2013 PEDAGÓGIAI PROGRAM
Fogarasi János Általános Iskola Kázsmárk, Fő út 79. 1
Tartalom 1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................... 16 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 19 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................... 24 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ..................................... 27 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ..... 28 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ....................... 38 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................. 39 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ..................................................... 42 1.10 A felvétel és az átvétel helyi szabályai ............................................................... 44 1.11 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .............................................. 45 2. Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................... 46 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 46 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................... 48 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 51 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 52 2.5 Mindennapos testnevelés............................................................................................ 53 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 54 2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 54 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 55 2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ........... 57 2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 57 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 58 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 59 2.14 A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban, vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív fejlesztő formái ................... 62 2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 68 Módosítások mellékletei ......................................................................................................... 75 1.
számú melléklet ............................................................................................................ 75
2.
számú melléklet ............................................................................................................ 77
2
A társadalmi környezet és iskolánk bemutatása A község iskolája Magyarország észak - keleti részében, Borsod- Abaúj-Zemplén egyesített megyék abaúji területén, a Cserehát dombvidék peremén, a Vasonca-patak völgyében, a térség "Szárazvölgy" nevezetű földrajzi egységén működik. E területen sem a mezőgazdaság, sem az ipar nem vert gyökeret. Az itt élők jelentős része a társadalom elesett, szegény rétegéhez tartozik. Különösen magas a cigány etnikumhoz tartozók száma. Szomorú tényként kell megállapítanunk, hogy napjainkban a térség aktív munkaképes lakosságának mintegy 80 %-a munkanélküli. Sokkal kedvezőtlenebb a kép a cigány lakosság körében. A polgármesteri hivatal nyilvántartása szerint egyetlen roma sem rendelkezik tartós munkaviszonnyal. Egy részük jövedelempótló támogatásból tengeti életét. A fiatalabbak (14-16 évesek), ezen kisebbség sajátos életviteléből adódóan korán családot alapítanak, s mivel korábbról munkaviszonnyal nem rendelkeztek, munkanélküli ellátásban nem részesülhetnek. Megélhetési lehetőségük mindössze a családi pótlékra, s egyéb segélyezési forrásra korlátozódik. A társadalom peremére szorultaknak kevés esélyük van helyzetük megoldására. A megoldást helyben kell keresni. Ilyen környezetben az köznevelési intézményeknek az átlagoshoz képest több feladatvállalással kell működniük, hiszen a kicsiny falvak életképessé válásához az iskolázottságra fokozott szükség van. A kibontakozás lehetőségét, a cigányság társadalmi környezetbe történő beillesztésének elősegítését, az esélyegyenlőségből eredő hátrányok visszaszorítását, majdani felszámolását az általános iskolában kell elkezdeni. A kázsmárki Fogarasi János Általános Iskola körzeti feladatokat ellátó köznevelési intézmény. Beiskolázási körzete három, egy körjegyzőséghez tartozó település: Kázsmárk, Léh és Rásonysápberencs. A köznevelési intézményekbe beíratott tanulók összetétele letérképezi a térség társadalmi környezetében élők helyzetét. A gyermekek 80 %-a hátrányos helyzetű (szülők alacsony iskolázottsága, többgyermekes családok, csonka családok, munkanélküliség, életszínvonalbeli igénytelenség), ezen belül az etnikai (roma) származású gyerekek mintegy 60-80 %-ban vannak jelen az egyes tanulócsoportokban. 1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Küldetésnyilatkozat Intézményünkben a 8 évfolyamos iskola legfőbb feladatának tekinti valamennyi idejáró gyermek nevelését, felkészítését a képességeinek megfelelő továbbtanulásra, tehetségének kibontakoztatására. Ezt szolgálja a tanulásszervezési eljárások sokszínűsége, az ismeretátadás egyénre/csoportra szabott módszereinek alkalmazása. Célkitűzéseink megvalósításában szorosan együttműködünk az intézményünkbe járó tanulók szülőivel, fenntartónkkal, valamint más partnereinkkel. 1.1.2. Az esélyegyenlőség biztosításának intézményi gyakorlata Az intézmény megfelelő szakmai feltételek mellett helyben biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését. Ehhez megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik.
3
Az intézmény eredményei az országos kompetenciamérésben alul maradnak országos átlag alatt. Az esélyegyenlőség elvének érvényesülése: Az intézmény folyamatosan felméri az intézménybe járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányát. Éves munkatervében tervezi a szükséges tanulásszervezési és módszertani lépéseket az esélyegyenlőség elvének biztosítása érdekében az alábbi területeken: A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása Egyéni fejlesztési terv alkalmazása Pedagógiai módszertani fejlesztés Pályaorientációs programok A napközis foglalkozás és a tanulószoba lehetőségének felajánlása és biztosítása. A szakkörökbe történő bevonás A segítő programokban való részvétel bővítésére, a programok népszerűsítésére az érintettek körében (Útravaló program, fenntartói és civil kezdeményezések, stb.) Pedagógus továbbképzések igénybevétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával. A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel Integrációs és képesség-kibontakoztató programban 1-8. évfolyamon a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink vesznek részt. Ők azok, akiknek szülei alacsonyabb iskolai végzettségűek, és rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapnak. Az osztályfőnökök által kidolgozott speciális képesség-kibontakoztató program alapján fejlesztjük őket. Ezek a tényezők hatással vannak a gyermekek kiemelkedési lehetőségeire, hisz minél alacsonyabb a szülők iskolázottsági szintje, minél nehezebb egy család anyagi helyzete, annál több a feladatunk az esélyegyenlőség biztosítása terén. Ezek a körülmények indokolják, hogy napi munkánk során az egyéni eltérésekhez és haladási ütemhez alkalmazkodó differenciális, gyermekközpontú nevelési, oktatási programot valósítunk meg. Ennek jegyében a felső tagozaton több tantárgyból csoportbontást alkalmazunk,(informatika, matematika, magyar nyelv és irodalom). Intézményünkben a képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítést 2004. szeptemberétől vezettük be, melyhez normatívát igényeltünk a törvényi előírásnak megfelelően, melyhez előzőleg beszereztük a szülő írásban adott nyilatkozatát: egyrészt személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulását, másrészt gyermeke képesség kibontakoztató és integrációs felkészítésben való részvétéhez való egyetértését. A további pályázatoknak megfelelően folytatjuk. Iskolánkban jelentős a roma tanulók száma. Az eredményes közös munka feltétele, hogy megismerjük egymás zenei, irodalmi, képzőművészeti kultúráját, tradícióit. Az új tantervek erre egyre tágabb teret adnak, így szinte minden tantárgy ad lehetőséget, hogy a romák múltját és jelenét megismerjük. Így a felszínes ítéleteket egyre inkább a tudatos, ismeretekre épülő vélemények, világképek váltják fel. A kázsmárki iskolakörzet cigány nemzetiségi oktatása interkulturális oktatási formában való megvalósulásának fő irányelvei Az interkulturális program célja, hogy a többségi és a kisebbségi (össztársadalmi értelemben) gyermekek kölcsönösen megismerjék egymás kultúráját, ezáltal megtanulják a másságot elfogadni és megbecsülni.
4
A tanulók együtt, közös osztályokban, csoportokban tanulják a kultúrákat. A cigány tanulók részvételével szervezett interkulturális oktatási programnak nem kötelező eleme a cigány nyelv oktatása. A műveltségi területek ismeretanyaga hangsúlyozottan tartalmazza a cigányság kulturális örökségét, jelenét és szokásait. 1.1.3. Az intézmény nevelési alapelvei és célrendszere A NAT általános nevelési alapelvei/értékei Demokratizmus, humanizmus Az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése Közösségi együttműködés, szolidaritás, tolerancia Esélyegyenlőség
Az intézmény saját általános nevelési alapelvei/értékei Megőrizve a magyar kultúra értékeit a társadalmi/gazdasági környezet elvárásaihoz alkalmazkodni képes hitüket gyakorló keresztyének nevelése.
Egyéni bánásmód és fejlesztés, a tanulók személyiségének, képességeinek maximális kibontakoztatása a gyermeki/tanulói közösségekben a gyermekek/tanulók mindenek felett álló érdekeinek érvényesítésével NAT kiemelt értékek Az intézmény kiemelt értékei A gazdasági fejlődéshez nélkülözhetetlen Osztály/évfolyam/intézményi szintű tudás, viselkedés megszerzése együttműködés - nyitott, egymással toleráns Az ország, a nemzet szűkebb és tágabb személyiségek és keresztyén közösségek kialakítása környezetének megismerése Anyanyelvi, nemzeti környezetünk iránti Nemzeti hagyományok ápolása felelősség. Az Európai közösségéhez tartozás Ökológiai szemlélet, a természet védelme, az élet tisztelete A tanulókkal és szülőkkel közvetlen korrekt partneri viszony kialakítása Munkában való megbízhatóság Cél- és feladatorientáltság a tanulási-tanítási Minőségi munkavégzés-eredményes folyamatokban. Szabályozott szervezeti működés, a szakmai gazdasági szerepvállalás és gazdasági folyamatok összhangja. A tanítási – tanulási folyamat hatékonysága Differenciált tanulói foglalkoztatás/fejlesztés az osztálytermi folyamatok legalább három Egész életen át való tanulásra felkészítés szintjén. Korszerű tanulásszervezési eljárások A megszerzett ismeretek, képességek alkalmazása sokoldalú alkalmazásának/ felhasználásának gyakoroltatása
5
1.1.4. Az intézményi nevelés-oktatás alapvető céljai és a NAT által megfogalmazott célok koherenciája A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához. Az intézmény jellegéből adódóan sajátos nevelési célja: olyan gyermekek útnak engedése, akik képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni, képesek a valódi értékek felismerésére. A tehetséges tanulókkal való kiemelt foglalkozás, speciális tehetségfejlesztő program működtetése. A különleges ellátást igénylő tanulókkal való kiemelt törődés, gondoskodás. A tanulók képességeinek és kompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése Alkotó pedagógiai klíma biztosítása Intézményi nevelési módszerek/eszközök: Tanulóinkat igyekszünk pozitív tevékenységekre késztetni, gyengítve a negatív hatásokat, a kompetencia alapú nevelés-oktatás fokozatos bevezetésével. Az alábbi nevelési eljárásokat alkalmazzuk céljaink elérése érdekében: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében alkalmazott módszereink: minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép; érték-tisztázás, önismeret, bírálat, önbírálat; beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás; előadás, vita, beszámoló. Ösztönző módszerek: helyeslés, bíztatás, megbízás, elismerés, ígéret, dicséret; gyakorlás, követelés; ellenőrzés, értékelés szóban vagy írásban, osztályozás; játékos, dramatikus módszerek. A pozitív magatartásra ható módszereink: helyeslés, ösztönzés, bíztatás; elismerés, dicséret, jutalmazás; osztályozás; értékelés felszólítás. A negatív viselkedés kialakulását megelőzői módszerek: felügyelet; ellenőrzés; figyelmeztetés; intés, elmarasztalás, tiltás; büntetés. Az intézmény további céljai: A Nemzeti Alaptanterv [110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet] a fő hangsúlyt az Európa Unió országaiban bevezetett kulcskompetenciák fejlesztésére helyezi. Az iskolai műveltség tartalmának fő motívuma a kulcskompetenciák meghatározott rendszere lett. A kulcskompetenciák azokat a tudásokat és képességeket tartalmazzák, amelyek birtokában az
6
unió valamennyi állampolgára alkalmassá válik, hogy alkalmazkodni tudjon a változásokkal átszőtt modern világhoz; s aktív szerepet vállalhasson e változások irányának, tartalmának befolyásolására. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van, valamennyi tantárgyon belül kiemelt feladat ezek fejlesztése. A NAT az alábbi 9 kulcskompetenciát határozza meg: I: ismeret, K:készség, A: attitűd NAT célrendszer – Szükséges ismeretek, képességek, kulcskompetenciák attitűdök fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció fogalmak, gondolatok, I: Megfelelő szókincs, nyelvtan, tények, érzések, nyelvi funkciók kifejezése, értelmezése ismerete, irodalmi és nem irodalmi vélemények kifejezése szövegek, szóban és írásban a kommunikáció változásai helyes és kreatív K: megfelelő, a helyzethez illeszkedő nyelvhasználat szóbeli és írásbeli kommunikáció alkalmazása, szövegfeldolgozásinformációgyűjtés, segédeszköz használat A: pozitív, kritikus, építő jellegű párbeszédre való törekvés, az esztétikai minőség tisztelete, mások megismerésének igénye, társadalmilag felelős nyelvhasználat Idegen nyelvi kommunikáció fogalmak, gondolatok, I: szókincs, funkcionális nyelvtan, tények, érzések, szóbeli interakciók főbb típusai, kifejezése, értelmezése nyelvi stílusok, társadalmi vélemények kifejezése hagyományok, kultúra szóban és írásban K: szóbeli üzenetek megértése, más kultúrák megértése, beszélgetések kezdeményezése, közvetítése folytatása, szövegolvasás, szövegértés, szövegalkotás, segédeszköz használat A: pozitív, a kulturális sokféleség tiszteletben tartása, érdeklődés a különböző kultúrák iránt
Intézményi célrendszer – a kulcskompetenciák tükrében
az anyanyelvi alapkészségek (olvasás, írás, fogalmazás) fejlesztésének kompetencia alapú megvalósítása, igényes szóbeli és írásbeli kifejezőkészség- kulturált kommunikáció kialakítása, az információk megfelelő értelmezése, kezelése
egy idegen nyelvi alapszintű kommunikáció elsajátítása az alapfokú nyelvvizsga követelményei alapján
7
Matematikai kompetencia matematikai gondolkodás fejlesztése, alkalmazása, mindennapi problémamegoldás (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok alkalmazása
Természettudományos kompetencia - ismeretek és módszerek felhasználásával a természetben lejátszódó folyamatok kölcsönhatásai, magyarázatai, előrejelzései - műszaki kompetencia: az emberi tevékenység okozta változások megértése, a fenntartható fejlődés egyéni és közösségi felelőssége Digitális kompetencia - az információs társdalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata a napi tevékenységekben - információk felismerése, keresése, tárolása, értékelése, előállítása
I: számok, mértékek, struktúrák, alapműveletek, matematikai reprezentációk, matematikai fogalmak, összefüggések, koncepciók K: a matematikai elvek, folyamatok alkalmazása a mindennapokban, az érvek láncolatának követése, értékelése, az eredmények indoklása, a matematika nyelvén való kommunikáció, segédeszközök használata A: az igazság tisztelete, a dolgok logikus okának érvényességének keresése
a matematikai, logikai gondolkodás fejlesztésének kompetencialapú megvalósítása, a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazása, az összefüggések felismerése, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése
I: természeti világ alapelvei, tudományos fogalmak, módszerek, technológiák K: a természettudományos és műszaki műveltség mozgósítása, gyakorlatias probléma megoldás, cselekvőképes a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása terén A: kritikus és kíváncsi, az etikai kérdések iránti érdeklődés a biztonság és fenntarthatóság tisztelete
- természettudományos komplex látásmód kialakítása - természet és környezetvédelemre nevelés - felelősség kialakítása a közvetlen környezet védelme, fejlődése iránt
I: IST(információs társ.techn.) szerepe, lehetőségei, főbb számítógépes alkalmazások, elektromos média útján történő kommunikáció, K: információkkal való műveletek: keresés, tárolás, előállítás, bemutatás, értékelés, internet szolgáltatások alkalmazása, kritikai gondolkodás, kutatás, kreativitás, innováció A: kritikusság, megfontoltság, felelősségteljes használat
- számítógépes műveletek, elektronikus kommunikáció megvalósítása alapfokon - elektronikus információkkal való hatékony gazdálkodás a tanulási folyamatban
8
A hatékony, önálló tanulás - kitartó tanulás egyénileg és csoportban, az idővel és az információkkal való hatékony gazdálkodás - a lehetőségek és szükségletek felismerése, a tanulás folyamatának ismerete - az előzetes tudás és tapasztalás felhasználása, - motiváltság és magabiztosság Szociális és állampolgári kompetencia - harmonikus életvitel, közösségi beilleszkedés, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység - hatékony részvétel a társadalmi, szakmai életben, konfliktuskezelés - a közügyekben való aktív, építő részvétel
I: ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek erős és gyenge pontjait, találja meg a számára megfelelő/elérhető oktatási, képzési lehetőségeket K: írás, olvasás, számolás, IST eszközök használata, együttműködés másokkal A: pozitív, tanulás iránti motiváció, új tanulási lehetőségek felkutatása, a tanultak széles körű alkalmazása
- hatékony önálló és egymástól tanulás megtanítása - a már megszerzett tudás alkalmazási képességének kialakítása - a szükséges információk megkeresésének, felhasználásának kialakítása
Szociális I: a fizikai és mentális egészség, egészséges életvitel, normatudat, szabályok, alapvető társadalmi és kulturális koncepciók (esélyegyenlőség, megkülönböztetésmentesség, stb), az európai társadalmak gazdasági-társadalmi dimenziói, nemzeti és európai identitás K: hatékony kommunikáció, empátia, stressz és frusztrációkezelés, a változások iránti fogékonyság A: együttműködés, magabiztosság, integritás, a sokféleség elismerése, az előítéletek leküzdése, kompromisszum készség Állampolgári I: a demokrácia és állampolgárság, a nemzeti, európai, a világ történelmi fejlődésének, eseményeinek, tendenciáinak ismerete K: közügyekben való együttműködés, problémaérzékenység, döntéshozatalszavazás, döntéselemzés A: az emberi jogok tisztelete, a sokféleség elfogadása, Európai Unióhoz és a nemzethez, a településhez tartozás nyitottsága, közösségi összetartozás, felelősségérzet.
