Pedagógiai Program
Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda 2750 Nagykőrös, Kalocsa Balázs u.1. 2013
TARTALOMJEGYZÉK 1. Ajánlás 3. 2. Az óvoda adatai 4. 3. Bemutatkozás 5. 3.1. Helyzetelemzés 6. 3.1.1. Az óvoda természeti és társadalmi környezete 6. 3.1.2. Tárgyi feltételek 6. 3.1.3. Csoportszerkezet 7. 3.1.4. Személyi feltételek 7. 3.1.5. Óvónők attitűdje, stílusa 8. 4. Alapelvek 9. 5. Gyermekkép 10. 6. Óvodakép 10. 7. Cél 11. 8. Az óvodai nevelés feladatai 11. 8.1. Egészséges életmód kialakítása 11. 8.1.1. Napirend 14. 8.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 16. 8.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítás 18. 9. Óvodai életünk tevékenységformái 20. 9.1. Értékrendünk 20. 9.2. Játék 21. 9.3. Verselés, mesélés 23. 9.4. Mozgás 25. 9.5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 27. 9.6. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 28. 9.7. A külső világ tevékeny megismerése 31. 9.8. Matematika 33. 9.9. Munka jellegű tevékenységek 34. 9.10. Tanulás 35. 9.11. Hetirend 37. 10. Közösségformáló tényezők – hagyományok, ünnepek, kirándulások, rendezvények 39. 10.1. Az óvodában ünnepelhető jeles napok 39. 10.2. Az óvodai életünkhöz kapcsolódó hagyományok, ünnepek 40. 11. Dokumentációs rendszerünk 41. 11.1. Pedagógiai működési terv 41. 11.2. Óvodapedagógusok dokumentációja – a csoportnapló 41. 11.3. Gyermekek fejlődésének dokumentumai 42. 12. Gyermekvédelmi feladatok 43. 12.1. Gyermekvédelmi programunk célja 43. 12.2. Az óvodás gyermek családi helyzetének felmérése 43. 12.3. Veszélyeztetettséget kiváltó okok 44. 12.4. Különböző szervezetekkel való együttműködés 44. 12.5.Gyermekvédelmi program 44.
13. 13.1. 13.2. 13.3. 13.4. 13.5. 13.6. 14. 14.1. 14.2. 14.3. 14.4. 14.5. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
3
Egészségnevelési Program Egészségnevelés Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés feladatai Állapotfelmérés Helyzetelemzés Egészségfejlesztési programtervünk mérése-értékelése Kapcsolataink Az óvoda – család kapcsolata Kapcsolattartás az iskolákkal Kapcsolattartás a bölcsödével Kapcsolattartás a Fenntartóval Az óvoda kapcsolata más intézményekkel Összefoglalás Felhasznált irodalom Érvényességi záradék Legitimációs záradék Irodalom gyűjtemény Melléklet
45. 45. 46. 46. 47. 48. 48. 53. 53. 54. 54. 55. 55. 55. 56. 57. 58. 59. 60.
1. Ajánlás Ajánljuk óvodánk névadójának Kalocsa Balázsnak (1819-1892) emlékére, tiszteletére. Az Ő érdeme, hogy 1904-ben Nagykőrösön elsők között megkezdhette működését intézményünk. Az eredetileg lakóház céljára épült, ma óvodaként működő épületünk műemlék jellegű, és erre az adományozó általi tiszteletből az óvoda minden dolgozója büszke. Mit tudunk nyújtani az idejáró gyermekeknek és szüleiknek? Ideális környezetet, szépen parkosított, tágas udvart. Városunkban az egyik legnagyobb területtel rendelkező intézmény a miénk. A játszó területeket, járdasort örökzöld cserjés fogja közre. Nagy, lombos fák biztosítják az árnyékot a rekkenő hőségben. Füves, homokos, betonos részek az igényeknek megfelelően váltják egymást. A szülők segítségével kialakított sziklakertünk üde színfoltot, gazdag ismeretszerzési lehetőséget nyújt az érdeklődőknek. A mindennapi levegőzés esős időszakban is megoldott a fedett teraszok használatával. Játszótereinken változatos mozgásfejlesztő eszközök, (fa mászóvár, rugós játékok, kötélalagút stb.) biztosítják a gyermekek nagymozgásának fejlődését. A különböző labdajátékokhoz megfelelő hely áll az érdeklődő gyerekek rendelkezésére. Udvarunk lehetőséget biztosít arra is, hogy óvodásaink közvetlen környezetükben természet közeli élményekkel gazdagodhassanak. A felújított udvarrész középpontjában található "Muskátlis Házunk". A fa házikóban a régmúlt idők felidézésével gazdag programok tárházát tudjuk nyújtani az évszakokhoz kötődő jeles napjaink rendezvényeinek alkalmával. Óvodánkban a kompetencia alapú nevelést, a programcsomag ajánlásait beépítjük mindennapjainkba, melynek hatására megalapozzuk az élethosszig tartó tanulást, a tudatos környezetbarát viselkedést, egymás feltétel nélküli elfogadását. Óvodánk a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósításra törekszik. Intézményünkben integráltan neveljük az Alapító Okiratunkban meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekeket. Valljuk, hogy ezzel magasabb értéket kínálunk, mint a részvét és védettség, mert testületünk a résztvevő tanulás lehetőségét nyújtja a gyermekek számára.
4
Az SNI-s gyermekek fejlesztését a Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján a gyermek fogyatékossági típusához igazodó, szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, terapeuta végzi, segíti, irányítja. Pedagógiai munkánk során lehetőségünk adódik megvalósítani Pedagógiai Programunkat, amely a művészetek és különös tekintettel a néphagyomány értékmegőrző és átadó kincsét foglalja magába. Ezen értékek ápolása segítségével szeretnénk gazdagítani a gyermekek személyiségét, érzelemvilágát. Az évszakokhoz kötődő jeles napjaink rendezvényei (pl.: játék, barkácsolás, sportolás, közös élményszerzés) a szülőkkel is felidéztetik saját gyermekkorukat. Óvodásaink tevékeny, élménygazdag, harmonikus fejlődésének kibontakoztatása az egyéni sajátosságok figyelembevételével történik. A gyermek biztonság – szeretet - védettség érzetét segítjük azzal, hogy érzéseiket, gondolataikat, cselekvési vágyukat játékkal, mozgással, énekkel-zenével, mesével, rajzzal, festéssel, gyurmázással, bábozással, dramatizálással, beszélgetéssel szabadon kifejezhessék. Ezzel teremtjük meg egész személyiségük optimális fejlődésének lehetőségét. Korszerű pedagógiai módszerünket, a programunkba beillesztett kompetencia alapú nevelési program is segíti. Nevelőtestületünk szakmai felkészültsége egységes alapokon nyugvó az új értéket magába fogadó és továbbítani tudó. Azt valljuk, hogy okos szeretetet csak a szeretetben felnövő gyermek tud újra teremteni. Ezért becsüljük és segítjük a családok működését, erősítjük a nyitott, családokkal együttnevelő szemléletmódunkat.
2. Az óvoda adatai A költségvetési szerv neve: Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda A költségvetési szerv székhelye: 2750 Nagykőrös, Kalocsa B. u. 1. A költségvetési szerv alapítója: 1908. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye alispánjának 11920/Kig. 1904. számú leiratában. A költségvetési szerv típusa: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján óvoda. OM azonosítója: 032718 5
A költségvetési szerv alapítói jogokkal felruházott fenntartója és címe: Nagykőrös Város Önkormányzata 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5. A költségvetési szerv irányító szervének neve, székhelye: Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: A költségvetési szerv közfeladata az Nkt. 4. § 1. a) pontja szerint óvodai nevelés.
3. Bemutatkozás Intézményünk a Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda, Nagykőrösön Kalocsa Óvoda néven közismert. Kalocsa Balázs (1819-1892) bőkezű adományának köszönhető, hogy ezen a helyen városunkban elsők között ma óvoda üzemelhet. 1904-ben nyitották meg ezt a kisdedóvó intézetet. Büszkeségünk szépen parkosított, tágas udvarunk. Szakmai felkészültségünk egységes alapokon nyugvó, az új értékeket magába fogadó és továbbítani tudó. Ennek bizonyítéka az is, hogy városunkban működő középfokú óvónőképzés első gyakorló óvodájának kértek fel bennünket, amit 20 éven át folytattunk, egészen a képzés megszűntéig. Helyi óvodai programunk sokoldalú ismereteink, gazdag pedagógiai tapasztalataink alapján jött létre. Értékrendünkre az egységes szemlélet a jellemző. Újító magatartásunkat mutatja, hogy a kompetencia alapú óvodai nevelés Európai Uniós projektet sikeresen pályáztuk, és minden csoportunkban alkalmazzuk ajánlásait. Mindennapjainkban lehetőséget kínálunk óvodásainknak, hogy a művészetek alapjaival ismerkedjenek. A néphagyomány ápolása segítségével is szeretnénk gazdagítani a gyermekek személyiségét, érzelemvilágát. Nagy fontosságúnak tartjuk a játékot, mint a gyermek teljes személyiségét fejlesztő tevékenységet. Fokozatosan megújuló, igényesen parkosított udvarunkban gazdag programok biztosításával, változatos lehetőségeket kínálunk gyermekeinknek a természetközeli élmények gazdagítására. Óvodai nevelésünk során elsődlegesnek tartjuk a gyermekek személyiségének teljes kibontakoztatását. Az emberi és a gyermekeket megillető jogok megismerése és tiszteletben tartása fontos célja óvodánknak. Gyermekeinket gondoskodás és különleges védelem illeti meg.
6
Az eltérő szociokultúrából érkezett gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását fontosnak tartjuk. Valljuk azt, hogy a gazdag érzelemvilággal rendelkező, testi-lelki harmóniában élő gyermekek nyitottabbak az új ismeretek befogadására. Mindezt a családokkal szorosan együttműködve, jól szervezett partneri kapcsolatban kívánjuk megvalósítani.
3.1. Helyzetelemzés 3.1.1. Az óvoda természeti és társadalmi környezete Nagykőrösön sok olyan nevezetesség található, amely újabb és újabb generációk számára a megismerés, a felfedezés kifogyhatatlan forrását jelenti. Az erdő élővilágának megismerését a Pálfájai Parkerdő és a Nagyerdő nyújtotta élményeken keresztül, a vízi világot pedig a Csónakázó-tó látogatásával biztosíthatjuk gyermekeink számára. A tó szomszédságában lévő Cifrakert, épített angolpark szépségével még mindig ízlésformáló és kikapcsolódást, szabadidős programokat biztosító helyszín, amely a régebbi korokba enged betekintést. Városunk szobrai olyan embereket ábrázolnak, akik sokat tettek Nagykőrös hírnevének öregbítéséért. Közülük csak Arany Jánost emeljük ki, aki szállóigévé vált soraiban írja: "Hej, Nagykőrös híres város." Gyermekeink identitásának, élménybeli tapasztalásainak fejlesztését, gazdagítását szolgálják ezek a helyek, amelyeket pedagógiai munkánk során felhasználhatunk. Óvodánk zöld övezetben található. Tapasztalataink alapján a gyermekek nagy része családi házban, kevesebben lakótelepi lakásban élnek. A családok lakásviszonyai változóak, megtalálhatóak a minden igényt kielégítő, megfelelő életteret biztosító családi házak, de vannak komfort nélküli lakásokban élő családjaink is.
3.1.2. Tárgyi feltételek Nevelőmunkánk sikerét a tárgyi teltételek is befolyásolják, ezért megújításuk, bővítésük munkánk része. Büszkeségünk nagy parkosított udvarunk, ahol két épületben működünk. Egyik épületünk 1820-ban épült műemlék jellegű, 3 csoportszoba található benne, a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségekkel. 1970 óta áll másik épületünk, ami már óvodának épült. Ebben is három csoportszoba lett kialakítva, egy közös mosdóval. 7
Három tágas játszónkon a mai kor követelményeinek és testületünk környezetbarát gondolkodásának megfelelően fából készült játékokat telepítettünk, amelyek sokféle mozgásra adnak lehetőséget. Csoportszobáink igényes berendezéssel, gazdag játékkészlettel várják a gyermekeket. Fejlesztő munkánkat folyamatosan frissített módszertani anyagok és technikai berendezések segítik. A kötelező eszköz- és felszerelések jegyzékében felsorolt még hiányzó eszközök beszerzését pályázati összegek felhasználásával igyekszünk megvalósítani. Tárgyi feltételeinket a különböző pályázatokon nyert eszközökkel gyarapítottuk. Eu-s projektünk keretében notebook-okat, projektort, interaktív táblát, digitális fényképezőgépeket szereztünk be, melyeket használunk mindennapos nevelőmunkánk során. Értelem-, mozgás-, kézügyesség-, érzékszerveket fejlesztő játékok, eszközök, mesekönyvek folyamatos beszerzésére törekszünk.
3.1.3.Csoportszerkezet A jelentkező gyermekek születési idejét, a szülői kívánságokat, az egy csoportba járó SNI-s gyermekek számát figyelembe véve alakítjuk ki a csoportokat, természetesen a gyermekek érdekét középpontba helyezve. Így óvodánkban megtalálhatók homogén illetve heterogén csoportok is, mindig az adott helyzetnek megfelelően.
3.1.4. Személyi feltételek Óvodapedagógusok Óvodapedagógusaink megfelelő felsőfokú végzettséggel, többen szakvizsgával, és a nevelőmunkánkat segítő továbbképzésekkel rendelkeznek. Óvodai nevelőmunkánk középpontjában a gyermek áll. Tudatában vagyunk, hogy az óvodapedagógus személyisége meghatározó a gyermekek személyiségfejlődésében, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek, ezért az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. Utánpótlás szempontjai: Olyan új kollegákat várunk, akik programunkkal, értékrendünkkel azonosulni tudnak, igényük van a továbbképzésre, fejlődésre. Szívesen végeznek el olyan tanfolyamokat, vesznek részt olyan képzéseken, ahol programunk megvalósítását segítő ismeretekhez jutnak.
