Pedagógiai program. József. Egri Szakképzési Centrum József Attila Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Gyöngyös, Kócsag u

2015

Pedagógiai program

József Egri Szakképzési Centrum József Attila Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Gyöngyös, Kócsag u. 36-38.

1

AZ EGRI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM JÓZSEF ATTILA SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Tartalom 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...... 4 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 4 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 5 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ........................................................................ 5 1.3.2. Egészségmegőrző környezet kialakítása ................................................................... 6 1.3.3.Az egészségnevelés területei ........................................................................................ 6 1.3.4. A mindennapos iskolai testedzés megvalósulását szolgáló program ..................... 7 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................. 8 1.4.1 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ................................................ 9 1.4.2 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: ................................ 11 1.4.3 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: .......................................... 11 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................ 11 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............ 12 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................. 13 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ..................... 14 1.6.3 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ...................................................................... 15 1.6.4 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .............................................. 15 1.7. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési terve ........................................................... 16 1.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................. 21 1.8.1. Iskolagyűlés ............................................................................................................... 21 1.8.2. Diákközgyűlés ........................................................................................................... 21 1.8.3. A szülői munkaközösség .......................................................................................... 21 1.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................ 21 1.10. A tanulók és a pedagógusok közti információáramlás rendje és formái ................. 22 1.10.1. A szülők és a pedagógusok közti információáramlás rendje és formái ............. 22 1.10.2. Az iskola pedagógusai és a kollégiumi nevelőtanárok közötti kapcsolattartás 23 1.11. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .......................................................... 24 1.12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ......................................... 24 1.13. A felvételi eljárás különös szabályai ........................................................................... 24

hatályos 2013.09.01-től

Oldal: 2


2. Az intézmény helyi tanterve .............................................................................................. 24 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 24 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ....................................................................... 26 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 30 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .................................................................................................................................................. 30 2.5 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............. 31 2.6 Projektoktatás ................................................................................................................... 32 2.7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ..................................................... 32 2.8. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv........... 32 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái . 33 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ........... 36 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................... 36 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ....... 37 2.13. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ...... 37 2.13.1 A magatartás értékelésének elvei ........................................................................... 38 2.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei ........................................................... 39 2.14. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ....................................................................... 39 2.14.1. A büntetések elve .................................................................................................... 40 2.15. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések ............................................................................................. 40 2.15.1. A pedagógiai és szakmai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok ............................................................................................................................ 42 1.sz. melléklet ...................................................................................................................... 43


Oldal: 3


1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk nemcsak oktatási, hanem nevelési-oktatási intézmény is. A nevelőtestület véleménye szerint az iskolának az ismeretközvetítés mellett szocializációs célok egész sorát kell megvalósítani. Tanulóinkat az iskolai élet minden területén, a tanítási órákon, az óraközi szünetekben, a tanórán kívüli foglalkozásokon, a szabadidős- és sportprogramok keretében kívánjuk jó kommunikációs képességgel rendelkező, megfelelő vitakultúrájú emberekké nevelni. A nevelés és oktatás szorosan összefügg, egységet alkot, nem állítható szembe egymással. A kollégium pedagógiai programja az intézmény pedagógiai programjának része. Alapelvek Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe kell venni egyéni képességeiket. Segíteni kell a gyermekeket egyéni képességeik kibontakoztatásában. Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. Az iskolában olyan ismereteket kell közölni, amelyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét. Az értelem fejlesztésével fontos az érzelmi és akarati élet formálása. Erősíteni kell a diákok iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell teremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. Fontos a szülőkkel való kapcsolattartás. Célok, feladatok Fontos feladatunk, hogy megismertessük tanulóinkat a magyarság múltjával, hagyományaival, nemzeti kultúránk értékeivel. A hazaszeretet elmélyítése mellett meg kell őriztetni diákjaink nyitottságát más népek eredményeinek megismerésére. Az európai egység gondolatának erősítése az ország boldogulásának is egyik elő feltétele lehet. Intézményünkben az aktuális nemzeti ünnepek megemlékezését szeretnénk a mindennapi nevelő-oktató munka részévé tenni. Erősíteni kell diákjainkat, hogy merjenek fellépni a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus megnyilvánulási formái ellen. Ki kell alakítanunk a tanulók igényét a demokrácia, a szolidaritás és a tolerancia iránt. Fontos, hogy egyénileg boldoguló személyiségeket, az egyénért és köz érdekeiért egyaránt tenni akaró diákokat neveljünk. Tanulóink értékrendjében központi helyet foglaljon el a család intézménye. Iskolánk törekszik a környezettudatos, fenntarthatóságra törekvő, egészséges életmódra nevelésre mind a tanórákon, mind a tanórákon kívüli nevelés során. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolában képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálja, hogy a tanulók iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Feladatunk, hogy diákjainkat felkészítsük az élethosszig tartó tanulás folyamatára. Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek és munkának kell folynia: - Változatos pedagógiai módszereknek kell kialakulnia.


Oldal: 4


Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, ítélő képességét, döntéshozó képesség, együttműködési készségét. Figyelmet kell fordítani:  a kitartás, szorgalom és a céltudatosság kialakítására,  az egészséges, edzett személyiség kialakítására,  az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére,  környezettudatos szemléletmód formálására,  nemzeti hagyományok, nemzeti kultúra emlékeinek tiszteletére, ápolása,  az alapvető állampolgári jogok, kötelezettségek megismertetésére. Hozzá kell járulni a diákok életmódjának, motívumainak, szokásainak kialakításához. A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek a személyiségformálás legfontosabb eszközének kell lennie. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, személyiségfejlődésének, fejlesztésének kell állnia. A tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. Az iskolai nevelés középpontjába a tanulók személyiségét helyezzük. Az osztályfőnökök, szaktanárok és kollégiumi nevelők legfontosabb feladata a személyiségfejlesztés. A pedagógusok munkáját iskolapszichológus és fejlesztőpedagógus segíti, akik rendszeresen tanácsokkal látják el a pedagógusokat és folyamatosan kapcsolatban vannak a diákokkal. Diákjaink a hét kijelölt napján felkereshetik az iskolapszichológust és négyszemközt is megbeszélhetik gondjaikat, problémáikat. A rendellenes személyiségfejlődés, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése. Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók számára. Fejlesztő foglalkozást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. A nevelőknek előnyben kell részesíteni a szaktárgyak tanítási óráin az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat. Első sorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanuló önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk. Lehetőségekhez mérten biztosítani kell a bontott csoportban történ oktatást. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségnevelési program arra való, hogy hozzásegítse a tanulókat – kellő ismeretek birtokában – az egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend felépítéséhez. Helyzetelemzés Egyre romló környezetünkben a gyermekek egészségi állapota, fizikai és szellemi teherbírása csökken. A statisztikák szerint főleg mozgásszervi betegségek, gerinc- és mellkasi elváltozások jellemzőek. 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az iskola-egészségügyi szolgálattal együttműködve folyamatosan figyelemmel kísérjük tanulóink egészségi állapotát, és osztályfőnöki tanmeneteinkben tervezzük meg a szükséges egészségmegőrző témákat. Hangsúlyozottan foglalkozunk a személyes higiéné kérdéseivel. A biológia tantervekben szerepelnek a betegségek felismerésével, kezelésével és megelőzésével foglalkozó tananyagok, kémia órákon foglalkozunk a nikotin, a kábítószerek, az alkohol élettani hatásaival, egészségkárosító tulajdonságaikkal Közvetlen környezetünk tisztasága, rendben tartása mindannyiunk közös törekvése.


Oldal: 5


Kiemelt jelentőségű a testnevelési óra és a mindennapos testedzés az egészségmegőrzés szempontjából. Az iskola tanulóinak mintegy 5%-a felmentett, illetve gyógytestnevelésre jár. A gyógytestnevelést a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel együtt oldjuk meg. Speciális tantervű osztályainknak tantervbe beépítetten úszásoktatás biztosított. Testnevelő tanár kollégáink a diákolimpiákon versenyeztetik a gyerekeket. 1.3.2. Egészségmegőrző környezet kialakítása Hosszú távú céljaink Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység legyen, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktató-nevelő munkában a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Rövidebb távú céljaink A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, az életkorral járó biológiai, pszichikai változásokat, a belőlük adódó higiénés teendőiket. Fejlődjenek az egészséges életvitelhez szükséges képességeik. Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai, élettani, pszichés összetevőit, következményeit: alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás. A tanulók ismerjék meg a társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit. Vállaljanak aktív szerepet az egészség, mint érték tudatosításában. 1.3.3.Az egészségnevelés területei            

Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága Az értékek ismerete Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete A tanulás és technikái Az idővel való gazdálkodás szerepe A rizikóvállalás és határai A szenvedélybetegségek elkerülése A tanulási környezet alakítása A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Módszerek   

felvilágosítás (dohányzás, drog, alkohol veszélyei, helyes táplálkozási szokások) szűrővizsgálatokkal feltárt egészségi problémákkal küzdő csoportok körében folytatott megelőző tevékenység (prevenció) érzelmi nevelés (az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg), az önismeret fejlesztése


Oldal: 6

AZ EGRI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM JÓZSEF ATTILA SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 

