Pedagógiai Program. Pantzer Gertrud Általános Iskola Harka, Keresztúri utca 2. Honlap: Tel. Fax

Pedagógiai Program

Pantzer Gertrud Általános Iskola 9422 Harka, Keresztúri utca 2. Tel. Fax.: 0699/505-060 [email protected]

Honlap: http://harkaiskola.uw.hu/

Tartalom Az intézményünk nevelő oktató tevékenységének hitvallása ........................................ 5.o 1. Iskolánk rövid története ............................................................................................. 6.o 2. Helyzetelemzés .......................................................................................................... 8.o 2.1. Személyi feltételek ................................................................................................. 8.o 2.2. Tárgyi feltételek ..................................................................................................... 8.o 3. A Pedagógiai Program jogszabályi háttere ............................................................. 11.o 4. Nevelési program ..................................................................................................... 12.o 4.1. A nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai ............................ 12.o 4.2. Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei az alsó tagozatban (1-4. évfolyam) .............................................................................. 17.o 4.3. A fejlesztés kiemelt területei ................................................................................. 18.o 4.4. Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei a felső tagozatban (1-8. évfolyam) .............................................................................. 19.o 4.5. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................... 20.o 4.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok ................................... 21.o 4.6.1. A tanulók értelmi nevelése ................................................................................ 21.o 4.6.2. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ...................................................... 22.o 4.6.3. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése ........................................................ 22.o 4.6.4. A tanulók akarati nevelése ................................................................................ 22.o 4.6.5. A tanulók nemzeti öntudatra nevelése ............................................................... 23.o 4.6.6. A tanulók aktív állampolgári létre, demokráciára nevelése .............................. 23.o 4.6.7. A tanulók munkára nevelése, gazdasági és pénzügyi nevelés ........................... 23.o 4.6.8. A tanulók testi-lelki egészségre nevelése .......................................................... 23.o 4.6.9. Az erkölcsi nevelés............................................................................................. 23.o 4.6.10. A családi életre nevelés ................................................................................... 24.o 4.6.11. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség ....................................................... 24.o 4.6.12. Fenntarthatóság, környezettudatosság .............................................................. 24.o 4.6.13. Pályaorientáció ................................................................................................ 25.o 4.6.14. Médiatudatosságra nevelés .............................................................................. 25.o 4.7. A személyiségfejlesztés kiemelt feladatai ............................................................ 25.o 4.7.1. Kompetenciafejlesztés és motívumok kialakítása ............................................. 25.o 4.7.2. Kompetenciák fejlesztése .................................................................................. 25.o 2

4.7.3. Értelmi képességek fejlesztése .......................................................................... 26.o 4.7.4. A szociális értékrend fejlesztése (szociális motívumok) ................................... 27.o 4.7.5. Szociális képességek fejlesztése ........................................................................ 28.o 4.8. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................ 28.o 4.9. Pedagógusok helyi intézményi feladatai .............................................................. 30.o 4.10. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .................................................................................................................. 35.o 4.10.1. Sajátos nevelési igényű tanulók ...................................................................... 35.o 4.10.2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ............................................................................................... 37.o 4.10.3. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység .............................. 39.o 4.10.4. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlsztése ..................................... 40.o 4.11. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ......................... 43.o 4.12. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi joggyakorlása ............................................................................................... 46.o 4.13. Tanulmányok alatti vizsgák szervezése az iskolában ......................................... 46.o 4.14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének helyi szabályai........................... 48.o 4.15. A felvételi eljárás különös szabályai ................................................................... 49.o 5. Helyi tanterv ............................................................................................................. 50.o 5.1. A választott kerettanterv megnevezése ................................................................. 50.o 5.2. A választott kerettanterv feletti óraszám ............................................................... 54.o 5.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .................................................................................................... 58.o 5.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ............................................................................................................... 59.o 5.5. Mindennapos testnevelés....................................................................................... 72.o 5.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ....... 73.o 5.7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................. 73.o 5.8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ....................................................................................................................... 75.o 5.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ...... 80.o 5.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .......................... 81.o 5.11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek.................................................................................................... 81.o 3

5.12. A tanulók jutalmazásának, magtartásának és szorgalmának értékelési elvei ...... 83.o 6. Egészségfejlesztési terv ............................................................................................ 88.o 6.1. Az egészségnevelés iskolai területei ..................................................................... 88.o 6.2. Mindennapos testnevelés, aktív szabadidő eltöltés ............................................... 90.o 6.3. Testi- és lelki egészség fejlesztése ........................................................................ 90.o 6.4. Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése .......................................................... 94.o 6.5. Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás ................................................................ 95.o 7. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése .............................................................. 99.o 7.1. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének általános elvei ............................. 99.o 7.2. A beszédfogyatékos tanulók ................................................................................ 104.o 7.3. A pszichés fejlődés zavarai ................................................................................. 105.o 8. A Pedagógiai Program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések ................................................................................. 115.o A Pedagógiai Program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradék ............... 117.o

4

AZ INTÉZMÉNYÜNK NEVELŐ-OKTATÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK HITVALLÁSA: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Szent-Györgyi Albert

5

1. AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE: Harka község oktatásának története a XVI. századra nyúlik vissza. A reformáció terjesztői fontosnak tartották, hogy a hívők tudjanak olvasni, ennek érdekében iskolákat alapítottak. Írásos dokumentum tanúskodik arról, hogy 1588-ban Harkán már volt tanító, aki a paplakban lakott, sajnos neve ismeretlen.

Harkán az első, név szerint is megörökített tanító a XVII. századból származó feljegyzés szerint Berlamoser János volt. Ebből az időből utolsó evangélikus tanítóként Ritzinger János nevével találkozhatunk egy 1647. évi anyakönyvben. Az ellenreformáció 1673. december 23-án Harkát is elérte, ettől kezdve a falu lakosai 110 éven át titokban tartották evangélikus hitvallásukat, gyermekeiket nem járatták katolikus iskolába. Fordulópont következett be 1783-ban, amikor evangélikus iskolaként újra iskolája volt Harkának.

A harkai oktatás történetének kiemelkedő fejezete volt az országos hírű Harkai Nemesi Akadémia létesítése és működése 1786-89-ig. A Türelmi Rendelet után megalakult evangélikus gyülekezet első lelkésze, Nagy György evangélikus lelkész és tanár nevéhez fűződik. Nagy lelkész fél év alatt tanította meg német nyelvre az ország egész területéről, felekezeti hovatartozástól függetlenül ideérkező nemesi ifjakat. Ezzel párhuzamosan folyt a tanítóképzés, ahol evangélikus ifjakat készített fel Nagy lelkész a tanítói képesítés megszerzésére. Ezek a fiatalok harkai tanulmányuk végeztével Győrben a Tanítóképzőben tettek sikeres vizsgákat.

Az 1820-as években a tanulók száma jelentősen növekedett, ezért a Convent úgy döntött, hogy bővíteni kell az iskolát. Erre a célra az újonnan épült evangélikus paplak földszintjén egy új iskolatermet létesítettek, melyet 1830. Advent első vasárnapján szenteltek meg. Petz Ernő lelkész kulturális téren maradandót alkotott a faluban. 1862-ben Concordia dalegyletet, olvasókört és községi könyvtárat alapított. 1865-ben új tanítólakást építettek. Az 1870-es években már 126 tanulója volt az iskolának és egyetlen tanítója. Ezért Renner lelkész besegített az oktatásba, és a heti egy hittan óra mellett magyar nyelvtant, földrajzot és természetrajzot is tanított. 6

A tanulói létszám évről - évre növekedett, ami ismét felvetette az iskola bővítésének, illetve új iskola építésének szükségességét. A döntés ekkor új iskola mellett szólt. Az új iskolát 1890. augusztus 17-én a harkai búcsú napján szentelték be, amely egy 8x10 m-es teremből, egy háromszobás tanítói lakásból, egy jegyzői szobából és egy csendőri őrszobából állt.

Kezdetben az oktatás német nyelven történt, 1894-től magyarul. Ebben az időben már külön tanítója volt az alsó és felső tagozatnak.

A II. világháborúig jelentősebb változás nem volt az iskola történetében. 1943. szeptemberétől volt először női tanítója az iskolának. Az 1945-46. tanévig evangélikus népiskola működött a faluban. Jelentős változás történt 1946-ban, amikor a német anyanyelvű, többségében evangélikus őslakosság 98 %-át kitelepítették a faluból. A betelepítettek 80 %-a katolikus hitvallású, ezért létesítettek a meglévő mellé egy római katolikus iskolát is.

Az iskolát 1948-ban államosították. Az államosítás évében, illetve az 1948/49. tanévben már, mint Harkai Állami Általános Iskola 137 tanulóval és 3 tanítóval, összevont osztályokkal működött. Ekkor az 1 - 2; a 3- 4; illetve az 5 - 8. osztályokat vonták össze.

Újabb jelentős változás 1963. évben történt, amikor a tanulók létszáma jelentősen növekedett, s az oktatás minősége veszélybe került az összevont osztályokban, ezért szeptembertől szétbontották az osztályokat. Az 1963/64. tanévtől kezdve az iskola valamennyi osztálya külön tanteremben tanul. 1965. októberétől működött a napközi. Az iskola2010-ben. felvette Pantzer Gertrud nevét. Pantzer Gertrud 1919. március 22-én született Soprnban. 1939-ben végzett a Soproni Szent Orsolya Rendi Tanítóképzőben. 1943-ban került a harkai Evangélikus Elemi Iskolába helyettesként, ő lett az első női tanító Harkán. A tanítás mellett irodalmi és közösségszervezői tevékenységével színesítette a falu életét. 1948-tól 1960-ig az iskola igazgatója volt. Nyugdíjazásáig

tanítóként

nevelte

az

ifjúságot.

1994.

november

28-án

halt

meg.

Harka történetének meghatározó alakja volt, ezért 2010. májusában iskolánk névadója lett.

7

2. 2.1

HELYZETELEMZÉS Személyi feltételek

Tanuló létszám: 104 fő Évfolyam Létszám

1. 17

2. 16

3. 10

4. 9

5. 21

6. 15

7. 9

8. 7

Napközis csoport: Évfolyam Létszám

1-4 19

A tanulók nemek szerinti megoszlása Fiú Lány

60 44

Hátrányos helyzetű tanulók száma Szociálisan hátrányos helyzetűek Állami gondozott

16 2

Etnikai tanulók száma Etnikai (roma)

4

Tanulóink családjában a szociális háttér, becslésünk szerint az átlagosnál jobbnak mondható. Dolgozói létszám Pedagógus Nem pedagógus

2.2 -

12 + 3 óraadó 4

Tárgyi feltételek

A feladatok ellátásához az iskolának rendelkezésre áll: a székhelyén lévő 3402 m2 alapterületű ingatlan, a rajta található általános iskolai épülettel, és zárt udvarral, az iskolában leltár szerint nyilvántartott állóeszközök, melyeket a pedagógusok feladataik ellátásához szabadon használhatnak, a következő helyiségek: - 8 tanterem - 1 tornaszoba - 2 tornatermi öltöző - 1 szertár 8

- 1 könyvtár és számítástechnika terem - 1 tanári szoba - 1 igazgatói és adminisztrátori szoba - 1 melegítő konyha - 1 ebédlő - 2 zuhanyozó - 3 WC Az épület külső vakolata, tető héjazata, három tantermünk fala (mely salétromos), 3 terem bútorzata felújításra szorul. A külső ablakok és ajtók cseréje és a sportudvar elkészítése elengedhetetlen. A Nemzeti alaptanterv meghatározza az iskolai nevelés-oktatás közös értékeit. Iskolánknak függetlenül az iskola fenntartójától - gondoskodnia kell arról, hogy tanulói elsajátítsák az alapvető erkölcsi normákat, kompetenciákat. Az iskolánk felelőssége a minőségi oktatás keretén belül a kerettanterv előírásainak megvalósítása. Tanulói oldalról jelenti a gyermeki személyiség érdeklődését, tanulási vágyát a világ és a tudomány ismeretei, információi iránt, valamint a közösségben való létezés élményvilágát. Eredményeképpen megvalósulhat a harmonikus személyiségfejlődés és az önkibontakoztatás egyéni útja. Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. A demokrácia jegyében, annak értékrendjére építve olyan demokratikus magatartásra neveljük tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megnyilvánulhatnak. Másik oldalról – az iskolafokozat feladatából adódóan – az általános műveltségnek szilárd alapjait igyekszünk elsajátíttatni tanulóinkkal. A közös nemzeti értékek ápolása terén fontos szerepet tulajdonítunk a hagyományoknak,

a

nemzeti

identitástudat

kialakításának,

beleértve

az

etnikumok

azonosságtudatának ápolását, kibontakozását is. Ezen cél(ok) elérése érdekében nevelő-oktató munkánk során az alábbi területek élveznek prioritást: - kulcskompetenciák fejlesztése - kommunikációs kultúra fejlesztése (anyanyelvi, idegen nyelv, informatika) - egészséges életmódra nevelés - környezettudatos magatartás kialakítása - hazaszeretet, nemzeti identitástudat kialakítása - hagyományőrzés, - ápolás További célunk, hogy a fizikai aktivitás minden tanuló életében jelentős szerepet kapjon, és minden tanulót élethosszig tartó egészségtudatos aktív életvezetésre szocializáljon. Az 9

életkornak, érdeklődésnek és fizikai állapotnak megfelelő rendszeres fizikai aktivitás igényt teremt az öntevékeny testedzésre, önálló sportolásra és motoros önkifejezésre, az önismeretben és önértékelésben fontos szerepet játszó saját testkép megismerésére, a testtudat kialakítására. Egészségfejlesztési tevékenységünk eredményeként tanulóink megismerik és alkalmazzák az egészséges táplálkozás elveit, igényükké válik a mindennapos testmozgás a személyi higiéné, alkalmassá válnak a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítására, fenntartására, az egészségkárosító magatartásformák elkerülésére, alapfokú elsősegély-nyújtási alapismeretekkel rendelkeznek, képesek váratlan helyzetek kezelésére, ismerik a segélyhívási lehetőségeket. Diákjaink ismerjenek és tudjanak alkalmazni klímajavító, közösségformáló, együttműködést segítő (konfliktuskezelési technikák) módszereket. Ismerjék a mediátor szerepkörét.

10

A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE

3. 

2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről



110/2012. (VI. 4.) Korm. a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról



51/2012-es EMMI r. a kerettantervekről



1993. évi LXXIX. tv a közoktatásról (Ktv.)



20/2012-es EMMI r. a nevelési-oktatási intézmények működéséről



229/2012-es Korm, r. a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról



32/2012. évi EMMI r. a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

11

NEVELÉSI PROGRAM

4.

4.1 A nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai Iskolánk nevelő – oktató munkáját a nemzeti értékek, a haza iránti szeretet, a közösség és az egyén kapcsolatának egészséges alakítása, egészséges, a mai világban helyét megálló személyiség fejlesztése iránti igényértékei hatják át, mert: - a haza iránt elkötelezett fiatalok a demokrácia értékrendjére építve, olyan magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak és ily módon felelős állampolgárokat tudjunk nevelni. - másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. Nevelő – oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Európai, humanista értékrendre építettük nevelési – oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Nagy figyelmet fordítottunk a program összeállítása során az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: - az egyén és az állam felelősségét - a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, - a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek

hagyományainak,

kultúrájának,

szokásainak,

életmódjának

megismerésére,

megbecsülésére neveljük tanítványainkat. Oktató – nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés és kompetenciafejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: - A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. - Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. 12

- Az emberi szuverenitás magában foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Ehhez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele. - A világban való eligazodás alapfeltétele idegen nyelvek ismerete, iskolánknak ezen a területen is meg kell felelnie. - Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. - A reális önismeret és életszemlélet kialakításával a megfelelő továbbtanulási irány illetve pályaválasztás segítése. - A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. - Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötödés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. - Az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítjük, a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé

tesszük, hogy a gyermek,

tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt. Alapértékeink: a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés. Céljaink: Iskolánk filozófiájának mottója (a tanuló, akit útra bocsátunk): „Ismeri jogait, gyakorolja azokat rendben és igazsággal. Képes kiválasztani azokat, akikre jogait rábízza. Képes ellenőrizni azok szorgalmát, tisztességét és ítélőképességét.” (Thomas Jefferson) - Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. - Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása

(tisztálkodás,

öltözködés,

étkezés,

környezet

rendben

tartása).

Az

egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 13

- Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. - Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. - A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. - Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. - A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. - A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. - A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. - Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. - Az informatika alapelemei épüljenek be a tudásszerzés és alkalmazás rendszerébe. - Szélesebb ismeretanyaghoz kell juttatni a gyerekeket a globális kérdések, a környezetkultúra megismerése és a környezet tevékeny védelme érdekében.

Feladataink: alapvetően a nemzeti műveltség átadásában és az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladatunk továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése.

14

Eszközök: alatt minden olyan tényezőt értünk, ami valamely módon hat, formál, alakít a célszerűen megválasztott módszer alkalmazásában. Ilyen értelemben eszköz lehet a közösség, a szervezet, intézmény, rendezvény, tevékenység, sőt a tárgyi elemek is. A céloknak leginkább megfelelő eszköz a differenciált tanítási-tanulási folyamat, tevékenység biztosítása.

A differenciált

tanítás-tanulás

megvalósulásához

különösen

a

következő

szempontokat vesszük figyelembe: - olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; - a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe

állítva

tevékenységüket,

önállóságukat,

kezdeményezéseiket,

problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; - a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; - az iskolai tanítás- tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; - váljék a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; - a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; - sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; - a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; - különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. Eljárások: a nevelési módszer konkrét alkalmazását értjük alatta az intézményi körülmények között, azaz a nevelési céljaink elérése érdekében alkalmazott tevékenységek összessége. Célja, 15

hogy a gyermekeket pozitív tevékenységre késztessük, a negatív hatásokat pedig kiküszöböljük. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott Munkaformák és módszerek: Módszertani elemek: - hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. - az inkluzív nevelés - attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak - tanórai differenciálás - kooperatív tanulás - a drámapedagógia eszközei - tevékenységközpontú pedagógiák eszközei - projektmunka (egyéni és csoportos) - prezentációs technikák - tanulói értékelési formák gazdagítása - módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: - tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés - munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat - individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: - páros munka - csoportmunka - játék - szerepjáték (drámapedagógia) - vita - kutató-felfedező módszer - kooperatív módszerek - projekt módszer.

A tanulásszervezés alapelvei: -

differenciálás

-

szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia 16

-

divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret.

-

motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia.

