Pedagógiai Program. Csorvási Gulyás Mihály Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

Pedagógiai Program

Csorvási Gulyás Mihály Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................... 2 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA........................................................................................................... 5 BEVEZETÉS ............................................................................................................................................... 5

1.

1.01. 1.02.

AZ ISKOLA JOGI STÁTUSZA ................................................................................................................... 5 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR .................................................................................................................. 6

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ....................................................................... 7

2.

2.01.

A PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, KÜLDETÉSNYILATKOZAT ................................... 7

3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI AZ INTÉZMÉNY KIEMELT CÉLKITŰZÉSEI ...................................................................... 9 3.01. 3.02. 3.03. 3.04. 3.05.

PEDAGÓGIA MUNKÁNK ALAPELVEI ....................................................................................................... 9 NEVELÉSI-OKTATÁSI ALAPELVEINK.................................................................................................... 10 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI .................................................................... 10 FELADATOK ........................................................................................................................................ 12 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓMUNKA ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZERE ............................. 14

A NAT, A KERETTANTERVEK ÉS A HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁS ..................................... 20

4.

5. A TANULÓK SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGI RENDSZEREK ÉS SZERVEZETI FORMÁK .................................... 21 5.01.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK ........................................................... 21

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ÉS KAPCSOLATOK ................................................................................ 24

6.

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK................................................................. 24 A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI .................................................................................................................................................... 30 6.01. 6.02.

7. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ..................................................................................... 34 7.01. 7.02. 7.03.

A NEVELŐTESTÜLET MINDEN TAGJÁNAK FELADATA........................................................................... 34 A PEDAGÓGUSOK FELADATAI ............................................................................................................. 34 AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ..................................................................................................... 35

8. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK, SNI GYERMEKEK NEVELÉSE, OKTATÁSA ........................................................................................................................................................ 36 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK . 36 A TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ FELADATAINK ........................................................ 39 8.03. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ................................................................................................ 42 8.04. AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI ................................. 47 8.05. AZ AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVARRAL KÜZDŐ TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI ................. 48 8.06. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÜNK.............................................. 51 8.07. INTEGRÁCIÓS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ................................................................................ 56 8.01. 8.02.

A TANULÓI JOGOK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSHOZATALBAN ................................................ 60

9.

9.01. 10.

PARTNERI KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁK .................................................................................. 61

10.01. 10.02. 11.

DIÁKÖNKORMÁNYZAT ........................................................................................................................ 60

TANULÓKKAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS ................................................................................ 61 A SZÜLŐK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRE SZOLGÁLÓ FÓRUMOK: ................................ 62

TANULÓK FELVÉTELE, ÁTVÉTELE ................................................................................................ 64

11.01. 11.02. 11.03.

A TANULÓ FELVÉTELE, ÁTVÉTELE AZ ISKOLAI OSZTÁLYOKBA ....................................................... 64 INTEGRÁLT OKTATÁS ..................................................................................................................... 64 MAGÁNTANULÓK........................................................................................................................... 64

- 2.-

11.04. 11.05. 12.

KÖNNYÍTETT ÉS GYÓGYTESTNEVELÉS ELLÁTÁSA: ......................................................................... 65 KÜLFÖLDRŐL ÉRKEZŐ TANULÓ FELVÉTELE: .................................................................................. 65

TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ........................................................................................... 65

12.01. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM....................................................................................................... 65 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK ISKOLAI TERVE ................. 65 13.

FOGYASZTÓVÉDELEM ........................................................................................................................ 67

13.01.

A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK ................................................... 67

14.

ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ............................................................................... 72

2.

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ............................................... 75

BEVEZETŐ......................................................................................................................................................... 75 2.01. 2.02. 2.03. 2.04. 3.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ............................................................ 78 3.01. 3.02. 3.03. 3.04. 3.05.

4.

AZ ISKOLA TÖRTÉNETE ....................................................................................................................... 75 AZ ISKOLA EREDMÉNYEI ..................................................................................................................... 75 HAGYOMÁNYRENDSZER ..................................................................................................................... 77 AZ ISKOLA SZEREPE A TELEPÜLÉS ÉLETÉBEN ...................................................................................... 77

SZEMÉLYI FELTÉTELEK: ...................................................................................................................... 78 TÁRGYI FELTÉTELEK: ......................................................................................................................... 78 TANULÓI LÉTSZÁM ALAKULÁSA AZ ELMÚLT ÖT TANÉVBEN: .............................................................. 79 AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE ...................................................... 79 AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI CÉLRENDSZERE, VALAMINT FUNKCIÓI... 81

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZLETES LEÍRÁSA ................................................................... 83 4.01. 4.02. 4.03. 4.04.

SZERVEZETE ....................................................................................................................................... 83 TANULÓI JOGVISZONY ........................................................................................................................ 84 ÁLTALÁNOS MUNKAREND .................................................................................................................. 85 A KÉPZÉS SZERKEZETI SZAKASZOLÁSA, AZ EGYES SZAKASZOK KÉPZÉSI CÉLJAI ZENEMŰVÉSZETI ÁGON 85 4.05. A KÉPZÉS SZERKEZETI SZAKASZOLÁSA, AZ EGYES SZAKASZOK KÉPZÉSI CÉLJAI KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁGON ...................................................................................................................................... 87 4.06. TELJES TANTÁRGYSZERKEZET ............................................................................................................ 88 4.07. ÓRATERV .......................................................................................................................................... 109 4.08. ALAP- ÉS TÖBBLETSZOLGÁLTATÁSOK RENDJE ÉS FELTÉTELEI .......................................................... 112 4.09. A TEHETSÉGGONDOZÁS SPECIÁLIS ALAPELVEI ÉS FELADATAI, ENNEK TÖRVÉNYEI TÖBBLET ÓRASZÁMAI ..................................................................................................................................................... 112 4.10. "B" TAGOZAT RENDSZERE................................................................................................................. 113 4.11. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE............................................................................................... 114 4.12. OSZTÁLYZÁS .................................................................................................................................... 115 4.13. VIZSGÁK ........................................................................................................................................... 115 4.14. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA VALÓ LÉPÉS FELTÉTELEI ...................................................................... 115 4.15. NYILVÁNOSSÁG ................................................................................................................................ 116 5.

AZ ISKOLA KAPCSOLATAI ............................................................................................................... 116

6.

FEJLESZTÉSEK .................................................................................................................................... 117 A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI ........................................................... 117 A NÉPZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI ..................................................... 118 A KÉPZŐ- ÉS IPAMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI .......................... 119 A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK TELJESÍTÉSE KÖVETKEZTÉBEN A TANTÁRGYSZERKEZET KIBŐVÍTÉSÉNEK TERVEI 120 6.05. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI .................................................................................................................................................. 122 6.06. A SZÁMONKÉRÉS MÓDJA, ÉRTÉKELÉSI FORMÁI ................................................................................. 125 6.01. 6.02. 6.03. 6.04.

1.

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE .............................................................................. 128

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ........................................................................................................... 128

- 3.-

1.01. 1.02.

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV HELYI KIEGÉSZÍTÉSEI ..................................................................... 128 TANTÁRGYI RENDSZER ÉS HETI ÓRASZÁMOK .................................................................................... 129

5. OSZTÁLY ..................................................................................................................................................... 133 I. FÉLÉV: OPERÁCIÓS RENDSZEREK, WORD SZÓNYELVI PROGRAMOZÁS ............................. 133 II. FÉLÉV: SZÖVEGSZERKESZTÉS ........................................................................................................... 133 1.03. 1.04. 1.05. 1.06. 1.07. 1.08. 1.09. 1.10. 1.11. 1.12.

A PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI .............................................. 134 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ........................................................................................................ 135 A PEDAGÓGUSOK ÉS A NEM KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK VÁLASZTÁSÁNAK SZABÁLYAI ....................... 135 TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJA ................................................................................................... 136 A CSOPORTBONTÁSOK, FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE .................................................................... 148 A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERTETÉSE ............................................. 149 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ....................................... 149 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK ................................................................ 150 A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK GYERMEKVÉDELEM ... 150 A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK ........................................... 151

2.

AZ ISKOLA VALAMENNYI ÉVFOLYAMÁT ÁTFOGÓ HELYI TANTERV .............................. 152

3.

MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI....................................................................... 152

4.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK FELTÉTELEI ...................................... 152

5.

AZ ISKOLA ÉLET- ÉS MUNKARENDJE .......................................................................................... 153 5.01. 5.02.

1.

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE............................................................... 154 1.01. 1.02.

2.

A TANÉV BEOSZTÁSA ........................................................................................................................ 153 A TANÍTÁS RENDJE ........................................................................................................................... 153

HELYI TANTERV ................................................................................................................................ 154 TANTERVEK A 2011/2012-ES TANÉVTŐL .......................................................................................... 154

MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA SZABÁLYOZÁSA ............................................. 173 2.01. 2.02.

ZENEMŰVÉSZETI ÁG ......................................................................................................................... 173 KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG ......................................................................................................... 178

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA....................................................... 187

- 4.-

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

1.

BEVEZETÉS 1.01. AZ ISKOLA JOGI STÁTUSZA

Az intézmény neve: Csorvási Gulyás Mihály Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Rövid neve: Székhelye:

Csorvás, István király u. 34.

Telephelyei:

Csorvás, Petőfi u. 12. Csorvás, Rákóczi u. 13. Telekgerendás, Ady E. u. 10. Gerendás, Fürdő u. 14.

Működési területe: Fenntartó és felügyeleti szerv: Működtető: Típusa:

Csorvás város közigazgatási területe, illetve vonzáskörzete KLIK Békéscsabai Tankerület Csorvás Város Önkormányzata összetett iskola

Az intézmény alaptevékenysége: alapfokú oktatás, alapfokú művészeti oktatás  általános iskolai nevelés-oktatás o nappali rendszerű iskolai oktatás o alsó tagozat, felső tagozat o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) o integrációs felkészítés o képesség kibontakoztató felkészítés o Enyhe értelmi fogyatékos, sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása o iskolai könyvtár, együttműködésben: települési illetékességi könyvtárral  alapfokú művészetoktatás o képző- és iparművészeti ág (kifutó tanszakok: festészet tanszak, grafika tanszak) (új tanszakok: grafika és festészet tanszak, képzőművészeti tanszak) o zeneművészeti ág (kifutó tanszakok: citera tanszak, furulya tanszak, fuvola tanszak, gitár tanszak, harsona tanszak, hegedű tanszak, kamarazene tanszak, klarinét tanszak, kürt tanszak, szolfézs (klasszikus zene), trombita tanszak, tuba tanszak, ütő tanszak, zeneelmélet tanszak, zenetörténet- zenei irodalom tanszak, zongora tanszak) (új tanszakok: akkordikus tanszak, billentyűs tanszak, fafúvós tanszak, kamarazene tanszak, pengetős tanszak, rézfúvós tanszak, ütős tanszak, vonós tanszak, zeneismeret tanszak)

- 5.-

1.02.          

  

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet A 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 2011. évi CLXXXVII. törvény A szakképzésről 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról

- 6.-

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.01. A PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, KÜLDETÉSNYILATKOZAT 2.

