tanulmányi, kulturális és sportmunkájával valamint fegyelmi helyzetével. Minden olyan

oldal 11 / 289


      

kérdésben, amelyet a szülők anyagi hozzájárulását igénylik, kikéri az érintettek véleményét. Adminisztrációs munkáját pontosan, naprakészen végzi: A hiányzások regisztrálása, igazolása (igazolatlan hiányzásról tájékoztatás a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51.§-a szerint). A haladási napló pontos vezetése. Évente két alkalommal osztályfőnöki jelentés készítése. Év eleji statisztikák határidőre történő elkészítése. Szeptember végéig elkészíti az osztályfőnöki órák, illetve az osztállyal kapcsolatos más események, pl. osztálykirándulás ütemtervét. A félévi eredményeket az ellenőrzőbe, az évvégieket a törzskönyvbe, illetve a bizonyítványba bevezeti.

3.4 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolánk által képviselt értékek, a közösen megfogalmazott követelmények és az azokra épülő differenciálás és egyéni foglalkozás célja az egyes tanulók személyiségének mind teljesebb kibontakoztatása. Iskolánkba egy nagyon fogékony, ugyanakkor sok változást rejtő életkorban érkeznek tanulóink, részben kialakult, részben alakulóban lévő személyiségjegyekkel. Ezek formálását, a pozitív tendenciák erősítését, a negatívak lehetőség szerinti visszaszorítását a szülői, családi háttér ismert hiányosságai miatt fontosnak tartjuk. Hitet teszünk egy hagyományos értékrend mellett, melynek a becsületesség, tisztesség, munkaszeretet és munkabírás, a szülőföld iránti elköteleződés kiemelten fontos elemei, így ezek megerősítésére különösen nagy súlyt helyezünk az iskolai élet minden területén, kihasználva a minden egyes tárgyban, illetve a gyakorlati munkában meglévő lehetőségeket. Feladatunknak tartjuk az olyan képességek fejlesztését, mint az önismeret, az önfejlesztés, illetve az önprezentáció - ezen belül is kiemelten a kommunikáció képességhalmaza -, hiszen csak ezek biztosíthatják a jelenkor változó világában való helykeresés és- találás lehetőségét. Ezek fejlesztését olyan komplex feladatként fogjuk fel, amelynek alakítása nem lehet egy vagy két tárgy feladata, erre való törekvésünknek az iskolai munka minden pillanatában jelen kell lennie. Minden tárgyban megjelenítjük és kihasználjuk az ismeretszerzésre, tájékozódásra irányuló képességek fejlesztését, illetve készségszintre való emelését. Fontos feladatunknak tartjuk a korunkra jellemző információáradatban, hogy ne csak az információk forrásait ismertessük meg és tegyük elérhetővé, hanem hogy néhány eligazodást segítő, alapvető szelektáló mechanizmust is kialakítsunk tanulóinkban, hogy ítélni tudjanak az információ fontosságáról, lehetséges valódiságáról, annak saját életükkel való kapcsolódásairól. Végső célként egy olyan optimális, mégis tanulónként egyénített személyiségkép formálását tartjuk elsődlegesnek, amely mind az egyén, mind a társadalom számára a legtöbb biztosítékát nyújthatja az eredményes, harmonikus, kiegyensúlyozott életnek.

3.5 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk a lehetőségek határán belül hatékonyan kezeli a tanulók növekvő heterogenitásából fakadó problémákat. Ehhez a munkához jobb minőségű, hatékonyabb differenciálást valósít meg a tanulók egyéniségének ismeretében. Figyelembe vesszük, hogy folyamatosan változó társadalmi helyzetünkben egyre kívánatosabb az olyan szemlélet és gyakorlat kiformálódása, amelyben az okos kooperációk jelentik a boldogulás útját.

oldal 12 / 289


Az iskolai tanulóközösség megteremtésében alapszintnek és alapfeladatnak az osztályok közösséggé kovácsolását tartjuk. Ennek a folyamatnak a fontos elemei messze túlmutatnak az egyébként komoly tartalommal megtöltött osztályfőnöki órákon, és olyan tevékenységeket foglalnak magukba, mint az osztálykirándulások, esetenként táborozások, ünnepeink osztálykeretben történő megünneplése, osztálykarácsonyok, osztályfarsangok rendezése, közös színház-, múzeum- és mozi-látogatások. Ez utóbbiakat nemcsak a közösségi élet, hanem a tanulók kulturális igényességének fejlesztése szempontjából is fontosnak találjuk. Következő szintnek, illetve feladatnak az egyes évfolyamokon belüli közösségformálást tekintjük. Ennek megvalósításában talán a legfontosabb eseménye iskolánknak a belépő 9. évfolyamosainknak rendezett gólyaavató. Szintén évfolyami szintű együttműködésekre adnak lehetőséget más eseményeink: a ballagáson a búcsúztatás a 11. évfolyamok feladata, az iskola díszítését, illetve egyéb rendezői feladatokat, pedig az alsóbb évfolyamok végzik. Harmadik és egyben legmagasabb szinten az iskolai közösség formálásában vannak feladataink, amelyeknek számos területen igyekszünk eleget tenni. Iskolai szintű rendezvényeinken - évnyitó, szalagavató, ballagás stb. - teljes tanulóifjúságuk aktivitására, tevékeny közreműködésére igényt tartunk. Az osztályok közötti aktív kapcsolattartást szolgálják az iskolai diákbizottságban működő, minden osztályt képviselő tanulók is. A különböző szakkörök, diákkörök és a sportkör szakosztályainak munkájában is az osztályés évfolyam-felettiség elve érvényesül, ezért egyéb fontos tevékenységük mellett e szerveződések egyszerre a kisközösségi, illetve az iskolai szintű közösségépítés színterei. E területen fontos szerepet tölt be iskolai sportkörünk, amely a szabadidő hasznos eltöltése és az egészséges életmódra nevelés érdekeit is szem előtt tartva szervezi az iskolai közösségek sportéletét, szakosztályainak keretein belül pedig a folyamatos és tervszerű felkészülést folytató tanulóknak a versenyzési lehetőségeket is biztosítja. Fontos közösségformáló szerepe cserekapcsolatoknak: pl. sí-tábor.

van

a

tanév

során

szervezett

táboroknak,

Az utolsó pedagógiai szakaszban már az lehet a cél, hogy természetes legyen az egyén számára a közösségért végzett munka és büszke legyen arra, hogy iskolánk tanulója lehet. A fejlesztő munka végcélja, hogy felnőttként is aktív, cselekvő állampolgára legyen ennek a hazának. Ezt szolgálja a közösségi szolgálat is. Teljesítése a Nemzeti Köznevelési törvény 133. §-a szerint.

3.6 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdők problémáival egyéni elbeszélgetések, szülőkkel folytatott megbeszélés segítségével fokozatosan és türelmesen ismerkedünk meg. Meghallgatjuk az iskolai és kollégiumi társak és a kollégák véleményét. Az alapos "környezettanulmány" után teszünk javaslatot, adunk segítséget a zavarok korrigálására, megszüntetésére. Az induló neveltségi szint megállapítása (közösségi tevékenységek, felmérések tesztek, egyéni beszélgetések, tanulói viselkedések megfigyelése) során kiderülő problémás esetek megoldására, a közösség fejlesztésére az osztályfőnöki helyi tanterv ad lehetőséget. A feltáró munkában támaszkodni kell az SZK segítségére, mivel a szülők a nevelésben az elsődleges társaink. A magatartási zavarokkal rendelkező tanulók felismerésében, gondjaik megoldásában támaszkodunk az iskolai védőnő, az iskolaorvos, szakorvos, szakpszichológus, továbbá az oldal 13 / 289


ifjúságvédelmi szervezetek támogatására. Speciális esetekben kérhető a rendőrség, a családsegítő-, illetve a gyermekjóléti szolgálat közreműködése. Igénybe vehető évfolyamonkénti segítség az ODB szervezésével, magasabb tanulói önkormányzatok által szervezett tapasztalatcsere vagy kortárs segítő programok. Fontos feladatnak tartjuk a megelőzést, a drog-, alkohol-, nikotin-prevenciós programokhoz rendszeresen csatlakozunk (osztályfőnöki tanterv, felvilágosító előadások, kortárs segítőprogramok, kérdőíves feltáró eljárások stb.).

3.7 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 171.§. szerint: a tehetséggondozást és a képességek kibontakoztatását iskolán és kollégiumon belül a szakkörök, az egyetemi előkészítők, az egyéni foglalkozások szolgálják. Természetesen felhívjuk tanítványaink figyelmét a megyei jogú város állami és civil szervezeteinek, alapítványainak és más megyei, országos szervezetek által biztosított lehetőségekre is. Mivel folyamatosan emelkedik az egyetemi-főiskolai továbbtanulási igény tanulóink körében, évente felmérjük, hogy milyen tantárgyakból szükséges egyetemi - főiskolai előkészítő tanfolyamot szervezni (magyar, történelem, matematika). Már a 9-10. évfolyamokon az évközi felmérések és szaktanári tapasztalatok alapján kiválasztjuk a valamilyen területen tehetséget mutató tanulókat, és azokkal a munkaközösségek, szaktanárok egyénileg is foglalkoznak. Számukra külön feladatokat adnak, amelyek teljesítését folyamatosan értékelik. Felkészítjük őket a különböző szintű versenyekre. Az eredményeiket figyelemmel kísérjük, elismerjük, ezzel is segítve speciális képességeik kibontakoztatását. Biztosítjuk számukra a könyvtár, a médiatár és a szaktárgyi szertárak állandó elérhetőségét. Munkájukhoz szakmai irodalmat ajánlunk. Akkor tudjuk hatékonyan kezelni a tanulók növekvő heterogenitásából fakadó problémákat, ha képesek vagyunk jobb minőségű, intenzívebb differenciálásra. Előre kell lépni a tanításitanulási folyamat individualizálásában, jobban az egyes diákokhoz, illetve csoportjaikhoz kell igazítanunk tanítási programjainkat, követelményeinket. E folyamatban kiemelkedő jelentősége van a tehetséges fiatalokkal való hatékony foglalkozásnak. Pedagógiai programunk kidolgozása során nem elegendő a korábbi gyakorlatot egyszerűen számba venni, végig kell gondolnunk, hogy a változó körülmények között milyen új módszereket, képzési formákat tudunk bevezetni. 





A tehetséggondozás részben tanórákon, részben azokon kívül valósul meg. Szorgalmazzuk a tanulók részvételét a tanulmányi versenyeken (iskolai szinttől egészen országos versenyekig). Nyilvános és méltó körülmények között ismerjük el a versenyzéssel többletmunkát vállaló diákjaink eredményeit. A szaktanárok és osztályfőnök segítségével iskolai tanulmányi verseny szervezésével keressük meg a kiemelkedő teljesítményű tanítványainkat, figyelembe vesszük kiemelkedő tanulmányi eredményüket és érdeklődési körüket. Szaktanári segítséggel lehetőséget teremtünk szakkörök, diákkörök vagy egyéni foglalkozások keretében tehetségük kibontakoztatására. Teljesítményük, munkájuk iskolán kívüli bemutatásához elősegítjük és támogatjuk a pályázatokon történő szereplésüket. A kötelező érettségi tantárgyakon kívül iskolánk képzéseiben elsősorban a német nyelv angol nyelv, a történelem, matematika és a szakmai alapozó oktatás tantárgyaiból

oldal 14 / 289






 

biztosítjuk fakultációs keretben az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülés lehetőségét. Iskolai tanulmányi versenyekkel és pályázatokkal teremtünk lehetőséget tanulóink részére tehetségük, kiemelkedő tudásuk bemutatására. A házi versenyek adnak módot a megyei, területi, az országos tanulmányi és szakmai tanulmányi versenyeken esélyesen indítható tanulók kiválasztására. A kiválasztott tanulók részére szaktanári segítséggel lehetőséget teremtünk a hatékony felkészüléshez. A szaktantárgyi tanulmányi munkát segítő tevékenységek között tanáraink tanévenként és osztályközösségenként 2-3 alkalommal tartanak múzeumi, szakkiállítási tanítási órát, továbbá alkalmanként színházlátogatást szerveznek. Fontos szerepet tölt be az Iskolai Sportkör tevékenysége tanulóink életében. A szabadidő hasznos eltöltése, az egészséges életmódra nevelés érdekében a következő szakosztályok működnek rendszeresen: atlétika, kosárlabda, labdarúgó, technikai sportok. Sportoló tanulóink részt vesznek házi, megyei, területi országos versenyeken. Támogatjuk az iskolán kívüli sporttevékenységet. Országos hírű egyesületekben (HVSE, Dobó SE, stb.) versenyzők felkészülését, részvételét a versenyeken: Végzett tanítványaink előmenetelének alakulásáról szakmai kapcsolatok keretében kapunk visszajelzéseket, és tehetséges diákjaink közül szép számban vannak olyanok, akik évek múlva is részt vesznek iskolánk hagyományos rendezvényein.

3.8 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézségek csökkentése a szaktanáraink és a nevelőink mindennapi feladata. Speciális esetekben igénybe vesszük a Vas Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szolgáltató Központ szolgáltatásait is. A 9. osztály elején végzett felmérések alapján az adott szaktárgyból nagyobb hátrányokkal rendelkező tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. Ezeken a foglalkozásokon a részt vevők összetétele az igényeknek megfelelően változik. Szaktanári javaslatra új tanulók kapcsolódhatnak be, míg a hátrányokat sikeresen leküzdők számára már nem kötelező a részvétel. A felzárkóztatás formái:        

a csoportbontás (tanulói képességek szerint), a felzárkóztató foglalkozás, az egyéni, időszakos felzárkóztató foglalkozás, Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje: osztályon, vagy kollégiumi csoporton belül differenciált oktatással, csoportmunkával tanulói, vagy szülői kérésre, hosszabb hiányzás után a törvényileg biztosított időkeretben felül társadalmi munkával, önkéntes alapon A program eredményességének értékelési módszerei:

Időszakos szintfelmérések alapján a szakmai munkaközösség, egyes tanulók esetében a szaktanár dönt a felzárkóztató program folytatásáról vagy megszüntetéséről.

3.9 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Nagy hagyományai vannak iskolánkban a hátrányos helyzet enyhítését, illetve felszámolását segítő munkának. A kilencedikesek körében már szeptemberben végzünk felméréseket. Ezek célja annak felderítése, hogy ki milyen területen igényel segítséget. A felméréseken szerzett tapasztalatainkat személyes beszélgetésekkel egészítjük ki. Így szinte egyéni programot

oldal 15 / 289


tudunk kidolgozni az egyes tanulókra. A szülőket és a gyerekeket tájékoztatjuk az ifjúságvédelmi felelős elérhetőségéről.         

 

felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok, drog- és bűnmegelőzési programok (a prevenció fontossága, előadások szervezése a diákok, szülők és a kollégák részére külső előadókkal) anyagi erőforrások felkutatása szoros kapcsolat a karitász szervezetekkel közlekedésbiztonsági és bűnmegelőzési szervekkel való kapcsolattartás pályaorientációs tevékenység, felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleteken és fogadóórákon, helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése, a különösen hátrányos helyzetű tanulókat arra ösztönözzük, hogy az iskola által nyújtott szolgáltatásokat vegyék igénybe (étkeztetés, korrepetálás, könyvtárhasználat, sportolási lehetőség), munkánk során a városban működő szakszolgáltató intézménnyel ezen a téren is együttműködünk, a tankönyvtámogatás elveit és mértékét az előírásoknak megfelelően állapítjuk meg.

A szociális juttatások (adománykérés és adománygyűjtés a segítő szervezetektől és a civil szervezetektől) alapja az egyéni rászorultság és a család egy főre jutó jövedelme, szociális helyzete. Állandó, folyamatos kapcsolat a szülőkkel (nevelőszülőkkel), illetve a gyermekvédő intézetekkel. Minden hozzánk jelentkező számára kollégiumi ellátást biztosítunk. Minden olyan pályázati lehetőséget megragadunk, amely elősegíti a tanulók részvételét drogés bűnmegelőzési programokban.

3.10 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek Várhatóan egyre nagyobb számban jelentkeznek iskolánkba és kollégiumunkba ifjúságvédelmi szempontból figyelmet igénylő tanulók. A velük kapcsolatos sajátos nevelési feladatok már nem mindig oldhatók meg a hagyományos eszközökkel és módszerekkel. Ezért a következő feladatok megoldását kezeljük kiemelten:   

a megelőzést a veszélyeztetettség időben történő felismerését a segítségnyújtást

A megelőzés kiemelt feladatunk, hiszen nevelőmunkánk alapja nem a védelem passzivitása, hanem a prevenció aktivitása. Ennek megvalósítása az intézményünk egészét átfogó, tudatos, a környezet- és egészségnevelést integráló pedagógiai folyamat, melynek során minden szaktanárnak, osztályfőnöknek, szülőnek megvannak a maga speciális feladatai. Négyszemközti beszélgetések a tanulókkal és törekvés arra, hogy a diákok saját maguk ismerjék fel a problémájuk megoldásához szükséges utat és ez a pedagógus részéről bizonyos fokú terelgetéssel és a bizalom megnyerésével valósítható meg. Nem ítélkezés a feladatunk, hanem a megértés. „Aki ítélkezik, az tévedhet, aki megbocsát, az sohasem.” Olyan tudással és szokásokkal vértezzük fel tanítványainkat, melyeknek birtokában képesek felismerni a rájuk leselkedő veszélyeket (drog, alkohol, dohányzás, szerencsejátékok stb.), ismerik az elhárításuk fontosabb módszereit és képesek az életük tudatos alakítására. oldal 16 / 289


Természetesen nemcsak a tanórát és a kollégiumi csoportfoglalkozást tekintjük ezen célunk megvalósulása színtereként. Valljuk, hogy legalább ilyen jelentőséggel bír intézményünk hagyományrendszere, belső miliője, a tanár - diák viszony, a kortárscsoportok, általában az emberi kapcsolatok és a tanulót körülvevő tárgyi környezet (bútorok, szaktantermek, ebédlő, sportudvar, aula...) is. Szoros kapcsolatot tartunk azokkal a szervekkel, szervezetekkel, akik szakszerű támogatást és konkrét segítséget adnak a megelőző munkánkhoz (Gyámügyi Iroda, Családsegítő Szolgálat, Rendőrség, Vas Megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézet, Vöröskereszt, házi- és iskolaorvos, Megyei Jogú Város Önkormányzata szakemberei Máltai Szeretetszolgálat, Katolikus Továbbképző Intézet, Nevelési Tanácsadó, Vas Megyei Pedagógiai Intézet...). Osztályfőnökeink és kollégiumi nevelőtanáraink fontos szerepet játszanak a tanuló otthoni környezetének megismerésében, a családi és a mi nevelőmunkánk összehangolásában. Tapasztalataikat az ifjúságvédelmi felelős integrálja, aki sok segítséget kap még a diákönkormányzat vezetőitől. A veszélyeztetettség időben történő felismerése hasonlóan fontos feladatunk, mint a megelőzés. E részterület sikerét nagyban meghatározza az iskolánk és a kollégiumunk belső légköre. Alapelvünk ugyanis, hogy az őszinteségen alapuló tisztelet és szeretet a leghatékonyabb módja az egymás iránti felelősség kialakulásának. Nem tagadjuk az osztályfőnök, a kollégiumi nevelőtanár kiemelt szerepét, de rendkívül fontosnak tartjuk a szülők, a társak jelzéseit is. A kapott információkat tapintatosan és többoldalúan megvizsgáljuk és diszkréten kezeljük. A segítségnyújtás hagyományos és újszerű formáit egyaránt alkalmazzuk. A kollégiumban bevált az un. "esti, személyes beszélgetések" forma, de osztályfőnökeink is alkalmazzák az egyéni beszélgetések módszerét a tanítványaik alaposabb megismerésére. Nagyon gondosan járunk el és a szabályok adta lehetőségeken belül differenciálunk az erre a célra biztosított pénzeszközök elosztásakor (tankönyvsegély, rendkívüli segélyek, rendszeres támogatások, étkezési hozzájárulás...) A veszélyeztetett vidéki tanulóink érdekében sokszor fordulunk a helyi önkormányzatokhoz anyagi és egyéb támogatásért.

3.11 Az egészség- és környezeti nevelés programja Bevezetés Az ember egyszerre biológiai és társadalmi lény. Mint biológiai lény a természet része és minden életfunkciójával a természethez kapcsolódik. Mint társadalmi lény a tapasztalatai birtokában életfeltételeit tudatosan javította és alakította át a természetet saját hasznára. Napjainkra az emberi szükségletek növekedése által a civilizációs folyamat hatására az ökológiai válság globális méreteket öltött. Az elkövetett hibákat helyre kell hozni, hogy a következő generációk számára is kedvező feltételek legyenek a Földön. A jövő nemzedékének már a környezeti problémák megelőzésére kell törekedni, melynek alapvető feltétele a tudatformálás, szemléletformálás, a felelősségtudat kialakítása környezete iránt. Ezen feladatok megvalósításában kiemelt szerepet kap az egészségnevelés és a környezeti nevelés, mely a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeinek közös követelménye, így az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatja. A környezeti nevelés és az egészségre nevelés nem választható el egymástól.

oldal 17 / 289


3.11.1 Az egészségnevelés programja Iskolánk a tananyag oktatása mellett kiemelt feladatának tekinti az ifjúság egészséges életmódra nevelését. Hozzá kívánunk járulni, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie Elméleti háttér: A KVSZI egészségnevelési programja az Egészségügyi Világszervezet, a WHO egészségnevelési útmutatására épül, mely szerint az egészségfejlesztő iskola elősegíti, hogy az iskolai élet a tanulás és a munka egészséges színtere legyen, és arra törekszik, hogy folyamatosan fejlessze környezetét. E cél elérése érdekében iskolánk minden rendelkezésére álló módszerrel   

elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az eredményes tanulás előfeltételét, biztosítja a pedagógusok, az egészségügyi szakemberek, szülők és a diákok együttműködését, biztosítja az egészséges környezetet, az iskolai egészségnevelést és egészségügyi szolgáltatást.

A WHO meghatározása szerint: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jólét állapota. Tehát ez egy folyamat, amely alkalmassá teszi az egyént arra, hogy a mindennapi döntéseinél, választásainál figyelembe vegye a saját fizikai adottságait, személyiségét, szakmai felkészültségét. Az egészség kiteljesedésének négy feltétele:    

az egyén integrálódása a közösséghez (család, iskola) változó terhelésekhez való alkalmazkodóképesség az individuális önállóság az összhang megteremtése a fizikai, lelki és társadalmi lehetőségek közt.

Az iskolának jelentős szerepe van abban, hogy a tanulók a fent említett feltételeknek megfeleljenek és ezáltal egészségüket megőrizhessék. A korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartoznak:       

az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat ideáljának kialakítása, a családi életre nevelés, oldal 18 / 289


   

a családtervezési módszerek ismertetése, az egészséges és biztonságos környezet kialakításának igénye, az egészségkárosító tényezők, magatartásformák elkerülése, a példamutató magatartás.

Az egészséges iskola: Az iskola a család után a második legfontosabb szocializációs színtér, amely szerepet játszik a gyermekek személyiségfejlődésében, s ezen belül az értékek, így az egészséggel kapcsolatos értékek kialakításában is. Az iskola olyan színtér, ahol átfogó programok megvalósítására van lehetőség. Bővíthető a fiatalok egészség-ismerete, és tervezhetők a hatások, amelyek a gyermekek egészségét és életmódját befolyásolják. Az iskolai tananyag számos lehetőséget biztosít az egészséggel kapcsolatos ismeretek közvetítésére. Ez megoldható tantárgy formájában, és a különböző műveltségi területekre építve. Megvalósítandó feladatok:   

Kognitív feladatok: a tudás gyarapítása információ átadásával, magyarázatával és megértésével. Affektív feladatok: beállítódások, meggyőződések, értékek, vélemények formálása. Magatartásváltozást célzó feladatok: gyakorlati készségek és cselekedetek befolyásolása, elsajátítása, képesség bizonyos feladatok elvégzésére.

Az egészségnevelés részterületei:      

Az egészséges személyiségfejlődés elősegítése. Az egészséges táplálkozás (menza, iskolai büfé kínálata). A megfelelő testmozgás (tanórai, tanórán kívüli lehetőségek). A dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése. A szexuális nevelés. A fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja.

Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása: Fontos feladatat, hogy a tanulók képesek legyenek elsősegélyt nyújtani mind leendő munkaterületükön, mind a napi életben. Az alapvető ismeretek megszerzésének terve:   

9. évfolyamon a biológia és osztályfőnöki órák keretében megismerik az alapvető elméleti ismereteket, ezt követően testnevelés órákon gyakorlati foglalkozáson sajátítják el az elsősegély legfontosabb fogásait (stabil oldalfekvés, légutak szabaddá tétele, kötések). Szombathely a segítés városa program keretében a belépő 9. évfolyam számára önálló foglalkozás testnevelés órákon az újraélesztés módszerének megismerése, a felsőbb osztályoknak az ismeretek szinten tartása.

A megvalósításhoz igénybe vesszük a város szakembereinek segítéségét. Iskola –egészségügyi ellátás: Az iskola-egészségügy az egészségügyi alapellátás speciális területe, amely az oktatási intézményeket látogató gyermekek és fiatalok egészségvédelmét, preventív jellegű ellátását biztosítja.

oldal 19 / 289


Közreműködik az iskolában oktatott tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének biztosításában, egészségének fejlesztésében. Az iskola-egészségügyi feladatokat az iskolaorvos és a védőnő közösen látja el. Sokrétű feladataik közül kiemelkedik a gyermekek egészséges életmódra nevelésében való részvétel. A védőnő az iskola igényeihez igazodva bekapcsolódik az intézményben zajló egészségfejlesztő munkába és segíti az egészségnevelési program megvalósítását. Osztályfőnöki óra keretében: 9. évfolyam             

Egészségmegőrzés-betegségmegelőzés Egészséges életmód Személyi higiéné Egészséges táplálkozás Mozgás szerepe Stressz-tűrés, stressz-kezelés Baleset-megelőzés Elsősegély-nyújtási ismeretek A káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drog) elutasítása Egészségüggyel való együttműködés Egyéni környezettisztelet, környezetvédelem Serdülőkori változások Női-férfi nemi működés

10. évfolyam   

Kiegyensúlyozott szexualitás, egészséges párkapcsolat Szexuális érintkezéssel terjedő fertőzések, AIDS prevenció Táplálkozási zavarok

11. évfolyam  

Fogamzás, fogamzásgátlás Daganatos betegségek megelőzése, emlő-és hereönvizsgálat

12-13. évfolyam  

Családtervezési ismeretek Egészséges családi életre nevelés

Tanórán kívül:   

Egészségnevelési versenyre felkészítő tanfolyam Csecsemőgondozási tanfolyam Elsősegély-nyújtási tanfolyam

Egészségnevelési céljaink megvalósulása:      

Minden tantárgynak van kapcsolódási pontja az egészségfejlesztéshez Osztályfőnöki óra Testnevelés óra, sporttevékenységek, sportkörök, iskolai sportrendezvények Sítábor, nyári vízitúra Szabadidős tevékenységek, játékos sportvetélkedők Iskolanapi programok, tanár-diák mérkőzések oldal 20 / 289


Iskolánk egészségügyi szakembergárdája, s a tanulók egészségfejlesztéséért elkötelezett tantestület közös erővel képes a kitűzött célokat elérni. A város egészségügyi szakdolgozóinak segítségére is számíthatunk, ezt igazolják a sok éve jól működő munkakapcsolataink. Számítunk a szülők segítségére is, kérjük velünk szembeni elvárásaik megfogalmazását, s gyermekeik egészségéért a hatékony együttműködést. A mindennapi testedzés lehetőségeit iskolánk biztosítja. A (felmenőrendszerben bevezetésre kerülő) napi egy testnevelésórán kívül a következő délutáni sportfoglalkozások keretében:     

- röplabdázás hétfő-szerda 14.30-16.00 óráig, - kosárlabdázás kedd-csütörtök 14.30-16.00 óráig, - torna hétfő-szerda 14.30-16.00 óráig, - atlétika csütörtök-péntek 14.30-16.00 óráig, - tömegsport kedd-csütörtök 14.30-16.00 óráig.

A tanulók fizikai fittnesz-szint legegyszerűbb módon az aerob kapacitással és az izomerővel fejezhető ki. A fizikai fittnesz-szint mérésével, ellenőrzésével kettős feladatot oldunk meg.  

megállapítjuk a pillanatnyi teljesítményt, ismételt mérések esetén nyomon követjük a változás, fejlődés irányát.

A hazai és nemzetközi szakirodalom a kondicionális képességek közül a fizikai fittség fő faktorainak:  

az alapálló képességet és főként a törzs tartóizomzatának erejét, erő-állóképességét jelöli.

Motorikus próbák az általános fizikai teherbíró képesség mérésére:      

az aerob állóképesség mérésére: Cooper –teszt az alsó végtag dinamikus erejének mérésére: helyből távolugrás a váll és a törzs izmok gyorsasági erejének mérése: kétkezes dobás hátra fej fölött a vállöv és a kar erejének, erőálló-képességének mérése: fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan, kifáradásig, de max. 4 percig. a csípőhajlító és a hasizmok erőálló-képességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig, de max. 4 percig. a hátizmok erőálló-képességének mérése: hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés, folyamatosan, kifáradásig, de max. 4 percig

A próbák elvégzése után az értékelő táblázatok alapján mindenki azonnal megtudhatja, hogy korának, és nemének megfelelően hány pontot ér a teljesítménye. Egészségnevelés jeles napjai:       

Április 7. Egészségügyi Világnap Május 8. Nemzetközi Vöröskereszt Napja Május 31. Dohányzásmentes Világnap Október 10. Lelki Egészség Napja Október 15. Nemzeti Gyaloglónap Október 16. Élelmezési Világnap December 1. AIDS elleni világnap

3.11.2 A környezeti nevelés programja Jövőkép

oldal 21 / 289


Az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését – beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt- az emberiség jövőjének biztosítását, a fenntartható fejlődést csak az ökológiai gondolkodással és a környezettudatos magatartással rendelkező emberektől várhatjuk el. Ezt a felelősségteljes munkát minden pedagógusnak fel kell vállalni. A környezeti nevelés céljai A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:         

A fenntartható fejlődés A kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések A helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései Alapvető emberi szükségletek Emberi jogok Demokrácia Elővigyázatosság Biológiai és társadalmi sokféleség Az ökológiai lábnyom

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:       

A környezettudatos magatartást és életvitelt. A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt. A környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzősének igényét és akaratát. A természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését. A rendszerszemléletet. A globális összefüggések megértését. Az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

Iskolánk feladata a korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, környezetük iránt felelős szakemberek képzése, akik fogékonyak az újra, képesek megfelelni a változó elvárásoknak, megfelelő viselkedéskultúrával, közösség és önfejlesztő képességgel rendelkeznek, bekapcsolódnak a közéletbe, társadalmuk és környezetük cselekvőképes tagjaivá válnak. Ezért fontosnak tartjuk    

A helyi értékek és problémák megismertetését Lakóhelyünk környezetvédelmi munkájában aktív részvételt. Ősi mesterségek megismerését. Hagyományok őrzését

Konkrét célok az iskola környezeti nevelésében A hatékony környezeti nevelő munkákhoz elengedhetetlen a környezeti nevelés alapelveinek széleskörű beépítése a tantárgyi struktúrába, illetve az iskolai élet egészébe. Szakmai képzésünk során (9-14. évfolyamig) tudatosítani kell a jövő szakembereivel, hogy az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. Ezen változások csökkentéséhez megelőzéséhez vezető céljaink, feladataink: 

Életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális felé.

oldal 22 / 289


 

     

  

A szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával, széleskörű ismeretekkel alátámasztva a környezetéért felelősséget érző, cselekvőképes szakemberek nevelése. Új tanulási és tanítási stratégiák kidolgozásával hozzájárulni a környezettudatos szemlélet kialakításához. A környezetbarát szemlélet, magatartás, viselkedés, életvitel kialakítása és megszilárdítása Megismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, melyben koruknak megfelelően aktív részesek lehetnek. A szakközépiskola és a szakképzés területén is a tantárgyi struktúrába minél szélesebb körben be kell építeni a környezeti nevelés alapelveit. Legyenek tisztában a történelmi, gazdasági változásokkal, tanulmányozzák a múltat, különös figyelemmel a szakmájukhoz kapcsolódóan. Ismerjék meg, tiszteljék, illetve kapcsolódjanak be az iskola és a város hagyományőrző programjaiba. Tudatosítani kell a természeti és társadalmi környezet változásait - az urbanizáció, az ipari és mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait. A szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát. Ismerjék meg a szakmájuk speciális környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésköreit, veszélyes hulladékait és a kezelésükre vonatkozó szabályokat. Képesek legyenek szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére, elkerülésére. Kialakítani a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot. Legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz és energia felhasználás! A szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra. Törekedjenek a munkájuk során keletkező maradékok, hulladékok felhasználására, újrahasznosítására.

Érjük el, hogy iskolánk megkaphassa az ÖKOISKOLA címet, melyhez teljesítenünk kell a kritériumrendszert. E cél elérése érdekében alakult meg az úgynevezett iskolai ökomunkacsoport is, mely munkaközösségek képviselőiből áll és munkáját az aktuális tanévre szóló Ökológiai Program alapján végzi. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek pl.:           

Alternatív, problémamegoldó gondolkodás. Ökológiai szemlélet, gondolkodásmód. Szintetizálás és analizálás. Problémaérzékenység, integrált megközelítés. Kreativitás. Együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód. Vitakészség, kritikus véleményalkotás. Kommunikáció, médiahasználat. Konfliktuskezelés és megoldás. Állampolgári részvétel és cselekvés. Értékelés és mérlegelés készsége.

Iskolánk környezeti neveléssel kapcsolatos hitvallása 



Hiszünk abban, hogy a környezeti nevelés célja, hogy segítsen a tanulóknak az egyetemes környezeti etika- a jövőre vonatkozó felelősségérzet és elkötelezettség- kialakításában, mely képessé teszi őket a környezet védelmére és jobbítására az élőlények jelen és jövő nemzedékének fenntartására. Valljuk, hogy a szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a szakképzés minden területén alkalmazni kell.

oldal 23 / 289


 

Valljuk, hogy a környezeti nevelésnek folyamatosnak kell lennie, át kell hatnia minden tantárgyat minden évfolyamon. Meggyőződésünk, hogy a környezeti nevelésnek a környezet minden elemére ki kell terjednie, hogy alapvető összefüggéseket felismerve tanulóink majdan felelősségteljes magatartással szemléljék, alakítsák, gondozzák szűkebb és tágabb környezetüket.

Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák él természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, áruismeret, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, gyakorlaton, laboratóriumban, nyári táborokban megismertetjük a tanulókkal a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a diákok majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. A környezetvédelem jeles napjait szem előtt tartva valósítjuk meg az iskolai környezeti nevelés programját. Környezetvédelem jeles napjai              

Március 6. Március 22. Április 22. Május 10. Május 22. Május 24. Június 05. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 4. Október 21. November 17. November 27.

Nemzetközi Energiahatékonyság Nap A Víz Világnapja A Föld Napja Madarak és Fák Napja Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja Európai Nemzeti Parkok Napja Környezetvédelmi Világnap (megyei program) Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Az Állatok Világnapja Földünkért Világnap Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap

3.11.3 Minőségbiztosítás, minőség-ellenőrzés környezeti nevelésen belül

az

egészség-,

a

A közoktatás minőségfejlesztését a Comenius 2000 program hívatott segíteni és az IMIP programja is meghatározza. A folyamatos értékelés minden hatékony program alapvető eleme. A minőségbiztosításhoz a PDCA ciklus alapelveit fogadjuk el.    

1. Tervezd meg! 2. Hajtsd végre! 3. Ellenőrizd! 4. Értékeld ki!

oldal 24 / 289


A környezeti és egészség nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkozunk, a tanuló teljes személyiségét fejlesztjük.

oldal 25 / 289


4 KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS Kompetens, kompetencia, kompetencia alapú oktatás, mérés. Mást jelent a biológiában, mást a humánerőforrás-menedzsmentben, mást a nyelvészetben, és mást az oktatásban. A fogalom jelentése, felhasználása – a közös gondolati mag – ellenére tudományáganként eltér. De bármelyik kontextusban nézzük is a fogalom használatát, mind visszavezethető a latin szóösszetételben megtalálható competo szóhoz, amely átvitt értelemben valamire való alkalmasságot, képességet, valaminek való megfelelést, legyőzést jelent. Természetesen az oktatásban való értelmezése jóval összetettebb jelentéstartalommal bír, mint, hogy leszűkítsük az alkalmasság, alkalmazókészség körére. Radó Péter lényegre törő értelmezése szerint „a kompetencia egy olyan kognitív rendszer, amelynek vannak ismeretekre, képességekre, és attitűdökre vonatkozó részelemei. Összetettségét jelzi, hogy „ha ennek a kognitív struktúrának valamelyik eleme hiányzik, akkor nem vagyunk képesek bizonyos ténykedések, cselekvések megtételére.” Ezt a hármas egységet azért fontos hangsúlyoznunk, mert többen leszűkítve egyenlőségjelet tesznek a kompetencia alapú oktatás és a képességfejlesztés között. Pedig ez annál többet jelent, mivel nemcsak a fejlesztés folyamatáról, a képességek meglétéről, hanem azok kreatív, alkotó módon való felhasználásáról szól. Olyan képesség-együttest, nyitottságot feltételez, amelynek segítségével cselekvőképessé, problémamegoldóvá, együttműködővé válunk a mindennapokban. A kompetencia alapú oktatás lényege tehát az a hangsúlyeltolódás, amely a fejlesztést az ismeretek átadásáról a képességek kialakításáról a használhatóság irányába tolja el. S ez nem véletlen, hiszen tudjuk, hogy a kompetencia alapú oktatás gondolatának felerősödése mögött erős gazdasági, munkaerő piaci, befektetés-politikai háttér áll. Magát a PISA méréseket elrendelő és anyagilag is finanszírozó OECD is gazdasági érdekeltségű szervezet. A vizsgálatokkal azt szeretné megtudni, hogy az egyes országokban a köz-és felsőoktatást elhagyó fiatal, potenciális munkavállalók milyen szintű kompetenciákkal rendelkeznek. S itt bizony erősen összekapcsolódik az oktatás a gazdasággal. Az Európa Unió ugyan közvetlenül nem szól bele egyetlen tagországának oktatáspolitikájába sem, de azok a közösen kialakított irányelvek, a konkrét számokhoz kötött elérendő mérföldkövek, a forráscsomagokhoz való jutás feltételei, erősen koordinálják, egységesítik a tagországok oktatáspolitikáját. A 2000-ben Lisszabonban megfogalmazott közös oktatáspolitikai célokat olvasva még jobban láthatjuk a gazdaság és az oktatás összefonódását. Ezek között szerepelt az egész életen át tartó tanulás során biztosítandó alapkészségek meghatározása, a fejlesztendő kulcskompetenciák kijelölése, mint az anyanyelvi, a matematikai és természettudományos eszköztudás, az ICT készségek, az idegen nyelvtudás, az életvitel és vállalkozói, a szociális készségek, a kulturális tudatosság és a tanulni tudás képessége. A kompetencia meghatározásában fentebb említett hármas egység csak akkor valósítható meg, az ismeretek, a képességek csak akkor mobilizálhatók, ha nagyobb hangsúlyt fektetünk bizonyos személyiségjegyek, attitűdök és legfőképpen a motiváltság kialakítására illetve megőrzésére. A kisgyermekben meglévő világ titkai, a tudás iránti kíváncsiság megőrzése, az önbizalom, az önmagunkba vetett hitt, a pozitív gondolkodás, a kételkedő, a dolgok mögé is bekukucskáló személyiségjegyek kialakítása nélkül nem fogunk tudni kiegyensúlyozott, az élet kihívásait okosan megoldó, pozitív életút programmal rendelkező, cselekedeteiért felelősséget vállaló embereket nevelni. A fejlesztés területei és a kulcskompetenciák

oldal 26 / 289


A fejlesztés egyik célja a kompetencia alapú oktatás elterjesztése közoktatásunkban. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, azok alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A magyar közoktatás alapdokumentumaira és az Európai Bizottság egész életen át tartó tanulást megalapozó, kulcskompetenciákkal foglalkozó munkabizottságának dokumentumaira alapozva a programfejlesztés – az NFT keretében – az alábbi területeken indult el:       

óvodai nevelés, szövegértés-szövegalkotás, matematikai-logikai kompetencia, idegen nyelvi kompetenciák, szociális, életviteli és környezeti kompetenciák, életpálya-építési kompetencia, infokommunikációs technológiák.

Mindegyik területen kiemelt hangsúlyt kapnak azok a tartalom független kompetenciák, amelyek nem köthetők tudományágakhoz, tantárgyakhoz, műveltségi területekhez. Ilyenek például a tanulás tanulása, az együttműködés képessége, a problémamegoldó képesség, a kreativitás és motiváció stb. A pedagógiai folyamat középpontjában nem a tanítás, hanem a tanulás aktív folyamata áll. A fejlesztendő kulcskompetenciák között szerepel a tanulni tudás képességének fejlesztése. A tanulni tudás képességeinek fejlesztéséhez sorolható a szelektáló képességek kialakítása is. Ezzel a képességgel rendelkező gyermek lesz csak képes a rázúduló információ mennyiségben elválasztani a lényegest a lényegtelentől. Meg kell tanítanunk őket a kételkedésre, a kritikai gondolkodásra, hogy tudjanak a „sorok mögött is olvasni”. A kompetencia alapú tananyag egy olyan oktatási program része amely moduláris szerkezetű, tanuló és tevékenységközpontú, differenciált módszerek alkalmazására épülő, egyéni fejlesztésre is alkalmas eszközrendszerű, korszerű pedagógiai és tanulás szervezési eljárásokra épül. ( kooperatív munka, projekt, epochális stb.) Intézményünkben a 2009/2010-es tanévben bevezetésre került a TÁMOP 3.1.4/08.2/. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés –Innovatív intézményekben pályázat megvalósítása, mindez az iskola felújítását célzó ROP pályázatra épülve. A pályázat alapján elkészült szerződés az oktatással kapcsolatos eljárási módokat, kivitelezéshez kapcsolódó módszertani megoldásokat, tevékenységi köröket tartalmazza a mennyiségi és egységár feltüntetésével. Rögzítésre kerültek a különböző pályázati feladatokra vonatkozó pénzösszegek. A szerződés a következő 11 terület részletes vállalásait tartalmazza: 1. 2. 3. 4.

Keretek Kiegészítő adatok Indikátorok SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

oldal 27 / 289


A kompetencia alapú oktatás implementációja Előkészítési költség Innováció: Átfogó intézményfejlesztés Innováció: Jó gyakorlat átvétele – környezetvédelem Innováció: Jó gyakorlat átvétele: modern pedagógiai módszerek átvétele – projekt oktatás 10. Innováció: Saját fejlesztések: modern pedagógiai módszerek kidolgozása 11. Szakmai tevékenységeken kívüli egyéb költségek 5. 6. 7. 8. 9.

Az intézményünkben folyó kompetencia alapú oktatás mutatói 3 fő /igazgató, 2 igazgatóhelyettes/ 1 fő (gyakorlati oktatásvezető) 8 fő 4 osztály /6 tanulócsoport /  2 szakközépiskolai osztály /9.B-9.D/  2 szakiskolai osztály /9.E-9.G/ Szakiskolában: Szövegértés-szövegalkotás /A típus/ Szakiskolában: Matematika /A típus/ Szakközépiskolában: Szociális életviteli és környezeti /B típus/

Menedzsment: Szakmai vezető: A projektbe bevont pedagógusok száma: Az oktatásban résztvevő osztályok száma:

Kompetencia területek:

A szociális életviteli és környezeti kompetencia területen folyó oktatás szervesen kapcsolódik az iskola környezeti nevelési programjához, valamint ahhoz a célkitűzéshez /ROP pályázat/, hogy intézményünk „ÖKO” iskolává váljon. IKT-val segített tanórák aránya (a programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett összes tanóráihoz képest): 30 % Az oktatás felmenő rendszerben történik a nyilvánosság biztosítása mellett. A szerződésben vállalt pedagógus továbbképzések, a jó gyakorlat átvétele és a szakmai együttműködések kialakítását célzó program(ok) dokumentációja megtörtént. A pályázat sikeres megvalósításában kiemelkedő szerepe van, az un. folyamat tanácsadónak és a mentoroknak.

oldal 28 / 289


5 AZ ISKOLA HELYI TANTERVE Az iskola képzési szerkezete:

KIFUTÓ RENDSZERBEN

5.1 Tanított tárgyak, óraszámok – táblázat előírt tananyag, követelmények - munkaközösségek A szakmai munkaközösségek a Nemzeti Tankönyvkiadó RT minősített tanterveit fogadták el, természetesen a kerettantervi előírásoknak megfelelően azokat módosították.

oldal 29 / 289


KERETTANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLÁK SZÁMÁRA 10/2003. (IV.28.) OM rendelet Tantárgyi rendszer és óraszámok Éves óraszámok évfolyamonként Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom // (tömörítve) Történelem és állampolgári ismeretek // (tömörítve) Társadalomismeret és etika // (tömörítve) Idegen nyelv (több fájl, tömörített formában) Matematika // (tömörítve) Ének-zene* // (tömörítve) Rajz és vizuális kultúra* // (tömörítve) Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport // (tömörítve) Fizika // (tömörítve) Földünk és környezetünk // (tömörítve) Biológia // (tömörítve) Kémia // (tömörítve) Informatika // (tömörítve) Szakmai orientáció szakmacsoportos alapozó oktatás Szabadon tervezhető Összesen:

9.

10.

11.

12.

148

148

148

128

74

74

74

96

37 111

111

111

96

111 37

111 37

111

96

37

32

37 92,5

37 92,5

37 92,5

32 80

259**

259**

74***

64***

185

185

296

256

74 1128,5

74 1128,5

111 1128,5

96 976

A *-gal megjelölt tantárgyak óraszámai e rendelet 11.§ (6) bekezdésének megfelelően az évfolyamok között a helyi tantervben átcsoportosíthatók.

oldal 30 / 289


KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA (B változat) A szolgáltatásban felmerülő igények alapján tantestületünk a két lehetőség közül a B változatot választotta. Éves óraszámok évfolyamonként Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom // (tömörítve) Történelem és állampolgári ismeretek // (tömörítve) Idegen nyelv (több fájl, tömörített formában) Matematika // (tömörítve) Informatika // (tömörítve) Fizika // (tömörítve) Biológia // (tömörítve) Kémia // (tömörítve) Földünk és környezetünk // (tömörítve) Ének-zene // (tömörítve) Rajz és vizuális kultúra // (tömörítve) Testnevelés és sport // (tömörítve) Szakmai előkészítés/alapozás Osztályfőnöki Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján

9.

10.

111

111

74

74

111

111

111 37 74 74 37

111 37 74 74 37

74 37

37

37

37

92,5 185 37 1073 37 1128,5

92,5 259 37 1073 37 1128,5

A szakmacsoport keretében végző tanulókkal szemben támasztott igényeknek azzal szeretnénk megfelelni, hogy a két nyelvet (angol, német) már a 9. évfolyamtól, csoportbontásban tanítjuk.

oldal 31 / 289


Két tanítási nyelvű idegenforgalmi képzés német nyelven Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport 2004/2005-ös tanévtől Tantárgy Magyar Történelem Társadalom ismeret Célnyelv Civilizáció 2. idegen nyelv Ének-zene Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz* Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Közismeret összesen Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozás* Összesen: KÉ * VÉ

9. évf. 3 18 2 2 2,5 1 28,5 -

10. évf. 3 2 5 2 1 3 2 2 2 2 1 2,5 1 28,5 5 -

11. évf. 3 2 5 3 1 3 1 1 2 2 1 2,5 1 27,5 5 -

12. évf. 4 2 1 3 } 2 2 3 2 2,5 1 22,5 8

28,5

33,5

32,5

30,5

= kötelező érettségi tantárgy = célnyelven tanítjuk = választható érettségi tantárgy

oldal 32 / 289

13. évf. 4KÉ 3KÉ 3KÉ } 2 3 3KÉ 4VÉ 2,5 1 25,5 8 VÉ 33,5


Két tanítási nyelvű szakközépiskolai képzés angol nyelven Kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoport 2009/2010-es tanévtől Tantárgy Magyar Történelem Matematika Célnyelv Idegen nyelv 2. Testnevelés Osztályfőnöki Ének-zene Fizika Kémia Biológia Földrajz Célnyelvi civilizáció* Informatika Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozás* Összesen: KÉ * VÉ

9.C évf. 3 2 18 2 2,5 1 -

10. C évf. 3 2 3 5 2 2,5 1 1 2 2 1 2 1 5 -

11.C évf. 3 2 3 5 2 2,5 1 1 1 1 1 1 3 1 5 -

12.C évf. 4 2+1 3 5 2 2,5 1 2 3 8

13.C évf. 4KÉ 3KÉ 3KÉ 5KÉ 2 2,5 1 2 2VÉ 8VÉ

28,5

32,5

32,5

33,5

32,5

= kötelező érettségi tantárgy = célnyelven tanítjuk = választható érettségi tantárgy

oldal 33 / 289


Gazdasági-szolgáltatási szakterület Szakközépiskolai általános képzés 2004/2005-ös tanévtől Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás 2. idegen nyelv Információkezelés / gasztronómiai alapismeretek Viselkedéskultúra / kommunikáció Kötelező óraszám a törvény alapján

Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4KÉ 2 2 2 3KÉ 0 0 1 0 3 3 3 3KÉ 3 3 3+1 3+1KÉ 1 1 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 2,5 2,5 2,5 2,5 1,5 1,5 0 0 2 1 0 0 1 1 2 2VÉ 1 2 0 0 1 1 0 0 0 0 8 8VÉ 2 2 2 2 2 2 0 0 1 28

KÉ = kötelező érettségi tantárgy VÉ = választhat érettségi tantárgy

oldal 34 / 289

1 28

0 30,5

0 30,5


Gazdasági-szolgáltatási szakterület Szakiskolai általános képzés 2004/2005-ös tanévtől Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 3 3 2 2 3 3 3 3 1 1 2 1 1 2 1 1 2 0 1 1 0,5 0,5 2,5 2,5 5 7 1 1 28 28

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Szakmai előkészítés, alapozás Osztályfőnöki Kötelező óraszám a törvény alapján Szakmai előkészítés moduljai:  Gazdasági környezetünk  Viselkedéskultúra  Gépírás Szakmai alapozás moduljai:  Jogi alapismeretek  Mindennapi ismeretek  Szakmai alapozó gyakorlat

oldal 35 / 289


Nyelvi előkészítő évfolyamon folyó oktatás Kereskedelem-marketing szakmacsoport 2004/2005-ös tanévtől – 2012/2013-as tanévig Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika 2. idegen nyelv Információkezelés Viselkedéskultúra / kommunikáció Szakmacsoportos alapozás Kötelező alapján

óraszám

a

törvény

Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 13. 2 4 4 4 4KÉ 2+1 2 2 2 3KÉ 0 0 0 1 0 11 3+2 3+2 3+2 3+2KÉ 2 3 3 3 3KÉ 0 1 1 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 0 1,5 1,5 0 0 0 2 1 0 0 0 1 1 2 2VÉ 0 1 2 0 0 4 1 1 0 0 2 2 2 2 2 0 2 2 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 8 8VÉ 27,5

30

KÉ = kötelező érettségi tantárgy VÉ = választhat érettségi tantárgy Szakmacsoportos alapozás moduljai 2009/2010-es tanévig: -

Közgazdaságtan Marketing Szakmai idegen nyelv Szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Szakmacsoportos alapozás moduljai 2010/2011-es tanévtől: -

Gazdálkodási ismeretek Marketing Közgazdaságtan

oldal 36 / 289

30

31,5

31,5


2013/2014-ES TANÉVTŐL MÁR NEM INDÍTHATÓ KÜLKERESKEDELMI ÜZLETKÖTŐ szakképesítés tananyag terve Tananyagegység

S.sz.

azonosító

megnevezése

elmélet

Elm. gyakorlat gyak összes en 13.év 14.év 13.év 14.év 13.év 14.év 1. 317/1.0/9000 Vállalkozási ismeretek 72 36 90 1-06 2. 317/2.0/9000 Vállalkozások 144 36 180 1-06 gazdálkodása 3. 317/1.0/1006 Üzleti adminisztráció 18 36 18 72 1-06 4. 317/2.0/1006 Alkalmazott 18 54 72 1-06 számítástechnika 5. 317/3.0/1006 Viselkedéskultúra és 72 72 1-06 üzleti kommunikáció 6. 317/4.0/1006 Szakmai 36 64 32 144 1-06 kommunikáció idegen nyelven 7. 317/1.0/1006 Marketing-és PR 72 96 32 186 2-06 ismeretek 8. 317/1.0/8006 Nemzetközi gazdasági 72 72 8-06 ism. 9. 317/2.0/8006 Külkereskedelem72 64 32 160 8-06 technikai ismeretek 10. 317/3.0/8006 Külkereskedelmi 32 64 96 8-06 ügyletek lebonyolítása 11. 317/4.0/8006 Üzletkötői ismeretek 32 64 96 8-06 12. 317/5.0/8006 Árutan 32 32 8-06 13. 317/6.0/8006 Külkereskedelmi 32 32 8-06 protokoll ismeretek 14. 317/7.0/8006 Gazdasági földrajz 64 64 8-06 15 317/8.0/8006 Gazdasági szakmai 216 160 96 468 8-06 idegen nyelv Mindösszesen 792 544 162 320 18 1836 Testnevelés 72 64 Osztályfőnöki 36 32

oldal 37 / 289


VENDÉGLŐS 2010/2011-es tanévtől Azonosító: Részszakképesítés:

52 811 02 0000 00 00 52 811 02 0100 31 01 Étkezdés 52 811 02 0100 31 02 Vendéglátó eladó Ráépülés: 52 811 02 0001 52 01 Vendéglátás-szervező Évfolyamok száma: 2 év Elmélet: 40 % Gyakorlat: 60 % Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Egészségügyi alkalmasság vizsgálat: szükséges Heti óraterv Ssz.

Tantárgy Megnevezés

Elm.

Osztályfőnöki (Of) Testnevelés (Te) Szakmai idegen nyelv (Ang/Né) Számítástechnika (Szt) Élelmiszerismeret (Él) Szakmai kommunikáció (Kom) Marketing ismeretek (Mark) Gazdálkodási ismeretek (Gis) Áruforgalmi ismeretek (Áfi) Italismeret (Ital) Értékesítési ismeretek (Érti) Értékesítési gyakorlat (Értgy) Ételkészítési ismeretek (Ételi) Ételkészítési gyakorlat Cukrászati ismeretek és gyakorlat Munkahelyi gyakorlat Összesen: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

1 1 3 2 2 1 2 3 2 17

1/13. évf. Elm. ig. Gyak. gyak. 2 1 2,5 3 5 2,5 6 10

Elm. 1 1 2 2 2 1 3 1 . . 13

2/14. évf. Elm.ig. Gyak. gyak. 2 2 3 5 1,5 8 5 16,5

Nyári gyakorlat: 13. év végén 160 óra (4 hét x 5 nap x 8 óra) Csoportos gyakorlat

13. osztályban 14. osztályban

Nyári gyakorlat

Munkahelyi gyakorlat

360 óra 272 óra

nincs 256 óra

oldal 38 / 289

160 óra


BOLTI ELADÓ ÓRASZÁM ÉLELMISZER-ÉS VEGYI ÁRU ELADÓ Elmélet 1/11 évf. 2/12 évf. 18*21= 16*21= 378 336

Gyakorlat 1/11 évf. 2/12 évf. 18*36= 16*36= 648 576

Csoportos 1/11 évf. 2/12 évf. 18* 7= 16*7= 126 112 1/11. évf.

Tananyagelem Áruforgalmi ismeretek  áruátvétel  áruátvétel adminisztrációja  raktározás  leltározás  értékesítés előkészítése  vásárlási indítékok megismerése  fogyasztói reklamáció intézés  értékesítési módok alkalmazása Általános áruismeret

Áruforgalmi idegen nyelvi kommunikáció osztályfőnöki testnevelés összesen Csoportos foglalkozás

2266

2/12. évf.

összesen

-----------------------------------------------------1x16=16 1x16=16 1x16=16 7x16=1128 7x16=112 2x16=32

18 18 9 9 18 18 16 16 34 238 184 68

1x18=18 1x18=18

1x16=16 1x16=16

34 34 714

18 12 12 12 16 6 15 35

Összesen

90

1x18=18 1x18=18 0,5x18=9 0,5x18=9 1x18=18 1x18=18 -----------------1x18=18 7x18=126 4x18=72 2x18=36

1/11. évf.

Tananyagelem Dekoráció Csomagolás Fogyasztói érdekvédelem Munkavédelem, környezetvédelem Vagyonvédelem Pénzforgalom Pénztárgépkezelés Üzleti levelezés Munkajog Minőségbiztosítás, higiénia Értékesítés folyamata

Összesen nyári gyak.

2/12. évf. 16

10 16 16 22 16 16

összesen 16 18 12 22 12 16 32 28 16 31 35

126

112

238

1/11 évf. 324 324

2/12. évf 288 288

össz. 612 612

18x648

16x36=576

1224

Évközi gyakorlat Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata Összesen

oldal 39 / 289


BOLTI ELADÓ ÓRASZÁM RUHÁZATI ELADÓ Elmélet 1/11 évf. 2/12 évf. 18*21= 16*21= 378 336

Gyakorlat 1/11 évf. 2/12 évf. 18*36= 16*36= 648 576

Csoportos 1/11 évf. 2/12 évf. 18* 7= 16*7= 126 112

Összesen nyári gyak.

1/11. évf.

Tananyagelem Áruforgalmi ismeretek  áruátvétel  áruátvétel adminisztrációja  raktározás  leltározás  értékesítés előkészítése  vásárlási indítékok megismerése  fogyasztói reklamáció intézés  értékesítési módok alkalmazása Általános áruismeret

Áruforgalmi idegen nyelvi kommunikáció osztályfőnöki testnevelés összesen Csoportos foglalkozás

2/12. évf.

összesen

-----------------------------------------------------1x16=16 1x16=16 1x16=16 7x16=1128 7x16=112 2x16=32

18 18 9 9 18 18 16 16 34 238 184 68

1x18=18 1x18=18

1x16=16 1x16=16

34 34 714

18 12 12 12 16 6 15 35

összesen

2266

1x18=18 1x18=18 0,5x18=9 0,5x18=9 1x18=18 1x18=18 -----------------1x18=18 7x18=126 4x18=72 2x18=36

1/11. évf.

Tananyagelem Dekoráció Csomagolás Fogyasztói érdekvédelem Munkavédelem, környezetvédelem Vagyonvédelem Pénzforgalom Pénztárgépkezelés Üzleti levelezés Munkajog Minőségbiztosítás, higiénia Értékesítés folyamata

90

2/12.évf. 16

10 16 16 22 16 16

összesen 16 18 12 22 12 16 32 28 16 31 35

126

112

1/11 évf. 324 324 18x648

2/12.évf 288 288 16x36=576

238

Évközi gyakorlat Ruházati termékek eladási gyakorlat Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata Összesen

oldal 40 / 289

össz. 612 612 1224


PINCÉR 2010/2011. tanévtől Azonosító:

33 811 02 1000 00 00

Ráépülés:

33 811 02 0001 33 01 Mixer

Évfolyamok száma:

2 év

Elmélet: 30 % Gyakorlat: 70 % Iskolai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzése Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Kétheti óraterv Tantárgy

Ssz.

1/11. évf. Elm. Elm.ig. Gyak. gyak

Megnevezés

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Osztályfőnöki (Of) Testnevelés (Te) Szakmai idegen nyelv (Né/A) Alkalmazott számítástechnika (Szt) Élelmiszerismeret (Él) Szakmai kommunikáció (Kom) Gazdálkodási ismeretek (Gis) Étel-ital készítési ismeretek (Éiki) Pincér ismeretek (Pi) Pincér gyakorlat (Pgy) Munkahelyi gyakorlat (Mhely)

1 1 3 0 2 0 5

Elm.

1 1 3 2 2 0 4 4 5

Összesen:

2/12. évf. Elm. Gyak. ig. gyak

12

3 5 7 6x7 óra 49

9

7 6x7 óra 13

8

49

Szakmai kommunikáció oktatása 9. évfolyamon a szakmai orientáció keretében történik. Nyári gyakorlat: Csoportos gyakorlat

11. osztályban 12. osztályban

11. év végén 160 óra Nyári gyakorlat

Munkahelyi gyakorlat

126 óra 112 óra

756 óra 672 óra

oldal 41 / 289

160 óra


SZAKÁCS 2010/2011-ES TANÉVTŐL Azonosító:

33 811 03 1000 00 00

Részszakképesítés: Ráépülés:

33 811 03 0100 31 01 Gyorséttermi- és ételeladó (3 modulos, amiből 2 azonos) 33 811 03 0100 21 01 Diétás szakács

Évfolyamok száma:

2 év

Elmélet: 30 % Gyakorlat: 70 % Iskolai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzése Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Kétheti óraterv Ssz.

Tantárgy Megnevezés

Osztályfőnöki (Of) Testnevelés (Te) Szakmai idegen nyelv (Né/A) Alkalmazott számítástechnika (Szt) 5. Élelmiszerismeret (Él) 6. Szakmai kommunikáció (Kom) 7. Gazdálkodási ismeretek (Gis) 8. Ételkészítési ismeretek (Étki) 9. Ételkészítési gyakorlat (Étkgy) 10. Munkahelyi gyakorlat (Mhely) Összesen: 1. 2. 3. 4.

Elm.

1/11. évf. Elm.ig Gyak. . gyak.

Elm.

1 1 3 0

1 1 2 2

3 0

3 0

5

2/12. évf. Elm. ig. gyak.

4 8

13

Gyak.

8

8 7

7

6x7 óra 49

6x7 óra 49

13

8

Szakmai kommunikáció oktatása 9. évfolyamon a szakmai orientáció keretében történik. Nyári gyakorlat:

11. év végén 160 óra

Csoportos gyakorlat Munkahelyi gyakorlat Nyári gyakorlat 11. osztályban 126 óra 756 óra 12. osztályban 112 óra 672 óra

oldal 42 / 289

160 óra


ÓRATERVEK 2013. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL FELMENŐ RENDSZERBEN: Szakközépiskolai óraterv az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (közismereti kerettantervekről), a 4/2013. (I.11.) EMMI rendelet (két tanítási nyelvű isk. okt. irányelvei) és a szakképzési kerettantervek munkaanyagai alapján 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben az 5 évfolyamos angol– magyar, két tanítási nyelvű szakközépiskolai képzés esetén, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban Ágazati besorolás: XXVI. Kereskedelem Óraterv 56/57 óra

10. évf.

11. évf.

1

4 3/3

4 3/3

4 3/3

3

3

3 1

2

2

3

2 2

2 1 2 1 1

1

1/1 5/5 1

5/5 1

5/5 1

5/5 1

2/2 1/1

2/2 1/1

1/1 2/2

1/1 2/2KVÉ

1 2/2

1/1

1/1

1/1

1/1

30

29

29

27

24

Áruforgalom (elmélet)* Áruforgalom gyakorlata (gyakorlat)* Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése (elmélet)* Vezetési ismeretek (elmélet)* Üzleti tevékenység a gyakorlatban (gyakorlat)* A marketing alapjai (elmélet)* Marketing a gyakorlatban (gyakorlat)*

4 KÉ 3/3 KÉ 3 KÉ 3 KÉ

1 VÉ

2

1,5/ 1,5

2/2

1/1

2/2

3/3

3/3

gyakorla t

elmélet

gyakorla t

2/2 5/5

gyakorla t

2

12.évf.

elmélet

1

Tantárgyak

SZAKMAI TANTÁRGYAK

58/58

9. évf.

18/18

Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad sáv: Emelt angol nyelv Célnyelvi civilizáció* Osztályfőnöki 2. idegen nyelv KÖZISMERETI TANTÁRGYAK ÖSSZESEN:

58/55 óra

9. kny

elmélet

KÖZISMERETI TANTÁRGYAK

Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv

57/54 óra

gyakorla t

Tantárgyak

57/54 óra

elmélet

Heti időkeret óra

1/1 1/1

1/1

1/1 3/3 1/1

1/1

1/1 1/1

1/1 2/2 1/1

0,5/ 0,5

Munkahelyi egészség és biztonság* Szabad sáv: 2. idegen nyelv

1/1

Szakmai tantárgyak összesen elmélet-gyakorlat:

5/5

SZAKMAI TANTÁRGYAK ÖSSZESEN:

MINDÖSSZESEN: *jelölt tantárgyakat célnyelven tanítjuk

oldal 43 / 289

1/1 1/1

1/1

6/6

1/1

1/1

6/6

2/2

8/8

3/3

6

7

8

11KVÉ

35

36

35

35

Szombathelyi Szolgáltatási SZC Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma Összefüggő szakmai gyakorlat Áruforgalom gyakorlata Üzleti tevékenység a gyakorlatban Marketing a gyakorlatban Összefüggő szakmai gyakorlat tantárgyanként összesen: MINDÖSSZESEN:

70

105

70

105 315 óra

oldal 44 / 289

60 60 20 140


Szakközépiskolai óraterv az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (közismereti kerettantervekről), a 4/2013. (I.11.) EMMI rendelet (két tanítási nyelvű isk. okt. irányelvei) és a szakképzési kerettantervek munkaanyagai alapján 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben az 5 évfolyamos német két tanítási nyelvű szakközépiskolai képzés esetén, a vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportban Ágazati besorolás: XXVIII. Turisztika Óraterv Heti időkeret

56/57 óra 58/58 óra

Munkahelyi egészség és biztonság

SZAKMAI TANTÁRGYAK

Turizmus alapjai* Kultúr- és vallástörténet*

10. évf.

11. évf.

1 18/18 1

4 3/3 3

4 3/3 3

4 3/3 3 1

4 KÉ 3/3KÉ 3 KÉ

2

2

3

3 KÉ

2 2

2 1 2 1/1 1

1

1/1 5/5 1

5/5 1

5/5 1

2/2 1/1

2/2 1/1

1/1 2/2

1 2/2

1/1

1/1

1/1

1/1

30

29

29

27

24

gyakorla t

1/1 2/2KVÉ

elmélet

gyakorlat

5/5 1

2/2

1/1

1,5/1,5

1,5/1,5

1/1

1/1

1/1

1/1

1/1

1/1

Üzleti kommunikáció

1

Marketing alapjai*

1 0,5

Szakmai idegen nyelv - gyakorlat

4,5/4,5

2/2

Ügyviteli ismeretek*

2/2

Informatika a turizmusban

1,5/1,5

1/1

Levelezési gyakorlat

Szakmai tantárgyak összesen elméletgyakorlat: SZAKMAI TANTÁRGYAK ÖSSZESEN: MINDÖSSZESEN: * jelölt tantárgyakat célnyelven tanítjuk

1 VÉ VÉ

0,5

Vendéglátás- és szálláshely ismeretek*

Szabad sáv: 2. idegen nyelv

12.évf.

2

elmélet

2/2 5/5

gyakorlat

2/2

elmélet

Tantárgyak

9. évf.

gyakorlat

Magyar nyelv és irodalom Német nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad sáv: Emelt német nyelv Célnyelvi civilizáció* Osztályfőnöki 2. idegen nyelv KÖZISMERETI TANTÁRGYAK ÖSSZESEN:

57/54 óra58/55 óra

9. kny

elmélet


Tantárgyak

57/54 óra

1 1/1

1/1

5

1 6 35

oldal 45 / 289

1 1/1

5

2 7 36

1/1

4

4 8 35

5

6 11KÉ/VÉ 35

Szombathelyi Szolgáltatási SZC Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma Összefüggő szakmai gyakorlat Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Összefüggő szakmai gyakorlat tantárgyanként összesen:

70

105

70

105

MINDÖSSZESEN:

140 140 315 óra

oldal 46 / 289


Szakközépiskolai óraterv az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (közismereti kerettantervekről) és a szakképzési kerettantervek munkaanyagai alapján 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben 4 évfolyamos szakközépiskolai képzés esetén, a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban Ágazati besorolás: XXVI. Kereskedelem Óraterv

9. évf.

