PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készült: augusztus Módosítva és egységes szerkezetbe foglalva:

PEDAGÓGIAI PROGRAM Készült: 2011. augusztus Módosítva és egységes szerkezetbe foglalva: ……………………. KÉSZÍTETTE: BANDINÉ DR. LISZT AMÁLIA

Jóváhagyta: Galgamácsa Község, Vácegres Község és Váckisújfalu Község Önkormányzatainak Képviselőtestülete ELFOGADTA: FEKETE ISTVÁN KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE

Érvényesség: 2016. augusztus FELÜLVIZSGÁLAT: JOGSZABÁLY VÁLTOZÁS ESETÉN

. számú példány A példány tulajdonosa:

Galgamácsa Község Önkormányzata

Fekete István Körzeti Általános Iskola

Comenius I. 2000 partnerközpontú intézmény

2183 Galgamácsa, Iskola u. 3. telefon: 28 / 489-012 igazgató: 06-30-820-97-23 fax: 06-28-489-012 e-mail: [email protected] OM 032366

Fekete István Körzeti Általános Iskola Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS .......................................................................................................................................................... 4 1.

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ............................................................................................................ 5 1.1. 1.2. 1.3.

2.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE ................................................................................................................. 9 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

3.

JOGI STÁTUSZ ....................................................................................................................................... 5 TÁRGYI FELTÉTELEK ............................................................................................................................ 7 SZEMÉLYI FELTÉTELEK ......................................................................................................................... 8

ÁLTALÁNOS MUNKAREND, AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK TANRENDJE ...................................................... 9 ISKOLATÖRTÉNET ................................................................................................................................. 9 FEKETE ISTVÁN, AZ ISKOLA NÉVADÓJA .............................................................................................. 10 HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA.................................................................................................................. 11 AZ INTÉZMÉNY SZEREPE A TELEPÜLÉSEK ÉLETÉBEN........................................................................... 12

TANULÁSSZERVEZÉS ÉS TARTALMI ISMERETEK ...................................................................... 12 IKT stratégia................................................................................................................................................ 12

4.

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI13 4.1. 4.2. 4.3.

5.

ALAPELVEK ........................................................................................................................................ 13 AZ NEVELÉS-OKTATÁS CÉLJAI, FELADATAI, AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER ........ 14 ELVÁRÁSOK A NEVELŐKKEL SZEMBEN ............................................................................................... 18

CÉLOK ÉS FELADATOK A SZEMÉLYISÉG ÉS A KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSE TERÉN .......... 18 5.1. 5.2. 5.3.

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK.............................................. 19 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................................................... 22 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG, AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSÉT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK............................................................................ 22 5.4. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG .............................................. 23 5.5. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ........................ 25 5.6. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKKAL VÉGZETT MUNKÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSI REND ......... 26 5.7. LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS ......................................................................................................................... 26 6.

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVE .............. 27 6.1. DISZLEXIÁS, DISZGRÁFIÁS, DISZKALKULIÁS, TANULÓK ELLÁTÁSA ..................................................... 29 Diszlexia, diszgráfia .................................................................................................................................... 29 Diszgráfia .................................................................................................................................................... 31 Diszkalkulia ................................................................................................................................................. 33

7. A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK KOMPETENCIA ALAPÚ INTEGRÁLT NEVELÉSE, ANNAK IPR ALAPÚ TERVEZÉSE.................................................................. 35 7.1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS MEGTEREMTÉSÉHEZ AZ ISKOLÁNAK A TÁRSADALMI-SZAKMAI KÖRNYEZETTEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ........................................................................................................ 7.2. A TANÍTÁST-TANULÁST SEGÍTŐ ESZKÖZRENDSZER............................................................................. 7.3. MULTIKULTURÁLIS TARTALMAK ........................................................................................................ 8.

A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE, KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK ............ 45 8.1. 8.2. 8.3.

9.

35 37 42

A KULCSKOMPETENCIÁK .................................................................................................................... 45 A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE EGYÉNI DIFFERENCIÁLÁS SEGÍTSÉGÉVEL ............................... 51 A DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI A TANULÁSI FOLYAMATBAN .......................................................... 53

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM .................................................................................................... 55 9.1. 9.2.

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ...................................................... 55 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM .................................................................. 57

10. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYI FELADATOK ...................................................................................................................................................... 58 10.1.

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÉS TANULÓK ELLÁTÁSÁT SZOLGÁLÓ FELADATOK ........... 58

1


10.2. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK MEGTEREMTÉSÉT SZOLGÁLÓ FELADATOK....................................................................................................................................................... 10.3. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK ................................................

58 58

11. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ............................................................................................. 59 11.1. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL ..................................................................................................... 59 11.2. A SZÜLŐK ÉS AZ ISKOLA KÖZÖTTI ÉRDEKEGYEZTETÉS FÓRUMAI ........................................................ 59 Szülői munkaközösség ................................................................................................................................. 59 11.3. KAPCSOLAT A FENNTARTÓVAL ........................................................................................................... 59 11.4. KAPCSOLAT MÁS OKTATÁSI, SZOCIÁLIS ÉS MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEKKEL ...................................... 59 11.5. A MEGYEI PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ÉS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS INTÉZMÉNYEI........................ 60 11.6. EGYÉB KAPCSOLATOK ........................................................................................................................ 60 11.7. AZ ISKOLAHASZNÁLÓK (SZÜLŐK) KÖZÖSSÉGÉNEK SZERVEZETEI ....................................................... 60 11.8. A SZÜLŐ, MINT A TANULÁSI-NEVELÉSI FOLYAMAT SZEREPLŐJE ......................................................... 62 12.

KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ..................................................................... 64

12.1. 12.2. 12.3. 12.4. 12.5. 12.6. 13.

BEVEZETÉS ......................................................................................................................................... 64 ERŐFORRÁSOK.................................................................................................................................... 67 ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK ............................................................................................................ 70 TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK .................................................................................... 72 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÍNTEREI, CÉLJA, FELADATA ......................... 75 A KÖRNYEZETI- ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSBEN HASZNÁLT MÓDSZEREK ................................................... 77

A TANULÓK MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ................................................ 80

13.1. SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ ALSÓ TAGOZATBAN ................................................................................... 80 Az értékelés feladata .................................................................................................................................... 80 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .................................... 81 Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje és korlátai ................................................................................ 81 13.2. ÉRTÉKELÉS A NAPKÖZI OTTHONBAN ................................................................................................... 82 13.3. ÉRTÉKELÉS OSZTÁLYZATTAL ............................................................................................................. 82 13.4. MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE 83 13.5. MAGATARTÁS, SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE, TANULMÁNYI MUNKÁHOZ VALÓ VISZONY........................ 83 13.6. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ..................................................................................................................................................... 86 14. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE............................................................................................................................. 88 14.1. ÉRTÉKELÉSI RENDSZER ....................................................................................................................... 88 14.2. A NEVELŐTESTÜLET SZÁMÁRA TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK ........................................................ 88 14.3. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS .......................................................................................................................... 91 14.4. TANTÁRGYI STRUKTÚRA, PEDAGÓGIAI SZAKASZOLÁS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN ............................ 93 14.1. AZ ISKOLAI BELSŐ MÉRÉSEK RENDSZERE ........................................................................................... 94 A mérési rendszer kialakításának alapelvei................................................................................................. 94 A mérési rendszer célja ............................................................................................................................... 94 Gyakoriság és módszer ................................................................................................................................ 94 Tartalmi területek tanévenkénti bontásban.................................................................................................. 94 A mérőlapok és kérdőívek összeállításának és értékelésének általános szempontjai .................................. 95 15.

HELYI TANTERV ..................................................................................................................................... 95

15.1. 15.2. 15.3. 15.4.

FELHASZNÁLHATÓ ÓRAKERET A KÖVETKEZŐ 5 TANÉVBEN ................................................................ 95 TANTÁRGYI RENDSZER ....................................................................................................................... 96 A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÓRAKERETÉNEK FELHASZNÁLÁSA .............................. 96 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI................................................................................................................................. 97 15.5. TANULÓI JOGVISZONY ........................................................................................................................ 98 Felvétel ........................................................................................................................................................ 98 Belépés felsőbb évfolyamokra: .................................................................................................................... 98 15.6. A TOVÁBBHALADÁS, A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI ................................................ 98

2


15.7. A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE ............................................................................................. 100 15.8. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FORMÁI ............................................................................... 100 15.9. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI ................................................ 101 Fegyelmező intézkedések: .......................................................................................................................... 101 Fegyelmi büntetések: ................................................................................................................................. 101 15.10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .................................. 102 Az egységes mérésre és értékelésre alkalmas próbák ................................................................................ 102 Az aerob állóképesség mérése ................................................................................................................... 102 Az erő, erő-állóképességének mérése ........................................................................................................ 102 Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése .................................................................................... 102 15.11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK ........................................................................................................................ 103 16.

ÉRVÉNYESSÉG ...................................................................................................................................... 103

17.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA ............................................................................ 104

17.1. 17.2.

A TÁJÉKOZTATÁSKÉRÉS, A MEGISMERTETÉS ÉS A TÁJÉKOZTATÁS FORMÁJA, RENDJE....................... 104 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELHELYEZÉSE ........................................................................................... 104

18.

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.......................................................................................................... 104

19.

MELLÉKLETEK ..................................................................................................................................... 106 1. sz. melléklet Pedagógiai Program elfogadásának tantestületi határozata ........................................... 106 2. sz. melléklet A Diákönkormányzat egyetértő nyilatkozata ..................................................................... 107 3. sz. melléklet A nevelő és oktató munkát segítő eszközök jegyzéke ......................................................... 108

3


„Mink már összetanultunk’’– mondta az öreg, de a fiúk e mögött azt is érezték, hogy ők nemcsak tanultak, de tudnak is! Nemcsak néznek, de látnak is, nemcsak hallanak, de értenek is, nemcsak tapintanak, de fognak is, és egész kibontakozó egyéniségük tele van a valóság és a természet szeretetével. Fekete István: Tüskevár

Bevezetés

Iskolánk nevelőtestülete a 2007. évi LXXX. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a 9/2007.(II.27.) OKM rendelettel módosított 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, valamint a 10/2003.(IV.28.) OM rendelettel módosított 28/2000.(IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a 202/2007.(VII.31.) Korm. rendelettel módosított 130/1995. Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló jogszabályok előírásainak megfelelően felülvizsgálta és módosította, egységes szerkezetbe foglalta pedagógiai programját és helyi tantervét.

A pedagógiai program részei: 1. nevelési program 2. helyi tanterv 3. környezeti- és egészségnevelési program

A program figyelembe veszi: • • •

az iskola alapító okiratát a tanulók és a szülők jogos igényeit a társadalmi, települési elvárásokat.

A program épít: 1. az iskola kialakult hagyományaira 2. a társult községekben működő nevelési-oktatási intézmények együttműködésére 3. a települések kulturális életére 4. a tantestület szakképzettségére és elkötelezettségére.

4


1.

Az intézmény bemutatása

1.1. Jogi státusz Az iskola neve: Fekete István Körzeti Általános Iskola

Székhelye:

2183 Galgamácsa, Iskola u. 3.

Telefon:

28 / 489-012, igazgató: 06-30-820-97-23

Fax:

06-28-489-012

E-mail:

[email protected]

Honlap:

www.gmiskola.hu

Általános iskola és fenntartó szerve: Nevelési-oktatási feladatokat ellátó intézményfenntartó társulás keretében: 1. Galgamácsa Község Önkormányzata 2183 Galgamácsa, Petőfi u. 105. 2. Vácegres Község Önkormányzata 2184 Vácegres, Szabadság u. 45. 3. Váckisújfalu Község Önkormányzata 2185 Váckisújfalu, Petőfi u. 13. Jogállása:

önálló jogi személy, nem adóalany

Törzskönyvi nyilvántartási száma: (PIR törzsszám) 651635 OM azonosítója

032866

Az iskola alapító okiratának kelte:

1995. november 14. 15/1995.(11.14.) Galgamácsa-Vácegres-Váckisújfalu önkormányzatainak együttes határozata Az alapító okirat módosításainak kelte: 2000. január 15.

2004. július 19.

2007. március12.

2009. május 29.

2010. május 31.

1/2000. (I.13.) Galgamácsa-Vácegres-Váckisújfalu önkormányzatainak együttes határozata 2001. január 13. Galgamácsa 196/2004 (XI.23.) sz. határozat Vácegres 155/2004 (XII.14.) sz. határozat Váckisújfalu 100/2004 (XII.21.) sz. határozat Galgamácsa 12/2007 (III.12.) sz. határozat Vácegres 26/2007 (III.12.) sz. határozat Váckisújfalu 10/2007 (III.12.) sz. határozat Galgamácsa 34/2009 (V.28.) sz. határozat Vácegres 37/2009 (V.28.) sz. határozat Váckisújfalu 23/2009 (V.29.) sz. határozat Galgamácsa 54/2010 (V.31.) sz. határozat Vácegres 32/2010 (V.31.) sz. határozat Váckisújfalu 25/2010 (V.31.) sz. határozat

5


2010. november 18.

Galgamácsa Vácegres Váckisújfalu

119/2010 (XI.18.) sz. határozat 97/2010 (XI.18.) sz. határozat 71/2010 (XI.18.) sz. határozat

Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva: 2011. április 28.

Galgamácsa 42/2011 (IV.28.) sz. KT. határozat Vácegres 44/2011 (IV.28.) sz. KT. határozat Váckisújfalu 34/2011 (IV.28.) sz. KT. határozat

Gazdálkodása:

önállóan működő költségvetési szerv

Szakágazati rend:

852010 alapfokú oktatás

Telephelyei: -

Vácegresi Általános Iskola

Címe:

2184 Vácegres, Szabadság u. 13.

Iskola alaptevékenysége:

Alapfokú oktatás 1-4. évfolyamig részben osztott tanulócsoportban

Alapítója:

Vácegres Község Önkormányzata 2184 Vácegres, Szabadság u. 45.

Fenntartója:

Vácegres Község Önkormányzata Társulási megállapodás Galgamácsával és Váckisújfaluval

A tagintézmény működése 2011. szeptember 1-jétől Galgamácsa 41/2011. (IV.28.), Vácegres 43/2011. (IV.28.), és Váckisújfalu 33/2011. (IV.28.) számú Képviselő-testületi határozatai alapján szünetel. -

Váckisújfalusi Általános Iskola

Címe:

2185 Váckisújfalu, Kossuth u. 23.

Alapítója:

Váckisújfalu Község Önkormányzata 2185 Váckisújfalu, Petőfi u. 13.

Jelenleg az iskola nem üzemel. Feladatellátás:

Társulási megállapodás alapján Galgamácsával és Vácegressel.

Az iskola alaptevékenysége: A tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás = általános iskola Alapvető tevékenységei, szakfeladatai:

6


562913-1 852011-1

iskolai intézményi étkeztetés általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) SNI általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852021-1 852012-1

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása. (Beszédfogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, oktatása. A megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása. (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia)

52022-1

SNI általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása. (Beszédfogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, oktatása. A megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása. (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia)

855911-1 931204-1

általános iskolai napközi otthoni nevelés iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

Kisegítő tevékenységei, szakfeladatai: 682002-3 nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Évfolyamok száma a székhelyen: a telephelyeken:

8 évfolyam 4 évfolyam

Az iskolai tanulócsoportok száma:

8

Napközis csoportok száma:

1

Tagságok: • •

Önfejlesztő Iskolák Egyesülete Kisiskolák Szakmai Egyesülete (KISZE)

1.2. Tárgyi feltételek Az ingatlan Az intézmény címe:

2183 Galgamácsa, Iskola u. 3.

A székhelyen található helyiségek: tanterem

9

7


számítástechnika-terem technikaterem kémia terem fejlesztő szoba (logopédia) mellékhelyiség könyvtárszoba tanári szoba iroda szertár tornaterem öltöző ebédlő (külön épületben) melegítő konyha (külön épületben) sportudvar

1 1 1 1 10 1 1 4 3 1 2 1 1 1

Egy tanterem alkalmas a digitális, interaktív oktatásra. Az ingatlanvagyon megérett az általános felújításra. Ingóságok, tárgyi eszközök Az iskola „A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet” alapján a pályázati lehetőségeket kihasználva – az eszközjegyzék figyelembe vételével – fejleszti az ingóvagyonát. 1.3. Személyi feltételek 1 fő 1 fő 5 fő 6 fő (1 fő) 1 fő 1 fő 2,5 fő

igazgató igazgató-helyettes tanító szaktanár gyógypedagógus - zárolva iskolatitkár konyhai dolgozó takarító

A nevelőtestületének tagjai: 4 tanító, 3 tanár-tanító, 5 tanár, 1 középiskolai tanár További foglalkoztatás: 4,5 fő kisegítő technikai dolgozó (takarító, konyhai dolgozó) 1fő ügyviteli technikai dolgozó (iskolatitkár) Egyéb végzettségek • •

Szakvizsgázott pedagógus Közoktatási szakértő

Órakedvezmények: Közalkalmazotti Tanács

2 fő 1 fő

7 óra

3 fő

Az iskola szakos ellátottsága 100% a jelenlegi jogszabályokat és az óraadókat figyelembe véve. 8


A nevelőtestület felkészült a kompetencia alapú oktatáshoz elvárt oktatási módszerek alkalmazására. A pedagógusok elvégezték a „Hátrányos helyzetűek oktatása” projekt továbbképzéseit. Tudják használni a projektmódszert, a kooperatív technikákat, a komplex instrukciós programot és egyéb alternatív pedagógiai eljárásokat, osztálytermi technológiákat. 2.

Az intézmény működése

2.1. Általános munkarend, az iskola működésének tanrendje • Hétvégén csak rendkívüli esetben vesszük igénybe a tanulók idejét (versenyek, kulturális bemutatók). • Az iskolai könyvtár használati rendjét a könyvtár működési szabályzata tartalmazza. • A tanév időbeosztása minden esetben a miniszter által kiadott Tanév rendje rendelet alapján készül. Az éves munkaterv tartalmazza a tanítási szüneteket, az intézmény tervezhető összes évi programját. A tanítási órák előtt reggel ügyeletet tartunk. A részletes munkarendet a Házirend tartalmazza. A tanév helyi rendjét, az intézmény tanulókra vonatkozó szabályzatait (házirendet, balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat) az osztályfőnök az első tanítási héten ismerteti a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az iskolában szaktantermi rendszerű oktatás kémiából, informatikából, és technikából folyik. Az ünnepségek külsőségei: Zászló (Nemzeti színű: piros, fehér, zöld; községzászló) Az ünnepen kötelező öltözék: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz illetve ing. A testnevelés órákon: fekete nadrág, fehér póló, fehér zokni, tréningruha A kerek évfordulókon nagyobb rendezvénnyel ünnepelünk.

2.2. Iskolatörténet Iskolánk Körzeti Általános Iskola, ezért nemcsak galgamácsai, hanem vácegresi és váckisújfalui gyerekek is járnak hozzánk. A három község önkormányzata intézményfenntartó társulásban tartja fenn. A Galgamácsára bejáró tanulók száma a 20112012-es tanévben 59 fő, ez az iskola több, mint egyharmadát jelenti. Az iskolánk Galgamácsán, a Galga völgyében, Budapesttől 40 km-re a Cserhát-alja és a Gödöllői-dombság szelíd ölében, gyönyörű környezetben, zöld övezetben, a forgalomtól elzárt területen fekszik. A közeli erdőknek gazdag a vadállománya. Régen a Grassalkovich családnak is volt itt vadászháza. Az iskola a település központjában a katolikus templom mellett található. Az iskolából gyönyörű kilátás nyílik a Galga patak völgyére és a környező dombokra. Az iskola mellett található még a parókia, és egy park emlékművel, kis játszótérrel. A falu határában található a veszélyes hulladéklerakó telep. Régen az iskola szerves része volt a községi gazdasági, társadalmi életnek. Kialakulása a XVII. századtól követhető nyomon. Leginkább a birtokadományokról szóló oklevelekben olvashatunk tanítókról, az iskoláról, mint intézményről nem tesznek említést. A török idők 9


után fennmaradt emlékekből kiderül, hogy 1702-ben tanítót találtak Galgamácsán. A faluban az iskolát a község lakossága építette és tartotta fenn. 1902-ben épült egy tanterem tanítói lakással. Az épület jelenleg is áll. A tanterem 1977-ig szolgálta a tanulók oktatását. Az épület felújítása 1967-ben megtörtént, jelenleg a volt tanterem az ebédlő. Az iskola második épülete 1935-36-ban épült. Így már négy tanteremben folyt a tanítás, azonban a nyolc tanulócsoportnak ez kevésnek bizonyult, szükségessé vált egy új iskola építése. Az új általános iskola 1974-1978 között épült a régi iskolához való hozzáépítéssel. Karbantartása folyamatos. Az épület lapos szerkezete, mint technológia az elmúlt 30 évben elöregedett. A Veszélyes hulladéklerakó Telep tulajdonosa, a Saubermacher Kft. segítséget nyújtott a tornaterem feletti tető megjavításban, mely 2009-ben ill. 2011-ben megtörtént. Az új iskolaépület felépítése egyben Galgamácsa, Vácegres, Váckisújfalu községek együttműködésének is a kezdete. A két társközségben csak alsó tagozatok működtek, a felső tagozatosok Galgamácsára jártak át. A tanulói létszám a nyolcvanas évek közepén érte el a csúcsot, amikor 250 tanuló járt az iskolába. A kilencvenes években már csökkent a tanulólétszám, amit csak kis mértékben enyhített a Galgamácsán megépített lakótelep népességnövelő hatása. Az iskola nagyon jó adottságokkal rendelkezett a sport területén, aminek eredménye az lett, hogy rendszeresen eljutottak a diákok atlétika, asztalitenisz és kézilabda sportágakban, nemcsak a megyei versenyekre, hanem az országos versenyekre is. A kilencvenes évektől az iskolát három község intézményfenntartó társulásban tartja fenn. 2004-től Váckisújfalun, 2011-ben Vácegresen szűnt meg a tagintézmény. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása szintén 2011-től szűnt meg. 2.3. Fekete István, az iskola névadója A méltán népszerű író 1900. január 25-én született a Somogy megyei Göllén. Édesapja, Fekete Árpád tanító, iskolamester, édesanyja, Sipos Anna. Az időközben kibővülő család (három leánygyermek is született) hamarosan indokolttá tette (a megfelelő képzés érdekében) a városba költözést. Apja a Városházán lett hivatalnok, István pedig a kaposvári gimnáziumban folytatta a tanulást. Tizennégy éves volt, amikor kitört a világháború. Az iskola utolsó osztályát 1915 nyarán végezte el, majd egy hároméves felsőkereskedelmi iskolába iratkozott be. 1917 nyarán elutazott Somogyfajszra nagyapai nagynénjéhez, ahol - életében először - vadászaton vett részt. 1917 végén ő is katonának állt, de a Kaposváron állomásozó zászlóalj miatt a városban maradhatott. 1918 tavaszán hadiérettségit tett iskolájában, majd Gödöllőre került a tartalékos tiszti iskolába. A Debreceni Gazdasági Akadémiára 1923-ban vették fel, de csak az első félévet végezte el ott, mert 1924 januárjától Magyaróváron folytatta tanulmányait. Ekkor katonaruháját is levethette, s mezőgazdászként helyezkedett el Bakócán, gróf Mailáth György birtokán. Életmódja ekkor kezdett el hasonlítani a regényeiből általunk is jól ismertre. Kora hajnalban kelt, lóháton járta be az uradalmat, és amikor hazatért, gyakran ragadott tollat, s jegyezte le az erdőről, a földekről begyűjtött érzéseit, élményeit.

10


Ott ismerkedett meg Piller Edittel, a bakócai főorvos lányával, akit 1929. december 12-én feleségül vett. A fiatal házasok az esküvő után Ajkára költöztek, ahol Fekete István vezető gazdatisztként kapott állást a holland származású, földbirtokos, Nirnsee Ferenc birtokán. Gyakorlott, tapasztalt, feladatát kiválóan értő szakember volt. 1930-ban született meg kislánya, aki édesanyja nevét örökölte. Két évvel később pedig világra jött István nevű kisfia is. Feljegyzései, írásai rövid lélegzetű megfigyelésekként jelentek meg a Nimród vadászújságban, melynek szerkesztője, Kittenberger Kálmán biztatta további tollforgatásra. Írt is szorgalmasan a madarak vonulásáról, a vadak viselkedéséről, szokásairól, a vadászat etikájáról, majd egy év elteltével a szerkesztőségbe invitálták, s személyesen is kezet rázhatott a neves Afrika-vadász író és lapszerkesztő Kittenberger Kálmánnal. Találkozásukból kölcsönös tisztelet és életre szóló barátság lett. 1936-ban írta meg A koppányi aga testamentumát, a Gárdonyi Géza Társaság történelmi regénypályázatára. Első könyve máris a pályázat első helyezettje lett. Következő kisregénye, a Csí 1940-ben látott napvilágot. Ugyanebben az évben a Kisfaludy Társaság a soraiba választotta. Még színdarabot is írt, Hajnalodik címmel, mely drámát telt ház előtt játszották a Magyar- és a Kamaraszínházban, közel százszor. Majd Bánki Viktor filmrendező kérte fel egy forgatókönyv (Doktor Kovács István) elkészítésére, melyet egy hét alatt készített el. Ezek után családjával együtt a fővárosba költözött, ő maga pedig a Földművelésügyi Minisztériumban helyezkedett el. Megjelent második romantikus regénye, a Hajnal Badányban, majd újabb elbeszéléskötetet írt Egy szem kukorica címmel (l944), négy évvel később kiadták a Tíz szál gyertya című novelláskötetét is. 1949 tavaszán nyugdíjazták, s ezzel nehéz időszak köszöntött a családra. Könyveit sem adták ki, alkalmi munkából gondoskodott családjáról. 1951 őszén végre sikerült egy tanári állást szereznie a kunszentmártoni Halászmesterképző Iskolában. Ott írta a Kele, valamint Lutra című regényeit, és 1955-ben végre megtört a köré fagyott jég is: a Halászat című művét a Mezőgazdasági Könyvkiadó tankönyvként hozta forgalomba. A Lutra 1955-ben látott napvilágot, megelőzve a Bogáncsot, a Tüskevárt és a Vukot. Megírta a szarvasi arborétum történetét elmesélő Pepi-kert című könyvét, a Tüskevárért pedig 1960-ban még József Attila-díjjal is kitüntették. 1965-ben jelent meg a Csend, mintegy bevezetéseként a három kötetre tervezett életrajzi regényének, amelyből-utolsó írásaként csak a Ballagó idő készülhetett el. E regénye már írói számvetés is, visszatekintés az elmúlt, emlékké vált életre. Az 1968-ban megjelent, Barangolások című elbeszéléskötete elsősorban felnőtt vadászélményeit foglalja egybe. 1968-ban kapott szívinfarktust. 1969 őszén az Akadémia mátraházi üdülőjében érte a következő rosszullét, s a gyöngyösi kórházba szállították. Hetvenedik születésnapának méltó megünnepléseként megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Betegsége közben egyre súlyosbodott, 1970. június 23-án örökre lehunyta szemeit Budapesten. 2.4. Hagyományok ápolása • • • • • •

Tanévnyitó Október 6. Október 23. Mikulás Iskolai karácsony Farsangi bál

11


• • • • • • • • •

Március 15. Ballagás Tanévzáró mesemondó verseny Anyák napja Fekete István napok Fekete István térségi természetismereti verseny Megemlékezés az aradi vértanúkról Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról

2.5. Az intézmény szerepe a települések életében Tanulóink rendszeresen részt vesznek az intézményfenntartó társulás településeinek sport és kulturális életében. Felkérésre a pedagógusok felkészítésével fellépnek a nemzeti ünnepeken, a falunapokon, a civil szervezetek rendezvényein.

3.

TANULÁSSZERVEZÉS ÉS TARTALMI ISMERETEK

Az intézmény három program köré szervezi tevékenységét: • Komplex Instrukciós Program • Logikai és táblajáték-foglalkozások • Generációk Közötti Párbeszéd Program • Differenciált Tanulásszervezés Program Programunk során a legfontosabb fejlesztendő kulcskompetenciák a következők: • Szociális és életviteli kompetenciák. • Általános megismerő kompetenciák (intellektuális képességfejlesztés). • Kommunikációs készség fejlesztése. IKT stratégia Az intézmény a Közháló program által biztosított Sulinet internetes elérhetőséggel rendelkezik, melynek sávszélessége 4 Mbit/sec. A számítógép teremben, egy tanteremben, valamint az irodákban megtörtént a vezetékes hálózat kialakítása. Az utóbbi tanév fejlesztéseként egy vezeték nélküli hálózat is kiépítésre került, mely elsősorban a laptopok hálózati összeköttetését szolgálja. Jelenleg a hálózatban nem működik szerver, de a magasabb szintű kiszolgálás érdekében mindenképpen szükséges annak üzembe állítása. Célunk, hogy valamennyi tanteremben elérhető legyen az internet, amihez további vezeték nélküli berendezéseket kell beszereznünk, illetve számítógépeket a tanetrmekbe. Ezáltal a tanulók interaktivitása és az IKT eszközökkel támogatott tanórák aránya megnövekszik, szervesen kapcsolódva a már meglévő és a későbbiekben beszerzésre kerülő interaktív táblákkal. Az intézményben jelenleg egy tanterem rendelkezik felszerelt digitális táblával. Terveink között szerepel, még egy további tantermet felszerelünk egy digitális táblával a hozzátartozó projektorral, laptoppal. Az a tanterem, ahol az IKT eszközök megtalálhatók, zárható, a projektor a mennyezetre felszerelt, tehát az eszközök megóvása biztosított. Az eszközök, a

12


helyi hálózat beállítását, karbantartását helyileg, az informatika tanárok segítségével oldjuk meg. Az iskola saját weboldallal rendelkezik, ahol megtalálhatók az intézményi dokumentumok, valamint az aktuális események, az iskolával összefüggő hírek. Az ehhez szükséges tárhelyet az iskola bérli. Az intézmény az AROMO adminisztrációs rendszert alkalmazza, melynek teljes feltöltésével nem csak a fenntartó, hanem a szülők is szélesebb körben hozzáférnek az iskolai, valamint saját gyermekük adataihoz. A KIR, illetve a KIFIR felületen eleget tesz a folyamatos és naprakész adatszolgáltatásnak. Az iskola a „Tisztaszoftver program keretében” (Windows XP, Windows Vista, Windows 7) operációs rendszer használatára jogosult. Ezen kívül az ingyenes AVG ill. AVAST vírusirtókat használja valamennyi gépére, így a vírusvédelem megoldott. Az újonnan beszerzésre kerülő gépek hasonló védelmi rendszerrel rendelkeznek majd, valamint hálózati felhasználás esetén a szerverhez kapcsolódó védelmi rendszerrel is. Az iskola a 2011-2012-es tanévtől kezdve egy új módszer szerint szervezi az oktatást, mely elsősorban a szociális kompetenciák fejlesztésére irányul. A számítógépek használatával a tanulók fejleszthetik a digitális írástudásukat, megtanulhatják a hasznos és haszontalan információk különválasztásának lehetőségét, valamint maximálisan kihasználhatják az Internet adta lehetőségeket tudásuk gyarapítására. Pedagógusaink önképzés keretében elsajátítják az interaktív tábla használatát, bár az intézmény valamennyi pedagógusa rendelkezik megfelelő informatikai alapképzettséggel, így az új eszközök használata nem jelent majd gondot. A pedagógusok az általuk készített interaktív táblás tananyagokat külső adathordozón rendszerezve (tantárgy és évfolyam) tárolják, így az intézmény a későbbiek folyamán saját tantárgyi adatbázissal fog rendelkezni. Az Interaktív tananyagok mind szélesebb körű bevezetését kívánja az intézmény megvalósítani, melyhez a forrásokat pályázatok útján ill. a normatíva felhasználásával szeretné biztosítani.

