Irinyi János Létavértesi Irinyi János Általános Iskola 4283 Létavértes, Irinyi u. 8.sz. : 52-585 062; 585 063 e-mail:
[email protected] OM azonosító: 031157
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Készült: Létavértes, 2013. március 27. Módosítva: Létavértes, 2014. március 31. Módosítva: 2015. március 09. Készítette: Vályiné Pápai Viola igazgató Katonáné Szabó Csilla ig.helyettes
Mottó:
„Egyedül az igazs{g győzhet, s azt csak kutat{s útj{n lehet megtal{lni; a természet felett úgy szerezheted meg az uralmat, hogy megismered.” /Irinyi J{nos/
Tartalomjegyzék
1. Bevezető 1.1. Igazgatói bevezető, köszöntő 1.2. Az intézmény adatai, jelképei
2. Az iskol{ban folyó nevelő- oktatómunka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladati, eszközei, elj{r{sa 2.1. Pedagógiai alapelveink 2.2. Értékeink 2.3. Kiemelt céljaink 2.4. A nevelő- oktatómunka feladatai, eszközei, elj{r{sai 2.4.1. A pedagógiai szakaszok kiemelt céljai, megvalósít{s{nak feladatai 2.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 3.1. Az elsősegély nyújt{si alapismeretek elsaj{tít{s{val kapcsolatos iskolai terv
4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az oszt{lyfőnöki munka tartalma, feladatai
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység helyi rendje 6.1. SNI-s tanulók integr{lt oktat{sa,a tanulók fogyatékoss{g{hoz és fok{hoz igazodó fejlesztő program 6.2. BTM-es tanulók fejlesztése 6.3. HH, HHH-s tanulók fejlesztése 6.4. Tehetséggondoz{s
7. A tanulók részvételi jogai az intézményi döntési folyamatban
8. A partneri kapcsolattart{s form{i 8.1. A szülővel való kapcsolattart{s 8.2. A tanulókkal való kapcsolattart{s 8.3. A pedagógusokkal való kapcsolattart{s form{i
9. Tanulm{nyok alatti vizsg{k
10. A felvétel és az {tvétel helyi szab{lyai
1. Bevezető 1.1. Igazgatói bevezető, köszöntő A Létavértesi Irinyi J{nos Által{nos Iskola a település közigazgat{si összevon{s{ig Vértes község tanköteles korú gyerekek nevelését, oktat{s{t l{tta el. Beiskol{z{si körzete napjainkig sem v{ltozott. A település az utóbbi évtizedben dinamikusan fejlődött, infrastruktúr{ja kiépült. A sz{mtalan közfeladatot ell{tó új létesítmények közül nagy jelentőséggel bír a nevelőoktatómunka tekintetében a v{rosi feladatokat is ell{tó uszoda, mely lehetőséget kín{l a szervezett úsz{soktat{sra a mi di{kjaink sz{m{ra is, valamint a mindennapos testnevelés szervezését is segítő szabadidő-park a bitumenes sportp{ly{val.
Az iskol{nk mögött
létrejött, mintegy 1200 növényi fajt bemutató arborétum a település épített értékeivel együtt kézenfekvő helyszínt jelent az erdei iskolai program szervezésére, lebonyolít{s{ra. A településen élők döntő többsége mezőgazdas{gból, {llattart{sból, kisebb h{nyada szolg{ltató tevékenységből él, valamint hum{n és műszaki értelmiségi, azonban a jövedelemmel rendelkezők sz{ma egyre csökken, a munkanélkülieké pedig folyamatosan növekszik. Sz{mottevő, b{r v{rosrészünkön kevesebb a cig{ny etnikumhoz tartozó lakoss{g ar{nya. 1991-ben v{lasztottuk Irinyi J{nost, a zajtalanul gyulladó gyufa feltal{lój{t iskol{nk névadój{nak. Tettük ezt azért, mert évtizedekig élt településünkön, itt halt meg, sírja a központi iskolaépület díszkertjében tal{lható, melyet a Nemzeti Sírkert részévé nyilv{nítottak. Személyisége, tettei a reformkorban, a szabads{gharc, majd az azt követő időszakban a XIX. sz{zad nagy egyéniségei közé emelte. Tevékenységéből sug{rzó erkölcsi érték a ma embere sz{m{ra is követendő. Szellemi öröksége arra kötelezi az iskola vezetését, tan{rait, tanítóit, hogy a nevelő és oktatómunk{ban kiemelt figyelmet fordítsanak arra, hogy a tanulók minél teljesebben bontakoztathass{k ki személyiségüket. Becsületességre, őszinteségre, szavahihetőségre, megbízhatós{gra nevelünk. Igen fontosnak tartjuk a lakóhely, a nemzet történelmének és
hagyom{nyainak megismertetését, múzeumpedagógiai foglalkoz{sok tart{s{val is, melyhez az Irinyi Ki{llítóterem nyújt ide{lis helyszínt. Iskol{nk tanulóinak v{ltozatos szoci{lis, anyagi és kultur{lis helyzete egym{stól nagyon eltér. Ezért a nevelő és oktatómunka is ehhez igazodik. Tanór{n és tanór{n kívül tanítóink, tan{raink segítik a nehéz körülmények között élő, h{tr{nnyal induló tanulók felz{rkóztat{s{t, melyhez ide{lis oktat{s-szervezési teret nyújtott az iskolaotthonos forma 1-4. évfolyamon, valamint a felső tagozatosok sz{m{ra korl{toz{s nélkül igény bevehető napközi otthon. 2013. szeptemberétől a pozitív tapasztalatokra való tekintettel az 1-8. évfolyamra kiterjedő egész napos iskola bevezetését tűzzük ki célul felmenő rendszerben. Ugyanakkor kiemelt fontoss{gú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztését is. Iskol{nk munkarendje az egész napos oktat{ssal t{pteret biztosít a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanul{snak, a mindennapos testedzésnek és a munk{ra nevelésnek.
„Erőszakmentes és egészségtudatos” iskola, valamint „Ökoiskola” címet
viselő intézményként kiemelt figyelmet fordítunk az egészségnevelésre és fenntartható környezettudatos szemlélet kialakít{s{ra.
1.2. Az intézmény adatai, jelképei
Az intézmény neve:
Létavértesi Irinyi J{nos Által{nos Iskola
címe:
4283 Létavértes, Irinyi u. 8. sz.
működési területe:
Létavértes közigazgat{si területe
Fenntartója:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - 083006
címe:
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Üzemeltetője:
Létavértes V{ros Önkorm{nyzata
címe:
4281 Létavértes, Kossuth utca 4. sz.
Alapít{s éve:
1948
Alapító szerv:
Községi Előlj{rós{g Vértes
Intézmény jog{ll{sa:
Állami fenntart{sú köznevelési intézmény
Az intézmény telephelyei:
Helye
Tantermek
Csoportszob{k
Oszt{lyok
Kihaszn{lts{g
sz{ma Irinyi u. 8.sz
5 oszt{lyterem,
2
Központi épület, orvosi szoba és igazgatós{g
1-5 oszt.
Egész nap oktat{s,
5 csoport
múzeumpedagógiai
egyéni
foglalkoz{sok,
foglalkoztató
fejlesztő
szob{k,
foglalkoz{sok,
informatika
szakkörök,képzések,
szaktanterem,
rendezvények,
étkező és t{laló
étkeztetés,
konyha,
szűrővizsg{latok
ki{llítóterem és konferencia terem Kassai u. 16.
3 oszt{lyterem
sz.
1 term.tud.
-
6., 7., 8. oszt{ly Egész nap oktat{s (napközi )
szaktanterem Kassai u. 5.sz.
1 t{ncterem
2
csoportbont{sos Délelőtt tanór{k,
1 rajz és ének
ór{k :
délut{n művészeti
szaktanterem
rajz és ének
oktat{s,
2 csoportszoba
tanór{k
felz{rkóztatók, szakkörök
Irinyi u.
Informatika
1. sz.
szaktanterem,
1
3-8 oszt{lyig
Délelőtt tanór{k, és
szakór{kon
hittan
fiú technika,
foglalkoz{sok,
le{ny technika
délut{n szakkör,
szaktantermek,
internethaszn{lat
csoportszoba Kassai u. 8.sz.
Tornaterem iskolai- és
-
1-8 oszt{lyig
Délelőtt,délut{n
szakór{kon
tanór{k,könyvt{ri
v{rosi
foglalkoz{sok,
könyvt{r
délut{n tömegsport, szakkörök
Jelképeink
ERŐSZAKMENTES EGÉSZSÉGTUDATOS ISKOLA 2009
Elnyert címeink
Közösségünk valamennyi tagja {ltal viselt kitűző
Iskolai z{szlónk
Irinyi János Létavértesi Irinyi János Általános Iskola 4283 Létavértes, Irinyi u. 8.sz. : 52-585 062; 585 063 e-mail:
[email protected] OM azonosító: 031157
________________________________________________________________________________ Dokumentumokon, levelezéseken haszn{lt fejlécünk
2. Az iskolában folyó nevelő- oktatómunka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1. Pedagógiai alapelveink Alapelvünk lényegét az al{bbi törekvések hat{rozz{k meg:
Olyan iskola szeretnénk lenni, kív{nunk maradni: Tanulóink érezzék jól magukat iskol{nkban, fedezzék fel önmaguk és környezetük értékeit. V{ljanak művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polg{rra, és boldogs{gra képes egyénné. Iskol{nkból kikerülve tudjanak érvényesülni és beilleszkedni t{rsadalmunkba. Szerezzék meg a tov{bbtanul{shoz szükséges ismereteket, eszköztud{st. Ismerjék meg szűkebb és t{gabb környezetüket, védjék a természet értékeit. Ismerkedjenek meg m{s népek kultúr{j{val, szok{saival. Tudjanak különbséget tenni az őket érintő pozitív és negatív hat{sok között, törekedjenek az előítélet mentességre, a toleranci{ra. Szerezzék meg a szükséges ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat az egészséges életvitelhez. Óvj{k, védjék egészségüket és felismerjék az {rtalmas hat{sok elkerülésének szükségességét.
Iskol{nk magas színvonalú ismeretközléssel emelje tanulóink t{rgyi tud{s{t, problémamegoldó képességét, kreativit{s{t. Az egészséges nemzeti önbecsülés érdekében meg kell ismerni tanulóinknak népünk történelmét, művészetét, a hazai természeti adotts{gokat, gazdas{gi lehetőségeinket,
tudom{nyos
és
művészeti
életben
elért
eredményeinket,
szok{saink, ünnepeink lényegét. Minden pedagógus alapvető feladat{nak tartja az ön{lló tanul{s technik{j{nak elsaj{títtat{s{t. iskol{nkban megvalósul a munk{ra nevelés, a hétköznapi életvezetési szok{sok megismertetése.
2.2.