- a társadalmi, gazdasági elvárásoknak megfelelő szabálykövetés, tolerancia kialakítása - felelősségtudat kialakítása a saját sorsa iránt - egészséges életvezetés
9
Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia - a környezet megismerésével a kínálkozó lehetőségek megragadása - célorientáltság, egyéni tervek készítése és megvalósítása
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - az esztétikai megismerés fontossága, az érzések, élmények, elképzelések kreatív művészi kifejezése tradicionális művészetek nyelvén, a média segítségével - irodalom, zene, dráma, tánc, báb,vizuális művészetek, tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern kifejező eszközök – fotó, mozgókép
I: ön és társismeret, kapcsolatteremtés, kommunikáció, a pénz és gazdaság világa, az abban való tájékozódás, a vállalkozások jogi feltételei K: tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatelemzés, egyéni és csapatmunkában való részvétel A: függetlenség, kreativitás, innováció a személyes és társadalmi életben, célorientáltság, határozottság
- a környezeti hatásokra való rugalmas reagálás képességének kialakítása - célorientált, motivált, kitartó feladatmegoldás elsajátíttatása
I: a helyi, nemzeti, egyetemes kulturális örökség, az egyén és közösség világban elfoglalt helye, az esztétikum szerepe a minden napi életben K: művészeti önkifejezés, műalkotás elemzés, a művészetek és a gazdaság kapcsolatának, lehetőségeinek felismerése A: nyitottság, érdeklődés, esztétikai érzék fejlesztése, önismeret gazdagítása, emberi viszonyok fejlesztése
- a művészetek felhasználása az önmegvalósítás folyamatában - a szabadidő kulturált, hasznos eltöltése, kreatív tevékenységekkel
10
1.1.5. Fejlesztési feladatok, a nevelő-oktatómunka eszközei, eljárásai, sikerkritériumai A célok megnevezése A sajátos nevelési igényű tanulókkal való kiemelt foglalkozás.
A cél elérését szolgáló feladatok
A célok, feladatok megvalósításának eszközei, eljárásai Egyéni fejlesztési tervek.
Sikerkritérium
A többségi tanítási órák és a habilitáció, rehabilitációs foglalkozások összhangja Pozitív diszkrimináció. Tehetségfelismerés, Egyéni fejlesztési tehetséggondozás, tervek. tehetségkövetés. Gyorsítás, dúsítás, gazdagítás modulrendszer. Magabiztos Betű hívóképek, betűismeret szókártyák, képek, elsajátítása-olvasás, szójegyzék, írás, helyesírás olvasólapok, jártasság szintű kompetencia ismeretének feladattípusok kialakítása. megoldása. Jártasság kialakítsa: válogató olvasás, életkornak kulcsszavak keresése, megfelelő többféle életszerű írásos szövegtípus feladatok adása. feldolgozása.
A tanórai munkában az SNI-s tanulók teljesítménye nem marad el feltűnően társaiktól, csökken a közöttük lévő tudás és készségbéli különbség.
Igényes szóbeli és írásbeli kifejezőkészségkulturált kommunikáció kialakítása
Szókincsfejlesztés Szóbeli és írásbeli kifejezőképesség megfelelő szintre emelés. Nyilvánosság előtt való szereplés képességének kialakítása.
A tanulók szóbelisége, kulturált kommunikációja méréssel bizonyítottan megfelel az életkori elvárásoknak.
Az anyanyelvi információk megfelelő értelmezése, kezelése
Szövegértés fejlesztése, típusfeladatok rutinszerű megoldása.
A tehetséges tanulókkal való kiemelt foglalkozás.
Az anyanyelvi alapkészségek (olvasás, írás, fogalmazás) fejlesztésének kompetencia alapú megvalósítása.
Bábok, dramatikus játékok, párbeszédek, szituációs játékok, tollbamondás, nyelvhelyességi gyakorlatok, saját gondolatok, érzelmek megfogalmaztatása, vitakultúra gyakorlása, interjú készítés, prezentálás, kiselőadás. Eszközhasználat: lexikon, szótár, könyvtár, internet, helyes kérdések feltételének gyakorlása.
A tanulók középiskolai eredménye nem romlik a nyolcadik év végihez képest. Magyar nyelvi (elsősorban értő olvasásuk) tudásuk megfelelő szintű elsajátítása, amely megalapozza más tantárgyak sikeres tanulását is.
A tanulók tudnak egy szövegből adott szempont szerint kis hibaszázalékkal információt keresni, értelmezni. 11
A célok megnevezése Egy idegen nyelvi alapszintű kommunikáció elsajátítása.
A matematikai, logikai gondolkodás fejlesztésének kompetencialapú megvalósítása.
A tanult matematikai ismeretek gyakorlati alkalmazása, az összefüggések felismerése, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
A cél elérését szolgáló feladatok Életszerű problémamegoldás, az adott idegen nyelv alkalmazni tudása receptív és beszédkészség fejlesztése. Matematikai alapkészségek fejlesztése. Műveletek pontos megoldásának elsajátítása szóban, és írásban.
A matematika tanítása segítse a mindennapi problémahelyzetek gyakorlati megoldásának rendszeres gyakorlása- a mindennapi életösszefüggések. Természettudományos Térbeli, időbeli komplex látásmód tájékozódásra kialakítása. nevelés. Tantárgyközi tartalmak megismerése, ok-okozati összefüggések, a természeti világ alapelveinek megismertetése, rész-egész viszonyának felismertetése. Természet és Közvetlen környezetvédelem környezetünk fontosságának múltjának, megértetése. jelenének megismerése Környezetünk
A célok, feladatok megvalósításának eszközei, eljárásai Szituációs gyakorlatok, egyéni, páros csoportmunkák, interaktív technikák .
Sikerkritérium Az iskolát elhagyó tanulók a középiskolában nem rontanak tanulmányi eredményt idegen nyelvből.
Számkártya, korong, pálcika, színes rúd, mérőeszközök, számegyenes kompetencia feladatok gyakorlása, matematikai algoritmusok folyamatos gyakorlása. Analógiás eljárások, tevékenykedtetés, „látom, hallom, mondom, csinálom” elve. Grafikonok, ábrák olvasása, értelmezése Érvelés és bizonyítás terminológiája.
Az elemi számolási készség/országos kompetencia mérés mutatói emelkedő (helyi és országos) százalékúak legyenek.
Képek, kirándulások, séták, gyűjtések, filmek, könyvek, természet a művészetekben Kísérletek, gyűjtőmunka. Tanulói projektek, egyéni és csoportos feladatok.
A tanulók képesek komplex feladatok megoldására, összefüggések felismerésére.
Szelektív hulladékgyűjtés, udvargondozás az iskolában, tantermek, folyosók tisztaságának megtartása,
Tanulóinkban kialakul a környezettudatos gondolkodásmód, ismerik a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát.
Az elemi számolási készség/országos kompetencia mérés mutatói emelkedő (helyi és országos) százalékúak legyenek.
12
A célok megnevezése
Felelősség kialakítása a közvetlen környezet védelme, fejlődése, fenntarthatósága iránt.
Számítógépes műveletek, elektronikus kommunikáció megvalósítása alapfokon. Elektronikus információkkal való hatékony gazdálkodás a tanulási folyamatban.
Hatékony önálló és egymástól tanulás elsajátítása.
A célok, feladatok megvalósításának eszközei, eljárásai tisztasága. diákügyletei feladatok Lakóhelyi ellátása, veszélytérkép takarékosság a . hétköznapokban. Tevőleges részvétel Iskolaudvar, a környezeti játszóudvar fejlesztésekben, az gondozása, egyéni iskola szépítésében. munkavégzés (virág, A rongálások palánta). megelőzésére Felelősi rendszeren nevelés. keresztül környezetünk megóvása, a tantermi dekorációjának rendszeres frissítése tanulói közreműködéssel. A cél elérését szolgáló feladatok
Közismereti tanórákon az IKT alkalmazásával történő feladatmegoldás elsajátítása.
Kutatómunka, Internet, elektronikus szótár használata, egyszerű táblázatok készítése, adatok értelmezése, feldolgozása. Közismereti órákon Páros és IKT alkalmazása a csoportmunkák, tanulói prezentációk készítése, megismerési anyaggyűjtés, folyamatokban. rendszerezés adott témakörben, információ-kereső rendszerek megismerése. Énkép, önismeret Tanulási technikák kialakítása megismertetése, A tanulás tanítása, gyakoroltatása (egyéni a koncentráció és és társas) önálló figyelem eszközhasználat fejlesztése, a elemzés, kreatív lényegkiemelés, gondolkodásra jegyzetkészítési nevelés. alapok. Koncentrált feladatmegoldásra szoktatás.
Sikerkritérium
A tanulók megóvják közvetlen környezetüket, csökken a szándékos rongálások száma.
A számítógép eszközként való használata közismereti tanórákon és a másnapi felkészülésben. Kis előadások, gyűjtőmunka alkalmával az elektronikus úton beszerezhető információk kezelése.
Napi gyakorlat az osztálytermi folyamatokban az egymástól tanulás.
13
A célok megnevezése A már megszerzett ismeret, készség, attitűd alkalmazási képességének kialakítása. A szükséges információk megkeresésének, felhasználásának fejlesztése.
A társadalmi, gazdasági elvárásoknak megfelelő szabálykövetés, tolerancia kialakítása
Felelősségtudat kialakítása a saját sorsa iránt
Egészséges életvezetés
A cél elérését szolgáló feladatok Gazdasági nevelés. Gyakorlatias, problémamegoldó gondolkodásmód.
A célok, feladatok megvalósításának eszközei, eljárásai Szituációs játékok, életszerű feladatok adása minden tanórán.
Köznapi és médiás szövegek értelmezése. Számítógép eszközszintű használata a mindennapi életben. Szelektálás és lényeglátás képességének kialakítása Adatbázisok kezelésének elsajátítása Énkép, önismeret Hon és népismeret Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, kisebbségi és nemzetiségi társadalmak, kultúrák és a másság elfogadtatása Takarékosságra nevelés, egymás iránti felelősségre nevelés Aktív állampolgárság, demokrácia, nemzettudat erősítése,
Számítógép, internet
Testi, lelki egészség, egészséges napirend,
Bibliai történetek értelmezése, szituációs játékok. Előadások, védőnői
Szituációs helyzetek, saját és más kultúrák értékeinek megismertetése szabályok ismerete, betartása gyakoroltatása szerepjátékokban, felelősség a közösen hozott szabályok betartásában (házirend)
Sikerkritérium Minden tanulási helyzetben, hétköznapi szituációkban képes a tudását/ismereteit kondicionálni. A tanulók képesek önálló ismeretszerzésre, legalább 50%-ban megfelelnek az országos kompetenciamérés követelményeinek.
A tanulók betartják az iskola házirendjét, csökkenő tendenciát mutat az írásbeli figyelmeztetések száma.
Diákönkormányzatiság A tanulók tanulmányi eredménye, magatartás és szorgalom jegye tükrözze egyéni képességeiket A személyi higiénia hiánya, dohányzás és alkoholfogyasztás miatt nem kerül sor 14
A célok megnevezése
A környezeti hatásokra való rugalmas reagálás képességének kialakítása.
Célorientált, motivált, kitartó feladatmegoldás elsajátíttatása.
A művészetek felhasználása az önmegvalósítás folyamatában.
A szabadidő kulturált, hasznos eltöltése, kreatív tevékenységekkel.
A cél elérését szolgáló feladatok táplálkozás. A vallás és hit szerepe a lelki egészségben Drog- és alkoholprevenció. Helyes példakövetés, Sikerorientált magatartás, vitakultúra tanítása.
A célok, feladatok megvalósításának eszközei, eljárásai tanórák, előadások Sport, mindennapos testnevelés, testmozgás.
Dráma módszerek alkalmazása. Társalgási szokások gyakoroltatása. Problémahelyzet elé való állítás, és azok megoldása, tanulói projektek készítése. Felkészülés a Pozitív motiváció és felnőtt szerepre. megerősítés, Tudatosság, életkori rendszeresség az sajátosságoknak iskolai és az otthoni megfelelő érzelmi, tevékenységekben. tapasztalati úton elsajátítható ismeretek adása, havi terv, heti terv, órarend. Európai tánc, zene, és azonosságtudatvershallgatás, színház, egyetemes kultúra, és kiállítás látogatás különböző szakkör, kézműves művészetek foglalkozás. alapjainak megismertetése, érdeklődési körnek megfelelő ösztönzés az önmegvalósításra. Délutáni Projektek, kreatív foglalkozások tevékenységek tervezése. végeztetése. A napközis Kirándulások, séták, szabadidő hasznos Családi nap. eltöltése.
Sikerkritérium osztályfőnöki vagy magasabb rendű figyelmeztetésre/illetve ez csökkenő tendenciát mutat. A tanulók képesek egy új osztálytárs érkezését toleránsan fogadni, befogadók.
Az órai munka kihasználtsága, hatékonysága nő, nem/kevesebb idő telik el fegyelmezéssel.
Saját önmegvalósításuk, kreativitásuk megmutatása tanulói kiállításokon, évi két alkalommal.
Projektek, kreatív tevékenységek végeztetése, kirándulásokon, családi napon az osztály 90%-a aktívan részt vesz.
15
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztéssel összefüggő feladatok minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében tanítási gyakorlatában megjelenik, középpontban az egyéni tanulási utak, a tanulási motiváció fejlesztése áll. Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Az alapozó iskola kiemelt célja az intézményi nevelés rendszerének megteremtése. A célok körvonalazzák a nevelők és tanulók tennivalóit. Az alapozó iskola a személyiség fejlődésének – az óvodában megindított – folyamataira, a tanulók tapasztalataira, s a sokrétű hatásrendszer megalapozására irányulnak. A célok elérését elsőtől a nyolcadik évfolyam végéig az életkori sajátosságoknak megfelelően, a fokozatosság elvének megtartásával, ugyanakkor kerek egészet alkotva valósítjuk meg. Célunk, hogy olyan tanulók hagyják el iskolánkat, akik érettek a középiskola elvárásainak befogadására. Képzési szakasz
Kulcskompetencia Anyanyelvi kommunikáció
1-4
5-6.
7-8.
Készség és képességfejlesztés feladatai, a tanulói tevékenységben, tanulásszervezésben A megismerő funkciók kiemelt fejlesztése, a kognitív tevékenységek megalapozása. Érzelmi intelligencia és a szocializáció fejlesztése a megismert szövegek felhasználásával - helyzetnek megfelelő kommunikációs fordulatok elsajátítása. Jellembeli, akarati tényezők fejlesztésének tudatos irányításamotiváció, kitartás, érdeklődés fejlesztése. Az anyanyelv eszközként való használata a megismerő, ismeretszerző tevékenységben. Érzelmi kötődés kialakítása a magyar nyelv és irodalom iránt. Irodalmi példaképek, emberi sorsok megismerésének segítségével viselkedésbeli, jellembeli tulajdonságok fejlesztése (kitartás, türelem, tiszteletadás, becsületesség, stb…). A szóbeli és írásbeli kifejezőkészség felhasználása a jó és rossz megkülönböztetésének kifejtésére, az irodalmi példákból vett konfliktuskezelési technikák megismerése, gyakorlása, belsővé válása.
16
Idegen nyelvi kommunikáció
1-4.
5-6.
7-8.
Matematika
1-4.
5-6.
7-8.
Természettudományos
1-4.
5-6.
7-8.