4.2 Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei az alsó tagozatban (1-4. évfolyam) - Óvja és fejlessze tovább az iskolába belépő kisgyermekben a megismerés, a megértés, és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. - Vezesse át a gyermeke az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. - Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. - Adjon teret az iskola a gyermeknek a játék és mozgás iránti vágyának. - Segítse az iskola a gyermek természetes fejlődését, érését. - Alakítson ki szilárd alapkészségeket. - Motivált tevékenységben (kíváncsiság, érdeklődés) fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét. - Mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását. - Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat és probléma megoldáshoz, ezzel biztosítva az egyéni tanulási utak kialakítását. - Alapozza meg a tanulási szokásokat. - Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. - Működjön közre a tanulási nehézségek elhárításában, a leküzdés folyamatában. - Törődjön a szociokulturális hátrányokkal érkező tanulók sorsával. - Vegye figyelembe az eltérő ütemű érés tanulási folyamatra gyakorolt hatásait, nyújtson segítséget a kompenzációhoz. - Tudatosítsa a gyermekben a szűkebb-tágabb környezet értékeit. - Erősítse a humán magatartásmintákat, jó szokásokat. - Szolgálja a gyermek jellemének formálását, segítse a személyiség érését. - Álljon a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése. - Kompetenciafejlesztés

17

4.3 A fejlesztés kiemelt területei A test és a lélek harmonikus fejlesztése: - Mozgásigény kielégítése, mozgáskultúra megalapozása; - Mozgáskoordináció, ritmusérzék, hallás fejlesztése; - Egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, jó szokások megalapozása; - Érzelmi élet gazdagítása; - Önismeret, reális önértékelés fejlesztése; - Társas kapcsolatos igényének erősítése. A szocializáció folyamatainak elősegítése: - A személyiség erkölcsi arculatának értelmi, érzelmi alapozása; - Helyes magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása; - Elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása; Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: - A biztonságos, szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatása; - A mentális képességek célirányos fejlesztése; - Az önálló tanulás és az önművelés megalapozása. A tanulási stratégiák megválasztása; a taneszközök használata: - Az életkori jellemzők figyelembe vétele; - Az ismeretek tapasztalati megalapozása; - A felfedezés lehetősége; - A kreativitás fejlesztése; - A differenciált fejlesztés; - A művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya; - A tanulók egészséges terhelése, fejlődésük folyamatos követése; - Személyre szóló fejlesztő értékelés

18

4.4 Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei a felső tagozatban (5- 8. évfolyam) Az 5-8. évfolyamokon folyó nevelő-oktató munkánk célja, illetve feladata, hogy: - Folytassa az alsó tagozat nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; - A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes egész rendszert képező szakasz két pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; - Nevelje együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket; - Készítse fel a tanulókat a tehetségüknek, képességeiknek, érdeklődésüknek leginkább megfelelő továbbtanulásra; - Kompetenciafejlesztés - Fejlessze tovább az előző szakaszban a tanulókban már megalapozott környezeti kultúra iránti igényét; - Készítsen fel a jogok és kötelességek egymással összhangban lévő, törvényes gyakorlására - Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; - Fejlessze

a

tanulók

önismeretét,

együttműködési

készségét,

akaratát,

szociális

érzékenységét, szolidaritásérzését; - Teremtsen olyan pedagógiai szituációkat, ahol a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságát, szavahihetőségét, becsületességét, mint személyiségének, jellemének értékeit; - Tudatosítsa a demokratikus normarendszer alapvető elemeit; - Fejlessze a tanulókban a nemzeti identitástudatot, képviselje az egymás mellett élő kultúrák iránti igényt; - Mutasson példát a hagyományőrzésre, ápolásra; - Erősítse az Európához tartozás tudatát, késztessen más népek kultúrájának, nyelvének megismerésére; - Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak megbeszélésére, fejlessze a problémák iránti érzékenységet.

19

4.5 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Célja, hogy diákjaink: - haza felelős polgárai legyenek,- kifejlődjön a hazafiság - reális önismerettel rendelkezzenek,- szilárd erkölcsi ítélőképesség - megtalálják helyüket a családban, társadalomban, munka világában - törekedjenek tartalmas és tartós kapcsolatokra - legyenek képesek felelős döntések meghozatalára - legyenek képesek önálló tájékozódásra, cselekvésre - ismerjék, értsék a természeti, a társadalmi, kulturális jelenségeket - tartsák értéknek a kultúra, és az élővilág változatosságának megőrzését. Személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek Nevelési módszereink két nagy csoportba oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását - Követelés célzó, beidegző - Gyakoroltatás. módszerek - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés.

Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. 2. Magatartási modellek - Elbeszélés. - A nevelő részvétele a tanulói bemutatása, közvetítése - Tények és jelenségek közösség tevékenységében. bemutatása. - A követendő egyéni és csoportos -Műalkotások bemutatása. minták kiemelése a közösségi -A nevelő személyes példa- életből. mutatása. 3. Tudatosítás - Magyarázat, beszélgetés. - felvilágosítás a betartandó (meggyőződés - A tanulók önálló elemző magatartási normákról. kialakítása) munkája. - Vita.

20

Életkori sajátosságok: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok és feladatok csak a tanulók életkor-pszichológiai leírásának ismeretéből származhatnak. Intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden diák életkorának, fejlettségének megfelelő nevelést-oktatást kapjon. A tanuló személyiségének megismerése: Pedagógiai folyamatunk, tervszerű és szakszerű nevelőmunkánk csak akkor lehet eredményes, ha ismerjük a tanulót, és megfelelő kapcsolatot tudunk vele és környezetével kialakítani. Csak ezek alapján tudjuk azokat a környezeti tényezőket és tanítási módszereket kialakítani, amelyek befolyásolhatják a céljainknak megfelelő személyiség-fejlesztést. Alkalmak: osztályfőnöki és szaktárgyi órák, kirándulás, osztályrendezvény, iskolai rendezvény, ünnepség, családlátogatások, sportrendezvények, egyéb tanórán kívüli programok: tábor, színházlátogatás… Módszerek:

megfigyelés,

vizsgálat,

beszélgetés/interjú

(szülő,

volt

iskola,

barátok,

osztálytársak) konzultáció (tanító kollégák, orvos stb). Következmény: egyéni fejlesztő program kidolgozása: fejleszt: osztályfőnök, szaktanár, iskolaorvos, ifjúságvédelmi felelős. Fejlesztési terület: komplex személyiség.

4.6 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok 4.6.1 A tanulók értelmi nevelése Az iskola fontos feladata az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák, képességek kialakítása, fejlesztése. Ez kiegészül tágabb értelemben az egész személyiség fejlesztésével. Elengedhetetlen a különböző szaktárgyi témák iránt érdeklődés felkeltése, a tanulás tanítása. A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb.

Olyan tudást kell

kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú 21

áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi fejlődésének biztosítása. A nevelés részeként szükséges az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. Az értelmi nevelés színterei kitágultak, ezért fontos a könyvtári ismeretszerzés technikáját elsajátíttatnunk tanulóinkkal. A nevelés során figyelembe kell vennünk a megismerés életkori és egyéni jellemzőit. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése. 4.6.2 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Az iskola elősegíti emberi együttélés szabályainak megismertetését. Feladata a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció kialakítása a közösségi nevelés szerves részét képezi. 4.6.3 A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Az iskola az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására törek-szik. A cél annak elérése, hogy a tanulók tolerálják a másságot, tartsák tiszteletben mások érzéseit, legyen megfelelő önuralmuk. Fejleszteni szükséges a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó, segítőkész magatartást. 4.6.4 A tanulók akarati nevelése A nevelési folyamatban fontos feladat az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése, a kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása. Tudatosuljon a tanulókban, hogy eredményt csak kitartó munkával lehet elérni. Reális énképen alapuló önértékelésre, önkontrollra van szükség. Nevelésünk célja a tanulókban az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése. Olyan légkört kell teremtenünk, mely munkafegyelmet követel, de biztosítja a derűt, a jókedvet. A megvalósítás módja: a szabad véleménynyilvánítás, az emberi személyiség tisztelete, a szorongástól mentes megnyilatkozás.

22

4.6.5 A tanulók nemzeti öntudatra nevelése Nevelésünk fontos területe a haza, a lakóhely múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti kultúra és a hagyományok megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése alapvető fontosságú. Ettől elválaszthatatlan a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok hagyományainak megbecsülése. A nemzeti nevelés szerves része a hazaszeretet érzésének kialakítása. 4.6.6 A tanulók aktív állampolgári létre, demokráciára nevelése Az aktív állampolgárrá nevelés alapja az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. A nevelés folyamatában fontos az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és a problémák iránt. Ki kell alakítani a tanulók igényét a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. 4.6.7 A tanulók munkára nevelése, gazdasági és pénzügyi nevelés Fontos az emberek által a munka világában végzett tevékenység tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek folyamatos gyakoroltatása szükséges. Az iskolai nevelés alapvető feladata, hogy a tanulók gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességeit fejlessze annak érdekében, hogy a tanulók tudatos fogyasztóvá váljanak. Tudják mérlegelni döntéseik következményeit. 4.6.8 A tanulók testi-lelki egészségre nevelése Az ifjúság testi és lelki egészségének kialakítása folyamatában fontos a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása az iskola célja. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát kell tudatosítani, az egészséges életmód iránti igényt szükséges kialakítani. A tanulókat fel kell készíteni arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki. Fejleszteni szükséges a beteg, sérült, és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. 4.6.9 Az erkölcsi nevelés A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Felkészíti az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra a tanulókat, segít választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, 23

mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 4.6.10 A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. 4.6.11 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelési-oktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 4.6.12 Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi

folyamatokat,

amelyek

változásokat,

válságokat

idézhetnek

elő,

továbbá 24

kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 4.6.13 Pályaorientáció Az iskolánkban – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kapnak a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítunk, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 4.6.14 Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 4.7 A személyiségfejlesztés kiemelt feladatai 4.7.1 Kompetenciafejlesztés és motívumok kialakítása A nevelés, a pedagógia alapfunkciója a személyiségfejlődés segítése. Ezért az egységes középiskola nagy szerepet szán a tanult motívumok kialakításának, mert a motívumok segítik az embert döntései meghozatalában. 4.7.2 Kompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltség tartalmának átalakulása tette szükségessé a kompetenciák fogalmának bevezetését. Azokat a képességeket, készségeket kell az iskolának kialakítania, fejlesztenie, amelyek a tudás alapú társadalomban való boldoguláshoz szükségesek. Felértékelődik az egyén tanulási képességének kialakítása, fejlesztése, mert ez szükséges a változó világhoz való alkalmazkodás során. Tanulási motívumok fejlesztése. Melyek azok a tanulási motívumok, amelyek képesek kiváltani a tanulókból szándékolatlan, illetve szándékos tanulást?

25

A megismerési vágy felkeltése, a megismerési vágy alapját jelentő öröklött természetes kíváncsiság táplálása a feladatunk. Ez készteti a gyermeket a tanulásra; arra, hogy figyeljen, részt vegyen a közös munkában. Ez csak úgy működhet, ha az iskola változatos, gazdag fejlesztő programot kínál, hogy minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a feladat. A felfedezési vágy felkeltésére alkalmas a felfedeztető tanulás, a problémamegoldó tevékenység intenzív, élményt nyújtó folyamata. Ez a folyamat a kisebb gyerekeknél alkalmas arra, hogy választ kapjanak az örökös „miértekre; a serdülőkorban pedig az önálló újraértelmezésre. A

játékszeretet

fejlesztését

egyrészt

az

újabb

és

újabb

fejlesztő

játékok

megtanulása/megtanítása biztosítja, másrészt a játék, a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztára támogatja az egyes témák feldolgozását (pl. irodalmi művek dramatizálása, különböző szerepjátékok stb.). Az alkotás a játékkal szemben nem szimulatív, hanem tényleges tevékenység. Célszerű úgy alakítani a tanítás-tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. A nevelés, az oktatás, az iskola alapfunkciójából eredően teljesítményorientált tevékenység. Ezért a tanulókban ki kell alakítani a szélsőségmentes, optimális teljesítményvágyat. Ezt előmozdítja, ha az iskola következetesen, reálisan értékeli a tanulói teljesítményt, és ha a tanulók önértékelésében is segíti elkerülni a „beskatulyázás veszélyét. A tanulás értelmének megmutatása komoly feladat. Tapasztalnia kell(ene) a tanulónak, hogy a tanulásnak, a tudás megszerzésének, a készségek, képességek kialakításának, fejlesztésének gyakorlati értéke van; a továbbtanulási szándék, az önfejlesztés igényének kialakítása is tanulási motívumként működhet. Ehhez szükséges, hogy — legalábbis hosszabb távon, az iskoláztatásának ideje alatt — a tanuló meg is tapasztalhassa a tudás, a kialakult készségek, képességek gyakorlati hasznát, érzékelje saját változását, fejlődését. 4.7.3 Értelmi képességek fejlesztése A megismerés teljes folyamata az információk célirányos megszerzésével indul; de több, a megismerést lehetővé tevő különböző képesség vehető számba. Ilyen a megfigyelés; az átkódolás; az értelmezés; az indoklás, a bizonyítás; az értékelés. A megfigyelésnek az alsó tagozatban komoly hagyományai

vannak, később megkezdődhet

a

megfigyelésekről

jegyzőkönyvek írása, az ellenőrző és a kísérleti megfigyelések bevezetése stb. A kódolás egyik formája az (írásbeli) instrukciók cselekvéssé fordítása, dekódolása. Az értelmezési képesség fejlesztésére például a természettudományos tárgyak nagyon sok lehetőséget kínálnak (egyszerű 26

természeti rendszerek viselkedésének, működésének vizsgálata stb.). A megismerés során a kísérletezés, az elemzés, az érvelés képességének elsajátíttatásában is van felelőssége az iskolának. A kognitív kommunikáció alapvető funkciója a kivitelező tevékenység és a megismerés, a gondolkodás, a tanulás szolgálata. Az ábraolvasás és az ábrázolás képességének fejlesztése valamennyi tantárgy feladata sokféle szemléltető ábra, modell használatával, vázlatok készítésével. A tapasztalati és értelmező nyelvtudás fejlesztésének legfontosabb eszköze az olvasás és a szövegtanulás, amely függ a nyelv-tantanulástól és nagymértékben attól, hogy a tanulók mennyit és mit olvasnak. Az írás és olvasás képessége esetében nem lehet csak az elsajátításra helyezni a hangsúlyt, legalább ilyen fontos ezek folyamatos fejlesztése: értő olvasás, szövegfeldolgozás, fogalmazási képesség fejlesztése. A gondolkodás bonyolult képességrendszer. A legfontosabbnak ítélhető gondolkodási képességek a viszonyítás, az általánosítás és osztályozás, valamint a problémamegoldás. Minden tantárgynak és tanórán kívüli tevékenységnek van feladata, felelőssége abban, hogy az adott tartalmakkal gyakorolják a tanulók a több szempontú viszonyítást, a szelektálást, a keresést, a szortírozást. A problémamegoldó, kritikus gondolkodást, a kreativitást a felfedező tanulás, a felfedeztető oktatás fejleszti. A tanulási képesség fejlesztése a kognitív képességek fejlesztésével, a tanulási módok optimalizálásával valósulhat meg. A kognitív képességek alakítása mellett az iskola feladata, hogy rendszeresen használtassa az alapvető tanulási módokat: tapasztalati és értelmező tanulást, önálló és szociális tanulást. Ez a pedagógiai gyakorlatban a cselekedtető tanulás-tanítás, a szemléletes/szemléltető tanulás-tanítás, az értelmező tanítás-tanulás módszerének gyakori (de nem kizárólagos) alkalmazását jelenti. Az önálló tanulás mellett helyet kell kapnia a szociális tanulásnak, amikor a tanulók egymástól tanulnak: egymást utánozzák, meghallgatják mások véleményét, együttműködnek, vitatkoznak, versengenek stb. A tanulók különböző kisközösségekben élnek, tagjai lehetnek például etnikai csoportnak, nemzetiségnek, egyúttal tagjai a magyar nemzetnek; személyes kapcsolataik át- meg átszövik egész életüket. Ahhoz, hogy kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat. 4.7.4 A szociális értékrend fejlesztése (szociális motívumok) A segítő életmódra nevelés, a szociális fejlesztés során feltétlen szólni kell a döntéseket befolyásoló szociális értékrendről. A személyiségfejlődés alapvető jellemzője az egyéni 27

értékrend, mint motívumrendszer, amely meghatározó szerepet játszik a személyiség működésének és viselkedésének szabályozásában. A személyiségfejlődés legfontosabb tétele a pozitív egyéni értékrend kialakulása, pozitív irányú változása, megszilárdulása. A pozitív szociális értékrend alapja a proszocialitás (a másik fél érdekeit figyelembe vevő, az önérdek és a másik fél érdekeinek kölcsönös, arányos érvényesülését szolgáló, szükség szerint a másik felet segítő magatartás), magja a másik ember, a másik csoport, a másik társadalom, az emberi faj létérdekeit figyelembe vevő, szükség szerint szolgáló, segítő magatartás, cselekvés. 4.7.5 Szociális képességek fejlesztése Szociális kommunikációs képesség – azaz a kommunikáló felek aktivitásának (érzelmi állapotának, magatartásának, viselkedésének) aktuális befolyásolási képessége. A szociális kommunikáció lehet közvetlen vagy kétirányú. Ennek során a közlő és a közölt információt vevő fél aktuálisan észleli egymást, azaz a kommunikáció interaktív. Ez lehet beszélgetés, vita, színházi előadás, stb. A közvetett vagy egyirányú kommunikáció során a közlő és a közölt információt vevő fél aktuálisan nem észleli egymást, azaz a kommunikáció nem interaktív: regény olvasása, festmény megtekintése, rögzített zenemű meghallgatása stb. (Nem tévesztendő össze az esztétikai befogadóképességgel, amely a személyes képességek fejlesztésének körébe tartozik.) Az iskola a tevékenységek és feladatok társas, csoportos helyzetbe hozásával segíti a szociális kommunikáció erősödését. Kötődés képessége – az emberek szociális életminőségét, szociális viselkedését és a személyiség szociális fejlődését a kötődés, a kötődési háló (az adott ember összes kötődésének) gazdagsága, ereje és minősége, a kötődési képesség fejlettsége lényegesen befolyásolja. Az iskola feladata a tanítványok kötődési hálójának megismerése, s ezen ismeret birtokában segítség nyújtása azoknak a tanulóknak, akiknek kötődési hálója szegényes. Segítségnyújtás ahhoz, hogy e tanulók képesek legyenek új kapcsolatok kiépítésére, kapcsolatrendszerük gazdagítására.