 

kortárs-segítők bevonása (a serdülő fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb minta a kortárs, az egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg; a képzett kortársak segíthetnek barátaiknak, osztálytársaiknak, illetve modellül szolgálhatnak például a dohányzást ellenző kortárs norma kialakításában, fenntartásában) egészségmegőrző iskola kialakítása, hiszen az iskolának kitüntetett szocializációs szerepe van; a helyben megfogalmazódó igények kielégítése (tanulói részvétel a döntéshozatalban, „alulról építkezés”, az egészségfejlesztési szükségletek helyi szinten fogalmazódjanak meg és az iskolában tanulók, dolgozók együtt határozzák meg a beavatkozások szükséges irányát

Helyszínek Tanórai foglalkozások Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Munkaközösségi keretben történik meg a konkrét tevékenységek meghatározása, a feladatkijelölés. Tanórán kívüli foglakozások Délutáni szabadidős foglalkozások, sportprogramok, filmvetítések, versenyek, csoportfoglalkozások, kirándulások, túrák, jeles napok megünneplése, pályázatok. Tájékoztató fórumok Szülői csoportok, osztályok, vagy iskolaszintű fórumok szervezése, szükség esetén meghívott előadó közreműködésével. 1.3.4. A mindennapos iskolai testedzés megvalósulását szolgáló program A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Az iskola által biztosított testmozgás szervezeti keretei Testnevelés óra

Tömegsport

Könnyített testnevelés Kondi terem Asztalitenisz Úszás Gyógytestnevelés

Diáksportkör Minden tanulónk tag Labdarúgás Atlétika Röplabda Kosárlabda

Iskolánk vonzáskörzete nagy. Az eddigi tapasztalatok szerint a tanulók 60 %-a jár be naponta hozzánk, 10 %-a kollégista, 30 % gyöngyösi. A bejárók esetében kisebb valószínűséggel vonhatjuk be őket a délutáni sportfoglalkozásokba, hiszen tanítás után sietnek a buszhoz, vonathoz s nem maradnak itt. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás-program hatékonyan megvalósuljon:


Oldal: 7

AZ EGRI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM JÓZSEF ATTILA SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA    

   

minden gyermek minden nap vegyen részt a testmozgás-programban minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon történjen meg a keringési- és légző rendszer megfelelő terhelése minden testnevelési órán legyen gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna valósuljon meg a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire (243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelvei és céljai) minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgásprogramban életmód-sportokat és életminőség-sportokat is tanítson meg (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében) a test-mozgás program játékokat és táncot is tartalmazzon

Természetesen a konkrét feladatok, megvalósulások megtervezése, a célok lebontása a mindennapokra a testnevelő munkaközösség kompetenciája. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Abban az esetben, ha jó osztályközösségek alakulnak ki, akkor jó iskolai közösség jöhet létre. Az osztályközösség A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított morális tényezőkön, szokásokon túl a baráti körben kialakított kapcsolatok, értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal rendelkező tanulók közössége, amelyet formálni és alakítani kell. Ebben nagy szerepe van a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére. Az osztályközösség feladata Valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása. Egyéni értékek felismerése. Egymás tiszteletben tartása. Egymás segítése a tanulásban, az egyéni és beilleszkedési problémákban. A másság elfogadása, tolerancia. Társaik segítése, támogatása, gondjaik, problémáik megoldásában. Mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó az osztályfőnök szerepe. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok kezelésében. Fontos a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni a tanuló támogatásába. Fontos, hogy azonos alapelvekkel irányítson az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket. Az osztályfőnök találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik ebben a segítségére lehetnek. Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban nem választható el a közösségtől, közösségi neveléstől.


Oldal: 8


1.4.1 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Tanórán kívüli foglalkozásaink Az iskola a tanórai foglalkozások mellett-a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a nevelőtestület tagjai, a tanulók közösségei, a szülői munkaközösség, továbbá az iskolán kívüli szervezetek kezdeményezhetik az iskola igazgatójánál a tanév megkezdése előtt. Az iskola igazgatója a szakmai munkaközösségek véleményének ismeretében a rendelkezésre álló órakeret lehetőségeit figyelembe véve dönt az adott tanévben folytatható tevékenységekről. Tanulószoba A tanulószobát a szülők igényének megfelelően szervezzük meg a 9. évfolyamon ingyenesen, magasabb évfolyamon térítési díj fizetése ellenében. Szakkörök, előkészítők A tehetség kibontakoztatása, az egyéni képességek fejlesztése, a tantervi tananyagtól több és alaposabb ismeretek nyújtása érdekében szakköri foglalkozások szervezhetők a tanulók igénye alapján. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakkörök lesznek ingyenesen igénybe vehetők, a szakmai munkaközösségek véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. Az ingyenesen igénybe vehető foglalkozások időtartama legfeljebb heti 2 óra lehet. A továbbtanulás támogatása érdekében a középiskolás tanulóknak a 11 - 12. évfolyamon felvételi előkészítők, valamint nyelvvizsga előkészítők tarthatók a tanulók, illetve a szülők igénye alapján. A csoportok indításának feltétele, hogy a létszám legalább 8 fő legyen. Diákkörök A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók felkérése alapján pedagógus vagy külső szakember végzi az igazgató engedélyével és az intézmény támogatásával. Diákkörök önköltséges alapon is szervezhetők. Korrepetálások, felzárkóztatók, vizsgára felkészítő foglalkozások A 9. osztályokban a tanév elején szintfelmérésekkel állapítjuk meg, kik milyen tantárgyból szorulnak segítségre. Részükre felzárkóztató foglalkozásokat iktatunk be általában matematikából és magyar nyelvből. A II. félévben valamennyi évfolyamra kiterjedően az I. félévi eredmények alapján történik a korrepetálások szervezése tanulói és szülői igények alapján. Érettségi vizsgára készülő tanulók részére a vizsgatárgyakból indokolt esetben már az első félévben is engedélyezhető foglalkozás. A javítóvizsgára utasított tanulók részére augusztus végén szervezünk konzultációs foglalkozásokat. A konzultációs foglalkozásokon a tanulók részvétele önkéntes, azonban célszerű, ha élnek a lehetőséggel.


Oldal: 9


Iskolai sportkör A tanulók tanórán kívül szervezett sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik meg. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb létszámban legyenek jelen. Az iskolai sportkör külön szabályzat alapján működik. Szakosztályait - a tanulók javaslatait is figyelembe véve - a tanévi munkaterv tartalmazza. A mindennapi testedzés formái    

tömegsport óra szakosztályi edzés házi verseny egyéb sportversenyek

Az iskola a mindennapos testedzést a tanórai foglalkozások mellett az iskolai sportkör működtetésével biztosítja. Az iskola gondoskodik arról, hogy a szabadtéri pályák és a tornaterem az éves munkatervben meghatározott beosztás szerint rendelkezésre álljon. A tanulók edzettségének biztosítása érdekében az iskolai sportkör házibajnokságokat szervez. Az iskola tanulói egyénileg és az iskola csapataiban bekapcsolódnak a diákolimpia versenyeibe. Tanulmányi, szakmai, műveltségi és kulturális versenyek A tanulmányi és szakmai versenyek célja és feladata a nemes versenyszellem felkeltése, a tanulók tantárgyi, szakmai érdeklődésének fokozása, aktivitásuk, képességeik, tehetségük kibontakoztatása, az átlagot felülmúló, kiemelkedő teljesítményekre való ösztönzése, a tantervi anyagra épülő, elmélyültebb tudást igénylő tantárgyi és szakmai versenyek szervezése útján. Tanulóink rendszeresen beneveznek és részt vesznek az országos tantárgyi és szakmai versenyeken. A tanulók jelentkezését ösztönözzük. A magas színvonalú felkészítést kötelességünknek tartjuk. A megyei, területi versenyekre a házi versenyeken kiválasztott tanulókat nevezzük. A nevezés feltétele, hogy a tanuló olyan ismeretekkel rendelkezzen, amely biztosítja, hogy a verseny során az iskola jó hírét növeli, valamint vállalja a felkészüléssel járó nehézségeket. A kiválasztott tanulók versenyeztetési költségét az iskola magára vállalja. Műveltségi vetélkedőket egyes tantárgyakból illetve műveltségterületekből szervezünk. A városi, megyei, területi és országos vetélkedőket házi selejtező előzi meg. A vetélkedőkre a tanulók a versenykiírásnak megfelelően egyénileg vagy csapatban nevezhetnek. A részvétel önkéntes, a legjobbakat díjazzuk. Az iskolában szervezett vetélkedőket az éves munkaterv tartalmazza. Kulturális rendezvények, versenyek feladata az érdeklődésnek és a tehetségnek megfelelő önkifejeződési formákra való ösztönzés, a tanórán kívüli kulturális nevelőmunka céltudatos szervezésének, a szabadidő hasznos eltöltésének segítése, valamint a tanulók részére megfelelő szereplési lehetőség biztosítása. Az iskola kulturális életének szervezését a szabadidőszervező segíti. Nagy hagyománya van iskolánkban a vers- és prózamondó versenyeknek, a versmondó maratonnak, melyre a szaktanárok készítik fel tanítványaikat. A


Oldal: 10


szépkiejtési versenyeket a magyar nyelv mellett idegen nyelvekből is megrendezzük. Tanulóinknak rendszeresen szervezünk színházlátogatásokat.

