PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEK. Győri Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola, Kollégium és Felnőttek Középiskolája

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEK Győri Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola, Kollégium és Felnőttek Középiskolája A 2013. szeptember 1-jétől érvényes, jóváhagyott pedagógiai programhoz kapcsolódik, az óratervek módosultak a hatályos rendeletek alapján

Hatályos, 2014. szeptember 1-től Kaukerné Kovács Edit intézményvezető

1

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET

TARTALOMJEGYZÉK

1.

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ................................................ 2

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ............................................................................................. 2 TÖRTÉNELEM ............................................................................................................................. 12 TÁRSADALOMISMERET........................................................................................................... 17 MŰVÉSZETTÖRTÉNET ............................................................................................................. 22 IDEGEN NYELV ........................................................................................................................... 24 MATEMATIKA ............................................................................................................................. 27 FIZIKA ............................................................................................................................................ 29 BIOLÓGIA ..................................................................................................................................... 30 FÖLDRAJZ .................................................................................................................................... 32 KÉMIA ............................................................................................................................................ 35 INFORMATIKA ............................................................................................................................ 37 TESTNEVELÉS ............................................................................................................................. 43 2.

ÓRATERVEK ........................................................................................................................ 45

2


1.

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI

Az iskola felnőttoktatási helyi tantervében szereplő művészeti ismeretek tantárgy tananyagtartalma lefedi a művészettörténet tantárgy érettségi követelményeit. Művészeti ismeretek tantárgyat teljesítő tanulók művészettörténetből érettségi vizsgát tehetnek.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM IRODALOM TÉMAKÖRÖK ÉS TÉTELEK 1. ÉLETMŰVEK Petőfi Sándor  A szerelem élménye Petőfi költészetében  Petőfi látomásköltészete  Petőfi tájlírája  Petőfi: Az apostol  Petőfi költői hitvallása Arany János  Számvető versek Arany lírájában  Arany balladái  Őszikék  Elégikus látásmód Arany lírájában és epikájában  Toldi-trilógia Ady Endre  Ady Endre ars poeticái  Ady magyarságtudatának sajátosságai  Ady költészete az 1. világháború idején  Ady szerelmi költészetének sajátosságai  Ady látomásszerű tájversei Babits Mihály  Témák és motívumok az 1920-as évek költészetében  A filozófus költő  A halállal való szembenézés Babits lírájában

3

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET  A prófétaszerep vállalásának problémái  Jónás könyve és imája  A prófétaság problémája a Petőfi, Ady és Babits lírájában  A lírai én és a külvilág kapcsolatának változása Babits költői pályáján Kosztolányi Dezső  Kosztolányi Dezső költői indulása  Számvető költemények Kosztolányi lírájában  A novellaíró Kosztolányi  Édes Anna  A halál-élmény megjelenítése Ady, Babits és Kosztolányi költészetében József Attila  József Attila tájköltészete  A szerelem élménye József Attila költészetében  Az anya–apa–gyermek motívum József Attila lírájában  József Attila gondolati költészete  József Attila kései költészete 2. PORTRÉK Balassi Bálint  Balassi Bálint szerelmi költészete  Balassi Bálint vitézi és istenes versei Csokonai Vitéz Mihály  A stílusirányok sokfélesége Csokonai költészetében  Csokonai elégikus ódái  A felvilágosodás eszméi Csokonai költészetében Berzsenyi Dániel  Berzsenyi Dániel elégiái  Berzsenyi hazafias ódái  Horatius filozófiájának tükröződése Berzsenyi és Babits költészetében Kölcsey Ferenc  A nemzethalál gondolata Kölcsey költészetében  A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése  A magyarság sorsáért érzett aggodalom Berzsenyi, Kölcsey és Vörösmarty lírájában

4

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET Vörösmarty Mihály  Romantikus vonások Vörösmarty költészetében  Vörösmarty szerelmi lírája  A haza és a haladás problémája Vörösmarty lírájában  Vörösmarty költészete a szabadságharc bukása után  Csongor és Tünde Mikszáth Kálmán  Mikszáth novellái  Mikszáth Kálmán egy regénye Móricz Zsigmond  Móricz Zsigmond novellái  Móricz egy regénye Szabó Lőrinc  Az 1920-as évek lírája  Tücsökzene  A huszonhatodik év Radnóti Miklós  Radnóti eklogái  Radnóti költészete a 2. világháború alatt  Radnóti szerelmi költészete  A háború élményének megjelenítése Ady, Babits és Radnóti Miklós költészetében  Idill és tragikum Radnóti Miklós költészetében Weöres Sándor  Játékversek, versjátékok Weöres Sándor költészetében  A hosszúénekek Ottlik Géza  Iskola a határon Márai Sándor  Márai költészete  Márai egy regénye Pilinszky János  A láger-élmény megjelenítése Pilinszky költészetében  Apokrif 3. LÁTÁSMÓDOK

5

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET Zrínyi Miklós  Szigeti veszedelem Jókai Mór  Az arany ember Krúdy Gyula  Krúdy novellái  Krúdy egy regény Karinthy Frigyes  Így irtok ti  Tanár úr kérem Juhász Gyula  Juhász Gyula költői portréja  Az alföldi táj megjelenítése Petőfi, Ady és Juhász Gyula költészetében  A tájélmény mint kifejezőeszköz Juhász Gyula lírájában Tóth Árpád  Tóth Árpád költői portréja  Impresszionista látásmód Kosztolányi, Juhász Gyula és Tóth Árpád lírájában Kassák Lajos  Az avantgárd irányzatok hatása Kassák költészetében  A ló meghal a madarak kirepülnek Németh László  Németh László egy regénye Örkény István  Örkény novellái  Tóték Nagy László  Nagy László Himnusz minden időben című verseskötete  A hosszúversek Szilágyi Domokos  Szilágyi Domokos költői portréja Illyés Gyula  Illyés Gyula költői portréja Nemes Nagy Ágnes

6

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET  Nemes Nagy Ágnes költői portréja 4. KORTÁRS IRODALOM  Kertész Imre: Sorstalanság 

Szabó Magda egy regénye



Varró Dániel Bögre azúr című verseskötete



Esterházy Péter egy regénye



Kányádi Sándor költői portréja



Mészöly Miklós egy műve



Sütő András egy drámája vagy prózai műve



Závada Pál egy regénye



Faludy György költői portréja

 Orbán Ottó költői portréja  Parti Nagy Lajos költői portréja 5. VILÁGIRODALOM Az antikvitás és a Biblia  Homérosz: Odüsszeia  Műfaji változatosság a Bibliában  Ószövetség és Újszövetség A középkor és a reneszánsz  A középkori egyházi és lovagi irodalom  Az európai reneszánsz  A középkori és a reneszánsz világnézet összehasonlítása A felvilágosodás  A felvilágosodás eszméi, stílusirányzatai, 1-2 képviselője A romantika  A nyugat-európai romantika  Puskin: Anyegin A századfordulós modernség  A francia realizmus  Az orosz realizmus  A 19. század második felének lírai forradalma  Az avantgárd A 20. század első felének irodalma  Thomas Mann  Franz Kafka

7

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET  Hemingway  Bertolt Brecht Világirodalom a 20. század második felében  Golding  Orwell  Dürrenmatt 6. SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET 

Szophoklész Antigoné című tragédiája



A francia klasszicista dráma, Moliere egy drámája



Shakespeare: Rómeó és Júlia



Az ókori görög és a reneszánsz színház összehasonlítása



Katona József: Bánk bán



Madách Imre: Az ember tragédiája

7. AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI  

Az irodalom filmen, rádióban, televízióban, dalszövegben stb.: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei Az irodalom a színházban



Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései



A modern mese, mítosz és kultusz a filmben. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában



A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei



Egy-két tipikus műfaj jellemzőinek bemutatása



Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai

 Az irodalmi alkotás mint képzőművészeti téma – Az irodalom és a képzőművészet kapcsolata 8. REGIONÁLIS KULTÚRA 

A régió kulturális hagyományainak bemutatása



Győr kulturális élete



Győr színházi élete, a színház világának bemutatása személyes élmény/egy előadás megtekintése alapján



Egy Győrhöz kötődő szerző bemutatása



A régió egy neves alkotójának bemutatása



A régió, a város irodalmi alkotásokban való megjelenítése

8

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET MAGYAR NYELVI TÉMAKÖRÖK ÉS TÉTELEK 1. EMBER ÉS NYELV  A nyelv mint jelrendszer  Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya  A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása  A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói  A nyelv diakrón és szinkrón változásai 2. KOMMUNIKÁCIÓ  A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal  A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció  A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség  A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal.  A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben.  A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, bizonyítása  A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. A mindennapi – nyilvános és magánéleti – élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk  A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra 3. A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE  A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával.  A magyar nyelv történetének fő szakaszai. Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése  A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői.  A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása – példák alapján.  A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése 4. NYELV ÉS TÁRSADALOM  A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma.  A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége.  A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés.

9

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET  A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei.  Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre  Vizuális és nyelvi kommunikáció a reklámban 5. A NYELVI SZINTEK  A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek.  A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere  A hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk.  A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában.  A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal.  A szófajok rendszere.  Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése.  A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű, összetett.  A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés.  Az egyszerű mondat részei; felépítése.  A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet.  Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái  A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága.  A jelzők fogalma és fajtái, használatuk.  A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A mondat és a szöveg.  A mellérendelő összetett mondatok, mint logikai-tartalmi viszonyok.  Az alárendelő összetett mondatok, mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai.  Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban.  A többszörösen összetett mondatok.  A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei.  A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása.

10


6. A SZÖVEG  A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés.  A szöveg szóban és írásban. 

A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret.



A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók.



A szöveg felépítése, egységei – külső körülmények: szövegméret, megjelenés.



A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek.



A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés).

 A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására.  Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői.  Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben.  Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői.  A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás).  Ismeretterjesztő szövegek jellemzői az ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából).  A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita).  A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.).  Az új közlésmódok társadalmi hatása. 7. A RETORIKA ALAPJAI  A retorika, mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. Az élőbeszéd fajtái.  A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig.  Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése.

11

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET  Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus.  A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége.  Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés). 8. STÍLUS ÉS JELENTÉS  Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése.  A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján.  A szóhasználati jelentés alapjai – az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony.  Egynyelvű és kétnyelvű szótárak.  Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke  A stílus szerepe a jelentésteremtésben  A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése.  Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. 

A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk.

 Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek.  A társalgási stílus ismérvei, minősége.  A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei.  A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke.  Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban.  A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai.  Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása.  A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások – példák alapján.

12


TÖRTÉNELEM MT= magyar történelem, ET= egyetemes történelem, RÖV= rövidebb történelmi korszakot bemutató tétel Témakörök: 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, életmód 2. Népesség, település, életmód 3. Egyén, közösség, társadalom 4. Modern demokráciák működése 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 7. Szabad- problémaközpontú- témakör TÉMAKÖR- TÉTEL I. 1. 2.

3. 4.

5. 6. 7.

Gazdaság, gazdaságpolitika, életmód Mutassa be a középkori mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanatát a X.-XI. században A középkori kereskedelem sajátosságainak, területeinek bemutatása a X.-XV. században. Európa és az Európán kívüli kereskedelmi kapcsolatok, jellemző árucikkek, útvonalak, szállítási módok, pénz szerepe Károly Róbert és Hunyadi Mátyás gazdaságpolitikájának bemutatása. Jövedelempolitika. Hasonlítsa össze a céh, a manufaktúra és a gyár termelésének alapvető jellemzőit az alábbi szempontok alapjánmunkamegosztás, technikai eszközök, dolgozók képzettsége, termelékenység A nagy földrajzi felfedezések okai, feltételei, következményeinek bemutatása az alábbi források segítségével Az ipari forradalom legjelentősebb területei – könnyű és nehézipar, közlekedés- és néhány találmánya A II. ipari forradalom kibontakozása és hatása az európai gazdaság fejlődésére. Találmányok és jelentőségük.

TÖBB KORSZA MT ET RÖV KOT ÁTFOGÓ X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

13

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET 8. 9.

II. 1. 2.

3. 4. 5. 6. 7.

8.

9. 10. III. 1. 2. 3. 4.

A nagy gazdasági világválság kialakulása, válságmagyarázatok és megoldási kísérletek. A New Deal, Neuer Plan, keynesizmus Az 1950-es évek magyarországi gazdaságpolitikájának jellegzetességei, hibái, torzulásai, eredményei. A tervgazdálkodás jellege Népesség, település, életmód A honfoglaló magyarság társadalma, életmódja források segítségével Egy középkori város jellemzőinek bemutatása (XII.szd.) az alábbi szempontok alapján- szerkezet, jellegzetes épületek, mindennapi élet, lakosság helyzete, városi jog, irányítás Erdély sajátos etnikai és vallási helyzetének bemutatása a XVI.-XVII. században- három nemzet, vallási tolerancia Az életmód átalakulása Európában a kora újkorban Demográfiai és társadalmi változások a XVIII. századi Magyarországon. A parasztság helyzete a XVIII. századi Magyarországon. A legfontosabb jobbágysággal kapcsolatos rendeletek Mutassa be az ipari forradalom teremtette változásokat, ellentmondásokat az alábbi szempontok alapján- életmódváltozás, környezetszennyezés, elszegényedés, nyomor, rabszolgamunka A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra a II. ipari forradalom korábanközéposztályosodás, reklám, megtakarítás, szabadidő, városiasodás Az alábbi források segítségével mutassa be a dualizmus korának demográfiai, társadalmi változásait és a nemzetiségiek helyzetét A mellékelt források segítségével mutassa be Budapest világvárossá fejlődését Egyén, közösség, társadalom Gróf Széchenyi István életútja, társadalomalakító tevékenysége Mutassa be a nők szerepének, helyzetének megváltozását a XX. század első felében Mutasson rá a modern életforma néhány jellegzetességére a XX. század első felébenmozi, autó, szórakozás, stb. Gróf Teleki Pál életútja, tevékenysége, döntéseinek mechanizmusa

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

14

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET 5. 6. 7. 8. IV. 1. 2. 3. 4.

5.

6. V. 1.

2. 3. 4. 5.

6.