10. évf.

11. évf.

Magyar nyelv és irodalom Német nyelv / Angol nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia –egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad sáv: 2. idegen nyelv Informatika Információkezelés Matematika

4 3/3 3

4 3/3 3

2 2 2 2

2 2 1 2 1 1

4 3/3 3 1 3 1

KÖZISMERETI TANTÁRGYAK ÖSSZESEN:

29

Munkahelyi egészség és biztonság A marketing alapjai (elmélet) Marketing a gyakorlatban (gyakorlat) Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése (elmélet) Vezetési ismeretek (elmélet) Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom elmélet Áruforgalom gyakorlata (gyakorlat) Szabad sáv: Üzleti tevékenység a gyakorlatban Információkezelés Gazdaságföldrajz

1 VÉ

2

5/5 1

5/5 1

5/5 1

2/2 2/2

2/2 1/1

2/2 1/1VÉ

1

1

27

24

elmélet

elmélet

gyakorlat

29

gyakorlat

3 KÉ

0,5 1

2

3

3 1

1 2

3 1

1,5

1 2

1 1

MINDÖSSZESEN:

oldal 47 / 289

1 1

1

1

1 1/1 1

Marketing Szakmai tantárgyak összesen elmélet-gyakorlat: SZAKMAI TANTÁRGYAK ÖSSZESEN:

12.évf.

gyakorlat

2/2 2/2

58/46

4 KÉ 3/3KÉ 3 KÉ

gyakorlat

1/1 5/5 1

elmélet


58/46 óra

Tantárgyak

Tantárgyak

SZAKMAI TANTÁRGYAK

57/49 óra

elmélet

57/48 óra

Heti időkeret óra

4

2

5

2

6

2

1 8

3

6

7

8

11

35

36

35

35


Összefüggő szakmai gyakorlat Marketing a gyakorlatban Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom a gyakorlatban Összefüggő szakmai gyakorlat tantárgyanként összesen: MINDÖSSZESEN:

70 70

105 105 315 óra

oldal 48 / 289

20 60 60 140


Szakközépiskolai óraterv az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (közismereti kerettantervekről) és a szakképzési kerettantervek munkaanyagai alapján 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben, a 4 évfolyamos szakközépiskolai képzés esetén, a vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportban Ágazati besorolás: XXVII. Vendéglátóipar Óraterv 57/51 óra

58/48 óra 58/51 óra

9. évf.

10. évf.

11. évf.

Magyar nyelv és irodalom Német nyelv / Angol nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia –egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad sáv: 2. idegen nyelv Informatika Információkezelés Matematika

4 3/3 3

4 3/3 3

4 KÉ 3/3KÉ 3 KÉ

2 2 2 2

2 2 1 2 1 1

4 3/3 3 1 3 1 2

1 VÉ

KÖZISMERETI TANTÁRGYAK ÖSSZESEN:

29

1/1 5/5 1 2/2

Munkahelyi egészség és biztonság Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Vendéglátó üzleti idegen nyelv Élelmiszer ismeret Termelés elmélete Termelés gyakorlata Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata Szabad sáv: Termelés elmélet Értékesítés gyakorlat Információkezelés Gazdaságföldrajz Termelés gyakorlat

12. évf.

3 KÉ

5/5 1

5/5 1

5/5 1

2/2 2/2

2/2 1/1

2/2 1/1VÉ

1

1

29

27

24

gyakorl at

elmélet

gyakorl at

elmélet

elmélet

gyakorl at

2/2

gyakorl at

Tantárgyak

SZAKMAI TANTÁRGYAK

57/52 óra

Tantárgyak

elmélet


Heti időkeret

0,5 2

1 2 2 2/2

1

1 1

1

1

1 1

1

2/2

2/2

2/2*

1

2/2*

1/1

0,5 1/1 1/1 1 1/1


3

SZAKMAI TANTÁRGYAK ÖSSZESEN: MINDÖSSZESEN:

3

4

6

2

4

7

6

7

8

11KVÉ

35

36

35

35

*-al jelölt óraszámot növeli a szabad sávban meghatározott tantárgy óraszáma

oldal 49 / 289

3

Szombathelyi Szolgáltatási SZC Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma Összefüggő szakmai gyakorlat Termelés gyakorlata Értékesítés gyakorlata Összefüggő szakmai gyakorlat tantárgyanként összesen: MINDÖSSZESEN:

70 70

84 21 105

94 46 140 315óra

oldal 50 / 289


Érettségire épülő Logisztikai ügyintéző (OKJ 54 345 01) szakképesítés óraterve 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a 150/2012. (VIII.6.) Korm. rendelet (OKJ), a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (SZVK) és a szakmai kerettantervek munkaanyagai alapján Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13. évf.

2/14. és 5/13. évf.

Áruforgalom (ÁRF)

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

Áruforgalom gyakorlat (ÁRFGY) Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése (ÜZL) Vezetési ismeretek (VEI) Üzleti tevékenység a gyakorlatban (ÜZGY) Marketing alapjai (MAL) Marketing a gyakorlatban (MAGY) Logisztika (LOG) Készletgazdálkodás (KÉSZL)

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

Szállítmányozási és fuvarozási feladatok (SZF)

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

3

80

10032-12 Marketing

1

20

gyakorlat 2

1,5

2

4

7,5

1,5 3

Foglalkoztatás I. (FOI)

2/2

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. (FOII)

0,5

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság (MEB)

0,5

21

2/2

2/2

2/2

2/2

6

8

35

* -al jelölt oszlopban lévő óraszámok a gyakorlati óraszámból a munkahelyen eltöltendő órák száma

oldal 51 / 289

4

3

11498-12 Foglalkoztatás I.

MINDÖSSZESEN:

1

1

Raktározás (RAKT)

Szakmai idegen nyelv (SZINY) Alkalmazott számítástechnika (ALKSZ) Összes óra elmélet - gyakorlat:

2

11

Raktározás gyakorlat (RAGY)

Szabad sáv 4 - 4 óra

2

5,5

Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás (NSZF) Közlekedés és gazdaságföldrajz (KGF) 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás

mh. gyak*

60

Tantárgyak (Rövidítések)

elmélet

Szakmai követelménymodulok

heti óraszám

gyakorlat

4

heti óraszám

elmélet

összefüggő gyakorlat

Ágazati szakképzés

mh. gyak*

Modulok, tantárgyak

18,5 160

35

8,5

8

Szombathelyi Szolgáltatási SZC Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma évfolyam

heti óraszám

éves óraszám

elm

gyak

elm

gyak

1/13. évfolyam

21

14

756

504

2/14. évfolyam

18,5

16,5

592

528

összefüggő gyakorlat a 13. évfolyamot követően

160 Öszesen: MINDÖSSZESEN:

Elmélet gyakorlat aránya a két éves képzés során: 60% - 40% Osztályfőnöki óra heti 1 óra

oldal 52 / 289

1348 2540 óra/év

1192


Érettségire épülő Turisztikai szervező, értékesítő (OKJ 54 812 03) szakképesítés óraterve 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a 150/2012. (VIII. 6.) Korm. Rendelet (OKJ), a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (SZVK) és a szakmai kerettantervek munkaanyagai alapján

10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása

10062-12 Turisztikai kommunikáció

10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása

10064-12 Turisztikai termékkínálat értékesítése 10065-12 Turisztikai vállalkozások működtetése 11503-12 Turisztikai latin

1149812Foglalkoztatás I.

Turizmus alapjai (TA) Kultúr- és vallástörténet (KULT) Vendéglátásés szálláshely ismeretek (VI) Üzleti kommunikáció gyakorlata (ÜKO) Marketing alapjai (MAL) Szakmai idegen nyelv (SZINY) Ügyviteli ismeretek (ÜISM) Informatika a turizmusban (INF) Levelezési gyakorlat (LEVI) Utazásszervezés (USZ) Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat (UÉRT) Vállalkozási alapismeretek (VÁL) Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat (TM) Antik örökségünk (AÖ) Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok (L) Foglalkoztatás I. (FOI)

3 4 3

2 3 6

2

2/2

1/1

2

oldal 53 / 289

2,5/2, 5 5 4

5,5

2, 5 2,5

7,5

1 1

2/ 2

munkahelyi gyak*

gyakorlat

elmélet

Szakmai követel- Tantárgyak ménymodulok (Rövidítések)

munkahelyi gyak* összefüggő gyakorlat elmélet

Ágazati szakképzés Szakképesítésspecifikus utolsó évfolyam 1/13. évf. 2/14. és 5/13. évf. heti óraszám heti óraszám

gyakorlat



11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Szabad sáv 4 - 4 óra

Foglalkoztatás II. (FOII)

0, 5

Munkahelyi egészség 0,5 és biztonság (MEB)

Alkalmazott számítástechnika Utazásszervezés (USZ) Kommunikáció

Összes óra elmélet - gyakorlat: MINDÖSSZESEN:

1/1 2 2 17, 5 34

16, 5

12

21,5

16 33,5 0 * -al jelölt oszlopban lévő óraszámok a gyakorlati óraszámból a munkahelyen eltöltendő órák száma Heti és éves óraszámok évfolyam heti óraszám éves óraszám elm gyak elm gya k 1/13. évfolyam 17,5 16,5 630 594 2/14. és 5/13. évfolyam 12 21,5 384 688 összefüggő 160 gyakorlat a 13. évfolyamot követően Összesen: 1014 144 2 MINDÖSSZESEN: 2456 óra/év Elmélet gyakorlat aránya a két éves képzés során: 40% - 60% Osztályfőnöki óra: heti 1 óra

oldal 54 / 289


Érettségire épülő Vendéglátásszervező-vendéglős (OKJ 54 811 01) szakképesítés óraterve 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (OKJ), a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet és a szakmai kerettantervek munkaanyagai alapján

10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10055-12 Vendéglátó üzletvezetés 11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

oldal 55 / 289

munkahel yi gyak* összefüggő gyakorlat elmélet

2

2

2

3 3

2 5/5

1

5/ 5

3

2

2

1,5 4/4

0, 5

2/ 2 1

1

1 2/ 2 0,5

Foglalkoztatás II. (FOII) Munkahelyi egészség és biztonság (MEB)

3/ 3 2

2

2

Vendéglátó üzleti idegen nyelv (VINY) Vendéglátó vállalkozások (VEV) Vendéglátó vállalkozások működtetése (VM) Foglalkoztatás I. (FOI)

3/3

3

Értékesítés gyakorlata (ÉRTGY) Ügyvitel (ÜV)

10051-12 Vendéglátó Marketing és kommunikáció marketing és a gyakorlatban (MAGY) kommunikáció Alkalmazott számítástechnika (ASZT) 10052-12 Élelmiszer ismeret (ÉL) Vendéglátó Termelés elmélet (TEL) termelés Termelés gyakorlat (TEGY) 10053-12 Vendéglátó gazdálkodás Vendéglátó üzleti (VG) gazdálkodás Szakmai számítások (SZSZ)

munkahel yi gyak*

Értékesítés elmélete (ÉRT)

gyakorlat

10050-12 Vendéglátó értékesítés

gyakorlat

Szakmai követel- Tantárgyak (Rövidítések) ménymodulok

elmélet

Ágazati szakképzés Szakképesítésspecifikus utolsó évfolyam 1/13. évf. 2/14. és 5/13. évf. heti óraszám heti óraszám


0, 5

1


Szabad 4 - 4 óra

sáv

Termelés gyakorlat (TEGY) Értékesítés gyakorlata (ÉRTGY) Összes óra elmélet - gyakorlat:

1 15 5 35

2

2

2

2

5

12

16

7

MINDÖSSZESEN 16 35 : 0 * -al jelölt oszlopban lévő óraszámok a gyakorlati óraszámból a munkahelyen eltöltendő órák száma Heti és éves óraszámok évfolyam heti óraszám éves óraszám elm gyak elm gyak 1/13. évfolyam 15 20 540 720 2/14. évfolyam 12 23 384 736 összefüggő 160 gyakorlat a 13. évfolyamot követően Öszesen: 924 161 6 MINDÖSSZESEN: 2540 óra/év Elmélet gyakorlat aránya a két éves képzés során: 40% - 60% Osztályfőnöki óra: heti 1 óra

oldal 56 / 289


Érettségire épülő Kereskedő (OKJ 54 341 01) szakképesítés óraterve 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a 150/2012. (VIII. 6.) Korm. rendelet (OKJ), a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (SZVK) és a szakmai kerettantervek munkaanyagai alapján Ágazati szakképzés

Szakképesíté s- specifikus utolsó évfolyam 2/14. és 5/13. évf. heti óraszám

1/13. évf.

Tantárgyak (Rövidítések)

10032-12 Marketing

Marketing alapjai (MAL) Marketing a gyakorlatban (MAGY) Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése (ÜZL) Vezetési ismeretek (VEI) Üzleti tevékenység a gyakorlatban (ÜZGY) Áruforgalom (ÁRF)

10030-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

10026-12 Az áruforgalom lebonyolítása

10033-12 A vállalkozások működtetése

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése

10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása az áruismeret alkalmazásával

Áruforgalom gyakorlata (ÁRFGY) Vállalkozási ismeretek elmélet (VÁLE) Vállalkozási ismeretek gyakorlat (VÁLGY) A működtetés szabályai elmélet (MŰE) A működtetés szabályai gyakorlat (MŰGY) Áruismeret és forgalmazás (ÁRI) Értékesítési gyakorlat (ÉRT)

oldal 57 / 289

gyakorla t munkahe lyi gyak* összefüggő gyakorlat elmélet


elmélet

heti óraszám

gyakorla t munkahe lyi gyak*


3 1

20

3

80

4

60

11

1 2

5, 5

4

1

1

1

1

1

6

4

7, 5


11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Értékesítés idegen nyelven (ÉRTID) Foglalkoztatás I. (FOI) Foglalkoztatás II. (FOII) Munkahelyi egészség és biztonság (MEB)

2/ 2 2/ 2 0, 5 0, 5

Szabad sáv 4 - 4 óra

Szakmai idegen nyelv 2/ (SZINY) 2 Alkalmazott 2/ számítástechnika 2 (ASZT) 23 4 Összes óra elmélet - gyakorlat:

2/ 2 2/ 2

16 22 5 8 0 MINDÖSSZESEN: 35 16 35 0 * -al jelölt oszlopban lévő óraszámok a gyakorlati óraszámból a munkahelyen eltöltendő órák száma Heti és éves óraszámok évfolyam heti óraszám éves óraszám elm gyak elm gya k 1/13. évfolyam 22 13 792 144 2/14. évfolyam 21 14 672 160 összefüggő gyakorlat a 13. 160 évfolyamot követően Öszesen: 1464 464 MINDÖSSZESEN: 1928 óra/év Elmélet gyakorlat aránya a két éves képzés során: 40% - 60% Osztályfőnöki óra: heti 1 óra

oldal 58 / 289

8


Cukrász (OKJ 34 811 01) szakképesítés óraterve a 27/2012. (VIII. 27.) rendelet, a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, a szakiskolai közismereti kerettantervek és a szakmai kerettantervek munkaanyagai alapján 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben 3 évfolyamos szakiskolai képzés esetén, a Vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoportban Óraterv

1 2 1 1 1

1 2 1 1 1

1 2 1 1 1

Testnevelés

5/5

5/5

5/5

Osztályközösség-építés (életvitel, etika – egészségtudatosság, fenntartható fejlődés, életpálya-tervezés)

1

1

1

KÖZISMERET ÖSSZESEN:

12

12

12

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10045-12Gazdálkodás

SZAKMAI TANTÁRGYAK

10046-12Szakmai idegen nyelv

10043-12 Cukrászati termékkészítés

Tantárgyak

Általános élelmiszer ismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

elmélet


1 1

1

1

Vendéglátó gazdálkodás

1

0,5

0,5

Szakmai számítások

1

1

0,5*

Szakmai német nyelv

1

1

Cukrászat elmélet

4*

2

Szakrajz gyakorlat

1

Cukrászat gyakorlat

4

1

Cukrászat üzemi gyakorlat

2,5

2,5

15 *

15*

11497-12Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

11499-12Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5


Szabad sáv: 2,5 – 2 - 2,5

Munkahelyi egészség és biztonság Szakmai számítások Cukrászat elmélet Cukrászat üzemi gyakorlat Munkahelyi egészség és biztonság

0,5* 0,5 1

1 11

SZAKMAI TANTÁRGYAK ÖSSZESEN: MINDÖSSZESEN: *-al jelölt óraszámot növeli a szabad sávban meghatározott tantárgy óraszáma

oldal 59 / 289

1

1

1

1

0,5

Alkalmazott számítástechnika Szakmai tantárgyak összesen elmélet-gyakorlat:

gyakorlat

Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom Német nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret

elmélet

3/11. évf.

gyakorlat

2/10. évf.

gyakorlat

1/9. évf.

elmélet

KÖZISMERET

Komplex műveltségterületek

6

19, 5

5,5

6

19,5

17

25

25,5

29

37

37,5

Szombathelyi Szolgáltatási SZC Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma Heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 1/9. évfolyam

heti óraszám

éves óraszám

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

11 óra/hét

6 óra/hét

396 óra/év

216 óra/év

5,5 óra/hét

19,5 óra/hét

198 óra/év

összefüggő szakmai gyakorlat 2/10. évfolyam

140 óra/év


702 óra/év 140 óra/év

6 óra/hét

19,5 óra/hét

összesen: Mindösszesen:

192 óra/év

624 óra/év

786 óra/év

1 822 óra/év

2 608 óra/év

Elmélet – gyakorlat aránya a 3 éves képzés során: 30% - 70%

oldal 60 / 289

Szombathelyi Szolgáltatási SZC Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma Eladó (OKJ 34 341 01) szakképesítés óraterve a 27/2012. (VIII. 27.) rendelet, a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, a szakiskolai közismereti kerettantervek és a szakmai kerettantervek munkaanyagai alapján 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben 3 évfolyamos szakiskolai képzés esetén, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban Óraterv 2/10. évf.

3/11. évf.

1 2 1 1 1

1 2 1 1 1

1 2 1 1 1

Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom Német nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés

1

1

KÖZISMERET ÖSSZESEN:

12

12

12

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése

A működtetés szabályai elmélet

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása

Áruforgalmazás

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása

2

A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom

10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása

elm

Tantárgyak

2,5 2

1

1*

1*

1

Áruforgalom gyakorlata

4

Áruforgalmazás gyakorlata I. Áruforgalmazás II.

*

2 2

4 1

Áruforgalmazás gyakorlata II.

6 1

2

5 1

2,5

Értékesítés német nyelven I. Áruforgalmazás III.

4 1

1

Áruforgalmazás gyakorlata III.

2,5

Értékesítés német nyelven II.

3 1

3 1


Foglalkoztatás I.

2

11499-12Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Foglalkoztatás II.

0,5


0,5

Szabad sáv 2,5 – 2 – 2,5 óra

Áruforgalmazás

1,5

1

Alkalmazott számítástechnika


MINDÖSSZESEN: *-al jelölt óraszámot növeli a szabad sávban meghatározott tantárgy óraszáma

oldal 61 / 289

1,5

1 9


gyak

1

elm

5/5

gyak

5/5

gyak

5/5

Osztályközösség-építés (életvitel, etika – egészségtudatosság, fenntartható fejlődés, életpálya-tervezés)


SZAKMAI TANTÁRGYAK

1/9.évf.

elm

KÖZISMERET


8

1 7

18

1 10

15,5

17

25

25,5

29

37

37,5

Szombathelyi Szolgáltatási SZC Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma Heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 1/9. évfolyam összefüggő szakmai gyakorlat 2/10. évfolyam összefüggő szakmai gyakorlat 3/11. évfolyam

heti óraszám

éves óraszám

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

9 óra/hét

8 óra/hét

324 óra/év


7 óra/hét

18 óra/hét

252 óra/év


10 óra/hét

15,5 óra/hét


320 óra/év 896 óra/év 2 608 óra/év


oldal 62 / 289

496 óra/év 1 712 óra/év

Szombathelyi Szolgáltatási SZC Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma Pincér (OKJ 34 811 03) szakképesítés óraterve a 27/2012. (VIII. 27.) rendelet, a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, a szakiskolai közismereti kerettantervek és a szakmai kerettantervek munkaanyagai alapján 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben 3 évfolyamos szakiskolai képzés esetén, a Vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoportban Óraterv

Testnevelés

5/5

5/5

5/5

1

1

1

12

12

12

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10045-12Gazdálkodás

SZAKMAI TANTÁRGYAK

10046-12 Szakmai idegen nyelv 10047-12Felszolgálásalapjai

Tantárgyak

Általános élelmiszer ismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Vendéglátó gazdálkodás

elmélet


gyakorlat

Osztályközösség-építés (életvitel, etika – egészségtudatosság, fenntartható fejlődés, életpálya-tervezés) KÖZISMERET ÖSSZESEN:

1 1

1

1

1

0,5

0,5

Szakmai számítások Szakmai német nyelv

1 1/1

1 1/1

0,5*

Felszolgálás alapjai elmélet

4*

Felszolgálás alapjai gyakorlat

5/5

Felszolgálás elmélet 10074-12 Felszolgálás

2

1 2,5/ 2,5 15*

Felszolgálás gyakorlat Felszolgálás üzemi gyakorlat

11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Szabad sáv 2,5 – 2 – 2,5

Foglalkoztatás I.

Szakmai számítások Felszolgálás alapjai elmélet Felszolgálás üzemi gyakorlat Munkahelyi egészség és biztonság

0,5 0,5 * 0,5 1 1 1/1 11

SZAKMAI TANTÁRGYAK ÖSSZESEN: MINDÖSSZESEN: *-al jelölt óraszámot növeli a szabad sávban meghatározott tantárgy óraszáma

oldal 63 / 289

1

0,5

Alkalmazott számítástechnika Szakmai tantárgyak összesen elmélet-gyakorlat:

2,5/ 2,5 15* 2/2

Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

gyakorlat

1 2/2 1 1 1

elmélet

3/11. évf.

1 2/2 1 1 1

gyakorlat

2/10. évf.

1 2/2 1 1 1

elmélet


KÖZISMERET

1/9.évf.

Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom Német nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret

6

1/1 5,5

19,5

1/1 6

19,5

17

25

25,5

29

37

37,5

Szombathelyi Szolgáltatási SZC Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma Heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam

heti óraszám elmélet

gyakorlat

éves óraszám elmélet

gyakorlat

1/9. évfolyam

11 óra/hét

6 óra/hét

396 óra/év

216 óra/év


5,5 óra/hét

19,5 óra/hét

198 óra/év


6 óra/hét

19,5 óra/hét

192 óra/év

624 óra/év

786 óra/év

1 822 óra/év


140 óra/év

összesen: Mindösszesen: Elmélet – gyakorlat aránya a 3 éves képzés során: 30% - 70%

oldal 64 / 289

2 608 óra/év

Szombathelyi Szolgáltatási SZC Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma Szakács (OKJ 34 811 04) szakképesítés óraterve a 27/2012. (VIII. 27.) rendelet, a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, a szakiskolai közismereti kerettantervek és a szakmai kerettantervek munkaanyagai alapján 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben 3 évfolyamos szakiskolai képzés esetén, a vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoportban Óraterv

1

1

Német nyelv

2/2

2/2

2/2

Matematika

1

1

1

Társadalomismeret

1

1

1

Természetismeret

1

1

1

Testnevelés

5/5

5/5

5/5

Osztályközösség-építés (életvitel, etika – egészségtudatosság, fenntartható fejlődés, életpálya-tervezés) KÖZISMERET ÖSSZESEN:

1 12

1 12

1 12

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

10045-12 Gazdálkodás

SZAKMAI TANTÁRGYAK

10046-12Szakmai idegen nyelv

10048-12Ételkészítésalapjai

Általános élelmiszer ismeretek, fogyasztóvédelem

1

Élelmiszerek csoportjai

1

1

1


1

0,5

0,5


1

1

0,5*


1/1

1/1

Ételkészítési alapok

2,5

2

Ételkészítési alapgyakorlat

2,5/ 2,5

3/3

Ételkészítési üzemi alapgyakorlat 10049-12 Konyhai kisegítés

Előkészítési és ételkészítési alapismeretek

2,5/ 2,5

15* 1,5*

Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat

2/2

Ételkészítési ismeretek 10075-12Ételkészítés

elmélet

gyakorlat

Tantárgyak

elmélet

K Ö Z I S M E R E T


3/11. évf.

1

Ételkészítési üzemi gyakorlat

15*


Foglalkoztatás I.

2/2

11499-12Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5



0,5*

Szakmai számítások Munkahelyi egészség és biztonság Szabad sáv 2,5 - 2 - 2,5

gyakorlat

2/10. évf.

1

gyakorlat

1/9. évf.

elmélet

Komplex műveltségterületek Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom


0,5 0,5 1

Ételkészítési üzemi gyakorlat Alkalmazott számítástechnika Szakmai tantárgyak összesen elmélet-gyakorlat:

1/1 11

SZAKMAI TANTÁRGYAK ÖSSZESEN: MINDÖSSZESEN:


oldal 65 / 289

6

5,5

1

1

1/1

1/1

19,5

6

19,5

17

25

25,5

29

37

37,5

Szombathelyi Szolgáltatási SZC Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma Heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám szabad sáv nélkül

évfolyam

1/9. évfolyam

éves óraszám szabad sáv nélkül

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

11 óra/hét

6 óra/hét

396 óra/év

216 óra/év

5,5 óra/hét

19,5 óra/hét

198 óra/év


140 óra/év



6 óra/hét

19,5 óra/hét


192 óra/év 786 óra/év 2 608 óra/év


oldal 66 / 289

624 óra/év 1 822 óra/év


Cukrász (34 811 01) szakképesítés óraterve a 27/2012. (VIII. 27.) rendelet, a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet és a szakképzési kerettantervek munkaanyagai alapján 2013. szeptember 1-jétől 2 évfolyamos szakiskolai képzés esetén, a vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoportban

10045-12 Gazdálkodás

SZAKMAI TANTÁRGYAK

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv

10043-12 Cukrászati termékkészítés


gyakorlat


1

1


1

1,5*


1


1

2


2

1

Cukrászat elmélet

3*

3*

Szakrajz gyakorlat

1

Cukrászat gyakorlat

3,5*

3

Cukrászati üzemi gyakorlat

17,5

17,5

Foglalkoztatás I.

2

Foglalkoztatás II.

0,5

Munkahelyi egészség és biztonság Osztályfőnöki

Szabad sáv 3,5 – 3,5 óra

elmélet

Tantárgyak

2/12. évf.

elmélet


1/11. évf. gyakorlat

Óraterv

0,5 1 – 1 óra

Szakmai számítás Cukrászat elmélet Cukrászat gyakorlat

0,5 1

1 0,5

Alkalmazott számítástechnika Szakmai tantárgyak összesen elmélet-gyakorlat: SZAKMAI TANTÁRGYAK ÖSSZESEN: *-al jelölt óraszámot növeli a szabad sávban meghatározott tantárgy óraszáma Összefüggő szakmai gyakorlat az 1/11. évfolyam végén

oldal 67 / 289

1 10,5

23,5 34

1 12,5

21,5 34

160 óra


Heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam

heti óraszám elmélet

gyakorlat

éves óraszám elmélet

gyakorlat

1/11. évfolyam

10,5

23,5

378

846

2/12. évfolyam

12,5

21,5 -

400

688

összefüggő gyakorlat Összesen: Mindösszesen:

160 778 2 472 óra/év

Elmélet – gyakorlat aránya a két éves képzés során: 30% - 70%

oldal 68 / 289

1 694


Eladó (OKJ 34 341 01) szakképesítés óraterve a 27/2012. (VIII. 27.) rendelet, a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet és a szakképzési kerettantervek munkaanyagai alapján 2013. szeptember 1-jétől 2 évfolyamos szakiskolai képzés esetén, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban

SZAKMAI TANTÁRGYAK

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása

A működtetés szabályai elmélet

10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása

Áruforgalmazás II.

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

elmélet

Tantárgyak

gyakorlat


2/12. évf.

elmélet


Óraterv

2

A működtetés szabályai gyakorlat

2,5

Áruforgalom

2

2

Áruforgalom gyakorlata

5

Áruforgalmazás

1*

1*

Áruforgalmazás gyakorlata I.

6 2

5 1

Áruforgalmazás gyakorlata II.

6

6,5

Értékesítés német nyelven I.

1

1

Áruforgalmazás III.

2

1

Áruforgalmazás gyakorlata III.

5

Értékesítés német nyelven II.

1

6 1

Foglalkoztatás I.

2

Foglalkoztatás II.

0,5


Osztályfőnöki Áruforgalmazás Alkalmazott számítástechnika Szakmai tantárgyak összesen elmélet-gyakorlat: Szabad sáv 3,5 – 3,5

0,5 1 - 1 óra


1,5

1,5 1

11

23 34

*-al jelölt óraszámot növeli a szabad sávban meghatározott tantárgy óraszáma Összefüggő szakmai gyakorlat az 1/11. évfolyam végén

oldal 69 / 289

1 13

21 34

160 óra


Heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam

heti óraszám

éves óraszám

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

1/11. évfolyam

11 óra/hét

23 óra/hét

396 óra/év

828 óra/év

2/12. évfolyam

13 óra/hét

21 óra/hét -

416 óra/év

672 óra/év

összefüggő gyakorlat összesen: Mindösszesen:

160 óra 812 óra/év 2 472 óra/év


oldal 70 / 289

1 660 óra/év


Pincér (34 811 03) szakképesítés óraterve a 27/2012. (VIII. 27.) rendelet, a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet és a szakképzési kerettantervek munkaanyagai alapján 2013. szeptember 1-jétől 2 évfolyamos szakiskolai képzés esetén, a vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoportban

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10045-12 Gazdálkodás

SZAKMAI TANTÁRGYAK

10046-12 Szakmai idegen nyelv 10047-12 Felszolgálás alapjai

1


1

2


1

1


1

1,5*


2/2

1/1

Felszolgálás alapjai

3*

Felszolgálás alapjai gyakorlat

4,5/4,5*

3*

Felszolgálás gyakorlat

3/3

Felszolgálás üzemi gyakorlat 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Szabad sáv: 3,5 – 3,5 óra

gyakorlat


Felszolgálás elmélet 10074-12 Felszolgálás

2/12. évf.

elmélet

Tantárgyak

elmélet



Óraterv

17,5

17,5

Foglalkoztatás I.

2/2

Foglalkoztatás II.

0,5

Munkahelyi egészség és biztonság Osztályfőnöki óra Szakmai számítás Felszolgálás alapjai Felszolgálás elmélet Felszolgálás alapjai gyakorlat

0,5 1–1 0,5 1 1 0,5/0,5

Alkalmazott számítástechnika Szakmai tantárgyak összesen elmélet-gyakorlat a szabad sáv nélkül:

1 10,5

SZAKMAI TANTÁRGYAK ÖSSZESEN: *-al jelölt óraszámot növeli a szabad sávban meghatározott tantárgy óraszáma Összefüggő szakmai gyakorlat az 1/11. évfolyam végén

oldal 71 / 289

23,5 34

1 12,5

21,5 34

160 óra


Heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 1/11. évfolyam 2/12. évfolyam

heti óraszám elmélet 10,5

gyakorlat 23,5

12,5

21,5 -

összefüggő gyakorlat összesen: Mindösszesen:

éves óraszám elmélet 378 400

oldal 72 / 289

688 160

778 2 472 óra/év


gyakorlat 846

1 694

Szombathelyi Szolgáltatási SZC Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma Szakács (34 811 04) szakképesítés óraterve a 27/2012. (VIII. 27.) rendelet, a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet és a szakképzési kerettantervek munkaanyagai alapján 2013. szeptember 1-jétől 2 évfolyamos szakiskolai képzés esetén, a vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoportban

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10045-12 Gazdálkodás 10046-12 Szakmai idegen nyelv

1


1


1

1

Szakmai számítás

1

1,5*

2/2

1/1

2

2


SZAKMAI TANTÁRGYAK

2

3,5/ 3,5/3,5

Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat

10049-12 Konyhai kisegítés



1*

Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat

1/1/1* 1*

Ételkészítési gyakorlat

2/2 /2

Ételkészítési üzemi gyakorlat

17,5

Foglalkoztatás I.

2/2

Foglalkoztatás II.

0,5

Munkahelyi egészség és biztonság Osztályfőnöki 1 – 1 óra Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Ételkészítési ismeretek

Szabad sáv 3,5 – 3,5 óra

1/1/1

17,5

Ételkészítési ismeretek 10075-12 Ételkészítés

gyakorlat


Ételkészítési alapok 10048-12 Ételkészítés alapjai

2/12. évf.

elmélet

Tantárgyak

gyakorlat


1/11. évf.

elmélet

Óraterv

0,5

1 1 0,5/ 0,5/0,5

Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Szakmai számítás

0,5

Alkalmazott számítástechnika Szakmai tantárgyak összesen elmélet-gyakorlat: SZAKMAI TANTÁRGYAK ÖSSZESEN:

1/1 10,5

23,5 34

1/1 12,5

21,5 34


Összefüggő szakmai gyakorlat az 1/11. évfolyam végén

oldal 73 / 289

160 óra

Szombathelyi Szolgáltatási SZC Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma Heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 1/11. évfolyam 2/12. évfolyam összefüggő gyakorlat összesen: Mindösszesen:

heti óraszám elmélet 10,5

gyakorlat 23,5

12,5

21,5

éves óraszám elmélet 378 400

778 2 472 óra/év

gyakorlat 846 688 160 1 694


5.2 Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint szakmacsoportos oktatás KIFUTÓ RENDSZERBEN SZAKKÖZÉPISKOLA Szakmai kerettantervek 2010. szeptember 1-jétől csak felmenő rendszerben SZAKMAI ORIENTÁCIÓ A GAZDASÁGI-SZOLGÁLTATÁSI SZAKTERÜLETRE 9. évfolyam Gazdasági-szolgáltatási orientációs ismeretek 74 óra Gazdasági-szolgáltatási orientációs gyakorlatok 111 óra Elmélet és gyakorlat 185 óra 10. évfolyam Gazdasági-szolgáltatási orientációs ismeretek 74 óra Gazdasági-szolgáltatási orientációs gyakorlatok 111 óra Elmélet és gyakorlat 185 óra GAZDASÁGI-SZOLGÁLTATÁSI ORIENTÁCIÓS ISMERETEK 9—10. évfolyam Célok és feladatok 







A szakmai orientáció a tanulók pályaválasztását segíti, a tanulóknak lehetővé teszi a gazdasági és szolgáltatási szakterületen a tapasztalatszerzést, a tevékenységformák, technológiák megismerését. A Gazdasági-szolgáltatási orientációs ismeretek tantárgy tanításának célja a gazdasági szakterületen a tanulók pályaválasztásának elősegítése és a szakterület tevékenységformáinak megismertetése. A tantárgy tananyagának feldolgozása adjon lehetőséget tapasztalataik rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tananyag oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével.

Fejlesztési követelmények

oldal 74 / 289






  

A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket, a rajzi képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes külalakra. A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás.

Gazdasági környezetünk: 

 



  

Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsa a javakat. A tanulók tudják élőszóban bemutatni a gazdasági élet szereplőit és kapcsolataikat, az állam feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait. Ismertessék a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, a háztartás pénzgazdálkodását. Példákon keresztül mutassák be a háztartás bevételeinek és kiadásainak számítását, tudják megkülönböztetni a háztartás munkavállalói és jövedelem felhasználó kapcsolatrendszerét. Tudják jellemezni a vállalkozások és a többi gazdasági szereplő kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti vállalkozást és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. Megszerzett ismereteik alapján rendszerezzék a legfontosabb pénzügyi fogalmakat. A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, a legfontosabb munkavállalói jogokat és kötelezettségeket. Példákon keresztül mutassák be a költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalmakat, és kapcsolatukat az eredménnyel.

9. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Belépő tevékenységformák Gazdasági környezetünk: Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése grafikonok, írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. A megismert fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazása. A mindennapi tapasztalatok felhasználása a tanulás folyamatában. Az ismeretszerzés technikáinak minél szélesebb alkalmazása — írott sajtó, elektronikus adatbázisok használata,tájékozódás kézikönyvekben, folyóiratokban, az interneten, filmélmények hasznosítása. A tananyaghoz kapcsolódó adatok, információk gyűjtése. Önálló beszámolók, kiselőadások megtartása. Az új gazdasági események követése. Gazdasági környezetünk Témakörök Tartalmak oldal 75 / 289


 

    

Gazdasági alapismeretek Szükségletek, termelés, szolgáltatás és kapcsolatuk, a gazdálkodás, gazdaság, infrastruktúra, munkamegosztás, a nemzetgazdaság ágazati szerkezete, a termelési tényezők, piac, kereslet, kínálat. A gazdálkodás szervezeti keretei: Az állam szerepe és feladatai A költségvetés szerepe, felépítése, az állam szerepe a piacgazdaság jogi feltételeinek megteremtésében, az adók és támogatások szerepe az állam gazdálkodásában. A háztartás gazdálkodása A háztartás bevételei és kiadásai, megtakarítások a háztartásban és a hitel szerepe a háztartások pénzgazdálkodásában.

A továbbhaladás feltételei Gazdasági környezetünk: 

  

A tanulók ismerjék az alapvető fogalmakat (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), sorolják fel a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsák a javakat. A tanulók mutassák be a gazdasági szereplőket és kapcsolataikat. A tanulók legyenek képesek megfogalmazni az állam feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait. A tanulók sorolják fel a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, értékeljék a háztartás pénzgazdálkodását, tudják kiszámítani a háztartás bevételeit, kiadásait, megkülönböztetni a háztartás munkavállalói és jövedelem felhasználó kapcsolatrendszerét.

10. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Belépő tevékenységformák Gazdasági környezetünk: 



A mindennapi gazdasági kultúra szóbeli és írásbeli kommunikációja alapjainak elsajátítása, az egyszerűbb fogalmak és kifejezések pontos használata az ismeretek és tapasztalatok megfogalmazásában. A vállalkozási készségek és képességek megismerése, fejlesztése (kockázatvállalás, felelősségvállalás, önállóság, együttműködés képessége, vitakészség).

Gazdasági környezetünk Témakörök Tartalmak 

      

A vállalkozások Az üzleti vállalkozás és a nonprofit szervezetek elhatárolása, a vállalkozások csoportosítása, a vállalkozás alapításának, működésének és megszűnésének jogi keretei, az egyéni vállalkozások működésének kérdései, kapcsolatuk más vállalkozással. Pénzügyi ismeretek Az árucsere és a pénz, bankszámlapénz és pénzhelyettesítők, ár, jövedelem, a pénzintézetek. A gazdálkodás személyi feltételei A munkaviszony, a munkaszerződés, a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei, az érdekképviselet. A tevékenység eredményének számbavétele a vállalkozás szintjén Ráfordítás, költség, kiadás, árbevétel, fedezeti összeg. Külgazdasági kapcsolatok Külkereskedelem, export, import. oldal 76 / 289


A továbbhaladás feltételei Gazdasági környezetünk: 

  

A tanulók legyenek képesek jellemezni a vállalkozások és a gazdasági szereplők kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti vállalkozást és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. A tanulók ismerjék és használják a legfontosabb gazdasági és pénzügyi fogalmakat. A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, legyenek képesek áttekinteni a munkavállalói jogokat és kötelezettségeket. A tanulók ismerjék a költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalmakat, kapcsolatukat az eredménnyel.

GAZDASÁGI-SZOLGÁLTATÁSI ORIENTÁCIÓS GYAKORLATOK 9—10. évfolyam Célok és feladatok A Gazdasági-szolgáltatási orientációs gyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy a szakterület tevékenységének sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakterület iránt, és segítse elő pályaválasztásukat. Az Információkezelés oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. A tanulók képet kapnak az irodai munkáról, és ez hozzájárul a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához. A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Megismertesse a tanulókkal az ön- és emberismeretet. Fejlessze az empatikus készségeket. A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése. Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét. Legyenek képesek a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi munkakapcsolatok helyes alakítására. Fejlesztési követelmények 

A tantárgyi foglalkozások során fejlődjenek a tanulók gyakorlati tevékenységhez szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége.

Információkezelés 



A tanulók váljanak képessé a számítógép billentyűzetének használatára, dokumentumok megnyitására, mentésére, nyomtatására, tabulálásra, betűtípusváltásra, választásra, keresésre, cserére. Másoljanak tíz perc alatt legalább 900 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott, ismeretlen szöveget tízujjas vakírással, az előírt hibahatárokon belül. oldal 77 / 289


 

Ismerjék az üzleti szokásoknak megfelelő levélformákat, a kiemelési módokat. Használják a másológépet, telefont, telefaxot, iratmegsemmisítőt a kezelési útmutató szerint rendeltetésszerűen, egyszerű karbantartási teendőket végezzenek el (pl. másolótoner-csere, telefax papírcsere, nyomtató festékkazetta-csere).

Viselkedéskultúra:   

A tanulók ismerjék az ápoltság jegyeit, az öltözködési módokat. Váljanak képessé a kapcsolatfelvételre, a kapcsolattartásra, a kulturált vitára, az eredményes konfliktuskezelésre. Ismerjék meg a korszerű gasztronómia alapjait. Legyenek jártasak az étkezési szokásokban, ismerjék az egészséges táplálkozás alapelveit.

Kommunikáció:   

A tanulók ismerkedjenek meg a kommunikáció fogalmával, a helyes beszédtechnikával, a mondat- és szövegfonetikai eszközök helyes használatával. Alkalmazzák a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kulturált módját, az írásbeli kommunikáció legelterjedtebb formáit. A tanulók önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján tanulják meg a tárgyilagos emberismeret jelentőségét, és feltétlenül sajátítsák el a konfliktuskezelés képességét.

9. évfolyam Évi óraszám: 111 óra Belépő tevékenységformák Információkezelés:  

Korszerű szövegszerkesztő program szövegbevitelhez és szövegformázáshoz szükséges alapfunkcióinak használata. Tízujjas vakírás elsajátítása.

Viselkedéskultúra:     

A megjelenés kultúra gyakorlati bemutatása. Kapcsolattartás a mindennapokban, a társasági élet speciális lehetőségeinek bemutatása, alkalmazási lehetőségük, demonstrálásuk, lehetőleg életközeli helyzetekben. Az étkezési kultúra megismertetése, begyakoroltatása. A családon belüli viselkedésformák megértése és elfogadtatása. A munkahelyi társas klíma bemutatása.

Információkezelés Témakörök Tartalmak  

     

Korszerű szövegszerkesztő program szövegbevitelhez és szövegformázáshoz szükséges alapfunkcióinak használata A számítógép billentyűzetének használata, dokumentumok megnyitása, mentése, nyomtatása, tabulálás, betűtípusváltás, választás, keresés, csere. Tízujjas vakírás elsajátítása A helyes test- és kéztartás kialakítása. Az alapbillentyűk és a szóközbillentyű használatának megtanítása. Az alapsoron, a felső, az alsó és a számsoron lévő betűk megtanítása. A váltóbillentyűk helyes használatának megtanítása. A számok megtanítása betűkapcsolásokkal. Az írásjelek megtanítása, begyakoroltatása célirányosan kialakított mondatok íratásával.

oldal 78 / 289


Viselkedéskultúra Témakörök Tartalmak     

    

Megjelenéskultúra Testi ápoltság, a mindennapi, a hivatali és az alkalmi öltözködés megismertetése, gyakorlati bemutatása. Kapcsolat a mindennapokban A köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás, társalgás, vita, konfliktusmegoldás fogalmainak bemutatása és begyakoroltatása, elmélyítése a kulturált viselkedésben. A társasági élet speciális lehetőségei A névjegy és névjegyhasználat, telefonhasználat, dohányzás, ajándék, ajándékozás, a társasági élet egyéb lehetőségeinek (közlekedés, színház, sport, koncert, túra stb.) bemutatása, alkalmazási lehetőségük demonstrálása, lehetőleg életközeli helyzetekben. Étkezési kultúra Gasztronómiai alapismeretek, étkezési szokások, mit hogyan együnk, italfogyasztás, alapelvárások megismertetése, begyakoroltatása. A családon belüli viselkedésformák A szülők és serdülők viszonya, szeretet, megértés, alkalmazkodás, konfliktusok a családon belül, családi ünnepi alkalmak elfogadtatása. Munkahelyi társas klíma Pontos munkavégzés, csoportközi viszonyok, a vezető és beosztott viszonya, generációs problémák a munkahelyen, azok kezelése, bemutatása.

A továbbhaladás feltételei Információkezelés: 



A tanulók biztosan használják a számítógép billentyűzetét, legyenek képesek dokumentumok megnyitására, mentésére, nyomtatására, tabulálására, betűtípus megválasztására. Tíz perc alatt legalább 900 leütés terjedelmű, könnyen írható, összefüggő nyomtatott, ismeretlen szöveg másolása tízujjas vakírással. Hibahatár: a leütés-számhoz viszonyított négy ezrelék.

Viselkedéskultúra:  

 



A tanulók ismerjék az öltözködési módokat. Legyenek képesek a köszönés, a megszólítás, az ismerkedés és a társalgás jól kifinomult szabályainak ismeretében kapcsolatfelvételre, kapcsolattartásra, kulturált vitára, eredményes konfliktuskezelésre. Az alkalmazás szintjén tudják a társasági élet speciális területeire vonatkozó viselkedési szabályokat. A tanulók ismerjék a korszerű gasztronómia alapjait. Legyenek jártasak az étkezési szokásokban, ismerjék az egészséges táplálkozás alapelveit, a kulturált italfogyasztás szabályait. Ismerjék a munkahelyi légkört meghatározó viselkedési szabályokat, a vezető és beosztott munkamegosztásból eredő alá-fölérendeltségi viszonyát és a kapcsolatukat meghatározó magatartási szabályokat.

10. évfolyam Évi óraszám: 111 óra Belépő tevékenységformák Információkezelés:

oldal 79 / 289


  

Az írástechnika magasabb szintű elsajátítása, a másolási készség fejlesztése, a betűbillentyűk módszeres átismétlése. A levelek formai kialakításának megismerése. Irodatechnikai alapismeretek elsajátítása, az irodatechnikai eszközök használata.

Kommunikáció:    

A kommunikáció kódjainak gyakorlati példákon keresztül történő elsajátítása. Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák begyakorlása. Az ön- és társismeret képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismerése. A szakma és kommunikáció kapcsolatának tisztázása, a különböző kommunikációs csatornák bemutatása.

Információkezelés Témakörök Tartalmak        

Az írástechnika fejlesztése, a másolási készség megalapozása és megszilárdítása A betűbillentyűk módszeres átismétlése a feltételes reflexek megerősítése céljából. Szavak, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással, ütemes írással. Önálló sorkialakítás (balra kizárt írás) megtanítása és begyakoroltatása. Levelek formai kialakítása Minták bemutatása a vállalati belső levelezésből, gazdasági tevékenységgel kapcsolatos külső levelezésből, hivatalos szervekkel való kapcsolattartás irataiból. Irodatechnikai alapismeretek Az irodai környezetben használatos híradás-technikai eszközök, kommunikációs eszközök fajtáinak bemutatása, felhasználási lehetőségeinek számbavétele, balesetmentes használatuk szabályainak, az egyszerű karbantartási teendőknek a megismertetése.

Kommunikáció Témakörök Tartalmak      

  

Az emberi kommunikáció alapfogalmainak megismertetése A kommunikáció kódjainak gyakorlati példákon keresztül történő elsajátítása A nem verbális jelek, a verbális jelek, a szóbeli kommunikáció, a kommunikációs kapcsolatok, az írásbeli kommunikáció. Témakörök Tartalmak Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák begyakoroltatása A kommunikációs zavarok, kommunikációs technikák. Ön- és társismeret képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismertetése Önelemzés, önreprezentáció, önkifejezés, érzések, érzelmek, gondolatok kifejezése, a kommunikációs stílusok használata, a hatékony, sikeres kommunikáció akadályai, konfliktuskezelés. Szakma és kommunikáció oktatásának tisztázása, a különböző kommunikációs csatornák bemutatása Üzleti kommunikáció mint alkalmazott kommunikáció, üzleti tárgyalás, a sikeres tárgyalófél, tárgyalási készségek, tulajdonságok, tárgyalási stílus, stratégia, taktika.

A továbbhaladás feltételei Információkezelés:

oldal 80 / 289




 

A tanulók másoljanak tíz perc alatt legalább 900 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott, ismeretlen szöveget sortartással, tízujjas vakírással, javítószerkezet-használattal. Hibahatár: a leütésszámhoz viszonyított négy ezrelék. Ismerjék a levelek formai kialakításának szokásait, a kiemelési módokat. Tudják használni a bemutatott másológépet, telefont, telefaxot, iratmegsemmisítőt kezelési útmutató szerint rendeltetésszerűen, és végezzenek egyszerű karbantartási munkákat (pl. másolótoner-csere, telefax papírcsere, nyomtató festékkazetta-csere).

Kommunikáció:       

A tanulók kommunikációjára legyen jellemző a helyes beszédtechnika, a mondat- és szövegfonetikai eszközök helyes használata. Tudják alkalmazni a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kulturált módját. Ismerjék az írásbeli kommunikáció legelterjedtebb formáit. A tanulók legyenek tisztában az érintkezés kultúrájának fontosságával, a kommunikációs technikákkal, ismerjék a kommunikációs zavarok okait. Önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján legyenek képesek felmérni a tárgyilagos emberismeret jelentőségét és elsajátítani a konfliktuskezelés képességét. Önálló tapasztalás útján szerzett ismereteiket használják az üzleti kommunikációban. Legyenek képesek megkülönböztetni a tárgyalási helyzetet más kommunikációs helyzettől. Értelmezzék az együttműködés és kommunikáció elvét. Csoportos foglalkozások alkalmával használják a tárgyalási stílus, stratégia és taktika tanulása során szerzett tapasztalataikat KIFUTÓ RENDSZERBEN SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A KERESKEDELEM—MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORTRA

11. évfolyam Kereskedelem—marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek 222 óra Kereskedelem—marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 74 óra Elmélet és gyakorlat 296 óra 12. évfolyam Kereskedelem—marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek 192 óra Kereskedelem—marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 64 óra Elmélet és gyakorlat 256 óra KERESKEDELEM—MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK 11—12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kereskedelem—marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport közös szakmai elméleti ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására.

oldal 81 / 289


A tantárgy célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti és a szakmai orientációs tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatra. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a kereskedelmi, marketing és üzleti adminisztrációs szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a szakterületen dolgozók tevékenységét, annak távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. A Közgazdaságtan oktatásának alapvető célja, hogy segítse elő a tanulók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását és fejlesztését, járuljon hozzá a piacgazdaság működésének megértéséhez, tegye képessé a tanulókat az őket körülvevő világ megértésére. Segítsen magyarázatot adni a tapasztalt eseményekre, hogy felelősséggel tudják értékelni a gazdaságpolitikai folyamatokat, gazdasági döntéseket. Biztosítsa, hogy a tanulók gondolkodásának részévé váljon a gazdasági racionalitás. A Marketing oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze azokat az ismereteket, amelyek segítségével a tanulók képesek a marketing gazdasági szerepének, helyének meghatározására. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait, eszközeit, helyét és célját a vállalkozás piaci működése során. Tudatosítsa a tanulókban a marketing szerepét. Az Idegen nyelv oktatásának célja, hogy bővítse a tanulók megszerzett nyelvtudását, javítsa az általános és a szakmai beszédkészségüket a helyzetek párbeszédes megoldásában, egészítse ki a tanulók nyelvtani ismereteit, motiválja őket abban, hogy eredményesen tudják megoldani az üzleti életben leggyakrabban előforduló kommunikációs helyzeteket. Fejlesztési követelmények A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási, valamint információszerzési és feldolgozási képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket, a különböző kommunikációs eszközök tudatos használatát, hogy a tanulók megfelelő szakmai szókincs birtokában képesek legyenek gondolataikat szóban vagy írásban kifejezni. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban az igényes külalakra. A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység végzése során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat.

oldal 82 / 289


A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Közgazdaságtan: A tanulók ismerjék meg a közgazdaságtan elemzési módszereit, értsék a mikro- és makroszemlélet közötti különbséget, határozzák meg a különbségeket és azonosságokat. A tanulók képessé válnak alapképletek segítségével alapadatokból egyszerű feladatok megoldására, függvények ábrázolására, rövid és hosszú távú elemzésekre. Képessé válnak nemzetgazdasági problémák felismerésére és elemzésére. Marketing: A tanulók ismerjék meg a marketing jelentőségét, történeti kialakulását, tudják elhelyezni a gazdálkodási folyamatban. Értsék a piac jelentőségét, összefüggéseit. A tanulók ismerjék az információszerzés fontosságát, a piackutatás módszereit, eszközeit, folyamatát, a marketing és a piackutatás kapcsolatát. A tanulók értsék az ár jelentőségét, az árpolitikai célkitűzéseket, az árképzés módszereit. Ismerjék az árstratégia kialakulásának elveit, az árak jogi szabályozását, az értékesítési rendszer funkcióit, az elosztás-politika elemeit, az értékesítési csatorna kiválasztásának szempontjait. Ismerjék fel az összefüggést a marketing és az elosztási csatornák között. A tanulók ismerjék a marketingkommunikáció fogalmát, jelentőségét, a marketingen belül elfoglalt helyét, a kommunikáció közvetlen, közvetett eszközeit (felsorolásszerűen). A tanulók ismerjék meg az imázs fogalmát, fajtáit, szükségességét, a vállalati arculat lényegét, kialakításának fontosságát, tartalmi és formai elemeit. Értsék gyakorlati megvalósítását, az arculati stratégiát. A tanulók ismerjék meg a kiskereskedelmi árufogalomra ható tényezőket. Értsék a vevőszolgálat, a márka, védjegy, design, választék szerepét, a szponzorálás célját, módjait. Idegen nyelv: A tanulók legyenek képesek az általános üzleti nyelv egyszerű eseteiről szóló szövegeket megérteni, feldolgozni. A tanulók ismerjék az adásvételi ügyletekkel, a reklamációk intézésével, a kiállítások és vásárok szervezésével kapcsolatos szakmai szókincset, egyszerűbb beszédhelyzetekben ezeket tudják alkalmazni. 11. évfolyam Évi óraszám: 222 óra Belépő tevékenységformák Közgazdaságtan: Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. A tudományos ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése. Tájékozódás a napi gazdasági helyzetről, különböző kézikönyvek, szaksajtó felhasználásával. Egyéni és csoportos információgyűjtés. Eltérő álláspontok és az eltérés okainak felismerése. Az érvelés technikájának alkalmazása közgazdasági témakörökben. Szóbeli ismertetők tartása. Az internet használata a tananyagot kiegészítő információk megszerzésére, tanári irányítással. Marketing: Könyvtári ismerethordozók használata. Piackutatási tevékenység lebonyolítása (kérdőívszerkesztés, címlista kezelése, kérdőívek begyűjtése, feldolgozása). oldal 83 / 289


A vállalkozás számára a megfelelő piacszegmens kiválasztása, a szóba jöhető vásárlói kör körülhatárolása. Termékek elhelyezése az életgörbén, termékfejlesztési technikák. Csomagolás megtervezése, marketingfunkcióinak felismerése. Árképzés, napi konkrét ár kialakítása. Idegen nyelv: Az üzleti kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének tudatos használata. Az üzleti levelek megszerkesztése. Közgazdaságtan Témakörök Tartalmak A közgazdaságtudomány A közgazdaságtan fő részei. Az erőforrások szűkössége. A termelési lehetőségek határa. Munkamegosztás, specializáció. Az erőforrások elosztásának alapkérdései, kulcskategóriái. Kereslet—kínálat. Kereslet—kínálati függvény. A Marshall-kereszt. A fogyasztói magatartás és a kereslet A fogyasztó és a háztartás. A fogyasztói döntés tényezői, környezeti szempontjai. A fogyasztás és a szükséglet. Teljes haszon, határhaszon. Az értékparadoxon. A fogyasztó maximális összhaszna több termék esetén. Közömbösségi görbe. Költségvetési egyenes. Az optimális választás. A kereslet árrugalmassága, kereszt-árrugalmassága, jövedelemrugalmassága. Témakörök Tartalmak A vállalat és a termelői magatartás A vállalat és környezete. Célja, célrendszere. Szervezeti formái. A termelés mikroökonómiája. Az idő szerepe a gazdaságban. A termelés technikai, természeti összefüggései, környezetvédelmi fejlesztése. Termelési függvény. A termelés költségei. Költségfüggvények. Kiadás és költség. Bevétel és haszon. Környezetorientált vállalati magatartás. A vállalat kínálata és a piac jellege A verseny jellege. A piac formái, környezeti piaci szegmens. A vállalati és a piaci kínálat tökéletes verseny esetén. A vállalat alkalmazkodása a tökéletesen versenyző piachoz. oldal 84 / 289


A vállalati és iparági kínálat. A tiszta monopólium piaca. A termelési tényezők piaca Az erőforrások kereslete. Optimális munkafelhasználás. A tőkepiac. A tőkebefektetések, kamat, profit. A tőkebefektetések értékelése, vagyonértékelés. Egy tényező tőkésített értéke. Pénz- és értékpapírpiac. Tőkekereslet, tőkekínálat. Kötvény, részvény, rt. Az értéktőzsde. Munkapiac. A humántőke. A föld és ingatlanpiac, természeti erőforrások piaca. A vállalkozó, mint termelési tényező. A vállalkozó jövedelme. A termelő erőforrások jövedelmei. A vállalatok a nemzetközi piacokon Belpiac — külpiac — világpiac. A komparatív előnyök. Alternatív költségek, környezetvédelmi externális költségek. A vállalatok külpiacra lépése. A piaci szabályozás kritikája Az állam szerepe a gazdaságban. Piac, központi szabályozás. Externhatások. Közjavak, természeti-környezeti javak — finanszírozásuk. Marketing Témakörök Tartalmak A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése. A marketing történetének áttekintése. A marketing szükségessége, fejlődése Magyarországon. A marketingmix fogalma, ökomarketing. Témakörök Tartalmak A piaci környezet elemzése, a piac A vállalat mikro- és makrokörnyezete. A piac fogalma és kategóriái. Piaci szerkezet, piaci formák. Piaci szereplők, piactípusok. Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás Fogyasztói magatartás: szükséglet, kereslet. A Maslow-féle szükségleti piramis. Vásárlási magatartástípusok. A vásárlási folyamat szakaszai. Szervezeti vásárlói magatartás. Célpiaci marketing, piacszegmentálás. Célpiacok kiválasztása Differenciálatlan és differenciált marketing. oldal 85 / 289


A célpiaci marketing lényege, kialakítása. Piacszegmentáció. Célpiacok kiválasztása, ökopiac. Termékpozicionálás. Marketinginformációs rendszer Információszükséglet. Az információs rendszer funkciói. A MIR belső rendszere, működése. A piackutatás fajtái, módszerei A piackutatás fogalma, területei. Fajtái, módszerei. Szekunder és primer piackutatás. A kutatás alanyainak kiválasztása. A kérdőívszerkesztés szabályai. A piackutatás folyamata. A piackutatás felhasználási területei A kutatási eredmények értékelése. Piackutató jelentés. Konkurenciaanalízis. Termékpolitika, termékfejlesztés A termék fogalma, csoportosítása. A termék piaci életgörbéje. Vállalati termékpolitika. Termékfejlesztés, termékszerkezet. Új termék kialakításának, piaci bevezetésének folyamata. Termékfejlesztéshez kapcsolódó jellemzők, csomagolás, márka, design, ökodesign. A szolgáltatások jellemzői, az értékesítés sajátosságai. Árpolitika, árstratégia Az árpolitika lényege, céljai. Árstratégia az életgörbe szakaszaiban. Fogyasztói árelfogadás. Árpolitika, napi árak kialakítása. Értékesítéspolitika, csatornák kiválasztása A disztribúciós rendszer. Marketingcsatornák. Marketingrendszerek. Kommunikációs politika Kommunikációs folyamat. A marketingkommunikáció lényege. A kommunikációs mix elemei. Idegen nyelv Témakörök Tartalmak Általános üzleti nyelv Adás—vétel. Vásárlási szituációk. Termékek elnevezése. Kapcsolattartás az üzleti életben Telefonálás. Érdeklődés. Információadás. oldal 86 / 289


Hivatalos levél Címzés, megszólítás. Levél zárása. Az írott levél szerkezete, helyesírása. A továbbhaladás feltételei Közgazdaságtan: A tanulók tudják ismertetni a közgazdaságtan tárgyát, alapvető kategóriáit, alapkérdéseit, elemzési módszereit, a piac fogalmát, alapvető kategóriáit, a piac működési mechanizmusát, a piacformákat, valamint a vállalat piaci magatartását befolyásoló tényezőket, és értelmezni a társadalompolitikai környezet hatását a vállalatokra. A tanulók legyenek képesek definiálni a költség, bevétel, eredmény fogalmát, pontosan elhatárolni ezeket egymástól. A tanulók legyenek képesek bemutatni a fejlett piacgazdaság központi szereplőjét, a fogyasztót, jellemezni a fogyasztói magatartást, valamint a vállalatok vevőkénti viselkedését a tényezőpiacokon. A tanulók tudjanak feladatokat megoldani az árrugalmasság, a jövedelemrugalmasság és a kereszt-árrugalmasság témakörben, legyenek képesek kiszámítani a vállalatok profitmaximalizáló outputjait. Marketing: A tanulók legyenek képesek ismertetni a marketing jelentőségét, történeti kialakulását, helyét a gazdálkodási folyamatban. Értsék a piac összefüggéseit. Legyen rálátásuk a keresleti oldal elemzésére, a keresletet befolyásoló tényezőkre. Tudják kiválasztani a vállalkozás számára a megfelelő piacszegmenst, körülhatárolni a szóba jöhető vásárlói kört. Tudják értékelni az információszerzés fontosságát, a piackutatás módszereit, eszközeit, folyamatát, ismertetni a marketing és a piackutatás kapcsolatát. A tanulók legyenek képesek definiálni a termék fogalmát, osztályozását, jellemezni a termék piaci életgörbéjének szakaszait, felismerni a termékpiaci stratégiák jelentőségét. A tanulók értsék meg az ár jelentőségét, az árpolitikai célkitűzéseket, határozzák meg az árképzés módszereit. Tudják ismertetni az árstratégia kialakulásának elveit, az árak jogi szabályozását. Legyenek képesek bemutatni az értékesítési rendszer funkcióit, az elosztáspolitika elemeit, az értékesítési csatorna kiválasztásának szempontjait, megérteni az összefüggést a marketing és az elosztási csatornák között. Idegen nyelv: Hallott és olvasott szöveg értése területén a tanulók legyenek képesek a lényeges információt kiszűrni, a szöveg üzenetét megérteni. Beszédkészség területén legyenek képesek a hozzájuk intézett kérdésekre válaszolni, véleményüket kifejteni, a társalgásba bekapcsolódni. Íráskészség területén legyenek képesek egyszerű üzleti szöveget, levelet a nyelvhelyességi szabályait követve megírni, megszerkeszteni. 12. évfolyam Évi óraszám: 192 óra Belépő tevékenységformák Közgazdaságtan: Lényegkiemelés. A makrogazdaság különböző szereplőinek a jellemzése, a köztük zajló jövedelemáramlások felismerése. oldal 87 / 289


Szóbeli ismertetők, kiselőadások tartása. Tájékozódás a napi gazdasági helyzetben, különböző kézikönyvek, szaksajtó felhasználásával. Önálló információgyűjtés és feldolgozás, irodalom- és adatelemzés. Makroökonómiai kereslet-kínálati függvény levezetése, azok kapcsolatának felismerése. Eltérő álláspontok felismerése, az eltérés okainak vizsgálata. Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása közgazdasági témakörökben. Az internet használata. Irányított viták, döntési szituációk elemzése. Marketing: Reklámüzenetek tartalmának értelmezése. Reklámeszközök és reklámhordozók elkülönítése. Újsághirdetés megfogalmazása, szórólapok, plakátok megtervezése. Komplex reklámterv elkészítése. Reklám-hatásvizsgálat elemi szinten. Reklámetikai Kódex értelmezése. Kapcsolatszervezés. Vállalati arculat megtervezése, kidolgozása. Idegen nyelv: Az adásvételi ügyletek lebonyolítása. Reklamációk. Közgazdaságtan Témakörök Tartalmak A makroökonómia alapösszefüggései A makrogazdaság alapfogalmai. A makrogazdaság szereplői. Makrogazdasági körforgás. A makrogazdaság számbavétele. A pénz a makroökonómiában. A pénz kialakulása, lényege. A makrogazdaság árupiaca —az egyensúlyi jövedelem A makrogazdaság piacai, az árupiac. A makroökonómiai árukereslet. A fogyasztás makroökonómiai szinten. A megtakarítás. A beruházás és hatása a makrogazdaság árukeresletére. Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem. A beruházási tevékenység motivációja, ökoinnováció és közbeszerzés. A kamatláb hatása az egyensúlyi jövedelemre. Témakörök Tartalmak A makrogazdaság pénzpiaca, a kamatláb alakulása A pénzkínálat. A mai pénz kialakulásának első lépése: a váltó. A bank és bankjegy. A bankrendszer. A pénzkereslet. A pénzpiac egyensúlya — a kamatláb alakulása. A makrogazdaság egyensúlya A makroökonómiai kínálat. A munkapiac. A munkakínálat. Nominálbér, reálbér. oldal 88 / 289


A munkakereslet. A munkapiaci egyensúly. A makrokínálati függvény. A makrogazdaság egyensúlya. Munkapiaci egyensúlytalanság — munkanélküliség A munkanélküliség, fajtái. A munkakeresletet befolyásoló tényezők. A munkakínálatot befolyásoló tényezők. A munkapiac helyzete. Munkanélküliség és jövedelem. Infláció és inflációs folyamatok Az infláció és fajtái. Az infláció okai. Keresleti infláció. Költséginfláció. A várakozások és az infláció. A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata Az állam feladatai. Költségvetési politika. Az adóztatás. A kormányzati kiadások. A gazdaságpolitika finanszírozása. A pénzügypolitika monetarista szemlélete. Gazdaságpolitikai programok. A nyitott makrogazdaság A nemzetközi fizetési mérleg fogalma. A valutapiac. Marketing Témakörök Tartalmak A marketingkommunikáció eszközrendszere A kommunikáció célja, feladata. A marketing fogalma, eszközei. Témakörök Tartalmak A reklám szerepe, fejlődése A reklám fogalma, szerepe. A reklám fejlődése. A reklám csoportosítása. A reklám vállalati funkciói A vállalati reklámcélok. A reklám a fogyasztók mindennapi életében. Reklámeszközök és reklámhordozók A reklámeszközök felismerése. A reklámhordozók szerepe. A reklámeszközök és a reklámhordozók elkülönítése. A reklámeszközök csoportosítása A reklámeszközök csoportosítása:  vizuális eszközök,  auditív eszközök,  audiovizuális eszközök.

