PEDAGÓGIAI PROGRAM FÓTI NÉPMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS GIMNÁZIUM MÁJUS

PEDAGÓGIAI PROGRAM

FÓTI NÉPMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

2015. MÁJUS


PEDAGÓGIAI PROGRAM

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ .................................................................................................................................... 4 BEVEZETŐ .............................................................................................................................. 6 AZ ISKOLA JELLEMZŐ ADATAI: ............................................................................................................................. 6 Iskolatípusok: 1. gimnázium ........................................................................................................................ 7 AZ ELSŐ MODULÁRIS RENDSZERŰ OKJ-KÉPZÉS 2009/2010-ES ÉVVEL INDULT, ÉS 2014-BEN VIZSGÁZNAK ELŐSZÖR TELJES KÖRŰEN TANULÓINK, UTOLJÁRA PEDIG 2017-BEN. .................................................................... 7 Az iskola környezete: ....................................................................................................................................... 7 Az iskola fő jellemzői: ...................................................................................................................................... 7 Az iskola tanulóinak összetétele lakóhely szerint: ........................................................................................... 8

A/ NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................... 10 Az iskola rövid története, helyzetelemzés....................................................................................................... 10 Nevelőtestületünk........................................................................................................................................... 12 Az iskola munkáját segítő dolgozók: ............................................................................................................. 13 Tárgyi feltételek ............................................................................................................................................. 13 PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK ............................................................................................................................. 14 ISKOLÁNK FŐ FUNKCIÓI ............................................................................................................................. 16 NEVELÉSI, OKTATÁSI CÉLJAINK .............................................................................................................. 16 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: ...................................................................... 19 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ......................................................................................... 20 Bevezetés ....................................................................................................................................................... 20 1. Hagyományos tanórai foglalkozások......................................................................................................... 21 2. Nem hagyományos szervezésű tanórák...................................................................................................... 22 3. Tanórán kívüli és egyéb foglalkozások ...................................................................................................... 22 4. Nem hagyományos tanórai keret (szervezett forma nélkül folyó egészségnevelés) ................................... 23 A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok .................................................................................. 23 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FOLYAMATOK ................................................................................ 24 A közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszerek és szervezeti formák ... 25 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ......................................................................................................................................................... 25 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ............................................................................................................................................... 28 A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSE, FELZÁRKÓZTATÁSA .................................. 28 Tennivalók a fejlesztés területén .................................................................................................................... 29 Tennivalók a tehetséggondozás területén /ld: kiemelt figyelmet igénylő tanulók .......................................... 30 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSHOZATALBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI, GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ....................................................................................................................... 32 GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ........................................................................ 32 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység/ünk/ ............................................................................. 33 INTEGRÁCIÓS ÉS KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÓ FELKÉSZÍTÉS PEDAGÓGIAI RENDSZERE ..................................... 34 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZCSOPORTOK JEGYZÉKE.............................................................................................................. 39 KAPCSOLATTARTÁS ................................................................................................................................... 40 Az iskola külső kapcsolatai: .......................................................................................................................... 40 A szülőkkel való kapcsolattartás formái: ....................................................................................................... 40 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ................................ 40 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ................................................................................................ 41 A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL SZABÁLYAI ................................................................................................................. 45 AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ........................... 51

B/ HELYI TANTERV ........................................................................................................... 53 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE ................................................................................................. 53 KÉPZÉSI RENDSZERÜNK ............................................................................................................................. 53 Tantárgyszerkezet .......................................................................................................................................... 54 Az emelt szintű felkészítés fejlesztési feladatainak és követelményeinek meghatározása 11. 12. évfolyamokon: ............................................................................................................................................... 65 2


PEDAGÓGIAI PROGRAM

AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .................................................................................................................................. 65 A tankönyvrendelés szabályai, a tankönyvellátás rendje............................................................................... 65 A tankönyvválasztás elvei: ............................................................................................................................. 67 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ......................... 67 A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI TANTÁRGYANKÉNT ................................................................. 68 Magyar nyelv és irodalom ............................................................................................................................. 68 Magyar nyelv ................................................................................................................................................. 68 Irodalom ........................................................................................................................................................ 69 Történelem ..................................................................................................................................................... 69 Matematika .................................................................................................................................................... 69 Idegen nyelv................................................................................................................................................... 70 Testnevelés..................................................................................................................................................... 70 Ének-zene....................................................................................................................................................... 70 Művészettörténet ............................................................................................................................................ 71 Rajz és vizuális kultúra .................................................................................................................................. 71 Informatika .................................................................................................................................................... 72 Biológia ......................................................................................................................................................... 73 Földrajz (Földünk és Környezetünk) ............................................................................................................. 74 Fizika ............................................................................................................................................................. 74 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN ÉS/VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA ................................................................................ 75 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ........................ 77 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .............................. 78 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK .................................................... 78 A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK .............................. 79

C/ SZAKMAI PROGRAM .................................................................................................... 84 SZAKMAI CÉLKITŰZÉSEINK ................................................................................................................................ 84 A SZAKMAI KÉPZÉS RENDSZERE ......................................................................................................................... 84 Szakmánkénti célkitűzések ............................................................................................................................. 84 SZAKMAI VIZSGA MODULÁRIS TÁBLÁI ............................................................................................................... 88

VIZSGÁK ÚJ: ........................................................................................................................ 88 SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK A „RÉGI” (MODULRENDSZERŰ) ÉS AZ „ÚJ”(ÁGAZATI RENDSZERŰ) OKJ-S KÉPZÉSEKBEN..................................................................................................................................................... 99

ÓRATERVEK ÚJ: ............................................................................................................... 100 KÖZPONTI PROGRAMRA ÉPÜLŐ HELYI TANTERV A MODUL RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSBEN ............................... 112

HELYI TANTERVEK ÚJ: .................................................................................................. 112 NYÁRI GYAKORLATOK ÚJ: .......................................................................................... 167 A nyári gyakorlatok megfeleltetése a kézműves szakokon a modul rendszerű szakképzésben ..................... 168 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS A TANTÁRGYI PROGRAMOK SZERKESZTŐI ........................................................... 177 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .............................................................. 178 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ............................................................................................... 178 ELFOGADÁSI REND: .......................................................................................................................................... 179

3


PEDAGÓGIAI PROGRAM

ELŐSZÓ 1997-ben nevelő testületünk elkészítette Pedagógiai programját és helyi tantervét az 1993. évi Közoktatási Törvény (LXXIX. tv.) előírásai értelmében. Az azóta eltelt évek a törvényi szabályozásban és az iskola szakmai képzésében is változásokat hoztak. Így tehát a Közoktatási törvény 1999. évi módosítása, amely a nevelési terv és a kerettantervek alapján elkészítendő helyi tanterv elkészítését írta elő, találkozott a képzési rendszerünk átalakulását rögzíteni kívánó igénnyel, objektív körülménnyel. A Közoktatási törvény azt prognosztizálta, hogy a tanköteles fiatalok tovább maradnak az iskolarendszerben, és hogy a megfelelő korú népesség érettségit adó iskolatípusban fog tanulni, a szakközépiskolák értéke pedig nő azzal, hogy a középfokú képzés felsőfokú irányultsága az utóbbi tömegessé válásának következtében csökken. A demográfiai csökkenés mellett is megfelelő létszámú fiatal fog bekerülni a szakképző rendszerbe, hiszen a társadalmi igény és az oktatási feltételek is ezt sugallják. Így is lett. A pedagógiai programunk elkészítését megelőzte egy 1991 óta tartó iskolaszerkezet-váltás, mely folyamatosan átmeneti időszakokat eredményezett az azóta eltelt évek alatt, de hozzásegített: a/ a konkrét pedagógiai célok meghatározásához, b/ a meglévő értékek feltárásához és azok beépítéséhez a következő évek pedagógiai tevékenységébe, c/ az új szakmai képzések megvalósításához. A 2000. évre már túlléptünk az átmeneti korszakon, a Nevelési terv a szerkezetváltás során kialakult Népművészeti Szakközép-és Szakiskola igényeinek megfelelően készült el, meghagyva a lehetőséget a későbbi fejlesztési tervek hozzáillesztéséhez. 2003-ban lehetővé vált számunkra - felismerve a helyi társadalom igényeit –, hogy kidolgozzuk egy általános gimnázium alapdokumentumait. Iskolánk nyitva állt annak a helyi középiskolás korosztálynak a befogadására, amely nem szívesen vállalná a nagyvárosba való ingázás hátrányait és veszélyeit. Szülők és gyermekeik számára egyaránt előnyös a helyben elérhető gimnázium. Ennek szellemében 2004. szeptember 1-jével felmenő rendszerben beindítottuk a gimnáziumi oktatást. Egy újabb előrelépést és a kor igényeinek való megfelelést jelentett 2005-től az ún. 0. évfolyam (nyelvi előkészítő osztály) indítása. Meg kellett adni a lehetőséget arra, hogy az iskolahasználók igényeinek megfelelően alakítsuk a képzési struktúrát. További helyi igényt elégítene ki a gimnáziumi esti vagy levelező képzés Fóton (iskolánkban) történő megvalósítása a fiatal ill. idősebb felnőtteknek. A Nevelési tervet a Pedagógiai Program felülvizsgálata során alakítottuk ki, és figyelembe vettük a Közoktatási Törvény paragrafusait, illetve a 2003. évi LXI. tv. módosítást, a NAT és a Kerettanterv előírásait, az Oktatási Minisztérium által megfogalmazott és kiadott követelményeket, a Szakképzési Törvényt, és az érettségi vizsga követelményeit, az iskolahasználók igényeit és a fenntartó elvárásait. 2009-ben a moduláris szakmai képzés óraterve bekerült a helyi tantervbe. 2010-ben újabb módosításra került sor, amely párosult a Nevelési program áttekintésével, a helyi tanterv törvényi változásából eredő kiigazítással. A NAT módosításából eredő változások 2011-re elérték a 9. osztályt, ennek megfelelően a közismereti oktatás és az érettségire felkészítés helyi tantervét, az óraszámokat és a tantervi tartalmakat megfeleltettük az általánosan képző évfolyamokon. Ugyanez megtörtént a szakmai képzésben: a moduláris szakképzés központi programját és a helyi sajátosságokat összhangba hoztuk, majd 2013. szeptembertől bevezettük az ágazati szakmai képzést. 4


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Mindezek alapján a Pedagógiai Program kialakításánál öt döntő szempontot érvényesítünk: 1. legyen valóban helyi, azaz szolgálja az iskolánk diákjainak érdekeit 2. legyen differenciált a felkészítésben az érettségi és szakképzési követelményeknek megfelelően 3. legyen átjárható, hogy a nem nálunk kezdett tehetséges fiatalok is bekapcsolódhassanak a képzésbe, 4. tegye lehetővé a tanuló számára iskolán belül az iskolatípus-váltást mindkét irányba (gimnáziumból szakközépiskolába illetve szakközépiskolából gimnáziumba) 5. őrizze meg a hagyományainkat, melyek több évtizedes tapasztalatokon nyugodnak, és ezek épüljenek be a korszerű, jövőbe mutató oktató-nevelő munkába. A 2011-es köznevelési törvény, a 2012-es NAT, a 20/2012-es EMMI-rendelet az intézmények működéséről, továbbá a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. radikális változásokat írnak elő az iskolák, így a mi iskolánk életében is. Az átmenet időszakában láthatóvá tesszük a régi jogszabályoknak az érvényesülését, ugyanakkor már az új intézkedéseket is. A kerettanterv, a szakmai kerettantervek azok a lényeges dokumentumok, amelyek jelentősen meghatározzák a nevelésoktatás folyamatát, és a szakmai oktatást-képzést még struktúrájában is megváltoztatják, így helyi tantervünk ennek függvényében felmenő rendszerben jelentősen átalakul. A Pedagógiai program lezárásakor, a legfrissebb változatban 2015 májusig már teljességében beépítettük a törvényi változásokat, így az átállás folyamata lezárult. Fót, 2015. május 26. Kaudersné Madarász Zsuzsanna intézményvezető

5


PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEVEZETŐ Az iskola jellemző adatai: Az iskola megnevezése: Fóti Népművészeti Szakközépiskola és Gimnázium Az iskola székhelye, címe: 2153 Fót, Vörösmarty tér 2. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által 2013-ban kiadott alapító okirata alapján az iskola jelenlegi alaptevékenységei: 2010. I. 01-től 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység: gyógytestnevelés 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 8904411 Közcélú foglalkoztatás 8904421 Közhasznú foglalkoztatás MODULÁRIS RENDSZERŰ ÚJ OKJ- számok utolsó 9 évfolyam 2012/13-ban kimenő rendszerrel Keramikus 54 211 10 0000 00 00 Textilműves (kéziszövő) 54 211 160010 54 02 Textilrajzoló és modelltervező asszisztens 54 211 16 0010 54 04 Néptáncos) 54 212 07 0010 54 03 Ágazati szakmai kerettanterv alapján, először 2013/2014-es tanévben indított évfolyamok 2017-ben szakmai érettségivel záruló párhuzamos képzési formában. Ezután az első komplex szakmai vizsga 2018-ban lesz. V. Képző- és iparművészeti ágazat Ágazaton kívüli, önálló szakmacsoport 54 211 05 Kerámiaműves 54 212 09 Táncos (a szakmairány megjelölésével: néptáncos) 54 211 08 Textilműves 54 211 02 Divat- és stílustervező 54 213 02 Kiadványszerkesztő 54 211 04 Grafikus

A FENTI SZAKMÁKBÓL ugyanilyen OKJ-számokkal: nappali, esti és vagy tanfolyami felnőttképzés keretében iskolarendszeren kívül történő adott óraszámú képzés GIMNÁZIUMBAN nappali, esti felnőttoktatás A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődési zavar esetén) Az intézmény alapfeladatának ellátása melletti, kiegészítő oktatótevékenységei: A felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó iskolarendszerű középfokú szakképzés. 6


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Alapfeladata ellátása mellett a szakközépiskola jogosult meglévő művészeti gyakorlóhelyeinek (műterem, műhely, stúdió) technikai háttere és szellemi kapacitása kihasználásával a fentebb felsorolt, párhuzamos képzésben oktatott szakmákat érettségi vizsgával rendelkező, önköltséget vállaló növendékek számára indított osztályokban kétéves képzésben is oktatni. Iskolarendszeren kívüli képzés, ECDL, ECL vizsgáztatás. kurzusok, nemzetközi kurzusok. Az iskola saját kezdeményezésére, felkérésre, vagy megbízásra bel- és külföldi hallgatóknak az iskola képzési irányaiba eső, továbbképző előadásokat vagy kurzusokat szervezhet tanév közben, vagy a tanítási szünetekben. Az intézmény egyéb, szakmai jellegű kiegészítő tevékenységei: Az iskola tanárai részt vesznek a Magyar Képzőművészeti Egyetem és Táncművészeti Főiskola felsőfokú szakképzésében, emellett a képesítésüknek megfelelő szakágban szakértőként, szaktanácsadóként, mentortanárként tevékenykedhetnek. Ezt a tevékenységet az iskola ösztönzi. Az iskola oktatási tevékenységének megismertetése, a diákok alkotómunkájának népszerűsítése céljából kiállításokat, szimpóziumokat, előadásokat szervezhet, egyéb kulturális és művészeti tevékenységet folytathat. Iskolatípusok:

1.

gimnázium

2. szakközépiskola (művészeti)+ 3. gimnáziumi és szakközépiskolai felnőttképzés Az 52-vel /kifutó rendszerben/ és az 54-gyel kezdődő szakmaszámok szakközépiskolai, szintet jelölnek. Az első moduláris rendszerű OKJ-képzés 2009/2010-es évvel indult, és 2014ben vizsgáznak először teljes körűen tanulóink, utoljára pedig 2017-ben. Az első ágazati rendszerű OKJ-képzés 2013/2014-es évvel indult, és 2018-ban vizsgáznak először teljes körűen tanulóink Az iskola környezete: Fót Pest megyében, Budapest agglomerációs körzetében lévő város. A Gyermekközpont viszonylag elszigetelt, különálló része a városnak, melynek 66 holdas parkjában épült iskolánk eredetileg ifjúsági kollégiumnak, de később iskolai célokra is alkalmassá vált kisebb átalakításokkal. A főváros közelsége jó a településnek, az iskolának, bár a vidéki növendékek szülei féltik gyermekeiket a főváros hatásaitól. Az iskola optimális környezetben, egy nagy park közepén helyezkedik el. Az egészséges és esztétikus környezet könnyen megközelíthető busszal vagy vonattal a fővárosból is. A város és a tágabb környezet /Gödöllői térség, Galgamenti vidék/ hagyományőrző elveket vall. Az iskola fő jellemzői: Gimnáziumi oktatással és művészeti szakképzéssel foglalkozó intézmény, 2010. jan. 1-jétől ECDL-központ, 2012 tavaszától pedig már ECL nyelvvizsgahely is. Az iskola képzési struktúrája sokrétű. A szakképzés elsősorban népművészeti jellegű, ezért a központi művészeti szakmai programba beépítettük a magyar népművészet alapvető 7


PEDAGÓGIAI PROGRAM

ismeretanyagát. A népművészettől nem idegen képzőművészeti szakmákkal bővítettük 2014-től szakmai kínálatunkat. Nappali tagozatos iskolarendszerű és a későbbiekben igény szerint gimnáziumi felnőttképzést egyaránt folytatunk. A pedagógiai munka szakaszai határozzák meg feladatainkat: 2013-tól a középfokú oktatás-nevelés szakasza a 9. évfolyamtól kezdődik, a 12. évfolyamon fejeződik be. 2013/2014-től a szakképzés felmenő rendszerben – a szakok részbeni módosításával – átalakul: nevezetesen ágazati, táncos szakma esetében ágazaton kívüli szakmákat oktatunk. Szakközépiskolában az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és a szakképző iskolában az OKJ-ben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be. A középfokú nevelés-oktatás és a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz párhuzamosan folyik. Gimnázium: A 5 /4/ évfolyamon az általános műveltséget megalapozó oktatás-nevelés keretében a tanulókat felkészítjük az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Szakközépiskola: Az ún. párhuzamos oktatás keretében 9. évfolyamtól az iskolai nevelés-oktatás mellett a szakképzés követelményeit sajátíthatják el növendékeink. Legkésőbb az első félév végéig a képző-és iparművészeti szakmákban lehetőséget biztosítunk a szakmaváltásra. A tizenkettedik év végén kerül sor az érettségi vizsgára /benne egy szakmai érettségi tárggyal 2013-tól felmenő rendszerben/, a tizenharmadik (5.szakmai) év végén pedig a komplex szakmai vizsgára. Igény esetén indítunk kétéves szakképző évfolyamot – a nálunk, helyben, illetve másutt - érettségizett fiataloknak az általunk oktatott szakmákban egy-egy csoporttal. Felnőttképzés a gimnáziumban és a szakképzésben Az esti vagy levelező tagozaton, Fóton, ill. környező településeken élő fiatal felnőtteknek vagy átképzésre vállalkozó felnőtteknek szeretnénk helyben gimnáziumi oktatást biztosítani. A tankötelezettség változásai miatt egyes tanulók már csak felnőttképzés keretében folytathatják majd tanulmányaikat. A szellemi erő rendelkezésre áll, a település csak nyer vele. 2010-től új lehetőség nyílt – helyben- tanulóinknak és a környékbeli tanulni vágyóknak: természetesen iskolai felkészítés keretében az előbbieknek, míg tanfolyami felkészítés keretében az utóbbiaknak lehetővé tesszük ECDLközpontunkban a vizsga letételét. 2012-től pedig az iskolai ECL vizsgahelyünkön ECL nyelvvizsgát tehetnek. A felnőttképzés egy másik lehetősége az iskola sajátos szakmai struktúrájából adódik. A feltételek és az igények szerencsés találkozása lehetne a külföldön élő magyar származású, ill. nemzetiségű fiatalok népművészeti képzése tanfolyami rendszerben. Az iskola tanulóinak összetétele lakóhely szerint: A 2014/2015-ös tanévben a szakközépiskolába beírt tanulók közül: Pest megyei 108 fő budapesti 10 fő egyéb megyékből 28 fő határon túlról 11 fő 8


A 2014/2015-ös tanévben

PEDAGÓGIAI PROGRAM

157 103

fő gimnáziumi tanulót írtunk be.

Intézményünk részben országos beiskolázású. A vidéki növendékeket jelenleg Budapesten és Gödöllőn középiskolai kollégiumokban helyezzük el.

9


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A/ NEVELÉSI PROGRAM Az iskola rövid története, helyzetelemzés A Fóti Népművészeti Szakközépiskola és Gimnázium jogelődjének tartja a fóti Gyermekváros iskoláját, amely1960 óta működött szakközépiskolai és szakmunkás jellegű szakmákat oktatva. Az iskola elsősorban az állami gondozott fiatalok szakmai képzésére alakult. Már létrejöttekor fontosnak tartotta, hogy a lakókörnyezetben, családban élő növendékekkel együtt történjen az iskoláztatásuk. Kezdetben differenciált szakmunkás és szakközépiskolai szintű szakmai képzéssel igyekezett az elsősorban állami gondozott fiataloknak megfelelő szakmát, képzettséget biztosítani. A Gyermekközpontban bekövetkezett pedagógiai koncepció- és nevelési rendszerváltás, továbbá a társadalomban lezajló változások a középiskolai képzésben is szükségessé tették a képzési struktúra átalakítását. A korábban tanított szakmák szakmai programja és képzési szintje átalakult és differenciáltabbá vált. Szakiskolai képzéssel is ki kellett egészíteni oktatási rendszerünket, hogy kevesebb legyen a lemorzsolódás, a képzési rendszerből kiesők száma. Előtérbe került az ún. modulrendszerű képzés. A kétéves szakiskolai képzés lezárása után már csak a szakmát értő és tanulni akaró fiatalok léphettek tovább és készülhettek fel szakmunkásvizsgára. A különböző profilú szakközépiskolai képzések helyébe egy egy tőről fakadó képzési formát vezettünk be, a Népművészeti Szakközépiskolát. Ennek az országban egyedülálló képzési formának a bevezetéséhez alapul szolgáltak a Gyermekközpontban évtizedek óta eredményesen működő művészeti szakkörök, a társadalom részéről megmutatkozó széleskörű érdeklődés a népi kultúra iránt, és az állami gondozott gyerekek nagyfokú cselekvési intelligenciája, melyen keresztül a tanulási motiváció eredményesebben megvalósítható számukra. Az iskola szellemiségéből fakadóan vállalja tehát a tehetséges állami gondozott, ill. hátrányos helyzetű fiatalok együtt oktatását, nevelését a családban élő fiatalokéval. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók befogadásától sem zárkózunk el, a többi tanulóval együtt neveljük-oktatjuk őket a nem sajátos nevelési igényekre írt kerettantervek szerint. Korlátozott számban van mód felvételükre és felmentésükre szakértői vélemények alapján. Azt a feladatot vállaljuk, hogy érettségit illetve érettségit és a népművészet területén nyújtott jártasság mellett szakmai képesítést adunk textilműves (kézi szövő), táncos (néptáncos), a népi fazekasságot is magába foglaló keramikus és a népviseletkészítéssel kiegészített textilműves (textilrajzoló- és modelltervező asszisztens), szakiskolai szinten pedig fazekas és szőnyegszövő szakmákban. Kiemelt feladatként kezeljük a népi hagyományok ápolását, gyűjtését, a mindennapokba való integrálását.

10


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szervezeti felépítés Intézményvezető

Ped. int. vez. h.

Ped. int. vez. h.

Tech. dolg.

Mk. - vezetők

MK. - vezetők

Tanárok

Művész tanárok szakoktatók

Műszaki vezető

Az iskola szerkezeti felépítésében, képzési struktúrájában a még 1991-ben megkezdett alapvető szerkezeti változások többször módosultak a törvényi változások, az iskola jogi személyként történt változásai következtében. A fenti ábra a 2013-ban bekövetkezett változást mutatja. A profiltisztítás eredményeként a népművészeti szakmákra felkészítő szakközépiskolai képzést folytatjuk, és két – párhuzamos - osztályt indítunk évfolyamonként. A Népművészeti Szakközépiskola felé való elmozdulást az iskola iránti érdeklődés, az 1993 óta elért szakmai eredmények és a gyermekvédelmi törvény végrehajtására elkészült fenntartói feladatterv együttesen predesztinálták. A fenntartóváltás – a helyi önkormányzathoz kerülés - óta újabb koncepcionális változások, igények is megjelentek a nevelési, oktatási programunkban. Ez eredményezi a közismereti képzési rendszer differenciált átalakítását. Mára már programunk a 2004-től beinduló gimnáziumi oktatás programját is és a 2005-től bevezetett 9. nyelvi előkészítő osztállyal kiegészített tervet is /angol-német nyelvi csoportokkal/ tartalmazza. 2003-tól – a módosult, immár új névvel jóváhagyott – Fóti Népművészeti Szakközépiskola és Gimnázium Pedagógiai programjáról és helyi tantervéről beszélünk. (KT-határozat száma: 254/2003.) 2012 tavasza óta iskolánk ECL nyelvvizsgahely is egyben. A 2012/2013-as tanév az átmenet éve a magyar iskolarendszerben: a program a 2012/2013-as tanév törvényes megindításához szükséges módosításokat is tartalmazza, ugyanakkor a végleges formáját 2013 márciusában nyeri el. A jelenleg módosított helyi tantervünk a moduláris szakmai képzés óraterve mellett (Kt- hat. sz.: 122/2009) az ECDL-vizsgáztatás programját is tartalmazza, továbbá a 2013/2014-es tanévtől a kerettantervre épülő közismereti óraterveket, az ágazati és ágazaton kívüli szakmák szakmai óraterveit. 11


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nevelőtestületünk Nevelőtestületünk viszonylag stabil. Eddigi tevékenysége bizonyította, hogy alkalmas a jövő egyre bonyolultabbá váló szakmai feladatainak megoldására. /Ennek példája, hogy a nevelőtestület a népművészeti kísérleti képzés tantervét maga dolgozta ki 1992-ben, és azóta is törekszik egyedi tantervek, tananyagok összeállításával, az új módszerek bevonásával az innovációra./ A közismereti tárgyakat oktató pedagógusaink és a művészeti tanárok egyetemi végzettségűek, a táncpedagógusok - a szakon megszerezhető legmagasabb - végzettsége főiskolai(ld. Magyar Táncművészeti Főiskola) A tantárgyi felmentésekkel vagy részfelmentésekkel rendelkező tanulók segítéséhez fejlesztő-, ill. gyógypedagógus tanár áll rendelkezésre középiskolánkban. Jelenléte biztosítja - szűk keresztmetszetben - minden évfolyamon az állandó ellátást. Az Alapító Okirat módosításában beállított integrált képességfejlesztő oktatás és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelése a szakfeladat ellátására felkészült pedagógusokat és többletórát igényel.

Az iskolai dolgozóinak beosztás szerinti összetétele

technikai 19%

könyvtáros 2%

tanár 58%

művésztanár 19% szakoktató 2%

12


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskola munkáját segítő dolgozók: a. a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók: 1 könyvtáros 1 iskolatitkár 0,75 rendszergazda 0,5 műszaki vezető b. egyéb munkakörök: 1 fő gondnok 1 fő karbantartó 4,5 fő takarító 0,5 adminisztratív dolgozó Tárgyi feltételek Az iskola tárgyi feltételei jónak mondhatóak. A tanműhelyek a jelenlegi létszámnak megfelelően vannak ellátva. A kötelező eszközjegyzékben előírt eszközök – a tervszerű bővítéssel, fejlesztéssel az oktatás rendelkezésére állnak. A közismereti tantárgyak oktatásához szükséges taneszközöket pályázatokkal és a fenntartói pályázati önrész biztosításával tudjuk biztosítani. 2008-ra az OKÉV engedélye alapján teljesítette. Az informatika oktatásához a tanulólétszámnak megfelelő gépparkkal rendelkezünk. A fejlesztési feladatok a tanulólétszám, a technika gyors fejlődése és a feladatnövekedés következtében a hardverek és a szoftverek területén egyaránt folyamatosan adódnak. Az iskolai könyvtár állománya 2010-ben teljesen számítógépre került. Könyvtári készletünket fizikai és tartalmi vonatkozásban felülbíráltuk, és a költségvetés függvényében fejlesztjük. A növekvő osztálylétszám és feladatbővülés megkívánta fejlesztéseket tervezzük, és fokozatosan, a források keretei között valósítjuk meg. 2003-tól kezdődően a multimédiás eszközfejlesztésben előrelépés történt. A kor kihívásainak eleget téve lépésről lépésre az interaktív táblával is történő oktatásra készülünk fel folyamatosan. A táblák száma egyre nő. Az egyes tantárgyakhoz rendelt főbb eszközcsoportok listája külön fejezetben megtalálható Nevelési programunkban. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, ill. a 20/2012-es EMMI-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről külön rendelkezik a kötelező (minimális) eszközök és felszerelések jegyzékéről. Az előírt követelményeknek intézményünk eleget tesz. Az iskola belső életéről a Házirend és az SZMSZ rendelkezik.

13


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Pedagógiai hitvallásunk Iskolánk sajátos helyzetéből adódóan a népi kultúra iránt érdeklődő, családban élő fiatalok szakközépiskolai képzésének és gimnáziumi oktatásának, továbbá a hátrányos helyzetű, magas cselekvési intelligenciájú állami gondozott fiatalok oktatásának színtere. Egyrészt a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek a továbbépíthető alapjait közvetítjük, másrészt az érettségi vizsgakövetelményeket figyelembe véve lehetővé tesszük az érettségire való felkészülést úgy, hogy párhuzamos képzés keretében a népművészeti, azaz művészeti szakmák oktatását is biztosítjuk. Természetesen mód van a már érettségivel rendelkező fiataloknak a szakképző évfolyamokra bekapcsolódni. A különbözeti vizsga tartalmát egyénenként kell meghatározni. A 9. évfolyamon menet közben bekapcsolódó tanulók számára a hiányzó szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekből osztályozó vagy különbözeti vizsgát írunk elő, a már érettségivel rendelkezők számára pedig a szakmai és egészségügyi alkalmasság a feltétel. Képzésünk alappillére a magyar népi kultúra, amely az évezredek során kikristályosodott tartalmi és formai világával biztos alapot nyújt bárkinek e művészeti tevékenységek gyakorlati műveléséhez a későbbiek során. Figyelmet fordítunk egyúttal az emberiség előtt álló közös problémákra. A globális kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk az egyének és az állam felelősségét, lehetőségeit, feladatait ezek megoldásában, az emberiséget és az egyes közösségeket egyaránt fenyegető veszélyek csökkentésében. Hozzájárulunk a különböző kultúrák iránti nyitottsághoz, elősegítjük más népek kultúrájának, hagyományainak megismerését, megbecsülését. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Hisszük, hogy az általunk közvetített alapvető ismeretanyag eszköz a tanulók értelmes, önálló ismeretszerzéséhez, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez, világképük kialakításához, a világban való eligazodáshoz. Fejlett nyelvi - informatikai kompetenciák, ECDL- és ECL-bizonyítvány birtokában elősegítjük felnőtt korukra az élethosszig tartó tanulást, a külföldi tartózkodás, ill. külföldi élet során az idegen nyelvterületen történő helytállást, eligazodást. Pedagógiai programunk és a nevelési - tanítási folyamat teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának. Hisszük, hogy a folyamat során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddzük akaratukat, hozzájárulunk életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. Programunk megvalósítása során tevékenységünkkel a köznevelési törvény céljait és alapelveit szolgáljuk.(1.§(2)) Összegezve: olyan pedagógiai munkát kívánunk végezni, amelyben a tanulók képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban.

14


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A NAT-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Pedagógiai munkánk lényege a szakközépiskolában 9-10. és gimnáziumban 9-11. évfolyamon az általános műveltség megszilárdítása, 11-12. évfolyamon a szakközépiskolában, gimnáziumban12-13. évfolyamon annak elmélyítése, a nyelvi előkészítő évfolyamon (a későbbiekben is a tv-i feltételeknek való megfelelés esetén) a használható nyelvtudás és az informatikai felkészültséget bizonyító ECDLvizsgamodulok megszerzésével, továbbá a pályaválasztás előkészítése. /A 2011-es NKT és a NAT némileg módosította /ld. a 9. oldalon és alább./ A szakközépiskolában az alap- és középfokú általános műveltség megszerzése mellett párhuzamosan / ún. párhuzamos oktatás keretében / egyes művészeti-, népművészeti szakmák elsajátítását is biztosítjuk, ötéves képzéssel. Kimenő rendszerben: - textilműves (kéziszövő) - textilműves (textilrajzoló- és modelltervező asszisztens /viseletkészítő tartalommal/) - táncos (néptáncos) - keramikus / fazekas tartalommal kiegészítve / A 2012-es NAT a pedagógiai munka szakaszait módosította, melyet beépítünk felmenő rendszerben: A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik 912. évfolyamon, melyet nyelvi előkészítő évfolyam előzhet meg. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. Felmenő rendszerben 2013-tól illetve 2014-től az alábbi szakokon: - textilműves - divat- és stílustervező - táncos/néptáncos/ - kerámiaműves - grafikus - kiadványszerkesztő

15


PEDAGÓGIAI PROGRAM

ISKOLÁNK FŐ FUNKCIÓI I.

az indulási hátrányok csökkentése tehetségfejlesztés, kreativitás fejlesztése személyiségfejlesztés, értékközvetítés integrált képességfejlesztő oktatás

II.

az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása hagyományápolás művészeti és esztétikai nevelés

III.

az önálló szakmai munka alapjainak kialakítása

A pedagógiai rendszerünkben fontosnak tartjuk még a következő feladatokat is: egészséges életmódra nevelés / testi-lelki egészségre nevelés/ erkölcsi nevelés önismeret és a társas kultúra fejlesztése, azaz közösségi nevelés családi életre nevelés hazafias nevelés, nemzeti öntudat állampolgárságra, demokráciára nevelés környezetvédelmi- és fenntartható fejlődésre nevelés, védelem a civilizációs ártalmaktól a tanulás tanítása felelősségvállalás másokért, önkéntesség az idegen nyelvi kommunikáció megtanítása gazdasági és pénzügyi nevelés pályaorientáció médiatudatosságra nevelés szabadidő-szervezés, a szakmai ismeretek gyakorlati lehetőségeinek sokoldalú biztosítása az oktatott művészeti tevékenységekhez, oktatott szakmákhoz kapcsolódó termelő, szolgáltató tevékenység, vállalkozói képességek kialakítása, fejlesztése az iskola eszközeinek, helyiségeinek esetleges bérbeadása NEVELÉSI, OKTATÁSI CÉLJAINK Célunk egy olyan iskola működtetése: 1.- mely minden tanulónk számára érvényes, azaz ma szükséges és a jövőben fejleszthető tudást ad - képességei, szándékai szerint 2. - melynek működési szabályai világosak, nyilvánosak 3. - mely közvetíti a nemzeti értékeket, megőrzi a hagyományokat 4. - melyben tanuló és tanár jól érzi magát, mert értelmes munkát végezhet 5. - melyben nem csak " tankönyvi " ismereteket tanul a diák 6. - mely lehetőséget biztosít az önkifejező művészeti tevékenység gyakorlására 7. - melyben a népművészet örök esztétikai értéket képvisel. A társadalmi és törvényi elvárásoknak, azaz a szükségleteknek megfelelően fogalmazzuk meg céljainkat. 16


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Elvárás iskolánkkal szemben, hogy −

− − − − −

a tehetséges állami gondozott, továbbá az ország különböző megyéiből érkező tanulók oktatása mellett részt vállaljunk Fót város középiskolás korosztályának gimnáziumi képzéséből, a minőségi képzést biztosítva tegyük lehetővé az érettségi bizonyítvány megszerzését (ld. gimnázium), ill. az érettségi bizonyítvány megszerzését és egy szakma elsajátítását (ld. szakközépiskola), 2017-től pedig szakmai érettségi végzettség megszerzését, továbbá komplex szakmai vizsga letételét, az új kihívásoknak megfelelően a nyelvi előkészítő 9. évfolyam segítségével felkészítsük tanítványainkat magas szintű nyelvi és informatikai ismeretek elsajátítására, tegyük lehetővé a továbbtanulást, ill. készítsünk fel a munka világába való beilleszkedésre (az utóbbi a szakközépiskolában a tanulók önálló szakmai munkára való felkészítését jelenti). A gimnáziumi érettségivel nem rendelkező (a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű) felnőtteket érettségihez juttassuk. ECDL tanfolyami képzés és vizsgáztatás segítségével növeljük a munkába állás esélyeit. ECL - nyelvvizsgához (német-angol) juttassuk tehetséges diákjainkat

Iskolánk egyrészt általános műveltséget megalapozó, illetve megszilárdító képzést végez azzal, hogy a NAT, a gimnáziumi és szakközépiskolai kerettantervek és az érettségi vizsga (2013-tól az új kerettantervek, szakmai kerettantervek felmenő rendszerben) követelményeinek megfelelően felkészít az érettségire, 2013.tól felmenő rendszerben a szakközépiskolában a szakmai érettségire. Az alapozó szakaszban a 9-10. évfolyamon /szki/, ill. 9-11. évfolyamon /gimn./ az általános képzés keretében a mindenki számára szükséges ismereteket tanulják, a gimnáziumban nyelvi, informatikai, természettudományos ismereteiket óraszámtöbblettel (is) megnövelve zajlik az oktatás, ugyanakkor szakközépiskolában ezzel egyidejűleg a párhuzamos képzés keretében megkezdődik a szakmai képzés is. Az alapozó szakaszban a tanulás megszerettetése, a tudás tisztelete akkor érhető el, ha megtanítjuk diákjainkat tanulni, képessé tesszük őket az önálló ismeretszerzésre, a megújuló követelményekhez való alkalmazkodásra. Az általános képzés tananyagában prioritásként vesszük figyelembe az úgynevezett minimális kompetencia területén az egy idegen nyelvben való jártasságot, az informatika alapjainak megtanulását, az egészséges életvitelhez szükséges mozgáskultúra kialakítását, a vizuális kultúra érettségihez is alapokat adó elsajátítását. Az elmélyítő, illetve pályaválasztást segítő differenciáló szakaszban a választható tárgyak nagyobb számban jelennek meg a fakultációs lehetőségekkel kibővítve. Ez az érettségi követelményekre való felkészítés két évfolyama: a 11-12. /szki/ és 12-13. /gimnázium/ évfolyam. Az emelt szintű érettségire felkészülés esetén a tanuló az érintett tantárgyat emelt óraszámban köteles tanrendjébe felvenni. A művészeti képzésben kimenő rendszerben ötödik érettségi tárgyként iskolánk a folklórismeret (néprajz) tantárgyat kötelezően előírja, mivel az iskola szakmai koncepciója ennek érettségi szinten történő teljesítését követeli meg, 2013-tól pedig egy szakmai érettségi vizsgatárggyal bővül a kötelező vizsgatárgyak köre. A

17


PEDAGÓGIAI PROGRAM

gimnáziumi oktatásban nagyobb szabadságot kap a tanuló az idegen nyelv és az ötödik érettségi vizsgatantárgy megválasztásában. A szakképzésről szóló törvény, az Új Szakképzési tv. (2011. évi CLXXXVII.) a bevezetéstől, 2013 szeptemberétől kötelezi iskolánkat a végrehajtásra. A szakmai képzés a párhuzamos oktatás esetén a művészeti iskolákban 5 éves. Az első négy év egy időben szerveződik az általános felkészítéssel, majd az ötödik évben - ez a 13. évfolyam - már csak szakképzés történik. Kiemelendő, hogy ebben az óratervben az elhelyezkedés, munkavállalás és a szakmai tartalmak idegen nyelven való megismerésére is szán heti 2 órát a szakképzési kerettanterv. / Óratervét, évfolyamonkénti tantárgyi szerkezetét külön táblázat tartalmazza./ Szervezünk szakképzést érettségivel rendelkezők részére szakképző évfolyamokon. Az így oktatott szakterületek: a táncos (néptáncos), a textilműves, kerámiaműves, a divat- és stílustervező, grafikus és kiadványszerkesztő szakképesítés szakmai elméleti és gyakorlati ismeretei. Az új szakmai elnevezések valamelyes tartalmi és óraszám-változást is jelentenek, ezek figyelembevételével továbbra is hangsúlyt helyezünk a népművészeti tartalmak megjelenítésére, egyrészt a 10 százaléknyi szabad tartalom megtöltésével, másrészt a kötelező tartalmak értelmezésével. Az iskola szocializációs funkciója megköveteli, hogy a diákok képesek legyenek eligazodni a társadalmi és természeti környezetben európai értékrenddel, mintegy erősítve bennük a nemzeti és európai identitástudatot. Ennek érdekében jelennek meg a kötelező tantárgyakba beépítve olyan ismeretkörök, mint a társadalmi, gazdasági ismeretek vagy az élet- és pályatervezés - ezzel is elősegítve a „felelős állampolgár" szerepére való felkészülést. Gimnazistáinknak lehetőségük van a szakközépiskolásokkal való együttélés folyamán többet is megtudni a népművészetről elsősorban a tanórán kívüli tevékenységek során; ez pedagógiai törekvésünk is egyben. Diákjaink megismerik nemzeti kultúránkat, hagyományainkat, mindezt összekapcsolva a humanista és európai értékrenddel. Biztosítjuk az ismeretek, a vallási, ill. világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, azok erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését úgy, hogy igazságukról nem foglalunk állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesek maradunk. Hitoktatásnak iskolánk a tanórán kívüli időkeretben az igényeknek megfelelően helyet biztosít a Nkt-nek és az egyházi tv. mellékletének megfelelően.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai folyamatok A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. 18


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A tanulás tanítása, hatékony tanulási stratégia kialakítása. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni tudás kialakítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelem kialakítása. A szolidaritásra való nevelés kiemelt fontossága. 5. A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti öntudatra nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. 7. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, a közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka és a tanulás fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 10. A tanulók környezeti nevelése Feladat: megvalósulását az egészségfejlesztési - nevelési program tartalmazza.