1.4.2 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Diáknap Évente rendszeresen megrendezzük az éves munkatervben meghatározott időpontban. A diáknap szervezésébe aktívan bekapcsolódik az iskolai diákönkormányzat. A programok összeállítása, megszervezése és lebonyolítása nagymértékben támaszkodik a tanulók öntevékenységére, aktivitására. A rendezvény jó terepe a tanulói művészi tevékenységek kibontakoztatásának is. A tanulók által rendezett műsorok szereplési lehetőséget biztosítanak számukra. Az időpont kijelölésében az iskolai diákönkormányzatnak egyetértési joga van. 1.4.3 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Szabadidős tevékenységek Szabadidős foglalkozásokat az osztályfőnökök, a pedagógusok és a diákönkormányzat közreműködésével szervezünk tanulóink részére. Ezek formái:      

színházlátogatás, múzeum-, kiállítás-, tárlat- stb. látogatások, mozi-, hangversenylátogatás, túrák, kirándulások, klubdélutánok, táncos rendezvények.

A foglalkozások szervezésénél maximálisan figyelembe vesszük a tanulók kívánságait és a szülők anyagi tehervállaló képességét. A részvétel önkéntes. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  érettségi, szakmai vizsga, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,


Oldal: 11

AZ EGRI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM JÓZSEF ATTILA SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA           

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. az Önkéntesség napján példamutató munkavégzés

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév szeptemberében, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

 

 

 

 



 



Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, a kollégiumi nevelőkkel. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező szűrő (fogorvosi, orvosi) vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységünk Az iskolába történő felvétellel párhuzamosan tájékozódunk a tanuló korábbi iskolájában, hogy voltak-e a tanulóval ilyen irányú gondok, problémák az általános iskolai tanulmányok során.


Oldal: 12


Amennyiben igen, felkészülünk a tanuló fogadására, és igyekszünk kihasználni az iskolaváltásban rejlő lehetőségeket és elősegíteni beilleszkedésüket. Figyeljük tanulóinkat, jelentkeznek-e ilyen jellegű problémák. A pedagógusnak fel kell figyelnie azokra a tünetekre, amelyek jelzik, hogy gond van a tanítványával. A nehézség megszüntetésének, mérséklésének fontos lépése a prevenció. Az okokat lehetőleg minél gyorsabban meg kell állapítani, és intézkedni kell az esetleges környezeti ártalmak megszüntetése érdekében. Szükség esetén a Nevelési Tanácsadóhoz fordulunk, illetve gyámhatósági védő- és óvóintézkedést kezdeményezünk. A tanulóval foglalkozásunk közben az alábbi elveket tartjuk szem előtt, figyelembe véve a tanuló nehézségének jellegét:          

a beilleszkedést minden lehetséges eszközzel segíteni kell, támasz- és védelemnyújtás, állandó tevékenység biztosítása, sikerélményhez juttatás, a követelményeknek a tanuló teherbíró képességéhez történő igazítása, bánásmódunk mindig megfontolt, következetes, a pedagógus segít, példát mutat, ha tudjuk, dicsérjük a tanulót, magatartási problémával küzdő tanulót szükség esetén felelősségre vonjuk, amennyiben pedagógiai módszereink nem vezetnek eredményre, gyógyító nevelést kell kezdeményeznünk.

Tevékenységeink      

a tanuló közösségbe való beilleszkedését vizsgáló szociometriai felmérések készítése, a helyes tanulási módszerek elsajátíttatása, együttműködés a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal, folyamatos kapcsolattartás a szülői házzal és szükség esetén családlátogatás, konzultáció a szaktanárokkal, állandó, személyes beszélgetés a tanulóval és előrehaladásának folyamatos értékelése.

1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás, képesség kibontakoztatásának segítése A tehetséggondozást egyénileg illetve csoportokban végezzük. Egy adott területen tehetséges tanulókkal foglalkozhatunk együtt is. A tanulók egymásnak segítséget adva, egymást ösztönzik a nagyobb teljesítmény elérésére. Ezen a területen legjobb forma a diákkör. Megyei, területi, országos versenyekre a tanulókat egyénileg készítjük fel. A tehetséges tanulókkal való törődés egyéni foglalkozást, illetve bánásmódot igényel. A tanítási órákon a tanulókkal differenciáltan foglalkozva igyekszünk a tehetségeseknek lehetőséget adni a maximális fejlődésre. Ezenkívül egyéni foglalkozásokat szervezünk számukra. A tehetséggondozás módszerei és formái a tanítási órákon Tanítási óráinkon pedagógusaink élnek a differenciált foglalkozások adta lehetőségekkel. A tananyag feldolgozása közben figyelembe veszik az egyéni haladási ütemet, a gyakorlások


Oldal: 13


során a feladatok a tanulók egyéni felkészültségéhez alkalmazkodnak. A feladatok kijelölése során is figyelembe vesszük az egyéni képességeket, differenciált házi feladatokat adunk. Szakirodalom ajánlásával a tehetségeseket újabb és újabb ismeretek megszerzésére ösztönözzük. Kiselőadások tartásával lehetőséget adunk a többlettudás bizonyítására, az előadókészség fejlesztésére. Projektek kidolgozásában nagyfokú önállóságot és segítséget biztosítunk számukra. A tehetséggondozás módszerei és formái a tanórán kívüli foglalkozásokon A tanórán kívüli foglalkozások egy része kimondottan a tehetség kibontakoztatását szolgálja. Az iskola célja, hogy lehetőleg valamennyi tanulója találja meg azt a tanórán kívüli foglalkozást, amely lehetővé teszi személyiségének fejlődését. Tehetséget kibontakoztató foglalkozások        

szakkör, emelt érettségi vizsgára előkészítő, diákkör, nyelvtanfolyamok, tanulmányi versenyek, sportversenyek, művészeti pályázatok, iskolai sportkör szakosztályai

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulók fejlesztésének kiemelt feladatai:  A fejlesztés során törekszünk a pszichológiai és a fiziológiai tényezők összhangjára, a beszéd és az egész személyiség fejlesztésének egységére.  Tudatos, tervszerű fejlesztő tevékenység. A tanuló beszéd-, részképesség- és személyiség állapotának diagnosztizálása után állapotához illesztett terápiás terv készül a fejlődésének folyamatos ellenőrzése, diagnosztizálása mellett.  A nevelés-oktatás, a terápiák alkalmazása a sokoldalú fejlesztés érdekében.  Intenzív és folyamatos fejlesztés. A szakvéleményeknek megfelelő szervezeti kereteket biztosítunk, egyéni és csoportos foglalkozás egyaránt lehet.  A tananyag átadásánál, a módszerek megválasztásánál kiemelt figyelmet kap a magyar nyelv és irodalom; hosszabb előkészítő időszak a hallási, látási tudatosság, differenciáló képesség, az akusztikus figyelem, a beszédpercepció érdekében.  késleltetett írástanítás  fejlesztő órákon olvasás-írástanítási módszerként a diszlexia prevenciós és reedukációs módszer (Meixner-módszer) alkalmazása.  A habilitációs, rehabilitációs céloknak, feladatoknak megfelelő tevékenységformák:  logopédiai egyéni és csoportos terápia a logopédiai kórképnek megfelelően – nyelvi fejlesztés  diszlexia prevenció és reedukáció  diszkalkulia prevenció és reedukáció  grafomotoros fejlesztés  pszichomotoros fejlesztés


Oldal: 14


1.6.3 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységünk A nevelőmunkánkban komoly szerepet kap a gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenységünk. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a kötelező óraszámba építve látja el egy kolléganő. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  a veszélyeztető okok megléte esetén a gyermekjóléti szolgálatot értesítse,  a gyermekjóléti szolgálat tevékenységének segítése,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése. Osztályfőnökeink, pedagógusaink ilyen irányú munkáját jól irányítja, és szervezi a gyermek és ifjúságvédelmi felelős. A felelős rendszeres kapcsolatot tart a települések gyámhatóságaival, a helyi önkormányzatokkal, a családsegítő szolgálatokkal és a karitatív szervezetekkel. Folyamatosan figyelemmel kíséri az állami gondozásban, és a pártfogói felügyelet alatt levő tanulók helyzetét. Pedagógiai tevékenységünk a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók felmérésével kezdődik. Ezt követi a feladatok számbavétele, az összehangolt cselekvés megtervezése. Indokolt esetekben az osztályfőnök, szakoktató, GYIV- felelős családlátogatást tartanak. Figyelemmel kísérjük tanulóink baráti körét és figyelmeztetjük őket és szüleiket, ha úgy ítéljük meg, hogy a baráti társaság nem szolgálja fejlődésüket. Következetesen fellépünk az igazolatlan hiányzás ellen. A tanulók csavargása veszélyezteti a tanulók fejlődését. Kiemelten foglalkozunk etika és osztályfőnöki órákon a káros szenvedélyek, ezen belül a drogok egészségkárosító, jellemromboló hatásával. Ebbe a munkába bevonjuk az iskolaorvost, a védőnőt és a kortársképzésben résztvevő tanulókat. A városi és megyei rendőrkapitányság munkatársa bűnmegelőzési órákat tart. Figyelemmel kísérjük tanulóink helyzetét a családban. Tájékozódunk, hogy a szülők eleget tesznek-e a törvényben a szülő számára előírt kötelezettségeknek. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy tanulóink helyzete a családban problémás, a gyermekjóléti szolgálat segítségét kérjük, és szükség esetén számítunk a gyámhatóság hatékony közreműködésére. 1.6.4 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű tanulót képességeinek kibontakoztatásában. Az iskola tanulói eltérő családi körülmények között élnek. Vannak tanulóink, akiknek az otthoni körülményeik, családjuk anyagi helyzete nyugodt iskolába járást tesz lehetővé. Ők megfelelő körülmények között tudnak felkészülni a tanítási órákra, tudásuk gyarapításához a szükséges eszközökkel rendelkeznek. Sajnos egyre nagyobb számban találhatók tanulóink között olyanok, akiknek az iskolába járás biztosítása komoly nehézséget okoz a családnak.