oldal 89 / 289


A reklám tervezése, szervezése A reklámszervezés lépései. A reklámkampány lebonyolítása. Reklámtervezés. A reklámhatás vizsgálata, AIDA-módszer. Public relations (PR) A Public Relations fogalma, jellemzői. A PR területei, belső és külső PR. A PR-akciók, szponzorálás. A PR-tevékenység folyamata. Eladásösztönzés (SP) Fogalma, funkciói. SP-módszerek. A személyes eladás (PS) Fogalma, jellemzői, előnyei. Területei. Az eladóval szemben támasztott követelmények. Az imázs és az egyedi vállalati arculat (C.I.) Az imázs lényege, fajtái. A vállalati összképet befolyásoló tényezők. Az imázs stratégia feladatai. A C.I. összetevői: formai és tartalmi elemek. Egyéb piacbefolyásoló eszközök A védjegy funkciói, típusai. Márkaépítés, márkahűség. A csomagolás funkciói, típusai. A vevőszolgálat szerepe, lényege. Idegen nyelv Témakörök Tartalmak Adásvételi ügylet Értékesítési formák. Szituációk. Reklamációk Elégedetlenség kifejezése. Véleménynyilvánítás. Probléma leírása. Kiállítások, vásárok Információkérés. Információadás. Vásárvárosok. A továbbhaladás feltételei Közgazdaságtan: Legyenek képesek a tanulók a makrogazdaság különböző szereplőit jellemezni, a köztük zajló jövedelemáramlásokat felismerni. Ismerjék fel az SNA rendszer alapmutatóit. A tanulók tudják ismertetni az árupiaci keresletre ható tényezőket, függvényen és számításokkal is meghatározni az egyensúlyi jövedelmet. A pénzpiac elemzése során tudják definiálni a pénzkínálat fogalmát, ismertetni a bankrendszer szerepét a pénzteremtés mechanizmusában, a pénzpiac egyensúlyának lényegét és a kamatláb szerepét e folyamatban. Tudják levezetni a makroökonómiai kereslet—kínálati függvényt, ismerjék fel azok kapcsolatát a különböző részpiacokkal, értelmezzék a makrogazdaság egyensúlyát. oldal 90 / 289


A munkanélküliség és infláció fogalmának és okainak ismeretén túl legyenek tisztában a magyar gazdaság munkapiaci helyzetével és árszínvonalának alakulásával. Legyenek képesek bemutatni a várakozások és az infláció kapcsolatát, ismertetni az állam feladatait és a makrogazdasági folyamatokba való beavatkozás lehetőségeit, eszközeit. Lássák a költségvetési és a monetáris politika közti különbségeket, azok alkalmazhatóságát és hatásmechanizmusát. A tanulók tudják definiálni a nemzetközi fizetési mérleg, a külkereskedelmi mérleg fogalmát és a valutapiaci alapfogalmakat. Marketing: A tanulók legyenek képesek ismertetni a marketingkommunikáció fogalmát, jelentőségét, a marketingen belül elfoglalt helyét, a kommunikáció közvetlen, közvetett eszközeit (felsorolásszerűen), valamint a marketing és a kommunikáció kapcsolatát, eszközrendszerét, a reklám fogalmát, vállalati funkciót, a reklámcélok és -eszközök fajtáit. Tudjanak különbséget tenni a reklámeszközök és reklámhordozók között. Ismerjék fel a reklám társadalmi és gazdasági szerepét, tudjanak megalkotni, kivitelezni reklámüzeneteket. Legyenek képesek reklámtervet készíteni, értelmezni a reklámetikai kódexet. A tanulók tudják definiálni a PR fogalmát, elhelyezni a vállalkozás és környezete kapcsolatában. Legyenek képesek ismertetni a PR eszközeit, a kapcsolatszervezés folyamatát, az SP módszereit, sajátos területeit. Tudjanak programokat készíteni a módszerek kialakítására, végrehajtására. Vázolják fel a személyes eladás és fogyasztói magatartás kapcsolatát, a személyes eladás alapelveit, az eladó személyzettel szemben támasztott követelményeket, az eladás folyamatát és szabályait. Tudják definiálni az imázs fogalmát, fajtáit, szükségességét, ismertetni a C.I. lényegét, kialakításának fontosságát, tartalmi és formai elemeit, gyakorlati megvalósítását, az arculati stratégiát. Mutassák be a kiskereskedelmi áruforgalomra ható tényezőket, a vevőszolgálat, a márka, védjegy, design, választék szerepét, a szponzorálás célját, módjait. Idegen nyelv: A készségek terén: a) Hallott szöveg értése. A tanulók legyenek képesek kb. 200 szavas egyszerű üzleti nyelvű szövegben  a lényeges információt kiszűrni,  az ismeretlen nyelvi egységek jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni,  a szöveg globális üzenetét megérteni. b) Beszédkészség. A tanulók legyenek képesek  a hozzájuk intézett kérdésekre általános nyelvi fordulatokkal válaszolni, magyarázatokat adni, érzelmeket kifejezni,  a társalgásba bekapcsolódni, kérdéseket feltenni,  véleményt kifejezni. c) Olvasott szöveg értése. A tanulók legyenek képesek kb. 200-250 szavas egyszerű üzleti nyelven megírt szövegben  a lényeges információt kiszűrni,  specifikus információt azonosítani,  a szöveg globális üzenetét megérteni.

oldal 91 / 289


d) Íráskészség. A tanulók legyenek képesek kb. 150 szavas egyszerű üzleti szöveget, levelet megírni,  formailag helyesen megszerkeszteni, tagolni,  gondolataikat a megfelelő nyelvi eszközökkel kifejezni,  az írott nyelv nyelvhelyességi szabályait követni. KIFUTÓ RENDSZERBEN KERESKEDELEM—MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓGYAKORLATOK 11—12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kereskedelem—marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport közös szakmai gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A tantárgy célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti és a szakmai orientációs gyakorlatok keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a kereskedelmi, marketing és üzleti adminisztrációs szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok gyakorlata iránt. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődésüket a szakmai tevékenységek gyakorlata iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban az önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét. A tantárgy oktatásának célja olyan gyakorlati ismeretek elsajátíttatása, amelyek képessé teszik a tanulókat a változó gazdasági életben történő eligazodásra és sikeres alkalmazkodásra alkalmazottként és vállalkozó tulajdonosként. A kereskedelmi, marketing- és üzleti adminisztrációs tevékenységek végeztetésével segítse a tanulók konkrét szakmaválasztását, készítse fel a tanulókat a gyakorlati teendők ellátására, és fejlessze a tanulók kreatív, piacorientált gondolkodását. Fejlesztési követelmények A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az önálló tapasztalatszerzés, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. A gyakorlati tevékenységek során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a produktív munkavégzéshez. Alakuljon ki a tanulókban az önálló feladatmegoldás igénye, érezzék meg a sikerek értékét, örömét. A gyakorlati tevékenység végzése során folyamatosan erősödjék a szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Alkalmazzák a gyakorlati tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat.

oldal 92 / 289


A tanulók legyenek képesek ismertetni a vállalkozás beindításának feltételrendszerét, a vállalkozások kapcsolatrendszerét és annak jelentőségét, az árubeszerzés komplex folyamatát, a beszerzéshez kapcsolódó jogi, pénzügyi lehetőségeket, tárgyalástechnikai eszközöket, az értékesítési módokat, az értékesítést elősegítő eszközöket, a reklamációk bizonylatait, elintézésének módjait, a vállalkozások megszűnésének lehetőségeit, folyamatát, a környezetvédelemmel, a tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, a kereskedelemben alkalmazott biztonságtechnikai feladatokat. A tanulók értsék meg a pszichológiai alapfogalmak tartalmát, ismerjék fel a viselkedést motiváló tényezőket. A tanulók tudjanak számlát, egyszerűsített számlát, árubevételezési jegyet kiállítani. 11. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Belépő tevékenységformák Önismereti tréning. Az arculattervezés folyamata. Reklámakciók megszervezése. Az álláskeresés technikája. Az üzleti élet szereplői közötti hierarchia (alá-, fölé-, mellérendeltségi viszonyok) és az üzleti élet különböző szereplőihez kapcsolódó szokások és szabályok gyakorlása szituációs játékok keretében. A munkatársakkal és az üzleti partnerekkel való kapcsolattartás. Munkaszervezési tevékenységek. Munkavédelemmel és vagyonvédelemmel kapcsolatos magatartásformák. Témakörök Tartalmak Önismereti elemek Ismerd meg önmagad! (személyiség, jellem, vérmérséklet — viselkedés és magatartás — illem és modor — előnyös és hátrányos tulajdonságok). Én és a másik (rokonszenv és ellenszenv — nemek és korok közötti kapcsolatok — felelősség, eltérő jogok és kötelezettségek). A viselkedés meghatározói (a szükségletek és motiváció — érzékletek, észlelések, a figyelem — énkép, énérzékelés). Az üzleti életben lényeges tulajdonságok (kezdeményező-készség, kockázatvállalás, önuralom, türelem, személyes varázs). Szakmai önéletrajz. A kereskedelmi vállalkozások jellemzői, alapításuk A piacfelmérés folyamata (információgyűjtés, kínálat megismerése). A vállalkozás alapítása, indítása (jogi feltételek, pénzügyi, tárgyi, személyi feltételek, a vállalkozások kapcsolata a pénzintézetekkel, az arculat kialakítása, reklámanyagok tervezése, készítése, üzleti terv). Üzleti protokoll Álláskeresési technikák (felvételi beszélgetések, munkába lépés, felmondás a protokoll szabályai szerint). Munkahelyi illemtan (beszédkultúra, beszédtémák, érkezés, távozás, ajándékozás, a kiszolgálás szabályai). Üzleti tárgyalás (a tárgyalás előkészítése, az ültetés rendje, a tárgyalás befejezése). Értekezletek előkészítése, lebonyolítása. Hálózati munkavédelmi, vagyonvédelmi feladatok Munkavédelemi előírások a kereskedelemben. Vagyonvédelmi eszközök. A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék önmagukat, tudják hátrányos emberi magatartásukat korrigálni és tudjanak az üzleti, valamint a magánélet szempontjából lényeges tulajdonságaikhoz alkalmazkodni.

oldal 93 / 289


A tanulók legyenek képesek ismertetni a vállalkozás beindításának feltételrendszerét, a vállalkozások kapcsolatrendszerét és annak jelentőségét, a munkavédelemmel és vagyonvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat. A tanulók értsék meg a pszichológiai alapfogalmak tartalmát, ismerjék fel a viselkedést motiváló tényezőket. A tanulók legyenek képesek az álláskeresési technikák alkalmazására, az üzleti élet szereplői közötti hierarchia (alá-, fölé-, mellérendeltségi viszonyok) figyelembevételére és az üzleti élet különböző szereplőihez kapcsolódó szokások és szabályok betartására. Tudják alkalmazni a munkatársakkal és az üzleti partnerekkel való kapcsolattartás szabályait. Tudjanak felvételi beszélgetést lebonyolítani munkaadóként és munkavállalóként. Tudjanak üzleti tárgyalást előkészíteni és megszervezni. 12. évfolyam Évi óraszám: 64 óra Belépő tevékenységformák Komplex árubeszerzés végzése. Számla, egyszerűsített számla, árubevételezési jegy kiállítása. Reklamációk bizonylatainak kitöltése, lebonyolítása. A környezetvédelemmel, a tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megismerése. Témakörök Tartalmak A kereskedelmi vállalkozások működése, az áruforgalom szakaszai, az áruforgalmi tevékenységek megismerése, adminisztrációjuk gyakorlása Beszerzés. A beszerzési források feltárásának marketingmódszerei (a szállítók nyilvántartása, vásárok, árubemutatók látogatása, ajánlatok kérése, hirdetések feldolgozása). A beszerzési kondíciók feldolgozása. Személyes és írásbeli kapcsolatok. Az áruk rendelése. Az áruátvétel bizonylatai, reklamációk intézése. Készletezés — árutárolás, jellegzetes károsodások, megelőzési módjuk, raktár technológiák. Csomagolóanyagok, feliratok értelmezése, az áruk előkészítése. Értékesítés. Értékesítési módok, árubemutatás. Kereskedelmi szolgáltatások, eladásösztönző módszerek. Az akciók fajtái, szervezésük. Reklamációk elintézése, a fogyasztói érdekvédelem. Külső és belső PR. A hálózati marketingtevékenység megismerése A vállalkozások megszűnése. Az egyéni vállalkozások megszűnése. A társas vállalkozások megszűnésének lehetőségei. Munkahelyi környezetvédelem, tűzvédelem, biztonságtechnika Környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai jogszabályok és eszközök megismerése. A továbbhaladás feltételei A tanulók alkalmazzák a gyakorlati tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A tanulók legyenek képesek ismertetni az árubeszerzés komplex folyamatát, a beszerzéshez kapcsolódó jogi, pénzügyi lehetőségeket, tárgyalástechnikai eszközöket, a beszerzéshez kapcsolódó szállítási kondíciók rendszerét. Adminisztrációs, pénzügyi teendőket el tudjanak látni. Legyenek képesek üzletfeleikkel folyamatosan kapcsolatot tartani. Tudják bemutatni a tárolás, anyagmozgatás fő szabályait, az áruátvétel módjait. Legyenek képesek jellemezni az értékesítési módokat, az értékesítést elősegítő eszközöket. Tudjanak számlát, egyszerűsített számlát, árubevételezési jegyet kiállítani. Ismerjék fel a reklamációk bizonylatait. Legyenek képesek ismertetni a vállalkozások megszűnésének lehetőségeit, folyamatát. A tanulók a gyakorlat során tartsák be a környezetvédelemmel, a tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat és a kereskedelemben alkalmazott biztonságtechnikai előírások oldal 94 / 289


KIFUTÓ RENDSZERBEN SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A VENDÉGLÁTÁS—IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORTRA 11. évfolyam Vendéglátás—idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek 222 óra Vendéglátás—idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 74 óra Elmélet és gyakorlat 296 óra 12. évfolyam Vendéglátás—idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek 192 óra Vendéglátás—idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 64 óra Elmélet és gyakorlat 256 óra KIFUTÓ RENDSZERBEN VENDÉGLÁTÁS—IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK 11—12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A tantárgy célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti és a szakmai orientációs tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoport alapozó gyakorlataira. A vendéglátás és az idegenforgalom sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a szakmák sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket irántuk, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a szakterületen dolgozók tevékenységét, távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. A tantárgy meghatározza az idegenforgalom, a turizmus, a vendéglátás fogalmait, bemutatja a tevékenységét, területeit és jellemzőit, szerepét, kapcsolódásait a társadalmi élettel, a különböző gazdasági ágakkal, ismerteti a szállodák tevékenységét, munkafolyamatait, kapcsolódásuk rendszerét, a szállodai üzem- és munkaszervezést, a marketing feladatait, eszközeit, szerepét és helyét a gazdálkodó szervezet működésében, ismereteket nyújt a piac lényegéről, szereplőiről, főbb motivációiról, a marketing etikai és jogi kérdéseiről. Fejlesztési követelmények

oldal 95 / 289


A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, az ismeretelemző, értékelő, szintetizáló, fogalomalkotó, általánosító gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a gondolkodás, a problémamegoldó képesség. A szóbeli és írásos kommunikációban használják helyesen a nyelvet, értsék a tevékenységükkel kapcsolatos alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szókincsüket, használják a helyzetnek és a célnak megfelelően a kommunikáció egyéb eszközeit is. Folyamatosan tökéletesedjék a munkatársakkal való együttműködésük, empatikus képességük, a kreativitásuk, felelősségérzetük, kötelességtudatuk, ismerjék el a mások teljesítményét, munkájának eredményeit, alakuljon ki a vendég tisztelete, megbecsülése. A tárgy tanulása során a tanulók váljanak képessé a különböző ismeretforrások használatára, az információk helyes értelmezésére, az ismeretek alkalmazására. A tantárgyi tevékenység során szokják meg az önálló tanulást, az önművelést, az önálló és produktív feladatmegoldást, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Alakuljon ki, fejlődjön a szépérzékük, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, tanulásuk legyen átgondolt, célszerű és eredményes, írásos munkáikban törekedjenek az igényes külalakra, mindennapi viselkedésük, megjelenésük is tükrözze választott hivatásukat. A tantárgyi tevékenység végzése során erősödjék bennük a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődés. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A tanulók lássák meg a munka, a szakmai tevékenységek mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Mindennapi életükben, iskolai tevékenységeik és leendő munkájuk során alkalmazzák az elméleti tantárgyakban tanult ismereteiket, hasznosítsák megszerzett készségeiket, képességeiket. 11. évfolyam Évi óraszám: 222 óra Belépő tevékenységformák A tanulók személyes utazási, vásárlási, vendégfogadással kapcsolatos tapasztalatainak, élményeinek, ismereteinek közös feldolgozása, rendszerezése, összefüggések megvilágítása. Szakmai folyóiratok, szakcikkek, turisztikai és reklámkiadványok, utazási irodai anyagok gyűjtése, elemzése, szakmai, ismeretterjesztő, reklámfilmek megtekintése, elemzése, értékelése. A vendéglátás és a turizmus hazai történetének feldolgozása a tanulók önálló gyűjtőmunkájával. Korábbi földrajzi ismeretek felhasználása, azok turisztikai, idegenforgalmi oldalról történő megközelítése. A tananyagot kiegészítő információk megszerzése az internetről. Az így szerzett információk alapján a tanulók tudják értelmezni a szállodák, szálláshelyek minőségi kategóriái közötti különbségeket. Szituációs játékok a szakmai magatartás szabályainak felismerésére, a vendég és vendégfogadó kapcsolatára, az egymás iránti kötelezettségek és elvárások felderítésére. A turizmus kínálati tényezőinek és a turisták igényeinek összevetése. Műszaki dokumentációk, szállodai prospektusok, bemutatóanyagok segítségével a szállodai épület külső megjelenési formáinak, a belső terek kialakításának, a vendégszobák felszerelésének elemzése. oldal 96 / 289


Könyvtári ismerethordozók használata. Piackutatási tevékenység lebonyolítása (kérdőívszerkesztés, címlista kezelése, kérdőívek begyűjtése, feldolgozása). Termékek elhelyezése az életgörbén, termékfejlesztési technikák elemzése. Ötletbörze megvalósítása, csomagolástervezés, marketingfunkciók felismerése. Célpiaci szegmensek kiválasztása, elérése. Vendéglátó és turizmusismeretek Témakörök Tartalmak A vendéglátás hazai története, fogalma, jelentősége A hazai vendéglátás történelmi kialakulása, hagyományai. Fejlődési tendenciák, gazdasági jelentősége, társadalmi jelentősége. Témakörök Tartalmak A vendéglátás tevékenységi körei A termelés, az értékesítés, a szolgáltatásértékesítés fogalma, folyamata, formái. Tárgyi és személyi feltételek. A vendéglátás dolgozóival szemben támasztott követelmények. A vendéglátás üzlethálózata Vendéglátó üzletek csoportosítása szakjelleg és minőség szerint. Üzletkörök és típusok jellemzői. A turizmus fogalma, története és jelentősége Az idegenforgalom kialakulásának története. Fogalmi meghatározása. Gazdasági és társadalmi jelentősége. A turizmus tevékenysége, formái Az aktív és passzív turizmus fogalma, tevékenysége, feltételrendszere. A turizmus formái, jellemzői, sajátosságai. A turisztikai hírverés módszerei. Az aktív és passzív turizmushoz kapcsolódó programok tervezése. A turizmus és a környezet összefüggései A környezetvédelem fontossága. A zöld turizmus jellemzői és jelentősége. A hazai turizmus jellemzői, szerepe a gazdaságban A turizmus jelenlegi helyzete. Fejlődési tendenciái. Legfontosabb statisztikai mutatók. A nemzetközi turizmus tendenciái A nemzetközi turizmus helyzete. Fejlődési trendek és a hazai turizmusra gyakorolt hatásuk. A turizmus szervezeti struktúrája A turizmus szervezeti felépítése. Ágazatot irányító szervezetek. Turisztikai vállalkozási formák, azok jellemző sajátosságai. Szakmai és érdek-képviseleti szervezetek. Szállodai ismeretek Témakörök Tartalmak Szálláshelyek, szállodák fogalma A szálláshelyek fogalmi meghatározása, csoportosítása. A szálláshelyek, szállodák kínálati elemei, minőségi kategóriái. A szálloda működésének feltételei Tárgyi feltételek. A szállodai épület külső megjelenése, belső tagolódása. A vendégszoba. A szálloda műszaki berendezései. Személyi feltételek, követelmények, magatartási szabályok A szállodai tevékenység struktúrája. Kapcsolódó munkakörök. oldal 97 / 289


Munkaerő-gazdálkodás. Egyéb szálláshelyek működésének feltételei. Viselkedési normák és szabályok. Szállodai üzemeltetés Elszállásolási munkafolyamatok, tevékenységek. Földszinti munkakörök, a Front Office fogalma, feladatai. Emeleti munkafolyamatok. A tevékenységgel járó felelősség kérdése. A vendég ellátásával kapcsolatos munkafolyamatok A szállodai tevékenységgel kapcsolatos vendéglátó feladatok. Speciális munkafolyamatok. Reggeliztetés, főétkezés, egyéb étkeztetés. A szobaszerviz mint speciális vendéglátó tevékenység. Témakörök Tartalmak A kiegészítő szolgáltatás munkafolyamatai Az elszállásolást és vendéglátást kiegészítő munkafolyamatok. Termelés és ehhez kapcsolódó munkaterületek. Raktárak, tárolók. Szolgáltatásformák, lehetőségek. Marketing Témakörök Tartalmak A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése A marketing történetének áttekintése. A marketing szükségessége, fejlődése Magyarországon. A marketingmix fogalma. Piaci környezet elemzése, a piac szerkezete A vállalat mikro- és makrokörnyezete. A piac fogalma és kategóriái. Piaci szerkezet, piaci formák. Piaci szereplők, piactípusok. Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás Fogyasztói magatartás: szükséglet, kereslet. A Maslow-féle szükségleti piramis. Vásárlási magatartástípusok. A vásárlási folyamat szakaszai. Szervezeti vásárlói magatartás. Célpiaci marketing, piacszegmentálás. Célpiacok kiválasztása Differenciálatlan és differenciált marketing. A célpiaci marketing lényege, kialakítása. Piacszegmentáció. Célpiacok kiválasztása. Termékpozicionálás. A marketing információs rendszere Információszükséglet. Az információs rendszer funkciói. Az MTR belső rendszere, működése. A piackutatás fajtái, módszerei A piackutatás fogalma, területei. Fajtái, módszerei. Szekunder és primer piackutatás. oldal 98 / 289


A kutatás alanyainak kiválasztása. A kérdőívszerkesztés szabályai. A piackutatás folyamata. A piackutatás felhasználási területei A kutatási eredmények értékelése. Piackutató jelentés. Konkurenciaanalízis. Termékpolitika, termékfejlesztés A termék fogalma, csoportosítása. A termék piaci életgörbéje. Vállalati termékpolitika. Termékfejlesztés, termékszerkezet. Új termék kialakításának, piaci bevezetésének folyamata. Termékfejlesztéshez kapcsolódó jellemzők, csomagolás, márka. Design. Témakörök Tartalmak Árpolitika, árstratégia Az árpolitika lényege, céljai. Árstratégia az életgörbe szakaszaiban. Fogyasztói árelfogadás. Árpolitika, napi árak kialakítása. Értékesítéspolitika, csatornák kiválasztása A disztribúciós rendszer. Marketingcsatornák. Marketingrendszerek. A továbbhaladás feltételei Vendéglátó és turizmusismeretek: A tanulók mutassák be a vendéglátás kialakulásának történetét, a különböző történelmi korokhoz kapcsolódó hagyományait, a mai vendéglátás jellegzetességeit és helyzetét, a hazai vendéglátás jellemző üzlettípusait, a fejlődés tendenciáit, a turizmus szervezeti struktúráját, irányítási rendszerét, vállalkozási formáit, azok jellemzőit, a turisztikai tevékenységet folytató vállalkozó feladatait és felelősségét. Érvekkel tudják bizonyítani a hazai turizmus, a vendéglátás nemzetgazdasági jelentőségét, társadalmi fontosságát. Példákban tudjanak érvekkel alátámasztott véleményt mondani a vendéglátásban dolgozók emberi és szakmai alkalmasságáról, a tárgyi feltételek megfelelőségéről. Határozzák meg egy adott vendéglátó üzlet profilját, adják meg az üzlet minőségi kategóriáját. Helyesen alkalmazzák a tanult fogalmakat, kategóriákat gyakorlatból vett példák elemzése, megítélése során. A magatartások, tevékenységek megítélésében, a véleményalkotásban mutatkozzék meg hivatástudatuk, emberszeretetük, a környezet és a természet védelme iránti elkötelezettségük. Szállodai ismeretek: A tanulók pontosan határozzák meg a szálláshely, szálloda fogalmát, ismertessék a szálloda tárgyi működési feltételeit, a szálloda műszaki berendezéseit, a szállodai épület előnyös külső megjelenésének és belső tagolódásának jellemzőit, a különböző helyiségek funkcionális kapcsolódását. Leírásuk alapján pontosan kategorizáljanak különböző szálláshelyeket. Rendeljék össze a szállodai munkaköröket a tevékenység struktúrájával. Értsék a munkaerő-gazdálkodás és a jövedelmezőség összefüggését, alkossanak konkrét helyzetekben véleményt a munkaerő változásának hatásáról.

oldal 99 / 289


Lássák át a szállodás és vendéglátó tevékenység összefüggéseit, a vendég ellátásával kapcsolatos munkafolyamatokat, pontosan ismertessék a reggeliztetés, főétkeztetés, egyéb étkeztetés feladatait, a szobaszerviz és más szállodai szolgáltatások funkcióját, a földszinti és az emeleti feladatokat. A tantárgyi tevékenységükben feleljenek meg az alapvető magatartási szabályoknak és viselkedési normáknak. Marketing: A tanulók mutassák be a marketing történetét, szerepét a piacgazdaságban. Alkossanak véleményt a marketing magyarországi helyzetéről és változásairól, elemezzék szerkezetét, határozzák meg a piaci szereplőket és piactípusokat. A marketingmix elemeinek ismerete alapján megalapozottan alkossanak véleményt konkrét termékfejlesztési, árképzési, értékesítési helyzetekről, eljárásokról, műveletekről. Pontosan határozzák meg a piacszegmentáció fogalmát, konkrét feladatokhoz helyesen válasszanak marketingeszközöket. Készítsenek és társaik környezetében alkalmazzanak egyszerű piackutató eszközöket, kérdőívet, elemezzék egy adott közeg fogyasztói magatartását. 12. évfolyam Évi óraszám: 192 óra Belépő tevékenységformák Kiselőadások a vendéglátás üzlethálózatáról, a vendéglátó üzlettípusok jellemző kínálatáról, egy-egy vendéglátó üzlettípusról, azok jellemző megjelenési stílusjegyeiről. Egy adott fogadó országba irányuló utazás megtervezése, figyelembe véve a közösen meghatározott feltételeket, építve a korábban más tantárgyakban tanult ismeretekre. Kutatómunka a környezetvédelem és a turizmus témakörében. Internet használatával állítsanak össze turisztikai kínálati elemeket, utazási ajánlatokat, térképezzék fel a magyarországi szálláshelyeket. Szituációs játékok segítségével ismerkedés a szállodai üzemeltetés különböző munkaköreivel. Viselkedési normák és szabályok gyakoroltatása, eladásösztönzés, személyes eladás, kapcsolatszervezés módszereinek gyakorlása szerepjátszás formájában. Újsághirdetés megfogalmazása, szórólapok, plakátok tervezése. Reklámok részletes elemzése. Marketingfolyamatok tervezése, vizsgálata (vállalati arculat, komplex reklámterv elkészítése, hatásvizsgálat). Vendéglátó és turizmusismeretek Témakörök Tartalmak A vendéglátás és a turizmus kapcsolata Kialakulásának és fejlődésének feltételei. A vendéglátás és turizmus kapcsolatának fontossága, fejlődésének feltételei. Turisztikai fogadóképesség fogalma. Vendéglátással való összefüggései. A turizmus és a vendéglátás résztvevői A turizmust lebonyolító szervezetek. Jellemzői. Feltételrendszereik. A turizmus és a vendéglátás tárgyi és személyi feltételei A turizmus egyes tevékenységeihez kapcsolódó tárgyi és személyi feltételek. A turizmus feltételeit szabályozó jogszabályok. A vendéglátás egyes tevékenységeihez kapcsolódó tárgyi és személyi feltételek. Tárgyi és személyi feltételekre vonatkozó jogszabályok. oldal 100 / 289


A turizmus és a vendéglátás piaca és résztvevői Általános jellemzők. Kereslet—kínálat—ár összefüggései. Piacra ható tényezők. Piaci résztvevők feladatai. Piaci résztvevők szerepe. A jelenlegi helyzet értékelése. A piac fejlődését meghatározó tényezők. A gazdasági verseny feltételei, területei és sajátosságai. A turizmus és a vendéglátás ügyvitele Ügyviteli feladatok. Üzleti levelezési szabályok. A bizonylat fogalma, fajtái, kiállítási szabályok. A forgatókönyv fogalma, fajtái, a készítés szabályai. A leltár fogalma, fajtái, a leltározás szabályai. Az ellenőrzés fogalma, módjai. A elszámolás, elszámoltatás fogalma, lényege, fajtái. Szállodai ismeretek Témakörök Tartalmak A szállodaüzem irányítása és vezetése Hotelmenedzsment. Vezérigazgató. Éttermi igazgató. Gazdasági igazgató. Értékesítési és marketingigazgató. Humánpolitikai vezető. A szállodai tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályok A szállodai ügyvitel A szállodai ügyvitel általános meghatározói. Ügyvitel a recepcióban. Hoteljournal. A foglaltság ellenőrzése. A szállodai bevétel elszámolás ellenőrzésének rendje. Üzleti levelezések. Egyéb szálláshelyek ügyvitele. A szálloda gazdálkodási rendje Gazdasági, pénzügyi és számviteli feladatok. A szálloda eredmény-kimutatása. Értékesítési tevékenység. A szállodai marketing. Egyéb szálláshelyek gazdálkodása. Munkavédelem, biztonságszolgálat Munkavédelem. Egészségügy. Környezetvédelem. Biztonságvédelem a szállodában. Tulajdonvédelem a szállodában. Marketing Témakörök Tartalmak A marketingkommunikáció eszközrendszere A marketing és kommunikáció kapcsolata. oldal 101 / 289


Eszközei, eszközrendszere. A reklám szerepe, fejlődése A reklám fogalma, funkciói. A reklámcélok, eszközök fajtái, csoportosítása. Vizuális eszközök. Auditív eszközök. Audiovizuális eszközök. Reklámeszközök, reklámhordozók. A reklám társadalmi, gazdasági szerepe. Reklám tervezése, szervezése A reklámszervezés lépései. A reklámkampány lebonyolítása. Reklámtervezés. A reklámhatás vizsgálata. Témakörök Tartalmak Public Relations (PR) A PR fogalma. Helye a vállalkozás és környezetében. PR-eszközök. A kapcsolatszervezés folyamata. Imázs, egyedi vállalati arculat Az imázs fogalma, fajtái, szükségessége. Az egyedi vállalati arculat kialakításának fontossága, tartalmi és formai elemei. Idegenforgalmi marketing Fogalma. Marketingkoncepció, marketingcélok. Az idegenforgalmi marketing eszközei A piaci szolgáltatás kialakítása. Árképzés. Piaci munka (kommunikáció). Disztribúció. Etika és jog a marketingben Reklámetika. Jogi kérdések a marketingben. Versenyszabályozás. Jogi előírások. A továbbhaladás feltételei Vendéglátó és turizmusismeretek, szállodai ismeretek: A tanulók mutassák be a vendéglátás és a turizmus kapcsolatát, az egyes tevékenységek szerves kapcsolatát, ennek hatását a piaci lehetőségekre, a turizmus és a vendéglátás résztvevőit, a turizmust lebonyolító szervezetek és működésük feltételrendszerét. Határozzák meg egy leírással meghatározott terület, körzet turisztikai fogadóképességét. Ismerjék a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, tudjanak hozzáférni a tevékenység folytatásához kapcsolódó előírások forrásaihoz. Ismertessék a szálloda gazdálkodási rendszerét, a szállodai ügyvitel tagolódását, a szobafoglalási rendszereket, a foglaltság folyamatos ellenőrzésének módját. Érveléssel bizonyítsák a bizonylati fegyelem, az elszámolás és elszámoltatás fontosságát, esetleírásokban, feladatokban helyesen alkalmazzák annak szabályait.

oldal 102 / 289


Esetelemzésekben alkossanak megalapozott véleményt jogi, munkavédelmi, rendészeti, vagyonvédelmi, környezetvédelmi, egészségügyi kérdésekben, tudjanak érvelni véleményük mellett a szálloda felelősségének kérdésében. Rendeljék a tevékenységelemekhez a turizmus, a vendéglátás és a szálloda ügyviteli feladatait. Készítsenek adott helyzetekben megfelelő tartalmú és formájú üzleti leveleket, adott célra forgatókönyvet. Leírás alapján ismerjék fel, nevezzék meg a vezetői munkaköröket, rendeljék hozzá a feladatés felelősségi köröket, a vezetés különböző szintjeinek funkcionális tagozódását, tevékenységi területeket, az ezekhez kapcsolódó döntési szinteket. Marketing: A tanulók helyesen határozzák meg a reklám, reklámeszköz, reklámhordozó, marketingkommunikáció, PR, imázs, arculati stratégia fogalmát, azok szerepét, jelentőségét. Teljeskörűen rendszerezzék a kommunikáció közvetlen és közvetett eszközeit, a reklámcélok és -eszközök fajtáit. Magyarázzák meg a személyes eladás és fogyasztói magatartás kapcsolatát, ismertessék a személyes eladás alapelveit. Mutassák be a marketing és a kommunikáció kapcsolatát, eszközrendszerét, a reklám társadalmi és gazdasági szerepét. Konkrét célokra készítsenek reklámtervet, reklámüzeneteket. Esetelemzésekben alkossanak véleményt az eladószemélyzet magatartásáról, tevékenységéről. Esetek megítélésében a reklámetikai kódex alapján mondjanak véleményt. KIFUTÓ RENDSZERBEN VENDÉGLÁTÁS—IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK 11—12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Vendéglátás—idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tantárgy a közismereti tárgyakra és az orientációs gyakorlatokra építve fejleszti, formálja a tanulók szemléletét, bővíti a tevékenységek körét. A vendéglátás tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatása és elvégzése felkelti a tanulók aktivitását, tapasztalatokat nyújt az alapvető vendéglátó munkafeladatokról. A tantárgy adjon alkalmakat, lehetőségeket, teremtsen feladathelyzeteket a későbbi szakmai gyakorlati tantárgyak elsajátításához szükséges képességek, készségek fejlődéséhez, az alapszintű gyakorlottság megszerzéséhez, a tanulási és szakmai motiváció fejlődéséhez, megerősödéséhez. Neveljen a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a szakterület munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes szakmai magatartásra. Tárja fel mindennapi élet és a vendéglátás közötti hasonlóságokat és különbözőségeket, mutassa be a szakmák sajátosságait, összetettségüket, mutassa be a szakterületen dolgozók tevékenységét, segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. oldal 103 / 289


A tantárgy lehetővé teszi, hogy a termelés és értékesítés összefüggő szolgáltatásként jelenjen meg, bemutatja az élelmi anyagokat, megismerteti minőségi jellemzőiket, alkalmat ad a beérkező áruk minőségi és mennyiségi átvételének, az ételkészítésnek, a felszolgálásnak a gyakorlására, hozzászoktatja a tanulókat a munkabiztonsági és higiéniai szabályok maradéktalan betartása mellett végzett munkához. Fejlesztési követelmények A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés képessége, a kreativitás, a számítástechnikai képességek, alkalmazzák ismereteiket a folyamatok, jelenségek megértésében, magyarázatuk során. A gyakorlati tevékenységük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a produktív munkavégzéshez, az önálló gyakorlati feladatmegoldáshoz, érezzék meg a gyakorlati munka eredményeinek, sikereinek értékét, örömét. A tanulók legyenek képesek a tanult műveleteket önállóan is elvégezni, az idejüket beosztani, a munkájukat megtervezni, megszervezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűen használni, ismerjék meg a felhasznált anyagokat, alkalmazott eljárásokat. Munkájuk során fejlődjön vizuális érzékelésük, figyelemösszpontosító képességük, munkabírásuk, kézügyességük, finomodjanak mozdulataik, munkavégzésük legyen egyre fegyelmezettebb, pontosabb, törekedjenek a hibátlan munkavégzésre, fogadják el annak fontosságát. A tantárgyi tevékenység végzése során alakuljon ki bennük kötelességtudat, felelősségérzet, a társakra is figyelő, segítőkész, szabálykövető magatartás, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. Értsék meg az ételkészítés kockázatait, érezzék át saját személyes felelősségüket, lássák meg a szakmai tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Tudják megfelelő minőségben elkészíteni a tanult alapételeket, végrehajtani az előkészítő, az elkészítő és a befejező műveleteket, a használt élelmi anyagokat szakszerűen és higiénikusan kezelni, előkészíteni. 11. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Belépő tevékenységformák Önálló munkavégzés tankonyhai körülmények között. Az egyes műveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján. A munkavégzéshez szükséges eszközök, anyagok kiválasztása, előkészítése, használata, tisztítása, egyszerű karbantartása. A saját munka elemzése, korrigálása, az eredmények ellenőrzése, értékelése. Az elvégzett műveletek eredményeinek mérése, elemzése, értékelése, minősítése, a tapasztalatok általánosítása, megfogalmazása. A munkaműveletek tervezése, szervezése, egyéni és csoportos munka. oldal 104 / 289


A tanult kémiai, fizikai törvények gyakorlati alkalmazása, a folyamatok, változások magyarázata. A tankonyhai munkarend, a munka-, baleset- és tűzvédelmi higiéniai ismeretek gyakorlatban történő maradéktalan betartása. A konyhaművészet kialakulása történetének feldolgozása önálló gyűjtőmunka révén, támaszkodva a korábbi irodalmi, történelmi tanulmányokra. Beszámolók a tanulók családjának étkezési szokásairól, igényeiről. Szakmai filmek vetítése a vendéglátás termelőtevékenységéről, a felhasznált nyersanyagok, fűszerek, ízesítő anyagok bemutatása. Receptúragyűjtemény összeállítása egyéni gyűjtőmunka módszerével. Témakörök Tartalmak Alapfogalmak A szakács szakma kialakulása. Konyhatechnológiai alapismeretek. Baleset-megelőzési, környezetvédelmi, munkavédelmi előírások. Anyaghányad összeállítása. Nyersanyagok kiválasztása Zöldségfélék, húsok, szárazáruk, tejtermékek. Előkészítési műveletek Tisztítás, darabolás. Zöldségek, húsok, halak előkészítése. Ételkészítés ételcsoportok alapján Sűrítési eljárás, főzés, sütés, párolás. Egyszerű levesek készítése. Híg levesek, sűrített levesek, különleges levesek, összetett levesek. Egyszerű főzelékek készítése. Köretek készítése. Burgonya, gabona, tészta, vegyes. Mártások készítése. Francia alap és képzett egyszerű meleg és hideg. Cukrászat A cukrász szakmával kapcsolatos általános ismeretek. Baleset-, tűzvédelmi és higiéniai előírások. A tanműhely munkarendje. Tanműhely, cukrászüzem berendezései és kezelésük Gépek, felszerelések és munkaeszközök bemutatása, használata. Témakörök Tartalmak Cukrászati alapműveletek. A hőbehatás különböző módjai Előkészítés. Készítés. Lazítás. Sütés. Kikészítés. Eszközök és nyersanyagok Eszközök előkészítése. Nyersanyagok előkészítése. Tej, tejtermékek előkészítése. Tojás, tojáspor előkészítése. Állati eredetű zsiradékok. Növényi eredetű nyersanyagok előkészítése. Cukortartalmú nyersanyagok. oldal 105 / 289


Olajos magvak. Gyümölcsök. Egyéb nyersanyagok Előkészítése. Hőbehatás módjai Sütés a cukrászatban. A sütés célja. A sütés hőfokai. Sütés közben lejátszódó változások. Együtemű és kétütemű sütés. Gőzös és gőzmentes sütés. Hűtés és fagyasztás. Cukrászati félkész termékek Gyárilag előállított félkész termékek és adalékanyagok. Főtt és olvasztott cukorkészítmények. Gyümölcstöltelékek, tejszínkrémek, tojáskrémek, vajkrémek, tartós töltelékek, olajos magvakból készült töltelékek, túrótöltelékek. A továbbhaladás feltételei A tanulók a rendeltetésnek és a szabályoknak megfelelően használják a gyakorlati munka helyszíneit, a tankonyha, cukrászüzem és felszolgálóterem eszközeit, felszereléseit, berendezéseit. Pontosan és maradéktalanul tudják ismertetni, fogadják el és alkalmazzák a munkavédelmi, baleset-megelőzési, tűzvédelmi és higiéniai előírásokat. Tudják ismertetni a szakács, cukrász szakma kialakulásának történetét, az étkezési és ételkészítési szokások történelmi fejlődését, változását. Tudják ismertetni a gyakorlati munka (ételkészítés, cukrászat) nyersanyagait, legyenek képesek azokat minőségük, felhasználhatóságuk szempontjából megítélni. Megfelelően végezzék el ételkészítési és cukrász tevékenységük során az előkészítési, elkészítési műveleteket, a különböző konyhatechnológiai, hőbehatási műveleteket, megfelelően használják az eszközöket. Önállóan készítsenek bizonyos krémeket, töltelékeket. 12. évfolyam Évi óraszám: 64 óra Belépő tevékenységformák Tevékenységek, munkaműveletek, munkamozzanatok, eszközök használatának begyakorlása. Munkavédelmi, környezetvédelmi, higiéniai, balesetvédelmi előírások ismertetése, esetek elemzése. Témakörök Tartalmak Cukrászati kikészítő, befejező műveletek Felhasználható anyagok. Technológiai eljárások. Dekorációs ismeretek. A termelés során felhasználható alaptészták: Élesztős tészták Gyúrt, kevert élesztős tészták. Élesztős tészta készítése. Omlós tészták Omlós élesztős tészta, gyúrt omlós tészta, kevert omlós tészta készítése. Vajas tészták Vajas tészták általános jellemzése, felhasználási területük. Felvert tészták Felvert tészták jellemzése, felhasználási területük. Hideg úton készült könnyű felvertek. Hideg úton készült nehéz felvertek. Meleg úton készült könnyű és nehéz felvertek. Forrázott tészták Belőlük készíthető sütemények. Hengerelt tészták Belőlük készíthető sütemények. Formázás Figurák készítése. Felszolgálás Az értékesítés szerepe, formái. oldal 106 / 289


Folyamata. Személyi feltételek. Tárgyi feltételek. Az értékesítés általános szabályai. Az eszközök előkészítése. Éttermi felszolgálás munkafolyamata I. Egyszerű terítés főétkezésekhez. Terítés reggelihez. Szervizasztal előkészítése. Egyéb előkészítési feladatok. Éttermi felszolgálás munkafolyamata II. Vendég fogadása. Rendelés felvétele. Egyszerű italfelszolgálás gyakorlása. Szervírozás gyakorlása. Eszközfogások gyakorlása. A továbbhaladás feltételei A tanulók megfelelő minőségben készítsék el a tanult termékeket. Tudják ismertetni, bemutatni a cukrászati termelőtevékenység során felhasználható anyagok fajtáit, az alkalmazott technológiai eljárásokat. Esztétikusan díszítsék termékeiket. Továbbfelhasználásra alkalmas alaptésztákat készítsenek, tudják ismertetni ezek anyagösszetételét, készítési eljárását. Tésztát formázzanak, figurákat készítsenek. Ismerjék meg a vendéglátó-ipari értékesítés alapjait, annak tárgyi és személyi feltételeit. Tudják ismertetni az értékesítés általános szabályait. Helyesen készítsék elő az eszközöket, végezzék el az éttermi munkafolyamatokat, terítsenek a különböző étkezésekhez. Megfelelően viselkedve lássák el a pincér feladatát a vendég fogadásával kapcsolatban. Tudjanak egyszerű italokat felszolgálni, szervírozni, az eszközöket megfogni KIFUTÓ RENDSZERBEN SZAKISKOLA SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉS A GAZDASÁGI-SZOLGÁLTATÁSI SZAKTERÜLERE ,,B’’ változat KIFUTÓ RENDSZERBEN SZAKMAI ALAPOZÁS A GAZDASÁGI-SZOLGÁLTATÁSI SZAKTERÜLETRE ,,B’’ változat 10. évfolyam Gazdasági-szolgáltatási szakmai alapozó ismeretek 111 óra Gazdasági-szolgáltatási szakmai alapozó gyakorlatok 148 óra Elmélet és gyakorlat 259 óra GAZDASÁGI-SZOLGÁLTATÁSI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK Évi óraszám: 111 óra Célok és feladatok

oldal 107 / 289


A szakmai alapozó oktatás lehetőséget nyújt a gazdasági-szolgáltatási szakterület közös szakmai elméleti ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, megismerteti a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket a pályaválasztási döntés megalapozásához, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés kiválasztásához. A Gazdasági-szolgáltatási szakmai alapozó ismeretek tantárgy célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti és a szakmai előkészítő tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a gazdasági-szolgáltatási szakterület szakképesítéseinek sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a szakterületen dolgozók tevékenységét, annak távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. A Mindennapi ismeretek tanításának célja, hogy a tanulók olyan ismeretekhez jussanak, amelyek az élet minden területén hasznosíthatók. Tegye képessé a tanulókat ügyeik intézésére. Baleset, tűz esetén ismerjék teendőiket, legyenek képesek a nyugodt, higgadt viselkedésre, a további károsodás kivédésére. A Jogi alapismeretek tanításának célja, hogy a tanulók sajátítsák el azokat a jogi alapfogalmakat, amelyekkel a mindennapi életben és a későbbi munkavállalás során találkoznak. Tegye képessé őket a megtanult gazdasági és jogi fogalmak szakszerű használatára, és a szakmai tantárgyak tanulásánál annak hasznosítására. Fejlesztési követelmények A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket, a különböző kommunikációs eszközök tudatos használatát, hogy a tanulók megfelelő szakmai szókincs birtokában képesek legyenek gondolataikat szóban vagy írásban kifejezni, írásos munkáikban törekedjenek az igényes külalakra. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. Alakuljon ki a tanulókban a szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység végzése során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat, amelyeket a mindennapi életben is alkalmazhatnak. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. oldal 108 / 289


A tanulók legyenek képesek hivatalos ügyek intézésére. Tudják vészhelyzetben felmérni és betartani kompetenciájuk határait, logikusan, nyugodtan cselekedni. Tudjanak az alkalomhoz illően megjelenni, viselkedni. A tanulók legyenek képesek eligazodni az alapvető jogi kérdésekben. Belépő tevékenységformák Információk gyűjtése, értelmezése, következtetések megfogalmazása. Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Tájékozódás kézikönyvekben, a nyomtatott és elektronikus információhordozókon és a szakmai folyóiratokban. Mindennapi ismeretek Témakörök Tartalmak Hivatalos ügyek intézése Útlevél, erkölcsi bizonyítvány igénylése. Lakcímbejelentés. Használati utasítások, vevőtájékoztatók értelmezése. Menetrend használata. Fontosabb telefonszámok (mentő, rendőrség, tűzoltóság — tennivalók). Vásárlás interneten, katalógusból. Álláskeresési technikák. Mozi, színház, hangverseny, kiállítás látogatásának módja, szempontjai. Családi ünnepek és szervezésük. Környezetkultúra (munkahely, lakás, kollégium stb.). Elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek Eljárás baleset esetén, az egészség és a munkavédelem összefüggései. Tűzvédelmi, tűzrendészeti szabályok Tűzjelzés módja. Tűzveszélyességi fokozatok. Tűzoltó készülékek és kezelésük. Jogi alapismeretek Témakörök Tartalmak Jogi alapfogalmak A jog keletkezése, fogalma, feladatai. A jogszabályok érvényessége, hatálya, jelölése. A jogszabályok megjelenése, a jogrendszer. Témakörök Tartalmak Az állam felépítése, igazgatása Az alkotmány fogalma és jelentősége, történelmi kialakulása, az alkotmány szerkezete, felépítése. Az Országgyűlés feladata és hatásköre, működésének szabályai. A köztársasági elnök feladata, hatásköre. A kormány és a miniszterelnök. Az államigazgatás helyi szervei: az önkormányzatok. Az Alkotmánybíróság, a parlamenti ellenőrzés szervei. Az igazságszolgáltatás rendszere, a bírói és ügyészi szervezet. Az állampolgári jogok, magyar állampolgárság. A polgári jog A polgári jog fogalma, kialakulása, forrásai. A polgári jog alapelvei, a polgári jog személyei, a polgári jogi védelem. A tulajdonjog. A kötelmi jog általános részei. A szerződés fogalma, alanyai, a szerződések megkötése, módosítása és megszűnése. A családjog A családjog fogalma, rendszere és alapelvei. A házasságkötés, a házasság megszűnése. oldal 109 / 289


A házassági vagyonközösség. A munkajog A munkaviszony fogalma, alanyai. A munkaszerződés, a munkaviszony keletkezése, megszűnése. A munkanélküliség. Vállalkozási jogi ismeretek Az egyéni vállalkozásokra és gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályok. Esettanulmányok, tanulmányi kirándulás Bírósági tárgyalások látogatása. A továbbhaladás feltételei Alakuljon ki a tanulókban az önmaguk és a környezetük iránti igényesség. Legyenek képesek információk és egyszerűbb mutatószámok alapján jelenségek, törvényszerűségek felismerésére, a tendenciák megfogalmazására. Legyenek képesek a másokkal együtt végzendő munkára, együttműködésre. Tudjanak információkat gyűjteni kiadványok, szakmai folyóiratok, elektronikus ismerethordozó eszközök segítségével. Tudják definiálni a legfontosabb jogi alapfogalmakat. Tudjanak közlönyökben tájékozódni. Tudják ismertetni az államszervezet felépítését. Legyenek tisztában a magyar állampolgárság kritériumaival, az állampolgárok jogaival és kötelességeivel. Tudjanak eligazodni egyszerűbb jogi esetekben, ismerjék meg a cselekvőképesség, a jogképesség feltételeit. Legyenek képesek elkészíteni egyszerűbb szerződéseket, ismerjék meg a szerződések tartalmi és formai elemeit. GAZDASÁGI-SZOLGÁLTATÁSI SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK Évi óraszám: 148 óra Célok és feladatok A szakmai alapozó oktatás lehetőséget nyújt a gazdasági-szolgáltatási szakterület közös szakmai gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, megismerteti a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket a pályaválasztási döntés megalapozásához, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés kiválasztásához. A Gazdasági-szolgáltatási szakmai alapozó gyakorlatok tantárgy célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti és a szakmai előkészítő gyakorlatok keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét az ügyviteli szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok gyakorlata iránt. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek gyakorlata iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban az önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét.

oldal 110 / 289


Készítse fel a tanulókat arra, hogy a tantárgy keretein belül szerzett tapasztalataikat más tantárgyak tanulása során is hasznosítsák, önállóan és nagy biztonsággal tudják kiaknázni a számítógép felkínálta lehetőségeket. Készítse fel a tanulókat a gyakorlati életben általánosan előforduló levelek és egyszerű ügyiratok formai kivitelezésére az érvényes műszaki irányelveknek megfelelően, a sebesség fokozásával és a másolási készség továbbfejlesztésével az üzleti adminisztrációban előforduló bármilyen feladat, szöveg másolására és megformázására. Tegye képessé a tanulókat a gazdálkodó szervezetekben előforduló egyszerű ügyviteli munkák elvégzésére, az irodatechnikai berendezések szakszerű, balesetmentes kezelésére, a kereskedelemben, vendéglátásban, irodai ügyvitelben használt alkalmazói számítástechnikai programok kezelésére. Fejlesztési követelmények A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az önálló tapasztalatszerzés, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. A gyakorlati tevékenységek során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. A tanulók legyenek képesek a megszerzett ismeretek alapján az alkalmazás közeli szintjén használni a számítógépes programokat. Tevékenységük legyen pontos, precíz, hibamentes. Váljanak képessé team-munkában való tevékenység végzésére. Alakuljon ki bennük az állandó önfejlesztés igénye. Belépő tevékenységformák Szövegbevitel, lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés. Egyszerű ügyiratok gépelése számítógépen. Tájékozódás kézikönyvekben, a nyomtatott és elektronikus információhordozókon és a szakmai folyóiratokban. Táblázatkészítés gazdasági adatok bemutatásához, ügyviteli programok kezelése. Menükártyák, névjegykártyák, árcédulák készítése. Témakörök Tartalmak Szövegszerkesztési alapok Alapok kiegészítése a szövegbevitel, a javítás, a másolás, a formázás után: megnyitás, új állomány, mentés, átnevezés, több állománnyal való munka, keresés, csere, ugrás,tabulálás és fajtái, nyomtatás módjai, nyomtató használata, patroncsere stb. Szövegszerkesztés Oldalbeállítás, fejléc, lábléc, oldalszámozás, szimbólumok, felsorolás, táblázatok készítése, formázása, műveletvégzés a táblázat celláiban, rendezés, stílus és sablon, boríték, címke, hasábok, kép beillesztése, formázása. Táblázatkezelő program alapvető használata Menük, ikonok. Munkaterület, cellák, cellatartalom. Adatbevitel, cellatartalom módosítása, törlése. Műveletvégzés, rendezés. Adatbázis-kezelés Adatfájl létrehozása, kezelése menüből. Bővítés, módosítás, törlés. Rendezés, keresés, listázás. A másolási készség megszilárdítása, az írás sebességének fokozása A betűbillentyűk módszeres átismétlése a feltételes reflexek megerősítése céljából, a billentyűk kezelésének megszilárdítása. Számítógépes szövegszerkesztés, formaalakítás megalapozása

oldal 111 / 289


Minták bemutatása és feldolgozása belső és külső levelezésből, a hivatalos szervekkel való kapcsolattartás irataiból. Szöveg formázása egy adott szövegszerkesztő program segítségével. Javítás, kijelölés, kiemelés, másolás, mozgatás, keresés, helyettesítés pontos végrehajtása egy adott szövegszerkesztő program lehetőségeinek ismeretében. Egyszerű ügyiratok, levelek formai elemeinek megismerése Az egyszerű ügyiratok, levelek formai elemeinek megtanítása, begyakoroltatása. Nyugta, elismervény, kötelezvény, megrendelés, jegyzőkönyv, feljegyzés. Számla, készpénzes számla szabályos elkészítése. Pénztárbizonylatok használata. Bizonylatok számítógépes kitöltése. A kereskedelem, a vendéglátás, az ügyviteli-igazgatási terület adminisztrációs munkáinak, ügyirat-,dokumentum-, bizonylatkezelési ismereteinek elsajátítása és gyakorlása Több fővonalas telefonkészülék, fax kezelése, interneten üzenet (állomány) küldése és fogadása. Számítógépes programok kezelői, használói szintű ismerete: például készletnyilvántartás, az áruátvétellel összefüggő táblázatszerkesztő programok, számítógépes szobafoglalás, jegyrendelés, éttermi elszámoltatás. Számítógépes grafikai program alkalmazása Menükártyák, névjegykártyák, árcédulák készítése. A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek hibátlan ügyirat készítésére, szakmai nyomtatványok, bizonylatok kitöltésére. A tanulók tudjanak egy korszerű szövegszerkesztő programmal dolgozni, és munkájukat kinyomtatni. Felhasználói szinten kezeljék a kereskedelem, vendéglátás, irodai ügyvitel szakmai számítógépes programjait KIFUTÓ RENDSZERBEN SZAKKÖZÉPISKOLA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A KERESKEDELEM–MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORTRA 10. évfolyam Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek 72 óra Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok .108 óra 180 óra 11. évfolyam1 A, Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek 216 óra Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 72 óra 288 óra B, Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek 180 óra

Két alternatíva választható: „A” változat a szakmacsoport ügyintéző típusú szakképesítéseinek alapozására, „B” változat a szakmacsoport kereskedő típusú szakképesítéseinek alapozására (áruforgalmi ismeretek jelennek meg a tananyagban). 1

oldal 112 / 289


Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 108 óra 288 óra 12. évfolyam A, Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek 192 óra Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok …64 óra 256 óra B, Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek 128 óra Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatk128 óra 256 óra KIFUTÓ RENDSZERBEN KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK ÉS GYAKORLATOK 9–12. évfolyam Célok és feladatok

A szakmacsoportos alapozó oktatás feladata, hogy lehetőséget adjon a szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, összehangolására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására a szakképesítések központi programjaiban meghatározott ismeretek típusuknak megfelelő elsajátíttatásán keresztül. Feladata továbbá, hogy integrálni tudja azokat a kompetencia tartalmi elemeket, amelyek a leendő szakemberek fejlesztéséhez hozzájárulnak, valamint, hogy a gazdaság igényeihez igazodva a beszámíthatóság figyelembe vételével rövidebb idő alatt tegye lehetővé a piacképes munkaerőképzést. Az alapképzés alakítsa ki a tanulókban azokat a kulcskompetenciákat, amelyek lehetővé teszik az egész életen át tartó tanulás jegyében a jártasságok, készségek, és a személyes kompetenciák fejlesztését, mert csak ezek birtokában lehet szakmát szerezni, folyamatosan megújulni, és sikeres, konstruktív életpályát biztosítani. Ismerjék meg a tanulók a fogyasztók jogait, kötelezettségeit, alakuljon ki a tanulókban a tudatos vásárlói szemléletmód. Legyenek képesek az életkori sajátosságoknak megfelelően felismerni a szakma társadalmigazdasági kapcsolatait. Ismerjék meg az anyag- és energiafelhasználás szerepét, optimalizálásának lehetőségeit. Legyenek tisztában a hulladékok keletkezésével és az újrahasznosítás lehetőségeivel. Ismerjék meg a munkavégzéssel kapcsolatos kockázati tényezőket. Alakuljon ki az egészség, az emberi környezet, és a természet megóvására irányuló felelősségérzetük. Fejlődjön ki az igényük a társakkal való együttműködésre, az egyéni érdekek és a közösségi érdekek összehangolására. A szakmacsoportos alapozó tantárgyak közös feladata a szociális és állampolgári kompetencia valamint a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése, és a gazdasági nevelés (NAT-ban kiemelt fejlesztési terület).

oldal 113 / 289


A Kereskedelem–marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó tantárgyak tanításának célja, hogy a szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával és gyakoroltatásával felhívja a tanulók figyelmét a kereskedelmi, marketing és üzleti adminisztrációs szakképesítések sajátosságaira, felkeltse érdeklődésüket azok iránt, bemutassa a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a szakmacsoport tevékenységformáit, annak távlatait, valamint, hogy elősegítse a tanulók pályaválasztását. Célja továbbá, hogy:  rendszerezze, és elmélyítse a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, megalapozza a szakmai műveltséget;  segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében;  lehetőséget adjon a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére;  feladathelyzeteket teremtsen a tanulók képességei, szakmai tehetsége kibontakoztatására, felkeltse az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti, gyakorlati alapjai iránt;  lehetőséget biztosítson a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez;  a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra neveljen, kialakítsa a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezet iránti felelősségérzetet.  Fejlesztési követelmények  A foglalkozások során differenciált fejlesztést alkalmazva fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, a kreativitás, az önálló ismeret- és tapasztalatszerzés, az ismeretek alkalmazásának képessége. A foglalkozások fejlesszék a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes külalakra. A tevékenység során a tanulók használják a számítástechnikai eszközöket és az internetet szakmai ismereteik megszerzéséhez, bővítéséhez. Ismerjék meg a tanulók a team munkát, tanuljanak meg csapatban, a többiekkel együttműködve dolgozni. Alakuljon ki a tanulókban a hatékony, önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. A tanulók védjék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. A szakmacsoport alapozó tantárgyai: Gazdálkodási ismeretek (elmélet és gyakorlat), Információkezelés, Viselkedéskultúra, Kommunikáció, Marketing (elmélet és gyakorlat), illetve Közgazdaságtan, Áruforgalom lebonyolítása, Áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése (elmélet és gyakorlat). A fejlesztendő kompetenciák

oldal 114 / 289


A tanulók felkészítése a szakmai munkára, a folyamatos szakmai megújulásra, az egész életen át tartó tanulásra személyiségük és kompetenciáik fejlesztését teszi szükségessé a szakmai alapozó oktatás folyamán. A szakmacsoportba tartozó szakképesítésekkel betölthető munkakörökhöz leginkább szükséges, így a szakmai alapozás időszakában kiemelten fejlesztendő, NAT által megfogalmazott kompetenciák a következők: Anyanyelvi kommunikáció A szakmai alapozó oktatás során fejlődjön a tanuló írásbeli és szóbeli kommunikációs képessége. Legyen képes hallott és olvasott szakmai szöveget megérteni, a lényeget kiemelni, a fogalmak jelentéstartalmát értelmezni, gondolatait, véleményét szakszerűen kifejezni. Ismerje, és alkalmazza kommunikációja során a megfelelő nyelvi eszközöket, a korszerű szaknyelvi szókincset. Legyen képes a szükséges információk felkutatására, összegyűjtésére, értelmezésére, feldolgozására. Legyen képes érvei megfelelő módon történő megfogalmazására, kifejezésére. Matematikai kompetencia Legyen képes alkalmazni az alapvető matematikai összefüggéseket az ismeretszerzésben, a problémák megoldásában. Matematikai úton legyen képes indokolni az eredményeket. Tudjon logikusan gondolkodni, alapvető szakmai számításokat elvégezni, grafikonokat készíteni, és elemezni, következtetéseket levonni, összefüggéseket vizsgálni. Digitális kompetencia A tanuló váljon képessé a munkavégzéséhez szükséges számítástechnikai eszközök és szoftverek kiválasztására, önálló használatára. Ismerje az internet által kínált lehetőségeket (keresés, kapcsolattartás, adatgyűjtés, ismeretszerzés stb.), és legyen képes élni azokkal. A hatékony, önálló tanulás A tanuló váljon alkalmassá ismeretei önálló bővítésére, az önálló tanulásra, az ehhez szükséges források felkutatására. Ismerje önmagát, hogy képes legyen megválasztani a számára eredményes tanulási módszert, megtervezni a tanulási folyamatot, elkészíteni a hatékony időbeosztást, összpontosítani figyelmét. Szociális és állampolgári kompetencia Ismerje, és értse a társadalomban, gazdaságban bekövetkező változásokat, az állampolgárság fogalmát, az állampolgári jogokat. Váljon tudatos fogyasztóvá, ismerje az állampolgárok mindennapi életének szerves részét képező gazdasági feladatokat (bankszámla-ügyintézés, munkaszerződés, felmondás stb.). Legyen tájékozott az EU struktúrájáról, fő célkitűzéseiről, értékeiről, eredményeiről. Érezze feladatának a közügyekben való hatékony együttműködést. Értse meg, és tartsa tiszteletben a vallási és etnikai csoportok, a különböző nemzetek kulturális sokszínűségét. Ismerje a magyar jogrendszert, a jogalkotás folyamatát, a polgári jog lényegét. Váljon felelősségteljes munkavállalóvá.

oldal 115 / 289


Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ismerje a gazdaság működését, legyen tájékozott a pénz világában, ismerje a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeit, az EU által kínált munkaerő-piaci lehetőségeket. Ismerje a munkavégzés szabályait, a munkavállaló jogait, kötelességeit, tudjon önéletrajzot készíteni. Legyen képes az üzleti kockázatok feltérképezésére, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzésre. Legyen képes tervezési, szervezési feladatok ellátására, elemzések elkészítésére, tapasztalatok hasznosítására. Ismerje a vállalkozás adminisztrációjához kapcsolódó bizonylatokat. Legyen képes adott szituációban az ügyfelekkel való kapcsolattartásra, konfliktuskezelésre. A szakmacsoportos alapozásban a szakmacsoport jellegéből adódóan kevésbé hangsúlyosan jelenik meg a NAT kulcskompetenciái közül a természettudományos kompetencia, valamint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája, nagy figyelmet kap ugyanakkor az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciája, ám ennek fejlesztése a közismereti idegen nyelv tantárgyak keretében kell, hogy történjen, hiszen a szakmai alapozás órakeretén belül ez már nem valósítható meg. Célok és feladatok, fejlesztési követelmények tantárgyanként A Gazdálkodási ismeretek elmélet és gyakorlat oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdálkodási ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, a javak csoportosítását. A tanulók tudják élőszóban bemutatni a gazdasági élet szereplőit és a közöttük lévő kapcsolatokat, az állam feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait. Ismertessék a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, a háztartás pénzgazdálkodását. Tudják jellemezni a vállalkozások és a többi gazdasági szereplő kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait, azok alapításának, működtetésének, átszervezésének, megszüntetésének körülményeit, gyakorlati teendőit. Megszerzett ismereteik alapján rendszerezzék a legfontosabb pénzügyi fogalmakat. A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, a legfontosabb munkavállalói jogokat és kötelezettségeket. Példákon keresztül mutassák be a költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg fogalmakat, és kapcsolatukat az eredménnyel. A tanulók tudják bemutatni a mérleg szerkezetét, legyenek képesek következtetések levonására a mérleg adataiból. A tanulók legyenek képesek a vállalkozás tárgyi és személyi feltételeinek feltérképezésére, meghatározására. Ismerjék az üzleti terv fő részeit, legyenek képesek az üzleti terv részeinek összeállítására megadott adatok alapján. Az Információkezelés oktatásának célja, hogy a tanulók tudjanak tájékozódni az irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. A tanulók kapjanak képet az irodai munkáról, ami hozzájárulhat a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához. oldal 116 / 289


A tanulók váljanak képessé a számítógép billentyűzetének használatára, dokumentumok megnyitására, mentésére, nyomtatására, formázására. Tudjanak szövegeket másolni tízujjas vakírással. Ismerjék az üzleti szokásoknak megfelelő levélformákat. Tudjanak elkészíteni általánosan használt ügyiratokat (pl. jegyzőkönyv, kérelem, nyugta stb.). Ismerjék és alkalmazzák az ajánlat, megrendelés, visszaigazolás, szerződés készítésének szabályait. Az információkezelés oktatása során szerzett ismeretek támogassák a tanulókat a hatékony, önálló tanulásban, ismereteik megszerzésében, gondolkodásuk fejlesztésében. A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy bemutassa a hétköznapi viselkedési formákat, elemezze az alapvető, valamint a szolgáltató szakmákban és az álláskeresésben különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Fejlessze az empatikus készségeket. Megismertesse a tanulókkal az ápoltság jegyeit, az öltözködési módokat. A tanulók váljanak képessé a kapcsolatfelvételre, a kapcsolattartásra, a kulturált kapcsolatlezárásra és vitára, a konfliktusok elkerülésére vagy az eredményes konfliktuskezelésre. A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák, és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait és legelterjedtebb formáit. Célja továbbá a személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése. Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét. Legyenek képesek a családi, baráti és későbbi munkakapcsolatok helyes alakítására. A tanulók önismeret-fejlesztés útján tanulják meg a tárgyilagos emberismeret jelentőségét. A Marketing elmélet és gyakorlat oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze azokat az ismereteket, amelyek segítségével a tanulók képesek a marketing gazdasági szerepének, helyének meghatározására. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait, eszközeit, helyét és célját a vállalkozás piaci működése során. Tudatosítsa a tanulókban a marketing szerepét, fejlessze a tanulók kezdeményezőképességét és vállalkozói kompetenciáját. A tanulók ismerjék meg a marketing jelentőségét, történeti kialakulását, a kereskedelmi marketing lényegét, tudják elhelyezni a gazdálkodási folyamatban. Értsék a piac jelentőségét, összefüggéseit. A tanulók ismerjék az információszerzés fontosságát, alkalmazzák a piackutatás módszereit, eszközeit, ismerjék folyamatát, a marketing és a piackutatás kapcsolatát. A tanulók értsék az ár jelentőségét, közgazdasági tartalmát, az árpolitikai célkitűzéseket, az árképzés módszereit. Ismerjék az árstratégia kialakulásának elveit, az árak jogi szabályozását, az értékesítési rendszer funkcióit, az elosztás-politika elemeit, az értékesítési csatorna kiválasztásának szempontjait. Ismerjék fel az összefüggést a marketing és az elosztási csatornák között. A tanulók ismerjék a marketingkommunikáció fogalmát, jelentőségét, a marketingen belül elfoglalt helyét, a kommunikáció közvetlen, közvetett eszközeit (felsorolásszerűen). A tanulók ismerjék meg az imázs fogalmát, fajtáit, szükségességét, a vállalati arculat lényegét, kialakításának fontosságát, tartalmi és formai elemeit. Értsék gyakorlati megvalósítását, az arculati stratégiát. A tanulók ismerjék meg a kiskereskedelmi árufogalomra ható tényezőket. Értsék a vevőszolgálat, a márka, a védjegy, a design, a választék szerepét, a szponzorálás célját, módjait. Alkalmazzák elméleti ismereteiket a gyakorlatban. A Közgazdaságtan oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását és fejlesztését, hozzájáruljon a piacgazdaság működésének megértéséhez, képessé tegye a tanulókat az őket körülvevő világgazdasági összefüggések felismerésére. Segítsen magyarázatot adni a tapasztalt eseményekre, hogy oldal 117 / 289


felelősséggel tudják értékelni a gazdaságpolitikai folyamatokat, gazdasági döntéseket. Biztosítsa, hogy a tanulók gondolkodásának részévé váljon a gazdasági racionalitás. A tanulók ismerjék meg a közgazdaságtan elemzési módszereit, értsék a mikro- és makro szemlélet közötti különbséget, határozzák meg a különbségeket és azonosságokat. A tanulók váljanak képessé alapképletek segítségével alapadatokból egyszerű feladatok megoldására, következtetések levonására, a nemzetgazdasági problémák felismerésére és elemzésére. Az Áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése elmélet és gyakorlat oktatásának célja, hogy a tanulók képesek legyenek meghatározni a beszerzendő áru / berendezés / eszköz / nyomtatvány mennyiségét és választékát. Tudják kiválasztani a számukra legkedvezőbb beszerzési forrásokat, és megkötni a szerződést, valamint megrendelni az árut. Legyenek képesek ellenőrizni a számlát, kiegyenlíteni az áru / göngyöleg / berendezés / eszköz ellenértékét, tudjanak gazdálkodni a készlettel, kialakítani a fogyasztói árat, és banki / postai tranzakciókat végezni. A befektetett és a forgóeszközök körébe tartozó vagyontárgyakat ismerjék, tudjanak eligazodni a saját és az idegen források között finanszírozási döntés esetén. Ismerjék az eredmény keletkezésének folyamatát, az eredmény nagyságát befolyásoló tényezőket, illetve tudják értelmezni az eredménykimutatás és a mérleg adatait. Felelősségteljesen tudjanak következtetéseket levonni a vállalkozás gazdálkodására vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és/vagy az általuk végzett alapvető gazdasági számítások elvégzése után. Az Áruforgalom lebonyolítása oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék az árurendszereket, a minőségbiztosítás és minőségtanúsítás elméleti és gyakorlati teendőit. Ismerjék, és tartsák be a baleset-, munka-, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat, higiéniai előírásokat. A tanulók legyenek képesek előkészíteni a raktárt áruátvételre, átvenni az árut, gondoskodni megóvásáról, leltárt készíteni, és előkészíteni az árut értékesítésre. Legyenek képesek értékesíteni az árukat betartva a pénzelszámolási / pénzkezelési szabályokat, valamint a munkajogi szabályokat és a fogyasztói érdekvédelem előírásait, és üzemeltetni az élelmiszerek értékesítése során használt gépeket, eszközöket. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A „Továbbhaladás feltételei” című fejezet felsorolja azokat a kiemelt területeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. Ebben az alapvető ismeretelemek mellett olyan tanulói képességekkel összefüggő tevékenységek szerepelnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tanulók a következő évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák. A fejlesztendő képességek:  Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, lejegyzése, rendszerezése, fogalmak felismerése és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása.  Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, transzformációs képességek.  Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése.  Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, problémákról.

oldal 118 / 289


A pedagógus folyamatosan végezzen személyre irányuló értékelést, illetve visszatérően az egész csoportot, osztályt érintő, teljes körű értékelést is. A személyre irányuló értékelés mindig fejlesztő legyen. Formáló-segítő értékelésre van szükség, vagyis megerősíteni, visszaigazolni, amit a tanuló már tud, amit sikeresen old meg, egyúttal útmutatást adni arra nézve, hogyan emelhetné tudását, teljesítményét még magasabb szintre. A tantárgyi eredmények értékelése a hagyományos 5 fokozatú skálán történik. Az érdemjegyeknek közelíteni kell a realitáshoz és az objektivitás elengedhetetlen. Fontos, hogy a tanulók ismerjék az értékelés módját (szóban, írásban), kritériumait, sőt ezeknek megfelelően ők maguk is végezzenek önértékelést, illetve folyamatosan sajátítsák el társaik értékelésének tapintatos formáit, fejlesztve reális önértékelésre való képességüket. A tanári értékelés mindig legyen következetes. Célszerű külön értékelni az önálló tevékenységeket, önálló teljesítményeket és a közös, illetve a csoporttevékenységeket. Fontos, hogy a tanulók az ellenőrző, értékelő feladatok elvégzése után maguk is pontosabb képet alkothassanak saját és társaik képességeiről, felismerjék hiányosságaikat, érezzék szükségét a hiányok pótlásának, a hibák kijavításának. A tanulók munkájának megítélésében hangsúlyos szerepet kapjon a szóbeli és az írásbeli kommunikációs készség, a szaknyelv helyes alkalmazása, a szövegértés, és a szövegalkotás. A tanulók értékelésének fajtáit tekintve szükség van év eleji diagnosztikus értékelésre, folyamatos formatív értékelésre, valamint szummatív értékelésre. Fontos szem előtt tartani, hogy az osztályzattal történő értékelés szummatív, a tantervi követelmények megvalósulását számon kérő értékelés legyen. Nagy zavart okoz, ha az osztályzat hol a biztatás eszköze (formatív értékelés), hol pedig a tudás minősítése. Az ellenőrzés különféle formái harmonikusan jelenjenek meg a nevelési folyamatban. A javasolt ellenőrzési módszerek:  feladatlapok (egyszerű feleletválasztás, állítások igazságtartalmának eldöntése, kifejtő kérdések, definíciók, dokumentumok összeállítása, számítási és geometriai feladatok, műveletek elvégzése, nyílt végű mondatok helyes befejezése, hibakereséses feladatok elvégzése, logikai feladatok megoldása indoklással stb.),  témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén, vagy több témakör együttes zárásakor),  szóbeli felelet (órán megoldott mintára feladatok számonkérése, házi feladatok helyes megoldásának szakszerű kommunikálása, lényegkiemelés, alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, törvények, szabályok és összefüggések értelmezése, érvelés, kiselőadás felkészülés alapján stb. Értékelési szempontok: a feladat megértése, tématartás, világosság, szabatosság, a felelet felépítése, a szakmai nyelv alkalmazása, elméleti és gyakorlati ismeretek mélysége),  otthoni munka (feladatok, szerkesztések, gyűjtőmunka, megfigyelés, feladatok számítógépes megoldása stb.),  füzetvezetés (íráskép, áttekinthetőség, pontosság stb.),  csoportmunka (statisztikai adatgyűjtés, feldolgozás stb.),  projektmunka és annak dokumentálása.  versenyeken, vetélkedőkön való szereplés, elért eredmények. A tanulók értékelésének alapelvei tehát összefoglalva: 1. Az értékelés személyre szóló legyen. 2. Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen. 3. Folyamatos legyen. 4. Legyen összhangban a NAT-ban megfogalmazott követelményrendszerrel, valamint az iskolai pedagógiai programban meghatározottakkal.

oldal 119 / 289


5. Tárgyszerű legyen (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás). A tanulók munkájának értékelése az iskolai minőségbiztosítás alapja is egyben, a pedagógus önszabályozásának eszköze. A szakközépiskolában folyó nevelés, a kompetenciák fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységben tudja a célokat és a feladatokat megoldani. Fontos tehát, hogy a szakmai alapozó tantárgyak értékelési elvei és a továbbhaladáshoz szükséges elégséges tudásszint százalékos formában kifejezett értékei egyezzenek meg a közismereti tantárgyaknál alkalmazottakkal, hogy az iskola értékelési szempontjai egységesek, ezáltal egyértelműek és következetesek legyenek.