4.8 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói közösségfejlesztésre irányuló nevelő-oktató munka intézményünkben egyrészt a nevelők és tanulók, gyerekek közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon a tanulói közösség, szülő és család ráhatásán keresztül érvényesül. A közösségnevelés folyamata, feladatai, formái intézményünkben A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. 28

Intézményünk ezt a folyamatot sajátos eszközeivel fejleszti. A közösségi lét alapja az a csoport vagy osztályközösség, amelynek tevékenységéért az osztályfőnök, nevelő felel. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A

tanulói

közösségeket

irányító

pedagógusok

legfontosabb

feladata

a

közösségek

tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A pedagógusoknak segíteni kell a közösségek egyéni arculatának és hagyományainak kialakítását. Ápolni és formálni kell a tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normákat, kereteket. Rendszeressé kell tenni a közösségek tevékenységét. Iskolánkban diákönkormányzat működik, amelyet jogokkal és kötelességekkel látnak el házirendben meghatározott, saját szervezeti és működési szabályzatában rögzített feladataikat. A diákönkormányzatot a tanulók által elfogadott pedagógus segíti. Az életkor változásával nem csak a kortársi kapcsolatokat, hanem a nemzedékek és a nemek közötti együttműködést, tiszteletet is alakítjuk. A pedagógusok nevelő-oktató munkájukban, gyakorlati példaadásukkal, a mindennapi életvitellel, az emberi együttműködés formáival ismertetik meg a tanulókat. A közösségi nevelésben nagy szerepet kap az együttműködés értéke a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, csoportban. Fontos feladat, hogy megteremtődjön az összhang az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés között. Itt is mintát ad és példát mutat az iskola tantestülete. Meg kell mutatni, és mélyen tudatosítani kell, hogy az érzelem, az értelem és a cselekvés milyen összefüggésben van egymással. A közösségi nevelés speciális feladatai, eszközei és elvárásai: A tanulók közvetlenül kapcsolódjanak be településük, közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe. Vegyenek részt osztálytermük, az iskola és udvara szépítésében, gondozásában. Őrizzék meg az épített és a természeti környezet szépségét, lépjenek fel a szándékos rongálás, környezetszennyezés ellen. A fiatalok lássák és érezzék át lakóhelyük értékeit, szépségeit. A 29

pedagógusok fordítsanak időt és energiát az egyházi és világi épületeink, múzeumaink és gyűjteményeink, köztéri szobraink és természetvédelmi területeink bemutatására. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok kezelésében, minden évben vegyenek részt hulladékgyűjtésben, szemételtakarításban. A tanítási óra A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Tantestületünk a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartja a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a kreativitás kibontakoztatását, a differenciálást. Fontosnak tartjuk, hogy a tanítási órákra a pedagógusok szakmai és módszertani kultúrájuk folyamatos fejlesztésével készüljenek. Az órai tevékenységet úgy alakítjuk ki, hogy a tanulók számára lehetővé váljon nevelési-oktatási céljainkban megfogalmazottak teljesítése. Tanórán kívüli tevékenységformák, a szabadidő hasznos eltöltése - Tanulmányi és osztálykirándulások kirándulások - Osztályszintű szabadidős foglalkozások - Szünidei szabadidő szervezése - Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások - Sportkörök - Versenyek, vetélkedők, bemutatók

4.9 Pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. Diákok erkölcsi-állampolgári nevelkedésének, személyiségfejlődésének segítése, továbbá: 1. Tanításra való alapos felkészülés, a tanítás megtervezése. 2. Oktatási folyamat, tanórák vezetése. 3. Tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása. 4. Motiválás, az érdeklődés felkeltése és fenntartása. 5. Tanulásszervezés, tér- és idő hatékony menedzselése. 6. Iskolai környezet alakítása. 30

7. Pozitív osztálytermi légkör kialakítása. 8. Fegyelmezés, konfliktushelyzetek megoldása. 9. Tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése, osztályozása. 10. A tanítás diákokhoz való adaptálása, az egyéni különbségek figyelembevétele. 11. Házi feladatok kijelölése. 12. Dolgozatok feladatainak összeállítása, javítása. 13. Vizsgáztatás. 14. Tanártovábbképzésen, konferenciákon való részvétel. 15. Szülőkkel való kapcsolat ápolása: szülői értekezlet, nyílt nap, fogadóóra tartása stb., iskolai rendezvények együttes szervezése. 16. Iskolaszék munkájában való részvétel. 17.

Kollegiális

kapcsolatok

ápolása,

szakmai

munkaközösségben

végzett

munka,

nevelőtestületi rendezvényeken, esetmegbeszéléseken, műhelymunkákban, projektekben, teammunkában, vizsgálatokban való aktivitás, pályázatírás. 18. Diákönkormányzat munkájának segítése. 19. Osztályfőnöki feladatok ellátása. 20. Iskolai ünnepségek szervezésében, lebonyolításában való részvétel. 21. Évnyitó, évzáró, ballagás szervezése. 22. Táboroztatás. 23. A tanulók egymás közötti kapcsolatainak formálása. 24. A diákok egyéni problémáinak megoldásában segítségnyújtás, egyéni ráhatás. 25. Tanulmányi versenyekre való felkészítése, versenyek szervezése. 26. Extracurriculáris tevékenységek szervezése: szakkör vezetése, osztály- és tanulmányi kirándulás, múzeum-, színház-, könyvtártámogatás szervezése. 27. Tanulás tanítása, tanulás-módszertani segítség adása. 28. Tankönyvek közti tájékozódás, tankönyvek kiválasztása. 29. Órai segédanyagok, taneszközök gyűjtése, készítése. 30. Internetes oktatást-nevelést segítő weblapok használata. 31. Pedagógiai program, helyi tanterv készítésében való részvétel. 32. Projektnap szervezése, tervezése. 33. Pedagógiai-pszichológiai és szakjának megfelelő szakirodalom folyamatos nyomon követése. 34. Folyamatos képzés, önképzés. 35. Tanári munka értékelése, önreflexió. 31

36. Iskolai adminisztratív feladatok ellátása. 37. A tanügyi jogi dokumentumok, törvények, minisztériumi rendeletek változásainak figyelemmel kísérése. 38. Továbbtanulás segítése, pályaválasztási tanácsadás. 39. Gyermekvédelmi feladatok ellátása, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek felismerése, további segítség nyújtása, illetve a megfelelő segítő megtalálása. 40. Tehetséggondozás, tehetségdiagnosztika. 41. Egészségvédelem, egészségfejlesztés. 42. Hazai, külföldi tanulmányutakon való részvétel. 43.

Nevelést

segítő

intézményekkel,

köztük

iskolapszichológiai

szolgálattal

való

együttműködés. Az osztályfőnöki munka általános jellemzői Az osztályfőnöki munkával az iskola pedagógusát az igazgató bízza meg meghatározott időre. Megbízás időtartama különböző lehet, alkalmazkodik az osztályfőnök tanított szaktárgyához, egyéb objektív illetve szubjektív körülményeihez. A megbízás időtartamát osztályfőnöksége kezdetén tudatni kell a szülőkkel és a tanulókkal Az osztályfőnök elsődleges feladatai közé tartozik az osztály közösségi életének irányítása, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése. Az osztályfőnök személyes felelőssége egy olyan - az iskolai elvárásokhoz igazodó - értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat. Megtervezi, és tudatosan alakítja a közösségfejlesztő programokat. Tanórákon kívüli együttléteket is szervezve, évek során fokozatosan egyre több lehetőséget teremt a diákok önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kifejlődésére. Ezeken a programokon, valamint az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, az osztályfőnök-helyettes, vagy az igazgatóság által kijelölt tanár segítségével. Megismerve a tanulók családi és szociális hátterét folyamatosan arra törekszik, hogy a szülőkkel együttműködve, az osztályban tanító tanárokkal összhangban végezze nevelő munkáját. Ennek érdekében, a gyermekekkel egyénileg, differenciáltan is foglalkozik, szükség esetén felveszi a kapcsolatot az iskolapszichológussal. A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókat segítve együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, gondoskodik számukra szociális, illetve tanulmányi támogatásról. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét és rendkívüli teljesítményeit. Kiemelten értékeli azokat a tanulókat, akik az iskolai kötelezettségek mellett az önkéntes munkákban is 32

részt vállalnak. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli rendszeres tevékenységeiről, és azokban elért eredményeiről is, mint például zenetanulás, sport. A

szaktanárokkal

együttműködve

orientálja

a

tanulók

fakultációs

választásait,

a

tehetséggondozást és a továbbtanulás irányait. Az osztályfőnöki órákat az iskolában elfogadott tanterv szerint használja fel a pedagógiai és a nevelési kérdések megvitatására. Előfordulhat, hogy egy-egy osztályfőnöki órát „összevontan”, iskolán kívüli program keretében tart meg, amelyeken több szinten is érvényesítheti nevelési elveit. Az osztályfőnök feladata a tanév elején: - felveszi az osztálynaplót és az ellenőrzőket, gondoskodik azok kitöltéséről, (órarend, a tanárok névsora, később: a tanárok fogadó órákkal) - ismerteti a tanév rendjét, - ismerteti a szakkörök, énekkar, sportkörök, könyvtár, számítógépterem működési rendjét, iskolaorvos, pszichológus rendelési idejét, - tudatosítja a házirendet, és kifüggeszti azt a tanterem falára, - meghatározza a szünetekben, a lehetséges tartózkodás helyét, - elkészíti az osztály tanulóinak telefonszámos, lakcímes, névsorát, (lehet diákigazolvány számmal és e-mail címmel együtt) - ellenőrzi az osztályterem berendezését, a hiányok pótlására benyújtja igényét gondnokságon, - megbeszéli a tanulókkal az osztályterem dekorációját, (a házirend alapján) - kijelöli a felelősöket, illetve beindítja a hetesi rendszert, - biztosítja a DÖK képviselők megválasztását. A tanév folyamán: - részt vesz az osztályfőnökök értekezletén, tanévenként két alkalommal, - (szükség esetén rendkívüli értekezlet is előfordulhat) - szeptemberben, és a félév után szülői értekezletet tart (szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható), - megszervezi az osztálykirándulást (a kezdő évfolyamok kivételével) - az igazgatóság által kitűzött időpontban nevelési értekezletet tart, - rendszeresen vezeti a haladási naplót,

33

- értesíti az osztályában tanító tanárokat a tanulók iskolai szervezésű programokon való részvételéről (fogászati vizsgálat, osztály orvosi vizsgálat, sportversenyek, diákcserék, sítáborok stb.) - havonként tájékoztatja a szülőket az osztályozónapló alapján a tanuló érdemjegyeiről, - rendszeresen igazolja a tanulók mulasztásait, késéseit, a házirendben foglaltak alapján, - írásban tájékoztatja a szülőket a tanulók igazolatlan hiányzásáról és késéseiről, - írásban tájékoztatja a szülőket a dicséretekről, illetve a fegyelmezési eljárásokról, (utóbbiakat a haladási napló jegyzet rovatában is rögzíteni kell, a tanuló nevének és az intézkedés dátumának feltüntetésével) - előzetesen tájékoztatja a szülőket írásban az esetleges bukás lehetőségéről, a házirendben leírt szabályok szerint, - A szülők értesítését - szükség esetén - az ellenőrző hiányában, ajánlott levélben kell megtenni. Belépő 1. osztályok esetében az osztályfőnök - a tanévnyitó utáni beszedi az anyakönyvi kivonatok fénymásolatát, kitölti a törzslapokat - bemutatja az iskolát, annak helyiségeit, (tornaterem, ebédlő, mosdó.) - tájékoztatja a szülőket az iskolában dolgozó iskolaorvos, védőnő, pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő segítő munkájáról, - felhívja a tanulók figyelmét az ellenőrző szerepére és annak vezetésére, - az igazgatóság által megadott határidőre kitölti a tanulók hivatalos nyilvántartási íveit, az anyakönyvet, a születési anyakönyvi kivonat fénymásolata és a tanulói adatlapok alapján, - felméri a szociális, vagy egyéb okokból segítségre szoruló tanulókat, és gondoskodik számukra a lehetséges támogatásokról, szükség esetén érdekükben együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel. 8. osztályosok esetében: - pályaválasztási szülői értekezlet megtartása - nyílt napokon való részvétel koordinációja - jelentkezési lapok kitöltése… - a ballagás megszervezése

34

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

4.10

tevékenység helyi rendje Kiemelt figyelmet igényel a tanuló, ha… - Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, - Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, - Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, - Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,

4.10.1 Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánk a hallássérült, enyhe fokban értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos és pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók integrált fejlesztését vállalja. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges integrációjuk). A tanulók oktatása intézményünk helyi tantervében meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok mentén történik. Célunk: - a sajátos nevelési igényű tanulók esetében biztosítsuk a fejlesztést a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során, a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedés érdekében. - a tanulók önmagához mért fejlődését, a többi tanulóval való együtt haladását lehetővé tegyük. Intézményünk feladatai: - a fejlesztés követelményeivel igazodjunk a tanuló fejlődésének lehetséges üteméhez, - a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekcióját gyógypedagógus irányításával végezzük - a tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az iskolánk a pedagógiai program és helyi tanterv kialakításakor figyelembe veszi azáltal, hogy a sérülés specifikus fejlesztési területeket meghatározza programjában. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztését meghatározó iskolai dokumentumok: a) az intézményi pedagógiai program b) a helyi tanterv 35

c) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási program d) az egyéni fejlesztési terv Az SNI-s tanulók nevelése érdekében biztosítjuk: - a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusának megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, terapeuta alkalmazását - biztosítjuk a sérülés specifikus rehabilitációs foglalkozásokat egyéni és kiscsoportos formában - az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs

fejlesztő

tevékenység

során

a

tanítók/tanárok/gyógypedagógus

együttműködését rendszeressé tesszük. - iskolánk törekszik a befogadás és elfogadás pedagógusi attitűdjének kialakítására - A szakértői vélemény iránymutatása alapján értékeljük és minősítjük a tanulókat, előtérbe helyezve a fejlesztő értékelés alkalmazását. - Biztosítjuk a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez előírt speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök beszerzését. - Támogatjuk a pedagógusok részvételét az integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken - Iskolák pedagógusait, valamennyi dolgozóját, gyermek- és szülői közösségét felkészítjük a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására Elvárások a pedagógusokkal szemben: a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) a gyógypedagógus által készített egyéni fejlesztési tervet figyelembe véve tervezi a tanuló tanórai tevékenységét, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

36

f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Gyógypedagógus feladata: a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c)

segítséget

kiválasztásában,

nyújt

a

ismerteti

tanuláshoz, a

művelődéshez

speciális

eszközök

szükséges használatát,

speciális segédeszközök tájékoztat

a

beszerzési

lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; h) segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében; i) segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását.

4.10.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A magatartászavar szocializációs zavar, amelyre jellemző a társadalmi beilleszkedéshez szükséges szerepviselések zavara, szociális tanulás gyengesége, önszabályzási nehézségek. A viselkedéskontroll szociális tanulásában jelentős szerepe van az utánzásos tanulásnak. Ezért is fontos a példamutatás mind a családban, mind az iskolában, hogy a gyermek pozitív viselkedésmintákat kapjon szüleitől, nevelőitől és a gyerekközösségtől. Az önkontroll tanulás színtere lehet minden tanítási óra, napközis foglalkozás és az iskolában vagy azon kívüli társas együttlétek. Meghatározó szerepet játszik a szociális minősítés jellege is. A tiltás és büntetés elvezethet bizonyos rendszabályok ismeretéhez, de önmagában nem biztosítja a viselkedés kontrollját. Önkontrollt fejlődésének kedvez, ha a hibás viselkedés 37

indoklásával gondolkodásra késztetjük a gyereket. Ne szűkítsük le az adódó problémák megoldását a szóbeli és írásbeli figyelmeztetésekre, intésekre, megrovásokra! A nevelés során számolnunk kell azzal, hogy nehezebben megy át a külső kontroll belső kontrollba. Az önkorrekció csak a társas konfliktushelyzetek megoldásának ismeretével és a konfliktust megoldó szerepviselés képességével valósítható meg. Ennek fejlesztése a magatartáskorrekció egyik legfontosabb feladata. Mindig támaszkodjunk magára a gyermekre, akinek aktív résztvevőjévé kell válnia saját magatartásának jobbítására. A gyermekben mindig jó tulajdonságait erősítsük meg, sohasem a rosszat! A pedagógus fontos feladata, hogy a személyre szóló pozitív minősítésével a magatartás fejlődését tudatosítsa. Ez megnyilvánulhat szóbeli és írásbeli dicséretekben, a magatartási jegyek előnyös változásában és egyéb jutalmazásokban. A problémás gyermeket sohase zárjuk el a közösségtől, hanem ösztönözni, segíteni és korrigálni kell viselkedését, a közösséget pedig meg kell tanítani társuk elfogadására, pozitív minta nyújtására. A magatartási zavar megoldásának fontos színtere nemcsak az iskola, hanem a család is. Ezért is fontos a családdal való kapcsolattartás, a problémák tényszerű feltárása, esetleges családi gondok megismerése. A pedagógus munkáját segítheti a nevelési tanácsadók szakszerű vizsgálatai is. Intézményen belüli koordinátorok: - az érintett tanuló osztályfőnöke - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Pedagógiai feladatok: - osztályfőnök és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős tanulóra irányuló koordinált tevékenysége - a komplex zavar oki hátterének kutatása - a szociokulturális (családi) háttér tanulmányozása (környezettanulmány készítése) - a tanulóval való személyes törődés - tanulóközösségek szociális érzékenységének, segítőkészségének fejlesztése - együttműködés a szülőkkel - segítség kérése pedagógiai szakmai szolgáltató intézménytől - a megfogalmazott, személyre szóló korrekciós program következetes végrehajtás - folyamatos követés - rendszeres visszacsatolás 38

4.10.3 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Tehetség: Képességek halmozódása, egységbe szerveződése, mely az átlagosnál magasabb szintű teljesítményt eredményez. A meghatározás ismeretében minden pedagógus feladata az átlagosnál jobb, kiemelkedő képességű és tehetséges tanulók felismerése, ill. képességeik további fejlesztése. Tehetséggondozás: folyamatos pedagógiai feladat. Feladata: - tehetség felismerése - tehetség gondozása - versenyeztetés - menedzselés - speciális

személyiségjegyek

fejlesztése:

önbizalom,

bátorság,

felelősségérzet,

megmérettetés igénye, versenyszellem (fair play), segítőkészség, együttműködési készség - szakmai orientáció a tehetségüknek leginkább megfelelő középiskolai irányba Tehetséggondozás színterei: - tanórai differenciált foglalkoztatás - egyéni feladatok - egyéni foglalkozás - szakkörök - aktív könyvtárhasználat - részvétel különböző szintű tanulmányi versenyeken: iskolai, területi, országos - a számítástechnika eszközjellegű használata, gyakorlás Tehetséges tanulók eredményeinek elismerése: - jutalmazás (írásos, tárgyi) - dicséret (szóbeli, írásbeli) - térítésmentes utaztatás versenyekre Országos felmérések és saját megfigyeléseink szerint igen nagy különbségek vannak egy-egy osztályon belül a tanulók tudásában és képességeiben. A tehetséges illetve a lassabban haladó (és nem érdeklődő) gyerekeknek nem lehet eredményesen tanítani ugyanazt a tananyagot, ugyanolyan mélységben és ugyanolyan módszerekkel. A tanulók különböző képességeiből adódó eltérő oktatási feladatokat a tanórán belüli differenciálással csak részben tudjuk megoldani, ezért tanórán kívül is nagy szerepet kap a tehetséggondozás és a felzárkóztatás (szakkörökön,

napközis

foglalkozásokon,

otthoni

önálló

munkában).