19


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Bevezetés A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolákra. Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezik. A jelen egészségnevelése nem lehet más, mint tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába elmozdítható. A környezet és az egészség egymással szorosan összefüggő fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természetikörnyezeti szennyeződések károsan hatnak vissza saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelő munkánkat végezni. Feladatunknak tekintjük azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. A pedagógiai programunk célkitűzései között szerepel az egészséges életmódra, környezetvédelmi gondolkodásra nevelés. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit. Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere. A gyerekek, a fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban még érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukat, később kialakuló szokásaikat. Mindezeket figyelembe véve tehát az iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartás mintáinak kialakítására és begyakorlására. Célok • Fontos, hogy diákjaink megértsék az egészség jelentőségét életükben, és mindent megtegyenek annak megóvása, fejlesztése érdekében. • Be kell látniuk, hogy a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás veszélyezteti egészségüket, szélsőséges esetekben életüket is. • El kell érnünk, hogy a szenvedélybetegségek elkerülése belső igényük legyen. • Fel kell ismerniük a szűrővizsgálatok jelentőségét, meg kell érteniük, hogy a betegségek könnyebben megelőzhetők a korai jegyek felismerésével. • Legyen igényük az egészséges táplálkozás is, otthon és az iskolában egyaránt. • Igényesség kialakítása saját magával és környezetével kapcsolatban is (test és a ruházat ápolása). Feladatok • Az egészség megvédésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. • Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására ajánljon magatartási alternatívákat, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra példamutatással. • Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, segítse őket az egészséges életmód kialakításában. 20


PEDAGÓGIAI PROGRAM

• Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják. • Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. • Ki kell alakítani a tanulókban a sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. • Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. • Kiemelt feladatunk, hogy a tanulókat a káros függőséghez vezető szokások (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére neveljük. • Az iskolaépületet és berendezéseit folyamatosan olyan állapotban kell tartani, hogy azok ne jelentsenek közvetlen (emberi beavatkozástól független) veszélyforrást. • Minden tanév elején, illetve veszélyes tevékenység megkezdésekor oktatást kell tartani a tanulóknak, amelyet dokumentálni kell. Az egészségnevelés színterei az iskolai és iskolán kívüli nevelő-oktató munkában 1. Hagyományos tanórai foglalkozások Az egészségre nevelés hagyományos színterei a biológiaórák. E tárgy keretében ismerkednek meg a tanulók az emberi lét biológiai alapjaival, az egészségvédelemmel, a betegségek megelőzésének és gyógyításának lehetőségeivel, itt sajátítják el a kiegyensúlyozott családi élet megteremtésének alapvető tudnivalóit. Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére. Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. Az emberismeret és etika tantárgy együttműködik a biológiával az ember lényegének megismertetésében, a lélektani és erkölcsi kérdések megválaszolásában. A folklórismeret- órán a tanulók ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit. Ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök) Az osztályfőnöki órák tanmenetében valamennyi évfolyamon szerepel az egészséges életre és a családi életre nevelés. Itt (és természetesen a biológia tantárgy keretében) foglalkozunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, igyekszünk a tanulókat a felelős párkapcsolatokra és a harmonikus családi életre felkészíteni. Az osztályfőnöki óra a felmerülő etikai és mentálhigiéniai problémák megvitatásának terepe is. Elsősorban az osztályfőnök kamatoztathatja itt osztályával ápolt bizalmas kapcsolatait, de vendégek is megjelenhetnek: az intézményvezető, más tanárok, külső előadók. A földrajzórák és az osztályfőnöki órák keretében megismertetjük a tanulókat azzal a ténnyel, hogy a világ fejlett országai (köztük hazánk) demográfiai mutatóinak romlása miatt néhány évtizeden belül ezen társadalmak működőképessége kerülhet veszélybe, s hogy az új nemzedék felnevelésében való részvétel tömeges elutasítása az egész civilizáció jövőjét teheti kérdésessé. A matematika biztosítja az ehhez szükséges statisztikai hátteret. Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni.

21


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Minden természettudományi és társadalomtudományi tantárgy hozzájárulhat az egyén és a társadalom egészséges állapotának felrajzolásához, a gondok megoldásához. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett tapasztalataik nyomán meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket A művészeti oktatás a problémakört művészi alkotások tükrében vizsgálja, ezáltal téve teljessé a tudományos feldolgozás nyújtotta képet. Az élő idegen nyelvek viszonylagos tanórabősége kínálja a lehetőséget a célzottan kiválasztott eredeti szövegek elemzésére, társalgási témák feldolgozására. A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével Az informatika: (Minden alkalommal, amikor az Internetet használjuk információk gyűjtésére) előtérbe kerülhetnek a célzottan keresett egészségnevelési anyagok. A testnevelés tantárgy kiemelkedő jelentőséggel bír. Optimális esetben ellensúlyt képez a tanulók egyoldalú elméleti megterhelésével szemben. A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. Igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek. A szakórákon kívül a könyvtárban, a délutáni foglalkozásokon, is felmerülnek az egészségneveléshez kapcsolódó gondolatok. 2. Nem hagyományos szervezésű tanórák • Az iskolai egészségügyi szolgálat – iskolaorvosok, védőnő –segítségének igénybe vétele, alkalmanként egy-egy osztályfőnöki óra megtartásához, a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. • Ismeretátadás, tanácsadás, ötletek a prevencióval kapcsolatban a pszichológus mentálhigiénikus bevonásával. • Egyéb lehetőségek (előadás, bemutató, filmvetítés) keretei között. 3. Tanórán kívüli és egyéb foglalkozások • sportkör, tömegsport, szakkör • klubfoglalkozás (pályázatok, egyéni kutatómunkák, plakátok diákműsorok készítése) • sí-tábor szervezése • tanulmányi kirándulás • intézmény-, múzeum- színházlátogatások • előadáson, konferencián való részvétel • alkalmi esemény (sportnap, egészségnap, programjának megszervezése) • sportversenyek • gyógytestnevelés lehetőségének biztosítása • felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, differenciált fejlesztést biztosító foglalkozások

22


PEDAGÓGIAI PROGRAM

4. Nem hagyományos tanórai keret (szervezett forma nélkül folyó egészségnevelés) Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. A nevelő-oktató tevékenység nem zárul le a tanítási óra végével. A nevelés folyamatosságából következően a pedagógus egészségnevelő tevékenysége is tovább folytatódik. Feladatok: • Gondoskodni az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről. • Az osztálytermek berendezését az egészségügyi szempontoknak megfelelően kialakítani. • Gondoskodni a mozgásigény kielégítéséről, az órarend tervezésénél. • Egészséges, balesetmentes környezet és tárgyi feltételek biztosítása. ● Balesetvédelmi oktatás év elején tanulóknak és tanároknak. ● Balesetmentes bútorzat biztosítása, karbantartás. ● Mosdók, WC-k higiéniája: (szappan, törülköző, WC papír, stb.) ● Megfelelő megvilágítás a láthatóság érdekében. ● Padok, székek feleljenek meg az életkori sajátosságoknak. ● Iskolai dohányzás megelőzése. ● A szemetelés csökkentése. ● Óraközi ügyelet a folyosón. ● Időjárásnak és tevékenységi formának megfelelő öltözet. ● Önkormányzat által felügyelt iskolán kívüli étkezés biztosítása. A célokat, feladatokat tevékenységrendszerben valósítjuk meg. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok 1. Szülők (család) A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Iskolaszék, szülői munkaközösség, szülői szervezetek Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az iskolaszéket, és szükséges megnyerni támogatásukat is. 2. Iskolaorvos, háziorvos védőnő A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció). 3. Iskolapszichológus A lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén, olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A pszichológiai tanácsadáson túl akár osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások, csoportfoglalkozások tartásával tudja szakmailag igényesebbé és színesebbé tenni az egészségfejlesztési munka didaktikai építkezését. 23


PEDAGÓGIAI PROGRAM

4. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek, a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek esetében. 5.

Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézményektől kérhetünk segítséget. 6. Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani iskolánknak. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos folyamatok A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közősség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a közösség fejlesztésében Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett. munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan rész vesznek és közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása

24


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszerek és szervezeti formák 1. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik, saját szervezeti és működési szabályzata alapján. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola intézményvezetője által megbízott nevelő segíti. 2. Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e, február 26-a és április 16-a és június 4-e évfordulóján, karácsonykor, illetve a végzősök szalagavatóján és ballagáskor. Diáknapon tartalmas programokat, versenyeket szervezünk a tanulók által megfogalmazott igények szerint. „Studium” néven kiállítást szervezünk diákjaink saját munkáiból. Egyéb hagyományaink: gólyabál, „Fóti ősz”, „Mindenki karácsonya”, farsang, sportnap, év végi kiállítás, vizsgaelőadás és –kiállítás, továbbá a település kiemelt rendezvényein való részvétel. 3. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára egy időben évente egy alkalommal egynapos tanulmányi kirándulást szerveznek. Erre a kirándulási napra a szükséges anyagi fedezetet az iskola a költségvetés mértékének megfelelően tudja csak vállalni. Előfordulhat azonban 0 Ft-os támogatás is. Egyéb, ennél több anyagi forrást feltételező igényeket csak szülői költségvállalással tudunk kielégíteni. A szakmacsoportok részére évente maximálisan öt nap időtartamban igény szerint hazai vagy külföldi gyűjtő utat, alkotótábort szervezhetünk, amelynek a felmerülő költségeit a szülőknek kell fedezniük. Az iskola pedagógusai által szervezett belés külföldi utak, amelyek a tanulók kérései alapján szerveződnek, csak szülői költségvállalással vagy költségvetésen kívüli forrásokból finanszírozhatóak. 4. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján.

A pedagógus: 25


PEDAGÓGIAI PROGRAM

• napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük; • tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására; • tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi; • a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat; • gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet; • a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről; • rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen; • az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására, gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen; • a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli; • az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani; • a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el; • fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét; • biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek; • feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése; • tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően; • különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során; • a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; • a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait; • a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja;

26


PEDAGÓGIAI PROGRAM

• a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli; • megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor; • az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra; • foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket; • állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököket az intézményvezető- helyettes és az osztályfőnöki munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök felelős pedagógus, intézi osztálya tanulmányi, nevelési, fegyelmi és adminisztrációs ügyeit. Figyelemmel kíséri és segíti a tanulók iskolai munkáját, kapcsolatot tart a szülőkkel, tájékoztatja őket a tanuló előmeneteléről. Munkáját az osztályfőnök-helyettes segíti, akit az osztályban tanító tanárok közül kér fel az intézményvezető. Az osztályfőnök távolléte esetén az osztályfőnök-helyettes átveszi az osztály irányítását. Az osztályfőnök jogosult - az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására – az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Vezeti az osztályban tanító pedagógusok értekezletét. Az osztályfőnök feladata és hatásköre alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve, együttműködik az osztályközösséggel, segíti a diákönkormányzat tevékenységét, koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat, aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői közösségével, a tanítványaival foglalkozó pedagógusokkal és segítőkkel (pszichológus, fejlesztő pedagógus), segíti a diákönkormányzat tevékenységét, figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, személyiségfejlődését, egészségi állapotát, szabadidős tevékenységét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. A tehetséges tanulók fejlesztő foglalkoztatását segítse elő, szorgalmazza tanulóinál az egyéni képességeket kibontakoztató tanórán kívüli tevékenységben való részvételt, minősíti a tanuló magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé, illetve átruházott hatáskör esetében a munkaközösség elé terjessze, elemezze osztálya fegyelmi helyzetét, szülői értekezleteket tart, elektronikus napló útján rendszeresen tájékoztatást ad a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, (az osztálynapló precíz vezetését, a statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt stb.), saját hatáskörében engedélyezheti (indokolt esetben) évente 3 nap távollétet a szülő kérésére. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, igazolja és elszámolja a naplóban a tanulók hiányzásait, 27


PEDAGÓGIAI PROGRAM

gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról, névsorról, tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, javaslatot tesz tanulóinak jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, részt vesz a munkaközösségek munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti az eredményes tevékenységet, osztályfőnöki munkájához tanmenetet készít, osztályfőnök változás esetén szóbeli tájékoztatást ad az osztályközösségről és a tanulókkal kapcsolatosan készített írásos feljegyzéseit átadja az új osztályfőnöknek, elkészíti a tanulóról az arra jogosult intézményeknek, hivataloknak a bekért jellemzést a megadott szempontok alapján. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvórák, matematika, informatika, szakmai elméleti és gyakorlati órák stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege vagy a tanrend szervezése indokolja. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE A különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása. Kiemelten tehetséges gyermekek tehetséggondozása. A fejlesztés-felzárkóztatás pedagógiai feladatai A fejlesztés – felzárkóztatás pedagógiai folyamatát a tanórákon és a tanórákon kívül az iskolai élet részeként kell megszerveznünk. Célunk az, hogy a tehetséges, átlagot felülmúló teljesítményű és a lemaradó, nehézségekkel küzdő tanulóink egyaránt kapjanak segítséget a sikeres továbbhaladáshoz, a személyiségük gazdagításához, a kiteljesedéséhez. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás szükségességét, területeit és módját a fejlesztő pedagógus tervezi meg. Az osztályfőnök és az iskolavezetés támogatja a programban résztvevő diákok kiválasztását, és a további egyéni haladásukat a szülőkkel egyezteti. A szülői együttműködés és kezdeményezés egyéb formáinak is teret kell biztosítani. Az elzárkózás vagy elutasítás tényét dokumentálni kell, és szükség szerint az iskolán kívüli, pl. a tanuló lakóhelyén működő szakszolgálattól lehet segítséget kérni, ha a segítség elmaradása hátrányokkal járna a fiatal számára. A hatékony tanulás- tanítás kereteit a diákok igényei és a szülők elvárásainak figyelembevételével alakítottuk ki, melyet rögzítettünk az iskola minőségbiztosítási programjában. Működésünk távlataiban azonban egyre nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a speciális, egyéni fejlesztésre, a nivellálódás helyett az egyéni haladás serkentésére. Ezt elősegíti az a gyakorlat, hogy a kötelező minimum teljesítendő követelményt a szaktanár max. egy félévre előre megadja a fejlesztő pedagógusnak és a tanulónak.

28


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A fejlesztés-felzárkóztatás sokrétű, időigényes tevékenység. Alkalmazkodnunk kell diákjaink életmódjához, az életkori sajátosságaikon kívül a kollégiumi élet rendjéhez illetve a napi hazautazásuk időtényezőjéhez. Ezeket megfontolva kell a felzárkóztatás – fejlesztés tevékenységét úgy megtervezni, hogy elkerüljük a túlterhelésüket. A fejlesztés – felzárkóztatás pedagógiájának napi gyakorlatát nevelőtestületünk alapelvként fogadja el. A pedagógusaink szaktárgyuk keretein belül a többség haladását nem akadályozó módon végzik a tanórákon, valamint részt vállalnak a tanórán kívüli tehetséggondozó és korrekciós nevelésben. Együttműködnek a fejlesztőpedagógussal, a pszichológussal, szükség szerint a családdal vagy a család - és gyermekvédelmi szakszolgálattal. Önképzéssel és szervezett továbbképzésen gyarapítják tudásukat, hogy a speciális fejlesztő – felzárkóztató pedagógiát mindinkább beépíthessék az oktató - nevelő munkájukba. A fejlesztésen a tehetséggondozást, a felzárkóztatáson a korrekciót értjük. Egyidejű alkalmazását is lehetségesnek tartjuk, ismerve és elfogadva a személyiségfejlődés dinamikájának egyenetlenségét, a részképességek fejleszthetőségét és jelentőségét az összteljesítményben. A tanulók kisebb csoportjáról, a tantárgyi vagy tantárgyrészek értékelés alóli felmentésben részesülő gyermekekről is e tevékenységek keretében gondoskodunk. Tennivalók a fejlesztés területén Az olvasás- szövegértés a tanulás és ismeretszerzés legalapvetőbb készsége. Iskolánk bukdácsoló, nehezen haladó tanulói az értelmező olvasás készségével nem rendelkeznek. Ennek fejlesztése a fejlesztőpedagógus és a logopédus feladata, ám a gyakoroltatását minden tantárgy tanulásának alapmozzanatává kell tenni. Logopédus és fejlesztőpedagógus iskolánkban nincs, a státuszra fenntartói határozatunk nincs. A mentális képességek fejlesztése az információ befogadását, feldolgozását javítja. Az elemzés, következtetés, rendszerezés alapműveleteit gyakoroltatni kell, ez a szövegértés készségszintű befogadásának feltétele. A lényegkiemelés és az összefüggések megtalálásának képessége, fogékonyság a különösre, érzékenység a humorra a gondolkodási folyamatok színvonalát jelentősen javíthatja. A memória mélységének és terjedelmének bővítése a hasznosítható információk mennyiségét megtöbbszörözheti. Az analógiák és az algoritmusok használata a problémamegoldás jól hasznosítható módszerei. Az új szempontok és ellentétes nézetek keresése az eredetiségre ad teret a vita, az érvelés, a meggyőzés eszközeivel. Mindezek gyakorlása a szociális hatékonyságot is növeli, amely az énkép alakulására van kedvező hatással. Ez a fejlődő személyiség szocializációs folyamatában döntő mozzanat, különösen a referenciacsoport megválasztása miatt. Az emocionális képességek a tanulási eredményeket jelentősen befolyásolják. A stressz teljesítménygátló hatása közismert, a kudarc tűrésének képessége általában igen alacsony a fiatalok körében. Az empátia és a tolerancia nemcsak mások felé, hanem magukra nézve is megoldási modellt kínálna a veszélyes élethelyzetek kikerüléséhez. Az óratervi kommunikációs gyakorlatok az önismeretet és az önreflexió képességét természetes módon serkentik. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek személyisége a tartós kudarc miatt olyan torzulásokat szenvedhet, amely frusztráltságból fakadó agressziót, regressziót, cinizmust és nihilizmust, ún. Drogprevenciónak tekinthető kompenzáló magatartásmódokat hív elő. tulajdonképpen minden olyan pedagógiai beavatkozás, amely sikeres életvezetéshez, az önmegvalósításhoz segíti a fiatalokat. A kudarc elviselése és a 29


PEDAGÓGIAI PROGRAM

küzdelem felvállalása, az önerő és a segítség megtapasztalása pozitív életstratégia kialakítását eredményezi, ezáltal védetté teszi az élvezeti és kábítószerek nyújtotta örömök és veszélyek ellen. A tanulás tanítása a legközvetlenebb segítségnyújtás a tanulási nehézséggel küzdőknek. A megismerés, megértés, bevésés, felidézés, reprodukálás műveletsor begyakorlásával komoly javulást érhetnek el a tantárgyi eredményeikben. A diák a tanulás különféle módjait ismerheti meg, és így rátalálhat a neki legmegfelelőbbre. A hatékony önálló tanulás feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáját, képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, támogatásokat. A korrepetálás azoknak jelent segítséget, akik egy- egy tárgyból sikertelenek, halmozott hiányok miatt nem tudnak megbirkózni a tananyaggal. Őket szaktanári korrepetálással lehet átsegíteni a nehézségeken, miközben aktív részvételüket célirányos kérdésekkel kell bizonyítaniuk. Feladatunk a pozitív attitűd kialakítása, amely a tanulás iránti belső motivációt erősíti. Kiaknázatlan lehetőség a tananyag vizualizálása. Az ismeretek jobb megértését és megjegyezhetőségét segítik a halmazok, ágrajzok, diagramok és folyamatábrák. Ha a fejlesztés kiterjed a használatukra, megtanítaná a készítésüket, modellt nyújtana a tananyag vizuális befogadásához. Az internet az önálló ismeretszerzés, a tanulás motivációs eszközévé válhat, ha a hozzáférés egyébként biztosított. Képi világa megragadó, használata komplex képességeket fejleszt. A szelekció, az azonosítás, az összehasonlítás, a kiemelés gondolkodási folyamatait serkenti, az információ mennyiségét megtöbbszörözi, és a hozzáférési időt töredékére csökkenti. Szervezett keretek között a szakközépiskolai osztályokban 9-12. évfolyamon, gimnáziumi osztályokban 9-13. évfolyamon a nevelési tanácsadó ill. egyéb szakvéleménye alapján meghatározott heti 1 vagy 2 – órarenddel összeegyeztetett órában egyéni vagy kiscsoportos keretek között tudjuk vállalni. Csekély óraszámban (heti 1 óra) tudjuk vállalni az egyéni fejlesztést minden iskolatípusban a fenti módszerekkel. Ugyanakkor a tantestület számára a rövid távú továbbképzési programokban folyamatosan megjelenő feladatként számolunk a tanárok módszertani felkészítésével. Tennivalók a tehetséggondozás területén /ld: kiemelt figyelmet igénylő tanulók A tehetséggondozás is kiemelt szerepet kap, és legalább annyira fontos, mint a felzárkóztatás. Kutatási adatok szerint a tehetségpotenciállal rendelkezők mindössze ötöde bontakoztatja ki tehetségét, négyötöde kiaknázatlan marad. Az iskola értékelési gyakorlatának megváltoztatásával sokat tehet mindazokért a tanulókért, akik a reproduktív teljesítményeikben nem tűnnek ki, de újító tenni vágyásukkal, különleges érdeklődésükkel, elkötelezett tevékenységükkel kiemelkednek valamely területen. A pályázatokon, versenyeken való részvétel elősegítése érdekében biztosítani kell számukra a tanulmányi munkában az egyéni haladás lehetőségét. Az iskolai közélet adjon teret bemutatkozásuknak, az iskolai alapítvány ösztöndíjjal vagy más tárgyiasult módon ismerje el teljesítményüket. Díjat alapítunk a 2010-es tanévtől 1 fő részére a tanulmányi munkán kívül mutatott kimagasló szellemi vagy tárgyi alkotás megbecsülésére és ugyancsak 1 fő részére a közismereti tanulmányok befejezésekor az egyenletesen kimagasló tanulmányi eredményért. Évente legalább egy pályázatot hirdessen meg olyan területen, amely az iskolai tantárgyi tudáson túlmutató teljesítményeiket mutathatják be a diákok. 30


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tehetséges fiatal gyakran nonkonform, öntörvényű. Az önismeretük fejlesztését, a hatékony kommunikáció elsajátításának módját kiscsoportos vagy egyéni fejlesztés keretében lehet megvalósítani. Az alternatív pedagógia szellemét képviselő iskolák gyakorlatából olyan adaptálható módszereket kell keresni, amelyek már bizonyították hatékonyságukat a tanulási zavarokkal küzdők felzárkóztatásában, megtartásában és fejlesztésében. Szakmai fórumot kell szervezni e problémakör hosszú távú stratégiájának kidolgozásához. A tanulásban akadályozottak integrált oktatása kormányzati döntés, a részképességek zavaraival élő tanulók oktatása kikényszeríti a pedagógiai eszköztárunk bővítését. Addig is a részképesség zavarokkal küzdő tanulók esetében élünk a törvény adta felmentési lehetőségekkel, s a fentiekben leírt módon biztosítjuk számukra a felzárkóztatást, ill. fejlesztést. A beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nehézségei is összefüggésben lehetnek a tanulási problémákkal. Szakemberekre van esetükben szükség, melyekkel iskolánk csak részben rendelkezik. Addig, amíg az oktatási kormányzat nem biztosítja jelenlétüket helyben, a rászoruló tanulót az illetékes pedagógiai szakszolgálathoz irányítjuk. Jelen körülmények között fél állás egy státusnyi óra erejéig fejlesztőfelzárkóztató foglalkozásokat tudunk beállítani. Ezzel a legkritikusabb helyzetben levő tanulók problémáit tudjuk kezelni. A jelen helyzet többszintű megoldást kíván. A pedagógusoktól annak a belátását, hogy a tanári hatékonyság a kliens igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével valósulhat csak meg. Az a jó módszer, ami eredményes, ezért keresni kell a legmegfelelőbbet. A szülőktől annak felismerését, hogy az iskolai eredményesség a család és az iskola közötti konszenzus nélkül lehetetlen. A szülő védő, ellenőrző, támogató szerepét nem tudja az iskola nélkülözni, hiányát a gyermek sínyli meg. A diák számára egyértelművé kell váljék, hogy biztonságot és bizalmat kap az őt nevelő felnőttektől, de felelős a sorsáért és alakítani képes azt. Saját fejlődéséért erőfeszítéseket kell tennie, az érdekeit felismerve fogadja el a felkínált segítségeket, tartsa természetesnek az akaratának és a képességeinek az edzését.

31


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSHOZATALBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI, GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A tanuló a diákönkormányzaton keresztül gyakorolja a döntéshozatalban való részvételi jogát. A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Érdemi válaszhoz van joga az írásban megkeresett címzettől 15 napon belül. A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol a következőkben: - az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, - a házirend elfogadásakor és módosításakor, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - az iskolai sportköri foglalkozások szervezésében, - a fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásakor, - az EMMI- rendelet 15§ 1. bekezdésben meghatározott tájékoztató elfogadása előtt, - az első tanítási óra reggel 8 óra előtti megkezdéséhez, - a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, annak visszavonása előtt. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: - saját működésére és hatásköre gyakorlására, - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, - egy tanítás nélküli munkanap programjára, - tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, - vezetőinek, munkatársainak megbízására. Ki kell kérni a véleményét a tanulók nagyobb közösségét érintő /meghatározva a Házirendben/ kérdések meghozatalánál a tanulók helyzetét elemző beszámolók elkészítéséhez és elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, a sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozások, a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásához,a könyvtár és sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok Cél: A fizikai, lelki, értelmi fejlődésében, valamint családi helyzetében hátrányos illetve halmozottan hátrányos tanulók esélyeinek javítása, esélyegyenlőség biztosítása, különös tekintettel a tanulási és viselkedési zavarokkal küzdőkre. Iskolánk ifjúságvédelmi programja: az iskola elsődleges feladata a prevenció, ezért az osztályfőnökök és szaktanárok segítségével figyelemmel kísérjük, ha valamelyik tanulónkon hirtelen magatartásváltozást észlelünk, osztályfőnökökkel, fejlesztőpedagógusokkal és a szülők bevonásával megpróbáljuk kideríteni az okokat, és a lehetőségekhez mérten biztosítani a megfelelő segítséget a veszélyeztetett és károsodott gyerekeket is alkalmassá tenni az iskolai nevelésre, ill. a nevelő értékű hatások befogadására, megelőzni a felnőttkori devianciák kialakulását, megkeresni a pedagógiai beavatkozás sikeres formáit, azokat célszerűen alkalmazni, 32


PEDAGÓGIAI PROGRAM

kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálatokkal a hatósági és társadalmi szerveknél, szakintézményeknél intézkedéseket kezdeményezni a tanuló érdekében, segíteni a hatósági és a területi gyermekvédelmi szerveket feladatuk teljesítésében / pl. vélemény, jelzés, tájékoztatás / népszerűsíti és terjeszti a gyermekvédelmi szempontokat a tantestület, a szülők, és a tanulók közösségében, hogy a gyermekvédelmi feladatokban egyre nagyobb szerepet tudjanak vállalni. Az iskolai gyermekvédelem pedagógiája és annak módszerei azonosak az iskolai nevelés módszereivel. A közösségi nevelésen belül különösen fontosnak tartjuk a személyes és egyéni nevelői hatásokat. A törvénynek megfelelően a konfliktuskezelést segítő team biztosítása A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott: Tartja a kapcsolatot a hivatalok gyámügyi osztályaival, a Gyermekközpont növendékügyi előadójával, a pedagógiai tanácsadókkal. Folyamatosan és naprakészen vezeti a nyilvántartó lapokat a veszélyeztetett tanulókról. Naprakész nyilvántartást vezet a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról, amelyet a minden tanévben szept. 30-ig készít el. Az osztályfőnökökkel együtt évente felülvizsgálja a nyilvántartását a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókról. A tanév során – ha ez megoldható - családlátogatást végez az érintett tanulóknál (lehetőleg) az osztályfőnökökkel együtt. Gondoskodik és javaslatot tesz ezen tanulók segélyezésére, támogatására. Koordinálja és gondozza a témával kapcsolatos pályázatokat. Munkaterv alapján dolgozik, melyet a nevelőtestület hagy jóvá. Az éves munkájának értékelése a tanév munkájának értékelésével együtt történik. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység/ünk/ Tanulóink az étkezési hozzájárulást a törvény szerinti kedvezményekkel fizetik. A három vagy annál több gyerekes családból jövő és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult tanuló étkezési hozzájárulást kap /az államtól/, illetve a lakóhely szerint illetékes önkormányzattól. /Ezt a szülőnek külön kérnie kell./ (A gyermekét egyedül nevelő szülő is a fenti módon igényelheti az étkezési hozzájárulást.) Az iskola felhívja a szülő figyelmét az önkormányzati és egyéb támogatások igénybevételének lehetőségére, feltételeire, aktuális pályázatokra. A tankönyvtámogatás megítélésében a szociális hátrányok figyelembevétele mellett számolunk a tankönyv-támogatási rendelet aktuális utasításaival. Ennek alapján határozzuk meg a tanévre ingyen biztosítható könyvek értékét az érintett körnek. A helyi tantervben és a törvény által meghatározott alaptankönyveket és munkafüzeteket tudjuk csak támogatni, illetve az iskola könyvtárából kölcsönzéssel biztosítani. Kikerült az egyedülállók normatív tankönyvtámogatása, mert a törvény módosult. Véleményezéssel, javaslattal segítünk a helyi önkormányzat alkalmanként nyújtott támogatásának odaítélésében. Az egyesület szükség esetén anyagi támogatást nyújthat a tanulmányi kirándulások, szakmai versenyek költségeinek csökkentésére. 33


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés pedagógiai rendszere Az integrációs stratégia kidolgozása Helyzetelemzés Iskolánk részben országos beiskolázású a népművészeti szakközépiskolai szakmák esetében. A népművészetet választó, a művészeti szakmák iránt fogékony gyerekek között halmozottan hátrányos helyzetű elvétve található. Jelenleg nem azonnali megoldást igénylő feladata iskolánknak az integrált nevelés alkalmazása. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a következő években nem találkozunk ezzel a problémával. Alapító Okiratunk értelmében feladatunk az integrált nevelésre való felkészülés, feltételeinek megteremtése. Sokkal inkább jellemző a különféle részképesség zavarokkal küzdő, ugyanakkor nagyon tehetséges fiatalok részvétele a művészeti képzésben. Az említett probléma általában a felvételi képességfelmérő gyakorlati vizsgán nem derül ki. Sok esetben a részfelmentések szükségessége csak a beiratkozás után, a középiskolai képzés során merül fel. Nekünk az ő integrált felkészítésük jelenti az aktuális feladatot. Ez differenciált foglalkoztatást is igényel a szaktárgyi órákon. Újabban megoldandó feladat a fogyatékkal élők integrálása, amihez biztosítani kellene az akadálymentes közlekedést, valamint komoly pedagógiai munka az egészségesekkel való elfogadtatás. Az épületben a földszint akadálymentesített. A gimnáziumi tanulók többsége a fóti általános iskolákból és a környező települések intézményeiből kerül ki. Közülük várható, hogy növekedni fog a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolánkba kerülése. Iskolaválasztásukban szerepet játszik, hogy az utazás költségeit takarítsák meg a helyi iskolaválasztással. Jelenleg még iskolai szinten elenyésző a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Ingyenes tankönyvellátásra a tanulólétszám kb. 40%-a jogosult, ami évek óta viszonylag stabil arány. Az integráció szempontjai Felmérés nyilatkozatok alapján évfolyamonként, osztályonként: szülők iskolai végzettsége, kiegészítő családi pótlékot kap-e gyermeke után, részesül-e rendszeres gyermekvédelmi támogatásban? fogyatékkal élő-e a gyermek? nyilatkozattételhez személyes adatai kezeléséhez hozzájárul-e? igényt tart-e a képesség kibontakoztató, illetve integrációs felkészítés rendszerében való részvételre. Ez a törvénymódosítás szerint már kötelező. A nyilatkozatok bekérése a tankönyvtámogatás igénylésével egy időben történik. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzet megjelölése önkéntes, ugyanakkor a törvény ezzel kedvezmények igénybevételét teszi lehetővé. Célunk, hogy a rászorultság - a szabályosan bekért szülői nyilatkozat és a jegyzői határozattal igazolt halmozottan hátrányos helyzet – a lehető legtöbb tanuló esetében derüljön ki. A felmérés összegzése után az iskola intézményvezetője mérlegeli a 20/2012 EMMI rendelet alapján a programokba még bevehető (az egyik kritériumnak meg nem felelő) tanulók létszámát és személyét (10 %)? Osztályonkénti, évfolyamonkénti, illetve iskolai szintű összegzés készül arányok kimutatásával

34


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az intézmény vezetője az osztályba soroláskor – a speciális tanulási-, magatartási-, beilleszkedési problémák figyelembevételével – a felmérés adatait nem tudja figyelembe venni, mivel minden típusú osztályból évfolyamonként csak 1 van. Kizárólag a programba bevehető tanulók számának meghatározásával tudja az arányokat a rendelet előírásainak megfelelően alkalmazni. Célok: A tanulók esetében A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása Tanulás, tudásszerzés iránti motiváció felkeltése, fenntartása a napi tanulási sikerek segítségével-pozitív élmény, kudarcok csökkentése A tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon (pl. kooperatív módszer alkalmazásával) Hatékony tanulási módszerek, szokások elsajátíttatása (tanórán, egyéni foglalkozásokon, a szakmai sajátosságok segítségével) A tanuláshoz szükséges alapkészségek (koncentráció, figyelem, emlékezet) fejlesztése. Továbbtanuláshoz szükséges információk átadása (felkészítés a felsőfokú oktatási rendszerbe való bekapcsolódásra) )Személyiségfejlesztés folyamatosan A szabadidő hasznos eltöltése (DÖK programok, információszerzés és részvétel versenyeken, bemutatókon, pályázatokon, fellépéseken, kiállításokon, gyűjtő utakon, stb.). A pedagógusokra vonatkozóan: Szemléletváltás: folyamatos motiváció biztosítása Integráció tudatosabb elfogadása Képzések: módszertani eszköztár bővítése (kooperatív és differenciált) Partnerközpontú nevelés: pedagógus – tanuló pedagógus – szülő pedagógus – pedagógus pedagógus – külső partnerek Egész intézményre vonatkozóan: Nem emelkedik, sőt csökken az iskolánkat elhagyó tanulók száma. Csökken vagy stagnál az évismétlők száma. Nő a felsőfokú szakmát vagy felsőoktatási diplomát adó intézményekbe továbbtanulók száma. Az országos kompetenciamérés eredményei maradnak vagy javulnak, illetve csökken a negatív szóródás. Az intézmény továbbra is képes lesz fogadni az eltérő fejlettséggel és különböző háttérrel érkező gyerekek fogadására, együttnevelésre, a hiányosságokkal érkezők felzárkóztatására. Az intézmény hasznos párbeszédet alakít ki a szülőkkel a gyermekek érdekében. Az intézmény értékelési rendszerét a tanárok együttműködésével alakítja ki és valósítja meg. Feladatok A hatályos jogszabályok alkalmazása Az együttnevelés megvalósítása Az ehhez szükséges módszerek elsajátítása és alkalmazása 35


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A szülőkkel történő együttműködés folyamatossá tétele, ezek fórumainak működtetése Az értékelési rendszer folyamatos felülvizsgálata a gyakorlati tapasztalatok alapján. A belső ellenőrzési rendszer feladathoz igazítása) Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek A középiskolába már kialakult tanulási és magatartási zavarokkal érkeznek a gyerekek, a programoknak ezeket kell csökkenteni. A programba kerülő tanulók képességeinek, viselkedésének, szociális helyzetének komplex elemzése a kiindulópont: tanárok a Nevelési Tanácsadó szakemberei meglévő szakvélemények alapján. Az első értékelő esetmegbeszélés után konkrét javaslatok kerülnek megfogalmazásra, melyek a napi munka során a tanárok számára irányadók a tanulóval kapcsolatban. differenciált tanulásszervezés tanórákon, tanulás-módszertani fejlesztés iránya, sikerélményt nyújtó tanórán kívüli foglalkozások felkínálása. A folyamatos (negyedévenkénti) értékelés során a kialakult foglalkozási rendszer – az újabb mérések, elemzések tapasztalatai alapján – korrigálásra kerülnek, a szülők kezdettől fogva követik, ismerik a gyermekre vonatkozó fejlesztési tervet, a felmerülő problémákat és a megoldási módozatokat. Szülőnek és gyermeknek egyaránt tudatos résztvevőnek kell lenni, mert ez a korosztály másként nem is hajlandó részese lenni a fejlesztő programnak. A tanuló értékelése igazodik az egyéni fejlesztési tervhez. Tantárgyi képességfejlesztő programok Osztályon (évfolyamon) belüli csoportbontások (idegen nyelv, informatika, matematika, magyar) szempontjai: idegen nyelv – választott nyelv, a pillanatnyi tudásszint elvének érvényesülése alapján informatika – a heterogenitás elvének érvényesülésével matematika, magyar – a heterogenitás elvének alapján differenciált tevékenykedtetést is elősegítő kommunikációs képességfejlesztő programok Az iskola kompetenciafejlesztésre vonatkozó intézkedési tervének minden tanórára vonatkozó fejlesztési metódusa, tematikája, Egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztés szakértői vélemények alapján. Kommunikációs képességeket fejlesztő programok felzárkóztató, gyakorló foglalkozások szervezése a tanulók a művészeti képzésből adódó szakórákon és az egész iskola tanulóit foglalkoztatható szakkörökön, felkészítő foglalkozásokon vehetnek részt (ez utóbbi szabad választás alapján) Szociális kompetenciák fejlesztése osztályközösségek (kirándulások, stb.), szabadidős foglalkozások, színházlátogatás, vetélkedő, sportrendezvények, fellépések, versenyek, DÖK programok, stb.), 36


PEDAGÓGIAI PROGRAM

a tanulók szerteágazó megjelenési, művészeti, szereplési lehetőségei: (tanulmányi és művészeti versenyek, az iskolai és városi ünnepi megemlékezések, pályázatok, gyűjtőutak, alkotótáborok, ásatások, tárlat- és múzeumlátogatások, fellépések, stb.) Mentálhigiénés programok 9-10. évfolyamon személyiségfejlesztéssel foglalkozunk. Minden évben hagyományosan sportnapot rendezünk körmérkőzésekkel egybekötve. A mindennapos testnevelést a gyakorlatokon is biztosítjuk a diákok rendszeres testmozgása érdekében. Drogprevenciós program és az egészséges életmódra nevelés zajlik évfolyamonkénti szervezésben. Az integrációt segítő tanórán kívüli fejlesztés Mentori rendszer működtetése Anyagi támogatást is tudunk biztosítani pályázat segítségével, amely a mentori rendszert erősíti. Az „Út az érettségihez” programba elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók kerülhetnek be. A mentor az integrációs programban résztvevő tanuló elsőszámú segítője, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot a tanulóval foglalkozó valamennyi szakemberrel, a családdal. A mentor lehet bármelyik pedagógus vagy szakember, akit a tanuló elfogad mentorának. A mentor önként vállalja ezt a koordinációs munkát: a tanulóval naponta értékeli a nap eseményeit, meghallgatja, közvetíti a tanuló, a család felmerülő kéréseit, kérdéseit a vele foglalkozókhoz. a tanuló teljesítményét folyamatosan tanulmányozza, konzultál a szakemberekkel, javaslatot tesz a gyermek érdekében, tanulás-módszertani segítséget nyújt szükség szerint, a tanuló bizalmas közléseit a gyermek érdekében hasznosítja ( a jogszerűség megőrzésével), kutatja a gyermek támogatását szolgáló ösztöndíj-lehetőségeket, segíti a pályaválasztásban, a motiváltság erősítésében, rendszeres feljegyzést készít a tanulóval végzett munkáról, annak előrehaladásáról Az integrációt elősegítő módszertani elemek Egyéni haladási ütemét segítő differenciált tanulásszervezés differenciáló óraszervezés, egyéni haladási szintnek megfelelő feladatok az együtt nevelés pedagógiai hatékonyságának és esélyeinek növelése érdekében differenciálásra alkalmas technikák alkalmazása a tanórán. egyéni fejlesztő foglalkozások (szakvélemény esetén) tehetséggondozó foglalkozások A tanári együttműködés formái Értékelő esetmegbeszélések A negyedévi szöveges értékeléseket megbeszélés, melynek tárgya:

megelőzi

egy

széleskörű

egyeztető

a mentori beszámoló a résztvevők konkrét helyzetéről, problémáiról, a tanárok, az ifjúságvédelmi felelős szakmai beszámolói, összefoglalói eredmények, hiányosságok, kívánságok, lehetőségek összegyűjtése, javaslatok a továbblépésre (a tantestület tagjainak javaslatai, véleménye), 37


PEDAGÓGIAI PROGRAM

megoldási lehetőségek kidolgozása, pedagógiai módszerek kiválasztása (szükség szerint egyéni fejlesztési tervként). Szempontok: hogy a valóságos eredményeket és hiányosságokat feltárjuk, az ok-okozati összefüggéseket felderítsük, a fejlődési irányt kijelöljük, további szakemberek bevonásának szükségességéről döntsünk. A szervezetfejlesztés módszertani feltételei: pedagógus- továbbképzés célirányos tervezése, szervezése pedagógus másoddiploma a szakemberszükségletek érdekében történjen, természetesen a pedagógusok érdeklődését is figyelembe véve a program folyamatos korrekciója a program igénye szerint Az önértékelés évenkénti elvégzése a hatályos jogszabályok alapján. Az integrációs és felzárkóztató felkészítés bevezetése A középfokú oktatás követelményeinek való megfeleltetés A beiskolázási körzetünk országos, a gimnázium esetében Fót és a környező települések. Ebből következik, hogy nagyon sokszínű és eltérő felkészültségű tanulók kerülnek egy osztályba. Az eltérő tájegységek mikrokultúrájának sajátosságait is magukkal hozzák. Közvetlen kapcsolatot több tucat általános iskolával nehéz vagy lehetetlen kialakítani. Leginkább azokkal az intézményekkel állunk kapcsolatban, amelyekből a legtöbb tanuló érkezik hozzánk. Ez is több mint 10. Első lépés a tanulók tudásszintjének mérése. Heterogén osztályok kialakítása: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról nem kapunk kellő időben információt, csak a tankönyvigénylésekből és a kedvezményes étkezéshez beadott nyilatkozatokból és igazolásokból van némi képünk a gyerekek szociális helyzetéről. Az osztályba sorolásnál nem tudjuk érvényesíteni a már korábban leírtak miatt. A heterogén, integrált osztályok spontán alakulnak ki. A százalékos megosztottság nem irányítható.(Az osztályba sorolás szempontja a szakmaválasztás illetve az iskolatípus-választás.) Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése Szülői házzal: Szülői értekezleteken (az iskola szakmai, pedagógiai programjának, integrációs rendszerének ismertetése). Személyre szóló írásos tájékoztató, a szülő egyetértési nyilatkozata. Évente legalább 2 alkalommal (a szülői értekezleteken kívül) fogadóórán van lehetőség a pedagógusok és a szülők egyéni kapcsolattartására. Nyílt tanítási napok szervezése Családlátogatás (korlátozott megvalósulási lehetőséggel) Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal Az iskola tájékoztatja, adatot szolgáltat és segítséget kér, eleget tesz bejelentési kötelezettségének. Szakmai és szakszolgálatokkal

38


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A helyi Nevelési Tanácsadó (pszichológusok, fejlesztő pedagógusok, logopédusok) – az iskola tanárai, javaslata alapján az alábbi szolgáltatásokat biztosítja az iskola területén az integrációs felkészítésben résztvevő tanulóknak. pszichológiai ellátás tanulást segítő foglalkozások A tanuló tanára – a rendelkezésre álló mérések, személyi anyagok alapján ütemezi – a Nevelési Tanácsadó szakembereivel konzultálva – a szükséges foglalkozások mennyiségét, gyakoriságát. A várható eredményeket tanulónként a szakmai team fogalmazza meg. (pl. dislexia kezelése stb.) Az ellátás az iskola területén vagy a Nevelési Tanácsadó szolgáltatási körében valósulhat meg. Ez költségvetés kérdése. A szakszolgálat minősítései, dokumentációi az irattárba és tanulók személyi anyagába kerülnek. Művészeti Szakközépiskolák Szövetségével A szakmai kapcsolattartás fontossága a fejlesztés egyik kulcspontja, hiszen a folyamatos motivációt a szakközépiskolai képzésben a szakmán keresztül lehet a leghatékonyabban fenntartani. A korosztályi hatások, versenyeztetés, tapasztalatszerzés hatékony pedagógiai eszköz. Felsőfokú oktatási intézményekkel Tájékoztatást adunk folyamatosan a felsőoktatási és egyéb továbbtanulási lehetőségekről a megküldött prospektusok, újságok segítségével, és a tanulók a nyílt napokra is ellátogat/hat/nak. A tanulók kötelesek az elhelyezkedésükről a középiskolát tájékoztatni a hatályos jogszabályok szerint (ld. utánkövetés). A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZCSOPORTOK JEGYZÉKE Tankönyvek, munkafüzetek, füzetek Könyvtár, médiatár Számítógépek Audiovizuális és multimédiás eszközök Szaktárgyak szertári bemutatóeszközei, szaktantermek fali táblái, térképek, stb. Szabadidős tevékenységek eszközei Tornatermi sporteszközök, konditerem Az iskolakönyvtár teljes, megújuló és gyarapodó állományával szolgálja a pedagógiai munkát. A pedagógiai program a jelenlegi eszközkészlettel megoldható, a fejlesztés a minőség javítása érdekében történik. Az eszközfejlesztésnél figyelembe vesszük az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiből választott kerettantervek: 3., 6. és 7. sz. mellékleteinek, továbbá a 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek rendelkezéseit. A tankönyvek korlátozott mértékben kölcsönözhetők az iskola könyvtári készletéből.