Horthy Miklós életútja, korszakformáló egyénisége, jelkép szerepe Zsidótörvények és holocaust Magyarországon Demográfiai és társadalmi változások, folyamatok Magyarországon a XX. század második felében A hazai romák helyzete- oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatottság. A diszkrimináció fogalma Modern demokráciák működése Az amerikai alkotmány létrejötte, gyökerei, ellentmondásai, eszmeisége A választójog kérdése Magyarországon 18481945 között. Melyek voltak a választójog kiszélesítésének legfontosabb állomásai? Milyen okokkal magyarázhatók a polgári demokráciák válsága a két világháború között? Miként jellemezhetők a népi demokráciák politikai viszonyai? Miért tekinthetők egy köztes állomásnak a polgári demokráciák és a sztálinista diktatúrák között? A rendszerváltás tartalma és következményei- államforma, szabadságjogok, függetlenség, új intézmények Az állampolgári jogok és kötelességek. Jogegyenlőség. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák A középkori egyház intézményrendszere. A kereszténység főbb tanításai. Az egyház szerepe a középkori művelődésben és mindennapokban. A reformáció főbb irányzatainak bemutatása források segítségével. A katolikus megújulás és az ellenreformáció. A reformáció és ellenreformáció jelentkezése, hatásai Magyarországon A humanizmus és reneszánsz főbb jellemzői, területei. A katolikus reneszánsz- a barokk művészet A barokk kor szellemisége. Zarándoklatok és a barokk búcsújárás kibontakozása, Mária kultusz Magyarországon a XVII.-XVIII. században A felvilágosodás legjelentősebb gondolatainak bemutatása- források

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X X

X

X

X

X X

X

X

15

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET segítségével 7. Mutassa be a XIX. század uralkodó eszméit az alább mellékelt források segítségével 8. Milyen szerepet játszott a náci ideológia Németország két világháború közötti megerősödésében. Mutassa be az egyénre gyakorolt hatását az alábbi források segítségével! 9. Mutassa be a revíziós gondolatkör főbb elemeit, megjelenési formáit, területeit a két világháború közötti Magyarországon! VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 1. Róma háborúinak társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. A hadsereg szerepének megerősödése. 3. A Habsburg- magyar- török háborúk jellemzői, eredményei a XVI.-XVII. században. A Szent Liga létrejötte, szerepe. 4. A keleti kérdés és a Balkán konfliktus létrejöttének tényezői a XIX. század második felében. A nagyhatalmi átrendeződés főbb elemei ennek tükrében. 5. Gyarmati terjeszkedés és nagyhatalmi konfliktusok Afrikában a XIX. században. 6. Mi jellemezte Magyarország külpolitikáját a két világháború között? 7. Mutassa be az első világháborút lezáró békerendszer határmódosító hatásait, és következményeit. A kisállamiság problémái Közép-Kelet Európában. 8. Mi jellemezte a szövetséges nagyhatalmak viszonyát a II. világháború alatt? Voltak-e jelei a háború utáni ellentéteknek? 9. Hasonlítsa össze az USA külpolitikáját az I. és II. világháború után az alábbi források alapján! 10. A hidegháborús konfliktus kialakulása, korszakai és jellegzetességei a mellékelt források alapján. VII. Szabad- problémaközpontú- témakör Az amerikai történelem mozgatórugói XV.-XIX. század 1. Észak-Amerika meghódítása és gyarmatosításának kezdetei a XV.-XVIII. században 3. Melyek voltak a hosszú amerikai XIX. század fejlődésének fő tényezői? 4. Az USA második forradalma és a

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

16


5.

rekonstrukciós korszak megoldandó problémái 1861-1900 Mely fejlődési tényezők szerepe emelkedik ki az USA első két ipari forradalmában?

X

X

17


TÁRSADALOMIS MERET Témakör

Követelmények

TÁRSADALOMISMERET A társadalmi szabályok A társadalmi együttélés alapvető szabályai, eredetük és rendeltetésük, változásaik. Szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog közötti viszony. Jogi alapismeretek

Az egyén és a jog

Alapvető jogok és kötelességek, különös tekintettel az emberi, gyermeki és diákjogokra és kötelességekre. A családi és közösségi élet erkölcsi és jogi dilemmái.

Ügyeink intézése

Tájékozódás az ügyek intézésében: annak ismerete, hogy milyen problémával hogyan és hova lehet fordulni.

Állampolgári ismeretek

Intézményrendszer

A Magyar Köztársaság állam- és közigazgatási intézményrendszere, az alkotmányosság és a demokrácia alapelvei. A mai Magyarország és az Európai Unió országainak politika intézményrendszere. Az európai integráció kérdései.

A család és a felnőtté válás A családtervezés, a családi munkamegosztás, a háztartás és a családi költségvetés kérdései; családi konfliktushelyzetek. A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása, a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben bekövetkezett változások a globalizáció korában. A demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági okai a „harmadik világban”, a népesség csökkenésének és elöregedésének problémái hazánkban és más európai országokban.

18

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET Kultúra és közösség A társadalom, kultúra, természeti és társadalmi környezet fogalmai. A nemzet, állam, etnikum, többség és kisebbség fogalmainak jelentése, a magyar nemzettudat néhány sajátossága. A társadalmi viszonyok Társadalmi problémák azonosítása. Jogok és kötelességek, szerepek és konfliktusok a munka világában. A gazdasággal kapcsolatos alapfogalmak: Társadalmi problémák megélhetés, szükségletek, termelés, fogyasztás, csere, érdek, pénz, piac. Szegénység és gazdagság. A technológiafüggő életmód jelentése, a fogyasztó „szabadsága” és kiszolgáltatottsága. Az ökonómiai és ökológiai összefüggések. A helyi társadalom

A helyi társadalommal kapcsolatos kérdések, konfliktusok.

Az új gazdasági és társadalmi világrend A technológiai-gazdasági fejlődés dinamikája és világnézeti előfeltevései. A szabadság, a jólét, a társadalmi igazságosság és a technológiai modernizáció összefüggései. Az informatikai és távközlési rendszerek hatásai a tanulásra és a tapasztalatszerzésre, valamint a személyközi érintkezés átalakulására. Kultúra és globalizáció Hitek és remények

Az ezredforduló szellemi és vallási helyzete.

A technológiaigazdasági fejlődés hatása a mindennapi életre

A munkába lépés, pályaválasztás lehetőségei, a munkavállalói stratégiák a mai gazdaságban. A munka világának átalakulása.

Az életmód átalakítása Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnőtté válás életszakaszában. A növekedés határai A bioszféra-válság társadalmi és gazdasági összefüggései. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés

19

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET természeti környezetre gyakorolt hatásai. A technológiai és gazdasági szemléletváltás szükségessége és lehetőségei. A fenntartható fejlődés A fenntartható társadalom politikai és gazdasági alapelvei. „B” GAZDASÁGI ISMERETEK A vállalkozás, vállalkozó A vállalkozások fő ismérvei (kockázat, innováció, piac- és nyereségorientáció). A vállalkozókra jellemző tulajdonságok. A vállalkozások szerepe, jelentősége a magyar gazdaságban A főbb gazdasági szereplők (kis-, közép-, nagyvállalatok, multinacionális vállalatok). A tulajdonformák. A vállalkozási formák fő jellemzői. A gazdasági környezet A gazdasági körforgás folyamata (háztartások cégek - kormányzat). A pénz kialakulása, jellemzői. Bankrendszer. A fő makrogazdasági mutatók (GDP, GNP). A gazdasági növekedés, stagnálás, foglalkoztatottság, munkanélküliség, infláció, külső, belső egyensúly, infrastruktúra fogalma néhány hazai példa és adat. A marketing alapjai A piac fogalma és jelentősége, a kereslet-kínálat törvényszerűségei. A marketingszemlélet és a stratégiai gondolkodás lényege. A szegmentáció fogalmát és a célpiac behatárolásának jelentősége. A swot analízis és a marketingmix elemeinek ismerete. Vállalkozások finanszírozása A saját forrás és az idegen forrás meghatározása példák segítségével. A hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmak: kamat, futamidő, fedezet, saját erő. A tőzsde, részvény, kötvény fogalma.

