PEDAGÓGIAI PROGRAM. Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium

Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAM

„Nem a kezdet, ami nehéz – a befejezés, a tökéletesítés.” (Koch Valéria) „Jugend träumt Taten, die sie mal vollbringt.” (Valeria Koch)


Pedagógiai Program

Intézményünk, a pécsi Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium ebben az intézményi szerkezetben Pécs város legújabb iskolája. Jogelıdje 1957-ben általános iskolaként a Szigeti úti hajdani hadapródiskolában, 1968 januárjától a jelenlegi, Tiborc utcai 16 tantermes épületben mőködött. 1980-tól folyik a Tiborc Utcai Általános Iskolában német nemzetiségi nyelvoktatás. 1991 januárjában Pécs Megyei Jogú Város Közgyőlése határozatot hozott az intézmény német nemzetiségi két tanítási nyelvő iskolává való átszervezésérıl. 1993. november 25-én közgyőlési határozattal megalapították a 8 tantermes gimnáziumot, amelyben 1994. szeptember 1-jén kezdték meg tanulmányaikat az elsı gimnáziumi osztályok. A 2000/2001. tanévtıl a Dugonics Utcai és Szınyi Utcai Német Nemzetiségi Óvodák 2006/2007. tanévtıl a Koch Valéria Kollégium az intézmény intézményegységei, 2004. július 1-jétıl fenntartónk a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata.

2


Pedagógiai Program

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK....................................................................................................................................... 3 NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................................................... 5 I.

Pedagógiai alapelveink............................................................................................................................ 5

II.

Az óvoda nevelési programja ................................................................................................................. 8

II.1.

Az óvoda bemutatása .............................................................................................................................. 8

II.2.

Az óvodai intézményegység sajátos nevelési céljai................................................................................ 8

II.3.

Az óvodai nevelés feladatai, tevékenységei............................................................................................ 9

II.4.

Sajátos törıdést igénylı gyermekek nevelése...................................................................................... 11

II.5.

Az óvodai élet megszervezésének elvei................................................................................................. 11

II.6.

Az óvodai élet megszervezése................................................................................................................ 13

II.7.

Nemzetiségi és német nyelvi nevelés..................................................................................................... 14

II.8.

Tevékenységformák............................................................................................................................... 17

II.9.

A szülı, a gyermek, a pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei.. 34

II.10. II.11. II.12.

Gyermekközösségekkel kapcsolatos ünnepek, megemlékezések........................................................ 35 Gyermekédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységek az óvódában ......................................... 36 A nevelési program végrehajtásához szükséges, a a nevelı munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke .................................................................................................................................................. 38

III.

Az iskolai intézményegység pedagógiai programja ............................................................................ 50

III.1. III.2. III.3. III.4. III.5. III.6. III.7. III.8. III.9. III.10. III.11. III.12. III.13. III.14. III.15.

Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai................................................................................... 50 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka feladatai ............................................................................. 50 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eszközei, eljárásai ............................................................. 52 Nyitott oktatási formák......................................................................................................................... 53 Az iskola nemzetiségi jellegébıl adódó feladatok ............................................................................... 55 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................. 56 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.................................................................. 57 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek ........................................................... 60 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység ........................... 60 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok................................................................... 61 A Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése.................................................... 62 Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ...................................................................... 62 A szülık, a tanulók és a pedagógusok együttmőködésének formái ................................................... 63 Környezeti nevelés programja.............................................................................................................. 65 Az egészségnevelési program................................................................................................................ 66

IV.

A kollégium nevelési programja.......................................................................................................... 68

IV.1. IV.2. IV.3. IV.4.

A kollégiumi nevelés alapelvei .............................................................................................................. 68 A kollégiumi tevékenységek rendszere................................................................................................. 69 Környezeti nevelés a kollégiumban...................................................................................................... 70 Egészségnevelési program..................................................................................................................... 71

HELYI TANTERV.............................................................................................................................................. 72 I.

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelezı és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai ..................................................................................................................................................... 72

II.

Az intézményi felvétel feltételei................................................................................................................. 75

3


Pedagógiai Program

III.

Elıírt tananyag és követelmények ....................................................................................................... 75

III.1. III.2. III.3. III.4. III.5. III.6. III.7. III.8. III.9. III.10.

Célok és feladatok a helyi tanterv tantárgyai és moduljainak megfelelıen...................................... 75 A folyamatos továbbhaladás feltételei és követelményei .................................................................. 113 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ...................... 114 A tanulók jutalmazásának elvei, formái ............................................................................................ 122 Fegyelmezı intézkedések formái és alkalmazásának elvei ............................................................... 122 Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei.................. 123 Alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának szempontjai ....................................... 123 Középszintő érettségi témakörei ........................................................................................................ 123 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek....................................................... 142 A pedagógiai program teljesítésének feltételrendszere .................................................................... 143

IV.

A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke .......................................................................................................................... 144

V.

A Pedagógiai Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések ............................................................ 144

VI.

A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása........................................................................... 145

4


Pedagógiai Program

NEVELÉSI PROGRAM I.

Pedagógiai alapelveink

- Intézményünk nevelıtestületének pedagógiai hitvallása: Nyelveket magas szinten beszélı, a magyarországi német nemzetiség értékeivel azonosulni tudó, a világra nyitott, önmagáért és környezetéért felelısséget vállaló, demokratikusan gondolkodó, az európai humanista hagyományokra, a magyarországi eredményekre épülı, erkölcsiségben és szellemiségben felnövekvı és ennek jegyében cselekvı polgárok nevelése és oktatása. Az intézménybe heterogén neveltségi szinttel, más-más családi háttérrel és eltérı szintő német nyelvtudással rendelkezı gyermekek érkeznek. A nevelıtestület nyolcadik és tizenkettedik osztály végére a német nyelvet jól beszélı, a magyarországi német nemzetiség értékeivel azonosulni tudó, a világra nyitott, sokoldalú, harmonikus, jó neveltségi szinttel rendelkezı személyiségeket szeretne belılük formálni, akik iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodnak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fı törekvésünk a német nemzetiségi tudat minden összetevıjének ápolása (nyelv, kultúra, kisebbségpolitika, történelem stb.). Az egységes iskola a társadalmi szükségleteket is figyelembe véve erısíti és az angol nyelvvel bıvíti a tanulók nyelvi kifejezési lehetıségeit, hozzásegíti ıket a sikeres pályaválasztáshoz. Intézményünk nemzetiségi óvoda, iskola és kollégium, ahol a nevelés és oktatás nyelve 50 %ban a német nyelv, de nem német származású tanulókat is fogadunk. A német népcsoport nyelvének elsajátításával, kultúrájának, történelmének, a kisebbségi jogoknak és azok gyakorlásának megismertetésével, a hagyományırzéssel hozzájárulunk a pozitív azonosságtudat kialakításához és erısítéséhez. Az óvoda megteremti az alapokat mind a nyelv, mind a neveléssel összefüggı területeken, amelyekre az iskolai intézményegység épít. A kollégium megteremti a tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetıség a tanulmányok folytatásához, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, a német nemzetiség nyelvén történı oktatáshoz, az esélyegyenlıség biztosításához. Szociális és érzelmi védıhálóként mőködik ott, ahol a szülı nem tudja biztosítani a szükséges körülményeket a tanulmányok folytatásához, vagy az iskola eredményes befejezéséhez. Az intézményünkben tanító pedagógusok mindennapi nevelı és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Alapértéknek tekintjük a mássággal szembeni nyitottságot, a közösségen belüli türelmet, az emberi szabadság és korlátainak felismerését, és mindezek tudatos vállalását. Ápoljuk a magyarországi német nemzetiségi és magyar kultúra hagyományait, erısítjük a kölcsönös egymásrautaltságból eredı összetartozás-tudatot. Céljaink elérésében fontos eszközök a nyitott oktatási formák, amelyek a tudás közvetítése mellett a tanulók jövıje szempontjából elengedhetetlen kompetenciákat erısítik.

5


Pedagógiai Program

Intézményünkben olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, • a gyerekeket bevonjuk saját intézményi életük megszervezésébe, • a tanulók egyéni képességeit az oktatás és nevelés során figyelembe vesszük, • diákjaink elıre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tılük, • minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, • az intézmény életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk Intézményünkben a gyerekek és tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bıvítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelıink szellemileg, erkölcsileg valamint testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekbıl. Ennek érdekében: • a tervszerő nevelı és oktató munka a tanulók alapkészségeit, kulcskompetenciáit fejleszti és számukra korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltséget nyújt • tanulóink a gimnázium utolsó évfolyamának végére olyan szintre fejlesztik kulcskompetenciáikat, amely felvértezi ıket a felnıttkorra, valamint biztosítja a további tanulás eredményes folytatását a felsıoktatásban • intézményünk olyan - az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók mőveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben • megismertetjük tanulóinkkal nemzeti és német nemzetiségi kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedı személyiségeit és hagyományait, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk bennük a haza, a nemzetiségi közösség, a szülıföld iránti szeretetet • az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztésében látjuk • fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit és az eredményes tanulás technikáját • legyen tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete • fontosnak tartjuk, hogy a gyerekekben és tanulóinkban kialakuljon az egyén és a közösségek iránti tisztelet • segítünk észrevenni és értékelni a jót - megelızni, felismerni a rosszat • törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására

6


Pedagógiai Program

Intézményünk - elsısorban a szülıkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: • rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, • a Pécsi Német Önkormányzattal, a német írott és elektronikus médiával (Unser Bildschirm, Rundfunk), a Lenau-Házzal, a megyei német önkormányzattal, • lehetıséget teremtünk arra, hogy intézményünk életérıl, tevékenységérıl, eredményeirıl minél többet megismerhessenek a szülık, valamint városunk érdeklıdı polgárai, • ápoljuk és bıvítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található oktatási intézményekkel és közmővelıdési intézményekkel • nevelıink fontos feladatnak tartják, hogy intézményünk - eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintő megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

7

Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium II.

Pedagógiai Program

Az óvoda nevelési programja

II.1. Az óvoda bemutatása Dugonics utcai óvoda: Pécs keleti városrészében, csendes, családi házas, külvárosi környezetben fekszik. Az óvoda 1959-ben épült, melyhez a városban talán az egyik legnagyobb, jól felszerelt óvodaudvar tartozik, igen jó lehetıséget kínálva a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Helyiségei otthonosak, barátságosak, gyermekközeliek. Az épületben három gyermekcsoport mőködik. Szınyi utcai óvoda: Az óvoda 1968-ban épült, tágas kétszintes épülete könnyen megközelíthetı helyen, a nyugati városrészben, Uránváros zöldövezetében található. Barátságos, hársfákkal árnyékolt kis udvara mozgásos játékok kedvelt színhelye. Helyiségei otthonosak, barátságosak, gyermek közeliek. Az épületben három gyermekcsoport mőködik. Az óvodai intézményegység elsısorban Pécs és városkörnyék német kisebbségéhez tartozó családjainak gyermekeit várja. A humán erıforrás jól képzett, innovatív, egységes pedagógiai szemléletmóddal rendelkezı, team-munkára képes, önelemzı és önértékelı közösség, melyet szakmai igényesség jellemez. Az intézményegység tevékenységét nyitottság, rugalmasság, kiterjedt kapcsolatok jellemzik szervezetekkel, intézményekkel. Továbbképzések színhelye, óvónıi gyakorlómőhely. Legfontosabb partnereink a gyermekek, szülık, az iskolaközpont, a fenntartó, kisebbségi önkormányzat. Szakmai célkitőzéseink színvonalas teljesítésére az alkalmazotti kör bevonásával, a partneri igények kielégítésére minıségfejlesztési rendszert építünk és mőködtetünk. Céljaink megvalósítását elısegítı esztétikus, biztonságos, korszerő, inger-gazdag környezetet alakítunk magunk körül, mely egyben tükrözi is a német kisebbség kultúráját, szín- és formavilágát. A nevelımunka tartalmának, módszereinek bıvülésével, színesítésével a belsı környezet is folyamatosan formálódik, új arcot kap. II.2.

Az óvodai intézményegység sajátos nevelési céljai

Az óvodáskorú gyermekek sokoldalú testi- lelki fejlıdésének elısegítése, személyiségük kibontakoztatása kétnyelvő környezetben, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, valamint egyéni fejlettségi szintjüket, egyéni fejlıdési ütemüket. • A német nyelv megszerettetése a gyermekekkel, a nyelvhez főzıdı pozitív viszony kialakítása, a nemzetiségi identitástudat megalapozása, a nemzetiségi hagyományok megırzése, ápolása. •

Gyermekkép, óvodakép Nyitott, elfogadó, játékban nevelı és tanító óvoda, melyben a gyermekek egyéni fejlıdésük és érésük ütemében alkalmassá válnak az iskolakezdésre. A gyermekek megismerkednek népi, irodalmi, zenei alkotásokon keresztül nemzetiségük hagyományaival, a népi kultúrkincs néhány értékes elemével. A kétnyelvő óvodai nevelés meleg, családias légkörben elısegíti a gyermekek pozitív érzelmi kötıdését a német nyelvhez, megteremti az életszerő, sokoldalú érzékelés, a zene, a ritmus jelentıségét figyelembe vevı, utánzáson alapuló, természetes, spontán nyelvtanulás feltételeit. Szabad, önállóan gondolkodó, érdeklıdı, kiegyensúlyozott, szeretetteljes emberi jellem megalapozása a célunk, aki kötıdik a kisebbség nyelvéhez, kultúrájához, toleranciára, a másság elfogadására is képes.

8

Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium II.3. • • • • • •

Pedagógiai Program

Az óvodai nevelés feladatai, tevékenységei

Az egészséges életmód alakítása. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Közösségi életre való felkészítés. Sajátos törıdést igénylı gyermekek nevelése. Tehetséggondozás.

Az egészséges életmód kialakítása Cél • Egészséges életmódra nevelés, egészséges életvitel igényeinek kialakítása. • A német nyelv alkalmazása az egészséges életmód kialakításánál. Feladat • • • • • • • •

A gyermekek testi-lelki egészségvédelme. A mozgás-pihenés összhangjának megteremtése. Egészséges életritmus, életmód megalapozása. Család - óvoda együttmőködésére törekvés e tekintetben is. Személyi higiénia feltételeinek megteremtése. Egészségügyi szokások rögzítése. Gondozási mőveletek nevelı hatása (önállóság, segítıkészség, alkalmazkodó képesség) érvényesüljön. Szokásrendszer kialakítása német nyelven is.

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére Elsajátították az alapvetı higiéniai szokásokat, azok betartását igénylik. Képesek környezetük rendben tartására. Mozgásukat koordinálják, viselkedésüket képesek szándékosan irányítani. Személyükhöz kapcsolódó gondozási feladatokat önállóan elvégzik, a témakörben gazdag aktív szókinccsel rendelkeznek, mindkét nyelven. A gyermekek képesek testi szükségleteiket érzékelni, két nyelven megfogalmazni, azokat önállóan elvégezni. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása. Cél • A gyermekek sajátítsák el az életkoruknak megfelelı zavartalan beilleszkedést elısegítı közösségi beállítódást, magatartást. • Személyiségük alakulása feleljen meg társadalmunk követeléseinek. • Az alapvetı érzelmi állapotra utaló német kifejezéseket megértsék, lehetıség szerint használják. Feladat • Barátságos, derős légkör biztosítása. • Az óvónı-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatait pozitív érzelmi töltés jellemezze.

9

Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium • • • • • • •

Pedagógiai Program

A gyermekek társas szükségleteinek kielégítése. Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése beszoktatástól az óvodáskor végéig. Közös élményekre épülı tevékenységek megszervezése. Közösségi élet szokásai és a közösségi magatartás kialakítása. Sajátos törıdést igénylı gyermekek nevelése. Tolerancia, másság, önértékelés, önbizalom, szerepvállalás, frusztrációtőrés képességének elsajátítása. Baráti kapcsolatok kialakítása és ápolása német nyelvi játékokkal.

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére Nyitott, érdeklıdı, érzelmileg kiegyensúlyozott személyiségek, elsajátították a szociális magatartás alapvetı szokásait. Képesek a közösségen belüli alkalmazkodásra. Szociálisan beilleszkednek, aktívan részt vesznek a közös tevékenységekben. Együttmőködnek életkoruknak megfelelıen. • Önálló véleményalkotásra is vállalkoznak, elfogadják a kudarcot, örülnek a sikernek. • Jól érzik magukat a kétnyelvő környezetben, pozitív kötıdésük a német nyelvhez. • A közös ünneplések alkalmával énekelnek, verselnek németül. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Cél • A gyermekek érdeklıdésére, kíváncsiságára épülı életkori sajátosságoknak megfelelı változatos tevékenységek biztosítása, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetükrıl. • A magyar anyanyelv, a kommunikáció különbözı formáinak fejlesztése. Feladat • Az értelmi képességek fejlesztése. • A gyermekek tehetségének kibontakoztatása, illetve a hátrányos felzárkóztatása. • Élmények, tapasztalatok szerzése a természeti és társadalmi környezetrıl.

helyzetőek

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére •

• • • • •

Értelmi fejlıdésben a gyermekek érjék el az észleléses, észleléses finommozgásos funkciók magas szintő mőködését. A kezdetben érzelmektıl meghatározott megismerési sémák egyre pontosabbak, teljesebbek, valósághoz hőek legyenek. Jelenjen meg a szándékos bevésés és felidézés, a megismerés mellett egyre nagyobb szerepet kapjon a felidézés. Fokozatosan növekedjen a szándékos figyelem idıtartama, terjedelme, átvitele. A gyermekek érjenek el az elemi, fogalmi gondolkodás kialakulásához. Bıvüljenek ismereteik természeti, társadalmi környezetükrıl. A nyelvelsajátítás három lépése (megnevezés, felismerés, gyakorlás) útján önmagukhoz képest bıvüljön aktív, passzív szókincsük.

10

Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium II.4.

Pedagógiai Program

Sajátos törıdést igénylı gyermekek nevelése

A nehezen szocializálható, vagy lassabban fejlıdı, vagy koránál alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzető, vagy elhanyagolt gyermekeket és fejlıdésüket megkülönböztetett figyelemmel kísérjük. İk speciális ismereteket, sajátos törıdést igényelnek, szükség esetén megfelelı szakemberek (pszichológus, gyermek pszichiáter, gyermekorvos, szociálpedagógus, gyógypedagógus, logopédus, konduktor) közremőködésével. Igyekszünk a szülıket is megnyerni az együttmőködésre, mindvégig a gyermek érdekeit szem elıtt tartva. Valamilyen területen minden gyermek tehetséges, ezért óvodapedagógusaink feladata, hogy hozzájáruljanak a gyermekek tehetségének felismeréséhez és kibontakoztatásához. Célunk, hogy a gyermekek minél változatosabb tevékenységeket végezzenek, hogy adottságaik megmutatkozhassanak. Az adottságok csakis a pozitív, a gyermeknek megfelelı környezeti hatások által fejlıdnek képességekké, esetleg tehetséggé. Feladatunk a fejlıdéshez a lehetı legkedvezıbb feltételeket biztosítani.(idı, hely, nyugodt elfogadó légkör, megfelelı tevékenység) A tehetséggel kapcsolatos teendık: • A tehetség felismerése és differenciált fejlesztése. • A fejlıdési hátrányok megszüntetése. • A másság kezelése. A tehetséggondozásnál • fejlesztjük a tehetséges gyermek erıs oldalát, • erısítjük a gyermek tehetségével összefüggı gyenge területeket, • olyan légkört alakítunk ki a gyermek körül, amely ıt elfogadja, személyiségének fejlıdését segíti, • megteremtjük a pihenés, relaxáció lehetıségét. II.5.

Az óvodai élet megszervezésének elvei

Az óvodai intézményegység személyi feltételei adottak a nevelési program megvalósításához. Az intézményegység élén az intézményegység vezetı áll, aki az intézményegység szakmai vezetıje. Az alkalmazottak feladatait a személyre szóló munkaköri leírás tartalmazza. Az intézményegység vezetésének szakmai koncepciója: • a kölcsönös tapasztalatszerzésen, szabad szakmai véleménynyilvánításon, érdemi vitán alapuló, • folyamatosan meg - megújuló, • korszerő, gyermekközeli, játékba integrált innovatív óvodapedagógusi munka elısegítése, támogatása. A nevelıtestület szakmai felkészültsége jó. Ambiciózus, érdeklıdı kollégák, akik nyitottak, fogékonyak az új iránt. Készek tartalmas szakmai vitákra, tudnak érvelni, munkájukat jó hangulatban, rugalmasan végzik. Tudomásul veszik az új elvárásokat, készek a szakmai továbbfejlıdésre, különbözı szakirányú tanfolyamok elvégzésére. A nevelıtestület továbbképzési programja és beiskolázási terve részletesen tartalmazza az egyes pedagógusok iskolai keretek közt, illetve továbbképzési rendszerben történı tanulását.

11


Pedagógiai Program

Az óvónıi párok kialakításánál a szakmai tapasztalat, emberi természet szempontjai játszanak szerepet. A csoportok rugalmas szervezéső napirendje épít a dajkák aktív segítségére a nevelésben, gondozásban. Ezt lehetıvé teszi az óvónık és dajkák 2 illetve 3 mőszakos lépcsızetes munkakezdése, a fedési idı biztosítása. Jó munkakapcsolat jellemzı. Udvaros, kézbesítı teendıket telephelyenként egy-egy 6 órás részfoglalkozású dolgozó látja el. Az óvodák tárgyi feltételei is elısegítik a hatékony nevelést. Az óvodaépületek berendezéseit, udvarait oly módon alakítottuk ki, hogy azok a gyermekek biztonságát, kényelmét, mozgás és játékigényét, egészségük megırzését szolgálják, a dolgozók számára megfelelı munkakörnyezetet biztosítsanak. A Dugonics óvoda esztétikus kı épülete családi ház jellegő. Három csoportszoba, a hozzá tartozó két mosdó, közös öltözı biztosítja a gyermekek számára a kényelmes, esztétikus, otthonos környezetet. Hatalmas, fákkal, változatos növényekkel teli udvarában található füves rész, fedett szín, homokozó. Korszerő udvari játékok állnak a gyermekek rendelkezésére. Az óvoda berendezésében a régi és az új harmonikus összhangja segíti a gyermekek komfortos elhelyezését, a nevelımunka zökkenımenetes lefolytatását. Szınyi utcai óvoda bölcsödébıl átalakított kétszintes épület. Három csoportszobája otthonos, világos, két gyermekmosdó és egy tornaszoba szolgálja a gyermekek kényelmes ellátását. Kicsi, hársfákkal övezett udvara füves és szilárd burkolattal egyaránt rendelkezik. Korszerő udvari játékok segítik a gyermekek mozgásfejlesztését. Berendezése esztétikusan felújított. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere •

A játéktevékenység eszköze: A játék az óvodáskorú gyermek alapvetı tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játékszer motiválja, ösztönzi, gazdagítja a gyermek elképzeléseit, segíti elgondolásainak megvalósítását. Óvodánk tárgyi és dologi felszereltségét évrıl-évre folyamatosan gazdagítjuk, pályázatok benyújtásával, alapítványunk illetve egyesületünk támogatásával és a szülık segítségével. Az óvodai tanuláshoz szükséges fejlesztési eszközök ellátottsága megfelelı, folyamatosan kiegészítjük azokat.

•

Az óvodai meséskönyvek, ismeretterjesztı könyvek, szakkönyvek Gyermekkönyvek: Mindkét telephelyen a csoportok rendelkezésére állnak. A könyvállomány kínálatát évrıl évre gazdagítjuk. Szakkönyvek: Az óvodai könyvállományban és a csoportszobákban is szabadon az óvónık rendelkezésére állnak. A legújabb szakirodalom beszerzése folyamatos. Német nyelvő szakkönyvellátottságunk nagyon jónak mondható.

12


Pedagógiai Program

Az óvodai élet megszervezése

A beszoktatás A beszoktatás idıszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötıdését az óvodához. Az óvónı a szülıkkel együtt megteremti a lehetı legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történı beilleszkedéséhez, mely körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván. • • • • • •

• •

•

Az óvodapedagógusok tudatosan készülnek az új gyermekek beszoktatására. Felvesszük a kapcsolatot a szülıkkel már a beszoktatás elıtt, a beiratkozásnál lehetıség szerint jelen van az új gyermekeket fogadó óvónık egyike. A szülık rövid bemutatkozó kiadványban részesülnek. Májusban tájékoztató szülıi értekezletet tartunk az újonnan érkezık számára. Az új kicsik beszokására tág idıkeretet biztosítunk (szeptember-október-november). Az óvónı fokozatosan elnyerheti a gyermek bizalmát, átveheti és biztosíthatja a szülı távollétében a felnıtt kapcsolat biztonságát a gyermekben. Viselkedésére a türelem, másokra irányuló figyelem, empátia jellemzı. A beszoktatás idejére is vonatkozik az egyéni eltérésekhez, igényekhez való igazodás. Fontos a fokozatosság, folyamatosság, rendszeresség, az óvónı gyengéd, nyugalmat sugárzó magatartása, olyan program specifikus elemek beiktatása, mint pl.: ölbeli játékok, halk zene, meghitt mese, bábjáték, hangszeres játék. A beszoktatás ideje alatt a szülık megfigyelhetik a kisebbség nyelvén folytatott kommunikációs helyzeteket, gyakorlatot is.

Az óvoda csoportszerkezete A két telephelyen 6 gyermekcsoportban osztott illetve osztatlan szervezeti keretben neveljük a gyermekeket. A gyermekcsoportok kialakításánál figyelembe vesszük a közoktatási törvény csoportlétszám kialakítására vonatkozó elıírásait, a szülık kérését, a gyermekek életkorát, nemét, az óvodapedagógusok szakmai véleményét.

Szempontok a napirend elkészítéséhez A napirend biztosítja a gyermekek egészséges fejlıdését azzal, hogy megfelelı idıkeretet jelöl meg az egyes tevékenységekhez. A rendszeresen visszatérı ismétlıdések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekekben. A napirend részei bizonyos stabil elemek, amelyektıl egyik csoport sem tér el pl.: az étkezés, pihenés ideje. A napirend tartalmaz olyan tevékenységeket is, melyek rugalmasan, a gyermekek igényeinek, érdeklıdésének, napi aktualitásnak megfelelıen változtathatók. A napirend összeállításának további szempontjai: • A nyári és az oktatási idıszakban különbözı feladatokat kell megoldani. • A különbözı korcsoportokban az egyes tevékenységek más-más idımennyiséget igényelnek (gondozási-, szabadon választott tevékenységek, pihenés, étkezés stb.). • Korcsoporton belül is eltérıek lehetnek az adott tevékenység elvégzéséhez szükséges idımennyiségek. A folyamatos napirend hosszú, egybefüggı idıt enged a játéknak, a spontán tevékenységeknek. Számtalan lehetıséget kínál az óvodapedagógusoknak, hogy közvetetten

13


Pedagógiai Program

gazdagítsa a gyermekek játéktevékenységét, illetve abba bekapcsolódjon, vagy a játékot differenciáltan továbbfejlessze. A folyamatosságban növekszik a játék szerepe, jelentısége, figyelembe veszi a gyermekek tempóját, különbözı fejlettségi szintjét és az intimitást. Nyugodt légkört eredményez, nincs sürgetettség, várakozási idı. Lehetıség adódik spontán német nyelvi beszédhelyzetek kialakulására, azok továbbfejlesztésére, gazdagítására. Alkalom nyílik a játékeszközök, tárgyak német nyelvő megnevezésére, párbeszédek spontán kezdeményezésére, tartalmas német illetve magyar nyelvő beszélgetésekre. Szempontok a hetirend elkészítéséhez A hetirend a komplex tevékenységformák 1 hétre szóló beosztásának javaslatát tartalmazza. Tervezet jellegő, összeállításában rugalmas, a gyermekek igényeinek, aktualitásoknak megfelelıen változtatható. Tervezi a kötelezı foglalkozás számát, idejét (pl.: testnevelés) Segíti az óvodapedagógust az egyes mőveltségtartalmak közvetítésének tervezésében, valamennyi területet tartalmazza. Kötött, kötetlen, frontális vagy mikrocsoportos foglalkoztatási formában történik. A foglalkozás típusát a heti témák, aktualitások, képesség,és- készségfejlesztés feladatai határozzák meg. Az óvónı él módszertani szabadságával. A német nyelvő foglalkozások témái követik a magyar nyelvőekét. A hetirend, a napirend a csoport faliújságán kerül kifüggesztésre. A komplex hetirendet, napirendet csoportonként az óvónık maguk készítik el, mely rugalmas, az aktualitásoknak megfelelıen változhat. II.7.

Nemzetiségi és német nyelvi nevelés

Kétnyelvőség az óvodában, a hazai németség kultúrájának megırzésével kapcsolatos feladatok: Kisebbségi óvodai nevelésünk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvével összhangban valósítja meg sajátos célkitőzéseit és feladatait. Programunk tartalmi szabályozásának rendszere abból indul ki, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatása a magyar közoktatás része. Lehetıvé teszi a sajátos kisebbségi célok, a nyelv és kultúra továbbörökítésének, az önazonosság megırzésének megvalósítását. Óvodánk egy nemes célra hivatott, összetett feladatra elkötelezett intézmény: A nemzetiségi lét megırzésére való törekvésünk vezéreszménye a nyelv megırzése, a szokások, hagyományok, népi kultúra továbbörökítése. Óvodai nevelésünk során a gyermekek ismerkedjenek meg a népi, irodalmi, zenei alkotásokon keresztül nemzetiségük hagyományaival, a népi kultúra néhány értékes elemével. Kétnyelvő környezetben tanulhassák, gyakorolhassák a német nyelvet. Kétnyelvőség jellemzi az óvoda egész napos nevelési gyakorlatát. A német illetve magyar nyelv használatában meghatározó tényezı a gyermekek családból hozott nyelvismerete. Ezt tekintjük kiinduló alapnak az óvodások differenciált nyelvi fejlesztésében. Az óvodai német nyelvi nevelés kiindulási alapját a domináns magyar környezeti hatások, a nemzetiségi gyermekek kizárólagos magyar egynyelvősége képezi. A családban még néhol fellelhetı kétnyelvőség, a szülık receptív nyelvismerete még adott esetben ráhangolja a gyermekeket a nyelvre. A nemzetiségi családokban bekövetkezett nagymértékő "nyelvvesztés", az anyanyelvi légkört biztosító hatások átalakulása, a tájnyelv ismeretének visszaszorulása következtében a 14


Pedagógiai Program

nemzetiségi családokban széttört az anyanyelvbe való belenevelıdés formája. A családon belül a magyar nyelv dominanciája került elıtérbe. Ennek következtében az óvodai nyelvi nevelés során ráléptünk arra a kényszerpályára, amely a nyelvápolásról, a nyelv fejlesztésérıl, a nyelv tanítására helyezi a hangsúlyt, vagyis az úgynevezett másodnyelv tanítását és gyakorlását az alapoktól való indítással kívánja megvalósítani. A családok pozitív indíttatása a német nyelv gyermekeik körében történı megszerettetésére, fejlesztésére, a kisebbségi kultúra játékos megismertetésére, jelenti óvodánk számára a legfıbb motivációt. Az életszerő, sokoldalú érzékeltetést szem elıtt tartó, a zene, a ritmus jelentıségét figyelembe vevı, utánzáson alapuló természetes nyelvtanulás folyamatát gyakoroljuk. A német nyelvi program témái követik, szorosan kötıdnek a magyar nyelvő ismeretanyagokhoz. Azt a gyermekek nyelvismeretének függvényében dolgozzák fel játékosan. A csoportban dolgozó mindkét óvónı jól beszéli a nyelvet, ezért a mindennapi életben elıforduló beszédhelyzetek és játékszituációk feldolgozásával biztosítják a személyükhöz kötıdı nyelvtanulást, a hallás utáni megértés fejlesztését, a gyermekeket produktív nyelvhasználatra ösztönzik. Ez a törekvés folyamatos, áthatja az egész napot, valamennyi tevékenységet. Fontos, hogy az óvodai napirendben ismétlıdı cselekvéseket jelölı szókapcsolatok mindig ugyanabban a szerkezetben kerüljenek alkalmazásra, mert ez elısegíti a gyermekek számára a tartalmi összefüggések rövid idın belül történı megértését. Hangsúlyt kapnak: • a mondathangsúly és beszédritmus, mimika, gesztusok, • játékos hangutánzások, • ritmus, zene, • sokoldalú érzékelés során történı fogalomalkotás, • gyermek érdeklıdésének felkeltése (motiváció), • szituáció orientált tanulás, A nyelvelsajátítás három lépése: • a megnevezés (tárgyak, szituációk, cselekvések) bemutatásával, • a felismerés, amely a passzív szókincs, a nyelv megértése révén képessé teszi a gyermekeket egy speciális hangkép több hangkép közül való kiválasztására, • a gyakorlás, amikor a gyermekek a tartalmi összefüggések megértése után önállóan alkalmazzák az adott szókapcsolatot. Az óvónık helyes, szép kiejtéső beszéde a követendı, a gyermekek számára modellértékő. A gyermekek egyéni nyelvismeretétıl, érdeklıdésétıl, fejlıdésétıl függıen kapcsolódnak be a nyelvhasználatba. A cél elsısorban az, hogy a gyermekek pozitívan viszonyuljanak a német nyelvhez, nem írunk elı számukra kötelezıen "megtanulandó" lexikális anyagot, az önkéntességen alapuló örömteli, játékos, élményszerő nyelvelsajátításra törekszünk. Rugalmas hangképzı szerveiknek köszönhetıen játszanak a nyelvre jellemzı hangzórendszerrel. Fogékonyak a nyelv zeneiségére, ritmusára. Ezt a zeneiséget, ritmust, a nyelvre jellemzı sajátosságokat legtisztábban a népi kultúra ırzi a maga egyszerőségében, szépségében, a gyermekekhez közelálló tematikában. Az óvónık az egyes tevékenységformák során feldolgozandó témákat többségében e körbıl merítik: népmeséket, népi játékokat, nyelvi játékokat, mondókákat, verseket, dalos játékokat, körjátékokat, énekeket, gyermektáncokat, felelgetıseket stb. Felelevenítenek, eljátszanak régi szokásokat, melyek ünnepekhez, jeles napokhoz kötıdnek. A népi elemek egyes tevékenységformák tartalmi tervezésénél elıtérbe kerülnek rugalmas 15


Pedagógiai Program

szervezésben, egyéni vagy csoportos játékban, mikrocsoportos vagy frontális foglalkoztatási formában, illetve kollektív játékként. Fontos, hogy a gyermekek számára e tevékenységek élményszerőek, érdekesek, változatosak, magával ragadóak legyenek, utánzásra ösztönözzenek, örömüket leljék bennük. Az óvodai környezet tükrözi a német kisebbségre jellemzı szín és formavilágot. Fellelhetıek a népi kultúra tárgyi emlékei. Törekszünk arra, hogy egyes sarkok, játékeszközök kínálata egyben motiválja is a német nyelvő játékszituációk spontán szervezıdését. A meghitt játék, gondozási, egyéb tevékenységek gyakorlása során kétnyelvő környezetben a német nyelv észrevétlenül tapad meg emlékezetükben. Az óvoda kapcsolatai a kisebbségi feladatok ellátásában • Az óvoda és az iskola kapcsolata Az óvodai intézményegység nevelı, fejlesztı munkáját az iskolaközpont elsı láncszemeként, annak nevelési programjával, fejlesztési céljaival és feladataival összhangban végzi. Óvodapedagógusok, tanítók, tanárok közös gyermekprogramok, továbbképzések alkalmával cserélik ki tapasztalataikat. • Közmővelıdési intézmények Ezen intézményeket és rendezvényeiket a gyermekek – életkori sajátosságaikhoz alkalmazkodva – érdeklıdésüket, fejlettségüket figyelembe véve látogatják az óvodapedagógusok vezetésével (múzeum, könyvtár, bábszínház, Lenau-ház). A közmővelıdési intézmények programjainak színesebbé tételében, felkérés esetén szívesen részt veszünk. • Kapcsolat a Német Kisebbségi Önkormányzattal Aktívan részt vállalunk az Önkormányzat által szervezett óvodások számára is nyitott programokon (játszóház, táncmősor, hangverseny, kiállítás) Számítunk pályázataink támogatására. Szükséges eszközök a tevékenység megvalósításához • • • • • • • • • • •

Nyelvi fejlesztı játékok Képeskönyvek Képsorozatok Kisebbségi nyelvő hang -, és videokazetták Diafilmek Audiovizuális eszközök Hangszerek Kiegészítı kellékek (fejdísz, kötények stb.) Nemzetiségi népviselet Természetes anyagok Német kisebbség kultúrájának tárgyi emlékei

16


Pedagógiai Program

Tevékenységformák

Játék A játék az óvodás gyermek legtermészetesebb, legjellemzıbb tevékenysége, az óvodai nevelés legértékesebb, leghatékonyabb eszköze. A gyermekek a játékon keresztül ismerkednek a világgal, a valóság tárgyaival azok tulajdonságaival, az emberi kapcsolatokkal és magatartással, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. Eközben tapasztalatot szereznek közösségi kapcsolatokban, érzelmileg, és értelmileg egyaránt. Játékokban szerzett tapasztalataik a valós világot tükrözik, mely sajátos, gyakran áhított formákat ölt, s melyekben benne vannak emlékeik, élményeik, érzelmeik, képzeletük. Nagy az utánzási vágy, különösen az érzelmileg közelálló felnıttet figyelik meg, s utánozzák. A gyermek fejlıdése során megjelenı játékot tudatosan használjuk fel a gyermekek célirányos fejlesztésére, hogy elısegítsük személyiségük fejlıdését. Így állíthatjuk a játékot nevelésünk legfıbb eszközévé. Szerepe kiemelt jelentıségő, az óvoda napirendjében meghatározó. Jellemzı a gyermek önkéntessége, de az óvodapedagógus tudatos irányító hatása is érvényesülhet.

• • •

• • • • •

Cél: A komplex, élményszerő tevékenységek során egyéni adottságaikat figyelembe véve alakuljon, formálódjon személyiségük. Fejlıdjön a gyermekek magatartása, viselkedéskultúrája, érzelmi, akarati, gondolkodásbeli viselkedése, gazdagodjanak ismereteik. Az elmélyült, tartalmas játék során egyénenként rendelkezzenek olyan képességekkel, készségekkel, melyek az iskola megkezdéséhez szükségesek. Feladat: Szabad, elmélyült, spontán játék lehetıségeinek biztosítása. Játéktevékenységeken keresztül újabb ismeretek, tapasztalatok, élmények feldolgozása. Társas kapcsolatok fejlesztése. Kétnyelvő kommunikáció (német és magyar) gyakorlása. Népi játékok megismerése a kisebbségi kultúra, illetve az anyanemzet kultúrájából.

Játéktevékenységek legjellemzıbb megjelenési fajtái: A különbözı játékfajták a csoportban folyamatos napirend során egyidejőleg is jelen lehetnek. A gyakorló játék kiindulópontja a véletlen mozgásból való siker, egy újszerő cselekvés ismételgetése, mely örömet okoz. A mozgás mellett figyelmet szentel a gyermek a konkrét tárgyaknak is. Az ismétlés, az ismerısség biztonságot ad. Játszik a hangokkal, szavakkal is. Az eszközök nevei, cselekvések, mozdulatok német nyelven is elhangzanak. A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetıségeket kínáló játékfajta. A gyermekek alkotó képzelete szárnyal, sok kimondatlan kívánság valóra válhat, konfliktus feloldódhat. A hétköznapi életbıl merített témák, szerepkörök feldolgozása során bıvülnek ismereteik, megnyílnak társaik elıtt. A természetesség tartalmas párbeszédekre, beszélgetésekre ad lehetıséget. A játék lényegébıl adódóan elsısorban anyanyelvükön (magyarul) beszélnek a gyermekek. Az óvónı szerepvállalása során az aktuális helyzethez alkalmazkodva spontán, természetes 17


Pedagógiai Program

módon kapcsolódik német nyelven a játékba. Német nyelvhasználatában alkalmazkodik a gyermekek ismereteihez. Szerényebb szókinccsel rendelkezı gyermekek esetén egyszerő, rövid szókapcsolatok mindig ugyanabban a szerkezetben kerülnek alkalmazásra. Fontos, hogy azok a szituációba játékosan illeszkedjenek, a gyermekek számára elfogadható módon dallamosak, utánzásra ösztönzıek legyenek. Építı, konstrukciós játék jellemzıje, hogy az alkotás öröme ösztönzi a gyermekeket. A játék során felmerülı problémahelyzetek megoldása logikus gondolkodást igényel. Szabadon megvalósíthatják fantáziadús alkotásaikat. Mindkét nyelven megnevezik a játékokat, formájukat, színüket, helyzetüket, egyéb tulajdonágaikat. A szabályjáték lényege a felállított szabályok betartása. A gyermekektıl alkalmazkodóképességet, önuralmat, következetességet igényel. Megtanulják a kudarcélmény elviselését, megismerik azt az érzést, hogy a másik sikerének is lehet örülni. A szabályjáték valamennyi fajtája rengeteg lehetıséget rejt magába a német nyelvi ismeretek bıvítésére. A gyermekek megismerkednek a kisebbségi kultúra néhány népi gyermekjátékával. Egyes játékok, memóriajátékok, társasjátékok levezetése, játszása németül történik. Így a nyelvet és a játékot a gyermekek összekapcsolják, együtt rögzül. Célszerő, ha az óvónı egyes témakörök feldolgozására maga is készít memóriajátékot, társast. A dramatizálás, bábjáték személyiségfejlesztı hatása miatt a játék egyik legértékesebb fajtája. Gazdagodik a gyermekek szókincse mindkét nyelven, a bábok segítségével áthidalhatóak a nyelvi hiányosságok, bátrabban, magabiztosabban beszélnek a szereplık. Egyszerőbb szókapcsolatok újabb kifejezésekkel bıvülnek, a bábok kedvessége, közvetlensége magával ragadó, utánzásra ösztönzı. Bábjáték, dramatizálás segítségével könnyebben illusztrálhatóak a népmesék, mondókák, ujjjátékok. Szemléletesek, képszerőek, segítik a megértést, megmozgatják a gyermekek fantáziáját. Barkácsolás, mintázás, kézimunka alkalmával az óvónı megismerteti a gyermekeket néhány népi mesterséggel, lehetıség szerint bevonja a családokat is. A barkácsolt eszközök a gyermek saját örömére játékát gazdagítják. Megismerik az eszközök, munkafázisok neveit németül is. Megismerkednek néhány népi mesterséggel a német kisebbség kultúrájából. Udvari játéklehetıségekkel naponta élnek a csoportok, használják a szabadban lévı játékeszközöket. Az óvónık mozgásos-, szabály-, körjátékokat kezdeményeznek németül, magyarul. Színes eszközökkel motiválják azokat. Természetes mindkét nyelv használata. A fejlesztési feladatok megfelelı feltételek mellett valósulnak meg, ezek a nyugodt, kreatív légkör, idı, hely, eszközök, hangulat. Az óvodapedagógus megteremti a nyugodt, tartalmas játékhoz szükséges feltételeket. A csoport napirendjét úgy állítja össze, hogy a gyermekek játékához elegendı idı álljon rendelkezésre. A csoportszobában sokrétő tevékenységekre alkalmas állandó és mobil játszóhelyeket alakít ki. Érdekes, színvonalas játékeszközöket kínál a gyermekeknek valamennyi játékfajtában. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére • • • • • •

Legyenek képesek csoportban történı együttjátszásra, élményeik eljátszására. Játékuk legyen tartalmas, egyéni ötletekkel bıvítsék azt. Játékukban legyenek kitartóak, a megismert szabályokat tartsák be, társaikhoz alkalmazkodjanak, viseljék el a kudarcot és örüljenek a sikerélményeknek. Alakuljanak pozitív érzelmeik társaik iránt. Ismerjék meg számos játékeszköz és barkács-tevékenység megnevezését németül is. Kétnyelvő interakciókra képesek egyéni fejlettségük szerint.