39


PEDAGÓGIAI PROGRAM

KAPCSOLATTARTÁS Az iskola külső kapcsolatai: Az intézmény rendszeres, napi munkakapcsolatot tart a fenntartójával, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal. Az Emberi Erőforrás Minisztérium és az oktatást segítő Szervezetek, az OH, a Pest Megyei Kormányhivatal és az NMŰ-NSZFI szakmai, irányítási segítséget nyújtanak. Szakmai kapcsolataink közül a legfontosabbak: kollégium(ok) művészeti képzést folytató iskolák, intézmények néptánccsoportok szentendrei Skanzen Állami Népi Együttes Kézműves Kamara kismesterségeket oktató művelődési központok Szakmai Ház iskolánkat támogató Egyesület Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége A szülőkkel való kapcsolattartás formái: korszerű e-napló mindenirányú tájékoztatásra lehetőséget ad fogadóóra szülői értekezletek családlátogatás nyílt nap, nyílt hét levelezés, értesítés levélben és a digitális naplóban szalagavató, ballagás, kiállítások diáknapok iskolaszék ülése egyesületi értekezlet internetes tájékoztatás egyéni lekéréssel iskolai weblap A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 1. Szülő és iskolai pedagógus együttműködése Hivatalos és nem hivatalos együttműködési formákat egyaránt alkalmazunk /szülő és tanári viszony mellérendeltségével/. A törvényi előírásokat tiszteletben tartva mindkét formát értékesnek és rendkívül fontosnak tartjuk a nevelő-oktató munka hatékonyságának növelése érdekében. Szülői, gondviselői támogatás nélkül az iskolai élet minden területén problémák, hiányosságok merülnének fel. A hivatalos kapcsolattartás eszközeinek sajátos helyi formája a negyedévi, háromnegyed évi értékelés: írásbeli tájékoztatás /bizonyítvány, ellenőrző, hivatalos levél/. Szóbeli: tájékoztatás, megbeszélés /személyesen ill. telefonon/, 40


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A szülői szervezet az iskolaszékben hallathatja hangját, megismerheti az iskolai nevelési programot, ill. mindazt, amire a törvény felhatalmazza. Rendszeresen tartunk fogadóórát és szülői értekezletet, össz-szülői értekezleteket az iskolai szülői szervezet tagjainak aktív közreműködésével. Szemléletünk alapja a kölcsönösség, a folyamatos információcsere igénye. A nem hivatalos kapcsolattartás eszközei: írásbeli tájékoztatás, szóbeli tájékoztatás, megbeszélés /személyesen vagy telefonon/. Tantestületünk a szokásosnál többször él e két eszközzel: a mindennapos problémákra azonnal reagál, s ha fontosnak tartjuk /ofők. szaktanárok/ felveszik a kapcsolatot a szülőkkel (figyelembe véve a törvényi előírásokat, lehetőségeket). A kollégista tanulók sajátos helyzete gyakoribb kapcsolattartást igényel a szülőkkel. 2. Tanuló és iskolai pedagógus együttműködésének hivatalos formái: a DÖK a törvény által előírt jogai és kötelességei alapján az Iskolai szülői szervezet a törvény által előírt jogai és kötelességei alapján élhet /-nek/ a tanuló/k/ írásbeli és/vagy szóbeli megkereséssel, melyre az intézményvezető, a tantestület, a pedagógus válaszol A tanuló és iskolai pedagógus együttműködésének nem hivatalos formája: a kötetlen és udvarias mindennapos emberi /tanár, diák/ kapcsolat ill. munkakapcsolat 3. Az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái: Személyes látogatás – intézményvezető, ofők, Telefonbeszélgetés 4. Szülő, tanuló és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái: Az adott kollégium nevelési programjában megtalálható. A fegyelmi eljárás részletes szabályaival az SZMSZ külön fejezetben foglalkozik. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai VIZSGARENDSZERÜNK Vizsgarendszerünk középpontjában az érettségire, felvételire és a szakmai vizsgára való előkészítés áll. Minden tanuló a 10. évfolyam végén szintvizsgát tesz, melynek során írásban és /vagy szóban vizsgázik a kötelező érettségi / magyar, történelem, matematika, idegen nyelv/, és egy szabadon választott tantárgyból. (A szakközépiskola esetében a szakmai érettségi szakmai tantárgyából ) Az induló évfolyamokon a szaktárgyi alapfelmérés eredményéről a szülőket tájékoztatjuk.. Diákjaink abban az esetben folytathatják tanulmányaikat magasabb évfolyamon, ha teljesítik valamennyi tantárgyból a helyi tantervünkben rögzített minimális követelményeket. Javítóvizsgát legfeljebb 3 tárgyból tehet a tanuló. Tantárgy értékelése alóli felmentést - a jogszabályban rögzített módon az igazgató adhat. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai 20/2012.r. 64-65.§ Tanulmányok alatti vizsgák: az osztályozó, különbözeti, pótló, javítóvizsgák, és iskolánkban a helyi tantervünkben szereplő és minden tanuló számára előírt szintvizsga, továbbá a 9.,10. és 11. évfolyamban évfolyamzáró szakmai vizsga. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi osztályzatának megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, ld. a magántanulók b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, 41


PEDAGÓGIAI PROGRAM

c) az EMMI- r.51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát a kormányhivatal szervezésében, melyet a jogszabályban előírt módon - írásban kérelmezni kell az igazgatónál. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Különbözeti vizsgát átvétel esetén az iskolaváltás során eltérő óraszám illetve korábban fel nem vett tantárgy miatt írhat elő az intézményvezető, külön nem szabályozzuk. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. Szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető! A tanuló legfeljebb javítóvizsgát tehet. A vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell /úgy, hogy a kézbesítés megtörténte és az átvétel időpontja megállapítható legyen/. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. A vizsgák 8-17 óráig, művészeti szakközépiskolában 20 óráig tarthatnak. Az osztályozó vizsga követelményei évfolyamonként és tantárgyanként Tanulmányok alatti vizsgák: az osztályozó, javítóvizsgák/, különbözeti, pótló, és iskolánkban a helyi tantervünkben szereplő szintvizsga és az ún. beszámoltató vizsga a szakképző iskolában is idetartozik, mely lényegében osztályozó vizsga/. Az osztályozó és javítóvizsga lényegében az éves tananyag elsajátítását hivatott számon kérni, és megállapítani az osztályzatot és hogy a tanuló teljesítette-e a továbbhaladás feltételeit. A vizsgákat ún. vizsgarészek szerint szervezzük: írásbeli, szóbeli és gyakorlati részek alkotják a vizsgát. Tantárgyankénti felsorolását lásd a fejezet végén található táblázatban. Írásbeli vizsgákon minden tantárgyból a tanév kerettantervben meghatározott tematikai egységeiből összeállított 60 perces dolgozatot old meg a tanuló. Az ismereteket és képességeket, készségeket felmérő mérőeszközt %-osan kell értékelni és jegyre váltani. Szóbeli vizsgákon a tanuló a tanév kerettantervben meghatározott tematikai egységeiből összeállított tételsorból tételt húz. 30 perc felkészülési idő illeti meg a tétel kifejtéséhez szükséges - tanár által biztosított- segédeszköz felhasználásával. 42


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Teljes tájékozatlanság esetén egy alkalommal az elnök póttételt húzat. A szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Az értékelés %-osan történik, melynek alapján az osztályzatot számítjuk, tehát 0 -29 elégtelen 30-44 elégséges 45-64 közepes 65-84 jó 85-100 jeles A tanuló továbbhaladásának feltétele: Az írásbeli és szóbeli vizsgarészek összesített eredményének 30%-osnak kell lennie. A csak egy vizsgarészből álló tantárgyak esetében, így pl. matematikából is, mely csak írásbeli vizsgarészből áll, 30% a továbbhaladás feltétele. A szintvizsga tartalmi-pedagógiai céljai jelentősen eltérnek a többi vizsgától: az érettségi vizsga mintájára szervezett helyi vizsga célja az érettségi tárgyak tananyagának félidőben történő számonkérése és a vizsgakörülmények gyakoroltatása. Ennek megfelelően a vizsgarészek tartalmi-formai követelményeit az érettségi vizsgaszabályzat általános és részletes követelményeihez igazítjuk. A mérőeszközök és a szóbeli tételek összeállítása is az érettségi vizsgarészek előírásai szerint történik. A vizsgarészek körülményei abban térnek csak el a fentiektől, hogy matematikából az egyetlen vizsgarészre tekintettel a dolgozat megírásának ideje 120 perc. A tanulók az adott tanév decemberében a téli szünet előtt megismerik a vizsga témaköreit, írásbeli vizsgát az adott év májusában tesznek /az órarendhez igazodva/, szóbeli vizsgát pedig júniusban, előre meghirdetett napokon. A tanulók 5 tárgyból jelentkeznek osztályfőnöküknél a szintvizsgára a szakközépiskola és a gimnázium 10. évfolyamán minden év februárjának végéig. Idegen nyelvből nem kell szintvizsgát tennie a tanulónak, ha megszerezte a B2 szintű nyelvvizsga-bizonyítványt. Az értékelés %-osan történik, melynek alapján az osztályzatot számítjuk, tehát 0 -29---------elégtelen 30-44--------elégséges 45-64--------közepes 65-84--------jó 85-100 -----jeles A szakközépiskola és gimnázium 10. évfolyamának végén az éves osztályzat és a szintvizsga eredménye előírt szabályok szerint együttesen határozzák meg a tanuló végső, és a bizonyítványba bekerülő jegyét./ Ld. az iskola Vizsgaszabályzatát./ Ezen az évfolyamokon a továbbhaladás feltétele a szintvizsga teljesítése.

43


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Pótló-, javító és osztályozó vizsga tantárgyankénti vizsgarészei Sorszám/ tantárgy írásbeli gyakorlati szóbeli 1 magyar nyelv és irodalom x x 2 matematika x 3 történelem és társadalomismeret x x 4 angol nyelv x x 5 német nyelv x x 6 francia nyelv x x 7 fizika x x 8 kémia x x 9 biológia x x 10 földrajz x x 11 folklórismeret x 12 etika x x 13 filozófia x x 14 informatika x x 15 testnevelés x x 16 ének-zene x x 17 népzene x x 18 rajz, festés, mintázás x 19. térábrázolás x x x 20 művészettörténet 21 rajz és vizuális kultúra x x 22 médiaismeret x x 23 szakmai elmélet x x (kerámiaműves, textilműves, divat- és stílustervező, grafikus, kiadványszerkesztő ) 24 szakmai gyakorlat x (kerámiaműves, textilműves, divat- és stílustervező, grafikus, kiadványszerkesztő ) 25 viselettörténet x 26 tervezés x 27 néptánc gyakorlat x 28 balett x x 29 társastánc x 30 néptánc elméleti tárgyak x 31 kinetográfia x 32 tánctörténet x 33 tánc és dráma x 34 művészetek x 35 szakmai tervezés x x 436 kommunikáció x

44


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A felvétel és átvétel szabályai Tanulók felvétele, átvétele Felvétel Céljainkból kitűnik, hogy nem törekszünk elitképzésre, a maximális képzettségűek begyűjtésére. A válogatás alapja a népművészeti szakmák iránti érdeklődés, a szakmák gyakorlásához elengedhetetlen adottságok megléte, a tehetség. Az általános iskolai eredmény és a magyar és matematika központi írásbeli eredménye mellett meghatározó a tanuló szakmai alkalmassági vizsgán nyújtott teljesítménye. Az írásbeli és a szakmai felvételi vizsgán a tárgyi tudáson kívül a szakmai alkalmasságot, a jelölt érdeklődését és személyiségét is vizsgáljuk. Ennek megfelelően a szakközépiskolánkba való felvétel szempontjai a következők: 1. a hozott általános iskolai eredmény 2.a központi írásbeli felvételi vizsgán elért eredmény 3. a szakmai vizsgán és beszélgetésen nyújtott teljesítmény Gimnáziumban: A fent említett 1. és 2. feltétel kiegészül egy 3. ponttal Egy ismerkedő elbeszélgetéssel –részben idegen nyelven-, ami nem pontképző. A felvételről a pedagógusokból álló felvételi bizottság javaslata alapján az igazgató dönt. A felvételi eljárás részleteit az FNM SZKI nyilvános felvételi szabályzata tartalmazza. Felvételi szabályzat 1. A képességfelmérés szabályai: Minden jelentkező részére követelmény: 8. osztály sikeres befejezését igazoló bizonyítvány jelentkezési lap a tanév rendjéről szóló előírásoknak megfelelően a központi írásbeli megléte a speciális egészségügyi alkalmasság igazolása (csak szakközépiskola) Felvételi eljárás a 9. osztályt kezdők részére Az általános iskolai eredmény és a magyar és matematika központi írásbeli eredménye mellett meghatározó a tanuló szakmai alkalmassági vizsgán nyújtott teljesítménye. Az írásbeli és a szakmai felvételi vizsgán a tárgyi tudáson kívül a szakmai alkalmasságot, a jelölt érdeklődését és személyiségét is vizsgáljuk. Ennek megfelelően a szakközépiskolánkba való felvétel szempontjai a következők: 1. a hozott általános iskolai eredmény 2. a központi írásbeli felvételi vizsgán elért eredmény 3. a szakmai képességfelmérő vizsgán nyújtott teljesítmény Gimnáziumban: A fent említett 1. és 2. feltétel kiegészül egy 3. ponttal: Egy ismerkedő elbeszélgetéssel –részben idegen nyelven-, de ez nem pontképző. A felvételről a pedagógusokból álló felvételi bizottság javaslata alapján az igazgató dönt. A felvételi eljárás részleteit az FNM SZKI nyilvános felvételi szabályzata tartalmazza.

45


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tanulmányi területek: Egyedi kód: 01 Megnevezése: Táncos (néptáncos) OKJ száma: 54 212 09 Jellege: 4 párhuzamos évfolyam (közismereti és szakmai tárgyak) + 1 szakmai évfolyam Idegen nyelv: angol vagy német / a már tanult nyelv/ Felvételi: Egységes írásbeli felvételi vizsgák eredmény ( 50+50) = Max: 100 pont „Hozott” pontok: VII. évf. év-végi és VIII. évf. félévi érdemjegyei: Magyar irodalom, nyelvtan: 5+5=10 Történelem: 5+5=10 Matematika: 5+5=10 Testnevelés: 5+5=10 Tanult idegen nyelv: 5+5=10 Azaz 50 x 2= max 100 pont Szakmai, készség- és képesség felmérő vizsga: alkalmas ELÉRHETŐ LEGMAGASBB PONTSZÁM: 200 PONT Tervezett létszám 20 fő Egyedi kód: 02 Jellege: 1 évfolyam nyelvi előkészítő + 4 évf. gimnázium Idegen nyelv: A nyelvi előkészítős évfolyamban: angol második, választható idegen nyelv: német megfelelő számú jelentkező esetén: francia megfelelő számú jelentkező esetén: orosz megfelelő számú jelentkező esetén: latin Felvételi: Egységes írásbeli felvételi vizsgák eredmény (50+50)= Max: 100 pont „Hozott” pontok: VII. évf. év-végi és VIII. évf. félévi érdemjegyei: Magyar irodalom: 5+5=10 Magyar nyelvtan: 5+5=10 Matematika: 5+5=10 Történelem: 5+5=10 Tanult idegen nyelv: 5+5=10 Azaz 50 x 2= max 100 pont ELÉRHETŐ LEGMAGASABB PONTSZÁM: 200 PONT Tervezett létszám 20 fő Egyedi kód: 03 Jellege: 1 évfolyam nyelvi előkészítő + 4 évf. gimnázium Idegen nyelv: A nyelvi előkészítős évfolyamban: német A további évfolyamokon: második, választható idegen nyelv: angol megfelelő számú jelentkező esetén: francia megfelelő számú jelentkező esetén: orosz megfelelő számú jelentkező esetén: latin Felvételi: Egységes írásbeli felvételi vizsgák eredmény (50+50)= Max: 100 pont) „Hozott” pontok: VII. évf. év-végi és VIII. évf. félévi érdemjegyei: Magyar irodalom: 5+5=10 Magyar nyelvtan: 5+5=10 Matematika: 5+5=10 46


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Történelem: 5+5=10 Tanult idegen nyelv: 5+5=10 Azaz 50 x 2= max 100 pont ELÉRHETŐ LEGMAGASABB PONTSZÁM: 200 PONT Tervezett létszám 14 fő Egyedi kód: 04 Megnevezése: Kerámiaműves OKJ száma: 54 211 05 Jellege: 4 párhuzamos évfolyam (közismereti és szakmai tárgyak) + 1 szakmai évfolyam Idegen nyelv: angol vagy német / a már tanult nyelv/ Felvételi: Egységes írásbeli felvételi vizsgák eredmény ( 50+50 ) = Max: 100 pont „Hozott” pontok: VII. évf. év-végi és VIII. évf. félévi érdemjegyei: Magyar irodalom, nyelvtan: 5+5=10 Történelem : 5+5=10 Matematika: 5+5=10 Rajz: 5+5=10 Tanult idegen nyelv: 5+5=10 Azaz 50 x 2= max 100 pont Szakmai, készség- és képesség felmérő vizsga*: Megfelelt ELÉRHETŐ LEGMAGASBB PONTSZÁM: 200 PONT Tervezett létszám 8 fő Egyedi kód: 05 Megnevezése: Divat- és stílustervező OKJ száma: 54 211 02 Jellege: 4 párhuzamos évfolyam (közismereti és szakmai tárgyak) + 1 szakmai évfolyam Idegen nyelv: angol vagy német / a már tanult nyelv/ Felvételi: Egységes írásbeli felvételi vizsgák eredmény ( 50+50) = Max: 100 pont „Hozott” pontok: VII. évf. év-végi és VIII. évf. félévi érdemjegyei: Magyar irodalom, nyelvtan: 5+5=10 Történelem : 5+5=10 Matematika: 5+5=10 Rajz: 5+5=10 Tanult idegen nyelv: 5+5=10 Azaz 50 x 2= max 100 pont Szakmai, készség- és képesség felmérő vizsga*: Megfelelt ELÉRHETŐ LEGMAGASBB PONTSZÁM: 200 PONT Tervezett létszám 8 fő Egyedi kód: 06 Megnevezése: Textilműves OKJ száma: 54 211 08 Jellege: 4 párhuzamos évfolyam (közismereti és szakmai tárgyak) + 1 szakmai évfolyam Idegen nyelv: angol vagy német / a már tanult nyelv/ Felvételi: Egységes írásbeli felvételi vizsgák eredmény ( 50+50 )= Max: 100 pont) „Hozott” pontok: VII. évf. év-végi és VIII. évf. félévi érdemjegyei: Magyar irodalom, nyelvtan: 5+5=10 47


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Történelem: 5+5=10 Matematika: 5+5=10 Rajz: 5+5=10 Tanult idegen nyelv: 5+5=10 Azaz 50 x 2= max 100 pont Szakmai, készség- és képesség felmérő vizsga*: Megfelelt ELÉRHETŐ LEGMAGASABB PONTSZÁM: 200 PONT Tervezett létszám 6 fő Egyedi kód: 07 Megnevezése: Grafikus OKJ száma: 54 211 04 Jellege: 4 párhuzamos évfolyam (közismereti és szakmai tárgyak) + 1 szakmai évfolyam Idegen nyelv: angol vagy német / a már tanult nyelv/ Felvételi: Egységes írásbeli felvételi vizsgák eredmény ( 50+50 )= Max: 100 pont) „Hozott” pontok: VII. évf. év-végi és VIII. évf. félévi érdemjegyei: Magyar irodalom, nyelvtan: 5+5=10 Történelem: 5+5=10 Matematika: 5+5=10 Rajz: 5+5=10 Tanult idegen nyelv: 5+5=10 Azaz 50 x 2= max 100 pont Szakmai, készség- és képesség felmérő vizsga*: Megfelelt ELÉRHETŐ LEGMAGASABB PONTSZÁM: 200 PONT Tervezett létszám 10 fő Egyedi kód: 08 Megnevezése: Kiadványszerkesztő OKJ száma: 54 213 02 Jellege: 4 párhuzamos évfolyam (közismereti és szakmai tárgyak) + 1 szakmai évfolyam Idegen nyelv: angol vagy német / a már tanult nyelv/ Felvételi: Egységes írásbeli felvételi vizsgák eredmény ( 50+50 )= Max: 100 pont) „Hozott” pontok: VII. évf. év-végi és VIII. évf. félévi érdemjegyei: Magyar irodalom, nyelvtan: 5+5=10 Történelem: 5+5=10 Matematika: 5+5=10 Rajz: 5+5=10 Tanult idegen nyelv: 5+5=10 Azaz 50 x 2= max 100 pont Szakmai, készség- és képesség felmérő vizsga*: Megfelelt ELÉRHETŐ LEGMAGASABB PONTSZÁM: 200 PONT Tervezett létszám 8 fő * A készség- és képesség felmérő vizsga 2 órás rajzi (csendélet grafikai eszközzel) , 1 órás festészeti vizsgából és 1 órás szakmai, kreatív tervezési feladatból áll.

48


PEDAGÓGIAI PROGRAM

II. A felvételi eljárás rendje: Az iskolába történő jelentkezés és felvétel rendjét miniszteri rendelet határozza meg. II/1 . E G Y S É G E S Í R Á S B E L I V I Z S G A (K Ö Z P O N T I Í R Á S B E L I ) Valamennyi hozzánk jelentkező tanulótól kérjük az egységes írásbeli vizsga letételét. E vizsgára külön kell jelentkezni 201 …-ig középiskolákba. A mi intézményünk is szervez egységes írásbeli vizsgát, ezért hozzánk is lehet jelentkezni írásbeli vizsgára azoknak is, akik a közelben laknak, de nem nálunk szeretnének felvételi vizsgát tenni. A jelentkezéshez a „Tanulói jelentkezési lapot” hozzánk kell elküldeni. A 9.évfolyamra jelentkezők számára a vizsga időpontja: 201…. Pótló időpont 201…amelyet csak indokolt esetben, az előző időpontra vonatkozó igazolással lehet igénybe venni. Minden tanuló csak egyszer tehet ilyen vizsgát. Az írásbeli vizsga módja: a 2 x 45 percben két feladatlap kitöltése, amelyek anyanyelvi és matematikai képességet és készséget mérnek, országosan egységesek. Az előző tanévek felvételi feladatlapjai és megoldásai a www.oh.gov.hu honlapon megtekinthetőek, az egységes írásbeli vizsgákra vonatkozó minden információval együtt. Az értékelőlapok átadása és a javított feladatlapokba való betekintés időpontja iskolánkban: 201…-ig. A javított feladatlapokba betekinteni, az értékelőlapot átvenni csak a tanulónak és szüleinek van joga. Az értékelőlap másolatát minden jelentkezéshez szükséges tanulói adatlap”-hoz csatolni kell. II/2.AFELVÉTELIELJÁRÁS A tanulói adatlapokat az általános iskolák továbbítják a kiválasztott középfokú intézmény(ek)be és a Felvételi Központba 2 0 1…. A 0 1 , 0 4 , 0 5 , 0 6 , 0 7 É S 0 8 kódú tanulmányi területek készség és képesség felmérő szakmai vizsgái 201..-án 8.30-tól vagy 201…. lesznek. A távol lakóktól kérjük, a felvételi lapjukon jelezzék, hogy a korai érkezés problémát okoz számukra, a beosztást ennek figyelembe vételével készítjük el. A jelentkezőket a lapok beérkezési sorrendjében értesítjük a felvételi időpontjáról. Az itt mutatott teljesítményre maximum 200 pontot kaphatnak. A képességfelmérés alkalmával az orvosi alkalmassági vizsgálatot is elvégezzük, amely a választott szakmára való felvételhez jogszabályi feltétel. A S Z A K K Ö Z É P I S K O L A I F E L V É T E L I értékelése során az összesítésben azonos pontszámot elért tanulók rangsorolása a következő szempontok szerint történik a törvényi előírásokat figyelembe véve: 1) Pontazonosság esetén előnyben részesülnek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. 2) Ha nem ilyen tanuló kerül a pontazonosság helyzetébe, akkor a helyben lakó tanulók részesülnek előnyben. 3) Minden további esetben – azaz amikor azonos helyzetű tanulók kerülnek a pontazonosság helyzetébe, akkor - a szakmai készségfelmérő felvételi teljesítményét alapul véve állítjuk sorrendbe a jelentkezőket. 4) Különleges helyzetben: Részképesség zavarral élő tanulók esetében – ha valamelyik tárgyból nem tett felvételit, vagy nincs általános iskolai érdemjegye - is ezt a megoldást alkalmazzuk, 49


PEDAGÓGIAI PROGRAM

tehát a szakmai készségfelmérő felvételi teljesítményét alapul véve állítjuk sorrendbe a jelentkezőket. A 0 2 és 0 3 kódú tanulmányi területetekre jelentkező tanulók 201…. szóbeli felvételi vizsgán ismerkedő beszélgetésen vesznek részt, ahol a választott idegen nyelv szaktanárai is beszélgetnek a tanulókkal. Célja a nyelvi tudás szintjének felmérése. A beszélgetés nem pontszerző, de feltétele a felvételnek. A N Y E L V I E L Ő K É S Z Í T Ő T A N É V V E L K E Z D Ő D Ő G I M N Á Z I U M I képzésre való felvételi értékelése során az összesítésben azonos pontszámot elért tanulók rangsorolása a következő szempontok szerint történik a törvényi előírásokat figyelembe véve: 1) Pontazonosság esetén előnyben részesülnek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. 2) Ha nem ilyen tanuló kerül a pontazonosság helyzetébe, akkor a helyben lakó tanulók részesülnek előnyben. 3) Minden további esetben – azaz amikor azonos helyzetű tanulók kerülnek a pontazonosság helyzetébe, akkor az összes pontszámból kiemelve a „hozott” pontszámokat alapul véve állítjuk sorrendbe a jelentkezőket. („Hozott” pontszámnak az általános iskola 7. év végi és 8. félévi érdemjegyei közül az érettségi tárgyak – magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és a tanult idegen nyelv – érdemjegyei számítanak.) 4) Részképesség felmentésben részesülő tanulókat a nyelvi előkészítő osztályban nem tudunk fogadni. 2 0 1…-ig értesítjük a tanulókat felvételi eredményükről és nyilvánosságra hozzuk a honlapunkon az ideiglenes felvételi jegyzéket. Az általános iskolákban 201….- án módosítani lehet a „Tanulói adatlap”-on a választott középiskolák sorrendjén. 201…-ig kell az általános iskoláknak a tanulói adatlapok második, esetleg módosított példányát a Felvételi Központba elküldeni. 201…-ig a középiskola igazgatója elektronikus úton és írásban megküldi a végleges felvételi jegyzéket a Felvételi Központnak. A Felvételi Központtal való egyeztetés alapján 2 0 1…-ig írásban értesítjük a jelentkezőket és általános iskolájukat a felvételről vagy az elutasításról. Beiratkozás a 9. évfolyamra 2 0 1… Intézményünk megismertetésére a bemutató foglalkozások mellett nyílt napokat tartunk. Ezeken a napokon 8.30-tól általános tájékoztató, majd műhelyek, gyakorlatok illetve nyelvi órák tekinthetők meg. Felvételi előkészítő: magyar nyelv és irodalom matematika rajz. A felvételi bizottság a jelölt teljesítményét figyelembe véve rangsort állít fel, és a felvehető létszám alapján húzza meg a felvételi határt minden évben. A felvételről a bizottság javaslata alapján az igazgató dönt. Az iskolaváltás jogával a tanulói jogviszonyban lévő diák élhet. Az iskolaváltás engedélyezéséhez a kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani. Az esti és levelező tagozatokra a felvétel egyéni jelentkezés alapján történik. A felvételi jelentkezési lapokat minden év március 30-ig kell megküldeni az iskolának. A jelentkezési laphoz csatolni kell a felvételhez szükséges, törvényileg előírt iskolai végzettséget igazoló dokumentum(ok) fénymásolatát. A felvételről az igazgató dönt. A felvétel előfeltétele a szükséges előképzettségről szóló bizonyítvány bemutatása. 50


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az osztályok beindításának előfeltétele a fenntartó által engedélyezett létszámnak megfelelő jelentkező Az átvétel elvei: a tanuló átvételére tanév végén, ill. elején kerülhet sor /kivételes esetben a felvételi bizottság javaslata alapján az igazgató ettől eltérhet/, átvételnél ki kell kérni az érintett szakoktató véleményét a felvételi bizottság előírja a különbözeti vizsga letételét egyes tárgyakból érettségivel rendelkezőknek csak folklórismeretből és a szakmai tárgyakból kell a hiányokat pótolni. Az átvétel feltételeként meghatározott különbözeti vizsgafelkészülés során egyéni segítségnyújtásban részesül a tanuló konzultáció formájában, szükség esetén 1 vagy 2 félévi türelmi idő biztosításával. Pl. éves szakmai gyakorlat hiánya. A szakközépiskolai évfolyamra való felvétel, átvétel, illetve a továbbhaladás feltétele a szakmai alkalmasság mellett a megfelelőséget igazoló egészségügyi szakvélemény. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban hozza nyilvánosságra az iskola. A művészeti párhuzamos képzésben résztvevő szakközépiskolai tanulóink számára iskolán belül az egyes iskolatípusok illetve szakok között az első félévben átlépést biztosítunk. Az átlépést írásban kell kérni az igazgatótól. Az átlépés lehetőségéről és módjáról egyéni elbírálás alapján az iskola igazgatója dönt. Döntéséhez kikéri az érintett szakterület szakmai művészeti vezetőinek, munkaközösség-vezetőinek a véleményét. Kiskorú tanuló esetén a kérelmet a szülőnek kell benyújtania, és személyesen fel kell vennie a kapcsolatot az iskola igazgatójával az átvétellel kapcsolatosan. Ha egy tanuló egy másik iskola másik iskolatípusából jelentkezik, az igazgató egyéni elbírálás alapján dönt a különbözeti vizsga szükségességéről. Döntése előtt az igazgató kikéri az érintett munkaközösség-vezető véleményét. Iskolaváltoztatási kérelem esetén bármelyik esetben a végső döntés az igazgatóé. Megfelelő indoklással (például nyelvtanulás, ECDL-vizsga, emelt szintű érettségi) vendégtanulói jogviszony kérelmezhető az iskola igazgatójánál, aki felveszi a kapcsolatot azzal az iskolával, ahová a tanuló szeretne járni. A végső döntés a fogadó iskola igazgatóját illeti. A vendégtanulói jogviszony azonban nem veszélyeztetheti a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségek teljesítését. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia-, testnevelés-, kémia-fizika óra, a szakmai gyakorlati és elméleti foglalkozásokon) valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegélynyújtás mindenkinek törvényes kötelessége, ezért fontos, hogy ennek elemi szabályait minden tanuló megismerje. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Tanórai keretben minden tanulónak: A biológia tantárgy a 11. évfolyamon foglalkozik az emberi szervrendszerekkel és életműködéseikkel. E témákban tananyag az egészség védelme. Kiemelt 51


PEDAGÓGIAI PROGRAM

feladat a helyes életmódok kialakításával és az alapvető elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek oktatása is. A kémiának-fizikának (ld. tanulókísérletek, mérgezés, égés, érintésvédelem, háztartási vegyi balesetek), a testnevelésnek (ld. sportsérülések: esés, ficam, rándulás, törés stb. és ellátásuk, ha lehetséges, továbbá minden szakmai gyakorlati oktatással kapcsolatos foglalkozásnak része a megelőzés, a munkavédelem és az alapvető, a foglalkozások jellegéből adódó elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítatása. Testnevelésórán a tanulók mindegyike - a felmentett tanulók is - megismerik és gyakorolják az újraélesztést, ill. az Országos Automata Életmentő Defibrillátor /AÉD/ használatát. Osztályfőnöki órákon védőnői segítséggel az életkori sajátosságok figyelembevételével, a tanulóknak önmagukért és társaikért érzett felelősségtudatuk formálásával járulhatunk hozzá ahhoz, hogy diákjaink baleset esetén képesek legyenek felelős döntéshozásra, segítségnyújtásra, segélykérésre. b) Tanórán kívüli keretben: nyújtási ismeretek Délutáni csoportfoglalkozásokon, elsősegély elsajátításához, gyakorlati bemutatókat szervezünk. Évfolyam szintű előadásokon, meghívott előadók, szakemberek segítségével mélyítjük diákjaink tájékozottságát a témában. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: • • • • • • • •

A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát Ismerjék fel a vészhelyzeteket Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit Sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat Segélynyújtással, élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmak megismerése A tanulók kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítésébe és működésébe Készség szinten sajátítsák el, hogy mikor és hogyan kell mentőt hívni Alakuljon ki együttműködés az iskola és az egészségügyi szolgálat között

52


PEDAGÓGIAI PROGRAM

B/ HELYI TANTERV A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiből választott kerettantervek: 3. melléklet - Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára ( lásd 2003-as tanterv kifutó rendszerben) 6. melléklet- Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára( lásd 2003as tanterv kifutó rendszerben) 7. melléklet - Kerettanterv a Nyelvi előkészítő évfolyam számára, továbbá A szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek KÉPZÉSI RENDSZERÜNK Az iskola az egyes évfolyamain az elkövetkezendő években az alábbi tantervek alapján szervezi az oktatást a párhuzamos szakközépiskolai, illetve az öt évfolyamos gimnáziumi képzésben: SZAKKÖZÉPISKOLA: Tanév 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018

9 régi K-SZm új K-SZK új K-SZK új K-SZK új K-SZK új K-SZK

10 régi K-SZm régi K-SZm új K-SZK új K-SZK új K-SZK új K-SZK

évfolyam 11 12 régi régi K-SZm K-SZm régi régi K-SZK K-SZm régi régi K-SZm K-SZm új régi K-SZK K-SZm új új * K-SZK K-SZK új új * K-SZK K-SZK

13 SZ régi régi K-SZm régi K-SZm régi K-SZm régi K-SZm Szakképző év komplex szakmai vizsgához

* szakmai érettségi Rendszerben van: a régi OKJ szerint oktatva- kimenő rendszerben- a szakközépiskolában: GIMNÁZIUM: Tanév 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018

9Ny K régi K új K új K új K új K új

10/9 K régi K új K új K új K új K új 53

évfolyam 11/10 K régi K régi K új K új K új K új

12/11 K régi K régi K régi K új K új K új

13/12 K régi K régi K régi K régi K új K új


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A rendszerben levő gimnazistákat ugyancsak a kerettanterv- ld. K-alapján oktatjuk. Tekintve, hogy a gimnáziumban a nyelvi előkészítő évfolyamos oktatás igénye dominál, ezt tervezzük óratervünkben. K—Az oktatási miniszter által 2001-ben, illetve 2003-ban kiadott kerettantervek alapján felülvizsgált és elfogadott helyi tanterv SZm- a modulrendszerű szakmai tanterv a központi OKJ-szakmai programra építve 9. évfolyamtól kezdve a közismerettel párhuzamosan és 5. évfolyamon az OKJ szakmai program befejezéseként (az első négy év után) a szakközépiskolában SZr- régi OKJ-s szakképzés 9. évfolyamtól kezdve a közismerettel párhuzamosan és 5. évfolyamon az OKJ szakmai program befejezéseként (az első négy év után) a szakközépiskolában 2013-tól felmenő rendszerben vezetjük be az új kerettanterveket és az új –ágazati- szakmai tanterveket. Tantárgyszerkezet A tantárgyi szerkezet összeállításakor figyelembe kell venni, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően alakuljon a tanulók terhelése, az ismeretanyag megfeleljen a képzési céljainknak, és az önálló szakmai életkezdéshez szükséges alapismereteket elsajátítsák. Ennek megfelelően képzési rendszerünk három részből áll. 1. A 9-10. ill. gimnáziumban a 11. évfolyamon is mindkét iskolatípusban a NAT-ra épülő kerettanterv és az érettségi vizsgakövetelmény határozza meg az általános képzés tartalmát. Ebben a szakaszban a tanulási nehézségek leküzdése érdekében a tanulás tanításával, felzárkóztató foglalkozásokkal, a tanulási képességek fejlesztésével igyekszünk elősegíteni a különböző szintű felkészültséggel rendelkező tanulóink számára az esetleges hátrányok, hiányosságok csökkentését. Az alapképzés és a párhuzamos oktatás keretében történő szakmai képzés mellett már differenciálás is történik az egyéni érdeklődés figyelembevételével annak érdekében, hogy a diákjaink szélesebb körű képzésben részesüljenek a tánc, a zene, a rajz és a számítástechnika egy-egy részterületével. / Ennek érdekében alakítjuk ki a választható tárgyak, ill. foglalkozások körét./ 2. Az érettségi vizsgára felkészítés szakasza szakközépiskolában, a 1112. gimnáziumban a 12-13. évfolyam (2013-tól a gimnáziumban is a 11-12. évfolyam) Fokozottan törekszünk az egyéni igények figyelembevételére, az iskola szakmai profiljából eredő ismeretek differenciált oktatására, az önálló tanulói munka feltételeinek megteremtésére. Ennek megfelelően diákjaink konkrét specializációt választanak. A szakasz érettségi vizsgával zárul. A népi iparművészeti szakokat tanuló növendékeink ezeken az évfolyamokon tanulják az ének-zene, a néptáncosok pedig a rajz és vizuális kultúra tantárgyat és ezt választhatják érettségire is. A természettudományos tárgyak közül a fizika tanítását folytatjuk, mely érettségire is választható középszinten. Az informatika, a földrajz és biológia tantárgyat szintén tanulják kötelezően választandó tárgyként /de csak egyet a három közül/ és középszinten érettségire választható tantárgyként is.(Ez a lehetőség a régi kerettantervi. Az új már nem ad választási lehetőséget.) A gimnáziumi oktatás lényegét tekintve megfelel a fent leírtaknak (ld. l., 2. pont) azzal az eltéréssel, hogy a párhuzamos (művészeti) oktatáséhoz képest a gimnáziumban a kerettantervi óraszámok mások (ld. a táblázatban a szakközépiskola után az 54. oldalon) 54


PEDAGÓGIAI PROGRAM

3. A szakképzés szakaszai Szakképzést iskolánkban lehet egyrészt párhuzamos képzés keretében folytatni, másrészt a már érettségivel rendelkezőknek az OKJ-ben előírt számú szakképző évfolyamokon. A párhuzamos képzésben történő szakmai képzés 5 éves képzés. A 9-12. évfolyamig együtt történik az általános képzéssel, és a 13. évfolyamon már csak szakképzés történik. Az érettségivel már rendelkezők két szakképző évfolyamon készülhetnek fel a szakmai vizsgára. Mindkét esetben a központi szakmai program- a törvény megengedte mértékben- kiegészül a helyi szakmai képzési tartalommal. Mivel iskolánk egyfelől népművészeti iskola, és a népi kultúra ismeretét minden szakközépiskolás tanulónk részére alapvetőnek tartjuk, ezért a folklórismeretet / néprajzot/ az iskola profilját meghatározó tárgynak tekintjük. A tantárgy akkreditációs határozatszáma: 6484/2002. A szakasz az OKJ - képesítést nyújtó szakmai vizsgával zárul. A fenti szakaszolásnak megfelelően az oktatott tárgyakat  - kötelező  - kötelezően választandó  - választható  - szakmai jellegük szerint csoportosítva ismertetjük. Tantárgyaink jellemzői, hogy alkalmazkodnak a kerettantervben megfogalmazott tartalmakhoz. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott szabadon tervezhető órák számával évfolyamonként különféle / pl. matematika, angol illetve német/ tantárgyak óraszámait növeltük meg azzal a céllal, hogy a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. Ugyanezt a célt szolgálja a magyar, matematika, idegen nyelv és számítástechnika tárgyak bontott csoportban való oktatása is. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által korábban kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel, 2013-tól felmenő rendszerben az új kerettantervi tananyagok 10 %-os helyi tartalommal bővülnek. A új kerettantervben szabadon felhasználható 10%-ról és az új ill. régi kerettantervek helyi adaptációjáról a függelékben rendelkezünk. A kerettantervi rendelkezés a művészeti párhuzamos képzést folytató iskolák számára lehetővé teszi, hogy a természettudományos tantárgyak mindegyikének heti óraszámát eggyel csökkentse vagy akár el is hagyja. Mi mérsékelten élünk a csökkentés lehetőségével, így a kémia, a földünk és környezetünk tantárgyak óraszámát csökkentettük. Az iskola a szakközépiskolában a szabadon választott órakeret terhére a folklórismeret tárgyat oktatja saját, egyedi, akkreditált tanterv alapján. A tanulók a kétszintű érettségi rendszerben kötelezően érettségi vizsgát tesznek öt tárgyból: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol vagy német nyelv tantárgyakból és egy szabadon választott tantárgyból, szakközépiskolában pedig 2017-től egy szakmai tárgy lesz az ötödik tantárgy. A közoktatási törvény 124.§ (4) c, pontjában rendelkezik a közismereti és a szakmai elméleti tárgyak oktatásának átcsoportosításáról.