10. évfolyam Évi óraszám: 180 óra Elmélet: 72 óra Gyakorlat2: 108 óra Tantárgyak: Gazdálkodási ismeretek Információkezelés Kommunikáció Belépő tevékenységformák Gazdálkodási ismeretek: A mindennapi jogi és gazdasági kultúra szóbeli és írásbeli kommunikációja alapjainak elsajátítása, az egyszerűbb fogalmak és kifejezések pontos használata az ismeretek és tapasztalatok megfogalmazásában. A vállalkozási készségek és képességek megismerése, fejlesztése (kockázatvállalás, felelősségvállalás, önállóság, együttműködés képessége, vitakészség). A vállalkozás alapításával, működtetésével, megszüntetésével kapcsolatos gyakorlati teendők megismerése, önálló elvégzése. Információkezelés: Az általánosan használt ügyiratok, üzleti levelek megismerése, készítése. Üzleti tevékenységgel kapcsolatos feladatok magabiztos elsajátítása. A pénzforgalommal és a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyintézői feladatok megismerése, elsajátítása, önálló elvégzése. Kommunikáció: A kommunikáció kódjainak elsajátítása. Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák begyakorlása. Az önismeret, önjellemzés képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismerése. A szakma és kommunikáció kapcsolatának tisztázása, a különböző kommunikációs csatornák Az elméletre és a gyakorlatra rendelkezésre álló óraszám megtartása mellett a tantárgyankénti óraelosztást az iskolák a helyi tantervekben határozzák meg. 2

oldal 120 / 289


bemutatása. Gazdálkodási ismeretek Témakörök

Alapvető jogi ismeretek

Polgári jog

Vállalkozás

Tartalmak A jog fogalma, sajátosságai. A jogalkotás és a jogforrások. Jogi norma és a jogszabály. A jogszabályok jelölése, érvényessége, hatálya. Jogérvényesülés, jogviszony. Jogalkalmazás, jogrendszer. A jogrendszer felépülése, ágai. A vállalati gazdálkodási környezetet körülvevő társadalmi- jogi környezet elemei. Az alkotmány.

Fejlesztendő kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: anyanyelvünk jogi szakkifejezéseinek megismerése, helyes alkalmazása. Digitális kompetencia: jogforrások elérhetősége, felkutatása az interneten. Szociális és állampolgári kompetencia: a felsorolt tartalmak mindegyike alkalmas ennek fejlesztésére. Egészséges életmódra nevelés: az egészséghez való alkotmányos jog, jogosultság a térítésmentes egészségügyi ellátásra. Környezettudatos nevelés: az egészséges környezethez való alkotmányos jog. Szociális és állampolgári kompetencia: a felsorolt tartalmak mindegyike alkalmas ennek fejlesztésére. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: a szerződés, mint a felnőtt élet fontos része.

Polgári jog fogalma és forrásai. A polgári törvénykönyv szerkezete. A tulajdonjog tartalma, védelme, megszerzése. Az idegen dologbéli jogok. Az ingatlan nyilvántartás. A kötelem. A szerződések fogalma, fajtái. A szerződések jogának szabályai. A szerződéskötés szabályai. A szerződés érvénytelensége, módosítása, megszűnése. A szerződés teljesítése, a szerződés megszegése, a szerződés megerősítése, biztosíték-adás. A kártérítési jog főbb szabályai. A felelősség módja, a kártérítés mértéke. A jogalap nélküli gazdagodás. A vállalkozás. Kezdeményezőképesség és A vállalkozás és a vállalat. vállalkozói kompetencia: a

oldal 121 / 289


Témakörök

Tartalmak

A vállalkozás, mint gazdasági rendszer. A vállalkozás szereplői. A vállalkozások elemzése (tevékenységi körük szerint, nemzetgazdasági ágak szerint, a tevékenység diverzifikációja szerint, a tevékenység vertikalitása szerint, méretük szerint, jogi formák szerint). A vállalkozás célja, a vállalkozói stratégia és taktika. A célok hierarchiája. Az ellenőrzés szerepe. Folyamatok a vállalkozásban. Az információ. A gazdasági bűncselekmény. A vállalkozási formák és jellemzőjük. Az egyéni és társas vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése és megszűnése. Egyéb gazdálkodó szervezetek. A vállalkozás A vállalkozások alapításával és alapítása, működtetése megszüntetésével kapcsolatos és megszűnése adatszolgáltatási kötelezettségek, gyakorlati teendők. A vállalkozások kapcsolata a hatóságokkal, pénzintézetekkel. Az okmányirodák és a cégbíróság feladatai. A tevékenységformának megfelelő telephely kiválasztásának üzleti szempontjai, az ehhez integrálható felszerelési, berendezési tárgyak, áru-és vagyonvédelmi eszközök. A vállalkozás Az alapterület kihasználtsága. működtetéséhez szükséges tárgyi feltételek

Fejlesztendő kompetenciák vállalkozások jogi feltételei. Gazdasági nevelés: a felsorolt tartalmak mindegyike alkalmas erre. Környezettudatosságra nevelés: a vállalkozás és a környezet kölcsönhatása.

Fogyasztóvédelem: a vállalatok megszüntetésének szabályai és a fogyasztók jogai. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: a vállalkozáshoz kapcsolódó szakmai és üzleti kihívások, kockázatok felismerése, megértése.

Környezettudatos nevelés: energiatakarékos, környezetkímélő felszerelések, berendezések, eszközök. Egészséges életmódra nevelés: ergonomikus berendezések. Fogyasztóvédelem: az előírásoknak megfelelő felszerelési, berendezési tárgyak kiválasztása az áru minőségének megőrzése érdekében. A tevékenységhez A telephely kiválasztása indoklással. Környezettudatos nevelés: szükséges tárgyi A felszerelési és berendezési tárgyak, Az irodai berendezések feltételek áru- és vagyonvédelmi eszközök energiatakarékos biztosításával beszerzési lehetőségei, a vállalkozás elhelyezése (mesterséges kapcsolatos gyakorlati külső és belső képének kialakítása. fényforrások vs. napfény).

oldal 122 / 289


Témakörök

Tartalmak

teendők

A munkaviszony szabályai, a munkajog, a munka törvénykönyve, a munkaviszony létesítése és gyakorlati teendői, a munkaszerződés, a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei. A vállalkozás A tevékenységformának megfelelő személyi feltételei munkakörök kialakításának üzleti szempontjai. A vállalkozás munkaerőszükséglete, az optimális létszám. A munkaköri leírás. A bérfizetés bizonylatai. A bérgazdálkodás szempontjai, mutatószámai. A munkabér terhei, SZJA. A munka törvénykönyve, a munkaviszony létesítése, a munkaszerződés, a kollektív szerződés, a munkavégzés szabályai. A munkaidő és a pihenőidő. A munka díjazása. A munkaviszony A munkáltató és a munkavállaló szabályai, munkajog kártérítési felelőssége. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése. Szakszervezet és üzemi tanács. A munkaügyi viták fórumai. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó hazai és uniós jogszabályok alapszintű ismerete. Munkajogi alapismeretek elsajátítása.

Fejlesztendő kompetenciák Egészséges életmódra nevelés: berendezési tárgyak kiválasztása a testi épség, biztonság szem előtt tartásával. Esztétikai tudatosság: az esztétikus környezet fontossága. Matematikai kompetencia: mutatószámok kalkulálása. Gazdasági nevelés: munkaerő-gazdálkodás. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: a felsorolt tartalmak mindegyike alkalmas ennek elősegítésére.

Szociális és állampolgári kompetencia: a munka törvénykönyve. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: a felsorolt tartalmak mindegyike alkalmas ennek elősegítésére. Egészséges életmódra nevelés: a pihenőidő szabályai.

Információkezelés Témakörök Általánosan használt ügyiratok

Fejlesztendő kompetenciák Általánosan használt ügyiratok Anyanyelvi készítése (pl. nyugta, elismervény, kommunikáció: ügyiratok kötelezvény, emlékeztető, jegyzőkönyv, készítése. Tartalmak

oldal 123 / 289


Témakörök

Tartalmak kérelem, jelentés, munkaterv).

Fejlesztendő kompetenciák Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: ügyiratok megismerése, készítése. Anyanyelvi kommunikáció: üzleti levelek készítése. Digitális kompetencia: szövegszerkesztő program használata. Környezettudatos nevelés: környezetbarát, elektronikus adattárolás.

A kereskedelmi - üzleti levelek és jegyzőkönyvek készítésének általános A vállalkozás szabályai (formai és tartalmi működéséhez követelmények), sztereotípiáinak kapcsolódó üzleti alkalmazása. levelek Az üzleti levelek és jegyzőkönyvek és jegyzőkönyvek jellegzetes típusainak készítése készítése számítógépes szövegszerkesztő program alkalmazásával, illetve kézzel írott formában. Ajánlat, megrendelés, visszaigazolás Anyanyelvi készítése. Szerződés előkészítése. kommunikáció: üzleti Reklamáció intézése. dokumentumok készítése, reklamáció intézése. Az üzleti Fogyasztóvédelem: tevékenységgel vásárlási kifogások kapcsolatos feladatok intézése, a vásárlók könyve, jótállás, garancia. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: pályaorientáció. Számlák, pénzforgalmi nyomtatványok Természettudományos kiállítása, kezelése, szabályosságuk kompetencia: számlák ellenőrzése. kiállításához szükséges A hitelfajták, a hitelezés menete. berendezések kezelése. Matematikai kompetencia: A pénzforgalommal számlák elkészítése. kapcsolatos Fogyasztóvédelem: a ügyintézés kiállított számlák, pénzforgalmi nyomtatványok helyessége. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: pénzügyek intézése. Munkaszerződés és munkaviszony Anyanyelvi megszüntetésének iratformái. kommunikáció: szakmai Szakmai önéletrajz. önéletrajz készítése. A munkaviszonnyal Szociális és állampolgári kapcsolatos kompetencia: a ügyintézői feladatok munkaviszony szabályai. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: a munkaszerződés. Kommunikáció

oldal 124 / 289


Témakörök

Tartalmak

A kommunikáció szerepe, csatornái, a tömegkommunikáció eszközei

Verbális kommunikáció, nem verbális kommunikáció, szóbeli kommunikáció, írásbeli kommunikáció, kommunikációs kapcsolatok, beszédés előadástechnika.

Fejlesztendő kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése.

Köznapi viselkedésformák (ajándékozás, személyes ügyek intézése, stb.). Önjellemzés, a saját image kialakításának eszközei, szakmai önéletrajzírás, álláspályázat. Üzleti tárgyalások előkészítése, lebonyolítása. Az alapvető tárgyalástechnikai és stratégiai eszközök.

Anyanyelvi “Hétköznapi” kommunikáció: kommunikáció, álláspályázat elkészítése, köznapi önéletrajzírás. viselkedésformák Énkép, önismeret: önjellemzés, saját image. Anyanyelvi kommunikáció: üzleti tárgyalás. Szociális és állampolgári Üzleti kommunikáció kompetencia: A kereskedelmi interkulturális tárgyalás kommunikáció. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: a lehetőségek megragadása az üzleti tárgyaláson. Image és PR eszközei, nyomtatott Anyanyelvi kommunikáció arculat, megvendégelés, ajándékozás. fejlesztése: PR anyagok PR kommunikáció, Kiállítás-látogatás. készítése. protokoll Esztétikai tudatosság: kreativitás a PR kommunikációban. A továbbhaladás feltételei Gazdálkodási ismeretek: A tanulók ismerjék, és értsék az alapvető jogi kifejezéseket, az alkotmányt, a polgári jog főbb szabályait. A tanulók legyenek képesek a vállalkozások elemzésére, a vállalkozási folyamatok ismertetésére, és ismerjék a gazdasági bűncselekménynek minősülő tevékenységeket. A tanulók ismerjék a vállalkozás alapításának, működtetésének, megszüntetésének, tárgyi és személyi feltételei megteremtésének elméleti és gyakorlati teendőit. Információkezelés: A tanulók ismerjék az általánosan használt ügyiratokat, leveleket, és legyenek képesek azok elkészítésére. A tanulók legyenek képesek ajánlat, megrendelés, visszaigazolás készítésére, szerződések előkészítésére, reklamáció intézésére. A tanulók legyenek képesek a pénzforgalommal kapcsolatos ügyintézői feladatok ellátására, ismerjék a munkaszerződés tartalmát, a munkaviszony megszüntetéséhez szükséges iratokat.

oldal 125 / 289


Kommunikáció: A tanulók kommunikációjára legyen jellemző a helyes beszédtechnika, a mondat- és szövegfonetikai eszközök helyes használata. Ismerjék az írásbeli kommunikáció legelterjedtebb formáit. Önismeret fejlesztésével legyenek képesek kialakítani saját image-ukat, felmérni a tárgyilagos emberismeret jelentőségét és elsajátítani a konfliktuskezelés képességét. Ismereteiket használják az üzleti kommunikációban. Legyenek képesek megkülönböztetni a tárgyalási helyzetet más kommunikációs helyzettől. Értelmezzék az együttműködés és a kommunikáció elvét. Ismerjék a kommunikációs csatornákat. Lehetőség van a fenti óraszám terhére „Az áruforgalom lebonyolítása” tantárgy bevezetésére is a felsorolt tantárgyak kiegészítéseként, biztosítva ezzel a tantárgy tartalmának magabiztos elsajátítását és beszámíthatóságát a későbbi szakképző évfolyamokon a kereskedő típusú szakképesítések esetén. 11. évfolyam Évi óraszám: 288 óra „A” változat Elmélet: 216 óra Gyakorlat: 72 óra „B” változat Elmélet: 180 óra Gyakorlat3: 108 óra Közös tantárgyak: Gazdálkodási ismeretek Marketing Belépő tevékenységformák Gazdálkodási ismeretek: A számviteli törvény szerkezetének, tartalmának megismerése, jogi szakszöveg értelmezése. Szaksajtó figyelése, információgyűjtés módjainak elsajátítása a jogszabályi változások nyomonkövetésére. Egyéni és csoportos információgyűjtés, feldolgozás. A mérleg adatsorai összefüggésének vizsgálata. A vállalkozások eredményességének vizsgálata. Következtetések levonása az adatok alapján. Marketing: Könyvtári ismerethordozók használata. Piackutatási tevékenység lebonyolítása (kérdőívszerkesztés, címlista kezelése, kérdőívek Az elméletre és a gyakorlatra rendelkezésre álló óraszám megtartása mellett a tantárgyankénti óraelosztást az iskolák a helyi tantervekben határozzák meg. 3

oldal 126 / 289


begyűjtése, feldolgozása). A vállalkozás számára megfelelő piacszegmens kiválasztása, a szóba jöhető vásárlói kör meghatározása. Termékek elhelyezése az életgörbén, termékfejlesztési technikák. Csomagolás megtervezése, marketingfunkcióinak felismerése. Árképzés, napi konkrét ár kialakítása. Gazdálkodási ismeretek Témakörök

Tartalmak A vállalkozások erőforrásai és szerkezetük, a vállalkozás vagyona, a vagyon tagolása a számviteli törvény által előírt mérlegtételek alapján. A mérleg szerkezete és a mérlegadatokból levonható következtetések, döntési alternatívák.

A kereskedelmi vállalkozások erőforrásai és vagyona

Az eredmény keletkezése a számviteli törvény által előírt szabályok alapján, az adatokból levonható következtetések, döntési alternatívák. Az eredmény szerkezete, a A vállalkozások vállalkozások nyereségképződésének nyereségérdekeltsége, folyamata. az eredmény keletkezése

oldal 127 / 289

Fejlesztendő kompetenciák Matematikai kompetencia: számítások elvégzése, eredmények értékelése, következtetések levonása. Digitális kompetencia: számviteli szoftverek megismerése. Gazdasági nevelés: az okos gazdálkodás képességének kialakítása a mérlegösszefüggések ismeretének segítségével. A tanulás tanítása: az adatgyűjtés, internetes keresés elsajátíttatása, a folyamatosan változó számviteli előírások felkutatása az ismeretek frissítése céljából. Vállalkozói kompetencia: a vállalkozás vagyoni helyzetének átfogóbb megértése. Matematikai kompetencia: következtetések levonása számítási adatokból. Digitális kompetencia: internethasználat számviteli adatgyűjtés céljából. A tanulás tanítása: a számviteli ismeretek frissítése érdekében adatgyűjtés elsajátíttatása. Gazdasági nevelés: az üzleti döntések és a vállalkozás eredménye közötti összefüggés.


Marketing Témakörök

Tartalmak

A marketing történetének áttekintése. A marketing szükségessége, fejlődése Magyarországon. A marketing A marketing fogalma és alkalmazási kialakulása, területei. fogalma, fejlődése A marketing, kereskedelmi marketing, szolgáltatás-marketing tartalma. A marketing-mix összetevői. A vállalat mikro- és makrokörnyezete. A piac fogalma és kategóriái. Piaci szerkezet, piaci formák. A piaci környezet Piaci szereplők, piactípusok. elemzése, a piac

Fogyasztói szervezeti vásárlói magatartás

A fogyasztói magatartás modellje és a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők: szükséglet, kereslet. A Maslow-féle szükséglet-piramis. A vásárlási folyamat szakaszai. A vásárlói döntéseket befolyásoló és tényezők. A vásárlási magatartás típusai.

Differenciálatlan és differenciált Célpiaci marketing. marketing, A célpiaci marketing lényege, kialakítása. piacszegmentálás Piacszegmentáció. Célpiacok Célpiacok kiválasztása. kiválasztása Termékpozicionálás.

Marketinginform ációs rendszer

Információszükséglet. Az információs rendszer funkciói.

oldal 128 / 289

Fejlesztendő kompetenciák Fogyasztóvédelem: a marketing szerepe a fogyasztó befolyásolásában. Gazdasági nevelés: a marketing orientáció érvényesülésének felismerése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: a piac működésének megismerése. Fogyasztóvédelem: fogyasztói érdekek – tökéletes verseny vs. monopolpiac. Egészséges életmódra nevelés: a szükségletek kielégítése – egészséges és egészségkárosító termékek. Fogyasztóvédelem: a tudatos vásárlói szemléletmód kialakítása a fogyasztói magatartás megismerése által. Énkép, önismeret: saját fogyasztói magatartásunk megismerése, felismerése. Gazdasági nevelés: tudatos vásárlás, mérlegelés - az okos gazdálkodás képességének fejlesztése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: célpiaci marketing kialakítása, megtervezése, piacszegmentálás és termékpozícionálás csapatmunkában. Digitális kompetencia: információgyűjtés az IST segítségével. Hatékony, önálló tanulás: az internetes információk


Témakörök

A piackutatás fajtái, módszerei

Tartalmak

A marketing és a piackutatás kapcsolata. A piackutatás funkciói, a piackutatás folyamata, módszerei. Szekunder és primer piackutatás. A kutatás alanyainak kiválasztása. A kérdőívszerkesztés szabályai. A piackutatás folyamata.

A kutatási eredmények A piackutatás Piackutató jelentés. felhasználási területei

értékelése.

A termék fogalma, csoportosítása. A termék piaci életgörbéje. Vállalati termékpolitika. Termékfejlesztés, termékszerkezet. Új termék kialakításának, piaci bevezetésének folyamata. Termékfejlesztéshez kapcsolódó jellemzők, csomagolás, márka, design. Termékpolitika, termékfejlesztés

Árpolitika, árstratégia

Az ár fogalma és szerepe, az árképzési rendszerek. Az árpolitika lényege, céljai. Árstratégia az életgörbe szakaszaiban. Fogyasztói árelfogadás.

oldal 129 / 289

Fejlesztendő kompetenciák összegyűjtése, megbízhatósága. Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése: Kérdések összeállítása, kérdőívek lekérdezése, mélyinterjú. Digitális kompetencia: kérdőívszerkesztés. Környezettudatos nevelés: a vásárlók környezettudatosságának vizsgálata kérdőív, mélyinterjú segítségével. Matematikai kompetencia: adatgyűjtés, elemzés, összegzés. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: a piackutatás tervezése, megszervezése, a kapott adatok elemzése, értékelése. Matematikai kompetencia: a termék piaci életgörbéjének értelmezése, tengelyek kapcsolata. Esztétikai tudatosság: az esztétikus csomagolás a vásárlási döntésben. Egészséges életmódra nevelés: a termékek összetétele, adalékanyagok káros hatásai. Környezettudatos nevelés: környezetbarát alapanyagok, csomagolóanyagok. Fogyasztóvédelem: a termékek minősége, biztonságossága, a csomagoláson alkalmazott jelölések. Matematikai kompetencia: árképzés, az ár összetétele (képletek alkalmazása). Fogyasztóvédelem: árdifferenciálás -


Fejlesztendő kompetenciák Az ár fogalma és szerepe, az árképzési árdiszkrimináció, árak rendszerek. feltüntetésének szabályai. Az árpolitika lényege, célkitűzései, napi árak kialakítása. Az árdifferenciálás és az árdiszkrimináció. Az értékesítési csatorna szereplői, fajtái. Kezdeményezőképesség és Az értékesítési rendszer logisztikai és vállalkozói kompetencia: áruforgalmat elősegítő funkciói. értékesítési csatorna A kereskedelem helye és szerepe a megtervezése. piacgazdaságban. Gazdasági nevelés: a Értékesítéspolitik A marketing és az elosztási csatornák kereskedelem helye és a, értékesítési közötti összefüggés. szerepe a piacgazdaságban. csatornák Egészséges életmódra kiválasztása nevelés: higiénikus szállítási körülmények. Környezettudatos nevelés: környezetkímélő szállítási módok. A kommunikáció fogalma és fajtái. Esztétikai tudatosság: Kommunikációs folyamat. reklámtervezés, PR A marketingkommunikáció lényege. tevékenység. Kommunikációs A kommunikációs mix elemei. Digitális kompetencia: politika kommunikáció az elektronikus médián keresztül. A továbbhaladás feltételei Gazdálkodási ismeretek: A tanulók ismerjék a vállalkozás erőforrásainak, mérlegének szerkezetét, legyenek képesek a vállalkozás mérlegének összeállítására. A tanulók tudjanak következtetéseket levonni a mérleg adataiból. A tanulók ismerjék, és értsék az eredmény keletkezését, szerkezetét, az eredmény-kimutatást, az eredmény-kimutatás és a mérleg kapcsolatát, a nyereségképződés folyamatát. Témakörök

Tartalmak

Marketing: A tanulók legyenek képesek ismertetni a marketing jelentőségét, történeti kialakulását, helyét a gazdálkodási folyamatban. Értsék a piac összefüggéseit. Legyen rálátásuk a keresleti oldal elemzésére, a keresletet befolyásoló tényezőkre. Tudják kiválasztani a vállalkozás számára a megfelelő piacszegmenst, körülhatárolni a szóba jöhető vásárlói kört. Tudják értékelni az információszerzés fontosságát, a piackutatás módszereit, eszközeit, folyamatát, ismertetni a marketing és a piackutatás kapcsolatát. A tanulók legyenek képesek definiálni a termék fogalmát, osztályozását, jellemezni a termék piaci életgörbéjének szakaszait, felismerni a termékpiaci stratégiák jelentőségét. A tanulók értsék meg az ár jelentőségét, az árpolitikai célkitűzéseket, határozzák meg az árképzés módszereit. Tudják ismertetni az árstratégia kialakulásának elveit, az árak jogi szabályozását.

oldal 130 / 289


Legyenek képesek bemutatni az értékesítési rendszer funkcióit, az elosztáspolitika elemeit, az értékesítési csatorna kiválasztásának szempontjait, megérteni az összefüggést a marketing és az elosztási csatornák között. Tudják felsorolni a kommunikációs politika elemeit. „A” változat Közös tantárgyakon kívüli tantárgyak: Közgazdaságtan Lehetőség van az összóraszám terhére a logisztikai ügyintéző szakképesítés alapozása céljából a szakképesítés központi programjában szereplő további tananyagegységek teljesítésére a beszámíthatóság érdekében. Belépő tevékenységformák Közgazdaságtan: Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. A tudományos ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése. Tájékozódás a napi gazdasági helyzetről, különböző kézikönyvek, szaksajtó felhasználásával. Egyéni és csoportos információgyűjtés. Eltérő álláspontok és az eltérés okainak felismerése. Az érvelés technikájának alkalmazása közgazdasági témakörökben. Szóbeli ismertetők tartása. Az internet használata a tananyagot kiegészítő információk megszerzésére, tanári irányítással. Közgazdaságtan Témakörök

A közgazdaságtudomá ny

A fogyasztói magatartás és a kereslet

A vállalat és a termelői magatartás

Tartalmak A közgazdaságtan fő részei. Az erőforrások szűkössége. A termelési lehetőségek határa. Munkamegosztás, specializáció. Az erőforrások elosztásának alapkérdései. Kereslet, kínálat. Keresleti, kínálati függvény. A Marshall-kereszt. A fogyasztói döntés tényezői. A fogyasztás és a szükséglet. Teljes haszon, határhaszon. A fogyasztó maximális összhaszna több termék esetén. Közömbösségi görbe. Költségvetési egyenes. Az optimális választás. A kereslet árrugalmassága, keresztárrugalmassága, jövedelemrugalmassága. A vállalat célja, célrendszere. Az idő szerepe a gazdaságban.

oldal 131 / 289

Fejlesztendő kompetenciák Matematikai kompetencia: keresleti, kínálati függvények ábrázolása, értelmezése, a tengelyek kapcsolata. Gazdasági nevelés: a gazdaság működésének mozgatórugói - a kereslet, kínálat törvénye.

Matematikai kompetencia: rugalmassági számítások elvégzése, következtetések levonása az eredmények alapján. Gazdasági nevelés: a fogyasztással járó határhaszon, összhaszon, a hasznok és költségek mérlegelése (közömbösségi görbe, költségvetési egyenes). Matematikai kompetencia: költséggel, bevétellel


Témakörök

Tartalmak A termelés Költségfüggvények. Kiadás és Bevétel és haszon.

költségei. költség.

Fejlesztendő kompetenciák kapcsolatos számítások elvégzése, függvények ábrázolása, értelmezése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: bevétel vs. költség – kockázatok felismerése. Környezettudatos nevelés: a környezetvédelem és más vállalati célok összhangjának megteremtése. Gazdasági nevelés: a piaci formák megismerése. Fogyasztóvédelem: természetes monopólium, a monopolista ár.

A piac formái. A vállalati és a piaci kínálat tökéletes verseny esetén. A vállalat kínálata és A vállalat alkalmazkodása a a piac jellege tökéletesen versenyző piachoz. A vállalati és iparági kínálat. A tiszta monopólium piaca. Munkapiac. Felkészülés a felnőtt lét A humántőke. szerepeire: egyéni munkakínálat, a humántőke összetevői, saját humántőke A termelési megismerése. tényezők piaca Egészséges életmódra nevelés: egyéni munkakínálat, a munkahely szerepe az egészséges életvitelben. A továbbhaladás feltételei Közgazdaságtan: A tanulók tudják ismertetni a közgazdaságtan tárgyát, alapkérdéseit, elemzési módszereit, a piac fogalmát, alapvető kategóriáit, a piac működési mechanizmusát, a piacformákat, valamint a vállalat piaci magatartását befolyásoló tényezőket, és értelmezni a társadalompolitikai környezet hatását a vállalatokra. A tanulók legyenek képesek definiálni a költség, bevétel, eredmény fogalmát, pontosan elhatárolni ezeket egymástól. A tanulók legyenek képesek bemutatni a fejlett piacgazdaság központi szereplőjét, a fogyasztót, jellemezni a fogyasztói magatartást, valamint a vállalatok vevőként való viselkedését a tényezőpiacokon. A tanulók tudjanak feladatokat megoldani az árrugalmasság, a jövedelemrugalmasság és a kereszt-árrugalmasság témakörben, legyenek képesek kiszámítani a vállalatok profitmaximalizáló outputjait. „B” változat Közös tantárgyakon kívüli tantárgyak: Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése Az áruforgalom lebonyolítása

oldal 132 / 289


Az összóraszám terhére lehetőség van a közgazdaságtan tantárgy beépítésére az „A” változatban ismertetett tartalommal.4 Belépő tevékenységformák Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése: Az árubeszerzéssel kapcsolatos feladatok, a beszerzési lehetőségek feltérképezési módszereinek megismerése. Egyéni és csoportos információgyűjtés. A készletgazdálkodás, a készletnyilvántartás elsajátítása elméletben és gyakorlatban. A leltárkészítés bemutatása, begyakoroltatása. Az értékesítési és árpolitika kialakításának elsajátítása. A fizetési módok megismerése. A bevételek, ráfordítások, az adózással, járulékfizetéssel kapcsolatos feladatok megismerése. A kereskedelmi vállalkozások vagyonának bemutatása. Az áruforgalom lebonyolítása: Az árurendszerek, a szabványok és a minőségbiztosítási rendszerek főbb jellemzőinek megismerése. Az áruátvétel folyamatának, dokumentumainak, gépeinek megismerése. A raktározási, készletezési feladatok elsajátítása. A leltározás előkészítésének, menetének, dokumentumainak bemutatása. Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése Témakörök Tartalmak Az árubeszerzés folyamata. A beszerzendő áru mennyiségének és összetételének meghatározásakor figyelembe veendő szempontok. A kiskereskedelmi vállalkozások A beszerzéssel lehetséges beszerzési forrásai, a szállító kapcsolatos partnerek kiválasztási szempontjai. döntések A szerződések főbb tartalmi elemei, a és szervezési megrendelés módjai. feladatok

Fejlesztendő kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: megrendelés. Digitális kompetencia: az IST alkalmazása az árubeszerzési tevékenység során, internetes rendelés. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: az árubeszerzés megtervezése, szervezése, lebonyolítása. Környezettudatos nevelés: környezetkímélő szállítási módok, mint a szállító partnerek kiválasztásának fontos szempontja.

A közgazdaságtan tantárgy tartalma nem képezi részét a szakmacsoport „kereskedelmi és marketing alapismeretek” érettségi vizsgatantárgyának középszinten. 4

oldal 133 / 289


Témakörök

Tartalmak A készletgazdálkodási politika kialakítása. A készletek nagyságának és összetételének kialakításánál figyelembe veendő tényezők. A készletnyilvántartás szerepe. A készletezéshez A készlet-nyilvántartási rendszer kapcsolódó döntések kialakítása. és szervezési A készletezési döntéseket megalapozó feladatok számítási módszerek: átlagkészlet, forgási sebesség, készletvonzat. A leltár. A leltáreredmény megállapítása. Az értékesítési politika kialakítása: az értékesítendő áruk mennyiségének, választékának, árfekvésének meghatározása. Az értékesítéssel Árpolitika, stratégiai és taktikai kapcsolatos döntések az árak kialakításánál. döntések és Az árak kialakításának jogszabályi szervezési feladatok háttere. Az árak felépítése. A készpénzzel, készpénzkímélő fizetéssel, készpénz nélküli fizetési mód alkalmazásával történő pénzügyi A pénzügyi rendezés. rendezéshez A pénzforgalomhoz kapcsolódó kapcsolódó döntések szabályok és bizonylatok. és szervezési feladatok

A kereskedelmi vállalkozások főbb Az áruforgalmi bevételei és ráfordításai. döntések hatása az Az üzemelő kereskedelmi egységekben eredményre hozott áruforgalmi döntések hatása a vállalkozás bevételeire és ráfordításaira. A kereskedelmi vállalkozásokat érintő adónemek és járulékok jellemzői, Adózás, bevallásuk, befizetésük, járulékfizetés nyilvántartásuk.

oldal 134 / 289

Fejlesztendő kompetenciák Matematikai kompetencia: átlagkészlet, forgási sebesség, készletvonzat számítása. Digitális kompetencia: készletnyilvántartás az IST segítségével. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: a készletezés szervezési feladatai. Környezettudatos nevelés: a készletgazdálkodás energiatakarékossági szempontjai. Matematikai kompetencia: árkalkuláció. Digitális kompetencia: tájékozódás az IST segítségével az árak kialakításának jogszabályi hátteréről. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: árkialakítás, akciók tervezése. Digitális kompetencia: pénzforgalomhoz kapcsolódó bizonylatok kiállítása az IST segítségével. Gazdasági nevelés: fizetési módok, a pénzügyi rendezés lehetőségei. Fogyasztóvédelem: kiállított bizonylatok, számlák helyessége. Matematikai kompetencia: bevételek, ráfordítások kalkulálása.

Matematikai kompetencia: adó- és járulékkalkuláció. Digitális kompetencia: az IST alkalmazása az adó- és járulékbevallás, befizetés és nyilvántartás során.


Témakörök

Fejlesztendő kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: a vállalkozások adózással, járulékfizetéssel kapcsolatos jogai és kötelezettségei. A vagyonnal való A vagyon elemei. Matematikai kompetencia: gazdálkodás a A vagyon összetételének sajátosságai a vagyonösszetétel elemzés. kereskedelmi kereskedelmi vállalkozásoknál. Gazdasági nevelés: vállalkozásoknál vagyongazdálkodás. Tartalmak

Az áruforgalom lebonyolítása Témakörök

Árurendszerek, szabvány, minőség

Minőségbiztosítás minőségtanúsítás

Áruátvétel

Tartalmak Hagyományos és kód típusú árurendszerek. Európai Áruazonosító Kódrendszer. Egységes Termékazonosító Kódrendszer. Vonalkód. Kereskedelmi Vámtarifaszám. Elektronikus áruvédelem. A szabványosítás és a szabvány szerepe. A szabványok fajtái. Az egyes árucsoportok főbb minőségi jellemzői, a minőségtanúsítás jellemző módjai. A minőség fogalma, objektív és szubjektív minőségjellemzők. Minőségtanúsítás. Megkülönböztető minőségi jelek. Használati-kezelési útmutatók, műszaki leírások. A termékcímke. Minőségbiztosítási rendszerek.

Az áruátvétel helye a beszerzési munkában. Az áruátvétel folyamata, módjai, szabályai, az átvétel igazolása, a kifogások érvényesítése, az ellenérték kiegyenlítésének módjai. Az áruátvétel gépei.

oldal 135 / 289

Fejlesztendő kompetenciák Digitális kompetencia: a kódrendszerek használata az IST segítségével. Fogyasztóvédelem: árucsoportok minőségi jellemzői, minőségtanúsítás. Gazdasági nevelés: kód típusú osztályzási rendszerek. Egészséges életmódra nevelés: a műszaki leírások, használati útmutatók tartalma – az egészséget fenyegető kockázati tényezők. Fogyasztóvédelem: a gyártó, kereskedő tájékoztatási kötelezettségei – minőségi jelek, használati útmutatók, műszaki leírások, termékcímke. Digitális kompetencia: az IST alkalmazása az áruátvétel során. Természettudományos kompetencia: az áruátvétel gépeinek megismerése. Fogyasztóvédelem: a kereskedelmi egység áruátvételkor felmerülő kifogásainak érvényesítése.


Témakörök

Tartalmak

Minőségi és mennyiségi áruátvétel Az áruátvételhez adminisztratív lebonyolítása. kapcsolódó Mennyiségi átvétel fajtái. adminisztratív Dokumentumok. munkák

Raktározási munkák

Leltározási munkák

A készlet fogalma, a készletezés feladatai. A készletezés technikai műveletei. Az áru jellegének megfelelő raktározási módok. Minőségmegóvás, áruvédelem árufajtánként. Készletrevétel. Leltár és leltározás fogalma. Leltár előkészítés. Használt dokumentumok, felelősségi körök. Leltár menete. A leltáreredmény megállapítása. A selejtezés szabályai.

Fejlesztendő kompetenciák Matematikai kompetencia: mennyiségi áruátvétel. Digitális kompetencia: az áruátvétel adminisztratív feladatainak lebonyolítása az IST segítségével. Digitális kompetencia: számítógépes készletgazdálkodás, számlázás. Környezettudatos nevelés: energiatakarékosság, helytakarékosság, környezetkímélő raktározási módok. Digitális kompetencia: a leltározás dokumentumainak elkészítése az IST segítségével. Környezettudatos nevelés: selejtezés, hulladékkezelés, újrahasznosítás. Egészséges életmódra nevelés: lejárt szavatosságú termékek, selejt termékek egészségkárosító, egészségveszélyeztető hatásai.

A továbbhaladás feltételei Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése: A tanulók legyenek képesek a beszerzéssel, készletezéssel, értékesítéssel kapcsolatos döntések meghozatalára, a szervezési feladatok ellátására. A tanulók ismerjék a fizetési módokat, az azokhoz kapcsolódó bizonylatokat, szabályokat. A tanulók legyenek képesek átgondolni áruforgalmi döntéseik hatását a vállalkozás bevételeire és ráfordításaira. A tanulók ismerjék a kereskedelmi vállalkozás adó- és járulékbevallási, -fizetési kötelezettségét, a nyilvántartási rendet. A tanulók értsék a vállalkozás vagyonának összetételét. A tanulók tudják alkalmazni elméleti ismereteiket a gyakorlatban. Az áruforgalom lebonyolítása: A tanulók legyenek képesek az áruforgalom lebonyolításához kapcsolódó feladatok ellátására. A tanulók ismerjék az áruazonosítás kódrendszerét, a vonalkód szerepét, az áruvédelem eszközeit.

oldal 136 / 289


A tanulók legyenek képesek bemutatni az árucsoportok főbb jellemzőit és a minőségbiztosítási rendszereket. A tanulók legyenek képesek ismertetni az áruátvétel folyamatát, az ezzel járó adminisztratív teendőket és dokumentumokat, az ellenérték kiegyenlítésének módjait. A tanulók ismerjék a készletezés és leltározás feladatait, dokumentumait. 12. évfolyam Évi óraszám: 256 óra „A” változat Elmélet: 192 óra Gyakorlat: 64 óra „B” változat Elmélet: 128 óra Gyakorlat5: 128 óra Közös tantárgyak: Gazdálkodási ismeretek Marketing Belépő tevékenységformák Gazdálkodási ismeretek: Az árbevétel összetételének megismerése. A költség alakulását befolyásoló tényezők, a költségszámítás alapjainak bemutatása. A vállalkozások elemzése mutatószámok segítségével. A vállalkozások finanszírozási lehetőségeinek megismerése. Az üzleti terv összeállításának elsajátítása projektmunka keretében. Marketing: Reklámüzenetek tartalmának értelmezése. Reklámeszközök és reklámhordozók elkülönítése. Újsághirdetés megfogalmazása, szórólapok, plakátok megtervezése. Komplex reklámterv elkészítése. Reklám-hatásvizsgálat elemi szinten. Reklámetikai Kódex értelmezése. Kapcsolatszervezés. Vállalati arculat megtervezése, kidolgozása. Gazdálkodási ismeretek Fejlesztendő kompetenciák A vállalkozások Az árbevétel alakulását meghatározó Matematikai kompetencia: tevékenységének tényezők, a beszerzési ár szerepe, az gazdasági számítások, elemzése, árrés alakulását befolyásoló tényezők, a elemzések, összefüggések. a mutatószámok költségek alakulására ható tényezők. Kezdeményezőképesség és Témakörök

Tartalmak

Az elméletre és gyakorlatra rendelkezésre álló óraszám megtartása mellett a tantárgyankénti óraelosztást az iskolák a helyi tantervekben határozzák meg. 5

oldal 137 / 289


Témakörök

Tartalmak

alkalmazása, a likviditás figyelése

A költségszámítás alapjai, a költséghelyi elszámolás, profitcenter számítás. A hatékonyság, jövedelmezőség elemzése, fizetőképesség elemzése, cash flow elemzés. A finanszírozás lényege, a vállalkozás tőkeszükségletét befolyásoló tényezők és a finanszírozás lehetőségei, jellemzői, a finanszírozási formák A vállalkozások közötti választás üzleti szempontjai. finanszírozási formái

Fejlesztendő kompetenciák vállalkozói kompetencia: gazdasági számítások, a kapott eredmények elemzése, következtetések levonása.

Matematikai kompetencia: statikus és dinamikus mutatószámok. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: finanszírozási formák kockázatának mérlegelése. Gazdasági nevelés: a rövidebb és hosszabb távú előnyök és hátrányok felmérése, a gazdasági döntésekben. Az üzleti terv jelentősége, készítésének Környezettudatos nevelés: Az üzleti terv szükségessége, lehetséges fejezetei, környezetvédelmi célok jelentősége, fejezetei szerkezete. megjelenése a vállalat üzleti tervében. A mikro-, illetve kisvállalkozás üzleti Kezdeményezőképesség és Az üzleti terv tervének elkészítése. vállalkozói kompetencia: készítésének üzleti terv készítése folyamata, egyénileg vagy az üzleti terv csapatmunka keretében, összeállítása kreativitásra, innovációra ösztönzés. Az Európai Unió története, intézményei, Szociális és állampolgári szerződései, a maastrichti és koppenhágai kompetencia: az EU-hoz való tartozás. kritériumok, az Unió céljai. Magyarország és az Európai Unió Digitális kompetencia: az EU és az EU intézmények kapcsolata. honlapjának megtekintése, A Schengeni övezet célja. használata. Európai Uniós vállalkozási formák. Kezdeményezőképesség és Az Európai Unió vállalkozói kompetencia: az Európai Uniós vállalkozási formák pénzügyi, jogi feltételeinek megismerése. Hatékony, önálló tanulás: ismerkedés hazánk uniós képviselőivel az EU honlapjai segítségével.


Tartalmak

A

A kommunikáció célja, feladata. oldal 138 / 289

Fejlesztendő kompetenciák Gazdasági nevelés:

a


Témakörök

Tartalmak

marketingkommuniká A kommunikációs mix elemei. ció eszközrendszere A reklám fogalma, szerepe. A reklám fejlődése. A reklám fajtái. A reklám fejlődése

szerepe,

A vállalati reklámcélok. A reklám a fogyasztók mindennapi életében. A reklám vállalati funkciói

A reklámeszközök felismerése. A reklámhordozók szerepe. A reklámeszközök és a reklámhordozók elkülönítése. Reklámeszközök reklámhordozók

és

A reklámeszközök csoportosítása: - vizuális eszközök, - auditív eszközök, A reklámeszközök - audiovizuális eszközök. csoportosítása

A reklámszervezés lépései. A reklám tervezése, A reklámkampány lebonyolítása. szervezése A reklámhatás vizsgálata, AIDAmódszer.

oldal 139 / 289

Fejlesztendő kompetenciák marketing stratégia fontossága. Fogyasztóvédelem: reklámtörvény, reklámszabályozás, banki és biztosítási reklámozás, munkavállalás- és állás reklámozása. Testi és lelki egészség: a reklámok hatása az életmódra. Anyanyelvi kommunikáció: a reklámszöveg megírása, tartalmi, formai követelményei. Gazdasági nevelés: a reklám hatásai a fogyasztóra. Fogyasztóvédelem: a fogyasztók befolyásolása reklámok segítségével. Digitális kompetencia: reklámplakát szerkesztése, reklámfilm készítése az IST segítségével. Környezettudatos nevelés: környezetbarát reklámeszközök, a hulladékok újrahasznosítása. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra: a globalizált reklám és hatása. Digitális kompetencia: reklámok az interneten. Egészséges életmódra nevelés: a vizuális, auditív és audiovizuális eszközök helyes használata az egészségkárosodás elkerülése érdekében. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: a reklámkampány megtervezése,


Témakörök

Tartalmak

A public relations fogalma, jellemzői. A PR területei, belső és külső PR. A PR-akciók, szponzorálás.

Public relations (PR)

Fogalma, SP-módszerek.

funkciói.

Eladásösztönzés (SP)

Fogalma, jellemzői, Területei. Az eladóval szemben követelmények.

előnyei. támasztott

A személyes eladás (PS)

Az imázs és az egyedi Az imázs lényege, fajtái. vállalati arculat A vállalati összképet befolyásoló

oldal 140 / 289

Fejlesztendő kompetenciák lebonyolítása, a reklámhatás elemzése, kreativitásra és innovációra ösztönzés. Anyanyelvi kommunikáció: A belső és külső PR eszközök tartalmának összeállítása, megírása. Digitális kompetencia: külső vagy belső PR eszköz szerkesztése (pl. újság) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: a PR szerepe a vállalkozások kapcsolatrendszerében. Fogyasztóvédelem: a fogyasztó tájékoztatása – külső PR. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: az eladásösztönzés eszközeinek kreatív, innovatív alkalmazása. Környezettudatos nevelés: az eladóhelyiség berendezésének energiatakarékossági szempontjai. Anyanyelvi kommunikáció: a vevővel való kommunikáció normái. Esztétikai tudatosság: az eladó megjelenése, öltözködése. Énkép, önismeret: a jó eladó személyiségjegyeinek összevetése sajátjainkkal. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: az eladói szerepkör, az eladóval szembeni elvárások – pályaorientáció. Digitális kompetencia: vállalati logó szerkesztése,


Témakörök

Tartalmak

(C. I.)

tényezők. A C. I. összetevői: formai és tartalmi elemek.

A védjegy funkciói, típusai. Márkaépítés, márkahűség. A csomagolás funkciói, típusai. A vevőszolgálat szerepe, lényege. Egyéb piacbefolyásoló eszközök

Fejlesztendő kompetenciák tervezése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: a vállalat arculatának megtervezése, kreativitás fejlesztése. Egészséges életmódra nevelés: a higiénikus csomagolás. Környezettudatos nevelés: környezetbarát csomagolóanyagok. Fogyasztóvédelem: a márkaválasztás jelentősége – a fogyasztó befolyásolása, a csomagolás jelölései.

A továbbhaladás feltételei Gazdálkodási ismeretek: A tanulók legyenek képesek kalkulációt készíteni a vállalkozás költségeit, árrését, árbevételét illetően. A tanulók tudják kiszámítani, és értelmezni a vállalkozás mutatószámait. A tanulók ismerjék a vállalkozások finanszírozásának lehetőségeit, az értékpapírok fajtáit, a hitelfelvétel menetét, költségeit, az ezzel járó kötelezettségeket. A tanulók legyenek képesek a vállalkozás üzleti tervének összeállítására források alapján. Marketing: A tanulók legyenek képesek ismertetni a marketingkommunikáció fogalmát, jelentőségét, a marketingen belül elfoglalt helyét, a kommunikáció közvetlen, közvetett eszközeit (felsorolásszerűen), valamint a marketing és a kommunikáció kapcsolatát, eszközrendszerét, a reklám fogalmát, vállalati funkciót, a reklámcélok és -eszközök fajtáit. Tudjanak különbséget tenni a reklámeszközök és reklámhordozók között. Ismerjék fel a reklám társadalmi és gazdasági szerepét, tudjanak megalkotni, kivitelezni reklámüzeneteket. Legyenek képesek reklámtervet készíteni, értelmezni a Reklámetikai Kódexet. A tanulók tudják definiálni a PR fogalmát, elhelyezni a vállalkozás és környezete kapcsolatában. Legyenek képesek ismertetni a PR eszközeit, a kapcsolatszervezés folyamatát, az SP módszereit, sajátos területeit. Tudjanak programokat készíteni a módszerek kialakítására, végrehajtására. Vázolják fel a személyes eladás és a fogyasztói magatartás kapcsolatát, a személyes eladás alapelveit, az eladó személyzettel szemben támasztott követelményeit, az eladás folyamatát és szabályait. Tudják definiálni az imázs fogalmát, fajtáit, szükségességét, ismertetni a C. I. lényegét, kialakításának fontosságát, tartalmi és formai elemeit, gyakorlati megvalósítását, az arculati

oldal 141 / 289


stratégiát. Mutassák be a kiskereskedelmi áruforgalomra ható tényezőket, a vevőszolgálat, a márka, védjegy, design, választék szerepét, a szponzorálás célját, módjait. „A” változat A közös tantárgyakon kívüli tantárgyak: Közgazdaságtan Lehetőség van a fenti óraszám terhére a logisztikai ügyintéző szakképesítés alapozása céljából a szakképesítés központi programjában szereplő további tananyagegységek teljesítésére a beszámíthatóság érdekében. Belépő tevékenységformák Közgazdaságtan: Lényegkiemelés. A makrogazdaság különböző szereplőinek a jellemzése, a köztük végbemenő jövedelemáramlások felismerése. Szóbeli ismertetők, kiselőadások tartása. Tájékozódás a napi gazdasági helyzetben, különböző kézikönyvek, szaksajtó felhasználásával. Eltérő álláspontok felismerése, az eltérés okainak vizsgálata. Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása közgazdasági témakörökben. Az internet használata. Irányított viták, döntési szituációk elemzése. Közgazdaságtan Témakörök

Tartalmak A makrogazdaság alapfogalmai. A makrogazdaság szereplői. Makrogazdasági körforgás. A makrogazdaság számbavétele. A pénz a makroökonómiában. A pénz kialakulása, lényege.

A makroökonómia alapösszefüggései

A makrogazdaság piacai, az árupiac. A makroökonómiai árukereslet. A makrogazdaság A fogyasztás makroökonómiai szinten. árupiaca az A megtakarítás. egyensúlyi jövedelem A beruházás és hatása a makrogazdaság árukeresletére.

oldal 142 / 289

Fejlesztendő kompetenciák Matematikai kompetencia: a makrogazdaság teljesítményét mérő mutatók számítása, KSH adatok elemzése. Digitális kompetencia: a makrogazdaság számbavétele, mutatóinak alakulása – tájékozódás az internet segítségével. Szociális és állampolgári kompetencia: a makrogazdaság szereplői. Gazdasági nevelés: a pénz kialakulása, lényege. Matematikai kompetencia: fogyasztási, megtakarítási, beruházási, árupiaci keresleti függvények ábrázolása, elemzése, összefüggések vizsgálata.


Témakörök

Tartalmak

Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem. A beruházási tevékenység motivációja. A pénzkínálat. A váltó és bankjegy. A makrogazdaság A bankrendszer. pénzpiaca A pénzkereslet. A pénzpiac egyensúlya. A makroökonómiai kínálat. A munkapiac. A munkakínálat. Nominálbér, reálbér. A makrogazdaság A munkakereslet. egyensúlya A munkapiaci egyensúly. A makrokínálati függvény. A makrogazdaság egyensúlya. A munkanélküliség fajtái, okai. A munkapiac helyzete. Munkanélküliség és jövedelem.

Munkapiaci egyensúlytalanság munkanélküliség

-

Az infláció és fajtái. Az infláció okai. Keresleti infláció. Infláció és inflációs Költséginfláció. folyamatok A várakozások és az infláció.

Az állam feladatai. A makrofolyamatok Az adóztatás. befolyásolhatósága A kormányzati kiadások.

oldal 143 / 289

Fejlesztendő kompetenciák Digitális kompetencia: aktuális makroadatok felkutatása az interneten. Digitális kompetencia: ismerkedés a Magyar Nemzeti Bank honlapjával. Gazdasági nevelés: a pénz, a bankrendszer megismerése. Matematikai kompetencia: a munkakínálati és keresleti függvény ábrázolása, értelmezése. Digitális kompetencia: aktuális makroadatok keresése az interneten. Gazdasági nevelés: a nominálbér és reálbér összefüggései. Digitális kompetencia: munkanélküliséghez kapcsolódó adatok gyűjtése az interneten. Egészséges életmódra nevelés: a munkanélküliség egészségre gyakorolt hatásai. Európai azonosságtudategyetemes kultúra: uniós tagságunk hatása a munkapiacra. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: a munkanélküliség, a bizonytalanságkezelés képességének fejlesztése. Matematikai kompetencia: inflációhoz kapcsolódó számítások, elemzések. Digitális kompetencia: aktuális inflációs adatok keresése az interneten. Gazdasági nevelés: az infláció kockázatai. Szociális és állampolgári kompetencia: az állam feladatai, a költségvetési


Témakörök

Fejlesztendő kompetenciák politika elemei, lényege.

Tartalmak

Költségvetési politika. A nemzetközi fizetési mérleg fogalma. Matematikai kompetencia: A fizetési mérleg adatainak A valuta, deviza.

elemzése, árfolyammal kapcsolatos számítások. Digitális kompetencia: tájékozódás a fizetési mérleg adatairól az MNB, a külkereskedelmi mérleg adatairól a KSH honlapján. Gazdasági nevelés: valuta, deviza, árfolyamkockázat.

A nyitott makrogazdaság

A továbbhaladás feltételei Közgazdaságtan: A tanulók legyenek képesek a makrogazdaság különböző szereplőit jellemezni, a köztük zajló jövedelemáramlásokat felismerni. Ismerjék fel az SNA rendszer alapmutatóit. A tanulók tudják ismertetni az árupiaci keresletre ható tényezőket. A pénzpiac elemzése során tudják definiálni a pénzkínálat fogalmát, ismertetni a bankrendszer szerepét a pénzteremtés mechanizmusában, a pénzpiac egyensúlyának lényegét és a kamatláb szerepét e folyamatban. A munkanélküliség és infláció fogalmának és okainak ismeretén túl legyenek tisztában a magyar gazdaság munkapiaci helyzetével és árszínvonalának alakulásával. A tanulók legyenek képesek ismertetni az állam feladatait és a makrogazdasági folyamatokba való beavatkozás lehetőségeit, eszközeit. Lássák a költségvetési és a monetáris politika közti különbségeket, azok alkalmazhatóságát és hatásmechanizmusát. A tanulók tudják definiálni a nemzetközi fizetési mérleg, a külkereskedelmi mérleg fogalmát és a valutapiaci alapfogalmakat. „B” változat A közös tantárgyakon kívüli tantárgyak: Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése Az áruforgalom lebonyolítása Az összóraszám terhére lehetőség van a közgazdaságtan tantárgy beépítésére az „A” változatban ismertetett tartalommal.6 Belépő tevékenységformák Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése: Statisztikai elemzési módszerek megismerése, önálló alkalmazása Táblázatok, grafikonok készítésének, elemzésének elsajátítása. Viszonyszámok elemzésének megismerése. A költségek és az eredmény elemzési módszereinek bemutatása. A közgazdaságtan tantárgy tartalma nem képezi részét a szakmacsoport „kereskedelmi és marketing alapismeretek” érettségi vizsgatantárgyának középszinten. 6

oldal 144 / 289


Az áruforgalom lebonyolítása: Az értékesítés előkészítési teendőinek megismerése, elsajátítása. A vásárlási szempontok bemutatása. Az értékesítés folyamatának megismerése, az eladó személyzet elvárt magatartásmintáinak elsajátítása. A fogyasztói reklamációkkal kapcsolatos feladatok megismerése. A pénztárgépkezelés elsajátítása. Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése Fejlesztendő kompetenciák Statisztikai elemzési módszerek. Matematikai kompetencia: Tervfeladat-, tervteljesítési-, dinamikus statisztikai számítások A forgalom elemzése, viszonyszámok, megoszlási elvégzése, grafikonok tervezése viszonyszámok. készítése és elemzése. Táblázatok, grafikonok készítése és elemzése. Átlagkészlet, forgási sebesség, Matematikai kompetencia: készletvonzat számítása, értékelése. statisztikai számítások Áruforgalmi mérlegsor, a elvégzése, grafikonok leltáreredmény megállapítása. készítése és elemzése. Statisztikai táblázatok, elemzések Digitális kompetencia: az készítése a forgalom, a készletek, és a IST segítségével táblázatok A készletek beszerzés alakulásáról. készítése. elemzése Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: a készletek elemzése alapján a beszerzés tervezése. Gazdasági nevelés: a készletgazdálkodás hatása a vállalkozás eredményére. A költségek összetétele. Matematikai kompetencia: Az egyes költségnemek alakulásának viszonyszámok, vizsgálata viszonyszámokkal. mutatószámok kiszámítása, A költségek Az élőmunka hatékonyságának, indexszámítás. elemzése valamint a létszám- és bérgazdálkodás Kezdeményezőképesség és elemzéséhez, tervezéséhez használt vállalkozói kompetencia: mutatószámok. létszám- és bérgazdálkodás elemzése, tervezése. Az eredmény elemzéséhez, Matematikai kompetencia: tervezéséhez használt statisztikai statisztikai számítások mutatószámok. elvégzése. Az eredmény nagyságára, alakulására Kezdeményezőképesség és Az eredmény ható tényezők elemzése, értékelése. vállalkozói kompetencia: elemzése az eredmény elemzése, értékelése. Gazdasági nevelés: a rendelkezésre álló Témakörök

Tartalmak

oldal 145 / 289


Témakörök

Fejlesztendő kompetenciák munkaerő és ésszerű és felhasználása.

Tartalmak

eszközök takarékos

Az áruforgalom lebonyolítása Témakörök

Az értékesítés előkészítése

Tartalmak Az áru előkészítésének menete, szabályai. Az áru jellegének megfelelő kihelyezési módok, eszközök. Az árak feltüntetése, feliratok. A kiskereskedelmi egységekben betöltött munkakörök, az azokhoz kapcsolódó feladatok, a létszám nagyságát és összetételét meghatározó tényezők.

Az eladás megszervezése a vevők elvárásai alapján. A vevő döntési szempontjai a vásárlás során. A vásárlók befolyásolásának eszközei, a vásárlás alatti és a vásárlás utáni kereskedői magatartás elfogadott A vásárlási indítékok normái. megismerése

Értékesítési módok áttekintése. Az egyes értékesítési módok összehasonlítása, alkalmazási területei. Az értékesítési módok A vevő kiszolgálása az értékesítési alkalmazása módoktól függően.

oldal 146 / 289

Fejlesztendő kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: létszámgazdálkodás. Fogyasztóvédelem: a fogyasztókat megillető jogok, a fogyasztói érdekek védelmét biztosító jogszabályi előírások, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó előírások, a termékek biztonságosságára vonatkozó előírások. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: munkakörök megismerése – pályaorientáció. Anyanyelvi kommunikáció: vélemények kifejezése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: a vásárlók befolyásolása kreatív, innovatív módszerekkel. Fogyasztóvédelem: a fogyasztók befolyásolásának eszközei. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: a kereskedői magatartás normáinak megismerése – pályaorientáció. Anyanyelvi kommunikáció: a vevő kiszolgálása, tájékoztatása. Gazdasági nevelés: a különböző értékesítési módok alkalmazásának feltételei, eltérő költség és


Témakörök

Az folyamata

Tartalmak

A vevő fogadása, segítése tájékozódásban. Az áru bemutatása, ajánlása. Az áru átadása, csomagolása. értékesítés Fizetési módok.

Fogyasztói reklamációk intézése

a

Fogyasztói érdekvédelem törvényi háttere, képviseleti szervek. A fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme. A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme. A fogyasztók tájékoztatása. Vevő reklamációk intézése.

Pénztárgépek jelentősége, eszközök. Pénztárgépek kezelése. A pénztárgép kezelése

fajtái,

Fejlesztendő kompetenciák munkaerő-szükséglet vonzata. Anyanyelvi kommunikáció: a vevő fogadása, tájékoztatása, segítése. Kapcsolatteremtő készség. Fogyasztóvédelem: az áru átadására, csomagolására vonatkozó előírások betartása. Anyanyelvi kommunikáció: kapcsolatteremtés és konfliktusmegoldás a reklamáció során. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: az öntudatos fogyasztói magatartás elsajátítása. Fogyasztóvédelem: az itt felsorolt tartalmak mindegyike alkalmas a fogyasztóvédelmi ismeretek elmélyítésére. Digitális kompetencia: gépi nyugta, bankkártyával, hitelkártyával történő fizetés. Természettudományos kompetencia: a pénztárgépek megismerése, működtetése. Fogyasztóvédelem: az ellenérték elszámolásának szabályai.