18


Pedagógiai Program

Szükséges eszközök a tevékenység megvalósításához • • • • • • • • •

Társasjátékok Építıjátékok Babakonyha felszereléssel (bútor, edény, evıeszköz stb.) Barkácsoló eszközök Kosztümök, kiegészítı kellékek (a szerepjátékhoz) Kisautó, dömperek, teherautók Babák, bábok Udvari játékok Egyéb játékeszközök

Vers, mese, anyanyelvi nevelés Cél: Az irodalmi nevelés az anyanyelvi kultúra és a mőveltség megalapozását szolgálja. Az irodalmi mővek tartalma hozzájárul a gyermekek világképének kialakulásához, a nemzeti kultúra alapjainak lerakásához, nemzetiségünk egyes hagyományainak megismeréséhez. Erkölcsi, esztétikai értékeket közvetít, igényt alakít ki az irodalmi élményekre. Feladat: • A gyermek életkorának megfelelı kisebbségi és magyar mondókák, versek, mesék kiválasztása. • A legfıbb segítıje legyen a gyermek érzelmi- értelmi és etikai fejlıdésének. • Tájékoztassa a gyermeket a külvilág és az emberi belsı világ legfıbb érzelmi viszonylatairól, megfelelı viselkedésformákról. • Igazolja vissza a gyermek szorongásait és feloldást, megoldást kínáljon, illetve örömet jelentsen, élményt nyújtson. • Segítse a gyermeket, hogy eligazodjon a természeti, társadalmi környezetben. Helye az óvodai nevelés folyamatában Az irodalommal – mese, vers – gyönyörködtetni akarjuk a gyermeket, aki örömforrásként, jókedvet fakasztó játékként, izgalmas szellemi kalandként, elgondolkodtató valóságmozzanatként éli meg a mőfajt, a mővet. A gyermek számára fontos, hogy érzelmi, hangulati feszültséget keltsen. A gyermekek számára a versek mondogatásakor a tevékenység a döntı, amelyhez kapcsolódnak, amelyet ritmusossá, játékossá tesznek. A ritmusos, játékos verses mesék magukban hordozzák a beszéd, a gondolkodás, a személyiségfejlıdés nélkülözhetetlen pszichés feltételeit. A jól megválasztott irodalmi alkotások mindig pozitívan hatnak a gyermekre, s gazdag személyiségformáló hatásukon túl szerepük van a gyermek és az óvónı közti jó viszony kialakulásában, - ugyanis a gyermek csak attól tud tanulni, akit szeret. A mese-vers a gyermekeket a másik emberhez kapcsolja, erıs belsı aktivitásra, vagy játékosságra serkenti. Ritmusa, képi ereje, hangulata fogva tartja a képzelıerıt. Oldja a szorongást, melyet a nagyrészt még ismeretlen világ, a feldolgozatlan indulatok váltanak ki. A mindennapi mesemondás a nap fontos eseménye, alkalmait a mesehallgatásra utaló ismétlıdı szokásokkal teremti meg az óvónı.

19


Pedagógiai Program

Ritmikus ismételgetésekkel, képzeleti képek összekapcsolásával, nyelvi, stilisztikai, akusztikai, mimikai eszközökkel, a szöveget kísérı mozdulatokkal tesszük a mesélést élményszerővé. A gyermekek magyar nyelven egyszerőbb szerkezető, cselekményő állatmesékkel, láncmesékkel, a mindennapi életrıl szóló rövid történetekkel ismerkednek, majd eljutnak a népmesék bonyolultabb képi világához, történéseihez. Az anyanemzet kultúrájából származó már ismert, egyszerőbb szerkezető és nyelvő mesét bábozás, dramatizálás során dolgoznak fel német nyelven párbeszédes cselekvéssel. A mondókák, versek kiválasztásánál fontos szempont a ritmikusság, játékosság, képszerőség mely lehetıleg mozgással társul. Szívesen mutatják, utánozzák a gyermekek az állatok mozgását, hangját, természeti jelenségek hangjait. A kisebbségi kultúrából merített verseken, mondókákon keresztül megismernek a gyermekek néhány nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötıdı hagyományt, szokást. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére • Szívesen, örömmel hallgatnak és mondanak meséket, mondókát, verseket mindkét nyelven. • A megismert szavak jelentését értik, megfelelıen használják. • Részt vesznek dramatikus játékokban, közös mősorkészítésben. • Képesek a hallottak képi megjelenítésére. (dramatizálás, bábozás) • Ismert meserészletet képesek szóban kiegészíteni, megnevezik a mese legfontosabb elemeit, szereplıit. • Figyelmesen végighallgatják az óvónıt. • Alkalmazzák a kapcsolatteremtés szabályait. • Tudnak könyvben kép alapján tájékozódni, óvják a könyv állagát. • Képesek legyenek korunknak megfelelı színházi elıadás követésére. Anyanyelvi nevelés Szerves része az óvodai élet minden mozzanatának. Beépül a gyermekek tevékenységeibe, megnyilvánulásaiba, társas kapcsolataiba. Alapja a szeretetteljes, szóbeli közlést kiváltó légkör, amelyben a beszéd és a gondolkodás a mozgással koncentrációt alkot. Folyamatos napirendben dolgozó csoportban az óvónınek lehetısége adódik az egyénenkénti differenciálásra. Motiváló erıvé válik az érettebb társaktól kapott beszédpélda, az óvónı modellértékő beszéde. Úgy építi fel, fogalmazza meg kérdéseit, magyarázatait, hogy azok a gyermekek számára érthetıek legyenek. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi formában szerepet kap, az óvodapedagógus olyan irodalmi, zenei anyagot választ ki, melyeknek beszédnevelı értékük van. Anyanyelvi játékokkal olyan feladatot ad, melyek bıvítik a gyermekek szókincsét, fejleszti beszédhangejtését, beszédritmusát. Óvodánk gyermekei esetében néhány kivételtıl eltekintve magyar anyanyelvi nevelésrıl beszélünk. Szükséges eszközök a tevékenység megvalósításához • • • •

Bábok (sík-, kesztyő-, fakanálbáb, termésfigurák) Bábparaván Dramatizálási kellékek Mesekönyvek, leporellók

20

Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium • • •

Pedagógiai Program

Magnetofon Hangkazetta Egyéb kiegészítık

Ének, zene, énekes játék A zene, a mozgás, az énekes játék a gyermeki lét egyik legfıbb öröme. A gyermek spontán énekelget, nyitott a ritmusokra, a zene önkéntelen mozgásokra készteti. Cél: • A gyermekek zenei élményhez juttatása. • Zenélés, éneklés tevékenységének megszerettetése. • Zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése. • A népi, a mőzenei és más népek dalainak megismertetése. • Ritmusérzék, harmonikus, szép mozgás, zenei hallás, emlékezet fejlesztése. • Közösségi élmények biztosítása, közös éneklésen, zenélésen keresztül. • Német kisebbség hagyományaihoz, ünnepeihez főzıdı szokások, gyermekdalok, táncok, népdalok megismerése. Feladat: • Tervszerő, folyamatos zenei hatások feltételeinek megteremtése. Példamutató óvónıi modell, hangszerek, ritmusjátszó eszközök biztosítása. • Játék során közös éneklés, zenélés motiválása, zenei érdeklıdés felkeltése. • A gyermekek kétnyelvő készségének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal, zenei képességfejlesztı játékokkal és zenehallgatásra szánt anyagokkal. Helye az óvodai nevelés folyamatában: Az óvodában a mondókázás, éneklés, zenélés nem kötıdik konkrét idıponthoz és mozgáshoz. Akkor jelenik meg, amikor a gyermekeket valami erre motiválja. Az óvónı hagyja, hogy a gyermekek közel kerüljenek a hangszerekhez, kipróbálhassák azokat, az együttzenélés örömmé váljon. Az óvónı játékos együttmozgásokat kezdeményez a testi-szellemi koordináció, egyensúlyérzék fejlesztésére, melyek kiterjednek a gyermek egész testére. A zene, a mozgás összefüggésben állnak. A gyermek egész testével reagál a zenére: ringatózik, ugrál, stb. közben zenei törvényszerőségeket tapasztal: ritmika, szünet, hangerı. A szabad mozgásos játékok alkalmat adnak arra, hogy kapcsolatba kerüljön a szomszédjával. Játszhat a gyermek az egész kezével (tenyeres játék), fejével (arcmutogató, simogató). A levegıvétel és kifújás játékai a jó légzési ritmus kialakulását szolgálják. Ritmushangszerek kézbeadásával a fogást fejlesztjük. Zenei játékok, mint a billegetı, lépcsıt járó, körben járó, kockákra lépı játékok a járásbiztonságot, koordinációs képességet fejlesztik. A hangszeres játékok sokoldalúan fejlesztik a gyermek személyiségét, az öröm, a felfedezés, az önkifejezés élményét nyújtja. Hangszerhasználat során fejlıdik a finommotorika, figyelemkoncentráció, alkotó képzelet. Közös hangszeres zenélés alkalmával a közösséghez való alkalmazkodás, illetve a közösségbıl való kiemelkedés harmonikus egysége pozitívan befolyásolja a személyiségfejlıdést. Ritmusfejlesztés, az egyenletes lüktetés felismeréssel, elsajátítással kezdıdik. Mozdulatok egyenletes idıközönkénti ismétlıdésével fejleszthetı. A ritmusérzék a dal ritmusának felismertetésével, ritmusvisszhang játékkal, tapsolással, ritmuskiemeléssel stb. fejleszthetı. A

21


Pedagógiai Program

ritmus fontos tartozéka a tempó. Fontos a gyermekeket tempótartásra szoktatni, pl.: gyorslassú játék. A vásárolt hangszereket kiegészítettük házilag készített hangszerekkel, illetve zörejkeltı eszközökkel. A zenei hallás fejlesztése során a gyermekek megkülönböztetnek különbözı hangokat, zörejeket, különbséget tesznek hangmagasságok (magas-mély), hangerık (halk-hangos) közt. Fejlesztjük a gyermekek belsı hallását dallambújtatásos, dallamvisszhang játékkal. A csend felfedezése után készülnek fel a gyermekek a zenei tapasztalatszerzésre. Improvizációra bíztatja az óvónı a gyermekeket. Éneklésük során használjanak hangszereket, ritmusjátszó eszközöket, testhangszereket: dobbantás, csettintés, tapsolás. Az óvónı olyan játékos tevékenységeket kezdeményez, melyek egyesítik magukban az éneket, a mozgást, a beszédet és a hangszeres játékot. Ha ezek az elemek kölcsönösen áthatják egymást, a zenei tevékenység eredménye az eleven zenei érzés, aktivitás és alkotókészség. A mondókák elısegítik a ritmikus szövegben az ismétlıdı beszédhangok pontos észlelését, tiszta képzését, fejlesztik a jó beszédritmus kialakulását és a szép kiejtést. A népzenei anyagok (német nemzetiségi népzene, magyar illetve más népek zenéje) éneklése során nemcsak zenei neveléshez szükséges fogalmakkal, hanem régi és tájnyelvi szavakkal is gazdagodik a gyermekek szókincse. A népi játékokból, hagyományokból vett viselkedési formákkal a gyermek személyisége, viselkedéskultúrája is fejlıdik. Az óvónı többségben a kisebbségi kultúra gyermekdalait, illetve az anyaország német nyelvő dalait ismerteti meg a gyermekekkel. A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére • Hallgassák szívesen, figyelmesen a bemutatott zenét. • Énekeljenek bátran, kedvvel, dúdolják az ismert dallamokat, tiszta éneklésre törekedjenek. • Énekeljenek vissza dallamot. • Különböztessenek meg és reprodukálják a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú fogalom párokat dallamban, ritmusban. • Tudjanak egyszerő táncos mozgásokat végezni. • Ismerjenek néhány térforma alakítási lehetıséget. • Találjanak ki dallamhoz mozgást, játékot. Fejezzék ki cselekvéssel a dalritmust és az egyenletes lüktetést. Ismerjék fel dallammotívum alapján hallott dalt, néhány természeti környezetbeli hangot, zörejt, néhány hangszer, ritmusjátszó hangját. Ismerkedjenek meg a német kisebbség zenéjével, népi játékaival, dalaival, mondókáival. Szükséges eszközök: • • • • • • • • • •

Cintányér Triangulum Furulya Audiovizuális eszközök Bábok Kendık, szalagok, kötények, kalapok Labda Dob Csengık, csörgık Orff hangszerek

22

Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium •

Pedagógiai Program

Egyéb hangszerek, eszközök

Rajzolás, mintázás, kézi munka Cél: A vizuális észlelés, emlékezés, a vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyebbé tétele, az intellektuális látásmód kialakulásának megalapozása. • A képi-, plasztikai-, konstruáló kifejezıképességek kibontakozása. • Szín-, és formavilág gazdagítása.

• • • • • •

Feladat: Kézmozgások finomítása, íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása. Alkotás örömének megtapasztalása. Képi gondolkodás fejlesztése. Térbeli tájékozódó képesség fejlesztése. Esztétikai érzékük, a szép iránti fogékonyságuk fejlesztése Német kisebbség népi szokásait, hagyományait, szín és formavilágát, sokrétő tevékenységen, barkácstechnikákon keresztül ismerjék meg a gyermekek. Ismerjék meg németül is a tárgyakat, anyagok, munkafázisok neveit.

A vizuális nevelés folyamata, területei A vizuális nevelés során igazán teret, s lehetıséget kap mindaz, ami szép, harmonikus, esztétikus körülöttünk. A vizuális nevelés magában foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, képalakítást, konstruálást, kézimunkát, a mőalkotásokkal való ismerkedést. Ezáltal kialakul • a képolvasás, • a komponálás képessége, • a térbeli tájékozódó és rendezı képesség, • a téri-, formai-, színképzet. A természet színeire, formáira történı rácsodálkozással, a mővészi rajzok, festmények, szobrok, épületek, népi alkotások nézegetésével kialakul a szépség iránti vonzódása. Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újra alkotását teszi lehetıvé a gyermekek számára. Célja, nem maga a tevékenység során létrejövı bármiféle alkotás, annak esztétikai értéke, hanem az örömteli cselekvés. Ha a gyermek mindennapi életébe, játékába az ábrázoló tevékenységek, technikák, minél több lehetısége épül be, a technikák gyakorlására, pontosítására - eleinte gyakorló játék szintjén minél több ideje, lehetısége nyílik, elér elıbb vagy utóbb arra a szintre, amikor mővei kifejezıvé válnak. Tükrözik a világ szerzett ismereteit, de elsısorban érzelmi megnyilvánulásait. Hagyjuk a gyermeket, hogy • saját szintjén, • saját elgondolásai szerint, • saját élményeit alkossa újra. Ebben csak akkor segítjük, irányítunk, ha elakad, ha a gyermeknek van szüksége instrukcióra. A vizuális nevelés a mindennapokban, az óvodai élet egészében érvényesülı folyamat. A közvetlen környezet, a spontán vizuális hatások közül a legjelentısebb - a gyermeket csak a 23


Pedagógiai Program

feltétlenül szükséges mennyiségő, lehetıleg többfunkciós szemlélıdésre, gondolkodásra, alkotásra ösztönzı, finoman esztétikus, ugyanakkor egymással is minél inkább harmonizáló tárgyak vegyék körül. A gyermek tekintete leginkább a szemmagasságban lévı tárgyakon nyugszik - a számára fontosat ilyen magasságban vagy ez alatt helyezzük el. Figyelembe vesszük, hogy a gyermeket az általa létrehozott dolgokhoz mindig erısebb szál főzi. Kicsi kortól bevonjuk környezete szebbé tételébe - alakítsa, egészítse ki, rendezze minél többet kedve szerint, hiszen közben spontán cselekvése ismeretre, téri tapasztalatra tesz szert. Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosít teret, lehetıséget az óvónı. Megteremteni a feltételeket, a gyermekek képi-plasztikai kifejezı nyelvének, ábrázoló- és konstruáló képességének fejlıdéséhez. Tekintetbe veszi a gyermekek közötti képességbeli különbségeket. Felkelti a gyermekekben az ábrázolás anyagaival, eszközeive1 való tevékenység vágyát, biztosítja élményeik, fantáziájuk és megfigyeléseik képi és térbeli megjelenítésének sokféle lehetıségét, a gyermekeket az alakítás öröméhez juttatja. A gyermekek valamennyi rajzát, ”alkotását” értékként kezeli. Lehetıséget kínál a gyermeki fantázia kibontakozására. A szokások, szabályok rögzüljenek a megfelelı életkorban. A tevékenységek idırıl-idıre változatos sorrendben ismétlıdnek. A gyermekek kezébe újra meg újra eszköz kerül, hogy begyakorolhassa, elsajátíthassa a technikát. Az óvónı segítségnyújtásban is az egyes gyermek fejlettségi szintjéhez igazodik. Figyelembe veszi, hogy a gyermeknek maga a tevékenység is örömet jelent. Támogatja, hogy a szülık otthon is adjanak gyermeküknek 1ehetıséget az ábrázolásra, a kész alkotások megbecsülésére. Megismerteti a gyermekeket közvetlen és közvetve néhány népi mesterséggel: kékfestés, fazekasság, mézeskalács, gyertyaöntés, batikolás, szövés, fonás, nemezelés, stb. Az ábrázoló tevékenység során az óvónı kihasznál minden olyan lehetıséget, amely az anyanyelvi fejlesztésre lehetıséget ad. Az anyanyelv mellett a kisebbségi nyelv gyakorlását is beleszövi az ábrázoló tevékenységbe. A gyermek munkájához kapcsolódó német dalok, mondókák, versikék továbblendítik a gyermek fantáziáját, segítik az idegen nyelvve1 való játékos találkozást és ez által passzív majd aktív szókincs alakul ki. A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére • Élmény, emlékezet alapján alkossanak képet. • Használják a képi kifejezés eszközeit. • Tudják alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat. • Saját elképzeléseik alapján díszítsenek, mintázzanak. • Megfelelıen használják az eszközöket, helyes ceruzafogásuk. • Megnevezik a színeket, azok sötét, világos árnyalatait, színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket, a kisebbségre jellemzı szín- és formavilágot. • Véleményük van saját és társaik alkotásairól. • Emberábrázolásukban megjelennek a részformák, esetleg egyszerő mozgások. • Képfelületen kifejeznek elemi térviszonyokat. • Rendelkezzenek koordinált szem- és kézmozgással. • Bátran beszéljenek német nyelven elkészült munkáikról, ötleteikrıl. Tudják az eszközök nevét, a színeket németül megnevezni, tevékenységben való részvételi vágyukat is megfogalmazzák. Szükséges eszközök a tevékenység megvalósításához • Színes ceruzák • Vízfesték, tempera • Zsírkréták • Ecsetek

24


Pedagógiai Program

Rajzlapok Gyurma Lisztgyurma (só, liszt) Ragasztó Szövıkeret Színes fonalak, pamutok Textildarabok, anyagok

• • • •

Növények magjai, termések Színes papírok Ollók Egyéb eszközök

Mozgás

• • • • •

• • • • • •

Cél: Az egészséges életmód kialakítására nevelés. A természetes mozgások alakítása, fejlesztése. Mozgáskoordináció alakítása. Pozitív személyiség tulajdonságok erısítése. Egészséges versenyszellem kialakítása. Feladat: Rendszeres lehetıség biztosítása a szabadban és a csoportszobában történı testneveléshez. A foglalkozások tartalmában egymásra épülnek a könnyebbtıl a nehezebb felé haladnak, változatosak, játékosak. A gyermekek megismerkednek a testnevelés eszközeivel, néhány kézi szerszámmal, labdával stb. Testi képességek alakítása, fejlesztése (erı, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, testtartás). Térbeli, idıbeli tájékozódó képesség fejlesztése. Nagymozgások, rugalmasság, egyensúlyérzék, állóképesség fejlesztése.

A mozgásfejlesztés lehetıségei az óvodában. • •

Szabadidıs tevékenységek Testnevelés, mint kötelezı foglalkozás

A testnevelés foglalkozás egészséges, tiszta környezetben történik, friss levegı biztosítása mellett. Heti egy alkalmat jelent kötelezı szervezeti keretben. A bemelegítı, lazító gyakorlatokat (járás, futás) követi a gimnasztika. Az egyszerőbb mozgásforma megelızi a nehezebb gyakorlatokat, a rávezetı gyakorlatok a fıgyakorlatot. A fıgyakorlatokat egyszerre végzi a csoport, minden gyermek a saját fejlettségi szintjén. Fontos: az óvónı jó szervezıkészsége, határozottsága, magyarázattal kísért bemutatása, a mozgásirány kijelölése, eszközök elhelyezése, a személyhez kötött hibajavítás. A foglalkozás során az intenzív mozgásokat lazító gyakorlatok váltják fel, a gyakorlatok játékosak. A testi képességek, mint állóképesség, egyensúlyérzék, erı, ügyesség fejlıdése kiterjed az akarati, jellembeli tulajdonságaik alakulására is. Ilyenek: az akaraterı, kitartás, fegyelmezettség, bátorság.

25


Pedagógiai Program

Szabadidıs tevékenységek: Szabadban, óvodaudvaron lehetıség van a természetes mozgások gyakorlására (futás, mászás, gurulás). Szervezett játékok az udvaron: versenyfutás, labdajátékok, kidobók, Sétákat, kirándulásokat szervezünk, játszóparkokba látogatunk Testnevelés A testnevelés folyamatában a gyermekek beszédértése is fejlıdik. Megismerik mindkét nyelven a testrészek, eszközök, tornaszerek neveit, mozgások, gyakorlatok elnevezéseit. Megértik és követik a magyar és német nyelvő felszólításokat. A foglalkozás anyaga, témakörei: Rendgyakorlatok • Állások • Testfordulatok • Menetlépés illetve ütemtartásos alakzatok, alakzatváltoztatások

• • • • •

Elıkészítı gyakorlatok, gimnasztika Szabadgyakorlatok Kéziszer-gyakorlatok Társas gyakorlatok Padgyakorlatok Különbözı járásmódok

• • • •

Fıgyakorlatok Tornavonatkozású fıgyakorlatok Természetes támaszgyakorlatok Talajtorna gyakorlatok Függésgyakorlatok Szerugrások

• • •

Atlétikai vonatkozású fıgyakorlatok Futások Ugrások Dobások

Játékok Labdafeldobásának és elkapásának gyakorlása. A fıgyakorlatokból felépített eszközzel vagy eszköz nélkül végzett játékok és egyéni vagy páros versengések. • Csoportosan, csapatban végezhetı játékok. • Labdajátékok: gurítások, egymásnak és célba. • Alsó- és felsıdobások helyben és haladásban, labdavezetés. • •

Testnevelési játékok • • •

Futó- és fogójátékok. A játékok nehezítése különbözı eszközökkel, nagyobb korcsoportban. Versengések: egyénileg, csoportosan és párban. 26


Pedagógiai Program

Sorversenyek: azonos idıben azonos feladatot oldanak meg. Váltóversenyek: egyenként folyamatos egymásutánban oldják meg a gyermekek a feladatot. Módszerek: magyarázat, bemutatás, beszélgetés, játékos gyakorlatvezetés, ellenırzés, értékelés, hibajavítás. A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére A gyermekek tudjanak harmonikusan, összerendezetten mozogni (járás, futás, mászás). Ismerjék a testnevelésben használatos szakszavakat. Képesek legyenek az utasításra történı gyakorlatvégzésre. Tudjanak felvenni különbözı alakzatokat (kör, sor, oszlop). A fıgyakorlatokat egyéni képességeikhez mérten tudják minél pontosabban elvégezni. Képesek legyenek betartani a szabályokat egy-egy gyakorlatvégzés közben, valamint a játékokban is. • Vigyázzanak maguk és pajtásaik testi épségére is. • Német nyelven is ismerjék meg a szakszavakat, testrészeket és legyenek képesek a német nyelven történı utasításra végzett gyakorlatok elvégzésére.

• • • • • •

Szükséges eszközök a tevékenység megvalósításához • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Tornaszınyeg Zsámolyok Labda Kombinálható tornaszer Mászókötelek Padok: kis és nagyméret Tornapad létrás, léglabdák kis és nagyméret Babzsák Szalag Építıkockák Székek Párnák Asztalok Karikák Egyéb eszközök Udvaron: Mászókák Padok Homokozó Egyéb eszközök

27


Pedagógiai Program

A külsı világ tevékeny megismerése Cél: Olyan sokféle tapasztalatszerzés biztosítása, amelyek segítségével a gyermekek életkoruknak megfelelıen biztonságosan eligazodnak, tájékozódnak a közvetlen és tágabb természeti, tárgyi és emberi környezetben. Feladat: • A valóság objektív bemutatása. • Pozitív érzelmi viszonyulás kialakítása a természethez, emberi és tárgyi alkotásokhoz. • A gyermekek a külsı világ megismerése során szerezzenek matematikai tartalmú tapasztalatokat, ismereteket is. • A gyermekek ismerjék fel a mennyiségi-, alaki-, nagyságbeli- és téri viszonyokat, alakuljon ítélıképességük, fejlıdjön tér-, sík- és mennyiségszemléletük. • Összefüggések megláttatása. • A tapasztalatszerzés alapja legyen az alkalomszerő, és folyamatos megfigyelés, győjtés, séta és kirándulás. • Ismerjék meg a gyermekek a magyar és német nemzetiségi hagyományokat, tárgyi kultúra értékeit, tanulják meg ezek védelmét és szeretetét is. Folyamatismertetés a beszoktatástól az iskolába kerülésig A környezet megismerése az óvodai nevelés egészében érvényesülı folyamat. Segíti a gyermekek tapasztalatainak feldolgozását, fejleszti megfigyelıképességüket. A környezet megismerése közben alakul a gyermek társas magatartása, fejlıdik beszédmegértı és nyelvi kifejezıképessége. A környezet megismerésére nevelés szoros kapcsolatban van más nevelési területekkel. /közösségi nevelés, vizuális nevelés, zenei nevelés, matematikai nevelés/ A gyermek a természeti és társadalmi környezetébıl szerzett ismereteit játékában felhasználja, folyamatosan gyakorolja, munkatevékenységében alkalmazza. A tevékenység gyakorlatának elemzése A természeti és társadalmi környezet témaköreinek anyaga: A témák kiválasztása függ: a környezet adottságaitól, a gyermekek érdeklıdésétıl, aktuális történésektıl. A környezet megismerésének tartalmát egymástól elkülöníthetı, tapasztalatszerzésében elválaszthatatlan területek biztosítják: A gyermek közvetlen környezete:

A gyermek és a természet:

család, lakás óvoda, ruházat, játékszerek formák, színek. évszakok állatok növények az ember, tulajdonságok.

28

de

a

gyermek

Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium A gyermek a tágabb környezetben:

Pedagógiai Program

közlekedés szülıföld, hazai táj, a világ népei, más népek kultúrája néphagyományok, szokások tárgyi kultúra és értékei

A témakörök fokozatosan bıvülnek kis-közép és nagycsoportban. A feldolgozás mélysége változó, függ a helyi sajátosságoktól, a csoport korától, összetételétıl, fejlettségi szintjétıl, szociális helyzetétıl és feltételektıl. A nagyobbak igénylik a téma részletes, különbözı irányú kifejtését, feldolgozását, rendezését, bıvítését. Az utánzó, gyakorló szakasz után -- gyermekenként más-más idıpontban és formában -megkezdıdik a tapasztalatok ismeretekké válása, azok beépítése a gondolkodásba. A témakörök kidolgozásának menete A téma lebontása résztémákra tárgykörönként. Győjtımunka (természetes anyagok, eszközök, termések) Spontán vagy szervezett tapasztalatszerzési lehetıségek. Résztémák feldolgozása. Kapcsolódási lehetıségek más környezeti témákhoz és tevékenységformákhoz. Élménnyé vált tapasztalatok bekapcsolása a játékba. Egy-egy új téma részletes feldolgozása rendszerint magyar nyelven történik. A már elmélyült ismereteket a késıbbiekben az óvónı többszöri alkalommal, kisebb területre bontva egyszerő mondatszerkezetek, szókapcsolatok formájában németül is elmondja. Beszéde mindig érthetı, jól artikulál, mozgás kíséri, megnevezi a tárgyat, cselekvést, vagy egy-egy jelenséget értelmez. Mivel a gyermekek nyelvi ismeretei tekintetében igen nagy az eltérés, a német nyelven történı óvónıi beszédminta is alkalmazkodó. Az óvónı differenciál. A folyékonyan beszélı, jól értı gyermekekkel tartalmas párbeszéd kezdeményezhetı a témában, a nyelvvel ismerkedı gyermekek számára az egyszerő szókapcsolat utánzására ösztönöz. Minden felmerülı témához nagy mennyiségő német kifejezést, mondatformát ismernek meg a gyermekek, így passzív szókincsük zömében az óvónı által mindig ugyanolyan szerkezetben használt mondatok, kifejezések utánmondása révén fokozatosan bıvül. Az óvodás gyermek matematikai mőveltségtartalma nem választható el a környezet megismerésétıl. A környezeti téma feldolgozása közben tisztázódnak a matematikai fogalmak, tapasztalások. A problémafelvetések, feladatmegoldások dominánssá válnak. A tervezett matematikai fejlesztés és a spontán szerzett matematikai tapasztalatok egymástól elválaszthatatlan, egymást kiegészítı folyamatok. Az óvodapedagógus szervez lehetıséget arra - vagy kihasználja a spontán adódó szituációt hogy a gyermekek matematikai tapasztalatokat szerezzenek. Bizonyos témák közvetlenül a játékidıben, integráltan dolgozhatók fel. Ilyenek: • Tárgyak, személyek összehasonlítása. • Tárgyak válogatása szabadon vagy adott szempont szerint. • Tárgyak összehasonlítása, összemérése, különbségek megfogalmazása. • Sorba rendezés mennyiségi tulajdonságok szerint. • Halmazok elemeinek megszámlálása. 29


Pedagógiai Program

Halmazok keletkezése. Soralkotás, sorváltás, balról-jobbra, fentrıl-lefelé. Állítások megfogalmazása (igaz-hamis). Formák, irányok megfigyelése. Történetek alkotása képekrıl, mennyiségek figyelembevételével. Helyzetviszonylatokat kifejezı névutók gyakorlása. Rész-egész viszonyának megfigyelése.

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére • • • • • • • •

• • • • • • • • •

Ismerik személyi adataikat, megnevezik a családtagjaikat. Ismerik szüleik foglalkozását, lakáscímüket Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. Ismerik az orvos gyógyító szerepét. Ismerik az emberi test felépítését. Igényesek a tisztaságra. Felismerik és megnevezik a napszakokat. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik az egyes évszakok néhány jellegzetességét. Tudják, hogy a növények fejlıdése és az évszakok között összefüggés van, észreveszik a növények életében bekövetkezı változásokat. Önállóan gyakorolják a növénygondozás legegyszerőbb mőveleteit (ültetés, locsolás), ismernek növényekkel kapcsolatos munkákat (szántás, szüret, aratás). Sok állatot ismernek. Természetvédelmi, környezetvédelmi tevékenységekben részt vesznek. . Valós élethelyzetekben alkalmazzák egyéni fejlettségüknek megfelelıen német nyelvi ismereteiket. A tárgyak, jelenségek közötti néhány feltőnı összefüggést felismernek. Ismert tárgyakat, jelenségeket külsı jegyeik, rendeltetésük szerint összehasonlítanak. Számlálnak tízes számkörben. Összehasonlítanak mennyiségeket, megadott szempontok szerint. Ismerik az irányokat, helyzeti viszonyokat, térben tájékozódnak.

Szükséges eszközök a tevékenység megvalósításához • • • • • • • • • • • •

Minimat készlet Audiovizuális eszközök Gyurma Képeskönyvek Gyöngyök Építıkockák Bábok Dobókockák Lego Termések Szalagok Szemléltetıképek

30

Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium • •

Pedagógiai Program

Szőkebb, tágabb környezetünk tárgy és élıvilága Egyéb eszközök

Az óvoda munka jellegő tevékenységei Cél: A munkavégzés során a munkafolyamatok megismerése. Saját személyükért és a közösség érdekében végzett munka jelentıségének felismerése. Feladat: • Munkamegosztásra nevelés. • Munka során a meglévı tapasztalatok erısítése, újabbakkal való bıvítése. • A gyermekek fegyelmének, kötelességtudatának alakítása. • Egymás munkájának megbecsülése. • A munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében végzett tevékenység örömének érzékeltetése. • Sokrétő lehetıség, idı, eszközök biztosítása a munkavégzéshez. • Sokszínő tapasztalatszerzés különféle anyagokról, eszközökrıl, tárgyi és természeti környezetrıl. Munka jellegő tevékenységek tartalma • • • • • •

Önkiszolgálás. Naposi munka. Csoportért végzett munka. Segítségnyújtás a felnıtteknek. Alkalmi megbízatások. Környezet, növény és állatgondozás.

Önkiszolgálás: A gyermekek saját személyükkel kapcsolatos mindennapi – szükségletük szerinti tevékenysége. Irányítható tevékenység, amely a természetes igényük kialakítására szolgál. Testápolás, étkezés, öltözködés, egészségügyi szokások kialakítása. Minél idısebb a korcsoport, annál kevesebb segítséget nyújtunk a gyermekeknek. Törekedjenek az önállóságra. Naposi munka: A gyermekek a közösségért, a csoportért végzett – általában - önként vállalt munkája. A naposi munka feladattudatot, figyelemösszpontosítást feltételez. A munka vonzóvá tétele: dicséret, napostábla, napos-jelek, napos-kötény alkalmazásával. Kezdeti idıszakban az aktívabb gyermekekre támaszkodunk. Fokozatosan önállósodjanak, a felügyeletet egyre csökkentjük, majd önállóan végzik a munkát. Környezet és növénygondozás: Szükség szerint segítenek a növények öntözésében, gondozásában. Az élısarkot folyamatosan, évszaknak megfelelıen segítenek berendezni. Segítik az udvari dolgozó munkáját, megfelelı irányítással. (leveleket összegyőjtés, homoklapátolás, szemétgyőjtés, szemétszedés) Módszerek: Személyes példamutatás, buzdítás, dicséret, megfelelı értékelés.

31


Pedagógiai Program

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére • • • • •

A saját személyükkel kapcsolatos munkák váljanak természetes igényükké (tisztálkodás, öltözködés, környezetük rendje,). A közösségért szívesen vállaljanak: egyénenként és csoportosan is munkát. Ügyeljenek környezetük rendjére és másokkal is tartassák azt be. Becsüljék meg társaik és a felnıttek munkáját. A német nyelv gyakorlásának lehetıségei: használati tárgyak, eszközök, munkafolyamatok megnevezése. A munkafolyamatok elvégzéséhez szükséges mondatok, mondatmodellek gyakorlása.

Szükséges eszközök a tevékenység megvalósításához Megfelelı gyermekmérető, biztonságos eszközöket biztosítunk, a munkatevékenység jellegétıl függıen. Tanulás Cél: A nevelési folyamat szerves részeként, a nevelési célok érdekében sajátos módon szervezett tevékenység, amely által az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket alakítjuk ki. Feladat: • A gyermekek ismereteinek bıvítése. • Értelmi képességek, beszéd fejlesztése. • Képszerő, szemléletes gondolkodás kialakítása • Problémamegoldó képesség, feladattudat, tanulás utáni vágy kialakítása. • A tanulás motívumainak kifejlesztése, megismerési képességek fejlesztése • A tanulásnak, mint tudatos tevékenységnek a kialakítása (direkt tanulás). • A tanulás megkedveltetése, a végzéshez szükséges személyiségjegyek kialakítása. • Az iskolában, a német nyelv magasabb szintő tanulásához a nyelvi alapok biztosítása. A tanulás tartalma Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentıs részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szőkül le az ismeretszerzésre, az óvodai mindennapok során adódó helyzetekben természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvónı által kezdeményezett foglalkozásokon és idıkeretekben valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvı aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetıségének biztosítása. A tanulás lehetséges formái az óvodában • • • • • •

Az utánzásos, minta-, és modellkövetéses, magatartás-, és viselkedés-tanulás (szokások alakítása). A spontán, játékos tapasztalatszerzés. A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülı ismeretszerzés. Az óvónı által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés. A gyakorlati probléma-, és feladatmegoldás. Az óvónı által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás.

32


Pedagógiai Program

Az óvodában a gyerekek spontán módon tanulnak. Az óvodáskor kezdetén még nem adottak egyértelmően a tanuláshoz szükséges szubjektív feltételek. Az ismeretek bıvítésében igen jelentıs szerepe van a gyermek spontán érdeklıdésének, a külvilággal való közvetlen kapcsolatnak. A kis-, és középsı csoportos gyerekeknél a tudatos logikai gondolkodás képessége még nem alakult ki teljes mértékben, náluk a következtetést az emlékek, képi tapasztalatok helyettesítik. Ebben az életkorban a gyermekek önkéntelen figyelmére, a cselekvésben való gondolkodásukra, az alkotó képzeletükre, a megismerés utáni vágyukra, az érzelmi beállítottságukra és az óvodán kívül szerzett tapasztalataikra építünk. Az óvodáskor kezdetén a gondolkodás cselekvésbe ágyazott (gyakorlati problémamegoldás), a megismerés a képszerő, szemléletes gondolkodás szintjén történik. Késıbb kezdetét veszi a tudatos logikus gondolkodás. A gyermekekben, nagy mennyiségben felhalmozódnak a spontán benyomások, képzeletek, melyeket a játék illetve más manipuláció alkalmával és a beszéd útján nyernek. Mivel kezdetben csak az önkéntelen figyelemre építhetünk, az érdeklıdés felkeltése és állandó ébrentartása, a gyerekek tevékenységi vágyának kielégítése elengedhetetlen. A spontán ismeretszerzés és a szervezett oktatás szoros kölcsönhatásban van egymással. Programunk megvalósításában a tanulás kötött és kötetlen szervezeti formája egyaránt jelen van. Mindkét szervezeti formában a céltudatosságot és tervszerőséget kívánjuk érvényesíteni, mindig szem elıtt tartva a játékosság elvét. A kötetlen foglalkozás is tervszerően folyik, a kötetlenség a gyermek önkéntes részvételében, az idıpont megválasztásában és helykiválasztásában, és a gyermekek elhelyezkedésében jut kifejezésre. A kötött foglalkozás már a gyermekektıl is más magatartást igényel, idıtartama és belsı felépítése is más. A foglalkozás felépítését egyrészt a tárgy sajátossága, a csoport életkora, fejlettségi szintje, másrészt az oktatási feladat határozza meg. A gyermekek különbözı tevékenységeiben valamennyi munkaforma, - egyéni, páros, mikrocsoportos és frontális foglalkoztatási forma megtalálható. Ezek alkalmazását a tevékenységek típusa, a didaktikai feladatok és a témák határozzák meg. Csoportjainkban egyre elterjedtebbek a mikrocsoportos foglalkozások, mivel a nyelv gyakorlása, a tanultak ellenırzése, a hibák javítása könnyebb és a gyermekek számára is egyértelmő, a felzárkóztatás is eredményesebb. Az ismeretszerzést, a gondolkodásfejlesztést, a gyermekek értelmi képességének továbbfejlesztését fıként játékos helyzetekbe épülve, cselekvést, manipulációt, konstruálást, a képzelet játékát igénylı feladatok, gyakorlati megoldások keretében fejlesztjük. Megfelelı, változatos, motiváló eljárásokkal kívánjuk megteremteni a gondolkodásra késztetı feladathelyzeteket. A figyelem fejlıdésével, tartósabbá válásával fokozatosan gyakoribbá, bonyolultabbá tesszük a spontán és a szándékos figyelemre is építı, gondolkodtató problémahelyzeteket. Ezek már hosszabb ideig tartó szellemi erıfeszítést, intellektuális feszültséget váltanak ki a gyermekekbıl. A motiváló eljárások mindhárom korcsoportban fontosak. A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére •

• • • •

A tanulás hatására pontosabbá válik a gyermekek érzékelése, észlelése, megfigyelıképessége, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlıdik beszédük és gondolkodásuk. Képessé vállnak a problémák felismerésére és megoldására. Képesek az ok-okozati összefüggések felismerésére. Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés. Szándékos figyelmüket képesek hosszabb ideig fenntartani.

33


Pedagógiai Program

Feladataik végrehajtásában kitartóak, elmélyültek. Tevékenységeik eredményét reálisan értékelik. Elemi ismereteik önmagukról, szőkebb környezetükrıl életkoruknak megfelelı.

• • •

A tanulás során használt módszerek • • • • •

Beszélgetés Rávezetı kérdések Bemutatás Magyarázat Gyakorlás

II.9.

A szülı, a gyermek, a pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei

Célunk a személyiségi és szülıi jogok tiszteletben tartásával a partneri viszony erısítése. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlıdését. Ennek alapvetı feltétele a családdal való együttmőködés. Az óvoda társadalmi kontrollja elsısorban a szülıkön keresztül érvényesül. Ezért olyan légkört teremtünk, amelyben mindkét fél feltételezi a másikról, hogy minden a gyermekekkel kapcsolatos tevékenység a gyermekek érdekében, a nevelési eredmények fokozásáért történik. Az intézmény nem vállalja át a család nevelési feladatainak megoldását, de hozzájárul a családi szocializáció esetleg kedvezıtlen hatásának enyhítéséhez. A gyermekek neveléséhez és a szülıkkel való optimális kapcsolathoz pozitív töltéső tekintélyre van szükség, ami nem hivatali alapozottságra, hanem személyes tulajdonságokra, teljesítményre épített. A szülık figyelmét tapintatosan ráirányítjuk a családi nevelés hiányosságaira, felajánljuk a szakmai-pedagógiai együttmőködést a hiányosságok pótlására, a hibák elkerülésére és a lehetséges mértékig kompenzáljuk a családi nevelés okozta hátrányokat. Pedagógiai propagandánk módszerei: könyvek ajánlása, figyelemfelkeltı tájékoztatók eljuttatása, igény esetén elıadás szervezése, egyéni tanácsadás, szakemberek bevonása. A gyermekek reális megismeréséhez, értékeinek felfedezéséhez, a gyermek óvodai fejlıdésérıl rendszeres és korrekt tájékoztatással segítjük a szülıket. Szükség szerint felhívjuk a szülık figyelmét saját jogaikra, kielégítı tájékoztatást adunk a szociális juttatások, az iskolaválasztás és más gondjaik megoldásának lehetıségeirıl. Az együttmőködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különbözı rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetıségeket, amelyeket az óvoda illetve a család teremt. Az együttmőködés során a szülık megismerik az óvoda mőködési rendjét, céljait, feladatait, az óvoda, pedig tapasztalatokat győjt a gyermekrıl, a családi nevelés milyenségérıl, a közvetlen környezetérıl. A szülık értékátörökítı szerepe meghatározó, meggyızıdésük, hogy saját értékrendszerük minta, - követésre méltó. Fogadhatjuk, befogadhatjuk a családok értékeit, szülık, nagyszülık hagyományokat vagy mővészeti értékeket közvetítı, környezetformáló tevékenységét. Nevelési céljaink megvalósításában nagy segítséget nyújthatnak a családok is, ha otthon is beszélik a német nyelvet, illetve a népi hagyományok, kultúra átadásával gazdagíthatják a gyermekek érzelmeit, hozzájárulhatnak a gyermekek identitásának erısítéséhez.