4.

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

4.1. Alapelvek Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik. A tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően itt készül fel középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Nevelő-oktató munkánknak eredményesnek kell lennie. Mitől lesz eredményes az iskolánk? • • •

A kompetenciamérésen elért eredménytől. Fejlesztéseink erre irányulnak. Az igazgató feladata kiszűrni azokat a pedagógusokat, akik nem tudnak differenciálni, akik módszertanilag nem tudnak megújulni, nem tudnak motiválni. Csak az lesz sikeres, akinél a gyerekek felfedezés útján, belső igényt kielégítve, élményszerűen sajátítják el a tananyagot.

13


Fontos elvárás iskolánkkal szemben, hogy minden tanulónk tovább gyarapítható ismeretanyaghoz jusson, felkészültségüket és műveltségüket úgy megalapozva, hogy valamennyien képességüknek megfelelő iskolatípusban folytathassák tanulmányaikat. Az előzetes felmérések eredményeként, a továbbtanulás szempontjából fontos alapkészségek kialakításán túl a számítástechnikai és az idegennyelv-oktatás terén jelentkezik hangsúlyozott igény a szülők és gyerekek részéről. A helyi szokások, viselkedési szabályok kialakításán, begyakorlásán túl olyan erkölcsi értékek kialakítása is feladatunk, amelyek birtokában tanítványaink képessé válnak az egyetemes emberi értékek befogadására. − A komplexitás elve: a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségekkel kell számolni. − A nevelésben a pedagógus és a tanítvány egyenrangú fél. − Lényeges a nevelési hatások összehangolása. − Mindig figyelembe kell venni a gyermekek életkori sajátosságait. − Biztosítani kell az elmélet és a gyakorlat összhangját. − Fontos a pedagógus személyes példaadása. − A nevelés a közösség aktív részvételével zajlik. Fontos az önkormányozó képesség fokozatos kibontakoztatása. − A nevelőnek támaszkodnia kell az iskolán kívül megszerzett tapasztalatokra, ismeretekre. − Szükséges a tanítvány személyisége iránti bizalom, tisztelet, megértés. − Fontos az igényesség, határozott követelmények felállítása, a lehetőség biztosítása a személyiség kibontakoztatására. − Az intézményben szakszerű helyettesítésnek számít, ha a pedagógusok a tanórán az alábbi kompetenciákat fejlesztik, bármely tantárgy keretében: 1. 2. 3. 4. 5.

informatikai és médiahasználati szociális életviteli és környezeti szövegértés-szövegalkotási matematikai-logikai idegen nyelvi

Az iskola tantestülete arra törekszik, hogy a valamely szempontból hátrányos helyzetű tanulót sikerélményhez juttassa olyan tevékenységformák révén, amelyekben ez lehetséges. Ennek a törekvésnek a haszna a tanuló pozitív önértékelése. Sok esetben az önértékelési zavar az oka a gyenge tanulmányi eredménynek, a magatartási problémának. 4.2. Az nevelés-oktatás céljai, feladatai, az alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer • • • • •

Az európai humanista és polgári hagyományokra épülő erkölcsi és szellemi értékek kialakítása. Az egyéni képességek, készségek kibontakoztatása mellett a közösség iránti felelősség, a toleráns, megértő attitűd fejlesztése. A tárgyi tudásnak, a tanulás értékének, a másságnak elfogadtatása. Felelős, cselekvő, honszerető állampolgári minta bemutatása. Felkészítés az információs társadalom elvárásaira, az önművelés (élethosszig tartó tanulás) képességének és igényének kialakítása.

14


•

A NAT-ban rögzített kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése a kompetencia alapú oktatás segítségével.

Az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) elsajátításának biztosítása A tanulók az 1-6. évfolyam életkori szakaszában tudományos igényű ismeretekkel, a legfontosabb magatartási és viselkedési normákkal, értékekkel találkoznak. Információt szereznek környezetükről, elemi összefüggésekkel ismerkednek meg, megtanulják megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől. Ennek megfelelően alapvető feladat az összefüggések felismertetése, a lényeg kiemelés technikájának készségszintre emelése. Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása A tanulók manipulatív és képi gondolkodásának megfelelően a tapasztalati ismeretszerzés időszakában főként a tevékenységközpontú tanítási stratégia segíti a meghatározott célok elérését. Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében elsősorban a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükség van az olvasási - számolási problémák gyors felismerésére és kezelésére. Értékközvetítés A demokratikus iskola működését a magyar alkotmányban, valamint az emberi és gyermeki jogok kartáiban rögzített értékek szabják meg. Az iskola tanítási gyakorlatában az értékek egyensúlyára törekedve egy állampolgári eszménykép körvonalait vázolja fel: • A biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke) • Az én harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önművelés) • A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia) • A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, probléma érzékenység, kreativitás, szellemi tevékenység) • A humanizált társadalom – és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes emberi kultúra értékei) • Az iskola egyik kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető erkölcsi és etikai értékek közvetítése, amelyek a tanulói énkép kialakításának eszközei. A tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztése és kialakítása megkívánja, hogy túllépjünk az egyes tantárgyak keretein. Az iskolai élet megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok hatékony elemzését és a különböző konszenzus-teremtő technikák gyakorlását. A tanulók ez által képessé válnak a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, melyek alapvető elemek a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából. Iskolai szinten fontos feladat az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése. Általános emberi értékek: • becsületesség, igazság, jóság, szeretet, humanizmus, magyarságtudat, lokálpatriotizmus, hagyományőrzés A tudással, művelődéssel kapcsolatos értékek: • tudásvágy, érdeklődés, produktivitás (kreativitás, innovációs készség) Az „én” harmóniájára vonatkozó értékek: • önismeret, önbizalom, önbecsülés, testi-lelki egészség, felelősség, felelősségtudat, felelősségvállalás, a szépség, az esztétikum iránti fogékonyság 15


•

aktivitás (kezdeményezőkészség), akaraterő, logikus gondolkodás, céltudatosság A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: • kommunikációs és kooperációs készség, kulturális viselkedés, udvariasság, együttműködési készség, segítőkészség, barátság, az önzés leküzdése, tisztelet a szülők és a pedagógusok iránt A munkával kapcsolatos értékek: • szorgalom, figyelem, kötelességtudat, rendszeretet, pontosság, kitartás, önálló munkavégzés képessége Erkölcsi nevelés A nevelés célja, hogy a gyerekekkel megismertessük az etikus emberi magatartás értékeit, normáit: • megbízhatóság, őszinteség, becsületesség, tisztesség • felelősségvállalás, együttérzés másokkal, a „másság” elfogadása • konfliktuskezelés készségének fejlesztése, kudarctűrés • mások tulajdonának tiszteletben tartása • önismeretre törekvés, önnevelés igénye, önmagunk vállalása • a társadalmi együttélés – a viselkedésbeli kulturáltság: udvariasság, illem, figyelmesség, segítőkészség, tisztelet, tolerancia a társak és felnőttek iránt, a család, a szülők szeretete, tisztelete Hazaszeretetre nevelés Feladatunk a tanulók hazaszeretetének, nemzethez való kötődésének erősítése, nemzeti ünnepeinknek a tanulók fejlődési és értelmi sajátosságaihoz igazodó megünneplése. A problémamegoldó gondolkodás kialakítása, az információ értelmezése és feldolgozása Napjaink információs feladatai az iskola számára az adatok minőségi szűrését is jelentik. Ennek érdekében szükséges a problémamegoldó (értelmes, kreatív, kritikai) gondolkodás fejlesztése. Egészséges életmódra nevelés A program fontos feladata az egészséges életmódra való nevelés erősítése, mely nem egy-egy tantárgy kizárólagos feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy egyik legfőbb értékünk az egészség, annak védelme, ápolása. E folyamatban fontos helyet kap a helyes táplálkozás- és mozgáskultúra kialakítása, az egészségkárosító tényezők elutasítása, a megelőzés fontosságának felismerése. A mentálhigiénés problémák kezelése és megoldása, a családi értékek megőrzésére való törekvés a tanuló tevékenységek fejlesztésének általános elemek. Testi nevelés A nevelés lehetőséget nyújt a testi képességek fejlesztésén túl a lelki élet alakítására, jellemformálásra, akaraterő, küzdeni tudás fejlesztésére, a helyes önértékelésre, a kudarcélmény leküzdésére. A testi nevelés minden pedagógus feladata. Családi életre nevelés Tudatosítani kell a tanulókban a családi munkamegosztás szükségességét, a családi hagyományok, ünnepek ápolásának fontosságát, a szülők iránti szeretetet, az egymás iránti tolerancia, felelősségtudat fontosságát 16


Esztétikai nevelés Feladatunk a szépség iránti fogékonyság alakítása, az ízlés fejlesztése, mely valamennyi tanórai foglalkozás feladata. Tanórán kívüli nevelési lehetőségek: • iskolai ünnepségek • színházi előadások • hangversenyek • kulturális bemutatók Pályaorientáció A program tartalmazza a pályaorientációs pedagógiai stratégiát, összhangban a közös követelményekben megjelölt elvárásokkal. Az intézmény nevelési céljaihoz hozzárendelte az oktatási feladatokat, melyek a helyi tanterv felépítésében realizálódnak. Az alsó tagozatban elemi ismeretek közvetítése, alapvető készségek és képességek fejlesztése folyik. Ügyelünk arra, hogy az átvezetés az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskola tanulási tevékenységeibe fokozatos legyen. Nagyon nagy súlyt fektetünk az anyanyelvi nevelésre, hogy az évek során kialakulhasson a megfelelő szintű értő olvasás képessége, mely minden tanulási folyamatnak az alapja. A kommunikációs kultúra fejlesztése és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása iskolánkban minden pedagógusnak feladata. Az idegen nyelv tanítása elsősorban a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítását szolgálja. Egyben megismerteti egy másik kultúra sajátos értékeit. Megszervezzük tanórán kívül a második idegen nyelv tanulását a 6-8. évfolyam számára. A 3. évfolyamon kedvet ébresztünk heti 1 órában a nyelvtanuláshoz, elsősorban receptív készségeket fejlesztünk. Eszközök, eljárások az iskola nevelési-oktatási céljainak eléréséhez: napközi egyéni prevenciós és felzárkóztató foglalkozások felkészítés versenyekre, felvételire könyvtárhasználat szakkörök, sportkörök, tanórán kívüli foglalkozások tanulmányi kirándulások, szabadidős programok, táborok erdei iskola egyéni fejlesztési tervek Az erdei iskola Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amely során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.1 1

Az Erdei Iskola Program hivatalosan használt definíciója (Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programigazgatóság, OM Alapkezelő Igazgatóság)

17


Az erdei iskola a hátrányos helyzetű tanulók számára különösen fontos. Konkrét tapasztalatokat ad a lakóhelytől távol eső és eddig csak a tankönyvből megismert külvilágról azoknak a tanulóknak is, akiknek a családjuk anyagi, kulturális, szociális helyzete az utazást nem tenné lehetővé. Táborok Belföldi és külföldi táborokat kizárólag önköltséges formában szervezünk, amennyiben igény van rá.

4.3. Elvárások a nevelőkkel szemben • •

Legyenek jártasak a tudományokban és a nevelés művészetében. Igyekezzenek minél több értéket közvetíteni, egységes követelményrendszert kialakítani. • Munkájukban legyenek igényesek, pontosak és fegyelmezettek. • Nevelőmunkájukban a gyermek-centrikusság, a tolerancia, az egyéni bánásmód és a türelem tükröződjék. • Működjenek együtt a szülőkkel és az intézmény kapcsolatrendszerével. Legfontosabb nevelési tényező: • egyéni pedagógiai hitelesség, • egészséges életvezetés, • életigenlő, konstruktív optimizmus. A pedagógiai munka színvonalának emelését a következő tényezőkön keresztül valósíthatjuk meg: • szilárd, biztos ismeretek nyújtása a tanulóknak, • a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, • az önálló ismeretszerzési igényének kialakítása, • hatékony tanulási módszerek elsajátíttatása, • a lemaradó tanulók felzárkóztatása, • a műveltségbeli különbségek kiegyenlítése. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a gyermek sokoldalú személyiség- és képességfejlesztése áll. Célunk: • tiszteletet ébreszteni az emberi értékek – tárgyi, művészeti, erkölcsi – iránt, • az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak a kialakítása. A nevelőtestület pedagógiai kultúrájának folyamatos emelésének útja: nevelési és oktatási témájú előadások, továbbképzések szervezése, a legújabb pedagógiai módszerek megismerése, egységes nevelési és oktatási eljárások, követelményrendszerek kialakítása. 5.

Célok és feladatok a személyiség és a közösség fejlesztése terén

A tanulócsoportok összetétele heterogén, a magatartás és a tanulás területén is igen változatos képet mutat.

18


Az iskola létszáma 160 fő körül mozog. Ebből 40% körüli a hátrányos helyzetű gyermek. Nevelési, oktatási feladataink megfogalmazásánál figyelembe kell vennünk, hogy nő a veszélyeztetett környezetben, rossz szociális körülmények között élő gyermekek száma. Ezért fokozott figyelmet kell fordítanunk a közösségfejlesztésre, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységre, továbbá a szocializációt segítő programokra. 5.1. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az intézmény célja, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ennek érdekében az egész intézményben összehangolt nevelői munkára van szükség. Az óvodával ápolt jó kapcsolatnak köszönhetően az elsős tanító a beiratkozott gyermekekről információkkal rendelkezik. Az óvodával való együttműködésünk és a gyermekjóléti szolgálat tevékenysége hozzájárul ahhoz, hogy az első napoktól kezdve tudomásunk legyen az egyéni adottságokról, a várható nehézségekről. Figyelembe vesszük a szociális hátteret, a kulturális indíttatást. Együttműködünk a családdal, hogy minél pontosabb képet kapjunk a tanuló fejlődéséről. Biztosítjuk az egyéni haladási tempót, ahol szükséges, szervezünk fejlesztő foglalkozást, korrepetálást, felzárkóztatást, illetve szakemberhez irányítjuk a családot (orvos, nevelési tanácsadó, családsegítő, tanulási képességvizsgáló). A tehetséges, jó képességű tanulót is differenciált, egyéni bánásmódban részesítjük. Az alsó tagozatban fokozatosan kialakítjuk a helyes tanulási szokásokat. Teret adunk a mozgás iránti igénynek, a játéknak. Értékelésnél figyelembe vesszük az egyéni képességeket. Felső tagozatban egyre inkább előtérbe kerül az önismeret fejlesztése. A 10-12 éves diákok (5-6. évfolyam) gondolkodása erősen kötődik az érzékeléshez, tapasztaláshoz. A 13-14 évesek (7-8. évfolyam) fogékonyabbak az absztrakcióra, az analitikus gondolkodásra. A személyiség fejlesztése akkor sikeres, ha kihasználunk minden lehetőséget, amelyet az intézmény nyújtani tud, a tanórán kívüli foglalkozásokat, a kirándulásokat, a szabadidős tevékenységeket. Az iskola hozzájárul a tanulók életmódjának, szokásainak, értékekkel történő azonosulásának fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Fontos területek az egészséges életmódra nevelés, az időtálló, humanista polgári értékek közvetítése, a személyes mintaadás. A diákönkormányzat működése lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók megtanulják a demokratikus érdekérvényesítés szabályait, véleményüknek adjanak hangot az őket érintő kérdésekben. Célunk az egész életen át tartó fizikai aktivitás igényének kialakítása, a tudatos pszichomotoros cselekvőképesség kompetenciájának megalapozása és az egészséges életmódra való törekvés belső motivációvá alakítása. Módszerei: • személyes fejlődést, önismeretet segítő beszélgetések, • megfigyelés, • fejlesztő interjú, • társismereti tréningek, • modellkövető viselkedés, • élménybeszámolók, ötletbörze. Az intézmény három program köré szervezi tevékenységét: • A Komplex Instrukciós Program olyan tanítási módszer, amely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a 19


•

•

tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog. A módszer célja, hogy minden gyerek tudásszintje emelkedjen, és része legyen sikerélményben az osztálymunka során. Ha jó közösségi iskolát szeretnénk létrehozni, akkor az iskolát nyitottá kell tenni. Jellemző, hogy szülők aktív szerepet vállalnak az iskola életében, cserébe az iskola olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyeket nem csak a diákok, hanem a szülők is igénybe vehetnek. Ennek az együttműködésnek egyik megvalósítója a Generációk Közötti Párbeszéd Program. Az iskola egyre növekvő mértékben kíván teret adni a közös élményszerzésnek, amelynek egyik hatékony eszköze a logikai és táblajáték-foglalkozások.

Logikai- és táblajáték-foglalkozások

Az ember minden korban szeretett játszani, versenyezni, hiszen játékra, játszásra mindenkinek szüksége van az izgalom átélése vagy éppen az ellazulás végett. A játék élmény, élvezet, az örömszerzés érdekében végzett tevékenység, amelyben a motívumok és célok egybeesnek, önként vállalt tevékenység, így a gyermek saját maga szabályozza az örömszerzés mértékét. Jelentős szerepe van a lelki egyensúly kialakításában, fenntartásában. Ugyanakkor a játéknak fontos társadalmi haszna is van, jelentős szerepet játszik a társas-kapcsolatok kialakulásában, a kultúra egy része. A játék közben a fair play, a szabályok betartása kerül előtérbe, a helytállás fontosabb a győzelemnél, gazdagodik a jellem, kockázatvállalásra és önfegyelemre nevel. Az emberiség legnagyobb szellemi alkotásai közé tartoznak a táblajátékok. Szűkebb értelemben valamilyen téglalap, vagy négyzet, esetleg hatszög alakú, mezőkre, vagy pontokra felosztott játéktéren, táblán korongokkal, golyókkal vagy bábukkal játszott játékok, mint például a sakk. Tágabb értelemben idesorolhatóak a dominók, a különböző geometriai formákat felhasználó tologatós játékok is, mint amilyen a pentominók vagy a tangram. Alkalmazásuk során a tanulók a táblajátékon keresztül képessé válnak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekednek az önellenőrzésre, és képesek lesznek várható eredmények becslésére. A játékot úgy kell megszervezni, hogy mindvégig törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladat, amelyhez azonban elengedhetetlen a matematikai szövegek megfelelő értelmezése, logikus elemzése, a tanulók minél gyakoribb önállóan tevékenykedése, aktív részvétele a tanítási, tanulási folyamatban. Általános fejlesztési követelmény a megfigyelőképességnek, a problémamegoldó gondolkodás alapjainak fejlesztése, a matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák megismerése, szokások kialakítása. Konkrét fejlesztési követelmény a kapcsolatok, összefüggések megfigyelése, leolvasása, halmazok jellemzése állításokkal, számosság megállapítása, a szabályszerűség felfedezése, szóbeli megfogalmazása, sorozatok képzése és folytatása. A valószínűség számításban és a statisztikában a közös játékok, kísérletek a “biztos”, a “lehetetlen”, a “lehet, de nem biztos” fogalmak megértését segítik. A táblajátékok alkalmazása során mindvégig előtérbe kerül a széles körű tapasztalatszerzés, amely segíti a matematikában való jártasság kialakítását. Az induktív módszer mellett nagy szerepet kapnak a deduktív következtetések. A logikai játékok alkalmazásának segítségével az elsajátítandó tananyagban feltételezéseket fogalmazunk, fogalmaztatunk meg, amelyek néhány lépésben bizonyíthatóak vagy megcáfolhatóak. Munkánk során fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése, ezért előtérbe kerül a különféle bizonyítási módszerek megismerése, valamint a fogalmak, szabályok pontos

20


megfogalmazása. Ezzel egy időben alapvetően fontos az absztrakciós képesség fejlesztése, a komplex szemléletformálás, az önálló ítéletalkotás, a problémák különböző oldalról történő megközelítése, a gyakorlatorientáltság, a pontosság, ütemezés és a tervezés fejlesztése. A képességek kibontakoztatásának egyik útja a tantárgyi előrehaladás segítése, és ezen keresztül az önbizalom növelése. A célunk annak tudatosítása, hogy a teljesítmény kitartó munkával növelhető és tartóssá tehető. Ennek egyik eszköze a különféle versenyeken való megmérettetés. A sikert sok tényező befolyásolhatja, többek között a tanár-diák jó kapcsolata, együttműködése. Biztosítanunk kell a sikerhez vezető helyzet megteremtését, lehetőséget adva a gyerekek képességeinek kibontakoztatására. Az iskolai siker és a magatartás nem választhatóak el élesen egymástól, hiszen a tanulási siker, az önbizalom megkönnyítheti a beilleszkedést a közösségbe. A nevelési célok között szerepel az intellektuális képességek fejlesztése mellett a különböző viselkedésformák kialakítása, mint amilyen a nyerő és vesztő helyzetek, a kitartás, az elszántság, a célorientáltság, a merészség, a kockázatvállalás és megfontoltság, a határozottság, a felelősségvállalás, a szabályok betartása. Ide soroljuk a kudarctűrés, türelem, kapcsolatteremtés, empátia, együttműködés, szociabilitás, udvariasság, fegyelmezettség, rendszeretet és nem utolsó sorban a sikerorientáltság, talpraesettség fejlesztését is. A logikai játékok jól használhatóak a konfliktushelyzet kezelésénél, a gyerekek között zajló folyamatokban, amelyben érdekek, értékek, nézetek, szándékok kerülnek egymással szembe nyílt – tevékenységekben is megnyilvánuló – vagy rejtett – tudati, érzelmi szint – formájában. Segítenek a közösségi normarendszer értékrendjének, és ezzel összefüggésben a személyiség kibontakoztatásának, harmonikus fejlődésének optimális fejlesztéséhez, miközben magatartásuk, a környezetükhöz való viszonyuk harmonikussá válik. Mindennapjaikat átszövi a meggyőződéssé érlelődött ismeret, a pozitív szándék és akarat és a normáknak megfelelő szokások. Segítségükkel megvalósítható a gyerekek tetteinek céltudatos és tervszerű alakítása, illetve a gyerekek számára mindazoknak a társadalmi pedagógiai feltételeknek a biztosítása, amelyek lehetővé teszik, hogy a személyiséget sokoldalúan kifejlesszük, képességüket lehetőségeiknek felső határáig kiműveljük. A készségjellegű cselekvések kiépülése maga után vonja a szokások kialakulását. A gyerekek az ismétlődő játékhelyzetekben erős belső késztetést éreznek arra, hogy az elsajátított módon cselekedjenek, tehát a folyamat lényege a dinamikus sztereotípia. Amennyiben a szokásos cselekvés végrehajtása akadályba ütközik hiányérzet, nyugtalanság érzete támad, ám ha a gyerekek következetesen helyes viselkedési módokat tanúsítanak, az a helyes magatartáshoz vezet. Ugyanakkor a helyes viselkedés elsajátítása hatással van az alkalmi viselkedésre, befolyásolja, meghatározza azt. A logikai játékokat remekül tudjuk alkalmazni frontális-, egyéni-, páros- és csoportmunkában személyre szabottan, differenciáltan, de a könyvtári munka és az e-learning szerves része is. A logikai és táblás játékok szoros kapcsolatban állnak a matematikán kívül más tantárgyakkal is. Történelem területén a gyerekeknek alkalmuk adódik kutatni a logikai és táblajátékok keletkezését, országok, népek uralkodók, híres emberek szerepét a játékok elterjesztésében, megismerkednek a játékok népszerűsítésében szerepet játszó történelmi személyiségekkel. Földrajz órán a játékoknak a Földön való megjelenésével, elterjedésével foglalkoznak. Irodalom órán szó esik irodalmi nagyjaink játékszenvedélyéről, énekórán említést teszünk Rossiniről, rajzórán Pieter Van Huys vagy Baugin nevét hallják, és informatika órán a gyerekek ezerféle táblajátékra lelnek rá a különböző weboldalakon.

21


5.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti, segíti az egyén képességeinek megfelelő társadalmi szerepvállalás kialakítását. Az iskolai nevelés-oktatás közösségi keretekben folyik: évfolyam, osztály, csoport, szakkör, sportkör. A tanuló viszonya saját közösségéhez meghatározza az egész iskolához, a tanuláshoz fűződő kapcsolatát. Célkitűzés, hogy az egyén saját közösségében jól érezze magát, kialakuljanak a társas kapcsolatok, barátságok, az összetartozás érzése. A közösségi kapcsolatok kialakításában, formálásában nagy szerepe van a pedagógusnak, főként az osztályfőnöknek. Törekszünk arra, hogy az osztályfőnöknek saját osztályában a lehető legtöbb órája legyen. Intézményi szinten az összetartozás eszközei az iskola jelképei, hagyományai. Az iskolán belüli közösségnevelés területei: tanítási órák, edzések tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások tanórán kívüli, diákönkormányzat által szervezett foglalkozások szabadidős tevékenységek A közösségnevelés területei mind más és más lehetőségekkel, módszerekkel bírnak, fontosnak tartjuk az alábbi közös feladatokat: A tanuló − fogadja el a közösség szabályait, − közösségi magatartását jellemezze az együttműködés, szolidaritás, empátia, humánum, a másság elfogadása, − kapcsolataiban megbízható, becsületes, szavahihető legyen. Az iskola kihasználja a diák-önkormányzatiságban rejlő lehetőségeket a személyiségformálás, az egészséges életmód, a környezetvédelem, az állampolgári ismeretek, állampolgári szerep, közéleti nevelés területén. Fontosnak tartjuk, hogy a tantárgy-kiegészítő ismeretszerzéstől a lazább társas szórakozásig, a művelődés változatos formáit biztosítsuk, hogy már iskolás korban megalapozzuk a kulturált szabadidős szokásokat. A tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek közösségfejlesztési feladatai: − legyen rájuk jellemző a kötetlenebb tevékenységi forma, az érzelmi élmények nyújtása − nevelje a tanulókat önismeretre − ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait. 5.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, az esélyegyenlőség megteremtését szolgáló eszközök Évről évre egyre nagyobb arányban vannak jelen intézményünkben azok a gyermekek, akiknek családja különböző problémákkal küzd. Munkanélküliség, anyagi, ellátási gondok, sok gyerek, pszichés problémák. Az iskola minden felhasználható eszközzel arra törekszik, hogy ezek a tanulók eredményesen eljussanak a képzési szakasz végéig. 22


A megfelelő szakember-ellátottság, a kompetencia alapú oktatás, a napközi otthonos ellátás, az egyéni fejlesztések, a szakkörök, a korrepetálások szolgálják a HH és a HHH tanulók esélyegyenlőségének növelését. A legfontosabb feladat ezen a téren a tényfeltárás és a családdal konstruktív kapcsolat kialakítása. A problémákkal küzdő gyermekek számára egyfajta megoldást nyújt a napközis ellátás. Az igénylők napi háromszori étkezést, vagy tízórait és ebédet kapnak az iskolában. A térítési díjat a fenntartó állapítja meg. Igazolt rászorultság esetén rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, illetve étkezési hozzájárulást lehet igényelni. A napköziben a nevelő irányításával házifeladat-készítés és tanulás folyik, ez segítséget jelent azoknak a családoknak, akik nem tudnak délután foglalkozni a tanulókkal. Az oktatás hatékonysága érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal való egyéni bánásmódra. Ez az oktatási formák és módszerek – Komplex Instrukciós Program, Differenciált Tanulásszervezés Program – helyes alkalmazását jelenti elsősorban. Az ebbe a körbe tartozó tanulóknak egyénre szabott tanulói fejlesztési tervet kell készíteni, amely a pszichológiai és logikai elemzések és okkeresések utáni segítés módozatainak rögzítését jelenti. Ezt a munkát a nevelő részben az órán, részben külön konzultáció, korrepetálás formájában végzi. Alapja: • A hiteles, őszinte kommunikáció és a következetes nevelés. • A tanuló sikerélményhez juttatása. • A tanulók ismerjék meg az emberi viselkedés alapvető személyiség- és szociálpszichológiai törvényszerűségeit. • Pozitív magatartásformák kialakítása, gyakoroltatása. • Fejlett szociális és kommunikatív képesség kialakítása. • Az empátia és a metakommunikatív képességek kibontakoztatása. • Tolerancia erősítése. • Konfliktuskezelések erősítése. • A közösségi és az egyéni értékrend összeegyeztetése.