Értékeink
Jól felkészült innovatív tantestület. Tanulóbar{t, csal{dias környezet, meleg, bar{ts{gos, biztons{got adó légkör. Integr{lt nevelés-oktat{s. Gyerekszereteten
alapuló
és
a
gyermeki
jogokat
tiszteletben
tartó
gyermekközpontú pedagógia, melyet az egyéni saj{toss{gokat figyelembe vevő b{n{smód és felelősség jellemez. Egész napos oktat{s. Erdei iskolai program 3. 6. évfolyam. Úsz{soktat{s. „Erőszakmentes és egészségtudatos”, valamint „Ökoiskola” cím tulajdonosaként di{kjainkban a környezettudatos magatart{s és egészséges életmód belső késztetésből fakad. Esélyegyenlőség biztosít{sa, esély a szociokultur{lis h{tr{nyok enyhítésére, IPR és Útravaló-Macika programba való bekapcsolód{ssal, valamint ingyenes könyvt{r- és internethaszn{lattal. Személyi és t{rgyi feltételeink adottak az IKT eszközhaszn{latra, a digit{lis kompetencia fejlesztésére,informatika szakkörön való részvételre.
A múzeum, arborétum, sportp{lya közelsége, melyek lehetőséget adnak múzeum-pedagógiai ór{k tart{s{ra, gyakorlati tanul{sra, a megtapasztal{sra, s melyek az erdei iskolai program helyszíneként szolg{lnak. Művészeti oktat{s biztosít{sa együttműködési meg{llapod{s alapj{n. Jó külső kapcsolatok. Sokrétű,
magas
színvonalú,
partnereinket
is
nagy
sz{mban
bevonó
rendezvények.
Pedagógiai céljainkat, iskol{nk arculat{nak jellemzőit az elfogadó, hum{nus és gyermekközpontú pedagógia, az egyéni képességfejlesztés, biztos alapoz{s, jól működő belső- és külső kapcsolatok hat{rozz{k meg.
2.3. Kiemelt céljaink A harmonikus személyiség kibontakoztat{s{hoz szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, t{rsas és testi képességek fejlesztése. H{tr{nyok csökkentése, tehetségek felismerése és fejlesztése. A tanul{shoz és a munk{hoz szükséges képességek, készségek, attitűdök együttes fejlesztése, érték{lló és a kor igényeinek megfelelő tud{s {tad{sa. Olyan tud{s kialakít{sa, amelyet a tanulót új helyzetekben is képesek alkalmazni. A tanul{s tanít{sa révén célunk a tanul{s eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményének lehetőség szerinti növelése, tant{rgyközi szemlélet kialakít{sa. Egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, közjóra való törekvés megalapoz{sa. A nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúr{j{nak {tad{sa, megőrzése. Nemzeti közösségi összetartoz{s, és a hazafis{g megerősítése. Egyetemes kultúra közvetítése. Erkölcsi érzék és a szellemi érzelmi fogékonys{g elmélyítése. A csal{ddal együttműködve cselekvő elkötelezettségre nevelés az igazs{g és az igazs{goss{g, a jó és a szép ir{nt. A közvetlen lakókörnyezet értékeinek megismerése.
Tudatos öko -szemlélet fejlesztése. A tanulók megismertetése a média működésével és hat{smechanizmusaival, a média és a t{rsadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valós{gos és virtu{lis, a nyilv{nos és bizalmas érintkezés megkülönböztetési módj{val.
2.4.A nevelő- oktatómunka feladatai, eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka itt bemutatott feladatai, eszközei, elj{r{sai az intézményünk alapelveinek, közös célkitűzéseinek megvalósít{s{t szolg{lj{k. Alapelveinknek megfelelően munk{nk középpontj{ban a személyiségfejlesztés, az önfejlődés elősegítése {ll. Legfontosabb feladatunk, hogy az egyéni saj{toss{goknak megfelelő, differenci{lt pedagógiai
módszereket
alkalmazzunk.
Mindehhez
olyan
széleskörű
tevékenységrendszert, eszközöket, elj{r{sokat rendelünk, amelyek segítik a saj{t élményű tapasztalatszerzést, az alapkészségek, kompetenci{k fejlődését, a tov{bbhalad{shoz szükséges ismeretek megszerzését.
Feladat
Eszköz, elj{r{s
Személyiségközpontú nevelés megvalósít{sa. A tanórai légkör oldotts{g{nak, feszültség-mentességének biztosít{sa.
Korszerű ismeretek nyújt{sa, személyre szóló készség- és képességfejlesztés. Tapasztalati és értelmező tanul{s elsaj{títtat{sa. Szil{rd alapkészségek kialakít{sa. Kulcskompetenci{k (szövegértés, kommunik{ció, sz{mol{si készség, problémamegoldó gondolkod{s, idegen nyelv, informatika, szoci{lis képességek, életp{lya építés) fejlesztése, alkalmaz{sképes tud{s
Pozitív pedagógiai attitűd, bizalomérvényesülése, motiv{ló értékelés, a hi{nyok, feladatként való megjelölése. Rendszeres pozitív megerősítés. Tevékenységközpontú pedagógi{k alkalmaz{sa, gyakorlatorient{lt feladatok megold{sa. Differenci{lt óravezetés, az adott tém{nak megfelelő tanul{s-szervezési elj{r{sok alkalmaz{sa (front{lis, kooperatív, projekt, dr{ma, stb.) szükség szerint felz{rkóztató foglalkoz{sok szervezése. 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktat{s jogszab{ly szerinti biztosít{sa Belső és külső mérések
Feladat
Eszköz, elj{r{s
kialakít{sa.
eredményeinek figyelembe vétele.
Megismerési v{gy, önmegvalósít{s ir{nti igény felkeltése, kielégítése, fejlesztése. Tehetségek kibontakoztat{sa, fejlesztése. Adotts{goknak, képességeknek megfelelő követelmények t{maszt{sa. Rendszeres visszajelzés az előrehalad{sról a tanulók és szülők sz{m{ra. Munk{hoz szoktat{s, kitart{s, munkabír{s fokoz{sa, akarati nevelés. Pozitív értékrend, szab{lytudat, felelősségv{llal{s kialakít{sa, fejlesztése. Nehézségek, konfliktusok megold{s{hoz vezető technik{k, utak megismertetése, gyakoroltat{sa.
A szülőhelyhez, lakóhelyhez, iskol{hoz, névadóhoz való kötődés, identit{s-tudat erősítése.
A közösségi tevékenység ir{nti igény felkeltése, lehetőség biztosít{sa az iskolai közéletben való aktív részvételre. Egészséges életmód ir{nti igény felkeltése, az ennek megfelelő tevékenységek, sportol{si lehetőségek biztosít{sa. Preventív védelem. Önfegyelem, az iskola szab{lyainak megfelelő viselkedés gyakoroltat{sa Probléma felismerés- és kezelés. Kapcsolati, beilleszkedési,
Könyvt{ri búv{rkod{s, versenyek, tanulók sz{m{ra kiírt p{ly{zatok (tant{rgyi, művészeti, sport). Szakkörökön való részvétel. Követelmények egyértelmű megfogalmaz{sa. Tant{rgyi értékelések, magatart{s és szorgalom értékelése (szóbeli és ír{sbeli). Szülői értekezlet, fogadóóra. Aktiviz{l{s, motiv{l{s a tanór{kon és tanór{n kívüli foglalkoz{sokon. Példaad{s, pozitív megerősítés. Tanórai és tanór{n kívüli alkalmak „teremtése”, kihaszn{l{sa. Konfliktuskezelési technik{k beépítése a nevelőmunka folyamataiba. A tanulók bevon{s{val történő közös esetmegbeszélés. Ünnepélyek, kir{ndul{sok, oszt{lyfőnöki és tant{rgyi ór{k. „ Hon-foglaló” szakkör beindít{sa Vetélkedők, Jeles napok Oszt{lyszintű feladatok, felelősi rendszer működtetése. di{könkorm{nyzati tevékenységek Oszt{lyfőnöki ór{k, napközis foglalkoz{sok. Kir{ndul{sok, túr{k. Ment{lhigiénés programok. Személyes példamutat{s. Pedagógus közösség, oszt{lyfőnökök, szaktan{rok együttműködése, egységes pedagógiai hat{sok érvényesítése. Szükség esetén külső segítők: nevelési
Feladat
Eszköz, elj{r{s
közösségi problém{k feldolgoz{sa. Tartós vagy alkalmi viselkedési, magatart{si problém{k, teljesítményzavarok felismerése, kezelése. A halmozottan h{tr{nyos helyzetű és a saj{tos nevelési igényű tanulók integr{lt nevelésének biztosít{sa. A tolerancia, a m{ss{g elfogad{s{nak fejlesztése.
tan{csadó, pszichológus, csal{dsegítő központ, iskolaorvos, Gyermekjóléti Szolg{lat bevon{sa.
Tanórai és tanór{n kívüli alkalmak „teremtése”, kihaszn{l{sa.
A vonatkozó jogszab{lyi előír{sok szerint képesség-kibontakoztató és integr{ciós felkészítés. Gyógypedagógus szakemberek bevon{sa, egyéni fejlesztési tervek készítése és alkalmaz{sa. Csal{dl{togat{s, fogadó óra, szülői fórumok, közös programok, partneri igény – és elégedettség felmérése.
A szülőkkel való kapcsolat, együttműködés erősítése
2.4.1. A pedagógiai szakaszok , a kiemelt céljai, megvalósításának feladatai Az óvoda-iskola átmenet:
A
zökkenőmentes
{tmenet
érdekében
kölcsönös
hospit{l{sokat,
csoportmegfigyeléseket, megbeszéléseket szervezünk. A tanév beindít{sa előtt augusztus végén „Ebihal” t{bort szervezünk a leendő első oszt{lyosok hatékonyabb megismerése és az iskol{val kapcsolatos fenntart{sok, feszültségek old{sa célj{ból az óvónők és a tanítónők közösen össze{llított programjaik alapj{n.
Tavasszal a leendő első oszt{lyt tanítók l{togatnak az óvod{ba a gyerekek megismerése célj{ból.
Az iskolavezetés és a leendő első oszt{lyos tanítók részt vesznek a nagycsoportos gyerekek szüleinek szervezett szülői értekezleten, melynek célja a szülői h{zzal való kapcsolattart{s, illetve az iskola pedagógiai programj{nak, a tanór{n haszn{lt
módszerek, munkaform{k megismertetése és tanór{n kívüli, a szabadidő hasznos eltöltését szolg{ló lehetőségek felv{zol{sa.
Tavaszi szünet ut{n nyílt napot szervezünk az óvónők sz{m{ra
Az óvod{s csoportoknak lehetőséget adunk az iskolal{togat{sokra.
Közös ünnepeken, rendezvényeken veszünk részt.
Ünnepélyesen fogadjuk az elsősöket a tanévnyitón.
1-4. évfolyam: alsó tagozat
• E szakaszok munk{j{nak középpontj{ban a személyre szóló fejlesztés {lljon, segítve a szil{rd alapkészségek – olvas{s, ír{s, beszédkészség, sz{mol{s - kialakít{s{t, az {tlagtól való eltérés kezelését. • A tanórai tevékenység a gyermekek érdeklődésére, természetes kív{ncsis{g{ra, mozg{sigényére épített legyen. Motiv{lt légkörben fejlődjön felelősségtudatuk, a kitart{s képességük, érzelemvil{guk. • A tanulók kapjanak mint{kat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegold{shoz, segítséget egyéni képességeik kibontakoztat{s{hoz. • A negyedik évfolyam végére meg kell alapozni tanul{si szok{saikat. • Meg kell ismerni a gyermekek azon h{tr{nyainak okait, amelyek szoci{lis – kultur{lis környezetükből fakadnak, törődve ezek csökkentésével. • Tudatosítani szükséges a gyermekekben a környezetükben tal{lható, megismerhető értékeket, erősíteni a hum{nus magatart{smint{kat, szok{sokat. • Az alsó tagozat tevékenységrendszerének a tanulók személyiségének érését, jellemük form{l{s{t kell szolg{lnia.