34


Pedagógiai Program

Kapcsolattartás a szülıkkel: Megismerjük a gyermekek környezetét, számba vesszük az értékátörökítı hatásokat. Jó emberi és munkakapcsolatot építünk ki, mely kedvezıen hat a gyermekek fejlıdésére, a szülıkre. Az együttmőködés alapja az érdeklıdés, megértés, nyitottság. Az óvodának kultúraközvetítı szerepe is van. Az együttmőködés során fontos a pozitívumok kiemelése, a törekvés, hogy a szülı aktív részese lehessen az óvodai életnek. Arra törekszünk, hogy az általános emberi értékek közvetítésében a szülık is együttmőködı partnerek legyenek. A kialakított közös szabályokat, szokásokat ık is következetesen betartsák, jó példával járjanak elıl. A szülık az óvodában a Közoktatási törvényben megfogalmazott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében Szülıi Szervezetet hozhatnak létre, a szülık közösségét. Képviselıjük a csoportba járó szülık által választott személy. A szülık képviselıivel az óvónık, óvodavezetı napi kapcsolatot tart. A szülıi képviselıi megbeszéléseket mindkét fél (óvodavezetı-szülık) kezdeményezheti. A szülık, óvónık együttmőködésére változatos lehetıség kínálkozik: • Napi rövid beszélgetések; • Nyílt napok, elıre egyeztetett idıpontban; • Szülıi értekezletek; • Fogadóórák elıre egyeztetett idıpontban; • Közös rendezvények, programok; • Csoport, illetve közös faliújság; • Barkács délutánok, munkadélutánok; • Írásos megkeresések igényfelmérés, elégedettség vizsgálat, • Kiadvány, tömör ismertetı, DVD, internetes honlap az óvodáról, nevelési célkitőzéseinkrıl. Az együttmőködési formák megfelelnek a partnerközpontúság kritériumainak, a szülık, gyermekek igényeinek, a teljesíthetı elvárások megoldását célozzák. Az óvoda nevelési programja, SZMSZ-e, házirendje a szülık számára nyilvános. Az óvodavezetı, a gyermekvédelmi felelıs, illetve az óvónık kérésre bármikor tájékoztatást adnak. A házirendet a szülık a gyermek felvételekor kézhez kapják, az SZMSZ, a nevelési program a folyosón kifüggesztésre kerül, bármikor megtekinthetı. II.10. Gyermekközösségekkel kapcsolatos ünnepek, megemlékezések Az óvodapedagógusok feladata a gyermekközösségben megemlékezésre kerülı ünnepek, hagyományok elıkészítése, megszervezése, szülık bevonása. Az ünnepi megemlékezésbe beépül a kisebbségi kultúra néhány értékes zenei, irodalmi eleme. Közös hagyományok, ünnepek • • • • • •

Márton-napi lampionos felvonulás Közös megemlékezés a gyermekek születésnapjáról a csoportokban Mikulás ünnepély Adventi idıszak elıkészületeivel kapcsolatos népi hagyományok Karácsonyi ünnep Farsangi népszokások

35

Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium • • • • • • • •

Pedagógiai Program

Farsangi vigadalom Megemlékezés Március 15-rıl Húsvéti szokások Anyák napja Évzáró mősoros ünnep Gyermeknapi programok İszi, tavaszi tanulmányi kirándulások Rendkívüli alkalmak megünneplése

II.11. Gyermekvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységek az óvodában A gyermekvédelmi munka az óvodára jellemzı szociokulturális környezetet figyelembe vevı: • • • • •

speciális feladatok prevenciós feladatok korrekciós feladatok védı-óvó elıírások baleset megelızés feladatainak összessége.

Cél: a gyermekek védelme, a családban történı nevelkedés segítése a szülıkkel összhangban, a veszélyeztetettség megelızése, feltárása, megszüntetése. Ha az óvoda a gyermekeket veszélyeztetı okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, vagy az illetékes szervtıl. Biztosítja a gyermekeket megilletı jogok érvényesülését óvodán belül, szükség esetén javaslatot tesz óvó-védı intézkedésre. Felzárkóztatás, tehetséggondozás megvalósulását célozza. A gyermekvédelmi munka irányítása az intézményegység-vezetı, illetve helyettese hatásköre, akik gondoskodnak a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs munkájához szükséges feltételekrıl. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs éves munkaterv alapján segíti, összefogja az óvodapedagógusok gyermekvédelmi munkáját. A megbízott óvónı személyét, elérhetıségét, gyermek-család körébe tartozó problémákkal foglalkozó intézmények neveit, szolgáltatásait, telefonszámait a közös faliújságon egész évben feltüntetjük. A gyermekvédelmi felelıs feladata: A családdal és a pedagógusokkal együttmőködve kiküszöbölni a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, megvédeni ıket a testi-lelki, erkölcsi károsodásoktól, illetve ellensúlyozni a veszélyeztetı hatásokat. A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot az adott évre. A nevelési év elején tájékoztatja a szülıket a gyermekvédelmi tevékenységrıl, a fogadóórák lehetıségérıl és közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát. Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónık között. Év elején az óvónıkkel együttmőködve felmérést készít az óvodában, kik azok a gyermekek, akik veszélyeztetett helyzetben vannak, és nyilvántartást vezet a veszélyeztetett és hátrányos helyzető gyermekekrıl. • Szociális helyzetük nem megfelelı. • Családi körülményeik rendezetlenek. • A családban nevelési problémák adódnak.

36


Pedagógiai Program

• Csonka családban nevelkedık száma. • Hátrányos helyzető gyermekek száma, halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma. • Gyermek-elhelyezési problémák. Elısegíti az óvónık felderítı tevékenységét. Szükséges esetekben családlátogatást végez a csoport óvónıivel. Folyamatosan kapcsolatot tart általános és konkrét esetekben a Nevelési Tanácsadóval, a Gyámhatósággal, a pártfogókkal, nevelıszülıi felügyelıkkel, rendırséggel, valamint a családokkal foglalkozó szakemberekkel. A gyermekvédelmi intézmények, hatóságok felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változásait. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást illetve étkezési térítési díjkedvezmény megállapítását kezdeményezi. Tájékoztatást ad a szülık faliújságján, az óvodán kívüli szervezett szabadidıs programokról. Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenırzésében, értékelésében és a minıségbiztosításban, mint az intézményegység-vezetı illetve helyettese szakembere. A nevelıtestület feladatai a gyermekvédelem területén: Minden pedagógus, óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, segítése pedagógiai eszközökkel. A fentiek érdekében prevenciós, feltáró és problémákat megszüntetı tevékenységet végez. Tiszteletben tartja a gyermekek személyiségét és családja világnézetét. Értékrendjét nem kényszerítheti rá senkire az óvodában, vallási, világnézeti kérdésekrıl nem foglalhat állást nevelımunkája során. Biztosítja a gyermekeket megilletı jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védı-óvó intézkedésre javaslatot tesz. Új óvodások befogadását elısegíti, beilleszkedésüket az adott csoportba a lehetı legzökkenımentesebbé teszi. A gyermekeket és családjukat a lehetıségekhez képest minél jobban megismeri. A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismeri és ha szükséges ehhez szakember segítségét kéri. A feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására tervet készít és végrehajtja (a kompetencia határokon belül). Felzárkóztatást megszervezi. Tehetséggondozást megvalósítja, illetve elısegíti. Óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében közremőködik. Egészségügyi szőrıvizsgálatok lebonyolításán részt vesz. Rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kíséri, szükség esetén jelzi a hiányzást. Családok szociális és anyagi helyzetének megfelelıen a különbözı támogatásokhoz a hozzájárulást javaslatával elısegíti. Minden lehetséges eszközzel segíti a gyermekek családban történı felnevelését. A szülıkkel együttmőködı kapcsolatot alakít ki, a szülıi szerep eredményesebb betöltésének elısegítésére. Jó kapcsolatot épít a helyi gyermekvédelmi rendszerben érintett szervekkel, személyekkel: Nevelési Tanácsadó Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítı szolgálat Polgármesteri Hivatal Óvodaorvos, védını Gyermekvédelemben résztvevı társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

37


Pedagógiai Program

Prevenciót minden gyermekre kiterjeszti. Megismerteti a gyermek- és szülıi jogokat, érvényesítési módjait. Csoportnaplóban egyénre szabottan tervez, nyomon követi a gyermek fejlıdését. Egyéni fejlesztési lapokat vezet. (START program segítségével) Logopédiai ellátásról tájékoztatja a szülıket. Segítséget nyújt az új és pályakezdı kollégák részére a gyermekvédelmi munkához. A gyermekekkel a korukat figyelembe véve megismerteti a balesetet kiváltó helyzeteket, az ezeket elkerülı technikákat, szabályokat. A veszélykerülı magatartási formák, technikák, szabályok betartásába a szülıket is bevonja. A védı-óvó intézkedések részletes feladatait az óvoda házirendje, SZMSZ-e tartalmazza. Az óvodai dolgozókat hivatali titoktartási kötelezettség terheli. A gyermekek és az intézmény segítése érdekében létre hoztuk a „Nagyok a kicsikért” alapítványt, illetve a KINDI Egyesületet, mely jelentısen támogatja az óvodát nevelési céljai elérésében. II.12. A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelı munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke A Szınyi Ottó utcai telephelyen: Helyiségek * 1/1998.(VII:24.) OM. rendelet szerint Eszközök, felszerelések

Normatív elıírás * 3

Ebbıl meglévı 3

1

1

-

-

-

-

Játszóudvar

1

1

-

-

Óvodavezetıi iroda

1

1

-

-

Óvodavezetı h. iroda

-

-

-

-

Gazdasági vezetıi iroda

-

-

-

-

Nevelıtestületi szoba

1

-

1

-

Orvosi szoba

1

-

1

-

Gyermeköltözı

3

3

-

-

Gyermekmosdó, WC

3

3

-

-

Felnıtt öltözı

1

1

-

-

Elkülönítı szoba

1

-

1

-

Fızıkonyha

-

-

-

-

Melegítıkonyha

1

-

1

-

Csoportszoba Tornaszoba Logopédiai foglalkoztató, Egyéni fejlesztı szoba

38

Hiányzó Cserére szorul -


Pedagógiai Program

Tálaló – mosogató, felnıtt étkezı

1

1

-

-

Felnıtt mosdó

1

1

-

-

Felnıtt WC

1

1

-

-

Mosléktároló

1

1

-

-

Szárazáru raktár

-

-

-

-

Földesáru raktár

-

-

-

-

Egyéb raktár

1

1

-

-

Éléskamra

-

-

-

-

Szertár

1

1

-

-

Eszközök, felszerelések 1. Csoportszoba Óvodai fektetı Gyermekszék Gyermekasztal Fényvédı függöny Szınyeg Játéktartó szekrény, polc Fektetı tároló Élısarok állvány Hımérı Óvodapedagógusi asztal Felnıtt szék Eszköz-elıkészítı asztal Textiltároló szekrény Edény- és evıeszköz tároló szekrény Szeméttartó 2. Tornaszoba Tornapad Tornaszınyeg Bordásfal Óvodai többfunkciós mászó készlet Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések 3. Logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztı szoba

Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Normatív Ebbıl elıírás * meglévı

Hiányzó Cserére szorul

75

75

-

75 15 18 3 6 3 3 3 6 3 3

75 15 18 3 6 3 3 6 3

3 3 -

5 -

3

3

-

-

3

3

-

-

2

2

-

-

1 2

1 -

2

-

1

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

39

Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Tükör Asztal Szék Szınyeg 4. Játszóudvar Kerti asztal Kerti pad Babaház Udvari homokozó Takaróháló

Pedagógiai Program

-

-

-

-

3

1

2

-

6 4 2 3 1* 2 3 1* 2 3 1 2 * a csoportoknak nincs külön udvarrészük Eszközök, felszerelések Normatív Ebbıl Hiányzó elıírás * meglévı 5. Óvodavezetıi iroda 1-1 1-1 Íróasztal és szék Tárgyalóasztal 1 1 Szék 2 2 Telefon 1 1 Könyvszekrény 1 1 Iratszekrény 1 1 6. Óvodavezetı-helyettesi, gazdaságvezetıi iroda Asztal Szék Iratszekrény Lemezszekrény Írógép asztal és szék Számítógépasztal és szék Írógép Telefon Fax Számítógép nyomtató 7. Nevelıtestületi szoba Fiókos asztal Szék Könyvtári dokumentum Könyvszekrény Tükör Mosdókagyló 8. Orvosi szoba 9. Gyermeköltözı 75 75 Öltözırekesz, ruhatároló fogas Öltözıpad 75 75 -

40

-

Cserére szorul -

Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium 10. Gyermekmosdó, WC. Törülközıtartó Falitükör Hımérı Fogmosó tartó

Pedagógiai Program

75

75

-

-

10 2 3

4 2 3

6 -

-

Tisztálkodási és egyéb felszerelések Eszközök, felszerelések Egyéni tisztálkodószerek, féső Ruhakefe, körömkefe, Szappantartó Fésőtartó Törölközı Abrosz Takaró Ágynemőhuzat Lepedı

Normatív elıírás * 75+12

Ebbıl meglévı -

Hiányzó 75+12

Cserére szorul -

10

10

-

-

3 261 45 75 225 225

3 15 45 75 -

246 225 225

75 -

Felnıttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Eszközök, felszerelések Szennyes ruhatároló Mosottruha tároló Mosógép Centrifuga Vasaló Vasalóállvány Szárítóállvány Takarítóeszközök Kerti munkaeszközök, ásó Kapa Gereblye Locsolókanna Hőtıgép Porszívó

Normatív elıírás * 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Ebbıl meglévı -1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

41

Hiányzó -1 -

Cserére szorul 1


Pedagógiai Program

A nevelımunkát segítı játékok és egyéb eszközök Eszközök, felszerelések 1. Játékok, játékeszközök, különféle játékformák eszközei Mozgáskultúrát, mozgásfejlıdést segítı, mozgásigényt kielégítı eszközök Ének, zene, énekes játékok eszközei Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei Értelmi képességeket és a kreativitást fejlesztı anyagok, eszközök Ábrázoló tevékenységet fejlesztı anyagok, eszközök Természeti – emberi – tárgyi Környezet megismerését elısegítı eszközök, anyagok Munka jellegő tevékenységek eszközei 1. A nevelımunkát segítı egyéb eszközök TV Videó Magnetofon Diavetítı Vetítıvászon Hangszer (pedagógusoknak) Hangszer (gyermekek) Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

Normatív elıírás * 23 udvari 23

Ebbıl meglévı 23 23

Hiányzó

23 udvari 23

23 23

-

-

23

23

-

-

23

23

-

23

23

-

-

23

23

-

-

23

23

-

-

23

23

-

-

1

1

-

-

1 1 1 1

1 1 1

1

-

1

1

-

-

23

23

-

-

-

-

-

-

42

-

Cserére szorul -

-


Pedagógiai Program

Fogyatékos gyermekek nevelésének további speciális eszközei Eszközök, felszerelések 1. Beszédfogyatékosok Tükör Logopédiai alapkészlet 2. Hallási fogyatékosok Dallamíró Hallásvizsgáló Adó-vevı készülék Elektronikus információhordozó Nyelvi kommunikáció vizuális, anditív megjelenítésének eszköze Szurdologopédiai eszközök 3. Látási fogyatékosok Olvasótelevízió Hatrekeszes doboz, gombás tábla, szöges tábla, csörgı labda

Normatív elıírás *

Ebbıl meglévı

Hiányzó

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Cserére szorul

Egészség és munkavédelmi eszközök Eszközök, felszerelések Étel-mintavétel készlet Mentıláda Gyógyszerszekrény Munkaruha Védıruha Tőzoltó készülék

Normatív elıírás * 1 1 1 11 1 2

Ebbıl meglévı 1 1 1 2

43

Hiányzó 11 1 -

Cserére szorul törés esetén -


Pedagógiai Program

Dugonics Antal utcai telephelyen: Helyiségek * 1/1998.(VII:24.) OM. rendelet szerint Eszközök, felszerelések

Normatív elıírás * 3

Ebbıl meglévı 3

Hiányzó

1

-

1

-

-

-

-

-

Játszóudvar

1

1

-

-

Óvodavezetıi iroda

1

1

-

-

Óvodavezetı h. iroda

-

-

-

-

Gazdasági vezetıi iroda

-

-

-

-

Nevelıtestületi szoba

1

-

1

-

Orvosi szoba

1

-

1

-

Gyermeköltözı

3

3

-

-

Gyermekmosdó, WC

3

3

-

-

Felnıtt öltözı

1

1

-

-

Elkülönítı szoba

1

-

1

-

Fızıkonyha

-

-

-

-

Melegítıkonyha

1

-

1

-

Tálaló – mosogató, felnıtt étkezı

1

mosogató

felnıtt étkezı

-

Felnıtt mosdó

1

1

-

-

Felnıtt WC

1

1

-

-

Mosléktároló

1

-

1

-

Szárazáru raktár

-

-

-

-

Földesáru raktár

-

-

-

-

Egyéb raktár

1

1

-

-

Éléskamra

-

-

-

-

Szertár

1

1

-

-

Csoportszoba Tornaszoba Logopédiai foglalkoztató, Egyéni fejlesztı szoba

44

Cserére szorul -


Eszközök, felszerelések

Pedagógiai Program

Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Normatív Ebbıl elıírás * meglévı

Hiányzó

2. Csoportszoba 77 77 Óvodai fektetı Gyermekszék 77 77 Gyermekasztal 15 15 Fényvédı függöny 12 12 Szınyeg 3 3 Játéktartó szekrény, polc 6 6 Fektetı tároló Élısarok állvány 3 3 Hımérı 3 3 Óvodapedagógusi asztal 3 3 Felnıtt szék 6 3 3 Eszköz-elıkészítı asztal 3 3 Textiltároló szekrény 3 3 Edény- és evıeszköz tároló 3 3 szekrény Szeméttartó 3 3 2. Tornaszoba 2 2 Tornapad Tornaszınyeg 1 1 Bordásfal 2 2 Óvodai többfunkciós mászó 1 1 készlet Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések 3. Logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztı szoba Tükör Asztal Szék Szınyeg 4. Játszóudvar 3 3 Kerti asztal Kerti pad 6 6 Babaház 3 1* 2 Udvari homokozó 3 1* 2 Takaróháló 3 1 2 * a csoportoknak nincs külön udvarrészük Eszközök, felszerelések Normatív Ebbıl Hiányzó elıírás * meglévı

45

Cserére szorul 5 -

Cserére szorul

Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium 5. Óvodavezetıi iroda Íróasztal és szék Tárgyalóasztal Szék Telefon Könyvszekrény Iratszekrény 6. Óvodavezetı-helyettesi, gazdaságvezetıi iroda Asztal Szék Iratszekrény Lemezszekrény Írógép asztal és szék Számítógépasztal és szék Írógép Telefon Fax Számítógép nyomtató 7. Nevelıtestületi szoba Fiókos asztal Szék Könyvtári dokumentum Könyvszekrény Tükör Mosdókagyló 8. Orvosi szoba 9. Gyermeköltözı Öltözırekesz, ruhatároló fogas Öltözıpad 10. Gyermekmosdó, WC. Törülközıtartó Falitükör Hımérı Fogmosó tartó

Pedagógiai Program

1-1

1-1

-

szék

1 2 1 1 1

1 1 1

1 2 -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

77

77

-

-

77

77

-

-

77

77

-

-

9 2 3

4 3

5 2 -

-

46


Pedagógiai Program

Tisztálkodási és egyéb felszerelések Eszközök, felszerelések Egyéni tisztálkodószerek Tisztálkodó felszerelések Fésőtartó Törölközı Abrosz Takaró Ágynemőhuzat Lepedı

Normatív elıírás * 77+11

Ebbıl meglévı -

Hiányzó 77+11

Cserére szorul -

9

9

-

-

3 264 45 77 231 231

10 45 77 -

254 77 231 231

-

Felnıttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Eszközök, felszerelések Szennyes ruhatároló Mosottruha tároló Mosógép Centrifuga Vasaló Vasalóállvány Szárítóállvány Takarítóeszközök Kerti munkaeszközök, ásó Kapa Gereblye Locsolókanna Hőtıgép Porszívó

Normatív elıírás * 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Ebbıl meglévı -1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

47

Hiányzó -1 -

Cserére szorul -


Pedagógiai Program

A nevelımunkát segítı játékok és egyéb eszközök Eszközök, felszerelések 1. Játékok, játékeszközök, különféle játékformák eszközei Mozgáskultúrát, mozgásfejlıdést segítı, mozgásigényt kielégítı eszközök Ének, zene, énekes játékok eszközei Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei Értelmi képességeket és a kreativitást fejlesztı anyagok, eszközök Ábrázoló tevékenységet fejlesztı anyagok, eszközök Természeti – emberi – tárgyi Környezet megismerését elısegítı eszközök, anyagok Munka jellegő tevékenységek eszközei 2. A nevelımunkát segítı egyéb eszközök TV Videó Magnetofon Diavetítı Vetítıvászon Hangszer (pedagógusoknak) Hangszer (gyermekek) Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

Normatív elıírás * 23 udvari 23

Ebbıl meglévı 23 23

Hiányzó

23 udvari 23

23 23

-

-

23

23

-

-

23

23

-

23

23

-

23

23

-

23

23

-

23

23

-

-

-

-

-

1

-

Cserére szorul -

-

-

1 1 1 1 1

1 1 1 1

1

1

-

-

23

23

-

-

-

-

-

-

48


Pedagógiai Program

Fogyatékos gyermekek nevelésének további speciális eszközei Eszközök, felszerelések 1. Beszédfogyatékosok Tükör Logopédiai alapkészlet 2. Hallási fogyatékosok Dallamíró Hallásvizsgáló Adó-vevı készülék Elektronikus információhordozó Nyelvi kommunikáció vizuális, anditív megjelenítésének eszköze Szurdologopédiai eszközök 3. Látási fogyatékosok Olvasótelevízió Hatrekeszes doboz, gombás tábla, szöges tábla, csörgı labda

Normatív elıírás *

Ebbıl meglévı

Hiányzó

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Cserére szorul

Egészség és munkavédelmi eszközök Eszközök, felszerelések Étel-mintavétel készlet Mentıláda Gyógyszerszekrény Munkaruha Védıruha Tőzoltó készülék

Normatív elıírás * 1 1 1 10 1 3

Ebbıl meglévı 1 1 3

49

Hiányzó 110 1 -

Cserére szorul törés esetén -


Pedagógiai Program

III. Az iskolai intézményegység pedagógiai programja III.1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai Az iiskolában folyó nevelı-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti- nemzetiségi értékek tanulókkal történı megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvetı feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklıdésre és aktivitásra építve a személyiségfejlıdés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket óvódásaink és tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyızıdéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. •

•

•

• •

•

• • •

•

A szülıföld és Magyarország, a német nemzetiség lakta vidékek megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti-nemzetiségi kultúra ápolása: a nemzeti-nemzetiségi múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti-nemzetiségi önbecsülés és hazaszeretet kialakítása. Minden kisebbségben élı népcsoportért érzett felelısség - és közösségvállalás. A hazánkban élı kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári és nemzetiségi jogok tisztelete. Az emberek egyenlıségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklıdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élı és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megırzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelızése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelısségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hőség, önzetlenség, megértés, tapintat, ıszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülık, nagyszülık megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az elıítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önmővelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

III.2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka feladatai Fejlesztési feladataink a NAT kulcskompetenciáira épülnek: • énkép, önismeret

50


Pedagógiai Program

Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeirıl, igényeirıl alkotott képtıl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. • hon-és népismeret A tanulók sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei valamint a hazai német kisebbség megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elısegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettıl elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. • európai azonosságtudat- egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetérıl, alkotmányáról, intézményrendszerérıl, az uniós politika szempontrendszerérıl. Diákként és felnıttként tudjanak élni a megnövekedett lehetıségekkel • aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az intézmény alapvetı feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetıségek biztosítása, amelyek elısegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelı beállítottság és motiváltság szükséges. • gazdasági nevelés Az iskolai nevelésnek alapvetı szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Az iskolai nevelés elısegíti, hogy képessé váljanak a tanulók a rendelkezésükre álló erıforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. • környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a hozzánk járók magatartásának, életvitelének kialakulását. Különös figyelmet fordítunk a természettudományos gondolkodásmód fejlesztésére. • a tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külsı tényezık hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet mőködtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevıje tanítható. Célunk elérése érdekében tanulás módszertani tantervet állítunk össze s ennek mentén sajátíttatjuk el a tanulási kompetenciákat. • testi-és lelki egészség Az iskola személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítıkész magatartást. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentıs szerepe van. • felkészülés a felnıttlét szerepeire A felnıttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevıi: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezetı utaknak, lehetıségeknek, alternatíváknak a megismerése 51


Pedagógiai Program

tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolában folyó nevelı és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elısegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különbözı fejezeteiben késıbb meghatározásra kerülı tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. III.3. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelési céljaink megvalósítását segítik az intézmény pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. A didaktikai feladatok szerint: • Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere • A képességek tanításának/tanulásának módszere • Az alkalmazás tanításának/tanulásának módszere • A rendszerezés és rögzítés tanításának/tanulásának módszere Az információk forrása szerint: • Verbális (szóbeli, írásbeli) módszer • Szemléletes módszer • Gyakorlati módszer Az irányítás dominanciája szerint: • Tanári dominanciájú módszer • Tanulói dominanciájú módszer • Közös tanári-tanulói módszer Az oktatás logikája szerint: • Induktív módszer • Deduktív módszer A tanulók megismerı tevékenysége szerint: • Receptív módszer • Reproduktív módszer • Produktív módszerek A produktív módszerek közé tartoznak azok a nyitott oktatási formák, amelyeket az intézmény az 1990-es évek óta alkalmaz: Freiarbeit, Werkstatt és projekttanítás.(Ezeknek az alábbiakban külön fejezetet szentelünk.) A nem szakrendszerő oktatás megszervezését a 2011/12-es tanévtıl kezdve megszüntetjük, de a nem szakrendszerő módszerekrıl nem mondunk le. Az elıbb említett nagy volumenő alternatív formák mellett minden tanórán alkalmazni kell tantárgyakat átívelı, a kompetenciákat fejlesztı módszereket. E célból iskolai intézményegységünk egy módszertani tantervet dolgoz ki, amely félévekre és tantárgyakra lebontva meghatározza a fejlesztendı kompetenciákat és a hozzájuk rendelt módszereket. Ebben a folyamatban minden tantárgy és minden tanár részt vesz. Nevelési céljaink megvalósulását illetıen akkor tekintjük munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzıs diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam és a tizenkettedik évfolyam végén: •

minden tantárgyból megfelel a Nemzeti Alaptantervben és az alapfokú és középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek.

52


•

• • • •

•

Pedagógiai Program

(Természetesen elsıdleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis legalább nyolcvan százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bıvíthetı biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik ıt arra, hogy az iskolai, középiskolai és felsıoktatási követelményeknek a késıbbiekben megfeleljen, ismeri a német nemzetiség nyelvi, történelmi és kulturális múltját és jelenét, azonosulni tud a népcsoport törekvéseivel, és építı módon vesz részt jövıjének alakításában ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövıjét és sorsát illetıen, a 8. osztály végén a tanulók 90%-a megszerzi a DSD I. nyelvvizsgabizonyítványt (B1), a 12. osztály végén a DSD II. (C1) és 80%-a százaléka az angol középfokú állami nyelvvizsga bizonyítványt (miközben törekedni kell az angol felsıfokú bizonyítvány elérésére is), a kiváló képességő tanulók szerepeljenek eredményesen különbözı tanulmányi-, kulturális- és sportversenyeken.

III.4. Nyitott oktatási formák Iskolánkban az ún. „nyitott” oktatási formáknak nagy hagyománya van, messze megelızve a jelen kori kompetencia alapú oktatási módszereket. Három forma köré csoportosul a tanítás szerevezése: • Freiarbeit • Werkstattunterricht • Projektarbeit A „Freiarbeit” módszer az iskola oktatásának, pedagógiai programjának részévé vált, a tanulók ez alapján sajátítják el az anyag egy részét, ill. gyakorlásként szolgál. Németországban a módszer igen elterjedt, sok pedagógiai folyóirat foglalkozik vele, az iskolai gyakorlatban már a 70-es évek elejétıl hagyománya van ennek az oktatási formának. Magyarországon csak a 80-as évek végén kezdıdött el az a folyamat – többek között a rendszerváltozás és a sok külföldi vendégtanár hatására-, amely reformokat akar bevinni a hagyományos oktatásba. Nemcsak az oktatás tartalmát illetıen törekednek reformokra, hanem annak szervezését, külsı kereteit illetıen is. Ezen reformtörekvések közé sorolható mindhárom forma, amelyek nálunk megtalálhatók. Ezek mindegyike az egyénre szabott, individuális oktatást hangsúlyozza. A „Freiarbeit” fogalmában a „frei”, azaz szabad nem jelenthet természetesen szabadosságot. De jelenti azt, hogy dönthetnek arról, hogy kivel, mit, mikor és hogyan akarnak dolgozni. Szabadon választhatnak elıre megadott, ill. saját maguk által kitalált feladatok közül. Az önállóság a szabadság utáni második legfontosabb kritérium. Meg kell tanulniuk eldönteni, hogy mit és mikor akarnak megtanulni. Ebben segítségükre van a napi ill. heti terv. A munka során megtanulják felmérni, hogy mennyi idı alatt tudnak elvégezni bizonyos feladatokat. A „Freiarbeit” fontos ismérve tehát, hogy a gyerekek saját tempójuk szerint dolgoznak, nem kényszerülnek arra, hogy a tanárhoz vagy a többiekhez alkalmazkodjanak. Megtanulják az önellenırzést. Az anyagokat úgy kell a tanárnak összeállítania, hogy a tanulók ellenırizhessék magukat. Nagyon fontos, hogy a gyerekek megtanulnak másokkal együtt dolgozni: tolerálják egymást, kommunikálnak, kooperálnak, hiszen párokban, vagy kiscsoportokban végzik el a feladatokat. Tudatosul bennük, hogy alkalmazkodniuk kell bizonyos szabályokhoz, be kell 53


Pedagógiai Program

tartaniuk azokat. A „Freiarbeit” során a tanár szerepe is megváltozik. Nem ellenıriz – csak nagyon kivételes esetekben -, hanem ösztönöz, segít az anyagok, eszközök kiválasztásában, elmagyarázza használatukat, esetleg játszik, gondolkodik a gyerekekkel együtt. Ahhoz, hogy egy ilyen jellegő tanítás jól mőködjön, bizonyos külsı körülményekre is szükség van. A Freiarbeit legfontosabb külsı eleme az osztályterem. A Magyarországra jellemzı hagyományos osztályterem nem felel meg a Freiarbeit követelményeinek. A tanulópadokat le kell cserélni variálható tanulóasztalokra. Szükség van a teremben viszonylag nagy felületet elfoglaló faliújságokra, ahol a gyerekek kiállíthatják munkáikat. Elmaradhatatlan a nyitott polcrendszer, ahol mindennek meg van a helye, ahonnan bármikor levehetı a szükséges eszköz, s a munka végeztével vissza is vihetı. Nagyon fontos a pihenı- és olvasósarok: egy szınyeg elegendı ahhoz, hogy a gyerekek olvashassanak az általuk összegyőjtött, otthonról elhozott kedvenc könyveikbıl, ill. zenét hallgathassanak walkman segítségével. A számítógép és kismérető fénymásoló szintén fontos kellék, hiszen ezek segítségével akár osztályújság is készíthetı. A Freiarbeit-tal dolgozó iskolákban kis konyha is tartozik az osztályteremhez, ahol teát lehet fızni, közös reggelit készíteni stb. Az értékelés csak szöveges értékelés lehet. A tanár megfigyeléseket végez, s azokat folyamatosan jegyzi: megfigyeli a gyerekek munkafegyelmét, tempóját, az elkészült munkák alapján hibáikat stb. A tanár összeállíthat egy szempontsort is, amely alapján elkészíti feljegyzéseit. A Werkstattunterricht” szó jelentése: „mőhelymunka”, „tanítás a mőhelyben”. A mőhely szó megtévesztı lehet úgy a németben, mint a magyarban, tehát nem kizárólag a fordításon múlik. Ennek ellenére találó a kifejezés, mert pontosan arra utal, ami az osztályteremben, a folyosókon történik. A gyerekek úgy dolgoznak, mint egy mőhelyben: • nem mindannyian teszik ugyanazt • van, aki egyedül dolgozik, vannak, akik kis csoportokban • a „mester” (tanár) nincs mindenhol jelen, részben önállóan kell dolgozni • a munkának különbözı fázisai, állomásai vannak A Werkstattunterrichtnek sok eleme megegyezik a Freiarbeit elemeivel, elsısorban az alapelvek: a tanulók önállóan dolgoznak, saját tempójuk szerint, önmagukat ill. társaikat ellenırzik (a társak ellenırzése itt nagyobb hangsúlyt kap, mint az elızıekben), a tanár csak a megfigyelı szerepét tölti be. Inkább az oktatás megszervezésében vannak különbségek, méghozzá olyanok, amelyek ezt a módszert a magyarországi gyakorlatban való alkalmazásra alkalmasabbá teszik, mint pl. a Freiarbeitet. Az egyik legfontosabb ilyen jellegő eleme, hogy nem egész éven át tartó, napi legalább egy órás folyamatos foglalkozást jelent, hanem blokkosítható. A legjobb megoldása a gyakorlatban a tanévenkénti kétszer két hét, tehát mindkét félévben egy-egy blokk. Nem bomlik tantárgyakra, hanem témaköröket ölel fel, s ezen belül minden tartárgy feladatai megjelennek: pl. „állatok” vagy „alma”, s ehhez kapcsolódik a magyar, német, matematika, környezetismeret, ének, technika stb. feladat. A szakirodalom ezt a sokféle kínálatot - egyrészt sokféle tantárgyról, másrészt sokféle feladattípusról van szó – „didaktikai svédasztal”-nak nevezi. Elképzelhetı úgy is a Werkstatt-forma, hogy témától független feladatkínálatot állítunk össze pl. kreatív íráshoz kapcsolódóakat. A tantárgyi integráció itt is sokféle lehet: magyar, idegen nyelv, akár matematika vagy fizika is, ha pl. valamilyen jelenség magyarázatát kérjük, vagy egy tudósról íratunk egy szöveget. Ezt a fajta feladatbankot nagyon jól lehet alkalmazni középiskolában is. A „mőhelyt” úgy kell berendezni, hogy sok mozgásteret kapjanak a tanulók, tehát nem elég az osztályterem, a folyosóra, esetleg más termekre is szükség van. A tanár elıkészítı munkája nagyon sok idıt és energiát vesz igénybe, hiszen annyi feladattípust kell összeállítania, ahány

54


Pedagógiai Program

tanuló van az osztályban, ugyanennyi állomást rendez be, s minden anyagot ugyanennyi példányban fénymásol le. Azért van szükség annyi állomásra és feladatra, mint ahány diák van, mert minden állomásnak megvan a „fınöke”. İ tudja a megoldást és ı is ellenırizheti a többiek megoldását. Ezt általában nagy felelısséggel és komolyan teszik. Az egyes állomásokon a feladatok egy-egy dobozba kerülnek, amelybıl a gyerekek kiveszik ıket s a megoldás után, mielıtt továbbmennek a következı állomásra, egy második dobozban hagyják, amelyet a Werkstatt utolsó fázisában a fınök ellenıriz. Olyan feladatokra is szükség van, amelyek túlmutatnak az osztály keretein, amelyek lehetıséget adnak kísérletezésre, manuális cselekvésekre. Minden tanuló kap egy „menetlevelet”, amelyen bejelöli, hogy mely állomásokon teljesítette már a feladatot és egy olyan lap is a kezébe kerül, amelyen konkrétan szerepel a feladat, annak nehézségi foka, a munkamódszer és az állomás fınökének a neve, akihez segítségért is fordulhat. Témakörök összefoglalására, tantárgyak összekapcsolására és egyéni tanulásra nagyon jól hasznosítható tehát a Werkstatt, s ami nagyon fontos eleme, hogy a tanárnak van ideje és lehetısége a gyerekek munka közbeni megfigyelésére. A projekttanítás a legközismertebb forma a nyitott oktatási formák közül, úgy is fogalmazhatnék, hogy a leginkább ez van jelen a köztudatban. Az iskolai projektek megvalósítása nagyon gondos tervezést és pontos kivitelezést kíván úgy a diákoktól, mint a tanároktól. Elsı lépésként meg kell határozni a konkrét célt, olyat kell kitőzni, amellyel az iskolán és tantárgyakon túlmutató, a gyakorlatban hasznosítható ismeretekre tehetnek szert a tanulók. Az átfogó téma kiválasztása is az iskola vezetésének, tantestületének és diákjainak közös döntése kell, hogy legyen. Természetesen lehet kisebb mérető, osztály szintő projektben is gondolkodni, ebben az esetben is az osztály egészét (diákok, tanárok) érinti a döntés. A témán belüli egységek konkretizálása már az egyes munkacsoportok dolga (ez a második lépés), ık határozzák el, hogy mivel szeretnének foglalkozni. A csoportok kialakításánál a tanárnak irányító szerepe van annyiban, hogy kreatív és kevésbé kreatív, jó és gyengébb, gyorsabb és lassúbb stb. gyerekek kerüljenek egy munkacsoportba. Arra ügyelnie kell azonban, hogy akarjanak együtt dolgozni, ráerıltetni senkit sem lehet senkire, mert az az eredmény rovására fog menni. A harmadik lépcsı a választott témákhoz kapcsolódó konkrét lépések, munkafolyamatok megtervezése, az ezekhez kapcsolódó feladatok elosztása, ami egyúttal a felelısök meghatározását is jelenti. A leghosszabb a negyedik fázis, a kivitelezés, a feladatok megoldása. Ekkor lép ki a projekt az iskola falain túlra, hogy az ötödik szakaszban, az eredmények összegzésénél és feldolgozásánál újra visszatérjen. Az utolsó lépés, az eredmények bemutatása nagyon fontos momentum. A projektmunka lényegi kritériuma egy konkrét, használható tapasztalat megszerzése, amelyet valamilyen formában a nyilvánosságnak be kell mutatni. Ez lehet újság, színdarab, filmfelvétel, egy mőalkotás, kiállítás stb. Iskolánkban törekszünk arra, hogy a projektek elsısorban nemzetiségi témájúak legyenek, s évente legalább egy projektet kivitelezzünk. Céljaink közé tartozik további – felsıbb évfolyamokon alkalmazható – nyitott formák alkalmazása: pl. a Leitprogramm vagy Planarbeit. III.5. Az iskola nemzetiségi jellegébıl adódó feladatok Pedagógiai Programunk bevezetıjében megfogalmaztuk, hogy intézményünk „nyitott” iskola (Begegnungsschule), ahova nem csak nemzetiségi származású tanulókat várunk, hanem mindenkit, aki érdeklıdik programunk iránt és azonosulni tud azzal. Felvételkor, túljelentkezés esetén azonos képességő és felkészültségő tanulóknál a nemzetiségi származásúak elınyt élveznek. A szülık a képzés kezdetekor írásban nyilatkoznak arról, hogy ismerik és vállalják programunkat. 55


Pedagógiai Program

A nemzetiségi jellegnek át kell szınie a képzés minden területét, meg kell jelennie a tantárgyakban és a tanórán kívüli tevékenységben is. A német népcsoporttal kapcsolatos ismereteket részben önálló tantárgyként (nemzetiségi hon-és népismeret a felsı tagozatban és a gimnáziumban), részben integráltan (óvodai nevelés és alsó tagozat) közvetítjük. Az érettségi vizsgán minden tanulónak számot kell adnia felkészültségérıl, részben azzal, hogy választott érettségi tárgyként a népismeret mellett dönt, részben pedig a többi tantárgy tételsorához kapcsolódóan (lsd. középszintő érettségi vizsga témakörei). Iskolánkban hagyománya van az ún. „nyitott” oktatási formák alkalmazásának (Werkstatt, Freiarbeit, projektek); ezek keretében sort kerítünk népismereti tartalmak feldolgozására is. Évente rendezünk nemzetiségi projektet, amely az egész iskolára kiterjed. A projekt témáját és kivitelezésének módját az egyes képzési szintek döntik el. Szabadidıs tevékenységi formák: • általános iskolai és gimnáziumi kórus • német irodalmi színpadok • tánccsoport (ok) • kirándulások és anyaggyőjtés a németség lakta vidékeken • évente svábbál rendezése • részvétel a pünkösdi fesztiválon és a pécsi német napon • részt veszünk a nemzetiségi gimnáziumok találkozóján, ill. szervezünk is ilyen találkozót • hangszeren játszó tanulóinkat alkalmi zenekarrá szervezzük • színházlátogatás a Deutsche Bühne elıadásain • a pécsi körzeti stúdió Unser Bildschirm adásaiban „dolgoznak” gyerekeink • kapcsolattartás a Neue Zeitung szerkesztıségével, a GJU-val és más fórumokkal • író-olvasó találkozók szervezése magyarországi mővészekkel • állandó kiállítások szervezése iskolánkban tanulóink által győjtött fotókból, amelyeket kinagyítunk • a Zentrum pályázati kiírásain részt veszünk (Abgedreht, Blickpunkt) • együttmőködünk közös projektekben és rendezvényeken Pécs német nemzetiségi iskoláival További feladatok: • Tanulóink részt vesznek minden, a nemzetiséggel és német nyelvvel kapcsolatos versenyen • iskolánk gyakorlati képzési hely a PTE német nemzetiségi szakos hallgatói számára német nyelv és irodalom, ill. minden németül tanított tantárgyból • tanári kollektívánk részt vesz tankönyvek írásában, módszertani és tananyagok, szerkesztésében, tanártovábbképzések tartásában El kell érnünk, hogy a nemzetiségi iskolák között – mint az MNOÖ intézménye – vezetı helyet foglaljunk el, mintegy referencia iskolaként funkcionáljunk. Ehhez el kell érnünk a kitőzött nemzetiségi és nevelési-oktatási céljainkat. III.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle óvodai, iskolai és kollégiumi tevékenységek megszervezésével széleskörően fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A gondolkodási képesség fejlesztése

56


Pedagógiai Program

a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése (Pl.: az életbıl vett problémák lényegének megértése, a megoldás keresése szempontjából fontosnak tőnı tények és körülmények kiválasztása); • a rendszerezı képesség fejlesztése (pl. általánosítás, osztályozás, felosztás, definiálás); • az induktív gondolkodás fejlesztése (Pl.: a konkrét megfigyelések adatain alapuló következtetések megfogalmazása és ellenırzése); • a deduktív gondolkodás fejlesztése ((Pl.: a logikai képességek életkoronként változó módszerő fejlesztése); • a kombinatív képesség fejlesztése • a korrelatív gondolkodás fejlesztése (Pl.: a valószínőségen alapuló természettudományi és társadalomtudományi törvényszerőségek felismerése és értelmezése); • az analógiás gondolkodás fejlesztése (Pl.: az analógiák felismerésén alapuló problémamegoldások gyakorlása); • a kritikai gondolkodás fejlesztése (Pl.: a rendelkezésre álló ellentmondásos információk értékelésén és kritikáján alapuló állítások megfogalmazása. Ellentétes álláspontok egyenértékő megismerése, védelme és cáfolata a két oldalon egymást váltó szereplıkkel.). A megismerési képességek fejlesztésének területei • információszerzı és a-feldolgozó képesség • az ismeretek új helyzetekben való alkalmazásának képessége • kommunikációs képesség • szövegalkotási képesség • a mindennapi gyakorlati élethelyzetekben történı eligazodás • az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek A személyes értékek tudatosítása, a tanulást segíti érzelmi és motivációs tényezık megerısítése • a személyes képességekbe vetett hit kialakítása és megerısítése • az ismeretszerzés iránti belsı motiváció kialakítása és megerısítése • belsı értékrend és értékek felé való orientálódás megerısítése • együttmőködési, döntési és életvezetési képesség fejlesztése • a megismerés konkrét tartalmának és módjának kiválasztásában való aktív közremőködés igényének kialakítása • •