5.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A képességek teljes kibontakoztatását elő kell segíteni minden tanítónak, tanárnak. A tehetséges tanulót abban kell segíteni, hogy megtalálhassa a tehetségének leginkább megfelelő fejlesztési formát, lehetőséget. Meg kell különböztetni a tevékenység két síkját: 1. A tanórai foglalkozások alatt a munkaformák megválasztásával (egyéni, pármunka, differenciált csoportmunka) segítjük a képességek kibontakoztatását. További lehetőségek: versenyekre való felkészítés levelezős feladatmegoldó versenyekre benevezés pályázatokon való részvétel kiegészítő anyag, feladatok adása.

23


2. A tanórán kívüli tevékenység: egyéni fejlesztési foglalkozásokon egyénre szabott tehetséggondozást végzünk a tehetséges tanulót szakkörbe, művészeti csoportba irányítjuk megbeszéljük a szülőkkel a továbbfejlesztési lehetőségeket bemutatókon, műsorokon való szereplést biztosítunk a sportban tehetséges tanulókat a szakosztályokhoz, majd az utánpótlás-nevelő központokhoz irányítjuk. Legfontosabb feladataink: a) Gyakori differenciálás tanórákon a hatékony képességfejlesztés, ismeretszerzés érdekében. b) Változatos tanítási módszerek felhasználása az oktatás során a személyiség egészét gazdagítva: különböző kooperatív módszerek, projektmunka, heterogén-homogén tandem, mozaik módszer. c) A belső motiváció erősítése a tanulókban, a tudás értékként kezelése. d) A táblás és logikai játékok széleskörű alkalmazásának biztosítása önmagában és a tantárgyi kereteken belül: előrelépés a kommunikáció, a szocializáció, a tantárgyi integráció, a projektmunka, az érzelmi nevelés, az intelligencia, az együttműködési készség, a kreativitás területén. A tehetségfejlesztő programunk két iránya: • •

Speciális csoportok alakítása ─ a tehetséges tanulók egyéni jellemzőire támaszkodunk, a legkevésbé korlátozó környezet biztosítása mellett maximális kihasználására ösztönözve őket. Formája: tömbösített különfoglalkozások. Gazdagítás, vagy dúsítás ─ a tehetséges tanulók tanterven felüli oktatása, sok ismeretanyag átadása, szakkörök, iskolán belüli- és kívüli programok, tevékenységek által. A képzést nagyfokú komplexitás jellemzi, a tanulók szükségleteire, igényeire épül. Inkább produktív, mint reproduktív folyamatról van szó. A gyerekek a normális oktatáson felüli képzést kapnak, délután, külön foglalkozásokon vesznek részt.

Célunk a tehetségnevelés terén: • • • • •

A tehetségekben olyan készségeket és stratégiákat kell kialakítanunk, amelyek révén képesek lesznek olyan személyekké válni, akik önállóan, kreatívan és önmaguk megelégedésére keresik az ismereteket. A tehetséges gyerekeknek, támogatásunkkal, ki kell alakítaniuk magukban, hogy a tanulás öröm és izgalom, amely átsegíti őket a rutinon, a munkán, ami szükségszerűen velejárója a tanulásnak. A tehetséges gyermekeket segítenünk kell abban, hogy felismerjék, milyen speciális felelősséget ruház rájuk a tehetségük. Érzékennyé kell tenni őket aziránt, hogy milyen speciális igényekkel találkozhatnak a tehetség produktív felhasználását illetően. Ösztönöznünk kell őket, hogy tiszteljék a többi gyermeket képességeiktől függetlenül.

Feladataink a tehetségnevelés megvalósításában: •

Tehetséges, biztosítása.

innovatív,

képzett,

problémamegoldásra

24

érzékeny

pedagógusok


• • • • • • • • •

A tehetség definiálása, annak felismerése, fejlesztése, gondozása a szülők orientációjával egy időben. A széles tevékenységrepertoár lehetőségeivel az önálló, a tanuló maga által szervezett tanulásának biztosítása. Hatékony tanulási stratégia megtanítása. Tapasztalatszerzéssel bátorítás az elmélkedésre, töprengésre, kérdések megfogalmazására. Kooperatív technikák alkalmazásával együttműködés kialakítása másokkal. Bátorítás, támogatás a tanulói vezető szerep elfogadásában. Keressük és biztosítjuk az alkalmakat arra, hogy a tanítási órán, a szakkörökben és az egyéni foglalkozásokon felismert, kifejlesztett tehetségek megmérettessenek. A szakkör, egyéni foglalkozás biztosítja a tehetséges gyerekek nevelését, fejlesztését. Tehetségnevelő programok személyi, tárgyi, szervezeti, versenyeztetési és finanszírozási feltételeinek megteremtése.

Fejlesztési irányok • •

A tehetséggondozás elméleti ismereteinek beépítése a gyakorlatba. A tehetséggondozás intézményi gyakorlatának tökéletesítése a gyermeki terhelés szempontjából.

5.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Kudarcról akkor beszélünk, ha a gyermek, illetve a tanuló teljesítménye a norma határ alatt marad, azaz nem felel meg a követelményeknek. Nehezen nevelhető gyermeknél gyakran jelentkezik a kudarc, és ez általában még súlyosbítja a gyermek helyzetét. Néha gátlások következtében áll elő. A kudarcnak sokféle oka lehet: tudás és képességbeli hiány, a feladatnak megfelelő magatartás hiánya (figyelmetlenség, gátlások). Mindezek mögött viszont idegrendszeri, biológiai, családi és iskolai okok húzódhatnak meg. Az iskolai kudarcokért az iskolai nevelés és oktatás jelentős mértékben felelős lehet. Negatív hatása lehet például az egyes tanulók fejlődésére a túlzott iskolai követeléseknek, a túlfáradásnak, a kudarcoknak. A gyengébb tanulók az eredménytelenség láttán elvesztik önbizalmukat, önbecsülésüket, és gyakran más téren, sokszor csínytevésben, közösség vagy pedagógus ellenes magatartásban igyekeznek kitűnni, vagy teljesen magukba zárkóznak, gátlásossá válnak. Hasonlóképpen negatív hatású lehet az oktatás a túl intelligens tanulók számára, ha az nem kíván tőlük kellő szellemi erőfeszítést. Negatív hatású lehet az alkalmazott módszer is. Az ösztönzés, dicséret segíti a tanulás eredményességét. A kudarchelyzetben lévőknél a negatív motivációs hátrány állandóan nő. A tanulási kudarc hátterét igyekszünk feltárni. Nagy szerepe van az észlelő és jelzőrendszer működésének, valamint a megelőzésben érintett szakemberek (védőnő, gyermekorvos, gyermekjóléti szolgálat) észrevételeinek. A problémásabb esetekben lehetőségünk van pszichológus segítségét kérni. Külön figyelmet fordítunk a HH és HHH gyermekekre. Iskolánkban gyógypedagógiai egyéni foglalkozások keretében fejlesztjük azokat a tanulókat, akik valamilyen részképesség-zavarral küzdenek. A nevelési tanácsadó, illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szűrővizsgálata, majd szakvéleménye alapján egyéni, a gyermek szintjének megfelelő képzést és képességfejlesztést 25


biztosítunk a rászorulóknak. Lehetőség van arra, hogy a tanulók lassabb tempóban haladhassanak, és később teljesítsék a követelményszinteket. A szakértői vélemény alapján a tanulók igazgatói hatáskörben mentesíthetők egyes tantárgyakból az értékelés, minősítés alól. Lehetőség van arra is, hogy ha indokolt, csak a szóbeli feleleteket vegyük alapul az érdemjegyek kialakításánál. Feladatunk figyelemmel kísérni, megvalósul-e az értékelés és minősítés alóli részleges mentesítést követően az egyéni fejlesztési terv alapján végzett felzárkóztatás. A tanulók haladását, fejlődését az iskola tantestülete legalább háromhavonta értékeli. Az érintett pedagógusok megbeszélik a további teendőket, a szükséges változtatásokat. A tanulót a tanító, a szaktanár eseti időszakos korrepetáló foglalkozásra kötelezheti az osztályfőnök és az intézményvezető egyetértésével. E kötelezettség elrendeléséről a szülőt értesíteni kell. Könyvtári állományunk és számítógép-parkunk szabadidőben történő használatának lehetősége az esélyegyenlőség megteremtésének egyik forrása. A részképesség-zavaros tanulók számára rendelkezésére állnak a fejlesztő terápiás eszközök. 5.6. A sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett munkára vonatkozó eljárási rend Az évnyitó szülői értekezleteinken rendszeresen tájékoztatást adunk a szülőknek az integrált nevelésre vonatkozó főbb tudnivalókról, az erre vonatkozó eljárási szabályainkról. Fokozott figyelmet fordítunk az újonnan felvett tanulók esetleges problémáinak feltárására, a nevelési tanácsadók, majd a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság bevonásával közreműködünk a sajátos igények mielőbbi feltárásában. Tájékoztatjuk a szülőket, hogy integrált nevelésben-oktatásban abban az esetben vehet részt gyermekük, ha optimális fejlődését ez a forma biztosítja leginkább, s ezt a szakvélemény megállapítja. A szakértői bizottság, illetve a nevelési tanácsadó vizsgálata történhet az iskola vagy a szülő kérésére. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében leírtak alapján egyéni fejlesztési tervek szerint történik a tanulók fejlesztése. A szülőket figyelmeztetjük arra, hogy a fejlesztő foglalkozásokon kötelező a tanulóknak részt venni. A hiányzásokat ugyanúgy kell igazolni, mint a többi tanóráról való hiányzást. Az igazgató a megfelelő szakvélemények alapján minden tanév elején határozatban értesíti a szülőt, hogy gyermeke milyen kedvezményekre jogosult a különböző tantárgyak tanulása, számonkérése során. Ezek a kedvezmények csak akkor vehetők igénybe, ha a tanuló az előírt fejlesztő foglalkozásokon pontosan részt vesz. Az iskola figyelemmel kíséri a tanulók előírt felülvizsgálatának idejét, és ezt minden évben a megadott határidőig kéri a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságtól vagy a Nevelési Tanácsadótól. 5.7. Logopédiai ellátás A beszédjavítást alapellátási feladatnak tekinti a közoktatási törvény, (121.§.) tehát a logopédiai ellátás ingyenes, a szülőtől nem kérhető térítés.

26


A logopédus az iskolában beszédszűrést végez. A szűrés eredménye alapján logopédiai csoportokat szervez, meghatározza a terápia gyakoriságát, formáját, mely 1-4 fős kiscsoportos egyéniesített terápia. A fejlesztés elvei • A beszédfogyatékos gyermekek fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés. Ennek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. • A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos elemből, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. • A beszédfogyatékos tanulók oktatása, különleges gondozása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A csoportra irányuló munka során meg kell találni az egyénre szabott rehabilitációs programok végrehajtásának módját. • A fejlesztés nem nélkülözheti a szülő támogató együttműködését. • A fejlesztésnek motiválni kell a gyermeket beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor fel kell készítenie az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. • A terápiában a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint érdekében minden – a tanulóval kommunikáló – felnőtt legyen partner. A tartalmi fejlesztés kiemelt területe az anyanyelvi fejlesztés. Az olvasás-, írás zavarok javításának célja az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze a gyermek kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. Egyéni fejlesztési terv készítése: A gyerek oktatása az ő saját tanulási módszeréhez alkalmazkodik. 1. Probléma megállapítása 2. A probléma okainak megismerése 3. A legkedvezőbb tanulási módszer megállapítása, (esetleges felmentések, könnyítő eszközök, egyéni haladási tempó) igazgatói határozattal 4. Fejlesztési terv készítése 5. Szaktanárok, szülők bevonása a fejlesztésbe 6. A gyerek csak úgy tudja kihozni magából a legtöbbet, ha az egész iskola együttműködik 6.

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVE

A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. 30. § (1) Iskolánk részt vesz a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás gyermekek integrált nevelésében, oktatásában.

27


Pedagógiai programunk és helyi tantervünk elkészítésekor, valamint napi munkánk során ezért figyelembe vesszük a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltakat. Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink - a fejlesztés a tanulók számára megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében figyelembe vesszük: - a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, - a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, - a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztését. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az iskola figyelembe veszi. A sajátos nevelési igény kifejezi az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A sajátos nevelési igényű tanuló - életkora, pszichés és egészségi állapota, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. b) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel.

28


A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programjaink jellemzően a napi nevelőoktató munkába beágyazottan valósulnak meg, a szakvéleményekben foglalt valós igényekhez igazodóan, gyógypedagógus közreműködésével elkészített egyéni fejlesztési terv szerint. A habilitáció fő területei - az észlelés fejlesztése, - a motoros készségek fejlesztése, - a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztése, - a szociális készségek fejlesztése, - a kognitív készségek fejlesztése. 6.1. Diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, tanulók ellátása Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,

29


i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. A fejlesztés lehetséges területei: - téri tájékozódás - hallási figyelem - ritmusérzék - emlékezet - figyelem - beszédkészség - grafomotoros készség A téri tájékozódás fejlesztése során fontos az irányok tudatosítása, megkülönböztetése, a téri relációk fogalmi rendszerének biztos ismeretének kiépítése. A vizuális szériarendezés gyakorlásakor stabilizáljuk a balról jobbra, illetve fentről lefele történő soralkotást. Ez teszi lehetővé az olvasás során ezen irányok tartását, hisz a betűk balról jobbra a sorok, pedig fentről lefele követik egymást. A téri rendszer biztos ismerete az alapja a hármas vonalközben történő tájékozódásnak is. A hallási figyelem fejlesztésénél nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy orvosilag ép hallás mellett is fennállhat az auditív differenciálás nehézsége, diszfunkció esetén az olvasáselsajátítás folyamata is érintett. Zörejek, zenei és beszédhangok egyaránt alkalmasak a különböző differenciálási feladat végzéséhez. A feladatok felépítésénél figyelembe kell vennünk, hogy a beszédhangok megkülönböztethetősége annál nehezebb, minél kevesebb tulajdonságban térnek el egymástól. Az egyes hangok jellemzői közt fontos a képzés helye, a képzés módja, a hangszalagállás, vagyis hogy egy hang zöngés vagy zöngétlen, valamint ejtésének időtartama. Az auditív területet érintő feladatok között jelentősek még az akusztikus soralkotást célzó helyzetek, mely alapja, hogy a gyermek képes legyen a hallott mintából adott hang kiemelésére. A ritmusérzék fejlesztése a helyes szótagoláshoz fontos. Gyakorlásában, a magyar kultúrában található mondókák, énekek, versek ütemezésével való ismerkedés, a szavak ritmusának megfigyeltetése, az időtartamviszonyok helyes érzékelése segít. Az emlékezet, figyelem bázisfunkciók bármilyen tanulási folyamatról is legyen szó. Az olvasottak tartalmi azonosítására, a korábbi ismeretek adekvát felhasználására csak e területek megfelelő működése esetén képes a gyermek. Fejlesztésük nagyon céltudatos és rendszeres munkát igényel, melynek érinteni kell minden modalitást, illetve azok kapcsolódási szintjeit is (vizuális, auditív terület, taktilis szféra, motorikum). A nyelvi területeket érintő zavarok az esetek többségében jelentősen hátrányos következményekkel járnak az olvasástanulás szempontjából. A beszédkészség fejlesztés a beszéd alaki és tartalmi területeit egyaránt jelenti. Iskolaérettségi alapfeltétel a gyermek beszédének rendezettsége. Jelentős segítséget nyújthatnak a gyermekkel foglalkozó pedagógusok a szókincsfejlesztés, a grammatikai rendezés, s szükség esetén a hangjavítás rögzítési és automatizálódási fázisaiban. Az olvasászavar irányában veszélyeztetett gyermekek számára kidolgozott speciális olvasástanítási eljárás Meixner Ildikó Játékház című diszlexia prevenciós olvasástanulási programja. A módszer az analízis-szintézisen alapuló hangoztató elemző szemléletet helyezi előtérbe. A betűtanítás során minél több érzékszerv információit felhasználva történik az ismeretelsajátítás. Egy-egy betűvel történő megismerkedéskor a hármas asszociációs kapcsolat kiépítésével (látás-hallás-beszédmozgás) segíti a sokoldalú megfigyelést, valamint

30


stabilizálja a betűismeretet. A korábbiakban már említett tünetek miatt a diszlexia veszélyeztetett gyermekek mind a képzés helye, mind a vizuális jegyek szerint egymáshoz hasonló betűk közt nehezen differenciálnak, gyakoriak a betűtévesztések. Az ún. Ranschburgféle homogén gátlás kiküszöbölése érdekében, az egymással optikailag vagy akusztikailag téveszthető betűk tanítása egymástól távol esik. A programhoz tartozó feladatlapok, olvasó játékok segítségével a tanult ismeretek játékos formában gyakorolhatók (memória játékok, szóösszerakások, szó-képegyeztetések). Diszgráfia A diszgráfia olyan írászavar, amely az írás vizuo-motoros jellemzőinek diszfunkciójában nyilvánul meg – ilyen például a betűk felismerhetősége, téri elrendezése, a központozás alkalmazása, a kivitelezési sebesség –, másrészt a diszgráfia körébe sorolandók a fonológiainyelvi jellemzők zavarából származóan az írásban megjelenő hibatípusok is (helyesírási problémák, mondatszerkesztési nehézség, nyelvtani ismeretek alkalmazásának korlátozott képessége). A fenti két terület érintettsége külön-külön is előfordulhat, de az esetek többségében a kombinált fellépésük jellemző. Akár a vizuo-motoros, akár a fonológiai-nyelvi szint érintettsége diagnosztizálható, a tünetek már az iskolába lépést megelőzően felismerhetők. A gyermek nem szívesen rajzol. Rajztevékenysége életkori szintjétől elmarad. Nehezen alakul a helyes ceruzatartás, esetleg tükörképes elemek jelennek meg rajzain. Mind a rajzoló, mind az írómozgás stabil működése feltételezi az összerendezett nagymozgást. A motoros terület érintettsége esetén a fejlesztés tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a hát és nyak, valamint a vállizmok kellő készültségi szintje nélkül nagyon nehéz az ujjakat érintő finommozgások kivitelezése. Nem szabad idő hiányában csupán ez utóbbira koncentrálnunk. A mozgásfejlődés során egy fejlődési folyamat eredménye, hogy az egész testre kiterjedő együttmozgásoktól eljutunk a célirányos egy-egy testrészt érintő mozgásig. Az olyan kisiskolásoknál, akik az írómozgás közben fejükkel, nyelvükkel, lábukkal is „írnak", jelentős együttmozgások tapasztalhatók, írástempójuk nagyon lassult. E gyerekek mozgásfejlődésére jellemző, hogy a gátló működés nem stabilizálódott kellőképpen, a motoros rendszer koordinációja nem kialakult. Ugyancsak éretlenségre utaló tünet, amikor a ceruzafogásnál a középső ujj elveszíti tartó szerepét és a gyermek háromujjas fogással „öleli'" a ceruzát. A ceruzatartás gyakran görcsös, a ceruzavezetés merev, az írómozgás egyenetlen. Sokszor tapasztaljuk, hogy vannak gyermekek, akik araszoló technikával írnak, ettől a vonalvezetés szakaszos, a kapcsolások sokszor pontatlanok. Ilyen esetben, az alkar könyökben illetve csuklónál fixált a papíron. A gyermek nem képes vállból irányítottan vezetni az egész kart. Amennyiben célzott vonalvezetési és vállöv-erősítő gyakorlatokkal nem segítjük őket, e helytelen technika begyakorlódik, és a későbbiekben az automatizálódás miatt már kicsik az esélyek a megváltoztatásra. A ceruzavezetés közben az ujjak apró finom forgatómozgást is végeznek, melynek hatására a ceruzahasználat egyenletes, a ceruzahegy kopása körkörös. Oda kell figyelni azokra a gyerekekre is, akiknél a ceruzahegy egyirányú kopást mutat. A fejlesztéskor ujjerősítő gyakorlatokat feltétlenül terveznünk kell. Az írás küllemét nemcsak a motoros rendszer elégtelen működése határozhatja meg. Ahhoz hogy a betűírás elvárt követelményeit a gyermek teljesíteni tudja, a vizuális rendszer kiegyensúlyozott funkciója is szükséges. Ha például egy gyermek vizuális szinten téveszti a tükörképes formákat, a betűelsajátítás során hatalmas energiákat kell mozgósítania a látott minta írásos kivitelezése érdekében. Ugyancsak intő tünet, amikor a gyermek az utasításnak megfelelően nem képes a testközépvonal keresztezését végrehajtani. Ha „A fogd meg a jobb kezeddel a bal füled!" instrukciót követően rendszeresen azonos testfélen teljesít, esetleg bemutatást követően sem reagál jól, valószínűsíthetően problémát fog jelenteni számára a keresztezést igénylő síkbeli

31


formák kivitelezése is. Ez jelentősen bizonytalanná teheti az íráselsajátítást, hisz a betűk írott formái nagyszámban igénylik ezt a mozgáselemet. Vannak gyermekek, akiknek az egyes mozgássorok tervezése és emlékezetben történő megtartása okoz nehézséget. Ők gyakran „eltévednek" az azonos írásmozdulattal kezdődő betűk között, írásmunkájukban gyakoriak az átírások, javítások. A vizuális sorrendalkotás érintettsége már nem küllembeli, hanem tartalmi hiányosságokat okoz. Másolásnál nem képes pontosan tartani a balról jobbra irányt, ezért betűket, szótagokat hagy ki, vagy cserél fel. Az auditív sorrendészlelés elégtelen működése szintén okozhat hasonló tüneteket, amelyek a hallott minta rögzítésekor válnak jellemzővé. Ugyancsak tartalmi jellegű hibák közé sorolandók az emlékezeti gyengeségből származó hiányosságok. Ha a gyermek verbális tárolási kapacitása szűk terjedelmű, a szókihagyások, szócserék megszaporodnak, a szöveget pontatlanul reprodukálja. Írás közben csak a figyelem jelentős megosztása mellett vagyunk képesek pontos teljesítményre. Akár a motoros terület, akár az emlékezeti szféra sérült, a figyelem kompenzációs céllal az adott irányba összpontosít. Ennek következményeként, másodlagosan más területen is romlik a teljesítmény. Ha motoros nehézségek esetén igyekszünk nagy figyelmet fordítani a helyes kivitelezésre, valószínűsíthetően a tartalmi elemek hibaszáma emelkedik, illetve fordítva: a pontos tartalmi munka esetlegesen a küllem rovására mehet. A diszgráfia tüneteként gyakran tapasztalunk jelentős helyesírási készséggyengeséget is. Gyakori, hogy a gyermekek nem érzékelik helyesen a szótaghatárt, gyakoriak az elválasztási hibák. Ha az írásmunka kivitelezésekor azt tapasztaljuk, hogy a tanuló a margóhatárt nem tartja, vagy akkor is új sort kezd, amikor még lenne hely egy-két szótag számára, gondoljunk arra, hogy valószínűsíthetően kerüli az elválasztást. Az elválasztás kerülése hibalehetőségtől óvja meg, ugyanakkor más helyzetekben, a hasonulási szabályok alkalmazásakor mentőövként nem működtethető ez az ismeret. Gyakoriak az időtartam-jelölési hibák is a diszgráfiás gyermekek írásmunkáiban. A háttérelemzés alapján dönthetjük el ennek okát. Elképzelhető, hogy a hallási differenciálás bizonytalanságából származnak ezek, de a mássalhangzók esetében utána kell járnunk, hogy a gyermek mennyire ismeri a szótaghatárokat. Ha szótagoláskor a kiejtésben nem jelzi a mássalhangzó hosszúságát, nem várhatjuk el, hogy írásmunkájában helyesen tüntesse fel azt. Az is előfordulhat, hogy verbálisan pontos az ismerete, azonban az öndiktálásnál a verbális szint működése gyorsabb, mint a grafomotoros tevékenység. Kiemelt feladatok a diszlexiás, diszgráfiás tanulók fejlesztése során: - a testséma biztonságának kialakítása - a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten - a vizuo-motoros koordináció gyakorlása - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése - az olvasás, írás tanítása hangoztató-elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel - az olvasás, íráskészségek folyamatos gondozása, fejlesztése - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során - az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel E tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől, és az ott megfogalmazott követelményeket is tudják minimum vagy annál magasabb szinten teljesíteni. Azonban speciális megsegítésekre, mentesítésekre szükségük van.

32


Szükséges a szakszerű, intenzív funkciófejlesztés, pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és feladattudat kialakítására. Jellemző a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerekkel irányított tanulási folyamat. Kompetens szakember a logopédus. Az élő idegen nyelv tanítása során a felmentés helyett a nyelvoktatás auditív módszereit alkalmazzuk szűkített programmal, méltányos értékelési rendszerrel. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (olvasás, írás, idegen nyelv tanulása) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A diszkalkulia fajtái: 1. grafikus diszkalkulia Hibatípusok • vonalvezetés, alak, nagyság, dőlés, elhelyezkedés, távolság hiba • számfelcserélés (pl.: 6-9), jeltévesztés, kihagyás, ismétlés, betoldás • tükörírás ( pl.: 16-61 ) • helyiérték-zavar számok írásában (pl.: 107-170) • figura-háttér észlelési zavara során megnehezül a szám felismerése a háttérből • alakfelismerés nehézsége szokásoktól eltérő számjegyírás esetén • folyamatszervezési zavarnál hibás leírások • szöveges feladat leírása, értelmezése a matematika nyelvén hibás 2. olvasási diszkalkulia A matematikai olvasás a matematikai szimbólumok dekódolása. Az optikai jelcsoporthoz akusztikus hangcsoport, illetve jelentés-hozzárendelés történik. Hibatípusok: • látási, téri számfelcserélés • tükörolvasás • szám hibás elővételezése (pl.: 314-341) • figyelemzavarral, kifáradással összefüggő olvasáshibák • fogalmak kialakulatlansága, a szókincs fejletlensége 3. emlékezeti diszkalkulia A tanulásban egyik vivő funkció az emlékezet. A bevésés, a megőrzés és a felidézés képességei rányomják a bélyegüket a matematikai tananyag feldolgozására. Vizuális emlékezet hibái: • ábrák hasonulása • nagysághiba

33


• téri irány és helyzethiba • kihagyások, sorrendi hibák, nem látott szám felidézése Auditív emlékezet hibái: • kihagyás, rossz sorrend, nem hallott szám felidézése •felületes, szelektív szövegészlelés 4. gondolkodási diszkalkulia Általában nyelvfejlődési problémákkal együtt jelenik meg. Vezető tünete a matematikai általánosítás zavara. Ez gátolja a matematikai fogalomalkotást, a megoldási módok elkülönítésétét, interiorizációját. Az ilyen tanulóknál gyengén fejlett a matematikai elemző-, összehasonlító képesség, elmaradott az ítéletalkotás, a következtetés, az indokolni tudás. A gondolkodás zavarai komplexen jelennek meg a matematikai problémamegoldásokban. A gondolkodás tulajdonságainak zavarai: labilitás, merevség, tapadás, perszeveráció, feladatváltás-zavar. Kritikátlanság, intenzitás zavar. A diszkalkulia terápiának 2 része van: készségfejlesztés, a számfogalom és műveleti fogalom kialakítása. A diszkalkulia foglalkozások főbb területei: - az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd fejlesztése egymással kölcsönhatásban - saját testen, térben, síkban, időben való tájékozódás kialakítása - a számemlékezet fejlesztése - formák, alapvető mértani ábrák, számjegyek kirakása, utánzása, felépítése, írása grafomotoros fejlesztéssel kapcsolva - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása - a szerialitás erősítése - a számfogalmak folyamatos birtokba vétele, elmélyítése, mindenoldalú erősítése olyan fokon, hogy a gyermek biztosan tudjon manipulálni velük - számlálás, mennyiségegyeztetés, matematikai relációs szókincs használata és pontos értelmezése, mennyiség-számnév-számjegy egyeztetése, globális mennyiségfelismerés - számfogalmakkal az absztrakció útját bejárva műveletek előkészítése, lejegyzése - az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi és vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlása - a szövegmegértés fejlesztése, a szöveges feladatok cselekvéses, később képek segítségével való megoldása a számolási műveletek megfogalmazásával, műveletek elvégzésével - műveletvégzésre alkalmas számolási technika bemutatása, fokozatos alkalmazása - motiváció felkeltése, önfegyelemre, kitartásra nevelés, feladattartás és a koncentráló képesség fejlesztése

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A NAT alkalmazása A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

34


7.