A

differenciált 39

képességfejlesztés során a tanulók által elért teljesítményszíneket, a tanulók csoportba sorolását és az elért fejlődést a Bloom-féle taxonómia alkalmazásával végezzük. Egészséges versenyszellemet, olyan értékrendet alakítunk ki, amelyben a tudás, a munka a meghatározó. Házi-, kiskörzeti-, területi-, megyei-, országos (végső cél) versenyekre indítjuk tanulóinkat, szorgalmazzuk a levelezős versenyeken való részvételt. Kiemelt feladatunk a matematikai és problémamegoldó gondolkodásmód kialakítása. Az általános iskolai tanulmányok elején alapkövetelmény a szemléletes tárgyalásmód. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Intelligencia tesztek segítségével a kreatív gondolkodást, a váratlan helyzetekben való eligazodást segítjük. A későbbiekben ezekre építve szemléletet, gondolkodásmódot fejlesztünk, az időigényes önálló felfedeztetésnek is helyet adunk.

4.10.4 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése Intézményünkben felmérjük a hhh-s tanulókat. A munkát a gyermek és ifjúságvédelmi felelős irányítja, koordinálja. A program célja, segíteni a tanulók: - beilleszkedését az iskolai környezetbe, - ismeret elsajátítását, - egyéni ütemű fejlődését, Szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: - családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek: a család kedvezőtlen anyagi helyzetben él, iskolázottsági szintje alacsony - családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek - iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek Anyagi okok miatt bekövetkező hátrány - Tanuló követéses vizsgálata - Jelentés a Gyermekjóléti Szolgálat felé, vagy az önkormányzat jegyzőjének - Közvetlen anyagi támogatás (segély, stb.) az önkormányzat kompetenciája - Felvilágosító tevékenység a szociális juttatások rendszeréről, lehetőségeiről - Iskolai lehetőségek: tankönyvtámogatás, ingyenes taneszköz juttatása, étkeztetési támogatás, ingyenes étkeztetés (napi 3-szori étkezés), iskoláztatási támogatás a tanévkezdés kiadásainak enyhítésére.

40

- A Harkai Iskoláért Alapítvány támogatja a szociális hátrány anyagi okaival sújtott tanulók, ill. a hátrányt kompenzáló közösségi megmozdulásokat. Pl. kirándulás, táboroztatás költségeinek részben vagy egészben történő kiegészítése. Környezeti okok miatt bekövetkező szociális hátrány enyhítésének pedagógiai feladatai: - Pedagógus tanórán alkalmazható módszerei - Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás - Tapintatos egyéni bánásmód - Tanórán kívüli programokba történő orientálás - Napközis foglalkozás igénybevételére történő motiválás - Szabadidős programokba történő aktív bevonása a tanulónak - Szükség esetén egyéni tanulási program kidolgozása - Egyéni foglalkozásra szánt törvényi időkeret biztosítása - Öntevékeny segítő tanulói kör kialakítása - Szükség esetén a pedagógiai szakmai szolgálat szakembereinek bevonása, együttműködve a fenntartó Gyermekjóléti Szolgálatával - Rendszeres kapcsolattartás a szülői házzal - Mentálhigiénés programok - Drog, bűnmegelőzési programok - Pályaorientációs tevékenység - Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése - Pályázatok figyelése, részvétel Iskolánkban biztosítjuk a feladatot ellátó pedagógus számára: - a továbbképzés - a szakmai tapasztalatcsere lehetőségét A szociális hátránynál minőségileg súlyosabb okokat jelent a veszélyeztetettség kategóriája. A Gyermekvédelmi Törvény veszélyeztetettségnek ítél meg minden olyan magatartást, mulasztást, vagy egyéb körülmény következtében kialakult állapotot, amely e gyermek testi, értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődését gátolja.

41

Leggyakoribb veszélyeztető tényezők: - anyagi ok(ok) - környezeti ok(ok) - magatartási ok(ok) - egészségi ok(ok) A hátrányok ritkán válnak egyértelművé, egyre gyakrabban a veszélyeztető tényezők válnak akadályává a harmonikus személyiségfejlődésnek, ill. a tanuló iskolai előrehaladásának. Iskolánkban a szociális hátrány jelenléte egyértelműen megállapítható néhány tanulónál. A szociális hátrány miatt sérül a tanuló joga, hogy kortársaival azonos szinten és lehetőségekkel vehessen részt az oktatásban, kibontakoztatva személyiségét, tehetségét, megteremtve későbbi boldogulásának alapjait. A feladatok kezelésére iskolánk gyermek és ifjúságvédelemi felelőst bíz meg. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenysége magába foglalja: - családdal való kapcsolattartás rendszerét - tanulási szervezetek, diákönkormányzat segítését - az egyes tanuló azon jogát, hogy családja anyagi helyzetétől függően kérelmére ingyenes, vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön - a gyermekek napközi, illetve tanulószobai ellátásának biztosítását A pedagógusok számára megfogalmazódó gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok: - közre kell működniük a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésében, megszüntetésében - fel kell figyelniük a tanuló tanulmányi eredményének látszólag indokolatlan romlására, jelezniük kell ezt a gyermekvédelmi felelősnek Az iskola és gyermekvédelmi felelős feladatai a törvények alapján: - a problémák felismerése - az okok keresése - segítségnyújtás - jelzés az illetékes szakembereknek Alapvető célok: - prevenció - a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése - veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése - segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszüntetésében - együttműködés különböző szakemberekkel 42

A hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatosan: - a hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével - nyilvántartásba vétel, javaslattétel további teendőkre - hátrányos

helyzetű

gyermekek

tanulmányi

eredményének

figyelemmel

kísérése,

szabadidős tevékenységek szervezése - a megfelelő szociális ellátási lehetőségek (kedvezményes, ill. ingyenes étkezés, ingyenes tankönyv, ruha – ill. élelmiszersegély stb.) számbavétele A veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatosan: - a veszélyeztetett gyermekek felmérése az osztályfőnökök közreműködésével - nyilvántartásba vétel - veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, javaslattétel további teendőkre - egyeztetés Gyermekjóléti Szolgálattal - a

veszélyeztetett

gyermekek

tanulmányi

előmenetelének,

valamint

szabadidős

tevékenységének figyelemmel kísérése - drog és bűnmegelőzési programok szervezése - részvétel esetleges fegyelmi eljárásokon - lehetséges szociális ellátások számbavétele

4.11 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskola mint nevelő-oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés - alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, - megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, - feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség, - eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi két témakör köré rendeztük:

43

1.

A szülők részéről – a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat fogadjuk

el: - aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, - ötletnyújtást az előadások témáihoz, - őszinte véleménynyilvánítást, - együttműködő magatartást, - nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, - a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös - legyőzését, - érdeklődő-segítő hozzáállást, - szponzori segítségnyújtást, 2.

Iskolánk (pedagógus) – a gyermek helyes neveléséhez a következő segítésnyújtási

formákat kínálja: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. 44

b) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt –nyitott tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott

képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola

igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: - osztály-család közös hétvége túrázással egybekötve - szülői munkahelyeken üzemlátogatás - családi játékos vetélkedők - közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével - alapítvány létrehozása a nevelési problémák megoldásának segítésére 45

4.12 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi joggyakorlása A tanulók jogaikat a diákönkormányzat keretében gyakorolják. Diákönkormányzat A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Tevékenysége kiterjed a tanulókat érintő valamennyi kérdésre A diákönkormányzat tagjai: Képviselőt delegálhat az Országos Diákparlamentre. Évenként munkatervet készít. Évente egy alkalommal diákközgyűlést szervez Fő feladatai: - iskolagyűlések, értékelések, aktuális feladatok - évente 2 alkalommal hulladékgyűjtés - rendezvények szervezése

4.13 Tanulmányok alatti vizsgák szervezése az iskolában A tanév végén osztályozó vizsgát kell tenni ha:

a.) az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól b.) az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tárgyból tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse

c.) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, ill. egy adott tantárgyból a tanítási órák 20 %-át, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évismétléssel folytathatja.

d.) magántanuló volt

46

A tanév végi javító vizsga: A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben

„A

továbbhaladás

feltételei”

című

fejezetekben

meghatározott

követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A tantervi követelményrendszer részletesen a helyi tantervben található meg. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első félévében. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, vagy egy tantárgy esetében a tanítási órák 30 %-át, a tanítási év végén nem értékelhető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha az 1-4. évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul, az iskolának mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az adott évfolyam végére a meghatározott követelményeknek eleget tudjon tenni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásánál a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az 1-4. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló 2-8. évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló 4-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.

47

4.14 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének helyi szabályai Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz, illetve átvesz, amennyiben helyzete az ezt szabályozó jogszabályi előírásoknak megfelel. Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel, vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. A tanuló átvételére –bizonyos korlátokkal- a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a jogszabályban felsorolt iratokat kell mellékelni. Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet csak sor. Iskolánk szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel segíti a felvett diákot. Amennyiben az iskola tanulója külföldön folytatja tanulmányait –bár iskolát vált- a volt iskolája tartja nyilván.

48

4.15 A felvételi eljárás különös szabályai Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülőnek március 1-je és április 30-a között – a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. A tankötelezettség megállapítása jogszabály szerint történik. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be. 

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt; - a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);

A nemzetiséghez tartozó jelentkezőt – ha a felvételi követelményeknek megfelel – a nemzetiség nyelvén vagy a nemzetiség nyelvén és magyarul tanító iskolába, tagozatra, osztályba, csoportba fel-, vagy át kell venni.

49

5 HELYI TANTERV 5.1 A választott kerettanterv megnevezése: A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei közül az 1. és 2. számú melléklet. OFI- által meghatározottak szerint A teljes Kerettantervet az I. sz. melléklet tartalmazza Intézményünk választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Alsó tagozat Helyi tanterv (2013) Tantárgyak és heti óraszámok az 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

8

8

7

7

Német nyelvek

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

2

2

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Dráma és tánc

1

1

1

1

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

50

Tantárgyak és éves óraszámok az 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

288

288

252

252

Német nyelvek

72

Matematika

144

144

144

144

Erkölcstan

36

36

36

36

Környezetismeret

36

36

72

72

Ének-zene

72

72

72

72

Vizuális kultúra

72

72

72

72

Életvitel és gyakorlat

36

36

36

36

Testnevelés és sport

180

180

180

180

Dráma és tánc

36

36

36

36

Összesen:

900

900

900

972

51

Felső tagozat: Tantárgyak és heti óraszámok az 5-8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

5

5

4

4

3

3

3

3

4

4

4

4

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2 2

1,5

2

1,5

Kémia

1,5

2

Földrajz

1,5

2

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Biológia-egészségtan Fizika

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Dráma és tánc Hon- és népismeret

1 1 1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

Informatika

52

Tantárgyak és éves óraszámok az 5-8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

108

108

72

72

72

72

72

72

108

108

108

144

144

144

144

72

72

72

72

Erkölcstan

36

36

36

36

Természetismeret

72

72 72

54

72

54

Kémia

54

72

Földrajz

54

72

Irodalom Magyar nyelv Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

108

Biológia-egészségtan Fizika

Ének-zene

36

36

36

36

Vizuális kultúra

36

36

36

36

Dráma és tánc

36 36

Hon- és népismeret 36

36

36

36

Technika, életvitel és gyakorlat

36

36

36

36

Testnevelés és sport

180

180

180

180

Osztályfőnöki

36

36

36

36

1008

1008

1116

1116

Informatika

Összesen:

53

5.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 Idegen nyelvek Matematika 4 4 Erkölcstan 1 1 Környezetismeret 1 1 Ének-zene 2 2 Vizuális kultúra 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport 5 5 Dráma és tánc 1 1 Felhasznált órakeret 25 25

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika* Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika

3. évf. 6+1 4 1 1+1 2 2 1 5 1 25

4. évf. 6+1 2 4 1 1+1 2 2 1 5 1 27

5. évf. 4+1 3 4 1

6. évf. 4+1 3 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4 3 3+1 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1+0,5 2 1+0,5 1

1+0,5 2 1+0,5 2 1

1 1 1

1 1

1 1

1 1 1 1

54

Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Felhasznált órakeret

1 5 1 28

1 5 1 28

1 5 1 31

1 5 1 31

55

Óraterv 1. évf.

2. évf.

7

7

TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom

3. évf. 4. évf. H e t i

4 2

4 2

3 2

4 2

3 4

3 3 1

3 3 1

3 3 1

2

2 1 1 2 2 1 1

1 28

4

4

4

1

1

1

1

2 2 1 5

2 2 1 5

2 2 1 5

2 2 1 5

1 23

1 23

1 22

1 25

1

8. évf.

6 2 4

1

7.évf.

6

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Német nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret, egészségtan Fizika Biológia, egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Dráma és tánc Erkölcstan Kötelező óraszám törvény alapján Szabadon tervezhető Hon- és népismeret Magyar Földrajz Matematika Kémia Biológia

5. évf 6. évf. ó r a s z á m

1

1

1 1 1 5 1 1 1 26

1 1 1 5 1

2 2 1 1 1 1 1 5 1

1 25

1 28

1

1 1 1

1 0,5 1 0,5

5 1

1 0,5 56

Fizika Informatika Technika Környezetismeret Dráma és tánc Óraszám Összóraszám

0,5 1 1 1 2 25

1 2 25

1 1 3 25

1 1 3 27

2 28

3 28

3 31

3 31

57

5.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az

intézmény

pedagógusa

az

alkalmazható

tankönyvekről,

tanulási

segédletekről,

taneszközökről az alábbi elvek figyelembevételével választ: A tankönyvek kiválasztásának elvei meghatározásakor a 2012. évi CXXV. törvénnyel módosított 2001. évi XXXVII. tv. a tankönyvpiac rendjéről jogszabály rendelkezéseit követjük, kiemelten a 6-8. §-ban leírtakat. - Csak miniszteri rendeletben megjelentetett hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő tankönyv használható. - Az iskola a tankönyvkiadók referenseivel kapcsolatot tart. A referensek a tankönyvfelelős közreműködésével a mintapéldányokat a pedagógusok rendelkezésére bocsátják. - A fentiek figyelembevételével a pedagógus által választott tankönyv legyen -

az iskola oktatási céljainak megfelelő

-

az adott tantárgy célrendszerének megfelelő

-

tartós

-

az életkornak megfelelő megfogalmazású

-

motiváló, tanulást segítő

-

egyszerű, világos szerkezetű, a tanórán és az otthoni tanuláshoz jól használható

-

kedvező árú,

-

adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre,

-

adjon mintát önálló feladatmegoldásokra.

A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A tanulási év közben meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz.

58

Térítésmentes tankönyvek igénybevételének lehetősége: - 2013. szeptember 01-től a tanulók első évfolyamon, - majd felmenő rendszerben - ingyen kapják meg a tankönyvet. A tankönyvet az iskola kikölcsönzi a tanulóknak. - A tankönyveket 4 tanévben használjuk, így azok tartalmi, formai használhatósága kiemelt rendelési szempont. - 2013. szeptember 01-től szociális helyzet miatt ingyenes tankönyvben részesülnek a tanulók a 2. évfolyamtól. Az ingyenesség jogcíme felmenő rendszerben megszűnik. - Azon tanulók számára, akik nem jogosultak az ingyenes tankönyvre, az iskola könyvtára igény szerint biztosít tankönyvkölcsönzési lehetőséget.

5.4 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az erkölcsi nevelés A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése kiemelt feladat. Az erkölcsi nevelés során felkészítjük a tanulókat az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítünk választ találni erkölcsi és életvezetési problémáikra. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, a tanítók, tanárok példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Az erkölcsi nevelés megvalósulása tanórai keretek között elsősorban erkölcstanórákon (az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetve a 2013/2014. tanévtől), osztályfőnöki órákon valósul meg. Az egyes tantárgyi tartalmak tanításakor kiemelt figyelmet fordítunk az erkölcsi nevelésre. Tanórán kívüli keretek közt, az iskola- és osztályközösségeket fejlesztő tevékenységeink, programjaink is tanulóink erkölcsi fejlődését célozzák.

59

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók megismerik nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Elsajátítják azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei, a helyi német nemzetiség megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Kialakítjuk a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzését, és azt a felismerést, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, megismerik történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódnak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudatra nevelés tanórák keretei között elsősorban a történelem, hon- és népismeret, magyar irodalom, ének-zene, rajz és vizuális nevelés tantárgy tanítási tartalmaiban, osztályfőnöki órákon valósul meg. A természettudományos tantárgyak tanítási tartalmainál is keressük a lehetőségeket a nemzeti öntudat fejlesztésére. Nemzeti, nemzetiségi ünnepek közös megünneplésére, méltó megemlékezésekre különös figyelmet fordítunk. Tanítási projektjeink, melyek a nemzeti sokszínűséget, a nemzethez/nemzetiséghez tartozást mutatják meg, szintén szolgálják a nemzeti nevelés céljait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. E célt szolgálja az osztályközösségek kialakításának és fejlesztésének, valamint a diákönkormányzat működtetésének támogatása is.