III.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka intézményünkben egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelı-oktató munkájának alapvetı feladata. Olyan készségek fejlesztésérıl, olyan ismeretek átadásáról kell sok esetben gondoskodnia az iskolának, amelyeknek meg kell jelenniük szinte minden pedagógus ismeretközlı tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. Ezek az ellátandó feladatok az iskola pedagógiai értékközvetítı tevékenységének lényegét adják, amelyek célja elsısorban a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés. Ezek közé tartoznak • az erkölcsi ismeretek,

57


Pedagógiai Program

a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képzı ismeretek, • az elıítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség, • a testi és lelki egészség megırzésére történı felkészítés, • a bőnmegelızés, • a drogprevenció, • fogyasztóvédelmi nevelés. E körben minden pedagógusnak van feladata, mindig az adott tanórán, és a tanórán kívül folyó munkájához igazítva a feladat végrehajtását. •

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: Kiemelt színterei a közösségi nevelésnek a napközi és a kollégium. A közösséggé szervezıdést segítı szokások, hagyományok, alapvetı erkölcsi normák kialakítása és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történi alakítása központi feladatuk. Ennek jellemzıi: • Bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív tanuló-nevelı kapcsolat • Egyéni, kiscsoportos és csoportos beszélgetések • A társadalmi együttélés alapvetı szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakoroltatása • Konfliktushelyzetek, problémaszituációk megoldási lehetıségeinek megismertetése, a tapasztalatok különbözı helyzetekben történi alkalmazása • Gyermek és felnıtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés • Együttes kellemes élmények biztosítása, hangulatos csoportlégkör megteremtése – mozi – és színházlátogatások, séta, kirándulás stb. • A közösség tagjainak együvé tartozását erısíti közös tevékenységek szervezése – pl.: az év ünnepeire – anyák napja, karácsony, farsang-készülıdés, név- és születésnapok megünneplése • Baráti kapcsolatok kialakulásának támogatása, ösztönzése • Közös feladatok kis- és nagycsoportos végrehajtása közösen elkészített terv alapján, közös ellenırzés, értékelés • Az egyéni szükségletek felismerése és az érvényesítést szolgáló megegyezések stratégiájának elsajátítása • Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése • A másokat toleráló magatartás, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti együttérzés és segítıkészség fejlesztése • Az áldozatvállalás értelmének tudatosítása • Vonzó családmodellek bemutatása – a családi munkamegosztás szerepének tudatosítása • Különbözı életmódok, szokások, kultúrák megismertetése Formális, rokonszenvi kapcsolatokon alapuló kiscsoportok megalakítása, a vezetıegyéniségek és kisugárzásuk, hatásuk megismerése, a peremhelyzetben levı tanulók körülményeinek megfigyelése nevelı hatással lehet a közösségre: • A kiscsoportok együttmőködésének megszervezése, személyiségformáló hatásának (önzetlenség, barátság, segítségnyújtás, lelkiismeretesség, áldozatkészség) hasznosítása, továbbfejlesztése • Az alkalmazkodás, beilleszkedés, a társakkal történi együttmőködés, a közösségben vállalható szerep megtalálásának segítése, a kollektivitás fejlesztése • A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak alakítása, továbbfejlesztése • Az önbizalom, önnevelés igényének felkeltése, a kezdeményezıkészség fejlesztése

58


Pedagógiai Program

A magányos gyermekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése A problémás társak értékeinek elismertetése A nemek közötti különbségek felismertetése, egymás kölcsönös tiszteletének, az egyenrangúságnak az elfogadtatása Felelısrendszer kialakítása, a csoport életének megszervezése: • A csoport szokásrendjének kialakítása • A tanulók felelısségtudatának, önállóságának fejlesztése • Az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés megalapozása • A tanulók önszabályozó képességének kialakítása, tapasztalatszerzés a csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében • A tanulók önirányító- és önkormányzó képességének megalapozása • A felelısök megbízatásának ellenırzése, értékelése, kritikája • A szociálisan hátrányos helyzető tanulókkal differenciált foglalkozás A közösség életét meghatározó szabályok, „törvények” megfogalmazása, azokhoz alkalmazkodás illetve módosításuk: • A tanulók jogainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenırzése • A csoport kompetenciájába tartozó közös döntések meghozatala • A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak – rend, fegyelem, megfelelı szervezettség – gyakorlása • A szabályok betartásának illetve megszegésének következményei

• • •

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása. • Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése. • A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. • Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Szorgalmazzuk, hogy a magyarországi német szervezetek munkájában (VUK, GJU) részt vállaljanak. • A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történı közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és a közösségi szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat győjthetnek. • A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Minden tanuló gyakorolja az iskolai közösségben az ıt megilletı jogokat. Ezekrıl tájékoztatást a Házirend ad. Fordulhat a diákönkormányzat, tanárai, az igazgató és a szülıi munkaközösség felé. A joggyakorlás, véleménynyilvánítás színtere a diákfórum, melyet évente szervezünk meg. 59


Pedagógiai Program

Minden tanuló egyben felelısséggel is tartozik tetteiért az iskolai közösséggel szemben. III.8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek Tantestületünk fontos feladatának tekinti a tehetséggondozást és képesség fejlesztést. A tehetségek fejlesztése minden mőveltségi területen a szakórákon és tanórán kívüli foglalkozások keretében történik. A képességek fejlesztése ennél általánosabb feladat és kiterjed minden tanulóra. Ennek kapcsán a tanuló tanulási stratégiákat és módszereket sajátít el, amelyet egy módszertani tantervben foglalunk össze. Megjelenési formák: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése • a német nyelven tanított tantárgyak bontása • lehetıségeinkhez mérten minél több emelt szintő felkészítı csoport indítása a gimnázium 11. és 12. évfolyamán • a tehetséggondozó foglalkozások • iskolai, kollégiumi sportkör • a szakkörök • a nyitott oktatási formák, amelyek egyéni fejlıdést tesznek lehetıvé • versenyek, vetélkedık, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) • a szabadidıs foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata • a továbbtanulás segítése III.9. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek a következık: • • • • • • • • •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése fejlesztés biztosítása a tanulószoba a kollégiumban a felzárkóztató foglalkozás biztosítása személyiségfejlesztı és önismereti foglalkozások a nevelık és a szülık közötti szoros kapcsolattartás a tanuló fejlesztése érdekében indokolt esetben a családlátogatások a szülık és a családok nevelési gondjainak segítése, tanácsadás nevelési tanácsadóval, pszichológussal és gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatfelvétel, probléma esetén segítség kérése

Beilleszkedési zavarokkal az óvodába, iskolába és kollégiumba való belépéskor találkozhatunk. A megfelelı légkör kialakítása, a nyugodt, kiegyensúlyozott magatartás, a következetesség a szorongás megszőnését eredményezhetik. Ha súlyosabb gondról van szó, akkor eredményre vezethet a szülıkkel, tanuló- és nevelıi közösséggel való együttmőködés. Feltárandó, hogy a magatartás összefügg-e tanulási nehézségekkel; ha igen, akkor ezen a téren kell segítséget nyújtani a probléma feltárása, korrepetálás, egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésével. 60


Pedagógiai Program

Olyan esetben, amelyhez szakszerő segítségre van szükség, fel kell venni – a szülı hozzájárulásával - a szakszolgálattal a kapcsolatot és a vizsgálati eredménynek megfelelıen kell eljárni. III.10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A nevelık és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fı célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı problémák feltárása, megelızése. Minden pedagógus közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában és a kollégiumban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermekés ifjúságvédelmi felelıs mőködik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs alapvetı feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: • a tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, • családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztetı okok feltárása érdekében, • a veszélyeztetı okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, • segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, • a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvetı feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, • meg kell keresni a problémák okait, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttmőködik a területileg illetékes: • nevelési tanácsadóval, • gyermekjóléti szolgálattal, • családsegítı szolgálattal, • polgármesteri hivatallal, • iskolaorvossal, védınıvel, • továbbá a gyermekvédelemben résztvevı társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsısorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • a felzárkóztató foglalkozások, • a tehetséggondozó foglalkozások, • az indulási hátrányok csökkentése, • a differenciált oktatás és képességfejlesztés, • a pályaválasztás segítése, • a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülınek), • egészségvédı és mentálhigiénés programok szervezése, 61

Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium • • • • • • • •

Pedagógiai Program

a családi életre történı nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetıségek, az egészségügyi szőrıvizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidıs tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülıkkel való együttmőködés, tájékoztatás a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

III.11. A Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A tanulási kudarc mögött nagyon gyakran tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, hiperaktivitás, valamint ezek kevert tünetei) húzódnak meg. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programban az iskolába lépéskor vagy a nevelési-oktatási folyamat bármelyik szakaszában tanulási zavarra utaló tünetek észlelésétıl kezdıdıen a szükséges teendıket meg kell határozni. A teendık a következık: • A tanulási zavar észlelésekor a pedagógus az igazgatónál kezdeményei, hogy keresse meg a szakértıi és rehabilitációs bizottságot a tanulási nehézség megállapítása céljából. • A szülıi belegyezés megkérése a vizsgálathoz. • A tanulási nehézség megállapítása esetén egyéni fejlesztési terv kidolgozása a nevelési tanácsadóval együttmőködve a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakértıi véleményében foglaltak alapján. • A tanuló mentesítése igazgatói határozattal az értékelés és minısítés alól a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakértıi véleményében foglaltak szerint. • Tervszerő egyéni fejlesztés, amely a következı színtereken történik: tanórán, a napközi otthonban, tanulószobában, a kollégiumban, egyéni foglalkozások keretében, felzárkóztató foglalkozások keretében, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatával. • A tanuló fejlıdésének folyamatos figyelemmel kisérése, a tanuló fejlıdésének negyedévenkénti részletes értékelése. • A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus rendszeresen ismerteti a szülıvel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. • A tanulók portfóliói (határozatok, szakértıi vélemények, fejlesztési naplók) az iskola titkárságán az érintettek rendelkezésére állnak. III.12. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek A szociális hátrány észlelése azokra a tanulókra vonatkozik, akiken észrevehetı a család anyagi helyzetének romlása. Az észrevétel után a következı lépés az információk győjtése, beszélgetés, megfigyelés, a szülıkkel való kapcsolatfelvétel. Lehetséges intézkedések a hátrány tükrében: • napközi otthon és tanulószoba biztosítása a rászoruló diákoknak • kedvezményes diákétkeztetés • a felzárkóztató foglalkozások; • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata • a nevelık és a tanulók segítı, személyes kapcsolatai 62


•

Pedagógiai Program

a szülık, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése a családlátogatások a továbbtanulás irányítása, segítése az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs tevékenysége tervezetten a tanulóra irányul a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, ill. ingyenes tankönyv biztosítása az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedı tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek a kollégisták kollégiumi díj-kedvezményt kaphatnak

III.13. A szülık, a tanulók és a pedagógusok együttmőködésének formái A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervrıl, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a helyettesek és az általános iskolai, a gimnáziumi és a kollégiumi diákönkormányzatot segítı pedagógusok és az osztályfınökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyőlésen, valamint a diákönkormányzat vezetıségének ülésén, • a diákönkormányzat vezetıje havonta egyszer a diákönkormányzat vezetıségének ülésén és a faliújságon keresztül, • az osztályfınökök folyamatosan az osztályfınöki órákon, • az iskola a diákönkormányzat rendelkezésére bocsát egy helyiséget, ahol üléseiket, rendezvényeiket tartják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanárok és nevelıtanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve a választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülıket az iskola egészének életérıl, az intézményi munkatervrıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, ill. helyettesei és az osztályfınökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülıi munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintő szülıi értekezleten, • az osztályfınökök folyamatosan az osztályok szülıi értekezletein (évente két- ill.három alkalommal) • a kollégiumi szakmai igazgatóhelyettes legalább egyszer egy tanévben a kollégiumi szülıi értekezleten A szülık és a pedagógusok együttmőködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Szülıi értekezlet Feladata: • a szülık és a pedagógusok közötti folyamatos együttmőködés kialakítása, • a szülık tájékoztatása az intézmény céljairól, feladatairól, lehetıségeirıl, a nemzetiségi nevelés formáiról, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeirıl, az iskola és a szaktanárok értékelı munkájáról, a gyermek osztályának illetve kollégiumi csoportjának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjérıl, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeirıl, problémáiról,

63


Pedagógiai Program

a szülık kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyőjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Szükség esetén rendkívüli szülıi értekezletet tartunk (rendkívüli esemény az osztályközösségben, külföldi utazás, rendezvények, stb.)

•

Fogadó óra Feladata: A szülık és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidı helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) A fogadóóra formái: • tanévenként kétszer intézményi szintő • a tanárok és nevelık heti egy órában fogadóórát jelölnek ki, s errıl értesítik a szülıket tanévkezdéskor • alsó tagozaton /1-4. évfolyamon / évente legalább két alkalommal az osztálytanító az egyes tanulók szüleivel egyéni beszélgetés formájában értékeli gyermekük fejlıdését Nyílt tanítási napok Feladata, hogy a szülı betekintést nyerjen az iskolai nevelı és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életérıl. Az intézmény nemzetiségi projektbemutatói és a Werkstatthetek nyíltak, ezekre meghívjuk a szülıket. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülık tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggı eseményekrıl, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintő programokról. Tanév elején az igazgató szórólapot ad ki, amelyen az iskolai élet szervezésével és a tanév rendjével kapcsolatban tájékoztatja a szülıket. Családlátogatás (indokolt esetben) Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. A szülıi értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok idıpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelıtestületével vagy az iskolaszékkel. A kollégiumi nevelıket az osztályfınök és a szaktanárok meghívják óralátogatásra ill. az osztályozó konferenciákra. Rendszeres párbeszéd áll fenn a diákok kollégiumi nevelıi és iskolai tanárai között. Az iskola tudjon a tanulók kollégiumi tevékenységérıl és fordítva. A kollégiumi nevelık évente legalább egyszer meghívják az osztályfınököket a kollégiumba. A kollégiumi nevelık részt vesznek az intézményi nevelési értekezleteken és továbbképzéseken. Az óvodákkal való kapcsolattartás rendkívül fontos az egységes nevelés és az iskolába valóátmenet szempontjából. A leendı elsı osztályos tanítók kapcsolatot tartanak fenn a nagycsoportokat vezetı óvónıkkel, meglátogatják a gyermekeket az óvodában. A leendı elsı

64


Pedagógiai Program

osztályosok látogatást tesznek az iskolában és megismerkednek az ott folyó élettel. Az iskola és óvoda gyerek- és nevelıi közössége kölcsönösen látogatja egymás rendezvényeit. III.14. Környezeti nevelés programja A környezet- és egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet és a környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életrıl sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti, környezeti szennyezıdések károsan hatnak vissza a saját szervezete mőködésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyerekeket, és programjainkkal a szülık és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Céljaink: • Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése • Rendszerszemléletre nevelés • Érzelmi és értelmi környezeti nevelés • Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés • A környezettudatos magatartás és életvitel segítése • Az egészség és a környezet összefüggéseink feltárása • Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelızni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát • A családi életre nevelés fejlesztése • Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése • Helyi értékek és problémák feltérképezése • Szelektív hulladékgyőjtés • Lakóhelyünk megismerése-értékeink, gondjaink- a megoldás módjai Tanulásszervezési és tartalmi keretek • Tantárgyba beépítve • Erdei iskola • Tanulmányi kirándulás • Osztályfınöki órákon környezet- és egészségvédelmi témák • Iskolai átfogó projekt • Akciók • Tanulmányi kirándulás • Zöldesítés • Vetélkedı • Városismereti program • Kapcsolattartás külsı segítı partnerekkel • Napközis szabadidıs foglalkozások • Évente kétszer a kollégium környékén szemétszedés és növényültetés • Látogatás állatkertbe, arborétumba, nemzeti parkba, szeméttelepen • Elıadások-szülık, szakemberek meghívása

65


Pedagógiai Program

III.15. Az egészségnevelési program A 6 – 18 éves fiatalok életének legfontosabb színtere az iskola, hiszen idejük jelentıs részét itt töltik, és ezért meghatározó szerepet tölt be személyiségük alakulásában. Mivel e korosztály nyitott minden új befogadására ezért fontos az iskolai egészségnevelés során kialakítanunk a tanulókban azt a szemléletet illetve képességet, amellyel alkalmassá válnak egészségük felügyeletére és fejlesztésére. Tehát az iskola a tanulás mellett az egészségnevelés kitüntetett színtere is kell, hogy legyen. Az elsıdleges cél tehát nem csupán ismeretek átadása, hanem folyamatos és komplex tevékenység megvalósítása, amely beépül az iskola egészének életébe, felhasználva a belsı erıforrásokat valamint a külsı segítı kapcsolatokat. Az iskolai egészségnevelés színterei Osztályfınöki órák: Védınıi tevékenységként valósul meg. Általában osztályonként 10 alkalomból álló programot jelent, alkalmazkodva a korosztályi sajátosságokból fakadó különbözı igényekhez. Szaktárgyi órák: Elsısorban a biológia, kémia, fizika, testnevelés illetve felsıbb osztályokban néhány kifejezetten szakmai tárgy kapcsolódik az egészségneveléshez. Emellett a nyelvórákon rendszeresen adódik lehetısége a diákoknak egészséggel kapcsolatos cikkek megismerésére és megbeszélésére. Tanórán kívüli foglalkozások: • A délutáni szabadidıs foglalkozások jól kiegészítik a délelıtti tanórai programokat. Elsısegélynyújtó tanfolyam • Családi életre felkészítı tréning • Babysitter tanfolyam • Korszerő táplálkozást és a helyes szabadidı eltöltést népszerősítı programok • Sporttevékenységek, kirándulások • Városi és megyei versenyekre felkészítı programok • Egészségnap és sportnap rendezvényei Kollégiumi szintő és csoportfoglalkozások • Családi életre felkészítı tréning • Korszerő táplálkozás • Kollégiumok közötti versenyen való részvétel • Egészségnap évente kétszer • Sportolási lehetıség a hét minden napján: kosárlabda, aerobic, kézilabda, röplabda, kondicionáló terem • Gyermekgondozásra felkészítés Az egészségnevelésben résztvevık: Szülık – kollégiumi nevelık, akik legfontosabb partnereink a fiatalok érdekében végzett egészségnevelési munkában. A szülıi munkaközösség biztosítja a kapcsolattartási lehetıséget az iskola és a szülık között. Az ifjúságorvos és védını a 6 – 18 éves tanulók egészségügyi ellátását, szőrıvizsgálatainak elvégzését, primer szekunder és tercier prevencióját végzi. Közegészségügyi és járványügyi feladatokat lát el. A védını hagyományos feladata az egészségnevelés, védınıi fogadóóra biztosítása, szükség esetén kapcsolattartás a gyermek jóléti szolgálattal, családsegítı központokkal, nevelési tanácsadóval. A helyi kórházak addiktológiai osztályával és a drog ambulanciával folyamatos a kapcsolattartás, valamint a közös programok szervezése. Tanulóink bekapcsolódnak a KÓPÉ (Kortársoktatók Pécs) tanfolyamaiba és munkájába. 66


Pedagógiai Program

A rendvédelmi szervek bőnmegelızési programokkal és továbbképzésekkel segítik felkészültségünket a napi feladatok elvégzéséhez. Egészségnevelési programok és témakörök: A tanulóknak lehetısége nyílik valamilyen országos vagy helyi egészségnevelési programban részt venni. A komplex programok a következık: • DADA program • Egészségvirág • Ne csak együnk táplálkozzunk! • Fiatalok az élet küszöbén • Együtt egymásért rák ellenes program • Intim zóna A meghirdetett egészségfejlesztési programok között gyakran jelennek meg kereskedelmi cégek által indított promóciós rendezvények, amelyekben lehetıségünk van részt venni. Ilyen az Always, Procter & Gamble és a Blenda Med programja. Az országosan meghirdetett programok mellett, mindenki számára, aki az iskolai egészségnevelésben részt vesz, rendelkezésére áll egy egységes tematika, amely a következı témaköröket tartalmazza, a 9. – 12. évfolyam számára: • Serdülı kori változások • Személyiség fejlıdése a serdülıkor idején • Barátságtól a szerelemig • Fiatalkori káros szenvedélyek: dohányzás, alkohol, drog, gyógyszerekkel visszaélések • Szexuális életre nevelés • A szexuális úton terjedı betegségek • Korunk réme az AIDS • Felkészülés a családi életre • Pozitív és negatív családtervezés • Daganatos betegségek megelızése • Egészséges táplálkozás • Személyi hygéne A napi testedzés formái Minden évfolyamon heti egy tömegsport óra áll rendelkezésünkre, amelyet délutáni foglalkozás keretében tartunk. Ezen kívül korosztályonként, délutánonként atlétika, labdarúgás, kosárlabda, röplabda és ritmikus gimnasztika sportágakban sportfoglalkozást tartunk. Az alsó és felsı tagozatban a heti rendszerességő népi tánc foglalkozások is e körbe sorolhatók.

67


Pedagógiai Program

IV. A kollégium nevelési programja IV.1. A kollégiumi nevelés alapelvei A kollégiumot 2003-ban alapította a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, 2006-ig önálló intézményként mőködött. Elsısorban intézményi 12-18 éves tanulók kapnak elhelyezést a diákotthonban, de amennyiben még marad hely más pécsi gimnázium német nemzetiségi tanulóit is fel tudjuk venni. A heterogén diákösszetétel miatt sokszínőség mutatkozik a neveltségi szintben, a tanulmányi munkában megnyilvánuló motiváltságban, az érdeklıdési körben egyaránt. Ehhez differenciáltan kell megválasztanunk a pedagógiai módszereket, a nevelıtanári munka kiemelt feladatait. A kollégium pedagógiai tevékenysége kiegészíti a családi és iskolai nevelést, pótolja a családot a német nemzetiségi nyelvi és kulturális önazonosság közvetítésében, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A kollégium a megfelelı pedagógiai környezet biztosításával elısegíti – a diákok önszervezıdése során kialakuló „mikro társadalomban” – társadalmi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelısség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak elsajátítását, gyakorlását. Hozzásegíti ıket a kor követelményeinek megfelelı német nemzetiségi identitás megfogalmazásához. Ezzel a kollégium sajátos segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégiumi nevelés szerves egésze az iskolai nevelésnek, ezért a következıkben csak kollégiumi sajátosságokra térünk ki. A tanulók értékrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A heterogén diákösszetételbıl fakadóan igen különbözı motiváltságú kollégistáink vannak. A gimnazisták számára biztosítani kell, hogy a 3 és fél óra napi szilenciumon kívül is legyen számunkra nyugodt hely a tanulásra, mert igénylik. Számukra fontos a könyvtárhasználat, mert így helyben, tanulás közben hozzájuthatnak minden fontos lexikonhoz akár este 10 óráig is. Tehetséggondozási feladatok ellátásában elsısorban az iskolai szaktanárok munkájára támaszkodunk. Néhány gimnazista tanulónál igen fontos feladatunk a felzárkóztatás. Hibás tanulási módszereik és a szorgalmuk hiánya komoly feladatokat ró a csoportvezetı nevelıtanárokra. Rendszeresen ellenırizni kell ıket és kikérdezni, korrepetálni. Szocializáció, szociális értékrend, képességrendszer fejlesztése A kollégium a szocializációs folyamat aktív színtere. Fontos társadalmi értékeket és normákat közvetít. Éppen ezért a kollégiumnak is szilárd értékrenddel kell rendelkeznie. Olyan kollégiumi életrendet kell kialakítani, ahol a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitıl egyértelmően és következetesen elvárhatóak. El kell sajátíttatni a tanulókkal a szociális viselkedés alapvetı szabályait. A pedagógusok példaértékő viselkedése a leghitelesebb alap a követelmények betartatásában. A másokhoz való alkalmazkodás, egymás elfogadása, vagy éppen hibáinak tapintatos bírálata, kijavítása mind fontos követelmény a felnıtt életben. Ezeket a szocializációs lépéseket remekül el lehet sajátítani és gyakorolni a kollégiumban. A segítı életmódra neveléshez is jó közeget biztosít a kollégium. A segítés részben tanulótanuló, részben pedagógus-tanuló vagy tanuló-pedagógus relációban valósulhat meg. Az együtt-cselekvés, a közös feladatmegoldás közben komoly eredményeket érhetünk el ezeknek a feladatoknak a megoldása terén. (Pl. tanulmányi segítségadás, segítség a közös programok, rendezvények lebonyolításában, segítség a kollégium rendben tartásában). Egészséges és kulturált életmódra nevelés Meg kell követelnünk az alapvetı higiéniai szabályok betartását. Meg kell ismertetnünk az egészséges életmód lényegét, fel kell tárnunk a káros szenvedélyek romboló hatását. Házirendünkben is egyértelmően megfogalmazzuk a káros szenvedélyek kollégiumban való gyakorlásának tiltását. A szabadidıs programok hozzájárulnak a kulturált életmódra 68


Pedagógiai Program

neveléshez. A sport, a zene, az olvasás, színház- és mozi-látogatás hozzájárul a kulturált életmód és igényesség kialakításához. IV.2. A kollégiumi tevékenységek rendszere Kollégiumi foglalkozások A kollégium nevelési-oktatási folyamat során tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi attól függıen, hogy mi az adott foglalkozás célja, jellege. Tanulásszervezés, szilenciumi foglalkozások A napi felkészülés közvetlen tanári irányítással, meghatározott idıkeretben történik, a törvényi elıírásoknak megfelelıen, heti 14 óra, napi lebontásban 3,5 óra. Meg kell teremteni a nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetet csoportos, ill. egyéni foglalkozások számára. Csoportonként 1-1 nevelıtanár felügyeletét biztosítjuk. Négy koedukált csoportunk van, életkor szerinti elosztásban. A tanulási nehézségekkel küzdı, valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése, felzárkóztatása tanári tervezéssel, kiscsoportos vagy egyéni formában történik. Csoportfoglalkozások témakörei: Tanulásmódszertan Önismeret, pályaválasztás Mővészeti nevelés Informatika Könyvtárhasználat, dokumentumismeret Egészséges életmód Háztartási ismeretek Egyén és közösség Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság Egyéni törıdést biztosító foglalkozások Törvény által elıírt idıkeret csoportonként heti 10 óra, szabadon meghatározott idıben. Csoportfoglalkozások keretében elsısorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik; a foglalkozásokat felhasználjuk arra, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, az együttélési normákat, a szociális viselkedés alapvetı szabályait, a szociális értékrendet; A kollégiumi tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a balesetek, a káros szenvedélyek megelızése; A személyes, egyéni törıdést biztosító foglalkozások keretében lehetıség nyílik arra, hogy a kollégisták egyéni problémáikat feltárják, és ezek megoldására a pedagógus tanácsot adjon. A szabadidı hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások Ezeken a foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. Figyelmet fordítunk a tanulók irodalmi, képzımővészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztésére, így azok érzelmileg gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá válnak. A kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik kulturális és természeti értékeinket, a német nemzetiség hagyományait. A különbözı versenyek, rendezvények erısítik kollégiumi közösséget. A kollégium szakmai foglalkozások beiktatásával segíti a mőködésében fontos szerepet betöltı, az önkormányzati rendszerbe illeszkedı diákkörök (diákújság, érdeklıdési körök, stúdió) színvonalas szervezését. 69


Pedagógiai Program

A kommunikáció területén nagyon sok lehetıség nyílik a kollégiumi nevelésben. A kapcsolatfenntartási funkció gyakorlásában lehetıségeink sokszor meghaladják az iskolákét (köszönés, beszélgetés családról, iskoláról, barátokról, viták tanár-diák, diák-diák között – ebbıl következik: vitakészség, megfelelı hangnem, stílus, tolerancia, tisztelet mások nézetével szemben). Szövegalkotási feladatok megoldására is lehetıséget adunk (önéletrajz, kérvény, kérdıív kitöltése, ideiglenes lakásbejelentés stb.). A kommunikáció nagyszerő formája a diákújságírás. Tanulóinkat diákújság szerkesztésére biztatjuk. Az informatika területén, a tömegkommunikáció kapcsán nyújthatunk kollégistáink számára segítséget (TV, rádió, sajtó, mozi). İk is készítenek riportot, reklámot a diákújság vagy faliújság számára. A számítógép és digitális videokamera használata sok új lehetıséget nyújt az érdeklıdık számára. Azon túl, hogy a kollégium érdekében tevékenykednek, fejleszti kreativitásukat. A könyvtárhasználat az önálló ismeretszerzési folyamat fontos eleme. Nekünk is lehetıségünk van megismertetni tanulóinkat a lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek stb. használatával. Megismertetjük velük azon közhasznú információs eszközök kezelését, amely elengedhetetlen számukra (menetrendek, telefonkönyv stb.). Kollégiumi szintő foglalkozások: Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk matematikából, történelembıl és németbıl, mindig igény szerint, heti rendszerességgel. Egyéni és évfolyamszintő foglalkozások. Heti egyszer 1,5 órás kézilabda-, röplabda-, kosárlabda edzéseken vehetnek részt tanulóink és hetente kétszer van aerobic. A konditerem mindig a tanulók rendelkezésére áll. Német nemzetiségi szakkollégium révén fontosnak tartjuk a német identitástudat erısítését. E célból indítottunk útjára egy elıadássorozatot, a magyarországi német nemzetiség körébıl választjuk ki a meghívottakat. Minden évben a Koch Valéria Napok rendezvénysorozatához kapcsolódóan kiállítást szervezünk, az éves német nemzetiségi projektünk bemutatására. Kreatív stúdió áll a kollégisták rendelkezésére: kézmőves foglalkozásokat szervezünk, niszter készítés, dekorációk készítése, üvegfestés, gyertyaöntés, rajz-szakkör, selyemfestés, pacskerkötés, patchwork készítés. Filmklub mőködik 2 hetente Évente kétszer ellátogatunk Szekszárdra, megnézzük a Deutsche Bühne elıadásait. Tanulóink a Pécsi Nemzeti Színház bérletes produkcióit folyamatosan megnézik. IV.3. Környezeti nevelés a kollégiumban Épületünk parkosított udvarban áll. A zöld felület, a fő, a fák nem csupán kellemes környezetet jelentenek, hanem sok ápolási, parkrendezési feladatot is. Minden évszakban bekapcsoljuk tanulóinkat az udvar ápolásába, tisztán tartásába. Hagyományt szeretnénk teremteni azzal, hogy minden évben a végzısök egy fát ültetnének a kollégium udvarán. Közvetlen környezetük, a szobák, folyosók rendben tartásában is tevékeny részt vállalnak tanulóink. Az „Egy diák - egy virág” akciót jó kezdeményezésként támogatjuk, és elısegítjük, hogy hagyománnyá váljon, lelkesítjük a fiatalokat az abban történı részvételre. A hon- és népismeret mőveltségi terület témakörei rendkívül gazdag és változatos lehetıségeket nyújtanak a kollégiumi feldolgozás számára. A kilencedik osztályosokkal fogalmazást íratunk, és projekteket terveztetünk: Írd le és mutasd be azt a települést, ahonnan jöttél! Miért szereted, mit változtatnál meg rajta? A legjobb dolgozatok felolvasásával, projektek bemutatásával a csoport betekintést nyerhet a megye kisebb településeinek életébe.- Városunk megismerése: közös séta, várostörténeti vetélkedı, múzeumlátogatások. - Megyénk történelmi értékei (csoportfoglalkozásokon egy-egy tanuló kiselıadása alapján - közös kirándulás tervezése). A kollégiumi újságban vagy a faliújságon megemlékezünk a naptár szerinti jelentısebb hagyományokról. 70


Pedagógiai Program

Fontos feladatunk, hogy saját hagyományainkat ápoljuk, a kollégiumi rendezvények rangját, ünnepélyességét megtartsuk. Kiemelkedıen sokat tud tenni a kollégiumi nevelés az életvitel és gyakorlati ismeretek területén. Az önellátási képesség fejlesztése - kezdve a heti zsebpénzzel való gazdálkodástól a személyes holmik rendben tartásán, bevásárlásokon keresztül sokszor kerül döntési helyzetbe a tanuló. Ezek a döntések, ha nem is nagy horderejőek, de önállóan kell meghozni, végrehajtani és vállalni érte a felelısséget. Ezek mind-mind a személyiségfejlıdés tekintetében jelentıs állomások. Foglalkozunk a háztartási ismeretek elsajátíttatásával is, pl. közös sütemény készítése karácsonyra, terítés, asztaldíszítés, vendégek fogadása stb. A mővészeti ismeretek területéhez is hozzájárulhatunk a magunk eszközeivel (ének-zene, vizuális kultúra, médiaismeret). Fontos szempontjaink: • a rendszerszemléletre nevelés • az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása • a létminıség választásához szükséges értékek megmutatása • a létminıséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása • a természet, az élet jelentıségének megismertetése • és a szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlıdésben. A diákokat képessé kell tenni arra, hogy az iskolában szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élettel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat és azok összefüggéseit, valamint önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Legyenek képesek az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem elıtt tartva cselekedni. A hagyományos tanórai foglalkozásoktól eltérı, környezethez illeszkedı tanulásszervezési módokat alakítunk ki: pl. témanap, múzeumlátogatás, stb. IV.4.

Egészségnevelési program

A kollégiumi egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni a kollégiumiegészségügyi szolgálat véleményét. Kiemelt területként kezeljük: • • •

a test és a lélek harmonikus fejlesztését az egészséges életmód alapvetı ismereteinek közvetítését az azt elısegítı szokások és tudatosság kialakítását. Az egészségneveléssel kapcsolatos programban feltétlenül helye van az alábbi tartalmaknak is:

• • • •

az egészségfejlesztés, - védelem legfontosabb elméleti és gyakorlati megfontolásai a legégetıbb, társadalmi mértékeket öltı népegészségügyi problémák adott életkori csoporton belüli jelentkezési módjai az egészség-magatartás befolyásolásának lehetıségei az egészséges életmód jellemzıi

Az egészségnevelési programnak része a mindennapos testedzés programjának kialakítása is.

71


Pedagógiai Program

HELYI TANTERV I.

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelezı és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai

A kötött óraszám azért haladja meg a törvényben megadottat, mert a szabadon választható keretbıl néhány órát kötelezıvé tettünk. Azzal, hogy a diák az intézményünket választja, egyben a szabadon választható órákról is döntést hoz. Az iskolában az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi táblázat (óraterv) foglalja össze. Alsó tagozat Évfolyam Tantárgy

1

2

3

4

Magyar nyelv és irodalom

7

7

7

8

Német nemzetiségi nyelv és irodalom*

5

5

5

5

Matematika

4

4

4

4

1

1

2

Környezetismeret német nyelven* Ének

1

1

1

1

Rajz

1

0,5

0,5

1

Technika és életvitel

1

0,5

0,5

0,5

Testnevelés

3

3

3

3

Informatika

0,5

Modulok Integrálva: német, testnevelés, Hon és népismeret, nemzetiségi népismeret német technika, rajz, ének, környezetismeret. nyelven Kötött óraszám összesen

22

Tánc

Beépítve a testnevelésbe.

Összesen:

22

* - osztálybontásban

72

22 22

22 22

25 25


Pedagógiai Program

Felsı tagozat Évfolyam Tantárgy

5

6

7

8


4

4

4

4

Történelem és állampolgári ismeretek német nyelven** 2

2

2

2

Német nyelv és irodalom**

5

5

5

5

Angol (elsı idegen nyelv)**

2

3

3

2

Matematika (választhatóan német nyelven is)

4

4

3

4

Fizika***

2

2

Kémia ***

2

2

Biológia német nyelven**

2

2

2

2

Természetismeret német nyelven**

2

2

Földrajz német nyelven Ének német nyelven

1

1

Rajz

1

1

Technika és életvitel

1

1

Informatika**

1

1

1

1

Testnevelés*

2

3

3

2

Hon és népismeret, nemzetiségi népismeret német nyelven** 1

1

1

1

Osztályfınöki

1

1

1

1

1 1 1

Modulok Beépítve az 5-6. évfolyamon a magyar nyelv és irodalomba

Tánc és dráma

Ember és társadalom-ismeret, etika német Beépítve a 7. évfolyamon a történelembe nyelven Beépítve a 8. évfolyamon a magyar nyelv és Mozgókép és médiaismeret irodalomba Beépítve a 6. és 8. évfolyamon a Egészségtan természetismeretbe és biológiába Kötött óraszám összesen

28

29

32

32

Összesen:

28

29

32

32

* - 2 két párhuzamos osztályban 3 csoport a nemek arányában ** - osztálybontásban Megjegyzés: Matematika, számítástechnika, kémia, testnevelés tantárgyakból német nyelvő csoportot is kínálunk. *** szaktanártól függıen németül vagy magyarul

73


Pedagógiai Program

Gimnázium Évfolyam Tantárgy

9

10

11

12


4

4

4

5

Történelem és állampolgári ismeretek német nyelven** 2

2

3

4

Filozófia német nyelven

1

Emberismeret, etika német nyelven

1

Német nyelv és irodalom**

5

5

5

6

Angol (elsı idegen nyelv)**

3

3

3

3

Matematika (választhatóan német nyelven is) 3

3

4

4

Fizika ***

2

2

2

Kémia***

2

2

Biológia német nyelven**

2

2

Földrajz német nyelven**

2

2

Ének

1

1

Rajz

1

1

Informatika**

2

1

1

Testnevelés*

3

2

3

Hon és népismeret, nemzetiségi népismeret német nyelven** 1

1

2

Osztályfınöki

1

1

1

2

2

1

Modulok Tánc és dráma

Beépítve a 9-10. évfolyamon a magyar nyelv és irodalomba

Társadalomismeret német nyelven

Beépítve a 11-12. évfolyamon a történelembe

Mozgókép és médiaismeret

1

Mővészetek

1

1

Kötött óraszám összesen

33

34

Szabadon tervezhetı Összesen:

33

34

31

28

4

5

35

33

* - 2 két párhuzamos osztályban 3 csoport a nemek arányában ** - osztálybontásban Megjegyzés: Matematika, számítástechnika, testnevelés tantárgyakból német nyelvő csoportot is kínálunk. *** szaktanártól függıen németül vagy magyarul

74


Pedagógiai Program

II. Az intézményi felvétel feltételei Az óvodából az iskolába való átmenet nem automatikus, a felvehetı tanulók aránya az összesen felvehetık arányához képest 80% (a jelentkezés mértékétıl függıen ez pozitív és negatív irányban elmozdulhat). A fennmaradó százalékban külsı óvodákból érkezı gyermekeket veszünk fel, biztosítva ezzel a német népcsoporthoz tartozók bejutását intézményünkbe olyan városrészekbıl, ill. környezı településekrıl, ahonnan nehéz lenne az óvodába járás. A felvételrıl az igazgató és az óvoda vezetıje dönt. Az 1. osztályba a felvételt szülıi kérvénnyel lehet kérni, amelyben meg kell indokolni, hogy miért kérik a felvételt. Túljelentkezés esetén elsıbbséget élveznek a magyarországi német népcsoporthoz kapcsolódó identitásukat aktívan megélık. A felvételrıl az igazgató és az általános iskola vezetıje dönt. A 9. osztályba külsı iskolából érkezı tanulók felvételi vizsgával és a tanulmányi eredményük alapján kerülhetnek be. A központi matematika felvételi eredménye (25%-ban) és a helyben letett német felvételi vizsga (írásbeli 25%-ban, szóbeli 25 %-ban) eredménye, valamint a 7. év végi és 8. félévi tantárgyi osztályzatok (német, magyar, matematika, történelem, földrajz vagy biológia, kémia vagy fizika) átlaga alkotja az összes pontszámot, amely alapján felállítjuk a felvételi rangsort. Saját általános iskolánkból felvételi vizsga nélkül, csak az év végi eredmények alapján vesszük fel a diákokat. Az eredményeket (lásd fent) pontszámra váltjuk és ez alapján kerülnek a diákok a külsısökkel közös felvételi ranglistába. A felvételrıl az igazgató dönt. Kollégiumunkba minden 9. osztályos tanuló automatikusan felvételt nyer, amelyet minden tanévben újra kell írásban kérvényeznie. A felvételrıl az igazgató és a kollégium vezetıje dönt. III. Elıírt tananyag és követelmények Az iskola 1-12. évfolyamán részben a kerettantervek, részben saját tanterv alapján készített helyi tantervek szerint folyik az oktatás. A helyi tanterveket a 1. - 12. évfolyamokra egységesítjük,a tartalmakat és követelményeket egymásra építjük. A részletes helyi tantervek mellékletekben találhatók meg. III.1. Célok és feladatok a helyi tanterv tantárgyai és moduljainak megfelelıen Német nyelv és irodalom Der lokale Lehrplan ist ein Teil der komplexen Beschreibung des ungarndeutschen Bildungswesens und ist in Verbindung mit dem Bildungsleitbild der Landeselbstverwaltung der Ungarndeutschen, dem Aktionsplan „Entwicklung des ungarndeutschen Schulwesens“, den Bildungs- und Erziehungszielen der ungarndeutschen Schulen und dem Kompetenzmodell für den Deutschunterricht der bilingualen deutschen Nationalitätenschulen in Ungarn zu sehen. Er beschreibt folgende Bereiche: Sprachliche Handlungskompetenz Landeskundlich-interkulturelle Kompetenz Linguistische Kompetenz Methodenkompetenz A. Sprachliche Handlungskompetenz Im bilingualen Nationalitätendeutschunterricht steht im weitesten Sinne der aufgaben- und problemorientierte Umgang mit Informationen im Mittelpunkt. Informationen werden im Unterrichtszusammenhang und bei Leistungsmessungen hauptsächlich in Form von linearen 75