A továbbhaladás feltételei Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése: A tanulók legyenek képesek a forgalom és a készletek elemzésére statisztikai módszerek használatával, táblázatok és grafikonok segítségével. A tanulók ismerjék a költségek összetételét. A tanulók tudják alkalmazni a munka hatékonyságának és a bérgazdálkodásnak az elemzéséhez szükséges mutatókat. A tanulók legyenek képesek elemezni az eredményt, és az eredményre ható tényezőket.

oldal 147 / 289


Az áruforgalom lebonyolítása: A tanulók ismerjék az áru előkészítésének, az árak feltüntetésének szabályait. A tanulók legyenek képesek felmérni a kereskedelmi egységben szükséges munkaerőlétszámot, ismertetni a munkakörökhöz kapcsolódó feladatokat. A tanulók ismerjék a vevők vásárlási indítékait, a vevőbefolyásolás eszközeit. A tanulók legyenek képesek bemutatni a helyes eladói magatartást az értékesítés folyamata alatt. A tanulók ismerjék a fogyasztói érdekvédelem törvényi hátterét, a képviseleti szerveket. A tanulók ismerjék a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelmére vonatkozó előírásokat. A tanulók legyenek képesek a fogyasztói reklamációkkal kapcsolatos feladatok ellátására. A tanulók ismerjék a pénztárgépek fajtáit. A tanulók legyenek képesek a pénztárgépek szakszerű kezelésére. A tantestület döntése:  Az „A” variáció a két tanítási nyelvű osztályban kerül bevezetésre a kereskedelemmarketing üzleti adminisztráció szakmacsoportban.  A „B” variáció a négy évfolyamos szakközépiskolai osztályban kerül bevezetésre a kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoportban. KIFUTÓ RENDSZERBEN SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORTRA 10. évfolyam Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat

72 óra 108 óra 180 óra

11. évfolyam Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat


12. évfolyam Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat


VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK 9-12. évfolyam Célok és feladatok

oldal 148 / 289


A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatásának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra. A vendéglátás és az idegenforgalom sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a szakmák sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket irántuk, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a szakterületen dolgozók tevékenységét, távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. A tananyag meghatározza az idegenforgalom, a turizmus, a vendéglátás fogalmait, bemutatja a tevékenységét, területeit és jellemzőit, szerepét, kapcsolódásait a társadalmi élettel, a különböző gazdasági ágakkal, ismerteti a szállodák tevékenységét, munkafolyamatait, kapcsolódásuk rendszerét, a szállodai üzem- és munkaszervezést, a marketing feladatait, eszközeit, szerepét és helyét a gazdálkodó szervezet működésében, ismereteket nyújt a piac lényegéről, szereplőiről, főbb motivációiról, a marketing etikai és jogi kérdéseiről, valamint a tudatos vásárlói magatartásról. A Gazdasági környezetünk oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések iránti orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. Az ismeretkör oktatásának célja, hogy kialakuljon a tudatos vásárlói szemléletmód kialakítása, csökkenjen a tanulók fogyasztói kiszolgáltatottsága. Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, az ismeretelemző, -értékelő, szintetizáló, fogalomalkotó, általánosító gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás, a gondolkodás, a problémamegoldó képesség. A szóbeli és írásos kommunikációban használják helyesen a nyelvet, értsék a tevékenységükkel kapcsolatos alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szókincsüket, használják a helyzetnek és a célnak megfelelően a kommunikáció egyéb eszközeit is. Folyamatosan tökéletesedjék a munkatársakkal való együttműködésük, empatikus képességük, a kreativitásuk, felelősségérzetük, kötelességtudatuk, ismerjék el a mások teljesítményét, munkájának eredményeit, alakuljon ki a vendég tisztelete, megbecsülése. oldal 149 / 289


A tanulók váljanak képessé a különböző ismeretforrások használatára, az információk helyes értelmezésére, az ismeretek alkalmazására. A tevékenység során szokják meg az önálló tanulást, az önművelést, az önálló és produktív feladatmegoldást, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Alakuljon ki, fejlődjön a szépérzékük, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, Tanulásuk legyen átgondolt, célszerű és eredményes, írásos munkáikban törekedjenek az igényes külalakra, mindennapi viselkedésük, megjelenésük is tükrözze választott hivatásuk követelményeit. A tevékenység végzése során erősödjék bennük a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődés. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A tanulók lássák meg a munka, a szakmai tevékenységek mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Mindennapi életükben, iskolai tevékenységeik és leendő munkájuk során alkalmazzák az elméletben tanult ismereteiket, hasznosítsák megszerzett készségeiket, képességeiket. Gazdasági környezetünk: Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsa a javakat. A tanulók tudják élőszóban bemutatni a gazdasági élet szereplőit és kapcsolataikat, az állam feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait. Ismertessék a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, a háztartás pénzgazdálkodását. Példákon keresztül mutassák be a háztartás bevételeinek és kiadásainak számítását, tudják megkülönböztetni a háztartás munkavállalói és jövedelem-felhasználó kapcsolatrendszerét. Tudják jellemezni a vállalkozások és a többi gazdasági szereplő kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti vállalkozást és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, az egyes vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. Megszerzett ismereteik alapján rendszerezzék a legfontosabb pénzügyi fogalmakat. A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, a legfontosabb munkavállalói jogokat és kötelezettségeket. Példákon keresztül mutassák be a költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalmakat és kapcsolatukat az eredménnyel. A tanulók legyenek képesek a külkereskedelemhez kapcsolódó jelenségek és fogalmak felismerésére, az export és az import pontos értelmezésére. A tanulók legyenek tisztában a fogyasztáshoz kapcsolódó jogaikkal és kötelezettségeikkel, és ennek tudatában válasszanak, vásárolják meg a termékeket és vegyék igénybe a szolgáltatásokat. A fejlesztendő kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció A szaknyelv alkalmazása Szakmai szöveg megértése A tanuló legyen képes a hallott és olvasott szakmai szöveg megértésére. Tudja, hogy bizonyos fogalmak eltérő jelentéssel bírnak, legyen képes e különböző jelentéseket értelmezni. Fogalmak azonosítása, helyes használata oldal 150 / 289


A tanuló legyen képes a fontosabb fogalmakat meghatározás alapján felismerni, az egy témához kapcsolható fogalmakat kiválasztani, rendszerezni, használni. Legyen képes a szakmai fogalmakat meghatározni, a szakmai szókincset megfelelő módon használni. Kommunikáció szakmai nyelven szóban és írásban A tanuló legyen képes szakmai nyelvezetű mondanivalóját közérthetően megfogalmazni. Legyen képes kapcsolatot teremteni és fenntartani, a kapcsolatkialakításban kezdeményező lenni. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló ismerje és legyen képes az idegen nyelvű szakkifejezések használatára és alkalmazására. Matematikai kompetencia A problémaközpontú gondolkodás A probléma felismerése A tanuló legyen képes a figyelem összpontosítására, a feladat helyes értelmezésére. Legyen képes az ismeretanyagból a megoldandó probléma kiemelésére, az esettanulmányokban, példákban ismerje fel a tanult szakmai problémát. Legyen képes esettanulmányokban és példaesetekben az igények és elvárások megfogalmazására. A problémamegoldás keresése A tanuló legyen képes az ok-okozati összefüggések felismerésére, tudja felsorolni a megoldási lépéseket. Legyen képes a megoldások információszükségleteinek meghatározására, a megfogalmazott problémát tudja többféleképpen megoldani, a változatokat értelmezni. A tanuló legyen képes különböző megoldások összevetésére, az előnyök és hátrányok megállapítására. Adatokból tudjon táblázatokat, ábrákat, grafikonokat készíteni, legyen képes az ábrákból, grafikonokból adatok felismerésére és egyszerűbb értelmezésére. Legyen képes a konkrét példákból az általános következtetés megfogalmazására. Az általános következtetés alapján pedig tudjon konkrét példákat felsorolni. Legyen képes a tények és törvényszerűségek közötti összefüggések felismerésére. A problémamegoldás értékelése A tanuló legyen kreatív, ötletgazdag, rendelkezzen tervezési képességgel. A várható eredményeket tudja megbecsülni, a kapott értékeket elemezni. Legyen képes a hibaelhárításra problémamegoldással. Az ismeretanyag differenciálása Lényegkiemelés A tanuló legyen képes az ismeretanyag legfontosabb elemeit bemutatni, a bemutatás terjedelmi (idő) korlátainak betartása mellett. Legyen képes a kritikus gondolkodásra, a lényeges és a kevésbé lényeges szempontok megkülönböztetésére.

oldal 151 / 289


Tudja az információkat szakmailag meghatározott szempontok alapján szétválogatni, legyen képes a megfigyelési szempontok kiválasztására. Különbségek és azonosságok felismerése A tanuló legyen képes a dolgok közös és eltérő tulajdonságainak megállapítására, felsorolására, tudja a hatásokat és a kölcsönhatásokat felismerni, bemutatni. Legyen képes a tulajdonságokat értékelni különböző szempontok szerint. Az elvonatkoztatás képessége A tanuló rendelkezzen - egy vizsgálat szempontjából - a fontos összefüggéseket mutató elemek felismerésének képességével, ki tudja választani a vizsgálat szempontjából nem fontos elemeket és összefüggéseket. Tudjon eseménysorokat, technológiai folyamatokat bemutatni, rendelkezzen a rendszerben való gondolkodással, rendszerező képességgel egy rendszeren belül legyen képes az alrendszerek, folyamatok értelmezésére. Természettudományos kompetencia Környezettudatosság A tanulók legyenek tisztában a nyersanyagok és az alapanyagok természeti erőforrásaival, eredetével, a szállítási tényezőkkel, a termelés során keletkező kibocsátások kezelésével és az újrahasznosítás lehetőségeivel. Digitális kompetenciák Internet használata Megadott szempontok alapján a tanuló tudjon az internetről információkat gyűjteni adott forrásból, és tudja az információkat saját korábbi ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni, indokolni. Legyen képes a forrás szerzőjének szándékára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni, és azokat a forrás és saját ismeretei alapján indokolni. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése A tanuló legyen képes másodlagos és elsődleges források tartalmi összehasonlítására, az egyezések és eltérések megállapítására. Legyen képes bemutatni, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete. Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése A tanuló legyen képes képi források leírására, a képi forrásból merített információkat saját ismereteivel való összevetésre, az eltérések megfogalmazására és indokolására. Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból Tudjon statisztikai táblázatok, diagramok, grafikonok, kronológiák, sematikus ábrák tartalmára vonatkozó állításokat megfogalmazni, következtetéseket levonni, egyszerű, rövid kifejtést igénylő kérdésekre válaszolni. Legyen képes statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok, sematikus ábrák, magyarázó ábrák alapján szöveges elemzést készíteni. A tények és feltételezések megkülönböztetése oldal 152 / 289


A tanuló legyen képes tényekre és feltételezésekre példát hozni megadott szempontok alapján egyszerűbb ismeretterjesztő szövegekből. Legyen képes ismeretterjesztő szövegekben megjelenő tények és feltételezések önálló megkülönböztetésére, tudja indokolni állításait. Szövegszerkesztés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot, tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit. Tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat. Részletes feladatleírás alapján legyen képes a hétköznapi életben előforduló szöveges dokumentum előállítására. Ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, ...) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni, tudja dokumentumait esztétikus formára hozni. Tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra. Tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni. Táblázatkezelés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot, tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit. Legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni. Legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni, tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni. Tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni. Információs hálózati szolgáltatások Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal. Tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni. Tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni, tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni. Tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni. Prezentáció (bemutató) és grafika A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentáció-készítő programot. Tudja használni a rajzoló, valamint prezentáció-készítő program lehetőségeit. Tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni, tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani. Grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni, képekből, szövegekből tudjon bemutató anyagokat létrehozni. A hatékony, önálló tanulás Gyakorlati tevékenységek végzése Munkavégzés A tanuló legyen képes feladatait önállóan végezni, ellátni munkáját szorgalmasan, precízen, felelősségtudattal, megbízhatóan, körültekintéssel, elővigyázatosan végezze. Képes legyen munkafolyamatokat megszervezni, hibáit felismerni és javítani, rendelkezzen helyzetfelismeréssel, áttekintő képességgel. Legyen képes az új ötletek, megoldások kipróbálására. Ismerje a munka- és egészségvédelmi előírásokat. oldal 153 / 289


Szociális és állampolgári kompetencia Gyakorlati tevékenységek végzése Munkavégzés Rendelkezzen önmagára és egészségére vonatkozó ismeretekkel, ismerje meg az életvitel fontosságát. A tanuló ismerje a demokrácia és az állampolgárság fogalmát. Ismerje az állampolgári jogokat és legyen képes a gyakorlatban alkalmazni. Eltérő nemzetek és kultúrák iránt érdeklődést, elfogadást és megértést tanúsítson. Emberek közötti kapcsolatokat ápoljon, segítse a társadalmi és szociális együttműködést, tanúsítson érdeklődést a körülötte élők helyzete iránt. Legyen képes kommunikálni különböző nézőpontokkal rendelkezőkkel, ismerje és alkalmazza a különböző kommunikációs technikákat és normákat. Legyen tájékozott a gazdasági, politikai és társadalmi élet főbb kérdéseiben. Tartsa tiszteletben az emberi jogokat, vegyen részt állampolgári tevékenységekben, tisztelje mások értékeit. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Gyakorlati tevékenységek végzése Munkavégzés A tanuló legyen képes környezetében tájékozódni, a körülötte zajló gazdasági folyamatokat felismerni, az összefüggéseket megismerni. Igazodjon el a pénz világában, ismerje meg a vállalkozások feltételeit és azok irányításának feladatait. Rendelkezzen belső motivációval céljai elérése érdekében. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Gyakorlati tevékenységek végzése Munkavégzés A tanuló tudja kifejezni gondolatait, elképzeléseit a művészi kifejezés eszközeivel is, ismerje a főbb művészeti alkotásokat, tudja értelmezni és elemezni azokat. Gyakorlati tevékenysége során jellemezze nyitottság, fogékonyság, érdeklődés és kreativitás. Törekedjen a munkavégzés esztétikájának megteremtésére. Énkép, önismeret A tanuló legyen képes reális képet alkotni önmagáról, negatív és pozitív tulajdonságairól és megítélni személyiségét. A társadalom által elfogadott normák megismerésén túl legyen képes azokat magatartásával is közvetíteni. Tudja képességeit és kompetenciáit társaihoz mérten értékelni. Legyen képes az önállóságra, önkontrollra és önmagáért vállaljon felelősséget. Hon- és népismeret A tanuló ismerje meg hazája és népe kultúráját, hagyományait és örökségét. A tanuló legyen képes ápolni ezen értékeket. Ismerje meg környezete emberalkotta értékeit. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra

oldal 154 / 289


A tanuló legyen nyitott a körülötte élők kultúrájának megismerése és elfogadása iránt. Mutasson érzékenységet a nemzetközi problémák megoldására. Vegyen részt nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló ismerje az állampolgárság és a demokrácia fogalmát és működésének mechanizmusát. Sajátítsa el az aktív állampolgársággal járó feladatok ellátását, ezirányú szervezetekben való együttműködő részvétellel. Gyakorolja a társadalmi együttélés szabályait, az erőszakmentességet, az emberi jogok és a demokrácia tiszteletét. Gazdasági nevelés A tanuló ismerje a gazdasági fogalmakat és összefüggéseket. Legyen képes a pénzügyi kifejezések értelmezésére. Ismerje meg a tudatos fogyasztói döntéshozatal jelentőségét és hasznosságát, a javakkal való gazdálkodást. Legyen képes a gazdálkodást megvalósítani, eligazodni a marketing-hatások között. Tudjon a pénzzel bánni, legyen nyitott a valódi értéket teremtő munka iránt. Környezettudatosságra nevelés A tanuló ismerje meg és értse a környezettudatosság fontosságát a mindennapi és a szakmai életben. Ismerje fel az emberi tevékenységek környezetet romboló hatásait és legyen képes tenni ellenük. Szerezzen ismereteket arról, hogy munkavégzése során milyen módon csökkentheti a környezeti ártalmakat. A fenntartható fejlődés érdekében tartsa szem előtt a környezeti felelősségét és a környezeti értékek védelmét. A tanulás tanítása A tanuló fokozatos önállóságra legyen képes a tanulás szervezésében, a kedvező környezet kialakításában. A tanuló sajátítsa el a tanulás eredményes technikáit. Tudjon önállóan, irányítás nélkül adott témakört eredményesen feldolgozni, megtanulni. Legyen képes – az iskolán kívül is - a mindennapi életben ismereteket szerezni, gondolkodási tevékenységeket végezni. Tudja elképzeléseit indokolni és a gyakorlatban kipróbálni, alkalmazni. Legyen képes a tanulási folyamatban az informatikai eszközök használatára. Testi és lelki egészség A tanuló ismerje meg az egészséges életmód alapelveit, alkalmazza azokat a mindennapi és a szakmai élet területein. Tudjon helyes életvitelt megvalósítani, ezirányú konfliktusokat, veszélyhelyzeteket kezelni. A közlekedés, veszélyes anyagok kezelése, betegségek és rossz szokások negatív következményeit és ezek megelőzését ismerje meg. Ehhez a pedagógusok is mutassanak követendő, jó példát. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A tanuló ismerje meg a pályaválasztáshoz szükséges információkat, azok lehetséges forrásait. Legyen tisztában képességeivel és lehetőségeivel. Legyen képes a tevékenységek során rugalmasságra, együttműködésre és a bizonytalanság kezelésére. Alakuljon ki a vállalkozással, gazdálkodással, fogyasztással és munkával kapcsolatos pozitív hozzáállás.

oldal 155 / 289


Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés és ellenőrzés az elsajátítási folyamat egészét magába foglalja. Ennek értelmében az értékelés kiterjed a tanuló tudására (ismereteire és képességeire), valamint a tanári módszerekre (didaktikai, metodikai eljárások és módok) egyaránt. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet. A tanuló előrehaladása szempontjából a következő értékelési események tervezhetők:  Folyamatos számonkérés szóban, írásban és önálló feladatok alapján a tanítási órákon ellenőrzés céljából.  Évközi dolgozatok megírása meghatározott szempontok alapján.  Tematikus, témazáró feladatsorok, amelyek átfogó ismeretekre és képességekre irányulnak, a minősítés és a tanári folyamat kontrollja céljából.  Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.  Belső és külső vizsgák, amelyek az adott tananyag súlyponti szempontjait és követelményrendszerét mérik, az ellenőrzés, a minősítés és a tanítási kontroll céljából.

10. évfolyam Évi óraszám: 72 óra Belépő tevékenységformák Gazdasági környezetünk: A mindennapi gazdasági kultúra szóbeli és írásbeli kommunikációja alapjainak elsajátítása, az egyszerűbb fogalmak és kifejezések pontos használata az ismeretek és tapasztalatok megfogalmazásában. A vállalkozási készségek és képességek megismerése, fejlesztése (kockázatvállalás, felelősségvállalás, önállóság, együttműködés képessége, vitakészség). Gazdasági környezetünk Témakörök

Tartalmak A vásárlók könyve. A tudatos A szavatosság és a jótállás. fogyasztói A fogyasztói panaszok intézésének magatartás módjai. A vállalkozás fogalma. Az üzleti vállalkozás és a nonprofit szervezetek elhatárolása. A vállalkozások csoportosítása. vállalkozás alapításának, A vállalkozások A működésének és megszűnésének jogi keretei. Az egyéni vállalkozások működésének kérdései, kapcsolatuk

oldal 156 / 289

Fejlesztendő kompetenciák anyanyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, énkép, önismeret, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, a tanulás tanítása, testi és lelki egészség,


más vállalkozással. Fogyasztóvédelem az Európai Unióban. Termékfelelősség Termékfelelősség kérdései.

Pénzügyi ismeretek

Az árucsere és a pénz fogalma. Bankszámlapénz és pénzhelyettesítők. A pénzintézetek feladatai. A valuta, a deviza és a vám fogalma.

A munkavállaló fogalma. A munkaviszony, a munkaszerződés. A munkáltató és a munkavállaló A gazdálkodás jogai és kötelezettségei. személyi feltételei

felkészülés a felnőtt lét szerepeire anyanyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, hatékony, önálló tanulás, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, gazdasági nevelés, a tanulás tanítása, felkészülés a felnőtt lét szerepeire anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, énkép, önismeret, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt lét szerepeire anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, gazdasági nevelés, felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Az árbevétel fogalma és fajtái. A tevékenység A ráfordítás és a költség fogalma és fajtái. eredményének számbavétele a A fedezet fogalma és a fedezeti vállalkozás összeg meghatározása. szintjén Az eredmény fogalma, meghatározása. Külkereskedelem, export, import. anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, digitális kompetencia, hatékony, önálló Külgazdasági tanulás, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, európai kapcsolatok azonosságtudat, gazdasági nevelés, a tanulás tanítása, felkészülés a felnőtt lét szerepeire A továbbhaladás feltételei

Gazdasági környezetünk: A tanulók legyenek képesek jellemezni a vállalkozások és a gazdasági szereplők kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti vállalkozást és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, az egyes vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. Ismerjék a vásárlók könyvének használatát, az abba történő bejegyzések elintézésének szabályait. Ismerjék a szavatosság és jótállás adta lehetőségeket, és a fogyasztói reklamációk intézésének módját. A tanulók ismerjék az egyes termékcsoportokhoz kapcsolódó

oldal 157 / 289


felelősséget. A tanulók ismerjék és használják a legfontosabb gazdasági és pénzügyi fogalmakat. A tanulók értsék meg a munkaviszony és a munkaszerződés fogalmának tartalmát, legyenek képesek áttekinteni a munkavállalói és munkáltatói jogokat és kötelezettségeket. A tanulók ismerjék a bevétel, a ráfordítás, a költség és a fedezet fogalmát, kapcsolatukat az eredménnyel, tudják a fedezeti összeget meghatározni. A tanulók legyenek képesek a külkereskedelemhez kapcsolódó jelenségek és fogalmak felismerésére, az export és az import pontos értelmezésére. Ismerjék a vásárlók könyvének használatát, az abba történő bejegyzések elintézésének szabályait. Ismerjék a szavatosság és jótállás adta lehetőségeket, és a fogyasztói reklamációk intézésnek módját. A tanulók ismerjék az egyes termékcsoportokhoz kapcsolódó szolgáltatói felelősséget. 11. évfolyam Évi óraszám: 216 óra Belépő tevékenységformák A tanulók személyes utazási, vásárlási, vendégfogadással kapcsolatos tapasztalatainak, élményeinek, ismereteinek közös feldolgozása, rendszerezése, összefüggések megvilágítása. Szakmai folyóiratok, szakcikkek, turisztikai és reklámkiadványok, utazási irodai anyagok gyűjtése, elemzése, szakmai, ismeretterjesztő, reklámfilmek megtekintése, elemzése, értékelése. A vendéglátás és a turizmus hazai történetének feldolgozása a tanulók önálló gyűjtőmunkájával. Korábbi földrajzi ismeretek felhasználása, azok turisztikai, idegenforgalmi oldalról történő megközelítése. A tananyagot kiegészítő információk megszerzése az internetről. Az így szerzett információk alapján a tanulók tudják értelmezni a szállodák, szálláshelyek minőségi kategóriái közötti különbségeket. A környezetvédelem szempontjából értékeljék a szálloda tevékenységét, ismerkedjenek meg a fenntarthatóság gyakorlati lehetőségeivel a szállodában. Szituációs játékok a szakmai magatartás szabályainak felismerésére, a vendég és vendégfogadó kapcsolatára, az egymás iránti kötelezettségek és elvárások felderítésére. A turizmus kínálati tényezőinek és a turisták igényeinek összevetése. Műszaki dokumentációk, szállodai prospektusok, bemutatóanyagok segítségével a szállodai épület külső megjelenési formáinak, a belső terek kialakításának, a vendégszobák felszerelésének elemzése. Könyvtári ismerethordozók használata. Piackutatási tevékenység lebonyolítása (kérdőívszerkesztés, címlista kezelése, kérdőívek begyűjtése, feldolgozása). Termékek elhelyezése az életgörbén, termékfejlesztési technikák elemzése. Ötletbörze megvalósítása, csomagolástervezés, marketingfunkciók felismerése. Célpiaci szegmensek kiválasztása, elérése. A tanulók ismerjék meg a vásárlás során alkalmazandó etikai szabályokat, a fogyasztóvédelemmel foglalkozó szervezeteket és tevékenységüket. Vendéglátó és turizmusismeretek Témakörök Tartalmak Fejlesztendő kompetenciák A vendéglátás A vendéglátás történeti kialakulása, anyanyelvi kommunikáció, digitális oldal 158 / 289


alapjai

A vendéglátás tevékenységi körei

A vendéglátás üzlethálózata

A turizmus alapjai

A turizmus tevékenysége, formái

fejlődésének hazai szakaszai. A vendéglátás fogalma, feladata. A vendéglátás helye a nemzetgazdaságban, gazdasági és társadalmi jelentősége. Az árubeszerzés, a raktározás, a termelés, az értékesítés és a szolgáltatás fogalmai meghatározása, folyamata, módjai. Az élelmiszer-romlás és fertőzés megelőzése. A vendéglátás és a környezetvédelem összefüggései. A vendéglátás tárgyi és személyi feltételei. A vendéglátás dolgozóival szemben támasztott követelmények. A vendéglátó üzletek csoportosítása szakjelleg és minőség szerint. Üzletkörök és típusok jellemzői. A vendéglátó üzletek kategorizálása. A turizmus fogalma. A turizmus kialakulásának főbb történeti szakaszai és azok jellegzetességei. A turizmus helye a nemzetgazdaságban, gazdasági és társadalmi jelentősége. Az aktív és passzív turizmus fogalma, tevékenysége, feltételrendszere. A turizmus formái, jellemzői, sajátosságai. A turisztikai hírverés módszerei. Az aktív és passzív turizmushoz kapcsolódó programok tervezése. A környezetvédelem fogalma, fontossága. A környezetvédelem területei. A turizmushoz kapcsolódó természetföldrajzi tényezők. A turizmus és a környezetvédelem összefüggései.

kompetencia, hatékony, önálló tanulás, esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség, hon- és népismeret, európai azonosságtudat anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, énkép, önismeret, gazdasági nevelés, a tanulás tanítása, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőttlét szerepeire

anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, digitális kompetencia, gazdasági nevelés,

anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, gazdasági nevelés,

anyanyelvi kommunikáció, hatékony, önálló tanulás, hon- és népismeret, európai azonosságtudat,

anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia, A turizmus és a környezet esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség, honés összefüggései népismeret, európai azonosságtudat, környezettudatosságra nevelés, A vendéglátás és A vendéglátás és turizmus fogalmi anyanyelvi kommunikáció, a turizmus összefüggései, kapcsolódási matematikai kompetencia, oldal 159 / 289


kapcsolata

pontjaik. A turisztikai fogadóképesség fogalma. A fogadóképesség összefüggései a vendéglátással. A turizmus szervezeti felépítése. Az ágazatot irányító szervezetek. Szakmai és érdek-képviseleti szervezetek. turizmust lebonyolító A turizmus, mint A szervezetek, azok jellemzői és tevékenység feltételrendszere működési feltételei. szervezeti A szervezetek közötti struktúrája kapcsolatrendszer. A turizmus tárgyi és személyi feltételei. A turizmus dolgozóival szemben támasztott követelmények. Szállodai ismeretek Témakörök Tartalmak A szálláshelyek fogalmi meghatározása, csoportosítása. A szálláshelyek, szállodák kínálati elemei, minőségi kategóriái. Szálláshelyek, szállodák Fenntartható fogyasztás a szálláshelyeken. A szálláshelyek társadalmi felelősségvállalása. A szálláshelyek telepítésének szempontjai. A szálláshelyek működésének tárgyi feltételei. A szállodai épület külső megjelenése. A szálloda A szálloda helyiségei és működésének berendezései. tárgyi feltételei A vendégszoba kialakításának jellemzői, berendezése, felszerelése. Kockázati tényezők a szálláshelyek létesítésénél. Fogyasztóbarát gyakorlatok. A szállodai tevékenység struktúrája. A szálloda A szálloda szervezeti felépítése. működésének Szállodai munkaerő-gazdálkodás. személyi

oldal 160 / 289

hatékony, önálló tanulás,

anyanyelvi kommunikáció, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, énkép, önismeret, európai azonosságtudat,

Fejlesztendő kompetenciák anyanyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, környezettudatosságra nevelés, gazdasági nevelés

anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség, környezettudatosságra nevelés

anyanyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia,


feltételei

A szállodai munkakörök és az azokhoz kapcsolódó feladatok. A szállodai menedzsment feladatai, felelőssége. Földszinti munkakörök, a Front Office fogalma, feladatai. Emeleti munkafolyamatok és munkakörök. Ellátási, vendéglátó tevékenységek (reggeliztetés, főétkezés, egyéb étkezés) és munkakörök. Egyéb szolgáltatási tevékenységek és munkakörök. Kiegészítő munkafolyamatok és munkakörök. A szállodai dolgozókkal szemben támasztott követelmények.


A marketing fogalma, fejlődése

A piac, a piaci környezet elemzése

A fogyasztói magatartás

Tartalmak A marketing fogalma és alkalmazási területei. A marketing fejlődése, történetének áttekintése. A marketingmix fogalma és elemei. A marketing folyamata. A piac fogalma és kategóriái. A piac szerkezete. A piac méretének mutatószámai. A piac szereplői, piactípusok, piaci formák. A vállalat mikroés makrokörnyezete. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők. A Maslow-féle szükségleti piramis A vásárlói döntéseket befolyásoló tényezők. A vásárlási magatartás típusai. Személyiség-, utasés vendégtípusok. Szervezeti vásárlói magatartás. A szervezetek beszerzési döntéseinek folyamata. A vásárlás és az etika kapcsolatai. Fogyasztóvédelmi hatóságok,

oldal 161 / 289

kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, énkép, önismeret, felkészülés a felnőttlét szerepeire

Fejlesztendő kompetenciák anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, testi és lelki egészség anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, énkép, önismeret, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, felkészülés a felnőttlét szerepeire anyanyelvi kommunikáció, énkép, önismeret, európai azonosságtudat, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőttlét szerepeire


Piacszegmentálás, a célpiacok kiválasztása

A marketing információs rendszere

A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei

Termékpolitika, termékfejlesztés

egyéb hatóságok és civil szervezetek. Piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása. A célpiaci marketing lényege és kialakulása. Differenciálatlan és differenciált marketing. A termék pozicionálása. A marketing információszükséglete. Az információs rendszer funkciói. Az MIR belső rendszere, működése. A piackutatás fogalma, területei. Szekunder és primer piackutatás. A piackutatás funkciói, folyamata. A kutatás alanyainak kiválasztása. A kérdőívszerkesztés szabályai. A piackutatáshoz szükséges információk beszerzése. A piackutatás módszerei. A piackutatás eredményeinek értékelése (piackutatási jelentés, konkurenciaanalízis). A termék fogalma, osztályozása. A termék piaci életgörbéje és az egyes szakaszok jellemzői. Termékfejlesztés, termékszerkezet. Új termék kialakításának, piaci bevezetésének folyamata. Termékfejlesztéshez kapcsolódó jellemzők (design, csomagolás, márka).

Az ár fogalma és szerepe, az árképzési elvek. A fedezeti pont értelmezése. Az árpolitika lényege, céljai. Az árképzés marketing szemléletű értelmezése. Árstratégia az életgörbe Árpolitika, szakaszaiban. árstratégia A fogyasztói árelfogadást és árérzékenységet befolyásoló tényezők. Az árak jogi szabályozásának alapelvei. Árdifferenciálás. Értékesítéspolitika, Az értékesítési csatornák fajtái,

oldal 162 / 289

anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés anyanyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, gazdasági nevelés

anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség, gazdasági nevelés

anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség, honés népismeret, európai azonosságtudat, gazdasági nevelés anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, gazdasági nevelés

anyanyelvi

kommunikáció,


értékesítési csatornák kiválasztása

jellemzésük. kezdeményezőképesség és A kereskedelem helye és szerepe a vállalkozói kompetencia, piacgazdaságban. gazdasági nevelés Az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkciói. A marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggés. A franchise.

A továbbhaladás feltételei Vendéglátó és turizmus ismeretek: A tanulók mutassák be a vendéglátás kialakulásának történetét, a különböző történelmi korokhoz kapcsolódó hagyományait, a mai vendéglátás jellegzetességeit és helyzetét, a hazai vendéglátás jellemző üzlettípusait, a fejlődés tendenciáit, a turizmus szervezeti struktúráját, irányítási rendszerét, vállalkozási formáit, azok jellemzőit, a turisztikai tevékenységet folytató vállalkozó feladatait és felelősségét. Érvekkel tudják bizonyítani a hazai turizmus, a vendéglátás nemzetgazdasági jelentőségét, társadalmi fontosságát. Példákban tudjanak érvekkel alátámasztott véleményt mondani a vendéglátásban dolgozók emberi és szakmai alkalmasságáról, a tárgyi feltételek megfelelőségéről. Ismerjék az élelmiszer romlás és fertőzés megelőzésének alapelveit. Határozzák meg egy adott vendéglátóüzlet profilját, adják meg az üzlet minőségi kategóriáját. Helyesen alkalmazzák a tanult fogalmakat, kategóriákat gyakorlatból vett példák elemzése, megítélése alapján. A magatartások, tevékenységek megítélésében, a véleményalkotásban mutatkozzék meg hivatástudatuk, emberszeretetük, a környezet és a természet védelme iránti elkötelezettségük. A tanulók mutassák be a vendéglátás és a turizmus kapcsolatát, az egyes tevékenységek szerves kapcsolatát, ennek hatását a piaci lehetőségekre, a turizmus és a vendéglátás résztvevőit, a turizmust lebonyolító szervezetek és működésük feltételrendszerét. Határozzák meg egy leírással meghatározott terület, körzet turisztikai fogadóképességét. Ismerjék a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, tudjanak hozzáférni a tevékenység folytatásához kapcsolódó előírások forrásaihoz. Szállodai ismeretek: A tanulók pontosan határozzák meg a szálláshely, szálloda fogalmát, ismertessék a szálloda tárgyi működési feltételeit, a szálloda műszaki berendezéseit, a szállodai épület előnyös külső megjelenésének és belső tagolódásának jellemzőit, a különböző helyiségek funkcionális kapcsolódását. Leírásuk alapján pontosan kategorizáljanak különböző szálláshelyeket. Rendeljék össze a szállodai munkaköröket a tevékenység struktúrájával. Értsék a munkaerő-gazdálkodás és a jövedelmezőség összefüggését, alkossanak konkrét helyzetekben véleményt a munkaerő változásának hatásáról. Leírás alapján ismerjék fel, nevezzék meg a vezetői munkaköröket, rendeljék hozzá a feladatés felelősségi köröket, a vezetés különböző szintjeinek funkcionális tagozódását, a tevékenységi területeket, az ezekhez kapcsolódó döntési szinteket. Legyenek képesek vitás kérdésekben határon átnyúló ügyekben intézkedni. Lássák át a szállodás és vendéglátó-tevékenység összefüggéseit, a vendég ellátásával kapcsolatos munkafolyamatokat, pontosan ismertessék a reggeliztetés, főétkeztetés, egyéb étkeztetés feladatait, a szobaszerviz és más szállodai szolgáltatások funkcióját, a földszinti és az emeleti feladatokat. Ismerjék meg a fenntartható fogyasztás kívánalmait a szállodákra vonatkozóan és tudjanak ismertetni fogyasztóbarát gyakorlati megoldásokat. oldal 163 / 289


A tantárgyi tevékenységükben feleljenek meg az alapvető magatartási szabályoknak és viselkedési normáknak, valamint a kommunikációs szabályoknak. Marketing: A tanulók mutassák be a marketing történetét, szerepét a piacgazdaságban. Alkossanak véleményt a marketing magyarországi helyzetéről és változásairól, elemezzék szerkezetét, határozzák meg a piaci szereplőket és piactípusokat. A marketingmix elemeinek ismerete alapján megalapozottan alkossanak véleményt konkrét termékfejlesztési, árképzési, értékesítési helyzetekről, eljárásokról, műveletekről. Pontosan határozzák meg a piacszegmentáció fogalmát, konkrét feladatokhoz helyesen válasszanak marketingeszközöket. Készítsenek és társaik környezetében alkalmazzanak egyszerű piackutató eszközöket, kérdőívet, elemezzék egy adott közeg fogyasztói magatartását. Ismerjék a személyiségtípusokat, az utastípusokat és a vendégtípusokat a vendéglátás, a turizmus és a szállodaipar területén. Ismerjék a vásárlás közben alkalmazandó etikai szabályokat, valamint a fogyasztóvédelem szervezeteit. 12. évfolyam Évi óraszám: 192 óra Belépő tevékenységformák Kiselőadások a vendéglátás üzlethálózatáról, a vendéglátó üzlettípusok jellemző kínálatáról, egy-egy vendéglátó üzlettípusról, azok jellemző megjelenési stílusjegyeiről. Egy adott fogadó országba irányuló utazás megtervezése, figyelembe véve a közösen meghatározott feltételeket, építve a korábban más tantárgyakban tanult ismeretekre, kitérve a biztosítással ellensúlyozható kockázatokra. Kutatómunka a környezetvédelem és a fenntarthatóság a vendéglátás és a turizmus témakörében. Internet használatával állítsanak össze turisztikai kínálati elemeket, utazási ajánlatokat, térképezzék fel a magyarországi szálláshelyeket. Szituációs játékok segítségével ismerkedés a szállodai üzemeltetés különböző munkaköreivel. Viselkedési normák és szabályok gyakoroltatása, eladásösztönzés, személyes eladás, kapcsolatszervezés módszereinek gyakorlása szerepjátszás formájában. Újsághirdetés megfogalmazása, szórólapok, plakátok tervezése. Reklámok részletes elemzése tartalmi és a reklámtörvények szempontjából. Marketingfolyamatok tervezése, vizsgálata (márkázás, vállalati arculat, komplex reklámterv elkészítése, hatásvizsgálat). Vendéglátó és turizmusismeretek Témakörök Tartalmak A turisztikai piac fogalma és jellemzői. A turisztikai kereslet, kínálat és ár. Árképzés a turisztikai piacon. A turizmus piaca A turisztika piac alakulására ható tényezők. Gazdasági verseny a turisztikai piacon. A gazdasági verseny

oldal 164 / 289

Fejlesztendő kompetenciák anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás, hon- és népismeret, európai azonosságtudat, gazdasági nevelés


feltételei, területei és sajátosságai. Piaci kockázat. Biztosítások szerepe. A turisztikai piac helyzete és fejlesztési lehetőségei. Fenntartható fogyasztás a turizmusban. A vendéglátás piacának fogalma és jellemzői. A vendéglátó kereslet, kínálat és ár. Árképzés a vendéglátás piacán. A vendéglátás piacának alakulására ható tényezők. A vendéglátás Gazdasági verseny a vendéglátás piaca piacán. Piaci kockázat. A vendéglátás piacának helyzete és fejlesztési lehetőségei. Fenntartható fogyasztás a vendéglátásban. Az ügyvitel fogalma. Ügyviteli feladatok. Bizonylatolás. Az elszámolás, elszámoltatás Általános fogalma, lényege, fajtái. ügyviteli Az ellenőrzés fogalma, módjai. alapismeretek Statisztikai kimutatás.

anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás, hon- és népismeret, európai azonosságtudat, gazdasági nevelés

anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, felkészülés a felnőttlét szerepeire anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, felkészülés a felnőttlét szerepeire

A turizmus és a vendéglátás ügyviteli feladatai. Az üzleti levelezés szabályai. A jegyzőkönyv tartalmi és formai elemei. A turizmus és a Banki és pénzügyi műveletek. vendéglátás A forgatókönyv fogalma, fajtái, a ügyvitele készítés szabályai. A leltár fogalma, fajtái, a leltározás szabályai. Egyszerű statisztikák és kimutatások a turizmusban és a vendéglátásban. Szállodai ismeretek Témakörök Tartalmak Fejlesztendő kompetenciák A szállodai ügyvitel általános anyanyelvi kommunikáció, Szállodai ügyvitel matematikai kompetencia, meghatározói.

oldal 165 / 289


A szállodai értékesítéshez kapcsolódó ügyvitelei feladatok. A szálláshely értékesítés részterületeinek ügyviteli szabályai. A szobafoglalási rendszerek. A vendég érkeztetésével kapcsolatos ügyviteli feladatok. A vendég elutazásával kapcsolatos adminisztratív feladatok. A szállodai gazdálkodás és jövedelmezőség fogalma. A szállodai bevételek és csoportosításuk. szállodai költségek és A szállodai és egyéb A szálláshelyek csoportosításuk. gazdálkodása A szállodai gazdálkodás eredmény-mutatói és a mutatók közötti összefüggések. Egyéb szálláshelyek gazdálkodása. A szálloda biztonsági előírásai. A tűzvédelem szabályai. A szállodai A tulajdonvédelem fogalma, a szálloda kártérítési felelőssége. tevékenységhez kapcsolódó Munkavédelem, egészségügy, legfontosabb környezetvédelem speciális szálláshelyekre jellemző jogszabályok, előírásai. rendeletek és A vendégpanaszok kezelésének előírások módjai. Határon átnyúló vitás ügyek intézése. Marketing Témakörök

digitális kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, gazdasági nevelés

anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, hatékony, önálló tanulás, gazdasági nevelés

anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, környezettudatosságra nevelés, szociális és állampolgári kompetencia

Tartalmak A marketingkommunikáció lényege. A A marketing és kommunikáció marketingkommunikáció kapcsolata. eszközrendszere A kommunikációs mix elemei. Tárgyalási technikák. A reklám fogalma, társadalmi A reklám szerepe, és gazdasági szerepe. tervezése A reklám fejlődése. A reklám fajtái.

oldal 166 / 289

Fejlesztendő kompetenciák anyanyelvi kommunikáció, hatékony, önálló tanulás, énkép, önismeret, felkészülés a felnőttlét szerepeire

anyanyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, esztétikaiművészeti tudatosság és


Reklámeszközök, reklámhordozók. A reklám a fogyasztók mindennapi életében. Reklámszabályozás, reklámtörvények. A PR fogalma, jellemzői. Helye a vállalkozásban és környezetében. A PR területei. Public Relations (PR) Külső és belső PR. Az etikett és a protokoll szerepe a PR-tevékenységben. PR akciók, és a szponzorálás. Az eladásösztönzés fogalma, funkciói. Az eladásösztönzés módszerei. A személyes eladás fogalma, Az eladásösztönzés és a jellemzői, előnyei. személyes eladás Az eladóval szemben támasztott követelmények. Az eladási magatartás és az értékesítési mód kapcsolata. Az imázs fogalma, lényege, fajtái, szükségessége. Imázs, egyedi vállalati Az egyedi vállalati arculat arculat (Corporate Identity) lényege. A CI kialakításának fontossága, tartalmi és formai elemei. A védjegy funkciói, típusai. A csomagolás funkciói, típusai. A direkt marketing lényege, fő csatornái. A márkaépítés folyamata és a Egyéb piacbefolyásolási márkahűség. eszközök A márkaválasztás jelentősége. A vevőszolgálat szerepe, lényege. Az online marketing jelentősége.

kifejezőképesség, nevelés

gazdasági

anyanyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, énkép, önismeret, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés anyanyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, énkép, önismeret, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

anyanyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség, felkészülés a felnőttlét szerepeire anyanyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, énkép, önismeret, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, testi és lelki egészség

A továbbhaladás feltételei Vendéglátó és turizmus ismeretek: Ismerjék a vendéglátó és turisztikai piac feltételeit, a hazai és nemzetközi piacok helyzetét. Tudjanak az elvárásoknak megfelelő kínálatot összeállítani. Tudjanak éttermi kínálatot

oldal 167 / 289


tervezni, kimutatásokat és statisztikákat készíteni. Ismerjék a pénzügyi és banki műveleteket és ezek ügyintézését, a biztosításokkal történő kockázat csökkentését. Készítsenek adott helyzetekben megfelelő tartalmú és formájú üzleti leveleket, jegyzőkönyvet és adott célra forgatókönyvet. Érveléssel bizonyítsák a bizonylati fegyelem, az elszámolás és elszámoltatás fontosságát, esetleírásokban, feladatokban helyesen alkalmazzák annak szabályait. Tudjanak éttermi kínálatot tervezni, kimutatásokat és statisztikákat készíteni. Szállodai ismeretek: Ismertessék a szálloda gazdálkodási rendszerét, a szállodai ügyvitel tagolódását, a szobafoglalási rendszereket, a foglaltság folyamatos ellenőrzésének módját. Esetelemzésekben alkossanak megalapozott véleményt jogi, munkavédelmi, rendészeti, vagyonvédelmi, környezetvédelmi, egészségügyi kérdésekben, tudjanak érvelni véleményük mellett a szálloda felelősségének kérdésében. Rendeljék a tevékenységelemekhez a turizmus, a vendéglátás és a szálloda ügyviteli feladatait. Leírás alapján ismerjék fel, nevezzék meg a vezetői munkaköröket, rendeljék hozzá a feladatés felelősségi köröket, a vezetés különböző szintjeinek funkcionális tagozódását, a tevékenységi területeket, az ezekhez kapcsolódó döntési szinteket. Legyenek képesek vitás kérdésekben határon átnyúló ügyekben intézkedni. Marketing: A tanulók helyesen határozzák meg a reklám, reklámeszköz, reklámhordozó, marketingkommunikáció, PR, imázs, márkázás, arculati stratégia fogalmát, azok szerepét, jelentőségét. Teljes körűen rendszerezzék a kommunikáció közvetlen és közvetett eszközeit, a reklám célok és eszközök fajtáit. Magyarázzák meg a személyes eladás és fogyasztói magatartás kapcsolatát, ismertessék a személyes eladás alapelveit, tárgyalási technikákat. Mutassák be a marketing és a kommunikáció kapcsolatát, eszközrendszerét, a reklám társadalmi és gazdasági szerepét. Konkrét célokra készítsenek reklámtervet, reklámüzeneteket. Esetelemzésekben alkossanak véleményt az eladószemélyzet magatartásáról, tevékenységéről. Esetek és reklámok megítélésében a reklámetikai kódex és a reklámtörvény alapján mondjanak véleményt. KIFUTÓ RENDSZERBEN VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK 9-12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok a közismereti tárgyakra építve fejleszti, formálja a tanulók gyakorlati szemléletét, bővíti a tevékenységek körét. oldal 168 / 289


A vendéglátás tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatása és elvégzése felkelti a tanulók aktivitását, tapasztalatokat nyújt az alapvető vendéglátó munkafeladatokról. Teremtsen alkalmakat, lehetőségeket, feladathelyzeteket a későbbi szakmai gyakorlati tantárgyak elsajátításához szükséges képességek, készségek fejlődéséhez, az alapszintű gyakorlottság megszerzéséhez, a tanulási és szakmai motiváció fejlődéséhez, megerősödéséhez. Neveljen a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes szakmai magatartásra. Tárja fel a mindennapi élet és a vendéglátás közötti hasonlóságokat és különbözőségeket, mutassa be a szakmák sajátosságait, összetettségüket, mutassa be a dolgozók tevékenységét, segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. A tananyag lehetővé teszi, hogy a termelés és értékesítés összefüggő szolgáltatásként jelenjen meg, bemutatja az élelmi anyagokat, megismerteti minőségi jellemzőiket, alkalmat ad a beérkező áruk minőségi és mennyiségi átvételének, az ételkészítésnek, a felszolgálásnak a gyakorlására, hozzászoktatja a tanulókat a munkabiztonsági és higiéniai szabályok maradéktalan betartása mellett végzett munkához. A Gasztronómiai alapismeretek oktatásának célja a tanulók érdeklődésének felkeltése a szakterület iránt a vendéglátó-tevékenységek alapjainak megismertetésével. Az oktatás során fontos feladat a tanulók szakmához való kötődésének és szakmaszeretetének kialakítása. A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Megismertesse a tanulókkal az ön- és emberismeretet. Fejlessze az empatikus készségeket. A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók sajátítsák el és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése. Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét. Legyenek képesek a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi munkakapcsolatok helyes alakítására. Fejlesztési követelmények A foglalkozások során fejlődjenek a tanulók gyakorlati tevékenységhez szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző, értékelő gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, alkalmazzák ismereteiket a folyamatok, jelenségek megértésében, magyarázatuk során. A kor igényének megfelelően fejlődjön a tanulókban a gyakorlati munka során a számítástechnikai ismeretek alkalmazásának képessége. A gyakorlati tevékenységük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. A tevékenység során szokjanak hozzá a produktív munkavégzéshez, az önálló gyakorlati feladatmegoldáshoz, érezzék meg a gyakorlati munka eredményeinek, sikereinek értékét, örömét. A tanulók legyenek képesek a tanult műveleteket önállóan is elvégezni, az idejüket beosztani, a munkájukat megtervezni, megszervezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűen használni, oldal 169 / 289


ismerjék meg a felhasznált anyagokat, alkalmazott eljárásokat. Munkájuk során fejlődjön vizuális érzékelésük, figyelem-összpontosító képességük, munkabírásuk, kézügyességük, finomodjanak mozdulataik, munkavégzésük legyen egyre fegyelmezettebb, pontosabb, törekedjenek a hibátlan munkavégzésre, fogadják el annak fontosságát. A tevékenység végzése során alakuljon ki bennük a kötelességtudat, felelősségérzet, a társakra is figyelő, segítőkész, szabálykövető magatartás, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. Értsék meg az ételkészítés kockázatait, érezzék át saját személyes felelősségüket, lássák meg a szakmai tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Tudják megfelelő minőségben elkészíteni a tanult alapételeket, végrehajtani az előkészítő, az elkészítő és a befejező műveleteket, a használt élelmi anyagokat szakszerűen és higiénikusan kezelni, előkészíteni. Gasztronómiai alapismeretek: A tanulók ismerjék meg az eltérő típusú vendéglátóüzletek berendezését, felszerelését, az üzletekben használt legfontosabb gépeket. Tudjanak különbséget tenni az eltérő tevékenységet folytató üzlettípusok között. Ismerjék meg a vendéglátóüzletek legfontosabb helyiségeit és azok funkciót. Ismerkedjenek meg a vendéglátás alap munkafolyamataival és ismerjék a szakma veszélyeit (pl. munkavédelem és baleset-elhárítás szabályai, a higiénia területei, a HACCP lényege). Viselkedéskultúra: A tanulók ismerjék az ápoltság követelményeit, az öltözködési módokat. Váljanak képessé a kapcsolatfelvételre, a kapcsolattartásra, a kulturált vitára, az eredményes konfliktuskezelésre. Ismerjék meg a korszerű gasztronómia alapjait. Legyenek jártasak az étkezési szokásokban, ismerjék az egészséges táplálkozás alapelveit. Kommunikáció: A tanulók ismerkedjenek meg a kommunikáció fogalmával, a helyes beszédtechnikával, a mondat- és szövegfonetikai eszközök helyes használatával. Alkalmazzák a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kulturált módját, az írásbeli kommunikáció legelterjedtebb formáit. A tanulók önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján tanulják meg a tárgyilagos emberismeret jelentőségét, és feltétlenül sajátítsák el a konfliktuskezelés képességét. A fejlesztendő kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció A szaknyelv alkalmazása Szakmai szöveg megértése A tanuló legyen képes hallott és olvasott szakmai szöveget megérteni, és a feladatot végrehajtani. Tudja, hogy bizonyos fogalmak eltérő jelentéssel bírnak, legyen képes e különböző jelentéseket értelmezni. Fogalmak azonosítása, helyes használata oldal 170 / 289


A tanuló legyen képes a fontosabb fogalmakat meghatározás alapján felismerni, legyen képes az egy témához kapcsolható fogalmakat kiválasztani, rendszerezni, használni. Legyen képes a gyakorlati munka során a szakszókincset használni, a szakmai nyelvezetű mondanivalóját közérthetően megfogalmazni. Kommunikáció szakmai nyelven szóban és írásban A tanuló legyen képes a gyakorlati munka során a szakmai nyelvezetű mondanivalóját közérthetően megfogalmazni. Legyen képes kapcsolatot teremteni és fenntartani, a kapcsolatkialakításban kezdeményező legyen. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló ismerje és legyen képes az idegen nyelvű szakkifejezések használatára és alkalmazására a gyakorlati munkavégzés során. Matematikai kompetencia A problémaközpontú gondolkodás A probléma felismerése A tanuló legyen képes a figyelem összpontosítására, a feladat helyes értelmezésére, legyen képes az ismeretanyagból a megoldandó probléma kiemelésére. Esettanulmányokban, példákban ismerje fel a tanult szakmai problémát, legyen képes az igények és elvárások megfogalmazására. A problémamegoldás keresése A tanuló legyen képes az ok-okozati összefüggések felismerésére, a megoldási lépések felsorolására és megtételére a gyakorlati munkavégzés során. Legyen képes a megoldások információszükségleteinek meghatározására. A megfogalmazott problémát tudja többféleképpen megoldani, a változatokat értelmezni, a különböző megoldásokat összevetni, az előnyöket és hátrányokat megállapíttani. Adatokból tudjon táblázatokat, ábrákat, grafikonokat készíteni, legyen képes az ábrákból, grafikonokból adatok felismerésére és egyszerűbb értelmezésére. Legyen képes a konkrét gyakorlati példákból az általános következtetés megfogalmazására, az általános következtetés alapján tudjon konkrét példákat felsorolni. Legyen képes a tények és törvényszerűségek közötti összefüggések felismerésére. A problémamegoldás értékelése A tanuló gyakorlati munkája során legyen kreatív, ötletgazdag, rendelkezzen tervezési képességgel a várható eredményeket tudja megbecsülni, a kapott értékeket elemezni. Legyen képes a hibaelhárításra problémamegoldással. Az ismeretanyag differenciálása Lényegkiemelés A tanuló legyen képes az ismeretanyag legfontosabb elemeit bemutatni, betartva bemutatás időkorlátait. Legyen képes a kritikus gondolkodásra, a lényeges és a kevésbé lényeges szempontok megkülönböztetésére. Tudja az információkat szakmailag meghatározott szempontok alapján szétválogatni, legyen képes megfigyelési szempontok kiválasztására. Különbségek és azonosságok felismerése

oldal 171 / 289


A tanuló legyen képes a dolgok közös és eltérő tulajdonságainak megállapítására, felsorolására, tudja a hatásokat és a kölcsönhatásokat felismerni, bemutatni. Legyen képes a tulajdonságokat értékelni különböző szempontok szerint. Az elvonatkoztatás képessége A tanuló rendelkezzen - egy vizsgálat szempontjából - a fontos összefüggéseket mutató elemek felismerésének képességével, tudja a vizsgálat szempontjából nem fontos elemeket és összefüggéseket felismerni. Tudjon eseménysorokat, technológiai folyamatokat bemutatni, rendelkezzen a rendszerben való gondolkodással, rendszerező képességgel egy rendszeren belül legyen képes az alrendszerek, folyamatok értelmezésére. Természettudományos kompetencia Környezettudatosság A tanulók legyenek tisztában a nyersanyagok és az alapanyagok természeti erőforrásaival, eredetével, a szállítási tényezőkkel, a termelés során keletkező kibocsátások kezelésével és az újrahasznosítás lehetőségeivel. A környezettudatosság elveit tudja a gyakorlatban is alkalmazni. Digitális kompetenciák Internet használata Megadott szempontok alapján a tanuló tudjon az internetről információkat gyűjteni adott forrásból, és tudja az információkat saját korábbi ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni, indokolni. Legyen képes a forrás szerzőjének szándékára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni, és azokat a forrás és saját ismeretei alapján indokolni. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése A tanuló legyen képes másodlagos és elsődleges források tartalmi összehasonlítására, a megegyezések és eltérések megállapítására. Legyen képes bemutatni, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete. Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése A tanuló legyen képes képi források leírására. Legyen képes a képi forrásból merített információkat saját ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból Tudjon statisztikai táblázatok, diagramok, grafikonok, kronológiák, sematikus ábrák tartalmára vonatkozó állításokat megfogalmazni, következtetéseket levonni, egyszerű, rövid kifejtést igénylő kérdésekre válaszolni. Legyen képes statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok, sematikus ábrák, magyarázó ábrák alapján szöveges elemzést készíteni. A tények és feltételezések megkülönböztetése A tanuló legyen képes tényekre és feltételezésekre példát hozni megadott szempontok alapján egyszerűbb ismeretterjesztő szövegekből és a gyakorlati életből. Legyen képes ismeretterjesztő szövegekben és a gyakorlatban megjelenő tények és feltételezések önálló megkülönböztetésére, tudja indokolni állításait. Szövegszerkesztés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot, tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit. Tudjon önállóan készíteni a gyakorlati munkavégzés során felhasználható egyszerű szöveges dokumentumokat. oldal 172 / 289


Tudja dokumentumait esztétikus formára hozni. Tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra. Tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni. Táblázatkezelés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot, tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit. Legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni. Legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni. Tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni. Tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni. Információs hálózati szolgáltatások Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal, tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni. Tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni, szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni. Tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni. Prezentáció (bemutató) és grafika A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentáció készítő programot, tudja használni a rajzoló, valamint prezentáció készítő program lehetőségeit. Tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni, tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani. Grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni, képekből, szövegekből tudjon bemutató anyagokat létrehozni. A hatékony, önálló tanulás Gyakorlati tevékenységek végzése Munkavégzés A tanuló legyen képes feladatait önállóan végezni. Munkavégzés során az önállósága fejlődjön, tevékenysége közben legyyen képes a hibákat/ hiányosságokat felismeri és kijavítani / korrigálni azokat. Munkáját szorgalmasan, precízen, felelősségtudattal, megbízhatóan, körültekintéssel, elővigyázatosan végezze. Képes legyen munkafolyamatokat megszervezni, rendelkezzen helyzetfelismeréssel, áttekintő képességgel. Legyen képes az új ötletek, megoldások kipróbálására. Ismerje és gyakorlati munkavégzése során alkalmazza a munka- és egészségvédelmi előírásokat. Szociális és állampolgári kompetencia Gyakorlati tevékenységek végzése Munkavégzés Rendelkezzen önmagára és egészségére vonatkozó ismeretekkel, ismerje meg az életvitel fontosságát. A tanuló ismerje a demokrácia és az állampolgárság fogalmát, ismerje az állampolgári jogokat és legyen képes a gyakorlatban alkalmazni. Emberek közötti kapcsolatokat ápoljon, segítse a társadalmi és szociális együttműködést, oldal 173 / 289


tanúsítson érdeklődést a körülötte élők helyzete iránt. Legyen képes kommunikálni különböző nézőpontokkal rendelkezőkkel, ismerje és alkalmazza a különböző kommunikációs technikákat és normákat. Legyen tájékozott a gazdasági, politikai és társadalmi élet főbb kérdéseiben. Tartsa tiszteletben az emberi jogokat, vegyen részt állampolgári tevékenységekben, tisztelje mások értékeit. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Gyakorlati tevékenységek végzése Munkavégzés A tanuló legyen képes környezetében tájékozódni, a körülötte zajló gazdasági folyamatokat felismerni. Igazodjon el pénz világában. Ismerje meg a vállalkozások feltételeit és azok irányításának feladatait. Rendelkezzen belső motivációval céljai elérése érdekében. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Gyakorlati tevékenységek végzése Munkavégzés A tanuló tudja kifejezni gondolatait, elképzeléseit a művészi kifejezés eszközeivel is. Gyakorlati tevékenysége során jellemezze nyitottság, fogékonyság, érdeklődés és kreativitás. Színek érzékelése, kezelése A tanuló legyen képes minél több színárnyalatot megkülönböztetni, a színkülönbségeket észrevenni. Legyen képes a színek összhangját megvalósítani és gyakorlati munkavégzése (pl. terítés, tálalás) során. Énkép, önismeret A tanuló legyen képes reális képet alkotni önmagáról, negatív és pozitív tulajdonságairól és megítélni személyiségét. A társadalom által elfogadott normák megismerésén túl legyen képes azokat magatartásával is közvetíteni. Tudja képességeit és kompetenciáit társaihoz mérten értékelni. Legyen képes az önállóságra, önkontrollra és önmagáért vállalt felelősség vállalására. Hon- és népismeret A tanuló ismerje meg hazája és népe kultúráját, hagyományait és örökségét. A tanuló legyen képes ápolni ezen értékeket. Ismerje meg környezete emberalkotta értékeit. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra A tanuló legyen nyitott a körülötte élők kultúrájának megismerése és elfogadása iránt. Mutasson érzékenységet a nemzetközi problémák megoldására. Vegyen részt nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

oldal 174 / 289


A tanuló ismerje az állampolgárság és a demokrácia fogalmát és működésének mechanizmusát. Sajátítsa el az aktív állampolgársággal járó feladatok ellátására, ezirányú szervezetekben való együttműködő részvételre. Gazdasági nevelés A tanuló ismerje a gazdasági fogalmakat és összefüggéseket. Legyen képes a pénzügyi kifejezések értelmezésére. Ismerje meg a tudatos fogyasztói döntéshozatal jelentőségét és hasznosságágát. Legyen képes a gazdálkodást megvalósítani, eligazodni a marketing-hatások között. Tudjon a pénzzel bánni, legyen nyitott a valódi értéket teremtő munka iránt. Környezettudatosságra nevelés A tanuló ismerje meg és értse a környezettudatosság fontosságát a mindennapi és a szakmai életben. Ismerje fel az emberi tevékenységek környezetet romboló hatásait és legyen képes tenni ellenük. A fenntartható fejlődés érdekében tartsa szem előtt a környezeti felelősségét és a környezeti értékek védelmét. A tanulók legyenek tisztában a nyersanyagok és az alapanyagok eredetével, a szállítási tényezőkkel, a termelés során keletkező kibocsátások kezelésével és az újrahasznosítás lehetőségeivel. A tanulás tanítása A tanuló sajátítsa el a tanulás eredményes technikáit. Tudjon önállóan, irányítás nélkül adott témakört eredményesen feldolgozni, megtanulni. Legyen képes – az iskolán kívül is - a mindennapi életben ismereteket szerezni, gondolkodási tevékenységeket végezni. Tudja elképzeléseit indokolni és gyakorlatban kipróbálni, alkalmazni. Testi és lelki egészség A tanuló ismerje meg az egészséges életmód alapelveit, alkalmazza azokat a mindennapi és a szakmai élet területein. Tudjon helyes életvitelt megvalósítani, ezirányú konfliktusokat, veszélyhelyzeteket kezelni. A közlekedés, veszélyes anyagok kezelése, betegségek és rossz szokások negatív következményeit és ezek megelőzését ismerje meg. Ehhez a pedagógusok is mutassanak követendő, jó példát. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A tanuló ismerje meg a pályaválasztáshoz szükséges információkat, azok lehetséges forrásait. Legyen tisztában képességeivel és lehetőségeivel. Legyen képes a tevékenységek során rugalmasságra, együttműködésre és a bizonytalanság kezelésére. Alakuljon ki a vállalkozással, gazdálkodással, fogyasztással és munkával kapcsolatos pozitív hozzáállás. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata, amelyet az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt területeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. Ebben az alapvető ismeretelemek mellett olyan tanulói képességekkel összefüggő tevékenységek szerepelnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tanulók a következő évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók számonkérése során a hagyományos osztályozás mellett használjuk a rövidebb-hosszabb szóbeli értékelést is. A tanulást segítő diagnosztikus értékelés úgy hatékony, ha megadjuk a oldal 175 / 289


javítás lehetőségét, hiszen legfőbb feladatunk a tanuló gyakorlati jellegű kompetenciáinak fejlesztése. Ez az értékelés a tanulási folyamat irányításának eszköze, nem a tanulók rangsorolása. Ezzel szemben a végső jegynek a gyakorlati tudásszintet kell tükröznie, nem más szaktárgyi tudást, nem a magatartást vagy más szempontot. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet. Formái:  Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések formájában vagy egyegy gyakorlati / technológiai részfeladat megoldása kapcsán.  A gyakorlati munkavégzés rendszeres értékelése előre megadott szempontok (kimérés, eszközismeret, eszközhasználat, munkavégzés szakszerűsége, a technológia megvalósítása, tálalás, késztermék jellemzői, díszítés stb.) alapján.  Gyakorlati felszolgálás értékelése terítés és élőmunka alapján.  Évközi dolgozatok megírása meghatározott szempontok alapján minősítés céljából.  Tematikus, témazáró feladatsorok, amelyek átfogó ismeretekre és képességekre irányulnak, a minősítés és a tanári folyamat kontrollja céljából.  Kiselőadás (például a magyar konyha történetéből), írásbeli vagy szóbeli beszámoló egyegy témakörben a megadott szempontok vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése. Az egyéni értékelés összegzésének összetevői:  Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége alapján.  Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása és ennek értékelése.  Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése. 10. évfolyam Évi óraszám: 108 óra Belépő tevékenységformák Gasztronómiai alapismeretek: A vendéglátás tevékenysége és a háztartásokban folyó munka közötti hasonlóságok, különbségek. Beszámolók a tanulók családjának étkezési szokásairól, igényeiről. A konyhaművészet, cukrászat kialakulása - történetének feldolgozása önálló gyűjtőmunka révén, támaszkodva a korábbi irodalmi, történelmi tanulmányokra. Szakmai filmek vetítése a vendéglátás termelő, értékesítő tevékenységéről, a felhasznált nyersanyagokról, fűszerek, ízesítőszerek bemutatása. A vendéggel való kapcsolat fontossága. A vendéggel való foglalkozás munkafolyamata. Előkészületi munkák az üzletekben a vendég fogadására. Kommunikáció: A kommunikáció kódjainak gyakorlati példákon keresztül történő elsajátítása. Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák begyakorlása. Az ön- és társismeret képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismerése. A szakma és kommunikáció kapcsolatának tisztázása, a különböző kommunikációs csatornák bemutatása. Gasztronómiai alapismeretek Témakörök Tartalmak A vendéglátás és Házhoz szállítás, a háztartások értékesítés-csomagolás,

Fejlesztendő kompetenciák elvitelre anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia,

oldal 176 / 289


rendezvények lebonyolítása az üzleteken kívül (eszközök előkészítése, szállítás stb.). A tanulók családjának étkezési szokásai, családi receptek, hagyományok az étkezésben, főzésben. A konyhaművészet, cukrászat kialakulása. Készülődés a konyhán: a termelő tevékenység lényege, anyagai, a gépek használata. Előkészületi Készülődés az értékesítő térben: az munkák a üzlet takarítása, asztalok, székek vendég elhelyezése, eszközök előkészítése, fogadásával az asztalok megterítése stb. Különleges alkalmakra történő kapcsolatban terítés és a mindennapi terítés szabályai, esztétikum és higiénia, szalvéta hajtogatás módozatai stb. A vendéggel való foglalkozás szabályai (a vendég fogadása, „Középpontban” köszöntése, asztalhoz kisérése, étlap-itallap használat, a rendelés a vendég felvétele, ajánlás, távozás utáni teendők stb.). kapcsolata

digitális kompetencia, énkép, önismeret, hon- és népismeret, testi és lelki egészség, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás, esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség, felkészülés a felnőttlét szerepeire, környezettudatosságra nevelés, gazdasági nevelés,

anyanyelvi kommunikáció, hatékony, önálló tanulás, felkészülés a felnőttlét szerepeire,

Kommunikáció Témakörök Tartalmak Fejlesztendő kompetenciák anyanyelvi kommunikáció, hatékony, Az emberi A kommunikáció alapjai. önálló tanulás, énkép, önismeret, kommunikáció alapfogalmainak megismertetése A A nemverbális jelek, a verbális anyanyelvi kommunikáció, hatékony, kommunikáció jelek, a szóbeli kommunikáció, a önálló tanulás, énkép, önismeret, kódjainak kommunikációs kapcsolatok, az gyakorlati írásbeli kommunikáció. példákon keresztül történő elsajátítása Az érintkezés A kommunikációs zavarok, anyanyelvi kommunikáció, hatékony, kultúrájának önálló tanulás, énkép, önismeret, aktív kommunikációs technikák. fogalmi állampolgárságra, demokráciára tisztázása, nevelés, felkészülés a felnőttlét kommunikációs szerepeire, technikák begyakoroltatása Önés Önelemzés, önreprezentáció, anyanyelvi kommunikáció, énkép,

oldal 177 / 289


társismeret képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismertetése Szakma és kommunikáció oktatásának tisztázása, a különböző kommunikációs csatornák bemutatása

önkifejezés, érzések, érzelmek, gondolatok kifejezése, a kommunikációs stílusok használata, a hatékony, sikeres kommunikáció akadályai, konfliktuskezelés. Üzleti kommunikáció, mint alkalmazott kommunikáció, üzleti tárgyalás, a sikeres tárgyalófél, tárgyalási készségek, tulajdonságok, tárgyalási stílus, stratégia, taktika.