5-8. évfolyam: felső tagozat
• Folytatni kell azt a munk{t, amely megkezdődött az első négy évfolyamon a szil{rd alapkészségek kialakít{sa érdekében. Az eszközjellegű kompetenci{k közül elsősorban a
szövegértési,
problémaazonosító
szövegalkot{si és
megoldó
és
kommunik{ciós
képességeket
kell
képességeket,
fejleszteni
az
illetve
a
alapkészségek
megszil{rdít{sa mellett. • A tanul{si tevékenységek folyamataiban, a tanulói közösségekben helyzeteket teremtve fejlesszék a nevelők a gyermekek önismeretét, együttműködési készségét, emp{ti{j{t. A tanul{s szervezésében a p{ros és a csoportos munk{t igénylő feladatok épüljenek be a nevelő- oktatómunka tevékenységbe. A tanulók megbízhatós{guk, becsületességük, szavahihetőségük igazol{s{ra kapjanak olyan lehetőségeket, amelyek az érték rangj{ra emelik ezeket a tulajdons{gokat. Széles körű tant{rgyi alapoz{s keretében kerüljön sor a kulcskompetenci{k fejlesztésére a csoportbont{sok {ltal biztosított t{mogató környezetben (magyar nyelv és irodalom, matematika, angol, informatika,technika). • Segítő nevelői magatart{ssal tanítani kell a koroszt{lyt a konfliktusok kezelésére, szükség esetén a ment{lhigiénés szolg{ltat{s, a szakszolg{latok segítségének igénybevételével.
P{lyaorient{ció, tov{bbtanul{sra való felkészítés szakember bevon{s{val.
A pedagógiai szakaszok kiemelt céljait az iskolaotthonos és napközi otthonos tanul{sszervezési form{t felv{ltó egész napos oktat{s keretében kív{njuk megvalósítani felmenő rendszerben 1.–től 8. évfolyamig.
2.5.A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Nevelésünk
alapfunkciója a személyiségfejlődés
segítése. Végcélja az ön{llós{g
növekedésével az önfejlesztő személyiséggé v{l{s elősegítése. Fogalmak az egységes értelmezéshez: • Személyiség: külső hat{sokra kialakult, belső feltételeknek és öröklött diszpozícióknak (adotts{gok,
lehetőségek)
az
egyénen
belül
kialakult
olyan
egyedi,
egyszeri,
megismételhetetlen integr{ciója, amely meghat{rozza a viszonyul{st, alkalmazkod{st a környezethez.
• Motívumok: cselekvésre késztető belső tényezők, melyek lehetnek öröklöttek vagy tanultak. Fajt{i: biológiai szükségletek, öröklött viselkedési hajlamok, v{gyak, attitűdök, meggyőződések, előítéletek, hitek, erkölcsi norm{k, eszmék stb.
• Képességek: a személyiség azon komponensei, amelyektől a döntések kivitelezésének eredményessége függ, pl. szok{sok, mint{k, ismeretek, készségek. A személyiségfejlesztés:
• igazodjon pedagógiai programunk alapelveihez, cél – és feladatrendszeréhez, • helyi saj{toss{gainkhoz, hagyom{nyainkhoz, • a különböző ismeretek elsaj{tít{sa sor{n törekszünk a tanulók értelmi, ön{lló ismeretszerzési, kommunik{ciós, egészséges és kultur{lt életmód és öko-szemlélet ir{nti cselekvési motívumainak és képességeinek kialakít{s{ra, fejlesztésére. A feladatokat a nevelés szok{sos színtereire – a tanórai és tanít{si ór{n kívülire – értelmezzük.
a.) Az értelem fejlesztése (kognitív kompetencia)
Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó motívumok A megismerési v{gy felkeltése
Fejlesztési feladataink
A felfedezési v{gy fejlesztése
A j{tékszeretet, alkot{sv{gy fejlesztése
V{ltozatos, gazdag fejlesztőprogram kín{lata. A tanulók érdeklődésének felkeltése. A tant{rgyaink saj{toss{gainak megfelelő felfedeztető tanul{s megszervezése. A problémamegold{s közös élményként való megélése. Fejlesztő j{tékok megtanít{sa. Alkot{st igénylő feladatok megold{sa.
Lehetőségek, elj{r{sok, eszközök 1-4. évfolyam Különbségek és összefüggések felismerésére késztetés a tanít{s-tanul{s folyamat{ban és a tanít{si ór{n kívül. mesék, konstrukciós j{tékok
5-8. évfolyam konstrukciók elemei, össze{llít{s
kérdéseik megv{laszol{sa („miért” időszaka) megfigyelések megtanít{sa 3. évfolyamon erdei iskolai program keretében
a megfigyelések újraértelmezése fokozódó ön{llós{ggal – 6. évfolyamon erdei iskolai program keretében is.
dramatiz{l{s dr{ma szakkörön való részvétel művészetek alapjainak tanul{sa – hangszerismeret, kórus, zenetanul{s, t{nc< versenyek, bemutatók, p{ly{zatok.
dramatiz{l{s, dr{ma szakkörön való részvétel népi t{nc foglalkoz{sok szerepj{tékok rajzp{ly{zatok versenyek
Értelmi képességek
Fejlesztési feladataink
A tanul{si, teljesítményv{gy optimaliz{l{sa
A tanul{s értelmének megmutat{sa a tanulók saj{t fejlődésén keresztül. Tanul{si technik{k elsaj{títtat{sa. A di{kok re{lis teljesítményv{gy{nak kialakít{sa a tanul{si igényszintjük form{l{s{val. A megfigyelés, {tkódol{s, értelmezés, értékelés, bizonyít{s képességének fejlesztése
A megismerés
A kognitív kommunik{ció
Az {braolvas{s, {br{zol{s fejlesztése minden tant{rgy tanít{sa keretében. A tapasztalati és
Lehetőségek, elj{r{sok, eszközök 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam Mozgatói:
Mozgatói:
sikerv{gy elismerésv{gy a tanítókhoz való kötődés
önfejlesztés igénye – tov{bbtanul{sra való felkészítés, sikerv{gy és kudarcfélelem kötődés kötelességtudat fejlődése
a megismerési rutinok (műveletek) megszil{rdít{sa megfigyelések a helyi arborétum és ki{llítóterem adta lehetőségek kihaszn{l{s{val szöveges feladatok matematikai nyelvre történő fordít{sa szövegértés
megfigyelésekről jegyzetkészítés, ellenőrző és kísérleti megfigyelések az arborétum és a ki{llítóterem adta lehetőségek kihaszn{l{s{val szövegértés – lefordít{sa cselekvésre a tanul{s folyamat{ban kísérletezések érvelés tanul{sa v{zlatír{s atlaszhaszn{lat modellek haszn{lata fogalmaz{sok készítése
{braolvas{s – „mit mond a kép?” {br{zol{s – vizu{lis kommunik{ció beszédértés olvas{s, ír{s elsaj{tít{sa értő
19
A gondolkod{s
A tanul{si képesség
értelmező nyelvtud{s fejlesztése. Tevékenységkín{latunk tartalm{val a viszonyít{s, az {ltal{nosít{s, az oszt{lyoz{s, a problémamegoldó képesség form{l{sa. A tanulók életkor{nak, egyéniségének megfelelő tanul{si módok aj{nl{sa, tanít{sa.
olvas{s technik{k biztos haszn{lata a közvetlen tapasztalatokhoz kapcsolód{s logikus gondolkod{s fejlesztése matematika és sakk-szakkörön
szemléletes/szemléltető tanít{s és tanul{s
tapasztalatokra visszacsatol{s értelmezés tanít{sa logikus gondolkod{s fejlesztése matematika és sakkszakkörön értelmező és szemléltető tanít{s - tanul{s
20
b.) Segítő életmódra nevelés (szoci{lis kompetencia)
Szoci{lis értékrend
Szoci{lis motívumok
Szoci{lis szok{sok
Fejlesztési feladataink A szoci{lis kompetencia fejlesztése. A pozitív egyéni értékrend és képességrendszer kiépülésének segítése. Olyan iskolai légkör kialakít{sa, amelyben a tanuló folyamatosan megtapasztalhass{k az egyének, csoportok kölcsönös megértésének, segítőkészségének előnyeit, hi{nyuk k{ros következményeit. Konfliktuskezelő technik{k elsaj{títtat{sa. Közvetett élmények, hat{sok {tad{sa. Olyan iskolai életrend kialakít{sa, működtetése, amelyben a tanulók biztons{gban érzik magukat, mivel a magatart{si szab{lyok {tl{thatók, kisz{míthatók, egyértelműek. Az elv{r{s mindenkivel szemben következetes.
Lehetőségek, elj{r{sok, eszközök 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam szoci{lis szok{sok, a viselkedés alapvető mint{k elsaj{tít{sa szab{lyainak elsaj{tít{sa a viselkedés alapvető a szab{lytudat form{l{sa – szab{lyainak versengések, elfogad{s, megismerése, gyakorl{sa győzelem, vereség – szitu{ciós j{tékok érzésének megélése önkiszolg{l{s, segítés – t{rsak segítése, a közösség felelősök szerepe ereje mesék, olvasm{nyok novell{k, regények, hősei, példaképek történelmi korok hősei
szok{srend kialakít{sa a tanteremben, a tanít{si ór{kon, az eszközök kezelésében, udvaron, ebédlőben, t{rsakkal, felnőttekkel szemben – gyakoroltat{s elsaj{tít{s jutalmaz{s rendszere
szok{srend a tantermekben, közösségi programokon, rendezvényeken, követő magatart{s elv{r{sa az iskolai élet minden területén könyvt{r szính{z, szitu{ciós j{tékok 21
Szoci{lis értékrend
Szoci{lis ismeretek és készségek
Szoci{lis kommunik{ció
Szoci{lis érdekérvényesítés
Fejlesztési feladataink
Lehetőségek, elj{r{sok, eszközök 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam ismeretek gyűjtése – irodalom közvetlen történelem lehetőségei megtapasztal{s gyakorl{s
A lehető legtöbb ismeret cselekvésbe, helyzetekbe, szimulatív esetekbe {gyazottan kerüljön feldolgoz{sra, gyakorl{sra. A tanulók kötődési h{lój{nak pozitív érzelmi légkör megismerése, indirekt módon form{l{sa a tanítókhoz történő gazdagít{sa. való kötődés segítésével Pozitív érzelmi légkör kialakít{sa j{tékoss{g a tanít{si az oszt{lyokban, az iskol{ban, ór{kon amelyben a gyerekek személyisége köszöntések, ünnepi optim{lisan fejlődhet. készülődések, ünneplések az oszt{lyközösségben Di{könkorm{nyzat testnevelés, versengések működésének t{mogat{sa. közművelődési és Segítő együttműködés tanulm{nyi versenyek rendszeres alkalmaz{sa a tanít{si ór{kon kívüli tevékenységben. A vezetői képességek fejlesztése. A segítő versengés szemléletének elsaj{tít{sa.
kötődési h{ló minősége, ereje - követés beszélgetések szính{zi elad{sokról – vita regény, festmény, zenemű hat{sa
a közös és egyéni érdek, tolerancia tanulói jogok megismertetése, gyakoroltat{sa DÖK versengések, szab{lykövetés, a segítés alapszab{lyai
c.) Egészséges és kultur{lt életmódra nevelés, személyes fejlesztés (személyes kompetencia)
Személyes motívumok
Fejlesztési feladataink
A biológiai szükséglet és a komfortszükséglet pozitív szocializ{l{sa. A h{tr{nyos motívumok – k{ros szenvedélyek, függőségek – kialakul{sa megelőzésének segítése. A tanulók mozg{sszükségletének kielégítése.