8
Pedagógiai munkát segítő, egyéb foglalkoztatottak: Nevelő munkánkat 6 főállású dajka, 2 fő pedagógiai asszisztens, 1 fő udvaroskarbantartó és 1fő adminisztrátor segíti. A dajka nénik rendelkeznek a kívánt képzettséggel. Ennek köszönhetően munkájukat szakszerűen végzik. Pedagógiai Programunkat ismerik, ezzel kapcsolatos feladataikat tudják. Az udvaros-karbantartó tevékenysége nélkülözhetetlen intézményünkben. Óvodánk esztétikus környezetének fenntartásához, az eszközök állagmegóvásához elengedhetetlen munkája. Az adminisztrátor az irodai, illetve a csoportok adminisztrációs munkáját, a dekorációs anyagok, nyilvántartások elkészítését, illetve a beszerzéseket segíti. Gyermekek: Óvodánk az Alapító okiratunkban meghatározott gyermeklétszám befogadására alkalmas. 6 csoport működik intézményünkben.
3.1.5. Óvónők attitűdje, stílusa Pedagógiai munkánk és önértékelési tevékenységünk során kikristályosodott, hogy testületünk tagjai számára milyen magatartás a fontos. Ezek ismeretében történik az értékközvetítés a gyermekek és a szülők felé. Módszerünket minden gyermek esetében egyénre szabottan választjuk, a gyermekek személyiségéhez igazodva. Konfliktus esetén az őszinteség szem előtt tartásával, a tapintatos meggyőzés alkalmazását tartjuk jónak a gyermek érdekében. A szülőkkel közös feladatunk, hogy gyermekeink pozitív énképe, önbizalma növekedjen. Nekünk óvónőknek a szaktudás fejlesztése éppen ezért kiemelt jelentőségű, hogy minden esetben az optimális megoldást tudjuk választani a segítség adásakor. Tetteinket a hivatástudat, a gyermekek iránti felelősségérzet és a humánum irányítja. A hitelesség az előzőekből is táplálkozik, amihez pedagógiai optimizmus társul. A gyermekek ott érzik jól magukat, képességeik ott teljesednek ki, ahol szeretetteljes, nyugodt, harmonikus légkör uralkodik, ezért ennek megteremtése és fenntartása munkánk szerves része. 9
A nyitottság, mely jellemzője intézményünknek és magatartásunknak, jó példát mutat gyermekeinknek a szocializációban. Nevelésünk része az empátia és tolerancia kialakítása, amelyek gyakorlásával mi mutatunk követendő mintát. Az esztétikai élmények nyújtása nem csak a harmonikus környezet ízlésformálása révén, hanem a művészetek tradicionális értékeinek közvetítésével is történik. Az eddig felsoroltak teljesítéséhez szükséges az önművelés igénye és a napi tájékozottság, ami kiegészül a kreatív gondolkodás jelenlétével. Nevelőmunkánkat nem egyéni teljesítményként fogjuk fel, hanem közös tevékenységként, amely a csoportokat vezető pedagógus párok közös tervezésében, összehangolt munkamegosztásában és az egységes nevelési gyakorlatban mutatkozik meg. A dajkák bevonása a nevelőmunkánkba az óvodai munka hatékonyságát növeli, ezzel is erősítve óvodai életünk egészére vonatkozó, egységes, harmóniára törekvő szemléletünket.
4. Alapelvek A következő nevelési alapelveket tartjuk kiemelten fontosnak nevelőmunkánk során: A gyermekek életkori sajátosságai, egyéniségük, aktuális állapotuk figyelembe vétele fejlesztésük során. Gyermeki személyiségük kibontakoztatása. A gyermekeket megillető jogok, alapvető szabadságuk tiszteletben tartása. Esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés biztosítása. Nyitott óvodai élet. Óvoda-család partneri kapcsolat kialakítása, ápolása, szükség szerint intervenció. A természet szeretetére nevelés, a környezettudatos magatartás megalapozása. Interperszonális kapcsolatok. Közös élmények, tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása. Átlagon felüli, illetve valamely területen átlagon aluli képességű gyermekek kiemelt fejlesztése. Kommunikációs nevelés, mint értékközvetítő. A szabad játék tiszteletben tartása. Komplexitás. Szeretetteljes, gondoskodó óvodai légkör biztosítása. Önálló, sztereotípiáktól mentes életviteli szemlélet megalapozása. Az egészséges életmód, az egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. A gyermekek mindenek felett álló, különleges védelme. 10
Gyermekeink inkluzív támogatása. Egyéni, differenciált bánásmód. Cselekvésbe ágyazott gondolkodás erősítése. Élethosszig való tanulás megalapozása. Szakmai kompetenciák erősítése. Innováció.
5. Gyermekkép A gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Ennek figyelembe vételével az óvodánkból kikerülő gyermekek személyiségjegyeiben domináljon a pozitív érzelmi beállítottság, az optimizmus, a humánum. Őszinte megnyilvánulásukat jelezze segítőkészség, udvariasság a társaikkal és a felnőttekkel szembeni adekvát viselkedés. Képesek legyenek a másság elfogadására. Rendelkezzenek az alapvető erkölcsi normákkal. Intellektuális érzelmeikre a nyitottság legyen jellemző. Akarati életükben legyen jelen az önállóság, önfegyelem, a szabályok elfogadásának képessége.
6. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvodai nevelés ennek kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai élet szervezése során, a gyermek mindenek felett álló érdekeinek tiszteletben tartása fontos számunkra. A gyermeki személyiség iránti tolerancia, megbecsülés, a szeretet kinyilvánítása jellemzi pedagógiai munkánkat. Szeretetteljes, gyermekközpontú, nyugodt, harmonikus, segítő, támogató, egymásra figyelő óvodai légkör megteremtése a cél, ahol biztosítva vannak a gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételei. A másság elfogadása, a sztereotípiáktól mentes szemlélet alapvető számunkra. Minden gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben kell, hogy részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. 11
Az értelmi és testi képességek harmonikus összhangjának megteremtésén munkálkodunk. Megalapozzuk a környezettudatos magatartás kialakulását. A művészetek iránti pozitív érzelmi viszony kialakítására törekszünk, közvetetten segítjük az iskolai közösségbe illeszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlődését. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a célunk, valamint, hogy gyermekeink a megszerzett ismereteket a gyakorlatban is tudják alkalmazni.
7. Cél Élményeken alapuló, sokoldalú képességfejlesztéssel, a gyermeki személyiség komplex fejlődésének biztosítása, elősegítése. Az egyéni fejlődési ütem figyelembe vételével hozzáférés, esélyegyenlőség biztosítása minden gyermek számára. Az egészséges életvitel kialakítása, biztosítása. A környezettudatos magatartás megalapozása. Olyan együttműködés, kommunikáció kialakítása, melyet biztos alapon nyugvó szokásrend támaszt alá.
8. Az óvodai nevelés feladatai 8.1. Egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmód, életvitel igényének alakítása az óvodába lépés első pillanatától kezdve folyamatosan történik. A gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Elsősorban nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó biztosítása szükséges, biztonságot nyújtó napirenddel, változatos, életkornak megfelelő tevékenykedtetéssel, derűs légkörrel. Az egészséges életmód alakításának fontos helyszíne a csoportszoba, melynek több funkciót kell betöltenie. Alkalmasnak kell lennie a szabad játékra, különböző tevékenységek végzésére, étkezésre, pihenésre. Barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés és a gyermek jó közérzetének biztosítása miatt is fontos. A természetes világítás felhasználása céljából az ablakokat csak részben függönyözzük el. Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtató szükséges. Erős napsütés ellen világos függönnyel védekezünk. A csoportszobákhoz kapcsolódó öltözők berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Minden gyermeknek legyen külön ruha- és cipőtartó helye. A másik fontos fejlesztési terület az udvar, ahol időjárástól függően idejük nagy részét töltik a gyermekek. Valljuk, hogy az egészséges környezet és az 12
egészséges életmód kölcsönhatásban van, egymásra épül, egymást kiegészíti. Minden csoportnak van állandó helye, a napos és árnyékos játszórész mindenütt igény szerint rendelkezésre áll. Van füves, homokos és betonos rész is, a változatos játék kialakításához. Minden csoport rendelkezik homokozóval, különböző mozgásos játékhoz szükséges udvarrésszel. A labdás játékokhoz megfelelő nagyságú terület áll a gyerekek rendelkezésére. A különböző mozgásfejlesztő eszközök felhasználásával segíthetjük a gyermekek harmonikus mozgásának fejlődését. A balesetek elkerülése miatt állapotukat folyamatosan ellenőrizzük. Fontos, hogy méretük, felhasználhatóságuk megfeleljen a gyermek szükségleteinek. A gyermek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha minden nap edzési lehetőségük van. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermek ellenálló képességét. Ezért minden nap lehetőség szerint sokat tartózkodnak a szabadban, ill. esős időben a teraszon. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvónő szervezzen a tízórai előtt mindennapos tornát, kocogást, vagy zenés perceket, ha az időjárás engedi, a szabadban. A gyermekek maguk döntsék el, hogy mennyit futnak. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a természetes nagy mozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják sokféle fejlesztő eszközön. A rövid ideig tartó szervezett séták is hozzájárulnak a gyermek mozgásszükségletének kielégítéséhez. A kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgásigény kielégítése, segít a gerinc deformitásának megelőzésében. A lábboltozatot erősítő fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek a víz edző hatását is érezzék meg az óvodában. Jó idő esetén az udvaron pancsoljanak. A nagyobbaknak szervezhet az óvónő uszodalátogatást is. Edzési lehetőség a kerékpározás, rollerezés, téli időszakban pedig a szánkózás, csúszkálás. Az egészséges életmód kialakításának nagyon fontos része a gondozás. Az óvónő eleinte a gyermek testi szükségleteinek feltárására helyezze a hangsúlyt, mert ezek kielégítése alapozza meg a gyermek jó közérzetét. A gondozás feltétele az óvónő és a gyermek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte, amely elősegíti a családból származó szokások megismerését, kiinduló alapként szolgálva a további fejlesztéshez. Az óvónő a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A beszoktatás ideje alatt együtt végezzék a teendőket, hogy megtanulhassák a szokásokat, a testápolás sorrendjét. A későbbiekben szükség szerint nyújtson segítséget az óvónő. Az
13
óvónők a dajkákkal együtt állapítsák meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetét, az azonos gyakoroltatás érdekében. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. Minden gyermeknek legyen elkülönített fogmosó felszerelése, törölközője, fésűje. Az étkezési szokásokat az óvónő úgy alakítsa ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak, amit kezeljünk kellő toleranciával. Ösztönözhetjük, de ne kényszerítsük az ételek elfogyasztását. Az ételt akkor is kapják meg, ha nem szeretik. A nap bármely szakaszában ihassanak. A testápolás a gyermek tisztaság iránti igényének kialakítását szolgálja. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak, ezért vegyük figyelembe az eltérő szociokulturális fejlődést, és mindenkit önmagához képest fejlesszünk. Munkánkat hangoljuk össze a család nevelésével is. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC használathoz a felnőttek teremtsék meg a feltételeket; úgy, hogy a gyermekek fokozatosan önállósulhassanak. Az időjárásnak megfelelő öltözködés kialakítása az óvoda és a család közös együttműködését kívánja. Mindezzel hozzájárulunk gyermekeink egészségvédelméhez. A megtervezett napirendben fontos szerepet kap a gyermekek pihenése is. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtsük meg ennek feltételét. A csend és a nyugalom legyen meghatározó ebben az időszakban. A mese, az altatódalok, a feszültséget oldó halk beszéd, segítse a pihenést. A gyermekeknek különböző az alvásigénye. Egy órai nyugodt pihenés után az óvónő tegye lehetővé, hogy a nem alvók csendes tevékenységet folytathassanak az ágyban. A gyerekeknél előfordul, hogy bepisilnek. A felnőttek óvakodjanak a megszégyenítésétől. Az óvodában megbetegedett gyermek szüleit a legrövidebb időn belül értesíteni kell, hogy orvoshoz vihessék. Szükség esetén fájdalom, ill. lázcsillapító gyógyszert adjunk a gyermeknek, és fokozott gondoskodással kezeljük. Adott helyzetben vigyük orvoshoz. A sajátos nevelést igénylő gyermekeknél még jobban figyelve ügyelünk testi szükségleteik kielégítésére, a fokozatosság betartásával törekszünk arra, hogy egyre önállóbban elégítsék ki azokat. Csak annyi segítséget adjunk, amennyi a további önálló cselekvéshez szükséges. SNI-s gyermekeink egészséges életmódra nevelését szükség szerint, folyamatábrák kihelyezésével segítjük a mosdóban és csoportszobában is. A szokásrend kialakításánál nagy jelentőséget tanúsítunk a rendszerességnek, utánzásnak, gesztusokkal kísért egyszerű 14
utasításoknak, a sok ismétlésnek. Az egyéni szükségletekhez igazodóan, az SNIs gyermekek speciális eszközöket is használhatnak, melyeknek elfogadtatása, következetes és megóvó használtatása és fontosságának felismertetése is feladatunk. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásrendszer, a környezettudatos magatartás alakítását szervesen beépítjük a mindennapokba, illetve foglalkozások alkalmával törekszünk a gyermekek ismereteit bővíteni játékos formában.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére -
-
A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodjanak, mossanak fogat, fésülködjenek. A tisztálkodási eszközökre vigyázzanak, tegyék a helyére azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Önállóan döntsék el, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltsenek vizet a kancsóból. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítsenek, higiénikusan étkezzenek. Étkezés közben halkan beszélgessenek. Teljesen önállóan öltözzenek. A ruhájukat gombolják ki-, illetve be, cipőjüket fűzzék be, kössék be. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyezzék polcukra, székükre. Igyekezzenek környezetüket rendben tartani. Ügyeljenek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. Életkori sajátosságuk szintjén jelenjenek meg a környezetük megóvását szolgáló tevékenységek.