önismeret, felkészülés a felnőttlét szerepeire,

anyanyelvi kommunikáció, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, énkép, önismeret, felkészülés a felnőttlét szerepeire,

A továbbhaladás feltételei Gasztronómiai alapismeretek: A tanulók legyenek tisztában a vendéglátás szerepével a háztartások életében. Ismerjék a konyhaművészet kialakulását, tudják használni a receptgyűjteményeket. Tudjanak csomagolni elvitelre értékesített termékeket, betartva az alapvető higiéniai és szakmai követelményeket. Ismerjék az üzletben folyó munkafolyamatokat, legyenek tisztában az alapvető munkaszervezési és higiéniai követelményekkel. Tudjanak kapcsolatot teremteni a vendéggel és tudják használni azokat az eszközöket, amelyekkel a felszolgálást fogják végezni. Legyenek képesek önállóan és kreatívan teríteni és előkészíteni az értékesítő teret a vendég fogadására. Ismerjék a szakma kialakulásának történetét. Kommunikáció: A tanulók kommunikációjára legyen jellemző a helyes beszédtechnika, a mondat- és szövegfonetikai eszközök helyes használata. Tudják alkalmazni a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kulturált módját. Ismerjék az írásbeli kommunikáció legelterjedtebb formáit. A tanulók legyenek tisztában az érintkezés kultúrájának fontosságával, a kommunikációs technikákkal, ismerjék a kommunikációs zavarok okait. Önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján legyenek képesek felmérni a tárgyilagos emberismeret jelentőségét és elsajátítani a konfliktuskezelés képességét. Önálló tapasztalás útján szerzett ismereteiket használják az üzleti kommunikációban. Legyenek képesek megkülönböztetni a tárgyalási helyzetet más kommunikációs helyzettől. Értelmezzék az együttműködés és kommunikáció elvét. Csoportos foglalkozások alkalmával használják a tárgyalási stílus, stratégia és taktika tanulása során szerzett tapasztalataikat. 11. évfolyam Évi óraszám: 72 óra Belépő tevékenységformák Önálló munkavégzés tankonyhai körülmények között. Az egyes műveletek elvégzése

oldal 178 / 289


bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján. A munkavégzéshez szükséges eszközök, anyagok kiválasztása, előkészítése, használata, tisztítása, egyszerű karbantartása. A saját munka elemzése, korrigálása, az eredmények ellenőrzése, értékelése. Az elvégzett műveletek eredményeinek mérése, elemzése, értékelése, minősítése, a tapasztalatok általánosítása, megfogalmazása. A munkaműveletek tervezése, szervezése, egyéni és csoportos munka. A tanult kémiai, fizikai törvények gyakorlati alkalmazása, a folyamatok, változások magyarázata. A tankonyhai munkarend, a munkavédelmi, baleset-elhárítási, tűzvédelmi és higiéniai ismeretek gyakorlatban történő maradéktalan betartása. Ismerjék az élelmiszer romlás és élelmiszer fertőzés megelőzésének lehetőségeit és alkalmazzák azt munkavégzésük során. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (Ételkészítés) Témakörök Tartalmak Fejlesztendő kompetenciák Konyhatechnológiai anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, alapismeretek. Alapfogalmak hatékony, önálló tanulás, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés Zöldségfélék, húsok, szárazáruk, anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, tejtermékek. Nyersanyagok esztétikai- művészeti tudatosság és kiválasztása kifejezőképesség, környezettudatosságra nevelés Tisztítás, darabolás. anyanyelvi kommunikáció, Zöldségek, húsok, halak természettudományos kompetencia, esztétikai- művészeti tudatosság és Előkészítési előkészítése. kifejezőképesség, műveletek környezettudatosságra nevelés, gazdasági nevelés Sűrítési eljárás, főzés, sütés, anyanyelvi kommunikáció, párolás. természettudományos kompetencia, Egyszerű levesek készítése. esztétikai- művészeti tudatosság és Híg levesek, sűrített levesek, kifejezőképesség, különleges levesek, összetett környezettudatosságra nevelés, levesek. Ételkészítés gazdasági nevelés ételcsoportok Egyszerű főzelékek készítése. Köretek készítése. alapján Burgonya, gabona, tészta, vegyes. Mártások készítése. Francia alapmártások és képzett egyszerű meleg és hidegmártások. A továbbhaladás feltételei A tanulók a rendeltetésnek és a szabályoknak megfelelően használják a gyakorlati munka oldal 179 / 289


helyszíneit, a tankonyha eszközeit, felszereléseit, berendezéseit. Pontosan és maradéktalanul ismertessék, fogadják el és alkalmazzák a munkavédelmi, baleset-megelőzési, tűzvédelmi és higiéniai előírásokat. Tudják ismertetni a szakács szakma kialakulásának történetét, az étkezési és ételkészítési szokások történelmi fejlődését, változását. Tudják ismertetni a gyakorlati munka (ételkészítés) nyersanyagait, legyenek képesek azokat minőségük, felhasználhatóságuk szempontjából megítélni. Megfelelően végezzék el ételkészítési tevékenységük során az előkészítési, elkészítési műveleteket, a különböző konyhatechnológiai, hőbehatási műveleteket, megfelelően használják az eszközöket, tartsák be a higiénés szabályokat. Önállóan készítsenek bizonyos ételeket. 12. évfolyam Évi óraszám: 62 óra Belépő tevékenységformák Tevékenységek, munkaműveletek, munkamozzanatok, eszközök használatának begyakorlása. Munkavédelmi, környezetvédelmi, higiéniai, baleset-elhárítási előírások ismertetése, esetek elemzése.

Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (Cukrászati ismeretek, Felszolgáló ismeretek) Témakörök

Tartalmak Fejlesztendő kompetenciák A cukrász szakmával anyanyelvi kommunikáció, Cukrászat kapcsolatos általános ismeretek. természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás Tanműhely, Gépek, felszerelések és anyanyelvi kommunikáció, cukrászüzem munkaeszközök bemutatása, természettudományos kompetencia, berendezései és használata. hatékony, önálló tanulás, kezelésük környezettudatosságra nevelés Előkészítés. Készítés. Lazítás. anyanyelvi kommunikáció, Sütés. természettudományos kompetencia, Kikészítés. Sütés a cukrászatban. hatékony, önálló tanulás, Cukrászati alapműveletek. A sütés célja. A sütés hőfokai. környezettudatosságra nevelés A hő-behatás Sütés közben lejátszódó különböző változások. Együtemű és kétütemű sütés. Gőzös és módjai gőzmentes sütés. Hűtés és fagyasztás. Cukrászati Gyárilag előállított félkész- anyanyelvi kommunikáció, félkésztermékek és adalékanyagok. természettudományos kompetencia, Főtt és olvasztott hatékony, önálló tanulás, termékek

oldal 180 / 289


Cukrászati kikészítő, befejező műveletek

cukorkészítmények. Gyümölcstöltelékek, tejszínkrémek, tojáskrémek, vajkrémek, tartós töltelékek, olajos magvakból készült töltelékek, túrótöltelékek. Felhasználható anyagok. Technológiai eljárások. Dekorációs ismeretek.

Élesztős tészták. Omlós tészták. Vajas tészták. Felvert tészták. A termelés során Forrázott tészták. Hengerelt felhasználható tészták. alaptészták

Formázás

Figurák készítése.

Felszolgálás

A pincér szakmával kapcsolatos általános ismeretek.

Értékesítés alapjai

Az értékesítés folyamata. Személyi feltételek. Tárgyi feltételek. Az értékesítés általános szabályai. Éttermi kínálat tervezése. Étlap, étrend menü összeállítása.

Kínálat tervezése

Egyszerű terítés főétkezésekhez. Terítés reggelihez. Terítés

Előkészítés

Szervizasztal előkészítése. Egyéb előkészítési feladatok.

oldal 181 / 289

környezettudatosságra nevelés

anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás, esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség, környezettudatosságra nevelés anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás, esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség, környezettudatosságra nevelés anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás, esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség, környezettudatosságra nevelés anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás, énkép, önismeret, testi és lelki egészség felkészülés a felnőttlét szerepeire anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás, esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség, környezettudatosságra nevelés anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás, esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség, környezettudatosságra nevelés anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás, esztétikaiművészeti tudatosság és


Eszközfogások gyakorlása, tálca a kézben stb. Felszolgálás mozzanatai

Éttermi felszolgálás munkafolyamata

Egyszerű italfelszolgálás gyakorlása. Szervírozás gyakorlása. Eszközfogások gyakorlása.

Rendezvények fajtái, jellege. Terítés és felszolgálás rendezvényen. Rendezvények

kifejezőképesség, környezettudatosságra nevelés anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség, hatékony, önálló tanulás, énkép, önismeret, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőttlét szerepeire anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás, esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség, környezettudatosságra nevelés anyanyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség, hatékony, önálló tanulás, énkép, önismeret, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőttlét szerepeire

A továbbhaladás feltételei A tanulók a rendeltetésnek és a szabályoknak megfelelően használják a gyakorlati munka helyszíneit, a cukrászüzem és felszolgálóterem eszközeit, felszereléseit, berendezéseit. Pontosan és maradéktalanul ismertessék, fogadják el és alkalmazzák a munkavédelmi, baleset-megelőzési, tűzvédelmi és higiéniai előírásokat. Tudják ismertetni a cukrász és a pincér szakma kialakulásának történetét, változásait. Tudják ismertetni a gyakorlati munka (cukrászat) nyersanyagait, legyenek képesek azokat minőségük, felhasználhatóságuk szempontjából megítélni. Megfelelően végezzék el cukrász tevékenységük során az előkészítési, elkészítési műveleteket, a különböző konyhatechnológiai, hő-behatási műveleteket, megfelelően használják az eszközöket, tartsák be a higiénés szabályokat. A tanulók megfelelő minőségben készítsék el a tanult termékeket. Tudják ismertetni, bemutatni a cukrászati termelőtevékenység során felhasználható anyagok fajtáit, az alkalmazott technológiai eljárásokat. Esztétikusan díszítsék termékeiket. Továbbfelhasználásra alkalmas alaptésztákat készítsenek, tudják ismertetni ezek anyagösszetételét, készítési eljárását. Tésztát formázzanak, figurákat készítsenek. Ismerjék meg a vendéglátó-ipari értékesítés alapjait, annak tárgyi és személyi feltételeit. Tudják ismertetni az értékesítés általános szabályait. Tudjanak éttermi kínálatot tervezni. Helyesen készítsék elő az eszközöket, végezzék el az éttermi munkafolyamatokat, terítsenek a különböző étkezésekhez. Megfelelően viselkedve lássák el a pincér feladatát a vendég fogadásával kapcsolatban.

oldal 182 / 289


Tudjanak egyszerű italokat felszolgálni, szervírozni, az eszközöket megfogni.

KIFUTÓ RENDSZERBEN

5.3 Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint a szakképzési évfolyamokon történő beszámítása, értékelése Az értékelés szabályai: Szakközépiskola Szakmai orientáció a gazdasági-szolgáltatási szakterületre 9-10. évfolyamon Elmélet: gazdasági környezetünk 2 óra Gyakorlat: információkezelés 2 óra viselkedéskultúra, kommunikáció 1 óra Értékelés: Egy osztályzattal történik Részterületei: Gazdasági környezetünk Információkezelés Viselkedéskultúra, kommunikáció

2 súllyal 2 súllyal 1 súllyal

Szakmacsoportos alapozó oktatás a kereskedelem-marketing szakmacsoportra 11-12. évfolyamon. Elmélet:

Közgazdaságtan Marketing Idegen nyelv


Gyakorlat:

szakmacsoportos alapozó gyakorlat 2 óra

Értékelés:

Egy osztályzattal történik

Részterületei: Közgazdaságtan Marketing Idegen nyelv Alapozó gyakorlat

1 súllyal 1 súllyal 1 súllyal 1 súllyal

Szakmacsoportos alapozó oktatás a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportra 11-12. évfolyamon. Elmélet:

Vendéglátó és turizmus ismeretek Marketing Szálloda ismeretek


oldal 183 / 289


Gyakorlat:

szakmacsoportos alapozó gyakorlat 2 óra

Értékelés:


Részterületei: Vendéglátó- és turizmus ismeretek Szálloda ismeretek Marketing Alapozó gyakorlat


Szakiskola Szakmai alapozás a gazdasági-szolgáltatási szakterületre „B” változat 10. évfolyam Elmélet:

Jogi alapismeret Mindennapi ismeretek

2 óra 1 óra

Gyakorlat:

gazdasági-szolgáltatási szakmai alapozó gyakorlatok

Értékelés:


Részterületei: Jogi alapismeretek Mindennapi ismeretek Alapozó gyakorlat

4 óra


Szakközépiskolában és szakiskolában egyaránt az eredményes osztályzathoz mindegyik részosztályzatnak legalább elégségesnek kell lennie. Javítóvizsgát csak az elégtelenre minősített modulból kell tenni. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok 10. évfolyam Elmélet:

Gazdálkodási ismeretek

2 óra

Gyakorlat:

Információkezelés Kommunikáció

2 óra 1 óra

Értékelés:


Részterületei: Gazdálkodási ismeretek Információkezelés Viselkedéskultúra


oldal 184 / 289


Az eredményes osztályzathoz mindegyik részosztályzatnak legalább elégségesnek kell lennie. Javítóvizsgát csak az elégtelenre minősített modulból kell tenni.

11. évfolyam „A” változat Elmélet:

Gyakorlat:

Heti 6 óra Gazdálkodási ismeretek Marketing Közgazdaságtan


Heti 2 óra Gazdálkodási ismeretek

2 óra

Értékelés: Egy osztályzattal történik Részterületei: Gazdálkodási ismeretek Marketing Közgazdaságtan


Az eredményes osztályzathoz mindegyik részosztályzatnak legalább elégségesnek kell lennie. Javítóvizsgát csak az elégtelenre minősített modulból kell tenni. 11. évfolyam „B” változat Elmélet:

Heti 5 óra Gazdálkodási ismeretek 2 óra Marketing 2 óra Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése 0,5 óra Az áruforgalom lebonyolítás 0,5 óra

Gyakorlat:

Heti 3 óra Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése 0,5 óra Az áruforgalom lebonyolítása 0,5 óra Gazdálkodási ismeretek 2 óra

Értékelés:


Részterületei: Gazdálkodási ismeretek Marketing Az áruforgalmi tevékenység tervezése Az áruforgalom lebonyolítása oldal 185 / 289



Az eredményes osztályzathoz mindegyik részosztályzatnak legalább elégségesnek kell lennie. Javítóvizsgát csak az elégtelenre minősített modulból kell tenni.

12. évfolyam „A” változat Elmélet:

Gyakorlat: Értékelés:

Heti 6 óra Gazdálkodási ismeretek Marketing Közgazdaságtan


Heti 2 óra Gazdálkodási ismeretek

2 óra


Részterületei: Gazdálkodási ismeretek Marketing Közgazdaságtan


Az eredményes osztályzathoz mindegyik részosztályzatnak legalább elégségesnek kell lennie. Javítóvizsgát csak az elégtelenre minősített modulból kell tenni. „B” változat Elmélet:

Heti 4 óra Gazdálkodási ismeretek Marketing

2 óra 2 óra

Gyakorlat:

Heti 4 óra Gazdálkodási ismeretek 2 óra Marketing Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése 1 óra Az áruforgalom lebonyolítása 1 óra

Értékelés:


Részterületei: Gazdálkodási ismeretek 2 súllyal Marketing 1 súllyal Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése 1 súllyal Az áruforgalom lebonyolítása 1 súllyal

oldal 186 / 289


Az eredményes osztályzathoz mindegyik részosztályzatnak legalább elégségesnek kell lennie. Javítóvizsgát csak az elégtelenre minősített modulból kell tenni. Szakmacsoportos alapozó oktatás a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportra 10. évfolyam Elmélet:

Gazdasági környezetünk

2 óra

Gyakorlat:

Gasztronómiai alapismeretek Kommunikáció

2 óra 1 óra

Értékelés:


Részterületei: Gazdasági környezetünk Gasztronómiai alapismeretek Kommunikáció


Szakközépiskolában és szakiskolában egyaránt az eredményes osztályzathoz mindegyik részosztályzatnak legalább elégségesnek kell lennie. Javítóvizsgát csak az elégtelenre minősített modulból kell tenni. 11. évfolyam Elmélet:

Vendéglátó és turizmus ismeretek Szálloda ismeretek Marketing


Gyakorlat:

Gasztronómiai alapismeretek

2 óra

Értékelés:


Részterületei: Vendéglátó és turizmus ismeretek Szálloda ismeretek Marketing Gasztronómiai ismeretek


Az eredményes osztályzathoz mindegyik részosztályzatnak legalább elégségesnek kell lennie. Javítóvizsgát csak az elégtelenre minősített modulból kell tenni. Szakmai előkészítő érettségi tárgy neve 2012-ig Közgazdasági-marketing alapismeretek Általános követelmények: 100/1997-es kormányrendelet oldal 187 / 289


Részletes követelmények: 40/2002-es OM rendelet Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek Általános követelmények: 100/1997-es kormányrendelet Részletes követelmények: 40/2002-es OM rendelet Szakmai előkészítő érettségi tárgy neve 2012-től Kereskedelmi és marketing alapismeretek Általános követelmények: 100/1997-es kormányrendelet Részletes követelmények: 40/2002-es OM rendelet Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek Általános követelmények: 100/1997-es kormányrendelet Részletes követelmények: 40/2002-es OM rendelet A szakmai alapozó oktatás a két tanítási nyelvű osztályokban 12, 13 évfolyamokon célnyelven folyik. Tanulmányokba történő beszámítás: A szakmai előkészítő ismeretek későbbi tanulmányokba történő beszámításánál az igazgató egyéni mérlegelés alapján dönt, figyelembe véve a mindenkori tananyag tartalmakat.

5.4 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei A kiválasztás alapelvei és szempontjai:

szakmai-tartalmi módszertani oktatásszervezési anyagi

Ezek az alapelvek és szempontok a kiválasztásnál együtt vannak jelen, és néha egymás ellen hatnak. A felsorolás egyben rangsor is, ami azt jelenti, hogy a Közoktatási Törvény által deklarált pedagógus szakmai és módszertani szabadság érvényesítése a szakmai anyagok kiválasztásánál elsődleges szempont. Ez a módszertani szabadság azonban olyan szakmai felelősséggel jár együtt, amelyben a szakmai munkaközösségek előkészítő, koordináló és kontrolláló szerepének érvényesülni kell. Szakmai-tartalmi szempont érvényesítése megkívánja, hogy minden pedagógus térjen át a rendelkezésre álló új modern tankönyvek, tankönyvcsaládok használatára, néha feladva bizonyos kényelmi szempontokat is. (A „jól bejáratott”, de elavult tankönyvek helyett.) Módszertani szempont: a különböző segédletek beszerzésénél érvényesüljön oly módon, hogy (legalább munkaközösségi szinten) gondolni kell az egységes pedagógiai és szakmódszertani eljárásmódok alkalmazására. (Felmérések típusai, időbeli szakaszai, előkészítő ill. önálló munkát követelő feladatlapok, felhasznált forrásmunkák.)

oldal 188 / 289


Oktatásszervezési szempont: egy osztályon, egy évfolyamon belül érvényesüljön az egy tankönyvűség, a csoportbontások, átmeneti vagy tartós, tervszerű vagy kényszerű összevonásainak megkönnyítésére, a záróvizsgák egységes szervezésének biztosítására. Anyagi szempont elsősorban a szülő, másodsorban az iskola terhelésének könnyítése miatt. Az iskolai könyvtárt el kell látni az új bemutató tankönyvek tanulmányozhatósága miatt egyegy példánnyal. A jó minőségű tartós tankönyvek bevezetése után meg kell szervezni a használt tankönyvek begyűjtését és értékesítését vagy kölcsönzését. Továbbra is folytatni akarjuk azt a jól bevált gyakorlatot, hogy a beiskolázás időszakában a felvételt nyert tanulók és szüleik megkapják a használni kívánt tankönyvek jegyzékét, hogy az iskolakezdésig bármely más beszerzési forrást felhasználhassanak. A felvétel általános feltételei: Iskolánkba a 8., a 10. és 12., illetve 13. évfolyam sikeres elvégzése után lehet felvételt nyerni, egyéb feltételek teljesülése esetén a többi, közbülső évfolyamon is elképzelhető belépés. (hasonló általános, vagy szakképzési forma esetén). A jellemző első belépési pont a 9. évfolyam. A felvételi rangsor megállapítása az általános iskolai /magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv 7. év végi és 8. félévi osztályzatai alapján történik. Átjárhatóságot általában a képzési szakaszok végén, de ha az osztálylétszámok lehetővé teszik, minden évfolyam sikeres befejezése után biztosítunk. A felvétel szakképző évfolyamokra: A belépés alapfeltétele a tízedik osztály eredményes elvégzése, és/vagy az alapműveltségi vizsga letétele (11. évfolyam), sikeres érettségi vizsga (13. évfolyam) és az egészségügyi alkalmasság. Ezt kiegészítheti - túljelentkezés esetén - egy szakmai alkalmassági elbeszélgetés, valamint az alapműveltségi, vagy az érettségi vizsgabizonyítvány minősítésének figyelembe vétele. Szakképző évfolyamon - túljelentkezés esetén – előnyben részesítjük azokat a tanulók, akik szakmai alapozó tárgyból tettek eredményes érettségi vagy különbözeti vizsgát. Szakképző évfolyamon – különösen túljelentkezés esetén az iskolánkban végzett, illetve érettségizett tanulók felvétele prioritást élvez. Felvétel a kollégiumba: A tanuló az iskola útján vagy közvetlenül kérheti kollégiumi felvételét. A felvételről a kollégiumvezető egyetértésével az igazgató dönt. A kollégiumi csoportbeosztásról a kollégiumi nevelők véleményének meghallgatásával a kollégiumvezető dönt. (Túljelentkezés esetén a tanuló lakhelyének földrajzi helyzete, szociális és családi körülményei figyelembevételével döntünk.) Nemleges döntés esetén a város más kollégiumát javasoljuk a tanulónak. A kollégiumi felvétel egy tanévre szól, amely a képzés befejezéséig meghosszabbítható.

5.5 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A továbbhaladás szakaszhatára a tanév. Különleges szakaszhatárt és szelekciót (árjárhatóságot) jelent a 10. illetve a 12. illetve 13. évfolyam sikeres befejezése, amikor a tanuló szakképző évfolyamba léphet be. A továbbhaladás kritériumai:

oldal 189 / 289


A 11. évfolyam végén a sikeres szintvizsga a továbbhaladási feltétel azoknál a tanulóknál, akik szintvizsgához kötött szakképesítést kívánnak szerezni. A szintvizsgán megbukott tanuló a következő évfolyamra léphet, de szintvizsgához kötött szakképesítést nem szerezhet mindaddig, amíg sikeres vizsgát nem tesz. A 12. illetve 13. évfolyam végén a sikeres érettségi is továbbhaladási feltétel azoknál a tanulóknál, akik felsőfokú intézményben kívánnak továbbtanulni, akkreditált felsőfokú szakképzésben illetve technikusképzésben kívánnak részt venni. Az érettségi vizsgán megbukott tanuló a következő évfolyamra léphet, de érettségi bizonyítványhoz kötött szakképesítést nem szerezhet mindaddig, amíg sikeres érettségi vizsgát nem tesz. A szakképző évfolyamokon a továbbhaladás további feltétele az egészségügyi alkalmasság, amit az iskolaorvos állapít meg. Ha egy tanuló egy vagy több tantárgyból a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, - a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően - augusztusban javító vizsgát tehet. Sikeres javító vizsga esetén a következő évfolyamba léphet. A tanulók hiányzásai elbírálásánál a közoktatási és a szakképzési törvény hatályos jogszabályai alapján járunk el. A sikertelen érettségi vizsga, szakmai vizsga javítható.

5.6 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az esélyegyenlőséget a képzési struktúra, az átjárhatóság lehetőségei, a felzárkóztató programok, a világos követelménytámasztás és az objektív, nyilvános értékelő tevékenység szolgálja. A képesség szerinti differenciálást főleg a képzési szakaszhatárokon érvényesítjük, elsősorban a jó képességű és jó vizsgaeredményű tanítványaink számára biztosítjuk a magasabb szintű végzettség megszerzésének lehetőségét. A nevelő - oktató munkánk a programban megfogalmazott alapelvekkel és célokkal összhangban a személyiségfejlesztést, az érték- és ismeretközvetítést szolgálja. A világnézeti pluralizmus és semlegesség elve áthatja iskolai munkánkat, kiemelt szerepet kap az osztályfőnöki nevelőmunkában és az alapműveltséget megalapozó humán tantárgyak és műveltségi területek oktatásában. Megvalósítását garantálja a világnézeti szempontból is sokszínű tantestület. Minden kollégának törvény adta joga világnézetét megvallani, de elvárjuk tőlük, hogy az ismereteket sokoldalúan közvetítsék és saját álláspontjukat, ne kényszerítsék tanítványaikra. 5.6.1 Az értékelésünk alapelvei  Az iskolarendszerű oktatásban az értékelésünk alapja ez a pedagógiai program, a helyi tantervünk, a szakmai programunk és az érvényben lévő kimeneti szabályok: a szakmai és vizsgakövetelmények.  Csak a képzés során feldolgozott tananyagot kérjük számon.  Értékelésünk objektív, igazságos; nevelő, motiváló hatású, rendszeres és nyilvános, a képzési szakasz kezdetén ismertetett elvárásoknak megfelel.  A követelményeket fokozatosan növeljük, fontosnak tarjuk, hogy tanítványainknak az értékelés során legyenek sikerélményei.  értékelésünk tanulóközpontú, figyelembe vesszük a tanulók kéréseit, észrevételeit.

oldal 190 / 289






Értékelésünk szóban, vagy írásban történik a szokásos öt érdemjeggyel. Az érdemjegy kifejezi a programokban megfogalmazott követelmények teljesítésének mértékét az adott anyagrészből vagy egy nagyobb műveltségi területről. A szakmai képzés tartalmilag kompetencia alapú, moduláris szerkezetű, de oktatásszervezési szempontból tantárgyi struktúrában valósul meg. Az értékelés tantárgyanként érdemjegyekkel (1-5-ig), szóbeli feleletek, illetve írásbeli dolgozatok formájában történik. A modulok teljesítése csak a képzés végén valósul meg, mivel a modulok tartalma komplex, azaz több tantárgyat érint. A képzés befejezésekor a modulok teljesítését a tanuló év végi bizonyítványában rögzítjük.

A magatartás, a szorgalom és a tanulmányi munka értékelése elsősorban a diáknak és a szülőnek szól, megbízható ismereteket nyújt az osztályfőnöknek és az iskolavezetésnek is. 5.6.2 Az értékelés formái A tanulók szóbeli felelet, dolgozat vagy témazáró dolgozat, esetenként beszámoló, házi dolgozat, gyakorlati munka formájában adnak számot az elsajátított tananyagról. 



A tanuló tantárgyi munkáját a pedagógus értékeli, és ötfokozatú skálán, havonta legalább egy érdemjeggyel minősíti. Az érdemjegyet az értékeléskor a tanulóval közli, melyet a tanuló köteles ellenőrző könyvébe azonnal bevezetni, és szüleivel (gondviselőjével) havonta egy alkalommal aláíratni. A szaktanár köteles a tanuló írásbeli feladatát két tanítási héten belül kijavítani, és az érdemjegyet a tanulóval közölni. A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályban tanító tanárok közössége a félévzáráskor, az osztályfőnök vezetésével, az ODB véleményét is meghallgatva értékeli.

A kiemelkedő tanulói teljesítményt a pedagógus dicsérettel is elismerheti. A dicséretet adhatja:    

a szaktanár, a szakoktató, az osztályfőnök, az igazgató, a nevelőtestület.

Az ismétlődően vagy tartósan rossz magatartási vagy tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulóval szemben a nevelőtestület tagja fegyelmező intézkedést foganatosíthat. Ezek lehetnek: szóbeli, írásbeli figyelmeztetés, intés, megrovás. A fegyelmező intézkedést foganatosíthatja:   

a szaktanár, a szakoktató, az osztályfőnök, az igazgató.

Kirívó esetekben a fokozatosság elvének betartása mellett a nevelőtestület bármely tagja - az osztályfőnök egyetértésével - fegyelmi eljárást kezdeményezhet a tanulóval szemben. 

A pedagógus rendszeresen értékeli a tanulónak a tanulmányi munka eredményeit és hibáit, útmutatást ad a szükséges változtatásokra. Figyelemmel kíséri a tanuló munkájának alakulását, és szükség esetén korrekciót javasol. Az otthoni tanulmányi munka javításának érdekében a szülő (gondviselő) együttműködését kéri.

Érdemjegy megállapításai:

oldal 191 / 289


A különböző – szóbeli, írásbeli, gyakorlati – tevékenysége alapján megállapított érdemjegyek arányaikban tükrözzék a tananyag sajátosságait, az érettségi vizsga és szakmai vizsga követelményei alapján. Osztályzatok: A tanuló félévkor és a tanév végén osztályzatot kap az ellenőrzőben, ill. a bizonyítványban. Félévkor befejeződő oktatás esetén az osztályzatot az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni. Kiemelkedő évközi teljesítmény és jeles osztályzat esetén a tanuló szaktárgyi dicséretben részesül. Legalább négy szaktárgyi dicséret esetén a nevelőtestület általános dicséretben részesíti a tanulót. A fenti dicséreteket az osztályfőnök a naplóba, a törzslapra és a bizonyítványba is bejegyzi. Osztályzatokat az évközi érdemjegyek alapján, vagy osztályozó vizsgán, javítóvizsgán nyújtott teljesítmény alapján kell megállapítani. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha    

felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól engedélyezték, hogy a tanulmányi követelményeknek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget mulasztása miatt nem osztályozható, de a nevelőtestület engedélyezte a vizsga letételét más tagozatról, más lényegesen különböző oktatási tartalmú iskolából átvétellel kerül az iskolába.

A magatartás és szorgalom jegyeket az osztályban tanító pedagógusok és az osztálydiákönkormányzat véleményének meghallgatásával az osztályfőnök állapítja meg. A szaktárgyi érdemjegyeket és a félévi és év végi osztályzatokat az osztályt tanító szaktanár állapítja meg, figyelembe véve a szakmai munkaközösség ajánlásait. A szakmai gyakorlatok és a csoportos foglalkozások érdemjegyeit a szakoktatók állapítják meg. Vitás estekben a Közoktatási törvény előírásai a mérvadóak. 5.6.3 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei A diákok teljesítményének mérése, regisztrálása és értékelése az oktató-nevelő munka állandó velejárója. Egyrészt a tanórákon és tanórán kívül nyújtott teljesítmények állandó elismerése és értékelése tartozik ide, másrészt az iskolai élet egy-egy szakaszának lezárását jelentő vizsgák. A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében (egyetértésnek) konszenzusnak kell lennie nevelőtestületen belül.

oldal 192 / 289


Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Intézményünk értékelési normája, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés (az érdemjegy/osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. A mérés- ellenőrzés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adni a tanuló számára a követelményteljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. Az értékelés és minősítés alapformái (a minősítés körébe tartozó fogalmak féléves, éves szakaszt illetően ) Az érdemjegy: a tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli és szóbeli valamint gyakorlati teljesítményeit rendszeresen érdemjegyek adásával minősíti. Az osztályzat félévi és év végi osztályzat, mely a jelzett időszakok alatti tanulmányi eredményt minősíti. (osztályozó vizsgán is osztályzatot szereznek a tanulók) A számszerű minősítés mértékegységei a hagyományos ötfokozatú skála alapján – az érdemjegyekre, és az osztályzatokra vonatkozóan: A tantárgyak esetében     

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

A magatartás minősítésénél:

A szorgalom minősítésénél:

Példás (5)

példás (5)

Jó (4)

jó (4)

Változó (3)

változó (3)

rossz (2)

hanyag (2)

Érdemjegyet kaphat a tanuló      

szóbeli feleletre (lehet részletes számadás és összefoglaló, tételszerű), írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat) önálló kiselőadásra, óraközi, tanórai munkára, gyakorlati munkájára tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre.

A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye „büntető” érdemjeggyel nem torolható meg. Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni, a szóbeli feleleteket pedig szóban is értékelni kell. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztályozó naplóba, amiről a tanuló nem tud. Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje: 

témazáró dolgozat (10 munkanap) oldal 193 / 289




írásbeli felelet, „röpdolgozat” ( egy héten belül)

Ha a dolgozatot a tanár határidőn túl javítja ki és mutatja be, a tanuló nem köteles elfogadni az érdemjegyet. (kivétel a betegség miatti távollét) A témazáró dolgozatot a tanuló szülővel / gondviselővel aláíratja és visszahozza a szaktanárnak. A dolgozat őrzésének ideje: 2 év A tanulót a szorgalmi időszakban az osztályozó értekezletekig (félévi, év végi) megilleti az osztályzat javításának joga/lehetősége. (a javítási lehetőséget kikényszeríteni, követelni nem lehet, megadásáról a szaktanár pedagógiai szempontok alapján dönt) Az osztályozó értekezleteket megelőző utolsó 5 napban féléves/egész éves anyagból beszámoltatni, témazáró dolgozatot íratni csak a tanuló kifejezett kérésére lehet. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik, legkorábban a hiányzás megszűnését követő második napon pótló dolgozatot köteles írni,(a dolgozat nehézségi foka azonos az osztály által megírt dolgozattal). Ha a tanuló neki felróható okból hiányzik az előre bejelentett dolgozatírásról, a pótló dolgozatot a szaktanár által kitűzött időpontban köteles megírni; ez esetben a feladat nehézségi foka lehet magasabb, (a szaktanár döntésétől függ.) Javító dolgozat íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára. A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt, a szaktanár jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. A javító dolgozat javítási lehetőség, az itt szerzett érdemjegy csak javító lehet, javító dolgozattal rontani a tantárgyi átlagon nem lehet. A tanuló joga, hogy a tanév első napjaiban megismerkedjék a tantárgyi követelményekkel, az értékelés alapelveivel, hiszen az ezeknek való megfelelés mértékét fejezik ki a minősítő félévi/év végi osztályzatok. A szaktanár maga dönti el, hogy a követelmények ismertetésnek milyen módját választja, de az ismertetést dokumentálni kell. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi osztályzatok alakításában nagyobb súllyal esnek latba, ezeket az osztályozó naplóban meg kell különböztetni más érdemjegyektől (piros színnel)! Az érdemjegyek minimális száma havonként legalább egy, heti egy órás tantárgy esetén sem lehet egy félévben háromnál kevesebb. (ezek között súlyozott értékű osztályzatoknak is kell lenniük!) A félév/tanév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a tantestület (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem iratható. A szaktanár a témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban köteles közölni a tanulókkal. Osztályzatok, érdemjegyek A bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tájékoztatva a szülőket, pedagógusokat, tehát minősíti a tanulókat. A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi (ellenőrzőbe és naplóba beírt) érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsga (különbözeti vizsga, javítóvizsga) eredményei alapján kell kialakítani a közoktatási törvényben leírtak szerint. A tanév végi osztályzat tanúsítja tehát, hogy

oldal 194 / 289


  

- a tanuló az adott évfolyam követelményeit milyen mértékben teljesítette - ismeretei elegendőek-e az elégséges minősítés megszerzéséhez - tudása elegendő-e a következő évfolyam elvégzéséhez, vagy a záróvizsgára bocsátáshoz.

A tanulók év végi osztályzatait a nevelőtestület áttekinti, dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Vitás esetekben (ha a tanuló év végi osztályzata jelentősen eltér az év közben tapasztalt előmeneteltől) a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, de a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosíthatja. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg. A tanuló előmeneteléről az iskola a szülőket negyedévenként tájékoztatja az Ellenőrző könyv útján. Az érdemjegyek beírása az Ellenőrző könyvbe, a tanuló kötelessége. Az osztályfőnökök havonta ellenőrzik, hogy a tanuló minden érdemjegyet beírt-e? A negyed-félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba az osztályfőnök írja be az osztályzatokat. Érdemjegyek, osztályzatok értelmezése: Jeles (5) aki   

- a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz - a tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmazni - a tantárgy szaknyelvét használja, szabatosan fogalmaz

Jó (4) aki 

- a tantervi követelményeknek megbízhatóam, kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget

Közepes (3) aki  

- a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget - gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre

Elégséges (2) aki  

- a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik - fogalmakat önállóan nem alkot, egyáltalán önálló feladatvégzésre nem képes

Elégtelen (1) aki   

- a tantervi minimumot sem teljesítette - ennek eleget tenni a tanári útmutatás segítségével sem képes - akinek érdemjegyei számtani átlaga (beleszámítva a súlyozott érdemjegyeket is!) nem éri el a 2,00-t (1,8 esetén a szaktanár indokolt ajánlatára a nevelőtestület/osztályozó konferencia a tanuló javára megváltoztathatja elégségesre az osztályzatot.)

A szintvizsgán szerzett jegy súlyozottan alakítja az év végi osztályzatot! Az elégtelen eredményű szintvizsgát két héten belül meg kell ismételni. Ha a javító vizsga sem sikerül, év végén az egész évi teljesítményt figyelembe véve elégséges (2) osztályzatnál jobbat nem kaphat a tanuló.

oldal 195 / 289


A szintvizsga írásbeli dolgozatok eredményét a szóbeli vizsga előtt ismertetni kell a tanulóval, s ha kívánja, be kell mutatni a szülőnek is; ha a dolgozatok megőrzésére magasabb szintű előírás nincs, megőrzésük a következő tanév kezdetéig elégséges. Osztályozhatóság, osztályozás rendje: 

 





Ha a tanköteles tanulónak egy tanítási évben igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, szakképzési évfolyamon az elméleti tanítási órák 20 %-át, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. (20/2012. (VIII.31.) EMMMI rendelet 50.§. Az osztályozás az adott tanév tantárgyi követelményeinek való megfelelés alapján, illetve eredményes tantárgyi osztályozó vizsga alapján történik. Indokolt huzamos hiányzás esetén - amennyiben a tanuló nem tud legalább elégséges szinten bekapcsolódni a folyamatos munkába, „felmérő” dolgozat írására, illetőleg osztályozó vizsgára kötelezhető, legkésőbb a pótvizsga időszakára. Az érdemjegyek bejegyzése a szóbeli és írásbeli feleletek esetében kék illetve fekete, az írásbeli nagy témazárók piros, az egyéb érdemjegyek (pl.: kiselőadás, pontokból alkotott jegyek stb.) más színű tintával vagy egyéb megkülönböztető módon történik. Az a tanuló, aki a tantervi követelményeket a tanév végéig 1-3 tantárgyból nem teljesítette (elégtelen osztályzatot kapott), és a nevelőtestület javítóvizsgára utalta, a bizonyítvány kézhezvételével egy időben tájékoztatást kap a javító-pótló vizsga időpontjáról, helyéről, a tantárgyi követelményekről és a jogorvoslat lehetőségéről.

(A független vizsgabizottság előtti vizsgáztatás kérelmét a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül az igazgatóhoz kell benyújtani, ez időn túl a kérés nem teljesíthető.) A tanulók tanulmányi munkája során az érdemjegyeken, osztályzatokon kívüli elismerést jelent az év végi (évzárón átadott) jutalomkönyv vagy dicsérő oklevél, melyet „kiemelkedő tanulmányi munkáért” ,”kiemelkedő sportteljesítményért” vagy „kiemelkedő közösségi munkáért” és egyéb ok miatt kaphat a tanuló. Hasonló módon ismerjük el a területi, az országos vagy határokon túli viszonylatban kiemelkedő versenyeredményeket sportban, tanulmányi versenyen vagy bármely egyéb területen. A minősítés nagyobb szakaszokat lezáró formái, a vizsgák: Állami érettségi vizsga A tanulók a 12. évfolyam vagy a 13. évfolyam (kétnyelvű előkészítő osztályok esetében) eredményes befejezése után teszik le. Tartalmát, formáját magasabb jogszabályok írják elő. A négy kötelező érettségi tárgy mellett a 2001/2002. tanévtől szabadon, 2005-től kötelezően ötödik tárgyat is választanak a tanulók. A 100/1997. (VI.13. Korm. rendelet 5.§ (1) pontjának megfelelően tanulói igény alapján megszervezzük a középszintű érettségi vizsgát minden olyan tantárgyból, amely a helyi tantervünkben szerepel. Továbbá a rendelet 6.§ (5) pontjában foglaltak szerint biztosítjuk számukra a legalább 138 óra felkészítést az iskolánkban felhasználható órakeret mértékéig. A szakmai vizsga A szakképző évfolyamok eredményes elvégzése után teszik le a tanulók. A szakképző évfolyamok számát szakmánként az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) határozza meg. A kerettantervi törvény lehetőséget ad a szakképző intézményeknek ún. „beszámítással” a jogszabályban jól körülírt feltételek mellett egy fél vagy egész tanévvel megrövidíteni a

oldal 196 / 289


képzési időt. Iskolánkban élünk a „beszámíthatóság és „felmentés” lehetőségével; oktatott szakmáink követelményei saját tanulóink számára egy tanév alatt (két félévvel) teljesíteni. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK SZMSZ-ből A TANULMÁNYOK ALATTI HELYI VIZSGA     

szintvizsga: Irányadó a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről. osztályozó vizsgák: A vizsga szervezése a tanuló kérelmére, ill. a tantestület határozata alapján történik. különbözeti vizsga: A más iskolatípusból érkezőknek különbözeti vizsgált kell tenni. javítóvizsga: pótló vizsga:

A tanulmányok alatti vizsgák szervezése a 20/2012. (VIII. 31. EMMI rendeletben) foglaltak szerint történik. 5.6.4 A középszintű érettségi vizsga témakörei

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK TÉMAKÖREI, KÖVETELMÉNYEI

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI KÖZÉPSZINT Témakörök Követelmények 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv A nyelv, mint jelrendszer. A beszéd, mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek 1.2. Kommunikáció összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. 1.3. A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom. Nyelvművelés.

oldal 197 / 289


1.4. Nyelv és társadalom

1.5. A nyelvi szintek

1.6. A szöveg

1.7. A retorika alapjai 1.8. Stílus és jelentés

2. Irodalom 2.1. Szerző, művek 2.1.1. Életművek a magyar irodalomból

2.1.2. Portrék

2.1.3. Látásmódok

Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat. Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismeretén alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Memoriterek. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) oldal 198 / 289


Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és 2.1.5. Világirodalom a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője. 2.1.6. Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. 2.1.7. Az irodalom Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, határterületei műköltészet, folklór. Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. 2.1.8. Regionális kultúra Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus 2.2.1. Témák, motívumok egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. 2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. A kifejezésmód és világlátás változása a különböző 2.2.3. Korszakok, stílustörténet korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. 2.1.4. A kortárs irodalomból

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI KÖZÉPSZINT Témakörök/Kompetenciák Követelmények 1. Kompetenciák Források használata és Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk értékelése gyűjtése, következtetések megfogalmazása. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése. Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése. A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez.

oldal 199 / 289


Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból. A tények és feltételezések megkülönböztetése. A szaknyelv alkalmazása Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata. Történelmi helyszínek azonosítása különböző Tájékozódás térben és időben térképeken. A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában. Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése. Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése. Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete. A tanultak okok és következmények szerinti rendezése. Az eseményeket alakító Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek tényezők feltárása általában több oka és következménye van. Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése. Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről. A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon. A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása. Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egyegy történelmi esemény alakulásában. Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai. Történelmi események és Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. jelenségek problémaközpontú Népesség, település, életmód. bemutatása Egyén, közösség, társadalom. A modern demokráciák működése. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés. 2. Témakörök Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. oldal 200 / 289


A középkor

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

Magyarország a Habsburg Birodalomban

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán birodalom terjeszkedése. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés. A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. oldal 201 / 289


Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

A jelenkor

Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei. A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. A művelődési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holokauszt Magyarországon. A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai.

A mai magyar társadalom és Alapvető állampolgári ismeretek. életmód Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI KÖZÉPSZINT Témakör Követelmények 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok). Logika oldal 202 / 289


Logikai műveletek

Fogalmak, tételek, Bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok 2. Számelmélet, algebra Számfogalom

Számelmélet

Algebrai kifejezések, műveletek

A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak. A valós számkör. A valós számok különböző alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyi értékes írásmód. Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok. Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.

Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása. Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű Hatvány, gyök, logaritmus hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenség-rendszerek. 3. Függvények, az analízis elemei Függvények, függvények grafikonjai, A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. függvénytranszformációk Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus oldal 203 / 289


Függvények jellemzése Sorozatok

függvények, abszolútérték-függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c · f(x), f(c x x) Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás. Számtani sorozat, mértani sorozat Kamatos kamat számítása.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok. Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban. Síkgeometriai alakzatok Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, Háromszögek vonalakra - alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és Négyszögek tulajdonságaik. Alaptulajdonságok. Sokszögek Szabályos sokszögek. Kör A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp. Kerület-, terület-, felszín- és Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. térfogatszámítás Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóságarányának viszonya. Vektorok A vektor fogalma. Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. Trigonometria Szögfüggvények fogalma. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel. Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös Koordináta-geometria helyzetük. 5. Valószínűségszámítás, statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző Leíró statisztika ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma. oldal 204 / 289


A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.

IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI KÖZÉPSZINT Témákörök/Konpetenciák 1. Kommunikatív készségek

Követelmények

Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése. Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és részletinformációk) megértése. Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, Beszédkészség hétköznapi helyzetekben és szerepekben. Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott ismerős témákról. A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása. Szövegértés (olvasott szöveg Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, értése) gyakori szövegfajták lényegének megértése. Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése, vélemény, érvelés követése. Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben Íráskészség általánosan és gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott, hétköznapi témákról. A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez Egyéb készségek (stratégiák) szükséges készségek és technikák alkalmazása. A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák alkalmazása. 2. Nyelvi kompetencia A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban. Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata. 3. Témák Személyes vonatkozások, Például: a vizsgázó személye, családi élet. család Beszédértés (hallott szöveg értése)

oldal 205 / 289


Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás. Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás. Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás. Például: diákmunka, pályaválasztás. Például: napirend, kedvenc ételek. Például: színház, mozi, kedvenc sport. Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek. Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

NÉMET NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI KÖZÉPSZINT B) TÉMAKÖRÖK 1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek Középszint 2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfiszerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás 4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

oldal 206 / 289


- Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

ANGOL NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI KÖZÉPSZINT 1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek 2. Ember és társadalom

oldal 207 / 289


- A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás 4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai oldal 208 / 289


9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

OLASZ NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI KÖZÉPSZINT 1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfiszerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás 4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód - Napirend, időbeosztás

oldal 209 / 289


- Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

FRANCIA NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI KÖZÉPSZINT 1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek 2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között

oldal 210 / 289


3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás 4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) - A gyógyítás egyéb módjai 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

oldal 211 / 289


INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI KÖZÉPSZINT Témakör 1. Információs társadalom

Követelmények

Informatikai alapfogalmak. Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos meghatározása. Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével. Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az Közhasznú magyar információs információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is adatbázisok hatalmas érték lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban. Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak Jogi és etikai ismeretek ismerete. Ismerje az információs és kommunikációs technológiák Információs és kommunikációs alkalmazásait és hatását a mindennapi életben, munkában, technológiák a társadalomban szórakozásban stb. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait. 2. Informatikai alapismeretek - hardver A számítógépek felépítése, A Neumann-elvű számítógépek. funkcionális egységei, azok A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák főbb jellemzői típusai, főbb jellemzői és feladataik. A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. A számítógép üzembe Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése helyezése. Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban

3. Informatikai alapismeretek - szoftver Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer Az operációs rendszer és főbb funkciói. feladatai Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése. Keresés a háttértárakon. Az adatkezelés szoftver és Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs hardver eszközei rendszer segédprogramjai. Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, Állományok típusai nyomtatás). Hálózatok működésének Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. alapelvei, felhasználási Hozzáférési jogok, adatvédelem. területei 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kezelése kimentése. Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása.

oldal 212 / 289


Szövegszerkesztési alapfogalmak

Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata. Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban

Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok

A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás. Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata. Oldalformázás. Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés, szegélyezés. Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása. A program indítása, a munkakörnyezet beállítása. Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása. Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása. Egyszerű táblázat készítése. Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése.

Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata

Tantárgyi feladatok megoldása. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs. Adattípusok. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése. Adatbázisok létrehozása, karbantartása. Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.

Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási Képernyő és nyomtatási formátumok tervezése és készítése. formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Levelezési rendszer használata. Állományok átvitele, www, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata. Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése Weblapkészítés Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetőségek. 8. Prezentáció és grafika Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang ...) Prezentáció és formázása. Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, Grafika módosítása, képek beillesztése. oldal 213 / 289


9. Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés

A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök. Katalógusok, számítógépes információkeresés.

TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI KÖZÉPSZINT Kompetenciák/Témakörök 1. Elméleti ismeretek

Követelmények

Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai eredményeiről. A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei. A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása. Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód Az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése. Testi képességek A kondicionális alapképességek értelmezése. Az erőfejlesztés szabályai. Gimnasztika A bemelegítés szerepének értelmezése. Gyakorlatok javaslata a képességek fejlesztésére és a testtartás javítására. Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok. Torna A női és férfi tornaszerek. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Ritmikus gimnasztika Az RG versenyszámai. Mozgás és zene kapcsolata. Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók Küzdősportok, önvédelem részére. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. Testnevelés és sportjátékok Labdajáték-előkészítő játékok felsorolása. Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése. Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb Természetben űzhető sportok szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés). 2. Gyakorlati ismeretek Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig Gimnasztika mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. Atlétika Futások Egy választott futószám bemutatása 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. A magyar sportsikerek

oldal 214 / 289


Ugrások

Dobások

Lányok minimum idő: 9,8 sec. Fiuk minimum idő: 8,8 sec. 2000 m síkfutás. Minimum idő: lányok: 10,30 perc, fiúk 9,00 perc. Egy választott ugrószám bemutatása Magasugrás választott technikával. Lányok minimum magasság: 110 cm. Fiúk 125 cm. Távolugrás választott technikával. Lányok minimum 330 cm. Fiúk 410 cm. Kislabda hajítás vagy súlylökés választott technikával. Minimum szintek: Lányok: Kislabda hajítás: 20 m, súlylökés: 5,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg. Fiúk: Minimum szintek: Kislabda hajítás: 30 m, súlylökés 7,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,00 kg.

Torna Talajtorna

Szekrényugrás

Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika

Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda

A talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása, kötelező elemek felhasználásával Egy tanult támaszugrás bemutatása. Lányok 4 részes, széltében állított, fiúk 5 részes, hosszában felállított szekrényen. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec), javasolt elemek felhasználásával. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint. Dzsúdó-gurulás előre. Egy választott úszásnemben 50 m úszás. Egy további úszásnemben 25 méter leúszása. Egy sportjáték választása kötelező. Kapura lövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés). Távolba dobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával. oldal 215 / 289


Kosárlabda

Labdarúgás

Röplabda

Lányok: minimum 15 méter, fiúk 21 méter. 7 méteres büntető dobás. Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a kosár felé, a visszakapott labdával labda leütés nélkül fektetett dobás. Büntetődobás egy vagy két kézzel. Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4, fiúk 8 db. Szlalom-labdavezetésből kapuralövés. (Szlalom-pálya hossza 10 méter, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabdakapura.) Összetett gyakorlat: falra rálőtt és visszapattanó labda kapura lövése Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan. Minimum szint: kosárérintésnél 5, alkarérintésnél 4 db érintés. Nyitás választott technikával.

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI KÖZÉPSZINT Témakör 1. Mechanika A dinamika törvényei

Mozgások

Követelmények A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése. Newton törvényeinek értelmezése. Kényszererők felismerése konkrét példákban. Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra. Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése. Egyszerű gépek működésének leírása. A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés és a függőleges hajítás leírása. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői. E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra.

oldal 216 / 289


Munka és energia

A súrlódás jelensége. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az időmérés kapcsolata. A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. A hullámjelenségek felismerése és leírása. A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel. Állóhullámok felismerése. A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia. Az emelési munka, a helyzeti energia. A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.

2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. egyensúly Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség. A termikus egyensúly értelmezése. Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása. A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége. Összefüggés a gázok Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. állapotjelzői között p-V-diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban. Az állapotegyenlet ismerete. A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése. Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján. A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, Termikus és mechanikai alkalmazása. kölcsönhatások A belső energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése. Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében. A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége. A levegő páratartalma. A légkört érő káros behatások és következményeik. A termodinamika II. főtétele A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon. oldal 217 / 289


A hőerőgépek hatásfokának korlátai. 3. Elektromágnesség Elektrosztatika

Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény ismerete. Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség. Többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben. Az egyenáram munkája és teljesítménye. Az egyenáram hatásai, alkalmazások. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások. Magnetosztatika A Föld mágnessége, az iránytű használata. A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses Egyenáram mágneses mezője indukcióvektor és a mágneses fluxus. Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-erő. A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Az elektromágneses indukció Lenz törvénye. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál. A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és A váltakozó áram áramerősség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor). Elektromágneses hullámok A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete. Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési A fény sebessége. A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye. A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek. A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. oldal 218 / 289


Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei. 4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete

Az atom szerkezete

A kvantumfizika elemei

Az atommagban lejátszódó jelenségek

Sugárvédelem

Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege. Rutherford szórási kísérlete és atommodellje. Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete. A vonalas színképek keletkezésének ismerete. Az elektron kettős természete. A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége. Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az atommag összetétele. Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal. Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája. A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.

5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció

Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. A mesterséges égitestek mozgása. Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése. A csillagászat elemeiből A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer, galaxisok. Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet. A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei. 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Személyiségek Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő oldal 219 / 289


a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete. Elméletek, felfedezések, találmányok

A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentősége: „az égi és földi mechanika egyesítése”, a newtoni fizika hatása A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelő nevekkel. A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI KÖZÉPSZINT Témakör 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok

Követelmények Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.

Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei. Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához. Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az Molekulák és összetett ionok ammónium- és az oxóniumion szerkezete. A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete. Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő Halmazok részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai. Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok A kémiai reakciók értelmezése. Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, A kémiai reakciók jelölése rendezése.

oldal 220 / 289


A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben. Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei. A reakciósebességet befolyásoló tényezők. Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése. A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. Reakciótípusok irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.). A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók Protonátmenettel járó reakciók értelmezése egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis). Elektronátmenettel járó A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, reakciók oxidációsszám-változás). A kémiai reakciók és az A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata elektromos energia (galvánelem, elektrolizáló cella működése). kölcsönhatása A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés. Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok). Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében. Az elektrolízis mennyiségi törvényei. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti Tudománytörténet vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro). 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és szerkezete (az atom-, a reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek molekula- és a halmazalapján. szerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, fizikai tulajdonságai és ezek szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek anyagszerkezeti értelmezése tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára. Az elemek és vegyületek Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai kémiai alapján. Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A sajátságai természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. Termokémia

oldal 221 / 289


A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése. A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása. Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége

Tudománytörténet 3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és

A megismert elemek előfordulásának formái. Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai. Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használnia környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket. Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása. A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai. Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. A környezetszennyezés okai, környézetvédelem. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác). A szerves anyag fogalma.

A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint. A funkciós csoport fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. A főbb vegyületcsoportok általános képlete. A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. Szerkezeti képlet írása. Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása. A konstitúciós izomerek felismerése. A szerves vegyületek fizikai Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és tulajdonságai halmazszerkezeti értelmezése. A szerves vegyületek kémiai A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós sajátosságai csoportok alapján. A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján. Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése. csoportosításuk

oldal 222 / 289


A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet 4. Kémiai számítások Általános követelmények

Az anyagmennyiség

Az Avogadro-törvény

A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei. A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok). Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások. Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel). Az SI-mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése. A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadroállandó) és alkalmazásuk. Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban.

Oldatok, elegyek (százalékos Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának összetételek, koncentráció, alkalmazása egyszerűbb feladatokban. oldhatóság stb.) A képlettel és A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti reakcióegyenlettel kapcsolatos kapcsolat és annak alkalmazása. számítások A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása. A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és Termokémia alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban. Kémiai egyensúly, pHAz egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve számítás hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása. A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje Elektrokémia közötti kapcsolat alkalmazása. BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI KÖZÉPSZINT Témakör 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya

Követelmények A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szerveződési szint fogalma.

oldal 223 / 289


A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége, feltételei. 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben. alkotóelemek: A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3, CO32-, NO3- ionok Elemek, ionok természetes előfordulásai. A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az Szervetlen molekulák élővilágban. A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a Lipidek foszfatidok, az epe biológiai szerepe. A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, Szénhidrátok tulajdonságai. A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete Fehérjék és aminosav sorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe. A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) Nukleinsavak, nukleotidok szerepe. Az anyagcsere folyamatai: Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata Felépítés és lebontás kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis. Felépítő folyamatok Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük. A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai. Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása. Sejtalkotók (az eukarióta Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat. sejtben) A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz külső és belső ingerekre. 3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Felépítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A Vírusok járványok. Önálló sejtek: Baktériumok A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése. A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük. Egysejtű eukarióták Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon. Többsejtűség Az öt regnum elkülönítésének alapja. Gombák, növények, állatok Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai elkülönülése (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). Sejtfonalak A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. Teleptest és álszövet A teleptest és az álszövet jellemzői. Szövetek, szervek, A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások” szervrendszerek, testtájak a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. Fizikai, kémiai alapismeretek

oldal 224 / 289


Viselkedés 4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás

A táplálkozás

A légzés

Az anyagszállítás

A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai. A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció. Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. A homeosztázis fogalma, jelentősége. A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme. A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése. Az agykérgi funkciók szerepe. A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei. A táplálkozás jelentősége, folyamatai. Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részei, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai. A légzőrendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük. A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik. A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus. Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás. oldal 225 / 289


A kiválasztás

A szabályozás

Az idegrendszer általános jellemzése

A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők. Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés. A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások. Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő). A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata. A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés.

A gerincvelő főbb funkciói. Az agy főbb részei. A bőr és a belső szervek receptorai. Az érzékszervek működésének általános elvei. A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külső-, közép- és belső fül része, működései. A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szerveződése. A motiváció szerepe. A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei. Az emberi magatartás biológiai- Az öröklött és tanult magatartásformák Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A pszichológiai alapjai tanulás és az érzelmek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során. Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei. Megerősítés, szokás, függőség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Érzelmi és értelmi fejlődés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei. Hormonrendszer, hormonális A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása. működések A neurohormonális rendszer. Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása. A női nemi ciklus során végbemenő hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. A cukorbetegség. Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző Immunrendszer, immunitás sejtjei. A gyulladás. Az immunizálás, a kötelező védőoltások. oldal 226 / 289


Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége. Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai. Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat. A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a Szaporodás és egyedfejlődés megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai. Az öregedés során bekövetkező biológiai változások. Az emberi élet vége. A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémák a (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedő betegségek megelőzése. 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása. Tűrőképességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai. A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal. A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma. Életközösségek Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. (élőhelytípusok) Egy tó feltöltődésének folyamata. A gyomnövény fogalma. Bioszféra, globális folyamatok A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései. Ökoszisztéma Az ökoszisztéma fogalma. Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői. A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.) Környezet- és A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. természetvédelem A védett területek típusai. Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma.

oldal 227 / 289


A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendők. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és „alternatív” energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja. 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a Molekuláris genetika rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. A DNS bázissorendje, a fehérje aminosav sorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők. A génműködés szabályozásának fogalma. A daganatos betegségek és a kockázati tényezők. A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus Mendeli genetika és fenotípus fogalmai. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság. Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok. Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a Populációgenetika és evolúciós szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A folyamatok természetes szelekció darwini modellje. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége. Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok Az evolúció közvetlen bizonyítékai. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek. Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja. A bioszféra evolúciója A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége. FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI KÖZÉPSZINT Témakör 1. Térképi ismeretek

Követelmények A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.

oldal 228 / 289


A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás. Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken. 2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. A Föld mozgásai és azok következményei. A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai. 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok

A levegőburok

A vízburok

A talaj

Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk. A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei. A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük. A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei. A vízgazdálkodás főbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek. A víz és a jég felszínformáló tevékenysége. A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei.

4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák. A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata. oldal 229 / 289


5. Népesség- és településföldrajz A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai. 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság működésének elve. A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján. A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok A gazdasági ágazatok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezőgazdaság termelés jellemzői. Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel. 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban. A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői. 8. Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medencejelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében. Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma.

oldal 230 / 289


A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői. 9. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában. 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik. Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken. 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire. ÉNEK-ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI KÖZÉPSZINT Kompetenciák/Témakörök Követelmények 1. Éneklés és zenetörténet Húsz magyar népdal, valamint két különböző nemzetiségi Népzene és két más nép népdalának előadása emlékezetből. A magyar népdalok stílusának, szerkezetének, formájának, hangsorának, hangkészletének, előadási módjának ismerete. A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése. A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete. A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, zenei Műzene műszavak, előadási jelek; a tanult zeneszerzők életútjának vázlatos ismertetése és főbb műveik megnevezése. Társművészeti összefüggések bemutatása (irodalom, képzőművészet, tánc, színház).

oldal 231 / 289


Középkor

Reneszánsz

Barokk

Bécsi klasszika

Romantika

Századforduló

XX. századi és kortárs zene

Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. A gregorián zene általános jellemzése. Egy trubadúr dallam előadása szöveggel, emlékezetből. Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből. Vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál). A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása. Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel, emlékezetből. Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongorakísérettel. Korál, passió, oratórium, kantáta, a barokk opera meghatározása. Zenei formák: rondó, variációk értelmezése. Hangszeres műfajok: concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása. Egy bécsi klasszikus dal bemutatása szöveggel, emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből. A periódus fogalma. Két-, ill. háromtagú formák meghatározása. Jellemző műfajok általános bemutatása: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, klasszikus versenymű, opera. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. A magyar verbunkos zene jellemzői a XVIII. században, kiemelkedő mesterek megnevezése. Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2#-2b-ig). Egy romantikus dal előadása szöveggel, emlékezetből, tanári zongorakísérettel. A romantikus dal jellegzetes vonásainak ismerete. A programzene jellemzése. A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. A nemzeti romantika jellemzése. Liszt Ferenc és Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva. A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés). Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából, Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből. Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek). A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése. oldal 232 / 289


Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása. Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása. 2. Zenefelismerés

Népzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene 3. Dallamátírás

A zene felismerési feladatban nyolc hangzó (CD-n vagy hangkazettán rögzített) zenei szemelvényt kell felismerni. Feladattípustól függően kell meghatározni a népi hangszerek, a korszak, a zeneszerző, a mű és a műfaj nevét. A válogatás tanult anyagból legyen az alábbi szerzőktől. Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom. Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén. J. S. Bach, Händel. Haydn, Mozart, Beethoven. Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Verdi, Muszorgszkij. Ravel. Bartók, Kodály, Gershwin, Orff.

Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban, 2#-2b előjegyzési körben. KÖZGAZDASÁGI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI KÖZÉPSZINT 40/2002. (V.24.) OM rendelet TÉMAKÖRÖK 1. Tájékozódás a mikroökonómia témakörökben 1.1 A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan alapfogalmai, alapkérdései. A piac elemei, a keresleti-kínálati függvények. A Marshall-kereszt, egy termék piacának egésze. A Marshall-kereszt ábrázolása. 1.2 A fogyasztói magatartás és a kereslet A fogyasztói döntések belső tényezői és külső feltételei. A hasznosság, a teljes haszon és a határhaszon és az alapvető törvényszerűségei. A hasznossági függvények és a költségvetési egyenes. A kereslet rugalmassága. Számítások. 1.3 A vállalat és a termelői magatartás A vállalat fogalma, környezete, céljai. A technikai és gazdasági hatékonyság. A gazdasági időtávok és azok jelentősége a vállalat életében. A költségek különféle szempontok szerinti csoportosítása. 1.4 A vállalat kínálata és a piac jellege Az egyes piacformák jellemzői. A profitmaximum elérésének feltételei tökéletes verseny esetén. Az üzemszüneti és fedezeti pont fogalma és tartalma. oldal 233 / 289


A profitmaximum elérésének feltételei tökéletes verseny, ill. monopólium esetén. A fogyasztói többlet és a holtteher veszteség alakulása. 1.5 A termelési tényezők piaca A származékos kereslet. A határtermék-bevétel és az input tényező határköltségének fogalma, szerepe az optimális tényező felhasználásban. A munkapiac kereslete, ill. kínálata. 1.6 A vállalatok nemzetközi piaci kapcsolatai. 1.7 A piaci szabályozás kritikája 2. A makroökonómia kategóriák értékelése 2.1 A makroökonómia alapösszefüggései A mikro- és makroszemlélet különbsége. A makrogazdaság szereplői és a közöttük végbemenő jövedelemáramlások. A kibocsátás nemzetközi mutatói. 2.2 A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem Az árupiaci kereslet tényezői, a fogyasztási és megtakarítási függvény és a beruházások szerepe. Számítások az egyensúlyi jövedelem meghatározására. 2.3 A makrogazdaság pénzpiaca, a kamatláb alakulása A pénzpiaci kategóriák. A pénzpiacra ható tényezők. 2.4 A munkapiac - A munkapiaci egyensúlytalanság - munkanélküliség A munka keresletet és a kínálatot meghatározó tényezők. A munkanélküliség fajtái. A munkakínálati függvény. 2.5 Az infláció és inflációs folyamatok Az infláció fogalma, fajtái és okai. A keresleti és költséginfláció. A várakozások és az infláció kapcsolata. 2.6 A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlta Az állam feladatai, az állami beavatkozás okai és a lehetséges megoldások. 2.7 A nyitott makrogazdaság A külgazdasággal kapcsolatos alapfogalmak. A külkereskedelem jelentősége. A külkereskedelmi és a fizetési mérleg tartalma. 3. Marketing ismeretek 3.1 A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése A marketing fogalma és alkalmazási területei. A marketing tartalma. A marketing-mix összetevői. 3.2 A piac, a piaci környezet elemzése A vállalat mikro- és makrokörnyezete. oldal 234 / 289


A piac fogalma és kategóriái. A piac szerkezete és a piaci formák. A piaci szereplők és a piactípusok. 3.3 Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás A fogyasztói magatartás modellje és a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők. A vásárlói döntéseket befolyásoló tényezők. A vásárlási folyamat szakaszai. A vásárlási magatartás típusai. 3.4 A célpiaci marketing, piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása A differenciálatlan és a differenciált marketing jellemzői. A célpiaci marketing lényege és kialakulása. A piacszegmentáció lényege. A célpiacok kiválasztása. A termék pozicionálása. 3.5 A marketing információs rendszer A marketing információszükséglete. Az információs rendszer funkciói. 3.6 A piackutatás fajtái, módszerei A marketing és a piackutatás kapcsolata. A piackutatás funkciói, a piackutatás folyamata, módszerei. A piackutatáshoz szükséges információk beszerzése. A piackutatási módok. 3.7 A piackutatás felhasználási területei A piackutatás eredményének értékelése. 3.8 A termékpolitika, termékfejlesztés A termék fogalma, a termék osztályozása, termékfejlesztési típusok. A termékpiaci stratégiák jelentősége. A termék piaci életgörbéjének és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzői. 3.9 Árpolitika, árstratégia Az ár fogalma és szerepe, az árképzési rendszerek. . Az árpolitika lényege, célkitűzései. Az árdifferenciálás és az árdiszkrimináció. 3.10 Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása Az értékesítési csatorna szereplői, fajtái. Az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkciói. A kereskedelem helye és szerepe a piacgazdaságban. A marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggés. 3.11 A kommunikációs politika A kommunikáció fogalma és fajtái. A kommunikációs folyamat. 3.12 A marketingkommunikáció eszközrendszere oldal 235 / 289


A marketingkommunikáció lényege. A kommunikációs mix elemei. 3.13 A reklám szerepe és fejlődése A reklám fogalma és szerepe. A reklám fejlődése. A reklám fajtái. 3.14 A reklámeszközök és reklámhordozók A reklámeszközök. A reklámhordozók szerepe. 3.15 A public relations A public relations fogalma, jellemzői. A PR területei. A külső és belső PR. A PR akciók és a szponzorálás. 3.16 Az eladásösztönzés, a személyes eladás Az eladásösztönzés fogalma, funkciói. Az SP módszerek. A személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei. A PS területei. Az eladóval szemben támasztott követelmények. 3.17 Az image és az egyedi vállalati arculat Az image lényege, fajtái. A vállalati arculatot befolyásoló tényezők. A CI összetevői: formai és tartalmi elemei. 3.18 Az egyéb piacbefolyásolási eszközök A védjegy funkciói, típusai. A csomagolás funkciói és típusai. A vevőszolgálat szerepe, lényege.