Olyan iskolai, oszt{ly légkör teremtése, tevékenységrendszer kín{l{sa, mely biztosítja a tanulók testi-lelki védelmét.
Önkiszolg{l{s
Önvédelem
Lehetőségek, elj{r{sok, eszközök 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam önell{t{s gyakoroltat{sa: szok{sok, mint{k felszerelés rendje, gyakoroltat{s{val az első haszn{lata szakasz tevékenységeinek kultur{lt étkezés folytat{sa, az önell{t{s gyakorl{sa igényének form{l{sa, közlekedés, baleseti test{pol{s, rendszeretet veszélyek elkerülésének k{ros szenvedélyek technik{i kialakul{s{nak megelőzése j{ték, sport: tanít{si ór{k, pozitív motiv{ciók szünetek, napközis erősítésével foglalkoz{s, tömegsport az egészséges életmódra nevelés lehetőségei konfliktusok megold{s{nak segítése balesetek elkerülésének szok{sai
az egészséges életmódra nevelés lehetőségei önvédelmi sportok konfliktusok megold{sa, ön{llósul{s
23
Személyes motívumok
Szuverenit{s
Önértékelés, önbecsülés, önbizalom
Az egészséges és kultur{lt életmód
Fejlesztési feladataink Olyan szellemiség elfogad{sa az iskol{ban, amelyben sem a pedagógusok, sem a tanulók szabads{gv{gya nem sérül. Az elv{r{sok rendszerének kidolgoz{sa egym{s szabads{g{nak érvényesülését szolg{lja. Re{lis, a képességeket is figyelembe vevő teljesítményértékelés.
A mindennapi testnevelési lehetőségek, az úsz{soktat{s és a szabadtéri sportol{s kín{lat{val a testi képességek kifejlesztése, folyamatos karbantart{sa. A koordin{ciós képességek, kézügyesség fejlesztése. Az önvédelmi, önértékelő képességek fejlesztése. Minden koroszt{ly jusson hozz{ az életkor{nak megfelelő
Lehetőségek, elj{r{sok, eszközök 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam az optimumtól serdülőkori konfliktusok feltűnően eltérő kezelése tanulók kezelése: h{zirendnek megfelelő differenci{l{s, elv{r{sok betart{sa
egyéni fejlesztés, szakszolg{latok segítése h{zirend elv{r{sai gyakorl{s, segítő szempontok ad{sa, nevelői korrekció, a tanulók véleményének tisztelete testnevelés, úsz{s,tömegsport szok{sok folyamatos gyakorl{sa gyermekj{tékok ír{stanul{s gyurm{z{s, rajzol{s, szövés stb. „Ügyes kezek” szakkör programja tanór{n kívüli
a realit{sérzék fejlesztése egyéni érzékenység elfogad{sa illetve kezelése tehetséges tanulók fejlesztése szok{sok, mint{k folyamatos gyakorl{sa testnevelés, úsz{s ór{kon technika, vizu{lis kultúra, tant{rgyak lehetőségei „Kreatív otthon” szakkör az énekkar, t{ncoktat{s lehetőségei tanór{n kívüli lehetőségek
24
élményeihez. Személyes motívumok
A környezettel harmóni{ban élő személyiség
Fejlesztési feladataink Olyan tevékenységrendszer kialakít{sa, mely képessé teszi a tanulókat a környezetük megismerésére, a v{ltoz{sok észrevételére, elemi szintű értékelésére. A természet és ember alkotta környezet értékeinek felismerése, megőrzése, a környezet védelmével kapcsolatos jogok gyakorl{sa a fenntartható környezet érdekében. Olyan szok{sok, életvitel belsővé v{l{s{t segítő magatart{smint{k aj{nl{sa, amelyek a személyiség környezeti harmóni{ja létrejöttének ir{ny{ba hatnak.
művelődési lehetőségek Lehetőségek, elj{r{sok, eszközök 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam a konkrét tények, fogalmak, tapasztalatszerzés törvényszerűségek korszaka, ehhez összefüggései – tant{rgyi kapcsolódjon a napirend lehetőségek kialakít{sa v{ltoz{sok észrevétele, elemi szok{sok az egész napos minősítések megfogalmaz{sa iskol{ban, hulladékok újrahasznosít{sa iskolai hagyom{nyok, – szelektív gyűjtés az egész akciók: Föld Napja; Víz tanévben Vil{gnapja; Gondoskodj a p{ly{zatok madarakról; iskolai hagyom{nyok, akciók: környezetvédelmi hét, Föld Napja; Víz Vil{gnapja; szelektív hulladékgyűjtés, környezetvédelmi hét, versenyek, kir{ndul{sok, szelektív hulladékgyűjtés, erdei iskolai t{bor versenyek, kir{ndul{sok, Öko-szakkör munk{j{ba erdei iskolai t{bor való bekapcsolód{s Öko-szakkör munk{j{ba való tanít{si ór{kon: helyi bekapcsolód{s tanterv szerint a helyi tantervünk lehetőségei megismertetés, az érzelmi kötődés form{l{sa
25
d.) Speci{lis kompetenci{k fejlesztése Az alkotóképesség területei Kreativit{s – t{gabb értelemben vett alkotóképesség Tapasztalati alkotóképesség Értelmező alkotóképesség
Feladataink
Azoknak a tant{rgyi tartalmaknak a felt{r{sa, amelyek lehetővé teszik az alkotó tevékenységet. A tanít{si ór{kon kívüli, alkot{sra alkalmas keretek felhaszn{l{sa a tanulók alkot{sv{gy{nak kielégítésére.
Lehetőségek, elj{r{sok, eszközök 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam az {ltal{nos alapok az {ltal{nos alapok fejlesztése fejlesztése tananyagtartalmak – tehetségek felismerése, sokféle út lehetőségének segítése keresése tananyagtartalmak – t{rgyiasító alkot{sok többféle lehetőség vezet a lehetőségei: grafika és helyes megold{shoz ügyes kezek „Ábr{zol-lak” szakkör „Ábr{zol-lak”szakkör bark{cs szakkör ünnepkörökhöz p{lyamunk{k készítése kapcsolódó kézműves iskolai, v{rosi, megyei, délut{nok, orsz{gos versenyek, múzeumpedagógiai vetélkedők foglalkoz{sok v{rosi lehetőségek szab{lyhaszn{lat lehetőségei testnevelési ór{k, sportszakkörök és szabadidős j{tékok j{tékoss{g a tanít{si ór{kon
26
3.A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségnevelés célja - Az egészségnevelés célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatart{s{nak, életvitelének kialakul{s{t annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saj{t egészségi {llapot{t, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megv{ltoztat{s{ból fakadó, az egészségi {llapotot érintő hat{sokat és ez {ltal képessé v{ljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hat{sok csökkentésére. -A nevelési-oktat{si intézményben eltöltött időben minden gyerek részesüljön a teljes testi-lelki
jólétét,
egészségét,
egészségi
{llapot{t
hatékonyan
fejlesztő
rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységben, mely a tanuló egészségi {llapot{nak kedvező ir{nyú v{ltoz{s{t idézze elő. - Erőszakmentes és egészségtudatos iskol{hoz méltó szemléletmód kialakít{sa. - Segítő nevelői magatart{ssal tanítani kell a koroszt{lyt a konfliktusok kezelésére, szükség szerint a szakszolg{latok segítségének igénybevételével. - Alakuljon ki tanulóinkban az egészséges életmód, az életkori saj{toss{goknak megfelelő ment{lhigiénés magatart{s igénye és képessége. - Legyenek tiszt{ban a testedzés fontoss{g{val egészséges fejlődésük érdekében. - A korszerű egészségnevelés az egészségi {llapot erősítésére és fejlesztésére, az egészség-érték szemlélet kialakít{s{ra ir{nyul. Ide tartozik péld{ul:
az egészséges t{pl{lkoz{s,
az aktív szabadidő eltöltés,
a mindennapos testmozg{s, testnevelés, úsz{s,
a személyi higiéné,
a lelki egyensúly megteremtése,
betegségmegelőzés
27
a harmonikus p{rkapcsolat és csal{di élet kialakít{sa, fenntart{sa,
a csal{dtervezési módszerek, az egészséges és biztons{gos környezet kialakít{sa,
testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedésfüggőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyaszt{s{nak megelőzése
a b{ntalmaz{s és az iskolai erőszak megelőzése.
3.1.Segítő kapcsolatok 3.1.1. Intézményen kívüli segítők 3.1.1.1. Csal{d, szülők A csal{d a legfontosabb t{rs a tanulók érdekében végzett munk{ban. A szülők megfelelő t{jékoztat{s és inform{ció-{tad{s ut{n aktív részvételükkel tudj{k t{mogatni
az
iskola
egészségfejlesztési
programjait,
közülük
jó
néh{nyan
szakértelmükkel is jelentősen növelik az iskolai munka hatékonys{g{t. A szülők véleményének megismerésére a nyílt nap, a szülői értekezletek, fogadóór{k alkalm{val megfogalmazott problém{k, segítségkérések összegyűjtése, szakmai szempontú értékelése alapj{n történik. A témaorient{lt szülői értekezletek, közös rendezvények (egészségnap) arra is jó lehetőséget adhatnak, hogy a résztvevők egym{s véleményét megismerjék és az iskol{val közös értékrendet alakítsanak ki.
3.1.1.2.Iskolaorvos, h{ziorvos, védőnő, Érmelléki egészségcentrum Az iskola egészségügyi feladatait az orvos és a védőnő közösen l{tja el. A programkészítés időszak{ban együttműködtek, annak megvalósít{s{ban részt vesznek.
28
Feladataik:
A tanulók életkorhoz kötött vizsg{lata, amely mag{ban foglalja a testi, érzelmi és intellektu{lis fejlődés követését és az érzékszervek vizsg{lat{t. Az életkorhoz kötött szűrővizsg{latok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elv{ltoz{sok korai felismerésére is ir{nyulnak.
Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése
Közreműködés: közegészségügyi - j{rv{nyügyi, környezet - egészségügyi, t{pl{lkoz{s egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ell{t{s{ban az iskola vezetésével egyeztetve.
Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.
Tisztas{gi vizsg{latok.
P{lyaorient{ciós szűrés.
Egészségnevelő ór{k tart{sa egyeztetett tém{kban.
