PEDAGÓGIAI PROGRAM
Kossuth u. 2. sz.
Hatályba lépés időpontja: 2013. december 1.
Mátraderecskei Általános Iskola
PEDAGÓGIAI PROGRAM
"Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk a gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanítunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, amelyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségünkre gyakorol, megmarad.” Eötvös József
2
Tartalom PEDAGÓGIAI PROGRAM ................................................................................................................ 1 I. 1. BEVEZETÉS ................................................................................................................................ 6 I. 2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI ......................................................................................................... 8 I. 3. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK ...................................................................................................... 9 II. 1. HELYZETELEMZÉS .............................................................................................................. 11 II. 1.1. ÁLTALÁNOS ISKOLA MÁTRADERECSKE .................................................................................... 11 Tárgyi feltételek .......................................................................................................................... 11 Személyi feltételek ....................................................................................................................... 12 Oktató-nevelő munka jelenlegi helyzete ...................................................................................... 13 Tanulócsoportok összetétele, a tanulók neveltségi állapota ......................................................... 14 Az intézmény irányítói és működési szerkezete ............................................................................ 14 Iskolánk kapcsolatrendszere ........................................................................................................ 15 II. 1.2. ÁLTALÁNOS ISKOLA MÁTRABALLA ......................................................................................... 16 II. 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI......................................................................... 17 II.2.1. ALAPELVEK ............................................................................................................................ 17 II. 2. 2. KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJAI ...................................................... 18 II. 2. 3. KIEMELT CÉLOK, ALAPFELADATOK ......................................................................................... 18 II. 2. 4. ESZKÖZ ÉS ELJÁRÁS RENDSZERE ............................................................................................. 21 II. 3. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ....... 23 II. 4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................ 25 II. 5. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGRENDSZERE ................................................................ 27 II.5.1. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI .................................................... 27 II.5.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ... 32 II. 5.3. TANÓRAI TEVÉKENYSÉG ......................................................................................................... 46 II. 5.4. TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK ......................................................................................... 48 TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS HETEDIKESEKNEK ................................................................................ 50 II.5. 5. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .. 52 II.5.6. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ....................................... 54 II.5.7. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................. 56 II.5.8. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE .............................. 58 II.5.9. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ...................................................... 60 II.5.10. AZ ÁTMENETEK PROBLÉMÁI................................................................................................... 61 II.5.11. ISKOLÁNK HAGYOMÁNYAI ..................................................................................................... 63 II.6. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLA ÉS PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ............................................................................ 64 II.7. INTÉZMÉNYI TANÁCS: ......................................................................................................... 69 II.8. FEJLESZTŐ PEDAGÓGIA: TANULÁSI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE ......................... 70 Téri–idői tájékozódás ................................................................................................................... 73
Téri tájékozódás ........................................................................................................................... 74 Idői tájékozódás ........................................................................................................................... 75 Lateralitás (Oldaliság) ................................................................................................................. 75 Nagymozgások ............................................................................................................................. 76 Finommozgások ........................................................................................................................... 77 Egyensúlyérzék ............................................................................................................................ 77 II.9. GYÓGYPEDAGÓGIA .............................................................................................................. 80 II. 10. PÁLYÁZATOK FENNTARTHATÓSÁGA .......................................................................... 88 II. 10. 1. A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI......................... 88 II.10.2.A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGRENDSZER MEGHATÁROZÁSA A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSÉRE VONATKOZÓAN ...................................................... 97 II.10.3.A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS IMPLEMENTÁCIÓJA, KOMPETENCIA ALAPÚ PROGRAMCSOMAGOK BEVEZETÉSE ..................................................................................................................................... 97 II.10.4. ÚJ TANULÁS-SZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK ..................................................................................... 98 II.10.5.A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS FÓKUSZAI ISKOLÁNKBAN: ............................................................ 99 II.10.6. AZ IKT ESZKÖZHASZNÁLAT MEGVALÓSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉGRENDSZER MEGHATÁROZÁSA: ...........................................................................................................................101 II.10.7. JELÖLÉSEK AZ OSZTÁLYNAPLÓKBAN .....................................................................................103 II.11 INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZER .......................................................................110 II. 11.1. CÉLRENDSZER.....................................................................................................................110 II.11.2. MEGVALÓSÍTANDÓ FELADATOK............................................................................................110 II.11.3. INTÉZMÉNYI MUNKACSOPORTOK ..........................................................................................111 IPR menedzsment.......................................................................................................................111 Intézményi környezeti munkacsoport .........................................................................................111 Szabadidős tevékenységeket rendező munkacsoport ...................................................................111 Pályaorientációt végző munkacsoport ........................................................................................111 Óvodából iskolába történő átmenet megkönnyítését végző munkacsoport .................................111 Módszertani adaptációt segítő munkacsoport .............................................................................111 Multikulturális programokat szervező munkacsoport ................................................................111 Egyéni fejlesztést, mentorálást végző munkacsoport ..................................................................111 Kulcskompetenciát fejlesztő munkacsoport ................................................................................111 II.12. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................112 II.12.1. BEVEZETŐ ...........................................................................................................................112 II.12.2. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK KIEMELT FELADATAI: ..............................113 II.12.3. CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA: ..................................................................................................115 II.12.4. A TEVÉKENYSÉGEK SZÍNTEREI, MÓDSZEREI: ..........................................................................117 II.12.5. BALESET-MEGELŐZÉSI PROGRAM ..........................................................................................118 II.12.6. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, ÚJABB CÉLKITŰZÉS: ......................................................................119 II.13. KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM ................................................................................120 II.13.1. BEVEZETŐ ...........................................................................................................................120 II.13.2. ALAPELVEK, CÉLOK .............................................................................................................121 II.13.3. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK.........................................................................123 Tanórán kívüli keretek ...............................................................................................................123 Tantárgyak lehetőségei ..............................................................................................................123 II.13.4. TANÓRÁN KÍVÜLI LEHETŐSÉGEK ...........................................................................................132 II.13.5. MÓDSZEREK ........................................................................................................................136 Szempontok a módszerek kiválasztásakor ..................................................................................136 II.13.6. TANESZKÖZÖK.....................................................................................................................136 II.14. FOGYASZTÓVÉDELMI PROGRAM ..................................................................................137 II.14.1. JOGI HÁTTÉR .......................................................................................................................137 II.14.2. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS CÉLJA ................................................................................137 II.14.3. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS TARTALMI ELEMEI ..............................................................138
4
II.14.4. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS SZÍNTEREI ......................................................................... 140 II.14.5. MÓDSZERTANI ELEMEK ....................................................................................................... 140 II.15. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK ......................................................................................... 143 II.16. NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS ................................................................................. 149 Gondolkodás és tanulásfejlesztés
5. és 6. évfolyam............................................................... 149
II.17. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI............... 156 II.18. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI ................................................... 157 II.19. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI.......................... 160 II.20. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ... 162 II.20.1. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA .................................................................................... 165 II. 20. 2. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI ........................................................................ 166 II. 20.3 PROJEKT ÉS TÉMAHÉT ÉRTÉKELÉSE....................................................................................... 167 II.21. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE ............... 171 II.22. ÉRTÉKELÉS A DÉLUTÁNI FOGLALKOZÁSOKON ...................................................... 177 II.23. AZ OTTHONI, DÉLUTÁNI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ...................................................................................................................... 178 II.24. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA .......................................................................................................................................................... 180 II.25. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN TANULÓ GYERMEKEK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE .......................................................................................................................................... 180 III.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ..................................... 189 III.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ............................... 191
5
I. 1. Bevezetés A Mátraderecskei Általános Iskola a két település, Mátraderecske és Mátraballa gyermekintézményeinek összevonásával, társulásban történő működtetésével jött létre 2007. szeptember 1-től. 2013. január 1-től a fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Ez időponttól kezdődően csak a két település általános iskolái kerültek összevonásra. Mátraderecske és Mátraballa között évek óta több területen – körjegyzőség, egészségügy, hulladéktároló telep működtetése, közbiztonság, közoktatás - szoros az együttműködés. 1996. szeptember 1-től a mátraballai és a mátraderecskei általános iskola már társulásban dolgozott. E megállapodás szerint a mátraballai általános iskola felső tagozatos diákjai 5. osztálytól a mátraderecskei iskolában folytatták tanulmányaikat. Az alsó tagozatos gyerekek (1-4. osztály) az önállóan működő mátraballai iskolában végezték tanulmányaikat. Mátraballa és Mátraderecske két kistelepülés Heves megyében. Földrajzi távolságuk 7 km, de a két község lakói között évtizedek óta jó a kapcsolat. Közösek hagyományaink, hasonló az emberek mentalitása. Napjainkban mindkét település hasonló problémákkal küzd: munkahelyek hiánya, elöregedő népesség, fogyó lakosságszám. Ebből következően az óvodás és általános iskoláskorú gyermekek létszáma is évről-évre csökken. Mátraderecskén nem elhanyagolható tényező a faluban élő roma kisebbség aránya, amely napjainkban az össznépesség körében megközelíti a 30 %-ot, az oktatási intézményekben az 50%-ot. Mindkét településen egyre több család él nehéz anyagi körülmények között, gondot okoz a mindennapi megélhetés, fokozódik a létbizonytalanság. A falu lakóinál bekövetkezett rétegződés /viszonylagos jómód, lassú lecsúszás, elszegényedés/ teljes mértékben tükröződik az iskolai viszonyok között is. Ilyen helyzetben fokozottan meghatározó szerepe van az óvodának és iskolának egyaránt. Nemcsak közösségmegtartó szerepe miatt, hanem a jövő nemzedékért érzett felelősségvállalás miatt is. A gyermek iskoláztatása, taníttatása a jelen viszonyok között létkérdés a szülők számára. A jelenlegi és a jövőbeni munkaerőpiac a szakképzett, magasan
6
kvalifikált munkaerőt fogadja el. Az értékválság, a tudás leértékelődése ugyanakkor szintén tapasztalható. E kettősség állítja nehéz helyzet elé a ma iskoláját. A jövőbe, a tudásba vetett hit segíti át ezeknek a problémáknak a megoldásán a pedagógust és a szülőt egyaránt, hisz valljuk, hogy a megszerzett tudás: hatalom.
7
I. 2. Az intézmény adatai Az intézmény hivatalos neve: Mátraderecskei Általános Iskola Feladatellátási helyei: Székhelye: 3246 Mátraderecske, Kossuth Lajos út 2. Telephelye: 3246 Mátraderecske, Nagy Lajos út 85. Az intézmény tagintézménye: Mátraderecskei Általános Iskola Mátraballai Tagiskolája Telephelye: 3247 Mátraballa Iskola út 2. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Alapító neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó címe: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Az intézmény típusa: 1-8 évfolyammal működő általános iskola, mely közös igazgatású, közoktatási intézményként működik. OM azonosító: 031513 Az intézmény alapfeladata: -
Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó, alapfokú nevelés és oktatás
-
Iskolaotthoni, napközi otthoni és tanulószobai ellátás az 1-8. évfolyamokon
-
Integrációs felkészítés
-
Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők).
8
-
Intézményi étkeztetés
-
A környező településekről az általános iskolai bejárók ellátása
I. 3. Általános alapelvek Az összevont intézmény 2 általános iskola együttműködésén alapszik. A mátraballai iskola 1-4 évfolyamon összevont csoportban dolgozik. A mátraderecskei általános iskola 8 évfolyamú, jelenleg egy összevont osztállyal, a többi évfolyamon egy-egy osztállyal. Az intézmények mindegyike külön épületben kapott helyet. A közös igazgatású közoktatási intézmény dokumentumai (pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend) tartalmazzák a működés közös szabályait, és intézményegységenként külön-külön a működésüket meghatározó egyedi jellemzőket. Az intézményegységek felé más-más elvárások fogalmazódnak, egyrészt az eltérő korosztályú gyermekek ellátása miatt, másrészt az eltérő település összetétel miatt. Ezért szükséges megfogalmazni az egyedi, csak arra az intézményre jellemző alapelveket, célokat, elvárásokat, ugyanakkor az egyedi vonásokat össze kell hangolni az egységes, közös, minden intézményre egyaránt vonatkozó általános elveknek. Iskolai nevelésre, oktatásra vonatkozó alapelvek
a gyermek személyiségének tiszteletben tartása;
a személyiség egészének fejlesztése; készség- és képességfejlesztés, kiemelten a kulcskompetenciák fejlesztése,
életkornak megfelelő, változatos oktatási-nevelési módszerek alkalmazása;
esélyegyenlőség biztosítása, a szociális körülményekből adódó hátrányok leküzdése;
egymás elfogadása, tolerancia megjelenítése;
pozitív attitűdök hangsúlyozása;
egységes követelményrendszer kidolgozása;
a hagyományok ápolása.
Az intézmény és a család kapcsolata
nyitott intézményként való működés,
9
a szülői igények, elvárások megismerése, ennek való megfelelés;
a kapcsolatrendszer bővítése;
a szülő és a pedagógus közötti rendszeres kommunikáció biztosítása
Intézményegységek közötti kapcsolat
10
építő kapcsolatok kialakítása az intézményegységekben dolgozók között;
teamekben való közös gondolkodás lehetőségének biztosítása,
széleskörű információáramlás, kommunikáció biztosítása.
II. 1. Helyzetelemzés II. 1.1. ÁLTALÁNOS ISKOLA MÁTRADERECSKE Tárgyi feltételek A tanítás 1983 óta két épületben folyik. A Nagy Lajos út 85. sz. alatti épületben 4 tanterem, fejlesztőszoba, logopédiai szoba. Kossuth út 2. sz. alatti épületben 4 tanterem, könyvtár és két szaktanterem található. 2009-ben itt kicserélésre kerültek a nyílászárók, valamint megtörtént a külső homlokzat hőszigetelése és festése, 2010-ben pedig a fűtésés világítás korszerűsítése történt meg. A napközis csoport a Nagy Lajos úti épületben kap elhelyezést. Itt található az önkormányzat tulajdonában lévő sportcsarnok és a bitumenezett kézilabdapálya, amely a testnevelési órákon, tömegsport és a DSE foglalkozásain egyaránt a tanulók rendelkezésére áll. Iskolánknak 2 szaktanterme van, a technika terem és a számítástechnika terem. Összesen 25 db számítógéppel rendelkezünk, ebből 20 db áll az oktatás szolgálatában. A számítástechnika teremben minden gépen biztosított az Internet hozzáférés. Ezen kívül van még számítógép az igazgatói irodában, a tanári szobákban, valamint az iskola adminisztrációs feladatainak ellátására az iskolatitkári irodában. Ezen számítógépek mindegyike mellett nyomtató is található. Projektorral és szkennerrel is rendelkezik az iskola. 1996. szeptember 1.-től iskolai könyvtár áll a tanulók és tanárok szolgálatában. Tantermeink felszereltsége átlagosnak mondható. A szemléltetőeszközök beszerzése és a bútorzat felújítása folyamatos. A szemléltető eszközöket és a kísérletekhez szükséges anyagok és eszközök tárolását egy, a tantermekből nyíló szertár helyiség biztosítja. Oktatást segítő nagyobb tárgyi eszközeink megfelelő mennyiségben és minőségben áll rendelkezésre. /televízió, cd lejátszó, hifi torony, fénymásoló/ A TIOP-1.1.1-es pályázat kapcsán beépítésre került 4 db interaktív tábla. Sajátos probléma, - a két épület elhelyezkedéséből adódóan, - hogy bizonyos szemléltetőeszközöket, oktatást segítő audiovizuális eszközöket mindkét helyen biztosítani kell. Iskolánk napközi otthona önálló főzőkonyhával nem rendelkezik. Az étkeztetést az óvodából történő ebédszállítással oldjuk meg. Étkezővel nem rendelkezünk, az ebédeltetés tanteremben történik.
11
Személyi feltételek A következő szakfeladatokon az alábbi megoszlás szerint látják el a pedagógusok az oktatási feladatokat: Iskolai szakfeladaton: 12 fő, ebből 8 fő tanári végzettségű, 3 fő tanítói végzettségű, 1 fő tanító-tanári végzettségű. 6 fő mester tanári képesítéssel rendelkezik. (magyartanár, biológia-földrajz szakos tanár, testnevelő tanár, ének-zene tanár, multikulturális nevelés tanára, pedagógiai mérés, értékelés tanár) Négy pedagógus rendelkezik szakvizsgával: (mérés-értékelés, egyéni bánásmód, minőségbiztosítás és közoktatás-vezetés) A 100 %-os szakos ellátottság érdekében szerződést kötöttünk Recsk község iskolájával, miszerint „áttanítás” keretében sikerült biztosítani a szakos ellátást. A nevelőtestület tagjai rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken (pedagógiai, szaktárgyi) illetve önképzéssel gyarapítják ismereteiket, tudásukat. Az iskolában folyó munkát az alábbi technikai dolgozók segítik: 1 fő iskolatitkár 2 fő takarító. Az egyéb karbantartói, fűtői feladatok ellátását a községi önkormányzattal kötött megállapodás alapján az önkormányzat dolgozói biztosítják.
12
Oktató-nevelő munka jelenlegi helyzete Alapfeladatunk a 6-14 (18) éves korú gyermekek általános iskola nevelése, oktatása. Fontos elvárás velünk szemben, hogy minden tanulónk megfelelő készségekkel, jártasságokkal rendelkezzen és továbbépíthető tudáshoz illetve ismeretanyaghoz jusson. Felkészültségüket, attitűdjeiket úgy kell megalapoznunk, hogy képesek legyenek az egész életen át tartó tanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Iskolánk tárgyilagosan közvetíti a különböző világnézeti felfogásokat, de a szülők igénye alapján biztosítja a hitoktatás megtartásához szükséges feltételeket. A tanulói összetétel igen heterogén. Ebből adódik a feladatok sokrétűsége: A tehetséges és jó képességű tanulók fejlesztése és a tanulási nehézségekkel küzdők felzárkóztatása. Törekedni kell az esélyegyenlőség biztosítására. Ennek színterei: alsó és felső tagozatban a tehetséges gyermekek számára tehetséggondozó programok, amely nemcsak az ismeretek bővítését szolgálja, hanem a kreatív gondolkodást is fejleszti, tanulóink tanulmányi versenyeken, levelező feladatmegoldó versenyeken bizonyítják felkészültségüket, hátrányos helyzetű gyermekek integrált oktatása - nevelése, sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása - nevelése, sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs/rehabilitációs foglalkozásokon vesznek részt, ill. egyéni fejlesztésben részesülnek, logopédiai foglalkozások keretén belül kerül sor a beszédhibák javítására, a testi fejlődés, a fizikai erőnlét megalapozása és fejlesztése a tömegsport foglalkozásai, illetve a DSE különböző szakosztályaiban lehetséges. Működő szakosztály: labdarúgás. a 16 óráig tartó foglalkozáson különböző szakkörökre várjuk a tanulókat a mindennapos testnevelés keretén belül úszásoktatásra és néptánc tanulására nyílik lehetőség
13
Az iskola tartalmi munkáján belül az oktatás színvonala magas, a középfokú intézményekben bekerülő diákjaink megállják a helyüket.
Tanulócsoportok összetétele, a tanulók neveltségi állapota A tanulói létszám jelenleg 115 fő. Jelentős létszámcsökkenés volt tapasztalható az elmúlt öt évben, kb 60 fő. Nem elhanyagolható tényező a roma tanulók aránya az összlétszámon belül, amely jelenleg már meghaladja a 46%-ot. (1997-ben ez az arány 26% volt). Arányuk tehát folyamatosan emelkedik. Az alsó tagozatban van olyan osztály, ahol létszámuk az 50%-ot is meghaladja. Ez új kihívások elé állítja az iskolában folyó oktatást. Az osztályok létszáma 20 fő alatt van. Sajnos az 1. és 2. osztály összevont osztályként működik. A következő években további létszám csökkenés várható. Az osztályok összetétele igen heterogén. Minden osztályban található kb. 3-8 olyan gyermek, aki tanulási nehézségekkel, magatartásbeli problémákkal és beilleszkedési zavarokkal küzd, illetve a másik póluson a tehetséges tanulók kiemelkedő tanulmányi eredménnyel. Sajnos helyzetünkből adódóan /magas a munkanélküliek száma: fokozottan nő az etnikai kisebbséghez tartozók aránya / a veszélyeztetett és hátrányos környezetben nevelkedő gyermekek száma is fokozottan emelkedik. Ezért velük kapcsolatosan nemcsak az ifjúságvédelmi munkát kell erősíteni, hanem oktatásunkban a felzárkóztatásra, az esélyegyenlőség megteremtésére is fokozottan figyelnünk kell. Jelenleg 7 tanulói csoport működik iskolánkban, az összevont 1-2. osztályon kívül minden évfolyamon egy-egy osztály. Minden osztály normál tanterv alapján tanul. Nincs gyógypedagógiai tantervvel működő osztály. Az SNI-s tanulók beintegrálásra kerültek 2003 szeptemberétől egy HEFOP pályázat kapcsán. Délután az előző alaptanterv szerint egy összevont alsós napközis csoport dolgozik.
Az intézmény irányítói és működési szerkezete Az intézmény irányítását az igazgató végzi egy igazgatóhelyettes segítségével. Az iskolavezetés a SZMSZ-ben rögzített módon működik, és működteti az intézményt. Az intézmény szoros kapcsolatot tart az SZMK-val. A szakmai munkát alsós és felsős munkaközösségek fogják össze. A rendszeres munkaértekezletek segítik az eligazodást a problémás kérdésekben, s adnak helyt a napi gondok megtárgyalására.
14
Az iskolai élet demokratizmusa kiteljesedik a közalkalmazotti tanács, a szakszervezeti alapszervezet és diákönkormányzat munkájában.
Iskolánk kapcsolatrendszere Az iskolán belül a csoportok kapcsolattartását az SZMSZ szabályozza. Intézményünk eddig vállalta és a jövőben is vállalja, hogy településünk fontos kulturális centruma, hiszen állami, községi megemlékezések, ünnepélyek állandó szervezője, lebonyolítója, résztvevője. Helyt adunk iskolánkban más jellegű társadalmi eseményeknek is (választás, véradás, különféle megbeszélések) illetve eszközöket biztosítunk ezekhez. Ezek alapján elmondható, hogy iskolánk elsősorban a tanítás színtere, de nem csupán a gyerekeké, hanem valóban a községé is. Jó a kapcsolat a községi önkormányzattal. Tagjai évente rendszeresen megismerkednek az iskolában folyó munkával. Az önkormányzaton belül működő oktatási- és sportbizottság illetve a szociális bizottság szorosabb kapcsolatot tart az intézménnyel. A kisebbségi önkormányzat választott vezetőivel rendszeresen tájékoztatjuk egymást a problémákról és azok megoldási lehetőségeiről. Közösen keressük a roma tanulók segítésének lehetőségét /pld.: pályázatok beadása, tanszersegélyezés /. Az iskolai ünnepségeken, rendezvényeken az önkormányzat vezetői rendszeresen részt vesznek. Az iskolát a legszorosabb kapcsolat a szülői házhoz fűzi. A kapcsolattartás színterei: a tanévenként több alkalommal megtartott szülői értekezletek, a nyílt napok igény szerinti tartása, közös rendezvények. A szülők képviselői az SZMK választmánya rendszeresen tartják a kapcsolatot az iskolával. Nagymértékben segítik a tanórán kívüli programok lebonyolítását (akadályversenyek, bálok, Mikulás, gyermeknap, osztályrendezvények). A tanulók testi egészségét az iskolaorvos ellenőrzi. A védőnő havonkénti gyakorisággal látogatja az iskolát, ellenőrzi a gyerekek tisztaságát, a napközi étrendjének összeállítását és segíti az iskolaorvos munkáját. Évenkénti rendszerességgel ellenőrzi a fogorvos a tanulók fogait.