20

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET Fogyasztó a piacgazdaságban Fogyasztás, beruházás, megtakarítás a háztartásban. A megtakarítás formái. Szükségletek, preferenciák, a szükségletek rangsorolása (Maslow). A fogyasztó jogai. Nemzetközi kereskedelem A külkereskedelem jelentősége és a nemzetközi kereskedelem korlátozó eszközei (vám, kvóták, szubvenció, dömping). Hazánk részvétele a nemzetközi gazdasági szervezetekben (IMF, Világbank, GATT-WTO). Az Európai Unió gazdasági szervezetei. Az EU fő gazdaságszervező elvei (szabad munkaerő- és tőkeáramlás, egységes valuta). „A” PSZICHOLÓGIA A test és a lélek, az emberi én és a tudat A lelki jelenségek és a személyiség szervi alapjai. Az én és a tudat fogalmainak legfontosabb értelmezései. A kognitív funkciók Az emberi érzékelés és észlelés legfontosabb sajátosságainak ismerete. A legfontosabb megismerő funkciók (figyelem, emlékezet, gondolkodás) és az azokra vonatkozó kutatási eredmények ismerete. A beszéd és a kommunikáció A nyelv társadalomban szerepének ismerete. A verbális és nem verbális kommunikáció legfontosabb jellegzetességei. A kommunikáció, tömegkommunikáció társadalmi hatása. A motiváció, az érzelmek és az akarat A motiváció szerepe, fajtái és megnyilvánulási módjai az állatok és emberek életében. Az emberi szexualitás, utódgondozás, valamint az agresszív viselkedés motivációs háttere.

21

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET A szocializáció folyamata a személyiség és a társas jelenségek A gyermek fejlődésének legfontosabb állomásai. A legfontosabb társas hatások (azonosulás, konformizmus, szociális tanulás) ismerete. Lelki egészség és betegség A normalitás és abnormalitás kulturális meghatározottsága, a testi és lelki egészség értelmezései. A devianciák, az antiszociális viselkedés és lelki betegségek fajtái, feltételezett háttere, a korrekció lehetséges módjai.

22


MŰVÉSZETTÖRTÉNET „A” altétel – stíluskorszakok, alkotók, stílusirányzatok, művészetföldrajzi egységek Öskori festészet Egyiptomi vallási és hatalmi rendszer, építészet Mezopotámiai építészet Görög szobrászat Római építészet Az iszlám kultúra és vallás Bizánci festészet Román építészet Romantika építészete Gótikus festészet, szobrászat Reneszánsz festészet, szobrászat Barokk építészet, festészet Klasszicizmus építészete, festészete A realizmus festészete Impresszionista festők Európai és magyar szecessziós építészet A z avantgárd törekvések a szürrealizmusban Az op-art és a pop-art művészeti törekvése. „B” altétel – konkrét műelemzés Georg Raphael Donner: Szent Márton és a koldus c. szobra M.S. mester Mária és Erzsébet találkozása c. festmény Szinnyei Merse Pál: Majális c. festménye Jáki templom Bakócz-kápolna Madarász Viktor: Hunyadi László siratása c. festmény Garamszentbenedeki úrkoporsó Kolozsváry testvérek Szent György szobra Reimsi székesegyház Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus c. festmény Kovács Margit: Madonna - kerámiái Szent László hermája Magyar koronázási ékszerek Rippl-Rónai József: Piacsek bácsi festménysorozata Mükeriosz – triász Lechner Ödön – Iparművészeti Múzeum

23

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET Ferenczy István: Pásztorlányka c. szobra Dávid: Horatiusok esküje Géricault: A Medúza tutaja c. festmény Munkácsí Mihály: Tépéscsinálókl c. festménye „C” altétel – képző- vagy iparművészeti technika bemutatása Pasztell technika Táblakép készítés Rézkarc-technika Freskókészítés Akvarell-technika Rézmetszés technika Gobelinkészítés Sziluett-eljárás Hímzéstechnika Intarziakészítés Mozaik-eljárás Fametszés technika Olajfestés technika Üvegfestés-eljárás Kerámia készítés Litográfia készítés Tűzzománc-technika Stukkó Viaszvesztéses eljárás Linóleummetszés

24


IDEGEN NYELV A szóbeli vizsga célja: Annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni. A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre. A vizsgarész rövid bevezető társalgással kezdődik, amelynek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az idegen nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük Az első feladat során a vizsgáztató három -különböző témakört érintő- kérdést tesz fel, amelyekre a vizsgázónak néhány mondatban kell válaszolnia, ill. rövid társalgást folytatnia a vizsgáztatóval. A második feladat, a szerepjáték során a vizsgázónak a mindennapi élet helyzeteihez hasonlító szituációkban kell részt vennie, amelyben partnere a vizsgáztató. A vizsga feladata az, hogy az előre meghatározott helyzetben, a meghatározott cél elérése érdekében különböző kommunikációs szándékok felhasználásával beszélgetést folytasson. A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy adott, hétköznapi témáról kell gondolatait, véleményét részletesen és összefüggően kifejtenie. A témakifejtést képek és néhány, írásban megadott irányító szempont segítik. Értékelés: Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is. Személyes vonatkozások, család l.) A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai, személyes tervei 2.) A családi élet mindennapjai, otthoni teendők, családi munkamegosztás Ember és társadalom 3.) Baráti kör. A másik ember külső és belső jellemzése 4.) Ünnepek, családi ünnepek 5.) Öltözködés, divat Környezetünk

25

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET 6.) Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) 7.) A lakóhely története, nevezetességei 8.) A városi és vidéki élet összehasonlítása, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek 9.) Időjárás 10.) Környezetvédelem: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Az iskola 11.)

Saját iskolánk hagyományok

bemutatása,

sajátosságok,

iskolai

12.) Tantárgyak, órarend, tanulmányi munka. A nyelvtanulás szerepe, fontossága A munka világa 13.) Pályaválasztás, továbbtanulás, munkába állás Életmód 14.) Napirend, időbeosztás 15.) Az egészséges életmód (a helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe) 16.) Gyakori betegségek, sérülés, baleset, gyógykezelés Szabadidő, művelődés, szórakozás 17.) Szabadidős elfoglaltságok, hobbik 18.) Színház, mozi, koncert, kiállítás 19.) Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport 20.) Olvasás, rádió, tévé, videó Utazás, turizmus 21.) A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés 22.) Nyaralás itthon, illetve külföldön 23.) Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése 24.) Az egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika 25.) A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

26

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZEREPEK

Helyzet

Szerep

1.) Áruházban, üzletben, piacon

vevő

2.) Családban, családnál, baráti körben 3.) Étteremben, kávéházban, vendéglőben

vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja

4.) Hivatalokban

ügyfél

5.) Campingben, panzióban, szállodában 6.) Iskolában

vendég tanuló, iskolatárs

7.) Kulturális intézményekben, sportlétesítményben

vendég, látogató

8.) Országhatáron

turista

9.) Orvosnál 10.) Szolgáltató egységekben

beteg, kísérő vendég, ügyfél (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, bank, posta, cipész, gyógyszertár, vasút stb)

11.) Szünidei munkahelyén

munkavállaló

12.) Tájékozódás az utcán, útközben 13.) Telefonbeszélgetésekben

helyi lakos, turista hívó és hívott fél

14.) Tömegközlekedési eszközökön utas, útitárs (vasúton, buszon, taxiban, repülőn, hajón)