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN 2012. 04. 01-től Témakörök

Követelmények középszinten Ismerje a marketing történetét, fogalmát és alkalmazási területeit. A marketing története, Ismerje a marketing-mix összetevőit. alapfogalmai, fejlődése Ismerje a kereskedelmi marketing, a szolgáltatásmarketing sajátosságait. Ismerje a vállalat mikro- és makrokörnyezetét. A piac, a piaci környezet Definiálja a piac fogalmát és kategóriáit. elemzése Mutassa be a piac szerkezetét és a piaci formákat. Jellemezze a piaci szereplőket és a piactípusokat.

oldal 236 / 289


Ismerje a fogyasztói magatartás modelljét és a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőket. Fogyasztói vásárlói Mutassa be a vásárlói döntéseket befolyásoló tényezőket. magatartás Sorolja fel a vásárlási folyamat szakaszait. Elemezze a vásárlási magatartás típusait. Ismerje a differenciálatlan és a differenciált marketing jellemzőit. A célpiaci marketing, Ismerje a célpiaci marketing lényegét és kialakulását. piacszegmentálás. Értelmezze a piacszegmentáció lényegét. A célpiacok kiválasztása Mutassa be a célpiacok kiválasztását. Ismerje a termék pozicionálását. A marketing információs Ismerje a marketing információszükségletét. rendszer Mutassa be az információs rendszer funkcióit. Ismerje a marketing és a piackutatás kapcsolatát. Jellemezze a piackutatás funkcióit, a piackutatás folyamatát, A piackutatás fajtái, módszereit. módszerei Ismertesse a piackutatáshoz szükséges információk beszerzését. Mutassa be a piackutatási módokat. A piackutatás Ismertesse a piackutatási eredmények értékelését. felhasználási területei Ismerje a termék fogalmát. Ismerje a termék osztályozását, a fejlesztési típusokat. A termékpolitika, Értelmezze a termékpiaci stratégiák jelentőségét. termékfejlesztés Elemezze a termék piaci életgörbéjének és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzőit. Ismerje az ár fogalmát és szerepét, az árképzési rendszereket. Árpolitika, árstratégia Ismerje az árpolitika lényegét, célkitűzéseit. Jellemezze az árdifferenciálást és az árdiszkriminációt. Az értékesítéspolitika, Ismerje az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat az értékesítési csatornák elősegítő funkcióit. kiválasztása Ismertesse az elosztási csatornák közötti összefüggést. A kommunikációs Ismerje a kommunikáció fogalmát és fajtáit. politika Ismerje a kommunikációs folyamatot. A Határozza meg a marketingkommunikáció lényegét. marketingkommunikáció Mutassa be a kommunikációs mix elemeit. eszközrendszere Ismerje a reklám fogalmát és szerepét. A reklám szerepe és Mutassa be a reklám fejlődését. fejlődése Jellemezze a reklám fajtáit. A reklám vállalati Ismertesse a vállalati reklámcélokat. funkciói Mutassa be a reklámot a fogyasztók mindennapi életében. Ismerje a reklámeszközöket. A reklámeszközök és Mutassa be a reklámhordozók szerepét. reklámhordozók Azonosítsa a reklámeszközöket és a reklámhordozókat. Elemezze a reklámhatás vizsgálatát. A reklám tervezése, szervezése

oldal 237 / 289


Ismerje a public relations fogalmát, jellemzőit. Sorolja fel a PR területeit. A public relations Ismertesse a külső és belső PR-t. Jellemezze a PR akciókat és a szponzorálást. Ismerje az eladásösztönzés fogalmát, funkcióit. Mutassa be az SP módszereket. Az eladásösztönzés, a Ismerje a személyes eladás fogalmát, jellemzőit, előnyeit. személyes eladás Mutassa be a PS területeit. Ismertesse az eladóval szemben támasztott követelményeket. Ismerje az image lényegét, fajtáit. Az image és az egyedi Mutassa be a vállalati arculatot befolyásoló tényezőket. vállalati arculat Jellemezze a CI összetevőit: formai és tartalmi elemeit. Ismertesse a védjegy funkcióit, típusait. Az egyéb Mutassa be a márkaépítés folyamatát és a márkahűséget. piacbefolyásolási Határozza meg a csomagolás funkcióit és típusait. eszközök Ismertesse a vevőszolgálat szerepét, lényegét. VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI KÖZÉPSZINTEN 40/2002. (V. 24.) OM rendelet TÉMAKÖRÖK 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek 1.1 A vendéglátás alapjai A vendéglátás történeti kialakulása, fejlődésének hazai szakaszai. A vendéglátás fogalma, feladata. A vendéglátás helye a nemzetgazdaságban. 1.2 A vendéglátás tevékenységi körei Az árubeszerzés, a raktározás, termelés, az értékesítés és a szolgáltatás fogalmi meghatározása, folyamata, módjai. A vendéglátás tárgyi és személyi feltételei. A vendéglátás dolgozóival szemben támasztott követelmények. 1.3 A vendéglátás üzlethálózata A vendéglátás szakjelleg szerinti csoportosítása. Üzletkörök, üzlet típusok jellemzői. 1.4 A turizmus alapjai A turizmus fogalma. A turizmus kialakulásának főbb történeti szakaszai és azok jellegzetességei. A turizmus helye a nemzetgazdaságban. 1.5 A turizmus tevékenysége, tevékenységi formái fajtái Az aktív és passzív turizmus fogalmi meghatározása. Az aktív és passzív turizmus feltételrendszere. 1.6 A turizmus és a környezet összefüggései oldal 238 / 289


A turizmushoz kapcsolódó legfontosabb természetföldrajzi tényezők. 1.7 A vendéglátás és a turizmus kapcsolata A vendéglátás és a turizmus fogalmi összefüggései, kapcsolódási pontjaik. 1.8 A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere A turizmust lebonyolító szervezetek és jellemzőik. A turizmus tárgyi és személyi feltételei. A turizmus dolgozóival szemben támasztott követelmények. 1.9 A turizmus piaca A piac fogalma. A piac elemeinek fogalmi meghatározása (kereslet, kínálat, ár) és azok összefüggései A turisztikai piac jellemzői. A turisztikai piac alakulására ható tényezők. A gazdasági verseny fogalma, feltételei. A piaci kockázat. Árképzés a turizmusban. A hazai turizmus fejlesztési lehetőségei. 1.10 A vendéglátás piaca A vendéglátás piacának jellemzői. A vendéglátás piacára ható tényezők. A hazai vendéglátás fejlesztési lehetőségei. Árképzés a vendéglátásban 1.11 Általános ügyviteli alapismeretek Az ügyvitel fogalma. Az ügyviteli feladatok csoportosítása. Az elszámolás és elszámoltatás lényegi meghatározása. Az ellenőrzés fogalmi meghatározása, fajtái. 1.12 A turizmus és a vendéglátás ügyvitele A turizmus és a vendéglátás ügyviteli feladatai. A bizonylat fogalma, fajtái, kiállítás szabályai. Az üzleti levelezés szabályai, formai és tartalmi követelményei, kezelési szabályai. A leltár fogalma, fajtái, szabályai. 2. Szállodai alapismeretek 2.1 Szálláshelyek, szállodák és egyéb szálláshelyek A szálláshely fogalma, fajtái. Egyéb szálláshelyek. A szálláshelyek, szállodák kínálati elemei. 2.2 A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének tárgyi feltételei A szálloda telepítésének szempontjai. A szálloda működésének tárgyi feltételei. A szálloda helyiségei és berendezései. A vendégszoba kialakításának jellemzői, berendezése, felszerelése. 2.3 A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének személyi feltételei A szálloda, szervezeti felépítése. A szállodai munkakörök és az azokhoz kapcsolódó feladatok. oldal 239 / 289


A munkaerő gazdálkodás fogalma. A szállodai dolgozóval szemben támasztott alap- és szakmai követelmények. 2.4 Szállodai és egyéb szálláshelyek ügyvitel A szállodai értékesítéshez kapcsolódó ügyviteli feladatok. A szálláshely értékesítés részterületeinek ügyviteli szabályai. A vendég érkeztetésével szállodai gazdálkodás tervezése, területei és elutazásával kapcsolatos adminisztratív feladatok. 2.5 A szállodai és egyéb szálláshelyek gazdálkodás A bevétel és a költségek csoportosítása. A szállodai jövedelmezőség fogalma, az eredmény kimutatás lényege. 2.6 A szállodai tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeletek és előírások A szálloda biztonsági előírásai. A tűzvédelem szabályai. A tulajdonvédelem fogalma, a szálloda kártérítési felelőssége. Munkavédelem, egészségügy, környezetvédelem szálláshelyekre jellemző előírásai. 3. Marketing alapismeretek 3.1 A marketing fogalma, fejlődése A marketing fogalma és alkalmazási területei. A marketing fejlődése. A marketing-mix elemek. 3.2 A piac, a piaci környezet elemzése A vállalat mikro- és makrokörnyezete. A piac fogalma, és kategóriái. A piac szerkezete. Piaci formák. 3.3 A fogyasztói magatartás A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők. A vásárlói döntéseket befolyásoló tényezők. A vásárlási folyamat szakaszai. A vásárlási magatartás típusai. A szervezetek beszerzési döntéseinek folyamata. 3.4 A piacszegmentálás A célpiacok kiválasztása A célpiaci marketing lényege és kialakulása. A piacszegmentáció. 3.5 A marketing információs rendszer A marketing információszükséglete. Az információs rendszer funkciói. 3.6 A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei A piackutatás funkciói, folyamata. A piackutatáshoz szükséges információk beszerzése. A piackutatás módszerei. 3.7 A termékpolitika, termékfejlesztés oldal 240 / 289


A termék fogalma, osztályozás. A termékfejlesztés. A termék piaci életgörbéjének és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzői. 3.8 Árpolitika, árstratégia Az ár fogalma és szerepe, az árképzési elvek. Az árképzés marketing szempontú értelmezése. Az árak jogi szabályozásának alapelvei. Az árdifferenciálás jelentősége. 3.9 Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása Az értékesítési csatornák fajtái, jellemzésük. Az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkciói. A marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggés. 3.10 A marketingkommunikáció eszközrendszere A marketingkommunikáció lényege. A kommunikációs mix elemei. 3.11 A reklám szerepe, tervezése A reklám fogalma és szerepe. A reklám fajtái. 3.12 A Public Relations A Public Relations fogalma, jellemzői. A PR területei. A külső és belső PR. 3.13 Az eladásösztönzés, és a személyes eladás Az eladásösztönzés fogalma, funkciói. Az eladásösztönzés módszerei. A személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei. Az eladóval szemben támasztott követelmények. 3.14 Az image és az egyedi vállalati arculat Az image lényege, fajtái. A Corporate Identity lényege. 3.15 Az egyéb piacbefolyásolási eszközök A védjegy funkciói, típusai. A csomagolás funkciói, és típusai. A direkt marketing lényege. VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 2012. 04. 01-től Témakörök Követelmények középszinten Vendéglátó és turizmus ismeretek Legyen képes a vendéglátás történeti kialakulásának és A vendéglátás alapjai fejlődésének hazai szakaszait, azok jellegzetességeit

oldal 241 / 289


ismertetni. Legyen képes a vendéglátás fogalmának meghatározására. Ismerje a vendéglátás feladatkörét. Legyen képes a vendéglátás tárgyi és személyi feltételeinek meghatározására. A vendéglátás Ismerje a vendéglátás dolgozóival szemben támasztott tevékenységi körei követelményeket. Ismerje a munkahelyi kommunikáció szabályait. Ismerje az élelmiszerromlás és élelmiszerfertőzés megelőzésének feladatait. A vendéglátás Ismerje a vendéglátó üzletek szakjelleg szerinti üzlethálózata csoportosítását. Üzletkörök, üzlettípusok jellemzőit. Legyen képes értelmezni a turizmus fogalmát. Legyen képes bemutatni a turizmus kialakulásának főbb A turizmus alapjai történeti szakaszait és azok jellegzetességeit. Ismerje a turizmus helyét a nemzetgazdaságban. A turizmus Legyen képes értelmezni az aktív és passzív turizmus tevékenysége, fogalmának lényegét. tevékenységi formái, Legyen képes meghatározni az aktív és passzív turizmus fajtái feltételrendszerét. A turizmus és a Ismerje a turizmushoz kapcsolódó legfontosabb környezet összefüggései természetföldrajzi tényezőket. A vendéglátás és a A vendéglátás és a turizmus fogalmi összefüggései, turizmus kapcsolata kapcsolódási pontjaik. Legyen képes felsorolni a turizmust lebonyolító A turizmus, mint szervezeteket és jellemzőiket. tevékenység Legyen képes felsorolni a turizmus tárgyi és személyi feltételrendszere feltételeit, a dolgozókkal szemben támasztott követelményeket. Ismerje a piac fogalmi meghatározását, ismerje a piac elemeinek fogalmi meghatározását (kereslet, kínálat, ár) és azok összefüggéseit. Ismerje az árképzés és a turisztikai piac szempontjából a valuta, deviza, vám szabályait. Legyen képes bemutatni a turisztikai piac jellemzőit. A turizmus piaca Ismerje a turisztikai piac alakulására ható tényezőket. Legyen képes meghatározni a gazdasági verseny fogalmát, feltételeit. Legyen képes elemezni a piaci kockázat lényegét. Ismerje az árképzést a turizmusban. Legyen képes vázolni a hazai turizmus fejlesztési lehetőségeit. Ismerje a vendéglátás piacának általános jellemzőit. Ismerje a vendéglátás piacára ható tényezőket. Legyen képes jellemezni a hazai vendéglátás fejlesztési A vendéglátás piaca lehetőségeit. Ismerje az árképzést a vendéglátásban. Legyen képes a termeléshez szükséges gazdasági ismeretek alkalmazására. Általános ügyviteli Ismerje az ügyvitel fogalmi alapismeretek meghatározását.

oldal 242 / 289


A turizmus és a vendéglátás ügyvitele

Legyen képes csoportosítani az ügyviteli feladatokat. Ismerje az elszámolás és elszámoltatás lényegi meghatározását. Legyen képes értelmezni az ellenőrzés fogalmát, ismertetni fajtáit. Ismerje a szakmai kommunikáció szabályait. Ismerje a pénzügyi és banki műveleteket, legyen képes ezek intézésére. Tudja felsorolni a turizmus és a vendéglátás ügyviteli feladatait. Legyen képes az éttermi kínálat tervezését elvégezni. Ismerje a bizonylat fogalmi meghatározását bizonylat fogalmát, fajtáit, a kiállítás szabályait. Ismerje az üzleti levelezés szabályait, formai és tartalmi követelményeit, a kezelési szabályait. Ismerje a leltár fogalmi meghatározást, fajtáit, szabályait. Legyen képes a tevékenység szervezési feladatait ellátni. Ismerje a jegyzőkönyv tartalmi és formai elemeit, tudjon egyszerű statisztikákat, kimutatásokat készíteni.

Szállodai alapismeretek Tudja a szálláshely fogalmát definiálni, fajtáit ismertetni. Szálláshelyek, szállodák Legyen képes ismertetni a szálláshelyek, szállodák kínálati elemeit. Ismerje a szálloda telepítésének szempontjait. Ismerje a szálloda működésének tárgyi feltételeit. A szálloda működésének Tudja a szálloda helyiségeit és berendezéseit. tárgyi feltételei Legyen képes ismertetni a vendégszoba kialakításának jellemzőit, berendezéseit, felszereléseit. Legyen képes ismertetni a szálloda szervezeti felépítését, a szállodai munkaköröket és az azokhoz kapcsolódó feladatokat. A szálloda működésének Legyen képes a munkaerő gazdálkodás fogalmi személyi feltételei meghatározására. Tudja a szállodai dolgozóval szemben támasztott alap- és szakmai követelményeket, kommunikációs szabályokat. Legyen képes meghatározni a szállodai értékesítéshez kapcsolódó ügyviteli feladatokat. Ismerje a szálláshely értékesítés részterületeinek ügyviteli Szállodai ügyvitel szabályait. Tudja a vendég érkeztetésével és elutazásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Tudja a szállodai gazdálkodás tervezésének területeit. Legyen képes a bevétel és a költségek csoportosítására. A szállodai gazdálkodás Legyen képes a szállodai jövedelmezőség fogalmi meghatározására, az eredmény-kimutatás és a költséghatékonyság lényegi megfogalmazására. Tudja a szálloda biztonsági előírásait. A szállodai Tudja a tűzvédelem szabályait. tevékenységhez Legyen képes értelmezni a tulajdonvédelem fogalmát, a kapcsolódó legfontosabb szálloda kártérítési felelősségét. oldal 243 / 289


speciális jogszabályok, Legyen képes összefoglalni a munkavédelem, egészségügy, rendeletek és előírások környezetvédelem szálláshelyekre jellemző előírásait. Marketing alapismeretek Tudja értelmezni a marketing fogalmát és alkalmazási A marketing fogalma, területeit. fejlődése Tudja a marketing fejlődési fázisait. Tudjon különbséget tenni a marketing-mix elemei között. Legyen képes felismerni a vállalat mikro- és makrokörnyezetét. A piac, a piaci környezet Tudja definiálni a piac fogalmát és kategóriáit. elemzése Legyen képes bemutatni a piac szerkezetét, a piaci formákat. Tudja értelmezni a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőket. Legyen képes bemutatni a vásárlói döntéseket befolyásoló tényezőket. Tudjon különbséget tenni a vásárlási folyamat szakaszai A fogyasztói magatartás között. Legyen képes elemezni a vásárlási magatartás típusait. Ismerje a személyiségtípusokat, az utas típusokat és a vendégtípusokat a vendéglátás, a turizmus és a szállodaipar területén. Tudja értelmezni a célpiaci marketing lényegét és A piacszegmentálás. A kialakulását. célpiacok kiválasztása Tudja értelmezni a piac-szegmentáció lényegét. Legyen képes meghatározni a marketing A marketing információs információszükségletét. rendszer Legyen képes bemutatni az információs rendszer funkcióit. Legyen képes értelmezni a piackutatás funkcióit, A piackutatás fajtái, folyamatát. módszerei, felhasználási Tudjon piackutatáshoz szükséges információkat beszerezni. területei Ismerje a piackutatás módszereit. Tudjon válaszolni a termék fogalmának kérdésére, osztályozását bemutatni. A termékpolitika, Legyen képes a termékfejlesztés lényegét ismertetni. termékfejlesztés Tudja elemezni a termék piaci életgörbéjét és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzőit. Tudjon felelni az ár fogalmára és szerepére, ismerje az árképzési elveket. Árpolitika, árstratégia Ismerje az árképzés marketingszempontú értelmezését. Tudja értelmezni az árak jogi szabályozásának alapelveit. Ismerje az árdifferenciálás jelentőségét. Ismerje az értékesítési csatornák fajtáit, tudja azokat Az értékesítéspolitika, jellemezni. értékesítési csatornák Legyen képes az értékesítési rendszer logisztikai és kiválasztása áruforgalmat elősegítő funkcióit megfogalmazni.

oldal 244 / 289


Ismerje a kommunikáció elméletét. A Legyen képes megfogalmazni a marketingkommunikáció marketingkommunikáció lényegét. eszközrendszere Legyen képes bemutatni a kommunikációs mix elemeit. A reklám szerepe, Legyen képes ismertetni a reklám fogalmát és szerepét. tervezése Tudja jellemezni a reklám fajtáit. Tudjon válaszolni a Public Relations fogalmára, ismerje jellemzőit. Legyen képes felsorolni a PR területeit. A Public Relations Tudjon különbséget tenni a külső és belső PR között. Kapcsolatszervezés. Ismerje az etikett és a protokoll általános és speciális szabályait az idegenforgalomban. Tudjon válaszolni az eladásösztönzés fogalmára, funkcióira vonatkozó kérdésekre. Ismerje az eladásösztönzés módszereit. Legyen képes ismertetni a személyes eladás fogalmát, Az eladásösztönzés és jellemzőit, előnyeit. a személyes eladás Legyen képes ismertetni az eladóval szemben támasztott követelményeket. Ismerje a tárgyalási technikákat, a prezentáció elméleti felépítését. Az image és az egyedi Tudja értelmezni az image lényegét. vállalati arculat Tudja értelmezni a Corporate Identity lényegét. Legyen képes ismertetni a védjegy funkcióit, típusait. Az egyéb Legyen képes meghatározni a csomagolás funkcióit és piacbefolyásolási típusait. eszközök Legyen képes ismertetni a direkt marketing lényegét. 5.6.5 Az értékelés rendszeressége A tanulók magatartását és szorgalmát félévenként osztályzat formájában értékeljük. Az egyes szaktárgyak területén a tantárgy heti óraszámánál legalább egy érdemjeggyel többel kell rendelkeznie az osztályozó értekezlet időpontjáig, kivéve, ha tanuló huzamosabb hiányzása ezt nem teszi lehetővé. Az évközi érdemjegyek a pillanatnyi tudást a félévi és az év végi osztályzatok pedig a helyi tanterv elsajátításának mértékét mutatják. A pedagógus az adott érdemjegyeket szóban a tanuló számára indokolja. Az osztályzatokról minden esetben tájékoztatjuk a tanulót, a tanuló hiányzása esetén (pl. dolgozatjavításkor) az osztályt. Az érdemjegyeket a tanuló az ellenőrző könyvbe bejegyzi, melyet a szaktanár vagy az osztályfőnök időnként kézjegyével ellenőriz, szüleivel havonta láttamoztatja. 5 (jeles) osztályzatot kap a tanuló, ha a helyi tantervben, illetve a szakmai programban, valamint a képzési szakaszok határain a vizsgakövetelményekben előírtakat 80%-ban teljesíti. 1 (elégtelen) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve a szakmai programban, valamint a képzési szakaszok végén a vizsgakövetelményekben megfogalmazott követelmények minimum 25 %-t teljesíti, tantárgytól függően.

oldal 245 / 289


A többi osztályzat megítélése a követelményszint teljesítésének arányában és a szakmai munkaközösség hagyományainak figyelembe vételével történik.

5.7 A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei Félévkor és tanév végén a tanulók magatartásának minősítését az osztályfőnök, az osztály diákönkormányzata, az osztályban tanító tanárok és szakoktatók, illetve kollégisták esetében a kollégiumi nevelőtanár véleményének meghallgatásával állapítja meg. Véleményeltérés esetén az osztályozó értekezleten egyszerű szótöbbséggel döntenek. Osztályzatok: 5 (példás), 4 (jó), 3 (változó), 2 (rossz). A magatartás elbírálásakor figyelembe vesszük:    

milyen mértékben teljesíti alapvető kötelességeit milyen a közösség egészéhez és az egyes tagjaihoz való viszonya hogyan viselkedik iskolai keretben (kirándulás, színházlátogatás, ünnepély, kollégium) és iskolán kívül (gyakorlati oktatás)

A magatartás minősítésének kritériumai A tanuló magatartása és a szorgalma minősítésének értelmezése A tanuló személyiségének további fejlődése szempontjából fontos a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése a nevelési célok tükrében. A közoktatási törvény szerint ezt a tevékenységet elsősorban az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján az osztályfőnök végzi.    

a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásainak, késéseinek száma, trendje az igazolásokra vonatkozó rendelkezések betartása a tanulók jutalmazási elveinek és formáinak figyelembevétele a fegyelmező intézkedések (fokozatok) elveinek és formáinak figyelembevétele

A szorgalom osztályzatok nem a tanuló abszolút sorrendiségét tükrözi, hanem hogy képességeihez és eddigi eredményeihez viszonyítva az adott időszakban milyen eredményt produkált. A magatartás minősítésének kritériumai Példás (5) aki          

felelősséget érez saját és mások cselekedeteiért kiáll az iskola követelményei, pozitív hatásai mellett aktív, irányít és kezdeményez jó közösségi ember, segíti mások elfogadtatását, beilleszkedését önként vállal közösségi munkát udvarias, figyelmes öltözete, hajviselete rendezett, alkalomhoz illő. a házirendet ismeri és betartja vigyáz az iskola berendezéseire, tisztaságára hiányzásait rendben igazolja

Jó (4) aki   

vállalja a kikényszerített felelősséget a helyes kezdeményezések mellé áll támogatja a vezetőt, irányítót oldal 246 / 289


    

társadalmi munkát végez, tiszteli a közösség érdekeit fegyelmezett, de nem vállal irányítást a közösség ellen vétőkkel nem száll szembe udvarias, megjelenése rendezett, de mások viselkedése iránt közömbös alkalmazkodik az iskola házirendjéhez, de mások hanyagsága iránt közömbös

Változó (3) aki       

felelősségérzete kialakulatlan, ingadozó ítéletei nem megbízhatóak, nem mindig vállalja önmagát könnyen befolyásolható nem képes önálló döntésre és teljesítésre tudatosan nem árt, szimpátiája ingadozó hajlamos egyéni érdekeit előtérbe helyezni (mások vagy a közérdekkel szemben) esetenként udvariatlan, nyegle, megjelenése, viselkedése kifogásolható

Rossz (2) aki       

romboló, tudatosan negatív értékrendű nem vállalja tetteiért a felelősséget önállótlan, segítséget nem fogad el közösségen kívüli, társ a rosszban tudatosan ellenáll durva, rendetlen öltözködése, rendetlen, ápolatlan

A szorgalom minősítésének kritériumai Példás (5) aki    

céltudatosan szervezi munkáját, pontos, megbízható, kötelességtudó ami érdekli, abban többletmunkát vállal önállóan osztja be idejét, munkáit, önellenőrzésre képes írásbeli munkái rendezettek, felszerelése hiánytalan és erre készteti társait is

Jó (4) aki     

figyel, feladatait rendszeresen, példamutatóan megoldja ösztönzésre rendszeresen dolgozik, ellenőrzi magát szükség esetén segítséget kér és elfogad pontosan jár iskolába írásbeli munkája általában rendezett, felszerelése hiánytalan, de mások hanyagsága iránt közömbös

Változó (3) aki        

tanulmányi munkájában nem teljesít egyenletesen képességeinél gyengébb eredményt ér el önállótlan, önellenőrzésre nem képes gyakran kell a kötelességeire figyelmeztetni ingadozik fegyelmezett és hanyag munkavégzés között késik írásbeli munkái kifogásolhatóak felszerelése gyakran hiányos

oldal 247 / 289


Hanyag (2) aki      

tanulmányi munkája megbízhatatlan figyelmetlen, feladatait nem végzi el rendszeresen önálló munkára nem hajlamos rendetlen, fegyelmezetlen, munkához való viszonya rossz pontatlan, hanyag, feledékeny írásbeli munkája csúnya, felszerelése rendszeresen hiányos.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai  A szóbeli feladat minden tanítási órára legyen feladva, visszamenőleg maximum egy témakör tananyaga  Írásbeli házi feladat feladása a tanulók képességeinek, életkori sajátosságainak figyelembevételével a tantárgyi sajátosságoknak megfelelően történjen.  Mindkét esetben legfőbb elvünk a folyamatos készülés biztosítása a tanítási órákra, ugyanakkor a hétvégi házi feladatok mennyisége tegye lehetővé a tanulók pihenését is.

5.8 A tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének formái a jogszabály keretei között A magatartás minősítésénél: Példás Jó Változó Rossz

A szorgalom minősítésénél: Példás Jó Változó Hanyag

5.9 Iskolán kívüli tanórai foglalkozások, kötelező tananyag elsajátításának egyéb keretei   

Comenius-Socrates - Leonardo program Tanulmányi kirándulások (FOOD, Utazási kiállítások) Önköltséges színház, mozi, hangverseny-látogatás

oldal 248 / 289


6 A SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA Külön dokumentációban.

oldal 249 / 289


7 A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 7.1 Kapcsolattartás a szülőkkel Az iskola, mint nevelő-oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha épít a tanulók érdeklődésére, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az szülőket és a tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: 1.

Szülő értekezlet

Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása     

2.

az iskola céljairól, feladatairól a helyi tanterv körülményeiről, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról az iskola és az osztályközösség céljairól, eredményeiről, problémáiról a szülők kérdésének, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé. Rendkívüli szülő értekezlet (szükség esetén).

3. Fogadó óra Feladata a szülők és pedagógusok személyes találkozása. 4. Nyílt napok szervezése A szülő betekintést nyer az iskolai élet mindennapjaiba, tájékoztatást kap az intézményben folyó képzésekről. 5. Pályaválasztási tanácsadás és szaktanácsadás, előadások szervezése 6. A gyermekvédelmi felelős szociális és nevelési problémákban nyújtott támogatása 7. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 8. Iskola honlapja A szülők, érdeklődők naprakész információt szerezhetnek az iskola programjairól, feladatairól, lehetőségeiről. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv évente határozza meg. A tanulók személyiségének harmonikus fejlődésének elengedhetetlen feltétele a szülők és a pedagógusok koordinált, aktív együttműködése. A szülők részéről elvárjuk, az együttműködő magatartást, a problémák nyílt jelzését, megbeszélését. A tanulók munkájának folyamatos figyelemmel kisérését, munkájához szükséges eszközök biztosítását. Aktív részvételt a szülői értekezleteken. Nevelési problémák, családi nehézségek őszinte jelzését, közös megoldás keresését.

oldal 250 / 289


A Szülői Szervezet Szülői Szervezet tanév elején kooperálja az újonnan belépő évfolyamok osztályaiból a szülők által delegált képviselőket. A tantestületet a Szülői Szervezetben állandóan egy összekötő tanár és az igazgató vagy megbízottja képviseli. A Szülői Szervezetnek véleményezési joga van a neveléssel és oktatással kapcsolatos minden kérdésben. Képviselőjét a nevelőtestületi értekezletre az érintett napirendi pontjának tárgyalásához meghívjuk. Az igazgató évente legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok Szülői Szervezeteivel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot. A Szülői Szervezet számára biztosított jogok: Véleményezési joga van:      

a Pedagógiai program elfogadásában, a szervezeti és működési szabályzatnak a szülőket érintő rendelkezéseiben, a házirend megállapításában, a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, az igazgatói pályázatok elbírálásában.

Javaslatot tehet a szülői értekezlet témáira. Részvételi joga az iskola hagyományos programjainak szervezésében, lebonyolításában.

7.2 Kapcsolattartás a tanulókkal A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. A diákönkormányzat felelős vezetője hetente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselői, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolhatnak – a tantestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint a tisztségviselők megválasztásában. A diákok legfőbb képviseleti fóruma a Diákönkormányzat. Diákönkormányzat A tanulók, az osztályok; a kollégiumi csoportok érdekeik képviseletére iskolai és kollégiumi diákönkormányzatot hoztak létre. A két önkormányzat képviselői jogosultak eljárni az iskola illetve a kollégium egészét érintő ügyekben. A diákönkormányzat (iskolai és kollégiumi) – az iskolai illetve a kollégiumi nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt:    

saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, oldal 251 / 289


 

önkormányzati tájékoztatási rendszerének működtetéséről, a tájékoztatási rendszer vezetőinek megbízásáról.

Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el. A két diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola és a kollégium működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A feladatai ellátásához szükséges helyiségeket és eszközöket térítésmentesen használhatja. Egyetértési jogot gyakorolnak a tanulókat érintő következő kérdésekben:   

a házirend elfogadásakor (módosításakor) az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és a módosításakor a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor

Véleményezési joga van a tanulókat érintő minden más kérdésben. A szervezett véleménynyilvánítás fóruma a diákközgyűlés, ahol jelen vannak a tantestület tagjai. (Időnként a helyi program tartalmazza.) Ezen az iskola életével kapcsolatos – a diákönkormányzatot segítő tanár segítségével összegyűjtött írásban feltett – kérdésekre az igazgató vagy megbízottja ad érdemi választ. Rendkívüli diákközgyűlést az iskolai és a kollégiumi diákönkormányzat – a segítő tanáron keresztül – kezdeményezheti az igazgatónál.

7.3 Kapcsolat a tanulók gyakorlati foglalkozását biztosító gazdálkodó szervezetekkel 1.

2.

Honlapunkon a Letöltések és Gyakorlati képzők mappába folyamatosan feltöltésre kerülnek a tanuló foglalkoztatásával kapcsolatos dokumentumok, tájékoztatók, információk pl. ciklusbeosztás, munkarendek, vizsgák, szakmai program, juttatások stb. Időnként összehívjuk a tanulókkal közvetlenül foglalkozó szakembereket és tájékoztatót tartunk a képzés feltételeiről, az érvényes jogszabályokról. Megbeszéljük az előző tanév során szerzett tapasztalatokat és összegyűjtjük a felhasználók új igényeit. A tanév és a nyári gyakorlat során meglátogatjuk a képző helyeket és megbeszéljük a gondokat, problémákat. Az évközi kapcsolatokat a gyakorlati oktatásvezetőn és az osztályfőnökön keresztül tartjuk. Diákok számára osztályfőnöki óra keretében tájékoztatót tartunk a következő évben induló szakmákról, és az érettségi, szakmai vizsgák követelményeiről.

oldal 252 / 289


8 A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 8.1 Előszó: A kollégium bemutatása A kollégium története 1982. évben az új iskolaépület részeként került sor egy 200 férőhelyes kollégium kialakítására. A kollégium elsődlegesen a Vas megyéből érkező tanulóknak biztosít a tanuláshoz nyugodt feltételeket, lehetőségeket a szabadidő hasznos eltöltéséhez. A kéttannyelvű és a külkereskedelmi osztályok indítása óta megyén kívüli tanulóink is vannak. Az iskola keresett intézmény, így már az első években ágyszám bővítéssel 226 főt befogadóvá alakították át a kollégiumot. Az eltelt 27 évben bár zsúfolttá vált az épület, a legfontosabb közösségi helyiségek megmaradtak. Induláskor a tanulók többsége szakiskolai tanuló volt, ma többségében szakközépiskolai tanulók kérik jelentkezésüket a kollégiumba. A kollégiumot kérők létszámának lecsökkenését követően – komfortfokozat növelése helyett – a Teleki Blanka Szakképző Iskola Kollégium lakói 2/3 részének beintegrálása történt 2007-ben. A kollégium A kollégium szerkezetileg egybeépült az iskolával, a közös épület egy négyszintes szárnyában működik. Koedukált kollégium: a Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és a Teleki Blanka Szakképző Iskola tanulóinak biztosít a tanuláshoz nyugodt feltételeket, és lehetőséget a szabadidő változatos eltöltéséhez. Diákjaink jelenleg 34 db 5 és 8 ágyas szobákban laknak (4 és 6 ágyasra épült). A 27 éves épület folyamatos állagmegóvást igényel, melyet a fenntartó anyagi lehetőségei határoznak meg. A szorosan vett kollégiumi helyiségeken kívül az iskolai létesítményeket használhatják diákjaink tanári felügyelet mellett 6 tanulószoba és egy tanulóhelyiség, 1 klubhelyiség, könyvtárszoba, 3 internet helyiség, 3 diákköri szoba (Telekiből került átemelésre) – fodrász, varroda, élelmiszerszoba – biztosítja a nyugodt tanulás és a szabadidő hasznos eltöltésének feltételeit. A kollégiumban 6 leány és 2 fiú tanulócsoport működik. Mindennapi tevékenységüket egyegy nevelőtanár irányítja, segíti tanulmányi munkájukat, a szabadidő megszervezését. A kollégium szakmailag önálló egység, melyet a 2007/08. tanévtől kezdve a volt Teleki Kollégium kollégiumvezetője irányít. A kollégium alapvető célja Alapvető céljaink az alapprogramból levezettetett. Fontos, hogy tanulóink az itt töltött évek alatt megtanulják a társadalmi együttélés és konfliktuskezelés, ill. megoldás alapvető szabályait, felkeltsük a tanulás iránti vágyukat, megszerettessük a csoportban végzett alkotó munkát. Fontosnak tartjuk, hogy működésünk során a diákok elsajátítsák az önérvényesítés demokratikus technikáit, a másság elfogadásának szabályait. A kollégiumban dolgozó pedagógusok és technikai dolgozók olyan személyek, akik munkájuk során arra törekednek, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a velük szemben támasztott egyre magasabb követelményekhez, folyamatos önfejlesztéssel kívánnak megfelelni a partneri igényeknek. A két iskola által megfogalmazott minőségcélok, és minőségkezelési feladatok megvalósítása mellett mindenki teszi a dolgát legjobb tudása alapján. Megújulásra kész, ugyanakkor széleskörű szolgáltatást nyújtó intézménnyé szeretnénk válni, amely biztosítja tanulóinknak az esélyegyenlőséget, ugyanakkor az egyéni igényeket is a lehető legteljesebb mértékben tolerálja. Olyan intézménnyé, amelyben a szakmai felkészültség és az igényes munkavégzés a meghatározó, amelynek legfőbb összetartó ereje a MI tudat, legfőbb erénye a kiemelkedő munka méltó megbecsülése. oldal 253 / 289


A kollégiummal kapcsolatos elképzelések A kollégium 34 hálóhelyiséggel rendelkezik. Ebből 17 db 8 ágyas és 17 db 5 ágyas szoba. A fiúk a 3. emeleti szintet, míg a leányok az alsó két szintet lakják. A 768 m2-en 199 tanulót helyeztünk el a 170 fő ellenében (alapterületi normatíva). A légköbméteri normatíva 138 fő elhelyezését tenné lehetővé. Az alapító okirat 200 fő befogadását rögzíti. Ehhez a létszámhoz ( 200 – 170 – 138 ) az intézmény mindösszesen 174 elhasználódott beépített szekrénnyel bír..           

Jelentős azonban a közös használatú helyiségek hiánya: tanulószobai helyiségek (5 a 8 helyett) szakköri, diákköri szobák hiánya könyvtárszoba nagyon kicsi testedző szoba nincs ügyeleti helyiségek szintenként vannak, de nevelőtanári szoba ( mely valamennyi kolléga befogadására alkalmas lenne) nincs klubszoba, rendezvény terem hiánya vasaló, szárító helyiség teakonyha minimális (a tanulók 15 %-ának egyidejű befogadására nem alkalmas) szülői fogadó nincs Ezek kiváltása csak lakószoba más funkciójú helyiséggé alakításával oldható meg (létszámcsökkenést eredményez!), vagy beruházás eredményeképpen.

A kollégiumok fajlagos értékekben kifejezett – tanuló/m2, tanuló/légköbméter – méreteire különböző rendeletek vonatkoznak. E mellett meghatározó az intézmény alapító okirata.  



A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.18.) MKM rendelet 7.számú melléklet kollégiumokra, diákotthonokra vonatkozó fejezete. A közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V.8.) OM rendelet 6.sz. melléklet VI. pontjában foglaltak. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm.rendelet 85.§ (3) a, ill. (4) a pontjában foglaltak.

A fenti jogszabályok tartalmazzák a tanulónkénti légköbméteri, ill.-alapterületi normatívákat. A 11/1994.(VI.18.) MKM rendelet 2008. június 30. óta építészeti szabvány szerint nem tesz különbséget újonnan épülő, s már meglelő épület között. A jelenlegi helyzet egységes értelmezése miatt az önkormányzat városi szintű alapvetése szükséges, hogy mely létszámadat alapján készüljenek az 5 évre tervezett elképzelések a város kollégiumi hálózatát illetően is. Intézményünk feltételeinek alábontása az Alapító Okirat szerinti létszámadatok alapján történt. Személyi feltétel Pedagógus állomány A 200 fő kollégistához a tv. 8 csoportfelelős tanárt rendel – jelenleg 7,5 státusszal rendelkezik a kollégium. Ez a vezetővel együtt 225 ellátott órát jelent. Az alapító okirat szerinti létszámhoz a koedukáció miatt a vasárnap és éjszakát kivéve 291 (ill. 304) ellátandó órát rendel a törvény, ami 10 pedagógus ill. 1 fő vezető jelenlétét indokolná. Kisegítő dolgozók oldal 254 / 289


Az iskola és kollégium portaszolgálatát intézményi szinten 3 fő portás munkakörű dolgozó látja el. Így a kollégiumporta csak este 21. 00 h-tól reggel 5. 00 h-ig van. A délelőtt és délutáni be- és kijárás mind a kollégisták, mind a vendégek részéről az iskolai portán keresztül bonyolódik. Célszerű lenne legalább 1 fő portás beállítása a délutáni ill. a kora reggeli időtartamra. A takarítási munkákat 2 fő takarítónő látja el valamennyi szinten. A közös használatú helyiségeket minden nap, míg a hálószobákat csak minden hatodik hét egy napján takarítják, vagyis a közbülső 29 napban a tanulók biztosítják maguk körül a „körletrendet” partvissal, lapáttal és felmosóvödörrel. Feltétlen fontos lenne, hogy a hálószobákban is naponta megtörténjen a takarítónői porszívós takarítás. Ehhez a 2 fő takarítónő elégtelen, minimum szintenként 1 takarítónő személye szükséges, s akkor is marad még az alsó fél szint – így összességében 3,5 fő takarítónő lenne indokolt. Már azért is, hisz a kollégium valamennyi tanulószobájában délelőtt tanítás is folyik, így minden termet naponta kétszer kell takarítani. Tanulók esetében Kollégiumunk az Alapító Okirat szerint 200 férőhelyes intézmény, koedukált. Bázisintézmény a KVSZI és a Teleki Blanka Szakképző Iskola. Az év eleji létszámadatok alapján 180 fő kérte a két intézményből a felvételét, illetve a Teleki B. iskola tanulói közül, akik érettségi utáni választott szakmát tanulnak, azok az előző évhez hasonlóan a Berzsenyi Kollégiumba lettek átirányítva. 2007/2008. tanévben még a KVSZI őket nem tudta fogadni, hisz a saját intézményi létszám ennyivel magasabb volt. Ez a létszám 20-30 fő között mozog évente. Hosszú távon biztosan várható létszámcsökkenés, hisz a képzési idő jelen tanévben objektiválódott. Szakmai munka A kollégiumban dolgozó pedagógusokkal szemben hatalmas az elvárás, mind a szülő, mind az iskola irányából. Kollégium a KVSZI és a Teleki Blanka Szakképző Iskola tanulóinak ad kollégiumi férőhelyet, valamint a város kollégiumi férőhely szűke miatt a Herman Ottó fiútanulóit is fogadja a 2008/2009. tanévtől. Nagyon nehéz kihívásnak kell naponta a nevelőtanároknak megfelelni. A nevelőmunka csak egy szelete a tanulást segítő tevékenység. Minden nap minden órája, s pillanata szakmai kihívás tanáraink, de tanulóink számára is. Koedukált kollégium lévén, s a két bázisintézmény miatt két iskola szakmaiságának kell prioritást kapnia – kereskedelmi és vendéglátói, valamint a szolgáltató és ruhaipari szakmacsoportoknak. Tesszük ezt hittel, kitartással és pedagógiai elkötelezettséggel és felelősséggel. 11/1994. MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről  A kollégiumi lakószobák 30, illetve 20 m2 alapterületűek.  Az elmúlt időszakban az egyik első emeleti hálót internet teremmé alakították át, az 1. emeleti szárító helyiség a könyvtár, 2. és 3. emeleti szárítóhelyiségek számítástechnikai termekként funkcionálnak.  Az 1., 2. és 3. emeleti élelmiszer tároló helyiségeket közös használatú helyiségekké alakították át a nyár folyamán.  1 db földszinti tantermet pedig kollégiumi klub célzattal alakítottunk ki, ami azonban rendezvény teremként nem tud funkcionálni.  Megjegyezzük, hogy a 8 tanulócsoportra csak 5 db tanulószoba áll rendelkezésünkre, továbbá nem biztosított a tantestület részére olyan nevelői szoba, ahol egyidejűleg valamennyi nevelő tanár jelenléte biztosított lenne.  Nem áll rendelkezésünkre testedzéshez megfelelő helyiség, s annak eszközparkja, holott a mai világban a korszerű testépítő gépek jelenléte is indokolt lenne.

oldal 255 / 289


 

     

A könyvtárhelyiség szinte csak a könyvtári állomány tárolására alkalmas, olvasótermi használatra alkalmatlan. A hálószobák zsúfoltak, kis méretük (30, ill. 20 m2), kis belmagasságúak. A berendezések közül az ágyak, éjjeliszekrények, polcok, olvasólámpák, szőnyegek, tükrök, cipőtárolók cserére, felújításra szorulnak. Az ágyak részleges cseréje (200-ból 100 db ágy – melyből csak 40 az új) a 2007. év folyamán megtörtént a Teleki Blanka Szakképző Iskola és Kollégiumból történő térítésmentes átadás-átvétel keretében. A fennmaradó vaságyas kivitelű 100 db ágy és a közel 20 éves 60 fa ágy cseréje továbbra is indokolt. A 200 db éjjeli szekrényből 90 db cseréje történt meg ugyanazon átadás-átvétel keretében, a fennmaradó 110 db éjjeli szekrény életkora szintén 25 év, cseréje indokolt. Teakonyha van, azonban minimális méreténél fogva nem biztosított a tanulók befogadására. A tanulói vizesblokk felújításra szorul a helyiség és a szerelvények tekintetében egyaránt. Tanulói mosókonyha és szárító helyiség nincs, kialakítása csak hálószoba kiváltásával oldható meg. Az előző pontban leírtak vonatkoznak a vasaló helyiség kialakítására. Szeméttároló nincs, az épületen belül nem célszerű kialakítani, a belső udvar tankonyha melletti részén, csak az intézmény számára lenne hozzáférhető. Helyiségek bútorzati, eszköz hiánya: o o o o o o



Felújítást igényel: o o o o o



kollégiumi épületben az ablakok korhadás miatti teljes körű cseréje, kollégiumi épületeiben a mellékhelyiségek vizesblokk szerelvényeinek, nyílászáróinak, valamint a vízöblítő rendszerének teljes körű cseréje, radiátorok lyukadás miatti cseréje, központi fűtésrendszer szerelés korszerűsítése, korrodált csövek cseréje az áramellátását biztosító rendszer korszerűsítése (falkábel kiváltása), bővítése a helyiségek meg növekedett áramfelvétele miatt. sportpálya – némely helyen a beton felpúposodása, ill. repedezése miatt még szabadidő sportolásra is balesetveszélyes, holott a szabad levegőn végzett mozgás az egyik legjobb lehetőség a felfrissülésre, regenerálódásra

Karbantartást igényel: o o o



200 db rendezvényszék beépített öltözőszekrények teljes körű cseréje, kialakítása 200 tanulóra 130 db éjjeli lámpa vásárlása indokolt 200 db falipolc 12 db öltözőpad cseréje a vizesblokkokban történő elhelyezéssel Ha lehetővé válik szárító és mosóhelyiség kialakítása, célszerű oda a mosógép beállítása.

kollégiumi épületben a hálószobák, kiszolgáló helyiségek és a mellékhelyiségek tisztasági festése, padozatának cseréje a folyosók és mellékhelyiségek balesetveszélyessé vált burkolatainak (járólapok és csempék) javítása, pótlása, kollégium és az iskolaépület közötti átjáró szigetelése, kopolit üvegek cseréje.

Beruházást igényel: o

kollégiumban a hálószobai berendezések, ágyak, éjjeli szekrények, falipolcok, faliújságok, falvédő szőnyegek cseréje, pótlása,

oldal 256 / 289


o o



az elavult számítástechnikai, híradástechnikai eszközök (televíziók, DVD-kombi lejátszók, számítógépek, perifériák, nyomtatók, fénymásolók) cseréje, pótlása. A közös használatú helyiségek biztosítása, ill. a lakószobák konformosítása a kollégium lapos tető szerkezetének kiváltása sátortetőre módozattal történhetne. A tetőszigetelés felújítása helyett magastető építése. Ez az alternatíva megoldaná az intézmény helyiség problémáját is, s egyben kiválthatná a tető a szigetelési problémákat is. A tetőtérben kialakítható hálószobák, és közösségi helyiségek révén a kollégium jelenlegi zsúfoltsága jelentősen csökkenne. A felújítás során a bútorzat cseréje is megoldódna. Az intézmény fekvése garantálja a megfelelő kihasználtságot. ( SZMJV Közgyűlése 2007.X.17.Okt. Biz. Határozat.)

Általánosan megállapítható, hogy az intézmény lehetőségei, és adottságai alapján próbálja biztosítani a lakhatási feltételeket.

A lemaradás azonban jelentős a kollégiumban. Az öt éves ütemezés alatt a kollégiumban csak a hálótermi asztalok és székek cseréjére került sor. Más beszerzést az intézmény nem alkalmazott. Az eltelt közel 30 év mulasztásai csak lassan pótolhatók. A 11/ 1994. MKM rendeletben foglalt eszközök és helyiségek biztosításáról 2008. június 30ig kellett volna gondoskodnia a fenntartónak. Kérdés, hogy a mulasztásos törvénysértés meddig vállalható fel, hisz a fizikai közérzet a közösségi közérzet megalapozója. A hálótermek, társalgók, vasalási, hajszárítási lehetőségek, megfelelő ütközésmentes útvonalak, könyvtárszoba, kiszolgáló helyiségek mind feltételei a nyugodt társas együttlétnek. A kollégiumban két érdeket kell egyszerre figyelembe venni a munka szervezésénél: az egyén számára biztosítani kell a visszavonulás, az intim szféra, a nyugodt pihenés lehetőségét – a közösség számára viszont biztosítani kell a megfelelő teret a társas együttlét formáihoz. A kollégiumi nevelőmunka szerepe felértékelődött a közoktatás rendszerében. Az elmúlt évek oktatáspolitikai törekvései felismerték az intézmény fontos szerepét: a családi és iskolai nevelés kiegészítését a kornak megfelelő szociális ellátás, a megfelelő pedagógiai és emocionális védettség biztosítását. Mindezeken kívül a kollégiumnak nélkülözhetetlen szerepe van a közös együttélés és az önkormányzó képesség gyakorlásában, az általános műveltség gyarapításában, a társadalmi szerepek tanulásában. Mindezek a kritériumok eddig is ismertek s elfogadottak voltak kollégiumunkban, az itt dolgozó pedagógusok nevelőmunkájuk során ezeket meg is valósították. Tevékenységünkben a kor kihívásaihoz alkalmazkodva nagy hangsúlyt helyezünk a tanulók esélyteremtésére és társadalmi beilleszkedésére. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának bevezetése kifejezi a további működés szükségességét, és új távlatokat nyit az önálló szakmai megújulás irányába. Kollégiumunk nevelőtestülete kreativitással és innovációval kíván haladni ezen az úton.

8.2 Bevezetés A bemutatásra kerülő pedagógiai program tartalmazza a tantestület és a diákönkormányzat közösen megfogalmazott kollégiumfejlesztési koncepcióját. 1982-ben az új iskolaépület részeként került sor egy 174 férőhelyes diákotthon kialakítására. Az elmúlt 28 évben kialakult intézményünk arculata. Az induláskor a Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola kollégistáinak többsége szakmunkástanuló volt. A kollégium

oldal 257 / 289


a Vas megyéből érkező tanulóknak biztosított modern, kényelmes szállást, a tanuláshoz nyugodt feltételeket, és lehetőséget a szabadidő változatos eltöltéséhez. Mivel iskolánk igen keresett volt a továbbtanulók körében, már az első években kevésnek bizonyult a férőhely. Ezért ágyszám bővítéssel 226 főt befogadóvá alakították a kollégiumot. Bár zsúfoltabbá vált az épület, legfontosabb közösségi helyiségeink megmaradtak. A kéttannyelvű és a külkereskedelmi osztályok indítása óta megyén kívüli tanulóink is vannak. Eközben csökkent a szakmunkástanulók száma. Így ma többségében szakközépiskolai tanulók kérik a kollégiumi elhelyezést. A hozzánk jelentkezők nagy részét tudjuk fogadni. Kollégiumunkban 8 nevelőtanár dolgozik. Összetételük az évek során dinamikusabban változott, hiszen sokan először óraadóként, később főállásban az iskolába kerültek, míg más kollégák a képzési szerkezet változása miatt a kollégiumban végezhetnek eredményes pedagógiai munkát. A szakmailag és pedagógiailag egyaránt jól képzett kollégák a mindenkori diákvezetők közreműködésével értékes hagyományokat alakítottak ki, a tanulás szervezése, segítése mellett színes kulturális és sportprogramokat bonyolítanak le. Következetes pedagógiai és szakmai munkánk eredményeként 1989-ben az intézmény elnyerte a kollégium címet. A 28 év során kialakultak hagyományaink és folyamatosan változtak módszereink, korszerűsödtek nevelési elveink. Természetesnek tartjuk az iskolánkkal való szoros együttműködést, a meglévő szellemi kapacitás és a tárgyi eszközök közös, takarékos kihasználását. 8.2.1 Törvényi szabályozás Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a következő definíciót adja: A Kollégium 32.§. A kollégium feladata megteremteni e feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, a) akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzeti vagy etnikai kisebbségi nyelven, illetve gyógypedagógiai nevelési - oktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve b) akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. 49.§. A kollégium pedagógiai programjára építve tartalmazza a) a kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései. b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit. c) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkózását elősegítő tevékenységek tervét. A kollégiumi közösségi tevékenységek programját. Számolnunk kell a közoktatási intézményrendszer demokratikus működését meghatározó törvényi szabályozás XXXIII. trv. 138/1992. X.8. Kormányrendelet végrehajtási utasítás, Törvény a közoktatásról 1993. évi LXXIX. trv. hatásaival, az igazgatói és tartalmi irányítás változásaival.   

36/2009(XII.23) OKM Rendelet (Alapprogram) ÖMIP IMIP oldal 258 / 289


8.2.2 Módosítás Az alapprogram tartalmi átdolgozásának alapjául a nemzeti alaptanterv szolgált, elsősorban azért, mert a kollégium egyik alapfunkciója az iskola nevelő-oktató munkájának a kiegészítése, támogatása. Továbbá az EU ajánlásai és határozatai alapján nyugvó NFT oktatásra vonatkozó intézkedésit ( a Közoktatási törvény mellett ) a NAT közvetíti. A módosítás oka: A 46/2001. (XII.22.) OM rendelet a kollégiumi országos alapprogramjának módosítása. Időszerűsége:     

Az előző pedagógiai program elmúlt már öt éves Egyéb jogszabályi változások (NAT) A helyi körülmények (intézmény hálózat, szakképzés/ TISZK-ek) változásai A diákság összetételének (kor, háttér, iskola) változásai Új programok, szakmai tapasztalatok

8.3 Helyzetelemzés 8.3.1 Elvárások és új kihívások A társadalmi és a környezeti változások a kollégiumok szakmai – pedagógiai működését, belső világát jelentősen érintik, új kihívásokkal kell szembenézni, valamint a családok elszegényedése, a társadalmi kontroll gyengülése, megjelentek a sajátos nevelésű igényű diákok. Mindez új szakmai kihívást jelent. Az intézményekkel szemben elvárás a partnerközpontú szemlélet, a minőségfejlesztés megvalósítása. Célunk egy olyan oktatáspolitikai környezet kialakítása, ahol:  



megvalósul a nevelés és oktatás, valamint a diákokról való gondoskodás gyermekközpontúsága továbbá olyan teljesítményképes ismeterekkel és tudással ruházzuk fel a felnövekvő nemzedéket, amelynek birtokában teljes jogú európai polgárként, illetve munkaerőként is megállják helyüket. középpontba kerül a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő tudás, képzettség elsajátítása, az általános műveltség szilárd alapokra helyezése, azoknak a kompetenciáknak az elsajátítása, amelyek az egyén számára biztosítják a társadalmi beilleszkedést, a munkaerő-piaci mobilitást, s nem utolsósorban a mindennapi életben való helytállást.

A kollégium meghatározó tevékenysége:       

- esélyteremtés, - a pályaorientáció és pályaválasztási tanácsadás, - a tanulás támogatása, - az erkölcsi normák elsajátítása, - a hátrányos helyzetűek támogatása, hátránykompenzáció, - tehetséggondozás, - az élethosszig tartó tanulás kereteinek kialakítása.

8.3.2 A tanulók jellemzői Szervezetileg a Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskolához tartozó, de több iskola tanulóit ellátó koedukált kollégium, mely 200 fő elhelyezését biztosítja. Elsősorban a Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és az OMK Teleki Szakképző Iskola tanulóit fogadja. Szabad férőhely esetén más középfokú intézmények diákjainak elhelyezését is lehetővé teszi a kollégium.

oldal 259 / 289


A diákok összetétele iskolatípus szerint:    

szakiskolai tanulók szakközépiskolai tanulók érettségi után szakképzésben résztvevő tanulók intenzív képzés keretében érettségi bizonyítványt szerző tanulók.

A tanulók kollégiumban eltöltött időtartama akár 8 év is lehet. 8.3.3 Feltételrendszer 8.3.3.1 Humán erőforrás A vezető munkájának eredményessége a munkatársak segítése nélkül nem értelmezhető. A kollégium nevelőtestülete mind életkori összetételben, mind szakos összetételben megfelelő a feladatok elvégzéséhez. Hiány szakmai tantárgyakat tanító kollégákból van. Minden pedagógus a szűken vett nevelőtanári feladatán túl egyéb kvalifikációval is rendelkezik, ami színesíti tanári munkájukat. Mindenkiben kialakult egy olyan érdeklődési kör, mellyel szívesen foglalkozik. úgy, hogy ez kollégiumi szinten hasznosul. Így lett sokrétű a tantestület. A kollégiumban 6 leány és 2 fiú tanulócsoport működik 25-30 tanulóval. Mindennapi tevékenységüket egy-egy nevelőtanár (6 nő, 2 férfi) irányítja, ők segítik a tanulmányi munkát, a szabadidő szervezést és ügyeletet látnak el. A kollégium szakmailag önálló egység, amelyet igazgatóhelyettesi státusban a kollégiumvezető irányít. A nevelőtanárok munkáját az általuk választott munkaközösségvezető fogja össze. A kollégiumban a technikai dolgozók feltételteremtői a kollégiumi munkának. Meghatározói a napi munkafolyamatok eredményességének. Munkájukkal segítik, de le is ronthatják a kollégium arculatát. Ezért tartjuk fontosnak azt az elvárást, hogy az oktatási- nevelési intézmény dolgozójaként mindenki olyan magatartást tanúsítson, ami a tanulóknak példaként szolgál. Nem pedagógus munkakörben 5 fő dolgozik: 3 fő portai szolgálatot teljesít váltott műszakban, 2 nő látja el a takarítói teendőket. 8.3.3.2 Gazdálkodási háttér, a működés szabályozása Az intézmény a fenntartó által biztosított költségvetésből, a turizmus bevételeiből és a különböző pályázatokon nyert pénzeszközökből működik. Az Alapító Okirat előírásainak megfelelően a kollégium költségvetését, illetve a kiegészítő tevékenységek bevételeit az iskola, és ezen összegek tervezése valamint felhasználása a kollégiumvezető egyetértésével történik. 8.3.3.3 Szervezeti jellemzők, feltételek Intézményen belül

oldal 260 / 289

Igazgató


Gazdasági igazgató

Technikai Adminisztratív dolgozók dolgozók

Igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes Kollégiumvezető

Tantestület

Igazgatóhelyettes

Kollégium

8.3.3.4 Külső-belső környezeti jellemzők, tárgyi, dologi feltételek A háromemeletes, lapos tetejű, panelszerű épületben helyezkednek el a hálószobák, tanulószobák, és nevelőtanári helyiségek, a tanulók igényeit szolgáló helyiségek. Szintenként a közös helyiségekben szekrényeket kellett elhelyeznünk, hogy a jelenlegi létszámot fogadni tudjuk. Tanulószobáink egyben iskolai osztálytermek is, így a szakköri foglalkozások megtartásához nem elég "barátságosak", nem alakíthatók át szaktantermekké. Törekszünk arra, hogy az iskolai oktatás mellett, kollégista tanulóinknak lehetőségük legyen (megfelelő szakmai irányítás mellett) igénybe venni a számítástechnikai és gépírás szaktantermet is. Egyetlen, kisméretű klubszobánk nem tud minden igényt kielégíteni, csak kis létszámú foglalkozások megtartására alkalmas. Diákjaink jelenleg 34 db 5 ill. 8 ágyas hálószobában laknak (4 és 6 ágyasra épült), amelyekhez szintenként 2 db vizesblokk (WC, mosdó, zuhanyzó informatikaterem, varroda, fodrász- és társalgó helyiség és egy tanulószoba tartozik. A földszinten található még 2 tanulószoba, a klubszoba, a porta mellett egy ételmelegítő helyiség. A 28 éves épület folyamatos állagmegóvást igényel, amelyet a fenntartó anyagi lehetőségei határoznak meg. Aktuális a bútorok cseréje is és a teljes felújítás. A szorosabban vett kollégiumi helyiségeken kívül az iskolai tantermeket, sportlétesítményeket, a könyvtárat és a szaktantermeket is használhatják a diákok pedagógus felügyelete mellett. Öt tanulószoba és a klubszoba biztosítja a nyugodt tanulás és a szabadidő hasznos eltöltésének feltételeit. A földszinten ifjúsági orvosi rendelő működik. Étkezni a kollégium udvarán álló épületbe, az Elamen Rt. által üzemeltetett étteremben étkeznek a kollégisták.

oldal 261 / 289


Az épülethez tartozó tágas udvart és a sportpályákat is használják. 8.3.4 Nevelés, oktatás, képességfejlesztés A kollégiumi nevelést meghatározó értékek Nevelő munkánkban alapvetően az értékalkotást, az értékközvetítést és az értékválasztást valósítjuk meg. Olyan emberi értékeket, kultúraelemeket, erkölcsi és magatartásnormákat akarunk kialakítani, amelyek a személyiségre épülve megalapozzák az egyén stabilitását. Alapvető értékeink között szerepel az egészség, a tudás, a munka és a minőség. Ezeknek az értékeknek az elfogadása, érvényre jutása kiemelt szerepet kap pedagógiai munkánkban. Ezek az értékek jelentik azt a közös humanista alapot, amelyre többféle értékrend, világkép épülhet. Kollégiumunk humanista, szeretetteljes légkörű és tanulóközpontú. Ezért tág teret biztosítunk tanítványaink spontán értékképző, értékválasztó tevékenységének. Életkori sajátosságaiknak megfelelő mértékben segítjük a demokratikus közéletre történő felkészítésüket. Ennek a pedagógiai szellemiségnek az elfogadása lehet a biztosítéka annak, hogy megfeleljünk a társadalmi elvárásoknak, valamint szilárd, ezáltal működőképes értékrend teremtődjön meg. A biológiai lét értékei Fontos a biológiai lét, az élet tisztelete, védelme, valamint a természeti környezet megóvása, az állatok és a növények szeretete. Törekedni kell az optimális testi - lelki állapotra. Az egészséges életmód iránti igény kialakítása, valamint annak megvalósítása a mindennapi életben (életvitel, táplálkozás, életrend, testmozgás). A test fizikai készenlétének, állóképességének fejlesztése, megőrzése. Az én harmóniája, autonómiájára vonatkozó értékek: Igény az önismeretre, önnevelésre, az egyéniség kibontakozására. Felelősségvállalás a saját életút alakításáért. Céltudatosság, kitartás, alkalmazkodni tudás, saját személyiségünk vállalása. Hit önmagunk erejében, egészséges önbecsülés. Nyitottság az élményekre, a jól végzett munka örömére, a pozitív érzelmekre. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: Személyes (intim) kapcsolatok értékei      

A család tisztelete, tisztelet a szülő iránt. A családi pozitív hagyományok őrzése, ápolása, vállalása. A családon belüli meghittség, szeretet, önzetlenség fontossága. A család nyújtotta védettség, összetartozás érzése. Fogékonyság az intim emberi kapcsolatokra (barátság, szerelem). Felelősségvállalás a szexuális kapcsolatokban.

Emberi kapcsolatok értékei:    

A másik ember elfogadása, autonómiájának tisztelete. Készség a másikkal való együttműködésre. Megbízhatóság, becsületesség, őszinteség, szavahihetőség. Felelősségvállalás másokért, közösségvállalás más emberekkel. o o o

Törekvés az együttérzésre, empátiára, a másik ember élethelyzetének, érzelmeinek átélése, megértése. Konfliktusok vállalása, készség azok kezelésére, feloldására. Készség az értelmes kompromisszumokra.

oldal 262 / 289


A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek:   

Kultúráltság a viselkedésben, a kommunikációban. Udvariasság, figyelmesség, segítőkészség. A durvaság, az erőszak, az agresszivitás elutasítása. o o o

A velük kapcsolatba kerülő emberek másságának, eltérő szokásainak tiszteletben tartása. Törekvés az előítélet mentességre. Mások tulajdonának tiszteletben tartása.

A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek: A tudással, műveltséggel kapcsolatos értékek:         

Törekvés a jelen megértésére. Nyitottság az új ismeretek befogadására. Belső késztetés a világ jelenségeinek megismerésére. Igény a folyamatos és sokoldalú önművelésre. Problémaérzékenység, kérdezni tudás, kritikusság. A tévedéshez való jog elismerése. Készség a saját nézet felülvizsgálatára. Fogékonyság a szépség, az esztétikum iránt. Szuverén értékítélet, jó ízlés.

A munkával kapcsolatos értékek: 

A hasznos, értelmes munka, mint örömforrás. o o o

Kötelességtudat, szorgalom, kitartás, céltudatosság, rendszeresség, alaposság jellemezze munkánkat. Törekvés az egészséges teljesítményközpontúságra. A vállalkozás, a kockázatvállalás, a verseny, a piaci megmérettetés fontosságának elfogadása.

A humanizált társadalom és világkép értékei: A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek:     

A "szűkebb haza" szeretete (város, táj, tájegység) és annak megóvása A nemzeti múlt megismerése, megértése iránti igény. A nemzeti múlt értékeinek tisztelete. Egészséges nemzeti önbecsülés, a nemzeti szuverenitás fontosságának tudata. A nemzeti kisebbségek jogainak tisztelete.