Az általános iskola a 6-14 éves gyermekek általános műveltséget megalapozó nevelését, oktatását látja el a kompetenciaalapú oktatási elveket, módszereket követve, az önálló életkezdéshez, az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges készségfejlesztéssel, a számítástechnikai, informatikai eszközök használatával, a digitális írástudással a tanulás folyamatának módszertani megújítását követve. Az intézmény megkülönböztetett figyelmet fordít az integrációs és képesség-kibontakoztató foglalkoztatásra, a tehetségígéretű tanulók gondozására. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, továbbá az SNI gyermekek inkluzív nevelése, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése a legfontosabb pedagógiai feladatunk. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. A korábbi ismeret- és tanításközpontú iskola helyett tevékenység- és tanuláscentrikus iskolát kínálunk. A legfontosabb pedagógiai értékeknek az emberminőség-jellemzőket tekintjük dr. Gáspár László nyomán: Egészség: testi-lelki épség, az egészséges életmód iránti belső igény. Aktivitás: tevékeny élet, kezdeményezőkészség. Érdeklődés: a valóság – az ember belső és külső világa – megismerésére és megértésére való törekvés, a művelődési igények kialakulása. Kommunikációs és kooperációs képesség: egyetértésre, megegyezésre és együttműködésre való törekvés. Az életfeladatokra való felkészültség (gyakorlatiasság): az életkori követelményeknek és adottságoknak megfelelő gyakorlatias életvitel képessége (a családi életben, a munkában, a párkapcsolatokban, a gyermeknevelésben, a közéletben stb.). Produktivitás (kreativitás és innovációs képesség): az értékteremtésre való képesség és törekvés. Átfogó valóságérzékelés és értékelés: az egészben, a rendszerben, a hosszú távú folyamatokban való gondolkodás képessége. Autonómia: a személyiség önállósága, önálló döntésekre és tettekre való képesség. Igényszint: az ember önmagával szemben támasztott – műveltségi, ízlésbeli, erkölcsi stb. – követelményeinek színvonala. Felelősség: a felelősségtudat és felelősségvállalás egysége. Az iskolák legmagasabb rendű tartalmi szabályozója a Nemzeti Alaptanterv.

- 7.-

A Nat-2012 megvalósításával lehetőség nyílik a nevelő-oktató munka tartalmi megújulására és a pedagógiai kultúra magasabb szintre emelésére. A másodlagos szabályozó eszközrendszer legfontosabb eszközei a kerettantervek, az oktatási programcsomagok. Iskolánk alapvető céljának tekinti a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását segítő szabályozást, és az érzelmi intelligencia fejlesztését. Kulcskompetenciák:  anyanyelvi kommunikáció,  idegen nyelvi kommunikáció,  matematikai kompetencia,  természettudományos kompetencia,  digitális kompetencia,  a hatékony, önálló tanulás,  szociális és állampolgári kompetencia,  kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia,  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, Kiemelt fejlesztési feladatok:  énkép, önismeret,  hon- és népismeret,  európai azonosságtudat – egyetemes kultúra,  aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés,  gazdasági nevelés,  környezettudatosságra nevelés,  a tanulás tanítása,  testi és lelki egészség,  felkészülés a felnőtt lét szerepeire.

- 8.-

2. 01.1 Nevelési programunkban olyan alapelveket, célokat, feladatokat és tevékenységrendszereket határoztunk meg, amelyekkel a következőket kívánjuk biztosítani:

     



elégítse ki és fejlessze a gyermekek egyéni szükségleteit, egyformán segítse elő a hagyományos ismeretszerzés, valamint a társas kapcsolatok és az önismeret fejlődését, teremtsen mintát, alternatívát arra, hogy az emberközpontú értékeket és a világ sokszínűségét itt és most hogyan lehet átélni, alakítson ki pozitív viszonyulást a valódi értékek iránt, biztosítsa a tanulók képességeinek sokoldalú kibontakoztatását, az önművelés, az egyéni hatékony tanulási módszerek kialakítása közben tanítványaink ismerjék meg a hagyományos és újszerű tájékozódási eszközök és technikák összehangolt, együttes és kreatív alkalmazását. hatékony együttnevelést, egymás elfogadását, egymás segítését.

Igyekszünk  biztosítani a megfelelő szociális és tanulási környezetet, azaz tanulóbarát környezetet,  tevékenységközpontú pedagógiánkkal minden gyermek számára megtalálni azt a tevékenységet, amelyben sikerrel bontakoztathatja ki képességeit, (Mindenki tehetséges valamiben!)  lehetőséget teremteni a hátrányok enyhítésére,  alkalmat adni a tehetséges gyermekek képességfejlesztésére,  megtanítani a gyermekeket a tervezett, céltudatos és eredményes gondolkodási folyamatra, amelyet nemcsak a tanórákon, hanem a továbbtanulásra való felkészülésben, sőt később a munkájukban is alkalmazhatnak. Arra törekszünk, hogy a gyerekek önálló, kreatív, együttműködő, szabadon gondolkodó személyiséggé váljanak. Mindezt elsősorban biztonságot nyújtó, bizalomra épülő és tevékenységre ösztönző légkör megteremtésével biztosítjuk. Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógusok a munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, folyamatosan kísérjék figyelemmel a partneri igényeket, ezek változásait, s igyekezzenek az elvárásoknak megfelelni. 3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI AZ INTÉZMÉNY KIEMELT CÉLKITŰZÉSEI 3.01. PEDAGÓGIA MUNKÁNK ALAPELVEI Nevelni annyit jelent, mint olyan társas, közösségi tevékeny létet teremteni, amely már önmagában is nevel. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanítványaink otthon érezhetik magukat, megtalálhatják értékeiket, felismerhetik és kibontakoztathatják tehetségüket. Ahol

- 9.-

megváltozik a munkához való viszonyuk, ahol megismerik, elsajátítják az önfenntartáshoz vezető utat. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, hiszen olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, ill. olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanítványainkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Ennek keretében a tanulókat bevonjuk saját iskolai életük szervezésébe. A minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre tanítványaink biztonságosan építhetik ismereteiket a későbbiekben. Fontos szerepet szánunk a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, történelmi múltunk megismerésének; az európai, emberközpontú értékrend megismertetésének, a más népek, kultúrák iránti nyitottságra való nevelésnek. Minden gyereket a maga lehetséges és folyton fejlődő szintjén képessé szeretnénk tenni a való világ megértésére, feldolgozására és arra, hogy képes legyen számára elfogadható viszonyt kialakítani ahhoz a valósághoz, amelyben él. Ebben a normában nincsenek kitüntetett képességek és képességszintek. Az egész ember a fontos, az ember egész minősége. 3.02.     

NEVELÉSI-OKTATÁSI ALAPELVEINK

Megfelelő módszerekkel, pozitív pedagógiai attitűddel minden gyermeknek esélyt, lehetőséget kell adni ahhoz, hogy azzá válhasson, amivé lehet. Tiszteletben kell tartani egymás személyiségeit (gyermek-pedagógus-szülő), a gyermeki személyiségjogokat s a gyermek autonómiáját, ugyanakkor lehetőséget kell teremteni a pozitív tulajdonságok megerősödésének. Az életkori sajátosságok figyelembevételén túl fokozott óvatossággal, kellő toleranciával kell kezelni az eltérő egyéni képességeket s ezek hatásait. Az erkölcsi és etikai értékeket valós környezetben, konkrét tapasztalásokhoz kötve, a közösségépítés és személyiségfejlesztés középpontjába kell állítani. Olyan szokások és normák kialakítását, interiorizálását kell a nevelési hatásokkal elősegíteni, melyek az egészséges életvitel, a közösségi értékrend, a társas kapcsolatok és kommunikáció alapjait biztosítják.

3.03.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI

3. 03.1

Általános céljaink:

 Iskolánk biztosítani kívánja azt az életteret, amelynek a kialakuló személyiségre pozitív, megerősítő hatása van, s olyan értékeket helyez előtérbe, amelyeket követni érdemes.  Célunk, hogy a társadalmi együttélést, az interperszonális kapcsolatokat szabályozó norma- és szabályrendszert mint „életszervező erőt” tehessék magukévá tanítványaink.  Arra törekszünk, hogy mindenkit eljuttassunk azokhoz a maximumokhoz, amelyekhez egyáltalán eljuttatható.

- 10.-

 Segíteni kívánjuk diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré válhatnak.  Nevelőmunkánkban dominál a képesség kialakítása az egészséges és kulturált életmódra nevelés.

3. 03.2

Szocializációs céljaink legfőbb elemei:

 a személyiség önvezérlő képessége, amely lehetővé teszi a külső elvárások és a belső igények, törekvések összehangolását;  realitásérzék – képesség, amely hozzásegíti az egyént ahhoz, hogy a valóságról szerzett tapasztalatai alapján felülvizsgálja és módosítsa a már általa elfogadott normákat;  racionalitás – képesség az egyén által már elfogadott, magatartását szabályozó normák érvekkel történő alátámasztására, indoklására;  szenzibilitás – képesség az egyes tettek szociális konzekvenciáinak, ill. más személyek motívumainak, problémáinak és érdekeinek figyelembevételére;  kreativitás – képesség a magatartási normák rendszerének önálló és innovatív továbbfejlesztésére, finomítására;  szociális extenzivitás – a magatartási normáknak nem csupán a csoporton belüli viselkedésre való korlátozása, hanem a kiscsoporton kívüli generalizált alkalmazása;  relativitás – a különböző normák közötti tájékozódás és választás képessége;  a legitimitás vizsgálatára való alkalmasság – az egyén arra vonatkozó képessége, hogy a normatív elvárásokhoz ne csak alkalmazkodjék, hanem azok megalapozottságát felülvizsgálja. A személyiség morális fejlődését ösztönző kölcsönhatások:  szerepempátia felkeltése útján a szerepátvétel megvalósítása;  vélemények orientálása viták keretében;  különböző morális történések szemléltetése következményeikkel együtt;  morális konfliktushelyzetek exponálása és elemeztetése;  választási lehetőségek felkínálása különböző szerepek köréből, a megerősítő vagy leépítő következmények átélésének lehetőségével együtt;  aktív részvétel biztosítása a csoporton belüli morális vitákban és döntésekben.

3. 03.3

Célunk az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára (alsó tagozatára)

 Óvni és továbbfejleszteni az iskolába lépő kisgyermekekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot.  Fejleszteni a tanulók fogékonyságát saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, a társadalom értékei iránt.

- 11.-

 A tanítási, tanulási helyzetek felhasználásával segíteni tanítványainkat saját értékeik megismerésében és kibontakozásában.  A közösségfejlesztő és önfejlesztő aktivitás alakításával az erkölcsi, művelődési, életmódbeli és esztétikai természetű szokások megerősítése, minták, viselkedési szabályok és meggyőződések kialakítása.  Szellemi élmény biztosítása, szellemi aktivitás felkeltése, ébren tartása, fokozása az életkori sajátosságokat messzemenően figyelembe véve.

3. 03.4

Célunk az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára (felső tagozatára)

 Töretlenül folytatni az előző szakaszok nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését.  Felismertetni tanítványainkkal önmegvalósításuk lehetőségeit, gátjait, hogy egészséges önelfogadású, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő kreatív felnőttekké váljanak.  Felkészíteni a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra.  Felkészíteni az iskolából kikerülő gyerekeket arra, hogy az új helyzethez is tudjanak alkalmazkodni, ismeretlen problémákat tudjanak megoldani, képesek legyenek eligazodni az őket körülvevő világban.  Olyan felszabadult személyiségek formálása, akik tisztában vannak kötelességeikkel is, és együttműködésre is kész, nyitott emberek lesznek, akik vállalni fogják tetteik következményeit.  A haladást szolgáló életvezetés magatartásformáinak elsajátíttatása olyan szinten, hogy azokat az egyén önálló módon, személyiségének belső feltételrendszere által meghatározottan hajtsa végre, akkor is, ha már intézményes nevelése befejeződött, ill. erre külső tényezők nem kényszerítik.

3.04.

FELADATOK

3. 04.1

Általános feladataink

Mivel a nevelés közösségi értékeket közvetítő, közösségre irányuló tevékenység, feladatunk annak a társadalmi elvárásnak a teljesítése, hogy a tanulókat felkészítsük magasrendű szociális működés ellátására, meghatározott minőségű társadalmi aktivitásra, hiszen minden nevelési akció a társadalmilag értékes, de egyénileg is eredményes magatartás- és tevékenységformák kialakítására irányul. 3. 04.2

Feladataink az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára (alsó tagozatára)

– Az alakuló közösség legfontosabb feladata saját szokásrendjének kialakítása, értékeinek megfogalmazása.