27


MATE MATIK A 1.) Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazok Halmazműveletek, számosság, részhalmazok Véges halmazok elemeinek száma Matematikai logika Kombinatorika Gráfok 2.) Számelmélet, algebra Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Oszthatóság, számrendszerek Racionális és irracionális számok, valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések, nevezetes azonosságok Arányosság, százalékszámítás Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek. Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek, egyszerű másodfokúra visszavezethető egyenletek Négyzetgyökös egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek Egyszerű első és másodfokú egyenlőtlenségek Egyszerű egyismeretlenes egyenlőtlenség-rendszerek Számtani-mértani közép 3.) Függvények Egyváltozós valós függvények

28

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET A függvények grafikonja, függvény-transzformációk A függvények jellemzése Sorozatok Számtani és mértani sorozatok Kamatos kamat 4.) Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria Térelemek A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Geometriai transzformációk Egybevágósáig transzformációk Hasonlósági transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok, kerülete, területe, felszíne, térfogata Háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp Vektorok Műveletek vektorokkal, vektorok skaláris szorzata, vektorműveletek koordinátákkal Trigonometria Hegyesszögek szögfüggvényei, szinusz-és koszinusztétel Koordinátageometria Pontok, vektorok Egyenes Kör 5.)Valószínűség-számítás, statisztika Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók A valószínűség-számítás elemei A klasszikus modell Binomiális eloszlás

29


FIZIKA I. Mechanika Egyenesvonalú mozgások Körmozgás A harmonikus rezgőmozgás A dinamika alaptörvényei Pontszerű és merev testegyensúlya Mechanikai, munka, energia, teljesítmény, hatásfok II. Hőtan Hőtágulás Gáztörvények A hőtan fő tételei Halmazállapot-változások III. Elektromágnesség Elektrosztatikai alapjelenségek, az elektrosztatikai mező jellemző mennyiségei Az elektromos egyenáram Időben állandó mágneses mező jellemzése Az elektromágneses indukció A fény visszaverődése és törése, a teljes visszaverődés Optikai lencsék és képalkotásuk IV: Atomfizika, magfizika Az anyag részecsketermészete Radioaktivitás Az atom szerkezete, atommodellek Az atomenergia felszabadítása Sugárvédelem V. Gravitáció, csillagászat Gravitációs kölcsönhatás, súly, súlytalanság A Naprendszer, Kepler törvényei

30


BIOLÓGIA 1.Bevezetés a biológiába 1.A biológia tudománya 2.Az élet jellemzői 3.Fizikai kémiai ismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szintek 1.Szervetlen és szerves alkotók 2.Anyagcsere 3.Sejtalkotók 3. Egyed szerveződési szintje 1.Nem sejtes rendszerek 2.Önálló sejtek 3.Többsejtűség 4.Szövetek,szervek,szervrendszerek 4. Emberi szervezet 1.Homeosztázis 2.Kültakaró 3.Mozgás 3.Táplálkozás 4.Légzés 5.Anyagszállítás 6.Kiválasztás 7.Szabályozás 8.Szaporodás, egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek 1.Populáció 2.Életközösségek 3.Bioszféra 4.Ökoszisztéma

31

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET 5.Környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 1.Molekuláris genetika 2.Mendeli genetika 3.Populációgenetika 4.Bioszféra evolúciója

32


FÖLDRAJZ 1.

2.

3.

Térképi ismeretek 1.1.

A térképi ábrázolás

1.2.

Térképi gyakorlatok

1.3.

Az űrtérképezés

Kozmikus környezetünk 2.1.

A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben

2.2.

A Nap és kísérői

2.3.

A Föld és mozgásai

2.4.

Űrkutatás az emberiség szolgálatában

A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet 3.1.2.

A Föld szerkezete és fizikai jellemzői

3.1.3.

A kőzetburok szerkezete

3.1.4.

A kőzetlemez-mozgások okai és következményei

3.1.5.

A hegységképződés

3.1.6.

A kőzetburok (litoszféra) építőkövei

3.1.7.

A Föld nagyszerkezeti egységei

3.1.8.

A földfelszín formálódása

3.2. A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete 3.2.2.

A levegő felmelegedése

3.2.3.

A légnyomás és a szél

3.2.4.

Az általános légkörzés

3.2.5.

Víz a légkörben

3.2.6.

Az időjárás és az éghajlat

3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása 3.3.2.

A világtenger

3.3.3.

A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk

33


4.

3.3.4.

A felszín alatti vizek

3.3.5.

A komplex vízgazdálkodás elemei

3.3.6.

A jég és felszínformáló munkája

3.4.

A talaj

3.5.

A geoszférák kölcsönhatásai

A földrajzi övezetesség 4.1.

A szoláris és a valódi éghajlati övezetek

4.2.

A vízszintes földrajzi övezetesség

4.3.

A forró övezet

4.4. Mérsékelt övezet 4.4.1. Meleg-mérsékelt öv

5.

6.

4.4.2.

Valódi mérsékelt öv

4.4.3.

Hideg-mérsékelt öv

4.5.

A hideg övezet

4.6.

A függőleges földrajzi övezetesség

A népesség- és településföldrajz 5.1.

A népesség földrajzi jellemzői

5.2.

A települések földrajzi jellemzői

A világ változó társadalmi-gazdasági képe 6.1.

A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai

6.2.

A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata

6.3.

A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai

6.4.

A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása

6.5.

A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok

8.

7.1.

A világgazdasági pólusok

7.2.

A világgazdaság peremterületei

7.3.

Egyedi szerepkörű ország csoportok és országok

Magyarország földrajza 8.1.

A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai

8.2.

Magyarország természeti adottságai

34


9.

10.

8.3.

Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői

8.4.

Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmigazdasági képe

8.5.

Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalom-földrajzi képe

8.6.

Magyarország környezeti állapota

Európa regionális földrajza 9.1.

Európa általános természetföldrajzi képe

9.2.

Európa általános társadalom-földrajzi képe

9.3.

Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai

9.4.

Észak-Európa

9.5.

Nyugat-Európa

9.6.

Dél-Európa

9.7.

Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalom-földrajzi képe

9.8.

Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai

Európán kívüli földrészek földrajza 10.1.

A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe

10.2. Ázsia 10.2.1. Általános földrajzi kép 10.2.2.

Országai

10.2.3.

Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai

10.2.4.

Nyugat-Ázsia, arab világ

10.3.

Ausztrália és Óceánia

10.4.

Afrika általános földrajzi képe

10.5. Amerika 10.5.1. Általános földrajzi képe 10.5.2. 11.

Országai

A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 11.1.

A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai

11.2.

A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei

11.3.

A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

35


KÉ MIA I. Általános kémia 1.1 Atomszerkezet 1.2 Kémiai kötések 1.3 Molekulák, összetett ionok 1.4 Anyagi halmazok 1.5 Kémiai átalakulások II. Szervetlen kémia 2.1 Hidrogén 2.2 Nemesgázok 2.3 Halogén elemek és vegyületeik 2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik 2.7 Fémek III. Szerves kémia 3.1.

A szerves vegyületek általános jellemzői

3.2.

Szénhidrogének

3.3.

Halogéntartalmú szénhidrogének

3.4.

Oxigéntartalmú szerves vegyületek

3.5.

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek

3.6.

Szénhidrátok

3.7.

Fehérjék

3.8.

Nukleinsavak

3.9.