55


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A Népművészeti Szakközépiskola közismereti tárgyainak óraterve a 2003/2004 -től bevezetett régi kerettanterv alapján, heti bontásban kimenő rendszerben Tanév

2012/2013

2013/2014

2014/2015

2015/2016

2016/2017

Tantárgy / évfolyam

9.

10.

11.

12.

V.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

_

Történelem és társ. ism.

2

2

2

2

_

Társadalomism. és etika

_

_

1

_

_

Idegen nyelv (angol v. német)

4*

4*

4*

4*

_

Matematika

3*

3*

3*

3*

_

Ének-zene az iparműv.-nek _ v.+ _ Rajz, víz. kultúra a táncosoknak

_

1

1

_

_

1

1

_

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport v.+

3

3

5

5

5

Fizika

1

2

_

_

_

Földünk és környezetünk v.+

_

2

•

•

_

Biológia v.+

2

1

•

•

_

Kémia

2

_

_

_

_

Informatika v.+

1

1

•

•

_

Folklórismeret

2

2

2

2

_

Szabadon terv.

Sportkör 2

--

1

Kötelező óraszám

27,5

27,5

30

1(+matem _ atika) _ 30

Összesen (közism. köt. óra)

25

25

23

23

3.5

A földrajz – biológia – informatika tantárgyak közül egy heti 2 órában kötelezően választandó a 11. és 12. évfolyamon.

56


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A szakközépiskolai osztály tantárgyi rendszere és óraszámai 9-12. évfolyamon A 2013/14-es évtől érvényes felmenő rendszerben Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola/új/ Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek:

4 4* 4*

4 4* 4*

4 4* 4*

4 4* 4*

2

2

3

3

1 2 1

1

1*

1*

1*

5 1 2

5 1 2

5 1 2

1

1

1

1

12

12

14

17

4 28+12 25+15

4

4

4

36+4

35+5

35+5

2 2 2

1 1

Kézműves: Dráma és Tánc Táncos: Vizuális kultúra

Informatika

2* 1*

kézműves: táncos:

Testnevelés és sport kézműves:

5 1 2

táncos:izom- és izületvédelem táncosok testnevelés

Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret T K

2 2 1 1

TÁNCOS szakon a szabadon tervezhető órakeret 2 óráját és a testnevelés 5 2 óráját azonban szakmai tanterv előírásai alapján a néptánc szakmai órákra fordítjuk: így a 9. évfolyamon a kötelező minimális óraszámban /1/ tanulják az informatikát a tanulók, és a többi évfolyamon nem lesz ilyen tárgyuk. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. A fennmaradó 10% időkeretet a tananyag elmélyítésére, azaz gyakorlásra, ismétlésre fordítjuk. Az átcsoportosítás elvei: - A kötelező érettségi tárgyakat a gimnáziuméhoz hasonló súllyal és intenzitással oktatjuk. - A párhuzamos képzéssel együtt a heti kötelező óraszám ne lépje túl a 40 órát. - A kis óraszámú természettudományi tárgyakat az első két évfolyamra csoportosítottuk. - A csillaggal jelzett tárgyakat csoportbontásban oktatjuk. - A szabadon választott órasáv terhére emeltük be a folklórismeret tantárgyat. 57


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Eltérések, átcsoportosítások a 2003. évben bevezetett kerettantervi ajánláshoz képest, ill. az átcsoportosítások elvei: Az idegen nyelv órakeretét minden évfolyamon 1 órával megnöveltük az érettségi elősegítése céljából. Az ének-zene (az ipaművészeti szakosoknak) 9., 10. évfolyamon ajánlott 1-1 óráját, illetve a rajz és vizuális kultúra 1-1 óráját (a táncosoknak) a 11-12. évfolyamon tanítjuk az alsó évfolyamok szűkös időkerete miatt. (kimenő rendszerben) A szabadon tervezhető órakeretet a 9., 10. évfolyamon a testnevelés óra 3 órára történő kiegészítésére használjuk fel. A 11-12. évfolyamon a fakultációkra fordítjuk a 2 órát. (2012-től heti 5 órára egészítjük ki a testnevelés óraszámot) Egyéb megjegyzések a táblázathoz: A szakmai óraszámokkal együtt a tanuló heti kötelező óraszáma nem haladhatja meg a heti 40 órát, ezért a közismereti órák száma 9-10. évfolyamon nem lehet több 25-nél, 11-12. évfolyamon 24-nél. 2. * jel = csoportbontásban oktatjuk az így megjelölt tantárgyakat 3. a választásra fenntartott óraszámot az emelt szintű érettségire történő felkészüléshez kell felhasználnia a tanulónak, de ő dönti el, hogy az melyik lesz, illetve él-e a lehetőséggel. A természettudományos tárgyak közül a 11. és 12. évfolyamra további tanulásra a biológiát, az informatikát vagy a földrajzot ajánljuk fel (jelölése:•). 4. az érettségire választható tárgyakat a 11-12. évfolyamon heti 2 órában oktatható tárgyak köréből az érettségi szabályzatban megszabottak szerint évente jelöljük ki. Itt „v”-vel jelöltük ezen tantárgyakat. 5. + jellel jelöltük azokat a tárgyakat, amelyekből a tanórán kívüli foglalkozás terhére lehetőségük van a tanulóknak érdeklődésük szerint szélesebb körű ismeretek megszerzésére. Ezek a tárgyak középszintű érettségire is választhatók./ Utalás történt erre a képzési rendszer első szakaszának megfogalmazásában./ Tehát a választható érettségi tárgyak szintekkel is megjelölve: Tárgy Középszint Földünk és körny. X Informatika X Ének-zene X Testnevelés X Biológia X Rajz-vizuális kult. X Művészettörténet X 2013-tól:

Emelt szint ------X X -----

Középszinten 138, emelt szinten 276 órában. 6. A szakmánkénti szakmai elméleti és gyakorlati órák részletes tantárgyi és évfolyamonkénti ismertetését a Szakmai programban külön táblázatokban tüntetjük fel. 7. Aki énekből érettségizik, az a választható órakeretből kiegészíti a 11. és 12. évfolyamokon az óratervben szereplő órákat. v•-vel jelöljük a 11-12. évfolyamon továbbtanulható természettudományos tárgyakat, melyek közül 1 kötelezően választandó heti 1 órában, melyek érettségire is választhatóak.

58


PEDAGÓGIAI PROGRAM

. Kötelező tárgyak A 4 év alatt kötelező tárgyakat az fenti táblázat tartalmazza, melyből kiolvashatók az egyes tárgyak heti óraszámai. A közölt óraszámok a tárgyak többségénél a középszintű érettségire való felkészülést teszik lehetővé. Választható tárgyak Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy diákjaink dönthessenek képzésük egyes részeiről, tehát megválaszthassák tárgyaik egy részét. A tantárgyak egy részének megválasztására igazán lehetőség a 11. és 12. /gimnáziumban a 12-13./ évfolyamon adódik, hiszen a kötelező érettségi tárgyakon kívül maguk választanak ki legalább három tárgyat az iskola által felajánlott lehetőségek közül, melyekből nem kötelező középszintű érettségit tenni. E két évben a „fakultációk" egyértelműen az érettségire, felvételire való előkészítést szolgálják. 9-10. évfolyamon: A mindennapos testnevelés megvalósítása érdekében sportköri foglalkozásokat szervezünk. 11-12. évfolyamon: A legfőbb feladat a kétszintű érettségire, ill. a felvételire való felkészítés, 2013-tól felmenő rendszerben felkészítünk szakközépiskolában az ötödik, a szakmai érettségi tárgy kötelező vizsgájára. A fakultációk tananyagának összeállításánál az érettségi és a felvételi követelményeket vesszük figyelembe. Érettségi felkészítő: A kis óraszámban tanult tárgyak vagy az emelt szintű érettségire való felkészülés igénye esetében szükség lehet érettségi felkészítő, hagyományos szóhasználattal élve „fakultációk” működtetésére / pl. az ének csak heti 1 órás tárgy / Ez a felkészítő heti 2 óra lehet (forrását a szabadon választható órakeret biztosítja).

59


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A gimnáziumi nyelvi előkészítő osztály tantárgyi rendszere és óraszámai 9-13. évfolyamon (öt évfolyamos gimnázium) A 2012/13-as évben még érvényes /kimenő rendszerben/ tanév

2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

tantárgy / évfolyam

9

10

11

12

13

Magyar nyelv és irodalom

3

4

4

4

4

Történelem

-

2

1,5

3

3

Emberismeret és etika

-

-

-

1

-

1.Idegen nyelv

15*

6*

5*

5*

5*

2.Idegen nyelv

-

3*

3*

3*

3*

Matematika

3*

3*

3*

3*

4*

Informatika

4*

2*

2*

-

-

Bevezetés a filozófiába

-

-

-

-

1

Fizika

-

2

2

2

V

Biológia és egészségtan

-

-

1

2

2

Kémia

-

2

2

0

-

Földünk és környezetünk

-

2

2

-

-

Ének-zene

1

1

-

-

-

Rajz és vizuális kultúra

-

1

1

-

-

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Társadalomismeret (ld.történelem) -

-

0,5

0,5

0,5

0,5

Tánc és dráma

-

0,5

0,5

-

-

Mozkóképkult. és médiaism.

-

-

-

0,5

0,5

Környezeti ismeretek

-

-

1

-

-

Művészetek/Művészettörténet**

-

-

-

1

1

Képességfejlesztés

-

-

-

-

-

Szabadon tervezhető

-

-

-

1

2

27,50

27,50

27,50

30,00

30,00

30

35

34,5

32

32

Kötelező óraszám Összesen

60


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A gimnáziumi nyelvi előkészítő osztály tantárgyi rendszere és óraszámai 9. nyelvi előkészítő évfolyamra épülő 9-12. évfolyamos (öt évfolyamos gimnázium) A 2013/14-es évtől érvényes felmenő rendszerben Óraterv a 9/NY, ill. 9-12. évfolyamos gimnázium számára Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

9/NY évf. 2

9. évf.

10. évf. 11. évf. 12. évf.

4

4

4

4

I. idegen nyelv

15*

6*

5*

4*

4*

II. idegen nyelv

3*

3*

3*

6*

6*+2v

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2*

3*

4*

4*

4*

2

2

4

4

1

Etika Biológia – egészségtan

2

2+2v* 2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Dráma és tánc

1

Informatika

2*

2*

1v

2+2v*

1v

2v

2*

2v* 1

Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

3

4

4

6

8

Rendelkezésre álló órakeret

30

35

36

35

35

v=választható

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. A fennmaradó 10% időkeretet a tananyag elmélyítésére, azaz gyakorlásra, ismétlésre fordítjuk.

61


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A gimnáziumi osztály tantárgyi rendszere és óraszámai 9-12. évfolyamon (négy évfolyamos gimnázium, nem NYEK-es) A 2013/14-es évtől érvényes Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

10. évf. 11. évf. 12. évf.

4 6* 3* 3*

4 5* 3* 4*

4 4* 6* 4*

4 4* 6*+2v 4*

2

2

4

4

1 2 2

2+2v

1v

1v

5 1 6 35

2v 1 5 1 8 35

2 2 2 2 1 1

2 2 2 1 1 1 2*

2*

5 1 4 35

5 1 4 36

v=választható

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. A fennmaradó 10% időkeretet a tananyag elmélyítésére, azaz gyakorlásra, ismétlésre fordítjuk. Módosításul: 2012. dec.-ben az új diákoknak, az új feltételnek megfelelve - Ha a tanuló 10. vagy 11. évfolyamon végez az 1. idegen nyelvvel az előrehozott sikeres érettségi vizsgának köszönhetően, akkor óraszáma átcsoportosítható a 2. idegen nyelvre vagy informatikára, vagy egyéb tárgyra. - „*” nyelvenkénti és/vagy szintenkénti bontást jelent. - A plusz 1-1 óra magyarból és matematikából és 0,5 óra ének-zenéből a szabadon tervezhető órakeret terhére van beállítva. - Az ötéves NYEK angol és/vagy német nyelvi csoporttal indítható. - **2010-11-es tanévtől bekerülő tanulók a 12. és 13. évfolyamon a művészetek tantárgy helyett művészettörténetet tanulnak.

62


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tehát a választható érettségi tárgyak szintekkel is megjelölve: Tárgy Középszint Emelt szint Földünk és körny. X --Informatika X --Ének-zene X --Testnevelés X X 2. idegen nyelv X X /angol, német, francia/ Biológia X X 2013-tól: Középszinten 138, emelt szinten 276 órában. A tantervek központi kerettantervek,

63


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Középiskola (9 – 12. évfolyam ) – óraszámok a kerettantervekhez

Évfolyam/ Tantárgyak Anyanyelv / komMunikáció

9. esti

10.

levelező

esti

11.

levelező

esti

12.

levelező

esti

levelező

37

19

37

19

37

19

32

16

M.irodalom

74

37

74

37

74

37

64

32

Matematika

111

37

111

37

111

37

96

32

Fizika*

37

19

37

19

37

19

Kémia*

37

19

37

19

37

19

Földünk és környezetünk**

37

19

37

19

Biológia*

37

19

37

19

37

19

Történelem

37

19

37

19

37

19

64

32

Művészeti ismeretek* Társadalomismeret* Informatika*

37

19

37

19

37

19

32

16

37

19

37

19

37

19

-

-

-

-

37

19

32

16

Filozófia/etika

-

32

16

-

-

Idegen nyelv Angol Német

111

111

111

111

111

111

111

111

Szabadon tervezhető: modulok: környezeti nevelés

74

37

74

37

74

37

111

93

Összesen

666

374

666

374

666

374

574

364

A * -gal jelölt tantárgyakból a szabad sáv terhére (évi óraszám: esti tagozat: 20 óra, levelező tagozat: 10 óra) érettségi előkészítő szervezhető! ** A földünk és környezetünk tantárgy programja a 2 illetve 3 tanév alatt is tanítható.

64


PEDAGÓGIAI PROGRAM

VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK Emelt szintű érettségire való felkészítés óraterve: esti tagozat Kötelező tárgyak: Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol vagy német nyelv Történelem Választható tárgyak: Földünk és környezetünk Biológia Fizika Kémia Angol vagy német nyelv

1 1 1 1 ---------------1 1 1 1 1

A tantervek kiválasztásának általános elvei és szabályai Egy tanulócsoportot alapul véve a bemenet és kimenet időszaka között tantervet nem változtatunk. Közismereti tantárgyak terén a kerettantervektől nem tértünk el. 2013-tól a központi tantervek bevezetésével tanítunk felmenő rendszerben, saját akkreditált tantárgyunk, a folklórismeret a helyi tanterv része marad a 10%-os kereten belül Gimnáziumban:az I. és a II. idegen nyelvet a nyelvi előkészítő évfolyam kerettantervére építve az emelt óraszámú kerettanterv szerint tanítjuk, így a nyelvi előkészítő évfolyamra előírt óraszámokkal a feltételeknek meg tudunk felelni. A biológia és egészségtan, a fizika, kémia és ének-zene tantárgyakat a B tantervi változatból tanítjuk. Az emelt szintű felkészítés fejlesztési feladatainak és követelményeinek meghatározása 11. 12. évfolyamokon: A fejlesztési feladatok egybeesnek a középszintű felkészítés szempontjaival. A követelményeket a középszintű kerettantervi anyag alapján a kiegészítő tartalmak beépítésével és a részletes vizsgaleírás által emelt szinten meghatározott tartalmainak beépítésével oktatjuk. A kimenetszabályozás az emelt szintű vizsgakövetelmények előírásával meghatározza az adott évfolyamokon a feladatokat. A tanulók értékelése emelt szintű felkészítés esetén az emelt tantervi követelmények szerint történik. Emelt szintű felkészítést csak a 4-es vagy 5-ös eredményt elért tanulóknak javasoljuk. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvrendelés szabályai, a tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola vezetője ill. az általa felkért személy/ek/ felel/nek/. A felelős dolgozó/k/ nevét, aki az adott tanévben lebonyolítja, összegzi, a tankönyv rendelést az éves Munkaterv rögzíti. A feladatellátásról megállapodást készítenek. Az éves központi költségvetésről szóló törvény meghatározza az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét. A 65


PEDAGÓGIAI PROGRAM

tankönyvtámogatás összege a fenntartó útján jut el a terjesztőhöz. A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére. Az iskola a tankönyvtámogatás teljes összegének legalább 25 %-át köteles tankönyv, az alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására fordítani. Ezek az iskolai könyvtár állományába kerülnek. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartóstankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. Az iskolai tankönyvellátás rendjéről évente a nevelőtestület dönt. A döntés előkészítése során az intézményvezető illetve az általa írásban megbízott személy felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni. A felmérés eredményéről tájékoztatja az iskolaszéket, a diákönkormányzatot és a szakmai munkaközösség(ek)et, majd kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy a tankönyvek ingyenesen -– álljanak azon tanulók rendelkezésére, akiket valamelyik normatív kedvezmény megillet, illetve jogosultak valamilyen további kedvezmény igénybevételére. A tankönyvrendelést az intézményvezető illetve az általa megbízott intézményvezető helyettes készíti el. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható minden tanulónak. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az intézményvezető vagy az általa írásban megbízott személy beszerzi a szakmai munkaközösség(ek), az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét. Azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, csak a szakmai munkaközösség(ek), az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértésével lehet a tankönyvrendelésbe felvenni. A normatív kedvezmények minden olyan nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulónak járnak, akik a következő feltételek valamelyikének megfelelnek: a) tartósan beteg, (szakorvos igazolásával) b) testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott ( pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy aktivitászavar), d) három- vagy többgyermekes családban él, (a megállapított családi pótlék folyósításáról postai szelvény vagy igazolás) e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, (a megállapított családi pótlék folyósításáról postai szelvény vagy igazolás) f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. (az erről szóló önkormányzati határozat igazolja) További kedvezmények nyújtásánál – amennyiben ennek anyagi fedezete van előnyben kell részesíteni azt, aki igazolja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Tankönyvkölcsönzés Ha az iskola a normatív kedvezmények biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, szabályozni kell az ezzel összefüggő kérdéseket: A tankönyvkölcsönzés időtartama: egy tanév (bukás esetén a nyári szünet végéig) Szükség esetén tanévenként megismételhető ( pl. érettségi tárgyak könyvei ). 66


PEDAGÓGIAI PROGRAM

- Kártérítés a tankönyvben okozott kár esetén: mértéke gondatlan károkozás esetén a károkozás napján érvényes minimálbér 50 %-át, szándékos károkozás esetén pedig a minimálbér 5 havi összegét nem haladhatja meg. A tankönyvellátás megszervezése A tankönyvellátás rendjében kell meghatározni a tankönyvfelelőst. Biztosítani kell, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az adott tanévre a mindenkori tanévkezdéskor megvásárolhatók legyenek. Az iskola minden évben az aktuális OM rendelet által meghatározott határidőig végzi el a következő feladatokat: Felméri, hogy a következő tanévben hány tanuló kíván tankönyvet kölcsönözni az iskolától, az „Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz” című nyomtatványon. Az igénylőlap mellett be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A felmérés eredményéről tájékozatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket és a diákönkormányzatot. A nevelőtestület minden évben meghatározza a tankönyvellátás rendjét és erről írásban értesíti a szülőket, illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót. Az eddigi információk alapján elkészítik a tankönyvrendelést, melynek során a leendő új osztályok tanulólétszámát is meg kell becsülni A tankönyv rendelés menete a 23/2004 (VIII.27.) OM rendelet alapján történik. ?? A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt lehetővé kell tenni, hogy a szülők megismerjék az alkalmazott tankönyvek listáját, és nyilatkozzanak arról, hogy melytankönyveket kívánják megvásárolni gyermekük részére, illetve milyen módon kívánják megoldani a tankönyv beszerzését. Az iskolának a helyben szokásos módon közzé kell tenni azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A tankönyvrendelés elkészítéséről az iskola intézményvezetője által megbízott kolléga gondoskodik. Biztosítja, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint segédkönyvek hivatalos jegyzéke az intézményvezető által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésére a pedagógusoknak. A pedagógusok írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket (évfolyam, cím, szerző, kódszám) a tankönyvrendelés elkészítésével megbízott kollégának, aki a tanulói tankönyvigénylések felmérése után elkészíti a rendelést A tankönyvválasztás elvei: A választott tankönyvek a rendelet szerinti választékra, illetve a kerettantervekre épülnek. Az oktatásirányítás szándékainak megfelelően figyelembe vesszük a tanuló szociális helyzetét, a tankönyvek tartalmi megfelelését és az általa felügyelt piaci lehetőségeket. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA A mindennapos testedzés formái 1. A tanórai testnevelés Az iskola minden tagozatán lehetőséget biztosítunk a mindennapos testedzésre. A kilencedik évfolyam mind a három tagozatán heti öt testnevelés óra van megtartva órarendi keretek között, a 12-13. évfolyamon heti 3 óra, a szakmai 67


PEDAGÓGIAI PROGRAM

vizsgára történő felkészítés idejében még heti 2 óra testnevelésóra van. A néptáncosok a heti 2 órát a néptánc órákra fordítanak. A testnevelés- és néptáncórák szerencsés lehetősége, hogy jó idő esetén az iskola környezetében található ősfás parkot tudjuk használni, így a diákok jó levegőn, szép természeti környezetben futhatnak, kondicionálhatnak. A testnevelésórákon minden évfolyamon folyamatosan zajlik a kondíció felmérés és ehhez mérten a fejlesztés. A gyógytestnevelés órák, a testnevelés órával párhuzamosan egy időben vannak. Az „A” osztályok számára biztosított ily módon a gyógytestnevelés, szakképzett gyógytestnevelővel, ahol csoportbontásban lehet foglalkoztatni a tanulókat egészségi és fizikai állapotuknak megfelelően, a tanév eleji szűrővizsgálatok alapján. A néptánc tagozaton minden évfolyamon megoldott a mindennapos testnevelés, hiszen a néptánc gyakorlatok a testnevelés- és balett órákkal együtt évek óta arányos elosztásban kerülnek az órarendbe, a diákok a hét minden napján erős, dinamikus terhelést kapnak. A gimnáziumi tagozaton a kötelező heti 3 testnevelésórát a tanterv szerinti Tánc és dráma órák egészítik ki. A kézműves tagozat rajz- és szakmai órái tömbösítettek és főleg üléshez kötöttek, testnevelés- óráik pedig a hét más napjaira esnek. Ezért tanulóink, a kollégák irányításával a kiadott szünetekben tarthatják meg frissítő, átmozgató napi tréningjüket. A kézműves tanulók számára is kiegészítő jellegű foglalkozás a sportkör és a néptánc szakkör. 2. A szabadidős sportolási lehetőségek A szabadidős elfoglaltságok közé tartoznak a délutáni sportolási lehetőségek is, pld. az iskolai ISK heti 2 órában, valamint a táncház, és a táncszakkör. Az iskolai sportkörön elsősorban labdajátékokra oktatjuk a tanulókat, mely jó színtere a csapatszellem kialakításának, az önuralomra, fegyelemre nevelésnek a közös sikerélmény megszerzésének. Fontos része a megfelelő mennyiségű játék, versengés. 3. Mozgásos iskolai programok Az iskola évről–évre visszatérően megrendezésre kerülő, már bizonyos hagyományokkal rendelkező programját az éves munkatervben rögzíti. Ilyen a diáknapon a sportnap, ürömi néptánc fesztivál, néptánc gála, néptánc tanulmányi verseny, táncház találkozó. A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés 68


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Irodalom Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet Történelem Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmódMatematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logika Logikai műveletek Fogalmak, tételek. Bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok 1. Számelmélet, algebra Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek 2. Függvények, az analízis elemei Függvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk, függvények jellemzése Sorozatok 3. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Háromszögek 69


Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Terület-, kerület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordinátageometria 4. Valószínűség-számítás, statisztika Leíró statisztika Valószínűség-számítás Idegen nyelv Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Testnevelés A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben űzhető sportok Ének-zene 1.Éneklés és zenetörténet Népzene Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene 2. Zenefelismerés Népzene 70

PEDAGÓGIAI PROGRAM


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene 3.Dallamátírás Művészettörténet Készségek, képességek Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a képelemzések során Művészeti technikák A tömegkommunikáció és média eszközei Tárgy és környezetének kapcsolata Művészeti ágak, műfajok Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területek Őskor művészete Mezopotámia művészete Egyiptom művészete Görög művészet Római művészet Ókeresztény művészet Bizánc és az iszlám világ művészete Népvándorláskor Román kor művészete Gótika művészete Reneszánsz Barokk Klasszicizmus és romantika Realizmus Impresszionizmus és posztimpresszionizmus Századforduló művészete: szimbolizmus, szecesszió Avantgárd irányzatok a XX. század elején Művészet a két világháború között Művészet a második világháború után Rajz és vizuális kultúra 1. Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés Térértelmezés Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép- és szöveg Vizuális információ Tárgyak és környezet 71


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2. Befogadás A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia Kontextus Technikák Vizuális kommunikáció Vizuális információ Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció Tervező folyamat Népművészet Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak Műfajok Művészettörténeti korszakok, irányzatok Stílusjegyek Alkotások és alkotók Műelemző módszerek Mű és környezete Informatika 1. Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban 2. Informatikai alapismeretek - hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembe helyezése 3. Informatikai alapismeretek - szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata. Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel 72


6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblapkészítés 8. Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés Biológia 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Önálló sejtek: Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek testtájak Viselkedés 3. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás 73

PEDAGÓGIAI PROGRAM


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiai-, pszichológiai alapjai Hormonrendszer, hormonális működések Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejlődés 4. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek (élőhely típusok) Bioszféra, globális folyamatok Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem 5. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója Földrajz (Földünk és Környezetünk) 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség-, és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi – gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazatok 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Fizika 1. Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia 2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások 74


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele 3. Elektromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény 4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeiből 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok Az emberi természet Az erkölcsi lény Az erkölcsi cselekedet Az etika megalapozása Az erények és a jellem Társas kapcsolatok Erkölcs és társadalom Vallás és erkölcs Korunk erkölcsi kihívásai A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN ÉS/VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA Pedagógusaink a tanulók teljesítményét, előmenetelét rendszeresen ellenőrzik és érdemjegyekkel értékelik. Félévkor és év végén osztályzattal minősítik. Az érdemjegyekről a tanulót és a szüleit rendszeresen értesítik a kollégák a megfelelő hivatalos és nem hivatalos úton egyaránt. Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten tekinti át, és a szaktanárok ill. az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a, a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél .jeles/5/, jó/4/, közepes/3/, elégséges/2/, elégtelen/1/ b, a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás/5/, jó/4/, változó/3/, rossz/2/ c, a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás/5/, jó/4/, változó/3/, hanyag/2/. Az értékelésnél általában törekszünk: 75


PEDAGÓGIAI PROGRAM

a pozitív teljesítménymotiváció elérésére az optimális értékelési rendszer kialakítására készségtárgyaknál az elméleti és gyakorlati ismeretek összhangjára a művészeti képzés, az alkotó tevékenység motiváló erejének felhasználására. Értékelési rendszerünk alapelvei: Ellenőrzési, értékelési módszereink révén szeretnénk elérni, hogy fejlődjön a diákok kifejezőkészsége, alakuljon ki széles értelemben vett vizsgarutinjuk, mélyüljön az anyag megértése. Legyen az ellenőrzés és értékelés rendszeres, hogy folyamatos munkára, az ismeretek rendszeres elsajátítására ösztönözze a diákokat. Igyekszünk biztosítani az egyéni tempóban való haladás lehetőségét, növelve ezzel a diák önbecsülését, önállóságát, igényességét. Alkalmazott módszerek: Folyamatosan: szóban, szóbeli szöveges értékeléssel írásban, írásbeli szöveges tanári értékeléssel Időszakosan: diagnosztikus mérések egy-egy új anyagrész kezdetekor összegző mérések/ tanév eleji, végi, téma vége, stb. felmérések/ nagydolgozatok kiselőadások pályamunkák, gyűjtőmunkák, versenymunkák, stb. vizsgák A félévzárások előtt minden olyan anyagrészből, amelyből diagnosztikus mérés segítségével minősítettünk, meg kell adni a lehetőséget a javításra. Ha a tanuló az adott anyagrészből ekkor jobban tud teljesíteni, mint a méréskor, akkor a félévet lezáró osztályzat kialakításánál ennek a teljesítménynek a mértékét figyelembe kell venni. Az osztályozás a szaktárgyaknál 5 érdemjeggyel történik: Jeles/5/: Ha a tantervi követelményeknek a tanuló kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti és tudja a tananyagot, és képes alkalmazni. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni, írni. -Jó /4/: Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. -Közepes /3/: Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, többször szorul nevelői segítségre / javításra, kiegészítésre /. Ismeretei felszínesek. Kevéssé tud önállóan dolgozni, beszélni, írni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. -Elégséges /2/: Ha a tantervi követelményeknek nagy hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. -Elégtelen /1/: Ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem képes eleget tenni. A minimumot sem tudja. A témazáró dolgozatok (írásban vagy szóban) %-os minősítésekor fő elvként a 100/ 1997 (VI.13) Korm. Rendelet érettségi vizsgaszabályzatának 6.§76


PEDAGÓGIAI PROGRAM

ban meghatározott utasításait vesszük alapul azzal az eltéréssel, hogy a középszintű felkészítés esetén 5 %-kal megemeljük az alsó határokat. 85-100% 65- 84% 45- 64% 30- 44% 0- 29%

elérése esetén jeles (5) elérése esetén jó (4) elérése esetén közepes (3) elérése esetén elégséges (2) elérése esetén elégtelen (1)

Emelt szintű felkészítés esetén nem térünk el a vizsgaszabályzattól. 60-100% 47- 59% 33- 46% 20- 32% 0- 19%

elérése esetén jeles (5) elérése esetén jó (4) elérése esetén közepes (3) elérése esetén elégséges (2) elérése esetén elégtelen (1)

A témazáró dolgozat jegye súlyozottan, duplán számít. A félévi és az év végi osztályzatok átlagszámításakor (o),5- (1),-ig a tanár mérlegelhet, (o),5 alatt lefelé kerekítve átlagolunk. A tanuló minden témazáró dolgozatot köteles megírni. Ha mulasztott, akkor pótolnia kell. Az utóbbi határideje a hiányzás időtartamának megfelelő időszak vége, de legkésőbbi időpontja a félév vagy az év vége. Az érdemjegyek száma egy félévben legalább: heti 1 órás tárgynál legalább 3 jegy heti 2 órás tárgynál legalább 4 jegy heti 3 órás tárgynál legalább 4 jegy heti 4 vagy több órás tárgynál legalább 5 jegy Testnevelésórán a tanulók értékelése, az alkati fizikai képességeinek különbözősége révén az egyén önmagához viszonyított fejlődésén, az akarati tényezők fejlődésén, a tanórai aktivitásán (hozzáállásán), tanórán kívüli tevékenyégén alapszik. Értékelés előtt hangsúlyozottan kell figyelembe venni azt, hogy a diák saját képességeihez mérten lelki, akarati, fizikai tulajdonságainak megfelelően mennyire vesz részt teljes énjével az órán, hajlandó-e a tőle elvárható erőfeszítéssel, koncentrációval, lelkesedéssel dolgozni. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI Az oktatás az egyes évfolyamokon osztálykeretekben folyik. Az osztályokba sorolás a felvételi kérelmek, az általános iskolai tanulmányi eredmények és a felvételi eredmény figyelembevételével történik, és az intézményvezető hatáskörébe tartozik. Az osztályok, csoportok szervezésénél az intézményvezető figyelembe veszi a köznevelési törvény létszámokra vonatkozó szabályait, továbbá a fenntartó elvárásait és az iskola férőhelyekre vonatkozó lehetőségeit. Az induló osztályok létszámát minden évben a beiskolázási tájékoztatóban hozzuk nyilvánosságra. A felvételi tájékoztatókban közzé tesszük a következő tanév nyelvtanulási választékát. A nyelvi csoportokba történő besorolás a szaktanárok és a munkaközösségvezető véleményének meghallgatása után történik. Vitás esetekben a fenti szempontok figyelembevételével az intézményvezető dönt. A felnőttoktatásban a nyelvi csoportokba történő besorolás a tanuló előképzettsége alapján történik. A besorolást a szaktanárok végzik. 77


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A kötelező tanórák egy részét / matematika, idegen nyelv, informatika / ill. a választott tárgyak óráit bontott, kiscsoportos keretben tartjuk. Ezek a csoportok részben osztályokon, részben évfolyamokon belül szerveződnek, létszámuk 8-18 fő között változik. Egyes tehetséggondozó vagy felzárkóztató foglalkozásokat az ún. egyéni órakeret terhére szervezünk meg, akár 1-3 fő számára is. Az iskolában időnként szerveződő öntevékeny diákkörök osztályoktól, évfolyamoktól függetlenül, érdeklődés szerint szerveződnek, működnek. Másik alapegységünk az évfolyamonként szervezett szakmákra épülő szakmai gyakorlati csoport. Létszáma maximum 10-15 fő. Ezek munkáját segíti a művészeti szakmai tanár, aki az elméletigényes gyakorlatot szervezi, irányítja az osztályfőnökökhöz hasonló felelősséggel és feladatokkal. A tanulók egyéni igény vagy szaktanári ajánlás alapján vehetnek részt tanulószobai foglalkozáson. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A 2014/15. tanévtől a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszttel (NETFIT) mérjük a tanulók fittségi állapotát. Mérési időszak 2015. január 5. és május 27. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanítók végzik el a testnevelés órákon. NETFIT: A tanulók aerob kapacitására mérések. Mérés megnevezése 1. Ütemezett hasizom teszt 2. Törzsemelés teszt 3. Ütemezett fekvőtámasz teszt 4. 5. 6. 7

és vázizomzatának fittségére vonatkozó

Mérés célja Hasizomzat erejének erő-állóképessége A törzsfeszítő izmok erejének mérése A felsőtest izomerejének és erőállóképességének mérése. Kézi szorítóerő mérés Az alkar izmainak erőkifejtő képességének mérése Helyből távolugrás teszt Alsó végtag dinamikus erejének mérése Hajlékonysági teszt A térdhajlító izmok nyújthatóságának mérése Állóképességi ingafutás teszt 20 Maximális oxigénfelvevő-képesség mérése. méter

Az előírt mérési módszerek mellett – kiegészítésként – mérjük a • 2000 méteres síkfutást aerob állóképesség • 400 m-es síkfutás anaerob állóképesség Az erő és erő-állóképesség mérésére szolgálnak a következők: • négyütemű fekvőtámasz végrehajtása 1 perc alatt • lábemelés bordásfalon fejfölé, lányoknál vízszintesig; a mély hasizmok emelő erejének mérésére; • húzódzkodás, illetve a lányoknál kötélmászás a kar húzóerejének és a hátizmok erejének mérésére A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének eredménye a tanulók testnevelési osztályzatának kialakításában részjegyként szerepel, kiemelt figyelemmel az önmagához mért fejlődésre. A mérések időpontját jogszabály alapján a tanév rendjében határozzuk meg. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az esélyegyenlőséget akadálymentesítéssel biztosítjuk első lépésben, melynek köszönhetően a mozgássérült tanulók és tanárok a fölszinten 78


PEDAGÓGIAI PROGRAM

biztonságosan közlekedhetnek, illetve akadálymentesített mosdó is rendelkezésre áll. Hallás- és látássérült tanulókat az esetük súlyosságától függően tudunk fogadni iskolánkba. Szakközépiskolai képzés esetén azonban meg kell felelnie szakmai és szakorvos által jóváhagyott egészségügyi alkalmassági követelményeknek. Gimnáziumi tanuló esetében a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek birtokában csak akkor tudjuk vállalni az oktatás-nevelést, ha biztosítva látjuk a szülővel is együttműködve a tanuló előmenetelét. Biztosítjuk iskolánkban a szegregációmentességet, az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését, a szolgáltatásainkhoz való hozzáférés egyenlőségét, az esélyteremtést, különös tekintettel az SNI, a BTMN-es, hátrányos illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra, az alábbi területeken: a tanításban, ismeretközvetítésben az egyéni fejlesztésben, korrepetálásban az értékelésben a tanulói előmenetelben a fegyelmezésben, büntetésben hiányzások nyilvántartásában, adminisztrálásában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában a továbbtanulásban, pályaorientációban a kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi szervezetekkel. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK A magatartás és szorgalom minősítésének követelményei: A magatartás minősítése az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezi ki a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt / felelősségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem/: -példás /5/, ha a tanuló életkorának megfelelően a házirendben foglalt követelmények szerint viselkedik, életvezetése társainak például szolgálhat, -jó /4/, ha a tanuló viselkedése a házirend követelményeinek általában megfelel, és súlyosabb fegyelmi vétséget nem követ el, -változó /3/, ha a tanuló magatartása több alkalommal nem felel meg a házirend követelményeinek, és súlyosabb fegyelmi vétséget is elkövetett, -rossz /2/, ha a tanuló magatartása, életvitele a házirend követelményeinek ellentmond, és a súlyos fegyelmi vétségei után alkalmazott fegyelmező intézkedések eredménytelenek. A szorgalom minősítése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt / kötelességtudat, cselekvőkészség, rendszeresség, pontosság/: 79


PEDAGÓGIAI PROGRAM

-példás /5/, ha a tanuló képességeinek megfelelően, eredményesen tanul, az órákon aktívan dolgozik, füzetei, taneszközei rendesek, tiltott segédeszközt nem vesz igénybe, -jó /4/, ha a tanuló nem minden tárgyból dolgozik képességeinek megfelelően, de jó irányú törekvései vannak, -változó /3/, ha a tanuló több tárgyból képességei alatt teljesít, és javításra való törekvést sem mutat, -hanyag /2/, ha a tanuló tanulmányait rendszeresen elhanyagolja. A szakképző évfolyamokon a tanuló nem kap magatartás és szorgalom osztályzatot.

A tanulók dicsérete és jutalmazása 1.) A dicséret és a jutalmazás elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki iskolai, területi vagy országos tanulmányi versenyen eredményesen szerepel, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló, ill. eredményes szakmai tevékenységet folytat, kimagasló teljesítményt ér el a szakmájában.. 2.) A dicséret formái A fenti elveknek megfelelő kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Elismerésként szóbeli és írásos dicséretek adhatók, mely utóbbiakat a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. Az írásos dicséretek formái: tanári, szakoktatói dicséret, osztályfőnöki dicséret, intézményvezető-helyettesi dicséret, intézményvezetői dicséret, nevelőtestületi dicséret. 3.) A jutalmazás formái a./ Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: diákönkormányzati szaktanári osztályfőnöki intézményvezetői nevelőtestületi Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók intézményvezetői és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel, könyvvel vagy jutalomtárggyal is elismeri az iskola. A jutalmak odaítéléséről a - pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök dönt. b./ Annak a tanulónak, aki iskolai szinten kiemelkedő teljesítményt nyújt /tanulmányi szakmai és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, vagy az 80


PEDAGÓGIAI PROGRAM

iskoláért kiemelkedő társadalmi munkát végzett/, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan kell átadni. c./ Annak a végzős tanulónak, akit a legeredményesebbnek minősít a tantestület négyéves tanulmányi, szakmai munkája alapján, a ballagáson a Dunakeszi Tankerület intézményvezetőjétől az iskola nyilvánossága előtt virágcsokorban és oklevélben részesül. d./ Csoportos jutalmazási formák Jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás /színház- vagy kiállítás látogatáshoz/ stb.