- 12.-

– A nyelvi, kommunikációs készségek megalapozása, fejlesztése. – Személyközpontú, képességfejlesztő képzés. – A tanuláshoz való viszony formálása – mintaadás az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. – A tanulási hátrányok csökkentése. – A viselkedéskultúra kialakítása és fejlesztése. – A rendszeres fizikai aktivitás életmódbeli tényezővé alakítása. – A gondolkodás, a kreativitás, a képzelet fejlesztése, új gondolkodási technikák kialakítása. – Azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, amelyek a környezettel való harmonikus, haladást szolgáló kapcsolatokhoz szükségesek. – Az esztétikai igényesség mindennapi élet minőségét meghatározó magatartásformáinak megszilárdítása. – A társadalmi szokásokhoz, erkölcsi normákhoz, közösségek hagyományaihoz való alkalmazkodásra való nevelés.

3. 04.3

Feladataink az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára (felső tagozatára)

– Az előző szakaszokban megkezdett személyre szóló képességfejlesztés töretlen folytatása. – Törekvés a társadalom káros hatásainak ellensúlyozására. – Életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiségvonások kialakítása. – A hátráltatott fejlődésű és fogyatékos emberek iránti türelmességre, elfogadásra nevelés. – Az élvezeti- és kábítószereket elutasító magatartás kialakítása. – Hangsúlyáthelyezés az ismeretátadásról a képességfejlesztésre. – Fokozott figyelem fordítása az eredményes tanulási módszerek bemutatására, elterjesztésére, tanítványaink deduktív és induktív gondolkodásának fejlesztésére. – A tanulók önismeretének, együttműködési készségének, akaratának, segítőkészségének, segítségvállalásának, beleérző képességének fejlesztése. – Az egyenjogúságon alapuló közösség értékeinek, szabályainak tudatosítása. – Az egyenjogúságon alapuló közösség normarendszerének kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra. – A nemzeti azonosságtudat fejlesztése, a hagyományok ápolására való nevelés. – Más népek szokásainak, kultúrájának, életmódjának megbecsülésére nevelés.

- 13.-

3.05. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓMUNKA ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZERE 3. 05.1

Kompetencia alapú oktatás

A felsorolt alapelvek, célok, feladatok sikeres megvalósítása érdekében iskolánk a 2009/2010es tanévtől kezdve részt vett a TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0201 azonosító számú „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című pályázatban. Ennek előzményeként 2007-ben a tantestület több mint fele vett részt képzésben a HEFOP 3.1.4 pályázatban konzorciumi partnerszerződés alapján a kompetencia alapú oktatás módszereinek megismerése érdekében az alábbi területeken: – szövegértés-szövegalkotás, – matematikai-logika, – életpálya-építés, – szociális, életviteli és környezeti kultúra, – SDT, – projektmenedzsment. A TÁMOP 3.1.4 projektben való részvételünk legfőbb célja volt a kompetencia alapú oktatás elterjesztésének támogatása a pedagógusok módszertani kultúrájának bővítésével. Kompetencia alapú oktatásnak a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. (Galambos, 2005) A kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, valamint egy adott területen jelentkező követelmények magas szintű teljesítése. A legjobb eredményt a kompetenciák (intellektív, szociális és érzelmi intelligencia), a követelmények (szakmai tudás, szociális alkalmazkodás és önfegyelem) és a körülmények (optimális, nehezített és megszokott) megfelelő együttállásában érhetjük el. (Oláh Attila, 2005) A kompetencia tehát azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A fejlesztés területei: - Szövegalkotás-szövegértés; - Matematikai kompetenciák; - Nyelvi kompetenciák fejlesztése; - Szociális, életviteli és környezeti; - IKT: információs és kommunikációs; - Életpálya-építési; A fejlesztés kulcsfogalmai: önállóság, együttműködés, empátia, problémamegoldás, konfliktuskezelés, önreflexió, kritikus gondolkodás, közösségi részvétel.

- 14.-

A kompetencia alapú oktatás és nevelés fejlesztési céljai:  a pedagógiai kultúra átalakítása, – különös tekintettel a pedagógus személyiségére (személyes példamutatás és összeillő felnőtt magatartás, önismeret) és felkészültségére; – a személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására; – a gyermekek életkorának megfelelő, támogató, rávezető, segítő pedagógusszerep kialakítására (tanári kompetenciák). Kiemelten: - a pedagógus, szülő, gyerek kapcsolatra, illetve - az iskola-szülő viszonyra.  a tanítási módszerek tekintetében a kompetencia alapú nevelési-oktatási módszertan intézményen belüli meghonosítása, elterjesztése, – különös tekintettel az egyéni fejlesztésre, a kooperatív technikák alkalmazására a munkában, a tananyag-feldolgozásban, – a digitális pedagógiai módszerek széleskörű alkalmazására.  A fejlesztés kiterjed a tanulásra, gyakorlásra használt feladatok megújítására, a tárgyi feltételek megteremtésére is. A fejlesztés várható eredményei:  Az oktatásfejlesztés hatékonyan hozzájárul a tudásalapú gazdaság, a gazdasági versenyképesség, a társadalmi kohézió, az emberi jogok és a személyes jólét biztosításához.  Az iskola és a helyi társadalom új szövetséget létesít a térségfejlesztés terén.  A pedagógiai tervezés hangsúlya a tanításról a tanulásra helyeződik át.  Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák révén.  Az iskola szervesen illeszkedik a tanuló társadalomba.  A tanulási motívumok erősödnek a stratégiák formálása során.  Az iskola tanuló szervezetté válik.  A pedagógus szakma fejlődik.  A digitális kommunikáció, világháló hatékony eszközként kerül felhasználásra a széles körű tudásmenedzsmentben.  Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklődnek.  Az oktatás minősége fejlődik. Módszertani kultúrájának főbb sajátosságai: A hangsúlyt: - a képességfejlesztésre, - a differenciált tanulásszervezésre, - a jelenleginél szabadabb csoportmunkára, - a tanulók együttműködésére helyezi. Tehát nem az oktatás tartalma változik általa, hanem a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodó módszertani kultúra. Az alábbi módszertani elemek alkalmazásával válik valósággá az intézmény gyakorlatában:

- 15.-

-

tanórai differenciálás heterogén csoportban, kooperatív tanulás, a tevékenységközpontú pedagógiák eszközei, a drámapedagógia eszközei, egyéni és csoportos projektmunka, átfogó tanítási szakaszok beillesztése a tanítási-tanulási folyamatba, prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása, a tanulói értékelési formák gazdagítása, hatékony tanuló-megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnózis, beállítottság váltást segítő programok pedagógusok számára, az inkluzív nevelés szempontjainak megismertetése, helyzetelemzés és stratégiatervezés, programadaptáció, habilitációs és rehabilitációs tevékenységek, multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés, óvoda-iskola átmenet támogatása, módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.

Innovációk Az iskolánkban már korábban is jelenlevő három területen meglévő gyakorlatot fejlesztettük tovább, foglaltuk össze innovációs programszerűen. 

Családbarát iskola – partneri/szülői együttműködés projekt a szociális életvitel kompetenciaterülethez kapcsolódóan.



Az egészségnevelésre vonatkozó fejlesztő módszerek életkori szakaszok szerinti fejlesztésben.



Egyéni felzárkóztató, tehetségfejlesztő programok

Családbarát iskola – partneri/szülői együttműködés: A szociális kompetenciához sorolunk minden olyan társas kompetenciát, amely nélkül nem lehet sikeres az egyén (a gyermek) szocializációja. Az önismeret, önbizalom és az alkotókészség megléte és fejlesztése alapozza meg a lényegi tanulást, befogadást. Így az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztése nem lehet eredményes a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált együttműködése, ill. a kölcsönös bizalom hiányában. Az iskola nyitottabbá válásához szükséges a szorosabb, összehangoltabb, rendszeresebb együttműködés a szülők közreműködésével, támogatásával. Célunk az, hogy az innováció által olyan partnerekre/szülőkre épülő nyitott intézmény valósuljon meg, mely a gyermekeknek az élethosszon át tartó képességeinek kialakítását, fejlesztését segíti elő.

Az egészségnevelésre vonatkozó fejlesztő módszerek: Minden intézményben, így nálunk is, az iskoláskor jelentős változást hoz a gyermekek addigi életformájához viszonyítva. Idejüknek nagyobb részét a tanulással és az iskolával kapcsolatos teendők kötik le.

- 16.-

A mozgásszegény életmód, a túlzott követelménytámasztás, a nem megfelelő családi körülmények már a legfiatalabb korosztálynál is ideges feszültséget teremtenek, melynek következménye, hogy gyermekeink elfelejtenek felszabadultan, örömmel mozogni, ezáltal még szorongóbbá válik személyiségük. Ebből az ördögi körből ki lehet, és ki kell lépni. Ezek a folyamatok visszafordíthatók, megszüntethetők és nem utolsósorban megelőzhetők. Feladatunk örömteli légkörben, játékos elemekkel tarkított egészségmegőrző és -fejlesztő testmozgások szervezése iskolai és iskolán kívüli sportfoglalkozások keretében.

Egyéni felzárkóztató, tehetségfejlesztő programok: Az innováció célja, hogy bemutassa, milyen sokrétűen is képesek vagyunk a gyermekek továbbhaladását biztosítani, valamint iránymutató a további újító módszerek beépülésére, kutatására, a meglévők továbbfejlesztésére. Összefoglalja minden olyan tevékenységünket, amely bemutatja az iskolánkban folyó munkát. Az innovációban leírtak a helyi lehetőségekből kiinduló, reális és fenntartható célkitűzések, megvalósult programok.

3. 05.2

Eszközök, módszerek

A. Nyelvi (verbális) eszközök: a) beszéd b) beszélgetés - szabad - spontán - egyéni - irányított - tervezett - csoportos c) interjú A nyelvi eszközök mindegyikét felhasználjuk a nevelési célok megvalósulása érdekében. B. Nem nyelvi (non verbális) eszközök: a) mimika, d) testközelség, b) szemmozgás, e) térközszabályozás, c) tekintet, f) testhelyzet, testtartás g) gesztusok. A nem nyelvi eszközök kísérhetik, nyomatékosíthatják vagy helyettesíthetik közleményeinket. C. Szociális technikák: a) technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: Fejlesztő interjúkkal, fejlesztő beszélgetésekkel fejlesztjük a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, tulajdonságait, készségeit. b) szociális készségfejlesztő technikák: - minta- és modellnyújtás,

- 17.-

– megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), – szerepjáték, – dramatizáló tevékenység. Ezek az eszközök a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztésére alkalmasak. A szociális technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, ezért nagyon fontos, hogy a diákok helyes mintát kapjanak az iskolában. D. Kooperatív tanulásszervezés „A kutatási eredmények szerint a kooperatív foglalkozásokon a diákok több időt töltenek a feladattal, mint a hagyományos órákon. Az egyén a kooperatív tanulás módszerével megtanulja az iskolában, hogyan figyeljen oda másokra, hogyan törődjön azzal, hogy társa tudja-e a feladatát, megtanulja, hogy egy szöveget, feladatot, elméletet hányféleképpen lehet értelmezni, hányféle módja van a megjegyzésnek, megtanulja, hogy különbözőek vagyunk. Megtanul várni, amíg a másik elkészül, egyszóval olyan nélkülözhetetlen szociális készségekre tesz szert, amelyek később egész biztosan hasznára válnak.” /Dr. Spencer Kagan/

3. 05.3

Eljárások, módszerek

A) A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei:  - meggyőzés, - minta,  - példa, - példakép,  - példakövetés, - eszménykép,  - bírálat, - önbírálat,  - beszélgetés, - felvilágosítás,  - tudatosítás, - előadás,  - vita, - beszámoló. B) A tevékenység megszervezésének módszerei: - követelés, - megbízás, - ellenőrzés, - értékelés,

- játékos módszerek, - gyakorlás.