Idegen nyelvi alapszókincs elsajátításával, folyamatos fejlesztésével a kognitív tevékenységek fejlesztése. Beszélgetés kezdeményezése, folytatása és befejezése a mindennapi élethez kapcsolódó témákról alkalmat teremt szocializációs készségek, kapcsolatteremtés fejlesztésére, korrekt kommunikációra. A meglévő szókincs egyre bővülő mondatokká formálása, verbális interakció típusainak megismertetése, különféle témákról beszélgetés kezdeményezése, folytatása, befejezése. Országismereti szövegek olvasása, megértése – az érdeklődés, kíváncsiság felkeltése más népek kultúrája iránt. A gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő kifejezésének fejlesztése. Kulturális különbségek iránti fogékonyság, tolerancia erősítésejellembeli, viselkedésbéli előrelépés. Alkalmazóképes tudás az ismeretszerzésben, logikus gondolkodás, biztos számolási tudás elsajátítása. Problémamegoldás során együttműködési készség fejlesztése. Megismerésben a tapasztalatok felhasználása, a képzelet, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése. Problémakezelés és megoldás, motivált célorientált magatartás kialakítása. Tantárgyi kommunikáció a matematikai terminológia alkalmazásával. Az ismerethordozók használatával kreativitás fejlesztése. A kritikus gondolkodás fejlesztése, a tanultak tapasztalatokkal való összevetése. Az összefüggések, az ok-okozat alapszintű megértetése. A tudományok ismeretével a közöttük lévő kapcsolódási pontok megkeresésével kognitív képességek fejlesztése. Komplexitás, az ismeretszerzés eredményeinek kreatív felhasználása. A kíváncsiság, érdeklődés felkeltése az élő és élettelen természet iránt. Kölcsönhatások, összefüggések –logikus gondolkodás fejlesztése.
17
Digitális
1-4.
5-6. 7-8.
Hatékony, önálló tanulás
1-4. 5-6.
7-8.
Szociális és állampolgári
1-4.
5-6.
7-8.
Kezdeményező képesség és vállalkozói
1-4.
5-6.
7-8.
Koncentráció és figyelemfejlesztés, finom mozgások felhasználása a megismerő tevékenységekben. Konstruktivitás, logikus gondolkodás. Itélő és döntőképesség fejlesztése. Kommunikációs képességek fejlesztése, a technikai eszközök használatához szükséges terminológia alkalmazásával. Önismeret, énkép kialakítása. A tanuló helye az osztályközösségen belül. Saját értékekkel (pontosság, kitartás, kudarctűrés, stb...) való gazdálkodás, saját korlátok ismerete - reális énkép kialakítása. Akarat, szándék fejlesztése, a tanulás iránti motiváció kialakítása, az élethosszig tartó tanulás elvének megértetése. Saját tanulási stílus megismerése, tudatos tanulási technikák alkalmazása, fejlesztése. Szokásrend és szabálykövetés az iskolai viselkedésben. Együttműködés a játékokban, feladatok megoldásában. Fegyelemre szoktatás. Iskolapolgári jogok és kötelességek szerepe a tanulók magatartási szokásaiban. Alkalmazkodás és együttműködési készségek fejlesztése Önértékelés, önszabályozás életkornak megfelelő szinten. Szervezőkészség fejlesztése. Megismerő és befogadó készség fejlesztése. Kapcsolatteremtési gyakorlat kialakítása. A megszerzett tapasztalatok kreatív felhasználása új helyzetekben, problémaérzékenység, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A személyes ráfordításra, befektetésre való nevelés. Bátor kiállás, érdekérvényesítés, asszertív magatartás kialakítása. Kitartás, határozottság fejlesztése. Konfliktuskezelési technikák elsajátítása.
18
Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség
1-4.
5-6.
7-8.
A művészi kifejezés iránti nyitottság, érdeklődés kialakítása. Érzelmi intelligencia fejlesztése a műalkotások elemzésén keresztül. Kézügyesség fejlesztése. Értelmi, érzelmi, akarati, jellembeli tényezők fejlesztése a művészetek eszközeivel. Kézügyesség fejlesztése. Értelmi, érzelmi, akarati, jellembeli tényezők fejlesztése a művészetek eszközeivel.
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészséges életmódra nevelés célja a tanulók személyes részvételén keresztül az attitűd és szemlélet formálása, a család és a közösség értékeinek megőrzése az egészséges életmód kialakítása érdekében. A biztonság kialakítása, megteremtése, testük és érzéseik védelme a veszélytől. A személyi higiéné kialakítása. Ráébreszteni a tanulókat arra, hogy a test tisztántartása különös figyelmet igényel. A gyermekkorban kialakult tartási hibák kiküszöbölése és a mozgás közötti összefüggés kihangsúlyozása. A serdülőkori változások biológiai aspektusai mellett bemutatni a szexualitás érzelmi és társadalmi változásait is. A párválasztásban rendkívül nagy szerepe van az önismeretnek, de nagy jelentősége van a barátságnak is. Minden tartós kapcsolatnak szükséges feltétele a baráti kapcsolat tartalmi jegyeinek megléte. El kell sajátítania olyan készségeket, melyek révén újraépítheti és karbantarthatja széttöredező kapcsolatait. A környezeti ártalmakra vonatkozó ismereteken túl hangsúlyt kell fektetni a felelősség és környezethez való viszony kérdésére. Témáról témára haladva az egészségre koncentráló szemléletmódtól a tanulók eljutnak az egészség holisztikus értelmezéséig, és egyre inkább bevonják az egészségvédelembe barátaikat, családjukat, a tágabb és szűkebb környezetet. Legfontosabb célkitűzéseink
Egészséges életmód iránti igény kialakítása Egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása Jártasságok, készségek kialakítása Egészséges életmódhoz szükséges szokások gyakoroltatása Tanulóink ismerjék meg - életkoruknak megfelelően - saját egészségi állapotukat Ismerjék meg az egészséget károsító tényezőket és azok veszélyeit Legyenek képesek elutasítani a számukra károsat, az egészség képviseljen értéket Az egészséges és tiszta környezet iránti szükséglet kialakítása Egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása Testmozgás fontosságának tudatosítása.
19
1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink
Az egészséges életmódra nevelés az iskolai élet minden területén fontos feladat. Az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek és tevékenységek biztosítása. Egészségvédő lehetőségek bemutatása. Közérthető ismeretek nyújtása az egészség megvédése, és visszaszerzése érdekében. Alapvető érték az élet és az egészség, ezek megóvására magatartási alternatívák ajánlása, gyakorlás, példamutatás. Egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, helyes szokások folyamatos gyakoroltatása és ellenőrzése. Tanulók ösztönzése – közös véleményformálással, tanácsadással – az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. Segítség nyújtása az egészségvédő öntevékenységben és az egészséges életmód kialakításában. Mozgás és játék lehetőségének biztosítása a szabad levegőn. A kultúrált étkezési szokások, az étkezések rendjének kialakítása, és az ízléses terítés iránti igény felkeltése. Tanulóink fogyasztási szokásaikban helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket.
Személyi higiéné kialakításának feladatai:
Helyes tisztálkodási és fogápolási igények kialakítása, technikák elsajátítása. Az időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködési szokások kialakítása. Gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozása módjainak tanulása, ismerete, betartása. Káros élvezeti szerek veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismerése. Rendszeres fogorvosi szűrés és tájékoztatás, szükség esetén kezelések igénybevétele. Egészségügyi szolgáltatások rendszeres biztosítása, szükség szerint igénybevétele.
Mentálhigiéné feladatai
Biztonságos, nyugodt, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása tanulóink, dolgozóink számára. Ésszerűen tervezett oktató és nevelőmunka, mely biztosítja tanulóinknak az egyenletes terhelést. A veszélyeztetett és halmozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése és folyamatos segítése. Megfelelő segítségnyújtás a lelkileg sérült tanulóknak. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megőrzése. Személyre szabott beavatkozási lehetőségek alkalmazása, kiegészítése különböző terápiák javaslatával. Lehetőségek biztosítása, és személyes példamutatás a szabadidő helyes, egészséges eltöltésére.
20
Családi életre nevelés feladatai
A tanulók alkalmassá tétele a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására. Lássák, hogy a család életünk alapvető, legfontosabb közössége. Kívánatos családmodell iránti igény felkeltése és kialakítása. A családi életre nevelés fontos területe a szexuális nevelés. Ismerjék és értsék meg testük működését, a nemiségnek az emberi életben betöltött szerepét. Ismeretek nyújtása a nemi úton terjedő betegségekről, ezek következményeiről, és megelőzési lehetőségeiről. Legyen fogalmuk a fogamzásgátló módszerekről, a tudatos családtervezésről.
Egészségnevelés prevenciós programja
Egészséget károsító tényezők megismertetése, a veszélyek feltárása, különös tekintettel a káros szenvedélyek, alkohol, dohányzás, drog hatásainak feltárása osztályfőnöki órákon, lehetőség szerint a tanórákon a tananyaghoz kapcsolódva Védőnő felvilágosító, segítő tevékenysége A rendőrség DADA programjának beiktatása Külső kapcsolataink szülők iskolaorvos védőnő ÁNTSZ Gyermekjóléti Szolgálat a rendőrség Egészségnevelést szolgáló szabadidős tevékenységek
Szervezett játékos sportfoglalkozások Játékos foglalkozások az udvaron Osztálykirándulások Természetismereti vetélkedők Témanapok – természeti ünnepekről való megemlékezés Iskolai családi nap Sportversenyek Az iskola kertjében virágültetés tavasszal, gondozásuk folyamatosan Szelektív hulladékgyűjtés Az iskola folyamatos természetbaráttá, ízlésessé, otthonossá tétele Téli gondoskodás énekesmadarainkról Kerékpáros ügyességi verseny a Rendőrkapitányság rendezésében Tűzvédelmi bemutató Iskolai nyári táborok Gyógytestnevelés
21
A mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását segítő program
1-4 évfolyamon a mindennapos testnevelés biztosítása, Az 5-8. osztályos tanulók számára a kötelező testnevelés órákon kívül a tömegsport, foglalkozások és a tánc biztosítják a mindennapos testmozgás lehetőségét, intézményen belüli és intézmények közötti játék- és mérkőzés lehetőségek biztosítása, kihasználása, szabadidős foglalkozások, kirándulások. A kulcskompetenciákhoz rendelt feladatok az egészségfejlesztés során
kulcskompetencia
Anyanyelvi kommunikáció
Idegen nyelvi kommunikáció Matematika
Természettudományos
Digitális Hatékony önálló tanulás Szociális és állampolgári
Készség és képesség fejlesztés feladatai, a tanulói tevékenységben, tanulásszervezésben Egészséges életmódhoz kapcsolódó megfelelő szókincs kialakítása, fejlesztése. Értelmes, érthető beszéd, vita, kiselőadások, szöveges munkák prezentációk. A témához kapcsolódó szövegek feldolgozása. Vázlatkészítés. Gondolatok, érzések, ismeretek kifejezése a témával kapcsolatban, csoportbontásban, differenciált módon. Életszerű, természetes beszédhelyzetek; táplálkozás, orvosnál, bevásárlás, stb. Grafikonok elemzése, számítások: az ideális testsúly, kalória értékek, az egészséges és egészségtelen táplálékok árkülönbözete. Emberi test részeinek, életműködéseinek megismerése. Egészséges életmód kialakítása. Táplálékaink és a szervezetre gyakorolt hatásai. Káros szenvedélyek hatásai, elkerülésük lehetőségei. Környezettudatos magatartás kialakítása. Számítógép használata az oktatási folyamatban. Internet. Kiselőadások. Bemutató programok. Harmonikus személyiség kialakítása az egyenletes leterhelés biztosításával. Olyan viselkedésformák elsajátítása, melynek segítségével a társadalom hasznos tagjává válhat. Mások elfogadása és tisztelete.
1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, ismerjék fel a vészhelyzeteket,
22
tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit, sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat, ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével, sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén, a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit, a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével, tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe, támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI TANTÁRGY ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály biológia - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések, savmarás kémia - égési sérülések - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések fizika - forrázás testnevelés - magasból esés környezetismeret-természetism. - rovarcsípések - áramütés - égési sérülés technika - forrázás - vérzéscsillapítás, vágott sebek ellátása informatika - áramütés 23
- az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
szakkörök minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.
1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az intézményi közösségépítés célja: demokratizmus, humanizmus alapjainak megismertetése a tanulókkal, összhangban az egyéni/emberi méltóság tiszteletben tartásával, az alapvető intézményi közösségek (osztályok, csoportok) együttműködésen alapuló kialakítása útján, a tolerancia, egymás elfogadása alapján szerveződjenek a tanítási-tanulási folyamatok. A fenti célok érdekében ellátandó feladatok: az erkölcsi ismeretek átadása és gyakorlati helyzetekben való alkalmazása, a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató kapcsolatteremtő, kapcsolatépítő játékok, gyakorlatok alkalmazása, az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség fejlesztése, a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés, a bűnmegelőzés, a drogprevenció. Magyarország, település: A hosszú távú környezeti és gazdasági fenntarthatóság és a társadalom felelősségtudatának fejlesztése érdekében ösztönözzük az etikus gazdasági és társadalmi viselkedésmódok megismerését. Támogatjuk mindazokat az értékeket, amelyek a magas szintű szaktudáshoz a javakkal való okos gazdálkodáshoz a munkában való megbízhatósághoz, a munkaútján történő értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódik. Fontos szerepet szánunk a település, az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence megismerésének, a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti identitás fejlesztésének. Módot adunk arra, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek a hazánk területén élő kisebbségek életéről, kultúrájáról is.
24
Európai Unió: Összpontosítunk az európai humanista értékrendre és azokra, tartalmakra, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. Az állampolgári nevelés egyszerre jelenti a nemzet és az Unió polgárainak nevelését. Emberiség: Elő kívánjuk segíteni a más népek történetének, hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának ismeretét és megbecsülését, ezzel a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést szolgálva. Ráirányítjuk a figyelmet az emberiség előtt álló, közös, globális problémákra. Fejlesztési területek Társas kapcsolatok.
Erkölcsi ismeretek, normák közvetítése.
évfolyam
feladatok
1-5.
Zökkenőmentes beilleszkedés segítése.
1- 8.
Szokásrendek folyamatos kialakítása. Az iskola elvárásainak elfogadtatása a családdal.
1- 8.
Baráti kapcsolatok figyelemmel kísérése, ápolása. Alapvető erkölcsi normák megismerése. Az társadalmi együttélés szabályainak megismertetése, gyakoroltatása. A bűn és büntetés közti kapcsolatok feltárása. A Házirend megismertetése és alkalmazása. Illemtani szabályok megismertetése.
Közösségi
1- 8.
Közösségi
A megvalósítás színtere osztály, napközi, szakkör, család osztály, napközi, szakkör, család
felelősök osztályfőnökök, napközis nevelők szakkör vezetők, DÖK vezető osztályfőnökök, napközis nevelők
Szülői értekezletek, fogadó órák, egyéni értékelő beszélgetések a szülőkkel. Közösségi tevékenységek.
osztályfőnökök, szaktanárok, iskolavezetés
osztályfőnöki, környezetismeret, magyar nyelv és irod. órák DÖK, család osztálykeretek, közösségi tevékenységek
osztályfőnökök, napközis nevelők, szakkör vezetők, DÖK vezető
Tanórai és azon kívüli tevékenységek. Tanórai és azon kívüli tevékenységek. Tanórai és azon kívüli tevékenységek. osztály
osztályfőnökök, szaktanárok
osztályfőnökök, csoportvezetők
osztályfőnökök, csoportvezetők
osztályfőnökök, szaktanárok osztályfőnökök, szaktanárok osztályfőnökök, 25
Fejlesztési területek érzés, tudat kialakítása, fejlesztése.
évfolyam
A társas viselkedés kultúrájának kialakítása, fejlesztése
1. – 8.
4– 8.
feladatok
A megvalósítás színtere épületegység iskola, gyülekezet
programok szervezése: hagyományőrzés – hagyományteremtés. A viselkedési Minden iskolai szabályok rendezvény. gyakoroltatása. Házirend szabályainak betartása. A DÖK működésének közösségfejlesztő hatása
felelősök napközis nevelők, szakkör vezetők, DÖK vezető osztályfőnökök, napközis nevelők, szakkör vezetők, DÖK vezető
1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Osztály: A közösség építés legkisebb, legalapvetőbb egysége. Itt alakítjuk ki a szokásrendeket, gyakoroltatjuk a társas érintkezési formákat és használjuk a társas tanulási módokat. A családot bevonjuk az iskolai programokba: ünnepségek, projektek, családlátogatás, irányított beszélgetések, fogadóórák, nyílt tanítási napok.