Pedagógiai Program

Texten im weiteren Sinne (Äußerungen in geschriebener oder nicht geschriebener, aber schreibbarer Form) oder nicht linearen Texten vermittelt. Die Bearbeitung von Texten (A.a.) und die Kommunikation über Texte (A.b.) sind im Bereich der sprachlichen Handlungskompetenz deutlich als Schwerpunkte beschrieben, obwohl die Abgrenzung von der Entwicklung der allgemeinen Interaktionskompetenzen (A.c.) im Einzelfall schwierig ist. A.a. Unterrichtsgegenstände verstehen Die Entnahme von Informationen, ihre Fokussierung auf bestimmte Fragestellungen, die Analyse kommunikativer Absichten sowie das Bewerten von Unterrichtsgegenständen sind Kern der Rezeption. A.a.1. Inhalte und Informationen erfassen Anforderung: zielgerichtetes Entnehmen und Bearbeiten von Informationen A.a.2. Texte und Medien untersuchen und bearbeiten Anforderung: Strukturieren und Bearbeiten von Sachverhalten bzw. Problemstellungen, Entwickeln neuer Fragestellungen sowie Übertragen von gewonnenen Erkenntnissen auf neue Zusammenhänge A.a.3. komplexe Themen reflektieren, Stellung nehmen, zu Wertungen kommen Anforderung: Durchdringen, Beurteilen und Bewerten komplexer Themen, sowie kreatives Auseinandersetzen mit Themen u. U. mit der Entwicklung eigener Lösungen A.b. Unterrichtsgegenstände gestalten Die Kompetenz zu themenorientierter Interaktion über Unterrichtsgegenstände, d.h. die sachgerechte Vermittlung von Inhalten, die adressaten- und zweckorientierte Aufbereitung und Vermittlung von komplexen Zusammenhängen sowie sicheres und sachgerechtes Argumentieren und Diskutieren über Texte ist Kern der Textproduktion. A.b.1. Inhalte und Informationen sachgerecht vermitteln Anforderung: sachgerechtes, strukturiertes, sprachlich (u.U. auch fachsprachlich) adäquates Darstellen von Inhalten A.b.2. komplexe Zusammenhänge adressaten- und zweckorientiert aufbereiten Anforderung: Darstellen der Ergebnisse eigener Auseinandersetzung mit (komplexen) Sachverhalten, in adressaten- und situationsgerechter Art und Weise A.b.3. argumentieren, diskutieren, Stellung nehmen Anforderung: Auseinandersetzen mit einer Problemstellung oder Thematik in schriftlicher bzw. mündlicher Form und dabei sachliches Stützen bzw. Widerlegen von Positionen sowie Formulieren einer persönlichen Stellungnahme (Behauptung, Begründung, Beispiel) A.c. allgemeine Interaktionsfähigkeit Die Kompetenz zu erfolgreicher mündlicher Kommunikation in unterschiedlichen situativen Zusammenhängen umfasst schwerpunktmäßig soziolinguistische Aspekte des sprachlichen Handelns. A.c.1. Mitreden – Mitgestalten Anforderung: Verfügbarkeit über kommunikative Fähigkeiten und Fertigkeiten, die die 76


Pedagógiai Program

sachgerechte, sprachlich adäquate Teilnahme am Unterricht, an deutschsprachigen Kommunikationssituationen im und außerhalb des Schullebens sowie im Umgang mit deutschsprachigen Medien ermöglichen A.c.2. Kommunikationskultur Anforderung: selbstständiges Erfassen und Analysieren der sozialen Dimension kommunikativen Handelns sowie deren gedankliches und sprachliches Bearbeiten A.c.3. Sprachmittlung Anforderung: Verstehen von Texten hinsichtlich Form bzw. Inhalt und Übertragen in eine andere Sprache in sach- und adressatengerechter Art und Weise B. Landeskundliche und interkulturelle Kompetenz Die Schülerinnen und Schüler verfügen über ein grundlegendes Orientierungswissen zu folgenden Themengebieten Persönliche Lebensgestaltung Schule, Ausbildung und Beruf Kulturelles Leben und Medien Wirtschaft, Technik Umwelt Gesellschaftliches Leben Geschichte und Politik Deutsche Sprache Im Sinne des Kompetenzmodells ist Orientierungswissen stets handlungs- und bedeutungsbezogen. Es geht nicht um den Aufbau isolierten Faktenwissens an sich, sondern um die Darstellung von gesellschaftlichen Verhältnissen als Angebote an die Schülerinnen und Schüler für (Probe-) Handeln im pädagogischen Raum. Die oben genannten obligatorischen Themengebiete und die empfohlenen thematischen Schwerpunkte sind durch mögliche Teilbereiche sowie Angaben zu Wortschatzbereichen und Redemitteln, die bei der Erarbeitung der Teilbereiche hilfreich sein können, ausdifferenziert. Die thematischen Schwerpunkte dieses Rahmenlehrplans und ihre möglichen Teilbereiche sind als Variablen zu sehen, die untereinander unterschiedlich gewichtet und verknüpft werden können. Die Entscheidung über die Gewichtung und Verknüpfung thematischer Schwerpunkte und von Teilbereichen, sowie über die inhaltliche Konkretisierung durch Unterrichtsgegenstände und Lehrmaterial, die didaktisch-methodische Realisierung und die zeitliche Intensität im Unterricht wird durch die lokalen Lehrpläne der einzelnen Schulen und durch die Unterrichtspläne der FachlehrerInnen getroffen. C. Linguistische Kompetenz Die Beschreibung der Linguistischen Kompetenz folgt dem Ansatz des Gemeinsamen Europäischen Referenzrahmens für Sprachen: „Linguistische Kompetenz wird definiert als Kenntnis der formalen Mittel, aus denen wohlgeformte, sinnvolle Mitteilungen zusammengesetzt und formuliert werden können, und als die Fähigkeit, diese Mittel auch zu verwenden.“ Die linguistischen „Kann-Beschreibungen“ des Kompetenzmodells bedeuten somit stets die Beschreibung von Schüleraktivitäten in Bezug auf die kommunikativen Handlungsabsichten des Bereichs A. Dieser funktionale Ansatz schließt die Entwicklung von rein linguistischen bzw. fachsystematischen Kompetenzen ausdrücklich aus. Die Gliederung des Bereichs „Linguistische Kompetenz“ folgt dem Beschreibungsmuster: Wortschatz und Redemittel Morphologie und Syntax Aussprache und Intonation Rechtschreibung und Zeichensetzung. 77


Pedagógiai Program

C.a. Wortschatz und Redemittel Im Abschnitt Wortschatz und Redemittel werden allgemein die zu erreichenden Progressionsstufen hinsichtlich der Verfügbarkeit des Wortschatzspektrums und der Wortschatzbeherrschung beschrieben. Bei der konkreten Festlegung des zu beherrschenden Wortschatzes und der Redemittel müssen sowohl die sprachliche Handlungskompetenz, als auch die besonderen thematischen nationalitätenspezifischen Anforderungen und die Bezüge zu den deutschsprachig unterrichteten Sachfächern der bilingualen Schulen berücksichtigt werden. Diese Festlegung ist nicht Bestandteil des Rahmenlehrplans. C.b. Morphologie und Syntax Können und Wissen entwickeln sich gemeinsam durch sprachliches Handeln und die Arbeit mit Texten. Isoliertes morphologisch-syntaktisches Wissen ist nicht Voraussetzung für eigenständige mündliche oder schriftliche Äußerungen der Schülerinnen und Schüler. Die Kenntnis morphologischer/syntaktischer Regelsysteme sowie linguistischer Fachtermini setzt erst dann ein, wenn Schülerinnen und Schüler entwicklungspsychologisch zu abstrakteren Operationen fähig und bereit sind. Diese Kenntnisse sind nur so weit zu entwickeln, als sie zur Reflexion und Kontrolle gelingender oder misslingender eigener sprachlicher Handlungen und zur Kommunikation hierüber notwendig sind. A német nyelv és irodalom tantárgy követelményei – tekintettel arra, hogy tartalmazzák az Európai referenciakeret követelményeit – egyúttal lefedik a német, mint idegen nyelv tantárgy követelményeit is. Nemzetiségi hon- és népismeret Das Identitätsbewusstsein der Schüler soll durch das Kennenlernen der Vergangenheit erweckt werden und eine in die Zukunft weisende Identität soll vermittelt werden. Die Schüler sollen die Minderheitenrechte kennenlernen, um an der Interessenvertretung teilnehmen zu können. Die Schülerinnen und Schüler sollen erst mit den wichtigsten Traditionen, mit der Lebensweise und mit der Kultur der Ungarndeutschen bekannt gemacht werden. Sie sollen stolz auf ihre Zugehörigkeit zur Volksgruppe sein, aber auch die Kultur der Ungaren und der anderen in Ungarn lebenden Minderheiten schätzen und die interethnischen Beziehungen erkennen. Die Schülerinnen und Schüler lernen die Varietäten der Sprache der Ungarndeutschen kennen, deren Wert und Leistung sowie ihre wichtigsten Abweichungen von der Hochsprache erfassen können. Das Kennenlernen der Geschichte der deutschstämmigen Bevölkerung von der Staatsgründung der Ungaren bis zu den heutigen Tagen soll dazu beitragen, dass sich eine wirklichkeitstreue Betrachtung über die Rolle der Vielfalt und der Ausstrahlung einer Minderheit auf die Mehrheitsnation formuliert. Die Kenntnisse aus der Geschichte sollen aber auch helfen, die Erscheinungsformen der Vorurteile zu kennen und deren Hintergründe zu erklären. Die Jugendlichen sollen auch mit der heutigen Lage im klaren sein, die Organisationen, Gremien und Presse der Minderheit kennen und durch selbstständiges Arbeiten angeregt werden, sich auch nach dem Abschluss der Schule mit dem Leben und der Kultur der Ungarndeutschen zu beschäftigen und ihre Interessen zu vertreten. Durch das interkulturelle Lernen erkennen die Schüler und Schülerinnen die Vorteile der sprachlichen und kulturellen Vielfalt und werden zum Verständnis und zur Achtung der

78


Pedagógiai Program

eigenen und anderer Kulturen erzogen. Sie sollen die Lage der Ungarndeutschen in die europäische Dimension einordnen können. In der Unterstufe der Grundschule soll ausschliesslich handlungsorientiert vorgegangen werden, konkrete Kenntnisse, Daten sollten nicht vermittelt werden. Die Lerninhalte werden in den Deutschunterricht bzw. in andere Fächer eingebaut, das Fach wird also integriert unterrichtet. Die Schüler sollen: • Einsicht in das Leben der Ungarndeutschen in Vergangenheit und Gegenwart aufgrund von eigenen Erlebnissen erhalten, wobei sie grundlegende Kenntnisse über das Leben der Vorfahren und über ihre tägliche Arbeit erwerben. • der Verschiedenartigkeit der Menschen – besonders in Sprache und Brauchtum – bewußt werden. Sie sollen zwei unterschiedliche Bräuche kennen und von der Existenz von Mundart und Standardsprache wissen. Sie sollen mundartliche Wörter sammeln und die Varietäten der deutschen Sprache auf ihrem Niveau kennen. • zum Sammeln und Erlernen von Reimen, Liedern und Spielen angeregt werden, die Schönheit und den Wert der Volksdichtung erkennen. Sie sollen je drei Reime, Lieder, Sprichwörter und Wetterregeln aus der Volksdichtung und ein Gedicht aus der Kunstdichtung auswendig lernen. • Interesse am Kennenlernen der Kultur der Vorfahren haben, und zwar durch spielerisches Reproduzieren von Überlieferungen, sie sollen drei Gegenstände reproduzieren, Kenntnisse über ihre Verwendung besitzen.. • Sie sollen weiterhin die Wichtigkeit der Traditionspflege erkennen. In der Oberstufe sollen die Schüler • Einsicht in das Leben einer von Deutschen bewohnten Siedlung gewinnen, ungarndeutsche Siedlungsgebiete kennenlernen mit ihren geographischen Gegebenheiten, weiterhin warum und wie die Ungarndeutschen nach Ungarn gekommen sind. Sie sollen die Gründe der Ansiedlung wissen, die Ballungszentren der Ungarndeutschen kennen und einige wichtige Ereignisse nacherzählen können. • die wichtigsten Bräuche der Jahres- und Religionsfeste kennenlernen, Bräuche selbst sammeln, dabei sollen sie die behandelten Bräuche aufzählen und kurz beschreiben können. Weiterhin sollen sie mit den wichtigsten Traditionen der Ungarn und deutschsprachigen Ländern vertraut gemacht werden, sie sollen die Unterschiede und Gemeinsamkeiten in den Bräuchen erkennen. Das Interesse an anderen Kulturen soll geweckt werden, die Schüler sollen diese achten. • angeregt werden, das ungarndeutsche Tanz – und Liedgut zu pflegen, die Kunstliteratur kennenlernen.Sie sollen je drei Gedichte und Volkslieder auswendig erlernen, sowie Geschichten / Sagen nacherzählen können. • Auf Grund der gesammelten Mundartwörter feststellen, welche Laute der Ortsmundart von der standardsprachlichen Norm auffallend abweichen. Sie sollen einige lautliche und lexikalische Eigentümlichkeiten der Ortsmundart (wenn es eine gibt)aufzählen und Entlehnungen aus dem Ungarischen sammeln. • Einsicht in das frühere Alltagsleben der ungarndeutschen Bauern und Handwerker gewinnen, die Einrichtung von Haus und Hof , sowie vom Ort kennenlernen. Sie sollen Grundkenntnisse über die Dorfform und die wichtigsten Möbelstücke besitzen. Weiterhin sollen sie die wichtigsten Bauernarbeiten, handwerkliche Berufe, frühere Speisen und Kleidungsstücke aufzählen können. Sie sollen die Unterschiede in der Nahrung und Kleidung von früher und heute kennen. Sie sollen auch die Wohntraditionen der Ungarndeutschen kennen, diese mit denen der Ungaren vergleichen können • die Traditionen der Vorfahren entdecken und wiederbeleben, die interethnischen Beziehungen kennen, die Rolle der Ungarndeutschen in den internationalen Beziehungen

79


Pedagógiai Program

verstehen. Sie sollen die wichtigsten in Ungarn lebenden Minderheiten aufzählen können und ihre wichtigsten Rechte kennen. • den Beitrag deutschstämmiger Künstler zur Entfaltung der ungarischen Kultur kennen, sie sollen mindestens drei mit einem ihrer Werke aufzählen können, sowie Werke aus der ungarndeutschen Volks- bzw. Kunstliteratur kennen. Im Gymnasium sollen die Schüler: • die wichtigsten Siedlungsgebiete der Donauschwaben im historischen Ungarn erfassen, die Geographie der Siedlungsgebiete kennen, diese aufzählen können. • Sie sollen weiterhin den kulturellen Beitrag der deutschen Bevölkerung Ungarns kennen. • die historische Rolle des Ungarndeutschtums von der Ansiedlung bis heute kennen, sich mit den Ereignissen auseinandersetzen können. Sie sollen diese Ereignisse anhand von Lebensschicksalen nacherzählen können. • das ungarndeutsche Schulwesen kennen, es mit dem von anderen deutschsprachigen Ländern vergleichen können ( z. B. bei Schulpartnerschaften). • erkennen, was die Selbstverwaltung der Minderheiten bedeutet, sie sollen die Rolle der Selbstverwaltungen im Heimatraum kennen, sowie die Organisationen und Vereine der Ungarndeutschen. • die ungarndeutschen Medien und ihre Rolle bei der Sprach – und Sie sollen auch die Problematik der ungarndeutschen Literatur und deren Gründe kennen. • die Varietäten der deutschen Sprache bei den Ungarndeutschen und die Leistung der • Identitätsvermittlung kennen, sich mit diesen Ausenandersetzen können, nach Möglichkeit an der Arbeit der Medien (NZ, Unser Bildschirm) teilnehmen. • die ungarndeutschen Bräuche im Jahresablauf und im Familienkreis kennen, • den Ursprung und das Wesen dieser erfassen. Sie sollen weiterhin die Unterschiede zwischen den früheren und gegenwärtigen Normen in den Bauernfamilien erkennen, den Beitrag begabter ungarndeutscher Handwerker und Künstler zu der Entfaltung der ungarischen Kultur verstehen. Sie sollen die bedeutendsten ungarndeutschen Künstler aufzählen können, und je eines ihrer Werke kennen. • Den Zusammenhang zwischen Verzierung, Form und Funktion der Gegenstände im und um das Haus erkennen, mit den wichtigsten Zierelementen im Klaren sein. • Literarische Werke selbständig bearbeiten und interpretieren können, mindestens ein kurzes Prosastück und zwei Gedichte. • die Assimilationsprozesse und ihre Folgen kennen • projektorientiert arbeiten können Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegő. A családi és az óvodai anyanyelvi nevelés eredményeibıl kiindulva intenzíven fejleszti a beszéd és a beszédértés képességét. Új nyelvhasználati tevékenységeket (olvasás, írás, írásbeli szövegalkotás) ismertet meg és gyakoroltat a gyermekkel, és ösztönös nyelvhasználatát a tudatosodás irányába fejleszti tovább. Mindezt annak érdekében teszi, hogy feltételt teremtsen a szóbeli és írásbeli kommunikáció igényes eszközzé fejlesztéséhez. Mind a befogadó, mind pedig az alkotó, kifejezı nyelvi tevékenységek gyakorlása gazdag nevelési lehetıségeket kínál a személyiség értelmi, érzelmi, akarati összetevıinek fejlesztéséhez, társadalmi tapasztalatok szerzéséhez, erkölcsi és esztétikai értékek befogadásához, valamint a gyermek társas kapcsolatainak, közösségbe való beilleszkedésének elısegítéséhez.

80


Pedagógiai Program

A tanító feladata, hogy integrált szemlélető, változatos tevékenységrendszer szervezésével olyan tanulási helyzetet teremtsen, amelyben a gyermek aktív résztvevıje a kommunikációs folyamatoknak. Gyakorolhatja a kommunikációs helyzetek értelmezését, a társas kommunikációt. Folyamatosan fejlıdhet szövegelemzı és szövegértı képessége, kifejtheti a szövegtartalommal kapcsolatos álláspontját. Megismerheti a kommunikáció különféle (verbális, nem verbális, képi, hangzó) módjait, lehetısége van az önkifejezés többféle formájának kipróbálására, így egyre pontosabbá válhat gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése. Megtapasztalhatja az információk szőrésének, válogatásának, csoportosításának szükségességét. A tevékenységrendszer fontos területe az önálló tanulás készségeinek fejlesztése, helyes szokásainak alakítása. Ily módon a magyar nyelvi és irodalmi nevelés kitüntetetten kapcsolódik az ember és társadalom, a könyv-és könyvtárhasználat, valamint az informatika mőveltségterületéhez. Az anyanyelvi kultúra alapozásával, az olvasás-szövegértés fejlesztésével szorosan összefonódik a gyerekek irodalmi nevelése. Ennek középpontjában a mővek aktív, élményt jelentı befogadása áll. Az olvasmányélmények megbeszélése alkalmat teremt a többféle értelmezés lehetıségének felismeréséhez és gyakorlásához, a saját olvasat vállalásához, a képteremtı képesség fejlesztéséhez, a beleéléshez. A kisiskolások irodalmi nevelési céljainak megvalósításában kitüntetett szerepe van a drámapedagógiai eljárások alkalmazásának. A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga nevelési megfontolásokból többféle szöveget tartalmaz. A szépirodalmi és az ismeretterjesztı szövegek mellett fontos, hogy nem irodalmi szövegformákkal is foglalkozzanak a tanulók. Az olvasott szövegek segítik a környezetben való eligazodást, ismereteket közvetítenek a társadalomról és a természetrıl, a hazáról, a családról és más alapvetı emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és kiemelkedı személyiségeinek példája, a nemzetiségek és etnikai népcsoportok kultúrájával való ismerkedés erısíti a gyerekek nemzeti azonosságtudatát. A szereplık magatartásának elemzése, jellemvonásaik és tetteik motívumainak vizsgálata erkölcsi értékrendet alakít, a másik ember tiszteletére, szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelısségre nevel. A drámajátékok elısegítik a kapcsolatteremtést és az együttmőködést, fejlesztik a mozgáskultúrát, természetes helyzeteket kínálnak a szövegalkotáshoz, a kreativitás fejlesztéséhez, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejezıeszközök) gyakorlásához, összhangjának alakításához. A felsı tagozaton az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Alapvetı célja és feladata a jövendı tanulmányokhoz szükséges és a felnıtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek/tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. A tanítás beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti föl az érzelmi kapcsolatok iránti igényüket, átélhetik a szolidaritás, az együttmőködés érzését és élményét is. A nyelv és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelı, ezzel is az önismeretet elısegítı nevelés; a játékosság, az alkotóképesség fejlesztı támogatása, az életkorra jellemzı érdeklıdés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önmővelés felé - mind ezt szolgálja. Sok lehetıséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és idıben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok. az ok-okozati viszonyok feltárására. A magyar nyelv és irodalom tanítása az 5-8. évfolyamban egységes kerettantervi anyagra - a belépı tevékenységformákban és a témakörökben - egymásra épül. De a két szakasz több vonatkozásban el is tér egymástól.

81


Pedagógiai Program

Az 5-6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegmőfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az 5-6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elısegítı rendszerébe olyan módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatok megjelenítı, nagyobb lélegzető klasszikus mővével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi mőveltségét. A 7-8. évfolyam már a következı iskolafokozat tanulmányaira készít elı. A mővelıdés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása: a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok módot adnak erre. A fölkészítésnek elı kell segítenie mind az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi mőveltséghez tartozó tudás elsajátítását, mind a saját régió, a lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzık fölfedezését a mindennapokban, a tárgyi és az emberi környezetben. Gimnáziumban a magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetíti. Tartalommal tölti meg és erısíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást; a minıségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélıképességet és elısegíti a jelen és a jövı egységesülı világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a mőholdas televíziózás, a videókultúra térhódításának közegében mőködik. E kihívás még elıre nem látható erıvel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentıségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi mővészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány, mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyızı legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztı tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepérıl, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektıl elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minıségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és a kellı mértékben tudatos anyanyelvhasználat elımozdítja más élı nyelvek tanulását. Az irodalmi mőveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értıivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetık. Együttérzıvé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyızıdések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejezı lehetıségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a mőveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önmővelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat.

82


Pedagógiai Program

Tantárgyaink céljai és feladatai között - egy olyan világban, ahol a „szót értés" jelentısége ugrásszerően megnıtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyiönkormányzati és a civil szféra egyaránt felelıs döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnıtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megırizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét. Történelem és állampolgári ismeretek A történelem – mint múltismeret – a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erısíti. A történelembıl ugyanakkor az is kitőnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függıség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja. A tantárgy feladata elsısorban a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a széles értelemben vett emberi mőveltség minden eleme felhalmozási folyamat eredménye. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy célja ebbıl következıen az, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelıssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja. Az általános iskolai munkának a múltat élményszerően megjelenítı történetek tanításán kell alapulnia. A 10–12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5–6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekbıl és jelenségekbıl – a történetekbıl – kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetıvé, érzékelhetıvé, szemlélhetıvé teszi. Ezt a képszerően megjelenített múltat már az 5-6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelı következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás tehát nem helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást. A 7–8. évfolyamok történelemtanítása – a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva – a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Ezeken az évfolyamokon a történelmet már nemcsak a jellemzı életképek bemutatásával, hanem a kiemelkedı események fonalára főzve, történetileg tanítjuk. Alkalmazkodva az adott fejlıdési szinthez a képszerő megjelenítésre – a történettanításra – azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvetı módszereit elsajátítsák. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, mőködését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. Fejlesztési követelmények A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükbıl, történetekbıl, képekbıl, a tömegkommunikációs eszközökbıl, egyszerő statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket 83


Pedagógiai Program

az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belılük következtetéseket tudjanak levonni. A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyőjtés és felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintő alkalmazására. A különbözı információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megırzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvetı elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekrıl, helyzetekrıl, eseményekrıl, intézményekrıl. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezıképességének fejlesztésében is jelentıs szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselıadást tartani egy-egy témáról különbözı információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törıen és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. A történelemi események idıben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki idıbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történı tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idı tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különbözı méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlıdésére. Der Geschichtsunterricht führt im Gymnasium die Schülerinnen und Schüler zur Beschäftigung mit politischen, wirtschaftlichen, gesellschaftlichen und kulturellen Verhältnissen und Geschehensabläufen der Vergangenheit und vermittelt ihnen einen anschaulichen Einblick in die besonderen Lebensbedingungen früherer Epochen. Das Erreichen der wesentlichen Ziele des Geschichtsunterrichts setzt den Erwerb und die Sicherung historischer Kenntnisse, den Gabrauch und die Bewertung von Quellen, die Anwendung der Fachsprache, die problemspezifische Vorstellung von geschichtlichen Erreignissen und Erscheinungen, sowie die zunehmende Orientierung in Raum und Zeit voraus. Für die Unterrichtspraxis ist dabei die fortschreitende Befähigung zur Einordnung eines begrenzten Faktenbestandes sowohl in einen chronologischen als auch in einen thematischen oder sachlich-systematischen Zusammenhang von besonderer Bedeutung. Aus diesem Grunde folgt die Auswahl der Lehrplaninhalte jahrgangsspezifischen Leitfragen, die die Inhalte und Themen unter ein didaktisches Profil stellen, wodurch eine begründete Reduktion des Stoffes möglich wird. Dieser Konzeption entsprechend ist es wünschenswert und möglich, historische Themen beispiel- oder modellhaft zu behandeln Gymnasialer Geschichtsunterricht zielt nicht nur auf die Vermittlung eines fundierten historischen Wissens ab, sondern auch auf Problemorientierung, Einübung fachtypischer Arbeitsweisen und die Ausbildung fachsprachlicher Fertigkeiten. Zudem soll durch eine abwechslungsreiche und anschauliche Gestaltung des Unterrichts das Interesse der Schülerinnen und Schüler am Fach gefördert werden. Die vielfältigen Ziele des Geschichtsunterrichts sind durch einen sinnvollen Wechsel der Lehr- und Lernverfahren, 84


Pedagógiai Program

insbesondere zwischen informierendem Lehren und entdeckendem Lernen, und durch die Abfolge von vertiefenden und orientierenden Phasen zu verwirklichen. Dieser Wechsel der Unterrichtsformen und -methoden bedeutet, daß nicht alle Inhalte einer Lehrplaneinheit in gleicher Ausführlichkeit behandelt werden können. Die Anwendung von Unterrichtsformenund Methoden hängt auch von der Stufe des Abiturs ab. Indem der Geschichtsunterricht Einsicht in die Kontinuität und den Wandel sowie in die Offenheit des geschichtlichen Prozesses vermittelt, zeigt er die Vielfalt der in der Geschichte wirkenden Kräfte auf und macht den Schülerinnen und Schülern die Geschichtlichkeit der menschlichen Existenz erfahrbar. Durch den stets neu herzustellenden Bezug zur konkreten historischen Wirklichkeit hilft der Geschichtsunterricht ihnen, die Spannung zwischen Realität und Utopie zu erkennen, und entwickelt ihre Bereitschaft, Toleranz gegenüber anderen Überzeugungen zu üben sowie politische und gesellschaftliche Sachverhalte aus verschiedenen Perspektiven zu sehen. Diesem Anliegen soll auch die Berücksichtigung neuer Themen, wie Rolle der Geschlechter und Generationen, Probleme von Technik und Umwelt oder Fragen der Kulturbegegnung, Rechnung tragen. Ein so verstandener Geschichtsunterricht trägt zu einem besseren Verständnis der Gegenwart bei und bietet gleichzeitig eine persönliche Orientierungshilfe in unserer pluralistischen Gesellschaft. Gerade in der Auseinandersetzung mit der an Brüchen reichen ungarischen, ungarndeutschen Geschichte können die Schülerinnen und Schüler einen Teil ihrer Identität begreifen lernen und sich den Wert der demokratischen Ordnung bewußt machen. Die Beschäftigung mit der Geschichte fördert ihr Verantwortungsbewußtsein und weckt die Bereitschaft, bei der Gestaltung unserer demokratischen und freiheitlichen Lebensordnung mitzuwirken. Der Lehrplan beschränkt sich deshalb nicht auf politische und soziale Geschichte, sondern bezieht wirtschaftliche und kulturelle Aspekte mit ein. Er berücksichtigt ereignis- und strukturgeschichtliche Betrachtungsweisen und verbindet Landesgeschichte, Nationalgeschichte, europäische Geschichte und Weltgeschichte. Vor allem durch die Anleitung zum sachgerechten Umgang mit historischen Zeugnissen der näheren Heimat sollen auf allen Stufen das Interesse an der Lokal- und Regionalgeschichte geweckt und die Verbundenheit mit dem Heimatraum und seinen Menschen gefestigt werden. Die Beschäftigung mit historischen Themen gewinnt eine neue Bedeutung im Rahmen des facherverbindenden Unterrichts. Indem dasselbe Thema unter den Fragestellungen verschiedener Fächer untersucht wird, wird den Schülerinnen und Schülern der spezifische Beitrag des Faches Geschichte zur Erkenntnis wichtiger Phänomene ihrer Lebenswirklichkeit noch stärker bewußt. Die Einführung in das Fach Geschichte bedarf besonderer didaktischer und methodischer Überlegungen. Der Geschichtsunterricht dieser Altersstufe knüpft bereits an vielfältige Vorkenntnisse an und muß dem Bedürfnis nach Spannung, Anschaulichkeit und Interesse für das Fremdartige entgegenkommen. Zugleich gilt es, allmählich eine Raum-Zeit-Vorstellung aufzubauen und zu einer geordneten und reflektierten Geschichtsbetrachtung hinzuführen. Der Geschichtsunterricht im Gymnasium verbindet zunächst modellhaftes, exemplarisches Vorgehen mit dem chronologischen Prinzip, schließt jedoch ergänzende Verfahren nicht aus. Er vermittelt Einblicke in die gesellschaftlich-politischen Phänomene der jeweiligen Epoche. Um die Schülerinnen und Schüler dieser Stufe nicht zu überfordern und um altersgemäße Anschaulichkeit zu wahren, sollten diejenigen Lehrplaninhalte, die unmittelbare Erfahrungen und existentielle Bezüge ansprechen, besonders herausgehoben werden. Dies gilt vor allem für lokal- und regionalgeschichtliche Themen sowie für die Einbeziehung handelnder Personen und Gruppen. Die zunehmende Abstraktionsfähigkeit in den Klassen 9 und 10 erlaubt verstärkt generalisierende und thematische Betrachtungsweisen, obwohl weiterhin konkrete Vorgänge und Zustände im Mittelpunkt des Unterrichts stehen sollten. Auf dieser Stufe können aber

85


Pedagógiai Program

schon übergreifende Geschehensabläufe und Zusammenhänge vermittelt sowie elementare Begriffe und Kategorien an geeigneten Beispielen erarbeitet werden. Der Unterricht in Klasse 10 geht von komplexeren Fragestellungen an die Geschichte aus und führt in oberstufengemäße Arbeitsformen ein. Die Einstündigkeit des Faches auf dieser Klassenstufe verlangt eine besondere Konzentration auf die moderne europäische Geschichte und ihre bis in die Gegenwart fortwirkenden Grundstrukturen. Im Unterricht der Jahrgangsstufen 11 und 12 werden historische Sachverhalte und Vorgänge auf einer höheren Abstraktionsebene und in größeren Zusammenhängen behandelt. Dabei wird in noch größerem Maße auf den Aufbau eines Begriffswissens und die Weiterentwicklung einer fachtypischen Sprachkompetenz Wert gelegt. Bei der Erklärung und Beurteilung sollen Multikausalität, zeitgenössisches Selbstverständnis und die Gebundenheit von Aussagen und Urteilen an den jeweiligen Standort aufgezeigt und die Schülerinnen und Schüler in die Lage versetzt werden, sich zunehmend eigenständig mit der Geschichte auseinanderzusetzen. Die Grundkurse orientieren sich bei thematischer Fragestellung an der Chronologie. Die Leistungskurse sind in besonderem Maße von systematischen Fragestellungen geprägt. Zusätzliche Merkmale sind ihr längsschnittartiger Aufbau und die jeweilige Heranführung bis an die Gegenwart. Durch den Vergleich paralleler Vorgänge in unterschiedlichen politischgesellschaftlichen Systemen und durch die Einbeziehung der Weltpolitik sollen Grund- und Leistungskurse die Fähigkeit zu vernetztem Denken und zur Beurteilung historischer Prozesse fordern. Die aufgeführten Merkdaten sollen eine historische Grobchronologie sichern; sie sind verbindlich zu lernen und müssen im Unterricht entsprechend berücksichtigt werden. Die für das Gymnasium angegebenen Grundbegriffe sollen die Schülerinnen und Schüler zur sachgerechten Anwendung der Fachsprache führen. Im Rahmen des Geschichtsunterrichts muss auch die Geschichte der Deutschen in Ungarn behandelt werden, die im Rahmenlehrplan für die deutsche Minderheitenkunde ausführlich besprochen wird. Es empfehlt sich, die dort vorgeschriebenen Themen an den lokalen Lehrplan für Geschichte anzuschließen. Környezetismeret A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élı és élettelen világa iránti érdeklıdést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek „felfedezésére”. Jól értelmezett, könnyen felidézhetı, egyszerő kognitív mőveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhetı természeti és ember által létesített környezetrıl. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelı, azokat megóvni kész magatartásukat. Segítse ıket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse ıket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd – egyre táguló körben – távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemzı anyagaival, jelenségeivel, élılényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Fedezzék fel a természet sokszínőségét, szépségét, és ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára. A tanítás-tanulás folyamatában elsısorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk. Ezen keresztül segítsük olyan pozitív attitőd kialakulását, mely az élı és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erısíti a lakóhelyhez való kötıdést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozza meg.

86


Pedagógiai Program

A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi természettudományos mőveltség megalapozása érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élı és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elı. Az egyszerő megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával keltse fel – a gondolkodás fejlettségéhez illeszkedı mértékben – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerő, tudományos magyarázata iránti igényt. Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat elemi fokon tájékozódni a térben és az idıben. Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélı, a veszélyhelyzetek megelızését szolgáló magatartásformák kialakítása s ezzel a személyes biztonság növelése. Nyújtson ismereteket az anyag különbözı formáinak érzékelhetı tulajdonságairól. Segítse észlelni és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minıségi változásait. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élı és élettelen környezetük iránti felelısségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását. Természetismeret Das Fach Naturkunde basiert im Inhalt und in der Anschauung auf das Fach Sachkunde des 14. Jahrganges und sie bilden zusammen ein einheitliches System. Ziel ist die Weiterentwicklung der im 1-4. Jahrgang erworbenen Kenntnisse. Ziel des Unterrichtsfaches ist, dass die Schüler fähig werden sollen, die einfachen Naturerscheinungen zu interpretieren. Im Mittelpunkt stehen deshalb nicht die Grundthesen der einzelnen Naturwissenschaften, sondern die konkrete Wirklichkeit der lebenden und leblosen Natur, die Erscheinungen, die Landschaft und die Umgebung. Dies soll komplexgeschehen. Charakteristisch für die naturwissenschaftliche Denkweise dieses Alters sind die anschaulichen, bildlichen Inhalte, aber in diesem Lebensalter werden auch deren abstrakte Kathegorien begründet. Gleichzeitig ermöglicht die Fähigkeit der räumlichen und zeitlichen Abstrahierung, - die zum Verständnis der Prozesse, Zusammenhänge und Gesetzmäßigkeiten der wirklichen Natur nötig ist – immer sicherere Vorstellungen. Wichtige Aufgabe der elementaren naturwissenschaftlichen Erziehung ist also die Schaffung der Grundlagen der auf Konkretisierung und Verallgemeinerung basierenden Fähigkeit der Abstrahierung, die Erziehung zum Gebrauch einfacher, abstrakter Begriffe und Schlussfolgerungen. Es kann daher erwartet werden, dass die Schüler anhand ihrer Kenntnisse sich immer sicherer in ihrer unmittelbahren bzw. Weiteren Umgebung, sowie in den Naturerscheinungen zurechtfinden. Es ist auch weiterhin nicht unser Vorhaben die Definitionen der abstrakten wissenschaftlichen Begriffe zu vermitteln. In diesem Lebensalter ist unsere Hauptaufgabe die Grundlagen der nötigen Fähigkeiten einer naturwissenschaftlichen Denkweise zu schaffen. Földrajz A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a szőkebb és a tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzıivel, a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat szolgálja. Elısegíti, hogy megismerjék a világban elfoglalt helyünket, nemzeti értékeinket, kedvezı és kedvezıtlen földrajzi és környezeti adottságainkat. Kialakítja, majd fokozatosan fejleszti a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodását. Ez megköveteli, hogy a tanítás során a jelenségek, folyamatok vizsgálatát kövesse általánosítás és az összefüggések megláttatása, valamint ezek átfogó rendszerként való értelmezése. Ennek

87


Pedagógiai Program

érdekében minden jelenséget és folyamatot változásaiban, kölcsönhatásaiban, fejlıdésében kell bemutatni, megláttatva azok lehetséges következményeit is. A földrajz tantárgy a ma emberét, társadalmát és környezetét állítja a középpontba, tananyagát oknyomozó és problémákra koncentráló módon dolgozza fel. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, illetve az egyéb környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja. A tantárgy alakítja ki a mindennapi életben szükséges térbeli és idıbeli tájékozódási képességeket. Ezért tanítása során az ismeretnyújtó módszerek mellett az ismeretszerzı módszereknek kell elıtérbe kerülniük. A jövıben az emberiségnek sokféle kihívással kell szembe kell néznie, amelyek alapvetıen földrajzi problémákból indulnak ki. A földrajz tantárgy feladata, hogy az ismeretek átadásával, a világban való eligazodásban szükséges képességek kialakításával felkészítse a tanulókat ezen problémák kezelésére. A tantárgy oktatásának célja, hogy ráébressze a tanulókat a földrajzi ismeretek fontos szerepére napjaink környezeti jelenségeinek, folyamatainak megértésében, kifejlessze bennük a közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét. A hazai és az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésével járuljon hozzá a hazához való kötıdéshez, a reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakulásához. Tudatosítsa a tanulókban, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentısen átalakította a környezetét, amellyel már saját életfeltételeit is veszélyezteti. Ezzel és a környezet értékeinek megismertetésével segítse elı a környezettudatos életmód kialakulását. Láttassa meg a tanulókkal a környezet és a társadalom idıben és térben változó kapcsolatait, összefüggéseit. Segítse elı a különbözı társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklıdés és tisztelet kialakulását. Im Gymnasium macht dieser Bildungsbereich die Schüler mit den naturgeografischen, gesellschaftlich-wirtschaftlichen Charakteristika unserer geografischen Umwelt bekannt. Auf der Basis des Rahmenlehrplans der 7-8. Klassen gewinnen die Schüler Einsichten in die Naturausstattung der Erde und in die Gesetzmässigkeit, Wechselwirkung und Auswirkung naturgeografischer, gesellschaftlich-wirtschaftlicher Vorgänge. Sie sollen erkennen, dass die Naturfaktoren in Ökosystemen in gegenseitiger Wechselwirkung stehen. Dadurch sollen die Schüler befähigt werden, Auswirkungen und Gefahren menschlicher Eingriffe in den Naturhaushalt zu begreifen und für einen verantwortunsvollen Umgang mit der Natur einzusetzen. Bei der Untersuchung eines Raumes sollen die Schüler dessen Komplexität erkennen. Aufgrund der bisher erworbenen Kenntnisse, Fähigkeiten und Fertigkeiten sollen sie Geofaktoren in ihrer Wechselwirkung analysieren, dominante Faktoren bewerten, verallgemeinern und syntetisieren. Sie sollen den Wertwandel der Standortfaktoren durch sich ändernde technische, soziale und politische Voraussetzungen erfassen und beurteilen. Gleichzeitig sollen sie Einsicht in das Spannungsverhältnis zwischen ökologischen, wirtschaftlichen und gesellschaftlichen Einflüssen gewinnen. Sie sollen befähigt werden, Ungarn und Europa in die gesellschaftlich-wirtschaftlichen Vorgänge der Welt einzuordnen. Es soll die nationale und europäische Indentitätsbewusstsein erweckt werden. Die Begegnung mit fremden Kulturen und Weltanschauungen fördert Achtung und Toleranz gegenüber anderen Lebensweisen.