C) A magatartásra ható módszerek: a) ösztönző módszerek:  ígéret, helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret, megbízás.  A tanulók dicséretben részesítésének, a jutalmazásnak az elveit, formáit a Házirend 2.5 pontja tartalmazza. b) kényszerítő módszerek:  - felszólítás, - követelés, - parancs, - büntetés.

- 18.-

 A fegyelmező intézkedések, a fegyelmi büntetések alkalmazásának elveit és formáit a Házirend 2.6 pontja tartalmazza. c) gátlást kiváltó módszerek: - felügyelet, - ellenőrzés, - figyelmeztetés, - intés, - fenyegetés, - tilalom, - elmarasztalás. Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. D) Projektmódszer Mivel az oktató-nevelő munkában a mai iskola egyik alapproblémájává vált a tanulói együttműködés, a hatékony taníthatóság, és a társadalmi elvárások is az önállóság, kezdeményezőkészség, együttműködési készség fejlesztését fogalmazzák meg, ezért szükséges a módszertani kultúra bővítése egy olyan módszerrel, amely alkalmas lehet ezen követelmények teljesítésének kimunkálásában. A módszer lényegéhez tartozik a megismerés élményszerűsége, egy-egy probléma minél sokoldalúbb körbejárása, ami alkalmat ad a tanulóknak különböző helyekről származó ismereteik, élményeik integrálására. A jól megválasztott projektfeladatok maximálisan figyelembe veszik a tanulók érdeklődését, életkorát, személyes beállítódását. A motivációs szint fenntartásának egyik leghatékonyabb módszere. A tanulók saját élethelyzetéből, átélt, megtapasztalt életvilágából indul ki. Az ismeretszerzés így minden tanuló számára tapasztalati úton történik, érdekes marad. A projektmunka változatos tevékenységi formáival fenntartja az érdeklődést a téma iránt, nem válik unalmassá a tanulás. Minden tanulónak lehetősége nyílik: - önálló vagy közös, de tényleges, cselekvő tanulásra, - saját kreativitásának fejlesztésére, - együttműködési készségének pozitív irányú alakítására. A projektmódszer lehetővé teszi a jelenségek komplex vizsgálatát, az egyes kiemelt részterületekben való elmélyülést, a többféle kutatási módszer alkalmazását, valamint az együttműködést a projekt többi résztvevőjével. A projekt olyan életszerű feladategység, amely témájában túllép a tanítási anyagon, azaz interdiszciplináris. A projektoktatás lehetőséget nyújt a tanulóknak arra, hogy - új munkaformákkal ismerkedjenek meg, - megtanuljanak együttműködni egymással, - önállóbbakká, kezdeményezőbbekké váljanak, - az eddig tanultakat új helyzetekben alkalmazzák. A projektmódszer az esélyteremtés egyik pedagógiai eszköze. Lehetőséget biztosít arra, hogy az egyébként az iskolai teljesítésben lemaradó, attól szorongó tanuló is örömmel és sikerrel vegyen részt az oktatás folyamatában, hogy fejlődjenek

- 19.-

képességei, a tanuláshoz való viszonya, amely hosszabb távon az ismeretek szintjében is megnyilvánul. Megtanulhat közben együttműködni, ami elősegíti önértékelésének fejlődését, és eljuttathatja odáig, hogy tudjon, merjen és akarjon másokkal, és ha kell, segítséggel dolgozni. Minden tanítási év kezdetén a munkatervben, ill. a tanmenetekben szükséges meghatározni a projektmódszerrel feldolgozandó témákat. Kitüntetett szerepet szánunk ebben a környezetneveléssel és egészségneveléssel foglalkozó témáknak. Egy-egy évfolyam, osztály ezen kívül is alkalmazhatja a projektmódszert a pedagógus által javasolt egyéb hasznosnak ítélt témákra. E) Egyéni és csoportos projektmunka A projekt olyan életszerű feladategység, melynek során a tanulók hosszabb időn keresztül önállóan, ill. tanári segítséggel elmélyülnek egy közösen kiválasztott témában, és a munka eredménye valamilyen közös produktumban jelenik meg. Lehetővé teszi a jelenségek komplex vizsgálatát, az egyes kiemelt részterületekben való elmélyülést, többféle kutatási módszer alkalmazását és az együttműködést a projekt többi résztvevőjével. F) Témahét A témahét a tananyag komplex elsajátításának egyik formája, amikor az adott tárgykört a tanulók hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, változatos tevékenységek és sokszínű módszertani eszköz segítségével rugalmas időkeretben dolgozzák fel. Az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást, alkotó tevékenységet biztosító választható programok együttese jó lehetőséget teremt az egyéni fejlesztéshez is.

4.

A NAT, A KERETTANTERVEK ÉS A HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁS

A Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a képzési szakasz sajátosságai szerint több változatban is kimunkált dokumentumokban, a kerettantervekben öltenek testet. Az oktatásért felelős miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott kerettantervek jelentik a tartalmi szabályozás következő szintjét. A kerettanterveknek tehát meghatározó szerepük van a Nat céljainak és feladatainak érvényesítésében. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet. Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben szabadon hagyott időkeret, a módszertani szabadság és az engedélyezett kerettantervek, illetve egyedi tantervek lehetősége biztosítja. A Nat-ban megfogalmazottak alapján a kerettantervek határozzák meg a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, továbbá az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, és alapul szolgálnak a kimeneti követelmények meghatározásához. A Nat

- 20.-

normáit közvetítő, de annál részletesebb kerettantervek és oktatási programok – a Nat-tal együtt – irányt mutatnak az iskolák tantestületének. A kerettantervek az alábbi elvárásoknak felelnek meg:  a bennük kifejeződő értékrendszer tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket;  azonosíthatók bennük a Nat-ban megjelölt fejlesztési területek, nevelési célok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak, továbbá a bennük foglaltak alkalmasak ezek fejlesztésére, követésére és értékelésére;  biztosítják az adott iskolafokot, iskolatípust lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést;  segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozást, a sajátos nevelési igényű tanulói csoportok fejlesztését;  használatuk során érvényesülnek a tanulói, gyermeki jogok és a tanulási esélyegyenlőség;  érvényesíthető útmutatásokkal szolgálnak mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatok, mind pedig a műveltségi tartalmak teljesítéséhez;  kellően nyitottak a továbbfejlesztésre, a célokhoz alkalmazkodó felhasználásra. A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalmakkal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló átlagosan 10%-os szabad időkeretet.

5. A TANULÓK SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGI RENDSZEREK ÉS SZERVEZETI FORMÁK 5.01. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK A gyermek személyiségfejlődése a szocializáció három legfontosabb színterén zajlik: a családban, az iskolában és a kortárscsoportokban. A tanuló kisiskoláskorban a tanítónak, az életkor előrehaladtával a kortársi csoportoknak akar megfelelni. A pedagógiai szituáció az iskolában a csoporthelyzet. A pedagógus egy csoport gyereket nevel, oktat egyszerre, ahol nagyon különböző személyiségtípusok, öröklött adottságokkal, hajlamokkal rendelkező gyerekek vannak együtt, akiknek családi háttere és társadalmi helyzete nagyon változatos lehet. Ebből adódóan személyiségfejlesztő munkánknak azt a célt kell szolgálnia, hogy tanulóink - a különböző szintű adottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - érdeklődési körüknek megfelelő tevékenységükkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére.

- 21.-

A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók - műveltségét, - világszemléletük formálódását, - társas kapcsolatát, - a szűkebb és tágabb környezetben való tájékozódását. A helyi tantervet is magába foglaló pedagógiai programunk a Nat.-ban leírt és képviselt értékekre, a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül, melyben a tanulók tudásának, képességének, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket.

5. 01.1

Az értelem kiművelése terén végzendő feladatok

a) Tanulási motívumok: - a tanulási motívumok, tanulási módok fejlesztése, - a megismerési vágy kialakítása, - az érdeklődés felkeltése, - megfigyelési késztetés, - alkotásvágy fejlesztése, - a tanulási teljesítményvágy optimalizálása, - a tanulási életprogram fejlődésének segítése. b) Megismerő képességek fejlesztése: - kognitív műveletek, - kognitív kommunikáció, - megismerés, - gondolkodás.

5. 01.2

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés terén végzendő feladataink

a) Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, az otthon és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, a háztartási és a ház körüli munkák, a kertápolás, a növénytermesztés, a közlekedés, a vásárlás mintái). b) A sportági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek fejlesztése és folyamatos karbantartása. A testnevelési órák, a diáksportkör, a település sportolási lehetőségeinek optimális kihasználása mellett szélesebb körű választék felajánlása. A kézügyesség fejlesztése tanórákon és tanórán kívüli tevékenységek során. c) Az iskolai élet minden arra alkalmas mozzanata legyen alkalmas a zenei befogadóképesség fejlesztésére, a művészi értékű zene hallgatására. Minden korosztály számára biztosítani kell az életkornak megfelelő vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségét. Iskolánk minden részletének igényesnek, esztétikusnak kell lennie, ahol a tanulók jól érzik magukat, ahol fejlődhet ízlésük, - 22.-

igényességük. Az önkifejezési lehetőségeknek gazdag tárházát szükséges biztosítanunk pályázatok, versenyek, bemutatók, kiállítások, fellépési lehetőségek, Ki mit tud? szervezésével. d) Nevelőmunkánk során a tanulói önértékelés váljon rendszeressé, az önfejlesztő képesség alapozása, az önismeret fejlesztése legyen folyamatos. Egészségnevelési program Ez a rész külön a 12. fejezetben a TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS részben, illetve külön dokumentumban került részletes kidolgozásra. A mindennapos testnevelés szervezése A mindennapi testedzést a kötelező mindennapos testnevelés órákon túl, az egyéb foglalkozásokon belül az iskolai sportköri foglalkozások, szakkörök, a gyógytestnevelési órák biztosítják. Az őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, a téli időszakban a sportcsarnok és a tornaterem áll délutánonként a tanulók rendelkezésére a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusok által összeállított program szerint. Tanulóink az iskolai szervezésű versenyeken, sportrendezvényeken túl nyáron úszásoktatáson vehetnek részt, és tagjai lehetnek a Csorvási Sport Klub és más Sportegyesületek szakosztályainak is. A tanulók a 2016-2017-es tanévben minden évfolyamon a helyi tantervben meghatározott mindennapos testnevelésben vesznek részt. Az 1–4. valamint az 5–8. évfolyamosoknak hetente 2 órás tömegsport foglalkozáson, valamint különböző sportági edzéseken van lehetőségük az egészséges testmozgásra. A tömegsport foglalkozások biztosításával lehetőséget adunk minden tanuló számára a közös élményt nyújtó játékokra, a játékos testmozgásra, a sportszerű viselkedés szabályainak gyakorlására.

5. 01.3





 

A segítő életmódra nevelés terén végzendő feladataink

Megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátíttatásának elősegítése, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. Átlátható, kiszámítható, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárható magatartási szabályok alkalmazása, hogy a tanulók biztonságban érezzék magukat. Élményszerű, pozitív minták felkínálása, személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel a negatív, antiszociális minták hatásának csökkentése, fékezése érdekében.

- 23.-

 

Pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, hogy a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődjön. Olyan segítő légkör kialakítása és fenntartása, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés.