Oldal: 15


Sok család él a létminimum szintjén, sőt még az alatt is. Tanulóink egy részénél a szülők munkanélküliek. Viszonylag nagy számban fordul elő csonka család a szülők válása miatt. Elég sok azoknak a tanulóknak a száma is, akiknek egyik szülője már nem él. Ezek a tanulók fokozottan igénylik az iskola segítségét. Lehetőséget biztosítunk számukra a délutáni felzárkóztató foglalkozásokon való részvételre. Egyéni beszélgetésekkel segítünk a problémák megoldásában. Igény esetén tanulószobát, kollégiumi ellátást biztosítunk. 1.7. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési terve Sajátos nevelési igényű gyermek  

aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista vagy halmozottan fogyatékos. pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott: dislexia, disgráfia, discalcúlia, mutizmus, hiperkinetikus, kóros aktivitászavar

A fejlesztési terv alkalmazásának célja  A gyermekek sok területen (sokszorosan) sérült személyiségének és magatartásának eredményesebb fejlesztése, szocializációjuk és rehabilitációjuk jobb iskolai előkészítése.  Intézményes segítségnyújtás a többszörösen hátrányos helyzetű gyermekeknek: egy rendszerszerűen felépített program keretében lelki egészségük kialakításához és fenntartásához. Koncepciója      

A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szükségleteiből (állapotából és helyzetéből) indul ki. A humán értékek átadására törekszik. A tanulók fejlődési érdekét kívánja szolgálni. Az életre készíti fel a gyermekeket. Az integratív hatásrendszer előnyeire épít. Az elsajátítási folyamatban a tanulók motiváltságát, aktív és örömteli részvételét szeretné elérni.

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek állapota, helyzete valamennyi pszichikus funkciójuk egyéni mértékű és minőségű érintettsége miatt az egyre többször előfordul a halmozott sérültség.

A rosszabb genetikus és szocializációs feltételek gyakori együtt járásának következményei:  személyiségfejlődési zavarok  önismereti, önelfogadási, önértékelési problémák  hospitalizáltság, regresszió, neurózis, magányérzés, szorongás, agresszió,  hiperaktivitás,  belső kontroll kiépítésének elmaradása,  magatartásszabályozók hiánya, fejletlensége  értékrend hiánya, labilitása,  viselkedési szabályok nehéz elsajátítása,  lelki egészség kialakítását és fenntartását segítő erkölcsi normák ismeretlensége


Oldal: 16

AZ EGRI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM JÓZSEF ATTILA SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA       

értelmes életvitel tudatosításának hiánya, kommunikációs és beilleszkedési zavarok társkapcsolat terén, társas érzelmek terén, társas viselkedésben, mentális egészségkárosító és -veszélyeztető tényezőkkel szembeni védtelenség tájékozatlanság, gyakorlatlanság az illem és etikett terén.

Az iskolával szembeni társadalmi elvárás, hogy az iskola oldja meg a nevelőoktatáson kívül a család és a társadalmi csoportok szocializációs hiányainak kiegyenlítését, hibáinak korrigálását, a gyermeki személyiségfejlődés és magatartás zavarainak megelőzését, illetve a meglevő zavarok helyrehozását, terápiáját, a mentálhigiénés nevelést. Az általános fejlesztési követelmények minden egyes tantárgyi tanterv fontos része. A tananyag mellé rendelve fontos szerepe van a tanulói tevékenységnek. Ezáltal megvalósul az AKTIVITÁS stratégiája, és az INTERIORIZÁCIÓS folyamat cselekvéses szintje is nagyobb hangsúlyt kap a tanítás-tanulás folyamatában. A tanulói tevékenység funkciója, szerepe       

ismeretnyújtás, ismeretszerzés megszerzett ismeretek gyakorlása megszerzett ismeretek alkalmazása készségek, képességek tréningje cselekvésbe ágyazott gondolkodási műveletek, gondolkodásfajták korrektív fejlesztése pszichikus funkciók konkrét szituációkhoz kötött terápiája sikeres tevékenység (személyiségadekvát feladatadás) során érzett funkcióöröm, mint a motiválás legfontosabb állomása

Az enyhe értelmi sérült tanulóknál az iskoláztatás teljes intervalluma alatt a legfontosabb feladatok  készségfejlesztés  képességfejlesztés  fejlesztendő pszichikus funkciók Kiemelt területek Gondolkodás Fejlesztendő gondolkodási műveletek: összehasonlítás, megkülönböztetés, azonosítás, csoportosítás (válogatás, párosítás stb.), osztályozás (sorképzés, besorolás), összetartozás, konkretizálás, általánosítás, absztrakció, analízis, szintézis, analógia, ítéletalkotás, következtetés, variálás, kombinálás stb. Fejlesztendő gondolkodásfajták perceptív, cselekvéses, fogalomalkotó, kauzális, logikus, algoritmizált, analógiás, problémamegoldó, taktikai, kreatív, heurisztikus, kritikai, alternatív. A fentiek izolált tréningszerű fejlesztése a tapasztalatok szerint alacsony hatásfokú, ezért a fejlesztés a műveltségi anyagban és tevékenységrendszerben jelenik meg, a tanítás-tanulás folyamatában történik. A készségek és képességek a tudás legstabilabb elemei, amelyek révén az ember tevékeny megismerő és feladatvégző, együttműködésre képes személyiséggé válik. Az alapvető kultúr-


Oldal: 17


technikák (pl. olvasási képesség, szóbeli és írásbeli kommunikáció képességei, a számolási készségek) teszik lehetővé, hogy a gyermek az iskoláztatás ideje alatt és után ismereteket szerezzen, és ezekkel élni tudjon. Így a megtanítanó készségek, képességek, módszerek, eljárások alkotják a tananyag és követelmény gerincét. A pszichikus funkciók, a gondolkodási műveletek, gondolkodásfajták gyakorlása, „minitréningje” a tanítási foglalkozás alatt történik. Természetesen a gyermek individuális szükséglete dönti el – hogy mit, mikor és mennyi ideig kell fejleszteni. A gondolkodás fejlesztése A képességek fejlesztésénél kitüntetett szerepe van a gondolkodási képesség fejlesztésének, mivel ez eszköze is egyben a tananyag elsajátításának, valamint a többi tevékenységnek és képességnek éppen a gondolkodás adja meg a kvalitását. Szoros a korreláció abban a tekintetben, hogy maga a tanítás-tanulás folyamata, a tananyag, a módszerek fejlesztik legjobban a fenti képességet. Az értelmileg sérült gyermekeknek pedig legalapvetőbb szükséglete a gondolkodásuk terápiás fejlesztése. A mindennapok pedagógiai gyakorlatából sokszor hiányzik az az elgondolás, hogy az oktatásnevelés céljának, feladatának tekintse az életre való felkészítést, amely esetünkben azt jelenti, hogy az iskolában elsajátított gondolkodási stratégiáknak és taktikáknak alkalmasnak kell lenniük majd az életben való eligazodáshoz, boldoguláshoz. Szociális kompetencia fejlesztése A szociális kompetencia fejlesztése az iskolai oktatás szerves része. Olyan programra van szükség, amely a hangsúlyt az interperszonális problémák megelőzésére helyezi. A szociális kompetencia szokások, készségek, képességek, ismeretek rendszere. Olyan képességek, készségek birtoklása, amelyek lehetővé teszik, hogy szociális kapcsolatainkban a kívánt hatást elő tudjuk idézni. Fontos szerepet játszik a fizikai és pszichés betegségek megelőzésében. A szociálisan kompetens tanuló hatékonyan tudja használni környezeti és személyes adottságait. A fejlesztés célja A szociális viselkedéshez szükséges hajlamok, attitűdök, szokások, minták, készségek, ismeretek készletének kialakítása, amelyekből az aktuális helyzetnek megfelelő válaszreakciók indulnak ki. A környezettel és önmagával szemben pozitív attitűd, pozitív önértékelés kialakítása. Az egyéni és csoportérdekek összehangolásának fejlesztése. A tanulók szociális kompetenciájára fejlesztően hat a meleg, nyitott iskolai légkör, a világosan megfogalmazott célok és szabályok, tanulóközpontú tanulás és tanítás, a sokféle tanulási forrás biztosítása, a tanulók pozitív elfogadása. A szociális kompetenciát fejlesztő technikák, ezek alkalmazása  modellnyújtás (kívánt viselkedés bemutatása)  problémamegoldás (konfliktus, vita esetén)  megerősítés (jutalmazás, dicséret)  szerepjáték (empatikus magatartás fejlesztésére)  történetek megbeszélése (szituációk megismerése, a hallottak értelmezése) Kommunikációs kompetencia fejlesztése A kommunikációra irányuló pedagógiai fejlesztés általános céljaként a kommunikációs kompetencia minél szélesebb körű kialakításaként nevezhetjük meg. A közlés tartalmát bármely tantárgyból származó tudáselem képezheti. Az enyhén értelmi sérült tanulók kommunikációs fejlettségének néhány jellemzője  gyakori beszédhibák