15
II. 1.2. ÁLTALÁNOS ISKOLA MÁTRABALLA Iskolánk, a Mátraderecskei Általános Iskola Mátraballai Tagintézménye, a község egyetlen oktatási intézménye. Az iskola története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Az intézmény szakmai alapdokumentuma szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben négy évfolyamos általános iskola működik. Szervezeti formája iskolaotthon, amely ötvözi az iskolai oktatást és a napközi otthoni tevékenységet. Ezzel nagyobb lehetőség nyílik a részben osztott iskola tanulóinak ahhoz a követelményszinthez megfelelni, amelyet a felső tagozat elvár. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól kismértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehezebb körülmények között élő, tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő mátraballai polgároknak!
16
II. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai II.2.1. ALAPELVEK Az iskolákban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájuk során az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek, attitűdjeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. A kulcskompetenciák fejlesztés, annak érdekében, hogy a tanulók személyiségüket kiteljesíthessék és fejleszthessék, hogy fel tudjanak készülni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, az egyéni tanulás módszereinek elsajátítására, az egész életen át tartó tanulásra, a felnőttkori foglalkoztathatóság érdekében. A társadalomba való beilleszkedés érdekében az iskolai nevelésnek kommunikációs képességeket és viselkedés kultúrát kell elsajátíttatnia. Iskolánkban családias légkör megteremtése, megértő, toleráns emberi kapcsolatok kialakítása. Minden tanulónknak esélyt kell kapnia a képességei szerinti fejlődésre, a sajátos nevelési igényű-, és a hátrányos helyzetű tanulóknak integrált oktatás keretében: - szociokulturális hátrányainak leküzdésére, felzárkózásra, - a kiemelkedő képességű tanulóknak tehetségük kibontakoztatására, Esélyegyenlőség biztosítása érdekében a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű tanulók együttnevelése. A szegregációmentes oktatás biztosítása. Az iskolai integrációs oktatás megvalósítása az IPR szerint a mátraderecskei iskolában. (Mátraballán nincs HHH tanuló.) Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk feltételezi a világban való eligazodás, a jól képzett szakemberek meglétét. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni: egyrészt az idegen nyelvek tanítására, másrészt az informatika alapjainak megismertetésére. Alapvető értéknek tekintjük, a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének, és megóvásának igényét.
17
Egyik legfontosabb alapelv, hogy biztosítani tudjuk a tanulók harmonikus személyiségfejlődését, szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalok nevelését.
II. 2. 2. KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJAI A legfontosabb közvetítendő értékek a célok megfogalmazásával összhangban a következők: A tudás, az ismeretanyag megszerzése: A délelőtti tanórák differenciált foglalkozások keretében, a délutáni napközis, tanulószobai foglalkozáson, szakkörökön, vetélkedőkön, versenyeken. Egyetemes emberi értékek kialakítása: humanizmus, tolerancia, emberi tisztesség, szociális érzékenység. Ezek megvalósítása bizonyos tanítási órák tananyagával összefüggésben, illetve iskolai rendezvényeken való aktív részvétellel: tanévnyitó, október 23. Mikulás ünnepség, fenyő ünnepély, március 15., anyák napja, stb. Jó lehetőséget biztosítanak ezen kívül még az osztálykirándulások, táborozások. A felelősségérzet és felelősségvállalás erősítése: Az intézmény keretein belül működő ifjúsági szervezetben végzett tevékenység, a gyermekügyleti hálózat működtetése / pld.: hetes, portás, ügyeletesek stb. /. Műveltségi kontinuitás biztosítása: Könyvtári órák tartása, vers, mesemondó versenyek rendezése, rendszeres színházlátogatás, opera előadások megtekintése, hangversenyek tartása, kiállítások, múzeumok látogatása. Környezet és a természet szeretete, védelme: Kirándulások, akadályversenyek, túrák alkalmazásával, fa-csemeteültetés, fásítások szervezett szemétgyűjtési akciók során, a helyi környezetvédelmi problémák megismertetése.
II. 2. 3. KIEMELT CÉLOK, ALAPFELADATOK Intézményünk kiemelt cél és feladatrendszerét az általános emberi értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Ezt egészíti ki a helyi társadalom, a szülők által megfogalmazott igények.
18
Ennek megfelelően: Iskolánk kiemelt céljai, és a célok elérése érdekében megoldandó feladatok: Alapvető cél: a kulcskompetenciák fejlesztése, az ismeretek, készségek és attitűdök fejlesztésén keresztül, hogy a tanuló személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, hogy be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen, hogy az egész életen át tartó tanulás követelményeinek megfeleljen. Alapvető cél: az iskolai nevelés-oktatás az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe véve hozzájáruljon a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatásához. Segítse a szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakulását. Biztosítsa a továbbtanuláshoz szükséges alapvető készségeket, az önművelés képességét. E cél elérése érdekében heterogén összetételű osztályokat, csoportokat kell kialakítani, és az IPR eszközrendszerét ezen belül az új pedagógiai módszereket alkalmazva kell a tanulók készségeit, képességeit fejleszteni. Alapvető cél: a nyelvi kommunikációs nevelés, hiszen az anyanyelv kultúránk hordozója, az emberi kapcsolatok alapja. Ezért az alapkészségek: írás, olvasás, beszéd elsajátíttatása és folyamatos fejlesztése iskolánk egyik legfontosabb feladata. Ez nemcsak a magyar szaktanárok feladata, hanem minden pedagógusé. Küzdenünk kell a szép beszéd, a szóbeli kifejezés tartalmasságáért szemben a durva, trágár beszédmóddal. Alapvető cél: a számítástechnika, elektronikus levelezés, internet használat tanítása Korunk követelménye, hogy az információk gyors áramlását követni tudjuk, s ehhez a megfelelő alapismereteket már általános iskolás korban megszerezhessék gyermekeink. Ehhez az ismeretekhez kötelező tanórákon illetve szakkörökön juthatnak hozzá tanári segédlettel. Alapvető cél: az idegen nyelv oktatása. Elsősorban a nyelvtanulás iránti kedv felkeltése a feladat, illetve a hétköznapi életben szükséges kifejezések elsajátíttatása. Választási lehetőséget biztosítunk tanulóinknak:
19
Alapvető cél: tanulóink pályairányítása, a megfelelő középfokú oktatási intézménybe való irányítás. E cél elérése érdekében a feladataink a következők: 8. osztályban magyarból és matematikából felvételi előkészítő tartása. Iskolalátogatások, üzemlátogatások szervezése. Előfelvételi versenyeken való részvétel. Pályaválasztási szülői értekezletek tartása, Tájékoztató a középfokú oktatási intézményekről, illetve a középfokú oktatási intézmény nyílt napjain való részvétel. Alapvető cél: a szülőkkel olyan szemléletben együttműködni, hogy iskola és szülő egyaránt érezze, céljaink és érdekeink közösek: a gyermek harmonikus fejlődése. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a családdal. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülők megismerjék az iskola életét, tevékenységét, eredményeit, igény szerint nyílt napok szervezésével bepillantást nyerhessenek az iskola mindennapjaiba. Alapvető cél: olyan mértékben és színvonalon biztosítani az iskolában a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze, minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre. Alapvető cél: iskolánkban olyan légkör teremtése, amely lehetővé teszi a nyugodt, biztonságos oktató-nevelő munka végzését. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:
minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbtanulás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)
20
rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,
ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,
határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
II. 2. 4. ESZKÖZ ÉS ELJÁRÁS RENDSZERE A kitűzött nevelési céljaink megvalósulását segítik elő az iskola pedagógusai által alkalmazott eljárások, amelyek a negatív hatások kiküszöbölésére irányulnak, hogy a tanulókban a pozitív tevékenység erősödjön. Az alkalmazott eszközöknek, eljárásoknak igazodni kell: a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez; a nevelő személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához; a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
1. Szokások kialakítását
Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
- Követelés.
- A tanulói közösség
célzó, beidegző mód-
- Gyakoroltatás.
tevékenységének
szerek.
- Segítségadás.
megszervezése.
- Ellenőrzés. - Ösztönzés.
- Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés.
2. Magatartási modellek
- Elbeszélés.
- A nevelő részvétele a tanulói
21
bemutatása, közvetíté- - Tények és jelenségek se.
bemutatása.
közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és cso-
- Műalkotások bemutatása.
portos minták kiemelése a
- A nevelő személyes
közösségi életből.
példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyő-
- Magyarázat, beszélgetés.
- Felvilágosítás a betartandó
ződés kialakítása).
- A tanulók önálló elemző
magatartási normákról.
munkája.
- Vita.
Az IPR-hez és a TÁMOP-hoz kapcsolódva a régi hagyományos frontális osztálymunkával történő ismeretanyag, tananyag feldolgozás helyett kerüljön előtérbe a tanulók aktivitására épülő kooperatív tanulásszervezési forma, a projekt módszer, a páros munka, a differenciált oktatás. A lexikális alapú oktatást váltsa fel a kompetencia alapú oktatás, a tanulók készségeinek, képességeinek fejlesztésére helyeződjön a hangsúly.
22
II. 3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az ember személyisége egész életében alakul, változik. A gyermekkorban bennünket érő hatások örök életünkre meghatározóak, egyéniségünket ezek az élmények alakítják, formálják. Az, hogy ki-ki milyen emberré válik, függ az örökléstől, a környezettől, a neveléstől. A nevelés egyik igen fontos színtere az iskola, hiszen a gyermek 6 éves korától 14 /18 éves koráig ideje jelentős részét különböző iskolai környezetekben tölti. Az integrációs nevelésben hangsúlyozásra kerül, hogy a különböző szociális környezetből érkező tanulók legyenek képesek egymás elfogadására. Fontos legyen számukra a másik személyiségének tiszteletben tartása. Tanulják meg, hogy a konfliktusok, problémák megoldásában az agresszió nem játszhat szerepet. Az iskola célja az, hogy egészséges, jól képzett fiatalokat neveljen, akik bíznak önmagukban, rendelkeznek önmaguk és mások iránti felelősségérzettel, toleranciával, s elég önbizalommal, lelkierővel ahhoz, hogy a tőlük elvárható lehető legjobb teljesítményt nyújtsák. S mind eközben megelégedett, kiegyensúlyozott felnőtté váljanak. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelés fő területein kívánjuk megfogalmazni: Értelmi nevelés terén: általános műveltség megalapozása, alapvető tanulási képességek fejlesztése az ismeretek megszerzése a továbbtanulás érdekében, a kreatív gondolkodásmód kialakítása, problémamegoldó készség kifejlesztése, kommunikációs készség kialakítása, önálló ismeretszerzés kifejlesztése, megfelelő tájékozódó képesség kialakítása információkkal teli világunkban. Érzelmi nevelés terén: humanista értékrendszer kialakítása, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása, legyen képes döntéseket hozni, s ezeket felelősséggel vállalja, érzelem és értelem együttes alkalmazása, a stresszhelyzetek elkerülése, feldolgozása. Akarati nevelés terén: az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.
23
Erkölcsi nevelés terén: alapvető magatartási normák, szociális képességek kialakítása, begyakoroltatása, legyenek képesek személyes kapcsolatok kiépítésére, váljék számukra természetessé a másik ember "Másságának" elfogadása, tolerálása, demokratikus gondolkodásmód kifejlesztése, elfogadtatása, a család jelentőségének felismertetése, a család tisztelete, a szülők, nagyszülők, felnőttek megbecsülése, szülőföldünk és népünk gyökereinek megismertetése, a magyarság tudat, európaiságunk erősítése, az egyetemes emberi kultúra értékeinek megismertetése. Közösségi nevelés terén: az emberi együttélés szabályainak megismertetése, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Nemzeti nevelés terén: a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet érzésének felébresztése. Állampolgári nevelés terén: az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt, igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Munkára nevelés terén: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása, a tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Esztétikai nevelés terén: a "szép" iránti fogékonyság kialakítása, az értékes művészeti alkotások és alkotóik megbecsülése, igény a tiszta környezet megteremtésére, a jó ízlés fejlesztése. Egészséges életmódra nevelés terén: tudatosítani, hogy "ép testben ép lélek" - megfelelő fizikai állapot elérése alap a megfelelő színvonalú szellemi tevékenységhez, őrizzük meg a kisgyermek természetes mozgásigényét, s fejlesszük olyan szintre, hogy felnőttkorban is igénye legyen a rendszeres testmozgás, egészséges életmód kialakításának részeként a helyes táplálkozási szokások megismertetése, az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése, legyen igényük önmaguk és környezetük tisztaságára, higiéniájára.
24
II. 4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Cél, hogy a közösség egyrészt segítse elő az egyén fejlődését, képességeinek kibontakozását, másrészt az egyén a közös cél érdekében fogadja el a közösség értékrendjét, normáját, s ennek megfelelően viselkedjen. A közösség segítségével az egyén önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé váljon. Az integrációs program kapcsán bevezetésre kerülő kooperatív tanulás-szervezés, a projekt módszer alkalmazása lehetővé teszi a közösségfejlesztés kapcsán a társas együttélés alapvető szabályainak megismertetését, gyakoroltatását: a másik türelmes, odafigyelő végighallgatása, megfelelő módon történő reagálás, a kölcsönös segítségnyújtás, aktív részvétel a közös feladatok megoldásában. Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: Az osztályközösség a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége. A jó közösség kialakítása érdekében a következő feladatok megvalósítására kell törekedni: kölcsönös segítségnyújtással, a munkaerkölcs erősítésével a tanulás segítése; a tanulók segítése a közvetlen tapasztalatszerzésben; bírálat, önbírálat képességének fejlesztése, a tanulók közösségi cselekvéseinek kialakítása érdekében. Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: ismertesse a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek; nevelje a tanulókat egymás segítésére, erősítse a közösséghez való tartozás érzését. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése; a közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése; közösségépítő tevékenységek fejlesztése; az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák kialakítása; a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, az önkormányzás képességének kialakítása.
25
Minden terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: -
az egyéni (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,
-
véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,
-
a közösségi szokások, normák elfogadásához ( etikai értékrend),
-
a másság elfogadásához,
-
az együtt érző magatartás kialakulásához,
-
a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. Megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások: a másság iránt, becsülje meg ezeket. Váljon érzékennyé környezete állapota irányt, kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Az önálló felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitel kialakítani. Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. Tanuljon meg tanulni. Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet. Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére, Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.
26
II. 5. Az intézmény tevékenységrendszere II.5.1. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 1.
A pedagógusok alapvető feladatai -
A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
-
Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.
-
Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (nevelésseloktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.
-
Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.
-
A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.
-
Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.
-
Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
-
A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.
-
A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.
-
Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
-
A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
2.
A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás -
Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
-
A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).
27
-
Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.
-
A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon
-
Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon
-
A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
-
A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.
-
Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.
-
A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
3.
A tehetséges tanulók gondozása -
Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.
-
Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.
-
Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.
-
A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
-
A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
4.
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése -
Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.
28
-
A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.
-
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.
-
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.
-
Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.
5.
A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása -
Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).
-
Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).
-
Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
-
A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.
6.
Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel -
Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
-
Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.
-
Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.
7.
Munkafegyelem, a munkához való viszony -
A munkaköri kötelességek teljesítése.
-
Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
29
8.
-
Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.
-
Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében -
Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
-
Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
9.
-
Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.
-
Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés -
Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.
-
Továbbképzéseken való részvétel.
-
A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
-
Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.
10.
Az iskolai munka feltételeinek javítása -
Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.
-
Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.
-
Az iskolai alapítvány működésének segítése.
-
Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).
11.
-
Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.
-
Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.
Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában
30
-
Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
-
Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.
-
Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.
12.
Aktív részvétel a tantestület életében -
A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.
-
Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.
13.
Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.
Az iskola képviselete -
A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.
-
Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.
-
Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.
-
Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.
-
Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.
-
A település rendezvényein, eseményein való részvétel.
-
Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.
14.
A vezetői feladatok ellátása -
Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.
-
Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.
15.
A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.
Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal -
A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
-
Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.
-
Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
31
-
Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
II.5.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI 1. -
Az osztályfőnök feladatai Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.
-
Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.
-
Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.
-
Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.
-
Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.
-
Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.
-
Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.
-
Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.
-
Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
-
Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.
-
A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.
-
Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.
-
Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
-
32
A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.
-
Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.
-
A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.
-
Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.
-
Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.
-
Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.
-
Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.
-
Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.
-
Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).
-
Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.
-
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.
-
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.
-
A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.
-
Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.
-
A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.
-
Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.
33
A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai je-
-
lentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osz-
-
tályfőnöki tanmenet). -
Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.
-
Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.
-
Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szük-
-
ség esetén gondoskodik azok pótlásáról. -
Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.
-
Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szaksze-
-
rűségét.
Az osztályfőnöki munka tervezése
2.
Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv -
Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
-
Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.
-
Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).
-
Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.
-
Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.
-
Az osztály diákközösségének vezetői.
-
Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.
b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán
34
3.
-
Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.
-
Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
-
Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról
Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról -
Tanulók száma, ebből leány
-
Állami nevelt (gondozott)
-
Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló
-
Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló
-
Sajátos nevelési igényű tanuló
-
Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló
-
Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul
-
Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)
-
Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók
-
Más településről bejáró tanuló
-
Nem magyar állampolgár
-
Évfolyamismétlő
Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról -
Tanulók száma
-
Osztályozott tanulók száma és aránya
-
Osztályozatlan tanulók száma és aránya
-
Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga
-
Az osztály tanulmányi átlaga
-
Kitűnő tanulók száma és aránya
-
Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén
-
Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén
-
Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén
-
Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya
-
Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya
-
Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya
35
-
A bukások száma tantárgyanként
-
A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei
-
Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)
-
Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)
-
Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői
A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)
Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján
A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
Továbbtanulás iskolatípusok szerint
Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya
Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya
Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya
Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya
A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén -
Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).
-
Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).
-
A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).
-
36
Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.
-
Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).
-
A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).
-
A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).
-
Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:
Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?
4.
Az osztályfőnöki órák témái
a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin -
A házirend szabályainak megbeszélése.
-
Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.
-
Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.
-
Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.
-
Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.
-
Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.
-
A kerékpáros közlekedés szabályai.
b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák -
Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkoholés kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével.
-
Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.
37
-
Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.
-
Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.
-
Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.
-
Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról.
-
Osztálykirándulás előkészítése.
c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. 38
Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. 39
Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában!
40
Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8. évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitat41
kozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény öszszefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvéte42
lek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni! d) Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően -
A tanulást is tanulni kell
-
Tanulást segítő tevékenységek
-
Egészséges életrend
-
A helyes napirend kialakítása
-
A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége
-
Ünnep a családban
-
Az ünnepek szerepe az emberek életében
-
Ismerem-e önmagam?
-
A megismerés forrásai
-
Baráti kapcsolatok
-
Részvétel a házi munkában
-
A nyári szünidő tervezése
-
A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás 43
44
-
Fiúk és lányok barátsága
-
A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság
-
Igazmondás, hazugság
-
A serdülők biológiai és higiéniai problémái
-
Fejlesztő játékok tanulása
-
Tudni illik, hogy mi illik
-
Illemtan a gyakorlatban
-
Lakásunk kultúrája
-
Pályaválasztásra készülünk
-
Önállóság a tanulásban
-
Konfliktusok az osztályban
-
Igaz barátok az osztályban
-
A kulturált magatartás szabályai
-
Viselkedés ünnepi alkalmakkor
-
Bírálat, önbírálat
-
A család funkciói
-
Konfliktus a családban
-
Fizikai és szellemi munka
-
A pénz szerepe életünkben
-
Ápolt, divatos megjelenés
-
Hogyan rendezném be otthonomat?
-
A vendéglátás illemtana
-
A határainkon túl élő magyarság
-
Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban
-
Az étkezési kultúra
-
Az iskolaválasztás gondja
-
A család pályaválasztási elképzelései
-
Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában
-
Törekvés a harmonikus életre
-
Jövőnkre készülünk
-
Harcban önmagunkkal
-
Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban
-
Ügyintézés a mindennapokban
-
Barátság, szerelem, szexualitás
-
Házasság és család, a felbomló család
-
Hétköznapok és ünnepek a családban
-
Korunk jellemző betegségei
-
A fiatalkori bűnözés
-
A hivatalos helyen való viselkedés illemtana
-
Különféle tanulási módszerek
-
A jó időbeosztás, a helyes napirend
-
Közösségfejlesztő játékok
-
A kulturált viselkedés alapjai, illem
-
Ismerős, haver, barát
-
Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása
-
Árulkodás, becsület, "betyárbecsület"
-
Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség
-
Közlekedési szabályok, utazási illemtan
-
Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények
-
Megjelenés, öltözködés
-
A sport szerepe az egészséges fejlődésben
-
Helyem a családban, szüleink tisztelete
-
Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás
-
Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása)
-
Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye
-
A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása
-
Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége
-
Iskolai hagyományok megismerés
-
Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek.
-
Szerelem és házasság
-
Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink.
-
Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése
-
Családi hagyományok, ünnepek
-
A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia
-
Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési esz-
megbeszélése
közökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen 45
-
A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése
-
Megélhetés, gazdálkodás, jólét
-
Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága
-
Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink
-
Helyünk Európában
-
Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások
-
Az információszerzés lehetőségei
-
Családi munkamegosztás, segítés otthon
-
A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás
-
Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.)
-
Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása
-
Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása
II. 5.3. TANÓRAI TEVÉKENYSÉG Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelő az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
46
A HEFOP pályázat során elsajátított új tanulásszervezési módszerek (kooperatív tanulásszervezés, projekt módszer) rendszeres alkalmazása. Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: -
Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
-
A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.
-
Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.
-
Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.
-
Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.