3.1.1.3.Gyermekjóléti szolg{latok, nevelési tan{csadók, csal{dsegítők A gyermekvédelmi munk{ban valamint a konkrét {llamigazgat{si ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolg{latok és a települési önkorm{nyzatok m{s intézményeiben dolgozó segítő foglalkoz{sú szakemberek. A nevelési tan{csadó a szűrésben, p{lyav{laszt{s segítésében, ment{lis és a tud{s elsaj{tít{s{hoz szükséges képességek fejlesztésében nyújt segítséget.
3.1.1.4.Rendvédelmi szervek Településünkön rendőrőrs működik, amelynek munkat{rsai a bűnmegelőzési programok közös kimunk{l{s{ban vesznek részt, szükség esetén jogi segítséget nyújtanak iskol{nknak. Ebbe a munk{ba bekapcsolódnak a Hajdú-Bihar Megyei Bűnmegelőzési
Oszt{ly
munkat{rsai
is.
Iskolarendőrünk
rendhagyó
oszt{lyfőnöki ór{kat tart bűnmegelőzéssel kapcsolatos tém{kban.
29
3.1.2.Intézményen belüli segítők 3.1.2.1.Di{kok A di{koktól közvetlenül és közvetett módon lehet inform{ciókat szerezni. A közvetlen inform{ciószerzés a di{kok konkrét problémafelvetését jelenti, ebben kiemelt szerepet j{tszik a bizalom. A közvetett inform{ciószerzésre szolg{lnak a különböző vizsg{latok és felmérések. Kérdőívek, rajzos-, szöveges felmérőlapok, kvízj{tékok, oszt{lyfőnöki ór{n téma-feldolgoz{s, irodalmi vagy rajzórai tém{k, esetmegbeszélések, közös rendezvények lehetnek a felmérés módszerei. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy minden esetben a személyes adatok védelméről, az adatszolg{ltat{sról szóló jogszab{lyok értelmében kell elj{rni. 3.1.2.2. Iskolai alkalmazottak, pedagógusok A korszerű egészségfejlesztési szemlélet elterjesztése érdekében az egész iskol{t, annak minden alkalmazottj{t be kell vonni a munk{ba, ezért minden munkat{rs véleménye fontos. A nevelők egészségneveléssel összefüggő feladatai: az oszt{lytermek rendszeres szellőztetése t{jékozód{s
a
tanulók
tanul{st
is
befoly{soló
egészségi
{llapot{ról,
részképesség zavarairól az oszt{lytermek berendezése megfelel-e az egészségügyi szempontoknak figyeljenek a gyerekek megfelelő testtart{s{ra, az ülésrend kialakít{s{n{l vegyék figyelembe az egyéni adotts{gokat (pl.: rövidl{t{s, hall{sk{rosults{g) a mozg{sigény kielégítése (l{sd: mindennapos testnevelési program) személyes példamutat{s.
30
3.2.Az egészségnevelés iskolai szinterei és módszerei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozz{j{rulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tud{st szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyar{nt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhaszn{lni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontoss{g{t értsék, az ezzel kapcsolatos be{llítód{sok szil{rdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatart{s szempontj{ból lényeges területek:
önmagunk és egészségi {llapotunk ismerete
az egészséges testtart{s, a mozg{s fontoss{ga
az értékek ismerete
az étkezés, a t{pl{lkoz{s egészséget befoly{soló szerepe, reformétkezési ismeretek
a betegségek kialakul{sa és gyógyul{si folyamat
a bar{ts{g, a p{rkapcsolatok, a szexualit{s szerepe az egészségmegőrzésben
a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégi{k ismerete
a rizikóv{llal{s és hat{rai
a szenvedélybetegségek elkerülése
a tanul{si környezet alakít{sa
a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
a lélek és a test kapcsolata, kölcsönhat{sa
serdülőkori problém{k
helyes konfliktuskezelés.
31
Tanórai egészségnevelés Színterei
Módszerei
-
biológia-egészségtan
-
interjú
-
kémia
-
felmérések
-
fizika
-
önismereti csoportfoglalkoz{s
-
biológia
-
problémamegoldó gyakorlatok
-
mindennapos testnevelés
-
szitu{ciós j{ték
-
technika
-
érveléstechnikai gyakorlatok
-
magyar
-
esetelemzések
-
oszt{lyfőnöki
-
ismeret{tad{s
Tanór{n kívüli programok Szinterei
Módszerei
-
szakkörök
-
tisztas{gi mozgalom
-
szabadidős tevékenység
-
környezetvédelmi őrj{rat
-
sportkör, tömegsport
-
szabadidő hasznos eltöltése
-
egészségnap
-
mad{rvédelem, vir{gosít{s, parkosít{s
-
hétvégi iskolai programok
-
adatok gyűjtése, feldolgoz{sa
(sport- és kultur{lis programok)
-
sport,
-
kir{ndul{sok, túr{k
-
iskolatej program
-
iskolagyümölcs program
kir{ndul{s,
egészségnap
rendszeres szervezése -
minden tanuló minden nap tejterméket fogyaszt (p{ly{zat)
-
rendszeres
gyümölcsfogyaszt{s
(p{ly{zat)
32
3.3. A balesetmegelőzés és elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Védő – óvó előírások a tanulóbalesetek megelőzésére Az intézmény vezetője köteles biztosítani az intézményben a biztonságos munkavégzés feltételeit. A feltételek meglétét munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi, illetve ellenőrizteti. Minden tanév elején nevelőtestületi és alkalmazotti értekezleten biztosítja a balesetvédelemhez szükséges védő-óvó rendszabályok ismertetését a munkavédelmi felelős bevonásával. Az ismertetés tényét írásban kell dokumentálni és azt megőrizni. Az iskola minden dolgozójának ismernie kell, és be kell tartania a Munkavédelmi szabályzat, a Tűzvédelmi szabályzat és a Tűz-és bombariadó terv rendelkezéseit. Az iskola pedagógusainak feladatai:
A tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretek átadása.
Az iskola Egészségnevelési programja alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.
Fel kell hívni a tanulók figyelmét minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező
viselkedés
szabályára,
vagy
esetleges
rendkívüli
esemény
gyerek
bármilyen
bekövetkezésekor követendő magatartásra.
A
szakórákon,
foglalkozásokon,
amelyeken
a
balesetveszélyes eszközzel, tárggyal vagy géppel kapcsolatba kerül, használ, az órát tartó nevelő kötelessége tájékoztatni a tanulókat a lehetséges veszélyforrásokról, felhívni a figyelmet az eszközök, gépek rendeltetésszerű használatára s annak betartását ellenőrizni.
A tornatermekben a tanulók tanári felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak.
A számítógépteremben a tanulók csak tanári felügyelet mellett dolgozhatnak.
A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
33
Tanórai foglalkozás keretében ismertessék meg a tanulókat életkoruknak megfelelő
segélynyújtással,
baleset
esetén
a
segélykérés
szakszerű
újraélesztési
technikák
módjával.
Alapfokú
elsősegély-nyújtási
ismeretek
és
elsajátíttatása.
Szervezzen szakember bevonásával (iskolarendőr, védőnő) rendhagyó órákat.
Az iskola alkalmazottainak feladatai:
A munkavégzése során észlelt baleseti veszélyforrást azonnal jelenteni az iskola igazgatójának vagy helyettesének.
Közreműködni az észlelt baleseti veszélyforrás elhárításában.
Az általunk használt munkaeszközök, takarítószerek gondos elzárása a tanulók elől. Azok használata közben a tanulók nem lehetnek jelen.
4.A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Tudatosítani kell a közösség demokratikus működésének értékét, és néhány általánosan jellemző szabályát, megalapozva a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Célunk a gyermekközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése. Ehhez olyan iskolai pedagógiai munkára van szükség, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy a nevelés, és az oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos fóruma is. Az iskolai munkát, tanulást, játékot úgy szervezzük, hogy fejlessze tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, és eddze akaratát, miközben pedagógiai munkánk középpontjában tanulóink valamennyi személyiség-komponensének az értelem, az érzelem, a fizikum és a jellem harmonikus és differenciált fejlesztése áll.
34
A közösségfejlesztés feladata o
A tanórán az ismeretek átadásával, azok számonkérésével olyan objektív követelményrendszerbe illeszti be a tanulót, mely az egyénnek, mint a közösség tagjának az állandó fejlesztését szolgálja az ismeretek befogadásával.
o Harmonikus kapcsolat kialakítása a társadalmi környezettel, népünk kulturális hagyományainak ismerete, ápolása. o Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz. o A
kultúra
kommunikációs
ismeretszerzés.
Az
fejlesztésének
ismeretek
leghatékonyabb
gazdagítása
révén
lehetősége
árnyaltabbá
az
válik
a
kifejezőkészség és gyarapszik a szókincs. o A
kommunikációs
megtanulásának
kultúra
legfőbb
fejlesztésének,
színtere
a
a
demokratikus
diákönkormányzat
joggyakorlás
munkájában
való
részvétel. o Eligazodás az információs környezetben. o Elfogadó és segítő magatartás a sérültekkel, fogyatékosokkal, a másság tiszteletben tartása. o Csapatmunkában való zökkenőmentes együtt dolgozás.
Az iskola közösségei: Az iskolában 8 évfolyamon integrált osztályok működnek. o 1-8. évfolyamon egész napos oktatás (felmenő rendszerben) o A technika, informatika és idegen nyelv, magyar, matematika tantárgyak oktatása csoportbontásban szerveződik a helyi tantervnek megfelelően. o Diákönkormányzat: osztályonként.
Minden
Fontos,
tanévben
hogy
újraválasztják
osztályszinten
a
tisztségviselőket
feladatot
kapjanak,
kötelességtudatuk fejlődése érdekében a kiadott feladatokat ellenőrizni és értékelni kell. A feladat az, hogy az önállóan észrevett problémákat kulturált módon tegyék szóvá. Ha mód van rá, a probléma megoldásába a tanulókat is be kell vonni. Az ODB titkárok az osztályok választott funkcionáriusai, akik élvezik társaik bizalmát. Fontos feladat a tanulókkal megismertetni jogaikat és kötelességeiket. Tudják mi a helyes és helytelen viselkedés, kérjék számon társaikon a Házirend betartását. A DÖK lehetőséget biztosít a tanulóknak nyilvános vitákra az iskola életével kapcsolatban. 35
Egyéb közösségek: o Néptáncosok 1.-4. évfolyamon o Társastáncosok 5.-8. évfolyamon o A fejlesztés és tehetséggondozás során kialakult csoportok A közösség szervezése az osztályokban az osztályfőnök feladata. A különböző szakterületeknek megfelelő csoportokban a kijelölt csoportvezető felelős a szervezésért. Az
iskolai
közösség
szervezésében,
formálásában
az
alsós
és
felsős
diákönkormányzati vezetők a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve irányítanak. Törekszenek megvalósítani a közéleti demokráciára való nevelést. Tevékenységüket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
A közösségtudatot erősítő hagyományok, ünnepek Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének a megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Hagyományaink
között
kitüntetett
szerepük
van
a
megrendezésre
kerülő
ünnepeknek: o Évnyitó ünnepség o Az aradi vértanúk emlékünnepe o Október 23-i megemlékezés o Karácsony o Farsang o Forradalom és szabadságharc ünnepe o Víz világnapi program o Föld napi megemlékezés o Anyák napja o Gyermeknap-családi nap o Nemzeti Összetartozás Napja o Ballagás, tanévzáró ünnepség
36
5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai A pedagógusok feladatai értékek közvetítése A műveltséggel, a munkával kapcsolatos értékek: o Önmagunk és környezetünk megismerésének igénye és az ezzel kapcsolatos motívumok kialakítása (tudásvágy, önfejlesztési igény, kötelességtudat, lelkiismeret, értékteremtés). o Törekvés a szorgalmas és eredményes tanulásra, a rendszerességre és az esztétikus munkára. o Törekvés az intellektuális képességek, a kreativitás fejlesztésére, és az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek: o A szülőföld, a haza megismerése, szeretete, a nemzeti kultúra és a helyi értékeink megismerése.