A tanulók fegyelmezése 1.) Fegyelmi intézkedések A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel - el lehet térni. A fegyelmi eljárás esetén írásban értesítjük a szülőt. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: A./ Szóbeli figyelmeztetés: - Tanórai vagy óraközi szünetben történő rendzavarás, iskolai felszerelés otthonhagyása, általában a Házirend nem kirívó mértékű megsértése, a pedagógus által – pedagógiai mérlegelés után szükséges esetekben - kell a tanulót szóbeli figyelmeztetésben részesíteni. - Vegye figyelembe annak életkori sajátosságait és a kötelességszegés vagy rendzavarás súlyát. Hangneme határozott, de kulturált, a pedagógiai célt szolgáló legyen. - Ismételt figyelmeztetést jelezni kell az osztályfőnököknek, és a napló megfelelő helyére fel kell jegyezni. Ezzel a fegyelmező eszközzel a DÖK is élhet, ha az intézményvezető az esetet a DÖK hatáskörébe utalja. B./ Írásbeli figyelmeztetés: A vétség, rendzavarás súlyosabb foka, a tanulmányok feltűnő elhanyagolása esetén a szaktanár vagy osztályfőnök az digitális naplóban rögzített formában figyelmezteti a tanulót. Ő köteles szülőjével vagy nevelőjével aláíratni a figyelmeztetést, és azt a beírónak bemutatni. Ezzel a fegyelmező eszközzel a DÖK is élhet, ha az intézményvezető az esetet a DÖK hatáskörébe utalja. C./ Írásbeli intés: A Házirend, a közösségi, társadalmi normák esetleges súlyosabb - szándékos, de fegyelmi eljárást még nem igénylő megsértéséért, valamint írásbeli figyelmezetésben részesített tanuló visszaeső vétségéért osztályfőnöki vagy iskolavezetői intés adandó. D./ Tanítási óráról a szaktanár nem küldhet ki tanulót! Súlyos rendzavarás, az óra szándékos zavarása esetén el kell küldenie az intézményvezetői vagy helyettesi irodába, további intézkedésig. A szünetben jelenteni kell személyesen az esetet. Tantárgyi osztályzat nem lehet fegyelmező eszköz. E./ A fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást az általa megbízott személy vezeti. Részt vesz a tárgyaláson: az intézményvezető-helyettes, az iskolai DÖK tagja, a gyakorlati oktatás vezetője, az illetékes osztályfőnök és a bizottság elnöke. 2.) Fegyelmi büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesítendő. A 81


PEDAGÓGIAI PROGRAM

felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései az irányadók: Nkt. 58§, 20/2012.EMMI-rendelet 53.§. A köznevelési törvény alapján fegyelmi büntetések a következők: - megrovás, - szigorú megrovás, - kedvezmények, juttatások csökkentése, ill. megvonása /kivéve a szociális juttatás/ - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, - eltiltás a tanév folytatásától, - kizárás az iskolából. A fegyelmi eljárás megelőzésének lehetőségére egyes esetekben fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szervezhető.

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás Az iskola a vitás ügyek rendezése érdekében előzetes egyeztetést biztosít a szülőnek és a tanulónak. Az előzetes egyeztetésre az iskola intézményvezetője tesz javaslatot. Az egyeztetésen részt vesz az eljárást kezdeményező, az iskolavezetés, a tantestület, a DÖK, illetve a szülői szervezet képviselője. Amennyiben az egyeztetés sikertelen, a jogorvoslatot le kell folytatni. Meghatározható, konkrét fegyelmi vétség megvalósulása esetén a szülői és a diákszervezetet képviselő ISKOLASZÉK (ennek hiányában a szülői szervezet) és DIÁKÖNKORMÁNYZAT által közösen működtethető a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás. Az egyeztető eljárás célja: - A felmerülő kötelességszegéshez vezető események feltárása, feldolgozása, értékelése, majd az ismeretek birtokában - a kötelességét megszegő és a sértett fél közötti megállapodás létrehozása, a sérelem orvoslása. Az egyeztető eljárás kerete, rendje: - Akkor kerül sor egyeztető eljárásra, ha a sértett (kiskorú esetén a szülő) és a kötelességét megszegő (kiskorú esetén a szülő) ebben egyetért. - A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben az iskola intézményvezetője felhívja a kötelességszegő (kiskorú esetén a szülő) figyelmét az egyeztető eljárás lehetőségére. Ehhez előzetesen írásban be kell szerezni a sértett (kiskorú esetén a szülő) írásos hozzájárulását. - A kötelességét megszegő kiskorú szülője – az értesítés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül – írásban kérheti az iskola intézményvezetőjétől az egyeztető eljárás kérelmét, igénybevételét. - A fegyelmi eljárás folytatódik, ha nem veszik igénybe az egyeztető eljárást, vagy a kérelem beérkezését követő 15 napon belül az nem vezetett eredményre. - Ha az egyeztető eljárás során a kötelességszegő és a sértett (kiskorú esetén a szülő) szülei írásban megegyeztek a meghatározott időn belül, és tisztázták a sérelem orvoslását, a jelzett időszakban az intézményvezető a fegyelmi eljárást felfüggeszti. - A fegyelmi eljárást adott ügyben csak akkor szünteti meg az intézményvezető, ha a sértett (kiskorú esetén a szülő) szülő írásban nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását. - Ha a megállapodás létrejön, és az orvoslás kikötéseit, továbbá a megállapodásban foglaltakat az osztályközösség elé kívánják tárni, akkor ezt a tanulók osztályközösségeiben meg kell vitatni.

82


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az egyeztető eljárást az általános intézményvezető-helyettes vezeti. Részt vesznek benne: a gyermekvédelmi felelős, az iskolaszék képviselője, a DÖK képviselője. Az érintett tanulók szülei az egyeztető tárgyaláson részt vehetnek. Ha a sértett egy iskolai alkalmazott, az egyeztető tárgyaláson az iskolai érdekvédelmi szervezet képviselője vagy a sértett által felkért kolléga vehet részt. Az eljárás során jegyzőkönyv készül. 3.) A tanuló kártérítési felelőssége Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz - a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 50%-át, - szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg. (Ld. Nkt. 59.§) 4.) Ösztöndíjak Iskolánkban nincs olyan gyakorlat, amely ösztöndíjköteles.

83


PEDAGÓGIAI PROGRAM

C/ SZAKMAI PROGRAM Szakmai célkitűzéseink A pedagógiai program szakmai célkitűzése a néphagyományban gyökerező szakmai ismeretek elméleti és gyakorlati elsajátíttatása a tanulókkal, melyek az évezredek során kikristályosodott tartalmi és formai világukkal biztos alapot nyújtanak bárkinek e művészeti tevékenységek gyakorlati műveléséhez a későbbiek során. Ennek érdekében oktatási programunk két pillérre támaszkodik: úgymint az egyes szakmák elméleti megalapozása, valamint ennek gyakorlatban történő elsajátítása Az elméleti megalapozás általános területe a folklórismeret /néprajz/, mely elengedhetetlen ismereteket tartalmaz a népművészet egészében való kellő tájékozódáshoz, valamint olyan rendszerszemlélet kialakításához, mely szerint a népművészet elemei komplex egységet alkotnak, részei az egészből kiragadva nem értelmezhetők és sajátíthatók el maradéktalanul. Az egyes szakterületek speciális néprajzi vonatkozásainak oktatása jelenti a szakmák elméleti megalapozásának folklórismereti oldalát. Ezen ismeretek elsajátítása nagyrészt a közismereti (folklórismeret tantárgy), és speciálisan a szakmai elméleti oktatás keretében történik. A népművészet tartalmak kötelezően elsajátítandó részei nagyobb mélységben jelennek meg az egyes szakmai tárgyakban. Legfőbb célkitűzésünk, hogy az általános és a szakmai néprajzi ismeretek oktatása egységes szemlélet szerint történjen. Emellett természetesen az egyes szakképesítésekhez tartozó elméleti tartalmakat a megfelelő óraszámban tanítjuk. A gyakorlati képzés során hangsúlyt helyezünk az adott szakma magyar néphagyományból ismert tárgytípusainak, motívumrendszereinek megismertetésére, alkalmazására, a szakmai párhuzamok bemutatására. A gyűjtés, rekonstrukció és tervezés egységében szeretnénk a hagyománytisztelő tárgyalkotás és az önálló művészi megnyilvánulás lehetőségét, harmóniáját megteremteni, egy-egy növendék képességeinek és törekvéseinek megfeleltetve. További szakmai tantárgy a rajz – festés és mintázás, valamint a művészettörténet. A szakmai képzés része a rendszeres múzeum – és kiállításlátogatás, alkalmi feladatokkal segítve a befogadás technikájának elsajátítását, valamint az összefüggő (nyári) szakmai gyakorlatok színes, élményszerű megszervezése az ágazati szakmai kerettantervekben megfogalmazott kötelező tartalom és óraszám figyelembevételével. A szakmai képzés rendszere Az általános folklórismeret oktatása évfolyamonként közösen történik a megadott óraszámban, a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás csoportbontásban, a választott szakmák szerinti műhelyekben, oktatóhelyeken. Szakmánkénti célkitűzések Iskolánk jelenlegi lehetőségei három szakközépiskolai szintű kézműves szakma oktatását teszik lehetővé. Úgymint keramikus /fazekas tartalommal. / (OKJ száma: 52 1813 08), textilműves (kéziszövő) (OKJ száma: 58 1812 12) és textilrajzoló- és modelltervező asszisztens /népviselet-készítő tartalommal/ (OKJ száma: 52 1812 13) 84


PEDAGÓGIAI PROGRAM

valamint néptáncos (OKJ száma: 52 1833 02) képzést, mely negyedik szakma a gyakorlati oktatásban, és amely némileg elkülönül a kézműves szakmák oktatásától. Ez a típusú képzés a 2012/2013-as tanévben V. szakképző évfolyamot végző tanulók szakmai vizsgájával lezárul. A modul-rendszerű szakképzés esetében módosultak az általunk oktatott szakmák elnevezései is, követték a szakmák egymáshoz való viszonyának strukturális változásait is. Ennek megfelelően a szakmáink a következők: keramikus /fazekas tartalommal / (új OKJ száma: 54 211 10 0000 00 00), textilműves (kéziszövő). (új OKJ száma: 54 211 16 0010 54 02) és textilműves (textilrajzoló- és modelltervező asszisztens /viselet-készítő hangsúllyal/). (új OKJ száma: 54 211 16 0010 54 04), valamint a táncos (néptáncos) (új OKJ száma: 54 212 07 0010 54 03). Az modul-rendszerű szakmai szerkezetben a keramikus szakma alapszakképesítés, textiles szakmáink a textilműves alapszakképesítés elágazásai, a néptáncos szakma pedig a táncos alapszakképesítés elágazása. A modulrendszerű szakképzés OKJ szám szerkezete pontosan megmutatja a jelölt szakma jellemzőit: 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

1.és 2. számjegy:a szakképesítés szintjét jelöli.

54 = emelt szintű (érettségivel) 31= középszintű (általános iskolával) 3.; 4 és 5. számjegy:a szakképesítés tanulmányi területét jelöli.2= humán tudományok és művészetek 6. és 7. számjegy: sorszám* 8. számjegy: alap szakképesítés-e: 1=igen 0=nem 9. számjegy: rész-szakképesítés-e: 1=igen 0=nem 10. számjegy: elágazás-e: 1=igen 0=nem 11. számjegy: ráépülés-e: 1=igen 0=nem 12. és 13. számjegy**: az elágazás szintjét jelöli: 54 = emelt szintű (érettségivel) 31= középszintű (általános iskolával) 14. és 15. számjegy***:sorszám * = az azonos szintű és azonos tanulmányi területbe tartozó szakképesítések megkülönböztetésére szolgál ** = a rész-szakképesítés, elágazás vagy ráépülő szakképesítés szintjét jelölő két számjegy *** = az azonos szintű rész-szakképesítések, elágazások, ráépülések megkülönböztetésére szolgál Mind a négy ill. hat szakterület alapja a biztos folklórismeret, de a kézműves szakmák elsődlegesen a vizuális kultúra részei, míg a tánc egyfajta sajátos mozgásművészet, melynek maradandó alkotásai nem születnek, csak maradandó hatásai az egyéniségre. Éppen ezért a képzés rendszerében némi eltérés adódik. A kézműves szakmákban a modul-rendszerű képzés után az ágazati kerettantervek alapján történő szakképzések belépése előreláthatólag lényeges tartalmi változást nem hoznak, azzal együtt, hogy a szakképzések elnevezései és a képzés szerkezete jelentősen változnak. Az ágazati OKJ számsor jelentése: 3. 4. 5. 6. 7. 1. 2. Szint Tanulmányi Sorszám terület 85


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ezen túl szakmacsoport és ágazati besorolás is árnyalja egy-egy szakképesítés besorolását. Az ágazati kerettanterv szerint az általunk „kézműves” szakmáknak nevezett szakképesítések a V. Képző- és iparművészeti ágazatba tartoznak. (azonosítószám

megnevezés)

54 211 01 54 211 02 54 211 03 54 211 04 54 211 05 54 211 06 54 211 07 54 211 08 54 211 09 54 213 02

Dekoratőr Divat- és stílustervező Festő Grafikus Kerámiaműves Ötvös, fémműves Szobrász Textilműves Üvegműves Kiadványszerkesztő

Modul rendszerű OKJ-s szakképzések

Ágazati szakmai kerettantervek szerinti OKJ-s szakképzések

Keramikus /fazekas tartalommal/ (OKJ száma: 54 211 10 0000 00 00)

54 211 05 Kerámiaműves

Textilműves (kéziszövő) (OKJ száma: 54 211 16 0010 54

54 211 08 Textilműves

Textilműves (textilrajzoló- és modelltervező asszisztens /viseletkészítő hangsúllyal/) OKJ száma: 54 211 16 0010 54 04 táncos (néptáncos) (OKJ száma: 54 212 07 0010 54 03)

54 211 02 Divat- és stílustervező

54 212 09 TÁNCOS (néptáncos) 54 211 04 Grafikus 54 213 02 Kiadványszerkesztő

Szakmáink célkitűzéseiben alapvető követelmény a tevékenység technikai elsajátítása, mely kialakítja azt a manuális készséget, /Művészetelmélet és ábrázolás (Rajz, festés, mintázási gyakorlat, Tervezés és technológia (Tervezés és gyakorlat)/ ami szükséges a későbbi művészeti tevékenység kibontakoztatásához. Ezzel párhuzamosan sajátítják el a szakterületükhöz tartozó azon elméleti ismereteket / Művészetelmélet és ábrázolás (Művészettörténet, Térábrázolási rendszerek)/, /Tervezés és technológia (Stílustan és szaktörténet, Technológia, Tervezés és gyakorlat)/, melyekre a munkájuk során támaszkodniuk kell. Az elméleti folklórismereti háttér és a szakmai munka során megismert hagyományos szemlélet és kultúra pedig esztétikai és etikai bázisa lesz a majdan kibontakozó művészeti tevékenységnek. A tánc esetében mindezek egyidőben jelentkeznek, ezért szükséges az oktatást kiegészíteni olyan eszközökkel, melyek az adott pillanat eseményeit rögzítik. Ehhez egy hagyományos és egy korszerű eszköz áll rendelkezésre, a kinetográfia és a technikai képrögzítés / film, videó/.A kinetográfia /táncjelírás/ oktatásának szükségességét a már meglévő kutatás- gyűjtés anyagának hozzáférhetősége is indokolja, mivel a korszerű képrögzítés eszközei csak korlátozott mértékben 86


PEDAGÓGIAI PROGRAM

állhatnak rendelkezésre. Valamint a kinetográfia, mint mozdulatelemzést rögzítő rendszer a filmek, videók feldolgozását is megkönnyíti. A különböző tánctípusok és dialektusok megkívánta mozgásstílus csak ezek segítségével sajátítható el magas színvonalon, melyet kiegészít és megerősít az adott tánctípusok és táncdialektusok elméleti - folklórismereti oktatása. A tárgy oktatását még alátámasztják azok a kutatások (Fügedi János) melyek a táncjelírásban otthonosan mozgók jobb mozgásos memóriáját bizonyítják. A tanulók a szorgalmi időszak szerves részeként nyáron szakmai gyakorlaton vesznek részt, melynek során elmélyíthetik elméleti és gyakorlati ismereteiket. A Képző és iparművészeti ágazathoz tartozó szakképesítéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat idejét és tartalmát az ágazati kerettanterv egységesen határozza meg. (Az óratervekben jelenítjük meg.) Az egységes kereteket az adott szakma sajátosságaihoz igazítva fogjuk megtölteni. A modul-rendszerű szakképzések esetében saját döntésünk volt, hogy összefüggő (nyári) gyakorlatot illesztünk a tanév végére, ehhez a következő formákat alakítottuk ki. 1)a) Az évközi múzeum- és kiállítás-látogatások a szakgyakorlat részét képezik, kb.15 – 20 óra terjedelemben. b) Az iskola által rendezett bemutatókon (pl. Fóti Ősz, gyereknapi rendezvények, stb.) kiállításokon, iskolabörzéken való részvétel és aktív munka kb. 15 – 48 órát tehet ki egy – egy tanulónál. (A tanítási órákon kívül beszámítható a nyári gyakorlatba.) 2) A tanév utolsó hetében intenzív szakmai munka folyik minden szakon a szakmai elmélet-gyakorlat heti óraszámában, a lehetséges legnagyobb óraszámban. a) Az évközi munkák kiállítását, azoknak valamilyen közös bemutatását készítik elő és rendezik meg a tanulók. b) Ebben az időszakban készülnek fel az utolsó szakgyakorlati hét feladataira, elméletben (pl. tervezés, szakirodalomból gyűjtés,) és gyakorlatban (pl. alapanyag előkészítés). 3) A tanév befejezése utáni időszakra esnek az ún. nyári gyakorlatok, melyeket a következő lehetőségek közül választunk ki az adott évfolyamok képességeinek, érdeklődésének és a szülői költségvállalásnak megfelelően. Ezek a programok minden esetben megfeleltethetőek a modul-rendszerű szakképzés valamelyik tananyagegységének, illetve tananyagelemének.(*a mellékletben kifejtve) a) KÉZMŰVES táborban egymás szakmájával, illetve más mesterségekkel ismerkedhetnek meg, „forgószínpadszerűen” végigjárva a műhelyeket. Színtere lehet az iskola vagy valamilyen külső helyszín. b) NÉPRAJZI – NÉPMŰVÉSZETI táborban megismerkedhetnek egy – egy tájegységgel, annak kiemelt területeivel, illetve a gyűjtőmunka fortélyaival. Az itt megkezdett munkát a szünidő folyamán, illetve a következő tanévben is folytathatják. c) A KÉPZŐMŰVÉSZETI táborban az órai keretben nehezebben megmutatható, kipróbálható képzőművészeti technikák, témák feldolgozására van lehetőségük. d) KÜLSŐ MESTEREK, MŰHELYEK mindennapi életével, munkájával, annak megszervezésével ismerkednek meg az ún. „kihelyezett” szakgyakorlaton a magasabb (III. –tól) évfolyamos tanulók. Az iskolai tanműhelyben szervezett foglalkozásoknak nincs költsége, azaz ingyenesek. 87


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Törekszünk arra, hogy egy – egy évfolyam minél több tevékenységi formában vehessen részt. A tematikus nyári táborokban természetesen megjelennek, megjelenhetnek más elemek is, pld. a rajzolás, festés egy - egy ihletadó táj vagy városkép esetén. Esetleg napi „kroki – tréning” egészítheti ki a kézműves és néprajzos tábor programját. Az a); b); és c) típusú táborok témáját kiegészíti a környezeti neveléshez kapcsolódó terepgyakorlat. (Egynapi program.) A néptáncos szakma tanulói számára lehetőséget biztosít az iskola: egyrészt saját szervezésben különböző tájegységeken tart szakmai táborokat, másrészt lehetőséget biztosít - pályázatokon keresztül - a számos, független szervezésű szakmai táborban való részvételre, melyekben gyarapíthatják tudásukat, s egyben a helyi sajátosságokkal / adatközlőkkel / való közvetlen találkozás, ismerkedés néprajzi értékekkel, mással nem pótolható élményt jelentenek; a részvételről a tanuló igazolást hoz. Az iskolaidőn kívüli évközi fellépések - a három hetes nyári gyakorlat keretéből - max. egy hetet váltanak ki, s kétszer egy hetet biztosít helyben az iskola. Az oktatás helyi sajátosságaként kell megemlíteni, hogy a kilencedik évfolyam első féléve után, annak sikeres teljesítése esetén a kézműves / keramikus, textilműves (kéziszövő), és textilrajzoló- és modelltervező, illetve az új OKJ szerint keramikus, textilműves (kéziszövő) és textilműves (textilrajzoló és modelltervező asszisztens)// szakmákat választó tanulók szakmai különbözeti vizsga letétele esetén megváltoztathatják szakmájukat. E lehetőséggel azt kívánjuk biztosítani, hogy az induláskor esetleg nem kellően megalapozott választás az ismeretek bővülésével kedvező irányba módosítható legyen. A modul-rendszerű szakképzés kimeneti szakaszában az első vizsgára 2013 júniusában kerül sor, a 2009/2010-es tanévben beiskolázott, párhuzamos képzésben tanuló diákjainknak, és utoljára 2017 júniusában lesz ilyen típusú vizsga, a 2012/2013-as tanévben 9. osztályba beiskolázott tanulóknak. A 2013/2014-es tanévben beiskolázandó tanulók 2017-ben az ágazati kerettanterv típusú szakképzés keretében szakmai érettségit fognak tenni, s ezután 2018-ban tehetnek komplex szakmai vizsgát azok a tanulók, akik az iskolában maradnak az 5/13. szakképző évfolyamban. Az oktatás lényeges kiegészítő eleme az iskolán kívüli tevékenységek elősegítése, szakmai támogatása. Ezek közé sorolhatók a tanulók felkészítése a kézműves szakmák terén a rendszeres és alkalmi pályázatokra, a kiállításokra való ösztönzés, melyek elismerést jelenthetnek számukra, s egyben megalapozhatják a vizsga utáni önálló tevékenységüket. A táncos szakmát választók felkérésre előadásokat, önálló műsorokat tarthatnak, fesztiválokon vehetnek részt, melyek szintén segítik a későbbi hivatásos pályára való beilleszkedést. Szakmai vizsga moduláris táblái Az új OKJ szerinti, a modul rendszerű szakképzések szakmai vizsgáit olyan táblázatokban mutatjuk be, amelyekben pontosan követhető a tartalom, a vizsgatevékenység, annak időtartama és értékelési rendje.

VIZSGÁK ÚJ: Évfolyamzáró szakmai vizsga Az évfolyamzáró szakmai vizsga tartalmi – pedagógiai céljai eltérnek a más típusú vizsgáktól. Célja a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati ismeretek megerősítése, az addig tanultak ismétlése, összefoglalása.

88


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 9. 10. és 11. évfolyamos, szakközépiskolai (OKJ-s) szakmát tanulók számára kötelező. Az évfolyamzáró vizsgát mindig május első két hetében kell lebonyolítani. A szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsga érdemjegyei a különböző vizsgarészek átlagolásával alakulnak ki. Az évfolyamzáró szakmai vizsga esetében két érdemjegynyi különbség módosít egy osztályzatot: Ha a tanuló jegye az év Ha az évfolyamzáró Akkor a tanuló végső év végi jegye végén vizsga jegye Közepes

Jeles

Jó

Az értékelés %-osan történik, melynek alapján az osztályzatot számítjuk, tehát 0 - 29---------elégtelen (1) 30 - 44---------elégséges (2) 45 - 64---------közepes (3) 65 - 84---------jó (4) 85 - 100 --------jeles (5) Szakma / évfolyam

Szakmai elmélet 1.A 1.B

Kerámiaműves 9. OKJ 54 211 05 Kerámiaműves 10. OKJ 54 211 05

Szakrajz elkészítése 60 perc Szakrajz elkészítése 60 perc

Kerámiaműves 11. OKJ 54 211 05

Szakrajz elkészítése 60 perc

Divat- és stílustervező 9. OKJ 54 211 02 Divat- és stílustervező 10. OKJ 54 211 02 Divat- és stílustervező 11. OKJ 54 211 02 Textilműves 9. OKJ 54 211 08 Textilműves 10. OKJ 54 211 08 Textilműves 11. OKJ 54 211 08

Előkészítő műveletek 60 perc Előkészítő műveletek 60 perc Előkészítő műveletek 60 perc Szakrajz készítése 60 perc Szakrajz készítése 60 perc Szakrajz készítése 60 perc

2. vizsgarész „kipakolás”

-„kipakolás” -Írásbeli / 60 perc

„kipakolás”

Szoknya készítése* 4x60 perc=240 perc

„dosszié”

Blúz vagy ruha készítése* 4x60 perc=240 perc

„dosszié”

Nadrág készítése* 4x60 perc=240 perc

„kipakolás”

Likatos egyszerű mintával* 4x60 perc=240 perc Likatos komplikáltabb mintával* 4x60 perc=240 perc Kapcsolásos komplikált mintával* 4x60 perc=240 perc

--

-„kipakolás” -Írásbeli / 60 perc

Felrakás, díszítés * 4x60 perc=240 perc Tányér korongolása, engóbos díszítés* 4x60 perc=240 perc Hengerkorongolás, fülezés, engóbos díszítés* 4x60 perc=240 perc

„dosszié” --

Írásbeli / 60 perc

Szakmai gyakorlat 3. vizsgarész

„kipakolás”

* A gyakorlati vizsga pontos szakmai tartalmai a mellékletben részletezve. Kerámiaműves OKJ 54 211 05 Évfolyamzáró vizsga feladatok a 9.-10.-11. évfolyamokon 9. évfolyam / 60 + 240 perc = 300 perc, azaz 5 óra Szakmai elmélet Műszaki rajz elkészítése Az elkészítendő tárgy műszaki rajzának 60 perc elkészítése Szakmai gyakorlat „Kipakolás” A tanév során elkészített tárgyak kiállítása Felrakás, díszítés Egy adott, max. 10 cm magas őskori edény 89


4x60 perc=240 perc

PEDAGÓGIAI PROGRAM

felrakása és díszítése a műszaki rajz alapján

10. évfolyam / 60 + 240 perc = 300 perc, azaz 5 óra Szakmai elmélet Műszaki rajz elkészítése Műszaki rajz készítése a díszítéssel együtt, a 60 perc díszítésről kiterített rajz készítése Szakmai gyakorlat „Kipakolás” A tanév során elkészített tárgyak kiállítása Tányér korongolása, 4 db tányér korongozása 16 – 20 cm átmérővel, engóbos díszítés ebből 1 db tányér engobcsíkkal díszítve. 4x60 perc=240 perc 11. évfolyam / 60 + 60 + 240 perc = 360 perc, azaz 6 óra Szakmai elmélet Műszaki rajz elkészítése Műszaki rajz készítése 18 cm magas hengerről. 60 perc Írásbeli / 60 perc Összefoglaló kérdéssor (teszt vagy tételek) Szakmai gyakorlat „Kipakolás” A tanév során elkészített tárgyak kiállítása Hengerkorongolás, 3 db 18 cm magas, 12 cm átmérőjű henger fülezés, engóbos díszítés korongozása.. Ebből 1db engob-csíkkal díszítve, 1 db butellának alakítva. 4x60 perc=240 perc Fülezés: 1 előre elkészített bőrkemény állapotú hengerre adott formájú fül felragasztása.

Textilműves OKJ 54 211 08 Évfolyamzáró vizsga feladatok a 9.-10.-11. évfolyamokon 9. évfolyam / 60 + 240 perc = 300 perc, azaz 5 óra Szakmai Szakrajz Saját terv alapján egyszerű likatos minta elmélet elkészítése szakrajzának elkészítése. 60 perc Szakmai „Kipakolás” A tanév során elkészített tárgyak kiállítása gyakorlat Likatos minta Megadott hosszúságú likatos minta szövése. szövése 4x60 perc=240 perc 10. évfolyam / 60 + 240 perc = 300 perc, azaz 5 óra Szakmai elmélet Szakrajz elkészítése Saját terv alapján egy komplikált likatos minta 60 perc szakrajzának elkészítése. Szakmai gyakorlat „Kipakolás” A tanév során elkészített tárgyak kiállítása Likatos minta szövése Megadott hosszúságú komplikált likatos minta 4x60 perc=240 perc szövése. 11. évfolyam / 60 + 60 + 240 perc = 360 perc, azaz 6 óra Szakmai elmélet

Szakmai gyakorlat

Szakrajz elkészítése 60 perc Írásbeli / 60 perc „Kipakolás” Kapcsolásos minta szövése 4x60 perc=240 perc

Saját terv alapján egy komplikált kapcsolásos minta szakrajzának elkészítése. Összefoglaló kérdéssor (teszt vagy tételek) A tanév során elkészített tárgyak kiállítása Megadott hosszúságú komplikált kapcsolásos minta szövése.

90


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Divat- és stílustervező OKJ 54 211 02 Évfolyamzáró vizsga feladatok a 9.-10.-11. évfolyamokon 9. évfolyam / 60 + 240 perc = 300 perc, azaz 5 óra Szakmai Előkészítő műveletek elmélet 60 perc

Szakmai gyakorlat

„Dosszié” bemutatása a tanév közben tanultakból:

- Saját méretre szoknya szerkesztése - szabásminta felfektetése - szabás - szoknya I.próbára állítása - varrásvonalak átjelölése - kézi öltések - ideiglenes öltések - végleges öltések

- Gépi varrástípusok - Szegések - A szoknya alkatrész technológiái: - formázó varrások - Húzózár bevarrási módok - Húzózár bevarrási módok - Derékpánt felvarrási módok

- A szoknya készítésének technológiája, folyamata - Szoknya készítése - M 1:4 méretre szoknya szerkesztése - szabásminta felfektetése - szabás - szoknya I.próbára állítása - varrásvonalak átjelölése - szűkítők kigépelése - oldalak gépelése - húzózár beállítása - övpánt készítése (fazontól függ), felvarrása - alja felhajtás - gomblyukazás - készre vasalás - Műszaki

Szoknya készítése perc=240 perc

dokumentáció készítése - szűkítők kigépelése - oldalak gépelése - húzózár beállítása - övpánt készítése (fazontól függ), felvarrása - alja felhajtás - gomblyukazás - készre vasalás

4x60

91


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Vizsgarészek és hozzárendelt vizsgafeladatok

Az egyes vizsgarészek súlya a vizsga egészében

Keramikus 54 211 10 0000 00 00

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya

Moduláris szakmák vizsgarészei és feladatai:

1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0980-06 Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Tanulmányrajz, festés vagy mintázás: portré vagy figura ábrázolása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 240 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A népművészeti minta- és formakincs egy adott területének feldolgozása a vizsgázó szakterületéhez közel álló, gyakorlati munka teljesítésével – vizsgán történő bemutatásával ( prezentáció ) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 15 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Művészettörténeti korszakok, alkotások bemutatása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő) A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Portfolió elkészítése, amelyben a tanuló bemutatja a képzés során készült rajzi, szakmai munkáit ( prezentáció ) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 15 perc

30%

20%

30 % 30%

20%

2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0981-06 Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A munkavállalással és a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő)

100%

5%

100%

15 %

3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0982-06 Kreatív tervezés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A tervezői gondolkodásmód bemutatása, a szakmai gyakorlati vizsgamunka dokumentációjának elkészítése. Terv, vázlat, virtuális 3D modell vagy makett készítése az adott szakmai vizsgafeladathoz kapcsolódóan ( prezentáció ) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 15 perc

92


PEDAGÓGIAI PROGRAM

4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0999-06 Kerámia-porcelán előképek értelmezése, anyagok és segédanyagok alkalmazása, eszközök és gépek használata A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A kerámia és a porcelán szakmatörténet. Alapanyagok jellemzői, a különböző Technikák és technológiák alkalmazása. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő)

100%

10 %

100%

40 %

5. vizsgarész. A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1001-06 Kerámia tárgykészítés és égetés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Vizsgamunka bemutatása és megvédése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc

összesítés 1. vizsgarész

1. vizsgafeladat

gyakorlati 240 perc

prezentáció -----

szóbeli -----

30%

2. vizsgafeladat

-----

15 perc

-----

20%

3. vizsgafeladat

-----

15 perc

-----

30%

4. vizsgafeladat

-----

----

20%

1. vizsgafeladat

-----

----

100%

5%

1. vizsgafeladat

-----

15 perc

30+15 perc 30+15 perc -----

100%

15%

1. vizsgafeladat

240 perc

-----

-----

100%

10%

1. vizsgafeladat

-----

30 perc

-----

60%

40%

480 perc

75 perc

-

100%

1.

30%

2. 3. 4. 2. vizsgarész 3. vizsgarész 4. vizsgarész 5. vizsgarész

5. 6. 7. 9. Összesen:

60+30 perc 645 perc, azaz 10 óra és 45 perc

93


Az egyes vizsgarészek súlya a vizsga

Textilműves ( kéziszövő ) 54 211 16 0010 54 02

PEDAGÓGIAI PROGRAM




30%

20%

15 % 30%

20%


100%

5%

100%

25 %


4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0994-06 Textilműves alapfeladatok ellátása

94


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Mintaelem és variációinak tervezése és ezek egyikének kivitelezése valamelyik kézműves technológiával, vagy folyamatos és zárt kompozíciójú minta tervezése, 70% ( raportálási feladat) vagy egy ötszínes minta létrehozása, megadott hangulat, vagy trend kolorizálása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 240 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Textilipar nyersanyagai, fonal- és cérnagyártás, kelmegyártás, színezés, kikészítés, kelmék fajtái és tulajdonságai 30% A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő) 6. vizsgarész a tm alap szakképesítésen belül, de sorszám szerint az 5. vizsgarész. A hozzárendelt követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0994-06 Kéziszövés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A kéziszövő vizsgamunka bemutatása és megvédése 60% A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A textilművesség története (az ókori és kopt textilemlékek, a kaukázusi, a kelet-ázsiai szőnyegek, a középkori flamand és francia gobelinkárpitok, szövött 20% kárpitok és műhelyek, kortárs textilművészeti törekvések) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: I. A fonalfajták tulajdonságai. A szövés alapfogalmai, alapkötések, hagyományos szőnyegszövési technikák. Jacquard mintázási elv, különleges szövési eljárások. II. Textilipar nyersanyagai, fonal- és cérnagyártás, kelmegyártás, 20% színezés, kikészítés, kelmék fajtái és tulajdonságai. (Ez a II. tétel csak az iskolarendszerű képzésben résztvevők részére.) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő)

25 %

30 %

összesítés gyakorlati 1. vizsgarész

1. vizsgafeladat

240 perc

prezentác ió -----

szóbeli -----

30%

2. vizsgafeladat

-----

15 perc

-----

20%

3. vizsgafeladat

-----

15 perc

-----

30%

4. vizsgafeladat

-----

----

20%

1. vizsgafeladat

-----

----

100%

5%

1. vizsgafeladat

-----

15 perc

30+15 perc 30+15 perc -----

100%

25%

1. vizsgafeladat

240 perc

-----

-----

70%

1.

15%

2. 3. 4. 2. vizsgarész 3. vizsgarész 4. vizsgarész

5. 6. 7. 8

25% 2. vizsgafeladat

-----

----

95

30+15 perc

30%

FÓTI NÉPMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 5. vizsgarész

9. 1 0. 1 1.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1. vizsgafeladat

-----

30 perc

-----

60%

2. vizsgafeladat

-----

----

20%

3. vizsgafeladat

-----

----

480 perc

75 perc

30+15 perc 30+15 perc 150+75 perc

30%

Összesen:

20% -

100%


Az egyes vizsgarészek súlya a vizsga

Textilműves ( textilrajzoló- és modelltervező asszisztens) 54 211 16 0010 54 04


780 perc azaz 13 óra


30%

20%

15 % 30%

20%


100%

5%

100%

25 %


96


PEDAGÓGIAI PROGRAM

4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0994-06 Textilműves alapfeladatok ellátása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Mintaelem és variációinak tervezése és ezek egyikének kivitelezése valamelyik kézműves technológiával, vagy folyamatos és zárt kompozíciójú minta tervezése, ( raportálási feladat) vagy egy ötszínes minta létrehozása, megadott hangulat, vagy trend kolorizálása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 240 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Textilipar nyersanyagai, fonal- és cérnagyártás, kelmegyártás, színezés, kikészítés, kelmék fajtái és tulajdonságai A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő) Sorszám szerint az 5. vizsgarész, de a tm alapszakképesítésen belül ez a 8. A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0994-06 Textilrajzolás és modelltervezés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A textilrajzoló és modelltervező vizsgamunka bemutatása és megvédése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Viselettörténeti korszakok kezdetektől napjainkig A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: I. Ruházati textíliák legismertebb fajtái, tulajdonságai, ruházati kellékek, a ruhaipari feldolgozás technológiája. II. Textilipar nyersanyagai, fonal- és cérnagyártás, kelmegyártás, színezés, kikészítés, kelmék fajtái és tulajdonságai. (Ez a II. tétel csak az iskolarendszerű képzésben résztvevők részére.) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő)

70%

25 % 30% vizsgarész.

60%

20%

30 % 20%

összesítés gyakorlati 1. vizsgarész

2. vizsgarész 3. vizsgarész 4. vizsgarész

5. vizsgarész

. . . . . . . 8 . 1 0. 1 1.

prezentác szóbeli ió --------15 perc ----15 perc ----30+15 perc ------30+15 perc 15 perc ---------------30+15 perc

1. vizsgafeladat 2. vizsgafeladat 3. vizsgafeladat 4. vizsgafeladat 1. vizsgafeladat 1. vizsgafeladat 1. vizsgafeladat 2. vizsgafeladat

240 perc --------------------240 perc -----

1. vizsgafeladat 2. vizsgafeladat

---------

30 perc ----

----30+15 perc

60% 20%

3. vizsgafeladat

-----

----

30+15 perc

20%

Összesen:

480 perc

75 perc 150+75 perc

780 perc azaz 13 óra

97

30% 20% 30% 20% 100% 100% 70% 30%

-

15%

5% 25% 25% 30%

100%


PEDAGÓGIAI PROGRAM A vizsgaré szben az egyes Az egyes vizsgaré szek súlya a

Néptáncos 54 212 07 0010 54 03 Vizsgarészek és hozzárendelt vizsgafeladatok 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0945-06 Próbatermi és színpadi feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Klasszikus balett-Kortárs-, modern tánc-Néptánc-Iskolagyakorlatok A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Kompozíciók, koreográfiák A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Tánctörténet A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő) A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: A műfajhoz tartozó speciális ismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő)

40%

40%

40%

10% 10%

Sorszám szerint a 2. vizsgarész, de a táncos alapszakképesítésen belül ez a 4. vizsgarész. A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0948-06 Néptánc technikájának folyamatos karbantartása és fejlesztése A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Néptánc 40% A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Koreográfiák. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati 40% Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Tánctörténet A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli 10% Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő) A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Táncfolklorisztika, néprajzi alapismeretek, folklórismeretek történet A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli 10% Időtartama: 45 perc (ebből 30 felkészülési idő, 15 perc válaszadási idő)

60%

összesítés 1. vizsgarész

1. 2. 3. 4.

2.(4.) izsgar. 5. 6. 7. 8

1. vizsgafeladat 2. vizsgafeladat 3. vizsgafeladat 4. vizsgafeladat 1. vizsgafeladat 2. vizsgafeladat 3. vizsgafeladat 4. vizsgafeladat Összesen:

gyakorlati 60 perc

prezentáció -----

szóbeli -----

40%

60 perc

-----

-----

40%

-----

------

30+15 perc

10%

-----

----

30+15 perc

10%

60 perc

----

-----

40%

60 perc

-----

-----

40%

-----

-----

30+15 perc

10%

-----

----

30+15 perc

10%

40%

60%

98 240 perc ----120+60 perc 420 perc azaz 7 óra

-

100%


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szakképző évfolyamok a „régi” (modulrendszerű) és az „új”(ágazati rendszerű) OKJ-s képzésekben A szakmai képzés struktúrájának általános jellemzői a „régi” OKJ számú szakmáknál. Párhuzamos oktatás esetén a képzés időtartama 5 tanév. A tanuló a közismereti érettségi vizsgát a 12. évfolyam végén, a szakmai vizsgát a 13. évfolyam befejezése után teheti le. Az érettségi vizsga után bekapcsolódók részére a képzés 2 éves. Az ágazati szakmai kerettantervekben előírt elméleti és gyakorlati tantárgyak óraszámainak 10%-a a helyi igényeknek megfelelően átcsoportosítható vagy más tantárgyakra fordítható. A szakképzés csoportlétszámai Az oktatott szakmáinkban a szakmai gyakorlatot a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 2. melléklete alapján a következő létszámok alapján kell szervezni. A szakmai gyakorlatok elméletigényes gyakorlatnak minősülnek. 2. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez Osztály- és csoportlétszámok

minimum

maximum

átlag

Szakközépiskola, szakiskola gyakorlati képzés:

6

12

8

Művészeti szakközépiskola közismereti

14

29

23

6

12

10

Művészeti szakközépiskola szakmai elmélet

A szakmai képzésben a 9-11. évfolyamon 36 héttel számolunk, s ehhez hozzáadódik az összefüggő szakmai gyakorlat 1.5 hete. A 12-13. évfolyamokon az érettségi (szakmai érettségi) és a komplex szakmai vizsga miatt 32 hetesek. A modul rendszerű szakképzésben az OKM hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei (SzVK) és Központi Program ajánlásai alapján elkészített helyi tantervünkben a Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége által az NSzFI (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet) -től kért állásfoglalás alapján, az eddigi meghatározások szerint e l m é l e t i g é n y e s gyakorlatnak határoztuk meg szakmai gyakorlati, kreatív és szakmai tervezés, művészetelméleti és ábrázolási gyakorlat tartalmú, hagyományosan rajz-festés-mintázás, ábrázoló geometria és betűrajz elnevezésű tantárgyainkat.

99


PEDAGÓGIAI PROGRAM

ÓRATERVEK ÚJ: Ágazati szakmai kerettantervek alapján indítandó OKJ-s szakképesítések szakmai óraszámai (Első induló évfolyam: 2013/2014 tanévben, felmenő rendszerben.)

Hetek száma Évfolyam

Ágazati szakmai kerettanterv szerint DIVAT_ ÉS STÍLUSTERVEZŐ 36 36 2/10. 3/11. Heti Éves Ö.gy. Heti Éves Ö.gy.

32 4/12. Heti Éves

32 5/13. Heti Éves

Heti

36 1/9. Éves

Ö.gy.

Stílustan és szaktörténet

--

--

--

1

36

--

1

36

1

32

--

--

Technológia

1

36

14

1

36

--

1

36

1

32

--

--

Tervezés és gyak.

3,5

126

21

4

144

28

5

192

6

192

--

--

Művészettörténet

2

72

--

2

72

--

2

72

2

72

--

--

Térábrázolás

1

36

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

Rajz, festés, mintázás

3

108

14

4

144

21

4

144

4

144

--

--

Mhelyi eg. és bizt.