5. 01.4

A speciális kompetenciák terén végzendő feladataink

Az arra alkalmas tantárgyi tartalmak feladatait úgy kell megtervezni, hogy azok az alkotóképesség fejlesztését is szolgálják. Minden lehetőséget ki kell használni a tanórán kívüli foglalkozásokon is a kreativitás fejlesztése érdekében. A szabályhasználatot, a szabályalkotást, a leírt szabályok szerinti önálló feladatmegoldást rendszeressé kell tenni az értelmező alkotóképesség fejlesztése céljából. Az iskolán túl a felhasználható, mozgósítható ismeretek meglétén kívül az együttműködésre való készség, a befogadásra és kifejezésre való nyitottság, s az eltervezett szellemi, tárgyi produktum, alkotás tényleges létrehozása is a munkánk, tevékenységünk értékmérője. Tanítványainkat értékteremtésre kell tanítanunk, s ehhez értékeket produkáló technikák elsajátítására és begyakorlására van szükségük. Az értékek felismeréséhez és élvezetéhez – legyen szó akár valamely tudományos felismerésről, praktikus tudásról, művészi, környezeti, esztétikai értékről vagy erkölcsi tartalmakról – nem elegendő az ismeret. Az aktív értékközvetítő pedagógia a tudás átadása mellett az értékteremtő, értékóvó viselkedési repertoár szélesítését és megszilárdítását kívánja az attitűdök fejlesztése révén.

6.

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ÉS KAPCSOLATOK 6.01. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK

„A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze.” (Hankiss Elemér) Nevelési szempontból közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését, ahol maga a közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik, több lesz, mint tagjai egyszerű együttese. Az igazi nevelőközösség messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el.

- 24.-

6. 01.1    

Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei:

tanórák, tanórán kívüli foglakozások: diák-önkormányzati munka, szabadidős tevékenységek.

Mind a 4 terület tevékenyen hozzájárul  az egyén közösségi magatartásának kialakításához,  az etikai értékrend, közösségi normák elfogadásához,  a másság tolerálásához,  az együttérző magatartás kialakulásához,  a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

6. 01.2

A tanórán kívüli foglalkozások szerepe a közösségfejlesztésben

A testileg-lelkileg egészséges személyiség kialakulásához elengedhetetlenül fontos, hogy a gyermeknek minél több szabadideje legyen, amit felhasználhat játékra, művelődésre, sportra, munkára és szórakozásra. Pedagógiai szempontból fontos, hogy a szabadidőtöltés kapcsolódjon az iskola egész nevelési folyamatához, ezért elkerülhetetlen, hogy abban a gyermekeken kívül a nevelők is részt vegyenek. A tanulók az alábbi lehetőségek közül választhatnak: - az iskolában működő művészeti tevékenységekből, - a különféle szakkörökből. Rendszeresen igénybe vehető szolgáltatások: - könyvtárhasználat, - videó-nézés, - kiállítás-látogatás, - szünidei programok (kirándulás, osztálykirándulás, táborozás).

6. 01.3

A tanórán kívüli foglalkozások köre

Az iskolai éveket élményszerűbbé, színesebbé változtatja a pedagógusok és gyermekek közös tanórán kívüli tevékenysége. A tanulóknak magatartási készségeket, szokásokat kell elsajátítaniuk, a pedagógusoknak ugyanakkor meg kell teremteni azokat az alkalmakat, amelyek a helyes magatartás gyakorlását lehetővé teszik. Nem várhatjuk el a tanulóktól, hogy elhagyva iskolánkat, tudjanak kulturáltan viselkedni pl. színházban, moziban, ha nem tanítjuk meg erre őket. Éppen ezért iskolai munkánk szerves részei a tanórán kívüli foglakozások: napközi, tanulószoba, sportkör, szakkörök,

- 25.-

tanulmányi versenyek, kulturális versenyek, házi bajnokságok, tanulmányi kirándulások, diáknap koncertek. A tanórán kívüli foglalkozások indítását minden év szeptember 1 és 15 között egyeztetjük a tanulók kívánságainak, az iskola lehetőségeinek figyelembevételével a szülők és a diákönkormányzat képviselőivel. A szakköröket a tanulók igényeinek megfelelően, képességeik fejlesztése érdekében a költségvetés terhére vagy önköltséges alapon szervezzük. Az önköltséges szakköröknél a HH és HHH gyermekeknek meg kell teremteni az ingyenes részvétel lehetőségét. A szakkör – jellegétől függően – éves munkájáról kiállítás, illetve szereplés keretében ad számot. Tanulóink az iskolai szakkörökön túl bekapcsolódhatnak az AMI, a művelődési ház és a könyvtár által szervezett foglalkozásokba is.

6. 01.4

A napközi otthoni nevelés feladatai

A családoknak és gyermekeknek szüksége van erre a biztonságot adó, a gyermekek fejlesztésében aktívan részt vevő szervezeti keretre. Célja az iskola céljaival azonos, feladata, hogy a maga speciális lehetőségeivel segítse a célok elérését. A hagyományos nevelési területek:  az önálló tanulásra nevelés,  a szabadidő önálló felhasználására nevelés,  a társkapcsolatok irányítása,  az egészséges életmódra nevelés. A foglalkoztatott gyerekek napi nyolc órát töltenek az iskolában. A tárgyi feltételek biztosításán túl szükséges a napköziben dolgozó nevelők pedagógiai és pszichológiai feladatait is meghatározni.  Elsősorban a biztonságot adó nevelői légkört kell kialakítani.  Tudni kell, hogy honnan indul a csoport, és mikor, hogyan, hová szeretne elérni.  Legfontosabb, hogy minden gyermekről legyen a pedagógusnak ismerete a gyermek várható reakcióiról a különböző szituációkban.  A gyermekek ismerete segíti a feladatok kijelölését, a megfelelő módszerek kiválasztását, a fejlesztésre fordítandó idő meghatározását.  Tudni kell az idővel jól gazdálkodni, hogy a tanulás mellett mindennap legyen módjuk a tanulóknak megélni a szabadidő élményét, ami szolgálja a pihenést, a mozgás iránti igény fejlesztését, sokféle szabadidős technika elsajátítását, s nem utolsósorban a személyiségfejlesztést.

- 26.-

A napközis csoportokban a délutáni foglalkozások hangulatának el kell térnie a délelőtti iskolai tanórák merevebb légkörétől. A szabadidős technikák között kiemelt helyen szerepelnek a szabadban végezhető, sok mozgást igénylő tevékenységek:  csapatjátékok,  sorversenyek,  ügyességi versenyek,  atlétikai versenyek,  sportjátékok,  séta, kirándulás. A szellemi munka után hasznos elfoglaltságot biztosít a kézműves-tevékenység, melynek anyagai: papír, fonal, textil, fa, fém, termések, dobozok stb. A választás lehetőségét megengedve fejleszthetjük a gyerekek kreativitását, manuális képességét, az elkészített tárgyak, játékok közös használatával a közösségi életet. A kulturális tevékenységek tág lehetőséget nyújtanak az irodalmi, zenei, képzőművészeti nevelés terén. A versek, dalok, mesék, filmek, művészeti reprodukciók bemutatása megragadja a gyermekek képzeletvilágát, s erre építve könnyebben hangolhatók bábozásra, dramatizálásra, irodalmi versengésre, kiállítás-látogatásra stb. Az egész napját iskolában töltő gyermek számára nagyon fontos, hogy a napi ritmusban megfelelő időt tölthessen szabadon választott tevékenységgel is. A szabadidő-szervezés alapvető módszere a nevelői kezdeményezés. Ilyen kezdeményezés lehet: - új társasjáték tanulása, - gyűjtemények készítése, - barkácsolás, - mesehallgatás, - ajándékkészítés, - olvasás stb. Minden nevelési szituációban kiemelkedő szerepe van az emberi kapcsolatoknak. A napköziben ennek megnő a szerepe, hiszen sokféle helyzetben, szituációban vagyunk együtt a gyerekekkel. A csoport légkörét a benne résztvevők érzései, az egymás közötti kapcsolatok milyensége határozza meg. A kapcsolatok alapja a bizalom, melynek következménye a biztonságérzet. A napközi otthoni nevelés minden területe mintát ad a gyermek számára a későbbi életének szervezéséhez. Ezért is kiemelt feladat az egészséges életmód szokásainak kialakítása, amelyek az étkezés, a személyi higiénia, az öltözködés és a mozgás szokásai. Ehhez a tárgyi feltételeket az iskola biztosítja.

- 27.-

6. 01.5

Közös feladatok

Az iskola valamennyi dolgozójának példaként kell állni a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával. Kiemelten fontos, hogy mindannyian pozitív, követendő mintát nyújtsunk. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekszünk rá, hogy minden diákunk  megismerje a társas együttélés alapvető szabályait és  népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit;  elsajátítsa azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek;  nyitott legyen, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsülje meg ezeket;  váljon érzékennyé környezete állapota iránt;  kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába;  váljon életmódjában meghatározóvá a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés;  szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén;  legyen képes az audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni;  tudjon társaival és a felnőttekkel adott témáról szabatosan kommunikálni;  legyen képes életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani;  ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait;  kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez;  tanuljon meg tanulni;  tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet;  legyen képes önellenőrzésre;  tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.

6. 01.6

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az egyes pedagógusok munkájában

A tananyag elsajátítása  segítse a tanulók kezdeményezéseit;  járuljon hozzá a tapasztalatszerzéshez;  a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel;

- 28.-



 















 

biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére; alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretet; ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre; tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére; során alakuljon ki a tanulóban vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését; alakítsa ki a tanulóban, hogy a személyes, felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv; irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában; adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére; fejlessze ki a tanulóban az információs rendszerben való eligazodást, valamint annak kritikai módon való használatának képességét; fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást; fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre; által kapjon átfogó képet a munka világáról; során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését.

Iskolánk kiemelten fontos feladatának tekinti a gyermekeknek az őket körülvevő világba való belegyökeresedésének segítését: tartósan, megalapozottan érezzék jól magukat a világban; tudjanak szóba állni másokkal, mindenben találják meg a helyüket; tudjanak dönteni, engedelmeskedni, vitázni és meggyőzni, a lényegest a lényegtelentől, a jót a rossztól megkülönböztetni. A gyermekek számára a közösségi létforma nélkülözhetetlen. A közösségalakítás folyamata nem zárja ki az egyénenkénti bánásmódot, mert bár a célok és feladatok mindenkire érvényesek, a gyermekek egyéni adottságaiknak, sajátosságaiknak, szocializációs fejlettségüknek megfelelően fokozatosan válnak a közösség tagjaivá. Az iskolában működő, látensen és direkt módon ható értékrendszer komplex módon tevődik össze. Mintákat kell adni, szituációkat kell teremteni és elemezni, szabályokat kell beláttatni, segítséget kell adni a belső feldolgozáshoz, az önmegvalósításhoz és a különböző helyzetek kezeléséhez. Olyan értékrend mentén kell újragondolnunk és átalakítanunk az iskola egész értékrendszerét, amelyben a gyerekek között a szeretet, az együttműködés, a bizalom és a teljesítményértékek visszanyerik emberformáló hatásukat.

- 29.-

A megfogalmazott egyértelmű követelmények, magatartásmódok hozzák mozgásba a közösség különböző formációit. A közösségi, szabadidős, szociális kompetenciákat fejlesztő tevékenységek és az önkifejezés, bármilyen tolerálható formája megítélésének közelítenie kell a tanulmányi teljesítmények megítéléséhez, hiszen az iskolai közösségek fejlesztése, a társas kapcsolatok tudatos formálása a hétköznapi kultúra céljait segíti elsajátítani. A pedagógusok közreműködésével bontakozik ki a tanulók önkormányzati gyakorlata, amely az iskola előtt álló feladatok megoldását is segíti. Nagyobb szerepet kell kapnia az iskolai élet fejlesztésében az indirekt irányításnak, amely megalapozza az öntevékenység és önkormányzás gyakorlatát. Ennek kulcsszereplője az autonóm pedagógus, aki a nevelési helyzetek megoldását önálló döntéseivel a tanulókkal együttműködve biztosítja. Az autonómia természetesen az iskola követelményrendszerére épül, amely a gyermekek közösségi gyakorlatát szabályozza. Így a személyiségformálás együtt valósul meg a tanulók önálló, öntevékeny magatartásának, önnevelő gyakorlatának megalapozásával. Az értékválasztásban meghatározó szerepe van a kisközösségek, kortárscsoportok normáinak, szokásainak, ahol az egyén magatartását, az erkölcsi normák érvényesülését a közösség közfelfogása, ítélete, íratlan szabályai befolyásolják, sok esetben vitatható értékeket képviselve. Fel kell tehát kínálnunk olyan kulturált szabadidős elfoglaltságokat, amelyek tartalmazzák a gyermekek öntevékeny, önszerveződő tevékenységeinek elemeit és iskolai sajátosságokat mutatnak tanítványaink számára.