Kiemelten iskolánk névadójának és a reformkor
szellemiségének megismerése, továbbvitele. o Az egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása. o Más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk tiszteletben tartása. o Törekvés az európai kulturális örökség megismerésére, befogadására. Az élet értékei: o Az élet tisztelete és védelme. o Létavértes természetes és épített környezetének megismerése, az értékeink gondozása. o A természeti környezet megóvása, az élő és élettelen megismerése, a természet szépsége iránti fogékonyság, illetve az erre vonatkozó magatartás formálása. o Az egészséges és kulturált életmód iránti igény kialakítása. o Az önellátó képességek (tisztálkodás, testápolás, öltözködés stb.) fejlesztése. o Az egészségvédő magatartás kialakítása (pl.: balesetek megelőzésének szokásai, egészségre káros szokások megismerése). 37
A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: o A család tisztelete, a szülők és a nagyszülők megbecsülése. o A tartalmas emberi kapcsolatok iránti igény kialakítása. o A szociális értékrend kialakítására vonatkozó igény megteremtése. o Szociális
készségek
(empátia,
tolerancia,
konfliktuskezelés)
tanítása,
fejlesztése. o A felnőttekkel szembeni tisztelettudó magatartás elsajátítása. o A
másik
ember
autonómiájának
tisztelete,
a
kapcsolatokban
a
megbízhatóság, igazságosság, szolidaritás igényének kialakítása. o Kulturáltság
a
magatartásban
és
a
kommunikációban,
udvariasság,
figyelmesség, mások szokásainak, tulajdonának tiszteletben tartása. o A mindennapi kapcsolatokban fegyelem, önfegyelem kialakítása. Neveléssel összefüggő feladatok: o Személyiség fejlesztése o Szociális kompetenciák közvetítése o Kulturált és egészségtudatos életmódra nevelés o Környezettudatos életmódra nevelés o Előítéletek kezelése o Helyes nevelési módszerek alkalmazása (követelés, meggyőzés, gyakorlás, elismerés, elmarasztalás, példakép) Oktatással összefüggő feladatok: o A kerettanterveken alapuló tananyag és követelmény rendszer érvényesítése o Korszerű ismeretek közvetítése o Tanórák szervezése, irányítása változatos módszertani kultúra alapján o A tanulók munkájának értékelése szóban, írásban o IKT eszközök alkalmazása a tanórán o Kulcskompetenciák közvetítése, fejlesztése o Felzárkóztatás és tehetséggondozás differenciált órák szervezésével o Versenyekre való felkészítés o Motiválás o Önmegújulás o Az iskola és a társadalom által elvárt igények figyelemmel kísérése 38
o Továbbképzések való aktív részvétel o A 7 évenkénti 120 órás továbbképzés megléte o Különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel, egyéni foglalkozás Intézményi imázs közvetítése: o Pedagógushoz illő életvitel o Rendezvények szervezésében, kivitelezésében való aktív közreműködés o Kapcsolattartás az iskola partnereivel o Az iskola hagyományainak tiszteletben tartása, továbbápolása
Az osztályfőnökök feladata: „ Az ember azt szereti, amiért fárad, és azért fárad, amit szeret.” Az osztályfőnök szerepének sajátossága, hogy a rábízott kortárscsoportot a létrejöttétől a megszűnéséig figyelemmel kísérheti és a csoport dinamikáját az egyes gyerekek fejlesztésének érdekében kihasználhatja. Módja van a gyerekek személyes és társas kompetenciájának fejlesztésére. o Érzelmi nevelés o A közügyekben való közreműködés elemeinek megtanítása o Kötelesség és felelősség tudat kialakítása o A kulturált magatartás alapmintáinak elsajátíttatása o Tanuláshoz való viszony formálása o Tanulásmódszertani ismeretek közvetítése az osztályfőnöki órákon o Szociális
kompetenciák
fejlesztése
rendhagyó
osztályfőnöki
órák
szervezésével o Multikulturális tartalmak közvetítése o Másság elfogadására való nevelés, előítéletek kezelése o Kapcsolattartás az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel o A tanulók tanulmányi előmenetelének ellenőrzése az osztálynapló alapján o A napló és az ellenőrző összhangjának ellenőrzése o Naplóvezetés o Bizonyítványok megírása o A szülői házzal való szoros kapcsolattartás o Osztályfőnöki dicséretek odaítélése o Figyelmeztetések adása o A tanulók havi magatartás és szorgalom osztályzatára javaslatot tesz 39
o Szükség esetén családlátogatást végez o Segíti a 8.-os tanulók pályaorientációját o Szülők kérésére a pedagógiai programnak megfelelően osztálykirándulást szervez o Szervezi és felkészíti az osztályát az iskolai ünnepségekre (farsang, karácsony)
6.A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység helyi rendje A köznevelés kiemelt feladata a saj{tos nevelési igényű és beilleszkedési, tanul{si, magatart{si nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speci{lis igényeinek figyelembe vétele, egyéni képességeikhez igazodó legeredményesebb fejlődésük elősegítése a minél teljesebb t{rsadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.
6.1. SNI-s tanulók integrált oktatása Alapító okiratunknak megfelelően iskol{nk integr{ltan oktatja: a) - testi fogyatékos, mozg{skorl{tozott - enyhe értelmi fogyatékos - beszédfogyatékos b) – pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanul{si folyamatban tartósan és súlyosan akad{lyozott (dislexia, disgraphia, discalculia) - beilleszkedési, tanul{si, magatart{si nehézséggel küzdő tanulókat. Fejlesztésükről a törvény {ltal előírt időkeretben a Hajdú-Bihar Megyei Szakszolg{lat Derecskei
Tagintézményének
logopédusa,
valamint
Intézményfenntartó Központ {ltal biztosított gyógypedagógus
a
Klebelsberg gondoskodik,
akiknek munk{j{t segítik gyógypedagógiai asszisztensi végzettséggel rendelkező tanítóink.
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelése és oktatását segítő, a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program 40
Az együttnevelés megvalósít{s{ban, a különböző pedagógiai színtereken a habilit{ciós, rehabilit{ciós szemlélet érvényesül. Fejlesztő-nevelő munk{nkat a hagyom{nyos pedagógiai elveken túl a saj{tos nevelési igényű gyermekek iskolai fejlesztésének ir{nyelvei determin{lj{k. Az iskolai képzés teljes időtartama alatt törekszünk arra, hogy a saj{tos nevelési igényű gyermekek személyisége minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képesek legyenek a t{rsadalom {ltal elfogadott norm{k szerint, saj{t igényeiket megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. A saj{tos nevelési igényű gyermekek képzésének sor{n a legfontosabb szempontok: az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés folyamatos pozitív v{ltoz{sa,
a sérült részképességek folyamatos fejlesztése,
egyéni szükségletek,
t{rsadalmi beilleszkedés elősegítése
Ennek érdekében a következő pedagógiai alapelvek megvalósít{s{ra törekszünk:
a sérült személyiség fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel, a tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktat{s és nevelés folyamat{ban, egységes nevelési elv{r{sokkal a követelmények biztons{goss{ tétele, t{masz és segítségnyújt{s a tanul{si folyamatokban, az emberi törekvésekben, a speci{lis nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktat{s minden területén. a saj{tos nevelési igényű tanulók képességfejlesztése a hi{nyosan működő pszichés funkciók, sérült részképességek ter{pi{s jellegű korrekciój{val, a differenci{lt, szükségletekhez igazodó felz{rkóztat{s a habilit{ciós és rehabilit{ciós elj{r{sokkal, az {ltal{nos műveltség megalapoz{sa, az eredményes t{rsadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az ön{lló életvezetési technik{k elsaj{tít{s{val, gyakorl{s{val, toler{ns magatart{s kialakít{sa a személyiség gazdagít{s{val, az {ltal{nos emberi értékek és norm{k elfogadtat{s{val.
Az iskol{nkban folyó nevelés-oktat{s fő feladatai a saj{tos nevelési igényű gyermekek szempontj{ból:
az alapdokumentumok {ltal szab{lyozott ismeretanyag elsaj{títtat{sa az évfolyamok, oszt{lyfokok, tant{rgyi saj{toss{gok, egyéni különbségek figyelembe vételével, a ment{lis képességek fejlesztése a megismerő funkciók egyénre szabott ter{pi{s jellegű korrekciój{val, 41
az ismeretek tartalm{nak, mélységének mindenkori aktualiz{l{sa a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelően, a tanít{s és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakít{sa, a módszerek és tevékenységi form{k optim{lis megv{laszt{sa a mindenkori pedagógiai tevékenység kív{nalmainak megfelelően, a fejlesztési szakaszoknak megfelelő szűrő és diagnosztikus elj{r{sok kidolgoz{sa.
A pedagógiai célkitűzések, feladatok eszközei és elj{r{sai Az oktat{s-nevelés területén eszköznek tekintjük a tanít{si ór{kat és a tanít{son kívüli ór{kat, a fejlesztő foglalkoz{sokat a közös és a részletes követelmények érvényesítésére. A saj{tos nevelési igényű tanulók integr{lt nevelése, oktat{sa sor{n szoros együttműködést megvalósít{s{ra törekszünk: a gyermek diagnózis{t fel{llító szakértői bizotts{g, az iskol{nkban a gyermek fejlesztését végző, fejlesztésében közreműködő, a pedagógusok munk{j{t segítő szakmai szolg{ltat{st nyújtó gyógypedagógus gyógypedagógiai asszisztens a szaktan{rok az oszt{lytanítók, a napközis nevelők Az iskola gyógypedagógusa a szakértői bizotts{g diagnózisa {ltal készített egyéni fejlesztése terv alapj{n végzi munk{j{t. Segítséget nyújt a gyermek tanítóinak, tan{rainak a diagnózis értelmezéséhez, a tanul{shoz szükséges segédeszközök, speci{lis fejlesztő programok kiv{laszt{s{hoz, javaslatot tesz gyógypedagógiai módszerek alkalmaz{s{ra. A rehabilit{ciós foglalkoz{sok keretében az egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést végez. A tanító, a szaktan{r a tananyag feldolgoz{s{n{l figyelembe veszi a tant{rgyi tartalmak - egyes saj{tos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosul{sait. Az oktat{s sor{n individu{lis módszereket, technik{kat (differenci{lt foglalkoztat{s, kooperatív csoport és p{ros munka, fejlesztő programok, speci{lis tankönyvek, feladatlapok, eszközök) alkalmaz. A közösségépítés sor{n személyes péld{j{val segíti a saj{tos nevelési igényű gyermek oszt{lyközösségbe való befogad{s{t. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően érvényesíti a mélt{nyos sz{monkérési, értékelési ill. {tmeneti felmentési lehetőségeket minden esetben a gyermek t{vlati érdekeinek figyelembevételével.