88


Pedagógiai Program

Dieser Bildungsbereich bereitet die Schüler auf das Abitur in Geografie vor. Durch ihre komplexen Lerninhalte hilft er den Schülern bei der Berufswahl. Die in diesem Unterrichtsgegenstand erworbenen Kenntnisse, Fertigkeiten, Einsichten und angestrebten Haltungen sollen den Schülern helfen, im privaten und öffentlichen Bereich später verantwortungsbewusst und tolerant zu entscheiden. In den 9-10-11. Klassen sollen die Schüler die geologischen Formationen, die grundlegenden naturgeografischen und gesellschaftlichen Erscheinungen, Vorgänge und Zusammenhänge erkennen. Bei den allgemeinen natur- und gesellschaftsgeografischen Themen sollen sie die schon erworbenen Kenntnisse bei den Raumbeispielen in der 7-8. Klassen verwenden. Sie sollen die Wechselwirkung zwischen der Natur-, Gesellschafts- und Wirtschaftsfaktoren in den verschiedenen geografischen Zonen, Landschaften und Regionen erkennen. Sie sollen die Zusammenhänge der örtlichen, regioalen und globalen Vorgänge verstehen. Sie sollen verstehen, dass die Natur ein einheitliches Ganzes bildet, die Erde ein einheitliches System ist, in dem der Mensch als physisches und gesellschaftliches Wesen lebt. Die individuellen und gesellschaftlichen Tätigkeiten, die das irdische System negativ beeinflussen, beeinflussen auch das Leben des Menschen, dadurch wird das eigene Dasein des Menschen gefährdet. Die Schüler müssen befähigt werden, natur-, gesellschafts- und wirtschaftsgeografische Vorgänge selbstständig zu interpretieren und analysieren. Sie sollen in Systemen denken, ihr Begriffskreis soll erweitert werden, sie sollen ihre Vorkenntnisse syntetisieren. Sie sollen befähigt werden, sich sowohl im Raum als auch in der Zeit zu orientieren, die Wechselwirkung der Natur, Gesellschaft und Wirtschaft, sowie die Umwandlung der geografischen Umwelt wahrzunehmen und zu bewerten. Sie sollen richtige Vorstellungen über die Maßen der Elemente der Umwelt (z.B.: Ozeane, Kontinente, Gebirge, Bevölkerung, Wirtschaftsproduktion) haben. Dazu müssen sie befähigt werden, anhand von statistischen Daten und Fakten Tendenzen zu erkennen. Anhand von Kenntnissen über die geografischen Vorgängen sollen sie ein reales gesellschaftlich-wirtschaftliches Zukunftsbild haben. Sie sollen befähigt werden, sich am Ende des Geografiestudiums in der natürlichen, gesellschaftlich-wirtschaftlichen Umgebung zu orientieren. Sie sollen ihre geografische Kenntnisse bei der Interpretation von natürlichen, gesellschaftlich-wirtschaftlichen Ereignissen und Vorgängen verwenden. Sie sollen fähig sein, geografische Arbeitsmittel und Arbeitstechniken zu handhaben, um selbstständig Wissen erwerben und umsetzen zu können. Sie sollen Informationen aus verschiedenen Medien und Quellen (thematische Karten, Karten mit unterschiedlichen Maßstäben, Zeitschriften, statistische Ausgaben, Lexika, Almanachen, CD-Rooms, Internet, Ausstellungen, Filme) aufnehmen und bewerten. Die Schüler sollen befähigt werden, ihre Meinungen argumentierend auszudrücken. Die Interesse der Schüler soll erweckt werden, damit sie später ihre geografischen Kenntnisse selbstständig erweitern können. Matematika A matematikai nevelés célja az általános iskola kezdı szakaszában azon képességek fejlesztése, melyek segítségével a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelı, tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el. Tapasztalatgyőjtés keretében foglalkozunk: az alapvetı matematikai képességek kialakításával, a gondolkodás fejlesztésével, a helyes tanulási szokások kiépítésével, az ismeretszerzés során alkalmazott önállóság mértékének fokozásával, 89


Pedagógiai Program

a matematika tanulása iránti érdeklıdés felkeltésével, a pozitív attitőd alapozásával, az életkornak megfelelı matematikai szaknyelv elsajátításával. A matematika tanulásának alapja a tapasztalatszerzésbıl kiinduló induktív megismerés. Ennek keretében kerül sor a megfigyelés irányítására, a spontán megfigyelésbıl a tudatos, célirányos megfigyelésre való felkészülésre, az észrevételek megfogalmazására, rendezésére, értelmezésére és lejegyzésére, valamint a szerzett tapasztalatok más tanulási helyzetekben való alkalmazására. A matematika tanulása az elsı négy évfolyamon alapozó jellegő. A nevelési-oktatási feladatok sorában a képességfejlesztésnek kiemelt szerepet szánunk. Az ismeretnyújtás a képességek gazdag tárházának fejlesztése közben, a kisiskolás korosztály fejlıdési ütemének figyelembevételével történik. A fejlesztés fontosabb területei: összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, megfigyelıképesség, emlékezet (mozgásos, tárgyi, fogalmi), válogató, osztályozó és rendszerezı képesség, adatok győjtése, rögzítése, rendezése, lényegkiemelı képesség, absztraháló és konkretizáló képesség, összefüggések felismerése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása, probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerőbb esetekben gondolati úton, tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás, kreativitás, analógiák felismerése, követése, algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése, logikai gondolkodás elemi szinten, tapasztalatok kifejezése különféle módokon (megmutatással, rajzzal, adatok rendezésével, példák, ellenpéldák győjtésével stb.), megfogalmazása saját szókinccsel, egyszerőbb esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer alkalmazásával, a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pl. pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, a részletszámítások és az eredmény ellenırzése). A kezdı szakasz feladata az alapvetı matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása a kötelezı oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bıvülését segíti elı. Ezért kiemelten kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következı iskolaszakasz tananyaga épül: a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal építjük ki tízezres számkörben, segítjük a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, kidolgozzuk és fejlesztjük a biztonságos szám- és mőveletfogalomra épülı számolási készségeket, formáljuk a sík- és térbeli tájékozódási képességet, alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerő transzformációkkal alakítjuk a geometriai szemléletet, tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segítjük a problémalátást, a problémamegoldási képesség fejlıdését, valószínőségi játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínőségi szemléletet alapozzuk meg, konkrét szituációkkal, példákkal alakítjuk a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról. Alapvetı fontosságú, hogy nem mennyiségi, hanem minıségi fejlesztés történjen, tehát a tanulók tempójának megfelelıen haladjunk, ne a többre, hanem az alaposabbra helyezzük a hangsúlyt. 90


Pedagógiai Program

A matematika tanítása kettıs célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére szolgál, és lehetıséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra, a megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenırzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz. A matematikai képességek kiépítését és folyamatos fejlesztését az iskolai kezdı szakasz alapvetı feladatának tekintjük. A fejlesztés eredményeként azt várjuk, hogy a 4. évfolyam befejezése után a tanulók a megismerési módszerekben gazdagodva, a matematika és a matematikatanulás iránt pozitív beállítódással, érdeklıdéssel, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek birtokában folytathassák tanulmányaikat. Az 5. osztályba lépéskor nagy szerepet kap az ismétlésre épülı rendszerezés. Különös figyelmet kell fordítani a fogalmak kialakítására, elmélyítésére, s ez nem nélkülözheti a színes tevékenységeket, változatos cselekvéseket. A kísérletezés, a játék szerepe nem szőnhet meg a felsıs évfolyamokon sem. A fentiek és az életkori sajátosságok figyelembevétele indokolja, hogy az 5. és 6. osztályban a tananyagban és idıráfordításban is lényegesen nagyobb szerepet kap a számtan-algebra témakör, mint a további két évfolyamon. A megfelelıen kialakított számfogalom, a bıvülı számkörben végzett mőveletek értése és begyakorlottsága alapfeltétele a további eredményes munkának. Alapvetı célunk a megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése, és azok használatának fokozatos kialakítása. A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az ıket körülvevı konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerő, alkalmazásra képes matematikai mőveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak megfelelı szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. A matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló gondolkodás igényét, ismertesse meg a problémamegoldás örömét és szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságának fejlesztésére, a pontos és kitartó munkára való nevelésre, a reális önbizalom, az akaraterı, az igényes kommunikáció kialakítására, a gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztésére. Az általános iskola felsı tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemzı gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldás mellett az igazolások keresése, egyszerőbb következtetések megértése, észrevétele, önálló megfogalmazása. Ebben a szakaszban míg a matematikai ismeretek egy része absztraktabbá válik, addig jelentıs részük továbbra is a konkrét tapasztalatokhoz kapcsolódik. Éppen ezért hangsúlyt kell helyezni a sokszínő tevékenységre, a tapasztalatok tudatosítására, különbözı módokon való rögzítésére, értelmezésére, rendszerezésére, összefüggések keresésére. A matematika tanításának-tanulásának a felsı tagozaton is jellemzıje a felfedeztetés, a probléma felvetésétıl a megoldásig vezetı – néha tévedésektıl sem mentes – útnak az egyre önállóbb bejárása. Nagy jelentıséget tulajdonítunk a következtetésre épülı problémamegoldásnak, az egyszerő algoritmusok kialakításának, követésének is. Mindezt eleinte konkrét helyzetekben végezzük, majd erre építve - az életkori sajátosságok figyelembevételével - általánosítunk. A gimnáziumban a matematikatanítás célja és feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Mindezt az a folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan kiépítjük a matematika belsı struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán mőveltségterületek, tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. A 91


Pedagógiai Program

lehetıségekhez igazodva támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor, Internet stb.) célszerő felhasználásának megismerését, alkalmazásukat. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenırzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Az általános iskolai tanításhoz képest egyre inkább hangsúlyt kap a tárgy deduktív jellege, de továbbra sem nélkülözhetı a szemléletre és tevékenységre épülı feldolgozás sem. Fejlesztési követelmények Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása A matematikai szemlélet fejlesztése A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével kialakított fogalmak megerısítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül sor. Az idıszak végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben megismert mőveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A tananyag különbözı fejezeteiben a számításoknál fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos használata, a számítógép alkalmazása. Mőveleteket az algebrai kifejezések és a vektorok körében is értelmezünk és használunk. Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, különbözı gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. A geometriai ismeretek bıvülése, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása fejleszti a geometriai szemléletet. A trigonometriai számítások a gyakorlat szempontjából fontosak (távolságok, szögek meghatározása számítás útján). A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különbözı területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A következtetési, a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A „ha ..., akkor ...” az „akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában) fontos. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez elengedhetetlen egyszerő matematikai szövegek értelmezése, elemzése, s az hogy a tanulók minél többször önállóan oldjanak meg feladatokat. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a logikus gondolkodást is fejleszti. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási mőveletek alkalmazása A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk (fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatók. Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerő tétel bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetıen fontos az absztrakciós képesség fejlesztése. A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különbözı területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. Elengedhetetlen a szemléltetı ábrák és egyéb eszközök alkalmazása nemcsak a geometriában (trigonometriában), hanem a kombinatorikában és a statisztikában is. Az

92


Pedagógiai Program

adatsokaságok különbözı jellemzési lehetıségeinek megismertetésével ezen a téren is fejlesztjük az alkalmazásképes tudást. Helyes tanulási szokások fejlesztése A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az elektronikus eszközök célszerő használatát. A közelítı értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenırzés különbözı módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását. A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt. Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a tanuló. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerőnek tőnı matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Angol nyelv Az iskola speciális profiljából adódik, hogy az angol nyelvet elsı és egyetlen idegen nyelvként ( a német nyelv anyanyelvnek számít ebben az iskolatípusban) kezdjük oktatni az ötödik évfolyamtól. A tanulók többsége itt kezdi el tanulni ezt a nyelvet, de egy részük már alapfokú nyelvismerettel rendelkezik, amikor elkezdi az ötödik osztályt. İk fıleg magántanároknál vagy családtagoktól szereztek egy kis nyelvismeretet. A felsı tagozat céljai között elsı helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek elırehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információ-feldolgozásra. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetıvé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerőségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlıdésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erısségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük ıket autonóm nyelvtanulóvá válni. A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintő használatához, melyek lehetıvé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévémősorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhetı szintet, mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvő információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni. A gimnázium mind a négy évfolyamon heti 3 órában határozta meg az idegen nyelvi órák számát, de biztosítja annak lehetıségét, hogy amennyiben igény jelentkezik a magasabb

93


Pedagógiai Program

óraszámra akkor szülıi vállalással és hozzájárulással az iskola biztosít heti +2 órát az angol nyelv oktatásához. Az iskolánkba iratkozó diákok a nemzetiségi jellegbıl következıen idegen nyelv tanulásaként élik meg az angol nyelv elsajátítását, az elsı nyelv – a német - tanulása során nyert tapasztalatuk sokban segíti ıket. A hozzánk érkezı diákok egy része már tanult angolt, de vannak olyan tanulók is, akik eddig egyáltalán nem tanulták a nyelvet. A problémát úgy orvosoljuk, hogy a beérkezı 9. évfolyamos diákokkal egy szintfelmérı iratunk és az évfolyamot 4 csoportra bontjuk. Az 1. és 2. csoportot olyan diákok alkotják, akik a célnyelvet már négy éve tanulják és teljesítik az A1 szint követelményeit. İk ezen idı alatt megismerkedtek az idegen nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bıvült, megértik a tanár célnyelvi óravezetését, önbizalmuk lehetıvé teszi számukra, hogy az órai munkában egyénileg, párban vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat önállóan megoldják. Továbbra is fontos motivációjuk fenntartása és további fejlesztése. Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak a B1 szintre, azaz adott esetben megfeleljenek a középszintő érettségi feltételeinek a 11. évfolyam kezdetén /ıszi vizsgaszezon/. A diákok képesek legyenek számukra ismert témakörökben, életszerő helyzetekben információt kérni és kapni. Megértik a hosszabb terjedelmő, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szőrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni. A 12. évfolyam végére a diákoknak B2-C1 szintek közötti nyelvtudást kell szerezniük, az elızı szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell szóban és írásban információt cserélniük, hosszabb szövegeket megérteniük és létrehozniuk. A tanév végén az emelt szintő érettségi vizsgát sikeresen le kell tudniuk tenni, illetve a sikeres továbbtanuláshoz szükséges nyelvi szintet el kell érniük. A 3. csoport tanulói általában 2 és 4 év közötti intervallumban tanulták az angol nyelvet mielıtt a gimnáziumba kerültek volna és az ı nyelvi szintjük általában az A1-es szint skáláján helyezkedik el. A 4. csoportba olyan diákok kerülnek, akik egyáltalán nem tanulták még az angolt. Ez a két csoport mindig 3+2 órában kéri az angol nyelv oktatását az elsı két évben így a 10. évfolyam végére a cél az A2-es alapszint teljesítése, míg a 12. évfolyam befejezésére a B1 küszöbszint, azaz a középszintő érettségi vizsga sikeres letétele. Amennyiben a csoport heti 5 órában folytatja a célnyelv tanulását és a diákok eléggé motiváltak, akkor elıfordulhat, hogy egyesek még a B2-re is eljutnak. Továbbra is lényeges, hogy az idegen nyelvő tananyag felölelje a más tantárgyaknál tanult tartalmakat, de ezeken az évfolyamokon a diákok nyelvi szintje már új tananyag feldolgozását is lehetıvé teszi. Fontos, hogy az elızı évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások. A 11. és 12. évfolyamokon kötelezı egyénileg elolvasni egy szabadon választott irodalmi mővet, melybıl írásban és/vagy szóban számot is kell adni. A nyelvgyakorlás tanórán kívüli megvalósítása céljából és motivációjuk növelése érdekében lehetıségeinkhez, ill. az igényeknek megfelelıen angliai tanulmányutakat szervezünk, melyek jelentıs mértékben növelik az önbizalmukat, és ez által merjék használni a célnyelvet. Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerőségek felismerése és azok alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, a kontextuson és a kommunikáción van. Ezeken az évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiákat is.

94


Pedagógiai Program

Azon diákok, akik elérik a B2 szintő tudást biztosítják, hogy a német nyelvbıl megszerzett felsıfokú és az angolból szerzett középfokú nyelvvizsgával már a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvtudást a középiskolában elsajátítsák és ezen felül esélyt adjanak maguknak az Európai Unióban való tanulásra és munkavégzésre. Vizuális kultúra A vizuális nevelés látni és láttatni tanít. Átfogó célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata a vizuális megismerı-, befogadó-, alkotóképesség fejlesztése, a kommunikáció köznapi, mővészi, mőszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. Különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetıvé teszi az eligazodást a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban, és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti a síkbeli, térbeli ábrázoló-, kifejezı-, közlı-, alakító-, alkotóképességeket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kimővelése. A térszemlélet, a forma-, szín-, dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztı hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, a technikai információk korában a tantárgy újszerő célja az információk közti szelekció, a kritikus befogadóképesség megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerı és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia fejlesztésével, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A mővészeti nevelés értékközvetítı, értékteremtı, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, segíti a kultúra értékeit becsülı, környezettudatos magatartás formálását. Az 1–4. osztályban a vizuális nevelés célja – az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megırzése mellett – az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése. A képi gondolkodás fejlesztése, a vizuális képzetkincs bıvítése, az érdeklıdés ébrentartása érdekében a tantárgy feladata a tanulók vizuális formakészletének gazdagítása, megfigyelıképességük, tér- és idıérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel; szín-, forma- és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással. Az esztétikai érzékenység fejlıdését a manuális munka, a látványélmények és a bemutatott mőalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó tevékenységek erısítik a szabálytudatot, az akaratot, javítják az önértékelést, a csoportmunka az együttmőködési készségeket fejleszti. A képességek fejlesztése három fı képzési területen folyik. A kifejezés, képzımővészet témakör a gyermekek személyes, kifejezı-expresszív tevékenységének és az elvárható mőelemzési, mővészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális kommunikációhoz a vizuális megismerést szolgáló tevékenységek köre és a köznapi, informatív, tudományos képi közlésekkel kapcsolatos tananyag tartozik. A tárgy- és környezetkultúra témaköre a használati tárgyakkal, a tárgyalkotó mővészetekkel és az építészettel kapcsolatos alkotó- és elemzı tevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a témakörök kifejezı elemeit és rendezı elveit sorolja fel, a technikák fejezete pedig az anyagokra, technikákra, eszközökre, eljárásokra tesz javaslatot. A tananyag bıvülı, spirális elrendezéső, a témakörök és a fı tevékenységi formák évenként ismétlıdnek, tartalmukban gyarapodnak, mőveleti szintjük emelkedik. A tananyag jellegét tekintve mind a négy évfolyamon gyakorlati, tevékenység-központú. A kerettantervi követelmények a leghatékonyabban a több témakör szempontjait egyesítı komplex feladatokkal teljesíthetık. A vizuális kultúra tanításának célja, hogy a mővészeti alkotások értelmezésével fejlessze a tanulók vizuális megismerı-, befogadó- és alkotóképességét. A tantárgy célja nem csupán a kézügyesség fejlesztése. A mővészeti látvány észlelésén, megfigyelésén és megbeszélésén keresztül fejlıdik a tanulók szókincse, kommunikációs készsége, gondolkodása, emlékezete, 95


Pedagógiai Program

logikai készsége, esztétikai érzéke, sıt értelmi élete is gazdagodik. Ez a komplex hatás nemcsak az alkotóképességekre hat pozitívan, hanem a tanulók szellemi gazdagodását is elısegíti. Cél, hogy a megismert mőalkotás motiváló legyen, témája, színe, stílusa, kompozíciója stb. felkeltse a tanulók érdeklıdését, kíváncsiságát, és ezáltal hozzásegítse a tanulókat a vizuális mővészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, és ezáltal maradandó élményt hagyjon bennük. Kíváncsiságukat élménygazdag, érdekes feladatokkal kelthetjük fel, és ezeken keresztül vezethetjük be a mővészet birodalmába. Cél, hogy gondolkodtató, tartalmas, de ugyanakkor élményszerő, játékos feladatokat adjunk a tanulóknak, mert így jobban fejlıdik a mőalkotások iránti érzékenységük és azok a képességek, készségek, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintő mőveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. Cél, hogy a képességek fejlesztése ne csak a hagyományos képzı- és iparmővészeti ágakon keresztül történjen. Fontos, hogy a tanulók térábrázoló képessége, formaérzéke, szín- és anyagismerete mellett fejlıdjön az esztétikai ítéletalkotó képességük, az ízlésük, kreativitásuk, képi gondolkodásuk és értékrendjük. Mivel a képzımővészet, a vizuális kommunikáció, illetve a tárgy- és környezetkultúra területei a különbözı életkorokban, sıt személyenként is eltérı mértékben képesek kifejteni motiváló hatásukat, és különbözı képességek fejlesztését teszik lehetıvé, ezért célunk a differenciált tevékenykedtetés alkalmazása. Mindezek együttesét a mővészeti nevelés során valósítjuk meg, amelynek értékközvetítı és teremtı, egyben személyiségformáló szerepe igen jelentıs. Mi a mővészeti nevelés célja? Fogékonnyá teszi a lelket, majd az értelmet annak érdekében, hogy a mővészet élvezete igazi élménnyé válhasson mindenki számára, és a tanulók nyitottan, átéléssel és megértéssel, esztétikai fogékonysággal álljanak a mőalkotások és az élet szépségei elıtt. A vizuális kultúra megfelelı szintő tanítása meghatározó ismeretszerzési és feldolgozási eszközt biztosít a többi mőveltségi terület oktatásához, és hatással van azok elsajátításának színvonalára is. A mővészetekkel való foglalkozás megszépíti, feltölti, érzelmekkel gazdagítja a lelket. Már óvodában is nagyon szeretnek a gyerekek rajzolni, festeni, egyszerő tárgyakat készíteni, és erre a meglévı tudásra alapozva lehet felépíteni – a felfelé egyre bıvülı – ismeretanyagot. Az 5–8. évfolyamon a vizuális nevelés célja az esztétikai igény, az érdeklıdés felkeltése a mővészeti emlékek megismerése irányában. Fontos feladat az általános mőveltség kibıvítése mind elméleti (mővészettörténeti ismere-tek, fogalmak), mind gyakorlati (rajzolás, festés, szobrászati és kézmőves) tevékenységek által. Törekedni kell a síkbeli, térbeli kifejezıeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek, a tervezési és elemi konstruálási eljárások szabályainak megismertetésére. Cél az egyetemes kultúrtörténet alapjainak megismertetése a tanulókkal. Az eredményes mővészeti nevelés lényege, hogy az aktív szemlélıdés és kevés szóval történı elemzés után tapasztalati úton jussanak el a tanulók a mőalkotások megértéséhez. Az elméleti ismeretekre épülı tevékenykedtetı, kreatív gyakorlati feladatok megoldásán keresztül észrevétlenül sajátítják és mélyítik el a tanulók az elméleti ismere-teket. A komplex feladatok a tantárgyi koncentráció alkotó jellegő alkalmazását teszik lehetıvé. Cél a különbözı tevékenységformák eredményes egymásra épülése: mőelemzési gyakorlatok és szakkifejezések megismerése, alkalmazása, a megfigyelıképesség és befogadóképesség fejlesztése az összehasonlító mőelemzések segítségével, majd kreatív alkotómunka a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazásával. Ebben a korosztályban egyre kritikusabban nézik a tanulók nemcsak a környezetüket, hanem saját tevékenységüket és viselkedésüket is. A tantárgy célja, hogy a korábbi években meglévı spontán érdeklıdés megmaradjon, és alakuljon ki a tanulókban az alkotó szemlélet, melyhez minden szakmai ismeretet (anyagérzék, formaérzék, térérzék, kompozíciós és színérzék) elsajátíthassanak. Az egyik legfontosabb cél, hogy érdeklıdéssel, kíváncsian forduljanak a mővészetek és a mővészettörténeti emlékek megismerése irányába, ismerjék meg a kutatás örömét és a megismeréshez vezetı módszereket (könyvek, újságok, film, múzeumok, internet). 96


Pedagógiai Program

A gimnáziumban a tantárgy a köznapi, a mővészi, a tudományos és a mőszaki megismerés, valamint közlés és kifejezés egyik alapvetı fajtájával ismerteti meg a tanulókat. Az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerı- és megoldóképesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság, a fejlesztéséhez járul hozzá. Mővészeti jellege miatt értékközvetítı egyben értékteremtı jellemformáló tevékenység. Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülı, a természeti környezetet védı magatartás kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kimővelésében. A vizuális nevelés a világ látható minıségein keresztül tanít meg látni és láttatni, vagyis célja a vizuális alkotó- és befogadóképesség fejlesztése. A látható és láthatóvá tett világban különösen a látvány jelentésének, esztétikai üzenetének, megismeréséhez és megértéséhez, illetve a közlı szándékának megfelelı, gondolatban és érzelemben gazdag ábrázolás, képi – plasztikai kifejezés, konstruálás fejlesztéséhez járul hozzá. A világ érzéki – tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek, kiemelten a látás kimővelésével és a kéz intelligenciájának fejlesztésével foglalkozik. A térszemlélet, a forma-, a szín-, az anyag-, a szerkezetismeret és érzék, mind a vizuális nevelés hatására emelkedik magasabb szintre. A megsokszorozódott technikai és rábeszélı képek korában a tantárgy újszerő célja az információk közti szelekciónak a kritikus befogadásának a kialakítása. A vizuális alkotó- és befogadó tevékenységek tanításának az a célja, hogy összefoglalja az iskolai általános vizuális nevelést, felkészítsen a mindennapi életre: a vizuálisan jelentkezı problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a munkára, valamint a természeti és mesterséges környezet felelıs használatára, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a mővészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra. A tantárgy célja emellett a vizuális információkezelés megtanításával a többi tantárgy tanulásának megkönnyítése. A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnı. A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése a vizuális kultúra példáinak bemutatásán keresztül egyfajta követhetı stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotó munka elmélyült állapotában megy vége a legkönnyebben, ezért a vizuális önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetıségeit kell felkínálni. A rajz, a festıi, a szobrászi munka mellett teret kell adjunk a korosztály érdeklıdésének homokterében álló alkalmazott grafikai tervezési és tárgytervezési - konstruálási feladatoknak. A kerettanterv a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja. A kifejezés, képzımővészet részben a tanulók személyes, kifejezı-expresszív tevékenységének, és az elvárható mőelemzési ismereteinek leírása található; a vizuális kommunikáció témához a köznapi – tájékoztató – tudományos vizuális információk világa tartozik; míg a tárgy- és környezetkultúra témakör a használati tárgyak, az iparmővészet, a népmővészet és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemzı tevékenységeket tartalmazza. A két évfolyamon az alkotó és befogadó tevékenység aránya azonos, illetve az az alkotómunka javára növelhetı. A tananyag a tantárgy jellegének megfelelıen a gyakorlati tevékenységre főzıdik fel. Ének-zene Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyermekek érzelmi, értelmi és jellemnevelésében. A zene örömet ad, lelkesít és megnyugtat. A gazdag érzelmi hatás a beleélés – átélés és a közvetlen cselekvés által színesíti a fantáziát, formálja az ízlést, és fogékonnyá teszi a gyermekeket más emberek, közösségek és kultúrák befogadására. A zene megszerettetéséhez az egyes zenemővek élményt nyújtó megismerésén és megértésén át vezet az út. Ehhez nélkülözhetetlen a felszabadult alkotó légkör, a játékosság, a zenei élményt gátló feszültségek feloldása, a jó iskolai környezet, valamint a tanulók pozitív 97


Pedagógiai Program

viszonya tanítójukhoz, zenetanárukhoz. A sokszínő, igényes és céltudatos zenei élmények alakítják az éneklés, az aktív muzsikálás igényét és a zenehallgatási szokásokat. Az énekhang minden gyermek veleszületett „hangszere”. Ezért az énekes tevékenységek a zenei foglalkozások alapját képezik. Az éneklés a zenei élmény elsıdleges forrása és az ismeretszerzés tapasztalati alapja. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés a közös muzsikálás, az egymásra figyelés és a közösségformálás mással alig pótolható lehetıségét kínálja. A ritmuskészség fejlıdése, amely a ritmusjátékok és az énekléshez kapcsolódó különféle mozgások nyomán gyorsan és látványosan történik, segíti az esztétikus, jól koordinált mozgás, szép testtartás, jó légzés, jó fizikai állóképesség kialakítását, ill. erısödését. Az éneklési kultúra megalapozása, a szöveg tartalmának megfelelı érzelmek, karakterek zenei kifejezése az elıadói készséget gazdagítja. A néphagyománynak, népszokásoknak, a szőkebb zenei környezet kultúrájának fontos szerepe van a zene megszerettetésében, a zenei anyanyelv megismerésében. A zenei emlékezet, a belsı hallás fejlesztése, a zenei ismeretek elsajátítása megteremti a játékos alkotás, a zenei improvizáció feltételét. A gyermekek csoport elıtti éneklése, elıadása módot ad az egyéni készségek kibontakoztatására, a helyes önértékelés kialakítására és a kiemelkedı adottságú gyermekek fejlesztésére. A gyermekhangszerek használata fejleszti a hangszínhallást és kedvet ébreszthet a rendszeres hangszertanuláshoz. A zenehallgatás az auditív befogadókészség fejlesztésének eszköze és a gyermeki élményvilág fontos része. A zenei nevelés célja: muzsikáló közösség és zeneszeretı/értı közönségnevelés. Ehhez a zenei mőveltség megalapozása, a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése, a mővészi kifejezıkészség kibontakoztatása, az igényes zene mindennapos szükségletté válásának alakítása. Az elıadott, énekelt és meghallgatott zenemővek nyújtotta élmények fejlesztik, tudatosítják a zenei esztétikai érzéket és azt a meggyızıdést, hogy a zene az emberi élet alapvetı értéke. A zenei élmények és az ismeretszerzés eredményeként a zenei tudat állandóan alakul, formálódik az egyszerőtıl az összetettig, a magyartól a nemzetköziig, az empirikustól a tudatosig. Fontos azonban, hogy a fejlettség bármely szintjén átfogó, teljes képbe rendezıdjön a zenei valóság. Az iskolai énektanítás zenei anyaga többségében énekes zene. Így a zenei nevelés a dalok szövege révén jelentısen hozzájárulhat a történelmi, erkölcsi tudat fejlıdéséhez is. Az éneklés és a hangszerjáték a zenei nevelés alaptevékenységei, mivel a zene megértésére, a zenemővek befogadására elsısorban az válik képessé, aki valamilyen mértékben részt tud venni zenei alkotótevékenységben. Az aktív muzsikálás a zenei önkifejezés lehetıségével segít kialakítani a zenéhez főzıdı pozitív attitődöket. Az ismeretszerzés forrásai bıvülnek ebben az életkori szakaszban: az éneklés mellett megnı a zenehallgatásból eredı ismeretek köre, és egyre nagyobb szerepet kap az ismeretszerzésben a tankönyvek, szakkönyvek tanórai és önálló használata. A zenekultúrák sajátosságainak megismerése és elfogadása, a hazai zenemővészet alkotásai iránti érdeklıdés fontos része a tanulók zenei világképének. A zene jelrendszerének megismerése és alkalmazása a zenei olvasás – írás tevékenységeiben nem öncélú: a zenei tartalmak, ismeretek fejlesztik a zenei fantáziát, segítik a zeneértıvé válást. A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakítása együtt jár az ízlésformálással és elısegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba (énekkar, hangversenylátogatás) való bekapcsolódást. A gimnáziumi énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A közös zenei 98


Pedagógiai Program

tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelıs tagja legyen. A középiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket aktív zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli. Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket, a sokrétő, különbözı elıjelő zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban. Fejlesztési követelmények Éneklés Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetıség. Középiskolában a megfelelı érzelmi és értelmi háttérrel valóban a mővészi önkifejezés szintjére emelhetı. Az énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehetı hangszert. Cél a kifejezı énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez. A csoportos és egyéni éneklés - tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthetı, kifejezı szövegkiejtéssel, az elıadásmód helyes megválasztásával - a zenei hallás fejlesztıje is. A közös éneklésbıl a többszólamú éneklésbe fejlıdve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erısödése következik. Zenei írás- olvasás A gimnáziumban a zenei olvasás- írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs és ABC-s hangnevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a dallam/ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei. Zenehallgatás A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetıvé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevıjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévı ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. 9-10. évfolyamban a hosszabb szemelvények hallgatása lehetıvé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános mővészeti jellemzıit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlıdik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége. Önmővelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelı tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerő könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában - kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) felhasználásával - részfeladatok önálló feldolgozására. A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más mővészeti ágak formanyelvének megértéséhez. A tömegkommunikáció zenei mősorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és mőködtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. Kollektív mővészi tevékenység A kollektív mővészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptánc-együttes fejleszti az elıadói készséget, bıvíti az önkifejezés eszköztárát. Az ének-zene tárgynak különös szerep jut a nemzetiségi oktatásban, hiszen nem csak zenei, hanem anyanyelvi és kulturális feladatai is vannak. A tárgy alapvetı oktatási céljai közé 99


Pedagógiai Program

tartozik a magyarországi német zenei kultúra és hagyomány megırzése, a helyi (értjük alatta a baranyai régiót) népdalok, népszokások felelevenítése, megırzése, győjtése és elıadása. Ezen túlmenıen a magyarországi németség zenei hagyományait is ápoljuk hangszeres zene és kórus formájában. Testnevelés és a sport Az iskolai testnevelés és a sport az iskola egységes nevelı-oktató munkájának szerves részeként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlı, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelı személyiséggé váljanak. Ismerjék motorikus képességeik szintjét, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. Az alsó tagozatos testnevelés a testkultúra elemeibıl nyert értékekbıl olyan testi mőveltséggel ruházza fel a kisiskolásokat, amely késıbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. Sajátos módszereivel, elsısorban mozgásos játékokkal és versengésekkel segíti a zökkenımentes átmenetet a kötetlenebb óvodai élet és az önálló munkát követelı iskolai élet között. Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlıdés, érés támogatása, a higiéniai szokások kialakítása, edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások megelızése, keringési és légzırendszeri megbetegedések megelızése. Az egészséggel kapcsolatos mozgáskultúra fejlesztése: az alapvetı mozgáskészségek megfelelı szintő kialakítása, képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség-készlet megszerzése. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: kollektív siker, a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, a nehézségek leküzdése, kudarc tőrése, a természet szeretete, környezetkímélı magatartás. Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igényük. Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igényük. Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelı-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztı tényezıinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlı, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelı személyiséggé váljanak, akik ismerik motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igénylik azt. Megbecsülik társaik teljesítményét, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit, a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé válik. A testnevelés célja továbbá az 5. évfolyamon, hogy – szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokkal, figyelembe véve azokat az élettani, valamint az azokkal összefüggı lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik – támogassa a tanulók egészséges testi fejlıdését, az alapvetı (generikus) mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetıségének utolsó éveit, az élettani és az elıképzettségbıl adódó lehetıségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondicionális képességeit. Az alsó tagozat megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. A kötelezı tanórák és a sportórák lehetıségeinek igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen számukra. Ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülı törvényszerőségeket, szabályszerőségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket.

100


Pedagógiai Program

Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlıdés-érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erısítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelızése, ellensúlyozása; megfelelı felkészítés a keringési és légzırendszeri megbetegedések megelızésére, a károsodások csökkentésére; értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvetı (generikus) mozgáskészségek megfelelı szintő kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játék-sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai - biomechanikai törvényszerőségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, empátia, kudarctőrés, a természet szeretete és környezetkímélı magatartás. A nemzetiségi kultúra közvetítésének a testnevelés óra is színtere; alsó tagozatban népi táncot és gyermekjátékokat közvetítünk az órák egy részében. Technika és életvitel A technika és életvitel tantárgy a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetıséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszerettetéséhez, a tudás megbecsüléséhez. A technika és életvitel tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerő felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. Célja az, hogy segítse a gyermekeket a technikai környezetbe való beilleszkedésben, a tájékozódásban és az aktív alkotó tevékenységben egyaránt. Konkrét problémahelyzetekbıl indul ki, életszerő megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, végsı soron kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között. A kisiskolás korosztály technikai nevelése a technikai mőveltség alapozását, a kézügyesség fejlesztését és a mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus elemi ismeretek és tevékenységek elsajátítását, begyakorlását foglalja magában. A technikai mőveltség alapozása gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó elemi ismeretek szerzését, megfelelı technikai szemléletmód formálását jelenti. A tantárgy oktatásában a manualitás központi helyet foglal el, a játékos kézügyességet fejlesztı célok dominálnak. A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermek-és ifjúkor a legalkalmasabb, nem feledkezhetünk meg arról, hogy késıbb már nem pótolhatók az itt elkövetett mulasztások. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak a háztartástan, az egészségnevelés, a szőkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a gazdálkodás, és a szolgáltatások területei. Az életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés, és a közlekedési szabályok ismeretei is. A technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. Tanításának feladata, hogy optimális feltételeket teremtsen a természetes és mesterséges környezet anyagainak megismeréséhez, anyagvizsgálati tapasztalatok szerzéséhez érzékszervi tapasztalással, összefüggések felismeréséhez az anyagok és a belılük készült tárgyak között. Gyakoroltassa az anyagfeldolgozás alaplépéseinek alkalmazását. Tájékoztasson az anyagokhoz kötıdı mesterségekrıl és szakmákról. 101


Pedagógiai Program

Tegye lehetıvé az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai értékeinek, a szerkezet és a forma kapcsolatának felismerését, az épített környezet anyagainak és szerkezeteinek tapasztalati megismerését. Gyakoroltassa a becslést, a mérést, az egymás mellé rendezést, a méretazonosság megállapítását, az önálló tervezést és kivitelezést az építésben és a tárgyalakításban. Tervek, elképzelések rajzi megjelenítését egyéni elképzelés szerint, egyszerő makett elemzését és készítését terv alapján, a munkaeszközök rendeltetésszerő, balesetmentes használatát. Ismertesse meg a szárazföldi, a vízi és légi közlekedés kialakulásának történetét. Készítsen fel a városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátására és használatára eszközeinek bemutatásával, szabályainak megismertetésével és gyakoroltatásával. Gyakoroltassa a kerékpározást forgalomtól elzárt területen, ne csak tanítsa meg, hanem teremtsen is feltételeket a kerékpáros közlekedés szabályainak, valamint az utazással kapcsolatos illemszabályoknak az alkalmazására. Az egészséges táplálkozás, öltözködés és napirend elemi ismereteinek és szokásainak elsajátíttatását, az egyszerő házimunkákban való részvételre való felkészítést az életkornak megfelelı önkiszolgáló tevékenységek keretében szervezi meg, és a balesetmentes szabadidıtöltés és játék tanításával is segíti az egészséges életmód és életvezetés megalapozását, a környezetkímélı és a természet szeretetére épülı magatartásformák és szokások kialakítását. A felsı tagozatban a tantárgy célja olyan rendszerszemlélető gondolkodásmód célzatos és következetes kialakítása, amely fokozatosan feltárja a természetben és társadalomban élı ember és az általa létrehozott technikai környezet bonyolult összefonódását és kapcsolatrendszerét. A Technika és életvitel tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerő felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. A technika értelmezése jelentısen változott a történelem során. Hosszú évezredeken keresztül a gyakorlati tapasztalatokkal felhalmozott ismeretek összességét foglalta magába. A modern technika azonban már korántsem csak kézmőves intelligenciát igényel. Korunk egyik legfontosabb kérdése: hogy miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet éppen az élet könnyebbé tétele érdekében hoztunk létre. A tantárgy célja az is, hogy bemutassa a környezeti károsodások és azok megelızésének módjait, a fenntartható fejlıdés összefüggéseit és követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. Akármilyen komplex természettudományos oktatási rendszert is képzelünk el, az csak tüneti kezelést mutathat be a technika okozta környezeti károk megszüntetésére. Az okok megelızésére kell a hangsúlyt helyezni, és erre alkalmas a rendszerszemlélető technikai nevelés. A Technika és életvitel tantárgy komplexitásában mutatja be a társadalom, az ökoszisztémák és a technikai rendszerek együttlétezését. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak pl., a háztartástan a szőkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a kertgazdálkodás. Az életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés és a közlekedési szabályok ismerete is. A Technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be A tantárgy feladatai az 5-8. évfolyamokon A technikai rendszer fogalmának megismerése, használata; technikai rendszerek (gépek, géprendszerek, rugalmas gyártórendszerek, hálózatok) és folyamatok (információszerzés és információfeldolgozás, konkrét gyártási technológiák) elemzése. Számítógépes folyamatirányítás ismerete. A technikai fejlesztés folyamatának jellemzése szóban és folyamatábrán. Nagy feltalálók és találmányaik sorsának bemutatása, különös tekintettel a magyarokra.

102


Pedagógiai Program

Az energia, a nyersanyag és az információ termelésének ill. elıállítási módjainak továbbá felhasználásuk területeinek, folyamatainak, és azok összefüggéseinek ismertetése. Az anyag-, energia- és információáramlás, a társadalom életében, a gazdálkodásban és a természetátalakításban játszott szerepének tanulmányozása. A technika társadalomra és természetre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Véleményalkotás a fenntartható fejlıdésrıl. A lehetséges környezetkímélı nyersanyag- és energiaforrások bemutatása, és elemzése a felhasználhatóság szempontjából. A modern építészet anyagainak és szerkezeteinek összevetése a hagyományos és a népi építészet anyagaival és szerkezeteivel. A lakóhely vizsgálata funkció célszerőség, esztétikum és forma összefüggései szerint. Az anyagok kiválasztása az adott funkcióra, tulajdonságaik, szerkezetük alapján. A városi, a közúti, a vízi és a légi közlekedés rendszereinek megismerése. A közlekedés szabályozása szükségességének belátása. A közúti közlekedés szabályainak és veszélyforrásainak megismerése. Tennivalók közlekedési baleset esetén. Tájékozódás a KRESZ gyalogosokra, kerékpárosokra vonatkozó szabályai között. A tömegközlekedés szabályainak megismerése. Az utazással kapcsolatos helyes magatartásformák elsajátítása. Az egészséges életvitel alapkövetelményei szerinti életmód kialakítása. Az életet és környezetet védı magatartáshoz szükséges alapvetı ismeretek és készségek elsajátítása, gyakorlása. A háztartási feladatok, munkák és a gazdálkodás folyamatainak és összefüggésinek felismerésére nevelés. Fizika Az általános iskolai fizika tanítás az alsóbb évfolyamokon tanított "környezetismeret", ill. "természetismeret" integrált tantárgyak anyagára épül, azoknak szerves folytatása. A fizikatanítás célja az általános iskolában a gyerekek érdeklıdésének felkeltése a természet, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Egyszerő jelenségeken, alkalmazási példákon keresztül mutassuk meg, hogy a természet jelenségei kísérletileg vizsgálhatók, megérthetık, és az így szerzett ismeretek a hétköznapi életben hasznosíthatók. Fontos cél, annak tudatosítása, hogy a fizikai ismeretek a technikai fejlıdésen keresztül döntı hatással vannak az ember életminıségére. Ugyanakkor a fizikai ismereteket a természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet. A fizikaórák akkor válhatnak élményszerővé és ezáltal hatékonnyá, ha a tananyag bıséges jelenségbemutatásra, sok jól kiválasztott kísérletre épül. A fogalmak bevezetésénél, a törvények megfogalmazásánál a konkrét probléma szempontjából szakszerően, de a lehetı legegyszerőbben kell fogalmaznunk. A fizikai fogalmak bevezetését, a törvények megfogalmazását lehetıleg mindig megfigyelésre, jelenségek bemutatására, konkrét kísérletekre alapozzuk. Ennek során gondot kell fordítani arra, hogy a tanulók kellı gyakorlatot szerezzenek a látott jelenség pontos megfigyelésében és szabatosan el is tudják mondani azt. A kísérletek közül különösen értékesek azok, amelyeket a tanulók önmaguk végeznek el. A matematikai formalizmus az általános iskolában csak a legegyszerőbb összefüggésekre egyenes és fordított arányosság - szorítkozik. Ezek esetében azonban kiemelten fontos feladat a megismert törvények egyszerő számpéldákon történı alkalmazása. A fizikai gondolkodás fejlesztésében, a számítási feladatok mellett, a tanulók tudásszintjének megfelelı kvalitatív problémák megoldása is lényeges. A gimnáziumi fizika tanítás elsıdleges célja az általános mőveltséghez tartozó korszerő fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban a fizikai jelenségek közös megfigyelésébıl, kísérleti tapasztalatokból kiindulva, juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerőségek felismerésére. 103


Pedagógiai Program

A diákoknak mutassuk meg a természet szépségét, és a fizikai ismeretek hasznosságát. Tudatosuljon bennük, hogy a korszerő természettudományos mőveltség a sokszínő egyetemes emberi kultúra kiemelkedıen fontos része: Diákjainknak látniuk kell, hogy a fizikai ismeretek alapozzák meg a mőszaki tudományokat és teszik lehetıvé a technikai fejlıdést, közvetlenül szolgálva ezzel az emberiség életminıségének javítását. A diákok többségében 15-18 éves korban felébred az igény, hogy összefüggéseiben lássák és értsék a természeti környezet jelenségeit, törvényeit. Ezt az érdeklıdést felhasználva ismertetjük meg diákjainkkal a modell-szerő gondolkodást. A modellalkotással a természet megismerésében döntı lényeglátás képességét fejlesztjük. A fizika tanítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a többi természettudományos tantárggyal, a matematikával és a technikai ismeretekkel való kapcsolatra. Kémia Az általános iskolai kémiatanítás során a környezet- és természetismeret tantárgyakban korábban elsajátított ismeretekre és képességekre építve, a kémia tudományába vezetjük be a gyerekeket. A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. E sokféleség osztályozásával meg kell mutatni, hogy az néhány egyszerő elv alapján jól megérthetı és kezelhetı. A mindennapi élet példáival kell megmutatni mind a sokféleséget, mind az osztályozás hatékonyságát. El kell helyezni a kémiát, mint tudományt a fizika, a biológia és a földrajz mellett. Hangsúlyozni kell, hogy az egységes természet különbözı szempontok szerint történı vizsgálata vezetett a kémia önálló tudományágként való megjelenéséhez. Legfontosabb a fizikai tulajdonságoktól elhatárolni a kémiai tulajdonságokat, valamint az életmőködéstıl elhatárolni a kémiai folyamatokat. Bemutatjuk, hogy a technikai civilizáció egyik fontos alappillére a kémiai ipar, amely kémiatudásunkon alapszik. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet a kémiai ipar jelentıs környezetkárosító, és potenciális környezetvédı szerepére. Az élményszerő tanulást, a természeti jelenségek iránti érdeklıdés megtartását, illetve fokozását szolgálják a jól megtervezett kémiai kísérletek. A kísérletek legyenek látványosak, de egyszerőek. Legyen több olyan kísérlet, amit a tanulók otthon is meg tudnak ismételni (pl. oldás, égetés, sav-bázis reakciók, erjesztés). A kísérletek sokaságának elvégzésével szoktassuk hozzá a diákokat az anyagokkal és eszközökkel való figyelmes, pontos munkára, a mindenre nyitott észlelésre. A jelenségek értelmezése során lehetıség nyílik a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, kialakul a tanulókban a jelenségek magyarázatának igénye is. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének szemléletét. Az általános iskolában óvatosan kell bánni az absztrakt fogalmak használatával. Az atomok és molekulák mikrovilágát úgy kell bevezetni a tanulóknak, hogy az a kémiai tulajdonságok és reakciók értelmezését látványosan könnyítse. A molekulamodellek, kristálymodellek használatával a szemmel láthatatlan részecskék világának térbeli viszonyait jelenítsék meg a gyerekek. A molekulamodellek legyenek az állandó tömegviszonyok megjelenítıi is. Az atommagok és az elektronok kölcsönhatása szolgáljon kémiai reakciók energetikájának értelmezésére. A periódusos rendszer alapja az atomok felépítése, de meg kell mutatni, hogy annak alapján könnyő a tájékozódás az egyszerőbb elemek tulajdonságai között. A mindennapokban fontos szerepet játszó szervetlen anyagok megismerésével a diákok anyagismerete, kísérletezı készsége nagy fejlıdésen megy át. Az anyagok és tulajdonságaik egy részét a fogalom és az alkalmazás szintjén ismerik meg, a magyarázatot ezek okaira még nem kell tudniuk. Megszerzett tudásuk alkalmazásával viszont az anyagok tulajdonságait 104