6.02. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Célunk a tanulók személyiségének harmonikus fejlesztése, amely a nevelés két alapvető közösségének a – család és az iskola – koordinált, aktív együttműködésének a feltétele. A hagyományos tekintélyelvű pedagógia ma már nem vállalható, nem érvényes a pedagógus valamikori „lámpás” szerepe, a „tudás hatalom” szemlélet már nem motivációs lehetőség. A társadalomban eléggé jól elkülöníthető családi típusok más-más igényekkel lépnek fel az iskolával szemben. Ha egy szülő elégedett az iskolával, azt elmeséli 3 embernek. De ha elégedetlen, legalább 1020-an tudnak róla. Ezért is kell különösen figyelnünk arra, ami elégedetlenné teheti a gyerekeket, szülőket. Iskolánkban folyamatosan követnünk kell a törvényi és társadalmi változásokat. Az oktatás piacosodik, ezek az igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki:  konstruktív életvezetésre való igényt,  folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt,  a tolerancia képességét,  kommunikációs és együttműködési képességet,

- 30.-

 idegen nyelvi kommunikációs képességet,  kezdeményező és vállalkozási képességet.

6. 02.1

Feladataink

Olyan kifelé is forduló, nyitott iskolának kell maradnunk, amelyik reagál a fogyasztók igényeire és szükségleteire, és belátja, hogy fontos ezek változásainak állandó figyelése. Összhangot kell teremtenünk, koordinálnunk kell – a társadalomban működő, – az oktatáspolitika által preferált, – az iskolával kapcsolatban álló csoportok, – az iskola mint szervezet által fenntartott, – az iskolán belül működő formális és informális csoportok, – az iskolán belüli egyének által választott értékeket. Iskolánk ezért – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi, területi, megyei, országos szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

6. 02.2

A szülők, pedagógusok együttműködésének formái

Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztése nem lehet eredményes a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált együttműködése, ill. a kölcsönös bizalom hiányában. Az együttműködés formái: A szülők részéről az alábbi közreműködési formákat várjuk el:  érdeklődő – segítő hozzáállás,  gyermekek haladásának, fejlődésének nyomon követése,  együttműködő magatartás,  a nevelési problémák őszinte megbeszélése,  szponzori segítségnyújtás. Iskolánk a következő segítségnyújtási formákat kínálja:  nyílt tanítási napok szervezése,

- 31.-

      

rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanulók előmeneteléről, szorgalmáról, (bárhol elérhető e-napló) elektronikus napló használatához segítségnyújtás, munkaidő alatt számítógép biztosítása, előre tervezett szülői értekezletek, rendkívüli szülői értekezletek, fogadóórák, pályaválasztási tanácsadás, családlátogatás.

6.02.2.1 A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:

    

a Csorvási Híradóban iskolával kapcsolatos információk megjelentetése, szülők meghívása nyílt napra, osztályonként emlékezünk meg az anyák napjáról, helybeli szülői munkahelyeken üzemlátogatás, meghívás a tanulók munkáiból rendezett kiállításra.

Ezeknek a kezdeményezéseknek az együttműködésen túl az a céljuk, hogy általuk segítsük a szülőket abban, hogy meg tudjanak felelni szülői feladatuknak, és nem utolsósorban, hogy ismerjék, és ezáltal támogassák az iskolát, növekedjen a pedagógusok társadalmi elismertsége.

6. 02.3

A tanulók és a pedagógusok együttműködése

Túl kell lépnünk azon a szemléleten, mely szerint az iskola az életre nevel. Magunkévá kell tenni azt a szemléletet, hogy az iskola nem az életre készít fel, hanem a gyerekek élettere. Így a gyerek egyenrangú részese a folyamatnak, amelyet a pedagógus, a szülő és a gyerek alkot, ahol megjelenik az az érték, amely létrehozta, fenntartja, működteti, élteti az iskolát. A tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások. A pedagógus feladata a gyermeki egyéniség mind alaposabb megismerése és segítése abban, hogy minél több pozitív jeggyel legyen képes gazdagodni. Mindez csak bizalomra épülő kapcsolatban lehetséges. A feladat lényeges eleme a testi, lelki egyensúlyra, a harmóniára való törekvés. A nevelés hatékonyságát alapvetően meghatározza a biztonság, bizalom, önbizalom. A gyerekek életkori sajátosságaikhoz hűen minden tevékenységben először az élményt, az érzelmeket keresik. A tanítási órákon alkalmazott didaktikai játékok élénkséget visznek a monoton gyakorlásba, fejlesztik a tanulók pszichés tulajdonságait, reproduktív emlékezetét, produktív emlékezetét, képzeletét. A gondolkodást a problémalátó, problémafejtő, kombinatív, rendszerező tevékenységre ösztönzi. Növeli az akaraterőt, kitartást. Mindezzel a gyermek jelleme gazdagodik, fejlődik személyisége.

- 32.-

A tanítási órák szervezésének fontos szempontja, hogy a gyerekek a pedagógusokat minden esetben partnernek tekintsék a siker előli akadályok elhárításában. A nevelés racionális feladat, ami nem lehet mentes a szeretettől, az érzelmektől, de távol áll a szentimentalizmustól. A tanulók és a pedagógusok sikeres együttműködésének alapja a következetesség. A gyereknek mindig tudnia kell, mit vár tőle a pedagógus; milyenek a reakciói a különböző viselkedési megnyilvánulásokra; mikor mi tehető meg, mi nem; mire számíthat az, aki nem tartja magát a kialakult rendhez. A gyerek számára ez rendkívül fontos. A kiszámíthatóság biztonságérzetet ad a tanulónak, és tiszteli érte a pedagógust. A kontroll nélküli szabadság a gyermeki lélekben bizonytanságot, talajtalanságot eredményez. A pedagógus soha nem tehet olyat, amivel rombolja a maga és a testület tekintélyét. Nem mutathat rossz példát a mások iránti tisztelet dolgában sem. Az iskolai demokrácia lényege a pozitív együttműködés minél magasabb szintű gyakorlása. A demokrácia létformájának megtanulása, mikrokörnyezetben való begyakorlása a diákönkormányzat létrejöttének a célja. Lényeges feladat a tanulók változatos közéleti tevékenységének biztosítása: iskolarádió működtetése, lehetőség esetén diákújság kiadása, diáknap szervezése. A diákélet fontos terei a rendezvények, melyek célját mindig pontosan meg kell határozni. A folyamatos és kölcsönös tiszteletadás az iskolai közösségeken belül jó út lehet a későbbi demokráciához. 6.02.3.1 A pedagógusok és a tanulók együttműködése fejlesztésének további lehetőségei:

A diákot talán semmi sem motiválja jobban, mint amikor a pedagógus a tanítási-tanulási folyamatban, a közös problémák megoldásában partnerének tekinti. A gyermeket erre nevelni kell: óráról órára megadva neki a lehetőséget, hogy tudásával, gondolataival, ötleteivel, érzéseivel, munkájával alkotója, létrehozója legyen azoknak a közös értékeknek, amelyek a nevelési, oktatási folyamat eredményei. A partneri tanár-diák tevékenység legfőbb jellemzői: - a kölcsönös tisztelet, melynek gerjesztője a pedagógus, - az együttgondolkodás, - a problémák megoldására történő közös törekvés, - a hibázáshoz való jog, - a spontán gondolat interpretálásának a szabadsága, - logikusan felépített, végezni érdemes feladatok és problémák sora. Az iskolai tevékenységek során kínálkozó interaktivitáson túlmenően nagy befolyást gyakorolhatunk a tanulók iskolán kívüli interaktív kapcsolataira. Elsősorban azzal, hogy kritikussá, képessé neveljük őket a különféle hatások, információk, minták megítélésére, elfogadására vagy elutasítására. Ehhez arra van szükség, hogy iskolai tevékenységük során lehessen véleményük, azt társaik fogadják el, ha helytálló, érvekkel, tényekkel győzzék meg, ha nincs igazuk, legyen módjuk meggyőződéssel elfogadni vagy elutasítani dolgokat.

- 33.-

A partnerség folyamat, akkor működik, ha a tanulók számára megszokottá, természetessé válik az interaktív pedagógiai közeg, így szerezhetnek kellő jártasságot a partneri együttműködésben.

7. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

7.01.

A NEVELŐTESTÜLET MINDEN TAGJÁNAK FELADATA

 legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát,  a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladatrendszerének maradéktalan betartása és teljesítése,  szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát,  a városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni.

7.02.

A PEDAGÓGUSOK FELADATAI

A pedagógusok általános működési feladatait (ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok, stb.) az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja. Tételesen:  a tantervek végrehajtása  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

- 34.-

                      

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és tantermek, rendben tartása, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása; a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott, neveléssel kapcsolatos feladatokat (pl.: helyettesítés, ügyelet, gyermekek kísérése); a problémák nyílt mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő hangnemben tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt; az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik; a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll; a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi; a védő- óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó, tűzriadó esetén gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről;

7.03.

AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI

Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki.  Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi.  Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti.  Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése.  Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket.  Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel, tanulószobai nevelőkkel.  Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért, dekorációjáért.

- 35.-

 Szükség esetén látogatja az osztálya tanítási óráit, figyelemmel kíséri tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel.  Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét.  Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra.  Legalább 2 havonta osztályközösségének programot szervez.  A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel.  A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát.  Szükség szerint családlátogatás, a veszélyeztetett tanulóknál a gyermekvédelmi koordinátorral vagy családsegítővel együtt.  Osztálya átvételekor a hátrányos helyzetű tanulók családját az első félév végéig meglátogatja, vagy személyes beszélgetés útján tájékozódik.  Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart.  Az elektronikus naplón keresztül tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.  Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Az elektronikus tanuló nyilvántartást folyamatosan frissíti.  A haladási naplóban a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri.  Az új felmentéseket a határozat kézhezvételétől számított három napon belül a szaktanárokkal szóban közli.  A napló "bejegyzések” rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről.  A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti.  Bombariadó, tűzriadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik.  Figyelemmel kíséri a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését. Indokolt esetben jelzi a szülőknek, ha a sok elfoglaltság a tanulmányi munka rovására megy.  Együttműködik és kapcsolatot tart osztálya szülői közösségével.  Igazolt mulasztást engedélyezhet. (szülői kérésre 3 napot egy tanévben) 8. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK, SNI GYERMEKEK NEVELÉSE, OKTATÁSA

8.01.

A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK

Az iskolában megjelenő, gyakran hiányosan vagy nem kívánt módon szocializált tanulók személyiségükkel, magatartásukkal, komoly viselkedési problémáikkal a nehezen nevelhető kategóriát alkotják. Szinte minden iskolai osztályba jut belőlük egy-kettő. Nagyon fontos, hogy az iskolában jelentkező magatartászavarokat helyben legyünk képesek megoldani – ezzel hatékonyan akadályozhatjuk meg a deviáns karrier elindulását.