Oldal: 18

AZ EGRI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM JÓZSEF ATTILA SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA   

formailag az infantilizmus jegyeit visel a szókészletük beszűkült töltelékszavak aránya jelentős

Területei  szóbeli kommunikáció fejlesztése (beszéd formai és tartalmi oldala, illemszabályok tanítása,  nonverbális kommunikáció fejlesztése)  írásbeli kommunikáció képességeinek fejlesztése (helyesírás, írásbeli szövegalkotás fejlesztése)  a befogadás képességeinek fejlesztése (szóbeli közlések értésének fejlesztése, nonverbális jelzések értelmezésének fejlesztése, az írott közlések befogadásának, értésének fejlesztése A pszichés fejlődés zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók A dislexiás, disgráfiás tanulókra jellemző néhány tünet  hiányzó tudatosság a szavak hangjaira, a hangok sorrendjére, rímekre, a szótagok sorrendjére  szavak megfejtésének nehézsége (különálló szavak azonosítása)  szavak tárolásának nehézsége (betűzés, helyesírás)  sorrendiség nehézsége  olvasott szöveg megértésének nehézsége  gondolatok írásbeli és szóbeli kifejezésének nehézsége  kézírás nehézségei  A discalcúliás tanulókra jellemző néhány tünet  műveleti lépések sorrendjének bizonytalansága  matematikai szóhasználat megértésének problémái  számérték, a számkategóriák (egyes, tizes, százas stb) megértésének, a számtani műveletek elvégzésének nehézsége  matematikai fogalmak elsajátításának problémája A fejlesztés célja A sikeres kompenzáló technikák kialakításával a tünetek enyhítése, önértékelési zavarok, szorongás leküzdése, másodlagos tünetek kialakulásának megelőzése. A gyenge részképességek feltérképezése, intervenciós tréning kidolgozása. A dislexia, disgráfia, discalcúlia nem tűnik el, tünetei felnőttkorban is megmaradnak. A fejlesztés területei  a figyelem, a koncentrálóképesség fejlesztése (a figyelem fenntartása, megosztása)  szókincsfejlesztés  kifejező olvasás (A hallgató számára kelleme, élvezhető, követhető hangos olvasás.)  dinamikus olvasás (A néma olvasás sebességének növelése.)  az emlékezet fejlesztése (Az iskolai tanulás eredményességének növelése érdekében hatékony és konkrét tanulási eljárások, módszerek megismerése.)  a szövegfeldolgozás helyes módja, jegyzetelés, vázlatkészítés, lényegmegragadó képesség fejlesztése.  a gondolkodás fejlesztése (Problémák észlelése, megoldásukra való törekvés, a logika elemi szabályai.)  önálló véleményalkotás kialakítása, a jelenségek több szempontból történő vizsgálata


Oldal: 19


tanulást segítő módszerek

Értékelés A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján az iskola igazgatója felmentést adhat az adott tantárgy érdemjegyekkel történő osztályozása alól. A tanulási zavarral küzdő tanulók értékelésénél az alábbiakat vegyük figyelembe Szóbeli értékelésre a tanítási órán folyamatosan szükség van. Amennyiben érdemjeggyel történik a tanuló értékelése, mellette szöveges értékelést is alkalmazzunk a félév és a tanév lezárásakor. Ez a tanulóhoz szóljon oly módon, hogy a szülő is megfelelő információhoz jusson gyermeke fejlődéséről, meglévő és hiányzó ismereteiről, képességeiről, gyengeségeiről, erősségeiről, a tantárgyhoz való viszonyulásáról. Ehhez részletesen ismerjük meg a tanuló képességstruktúráját, feltérképezzük speciális szükségleteit, és ezekhez igazítjuk a tanítás-tanulás stratégiáját és taktikáját. A tanuló önmagához mért fejlődését vegyük figyelembe. A hiperkinetikus, kóros aktivitás zavart mutató tanulók fejlesztése Tünetek Serdülőkorban a nagymotoros területeken a hiperaktivitás jelentős csökkenése figyelhető meg, de továbbra is nyugtalan, izgága Az impulzivitás továbbra is fennáll, amely miatt csökkent a tanuló szervezett problémamegoldó képessége. Rossz tanulmányi előmenetel. Figyelme könnyen elterelhető, a feladatokat nem képes befejezni, állandóan újabb és újabb aktivitásba kezd. A fejlesztés célja  Tevékenységük során a komplex ingerekre, feladatokra adott hatékony válasz kialakítása, dezorganizált állapot csökkentése.  Jól megtervezett és megszervezett problémamegoldó képesség kialakítása.  Reális énkép kialakítása.  Krónikus iskolai kudarcok elkerülése, megszüntetése.  A nemkívánatos viselkedés javítása.  Antiszociális magatartás kialakulásának megelőzése. A fejlesztés területei, módszerei A fejlesztés a viselkedés, a kognitív működés, a szociális és családi problémák megoldására koncentrál. Viselkedésmódosító technikák  Kognitív tréning (Az impulzivitás fékezése, frusztrációs helyzetekben új magatartásminták kialakítása.)  Iskolai konzultáció  Szociális készség tréning (a kortárs csoportba való beilleszkedés elősegítése, különböző szociális ingerek elkülönítése és szociálisan pozitív válaszok tervezése)  Értékelés A tanulók tanórai értékelésénél az alábbi szempontokat vegyük figyelembe:  Igazodjon az egyénhez, legyen személyes.  Tükrözze a tanuló fejlődését, változását.  Ne ítéletet alkosson, hanem tükröt tartson a tanuló elé.  Segítse a tanuló önmagáról alkotott kép alakulását, vegyük figyelembe a tanuló önmagáról alkotott véleményét


Oldal: 20


Serkentő hatású legyen.

1.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat: 1.8.1. Iskolagyűlés A diákokat az intézmény vezetői és tantestülete rendszeresen tájékoztatják az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. A tájékoztatás elsődleges formája az iskolagyűlés. Tanévenként két alkalommal az intézmény vezetője tartja a tájékoztatást. 1.8.2. Diákközgyűlés A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz. 1.8.3. A szülői munkaközösség A szülői munkaközösség célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az iskola működésének egészét. A szülői munkaközösséget annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői munkaközösség maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálását a tantestület javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is. A partnerszervezetekkel és a diákokkal való együttműködés fejlesztése érdekében az együttműködés során kiemelt figyelmet kell fordítani a közös munka eredményességének értékelésére, a partnerszervezetek és a diákság jogainak gyakorlására. Amennyiben akár egyetlen területen a rendellenes működés, a kapcsolatok lazulásának jelei mutatkoznak, tárgyalásokat kell kezdeményezni az érintett partnerszervezettel az együttműködésben mutatkozó gondok feltárására, a szabályozó rendszer módosítására. 1.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A nyitott iskola Az eredményes pedagógia tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Az iskola és a pedagógusok feladata az is, hogy a szülő részére segítséget adjanak gyermekük neveléséhez. Az iskolában folyó nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógusnak szüksége van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik feltárni a tanuló fejlődését előrevivő vagy hátráltató


Oldal: 21


tényezőket. Ezért az iskolának meg kell teremtenie és rendszeresen működtetnie kell azokat a fórumokat, amelyek módot nyújtanak az iskola tevékenységének megismeréséhez, a vélemények, javaslatok beérkezéséhez, érdemi feldolgozásához. A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. Eljárás, eszköz: a fogadó órák a szülői értekezlet előkészítése alaposabb legyen, szükség esetén családlátogatás szervezése, nevelési problémák megoldását segítő szakirodalom ajánlása, átadása, a kollégium, és az iskola közötti információáramlás biztosítása, közös rendezvények szervezése a kollégiumi nevelőtanárokkal, nevelési és osztályozó értekezletekre a nevelőtanárok és a belső szakoktatók meghívása, a munkába való bevonása. 1.10. A tanulók és a pedagógusok közti információáramlás rendje és formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az igazgatóhelyettesek, az osztályfőnökök és a szaktanárok, illetve a diákönkormányzatot segítő tanár tájékoztatják: 

  

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a megrendezett diákközgyűlésen, valamint — a diákönkormányzat felkérése esetén — a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, szükség szerint iskolagyűlésen, iskolarádión keresztül az igazgatóhelyettesek szükség szerint iskolagyűlésen, iskolarádión keresztül, az osztályfőnökök és a szaktanárok folyamatosan az osztályfőnöki órákon és a tanórákon., a diákönkormányzatot segítő tanár a diákönkormányzat vezetőségének ülésein.

A tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrző könyvön keresztül írásban) tájékoztatják. A jogszabály által meghatározott esetekben a tájékoztatás tértivevényes levélben történik. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, vagy a nevelőtestülettel, valamint a tanári mellett elhelyezett gyűjtőládába névvel, vagy név nélkül adhatják le. 1.10.1. A szülők és a pedagógusok közti információáramlás rendje és formái A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, vagy az általa megbízottak, illetve az osztályfőnökök tájékoztatják. A szülői munkaközösség választmányának munkáját az általános igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető segíti. 