Társas kapcsolatok fejlesztése. Erkölcsi ismeretek, normák közvetítése. Közösségi érzés, tudat kialakítása, fejlesztése. A társas viselkedés kultúrájának kialakítása, fejlesztése.
1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Község: Kázsmárk település közösségi színtereinek megismertetése és az itt alkalmazott viselkedés gyakoroltatása az osztályfőnökök és a napközis tanítók feladata. Törekszünk a községi események, a település más intézményeiben folyó tevékenység megismerésére, műsorokkal a nagyobb közösségben való részvételre, a helyi médiában való szereplésre.
26
1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A DÖK optimális működése jól szabályozza a tanulók joginak, kötelességeinek érvényesülését, valamint a diákok szabadidős tevékenységeinek szervezését. Az iskolai közösség összetartozását ünnepségeken és a versenyeken a tanulói ünnepi viselet is kifejezi. Az iskolai rendezvényeken ismerhetik meg a tanulóközösség a versenyek eredményeit, az aktuális mindenkit érintő tudnivalókat. 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 27
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetséggondozó program az iskolában Tudatosan biztosítjuk az átlagosnál egy-egy területen jobb képességekkel rendelkező tanulók fejlesztését. Célja, a gyermekek képességeinek feltárása és intenzív fejlesztése a leghatékonyabb pedagógiai módszerek, eszközök alkalmazásával. Fontos a személyiség fejlesztése (pl. önismeret, alkalmazkodás, moralitás, viselkedéskultúra). Jellemzői: Gyorsítás: A tanulók jó képességeikből adódóan gyorsabb tempóban képesek elsajátítani az ismereteket. Így a felszabaduló időben több lehetőség nyílik a gyakorlásra, egy téma sokoldalúbb megközelítésére.
28
Dúsítás: Mélyebb és átfogóbb tanulási tapasztalatokról gondoskodik a tehetséges tanulók számára, melyek a gondolkodásnak és a kreativitásnak az átlagosnál jóval magasabb szintjeit igénylik, illetve fejlesztik. Speciális stratégiák: A tehetségesekkel való foglalkozás megköveteli a pedagógusoktól, hogy a kiemelkedő képességű tanulókat megfelelően leterhelje, testhezálló feladatok adásával. Olyan stratégiák alkalmazása mely során szükség van a problémák elemzésére; a megoldás igényli a tanulóktól az általánosítást, szintetizálást, az értékek vizsgálatát stb. A tevékenységhez fűződő viszony, vagy motiváció: Nagyon fontos szerepe van a tanulók feladatelkötelezettségének, hiszen számtalan esetben tapasztaljuk, hogy a gyerek intellektuális képességeit mérő teszt eredmények jók, mégsem teljesít jól tanulmányi munkája során. Program megvalósulása Tanulásszervezési eljárások: Az alsó tagozaton kéttanítós modell segítségével, differenciált tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazásával a tanulók egyéni fejlesztése történik. A felső tagozaton a délelőtti tanítási órákon elsődleges feladat a tantervi követelmények minél magasabb szintű teljesítése. Ennek érdekében alkalmazzuk a csoportos és egyénre szabott fejlesztést. A tananyag gyorsabb elsajátítása, elmélyítése lehetőséget biztosít a differenciált munkára, többletismeretek szerzésére. A tehetséggondozás általánosan megvalósuló területei, az osztályok függetlenül: Tanítási órákon: a differenciált osztálymunka, páros és csoportmunka, egyénre szabott fejlesztés, csoportbontás – (informatika, magyar nyelv- és irodalom, matematika), kooperatív tanulási technikák alkalmazása, kompetencia alapú oktatási módszerek, tanulói kiselőadások, prezentációk, differenciált házi feladat. Tanórán kívüli tevékenységekben délutáni foglalkozások, szakkörök, sportkör, művészeti körök, könyvtári szolgáltatások, felkészítés versenyekre, levelezős feladatok megoldása, részvétel a versenyeken, napközi és tanulószoba, osztályprogramok, osztály és iskolai kirándulás, szervezett színház és hangverseny látogatás.
típusától
29
A kulcskompetenciákhoz rendelt feladatok a tehetséggondozás folyamatában Kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció
Idegen nyelvi kommunikáció
Matematika
Digitális Természettudományos
Hatékony, önálló tanulás
Szociális és állampolgári
A készség és képességfejlesztés feladatai a tanulói tevékenységben, tanulás szervezésben. Értelmes, érthető, tiszta beszéd. Jó előadókészség, nyilvánosság előtti szereplés. Kulturált írásbeli és szóbeli kifejezőkészség Gyors értő olvasás, biztos helyesírás, megfelelő szövegértés, szövegalkotás szóban és írásban. Csoportbontásban, differenciált módon. Életszerű, természetes beszédhelyzetekben. Összetett matematikai műveletek. Szöveges feladatok megértetése, megoldatása. Összetett gondolkodási műveletek. Kompetencia alapú feladatok. Logikai műveletek. Pontosság. IKT eszközök használata a tanítási-tanulási folyamatban, Internet. Természettudományos látásmód. Környezettudatos magatartás kialakítása. Megismerő képességek fejlesztése. Önismeret. Személyiségfejlesztő gyakorlatok. Tanulási stratégiák elsajátítása. Tanulási stílus kialakítása. Együttműködés, kapcsolatteremtés, konfliktuskezelés.
1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási nehézséggel küzdő gyermekek nem, vagy csak részben tudnak eleget tenni az iskolai követelményeknek, a teljesítményproblémához gyakran viselkedési zavarok is társulnak. A tanulási nehézségek sajátos esete áll fenn, amikor ép érzékszervek birtokában, normál, esetenként kimagasló intelligenciaszint mellett sem képes a gyermek az alapkészségek elsajátítására. Tanulási kudarcnak van kitéve iskolánkban az a tanuló, aki a napi egyéni segítségnyújtás ellenére sem tud a követelményeknek megfelelni, SNI kategóriába tartozik, BTM nehézséggel küzdenek, nem megfelelő időben történt a beiskolázás, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók.
30
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A felzárkóztatás segítésének A hátrányok enyhítése érdekében a következő intézményi lehetőségei. szolgáltatásokat nyújtjuk A beiskolázottak korai szűrése A két tanítós modell. gyógypedagógus alkalmazása. A napközi otthon. A pedagógusok és a nevelési A tanulószoba. tanácsadókban működő szakemberek A diákétkeztetés. együttes munkája. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más Az egyéni képességekhez létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos alkalmazkodó tanulás megszervezése, használata. tanulói fejlődés egyéni A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak nyomonkövetése. segítése. A családlátogatások. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Felzárkóztató foglalkozások tevékenysége. Továbbtanulás irányítása, segítése A tankönyvvásárlási kedvezmények. Csoportbontások (differenciált Az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott képességfejlesztés). kedvezmények. Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal. 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az intézmény felvállalja a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését, együttoktatását, mint tanulásszervezési formát. A sajátos nevelési igényű tanulók az iskolában töltött idő teljes keretében a többi tanulóval azonos iskolai osztályban, minden tanórai foglalkozáson együtt vesznek részt társaikkal, képességeiknek megfelelő mértékben. A sajátos nevelési igényű tanulók befogadása az osztálytanítók, osztályfőnökök, szaktanárok, az iskolavezetés együttes felelőssége. Alapelvek: A sajátos nevelési igényből adódó hátrányok csökkentése, ellensúlyozása A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságok figyelembe vétele A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének elvei Önállóságra nevelés elve Célok:
Az esélyegyenlőség alapjainak megteremtése. A tényleges iskolai és társadalmi beilleszkedés. Megfelelő emberi kapcsolatok létesítése, fenntartása. Önálló értékteremtés és önbecsülés kialakítása. Kudarctűrő képesség fejlesztése. Sokoldalú személyiségfejlesztés. A másság elfogadása az integráció minden résztvevője részéről. A toleranciakészség fejlesztése. A szemléletváltás elősegítése annak érdekében, hogy a fogyatékosságból eredő társadalmi hátrányok enyhüljenek. 31
Feladatok: Feltételek megteremtése: Jogi és pénzügyi támogatottság megteremtése. Intézményi szervezeti változások generálása. Nyitottság és motiváltság a hagyományos oktatási eljárások mellett új tanulásszervezési, tanulásirányítási módszerek bevezetésére. Differenciáló, önértékelésre is alapozó pedagógia alkalmazása. A változásra, változtatásra (módszer, eszköz, tananyag, stb.) való készség fejlesztése. A gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, pedagógus együttműködése. Szemléletváltás a teljes tantestületben. Az integráció szubjektív tényezői: A tananyag mennyiségének, minőségének meghatározásakor a rugalmasság elvének betartása. A tanulásban, tanításban a hosszabb idősávok biztosítása, lassabb tempó alkalmazása. Differenciált módszerek alkalmazása a tanagyag tartalmában, felosztásában, szintjében, valamint az óra szervezésében, alkalmazott módszerekben, a számonkérés típusában. Nyitottság a pedagógiai változásokra. A pedagógiai kompetenciák fejlesztése, képzések szervezése, támogatása. A befogadott tanulók köre Az iskola a sajátos nevelési igényű tanulók közül azok inkluzív nevelését, oktatását tudja felvállalni, akik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd. A befogadott tanulók értékelése Tantárgyi értékelés Osztályfoknak megfelelően. A szakértői bizottság mentesítési javaslatainak figyelembe vételével. Minden tanuló értékelése önmagához viszonyítva történik. A mentesítés alá eső tantárgyakból félévkor és év végén a szülővel folytatandó személyes konzultáció, szöveges tájékoztatás alapján. Rehabilitációs foglalkozáson való részvétel értékelése Félévenként. Szülők tájékoztatása fogadóórán. A sajátos nevelési igényű tanulók és a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztése tanórákon. A tanulókban rejlő egyéni különbségek meghatározása. A különbségekből adódó egyéni igények meghatározása. Az igényekhez illeszkedő célok megjelölése. Az igényekhez illeszkedő módszerek megválasztása (egyéni, mikrocsoportos, beszéden alapuló, cselekedtetésen alapuló stb). Az igényekhez illeszkedő eszközök biztosítása. Az igényekhez illeszkedő tevékenységek kiválasztása. 32
Differenciálási lehetőségek a tanításban Tartalom szerint (tevékenység azonos, a tartalom eltér). Érdeklődés szerint (tevékenység azonos, a tartalom választható). Tempó szerint (eltérő idő ráfordítás). Tevékenységi szint szerint (változik a tevékenység). Információszerzés formája szerint (különböző stratégia, irányított tevékenység). Tanítás stílusa szerint (bemutatás / auditív – vizuális – kombinált – taktilis észlelés/). Minősítés módja szerint (szóbeli-írásbeli, érdemjegy-szöveges értékelés) Munkaszervezés szerint (frontális, kooperatív, csoportos, egyéni). Válaszadás szerint (szöveges, ábrázolásos, írásos-szóbeli feleletválasztás). Tantárgyi eljárások Tárgyi felépítés lépésrendjének magyarázata, tanítása. Fogalom-rendszer kialakítása. Ok-okozati összefüggések keresése, megfogalmazása. Lényegkiemelés-vázlatkészítés. Szóbeli anyag bevésésének segítéséhez másodlagos jelrendszer beiktatása (rajz, kép). Szemléletes rögzítés. Eszközhasználatának biztosítása. Hosszabb idő biztosítása az önálló munkához (felelés, dolgozatírás). Választási lehetőség biztosítása (szóbeli vagy írásbeli felelet). A habilitációs, rehabilitációs foglalkozások tartalma: A foglalkozások egyéni fejlesztési tervek alapján történnek. A fejlesztési terv alapját a szakértői vélemény adja. Diszlexia, diszgráfia Testséma ismeret kialakítása Téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten A vizuo-motoros koordináció gyakorlása A látás, hallás, mozgás koordinált működtetése Az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újra tanítása) hangoztató-elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel Az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt Kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során Segítő környezet biztosítása a tanuló részére Diszkalkulia testséma kialakítása téri relációk elsajátíttatása a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelvezet tudatosítása a szerialitás erősítése a számfogalmak kialakítása, bővítése
33
az érzékelés – észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás, a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése segítő, kompenzáló eszközök használatának segítése az alapműveletek fogalmi kialakítása, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már birtokolt számfogalmakkal építkező számkörökben a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása
Beszédfogyatékosság A beszédfogyatékosság típusának megfelelő logopédiai terápia alkalmazása. A sajátos nevelési igényű tanulók visszahelyezését segítő program a fentiek szerint történik. 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek és ifjúságvédelmi munka célja:
az intézmény tanulóinak körülményeik /szociális, családi helyzetük miatti hátrányos helyzetéből adódó nehézségeire, problémáira megoldást keressen segítő közreműködéssel, közreműködjön veszélyeztetettség megszüntetésében, megelőzésében, a kialakult hátrányos helyzet lehetőség szerinti csökkentése, enyhítése.
Az iskola gyermekvédelmi tevékenység területei: A gyermek fejlődését veszélyeztető okok feltárása.
A gyermek fejlődését veszélyeztető okok lehetőség szerinti megszüntetése.
feladatok az intézmény valamennyi tanulójára
Az ifjúságvédelem általános feladatai
Intézményi egészségnevelési/ mentálhigiénés/ drogperevenciós programok működtetése.
Kapcsolattartás: a Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájával, a Nevelési Tanácsadóval, az iskolaorvossal, védőnővel, hitoktatókkal.
A gyermekek/tanulók mindenek felett álló érdekeinek biztosítása.
Kezdeményezés a kiegészítő családi pótlék, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítására. Javaslat a tanuló védelmi rendszerbe történő bekerülésére Közreműködés a szülői kötelezettségekkel (iskolai életmódra történő felkészítés, tankötelezettség teljesítése) összefüggő „figyelő szolgálatban”. Szükség esetén hatósági intézkedést kezdeményezése.
34
Az iskola gyermekvédelmi tevékenység területei:
feladatok az intézmény valamennyi tanulójára
Az ifjúságvédelem általános feladatai A szülők figyelmének felkeltése gyermekjóléti támogatások lehetőségeire. Igény esetén közreműködés az ügyintézésben. A GYIV felelős fogadó órájáról a tanuló ellenőrzőjében tájékoztatás a szülőnek Tanulói tájékoztatás gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekről.