8. 1.1. Napirend A gyermekek kiegyensúlyozottságához elengedhetetlen a feszültségtől mentes együttlét, az örömteli hangulat biztosítása, az óvónő érzelemgazdagsága, partnersége, az óvoda egész életének átgondoltsága. Tervezésnél az óvónő vegye figyelembe a gyermekek szükségleteire, esztétikus, higiéniás gondozására fordítható időszükségletet. A nap egész során érvényesüljön a folyamatosság, ritmikusság, rugalmasság. A gyermekek délutáni pihenése élettani szükséglet. A délutáni alvás időtartama a legkisebbeknek 2 óra, a nagyobbaknak 1,5 óra körüli, a legnagyobbaknál az egy órás pihenés is elég lehet.
15
A napirend javaslat tájékoztatást nyújt arról, hogyan épülnek egymásra a különböző tevékenységek. Ennek alapján minden csoportban az óvónő dolgozza ki a gyermekek számára leginkább ideális napirendet. A modellként bemutatott példa korcsoportonként, az egyes évszakok által meghatározott feltételek szerint módosítható. Az állandóan és/vagy ciklusosan megjelenő tevékenységek nyugalmat, folytonosságot, érzelmi biztonságot, támaszt nyújtsanak a gyermekeknek. Ez különösen fontos a sajátos nevelési igényű gyermekek számára.
Javaslat a gyermekek napirendjének elkészítéséhez Időtartam 5,30 - 10,30
10,30 - 11,45
11,45 - 12,45 12,45 - 15,00 15,00 - 16,00 16,00 - 17,00
16
Tevékenység JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN - Személyes percek. Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek J - Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka - Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Á - Mozgás - A külső világ tevékeny megismerése T - Matematika - Részképességek fejlesztése egyéni É szükséglet alapján - Mindennapos testnevelés K - Testápolási teendők - Tízórai - Verselés, mesélés JÁTÉK A SZABADBAN - Mikrocsoportos séta - Énekes játékok az udvaron - A külső világ tevékeny megismerése - Matematika - Testápolási teendők - Ebéd - Testápolási teendők - Pihenés, alvás mesével, altatódallal - Testápolási tevékenység - Uzsonna JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Szabadon választható nevelési időn túli szolgáltatások
8.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága, a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Ezért is elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Fontos, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket, hiszen a beszoktatás időszaka meghatározza a kialakuló érzelmi kötődésüket az óvodához. Mivel az óvodába érkező gyermekek érzelmi téren is eltérő érettséggel rendelkeznek, nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván meg beszoktatásuk, aminek a menetét a szülőkkel egyeztetni kell. A nyugodt feltételek megteremtése után a gyermekek lehetőleg a szülőkkel együtt ismerkedjenek az óvodával, mivel a szülői jelenlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, viselkedési rendet tanul a gyermek, segíti a társas beilleszkedést. Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a tevékenységeket, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltasson az óvónő. Mesével, ölbeli énekléssel, játékokkal, mondókákkal, versikékkel kedveskedjen a gyermekeknek. Elhozhatják magukkal kedvenc tárgyaikat, mert annak jelenléte érzelmi biztonságot jelent a kisgyermeknek. Lehetőség szerint a kiscsoportosoknál már augusztusban történjen meg a családlátogatás. A családias, biztonságos légkörben kialakul a gyermekek érzelmi kötődése társaikhoz, a felnőttekhez. Ez az alaphangulat kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönzi őket. Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda alkalmazottai és a gyermekek közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. A jó nevelés alapfeltétele a feltétel nélküli szeretet, a korosztály által teljesíthető ésszerű szükséges korlátok, s az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő feladatadás. A gyermekek tevékenységéhez az óvónő biztosítson nagy szabadságot, a pontos határok megjelölésével. Legyen következménye a többszöri "határátlépésnek", de lehetőség a javításhoz is. A gyermekeknek legyen lehetősége minél több, érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy minél többször átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Az érdektelen gyermekekre figyeljen oda az óvónő, hogy minél előbb kiderítse érdektelenségük okát, mert ennek alapján tud csak érzelmein keresztül hatni a gyermekre. A gyermekek egyéni jellemzőit fel kell tárnia az óvónőnek, hiszen csak ezek ismeretében tud egyénileg nevelni. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait, segítse a gyermekbarátságok kialakulását. A közös élmények, mely a szocializáció szempontjából 17
meghatározók, az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, ami által formálódik egymáshoz való viszonyuk. Óvodánk a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje a szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretetet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe. Érzelmileg éljék át a közös sikerélményeket. Fogadják be az újonnan érkező társaikat, segítsék beilleszkedésüket. Fokozottan érvényes ez a sajátos nevelési igényű gyermekekre. Mindezen feladatok megvalósításához a családok óvodai eseményekbe való aktív bevonását tartjuk szükségesnek. Az óvónő nevelje a gyermekeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Minél több programot szervezzen más óvodai csoportokkal, illetve iskolásokkal együttműködve. Az óvodás gyermekek érzésvilága a kialakult konfliktusok megoldása során alakul, fejlődik. Az óvónő odafigyeléssel, kivárással hallgassa meg a véleményeket, arra törekedjen, hogy alakuljon ki a gyermekek felelősségérzete. Az agresszív gyermek, negatív magatartás, ne kapjon kiemelt figyelmet. Kapjon nagyobb hangsúlyt a belátás képessége a gyermekek egymás közötti viszonyában, tudják megkülönböztetni cselekedetük pozitív vagy negatív hatását. Az óvónő bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív éntudata alakuljon, segítse minden gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. A gyermekeknek legyen olyan terület, ahol választási lehetőségük van, önálló döntéseket hozhatnak. Biztosítson az óvónő minden gyermek számára személyes perceket, a jó kapcsolat megerősítése érdekében. Az óvónő örömét dicsérettel, a problémákat, veszélyeket félelemkeltés nélkül jelölje meg. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű a gyermekek számára. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink érzelmeiket ki tudják fejezni és a feléjük áradó érzelmek között, tudjanak különbséget tenni. Ismerjék fel a nonverbális és metakommunikációs jeleket. Kudarctűrő képességük fokozatosan erősödjön. Érzelmi nevelésükben naponta használjuk a dramatikus játékokat, a bábozást. Jó együttműködést kell kialakítani az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel, hogy a szükséges esetekben hatékonyam működjenek közre. A kompetencia alapú nevelés ajánlott témái és módszerei elősegítik a gyermekek pozitív érzelmeinek fejlődését, társas kapcsolataikban, környezetükhöz való 18
kötődésükben, a kooperációjukban.
másság
elfogadásában,
toleráns
viselkedésükben,
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére -
Ragaszkodjanak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekeknek váljék igényévé a megfelelő viselkedés, cselekvés szokásszabályainak betartása. Egymást figyelmeztessék a szabályok betartására. A felnőtt kérése nélkül is segítsenek egymásnak, érezzenek együtt a közösség tagjaival. Érdeklődjenek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntsék egymást. A csoportba érkező vendégeket fogadják szeretettel. Váljék igényükké a tevékenységekben való részvétel és együttműködés. A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján fejezzék be. Képesek legyenek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatni a felnőttek, gyermekek közléseit. Szavak nélkül is értsék környezetük jelzéseit, érzéseit. A közösségért szívesen dolgozzanak, bízzanak önmaguk képességeiben. Értékeljék saját tetteiket, és az eléjük tárt magatartási példákat. Konfliktusos helyzetben társaikkal képesek legyenek egyezkedni. Kezdeményezőek, érdeklődőek legyenek Igyekezzenek legyőzni a felmerülő akadályokat. Önbizalmuk, önismeretük, önértékelésük, reális énképük alapozódjon meg. Érzelmileg váljanak éretté a magasabb szintre való lépésre. Lépjenek be a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben, majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódnak. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek, kedvező iskolai légkörben álljon készen, az iskolai élet és a tanító elfogadására, legyen képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.
8.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általa fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges helye a játék és a teljes óvodai élet. 19
Az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás folyamatában mindvégig az óvónő a főszereplő. Később felerősödik a társak hatása is. Az SNI-s gyermekek esetében erre különös hangsúlyt fektetünk, gesztusokkal kísért, egyszerű verbalitáson alapuló sokszor ismétlő módon. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, melynek területei: beszélő környezet, helyes mintaadás és szabályközvetítés. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben, a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a kérdéseire, válaszaira szükséges figyelmet fordítani. Az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás számtalan probléma és feladatmegoldás lehetőségét adja a gyermekeknek. Az SNI-s gyermekek estében különösen figyelünk a tárgyhoz, helyzethez köthető konkrét tapasztalatok szerzésére, melyek alapjai lehetnek a majdani általánosításnak. Értelmi nevelésünk az óvodai élet teljes folyamatában jelen van, szervezett és spontán tevékenységekben egyaránt. Az értelmi nevelés feladata: a gyermek ismeretének rendszerezése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. Az intellektuális érzelmek megjelenése, segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb - tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. Fejlessze a gyermekek kíváncsiságát, utánzási kedvét, az értelmi képességeket, az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, gondolkodást. A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét. Az óvónő szerepvállalásai modellértékűek a szókapcsolatok, nonverbális jelzések, hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. Hallássérült, nagyothalló gyermekeink fejlesztését folyamatábrákkal segítjük. Az óvónő által kezdeményezett, anyanyelvi játékok adjanak teret az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez. A beszédfogyatékos, a tanulásukban súlyosan akadályozott gyermekek beszédindításához, beszédmegértésének fejlesztéséhez, aktív szókincsük bővítéséhez fokozottan használjuk a dramatikus játékokat, bábokat. Az érzelmi alapigények biztosítása - biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet - segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközökkel szabadon kifejezhessék. A gyermekek kommunikációs képességének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során történik. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket. 20
Figyelembe vesszük a gyermekek eltérő fejlődési ütemét, és célunk az, hogy minden gyermeket önmagához képest fejlesszünk. Külön figyelmet fordítunk a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek igényeinek kielégítésére. A sajátos nevelési igényű gyermekek értelmi fejlesztésénél is szem előtt tartjuk a gyermekek mindenkori állapotából történő kiindulást. Önmagukhoz képest fejlesztjük őket. A fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében, más és más terület kap nagyobb hangsúlyt. Pedagógiai Programunkat jól kiegészíti a kompetencia alapú nevelés, mely választható témáival, differenciált fejlesztési ajánlásaival színesíti értelmi nevelésünket. A projekt jegyében ismerjék meg a 4 őselem, a Levegő, Víz, Tűz, Föld sokoldalúságát, tapasztalati úton szerezzenek róluk minél több tudást. A projekt alkalmazása is segítse elő, hogy komplex módon gyarapodjon tudásuk, az élethosszig tartó tanulás alapozása induljon el.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére -
-
Váljanak képessé az őket körülvevő természeti és társadalmi környezet változásainak észrevételére, megfigyelésére, tapasztalataik összegzésére. Az ok-okozati összefüggéseket ismerjék fel, fogalmazzák meg. A kisebb különbségeket is tudják észre venni. Váljanak képessé az állandóság helyes megítélésére és megőrzésére. A problémahelyzeteket képesek legyenek többféleképpen megoldani. Váljanak képessé több fontos tulajdonság kiemelésére, általánosításra és ezek megfogalmazására. Formálódjon az attitűdjük, tapasztalataikat rendszerezzék cselekvésben és szóban egyaránt.