- 36.-

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók azok, akiknek magatartása jelentősen eltér az adott korban elvárható és megkívánható helyes magatartástól, és az általánosan ismert pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk a kívánt nevelő hatást elérni. Oka lehet helytelen nevelés, környezeti ártalom, betegség, a fejlődésben bekövetkezett elégtelenség. Ez gyakran együtt jár testi, idegrendszeri zavarokkal is. A magatartászavar okai között első helyen a fokozott szorongást és a csökkent szorongástűrést találjuk. A szorongást fokozó tényezők részben a belső késztetések feletti uralom hiányából adódnak, ami egyfajta kiszolgáltatottságot eredményez belső történéseiknek, másrészt a fenyegetőnek átélt és a tartós kapcsolatzavarok révén, azok eredményeképpen valóban egyre fenyegetőbb valóság magyarázza ezt. Mindez fokozott belső feszültséggel és annak sokszor kontrollálatlan levezetésével jár. Jelenség szinten nyugtalan, fegyelmezetlen magatartást találunk. Az ilyen gyermekeket gyakran érik kudarcélmények, emiatt önbizalmuk csökken, önértékelésük és értékrendszerük helytelen irányba fejlődik. Számukra az iskola valódi kihívást jelent: nem képesek figyelni, összpontosítani, követni a szabályokat, vagy éppen féken tartani ösztöneiket, türelmetlenek vagy túlságosan aktívak. Ők azok, akik rossz képet alkotnak magukról, rossznak, esetenként butának bélyegzik magukat, és nagyon sokszor így is cselekednek: motoros nyugtalansággal küszködnek, túl mozgékonyak vagy túlzottan csendesek, gátlásosak, mozgásuk összerendezetlen, kommunikációs zavaraik is vannak. Iskolai teljesítményük általában jóval alacsonyabb, mint ahogy értelmi képességük alapján elvárható volna, viselkedésük irányítása, tetteik következményének mérlegelése komoly nehézséget jelent számukra. Ők kivételes szükségletekkel rendelkeznek, nagy megértést igényelnek. Le kell küzdenünk esetleges előítéletünket ezekkel a gyermekekkel szemben.

8. 01.1

A beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelésével összefüggő főbb feladatok:



megismerni, felismerni azokat a helyzeteket és indítékokat, amelyek feldúlják a gyermeket;  megfigyelni azokat a jeleket, amelyek megelőzik az érzelmi kitöréseket;  pozitív jelzéssel emlékeztetni a gyermeket, hogy uralkodnia kell magán;  olyan környezetet biztosítani, ahol rend és stabilitás uralkodik;  egyszerre csak egy feladat vagy tennivaló elvégzését kérni tőlük;  tudatni, hogy milyen következménnyel jár, ha a megalkuvást nem tűrő szabályokat megszegi;  ne szabályozzunk mindent, de az elfogadható döntésekhez ragaszkodjunk;  ne hasonlítsuk másokhoz, mások cselekedeteihez;  a gyerekek közötti konfliktusokat ne hatalmi szóval oldjuk meg;  szülő-pedagógus partneri viszony kiépítése érdekében a szülők felkészítése, segítése;  annak felismerése, hogy mikor kell a gyereket speciális szakemberhez, pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményekhez irányítani. Az eredményes szocializáció csak megfelelő minőségű emberi kapcsolatban történhet. - 37.-

A nevelésben résztvevők (szülők, pedagógusok) legfontosabb feladata, hogy pozitív jelzésekkel, buzdítással támaszt nyújtsanak számukra, hogy képessé váljanak egy későbbi időpontban viselkedésük hatásos irányítására. Ehhez előítélet-mentes elfogadásra, személyre szabott segítő odafigyelésre, pedagógiai tapintatra, segítségnyújtásra, sok dicséretre és biztatásra van szükség. Meghatározó a pedagógus személyisége, konfliktusmegoldó és kudarctűrő képessége, pedagógiai, pszichológiai felkészültsége, hogy mennyire találja meg a gyermekhez igazodó megoldásokat. Olyan szemléletváltásra van szükség az iskolában, melynek lényege, hogy a személyiség problémáit, az egyén lélektani zavarait ne az egyén belső problémájaként közelítsük meg, hanem mint annak a rendszernek a sajátos zavarát, amelynek az egyén is része. Ez a rendszer lehet a család, de lehet az iskola vagy csak egy osztályközösség is. A primer prevenció iskolai lehetőségei a megterhelések csökkentésével, a társas támogatás növelésével lehetnek hatékonyak, ill. az adott rendszer problémamegoldó képességének fokozásával.

8. 01.2

Integrációs zavarok felismerése

Fontos információkat szolgáltat számunkra a gyermekek folyamatos megfigyelése. Lehetőleg minél pontosabban kell megfigyelnünk tanulóinkat az iskolában töltött első naptól kezdve. Az esetleg előforduló zavarokat így még időben felfedezhetjük, és célzott terápiával ellensúlyozhatjuk. Az általános megfigyelések listája az integrációs zavar felfedezéséhez ad segítséget. Ahhoz szolgáltat kiindulási pontot, hogy a különböző tantárgyak oktatása során hogyan lehet a feltűnő jegyeket felismerni. (Az első 4 hétben lépnek fel halmozottan a feltűnő jegyek.) Megfigyelési szempontok: - beszéd, - olvasás, - írás, - matematika, - művészi nevelés – megmunkálás, - sport és játék, zene és mozgás, - munka- és szociális magatartás, emocionalitás. A gyerekeknél észlelt különböző problémák néha bizonyos megfigyelési szituációkhoz kapcsolódnak, és ezáltal hamis vagy más eredetű szimptóma gyanúját keltik. Gyakori pontos megfigyeléssel és azonos szempontú megfigyelések összehasonlításával azonban többnyire megtaláljuk az alapvetően feltűnő jegyeket. Az integrációs zavarok részletes megfigyelési szempontjait minden első osztályban tanító pedagógus ismeri. Ha a zavar gyanúja bármely gyermek esetén felmerül, az iskola mentálhigiénés pedagógusához fordul, aki további megfigyeléseket végez, és annak eredményeként vagy integrációs fejlesztő eljárásban vagy speciális klinikai megfigyelésben vesz részt a gyermek. - 38.-

8.02. A TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ FELADATAINK

Az iskolások 13-15 %-a küzd valamilyen speciális tanulási zavarral, teljesítmény- és magatartási problémával, annak ellenére, hogy nem fogyatékos, és intelligenciája az átlagos vagy elfogadható övezetbe esik. A tanulási nehézségek főbb területei: a viselkedés, az aktivitás területén mutatott zavarok; figyelemzavarok; a percepció és motorikum területén nyújtott zavarok; téri orientáció-testséma problémák; a nyelvi fejlettség zavarai. A tanulási problémák fő okai biofizikaiak, pszichológiaiak vagy környezetiek lehetnek. Közös jellemzőjük ezeknek a gyerekeknek, hogy a szokásos osztálytermi körülmények között az általánosan alkalmazott módszerekkel képtelenek tanulni, lemaradnak az ismeretszerzési folyamatban. A zavar okai sok esetben szorosan összefüggnek ennek következményeivel. A tanulókat érő kudarcok fokozatosan csökkentik arra irányuló erőfeszítésüket, hogy megfeleljenek az adott tantárgyból, mintegy hozzászoktatják magukat az állandó kudarcélményhez, ami tartós szorongáshoz vezet(het), ez pedig lehetetlenné teszi az eredményes foglalkozást a feladattal, de gyakran a pozitív hozzáállást is. Ezek a szorongó diákok beilleszkedési, alkalmazkodási nehézséggel is küzdenek, s az állandó feszültség előbb-utóbb iskolai stresszhez vezet, amely hipermotilitásban, agresszivitásban, regresszivitásban, koncentrációs zavarban, tanulási nehézségben nyilvánulhat meg. Az önértékelési zavar mellett kialakulhat a félelem érzése is bizonyos tantárgyaktól, egyes feladatoktól és/vagy meghatározott személyektől.

8. 02.1

Általános feladataink

A pedagógusnak kulcsszerepe van az iskolai kudarc elleni harcban, még ha a kudarc oka esetenként genetikai vagy a személyiségfejlődés során bekövetkezett pszichológiai konfliktus, esetleg kulturális depriváltság. Az igazi kihívás az, hogy miként tudjuk kezelni az eltérő adottságú, képességű, képzési igényű tanulókat. Az oktatási folyamat individualizációja, differenciálása elkerülhetetlen feltétele a szorongást csökkentő tanítás eredményességének. Kiemelten kell foglalkozni a nyelvi, kommunikációs készségek megalapozásával, fejlesztésével, hiszen a kedvezőtlen adottságok nem jelentik sorsszerűen a képességek kibontakoztatásának akadályát. A tanulási hátrányok csökkentése felzárkóztató, kompenzáló programok szerint történik, ahol mind a tanulónak, mind a tanulást segítő pedagógusnak tudnia kell, hogy milyen képességcsoportok léteznek, s ezek kialakulásához milyen rutinok, készségek előzetes birtoklása szükséges. A képességek feltérképezésével kell kezdeni a munkát, és az egyéni képzés cselekvéssorát a tervezéstől a gyakorlati megoldások során keresztül a cél eléréséig a domináns képességek

- 39.-

fejlesztésére kell koncentrálni, ennek kell alárendelni az eszközök rendszerét és a kapcsolódó módszereket. A legkedvezőbb tanulási feltételeket az egyéni különbségekhez, az eltérő tanulási ritmushoz igazodó tanulásszervezés biztosítja. Fontos a tanulási célok pontos meghatározása és a rendszeres diagnosztikus, valamint formatív értékelés, mely visszajelzést ad a pedagógus számára a tanuló előrehaladásáról. Lényeges feladat a logikus gondolkodás, a következtetni tudás, az összefüggések keresésének igénye, az ötletesség, a találékonyság, a rendszerező képesség fejlesztése. Az erőfeszítést minden képességi szinten érvényes értéknek kell tekinteni, de el kell fogadni a képességek közötti különbségeket is az önbecsülés csökkentése nélkül. Törekedni kell, hogy a gyermek megtanulja a munkát kedvvel végezni, a kötelességet nem tehernek érezni. A tananyag megtanítása nemcsak cél, hanem eszköz is az összpontosítás, az akaraterő, a kitartás fejlesztéséhez. A képességek elsajátításához a gyermek tevékeny részvételére van szükség: a diák ne csak befogadó és reprodukáló legyen az információáramlás folyamatában, hanem motivált legyen az aktív cselekvésre, az ismeretszerzésre. A tanulók aktivitását a sok csoportmunka, az érdekes, motiváló kérdésekre való önálló válaszkeresés- és adás tartja ébren. A csoportokon belül lehetőség nyílik a testre szabott feladatok megoldására, az egyéni képességek fejlesztésére. Jó pedagógiai irányítás mellett a feladatmegoldás érdekessége és izgalma fegyelmez. A csoportmunka a gyermekek személyiségét is kedvezően alakítja: egymásra figyelés, alkalmazkodás, segítségnyújtás, ismeretek cseréje egymás közt, munkamegosztás szervezése stb. A pedagógus feladata az irányító funkció helyett leginkább az, hogy inspiráló környezetet és feltételeket teremtsen az önálló tanuláshoz, harmonizálja a diákok személyiségének érzelmi, testi, lelki és intellektuális oldalait. A tanulás sikere közös érdeke és célja mind a pedagógusnak, mind az iskolás gyermeknek. A nevelők legfőbb törekvése, hogy megteremtsék a gyermekek számára az értelmes tanulás feltételeit, így biztosítva optimális fejlődésüket.

8. 02.2

Kiemelt feladatok

A képességek differenciált fejlesztése érdekében alapértéknek tekintendő: - az alulteljesítő gyerekek tanuláshoz való viszonyának pozitív irányú változtatása; - tanulási szokásaik formálása; - a tanuláshoz nélkülözhetetlen alapkészségek fejlesztése; - saját tanulási módszerük kialakítása; - az egységes alapokra épülő differenciálás; - a személyközpontú, képességfejlesztő képzés; - az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése - a tanulók sikeressé tétele.