A gyermekvédelemmel összefüggő intézményi tevékenységek: Tanulóink között sajnos egyre több, a társadalom peremén élő családból származó gyermek. Egyre több a csonka család. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megsegítése elsődleges feladata minden pedagógusnak. Az iskola minden pedagógusa figyelemmel kíséri az érintett gyermekek és családok sorsát. Preventív tevékenységek: Nevelési eljárásainkkal a lehető legnagyobb mértékben közelíteni kívánjuk egymáshoz az eltérő anyagi és társadalmi helyzetű tanulóink neveltségi és tudásszintjét. Törekszünk a „másság” elfogadtatására; (szociális kompetencia), fontos megtanítani őket együtt élni hátrányos helyzetű társaikkal. A rászorulókat a segítség elfogadására biztatni. Gondos felderítőmunkát végzünk az iskolánkba lépő új tanulók – első osztályosok és más iskolából érkezettek – között. Nem zárkózunk el a nevelési problémával, beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küzdő, más iskolából jött diákok fogadásától sem. A közösségre és szakmai ismereteinkre támaszkodva, legjobb tudásunk szerint próbáljuk integrálni őket. Felismerve a gyermekekre leselkedő veszélyeket, bekapcsolódunk a dohányzás, alkohol, drog, AIDS elleni programokba; az ilyen típusú pályázatokba. A különleges bánásmódot igénylő vagy valamilyen részképesség- fejlődési zavarral küzdő gyermekek számára biztosítjuk a megfelelő ellátást. A deviáns magatartási formák kialakulásának megelőzésére egyénre szabott nevelést, a fejlesztésre szorulók között egyénre szabott követelményrendszert alkalmazunk. A határtalan és a szülői, felnőtt kontroll nélküli televíziózás ártalmairól rendszeresen szólunk a szülői értekezleteken és fogadó órákon. Az osztályfőnökök tartós megbízása lehetővé teszi, hogy a veszélyhelyzetbe kerülő vagy abban szenvedő tanulóinkat a legrövidebb idő alatt a megfelelő segítségnyújtási formában, tanácsadásban részesítsük. Fokozott figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókra. 35
Évente felmérjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, gyermekvédelmi felelős folyamatosan nyomon követi fejlődésüket. A már kialakult hátrányos helyzet illetve veszélyeztetettség esetén igyekszünk orvosolni a bajt. Munkánk eredményessége érdekében szoros és jó kapcsolatot építettünk ki más intézmények szakembereivel: iskolaorvossal, védőnővel, családgondozóval, a rendőrség és a gyámhatóság munkatársaival. Igyekszünk az ingerszegény környezetből érkezőket élményekhez juttatni kirándulások, kulturális és sportprogramok, vetélkedők szervezésével. Megemlékezünk a hagyományos ünnepnapokról, ápoljuk hagyományainkat, élményt és példát adva azok számára is, akiknél ez otthon nem adatik meg. Választékos szakköri kínálatunk, ahová célzatosan irányítjuk a gyermekeket a szabadidő hasznos eltöltése, és saját épülésük végett. A tanulási nehézségekkel küzdő tanítványainkat korrepetáljuk, napközibe, tanulószobába irányítjuk, a szülőkkel folyamatos kapcsolattartást kezdeményezünk. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal. Tájékoztatjuk a családokat a törvény adta család- és gyermekvédelmi lehetőségekről. napközi, tanulószoba: a tanulmányi munka fokozott, differenciált segítése, egészséges napirend, tartalmas szabadidős programok, csoportfoglalkozások, egyéni fejlesztések-fejlesztő pedagógusok közreműködésével, pályaválasztás segítése: pályaorientációs osztályfőnöki órák, pályaválasztási szülői értekezletek, kapcsolattartás, együttműködés a szülőkkel: fogadó óra, nyílt nap, a lehetőségek, információk továbbítása, a hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi munkájának figyelemmel kísérése, szükség esetén egyéni fejlesztés, korrepetálás, felzárkóztatás/ tehetséggondozás, differenciált képességfejlesztés. 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység célja: a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentése, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. A szociális hátrány okai: a munkanélküliség, a családok alacsony jövedelme, a szülők aluliskolázottsága, negatív erkölcsi értéktrendje, a gyermek fizikai, lelki, szellemi elhanyagolása, rossz életkörülmények, bűnözés. Alapfeladat: A gyermek és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökkel együtt felderíti a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat és intézményi szinten gondozásba veszi. Feladatok: együttműködés a tanulók családjával az emberi és keresztényi értékek elsajátítása érdekében, a nyílt és kiegyensúlyozott tanulói személyiség kibontakozása, 36
a szolidaritás gondolatának gyakorlati megvalósítása életkornak megfelelő szintű játékokban, feladatokban, különös tekintettel a lemondás és az önzetlen segítség nyújtás témakörökre, az egymás iránti tisztelet és a nemes célokért való együttműködési készség kialakítása, a dialógus, a szolgálatkészség, és a kulturált társadalmi érintkezés formáinak gyakorlása, a társadalmi, gazdasági élet törvényeinek fokozatos megismerése, a társadalom különböző rétegeinek hiteles bemutatása, a tanulókat felkészítése a közéleti szerepvállalásra, szakszerű segítség a sérült és nehezen beilleszkedő tanulók nevelésében a nevelési tanácsadó közreműködésével, a tervszerű, rendszeres tehetséggondozás, az első és ötödik osztályos tanulók számára zökkenőmentes beilleszkedés, a tanulói képességek kevert zavarával küzdő tanulók megfelelő segítése, a szociális helyzet megismerése családlátogatások és egyéni beszélgetések alkalmával.
A szociális hátrány felszámolásának, enyhítésének feladatai A szociális A felszámolást segítő hátrány A felszámolás tevékenységek megnyilvánul színterei 1-8. évf. ásai Külső Beszélgetés a szülőkkel. Családlátogatás, megjelenés, Az elvárások kifejtése a tanulók és fogadóóra, gondozatlanság szülők számára . értékelő Kapcsolat felvétel a Gyermekjóléti elbeszélgetések, Szolgálattal. szülői értekezletek. A védőnőnek jelzés. Osztályfőnöki, tanítási órák Gyermekjóléti Szolgálat. Védőnői látogatások. Devianciák Beszélgetés a szülőkkel, megoldási Családlátogatás, javaslatok keresése a tanulók és fogadóóra, szülők számára. értékelő Szakértői vizsgálatok kérése. elbeszélgetések, Gyermekorvos, pszichológus szülői értekezletek. véleménye Osztályfőnöki, tanítási A tanítási órákon, napköziben (1-4. órák. osztály), szabadidős Gyermekjóléti foglalkozásokon a problémák Szolgálat. gyakorlati megbeszélése és javítása. A gyermek Segítség a gyógytestnevelőtől, Testnevelés órák, fizikai állapota testnevelőtől, gyermekorvostól Gyermekjóléti Jelzés a Gyermekjóléti Szolgálat Szolgálat felé napközi, iskolaorvos, Kedvezmények biztosítása (ingyenes étkeztetés)
Felelősök osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, napközis nevelő, Gyermekjóléti Szolgálat dolgozói. osztályfőnök, gyermekvéde lmi felelős, napközis nevelő, ápolónő, Gyermekjóléti Szolgálat dolgozói, iskolaorvos. osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, napközis nevelő, 37
A szociális hátrány felszámolásának, enyhítésének feladatai A szociális A felszámolást segítő hátrány A felszámolás tevékenységek megnyilvánul színterei 1-8. évf. ásai
Lelki, mentális Pszichológusi vélemény kérése szint. Hitoktatók, lelkészek megsegítő tevékenysége Értékelő beszélgetések
HH- anyagi problémák, HHH- szülők alacsony iskolázottsága, tanulási nehézségek.
Szakkör biztosítása, tanórai differenciálás alkalmazása. - Tehetséggondozás, felzárkóztatás. - Beilleszkedés megkönnyítése.
lelkészek, hitoktatók.
tanítási órák, ebédeltetés, napközis foglalkozások, szakkörök, fejlesztő foglalkozások.
Felelősök
Gyermekjóléti Szolgálat dolgozói, iskolaorvos osztályfőnök, gyermekvéde lmi felelős, napközis nevelő, Gyermekjóléti Szolgálat dolgozói, iskolaorvos. osztályfőnök, gyermekvéde lmi felelős, napközis nevelő, Gyermekjóléti Szolgálat dolgozói, iskolaorvos.
1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; sportélet; túrák, kirándulások szervezése; kulturális, szabadidős programok szervezése; a tanulók tájékoztatása (faliújság, iskolai honlap). A fenti a kérdésekben a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgató kikéri. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője vagy a diákönkormányzatot segítő
38
nagykorú személy képviseli. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője. Az iskolában hatékonyan működik a diákönkormányzat. Segítségével a tanulók folyamatosan tájékozódnak az iskola életéről, az aktuális feladatokról. Évente diákközgyűlés, havonta diákönkormányzati vezetőségi ülés. Az információcsere fórumai
programegyeztetés (év elején, szükség esetén), iskolagyűlés (szükség esetén), DÖK megbeszélései (havonta).
A tanulók közszolgálati szerepei
hulladékgyűjtés, az iskola és környékének rendben tartása, tanulói ügyelet, a tisztaság ellenőrzése, diszkók, klubdélutánok, farsang szervezése, ünnepségek előkészítése, lebonyolítása, tanítás nélküli munkanap megszervezése, lebonyolítása.
A diákpanaszok kezelése, véleménynyilvánítás Biztosítjuk - a tanuló őszinte megnyilvánulásának lehetőségét, - a sérelem kivizsgálását, - a sérelem orvoslását. A tanuló panaszával fordulhat: - osztályfőnökhöz, - iskolatitkárhoz, - diákönkormányzat segítő tanárához, - iskolavezetéshez. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az alábbiakkal járulunk hozzá:
nyílt napok, nyílt órák szervezése, rendszeres tájékoztatás tanulóink előmeneteléről, magatartásáról, előre tervezett szülői értekezletek (évente 2 alkalommal), értékelő beszélgetések a tanuló egyéni előrehaladásáról, rendkívüli szülői értekezletek, fogadóórák (évente 2 alkalommal), egyéni pedagógusi és vezetői fogadóórák egyeztetett időpontban, előadások szervezése igényelt téma szerint, 39
pályaválasztási tanácsadás, családlátogatás, gyermekvédelmi felelősök szociális és nevelési problémákban nyújtott támogatása, Szülői Szervezeti megbeszélések (évente legalább 2 alkalommal).
1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Iskolánk akkor működik még eredményesebben, ha tanulóink érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket is. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és pedagógus közösségünk koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, a személyiség kölcsönös tiszteletben tartása, korrekt együttműködés és kommunikáció, nyitottság az esetleges problémák megoldásának keresésében, megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. A szülők részéről – a sikeresebb nevelőmunka segítéséhez – az alábbi közreműködési formákat várjuk el:
együttműködő magatartást, a problémák nyílt jelzését, megbeszélését, a gyermekek tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérését, a gyermekek tanulmányi munkájához szükséges felszerelések biztosítását, aktív részvételt az iskolai szülői értekezleteken és rendezvényeken, nevelési problémák, családi nehézségek őszinte jelzését, közös megoldás keresését, véleménynyilvánítást, visszajelzést az iskola működésével kapcsolatosan.
A szülői ház és iskolánk együttműködésének további lehetőségei:
közös rendezvények szervezése a diákok, a szülők és a pedagógusok részvételével, családi nap, iskolai kirándulás, projekt napok.
A szülő kérheti:
gyermeke tanulószoba, napközi otthoni ellátását, megfelelő ok esetén gyermeke felmentését egyes tantárgyakból, vagy a mindennapi iskolába járás alól a törvényi kereteknek megfelelően felmerülő problémáinak megoldásához segítséget kérhet - szaktanártól, - osztályfőnöktől, - gyógypedagógusoktól/fejlesztő pedagógustól, - iskolatitkártól, - az iskola vezetőitől.
40
A tanuló és pedagógus együttműködésének további lehetőségei
A diákönkormányzat képviselőinek részvétele a diákok többségét érintő változtatások előtt a tanári értekezleten, vagy vezetőségi értekezleten. Iskolai diákfórum megszervezése. A DÖK segítő tanár folyamatos kapcsolattartása az iskola vezetőségévek, a diákok kéréseinek továbbítása. Diákrendezvényeken pedagógusok aktív részvétele (farsang, DÖK nap, osztályrendezvény, kirándulás, táborok).
A nyilvánosság biztosítása hirdetések, helyi média, gyülekezeti alkalmak. 1.8.3 A munkaközösségek együttműködése Az iskolában tevékenykedő alsó és felső munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a munkaközösségek vezetői felelősek. A munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a munka alábbi területeire: o a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, o iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, o iskolán kívüli továbbképzések, o a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. 1.8.4 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának, az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szikszói Tankerület Kázsmárk, Léh, Rásonysápberencs Község Önkormányzata Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet 3525 Miskolc, Selyemrét u. 1. Nevelési Tanácsadó Intézet Szikszó. Napközi Otthonos Óvoda Kázsmárk. Napközi Otthonos Óvoda Léh. A környező települések oktatási intézményei vezetőivel és tantestületeivel. CNÖ-vel. Szövetség az abaúji emberekért civil szervezet. történelmi egyházakkal. 41
-
A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.
1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Tanulmányok alatti vizsgák osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, javítóvizsga pótló vizsga Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
Különbözeti vizsgát kell tennie a tanulónak, iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása esetén. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.
42
Javítóvizsgát tehet a tanuló,
ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, ha az osztályozóvizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Tanulmányok alatti vizsgák rendje A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. A javítóvizsga időpontját augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell megtartani, az igazgató által kijelölt időpontban. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. A szülő kérésére a tanulmányok alatti vizsgát a tanuló független vizsgabizottság előtt is leteheti. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
ÍRÁSBELI
SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI
GYAKORLATI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
43
Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika Testnevelés és sport
FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
A tanulók vizsgákon elért teljesítményének értékelése a tantárgyak helyi tantervében rögzített követelmények alapján, a helyi tantervben meghatározottak szerint történik. 1.10 A felvétel és az átvétel helyi szabályai Az 1. évfolyamba lépés feltételei Felvételt nyer az iskola első évfolyamára minden olyan tanuló, aki: az iskola beiskolázási körzetében állandó vagy ideiglenesen bejelentett lakásban él, illetve a fenntartó által előírt létszámkeretig minden gyermek, akinek szülei az intézményünket választották. Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek: a hátrányos helyzetű tanulók A beiratkozás módja:
a törvény által előírt időpontban az iskolában, a szükséges dokumentumok felmutatásával, a hivatalos beiratkozási időn túl írásbeli kérelem alapján, amelyben a szülő indokolja, hogy miért szeretné iskolánkba íratni gyermekét.
A beiratkozáshoz szükséges feltétel:
a törvény által előírt életkor, a gyermek iskolaérettségét igazoló óvodai szakvélemény, a nevelési tanácsadó szakvéleménye, ha az óvoda vizsgálatra küldte a leendő tanulót.
44
Az átmenetet segítik:
bemutató foglalkozások, tájékoztató szülői értekezlet a leendő 1.oszt.szülőknek, óvodás gyermekek fogadása intézményünk látogatására, részvétel sportnapon, egyéb iskolai rendezvényen.
Fellebbezési lehetőségek: jelentkezés elutasítása esetén a köznevelési törvény 37.§ (2)-(3) bek. alapján érdeksérelemre hivatkozással nyújthat be kérelmet a kézhezvételtől számított 15 napon belül. Az eljárást megindító kérelmet a KIK illetékes Tankerületi igazgatójához kell benyújtani. Az intézménybe lépés magasabb évfolyamon Magasabb évfolyamon felvételt nyerhet minden tanuló, - aki beiskolázási körzetünkbe költözött, - körzeten kívüli tanuló abban az esetben, ha az osztályok létszáma ezt lehetővé teszi. A felvétel során alkalmazott eljárás: Amennyiben a tanuló I. félévben érkezik, a félévi osztályzat alól mentességet kaphat, s helyette a szaktanár szöveges értékeléssel értesíti a szülőt az eddig elért eredményről. Ha a tanuló a II. félévben érkezik és valamelyik tantárgyat addig nem tanulta, indokolt esetben egy teljes tanévet is kaphat a felzárkózásra. Ha a tanuló külföldről érkezik, vagy előző iskolájában magántanuló volt, különbözeti vizsgát köteles tenni az igazgató által meghatározott tantárgyakból. 1.11 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az intézmény tanulója 2-8. osztályig magasabb évfolyamra akkor léphet, ha az előírt követelményeket minden tantárgyból legalább elégségesre teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, vagy a szülő írásban ezt kéri. Évfolyamtól függetlenül idegen nyelvből a tanuló az idegen nyelv tanulásának első évében nem utasítható évfolyamismétlésre azért, mert a tanulmányi követelményeket nem teljesítette. A tanuló a szokásostól eltérő továbbhaladásra is kaphat engedélyt.(Pl. 1 év alatt 2 év anyagát is elvégezheti.) Erre a munkaközösség javaslata alapján az iskolavezetés adhat engedélyt. Az évfolyamot megismételni köteles az a tanuló, aki az adott tanévben a javítóvizsgán nem felelt meg. Az évfolyamot megismételheti a tanuló szülői kérésre. Ebben az esetben a szülő május 31-ig írásban nyújtja be az iskola igazgatójának indokolt kérelmét. Az igazgató 8 napon belül írásban válaszol a kérelemre az osztályfőnök, szaktanár véleményének meghallgatásával. Döntése ellen a szülő 8 napon belül fellebbezést nyújthat be.
45
A tanulói jogviszony megszűnése A tanulmányok befejezése előtt: elköltözéskor szülői kérésre a fogadó iskolával történt egyeztetés alapján, vizsgálattal igazolt (Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság) iskolaéretlenség, fogyatékosság esetén áthelyezés a megfelelő képzési rendszerű iskolába, 4. és 6. osztály végén 8, illetve 6 osztályos gimnáziumban való továbbtanulás, megszüntethető annak a tanulónak a jogviszonya, aki nem tanköteles (16 év felett) fegyelmi büntetés fokozataként más iskolába történő áthelyezés előzetes egyeztetés alapján. Iskolai tanulmányok befejezésekor: - iskolai végzettség igazolása bizonyítványi bejegyzéssel. 2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A helyi tanterv elkészítésekor A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteit használtuk fel, melynek tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák: Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 3 25
4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27
46
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4 1
6. évf. 4 3 3 1
7. évf. 3 3 3 1
8. évf. 4 3 3 1
2
2
2
2
2
2
1
2 1 2 1 1
1 2 1 2 1
1 1 1 5 1 3 28
1 1 1 5 1 3 31
1 1
1 1 1 1 5 1 2 28
5 1 3 31
Életbe lépő tantervek 2013/2014-es tanévtől 2016/2017-es tanévig Tanév 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 2013 – 2014 NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT 2012 2007 2007 2007 2012 2007 2007 2014 – 2015 NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT 2012 2012 2007 2007 2012 2012 2007 2015 – 2016 NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT 2012 2012 2012 2007 2012 2012 2012 2016 - 2017 NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012
8. NAT 2007 NAT 2007 NAT 2007 NAT 2012
Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja.