Pedagógiai Program

részben értelmezni is tudják, megértik a szerkezet, a tulajdonságok és a felhasználás közötti összefüggéseket. Ismerjék meg a tanulók a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és szakszerő, balesetmentes használatát. Legyen szó tápanyagokról, mérgekrıl, valamint kábítószerekrıl és azok káros hatásáról. Fel kell hívni a diákok figyelmét az egészségkárosító anyagok használatának veszélyeire, az egészséges életmód elemeire. Különösen a dohányzás és a könnyen elérhetı kábító hatású oldószerek veszélyeire világítsunk rá az általános iskolai kémiatanítás során. A mindennapokban használatos anyagok és változások példájából kiindulva kell eljutni a csoportosításig, amely elsısorban a keverék, a vegyület és a kémiai elem, valamint a fizikai és a kémiai változás között tegyen különbséget. A reakciók leírásához a sztöchiometriailag helyes kémiai egyenleteket kell használni. Az általános iskolai kémiaoktatás alapvetı célja mennyiségi szempontból a kémiai egyenletek által kifejezett anyagmérleg, valamint az ezzel kapcsolatos mennyiségek és mértékegységeik alapos ismeretének és kezelésének megtanítása, ezek rutinszerő alkalmazása a reakciók mennyiségi viszonyaival kapcsolatos feladatmegoldásokban. A kémiai tananyag a lehetıségek szerint szorosan kapcsolódjon a többi tantárgy oktatásához. A kémia tanulmányok során a gyerekek sokféle kommunikációs formát gyakoroljanak. A magyar nyelv és irodalom tantárgyban megismert mőfajok és elsajátított tevékenységek ehhez jó hátteret biztosítanak, a kémia órák pedig helyzeteket teremtenek e képességek alkalmazásához, fejlesztéséhez. A diákok kifejezıkészsége sokat fejlıdik a különbözı mőfajú, kémiai tárgyú szövegek szóbeli és írásbeli alkotása során. Kísérleti tapasztalatokról írt beszámolók segítségével fejleszthetı a nyelvi kifejezı készség, elsısorban a pontosság, valamint a vizsgálatok szempontjából lényeges momentumok megragadása a jelenségekben. A jelenségek magyarázatának leírásakor, elmondásakor kifejleszthetı a kémiai szakkifejezések megfelelı használata. A kémiai eljárások alkalmazásának, valamint az egyes elemek, vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves kémikusok tevékenységének tanításával kialakítható a kémia kultúrtörténeti szemlélete. A sztöchiometriai egyenletekhez kapcsolódó egyszerő számításokkal szemléltethetı a matematika természettudományos alkalmazása. Az informatika tárgyban elsajátított képességek, készségek gyakoroltatása, alkalmazása, továbbfejlesztése során alapvetı önmővelési, ismeretszerzési technikákat gyakorolnak a diákok. Egyszerőbb biokémiai, geokémiai és légkörkémiai folyamatokkal bemutatható, hogy a biológiai, geokémiai, meteorológiai jelenségek hátterét gyakran kémiai folyamatok segítségével lehet megérteni. A környezeti nevelésben a legfontosabb a természetes vizek, a levegı és a talaj kémiai szennyezıdéstıl történı megóvásának fontosságát megismertetni a tanulókkal. Az érintett környezeti jelenségek tárgyalása során tudatosítsuk a gyerekekben, hogy ık maguk is sokat tehetnek saját környezetük védelméért, hogy iskolájuk, családjuk, lakóhelyük sok cselekvési lehetıséget kínál a környezeti gondok helyi mérséklésére. Az általános iskolai kémiaoktatás célja végsı soron olyan alapvetı kémiai tudás, valamint e tudás rutinszerő alkalmazásának kifejlesztése, amely segít eligazodni a mindennapi életben felmerülı kémiai jellegő problémákban (pl. tápanyagok, oldószerek, tisztítószerek, mérgek, mőanyagok, ivóvíz szennyvíz, szemét, stb.). Általános iskolai kémia tanulmányaik során sokat fejlıdik a diákok világképe az anyagok és anyagi változások tekintetében. A tananyag elsajátítása és megfelelı képességfejlesztés után a tanulók életkoruknak megfelelı szintő, a további természettudományos képzésükhöz stabil alapot biztosító kémiai tudással lépnek a középiskolába. A gimnázium 9. és 10. évfolyamában az általános iskolában megszerzett alapok után – együttmőködve a fizika és a biológia tantárgyakkal - továbbfejlesztjük a diákok kémiai ismeretrendszerét, világképét, képességei és készségeit. Mivel a diákok életkoruknak megfelelıen már képesek az elvont fogalmak befogadására is, ezért az elméleti alapok megértése és értı alkalmazása képezi a kémia tanulásának alapját. 105


Pedagógiai Program

Az általános kémia tudományos igényő tárgyalása alapot ad a korábban elsajátított szervetlen kémiai ismereteknek, értelmezi azokat, valamint elıkészíti a bonyolultabb szerves kémiai szerkezetek és reakciók megértését. A diákok anyagismerete kiegészül a háztartás, a közvetlen környezet , a természet, a gazdaság szempontjából kiemelkedıen fontos szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit, és ezek biológiai, társadalmi hatását. A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkezı diákok megtanulják új, bonyolultabb eszközök használatát, a kísérletek kiértékelésében, az eredmények feldolgozásában és vizualizálásában az igénybe vehetik a számítógép adta lehetıségeket is. Jártasságot szereznek a kísérletek eredményeinek értelmezésében, és az ismeretek, a tapasztalatik a mindennapi élethez való kötésében. Az érdeklıdı tanulók önállóan tervezhetnek kísérleteket, méréseket, melyeket tanári felügyelet mellett hajthatnak végre. Tudásukat a problémamegoldás eszközeként képesek használni. A számítási feladatok megoldása terén túllépünk a típusfeladatok szintjén és túlsúlyba kerülnek az önálló és kreatív probléma-megoldási készséget igénylı feladatok. A részecskemodellek használata az elsı- és másodrendő kémiai kötések bemutatásánál és a szerves kémiai ismeretek átadásánál elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, és a reakciómechanizmusokat, fejleszti a térlátást és a konstruktivitást. 14-16-éves korban igen fogékonyak a környezeti problémákra, fontos cél és egyben lehetıség a környezeti nevelés érdekében a kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak integrálása. Célként tőzhetı ki a diákok világképének, környezetszemléletének, értékrendjének és mindennapi szokásainak megfelelı irányú formálása. A tantárgyak közti együttmőködés eredményeként a 10. évfolyam végére már színvonalas, tudományos értékő szóbeli és írásbeli szövegalkotásra képesek. A kémiát német nyelven tanuló diákok megismerik és elsajátítják a tantárgy alapvetı német szaknyelvi kifejezéseit, tudományos igényő szövegeket, forrásokat dolgoznak fel szótár/szószedet segítségével, szövegalkotásra alacsonyabb színvonalon képesek. A két éves kémiatanulás során olyan ismeretrendszert, képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely ismétlés és gyakorlás után alkalmassá teszi ıket a sikeres érettségi vizsga letételére valamint kevés kiegészítéssel lehetıvé teszi tanulmányaik felsıfokú oktatási intézményben történı folytatását. Biológia Az általános iskolai biológia tanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi élıvilág sokféleségérıl, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerrıl. Ezek tudatosításával növelje az élıvilágban meglévı változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A diákok ismerjék saját testük felépítésének és mőködésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek az egészséges életvezetésre. A biológia tanításának — a többi tantárggyal együtt — célja, hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének képességét. A fenti célokból a következı feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: Az általános iskolában olyan természetszemléletet és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvetı fontosságú. Mutasson rá az élılények és az életközösségek változatosságára, az ökológiai rendszerek dinamikus jellegére. Rendezze a hazai és a távoli tájak megismert élılényeit a tudományos rendszer fıbb kategóriáiba. Mutassa be az emberi szervezet felépítésének és mőködésének lényeges sajátságait, biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot és segítse elı az emberek közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését.

106


Pedagógiai Program

Tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása, a biológiai ismeretek segítségével, minden ember közös feladata. Tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjesztı mővek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét. A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsısorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környezı világ jelenségeit. Segítse elı csoportos tevékenységekkel az együttmőködésre vonatkozó készségek kialakulását, és az iskola mőködésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történı beilleszkedést. Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdeklıdését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerőbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse a szellemi fejlettségének megfelelı szintő biológiai ismeretterjesztı könyvek, cikkek, különbözı elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe való megfelelı módon történı beillesztésére. Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy tudja a biológiai objektumokról, jelenségekrıl szerzett ismereteit elmondani, leírni, ábrázolni és a biológiai környezetérıl különbözı módon szerzett ismereteit összehasonlítani. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzık, tényezık elkülönítésére, és a biológiai objektumok, jelenségek, csoportosítására, rendszerezésére. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezık miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelelı szinten tudja – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – megfogalmazni, és írásban, egyszerőbb vázlatrajzokon, rögzíteni és képes legyen a biológiai jelenségekkel, kapcsolatos diagramok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a biológiai mővelıdési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai mővelıdési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Alakítsuk ki a tanulóban az igényt fizikai és pszichés egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megırzése iránt, érjük el, hogy ezeket az emberiség közös értékének tekintse. Ismertessük meg a tanulóval a szőkebb, illetve a tágabb környezetében elıforduló és a biológiai mővelıdési anyagban szereplı – különbözı szervezıdési szintő – anyagok, élılények alapvetı tulajdonságait, az élı anyag jellemzıit. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életmőködését veszélyeztetı anyagoknak a szervezetére gyakorolt hatásait. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé arra, hogy 107


Pedagógiai Program

mikrokörnyezetében a szennyezı anyagok káros mértékő felhalmozódásának megelızésében aktív szerepet vállaljon. Ismerje a környezetében elıforduló természeti és civilizációs veszélyhelyzeteket, azok túlélési lehetıségeit. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvetı jellemzıje az idı, az idı múlásával az élılények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak fıbb jellemzıirıl, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Adjunk képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeirıl, állatairól. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlıdése a különbözı népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülı munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentıs szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. Der lokale Lehrplan für Biologie in deutscher Sprache im Gymnasium wurde gemäß den Ansprüchen von zweisprachigen Schulen verfasst. Zusätzlich zu den biologischen Inhalten wird das Erlernen des Fachwortschatzes verlangt. Das so erworbene Basiswissen eröffnet eine Reihe von Möglichkeiten für die betroffenen Schüler. Der Lehrplan für das Fach Biologie hält einerseits die Konzeptionen und Elementen der DFUDidaktik vor Augen, andereseits ist die Verteilung des Stoffes über die Schuljahre an den ungarischen, vom Ministerium vorgeschriebenen Lehrplan angepasst. Für diejenigen, die Biologie als Studienfach zu wählen wünschen, kann der Leistungskurs in der 11. und 12. Klasse eine ausreichende Kompensationsmöglichkeit bieten. Dieser Kurs ermöglicht auch die Vorbereitung auch auf das Abitur in der Mittel- bzw. Oberstufe in Biologie. Das allererste Ziel soll das Beliebtmachen des Faches sein. Der Biologieunterricht leistet einen wesentlichen Beitrag zum Selbst- und Weltverständnis der Schüler. Durch die Persönlichkeitsentwicklung wird der Schüler zur Übernahme von Verantwortung befähigt. Im Hintergrund dieser Fähigkeiten stehen die grundlegenden, schon in der Grundschule erworbenen Fachkenntnisse, die im Gymnasium erweitert werden müssen. Der Lehrer muss immer die Querbezüge zur Chemie, Physik und Geographie beachten. Mit Hilfe biologischer Inhalte sollen die Schüler die Strategien der Erkenntnisgewinnung erlernen. Sie lernen gleichzeitig das Vorgehen bei der selbstständigen Aneignung von Wissen, die entsprechenden Arbeitsmethoden: Beobachten, Untersuchen, Experimentieren und Auswerten. Die Schüler müssen im Laufe des gymnasialen Biologieunterrichts die grundlegenden Probleme des Natur- und Umweltschutzes und die möglichen Lösungsarten kennenlernen, zu ethischen Fragen Stellung nehmen, die eigene Meinung begründen. Informatika Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felsı tagozatban felkészíteni a tanulókat a megfelelı információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az Internet-használatot is – a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. A számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetıséget teremt az egyéni ütemő tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra. A számítógéppel 108


Pedagógiai Program

végzett feladatok egy részének megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást. Az informatika tantárgy fontos szerepet vállalhat az alkotó munkára nevelésben, hiszen akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, rajzot vagy táblázatot készítünk, a végeredmény minden egy új termék lesz. A hétköznapi életben is alapvetı fontosságú algoritmikus gondolkodás fejlesztésére ugyancsak jó lehetıség nyílik e tantárgyban. A könyvtárhasználati oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibıvülı lehetıségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása a cél. A könyvtár “forrásközpont”-ként történı felhasználásával meg kell alapoznia az önmőveléshez szükséges attitődöket, képességéneket, tanulási technikákat. Az informatika rohamos fejlıdése a társadalmat átalakítja, cél, hogy a tanulók az új körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Tudatosítani kell a tanulókban, az információszerzés, -feldolgozás és –felhasználás etikai szabályait is. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklıdését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetıvé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, késıbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben és a munkában. Cél olyan attitőd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedı információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejlıdı területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerő problémamegoldási lehetıségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetıségeket nyújt, például: web, csevegés, e-mail. Gimnáziumban a tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklıdését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek együttesen segítik a tanulók informatikai szemléletének kialakítását. Az informatikai nevelés azzal, hogy a logikus gondolkodásra, problémamegoldásra tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet fejleszt, korszerő (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával felkészít a munkára, a mindennapi életre, egyben valamennyi tantárgy tanulását segíti. Célja olyan attitőd kialakítása, amely motiválttá teszi az egyént az információs társadalomba történı bekapcsolódásra, amely segít abban, hogy az egyén ne érezze idegennek ezt a világot. Ezen a gyorsan változó, fejlıdı területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának az igénye. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerő problémamegoldási lehetıségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetıségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail, levelezési listák, gopher, telnet, FTP). A számítástechnika oktatásának fı célkitőzései a következık: korszerő alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerően használják; az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának fejlesztése; a logikus gondolkodás lényeges a problémamegoldásban, és az algoritmusok elkészítésében, kódolásában;

109


Pedagógiai Program

önálló munkára nevelés és tehetséggondozás: a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetıséget teremt az egyéni ütemő tanulásra, a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, a lemaradókkal és a tehetségekkel való különleges foglalkozásra.; együttmőködésre nevelés, csoportmunka: a nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, a feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, tervszerő, összehangolt munkát; alkotó munkára nevelés: akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist készítünk, a végeredmény egy új termék, egy új mő lesz; az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlıdése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat s azok mozgatóit; az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, esszé, elıadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, bibliográfiakészítés, szervezés, tanulás); az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus formájának kialakítására; az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. A könyvtárhasználat oktatásának célkitőzései a következık: felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés bıvülı lehetıségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére; a könyvtárra alapozott önmővelés képességének kialakítása: fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetıségeinek felhasználásával; a forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése; az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása; a könyvtárhasználati tudás eszközjellegő beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlıdéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és – feldolgozásba; a forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása; a különbözı társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni, és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése. Mozgókép és médiaismeret A mozgóképkultúra és médiaismeret a gimnáziumi oktatás során is elsısorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését, az önálló és kritikus attitőd kialakítását és az audiovizuális média társadalmi szerepének, mőködési módjának tisztázását szolgálja, egyben a személyiségfejlesztés alapvetı eszköze. A 8. évfolyamon megszerzett alapszintő mozgóképnyelvi és mővelıdéstörténeti tájékozottság felidézését követıen a cél a filmnyelvi tájékozottság és kifejezıkészség fejlesztése mellett elsısorban a stílustörténet néhány fontos mozzanatának ismerete, a mőismeret, és az elemzési készség fejlesztése. Fontos eleme a tárgy gimnáziumi oktatásának a mozgókép magaskultúrájának és tömegkultúrájának viszonya, az eltérı alkotói és nézıi szerepek felismertetése. A médiaismereti stúdiumok elsısorban a médiaintézményekre ható alapvetı gazdasági, politikai és jogi, illetve a médiaszövegek befogadására, a közönségre hatással lévı 110


Pedagógiai Program

tényezık tanulmányozását célozzák. Tárgyalni kell a tapasztalati valóság és a média által reprezentált, filmvásznon, képernyın megjelenı virtuális világ viszonyát. az eltérés tényén túl annak okait, például az etnikumok és a különbözı kultúrák tekintetében. A 11. és a 12. évfolyamokon a mővek feldolgozása során fokozatosan erısödik a fogalmi gondolkodás, az absztraháló készség fejlesztése, a mozgóképi szövegek értelmezésénél, pedig az ismeretek alkalmazása. Ugyanakkor továbbra is meghatározó a kreatív gyakorlatok, az önálló tevékenységi formák, a projektmunka szerepe. Belépı tevékenységformák A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásában az általános iskola végén alkalmazott többnyire élményközpontú, kreatív helyzetekre épülı tevékenységformák többsége érvényesen adaptálható a gimnáziumi környezetben is. Mővek, mősorok ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése (a mozgóképi szövegek (film, televízió, videó, komputerjáték, web) terjedelmébıl adódóan a kötött órai kereteken belül többnyire csak a szövegek részleteken keresztüli felidézése, elemzése tervezhetı, a mőveket a kötött idıkereteken kívül kell megtekinteni). Mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában: kreatív gyakorlati feladatokkal (pl.: felidézés, asszociáció, jelenetek, képsorok kiválasztása, csoportosítása, átszerkesztése), ill. megbeszélés útján (pl. állítások megfogalmazása, feltevések ütköztetése, értelmezés). Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása: önálló vagy kiscsoportos feladatok (pl. képsorterv, story-board /rajzos skiccekkel illusztrált beállítás-terv/ ill. jelenet-terv készítése, élıkép /pillanatra megdermedı szituáció/ kialakítása, megvilágítási kísérletek, fıcím-készítés /pl. egy tévémősor bejelentkezı képsora/, kommentár ill. hangalámondás készítés). Rövid tanulói beszámoló, kiselıadás, demonstráció (pl. alkotók pályaképe, filmstílusok, filmmőfajok bemutatása, nézettségi adatok feldolgozása, fogyasztói szokások, trendek értelmezése, mővelıdéstörténeti háttér ismertetése szakirodalom vagy önálló informálódás alapján). Az életkori sajátosságoknak megfelelı és a fogalmi gondolkodás és kifejezıkészség fejlesztését szolgáló tevékenységek, így az esszéformában feldolgozott problémák, pl. összehasonlító elemzés, kritikaírás. Szakfolyóiratok tanulmányozása, idegen nyelvő szakirodalom győjtése, szakirodalmi szövegek kivonatos összefoglalása, absztraktok készítése. Szerkesztési feladatok, headline és filmelızetes készítés. Projektmunka: az órakeretet meghaladó, és hosszabb idıszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehetıség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegyőjtése, rendszerezése és feldolgozása  sajtóanyagokra, mozimősorokra, rádió és televízió mősorokra, weblapokra, reklámkampányokra vonatkozóan, esettanulmány készítése, forgatókönyv készítése fotó ill. videoetőd készítése, interjú és riport készítése, filmelızetes megtervezése ill. elkészítése, logó ill. címlaptervezés, munkanapló készítése). Mővészetek Az esztétikai értékek iránti fogékonyság kialakítása. Bátorítás a mővészethez, a kultúrához vezetı személyes utak bejárására, alkotásra és aktív befogadásra. A múlt és jelen mővészettörténeti törekvéseinek, a hagyományoknak, a nemzeti, a kisebbségi és az egyetemes mőveltség értékeinek közvetítése. A kultúra irántinyitott magatartás fejlesztése. Ízlésfejlesztés. Bepillantás a modern, a kortárs mővészet mőhelyébe, a mővészi kommunikáció mőfaji, technikai sajátosságainak közvetlen megfigyelése, személyes vizuális élmények győjtése és feldolgozása az alkotók segítségével.

111


Pedagógiai Program

Ember és társadalomismeret, etika A hetedik évfolyamon belépı új tantárgy az elsı félévben az emberi természet, a második félévben a társas kapcsolatok sajátosságait tárgyalja oly módon, hogy ötvözi a leíró embertudományokat (lélektan, szociológia) a normatív etikával. A tárgy egyszerre szolgálhatja az általános mőveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészít a kulturált társaskapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. A tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társaskapcsolatokban szükséges normák készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését. Megalapozza továbbá a tanulók toleráns törvénytisztelı magatartását, kulturált vitakészségét. Minden tapasztalatszerzés és gondolkodás végsı soron az ember önmegértésének elmélyítését szolgálja. A gimnáziumban az etika oktatásának alapvetı célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az ember sajátos léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek értelmezéséhez. Bemutatja az emberi kapcsolatok világát és tudatosítja azokat az értékdilemmákat, melyek a tetteiért felelıs lény, az ember sorsától elválaszthatatlanok. Megismertet a helyes magatartás és a jó döntés vezérelveirıl, az erények mibenlétérıl folyó – civilizációnk történetével egyidıs – disputában kiérlelt fıbb álláspontokkal, értékelvekkel és érvelési módokkal. Az erkölcsi érzék kimővelése a saját magunk és a mások sorsáért viselt felelısség tudatosítása, a választási helyzetek elemzése és az etika alapfogalmainak elsajátítása révén. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. Elemi szintő jártasság elsajátítása az etikai gondolkodás alapkérdéseiben, fejlıdésének fıbb állomásait és a legfontosabb etikai érvelési módokat illetıen. Az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyızıdés kommunikálásához és a mások meggyızıdésének megértéséhez, tiszteletéhez szükséges intellektuális képességek kifejlesztése. A civilizációnkban általánosan elfogadott etikai és életvezetési normák értelmének sokoldalú megvilágítása. Az etikai gondolkodás és más tudásnemek (vallás, mővészet, tudomány) viszonyának megértése. Bevezetés a filozófiába A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok tanításainak ismerete, hanem a bölcsesség életirányító funkciója értelmében. Ezért fontos, hogy a felnövekvı ifjúság ismerje meg a bölcselet és az élet kapcsolatát. A filozófia a hagyományos filozófiai felfogás szerint a valóság egyetemes és mindent átfogó horizontjában “gondolkodik” a létrıl. A teljesség felıl és a teljesség megértésének igényével közelít a létezıhöz. Globalizálódó korunkban a filozófia jelentısége nı, mert segíthet a tájékozódásban, világképünk megteremtésében, az információözön célszerő szelektálásában és felhasználásában. A tantárgy tanítási anyagának megjelölése a filozófia meghatározásának nehézségébıl adódik. Nem létezik egy igaz filozófia, hanem csak kérdések vannak, melyek nagy része állandó; és válaszok, melyek az emberi gondolkodás történetében igen különbözık. Jaspers szerint a filozófia úton-levést jelent. Létjogosultságát ma is az ember azon értelmi-érzelmi igénye adja, mely a világmindenség egészének megértésére irányul. (Ez igaz lehet akkor is, ha éppen a megértés lehetetlenségével szembesülünk.) Ennek az igénynek a felkeltésére, illetve megerısítésére a középiskolában már lehetıség és szükség van. 112


Pedagógiai Program

A középiskola záró évfolyamán, az érettségi évében, heti egy órában a tantárgy célja természetesen nem lehet az, hogy a tanulók részletes és alapos ismereteket és tájékozottságot szerezzenek akár csak az európai filozófiai gondolkodás két és fél évezredes fejlıdésérıl, problémáinak mérhetetlen gazdagságáról, az utóbbiak megoldására tett megújuló erıfeszítések során felhalmozódott páratlan szellemi tıkérıl. A megvalósítható célnak ennél sokkal szerényebbnek kell lennie. A tanulók szerezzenek tapasztalatokat a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különbözı gondolkodásmódjáról. Alakuljon ki bennük az emberi léttel kapcsolatos kérdések feltevésének és az önálló válaszkeresésnek a képessége; ébredjen fel bennük az igény, hogy felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetıdı kérdésekre. Ismerjék fel a filozófiának a különbözı, más emberi szellemi területeket integráló és szintetizáló szerepét, értékhordozó voltát. Ismerjék fel azt, hogy a filozófia a közös európai kultúra egyik pillére. Alakuljon ki a tanulókban az egészséges kritikai szemlélet s a tárgyszerő, indulatmentes vitakultúra. Sajátítsák el a logikus érvelés, a vitatkozás szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy mit jelent a különbözı nézetek és vitapozíciók tisztelete, a tolerancia. Tudatosuljon bennük, hogy a vita alapja az alternatívák számbavétele és a választás szabadságának, a szabadság korlátainak tudomásulvétele. Ismerjék fel a tanulók, hogyan segítheti mindennapi életüket a filozófia és a tudomány. Jussanak el annak felismerésére, hogy a filozófia nagy problémái örök emberi kérdésekbıl fakadnak, s így a régi korok filozófiái nem poros bölcseletek, hanem általános emberi problémáink. Lássák be, hogy a filozófiai kérdések és a rájuk adott válaszok morális tartalmakat is hordoznak, s hogy minden embernek állást kell foglalnia az erkölcs kérdéseiben. Tudatosuljon bennük, hogy az a hiteles személyiség, akinek a gondolkodása, a szavai és a tettei szinkrónban vannak. A tantárgy számára adott szők lehetıségek arra elegendıek, hogy a tanulókban felébredjen az érdeklıdés a filozófia iránt. A fent leírtak megvalósulása jelentıs mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy az éretté nyilvánított tanulók erkölcsileg felelısen gondolkodó, kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségekké váljanak. A tanár a tanulói igényeknek és az iskola sajátosságainak megfelelıen dönthet arról, hogy a kultúrtörténeti súlypontú, az interdiszciplinaritást hangsúlyozó, kronologikus, problémacentrikus felépítéső tantervet választja, vagy a hagyományos filozófiai diszciplínák felıl közelítı, tematikus felépítéső koncepcióját követi. III.2. A folyamatos továbbhaladás feltételei és követelményei A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelezı és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. A tanév végi elégtelen minısítés a javítóvizsgán javítható. (Augusztus hónap második fele.) Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát, a tanév végén osztályozóvizsgára utasítható, ha nem áll rendelkezésre elegendı számú jegy a tanuló értékeléséhez. A sikertelen osztályozóvizsga vagy a vizsgaengedély elutasítása esetén a tanuló az évfolyam ismétlésére kötelezett. A nem tanköteles tanuló esetében osztályozóvizsga engedélyezhetı. Elutasítás esetén megszőnik a tanuló jogviszonya, anélkül, hogy tanulmányait befejezte volna. Választott tantárgyat leadni - általános szabályként - csak lezárt félév után lehet. A választott tantárgy felvétele a körülmények mérlegelése után a szaktanár, illetve a tagozatvezetı igazgatóhelyettes döntése alapján történik. A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló félévkor és a tanév végén a meghatározott tantárgyakból (minden tárgy, a készségtárgyak kivételével), az 113


Pedagógiai Program

adott évfolyamon osztályozóvizsgát köteles tenni. Az értékelés, minısítés és továbbhaladás rendje ebben az esetben is azonos az általános eljárás rendjével. A magántanuló az osztályozó vizsgára önállóan készül fel, errıl a szülı gondoskodik. Hosszabb külföldi tartózkodás esetén a tanuló jogviszonya szünetel. Amennyiben a késıbb visszatér intézményünkbe és a máshol töltött idıszakról bizonyítványt hoz, tanulmányait folytathatja. III.3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Célunk tágabb értelemben- hogy minden tanuló saját lehetıségeinek optimumáig jusson el értelmi, erkölcsi és testi fejlıdésben egyaránt. Célunk szőkebb értelemben- a kialakított mérési értékelési rendszerben felmérni, hogy az iskola tanulói az adott évfolyamon, illetve a meghatározott mérési szakaszban hogyan tettek eleget iskolánk kerettantervhez igazított helyi tantervében elıírt követelményeknek. Kiemelten hangsúlyozzuk a diagnosztikus és a fejlesztı értékelés szerepét és jelentıségét. Meggyızıdésünk, hogy a tanulók akkor motiváltabban tanulnak, ha teljesítményük értékelésekor nagyon jól ismerjük a kiinduló állapotot, és ennek függvényében tervezzük meg a folyamatos fejlesztést. Eredményes nevelı- oktató munkánk egyik alapvetı feltétele, hogy az értékelési rendszer iskolai szinten is egységes legyen, és azt valamennyien céltudatosan egységesen alkalmazzuk. Az értékelés csak akkor érheti el a fentiekben vázolt célkitőzéseinket, ha az • sokoldalú • objektív • ismeretekre és azok alkalmazására, tevékenységére irányul, • igazodik a fejlesztési követelményekhez, belépı tevékenységformákhoz, továbbhaladási feltételekhez évfolyamonként, fejlesztési szakaszként, • változatos (szóbeli, írásbeli, szöveges, osztályzattal történı) • rendszeres • az értékelésnél általában törekszünk: • a pozitív teljesítmény -motiváció elérésére, • az optimális értékelési rendszer kialakítására, • készségtárgyaknál az elméleti és gyakorlati ismeretek összhangjára. Mérési, értékelési rendszerünk alapelvei • A pedagógusoknak folyamatosan és rendszeresen össze kell vetniük a tanulók fejlıdésérıl kapott adatokat a tanulók fejlıdése iránt támasztott követelményekkel. • Az ellenırzés, értékelés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére, folyamatosan kell értékelnünk a tanulók képességeinek, egész személyiségének fejlıdését. • A folyamatos nevelıi megfigyeléseknél alkalmazzuk a fejlesztı, egyénre szóló szöveges értékelést szóban és írásban (kezdı szakasz). • Ne csak a tanulók mechanikus emlékezetét vizsgájuk, hanem fejlesszük okkeresı, problémamegoldó gondolkodásukat is. • Az ellenırzés, értékelés nem lehet fegyelmezés, retorzió eszköze. • Az ellenırzéshez megfelelı légkört kell teremteni. • Fontos, hogy ha az értékelésnek - bármelyik a továbbiakban ismertetett formáját alkalmazzuk- minden esetben tükröznie kell e követelmény és a teljesítés viszonyát. Kialakításánál domináljon a motiváló szándék, az objektivitás.

114


Pedagógiai Program

Az értékelés fajtái • Diagnosztikus értékelés Célja: elızetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében. Rögzíti egy-egy tanítási-tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát. Alkalmazása: kiinduló, kezdı szint megállapítása egy-egy tanítási ciklus megkezdésekor, egyegy új tantervi téma kezdetén, egy-egy téma lezárása elıtt. (Az értékelés nem fejezıdik ki érdemjegyekben.) • Formatív értékelés Célja: folyamatos információgyőjtés, a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérıje. Segítı, formáló szándékú. Felhívja a figyelmet az egyén haladási ütemére, eredményekre, hiányosságokra. A kapott mérési eredmények alapján fejlesztı hatású egyénre vonatkozó, megerısítı vagy korrekciós nevelı- oktató munkát tervezünk. Alkalmazása: a tanításitanulási folyamat egészében megerısítésre, korrigálásra, a tanulók önellenırzı, önértékelı képességének fejlesztésére is alkalmas. • Összegzı-lezáró-minısítı értékelés Célja: A tanulók fejlıdésének átfogó minısítése. Adott tanítási-tanulási szakasz lezárásakor az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Cél a minısítés. Alkalmazása: nagyobb tanulási témák, idıegységek végén. (félév, tanév vége) • Értékelés pedagógiai szakaszokhoz rendelten Az elsı pedagógiai szakaszban, az 1. évfolyamon félévkor és tanév végén, a második évfolyamon félévkor szöveges értékeléssel minısítünk. A 2. évfolyam tanév végétıl a 12. évfolyam végéig a félévi és év végi teljesítmények értékelése osztályzattal történik. Az elızıekben ismertetett értékelési formák mellett más módok és eszközök is alkalmazhatók adott idıegység (naponta, hetente) alkalmával. Ez történhet tetszıleges szimbólumok alkalmazásával. A konkrét teljesítményekhez kötıdı, alternatív megoldások bármely területen és fejlesztési szakaszban alkalmazhatók. Az értékelés tantárgyi elvei • A tanuló továbbhaladásához minden terülten a minimális követelményt teljesíteni kell. • A tantárgyi értékelés tükrözze a helyi tantervben megfogalmazott követelmények és a teljesítés viszonyát, a fejlıdésben elért eredményt. • Tárja fel az elmaradás, a hibák okait. • Hangsúlyozza a pozitívumokat. • Legyen folyamatos, segítse elı a rendszeres megerısítést. • Törekedjen mindenkor valamennyi tantárgy tekintetében objektivitásra, méltányosságra. • A tantárgyi órákon a tanulók teljesítményét szövegesen vagy osztályzattal értékeljük. Érdemjeggyel történı értékelés • témazárók, dolgozatok • írásbeli, szóbeli feleletek • órai munka • memoriterek • színvonalas kutatási munkák

115


Pedagógiai Program

Írásbeli felmérések, beszámoltatások formái, rendje • • • • • •

•

•

Tanév elején diagnosztikus mérésekkel tárjuk fel a tanulók induló tudását (csak százalékoljuk). Tanév közben évfolyamonként, tantárgyanként egységesített szempontok alapján témazáró dolgozatokat (tematikus tudáspróbák) iratunk. Tanév közben formatív mérésekkel szerzünk információkat folyamatosan a további fejlesztı munkához. A tantervi követelmények teljesítésérıl félévkor és a tanév végén kritériumorientált, minısítı (szummatív) felméréssel gyızıdünk meg. Vizsgák írásbeli részét (alapvizsga) osztályzattal vagy százalékosan értékeljük. Bemeneti, kimeneti mérések iskolánk minıségfejlesztési programjához kapcsolódóan jelennek meg az abban megjelölt évfolyamokhoz és tantárgyakhoz kidolgozott feladatsorokkal. Témazáró dolgozat naponta legfeljebb kettı iratható az osztályban tanító tanárok elızetes egyeztetésével. Idıpontját egy héttel korábban be kell jelenteni. A dolgozatok eredményét tíz munkanapon belül közölni kell a tanulókkal; magyar és német irodalom dolgozat esetén a határidı tizenöt munkanap lehet. Jelölése a naplóban piros színnel történik. A tanév végi értékelést ezek a jegyek dominánsan befolyásolják. Felelet értékő dolgozat elızetes bejelentés nélkül is iratható. Bejegyzése a naplóba kék színnel történik.

Modulok értékelése és minısítése Az egyes modulok oktatása vagy önállóan, vagy egy másik tantárgyba építve folyik, amelyet az óraszámtábla mutat. A beépített modulokra félévkor és év végén osztályzatot nem adunk. A bizonyítványba a „megfelelt”, illetve a „nem felelt meg” értékelés kerül, az önálló modulokat osztályzattal értékeljük. A nemzetiségi hon-, és népismeret tantárgy tartalmait az alsó tagozaton a német, technika, rajz, ének, testnevelés és a környezetismeret tantárgyakba integráljuk. Az értékelés az adott tantárgyaknál történik, a bizonyítványba a megfelelt/ nem felelt meg minısítés kerül. 5.-11. évfolyamokon a hon- és népismeret önálló tantárgy, értékelése osztályzattal történik. A tantárgyi érdemjegyek pótlásának, javításának módjai és lehetıségei Meg kell adni a lehetıséget a tanulónak (pl. témazáró, felmérı stb.) pótlására, esetleg javítására akkor, ha a tanuló • egészségügyi okok miatt, • pszichés problémái miatt, • esetleges egyéb nehézségei miatt nem adott számot tudásáról vagy eredménytelen, minimumszint alatti volt a tanuló teljesítménye. A kialakult helyzet kellı mérlegelése után a szaktanár - indokolt esetben- adjon lehetıséget a pótlásra, ill. javításra. Az érdemjegy, a minısítés pótlására vonatkozó lehetıségrıl minden tanulót tájékoztatni kell. A tantárgyak szöveges és osztályzattal történı értékelése Az alsó tagozaton az elsı évfolyamon és a második évfolyam elsı félévében szöveges értékelést alkalmazunk. Szöveges értékelésnél a tanulók tudásának dokumentálására az

116


Pedagógiai Program

értékelı szöveget a tanárok, a tanítók fogalmazzák meg egységes keretek között szerkesztett, munkaközösségek által megtárgyalt és elfogadott minták alapján. Az értékelés skáláit az alábbi felsorolás tartalmazza: Német nyelv és irodalom Beszédértés A tanári instrukciókat és a hallott idegen nyelvő szöveget pontosan megérti. A tanári instrukciókat és a hallott idegen nyelvő szöveget általában megérti. A tanári instrukciókat és a hallott idegen nyelvő szöveget még nem pontosan érti meg. Beszédkészség A tanult fordulatokat, kifejezéseket pontosan tudja használni. A tanult fordulatokat, kifejezéseket többnyire tudja használni. A tanult fordulatokat, kifejezéseket még nem tudja önállóan használni. Szókincs A tanult témakörökhöz kapcsolódó szókincse pontos, kifejezı. A tanult témakörökhöz kapcsolódó szókincse pontos, kifejezı. A tanult témakörökkel kapcsolatban legtöbbször odaillı szavakat használ. A tanult témakörökkel kapcsolatban szókincse hiányos. Olvasott szöveg értése Az olvasott szövegek lényegét önállóan kikövetkezteti, megérti. Az olvasott szövegek lényegét kis segítséggel megérti. Az olvasott szövegek lényegét csak tanári segítséggel érti meg. Írás és íráshasználat Írás 3. osztály A tanult témakörökhöz kapcsolódó változatos mondatokat gyakorlás után helyesen tudja írni. A tanult témakörökhöz kapcsolódó változatos mondatokat gyakorlás után többnyire helyesen tudja írni. A tanult témakörökhöz kapcsolódó változatos mondatokat gyakorlás után még nem tudja helyesen írni. Írás 4. osztály A tanult témakörökhöz kapcsolódó változatos szövegeket gyakorlás után helyesen tudja írni. A tanult témakörökhöz kapcsolódó változatos szövegeket gyakorlás után többnyire helyesen tudja írni. A tanult témakörökhöz kapcsolódó változatos szövegeket gyakorlás után még nem tudja helyesen írni. Nyelv és helyesírás 4.osztály A begyakorolt nyelvtani fogalmakat biztosan felismeri és helyesen alkalmazza szóban és írásban. A begyakorolt nyelvtani fogalmakat többnyire felismeri és általában hiba nélkül alkalmazza szóban és írásban. A nyelvtani ismeretei több területen is hiányosak.