-
A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
-
A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. 47
II. 5.4. TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK a) Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmak évfordulóján: 1956. október 23., 1849. október 6., 1848. március 15., karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. b) Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján. c) Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzativezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. d) Délutáni foglalkozás: 2013 szeptemberétől iskolánkban új rendben szervezzük meg a délutáni foglalkozásokat, mivel a nemzeti köznevelésről szóló törvény előírja, hogy az általános iskolákban a foglalkozásoknak legalább délután 16 óráig kell tartaniuk, a tanulóknak pedig kötelező az ezeken való részvétel. Ennek figyelembevételével általános iskolánkban az eddigi napközis rendszert átalakítjuk olyan módon, hogy a délutánok során a választott szakkörökön, sportkörökön való részvétel mellett a gyerekek az írásbeli és szóbeli házi feladatok elvégzéséhez is lehetőség szerint szaktanári, illetve az alsó tagozaton tanítói segítséget kapjanak. A tanórákon kívüli időszakban délután 16 óráig mozgással tölthető szabadidőt, szabadon választható szakköri, sportköri, tanulószobai foglalkozást, és egyéb foglalkozást biztosítunk Az új oktatásszervezési rendben többféle délutáni gyakorlási lehetőségre nyílik mód a gyerekek számára. Arra törekszünk, hogy a házi feladatok minél nagyobb része az iskolában elkészüljön. Az otthoni tanulást nem tudjuk teljesen kiváltani, mert bizonyos feladattípusok hosszabb egyéni elmélyülést és esetleg kutatást igényelnek. e) Egész napos iskola: a mátraballai tagintézményben egész napos oktatási forma valósul meg.
48
f) Diákétkeztetés. A napközi otthonban felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebéd (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. g) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. h) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés: Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a mátraderecskei általános iskolában képesség- és integrációs felkészítés folytatása. (Mátraballai tagiskolában nincs halmozottan hátrányos helyzetű tanuló) i) Iskolai sportegyesület. Az iskolai sportegyesület tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportegyesület a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. j) Szakkörök. a különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgája. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
49
k) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. l) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek a tananyaghoz kapcsolódóan. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, melyhez az iskola alapítványa támogatást nyújthat. Az alsó tagozatban 1 napos a kirándulás, melynek célja szűkebb környezetünk megismerése. /Megyénk illetve a főváros /. Felső tagozatban 2-3 napos kirándulások keretében hazánk és szomszédos országok nevezetességeivel ismerkedhetnek tanulóink. Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.”HATÁRTALANUL!” című pályázatot hirdetett meg a magyarországi köznevelési intézményekben 7. évfolyamon tanuló, nappali rendszerű oktatásban részesülő diákok Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna, Szlovénia, vagy Horvátország magyarlakta területeire irányuló tanulmányi kirándulásán való részvétellel. A Határtalanul program célja:
a szomszédos országok magyarlakta területeire irányuló iskolai kirándulások révén a magyarországi diákok megismerjék a határon túli magyarság életét,
a szomszédos országok magyarlakta területein személyes emberi kapcsolatok alakuljanak ki,
egy olyan szemléletmód terjesztése Magyarországon, elsősorban a fiatalok között, amely szerint az a tény, hogy több millió magyar külhonban él számtalan lehetőséget rejt magában.
A tanulmányi kirándulás formai értelemben abban az esetben valósul meg, ha a pályázatban rögzített útvonalat a résztvevők bejárják oly módon, hogy a magyarországi diákok és kísérőtanáraik legalább 1 éjszakára megszállnak a célországban. A ta-
50
nulmányi kirándulás tartalmi értelemben akkor tekinthető megvalósultnak, ha a résztvevők legalább egy, kötelező tevékenységet is megvalósítanak.
m) Üzemlátogatás: Felső tagozatban helyi üzem /téglagyár/ munkájának megismerése. n) Táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó iskolai foglalkozások. A tábori foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, melyhez az iskola alapítványa támogatást nyújthat. A nyári tábor igényeknek megfelelően kerül megszervezésre. o) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, melyhez az iskola alapítványa támogatást nyújthat. p) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. q) Az iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. r) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.
51
s) Hit- és erkölcstanoktatás. Az iskolában szülői döntés alapján van lehetőség hit- és erkölcstanoktatást szervezésére. Aki ezt nem igényli, erkölcstanoktatásban részesül.
II.5. 5. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
A mátraderecskei iskola tanulói létszámának jelenleg 43,1 %-a a roma kisebbséghez tartozik. Ez a tény sajátos problémákat vet fel. A roma gyermekek többsége sajnos igen jelentős szociális hátrányokkal kezdi meg tanulmányait. Körzetünkben a roma lakosság körében a munkanélküliek aránya igen magas, a családok sok gyermekesek. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 32%. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók jelentős része ezen tanulók körébe tartozik. Az iskola a szülői ház, a család bevonásával próbálja meg a nevelőmunka hatékonyságát fokozni. Ez elsősorban az osztályfőnökök kapcsolatteremtő lehetőségeinek függvénye / családlátogatás, szülői értekezletek, közös rendezvények /. Az oktató - nevelőmunka hatékonysága érdekében a differenciált tanórai munkán kívül a felzárkóztatásra kell nagy hangsúlyt fektetnünk, ahol is a kulcskompetenciák fejlesztése a fő cél. A nevelés területén az egyéni elbeszélgetéseken, az egyénre történő fokozott figyelemmel lehet pozitív eredményeket elérni. Mindezek révén szeretnénk elérni, hogy minél több hátrányokkal küzdő gyermek végezhesse el az általános iskola nyolc osztályát, s így lehetőség nyíljon számára valamilyen középfokú oktatási intézményben történő továbbtanulására. Céljaink elérése érdekében pályázati lehetőségeket, kihasználva próbálunk sorsukon javítani. A kisebbségi önkormányzattal meglévő jó kapcsolatunk is segítségünkre lehet. Munkánk során igyekezünk megismerni a lemaradás, magatartászavar okát, felfedezni a gyermekben a jót s ennek megfelelően fejleszteni önbizalmát, segíteni beilleszkedését és tanulmányi munkáját. Konkrét követelményeket támasztunk a tanuló elé, meggyőzük arról, hogy amit elvárnak tőle, az fontos a számára. A helyes magatartás gyakorlásában, más példákra való felhívás mellett, fontosnak tartjuk a példamutató nevelői magatartást is.
A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását.
52
Célunk: A tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása, megszüntetése. Hatékony tevékenységi formák keresése, segítségnyújtás. Eszközök, módszerek, eljárások
Feladat
A problémás, különleges okta- Óvodai szülői értekezletek tási igényű gyermekek kiszű- látogatása. rése, segítése. Családlátogatás Helyzetfelismerés, helyzetérFogadóóra tékelés Kiváltó okok keresése, hatásuk csökkentése Az agresszív magatartás kialakulásának megelőzése
Pozitív élményhez juttatás Közös játék Dicséret, személyes elbeszélgetés, jutalmazás
Szoros kapcsolat a partnerekkel (óvoda, szülői ház, nevelé- Vizsgálatok si tanácsadó) Oktatófilmek, előadások Általános viselkedési normák elfogadása, gyakoroltatása Esélyegyenlőség biztosítása Egységes alapokra épülő differenciálás
A teljesülés kritériumai Az érintett tanulók elfogadható viselkedése. Együttműködő magatartás szülő-nevelők között (pozitív hozzáállás) A tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során. Fejlődik a tanulók önértékelési és önismereti képessége.
Viselkedési normák bemutatása (báb, szerepjáték) Nevelési Tanácsadó Gyakoroltatás Példamutatás
Tanulás tanítása
Pedagógus toleranciája
Képességfejlesztés Differenciált tanulásszervezés
Differenciált foglalkoztatás
Kooperatív technikák alkal- Képességek szerinti csoportbontás mazása Projekt-módszer elterjesztése Tevékenységközpontú
peda-
gógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése. Az alapozó időszak elnyújtá-
53
sa. Fejlesztő értékelés bevezetése A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.
II.5.6. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Intézményünk kis létszámú iskola, tehetséges tanulóink száma egy-egy területen alacsony. Ennek ellenére nem engedhetjük meg, hogy ezek a gyerekek elkallódjanak. Lehetőségeinkhez mérten, rendszeresen kívánunk velük foglalkozni a tanórán belül és kívül is. Mint minden területen itt is fontosnak tartjuk a pedagógusok képzését, továbbképzését, hogy minél szélesebb körben tudjunk foglalkozni a tehetséges gyermekekkel.
Célunk: Az alapismeretek elsajátíttatásán túl, olyan teljesítményképes tudás kialítása, amelynek birtokában, tanulói képességeiknek megfelelő intézménytípusban tanulhatnak tovább. Olyan szervezeti formák keresése, kialakítása, amelyben minden tehetség megtalálja a helyét.
Feladat - A tehetséges gyermekek korai felismerése
Eszközök, módszerek, eljárások
A teljesülés kritériuma
Differenciált tanulásszervezés
Ha a végzős tanulók 100 %-át felveszik a választott intézménybe
Kooperatív technikák
- A tehetségek számbavétele Projektmódszer - Segítsünk képességeik felismerésében és fejlesztésében - Ösztönözzük őket tevé-
54
Tevékenységközpontú pedagógiák Képességfejlesztést szolgáló feladatok
Ha tanulóink sikeresen képviselik iskolánkat különböző rendezvényeken Ha a jó tanulók képesek 3-4 perces előadásra egy adott
kenységük során - Lehetőségeinkhez mérten biztosítsunk teret a sokszínű tehetségnek - Kreatív „alkotó” gondolkodás, az önálló, önirányította tanulás képességének fejlesztése
Versenyre, pályázatokra való felkészítés, a megmérettetés biztosítása
témában.
Szakkörök, választható órák Önálló kutató munka, kiselőadások tartása Könyvtár lehetőségeinek kihasználása
- Esélyegyenlőség biztosítása Kiállítás szervezése a gyermekek munkáiból Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása Iskolánkban sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái:
individuális tanulás:
Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel.
kooperatív tanulás:
A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva).
projekt módszer:
Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Feltételek: Tárgyi feltételek: - Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény - Számítógép, mint fejlesztőeszköz,
55
- Videó, zenei anyagok, - Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz - Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal) Személyi feltételek: o A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. o A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban. o A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás. o Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait.
II.5.7. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelő alapvető feladat, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:
a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.
családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében.
a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,
segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét.
a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezni,
56
tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladati a gyermek- és ifjúságvédelem területén:
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,
meg kell keresni a problémák okait,
segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakaembereinek.
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:
nevelési tanácsadóval,
gyermekjóléti szolgálattal,
családsegítő szolgálattal,
polgármesteri hivatallal,
gyermekorvossal,
továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
a felzárkóztató foglalkozások,
a tehetséggondozó foglalkozások,
az indulási hátrányok csökkentése,
a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
a pályaválasztás segítése,
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
a családi életre történő nevelés,
a napközis és a tanulószobai foglalkozások,
az iskolai étkezési lehetőségek,
az egészségügyi szűrővizsgálatok,
57
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),
a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),
a szülőkkel való együttműködés,
tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
II.5.8. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE
A lemaradó tanulókkal való foglakozás során elsődleges feladatunknak tartjuk az együttműködés kialakítását szülő, tanár és tanuló között, a kudarchoz vezető személyes okok feltárását, valamint megfelelő szakember segítségét kérve, azok javítását. Fontosnak tartjuk a helyes tanulási módszerek megismertetését, gyakorlását, az eltérő képességekhez alkalmazkodó tanítást, differenciálást, valamint az egyéni foglalkoztatást. Célunk: A felkészültségbeli hiányok pótlása, a szükséges megismerő, munkavégző, valamint alkalmazási képesség kialakítása és az ehhez szükséges motivációk megteremtése. Feladat - A tanulási nehézséggel küzdő tanulók felismerése
Eszközök, módszerek, eljárások
A teljesülés kritériumai
TKP alkalmazása
Az érintett tanulók 30 %-a elsajátítja a továbbhaladáshoz szükséges minimum feltételeket.
Tanulószoba
- A nevelési tanácsadó illetve a szakértői bizottság diag- Egyéni foglalkozások nosztizálása, szűrése Felzárkóztató foglalkozások - Egyéni felzárkóztató fogIskolai könyvtár, valamint az lalkozások szervezése iskola más létesítményeinek, - A tanulók egyéni képessé- eszközeinek egyéni vagy csogeinek figyelemmel kíséré- portos használata se Napközi otthon, tanulószoba - Tanórai differenciálás alA továbbtanulás irányítása, kalmazása segítse - Együttműködés az óvodával, szülőkkel, fenntartóval Nevelők – tanulók – szülők 58
illetve szakbizottságokkal
személyes kapcsolatai
- A hátrányos helyzetű gye- Diagnosztizáló mérés rekek felzárkóztatása, segíMotiváció tése - Kedvező légkör megterem- Dicséret tése, sikerélményhez juttaIPR működtetése tása, motiválás - Helyes napirend kialakítása Helyes önismeret - Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás - Esélyegyenlőség biztosítása - Tanulás tanítása A felzárkóztatás kiindulása mindig a tanulási nehézségek okainak feltárásával kezdődjön. Ez nem csak az osztályfőnökök és a fejlesztő pedagógusok feladatköre, hanem mindnyájunk felelőssége. A felzárkóztatás alapja a bizalom és az önbizalom erősítése, a fokozott személyesség a munkakapcsolatban. Ezek nélkül nincs hatékony fejlesztés! Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradt tanulókon. Fontos, hogy szintjükhöz mérjük a követelményt. A fokozatosság elve alapján nehezülhetnek ezek a feladatok. A fejlesztés, korrekció, felzárkóztatás feltétele a korrekt, feltáró munka. Fontos az iskolaérettség szakszerű eldöntése, mely az óvoda és a szülő felelőssége. Az óvodákból a beszédhibás gyerekek megkezdett, vagy befejezett terápia után kerülnek hozzánk, sok esetben a helyes kifejezés automatizálása a feladatunk. Ezt a munkát segíti a kistérségi logopédus, aki folyamatosan foglalkozik a beszédhibák korrekciójával. A problémák legkisebb jelzésszerű megjelenésére is odafigyelve az első osztályban a prevenció elve érvényesül. Így nagyon sok esetben megelőzhető a későbbi tanulási zavar. Az írás, olvasás, tanulás előkészítő szakaszában mindig figyelünk a sikertelenség tüneteire. Ebben az időszakban már sok kisgyerek jár a dyslexia, dysgraphia prevenciós foglalkozásokra.
59
A tanulásban akadályozottság, nyelvi vagy részképesség-zavar sok kisgyermek számára lassúbb haladást tesz lehetővé. A problémák korai feltárása érdekében alsós fejlesztő pedagógusunk minden év decemberéig elvégzi a DIFER felmérést elsős tanulóinkkal. Az alsó tagozatból a felső tagozatba lépéskor, a tanév első hónapjában az alsó tagozatos osztályfőnökök esetmegbeszélés keretében „átadják” felső tagozatos kollégáiknak a gyermekeket, kiemelve a speciális fejlesztő eljárásokban részt vevő tanulók nevelésére, tanítására, értékelésére vonatkozó ismereteket. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, de sajnos nem mindig könnyű meggyőzni őket a vizsgálatok szükségességéről, és a folyamatos otthoni gyakorlás fontosságáról.
II.5.9. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Mint az a helyzetelemzésből is olvasható a mátraballai és a mátraderecskei iskolában is fokozatosan csökken a tanulólétszám, sajnos ezzel párhuzamosan nő az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma. Ezért már a tendencia kialakulásának kezdetén felfigyelünk e jelenségre és különböző programokkal igyekszünk segíteni a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedésében, figyelemmel kísérjük fejlődésüket. Szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek lehetnek:
családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek,
családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek,
iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek,
csonka családban felnövő gyermekek, (elvállt szülők, árva, félárva)
munkanélküli szülők gyermekei.
- átmenetileg hátrányos helyzetűek
áttelepült, beköltözött (új) tanulók,
tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.
Cél: segíteni a tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeret elsajátítását, egyéni ütemű fejlődését. Ennek érdekében tevékenységeink:
60
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a nívócsoportos oktatás;
a napközi otthonos foglalkozások biztosítása;
a tanulószoba;
az egyéni foglalkozások;
a felzárkóztató foglalkozások;
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;
a szülők és csalások nevelési, életvezetési gondjainak segítése;
a családlátogatások;
a továbbtanulás irányítása, segítése.
az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;
a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;
szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
II.5.10. AZ ÁTMENETEK PROBLÉMÁI A gyermek személyiségének fejlesztése érdekében szükséges, hogy figyelemmel kövessük a gyermekeket érő változásokat, körülményeket. A tanulók életük során többször kerülnek új környezetbe. Fontos változások: az óvodából iskolába, alsó tagozatból a felső tagozatba, a mátraballai tagintézményből a mátraderecskei felső tagozatba, 8. osztályból középiskolába kerülés. Ezeket az átmeneteket lehetőségek szerint meg kell könynyíteni, illetve a gyerekeket ezekre fel kell készíteni. Ennek érdekében szoros kapcsolatot tartunk e területek között. A kölcsönös látogatások kapcsán - amelyek nemcsak a pedagógusok körében rendszeresek, - a gyerekek is megismerkedhetnek az előttük álló új feladatokkal. A tagintézmények közötti kapcsolat a társulásban történő működéssel még szorosabbá vált. A rendszeres közös tantestületi, nevelési értekezletek lehetőséget adnak az intézményegységek közötti átmenetek megkönnyítésére. Óvoda - iskola átmenet:
61
Elsősorban az alsó tagozatos nevelők feladata, hogy az óvodában tartott nyílt napok bemutató foglalkozások keretében ismerkedjenek a leendő első osztályosokkal. Szintén az ő feladatuk, hogy az iskolába látogató óvodásgyerekeknek bemutassák intézményünket. A későbbiekben is fenn kell tartani azt a jól bevált módszert, hogy az iskolavezetés a nagycsoportban tartott szülői értekezleten tájékoztatót ad az iskolában folyó munkáról, s lehetőségekről.
62
Alsó és felső tagozat közötti átmenet Kölcsönös óralátogatások, hospitálások révén egymás munkájának megismerése, munkaértekezleten a követelményrendszer egységesítése. Közös iskolai szabadidős programok szervezése, ahol a tanulók jobban megismerhetik egymást. Lehetőség szerint az alsó tagozatban egyes tantárgyakat szaktanárok oktatnak, ismerkedve így az alsós tanulókkal illetve tananyaggal, követelményrendszerrel. Mátraballai 4. osztályból Mátraderecske 5. osztályba történő átmenet A legnagyobb változás ezeket a gyerekeket érinti, hiszen nemcsak intézmény váltás történik, hanem a lakóhelyüktől távol, egy másik településen folytatják tanulmányaikat. A zökkenőmentes átmenet érdekében szükségesek a rendszeres látogatások, találkozások a jövendőbeli tanárokkal és osztálytársakkal. Ennek színterei: ünnepségek, közös klubdélutánok, kirándulások és közös tanórák tartása. Felső tagozat és középiskola közötti átmenet A gyermek életében az eddigi változások közül ez a legjelentősebb. Többségük kikerül a család mindennapi felügyelete alól, teljesen új környezetbe kerül. Az átmenetet úgy tudjuk megkönnyíteni, ha mindezen változásokra időben felkészítjük tanulóinkat. E cél érdekében középfokú oktatási intézményeket látogatunk, a nyílt napjaikon diákjaink részt vesznek, visszavárjuk régi diákjainkat, akik élménybeszámolókon ismertetik új iskolájuk arculatát.
II.5.11. ISKOLÁNK HAGYOMÁNYAI Iskolánkban kialakult a rendezvények hagyományának rendszere, amelyet a tanulók, szülők egyaránt igényelnek, figyelemmel kísérnek és tevékenyen támogatnak. Ezen rendezvények egy része a tanítási tevékenységet egészíti ki, / pl.: rendszeres színházlátogatás /, míg a másik része a szabadidő kellemes, kulturált eltöltését biztosítja, illetve közösségkovácsoló szórakozást nyújt. A hagyományok naptára: szeptember:
Tanévnyitó - első osztályosok köszöntése
október:
őszi ünnepek, megemlékezések
november:
alsósoknak mesemondó verseny ,
63
december:
Mikulás várás, Mikulásbál karácsonyi ünnepély
január:
szánkóverseny, hóemberépítés
február:
farsangi bál
március:
március 15-e megünneplése - tisztelgés Kis János sírjánál
május:
anyák napja sportversenyek tanulmányi kirándulások
június:
"bolond ballagás", 8. osztályosok búcsúztatása, tanévzáró
Nyári szünetben: táborozás
II.6. A szülő, tanuló, iskola és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tanulók személyiségének fejlődése, és tudásának fejlesztése érdekében iskolánkban élő munkakapcsolat alakult ki a tanári közösség és a szülők között, az iskola hagyományai , valamint a Köznevelési törvény és a Szervezeti és működési szabályzat alapján. Az együttműködéshez megfelelő kommunikációs formák működtetése szükséges. Célunk:
A szülők és a pedagógusok közötti egyenrangúságon alapuló partneri kapcsolat kialakítása.
A szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását.
A folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása, az oktató – nevelő munkában.
64
Az iskolai élet demokratizálása.
Feladat - A szülők és pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása
Eszközök, módszerek, eljárások
A teljesülés kritériumai
Szülői értekezletek (osztályiskolai)
A szülők folyamatosan együttműködnek az iskolával
Fogadóórák Nyílt tanítási napok
A szülők, tanulók rendszeres tájékoztatása, a megfe- Családlátogatás lelő információáramlás Tájékoztató füzet biztosítása - A szülők és tanulók kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé Együttműködés szülői és tanulói szervezetekkel, családokkal
Telefon. Levél Diákközgyűlés DÖK megbeszélések
Ha a SZMK aktívan részt vesz legalább két iskolai rendezvényen A DÖK önállóan is megszervez évente legalább két iskolai rendezvényt Kiegyensúlyozott feszültségmentes kapcsolat
Szülők közösségének részvétele az osztály életében
- A gyermekek családi hátte- Közös túrák, kirándulások, rének, körülményeinek rendezvények megismerése Egyéni kapcsolatfelvétel - Tanácsadás szülőknek, tanulóknak Szülői közösségi választmány ülései - A DÖK munkájának figyelemmel kísérése, segítése Szülői alapítvány kuratóriumi ülései - A tanulók önállóságának növelése Írásbeli tájékoztató( ellenőrző, üzenő füzet ) - A diákjogok biztosítása Rendezvények, közösségi - Nyitott iskola programok Hirdetőtábla Tanórai munka Osztályfőnöki órák Kérdőív A szülők, partnerek szerepe az új tanulásszervezési eljárások alkalmazása során (projekt, témahét)
65
Az intézmény munkakultúráját nyitott nevelési-oktatási környezet jellemzi: erős partnerkapcsolat kiépítésére törekszünk a szülőkkel, a civil szervezetekkel, és a helyi társadalommal az együttműködés növelése érdekében. A nyilvánosság biztosításával adunk lehetőséget az iskolában folyó munka megismerésére (weblap, faliújság, helyi hírmondó, dokumentumok nyilvánossága)
A szülők és a tanulók tájékoztatása A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a DÖK
vezetőségének ülésén,
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségé-
nek ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója legalább egyszer a Szülői Szervezet választmányi ülésén, vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
66
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
67
Az iskolában egy Szülői szervezet működik. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával vagy a nevelőtestületével. A Szülői Szervezettel az iskola igazgatója tart fenn kapcsolatot a Szervezeti és Működési Szabályzatokban rögzítettek szerint. A Szülői Szervezet a Közoktatási törvényben meghatározott jogokkal élhet. A halmozottan hátrányos helyzetű tanuló megsegítésére irányuló tevékenység alapja a mentortanár – szülő - tanuló együttműködésén alapuló közös tevékenység. Évente legalább egy alkalommal a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szüleinek egy összevont szülői értekezlet tartása, ahol tájékoztatást kapnak az integráció megvalósulásának tartalmi elemeiről, a szülők felé irányuló elvárásokról (együttműködés a hiányzások csökkentésében), az integráció nyújtotta lehetőségekről.