60

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Pedagógusainkat támogatjuk abban, hogy a tanulók megismerését, egyéni fejlesztését célzó eszközökkel, módszerekkel ismerkedjenek meg, és ezeket alkalmazzák tanulóik egyéni fejlesztésében. A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A családi életre nevelés elsődleges színterei: az erkölcstanórák, az osztályfőnöki órák, környezetismeret- és biológiaórák. A családok jobb megismerése érdekében szorgalmazzuk a családlátogatást, valamint a családokkal közösen szervezett programokat iskolánkban. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse 61

a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A testi és lelki egészségre nevelés színterei elsősorban az osztályfőnöki órák. Az iskola kiépítette egészségnevelés programját Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelési-oktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és –megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi

folyamatokat,

amelyek

változásokat,

válságokat

idézhetnek

elő,

továbbá

kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Iskolánkban a pályaorientáció a 7–8. évfolyamon teljesedik ki. Azonban az azt megelőző évfolyamokon arra törekszünk, hogy diákjaink minél több szakma, hivatás munkafeltételeit

62

megismerjék videofilmek, lehetőség szerint munkahelyek meglátogatása, szülői beszámolók segítségével. 7–8. évfolyamon a célzott pályaorientációt iskolánk e feladattal megbízott pedagógusa koordinálja. A diákoknak középiskolára felkészítő foglalkozásokat szervezünk. Egyéni felkészítéssel az esélyegyenlőséget támogatjuk az arra rászoruló diákjaink esetében. A szülőket tájékoztatjuk szülői értekezleten, egyéni konzultáción a továbbtanulási lehetőségekről. A tanulók önismeretének fejlesztésével a megalapozott, sikeres továbbtanulást igyekszünk támogatni. Arra törekszünk, hogy a tanuló képes legyen megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, legyen tisztában saját adottságaival, hogy azokat mely szakmákban tudná hasznosítani. A középiskolák bemutatkozása, a pályaválasztási alkalmassági vizsgálatok segítik e tevékenységünket. A pályaorientáció iskolánkban elsősorban az osztályfőnöki órákra terjed ki, de szülői értekezleteken, egyéni és csoportos foglalkozásokon, iskolán kívüli programokon is megvalósul.

Gazdasági és pénzügyi nevelés: A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásra utaltságát. A gazdasági és pénzügyi nevelés elsősorban osztályfőnöki órákon az életkori sajátosságoknak megfelelően, koncentráltabban a 7–8. évfolyamon történik. Tanórán kívül megvalósul még az osztályközösségek gazdálkodásában, diák-önkormányzati gazdálkodás során, papír- és hulladékgyűjtés útján keletkezett bevételből való gazdálkodás során, karácsonyi/húsvéti vásár rendezésével. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók 63

megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A médiatudatosságra nevelés minden tantárgyi óra kiemelt feladata, különösen az informatika, média, a rajz és vizuális nevelés tantárgyak tanítási tartalmaiban jelenik meg. Az erkölcstan tantárgy fejlesztési feladataiban, valamint az osztályfőnöki órákon is megjelenik. A tanulás tanítása Törekszünk a kreativitás fejlesztésére, az írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára, hogy a diákok tudjanak megfelelően írni, olvasni, számolni, továbbá ne legyenek idegenek számukra az IKTeszközök. A mentális képességek fejlesztésével törekszünk arra, hogy a tanulók saját tanulásukat meg tudják szervezni, a tanulás iránti attitűdjük legyen pozitív. A tanulók egyéni tanulási stratégiái erősödjenek meg, és tudják egyre tudatosabban, gyakorlottabban kezelni saját tanulási stratégiáikat, felismerjék készségeik erős és gyenge pontjait, képesek legyenek saját munkájukat tárgyilagosan értékelni. A fejlesztő értékelés alkalmazásával segítjük a diákok tanulási folyamatát. A tanulási folyamat ilyen támogatása minden tanórán megvalósul, de a tudatos tréning jellegű foglalkozások az osztályfőnöki órák tanmenetében jelenik meg. Kompetencia területek fejlesztése az iskolánkban Matematikai kompetencia A

matematikai

kompetencia

kialakításához

elengedhetetlen

az

olyan

meghatározó

alapképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás 64

annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható. A kulcskompetenciáknak megfelelően a matematikai műveltség fejlesztésének kiemelt területe a biztos számolási készség kialakítása. A kerettantervi ajánlás mellett egyes évfolyamokon az óraszámokat ennek érdekében növeltük. Természettudományos és technikai kompetencia Az ember természeti lény, a természetes közeg nélkül nem létezhet. Az egyén életút, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése a nevelés-oktatás egészének kiemelt feladata. A kísérletezés, a megfigyelés, a természettudományos gondolkodás differenciált fejlesztése és alkalmazása, a műszaki ismeretek hétköznapi életben is használható elemeinek gyakorlati elsajátítása a fontos feladat. Cél, hogy a természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a diákok gondolkodásába és tevékenység-repertoárjába, hogy előhívhatók legyenek a mindennapi problémák értelmezése és megoldása során. A természettudományos kompetencia segítségével megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. A technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen ember egyaránt kritikus a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki 65

megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot

és

a

fenntarthatóságot.

Iskolánk

hagyományaira

építve

emelt

szintű

természettudományos nevelést helyez előtérbe.

Hatékony, önálló tanulás Annak érdekében, hogy a hatékony, önálló tanulás képessége kialakuljon diákjainkban, fokozatosan vezetjük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulási tevékenységbe. Fontosnak tartjuk a tanulást segítő képességek fejlesztését, mint mozgáskultúra, mozgáskoordináció,

ritmusérzék,

hallás

melyek

hozzájárulnak

a

koncentrálóképesség

kialakulásához. A tanulók így válnak képessé kitartóan tanulni, a figyelmüket összpontosítani. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és - megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és - kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Legyen képes a tanuló a komplex információ előállítására, bemutatására és megértését

66

elősegítő eszközök használatára, valamint az internet alapú szolgáltatások elérésére, az információ keresésére. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető

lehetőségek,

kihívások

felismerését,

értelmezését,

másrészt

a

gazdaság

működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és - vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot. Anyanyelvi műveltségnek tekintjük a nyelvi elemek használatának és a szabályok követésének a kommunikációs események során megvalósuló szintjét. A befogadás – szóbeli és írásbeli szövegek megértése – és a közlés-beszéd, írás-területén megfelelő alapot ad az ismeretszerzésre, a személyiség gazdagodására, az iskolai és társadalmi életben megkívánt nyelvi és nem nyelvi formák elsajátítására. Az anyanyelv szeretetét, megbecsülését kell elérnünk tanulóinknál úgy, hogy értékeit élményszerűen ismerjék fel, érezzék át a nyelv jelentőségét. 67

Az anyanyelv tudatos ismerete alapozza meg más nyelvek elsajátításának képességét és annak felismerését, hogy valamennyi nyelv anyanyelve egy-egy népnek, tehát a mi anyanyelvünkkel azonos módon tölti be történelmi-társadalmi és személyiségformáló szerepét. Az élő nyelv nyitott rendszer legyen tanulóink számára: fejlődjék ki bennünk az egyéni mondanivaló kifejezésének, a közösségi élet „párbeszédeibe” való bekapcsolódás képessége. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az olvasni és írni tudást (szövegértést, szövegalkotást) gondozni és továbbfejleszteni kell. Tanulóinkat képessé kell tenni arra, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban tudjon másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Tanulóink legyenek képesek nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságukat és valóságértelmezésüket. A tanulók önismeretének, önművelésének, kritikus gondolkodásának fejlesztése az irodalmi olvasmányok és segítségével. Ki kell alakítani tanulóinkban a nyelvi kultúra használati, magatartásbeli és tartalmi jegyeit. A dráma tevékenységközpontúságával megvalósulhat az a tendencia, hogy a tanulók megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket cselekvésbe emeljék. Feladatok: - A tanulók nyelvhasználatát feladatrendszerek megoldásával, műveletvégző képességeik mozgósításával juttathatjuk a megfelelő ismeretekhez. - A nyelv életének megismertetése a korosztálynak megfelelő feldolgozásban. - A leíró nyelvtan alapvető fogalmainak és összefüggéseinek megláttatása a rendszerépítés szemlélete alapján. - Annak megláttatása, hogy a magyar nyelv szépsége, hatása és a nyelvi kifejezésmód kapcsolatban van egymással. - Helyesírásunk rendszerének alapos, hangsúlyozott tanítása, elsajátíttatása. - A kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés (nyelv-, beszéd- és írásművelés). - A szövegértés és szövegalkotás kompetenciájának képességének folyamatos fejlesztése (szóbeli és írásbeli szövegek megértésének feltételei, alkotásuk legfontosabb szabályai). - Olvasóvá nevelés, kapcsolatteremtés az irodalmi művek és a diákok aktuális életproblémái között. - Klasszikus és kortárs irodalmi művek feldolgozása. - A memoriterek rangjának visszaállítása. 68

- Az önálló olvasmányválasztás igényének kialakítása. - Könyvtárhasználatra nevelés. - Eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. Ezek a feladatok a tanulók teljes személyiségét formálják: gondolkodásukat, esztétikai és morális ítélőképességüket fejlesztik, személyiségük érzelmi tartalmát, képzeletvilágukat gazdagítják. Az anyanyelv-pedagógia érdeke: A tananyagban a nevelés szempontjai erősödjenek. Erre jó eszköz a kommunikáció. Maga a kommunikáció az információk közlésének és cseréjének olyan tevékenysége, amelyben a beszéd vállalja a legnagyobb szerepet, és amely minden életkorban és élethelyzetben aktív társas kapcsolatokban valósul meg. Ezért ki kell alakítanunk: - A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismeretét és helyes alkalmazásukat. - A dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használatát a kommunikációs helyzetnek megfelelően. - A beszédhelyzethez és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmódot a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. - A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használatát az élőbeszédben. - A részvételt a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. - A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazását az érvelés szabályait követve. - Az udvarias együttműködést felnőtt és kortárs partnerekkel. - Tájékozottságot és ítéletalkotást az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerését. A drámapedagógia lehetőséget nyújt: - A drámának, mint művészi kommunikációnak a megtapasztalására. - A tanulók a más területen elsajátított ismereteiket, készségeiket a drámában alkalmazni tudják. - Az önértékelésre, annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat a dráma továbbfejlesztése során hasznosítani is tudják. - A tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítésére. - Tanulóinkat olyan pedagógiai helyzetekbe kell hozni, amelyekben gondolkodásukat és érzelmi világukat sikerrel mozgósíthatják a nyelvi feladatok megoldására. 69

- Az általános ismeretek a nyelvről és a beszédről döntő attitűdalakító hatásúak lehetnek, ha a tanuló a nyelvben felfedezi a sajátosan emberit. - A rendszertani sajátosságok megismerése a nyelvi mikrovilág érdekességeinek felfedezésére vezetheti a tanulót. - A helyesírás szabályrendszerének felismerése érdeklődésfelkeltő lehet: ajánlatos lehetne akár szakkör formájában is erősíteni a helyesírási ismereteket. - A beszédművelés az élőszó sokszínűségének élményét ébresztheti fel a tanulóban. - A stílus változatosságában felfedezheti a mindennapi és az ünnepi közlésszándék különbségeit. - A szövegalkotás sokszínűsége gazdagíthatja a személyiséget. - A történeti ismeretek elmélyítik a tanuló nyelvszemléletét. - A játék és munka együttes szerepeltetése drámamunkában megerősíti azt a reményt, hogy az órákon való részvétel a tanulók számára örömöt és szellemi izgalmat jelentsen. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök -

a demokrácia, az állampolgárság fogalma, az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, tanulói jogok és kötelességek ismerete, értelmezése, alkalmazása

-

az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismerete, tájékozódás e tématerületen

-

az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, az nemzeti sokféleség és a kulturális azonosságtudat alapjainak kialakítása

-

hatékony együttműködés, a szűkebb és tágabb közösség érdekében

-

Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt, a társadalmi szolidaritás attitűdjének kialakítása

70

-

Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésének színterei iskolánkban: történelemórák, osztályfőnöki órák, tanórán kívüli közös osztálytevékenységek, egész iskolát érintő projektek, nemzetiségi, multikulturális nevelési programok, diák-önkormányzati tevékenységek. A szociális kompetenciák fejlesztésének megfelelő stratégiája a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezését. Mind a hagyományos művészetek, mind a média nyelvén szóló alkotások befogadásának képessége is e kompetenciaterülethez tartozik. A tanulóknak meg kall ismerkedniük általános iskolai éveik alatt a következő művészeti területek alapjaival, kifejezőeszközeivel: irodalom, zene, tánc, dráma, bábjáték, vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, fotóművészet, mozgókép és filmművészet. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök - a helyi, a nemzeti, az európai kulturális örökség tudatosítása, - a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismerete - a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok ismerete, - nemzetek és a kisebbségek kulturális sokfélesége - az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése - kreativitás, művészi önkifejezés, művészi érzék, - a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, - a saját nézőpont összevetése mások véleményével, - a művészet szeretete - nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztése Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlesztése a következő színtereken történik: művészeti, gyakorlati jellegű tantárgyak: magyar irodalom, ének-zene, vizuális kultúra, technika, saját közvetlen környezet esztétikuma (osztály. iskola, udvar), osztályfőnöki órák, múzeumpedagógiai

foglalkozások,

tanórán

kívüli

tevékenységek,

osztálykirándulások

programjai, alkotó, kreatív szakköri foglalkozások, esztétikai igényesség a saját/önálló munkában (minden tantárgy), médiaismeret, drámapedagógia alkalmazása

71

Idegen nyelvi kommunikáció Városunkban a német nemzetiségi jelenlét, valamint a nyugati határ közelsége a tanulók német nyelv iránti érdeklődését meghatározza. Célunk, hogy az életkornak megfelelően a tanuló felfedezze, alkalmazza a különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulását, megértse és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes legyen egyszerű interakciókra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Ennek érdekében egyik osztályunkban német nemzetiségi nyelvoktatás folyik (1–8. évfolyamon), míg másik osztályunkban normál tanterv szerint folyik a nyelvoktatás (4–8 évfolyamon). Továbbá: angol, mint 2. idegen nyelv tanórán kívüli tevékenységként, szakköri keretben került bevezetésre a 7. osztályos tanulók körében heti 2 órában. Indoklás: - A széleskörű nyelvismeret a modern kor követelménye - Az angol világnyelv, az Európai Unió egyik hivatalos nyelve - A számítógép, Internet, fax használata is megköveteli az angol nyelv ismeretét - Az iskola egyéni arculatának formálását is szolgálja e kezdeményezés, és sikere esetén vonzóvá teheti intézményünket a környező települések számára is.

5.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A mindennapos testnevelés célja: - A mozgás, a játék, a testedzés népszerűsítése - Önfeledt szórakozás, sikerélmény biztosítása - A tanulással együtt járó szellemi terhelés ellensúlyozása

Órakeret a mindennapos testneveléshez: tanév

évfolyam

kötelező óra

ebből foglalkozás

2013/2014.

1-2.–5-6. évf.

5

2 sportkör

2014/2015

1-3.–5-7. évf.

5

2 sportkör

2015/2016

1–8. évf.

5

2 sportkör 72

Iskolánkban kimenő rendszerben van jelen: a mindennapos testmozgás Ennek lehetőségei: - iskolai, sportköri foglalkozások - mozgásművészet, tánc - óraközi szünetek, ill. a tanítás előtt szervezett "együttmozgás" lehetőségei: iskolai testnevelési játékok (pl. fogójátékok, sorversenyek, labdajátékok stb.), népi játékok - téli játékok (pl. hóemberkészítés, szánkózás, jeges játékok stb.) tanév

évfolyam

kötelező óra

tanárán kívüli foglalkozások

2013/2014.

3-4., 7-8. évf.

3- 2,5

sportkör

2014/2015

4., 8. évf.

3-2,5

sportkör

5.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Választható foglalkozások szakköri keretben, iskolánkban: diáksportkör, tehetségfejlesztő foglalkozások (német nyelv, matematika, irodalmi, történelem, biológia, színjátszás, dráma, …) felvételi előkészítő, versenyeken való részvétel, művészeti csoportok. A választható foglalkozások a tanórán kívüli 16 óráig szervezett elfoglaltságok. Diákjainknak lehetőséget adunk arra, hogy a kötelezően megjelölt felzárkóztató foglalkozások mellett, érdeklődési körüknek megfelelően válasszanak a felkínált foglalkozásokból, elsősorban szakkörök, művészeti körök, a kötelező 2 sportkörön túli sportfoglalkozások közül. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy a foglalkozáson való részvétel egy tanévre szól.

5.7

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Iskolánk törekszik arra, hogy a szociális helyzet miatt vagy speciális egészségügyi probléma miatt kiemelt figyelmet igénylő diákjai számára az esélyegyenlőséget biztosítsa intézményében. Tudjuk, hogy az egyenlő esély, az nem elegendő, ezek a diákok azok, akik plusz támogatást igényelnek annak érdekében, hogy számukra is egyenlő legyen az az esély, amit iskolánk nyújt.

73

Ennek érdekében minden tanévben pontosan felmérjük, kik az SNI és HH/HHH tanulók intézményünkben. Célunk, hogy biztosítsuk az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat. Az intézmény által nyújtott foglalkozásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása mellett biztosítjuk a tanítványok optimális képzésével az esélyteremtést. A támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során figyelembe veszi és alkalmazza. Így: - a beiratkozásnál, - a tanításban, ismeretközvetítésben, - a gyerekek egyéni fejlesztésében, - az értékelés gyakorlatában, - a tanulói előmenetelben, - a kerettanterv kiválasztásában, alkalmazásában - a továbbtanulásban, pályaorientációban, - a pedagógusok szakmai továbbképzésének kiválasztásában, - a kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel, Iskolánk fontos eredménymutatói a fenti célok érdekében: - a tanév elején bemeneti mérések alapján kiszűrjük azon gyermekeket, akik a mindennapi tanulás terén elmaradnak társaiktól az osztályban, - a lemaradást egyéni foglalkozáson, felzárkóztatáson, a differenciált oktatás pedagógiai módszereinek alkalmazásával fejlesztjük - arra törekszünk, hogy az adott évfolyamon előírt minimumkövetelményeket a lehető legalaposabban sajátítsa el minden tanítványunk. Ez lehetőséget teremt tanulóink számára a folyamatos haladásra, az évvesztés elkerülésére. - különös figyelmet fordítunk azon tanulókra, akiknek viselkedésében magatartászavaros jegyeket fedeztünk fel. Felvesszük a kapcsolatot a soproni Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, illetve a győri Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal. Az egyes magatartási formák torz, az iskolában nem elfogadható tájékoztatják az ifjúságvédelmi felelőst, majd az a szülőket, és a családsegítő szolgálat munkatársait. - ezen tanulóknál is törekszünk arra, hogy felismerjék a tanulás fontosságát, ezért erősítjük a tanulás iránti motivációt felkeltő tevékenységeket. Olyan tanórán kívüli foglalkozásokat 74

szervezünk, amelyek csökkentik a tanulói lemaradásokat és a célcsoport számára érdeklődés felkeltésére alkalmas tevékenységet jelentenek, melyek végzése során felismerik személyes erősségeiket és sikerélményhez jutnak. Figyelmet fordítunk arra, hogy diákjaink éljenek az alapfokú művészetoktatás adta lehetőségekkel. - Az SNI tanulók szakellátásának biztosítása a szakszolgálat munkatársainak bevonásával.