9. Óvodai életünk tevékenységformái 9.1. Értékrendünk Sokoldalúan képzett, innovatív nevelőtestületünk tudatosan, komplex módon járul hozzá a gyermekek személyiségének fejlesztéséhez. Nevelési stílusunkat az emocionális vezéreltség mellett a tervszerűség, a harmónia, a rugalmasság jellemzi. Olyan nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkört teremtünk gyermekeink számára, amely a bizalomra, egymás iránti tiszteletre, megbecsülésre, elfogadásra és befogadásra épül. 21
9.2. Játék A játék a személyiség fejlődés elsődleges eszköze. A derűs, szeretetteljes légkör elengedhetetlen, a nyugodt, kreatív játék kialakulásához. A játék alapjául szolgálnak a közös élmények, tapasztalatok. A játék során az interperszonális kapcsolatok kísérője a kommunikáció. Színtere a toleráns viselkedés gyakorlásának, alakításának. A játéktevékenység az óvodába érkezéskor elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. Alkotó kedvű légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhet el az óvónő, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg ezt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka az ésszerűség és a praktikum határain belül. Az óvónő jelenléte teremtse meg az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, ne direkt irányítással érje el. A játékos légkört segíti a sok új ötlet is, a kellő időben adott segítség, megerősítés. A csoportban csak annyi szabályt vezessünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. A beszédfogyatékos, hallássérült, nagyothalló, valamint a tanulási folyamatban tartósan, súlyosan akadályozott gyermekek játékában követhetőbb, egyszerűbb szabályokat, állandó kereteket állítunk fel. A gyermekek a csoportszobában szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek az óvónő segítségével alakítsák ki játékuk számára a megfelelő helyet. A csoportszobában legyen helye a többféle állandó és variálható, "kuckóknak". Biztosítunk az SNI-s gyermekek számára nyugodtabb, elkülönülésre alkalmas helyet. Olyan eszközöket szerezzünk be, melyek ízlésesek, praktikusak, sokféle játékfajtához használhatóak. Legyen elegendő számú játék, amelyek alkalmasak a gyakorló, a konstrukciós és szerepjátékra. A hallásfogyatékosok számára a sokféle érzékszervi tapasztalást a játék keretén belül is biztosítjuk. Az elmélyülten játszó gyermek zavartalanul folytathassa játékát, ne kelljen a játékszert átadnia másnak, csak ha már befejezte vele tevékenységét. Jelenjen meg a barkácsolás, eleinte az óvónő által készített kiegészítők formájában, majd adjon egyre nagyobb teret a gyermek alkotásvágyának s az általa készített eszközök, gazdagíthatják játékának tartalmát. Az óvónő kísérje figyelemmel a játékot és törekedjen arra, hogy csak akkor ajánljon mást, ha már a gyermek játéka felbomlóban van, s azt a körülmények 22
miatt szükségesnek látja. Abban az esetben, ha a gyermek egyéni szükséglete azt kívánja, adjon mintát a játékhoz. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a családban, óvodában, tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra átélhessék a játékukban. Játsszanak olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi és szabályjátékokat, amelyek könnyen betarthatók. A gyermekek kapjanak lehetőséget, hogy ők is hozzanak létre szabályokat és vezessék a játékot. Olyan légkört teremtünk játékidőben, hogy mindez az SNI-s gyermekek számára is lehetőségként fent álljon. A képességfejlesztő játékok között legyenek nyelvi játékok, amelyekben az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztése kap szerepet. A beszédfogyatékosok és a hallássérült, nagyothalló gyermekek számára fontos az artikulációs információt adó tükör, ezért legyen része a csoportszobának. Az óvónő szerepvállalásai legyenek modell értékűek, a szókapcsolatok, nonverbális jelzések, hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín gazdagon nyilvánuljon meg a játékhoz kötődő kommunikációban, a metakommunikációs jelek szolgáljanak mintaként a gyermek számára. Az óvónő külön fordítson gondot a jól értelmezhető, helyes artikulációra. A napi életszervezésben az óvónő törekedjen arra, hogy az óvodában kiemelten érvényesüljön a szabad játék túlsúlya , a gyermekek minél több időt tölthessenek udvari játéktevékenységgel, ahol a játéktér lényegesen megnövekszik, így a mozgás, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé válik. Sajátos nevelési igényű gyermekeink udvari életét is megkönnyítik az állandó játszórészek. Játékukat a fokozatosság elvét betartva fejlesztjük. Az óvónő ösztönözzön a minél több nagymozgásos tevékenységre, de segítse az udvari szerepjáték és a nyugodt, kreatív játék zavartalanságát is.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére -
23
A gyermekek legyenek képesek állhatatosan, több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezzen a szerepjáték. Bonyolult építményeket legyenek képesek létrehozni. Élvezzék a szabályjátékokat, és legyenek képesek a normák betartására. Társas viselkedésüket biztos alapon nyugvó szokásrend határozza meg. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető legyen.
9.3. Verselés, mesélés Az óvónő alakítsa ki a gyermekek számára megfelelő és hatékony szokásrendszert ehhez a tevékenységhez is. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének alakítására. A mesemondó hely legyen állandó, barátságos, kedves, hangulatos, ahol a gyermekek jól elférnek, lehetőségük van az elmélyült mesehallgatásra. Célszerű a verselés, mesélés időpontját, úgy megállapítani, amikor minden gyermek megérkezett a csoportba, vagy pedig nem sürget más tevékenység kezdése. Bármely napszakban, vagy amikor az óvónő aktualitását látja, illessze be e tevékenységet nyugodtan. A mesekezdést jelezheti a szokásrendszerbe épülő szignál, játék, báb, vagy gyertya stb. Ezek a mesehallgatásra csalogató módszerek mélyítsék el a gyermek mesehallgatási figyelmét, éppen úgy vonatkozzon ez a mesehallgatás befejezésére is. A meséket lehetőleg úgy válasszuk meg, hogy gazdagon kísérhessük mozdulatokkal, mimikával hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára is megkönnyítsük a cselekmény követését. A könyvből mesélés ritka alkalom legyen a csoportban, csak kezdeményezésen kívül, alvásidőben, vagy értelemszerűen könyv nézegetése közben történjen. A verstanítás speciális tulajdonságokkal rendelkezik. A vers mondogatása a játékhoz kapcsolva a csoportszoba vagy udvar megfelelő helyein történhet. A verstanítás során az óvónő "nyelvi" minta a gyermekek számára, ezért, beszéde tiszta, érthető, artikulált legyen. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. Ezzel a hallási tevékenységeiket is fokozottan segítjük. A verstanításhoz használhatunk hívóképeket, dramatizáláshoz az oda illő tárgyi kifejező eszközöket. Verstanításra válasszunk olyan verseket is, melyek mozdulatokkal kísérhetők, jól dramatizálhatók legyenek, segítve az SNI-s gyermekek esetében az elsajátítást. Az irodalmi anyag mennyiségét az óvónő a mindenkori gyerekcsoport fejlettségének és egyéni képességeinek a figyelembe vételével az általa gyűjtött irodalmi készletből válassza ki, illetve a kompetencia alapú nevelés keretében arra törekszünk, hogy a választott mű hordozza a négy őselem jegyeit. Az irodalmi neveléssel az óvónő alapozza meg és fejlessze a gyermekek erkölcsi érzelmeit, ítéleteit, magatartását és esztétikai fogékonyságát. Fejlessze a 24
gyermekek beszédét, kifejező készségét helyes és szép kiejtését, a helyes hangsúlyozást, a helyes beszédritmust, fantáziát. A verselés, mesélés folyamatában bontakozzon ki a gyermek személyisége, tárja fel a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. Valósuljon meg a szeretetet adó, biztonságot sugárzó óvodai légkör. Éljenek át közös élményeket, ezáltal biztosítjuk tapasztalatszerzési lehetőségeiket. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. Az óvodáskor kezdetén tartalmazzon az irodalmi összeállítás egyszerű mondókákat, kiolvasókat, verseket. Játékos mozdulatokkal eljátszhatóak legyenek ezek. A meséket jellemezze egyszerű cselekményszövés, dinamizmus és képszerű előadás mód. A fejlődés ütemének megfelelően épüljenek be a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók, vidám, humoros versek, klasszikus és a mai magyar költők versei, amelyek szóljanak környezetről, időjárásról, évszakokról, gyermekekről, állatokról, és a négy őselemről. Az első meghallgatásra szánt meséket jellemezze, egyszerű cselekményszövés, kevés szereplő, verses betétek alkalmazása. A fejlesztés ütemének megfelelően ezek bővüljenek több fázisos állatmesékkel, népmesékkel, gyermeki elbeszélésekkel, folytatásos gyermek regényekkel. Az óvodába lépés pillanatában ismerkedjenek meg a bábokkal, legyen lehetőség a napi bábozásra.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - Szívesen, elmélyülten hallgassanak mesét. -
25
Alkalmanként meséljenek önállóan, maguk által kitalált történeteket is. Dramatizáljanak egyre önállóbban, mozgassák a bábokat finomabb kéztechnikával. Épüljön be szókincsükbe, amit a versben, mesében hallottak. Jelenjenek meg meseélményeik a játékban, ábrázolásukban. Váljon megszokottá a természetes hanghordozással történő versmondás. Legyenek képesek összekötni a folytatásos mese szálait. Bábozás, dramatizálás alkalmával törekedjenek mimikával, hanghordozással és gesztusokkal a szereplő minél hűbb ábrázolására. Szeressék és becsüljék a könyveket. Tudjanak alkalmi verseket.
9.4. Mozgás A mozgásos tevékenységekre az óvodai nevelés minden percében lehetőséget kell biztosítani. A mozgásos tevékenységeket a gyerekek spontán is kezdeményezhetik, a szervezéskor az óvónő vegye figyelembe a gyermekek életkorát, fejlettségi szintjét. A mindennapos testnevelést naponta, a mozgásfoglalkozást hetente egyszer kötelező jelleggel tervezze az óvónő. A mozgás történhet eszköz nélkül, illetve eszköz használatával. A csoportszobában mindig legyen mozgásra késztető eszköz. Ezeknek az alábbi feltételeknek meg kell felelni: könnyen kezelhető, tisztítható, esztétikus, célszerű, megfelelő méretű legyen. Feleljen meg a biztonsági előírásoknak, elegendő számú álljon rendelkezésre. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás - fejlődésére. A spontán, a játékban, azon belül a szabad játékban - megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. 26
A mozgásfejlesztő feladatok olyanok legyenek, melyeknek elvégzése, gyakorlása, erőkifejtésre készteti a gyermekeket, de ne legyenek se túl könnyen, se túl nehezen végrehajthatóak. Az egészséges, és az SNI-s gyermekek mozgásfejlesztése érdekében a vesztibuláris rendszert fejlesztő billegő, hintázó, egyensúlyukból kibillentő eszközöket is alkalmazzunk. A mindennapos testnevelés keretében szervezzünk mozgást, ami lehet kocogás, futás, mozgásos gyakorlatok, mozgásos játék, zenére mozgás. A tervezésnél a gyermekek egyéni sajátosságaira támaszkodva a nagymozgásos, majd a finomabb mozgást igénylő feladatokat vegye figyelembe az óvónő. Amennyiben a csoportban sajátos nevelési igényű gyermek található, vegye figyelembe az óvónő, hogy ők fáradékonyabbak az átlagnál, ezért esetükben váltsák egymást az aktív és a nyugalmi szakaszok. Válasszunk olyan játékokat is, melyek eszközhasználatával a hallássérült és nagyothalló gyermekek is élvezettel játszhatnak. Végezzenek futógyakorlatokat, különböző feladatokkal, akadályokkal csússzanak, másszanak, kússzanak, járjanak. Gyakoroljanak ugrásfajtákat. Labdával játsszanak, pattogtassák, dobják egymásnak, célba. Végezzenek egyensúly gyakorlatokat, jelenjenek meg a foglalkozásokon a talajtorna elemei. Speciális lábgyakorlatok, támaszgyakorlatok végzésére is legyen lehetőségük. A versenyjátékok jelenjenek meg a mozgásos foglalkozáson: sor, váltó, versenyfutás. A sajátos nevelést igénylő gyermekek mozgásigényének a kielégítésekor, fejlesztésekor a mindenkori állapotból kiinduló fokozatosságot tartjuk szem előtt. A gyakorlatok végzésekor ügyeljünk az állandó személyes kontrollra, a gyermekek megerősítésére.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 27
A gyermekek szívesen mozogjanak, legyenek kitartóak a mozgásos játékokban. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzéke, összerendezett mozgása alakuljon ki. Ismerjék az irányokat, tudjanak a térben tájékozódni, alakuljon ki lateralitásuk. Tartsák be a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor. Tudjanak ütemtartással járni, a gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezzék. Szívesen fussanak, legyenek képesek 50-100 métert kocogni. Örömmel labdázzanak, játsszanak labdajátékokat.
9.5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A zenei nevelés helye a csoportszoba és az udvar. Ennek megválasztása függvénye az időjárásnak, a megismertetésre szánt anyagnak és a gyermekek életkorának. A foglalkozás ajánlott időtartama magába foglalja a mikrocsoportos formában történő zenei képességfejlesztést. A kötött jellegű szervezett énekes játékot alkalmanként a délelőtti levegőzés előtt az udvaron tartsa meg az óvónő. Egyéb esetekben a bevésést segítheti a zenesarokban a hangszerek mellett elhelyezett zenei "hívókártya”. A csoportonkénti eszközkészlet lehetőleg tartalmazzon ritmushangszereket, fejdíszeket, kendőket, kazettákat, CD lemezeket illetve ezekhez lejátszót. Az óvónő a gyermekek eltérő sajátosságától függő egyéni fejlődés ütemét tegye lehetővé. Ez fokozatosan érvényes a sajátos nevelési igényű gyermekekre, kiinduló pont mindig az adott fejlettségi állapot legyen. A zenei anyagot az egyes korcsoportok hangterjedelmének, szóbeli kifejező képességének, emlékezetének a magyar zenei hagyományoknak, (pentatónia) figyelembe vételével állítsa össze az óvónő. A népdalok éneklése a gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. A dalos játékok legpozitívabb nevelő hatása a közös öröm, a közvetlen társas kapcsolat. A zene közösségteremtő, összekovácsoló erejét tapasztalja meg az egészséges és az SNI-s gyermek egyaránt. A zenei képességek fejlesztését éneklési, ritmikai, hallási és zenehallgatási részletekre bontva valósítsa meg az óvónő. Egyszerű ritmusgyakorlatokkal, gyakori hangszer használtatásával segítse az óvónő a beszédfogyatékos, hallássérült, nagyothalló gyermekek fejlesztését. Juttassuk őket a lehető legtöbb zenei élményhez. Legyenek kedvenc dalaik, játékaik. A tiszta éneklés kialakítását segítse úgy az óvónő, hogy kisterjedelmű dalokat tanít. A gyermekhang ápolására vonatkozó fő feladatunk a gyermek hangjának védelme és megóvása. 3-8 éves korban alapot adunk a zenei képesség, emlékezet, és zenei alkotókészség fejlesztéséhez. Feladataink a magas-mély hang megkülönböztetése, a halk és hangos közötti különbség érzékeltetése, a hangszínek felismertetése, a belső hallás fejlesztése.
28
A ritmus érzékelésében, a ritmusérzék fejlesztésében jártassá kell tenni a gyermekeket. Ennek része az egyenletes lüktetés és a ritmusérzékeltetés, az egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolása, a tempó érzékeltetése. Az SNI-s gyermekek esetében különösen ügyeljünk, hogy sok, változatos mozgással kössük egybe a fejlesztést. A kezdeményezések, foglalkozások során alkalmassá válnak a gyermekek arra, hogy megtanuljanak dalos játékokat, alkalmi dalokat, elsajátítsanak egyszerűbb tánclépéseket, kitaláljanak kis dalocskákat, és befogadják az óvónő által nyújtott zenei élményeket. /hangszer + ének/ Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával is. Szakítsunk időt arra, hogy ezeket megoszthassák pajtásaikkal.
Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére -
A gyermekek élvezettel játsszanak énekes játékokat, tudjanak alkalmi dalokat. Tudjanak egyedül is énekelni gátlás nélkül. Szívesen hallgassanak zenét, népzenét Legyenek képesek a zenei fogalom párokat megkülönböztetni. Örömmel rögtönözzenek ritmust, mozgást, dallamot. Érezzék az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát. Használjanak ritmushangszereket. Alakítsanak ritmuszenekart. Önállóan kezdeményezzenek dalos játékokat.
9.6. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Az alkotó-alakító cselekvések a mindennapi játékba integrálódnak az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosítson, és egy héten egyszer tudatosan irányított mikrocsoportos, kötetlen formájú tevékenységet szervezzen. Az alkotó-alakító tevékenységekhez a megfelelő hely félreeső, a mozgó gyermekektől védett legyen. Az óvónő a munkaasztalt úgy alakítsa ki, hogy a mikrocsoportban alkotók egyszerre kényelmesen elférjenek. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, sokféle anyaggal, a rajzolás, festés, mintázás és a kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Ezen túl a gyermekek igényének kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.
29
Minden eszköz elérhető módon kéznél legyen, s bármikor kérés nélkül elő lehessen venni, a gyermek fantáziájának megfelelően alkothat, dolgozhat. Ebben a sarokban lehetőséget kell biztosítani az elkészült munkák esztétikus tárolására is. Az alkotó-alakító tevékenységek jó idő esetén, az udvaron is szervezhetők, ahol az óvónő biztosítja a megfelelő eszköztárt. A gyermekek a szülők segítségével gyűjtsék az alkotó-alakító munkához szükséges anyagokat. Vonják be szüleiket az óvoda szépítésébe. A rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, szövés-fonáshoz, origamihoz, építéshez és műalkotással, népművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedéshez az óvónő gondolja végig a feltételeket, s teremtse meg a mindennapi szabad játékban is. Az alkotó tevékenységhez olyan légkört teremtsen az óvónő, amelyben a gyermekek szívesen kapcsolódnak be a munkába, az elrontott, sikertelen lépéseket javíthatják. Biztosítsunk elegendő időt is, hogy a gyermekek lehetőleg addig alkossanak, ameddig kedvük tartja. Minden csoportnak legyen egy kiállító helye, ami változó tartalmú, ízlésformáló, szemet gyönyörködtető, a gyermekek beszélgető helye is egyben. Invitálják szüleiket, hozzátartozóikat is a látvány megtekintésére. Legyenek büszkék arra, hogy részesei az alakító és díszítő munkának, hogy rajzaikat, alkotásaikat értékként kezeljük. Segítsük a gyermekek élmény és fantázia világának képi, szabad önkifejezését. Ehhez segítséget adhatnak az irodalmi művek, kiállítások látogatása, színházi előadások. A gyermekek tér - forma - szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása fontos feladatunk. A témák a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré rendelhetők. Ezek ne különüljenek el élesen egymástól, estenként kombinálhatók legyenek. A képalkotó tevékenységek során az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő témát szabadon választhassanak. A képalakítás jelenjen meg festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, gyurmába, homokba karcolással, nyomattal. Használjanak ceruzát, filc és rostironokat, fapálcákat, ecseteket, spárgát, fonalat, textilt. Találjanak ki minél eredetibb megoldásokat, jelenítsék meg a formákat, színeket úgy, hogy virtuális látásmódjuk fejlődjön. Ismerkedjenek meg a miénktől eltérő kultúrákkal, ezek sokszínűségén keresztül formálódjon egyéni látásmódjuk. Plasztikai alakításban a gyermekek tetszés szerint vegyenek részt. Legyen biztosítva a mindennapi gyurmázás. Használjanak különböző formájú textil, bőrdarabokat, gallyakat, terméseket a plasztikus formák létrehozásához. 30
Legyen igényük az ajándékkészítés. Éljék át minél gyakrabban az ajándékozás örömét. Építés során a gyermekek ismerkedjenek a különböző tárgyak formáival, alakzataival. Variálják a teret, építményeik gazdagon részletezettek legyenek. Az egyéni fejlettséghez és képességhez igazodva segítik a képi- plasztikai kifejezőképességet, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér- forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. A sajátos nevelést igénylő gyermekeket önmagukhoz képest a legmagasabb szintre juttatjuk, mind a képalkotás, a plasztikai munka és az építés területén is. Szükség szerint biztosítunk számukra is nagy ábrázoló felületet, vastag ecsetet, színes papírokat. A kompetencia alapú nevelés keretein belül a témaválasztásban tükröződjenek a négy őselem jegyei, a projekt tartalmi és megoldási ajánlásai.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére -
31
Ismerjék az ábrázolás különböző anyagait, eszközeit, biztonsággal, önállóan válasszák és használják. Képalkotásban egyéni módon jelenítsék meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermekek alkotására legyen jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Örüljenek alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozíciónak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek legyenek. Téralakításban, építésben váljanak bátorrá, ötletessé, együttműködővé. Tudjanak gyönyörködni a szép látványban. Fogalmazzák meg értékítéletüket, tudjanak beszélgetni az alkotásokról. Mondanivalójukat tudják kifejezni vizuálisan is. Váljanak képessé a szavakban megfogalmazott dolgok, tárgyak, jelenségek képi kifejezésére. Az eszközöket készségszinten kezeljék, önállóan vegyék elő, szedjék össze, tegyék el. A különböző ábrázolási technikákban nagy jártasságra tegyenek szert. Szerezzenek tapasztalatot adott felület tudatos rendezéséről térben, síkban. Legyenek képesek harmonikus finommozgásra
9.7. A külső világ tevékeny megismerése A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében mikrocsoportban történik, csoportszobai, közvetlen tapasztalat és élményszerző udvari megfigyelések, és séták alkalmával. A gyermekek többnyire közvetlen környezetükben érzékelik a környezet esztétikumát, hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát. Az óvónő hetente egy természeti - emberi - tárgyi - környezeti téma megfigyelését tervezi. Az intellektuális érzelmeket kiváltó séták során összegyűjtött tárgyak, termések, növények, képek a csoportban kijelölt sarokban, polcon kapnak helyet, amit a gyermekek alakíthatnak ki, különböző szempontok alapján. Osztályozzák, rendezzék az összegyűjtött anyagokat. Az évszakokat, napszakokat bemutató táblát a gyermekek önállóan kezeljék. A következő zöld napokat ünnepeljük: Állatok világnapja A víz napja A föld napja Madarak és fák ünnepe
október 4. március 22. április 22. május 10.
A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során alakuljon a gyermekek pozitív érzelmi viszonya kialakítása a természeti - emberi - tárgyi világ értékei iránt. A gyermekek az óvoda elfogadása, megszeretése után ismerkedjenek meg az intézmény közvetlen környezetével, utcájával. Látogassanak el középületekbe, múzeumokba, színházba, kiállító termekbe, építkezésekhez, iskolákba, vasútállomásra, a városon túl is. Többféle munkahelyről - ha lehetőség van, ahol a szüleik dolgoznak onnan is gyűjtsenek tapasztalatokat, ismerjék meg a felnőttek munkáját. Sétáljanak el a közelben lakó csoporttársaikhoz, beszélgessenek családtagjaikról. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerjenek meg személy és teherszállító járműveket. Legyen sok ismeretük a szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközökről. Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. Gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat, tollakat, az évszakokra jellemző képeket. Tapasztalat-, és élményszerző sétáit az óvónő az óvoda utcáján túl, az óvoda közvetlen környezetében szervezze meg. Az óvónő törekedjen a megfigyelések, gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására. Kísérjék figyelemmel a növények fejlődését, segítsenek az ahhoz szükséges feltételek megteremtésében. 32
A Kompetencia alapú nevelés az óvodában projekt segítségével tapasztalás útján szerezzenek sokrétű ismeretet a négy őselem, a Levegő, Tűz, Víz, Föld jellemzőiről. A környezetben felfedezett szennyeződésekre, megfelelően reagáljanak. A projekt ajánlásai mellett az óvónő által választott témák is tartalmazzák az ember és természeti környezete közötti kölcsönhatást. Kezdődjön el a környezettudatos magatartás kialakítása, első lépésként a szelektív hulladékgyűjtéssel. Csíráztassanak, ültessenek növényeket. Különféle gyógyfüveket, mezei virágokat, néhány vadon termő, ismertebb növényt ismerjenek fel. Az óvoda közvetlen környezetében élő háziállatokat, madarakat, bogarakat ismerjék meg. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyermekek vadállatokról szóló videofelvételeket megtekinthessenek. Hasonlítsák össze az ismert állatok környezetét, életmódját. Az óvónő segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A sajátos nevelést igénylő gyermekek esetében, a természetes tapasztalatok segítségével a külső világ sokrétű megismertetésére törekszünk. Fejlesztésükkor mindig a közvetlen környezetben megtalálható, konkrét, jól körüljárható téma legyen a kiindulópont, innen fokozatosan jussunk el az általánosításhoz. A vizuális és akusztikus tapasztalatokat összekapcsolva alkalmazzuk, hogy beszéd és hallásfogyatékos gyermekeink számára megkönnyítsük a megismerő tevékenységet.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére -
33
A gyermekek tudják a lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, az óvodájuk nevét. Tudják saját születési helyüket és idejüket. Kísérjék figyelemmel közvetlen környezetükben a változásokat, jussanak el ok-okozati következtetések levonásához. Különbséget tudjanak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudjanak szépségükben. A gyermekek ismerjék a környezetükben levő intézményeket, esztétikai alkotásokat, szolgáltató üzleteket. Ismerjék a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Ismerjék a környezetük növényeit, azok gondozását, környezettudatos magatartásuk alapozódjon meg Legyenek gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerjék a közlekedési eszközöket Alakuljon ki a beszédhelyzetben és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő jól érthető beszéd
9.8. Matematika A gyermekek fejlesztése mikrocsoportban történik, közvetlen tapasztalat- és élményszerző udvari megfigyelések és séták alkalmával. Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermekek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magába foglalja. Az óvónő hetente egy környezetünk mennyiségi és formai viszonyai téma megfigyelését tervezze középsős és nagycsoportos, illetve vegyes csoportban az 5-6-7 éves gyermekek számára, amikor mikrocsoportban megfigyelteti a tervezett témát a saját napirendjükbe beillesztve a délelőtt folyamán. Így maximálisan figyelembe vehető a gyermekek különböző munkatempója. Ez különösen az SNI-s gyermekeknek fontos. A gyermekek környezetük megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jutnak, és azokat alkalmazzák. Ismerjék fel a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakuljon ítélőképességük, fejlődjön tér-, sík- és mennyiségszemléletük. Ez segíti a gyermekek külvilágról szerzett tapasztalatainak a feldolgozását. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása történik, ahol saját maguk gyűjtenek tapasztalatokat a cselekvés során. Sok problémahelyzet létrehozásával aktivizálja a gyermekeket a gondolkodásra, ok-okozati összefüggések felismerésére. A Kompetencia alapú nevelés az óvodában projekt matematikai ajánlásai útján ismerkedjenek változatos módon az aktuális őselem téri, formai, mennyiségi vonatkozásaival. A sajátos nevelést igénylő gyermekek matematikai nevelésekor a fokozatosság elvét figyelembe véve állapítjuk meg a fejlesztés ütemét, konkrét tárgyhoz, megtapinthatóhoz köthető formában. Segítjük őket világos egyszerű módon meghatározott feladatok adásával.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére -
34
Tudjanak halmazokat létrehozni különböző – önmaguk által is – meghatározott szempontok alapján. Tudják azt, hogy a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíthatók, szétválogathatók, tulajdonságaik szerint, illetve saját szempontok alapján.
-
-
A különböző alakú és kiterjedésű testeket képesek legyenek nagyság szerint sorba rendezni. A halmazok elemeit tudják sorba rendezni. Tudjanak létrehozni ritmikusan ismétlődő sorozatokat. Természetes környezetükben legyenek képesek mérési, összemérési feladatokat mennyiségekkel, halmazokkal, különböző egységekkel megoldani. Mozogjanak biztosan a térben, a test és tárgy, tárgy és tér viszonylatát jól ismerjék. A névutók jelentésével tisztában legyenek, gyakorlatban használni tudják. A téri relációkat biztosan ismerjék.
9.9. Munka jellegű tevékenységek Az óvodások munka jellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik a gyermekek. Az óvodai élet egészéhez kapcsolódik valamilyen formában, rendszeresen, illetve alkalomszerűen ismétlődve. A gyermekek végezhetik csoportos és egyéni formában is. Szem előtt kell tartani, hogy az egyéni munkálkodás miatt a gyermek ne maradjon ki a csoport által végzett napirendi tevékenységből. Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés, környezet gondozás. A munkajellegű tevékenységhez a gyermekek számára megfelelő méretű és formájú eszközöket kell biztosítani a balesetveszély elkerülése érdekében. Az óvónő mindegyik munkafajtánál adjon mintát az eszköz használatához és a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez. Kezdetben az óvónő segítségével, később teljesen önállóan végezzenek munkajellegű tevékenységet, amihez csak annyi segítséget nyújtsunk, amennyi a további önálló cselekvéshez szükséges. Ez különösen a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében fontos. A gyermekek minden olyan munkát elvégezhetnek, amihez kedvük van és testi épségük nincs veszélyeztetve. A munkavégzés legyen rendszeres, folyamatos tevékenység, ami beépül az óvodai mindennapokba. Az óvónő tartsa tiszteletben a gyermekek eltérő egyéni fejlődési ütemét. A gyermekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzés iránt, amikor közös élményekhez, tapasztalatokhoz jutnak, fejlődnek interperszonális kapcsolataik. Az önkiszolgáló munka terjedjen ki a testápolásra, az étkezéssel kapcsolatos tevékenységekre és az öltözködésre. Az önkiszolgáló munkát kövesse a közösségért végzett munka, melynek legyen hangsúlyosabb formája, középső csoporttól kezdve a naposság. Közösen döntsék el a naposi munka feladatait, 35
amely életkortól függően egyre gazdagabb, sokrétűbb legyen, terjedjen ki az étkezésekre, a rendrakásra, a különböző eszközök szétosztására, összeszedésére, stb. A játékok elrakását kezdetben felnőtt segítségével, majd egyre önállóbban, minden gyermek végezze. Az alkalomszerű munkákat a gyermekek önállóan, vállalkozás alapján végezzék. A gyermekek alkalomszerűen vegyenek részt az udvari növények gondozásában, télen a madarak etetésében. A sajátos nevelést igénylő gyermekek munka jellegű tevékenységénél az egyéni fejlődési ütemet, a mindenkori állapotot vegyük figyelembe. Külön odafigyelünk az értékelésükre, megerősítést adva számukra. Feladatukat egyszerű, világos módon közöljük és kihangsúlyozzuk a másokért végzett munka jelentőségét.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére - A gyermekek szívesen dolgozzanak közösen. - A játékok elrendezésében egyéni képességeiknek megfelelően vegyenek részt. - Örüljenek, ha a kötelességüket teljesítették. - Önállóan, igényesen végezzék a naposi munkát. - Szívesen vállalkozzanak egyéni megbízatások elvégzésére. - Szívesen működjenek közre a növények és madarak gondozásában. - Örömmel segítsenek a kisebbeknek.