A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK KOMPETENCIA ALAPÚ INTEGRÁLT NEVELÉSE, ANNAK IPR ALAPÚ TERVEZÉSE

Célunk, hogy iskolánk heterogén tanulói összetételű csoportjai számára megfelelő oktatást nyújtsunk, hogy képesek legyünk az iskolában a megfelelő szülői hátérrel rendelkező és a különböző szociális hátrányokkal érkező tanulókat megfelelő módon kezelni, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek az iskolát körülvevő társadalomról és gazdaságról, és közvetítsünk az iskola és a munka világa között. Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszereink alkalmazásának célja a már meglévő társadalmi hátrányok gyermekek közötti csökkentése. Emiatt a nevelési-oktatási folyamatunkban az integrációs nevelés, amely a különböző nevelést igénylő gyerekek együttnevelését, oktatását takarja, jelentős szerepet játszik. Iskolánk nevelő-oktató munkájának célja olyan speciális tanítási eljárás, módszer alkalmazása, amely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű munka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog, és az osztályban végzett munka eredményeként a hátrányos helyzetű tanulók leszakadását lassítja vagy megakadályozza, a tehetségesekét előmozdítja. Iskolai munkánk középpontjában az a kérdés áll, hogy milyen lehetőség adódik a tehetséges és az osztályban leszakadt tanulók felzárkóztatására, tudásuk egyidejű gyarapítására. E vonatkozásban munkánk célja • az integrációs felkészítés jogszabályoknak megfelelő alkalmazása a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet ide vonatkozó előírása szerint, • a hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) egyes elemeinek alkalmazása, • az integrációs munka tervezése és értékelésének kidolgozása, • a tehetséggondozás. Iskolánk minden osztályában integrációs felkészítést folytatunk. E folyamatban az IPR követelményeinek megfelelően a HHH tanulók együtt – egy osztályban és csoportban – tanulnak a nem HHH társaikkal. Az integrációs oktatásban iskolánk minden tanulója részt vesz, különös tekintettel arra a tanulóra, • akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei – az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint – legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, • akiket a jegyzők védelembe vettek és egyik szülőnek sem magasabb az iskolai végzettsége 8 általánosnál. Az integrációs oktatásban részt vevő HHH gyerekek szüleinek mindegyike nyilatkozott a fenti körülmény meglétéről. Óvoda–iskola átmenet Az iskola a galgamácsai, a vácegresi és a váckisújfalui óvodából fogad gyerekeket. Az iskola és az óvoda együttműködését közös programokkal valósítjuk meg. 7.1. A kompetencia alapú oktatás megteremtéséhez az iskolának a társadalmi-szakmai környezettel való együttműködése 35


Szülőkkel való kapcsolattartás Munkánk során a szülői ház és az iskola közötti harmonikus kapcsolat kiépítésére törekszünk, ezért minden iskolába kerülő gyerek esetében kívánalom, hogy a gyermeket fogadó nevelő tájékozódjon a szülőnek az iskolával szemben támasztott elvárásáról. A tájékozódás elsődleges célja, hogy a pedagógusok az iskolába kerülés pillanatától partneri kapcsolatot építsenek ki a gyermekek szüleivel, ezzel nyerve meg őket az iskolában folyó munkának. Az iskola a továbbiakban feladatának tekinti a szülői elégedettségmérést az alábbi területekről kapott információk alapján: • a tanulók tanulmányi eredménye • a továbbtanulásra való felkészítés • a pedagógusok és a szülői ház együttműködése • tanórán kívüli foglalkozások, közösségépítő programok • az iskolában alkalmazott nevelési, oktatási módszerek • egyenlő bánásmód elve Együttműködés a vácegresi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal (CKÖ) A vácegresi kisebbségi önkormányzat és az iskola kapcsolatát a harmonikus együttműködés jellemzi. Az önkormányzat segítséget nyújt: • a szülőkkel való kapcsolattartáshoz, • a gyermekek sport- és kulturális programjainak támogatásához, • a taneszközvásárláshoz. Együttműködés civil szervezetekkel Az iskola az alábbi civil szervezetekkel tart kapcsolatot: • Táblajátékosok Egyesülete • Galgamácsa Ifjúságáért Alapítvány Az együttműködés célja a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló tevékenység, amely közösen szervezett programokban ölt testet. Együttműködés a középfokú oktatási intézményekkel A tanulói utánkövetés lehetőségét kínálja a középfokú oktatási intézményekkel való együttműködés. Szándékaink szerint a jövőben azokkal a középfokú oktatási intézményekkel kívánjuk felvenni a kapcsolatot, ahol az iskola tanulói legnagyobb számban tanulnak tovább. A középfokú oktatási intézményektől visszajelzést kérünk volt tanulóink iskolai teljesítményéről. Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal Az iskola hatékony, naprakész kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. Kapcsolatunkra a kölcsönös segítségnyújtás a jellemző. A gyermekjóléti szolgálat feladata a segítségnyújtásra szoruló családok és a helyi döntéshozók közötti kapcsolattartás. Együttműködés a pedagógiai szakmai és szakszolgálatokkal

36


Az iskola az alábbi szervezetekkel kíván együttműködni a nevelő-oktató munka hatékonyságának emelése érdekében: • Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Az együttműködés zökkenőmentességének biztosítása érdekében a fenti szervezettel együttműködési megállapodást kötünk, megjelölve • az együttműködés célját és feladatait, • a kapcsolattartó személyeket, • a konkrét feladatokat, • a várható eredményeket, • a rendszeres információcsere módját. A szakszolgálat az alábbi feladatokat látja el: • tanulási képességvizsgálat • logopédiai vizsgálat A lemorzsolódással és a továbbtanulással kapcsolatos adatok rögzítése Az IPR legfontosabb célkitűzése, hogy a HHH tanulók lemorzsolódási aránya csökkenjen, iskolai eredményességük javuljon, és minél többen tanuljanak tovább érettségit adó középfokú oktatási intézményben. Fő tevékenység: - differenciált foglalkozás Ennek dokumentálása a mindenkori nyolcadik évfolyamos osztályfőnökök feladata. 7.2. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Az önálló tanulást segítő fejlesztés • Tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek E programon belül a szülőkre kívánjuk fordítani a figyelmet. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők érezzék az iskola fontosságát, segítsék gyermekeik tanulását, támogató attitűdöt mutassanak az iskolával szemben. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése • Tantárgyi képességfejlesztő programok • Kommunikációs képességeket fejlesztő programok A fenti két kívánalom a Komplex Instrukciós Program és a Logikai táblajáték Program tevékenységek segítségével valósul meg. Az eszközjellegű kompetenciák fejlesztésében az amerikai Stanford Egyetem által kidolgozott Komplex Instrukciós Programot (KIP) alkalmazzuk, amely olyan tanítási eljárás, amely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog. A módszer alkalmazásának célja minden gyermek tudásszintjének emelése, és sikerélményhez juttatása az osztálymunka során, melynek eredményeként az osztályban

37


kialakult tanulói hierarchiában pozitív változás áll be, különös tekintettel a hátrányos helyzetű tanulókra. A Komplex Instrukciós Programnak három fő jellemzője van: - A többféle képességet felszínre hozó tananyag összeállításánál elsődleges cél a tanulók magasabb szintű gondolkodásának előmozdítása egy központi téma, egy alapvető kérdés („big idea”) köré szervezett csoportmunka segítségével. A több megoldást kínáló feladatok biztosítják a tanulók egymástól független, kreatív gondolkodását, problémamegoldó képességének fejlesztését. A módszer egyik legfontosabb jellemvonása, hogy a feladatok megoldása különböző képességek alkalmazását teszik lehetővé, tehát a különböző szociális háttérrel, tudással rendelkező gyereknek alkalma nyílik a feladatok sikeres véghezvitelére, a csoportmunka megoldására. - A speciális munkaszervezés lehetőséget ad a tanárnak arra, hogy a feladatok sikeres végrehajtása érdekében megtanítsa a gyerekeket a csoporton belüli együttműködési normákra, a munkában a meghatározott szerepek elsajátítására. A pedagógusnak az óra során alkalma nyílik a csoport egésze és a csoporttagok egyedi munkájának követésére, és az osztályon belüli hierarchikus rendnek a megváltoztatására, mely alapjában véve felelős a csoporton belüli egyenlőtlenség kialakulásáért. - Ahhoz, hogy minden tanuló számára biztosított legyen a tanulásban történő előmenetel, a tanárnak meg kell tanulnia a diákok között kialakult státuszproblémák kezelését. Tudjuk, hogy a csoportmunka során a tanulók nem egyenlő mértékben vesznek részt a munkában, és emiatt a tanulásban való részvétel is egyenlőtlen lesz. A Komplex Instrukció eddigi kutatási eredményei azt támasztják alá, hogy minél többet beszélget és dolgozik együtt a csoport, annál többet tanulnak a gyerekek. Azok a tanulók, akik a közösségből társadalmi okok miatt kirekesztődnek, vagy azok, akiknek tanulásában lemaradás tapasztalható, gyakran vonakodnak részt venni a közös munkában, emiatt azonban kevesebbet tanulnak, mint azok, akik aktívabbak. Az osztályrangsor élén elhelyezkedő tanulók nagyobb befolyást gyakorolnak a csoport döntéshozatalára, gyakrabban kérik őket segítségadásra, és több alkalom jut véleményük kifejtésére, mint a rangsor alján elhelyezkedőknek. Az utóbbiak véleményét általában figyelmen kívül hagyják. (Ez a megnyilvánulás a státuszprobléma jelensége). A Komplex Instrukcióban a tanár célja az, hogy minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában való egyenrangú munkavégzésre, tudatosítja, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely alkalmassá teszi a feladatok megoldásában való sikeres közreműködésre. A fentieken kívül a módszer egyik fontos célja a tanár szakmai hozzáértésének fejlesztése a csoportmunka-szervezés során. A pedagógusnak meg kall tanulnia, hogy az új módszerben mi a szerepe az osztálymunka alatt. Ezért a módszer bevezetése, elsajátítása során szükség van munkája folyamatos, szakértői ellenőrzésére, a kollégák közötti együttműködésre. A módszer elvei 1. Differenciált, nem rutinszerű feladatok alkalmazása, mely minden esetben nyitott végű, több megoldást kínáló, sokféle, eltérő képességek mozgósítására alkalmas feladatot jelent. 2. A felelősség megosztásának elve magába foglalja az egyén felelősségét a saját teljesítményéért és a csoport felelősségét az egyén teljesítményéért. 3. A tanulók munkájának ellenőrzése a normákon és a szerepeken keresztül történik. A közös munkában az alábbi együttműködési normák betartása valósul meg: „Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől.” „Kötelességed segíteni bárkinek, aki segítségért fordul hozzád.” „Segíts másoknak, de ne végezd el helyettük a munkát.”

38


„Mindig fejezd be a feladatod.” „Munkád végeztével rakj rendet magad után.” Teljesítsd a csoportban a kijelölt szereped.” A fenti normák az osztályban kifüggesztésre kerülnek, és minden alkalommal emlékeztetik a tanulókat a csoportmunka lényegére, alapelveire. A munkában minden tanulónak meghatározott szerep jut, mely szerepek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek, rotálódnak. Ez a szerepváltás segíti elő a képességek sokoldalú fejlesztését, a státuszprobléma kezelését. A szerep mindig a feladat típusától és a csoport létszámától függ. Az ideális csoportlétszám 3-5 fő. Általában a következő szerepek a leggyakoribbak: „Kistanár”: Feladata, hogy megbizonyosodjon arról, hogy mindenki érti-e a faladatot a csoporton belül. Ha szükséges, ő kéri a tanár segítségét. „Beszámoló”: Feladata a munka végeztével az osztály tájékoztatása a csoport munkájáról. „Jegyzetkészítő”: Feljegyzéseket készít a csoportvitákról, összefoglalja a csoport munkáját, összeállítja a csoport írásbeli munkáját. „Anyagfelelős”: Biztosítja az összes eszközt a csoport munkájához, és kiegészítő forrásanyagot gyűjt (szótár, folyóirat, enciklopédia). Ellenőrzi, segíti az eszközök felhasználását. Bevonja a csoport tagjait az eszközök, segédanyagok kezelésébe, munka utáni rendrakásba. „Rendfelelős”: Segíti a csoport kommunikációját. Segíti megoldani a csoporton belüli konfliktusokat. Ösztönzi a csoporttagokat a munkában való aktív részvételre. A szerepek száma függ a csoportlétszámtól. Esetenként egy tanulónak lehet több szerepe is, illetve a fentieken kívül más szerepek is előfordulhatnak. A szerepek rotációja alapkövetelmény. A szerepeken keresztül mindenkinek meg kell tanulnia a munka irányítását, a beszámolást, a helyes, zökkenő- és balesetmentes munkavégzést, végeztetést. A csoporton belül kialakult hierarchia, rangsor kezelése az eltérő, sokféle képességek mozgósítására alkalmas feladatokon keresztül megváltoztatható. A pedagógus feladata annak tudatosítása, hogy nincs olyan tanuló, aki minden képességben kiváló, de mindenki számára van olyan feladat, melyet maradéktalanul meg tud oldani, valamint egyedül senki nem olyan tájékozott, mint a csoport együttesen. A Magyarországon használatos, csoportmunkán alapuló módszerek és a Komplex Instrukciós módszer – hasonlóságuk ellenére – többek között abban is különböznek, hogy ez utóbbiban kizárólag a csoportmunka eredményeit felhasználva van lehetőség az egyéni feladatok megoldására. Az órai munka során fontos a tanári utasítás, beavatkozás visszaszorítása, a gyerekek önálló, a kiosztott tanulói szerepeknek megfelelő munkavégzésének erősítése, a szerepek óráról órára történő rotációja. Ez a rotáció biztosítja a különböző helyzetekben való megfelelést, az eltérő képességek kibontakoztatását. A program által javasolt, érdekes, több megoldást kínáló, sok önálló munkát igénylő feladatok innovatív probléma-megoldást, alkotó gondolkodást, leleményességet, művészi (zene, dráma, tánc, rajz) képességet igényelnek. Ezek a feladatok az eszközök (szótárak, lexikonok, televízió, videó, fotó, diagram, táblázat) széles skáláját igényelhetik. A feladatok nyitott végűek – amelyek elősegítik a gyerekek egymás közötti interakcióját –, és egy központi téma köré csoportosulnak. A cél a feladatok összeállításánál a gondolkodás fejlesztése, egy téma több oldalról történő megközelíthetősége, megértése, feldolgozása, a közös munka végzése. Ha egy feladatnak nem csak egyetlen helyes megoldása van, akkor lehetőség nyílik a cél több úton történő megközelítésére, az eszközök sokféleségének felhasználására. Ez a fajta csoportmunka nem teszi lehetővé a szeparált, egyéni munkát, a közös munkavégzésre,

39


egymás segítségére szükség van. Ha a feladat átgondolt, összetett, gondolatokat mozgató, akkor egy tanuló egyedül, segítség nélkül nem tudja teljesíteni. Tehát munka során az egymásrautaltság meghatározó. Ez a fajta csoportmunka szemléletbeli váltást kíván a tanulóktól. A tanár szerepe szintén változik. A hagyományos csoportmunkánál a tanár hajlamos a direkt beavatkozásra, irányításra. Az új módszernél a beavatkozás szükségtelen. A tanulók csak végső esetben fordulnak segítségért a tanárhoz, hisz lehetőségük nyílik a feladat megbeszélésére egymás között. A csoportban van olyan felelős, akinek az a faladata, hogy segítséget kérjen a tanártól, és az ő magyarázata segítségével jusson a csoport előbbre a feladat megoldásában. Ezzel a nyelvi kifejezőkészséget is javítjuk. A csoportban a tanulónak eltérő szerep jut: többek között kérdez, előad, beszerzi az anyagot, elsimítja a konfliktusokat. A szerepek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek. Ez elősegíti a csoporttagok közötti együttműködést, a szerepek elsajátítását, a mások iránti tisztelet kialakulását. A tanár állandóan erősíti a csoport tagjaiban azt a tudatot, hogy mind az egyén, mind a csoport képes a feladat sikeres véghezvitelére, és arra, hogy a feladatok megoldásához történő egyéni hozzájárulás a csoport sikerének záloga. Csak akkor szól bele a munkába, ha elkerülhetetlen, viszont gyakran ösztönzi a tanulókat a gondolkodásra és az együttműködésre. A kialakult státuszproblémát azzal próbálja meg kezelni, hogy olyan feladatokat választ, melyek lehetővé teszik a csoporttagok egyenrangú szerepvállalását a munkában. A munka befejeztével két csatornán érkezik visszajelzés: a csoportfeladatok és az egyéni feladatok útján. A „beszámoló” szerepét betöltő diák feladata annak prezentálása, hogyan jutottak el a megoldáshoz, mit tanultak a munka során, milyen problémákkal találták szembe magukat. Az egyéni feladatok megoldásából az egyes tanulók tudásszintjére lehet következtetni, arra, hogy a tanuló hol tart a tananyag elsajátításában. A tanár munkája során szakít a rutin-döntéshozatallal. Reagálása attól függ, hogy a csoport milyen úton hajtja végre a feladatot, és a meglévő státuszprobléma milyen jellegű beavatkozást igényel. A feladatok jellege megkívánja, hogy új és differenciált feladatokat és módszereket alkalmazzon, ezzel késztetve absztrakt gondolkodásra a tanulókat. A fentiekből adódik annak magyarázata, hogy miért igényel több napos elméleti felkészülést egy tanítási órának az összeállítása. Gondoljuk végig, hogy ha egy osztályon belül öt csoport tevékenykedik csoportonként 4-5 fővel, akkor ez azt jelenti, hogy az órai munka öt eltérő csoportmunkán alapul, és mindegyik tanuló saját képességeinek megfelelő feladatot kap saját csoportján belül. Az egyéni feladatot pedig úgy kell meghatározni, hogy a diáknak szüksége legyen a csoportfeladat eredményére, vagyis máris jelentkezik annak igénye, hogy a közös csoportfeladat megfelelő színvonalú legyen az egyéni továbbhaladás miatt. Az elvek betartása figyelmes, logikus munkaszervezést kíván. A Komplex Instrukciós Programban a csoporttevékenység az osztálytermi munka magja, de nem kizárólagosan. A csoporttevékenység beépül a tananyagba. A tanárok a módszert akkor alkalmazzák, amikor a cél a konceptuális tanulás, a magasabb rendű gondolkodás és a tartalom mély megértése. Továbbra is módszereik közé tartozik az ismeretek tényszerű közlése, a frontális osztálytanítás. A Komplex Instrukciós Program alkalmazására lehetőség van többek között egy anyagrész összefoglalásánál, egy új tananyagrész előkészítésénél, de új ismeret szerzésére és feldolgozására is alkalmat adhat. Ez a csoportmunka a tanítási órák körülbelül 20%-ában alkalmazott. A csoportmunkának elemei a csoport-feladatlapok a háttér információt nyújtó adatlapok, az egyéni feladatlapok, illetve a munkához szükséges anyagok. Bár az órai munka legfontosabb része a csoportfeladat, a munka minden esetben egyéni feladatmegoldással zárul.

40


Logikai Táblajáték Program alkalmazásának célja a) a gyerekek értelmi képességének fejlesztése; b) a szabadidő igényes, tartalmas eltöltése; c) hagyományápolás; d) a társas élet, szociabilitás erősítése. a) Az értelmi képesség fejlesztése A sakk, az egyik legismertebb és legkedveltebb táblajáték fejleszti a logikát, a koncentráló képességet, az emlékezetet, a képzelőerőt, azaz mindazon képességeket, amelyek a tanulás folyamatában fontos szerepet töltenek be. Nagyon sok táblajáték rendelkezik azokkal a fejlesztő tulajdonságokkal, mint a sakk. A sakk mélységét ugyan nagyon kevés táblajáték éri el, vagy közelíti meg, de közülük jó néhány alkalmasabb a sakknál a kisgyerekek értelmi fejlesztésére. Az amőba típusú játékok családja nagyon népszerű a 6-10 évesek körében. (4 a nyerő, 5 a nyerő változatokban). Nagyobbaknál a téramőba (TAMBA) páratlanul fejleszti a térlátást. A táblás játékok matematikával való szoros kapcsolata nyilvánvaló: nyerő algoritmusok keresése, rávezető kérdések, feladatok alkalmazása, feltételek változtatása. Ötletbörze létesítése a játékszabályok megváltoztatására, új játékok kitalálására már a kreativitás bizonyos szintjét feltételezi. A szabályok megértése és alkalmazása pedig párhuzamba állítható a szöveges feladatok megértésével és megoldásával. b) A szabadidő tartalmas eltöltése Ma, amikor a tömegkultúrában teret hódít az igénytelenség (pl. a kereskedelmi televíziók műsorai), a nihilizmus, szükség van olyan tevékenységekre, amelyek a fejlődést szolgálják szellemi, lelki téren egyaránt. Ennek a célnak kiválóan megfelelnek a táblajátékok. c) Hagyományápolás A homo ludens fogalma régóta ismert. Minden korban szeretett az ember játszani, versenyezni. Táblajátékok sokasága származik rég, vagy nemrég letűnt korokból. S maga a lényeg: egy, két, vagy több ember leül játszani hiányos szabályok szerint egy asztal mellé, vagy egy szőnyegre, ez már hagyományápolás is. d) A társas élet erősítése A logikai játékokon keresztül fejlődik a gyerekek kapcsolatteremtő képessége.

Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

• Természetjárás Elvárt nevelési hatások: - Olyan élmények nyújtása, amelyek a diákok későbbi életében hasznosíthatóak - Személyiségfejlesztés - A diákok integrációs szintjének javítása (pl. a másság, az etnikum vagy a nemek közötti különbségek elfogadása). - A társadalmi beilleszkedésbe elengedhetetlen készségek és képességek fejlesztése - A kíváncsiság fejlesztése - Az egészséges életmód kialakítása - Közösségi nevelés

41


Technikai feltételek biztosítása

Mivel órai munkánk jelentős részét (20%) a csoportmunkán alapuló tanulásszervezés teszi ki, szükségünk van e munkaszervezési mód lehetővé tételét segítő bútorzatra és eszközökre. Célunk különböző pályázati és támogatási pénzek bevonásával: • Tanulóbarát osztályterem kialakítása • Fejlesztő eszközök vásárlása Műhelymunka – a tanári együttműködés formái Nagy hangsúlyt helyezünk a kollégák közötti óralátogatásra, hospitálásra. Az óralátogatásról feljegyzést készítünk, elemzés céljából rögzítjük, és munkaközösségi szinten értékeljük. Célunk az egymástól való tanulás.

A pedagógusok az alábbi képzettséggel rendelkeznek a sikeres osztálytermi munka eléréséhez

Differenciált tanulásszervezési technika ismerete Kooperatív tanulási technika ismerete Motivációs technikák alkalmazása Kompetenciák fejlesztését segítő módszerek ismerete Interaktív tábla, interaktív módszerek ismerete Projektpedagógia ismerete Agressziókezelés ismerete Logikai táblajátékok ismerete

A szöveges értékeléskor az alábbi területekről kívánunk információt nyújtani (megjelenítendő elemek): • tantárgyi előmenetel • motiválás • akaraterő, kitartó munkavégzés • önbizalom Az előrehaladás mértékét a tanulmányi munkában történő változásban kívánjuk lemérni.

7.3. Multikulturális tartalmak

A multikulturális tartalmakat projektmódszer segítségével kívánjuk megvalósítani. A multikulturális nevelésünk lényege olyan környezet megteremtése, amelyben a gyerekek ismereteket szerezhetnek egymás kultúrájáról. Célja a tanulók különbözőségének elismerése a diákok és családjaik kulturális hátterének felhasználásával. A multikulturális nevelés célja az előítéletek csökkentése. A cél elérését a Generációk Közötti Párbeszéd Program segíti. Ha jó közösségi iskolát szeretnénk létrehozni, akkor az osztálytermek falai közül ki kell lépni, illetve az iskolát nyitottá kell tenni. A nyitottság azt jelenti, hogy a szülők aktív szerepet 42


vállalnak az iskola életében, és az iskola olyan szolgáltatásokat nyújt, melyeket nem csak a diákok vehetnek igénybe. A folyamat eredményeként a szülő lassan elsajátítja a számára új tanítói szerepet. Ennek megvalósítását irányozza elő a Generációk Közötti Párbeszéd Program. A foglalkozások a gyerekek és a szülők kölcsönös együttműködésén alapulnak. Meggyőződésünk, hogy a nyitottság biztosításával ismertebbé és elfogadottabbá válik az intézményünkben folyó nevelési-oktatási munka.

A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

Pályaorientációs programunk területei: • Regionális Munkaügyi Központ szervezésében továbbtanulási kiállítás és vásár október-november hónapban • Okker Zrt. pályaorientációs felmérése • Középfokú oktatási intézmények látogatása, nyílt nap • Osztályfőnöki órákon pályaorientációs tanácsadás – szakmabemutató (GKP) A sajátos nevelési igényű tanulók helyzete A sajátos nevelési igényű tanulókat – a szakértői véleményeknek megfelelően – integrált nevelésben részesítjük.

Az intézményi önértékelés szempont alapjai (rendszeres ellenőrzés)

• A HHH és a nem HHH tanulók aránya • Az óvodából az iskolába történő bekerülés • Az iskola társadalmi-szakmai környezetével való együttműködés • A lemorzsolódás és a továbbtanulás • A „tanítást-tanulást segítő eszközrendszer” elemei • Az IPR alkalmazása szempontjából releváns személyi és tárgyi feltételek • A sajátos nevelési igényű tanulók helyzete Kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága

43


Célok

Tervezett tevékenységek (amelyek a célok elérését biztosítják)

Felelős

Határidő

Eredményességi mutatók

Óvoda-iskola átmenet segítése

A nagycsoportos óvodások Munkaközösség- Negyedévenként első osztályos iskolai vezetők foglalkozáson történő részvétele

Foglalkozások dokumentálása

Társadalmiszakmai környezettel való együttműködés erősítése Évfolyamismétlés, magántanulóvá válás csökkentése Továbbtanulási mutatók javítása

További kapcsolatok kialakítása

Iskolavezetés

Események dokumentálása

A jelenlegi eredmény megtartása (1%)

Intézményvezető Félévi gyakoriság

Dokumentáció

Növelni az érettségit adó középiskolába történő beiskolázást

8. osztályfőnök

Második félév eleje

Dokumentáció

Országos kompetencia mérés eredményeinek megtartása, javítása Tanítást-tanulást segítő tevékenység folytatása

Megtartani, illetve emelni az elért eredményt

Mérés-értékelés szakember

Folyamatosan

Dokumentáció

A jelenlegi nevelésioktatási módszertani eszköztár további alkalmazása Mentálhigiénés A jelenlegi nevelésiprogramok oktatási módszertani eszköztár további alkalmazása Projekttevékenység A jelenlegi nevelésialkalmazása oktatási módszertani eszköztár további alkalmazása Pedagógusok A gyakorlat kialakítása közötti műhelymunka rendszeresítése Multikulturális Generációk Közötti tartalmak Párbeszéd Program megtartása

Iskolavezetés

Év közben folyamatosan

Dokumentáció

Fejlesztő pedagógus

Egész évben folyamatosan

Dokumentáció

Osztályfőnökök

Egész évben folyamatosan

Dokumentáció, órarend

Tanórán kívüli programok szervezése

HHH tanulók számának növelése az egyes foglalkozásokon

Munkaközösség- Az év folyamán vezetők folyamatosan

Szakköri naplók

Pedagógus továbbképzések elvégzése Továbbtanulás sikerességének növelése Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása

Tantestületi továbbképzés

Intézményvezető Szorgalmi év vége

Tanúsítvány

Arany János Programba történő beiskolázás

Intézményvezető Folyamatosan

Felvételi eredmény

Ellátás megszervezése a szakszolgálattal közösen

Igazgató

Dokumentálás, osztálynaplók, egyéni fejlesztési naplók

Negyedéves gyakoriság

Intézményvezető Havi rendszerességgel

Dokumentáció

Osztályfőnökök

Dokumentáció

44

Év folyamán folyamatosan

Folyamatosan


8.

A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE, KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK

8.1. A kulcskompetenciák A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök olyan egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. Fejlesztendő, kifejlesztendő kulcskompetenciák: • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos kompetencia • Digitális kompetencia • Hatékony önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetenciák • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség

45


Kulcskompetencia

Értelmezése

Szükséges ismeretek

Anyanyelvi kommunikáció

- megfelelő szókincs, Az anyanyelvi kommunikáció magában valamint a nyelvtan és az foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, egyes nyelvi funkciók tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott ismerete. - a szóbeli kapcsolattartás fő és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), típusainak, az irodalmi és valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a nem irodalmi szövegeknek, társadalmi és kulturális tevékenységek során, a különféle nyelvi stílusok az oktatásban és képzésben, a munkában, a fő sajátosságainak, családi életben és a szabadidős valamint a nyelv és a tevékenységekben. kommunikáció változásainak ismerete

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése.

- szókincs ismerete - funkcionális nyelvtan ismerete - szóbeli interakciók főbb típusai - nyelvi stílusok ismerete - nyelvek kulturális vonatkozásai

46

Képességek - különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban tud kommunikálni - kommunikációt figyelemmel kíséri és alakítja. - különféle típusú szövegek megkülönböztetése, feldolgozása, - képesség különböző segédeszközök használatára, - saját szóbeli és írásbeli érveit képes a helyzetnek megfelelően meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. - szóbeli üzenetek megértése - beszélgetések kezdeményezése, folytatása és lezárása - szövegolvasás, szövegértés és szövegalkotás - segédeszközök megfelelő használata - az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítása

Pozitív attitűd - törekvés a kritikus és építő jellegű párbeszédre - az esztétikai minőség tisztelete - mások megismerésének az igénye - a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentősége.

- más nemzetek megismerésének igénye - nyitottság más kultúrákkal szemben - kommunikációra való igény - nemzeti értékeink, hagyományaink megismertetésének igénye


- a számok, mértékek és - alapvető matematikai elvek és struktúrák, az folyamatok alkalmazása az alapműveletek és alapvető ismeretszerzésben és a problémák matematikai reprezentációk megoldásában fejlődő ismerete, - érvek láncolatának követése, - a matematikai fogalmak, értékelése, összefüggések és - eredmények matematikai úton való koncepciók megértése indoklása - a matematikai bizonyítás megértése - kommunikálás a matematika nyelvén - a megfelelő segédeszközök alkalmazása.

Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

Természettudományos kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget - a természeti világ alapelveinek, az alapvető és képességet jelent arra, hogy ismeretek és tudományos fogalmaknak, módszerek sokaságának felhasználásával módszereknek, a magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a technológiai természetben, valamint az ember és a rajta folyamatoknak, valamint a kívüli természeti világ közt lezajló mindezek emberi kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal alkalmazása során kifejtett kapcsolatban magyarázatokat adjunk, tevékenységek természetre előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk gyakorolt hatásának az cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi ismerete. vágyak és szükségletek kielégítése érdekében az egyén megérti a való alkalmazását nevezzük műszaki tudományos elméletek kompetenciának. E kompetencia magában szerepét a társadalmi foglalja az emberi tevékenység okozta folyamatok változások megértését és az ezzel kapcsolatos, formálódásában, az a fenntartható fejlődés formálásáért viselt alkalmazások és a egyéni és közösségi felelősséget. technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében.