5.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ellenőrzés és értékelés a tanítás-tanulás folyamatában alapvető alkotóelemként szerepel. Kettős visszajelzést kapunk általa: - egyrészt segít a tanulónak önmaga képességeit, tudását megérteni, ezáltal ösztönöz, - másrészt jelzi a pedagógusnak az ismeretátadás sikerességének mértékét. Tartalmazza a bemeneti, folyamat- és kimeneti méréseket. Az ellenőrzés formái: Folyamatos megfigyelés adott szempontok szerint (formatív) Érdekes és értékes adattömeget kaphatunk, melyet figyelembe vehetünk az értékelésnél. A tanulók ismereteinek szóbeli ellenőrzése – feleltetés (formatív, szummatív) Történhet: - beszélgetés (kérdés-felelet) - összefüggő szóbeli felelet formájában Követelményei: - minél több tanulót aktivizáljon - terv szerint történjen - önállóság - feleletek elemzése (bírálat, pozitív és ösztönző legyen) Az ismeretek ellenőrzése írásbeli (külső és belső mérések) munkák útján: - írásbeli felelet (formatív, szummatív) - diagnosztizáló mérés (diagnosztikus) Célja: a tanulók tudásszintjének megállapítása, tanulságait a tanítás során felhasználjuk. (Nem lehet osztályozni, értékelni igen!) - felmérő dolgozat (formatív): részösszefoglalások után az előrehaladás mértékéről tájékoztatja a tanulót és a pedagógust 75

- témazáró dolgozat (szummatív) - feladatlapos ellenőrzési formák, tantárgytesztek A feladatok alkalmazkodjanak a tantervi követelményekhez (lásd: helyi tanterv), a tanulók fejlettségéhez, átlagos színvonalához. A dolgozatírással kapcsolatos részkérdéseket a tantárgyi programok tárgyalják. Az ismeretek, készségek ellenőrzése gyakorlati munkák útján (formatív, szummatív) Ilyenek a rajzok, a technikai foglalkozásokon alkotott papír-, fa-, fonal- és fémmunkák értékelése. -

Tanulói portfólió gyakorlati munkákból (formatív)

-

Házi feladatok, házi dolgozatok (formatív)

Megmutatják a tanuló ismereteinek és készségeinek fokát. A tanulók tudásának ellenőrzése szorosan összefügg az értékeléssel, attól nem választható szét a gyakorlatban. Az értékelés alapkövetelményei: Legyen: - objektivitásra törekvő - világos, érthető - áttekinthető - összehasonlítható - nevelő hatású - motiváló. A hiányosságok megmutatása mellett a tanulóknak segítséget kell kapniuk a javításhoz. Az értékelés funkciói, fajtái: A komplex értékelés az ideális, melynek részei: számszerű, szöveges és verbális értékelés. A szöveges minőségi értékelés lehet szóbeli és írásbeli. Van algoritmusa: először a pozitívumokat, majd negatívumokat emeljük ki, következik a javítás, továbbhaladás útja és tanácsok a továbbhaladáshoz. Az értékelés, mint tájékoztatás: - tájékoztatja a pedagógust munkájának eredményéről, a továbbhaladás lehetőségeiről, - tájékoztatja a tanulót elért eredményeiről, - mintát ad a gyerekek számára mások értékelésére, - alakítja a csoport mércéjét, erős közvélemény-formáló ereje van, - tájékoztatja a szülőt is a tanuló eredményéről

76

Ennek eszközei: - iskolalevél - ellenőrző könyv - tájékoztató füzet - bizonyítvány Fóruma: - fogadóóra - családlátogatás - szülői értekezlet - iskolai nyílt napok - pályaorientációs szerepet is betölt. Minimálisan kötelező értékelés tantárgyanként: A tanulók megfelelő értékeléséhez és a félévi és év végi érdemjegyek reális megállapításához az alábbiak szerint kell eljárni: Óraszám félévente (heti)

Érdemjegyek száma félévente

1 óra

legalább 3 érdemjegy

2 óra

legalább 4 érdemjegy

3 óra

legalább 5 érdemjegy

4 óra

legalább 6 érdemjegy

5 órától

legalább 8 érdemjegy

- Jelölésük havonta az aktuális tananyag mérése szerint - Az adott havi jegyeket a hónap végén megjelölt ellenőrzési napig köteles minden pedagógus a naplóban rögzíteni. - Ha az adott hónapban értékelés nem történt, a naplóban ki kell húzni az ellenőrzési napon (szaktanár, osztályfőnök). Írásbeli feladatok értékelése Témazáró dolgozatok – napló, ellenőrző (piros jegy) Tantárgyankénti témazárók száma évente: -

magyar irodalom

2

- magyar nyelv

2

- történelem

3

- matematika

3

- fizika

3 77

- természetismeret

4

- kémia

4

- biológia

3

- földrajz

3

- német nyelv – a szaktanárok nyelvtani tananyag-egységenként mérnek, minimum témazáró számot nem tudnak megállapítani. Év eleji, félévi és év végi felmérések – napló, ellenőrző (piros jegy) - célja a tanulók maradandó tudásának mérése - tantárgyanként minimumszint-felmérő év elején, félévkor és év végén tantárgytól függően a szaktanár kompetenciája Tudáspróbák – napló, ellenőrző (kék jegy) - témakörök elsajátításának mérését szolgálja Írásbeli feleletek – napló, ellenőrző (kék jegy) - célja: résztéma mérése Írásbeli

beszámoltatás

esetén

az

eredményeket

százalékban

kell

kifejezni.

Írásbeli

beszámoltatások értékelésének százalékos határai adaptált feladatbankoknál: 90-100%

jeles (5)

76-89%

jó (4)

56-75%

közepes (3)

40-55%

elégséges (2)

0-39%

elégtelen(1)

indoklás: - Az adaptált feladatbankok is százalékos méréshatárokat rögzítenek. - A százalékos megoszlás lehetővé teszi a tudásszint azonos mérését egymást követő tanévek során. - A százalékos értékelések statisztikai jellegű feldolgozása segíti az oktatási módszerek hatékonyságának elbírálását, a tanulók fejlődésének mérését is. Szóbeli feladatok értékelése Órai szóbeli felelet – napló, ellenőrző(kék jegy) - Célja: az előző órák tananyag-elsajátításának, az önálló felkészülésnek egyéni mérése Beszámolók, kiselőadások – napló, ellenőrző (kék jegy) - Célja: az önálló felkészülés és előadás egyéni mérése Rendszerességének és mélységének meghatározása a szaktanár hatáskörébe tartozik. 78

Szóbeli beszámoltatások értékelése - A tananyagrész elsajátításának mértékét a minimumkövetelményekhez kell igazítani, melyről minden szaktanár a kerettantervből tájékozódhat. - Az értékelés formája 1-5 érdemjeggyel. - Minden esetben figyelembe kell venni, hogy a tanuló képességeihez mérten mennyire sajátította el a kijelölt tananyagrészt. - Minden tanulónak lehetőséget kell biztosítani, hogy félévente legalább egyszer szóban is számot adhasson tudásáról.

Szöveges értékelés az 1. évfolyam félévkor és évvégén, és 2. évfolyamon félévkor Értékelésünk elvei, törvényi kerete: 2011. évi CXC tv 54.§ (3) 1. Szöveges értékelési eszközök, értékelő lapok 2. Minősítési kategóriák és megjelenítésük az iskolai dokumentumokban 3. Melléklet: Értékelő lapok (1,2 évfolyam). A szöveges értékelés elvei, legfontosabb szempontjai iskolánkban 1. A tanév végi minősítési kategóriák: A tantervi követelményeket: kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesítette, vagy felzárkóztatásra szorul ……….. tantárgy(ak)ból. Az SNI-s tanuló: tantervi követelményeket teljesítette vagy részben teljesítette. A fenti minősítési kategóriákat 2. évfolyamon félévig tantárgyanként alkalmazzuk. Az 1. évfolyamon, tanév végén általános érvénnyel a tantárgyi követelményekhez igazítva. Módja: feleletválasztásos, mely minőségi kategóriák tantárgyakra bontásának felel meg. Rögzítése: értékelőlap, mely tartalmazza a meghatározott számú értékelések másolatát Az értékelést végzi: az osztályfőnök és az osztályban tanító nevelő. Az osztályfőnök feladata: - Felelősséggel, naprakészen vezeti a tanulói dokumentumokat. - A felmenő évfolyamra továbbítja azokat, melyet az iskola az irattárban megőrzi. - Együttműködik az osztályban tanítókkal. - A szülőket tájékoztatja. Az értékelő lapokat a tanulók A/5-ös méretben iskolalevélként kapják kézhez. A „Felzárkóztatásra szoruló” tanulók esetén megjelöljük a felzárkóztatáshoz szükséges tananyagot és a szerkezeti keretet.

79

5.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni illetve a napközis felkészülés célját úgy érdemes meghatározni, hogy az egyben jelölje ki azt az utat is, amellyel a tanulási célhoz érünk. A házi feladatok elkészítése eszköz és nem cél. Rajtuk keresztül tudjuk megoldani a gyermek fejlesztését, megismertetni, kialakítani azokat a hatékony tanulási technikákat és szokásokat, amelyek az önálló tanulási képesség kialakításához vezetnek. Az otthoni, illetve napközis házi feladattal kapcsolatos alapelvek, korlátok: - Minden tevékenységünknek, módszerünknek, amit az önálló tanulás folyamatában tervezünk, végzünk, gyakoroltatunk, az önállóság kialakítását kell szolgálni. - A gyermeket arra a helyzetre kell felkészíteni, amikor már egyedül kell megszervezni az önálló tanulást. A lehető legtöbb ismerettel, gyakorlattal, technikával, szokással kell őket felkészíteni az önálló tanulásra. - Fontos a tanítási órák közti szerves kapcsolat biztosítása, a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, szinten tartása. - A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi

feladattal segíthetjük, számukra

szorgalmi

feladatot

javasolhatunk. - Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. - A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 11,5 óránál. - A tanítási szünetek idejére, az egyik óráról a másikra esedékes feladatokon túl, nem kaphatnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot a tanulók. - Péntekről hétfőre sem szóbeli, sem írásbeli feladat nem adható. - A házi feladatnak öt típusa lehet: írásbeli, szóbeli, rajzos, gyakorlati jellegű tevékenységek (gyűjtőmunka, mérés, kísérlet), gyakorlati feladatok megoldása. - A tananyaghoz kapcsolódó memoriterek elsajátítására a terjedelemtől függően legalább egy hét időtartamot kapnak a tanulók. - Délutáni iskolai rendezvény, vagy más jellegű akadályoztatás esetén a tanuló az előírt időpont helyett más időpontban köteles elvégezni a házi feladatát.

80

A házi feladat hiányának következményei: - Szóbeli elmarasztalás, figyelmeztetés a hiány pótlására - Írásbeli, szöveges elmarasztalás a tantárgyi füzetben, vagy az ellenőrzőben. A házi feladat elvégzésének mulasztását köteles szülőjével tudatni, aki aláírásával visszajelez a tanítónak/tanárnak.

5.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A nagyobb osztálylétszámok miatt az informatika oktatását csoportbontásban szervezzük meg. A csoportbontás kialakítása a szaktanár feladata és szakmai felelőssége. Törekszünk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának arányos elosztására. A csoportok a gyermekek létszámától függően átjárhatók, e célból a csoportbeosztást év elején felül kell vizsgálni a szaktanárnak.

5.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését nevelési eszköznek tekintjük, ami lehetővé teszi a tanulók fejlődésében az alapvető fizikai tulajdonságok folyamatos figyelemmel kísérését, az egyéni fejlesztést. Ahhoz, hogy a mérés célja megvalósuljon, nem szabad a gyakorlatokat betanítani és gyakoroltatni. A méréseket lehetőleg a testnevelő tanár végezze az osztályban. A teszteket évente kétszer, októberben és májusban végeztetjük el. Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenni minden diáknál, minden részletében (helyszín, eszköz, hőmérséklet stb.). A tesztek eredményét minden gyereknek személyre szólóan kell megadni.

81

Iskolánkban az alábbi fizikai teszteket végeztetjük el: 1-4. évfolyamon: kitartó futás

6 perc

60 m síkfutás távolugrás kislabdahajítás négyütemű szabadgyakorlat

1 perc

5-8. évfolyamon: Cooper-futás

12 perc

60 m síkfutás távolugrás falhoz labdapasszolás

60 másodperc

kötélhajtás

60 másodperc

medicinlabda-vetés súlylökés A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök: - mérőszalag - stopperóra - kosárlabda, gumilabda, medicinlabda - kimért futópálya - súlygolyó - távolugró gödör Általános vizsgálati szempontok: A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása táblázatok alapján történik. Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előz meg. A helyből távolugrásnál (dinamikus erő mérése) három kísérleti lehetőséget kell biztosítani. A mérések közül két próbát (Cooper-teszt és helyből távolugrás) a Hungarofit módszertani szakanyagból (dr. Fehérné dr. Mérei Ildikó) vettünk át, a többi próba értékelési rendszerét a testnevelő tanárok dolgozták ki. Az értékelési rendszer táblázatait a pedagógusok kötelesek tanmeneteikbe beilleszteni.

82

5.12 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének elvei A magatartás értékelésének, minősítésének követelményei 1. évfolyamon: - tolerancia, türelmesség - egymásra figyelés, segítőkészség - másik ember tisztelete - együttműködési készség - konfliktustűrés, konfliktuskezelés és –megoldás készsége - egymás elfogadásának mértéke - normák, szabályok betartása - felelősségtudat - érzelmi megnyilvánulások Formája: Esszé feleletválasztásos vagy kiegészítéses értékelőlap Átváltás esetén: Példás, jó, változó, rossz

(név) értékelése:

osztály

félév/év vége

Magatartás Tanórai fegyelem

Tanórán kívüli fegyelem

Rendszeretet

Udvar, folyosó

példás

példás

precíz

fegyelmezett

jó

jó

rendszerető

fegyelmezetlen

változó

változó

elfogadható

rossz

rossz

rossz

hanyag

A magatartás értékelésének, minősítésének szempontjai a 2–8. évfolyamon: Példás: - Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi. - Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. 83

- A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat. - Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő és jóindulatú. - Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. - Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes. - Megnyilvánulásaiban őszinte. Jó: - Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra. - Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi. - A házirendet igyekszik betartani. - Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek. - Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés. Változó: - Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása. - Viselkedésével szemben kifogás merül fel. - Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen. - Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész. - Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó. - Fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfőnöki megrovás. - Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés. Rossz: - Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek. - A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja. - A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik. - Legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói intés. A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalom értékelésének, minősítésének követelményei 1-4. évfolyamon: A következő szempontsor alapján személyre szabottan rögzítjük, átfogó értékelés: - önállóság mértéke - probléma iránti fogékonyság 84

- kutató, felfedező tevékenység, érdeklődés - munkával szembeni igényesség - munkatempó - munkamorál - kreativitás - együttműködési képesség - tanulási képesség

Szorgalom Kötelező feladatok

Eszköz

Tisztségek ellátása

mindig kész, hibátlan

rendben tartott

dicséretes

mindig kész, hibás

hiánytalan

megfelelő

hiányos, hibátlan

hiányos

változó

hiányos, hibás v. nem kész

nem kielégítő

nem kielégítő

A szorgalom értékelésének szempontjai az 5–8. évfolyamon: Példás: - A tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik. - Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre. - Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el. - Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődő. - Érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülire is kiterjed. Jó: - Figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. - Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát. - Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű. - Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó: - Munkája minősége ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást. - Önállótlan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi önmagát. 85

- Gyakran dolgozik képességszintje alatt. - Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. Hanyag: - Fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el. - Képességeihez, körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan. - Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz. - Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi a tanulással kapcsolatban. A jutalmazás iskolai elvei Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, vagy - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás formái: a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret b.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményéért - példamutató magatartásáért - kiemelkedő szorgalmáért - példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. c.) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

86

d.) Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. e.) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f.) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát az egységes helytállást tanúsító tanulói munkaközösséget

csoportos

dicséretben

és

jutalomban

lehet

részesíteni.

A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.

87

6 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERV Iskolánk a személyi higiéné és baleset-megelőzés biztosítása érdekében olyan személyi, tárgyi és szervezeti, működési környezetet alakít ki, amely alkalmas az azzal kapcsolatos helyes szokások, magatartási formák kialakítására, és személyes gyakorlására. Programunkat a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készítette el. Későbbiekben figyelembe vesszük az iskolapszichológus javaslatait, valamint egészségfejlesztő munkánkat az országos intézet által kidolgozott minőségbiztosításnak megfelelően végezzük.