9.10. A tevékenységekben megvalósuló tanulás A gyermekek a cselekvés során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján játékosan, és folyamatosan tanulnak, s általuk fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődése, melynek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet, kiemelt jelentőségű. A játékban megvalósuló spontán, illetve utánzásos tanuláshoz társulnak a szervezett tanulási lehetőségek az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermekek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magába foglalja. Az óvónő által mikrocsoportos formában kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás számtalan probléma és feladatmegoldás lehetőségét adja a gyermeknek. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek kompetenciáinak alakítása, fejlesztése, az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának, tapasztalatainak bővítése, rendezése. 36
Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, a felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás,
szokások alakítása, a spontán játékos tapasztalatszerzés; a játékos, cselekvéses tanulás; a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; a gyakorlati problémamegoldás.
Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A komplex feldolgozás, amely a Kompetencia alapú óvodai nevelés projekt fontos jellemzője, megkönnyíti az összefüggések felismerését. A foglalkozások játékidőben zajlanak, a gyermekek a tevékenység befejezése után visszatérhetnek a játékba. Az egyéni részképesség fejlesztés szintén játékos módon, a játékidőben zajlik. A foglalkozások kezdeményezett, közvetve kötelező, és kötelező formában zajlanak. A tanulás színhelye a csoportszoba, az óvoda udvara, vagy egyéb természeti környezet. A tanulás hatékonyságát elősegítő eszközök elegendő számban álljanak rendelkezésre, ne legyen belőlük túl sok, illetve kevés. Minden, ami lehetséges, természetes közegében szolgáljon szemléltetőül. A nyári hónapokban a csoportok összetétele heterogénné válik, megszűnik a kötött foglalkozások szervezése, a gyermekek az óvónő segítségével mozognak, rajzolnak, mintáznak, mesét, verset, zenét hallgatnak, barkácsolnak. A tanulás során alapelvünk, hogy tiszteletben tartjuk a gyermekek eltérő, egyéni fejlődési ütemét, segítjük őket a gyermeki személyiség kibontakoztatásában. Az egyénre szabott részképesség fejlesztéssel mindenki számára egyenlő esélyt biztosítunk a továbblépéshez. Az átlagon felüli képességű gyermekek kiemelt fejlesztését egyénre szabott módszerekkel segítjük. A sajátos nevelést igénylő gyermekek esetében az előzőekben felsorolt, a tanulás során alkalmazott alapelvünk fokozottan érvényes 37
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére -
Élményeit, a vele történteket szívesen ossza meg társaival, a felnőttekkel. Bátran, gátlások nélkül kérdezzen, merjen megnyilatkozni. Legyen érdeklődő, nyitott a környezetére, a körülötte zajló eseményekre. „Eszköztárában” jelenjen meg a problémamegoldó gondolkodás. Figyelmének tartalma, terjedelme fokozatosan bővüljön, jelenjen meg a szándékos figyelem. Az óvodáskor végére a tanuláshoz szükséges képességei által váljon alkalmassá az iskolai tanulás megkezdéséhez.
9.11. Hetirend hétfő Délelőtti Játékba integrált tanulás
kedd
Verselés, mesélés
Verselés, mesélés
Mindennapos testnev.
Mindennapos testnev.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Délelőtti Udvari játékba integrált tanulás
Ének, zene, énekes játék gyermektánc
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
szerda Verselés mesélés Mindennapos testnev.
csütörtök Verselés, mesélés
péntek Verselés, mesélés
Mindennapos testnev.
Mozgás
Matematika
A külső világ tevékeny megismerése
A szervezett tanulás munkaformái Frontális
Mozgás, Verselés, mesélés, Mindennapos testnevelés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Mikrocsoportos
Ének, zene énekes játék, gyermektánc, Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A külső világ tevékeny megismerése, Matematika, Verselés, mesélés,
Egyéni
részképességek fejlesztése egyéni igények szerint.
38
A szervezett tanulás ajánlott időkeretei korcsoportonként Verselés, mesélés
naponta kiscs. 5-10 p. köz.cs. 10-15 p. nagycs.10-20 p.
Ének, zene, énekes játék gyermektánc heti 1x 10-10 p. 15-20 p. 30-35 p.
Rajzolás, Mozgás festés, mintázás, kézi munka heti 1x 10-15 p. 15-20 p. 30-35 p.
heti 1x 10-15 p. 5-20 p. 30-35 p.
Mindenapos A külső világ testnevelés tev. megismerése Matematika naponta 10 p. 15 p. 15 p.
heti 1x,ill.2x heti 1x 10-15p. heti 2x 15-20 p. heti 2x 30-35 p.
A kiscsoportosok napi szervezett tanulási időkerete max.
35 perc
A középső csoportosok napi szervezett tanulási időkerete max.
45perc
A nagycsoportosok napi szervezett tanulási időkerete max.
65 perc
A szervezett tanulás formái - mindhárom korcsoportban
Kötelező:
Mozgás, Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Közvetve kötelező: Verselés, mesélés Kötetlen: Verselés, mesélés Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A külső világ tevékeny megismerése Matematika A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A nyári hónapokban a tervezett tevékenységeket az éppen dolgozó óvónő valósítja meg. 39
10. Közösségformáló tényezők - hagyományok, ünnepek, kirándulások, rendezvények Pedagógiai Programunk a néphagyományőrzést, a népi kultúra ápolását is fontos feladatának tekinti. A gyermekek nevelésébe beépítjük mindazokat az értékeket, amelyeket folklórban számukra élménynek, közelinek tekintünk. Fontosnak tartjuk azokat a hagyományos ünnepeket is, amelyek Nagykőrösön is élnek. A családokkal közösen ünnepelünk, így az óvoda a hagyományőrzés természetes közegévé válik. A felhasznált eszközök az ünnepek jelrendszeréhez tartoznak, amelyeket közösen gyűjtünk, rendszerezünk, vagy készítünk. Az egyes ünnepek, ünnepkörök komplex módon egyesítik a verset, mesét, éneket, énekes játékot, dramatizálást, népi tárgykészítést, barkácsolást. A néphagyománnyal és az óvodai ünnepek segítségével elősegítjük a gyermeki személyiség kibontakozását az óvoda-család partneri kapcsolatának erősítését, a szülőföld tiszteletét, a kommunikációs nevelést. Alkalmazzuk a kompetencia alapú projekt hagyományőrző ajánlásait, amelyek az egyes őselemhez köthetők.
10. 1. Az óvodában ünnepelhető jeles napok Mihály nap / szeptember 29. / Beszéljünk a Mihály naphoz fűződő hagyományokról, népi időjóslásokról, az állatok behajtásáról, a legelőről. Ismerkedjenek meg az őszi betakarításokhoz kapcsolódó szokásokkal, ha mód van rá, vegyenek részt benne. Az óvónő a szülő segítségével rendezzen Mihály napi vásárt, ahol minden csoport árusíthatja a maga, illetve a szülő által készített apróságokat. Advent /Karácsonyt megelőző négy hét / Ismerkedjenek az advent jelképeivel, a koszorúval, a naptárral. Vegyenek részt az ünnep előtti készülődésben, készítsenek díszeket, ajándékokat. Segítsenek a terem ünnepi díszítésében, örömmel várják a mikulást. Tegyenek vízbe Borbála napon cseresznyefa ágat. Süthetnek mézes kalácsot és vihetnek komatálat más csoportokba. Vessünk Luca napi búzát. 40
Farsang /Vízkereszttől hamvazó szerdáig / Ismerkedjenek meg a farsanghoz kötődő népszokásokkal, beszélgessenek a tél elűzéséről, a tavasz közeledtéről. Segítsenek a terem díszítésében, süthetnek fánkot, és vihetnek komatálat más csoportokba. Öltözzenek jelmezbe, vegyenek részt ügyességi és verseny játékokban. Húsvét /A tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap / Ismerkedjenek meg a húsvéti népszokásokkal, segítsenek a terem feldíszítésében, sétálhatnak a városban, gyönyörködve az ünnepi kirakatok szépségében. A fiúk locsolják meg a lányokat, és az óvodai dolgozókat, a lányok cserébe adjanak tojást. Meséljenek az otthoni ünneplés módjáról. Május 1. Az óvónővel közösen díszítsenek fel egy fát az óvoda udvarán májusfának, közben beszélgessenek a népszokásról. Tavaszi dalokat énekelve járják körbe a feldíszített fát. A fiúk ajándékozzanak a lányoknak májusfát. Jeles napjaink megünneplésekor használjuk a kompetencia alapú a projekt ajánlásait, játékait is.
10. 2. Az óvodai életünkhöz kapcsolódó hagyományok, ünnepek Az évszakonként megrendezett kulturális hetek Az adott évszak jellegzetességeit, ünnepeit, szokásait megelevenítő rendezvény, kiállításokkal, vendégszereplőkkel, hangversennyel színesítve. A szervezés feladata: a mindenkori nagycsoportokra hárul. Kalocsa Balázs emléknap Február 3-án változó tartalommal megrendezett emlékezés óvodánk névadójára. Március 15. Az óvoda feldíszítése, beszélgetés az ünnepről, zászló, illetve más nemzeti színű jelkép elhelyezése a Kossuth szobornál. 41
Június 4. Nemzeti összetartozás napja Anyák napja Az édesanyák, nagymamák köszöntése e jeles napon csoportonként. Gyermeknap Az óvoda minden csoportjának közösen rendezett ünnepség műsorral, ajándékkal, élményekkel emlékezetessé téve e napot. Évzáró A tanév során megismert dalokból, versekből összeállított ünnepség búcsúzással összekötve a nagycsoportokban.
11. Dokumentációs rendszerünk 11.1. Pedagógiai működési terv Az óvodavezető készíti el az intézmény éves munkatervét, melyben szabályozza az intézmény pedagógiai működését.
11.2. Óvodapedagógusok dokumentációja - a csoportnapló A csoportnapló tartalmazza: - óvodapedagógus, dajka ellátottságot, - óvodapedagógusok váltási periódusát, - a gyermek nevét, jelét, - gyermekekre vonatkozó adatokat (lányok, fiúk száma, SNI-s, TMB-s, HH-s, HHH-s, óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek számát, 3 vagy több gyermekes, illetve csonka családban nevelkedő gyermekek számát, bölcsödéből érkezettek, és a nevelési évben tankötelessé válók számát, a csoport kor szerinti összetételét) - hetirendet, - napirendet, - a szervezett tanulás formáit, munkaformáit, - beszoktatási, illetve nevelési tervet, - tevékenységi tervet, ami az eseménytervet és 42
szervezési munkát is magába foglalja, - a gyermekek születésnapját, - családlátogatások időpontját, - az óvodavezető látogatásait.
Beszoktatási, nevelési és tevékenységi terv Beszoktatási terv: kéthónapos intervallumra készüljön, a beszoktatási időszakot magába foglalva. A nevelési terv: félévenként kerüljön megtervezésre, három fő területen: - egészséges életmód kialakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés. - az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az előző területek tervezése foglalja magába a játékot, a munkát, és a tanulást. Mivel a nevelési évünk szeptember 1-től, a következő év augusztus 31-ig tart, a nevelési tervek készítésekor az első félévi terv szeptembertől február végéig tart a második félévi terv márciustól augusztus végéig tart - nyári
hónapok feladatait is tartalmaznia kell Tevékenységi terv: készítésénél a kompetencia alapú nevelés az óvodában programcsomag 4 fő őseleme alapján tervezünk: szeptember hónapra külön tervezünk a levegő témaköréből október – november – december hónapokra tervezésünkkor
felhasználhatjuk a tűz témakört január – február – március hónapokra felhasználhatjuk a víz témakört április – május – június hónapokra felhasználhatjuk a föld témakört. július – augusztus hónapok tevékenységi tervében a levegő témakörből használunk ajánlásokat. Az előzőek alapján a tevékenységi tervet minden korcsoportban el kell készíteni. (kis – középső – nagy csoportban)
11.3. A gyermekek fejlődésének dokumentumai - Adatlap - anamnézis (a szülő tölti ki) - Fejlődési napló 43
A fejlődési naplóban félévente, először novemberben, majd májusban rögzítésre kerül a gyermekek aktuális fejlettségi szintje, és a javasolt fejlesztés, aminek eredményességéről később bejegyzés készül. A gyermekeket Nagycsoportban átfogóan értékeljük a szocializációt, a mentális és kognitív területen elért eredményességet, gyermekenként és a csoportra vetítve. A gyermekek számára kötelezően előírt hallás- és látásvizsgálatot a gyermekorvos és a védőnő végzik el a „státuszvizsgálatokon”, amit a Gyermekegészségügyi kiskönyvben rögzítenek.