47

- az igazság tisztelete - a dolgok logikus okának és érvényességének keresése

- természettudományos és műszaki - kritikus és kíváncsi műveltség mozgósítása, attitűd - a tudás gyakorlatias alkalmazása új - etikai kérdések technológiák, berendezések iránti érdeklődés - - biztonság és megismerésében és működtetésében, a fenntarthatóság természettudományos és műszaki tisztelete műveltséget igénylő döntések meghozatalában. - Kritikusság az áltudományos és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. - Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében


Digitális kompetencia

Hatékony önálló tanulás

- az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti - főbb számítógépes alkalmazások: szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet, az elektronikus kommunikáció ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. - ismeretek a tanuláshoz A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az szükséges egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban kompetenciákról, tudástartalmakról, egyaránt, ideértve az idővel és az információval képességekről és való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szakképesítésekről. szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, - az egyén ismerje és értse feldolgozását és beépülését, másrészt saját tanulási stratégiáit, készségeinek és útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. szaktudásának erős és A hatékony és önálló tanulás arra készteti a gyenge pontjait, tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit - képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási helyzetek sokaságában használja, otthon, a és képzési lehetőségeket, munkában, a tanulási és képzési folyamataiban útmutatást/támogatást. egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

48

- információ megkeresése, összegyűjtése, feldolgozása, - kritikus alkalmazás - a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. - komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, - az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, - az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.

- kritikusság, megfontoltság az elérhető információk terén

- írás, olvasás, számolás, az ISTeszközök használata. - a saját tanulási stratégia kialakítása, - a motiváció folyamatos fenntartása, - a figyelem összpontosítása, - a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. - képesség a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére, tanács, információ és támogatás kérésére.

- tanulás iránti motiváció - korábbi tanulási tapasztalatok felhasználása - új tanulási lehetőségek felkutatása - a tanultak széles körben való alkalmazása


Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

- ismeretek a fizikai és mentális egészségre vonatkozóan - egészséges életvitel szerepe - normatudat - magatartási szabályok megértése - nemek közti egyenlőség - megkülönböztetésmentesség - demokrácia, állampolgárság fogalmának, az állampolgári jogoknak az ismerete - nemzeti, európai és a világtörténelem fő eseményeinek, a politikai mozgalmak céljainak ismerete - európai integráció ismerete - Európai Unió értékeinek ismerete, európai sokféleség és kulturális identitás tudatosítása - személyes vagy szakmai/ A kezdeményezőképesség és vállalkozói üzleti tevékenységhez kompetencia segíti az egyént a mindennapi illeszthető lehetőségek, életben - a munkahelyén is - abban, hogy kihívások felismerése, megismerje tágabb környezetét, és képes értelmezése, legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. - a gazdaság működésének A tudást, a kreativitást, az újításra való átfogóbb megértése, a pénz beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, világában való tájékozódás valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az a vállalkozások pénzügyi és egyén terveket készít és hajt végre. Alapját jogi feltételeinek ismerete. képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

49

-

hatékony kommunikáció empátia stressz és frusztráció kezelése hatékony együttműködés a közügyekben - problémák megoldása iránti szolidaritás, érdeklődés - döntések kritikus és kreatív elemzése - részvétel a döntéshozatalban

Tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, együttműködés, felelősségvállalás, kockázatfelmérés, elemzés, kommunikálás, tapasztalatok értékelése, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés.

-

együttműködés magabiztosság integritás a sokféleség elismerése - személyes előítéletek leküzdése - kompromisszumra való törekvés - emberi jogok tisztelete - településhez, országhoz, Európához tartozás - részvétel iránti nyitottság - felelősségérzet - közösségi összetartozás - demokratikus elvek tiszteletben tartása - Függetlenség - Kreativitás - Innováció - Célok elérését segítő motiváció, elhatározottság


Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség

- nemzeti, európai és Az esztétikai-művészeti tudatosság és egyetemes kulturális kifejezőképesség magában foglalja az örökség tudatosítása esztétikai megismerés, illetve elképzelések, főbb művészeti alkotások élmények és érzések kreatív kifejezése értő és beleérző ismerete fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

Egyéb, a programokhoz tartozó kompetenciák: - rendszergondolkodás - személyes én ismerete - csoportban tanulás - közös jövőképteremtés képessége - mentális mintáink meglátására alkalmas képesség

50

- művészi önkifejezés - műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása

- nyitottság a művészi kifejezés sokfélesége iránt - esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság


8.2. A kulcskompetenciák fejlesztése egyéni differenciálás segítségével A személyiségfejlődést nem egymást követő szakaszokként, hanem egymásra épülő szintekként értelmezzük. • Alapvető képességek (NAT: uniós polgár felé támasztott követelménye szerint) - Kommunikációs - Narratív - Döntési - Szabálykövető - Lényegkiemelő - Életvezetési - Együttműködési - Kritikai - Komplex információk kezelése - Számolási - Gondolkodási és problémamegoldó - Önmenedzselési- és verseny - Szociális- és együttműködő - Fizikai • Személyiségkompetenciák - Motiváltság - Emocionalitás - Tudás Az intézmény kiemelt helyen kezeli a szociális kompetencia fejlesztését. A differenciálás számunkra az eltérésekhez való alkalmazkodást jelenti. Amit differenciálunk: • tartalom – amit megtanítunk • folyamat – ahogyan tanítunk • a produktum – a tanulás eredménye A differenciálás szükséges, mert a gyereknek • más a felkészültsége • más családi közegből érkezik • más a tanulási motivációja • más a munkatempója • más a képessége Hogyan differenciálunk? • mennyiségben • minőségben • időben • témában • tanulás módjában – tapasztalásra épülő, megfigyelésen, cselekvésen, alkotáson alapuló módszerrel • szóban, írásban • tanulás eszközeiben Tudnunk kell a célt • megismerni a tanulókat (képesség, jártasság, ismeret - beszélgetés, felmérés, tudáspróbák, kérdőív, szülővel való kapcsolat) • megtanítani a tanulásszervezési formákban dolgozni • ellenőrzés, önellenőrzés • értékelem, önértékelés

51


Mi a nevelő feladata? • Tanulási lehetőséget biztosítani. Olyan feladatokat, amely kihívást jelent mindenki számára. Mi kell ahhoz, hogy differenciálni tudjunk? • Szociális kompetenciákat kell fejlesztenünk. • Társas környezetben képes legyen dolgozni a tanuló. • Viselkedésminták elsajátításához, gyakorlásához helyzetet teremteni. • Kulcskompetenciákat fejleszteni – írásbeli, szóbeli kommunikációt. A differenciálás feltétele a tanuló részéről • önismeret, énkép formálása • önállóság • alkalmazkodó képesség • figyelem • tanulási magatartás • megfelelő ítéletalkotás, értékelés • akarati tényezők Szociális kompetencia • Minden olyan társas képesség, készség, amelyek megléte nélkül az egyén beilleszkedése a társadalmi környezetbe nem lehet sikeres. • Fontos a gyermek belső biztonsága, vagyis tudja, hogy mire képes. Mivel kezdjük? Az „én” dimenziója – érték-, motivációrendszer; önismeret; siker, kudarc kezelésének képessége; kitartás, akarat, döntéshozás, felelősségvállalás. Társas dimenzió – a másik szempontjainak figyelembe vétele; alkalmazkodás; együttműködés; szervezőkészség; empátia; szerepek megélése; szabályalkotás, szabálykövetés. Kognitív dimenzió – problémamegoldó gondolkodás; véleményalkotás, vitakészség; kreatív jegyek erősítése: ötletgazdagság, rugalmasság, eredetiség, nyitottság, kíváncsiság, sokrétű érdeklődés. Hogyan fogunk hozzá? • Eltervezünk, kipróbálunk. • Rendszeressé tesszük. • Dolgozók közötti tapasztalatcsere. Ötletcsere. • Tantervben megjelenítjük – egy tárgy, egy bizonyos részével kezdjük. A tanulás fázisai • Előkészítés • Kapcsolatteremtés • Célkitűzés, tervezés • Munkaformák, helyszínek • Kivitelezés • Csoportok létrehozása • Munkamegosztás • Rendszerezés • Értékelőrész – munkánk „gyümölcsei” Változatos módszerek, eszközök, tanulási formák • Jobb megértés, a figyelem ébrentartása érdekében • A választhatóság – nagyobb motiváció • Különféle tanulásszervezési formák – közös munka szabályainak megfogalmazása • Frontális

52

Fekete István Körzeti Általános Iskola Pedagógiai Programja • • • •

Egyéni Csoportos Tanulópár Páros munka Tanulást segítő képességek, módszerek • Figyelem • Emlékezet – bevésés, megőrzés, felidézés • Lényegkiemelés • Vizuális készség • Tanulási környezet • Alkotó munkára nevelés • A tanórai párbeszéd érvényesül nevelő és tanítvány között • Projekt – differenciálás, esélyegyenlőség érvényesülni tud A differenciálás pedagógiai értéke • Mindenkit elvezet a célhoz • Mindenkinek sikere lehet • Sokszínűségével a képességek sokféleségét hozza mozgásba • Sokféle tehetség megjelenésére ad alkalmat • Mentesít a stressz hatása alól, erősíti az önbizalmat • Hosszabb ideig fenntartható a motiváció • Ha választható, akkor önkéntes – motivál, kötelesség, felelősség • Lehetőség valamennyi tanuló bevonására az iskolai tevékenységbe, a tanulásba 8.3. A differenciálás lehetőségei a tanulási folyamatban Az ismeretközpontú oktatás helyét iskolánkban átveszi az érvelésre, indoklásra, belátásra alapozó tanulás. Köztudott, hogy a tartós, előhívható tudás alapja a motiváltság, a személyes, aktív részvétel a tanulási folyamatban. Ennek a lehetőségét csak differenciálással teremthetjük meg. A differenciálás alkalmazkodás a különböző gyerekek részképességeihez. Sikerességének záloga, hogy a tanár tisztában van az egyes gyerekek képességszintjeivel különböző területeken, hogy mindegyiküket külön-külön figyelemmel tudja kísérni. A részképességek megismerésének alapfeltétele egyrészt, hogy a gyerekek abban legyenek érdekeltek, hogy nehézségeiket feltárják, másrészt hogy a tanár a gyerekek munkáját folyamatosan nyomon kövesse, értékelje. Az értékelés formája alapvetően a diagnosztizálás, fő célja a motiválás. A fejlesztés csak aktív, állandó, tevékeny részvétellel lehetséges. Erre a frontális nem, csak az egyéni, páros illetve csoportos munkaforma, illetve az olvasási stratégiák kialakítására szolgáló módszerek és eljárások alkalmasak. Mindebből következik a tanár szerepének megváltozása: feladata a munka szervezése, segítő nyomon követése, a motiválás és az értékelés. Legfontosabb előkészítő feladata a folyamattervezés: meghatározni az ismeretszerzés és képességfejlesztés célját, kiválasztani hozzá a megfelelő tanulási technikákat, ezek szerint csoportba/párba osztani a gyerekeket, megszervezni a tanulás terét, biztosítani a megfelelő légkört, meghatározni az időkereteket, a sikerkritériumokat, megbeszélni a kívánatos viselkedést, megfigyelni a gyerekeket, nyomon követni munkájukat és értékelni őket. A csoportalakítás egy új közösségben, új környezetben először szimpátia alapú legyen, ez jótékonyan hat az együttműködésre. A gyerekek megismerésével többféle lehetőség kínálkozik: heterogén csoportok kiváló, jó, közepes és gyenge tanulókból, homogén csoportok azonos érdeklődés, illetve azonos részképességek megléte, illetve hiánya alapján.

53


Az ismeretszerzési, nevelési, képességfejlesztési célnak megfelelően váltogatjuk a csoportalakítást. A differenciálás pedagógiai koncepciója A differenciálás a pedagógusi tevékenységek egy jól meghatározható rendszerén túl olyan szemlélet, amely természetesnek veszi a tanulók között meglévő különbségeket, illetve azt, hogy a különböző tanulók számára (a lehetőségek és korlátok figyelembevételével) megfelelő tanulásszervezéssel biztosítani kell az egyéni fejlődéshez szükséges optimális feltételeket. A differenciálás pedagógiai koncepciójában nem lehet definiálni két azonos tanulót, és ennek alapján nincs lehetőség a homogén csoport fogalmának az értelmezésére sem. Mit gondolunk a gyerekekről? − Abból az alapelvből indul ki, hogy minden gyermek önálló, egyedi, megismételhetetlen entitás, nincsenek „átlagos” gyerekek, legfeljebb olyan tanulók vannak, akik adott élethelyzetüknek, családi körülményeiknek, temperamentumuknak köszönhetően jobban tudnak alkalmazkodni az iskola elvárásaihoz. − Mivel az iskolai követelményekhez történő alkalmazkodást a fentebb említett körülmények közül a szociokulturális háttér alapvetően meghatározza, ezért azok a gyerekek, akik hátrányos helyzetű és/vagy roma családból érkeznek az iskolába, sok esetben nehezen alkalmazkodnak az iskola elvárásaihoz – hiszen az sem alkalmazkodik hozzájuk. − E gyerekek esetében a problémák jelentős része vagy nem is létezik, tehát hibás pedagógiai tételezés eredménye, vagy csupán átmeneti, megfelelő segítségnyújtással, a hátrányok kompenzálását célzó fejlesztésekkel kiküszöbölhető. − Kétségtelen, hogy a hátrányos helyzetből érkező gyermekeknek a mai magyar iskolában esetleg nagyobb arányban lehetnek tanulási nehézségei, ám ha az iskola jobban tudna alkalmazkodni a gyermekek eltérő sajátosságaihoz, szükségleteihez, akkor e problémák egy része talán nem is jelenne meg. A differenciálás komplex szemléletmódja Az általunk kívánatosnak tartott szemléletmód a gyerekek közti különbségek tekintetében a személyiség egészét tekintetbe veszi. Nemcsak a tantárgyban eddig elért eredményességet veszi figyelembe, hanem sok minden mást is: a tantárgyhoz, annak tanulásához szükséges összetett képességrendszert, az előzetes tudást; az előzetes tudás elemeinek nemcsak a meglétét vagy hiányát, hanem azok tartalmát, sajátosságait is. Túllát a tantárgyon, és a gyermek iskolai életének, tevékenységeinek egészét veszi figyelembe a különbségek elemzése során. Ez a differenciálási szemléletmód nem vezet szegregációhoz, teljesítmény alapú elkülönítéshez, mert abban gondolkodik, hogy a megfelelő tanulási környezet megteremtése esetén a gyerekek eddigi tanulási sikerei és kudarcai nem determinálják a következőket, ezért az eddigi teljesítmények alapján történő elkülönítésnek semmi alapja nincs. Ha jó tanulóknak nehéz feladatokat adunk, gyenge tanulóknak könnyebbeket, akkor a különbségeket csak növelhetjük. Ezzel szemben meg kell találni minden gyerekhez a hozzá vezető utat.

54


9.

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM

9.1. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolának elsődleges gyermekvédelmi feladata a prevenció. Valamennyi pedagógus alapvető feladatai közé tartozik a gyermeket, a tanulót veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésében és megszüntetésében való közreműködés. E feladatokat a nevelőknek a munkaidejük kötelező órájukon túli részében kell ellátniuk. Fő szempontunk a gyermekek mindenekfelett álló érdeke. Célkitűzésünk felderíteni a gyermekek, tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, pedagógiai eszközökkel megelőzni a káros hatások kialakulását, ellensúlyozni azokat. A gyermekvédelmi problémák megelőzésénél a felvilágosító munka, a speciális témájú felkészítés kap hangsúlyt. A megelőzés érdekében oda kell figyelnünk a tanulók beilleszkedésére, egyéniségük harmonikus fejlesztésére. A veszélyeztetett körülmények közt nevelkedő gyerekeknél fokozottabb mértékben kell segítenünk a felzárkóztatást. Egyedi és személyre szóló segítésük érdekében szoros kapcsolatot tartunk fenn a gyermekvédelmi hálózat szakembereivel, illetve intézményi keretek között biztosítjuk számukra az egyénre szabott egyedi felzárkóztatás lehetőségét. Az Egészségnap keretében szakmai előadások segítenek az egészséges életmódra való nevelésben, felvilágosítást adnak a káros szenvedélyek hatásairól, a drog, a dohányzás, az alkohol veszélyeiről. Minden tanév elején az intézmény ifjúságvédelmi felelőse az osztályfőnökökkel közösen megbeszéli, hogy az iskolában tanuló gyermekek közül kik számítanak hátrányos helyzetűnek és halmozottan hátrányos helyzetűnek. A kiszűrt tanulókat nyilvántartja az intézmény, megjeleníti az osztálynaplókban, és fokozott figyelemmel kíséri őket. A faliújságon megtalálható, hogy a családok az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményeket kereshetnek fel, kikhez fordulhatnak problémáikkal. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelő feladatai közé tartozik: • a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak családlátogatásokon részt venni a veszélyeztető okok feltárása érdekében, • a veszélyeztető okok megléte esetén értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot, • segíteni a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, • tájékoztatást nyújtani a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Iskolánk gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére: Megelőzés Az iskola pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem megelőző céljait: • Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve bármilyen más oknál fogva. • Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket; biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását. • Az iskolának rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal. • Biztosítani és segíteni kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzat létrejöttét és működését.

55


• Biztosítani kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. • A tanuló számára biztosítani kell, hogy nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyjon; iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. • A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. • Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel, annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszűntetését. • A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közé tartozik a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység. Feltárás Alapvető gyermekvédelmi feladatoknak a következő területekre kell kiterjedniük: • fel kell ismerni, a tanulók problémáit, • meg kell keresni a problémák okait, • segítséget kell kérni a felmerült problémák megoldására a gyermekjóléti szolgálatok szakembereitől. A gyermekvédelmi problémák súlyossága alapján különböztethetjük meg a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeket. A gyermekvédelmi törvény a következők szerint határozza meg a veszélyeztetettség fogalmát: “olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.” A gyermekvédelem azokat a gyerekeket tekinti veszélyeztetettnek, akiknek a személyiségfejlődését valamilyen károsodás fenyegeti. Figyelni kell az iskolai környezet alábbi abszolút és relatív ártalmainak kiküszöbölésére: • a nevelő személyiségének alkalmatlansága, • a rossz tanár-diák viszony, • egyes gyerekek negatív hatása, • az iskolai közösségi szellem hiánya, hibái, • az iskola és a szülők közötti laza kapcsolat, • a gyerekekkel való egyéni foglalkozás hiánya, hibái, • a gyerek rosszul szervezett és lebonyolított áthelyezése egyik osztályból a másikba, egyik iskolából a másikba, • túlterhelés, • zsúfoltság, • otthonosság hiánya, • a rossz napközi otthon, • az értékelés, a jutalmazás és büntetés hibái, • a sikerélmény hiánya, a folytonos kudarcok. Megszüntetés Feladataink közé tartozik az is, hogy részt vegyünk a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésében. Intézményünknek együtt kell működnie a fenntartó polgármesteri hivatalokkal, a gyermekorvossal, a családsegítő szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a rendőrséggel, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Amennyiben veszélyeztetettségre utaló jelet észlelünk, értesítenünk kell a

56


gyermekjóléti szolgálatot, hogy az megtehesse a szükséges lépéseket a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Az iskolának az is feladata, hogy a külső segítésen túl az iskola falain belül is segítse a veszélyeztetettség megszűntetését, vagy legalábbis ellensúlyozását. E feladatunknak a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai munkájuk részeként, pedagógiai tevékenységükkel tudunk eleget tenni. A pedagógiai munkán belül elsősorban az alábbi tevékenységeink alkalmasak a gyermekvédelem céljainak megvalósítására: • felzárkóztató foglalkozások, • tehetséggondozó foglalkozások, • a beiskolázás körültekintő megszervezése, • az indulási hátrányok csökkentése, • differenciált oktatás és képességfejlesztés, • pályaválasztás segítése, • személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőknek), • egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, • családi életre történő nevelés, • napközis és tanulószobai foglalkozások, • iskolai étkezési lehetőség, • egészségügyi szűrővizsgálatok, • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások szabadidős tevékenységek, szünidei programok). 9.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő program A gyermekek napközbeni ellátásában az alapszolgáltatások közül az étkezésért (napközi otthon, menza) állapítható meg térítési díj. A tanulók a mindenkori jogszabályoknak megfelelően kapnak étkezési díjkedvezményt. A tankönyvellátás állami támogatását a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvény határozza meg. A hozzájárulást a Közoktatási törvény 10. §-ának (4) bekezdése, továbbá a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. §-ának (4) bekezdése alapján vehetik igénybe - az 1-8. évfolyamokon tanulók. Hátrányos helyzetűnek tekintjük a tanuló esetében: • a rossz életkörülményt, a szülők munkanélküliségét • helytelen életmódot, nevelési hiányosságot • egészségügyi problémát, fogyatékosságot • a családot összetartó érzelmi hiányt Megvalósítandó feladataink: • napközi otthonos ellátás • felzárkózató foglalkozás • tehetséggondozó szakkörök • logopédiai ellátás • pályaorientáció • drog- és bűnmegelőzési program (rendőrség, belső továbbképzés) • szülőkkel való rendszeres konzultáció • szakszolgálatokkal való együttműködés • pályázatokon való részvétel • táborok szervezése, támogatása

57


10. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYI FELADATOK 10.1. A sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók ellátását szolgáló feladatok - A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásához szükséges személyi feltételek biztosítása. - Szükség esetén a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okaira vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő tanulók általános iskolai oktatásához szükséges feltételek biztosítása (speciális eszközök, berendezések, személyi feltételek). - A gyermekek fejlődésének vizsgálata és szükség esetén megfelelő iskolatípusba történő irányítása kellő időben. - Az integrált nevelési módszerek teljes körű használata az intézményben. 10.2. A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtését szolgáló feladatok - A hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésnek figyelemmel kísérése. A részvételüket szorgalmazzuk a tanórán kívüli tevékenységekben. - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai pályafutásának nyomon követése, az iskola elhagyása utáni élethelyzetük vizsgálata. (lásd Minőségirányítási program) Tovább kell folytatni a lemorzsolódás megelőzését támogató ún. preventív programokat. (napközi, kötelező felzárkóztatás, fejlesztések, szűrő vizsgálatok) - A halmozottan hátrányos helyzetű és tehetséges diákok iskolai sikerességét, középfokú tanulmányokra való eredményes felkészítését célzó programokat tovább folytatjuk. A szülők figyelmét felhívjuk az Útravaló és az Arany János tehetséggondozó programra. 10.3. Az esélyegyenlőség biztosításához szükséges intézkedések A konkrét célok megvalósításával biztosítható, hogy intézményünkben senki se tapasztalja a közvetlen vagy közvetett diszkriminációt vagy hátrányos megkülönböztetést faji, etnikai, nemzetiségi, vallási, nemi, életkor, családi állapot, fogyatékosság vagy más indok alapján. Tanulók iskolai eredményességének javítása - A hátrányos helyzetű (köztük a halmozottan hátrányos helyzetű) tanulók oktatási tanulmányi sikerességének a javítása. A hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét döntően befolyásolja, hogy az oktatásnak milyen mértékben sikerül kompenzálni a család szociokulturális hátrányait. Rövid távú cél: A napközit igénybevevők aránya növekedjen a HH és HHH tanulók körében. Közép – és hosszú távú cél: Az iskolai szolgáltatások igénybevételében továbbra se legyen eltérés a nem HH és a HH tanulók között. - A tanulást-tanítást segítő eszközrendszer kiterjesztése a hátrányos helyzetű tanulók oktatási esélyeinek javítása érdekében. Rövid távú cél: A „Hátrányos helyzetűek oktatása” program bevezetése az iskolában. Középtávú cél: Növekedjen a tanulást-tanítást segítő eszközrendszert használó pedagógusok és az általuk használt elemek száma. Teljesüljenek a vállalt indikátorok. Oktatás feltételeinek javítása

58


Szakmai fejlesztési terv készítése az infrastrukturális pályázatokhoz. Az intézményi eszközök és az infrastruktúra folyamatos fejlesztése, elsősorban pályázati forrásokból a nagyobb esélyegyenlőség megteremtése érdekében. A társadalmi környezettel való együttműködés javítása. Tervszerűen működő, preventív jellegű kapcsolat és együttműködés az intézmények környezetében működő társadalmi (civil szervezetek, egyházak) és szakmai szereplőkkel (szociális, egészségügyi, oktatási ellátórendszer) a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sikerességének érdekében. Célunk az esetek hatékony kezelése, hogy ezzel javuljon a hátrányos helyzetű csoportok sikeressége. 11. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 11.1. Kapcsolattartás a szülőkkel A szülőkkel tartott folyamatos kontaktus a legfontosabb az intézmény számára. Szervezeti formái: a fogadóórák, a – tanévenként három alkalommal tartott – szülői értekezletek. Kapcsolatunk a szülőkkel nyitott, partneri, hiszen támogató szülői háttér nélkül a nevelés, az esetleges problémák megoldása igen nehezen valósítható meg. Egyéb programokat is szervezünk a szülők és az érdeklődők számára, hogy minél jobban megismerhessék az iskolában folyó munkát (nyílt nap, bemutatók, előadások). Pedagógusaink a fentebb említett fórumokon túl is készek a folyamatos információcserére az SZMSZ-ben szabályozott módon.

11.2. A szülők és az iskola közötti érdekegyeztetés fórumai

Szülői munkaközösség Operatív szervezetként működik az iskolában a szülői szervezet, hagyományos nevén a szülői munkaközösség. Választmányukkal folyamatos a kapcsolattartás. Közös szervezésű programjaink vannak. (Farsang, Jótékonysági bál)

11.3. Kapcsolat a fenntartóval Iskolánk fenntartóival kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszünk. Reális elvárásaiknak ismerete szükséges munkánk tervezéséhez. Bízunk abban, hogy a községek igényeit, a szülők és gyerekek elvárásait messzemenően figyelembe vevő pedagógiai programunk megvalósítását, új törekvéseinket fenntartónk továbbra is odafigyelő támogatásával segíti és biztosítja.

11.4. Kapcsolat más oktatási, szociális és művelődési intézményekkel

59


A felsorolt intézményekkel működő munkakapcsolat fenntartására, együttműködésre törekszünk, lehetőség szerint látogatjuk egymás rendezvényeit. • • • • • • • • •

Hétszínvirág Óvoda – Galgamácsa Kisvakond Óvoda Váckisújfalu – Váckisújfalu Mesevár Óvoda - Vácegres Aszódi Podmaniczki Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Galgamácsa Művelődési Ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény - Veresegyház IV. Béla Körzeti Általános Iskola Hejőkeresztúr Bükkaranyosi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Hencida Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

Testvériskolai kapcsolat más Fekete István nevét viselő iskolákkal. Közösen kialakítjuk az együttműködés formáit és folyamatos információcserét biztosítunk a két intézmény között. 11.5. A megyei pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás intézményei • •

Regionális Pedagógiai Intézet Pest Megyei Önkormányzat 1. Sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

11.6. Egyéb kapcsolatok Intézményünk számára fontos, hogy „nyitott iskola” legyen, és széles körű kapcsolatokat tartson fenn a térség intézményeivel, vállalataival, vállalkozásaival, az egyházakkal, civil szervezetekkel, amatőr együttesekkel, magánvállalkozókkal, az alábbi környezetvédelmi, rendvédelmi, egészségvédelmi szervekkel: - Országos Mentőszolgálat Aszódi Mentőállomása - Polgárvédelem – Polgármesteri Hivatal Galgamácsa - Gödöllői Rendőrkapitányság Veresegyházi Rendőrőrs Egyéb - Egyházak - Magyar Vöröskereszt - Saubermacher Magyarország Kft.

11.7. Az iskolahasználók (szülők) közösségének szervezetei •

A szülők munkaközössége.

Szülői részvétel az iskola munkájában A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatoknak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésének kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében:

60


-

Tájékoztatjuk a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről. - Ugyanakkor az iskola mindezekről ismeri a szülők véleményét. - Alkalmat biztosítunk a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek. Iskolánk gondot fordít arra, hogy a szülők időben alaposan informálódjanak intézményünk életéről, működéséről. Szülői értekezletek Célja: a közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása. Kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. Ideje: Május: leendő 1. osztályosoknak Szeptember: a tanév indítása November: a 8. osztályosok pályaválasztása Január: félévi tapasztalatok összegzése Május: év végi feladatok és programok, tanulmányi munka Fogadóórák Célja: a szaktanárokkal való egyéni találkozáson véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai viselkedéséről. Ideje: kéthavonta, illetve igény szerint. Családlátogatás Főleg az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős feladata a környezet tanulmányozása, közvetlenebb kapcsolat kialakítása, a tanulóval kapcsolatos felmerülő problémák megoldása céljából. Nyílt nap Kérésre minden érdeklődő részt vehet a délelőtti tanítási órákon, délutáni foglalkozásokon. Célja: Betekintés az iskolai munkába. A szülők megfigyelhetik gyermekük iskolai tevékenységét tanórán és azon kívül.