6.1 Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - az értékek ismerete - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - a mindennapos testmozgás, mint életforma - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat - a különböző tevékenységekhez (szakórák, sport, szabadidős tevékenység) kapcsolódó balesetvédelem - elsősegély-nyújtási alapismeretek, betegjogok - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - együttműködést segítő módszerek és technikák ismerete, alkalmazása - önismeret, önfejlesztés, valós önkép ismerete - a tanulás és a tanulás technikái - az idővel való gazdálkodás szerepe - a rizikóvállalás és határai 88

- a szenvedélybetegségek elkerülése - a tanulási környezet alakítása - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Hosszú távú célok: Képesek legyenek tanulóink: - az egészség megóvására, megszilárdítására, ellenálló képességük növelésére. - érzékelni saját egészségállapotuk változásait. - pozitív irányba alakítani életvezetésüket, életmódjukat. - Prevenciót érvényesítő magatartásminták alkalmazása. - Egészségmagatartásukkal kapcsolatos döntéseik következményeinek vállalása. - Elkerülni az egészségkárosító tényezőket. - Hatékonyan működtetni társas-kommunikációs kapcsolatrendszerüket. - Hatékony konfliktuskezelési technikák alkalmazása. - Kompetensé kell tenni tanulóinkat, hogy általános iskolai tanulmányaik során elsajátíthassák az egészséges életmód alapjait, legyen módjuk annak gyakorlására, ismerjék meg a veszélyek elhárításának módjait. Humán erőforrások: - Belső kör: Nevelőtestület, gyermek – és ifjúságvédelmi felelős, DÖK, az intézmény nem pedagógus beosztású közalkalmazottai, a szülői munkaközösség, - Külső kör: Gyermekjóléti szolgálat, iskolaorvos, védőnő, önkormányzat, ÁNTSZ megyei szervezete, Nevelési Tanácsadó, Rendvédelmi szervek, - Az egészséges életmódra nevelés feladatai az iskolai oktató-nevelő munka tükrében területenként Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe: Tanórán belül: (l -8. osztály): - - iskolai, tízórai étkezés kultúrája - - napközis étkezés kultúrája - - egészséges, hasznos ételek Tanórán kívüli: - - étkezési kultúra a szabadban, kirándulás - - egészségnevelési hét - napközi témához kapcsolódó feladatai Végcél: - az egészséges táplálkozás – mennyiség, minőség egysége-, rendszeresség 89

- a tanuló közvetítőként átadják ismereteiket a családoknak- családok egészségnevelése - a jó és helyes táplálkozási szokások kialakítása, megszilárdítása - egyensúly ismeret és gyakorlat között, következetesség

6.2 Mindennapos testnevelés, aktív szabadidő eltöltés: A nevelési program külön fejezetben rendelkezik a mindennapos testnevelés feladatairól és céljairól. Az ott meghatározottak érvényesek. Mozgáshiányból és helytelen táplálkozásból származó kockázatok, betegségek prevenciója: Tanórán belül (l-8. osztály): - szaktantárgyak

témához

kapcsolódó

ismeretanyaga

(természetismeret,

biológia,

testnevelés) - kockázati tényezők felismertetése- következmény, megelőzés (elhízás, magas vérnyomás stb. Tanórán kívül: - mindennapos testmozgás igényére nevelés -

egészségnevelési hét

-

szakszolgálatok tájékoztató jellegű akciói, prevenció

-

az iskolaorvos korosztály-specifikus előadást tart

Végcél: - megfelelő ismerettel rendelkezzenek az előforduló betegségformákról - a tanulók közvetítőként átadják ismereteiket a családoknak – családok egészségnevelése - felelősségteljes magatartásra nevelés

6.3 Testi-és lelki egészség fejlesztése Személyiségfejlesztés Tanórán belül (l –8. osztály) - humánus bánásmód -

közösség fejlesztés

-

etika

-

napirend

-

trágár beszéd kiküszöbölése

-

viselkedéskultúra

90

Tanórán kívüli: - mindennapi élet színtereinek viselkedéskultúrája -

reklámok értelmezése és hatásai

-

TV műsorok, korosztályos hatások kezelésének stratégiája

-

napközi témához kapcsolódó feladatai

Végcél: - harmonikus lelki egészség fejlődése - pedagógus-diák harmonikus kapcsolatának fejlődése - helyes napirend kialakításának módja, példaadás, önálló életvezetésre nevelés - pihenés formái, arányai - helyes önkép kialakítása Barátság, párkapcsolatok, család: Tanórán belül (5-8. osztály) - közösség fejlesztése - etika - viselkedéskultúra - nemek közötti különbségek, kapcsolatok Tanórán kívüli: - mindennapi élet színtereinek viselkedéskultúrája - párkapcsolatok - a család, mint modell nevelő hatása (pozitív-negatív) -

napközi témához kapcsolódó feladatai

Végcél: - szülő-gyerek harmonikus kapcsolatának fejlődése - kortárskapcsolatok fejlődése - nemek közötti kapcsolatoknak pozitív fejlesztése A szenvedélybetegségek megelőzését segítő tevékenységek: Tanórai foglalkozások: Szaktárgyi órák témafeldolgozása: Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja a témához: információnyújtás a szerekről, azok hatásáról, használatuk rövid és hosszú távú következményeiről, a függés tüneteiről, valamint a szerhasználat jogi aspektusairól.

91

Osztályfőnöki órák: Konkrét témakörök feldolgozása, ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, esetelemzések, értékközvetítő nevelés. Az ismeretátadó órákhoz szükség esetén külső előadókat, szakembereket lehet hívni. Tréningek beépítése a téma feldolgozási folyamatába: visszautasítás gyakorlatban alkalmazható kommunikációs technikáinak elsajátítása (Hogyan mondjak nemet a cigarettára, anélkül, hogy ez további társas problémákat idézne elő?) Tanórán kívüli foglalkozások: Napközis foglalkozások: A személyiségfejlesztő játékoknak, gyakorlatoknak kiváló színtere lehet a napközi. Délutáni szabadidős foglalkozások: Sportprogramok, számítógépterem-használat, vetélkedők, versenyek, játékos programok, témával kapcsolatos filmvetítések A szenvedélybetegségek megelőzését segítő programok: - Filmvetítés - A témával kapcsolatos filmek vetítése. Kiválasztásnál fejlődéslélektani szempontokat is érvényesíteni kell. - Egészségügyi

szervek,

gyermekjóléti

szolgálatok,

drogkonzultációs

központok

munkatársai által vezetett szervezett programok a motivált tanulók "gyűjtőhelyei" és a szemléletformálás műhelyei lehetnek. - Kiscsoportos beszélgetések - Osztálynak vagy kisebb panelcsoportoknak tartott beszélgetéses témafeldolgozások lehetnek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát feldolgozóak. A beszélgetésre nagyon fel kell készülnie a pedagógusnak. Odaforduló, érzékeny és mégis távolságot engedő attitűddel kell a foglalkozást vezetni. Mindenképpen kerülni kell a moralizálást, a felelősségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést. - A témához kapcsolódó interjúk, cikkek. - Dramatikus játékok - Osztályfőnöki órán, esetleg magyar irodalom órán jól alkalmazható a felkészült (kiképzett) tanár számára a szituációs vezetés módszere. - Színjátszó kör - A szenvedéllyel, a drogok fogyasztásával és az életmódot befolyásoló hatásával kapcsolatos darab kiválasztását, bemutatását, vagy videofilm feldolgozását jelenti az egyébként hagyományos módon és témafeldolgozással működő irodalmi színpad vagy más diáktársulat esetén. - Sportprogramok, túrák, kirándulások 92

- A szabadidő megfelelő eltöltésének képessége már önmagában is prevenciós eszköz. - Tematikus előadás - A tanulók, tanárok korrekt ismeretanyagának kialakításához nélkülözhetetlenek a tematikus előadások, melyek megtartására célszerű külső specialistákat felkérni. Prevenciós hatékonysága önmagában nagyon csekély, de megfelelő tárgyi ismeret nélkül az interaktív módszereket sem lehet eredményesen alkalmazni. - Internet - Az informatikai világháló és a hazai sulinet információs lehetőség, valamint a kapcsolattartást és programszervezést segítő színtér. - Az iskolai zenés rendezvényeknek garantáltan drogmentesnek kell lenniük, mert csak így van az az üzenete a fiatalok számára, hogy drogok nélkül is lehet jót "bulizni". (Ebbe a kategóriába természetesen a legális drogok, tehát az alkohol és a cigaretta is beleszámítanak.) - Diákönkormányzati programok Minden szakmailag támogatható ötlet kivitelezéséhez nyújtsunk segítséget. Szexuális felvilágosítás –nevelés, prevenció: Tanórán belül (5-8. osztály): - szakórákhoz tartozó ismeretek (biológia, természetismeret, etika) - osztályfőnöki órák preventív témakörei - felelősségvállalásra nevelés Tanórán kívül: - nemek közötti kapcsolatok viselkedéskultúrája - egészségügyi szakszolgálatok előadásai - napközi témához kapcsolódó feladati Végcél: - a tanulók ismerjék meg fejlettségüknek megfelelően testük működését - biológiai változások tudatosítása, felkészítés - testséma változás- pubertáskori változások - érzelmi krízisek és a szexuális érés összefüggéseinek felismertetése, probléma megoldás - kortárscsoportok hatásai- önértékelés, új egészséges énkép létresegítése - döntéseik tudatosítása - a döntés következményeinek mérlegelése, kihatása további életükre - prevenció végzése (AIDS, stb.) A betegség és a gyógyulást segítő magatartás 93

Tanórán belül (l-8. osztály): - szakórákhoz tartozó ismeretek (biológia, természetismeret) - osztályfőnöki órák preventív témakörei - felelősségvállalásra nevelés Tanórán kívül: - gyógyszerhasználat - egészségügyi szakszolgálatok előadásai - napközi témához kapcsolódó feladatai Végcél: - megfelelő ismerettel rendelkezzenek korosztályukban előforduló betegségformákról - a tanulók közvetítőként átadják ismereteiket a családoknak- családok egészségnevelése - felelősségteljes magatartásra nevelés

6.4 Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése Tanórán belül (l-8. osztály): - családi és iskolai agresszió kezelése, konfliktuskezelési technikák elsajátítása, alkalmazása, - problémakezelési technikák (tantestület, diákok) - ismerkedés a mediátor szerepével Tanórán kívül: - fórumok, konferenciák, előadások szervezése tantestület, szülők, diákok számára agresszió és kezelése, konfliktuskezelési technikák témában - együttműködés kialakítása erőszakmentességet támogató civil szervezetekkel - Tolerancia Nap szervezése - mediátori szerep gyakorlása, alkalmazása a diákok korében is Végcél: - diákjaink ismerjenek és a gyakorlatban tudjanak alkalmazni klímajavító, közösségformáló, együttműködést segítő konfliktuskezelési technikákat.

94

6.5 Balesetmegelőzés-és elsősegélynyújtás Elsősegély-nyújtási alapismeretek Az iskola pedagógusaira vonatkozó általános baleset megelőzési feladatok Minden pedagógus - Ismerje és tartsa be az intézmény munkavédelmi szabályzatában előírt szabályokat, utasításokat, - A nevelői ügyeletet pontosan, lelkiismeretesen lássa el. - Minden tantárgy keretében tanítani kell azokat az ismereteket, rendszabályokat, viselkedési formákat, amelyek a témából a tananyaghoz kapcsolhatók (első tanórán, utána témákhoz kapcsolódóan). - Minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán kívüli program előtt a tanulókat ki kell oktatnia a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra (első tanórán, utána folyamatosan). - A nevelőnek meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. - Tudatosítania kell a tanulókkal a balesetek megelőzésével kapcsolatos kötelességeiket, az esetlegesen bekövetkező balesetek esetén szükséges és elengedhetetlen tennivalókat. Tanórán belül Környezetismeret (1-4. évf.). Természetismeret (5-6. évf.), Biológia (7-8. évf.) tantárgyak Az ember megismerése és egészsége modul/egészség/magatartás, lelki egészség - a tanítási anyagba építve alapfokú elsősegélynyújtási és újraélesztési ismeretek, ismerkedés a betegjogokkal - segélykérés – életkornak megfelelő segítségnyújtás - egy egészségtan témájú projekt megvalósítása (5-8 osztály) tanévenként - balesetmeglőzés – felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére – szaktárgyi órákon (kémia, fizika, testnevelés) - balesetvédelem a szakórákon: a gyakorlati órákon használt anyagok, eszközök szakszerű, balesetmentes használata - testnevelés órán, szabadidős sporttevékenységekkel járó sérüléslehetőségek és szükséges teendők ismertetése - önismeret, önfejlesztés, viselkedési normák és szabályok, személyes kapcsolatok 95

Tanórán kívül - baleset-megelőzés az iskolán kívüli helyszíneken: tanulmányi kirándulások, nyári táborok - sportkörök, szabadidő sport alkalmával elszenvedhető balesetek és megelőzésük, elvárt magatartásformák - elsősegélynyújtó tanfolyam/nap (vetélkedő) szervezése - közlekedési helyzetek, veszélyek, balesetek megelőzése, segítségnyújtás, elsősegélynyújtási állampolgár kötelezettség - napközi témához kapcsolódó feladatai Végcél: - a tanulók felismerik a veszélyes körülményeket, anyagokat - képesek a váratlan helyzetek kezelésére - alapszintű elsősegély-nyújtási és újraélesztési ismeretekkel, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek - ismerik a segélyhívó lehetőségeket Személyes biztonság, közlekedés: Tanórán belül (l-8.osztály): - szaktantárgyak témához kapcsolódó ismeretanyaga (természetismeret, osztályfőnöki) -

érkezés és távozás az iskolából

- közlekedéskultúrára nevelés Tanórán kívül: - szakkörök, sportfoglalkozások, kirándulás közlekedéskultúrája - alkalom szerinti módszerekre nevelés - egészségnevelési hét - napközi témához kapcsolódó feladatai - rendvédelmi szervek akciói Végcél: - a közúti forgalomban való részvételhez szükséges képességekre nevelés (gyakorlati és szellemi) - megfelelő közlekedési ismeretekre nevelés, következetesség - balesetek elkerülésének feltétele és módszerei Személyi és környezeti higiéné Tanórán belül (l-8. osztály): - iskolai higiénés szabályok betartása - mellékhelyiségek használata 96

- személyes higiénére nevelés - környezeti higiénére nevelés - rendszeresség, következetesség Tanórán kívül: -

szakkörök, sportfoglalkozások, kirándulás higiénés szokásai

-

alkalom szerinti módszerekre nevelés

-

egészségnevelési hét

-

napközi témához kapcsolódó feladatai

Dentálhigiéné: Tanórán belül (l-8 osztály): - szaktantárgyak

témához

kapcsolódó

ismeretanyaga

(természetismeret,

biológia,

osztályfőnöki) -

kockázati tényezők felismertetése- következmény, megelőzés

Tanórán kívül: - egészségnevelési hét - szakszolgálatok tájékoztató jellegű akciói, prevenció - napközi témához kapcsolódó feladatai - iskolai fogorvos preventív foglalkozást tart Végcél: - megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a fogápolásról -

a tanulók közvetítőként átadják ismereteiket a családoknak –

-

családok egészségnevelése

-

felelősségteljes magatartásra nevelés

Egészséges tanulási környezet, a tanulás: Tanórán belül (l –8. osztály) - szaktantárgyak témához kapcsolódó ismeretanyaga - osztályfőnöki órán a helyes tanulási szokásokra nevelés - a környezeti nevelés témakörhöz kapcsolódó fejezetei Tanórán kívül: - napközi témához kapcsolódó feladatai - szakkörök, mint az elsajátított ismeretek tudatosítói - önálló tanulásra nevelés - a nevelési program mérés-értékelés fejezetének aktuális elemei 97

Végcél: - önálló tanulás képességének kialakítása - megfelelő tanulási módszerek megismertetése, támogató segítés - diák-tanár munkakapcsolatának erősítése - a tanulás hiányának következményei- felismertetés, megelőzés, segítés Személyes krízishelyzetek felismerése, kezelési stratégiák: Tanórán belül (l-8 osztály): - szaktanárok, osztályfőnökök iskolai gyermek- és ifjúságvédelem kompetenciája - diák-tanár bizalmi kapcsolat kialakítása, erősítése - személyes segítségnyújtás, krízishelyzet felismerése Tanórán kívül: - szakkörök, sportfoglalkozások, kirándulás krízishelyzeti - szakszolgálatok témához kapcsolódó előadásai, akciók - egészségnevelési hét

98

7 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSE 7.1 Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének általános elvei Intézményünk a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását segíti elő a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatással, neveléssel. A 2011. évi CXC tv. 4.§ 23. pontja határozza meg a sajátos nevelési igényű tanulók körét. E szerint: „sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői

bizottság

véleménye

alapján

mozgásszervi,

érzékszervi,

értelmi,

vagy

beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral, vagy egyéb pszichés zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.” Alapító okiratunk szerint fogadjuk a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő diákokat. Megvalósítjuk az integráció törvényi feltételeit, biztosítjuk az SNI tanulóknak a differenciált óraszervezéssel az egyéni fejlesztéssel a továbbhaladás feltételeit. Iskolánkban az integrációt egy alapos előkészítő szakasz előzi meg. A szakértő vélemény megismerése után az iskola vezetősége és a gyermeket tanító pedagógus/osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a szülővel, a gyógypedagógussal és megbeszélik a speciális tankönyvek és egyéb speciális eszközök beszerzésének szükségességét. A tanító részére szintén szükséges a speciális tanterv, tanmenet rendelkezésre állása. A szülőkkel a kapcsolattartás az integráció teljes időszaka alatt folyamatos és rendszeres. Segítőkész magatartása, a szülő bizalmának elnyerése, a szülői kompetencia erősítése a jövő szempontjából nagyon fontos. Kiemelt feladat, hogy a befogadó gyermekközösséget életkori sajátosságainak megfelelő szinten felkészítsük az SNI gyermekek fogadására. Fontos a szülőközösség tájékoztatása is.

99

Alapelveink: - Az SNI-s tanulóink esetében a közvetített tartalmakat a NAT alapján határozzuk meg, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. - A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének kialakításakor figyelembe vesszük a szülők elvárásait és az általuk nevelt tanulók sajátosságait. Céljaink: - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Feladataink: - a

tartalmak

kijelölésekor

egyes

területek

módosításának,

elhagyásának

vagy

egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, - a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, - a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. kialakulását Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető Az eredményes fejlesztést meghatározó tényezők - Iskolánk vezetés támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon akkreditált továbbképzéseken. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása.

A

módszerek,

módszerkombinációk

megválasztásában

a

„sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. 100

- A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki - a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; - a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik; - alkalmazzák a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatják eljárásaikat, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaznak; - egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek; - alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; - együttműködnek

különböző

szakemberekkel,

a

gyógypedagógus

iránymutatásait,

javaslatait beépítik a pedagógiai folyamatokba. A

tanuló

fogyatékosságának

típusához

igazodó

szakképzettséggel

rendelkező

–

gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, konduktortanító, terapeuta - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; - javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására - segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában; - javaslatot

tesz

gyógypedagógiai

specifikus

módszerek,

módszerkombinációk

alkalmazására; - figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; - együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; - terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

101

Az osztályfőnökkel szembeni elvárások: -

a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon;

-

a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal;

- szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében; - kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét; - gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról; - szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt; -

kapcsolatot tart a védőnővel.