A civil társadalommal kapcsolatos értékek:        

Az emberek egyenlőségének elismerése, faji, vallási, etnikai különbségek elfogadása, ezen a téren jelentkező előítéletek elutasítása. Állampolgári jogok tisztelete. Tolerancia a különböző politikai, ideológiai, vallási, világnézeti felfogásokkal, nézetekkel szemben. A türelmetlenség, gyűlölet elutasítása. Igény a helyi, közösségi cselekvésre. Törekvés a demokráciára, az érdekegyeztetésre. Különböző érdekek összehangolása. A kisebbségi vélemények létjogosultságának elismerése.

oldal 263 / 289


A világra vonatkozó értékek:      

Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Azonosulás az emberiség közös problémáival. A béke megbecsülése, megóvása. Az erőszak minden formájának elutasítása. Törekvés a népek közötti barátságra, megbékélésre. Az európai kulturális örökség tisztelete, törekvés ennek befogadására.

8.3.5 A tanulók mindennapi iskolai felkészülésének segítése, tanulmányi munkájának támogatása. Hátránykompenzáció Nevelési, képzési oktatási célok A tanulmányi munka színvonalának emelése A hátrányos helyzet megszüntetése   

felzárkóztatás (nyelvből, matematikából szükség szerint) Az esélyegyenlőség megteremtése (plusz tudás, tájékoztatás adása a versenyképességhez) általános műveltségi alapok megteremtése és további ismeretek szerzése.

Tehetségek felkutatása, tudásuk bővítése, képességeik kibontakoztatása     

pályaorientálás és pályaválasztás (az iskolával közösen), szakkörökkel, előkészítőkkel felkészítés a választott pályára, részvétel a különböző szintű versenyeken, a nyelvtanulás ösztönzése, folyamatos kapcsolattartás az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal.

A dolgozói vagy értelmiségi létre való felkészítés     

a kollégistaszerep, tanulószerep tudatosítása, az egyes pályák jellemzőinek tudatosítása, a középvezető (irányító ember jellemzőinek, kötelességeinek, jogainak elfogadtatása) a humanista értékek elfogadtatása (erkölcsösség, hazaszeretet, önmagát elfogadó, világban eligazodó ember), újonnan alakult és fontosnak tartott értékek (sikerorientáltság, kockázatvállalás, egyéni érvényesülés, önállósulás, döntéshozatali készség stb.)

A kettős kötődés kialakítása  

a) kötődjön a gyökerekhez (honnan jött?) b) kötődjön az új helyhez (kollégiumhoz, iskolához)

Önismereti és önfejlesztési technikák megismerése  

a) emberismeret, személyiségtípusok, jellemvonások, önjellemzés b) önképzés, önművelés, önfejlesztés, önmenedzselés, önérvényesítés

A szociális viselkedés szabályainak elsajátítása Az egészséges életmód kialakítása A szabadidő tartalmas eltöltése Környezetünk védelme, ápolása Nemzeti értékeink, kulturális, történelmi hagyományaink megismerése és ápolása A társadalomba való beilleszkedés segítése, állampolgárrá nevelés

oldal 264 / 289


Tanulást biztosító foglalkozások 1. Felkészítő foglalkozások (Ktv:14 óra/hét/csoport) - Tanulást segítő foglalkozások  Rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozás  Tehetséggondozó foglalkozás  Felzárkóztatás, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása  Sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása  Szakkörök, diákkörök - Csoportfoglalkozások  Tematikus csoportfoglalkozások  Általános csoportfoglalkozás 2. Speciális ismereteket adó foglalkozások - Szabadidő eltöltését szolgáló foglakozások (Ktv:10óra/hét/csoport) - Egyéni törődést biztosító foglalkozások A tanulási kultúra fejlesztése Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeli a tanulási motiváció – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának – fejlesztését, hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás. A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége A zavartalan tanulás helyi technikai feltételeit a kollégium biztosítja. A tanulószoba szervezésével a nevelőtanárok vegyék figyelembe az   

- iskolatípust, - a tanulók egyéni szokásait és - a tanulók elért eredményeit.

A tanulóval szembeni elvárás meghatározásakor kapjon hangsúlyt   

- a képesség - a szorgalom és - az eredmény.

A tanulószoba szervezésénél legyen meg a lehetőség a zavartalan egyéni tanulásra akár egyedi, akár nagyobb csoportról van szó. Kerüljön sor olyan számonkérésre, melyből lemérhető a tanulás hatékonysága. A kötött tanulás biztosításán túl legyen lehetőség az egyéni tanulásra a napirend adta kereteken belül. Pl. este, de maximum 23.00 óráig. Nem adható meg ugyanez a lehetőség olyan tanulóknak, akik a napirend szerinti tanulási időt nem használják ki hatékonyan, illetve más célra használják. A kedvezmények legyenek ösztönzők, biztosítsák az előrehaladást, fejlődést. Ne csak az eredmény, de a befektetett munka is legyen mérvadó. Hátránykompenzáció Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése

oldal 265 / 289


A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek felismerése, és kibontakoztatásuk segítése. Támogatja a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolákban eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszerét, és segíti őket képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. A kollégium – az iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. 8.3.6 A tanulókról való gondoskodás, személyes törődés Nevelési funkciók szorosan kötődnek az iskolai neveléshez, társadalmi elváráshoz: 

      

Mindennapi törődés – folyamatos odafigyelés, érdeklődés a tanuló iránt( viselkedés, tanulás stb.). A csoportvezető tanárok tájékozódnak a tanulók otthoni, kulturális körülményeiről. Étkezés biztosítása – napi teljes ellátás Tisztálkodás biztosítása – szintenként fürdő, mosdó, illemhely Megfelelő komfortos lakókörnyezet Egészségügyi ellátás – orvosi ellátás Biztonság védelme: zárható szobák, portai szolgálat Szükség esetén – szülővel egyeztetve – anyagi és szociális segítségnyújtás ( az önkormányzat és a gyermekvédelmi hatósággal való kapcsolat a feltétele)

Gyermek- és ifjúságvédelem Tevékenységünk kiterjed a       

hátrányos helyzetűekre, veszélyeztetett gyerekekre, beteg, egészségkárosodott, fejlődési rendellenességgel rendelkezőkre, sajátos nevelési igényűekre, nehezen nevelhetőkre, szociálisan inadaptált fiatalokra deviánsviselkedésűekre

Megvizsgáljuk a szociális, anyagi, kulturális, műveltségi, földrajzi, lakókörnyezeti hátrányokat és ezek csökkentésére vagy megszüntetésére törekszünk. 8.3.7 Nevelési klíma Kollégiumi tevékenységünkben legfontosabb elvként kezeljük a kulturális értékek közvetítését, az életmódbeli, életviteli, viselkedési minták átadását, az ún. értelmiségi lét „megtanulását.” Ezen elveknek csak nagyfokú szervezettséggel, következetes, - tanulókkal szemben támasztott követelményekkel lehet megfelelni. Új kollégistáink esetében részletes tájékoztatást adunk – még a tanév kezdete előtt, szülők jelenlétében a kollégium sajátos pedagógiai követelményeiről, életrendjéről, a közösségi nevelés szépségeiről, problémáiról. Kollégistáink döntő hányada megértette, elfogadta, támogatta komplex tevékenységünket, az – reméljük – következetesnek, igényesnek, színvonalasnak mondott tudás- és kultúraközvetítő tevékenységünknek köszönhető. Új oldal 266 / 289


kollégistáink jó része az ismerkedés időszakában a kollégium „szigorúságát”, ismeret- és viselkedéskultúrát átadó tevékenységét, a rendszeres ellenőrzés esetleges kellemetlenségét érezhetik a sok színes program, kulturális- és egyéb lehetőségek biztosításán túl. Kollégiumi tevékenységünkben mindig is a társadalmi életbe való bekapcsolódás megkönnyítése motiválja jórészt tevékenységünket, mely szerint az iskolai felkészítésen túl igen fontos olyan tulajdonságok, készségek, képességek kifejlesztése, mely az életbe való kilépéskor növeli az esélyeket a munkavállaláskor. Ilyen tulajdonságok: megbízhatóság, kiszámíthatóság, az általános- és szakmai műveltség megfelelő szintje, együttműködési készség, a konfliktuskezelés képessége. Mindezen tulajdonságok az Európai Unió tagjaként fokozottan érvényesek. Kollégiumi pedagógiai környezetünket a következők szerint alakítjuk ki:     

Kollégiumi nevelőmunkánkban stabil értékrendet igyekszünk érvényesíteni, mely pozitív mintát közvetít a tanulók és szüleik számára. Befogadó közösség, melyben a felnőttek és diákok kapcsolatában a bizalmi elv érvényesül. (nem bizalmaskodó) Igazságosság elve (azonos szempont érvényesül a tanulók teljesítményének, magatartásának elbírálásában) A tanári tevékenység lelkiismeretes végzésével, egyéni képességek, készségek átadásával, életvezetési példaadással. Érzelmi szükségletek kielégítése (szeretet, megbecsülés) mely a megfelelő kötődést biztosíthatja.

Fenti – elvek alapján – meghatározott pedagógiai környezet biztosításában még sok a tennivalónk a kollégiumban. Kialakult, - a tantestületre jellemző – olyan pedagógiai légkör, mely tartózkodik a tanulókkal való túlzott, és rossz, bizalmaskodó viszonytól, a teljesítményre, ill. korrekt, kölcsönös megbecsülésre alapoz. Törekvéseink – a jó intézményi légkör biztosítására – sikeresnek mondhatók, a szülők, megismerve az intézményt, azt „családias” légkörűnek titulálják. Ezt növendékeink is alátámasztják. Tanulócsoportjaink kialakításában az azonos életkor, iskola, stb. dominál. A csoportokat alkotó szobaközösségek (kis közösségek) – főként új kollégisták esetében – tanári irányítással szerveződnek, figyelembe véve egy-két, pl. azonos lakóhelyről érkező tanulók kívánságát. Ezek a kis csoportok, melyek a közös tevékenység nyomán – legtöbbször – igen jó, egymáshoz kötődő tanulókból álló csoporttá válik. Nagyobb mozgás – és főleg alsóbb évfolyamokban – tanév elején és félévkor van, így a kis csoportok tagjai más „felállásban” dolgoznak tovább. Ez a változás-változtatás általában bevált, jó hatást gyakorol a közösségekre. 8.3.8 Közösségi élet. Hagyományőrzés és ápolás. Diák-önkormányzati munka A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése A kollégium – mint közösségi helyszín – a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra stb.) nevelés. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet, és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer.

oldal 267 / 289


Hagyományőrzés: Kollégium hagyományos éves rendezvényei Diákönkormányzati munka 8.3.9 Kapcsolatrendszer A kollégium kapcsolatot tart fenn:  a szülőkkel,  az iskolával,  a város és megye kollégiumaival,  a megyei jogú város kulturális intézményeivel,  a Városi Rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi Osztályával,  a Regoinális Pedagógiai Szolgáltató Központ  a Vas Megyei területi Gyemekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthon  a Gyámügyi Hivatallal,  a Gyermekvédő Ligával,  a Kollégiumi Érdekvédelmi Szövetséggel.  a Pedagógus Kamarával Kapcsolattartás formái a szülőkkel  Év elején szülői értekezlet a 9. évfolyamnak és az érdeklődő felsőbb évesek szüleinek  Tanév közben az iskolai fogadóóra és szülői értekezlet napján  Rendkívüli esetekben napi szinten kapcsolat telefonon, ha szükséges személyes megbeszélés Kapcsolattartás az iskolákkal:  Az anyaiskolával folyamatos információcsere napi szinten (közösen szervezett éves programok: kirándulás, ünnepségek, projekt napok…).  A többi iskola esetében is rendszeres kapcsolat az osztályfőnökökkel, az iskolák éves rendezvényein való részvétel Kapcsolattartás a többi partnerrel:  A kulturális intézmények folyamatos program figyelése  A város és megye többi kollégiuma által szervezett rendezvényeken való részvétel  Az iskola ifjúságvédelmi felelősén keresztül o o o 

A Városi Rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi Osztályával A Gyámügyi Hivatallal A Gyermekvédő Ligával

Az intézményünk vezetőjén keresztül kapcsolat a KSZÉSZ-szel és az ország összes középiskolai kollégiumával

8.3.10 Minőségfejlesztési munka 8.3.11 A kollégiumi pedagógiai program végrehajtásának tömör értékelése: Meddig jutottunk? Hol tartunk most?

8.4

Fejlesztési Program

Fejlesztési elképzelések:  Általános működési feltételek javítása (évre lebontva a tervek a fejlesztésre)  Beszerzések terve (évre lebontva a tervek a fejlesztésre)

oldal 268 / 289


Személyi feltételek fejlesztésének terve:  Állandó megújulás  Innovatív gondolkodás  A nevelőtanári munka minőségi fejlesztése Az intézmény tanuló összetételével kapcsolatos elképzelések:  Koedukált jelleg megőrzése  Inkább a hagyományos középiskolai korosztály kollégiumot igénylő tanulóinak megnyerése (idősebbek nem tudnak a bekapcsolódni a kollégiumi programokba) Gazdálkodási stratégia:  Körültekintő, takarékos gazdálkodás  Szintentartás  Sikeres pályázati tevékenység Kapcsolatrendszer fejlesztése:  Iskolákkal -„élő” kapcsolat o  

rendezvényeken való kölcsönös részvétel

Szülőkkel Egyéb

8.4.1 Minőségpolitika, jövőkép Lsd. IMIP 8.4.2 Működés alapelvei Kollégiumunk a hagyományoknak megfelelően az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a tanulókat. Célunk az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgár nevelése. Hisszük és valljuk, hogy kollégiumunk olyan alkotó pedagógiai, emberi és szellemi környezet, amely alkalmas a folyamatos megújulásra, ahol valamilyen fokon mindenki nevel mindenkit. Hiszünk abban, hogy olyan egyedi kollégiumot tudunk működtetni, amely teljesíteni tudja a "megrendelők" és a benne részt vevők kívánságait, ugyanakkor színes, differenciált tevékenységrendszerével, személyiséget tisztelő, együttműködő, sugalmazó pedagógiai módszerrel és programjával emlékezetes 4 - 7 évet, a KOLLÉGIUMOT jelenti volt lakói számára. Nevelőmunkánk alapelvei  Biztosítjuk a lakhatás, az ellátás lehetőségét, az alapellátást, a szociális védőhálót.  Minden kollégista élhet a törvény és a belső szabályok által megfogalmazott jogaival.  Biztosítjuk az alapvető emberi és szabadságjogokat, és tiszteletben tartjuk a gyermekeket megillető jogokat.  Minden kollégista megkapja a szeretet teli nevelést, a tanuláshoz a nyugalmat és a támogatást, gondjainak megoldásában a segítséget.  Biztosítjuk az érzelmi védőhálót.  Az alapvető erkölcsi normákat betartjuk és betartatjuk.  Tanítványainkkal való kapcsolatunkat szakmai igényesség és a kulturáltság jellemzi.

oldal 269 / 289


  

A követelmények és feladatok meghatározásakor messzemenően figyelembe vesszük diákjaink egyéniségét és életkorát, képességeit. Céljaink eléréséhez számítunk tanulóink öntevékenységére, a közösségek véleményére. Megismerjük és támogatjuk a szülők és az iskola jó kezdeményezéseit. Valljuk, hogy eredményeket igazán csak a közös akarat hozhat, helytállás.

A kollégiumi nevelés programja A kollégiumi nevelés programja kiterjed az átlagos, az átlagostól eltérő, speciális nevelést igénylő tanulók körére, valamint az átlagoshoz képest jelentős előnnyel rendelkezőkre, és a hátránnyal induló tanulókra is. A diákok a kollégiumban nem pusztán élnek és laknak, hanem polgárai is annak, életük fontos szakaszát töltik itt. Ez csak úgy érvényesülhet, ha a diákok aktív szereplői a kollégiumi közéletnek, és maguk is alakítják az emberi jogokra épülő belső viszonyokat. A kollégiumban szükségszerűen léteznek korlátozó intézkedések is a diákok életvitelével kapcsolatban. Ezek egyrészt az iskolai feladatokra való felkészülést szabályozzák, másrészt a szülő mint "megrendelő" igényeit elégítjük ki, aki szeretné gyermekét jó helyen tudni - ahol tanulhat, ahol biztonságban van. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje, szervezésének pedagógiai elvei Az életrend legyen összhangban a kollégium és az iskola működésével, vegye figyelembe annak elsődlegességét, hogy a tanulók kötelezettségei a tanulás, pihenés, szórakozás, művelődés. Az életrend legyen rugalmas, de ne sértse más tanulók szokásait. Az életrend kialakításánál vegye figyelembe az iskola kialakult rendjét, a tanuló szokásait és igényeit. A házi és napirend adta keretszabályozáson belül, a nevelőtanárok éljenek a differenciálás lehetőségével a fentiek figyelembe vétele mellett. A napirend időbeosztását következetesen be kell tartani. Az adott kedvezmények ne sértsék a kollégium rendjét, más tanulókat tevékenységükben ne zavarjon. Az életkori biológiai fejlődés figyelembe vételével biztosítani kell meghatározott idejű zavartalan pihenés, alvás feltételeit. Általános követelmények   

  



  

Legyen jó hazafi, aki elfogadja az európai értékeket is. Legyen jól nevelt, az értékeket tisztelő, viselkedni tudó, erkölcsös, becsületes, jellemes, önmagával és másokkal szemben igényes. Legyen intelligens, anyanyelvét és idegen nyelveket is jól beszélő, tudással, műveltséggel felvértezett. Legyen képes eligazodni a kultúra, a művészet, a tudomány különböző területein, tudja befogadni és élvezni a művészi alkotásokat. Tudjon és akarjon igazodni az elfogadott társadalmi normákhoz, de ne legyen elvetlen, megalkuvó. Legyen motivált az önképzésre, szerezzen jártasságot az ismeretszerzés módszereiben, legyen képes a permanens tanulásra, a konvertálható ismeretek megszerzésére. Legyen önmagát ismerő, elfogadó, értékelő, önbizalommal rendelkező, magabiztos, céltudatos, egyéni sikerességre törekvő, a változó feltételekhez alkalmazkodni tudó, belső autonómiával rendelkező, egyéniségét tükröző személyiség. Legyen konfliktustűrő ill. a konfliktusok megoldására képes, legyen sikerorientált, de ne legyen a sikert mindenáron hajszoló, legyen kudarctűrő, legyen képes a szorongások, feszültségek oldására. (fejlesztő tréningek) Legyen képes demokrácia megteremtésére és működtetésére. Legyen jól képzett, vállalkozó szellemű. Munkájában legyen igényes, szorgalmas, kreatív. oldal 270 / 289


Tudjon törődni szűkebb és tágabb környezetének védelmével. Legyen nyitott a világ aktuális kérdései iránt. Legyen önmagát, családját, környezetét gyarapító, a fogyasztásban mérsékletes, takarékos.

  

A személyre szóló követelmények Legyen a kollégiumi közösség aktív, hasznos tagja. Viselkedjen tisztességesen, tartsa be a normákat, öltözködjön ízlésesen! Tartsa be a szabályzatokat: a házirendet, a napirendet! Ha ügyeletes, lássa el munkáját tisztességgel, vegyen részt a rendezvényeken, versenyezzen a versenyeken Tanulja meg a jelenlegi és jövőbeni szerepeit! Legyen sikeres diák és majdani sikeres felnőtt! Legyen társas lény, legyen közösségi ember! Általános műveltsége legyen széleskörű, szakmai műveltsége magas fokú, speciális műveltsége a felvételihez szükségesen megfelelő! Tanuljon képességének megfelelően Ne morzsolódjon le, szerezze meg a szakmunkás vagy technikusi bizonyítványt

 

     

8.4.3 A kollégiumi munka kiemelt területeire vonatkozó fejlesztési terv 8.4.3.1 A tanulókról való gondoskodás A diákok összetétele oktatási specialitások, tagozatok sokasága differenciált munkát követelnek. Az iskola, a kollégium formális működése a keretet adja a diákévek tanulmányi és szabadidős tevékenységéhez. Élettel, ötlettel, hangulattal a jó érzékkel vezetőt a diákközösség tölti meg. Pedagógiai törvény, hogy "nélkülük nem dolgozhatunk értük " és magas szintű, igényes teljesítményre csak " testében, lelkében szabad ember képes ". Ezek után modellezhető a rendszerszemléletű vezetés dr. Benedek István alapján: A

B

C

Input erőforrás

Output intézményi cél megvalósítása, a nevelési folyamat

belépő energia

eredmény kilépő energia

visszacsatolás D

A) Erőforrás bevitele a rendszerbe. Az erőforrások, eltérő intézményi célok megfogalmazását teszik szükségessé és lehetővé. B) A nevelés folyamat maga, itt történik meg az erőforrások humanizálása, az átlényegülés, a szocializáció, a személyiségfejlődése. Ez az iskola, a kollégium belső világa, a csak rá jellemző specifikumokkal. C) A megrendelő és a fenntartói igények figyelembevételével tervezett nevelési folyamat eredménye, a társadalmilag hasznos és elismerésre méltó tudás alkalmazása, a munkaerő-piaci megmérettetés lehetősége. oldal 271 / 289


D) A visszacsatolás, a szükséges pedagógiai és normatív mérőeszközök beiktatása, a zavarszűrés. Állandó vizsgálatot igényel a nevelési folyamat, hogy a vezető értékelni tudja a VAN és az ELVÁRT közti különbségeket. " Az erőforrás véges és mindig szűkösen áll rendelkezésre. A vezetői munka fő követelménye az erőforrás utánpótlás biztosítása és megújítása. Ne feledjük el, hogy a vezetői munka eredményessége az erőforrások hatékony működésétől függ." ( dr. Benedek István: A vezetés elmélete és gyakorlata. = Kollégium, 1993. 8. szám) A társadalmi értékrend változás következtében az individuum erősödik a közösségi formák és értékek rovására, ami a helyi belső követelményrendszer felállítását illetve a tradíciók és az eddigi hagyományok rendjét értékelteti újra. Nehezítő tényező az a heterogén és rendkívül különböző szokásrend, amelyet a tanulók   

a családból eddigi életútjukból az adott környezet szubkultúrájából hoztak magukkal

Itt egy viszonylagos szintre hozás mellett a meglévő továbbfejlesztése rendkívül összetett ráhatásokat kíván a személyiségfejlesztésben. Egyértelműen pozitív lehetőségként kell említeni az összegződések, a különböző közösségteremtő próbálkozások és a régi hagyományos tevékenységi formák reneszánszát, amelynek bentlakásos intézményi adaptációja újszerű nevelési erőforrássá válhat. Merőben új helyzet, szembekerül a középfokú bentlakásos intézményrendszer a középfok szerkezeti változásának (4; 4; 4+1; 4+2; 4+3) következményeként. Ezért az életkori sajátosságokhoz jobban igazodó színes, szakmaspecializált középfok viszonylag egységes felkészítést és nevelést egyaránt felvállaló kollégiumi hátteret kell megteremteni. A jövő feladata, hogy a kollégiumot olyan irányba fejlesszük tovább, hogy az egyre növekvő korszerű oktatási igényeknek minél jobban megfeleljen. A kollégiummal szembeni elvárások:     

munkavállalási pozíció szélesítése felkészítés szakirányú továbbtanulásra középvezetői menedzsertechnikák megismerése a tanulás, a kultúraközvetítés magas színvonalú biztosítása és szociális biztonság önismeret és teljesítmény megalapozása

A kollégium nevelési programja kiterjed az átlagostól eltérő, speciális nevelést igénylő tanulók teljes körére, mind az átlaghoz képest jelentős előnnyel bíró, tehetséges, mind a hátránnyal induló tanulók esetében. A diákok a kollégiumban nem pusztán a felnőtt életre készülnek, hanem polgárai a kollégiumnak, akik életük fontos szakaszát töltik itt el. Ez csak úgy érvényesülhet, ha a diák személyében is aktív szereplője a kollégiumi közéletnek, és ha maguk is alakítják az alapvető emberi jogokra épülő belső viszonyokat. Egy kollégiumban szükségszerűen léteznek " korlátok " a diákok életvitelével kapcsolatban Ezek egyrészt az iskolai feladatokra való felkészülést szabályozzák, másrészt a szülő, mint " megrendelő " igényli , aki gyerekét jó helyen szeretné tudni, ahol tanulhat, ahol biztonságban van. A szabadidő legyen hasznos és részben tervezett, szervezett.

oldal 272 / 289


A tanulók szabadidejük egy részét fordítsák önművelődésre, ismereteik, tudásuk szélesítésére, gyarapítására. A kollégiumi szakkörök és diákkörök biztosítják ezt az igényt. A kollégium tárgyi feltételei és lehetőségei álljanak a tanulók rendelkezésére, az információ áramlás biztosítsa ezek ismeretét. A tanulók ne feledkezzenek meg arról, hogy szabadidejük alatt kollégiumon kívül is kollégistához méltó módon viselkedjenek. Szabadidejüket használják arra is, hogy a várossal, a város történelmével és kulturális lehetőségeivel megismerkedjenek. A szabadidő biztosítsa a tanulók érzelmi, értelmi és fizikai feltöltődését, a kikapcsolódás lehetőségét. A tanulók fejlődését értelmi és testi értelemben is biztosítani kell. A tanulók testi, fizikai és pszichikai fejlődése gyors, teherbírásuk nem egyforma. Figyelni kell a kimerülés, a lelki problémák jeleire, fel kell tárni okait és lehetőségeinken belül segíteni kell. Jól szolgálhatja ezt az egyéni beszélgetés, az önismereti körök és a szülővel iskolával való rendszeres kapcsolat. A testi kondíció növelésére és kikapcsolódásra jó lehetőség a konditerem és a tornaterem használata. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, olyan szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a személyi higiénia, a saját állapot pontos megértése, a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A kollégium minden helyisége otthonos, kulturált, esztétikus környezetként működik, ahol a tanulók jól érzik magukat, és ami egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket. A kollégium kulturális és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt. 8.4.3.2 A tanulás –támogatás fejlesztése Az értelmi fejlődés segítését szolgálják a diákkörök adta lehetőségek Fel kell ismernünk a tehetséget, iránymutatásainkkal kell segítenünk a pályaválasztás, a továbbtanulás lehetőségeit. A szülőkkel beszélve fel kell tárni a tehetség tényét, és egyeztetni kell további szándékainkat. A tanuló képességei, az iskola, a szülő és a kollégium elvárásai nincsenek mindig összhangban. A tanulmányi eredményesség a képesség és a szorgalom összhangjából adódik. Bármelyik hiánya esetén az eredmény csökken, illetve irreálissá válik. A képességek hiányát pótolhatjuk a tanórán kívüli tanulással és felzárkóztatással . A csoportvezető tanárok kísérik figyelemmel a tanuló eredményeit, szükség esetén alkalmaznak szigorításokat (szorgalom hiánya esetén) vagy a tanulót szaktanárhoz irányítják. A szülőt a nevelők időben tájékoztatják a tanuló fejlődéséről és a felmerült problémákról. Szükség esetén keresse fel az iskolai szaktanárt, és kérjenek tőle bővebb információkat.

oldal 273 / 289


Ha a kollégiumunk arculatát kellene megfogalmazni, azt mondhatjuk, jelen van a szakkollégium igénye (tehetségek), jelen van a speciális kör és igény és jelen van a heterogén hagyományos alapú igény (szakmunkás, szakközépiskola). Ez utóbbinál jelentkezik a korábban egyeduralkodó fejlődést segítő módszer, a felzárkóztatás. Ez utóbbit három fő formára bonthatjuk:  



alapok pótlása: főleg elsősök esetében jelentős, amikor pótolni kell az általános iskola adta tudás és az új iskolatípus induló tudásszintje közötti szintkülönbségeket. hagyományos felzárkóztatás: a tanév során a tananyaggal kapcsolatos tudáshiány pótlása. Főleg lemaradás esetén, illetve olyan tanulóknál jelentkezik, akik képessége alapján nem tudják iskolai tanítás - tanulás alapján elsajátítani az ismereteket, ettől több, vagy részletesebb magyarázatot, gyakorlást igényelnek. alkalmi felzárkóztatás: azok esetében, akik csak a baj esetén jelennek meg, Pl. bukásra áll, dolgozat lesz, vagy csak egy adott témakört nem ért. Rájuk jellemző, hogy a probléma megszűnése esetén elmaradnak a felzárkóztatásról.

A teljességhez hozzátartozik, hogy itt is jelentkeznek tehetségek, hiszen minden évben van a szakma kiváló tanulója versenyen résztvevő, illetve jó helyezést elérő tanulónk. A kollégák felismerték a tehetségek ezen lehetőségeit, tudatosan készítik tanulóikat az SZKT versenyre, melynek tétje nagy. 8.4.3.3 Közösségi élet fejlesztése Egyén és közösség Az elmúlt tanév értékelésénél is szerepelt az a felismerés, hogy az egyénre szabott pedagógiai program során kissé háttérbe szorult a közösség szerepe, elismertsége. Ez az egyén befelé fordulásához, a közösségi munka színvonalának csökkenéséhez vezetett. Nem volt igény a közös munkára. Bizonyítható, hogy az egyén helye, szerepe és fejlődése nem megoldható közösség nélkül. A kölcsönhatás jelentős, sőt nem hagyható ki belőle a nevelő helye - szerepe sem. Az új értékrend bevezetése óta a kollégák szinte kérés nélkül adnak értékelést a csoport közösségi fejlődésének szintjéről és az elért eredmény módszeréről. Érdekes, hogy mindannyian az egyénből, az egyén problémájából indulnak ki, és annak megértése megoldása feltételeként határozzák meg a közösséget, elhelyezve benne az egyént, a szubjektumot. A közösség működési színterei Idetartozónak tekintendő a korábban említett szakköri, diákköri tevékenység is. Itt kell értékelni a csoportok közös, csoporton belüli rendezvényeit, megemlékezéseit és kollégiumszintű közösségi rendezvényeket. Melyek külön részletes értékelés nélkül is, már megrendezésükkel eredményesek és hasznosak. Ez jó alkalomnak bizonyult a KDÖ munkájának elemzésére, az új keresésére, a szükséges átalakítás megtételére. Ötletbörzére hívtuk az érdeklődő tanulókat, melynek eredményeként meghatároztuk azokat az alapelveket, melynek meg kell felelnie a diákönkormányzatnak: 

iskolák képviselete megoldott

Legyen:  

a sajátos képzési formák képviselete biztosított áttekinthető és működőképes

oldal 274 / 289




alulról szervezett és egymásra épülő

Két alternatíva körvonala bontakozott ki: 1. A Diák Nap keretében legyen KDÖ választás, a rektor jelöltek győztese legyen a KDÖ elnöke egy évig, pártja adja a KDÖ testületét, a " vesztes" felek alakítsanak ellenzéket. Az egész működjön DIÁK PARLAMENTKÉNT. A rendelkezésre álló idő hiányában nem tudtuk az egyébként jónak tűnő ötletet kivitelezni (ötlettől a megvalósításig két hét volt). 2. A diákok és a kollégák is javasoljanak jelölt nevet arra, kik alkalmasak az diákönkormányzati munkára. Ennek eredményeként összevetve a két szintről leadott javaslatokat, összeállt a Kollégiumi Diák Önkormányzat Választmánya, amely megválasztotta az elnökséget és a két elnökhelyettest. A legfelsőbb diákfórum a közgyűlés. A közgyűlés évente két - három alkalommal ülésezik, közte a választmány végzi az érdemi munkát. A választmányt az elnökség képviseli a nevelőtestület előtt és más szinteken. A spontán felállás is biztosította az elvárásokat, ezért a 2. variáció mellett döntöttünk. 8.4.3.4 Hagyományápolás, a kollégium egyéni arculatának erősítése Intézményünk igen gazdag és egyre bővülő hagyományrendszerrel rendelkezik. A hagyományápolás eseményei átfogják az egész tanévet. Kollégiumunk életében ezen események jó részét „ünnepnapként” éljük meg, hiszen a programok, események, produkciók mögött komoly felkészülés, munka áll, melyeket kollégistáink aktív, öntevékeny közreműködésével, szereplésével bonyolítunk le, a felkészítő pedagógusok erőfeszítéseinek köszönhetően. Ezen alkalmak tág lehetőséget biztosítanak a tehetséges tanulók „felderítésére”, ill. ezen tanulók képességeinek, adottságainak kibontakoztatására. A hagyományok ápolásának, őrzésének egyik legfontosabb „hozadéka”: a tanulók beilleszkedésének meggyorsítása a kollégiumi életbe és közös munkába, ill. a kollégiumhoz való tartozás érzésének erősítése. Ezen eseményeken, programokon való nagyobb létszámú részvétel, ill. felkészülés, szereplés az egyik leghatékonyabb eszköz az agresszió elleni küzdelemben. A nevelőmunka értékeléséhez kapcsolódó rendezvények, ünnepélyek komoly érzelmi tartalmakat közvetítenek. Ezen események, programok – hosszú távon – a kollégium életében meghatározó szerepet töltenek be, ezért megőrzésük, továbbfejlesztésük a kollégium egyik legfontosabb feladata. A nevelőmunka értékeléséhez kapcsolódó rendezvények:  

- tanév eleji, valamint félévi értékelő közgyűlések - félévi és tanév végi csoport szintű értékelések

Megemlékezések ( kollégiumi tárló) hosszú távú tervezete  

szeptember - Szombathely múltja (képeslap kiállítás) november o o

     

Savaria szülöttje Szent Márton - „ Ne gyújts rá!” Világnap

október 6. – aradi vértanúk napja október 23. – forradalom és szabadságharc január 22. – megemlékezés a Magyar Kultúra Napjáról március 6. – Szombathely bombázása március 15. – forradalom és szabadságharc április hó:

oldal 275 / 289


o o  

megemlékezés a Holokauszt emléknapján Költészet napja

május 27. - Hősök napja tanév folyamán - folyamatos kiállítások a Világnapokról

Egyéb hagyományteremtő, - ill. őrző programok:          

Ismerkedési est Gólyanap Mikulás est Karácsony Farsang Valentin nap Húsvét Végzősök búcsúztatója, ballagás Kirándulás Kerti parti

Egészséges életmódhoz kapcsolódó hagyományok őrzése:     

őszi és tavaszi túra az egész kollégium részvételével őszi atlétikai versenyen való részvétel őszi és tavaszi kollégiumok leány- és fiú focibajnokságának, valamint leánycsapatok teremlabdarúgó- bajnokságának megrendezése más kollégiumok által rendezett kulturális- és sportvetélkedőkön való rendszeres részvétel Fekve nyomó bajnokságon részvétel

A rendezvényekkel kapcsolatos feladatok:   

a hagyományőrzés finanszírozásához szükséges pénzügyi fedezet mindenkori biztosítása: költségvetésből, ill. pályázatok sikereiből rendezvények, programok folyamatos megörökítése, archiválása kollégiumi honlap folyamatos fejlesztése

8.4.3.5 A gyermek – és ifjúságvédelem programja A kollégium által biztosított gondoskodás, nevelés, érdekvédelem, - tágabb értelemben – valójában gyermekvédelemnek tekinthető. Szűkebb értelmezésben: nehéz helyzetbe került fiatalok szakemberek általi speciális gondozása. A gyermekvédelem olyan komplex tevékenységrendszer, amelyet a gyermeki jogok és szükségletek maradéktalan kielégítése érdekében alakítanak ki, problémamegelőző- és problémakezelő céllal. A társadalmigazdasági folyamatok, változások következményeként a családok egy részének élete, helyzete ellehetetlenült. A megélhetésért folytatott harc eredménye: a szocializációs szerep szűkülése, a gyermekekkel való törődés elhanyagolása, sok esetben: alkoholizmus. Az ilyen helyzetben felnövő gyermek nem kap otthonról magatartásmintát, cselekedeteit, gondolkodását – legtöbbször – negatív hatások határozzák meg. A felvázolt környezetben elszenvedett pszichés, elsősorban emocionális sérülések a tanulóknál magatartászavarban, fegyelmezetlenségben, rossz tanár-diák viszonyban, stb. jelennek meg. A kollégiumi normasértést figyelmeztető jelként kell kezelni, hogy a tanuló nagyobb odafigyelést, törődést érdemel. Feladatok:  

tanár-diák kapcsolat javítása, kölcsönös bizalmon alapuló légkör kialakítása tanulók alaposabb megismerése, differenciált bánásmód – a tanulók szükségletei szerint oldal 276 / 289


    

törekvés a nyugodt, szeretetteljes légkör kialakítására a tanuló kérésére segítés a magánéleti- és egyéb problémák megoldásában gyakoribb értékelésekkel (különböző szinteken) a teljesítmény elismerése, - dicséret, jutalmazás gyermekvédelmi felelős munkájának támogatása a tanuláshoz, művelődéshez, a mindennapok „éléséhez” nyugodt pedagógiai klíma teremtése, fegyelem és rend biztosítása. (házi- és napirend követelményei, foglalkozási fegyelem, kollégium környezetének rendje)

Külön figyelmet kell fordítani a 13. és 14. évfolyam érettségizett növendékeire, foglalkoztatásukra. (másfajta igények, bánásmód, stb.). Egyre több tanuló szorul anyagi támogatásra, (sokan nem tudják időben befizetni pl. az étkezési díjat) segélyezésre. Ennek megoldása: rászoruló tanulók rendszeres támogatása, - önkormányzatok segélyei. (étkezési díjak kiegészítése, átvállalása). A kollégiumnak a rászoruló, magatartási problémás, iskolai kudarchelyzetbe került tanuló családjának a befolyásolását is vállalnia kell (a krízishelyzetet megelőzendő: javasolni a családnak a tanuló kollégiumi elhelyezését) annak ellenére, hogy a szülők egy része csak akkor jelentkezik ha „baj” van. Családgondozós szolgálatokkal, iskolával (elhelyezési igények) való kapcsolattartás alapvető fontosságú. E tevékenységben alapvető fontosságú:   

a probléma korai felismerése, (családi, stb. háttérismeret, - veszélyeztető okok feltárása rászorulók „kiszűrése”, (együttműködés iskolával) feltáró tevékenység, (pl. többszörösen hátrányos helyzet) veszélyeztetettség okainak megállapítása o o o o

tanulási problémák, családi problémák, (elvált szülők, alkoholizmus, stb.) szociális problémák, (anyagi- és lakhatási körülmények) kulturális viszonyok. (család alacsony iskolázottsága)

A kollégiumi nevelőtanárok kötelessége megismerni a deviancia külsődleges jegyeit, (elfogadott kritériumok tanulmányozása) az esetlegesen érintettek viselkedési szokásait. (agresszivitás, durvaság, támadó magatartás, magányosság, nyugtalanság, közönséggel való szembenállás, iskolai igazolatlan hiányzások, őszinteség hiánya, iskolai teljesítményromlás) Kollégiumi növendékeink zöme rendezett családi háttérrel rendelkezik, annak ellenére, hogy nőtt az elvált szülők, ill. a munkanélküliek száma. A veszélyeztetett tanulók száma alacsony, a deviancia körébe sorolható veszélyes viselkedésformát nem tapasztaltunk. Ennek ellenére a pedagógusok ez irányú felkészítésében, továbbképzésében előre kell lépnünk. (programok, továbbképzések, segédanyagok, kollégiumi foglalkozások, stb.) Módszerek:    

tanulás-támogatás, felzárkóztató foglalkozások differenciált nevelés- és képességfejlesztése szűrővizsgálatok és egészségvédő programok. (foglalkozási tervek, filmek, előadások, orvosi előadások) tartalmas, színes, elfoglaltságot biztosító tevékenységrendszer folyamatos működtetése, egyénre szabott feladatok, módszeres minősítés.

8.4.3.6 Hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése A kollégium által biztosított gondoskodás, nevelés, érdekvédelem, - tágabb értelemben – valójában gyermekvédelemnek tekinthető. Szűkebb értelmezésben: nehéz helyzetbe került

oldal 277 / 289


fiatalok szakemberek általi speciális gondozása. A gyermekvédelem olyan komplex tevékenységrendszer, amelyet a gyermeki jogok és szükségletek maradéktalan kielégítése érdekében alakítanak ki, problémamegelőző- és problémakezelő céllal. A társadalmigazdasági folyamatok, változások következményeként a családok egy részének élete, helyzete ellehetetlenült. A megélhetésért folytatott harc eredménye: a szocializációs szerep szűkülése, a gyermekekkel való törődés elhanyagolása, sok esetben: alkoholizmus. Az ilyen helyzetben felnövő gyermek nem kap otthonról magatartásmintát, cselekedeteit, gondolkodását – legtöbbször – negatív hatások határozzák meg. A felvázolt környezetben elszenvedett pszichés, elsősorban emocionális sérülések a tanulóknál magatartászavarban, fegyelmezetlenségben, rossz tanár-diák viszonyban, stb. jelennek meg. A kollégiumi normasértést figyelmeztető jelként kell kezelni, hogy a tanuló nagyobb odafigyelést, törődést érdemel. Feladatok:       

tanár-diák kapcsolat javítása, kölcsönös bizalmon alapuló légkör kialakítása tanulók alaposabb megismerése, differenciált bánásmód – a tanulók szükségletei szerint, törekvés a nyugodt, szeretetteljes légkör kialakítására, a tanuló kérésére segítés a magánéleti- és egyéb problémák megoldásában, gyakoribb értékelésekkel (különböző szinteken) a teljesítmény elismerése, - dicséret, jutalmazás, gyermekvédelmi felelős munkájának támogatása, a tanuláshoz, művelődéshez, a mindennapok „éléséhez” nyugodt pedagógiai klíma teremtése, fegyelem és rend biztosítása. (házi- és napirend követelményei, foglalkozási fegyelem, kollégium környezetének rendje)

Külön figyelmet kell fordítani a 13. és 14. évfolyam érettségizett növendékeire, foglalkoztatásukra. (másfajta igények, bánásmód, stb.). Egyre több tanuló szorul anyagi támogatásra, (sokan nem tudják időben befizetni pl. az étkezési díjat) segélyezésre. Ennek megoldása: rászoruló tanulók rendszeres támogatása, - önkormányzatok segélyei. (étkezési díjak kiegészítése, átvállalása). A kollégiumnak a rászoruló, magatartási problémás, iskolai kudarchelyzetbe került tanuló családjának a befolyásolását is vállalnia kell (a krízishelyzetet megelőzendő: javasolni a családnak a tanuló kollégiumi elhelyezését) annak ellenére, hogy a szülők egy része csak akkor jelentkezik ha „baj” van. Családgondozós szolgálatokkal, iskolával (elhelyezési igények) való kapcsolattartás alapvető fontosságú. E tevékenységben alapvető fontosságú:   

a probléma korai felismerése (családi, stb. háttérismeret, - veszélyeztető okok feltárása) rászorulók „kiszűrése”, (együttműködés iskolával) feltáró tevékenység, (pl. többszörösen hátrányos helyzet) veszélyeztetettség okainak megállapítása: o o o o

tanulási problémák, családi problémák, (elvált szülők, alkoholizmus, stb.) szociális problémák, (anyagi- és lakhatási körülmények) kulturális viszonyok. (család alacsony iskolázottsága)

A problémák feltárása után fontos a személyre szóló bánásmód kidolgozása, a megoldási lehetőségek keresése, valamint a feladat elvégezhetőségének mérlegelése. (nevelőtanár meg tudja-e oldani a problémákat?) A kollégium lehetőségei a problémák okainak feltárásában, beavatkozásban, megelőzésben tágabbak, mint az iskolában, ezért a kollégiumi gyermekvédelem fontos célja a megelőzés (prevenció).

oldal 278 / 289


A kollégiumi nevelőtanárok kötelessége megismerni a deviancia külsődleges jegyeit, (elfogadott kritériumok tanulmányozása) az esetlegesen érintettek viselkedési szokásait. (agresszivitás, durvaság, támadó magatartás, magányosság, nyugtalanság, közönséggel való szembenállás, iskolai igazolatlan hiányzások, őszinteség hiánya, iskolai teljesítményromlás) Kollégiumi növendékeink zöme rendezett családi háttérrel rendelkezik, annak ellenére, hogy nőtt az elvált szülők, ill. a munkanélküliek száma. A veszélyeztetett tanulók száma alacsony, a deviancia körébe sorolható veszélyes viselkedésformát nem tapasztaltunk. Ennek ellenére a pedagógusok ez irányú felkészítésében, továbbképzésében előre kell lépnünk. (programok, továbbképzések, segédanyagok, kollégiumi foglalkozások, stb.) Módszerek:    

tanulás-támogatás, felzárkóztató foglalkozások, differenciált nevelés- és képességfejlesztés, szűrővizsgálatok és egészségvédő programok. (foglalkozási tervek, filmek, előadások, orvosi előadások) tartalmas, színes, elfoglaltságot biztosító tevékenységrendszer folyamatos működtetése, egyénre szabott feladatok, módszeres minősítés.

8.4.3.7 Speciális célcsoportok fejlesztése A kollégium diáklétszámának kis százalékát teszik ki az etnikai csoporthoz tartozó fiatalok. A velük való foglalkozás feladatai:   

beilleszkedés segítése a másság elfogadása / elfogadtatása a kultúrájuk és hagyományaik megismerése

8.4.3.8 A kollégium legfontosabb külső partnereivel való együttműködés, a kapcsolatok fejlesztése A kollégium legfontosabb partnerei, - kapcsolattartás szempontjából – a szülők, ill. a tanulók iskolái. Az együttműködés a megfelelő pedagógiai tevékenység végzése érdekében létfontosságú. Kapcsolat az iskolákkal Az iskolákkal való kapcsolattartásban – az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján – a kollégium a kezdeményező. A tanulók iskolai összetétele szerinti heterogenitás, valamint az érettségi utáni képzési formák erősen behatárolják a partneri együttműködési tartalmat. A kapcsolatrendszer mozgatói a csoportvezető tanárok, akik tanulói ügyében élő kapcsolatot tartanak fent a bázisiskolák osztályfőnökeivel, szaktanáraival. A következő időszakra tervezett fejlesztés: 



 

Az eddigi iskola-kollégium kapcsolatrendszer működését, tanulságait végig kell elemezni, majd ez alapján meg kell határozni azon iskolákat, melyekkel kapcsolataink tartalmát a legszorosabbá kell tenni. A tantestület egy tagja (javasolt: kollégiumvezető) koordinátorként figyelemmel kíséri főként a bázisiskolákkal kialakított kapcsolatokat, közvetíti a problémákat, elvárásokat a csoportvezető tanárok felé, - ill. a kollégium elvárásait az iskolákkal szemben. Az iskolák „kíváncsiságának” eddigieknél hathatósabb felkeltése a kollégium tevékenysége iránt. (honlap, programok, - esetleges közös rendezvények, stb.) az iskolák és a kollégium közötti egyoldalú kapcsolat helyett kétirányú, kölcsönös kommunikáció kialakítása

oldal 279 / 289


Kapcsolattartás a szülőkkel A szülőkkel való kapcsolattartás tradicionálisan jól funkcionált az elmúlt időszakban. A kapcsolattartás formái közül leghatékonyabbnak a szülőkkel való személyes találkozás bizonyult. (tanévnyitó ünnepély, iskolai szülői értekezletre érkező szülőkkel való találkozás, kulturális rendezvények) A szülőkkel történő kapcsolattartásban a jelenleg is eredményesen működő formák és tartalmak (közvetlen és közvetett formák) további használata ajánlott a következő elvárásokkal: 



meg kell szervezni – csoportonként – ill. biztosítani a szülőkkel való személyes találkozások rendjét – tanév elején a már bevált tanévnyitó ünnepélyen – találkozáson kívül. (személyes egyeztetések) a szülőkkel való személyes kapcsolattartás erősítése

Egyéb kapcsolatok Továbbra is ápolni kell egyéb közintézményekkel való kapcsolattartást    

MMIK Megyei Könyvtár LOGO mozi

ill. újak bekapcsolása szükséges  

Weöres Sándor Színház múzeumok

ezek látogatását rendszerré kell formálni. Sportkapcsolatainkat egyesületekkel, sporttelepekkel, a kollégiumi rendezésében résztvevő kollégiumokkal – folyamatosan bővíteni kell.

sportversenyek

8.4.3.9 A tanulók fejlesztésének terve, kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere A kollégium: A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja    

46 / 2001. ( XII. 22. ) OM rendelet és 36/2009.(XII.23.) OKM mód. 44 / 2002. ( VI. 18. ) és 6 / 2003. (II.28.) és 9/ 2004. (III.8.) OM rendelet o o o

kollégiumi foglalkozások kollégiumi foglalkozások értelmezése kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma

Törvényi vonatkozások 32. § (1) A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, a.) akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez nemzeti vagy etnikai kisebbségi nyelven, illetve gyógypedagógiai nevelési – oktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve b.) akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani

oldal 280 / 289


(2)

A kollégiumban externátusi ellátás biztosítható annak a tanulónak, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani.

(3) A kollégium feladata a tanuló a) humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségek kibontakoztatása iskolai tanulmányainak segítése. b) sportolási, művelődési és önképzési lehetőségének biztosítása. c) öntevékenységének, együttműködési készségének fejlesztése, önállóságának, felelősségtudatának fejlesztése d) d.)pályaválasztáshoz, középiskolai kollégium esetén a tanuló önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elősegítése. (4) A kollégium kapcsolatot tart a tanuló szülőjével, iskolájával. 49. § (1) A Kollégium – a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában foglaltak alapján – pedagógiai programot készít, figyelembe véve az érdekelt iskolák pedagógiai programját. (2) A kollégium pedagógiai programja tartalmazza: a) kollégium nevelés alapelveit, célkitűzéseit b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit c) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit d) nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelés esetén a nemzeti etnikai kisebbség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai e) a hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terveit f) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit g) a gyermek –és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet h) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét i) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit j) a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és fejlesztésének jegyzékét. 52. § (11) Egyéni – egy – három tanuló részére szervezett – foglakozás tartható. 53. § (7 ) A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi elhelyezésben részesülő tanulók részére felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglakozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló a (2) bekezdés b) és d) pontjában felsorolt foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez. A kollégiumi felkészítő foglalkozások szervezéséhez rendelkezésre álló időkeret nem lehet kevesebb – kollégiumi csoportonként – heti 14 óránál, a többi kollégiumi foglalkozásra rendelkezésre álló időkeret pedig – kollégiumi csoportonként – heti 10 óránál. A heti időkeret a kollégiumi feladatok az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A kollégiumi foglalkozásokat csoportos és egyéni foglalkozás keretében lehet megszervezni. Az egyéni foglalkozások oldal 281 / 289


szervezésénél az e törvény 52. § (11) bekezdésének b) pontjában és (12) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. Magy. (2) b.) a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport ( együtt: diákkör) (2) d.)tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap (8) A kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak akik nem tartózkodnak az iskolában illetve nem vesznek részt kollégiumi foglalkozáson. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló elhatározása szerint rendszeresen hazalátogasson. A hazautazás tanítási évben – beleértve az év közi szünetek idejét is nem lehet kötelező. (9) Az összefüggő, a napi 3 órát meghaladó napközis, tanulószobai és a kollégiumi foglakozások között biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos testmozgást. A játékos testmozgás, ha az időjárási viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi 45 perc. A kollégium A kollégiumnak meg kell őriznie azt a jellegét, hogy – az életvitelre - az iskolára - a családi életre - a társadalmi életre készít fel és nevel rá. FONTOS, hogy a kollégium ne essen funkciótévesztésbe !  A kollégiumban elsősorban a neveléssel a szerepek tanulásával a szociális tanulással az egyéni törődéssel kell foglalkoznunk.  Ezek elsődlegesen a kollégiumi nevelés témakörébe inkább tartoznak mint az iskolai értelemben vett tanulásra. A törvény és a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának alapelvei szövegéből egyértelműen meghatározott, hogy szükséges  KÖTELEZŐ KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁST  SZABADON VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁST  KOLLÉGIUMI ÉLET SZERVEZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FOGLALKOZÁST szervezni. KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK KÖTELEZŐ KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁS: az a pedagógus által irányított csoportos és egyéni foglalkozás, amelynek megszervezése a kollégium részére kötelező, és amelyen a tanuló köteles részt venni. SZABADON VÁLASZTOTT FOGLALKOZÁS:

oldal 282 / 289


az a pedagógus által irányított csoportos és egyéni foglalkozás, amelynek megszervezése a lehetséges kollégiumi kínálatból választott tanulói igény alapján a kollégiumnak kötelező, s amelyen a tanuló választása alapján köteles részt venni. KOLLÉGIUMI ÉLET SZERVEZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FOGLALKOZÁS A kollégiumi tanulók részére szervezett, a kollégium vezetője vagy megbízása alapján helyettese, illetve pedagógus által irányított, a kollégium folyamatos, rendszeres, zavarmentes működéséhez szükséges ismeretek átadását szolgáló foglalkozás, vagy az egy pedagógus által irányított, egy kollégiumi szervezeti egység zavarmentes működését biztosító foglalkozás. KOLLÉGIUM FOGLALKOZÁSOK ÉRTELMEZÉSE 46/ 2001. ( XII. 22. ) OM rendelet és módosításai ( 36/2009.XII.23. OKM és a 9/ 2004. ) 2. § (1) A kollégium – a nevelési és oktatási feladatainak, teljesítéséhez – a tanulók részére kollégiumi foglalkozásokat szervez. (2) A közoktatási törvény 53. § (7. bekezdésében meghatározott időkeret terhére) szervezett kollégiumi foglalkozás lehet (3) a.) felzárkóztató tehetség – kibontakoztató speciális ismereteket adó felkészítő egyéni és csoportos b.) a kollégiumi csoport nevelési feladatait az egyéni közösségi fejlesztést megvalósító csoportos c.) a szabadidő eltöltését szolgáló ( szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, diáknap) csoportos d.) a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás A kollégiumi foglalkozásokat a PP – nek megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján kell megszervezni. 9/ 2004. ( III. 8.) OM rendelet A tanuló heti 13 órában köteles részt venni a 2. § (2) bekezdésének a) pontjában heti egy órában a 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott foglalkozásokon. A tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül választott további heti egy foglakozáson köteles részt venni. A 2. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott foglalkozások látogatása alól a tanuló – a kollégium házirendjében meghatározott elvek szerint – felmentést kaphat. TÍPUSA LÁTOGATÁS ALÓL A HÁZIRENDBEN MEGHATÁROZOTT ELVEK SZERINT FELMENTÉST KAPHAT

MEGVALÓSÍTÁSI FORMA

FELKÉSZÍTŐ FOGLALKOZÁSOK

- napi felkészülés - felzárkóztatás - tehetség kibontakoztató - speciális ismereteket adó

oldal 283 / 289

ÖSSZES ÓRA/HÉT

14 (min. 13)


T Ö B B I K O L L É G I U M I F O G L.

SZABADIDŐ ELTÖLTÉSÉT SZOLGÁLÓ FOGLALKOZÁS

- szakkör - érdeklődési kör - önképzőkör - énekkar -művészeti csoport

D I Á K K Ö R

- tanulmányi verseny - szakmai verseny - kulturális verseny 10 - házi bajnokság (min. 1) - iskolák közötti versenyek - diáknap

EGYÉNI TÖRŐDÉST ÉS GONDOSKODÁST BIZTOSÍTÓ FOGLALKOZÁS KOLLÉGIUMI CSOPORT NEVELÉSI feladatait, az egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozás

6 (?) (min. 1)

8.5 A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere A KOLLÉGIUMI CSOPORTFOGLALKOZÁSOK ÉVES ÓRASZÁMA KOLLÉGIUMI CSOPORTFOGLALKOZÁSOK KERET-TERVE TÉMAKÖRÖK 1. Tanulás 2. Énkép, önismeret, pályaorientáció 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 4. Környezettudatosság 5. Testi és lelki egészség 6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 7. Hon- és népismeret A KOLLÉGIUMI CSOPORTFOGLALKOZÁSOK ÉVES ÓRASZÁMA A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR Tanulás

1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14 évfolyam évfolyam. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 3 4 3 3 1 1

Énkép, önismeret, pályaorientáció 3 Európai azonosságtudat. 3 Egyetemes kultúra

3

3

4

3

2

3

3

2

4

5

oldal 284 / 289


Környezettudatosság

2

2

2

2

2

3

Testi és lelki egészség

4

4

4

4

4

4

Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret

3

3

3

3

3

2

4

3

4

4

3

3

22 óra

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) e rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.

8.6 A kollégiumi nevelőmunka eredményességének értékelése A pedagógus munka belső ellenőrzési rendje A belső ellenőrzési rendszer átfogja a kollégiumi nevelő-oktató munka egészét. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:    

a kollégium vezetője a munkaközösség-vezető a kollégiumi szinten reszortos kolléga - saját területén egyben jelentési vagy beszámolási kötelezettsége is van a munkaközösség-vezető és a kollégiumvezető számára a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint

Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról a kollégiumvezető dönt. A kollégiumvezető közvetlenül ellenőrzi a munkaközösség-vezető munkáját - eszköze a beszámoltatás. Az ellenőrzés területei   

pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése időszakos, állandó és speciális ellenőrzések kötött, irányított foglalkozások, szabadidős tevékenységek, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések.

Az ellenőrzések formái    

foglalkozások személyes ellenőrzése, látogatása beszámoltatás szóban, írásban eredményvizsgálatok, felmérések helyszíni ellenőrzések /szabadidős tevékenységek esetén/

Az ellenőrzések tapasztalatait a nevelőtanárokkal egyénileg szükség esetén az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - munkaközösségi értekezleten, kollégiumi tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

oldal 285 / 289


8.7

Eszközök és felszerelések jegyzéke – külön szerepeltetett

8.8

Tervezendő témakörök: témakör és évfolyam szerinti bontásban – Műveltség területenként külön mellékletben szerepeltetett

oldal 286 / 289

Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium Szombathely

Pedagógia program

9 1. számú melléklet A fenntartó által finanszírozott többletkötelezettségek az intézmény pedagógiai programjának megvalósítása során 2013. szeptember 1-től Ss z.

Támogatás tárgya

1.

Úszásoktatás

2.

Tanulók tanév jutalmazása

3.

Osztálykirándulás

4.

Erdei Iskola

5.

Hagyományos rendezvények, programok

6.

Tanulmányi versenyek

7.

Sportversenyek

8.

EU-s és projektekhez kapcsolódó kötelezettségek

9.

Iskolai rendezvény

10.

Külföldi szakmai tanulmányutak

végi

A fenntartó által biztosított támogatás felhasználása

Támogatás mértéke

Tanulók szállításának költsége, pályahasználat/belépő díja

Az érettségit adó képzésben részt vevő 9. évfolyamos tanulók számára, 12 alkalommal

Jutalomkönyv, jutalomtárgy stb. Pedagógusok útiköltsége, ügyeleti díja, egy múzeumbelépő díja pedagógusoknak Hozzájárulás a tanulók részvételi költségéhez, pedagógusok útiköltsége, ügyeleti díja, szállásköltsége Pl. projekthét, saját szervezésű versenyek, farsang, Mikulás, pályaorientációval, beiskolázással kapcsolatos rendezvények, diákönkormányzat rendezvényei Közlönyben meghirdetett tanulmányi és művészeti versenyek esetén tanulók utazási költségei, pedagógusok útiköltsége, ügyeleti díja, szállásköltsége (ha van) Diákolimpiai versenyeken a tanulók útiköltsége, pedagógusok útiköltsége, szállásköltsége, ügyeleti díja

Megjegyzés

Tanulónként 200,- Ft az október 1-i tanulólétszám alapján számolva Osztályonként évente egy alkalommal, egy napos osztálykirándulás, osztályonként két kísérő pedagógussal Résztvevő tanulónként 15.000,- Ft, a pedagógiai program alapján Tanulónként 600,- Ft az tanulólétszám alapján számolva.

október

1-i

Előzetes utólagos alapján.

egyeztetés, elszámolás

Előzetes egyeztetés Pályaválasztási Kiállítás és Vásár költségei külön egyeztetve

Szükség szerint, a továbbjutás függvényében

Előzetes egyeztetés, utólagos elszámolás

Szükség szerint, a továbbjutás függvényében

Előre egyeztetés, utólagos elszámolás

Támogatási szerződésben foglalt vállalások támogatása

Megállapodás szerint

Előzetes egyeztetés szerint

Terembérleti díj 25, 50, 75 stb. éves évforduló esetén

A terembérlet összege

Két tanítási nyelvű/nemzetiségi oktatáshoz kapcsolódó tanulmányutak pedagógus-költségei

Kísérő pedagógusok útiköltsége, ügyeleti díja.

hazai

jubileumi

oldal 287 / 289

Ha nincs a Tankerület más intézményében lehetőség, előzetes egyeztetés Csak az alapító okirat szerint két tanítási nyelvű és a nemzetiségi oktatás esetén

Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium Szombathely

Pedagógia program

10 Tartalomjegyzék 1

BEVEZETŐ .................................................................................................................... 2 1.1 KÖSZÖNTŐ ............................................................................................................................................... 2 1.2 MOZAIKOK ISKOLÁNK TÖRTÉNETÉBŐL ............................................................................................................ 3 1.2.1 Az iskola jelenlegi eredményeinek történeti alapjai ..................................................................... 3 1.2.2 Az iskola szerepe a megyei jogú város életében ........................................................................... 3 1.2.3 Az iskola Alapító Okirata .............................................................................................................. 4

2 AZ OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ............................................................................................................................ 7 2.1 2.2 2.3

3

AZ ÉPÜLET ADOTTSÁGAI .............................................................................................................................. 7 INFORMATIKAI ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK ............................................................................................................... 7 SZERTÁRI ANYAGOK ................................................................................................................................... 7

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................... 8 3.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI.......................................................................................... 8 3.2 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI ÉS FELADATAI .............................................................................................. 9 3.3 AZ ELVEK MEGVALÓSÍTÁSA A GYAKORLATBAN ................................................................................................ 10 3.4 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK................................................................... 12 3.5 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ....................................................................................... 12 3.6 BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG...................................... 13 3.7 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG................................................................... 14 3.8 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ................................................ 15 3.9 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ............................................................................. 15 3.10 A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK ............................... 16 3.11 AZ EGÉSZSÉG- ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA ....................................................................................... 17 3.11.1 Az egészségnevelés programja ................................................................................................... 18 3.11.2 A környezeti nevelés programja ................................................................................................. 21

4

KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS ...................................................................... 26

5

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ............................................................................. 29 5.1 5.2 5.3

TANÍTOTT TÁRGYAK, ÓRASZÁMOK – TÁBLÁZAT .............................................................................................. 29 SZAKMAI ALAPOZÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS, VALAMINT SZAKMACSOPORTOS OKTATÁS ............................ 74 SZAKMAI ALAPOZÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS, VALAMINT A SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOKON TÖRTÉNŐ BESZÁMÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE .................................................................................................................................. 183 5.4 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................... 188 5.5 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI................................................................................. 189 5.6 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ............................... 190 5.6.1 Az értékelésünk alapelvei ......................................................................................................... 190 5.6.2 Az értékelés formái ................................................................................................................... 191 5.6.3 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai .................................................. 192 5.6.4 A középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................................................. 197 5.6.5 Az értékelés rendszeressége ..................................................................................................... 245 5.7 A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ............................... 246 5.8 A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI A JOGSZABÁLY KERETEI KÖZÖTT ................................................................................................................................................ 248 5.9 ISKOLÁN KÍVÜLI TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, KÖTELEZŐ TANANYAG ELSAJÁTÍTÁSÁNAK EGYÉB KERETEI....................... 248

6

A SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA ......................................................... 249

7 A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 250

oldal 288 / 289

Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium Szombathely 7.1 7.2 7.3

Pedagógia program

KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL .............................................................................................................. 250 KAPCSOLATTARTÁS A TANULÓKKAL............................................................................................................ 251 KAPCSOLAT A TANULÓK GYAKORLATI FOGLALKOZÁSÁT BIZTOSÍTÓ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKKEL ........................... 252

A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ................................................... 253

8

8.1 ELŐSZÓ: A KOLLÉGIUM BEMUTATÁSA ........................................................................................................ 253 8.2 BEVEZETÉS ........................................................................................................................................... 257 8.2.1 Törvényi szabályozás ................................................................................................................ 258 8.2.2 Módosítás ................................................................................................................................. 259 8.3 HELYZETELEMZÉS................................................................................................................................... 259 8.3.1 Elvárások és új kihívások .......................................................................................................... 259 8.3.2 A tanulók jellemzői ................................................................................................................... 259 8.3.3 Feltételrendszer ........................................................................................................................ 260 8.3.3.1 8.3.3.2 8.3.3.3 8.3.3.4

Humán erőforrás .................................................................................................................................. 260 Gazdálkodási háttér, a működés szabályozása ..................................................................................... 260 Szervezeti jellemzők, feltételek ............................................................................................................ 260 Külső-belső környezeti jellemzők, tárgyi, dologi feltételek .................................................................. 261

8.3.4 Nevelés, oktatás, képességfejlesztés ........................................................................................ 262 8.3.5 A tanulók mindennapi iskolai felkészülésének segítése, tanulmányi munkájának támogatása. Hátránykompenzáció ............................................................................................................................... 264 8.3.6 A tanulókról való gondoskodás, személyes törődés ................................................................. 266 8.3.7 Nevelési klíma ........................................................................................................................... 266 8.3.8 Közösségi élet. Hagyományőrzés és ápolás. Diák-önkormányzati munka ............................... 267 8.3.9 Kapcsolatrendszer .................................................................................................................... 268 8.3.10 Minőségfejlesztési munka ........................................................................................................ 268 8.3.11 A kollégiumi pedagógiai program végrehajtásának tömör értékelése: Meddig jutottunk? Hol tartunk most? .......................................................................................................................................... 268 8.4 FEJLESZTÉSI PROGRAM ........................................................................................................................... 268 8.4.1 Minőségpolitika, jövőkép ......................................................................................................... 269 8.4.2 Működés alapelvei .................................................................................................................... 269 8.4.3 A kollégiumi munka kiemelt területeire vonatkozó fejlesztési terv .......................................... 271 8.4.3.1 8.4.3.2 8.4.3.3 8.4.3.4 8.4.3.5 8.4.3.6 8.4.3.7 8.4.3.8 8.4.3.9

A tanulókról való gondoskodás ............................................................................................................ 271 A tanulás –támogatás fejlesztése ......................................................................................................... 273 Közösségi élet fejlesztése ..................................................................................................................... 274 Hagyományápolás, a kollégium egyéni arculatának erősítése ............................................................. 275 A gyermek – és ifjúságvédelem programja ........................................................................................... 276 Hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése ................................................................................................ 277 Speciális célcsoportok fejlesztése ......................................................................................................... 279 A kollégium legfontosabb külső partnereivel való együttműködés, a kapcsolatok fejlesztése ............ 279 A tanulók fejlesztésének terve, kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere .............................. 280

8.5 8.6 8.7 8.8

A KÖTELEZŐEN BIZTOSÍTANDÓ FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE ........................................................................... 284 A KOLLÉGIUMI NEVELŐMUNKA EREDMÉNYESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE................................................................... 285 ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE – KÜLÖN SZEREPELTETETT .................................................................... 286 TERVEZENDŐ TÉMAKÖRÖK: TÉMAKÖR ÉS ÉVFOLYAM SZERINTI BONTÁSBAN – MŰVELTSÉG TERÜLETENKÉNT KÜLÖN MELLÉKLETBEN SZEREPELTETETT ........................................................................................................................... 286

9 1. SZÁMÚ MELLÉKLET A FENNTARTÓ ÁLTAL FINANSZÍROZOTT TÖBBLETKÖTELEZETTSÉGEK AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN 2013. SZEPTEMBER 1-TŐL .... 287 10

TARTALOMJEGYZÉK ......................................................................................... 288

oldal 289 / 289

PEDAGÓGIAI PROGRAM Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma 2013

Recommend Documents