Műanyagok

3.10. Energiagazdálkodás IV. Kémiai számítások 4.1.

Az anyagmennyiség

4.2.

Gázok

4.3.

Oldatok elegyek keverékek összetétele

4.4.

Számítások képlettel és a kémiai egyenlettel kacsolatban

36

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET 4.5.

Termokémia

4.6.

Kémiai egyensúly

4.7.

Kémhatás

4.8.

Elektrokémia

37


INFOR MATIKA Infokommunikáció  Az infokommunikációs eszközök ismerete. A kommunikáció elmélete. A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata. Információ keresése, a hiteles és nem hiteles információ megkülönböztetése, az információ kritikus értékelése.  A feladatok elvégzéséhez szükséges információk meghatározása, megkeresése, felhasználása.

azonosítása,

 Online kommunikáció folytatása, csoportmunka végzése egy vagy több résztvevővel. A legújabb két- vagy több résztvevős kommunikációs lehetőségek, valamint az elektronikus médiumok megfelelő kezelése.  A publikálás módszereinek megismerése, szabályai  Önálló információszerzés  Az információk közlési célnak megfelelő alakítása, a manipuláció megismerése  Kommunikációra megismerése

képes

eszközök

összekapcsolási

 Az infokommunikációs hatásának vizsgálata

eszközök

mindennapi

lehetőségeinek

életre

gyakorolt

Az információs társadalom  A modern információs társadalom jellemzői  Az információforrások hitelességének értékelése.  Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése.  A publikálás szabályainak megismerése.  Az informatikai fejlesztések hatásainak ismerete.

gazdasági,

környezeti,

kulturális

 Az adatvédelmi alapfogalmak és az információhitelesség megőrzés technikáinak ismerete.  Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése  Elektronikus értékelése.

szolgáltatások

megismerése,

 Az e-szolgáltatások előnyeinek vonatkozásainak feltérképezése

és

kritikus

veszélyeinek,

használata, biztonsági

38

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET  A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a médiában

Az informatikai eszközök használata Hardveres alapismeretek  A számítógépes perifériák használatbavétele. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása. Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése.  A Neumann-elv  A (személyi) számítógép részei és jellemzői:  Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek, ház, tápegység, alaplap.  A (személyi) számítógép helyezése, hálózatok.

részeinek

összekapcsolása

és

üzembe

 A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük fizikai alapjai.  Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása.  Digitalizáló eszközök.  A számítógépes hálózatok főbb feladatai és szolgáltatásai.  Analóg és digitális jelek, adatok bináris ábrázolásai.

Szoftver alapismeretek  Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása.  Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete  Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése  Állományok típusai, keresés a háttértárakon  Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás  Az adatkezelés adatvédelem.

eszközei:

Tömörítés,

kicsomagolás,

archiválás,

 A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és vírusirtás, víruspajzs, lemezkarbantartás,  A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem

39


Alkalmazói ismeretek Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Körlevél készítése. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata.

Szövegszerkesztés Szövegszerkesztési alapok  A szövegszerkesztő menürendszere  Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása  Szövegbevitel, szövegjavítás  Karakterformázás  Bekezdésformázás  Felsorolás, számozás  Tabulátorok használata  Oldalformázás  Élőfej, élőláb.  Stílusok alkalmazása. Szövegjavítási funkciók  Keresés és csere  Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés  Helyesírás ellenőrzés

Táblázatok, grafikák a szövegben  Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés  Körlevélkészítés  Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk Táblázatkezelés  Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel. Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása A táblázatkezelő használata  A táblázatkezelő menürendszere, a táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása. A táblázatok felépítése  Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap.

40

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET Adatok a táblázatokban  Adattípusok, adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás.  A cellahivatkozások használata, képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Táblázatformázás  Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése  Karakter-, cella- és tartomány formázások és cellák és tartományok másolása. Táblázatok, szövegek, diagramok  Egyszerű táblázat készítése  Formázási lehetőségek megismerése, alkalmazása.  Diagramtípus kiválasztása, diagramok létrehozása.  Problémamegoldás táblázatkezelővel  A hétköznapi életben előforduló problémák megoldása.  Függvények használata.  Statisztikai számítások  Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben.  Az adatok grafikus szemléltetése.

Weblap készítés  Weblap készítése ismeretek.

Web-szerkesztővel,

publikáláshoz

kapcsolatos

Prezentáció és grafika Prezentáció  Az alkalmazott program munkakörnyezetének beállítása.  A program menürendszere  Prezentációs anyag elkészítése és formázása  (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció)

Adatbázis kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai  Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása.  Adatbázis létrehozása.  Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs.  Adatbázis feltöltése.  Adatbázisok létrehozása, karbantartása

41

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET Alapvető adatbázis-kezelési műveletek  Lekérdezések, függvények használata  Keresés, válogatás, szűrés, rendezés űrlapok használata, jelentések.

Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel  Algoritmus leíró eszközök ismerete és használata, algoritmusok megírása. Fejlesztői környezet használata.

egyszerűbb

 Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével történő megoldása csoportmunkában, a megoldáshoz szükséges algoritmusok készítése.  Problémák megoldása tevékenység tervezése

munkacsoportban.

A

problémamegoldó

 Projektmunkák informatikai eszközökkel történő kivitelezése.  Algoritmus kódolása fejlesztői környezetben. Tervezési eljárások, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elveinek használata. Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen, a feladat megoldásához algoritmusok tervezése, végrehajtása, elemzése  Elemi adat, összetett adat, bemenő adat, eredmény.  Néhány típusalgoritmus vizsgálata,

Információs hálózati szolgáltatások  Elektronikus levelezési rendszer használata  Állományok átvitele, WWW  Kereső rendszerek  Távoli adatbázisok használata  Elektronikus kereskedelem  Elektronikus ügyintézés

Az információs társadalom  Adatvédelmi fogalmak ismerete.  Az információforrások hitelességének értékelése.  Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése.  Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése.  Az informatikai fejlesztések hatásainak felismerése.

gazdasági,

környezeti,

kulturális

 Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése

42

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET  Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival való megismerkedés  Elektronikus értékelése.

szolgáltatások

megismerése,

kritikus

használata,

 Az elektronikus szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek felismerése.  A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a médiában

Könyvtári informatika  A könyvtár fogalma, típusai. A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek megismerése.  Könyvtárlátogatás. Nyomtatott dokumentumok Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók. A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak rendszerezése, felhasználása a tanulásban. A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának megértése. Katalógus önálló használata. Könyvtári és közhasznú adatbázisok használati útmutató segítségével való önálló használata. Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és internethasználat.  Információkeresési stratégiák ismerete. Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, általános és ismeretterjesztő művekből. Releváns információk kiválasztása hagyományos és elektronikus információhordozókból. Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári kutatómunkával.