47
Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít. Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat
Változat A változat B változat B változat A változat A változat A változat
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. Köt. Sz.t. Köt. Sz.t. Köt Sz.t. Köt. Sz.t. Magyar nyelv 1 7 7 1 6 1 6 1 irodalom Idegen nyelv 2 Matematika 4 1 4 1 4 4 1 Erkölcstan
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
1 1
1
1
Informatika
1
Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
2 25
2 25
3 25
3 27
A 2014/2015-ös tanévtől alsó tagozaton az 1-4. osztályokban iskolaotthonos formában történik a tanulók nevelése és oktatása.
48
Éves óraszámok 1-4. évfolyamra Tantárgy / évf. óraszám 1. 2. 3. 4. Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Magyar nyelv 8 288 8 288 7 252 7 252 irodalom Idegen nyelv 2 72 Matematika
5
180
5
180
5
180
4
144
Erkölcstan
1
36
1
36
1
36
1
36
Környezetismeret
1
36
1
36
2
72
2
72
Ének-zene
2
72
2
72
2
72
2
72
Rajz
2
72
2
72
2
72
2
72
Életvitel és gyakorlat
1
36
1
36
1
36
1
36
Testnevelés és sport
5
180
5
180
5
180
5
180
1
36
Informatika Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgy/évfolyam 5. 6. 7. 8. Köt. Sz.t. Köt. Sz.t. Köt Sz.t. Köt. Sz.t. Magyar nyelv 4 4 3 1 4 irodalom Idegen nyelv 3 0,5 3 0,5 3 3 Matematika 4 3 1 3 1 3 1 Erkölcstan
1
1
1
1
2
2
2
2
Fizika
2
1
Kémia
1
Biológia-egészségtan
2
Földrajz
1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret
2
Ének-zene
1
Hon- és népismeret
1
Vizuális kultúra
1
Informatika
0,5
1
2
0,5
0,5
2 1
0,5
1
1
1
1
1
1
1
1
0,5
2
1
1
0,5
49
Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
1
1
1
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
2
Rendelkezésre álló órakeret
1
3
28
3
28
3
31
31
Éves óraszámok 5-8. évfolyamra Tantárgy / évf. óraszám 5. 6. 7. 8. Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Magyar nyelv 4 144 4 144 4 144 4 144 irodalom Idegen nyelv 3,5 126 3,5 126 3 108 3 108 Matematika
4
144
4
144
4
144
4
144
Erkölcstan
1
36
1
36
1
36
1
36
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret
2
72
2
72
2
72
2
72
2,5
90
2,5
90
Fizika
2
72
1,5
54
Kémia
1,5
54
2
72
Biológia-egészségtan
2
72
1,5
54
Földrajz
1,5
54
2
72
Ének-zene
1
36
Hon- és népismeret
1
36
Vizuális kultúra
1
Informatika
1
36
1
36
1
36
36
1
36
1
36
1
36
1
36
2
72
1
36
1
36
Technika, életvitel és gyakorlat
1
36
1
36
1
36
1
36
Testnevelés és sport
5
180
5
180
5
180
5
180
Osztályfőnöki
1
36
1
36
1
36
1
36
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
50
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az alkalmazandó tankönyvek kiválasztása A munkaközösségek az iskolaigazgató által rendelkezésükre bocsátott tankönyvjegyzék, valamint tankönyvvé nyilvánított egyéb könyvek, segédletek listái, illetve egyéb információforrás alapján kiválasztják a tantárgyanként az alkalmazandó tankönyveket, egyéb segédleteket. A pedagógusok a tankönyvválasztással kapcsolatos feladataikat az alábbiak figyelembe vételével végzik: - szakmai, valamint - anyagi szempontok, - a tankönyv térítésmentes használatának biztosíthatósága, - annak mérlegelése, hogy adott tankönyv egy tanéven belül nem változtatható meg. A tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége Azon tanulók számára, akik a törvényi jogszabályoknak megfelelően ingyenes tankönyvellátásra jogosultak, ezt a kötelezettséget az alábbiak szerint biztosítjuk: - új tankönyveket vásárolunk számára (költségvetéstől függően) - a könyvtárból kölcsönözheti ki a több évig használható, tartós tankönyveket. A tankönyvek kiválasztásának elvei Feleljen meg a NAT, a kerettantervek követelményeinek. A feladatok tartalmilag épüljenek egymásra, és vegyék figyelembe a tanuláslélektan szempontjait. A tartalmon kívül feleljen meg a tanítványok fejlettségi szintjének. Vegye figyelembe az azonos korú gyermek tudásának különbözőségét, adjon példatárat a képességfejlesztéshez, differenciáláshoz. Külleme esztétikus legyen, az illusztrációk a gyermek életkorának feleljenek meg. A könyv ára egyenes arányban álljon az élettartamával. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A tankönyvcsomag összeállításánál fontos szempont, hogy az ingyenes tanulóknak az adott támogatási keretből minden tankönyvet, munkafüzetet biztosítani tudjunk az alábbiak szerint: - saját tulajdonként - könyvtárból való kölcsönzéssel. A taneszközök és egyéb segédletek kiválasztásának elvei Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket (tanulói és iskolai) a munkaközösségek határozzák meg. A választott taneszközöknek meg kell felelniük az iskola pedagógiai programjának, helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. Új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 51
A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati, vagy más felszerelését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell.
Tudatosan törekszünk a könyvtár számára tartós tankönyveket, atlaszokat, szótárakat olyan példányszámban beszerezni, hogy egész osztályok számára egy, vagy több tanévre kikölcsönözhető legyen. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A tanév utolsó szülői értekezletén a szülőket tájékoztatjuk a következő tanévben használatos tankönyvekről és tanulói taneszközökről. 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az alapfokú nevelés-oktatás a következő szakaszokból áll: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat. 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségeket pedagógiai szempontból kezeljük. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Törekszünk a mozgásigény kielégítésére, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésére, a koncentráció képességének alapozására. 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe helyezzük a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezési folyamatokat. Fontosnak tartjuk az önismeret alakítását, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztését, az együttműködés értékének tudatosítását a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempontnak tekintjük: az életkori jellemzők figyelembevételét, az ismeretek tapasztalati megalapozását és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatását. Kiemelt feladatként kezeljük a kreativitás fejlesztését, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvést, a tanulók egészséges terhelését, érési folyamatuk követését, személyre szóló, fejlesztő értékelésüket.
52
2.4.3 A felső tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. Fontosnak tartjuk a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozását, helyes magatartásformák megismertetését és gyakoroltatását. Fejlesztjük a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot, az alapvető képességek, készségek elsajátítását, a mentális képességeket, az önálló tanulás és az önművelés alapozását. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg: a tanulók számára heti 5 testnevelés órát biztosítunk,
53
kérelem alapján heti 2 testnevelés órát a tanuló kiválthat – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodunk a könnyített testnevelés szervezéséről.
2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A választható tantárgyak közül nem választottunk. 2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Céljaink Alapvető cél, hogy: biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa, a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására. a gyermekek életútjának figyelemmel kísérése. Feladatok Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a beiratkozásnál, felvételinél, az oktató-nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. A tantestület felelőssége A tantestület minden tagja felelős azért, hogy:
tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést a befogadó és toleráns légkört, megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlősséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen, az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt felettesének, illetve az illetékes munkatársának.
54
2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A számonkérés formái A tanórákon szóban és írásban számolnak be a gyerekek a tudásukról, vagy gyakorlati munkadarabot készítenek. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult, de a tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. -
Szóbeli számonkérések: szóbeli felelet: az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján, óraközi munka: az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége, önálló kiselőadás: egy adott téma önálló feldolgozása és előadása
-
Írásbeli számonkérések: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül. Fajtái: • írásbeli felelet (max. 15-20 perc időtartamban), • házi dolgozat, • témazáró dolgozat (45 perc időtartamban).
-
Gyakorlati számonkérések: A számonkérésnek ez a formája elsősorban a készségtárgyak esetében alkalmazható. Ide tartozik az önállóan végzett gyűjtőmunkák ellenőrzése és értékelése is.
Írásbeli beszámoltatások formái:
írásbeli felelet: teszt, szódolgozat, tudáspróba, házi dolgozat, témazáró dolgozat,
év eleji és év végi felmérések.
Írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai:
Írásbeli számonkérés havonta legalább egyszer történjen. Írásbeli felelettel alkalomszerűen tájékozódunk a tanulók pillanatnyi tudásáról. Az írásbeli munkákat legkésőbb a megírásuk utáni 1 héten belül ki kell javítani. A javítás, értékelés legyen egyértelmű, elemző. Az értékelés, javítás módját a nevelő ismerteti. Az érdemjegy mellett fejlődést segítő, szöveges értékelést is adjon a nevelő. A tanuló a javított munkát megtekintheti, kérdéseire a nevelő magyarázatot ad, az esetleges téves értékelést korrigálni kell. Értékeljük a tanuló sikeres és sikertelen munkáját egyaránt. Féljegyeket vagy alá-fölé húzott jegyeket nem adunk.
55
A feladatlap, ellenőrző témazáró csak abban az esetben osztályozható és vehető figyelembe, amennyiben azt értékelve a tanulók visszakapják, javítják, elvégezve benne a megfelelő korrekciót. A teljesítménybeli hiányok pótlását biztosítani kell (pl. betegség miatti hiányzás). Témazáró, illetve félévi vagy év végi dolgozatot a tanulók naponta alsó tagozaton csak egyet, felső tagozaton maximum kettőt írhatnak, de a dolgozatok száma nem haladhatja meg a heti 4-et. A témazáró dolgozatokat egy héttel előbb be kell jelenteni. A tanulók osztályzatának kialakításában a témazárók érdemjegyeinek kiemelt szerepe van. Témazáró dolgozat írására a témaköröknek megfelelően évente 3-4 alkalommal kerüljön sor. A félévi és tanév végi osztályzatok kialakításánál kiemelt szerepe van a témazáró dolgozatnak. Az év eleji felmérés célja az aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése. Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. Az év végi felmérés a tanév tananyagának alapkövetelményeit méri. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Az év végi felmérések osztályzata témazáró értékű jegynek felel meg. Házi dolgozatot egy félévben legfeljebb egyszer írassunk. Értékelő
tanító szaktanár
Értékelés tárgya Értékelés formája tantárgyi teljesítmény írásbeli felelet szóbeli felelet diagnosztikus szummatív
tanító szaktanár
külalak
szöveges minősítő érdemjegy
tanító szaktanár tanító szaktanár osztályfőnök tanulók nevelőtestület
tananyag teljesítése
írásbeli számonkérés
tananyag teljesítése
írásbeli számonkérés
magatartás szorgalom magatartás szorgalom Tantervi követelmény teljesítése
érdemjegy szöveges értékelés érdemjegy
szakmai munkaközösség
írásbeli
Értékelés ideje helyi tanmenetben tervezettek szerint tanév elején tanév közben tanév végén ervezettek sze magyar nyelv tantárgyból rendszeresen, más tantárgyakból alkalmanként témakörök közben (írásbeli felelet) témakörök végén (témazáró dolgozat) havonta esetenként félévente valamennyi tantárgyból, valamennyi évfolyamon év végén
56
2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A házi feladatok (írásbeli és szóbeli egyaránt) legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. E cél érdekében a következő szempontok alapján adjuk fel az írásbeli és szóbeli házi feladatokat:
A házi feladatok mennyisége egyik napról a másikra olyan terjedelmű, hogy a tanuló a napközis nevelő, illetve a tanulószobán felügyelő tanár segítségével a napközi (tanulószoba) időtartama alatt el tudja végezni. Az eredményes elvégezhetőség érdekében a napközis nevelő folyamatos kapcsolatot tart a tanítóval. A tanulószobát felügyelő nevelő valamennyi tanuló osztályfőnökével, illetve a szaktanárokkal kapcsolatot tart, folyamatosan konzultál arról, hogy a tanuló hogyan birkózik meg a házi feladatok elsajátításával. Versek megtanulását soha nem kérjük egyik napról a másikra (terjedelemtől függően legalább egy héttel előtte feladjuk). Felső tagozaton az írásban kért gyűjtő munkák beadásához megfelelő (legalább egy hét) időt biztosítunk. A tanulók a tanítási szünetek idejére, illetve hétvégére a szokásos (egyik napról a másikra esedékes) feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.
Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai
A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.
2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az informatikát, matematikát, magyar nyelv és irodalom, technika tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Az eddigi tapasztalatok alapján az eredményes oktatás szempontjából szükség van a csoportbontásra. A pedagógus feladata is könnyebb és hatékonyabb azáltal, hogy kisebb létszámú csoportokkal dolgozhat. A csoportok a gyermekek teljesítményétől függően átjárhatók, törekedve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának arányos elosztására. Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszerű műveltségtartalommal, legyenek képesek egyre gazdagodó ismeretek önálló feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejlődjön egész személyiségük. Számunkra lényeges, 57
hogy a tehetséggondozást célzó tevékenységek úgy alakuljanak, hogy azok optimálisan biztosítsák az átlagtól eltérő, valamilyen területen tehetséges tanulók célirányos fejlesztését. Ezek a tevékenységek a kötelező tananyag elsajátítása mellett biztosítják egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, ami jelentősen hozzájárul a tanulók személyiségének pozitív irányú fejlődéséhez.
A tehetség kibontakoztatását célzó tevékenységek: iskolai szakkörök, felkészítések tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre, pályázatok, pályamunkák írása, iskolai énekkar, sportkör, érdeklődési kör, önképzőkörök a tanulók igényeinek megfelelően, házi versenyek, iskolák közötti versenyek, Fogarasi-napok – bemutatkozási lehetőségekkel (művészeti, és egyéb területen).
Figyelmet fordítunk az átlagtól lemaradó, tanulási kudarccal vagy magatartászavarral küzdő gyerekek kiszűrésére. Fejlesztő pedagógus, illetve gyógypedagógiát végzett nevelőink tudják segíteni beilleszkedésüket. Azok a gyerekek, akik nem tudják teljesíteni és elérni az iskolában megkövetelt vagy elvárt szintet, a tanulásban kudarcot vallanak. A gyermek kudarcának gyakran külső okai vannak, amelyeket szociális intézkedésekkel vagy pedagógiai eszközökkel orvosolni lehet. A pedagógus számára a problémák, azaz a tanulási korlátok (tanulási nehézségek, tanulási zavarok, tanulási akadályozottság) kialakulásának a megelőzése a legfontosabb, hogy a tanulók az elvárt ütemben haladhassanak a tananyag elsajátításakor. A prevenció (megelőzés) kiterjed minden olyan beavatkozásra, amelynek célja a tanulási korlátok elkerülése, felismerése, megszüntetése, csökkentése, valamint a már kialakult akadályozottság speciális kezelése. 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 81.§. szerint Az általános iskolában évente egy alkalommal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetőek az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása kiindulási alapul szolgál a felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére. A mérés végrehajtása A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon. A vizsgálatra évente egy alkalommal kerül sor. A vizsgálatnál a következő feladatok hajtandók végre évfolyamonként: A tanulók általános fizikai teherbíró képességét a „Hungarofit” tesztrendszer alapján végezzük, amely a következő motorikus próbákat tartalmazza 1 + 4 –es rendszerben: 1. Cooper – teszt 2. Helyből távolugrás 3. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás 4. Hasonfekvésből törzsemelés hátra 58
5. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel
Az eredményeket központi adatlapon tartjuk nyilván. Az eredményeket minden tanévben a kiadott értékelési rendszer szerint értékeljük. az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusok elemzik és meghatározzák a tanulók fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.