68
II.7. Intézményi Tanács: Az Intézményi Tanács működésének rendje A Tanács üléseit a munkaprogramjában meghatározott időpontokban (rendes ülés), illetve szükség szerint (rendkívüli ülés), de legalább félévente tartja. A Tanács ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt. Indokolt esetben az elnök egyetértésével az akadályoztatott tag helyettesíthető, de a helyettes csak tanácskozási joggal jogosult az ülésen részt venni. A Tanács üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze. Rendkívüli ülést kell összehívni minden olyan esetben, ha ezt
a Tanács tagja,
az iskola igazgatója,
a delegáló közösségek döntésre illetve delegálásra jogosult szerve(i)
az ok megjelölésével írásban kezdeményezik. A Tanács üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti. Az ülés napirendjét alapvetően a munkaprogram határozza meg. A Tanács napirendjére javaslatot az igazgató és a delegáló közösségek – a Tanács általuk delegált tagjai által – tehetnek. A Tanács ülésein a tagok és – tanácskozási joggal – az igazgató, meghívásuk esetén a póttagok, illetve más meghívott személyek vehetnek részt. Az állandó meghívottak személyéről a Tanács jogosult dönteni, az egyes ülésekre történő meghívásokról az elnök határoz.
69
II.8. Fejlesztő pedagógia: Tanulási képességek fejlesztése A fejlesztő munka eltér a „hagyományos” pedagógiai tevékenységtől. Nem korrepetál, hanem olyan készségeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A komplexitás elvének érvényesítése szellemében a fejlesztés az alábbi területeket öleli fel: -
mozgás (nagy– és finommozgás)
-
testséma
-
téri orientáció
-
percepció (vizuális, auditív, taktilis), melyekhez mindig kapcsolódik a verbális tudatosítás
A fejlesztésbe bekerülők köre: Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak. A Heves Megyei Gyógypedagógiai Módszertani Központ tanulási képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek. A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével és aktív támogatásával végezhető. A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a területileg illetékes Szakértői Bizottság megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, stb.).
Szervezeti forma: Egyéni, illetve kiscsoportos (3-5 fő) fejlesztés Heti 3-4 óra, illetve foglalkozás A fejlesztés célja: 1. Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség Idegrendszer fejlődésének biztosítása Mozgásfejlődés 70
Érzelmi élet fejlődése Beszéd fejlődése Érzékszervek fejlődése Prevenció 2. Részképesség zavarok megszüntetése Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás) 3. Ismeretek bővítése Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés
A fejlesztés elmélete és módszertana: A tanulási alkalmasság megítéléséhez melyek azok a pszichikus funkciók, amelyek közvetlenül megalapozzák az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket? Ezek a következők: –pontos és differenciált vizuális észlelés –forma, méret, szín pontos felfogása –összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt–látás). –megadott formák–színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetből (figura, háttér észlelése) –adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése –vizuális információk téri elrendezése –vizuális információk sorba rendezése, szekventálása –a hallott (auditív) információk pontos észlelése, megkülönböztetése –adott hangok kiemelése –adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok egységbe foglalása –összerendezett, koordinált mozgás, szem–kéz összerendezett, célszerű együttes mozgása –a látott–halott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása (a keresztcsatornák együttműködése) –rövid idejű vizuális–verbális memória
71
–szándékos figyelem, kb. 10 perces figyelemkoncentráció
Ütemterv a kiscsoportos fejlesztéshez: –Szeptember: szintfelmérések, csoportalakítások, egyéni fejlesztési tervek kidolgozása –Szeptembertől januárig: egyéni és csoportos fejlesztések –Február: félévi mérések, értékelések, tájékoztatás a szülők felé –Februártól májusig: egyéni és csoportos fejlesztések –Június: év végi mérések, értékelések, tájékoztatás a szülők felé –Az iskolai szünetek alatt összevont csoportos foglalkozások szülői igények szerint
Módszerek: Életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó, lehetőség szerint játékos, az érzelmi motivációra építve. - Kidolgozott fejlesztő programok: Tervezett Szenzomotoros Tréning Sindelar program Tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban - Egyéb fejlesztő terápiák: Érzékszervek működésének fejlesztése Érzelmi intelligencia Beszédfejlesztés Mozgás, illetve idegrendszer fejlesztő tornák Korai fejlesztés módszerei - Számolás, írás, olvasás zavarok kezelése - Viselkedés korrekciós módszerek - Figyelem fejlesztő gyakorlatok - Kommunikációs készség fejlesztése - Családpedagógiai módszerek - Tanulást segítő programok - Informatika és audiovizuális technika alkalmazása - Relaxációs módszerek
72
A fejlesztés fő területei Nagymozgások kúszás, mászás, járás, futás, ugrások, dobás, szökellések, önazonosság, testfogalom, testséma, testi egészség. Szenzomotoros integráció (érző–érzékelő idegi szabályozás összhangja) egyensúly, ritmus, téri– és idői tájékozódás, reakcióidő növelése, taktilis érzékelés, téri orientáció, oldaliság Perceptuomotoros készség (érzékelő–észlelő mozgások) a halláshoz és a látáshoz kapcsolódó érzékelő–észlelő mozgásfejlesztések, hallási diszkrimináció, hang– szó– szöveg összefüggése, szerialitás, vizuális diszkrimináció, szemmozgás koordináció, alak–háttér megkülönböztetése, vizuális emlékezet, finommozgások vizuomotoros koordinációja, térbeli formaészlelés, azonosságok–különbözőségek meglátása, vizuomotoros integráció Személyiségfejlesztés A foglalkozások légköre, az életkori sajátosságok figyelembevétele, a játékosság (nem játék!) mind hozzájárulnak a jótékony cserehatáshoz mely végső soron a pszicho– motoros és a motoros–pszichés kiegyensúlyozott fejlődést eredményezi. A személyiség fejlesztésekor fontos figyelembe venni a fejlesztőpedagógus személyiségét is.
Pszichomotoros fejlesztés részterületei: Téri–idői tájékozódás A testséma és a téri tájékozódás két olyan terület, amelyek a fejlesztés folyamán szétválaszthatatlanok egymástól. Elméletben a pontos meghatározás és megértés érdekében szétbonthatók, de a gyakorlatban már csak a térben való elmozdulás, hely– helyzetváltoztatás miatt is összekapcsolódnak. Inkább hangsúlyeltolódásról beszélhetünk az egyik vagy másik terület javára. Ha rangsorolni szeretnénk, akkor azt mondhatjuk, hogy a testséma részképességeink egyik alappillére, amelyre a téri tájékozódás épül. Részképességeink mereven nem választhatók el egymástól, az egyik megléte szükséges a másik fejlődéséhez. Egy hierarchikus rendszerben épülnek egymásra, és egyénekre jellemző sajátos mintázatot alkotnak.
73
Testséma: Ezen terület alapja a testkép kialakulása, a test testrészeinek megismerése. A gyermekeknek meg kell ismerniük saját testük felépítését, meg kell tapasztalniuk testrészeik létét, kiterjedését, és természetesen meg is kell tudniuk nevezni azokat. Fel kell velük fedeztetni testüket, annak azonosságait és különbözőségeit, és mindezekkel együtt elfogadtatni velük. A testről alkotott kép kialakítása a mozgásban fejeződik ki, csakis mozgással együtt tapasztalható meg. Először a főbb testrészeket kell megismerni, megnevezni, majd ezt követik a testrészek részei. A folyamat része a szimmetria fokozatos tudatosítása is. A fejlesztés legfontosabb eszköze a tükör, melyben a gyermekek látják magukat, másokat, ténylegesen szembesülnek saját –és mások– testének tulajdonságaival (méret, alkat, színek). A gyakorlati munka során nem csak a testrészeik helyét, nevét, kiterjedését tanulják meg, hanem azok funkcióját, mozgathatóságát is. Ez már a testfogalom tudatosítását segíti elő. Fontos a testrészek többféle módon történő érzékeltetése, ennek megfelelően a jobb–bal színnel, szalaggal történő jelölése, jobb–bal fogalmának fokozatos kialakítása. Kezdetben elég csak érzékeltetni a két oldal létét (jobb = bemutatkozós kezünk, bal = dobogó szívünk), a megnevezés később is ráér. Téri tájékozódás A saját test pontos ismerete, viszonyítása ad segítséget a térben való eligazodáshoz. A gyermekek önmagukhoz viszonyítva lesznek képesek meghatározni a környezetükben lévő tárgyak elhelyezkedését, később pedig a dolgok helyét egymáshoz viszonyítva is meg kell tudniuk határozni. A testsémához tartozó ismereteket a mozgás rendszerén belül sajátítják el, hiszen e tevékenységi forma áll legközelebb fejlettségi szintjükhöz. Mozgás közben van lehetőségük arra, hogy megtapasztalják a térirányok elhelyezkedését, majd később a térben való elmozdulások neveit (előre, hátra, oldalra, mellette, mögötte, alatta, fölötte…). Ezeket a tapasztalatokat nehéz megfogalmazni, nem mindig tudjuk számukra megfelelően szavakba önteni. Kezdetben el kell fogadnunk azt, hogy a térben el tudnak igazodni, értik a térirányokat jelölő szavak jelentését. Az önálló meghatározás, megnevezés elég lesz később is. Minden, ami állandóan változik nehezebben felfogható, de ha nap mint nap tapasztalják a folyamatos változásban rejlő állandóságokat, akkor hamarabb bevésődik. A mozgás az, melynek elemei megismételhetők, követhetők, és térben nemcsak láthatók, hanem tapasztalhatók, kivitelezhetők is. Ugyanakkor a mozgás már önmagában véve is egy örömforrás a gyermekek számára.
74
Idői tájékozódás Az idői relációk, összefüggések megértése talán a legnehezebb a gyermekek számára. Míg a mozgás kivitelezhető, érezhető, látható, addig az időben való tájékozódás megfoghatatlan számukra. Segítő tényező, ha mindent valamilyen eseményhez, cselekvéshez, tevékenységhez kötünk. (Mi volt tegnap, mi lesz holnap, mi van ha sötét van…) Lateralitás (Oldaliság) Szem–kéz–láb dominancia (egyik vagy másik oldal hangsúlyozottsága) A gyermekek születésüket követően már elkezdenek mozogni, és ehhez kapcsolódva kezd kirajzolódni a mozgásközpont helye az agyban. Az emberiség nagyobb százalékára az agy baloldali féltekéjének domináns szerepe a jellemző, ami eredményezi –ha semmilyen zavaró tényező nem befolyásolja– a jobb oldali szem–kéz–láb dominanciát. A lateralitás kialakulása egy igen hosszú folyamat, mely a kisgyermekkor, óvodáskor egészét felöleli. Fejlődésének alapja egy megfelelő mozgás– és érzékszervi fejlődés, mely folyamat végkifejletének tekinthető a dominancia kialakulása. A testséma fejlesztésének nagy szerepe van az oldaliság alakulásában. A páros testrészek felfedeztetésével, érzékeltetésével, megérintésével alakul ki tudatukban a két oldal léte. A gyakorlati munka során fontos az állandó szóbeli megerősítés arra vonatkozólag, hogy ezekből kettő van. (Pl.: Érintsd meg az egyik térded! Most érintsd meg a másik térded is!) Az ilyen típusú gyakorlatok során szerzett tapasztalatok sokaságából alakul ki az oldalak elkülönülése, azok megnevezése, megkülönböztetése; a tér irányokra történő felosztása, ennek eredményeként pedig a lateralitás. A kezesség megállapítása nem minden esetben egyszerű. Pontos megfigyeléseket kell végezni a gyermekek tevékenységeit vizsgálva. Azoknál a feladatoknál, ahol a két kéz közös munkájára van szükség (pl.: gyümölcsszeletelés), egyértelműen nem dönthető el. A nehezebb feladatok kivitelezését általában a domináns kéz végzi (pl.: tárgyak egyensúlyozása, guruló tárgyak megfogása…). Tapasztalható a vegyes kezűség problémája is, amikor a gyermek egyik keze sem domináns, hol az egyiket, hol a másikat használja. Találkozhatunk, olyan esetekkel is, amikor a kezességhez nem azonos szem–láb dominancia párosul. (pl.: jobb kezességhez bal láb használat társul) A fejlesztő munkát a nagymozgások területénél érdemes kezdeni, összekapcsolva a testséma– és téri tájékozódás alakításával. Hiszen, ahogyan az előzőekben említésre került, az oldaliság kialakulásának talaja a testséma (páros testrészek), ami szorosan összekapcsolódik a téri tájékozódás fejlődésével a mozgás keretén belül. 75
Mozgásfejlesztés A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, mondhatnánk lételeme. A mozgásos tevékenység az alapja egészséges fejlődésüknek. Fejlesztő hatással bír egész énjükre, szellemi és fizikai állapotukra egyaránt. Kedvezően befolyásolja személyiségfejlődésüket, ugyanakkor a környezet által közvetített információk nagy részét mozgásos tevékenységek által szerzik meg. A mozgás fejleszti a gyermekek testsémáját, téri tájékozódását, egyensúlyérzékét, a test összerendezett (koordinált) mozgását, állóképességét, izomrendszerét, testi erejét. Sok más fejlesztési területtel összekapcsolódik, jelen esetben mondhatjuk, hogy a fejlesztő munka alapja. A mozgásfejlesztés egyik fontos szabálya a fokozatosság elvének érvényesítése, a nagymozgásoktól haladva a finommozgások felé. Csak akkor szabad a következő, nehezebb gyakorlatot végeztetni, ha az előzőt teljes biztonsággal kivitelezni tudja a gyermek. A másik fontos követelmény a többszöri helyes bemutatás a fejlesztő személy részéről, ugyanakkor a pontos megfigyelés és lemásolás a gyermekek részéről. Nagymozgások Ide tartoznak az alapmozgások (járás, futás, ugrás, csúszás, kúszás, mászás, dobás). A mozgásformák nem veszíthetnek fontosságukból, hiszen az adott mozgássor egyszerre több funkciót is fejleszt. A fokozatosság elvét betartva, és a folyamatos ismétlések eredményeként a mozdulatok vagy mozgássorok egyre pontosabbá válnak, tovább finomodnak, részleteiben pedig specializálódnak (pl.: a szökdelésből ugrás lesz). A gyakorlati munka során fejlesztési sorrend csak abból a nézőpontból alakítható ki, hogy mely terület, funkció fejlesztésével kapcsoljuk össze a tevékenységet, hiszen valamennyi mozgásforma nehézségi foka változtatható, még a legegyszerűbb is bonyolítható. A mozgásos gyakorlatokat mondókákkal, rövid versekkel érdekesebbé lehet tenni, ami jó hatással van a ritmusérzék fejlődésére. A mászás–terület nehézségi sorrendben megtervezett fejlesztési terve:
76
talajon történő mászások térden és kézen támaszkodva
talajon történő mászások talpon és kézen támaszkodva
talajon megjelölt sávokban történő mozgássorok
a megjelölt sávok szűkítése
talajon történő mászások hátrafelé térden és kézen támaszkodva
talajon történő mászások hátrafelé talpon és kézen támaszkodva
talajon megjelölt sávokban történő mozgássorok hátrafelé
a megjelölt sávok szűkítése
az előző analógiát követve padon végeztetve a mozgássorozatot
az előző analógiát követve pad páron végeztetve a mozgássorozatot oda–vissza irányba
Finommozgások A mozgások e csoportjába azon mozdulatok, tevékenységek tartoznak, melyek kivitelezéséhez a kézre van szükség. Úgy is szoktuk említeni, hogy „kézügyesség”. A gyermekek iskolába kerülése előtti időszakában szintén nagyfokú figyelmet kell fordítani a finommotorika fejlesztésére. Fontos, hogy az írástanulás folyamata minél kevesebb nehézségekbe ütközzön, ugyanakkor a kézügyességre a többi tantárgy ismereteinek elsajátításánál is igen nagy szükség van. Az aprólékos mozgások kivitelezése kisebb izomcsoportok, izomrészek elkülönített szabályozását, rugalmas izomműködését igényeli. Minél jobban képesek erre az irányításra a gyermekek, annál inkább összerendezettebbek, koordináltabbak lesznek mozdulataik, egyre nehezebb és bonyolultabb tevékenységek elvégzését teszi lehetővé számukra. A finommozgások fejlesztésének alapja a kéz és az ujjak izomzatának erősítése és lazítása, az ujjmozgások tökéletesítése, a kéz mozgékonyságának fejlesztése. A gyakorlati munkához számos tevékenység tartozik. Melyek ezek? Ujjgyakorlatok játékos mozdulatokkal, rövid ritmusos mondókákkal, versekkel kísérve. Színezés, rajzolás, vonalvezetési gyakorlatok, ragasztás, nyírás, gyurmázás, festés, varrás, ujjbáb készítés. A kéz ügyességének fejlesztése során is ügyelni kell a fokozatosságra. Soha nem szabad a munkát a feltárt hiányosság gyakoroltatásával kezdeni. Mindig egy alacsonyabb szintű tevékenység begyakoroltatása alapozza meg a következő nehezebb funkció fejleszthetőségét, fejlődését. Fontos, hogy megtaláljuk azt a területet, ahol a feladatvégzés szinte tökéletes, ezáltal biztos alap a kiinduláshoz, ugyanakkor már a tréning kezdetén sikerélményhez jut a gyermek. Például: nagyméretű golyók fűzése merev pálcára, majd fonálra → fokozatosan csökkenő nagyságú lyukakkal fűzés vékony fonálra, zsinórra → apró gyöngyök fűzése damilra, cérnára. Egyensúlyérzék A helyzet–helyváltoztatás, mozdulat, mozdulatsor, egyszóval mindenféle mozgás esetében jelen van az egyensúlyozás. Ahhoz, hogy a motoros tevékenységeket kivitelezni tudjuk, nélkülözhetetlen az egyensúlyérzék bizonyos fejlettségi foka. Ezt a területet éppen olyan fontos fejleszteni, mint a többit. A szakirodalmak az egyensúlyozó képesség 77
fejlődésének első jelentős kezdeti szakaszának a 4–8 éves kort jelölik meg. Ez nem azt jelenti, hogy korábban nincs jelen. Ez a képesség segít például abban, hogy a csecsemőkorú gyermek át tudjon fordulni egyik oldaláról a másikra, az egyéves korú gyermek megtanuljon járni. Az egyensúlyozás lényege, hogy a gyermekek a test kibillent egyensúlyából minél hamarabb vissza tudjanak térni. Természetesen minél rövidebb ez a visszatérési idő, annál fejlettebb az egyensúlyérzék képességük. Ehhez azonban sok gyakorlásra van szükség. Az egyensúlyérzékelésért felelős szervünk a fül, az érzékelő központ a belső fülben található. Ahhoz, hogy az ember egyensúlyozni tudjon, alátámasztási felületre van szüksége, így jelen esetben a talp fontos szerepet tölt be. A fejlesztő tréning folyamán –mint valamennyi képesség esetében– szintén ügyelni kell a fokozatosság elvének betartására. Ennek megfelelően a nagyobb alátámasztási felületen végzendő feladatoktól kell haladni a kisebb felületeken végzendő gyakorlatok felé. Természetesen a nehézségi fokozatokat is figyelembe kell venni, például csúszások lejtőn (padon): egész testfelületen (hason, háton) → a test oldalán → sarokülésben (előre, háttal) → térdelőtámaszban (előre, háttal); nehezíthető a feladat, ha párosan végzik a gyermekek a gyakorlatokat.
A fejlesztés tárgyi feltételei: Csoportszoba:
a.) -
Berendezése: szőnyeg (ABC betűszőnyeg, 1-100 számozott számszőnyeg) a falon 2 db. 70x130 cm-es tükör függönnyel mágnestábla, négyzetrácsos tábla, vonalas tábla 3 soros nyitott polcok számegyenesek, számképek mesefigurák, meserészletek 4 db egyszemélyes tanulói asztal székkel 1 db tanári asztal 1 db székkel 1db falióra 1db hőmérő
b.) Audiovizuális eszközök: - 1 db írásvetítő vászonnal - 1 db magnetofon - magnetofon kazetták
78
c.) Mozgásfejlesztő játékok: -2 db Scogym mozgásfejlesztő készlet, gerendák - 10 db közepes méretű labda - 10 db teniszlabda - 10 db ping-pong labda - 10 db ugrókötél - 10 db hulahopp-karika - 2 db ugró-labda (55-ös), 3 db ugró-labda (45-ös), 1 db pihenő-labda (100-as) - labdamedence 300 db labdával - 1 db tüskés labda (45-ös), 1db tüskés labda (25-ös)
d.) -
Egyéb eszközök: feladatlapok, színes papírok, fonalak, gyöngyök, rajzlapok, sablonok ollók, ragasztó, hurkapálcika tanulónként 1-1 műanyag doboz, benne: pálcika, korong, logikai készlet festék, ecset, tálka színes ceruza, zsírkréta gyurma, liszt, só (sókerámia) cérna, fonál, hulladék anyagok gyöngyfűző készlet, tű, damil 3db színes rúd készlet falitáblák magán- és mássalhangzó-, ABC tábla gyermeklexikon szólások, közmondások könyve, fejlesztő füzetek és egyéb kiadványok
e.) -
Játékok: paraván egyszerű bábokkal kocka- és építőjátékok logikai kirakók, képkirakók 1-1 db kendő kifestők, forma kiegészítős füzetek „Otthon” figyelemfejlesztő játék páva játék: szimmetria fogalmának kialakítására, gyakorlására 3 db egyensúlyozó tárcsa Asco Matheggs: figyelem, szín, forma és emlékezet fejlesztő játék Pictogrammok: figyelem, tájékozódás fejlesztése, általános ismeretek bővítése Színes gyöngyök (4 szín, 4 forma) Abaqus számjáték jobb-bal lépegető (tenyér ill. láb formák)
79
II.9. Gyógypedagógia Célok, feladatok „Az értelmi fogyatékosság (szűkebb értelemben véve) a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredőjeképpen alakul ki, melynek következtében az általános értelmi képesség az adott képesség átlagától – az első életévektől kezdve – számottevően elmarad és amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott.” (Czeizel, Lányiné, Rátay) -
Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.
-
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.
-
A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.