Az iskolai beszámoltatások formái, rendje A tantárgyi számonkérések során a sajátos nevelési igényű tanulóink beszámoltatásának formáit és módjait részképesség zavaraikhoz igazítjuk. Az olvasási-írási nehézségekkel küzdő gyermekek számára biztosítjuk az írásbeli dolgozatok szóbeli feleletekkel történő kiváltását, illetve e gyermekeink számára célzottan több megszólalási lehetőséget adunk nemcsak a számonkérés, hanem a gyakorlás során is. Az írásbeli beszámoltatás során hosszabb időt biztosítunk egy-egy dolgozat elkészítésére, valamint indokolt esetben mi olvassuk fel a feladatlap utasításait (pl. környezetismeret, nyelvtan, matematika) a gyermek számára. A számolási nehézségekkel küzdő gyermekek a speciális segédeszközöket (korongok, pálcikák, számtábla) a dolgozatok során is használhatják. Az iskolai számonkérések során a témazáró dolgozatok mellett minél nagyobb számban tesszük lehetővé gyermekeinknek, hogy tudásukról röpdolgozatok, szóbeli feleletek (egy-egy lecke anyagából) formájában is számot adjanak. Az SNI tanulók értékelése Az SNI tanuló értékelése az eltérő tanterv illetve az egyéni fejlődési ütem, az egyéni különbségek maximális figyelembevételével történik. A tanuló teljesítménye önmagához mérten és előremutatóan kerül értékelésre, megőrizve a tanulási kedvet. Alsó tagozat: Az értékelés megjelenési formája alkalmazkodik az adott évfolyam értékelési formájához. A napi értékelés a gyermek számára minden esetben pozitív, megerősítő, fejlesztő típusú, a legkisebb részteljesítményt is elismerő módon történik. Apró jelzésekkel (csillag, matrica, simogatás, a gyermek számára kedves cselekvés engedése jutalmazzuk a gyermeket) Mindezzel és a hangsúlyos szóbeli értékeléssel fejlesztjük ki a belső motivációt és a reális önértékelést és erősítjük az amúgy is labilis önbizalmukat. Felső tagozat: a feldolgozott tananyag elsajátításának mértékét a tájékoztatóban 5 fokozatú skálán számokkal is jelezzük. A félévi, tanév végi érdemjegy kialakításánál a témazáró 102

dolgozatok mellett a röpdolgozatok, szóbeli feleletek osztályzatait hangsúlyosan vesszük figyelembe a motiváció fenntartása érdekében. - Az értékelésben kiemelt szerepet kap a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, és az egyéni fejlődési sajátosságokhoz való alkalmazkodás. - A fejlesztő értékelést a mindennapi tanítás- tanulás folyamatában is alkalmazzuk. Felmentés Részleges vagy teljes felmentést kaphat a tanuló testnevelésből szakorvos javaslata alapján. Ha a tanuló csak gyógytestnevelésre jár, az ott szerzett érdemjegy kerül a bizonyítványába. Az idegen nyelv tanulása alól felmentést kaphat a tanuló írásos szülői kérvény és a hozzá csatolt pszichológiai-logopédiai szakvélemény alapján. A felmentésről az intézményvezető dönt. A felmentett tanuló köteles az idegen nyelvi órákon részt venni. A helyesírás osztályzása alól felmentést kaphat a tanuló írásos szülői kérvény és a hozzá csatolt pszichológiai-logopédiai szakvélemény alapján. A felmentésről az intézményvezető dönt. A felmentett tanuló köteles a magyar nyelvtan órákon részt venni, az elméleti tananyagból a követelményeket teljesíteni. A matematika tantárgy osztályzása alól felmentést kaphat a tanuló írásos szülői kérvény és a hozzá csatolt szakértői vélemény alapján. A felmentésről az intézményvezető dönt. A felmentett tanuló köteles a matematika órákon részt venni. A tanügyi nyilvántartás dokumentumai Törzslap: fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, székhelyét, a szakvélemény számát, kiállításának keltét és a kontrollvizsgálat időpontját. Osztálynapló: - fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, székhelyét, a szakvélemény számát, kiállításának keltét és a kontrollvizsgálat időpontját. - a feljegyzések rovatban meg kell említeni a tantárgyi, valamint az értékelés-minősítés alóli felmentéseket, pontos hivatkozással, - a megjegyzés rovatban tüntetjük fel, hogy a tanuló egyéni fejlesztési terv szerint rehabilitációs foglalkozásokon vesz részt, ide lehet bejegyezni az egyéni foglalkozások heti időkeretét, a gyógypedagógus, egyéb segítő szakember nevét - itt történik a tantárgyi dokumentálás - tartalmazza a tanuló személyes adatait, hiányzásait - megjeleníti a tanuló értékelését

103

Bizonyítvány: Az ide vonatkozó záradék szövege a 20/2012-es EMMI r. alapján. Amennyiben SNI – s problémára a beiratkozásnál nem derül fény, úgy az osztálytanító, szaktanár kötelessége, hogy a probléma észlelésekor a megfelelő intézkedést megtegye: - konzultáljon nevelőtársaival az adott eset kapcsán, valóban a jelzett probléma áll-e fenn; - beszélje meg az észlelt problémát a szülővel, gyermekvédelmi felelőssel; - kérje a tanuló vizsgálatát, véleményezése legyen korrekt, szakmailag megalapozott, küllemében igényes; - kísérje figyelemmel a gyermek sorsát, ha szükséges erősítse meg a szülőt a további vizsgálatokat illetően, legyen támasza a nehéz döntések meghozatalában; - tájékoztatassa az iskolavezetést a vizsgálatokról, kérjen intézkedést, a gyógypedagógiai ellátás és a tárgyi, fejlesztő feltételek biztosítására - munkáját szakmai hozzáértéssel, empatikusan, segítőkész módon, tapintatosan végezze.

7.2 A beszédfogyatékos tanulók Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek – az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ.

104

Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés, b) diszlália, c) disarthria, d) dadogás, e) hadarás, f) diszfázia, g) diszfónia, h) az általános beszédgyengeséggel összefüggő olvasás-, írászavar, i) súlyos beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése - pszichológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése - önállóság fejlesztése - önbizalom fejlesztése - pozitív énkép kialakítása - bátran merjen beszélni társai előtt Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges: - logopédiás terápia - kommunikációs tréning - bábterápia - drámaterápia - gyógytorna

7.3 A pszichés fejlődés zavarai A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz 105

- diszlexia, - diszortográfia, - diszkalkúlia, - diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, - a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; - hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá - a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Olyan zavarok, amelyekben a készségek megszerzésének normális menete válik zavarttá. Ez nem egyszerűen a tanulási lehetőség hiányának, mentális retardációnak vagy szerzett idegrendszeri trauma vagy betegség következménye. A fejlesztés alapelvei A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. A részképesség-zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: - az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, - a kudarctűrő-képesség növelése, - az önállóságra nevelés.

106

Diszlexia F81.0 meghatározott olvasási zavar Az olvasási készségek fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása, nem írható kizárólag látásélesség, szellemi érettség vagy nem megfelelő iskoláztatás rovására. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok, szófelismerés, orális olvasási készségek, olvasásértési készség elsajátítása mind sérült. Helyesírási nehézségek gyakran társulnak meghatározott olvasási zavarokkal, ami serdülőkorra megmarad, annak ellenére, hogy az olvasásban javulás tapasztalható. Az olvasás fejlődési zavarait rendszerint megelőzi a beszéd- és nyelvfejlődés zavara. Társuló emocionális és viselkedészavarok gyakoriak az iskoláskorban. Az olvasási teljesítmény, az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. Ez jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élettevékenységekre. A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Jellemzői: - Általában differenciálatlan az aktív szókincs gyenge a verbális emlékezet. - A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. - Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. - Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. - Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Szűrése különböző olvasási tesztekkel történik, a vizsgálat során fontos szempont az olvasási sebesség, az elkövetett hibák száma, a hibák típusa, mire emlékszik, mit értett meg a gyerek az olvasottakból. Speciális olvasástanítási módszerre, egyéni differenciálásra van szükség, a mely pontos diagnózis ismeretében tervezhető. Gyakran szükséges logopédussal való együttműködés.

107

A jelentkező olvasásbeli nehézséget kísérhetik, illetve következményesen kialakulhatnak érzelmi és viselkedésbeli problémák is, melyek felismerése és kezelése komoly pedagógusi kihívás és feladat.

Diszgráfia F81.1 az írás zavara A legszembetűnőbb a specifikus és szignifikáns sérülés a helyesírási készségek fejlődésében, miközben az olvasás meghatározott zavara nem észlelhető, és nem magyarázható mentális visszamaradottsággal, látászavarral vagy nem megfelelő iskoláztatással. A szóbeli és írásbeli helyesírás, betűzés egyaránt érintett. Az íráskészség egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva (vagy az íráskészség funkcionális becslése) lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. Ez jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az íráskészséget igénylő mindennapi élettevékenységekre. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. Az írás kivitelezése a gyermek számára megterhelő, nehézséget jelent, így külalakja olvashatatlan. Nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. A nehézségek csoportjai: - A mozgástervezés nehézségei - Vizuális felfogóképesség csökkenése - Helytelen ceruzafogás - Térbeli elrendezés zavara - Folyamatosságzavar Vizsgálata több módon lehetséges: - Szabad fogalmazás - Diktálás - Nyomtatott szöveg másolása - Egyéb, vizuális felfogóképességet, vizuomotoros, grafomotoros teljesítményt mérő tesztek.

108

- Izoláltan viszonylag ritkán fordul elő, általában olvasási és helyesírási nehézséggel párosul. Fejlesztési feladat: - látás, hallás, mozgás koordinálása - olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel - élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele. A diszlexia, diszgráfia fejlesztésének célja Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A diszlexia, diszgráfia fejlesztésének feladatai: - a testséma biztonságának kialakítása, - a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - vizuomotoros koordináció gyakorlása, - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, - az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, - az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. - A diszlexia szakszerűen végzett diszlexia-prevenciós, illetve reedukációs terápiával a tünetei jelentősen enyhíthetők, bár a súlyos diszlexia végigkíséri az egyén egész életét -

diszgráfia képességfejlesztéssel jól befolyásolható.

Az aritmetikai készségek zavara F81.2 Az aritmetikai készségek károsodása alakul ki, ami nem magyarázható egyszerűen mentális retardációval vagy nem megfelelő oktatással. A zavar vonatkozik alapvető feladatokra, mint az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, illetve kevésbé érinti a sokkal absztraktabb feladatokat, mint az algebra, trigonometria, geometria vagy kalkiulációk. A számolási készség egyénileg, 109

standardizált tesztekkel vizsgálva lényegesen alatta marad személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. Ez jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy a számolási képességet igénylő mindennapi élettevékenységekre. A matematika megtanulásához célzottan szüksége részképességei fejlődésében kórosan alulmarad a többi tantárgy megtanulását szolgáló részképességek fejlődéséhez képest. Amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. A számolási nehézség megjelenési területei: - Matematikai felfogóképesség (nem érti a számok jelentését) - Műveleti funkciók (nehézségei vannak az alapműveletekkel) - Kiválasztási folyamat (nem tudja magától a megfelelő műveletet kiválasztani) - Folyamatos emlékezés (nem emlékszik pl.: a műveletek, számok sorrendjére) - Szóbeli matematikai kifejezőkészség - Absztrakt szimbolizáció - Csoportosítási hiba - Konkrét műveletek (nem képes kockákkal, pálcikákkal műveletet végezni) - Hallási-látási kapcsolatok (jól számol, de nem tudja a számokat elolvasni) - Matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértési nehézsége - Számjegy-számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának nehézsége - Számok sorrendiségének megjegyzése zavart. A súlyos számolási zavar iskoláskori tipikus tünetei, ha gyakran visszatérő, azonos jellegű számolási hibákat vét az alábbi területeken: 110

- Az alapműveleteknél a tíz átlépése - A maradék megtartás - Az irányok figyelembevétele kivonáskor - Többjegyű szorzóval való szorzáskor a részletszorzat helyének megállapítása - Szimbólumok, jelek használata - Soralkotások, növekvő és csökkenő sorok írása és olvasása - Alapvető

mennyiségfogalmi

hiányosságok:

idő,

hosszúság,

űrtartalom,

tömeg

mértékegységeinek tudása, átváltása Ehhez a típusú zavarhoz mindig kapcsolódik a különböző iskolai matematikai, kémiai, fizikai képletek, összefüggések tartalmi hiánya, következésképpen azok alkalmazása sem lehetséges, hiába áll rendelkezésre számológép. A gyerek kompenzáló-képessége sokszor megnehezíti a részképesség-zavarok felismerését. A fejlesztés feladatai: - az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - a testséma kialakítása, - a téri relációk biztonsága, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - a szerialitás erősítése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, - a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, - a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. - általános képességfejlesztés, a matematikai ismeretek elsajátítását igénylő egyéni fejlesztőprogramok, fokozott szemléltetés (pl. színes rudak, ujjak használata) szükséges a fejlesztéshez. Iskolai készségek kevert zavara F81.3 Nehezen meghatározható tétele az aritmetikai és az olvasási vagy (helyes)írási készségeknek, amelyekben mindkettő egyaránt károsodott. Ebben az esetben a tanítási-tanulási folyamatnak gyakorlatilag nincs a sajátos nevelési igény szempontjából érintetlen területe. 111

Egyéb fejlődési zavara az iskolai készségeknek F81.8 Iskolai készségek k. m. n. fejlődési zavara F81.9 Ide tartoznak azok a tanulási zavarok, amelyek nem teljesítik egyik specifikus tanulási zavar kritériumait sem. A kategória mindhárom terület problémáit magában foglalja (olvasás, számolás, írásbeli kifejezés), amelyek együttesen befolyásolják az iskolai teljesítményt, még akkor is, ha az egyes jártasságokat vizsgáló tesztekben mért teljesítmény nincs lényegesen alatta a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárható szint alatt. A motoros funkció specifikus fejlődési rendellenességei F82 Fő jellegzetessége a motoros koordináció fejlődésének zavara, ami nem magyarázható csökkent intelligenciával vagy neurológiai zavarokkal. A motoros koordinációt igénylő mindennapi feladatokban a személy teljesítménye lényegesen alatta marad a biológiai kora és a mért intelligenciája alapján elvárható szintnek. Jellemzői: - A finom és a nagymozgások fejlődése késik - Korlátozott lehet a rajzolási készség és a grafomotorika is - Fejlődésneurológiaia éretlenségi jelek (együttmozgások) is előfordulhatnak. Ez jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy a mindennapi élettevékenységre. Kezelése egyéni formában lehetséges, a pszichomotoros fejlesztés során gyakoroltatni kell: - A test egyensúlyozását, - Motorikus készségeket, - Ujjügyességeket - Testtudat fejlesztését, - Jobb-bal megkülönböztetését. Fejlesztése

célzott

terápiákkal,

egyéni

fejlesztő

programokkal,

szenzoros

integráció

alkalmazásával lehetséges. Kevert specifikus fejlődési zavar F83 Ennek a problémának a kritériuma, hogy a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek, motoros funkciók kombinált fejlődési zavarából legalább kettő vagy több észlelhető, de egyik tünet sem annyira kifejezett, hogy elsődleges diagnózisként alkalmazható volna. Nem ritkán a kognitív funkciók károsodásával is társul.

112

A viselkedés és az érzelmi-hangulati élet rendszerint gyermek- vagy serdülőkorban jelentkező zavarai: Hiperkinetikus zavarok Az egyik leggyakrabban előforduló gyerekkori zavar, mely a fiúknál gyakrabban fordul elő. Már az első öt évben kialakuló tünet-együttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. A tünetek átnyúlnak a serdülőkorba, sőt a felnőttkorba is. A pszichés működés több területe is érintett lehet, így az iskolai teljesítményben, a szülőkkel, tanárokkal és a kortársakkal való szociális kapcsolatokban is észlelhető az akadályozottság. Három alapvető probléma: - Figyelemzavar - Túlzott mozgásigény (hipeaktivitás) - Impulzuskontroll zavara

A viselkedésben megnyilvánuló jellegzetességek: - Nem figyel megfelelően a részletekre, gondatlan hibákat követ el, - Akár játék-, akár feladathelyzetben nehézséget jelent a figyelem megtartása, - Úgy tűnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá, - Nem követi az utasításokat, - Nem fejezi be az iskolai és egyéb munkákat, - Általános nehézség a tevékenységszervezésben, - A kötelező erőfeszítések lehetőség szerinti elkerülése, ellenállás a nem kívánt dolgokkal szemben, - A külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét, jellemzően feledékeny, - Sokat babrál, elhagyja a helyét akkor is, amikor elvárt a helyben maradás, - Mozgásos ügyetlensége miatt (ön)veszélyes is lehet. Az integráló tanárnak tisztában kell lennie az esetleges probléma természetével, súlyosságával, mert csak így tud felkészülni a hatékony megoldásra. A sikeres integráció 113

inkább emberi, szakmai és személyiségbeli kompetencián múlik, azon a kommunikációs hatékonyságon, amit a pedagógus tud kifejteni egyrészt a gyermek családja, másrészt a munkáját segítő egyéb szakemberek felé. Terápiája: viselkedésmódosító technikák, mozgásterápia, gyógyszeres kezelés. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegetõ erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. Az esetek egy részében a kriminalitás, a deviáns életpálya felé sodorja az egyént; következményesen gyakori a szociális lecsúszás is. Fontos a kitartó szülői támogatás, kifejezett előnyt jelent a jó intellektuális és szociális készség, valamint a jó kortársi kapcsolatok. A szakmailag előkészített és támogatott integrált oktatás hatékony segítség lehet ezeknek a gyerekeknek. Kezeléséhez többnyire komplex beavatkozás szükséges (pszichiátria, jogi, szociális, gyermekvédelmi, intézményi, családi).

A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: - Lényeges a biztonságos, megfelelő határokat szabó környezet kialakítása és tartós fenntartása, - Szabályok közös kialakítása: fokozza a gyermek biztonságérzetét, csökkenti a helyzetek feszültségét.

114

8 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.

A Pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az Iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját ezen Pedagógiai program alapján. 2. A Pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen Pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A Pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja, így ez bármikor felülvizsgálható. -

A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a Pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek mindenképpen el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen Pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új Pedagógiai programot kell kidolgoznia.

III. A pedagógiai program módosítása 1. A Pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az Iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

az Iskolaszék;

-

az Iskola Fenntartója vagy ennek Képviselője.

2. A tanulók a Pedagógiai program módosítását az Iskolaszék diákönkormányzati képviselői útján az Iskolaszéknek javasolhatják. 3. A Pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A Pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az Iskolaszék véleményét. 4. A Pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra (és a működtetőre) a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a Fenntartó (egyben a működtető) vagy ennek Képvielőjének egyetértését. 5. A módosított Pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

115

IV. A Pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az Iskola Pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A Pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az Iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az Iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 3. A Pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az Iskola fenntartójánál vagy ennek Képvielőjénél;

-

az Iskola irattárában;

-

az Iskola könyvtárában;

-

az Iskola nevelői szobájában;

-

az Iskola igazgatójánál;

-

az Iskola igazgatóhelyetteseinél;

-

a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.

116

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK A Pantzer Gertrud Általános Iskola Pedagógiai programját a Diákönkormányzat

2013. év március hó 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Mellékelve: jegyzőkönyv A Pantzer Gertrud Általános Iskola Pedagógiai programját a Szülői Munkaközösség

2013. év március hó 27. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Mellékelve: jegyzőkönyv

A Pantzer Gertrud Általános Iskola Pedagógiai programját a nevelőtestület a 2013. év március hó 27. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Mellékelve: jegyzőkönyv

Kelt: Harka, 2013. április 3. napján Kapitány Csabáné igazgató

117