0,5

18

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

Művészeti vállalkozások működtetése

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

0,5

18

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv Folklórismeret

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

2

64

1

36

--

1

36

--

1

36

--

1

32

2

64

Digitális prezentáció Foglalkoztatás

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

2

64

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

0,5

18

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

2

64

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

6

192

432

49

13

468

49

14

516

46

15

504

15

10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet Kortárs szakmai környezet 10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet Szakmai ábrázolási gyakorlat összesen

12

100

31

15



PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ágazati szakmai kerettanterv szerint GRAFIKA 36 36 2/10. 3/11. Heti Éves Ö.gy. Heti Éves Ö.gy.

32 4/12. Heti Éves

32 5/13. Heti Éves

Heti

36 1/9. Éves

Ö.gy.


--

--

--

1

36

--

1

36

1

32

--

--

Technológia

1

36

14

1

36

--

1

36

1

32

--

--

Tervezés és gyak.

3,5

126

21

4

144

28

5

192

6

192

--

--


2

72

--

2

72

--

2

72

2

72

--

--

Térábrázolás

1

36

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--


3

108

14

4

144

21

4

144

4

144

--

--


0,5

18

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--


--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

0,5

18


--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

2

64

1

36

--

1

36

--

1

36

--

1

32

2

64


--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

2

64

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

0,5

18

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

2

64

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

6

192

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

3

96

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

3,5

112

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

1

32

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

2

64

10610-12 Grafikai alapok Kortárs szakmai környezet 10610-12 Grafikai alapok Szakmai ábrázolási gyakorlat 10610-12 Grafikai alapok Kortárs grafikai szaktörténet 10610-12 Grafikai alapok Grafikai szakelmélet 10611-12 Grafikai illusztrálás Illusztrációs technikai gyakorlat 10611-12 Grafikai illusztrálás Szakillusztrációs gyakorlat

101

31

15

FÓTI NÉPMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 10612-12 Alkalmazott grafikai munka Tervezőgrafikai technológiai gyakorlat 10612-12 Alkalmazott grafikai munka Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat összesen

PEDAGÓGIAI PROGRAM

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

4

128

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

7

224

12

432

49

13

468

49

14

516

46

15

504

36,5

1140


Ágazati szakmai kerettanterv szerint KERÁMIAMŰVES 36 36 2/10. 3/11. Heti Éves Ö.gy. Heti Éves Ö.gy.

32 4/12. Heti Éves

32 5/13. Heti Éves

Heti

36 1/9. Éves

Ö.gy.


--

--

--

1

36

--

1

36

1

32

--

--

Technológia

1

36

14

1

36

--

1

36

1

32

--

--

Tervezés és gyak.

3,5

126

21

4

144

28

5

192

6

192

--

--


2

72

--

2

72

--

2

72

2

72

--

--

Térábrázolás

1

36

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--


3

108

14

4

144

21

4

144

4

144

--

--


0,5

18

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--


--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

0,5

18


--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

2

64

1

36

--

1

36

--

1

36

--

1

32

2

64


--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

2

64

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

0,5

18

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

2

72

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

6

192

10636-12 Kerámiaporcelán előtanulmányok Kortárs szakmai környezet 10636-12 Kerámiaporcelán előtanulmányok Szakmai ábrázolási gyakorlat

102

31

15

FÓTI NÉPMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 11104-12 Kerámiaporcelán tárgykészítés Kerámiaporcelán szakmai ismeret 11104-12 Kerámiaporcelán tárgykészítés Kerámiaporcelánkészítési gyakorlat összesen:

PEDAGÓGIAI PROGRAM

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

3

96

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

17,5

560

12

432

49

13

468

49

14

516

46

15

504

35.5

1148

Ágazati szakmai kerettanterv szerint KIADVÁNYSZERKESZTÉS 36 2/10.

36 3/11.

32 4/12.

Éves

Ö.gy.

Heti

Éves

Ö.gy.

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

Éves

32 5/13.

Heti

36 1/9.

Ö.gy.



--

--

--

1

36

--

1

36

1

32

--

--

Technológia

1

36

14

1

36

--

1

36

1

32

--

--

Tervezés és gyak.

3,5

126

21

4

144

28

5

192

6

192

--

--


2

72

--

2

72

--

2

72

2

72

--

--

Térábrázolás

1

36

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--


3

108

14

4

144

21

4

144

4

144

--

--


0,5

18

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--


--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

0,5

18


--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

2

64

1

36

--

1

36

--

1

36

--

1

32

2

64

Digitális prezentáció

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

2

64

Foglalkoztatás

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

0,5

18

10638-12 Kiadványszerkesztés előkészítése Kiadványszerkesztés alapismeretek 10638-12 Kiadványszerkesztés előkészítése Kiadványszerkesztés programjai gyakorlat 10639-12 Szöveg és képfeldolgozási

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

1,5

48

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

2

64

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

2

64

103

31

15

FÓTI NÉPMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS GIMNÁZIUM gyakorlatok Szövegfeldolgozás 10639-12 Szöveg és képfeldolgozási gyakorlatok Szövegfeldolgozás gyakorlat 10639-12 Szöveg és képfeldolgozási gyakorlatok Képfeldolgozás 10639-12 Szöveg és képfeldolgozási gyakorlatok Képfeldolgozás gyakorlat 10640-12 Tördelés, nyomdai előkészítés Kép-szöveg integráció 10640-12 Tördelés, nyomdai előkészítés Kép-szöveg integráció gyakorlat összesen


PEDAGÓGIAI PROGRAM

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

5

160

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

2

64

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

7

224

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

2

64

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

7

224

12

432

49

13

468

49

14

516

46

15

504

35.5

1140

Ágazati szakmai kerettanterv szerint TEXTILMŰVES 36 36 2/10. 3/11. Heti Éves Ö.gy. Heti Éves Ö.gy.

32 4/12. Heti Éves

32 5/13. Heti Éves

Heti

36 1/9. Éves

Ö.gy.


--

--

--

1

36

--

1

36

1

32

--

--

Technológia

1

36

14

1

36

--

1

36

1

32

--

--

Tervezés és gyak.

3,5

126

21

4

144

28

5

192

6

192

--

--


2

72

--

2

72

--

2

72

2

72

--

--

Térábrázolás

1

36

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--


3

108

14

4

144

21

4

144

4

144

--

--


0,5

18

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

Művészeti vállalkozások működtetése Á

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

0,5

18


--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

2

64

1

36

--

1

36

--

1

36

--

1

32

2

64


--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

2

64

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

0,5

18

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

2

64

10727-12 Textiltervezés, kivitelezés,

104

31

15

FÓTI NÉPMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS GIMNÁZIUM szakmai rajz és kortárs szakmai környezet Kortárs szakmai környzet 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet Szakmai ábrázolási gyakorlat 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet Textil szakelmélet 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet Textil szakgyakorlat Összesen

PEDAGÓGIAI PROGRAM

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

6

64

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

5,5

176

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

15

480

12

432

49

13

468

49

14

516

46

15

504

35.5

1016

Érettségi utáni szakképző évfolyamok: Ágazati szakmai kerettanterv szerint DIVAT_ ÉS STÍLUSTERVEZŐ Hetek száma Évfolyam Heti

36 1/13. Éves Ö.gy.

32 2/14. Heti Éves

Stílustan és szaktörténet Á GR

1

36

--

--

--

Technológia Á GR

3

108

30

--

--

Tervezés és gyak. Á GR

15

540

80

--

--

Művészettörténet Á GR

2

72

--

--

--

Térábrázolás Á GR

2

72

--

--

--

Rajz, festés, mintázás Á GR

7

252

50

--

--

Mhelyi eg. és bizt. Á GR

0,5

18

--

--

--


--

--

--

0,5

18

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

--

--

--

2

64

Folklórismeret

2

72

--

2

64


--

--

--

2

64

Foglalkoztatás

--

--

--

0,5

18

10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet Kortárs szakmai környezet 10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai

--

--

--

2

64

--

--

--

6

192

105


PEDAGÓGIAI PROGRAM

környezet Szakmai ábrázolási gyakorlat 10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet Divattörténet 10599-12 Divattervezés Divattervezési gyakorlat 10599-12 Divattervezés Öltözék-kivitelezési gyakorlat 10600-12 Stílusalakítás Stílusalakítás elmélet 10600-12 Stílusalakítás Stílusalakítás gyakorlat 10600-12 Stílusalakítás Látványtervezési gyakorlat Összesen

--

--

--

2

64

--

--

--

4

128

--

--

--

4

128

--

--

--

2

64

--

--

--

3,5

112

--

--

--

5

160

32.5

1170

160

35.5

1140

Ágazati szakmai kerettanterv szerint KERÁMIAMŰVES Hetek száma Évfolyam Heti

36 1/13. Éves

Ö.gy.


1

36

--

--

--

Technológia Á GR

3

108

30

--

--


15

540

80

--

--


2

72

--

--

--


2

72

--

--

--


7

252

50

--

--


0,5

18

--

--

--


--

--

--

0,5

18


--

--

--

2

64

Folklórismeret

2

72

--

2

64


--

--

--

2

64

Foglalkoztatás

--

--

--

0,5

18

--

--

--

2

72

--

--

--

6

192

--

--

--

3

96

--

--

--

17,5

560

1170

160

35,5

1140

10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok Kortárs szakmai környezet 10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok Szakmai ábrázolási gyakorlat 11104-12 Kerámia-porcelán tárgykészítés Kerámia-porcelán szakmai ismeret 11104-12 Kerámia-porcelán tárgykészítés Kerámia-porcelánkészítési gyakorlat

32,5 Összesen

106

32 2/14. Heti Éves


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ágazati szakmai kerettanterv szerint TEXTILMŰVES Hetek száma Évfolyam Heti

36 1/13. Éves Ö.gy.

32 2/14. Heti Éves


1

36

--

--

--

Technológia Á GR

3

108

30

--

--


15

540

80

--

--


2

72

--

--

--


2

72

--

--

--


7

252

50

--

--


0,5

18

--

--

--


--

--

--

0,5

18


--

--

--

2

64

Folklórismeret

2

72

--

2

64


--

--

--

2

64

Foglalkoztatás

--

--

--

0,5

18

10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet Kortárs szakmai környzet 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet Szakmai ábrázolási gyakorlat 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet Textil szakelmélet 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet Textil szakgyakorlat

--

--

--

2

64

--

--

--

6

64

--

--

--

5,5

176

--

--

--

15

480

32,5

1170

160

35,5

1140

Összesen

107


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ágazati szakmai kerettanterv szerint GRAFIKA Hetek száma Évfolyam Heti

36 1/13. Éves

Ö.gy.


1

36

--

--

--

Technológia Á GR

3

108

30

--

--


15

540

80

--

--


2

72

--

--

--


2

72

--

--

--


7

252

50

--

--


0,5

18

--

--

--


--

--

--

0,5

18


--

--

--

2

64

Folklórismeret

2

72

--

2

64


--

--

--

2

64

Foglalkoztatás

--

--

--

0,5

18

10610-12 Grafikai alapok Kortárs szakmai környezet 10610-12 Grafikai alapok Szakmai ábrázolási gyakorlat 10610-12 Grafikai alapok Kortárs grafikai szaktörténet 10610-12 Grafikai alapok Grafikai szakelmélet 10611-12 Grafikai illusztrálás Illusztrációs technikai gyakorlat 10611-12 Grafikai illusztrálás Szakillusztrációs gyakorlat 10612-12 Alkalmazott grafikai munka Tervezőgrafikai technológiai gyakorlat 10612-12 Alkalmazott grafikai munka Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat

--

--

--

2

64

--

--

--

6

192

--

--

--

3

96

--

--

--

3,5

112

--

--

--

1

32

--

--

--

2

64

--

--

--

4

128

--

--

--

7

224

32,5

1170

160

35,5

1140

Összesen

108

32 2/14. Heti Éves


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ágazati szakmai kerettanterv szerint KIADVÁNYSZERKESZTÉS Hetek száma Évfolyam Heti

36 1/13. Éves

Ö.gy.


1

36

--

--

--

Technológia Á GR

3

108

30

--

--


15

540

80

--

--


2

72

--

--

--


2

72

--

--

--


7

252

50

--

--


0,5

18

--

--

--


--

--

--

0,5

18


--

--

--

2

64

Folklórismeret

2

72

--

2

64


--

--

--

2

64

Foglalkoztatás

--

--

--

0,5

18

10638-12 Kiadványszerkesztés előkészítése Kiadványszerkesztés alapismeretek 10638-12 Kiadványszerkesztés előkészítése Kiadványszerkesztés programjai gyakorlat 10639-12 Szöveg és képfeldolgozási gyakorlatok Szövegfeldolgozás 10639-12 Szöveg és képfeldolgozási gyakorlatok Szövegfeldolgozás gyakorlat 10639-12 Szöveg és képfeldolgozási gyakorlatok Képfeldolgozás 10639-12 Szöveg és képfeldolgozási gyakorlatok Képfeldolgozás gyakorlat 10640-12 Tördelés, nyomdai előkészítés Kép-szöveg integráció 10640-12 Tördelés, nyomdai előkészítés Kép-szöveg integráció gyakorlat összesen:

--

--

--

1,5

48

--

--

--

2

64

--

--

--

2

64

--

--

--

5

160

--

--

--

2

64

--

--

--

7

224

--

--

--

2

64

--

--

--

7

224

32,5

1170

160

35,5

1140

109

32 2/14. Heti Éves


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Néptáncos képzés 5 éves szakmai óraterve heti bontásban Párhuzamos oktatás esetén Évfolyam

9

Tantárgy Művészettörténet Tánctörténet Kinetogr.,mozdulate. Népzene Zenetört-zeneelm. Táncfolklorisztika Néptánc** Gyerekjátékok Klasszikus balett* Színpadi játék,komm. Társastánc Összesen Gazd. és jogi ism. Testnevelés Osztályfőnöki óra Összesen

10 éves óra ---36 36 72 288 -72 --

heti óra 2 -1 1 1 1 7 -2 1

11 éves óra 72 -36 36 36 36 52 -72 --

heti óra 2 -1 2 --7 -2 1

éves óra 64 -32 64 --224 -64 32

-15 --

-540 --

-16 --

-576 --

1 16 --

32 512 --

15

540

16

576

16

512

heti óra ---1 1 1 9 -3 --

éves óra ---36 36 36 324 -108 --

heti óra ---1 1 2 8 -3 --

-15 --

-540 --

15

540

12

13 heti óra 1 2 3 2 --12 1 7 --

éves óra 32 64 96 64 --384 32 224 ---

2 30 2 2,5 1 35,5

64 960 80 64 32 1216

* minimum 40 órás nyári gyakorlat szervezendő / 5 napos / ** minimum 80 órás szakmai gyakorlat szervezendő / 10 napos / Ebben az esetben a gyakorlati óra 30 perces. Modul rendszerű OKJ-s szakképesítések szakmai óraszámai (Utolsó induló évfolyam: 2012/2013 tanévben, kimenő rendszerben.) 5 éves (4 év párhuzamos művészeti + 1 év szakmai) művészeti szakképzés óraszámai Keramikus OKJ 54 211 10 0000 00 00 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után 36 36 36 32 32 Hetek száma 9/I. 10/II. 11/III. 12/IV. V. Évfolyam heti évi heti évi heti évi heti évi heti évi Tantárgy Szakmai elmélet 72 72 72 64 2 2 2 2 4 128 Szakmai gyakorlat Kreatív tervezés Szakmai tervezés Mintázás Rajz-festés Ábr.és műv. geometr. Betűrajz Művészettörténet

összesen heti évi 12 408

4

144

4

144

4

144

4

128

10

320

26

880

1

36

----

----

----

----

----

----

----

----

36

36

----

----

1

----

----

----

----

5

180

5

180

2

72

1

36

1

36

1

36

----

1

---36

36

1

36

1

32

1

32

4

136

2 5

72

64

5

168

160

1 10

32

180

2 5

320

----

----

----

----

----

----

1040 30 108 3

----

----

----

----

----

----

36 1

2

72

2

64

5

160

376 11

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Összes szakmai óra

15 540 15 540 16 576 16 512 31 992 110

xxx


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Textilműves ( kéziszövő ) OKJ 54 211 16 0010 54 02 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után 36 36 36 32 32 Hetek száma 9/I. 10/II. 11/III. 12/IV. V. Évfolyam Tantárgy heti évi heti évi heti évi heti évi heti évi Szakmai elmélet 72 72 72 64 2 2 2 2 4 128 Szakmai gyakorlat Kreatív tervezés Szakmai tervezés Mintázás Rajz-festés Ábr.és műv. geometr. Betűrajz Művészettörténet


4

144

4

144

4

144

5

160

10

320

27

912

1

36

----

----

----

----

----

----

----

----

36

36

6

200

2

72

----

----

1

----

----

----

----

5

180

5

180

2

72

1

36

1

36

1

36

----

1

---36

36

1

36

2

64

2 5

72

----

----

----

----

180

5

160

10

320

----

----

----

----

----

----

2

64

1040 30 108 3

----

----

----

----

----

----

36 1

2

72

2

64

5

160

376 11

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


15 540 15 540 16 576 16 512 31 992

xxx

Textilműves ( textilrajzoló- és modelltervező asszisztens) OKJ 54 211 16 0010 54 04 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után 36 36 36 32 32 Hetek száma 9/I. 10/II. 11/III. 12/IV. V. összesen Évfolyam Tantárgy heti évi heti évi heti évi heti évi heti évi heti évi Szakmai elmélet 72 72 72 64 128 12 408 2 2 2 2 4 Szakmai gyakorlat Kreatív tervezés Szakmai tervezés* Mintázás Rajz-festés Ábr.és műv. geometr. Betűrajz Művészettörténet

4

144

4

144

4

144

5

160

10

320

26

912

1

36

----

----

----

----

----

----

----

----

36

36

6

200

2

72

----

----

1

----

----

----

----

5

180

5

180

2

72

1

36

1

36

1

36

----

1

---36

36

1

36

2

64

2 5

72

----

----

----

----

180

5

160

10

320

----

----

----

----

----

----

2

64

1040 30 108 3

----

----

----

----

----

----

36 1

2

72

2

64

5

160

376 11

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


15 540 15 540 16 576 16 512 31 992

111

xxx


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Táncos (néptáncos) OKJ:54 212 07 0010 54 03 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után 36 36 36 32 32 Hetek száma 9/I. 10/II. 11/III. 12/IV. V. Évfolyam Tantárgy heti évi heti évi heti évi heti évi heti évi Szakmai elmélet 36 -----36 32 64 1 1 1 2 (Kinetrográfia) Szakmai elmélet ------72 36 32 2 1 - - - ---1 (Táncfolklorisztika) Ének - Népzene 72 72 72 64 32 2 2 2 2 1 Tánctörténet

----

----

----

----

----

----


----

----

----

----

36

Szakmai gyakorlat (Néptánc) Klasszikus balett

9

324

8

288

1 8

3

108

3

108

3

Tört.társastánc -----------------------------------------


32

288

1 1 8

256

108

3

96

32

----

----

----

----

----

----

----

----

--------

--------

--------

--------

--------

--------

--------

--------

2 2 10

64 64 320

7 2

224

--------

-------

64

15 540 15 540 16 576 16 512 27 864


4

140

9 3 4 43

171

------

---------

xxx

HELYI TANTERVEK ÚJ: SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV alapján készített helyi tanterv az V. Képző- és iparművészeti ágazathoz tartozó, OKJ 54 211 05 számú K E R Á M I A M Ű V E S szakképesítéshez A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető MUNKAKÖR(ök), foglalkozás(ok)

112

1476 644

A különböző szakmákhoz és képzési típusokhoz tartozó Központi Program ajánlásokat a saját helyi tantervünkben szereplő tantárgyakkal megfeleltettük, hiszen a szakmai tartalmak azonosak voltak. A továbbiakban ezeket a táblákat mellékeljük. A táblákban szereplő modulokhoz tartozó tananyagegységek és tananyagelemek részletes leírását, elvárásait a Központi Programok tartalmazzák, melyeket CD-én mellékeljük ezen Pedagógiai Programhoz.

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) : Porcelánkészítő Edénygyártó Épület keramikus Fazekas Festő, porcelán Finomkerámiai kézi formázó Finomkerámiamáz-készítő Formába öntő, kerámia Kerámiaformázó Kerámiamozaik-készítő Majolikafestő Modellkészítő (porcelángyártás

132

19 2

Központi programra épülő Helyi Tanterv a modul rendszerű szakképzésben

FEOR száma 7413 Keramikus

96

64


PEDAGÓGIAI PROGRAM

FEOR száma 3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) : Kerámia-porcelán kézműves FEOR száma 7419 Egyéb kézműipari foglalkozású A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) : Ajándéktárgy készítő FEOR száma 7537 Kályha- és kandallóépítő A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) : Cserépkályha-készítő SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma és megnevezése: 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás 10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése 10588-12 Tervezés és technológia 10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok 11104-12 Kerámia-porcelán tárgykészítés 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

A 10586-12 azonosító számú Művészetelmélet és ábrázolás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Művészettörténet - Térábrázolási rendszerek - Rajz, festés, mintázási gyakorlat A Művészettörténet tantárgy tanításának célja, biztosítsa a tanulók számára, hogy önálló pályájuk során saját szakterületükről minél nagyobb áttekintéssel rendelkezzenek, és szakmai fejlődésük során minél szélesebb választási lehetőségekre támaszkodjanak. Lehetővé teszi, hogy a nagy átfogó művészettörténeti korszakokról kialakított képbe szakelméleti, szaktörténeti és a szakgyakorlati órákon szerzett tudás beilleszthetővé váljon. A képzőművészet és az iparművészet, kor- és stílustörténeti ismereteinek megszerzésén keresztül felkészít a további elméleti munkásság megkezdésére, a művészeti környezet önálló és szakszerű elemzésére és értékelésére. Felkészít népművészeti környezetünk szakmai értékelésére, a gyakorlati alkalmazásban a szakszerű megközelítésekre, a magyar hagyományok megőrzésének fontosságára. A művészet és a társadalmi környezet, valamint a művész, a mű és a társadalom kapcsolatának, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszonyának elemzése. A tanulmányok elősegítik a tanuló szűkebb és tágabb környezet- és tárgykultúrájának önálló, szakszerű értékelését. Témakörök: - A művészetek története a 19. századig - A művészetek története a 20. században - A néprajz és a népművészet alapfogalmai 113


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A Térábrázolási rendszerek tantárgy tanításának célja, feladata a tanulók térszemléletének fejlesztése. A tervezési és művészeti gyakorlatban alkalmazott sík- és térgeometriai rendszerek elméleti alapjainak elsajátítása és gyakorlati alkalmazása Megismerteti a műszaki rajz és az ábrázoló geometria rajzolóeszközeinek szakszerű használatát, a műszaki ábrázolás egyezményes jelölésrendszerét, valamint a leggyakrabban használt térgeometriai rendszerek szerkesztési módjait és eljárásait. Kialakítja a műszaki rajzok olvasásának, síkgeometriai rajz térbeli rekonstruálásának képességét. Témakörök: - A térábrázolás geometriai rendszerei A Rajz, festés, mintázási gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat felkészítse a képző- és iparművészeti szakmákban középszintű tervezőmunkára, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgozására. A tanuló mások számára is érthető formában tudja rögzíteni vizuális elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít - a természeti és tárgyi világ szakszerű megfigyelésére, a látvány elemzésére és ábrázolására - az ábrázolás céljának legmegfelelőbb technikák és kifejezésmódok elsajátítására, - a látvány belső formai összefüggéseinek feltárásával tanulmányrajzok, plasztikai tanulmányok készítésére, - a vizuális világon belül a magyar népművészet tárgyainak megismerésére, ábrázolására. A tantárgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, színés formakultúráját, segíti a helyes önértékelés kialakulását. Szélesíti a tanuló kreativitását, a kreatív kifejezés eszköztárát, javítja a munkakultúrát, helyes önértékelésre nevel. Témakörök: - A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai - Emberábrázolás alapjai - Ember és tér - Szakmai rajz A 10587-12 azonosító számú Művészeti vállalkozások működtetése megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Művészeti vállalkozás tantárgy tanításának célja, hogy az általános gazdálkodási és jogi ismereteken túl a tantárgy készítse fel a tanulót a művészeti vállalkozás speciális menedzselési, kommunikációs, finanszírozási, kereskedelmi, és jogvédelmi ismereteire.

A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai. - Stílustan és szaktörténet - Technológia - Tervezés és gyakorlat A Stílustan és szaktörténet tantárgy tanításának célja a tanulók felkészítése a művészettörténeti, iparművészeti történeti stíluskorszakok, és népművészeti stílusok, irányzatok felismerésére, szakmai alkalmazására. A képző- és iparművészeti szakmák és szakmai irányok, a hagyományos népművészeti mesterségek speciális történeti ismereteinek elsajátítása. 114


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A szakmatörténet felhasználási lehetőségei a tervezési és kivitelezési munkában, az anyag és eszközhasználat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmazást. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tantárgy kronológiáján felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal. Témakörök: - Stílustan - Szaktörténet A Technológia tantárgy tanításának célja A szakma gyakorlásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhasználási, használati, üzemeltetési lehetőségei, szabályai Az elméleti felkészítés összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel. Témakörök: - Anyagismeret - Eszközismeret A Tervezés és gyakorlat tantárgy tanításának célja, feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel, a hagyományos népi fazekassággal. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására. Témakörök: - Tervezés - Anyag- és eszközhasználat - Műhely- és műteremhasználat - Kivitelezés

A 10636-12 azonosító számú Kerámia-porcelán előtanulmányok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai. - Kortárs szakmai környezet - Szakmai ábrázolási gyakorlat A Kortárs szakmai környezet tantárgy tanításának célja a tanulók felkészítése közvetlen szakmai és művészeti környezetük folyamatos önálló megismerésére, elemzésére, és tapasztalataik önálló alkalmazására. Témakörök: - Képző- és iparművészet a 20. században - Kiállítások és kulturális események A Szakmai ábrázolási gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók képesek legyenek szabadkézi vázlatokat, rajzokat készíteni az előkészítés különböző fázisaiban. Tudjanak vázlatokat készíteni a helyszín felmérésekor, tapasztalataikat rögzíteni a megközelítési és rálátási viszonyokról, szabadkézi vázlatokat készíteni elképzeléseikről és méretarányos látványtervet készíteni az elkészítendő munkáról. Ismerjék a különböző 115


PEDAGÓGIAI PROGRAM

megjelenési technikákat, legyenek képesek az adott témához a legmegfelelőbbet kiválasztani. Témakörök: Ember és környezet ábrázolása

A 11104-12 azonosító számú Kerámia-porcelán tárgykészítés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai. - A kerámia-porcelán szakmai ismeret - Digitális prezentáció - Kerámia-porcelánkészítés gyakorlata A kerámia-porcelán szakmai ismeret tantárgy tanításának célja, hogy a szakképzés gyakorlati tapasztalatainak elsajátításával párhuzamosan, tanítsa meg azokat az ismereteket, amelyek a szakmai munkák alapjául szolgáló technológiai elméleti alapot, a népi fazekasság ismeretét és kulturális, szakmatörténeti bázist adják. A tanuló számára nyújtson az adott szakma műveléséhez korszerű szakmai műveltséget, fejlessze művelődési igényét, formálja esztétikai érzékét, ízlését. Témakörök: - Kerámiaműves szaktörténet - Kerámiaműves technológia A Digitális prezentáció tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló ismerje meg a tervezői munka során a digitális képfeldolgozó eszközök lehetőségeit, eszközhasználatának területeit. Ismerkedjen meg az új képalkotási formák helyével, szerepével, felhasználhatóságával, esztétikumával, stílusformáló szerepével a modern vizuális kultúrában. Ismerje meg a szakma specifikus jellegzetességeiket, gyakorlati hátterüket, tudja alkalmazni, beilleszteni az alkotói folyamatba az elektronikus és nyomtatott média területein. Ismerje fel a kortárs művészet alkotásaiban rejlő, a tervezői szemlélethez kötődő alkotói értékeket. Látványterveit, formaterveit, portfólióját a manuális és digitális eszközök segítségével az alkotói elképzelésnek megfelelő formában tudja prezentálni. Ismerje a tipográfia alapvető szabályait, kreatív felhasználási lehetőségeit, kép és szöveg viszonyait, a tervezési lehetőségek területeit. Témakörök: - Digitális prezentáció A Kerámia-porcelánkészítés gyakorlata tantárgy tanításának célja, hogy fejlessze az alkotó, kreatív gondolkodást, rendszerezze és közvetítse azokat az alapozó és speciális ismereteket, melyek elsajátítása és begyakorlása után a tanulók képesek lesznek a szakmai gyakorlat során előforduló feladatok megoldására, különböző rendeltetésű kerámiatárgyak, tárgy együttesek készítésére egyedi és sorozatgyártásban egyaránt. Témakörök: - Őskori és ókori kerámiatechnikák megismerése, edénymásolatok készítése - Kézműves technikákkal készített tárgyak tervezése és kivitelezése - Sokszorosító eljárásokkal készített kerámiaműves tárgyak tervezése és kivitelezése - Építészeti környezetben alkalmazható tárgyak tervezése és kivitelezése A 11498-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai 116


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A Foglalkoztatás I. tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló kereten belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. Témakörök: - Nyelvtani rendszerezés 1. - Nyelvtani rendszerezés 2. - Nyelvi készségfejlesztés - Munkavállalói szókincs A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Foglalkoztatás II. tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. Témakörök: - Munkajogi alapismeretek - Munkaviszony létesítése - Álláskeresés - Munkanélküliség A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. Témakörök: - Munkavédelmi alapismeretek - Munkahelyek kialakítása - Munkavégzés személyi feltételei - Munkaeszközök biztonsága - Munkakörnyezeti hatások - Munkavédelmi jogi ismeretek A tantárgyak értékelése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel történik. 117


PEDAGÓGIAI PROGRAM

VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító száma

megnevezése

a modulzáró vizsga vizsgatevékenysége

10586-12

Művészetelmélet és ábrázolás

gyakorlati és szóbeli

10587-12


szóbeli

10588-12

Tervezés és technológia

gyakorlati

10636-12

Kerámia-porcelán előtanulmányok

szóbeli

11104-12

Kerámia-porcelán tárgykészítés

gyakorlati

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

írásbeli

11499-12

Foglalkoztatás II.

írásbeli

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

írásbeli

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51 %-osra értékelhető.

118


PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV alapján készített helyi tanterv az V. Képző- és iparművészeti ágazathoz tartozó, OKJ 54211 08 számú T E X T I L M Ű V E S szakképesítéshez A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető MUNKAKÖR(ök), foglalkozás(ok) FEOR száma 7413 Iparművész, gyártmány és ruhatervező A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) : Textiltervező Gobelintervező Textilművész, szövés Textilművész, textilnyomás Textilművész, applikációk Textilművész, hímzés Terméktervező, textil Divattervező Képzőművész SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma és megnevezése: 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás 10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése 10588-12 Tervezés és technológia 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság A 10586-12 azonosító számú Művészetelmélet és ábrázolás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Művészettörténet - Térábrázolási rendszerek - Rajz, festés, mintázási gyakorlat A Művészettörténet tantárgy tanításának célja, biztosítsa a tanulók számára, hogy önálló pályájuk során saját szakterületükről minél nagyobb áttekintéssel rendelkezzenek, és szakmai fejlődésük során minél szélesebb választási lehetőségekre támaszkodjanak. Lehetővé teszi, hogy a nagy átfogó művészettörténeti korszakokról kialakított képbe szakelméleti, szaktörténeti és a szakgyakorlati órákon szerzett tudás beilleszthetővé váljon. A képzőművészet és az iparművészet kor- és stílustörténeti ismereteinek megszerzésén keresztül felkészít a további elméleti munkásság megkezdésére, a művészeti környezet önálló és szakszerű elemzésére és értékelésére. Felkészít népművészeti környezetünk szakmai értékelésére, a gyakorlati alkalmazásban a szakszerű megközelítésekre, a magyar hagyományok megőrzésének fontosságára. A művészet és a társadalmi környezet, valamint a művész, a mű és a társadalom kapcsolatának, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszonyának elemzése. A tanulmányok elősegítik a tanuló szűkebb és tágabb környezet- és tárgykultúrájának önálló, szakszerű értékelését. 119


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Témakörök: - A művészetek története a 19. századig - A művészetek története a 20. században - A néprajz és a népművészet alapfogalmai A Térábrázolási rendszerek tantárgy tanításának célja, feladata a tanulók térszemléletének fejlesztése. A tervezési és művészeti gyakorlatban alkalmazott sík- és térgeometriai rendszerek elméleti alapjainak elsajátítása és gyakorlati alkalmazása Megismerteti a műszaki rajz és az ábrázoló geometria rajzolóeszközeinek szakszerű használatát, a műszaki ábrázolás egyezményes jelölésrendszerét, valamint a leggyakrabban használt térgeometriai rendszerek szerkesztési módjait és eljárásait. Kialakítja a műszaki rajzok olvasásának, síkgeometriai rajz térbeli rekonstruálásának képességét. Témakörök: - A térábrázolás geometriai rendszerei A Rajz, festés, mintázási gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat felkészítse a képző- és iparművészeti szakmákban középszintű tervezőmunkára, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgozására. A tanuló mások számára is érthető formában tudja rögzíteni vizuális elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít - a természeti és tárgyi világ szakszerű megfigyelésére, a látvány elemzésére és ábrázolására - az ábrázolás céljának legmegfelelőbb technikák és kifejezésmódok elsajátítására, - a látvány belső formai összefüggéseinek feltárásával tanulmányrajzok, plasztikai tanulmányok készítésére, - a vizuális világon belül a magyar népművészet tárgyainak megismerésére, ábrázolására. A tantárgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, színés formakultúráját, segíti a helyes önértékelés kialakulását. Szélesíti a tanuló kreativitását, a kreatív kifejezés eszköztárát, javítja a munkakultúrát, helyes önértékelésre nevel. Témakörök: - A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai - Emberábrázolás alapjai - Ember és tér - Szakmai rajz A 10587-12 azonosító számú Művészeti vállalkozások működtetése megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Művészeti vállalkozás tantárgy tanításának célja, hogy az általános gazdálkodási és jogi ismereteken túl a tantárgy készítse fel a tanulót a művészeti vállalkozás speciális menedzselési, kommunikációs, finanszírozási, kereskedelmi, és jogvédelmi ismereteire. A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai. - Stílustan és szaktörténet - Technológia - Tervezés és gyakorlat 120


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A Stílustan és szaktörténet tantárgy tanításának célja a tanulók felkészítése a művészettörténeti, iparművészeti történeti stíluskorszakok, és népművészeti stílusok, irányzatok felismerésére, szakmai alkalmazására. A képző- és iparművészeti szakmák és szakmai irányok, a hagyományos népművészeti mesterségek speciális történeti ismereteinek elsajátítása. A szakmatörténet felhasználási lehetőségei a tervezési és kivitelezési munkában, az anyag és eszközhasználat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmazást. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tantárgy kronológiáján felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal. Témakörök: - Stílustan - Szaktörténet A Technológia tantárgy tanításának célja A szakma gyakorlásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhasználási, használati, üzemeltetési lehetőségei, szabályai Az elméleti felkészítés összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel. Témakörök: - Anyagismeret - Eszközismeret A Tervezés és gyakorlat tantárgy tanításának célja, feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel, a hagyományos népművészeti textilművesség ágaival. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására. Témakörök: - Tervezés - Anyag- és eszközhasználat - Műhely- és műteremhasználat - Kivitelezés

121


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 10727-12 azonosító számú Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Kortárs szakmai környezet - Szakmai ábrázolási gyakorlat - Textil szakelmélet - Textil szakgyakorlat A Kortárs szakmai környezet tantárgy tanításának célja A tanulók felkészítése közvetlen szakmai és művészeti környezetük folyamatos önálló megismerésére, elemzésére, és tapasztalataik önálló alkalmazására. Témakörök: - Képző- és iparművészet a 20. században - Kiállítás és kulturális események látogatása A Szakmai ábrázolási gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók képesek legyenek szabadkézi vázlatokat, rajzokat készíteni az előkészítés különböző fázisaiban és a népművészeti gyűjtés során. Tudjanak vázlatokat készíteni a helyszín felmérésekor, tapasztalataikat rögzíteni a megközelítési és rálátási viszonyokról, szabadkézi vázlatokat készíteni elképzeléseikről, és méretarányos látványtervet készíteni az elkészítendő munkáról. Ismerjék a különböző megjelenítési technikákat, legyenek képesek az adott témához a legmegfelelőbbet kiválasztani. Terveiket a térábrázolás ismert geometriai rendszereivel is megjelenítik. A textiltárgyak, öltözékek esztétikus és professzionális ábrázolásának, az emberi figurán bemutatott öltözéktervek készítésének gyakorlati megalapozása rajzi és festészeti eszközökkel. Témakörök: - Ember és környezet ábrázolása A Textil szakelmélet tantárgy tanításának célja, feladata, hogy megismertesse a tanulót a textilművesség és a textilművészet alapanyagaival, azok tulajdonságaival, technológiáival és történetével, hagyományos alapanyagaival, eszközeivel és technológiáival. A tantárgy felkészíti a tanulót a szakmai munkavégzést megalapozó elméleti tudásra. Témakörök: - Textiltörténet, textiltechnológia-történet és viselettörténet - Szakelméleti vizsgafelkészítés - Képfeldolgozó programok használata a textiltervezésben A Textil szakgyakorlat tantárgy tanításának célja, feladata, hogy megismertesse a tanulót a textilművesség és a textilművészet alapanyagaival, eszközeivel, technológiáival és azok kreatív és sokoldalú, és hagyományőrző felhasználásával. A tantárgy felkészíti a tanulót a szakmai munkavégzést megalapozó gyakorlati tudásra. Témakörök: - Textiltervezés - Textilműves kivitelezés - Prezentációkészítés - Textil szakmai rajz

122


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 11498-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Foglalkoztatás I. tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló kereten belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. Témakörök: - Nyelvtani rendszerezés 1. - Nyelvtani rendszerezés 2. - Nyelvi készségfejlesztés - Munkavállalói szókincs

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Foglalkoztatás II. tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. Témakörök: - Munkajogi alapismeretek - Munkaviszony létesítése - Álláskeresés - Munkanélküliség

123


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. Témakörök: - Munkavédelmi alapismeretek - Munkahelyek kialakítása - Munkavégzés személyi feltételei - Munkaeszközök biztonsága - Munkakörnyezeti hatások - Munkavédelmi jogi ismeretek

A tantárgyak értékelés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel történik. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító száma

megnevezése


10586-12



10587-12


szóbeli

10588-12


gyakorlati

10727-12

Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet

gyakorlati

11498-12


írásbeli

11499-12

Foglalkoztatás II.

írásbeli

11500-12


írásbeli


124


PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV alapján készített helyi tanterv az V. Képző- és iparművészeti ágazathoz tartozó, OKJ 54211 02 számú D I V A T - É S S T Í L U S T E R V E Z Ő szakképesítéshez A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető MUNKAKÖR(ök), foglalkozás(ok) FEOR száma 2723 Iparművész, gyártmány és ruhatervező A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) : Stylist Divattervező SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma és megnevezése: 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás 10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése 10588-12 Tervezés és technológia 10598-12 Stílus és divat szakmai rajz és modern kortárs szakmai környezet 10599-12 Divattervezés 10600-12 Stílusalakítás 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság A 10586-12 azonosító számú Művészetelmélet és ábrázolás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Művészettörténet - Térábrázolási rendszerek - Rajz, festés, mintázási gyakorlat A Művészettörténet tantárgy tanításának célja, biztosítsa a tanulók számára, hogy önálló pályájuk során saját szakterületükről minél nagyobb áttekintéssel rendelkezzenek, és szakmai fejlődésük során minél szélesebb választási lehetőségekre támaszkodjanak. Lehetővé teszi, hogy a nagy átfogó művészettörténeti korszakokról kialakított képbe szakelméleti, szaktörténeti és a szakgyakorlati órákon szerzett tudás beilleszthetővé váljon. A képzőművészet és az iparművészet kor- és stílustörténeti ismereteinek megszerzésén keresztül felkészít a további elméleti munkásság megkezdésére, a művészeti környezet önálló és szakszerű elemzésére és értékelésére. Felkészít népművészeti környezetünk szakmai értékelésére, a gyakorlati alkalmazásban a szakszerű megközelítésekre, a magyar hagyományok megőrzésének fontosságára. A művészet és a társadalmi környezet, valamint a művész, a mű és a társadalom kapcsolatának, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszonyának elemzése. A tanulmányok elősegítik a tanuló szűkebb és tágabb környezet- és tárgykultúrájának önálló, szakszerű értékelését. Témakörök: - A művészetek története a 19. századig 125


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A művészetek története a 20. században A néprajz és a népművészet alapfogalmai

A Térábrázolási rendszerek tantárgy tanításának célja, feladata a tanulók térszemléletének fejlesztése. A tervezési és művészeti gyakorlatban alkalmazott sík- és térgeometriai rendszerek elméleti alapjainak elsajátítása és gyakorlati alkalmazása Megismerteti a műszaki rajz és az ábrázoló geometria rajzolóeszközeinek szakszerű használatát, a műszaki ábrázolás egyezményes jelölésrendszerét, valamint a leggyakrabban használt térgeometriai rendszerek szerkesztési módjait és eljárásait. Kialakítja a műszaki rajzok olvasásának, síkgeometriai rajz térbeli rekonstruálásának képességét. Témakörök: - A térábrázolás geometriai rendszerei A Rajz, festés, mintázási gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat felkészítse a képző- és iparművészeti szakmákban középszintű tervezőmunkára, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgozására. A tanuló mások számára is érthető formában tudja rögzíteni vizuális elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít - a természeti és tárgyi világ szakszerű megfigyelésére, a látvány elemzésére és ábrázolására - az ábrázolás céljának legmegfelelőbb technikák és kifejezésmódok elsajátítására, - a látvány belső formai összefüggéseinek feltárásával tanulmányrajzok, plasztikai tanulmányok készítésére, - a vizuális világon belül a magyar népművészet tárgyainak megismerésére, ábrázolására. A tantárgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, színés formakultúráját, segíti a helyes önértékelés kialakulását. Szélesíti a tanuló kreativitását, a kreatív kifejezés eszköztárát, javítja a munkakultúrát, helyes önértékelésre nevel. Témakörök: - A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai - Emberábrázolás alapjai - Ember és tér - Szakmai rajz

A 10587-12 azonosító számú Művészeti vállalkozások működtetése megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Művészeti vállalkozás tantárgy tanításának célja, hogy az általános gazdálkodási és jogi ismereteken túl a tantárgy készítse fel a tanulót a művészeti vállalkozás speciális menedzselési, kommunikációs, finanszírozási, kereskedelmi, és jogvédelmi ismereteire.