Ezzel összhangban a célcsoport igényeinek akkor tudunk megfelelni, ha tantervünk és tevékenységeink egyik céljaként megjelöljük a szocializáció elősegítését. Ennek feltételei közül kettőt emelünk ki: jó és eredményes kommunikáció, eredményes és jó problémamegoldás. Célunk tehát a jól és eredményesen kommunikáló gyermek, aki felismeri, elemzi és megoldja problémáit, ismeri és alkalmazza a problémamegoldás menetét; aki szeret beszélni, írni, olvasni, számolni, énekelni, táncolni, stb. olyan gyermekeket nevelünk, akiknek céljaik vannak, képesek a céljaikat megvalósítani. A megvalósítás során segítséget tudnak kérni, eszközöket és ismerethordozókat tudnak használni. Célunk, hogy a gyermek az iskolában jól érezze magát; az egészséges, tiszta, barátságos és gyermekközpontú környezet megteremtése. A szocializáció szempontjából alapvető az a mintakövetés, amely szűkebb és tágabb környezetben eredményes életvezetést tesz lehetővé. Célunk tehát az eredményes életvezetés begyakorlása. Olyan minták közvetítése, olyan részcélok kitűzése, melyek a valóság, a
80
környezet, a társak, a szülők és a szűkebb környezet elvárásait is magukba építik. Céljaink és mintáink, elvárásaink nyomon követhetőek legyenek.
Az értelmi fogyatékos tanulók speciális képzésére vonatkozó általános célkitűzések Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályoztatás, a fejlettség figyelembevételével. A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében. Az alapvető tanulási képességek fejlesztése az ismeretek megszerzése, továbbtanulás érdekében. Az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése. Az önmaga és társai másságának elfogadása, felismerése, törekvés a fejlődésre, a kompenzáló, a karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak kitartó végzése. Az általános emberi értékek megismertetése, azonosulás a fejlettségnek megfelelően. Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeretek biztosításával. A testi és lelki egészség megóvása, a maradandó testi és lelki állapotváltozás megismertetése, elfogadtatása – a kompenzáló korrigáló technikák gyakorlott birtoklása. A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése.
Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten. Kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás a szerepeivel, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, a konfliktuskezelő technikák birtoklása. Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben. Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás – az egyéni adottsághoz, a sérüléshez viszonyítottan –, törekvés a továbbtanulásra, a szakmaszerzésre reális tervek és elképzelések talaján.
81
Önmaga és a társak másságának pontos ismerete, megértése, türelem, a mások hátrányos helyzetével való visszaélés elkerülése. A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal szemben. A népcsoport, a gyökerek elfogadása szégyen nélkül, az értékek felismerése, óvása. A rongálás megfékezése, elítélése saját helyzettől, képességtől függően. Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés a társakhoz, felnőttekhez; büszkeség az iskolai hovatartozásban, oldott viselkedés az iskolai környezetben.
Nevelési-oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten a) kisiskoláskor Az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása. A feladat- és szabálytudat erősítése. Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása. A saját fejlődési ütem és fejlesztési korlát elfogadása, önismeret alapozása. A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása. Az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése. A játék megszerettetése, a szabályjátékok, didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése. Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képességfejlesztéshez, a tartós emlékezethez. A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése. A kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás. b) serdülőkor Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól. A megnyilatkozás, a véleménynyilvánítás elsajátítása. Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, a pályaválasztásról. Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, megerősítése. Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása.
82
Felkészítés a társadalmi szerepekre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra. Az önálló tanulás elsajátítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek gyakorlott alkalmazása. Egészségmegőrző, környezetóvó attitűd kialakítása. A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása. A személyiség érzelmi akarati oldalának stabilizálása. A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása. A kulturális, szociális hátrányok folyamatos leküzdése, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családokkal közösen. A célok teljesítésének konkrét formái a helyi tantervben, a tantárgyak tanterveiben és értékelési egységeiben jelennek meg évfolyamokra lebontott formában.
A tanulási képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon Első pedagógiai szakasz Az első pedagógiai szakaszban (1-4. évfolyam) a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés-képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése. Gondolkodási képességek fejlesztése Fejlesztési feladata a pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása; összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alakforma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek, többszempontú összehasonlítása, stb.; differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és a mennyiség alapján, rendezés pl. nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint.
83
A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését. Az emlékezet személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése, stb. Figyelem: egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymásután, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés. A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése, stb. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok, stb. Mozgáskivitelezés – tempó, erősség, ritmus szerint. Tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése – fent-lent, elől-hátul, középen, stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása – relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni – időpont (mikor?); időköz (mettől meddig?), az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése, stb. Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindíték, a beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal, mint: a tagolt beszéd, a helyes légzés, a toldalékok pontos, tiszta ejtése, a szünettartás. A fonematikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával. A szókincs gyarapítása, aktivizálása. A tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyűjtés, a kifejezése, a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincsébe.
84
Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányításának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint), mássalhangzók megkülönböztetése (zöngés, zöngétlen, betűfelismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok, stb.). Írásmozgás fejlesztése A ceruzafogás, görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, a betűk közötti aszszociáció megerősítése, stb. Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák. Megváltoztatása. Második pedagógiai szakasz A második pedagógiai szakaszban (5-8. évfolyam) az első pedagógiai szakaszban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét, az elvárható tudást. A felsoroltakon túl a habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata: gondolkodási képességek, tanulási képességek, kommunikációs képességek fejlesztése. Gondolkodási képességek fejlesztése Feladat: az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges – megegyező és eltérő jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat- és műveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás, stb.). Tanulási képességek fejlesztése Feladat: a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncent-
85
ráció a tanulás idején – zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés, stb. Kommunikációs képességek fejlesztése Feladat: az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi nehézségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi-formai alakítása, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, okfeltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer, stb. A korrektív pedagógiai fejlesztés a megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktus kerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség fejlesztése, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre. A továbbtanulás feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Amennyiben a tanuló 1-1 tantárgyból az évfolyam követelményeit nem teljesítette, úgy engedélyt kaphat a követelmények 2 év alatt történő teljesítésére, ha ezt sérülése, a képesség fejlődésének üteme és a tanuló egészségi állapota indokolja. A továbbhaladáshoz a pedagógiai szakaszhoz rendelt minimális teljesítményt kell alapul venni, valamint az egyes tantárgyak tanterveiben évfolyamszinten meghatározott követelményeket szükséges teljesíteni.
86
A sajátos nevelési igényű tanulót, ill. a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye, javaslata alapján az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tananyagrészekből az értékelés és minősítés alól.
87
II. 10. Pályázatok fenntarthatósága TÁMOP-3.1.4 A Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskolában a 2009/2010-es tanévben a TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0264 sz. „Pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése, a mátraderecskei általános iskolában, a kompetencia alapú oktatás bevezetése és a hatékony együttnevelés érdekében ” című projekt megvalósítására került sor. A pályázat 5 éves fenntarthatósági időt ír elő, amely időszakban a következő elemek valósulnak meg.
II. 10. 1. A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat.
Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp., - esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetencia-terület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint
Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!
A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.
A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.
A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenységközpontú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
Az egyes kompetencia-területekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbaz is.hu
88
A képességkibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.
A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!
A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak.
A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.
A tanulásmódszertan beépítése 5 – 12 évfolyam tantárgyi struktúrájába. Projekt, témahét, modul, műveltségterület tantárgynélküli bontása..
A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják Az egyéni adottsáMinden kolléga Differenciált nehézgokat figyelembe helyezzen kiemelt ségű feladatokkal, véve alakítjuk tanít- hangsúlyt a kreativi- testre szabott egyéni ványainkban a telje- tás fejlesztésére és a és csoportos foglalsítmény-központú (belső) tanulási koztatással lehetősébeállítódást (attitűd), motiváció erősítésé- get adunk az egyéni az önálló tanulás re! haladási ütem kialaképességét. kítására.
A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.
Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.
A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség!
Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. A tehetséges gyerA tanórai és tanórán Az intelligencia és mekeket valós szük- kívüli tevékenysékreativitás - fejlesztő ségleteik szerint gekben, a tanulmá- egyéni programoksegítsük a saját ön- nyi versenyekre kal. fejlesztő stratégiájá- történő felkészítésA komplex szeménak kialakításában sel, szerepléssel. lyiségépítés teljes és megvalósításában. eszközrendszerével.
Demokratikus alapokon álló, integratív tanár – diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn.
Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez..
Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.).
Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.
89
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk.
Akadályozzuk meg azt, hogy a szocio kulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek!
A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napközi otthonos ellátással, tanulószobai foglalkoztatással, illetve igény szerint kollégiumi elhelyezéssel segítjük.
Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulásitanítási technikákat és módszereket!
Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.
Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át.
Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra! A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!
Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű fiatalokat! Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.
A pedagógus a „megszólíthatóság” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú „csoportnyomás” eszközeit is alkalmazza.
A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.
A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása. Pozitív énkép és A pedagógusok A tanuló megismereális önfejlesztő sajátítsák el és adek- rési technikák és stratégiák kialakítá- vát módon alkaleljárások elsajátítása sa minden tanulómazzák a tanuló és szükség szerinti ban. megismerési eljárá- alkalmazása az A tanuló legyen sokat és módszereiskola belső mérésiképes énképébe, ket! ellenőrzési- minőönreflexióiba integ- Alakítsuk ki tanítségbiztosítási prográlni az elsajátított ványainkban az ramjának megfelelőtudást, készségeket, önmegismerés és en. a tanulást segítő önkontroll; az önbeállítódásokat (atti- magukért vállalt tűdök), motívumokat felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét!
Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával.
A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.
Reális önismeret és életszemléletformálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpályaépítést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását.
90
Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat, A NAT valamennyi Cél: Az emberi élet műveltségi területe harmóniájának megszolgálja a kulcstalálása, a boldogkompetenciák fejságélmény megélése, lesztését: a konstruktív életve- a magyar nyelv és zetés az egyén haszirodalom; nára és a társadalom - az élő idegen javára. nyelv; Sokoldalú kompe- a matematika; tenciákkal bíró ifjú- az ember és társa- ság nevelése, akik a dalom; felnőtt életben meg- ember a természet- találják helyüket és ben; boldogulásukat. - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport;
Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.
Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés.
Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kulturált és egészséges életvitel kialakítása.
Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre
A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ez által válik alkotó művészetté.
A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.
Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT – programokat.
Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait, az interaktív táblával folytatott oktatási metódust..
A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.
ALAPELVEK
CÉLOK
A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.
Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során!
Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és középiskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.. A szociális, életviteli A pozitív tartalmú Az alsó és középfo- Ezek: A programcsomag és környezeti komtársas kapcsolatok kú oktatásban alÉn és a világ részét képező tanulói petencia fejlesztése a építése, az egyéni kalmazzuk a keret- Én és a másik és tanári eszközök. nevelési célrendszer életélés kultúrájának tantervi jellegű – Az én dimenziója Kooperatív tanulásközponti eleme; a megalapozása, a műveltségterületePolgár a demokráci- tanítási technikák, konstruktív életveze- természeti - társaken átívelő hat prog- ában drámapedagógiai tésre történő felkédalmi és emberi ramcsomagot, amely Felnőtt szerepek módszerek, deszítés feltétele. Ezál- környezet felelős lehetőséget kínál a Toleranciára nevelés monstrációs eszkötal válhat a fiatal alakításában való képességek és készzök, SDT-anyagok. egyénileg sikeressé, aktív részvétel. ségek kialakítására, és társadalmilag valamint az attitűhasznossá. dök formálására 91
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematika specifikus készségek, képességek, motívumok és attitűdök fejlesztése. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon. A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.
A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen!
Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése
Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!
Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett. A tanulási környezet Egyensúlyt kell indítson aktív, találni az egyéni konstruktív elsajátí- tanulás, a felfedeztetási folyamatokat a tés, a problémamegtanulókban! oldás, a szervezett oktatás és irányítás között.
ELJÁRÁSOK
Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.
A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.
Differenciálás Kooperatív technikák Projektek
Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. A releváns tudás Juttassuk el a tanu- Szelektálni kell a A kompetencia alakialakítása a matelókat a realisztikus, tantárgyi tartalmak pú idegen nyelvi és matikai-logikai, az azaz a mindennapi között azon témakö- matematika oktatás idegen nyelvi kom- életben előforduló rök hangsúlyosabb bevezetése. petencia területen. szituációkban való megjelenítésével, Projektnapok szeralkalmazás képessé- amelyek jobban vezése. géhez! elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést. A nyelvórákon lehe- A cél, hogy növeFontos arra felkészí- Az interkulturális tőség nyílik az álta- kedjen a tanuló tenünk a gyermeke- tudatosság kialakítálános kompetenciák - kreativitása ket, hogy legyenek sa. Ehhez ismernie és a kommunikatív - önismerete, önbe- képesek érdeklődő- kell a saját és más nyelvi kompetencia csülése en, empátiával, kultúrák különbözőintegrált fejlesztésé- - váljon autonóm segítő szándékkal ségét, a kisebbségi re. személyiséggé fordulni más népek kultúrákat és tudjon - legyen képes képviselői felé. Az összevetéseket készíegyüttműködésre emberi élethelyzetek teni azáltal, hogy - fejlődjenek intersokfélesége és az önmagát egy nakulturális kompeten- alapvető emberi gyobb kultúra részéciái azonosságok eltöröl- nek tekinti. nek országhatárokat.
92
ESZKÖZÖK
Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.
Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása
A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.
Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása.
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: - munkahelyhez segít - az információáramlást biztosítja - bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe
Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.
A tanulók idegen nyelv –használati képességének fejlesztése: - a beszéd - az írásbeli szövegalkotás - a szövegértés fejlesztése.
Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában.
Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. - magazinok - interjúk - tévéműsorok - filmrészletek - történetek, mesék - levelek - szerepjátékok
Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.
A beszédfejlesztés fő céljai: - interakció - összefüggő beszéd
A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Növekedjen a tanuló Tudjon írni: kreatív íráskészsége, - üzeneteket ezzel képes lesz - feljegyzéseket meglévő ismereteit - életrajzot ötletesen, újszerűen, - magánlevelet szokatlan funkció- egyszerű történéseban használni. ket
Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál..
A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.
Ajánlott nyelvi tevékenységek: - vázlatkészítés - életrajz írása - élménybeszámoló - üzenet - feljegyzés írása - történet tömörítése
Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás
A cél, hogy a tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket.
Mindenféle szöveg- Autentikus olvasott típus hallgatása és és hallható anyagok. olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva. - hírműsor - filmrészlet - interjú - történetek, mesék, - versek
Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban
A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.
A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló. Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse.
93
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a tanulók nyelvi készségeit integrálja és fejleszti az általános tanulási képességeket is mint tervezés, információszerzés, kooperatív tanulás.
A projektmunka során a tanulók átélhető, valós élményeket szereznek, tevékenységüket önmaguk irányítják,a csoportban való együttműködés a kommunikatív nyelvhasználatot erősíti.
A tanulók képesek: - egy adott modellt követve saját szöveget alkotni - saját munkájukat bemutatni - követni tudja a projektkészítés lépéseit - megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt
Szabad interakció: - feladatfelmérés - tervezés - követés - értékelés - megvitatás
ELJÁRÁSOK
Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.
ESZKÖZÖK
Az értékelés kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye. Lényeges az önértékelés, mely az autonóm nyelvtanulók fontos mércéje.
A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.
Az értékelésnek fontos része legyen - az önértékelés - a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket.
Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.
A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/ - ünneplés - dicséret - oklevél - naplóvezetés /erősség, gyengeség/ - közös értékelés
A Támop 3.1.4 projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek Tantervi fejlesztések elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak kell alárendelni, azt kell figyelembe venni, hogy azok miként hatnak a tanulókra, gyermekekre. Ennek a szemléletnek az érvényesülése meghatározza a tananyag kiválasztást és elrendezést is. Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyaga bizonyos szintig tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik.
94
A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is.( Országos kompetenciamérések , helyi mérések trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése). Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Ebben meghatározóak a konstruktivista és konnektivista tanuláselméletek. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. Új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetése az intézményben, a beiskolázási terv újragondolása. 95
Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazni szükséges a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.
Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesülnek azok a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. A www.sulinovadatbank.hu oldalon elérhető programtantervek adaptálásakor előnyben részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak. Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció) A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai:
a sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése
kompetencia alapú oktatás elterjesztése
a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása
a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése
a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése
96
az esélyegyenlőség érvényesítése
újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése
szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása
digitális írástudás elterjesztése
II.10.2.A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGRENDSZER MEGHATÁROZÁSA A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSÉRE VONATKOZÓAN Célok, indikátormutatók
Fenntarthatóság
Implementáció Éve 2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
+
+
+
+
+
+
szociális, életviteli kulcskompetencia területi programcsomag
+
+
+
+
+
+
műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
+
+
+
+
+
+
digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %)
25
25
25
25
25
25
önálló intézményi innováció megvalósítása
+
+
+
+
+
+
jó gyakorlatok átvétele
+
+
+
+
+
+
II.10.3.A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS IMPLEMENTÁCIÓJA, KOMPETENCIA ALAPÚ PROGRAMCSOMAGOK BEVEZETÉSE kompetencia terület matematika
szövegértés szociális, életvitel
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
2. évfolyam
2. évfolyam
2. évfolyam
2. évfolyam
2. évfolyam
5-6. évfolyam
5-6. évfolyam
5-6. évfolyam
5-6. évfolyam
5-6. évfolyam
1. évfolyam
1. évfolyam
1. évfolyam
1. évfolyam
1. évfolyam
5. évfolyam
5. évfolyam
5. évfolyam
5. évfolyam
5. évfolyam
3. 4. évfolyam
3. 4. évfolyam
3. 4. évfolyam
3. 4. évfolyam
3. 4. évfolyam
97
A tantárgytömbösítés megvalósítása helyett – a bevont tanulócsoportok számának biztosítása miatt – a 3. évfolyamon kerül megvalósításra a szociális , életviteli és környezeti kompetencia alapú oktatás A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése a 3. és 4. évfolyamon magyar, környezetismeret, ének, rajz osztályfőnöki tanórákon valósul meg
II.10.4. ÚJ TANULÁS-SZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK Moduláris program, intézményi innováció Az iskolai egészségnevelési programhoz kapcsolódóan az 1-8. évfolyamon egészséges életmódra nevelés modult valósítunk meg egy hónapon keresztül, a pályázati időszakban kidolgozott intézményi innováció szerint. Ennek időpontját minden tanév elején a munkatervben rögzítjük. Három hetet meghaladó projekt A három hetet meghaladó projekt a 2. osztályban kerül megvalósításra. A projekt címe: „Mátra alján falu szélén”. Időpontja munkatervben kerül rögzítésre. Témahét A projekt kapcsán egy témahét kidolgozására és megvalósítására került sor, melynek témája „Kis karácsony, nagy karácsony” Megvalósításának ideje december 3. hete, osztálya az 1. osztály. Szakrendszerű oktatás esetén műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása 5. osztályban valósul meg 2009. szeptember 1-től. A magyar nyelv és irodalom műveltségterület nem kerül két tantárgy bontására, hanem a szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztéssel valósul meg. A naplóban „magyar” tantárgyként szerepel és a tanulók egy érdemjegyet kapnak. A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatását a szakrendszerű oktatásban kell megvalósítani.
98
Tantárgytömbösítés Az NFU 2010. augusztus 6-án kiadott közleménye alapján „a fenntartási időszakban a tantárgytömbösített módszertannal szervezett tanórák arányára vonatkozóan meghatározott kötelezettség teljesítése alól minden kötelezett mentesül.” A fentiek miatt a tantárgytömbösítés a fenntarthatósági időszakban nem kerül megvalósításra. Jó gyakorlat átvétele Jenaplan alternatív pedagógia keretein belül projekt tervek kerültek átvételre, melynek
1.
megvalósítása a 3. osztályban történik. Brit és amerikai ünnepek az angol órán – multimédiás Power Point prezentáció segítsé-
2. gével 3.
Játék az irodalommal - drámajáték és IKT használat az irodalom órán
4.
Feladatkiadás és ellenőrzés matematika órán - geometriai alakzatok összefoglalása
A megismert jó gyakorlatok adaptációja, beépítése a mindennapi munkába a fenntarthatósági időszak feladata.
II.10.5.A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS FÓKUSZAI ISKOLÁNKBAN: Személyes kompetencia: - önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, Kognitív kompetencia: - logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés Szociális kompetencia: - empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek: óvoda-iskola átmenet hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. Attitűd váltást segítő programok pedagógusoknak multikulturális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport.) kooperatív tanulás 99
a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia.
100
II.10.6. AZ IKT ESZKÖZHASZNÁLAT MEGVALÓSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉGRENDSZER MEGHATÁROZÁSA: IKT eszközhasználat tevékenységrendszere
Szövegértés
matematikai logika
választott kompetenciaterület
információs és Kommunikációs Technológia
X
X
X
IKT alapú eszközök
X
X
X
IKT-val támogatott tanóra
X
X
X
IKT-val támogatott mérés, értékelés
X
X
X
A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:
Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka
A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít,amelynek a következők a megvalósulási formái:
Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása
Ajánlott óratípusok:
Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés
Alkalmazására szánt feladattípusok:
Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok 101
Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés
Digitális tartalmak:
az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok
IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a Nat célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek:
számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)
bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)
fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)
összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére
számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban
102
aktív tábla, szavazógépek alkalmazása.
csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.)
mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)
II.10.7. JELÖLÉSEK AZ OSZTÁLYNAPLÓKBAN Az osztálynaplók elején a „Megjegyzés” rovatba a következő kerül bejegyzésre: A ………….osztályban a ………... tanévben a TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0264 sz. projekt fenntarthatóságának idején megvalósításra kerülnek az alábbiak:
szövegértés-szövegalkotás „A”
matematika „A”
szociális, életviteli és környezeti kompetencia
moduláris oktatás megvalósítása
műveltségterület tantárgyi nélküli bontása
három hetet meghaladó projekt
témahét
(A bejegyzés értelemszerű, az adott osztályban az ott megvalósítandó programok kerülnek bejegyzésre.) Továbbá piros színnel bejegyzésre kerül az adott tantárgynál az alábbi rövidítés: TÁMOP
utalás a projekt keretében megtartott órára, foglalkozásra
IKT
infokommunikációs eszközzel tartott óra (részletes kidolgozás 2. sz. melléklet)
IPR
IPR módszerrel tartott óra (differenciálás, kooperatív technika stb)
TM
Témahét
PR
három hetet meghaladó projekt órája, foglalkozása
MOD
Az intézményi innovációhoz tartozó moduláris foglalkozás.