Az iskola igazgatója — felkérés esetén — a szülői munkaközösség választmányi ülésén, illetve az igazgató által meghirdetett nyílt szülői fórumokon ad tájékoztatást az iskola életével kapcsolatos eseményekről. Az osztályfőnökök, illetve a szaktanárok folyamatosan az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják a szülőket.


Oldal: 22

AZ EGRI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM JÓZSEF ATTILA SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA   

Rendszeres fogadórák. Szükség esetén családlátogatás. Írásbeli tájékoztatás

Formái és feladatai Szülői értekezlet A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés tájékoztatása       

kialakítása, a szülők

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról.

A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadóóra A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal az alábbi témákban:  otthoni tanulás,  a szabadidő helyes eltöltése,  egészséges életmódra nevelés,  tehetséggondozás,  továbbtanulás. Írásbeli tájékoztatók Tájékoztatás a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával vagy a nevelőtestülettel. A szülők tájékoztatását szolgálják a könyvtárban elhelyezett dokumentumok: pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, jogszabályok. 1.10.2. Az iskola pedagógusai és a kollégiumi nevelőtanárok közötti kapcsolattartás A kollégiumi nevelés és oktatás az iskola szerves része. A kollégiumi nevelés és oktatás mindenekelőtt a NAT kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi folyamatokhoz. A nevelőtanárok az osztályfőnökök és szaktanárok napi munkakapcsolatban állnak egymással. A kollégiumi nevelőtanárok rendszeresen részt vesznek az iskola nevelési


Oldal: 23


értekezletein, ahol egymás munkájáról kölcsönösen informálódnak. A nevelői munkaközösség képviselője részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség értekezletein. 1.11. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  • akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskolán belül a képzési formák közötti váltás csak tanév végén és elején lehetséges. A tanuló (kiskorú esetén a szülő) írásban kéri eddigitől eltérő képzésre való átvételét. Az igazgató írásos határozatában kijelöli az átvétel feltételeit, az esetleges különbözeti-, osztályozó vizsgák letételének időpontját. Az érettségi vizsgát adó szakképzésre történő átvétel esetén, a kötelező érettségi vizsgatárgyakból kötelező a különbözeti vizsga eredményes letétele. 1.13. A felvételi eljárás különös szabályai A Központi Felvételi Eljárás szabályai szerint szervezzük meg a felvételit. Március elején szóbeli elbeszélgetésre hívjuk be a jelentkezőket. Ekkorra időzítjük az egészségügyi alkalmassági vizsgát. A felvételt nyert diákokat a rendeletnek megfelelően értesítjük és megszervezzük beiratkozásukat. 2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése Az iskola által használt tantervek       

Informatika szakmacsoport Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport Könnyűipar szakmacsoport Gépészet szakmacsoport Építészet szakmacsoport Élelmiszeripar szakmacsoport Faipar szakmacsoport


Oldal: 24

AZ EGRI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM JÓZSEF ATTILA SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA    

Vegyipari Szakiskola szakmai előkészítés és szakmai alapozó nélkül Felnőttek középiskolája HÍD II.

Informatika B változat(szoftverorientációjú szakmai kimenet) Tantárgy 9.évf 10.évf 11.évf. 12.évf Magyar nyelv 1* 1* 1 1 és irodalom 3 3 3 3 Történelem 2 2 2 3 Társadalmi ismeret és etika 1 Idegen nyelv 5* 5* 5* 5* Matematika 3* 3* 3 3 Ének-zene 1 1 Rajz- és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Testnevelés és sport 2 2 2 2 Fizika 3 2,5 2,5 Biológia 2,5 Kémia 2,5 3** 3** Földrajz 2,5 Informatika 2* 2* Szakmai orientáció szakma 5*** 5*** 8*** 8*** csoportos alapozó oktatás Összesen: 30 30,5 32,5 32,5 * csoportbontás ** Nem kötelezően választható tantárgy *** Évfolyamonként eltérő csoportbontásokat (2-4) óra). a tantárgy tanterve tartalmazza Felnőttek középiskolája Tantárgy Anyanyelv (kommunkáció) Magyar irodalom Matematika Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Történelem Művészeti ismeretek Társadalomismeret Informatika Idegen nyelv angol német Osztályfőnöki

9.évf 2 4 5 3 3 3 3 -

10.évf 1 4 4 3 2 2 2 3 2 2 -

11.évf. 1 4 4 3 2 2 2 3 1 1 3**

12.évf 2 4 5

4**

4**

4**

4**

1

1

1

1

6* 3 1 1 3**


Oldal: 25


* **

Összesen: 28 kötelezően választható tantárgy csoportbontás

30

31

30

2013. szeptember 1-TŐL a kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: EMMI rendelet 6.sz. melléklet A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei 8. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára

9. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez]  A Köznevelési Hídprogramok kerettantervei  Híd II. program kerettanterve C változat 13. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez Kerettantervek a felnőttoktatás számára 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. A táblázatban piros színnel jelöltük. A szakmai tantárgyak rendszerét az iskola szakmai helyi tanterve tartalmazza. Szakképzés közismeret Komplex tantárgyak

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport Osztályközösség-építés Informatika Összesen

2+1* 2* 2+1* 1+1 3 3 1 1 18

1+1 0,5* 1+1 1 +1 3 1 +0,5* 11

2 0,5* +1,5 +1 0 3 1 +0,5* 9,5


Oldal: 26


Informatika szakmacsoportos szakközépiskola Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek angol/német Matematika Történelem, társadalmi és Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak (= informatika)

9. évf.

10. évf.

11. évf.

4*

4*

4*

3+1*

3+1*

3+1*

3+1*

3+1*

3+1*

2+1

2+1

3

12. évf. 4* 3+1* 3+1* 3

1 2

2 **

1 **

2

2

1 **

1 **

1,5

1,5

**

**

1,5

1,5

**

**

+1

1

+1

+1

5

5

5***

5 ***

1

1

1

1

6

7

9***

1+1

Összes 35 36 * csoportbontás ** választható tantárgy középszintű érettségire heti 3 órában

11***

35

35

*** emelt szintre felkészítés heti 3 órában


Oldal: 27


Szakközépiskola (gépész, elektrotechnika, egyéb szolgáltatás, vegyipar) Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek angol/német Matematika Történelem, társadalmi és Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete,

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4*

4*

4*

4*

3+1*

3+1*

3+1*

3+1*

3+1*

3+1*

3+1*

3+1*

2+1

2+1

3

3

1 2

2**

1**

2

2

1+1**

1**

1,5

1,5

**

**

1,5

1,5

**

**

1+1

+1

+1***

+1***

5

5

5***

5***

1

1

1

1

6

7

8

11

1

Összes 35 36 * csoportbontás ** választható tantárgy középszintű érettségire heti 3 órában *** emelt szintre felkészítés heti 3 órában

35

35


Oldal: 28


HÍD II. C változat 9. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek angol/német Matematika Társadalom és jelenkor-ismeret Természetismeret Testnevelés és sport Osztályfőnöki Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Informatika Összesen

5 5 5 4 4 2 1 2 3,5 31,5

Szakiskolások középiskolája Tantárgyak és óraszámok I. (11.)

II. (12.)

Nappali tagozat

Nappali tagozat

11.fk Magyar nyelv és irodalom

Évfolyam/

I. (11.)

II. (12.)

Esti tagozat

Esti tagozat

12. fk

11.e

12.e

6

6

4

4

Idegen nyelv

6

6

4

4

Matematika

6

6

4

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

6

6

3

3

Természetismeret

3

4

1

1

Informatika

2

2

1

1

Testnevelés és sport

5

5

–

–

Tantárgyak

Osztályközösség-építő program Összesen

1

1

1

1

35

36

18

18


Oldal: 29


2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az igazgató által meghatározott határidőig meg kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, segédeszközt használunk, amelynek alkalmazására a szakmai munkaközösség javaslatot tesz. A tankönyvfelelős a jogszabályokban meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe. A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. 

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.



A kiválasztott taneszközök lehetőség szerint minél korszerűbb ismereteket tartalmazzanak, korszerű formában feldolgozva.



A tankönyvek és a taneszközök kiválasztásánál figyelembe kell venni a taneszközök árát.



Ez feleljen meg a gazdaságosság követelményeinek.



Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk.



Olyan tankönyveket választunk, amelyek a tanulók számára könnyen használhatók, jól tanulhatók.



A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor elérhetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban.

A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására. A tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását. 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A szakiskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre és segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését a NAT szakiskolai feladatokra vonatkozó fejlesztési feladatainak teljesítésével, az egyedi foglalkozást igénylő egyedi szükségletekhez igazodó tanulásszervezési módszerekkel. A Köznevelési hídprogramokban a tanuló részére szervezett nevelés-oktatás során az alapműveltség elsajátítása, elmélyítése folyik, amely a valós élethelyzetekhez és a személyes élményekhez kapcsolódó tanulás, továbbá a tanulóhoz igazodó egyéni pedagógiai gyakorlat és a tanulóra szabott egyéni fejlődési terv és az ahhoz igazodó értékelés alapján történik. Ennek során megjelennek a pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz, szakképzés előkésztéséhez szükséges kompetenciák.