A szülők bekapcsolódásának lehetősége az intézmény életébe Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg: • A szülő mint a szolgáltatás megrendelője. • A szülő mint a tanulási – nevelési folyamat segítője. • A szülő mint az iskolai közélet szereplője. A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője a következő segítségeket kérheti: • Az ifjúságvédelem segítése. • A pszichológus és a logopédus segítsége. • A napközi otthonos ellátás. • A nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások szervezése. A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet: • Az iskola eszközparkjának gazdagításában; • Az iskola esztétikai arculatának alakításában; • A turisztikai feltételek javításában (pl. Erdei iskola) tárgyi, környezeti feltételeinek jobbításában. Formái: 61


• • •

Pénzadomány Tárgyi támogatás Szellemi és társadalmi munka

11.8. A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat szereplője Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, amely az intézményünkben folyó oktatási-nevelési feladatok sikerességét támogatja, erősíti, színesíti. Színtere lehet: • Az osztályfőnöki óra • A szülői értekezlet • A szabadidős tevékenységek • Kulturális területek Kezdeményezője: • A szülői munkaközösség • Az osztályfőnök • Az iskola vezetése Generációk Közötti Párbeszéd együttműködésének segítésére

Program

a

szülő

–

gyermek

–

pedagógus

A Program jellemzői: A jó közösségi iskola jellemzője a nyitottság. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a szülők aktív szerepet vállalnak az iskola életében, másrészt az intézmény olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyet nem csak a diákok vehetnek igénybe. A Generációk Közötti Párbeszéd Program a fenti törekvéseket valósítja meg. Cél, hogy a gyermek és a felnőtt egymástól tanuljon, kapcsolat alakuljon ki a generációk között, megismerjék egymást, a múltat, és beszéljenek a jövőről. A program célzottan szolgálja a gyermekek és családtagjaik közötti kommunikációt. Ennek a kooperatív technikákon alapuló tanulási módszernek elsődleges célja a szociális kompetenciák fejlesztése. A tanulók csoportokba szerveződve, különféle szerepeket vállalva, felnőttel együttműködve szereznek információt a környező világról, az emberekről. A Program fontos célja továbbá, hogy a szülő – a megszólításán keresztül – fontosnak érzi az iskolát, támogatja gyermekét az iskolába járásban, tudja, hogy az iskola megfelelő hely gyermeke képzéséhez. A csoportok megalakításakor figyelembe kell venni a tanulók előzetes tudását, érdeklődését, intelligenciáját, amely utóbbi a Gardner-féle többszörös intelligencia elméleten alapul. A foglalkozások (tanóra 45 perc, tanórán kívüli tevékenység) jellemzői: • A foglalkozások a gyerekek és a szülők kölcsönös együttműködésén alapulnak. • Az osztályfőnökök megismertetik a gyermekekkel a családfakészítés technikáját. • A család otthon közösen elkészíti a családfát, kiegészítve a családtagok foglalkozásával, hobbijával. • A pedagógusok és gyerekek által közösen kiválasztott családtagokat meghívják egy közös gondolkodásra, beszélgetésre, foglalkozásra, ahol a gyerekek – 4-6 fős csoportokat alkotva – ismereteket szereznek a meghívott felnőttektől, majd ezeket az ismereteket a csoportok beszámolói társaiknak továbbadják. Egy 25 fős osztály, 5 db 5 fős csoportot feltételezve, 5 felnőttel gondolkodik közösen a Generációk Közötti

62


• • •

•

Párbeszéd napon. A foglalkozás a Komplex Instrukciós Program típusú óra módszerével szervezhető meg. A párbeszéd hatékonyságának növelése céljából a gyerekek a közös foglalkozást megelőzően felkészülnek az adott témából. Előzetesen anyagot gyűjtenek, kérdéseket fogalmaznak meg a felnőtt adott témájában. A felnőttek meghallgatása, kikérdezése, prezentációja után, az óra második részében a tanulók beszámolnak a hallottakról, bemutatják a közös munka eredményét az osztály többi tagjának. A párbeszéd abban is testet ölt, hogy a következő közös órán (45 percben) a gyerekek az előzetesen gyűjtött információk alapján a családtagok tevékenységével kapcsolatos internetes oldalakról tájékoztatják a felnőtteket illetve egyéb, a könyvtárban fellelhető kiadványokat ajánlanak a figyelmükbe. A felső tagozatban ezek az órák az osztályfőnöki óra keretében tűnnek leginkább megszervezhetőnek.

A generációs órán az alábbi készségek fejleszthetők: - különböző tanulási technikák: önálló ismeretszerzés, jegyzetelés, kérdezési technikák, lényegkiemelés, - manuális készségek (feladattól függően) - kommunikációs készség - digitális kompetencia Ezen készségek fejlesztése mellett a program legfontosabb eredménye a párbeszéd iskolatanuló-szülők, családtagok között. A Generációk Közötti Párbeszéd Program az iskola Pedagógiai Programjának szerves része, amely mint éves projekt téma alkalmas az egészségvédelem, környezetvédelem, a fogyasztóvédelem és a pályaorientációs témák feldolgozására. Cél, hogy a Pedagógiai Programban meghatározott témák az általános iskolai 8 év alatt egy– egy évfolyamon feldolgozásra kerüljenek, ahol az egyes évfolyamokon a szülők érdeklődési köre természetesen korlátokat szabhat. A program gyakorisága: 1-2 x 45 perces Generációk Közötti Párbeszéd Program/osztály/év Javasolt témák évfolyamonként: 1-2. évfolyam: • a család (szűkebb-tágabb rokonság, munkamegosztás), • házkörüli munkák, • házkörüli állatok, • bevásárlás, • egészséges táplálkozás, • sport, • kultúra, művelődés, • hobbi. 3-4. évfolyam:

63


• • • • •

Aktuális, általában évszakokhoz kötődő ünnepekre (szüret, karácsony, farsang, húsvét) történő készülődés, egészséges táplálkozás, sport, kultúra, művelődés, hobbi.

5. évfolyam: • manuális tevékenység, kézügyesség, szabadidős tevékenység, • egészséges táplálkozás, • sport, • kultúra, művelődés, • hobbi. 6. évfolyam: • Szakmák (fizikai, szellemi) megismerése 7. évfolyam: • Pályaválasztás: az iskola volt tanulóinak, akik az adott időszakban középiskolások vagy felsőfokú képzésben vesznek részt, meghívása. Cél a középiskolák megismertetése, a választás megkönnyítése, előretekintés a felsőfokú oktatás felé. 8. évfolyam: • Élethosszig tartó tanulás: azoknak a szülőknek, rokonoknak a meghívása, akik a tanulással, képzéssel, önképzéssel kapcsolatban állnak. A Program bevezetésekor inkább a szabadidős tevékenységekre kell koncentrálni, később válik a program, elsősorban a 7-esek és a 8-osok számára, a pályaválasztás, szakmákkal való megismerkedés egyik hathatós eszközévé. Tovább bővítve a témaköröket az élethosszig tartó tanulás témája is bekerülhet a programba. Cél, hogy a nyolc év folyamán minden szülő kapjon alkalmat arra, hogy bemutathassa „tudományát” az osztály közösségének.

12. KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 12.1. Bevezetés

A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő, illetve élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;

64


- felkelti az igényt, képessé tesz: • a környezet változásának, jelzéseinek felfogására; • összefüggő rendszerben történő elemzésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; • a problémák megkeresésére, okainak megértésére; • kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; • az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; • a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNKomP, 2004.) „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970) Az alapelveket szabályozó jogi háttér A nemzetközi előzmények közül azt az egyet emeljük ki, amely az összes eddigi kezdeményezést magába olvasztja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. Közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. A nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésére, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és egészségvédelem alapértékei. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003.sz. kormányrendelet2 kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.

„A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen áttartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003)

2

A Kormány 243/2003.(XII.17.) Korm. Rendeletének a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról, Általános rendelkezések, 2.& (10.) bekezdés: „A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, ...összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával...”

65


Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola külső környezete Az iskolaépület területe: 1600 m2 Az épülethez betonos udvar tartozik: 250 m2 A betonos udvart virágládák szegélyezik, amelyet tavasszal mindig szép virágokkal ültetnek be a gyerekek, felnőttek felügyeletével. A gondos ápolásnak köszönhetően még ősszel is pompáznak benne a virágok. A füves terület kb. : 5000 m2 A gyerekek a pilisi Parkerdőgazdaságtól kapott fapadokon pihenhetnek. Napköziseink kedves játszóhelye a különböző cserjékkel beültetett domboldal, és a tűzrakó környéke. Faültetések eredményeként a kerítést fenyőfák szegélyezik. Tervezzük a zöld területek még jobb kihasználását. Sportpálya: 800 m2 Testnevelő tanárunk igyekszik minél több órát a szabad levegőn tartani. A futópálya: 700 m2 A sporteseményeken kívül a ballagási ünnepélyünket is a sportpályán szoktuk tartani. Amire büszkék vagyunk, hogy az iskolánknak teniszpályája is van. (560 m2) Az udvaron külön épületben található az ebédlő és a technikaterem. Bár a technikaterem felszereltsége felújításra szorul, mégis fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek barkácsoljanak, kézügyességük fejlődjön, s élvezzék az alkotás örömét. Tervezzük kerékpártároló építését is. Az iskola belső környezet: Iskolánk két tagintézménnyel rendelkezett, azonban Vácegresen és Váckisújfalun is jelenleg nem folyik tanítás. A galgamácsai iskolában a 2011-2012-es tanévben 153 fő van, 8 évfolyamon tanul. A galgamácsai iskolásokat 13 főfoglalkozású és 4 fő óraadó pedagógus oktatja. A jó körülményekről 4 fő technikai dolgozó gondoskodik. Az épületben 9 tanterem, kémiai előadó, informatika tanterem, nyelvi terem, tornaterem, könyvtár, kémia és fizikaszertár, 5 irodahelyiség található. A toalett helységek tiszták, kultúráltak. A folyósok és a tantermek tágasak és világosak, rendezettek. Az emeleten található az alsó tagozat. Folyosóját az idén rajztanárunk csodálatos természeti képekkel festette ki, a gyerekek nagy örömére. A földszinten helyezkedik el a felső tagozat. Több faliújságon tájékoztatjuk a gyerekeket az iskolában folyó környezetnevelési programokról. A folyosón és a tantermekben szép növények találhatók. A bejárati folyosó átalakítását tervezzük névadónknak megfelelően, ugyanis szeretnénk Fekete István nevét felvenni, amely kifejezné az iskola természethez, helyi környezethez való kötődését. Részt vettünk a „Szemünk fénye” projektben, ezért iskolánk világítása teljesen megújult. Sokkal világosabbak lettek a termek, s így a gyerekek egészséges látását is segítjük. Fűtési rendszerünk gázkazánnal működik. Megtörtént a régi ablakok cseréje is, ezért termeink világosabbá és jobban szigeteltté váltak. Nevelés-oktatás: „ Légy az a változás, amit a világban látni akarsz! „- mondta Gandhi. A környezeti nevelésben legfontosabb feladatunk a belülről fakadó igényesség, környezettudatos magatartás kialakítása, aminek meg kell valósulnia a mindennapokban,

66


tanítási órákon, és órákon kívüli programokban. Iskolánkban 43% a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Kiemelt szerepet kap integrált nevelésük, fejlesztésük és ezzel párhuzamosan a tehetséges gyermekek megfelelő foglalkoztatása. Az iskolában személyes példát kapnak gyermekeink a pedagógusoktól és technikai dolgozóktól is. Iskolánkban zajló nevelő-oktató munkáról részletesebben az ökoiskolai tevékenység bemutatásánál írtunk. Célunk a fenntarthatóság pedagógiájával egy olyan iskola kialakítása, ahová szívesen járnak a gyerekek és a legnagyobb mértékben szolgálja településeink érdekeit.

12.2. Erőforrások • Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti- és egészségnevelés, illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. A kollégák tevékenységét tovább kell ösztönözni, támogatni, akik eddig még nem kapcsolódtak be az aktív munkába, azokat tanácsokkal kell ellátni, csoportmunkába kell bevonni. Így a tevékenységünk egyre hatékonyabbá válik. A közös munka áttekintése a környezetneveléssel foglalkozó munkacsoport vezetőjének feladata. Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon a környezetére, segítse otthonosabbá, egészségesebbé kialakítani, figyelmeztesse társait a kulturált és környezettudatos viselkedésre. Ebben a munkában kiemelt feladata van a diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló környezetvédő szakkörösöknek. Tanárok és diákok. A diákok a környezeti és egészségügyi témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemléletmód kialakításában a hagyományos erdei iskolánknak, a témanapjainknak a hulladékgyűjtési akcióinknak, a jeles napok rendezvényeinek. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. A tanórák környezeti és egészségügyi tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli tevékenységek áttekintése igazgatói feladat. Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti- és egészségnevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti- és egészségnevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti- és egészségnevelési programunknak. Fontos feladatunk, hogy csökkentsük a papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt, a nyomtatópatront, elősegítsük a papír-újrahasznosítást. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy

67


az iskola takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása, beszerzése az iskolatitkár feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés kialakítása során a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolaorvos. Felügyeli a tanulók egészséges fejlődését, felméréseket készít az aktuális állapotukról, minden második évfolyamban az eredményeket az egyes számú melléklet alapján rögzíti. A talált kóros elváltozások további ellátását koordinálja, a pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait, a sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat ellátja. Sürgősségi ellátást végez, elrendeli a járványügyi intézkedések végrehajtását. Tanévkezdéskor, az iskola minden tanulójára kiterjedő vizsgálat alapján besorolja a tanulókat a normál-, a könnyített-, a gyógytestnevelés illetve a teljes felmentett kategóriába. Ellátja a tanulókat védőoltásokkal. A szűrést követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre. Elvégzi a konyha, az étterem, a tornaterem, mosdók, öltözők egészségügyi ellenőrzését. A védőnővel közösen részt vesz az egészségnevelésben. Védőnő. Közvetlen irányítója az iskolaorvos, akinek munkáját segíti. Előadásokat tart az egészséges életmódról, az ifjúságot fenyegető veszélyekről, folyamatosan tanácsokkal látja el a tanulókat, egészséges fejlődésüket elősegítve. Évente kétszer tisztasági szűrővizsgálatot tart, tájékoztatja a szülőket az általános higiéniai szokásokról, és figyelemmel kíséri azok betartatását. Fogorvos. Az iskolai fogorvos évente ellenőrzi tanulóink fogainak állapotát, elvégzi a szükséges beavatkozásokat, javasolja a fogszabályzó használatát. Az orvosi vizsgálaton részt vevő gyermekek egészségi állapota a következő táblázaton figyelhető meg: Betegségek megnevezése

1. osztály fiú lány


Csont - izom kötőszövet Látászavar színlátás Keringési rendszer Húgy- és ivarrendszer Endokrin táplálkozás Vér- és vérképző rendszer Allergiás megbetegedések Idegrendszeri elváltozások

68




Testnevelési csoportbesorolás Csoportbesorolás

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály

Normál testnevelés Könnyített testnevelés Gyógytestnevelés Teljesen felmentett Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti- és egészségnevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó finanszírozza az iskolánk környezeti- és egészségnevelési programját. Környezeti- és egészségneveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységet színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, várak, állatkertek, nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek. Iskolai tanulmányai során minden tanulónak évenként legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismeretekkel és programjaikkal segítik környezeti- és egészségnevelési munkánkat. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot a civil szervezetekkel. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában is. A kapcsolattartást az igazgató végzi. Iskolai büfé Iskolánkban büfé nem üzemel. • Anyagi erőforrások Saját erőforrások Költségvetés. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Külső erőforrások Támogatók: Az egyes iskolai rendezvényekhez megkeressük azon cégeket, civil szervezeteket, támogató szülőket, akik anyagilag jelentős mértékben hozzájárulnak a programok sikeres megvalósításához. Pályázat:

69


A környezet- és egészségneveléssel kapcsolatos pályázatok írása, illetve írásának koordinálása az ökoiskolai munkacsoport vezetőjének feladata.

12.3. Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: - fenntartható fejlődés; - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; - emberi jogok; - demokrácia; - elővigyázatosság; - biológiai és társadalmi sokféleség; - az ökológiai lábnyom. Szem előtt tartjuk, hogy egy tanulót képezünk minden foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

állampolgárrá váljanak

- a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; - a rendszerszemléletet; - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét és elsajátítani az ehhez vezető technikákat, módszereket. - projektmunkák megszervezését és elterjesztését a programjaink során. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban - alternatív, problémamegoldó gondolkodás; - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; - szintetizálás, analizálás; - problémaérzékenység, integrált megközelítés; - kreativitás; - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; - vitakészség, kritikus véleményalkotás; - kommunikáció, média használat; - konfliktuskezelés és megoldás; - állampolgári részvétel és cselekvés; - értékelés és mérlegelés készsége. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható; szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A

70


fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást biztosítunk, amelyben a szakmai képzésen túl hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket alakítanunk ki. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok érdekében hatékony tanulási, tanítási stratégiákat alakítunk ki. Munkánk az iskolai élet számos területére kiterjed. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programban törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. A körnek azonban bővülnie kell a humán területen is. Tanórán, tanórán kívül, erdei iskolában, szakkörön, táborban megismertetjük a természetet gyerekeinkkel, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

Konkrét célok

Rövid távú céljaink elérésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok eléréséhez milyen lépések vezetnek.

Új tervek

- az ökoiskolai kritériumrendszer teljesítése - a teljes tantestület megnyerése a környezeti és egészségnevelési munkához - új környezeti és egészségnevelési irodalmak felhasználásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap - a különböző tantárgyak összhangjának megteremtése környezeti és egészségnevelési szempontból. - szelektív hulladékgyűjtés folyamatos működtetése az iskolában. - a fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemeinek beépítése az iskolai tanmenetekbe

Hagyományok ápolása: - Fekete István kistérségi természetismereti verseny megszervezése - mindennapos testnevelés megvalósítása - környezetvédelmi témájú témanapok kialakítása, megvalósítása: a Víz világnapja, a Föld napja - iskolai Egészségnap, egészséghét szervezése, lebonyolítása - iskolai szintű környezet- és egészségvédelmi témájú versenyek szervezése, lebonyolítása: drogvetélkedő, környezetvédelmi vetélkedő, aszfaltrajzverseny, kerékpárverseny - a balesetek megelőzése, balesetvédelem - túrák, természetvédő kirándulások szervezése

71


- a lakóhely történetének megismerése, a híres épületek, szobrok, emlékek, nevezetességek feltérképezése, városismereti játékok - az iskolai udvar, külső környezet rendezése, az iskolai szobanövények ápolása, gondozása - folyamatos hulladékgyűjtés, hulladék-újrahasznosítás - drog-prevenciós program folytatása - Energiatakarékossági program gondozása - Diákönkormányzati nap szervezése, lebonyolítása - fogápolási program lebonyolítása, gondozása - serdülőkori mentálhigiénés program lebonyolítása, gondozása. Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre - a környezeti problémák megjelenítése a szakórákon - természetvédelmi, illetve természettudományos versenyekre való felkészítés - rajzpályázatok készítése környezet- és egészségvédelmi témákban - hulladék-újrahasznosítás technika, rajz, művészeti órákon - diákolimpiai versenyszámokra való folyamatos felkészítés - tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök szervezése, lebonyolítása - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok, projektek készítése) - multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon.

12.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek • Erdei iskola cél: erdei iskola szervezése, megvalósítása a résztvevő tanulók ismeretinek bővítése és képességeiknek a fejlesztése program: a választott erdei iskola helyszínének természeti, épített és szociokulturális környezetének megismerése felelős: ökocsoport vezetője • Témanapok, „Jeles napok” cél: Környezetvédelmi témájú témanapok kialakítása, megvalósítása: a Víz világnapja, a Föld napja, Madarak és fák napja, Környezetvédelmi világnap, Állatok világnapja. Iskolai szintű környezet- és egészségvédelmi témájú versenyek, foglakozások szervezése, lebonyolítása program: A témanap programjainak összeállítása függ az adott tanév tanrendjétől. A tanulók pályázatokat, iskolai faliújságot, rejtvényeket készítenek, ismeretterjesztő filmeket néznek, iskolai versenyeken, foglalkozásokon, előadásokon vesznek részt. Az iskolarádióban, a természetismereti szakköri foglalkozásokon, a faliújságokon a következő jeles napokkal foglalkozunk a tanévben:

72


Szeptember 13. Szeptember 16. Szeptember 23. Október 4. Október 15. Október 8.

November 27. December 1. Március 1. Március 6. Március 22. Április 17. Április 22. Május 10. Május 15. Május 30. Június 5.

Az elsősegélynyújtás világnapja Az ózon világnapja Takarítási világnap Állatok világnapja Nemzetközi gyalogló nap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Nemzetközi „ne vásárolj semmit nap” AIDS elleni világnap A polgári védelem napja Nemzetközi Energiahatékonysági nap A víz világnapja Egészségügyi világnap A Föld napja Madarak és fák napja Nemzetközi klíma nap akció Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi világnap

felelős: A programok szervezésére az ökocsoport vezetőjének egyeztetésével kerül sor. • Egészségnap cél: Iskolai Egészségnap szervezése, lebonyolítása. Drog-prevenciós program folytatása. Iskolai szintű környezet- és egészségvédelmi témájú versenyek, foglalkozások, előadások szervezése, lebonyolítása. A fogápolási program lebonyolítása, gondozása. program: A témanapon tanulóink játékos formában, életkori sajátosságaiknak megfelelően, a hagyományos órákkal szakítva egész nap a testi, lelki egészségükkel foglalkoznak. Az alsó tagozatosok témái: ismerkedés a testük működésével, fogápolási játékok, ismerkedés a Duna-Ipoly Nemzeti Park értékeivel, útmutató az egészséges táplálkozásról, önismereti és csoportépítő játékok, valamint ismerkedés kedvenc állataink helyes tartásával. A felső tagozatosok témái: ismerkedés az ifjúságot fenyegető veszélyekkel, és azok elhárításával, a természetvédelem és környezetvédelem fontos kérdéseivel, az egészséges táplálkozás és az egészséges életmód alapvető problémáival, serdülőkori változások, önvédelmi fogások elsajátítása, a kulturált ismerkedés és viselkedés. felelős: munkaközösség vezetők Partnerek − Iskolaorvos, iskolai védőnő, fogorvos − Duna- Ipoly Nemzeti Park − Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete Aszód-Gödöllő Területi Szervezete − Országos Mentőszolgálat Aszód, Közép-Magyarországi régió • „Együtt a biztonságért!” cél: Témanap megszervezése, megvalósítása program: Ezen a napon az intézményt segítő rendvédelmi és életmentő szervezetek összehangolt programot valósítanak meg iskolánkban. A tanulók interaktívan megismerkednek a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a polgárvédelem, a mentők

73


áldozatos munkájával. A kirendeltségek képviselői előadásokat, bemutatókat, versenyeket, pályázatokat tartanak az iskola minden tanulójának, figyelembe véve életkori sajátosságaikat. Felelős: Együttműködő szervezeteink Gödöllői Tűzoltóság Országos Mentőszolgálat Aszódi Mentőállomás Polgárvédelem (Galgamácsa ) Gödöllői Rendőrkapitányság Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (Gödöllő) • Versenyek cél: Iskolai szintű környezet- és egészségvédelmi témájú versenyek szervezése, lebonyolítása. A balesetek megelőzése, balesetvédelem. program: Iskolánkban fontos a balesetek megelőzése. Tanulóink széles körű közlekedési szabályismereti oktatásban részesülnek a tanórák keretében. Ezt az országos „Iskola Rendőre program segítségével valósítjuk meg. Az elméleti és gyakorlati oktatás a technika tantárgyon belül történik, s erre épülnek rá a különböző versenyek. A tűz- és balesetvédelmi oktatást minden tanévben ismételjük, az iskolán kívüli programok előtt folyamatosan megtartjuk, dokumentáljuk. Tanévenként tartunk tűzriadót a prevenció érdekében. Folyamatosan felkészítjük tanulóinkat a polgárvédelmi, katasztrófavédelmi, ifjúsági bűnmegelőzési, tűzoltóversenyre, katonai „Bevetéspróbára”. felelős: ökocsoport kapcsolattartója • Az iskola rendőre program cél: Folyamatos kapcsolattartás a rendőrséggel, gyermek balesetek megelőzése, tudatos közlekedési magatartás kialakítása, bűnmegelőzés, az áldozattá válás elkerülésére oktatás program: elősegíti a rendőrség által a gyermekek felé irányuló átfogó bűn- és balesetmegelőzési tevékenységet. Az általános iskolának van rendőre, aki közvetlen kapcsolatot tart az iskola igazgatójával, a nevelőkkel és a diákokkal. felelős: igazgató • Irány a természet! cél: Túrák, természetvédő kirándulások szervezése. program: Iskolánkban több alkalommal gyalogtúrák és kerékpáros túrák, kirándulások szervezése az éves munkatervek alapján. felelős: ökocsoport vezetője • Országos természetvédelmi projektek cél: Energiatakarékossági program gondozása. program: Részt veszünk az Energiakaland programban. Az iskolában egy hónapon keresztül mérjük a külső és belső hőmérsékletet, a heti víz- áram- és gázfogyasztást. Összehasonlító számításokat végzünk, majd javaslatokat teszünk a kevesebb energiafelhasználás érdekében. A tanulókkal folyamatosan megismertetjük a hatékony energiafelhasználás módjait, a megtakarítási lehetőségeket. Iskolánkban energia őrjárat működik a diákok bevonásával. Felelős: ökocsoport vezetője.

74


• „Rendezett iskolai környezetért” cél: Az iskolai udvar, külső környezet rendezése, az iskolai szobanövények ápolása, gondozása. Folyamatos hulladékgyűjtés, hulladék-újrahasznosítás. program: A növények ültetése, védelme, ápolása folyamatos tevékenységet jelent a tanulók és a szülők körében: faültetés, virágültetés, szemétszedés, a tantermekben szobanövények szaporítása, folyosók zöldítése. A hulladék szelektív gyűjtését a diákok bevonásával valósítjuk meg. Hulladék

Gyűjtés

Papír

Ősszel-tavasszal

Műanyag – PET palack

Folyamatosan

Fém – alumínium italos doboz

Folyamatosan

Elemek

Folyamatosan

Vasgyűjtés

ősz

A hulladék-újrahasznosítás technika, rajz órákon történik, a még használható papír,- textil,- és műanyaghulladékot makettek, modellek, bábok, munkadarabok, mozaikok készítésére hasznosítjuk. felelős: Ökocsoport vezetője. • Serdülő program cél: A serdülőkori mentálhigiénés program lebonyolítása, gondozása. program: A védőnő bevonásával a hatodik évfolyamon menses felvilágosítás és Libresse csomagok osztása, életvitel óra tartása a dohányzás ellen, hetedik és nyolcadik osztályban az AIDS világnapján felvilágosítási óra tartása, hetedik osztályban önismereti óra tartása. Nyolcadikosoknak előadás a nemi érésről, személyi higiéniáról, szexuális felvilágosítás és a nemi úton terjedő betegségek megismerése, fogamzás, születés. Lehetőség van elsősegély nyújtási és csecsemőgondozási ismeretek elsajátítására. felelős: Felsős munkaközösség vezető

12.5. A mindennapos testnevelés megvalósításának színterei, célja, feladata Tanítási órák: - A tanulók egészséges testi fejlődésének biztosítása - Általános testi képességek fejlesztése - A helyi tantervben előírt mozgásanyag elsajátítása - Tartásjavító gyakorlatok rendszeres végeztetése prevenciós céllal - A fizikai képességek felmérése - Differenciált foglalkozás: a kiváló testi képességekkel rendelkező tanulók teljesítményének átlag fölé emelése, valamint a gyengébb képességű tanulók fejlesztése Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja: - A gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel - Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés 75


-

-

egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: Minden gyermek mindennap részt vesz a testmozgás-programban Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése A testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittségmérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömet és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is A testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás programban A testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít, olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében Fontos, hogy a testnevelés órák utolsó részében a relaxációs gyakorlatok végeztetése rendszeres legyen. Mindezek a szempontok együtt és egyformán fontosak és jelentősek Tartásjavító gyakorlatok jótékony szerepének tudatosítása Személyre szóló gyakorlatok elsajátítása, önálló végzése

Iskolánk a mindennapos testedzést a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai sportköri (ISK) foglalkozások keretében úgy szervezi meg, hogy a tanulók részére biztosítsa naponta legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetőségét. Iskolánkban a következő szakcsoportok működnek: - Labdasuli - Kézilabda - Labdarúgás - Atlétika ISK feladata: - Az ISK a tanórai órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, testmozgás lehetőségét - Sportági ismeretek közvetítésén keresztül a gyermek alkati, pszichikai tulajdonságainak leginkább megfelelő sportág kiválasztása - Sportágak mozgásanyagának magasabb szintű megismerése - Diákolimpiákon (városi, megyei, területi, országos) való részvétel - A tanulók rendszeres versenyeztetése Intézményünkben a mindennapos testnevelés bevezetésénél a következő jogszabályokat vettük figyelembe: Közoktatási Törvény - 1993. évi LXXIX. 52.§ 9. 10. bekezdése - 1993. évi LXXIX. 53.§ 1. 2. 9. bekezdése - 1993. évi LXXIX. 114.§ 1. 4. bekezdése Nemzeti Alaptanterv 243/2003. ( XII. 17.) Kormányrendelet: 2. § bekezdése, valamint c) sora

76


Nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet - R. 4.§ 1. bekezdése, valamint e) sora - R. 5.§ 1. 2. bekezdése - R. 31.§ 1. bekezdése Tanulóink számára a mindennapos testnevelést a kötelező tanórai foglalkozásokon túl az órarendi órákhoz csatoltan biztosítjuk. Számos testfejlesztő mozgást kínálunk fel tanulóinknak. A kínálatot a gyerekek igényei alapján állítjuk össze a diákönkormányzattal egyeztetve. A mindennapos iskolai testedzés-program sikeres elkészítéséhez segítséget nyújthatnak az alábbi feltételek: Mindenképpen szükséges, hogy a testnevelő a testnevelést tanító alsós pedagógusokkal, valamint a testmozgás-program megvalósításába bevont többi szaktanárral közösen dolgozza ki a szakmailag megfelelő testmozgás-programot. A testnevelési órák és szabadidőből mozgásra fordított foglalkozások arányosan legyenek beosztva a hét minden napjára. Mindennapos testnevelés megvalósulása évfolyamonként: Testnevelés órák száma

Sportági edzések (ISK)

3

2

2,5

2-3

1-4. oszt. 5-8. oszt.