126


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai. - Stílustan és szaktörténet - Technológia - Tervezés és gyakorlat A Stílustan és szaktörténet tantárgy tanításának célja a tanulók felkészítése a művészettörténeti, iparművészeti történeti stíluskorszakok, és népművészeti stílusok, irányzatok felismerésére, szakmai alkalmazására. A képző- és iparművészeti szakmák és szakmai irányok, a hagyományos népművészeti mesterségek speciális történeti ismereteinek elsajátítása. A szakmatörténet felhasználási lehetőségei a tervezési és kivitelezési munkában, az anyag és eszközhasználat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmazást. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tantárgy kronológiáján felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal. Témakörök: - Stílustan - Szaktörténet A Technológia tantárgy tanításának célja A szakma gyakorlásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhasználási, használati, üzemeltetési lehetőségei, szabályai Az elméleti felkészítés összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel. Témakörök: - Anyagismeret - Eszközismeret A Tervezés és gyakorlat tantárgy tanításának célja, feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel, a hagyományos népművészeti textilművesség ágaival. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására. Témakörök: - Tervezés - Anyag- és eszközhasználat - Műhely- és műteremhasználat - Kivitelezés

127


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 10598-12 azonosító számú Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Kortárs szakmai környezet - Divattörténet - Szakmai ábrázolási gyakorlat A Kortárs szakmai környezet tantárgy tanításának célja a tanulók felkészítése közvetlen szakmai és művészeti környezetük folyamatos önálló megismerésére, elemzésére, és tapasztalataik önálló alkalmazására. Témakörök: - Képző- és iparművészet a 20. században - Kiállítás és kulturális események látogatása A Divattörténet tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló megismerje és figyelembe vegye a 20. század és napjaink öltözködés- és divattörténetét, a divattrendek változásait, kiemelkedő alkotók életművét és a szubkultúrák, folklór hatások külső megjelenési formáit a tervezési munkája során. Ismerje és használja a szakhoz kötődő speciális szakkifejezéseket. Témakörök: - A 20. század divattörténete - Napjaink trendjei és szubkultúrák viselete A Szakmai ábrázolási gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók képesek legyenek szabadkézi vázlatokat, rajzokat készíteni az előkészítés különböző fázisaiban. Tudjanak vázlatokat készíteni látvány után, tapasztalataikat rögzíteni, szabadkézi inspirációs és tervvázlatokat, méretarányos látványterveket készíteni az elkészítendő munkáról. Ismerjék a különböző megjelenési technikákat, legyenek képesek az adott témához a legmegfelelőbbet kiválasztani. Terveiket több felhasználási célnak megfelelően is megjelenítik Témakörök: - Ember és környezet ábrázolása

A 10599-12 azonosító számú Divattervezés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Divattervezési gyakorlat - Öltözék kivitelezési gyakorlat A Divattervezési gyakorlat tantárgy tanításának célja az öltözéktervezési ismeretek elsajátítása; következetes, kreatív gondolkodásmód kialakítása; rugalmas, problémamegoldó tervezői szemlélet alkalmazása. Adott témában legyen képes önálló és ruhatervező iparművész irányításával történő öltözéktervezési feladatok ellátására, egyéni formakialakítási, hagyományos népművészeti és modern díszítési módok alkalmazására. Legyen képes kollekciók harmonikus tervezésére, kialakítására. Általános vizuális művészeti alapismereti tudására építve tudjon egyedi divatrajzokat, divatgrafikákat készíteni, terveit megfelelő formában prezentálni. Témakörök: - Öltözéktervezés - Öltözék kiegészítők tervezése - Kollekcióalakítás 128


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az Öltözék kivitelezés gyakorlat tantárgy tanításának célja a ruhakészítés különböző modellezési, szabási, varrási műveleteinek megismerése. Kézi és gépi varrást és díszítőtechnikákat ismerje meg. Ruhakészítés különböző műveleteinek kipróbálása, gyakorlása. Kisszériás és egyedi, illetve népviseleti öltözködési tárgyak elkészítése. Öltözék kivitelezési folyamatok megtervezése, koordinálása, költségkalkuláció készítése. Ismerje és kövesse a korszerű technológiai megoldásokat az öltözékek kialakításánál. Témakörök: - Modellezés, szabás, varrás gyakorlat - Öltözék kivitelezési folyamatok A 10600-12 azonosító számú Stílusalakítás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Stílusalakítás elmélet - Stílusalakítás gyakorlat - Látványtervezési gyakorlat A Stílusalakítás elmélet tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló megismerje és követni tudja a jelentős nemzetközi és hazai tervezők, cégek munkásságát. Megismerje a trendinformációs forrásokat, képes legyen tájékozódni a szín-, alapanyag-, forma előrejelzésekről. Ismerje a testalkatokat, arányokat, személyiségjegyeket, optikai és hangulati hatásokat. Felismerje a különböző korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző vonásait. Ismerje a különböző öltözéktípusokat, szakkifejezéseket, a szabásvonalakat, speciális szabászati megoldásokat, alapanyagtípusokat, díszítéseket. Ismerje és tudja használni az általános és szak specifikus információs forrásokat. Tisztában legyen az alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségekkel, és a társművészetek / szakmák csatlakozási pontjaival és alkalmazási területivel. Tudjon önállóan és ruhatervező iparművész irányításával divatanyag bemutatására koncepciót kidolgozni és ezt megvalósítani. Témakörök: - Stílusismeret - Trendismeret A Stílusalakítás gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló ismerje meg és alkalmazza elgondolásában a jelentős nemzetközi és hazai tervezők, cégek munkásságát. Tudja használni a trend-információs forrásokat, képes legyen tájékozódni a szín-, alapanyag-, forma előrejelzésekről. Stylist munkája során tudja használni és beépíteni a különböző korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző vonásait. Stylist munkája során optimálisan alkalmazza a különböző testalkatoknak, személyiségjegyeknek megfelelő optikai, hangulati hatásokat. Képes legyen az elvárásoknak megfelelő öltözékformák, a szabásvonalak, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek megválasztására. Ismerje és tudja használni az általános és szak specifikus információs forrásokat. Tisztában legyen az alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségekkel. Képes legyen adott feladatnak megfelelő társművészetek / szakmák összekapcsolására. Tudja kialakítani és önállóan irányítani a koncepció feladatait, munkafázisait. Tudjon önállóan divatanyag bemutatására koncepciót kidolgozni és ezt megvalósítani. Témakörök: - Stílusgyakorlat - Trendgyakorlat A Látványtervezési gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló Ismerje meg a tervezői munka során a digitális képfeldolgozó eszközök lehetőségeit, eszközhasználatának területeit. Ismerkedjen meg az új képalkotási formák helyével, szerepével, felhasználhatóságával, esztétikumával, stílusformáló szerepével a modern vizuális 129


PEDAGÓGIAI PROGRAM

kultúrában. Ismerje meg a szakma specifikus jellegzetességeiket, gyakorlati hátterüket, tudja alkalmazni, beilleszteni az alkotói folyamatba az elektronikus és nyomtatott média területein. Ismerje fel a kortárs művészet alkotásaiban rejlő, a tervezői szemlélethez kötődő alkotói értékeket. Látványterveit, formaterveit, portfólióját a manuális és digitális eszközök segítségével az alkotói elképzelésnek megfelelő formában tudja prezentálni. Ismerje a tipográfia alapvető szabályait, kreatív felhasználási lehetőségeit, kép és szöveg viszonyait, a tervezési lehetőségek területeit. Témakörök: - Számítógépes programismeret - Látványtervezés A 11498-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Foglalkoztatás I. tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló kereten belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. Témakörök: - Nyelvtani rendszerezés 1. - Nyelvtani rendszerezés 2. - Nyelvi készségfejlesztés - Munkavállalói szókincs

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Foglalkoztatás II. tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. Témakörök: - Munkajogi alapismeretek - Munkaviszony létesítése - Álláskeresés - Munkanélküliség A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 130


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Témakörök: - Munkavédelmi alapismeretek - Munkahelyek kialakítása - Munkavégzés személyi feltételei - Munkaeszközök biztonsága - Munkakörnyezeti hatások - Munkavédelmi jogi ismeretek A tantárgyak értékelés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel történik. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító száma

megnevezése


10586-12



10587-12


szóbeli

10588-12


gyakorlati

10598-12

Stílus és divat szakmai rajz és modern és kortárs szakmai környezet

szóbeli

10599-12

Divattervezés gyakorlati

szóbeli

10600-12

Stílusalakítás

gyakorlati

11498-12


írásbeli

11499-12

Foglalkoztatás II.

írásbeli

11500-12


írásbeli


131


PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV alapján készített helyi tanterv az V. Képző- és iparművészeti ágazathoz tartozó, OKJ 54 211 04 számú G R A F I K U S szakképesítéshez A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) FEOR száma 2136 Grafikus és multimédiatervező A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök): Alkalmazott grafikus Számítógépes grafikus Web grafikus Webdesigner Weboldal-grafikus FEOR száma 7231 Nyomdai előkészítő A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök): Számítógépes nyomdai szövegszerkesztő Számítógépes nyomdai képszerkesztő Számítógépes nyomdai tördelő Hirdetési grafikus, nyomdai Számítógépes tördelő Médiaszerkesztő Nyomdai előkészítő Nyomdai képszerkesztő Nyomdai szöveg és képszerkesztő Alkalmazott tipográfus Alkalmazott illusztrátor FEOR száma 2143 Hálózat és multimédiafejlesztő A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök): Honlap tervező Weblaptervező Webtervező Tartalommenedzser, elektronikus megjelenés SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma és megnevezése: 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás 10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése 10588-12 Tervezés és technológia 10610-12 Grafikai alapok 10611-12 Grafikai illusztrálás 10612-12 Alkalmazott grafikai munka 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 132


PEDAGÓGIAI PROGRAM

11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

A 10586-12 azonosító számú Művészetelmélet és ábrázolás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Művészettörténet - Térábrázolási rendszerek - Rajz, festés, mintázási gyakorlat A Művészettörténet tantárgy tanításának célja, biztosítsa a tanulók számára, hogy önálló pályájuk során saját szakterületükről minél nagyobb áttekintéssel rendelkezzenek, és szakmai fejlődésük során minél szélesebb választási lehetőségekre támaszkodjanak. Lehetővé teszi, hogy a nagy átfogó művészettörténeti korszakokról kialakított képbe szakelméleti, szaktörténeti és a szakgyakorlati órákon szerzett tudás beilleszthetővé váljon. A képzőművészet és az iparművészet kor- és stílustörténeti ismereteinek megszerzésén keresztül felkészít a további elméleti munkásság megkezdésére, a művészeti környezet önálló és szakszerű elemzésére és értékelésére. Felkészít népművészeti környezetünk szakmai értékelésére, a gyakorlati alkalmazásban a szakszerű megközelítésekre, a magyar hagyományok megőrzésének fontosságára. A művészet és a társadalmi környezet, valamint a művész, a mű és a társadalom kapcsolatának, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszonyának elemzése. A tanulmányok elősegítik a tanuló szűkebb és tágabb környezet- és tárgykultúrájának önálló, szakszerű értékelését. Témakörök: - A művészetek története a 19. századig - A művészetek története a 20. században - A néprajz és a népművészet alapfogalmai A Térábrázolási rendszerek tantárgy tanításának célja, feladata a tanulók térszemléletének fejlesztése. A tervezési és művészeti gyakorlatban alkalmazott sík- és térgeometriai rendszerek elméleti alapjainak elsajátítása és gyakorlati alkalmazása Megismerteti a műszaki rajz és az ábrázoló geometria rajzolóeszközeinek szakszerű használatát, a műszaki ábrázolás egyezményes jelölésrendszerét, valamint a leggyakrabban használt térgeometriai rendszerek szerkesztési módjait és eljárásait. Kialakítja a műszaki rajzok olvasásának, síkgeometriai rajz térbeli rekonstruálásának képességét. Témakörök: - A térábrázolás geometriai rendszerei A Rajz, festés, mintázási gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat felkészítse a képző- és iparművészeti szakmákban középszintű tervezőmunkára, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgozására. A tanuló mások számára is érthető formában tudja rögzíteni vizuális elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít - a természeti és tárgyi világ szakszerű megfigyelésére, a látvány elemzésére és ábrázolására - az ábrázolás céljának legmegfelelőbb technikák és kifejezésmódok elsajátítására, - a látvány belső formai összefüggéseinek feltárásával tanulmányrajzok, plasztikai tanulmányok készítésére, 133


PEDAGÓGIAI PROGRAM

- a vizuális világon belül a magyar népművészet tárgyainak megismerésére, ábrázolására. A tantárgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, színés formakultúráját, segíti a helyes önértékelés kialakulását. Szélesíti a tanuló kreativitását, a kreatív kifejezés eszköztárát, javítja a munkakultúrát, helyes önértékelésre nevel. Témakörök: - A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai - Emberábrázolás alapjai - Ember és tér - Szakmai rajz A 10587-12 azonosító számú Művészeti vállalkozások működtetése megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Művészeti vállalkozás tantárgy tanításának célja, hogy az általános gazdálkodási és jogi ismereteken túl a tantárgy készítse fel a tanulót a művészeti vállalkozás speciális menedzselési, kommunikációs, finanszírozási, kereskedelmi, és jogvédelmi ismereteire. A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai. - Stílustan és szaktörténet - Technológia - Tervezés és gyakorlat A Stílustan és szaktörténet tantárgy tanításának célja a tanulók felkészítése a művészettörténeti, iparművészeti történeti stíluskorszakok, és népművészeti stílusok, irányzatok felismerésére, szakmai alkalmazására. A képző- és iparművészeti szakmák és szakmai irányok, a hagyományos népművészeti mesterségek speciális történeti ismereteinek elsajátítása. A szakmatörténet felhasználási lehetőségei a tervezési és kivitelezési munkában, az anyag és eszközhasználat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmazást. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tantárgy kronológiáján felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal. Témakörök: - Stílustan - Szaktörténet A Technológia tantárgy tanításának célja A szakma gyakorlásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhasználási, használati, üzemeltetési lehetőségei, szabályai Az elméleti felkészítés összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel. Témakörök: - Anyagismeret - Eszközismeret A Tervezés és gyakorlat tantárgy tanításának célja, feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel, a 134


PEDAGÓGIAI PROGRAM

hagyományos népművészeti textilművesség ágaival. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására. Témakörök: - Tervezés - Anyag- és eszközhasználat - Műhely- és műteremhasználat - Kivitelezés A 10610-12 azonosító számú Grafikai alapok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Kortárs szakmai környezet - Kortárs grafika szaktörténet - Szakmai ábrázolási gyakorlat - Grafikai szakelmélet A Kortárs szakmai környezet tantárgy tanításának célja, a tanulók felkészítése közvetlen szakmai és művészeti környezetük folyamatos önálló megismerésére, elemzésére, és tapasztalataik önálló alkalmazására. Témakörök: - Képző- és iparművészet a 20. században - Kiállítás és kulturális események látogatása A Kortárs grafika szaktörténet tantárgy tanításának célja a tervezőgrafika 20. századi történetének elsajátítása. Legfontosabb történeti periódusok és alkotók kronológikus áttekintése. Legfontosabb tervezők, munkák és munkamódszerek megismerése országok szerinti bontásban. Társművészeti összefüggések, társadalmi kontextus megértése. Kortárs alkotók munkásságának megismerése. Az információszerzés csatornáinak megismerése: hiteles online és offline hírforrások, kiadók, szakmai szervezetek megismerése Témakörök: - Tervezőgrafika a 20. században - Kortárs grafikusok, munkamódszerek A Szakmai ábrázolási gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók képesek legyenek szabadkézi vázlatokat, rajzokat készíteni az előkészítés különböző fázisaiban. Tudjanak vázlatokat készíteni a helyszín felmérésekor, tapasztalataikat rögzíteni a megközelítési és rálátási viszonyokról, szabadkézi vázlatokat készíteni elképzeléseikről és méretarányos látványtervet készíteni az elkészítendő munkáról. Ismerjék a különböző megjelenési technikákat, legyenek képesek az adott témához a legmegfelelőbbet kiválasztani. Terveiket a térábrázolás ismert geometriai rendszereivel is megjelenítik. Témakörök: - Ember és környezet ábrázolása 2

A Grafika szakelmélet tantárgy tanításának célja megismertetni a tervezőgrafika legfontosabb műfajait, a legfontosabb betűtípusokat és betűcsaládokat és ezek 135


PEDAGÓGIAI PROGRAM

alkalmazásának lehetőségeit. Tipográfiai és tördelési szabályok elsajátítása. A nyomtatás és a nyomdai előkészítés szabályzóinak és folyamatának megismerése. A grafikai munkavégzéshez szükséges papírfajták megismerése. A komplex tervezői munkafolyamat áttekintése a megrendeléstől a leadásig. Prezentációs módszerek áttekintése. Témakörök: - Grafikai tervezési folyamatok - Tipográfiai ismeretek A 10611-12 azonosító számú Grafikai illusztrálás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Illusztrációs technikai gyakorlat - Szakillusztrációs gyakorlat Az Illusztrációs technikai gyakorlat tantárgy tanításának célja az illusztrációs tervezési folyamat gyakorlatának elsajátítása. Az anyaggyűjtés, vázlatkészítés, a tervezői folyamat áttekintése. Narratív tartalomhoz kapcsolódó illusztráció készítésének gyakorlata. Különböző grafikai médiumok szerinti illusztrációkészítési gyakorlat. Szakillusztráció készítésének gyakorlata. Saját vizuális nyelv kialakításának gyakorlata. Prezentációs gyakorlat. Témakörök: - Manuális Illusztrációs technikák - Digitális Illusztrációs technikák - Sokszorosított grafikai Manuális Illusztrációs technikák A Szakillusztrációs gyakorlat tantárgy tanításának célja szakillusztrációk különböző műfajainak megismerése, felhasználási lehetőségeinek megismerése, tervezési folyamatának áttekintése, tervezési gyakorlat végzése. Különböző tematika, tartalom és médium szerint az illusztrációs stílus, eszköz, megjelenési forma megválasztása. Sorozatjellegű illusztrációk létrehozatala. Szakillusztráció szövegkörnyezetbe való integrálása. Anyaggyűjtés, vázlatkészítés, tervezés és végfelhasználás szerinti előkészítési és tervezési folyamat átlátása a prezentációig és az anyagleadásig. Témakörök: - Szakillusztrációs tervezése - Kép és szöveg integrációja A 1061212 azonosító számú Alkalmazott grafikai munka megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Tervezőgrafikai technológiai gyakorlat - Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat A Tervezőgrafikai technológiai gyakorlat tantárgy tanításának célja, a tervezőgrafikai munka végzéséhez szükséges digitális technikai eszközök működésének elsajátítása, szoftveres ismeretek elsajátítása és gyakorlat megszerzése. A nyomdai előkészítés technológiájának, a médiasokszorosítás technológiájának megismerése és gyakorlat megszerzése. A komplex tervezőgrafikai munkavégzéshez szükséges tecnhikák, technológiák átfogó ismerete, a teljes munkafolyamat átlátása. Témakörök: - Médiatechnológiai gyakorlat - Médiasokszorosítási gyakorlat A Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat tantárgy tanításának célja, a tervezőgrafikai munkavégzés gyakorlatának megszerzése. Anyaggyűjtés, vázlatkészítés, a tervezési folyamat 136


PEDAGÓGIAI PROGRAM

és a végfelhasználás szerinti előkészítés átlátása. A tervezői munkafolyamat elvégzése a munka átvételétől az anyagleadásig. Komplex grafikai tervező tevékenység végzése, amely integrálja a tervezői gyakorlatot, illusztrációs, tipográfiai tudásokat, a tervezéselméleti tudást, a manuális és digitális eszközhasználati gyakorlatot, a szaktörténeti és művészettörténeti ismereteket. A megrendelés felvételétől az anyagleadásig a teljes munkafolyamat megszervezése. Témakörök: - Tipográfiai munka végzése - Tervezőgrafikai munka végzése - Tervezőgrafikai műfajok és médiumok

A 11498-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Foglalkoztatás I. tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló kereten belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. Témakörök: - Nyelvtani rendszerezés 1. - Nyelvtani rendszerezés 2. - Nyelvi készségfejlesztés - Munkavállalói szókincs


A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai 137


PEDAGÓGIAI PROGRAM

követelménymodul tantárgyai A Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. Témakörök: - Munkavédelmi alapismeretek - Munkahelyek kialakítása - Munkavégzés személyi feltételei - Munkaeszközök biztonsága - Munkakörnyezeti hatások - Munkavédelmi jogi ismeretek A tantárgyak értékelés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel történik. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító száma

megnevezése


10586-12



10587-12


szóbeli

10588-12


gyakorlati

10610-12

Grafikai alapok

szóbeli

10611-12

Grafikai illusztrálás

gyakorlati

10612-12

Alkalmazott grafikai munka

gyakorlati

11498-12


írásbeli

11499-12

Foglalkoztatás II.

írásbeli

11500-12


írásbeli

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51 %-osra értékelhető

138


PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV alapján készített helyi tanterv az V. Képző- és iparművészeti ágazathoz tartozó, OKJ 54 213 02 számú K I A D V Á N Y S Z E R K E S Z T Ő szakképesítéshez A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) FEOR száma: 2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök): Kiadványszerkesztő FEOR száma: 7231 Nyomdai előkészítő A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök): Betűszedő, nyomdai szövegszerkesztő SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma és megnevezése: 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás 10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése 10588-12 Tervezés és technológia 10638-12 Kiadványszerkesztés előkészítése 10639-12 Szöveg- és képfeldolgozási feladatok 10640-12 Tördelés, nyomdai előkészítés 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

A 10586-12 azonosító számú Művészetelmélet és ábrázolás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Művészettörténet - Térábrázolási rendszerek - Rajz, festés, mintázási gyakorlat A Művészettörténet tantárgy tanításának célja, biztosítsa a tanulók számára, hogy önálló pályájuk során saját szakterületükről minél nagyobb áttekintéssel rendelkezzenek, és szakmai fejlődésük során minél szélesebb választási lehetőségekre támaszkodjanak. Lehetővé teszi, hogy a nagy átfogó művészettörténeti korszakokról kialakított képbe szakelméleti, szaktörténeti és a szakgyakorlati órákon szerzett tudás beilleszthetővé váljon. A képzőművészet és az iparművészet kor- és stílustörténeti ismereteinek megszerzésén keresztül felkészít a további elméleti munkásság megkezdésére, a művészeti környezet önálló és szakszerű elemzésére és értékelésére. Felkészít népművészeti környezetünk szakmai értékelésére, a gyakorlati alkalmazásban a szakszerű megközelítésekre, a magyar hagyományok megőrzésének fontosságára. A művészet és a társadalmi környezet, valamint a művész, a mű és a társadalom kapcsolatának, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszonyának elemzése. 139


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanulmányok elősegítik a tanuló szűkebb és tágabb környezet- és tárgykultúrájának önálló, szakszerű értékelését. Témakörök: - A művészetek története a 19. századig - A művészetek története a 20. században - A néprajz és a népművészet alapfogalmai A Térábrázolási rendszerek tantárgy tanításának célja, feladata a tanulók térszemléletének fejlesztése. A tervezési és művészeti gyakorlatban alkalmazott sík- és térgeometriai rendszerek elméleti alapjainak elsajátítása és gyakorlati alkalmazása Megismerteti a műszaki rajz és az ábrázoló geometria rajzolóeszközeinek szakszerű használatát, a műszaki ábrázolás egyezményes jelölésrendszerét, valamint a leggyakrabban használt térgeometriai rendszerek szerkesztési módjait és eljárásait. Kialakítja a műszaki rajzok olvasásának, síkgeometriai rajz térbeli rekonstruálásának képességét. Témakörök: - A térábrázolás geometriai rendszerei A Rajz, festés, mintázási gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat felkészítse a képző- és iparművészeti szakmákban középszintű tervezőmunkára, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgozására. A tanuló mások számára is érthető formában tudja rögzíteni vizuális elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít - a természeti és tárgyi világ szakszerű megfigyelésére, a látvány elemzésére és ábrázolására - az ábrázolás céljának legmegfelelőbb technikák és kifejezésmódok elsajátítására, - a látvány belső formai összefüggéseinek feltárásával tanulmányrajzok, plasztikai tanulmányok készítésére, A tantárgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, színés formakultúráját, segíti a helyes önértékelés kialakulását. Szélesíti a tanuló kreativitását, a kreatív kifejezés eszköztárát, javítja a munkakultúrát, helyes önértékelésre nevel. Témakörök: - A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai - Emberábrázolás alapjai - Ember és tér - Szakmai rajz

140


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 10587-12 azonosító számú Művészeti vállalkozások működtetése megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Művészeti vállalkozás tantárgy tanításának célja, hogy az általános gazdálkodási és jogi ismereteken túl a tantárgy készítse fel a tanulót a művészeti vállalkozás speciális menedzselési, kommunikációs, finanszírozási, kereskedelmi, és jogvédelmi ismereteire.

A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai. - Stílustan és szaktörténet - Technológia - Tervezés és gyakorlat A Stílustan és szaktörténet tantárgy tanításának célja a tanulók felkészítése a művészettörténeti, iparművészeti történeti stíluskorszakok, és stílusok, irányzatok felismerésére, szakmai alkalmazására. A képző- és iparművészeti szakmák és szakmai irányok, a speciális történeti ismereteinek elsajátítása. A szakmatörténet felhasználási lehetőségei a tervezési és kivitelezési munkában, az anyag és eszközhasználat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmazást. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tantárgy kronológiáján felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal. Témakörök: - Stílustan - Szaktörténet A Technológia tantárgy tanításának célja A szakma gyakorlásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhasználási, használati, üzemeltetési lehetőségei, szabályai Az elméleti felkészítés összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel. Témakörök: - Anyagismeret - Eszközismeret A Tervezés és gyakorlat tantárgy tanításának célja, feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására. Témakörök: - Tervezés - Anyag- és eszközhasználat - Műhely- és műteremhasználat - Kivitelezés 141


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 10638-12 azonosító számú, Kiadványszerkesztés előkészítése megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Kiadványszerkesztés alapismeretek - Kiadványszerkesztés programjai gyakorlat A Kiadványszerkesztés alapismeretek tantárgy tanításának célja, az írástörténet fejlődésének, a nyomdabetűk kialakulásának, a betűosztályok, betűcsaládok, betűváltozatok megismerése. Az információterjesztés fejlődésének, jelentőségének, a szakma számítástechnikai hátterének, valamint az írott és elektronikus média jelentőségének megismerése. A betűkezelő és betűszerkesztő programok, az eredetik jellemzőinek, minőségi követelményeinek, a klasszikus és modern tipográfia irányelveinek megismerése és alkalmazása. A nyomdatermékek jellemzőinek, a papírfajták, a szabványos papír-, tasakés borítékméreteknek és a nyomdai méret- és mértékrendszerek megismerése. Témakörök: - A kiadványszerkesztés eszközrendszere - A kiadványszerkesztés programjai - A kiadványszerkesztés dokumentumai - Tipográfia és nyomtatási technológiák A Kiadványszerkesztés programjai gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy megismertesse és alkalmazza a szakma számítástechnikai hátterét, a betűkezelő és betűszerkesztő programok használatát, az eredetik jellemzőit, minőségi követelményeit. Ismerje meg és alkalmazza a klasszikus és modern tipográfia irányelveit, a nyomdatermékek jellemzőit, a papírfajták, a szabványos papír-, tasak- és borítékméreteket, a nyomdai méret- és mértékrendszerek megismerése. Témakörök: - Segédprogramok használata - Vektorgrafikus programok - Pixelgrafikus programok - Kiadványszerkesztő programok

A 10639-12 azonosító számú, Szöveg- és képfeldolgozási feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Szövegfeldolgozás - Szövegfeldolgozás gyakorlat - Képfeldolgozás - Képfeldolgozás gyakorlat A Szöveg-feldolgozás tantárgy tanításának célja a szövegfeldolgozó programok megismerése, a szövegimportálás és a szakszerű szövegbevitel elsajátítása. Az alkalmazott fontok tulajdonságainak, a szövegfájlok konvertálásának és a szövegfájlok típusainak megismerése. Betűtípusok, betűméretek és sortávolságok beállítása, szövegrészi tagolások, címek, címrendszerek esztétikus kialakítása. A klasszikus és modern tipográfia alkalmazásának elsajátítása. Az oldalalkotó, tipográfiai és hatáskeltő elemek jellemzőinek megismerése. 142


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Témakörök: - Szövegeredetik, szövegformázás szabályai - Helyesírás és tipográfia, korrektúra A Szövegfeldolgozás gyakorlat tantárgy tanításának célja, a szövegfeldolgozóprogramok használata. A szövegimportálás és a szakszerű szövegbevitel alkalmazása. Pixeles és vektoros fontok használata. Szövegfájlok konvertálása. Betűtípusok, betűméretek és sortávolságok beállítása. Szövegrészi tagolások, címek, címrendszerek esztétikus kialakítása. A klasszikus és a modern tipográfia alkalmazása. Az oldalalkotó, tipográfiai és hatáskeltő elemek használata. Témakörök: - Szövegbevitel, szövegrészi tagolások - Járulékos és speciális elemek A Képfeldolgozás tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló ismerje meg az analóg képek digitalizálásának folyamatát. Sajátítsa el a pixeles képek módosításának lehetőségeit. Ismerje meg a pixeles képek méretezését, színmódjait, felbontását, színprofilok alkalmazását. Ismerje meg a pixeles képek, tömörítését, fájlformátumait. Ismerje meg a vektorgrafikus programot alkalmazásának korlátait. Sajátítsa el a vektorgrafikus ábrák színmódjának, színprofiljának beállításait. Legyen képes vektoros rajzok és pixeles képek jellemzőinek beállításaira, konverzióra. Témakörök: - Képdigitalizálás, képmódok, fájlformátumok - Autotípia, direkt színek

A Képfeldolgozás gyakorlat tantárgy tanításának célja analóg képek digitalizálása. pixeles képek módosítása, méretezése, színmódjának, felbontásának és színprofiljának beállítása, tömörítése, fájlformátumának beállítása. Vektorgrafikus programok alkalmazásának lehetőségei, ábrák színmódjának, színprofiljának beállítása, vektoros rajzok és pixeles képek konverziója. Témakörök: - Képek digitalizálása, képkonverziók. - Vektor- és pixelgrafikus képek készítése

A 10640-12 azonosító számú, Tördelés, nyomdai előkészítés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak - Kép-szöveg integráció - Kép-szöveg integráció gyakorlat A Kép-szöveg integráció tantárgy tanításának célja, a klasszikus és modern tipográfia alkalmazásának elsajátítása. Az oldalalkotó, tipográfiai és hatáskeltő elemek jellemzőinek megismerése. A tördelés folyamatának, programjainak, 143


PEDAGÓGIAI PROGRAM

szabályainak, a CMYK és direkt színek alkalmazásának, a színkezelő eljárásoknak, színprofiloknak a megismerése. A digitális rácsképzés módszerének elsajátítása. Felbontás, rácsozási mód, rácssűrűség, rácspont alak jellemzőinek használata. Színvissszavétel, élesítés, alátöltés, felülnyomás lehetőségeinek megismerése. Témakörök: - Tördelési dokumentumok - Klasszikus és modern tipográfia - Tördelési szabályok - Kimenetek A Kép-szöveg integráció gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az egyre bonyolódó feladatokon keresztül legyenek képesek a következőkre: A klasszikus és modern tipográfia alkalmazása digitális és nyomtatott kiadványokban. Az oldalalkotó, tipográfiai és hatáskeltő elemek alkalmazása kiadványokban. A tördelés folyamatának, programjainak, szabályainak alkalmazása kiadványszerkesztő programokban. A CMYK és direkt színek használata kiadványokban. Színkezelő eljárások, színprofilok alkalmazása kiadványokban. Digitális rácsképzés módszerének használata kiadványszerkesztő programokban. Színvissszavétel, élesítés, alátöltés, felülnyomás lehetőségeinek alkalmazása kiadványokban. Témakörök: - A kiadvány alkotóelemeinek konvertálása - Tördelés és korrektúra elvégzése - Kilövés, nyomtatás - Kimeneti elemek elkészítése, archiválás

A 11498-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Foglalkoztatás I. tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló kereten belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. Témakörök: - Nyelvtani rendszerezés 1. - Nyelvtani rendszerezés 2. - Nyelvi készségfejlesztés - Munkavállalói szókincs 144


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Foglalkoztatás II. tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. Témakörök: - Munkajogi alapismeretek - Munkaviszony létesítése - Álláskeresés - Munkanélküliség A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. Témakörök: - Munkavédelmi alapismeretek - Munkahelyek kialakítása - Munkavégzés személyi feltételei - Munkaeszközök biztonsága - Munkakörnyezeti hatások - Munkavédelmi jogi ismeretek A tantárgyak értékelése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel történik. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító száma

azonosító száma

azonosító száma

10586-12



10587-12


Szóbeli

10588-12 10638-12 10639-12 10640-12 11498-12

Tervezés és technológia Kiadványszerkesztés előkészítése Szöveg- és képfeldolgozási feladatok Tördelés, nyomdai előkészítés Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Gyakorlati Gyakorlati Gyakorlati, szóbeli Gyakorlati, szóbeli írásbeli

11499-12

Foglalkoztatás II.

írásbeli

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság írásbeli Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51 %-osra értékelhető 145


PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV Ágazaton kívüli OKJ 54 212 09 számú T ÁN C O S ( N É P T Á N C O S ) szakmairány szakképesítéshez A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) FEOR száma 3719 FEOR megnevezése Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású A szakképesítéssel betölthető munkakörök Klasszikus balett táncos Kortárs- modern táncos Néptáncos Színházi táncos Szakmai követelmények A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerintiazonosító száma és megnevezése: 10722-12 10725-12 11498-12 11499-12 11500-12

Előadó-művészeti tevékenység Néptánc Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

A 10722-12 azonosító számú Előadó-művészeti tevékenység megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai - Bevezetés a tánctörténetbe A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló ismerje meg a különböző tánctörténeti korok szemléletét, táncainak stílusát, alkotóinak, táncosainak életét, munkásságát. Legyen rálátása a fejlődési folyamatokra, korszakok, alkotók egymásra hatására. Tánctörténeti ismereteit képes legyen történeti alapismereteibe ágyazva áttekinteni, valamint művészettörténeti ismeretekkel összekapcsolni. Fejlessze a tanuló ízlését, tánc- és színházművészet iránti szeretetét, nyitottságát. A tantárgy kapcsolódik a történelmi, művészettörténeti alapismeretekhez, valamint az előadó művészeti tevékenység gyakorlati alapjai című tantárgyhoz. Témakörök - A tánc keletkezésétől a reneszánsz táncok világáig - Mágia és rítus az őskorban, a tánc keletkezése, társadalmi funkciója - Az ókori birodalmak táncélete - Táncélet Európában a középkortól a reneszánszon át az udvari balettig - A magyar táncélet a reneszánszban - Az udvari balett kialakulásától a reformkori magyar táncéletig - Udvari balett - A felvilágosodás hatása a táncművészetre, Noverre cselekményes balettje és 146


PEDAGÓGIAI PROGRAM

a "Levelek..." - A romantikus balett - A Magyar táncélet az Operaház megnyitáság - A romantika másodvirágzásától az újítókig - Orosz klasszika - Az angol balett története - Gyagilev és az Orosz Balett - Az újítók megjelenése a táncművészetben - A XX. század első felének táncélete - Néptánc mozgalmak és hivatásos néptánc együttesek Magyarországon - Az operaház és a vidéki magyar balett együttesek története - Kitekintés a külföldi és hazai alkotók munkájára a XX. században - Táncművészet gyakorlatának alapjai ** A tantárgy tanításának célja a táncművészet gyakorlati alapjai a szakmairánynak megfelelő főtárgyak alapjait tartalmazza: - klasszikus balett alapjai az 1-2. évfolyam rúd, közép és ugrás gyakorlatait foglalja magába - a kortárs-, modern tánc alapjai a klasszikus balettől eltérő, kortársmoderntánc- technikai gyakorlatsorokat tartalmaz - a néptánc alapjai a magyar néptánc kincs alapvető ritmusvilágát, motívumkészletét és ezek variációs lehetőségét tartalmazza a növendékek készség és képesség fejlesztésére aktualizálva - a színházi tánc alapjai feladata a színpadon történő bemutatkozás biztonságos tánctechnikai és meggyőző előadó-művészeti megvalósítása, – a táncos munkakör betöltéséhez szükséges színpadi rutin megszerzése, a megfelelő színpadi magatartás kialakítása A táncművészet gyakorlatának alapjai kapcsolódik a bevezetés a tánctörténetbe tantárgyhoz, megalapozza a klasszikus balett, a kortárs-, modern tánc, néptánc és színházi tánc tantárgyait, témaköreinek ismeretét. A közismereti tárgyak közül a történelemhez, az irodalomhoz, az ének-zenéhez, ill. a testnevelés tantárgyakhoz kapcsolódik. Témakörök - Klasszikus balett alapjai - Kortárs-, modern tánc alapjai - Kortárs-moderntánc alapok elmélyítése - Néptánc alapjai - Mozdulatelemzési alapismeretek, ritmikai képzés - Ritmikai képzés, ugrósok-csárdások, improvizáció - Elméleti és gyakorlati rendszerezés, tánc eszközökkel - Színpadi tánc alapjai - Egy XIX. sz.-i magyar úri báli tánc, vagy XIX. sz. -i európai tánc stilizált formája - Színpadon alkalmazott koreográfiák betanulása

147


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A 10725-12 azonosító számú Néptánc megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai: - Tánctörténet A tanuló ismerje meg a különböző tánctörténeti korok szemléletét, táncainak stílusát, alkotóinak, táncosainak életét, munkásságát. Legyen rálátása a fejlődési folyamatokra, korszakok, alkotók egymásra hatására. Tánctörténeti ismereteit képes legyen történeti alapismereteibe ágyazva áttekinteni, valamint művészettörténeti ismeretekkel összekapcsolni. Fejlessze a tanuló ízlését, tánc- és színházművészet iránti szeretetét, nyitottságát. A tánctörténetnek tanításának célja az, hogy a tánc fejlődéstörténetét, a különböző korszakokban való szerepét, egyes népek táncainak legfőbb jellemzőit megismertesse a növendékekkel, s ezzel tegye teljessé szakmai képzettségüket. A növendék ismerje meg: -a tánc kialakulásának történetét - a tánc fejlődését - a balettművészet kialakulását, fejlődésének útját, irányzatait - a táncművészet egyetemes és hazai irányzatait, kiemelkedő reprezentánsait - a tánc stíluskorszakait és azok legfőbb jellemzőit az adott korszakon belül /néptánc, balett, történelmi társastánc, társastánc, moderntánc/ - a tánc, a zene és a színpad kapcsolatát, valamint a táncművészetnek a többi művészeti ágakhoz való viszonyait - a néptánc történetét, irányzatait, műhelyeit, a jelentősebb alkotóit - napjaink táncművészetének jelentősebb eseményeit - Néprajz / Folklorisztika A táncfolklorisztika, illetve a hozzá kapcsolódó néprajzi alapismeretek tantárgy célja és feladata az, hogy a gyakorlati foglalkozásokon elsajátított néptáncmotívikát a növendékek területileg ill. népcsoportok szerint tudják csoportosítani, valamint ismerjék meg néptáncaik fejlődéstörténetét, típusait. A növendékek ismerjék meg a néptánccal kapcsolatos népművészeti műfajokat, népszokásokat, az ünnepköröket!Az elmélet és a gyakorlat képe együttesen alakítsa ki azt a tudást, amit a tradíció korszerű értelmezésében a néptánc jelent. A jelölt ismerje:- a néprajz fogalmát, történetét, irányzatait- a népművészeti műfajokat, különös tekintettel a néptánccal kapcsolatosokra- a magyar nép tájitörténeti tagozódását- ünnepköreinket, azok szokásvilágát- táncdialektusaink jellemzőit, táncait- táncaink történeti rétegződésétA jelölt legyen képes:táncfolklorisztikai, illetve néprajzi alapismereteit alkalmaznitánctevékenysége során - Zeneelmélet – zenetörténet A zeneelmélet, zenetörténet tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók korábban megszerzett ismereteit tovább bővítse, rendszerezze és tudatosítsa. Alakítsa ízlésüket, világítson rá a zene és mozgás összehangolásának lehetőségeire. 148


PEDAGÓGIAI PROGRAM

- Néptánc gyakorlat

-

A táncművészet gyakorlatának alapjai a szakmairánynak megfelelő főtárgyak alapjait tartalmazza: klasszikus balett alapjai az 1-2. évfolyam rúd, közép és ugrás gyakorlatait foglalja magába a kortárs-, modern tánc alapjai a klasszikus balettől eltérő, kortárs-moderntánctechnikai gyakorlatsorokat tartalmaz a néptánc alapjai a magyar néptánc kincs alapvető ritmusvilágát, motívumkészletét és ezek variációs lehetőségét tartalmazza a növendékek készség és képesség fejlesztésére aktualizálva A néptánc alapjai témakör tanításának célja az, hogy a növendékek táncos készségük-képességük fejlesztése közben megismerkedjenek a mozdulatelemzés alapjaival, a magyar néptánc tipikus ritmusvilágával, tempóival, motívumaival, s a motívumok variálási lehetőségeivel. Általános képet nyerjenek a magyar néptánc szóló, páros és csoportos formáiról. A néptánc a táncművészet egyik legőszintébb, legtermészetesebb, legrégibb műfaja, minden mozgásos művészet motivikája visszavezethető ezen ősi nyelvezetre. A néptánc népi nemzeti kultúránk megértésének, megőrzésének közérthető formája, mely közérthetősége miatt más népek számára is könnyen befogadható, így a kultúrák közeledését is szolgálja. A néptánc tantárgy tanításának célja az, hogy a tanulók anyanyelvi szinten sajátítsák el a néptánc nyelvezetét. A tanulók legyenek képesek improvizálni, értsék és érezzék a műfaj hangulatát, amit előadásukban éreztetni is tudnak. A tanulók a képzés során ismerjék meg a magyar nép, nemzetiségeink, s néhány környező nép táncait. A tanultakat stílusosan, nagy átéléssel tudják alkalmazni koreográfiákban és improvizáció körben is. Legyenek képesek a táncszínházi törekvések szellemében készül alkotásokban is közreműködni.