103
TIOP-1-1-1 A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretén belül Mátraderecske-Mátraballa Intézményfenntartó Társulás nevében eljáró Mátraderecske Község Önkormányzata, mint gesztor pályázatot nyújtott be „Digitális eszközök beszerzése az oktatás hatékonyságának érdekében a Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskolában” címmel. A projekt kedvező elbírálásban részesült, s így megvalósult az intézmény informatikai eszközeinek korszerűsítése, bővítése. A TIOP-1.1.1-09/1-2008-0017 számú pályázat keretén belül 8 098 750 Ft vissza nem térítendő európai uniós forrás biztosította az oktatási informatikai struktúra fejlesztését. A beruházás megvalósítása során az alábbi eszközök kerültek beszerzésre: - 16 db multimédiás futtatásra alkalmas PC és monitor - 4 db interaktív tábla, notebook és projektor - 1 db alkalmazási szerver - 1 db WIFI csomag. A digitális eszközök ezen belül az interaktív tábla használatával a pedagógusok 10 órás továbbképzés keretén belül ismerkedtek meg. Az info-kommunikációs technológia biztosítja az ismeretek sokoldalú közvetítését, a digitális kompetencia mellett a többi kulcskompetencia sokrétű fejlesztését. Használatukkal az intézményben egy magasabb színvonalú oktatás valósul meg, amely minden tanuló számára kedvező alapot teremt a továbbtanuláshoz, későbbiekben pedig a munkaerő piacon való elhelyezkedéshez. TÁMOP-3.1.7 A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága által meghirdetett TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0191 azonosító számú a „Referencia intézményi munkára való felkészülés Mátraderecskén” című pályázatot a Közreműködő Szervezet támogatásra alkalmasnak minősítette. A projekt megvalósításának határideje: 2013. 03.27. Célok: Olyan pedagógiai gyakorlat működtetése, mely más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens. Melyet befogadó gyermekközpontúság, szervezeti innováció jellemez, s ezt szolgáltatásaiban képes publikálni és átadni.
104
Iskolánk referenciaterülete a „Befogadó pedagógiai gyakorlat”, az integrációs pedagógiai program alkalmazásában mintaadó intézmény, referenciahely. Megvalósítandó feladatok:
A hálózati tanulás feltételeinek kiépítése.
Hospitálási rendszer, műhelymunka, órabemutatók rendszerének beépítése a mindennapi pedagógiai gyakorlatba.
Fejlesztő csoportok kialakítása és működtetése
t kialakítása és fejlesztése.
Korszerű IKT eszközök és módszerek elterjesztése a mindennapi pedagógiai munkában.
Partneri igénymérések és ezekre épülő fejlesztések.
Intézményi munkacsoportok: A referencia – intézményi szerepre való felkészüléshez szükséges fejlesztéseket irányító team Referencia – intézményként való működés belső szabályaival foglalkozó team Belső – nevelőtestületi, munkaközösségi – szakmai műhelymunka irányítása Eljárásrendek, szakmai dokumentumok kidolgozása a „Jó gyakorlat” átadására és e folyamat minőségbiztosítása
Az intézmény referencia munkáját Stratégiai terv határozza meg, amely 5 évre készül, és a feladatok az Éves cselekvési ütemtervben kerülnek részletezésre.
105
Az intézmény 1-4. osztályára vonatkozó tantervi kiegészítések: Az alsó tagozatban 3 Jó gyakorlat került bevezetésre:
„Hónapról – Hónapra”
„Mozgó számok”
„SZTK”
A „Hónapról – Hónapra” egy komplex szabadidős program 1 - 4. osztály részére. Mottójában felhívja a figyelmet arra, hogy elődeink örökségét ápolni kötelességünk. Ezért egyik célja ebben gyökerezik. Hagyományainkat, népszokásainkat szeretné feleleveníteni a Népi kalendáriumon keresztül. Azt remélve, hogy ez által, elősegíti a hátrányos származású gyermekek társadalmi beilleszkedését. Kiemelten az alábbi kompetenciák fejlesztésére fókuszál: az anyanyelvi, a kulturális, a szociális, és a művészeti kompetenciák párhuzamos fejlesztése. Azon kívül, hogy gazdag, színes, kulturális anyagot biztosít a gyermekek számára, a foglalkozások a legújabb módszerekkel (kooperatív) íródtak. A program időkerete: Évfolyamonként - Havi 2 óra tanítási időn túl. De beépíthető tanítási időben (Technika órán, rajz órán, olvasás órán, képességfejlesztő foglakozásokon, osztályfőnöki órákon) is. A „Mozgó számok” program jelenleg az alsó tagozat 1., 2., 3. évfolyama számára van kidolgozva. Ezek a foglalkozások testnevelés órák, ezért a testnevelés órák keretén belül kerülnek megvalósításra. Miután testnevelés óráról van szó, ezért a tanulók minden olyan készségét, képességét erősíti, amit a testnevelés óra erősíteni hivatott. De több is, mint a hagyományos testnevelés óra, mert ezeken a foglalkozásokon, a pedagógus erősen fókuszál a matematikai kompetenciák fejlesztésére is. Ezeken az órákon, szinte észrevétlenül, játékos, változatos sport feladatok megoldása kapcsán erősödik számfogalmuk, számolási készségük. A program időkerete: Évfolyamonként - Havi 2 óra tanítási időben a testnevelés órákon. Az „SZTK” program az 1-2. osztály számára van kidolgozva. A program teljes neve: Szociális Kompetenciák –Társadalmi beilleszkedés és- Kommunikáció. A programban helyet kapó gyakorlatok, játékok: 106
Csoportdinamikát erősítő és önismereti játékok
Szókincsfejlesztő gyakorlatok
Nonverbális kommunikációs játékok
Konfliktuskezelő gyakorlatok
Vita-, és megegyezésjátékok
Szóbeli kommunikációs műfajok
Érzékszervi benyomások, nonverbális készségek fejlesztése
Performációs, (praktikus) kreativitásfejlesztés
A program időkerete: Évfolyamonként - Heti 1 óra tanítási időben (képességfejlesztő foglakozásokon, osztályfőnöki órákon) vagy tanítási időn túl, a tanórán kívüli foglalkozásokon. Az intézmény 5-8. osztályára vonatkozó tantervi kiegészítések: A felső tagozatban bevezetésre került jó gyakorlatok:
„Tanulj meg tanulni!”
„Ép test, ép lélek”
Egészség-projekt
Pályaorientációs program
A „Tanulj meg tanulni”, az önálló tanulást segítő program, ami 6. évfolyam számára íródott. A programban szereplő módszertani eszközök célja:
a tanuláshoz való viszony áthangolása
a tanulási szokások formálása
hatékony tanulási módszerek elsajátítása
a tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztése
személyiségépítés
A program időkerete: Havi 2 óra tanítási időn túl, a tanórán kívüli foglalkozásokon. De beépíthető tanítási időben (képességfejlesztő foglakozásokon, osztályfőnöki órákon) is. Az „Ép test, ép lélek” egy közösségfejlesztő program, az 5-6-7-8. évfolyamon. A program 1 hónapra készült. A feladatok heti váltásban követik egymást. Célja: 107
Az egészséges életvitel kialakításán túl, a benne részt vevők egységgé kovácsolása. Területei: - Ép test - Ép lélek - Ép környezet - Ételed az életed. A program időkerete: Heti 4 óra tanítási időben (természetismeret és biológiai órákon). Az Egészség-projekt - angol nyelvi mentálhigiénés program 5-6-7-8. évfolyam számára íródott. Témák: - Étkezés - Mozgás - Szenvedélyek - Gyerek, kamasz, felnőtt - Barátság - A szabályok szerepe - Életmód-gondolkodásmód - Tények és értékek - Oszd be a pénzt! Pályaorientációs program 7-8. évfolyamokon Továbbtanulásra felkészítő program. A program célja: - Átmenet nehézségeinek csökkentése - Tudatos együttműködés a középiskolákkal - Utókövetés feltételeinek kialakítása - Komplex személyiségfejlesztés - Reális, tudatos énkép kialakítása - Hatékony együttműködés a szülőkkel - pályázati lehetőségek, ösztöndíjak nyomon követése 108
A program időkerete: Havi 2 óra. TÁMOP-3.3.8 TUDÁSLÉTRA A Mátraderecskei Általános Iskola az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott „Tudáslétra” című TÁMOP–3.3.8.B-12-2012-0099 jelű pályázata 23 013 450 Ft támogatásban részesült. A megvalósításra 2013. 07. 01. és 2015. 08. 30. között van lehetőség. A projekt célja: intézményünk esélyegyenlőségi alapú fejlesztéseinek támogatása. A fejlesztéssel intézményünk képessé válik a halmozottan hátrányos helyzetű diákok iskolai előmenetelét támogatni, erősíteni, modellértékű programunk továbbfejlesztésével pedig a pedagógiai megújulásra, intézményünk és diákjaink családjai közötti együttműködés fokozására, amelyek nagyban hozzájárulnak a halmozottan hátrányos helyzetű lakosság további társadalmi leszakadásának csökkentéséhez. A pályázat segítségével a következő tevékenységek valósulnak meg:
továbbtanulást támogató, pályaorientációs programok
átmenetek kezelését támogató programok
intézményen kívüli partneri kapcsolatok erősítése
hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek szüleinek bevonását segítő tevékenységek
mentorálás, egyéni fejlesztés
modell értékű programok továbbfejlesztése
kreatív szabadidős tevékenységet biztosító programok
a pedagógusok módszertani továbbképzése
109
II.11 Integrációs Pedagógiai Rendszer II. 11.1. CÉLRENDSZER
Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése
Csökkenjen a HHH tanulók lemorzsolódásának aránya
Csökkenjen a HHH tanulók hiányzásának száma
Növekedjen az érettségit adó középfokú oktatási intézményben továbbtanuló HHH gyerekek aránya
A kompetencimérések átlaga ne romoljon, a HHH és a nem HHH tanulók eredményei közelítsenek egymáshoz
Az IPR-ben megismert új pedagógiai módszerek épüljenek be a mindennapi pedagógiai gyakorlatba
A tanórákon kívüli programokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítva legyen
A HHH tanulók sikerességének biztosításához a különböző lehetőségek (Útravaló program, Arany János program) igénybevétele
Az iskola infrastruktúrájához való egyenlő hozzáférés biztosítása
Mentori rendszer kiépítése a HHH tanulókra történő egyéni odafigyelés és fejlesztés céljából
A tantestület tagjainak 90%-a sajátítsa el az IPR sikeres alkalmazásához szükséges kompetenciákat.
Az iskola társadalmi környezetének minél szélesebb körben történő bevonása a HHH tanulók iskolai sikeressége érdekében
II.11.2. MEGVALÓSÍTANDÓ FELADATOK
A HHH tanulók nyilvántartása, támogatásigénylés
A szülők tájékoztatása az integrációs programról
Az iskola-óvoda átmenet megkönnyítése érdekében kölcsönös szakmai hospitálások, konzultációk, közös nevelőtestületi értekezletek, közös rendezvények szervezése
Az óvodai és iskolai DIFER mérés eredményeinek közös elemezése
Kapcsolattartás a Tanulási képességet Vizsgáló Bizottsággal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal
110
Együttműködés a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselőivel
Tutori, mentori rendszer létrehozása
Egyéni fejlesztések megszervezése, egyéni fejlesztési tervek elkészítése
Háromhavonkénti értékelés elvégzése
A napközis szolgáltatás biztosítása minél több HHH tanuló részére
Iskolai továbbtanulást segítő, felkészítést, szociális hátrányt kompenzáló pályázatokon (Útravaló) való részvétel
Az intézmény és a középfokú intézmények kapcsolattartásának kiépítése
Tanítási órákon új módszertani elemek alkalmazása: kooperatív módszer, projekt módszer stb
A kulcskompetenciák elsajátításához szükséges gyakorlatok alkalmazása valamennyi tanítási órán
Az önálló tanulásra való felkészítés megjelenése a tanórákon
Szakirodalom tanulmányozása, intézményen belüli hospitálások,
Tapasztaltcsere szervezése
Az integráltan oktatott SNI-s tanulók sikeres előrehaladása érdekében gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus közreműködésének biztosítása
II.11.3. INTÉZMÉNYI MUNKACSOPORTOK IPR menedzsment Intézményi környezeti munkacsoport Szabadidős tevékenységeket rendező munkacsoport Pályaorientációt végző munkacsoport Óvodából iskolába történő átmenet megkönnyítését végző munkacsoport Módszertani adaptációt segítő munkacsoport Multikulturális programokat szervező munkacsoport Egyéni fejlesztést, mentorálást végző munkacsoport Kulcskompetenciát fejlesztő munkacsoport Az önálló tanulást segítő felkészítés Az önálló tanulási képességet kialakító program: Tanulj meg tanulni Kalendárka kalauz Az intézmény IPR-es munkáját Stratégiai terv határozza meg, amely 5 évre készül, és a feladataok az Éves cselekvési ütemtervben kerülnek részletezésre.
111
II.12. Egészségnevelési program II.12.1. BEVEZETŐ Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:
Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.
Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen;
Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.
Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.
Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.
Az egészségnevelés az iskola pedagógusainak minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson fontos feladata.
112
II.12.2. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK KIEMELT FELADATAI:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén.
Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: -
testnevelés órák;
-
játékos,
-
az iskolai sportkör foglalkozásai;
-
tömegsport foglalkozások;
-
úszásoktatás;
b) a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Testnevelés tantárgyak tananyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; 113
d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt; csecsemőápolási, táplálkozási, túra);
-
minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése;
-
minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;
f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele -
félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;
-
a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)
Iskolánkban több éve igyekszünk megvalósítani a mindennapos testedzés. Formái a következők: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, edzések, napközis foglalkozások, DSE foglalkozások
A testi fejlődést a védőnő által készített mérések mutatják, melyet évente végez el. Egészségügyi állapotfelmérés Az iskolaorvos szűrővizsgálatot végez minden évben a megadott osztályoknál. Ha elváltozást észlelünk szakrendelésre utaljuk a gyermeket. Rendszeresen ellenőrizzük: ha szükséges jár-e szakrendelésre, gyógytornát végzi-e, esetleges diétát betartja-e. Tisztasági vizsgálatot rendszeresen végzünk, probléma esetén értesítjük a szülőket, ill. kezeljük a gyermeket. A személyi higiéniáról minden alkalommal beszélünk a gyermekeknek. A fertőző betegségek megelőzése érdekében az iskolaorvos és a védőnő meghatározott program szerint ellenőrzi a gyermekeket. A fertőző beteget hazaküldjük az iskolából. 114
II.12.3. CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA: A pozitív egészségpszichológia elvéből következik, hogy a család az iskola, és más közösségek egyaránt lehetőséget teremthetnek, miszerint rejtett útmutatással nem erőszakos törekvéssel alakíthassuk a ránk bízott gyermekek személyiségét. A boldog és egészséges felnőtt kor alapja a gyermekkor minőségében rejlik. A kockázati magatartásformák, káros szenvedélyek elkerülése és a kedvező egészségmagatartási formákhoz való pozitív viszonyulás alapja a gyermekkori egészséges önbizalom alapjainak megteremtése. Az egészséges önbizalom kialakítása nem narcisztikus, önimádó beállítódást jelent, hanem a saját képességeiben bízó, önmagáról pozitív képet kialakítani tudó, a folyamatos személyiségfejlődést fontosnak tartó egyén jellemvonása. Versenyhelyzetben törekedjünk arra, hogy mindenki számára világosak és objektív módon mérhetőek legyenek a szabályok. Az objektív értékelés nagy előnye, hogy csökkenti az ellenségességet, megtanít elfogadni mások győzelmét anélkül, hogy ellenséges beállítódást szítana. Az átlátható viszonyok megteremtésének alapja a rend. Ahhoz, hogy ez megszokottá váljék már gyermekkorban, ki kell alakítani egyfajta rendre való igényt. Ez nem vasszigort és merev számonkérést jelent. A jövőorientáltság a jövőbe vetett bizalom az egészségtudatosság legfontosabb megalapozója. Hinni kell abban, hogy bárhogy is alakulnak életünk eseményei, képesek leszünk kontrollálni saját döntéseinket, s mindig megtaláljuk a legmegfelelőbb utat. A közvetlen teljesítmények hajszolása mellett szükség van kreatív nevelésre is, amelyek a képességfejlesztés útján közvetlenül visszahatnak a teljesítményre. A rendszeres sportolásnak a kreatív nevelés eszközévé kell válnia. Az alkoholnak, cigarettának vagy drognak szimbólum jellege van. A serdülők számára nem lennének kívánatosak ezek a szerek, ha a felnőttek nem használnák őket. A felnőtteknek – különösen a modell szerepet betöltő orvosoknak, pszichológusoknak, pedagógusoknak – mindent meg kell tenniük, hogy e szerek szimbólum jellege csökkenjen, és más, az egészségre kedvező hatású magatartási minták kerüljenek a helyükre.
115
A felnőttek mintaként szolgálnak a gyermekek, különösen a serdülők számára. Minden helyzetben arra kell gondolni, hogy vizsgázunk előttük, és még akkor is hatással vagyunk rájuk, ha nem foglalkozunk konkrétan neveléssel. A társas kapcsolatok minősége egészségi állapotunk egyik meghatározója. A bizalmon alapuló kapcsolatok nélkülözhetetlenek a szociális készségek fejlődéséhez, hiszen a feltétel nélküli szeretet megtapasztalása az önbizalom megteremtésének alapja is. A csoportmunka segít megismerni a kooperatív kapcsolatépítés lényegét, amely nem másoknak való behódolást, vagy önmagunk álláspontjainak teljes feladását jelenti, hanem az egyéni szempontok és értékek összehangolását. Az egészségfejlesztési programoknak fel kell fedezniük a pozitív egészség-pszichológia nyújtotta előnyöket. Meg kell érteni, hogy az emberek azért fordulnak a káros szokásokhoz, mert valami hiányzik nekik. Nem érzik magukat kiegyensúlyozottnak, nélkülözik a harmóniát, az önbizalmat. Ha a pozitív képességeiket fejlesztjük, személyiségük gazdagodik, és többé már nem lesz szükségük a káros szerekre. Az egészségfejlesztés – életprogram. Miközben magatartási döntéseinket megváltoztatjuk, jobban odafigyelünk társas kapcsolatainkra, pozitívabban tekintünk a jövő felé és sikeresen megoldunk egy-egy megoldhatatlannak látszó konfliktust – jelentős lépéseket teszünk egészségünk javítása felé. Az egészségnevelési program célja, hogy a tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdésit, így: Az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalókat A társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit, Az egészségre káros szokásokat (helytelen táplálkozás, inaktív életmód), Az egészséges életvitelhez szükséges képesség fejlesztésének lehetőségeit, Az egészségérték tudatosítását (figyelemfelkeltés, tájékoztatás, motiváló és aktivizáló egészségérték tudatosítás) Hosszú távú célok: A Johann Béla Nemzeti Programhoz kapcsolódóan a dohányzás visszaszorítása az alkohol- és drog-prevenció az egészséges táplálkozás érvényesítése az aktív testmozgás elterjesztése 116
II.12.4. A TEVÉKENYSÉGEK SZÍNTEREI, MÓDSZEREI: Tanórán kívüli,
NAT (közös követel-
Tevékenység
Tanórai
mény)
iskolán Kívüli
Egészségfejlesztés Testi-lelki egészség
Alsó tagozat
Személyiségfejlesztő
harmóniájának kialakítása
Természetismeret:
foglalkozások
Magatartások, szokások,
személyes higiénia,
fiatalok bevonása a
korszerű táplálkozás
kortársképzésbe
pozitív beállítódások segítése Helyes döntések kialakítá-
"önkontroll vizsgála-
sa
Technika életvitel:
tok"
Sérült, fogyatékos
szerszámok, eszközök
a másság elfogadása
embertársak elfogadása
balesetmentes
konkrét élményeken
használata, közlekedési keresztül Egészséget veszélyeztető
balesetek elkerülése
közlekedésbiztonsági
tényezők megismertetése
Testnevelés és sport:
vetélkedő drog-prevenciós na-
Káros függőséghez vezető az egészséges testi
pok
Szokások elkerülése
rendezvényei
fejlődés segítése
Krízishelyzetbe jutottak
RÉV, Rendőrség
Segítése
Felső tagozat
Szexuális kultúra -->
Biológia:
egészségnapok
egészséget veszélyeztecsaládi élet -->
tő
rendezvényei,
harmonikus párkapcsolat
anyagok hatása, az
az egészséges élet érték!
emberi szervezet felépí elsősegélynyújtó tése és működése
vöröskeresztes
Kémia:
foglalkozások
nikotin és a tudatállapotot befolyásoló anyagok
117
veszélyei tápanyagok értékei Technika életvitel: életet védő magatartás Testnevelés és sport: egészséges testi fejlődés segítése Egészségtan: modul követelményrendszere Oszt.főn.órák: témák az iskola helyi tantervében Magatartási formák, szo-
rendőrség - előadá-
Társadalmi bűn-
kások
sok,
megelőzés
Kialakítása
Vetélkedő bűnmegelőzési tábor drog-prevenciós fog-
Áldozattá válás
lal-
elkerülése
kozások, civil szervezetek foglalkozásai
Erőszakmentes
Nyári tábor,
konfliktus kezelés
Személyiségfejlesztő foglalkozások, tevékenység sport egyesüLetekben bekapcsolódás az iskolai versenysportba
II.12.5. BALESET-MEGELŐZÉSI PROGRAM Tevékenység Általános balesetvédelmi 118
Módszer Baleset megelőzésére,
Felelősök Osztályfőnökök - az is-
Határidő Szeptember, első tanítási
helyzetek, szabályok az iskolában.
felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére. Tilos és elvárható magatartásformák ismertetése életkoruknak és fejletségi szintjüknek megfelelően. Közlekedési eszközzel és A közlekedés elmélete és közlekedési eszköz nélkü- gyakorlata. /Biztonságos li - szabályos közlekedés - átkelés az úttesten, gyaloelsajátítása, alkalmazásá- gos és tömegközlekedési nak fontossága. szabályok, kerékpározás szabályai, útburkolati jelek. / Versenyeken, rajz pályázatokon való részvétel, tesztek, feldatlapok. Baleset megelőzés az Tanulmányi kiránduláiskolán kívül, külső hely- sok, erdei iskolák, nyári színeken. táborok. Balesetveszélyes helyzetek a víz mellett, vizeken. Balesetvédelem a szakKémia, fizika óra: a kíórákon. sérletekhez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használata. Testnevelés: a sporttevékenységek sérülések nélküli végzése. Technika órákon: a munkafolyamatok szakszerű végzése Elsősegélynyújtás oktatá- Egészségtan modul keresa. tében.
mertetés tényét, tartalmát dokumentálni kell.
nap.
Osztályfőnökök
Szorgalmi évenként egy óra vagy szükség szerint.
Technika tanárok
Témaköröknek megfelelően.
Rajztanárok Lehetséges pályázatokhoz kapcsolódóan. Osztályfőnökök Kísérőtanárok
Az aktualitásnak megfelelően.
Szaktanárok
Első tanórán, folyamatos
Biológia tanár,védőnő
A modul anyagába építve.