2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1 Alapelvek, célok Az egészség- és környezeti nevelés célja a környezettudatos, környezetharmonikus életvitelre, a bioszféra és benne az ember egészségének védelmére tanítás. Törekednünk kell a környezettudatos magatartás kialakítására. Az iskola higiénés állapotának a közegészségügyi követelményeknek meg kell felelni. Az egészség- és környezeti nevelés feladata a hatékonyabb, munkáltató jellegű módszerek alkalmazása, az önálló ismeretszerzésre motiválás a helyi természeti, történeti, építészeti és humán értékek megismerése. Általános értékek, célok A környezeti nevelés legfontosabb célja, hogy a tanulók figyelmét a természetre irányítsa, a környezeti gondolkodást és viselkedést meghonosítsa a mindennapi életben. Személyes felelősség megértése. Az egyén semmilyen módon nem képes kivonni magát a világból. A diákok értsék meg a környezeti állapot különböző formái között fennálló különbségeket, tudják feldolgozni, elemezni, összegezni és általánosítani ezeket az információkat. Mutassuk be diákjainknak a BIOKULTÚRA eredményeit. Hosszú távú pedagógiai célok Az általános célokra vonatkozó érték-és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése Rendszerszemléletre nevelés Fenntarthatóságra nevelés A környezetetika hatékony fejlesztése Érzelmi és értelmi környezeti nevelés Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés Tolerancia kialakítása A környezettudatos magatartás és életvitel segítése Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése A globális problémák megértésének tudományos megalapozása Az egészséges életmód igényének kialakítása és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszerek
59
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése alternatív, problémamegoldó gondolkodás nyitott, önálló személyiséggé válás ökológiai szemlélet, gondolkodásmód az élet tisztelete, az értékek védelme a sokféleség értékként való elfogadása értékelés és mérlegelés készsége globális gondolkodásmód a munka, a kiemelkedő teljesítmény megbecsülése egészséges életmód igénye esztétika, harmónia iránti igény helyes fogyasztói szokások kialakítása Konkrét célok és feladatok Tiszta, meghitt, egészséges környezet az osztálytermekben a dekorációk esztétikus elhelyezése, az iskolaépület és bútorzat megóvása, firkálások, rongálások felmérése, rendbehozatala, tisztasági verseny az osztályok, tanulócsoportok között, szelektív hulladékgyűjtés megszervezése felvilágosító előadások szervezése az udvarokon több cserje elhelyezése, virágos évelő növények telepítése, az aszfaltozott részek felújítása, padok elhelyezés az udvarra. A tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése a tantermekben esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok a szaktantermekben írásvetítő, TV, videó használatának lehetősége az iskolai könyvtárban „Zöld sarok” kialakítása, szakkönyvek, folyóiratok, videóanyag, és CD-k beszerzése, természetjárás, szabadtéri játékok, kísérletek, mérések, rendhagyó órák múzeumokban, környezeti nevelést segítő intézményekben és a természetben, közös mozilátogatás megfelelő témához kapcsoltan.
Erőforrások Személyi erőforrások Pedagógusok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával példát mutasson a tanulók számára. A környezetvédelmi oktatás egy „életforma”. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés és oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg szükségszerű a munkaközösségek hatékony együttműködése.
60
Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és kulturált magatartást, személyes felelősségvállalást tanúsítson, ezek betartására figyelmeztesse társait is. Tiszteljék a környezetet, a közösséget és az egyént. Adminisztrációs és technikai dolgozók Aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az adminisztráció területén fontos a felesleges papírfelhasználás csökkentése, a papírhulladék és a kifogyott nyomtatópatronok gyűjtése. Példamutató, ha a tanulók ezek használatát látják az iskola épületének takarítása során. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarító dolgozók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Szülők Az iskolai környezeti nevelés területén nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Ezért a szülőket tájékoztatnunk kell az iskolában folyó ilyen irányú oktatásról. Az iskola, a család és a társadalom közötti kötelék erősítése fontos lépés lehet a környezetvédelem ügyének előremozdítása terén Tanárok és szülők együttműködése:
szülők meghívása óra látogatására, értesítők, szórólapok a környezetvédelem kérdéseiről, olyan házi feladatok és gyűjtőmunkák kiadása, melyeknek megoldásához a tanulónak el kell beszélgetnie családja tagjaival.
Az egészség- és környezeti nevelés tanórai és tanórán kívüli lehetőségei A tanórai keret lehetőségei Az egészség- és környezeti nevelés tantárgyköziségénél fogva nem csak a természettudományos órák feladata. Mivel elsősorban nevelésről, szemléletformálásról - nem csupán környezetvédelemről – van szó, így minden pedagógus kihasználhatja a témában rejlő lehetőségeket. A szaktárgyi órákon direkt és indirekt környezeti nevelési lehetőségeket keresünk. A természettudományos tárgyak keretében direktebb módon foglalkozunk természeti és épített értékeink védelmével, az egészséges életmóddal. Az osztályfőnöki órákon is fontos feladat az ilyen irányú szemlélet kialakítása. Az egészség- és környezeti nevelés tanórán kívüli lehetőségei
Napközi – klubfoglalkozások Szakköri tevékenység – rajz és dekorációs, kézműves, szaktárgyakhoz kapcsolódó, egészségmegőrző szakkör Kiállítások rendezése – tanulók munkáiból, jeles napokhoz kapcsolódóak, Vetélkedők, tanulmányi versenyek, Könyvtári órák – környezetvédelmi, egészségnevelési folyóiratok, CD-k. Szülői értekezlet, szülői fórum Hulladékgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés
61
Iskolán kívüli foglalkozások Erdei iskola Helyismereti program Múzeumlátogatás Üzemlátogatás Tanulmányi kirándulás Látogatás a Vadasparkba, a Bükki Nemzeti Parkba, tanösvényekre. Előadások látogatása. Kapcsolódás környezetvédelmi akciókhoz. Tábor. 2.14 A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban, vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív fejlesztő formái Az ellenőrzés feladata és célja Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről. Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez kapcsolódik az értékelés, amely az ellenőrzés eredményeinek elemzését jelenti. Az ellenőrzés módszerei Megfigyelés Írásos kikérdezés (kérdőív) Interjú (lehet egyéni vagy csoportos) Tanulók által készített produktumok vizsgálata Tanulói teljesítmények felmérése (mérés) Dokumentumok elemzése A mérés A mérés fogalma A mérés az ellenőrzésnek az a módszere, amely a tanulók által nyújtott teljesítmények kimutatására szolgál. Kétféle mérést alkalmazunk: - tantárgy (tudásszint) mérést, - neveltségi szint mérést. A méréssel szemben támasztott követelmények konkrétság, objektivitás, folyamatosság, tervszerűség, ismételhetőség, összehasonlíthatóság.
62
Az értékelés Az értékelés feladata Az iskola dokumentumaiban megfogalmazott pedagógiai célkitűzéseket hasonlítja össze a tényleges működés eredményeivel. Az értékelés szerepe Minősíti az elért eredményeket, értékeket és így megerősíti az eddigi tevékenységet, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így a korrekció, a fejlesztés szükségességét fogalmazza meg. Az értékeléssel szemben támasztott követelmények nyilvános, személyre szóló, szakszerű, ösztönző hatású, folyamatos és kiszámítható. Az értékelés típusai Funkciói szempontból - diagnosztizáló értékelés - formatív értékelés - szummatív értékelés Viszonyítási szempontból - kritériumra irányuló értékelés - normára irányuló értékelés Az értékelés területei A tanuló munkájának értékelése, A pedagógus munkájának értékelése, A pedagógiai program értékelése, mérése, Az iskola, mint szervezet értékelése. A tanulók értékelése A tanulói ellenőrzés, értékelés, számonkérés célja, feladata az önértékelési képesség kialakítása, amely nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához, s ezen keresztül, a személyiség fejlesztése, visszajelzés a tanár, a szülő és a tanuló számára a tudásáról. A tanulói értékelés-mérés-számonkérés feladata a tanulócsoport eredményének viszonyítása az országos, standardizált értékekhez következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára, a követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése, a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz, 63
a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjeggyel, ill. szöveges értékeléssel.
Az ellenőrzés-értékelés formái, helye a tanítás-tanulás folyamatában Szóbeli Írásbeli: Gyakorlati: - beszélgetés - dolgozat (iskolai és házi) - gyűjtőmunka - visszajelzés - témazáró - munkadarab - jól megértett tankönyvi - feladatlapok - kísérletek fejezetek, témakörök - tesztek - rajzok logikusan rendszerezett - szintfelmérés - mérések elvégzése kifejtései - pályázat - műszaki ábrázolás - összefüggő felelet (az előző - megfigyelések adatainak - zenei produkció óra anyagából) rendezett lejegyzése - mozgások végzése - kiselőadás, korreferátum - írásbeli beszámolók, - számítógépes alkalmazás - vitában, megbeszélésben, nyomtatott programok és stb. való eredményes feladatlapok kitöltése részvétel - munkafüzetek kitöltésének tényei, vázlatok, kivonatok, táblázatok, diagramok összeállítása A teljesítmények rendszeres értékelése minden pedagógus nevelő-oktató munkájába beépül. Az osztályozás és írásbeli értékelés rendszere évfolyamtól, tantárgytól függően változik. A szóbeli és írásbeli számonkérést a helyes arányok megtartásával alkalmazzuk. Az értékelés típusai, alkalmazási ideje AZ ÉRTÉKELÉS TÍPUSA Diagnosztikus(feltáró) Formatív(alakító) Szummatív(összegző) Az értékelés funkciója
- csoportba sorolás esetén –előzetes készségek és tudás felmérése - tanulók jellemzői alapján a tanítási mód kiválasztása - tanulási problémák esetén az okok meghatározása
- visszacsatolás a tanulóhoz és tanárhoz a hibák azonosítása a tananyagon belül –megoldási módok kialakítása céljából - összefoglalás előtt
Az értékelés időpontja
-csoportba sorolás a szakasz elején: --tanulási problémák esetén a probléma felmerülésekor
- az oktatás során –témaközi és témazáró értékelések - havonta legalább 1 alkalommal valamilyen értékelési forma
- a tanulók minősítése - az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlott-ság ellenőrzésére - a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése - a továbbhaladás feltétele a helyi tanterv minimum követelményeinek teljesítése. -a szakasz végén –év végi felmérés –szintfelmérések -félévkor -témaegységek lezárásakor
64
A félévi felmérések elrendelése - az igazgatóval egyeztetve - a munkaközösségek döntési jogkörébe tartozik. A tanuló értékelésének alapelvei az értékelés objektív, érvényes és megbízható legyen, az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének, alkalmazzunk sokoldalú és változatos értékelési formákat, a különböző tantárgyakban az értékelésnél vegyük figyelembe a tanuló teljesítményét, önmagához viszonyított fejlődését és a tantárgyhoz való hozzáállását, tantárgytól függetlenül fontos a szép, helyes magyar beszéd tanítása, a kifejezőkészség, az előadói készség fejlesztése, az értékelési - és követelményrendszerünket meg kell ismertetni a tanulókkal és a szülőkkel, értékelésünk folyamatos és kiszámítható legyen. A teljesítmény értékelés, mérés alapelvei Szóbeli felelet: a kérdés, feladat pontos, konkrét meghatározása, adekvát segítség biztosítása Diagnosztikus mérés: - érdemjeggyel nem minősítjük, a mérés során tapasztalt hiányok pótlására gyakorló órákat biztosítunk. Formatív mérés: - érdemjeggyel, ill. betűjelekkel minősítjük. Szummatív mérés: - előzetesen bejelentjük, - kedvező órarendi pozícióban íratjuk, - egy nap legfeljebb kettő íratható, - száma a munkaközösség által meghatározott és elfogadott, - a feladat megfogalmazása egyértelmű, - a közvetítése hibamentes, - a feladat elvégzésére éppen elegendő időt biztosítunk - csak olyan teszttel minősítünk, amelynek megoldásában a tanulók gyakorlatot szereztek. Az értékelés jelölésrendszere. A szöveges értékelés, az érdemjegyek és az osztályzat Az értékelés intézményünkben - szóbeli értékeléssel - szöveges értékeléssel - ötfokozatú számskálával - értékelő szimbólumokkal történik. 2. osztály félévéig félévkor és tanév végén szöveges értékelést alkalmazunk. Év közben érkezett tanuló, amennyiben a tárgyat nem, vagy nem a mi struktúránkban tanulta, szülői kérésre szöveges értékelést kap. A tanuló teljesítményét tanév közben 2. évfolyamtól az ötfokozatú számskálából választott érdemjeggyel fejezzük ki. Az 1. osztályban alkalmazott értékelési szimbólumrendszert a nevelő alakítja ki. (Lehet kártya, nyomda, pont, csillag, stb.) 8. osztályig tantestületi döntés alapján preferált szimbólum a piros és fekete pont, ettől azonban el lehet térni, a szimbólumok további megválasztása a pedagógus kompetenciájába tartozik. 65
Az új belépő tantárgyaknál fokozatosan térünk át a szóbeli értékelésről az osztályozásra, ill. a szöveges értékelésre.
A szöveges értékelés alkalmazása 1. évfolyamon félévkor és év végén, 2. évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk. A tanulók teljesítményét a kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt. illetve felzárkóztatásra szorul minősítéssel értékeljük. A minősítést a tanterv által előírt követelményeknek megfelelően állapítjuk meg. Azok a tanulók, akik nem érik el a megfelelő szintet – felzárkóztatásra szorul minősítést kapnak – a szülő bevonásával személyre szabott értékelést kapnak. Intenzívebb egyéni fejlesztéssel haladnak tovább. Szükség esetén szakember segítségének igénybevételére is javaslatot teszünk (pl. pszichológus, logopédus stb.). Az írásbeli dolgozatok elfogadott értékelési rendje intézményünkben Érdemjegy Szöveges értékelés 91%-100% 5 K 76%-90% 4 J 51%-75% 3 M 31%-50% 2 M 0%-30% 1 F
Amennyiben ezt az osztály színvonala szükségessé teszi, akkor az alsó határ, amely az elégséges eléréséhez szükséges, 26%-ig leszállítható: 26% - 50% 2 - 25% 1 Ennek eldöntése a szaktanár kompetenciájába tartozik. Amennyiben ezzel a lehetőséggel élni kíván, az adott tanulócsoportnál, szeptember végéig jeleznie kell az igazgatónak. Szükség esetén érdemjegyre váltáskor is a fenti táblázat szerint járunk el. Osztályzatok kialakításának alapelvei Az osztályzat és a szöveges értékelés, amit a tanuló bizonyítványába írunk, összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről, minősíti a tanulót. Az osztályzatot és a szöveges értékelést a tantervi követelményeknek megfelelően állapítjuk meg. A pedagógus saját hatáskörében lehetőséget biztosít az osztályzatok javítására (félévkor, év végén). Az órai aktivitást is figyelembe vesszük. Az év végi értékelésnél az egész éves munkát vesszük figyelembe. Számít az érdemjegyek javuló tendenciája. Az osztályzat megállapítása nem pusztán matematikai átlagszámítás, hanem megfontolt pedagógiai mérlegelés alapján történik. Osztályzatok - érdemjegyek tartalmi követelményei jeles (5): Ha a tanuló a tantervi követelményeknek eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. 66
jó (4):
Ha a tanuló a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak.
közepes (3): Ha a tanuló a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) elégséges (2): Ha a tanuló a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbtanuláshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. elégtelen (1): Ha a tanuló a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. A nevelő feladata az értékelésben A követelményeket és az értékelési elveket a szaktanár megismerteti a tanulókkal, szülőkkel. A tanuló tudja, értse, milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle. A tantárgyi osztályzatok kizárólag a tantárgyi követelmények megfelelő tudásszinten való elsajátítását minősítik. A teljesítményértékelés, mérés kritériumait be kell tartani. Az értékelésre fel kell készülni. A helyi tanterv által előírt, megtanított tananyagot lehet csak számon kérni. A munkaközösségek által elfogadott értékelési megállapodások betartása minden szaktanár feladata. Törekedni kell a hangulatmentességre, a szimpátia, antipátia ne befolyásolja az értékelést. Otthoni körülmények vagy egyéb tényezők figyelembevételével nem lehet az objektív értékelést átalakítani. Az érdemjegyet nem tesszük függővé a tanuló korábbi eredményeitől. A házi feladatokat iránymutatóan minden esetben javítani kell. A házi feladat az órán feladott anyag gyakorlása, nem osztályozható. Új tantárgynál és új tanuló érkezésekor egy hónapig jegy ne kerüljön az osztálynaplóba (értékelés szóban). A helyesírási hibákat mindenkinek kötelessége kijavítani. A központilag kiadott feladatlapokat a szaktanár köteles év elején beszedni. A különféle feladatlapokat, felméréseket, amelyek az osztályozás tárgyát képezték, év végéig meg kell őrizni. Az iskolában készített dolgozatokat, felméréseket küldjük el a szülőknek aláírásra, vagy fogadóórán adjunk lehetőséget a megtekintésre. A tanuló részvétele az értékelésben A tanulónak joga és lehetősége van részt venni önmaga és társai értékelésében. Cél: reális ön- és társértékelési képesség kialakítása. 67
Feltételek:
- A tanuló (csoport) ismeri a tantárgyi, magatartási, stb. követelményeket. - Tudja az értékelendő teljesítmény kívánatos minőségi jellemzőit. - Értékelési szempontsort biztosítunk részére. - Az értékelő képesség kialakítását rendszeresen gyakoroltatjuk. Az önértékelés lehetőségei: - szóbeli felelet után, - írásbeli munkák javítókulccsal történő javítása, - magatartás, szorgalom értékelése. A társak értékelésének lehetőségei: - szóbeli felelet, - tanulópár munkájának javítása, értékelése javítókulccsal, - tanulói produktumok minősítése, - magatartás, szorgalom megítélése. 2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás és szorgalom követelményrendszerének megállapítása és módosítása a tantestület és a diákönkormányzat véleménye alapján az osztályfőnöki munkaközösség feladata. A magatartás értékelésének követelményrendszere A "magatartás" kifejezés az erkölcsi vonások állandóságára utal (tartás), és nem viselkedés csupán. A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a felnőttekhez, saját és mások iránt érzett felelősségérzetét értékeli. A házirendben leírtakat betartva, és azt társaival betartatva együttesen értékeljük. Hangsúlyozni kell, hogy az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. A magatartás értékelésekor- az intézmény házirendjében megfogalmazottak szellemében- a tantestület áttekinti, hogy a tanuló milyen mértékben fogadja el az iskola szellemiségét, szabályrendszerét, erkölcsi alapelveit, milyen mértékben jellemzi őt az önként vállalt fegyelmezettség, mennyire tartja tiszteletben az emberi együttélés, a kulturált viselkedés normáit, tiszteli-e a létrehozott szellemi értékeket, védi-e a közösség és tagjai vagyonát, képességei szerint vállal-e szerepet az iskolai közösségek formálásában közreműködik-e a kulturált iskolai környezet létrehozásában és fenntartásában. A köznevelésről szóló törvény 46.§ (1) által megfogalmazott, a tanuló kötelességeit szabályozó rendelkezéseit. Ennek alapján a tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon; eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének; életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében lezárásában; megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait; 68
óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült; megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; megtartsa az iskolaszervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat, a tanuló viselkedése tanáraival, tanulótársaival és az intézményben dolgozó felnőttekkel szemben megfelelő legyen; a tanulók feladatvállalása, öntevékenysége, az iskola közéletében betöltött szerepvállalása helytálló legyen.