- Népzene gyakorlat A néptáncos szakmai képzettség megszerzésében nagy szerepe van a népzene általános és regionális ismeretének, mely a néptánc igényes gyakorlatához elengedhetetlenül szükséges. A népzene tantárgy tanításának célja, hogy megismertesse a tanulókat a magyar népdalok sokrétűségével, gazdagságával, a népdaléneklés technikájával, az instrumentális népzene alapjaival. Továbbá az egyéni és csoportos éneklés megszerettetése, egy közösséghez, néphez való tartozás érzésének erősítése a népdalokon keresztül. Ismertesse meg a tanulókkal: - a népdalok tájegységenkénti megoszlását 149


PEDAGÓGIAI PROGRAM

- a különböző előadásmódokat, stílusokat - a népdalok csoportosításának rendszerező elveit, szempontjait - a népzenekutatók, gyűjtők munkásságát - a népi hangszereket - a népi zenekarok felépítését, területi különbözőségét - az eredeti anyagok /”adatközlők”/ segítségével a népi éneklési módot - a népdalcsokor szerkesztésének lehetőségeit, elveit, szabályait - a népdalelemzés szempontjait - az instrumentális népzene alapjait, a kontrakíséret és a tánc összefüggéseit. Alakítsa ki a növendékekben, hogy a népzenei sajátosságok, fontos jellemzők alapján felismerjék egy-egy adott népdal hovatartozását, tájegységhez, tánctípushoz való kötődését.. Átfogó képet adjon a zene és a tánc együttéléséről, egységéről. Ismerjék a növendékek a magyar tánczene történelmi gyökereit, a műzene és a népzene kölcsönös egymásra hatását, tudják belehelyezni az európai zene –és tánckultúrába. - Klasszikus balett gyakorlat Fő feladata: A klasszikus balett tanításának célja, a Vaganova metodika szerint, hogy a növendék a képességek, a készségek fokozatos fejlesztésével párhuzamosan elsajátítja alapfokon a klasszikus balett mozgásanyagát, és azt táncosi hivatásának megfelelő szinten alkalmazni tudja. A tananyag betanításának a tempóját, illetve az ütemezését mindig az adott évfolyam adottságai és képességei határozzák meg. Célszerű a zenei kísérethez a megadott metronóm számokat követni és betartani. - Népi gyermekjáték gyakorlat A néptáncos szakirányú ismereteinek teljessé tétele érdekében a jelölteknek el kell sajátítani bizonyos ismereteket a tánctevékenységet megelőző mozgásos tevékenységből, a sport - küzdő és az énekes - táncos gyermekjátékok területéről. A jelölt ismerje: - a tanult tájegységek, tanult gyermekjátékainak mozgás és játékvilágát - a gyermekjátékok, játékdalok életkori meghatározottságának jellemzőit - a gyermekjáték típusokat A jelölt legyen képes: - gyermeki világ átélésére - a játékok mozgás, dal- és táncanyagának természetes bemutatására

- Színészmesterség gyakorlat 150


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tánc speciális kifejezési eszközein túlmenően a leendő táncosnak mutassa meg azt az utat, amelynek végiggyaloglása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a jó mester-emberből /a felkészült táncosból/ művész váljon, esélyt adjon az egyénnek arra, hogy éljen a színpadon, hiszen minden előadó-művészet igazi titka ez. Bontakoztassa ki önálló alkotókészségét, nyitottá tegye gondolkodását a világ dolga-ival kapcsolatban. Ismerje meg önmagát. Vállalja bátran testi szellemi adottságait. Esetleges fogyaté-kosságát természetesnek tartsa, tanuljon meg abból is tőkét kovácsolni saját maga és embertársai számára. Sajátítsa el a színművészet alapeszközeit /beszéd, testbeszéd/. Tiszta beszédével és kifejező, helyes mozgásával tanulja meg gondolatait, érzelmeit világosan, szépen és pontosan megfogalmazni. Ismerje meg a legkülönfélébb színpadi karaktereket. Tárgy- és helyzetimprovizációs gyakorlatok révén fejlessze rögtönzési képességét, erősítse lélekjelenlétét a színpadon. Térben és időben tanuljon meg biztonságosan mozogni, tudjon eligazodni különféle élethelyzetekben. Fejlessze asszociációs képességét. Képes legyen figyelmét hosszú ideig koncentrálni és irányítani saját akarata szerint. Fejlődjön kapcsolatteremtő képessége a környezetével. Emlékezőképessége és fantáziája magas fokon fejlődjön. Erősödjön empátiás képessége. Beleélési készségének fejlettségével sikeresen és biztonságosan tudjon megnyilvánulni a színpad és a társadalmi élet konfliktus-helyzeteiben. Kialakuljon fejlett mozgáskultúrája. Testi és lelki harmóniáját megteremtse. Pozitív életszemléletét kialakítsa. Ismerkedjen meg a színpadi jelmez, díszlet és kellék használatával, a színpadi maszk alapjaival. Ismerkedjen meg a színpadtechnika legfontosabb elemeivel, a különféle színházi mesterségekkel. A képzés során szerzett ismeretek és élmények ösztönözzék arra, hogy az alkotótevékenység lehetőségét élete további részében is igényelje és azt gyakorolja. A képzés eredményeként képes legyen önálló előadást létrehozni. /kevés tanári segítséggel/. - Előadó művészeti gyakorlat / Repertoár gyakorlat Az Előadóművészi gyakorlat/Repertoár gyakorlat tantárgy tanításának célja az, hogy a próbatermi munka eredményeként megjelenő készségeket, képességeket a növendékeke koreográfiák, előadások, műsorok formájában gyakorolhassák, ezzel mintegy felkészüljenek jövőbeni szakmájukra. A növendékek ismerjék meg a színház világát, gyakorlati tevékenység közben szembesüljenek a színpad törvényeivel. Ismerjék meg a jelmezek, díszletek, kellékek gyors és pontos, szakszerű használatát, tegyenek gyakorlatot azok kezelésében. A növendéke szerezzenek rutint a komplex vizsga színpadi vizsgarésze előtt az 151


PEDAGÓGIAI PROGRAM

ilyen típusú vizsgafeladatokkal kapcsolatosan. Alakuljon ki a növendékekben az egyén, a kis,- és a nagycsoport közötti együttműködés képessége, legyenek egymással empatikusak, toleránsak a színpadon. Alakuljon ki a növendékekben az a rövid,- közép és hosszú távú memória, ami képessé teszi őket a különböző terjedelmű darabok színvonalas bemutatására. Szilárduljon meg a képzés végére a folyamatos koncentráció képessége a színpadi tevékenységben is. - Kinetográfia gyakorlati prezentációval A tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék a mozdulatelemzés ill. a tánclejegyzés /Laban tánclejegyzés/ alapfogalmait, ill. a megszerzett ismereteik segítségével képesek legyenek a lejegyzett motívumok, folyamatok reprodukálására Ismertesse meg a tanulókkal: - a mozdulatelemzés alapfogalmait, összefüggéseit - a tánclejegyzés alapfogalmait - a tánclejegyzés rendszerét - a tánclejegyzés olvasásának technikáját Alakítsa ki a tanulókban: - az önkontrollon alapuló tudatosságot - a lejegyzés áttekintésének /egészben látásának/ képességét - a lejegyzés reprodukálásának igényét Fejlessze a tanulók. - motívumismeretét a leolvasott lejegyzésekkel

A 11498-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Foglalkoztatás I. tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló kereten belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. Témakörök: 152


PEDAGÓGIAI PROGRAM

- Nyelvtani rendszerezés 1. - Nyelvtani rendszerezés 2. - Nyelvi készségfejlesztés - Munkavállalói szókincs


A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai A Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. Témakörök: - Munkavédelmi alapismeretek - Munkahelyek kialakítása - Munkavégzés személyi feltételei - Munkaeszközök biztonsága - Munkakörnyezeti hatások - Munkavédelmi jogi ismeretek Keramikus OKJ 54 211 10 0000 00 00 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

TANTÁRGY

MODUL

Szakmai elmélet

0980-06 Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat

TANANYAGEGYSÉG

Általános vizuális művészeti alapismeretek (Népművészet)

153

TANANYAGELEMEK

048/1.10/0980-06 A magyar népművészet

FÓTI NÉPMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 0981-06 Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek

Vállalkozások vagy az egyéni alkotókörnyezet tervezése, szabályszerű működése

0999-06 Kerámia-porcelán előképek értelmezése, anyagok- és segédanyagok alkalmazása, eszközök és gépek használata

Kerámia szaktörténet és technológia

PEDAGÓGIAI PROGRAM 048/1.1/0981-06 A technikai környezet, a munkafeltételek ismerete. Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások 048/1.1/0999-06 A kerámiakészítés története – korok, stílusok, műhelyek 048/1.2/0999-06 Kerámia alapanyagok és segédeszközök kiválasztása 048/1.3/0999-06 A kerámia tárgykészítés gondolati és technikai előkészületei

Szakmai gyakorlat

TANTÁRGY

Keramikus OKJ 54 211 10 0000 00 00 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után MODUL

TANANYAGEGYSÉG



1001-06 Kerámia tárgykészítés és égetés

Kerámia tárgykészítési eljárások és munkafázisok

TANANYAGELEMEK

048/1.3/0999-06 A kerámia tárgykészítés gondolati és technikai előkészületei 048/1.4/0999-06 A kerámiakészítés eszközeinek és berendezéseinek előkészítése 048/1.5/0999-06 A kerámiakészítés anyagainak előkészítő munkafázisai 048/1.1/1001-06 Nyers kerámiatárgy előállítása 048/1.2/1001-06 A nyers kerámia tárgykészítés befejező fázisai – ragasztás, szárítás, tisztítás 048/1.3/1001-06 Mázazási eljárások 048/1.4/1001-06 Síkdekorációs eljárások 048/1.5/1001-06 Plasztikus díszítési eljárások 048/1.6/1001-06 Égetési eljárások

Keramikus OKJ 54 211 10 0000 00 00 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

154

TANTÁRGY


Szakmai tervezés

Kreatív tervezés

Rajz-festés

Mintázás

MODUL

TANANYAGEGYSÉG

PEDAGÓGIAI PROGRAM

TANANYAGELEMEK

0982-06 Kreatív szakmai tervezés

Általános tervezési alapismeretek

048/1.1/0982-06 A tervezői szemlélet és problémamegoldás



048/1.1/0982-06 A tervezői szemlélet és problémamegoldás 048/1.2/0982-06 A tervezési munka fázisai

0999-06 Kerámiaporcelán előképek értelmezése, anyagokés segédanyagok alkalmazása, eszközök és gépek használata


048/1.3/0999-06 A kerámia tárgykészítés gondolati és technikai előkészületei

0980-06 Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyak.

Általános vizuális művészeti alapismeretek (Rajz, festés, mintázás)

048/1.15/0980-06 Térbeli megjelenítés



048/1.11/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés alapjai 048/1.12/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés szabályai 048/1.13/0980-06 Összetett rajzi feladatok

Ábr.és műv. geometr.


Általános vizuális művészeti alapismeretek (Ábrázoló geometria)

Betűrajz



155

048/1.14/0980-06 A rajzolás és festés technikai kifejezési lehetőségei 048/1.17/0980-06 Térábrázolási rendszerek 048/1.18/0980-06 Térbeli szerkesztési feladatok 048/1.16/0980-06 Betűrajz-tipográfia


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Keramikus OKJ 54 211 10 0000 00 00 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK


Általános vizuális művészeti alapismeretek (Művészettörténet)

048/1.1/0980-06 Művészettörténet a kezdetektől az ókorig

TANTÁRGY

MODUL

048/1.2/0980-06 A művészettörténet korszakai – a román stílus és a gótika


048/1.3/0980-06 A reneszánsz és a barokk művészete 048/1.4/0980-06 A XVIII-XIX. Század művészeti irányzatai

048/1.5/0980-06 A modern művészet 048/1.6/0980-06 Műalkotások elemzése 048/1.7/0980-06 Klasszikus és kortárs alkotók, életművek kiemelése

048/1.8/0980-06 Hazai és külföldi műgyűjtemények

156


PEDAGÓGIAI PROGRAM

NEM SZ AKM AI TANT ÁRGYAK MODUL-SZERINTI TART ALM AI Keramikus OKJ 54 211 10 0000 00 00 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK

TANTÁRGY

MODUL


048/1.9/0980-06 Néprajz és népművészet alapfogalmai



048/1.3/0999-06 A kerámia tárgykészítés gondolati és technikai előkészületei

0981-06 Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek


048/1.2/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, gazdasági háttere

Gazdasági és Informatika jogi ismeretek

Folklórismeret


048/1.3/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, jogi háttere Textilműves ( kéziszövő ) OKJ 54 211 16 0010 54 02 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK

TANTÁRGY

MODUL

Szak mai



157



PEDAGÓGIAI PROGRAM



048/1.1/0981-06 A technikai környezet, a munkafeltételek ismerete. Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások

0994-06 Textilműves alapfeladatok ellátása

Általános textil elmélet

077/2.1/0994-06 Textilipari általános anyag-, áruismeret 077/2.2/0994-06 Textilipari általános technológiaismeret 077/3.1/0994-06 Textiltörténet 077/3.1/0996-06 A kéziszövés technológiai folyamatai és anyagai 077/4.1/0996-06 Ált. és szövött anyagok textiltörténete napjainkig

Általános textiltörténet 0996-06 Kéziszövés

Szakmai technológia

Szakmai elmélet

Textilműves ( kéziszövő ) OKJ 54 211 16 0010 54 02 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK

TANTÁRGY

MODUL

Szakmai gyakorlat

0996-06 Kéziszövés

A kéziszövés tervezése

077/1.1/0996-06 Tervezés és szakmai rajz

Tervezési munkák

077/2.1/0996-06 A kivitelezés technikai megalapozása 077/2.2/0996-06 A tervezési munkák kivitelezésének előkészítése 077/2.3/0996-06 A tervezési munkák kivitelezése 077/2.4/0996-06 A vizsgamunka kivitelezése

158


PEDAGÓGIAI PROGRAM

TANTÁRGY


Szakmai tervezés

Kreatív tervezés

MODUL

TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK






048/1.1/0982-06 A tervezői szemlélet és problémamegoldás 048/1.2/0982-06 A tervezési munka fázisai 077/1.1/0994-06 A mintatervezés sajátosságai


Textilmintatervezés






048/1.11/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés alapjai




Betűrajz



Rajz-festés

Mintázás

0776/1.2/0994-06 A mintatervezés gyakorlata

159

048/1.12/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés szabályai 048/1.13/0980-06 Összetett rajzi feladatok 048/1.14/0980-06 A rajzolás és festés technikai kifejezési lehetőségei 048/1.17/0980-06 Térábrázolási rendszerek 048/1.18/0980-06 Térbeli szerkesztési feladatok 048/1.16/0980-06 Betűrajz-tipográfia


PEDAGÓGIAI PROGRAM


TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK

TANTÁRGY

MODUL



048/1.1/0980-06 Művészettörténet a kezdetektől az ókorig 048/1.2/0980-06 A művészettörténet korszakai – a román stílus és a gótika


048/1.3/0980-06 A reneszánsz és a barokk művészete 048/1.4/0980-06 A XVIII-XIX. Század művészeti irányzatai 048/1.5/0980-06 A modern művészet 048/1.6/0980-06 Műalkotások elemzése 048/1.7/0980-06 Klasszikus és kortárs alkotók, életművek kiemelése 048/1.8/0980-06 Hazai és külföldi műgyűjtemények NEM SZ AKM AI TANT ÁRGYAK MODUL-SZERINTI TART ALM AI Textilműves ( kéziszövő ) OKJ 54 211 16 0010 54 02 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK

TANTÁRGY

MODUL

Folklórismeret



160



PEDAGÓGIAI PROGRAM


077/1.2/0996-06 Számítógépes tervezés és szakmai rajz



048/1.2/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, gazdasági háttere

Gazdasági és jogi

Informatika


048/1.3/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, jogi háttere

Textilműves ( textilrajzoló- és modelltervező asszisztens) OKJ 54 211 16 0010 54 04

Szakmai elmélet

TANTÁRGY

5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

MODUL

0980-06 Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat 0981-06 Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek 0994-06 Textilműves alapfeladatok ellátása

TANANYAGEGYSÉG




048/1.1/0981-06 A technikai környezet, a munkafeltételek ismerete. Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások

Általános textil elmélet

Általános textiltörténet 0998-06 Textilrajzolás és modelltervezés

TANANYAGELEMEK

Szakmai technológia

Szakmai elmélet

161

077/2.1/0994-06 Textilipari általános anyag-, áruismeret 077/2.2/0994-06 Textilipari általános technológiaismeret 077/3.1/0994-06 Textiltörténet 077/3.1/0998-06 Textilrajzoló és modelltervező szakmai technológia 077/4.1/0998-06 Viselettörténet


PEDAGÓGIAI PROGRAM

TANTÁRGY

Textilműves ( textilrajzoló- és modelltervező asszisztens) OKJ 54 211 16 0010 54 04 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

MODUL

Szakmai gyakorlat

0998-06 Textilrajzolás és modelltervezés

TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK

Textilrajzoló és modelltervező gyakorlat

077/1.1/0998-06 Tervezés és szakmai rajz

Tervezési munkák

077/2.1/0998-06 A kivitelezés technikai megalapozása 077/2.2/0998-06 A tervezési munkák kivitelezésének előkészítése 077/2.3/0998-06 A tervezési munkák kivitelezése 077/2.4/0998-06 A vizsgamunka kivitelezése


TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK

TANTÁRGY

MODUL

Szakmai tervezés

Kreatív tervezés

Mintázás








Textilmintatervezés

048/1.2/0982-06 A tervezési munka fázisai 077/1.1/0994-06 A mintatervezés sajátosságai

0776/1.2/0994-06 A mintatervezés gyakorlata 0980-06 Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat


162



PEDAGÓGIAI PROGRAM





Betűrajz



Rajz-festés


048/1.11/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés alapjai 048/1.12/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés szabályai 048/1.13/0980-06 Összetett rajzi feladatok 048/1.14/0980-06 A rajzolás és festés technikai kifejezési lehetőségei 048/1.17/0980-06 Térábrázolási rendszerek 048/1.18/0980-06 Térbeli szerkesztési feladatok 048/1.16/0980-06 Betűrajz-tipográfia

TANTÁRGY


MODUL




TANANYAGEGYSÉG

163

TANANYAGELEMEK

048/1.1/0980-06 Művészettörténet a kezdetektől az ókorig 048/1.2/0980-06 A művészettörténet korszakai – a román stílus és a gótika 048/1.3/0980-06 A reneszánsz és a barokk művészete 048/1.4/0980-06 A XVIII-XIX. Század művészeti irányzatai 048/1.5/0980-06 A modern művészet 048/1.6/0980-06 Műalkotások elemzése 048/1.7/0980-06 Klasszikus és kortárs alkotók, életművek kiemelése 048/1.8/0980-06 Hazai és külföldi műgyűjtemények


PEDAGÓGIAI PROGRAM

TANTÁRGY

NEM SZ AKM AI TANT ÁRGYAK MODUL-SZERINTI TART ALM AI Textilműves ( textilrajzoló- és modelltervező asszisztens) OKJ 54 211 16 0010 54 04 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

MODUL

TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK





077/1.2/0996-06 Számítógépes tervezés és szakmai rajz


048/1.2/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, gazdasági háttere 048/1.3/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, jogi háttere

Informatik a

Folklór -


Gazdasági és jogi


Táncos (néptáncos) óraszámai

TANTÁRGY

5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

MODUL

TANANYAGEGYSÉG

Szakmai elmélet (Táncfolklor

Szakmai elmélet (Kinetrográfia)

0945-06 Próbatermi és színpadi feladatok

0948-06 Néptánc technikájának folyamatos karbantartása és fejlesztése 0945-06 Próbatermi és színpadi feladatok

A néptánc speciális elméleti ismeretei Általános elméleti ismeretek

TANANYAGELEMEK

076/2.4/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.5/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.6/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.7/0945-06 Elméleti felkészülés 076/3.6/0948-06 Kinetográfia 076/4.1/0948-06 Zeneismeret 076/2.4/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.5/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.6/0945-06 Elméleti felkészülés

164


0948-06 Néptánc technikájának folyamatos karbantartása és fejlesztése

A néptánc speciális elméleti ismeretei

PEDAGÓGIAI PROGRAM 076/2.7/0945-06 Elméleti felkészülés 076/3.3/0948-06 Folklorisztika

Táncos (néptáncos) óraszámai 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

TANANYAGEGYSÉG

TANANYAGELEMEK

TANTÁRGY

MODUL


Próbateremben végzett gyakorlati feladatok

Szakmai gyakorlat (Néptánc)

Felkészülés a színpadi feladatokra


Néptánc spceciális táncművészti gyakorlatai

165

076/1.2/0945-06 Tánctechnikai gyakorlatok 076/1.3/0945-06 Koreográfia betanulása és gyakorlása 076/2.1/0945-06 Előadói feladatok 076/2.2/0945-06 Színpadi előkészületek 076/2.3/0945-06 Színpadi feladatok 076/2.4/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.5/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.6/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.7/0945-06 Elméleti felkészülés 076/1.1/0948-06 Néptánc I. 076/1.2/0948-06 Néptánc II. 076/1.3/098-06 Népi gyermekjáték I. 076/1.4/098-06 Népi gyermekjáték II. 076/2.2/0948-06 Előadói feladatok I. 076/2.3/0948-06 Előadói feladatok II.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

MODUL


TANANYAGEGYSÉG


Általános elméleti ismeretek

TANANYAGELEMEK

076/3.4/0948-06 Népzene I. 076/3.5/0948-06 Népzene II. 076/4.1/0948-06 Zeneismeret


Általános elméleti ismeretek

076/4.2/0948-06 Tánctörténet



076/3.2/0948-06 Művészettörténet

Tört. társastá nc


Tánctörténet

Ének – Népzene

TANTÁRGY


Klasszikus balett

TANTÁRGY


MODUL

0945-06 Próbatermi és színpadi feladatok 0948-06 Néptánc technikájának folyamatos karbantartása és fejlesztése

TANANYAGEGYSÉG

Próbateremben végzett gyakorlati feladatok Néptánc spceciális táncművészti gyakorlatai


166

TANANYAGELEMEK

076/1.1/0945-06 Előkészítő gyakorlatok 076/1.5/0948-06 Modern tánc I. 076/1.6/0948-06 Modern tánc II. 076/1.7/0948-06 Klasszikus balett 076/3.1/0948-06 Balettelmélet


PEDAGÓGIAI PROGRAM

NYÁRI GYAKORLATOK ÚJ:

A

ÖSSZEVONT NYÁRI GYAKORLAT KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁGAZATBA TARTOZÓ SZAKMÁKNÁL

Tantárgy

1 / 9 évfolyam

2 / 10 évfolyam

RAJZ - FESTÉS

14 óra = 2 x 7 óra = 2 nap

21 óra = 3 x 7 óra = 3 nap

TECHNOLÓGIA

14 óra = 2 x 7 óra = 2 nap

---

TERVEZÉS ÉS

21 óra = 3 x 7 óra = 3 nap

49 óra = 7 nap

GYAKORLAT

ÖSSZESEN

3 / 11 évfolyam

Összesen.

15 óra = 7 + 8 óra = 2 nap

50 óra = 7 nap

16 óra = 2 x 8 óra = 2 nap

30 óra = 4 nap

28 óra = 4 x 7 óra = 4 nap

31 óra = 7+(3x8) óra = 4 nap

80 óra = 11 nap

49 óra = 7 nap

62 óra = 8 nap

160 óra = 22 nap

A néptánc tagozat összevont gyakorlat beosztás: 160 óra fordítandó, az Összevont szakmai gyakorlatra. Ebből 9/I, 10/II és a 11/III. évfolyamok elvégzését követően 5x6, azaz 3x30=90 órát a „nyári gyakorlattal” töltünk ki. A maradék 70 órát a tantervben szereplő Előadóművészi gyakorlat/ Repertoár gyakorlat A képzés során tanult koreográfiák bemutatása és gyakorlása „ögy” Műsor összeállítási gyakorlat „ögy” Jelmez és kellékhasználati gyakorlat „ögy” oktatási célokra fordítjuk. Mégpedig a 9/I. osztályban 10 óra, a 10/II., 11/III. valamint a 12/IV. osztályokban 20 óra arányban. Ezek az órák az évközi fellépéseken hasznosítjuk, tanórán kívüli tevékenységként.

167


PEDAGÓGIAI PROGRAM

TANTÁRGY

Nyári gyakorlat Táncos (néptáncos) óraszámai 5 éves (4 párhuzamos + 1 szakmai) szakképzés, 8. osztály után

MODUL

TANANYAGEGYSÉG

Próbateremben végzett gyakorlati feladatok

076/1.3/0945-06 Koreográfia betanulása és gyakorlása


076/2.1/0945-06 Előadói feladatok 076/2.2/0945-06 Színpadi előkészületek 076/2.3/0945-06 Színpadi feladatok 076/2.4/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.5/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.6/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.7/0945-06 Elméleti felkészülés 076/2.2/0948-06 Előadói feladatok I. 076/2.3/0948-06 Előadói feladatok II.

Nyári gyakorlat



TANANYAGELEMEK

Néptánc spceciális táncművészti gyakorlatai

A nyári gyakorlatok megfeleltetése a kézműves szakokon a modul rendszerű szakképzésben Ezek a programok minden esetben megfeleltethetőek a modul-rendszerű szakképzés valamelyik tananyagegységének, illetve tananyagelemének.(*a mellékletben kifejtve) a) KÉZMŰVES táborban egymás szakmájával, illetve más mesterségekkel ismerkedhetnek meg, „forgószínpadszerűen” végigjárva a műhelyeket. Színtere lehet az iskola vagy valamilyen külső helyszín. MODUL 0982-06 Kreatív szakmai tervezés

b)

TANANYAGEGYSÉG Általános tervezési alapismeretek

TANANYAGELEMEK 048/1.1/0982-06 A tervezői szemlélet és problémamegoldás

NÉPRAJZI – NÉPMŰVÉSZETI táborban megismerkedhetnek egy – egy tájegységgel, annak kiemelt területeivel, illetve a gyűjtőmunka fortélyaival. Az itt megkezdett munkát a szünidő folyamán, illetve a következő tanévben is folytathatják. MODUL

0980-06 Művészetelméleti

TANANYAGEGYSÉG Általános vizuális művészeti alapismeretek (Népművészet)

168

TANANYAGELEMEK 048/1.9/0980-06 Néprajz és népművészet alapfogalmai



alapozás és ábrázolási gyakorlat

c)

A KÉPZŐMŰVÉSZETI táborban az órai keretben nehezebben megmutatható, kipróbálható képzőművészeti technikák, témák feldolgozására van lehetőségük. MODUL


d)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

TANANYAGEGYSÉG Általános vizuális művészeti alapismeretek (Rajz, festés, mintázás)

TANANYAGELEMEK 048/1.11/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés alapjai 048/1.12/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés szabályai 048/1.13/0980-06 Összetett rajzi feladatok 048/1.14/0980-06 A rajzolás és festés technikai kifejezési lehetőségei

KÜLSŐ MESTEREK, MŰHELYEK mindennapi életével, munkájával, annak megszervezésével ismerkednek meg az ún. „kihelyezett” szakgyakorlaton a magasabb (III. –tól) évfolyamos tanulók. MODUL


TANANYAGEGYSÉG Vállalkozások vagy az egyéni alkotókörnyezet tervezése, szabályszerű működése

TANANYAGELEMEK 048/1.1/0981-06 A technikai környezet, a munkafeltételek ismerete. Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások

A 2013/2014-es tanévtől bevezetendő ágazati szakmai kerettantervek alapján indítandó szakképesítések rendje felmenő rendszerben. K=közismeret SZm=modul rendszerű szakképzés SZA=ágazati szakmai kerettantervek alapján szervezett szakképzés SZAKKÖZÉPISKOLA: Tanév 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018

1/9 K-SZÁ K-SZÁ K-SZÁ K-SZÁ K-SZÁ

2/10 K-SZm K-SZÁ K-SZÁ K-SZÁ K-SZÁ

évfolyam 3/11 K-SZm K-SZm K-SZÁ K-SZÁ K-SZÁ

4/12 K-SZm K-SZm K-SZm K-SZÁ K-SZÁ

5/13 SZm SZm SZm SZm SZÁ

1/9 ------

2/10 K-SZm -----

évfolyam 3/11 K-SZm K-SZm ----

4/12 K-SZm K-SZm K-SZm ---

5/13 SZm SZm SZm SZm --

Tanév 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018

Óraszámok / 40 órás hét / közismereti 4 órás szabad sávval 169


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Képző- és iparművészeti ágazatban

Évfolyam

1/9.

2/10.

3/11.

4/12.

5/13.

Hetek száma

36

36

36

32

32

Heti szakmai óraszám, heti 40 órás szakközépiskolai kerettanterv szerint

11

12

13

16

31

NAT művészeti óra

--

1

--

--

--

Szabad sáv (közismereti órákra fordítunk ebből heti 3 órát)

4

4

4

4

4

Helyi szinten szakmai képzésre fordítható összes óraszám

15

17

17

20

35

SAJÁT ÓRASZÁM a Képző- és iparművészeti ágazatban

11

12

13

16

32

+ folklórismeret a szabad sávból (heti)

1

1

1

1

2

396

432

468

512

1024

+ folklórismeret a szabad sávból (éves)

36

36

36

32

64

Összes óraszám a folklórismerettel:

432

468

504

544

1088

Összes óraszám:

Óraszámok / 40 órás hét / közismereti 4 órás szabad sávval+ heti 5 testnevelés órával Táncos (néptáncos) Évfolyam

1/9.

2/10.

3/11.

4/12.

5/13.

Hetek száma

36

36

36

32

32

Heti szakmai óraszám, heti 40 órás szakközépiskolai kerettanterv szerint

11

12

13

16

31

NAT művészeti óra

--

1

--

--

--

Szabad sáv (közismereti órákra fordítunk ebből heti 3 órát)

4

4

4

4

4

+Testnevelés (heti 2)

2

2

2

2

2

Helyi szinten szakmai képzésre fordítható összes óraszám

17

21

22

25

35

+ folklórismeret a szabad sávból (heti)

1

1

1

1

2

684

756

792

800

1120

+ folklórismeret a szabad sávból (éves)

36

36

36

32

64

Összes óraszám a folklórismerettel:

720

792

828

832

1184

Összes óraszám:

170


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Néptáncos óraterv ágazati szakmai kerettanterv alapján. Indult a 2013/14-es tanévben tantárgy Néptánc gyakorlat Balett Táncfolklorisztika Kinetográfia Történelmi társastánc Tánctörténet Ének Népzene Folklórismeret Összesen

I/9 8

II/10 8

III/11 9

IV/12 9

V/13 18

I.sz 18

II.sz 18

3 -

2 1 -

2 1 1 -

3 1 1 1

8 1 1 2

5 1 1 1

8 1 1 2

1 2 14

1 2 14

1 2 16

2 1 2 20

2 2 34

2 1 1 2 32

2 1 1 2 36

Ágazati szakmai kerettantervek alapján indítandó OKJ-s szakképesítések szakmai óraszámai (Első induló évfolyam: 2013/2014 tanévben, felmenő rendszerben.) 5 éves /4 év párhuzamos művészeti (szakmai érettségi)+ 1 év szakmai (komplex szakmai vizsga)/ művészeti szakképzés óraszámai 1/9. évfolyam / 36 hét

2/10. évfolyam / 36 hét


4/12. évfoly am / 32 hét

5/13. évfolya m / 32 hét

Össz óra szám

Fogl alko ztatá s I.

--

--

--

--

2

64

1058 6-12 Műv észe telmé let és ábrá zolá s

Műv észe ttörté net

2

7 2

--

2

72

-

2

7 2

--

3

9 6

312

Térá bráz olási rend szer ek

1

3 6

--

--

--

-

--

--

--

--

--

36

171

Egységes szakmai

éves

1149 8-12 Fogl alko ztatá s I.

Foglal koztat ás II.

heti

18

éve

0, 5

heti --

éve s ögy

--

heti

--

éve s ögy

--

heti

Fogl alko ztatá s II.

ögy

1149 9-12

éve

Tant árgy ak

heti

Szakmai követel ménymodulo k

FÓTI NÉPMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 3

1150 0-12 Mun kahelyi egés zség és bizto nság

Mun kahe lyi egés zség és bizto nság

1058 8-12 Terv ezés és tech nológia

Stílu stan és szak törté net

--

Tech noló gia

1

Terv ezés és gyak orlat

4

** Külö n táblá zato kban kifejt ve.

--

Szakkép esítésenként különböz ő szakmai követelm énymodulok és tantárgy ak AZONO S óraszám keretben

1 0 8

14

4

14 4

2 1

4

1 4 4

15

4

1 2 8

524 + 50ög y

18

1

3 6

14

1 4 4

21

1

-

1

36

1 6

14 4

2 8

5

1 8 0

1

4

--

--

31

1

122

1

104 + 30ög y

6

1 9 2

732 + 80ög y

--

12 elmélet + 19 gyakorlat

Rajz, festé s, mint ázás gyak orlat

PEDAGÓGIAI PROGRAM

172

384 elmélet 608 gyakorlat (128 szabad sáv nem fér bele)

Össz. :992 (+128)


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szakképesítésenként különböző szakmai követelmény-modulok és tantárgyak AZONOS óraszámkeretben 54 211 05 Kerámiaműves szakképesítés óraszámai 5/13. évfolyamban

Tantárgyak éves

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

0.5

16

16

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

2

64

64

2

64

64

5

160

160

Kerámia-porcelán szakmai ismeret

3

96

96


2

64

64

össz es

Szakmai követelménymodulok

heti


Kortárs szakmai környezet 10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok Szakmai ábrázolási gyakorlat

11104-12 Kerámia-porcelán tárgykészítés

Kerámia-porcelánkészítési gyakorlat Folklórismeret Összesen

173

17.5 560

528+3 2

2

64

64

34

1088 1088


PEDAGÓGIAI PROGRAM

54 211 08 Textilműves szakképesítés óraszámai 5/13. évfolyamban 5/13. évfolyam / 32 hét


Foglalkoztatás



össz es

éves

Tantárgyak heti


0.5

16

16

2

64

64

2

64

64

5

160

128+3 2

7.5

240

240

15

480

480

2

64

64

34

1088

1088

Kortárs szakmai környezet 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet

Szakmai ábrázolási gyakorlat Textil szakelmélet Textil szakgyakorlat Folklórismeret Összesen

174


PEDAGÓGIAI PROGRAM

54 211 02 Divat- és stílustervező szakképesítés óraszámai 5/13. évfolyamban 5/13. évfolyam / 32 hét


Foglalkoztatás



össz es

éves

Tantárgyak heti


0.5

16

16

2

64

64

2

64

64

3

96

96

4

128

128

4

128

128

4

128

128

2.5

80

80

4

128

128

6

192

192

2

64

64

34

1088

1088

Kortárs szakmai környezet

Divattörténet 10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet

Szakmai ábrázolási gyakorlat Divattervezési gyakorlat

10599-12 Divattervezés

Öltözék kivitelezés gyakorlat

Stílusalakítás elmélet

Stílusalakítás gyakorlat

10600-12 Stílusalakítás

Látványtervezési gyakorlat

Folklórismeret Összesen

A vizsgakövetelményeket integráltan számon kérő komplex vizsgán nem kell minden követelménymodulhoz külön vizsgarészeket rendelni, vizsgafeladatokat végrehajtani. A szakmai vizsga komplex jellege jelzi, hogy a vizsgázónak teljességgel, a szakképesítés valamennyi követelményére kiterjedően kell számot adni a tudásáról. Képző- és iparművészeti ágazati szakmáink 5/13. évfolyamának közös és speciális óraszámai 175


PEDAGÓGIAI PROGRAM

KÖZÖS ÓRASZÁMOK: 14 óra / hét Divat és stílus.. Textilműves Kerámiaműves

Kerámiaműves

Tantárgyak

Textilműves

Szakmai követelmény modulok

Divat és stílustervező

5/13. évfolyam / 32hét

heti

éves

h

é

h

é

h

é

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv


2

64

-

-

-

-

-

-

Szabad sáv Folklórismeret

Folklórismeret

2

64

-

-

-

-

-

-


2

64

-

-

-

-

-

-

Kortárs szakmai környezet („Művészettörténet”)

2

64

-

-

-

-

-

Szakmai ábrázolási gyakorlat („Rajz,festés,mintázás”)

6

192

-

-

-

-

-

-


Foglalkoztatás

--

--

0,5

16

0,5

16

0,5

16

10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet

Divattörténet

--

--

2

64

-

-

-

-

10599-12 Divattervezés

Divattervezési gyakorlat

--

--

4

128

-

-

-

-

Öltözék kivitelezési gyakorlat

--

--

4

128

-

-

-

-

Stílusalakítás elmélet

--

--

2

64

-

-

-

-

Stílusalakítás gyakorlat

--

--

3,5

112

-

-

-

-

Látványtervezési gyakorlat

--

--

5

160

-

-

-

-

10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet

-

10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok 10598-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet 10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet 10636-12 Kerámia-porcelán előtanulmányok

10600-12 Stílusalakítás

10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet

Textil szakelmélet

--

--

-

-

5,5

176

-

-

Textil szakgyakorlat

--

--

-

-

15

480

-

-

11104-12 Kerámia-porcelán tárgykészítés

Kerámia-porcelán szakmai ismeret

--

--

-

-

-

-

3

96

Kerámiaporcelánkészítési gyakorlat

--

--

-

-

-

-

17,5

560

Összes óraszám

14

448

21

672

21

672

21

672

Összes óraszám 14 közös + 21 speciális óraszám

35

1120

176


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A pedagógiai program és a tantárgyi programok szerkesztői Pedagógiai programot összeállította, szerkesztette Kaudersné Madarász Zsuzsanna és Nagyné Mikula Katalin és Edőcsné Kósa Tünde A tantárgyi programok kiválasztását és összeállítását gondozta: Nagyné Mikula Katalin, Edőcsné Kósa Tünde A közismereti szaktárgyi tantervek a kerettantervek alapján készültek. Az iskola profiljának megfelelően elkészített „folklórismeret” tantárgyat a szabadon felhasználható órakeret terhére vezettük be és készítettük el. A folklórismeret /néprajz/ tantárgyi programot készítette: P. Vas János és Dr. Némethné Bakonyi Erika A szakmai képzési rendszerünk alapját a központi szakmai programok képezik a helyi sajátosságokat figyelembe véve. A helyi szakmai elképzelésekhez való igazítást, szerkesztést Landgráf Katalin és Balla Zoltán művészeti vezető végezte el a szakmai munkaközösségek segítségével. A tehetséggondozás-felzárkóztatás, az esélyegyenlőség programját készítette: Lászka Edit, Sándor Gabriella és Kubik Henriett. A számítógépes szerkesztői feladatokat végezte Czakóné Reményi Katalin.

177


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A Pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola részben a 2001. évi szeptemberi iskolaindítástól szervezte meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A 2004 tavaszán módosította, 2004 szeptemberétől érvényes. Felülvizsgálata, módosítása 2010 tavaszán történik /történt/ meg, elfogadása után 2010 szeptemberétől lép érvénybe. 2014 helyett az új törvények, rendeletek szerinti módosítások bevezetése miatt 2013 május 15-től lép hatályba Programunk, ez alól kivétel az új kerettantervi óraterv, melyet 2013 szeptember 1-jétől vezetünk be. 2. 2015 februárjában radikális szerkesztési és tartalmi változásokon esett át a Pedagógiai program az 20/2012. EMMI - rendelet 2014 novemberi módosítása alapján. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. 2014. helyett azonban az új törvények, rendeletek szerinti módosítások bevezetése miatt 2013. március 31-től újult meg Programunk több szakaszban, és 2015 májusában zárult le a folyamat. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: az iskola intézményvezetője, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei, a szülői szervezet, az iskola fenntartója. 2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői, szervezet illetve diákönkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak javasolhatják, továbbá rendelet írhatja elő a módosítást. 3. A nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított programot részben a jóváhagyást követő tanév szeptemberétől kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai megtekinthető.

programja

nyilvános,

minden

érdeklődő

számára

A program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola intézményvezetőjénél, az intézményvezető-helyettesnél, továbbá az iskola honlapján is olvasható /ld.www.fotinepmuveszeti.hu/ A tantárgyi programok a Nevelési Program CD - mellékletét képezik.

178


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Elfogadási rend: A Fóti Népművészeti Szakközépiskola és Gimnázium Pedagógiai Programjának elfogadása és jóváhagyása Az Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzat 2015. év …napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal kapcsolatosan kifejthette véleményét.. Kelt: Fót, 2015. …………………………………… az iskolai Diákönkormányzat vezetője Az Pedagógiai Programot a szülői szervezet 2015. év…. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal kapcsolatosan kifejthette véleményét. Kelt: Fót, 2015. …………………………………… a Szülői Szervezet elnöke Az Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete 2015. év. …napján tartott ülésén döntésével elfogadta. Kelt: Fót, 2015. intézményvezető-helyettes

A Fóti Népművészeti Szakközépiskola és Gimnázium Pedagógiai Programját az intézményvezető

2015. év … napján jóváhagyta. Határozat száma:.

Kelt: Fót, 2015. ………………………………….. intézményvezető A Pedagógiai Programot az iskola fenntartója, azaz a KLIK számára 2015. én megküldtük.

Kelt: Fót, 2015.

179

PEDAGÓGIAI PROGRAM FÓTI NÉPMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS GIMNÁZIUM MÁJUS

Recommend Documents