II.12.6. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, ÚJABB CÉLKITŰZÉS: Az iskolai egészségnevelési programot évenként értékeljük, vizsgálva a megvalósítás arányát. Ezáltal követhetővé válik, mi az, amit meg lehet valósítani, melyek voltak a sikeres tevékenységek. Ezek alapján – ha szükséges – elvégezzük a célkitűzések módosítását, korrekcióját.
119
II.13. Környezetnevelési program II.13.1. BEVEZETŐ 1.
A környezeti nevelés az iskola pedagógusainak minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson fontos feladata.
a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
2. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
A tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden fél évben osztályonként a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában. Látogatás állat- és növénykertekben, múzeumokban.
120
II.13.2. ALAPELVEK, CÉLOK Az iskola hitvallása A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természetkörnyezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése a testi-lelki egészség megőrzése az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus szemléletmód kialakítása a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése
121
természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé zöldítése, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai) hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken
Az iskola elhelyez- Célok:
Tevékenység, feladat:
kedéséből
(a még megvalósítandók, ill. a folyamatos
adódó
tevékenységek kiemelése)
jellemzők: Nagy forgalom
Közlekedési
biztonság
növelése
- közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása
Zaj
Csökkentés
- fák, cserjék ültetése
Légszennyezés
Csökkentés
- zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása
Szemét
Tiszta, egészséges kör- - szeméttárolók sűrítése nyezet
- felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről
Kevés játszótér
A gyerekek mozgásigé- - az iskolai játszótér felszerelésének bővítényének kielégítése
Az iskola belső
se, homok cseréje
Tiszta, meghitt környezet - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, - dohányzásra külön helyiség kialakítása - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés - lábtörlők alkalmazása
Energia-felhasználás Takarékos fűtés
- nyílászárók javítása,
Világítás
Egészséges, takarékos
- neonok cseréje energiatakarékos izzókra
Udvar
Biztonságos aljzat
Parkosítás
122
II.13.3. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK Tanórán kívüli keretek
tanulmányi kirándulás
sportnap
egészségtan modul (5. 8.)
osztályfőnöki órákon környezet-és egészségvédelmi témák
testnevelés
Tantárgyak lehetőségei Magyar nyelv és irodalom A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével
123
Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében tudatosítsák történelem során kialakult terület foglaló hadjáratok környezetre ható változásait.
A környezet könyörtelen kiaknázását, elhanyagoltságát gazdasági érde-
kek miatt Hon és népismeret A tanulók ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)
Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit
124
legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit
Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni Legyenek képesek reális becslésekre Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Környezetismeret A tanulók ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében 125
Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit Természetismeret A tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása; környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése ökológiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitűdök fejlesztése értékrend alakítása környezettudat fejlesztése felelősségérzet fejlesztése környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása a környezet jelen- és jövőbeni állapotának, helyes mérlegelési készségének kialakítása
Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat 126
Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit tudatosítsák az eltérő felszíni formák környezeti sajátságait, esztétikai és gazdasági jelentőségét legyenek tisztában az eltérő földrajzi vonatkozások harmonizációjának értékeivel, azokat védjék és őrizzék A tanulókban
127
a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére
Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat ismerjék fel, hogy az ember része a természeti környezetnek nem irányítója s jól tervezett beavatkozásával a természet hasznára is lehet. A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Egészségtan A tanulók ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában
128
segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Erkölcstan A tanulók 129
legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Tánc és dráma A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Technika és életvitel A tanulók ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait 130
ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit A tanulókban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás
Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók legyenek képesek az Interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjék meg az informatikában (pl. az Internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)
131
legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek
II.13.4. TANÓRÁN KÍVÜLI LEHETŐSÉGEK A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek fejlesszék a tanuló szociális képességeit adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés) rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket 132
szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre alakítsanak ki kritikus gondolkodást fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat neveljenek a hagyományok tiszteletére mutassanak követendő mintákat ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette Tanulói pályázatok – Adjunk ki egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. Tábor –Az életmódtábor, tánctábor, sporttábor, az egészségnevelés és a környezeti nevelés fontos színtere. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Február 2.
Vizes Élőhelyek
Március 6.
Nemzetközi Energiahatékonyság Nap
Március 22.
Víz Világnapja
Március 23.
Meteorológiai Világnap
133
Április 3.
Csillagászati Világnap
Április 4.
Laboratóriumi Állatok Napja
Április 7.
Egészségügyi Világnap
Április 22.
Föld Napja
Április 24.
Kísérleti Állatok Védelmének Napja
Május 8.
Nemzetközi Vöröskereszt Napja
Május 10.
Madarak és Fák Napja
Május 15.
Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)
Május 15.
Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap
Május 18.
Múzeumi Világnap
Május 24.
Európai Nemzeti Parkok Napja
Május 31.
Dohányzásmentes Világnap
Június 5.
Környezetvédelmi Világnap
Június 8.
Óceánok Világnapja
Június 17.
Világnap az Elsivatagosodás Ellen
Június 21.
A Nap Napja
Június 25.
Barlangok Világnapja
Július 11.
Népesedési Világnap
Augusztus 9.
Állatkertek Napja
Szeptember 16.
Ózon Világnapja
Szeptember 22.
Autómentes Nap
Szeptember 23.
Takarítási Világnap
Október 4.
Állatok Világnapja
Október 8.
Madárfigyelő Világnap
Október 8.
Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja
Október 10.
Lelki Egészség Napja
Október 15.
Nemzeti Gyaloglónap
Október 16.
Élelmezési Világnap
Október 21.
Földünkért Világnap
Október 31.
Takarékossági Világnap
November 17.
Füstmentes Nap
November 27.
Fogyasztásszüneteltetési Nap
134
December 1.
AIDS elleni világnap
Akciók – Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezzünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. A megmozdulást szervezhetjük magunk is, de csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz (pl.: Takarítási világnap, Autómentes nap). Kiállítások – Rendezzünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat Jó lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartásra. Tanulmányi kirándulás – Szervezzünk egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Zöldesítés: A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolva vagy önálló programként, a szülők illetve a lakosság megnyerésével cserjék, fák ültetésével szépíthetjük környezetünket és a zajtól, portól védhetjük szervezetünket. Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Sportnap – a szülőkkel összefogva egész naposra is tervezhetjük (szombat) és az egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, táncbemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is összeköthetjük. Napközis szabadidős foglakozások: séta a környéken, termések gyűjtése, játszóház, stb. Környezetvédelmi vetélkedők és, tisztasági versenyek szervezése DSE szervezések: délutánonként változó évfolyam-összetételben sportversenyek. Szülői értekezletek: utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére.
135
II.13.5. MÓDSZEREK Szempontok a módszerek kiválasztásakor alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz vonjanak be minél több tanulót az iskola keretein túl is legyenek hatással a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez nyújtsanak sok élményt a tanulónak az érzelmeken át hassanak a személyes megtapasztaláson alapuljanak együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.) alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére legyen bennük sok játékos elem
II.13.6. TANESZKÖZÖK Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz: Petri-csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok. Elsősegélykészlet alapvető anyag: 10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extra- nagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2 krepp kötöző-tekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz. Applikációs képek: Veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok, oxidálószerek.
136
II.14. Fogyasztóvédelmi program II.14.1. JOGI HÁTTÉR Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:
-
Az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog
-
A veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga
-
A különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga
-
A megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga
-
A jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog
-
Az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog
-
A kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga
-
A tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.
A Kormány 243/2003. (XII.17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.
II.14.2. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS CÉLJA „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.„ (Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapai életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. 137
II.14.3. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS TARTALMI ELEMEI A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az un. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (Nat) A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korában leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében a otthonról hozott szokások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. Az értékek formálásában lényeges például:
a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése,
az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,
a természeti értékek védelme.
Fontos továbbá a fogyasztás során:
138
a tájékozódás képessége,
a döntési helyzet felismerése és
a döntésre való felkészülés.
Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat. Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran önvagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E személet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szol-
139
gáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.
II.14.4. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS SZÍNTEREI Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag- fogyasztási számítások Fizika- mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia - élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem - EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története, stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz) Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.
II.14.5. MÓDSZERTANI ELEMEK Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból
140
préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.
Felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól
Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika
Egyéni és csoportos döntéshozatal
Viták, szituációs játékok
Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
141
HELYI TANTERV
142
II.15. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:
2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.
2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.
TANÉV
20132014 20142015 20152016 20162017
1.
2.
3.
ÉVFOLYAM 4. 5.
6.
7.
8.
2013 2007 2007 2007
2013 2007 2007 2007
2013 2013 2007 2007
2013 2013 2007 2007
2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013
143
Óraterv Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi táblázatok (óraterv) foglalják össze: a) Alsó tagozat Tantárgy/évfolyam
1
2
3
4
7+1
7+1
6+1
6+1
+1
2+1
Kötelező órák: Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika
4
4
4
4
Erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Informatika
+1
+1
+1
+1
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
25
25
25
27
Kötelező tanítási órák száma:
144
b) Felső tagozat Tantárgy/évfolyam
5
6
7
8
4+0,5
4+1
3+1
4
3+0,5
3+0,5
3
3+1
Matematika
4
3+1
3+1
3+1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan
2
2
2
2
1
1
1
1
Természetismeret
2
2+0,5
Biológia-egészségtan
2
1
Fizika
2
1
Kémia
1
2
Földrajz
1
2
Kötelező órák: Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv
Ének-zene
1
1
1
1
Vizuális kultúra
1
1
1
1
1+1
Dráma és tánc
0,5
Hon-és népismeret
0,5
Informatika
+1
1
1+1
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
28
28
31
31
Rendelkezésre álló órakeret:
Az egyes évfolyamokon, a szabadon tervezhető órakeret felosztását a plusz órák jelölik. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:
145
ÉVFOLYAM 1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam
Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?
Magyar nyelv és irodalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Informatika Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Informatika Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Informatika Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Természetismeret Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Matematika Angol nyelv Informatika
1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra
Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret mindkét tantárgyat heti 0,5-0,5 órában tanítja. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: -2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon. -2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon. -2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon. -2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.
146
A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol nyelvet tanulják.
147
Éves óraszámok Tantárgy /évfolyam/
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Magyar nyelv és irodalom
288
288
252
252
162
180
144
144
36
108
126
126
108
144
144
144
144
144
144
144
72
72
72
72
36
36
36
36
72
90
Biológia-egészségtan
72
36
Fizika
72
36
Kémia
36
72
Földrajz
32
76
Idegen nyelv Matematika
144
144
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan
36
36
36
36
Környezetismeret
36
36
36
36
Természetismeret
Ének-zene
72
72
72
72
36
36
36
36
Vizuális kultúra
72
72
72
72
36
36
36
36
Dráma és tánc
18
Hon-és népismeret
18
Informatika
36
36
36
36
36
36
72
72
Technika, életvitel és gyak.
36
36
36
36
36
36
36
-
Testnevelés és sport
180
180
180
180
180
180
180
180
Osztályfőnöki
--
--
--
--
36
36
36
36
148
Választható tantárgyként kerülnek felhasználásra a mindenkori éves munkatervben meghatározva a következő tantárgyak: 5-6. osztály:
gondolkodás és tanulásfejlesztés heti 0,5 óra
6. osztály:
értékelése: megfelelt, jól megfelelt
német nyelv heti 0,5 óra
7-8. osztály:
német nyelv heti 2 óra
értékelése: érdemjeggyel
Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést a heti öt kötelező testnevelésóra biztosítja. Ezen kívül lehetőség van – tömegsport foglalkozásokon – a DSE különféle sportágakban szervezett foglalkozásain való részvételre. Intézményünk helyi tanterve biztosítja a természettudományos ismeretek súlyának növekedését, az óraszámok változatlanul hagyása mellett. Az említett műveltségi terület különös figyelmet kap az oktatási folyamatban, és a vonatkozó kompetenciák a többi tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek során is fejlesztésre kerülnek. A tanmenetekben kapcsolódási pontokat keresünk a többi tantárgyhoz. Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság bevezetését a bevezető és a kezdő szakaszban. A tanulók iskola motivációjának növelésére a tanmenetek több játékos eszközt tartalmaznak. Szükségesnek tarjuk a játékosság révén az óvoda és iskola közötti átmenet megkönnyítését, valamint a tanulás okozta nehézségek oldását. Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a tanulói terhelés képességekhez történő igazítását. A tantervünk előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát.
II.16. Nem szakrendszerű oktatás A 2010/2011. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben megszűnt a nem szakrendszerű oktatás. Azonban továbbra is folytatódik a „Gondolkodás és tanulásfejlesztés” program megvalósítása az 5. és 6. évfolyamon heti 0,5 órában. Gondolkodás és tanulásfejlesztés
5. és 6. évfolyam
Óraszám:
149
Évi óraszám:
18,5 óra
Heti óraszám:
0,5 óra
Kiemelten fontos fejlesztési feladatok
Az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása
Az információszerzés-, és feldolgozás képességének fejlesztése
A kommunikációs képességek erősítése
A szociális kompetenciák fejlesztése
A térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás kialakítása, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
Feladatok
Az alapozás folytatása
Felzárkóztatás
Fejlesztés -
A fejlesztő tevékenység az egyes gyerekek adottságaihoz, egyéni szükségleteihez, aktuális állapotához igazodva – Mindenkinek a megfelelő gondoskodás nyújtása.
-
Eltérő tanulási eljárások alkalmazása – differenciálás
-
Fejlesztés orientált, gyermekközpontú, személyiségfejlesztő, prognosztizáló, visszajelző, megerősítő, motiváló értékelés.
A kompetencia készség és képességterületei: Készségek:
Számlálás
Számolás
Mennyiségi következtetés
Becslés, mérés
Mértékegységváltás
Szövegesfeladat-megoldás
Gondolkodási képességek:
150
Rendszerezés
Kombinativitás
Deduktív következtetés
Induktív következtetés
Mennyiségi következtetés
Érvelés, következtetés
Kommunikációs képességek Nyelvi képességek:
Nyelvi fejlettség
Relációszókincs
Szövegértékelés
szövegértelmezés
Olvasási sebesség
Térlátás
Térbeli viszonyok
Hosszúságbecslés
Rész-egész észlelése
Észlelési képesség
Tudásszerző képességek Feladatmegoldó képességek
Reakcióidő
Számolási képesség
Műveletvégzései sebesség
Problémamegoldó képességek
Problémaérzékenység
Problémareprezentáció
Eredetiség
Kreativitás
Tanulási képességek Figyelem Rész-egész észlelés
Memóriaterjedelem
Asszociatív memória
Értelmes memória
Feladattartás
Tanulási sebesség
151
Személyes kompetenciák fejlesztése
Az ítélőképesség, az erkölcsi érzék fejlesztése
A tanulók ön- és világszemléletének, világképének formálása
Az önálló olvasmányválasztás igényének felkeltése
A konfliktuskezelés képességnek fejlesztése
A konstruktív, környezettel harmonikus életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása.
Önkifejezés, önellenőrzés, hibajavítás
Önmegfigyelő, önértékelő képesség fejlesztése
Önismeret, emberismeret fejlesztése
Önbizalom, ötletesség, a belső képek, képzetek előhívásában
Képzelet mozgósítása (pl. kreatív szövegformálás)
Az esztétikai fogékonyság növelése.
A kognitív kompetenciák fejlesztése
Az önművelés igényének az élethosszig tartó tanulás, az önálló ismeretszerzés képességeinek kialakítása
A kreatív, kritikus, problémamegoldó, fogalmi gondolkodás, a nyelvi problémamegoldás a logikai viszonyok felismerésének, az értelmezés, az indoklás, a bizonyítás képességnek fejlesztése
Az alkotóképesség, a képzelet fejlesztése
Az emlékezet fejlesztése
A tanulás képességének fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák megtanítása: -
Ismeretek, adatok, információk gyűjtése, célszerű, gondos elrendezése
-
Jegyzetkészítés tanári irányítással a szövegértés elemző műveleteire építve
-
Lényegkiemelés
-
Vázlatkészítés, illetve vázlatfelhasználás
-
Tömörítés, összefoglalás megértése és készítése adott szempont alapján.
-
Gyakorlottság felelet, beszámoló, összefoglalás elkészítésében.
Szociális kompetencia fejlesztése
A szolidaritás, szociális érzékenység az együttműködés, az empátia, kooperáció fejlesztése
152
A közösségi magatartás formálása
Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok felismerése, megértése, - erkölcsi választásokban – a jó és a rossz elkülönítése
Beszélgetésben, vitában való részvétel: kapcsolatfelvétel, - tartás, saját álláspont előadása, megvédése, figyelem az ellenvéleményre együttműködés a társakkal, mások véleményének és érvelésének elfogulatlan és konstruktív megközelítése.
Kommunikációs képesség fejlesztés:
A különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése
A kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és monatív használata
A nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése
A szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével
Szövegtípusok interpretálása és alkotása
A racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása
A kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezése 1. Olvasás, írott szöveg megértése
Az értő, kritikai és kreatív olvasási képesség, az életkornak megfelelő tempójú minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás, különféle szövegeknek az olvasási célnak (információszerzés, tanulás, kedvtelés) megfelelő stratégiával való olvasása és értelmezése (szövegértés)
Az olvasás iránti igény felkeltése
Szövegelemzési eljárások alkalmazása (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolat felismerése)
Az írott információk, adatok és fogalmak gyűjtése és feldolgozása tanulás és a tudás szisztematikus rendezése céljából.
2. Szóbeli szövegek megértése
Különféle közlések megértése különféle helyzetekben, és a közlés másokkal való megértetése
A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyeltetése, felfogása
153
A közlésekből ismeretek, információk feldolgozása
Huzamosabb és rövidebb ideig tartó figyelemösszpontosítás és reflektálás az adott anyagra.
Részvétel a kommunikációs folyamatban Kulturált nyelvi magatartásra, a köznapi kommunikációs helyzetekben való biztonságos eligazodásra való felkészítés
Beszédkészség, az érteles beszéd fejlesztése, az aktív szókincs gazdagítása
Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés fejlesztése
Kifejezőképesség a szóban és írásban megnyilvánuló önkifejezést elősegítő kommunikáció formálása, fejlesztése – gondolatok, olvasmányélmények, érzelmek, információk érthető közlése a beszédhelyzetnek megfelelően – kérdések megfogalmazása – a hallottak kiegészítése – tömör és világos kifejezésmód
Különböző célt szolgáló, különböző típusú szövegek megírása, az írás folyamatának ellenőrzése
A szituációhoz, címzetthez, témához való rugalmas alkalmazkodás
A köznyelvi normákhoz alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakítása
Az anyanyelvi írásbeliség normáinak megismertetése, alapvető szövegtípusok elsajátítása
Rendezett, olvasható, esztétikai íráskép, az életkornak megfelelő írástechnika
A helyesírási készség elsajátítása és fejlesztése
Matematikai készég és képességfejlesztés feladatai:
A természetes szám fogalmának kiépítése-tízezres számkörben
A számfogalombeli hiányosságok feltárása (számok alakja, összehasonlítása, kerekítése, ábrázolása számegyenesen)
A biztonságos eligazodás segítése a tízes számrendszerben
A biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségek kialakítása, fejlesztése (mérések, mértékváltások)
A sík- és térbeli tájékozódás fejlesztése
A geometriai szemlélet alakítása alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal.
154
A probléma-megoldó képesség fejlesztése tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával
A valószínűségi szemlélet meglapozása a valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel.
155
II.17. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
156
II.18. A magasabb évfolyamra lépés feltételei Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: -
osztályozó vizsga,
-
pótló vizsga,
-
javítóvizsga.
1. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet;
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
4. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
157
5. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 6. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 7. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel -
osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
-
javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)
közölni kell.
8. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: 2013-2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon. 2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon. 2015-2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra
158
ÍRÁSBELI
SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI
GYAKORLATI
GYAKORLATI GYAKORLATI
Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
GYAKORLATI GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
9. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. 10. Azok az osztályukhoz viszonyítva túlkoros tanulók, akik nem tudnak beilleszkedni az adott közösségbe, arra bomlasztó hatást gyakorolnak, a rendszeres iskolába járás alól egy tanévre szülői kérésre, nevelőtestületi döntés alapján felmentést kaphatnak az iskola igazgatójától, tankötelezettségüknek magántanulóként tehetnek eleget. Tanév végén ezeknek a tanulóknak osztályozó vizsgát kell tenniük.
159
II.19. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1.
Intézményünk Mátraderecske és Mátraballa községben állandó és ideiglenes lakóhely szerint bejelentett minden tanköteles korú tanulót felvesz:
kötelező felvételt biztosít a mátraballai tagiskola a Mátraballán bejelentett 1-4. évfolyamra járó tanulóknak
a mátraderecskei iskola a Mátraderecskén bejelentett 1-8. évfolyamra, a Mátraballán élő 5-8. évfolyamra járó tanulóknak
2.
Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.
3.
Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:
a gyermek anyakönyvi kivonatát, vagy személyazonosító kártyáját;
lakcímkártyáját;
a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);
a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);
4.
5.
szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:
gyermek anyakönyvi kivonatát, vagy személyazonosító kártyáját;
lakcímkártyáját;
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
6.
Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illet-
160
ve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettes és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. (A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)
7.
Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.
8.
Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza.
9.
A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
161
II.20. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése 1.
Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
2.
Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
3.
A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli felméréssel is tanúbizonyságot tesznek.
4.
A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli és írásbeli felelet formájában.
5.
A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.
6.
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni minden tantárgy esetében a tanuló teljesítményét.
162
A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
JÓL TELJESÍTETT
MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL
Második évfolyamon év végétől a nyolcadik évfolyamon év végéig a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal értékeljük, minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. 7.
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.
8.
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos követése érdekében törekedjünk arra, hogy minden tantárgyból minden tanulót havonta érdemjeggyel értékeljünk.
9.