12. Gyermekvédelmi feladatok 12.1.Gyermekvédelmi programunk célja Gyermekvédelmi feladataink meghatározásakor az alábbi tényezőket kell megvizsgálnunk: - Milyen otthoni környezetből járnak a gyermekek hozzánk - Szülők iskolázottsága, munkanélküliség mértéke - Családok állapota (gyermekek száma, csonka család stb.) - SNI-s, TMB-s, HH-s, HHH-s, veszélyeztetett gyermekek száma Alapvető gyermekvédelmi célunk: a valamilyen ok miatt hátrányos illetve veszélyeztetett helyzetben levő gyermekek felkutatása, a segítségnyújtás lehetőségeinek megkeresése és megvalósítása, biztosítva ezzel számukra az esélyegyenlőség lehetőségét. Érdekükben a szakszolgálattal folyamatos kapcsolatban vagyunk.
12.2. Az óvodás gyermekek családi helyzetének felmérése. A családok szociális helyzetének felmérését évenként elvégezzük, melyből kiderül, hogy az óvoda összlétszámához képest hány veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, három vagy többgyermekes családban élő, sajátos nevelési igényű, illetve egyedülálló szülő által nevelt gyermek van.
44
12.3. Veszélyeztetettséget kiváltó okok A veszélyeztetettséget kiváltó okokat vizsgálva meg kell határozni, hogy - nevelési hiányosságok, - erkölcstelen családi környezet, - italozó szülők, - bűnöző családi helyzet, - rossz lakásviszonyok, - egészségügyi okok, - anyagi okok, - megromlott családi kapcsolat - gyermekbántalmazás okozzák – e a kisgyermek veszélyeztetettségét, ugyanis a segítségadás formájának megválasztása ettől függ.
12.4. Különböző szervezetekkel való együttműködés A gyermekvédelmi feladatok ellátása érdekében a következő szervezetekkel szorosan együtt kell működni: · · · · · · · · ·
gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal, hatósági osztály, családsegítő csoport, nevelési tanácsadó, gyermekorvos, védőnő, segélyszervezet. gyógypedagógusok, terapeuták
12.5. Gyermekvédelmi program Az óvodánkba járó veszélyeztetett gyermekek veszélyeztetettségének okát fel kell tárni, helyzetüket meg kell ismerni, s a leghatékonyabb módon segíteni kell őket. Beiratkozásnál, a beszélgetések során a családszerkezet, a lakásviszonyok tekintetében már információkat tudunk gyűjteni. Ahol gondot feltételezünk, azoknál a családoknál érdemes a családlátogatást elkezdeni. Nevelési hiányosságok esetén, a csoportvezető óvónők egyéni fejlesztéssel, illetve a fejlesztőpedagógus egyéni módszerekkel a szülők bevonásával igyekszik a veszélyeztetettség okát megszüntetni. Szükség esetén a Nevelési Tanácsadó, a Családsegítő segítségét kell kérni. 45
Ha a veszélyeztetettség a szülők magatartása miatt áll fenn, (italozó, bűnöző életmód, erkölcstelen életvitel) a hatóságok segítségét kell kérni. Ha anyagi okok állnak a veszélyeztetettség mögött, a Polgármesteri Hivatal kompetenciája, hogy jelzésünk után megtalálja a segítésnek a gyermek szempontjából leghatékonyabb módját (rendszeres nevelési segély, ingyenes óvodai étkezés, egyszeri segély, természetbeni segítség, stb.). Ha egészségügyi okok miatt áll fenn a kisgyermeknél veszélyeztetettség a védőnővel, illetve az óvoda orvosával kell felvenni a kapcsolatot. Speciális esetekben a szülőt segíteni kell abban, hogy hova fordulhat. Megromlott családi kapcsolatoknál a Családsegítő, óvodapedagógusok együttműködése hozhat segítséget.
a
család,
s
az
Az óvoda gyermekvédelmi megbízottjának a feladata az éves gyermekvédelmi program tervezése, s a vezető óvónővel, a csoportvezető óvónőkkel, a szülőkkel való egyeztetés után annak megvalósításának aktív irányítása. Minden veszélyeztetett kisgyermekről nyilvántartást köteles vezetni, ahol minden az üggyel kapcsolatos lépés, eredmény szerepeljen (pl.: családlátogatásokon tapasztaltak, vizsgálati eredmények, megtett intézkedések és azok hatásai, stb.). A gyermekvédelmi felelős a csoportvezető óvónőkkel, s a szülőkkel egyeztetve szükség esetén önállóan végezze munkáját, ilyen esetekben utólag tájékoztatva a vezetőt. Egyéb esetekben előzetes megbeszélés után. A gyermekvédelmi munkában fő hangsúlyt kell helyezni a prevencióra, és a korrekcióra.
13. Egészségnevelési Program 13.1. Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés, egészségfejlesztés, cselekvésorientált tevékenység, melynek egyik legfontosabb színtere az óvoda. Fontos területei, feladatai, vannak: a prevenció, a folyamatot támogató társadalompolitika jelenléte, a hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás, a 46
rizikócsoportok megközelítése, hatékony beavatkozások, a megfelelő színterek megválasztása, komplex egészségfejlesztés. Egészségünket ma minden eddiginél jobban befolyásolja az a tény, hogy az ember a természeti, társadalmi, személyes, érzelmi, szellemi környezetét az utóbbi évtizedben fokozódó gyorsasággal változtatta meg. Nem kétséges, hogy sokkal jobban fel kell készítenünk gyermekeinket arra, hogy milyen módon kell okosan élniük! Az egészség alatt: a test, a lélek, az értelem, a társadalmi környezet és a szellem egészségét értjük komplex megközelítéssel. "Az egészséget az ember teremti meg és éli mindennapi életének körülményei között ott, ahol tanul, dolgozik, játszik és szeret." (Ottawai Charta) Fontos, hogy ez irányú nevelésünk csak akkor lehet hiteles, ha mi, felnőttek is nagy figyelmet fordítunk egészségünkre, példát mutatunk a gyermekeknek.
13.2. Az egészségnevelés célja
A növekedés, a súlygyarapodás feleljen meg az életkornak, az egyéni alkatnak. A gyermekek szervezete legyen egészséges, ellenálló és alkalmazkodóképes, mozgásuk legyen összerendezett. Érzékszerveik fejlettsége tegye őket képessé a differenciáltabb érzékelésre. A gyermekek rendelkezzenek önmaguk számára és a közösségi együttéléshez szükséges kultúrált egészségügyi szokásokkal. Idegrendszerük egészséges fejlettsége járuljon hozzá kiegyensúlyozott, derűs, félelemmentes magatartásukhoz.
13.3. Az egészségnevelés feladatai Az egészség védelme, ápolása legyen a mindennapos nevelői gyakorlat szerves része.
47
Alapfeladatunk a gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése. Kiemelt odafigyelés a testápolásra, helyes táplálkozásra, öltözködésre, levegőzésre, mozgásra, nyugodt pihenésre. Helyes életritmus hangsúlyozott kiemelése, a szülőkkel egységes szemlélet kialakítása, megerősítése. Mozgásigény kielégítése, edzettség, állóképesség fokozása. Tartásjavító gyakorlatok beépítése a foglalkozások anyagába. Folyamatos kapcsolattartás az egészségügyben dolgozókkal (orvos, védőnő, szájhigiénikus stb.)
Az egészséges étrend összeállítása érdekében folyamatos kapcsolattartás a konyha képviselőjével.(korszerűbb ételek bevezetése, pl: magvas kenyér, korpás pékáru, halfasírt, szezámmagos pogácsa, ananászos csirkemell stb.) A délutáni speciális mozgáslehetőségek körének kibővítése - ovis-torna, gyermektánc. Ezek a mozgáslehetőségek tovább javítják a gyermekek koordinációs képességét, testtartását, mindenképpen örömteli időtöltést jelentenek. Az EU-szabványnak megfelelő mozgásfejlesztő játékok körének kibővítése az óvónők javaslatainak figyelembe vételével. A mozgáslehetőségünk bővítéséhez további jó lehetőséget biztosíthatunk a pályázatokon nyert bicikliparkunk használatával az óvoda területén kialakított biciklipályán.
13.4. Állapotfelmérés A következő területek felmérésére minden nevelési év elején sort kell keríteni:
48
Testi egészség: Szervi problémák megléte. Allergiás gyermekek. Mozgáskorlátozottság. Gyógyszerérzékenység. Túlsúlyos vagy kórosan sovány gyermekek. Gyógytestnevelésre járók.
Lelki egészség: Hangulati állapot. Terheltség. A gyermek óvodához fűződő viszonya.
A gyermekek szociális helyzete: Állami gondozott. Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű. Veszélyeztetett. Nagycsaládos. Csonka családban nevelkedő. Segélyre, támogatásra szoruló.
13.5. Helyzetelemzés Az állapotfelmérés eredménye a helyzetelemzés alapjául szolgál, és az Egészségnevelési éves tervbe, bekerül. A vezető is kijelöli a munkatervében a megállapított aktuális feladatokat, és év végén értékeli is azt.
13.6. Egészségfejlesztési programtervünk mérése-értékelése Az egészségnevelés az óvoda megalapozó jellegű, immanens, minden nevelési mozzanatban jelenlevő feladata. Az egészség a testi, fizikai, szellemi, pszichikus, társas-társadalmi, és a szociális jólét állapota. Az óvodai nevelési program általános nevelési feltételei közé az alábbi egészségfejlesztő tevékenységek sorolandók:
A lelki egészség: érzelmi biztonság nyújtása, értelmi fejlesztés. Optimális környezet biztosítása. A testi egészség: edzés és mozgás-fejlesztés. A gyermek természetes mozgáskedvének fenntartása, a mozgás megszerettetése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. Egészséges táplálkozás. A szociális kapcsolatok harmóniája. A balesetek megelőzése és elsősegélynyújtás Személyi higiénia, gondozás, ápolás. Egészségvédő szokások kialakítása. A napi életritmus kialakítása.
A gyermekek figyelmét felhívjuk biztonságuk, testi épségük megőrzése érdekében a balesetvédelem szempontjából fontos szabályokra, melyeket az óvodai csoportnaplóban rögzítünk. Az egészséges életmód kialakítását szolgáló tevékenységeink:
49
kirándulások Gyümölcs-, és zöldségfogyasztás Mindennapos testnevelés Mozgásfejlesztő eszközök egész napos spontán használata
Az értelmi fejlesztés igénye: Az értelmi nevelés feladatait az Alap-program a kisgyermek ismereteinek fejlesztésében jelöli ki. A program értelemszerűen azt is tartalmazza, hogy a kisgyermeknek egyre több ismeretet kell megszereznie és rendszereznie szervezetének működéséről, az egészségvédelem alapkérdéseiről (pl. kórokozó, fertőzés, betegség, táplálkozás, aktív mozgás és pihenés, az érzékszervek higiénéje és védelme stb.). Az óvoda az egészségfejlesztő ismereteknek csupán egy részét közvetíti. A gyermek már előzetesen jelentős mennyiségű egészségvédő ismeretet hoz magával a családjából, amit az óvoda, ha megállja a helyét, megerősít. Ezekhez az ismeretekhez kapcsolódnak azok az egészség-védő, egészségfejlesztő biológiai ismeretek, amelyeket a gyermek értelmi szintjéhez mérten az óvodában szerez meg , illetve rendszerez (ilyen pl. a szívverés megfigyelése, a légzés szaporasága stb.). Az egészség-védelmi ismeretközlés lehetősége kiterjed az óvodai foglalkozások mellett a szabadidő más lehetőségeire is, így a játékra, a "kísérletezésekre", megfigyelésekre, a sétákra, kirándulásokra. Boltos, piacos és családjátékokban ismertetjük meg a gyermekeket az alapélelmiszerekkel. Szükség van az étkezések közötti két és fél, háromórás időközre, hogy a gyermek gyomra a következő étkezés időpontjáig kiürülhessen. Megismertetjük a gyerekeket a zöldségek, gyümölcsök ízével. Beszélgetünk a tejtermékek jelentőségéről, miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. Megtanítjuk a helyes fogápolást. A kiválasztó szervek megfelelő működése érdekében a gyermekeknek folyadékot állandóan biztosítunk a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Az étkezésre és a helyes táplálkozásra vonatkozó mérésünk és értékelésünk folyamán az alábbi tevékenységek közben figyeljük meg a gyermekeket:
50
Étkezés közben hogyan beszél. Kulturáltan étkezik-e. Megítéli-e, hogy miből mennyit kér. Szalvétát minden esetben használja-e. Mennyire kitartóan tud várakozni, hogy rákerüljön a sor. Evőeszközöket tudja-e megfelelően használni.