43


TESTNEVELÉS

I. OLIMPIATÖRTÉNRT 1. Az olimpiai játékok rövid története 2. Magyar sportolók az olimpiákon II. A HARMONIKUS TESTI FEJLŐDÉS 1. A testi fejlődés jellemzése 10-18 éves kor között III. TESTI KÉPESSÉGEK 1. Kondicionális képességek 2. Koordinációs képességek IV. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD 1. A testalkat 2. A csontvázrendszer-a csontrendszer egészségtana 3. Az izomrendszer-az izomrendszer egészségtana 4. A tápanyagok: szénhidrátok, fehérjék, zsírok, vitaminok 5. A légzőrendszer egészségtana 6. A keringési rendszer egészségtana 7. A szenvedélybetegségek V. GIMNASZTIKA 1. Jelentősége és alkalmazási területei 2. Mozgásanyaga VI. ATLÉTIKA 1. Az atlétika mozgásanyagának csoportosítása és azok jellemzői 2. A fizikai törvényszerűségek érvényesülése az egyes mozgásfajtáknál VII. TORNA 1. Talajelemek ismertetése, segítségadás 2. Szergyakorlatok elemeinek ismertetése, segítségadás 3. Versenyszabályok VIII. KŰZDŐSPORT, ÖNVÉDELEM

44

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET 1. A grundbirkózás szabályai 2. Küzdőjátékok IX. ÚSZÁS 1. A vízben végzett mozgások hatása az emberi szervezetre 2. Az úszás higiénéje 3. Úszásnemek és technikájuk: gyors, hát, mell 4. A vízből mentés alapszabályai, fajtái, előgyakorlatai 5. Versenyszabályok X. TERMÉSZETBEN ŰZHETŐ SPORTÁGAK 1. A természet erőinek hatása az emberi szervezetre 2. Fajtái és rövid jellemzésük XI. KÉZILABDA 1. Kézilabdára előkészítő testnevelési játékok 2. A kézilabdázás technikája: labdás és labdanélküli elemek 3. A kézilabdázás taktikája 4. A játék legfontosabb szabályai XII. LABDARÚGÁS 1. Labdarúgással kapcsolatos testnevelési játékok 2. A labdarúgás technikája: labdás és labdanélküli elemek 3. A labdarúgás taktikája 4. A játék legfontosabb szabályai XIII. KOSÁRLABDA 1. A kosárlabdázás kialakulása, történeti fejlődése 2. A kosárlabdázás technikája: labdás és labdanélküli elemek 3. A kosárlabdázás taktikája 4. A játék legfontosabb szabályai XIV. RÖPLABDA 1. Röplabdára előkészítő testnevelési játékok 3. A röplabdázás alapérintései 2. A játék legfontosabb szabályai

45


2.

ÓRATERVEK

A 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben, felmenő rendszerben.

SZAKKÖZÉPISKOLA-KÖZISMERETI ÓRATERV  Szakközépiskolai óraterv az egyéb szolgáltatások

szakmacsoportra

SZAKKÖZÉPISKOLA-ÁGAZATI SZAKKÉPZÉSI ÓRATERVEK  Gyakorló kozmetikus kimenettel  Gyakorló fodrász kimenettel

SZAKKÖZÉPISKOLA-RÁÉPÜLŐ SZAKKÉPZÉSI ÓRATERVEK  Fodrász  Kozmetikus

SZAKISKOLA  Közismereti óraterv valamennyi szakmacsoportra  SZAKKÉPZÉS

 Elektromos gép-és készülékszerelő  Elektronikai műszerész  Villanyszerelő  Női szabó GIMNÁZIUMI FELNŐTTOKTATÁS

 Nappali  Esti  Levelező

46


Szakközépiskolai közismereti óraterv

Óraterv szakközépiskola

Heti óraszámok

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Idegen nyelvek 4 4 4 4 Matematika 4 4 4 5 Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári 2 2 3 3 ismeretek Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia – egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak 6 7 8 11 Ének-zene 1 Művészetek* Rajz 1 Informatika 2 2 2 2 Testnevelés és sport 5 5 5 4 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

47

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET 52 815 02 Gyakorló kozmetikus képzés szakmai óraterve 2013. szeptember 1-től.

48

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET 52 815 01 Gyakorló fodrász képzés szakmai óraterve 2013. szeptember 1-től.

49

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET 55 815 01 Fodrász ráépülő szakképzés szakmai óraterve

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

Alaphajvágások gyakorlat 11242-12 Alaphajvágás

14

Fodrász szakmai ismeretek 1.

1

Művészetek 1.

1

Frizurakészítés gyakorlat 11243-12 Frizurakészítés

14

Fodrász szakmai ismeretek 2.

2

Fodrász anyagismeret

2

Művészetek 2.

1

Összes heti óra

7

Összes szakmai óra Összes éves óra Összes éves szakmai óra Szakmai elmélet és gyakorlat aránya

28 35

224

896

20%

1120 80%

50

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET 55 815 02 Kozmetikus ráépülő szakképzés szakmai óraterve e


Tantárgyak

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

Kozmetikus szakmai gyakorlat 1. 11246-12 Bőrtípusok és rendellenességek

14

Kozmetikus szakmai ismeretek és biológia

3

Kozmetikus anyagismeret

2

11247-12 Elektrokozmetika gyakorlat lektrokozmetikai készülékekkel végzett Elektrokozmetika elmélet kezelések

7 1

Kozmetikus szakmai gyakorlat 11248-12 2. Speciális kozmetikai eljárások Speciális kozmetikus ismeretek

1

Összes heti óra

7

7

Összes szakmai óra Összes éves óra Összes éves szakmai óra Szakmai elmélet és gyakorlat aránya

28 35,0

224

896

20%

1120 80%

51


Szakiskolai közismereti óraterv valamennyi szakmacsoportra

Heti óraszám

Tantárgy

Éves óraszám

10.

11.

össz.

9.

10.

11.

össz.

Magyar-Kommunikáció

2

1,5

1,5

5

72

54

48

174

Idegen nyelv

2

2

2

6

72

72

64

208

Matematika

3

1,5

2

6,5

108

54

64

226

Társadalomismeret

2

1

3

72

36

0

108

Természetismeret

3

3

108

0

0

108

Testnevelés és sport

4

3

10

144

108

96

348

Informatika

1

1

2

36

36

0

72

Osztályközösség-építő Program

1

1

1

3

36

36

32

104

Szakmai órák

17

25

25,5

67,5

612

900

816

2328

Összes óra

35

36

35

106

1260 1296 1120 3676

Közismeret

9.

Nyári szakmai gyakorlat

3

140

140

280

52


34 522 02 Elektromos gép és készülékszerelő szakképesítés szakmai óraterve 2013. szeptember 1-től. Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

1/9. évfolyam gyakorlati elméleti heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam gyakorlati elméleti heti ögy ögy heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam gyakorlati gyakorlati gyakorlati elméleti heti elméleti heti elméleti heti ögy heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám

0,5

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.

2

2

10007-12 Informatikai és műszaki alapok

Műszaki informatika Műszaki ismeretek

2 3

2,5

Műszaki gyakorlatok 10009-12 Mérőműszerek, üzemi mérések

10010-12 Villamos berendezések védelme

Elektrotechnika Villamos műszerek és mérések gyakorlat Villamos gépek üzemi mérések gyakorlat

2

3

60

3

2 2 3

3 40

Villamos védelmek

4

2

10011-12 Villamos gépek üzemeltetése

Villamos gépek

3

10012-12 Villamos készülékek szerelése

Villamos készülékek

2

1 1,5

40

3 2 2

2

Villamos gépek üzemeltetésének gyakorlata

4

4 2,5

1

Villamos készülékek szerelési gyakorlata

4 8

Összes heti szakmai óra Összes évi óra Összes szakmai elmélet/gyakorlat Évi összes szakmai óra Szakmai elmélet, szakmai gyakorlat aránya

40

1

Vezérlések, jelzőrendszerek gyakorlat Villamos dokumentáció

Összes heti óra

60

2

9

80 140

12 6

17 288

3

19

140

216

8,5

17

14 9

25,5 684

140

4

13

25 324

2

60 140

3

272 776 30%

26

60 160

14 14

35 544 1832 2608 70%

324

21 35

936

160

448 772 30%

672 1768 2540 70%

53

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET 34 522 03 Elektronikai műszerész szakképesítés szakmai óraterve 2013. szeptember 1-től. Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam

1/9. évfolyam

Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség egészség és biztonság és biztonság

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

ögy



Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam

3/11. évfolyam ögy



0,5



ögy


0,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

Műszaki informatika gyakorlat 10007-12 Informatikai és műszaki alapok

Műszaki ismeretek

2

Elektronika

2

3

2,5

Műszaki gyakorlatok

10320-12 Elektronikai berendezések

3

60

4,5

3 3

4

Elektronika gyakorlat

8,5 3

10,5

3

8

9

6

19

140

4

288

17 8,5

140

9

216

25,5 684

140

50

26

14 14

21

160

25 324

17

14

140

17

7

3,5

60

35

272

544

776

1832

30%

70%

Évi összes szakmai óra Szakmai elmélet, szakmai gyakorlat aránya

50

3

Összes heti szakmai óra

Összes szakmai elmélet/gyakorlat

7 3

Ipari alkalmazástechnika gyakorlat

Összes évi óra

4

80

Ipari alkalmazástechnika

Összes heti óra

60

3

80

Elektronikus áramkörök 10321-12 Áramkörök ipari alkalmazása


324

35 936

160

448

672

772

1768

30%

70%

2608

2540

54

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET 34 522 04 Villanyszerelő szakképesítés szakmai óraterve 2013. szeptember 1-től. Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam

1/9. évfolyam


Tantárgyak



ögy









ögy


11500-12 Munkahelyi egészség és 11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

0,5

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2

10007-12 Informatikai és műszaki alapok

0,5

0,5

Műszaki informatika gyakorlat

2

Műszaki ismeretek

2

3

3

Műszaki gyakorlatok

3

Épületvillamossági szerelés

60

1,5

3 3

Épületvillamossági szerelés gyakorlata Épületvillamossági 10023-12 mérések gyakorlat Épületvillamossági Vállalkozási szerelés ismeretek

60

2,5

2,5

3

60

17

100

18

80

4

1

20

2

40

2

20

1

Ipari elektronika

10024-12 Villamos gépek és ipari elosztóberendezése k szerelése

1

1

1

1

Elektrotechnikai számítások

2

1

2

1

Villamosipari anyagismeret

1

1

0,5

1

Villamos gépek és berendezések

3

Villamos műszaki ábrázolás Villamos gépek és berendezések üzemvitelének,

1

3

1

1,5

1

17

Összes heti óra

8

Összes heti szakmai óra Összes évi óra


9 17

288


324

140 140

6

19 25

216

684

140 140

8,5

10

25,5

25 35

272

544

776

1832


17

17

360

900

160 160

13 416

704

776

1764

2608 30%

70%

22 35

2540 31%

69%

55

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET 34 542 06 Női szabó szakképesítés szakmai óraterve 2013. szeptember 1-től.


Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam

1/9. évfolyam Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség Munkahelyi egészség és és biztonság biztonság



ögy







0,5



ögy


0,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és áruismeret

1,5

1

1

2 1

2

10118-12 Lakástextíliák készítése Lakástextíliák készítése gyakorlat 10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése

3 7

91

1 2

49 4

4 17,5

8

9

6


40

9,5

140

16

16 13

216

25,5 684

140

80

22

21 9,5

25,5

160

25 324

4

14

35

304

512

808

1800


2

140

17 288

40

3,5

140

19

140 Összes heti szakmai óra

4 1

Női ruhák készítése gyakorlat

Összes évi óra

2 3

3

Női ruhák készítése

Összes heti óra

2

1,5

Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése

1,5 1

Szakrajz

Textiltermékek készítése

1

2

Szakrajz gyakorlat 10115-12 Textiltermékek összeállítása

2

Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaipari gyártáselőkészítés

10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés


468

35 792

160

304

816

772

1768

2608 31%

69%

2540 30%

70%

56

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET Felnőtt nappali gimnáziumi felnőttoktatás óraterve

Heti óraszámok évfolyam Tantárgyak

Éves óraszámok évfolyam

11.

12.

13.

11.

12.

13.

Magyar nyelv

2

2

2

72

72

62

Irodalom

4

3

4

144

108

124

Matematika

5

5

5

180

180

155

Idegen nyelv (Angol/Német)

5

5

6

180

180

186

Történelem, állampolgári ismeretek

3

3

3

108

108

93

Fizika

2

2

2

72

72

62

Biológia

2

2

2

72

72

62

Kémia

2

72

0

Földrajz

2

2

1

72

72

31

Informatika

1

2

2

36

72

62

Etika

1

36

Művészetek

1

1

36

31

Osztályfőnöki óra

1

1

1

36

36

31

Testnevelés

3

3

3

108

108

93

32

32

32

1152

1152

992

Kötelező tanórai foglalkozások

Az érettségi felkészítés tanórán kívül , nem kötelező tanórai foglalkozás keretei között.

57

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET Levelező gimnáziumi felnőttoktatás óraterve (4 évfolyamos levelező oktatás)

Tantárgyak

Heti óraszámok

Éves óraszámok

évfolyam

évfolyam

9.

10.

9-10.

11.

12.

11-12.

9.

10.

11.

12.

0,5

0,5

1

0,5

0,5

1

18

18

18

15,5

1

1

2

1

1

2

36

36

36

31

Matematika

1,5

1,5

3

1,5

2

3,5

54

54

54

62

Fizika

0,5

0,5

1

0,25

0,25

0,5

18

18

9

7,75

Kémia

0,5

0,5

1

0

18

18

Földrajz

0,5

0,5

1

0

18

18

Biológia

0,5

0,5

1

0,25

0,25

18

18

9

Történelem és állampolgári ismeretek

0,5

0,5

1

1

1

2

18

18

36

31

Idegen nyelv (Angol/Német)

1,5

1,5

3

1,5

1,5

3

54

54

54

46,5

0,25

0,25

0,5

0,25

0,25

0,5

9

9

9

7,75

0,5

0,5

1

18

15,5

0,25

9 9

Magyar nyelv Irodalom

Osztályfőnöki óra Informatika Etika

0,25

Művészetek

0,25

0,25

0,5

7,75

Kötelező tanórai foglalkozások

7,25

7,25

14,5

7,25

7,25

14,5

261 261 261

224,75

Összesen

7,25

7,25

14,5

7,25

7,25

14,5

261 261 261

224,75

Az érettségi felkészítés tanórán kívül , nem kötelező tanórai foglalkozás keretei között.

58

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET Esti gimnáziumi felnőttoktatás óraterve (3 évfolyamos esti oktatás) HETI ÓRASZÁM

Tantárgyak

ÉVES ÓRASZÁM

11.

12.

13.

11.

12.

13.

Magyar nyelv

1

1

1

36

36

32

Irodalom

3

3

3

108

108

96

Matematika

4

4

4

144

144

128

Történelem , állampolgári ismeretek

2

2

2

72

72

64

Idegen nyelv

4

4

4

144

144

128

Fizika

1

1

1

36

36

32

Kémia

1

Biológia

1

1

36

36

Földrajz

1

1

36

36

36

Művészetek

0,5

Etika

0,5

Informatika Osztályfőnöki óra Kötelező összesen:

1

18

32

18

1

2

1

1

1

19

20

19

36

64

36

36

32

684

720

608

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEK. Győri Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola, Kollégium és Felnőttek Középiskolája

Recommend Documents