Magyar nyelv és irodalom Olvasástechnika Hangos olvasása folyamatos, hibátlan és kifejezı. Hangos olvasása jó ütemő, szinte hibátlan. 117


Pedagógiai Program

Hangos olvasása még nem megfelelı ütemő, gyakorlást igényel. Olvasás-szövegértés Az olvasott szövegekre vonatkozó kérdésekre önállóan, pontosan tud válaszolni. Az olvasott szövegekre vonatkozó kérdésekre általában jól válaszol. Az olvasott szövegekre vonatkozó kérdésekre legtöbbször csak segítséggel tud válaszolni. Írástechnika Írása mindig tetszetıs, szabályos vonalvezetéső, a betőarányokat pontosan megtartja. Írását általában szabályos betőformák jellemzik, külalakja rendezett. Jobban kell ügyelnie a betők megformálására és az írás külalakjára is. Íráskészség / fogalmazás Az írásbeli feladatokat segítség nélkül, hibátlanul oldja meg. Az írásbeli feladatokat általában hiba nélkül meg tudja oldani. Az írásbeli feladatok megoldásához gyakran van szüksége tanári segítségre. Nyelvtani ismeretek A nyelvtani fogalmakat hibátlanul felismeri és alkalmazza. A nyelvtani fogalmakat többnyire felismeri, és alkalmazni tudja. A nyelvtani fogalmakkal kapcsolatos ismeretei több területen is hiányosak. Helyesírás Bármilyen írásbeli feladatot helyesírási hiba nélkül meg tud oldani. Írásbeli feladatait általában helyesírási hiba nélkül megoldja. Írásbeli munkáiban még sok a helyesírási hiba, e téren sokat kell fejlıdnie. Szókincs Szókincse sok témakörben igen változatos, kifejezı és árnyalt. Szókincse életkorának megfelel. Szókincse néhány témakörben nem elég tág, olvasással fejleszteni kell. Memoriterek ismerete A megtanult mőveket mindig hibátlanul el tudja mondani. A megtanult mőveket legtöbbször hibátlanul el tudja mondani. A feladott mőveket pontosabban kellene megtanulnia. Matematika Számtani ismeretek Számtani alapismeretei a tanult számkörben pontosak, azokat hibátlanul alkalmazza. Számtani alapismeretei a tanult számkörben általában pontosak, azokat hibátlanul alkalmazni is tudja. Számtani ismeretei hiányosak, több témakörben bıvíteni kell ıket. Mőveletvégzés A számtani mőveleteket szóban és írásban is hibátlanul végzi. A számtani mőveleteket szóban és írásban is általában hibátlanul végzi. A számtani mőveletekben gyakran hibázik, rendszeresen gyakorolnia kell. Problémamegoldó képesség 118


Pedagógiai Program

A matematikai problémákat és a lehetséges megoldási módokat nagyon könnyen felismeri. A matematikai problémákat többnyire felismeri, és megoldási módot is tud adni. A matematikai problémákat nehezen ismeri fel, a megoldás módját segítséggel találja meg. Szöveges feladatok A szöveges feladatokat helyesen értelmezi, a szükséges adatokat önállóan ki tudja győjteni. A szöveges feladatokat általában tudja értelmezni, az adatokat ki tudja győjteni. A szöveges feladatok értelmezésében még segítségre van szüksége, gyakorolnia kell. Becslés A különféle mennyiségekre vonatkozó becslései reálisak. A különféle mennyiségekre vonatkozó becslései legtöbbször reálisak. A mennyiségekre vonatkozó becslései gyakran nem reálisak. Geometriai ismeretek Geometriai ismeretei pontosak, azokat mindig jól alkalmazza. Geometriai ismeretei általában jók, tudja alkalmazni ıket. Geometriai ismeretei néhány területen hiányosak. Mértékváltás A tanult mértékegységeket és mértékváltásokat hibátlanul használja. A tanult mértékegységeket és mértékváltásokat általában hibátlanul használja. A tanult mértékegységeket és mértékváltásokat gyakorolnia kell. Környezetismeret Megfigyelés, elemzés A tanult témákkal kapcsolatban pontosak a megfigyelései, következtetései. A tanult témákkal kapcsolatban többnyire pontosak a megfigyelései, következtetései. A tanult témákkal kapcsolatban még nem tud pontos következtetéseket levonni. Tapasztalatok összegzése Tapasztalatait pontosan tudja összefoglalni, megfigyelésekkel alátámasztani. Tapasztalatait általában össze tudja foglalni. Tapasztalatait nem tudja önállóan összefoglalni. Élettelen természet Ismeretei a tanult természeti jelenségekrıl pontosak és sokrétőek. Ismeretei a tanult természeti jelenségekrıl általában pontosak. Ismeretei a tanult természeti jelenségekrıl hiányosak. Élı természet Ismeretei a tanult élılényekrıl mindig pontosak. Ismeretei a tanult élılényekrıl többnyire pontosak. Ismeretei a tanult élılényekrıl hiányosak. Az emberi élet Az emberi test tulajdonságaival és mőködésével kapcsolatos ismeretei rendkívül sokrétőek. Az emberi test tulajdonságaival és mőködésével kapcsolatos ismeretei általában pontosak. Az emberi test tulajdonságaival és mőködésével kapcsolatos ismereteit jobban el kell mélyíteni. 119


Pedagógiai Program

Természetvédelem A természetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben igen tájékozott. A természetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben tájékozott. A természetvédelemmel kapcsolatos ismereteit bıvíteni kell. Osztályzattal történı értékelés A második évfolyam végétıl osztályzattal értékeljük a tanulókat. A tanulók tudásának írásbeli (témazárók, felmérések) értékeléséhez a teljesítmények minimuma és optimuma közötti (0-100%) skálát a munkaközösségek tagjai megvitatják, majd a gyakorlatban a többség által elfogadott skálát egységesen használják. Pedagógiai Programunkban javaslatot teszünk az értékelési skálák minél optimálisabb kialakításához, segítve ezzel a szakmai munkaközösségek értékelési skáláinak kialakítását. A javaslatban szereplı teljesítményszázalékok általában elfogadottak, de a ponthatárok a tantárgyak és a témák nehézségének függvényében változtathatók. Javaslat a teljesítményszázalékok kialakításához: 100%-91% =5 90%-76 % =4 75%-60 % =3 59%-42% =2 41%- 0% =1 A szorgalom és magatartás értékelésének kritériumai Szorgalom Az 1-2. osztályos tanulók szöveges értékeléséhez Órai munka A tanórákon mindig aktív és együttmőködı A tanórákon általában aktív Jó lenne, ha az órai munkában aktívabban venne részt Házi feladatok Házi feladatait mindig gondosan, pontosan készíti el. Házi feladatait legtöbbször pontosan készíti el. Sokszor hiányos a házi feladata, erre jobban kell figyelnie Munkavégzés minısége Munkáját mindig precízen, gondosan végzi. Munkáját legtöbbször pontosan elvégzi. Munkáját precízebben, több odafigyeléssel kell végeznie. Szorgalmi feladatok A kötelezı feladatok mellett gyakran elvégez szorgalmi feladatokat is. kötelezı feladatok mellett idınként szorgalmi feladatot is vállal. Gyakrabban vállalhatna szorgalmi feladatot. Iskolai felszerelés Iskolai felszerelése mindig kifogástalan. Iskolai felszerelése többnyire rendben van. 120


Pedagógiai Program

Iskolai felszerelése gyakran hiányos, erre jobban kell ügyelnie. Közösségi munka A közösségi munkában szívesen és gyakran vállal feladatokat. A közösségi munkában általában részt vesz. A közösségi munkában gyakrabban is részt vehetne. A szorgalom osztályzattal történı értékelése A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzésének színvonalát, a tanuló kötelességtudását értékeli. A felszerelés hiánya elbírálásánál a mindenkori házirend szabályai érvényesek, és ezt ennek megfelelıen kell figyelembe venni. Az értékelés felsı tagozaton négy fokozatban történik, havonta; a gimnáziumban félévkor és év végén: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) A félévi és év végi minısítésrıl a nevelıtestületi értekezlet dönt. Magatartás Szöveges értékeléséhez Házirend betartása A házirendet jól ismeri, és maradéktalanul betartja. A házirend elıírásait általában betartja. A házirend elıírásaira jobban kell ügyelnie. Viselkedés a tanítási órákon A tanítási órákon fegyelmezett és együttmőködı. A tanítási órákon legtöbbször fegyelmezett. A tanítási órákon jobban kellene fegyelmeznie magát. Viselkedés a szünetekben A szünetekben mindig fegyelmezett. A szünetekben általában fegyelmezett. A szünetekben sokszor rá kell szólni, hogy fegyelmezettebben viselkedjen. Tanárokhoz való viszony Tanáraival mindig figyelmes, elızékeny, tisztelettudó. Tanáraival tisztelettudó. Néha több tiszteletet kellene adnia tanárainak. Társakhoz való viszony Társaival mindig barátságos, segítıkész. Társaival többnyire barátságos, segítıkész. Társaival nem túl barátságos, kicsit elszigetelıdik. Szóbeli megnyilatkozások Beszéde rendkívül tisztelettudó, kulturált. Általában tisztelettudóan beszél mindenkivel. Beszéde néha indulatos, jobban kell figyelnie arra, hogyan beszél másokkal. 121


Pedagógiai Program

A magatartás jeggyel történı értékelése A magatartás osztályzata a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodóan értékeli az iskolai és az iskolán kívüli fegyelmezettséget, viselkedést. Értékeli a társakhoz, a felnıttekhez való viszonyulást, a házirend betartását- (késések, igazolatlan órák)- saját és mások iránt érzett felelısségérzetet, az iskola vagyontárgyainak megóvását. Hangsúlyozzuk, hogy az értékelésnél, a minısítésnél az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. Az értékelés a felsı tagozaton négy fokozatban történik havonta; a gimnáziumban félévkor és év végén: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) A félévi és év végi minısítésrıl a nevelıtestületi értekezlet dönt. III.4. A tanulók jutalmazásának elvei, formái Az iskola dicséretben részesíti azt a tanulót, aki képességeihez mérten kiemelkedı munkát végez példamutató közösségi magatartást tanúsít Jutalomban részesül az a tanuló, aki városi versenyeken 1-3., a megyei versenyeken 1-5., és országos tanulmányi versenyeken 110. helyezést ért el, kimagasló sportteljesítményt nyújt. A több éven át kiemelkedı tanulmányi- és sport teljesítményt nyújtó tanulókat, az iskola érdekében kiemelkedı közösségi munkát végzı tanulókat valamint az OKTV 1.-10. helyezettjét az általános iskolai ill. a gimnáziumi ballagás alkalmával az intézmény plakettjével illetve serleggel jutalmazzuk meg. Tanulói közösséget csoportos dicséretben vagy jutalomban lehet részesíteni. Csoportos jutalmazás a jutalomkirándulás, kulturális rendezvények csoportos megtekintése lehet. A jutalmazás formáit az intézmény házirendje tartalmazza. Az egész évben kiemelkedı munkát végzett tanulók tantárgyi dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel, a végzısök plakettel jutalmazhatók. A jutalmak odaítélésérıl - a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után - a konferencia dönt. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján és az iskolarádióban ki kell hirdetni. III.5. Fegyelmezı intézkedések formái és alkalmazásának elvei Fegyelmi büntetést kap az a tanuló, aki a Házirendben megfogalmazott vétségeket elköveti. A büntetés formáit szintén az intézmény házirendje tartalmazza. A különösen súlyos vétségek fegyelmi bizottság elé kerülnek. A fegyelmi bizottság tagjai: igazgató, ifjúságvédelmi felelıs, osztályfınöki munkaközösség vezetıje, a tanuló osztályfınöke, a diákönkormányzat képviselıje.

122


Pedagógiai Program

III.6. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Általános alapelvként azt fogalmazzuk meg, hogy a házi feladat gyakorló jellegő legyen, ne tartalmazzon új anyagot. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy idınként az önálló ismeretszerzést vagy az ismeretek bıvítését szolgálja pl. kutatómunka formájában. Az alsó tagozaton annyi írásbeli és szóbeli házi feladatot adunk, hogy minden tanuló a napközis tanulási idı végére képes legyen azt befejezni. Tanítási szünetekre nem adunk írásbeli házi feladatot – kivéve, ha olyan kutatómunkáról van szó, amelyhez elengedhetetlen az írásbeliség -, szóbeli viszont adható, beleértve a kötelezı olvasmányok olvasását. A hét végére nem adható több házi feladat, mint amennyit egyik tanóráról a másikra feladunk. III.7. Alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának szempontjai Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a helyi tantervben szereplı ajánlati listából a mőveltségterület oktatásában érintett pedagógusok közössége választja ki az alábbiak szerint: • a jelenleg kapható tankönyvek, segédletek a lehetı legjobban fedjék le a mőveltségterület-tantárgy tartalmát • azonos feltételek megléte esetén a kedvezıbb áruk részesülnek elınyben • az új tankönyvek, segédletek bevezetése mindig felmenı rendszerben történik és a több éven keresztül felhasználható könyveket, segédleteket kell elınyben részesíteni • az új tankönyvek, segédletek bevezetésekor a rendelés elkészítése elıtt ki kell kérni az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét. • A taneszközöket a tantervben szereplı taneszközlistából a munkaközösség javaslata alapján kiválasztva, a tanterv bevezetésével párhuzamosan végezzük. • Nemzetiségi és német tantárgyak esetén kiegészítı taneszközök használata indokolt III.8. Középszintő érettségi témakörei Német nyelv és irodalom Német nyelv A német nyelv írásbeli és szóbeli vizsgáin elıforduló szövegek és az ezeken alapuló kommunikáció a következı témakörök valamelyikéhez hozzárendelhetık. A témakörök nagyrészt a „Deutsches Sprachdiplom der KMK – Stufe II.” vizsgájához kiadott listáról származnak. Míg az emelt szinten a témák megközelítési módja általános, elvont és összetett, addig a középszinten a megközelítési mód személyes, konkrét és egyszerő. Mindennapok és a család A fiatalok és a felnıttek világa Iskola és mővelıdés Sport és szabadidı Az egyén és a társadalom Férfi- és nıi szerepek Kultúra és tudomány Technika és fejlıdés Természet és környezet A munka világa 123


Pedagógiai Program

Találkozás a mássággal A médiák világa Politika, Európa Múlt és jelen Jövıképek Német irodalom Szerzık, mővek Lessing: Fabulák Nathan der Weise (részletek) Goethe: Prometheus, Mailied, Willkommen und Abschied, Balladák, szabadon választott versek Faust I. (részletek) Faust II. (a mő vége) Die Leiden des jungen Werthers (ajánlott) Schiller: Balladák, versek Kabale und Liebe Hoffmann: Das Fräulein von Scuderi Heine: Buch der Lieder (szabadon választott versek) Deutschland. Ein Wintermärchen (részletek) Lenau: Szabadon választott versek Eichendorff: Szabadon választott versek Keller: Romeo und Julia auf dem Dorfe Storm: Der Schimmelreiter Fontane: Effi Briest Hauptmann: Bahnwärter Thiel Büchner: Woyzeck (ajánlott, nem kötelezı mő) Rilke: Der Panther, Herbsttag, szabadon választott versek Kafka: Die Verwandlung vagy Vor dem Gesetz és más példázatok Brecht: Mutter Courage und ihre Kinder vagy Leben des Galilei vagy Der gute Mensch von Sezuan vagy Der kaukasische Kreidekreis Th. Mann: Mario und der Zauberer Tonio Kröger (ajánlott, nem kötelezı mő) Borchert: Kurzgeschichten, elbeszélések Draußen vor der Tür Böll: Elbeszélések Die verlorene Ehre der Katharina Blum Dürrenmatt: Die Physiker vagy Der Besuch der alten Dame Frisch: Andorra vagy Biedermann und die Brandstifter Különbözı korszakokból választott hasonló témájú és motivumú versek ( pl. Walther von der Vogelweide, Kästner, Jandl, Uhland, Brentano stb.) Az ajánlott mővek csak a szóbeli érettségi vizsgán szerepelhetnek szaktanár javaslata alapján, amennyiben korábban feldolgozásra kerültek. Magyarországi német szerzık és mőveik: Pl.: V. Koch, J. Michaelis, E. Rittinger, R. Becker, J. Mikonya, 124


Pedagógiai Program

C. Klotz stb. szabadon választott mővei. Betekintés a magyarországi német irodalom különbözı korszakainak jellemzı témáiba és tendenciáiba. Korszakok, stílusok Felvilágosodás, Sturm und Drang, klasszika, romantika, Vormärz, realizmus, naturalizmus, a századforduló irodalma, emigráció és fasizmus, a háborús idıszak irodalma, a háború utáni korszak. A korszakok fıbb jellemzıinek ismerete. A különbözı ábrázolási módok jellemzıinek és hatásának felismerése szépirodalmi mővekben. Témák, motívumok Különbözı korokban keletkezett hasonló témájú és motívumú mővek (pl.: szerelem, természet, évszakok, hazaszeretet , tolerancia stb.) összehasonlítása. Mőfajok Az epika, líra, dráma formai és tartalmi jegyeinek felismerése és a mőveknek ezen jegyek alapján történı megkülönböztetése. Különbözı korokban keletkezett azonos mőfajú alkotások közös és eltérı jegyeinek összevetése (Pl.: ballada, novella, dráma). Az epikus színház jellemzıi. Német hon-és népismeret Történeti ismeretek Eredet, közösséggé válás, korai kapcsolatok Együttélés, életmód, értékrendszer Sorsfordulók a nemzetiség történetében napjainkig Németország, Ausztria és a magyarországi németek Életképek a hazai németek regionális történetébıl Néprajzi ismeretek A német kisebbség tárgyi kultúrája, hagyatéka és települési szokásai A német kisebbség szokásrendszere A német kisebbség népviselete A német kisebbség étkezési szokásai A német kisebbség médiája Földrajzi ismeretek A magyarországi németek települései A hazai németek gazdasági kapcsolatai Ismeretek az anyaország(ok) földrajzáról Társadalmi ismeretek A német nemzetiség közösségi kapcsolatai A közösségi összetartozás tudatának jellemzı megnyilvánulási formái A német nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek A hazai németség nyelvi fejlıdésére ható tényezık A köznyelv és a nyelvi változatok szerepe A nemzetiség nyelvének megjelenése a magyarországi német irodalomban Az épített környezet formai és funkcionális sajátos vonásai A német nemzetiségi építészeti örökség védelme A német nemzetiség zene-, ének- és tánckultúrájának ismerete A hazai németek szokásai: a zene-, ének- és tánckultúra kapcsolata Kisebbségpolitikai ismeretek A kisebbségpolitika jogszabályi keretei A kisebbségi önkormányzatiság alapjai és gyakorlata 125


Pedagógiai Program

A német nemzetiségi önkormányzatok, egyesületek szerepe az önazonosság fenntartásában Források használata és értékelése A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és idıben Eseményeket alakító tényezık feltárása Történelmi események és jelenségek tematikus szempontú bemutatása Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazok Halmazmőveletek Számosság, részhalmazok Matematikai logika Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok Számelmélet, algebra Alapmőveletek. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Oszthatóság Számrendszerek Racionális és irracionális számok. Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betőkifejezések Nevezetes azonosságok Arányosság Százalékszámítás Egyenletek, egyenletrend-szerek, egyenlıtlenségek, egyenlıtlenség-rendszerek Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek • • • •

Elsıfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek

Nem algebrai egyenletek • • •

Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek

Egyenlıtlenségek, egyenlıtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlıtlenségek

126


Pedagógiai Program

Függvények, az analízis elemei Függvény fogalma. Egyváltozós valós függvények x a ax + b ; x a x 2 ; x a x 3 ; x a a x 2 + bx + c ; a x a sin x ; x a cos x ; x a tgx ; xa ; x

xa x;

xa x;

x a ax ; x a loga x . A függvények grafikonja, függvénytranszformációk A függvények jellemzése Sorozatok Számtani és mértani sorozatok Kamatos kamat, járadékszámítás

Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria Térelemek. Térelemek távolsága A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Geometriai transzformáció • Egybevágósági transzformációk a síkban • Hasonlósági transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok • Síkbeli alakzatok: Háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör. • Térbeli alakzatok: Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása egyszerő feladatokban. Vektorok síkban és térben Trigonometria Szögfüggvények általános definíciója Szinusz- és koszinusztétel Koordinátageometria Pontok, vektorok Vektorokkal való számolás a koordináta-rendszerben Egyenes egyenlete. Kör egyenlete Kerület-, területszámítás Felszín-, térfogatszámítás Valószínőségszámítás, statisztika Leíró statisztika Statisztikai adatok győjtése, rendszerezése, különbözı ábrázolásai Nagy adathalmazok jellemzıi, statisztikai mutatók A valószínőségszámítás elemei

127


Pedagógiai Program

Magyar irodalom Életmővek (kötelezı 6) Petıfi Sándor életútjának és életmővének jelentıs tényei; a pályakép fıbb jellemzıi, mővek elhelyezése az életmőben és azok olvasata, vélemények értelmezése Arany János …… Ady Endre …… Babits Mihály …. Kosztolányi Dezsı …… József Attila …… Portrék (kötelezı 4) A reneszánsz nagy alakjai: Janus Pannonius és Balassi Bálint A felvilágosodás korának kiemelkedı alkotói: Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel A reformkori romantika irodalma: Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály portréja A realista próza nagy alakjai: Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond A Nyugat második és harmadik nemzedékébıl Szabó Lırinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor A Krúdy és Kosztolányi hagyományok folytatója: Márai Sándor Látásmódok (kötelezı 3) A barokk világlátás és kifejezésmód sajátosságai Pázmány Péter és Zrínyi Miklós mőveiben; Mikes Kelemen Jókai Mór kifejezésmódjának sajátosságai A hatvanas-hetvenes évek irodalmából Örkény István A Nyugat második nemzedékébıl Illyés Gyula Kortárs irodalom (kötelezı 1) Két szerzı (epikus és/vagy lírikus) mőveinek értelmezése 1980-tól napjainkig, pl. Esterházy, Nádas, Mészöly, Kertész, Varró, Nemes Nagy, Szilágyi és más aktuális szerzık Világirodalom (kötelezı 2) Az antikvitás irodalmából Homérosz és Szophoklész A Biblia A századfordulós modernség képviselıi, pl. Th. Mann, F. Kafka, M. Bulgakov, A Camus, B. Hrabal, B. Brecht Színház-és drámatörténet (kötelezı 2) Az angol reneszánsz dramaturgia és színház, illetve a francia klasszicista dráma: Shakespeare és Moliere Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája vagy bármelyik helyett Vörösmarty Csongor és Tündéje, Szophoklész Antigonéja; Ibsen vagy Csehov színmőve Az irodalom határterületei (kötelezı 1) Tipikus mőfajok jellemzıinek bemutatása (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, sci-fi, dalszövegek és reklámok) és a szórakoztató irodalom vonzereje Irodalom a virtuális valóságban, az irodalmi ismeretterjesztés fıbb nyomtatott és elektronikus mőfajai Regionális kultúra (kötelezı 1) Pécshez kötıdı szerzık (pl.: Bertók László, Csorba Gyızı, Janus Pannonius) és az irodalommal kapcsolatos intézmények (PNSZ, Jelenkor) A régió kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása; a német kisebbség irodalma Témák és motívumok

128


Pedagógiai Program

Az olvasott szépirodalmi alkotásokban a motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése Mőfajok, poétika Azonos mőfajú alkotások összehasonlítása Korszakok, stílustörténet Kifejezésmód és világlátás változása a különbözı korszakokban a középkortól napjainkig Magyar nyelv Ember és nyelv A nyelv, a gondolkodás, a megismerés és a beszéd viszonya Szinkron és diakron változások a nyelvben Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezıi és funkciói, nyelvi és nem nyelvi kifejezıeszközei beszédhelyzetek elemzésével A jel; jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben A magyar nyelv története Nyelvünk történetének fı szakaszai, a nyelvrokonság fıbb bizonyítékai A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékeink fıbb jellemzıi A nyelvújítás mibenléte, háttere és hatása példák alapján Nyelvmővelésünk alapkérdései Nyelv és társadalom nyelvváltozatok (sztenderd, köznyelv, regionális köznyelv. Nyelvjárások, csoportnyelvek) A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentısége és a határon túli magyar nyelvhasználat A tömegkommunikáció és az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a gondolkodásra Nyelvi szintek Hangképzı szervek, beszédhangok, beszédfolyamat; a magán-és mássalhangzók rendszere A hangok találkozása és a szavak helyesírása a törvényszerőségek alapján A morfémák szerepe és helyes használata; helyesírási alapelveink magyarázata A szófajok rendszere A szóalkotás módjai A mondat szerkezete, elsıdleges és másodlagos jelentése; a modalitás Alá-és mellérendelı viszonyok a nyelvben A szöveg A szöveg fogalma, felépítése, fajtái szóban és írásban, a szöveg funkciói A szövegösszetartó erı: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek Szövegértelmezés (szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek) Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése, fıbb jellemzıi irodalmi és nem irodalmi szövegekben Szövegtípusok (kérvény, önéletrajz, pályázat, meghatalmazás, hivatalos levél, stb.) A retorika alapjai A nyilvános beszéd fajtái, fıbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai Az érvelés, kulturált vitatkozás beszédhelyzete, kritériumai és eszközei Stílus és jelentés A hangalak és a jelentés viszonya alapján csoportosított nyelvi jelek, illetve a jelentések közti viszony (alap-, mellék-és alkalmi jelentések) A képszerőség stíluseszközei és az állandósult szókapcsolatok stílusértéke Stílusrétegek és stílusváltozatok (társadalmi, közéleti, hivatalos, publicisztikai, tudományos); stíluskorszakok. 129


Pedagógiai Program

Fizika Mechanika Newton törvényei Pontszerő és merev test egyensúlya Mozgásfajták Munka, energia Termikus kölcsönhatások Állapotjelzık, termodinamikai egyensúly. Hıtágulás, szilárd anyag lineáris, térfogati hıtágulása, folyadékok hıtágulása Állapotegyenletek, Gay-Lussac I. és II. törvénye, Boyle-Mariotte törvénye, Egyesített gáztörvény Az ideális gáz kinetikus modellje. Hımozgás. Energiamegmaradás hıtani folyamatokban. Kalorimetria. Fajhı, mólhı, hıkapacitás, gázok fajhıi Halmazállapot-változások. A termodinamika II. fıtétele. Hıfolyamatok iránya, rendezettség, rendezetlenség, Elektromos és mágneses kölcsönhatás Elektromos mezı. Elektrosztatikai alapjelenségek. Feszültség. Potenciál. Kondenzátorok Egyenáram. Elektromos áramerısség, feszültségforrás, elektromotoros erı, belsı feszültség, kapocsfeszültség, áramerısség- és feszültségmérı mőszerek. Ohm törvénye. Az idıben állandó mágneses mezı. Mágneses alapjelenségek, Az idıben változó mágneses mezı. Az indukció alapjelensége, mozgási indukció, nyugalmi indukció, Faraday-féle indukciós törvény, Lenz törvénye , kölcsönös indukció, önindukció , tekercs mágneses energiája A váltakozó áram, Elektromágneses hullámok Fény, a geometriai fénytani leképezés, leképezési törvény Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Az anyag szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Gravitáció, csillagászat A gravitációs mezı, az általános tömegvonzás törvénye, a bolygómozgás Kepler-törvényei, súly és súlytalanság, nehézségi erı, potenciális energia homogén gravitációs mezıben, kozmikus sebességek Csillagászat Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek, A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek

Földrajz Térképi ismeretek A földrajzi környezet ábrázolásának lehetıségei, módjai 130


Pedagógiai Program

Térképolvasás, egyszerő összefüggések feltárása, alkalmazása Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és –számítás Az őrtérképezés gyakorlati jelentısége Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése és annak földi következményei A Nap A Föld mozgásai és azok következményei A helyi- és zónaidı számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása A geoszférák földrajza A kızetburok A földtörténet fı eseményei és az azok által létrejött képzıdmények A Föld gömbhéjas szerkezete A kızetlemezek. A kızetlemez-mozgások okai, típusai, következményei A Föld nagyszerkezeti egységei A belsı és külsı erık felszínformáló szerepe, a felszínformák A leggyakoribb ásványok és kızetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk A levegıburok A légkör szerkezete, anyagi felépítése A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerőségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások Az idıjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása Az idıjárás-jelentések értelmezése A légkör szennyezıdése A vízburok A vízburok tagoldása és a víz körforgása Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzıi, gazdasági jelentıségük A felszíni és a felszín alatti vizek, hasznosíthatóságuk A vízgazdálkodás fıbb tevékenységei A víz szennyezıdése A víz és a jég felszínformáló tevékenysége A talaj A talaj típusai A talaj pusztulása A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek A földrajzi övezetek, övek, területek elhelyezkedése, hasonló és eltérı vonásai, a gazdálkodás jellemzıi, a környezeti problémák A függıleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata Népesség- és településföldrajz A népesség számbeli alakulása, összetétele, területi eloszlása Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei A települések típusai A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A világgazdaság jellemzıi, szerkezete A gazdasági fejlettség területi különbségei 131


Pedagógiai Program

A világgazdaság mőködése. A globalizáció Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján A gazdasági ágazatok A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítı tényezıi, azok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata A mezıgazdasági termelés jellemzıi Az energiagazdaság és az ipar jelentısége, átalakulási tendenciái A harmadik és a negyedik szektor szerepe a társadalmi-gazdasági életben A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, országcsoportok, országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzıik szerint A világgazdasági központok és peremterületek, eltérı és változó szerepük a világgazdaságban Az egyedi szerepköröket betöltı országcsoportok földrajzi jellemzıi Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete Hazánk természeti adottságai és erıforrásai Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát- medencében Magyarország gazdaságának jellemzı vonásai. A gazdaság fı ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendezıdése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma A hazai tájak és régiók eltérı természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása Hazánk környezeti állapota A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzıi Európa regionális földrajza Európa természeti, társadalmi-gazdasági képe Az egyes kontinensrészek és tipikus tájak földrajzi jellemzıi Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérı vonásai, jellemzıi Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, mőködésének jellemzı földrajzi vonásai. Egyes területeinek hasonlóságai és különbségei A környezeti problémák területi jellemzıi, a megoldásukra tett törekvések Európában Az Európán kívüli földrészek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzıi, tipikus tájaik Az eltérı társadalmi-gazdasági fejlettségő területek, a világgazdaságban kiemelkedı jelentıségő országcsoportok és országok A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai A legfıbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai Példák a globális környezeti gondok megoldására Kémia Általános kémia Atomszerkezet

132


Pedagógiai Program

Atom Elem Elektronszerkezet A periódusos rendszer Kémiai kötések Elsırendő kémiai kötések Másodrendő kémiai kötések Molekulák, összetett ionok Molekula A kovalens kötés A molekulák térszerkezete Anyagi halmazok Anyagi halmaz fogalma Állapotjelzık Halmazállapotok, halmazállapot-változások Egykomponenső anyagi rendszerek Többkomponenső rendszerek Oldatok. Kémiai átalakulások Kémiai reakció Képlet. Összegképlet fogalma, szerkezeti képlet fogalma és fajtái Kémiai egyenlet Termokémia Reakciókinetika Egyensúly A kémiai reakciók típusai Elektrokémia Szervetlen kémia Hidrogén Nemesgázok Halogénelemek és vegyületeik Halogénelemek Halogénvegyületek Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik Oxigén Oxigénvegyületek Kén A kén vegyületei A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik Nitrogén Nitrogénvegyületek Foszfor Foszforvegyületek A széncsoport elemei és vegyületeik Szén A szén vegyületei Szilícium Szilícium-vegyületek Fémek Az s-mezı fémei 133


Pedagógiai Program

A p-mezı fémei A d-mezı fémei Szerves kémia A szerves vegyületek általános jellemzıi Szerves anyag Izoméria Homológ sor Funkciós csoport A szerves vegyületek csoportosítása Tulajdonságok Reakciótípusok Szénhidrogének Alkánok, cikloalkánok Alkének Több kettıs kötést tartalmazó szénhidrogének Alkinok Aromás szénhidrogének Halogéntartalmú szénhidrogének Oxigéntartalmú szerves vegyületek Hidroxivegyületek Éterek Oxovegyületek Karbonsavak Észterek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Aminok Aminosavak Savamidok Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok Szénhidrátok Monoszacharidok Diszacharidok Poliszacharidok fehérjék és aminosavak Nukleinsavak, a DNS és az RNS Mőanyagok Természetes alapú mőanyagok Szintetikusan elıállított mőanyagok Energiagazdálkodás Kémiai számítások Az anyagmennyiség Gázok Oldatok, elegyek, keverékek Számítások a képlettel és az egyenlettel kapcsolatban Termokémia Kémiai egyensúly 134


Pedagógiai Program

Kémhatás Elektrokémia Élı idegen nyelvek: német, angol, magyar Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendık Személyes tervek Ember és társadalom A másik ember külsı és belsı jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnıttekkel Nıi és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetıségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szőkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Idıjárás Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklıdési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód Napirend, idıbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megırzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidı, mővelıdés, szórakozás Szabadidıs elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás, stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események 135


Pedagógiai Program

Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetıségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási elıkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás elınyei és hátrányai Tudomány és technika Népszerő tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Rajz és- vizuális kultúra Alkotás Vizuális eszközök Vizuális nyelv A vizuális nyelv alapelemei A vizuális nyelvi elemek viszonyai Vizuális nyelv és kontextus A vizuális nyelv eszközeinek használata különbözı kontextusban a kifejezı jellegő munkákban. Technikák Rajzolás Festés Kollázs Nyomtatás Makettezés, modellezés További technikák Adott technika adekvát használata. Tevékenységszintek Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés Térértelmezés Színértelmezés Mozgásértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Térviszonyok Kompozíció Színhatás Érzelmek Folyamat, mozgás, idı. Kép és szöveg Vizuális információ Tárgyak és környezet Befogadás Vizuális eszközök Megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelvi elemek Térábrázolási módok Vizuális minıségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia Kontextus 136


Pedagógiai Program

Technikák A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése. Tevékenységterületek Vizuális kommunikáció Folyamat, mozgás, idı Kép és szöveg Vizuális információ Tömegkommunikáció Médiakategóriák Fotó, mozgókép Tárgy- és környezetkultúra Forma- és funkcióelemzés Tervezési folyamat Kézmőves és ipari tárgykultúra Népmővészet. Kifejezés és képzımővészet Mővészeti ágak Mőfajok Mővészettörténeti korszakok, stíluskorszakok Stílusjegyek. Alkotások és alkotók Mőelemzı módszerek A mő tárgyi és kulturális környezete A legjelentısebb alkotók ismerete, alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása. Mőelemzı módszerek ismerete és alkalmazása (pl. stílustörténeti, forma–funkció, forma– tartalom, összehasonlító és ikonográfiai elemzés). A mőalkotások létrehozásában szerepet játszó tényezık és összefüggések ismertetése. Informatika Információs társadalom • A kommunikáció o A kommunikáció általános modellje o Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek o Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban o Közhasznú információs források • Információ és társadalom o Az informatika története o Az informatika jövıje o Informatika és etika, jogi ismeretek Informatikai alapismeretek - hardver • Jelátalakítás és kódolás o Analóg és digitális jelek, jelátalakítás o Az adat és az adatmennyiség (bit,byte, stb.), adatok belsı ábrázolása o Kép-, hang-, és videókódolás • A számítógép felépítése o A Neumann-elvő számítógépek o A számítógép részei és jellemzıik: Központi egység, memória, buszrendszer, interfészek, ház, tápegység, alaplap

137


Pedagógiai Program

o A perifériák típusai és fıbb jellemzıik: be/kimeneti eszközök, háttértárak o Hálózatok Informatikai alapismeretek - szoftver • Az operációs rendszer és fıbb feladatai o Az operációs rendszerek részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete o Könyvtárszerkezet, könyvtármőveletek o Állományok típusai, állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás o Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem o Karbantartó programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, stb. o A hálózatok mőködésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem Szövegszerkesztés • A szövegszerkesztı használata o A program indítása, a munkakörnyezet beállítása, a szövegszerkesztı menürendszere o Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása • Szövegszerkesztési alapok o Szövegbevitel, szövegjavítás o Karakterformázás és bekezdésformázás o Felsorolás, számozás, tabulátorok használata o Oldalformázás • Szövegjavítási funkciók o Keresés és csere o Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés o Helyesírás ellenırzés, szinonima szótár, elválasztás Táblázatok, grafikák a szövegben o Táblázatkészítés a szövegszerkesztıvel, sorba rendezés o Körlevélkészítés o Táblázatok, grafikák, szimbólumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk Táblázatkezelés • A táblázatkezelı használata o A program indítása, a munkakörnyezet beállítása, a táblázatkezelı menürendszere o A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása • A táblázatok felépítése: cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap • Adatok a táblázatokban o Adattípusok, adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás o A cellahivatkozások használata o Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény • Táblázatformázás o Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése o Karakter-, cella- és tartományformázások • Diagramok: diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése • Problémamegoldás táblázatkezelıvel: tantárgyi és egyéb feladatok megoldása Adatbázis-kezelés • Az adatbázis-kezelés alapfogalmai: az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mezı, kulcs • Az adatbázis-kezelı program interaktív használata o Adattípusok, adatbevitel, adatok módosítása, törlése 138


Pedagógiai Program

o Adatbázisok létrehozása, karbantartása • Alapvetı adatbázis-kezelési mőveletek: lekérdezések, függvények, keresés, válogatás, szőrés, rendezés, összesítés • Képernyı és nyomtatási formátumok: őrlapok, jelentések használat Információs hálózati szolgáltatások • Kommunikáció az Interneten: elektronikus levelezési rendszer (WEB-es és helyi), állományok átvitele, böngészık, keresırendszerek, távoli adatbázisok használata • Web-lap készítés o Hálózati dokumentumok szerkezete o Web-lap készítése Webszerkesztıvel Prezentáció és grafika • Prezentáció o A program indítása, a munkakörnyezet beállítása, a program menürendszere o Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, diaminta ...) és formázása • Grafika o A program indítása, a munkakörnyezet beállítása, a program menürendszere o Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása o Képek beillesztése, formázása Könyvtárhasználat • Könyvtárak o A könyvtár fogalma, típusai o A helyben használható és a kölcsönözhetı könyvtári állomány o A könyvtári szolgáltatások • Dokumentumok típusok: nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok • Tájékoztató eszközök Katalógusok, adatbázisok, közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) Testnevelés Az olimpiai játékok eredete, története. A harmonikus testi fejlıdés. A testmozgás szerepe az egészséges életmód kialakításában. A sportágak és a kondicionális képességek kapcsolata. A bemelegítés szerepe és lehetıségei. Az iskolai testnevelés célja és feladatai. A torna oktatásának jelentısége az iskolai testnevelésben. Egy választott sportjáték ismertetése. A ritmikus gimnasztika szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. Az úszás jelentısége az ember életében. Egy természetben őzhetı sportág bemutatása. A küzdısportok és az önvédelem. Biológia Az emberi szervezet Homeosztázis

139


Pedagógiai Program

Kültakaró A bır, A bır gondozása, védelme, Hámszövet vizsgálata A mozgás Vázrendszer, Izomrendszer, Szabályozás, A mozgás és mozgási rendszer egészségtana, az izomszövet vizsgálata A táplálkozás Táplálkozás, Emésztés, Felszívódás, Szabályozás, A táplálkozás egészségtana A légzés Légcsere, Gázcsere, Hangképzés, Szabályozás, A légzés és a légzırendszer egészségtana (elsısegélynyújtás), A vitálkapacitás mérése Az anyagszállítás A testfolyadékok, A szöveti keringés, A szív és az erek, A keringési rendszer egészségtana, elsısegélynyújtás, Vérkenet vizsgálata A kiválasztás A vizeletkiválasztó rendszer mőködése, Szabályozás, A kiválasztó szervrendszer egészségtana, az ozmózis A szabályozás Idegrendszer, Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai, Az idegrendszer egészségtana, A hormonrendszer, Az immunrendszer Szaporodás és egyedfejlıdés Szaporítószervek, A nıi nemi ciklus, Egyedfejlıdés Ökológia Populáció Környezeti kölcsönhatások, Biotikus kölcsönhatások, Növényhatározás Életközösségek (élıhelytípusok) Az életközösségek jellemzıi, Hazai életközösségek Bioszféra Ökoszisztéma Anyagforgalom, Energiaáramlás, Biológiai sokféleség Környezet- és természetvédelem Élıhelyünk védelme, Egy Nemzeti Park bemutatása Ének-zene Zenetörténet Népzene:

140

Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium • • • • • •

Pedagógiai Program

magyar népdalok elıadása emlékezetbıl A régi és az új stílusú népdalok jellemzıinek ismerete A népdalelemzés szempontjai: dallamvonal, hangkészlet, hangnem, szerkezet, elıadásmód, téma, stílus A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások, népi hangszerek ismerete baranyai német nemzetiségi népdalok éneklése

Mőzene: • •

A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, zenei mőszavak, elıadási jelek, a tanult zeneszerzık életútjának vázlatos ismertetése és fıbb mőveik megnevezése. Társmővészeti összefüggések bemutatása (irodalom, képzımővészet)

Középkor: • A gregorián zene általános jellemzése, egy gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetbıl. • A trubadúrköltészet jellemzıi, elterjedése. Egy trubadúr dallam elıadása szöveggel, emlékezetbıl Reneszánsz: • Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetbıl. • Vokális mőfajok felsorolása, a mőfaji jellemzık meghatározása: mise, madrigál, motetta . • A korszak európai képviselıi • A magyarországi reneszánsz zene általános jellemzése (Tinódi Lantos Sebestyén, Bakfark Bálint) • A reneszánsz korszak jellemzı hangszereinek felsorolása Barokk: • Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából. • Korál, passió, oratórium, kantáta , a barokk opera meghatározása • Hangszeres formák ,mőfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga ) értelmezése. • A barokk zenekar összetételének és jellemzı hangszereinek felsorolása. Bécsi klasszika: • Egy bécsi klasszikus dal bemutatása szöveggel, emlékezetbıl. • A klasszikus periódus meghatározása. • Jellemzı mőfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymő, opera) általános bemutatása. • A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása, a karmester szerepe, a partitúra. • A magyar verbunkos zene jellemzıi a XVIII. században, kiemelkedi mesterek megnevezése. Romantika: • Egy romantikus dal elıadása szöveggel, emlékezetbıl.

141

Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium • • • •

Pedagógiai Program

A programzene jellemzése. A szimfonikus költemény mőfaji meghatározása. A nemzeti romantika jellemzése. Liszt Ferenc és Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, fıbb mőveinek felsorolása.

Századforduló: • A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangszerelés, hangkészlet) • Egy zenemő részletének éneklése kottából, szolmizálva. • A hangszerelés fontossága Ravel mővészetében. XX. századi és kortárs zene: • Bartók Béla életmővének bemutatása (életút, fıbb mővek) • Kodály Zoltán életmővének bemutatása (életút, fıbb mővek) • Egy-egy téma éneklése. • A kortárs magyar zeneszerzık és fıbb mőveik felsorolása. • A XX. század fıbb zenei irányzatainak megnevezése, képviselıi. III.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az Oktatási Minisztérium által 2001-ben kiadott ajánlás alapján iskolánk dr. F. Mérey Ildikó „Mini Hungarofitt” módszerét találta alkalmasnak a tanulók fizikai állapotának méréséhez, azóta is ezt alkalmazzuk, s kívánjuk a jövıben is alkalmazni. A „Mini Hungarofitt” 9 éves kortól felnıtt korú tanulóinkkal bezárólag mér, a német próba ugyanígy kezdıdik és a felnıtt korosztálynak is nyújt felmérési anyagot, így a 13. évfolyamon tanulókat is bevonjuk a rendszerbe. A Hungarofitt módszer méri: Az aerob vagy alap-állóképességet (Cooper teszt vagy 2000 m futás), izomerı mérésénél a dinamikus ugróerıt (az alsó végtag dinamikus erejének mérése helybıl távolugrással) Dinamikus erı-állóképességet A vállövi és karizmok erıállóképességének mérése (mellsı fekvıtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatos kifáradásig) A csípıhajlító és a hasizom erıállóképességének mérése (hanyattfekvésbıl felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig) A hátizmok erıállóképességének mérése (hasonfekvésbıl törzsemelés és leengedés folyamatosan kifulladásig) Ezeket a felméréseket ısszel és tavasszal is elvégezzük, majd összesítjük és a megadott pontérték táblázat szerint kiszámoljuk és a kidolgozott értékelési szintek szerint képet kapunk tanulóink fizikai állóképességérıl. Ezeket elıször osztályszinten és nemenként értékeljük, majd egy másik táblázatban iskolai szinten is elvégezzük az értékelést. Ezt az értékelı táblázatot továbbítjuk iskolánk házi orvosának és F. Mérey Ildikónak országos összehasonlító elemzésre.

142


Pedagógiai Program

III.10. A pedagógiai program teljesítésének feltételrendszere Személyi feltételek A Pedagógiai programunk megvalósításához a személyi feltételek biztosítottak. Minden pedagógus rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges képesítéssel. Technikai dolgozók A pedagógiai programban foglaltak megvalósítását segítik technikai dolgozóink. 1 fı oktatástechnikus 1 fı iskolatitkár 1 fı pedagógiai asszisztens 1 fı gazdasági vezetı 1 fı könyvelı 1 fı munkaügyi elıadó 1 fı pénztáros 1 fı hivatalsegéd 1 fı karbantartó 1 fı házmester 6 fı portás 3 fı takarítónı A pedagógiai program teljesítésének tárgyi-dologi feltételei Tantermek: 27 osztályterem 5 szaktanterem 8 csoportfoglalkozásra kisterem 2 tornaterem 1 tornaszoba Nem tanterem típusú funkcionális helységek: 5 szertár 2 tanári szoba 1 igazgatóhelyettesi 1 igazgatói és 1 titkársági iroda 1 öltözı a takarító személyzet részére 1 ebédlı Kollégium 48 szoba fürdıszobával 2 tanterem 1 klubszoba 1 diákönkormányzati helyiség 1 tanári szoba 1 éjszakai ügyeletesi szoba 1 konditerem 1 könyvtár 1 olvasóterem 1 fıigazgatói iroda 143


Pedagógiai Program

1 kollégiumi igazgatói iroda 1 titkársági iroda 1 öltözı a takarítóknak 1 porta 1 aula 1 orvosi szoba 4 teakonyha 4 vasalóhelyiség 4 mosókonyha

IV. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke A felszerelések és taneszközök jegyzékét a melléklet tartalmazza.

V. A Pedagógiai Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelık szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem mőködik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A pedagógiai program módosítására: • az iskola igazgatója; • a nevelıtestület bármely tagja; • a nevelık szakmai munkaközösségei; • az iskolaszék; • az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülık és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülıi, illetve diák-önkormányzati képviselıi útján az iskolaszéknek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követı tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. A pedagógiai program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetı meg: • az iskola fenntartójánál • az iskola irattárában • az intézmény igazgatójánál 144

Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium •

Pedagógiai Program

az intézmény honlapján

VI. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása 1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Pécs, 2010. október 19. .................................................. az általános iskolai diákönkormányzat vezetıje 2. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Pécs, 2010. október 19. .................................................. a gimnáziumi diákönkormányzat vezetıje 3. A pedagógiai programot a kollégiumi diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Pécs, 2010. október 19. .................................................. a kollégium diákönkormányzat vezetıje 4.

A pedagógiai programot az iskolaszék véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: Pécs, 2010. október 19.. ................................................. az iskolaszék elnöke 5.

A pedagógiai programot az óvodaszék véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: Pécs, 2010. október 19. ................................................. az óvodaszék elnöke

145


Pedagógiai Program

6. A pedagógiai programot az iskola szülıi munkaközössége véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Pécs, 2010. október 19. ................................................. az iskolai szülıi munkaközösség elnöke 7. A pedagógiai programot a kollégium szülıi munkaközössége véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Pécs, 2010. október 19. ................................................. a kollégiumi szülıi munkaközösség elnöke 8.

A pedagógia programot az intézményi alkalmazotti közösség elfogadta.

Kelt: Pécs, 2010. október 19. ................................................. igazgató

9. A Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium pedagógiai programját a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának Oktatási Bizottsága elfogadta. Kelt: Budapest, 2010. november 8. ................................................. MNOÖ elnöke

146

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium

Recommend Documents