Mozgás, mindennapos testnevelés: A sokoldalú mozgás egész óvodai életünket átszövi. Mozgásfejlesztő eszközeink spontán használata egész nap folyamán biztosított gyermekeink számára. Mindennapos testneveléssel és irányított udvari szabályjátékokkal egészítjük ki az egész napos szabad mozgást. Nagy gondot fordítunk arra, hogy gyermekeink mozgástevékenysége jó hangulatú legyen, hogy a gyermekek természetes mozgáskedvének kellő teret és időt biztosítsunk. Mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítására törekszünk az udvaron és az óvodaépületen belül egyaránt. A gyermekek egészséges életmódra neveléséhez elengedhetetlen a levegőn való tartózkodás. Különösen érvényes ez a mozgásos játékra és a szabad mozgásra. Napirendben rögzítettük a levegőn való tartózkodás idejét, ekkor a gyermekek irányított, illetve spontán mozgástevékenységet is végezhetnek. Gondot fordítunk a csoportszoba megfelelő szellőztetésére, különös tekintettel a játék, a csoportszobában végzett mozgás és a pihenés idejére. A mindennapi testnevelés tudatos, tervszerű alkalmazása elősegíti a gyermek testi képességeinek, mozgásának fejlődését, kedvező hatással van az idegrendszerre, a légző- és keringési szervekre, fokozza a gyermek jó közérzetét. Megfelelő gyakorlatokkal a helyes testtartás kialakítását és a testtartási hibák megelőzését is szolgálja, hozzájárul a gyermekek egészségéhez. Megalapozza azt az igényt, hogy minden nap, rendszeresen mozogni jó és szükséges. A gyermekeknek minden nap lehetőséget biztosítunk 10-15 perces szervezett mozgásban való részvételre. Időpontját az óvónő szabadon választja meg a rugalmas napirend keretei között. Lehetőleg a szabad levegőn, az udvaron végezzük a játékos mozgást, ügyelve arra is, hogy a gyerekek öltözéke megfelelő legyen erre a célra. A mindennapi testnevelés középpontjában a sok mozgással járó játék áll. A mindennapos szervezett mozgás tartalma:
futó játékok szerepes fogó játékok játékos utánzó gyakorlatok ugró-, szökdelő játékok szabályjátékok
A mozgásos játék kiválasztásának szempontja mindig az a hatás, amit el szeretnénk érni a játék során. A mozgásos játékok fejlesztik: 51
szabálytudatot téri tájékozódást testsémát, oldaliságot
figyelmet gyorsaságot állóképességet egyensúlyérzéket tempóérzéket erőnlétet alkalmazkodóképességet kreatív gondolkodást
Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a mindennapi testnevelés járuljon hozzá a mozgás megszerettetéséhez. Ehhez az szükséges, hogy az óvónő élénk, vidám hangulatot teremtsen és maga is örömét lelje a közös játékban. A mozgásra vonatkozó mérésünk és értékelésünk folyamán, az alább felsorolt aktuális állapotát figyeljük meg a gyermekeknél:
Állóképességét. Szabálykövetését, szabálytudatát. Egyensúlyérzékét. Reagálásának gyorsaságát.
Gondozási feladatok: A gondozás az óvodai nevelésben nagyon fontos szerepet tölt be. A kisgyermek alapvető szükségleteinek kielégítését jelenti, hozzájárul egészségük megőrzéséhez, jó közérzetük kialakításához. A testápolási szokások megalapozásához, a testápolási szerek rendeltetésszerű használatának elsajátításához szükség van az óvónő és a gyermek közötti bensőséges kapcsolatra. Különösen védjük a gyermekek érzékszerveit. Ápolásukhoz tiszta eszközöket, nyugodt feltételeket teremtsünk. Szülői értekezleten felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy a gyermek ruházata megfelelő legyen a különböző tevékenységekhez - udvari levegőzésnél, a csoportszobában, a mindennapos testnevelés során és pihenéskor. A pihenéshez megfelelő feltételeket biztosítunk. Legfontosabb a nyugodt légkör biztosítása. Pizsamában alszanak. A csoportszobát kiszellőztetjük. A gyermekek pihenését segíti, ha maguk mellé vehetik kedvenc játékukat, személyes tárgyukat. Balesetvédelmi okokból ügyelünk arra, hogy az ágyba vitt játék puha és kellő méretű legyen. Ne szúrja meg a gyereket pihenés közben, véletlenül se kerülhessen a gyermek fülébe, orrába és ne akadhasson meg a torkán. Higiéniai szabályok kialakítása, betartatása érdekében az alábbiakra különös tekintettel figyelünk: 52
WC papír megfelelő használata / főleg lányoknál /. Folyékony szappannal való kézmosásra. Körömkefe igénybevételére szennyező tevékenység után. Saját fésű, fogmosó felszerelés használatára. Megfelelő zsebkendő használatra. A szülőket kérjük tiszta, megfelelő méretű ruházat biztosítására. Ivóvíz folyamatos biztosítására A textíliák szükség szerinti cseréjére.
Pszicho-higiénés egészségvédelem: Nagyon fontos feladat, hiszen a lelki eredetű problémák negatívan hatnak a fizikai állapotra. Mit tehetünk ennek elkerülésének érdekében:
Tilos a megszégyenítés. Lehetőség szerint alvásidőben, WC használatakor, meg kell teremteni a nyugalmat, csendet, az intimitást. Nem siettetjük túlzottan a gyermekeket alapvető tevékenységeik végzése közben. Meghallgatjuk a problémáikat, kérdésükre válaszolunk, figyelünk szóbeli jelzéseikre. Biztosítjuk a rendszerességet, e mellett a rugalmasságot. Igyekszünk csökkenteni a konfliktusokat. Nem tűrjük el a gyermekek közötti megkülönböztetést, erőszakot.
Személyes higiéniára vonatkozó mérésünk és értékelésünk folyamán az alábbi tevékenységek közben figyeljük meg a gyermekeket:
Szükség szerint mossa-e a kezét. Önállóan használja-e a WC-t. Helyesen mos-e fogat. Ha fázik, vagy melege van érzékeli-e. Öltözködik-e önállóan. Tudja-e hová tette le személyes tárgyait. Önállón, és helyesen fújja-e az orrát. Rendszeretete, tisztaság iránti igénye korának megfelelő-e.
Szociális kapcsolatok erősítése: A személyiségfejlődésben az első életéveket követően fokozatosan nő az intézményes nevelés szerepe.
53
Az óvodai gyerekközösségben elérhető legfőbb eredmény, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. A gyerekek figyeljenek egymásra, segítsék egymást, alakuljon ki érdeklődés bennük társaik és a felnőttek iránt. Ez elengedhetetlen feltétele a jó, együttműködő légkör kialakulásának. Huzamosabb hiányzás esetén a csoport tagjai tudatják a távollévő gyerekkel, hogy hiányzik és gondolnak rá. A gyerekek közötti kapcsolatokat életkoruk, korábbi környezetük, egyéni sajátosságaik nagymértékben befolyásolják. Az együtt megélt élmények rokonszenvet ébresztenek egymás iránt. A gyerekek közötti kapcsolatok alakulását nem erőltetjük, de a perifériára szorult gyerekeket különös gonddal próbáljuk bevonni a csoport életébe. A szociális kapcsolatokra vonatkozó mérésünk és értékelésünk során az alábbi tulajdonságokat figyeljük meg a gyermekeknél: Mennyire barátkozó, nyitott, társai iránt milyen fokú érdeklődést mutat. Mennyire ismeri és tartja be a csoportban kialakított szokásokat.
14. Kapcsolataink 14.1. Az óvoda - család kapcsolata A legszorosabb, legközvetlenebb partneri kapcsolatban a szülőkkel vagyunk. Gyermekeink nevelése csak akkor lehet igazán sikeres, ha a családokkal szorosan együttműködve, egymást erősítve végezzük feladatainkat. A szülőkkel folyamatos a párbeszédünk, hiszen naponta találkozunk velük. Véleményük, igényük megismerése nagyon fontos számunkra, amit a napi beszélgetések során, illetve az időközönként kiadott szülői kérdőívekből ismerünk meg. A jó partneri kapcsolat alapja a kölcsönös bizalom, a segítségnyújtás, tisztelet, megbecsülés, aminek kialakítása, ápolása mindannyiunk feladata. Előfordulhatnak értékellentétek a szülő és az óvoda között, ilyen esetben az óvónő vállalja fel a tapintatos meggyőzést, a gyermekek érdekében. Nyitott óvoda vagyunk, szívesen látjuk az érdeklődő szülőket a "hétköznapokon" is, de külön szeretettel hívjuk, várjuk őket programjainkra, rendezvényeinkre.
54
Az együttműködés formái: - Családlátogatás. - A gyermekek egyéni ütemben történő beszoktatása. - Kulturális hetek rendezvényei. - Közös programok, kirándulások. - Ünnepeket előkészítő foglalkozások. - Szülői közösségi vacsora. - Szülői közösségi értekezletek. - Szülői értekezletek. - Szükség szerint fogadóóra. - Hirdető tábla. A szülőknek joguk van gyermekük fejlődéséről folyamatosan tájékozódni. Ezeken a beszélgetéseken elengedhetetlen az őszinte hangnem, a segíteni akarás, a bizalom légkörének megteremtése. A szülői értekezletek, a közös programok kiválóan alkalmasak szemléletformálásra. Folyamatosan keressük az együttműködés újszerű formáit, próbálkozunk, hogy az eddig kevésbé aktív szülőket is jobban be tudjuk vonni közös programjainkba. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.
14.2. Kapcsolattartás az iskolákkal Nagyon fontosnak tartjuk az iskolákkal való folyamatos kapcsolattartást. Ismerkedünk egymás munkájával, rendezvényeinken rendszeresen szerepelnek műsorokkal az iskolás gyermekek. Évente többször hívnak ők is különböző iskolai programokra, illetve egy-egy kellemesen eltöltött közös délelőttre. Ezeken a találkozásokon amellett, hogy a gyermekek jól érzik magukat, ismerkednek az iskolai élettel, az iskolai pedagógusokkal, az ott tanuló gyermekekkel. Ezek a találkozások megkönnyítik az óvoda és iskola közötti átmenetet.
14.3. Kapcsolattartás a bölcsödével A bölcsődével való kapcsolatunk főleg az óvodai beiratkozások kapcsán realizálódik. Az óvodában folyó nevelőmunkáról információt biztosítunk a bölcsőde részére, s mi is tájékozódunk az ott folyó munkáról. 55
Nyílt hetet tartunk a beiratkozás előtt, a meghívót eljuttatjuk a bölcsödébe, hogy az oda járó gyermekek szülei ellátogathassanak hozzánk.
14.4. Kapcsolattartás a Fenntartóval Óvodánk a fenntartóval napi kapcsolatban áll, ami megerősíti intézményünk törvényes működését. Együttműködésünket a korrektség, az egymás iránti tisztelet jellemzi.
14.5. Az óvoda kapcsolata más intézményekkel A közművelődési intézmények sajátos lehetőségeit tudatosan használjuk fel nevelési feladataink megvalósítása érdekében. Előkészítjük gyermekeinket a színház, könyvtár, múzeumlátogatásával az esztétikai élmények, művészetek befogadására, városi rendezvényeken való részvételre. Szoros, mindennapi kapcsolatban állunk a Nagykőrösi Humánszolgáltató Központtal, ezen belül a Gyermekjóléti Szolgálattal.. A Dalmady Győző Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gyógypedagógusainak, terapeutáinak segítségét, útmutatását kérjük szükség szerint az SNI-s gyermekeink fejlesztéséhez. A védőnő, ha kérjük, mindig a gyermekek érdekeit szem előtt tartva segít.
15. Összefoglalás "Meg kell tanulnunk a gyermek szemével látni és fülével hallani, meg kell tanulnunk a gyermek élményvilágának a szintjén beszélni. Meg kell tanulnunk mindenekelőtt azt, hogy ráálljunk a gyermek érzelmi hullámhosszára, megéljük emocionális történéseit, elfogadjuk vágyait, tiszteljük fantáziáját, s mindezzel elősegítsük a szabad kommunikációt, a nyitott személyiség kibontakozását. Ennek feltétele pedig nem kevesebb, mint a gyermekbe vetett bizalom, az iránta érzett felelősség, amelyből nyílt és derűs légkörben, ésszerű szabályok között, a gyermek felelőssége is kicsírázik." Mérei Ferenc: A gyermek lelki fejlődése világképünkben
56
16. Felhasznált irodalom:
363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 2012. évi CXXIV. Törvény a Nemzeti Köznevelésről 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról. Kovács György - Bakosi Éva: Óvodapedagógia ( 1 - 2 kötet ) Óvodai tanulás =Játékos tanulás Debrecen, 1999. Stöckert Károlyné: Játékpszichológia Szöveggyűjtemény Eötvös József Könyvkiadó Budapest , 1997. Óvónők Kincsestára - Módszertani kézikönyv RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft 2000. Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Budapest Fer-co KFT 1994. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Szolnok, 1997.
57
17. Érvényességi záradék
A nevelőtestület által egyhangúlag elfogadott Pedagógiai Programunk, 2013. szeptember 1 - 2018. 08. 31 -ig érvényes.
Módosításra legkorábban 2013. 09. 01. után kerülhet sor. Módosítási javaslatot tehet az óvoda nevelőtestülete, és a szülők. A módosítási kérelmet írásban kell az óvoda vezetőtestülete elé terjeszteni. A módosítási kérelem elbírálására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kérelmezők kétharmados többséget alkotnak.
58
18. Legitimációs záradék A Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda (2750. Nagykőrös, Kalocsa Balázs u. 1.) Nevelőtestülete, az intézmény Pedagógiai Programját 2013. június 12-én ELFOGADTA.
---------------------hitelesítő
-----------------------óvodavezető
---------------------hitelesítő
A Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda (2750. Nagykőrös, Kalocsa Balázs u. 1.) Alkalmazotti Közössége, az intézmény Pedagógiai Programját 2013. június 12én MEGISMERTE
----------------------
------------------------
----------------------
A Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda (2750. Nagykőrös, Kalocsa Balázs u.1.) Szülői Munkaközössége, az intézmény Pedagógiai Programját 2013. június 13-án megismerte és VÉLEMÉNYEZTE.
---------------------------- ---------------------------------SZM tag SZM elnöke
59
---------------------------SZM tag
19. Irodalomgyűjtemény Bauer Gabriella: Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény Buchera Nándorné - Faust Dezsőné - Zadravecz Teréz: Néphagyomány őrzés az óvodában Forrai Katalin: Ének az óvodában Három kívánság és más magyar népmesék Hunyadiné Körtvélyesi Anikó: Óvodások mesekönyve Illyés Gyula: 77 magyar népmese Kis Éva: Négy Évszak
I. - II. - III. - IV.
Kovács Ágnes: Icinke picinke Kovács Barbara: Csupa új Lugosi Margit: Évszak - járó "Tiszta Forrásból " Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában T.Aszódi Éva: Cini - cini Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Tóthné Pánya Marianna: Tente baba, tente Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével Az óvónők saját gyűjteménye 60
60