Mindennapos testmozgás Napközi keretében Szabadidős tevékenységek Házibajnokságok Szabadidős tevékenységek

12.6. A környezeti- és egészségnevelésben használt módszerek • − − − − − − − − − − • − − −

Játékok szituációs memóriafejlesztő kombinációs érzékelést fejlesztő ráhangolást segítő bizalomerősítő kapcsolatteremtést segítő drámapedagógia normaismeret-fejlesztő szabályalkotó játékok Modellezés hatásvizsgálatok rendszermodellezés előrejelző

77


− • − − − • − • − − − − • − − − − − • − • − − − − − − − − − −

működő modellek készítése, jellemzése Riport módszer kérdőíves felmérés direkt riportok fotoriport Projekt módszer analízis - akcióprojektek Terepgyakorlati módszerek egyszerű megfigyelések célzott megfigyelések, mérések térképkészítés terepgyakorlatok Aktív, kreatív munka természetvédelmi és fenntartási munkák rekonstrukciós munkák madárvédelmi feladatok szelektív hulladékgyűjtés rend- és tisztasági verseny Közösségépítés csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében Művészi kifejezés vizuális művészet a környezeti- és egészségnevelésben irodalmi alkotások zeneművészet fotóművészet táncművészet bábművészet dráma és színjátszás népművészet esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

Taneszközök • • • • • • • • •

a témához kapcsolódó könyvek, lexikonok, folyóiratok falitáblák, applikációk oktató CD-k, DVD-k sportszerek a kertműveléshez eszközök szelektív hulladékgyűjtő eszközök rajzeszközök (kartonok, papír, porkréta, zsírkréta, aszfaltrajz kréta) elsősegélynyújtó felszerelés versenyek díjazásához szükséges tárgyak

78


Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok

A helyzetből adódó jellemzők forgalom

zaj légszennyezés

szemét

A helyzetből adódó jellemzők iskolaudvar

energia-felhasználás vízfelhasználás

csatorna lépcsők az iskola eszközellátottsága

Célok

Tevékenység, feladat

• közlekedési biztonság növelése; • közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása • a kerékpáros és gyalogos közlekedés növelése • csökkentés • fák, cserjék ültetése • csökkentés • zöldesítés az iskola udvarán, környékén • növények gondozása, pótlása • az iskola környékének gondozása a parlagfűmentesség érdekében • iskola környékén lévő nyárfák folyamatos cseréje • tiszta, egészséges környezet • szelektív hulladékgyűjtés • udvari szeméttárolók sűrítése, felújítása • télen a csúszós járdán és lépcsökön ásványi őrlemény használata Célok

Tevékenység, feladat

• a gyerekek mozgásigényének • az iskola udvarán játszótér kielégítése kialakítása (fajátékok) • tanítás, pihenés, felüdülés helye • kosárlabdák, focilabdák legyen pótlása • madáretetők kihelyezése • csökkentés • épület szigetelése • nyílászárók cseréje • csökkentés • víztakarékos öblítés kialakítása, a mellékhelyiségek felújítása • csapok karbantartása • a csatorna karbantartása • környezetbarát takarítószerek alkalmazása • biztonságosabbá tétele • a lépcsők cseréje, felújítás • a tanítás-nevelés • ismeretterjesztő könyvtár, élményközpontúságának médiatár növelése • számítógépek felújítása • Internet használat • a tantermek ellátása digitális eszközökkel

79


Pedagógus-továbbképzések • Helyzetkép Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és módszertani ismeretekben való fejlődést. Iskolánkban lehetőség szerint részt vesznek a kollégák a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon, illetve szakmai konferenciákon, melyeket a táblázat nem tartalmaz). Iskolánk tanárai továbbra is tartanak környezeti nevelési témában a munkaközösségek részére előadásokat. TOVÁBBKÉPZÉS Az erdőpedagógiától a környezetpedagógiáig Vizuális játékok, érdekes technikák a gyakorlatban Természetvédelem elmélete és gyakorlata Tantervkorrekció és környezeti nevelés Drámapedagógiai módszerek alkalmazása óvodában, általános iskolában és gyógypedagógiai intézményekben Szitakötő program

FŐ 1 1 1 1 1 2

13. A TANULÓK MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE A tanulók tanulmányi munkájának, szorgalmának, magatartásának folyamatos ellenőrzése és értékelése minden pedagógus joga és kötelessége, az iskolai nevelő-oktató tevékenység kitüntetett része. 13.1. Szöveges értékelés az alsó tagozatban Az értékelés feladata Az értékelés fő funkciója nem a gyerekek osztályozása, hanem állapotuk leírása annak érdekében, hogy megtudjuk, hol és milyen pedagógiai beavatkozás volna a leghatékonyabb személyiségük egészének kibontakoztatása és teljesítményeik optimalizálása érdekében. Az értékelés során szerzett információk, visszajelzések alapvetően: - segítik a tanulást, - minősítik valamely szakaszának eredményességét, - alapot adnak a további fejlesztésekhez. − 1. osztályban, valamint a 2. év félévkor az iskola szöveges formában értékeli, milyen mértékben sikerült a tanulónak előrehaladnia, kiemelve az erősségeit, gyengeségeit. A 2. év végén már osztályzattal minősítünk. A szöveges értékelés feladata az, hogy a gyermek személyiségében olyan hatást érjen el, hogy általa egy pozitív folyamat induljon meg, amely a tanulási motivációját fokozza. Így csökkenthető, illetve elkerülhető a teljesítményszorongás, nem táplálja a gyerekek közötti konkurenciaharcot, pozitívan befolyásolhatja a pedagógus – gyerek – szülő viszonyt. − Az írásbeli értékelés egyénre szabott fejlődési állapotjelentés, helyzetelemzés. − A követelmények teljesítési szintjei alapján történik a korrekció és a továbbhaladáshoz szükséges anyagok kijelölése. − Az értékelés a különböző színvonalú teljesítmények fejlesztésének legjobb lehetőségeit szolgálja.

80


A tanárok személyre szólóan s az összes szubjektív feltételt is figyelembe véve fogalmazhatják meg visszajelzéseiket. A minősítés ezzel szemben befolyásolja a tanulók későbbi életpályáját, ezért annak pontosan, mindenkit ugyanazzal a mércével mérve kell tükröznie a tanulók tudását. A folyamatos ellenőrzés és értékelés pedagógiai célját csak akkor éri el, ha igazságos, tárgyilagos és nem utolsó sorban jóindulatú. A legfontosabb a tanuláshoz való pozitív attitűd kialakítása, hogy a tanulók megtanuljanak, és szeressenek tanulni, a tanulás életük részévé, szívesen végzett tevékenységgé váljék. Az értékelés módja, formái Első osztályban, valamint második osztály félévkor az értékelés módjai tantárgyanként: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul. Ezt a tanító kiegészítheti szabadon fogalmazott szöveggel, mely személyre szóló, a reális helyzetet tükröző, előremutató, a további fejlődést segítő. A gyermek füzeteibe, könyveibe: pontok, csillagok, nyomdák, matricák, rövid, egy-egy mondatos dicséret, buzdítás, a teljesítmény százalékos értékelése Az írásbeli, dokumentált értékelést folyamatosan kiegészíti a szóbeli értékelés, amelyet minden órán alkalmazunk. A gyermek azonnal visszacsatolást kap munkájáról. Az érdemjegyek és osztályzatok a 2. évfolyam második félévétől: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az egyes tantárgyak értékelési elvei a helyi tantervi részben megtalálhatók. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái − Szóbeli: az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése néhány mondatos önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. − Írásbeli: feladatlapok, tesztlapok, önálló írásbeli dolgozatok alapján, előre közölve az elérhető eredmények ponthatárait. Írásbeli számonkérés formái: − év eleji ismétlő dolgozat – nem lehet számonkérés. Célja: az év eleji ismétlés után a hiányosságok feltérképezése, majd pótlása. − félévi felmérő − év végi felmérő − tájékozódó felmérő − témazáró dolgozat − röpdolgozat − írásbeli felelet − projektmunka, portfolió − képességek, készségek mérése: − iskolán belül − országos mérések A mérések eredményeit mindig a lehető legteljesebben kielemezzük, hogy felhasználhassuk a további célok meghatározásához. − Gyakorlati: a gyakorlottság mérése azokban a tantárgyakban, illetve témakörökben, ahol a tanulóknak megfelelő lehetősége volt a gyakorlati ismeretek megszerzésére. Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje és korlátai Az írásbeli beszámolás idejéről és témájáról a pedagógus előre tájékoztatja a tanulókat.

81


Egy tanítási napon az osztályközösség csak kettő témazáró dolgozatot írhat, melynek időpontját a tanár 1 héttel előre közli a tanulókkal és ceruzával jelöli az osztálynaplóban. Hatodik órában témazáró írása nem kezdhető. A tanárnak minden dolgozatot két héten belül ki kell javítania. Ha egy tanuló a témazárót megelőző két vagy több óráról igazoltan hiányzott, nem kell értékelni a felmérőt. Pótlásáról és annak időpontjáról a szaktanár dönt egyeztetve a tanulóval. 13.2. Értékelés a napközi otthonban Tanulás: önálló, segítséget igényel, segítséggel is nehezen halad, önállótlan, intenzív segítségre szorul, motiválható, rendszeresen választ önművelő tevékenységet, segítség nélkül dolgozik, de lassú, csak rövid ideig képes koncentráltan dolgozni, csak ösztönzésre kezd hozzá a munkához, kötelességtudó. Foglalkozás: aktív résztvevő, rendelkezik megfelelő felszereléssel, felszerelése hiányos, érdeklődő, igényes, kreatív alkotó, visszahúzódó, elutasító, nem szívesen vesz részt a foglalkozáson. Udvari viselkedés: fegyelmezett, fegyelmezetlen, szertelen, durva, verekedős, agilis, barátkozó, aktív, visszahúzódó, mozgékony, közösségi, közös játékok szabályait betartja. Tantermi viselkedés: fegyelmezett, fegyelmezetlen, környezetét rendben tartja, kötelességét teljesítő, óvja a közös tárgyakat, ügyel társai dolgaira is. Étkezés: helyesen, helytelenül használja az evőeszközöket, az étkezése kulturált, válogat, nem válogat, jó étvágyú, csak levest eszik, csak főzeléket eszik, ismeri a kulturális étkezés szokásait, étkezés közben nem beszélget, ritkán beszélget, gyakran, állandóan beszélget. Társas viselkedés: köszön társainak, nevelőinek, illemtudó, segíti társait a tanulásban, betartja a játékszabályokat, jó közösségi ember, alkalmazkodó, gyakran kerül összetűzésbe társaival, példamutató, segítőkész, visszahúzódó, agresszív, őszinte, keresi a veszélyhelyzeteket, könnyen befolyásolható, vezéregyéniség, hangadó. Általános érdeklődés: tájékozott, tájékozatlan, sokirányú az érdeklődése, muzikális, zenei érdeklődésű, manuális: fúr-farag, témafelvető, kezdeményező. Beszéd: kulturáltan beszél, néha csúnya szót használ, csúnya kifejezéseket használ, durva kifejezéseket használ, csúfolódós, hangoskodó. 13.3. Értékelés osztályzattal Kitűnő (5): jeles, tantárgyi dicsérettel. Az adott tantárgyból csak ötös érdemjegye van. Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz a tanuló, ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindazt alkalmazni is képes. Szóban és írásban szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is visszaadja a szabályt, az összefüggéseket. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak, kisebb hibákat vét.

82


Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz. Nevelői segítségre, javításra kiegészítésre szorul többször is. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, gyakorlati tevékenységében kissé bizonytalan, feleleteiben rövid mondatokat alkalmaz. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek csak nevelői útbaigazításokkal, hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Csak egyszavas, vagy tőmondatos válaszokat ad, gyakorlati tevékenysége bizonytalan, képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeket nevelői útbaigazítással sem teljesíti. A minimum követelményeket nem tudja, gyakorlati tevékenysége segítséggel is eredménytelen. A tanulók mindennemű tevékenységét (teljesítményét) értékeljük, de nem minden esetben osztályozzuk. Az osztályzatokat viszont minden esetben szóban is, konkrétan, tárgyszerűen szöveges indoklással egészítjük ki. Az értékeléssel a sokoldalúan fejlett személyiség gyarapodását segítjük elő. A tanuló tudja, értse, milyen teljesítményt nyújtott, mire képes, mik a hiányosságai, hogyan tudja ezeket megszüntetni. A tanulók előmenetelének folyamatos értékelése végett minden tanulónak minden tárgyból témakörönként legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, havonta legalább egy érdemjegyet kell adni. A tanuló évközi értékeléséről a szülőt a tanító, szaktanár az értesítő könyvön keresztül tájékoztatja. Az értesítő könyv bejegyzéseit (az értékelő naplóval egybevetve) az osztályfőnök havonta ellenőrzi, a hiányzó érdemjegyeket, bejegyzéseket pótolja. Az egységes értékelés érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért pontszámok érdemjegyre átváltása az alábbi arányok alapján történik. Indokolt esetben ettől a szaktanár eltérhet. Teljesítmény

Érdemjegy

0 - 30 %

elégtelen (1)

31 - 49 %

elégséges (2)

50 - 74 %

közepes (3)

75 - 89 %

jó (4)

90-100 %

jeles (5)

13.4. Modulok értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A modulokat érdemjeggyel értékeljük. Félév és tanév végén osztályzatot kap a tanuló. A modul értékelése a tantárgyakhoz hasonlóan történik. 13.5. Magatartás, szorgalom értékelése, tanulmányi munkához való viszony

83


A tanulók magatartását és szorgalmát a 2. évfolyam 2. félévétől havonta érdemjeggyel, félévkor és tanév végén osztályzattal minősítjük. A minősítés bejegyzésre kerül az értesítőbe, illetve a bizonyítványba. Amely osztályokban több tanító / tanár tanít, a minősítést havonta az osztályban tanító nevelők közössége végzi. A félévi és év végi osztályzatoknál az osztályfőnök előterjesztése alapján a nevelőtestület dönt a többségi döntés elve alapján. Magatartás:

3

Magatartás Példás Aktivitás, példamutatás Igen magas fokú A közösségi célok Igen érdekeinek figyelembe vétele, munkában való Élen jár részvétel Hatása a közösségre Pozitív

4

Törődés társaival

5

Házirend betartása

6

Viselkedés, hangnem

Gondos, segítőkész Betartja, arra másokat is ösztönöz Kifogástalan

7

Fegyelmezettség

Nagyfokú

1 2

Jó Közepes

Változó Gyenge

Ellene nem vét

Ingadozó

Aktívan részt Közömbös vesz Befolyást Nem árt nem gyakorol Segítőkész Ingadozó

Rossz Negatív vagy romboló Szemben áll

Érdektelen Negatív

Betartja

Részben betartja

Közömbös, gátló Sokat vét ellene

Kívánnivalót hagy maga után Megfelelő

Udvariatlan, nyegle

Durva, goromba

Gyenge

Elégtelen

Magatartásból adott minősítés feltételei Példás minősítést kap az a tanuló, aki − közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti és társait is erre ösztönzi, − szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne, − a házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi, − nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, − fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész. Jó minősítést kap az a tanuló, aki − részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás, − a házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja, − nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, − fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos. Változó az a tanuló, aki − a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni, − a házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt, állandó figyelmeztetéssel tartja be,

84


− nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó, − társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít, − fegyelme ingadozó, munkája pontatlan. Rossz az a tanuló, aki − munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, − közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek, − a házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem, − nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle, − fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik. Szorgalom minősítése

1 2 3 4 5

Szorgalom Tanulmányi munka Munkavégzés Általános tantárgyi munkavégzés Többféle feladatot vállal-e? Tanórán kívüli információk felhasználása

Példás Jó Igényes Figyelmes Kitartó, pontos Rendszeres megbízható Mindent elvégez Ösztönzésre dolgozik Igen Keveset

Változó Ingadozó Rendszertelen

Igen sokszor, rendszeresen

Ritkán

Előfordul

Sok segítséget igényel Ritkán

Hanyag Hanyag Megbízhatatla n Feladatát nem végzi el Nem Egyáltalán nem

Szorgalomból adott minősítés feltételei Példás − Tanulmányi munkában: − Figyelembe kell venni a tanulmányi munka tényezőit: - életkörülmények helyzetét, képességek szintjét. − Igényli tudása bővítését, céltudatos és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. − Minden tárgyban elvégzi feladatait. − Önálló feladatmegoldásra képes. − Kötelességtudata: magas fokú, munkatempója állandó, felkészült, figyel, érdeklődik. Jó: − Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. − Ösztönző hatásokra: rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Tudja, hogy mihez kell segítséget nyújtania. − Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó: − Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. − Munkája változékony jellegű. Szétszórtság jellemzi. Hanyag: − Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. 85


− Nem hajlandó munkavégzésre. − Nem törődik kötelességeivel. − Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. Tanulmányi munkához való viszony: Érdeklődés Munkavégzés Kitartás Tájékozottság

Írásbeli munkája

Érdeklődő

Kitartó

Aktív

Tempósan dolgozik

Sokat jelentkezik

Lassú

Hamar elfárad

Nem jelentkezik

Korához képest nagyobb a tájékozottsága Tiszta, rendezett, tetszetős füzet

Korának megfelelő a tájékozottsága Rendetlen, igénytelen füzet

Folyamatosan aktivizálni kell Érdektelen

Keveset Állandóan jelentkezik ösztönözni kell Korához Korához képest jól képest kevésbé tájékozott tájékozott Hibáit javítja Hibáit nem javítja

Társaihoz való viszonya: - barátkozó, segítőkész, kulturáltan beszél társaival, aktív tagja a közösségnek - agresszív, durva, csúnyán beszél, csúfolódik - verekedős, társait kritizálja - magányos Tanítóhoz való viszonya: - tisztelettudó, illedelmes, segítőkész, barátságos sértődékeny, visszabeszél, visszahúzódó, sokszor kell figyelmeztetni Az a tanuló, aki félévkor vagy év végén egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, nem lehet példás magatartású, szorgalmára pedig hanyag minősítést kap. Eljárás ellenőrző hiány esetén 5 alkalommal otthonhagyás a szülőt levélben értesítjük az ellenőrző hiányáról

13.6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai − Mind az írásbeli, mind a szóbeli házi feladatokat a gyermek életkori sajátosságaihoz, teljesítőképességéhez kell igazítani, hogy képes legyen segítség nélkül, vagy némi segítséggel maga megoldani. Így valóban elérheti igazi célját, a készségfejlesztést. − Hét közben csak olyan feladatot adunk, amit önállóan vagy kevés segítséggel képes a gyermek megoldani. − Differenciált házi feladatot adunk. Még az azonos korosztályba tartozó tanulóknál is figyelembe kell venni eltérő értelmi képességüket, munkatempójukat, pszichés terhelhetőségüket. Feladat adásánál legyünk különösen tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulókra!

86


− Az írásbeli feladatok megoldására fordítandó idő összességében ne haladja meg a leggyengébb tanulónak sem az 1 órát. A házi feladat formái: - írásbeli - szóbeli - kutatómunka - gyűjtőmunka A tanulás támogatása − A házi feladat adásakor a feladat megbeszélése, értelmezése. − Az órai munkára épülő feladatok adása. − Differenciált feladatok adása, a gyengébbekkel közös megoldási terv készítése. − Fogalmak tisztázása. − Lényeges dolgok kiemelése a tankönyvben, szómagyarázat, vázlatkészítés, kifejezés magyarázat. − Gyűjtőmunka – adatgyűjtés: megmondani, hol találja a hozzátartozó kiegészítő anyagot. − Vázlatkészítés fogalmazásban, a logikai kapcsolatok megbeszélése. − Eszközök alkalmazásával tapasztalatszerzés, konkrét ismeretszerzés, szemléltetés. − Tanulási terv javaslat – tanulja meg beosztani az idejét. − Gyakorlás párokban – csoportban. − Egy feladat elvégzéséhez: időmegszabás. − Memóriafejlesztés. − Tevékenykedtetés, lehetőleg mindenhez tudjon a tanuló eszközt használni. − Állandó biztatás, dicséret, értékelés személyre szólóan óra végén is. − Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel a tanulmányi előrehaladás érdekében. − Világos feladat-meghatározás. − Életkornak megfelelő feladatok adása. − Motiválás szorgalmi feladatokkal, ösztönzés. − Segítség nyújtása a tanítási órán kívül (elektronikus formában)

87


14. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 14.1. Értékelési rendszer KI igazgató

KIT igazgató helyettes munkaközösségvezető

diákközösség diákok igazgató helyettes munkak. vezető

munkamegosztás szerint szaktanár

tanár

diák

családi környezet tantestület tanár fenntartó intézményt

MIT munkakörhöz tartozó pedagógiai, tanórai tanórán kívüli feladatok, pedagógus módszertani felkészültsége, az intézmény céljaival való azonosulás a diákközösség funkciójának teljesítése magatartás munkaköri leírás szerint intézményi célok, szaktárgyi követelmények megvalósulása kommunikációs készség közösséghez való viszonyulás tudás a képességhez kreativitás iskolai céllal azonosulás a család hogyan segíti a gyerek fejlődését magatartás, szorgalom feladattudat a Pedagógiai Program végrehajtását

MIKOR

HOGYAN

folyamatosan értekezleten munkaterv szerint megbeszéléseken óralátogatások alkalmával

iskolagyűlésen

diákprogramokról információk

munkaterv szerint értekezleten óralátogatásokon folyamatosan mk. foglakozáson hospitáláson megbeszélésen folyamatosan érdemjeggyel, félévkor, évvégén szöveges értékeléssel

alkalmanként

írásban, szóban

alkalmanként

szóban, írásban

alkalmanként

szóban, írásban

14.2. A nevelőtestület számára támasztott követelmények Kiemelt követelmények • A nevelők munkájában gyermekcentrikusság, tolerancia, egyéni bánásmód, türelem igazságosság tükröződjék! • Igyekezzenek minél több értéket közvetíteni! • Munkájukban legyenek igényesek, pontosak, fegyelmezettek! • Megjelenésükben, viselkedésükben legyenek példamutatóak! • Törekedjenek szakmai munkájuk fejlesztésére, önművelésre! • Igyekezzenek jó munkahelyi közösségé válni, és egységes nevelési eljárásokat kialakítani! • Legyenek lojálisak a munkahelyükhöz!

88


A pedagógusok munkájának értékelési alapelvei, szempontjai Általános értékelési elvek: • Az oktató-nevelő munka színvonala, hivatástudat, felelősségérzet (önképzés és továbbképzésben való részvétel; pedagógiai érzékenység, osztályfőnöki tevékenység és a tanulókkal való viszony alakítása). • Innovatív szellemiség és problémaérzékenység az oktató munkában (ötletesség, kreativitás az oktatás és képzés színvonalának emeléséért; publikációs és tudományos tevékenység, pályázatokon való részvétel). • Szabadidős, kulturális és sporttevékenység (közéletiség, az iskolában; ötletesség és gyakorlati tevékenység az iskolai programok szervezésében és lebonyolításában). • Kapcsolatteremtő és kapcsolatfenntartó képesség kollégákkal, diákokkal és a szülőkkel (kollegialitás, segítőkészség, tolerancia és megértés). A teljesítményértékelés alapelvei: • az értékeltek által elfogadott normarendszer alapján történjen • az értékelést tényanyag támassza alá • személyre szóló legyen • ösztönző legyen • a fejlesztés, a korrekció követhető legyen • a munkaértékelés humánus légkörben történjen Célok: • a minőség biztosításának folyamatossága • az önértékelési képesség fejlesztése • a szakmai pályaterv, karriertervezés elősegítése • az egyéni és szervezési célok összehangolása • a belső kommunikáció felgyorsítása • a probléma- és konfliktuskezelés javítása A teljesítményértékelés területei: • szakmai felkészültség • tanári személyiség • tanítás • nevelés • eredményesség • munkafegyelem • emberi kapcsolatok • tanórán kívüli tevékenységek, kapcsolatok A pedagógusok értékelésének tartalma: Pedagógiai munka 1. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, differenciálás korrepetálás, szakkörök eredményes versenyfelkészítés 2. Az oktató munka minősége rendszeres felkészülés változatos módszerek, eszközök életkori sajátosságok figyelembe vétele a tanulók fejlődésének nyomon követése rendszeres ellenőrzés közösségformálás osztályfőnöki tevékenység

89


3. Szabadidős tevékenységek: kulturális rendezvények látogatása, szervezése iskolai versenyek szervezése, látogatása sportrendezvények látogatása, szervezése aktív részvétel a DÖK programjain iskolai ünnepélyek, rendezvények látogatása, szervezése az iskolai közéletben való részvétel 4. Kommunikációs készség: kapcsolat a gyerekekkel, szülőkkel, kollégákkal, vezetőkkel segítőkészség, építő javaslatok 5. Fegyelmezés: ügyeleti munka szabályok ismerete, betartása pedagógiai következetesség Munkához való hozzáállás 1. Pontosság: órakezdés ügyeleti munka határidők betartása 2. Adminisztrációs tevékenység: naplók, anyakönyv, ellenőrzők, bizonyítványok, tanmenetek túlórák, helyettesítések elszámolása 3. Terhelhetőség: helyettesítések osztályfőnöki munka iskolai megbízatások bemutató órák, nyílt napok továbbképzéseken való részvétel Együttműködés 1. Konfliktuskezelés – tanulókkal, kollégákkal, szülőkkel: empátia tolerancia érzelmek, indulatok kezelése konfliktusok megoldása, kezelése 2. Önállóság – innováció: kezdeményezőkészség nyitottság A pedagógusok értékelésének fajtái • alkalmi értékelések: program, tantervkészítés, ünnepélyek, rendezvények szervezése • időszakos értékelések: tematikus óralátogatások alapján átfogó értékelés (igazgató, igazgató-helyettes, munkaközösség-vezetők) • átfogó értékelések: az igazgató és igazgató helyettes értékelése Továbbképzések szervezése Iskolánk dolgozói számára ezt a tevékenységet az alábbi dokumentumok alapján tervezi és teszi lehetővé.

90


• a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvények az országgyűlés által többször módosított változata, a továbbiakban KT. • A kormány és az OM vonatkozó aktuális jogszabályai és rendeletei. A szakvizsga és a pedagógus-továbbképzés új rendszerét az állam építette ki. Ennek működését – a fenntartón keresztül – folyamatos állami költségvetés fedezi. Ha iskolánk dolgozói részt kívánnak venni ezekben a továbbképzéseken, a következő támogatásokban részesülhetnek: utazási költség, tandíj, tanfolyami díj, részvételi díj, szállásdíj, a tankönyv, taneszköz, segédeszközök ára Teljes mértékben fedezi a bérköltségeket (helyettesítés) és azok vonzatait (TB + munkaadói jár.) A továbbképzések-átképzések tervezésekor és szervezésekor fontos szempontnak tartjuk: • A különböző (főiskolai, pedagógiai szolgáltató intézményi, közoktatási intézményi, alapítványi, szakmai – gazdasági szervezeti) továbbképzési – átképzési lehetőségekről és formákról való folyamatos és pontos tájékoztatást. • Az intézmény tovább/átképzési tervének elkészítését. • A továbbképzésen – átképzésen részt venni kívánó alkalmazottak/dolgozók elképzeléseinek, igényeinek és az iskola koncepciójának összehangolását. • Az iskola továbbképzésen/átképzésen részt venni kívánó alkalmazottjával/dolgozójával történő tanulmány szerződés megkötését. • Az intézményvezető javaslatának elkészítését a továbbképzésre – átképzésre rendelkezésre álló források felhasználásáról és a nevelőtestület döntésének figyelembe vételét mindezekre vonatkozóan. Belső továbbképzési rendszer • Évente két alkalommal nevelési értekezlet. • Az iskola beiskolázási terve szerinti személyekre szóló továbbképzés. 14.3. Minőségbiztosítás A minőségbiztosítást a minőség megőrzését és továbbfejlesztését szolgáló stratégiának tekintjük, olyan önértékelésen alapuló folyamatos és tudatos tevékenységnek, amely az intézmény kitűzött céljainak és tényleges munkaeredményeinek közelítését szolgálja. Célja a nevelési-tanítási-tanulási folyamatoknak, valamint az intézmény működésének a nyomon követése, javítása. Pedagógiai programunk elkészítésénél figyelembe vettük a jó iskolának néhány olyan alapvető sajátosságát, feltételét, amelyet egy modern európai ország oktatási rendszerének mindenképpen meg kell teremtenie. E feltételek meglétén, vagy érvényesülésén is lehet és kell mérni az iskola teljesítményét, munkájának minőségét. E feltételek közül a következőket szeretnénk kiemelni. Érdemes tanulni: Az iskola, a tanárok, diákok teljesítménye akkor fog látványosan javulni, ha megerősödik az a meggyőződés, hogy érdemes tanulni. Ha a szülő, a tanár, az iskola, a helyi közösség és az önkormányzat közös erővel olyan helyzetet teremtenek, amelyben nyilvánvalóvá válik minden gyerek és minden család számára, hogy érdemes tanulni. Közös ügy:

91


Javulni fog a teljesítmény, a helyi közösség, a szülők odafigyelnek arra, ami az iskolában történik, ha segítenek, ha megbecsülik, és jutalmazzák a diákok, tanárok, iskolák teljesítményét, munkájuk jó minőségét. Esélyegyenlőség: Látványosan javulni fog az összteljesítmény, ha minden gyereknek sikerül lehetőséget biztosítani a tanulásra és továbbtanulásra, ha az anyagi, családi és más körülmények nem akadályoznak meg egyetlen gyereket sem abban, hogy a tehetségének megfelelő iskolába járjon. Tanulni jó: Ha a diákoknak van kedvük tanulni, és jól érzik magukat az iskolában. Tanárnak lenni jó: A tanítás minősége akkor javul majd, ha a tanári pálya újra vonzóvá válik, anyagilag is és társadalmi presztízsét tekintve is. Továbbképzés: Ha a tanároknak van idejük, energiájuk és késztetésük arra, hogy folyamatosan tovább képezzék magukat. Jó tankönyvek, jó tantervek. Verseny: Ha nemes versengés alakul ki a diákok között, a tanárok között. Ha érdemes jónak, és egyre jobbnak lenni, mert a társadalom jutalmazza a teljesítményt, anyagiakkal, társadalmi presztízzsel, további lehetőségek megnyitásával. Változó világ: Ha a társadalom, a szülők, a tanárok, a diákok egyaránt megértik, hogy egy változó világban csak akkor van az egyénnek esélye a sikerre, ha olyan ismereteket halmoz fel, és olyan készségeket fejleszt ki, amelyekkel egy ma még ismeretlen világban is helyt tud majd állni. Nem a ma, és nem is a holnap, hanem a holnapután kihívásaira kell felkészíteni a mai diákokat. Értékek: Ha a tanárok és a diákok együtt keresik a választ korunk és az emberi élet nagy kérdéseire, arra, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a tisztességes és mi a tisztességtelen, az igazi és a hamis, mi az emberi élet célja és értelme. Ha a világ felfedezésének, a dolgok megismerésének, az alkotásnak, egy új világ felépítésének az izgalma hatja át az iskola mindennapjait. Játék: Ha sok a játék, a jókedv, a kihívás, az izgalom, az erőfeszítés, a siker, az igazi kérdés és igazi válasz az iskolában. Önállóság, öntudat: Ha az iskola segít diákjainak abban, hogy öntudatos, autonóm és felelősségteljes emberekké váljanak. A nyugati társadalmakhoz képest Magyarországon igen nagy hiány van ezekből a tulajdonságokból. Ami komoly baj, mert csak az öntudatos, autonóm és felelősségteljes személyiséggel ötvöződő tudásnak van igazi társadalmi értéke, igazi minősége. Társadalom és emberi személyiség Ha az iskola úgy tanítja, és úgy alakítja a gyereket felelősségteljes társadalmi lénnyé, hogy közben megőrzi benne a gyerek szabadságát és kreativitását, játékosságát és örömképességét. A minőségbiztosítás formája: • folyamatba ágyazott önértékelés értékelés • rendszerelvű, célorientált tervezés • belső ellenőrzés nyomon követése

92


• az iskolahasználók: a tanulók, a szülők, valamint a pedagógusok és a dolgozók igényeinek, elégedettségének nyomon követése • külső kontroll, tanácsadás Minőségbiztosítási alapelvek: A rendszeres ellenőrzés, mérés, értékelés a minőségbiztosítást szolgálja.