42
Minden tanulónknak szükségleteihez igazodva és a szakértői véleményben előírtaknak megfelelően biztosítjuk a rehabilit{ciós időkeretet. A habilit{ciós - rehabilit{ciós foglakoz{sok egyéni vagy csoportos form{ban is tarthatók. A foglalkoz{s a gyermek képességeinek, a fejletlen vagy sérült funkcióinak feltérképezésével indul. A fentiek ismeretében fejlesztési terv készül. A foglalkoz{sok anyag{nak, tapasztalatainak feljegyzése folyamatosan történik. Lényeges elem az évenkénti pedagógiai diagnosztiz{l{s, amelyet ír{sban rögzít a gyógypedagógus. A gyógypedagógus a rehabilit{ciós foglalkoz{sokról egyéni fejlesztő naplót vezet. A fejlesztés szervezeti keretei A tanulók habilit{ciós-rehabilit{ciós foglalkoz{sainak időbeoszt{s{t a gyógypedagógus az igazgatóhelyettessel konzult{lva hat{rozza meg. Intézményünkben az SNI-s tanulók fejlesztése kiscsoportos form{ban történik. A csoportok megszervezésekor meghat{rozó szempont, hogy azonos vagy hasonló fejlettségi szinten {lló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézségekkel küzdő tanulókból szervezzünk homogén csoportokat. Kevert specifikus fejlődési zavar miatt a nevelési, tanul{si folyamatban akad{lyozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók saj{tos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tan{r közreműködésével valósul meg. A részképesség zavarok jellegének megfelelően a gyermekek iskolai oktat{s{ban érvényesítjük a sz{monkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanul{si képességet vizsg{ló szakértői és rehabilit{ciós bizotts{g javaslata alapj{n - az egyes tant{rgyakból, tant{rgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Iskolai nevelésük, oktat{suk sor{n kiemelt feladataként kezeljük: - az egészséges énkép és önbizalom kialakít{s{t, - a kudarctűrő-képesség növelését, - az ön{llós{gra nevelést.
43
Diszlexia, diszgr{fia esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok Iskol{s korban az olvas{s- és ír{szavarok javít{s{nak feladata kialakítani a tanulóban az intellektus{nak és mindenkori oszt{lyfok{nak megfelelő értő olvas{s-ír{s készséget, fejleszteni kifejező készségét, segíteni az olvas{s, ír{s eszközzé v{l{s{t az ismeretek megszerzésében. A gyermekeknél az olvas{s, ír{s tanít{sa (szükség esetén újratanít{sa) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén g{tl{s elvét figyelembe vevő, valamint a vizu{lis és auditív észlelésre alapozó módszerrel történik. Nagy hangsúlyt fektetünk az aktív szókincs, a beszédkészség, a szövegértés, a testséma, téri t{jékozód{s, a koordin{ció fejlesztésére. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai Alapító okiratunknak megfelelően v{llaljuk enyhén értelmi fogyatékos tanulók integr{lt oktat{s{t is. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése, oktat{sa a fogyatékoss{g típus{nak megfelelő szakos gyógypedagógus bevon{s{val történik. A nevelésükhöz biztosított feltételek: - a fogyatékoss{g típus{nak és súlyoss{g{nak megfelelő gyógypedagógiai tan{r/terapeuta foglalkoztat{sa, - a szakértői bizotts{g {ltal meghat{rozott szakmai szolg{ltat{sok biztosít{sa, - egyénre szabott halad{si tempó és követelményrendszer kialakít{sa a szakértői véleménynek megfelelően, - hosszabb időkeret biztosít{sa egy-egy tanév tanagy{nak elsaj{títtat{s{ra. A mozg{skorl{tozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A mozg{skorl{tozott tanuló nevelésének, oktat{s{nak, mozg{sfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó h{tr{nyos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztésnek az egyéni fejlődési saj{toss{gokhoz szabottan kell történnie annak érdekében, hogy a gyermekek mozg{skorl{tozottként is meg tudj{k {llni a helyüket a környezetükben, a t{rsadalomban. Mindig szem előtt kell tartani az ön{llós{gra nevelés elvét, az iskol{ban - a tanuló {llapot{nak megfelelően - biztosítani kell az akad{lymentes közlekedést, a megfelelő mozg{s- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó). A mozg{ssérült tanulók integr{lt oktat{sa sor{n törekszünk: - egészséges énkép és önbizalom kialakít{s{ra, - a kudarctűrő képességük növelésére, - ön{llós{gra nevelésükre. A mozg{skorl{tozott tanuló iskolai tanul{s{nak nehézségeit legink{bb a mozg{sszervi k{rosod{s következtében kialakult kommunik{ciós zavarok és a mozg{steljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befoly{solja az olvas{s, ír{s, beszéd elsaj{tít{s{t is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. 44
A mozg{skorl{tozott tanuló egyedi, speci{lis megsegítést igényel. Ennek sor{n figyelembe kell venni kommunik{ciój{nak form{j{t, szintjét, a gyermek érzelmi {llapot{t, értelmi képességeit és fizikai adotts{gait is. A speci{lis módszerek, ter{pi{k és technik{k alkalmaz{sa és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti - a mozg{sbiztons{got, - a mozg{sreflexek célszerűségét és gyorsas{g{t, - az író, rajzoló és eszközhaszn{ló mozg{st, a hall{sra, beszédészlelésre t{maszkodó tevékenységeket.
6.2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Nagyon fontos a prevenciós tevékenység az iskol{ba lépéstől kezdve. Az oszt{lyfőnökök a gyermek- és ifjús{gvédelmi felelőssel felmérik a problém{s tanulókat. A település csal{dsegítő szolg{lat{val közösen keresik a megold{s lehetőségeit, elsősorban az oszt{lyközösségben prób{lj{k feloldani a feszültségeket. Célunk a beilleszkedési nehézségek old{s{val megelőzni a magatart{si zavar kialakul{s{t.
Problémakezelés:
Iskolakezdési nehézségek enyhítése, szoktat{s, {t{ll{s, szorong{sok, g{tl{sok old{sa
Személyes törődés, tolerancia
Csal{di h{tterek felt{r{sa a szülő, gyermek megnyerése
Szoci{lis kapcsolatok feltérképezése
Ir{nyított beszélgetések
A tanulói értékrend megismerése
Alkalmazott módszerek:
A szülővel való kapcsolat (csal{dl{togat{s, fogadóór{ra meghív{s)
Tanulói magatart{si zavarok szűrése
Speci{lis szakemberekkel való együttműködés (pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus)
Iskolai szintű fejlesztőpedagógusi tevékenység 45
Egyéni képességhez igazodó foglalkoz{sok, egyéni b{n{smód, differenci{lt foglalkoztat{s
A tanulóval kapcsolatban {lló nevelők együttműködése (esetmegbeszélések)
Amennyiben ez nem j{r eredménnyel, az al{bbi intézmények segítségét kérjük:
Hajdú-Bihar
Megyei
Szakszolg{lat
Derecskei
Tagintézmény
szakembereinek segítségét
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolg{lat Megyei Szakértői Bizotts{g véleményét
Létavértes-Kokad Csal{dsegítő és Gyermekjóléti Szolg{lat
6.3. HH-s, HHH-s tanulók fejlesztése Iskol{nk célkitűzése, hogy az eltérő képességű és szoci{lis helyzetű tanulók együttnevelését – oktat{s{t maradéktalanul megvalósítsuk. Ennek elérése érdekében: - A személyiséget fejlesztő pedagógiai munk{val és a közösségfejlesztés segítségével j{rulunk hozz{ a tanul{si kudarcból a szoci{lis h{tr{nyból eredő lemarad{s csökkentéséhez. - A gyermekek egyéni halad{si igényeit vesszük figyelembe. - Hozz{j{rulunk a tanulók egyéni képességeinek , tehetségének kibontakoztat{s{hoz, tanul{si, tov{bbtanul{si esélyeinek növeléséhez. - A tov{bbtanul{si esélyek növelése érdekében minden évben p{ly{zunk az Útravaló- Macika ösztöndíjra. - Lehetőségeinkhez mérten gondoskodunk a HH-s, HHH-s, tanulók kultur{lis rendezvényre való eljut{s{ról. - Törekszünk csal{dokkal, szülőkkel és egyéb partnerekkel való jó kapcsolattart{sra.
46
6.4. Tehetséggondozás Az egy csoportba (oszt{lyba) kerülő gyerekek csak életkorban {llnak közel egym{shoz,
ezen
kívül
különbözőek
adotts{gaikban,
fejlettségükben,
képességeikben, tud{sukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban, mindabban, ami kell ahhoz, hogy az intézményi elv{r{soknak megfeleljenek. Gyermekeink egy része kimagasló eredményekre képes, intellektu{lis és nem intellektu{lis tevékenységekben. Ők a kiemelkedő képességűek, a potenci{lis tehetségek. A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket teremtünk. A tehetség sokféle, ezért a tehetséggondoz{s az egész nevelőtestület feladata. Heterogén összetételű oszt{lyainkban a differenci{lt oktat{s, az egyénre méretezett tud{sanyag biztosítja a kiemelkedő képességűek optim{lis fejlesztését. Ennek terei lehetnek: -
könyvt{ri kutatómunka
-
iskolai, j{r{si, v{rosi, megyei, orsz{gos versenyeken való részvétel
-
gyűjtőmunka, projektek készítése
-
szakirodalom ön{lló feldolgoz{sa, értelmezése.
A tehetséggondoz{s szervezeti kerete megvalósulhat tanóra, vagy tanór{n kívüli foglalkoz{s, tanítv{nyaink
szakkörök sikeres
form{j{ban. szereplései
Tehetséggondozó a
különböző
munk{nkat
versenyeken,
igazolj{k
valamint
a
középiskol{ba lépés eredményessége.
7. A tanulók részvételi jogai az intézményi döntési folyamatban 7.1.Di{könkorm{nyzat Véleményét – a hat{lyos jogszab{lyok szerint – be kell szerezni:
az iskolai SZMSZ jogszab{lyban meghat{rozott rendelkezéseinek elfogad{sa előtt, a tanulói szoci{lis juttat{sok eloszt{si elveinek meghat{roz{sa előtt, az ifjús{gpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhaszn{l{sakor, a h{zirend elfogad{sa előtt 47
A vélemények ír{sos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszab{ly {ltal meghat{rozott véleményeztetésen felül az intézmény nem hat{roz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a di{könkorm{nyzat véleményét. A di{könkorm{nyzat véleményt nyilv{níthat, javaslattal élhet a nevelési-oktat{si intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
7.2.Az oszt{lyközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanít{si-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:
az oszt{ly di{kbizotts{g{nak és képviselőjének megv{laszt{sa küldöttek deleg{l{sa az iskolai di{könkorm{nyzatba döntés az oszt{ly belügyeiben
7.3. Intézményi tan{cs A köznevelési törvény 73. §-{nak (3) bekezdése lehetőséget biztosít az intézményi tan{cs megalakít{s{ra és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szab{lyozza az intézményi tan{cs létrehoz{s{nak körülményeit. 7.3.1.Az intézményi tan{cs létrehoz{s{t kezdeményezheti Az iskolai di{könkorm{nyzat képviselője, iskolai di{könkorm{nyzat hi{ny{ban az iskol{ba j{ró tanulók legal{bb húsz sz{zaléka. 7.3.2. Az intézményi tan{csot létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legal{bb kettőnek a képviselői kezdeményezik a megalakít{s{t, és részt vesznek munk{j{ban. 7.3.3. Azonos sz{mú képviselőt küldhet az intézményi tan{csba
Az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hi{ny{ban az intézménybe j{ró tanulók legal{bb húsz sz{zalék{nak szülei,
Az iskolai di{könkorm{nyzat, ennek hi{ny{ban az iskol{ba j{ró tanulók legal{bb húsz sz{zaléka,
Az iskolai di{könkorm{nyzat képviselőit az iskolai di{könkorm{nyzat tagjai, iskolai di{könkorm{nyzat hi{ny{ban az iskol{ba j{ró tanulók v{lasztj{k.