69
Szempontok Házirend betartása
A magatartás osztályzat tartalmi követelményei példás (5) jó (4) változó (3)
rossz (2)
Az iskolai házirendet jól ismeri és maradéktalanul betartja. Kötelességeit képességeihez mérten teljesíti. Ellenőrzőjét mindig magánál hordja.
A házirend legfontosabb követelményeit általában betartja. Kötelességtudata megfelelő. Ellenőrzőjét néha otthon felejti.
A házirend elő- A házirend előírásainak részben írásait rendszetesz eleget. resen megszegi.
Hatása a közösségre, társas emberi kapcsolatai, társaihoz való viszonya
A közösségi munkában aktív, kezdeményező. Társaira pozitívan hat.
Eleget tesz megbízatásainak, de irányító szerepet nem vállal, nem kezdeményező. Társaival segítőkész.
Hiányzás
Nincs igazolatlan Nincs igazolatlan Többször elkésik a hiányzása, nem hiányzása, nem tanítási órákról, késik óráról. késik óráról. legfeljebb 1 igazolatlan napja van. Udvarias, segítő- A viselkedési nor- Viselkedésével kész, példamutató, mákat legtöbbször kapcsolatban másokat is jobb betartja. Beszéde többször merül fel magatartásra ösz- általában tisztelet- kifogás a tanítási tönöz a tanítási tudó. órákon és a szüneórákon és a szünetekben is. Beszéde tekben is. Beszéde néha indulatos. tisztelettudó. Nincs büntetési Írásbeli büntetési Osztályfőnöki, ill. fokozata. fokozata nincs. szaktanári figyelmeztetésben, intőben részesült az adott hónapban. Tanáraival, fel- Tanáraival, fel- Tanáraival, felnőttekkel szemben nőttekkel szemben nőttekkel szemben udvarias, tisztelet- tisztelettudó. nem mindig tisztudó, előzékeny. telettudó.
Magatartásával a közösség fejlődését súlyosan hátráltatja, a közösségi élet rendjét bomlasztja, társainak rossz példát mutat. Az adott hónapban egynél több napot hiányzott igazolatlanul. Órai és órán kívüli viselkedése kifogásolható, társaira ártó hatással van, zavarja társait. Beszéde indulatos.
Kötelességtudat, szorgalom
Viselkedés, szóbeli megnyilatkozá sok.
Büntetési fokozatok
Tanárokhoz, felnőtt dolgozókhoz való viszony Megjelenés, öltözködés
Konszolidált, Elfogadható. korának megfelelő, másokat nem sértő az alkalomhoz illő.
Kötelességei elvégzésénél nem megbízható, hozzáállása változó. Ellenőrzőjét rendszeresen otthon felejti. A közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, esetenként társai munkáját is károsan befolyásolja.
Az alkalomnak nem mindig felel meg. Kifogásolható, nem ízléstelen.
Kötelességeit elhanyagolja. Ellenőrzője szinte soha nincs nála.
Osztályfőnöki, ill. igazgatói figyelmeztetésben, intőben részesült. Tanáraival, felnőttekkel szemben tiszteletlen. Erősen kifogásolható, az alkalomnak nem felel meg.
Magatartásból és szorgalomból a tanulók 2-5-ig terjedő évközi érdemjegyekkel rendelkeznek, az osztályzatok a féléves és év végi osztályozó konferencián kerülnek megállapításra. A javaslatokat az osztályfőnök terjeszti a tantestület elé, ahol mód van a szóbeli véleményütköztetésre, majd vita esetén az osztályzat egyszerű szavazattöbbséggel kerül megállapításra. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök szavazata dönt. 70
Az értékelés legyen egyénre szabott, kerüljük a sablonokat. A tanulókat ne csak egymáshoz, hanem önmagukhoz viszonyított fejlődésük alapján értékeljük, minősítsük. Ezzel is fontos szerepet kap az egyéniség fejlődésének, alakulásának a folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése. A magatartás értékelésénél figyelembe vesszük a tanulók késéseit, ellenőrzőjének elvesztését, vagy rendszeres otthon felejtését, az igazolatlan órák számát. A szorgalom értékelésének követelményrendszere A szorgalom jegy egyéni képességeihez mérten a tanuló tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését, és kötelességtudatát értékeli. A szorgalom értékelésekor a tantestület azt vizsgálja, milyen mértékben és színvonalon él a tanuló az iskola által számára biztosított művelődési lehetőségekkel. Ennek során alapvető szempont, hogyan aránylik a tanuló teljesítménye saját képességeihez.
Szempontok
A szorgalom osztályzat kialakításának kritériumai példás (5) jó (4) változó (3)
hanyag (2)
Tanulmányi Teljesítménye, szor- Az iskolai tan- Csak galma kiemelkedő. anyag szintjén jól mutat munka
Órai munka
Önálló, önmagát ellenőrzi, aktív. Képességeinek igyekszik a maximumát nyújtani. Hiányzás esetén a házi feladatot pótolja. Szívesen versenyez, többletfeladatot vállal. Kitartóan, érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó. Órákon aktív.
időnként törekvést, teljesít, de ritkán állandóan öszvállal többlet- tönözni kell a feladatot. tanulásra. Nem teljesít képességeinek megfelelően.
Megbízhatatlan, figyelmetlen, közömbös, feladatait rendszeresen nem végzi el. Valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott félévkor, ill. év végén. Tanórákon ál- Órákon nem elég Órákon a tantalában aktív. aktív. Figyelme anyagból csak a ingadozó. minimumot vagy azt sem hajlandó elsajátítani, visszaadni. Rendszeresen, Kötelességére Rendszertelenül megbízhatóan figyelmeztetni dolgozik, figyeldolgozik, de néha kell. Változó szin- me szétszórt. ösztökélni kell. ten teljesít. Felületes, érdektelenség jellemzi. Órákon passzív. Házi feladatát leg- Házi feladata, fel- Házi feladatát többször gondosan, szerelése sokszor rendszeresen nem készíti el. Felszere- hiányos. végzi el. Felsze-
Munkavégzés, kötelességtudat
Pontos, megbízható, kitartó, precíz.
Házi feladatok
Házi feladatát mindig gondosan, pontosan készíti el. Felszerelése lése többnyire rendkifogástalan.
relése többnyire hiányos, vagy nincs.
ben van.
Írásbeli munkák külalakja
Az esztétikum, nyesség jellemzi.
igé- Megfelelő.
Kifogásolható, többnyire igénytelen.
Igénytelen, rendetlen, hiányos.
71
A magatartás és szorgalom érdemjegyének kialakítása A tanulók magatartását és szorgalmának minősítését havonta, félévkor és év végén a gyermek az osztály tanulói a gyermeket tanító tanárok véleménye alapján Az osztályfőnök állapítja meg. Véleményeltérés esetén a nevelőtestület határoz. Az osztályfőnök egyéni véleményének kialakításnál figyelembe vehetők: a szubjektív benyomások, a közösség irányítása során a tanulóról nyert információk, az ellenőrző könyv szöveges bejegyzései, a közösségi munkák, kirándulások, tanórák stb. tapasztalatai. A közösség (osztály) véleménye. Önértékelés Az osztályfőnök tervezzen félévkor és év végén olyan osztályfőnöki órát, ahol a tanulók a megismert szempontok alapján maguk értékelik társuk magatartását és szorgalmát. Az őszinte vélemények megismerése érdekében ilyenkor az osztályfőnök, véleményével meghatározó módon ne befolyásolja a tanulókat. Ha úgy látja, hogy a tanulók a realitásoktól eltávolodnak, célirányos kérdésekkel segítsen. Ez alkalommal kell az osztályfőnöknek tisztázni, hogy a tanuló milyennek látja saját magát, majd ezt összevetni az osztály és az osztályfőnök véleményével. Az osztályban tanító pedagógusok véleménye Az osztályfőnök az osztályban tanító kollégáinak véleményét a tanulókról személyes megbeszélés során kérje ki, ismerje meg. Az osztályfőnök figyelme terjedjen ki azon pedagógusok véleményének kikérésére is, akik tanórán kívül kerülnek kapcsolatba a tanulókkal (pl. szakkör, közösségi rendezvény) Az osztályfőnök a fenti komplex vélemények alapján készíti el javaslatát, amit az osztályozó konferencia elé terjeszt. Lényeges elem, hogy a véleményt nyilvánítók (tanárok, diákok) ismerjék a magatartás és szorgalom értékelésének alapvető, útmutató szempontjait. A minősítés mindkét esetben nevelő hatású kell, hogy legyen. A magatartás és szorgalom minősítését -minden hónap végén és félévkor a tájékoztató füzetbe szövegesen, az ellenőrzőbe számmal, -tanév végén az anyakönyvbe és a bizonyítványba szöveggel kell bejegyezni. Aki bizonyítványát osztályozóvizsgával szerezte, magatartásból és szorgalomból nem kap minősítést. A magatartás minősítésénél nemcsak a tanórai, a tanórán kívüli iskolai foglalkozások, hanem az iskolánk kívüli tevékenységek, rendezvények alkalmával tanúsított magatartást is figyelembe kell venni.
72
Általában alkalmazható jutalmazások, büntetések A tanulók jutalmazásának okai:
Példamutató magatartás Folyamatos jó tanulmányi eredmény Az osztály, illetve az iskola érdekében végzett közösségi munkavégzés Iskolai vagy iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken való részvétel Bármely módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez
Jutalmazások: szaktanári szóbeli dicséret szaktanári írásbeli dicséret osztályfőnöki szóbeli dicséret osztályfőnöki írásbeli dicséret igazgatói elismerés (az osztály előtt ismertetni kell) igazgatói dicséret (írásban) nevelőtestületi dicséret
A tanuló büntetésének okai: A tanulmányi kötelezettségét folyamatosan nem teljesíti A tanulói házirend előírásait megszegi Igazolatlanul mulaszt Bármely módon árt az iskola jó hírnevének Büntetések fokozatai: szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás
igazgatói szóbeli figyelmeztetés igazgatói írásbeli figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás nevelőtestületi megrovás fegyelmi eljárás
73
A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok A Fogarasi János Általános Iskola pedagógiai programját az iskola szülői szervezete a 2013. március 25-i ülésén megtárgyalta és a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. Kázsmárk, 2013. március 25.
........................................................ iskolai szülői szervezet vezetője A Fogarasi János Általános Iskola pedagógiai programját az iskola diákönkormányzata megtárgyalta a 2013. március 25-i ülésén és a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. Kázsmárk, 2013. március 25.
........................................................ iskolai diákönkormányzat vezetője
A Fogarasi János Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület a 2013 év március hó 27. napján tartott ülésén elfogadta.
A Fogarasi János Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kázsmárk, 2013. március hó 27.
Jóváhagyta: .............................................. igazgató
74
Módosítások mellékletei 1. számú melléklet A PEDAGÓGIAI PROGRAM módosításáról A 2013/2014. tanév, 2013. március 25-én elfogadott Pedagógiai Programjából az 51-55. oldalig terjedően az intézmény helyi tantervéből az SNI (enyhén értelmi fogyatékos) és középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára előírt óratervek kikerültek. Ennek oka, hogy a 2014/2015. tanévben nem indul szegregált, eltérő tantervű osztály.
75
A pedagógiai program módosításának elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok A Fogarasi János Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását az iskola szülői szervezete a 2014. augusztus 25-i ülésén megtárgyalta és a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. Kázsmárk, 2014. augusztus 25.
........................................................ iskolai szülői szervezet vezetője A Fogarasi János Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását az iskola diákönkormányzata megtárgyalta a 2014. augusztus 25-i ülésén és a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. Kázsmárk, 2014. augusztus 25.
........................................................ iskolai diákönkormányzat vezetője
A Fogarasi János Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását a nevelőtestület a 2014. év augusztus hó 25. napján tartott ülésén elfogadta.
A Fogarasi János Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását a mai napon jóváhagytam. Kázsmárk, 2014. augusztus hó 25.
Jóváhagyta: .............................................. igazgató
76
2. számú melléklet A PEDGÓGIAI PROGRAM módosításáról Közösségfejlesztési tevékenység keretei „Intézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését az aktív szülők bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyaga, amit rendelkezésünkre bocsájtanak.” Az intézmény közösségfejlesztési szempontokat és újszerű, innovatív módszereket alkalmazva olyan partneri együttműködéseket épít ki a szülőkkel és a bevonható civil szervezetekkel, amelyek alkalmasak prevencióként hatást gyakorolni a társadalmi problémák kezelésére iskolai körülményekben. Ehhez felhasználja azokat a módszereket, amelyeket a Köznevelés az iskolában projekt Partnerség és hálózatosodás modulja szakmai stábjának útmutatásával
már
alkalmazott
olyan
prior
témák
megjelenítésénél,
mint
a
gyermekszegénység, az iskolai erőszak, a dizájner drogok használata a fiatalok körében, a fiatalok közösségi aktivitásának hiánya, illetve a túlzott online jelenlét csökkentése. A közösségi események szervezésekor alkalmazza az elsajátított módszereket, aktívan bevonja a diákokat a közösségi események kialakításába. Proaktív módon bekapcsolja a szülőket, a család, mint partner szempontrendszer érvényesülését elősegítendő szülőklubot hoz létre, melyben foglalkozik a lemorzsolódás csökkentésével. Valamint foglalkozik szakmai szervezetek bevonásával a diákok motiválhatóságának kérdéskör folyamatos megvitatásával.
77
A pedagógiai program módosításának elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok A Fogarasi János Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását az iskola szülői szervezete a 2015. augusztus 27-i ülésén megtárgyalta és a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. Kázsmárk, 2015. augusztus 27.
........................................................ iskolai szülői szervezet vezetője A Fogarasi János Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását az iskola diákönkormányzata megtárgyalta a 2015. augusztus 27-i ülésén és a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. Kázsmárk, 2015. augusztus 27.
........................................................ iskolai diákönkormányzat vezetője
A Fogarasi János Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását a nevelőtestület a 2015. év augusztus hó 27. napján tartott ülésén elfogadta.
A Fogarasi János Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását a mai napon jóváhagytam. Kázsmárk, 2015. augusztus hó 27.
Jóváhagyta: .............................................. igazgató
78