Oldal: 30


Pedagógiai feladatok megvalósítása:           

• • • • • • • • • •

tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakítása motiváció megteremtése tanulásszervezés, teljesítmények növelése, kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlesztése, a tanulói tudás megalapozása, mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani, az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A középiskolai nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az egész életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása

2.5 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék,melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne


Oldal: 31


2.6 Projektoktatás A szakképzésben és a HÍD programok megvalósításában törekszünk a projektoktatásra. Munkacsoportokat alkotnak pedagógusaink, szükség esetén külső szakember segítségét veszik igénybe. A projektoktatás többletköltségeit az intézmény fenntartójának kell biztosítania a zökkenőmentes megvalósítás érdekében. 2.7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések • • • • •

BTMN tanulók fejlesztő foglalkozása SNI tanulók rehabiltációs foglalkozása Tehetségfejlesztő szakkörök, műhelyek Gyöngyös TISZK pszichológus szolgáltatásának igénybe vétele Lehetőség szerint szülőértekezletekre speciális szakember biztosítása

2.8. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: • ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; • ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb • alapfogalmakat. • ismerjék fel a vészhelyzeteket; • tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható • következményeit; • sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; • ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; • sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; • a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok: • megvalósításának elősegítése érdekében az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; vagy helyi szakemberekkel, • tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; • támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretekövetkező tevékenységformák szolgálják: Tantárgy

Elsősegély-nyújtási alapismeretek

biológia

• •

rovarcsípések légúti akadály


Oldal: 32


• •

artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés

kémia

• • • • • •

mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés

fizika

• •

- égési sérülések - forrázás

testnevelés

• •

- magasból esés - húzódás, ficam, törés

A kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: •

•

•

•

Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, megnevezése és használata, a szaknyelv alkalmazása, a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek sajátosságainak felismerése, értelmezése, szabályok ismerete és reprodukálása. Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, különféle szövegek megalkotása, átírása sokféle műfajban, a nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, átkódolás, transzformációs képességek (kép-szöveg, szöveg-szöveg, egyszerűbb ábra – szöveg, szöveg-mozgás, mimika, testbeszéd, élőbeszéd). Ismeretek és képességek önálló alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, valamely téma önálló feldolgozása a felkészüléstől az előadásig. Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról, erkölcsi dilemmákról és konfliktusokról, aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége


Oldal: 33


• •

(kooperáció), az önálló ítéletalkotás képességének megléte, a felelősségvállalás attitüdjének kialakítása, magasabb rendű műveletek – analízis, szintézis (a problémamegoldó, a logikus gondolkodás, az ismeretek integrációjának színvonala). A tanulók saját munkáinak esztétikai színvonala. Nyelvi kreativitás és az alternatívák önálló megrajzolása képességének szóbeli, írásbeli értékelése.

A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet: • • • • • • •

Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló (olvasónapló, műsorrészlet) egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése. Szituációs játékok (történetek, jelenetek, improvizációk) eljátszása, vitaszituációkban való részvétel, művek, műrészletek (memoriterek) előadása, ennek írásbeli, szóbeli értékelése. Folyamatos számonkérés szóban, írásban és önálló feladatok alapján a tanítási órákon ellenőrzés céljából. Évközi dolgozatok megírása meghatározott szempontok alapján (például az olvasott művek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezésének képessége) minősítés céljából. Tematikus, témazáró feladatsorok, amelyek átfogó ismeretekre és képességekre irányulnak, a minősítés és a tanári folyamat kontrollja céljából. Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése. Belső és külső vizsgák, amelyek a művelődési anyag súlyponti szempontjait és követelményrendszerét mérik, az ellenőrzés, a minősítés és a tanítási kontroll céljából.

Érdemjegyet kaphat a tanuló • • • • • •

szóbeli feleletre írásbeli munkára, dolgozatra önálló kiselőadásra tanórai munkára szorgalmi feladatra tanulmányi versenyen való eredményes részvételére.

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente legalább három jeggyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy félévkor és tanév végén osztályozható legyen. A heti 1 órában oktatott tantárgyak esetén kívánatos legalább 2 érdemjegy. A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, törtjegyet és egyéb jelöléseket a naplóban nem használunk. Az egyes érdemjegyeket azok keletkezésekor a naplóba írjuk be és közöljük a tanulóvak, illetve az ellenőrző könyvön keresztül a szülőkkel is. Az egyes érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrző könyvbe, és az osztályfőnök időnként ellenőrzi annak megtörténtét. Önként vállalt feladat esetén a tanuló dönthet, hogy a pedagógus által megajánlott érdemjegyet elfogadja-e. A tanuló szóbeli feleleteinek, írásbeli munkáinak értékelése nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye büntető érdemjeggyel nem torolható meg. A szóbeli feleletek és az írásos tanulói teljesítmények érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztálynaplóba, amelyről a tanuló nem tud, a tanuló tartós hiányzása


Oldal: 34


kivételével. Az írásbeli feladatok értékelése A tanulók tanítási órákon a szóbeli feleltek mellett írásban is beszámoltathatók, feleltethetők. Az írásbeli feleletek formái • • •

Témazáró dolgozat Röpdolgozat Házi dolgozat

Röpdolgozat Röpdolgozatot előzetes bejelentés nélkül minden órán írathat a tanár egyes tanulókkal, vagy az egész osztállyal. A röpdolgozat témája az aznapi órára feladott tananyag. Témazáró dolgozat Nagyobb tananyagot felölelő dolgozat időpontját megírása előtt legalább egy héttel korábban közölni kell a tanulókkal. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik a hiányzás megszűnését követő tanítási órán pótló dolgozatot köteles írni. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok. Teljesítmény 0-30 %: 31-50 %: 51-70 %: 71-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A tanuló a szaktanár engedélyével javító dolgozatot írhat tanítási órán, vagy azon kívül. A javító dolgozat megírását a tanuló nem követelheti. Ha a javító dolgozat tanítási órán kerül megírásra, illetve ha a tanítási órán kívül megírt dolgozat beadásra kerül a dolgozatra adott érdemjegyet a naplóba be kell írni.


Oldal: 35


Az írásbeli beszámoltatások korlátai A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A dolgozatot írató tanár társai tájékoztatása érdekében az osztálynapló haladási részébe legalább egy héttel korábban ceruzával beírja az adott napra a témazáró dolgozat tényét. Javítási határidő Az írásos tanulói munkák javításának határideje témazáró dolgozatnál két hét, röpdolgozat 1 hét. Ha a dolgozatot a tanár határidőn túl javítja ki és mutatja be a tanuló nem köteles elfogadni az érdemjegyet, kivétel a tanár távolléte. Az írásbeli beszámoltatás súlya Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró összefoglaló jellegű teljesítmények nagyobb súllyal esnek latba, ezért ezeket az osztályozó naplóban is meg kell különböztetni az érdemjegyektől. Beírásuk a naplóba piros színnel történik. Az osztályzatok megállapításakor az átlag kiszámításánál a témazáró jegyek súlyozottan veendők figyelembe. Ez azt jelenti, hogy összeadáskor is, és az osztószám meghatározásakor is duplán kell őket számításba venni. A félévi és az év végi osztályzást a Köznevelési Törvény, valamint a végrehajtására kiadott rendeletben leírtak szerint végezzük. Az osztályzatokról a tanulót, illetve a szülőt az ellenőrző, illetve a bizonyítvány kitöltésével és átadásával tájékoztatjuk. 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai •

• •

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a matematikát és a magyar nyelv és irodalmat, a szakmai gyakorlati tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.


Oldal: 36


2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal április és május hónapban. A Mini Hungarofit motorikus próbarendszer az egységes, új mérési metódusok része. A könnyített- és gyógytestnevelésre utaltak – szakorvosi véleményezés alapján – általános izomerejük méréséhez csak az orvos által nem tiltott próbákat végzik el. Általános testi erő- erő-állóképesség: • • • •

Helyből távolugrás, páros lábbal Hanyatt-fekvésből felülés, térdérintéssel /db/ Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés Mellső fekvő-támaszban karhajlítás-

Aerob állóképesség: • Cooper teszt A mérés eredménye alapján a testnevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíróképességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják. 2.13. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanuló magatartásának, szorgalmának elbírálása és minősítése folyamatos pedagógiai feladat, amely a tanulónak segít leküzdeni a helytelen szokásokat és felhívja a tanuló figyelmét feladatainak pontos elvégzésére. A magatartás és szorgalom elbírálása a tanulók személyiségének fejlettségéről alkotott értékítélet. Lényegében része a tanuló jellemzésének, kiegészíti a tanuló tevékenységének szöveges értékelését. Egy osztályzatba sűríti a tanulóról kialakított véleményt. Érdemjegyek, osztályzatok a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás ( 5 ), jó ( 4 ), változó (3 ), rossz ( 2 ). Érdemjegyek, osztályzatok a tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás ( 5 ), jó (4 ), változó (3 ), hanyag (2 ). A tanuló magatartását és szorgalmát tanév közben az elméleti oktatásban az osztályfőnök, gyakorlati oktatásban a szakoktató végzi. Az osztálynaplóba negyedévenként bekerülő magatartás és szorgalom érdemjegyet az osztályfőnök állapítja meg, figyelembe véve a szakoktató és az osztályban tanító pedagógusok véleményét. A magatartás érdemjegy kifejezi, hogy az értékelt időszakban tanuló a hogyan tartotta be az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében, pedagógiai programjában előírtakat. A magatartás érdemjegy lényegesen nem térhet el a tanuló gyakorlati munkája során szerzett magatartás érdemjegyeitől. A magatartás értékelésekor figyelembe kell venni a tanuló részére adott dicséreteket, fegyelmező intézkedéseket és az esetleges fegyelmi büntetéseket. A szorgalom értékelésekor kiindulási alap a tanuló képessége, a tanuláshoz fűződő viszonya. Az értékelés lényeges szempontja az, hogy a tanuló fejlődő tendenciát mutat-e tanulmányi területen. Az érdemjegy hívja fel a tanuló figyelmét arra, hogy mennyire vagyunk