14.4. Tantárgyi struktúra, pedagógiai szakaszolás az általános iskolában Pedagógiai szakaszolás a Nemzeti alaptanterv alapján A Nemzeti alaptanterv a közoktatás tartalmát műveltségi területek szerint határozza meg. Az egyes iskolák tantárgyi rendszerét a műveltségi területek figyelembevételével a helyi tantervek állapítják meg. A kötelező oktatás 12 évfolyama egységes fejlesztési folyamat, amely négy képzési szakaszra oszlik, a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok a szakaszokhoz kapcsolódnak. Pedagógiai értelemben az első hat évfolyam egységes. A NATban meghatározott képzési szakaszok a következők: 1-4. évfolyam bevezető szakasz, kezdő szakasz 5-6. évfolyam alapozó szakasz 7-8. évfolyam fejlesztő szakasz A NAT szakaszolásától eltérően a közoktatási törvény a kötelező oktatás első nyolc, általános iskolai évfolyamát négy pedagógiai szakaszra tagolja. A bevezető szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolába való sikeres átmenet előfeltétele: az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy tered enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A szakasz végén – funkciójából fakadóan – még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére. Ez az oka annak, hogy a NAT az első két évfolyamot nem tekinti önálló képzési szakasznak. A fentiekkel összhangban a kezdő szakasz elnevezés azt kívánja kifejezni, hogy ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóak – az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés már a NAT fejlesztési feladataiban is kifejeződő teljesítményekre összpontosít. Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás (és a tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozását. A fejlesztő szakasz alapvető feladata – az előző szakaszokhoz kapcsolódva – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése.

93


14.1. Az iskolai belső mérések rendszere A mérési rendszer kialakításának alapelvei • •

•

A mérési – értékelési koncepciónk hozzáadott érték – elvű, azaz elsődleges célja feltárni az intézményben működő osztályok, csoportok fejlesztési szükségleteit. Mérési – értékelési koncepciónk a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi a gyerekek – tanulók életkori sajátosságait. Tanév elején minden esetben diagnosztizáló mérést készítünk, e szerint a mérések, értékelések eredményei nem használhatóak fel az egyes tanulók tanulmányi előrehaladásának minősítésére (osztályozására). A mérési – értékelési rendszerünk része egy olyan informatikai rendszer kialakítása, mely biztosítja az intézményben a mérőeszközök és mérési eredmények szakszerűen feldolgozott és elemzett eredményeinek naprakész elérését.

A mérési rendszer célja Nevelő-oktató munkánk folyamatos fejlesztése, azaz tanulóink fejlődésének értékelése érdekében tervszerűen, szakszerűen és szabályozottan történjen a tanulók tudásának és neveltségi szintjének felmérése, ill. a Pedagógiai Programban és Helyi Tantervben megfogalmazott pedagógiai célok megvalósulásának vizsgálata. Gyakoriság és módszer Az alábbi táblázatban rögzített területeken, az abban szereplő módszerrel és gyakorisággal kell a vizsgálatokat elvégezni. Szakmai – Pedagógiai munka eredményessége Tanulói teljesítmények meghatározott területeken (anyanyelv, Kiemelt terület matematika, idegen nyelv, informatika) Kulcskompetenciák mérése (szövegértés, kommunikációs készség) Kérdőíves és tantárgyi tesztlapos, feladatlapos mérés Módszer, eljárás Intézményvezetői beszámolók Összehasonlítás elemzés Igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők Ellenőrzést végzi Évente belső ellenőrzés, az OKÉV méréshez igazodva, előre Időintervallum tervezett tantárgyakban, területeken Tartalmi területek tanévenkénti bontásban Az évente azonos évfolyamokon végzett azonos tartalmi területű mérések lehetővé teszik a trendvizsgálatot, az eredmények későbbi összehasonlíthatóságát. Az ilyen fajta elemző munka segíti a nevelési programban és a helyi tantervben megfogalmazottak beválásának vizsgálatát. A táblázatban szereplő kötelező mérések mellett ajánlott a többi tantárgyból is mérni. Időpont 2004-2005 tanévtől 2005-2006 tanévtől 2007-2008 tanévtől

terület Olvasás-szövegértés Helyesírás Matematika Informatika Idegen nyelv 94

Alsó tagozat 3. és 4. évfolyamon 3. és 4. évfolyamon 3. és 4. évfolyamon 4. évfolyamon

Felső tagozat 5. és 7. évfolyamon 5. és 7. évfolyamon 5. és 7. évfolyamon 7. évfolyamon 7. évfolyamon


A mérőlapok és kérdőívek összeállításának és értékelésének általános szempontjai • A tanév eleji – tanév végi iskolai tantárgyi mérések a tanulói teljesítményekről adnak képet. Követelményeit a helyi tanterv alapján a munkaközösség-vezetők és a szaktanárok közösen dolgozzák ki. • A feladatlapok kiválasztásakor, összeállításakor kell elkészíteni az objektív, egzakt, egyértelmű javítási útmutatót. Ez szolgálja a következő években történő méréshez a viszonylag azonos körülmények megteremtésének lehetőségét, mely fontos az összehasonlíthatóság, a trendvizsgálat szempontjából is. ebben a munkafázisban célszerű az elemzési szempontsort is összehasonlítani. • A felmérés megírását, javítását a szaktanár/tanító végzi. A javítást szúrópróbaszerűen az intézményvezető ellenőrizheti. • A mérések eredményeinek statisztikai feldolgozásakor a következő értékeket kell kimutatni: átlagteljesítmények (pontban és százalékban kifejezve) – feladattípusonként, tanulónként és osztályonként-, minimum és maximum értékek. • Tanév végén összegző mérést végzünk, ennek eredményét minősítjük, osztályozzuk. Az év eleji mérések (Amelynek feladatlapja megegyezik az előző tanév végi feladatlapokkal) célja a diagnózis készítés, ezért nem osztályozzuk. • A szaktárgyi és neveltségi mérések eredményeit feldolgozzuk, további feladatokat jelölünk meg, melyet beépítünk oktató-nevelő munkánkba.

15. HELYI TANTERV 15.1. Felhasználható órakeret a következő 5 tanévben

TANÉVI ÓRAKERETEK

AZ ÓRASZÁM JOGCÍME Kötelező órák 52.§(3) 124.§(4) Nem kötelező órák 52. §(7) Egyéni foglalkozás 52. § 11. © Rehabilitációs tanórai foglalkozás 52. § 6. Osztályfőnöki, mk. vezetői kedvezmény (I. sz. mell. 3. rész II. 7. a.) Napközi otthonra 53. § Vezetői kedvezmények

11/12. 177,5

12/13. 177,5

13/14. 177,5

14/15 177,5

15/16 177,5

34,5

34,5

34,5

34,5

34,5

21

21

21

21

21

4

4

4

4

4

10

10

10

10

10

23

23

23

23

23

7

9

9

9

9

277

279

279

279

279

közalkalmazotti tanács, ifjúságvédelmi kedvezmény

ÖSSZESEN

95


15.2. Tantárgyi rendszer Az iskola tantárgyi rendszerét, az egyes tantárgyakra szánt tantárgyi órakeretét az alábbi táblázatok tartalmazzák. Az összeállításkor figyelembe vettük a Közoktatási törvény rendelkezéseit és a kerettantervi ajánlásokat.

Tantárgyi háló a 2011-2012-es tanévben

Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Történelem Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Osztályfőnöki Tánc és Dráma Etika Média Kötelező órák összesen Választható órák táblajáték Informatika Angol Választható órák összesen Kötelező+választható órák összesen

1. oszt.

2. oszt.

3. oszt.

4. oszt.

5. oszt.

6. oszt.

7. oszt.

8. oszt.

8

8

8

5

5

4

7 3 4

4 3 4 2

4 3 4 2

4 3 3,5 2

4 3 3,5 2

1 1 1 1 3

1 1 1 1 3

2 1 1 1 3

2 1 1,5 1 3

1 1,5 1 2,5

1 1 1 2,5 0,5 3

1 0,5 1 2,5 1

1 0,5 1 2,5 1

1,5 1,5 1 1,5 0,5

1,5 1,5 1 1,5 0,5

2

0,5 1

0,5

0,5 20

20

20

0

0

1 1 2

20

20

22

22,5

22,5

22,5

25

0,5 25

1 0,5

1

1

1

1 1

1

2

1,5

1

1

23,5

24,5

24

26

26

15.3. A nem kötelező tanórai foglalkozások órakeretének felhasználása Ezt az órakeretet az alábbi prioritások jegyében használjuk fel. A felsorolás sorrendje az egyes feladatok fontossági sorrendjét jelenti, tehát a sorban hátrább álló feladatok csak akkor kerülnek megoldásra, ha az előbb állók megoldása részükre elegendő órakeretet biztosít. 1. Sportkörök 2. Táblajáték 3. Környezetvédelmi szakkör 4. Két idegen nyelv oktatása 5. Énekkar

96


6. 7. 8. 9.

Informatika csoportbontás Szaktárgyi és egyéb szakkörök Továbbtanulásra és versenyekre, vetélkedőkre előkészítő foglalkozások Technika csoportbontás

Szakköreinket, sportköreinket megfelelő érdeklődés esetén indítjuk, ha a jelentkezők száma eléri a 10 főt. E létszám alatt vagy órakeret híján is indulhat szakkör, ha annak személyi feltételei adottak, és más forrásból biztosíthatjuk a szakkör vezetőjének munkadíját. 15.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei −

A Fekete István Körzeti Általános Iskola nevelőtestülete az intézményben folyó nevelőoktató munka során a 23/2004. (VIII..27.) OM rendelet alapján hivatalosan tankönyvvé nyilvánított taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, szöveggyűjtemény, szótár, atlasz, kislexikon) használja a diákönkormányzat egyetértésével.

−

A nyomtatott taneszközök mellett az egyes tantárgyak oktatása során a szükséges taneszközök alkalmazása kötelező.

−

Az egyes évfolyamokon a tantárgyak oktatásához kötelezően használatos tanulói taneszközöket az intézményben működő szakmai munkaközösségek határozzák meg a helyi tanterv alapján.

−

A következő tanévre szóló kötelezően használt tanulói taneszközök listáját – igazodva a megrendelési határidőkhöz – az iskola megküldi a szülőknek. A megrendelés visszajelzés után történik.

−

A nyomtatott taneszközök beszerzése az iskola, az egyéni taneszközök beszerzése a szülők kötelezettsége a tanév kezdetére.

A taneszköz-kiválasztás elvei •

A taneszközök segítségével legyen teljesíthető a helyi tanterv követelményrendszere.

•

Előnyt élveznek a több tanéven keresztül használható taneszközök.

•

Taneszköz, tankönyvcsalád megváltoztatására a pedagógiai program és a helyi tanterv teljesítésének elemző felülvizsgálata során, munkaközösségi döntés nyomán kerülhet sor.

•

Új taneszközök bevezetésének hatékonyságát kell növelnie.

•

Az iskolában kötelezően alkalmazni kell az 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet, illetve a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény előírásait, az annak alapján elkészült tankönyvrendelés helyi szabályait.

•

Ingyenes tankönyvellátásra jogosultak körét a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény tartalmazza.

•

A pedagógiai fejlesztésekhez meghatározott taneszközökre van szükség.

feltétlenül

97

a

nevelő-oktató

munka

minőségét,


15.5. Tanulói jogviszony Felvétel Az 1. évfolyamra történő beiratkozás feltétele a tárgyévben május 31-ig betöltött hatodik életév. A szülő kérheti a tanuló felvételét az első évfolyamra, ha a gyermek a tárgyévben, december 31-ig tölti be a hatodik életévét. KT 6.§.(2.) A beiratkozáskor be kell mutatni: − a gyermek anyakönyvi kivonatát − a szülő / gondviselő személyi igazolványát − az óvoda szakvéleményét − a nevelési tanácsadó szakvéleményét, (ha a gyermek nem volt óvodás, nem töltötte be hatodik életévét, vagy ha az óvoda nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta) − szakértői bizottság felvételi javaslatát (szükség esetén) − a gyermek lakcímkártyáját Belépés felsőbb évfolyamokra: 2-8. osztályba történő belépéskor be kell mutatni - a tanuló anyakönyvi kivonatát - a szülő személyi igazolványát - a tanuló bizonyítványát - a gyermek / szülő lakcímkártyáját A 2-8. évfolyamra beiratkozó tanulót a helyi tanterv alapján felmérjük azokból a tantárgyakból, melyeket az előző iskolában a bizonyítványa szerint nem, vagy kevesebb óraszámban tanult, majd segítünk a felzárkózásban. A kötelező beiskolázási körzeten kívülről érkező tanuló felvételről az adott évfolyam tanulói létszámát figyelembe véve az igazgató dönt. A döntés előtt kikéri az igazgatóhelyettes, diákönkormányzat, az osztályfőnök, és a munkaközösség-vezetők véleményét.

15.6. A továbbhaladás, a magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanulók tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérése, értékelése, folyamatos ellenőrzése az iskolai nevelő-oktató munka egyik legfontosabb feladata. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az első évfolyam kivételével - az évfolyam megismétlésével folytathatja. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Az első-negyedik évfolyamon idegen nyelv tantárgyból elért teljesítmény miatt a tanuló nem utasítható évfolyamismétlésre, javítóvizsgára. A 2. évfolyam második félévétől a 8. évfolyam végéig − minden tantárgyból legalább az „elégséges” (2) év végi osztályzatot kell megszerezni a tanulónak a továbbhaladáshoz. − Ha a tanuló a 2. évfolyam 2. félévétől 8. évfolyam végéig - a tantárgyak számától függetlenül - a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, a következő tanévet 98


megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Csak sikeres javítóvizsga esetén léphet a tanuló magasabb évfolyamra. − Magasabb évfolyamra lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak − osztályozó, illetve az 1. évfolyamtól a 4. évfolyam első félévéig minősítő vizsgát kell tennie, ha • az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, • az igazgató engedélyezte egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelmények teljesítését az előírtnál rövidebb idő alatt, • magántanuló volt. − osztályozó, illetve minősítő vizsgát tehet a nevelőtestület engedélyével az a tanuló, akinek • az igazolt és igazolatlan mulasztás együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, • egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott. Amennyiben az igazolatlan órák száma meghaladja a húsz tanórát, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségeknek, a nevelőtestület megtagadhatja az osztályozóvizsga letételét. Értesítési kötelezettség: Igazolatlan mulasztás

Értesít

Értesítendő

Következmények

1. óra/első alkalom vagy 45 percnyi késés

Osztályfőnök

Szülő

Felhívás a későbbi igazolatlan mulasztások következményeire

10. óra

Igazgató

jegyző, gyermekjóléti szolgálat (a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti)

A gyermekjóléti szolgálat az iskola bevonásával haladéktalanul tervet készít a mulasztás okának feltárására és a kiváltó okának feltárására és a kiváltó ok megszüntetésére.

30. óra

Igazgató

gyermekjóléti szolgálat (a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti)

A gyermekjóléti szolgálat közreműködik a gyermek szülőjének értesítésében.

50. óra

Igazgató

jegyző, (a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti)

A mulasztók, illetve a magántanulók minősítő/osztályozó vizsga tantárgyai: 1-2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika 3-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret 5-6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, élő idegen nyelv, történelem, természetismeret 7-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, élő idegen nyelv, informatika, földrajz, biológia, fizika, kémia

99


15.7. A tanulói jogviszony megszűnése − A tanulói jogviszony megszűnése, megszűntetése a törvényi előírások alapján, az eljárási szabályok kötelező alkalmazása mellett az intézmény igazgatója felelősségi és döntési jogköre érdemi gyakorlása folytán valósul meg. − A más közoktatási intézménybe felvett, átvett tanulók tanulói jogviszonya a Fekete István Általános Iskolában megszűnik az általános eljárásrend szerint. − A tanulói jogviszony a tankötelezettség lejártával megszűnik. Ez esetben az utolsó megkezdett tanév elején az iskola tájékoztatja az érintett szülőket.

15.8. A tanulók jutalmazásának elvei, formái Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki − eredményes kulturális tevékenységet folytat − kimagasló sportteljesítményt ér el − a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. Írásbeli dicséretek: - szaktanári - osztályfőnöki - igazgatói - nevelőtestületi Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. A tanulók a tanév végén könyvvel, oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről – pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után – a nevelőtestület dönt. − Könyv és oklevél: példás szorgalmú, magatartású, kitűnő tanuló. − Oklevél: jeles tanulmányi eredmény (1. évfolyamon maximum 2 jól megfelelt, 2-8. évfolyamon maximum 2 jó osztályzat, a többi jeles). − Könyvjutalmat kap: az a tanuló, aki a tanévben a legtöbbet tett az iskola vagy osztályközösségért. − Könyvjutalmat kap: az iskola azon tanulója, aki az adott tanév első féléves tanulmányi átlagához képest a legtöbbet javította tanév végére – feltéve, hogy a féléves eredménye nem tartalmazott elégtelen osztályzatot. − A tantárgyi versenyeken elért eredményekért a tanuló tárgyi, könyv illetve oklevél jutalmazásban részesülhet. A jutalmazásról a felkészítő tanár javaslatára a nevelőtestület dönt, figyelembe véve a versenyen résztvevők körét, és a tanuló által elért helyezést. − Az országos versenyeken elért eredményeket a tanévzáró ünnepélyen az igazgató ismerteti.

100


Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi, kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Csoportos jutalmazási formák: Jutalomkirándulás, kulturális látogatásához).

hozzájárulás

(hangverseny,

színház,

vagy

kiállítás

15.9. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: - fegyelmező intézkedés - fegyelmi büntetés Fegyelmező intézkedések: Az a tanuló, aki kötelességeit megszegi, fegyelmező intézkedésben részesítendő. A fegyelmező intézkedések a következők lehetnek: 1. szaktanári figyelmeztetés 2. osztályfőnöki figyelmeztetés 3. osztályfőnöki intés 4. igazgatói figyelmeztetés, intés 5. nevelőtestületi figyelmeztetés nincs a házirendben 6. A fegyelmező intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni. Fegyelmi büntetések: Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A közoktatási törvény 76-77.§-ai szabályozzák a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet: − megrovás − szigorú megrovás − meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása A fegyelmi büntetést a nevelőtestület szabja ki, a tanuló életkorát, fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe véve, a Diákönkormányzat véleményének kikérése mellett.

101


15.10.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A Közoktatási törvény 41.§-ának 5. bekezdése, alapján ,,A nevelési, oktatási intézményeknek gondoskodnia kell az általános iskolákban, és középiskolákban és a szakiskolákban évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről”. Minden tanévben ősszel és tavasszal értékelhető formában kell számot adni a tanulók fizikai állapotáról. Intézményünk a HUNGAROFIT3 tesztrendszert alkalmazza, mely a következő felmérő tesztekből áll: Cooper teszt, helyből távolugrás, hanyattfekvésből felülés, mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, hason fekvésből törzsemelés. A teszt eredményeit írásban közöljük a szülőkkel. Az egységes mérésre és értékelésre alkalmas próbák Az aerob állóképesség mérése Cooper-teszt Az egyén aerob teljesítőképességét akkor lehet a legpontosabban mérni, ha az alkalmazott próbák végrehajtása kiegészül pulzusméréssel. A pulzus mérése mindaddig – a készség szintjéig való – gyakorlási folyamatként fogható fel, amíg a tanulók nem tudják önállóan, megbízhatóan, pontosan elvégezni. Az erő, erő-állóképességének mérése Helyből távolugrás. Az alsó végtag dinamikus erejének a mérése. Hason fekvésből törzsemelés. A hátizom erő, erő-állóképességének mérésére. Hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel. A csípőhajlító és a hasizmok erő, erőállóképességének mérésére. Fekvőtámaszban karhajlítás. A vállöv és a kar erejének, erő-állóképességének mérésére. Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése 0-20,5 pont: igen gyenge Gyenge fizikai állapota miatt a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. A figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerének a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is igen gyakran komoly megterhelést jelent. 21-40,5 pont

gyenge

Az egész napi tevékenységétől gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát, egyik napról a másikra nem tudja kipihenni fáradtságát. 41-60,5 pont

3

elfogadható

Lásd www.hungarofit.hu honlapon

102


A rendszeres mindennapi tevékenységtől már ritkán fárad el, de tartós, váratlan többletmunka már erősen igénybe veszi. 61-80,5 pont

közepes

Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészsége stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is heti 2-3 órás időtartamú, rendszeres testedzés szükséges. Az egészség megőrzése érdekében a továbbiakban (a későbbi élete folyamán) is törekednie kell legalább e szint megtartására. 81-100,5 pont

jó

Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, illetve amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. E szintet elérők, amennyiben élsportolókká szeretnének válni, minél előbb kezdjenek hozzá az alapvető kondicionális képességeik magasabb szintre emeléséhez, fejlesztéséhez. 101-120,5 pont kiváló E szintet elérők már fizikailag jól terhelhetők, az általuk választott sportágban (élsportolóként) kiváló eredményeket érhetnek el. 15.11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések A pedagógiai programban, valamint a helyi tantervben leírt pedagógiai tevékenységekhez szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközöknek és felszereléseknek birtokában van az iskola. Az oktatástechnológiai és informatikai háttér megfelelő. A jelenlegi eszközök és felszerelések szükségszerinti folyamatos cseréjét és modernizálását kell szem előtt tartanunk, hogy a nevelő-oktató munka minőségét tartani tudjuk. Lehetőség szerint kihasználunk minden pályázati lehetőséget, amellyel lehetőség nyílik a fejlesztésre. A nevelő és oktató munkát segítő eszközök jegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

16. ÉRVÉNYESSÉG Jelen Pedagógiai Program hatályba lépésének időpontja az önkormányzati jóváhagyásának napja. Érvényessége 5 évre szól, 2016. augusztus 31-ig. A tantestület minden tanév végén értékeli a Program teljesítését, dönt esetleges felülvizsgálatáról, módosításáról. A Program módosítására tantestületi értekezletet kell összehívni, ha azt a fenntartó, a Közalkalmazotti Tanács, a szülői közösség, vagy a tantestület 33%-a indítványozza. A módosításra okot szolgáltat: − a törvényi változások, − a feltételek alapvető változása, − a feladatok megváltozása, − az iskolával szemben támasztott követelmények módosulása, − újabb szakfeladatok, szakok indítása, − jelentős változás a taneszközök használatában.

103


17. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA 17.1. A tájékoztatáskérés, a megismertetés és a tájékoztatás formája, rendje Az iskola pedagógiai programját – az igazgató által hitelesített másolati példányban – az iskolai könyvtárban úgy kell elhelyezni, hogy azokat a szülők és a tanulók a könyvtár nyitvatartási idejében bármikor szabadon megtekinthessék. A dokumentumok egy példánya megtalálható a titkárságon is. A tanulók szülei az igazgatóhelyettestől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumról minden hétfőn 13-15 óra között, de előzetes egyeztetés alapján más időpontban is megállapodhatnak. Szülői kérésre az időpont egyeztetésével az igazgató is fogadhatja a szülőket, illetve érdeklődőket.

17.2. A pedagógiai program elhelyezése PP helye

Tárolási módja

Példányszám

Igazgatói iroda Igazgatóhelyettesi iroda Titkárság Tanári Könyvtár Fenntartó

Nyomtatott és elektronikus Nyomtatott és elektronikus

1 1

Nyomtatott és elektronikus Nyomtatott Nyomtatott Nyomtatott

1 1 1 1

A példány sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6.

18. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A nevelőtestület megvitatta, elfogadta a Pedagógiai Program tervezetét. 2. A Diákönkormányzat véleményt nyilvánított a Pedagógiai Programról. 3. A Szülői Munkaközösség véleményezte a tervet. A Pedagógiai Programot a Fekete István Körzeti Általános Iskola nevelőtestülete a 2011. augusztus 30-i értekezletén elfogadta, bízva abban, hogy megvalósulásával a hagyományokra építve modern szellemi alkotóműhelyt hoz létre. A fenti Pedagógiai Programot felterjesztésre alkalmasnak találtuk, és elfogadása esetén nevelőtestületünk annak megvalósítását elhatározta.

Galgamácsa, 2011. augusztus 30.

Bandiné Dr. Liszt Amália igazgató

104


A

Fekete

István

Körzeti

Általános

Iskola

Pedagógiai

Programját

a

………………………. önkormányzat képviselő-testülete 2011. ………………..-i jóváhagyta. (Kt. határozat) Galgamácsa, 2011. szeptember ...

………………………………………. polgármester

105

fenntartó ülésén


19. MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet Pedagógiai Program elfogadásának tantestületi határozata

Határozatszám: 9/2011. (VIII.30.) Tárgy: Pedagógiai program elfogadásáról Készült: A 2011. augusztus 30-ai tanévnyitó értekezlet jegyzőkönyve alapján

Határozat

A Galgamácsai Fekete István Körzeti Általános Iskola nevelőtestülete az alábbi 9/2011. (VIII.30.) számú határozatát hozta az intézmény Pedagógiai programjának elfogadásával kapcsolatban. A Galgamácsai Fekete István Körzeti Általános Iskola nevelőtestülete az intézmény új Pedagógiai programját elfogadja. A nevelőtestület a határozatot egyhangúan elfogadta.

Galgamácsa, 2011. augusztus 30.

Bandiné Dr. Liszt Amália sk igazgató

106


2. sz. melléklet A Diákönkormányzat egyetértő nyilatkozata

A Fekete István Körzeti Általános Iskola Diákönkormányzata 2011. szeptember 12-i gyűlésén az iskola Pedagógiai Programját véleményezte és elfogadásra javasolta.

Galgamácsa, 2011. szeptember 12. ……………………………….. Neiszné Pintér Edit Diákönkormányzat felnőtt vezetője

107


3. sz. melléklet A nevelő és oktató munkát segítő eszközök jegyzéke Meglévő helyiségek: • tanterem • természettudományi szaktanterem • számítástechnika szaktanterem • technika szaktanterem • logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba • igazgatói iroda • nevelőtestületi szoba • igazgatóhelyettesi iroda • ügyviteli helység • könyvtárszoba • tornaterem • sportszertár • kémia szertár • fizika szertár • öltöző • zuhanyozó • Tanulói WC • Személyzeti WC • Ebédlő • Melegítőkonyha • Kazánház • Sportudvar • Betonos udvar

9 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 2 2 6 2 1 1 1 1 1

Helyiségek bútorzata, berendezési tárgyai Számítástechnika szaktanterem • számítógép • nyomtató • szkenner • projektor • fehér tábla • vetítővászon • programok

23 1 1 1 1 1 szükség szerint

Természettudományi szaktanterem • vegyszerálló tanári asztal • vegyszerálló mosogató • eszköz és vegyszerszekrény

1 1 2 108


•

méregszekrény

1

Technika szaktanterem • tanulói munkaasztalok • állítható magasságú támla nélküli tanulói szék

3 12

Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba • tükör • asztal • szék

1 3 6

Tornaterem • kislabda • labda • tornaszőnyeg • tornapad • ugrószekrény • magasugró szivacs • ugródeszka • ping-pong asztal • zsámoly • bordásfal • mászókötél • gumikötél • ugrókötél • medicinlabda • stopper • kosárlabda palánk • kézilabda kapu • gyűrű

4 8 4 1 3 3 9 36 10

1 2 2 1

Sportudvar • kézilabda pálya • teniszpálya • távolugró gödör • atlétikai futópálya

1 1 1 1

Igazgatói iroda • íróasztal • szék • tárgyalóasztal • szék • iratszekrény, irattartó polc

1 1 1 4 4

109


•

telefon

1

Nevelőtestületi szoba • fiókos asztal • szék • napló és folyóirattartó • ruhásszekrény • fogas • mosogató • tükör

4 16 2 1 1 1 1

Ügyviteli helység • asztal • szék • iratszekrény • számítógépasztal • számítógép • nyomtató, fax • fénymásoló • telefon

2 2 3 1 1 1 1 1

Igazgatóhelyettesi iroda • asztal • szék • iratszekrény • számítógép • fénymásoló

2 2 3 1 1

Könyvtárszoba • asztal • szék • könyvtári dokumentum • könyvespolc • szekrény

1 4 kb. 3.500. 14 2

Nevelőmunkát segítő eszközök • CD lejátszó • DVD lejátszó • televízió • projektor • laptop

3 1 1 1 2

110

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készült: augusztus Módosítva és egységes szerkezetbe foglalva:

Recommend Documents