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
10. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők. 11. Az értékelési rendszer a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra vonatkozóan kiegészül a háromhavonkénti írásbeli értékelés rendszerével. Az értékelést a mentortanár készíti el az osztályfőnök, a GYIV felelős bevonásával. Az értékelés megbeszélésére meg kell hívni a szülőt, a tanulót. Ezen az értékelő megbeszélésen jelen lehetnek az intézmény pedagógusai, vezetők, a gyermekjóléti szolgálat munkatársa, jegyző, minden olyan személy, aki hivatásánál fogva valamilyen módon kapcsolatba kerülhet a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóval. Az értékelés szempontjai a tanuló a magatartása-viselkedése, motiválhatósága, feladattartása, beszéde, kommunikációs készsége, személyiségfejlődése, közössé-
163
gi-, társas kapcsolatainak alakulása, általános tájékozottsága, szorgalma, tanulmányi eredményének alakulása. Alsó tagozat: Teljesítmény
0-40 %: 41-54 %: 55-75 %: 76-89 %: 90-100 %:
Érdemjegy
elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) Jó (4) jeles (5)
Felső tagozat: Teljesítmény
0-30 %: 31-50 %: 51-75 %: 76-89 %: 90-100 %:
164
Érdemjegy
elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) Jó (4) jeles (5)
II.20.1. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA
Az írásbeli beFunkciója számoltatás formája Írásbeli felelet Egy kisebb tananyag számonkérése 15-20 percben Több óra tananyagának Dolgozat számonkérése
Gyakorisága
Rendje
Az értékelésben betöltött szerepe
Óraszámtól függően max. 15-20 perc- Felelet értékű aktuálisan ben Óraszámtól függően Max. 45 perc Felelet értékű aktuálisan
Témazáró /szummatív/
Egy-egy témakör lezárásakor
Tantárgyanként vál- Max. 2x45 perc tozó
Felelet értékű (nem számít duplán)
Év eleji és év végi felmérő
Az éves tananyag számonkérése
Év elején, év végén
Tájékoztató jellegű
Max. 2x45 perc
Korlátai
Egy nap max. kettőt – előre jelezve /Házirend/ Egy nap max. 2x45 perces dolgozat – előre jelezve /házirend/
165
A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, harmadik-negyedik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: -
második évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.
-
harmadik-negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.
-
ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.
-
hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.
-
hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.
-
nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, technika, testnevelés.
II. 20. 2. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI Évf. Elvei 1-4.
166
Írásbeli / Szóbeli
A tanult tananyag begyakorlását szolgálja és ahhoz kapcsolódjon. (készség – és képességfejlesztés). Lehetőség szerint képességek alapján differenciált házi feladat Az írásbeli és szóbeli házi feladatok arányát a adása.
Korlátai
A projekt és a témahéthez kapcsolódóan a tanulóknak szorgalmi feladat, gyűjtőmunka adható.
5-8.
A tanult és megértett tananyag tantárgy jellegéből adóbegyakorlását szolgálja és ahhoz dóan határozzuk meg, a kapcsolódjon. (készség – és ké- tanulók terhelhetőségét és képességét maximálipességfejlesztés) san figyelembe véve. Lehetőség szerint képességek alapján differenciált házi feladat adása.
II. 20.3 PROJEKT ÉS TÉMAHÉT ÉRTÉKELÉSE . A projektoktatás tanítási-tanulási folyamat megszervezésének az a formája, amelyben a művelődési folyamatok részeként olyan konkrét, a résztvevők általi közös tevékenység keretében meghatározott, főbb lépéseiben megtervezett és elfogadott feladatok kerülnek megvalósításra, amelyek lehetővé teszik a problémamegoldó gondolkodás, a tervszerű cselekvés, az önállóság, a kooperációs- és kommunikációs képesség (tovább) fejlesztését.
Formái: Egy tanévben 1 témahetet és egy három hetet meghaladó projektet valósítunk meg. A projektnek mindig kell, hogy legyen produktuma.
Rendje: - A téma meghatározása - A projektmunka tervezése - A téma feldolgozása - Az eredmények bemutatása - Értékelés Ennek előkészítésére tanárokból, tanulókból, esetleg szülőkből vagy külső szakértőkből álló munkacsoport dolgozhatja ki azokat a javaslatokat, amelyekből a tanulók kiválasztják az érdeklődésüknek leginkább megfelelő projekttémákat. Ezt követően több napon át folyik az "alkotás" elkészítése. Ezt aztán az utolsó napon az iskolaközösség és a téma iránt érdeklődő külső résztvevők jelenlétében kerül bemutatásra: egy kisebb színdarab, 167
vagy táncjáték, az elkészített különböző jellegű művészeti (képzőművészeti, fotó, videó) kézműves, kertészeti munkák, vagy ökológiai, szociális, földrajzi jellegű terepgyakorlatok stb. eredményeit bemutató előadás vagy kiállítás keretében. Ebbe a körbe minden, olyan jellegű tevékenység is bevonható, amely pedagógiai szempontból felhasználhatónak tűnik, illetve viszonylag könnyen megvalósítható. Korlátai: Az otthoni internet hozzáférés lehetősége nem biztosított minden tanuló számára A projekt, témahét értékelése A zárás és értékelés magában foglalja a projekt bemutatását, valamint a bemutatott produktumok értékelését. Az értékelés kritériumait előre közölni kell a tanulókkal. A PRODUKTUM bemutatásával kezdődik a projektmunka értékelő szakasza, ahol fontos az önértékelés, egymás munkájának pozitív szemléletű mérése Értékelni kell a munkát a
produktum szempontjából - mennyire volt elégedett a közönség?
tanulás szempontjából – milyen folyamatok játszódtak le a megvalósítás folyamatában?
társas kapcsolatok szempontjából – hogyan tudott együttműködni a csapat? Voltak –e konfliktusok? Képesek voltak-e megoldani ezeket?
Projektmunka értékelésének jellemzői •
Projekt típusú tervezés – rendszeres értékelés – folyamatos korrekció
•
Pedagógus szerepe az értékelésben is megváltozott – a közösség feladata az értékelés
•
Cél, hogy minden tanuló maga lássa, hogy megkonstruált tudása mennyire használható
Értékelési szempontok
•
Mennyire volt önálló a munkavégzés?
•
Mennyire fejtették ki szabadon a véleményüket?
168
•
Együttműködés foka
•
Saját ötletek
•
Önbizalom
•
Bírálat feldolgozása
•
Dominancia
•
Vitakészség
•
Megalapozott ítéletalkotás
•
Kitartás
Az értékelés szempontjait a projektmunka megkezdése előtt ismerjék meg a tanulók! A projektmunka értékelésének jellemzői
•
Azokat az eszközöket részesítsük előnyben, melyek sokszínű teljesítmények értékelésére alkalmasak
•
Komplex, átfogó értékelési formák
•
Az értékelési kritériumoknak is rugalmasnak kell lenniük
Tanulói értékelés -
Önértékelés
-
Társértékelés
-
Projektfolyamat értékelése
Tanulói értékelés - önértékelés
•
Kérdőív - mintakérdések
•
Kompetencialista - állítások sorozata
Tanulói értékelés - társértékelés
•
Az önértékelés szempontjai itt is alkalmazhatóak.
169
•
Az ön- és társértékelés ugyanazzal az értékelő eszközzel is történhet (pl. egy db táblázat több különböző oszlopában).
Tanulói értékelés – projektfolyamat értékelése
• A munka végén a tanulóknak vissza kell csatolniuk projekttervükhöz: le kell írniuk a munkafolyamat fázisait, és célzott kérdések mentén összegző beszámolót kell megfogalmazniuk. Tanári értékelés
•
Az értékelőlapot kialakíthatjuk úgy, hogy az minden projekt értékeléséhez alkalmas legyen, de készíthetünk az adott projektre szabott értékelőlapot is.
•
Az értékelés lehet szöveges és/vagy pontozásos,utóbbi akkor javasolt, ha osztályzásra is szükség van.
Tanári értékelés -
Projektfolyamat értékelése
-
Projekttermék értékelése
-
Prezentáció értékelése
Tanári értékelés - Projekttermék értékelése
– Általánosan megfogalmazott és visszatérő kritériumok könnyítik. – Fontos a szakmai-tartalmi és az esztétikai kritériumok közötti arány megtalálása. – Szakmai minőség: terjedelem, alaposság – Felhasznált források sokszínűsége, mennyisége – Megvalósítás: grafika, esztétikum, ötletesség Tanári értékelés – Prezentáció értékelése
•
Ne mosódjon össze a termék értékelésével!
•
Szempontok lehetnek:
– A prezentáció felépítése – Kommunikáció 170
– Eszköz/technika használata – Szakmai minőség.
•
Az egyes szempontok súlyozása nagyban függ a prezentáció jellegétől
II.21. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése 1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 2. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 3. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja;
-
a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;
-
kötelességtudó, feladatait teljesíti;
-
önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;
-
tisztelettudó;
-
társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;
-
az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;
-
óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;
171
-
nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;
Jó (4) az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja;
-
tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;
-
feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;
-
feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;
-
az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;
-
nincs írásbeli intője vagy megrovása.
Változó (3) az a tanuló, aki. -
az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;
-
a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;
-
feladatait nem minden esetben teljesíti;
-
előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;
-
a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;
-
igazolatlanul mulasztott;
-
osztályfőnöki intője van.
Rossz (2) az a tanuló, aki: -
a házirend előírásait sorozatosan megsérti;
-
feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;
-
magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;
-
társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;
-
viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;
-
több alkalommal igazolatlanul mulaszt;
-
több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 172
4. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 5. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 6. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: -
képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
-
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;
-
a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;
-
munkavégzése pontos, megbízható;
-
a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;
-
taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
Jó (4) az a tanuló, aki: -
képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
-
rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;
-
a tanórákon többnyire aktív;
-
többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;
-
taneszközei tiszták, rendezettek.
Változó (3) az a tanuló, akinek: -
tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;
173
-
tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;
-
felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;
-
érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
-
önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
Hanyag (2) az a tanuló, aki: -
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;
-
az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;
-
tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;
-
feladatait többnyire nem végzi el;
-
felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;
-
a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;
-
félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
7.
Azt a tanulót, aki képességihez mérten -
példamutató magatartást tanúsít,
-
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
-
vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
-
vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
-
vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
8. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
174
-
szaktanári dicséret,
-
osztályfőnöki dicséret,
-
igazgatói dicséret,
-
nevelőtestületi dicséret.
b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -
szaktárgyi teljesítményért,
-
példamutató magatartásért,
-
kiemelkedő szorgalomért,
-
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért,
-
kiemelkedő közösségi munkáért dicséretben részesíthetők.
9. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az iskola legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó diákjai különböző elismerésekben részesülnek, melynek átadására ünnepélyes keretek között a ballagási, tanévzáró ünnepélyen kerül sor. "Az év végzős diákja" címet az a 8. osztályos tanuló kapja, aki az osztálytársai szavazata alapján a legeredményesebb munkát végezte a tanulásban illetve a közösségért végzett tevékenysége is kiemelkedő volt. A díj a ballagáson kerül átadásra. "Az év legsikeresebb tanulója" címet a diákönkormányzat és a nevelőtestület szavazatai alapján lehet elnyerni. Feltétele: Kimagasló tanulmányi eredmény, versenyen való részvétel, példamutató magatartás. A díj átadása az évzárón történik. "Az év legeredményesebb sportolója" címet kaphatja az a tanuló, aki kiemelkedő sporteredményt ért el az adott tanévben valamilyen sportágban, és a tanulmányi eredménye is jó. A díj átadása szintén az évzárón történik. „A közösségért végzett munkáért” címet az a 8. osztályos tanuló kapja, aki társai szavazatai alapján a legtöbbet tett osztálya közösségéért az adott tanévben. "A legjobb cigánytanuló" címet az a cigánytanuló veheti át, aki mind a tanulásban, mind az erkölcsi normák betartásában példamutatóan viselkedik. A címet a diákönkormányzat döntése alapján lehet elnyerni, és a tanévzárón kerül átadásra. "Jó tanuló, jó sportoló" címet az a tanuló kaphatja meg, aki mind a tanulásban, mind a sportolásban kiváló eredményt ér el.
175
Nem minden díj kerül minden évben átadásra. Egy díjat tanulmányai ideje alatt egy tanuló csak egyszer kaphat meg 10. Azt a tanulót, aki -
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
-
vagy a házirend előírásait megszegi,
-
vagy igazolatlanul mulaszt,
-
vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.
11. Az iskolai büntetések formái: -
szaktanári figyelmeztetés;
-
osztályfőnöki figyelmeztetés;
-
osztályfőnöki intés;
-
osztályfőnöki megrovás;
-
igazgatói figyelmeztetés;
-
igazgatói intés;
-
igazgatói megrovás;
-
tantestületi figyelmeztetés;
-
tantestületi intés;
-
tantestületi megrovás.
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 12. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: -
az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
-
az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
-
a szándékos károkozás;
-
az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
-
ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.
13. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítha-
176
tó. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 14. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
II.22. Értékelés a délutáni foglalkozásokon 1. Tanulásban: -
önálló
-
irányításra van szüksége
-
tanulásban önálló munkára képtelen, kevés vagy sok segítséget igényel
-
figyelme tartós
-
csak rövid ideig képes koncentráltan dolgozni
-
szorgalmas
-
kötelességtudó
-
csak ösztönzésre kezd hozzá a munkához
-
csak többszöri felszólításra kezdi el a munkát
2. Munkavégzése: -
egyenletes
-
lassú
-
írásbeli munkáját gondosan, esztétikusan készíti el
-
pontosságra, helyességre törekszik
-
hanyag,
-
hibátlanul, kevés hibával, sok hibával dolgozik
-
csendben tanul
-
keveset beszélget
-
állandó beszélgetésével zavarja a társait
-
szívesen segít társainak
3. Munkafegyelme: -
kitartó
-
közepes
-
gyenge
4. Foglalkozások: -
szervezett foglalkozásokon szívesen vesz részt, érdeklődő
177
-
szervezett foglalkozásokon nem vesz részt szívesen
-
kezdeményező
-
visszahúzódó
-
elutasító
-
rendbontó
-
kötekedő
5. Magatartása és társaihoz való viszonya: -
tisztelettudó
-
illedelmes
-
előzékeny
-
barátságos
-
segítőkész
-
udvarias
-
fegyelmezett
-
kiegyensúlyozott
-
visszahúzódó
-
agresszív
-
kötekedő
-
önző
-
tiszteletlen
II.23. Az otthoni, délutáni felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:
a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;
az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;
178
a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egyegy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.
179
II.24. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján -
az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:
a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,
iskolai sportkörben való sportolással,
kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.
Úszásoktatásra 2. 4. 6. és 8. évfolyamon van lehetőség.
A mindennapos testnevelés keretében heti 1 órában néptánc oktatása történik.
II.25. Az általános iskolában tanuló gyermekek fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.
180
3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.
2.
3.
PONTSZÁM
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
1.00
1.10
1.23
1.34
1.45
1.55
1.64
1.72
2
1.03
1.13
1.26
1.37
1.48
1.58
1.67
1.75
3
1.06
1.16
1.29
1.40
1.51
1.61
1.70
1.78
4
1.09
1.19
1.30
1.43
1.54
1.64
1.73
1.81
5
1.12
1.22
1.34
1.46
1.57
1.67
1.76
1.84
6
1.15
1.25
1.37
1.49
1.60
1.70
1.79
1.87
7
1.18
1.28
1.40
1.52
1.63
1.73
1.82
1.90
8
1.21
1.31
1.44
1.55
1.66
1.76
1.85
1.93
9
1.24
1.34
1.47
1.58
1.69
1.79
1.88
1.96
10
1.27
1.37
1.50
1.61
1.72
1.82
1.91
1.99
11
1.30
1.40
1.53
1.64
1.75
1.85
1.94
2.02
12
1.33
1.43
1.56
1.67
1.78
1.88
1.97
2.05
13
1.36
1.45
1.59
1.70
1.81
1.91
2.00
2.08
14
1.39
1.48
1.62
1.73
1.84
1.94
2.03
2.11
15
1.42
1.52
1.65
1.76
1.87
1.97
2.06
2.14
16
1.45
1.56
1.68
1.79
1.90
2.00
2.09
2.17
17
1.48
1.58
1.72
1.82
1.93
2.03
2.12
2.20
18
1.51
1.62
1.76
1.85
1.97
2.07
2.16
2.24
19
1.54
1.66
1.80
1.89
2.01
2.11
2.20
2.28
20
1.57
1.70
1.84
1.94
2.05
2.15
2.24
2.32
181
21
1.61
1.74
1.87
1.98
2.09
2.19
2.28
2.36
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONT-
1.
2.
3.
SZÁM
182
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
0.97
1.08
1.17
1.24
1.31
1.38
1.43
1.47
2
1.00
1.11
1.20
1.27
1.34
1.41
1.45
1.50
3
1.03
1.14
1.23
1.30
1.37
1.44
1.48
1.53
4
1.06
1.17
1.26
1.34
1.40
1.47
1.51
1.56
5
1.09
1.20
1.29
1.38
1.43
1.50
1.54
1.59
6
1.12
1.23
1.32
1.41
1.45
1.53
1.57
1.62
7
1.15
1.26
1.35
1.44
1.48
1.56
1.60
1.65
8
1.19
1.29
1.38
1.47
1.51
1.59
1.63
1.68
9
1.22
1.32
1.41
1.50
1.54
1.62
1.66
1.71
10
1.25
1.35
1.44
1.53
1.57
1.65
1.69
1.74
11
1.29
1.38
1.48
1.56
1.60
1.68
1.72
1.77
12
1.32
1.41
1.50
1.59
1.63
1.71
1.74
1.80
13
1.35
1.44
1.53
1.62
1.66
1.74
1.77
1.84
14
1.39
1.48
1.57
1.65
1.69
1.77
1.80
1.87
15
1.41
1.50
1.60
1.68
1.72
1.80
1.83
1.90
16
1.44
1.53
1.64
1.71
1.76
1.84
1.87
1.94
17
1.47
1.57
1.67
1.74
1.80
1.87
1.91
1.98
18
1.50
1.60
1.70
1.77
1.84
1.90
1.95
2.02
19
1.54
1.64
1.74
1.80
1.88
1.94
1.99
2.05
20
1.57
1.68
1.78
1.84
1.92
1.98
2.03
2.08
21
1.61
1.72
1.81
1.88
1.96
2.02
2.07
2.11
2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONT-
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
SZÁM
Évfolyam
1
20 22 24 26 28 30 32 34
2
24 26 28 30 32 34 36 38
3
28 30 32 34 36 38 40 42
4
32 34 36 38 40 42 44 46
5
36 38 40 42 44 46 48 50
6
40 42 44 46 48 50 52 54
7
44 46 48 50 52 54 56 58
8
48 50 52 54 56 58 60 62
9
52 54 56 58 60 62 64 66
10
56 58 60 62 64 66 68 70
11
60 62 64 66 68 70 72 74
12
64 66 68 70 72 74 76 78
13
68 70 72 74 76 78 80 82
14
72 74 76 78 80 82 84 86
183
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONT-
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
SZÁM
Évfolyam
1
16 19 22 25 28 29 30 32
2
20 23 24 29 32 33 34 36
3
24 27 28 33 36 37 38 40
4
28 31 32 37 40 41 42 44
5
32 35 36 41 44 45 46 48
6
36 39 40 45 48 49 50 52
7
40 43 44 49 52 53 54 56
8
44 47 48 53 56 57 58 60
9
48 51 51 57 60 61 62 64
10
52 55 56 61 64 65 66 68
11
56 59 60 65 68 69 70 72
12
60 63 64 69 72 73 74 76
13
64 67 68 73 76 77 78 80
14
68 71 74 77 80 82 83 84
3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét
térdét
90
fokos
szögben
behajlítja.
Laza
tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
184
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONT-
1.
2.
3.
SZÁM
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
25 28 31 34 36
38
40
42
2
30 33 36 39 41
43
45
47
3
35 38 41 44 46
48
50
52
4
40 43 46 49 51
53
55
57
5
45 48 51 54 56
58
60
62
6
50 53 56 59 61
63
65
67
7
55 58 61 64 66
68
70
72
8
60 63 66 69 71
73
75
78
9
65 68 71 74 76
78
80
82
10
70 73 76 79 81
83
85
87
11
75 78 81 84 86
88
90
92
12
80 83 86 89 91
93
95
97
13
85 88 91 94 96
98
100 102
14
90 93 96 98 100 102 104 106
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 7.
8.
1
20 23 26 29 32 34 36
38
2
25 28 31 34 36 38 40
42
3
30 33 36 39 41 43 45
47
4
35 38 41 44 46 48 50
52
5
40 43 46 49 51 53 55
57
6
45 48 51 54 56 58 60
62
7
50 53 56 59 61 63 65
67
8
55 58 61 64 66 68 70
72
9
60 63 66 69 71 73 75
77
10
65 68 71 74 76 78 80
82
11
70 73 76 79 81 83 85
87
12
75 78 81 84 86 88 90
92
13
80 83 86 89 91 93 95
97
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Évfolyam
185
14
85 88 91 94 96 98 100 102
4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
186
PONT-
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
SZÁM
Évfolyam
1
5
7
9
2
7
9
11 13 15 17 19 21
3
9
11 13 15 17 19 21 23
4
11 13 15 17 19 21 23 25
5
13 15 17 19 21 23 25 27
6
15 17 19 21 23 25 27 29
7
17 19 21 23 25 27 29 31
8
19 21 23 25 27 29 31 33
9
21 23 25 27 29 31 33 35
10
23 25 27 29 31 33 35 37
11
25 27 29 31 33 35 37 39
12
26 28 30 32 34 36 38 40
13
27 29 31 33 35 37 39 41
14
28 30 32 34 36 38 40 42
11 13 15 17 19
187
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONT-
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
SZÁM
Évfolyam
1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10 11
7
5
6
7
8
9
10 11 12
8
6
7
8
9
10 11 12 13
9
7
8
9
10 11 12 13 14
10
8
9
10 11 12 13 14 15
11
9
10 11 12 13 14 15 16
12
10 11 12 13 14 15 16 17
13
11 12 13 14 15 16 17 18
14
12 13 14 15 16 17 18 19
12. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:
Elért összes pontszám
188
Minősítés
0 – 11
igen gyenge
12 – 22
gyenge
23 – 33
elfogadható
34 – 43
közepes
43 – 52
jó
53 – 63
kiváló
III.1. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések I.
A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2021. augusztus 31. napjáig – szól.
II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. 2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -
az iskola igazgatója;
-
a nevelőtestület bármely tagja;
-
a nevelők szakmai munkaközösségei;
-
a Szülői Szervezet
-
az iskola fenntartója.
2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat képviselőin keresztül az igazgatónak javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.
189
IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.matraderecske.suli.hu 3. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -
az iskola honlapján
-
az iskola fenntartójánál;
-
az iskola igazgatójánál.
A Pedagógiai Programot átdolgozta: Kovács Jánosné igazgató
190
III.2. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat elfogadásra javasolja. Kelt: Mátraderecske, 2013. 11. 20. ............................................................ az iskolai diáktanács vezetője
A pedagógiai programot a Szülői Munkaközösség elfogadásra javasolja. Kelt: Mátraderecske, 2013. 11. 20. ................................................................ az iskolai Szülői Munkaközösség elnöke A pedagógiai programot az Intézményi Tanács elfogadásra javasolja. Kelt: Mátraderecske, 2013. 11. 20. ................................................................ az Intézményi Tanács elnöke A pedagógia programot a nevelőtestület a 2013. év november hó 21. napján tartott nevelőtestületi értekezleten egyhangúan elfogadta. Kelt: Mátraderecske, 2013. 11. 21. ................................................. igazgatóhelyettes
A Mátraderecskei Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.
Kelt: 2013. ………………..
................................................. tankerület vezetője
191