Oldal: 37


megelégedve munkájával, és ösztönözze jobb teljesítmény elérésére. Ezért a szorgalom jegy megállapítását mindig kísérje szóbeli értékelés, amelyet szükség esetén írásban a szülő felé is továbbíthatunk. Félévkor és tanév végén a tanulók magatartásának minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok egyetértésével állapítja meg. Vita esetén az osztályban tanítók többségi szavazata dönt. 2.13.1 A magatartás értékelésének elvei Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: • a házirendet betartja; • a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; • kötelességtudó, feladatait teljesíti; • önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; • tisztelettudó; • társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; • az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; • óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; • nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy fegyelmi büntetése; Jó (4) az a tanuló, aki: • a házirendet betartja; • tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; • feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; • feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; • az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; • nincs írásbeli intője vagy fegyelmi büntetése. Változó (3) az a tanuló, aki. • az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; • a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; • feladatait nem minden esetben teljesíti; • előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; • a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; • igazolatlanul mulasztott; • osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: • a házirend előírásait sorozatosan megsérti; • feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; • magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; • társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; • viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; • több alkalommal igazolatlanul mulaszt; • több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki intése vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.


Oldal: 38


A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 2.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei Szorgalom fokozat követelményei Az iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; • tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; • a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; • munkavégzése pontos, megbízható; • a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; • taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; • rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; • a tanórákon többnyire aktív; • többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; • taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: • tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; • tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; • felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; • érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; • önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; • az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; • tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; • feladatait többnyire nem végzi el; • felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; • a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; • félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 2.14. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A dicséretek elve: A kimagasló teljesítményt értékeljük, elismerjük és ezzel motiválunk. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten • példamutató magatartást tanúsít, • vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,


Oldal: 39


• •

az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskolai illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, • bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben vagy jutalomban részesítheti. A jutalmazás formái: szaktanári-, osztályfőnöki-, szakoktatói-, nevelőtanári-, igazgatói, nevelőtestületei dicséret. A dicséretet oklevél, könyvjutalom, tárgyjutalom, pénzjutalom stb. egészítheti ki. 2.14.1. A büntetések elve Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni. A büntetések nevelő szándékúak legyenek. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az különösen alábbi esetek: • az agresszió, a másik tanuló bántalmazása, • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása, • a szándékos károkozás, lopás • az iskola tanulói, nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. A büntetés szintjei Fegyelmező intézkedések: szaktanári-, szakoktatói-, nevelőtanári figyelmeztetés, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás Fegyelmi eljárást követő fegyelmi büntetések: A fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi tárgyalásról és a büntetés mértékéről a tanulót, illetve kiskorú tanuló gondviselőjét írásban értesíti az iskola. A fegyelmi büntetés formáit a mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg. 2.15. A pedagógiai program kapcsolatos egyéb intézkedések

érvényességével,

módosításával,

nyilvánosságával

A pedagógiai program érvényességi ideje • • • •

Az iskola 2013. szeptember 1. napjától a 9. évfolyamokon szervezi meg először nevelő-oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata


Oldal: 40


• • •

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és a tapasztalatok alapján, szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: • az iskola igazgatója; • a nevelőtestület bármely tagja; • a nevelők szakmai munkaközösségei; • a szülői munkaközösség; • az iskola fenntartója. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzati képviselői útján az intézményi vezetőjének javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a Szülői Munkaközösség véleményét. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. A pedagógiai program elolvasható az Az iskolai honlap internet címe: www.jozsefa-gy.sulinet.hu

iskola

honlapján.

A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyen tekinthető meg: • az iskola honlapján; • az iskola fenntartójánál; • az iskola irattárában; • az iskola könyvtárában; • az iskola nevelői szobájában; • az iskola igazgatójánál; • az iskola igazgatóhelyetteseinél;


Oldal: 41


•

a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.

A Pedagógiai Program törvényi háttere

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és módosításai 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet és módosításai 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet és módosításai 2.15.1. A pedagógiai és szakmai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok A József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Pedagógiai és Szakmai Programját a Szülői Választmány a 2013. április 23. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Gyöngyös, 2013. április 23. .............................................. Korponai Szilvia a Szülői Választmány elnöke A József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Diákönkormányzata a 2013. április 22. napján tartott ülésén az iskola új Pedagógiai és Szakmai Programját véleményezte és elfogadásra javasolta. Gyöngyös, 2013. április 22. ..................................... Velkei Bettina a Diákönkormányzat elnöke Gyöngyös, 2013. május hó 3.

Jóváhagyta Sinka Istvánné igazgató


Oldal: 42


1.sz. melléklet Jelen dokumentum a pedagógiai program mellékletét képezi. A szabályzat létrehozását "A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról" szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet írja elő. Jelen dokumentumban nem rögzített részleteket a fenti jogszabály tartalmazza. 1. Általános fogalmak Tanulmányok alatti vizsgák fogalma Az osztályozóvizsgát, a különbözeti vizsgát a pótló vizsgát és a javítóvizsgát együtt TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁknak nevezzük Osztályozó vizsga fogalma Az intézményvezető engedélyével szervezett vizsga • a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók számára; • egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítő tanuló számára; • a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén a megengedettnél többet hiányzó tanulóknak szervezett vizsga, melynek célja a félévi illetve év végi osztályzat megszerzése egy adott tantárgyból. Pótló vizsga fogalma Ha a vizsgázó fel nem róható okból elkésik, távol marad egy tanulmányok alatti vizsgáról, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, akkor a tárgyból pótló vizsgát tehet. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Javítóvizsga fogalma Azon tanulónak szervezett vizsga, aki a tanév végére nem teljesíti az elégséges szintet egy adott tantárgyból vagy elégtelen osztályzatot kap osztályozó vagy pótló vizsgán, illetve ha az osztályozó vagy a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. Különbözeti vizsga fogalma A különbözeti vizsga célja annak megállapítása, hogy - iskola vagy képzési forma/szint váltása esetén - a tanuló rendelkezik-e a tanulmányok folytatásához szükséges ismeretekkel.


Oldal: 43


2. Vizsgaidőszakok

Vizsgaidőszak

Szervezhető vizsgák

június 1-je és június 30-a között

Osztályozó, különbözeti és pótló vizsgák

augusztus 20-a és augusztus 31-e között

Osztályozó, különbözeti, pótló és javítóvizsgák

A fentiektől eltérő időpontoktól eltérő időpontokban az iskola igazgatójának engedélyével szervezhetőek tanulmányok alatti vizsgák.

3. Jelentkezés a vizsgára A javítóvizsgát és a tantestület által engedélyezett osztályozóvizsgát kivéve minden vizsgára a tanulónak - fiatalkorú tanuló esetén a tanulónak a szülő egyetértő aláírásával - írásban kell jelentkeznie a kijelölt határidőig. A vizsgák pontos időpontjáról a jelentkezési határidőt követő 15 napon belül írásos értesítést kapnak a jelentkező diákok. 4. Vizsgakövetelmények A tanulmányok alatti vizsgák tartalmi követelményeit az adott képzési formára és évfolyamra az iskola Pedagógiai Programjának Helyi tanterv fejezete tartalmazza. A Helyi tanterv megtalálható az iskolai könyvtárban, valamint az iskola hivatalos honlapján.

5. Vizsgaleírások A következő oldalakon részletezzük tantárgyanként és vizsgatípusonként a tanulmányok alatti vizsgák szerkezetét és értékelési elveit. A százalékos eredmények meghatározásánál a kerekítés szabályait alkalmazzuk.

Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbelirész Időtartam 30 perc Aránya az értékelésnél 60 %

Szóbeli rész 15 perc 40 %

A vizsga értékelése %-os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

85 % - tól 70 % - 84 % 50 % - 69 % 31 % - 49% 0 % - 30 %


Oldal: 44


Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Időtartam 30 perc Aránya az értékelésnél 60 %


A vizsga értékelése %-os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

85 % - tól 70 % - 84 % 50 % - 69 % 31 % - 49% 0 % - 30 %

Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Időtartam 30 perc Aránya az értékelésnél 60 %


A vizsga értékelése %-os határok sikeres sikertelen

40 % - tól 0 % - 39 %


Oldal: 45

Pedagógiai program. József. Egri Szakképzési Centrum József Attila Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Gyöngyös, Kócsag u

Recommend Documents