48
A partneri kapcsolattart{s form{i: Szülő, tanuló, pedagógus és az intézménypartnerei együttműködésének, kapcsolattart{s{nak form{it, tov{bbfejlesztésének lehetőségeit 62.§ (1)f), 62.§(1)n), 72.§ (1)(4)(5) bekezdése szab{lyozza.
8.Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítv{ny elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskol{ban foglalkoztatott munkav{llalóknak az összessége. 8.1.A munkav{llalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkav{llalói jogviszonyban {lló adminisztratív és technikai dolgozókból {ll. 8.2.Az intézményi tan{cs Az iskol{ban a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkorm{nyzat, a történelmi egyh{zak, a helyi gazdas{gi kamar{k azonos sz{mú képviselőjéből és az intézmény székhelye szerint illetékes korm{nyhivatal deleg{ltj{ból {lló intézményi tan{cs hozható létre. 8.3.Iskolai közösségek Az igazgató – a megbízott vezetők és a v{lasztott képviselők segítségével az al{bbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:
szakmai munkaközösségek, alkalmazotti közösségek szülői munkaközösség, (oszt{ly, v{lasztm{nyi)
intézményi tan{cs
di{könkorm{nyzat, oszt{lyközösségek.
Az intézmény, különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott pedagógus vezetők, a v{lasztott közösségi képviselő segítségével – az intézményvezető fogja össze. 8.4. A kapcsolattart{s form{i Különböző értekezletek, fórumok, bizotts{gi ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tan{cskoz{sok, fogadóór{k. Az intézmény közösségeinek kapcsolattart{s{ban a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza, melyeket az iskola faliújs{gj{n ki kell függeszteni (a kapcsolattart{s helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja). 8.4.1.A szülőkkel való kapcsolattart{s 49
Vezetők és az (óvoda, kollégium) iskolaszék, szülői szervezet, intézményi tan{cs közötti kapcsolattart{s form{ja rendje Nkt. 69.§ h)
a szülői munkaközösségen keresztül
az iskolatan{cson keresztül
Szülőkkel való együttműködés, kapcsolattart{s konkrét form{i:
Iskolaszintű: tanévnyitó, tanévz{ró ünnepség, szülői v{lasztm{ny tagjainak megv{laszt{sa.
Hivatalos tal{lkoz{sok:
Oszt{lyközösségben:
nyílt nap szülői értekezlet ( évi két alkalom) fogadóór{k, (t{jékoztató füzetben rögzítve évelején) meghív{sos fogadóóra egyéni problém{k megbeszélésére, szintén t{jékoztató füzeten keresztül csal{dl{togat{s szükség szerint oszt{lyrendezvények, ünnepségek (Mikul{s, any{k napja) ír{sos üzenetek, értesítések HHH tanulók 3 havonkénti értékelése az érintett szülők bevon{s{val.
Réteg szülői értekezlet (pl. p{lyav{laszt{si, évfolyami, speci{lis pl. t{nc, stb.)
Szülői v{lasztm{nnyal való tan{cskoz{s évi két alkalom, és szükség szerint.
8.4.2.A tanulókkal való kapcsolattart{s Dök, a Dök- képviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattart{s form{ja, rendje
di{könkorm{nyzaton keresztül
az intézményi tan{cson keresztül
Tanulókkal való kapcsolattart{s, konkrét, rendszeres form{i:
iskolai szintű:
di{kgyűlésen évente, vagy szükség szerint az igazgató t{jékoztat{st ad
di{könkorm{nyzati fórumokon egyeztetés, véleményeztetés
faliújs{gon való t{jékoztat{s szükség szerint
Oszt{ly szintű:
Az oszt{lyfőnökök folyamatosan kapcsolatban vannak a tanulókkal.
Oszt{lyfőnöki ór{kon havonta értékelés (magatart{s, szorgalom). 50
T{jékoztató füzeten keresztül való inform{l{s.
Rendezvényeken, kir{ndul{sokon ir{nyítja és felügyeli csoportj{t, együtt van a tanulókkal.
Szóban és ír{sban értesíti a tanulókat, egyéni halad{sukat (szaktan{ri értesítések, dicséret, figyelmeztető).
Az együttműködés tov{bbfejlesztésének lehetőségei:
Véleménykérés szükség szerint.
Panaszkezelési elj{r{s, jelzőrendszer felülvizsg{lata.
8.4.3. A pedagógusokkal való kapcsolattart{s
Iskolai szintű:
Nevelőtestületi gyűlésen, szükség t{jékoztat{st ad.
Nevelőtestületi értekezleten, fórumokon egyeztetés, véleményeztetés.
Hirdetőkönyvön, faliújs{gon való t{jékoztat{s szükség szerint.
A munkaközösségvezetők pedagógusokkal.
Munkaközösségi gyűléseken néh{ny havonta.
Rendezvényeken, gyakorlat”).
Szóbeli egyéni elbeszélgetés munkaközösségvezető).
Óral{togat{sok alkalm{val és az azt követő megbeszélésekkor.
Véleménykérés szükség szerint.
Panaszkezelési elj{r{s, jelzőrendszer felülvizsg{lata.
szerinti időpontokban
folyamatosan
kir{ndul{sokon,
kapcsolatban
szakmai
esetenként.
az igazgató
vannak
tanulm{nyutakon
(Igazgató,
a
(„Jó
igazgatóhelyettes,
9. Tanulmányok alatti vizsgák A tanuló oszt{lyzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, vagy az oszt{lyozóvizsg{n, a különbözeti vizsg{n, valamint a pótló és javítóvizsg{n nyújtott teljesítménye - a tov{bbiakban tanulm{nyok alatti vizsga – alapj{n kell meg{llapítani. Ezen vizsg{k szervezését, lebonyolít{s{t a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktat{si intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhaszn{lat{ról 64 – 78 . §-{ban rögzített szab{lyok szerint végezzük.
51
Nem kötelezően előírt vizsga szervezése: A törvényben és rendeletben meghat{rozott tanulm{nyok alatti vizsg{kon túl a szülők kérése alapj{n folytatjuk az iskol{nkban kialakult hagyom{nyt, mely szerint 8. oszt{lyos tanulóink sikeres középiskolai felvételi vizsg{j{nak megsegítése célj{ból próbafelvételi vizsg{kat szervezünk. Cél: A tanulók önbizalm{nak, hat{rozott fellépésének fejlesztése, új vizsgaszitu{cióban való helyt{ll{s gyakorl{sa. Ennek érdekében az értékelés szöveges, mely {tv{ltható a tanuló kérésére érdemjeggyé is. A szülők nyilatkoztat{sa minden évben megtörténik a próbavizsga szervezésével kapcsolatban.
10.A felvétel és az átvétel helyi szabályai Az iskolai beiratkoz{s idejéről, az erről való döntés és jogorvoslat benyújt{s{nak hat{ridejéről a Korm{nyhivatal közleményt, vagy hirdetményt tesz közzé a helyben szok{sos módon a beiratkoz{s első hat{rnapj{t megelőzően legal{bb 30 nappal. A hirdetményt a következő helyeken tesszük közzé:
Létavértes v{ros honlapja www.letavertes.hu
Iskol{nk honlapja www.irsulilvertes.hu
V{rosi hirdetőt{bla
Óvodai hirdetőt{bla
Iskol{nk hirdetőt{bl{ja
A felvétellel és {tvétellel kapcsolatban a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelésioktat{si intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhaszn{lat{ról 22. és 24 §-{ban előírtaknak megfelelően j{runk el.
52
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV ELFOGADÁSÁNAK ÉS JÓVÁHAGYÁSÁNAK ZÁRADÉKAI A Létavértesi Irinyi János Általános iskola Pedagógiai Programjával és Helyi Tantervével a nevelőtestület a magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez általános véleményezési jogát korlátozás nélkül a meghatározott határidők biztosításával gyakorolta, a dokumentumokat a 2015. március9 -i határozatával elfogadta. Létavértes, 2015. március 09.
Lukács Mihályné
Vályi Éva munkaközösség-vezetők
Szentmiklósi Miklós
A Létavértesi Irinyi János Általános Iskola Pedagógiai Programjával és Helyi Tantervével kapcsolatos véleményezését az iskola szülői munkaközössége a 2015. március 9-én megtartott ülésén korlátozás nélkül a jogszabályban meghatározott határidők biztosításával gyakorolta. A dokumentumentumokkal kapcsolatos ellenvetést nem fogalmazott meg. Létavértes, 2015. március 09. Bacsáné Csizmadia Anikó SZMK elnök
A Létavértesi Irinyi János Általános Iskola Pedagógiai Programjával és Helyi Tantervével kapcsolatos véleményését az iskola diákönkormányzat 2015.március 09-én megtartott ülésén korlátozás nélkül a jogszabályban meghatározott határidők biztosításával gyakorolta. A dokumentumokkal kapcsolatos ellenvetést nem fogalmazott meg. Létavértes, 2015. március 09. Szatmári Károlyné Magyar Jánosné DÖK segítő pedagógusok
Bacsa Vivien DÖK titkár 53
A Létavértesi Irinyi János Általános Iskola Pedagógia Programjának és Helyi Tantervének elfogadásához a magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez – egésznapos oktatás bevezetéséhez felmenő rendszerben, valamint a mérés- értékelési munkaközösség müködtetéséhez, az Erdei iskolai program folytatásához, valamint az úszásoktatás folytatásához – a fenntartó egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolja, egyetértését adja, vagy ellenvetését az alábbiakban fogalmazza meg. ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Dátum: 2013 ……………
Köles Krisztina Derecske járás tankerület igazgatója
A Létavértesi Irinyi János Általános Iskola nevelőtestülete, nevelőtestületi értekezletén át nem ruházható jogkörében a Pedagógiai Programot és Helyi Tantervet a 2013. március 27-én tartott határozatképes ülésen 100 %-os igenlő szavazattal határozatával elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai a csatolt jegyzőkönyvön hitelesítő aláírásukkal bizonyítják. A Pedagógiai Program és a Helyi Tanterv az iskola igazgatójának jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba felmenő rendszerben. Dátum: 2013. ………………………….
Vályiné Pápai Viola intézmény igazgatója
54
55