- 40.-

A differenciálás általános szempontjai:  A differenciált feladatnak lehetővé kell tennie, hogy minden gyermek megfelelő módon és mértékben aktív legyen a feladatmegoldások során.  A tanulók – teljesítőképességüket figyelembe véve – mindig optimális mennyiségű feladattal legyenek ellátva.  A feladatnak személyre szabottnak kell lennie.  A differenciált feladatokat a már elsajátított önálló tevékenységekre kell építeni. A gyerekek tanulási viselkedése mindig visszatükrözi a pedagógus tevékenységét is. Sikertelenség esetén önvizsgálatot kell tartanunk magatartásunkat illetően: 1. Hogyan viszonyulok a gyermekhez? 2. Ragasztottam-e rá negatív címkét? 3. Le tudom-e győzni az előítéleteimet? 4. Milyen nevelési módszereket alkalmaztam, milyen eredménnyel? 5. Hogyan reagáltam az eltérő viselkedésmódokra? 6. Helyesen választottam-e meg a didaktikai módszereket? 7. Elég sikerhez juttattam-e? Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gyermek személyiségének jellemzőit. Kapcsolatteremtő, kapcsolattartó képessége az együttműködés alapfeltétele. Hiányában ennek kialakítása a legfontosabb feladat. Ismernünk kell terhelhetőségét, kitartását a különböző feladathelyzetekben, motivációját a különböző tantárgyakhoz és az adott tantárgyon belül. A meglévő szilárd ismereteire kell alapozni, apró, kis lépésekre lebontva az elsajátítandó ismereteket. Minden gyermeknél személyre szabottan kell megállapítani a fejlesztés irányát és ütemét. Ha a haladás üteme nem felel meg (elmarad) az előre megtervezettől, utólag változtassuk fejlesztő programunkat. Ugyanígy javítsuk, ha a fejlődés üteme gyorsabb. Ezt tegyük akkor is, ha a tanórai munkában újabb gondokkal találkozunk. A fejlesztés elengedhetetlen feltételei

A pedagógusnak feltétel nélkül el kell fogadnia a gyermeket. El kell tudnia fogadtatni a gyermekkel saját magát. El kell érnünk, hogy feltétlen bizalommal forduljanak hozzánk. Szóbeli értékelést folyamatosan végzünk. A gyermek önértékelése legyen az elsődleges, ezután következzen a pedagógusé. A hibás megoldást nem értékeljük elmarasztalóan. Megbeszéljük az okát, és utat mutatunk a megoldáshoz. Így elkerülhetjük, illetve feloldhatjuk az „én ezt úgysem tudom megtanulni, megcsinálni, nekem már úgyis mindegy” tünetegyüttest.

- 41.-

8.03.

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK

A 32/2012. (III.1) EMMI rendelet a A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve " Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. augusztus 1-jén lép hatályba, azzal, hogy a rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni." Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

Ha az SNI vagy a BTM tanulók szakértői javaslatában valamely tantárgyból vagy tantárgyrészből értékelés alóli mentesítési javaslat szerepel, az intézményvezető mentesíti a tanulót az értékelés és minősítés alól, vagy a szakértői bizottság javaslata alapján az osztályzattal történő értékelés helyett szöveges értékelést, minősítést írhat elő az intézményvezető. A pedagógussal szembeni elvárások a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatban:  Ismerje a részképességzavar tünetegyüttesét.  Tudjon differenciáltan oktatni, nevelni.  Semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót.  Az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit.  A teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést.  A hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit.  Nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására. Elvárások az osztályfőnökökkel szemben:  A szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon.  A tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal.  Szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében.  Kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét.  Gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, a pályaválasztásáról.  Szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt.

- 42.-

8. 03.1

Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos tevékenységek

A) Képességfejlesztés: - a fejlesztési feladatok közül elsődleges a tanuló érzelmi biztonságának megteremtése, - sikerélmények biztosítása, őszinte beszélgetések, erős kötődések kialakítása – a magatartási problémák hátterének feltérképezése (tanulási nehézség és/vagy el nem fogadás), - az egyes képességeken belül meghatározzuk azt a részterületet, amire különösen koncentrálni kell, - átgondoljuk azokat a feladattípusokat, melyeket alkalmazni tudunk hozzá, - egy-egy feladattípust többféle tanulásszervezési formában (egyéni, páros, kiscsoportos, kooperatív, frontális), többféle tantárgy/foglalkozás keretében is megtervezünk, - a tervezett fejlesztő feladatokat összekapcsoljuk az aktuális tananyaggal: a képességfejlesztés ütemtervéhez viszonyítva végignézzük a tantárgyakat, azok témaköreit, majd a feladattípusokat a tananyag lehetőségeihez rendeljük, - egy-egy területet több oldalról megerősítve, hosszabb időn keresztül erősítünk, s annak eredményeire építjük a következő fejlesztési szakaszt. A tantárgyi munka jellemzői: - fokozatosan felépített, lassú ütemű ismeretszerzés és a tanuló aktuális pszichés állapotához rugalmasan alkalmazkodó terhelés, - szükség esetén pihentetés, több szünet, rövid foglalkozások, - a tantárgyakban rejlő képességfejlesztő lehetőségek kihasználása, - önmagához viszonyított értékelés, az erősségek kiemelése, egyéni – önbizalmat erősítő – feladatok adása, - sok oldalról/több érzékszervi csatornán megerősített képzetek kialakítása valamennyi tantárgy ismeretanyagában. Kompetenciák és munkamegosztás: - a gyógypedagógus és a tanulót tanító valamennyi pedagógus közös munkája az egyéni fejlesztési terv (rendszeres esetmegbeszélések, információcsere alapján), - a nevelési tanácsadó szakmai segítségnyújtása a fejlesztés megvalósításában, - egyéni foglalkozások szervezése külön helyiségben, - differenciált osztálymunka, - fejlesztő- és szemléltetőeszközök alkalmazása, - a nevelési tanácsadó javaslata alapján a tanuló értékelésénél előnyben kell részesíteni az ajánlott (szóbeli vagy írásbeli) számonkérési formát, illetve értékelési módot, - szoros együttműködés a szülővel és a tanuló pszichés állapotának kezelésében résztvevő szakemberekkel, szükség esetén a gyermekjóléti szolgálattal.

- 43.-

B) Rehabilitációs foglalkozások

-

A rehabilitációs tevékenység fő célja: észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, nyelvi képességek fejlesztése. Az ellátás kiemelt feladata: a percepció minden részterületének folyamatos, állandó fejlesztése (látási, hallási, tapintási, mozgásos észlelés, motoros képességek), a beszéd és nyelvi készség fejlesztése, részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók fejlesztése.

Diszlexia, diszgráfia esetén a fejlesztés célja: - A tanuló intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készségének kialakítása. - A gyermek kifejezőkészségének fejlesztése. - Az olvasás-írás eszközzé válásának elősegítése az ismeretek megszerzésében. - Kompenzációs lehetőségek megismertetése (legsúlyosabb esetekben, olvasás képtelenség esetén a szövegek auditív tolmácsolásával; írás segítése gépírással, szövegszerkesztő segítségével; helyesírás a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző funkciójának használatával). Diszlexia esetén a fejlesztés feladatait a tünetekből határozzuk meg:  szókincs aktivizálása, bővítése,  verbális emlékezet erősítése,  hang és betű kapcsolatának megszilárdítása,  betűtévesztések megelőzése, javítása,  olvasási tempó gyorsítása,  szövegértés fejlesztése. Diszgráfia esetén fejlesztési feladatok:  egyenletes, ritmusos, lendületes írásmozgás kialakítása az optimális mozgássor kialakításával,  szabályos betűformák megtanítása,  betűtévesztések, kihagyások, betoldások megszüntetése,  szöveg tagolása,  helyesírási készség fejlesztése. Kiemelt feladatok mindkét fejlesztés során:  a testséma biztonságának kialakítása,  a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,  a vizuomotoros koordináció gyakorlása,  a látás, hallás, mozgás összerendezett működtetése,  az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztató- elemző, vagy diszlexia prevenciós módszerrel,  az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,

- 44.-

  

a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása auditív megközelítéssel. a névutós szerkezetek elmélyítése mozgásos formában.

Diszkalkulia esetén a fejlesztés célja a számolási, matematikai képességek fejlesztése. Kiemelt feladatok:  testséma kialakítása,  a téri relációk biztonsága,  a relációk nyelvi megalapozása,  a matematikai nyelv tudatosítása,  a szerialitás erősítése  a számfogalmak kialakítása és bővítése,  az érzékelés-észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás és beszéd összehangolt intenzív fejlesztése  segítő, kompenzáló eszközök megengedése,  az alapműveleti fogalmak kialakítása, képi megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal rendelkező számkörökben,  a matematikai nyelvi relációk tudatosítása,  szöveges feladatok megoldása

8. 03.2

A logopédiai foglalkozások célja, feladatai, általános elvei

Jellegzetes tanulási nehézséget okozó tünetcsoport a halmozott beszédhiba. A sok súlyos, különféle beszédhibában szenvedő és ebből kifolyólag tanulási, magatartási, esetleg beilleszkedési zavarral küzdő gyermek eleve kudarcra van ítélve az iskolában, ha nem részesül a megfelelő speciális fejlesztésben. Kiscsoportos keretek között logopédiai fejlesztést biztosítunk a különböző beszédhibájú, beszédfejlődésű, diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkulia-veszélyeztetett gyermekek számára. A logopédus az év elején kialakított órarend szerint foglalkozik a gyermekkel. A logopédiai foglalkozások célja a gyermekek beszédének logopédiai kezeléssel történő javítása iskolába lépésük kezdetére. A kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavarok) alakulhatnak ki. Az iskolai nevelés során ezek tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédhiba, illetve beszédfogyatékosság a kisiskoláskor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló továbbra is folyamatos logopédiai ellátást kap. Feladata: a beszédindítás javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása. Általános fejlesztési elvek:  A személyiség egészére irányuló hatás elve A beszéd az ember legbensőbb sajátja, amelyben összhangban vannak a pszichikai és a fiziológiai tényezők. A személyiség és a beszédműködés kölcsönhatását ebben az

- 45.-

összefüggésrendszerben kell vizsgálni, amely egyformán érvényesül a beszédmotiváltság /beszédre késztetés/ és a beszéd tartalmi kidolgozásában. A beszédre késztetés motívumai: a) ösztönző – szabályozó tényezők: - emóciókban beágyazódó érdeklődés, - a közlés természetes vágya, - a kapcsolatteremtésre irányuló szociális késztetés. b) ellenszabályozó, negatív tényezők, mint pl. különböző szintű gátlások, szorongások, félelmek, patofiziológiai eltérések, c) az előbbi tényezőket erősítő vagy gyengítő hatások: kedvező vagy kedvezőtlen családi, óvodai, iskolai, társadalmi környezet, idegrendszeri állapot, pillanatnyi hangulati tényezők.  A tudatos és tervszerű fejlesztés elve - a beszéd jelen állapotának felmérése, - a beszédszervek organikus állapotának figyelembe vétele, - a prognosztikai lehetőségek helyes megítélése, - terápiás terv készítése, - tudatos módszerválasztás, - komplexitás (a beszédmozgás – egész és a beszéd-mozgásrész összefüggése és szétválaszthatatlansága), - folyamat-követés (a terápia befejezése után).  A módszerek célszerű alkalmazásának elve A közvetlen /direkt/ és közvetett /indirekt/ módszerek megválasztásának kiemelt tényezői: - életkor, - pszichikai sajátosságai, beállítódása, - intelligenciája, értelmi képességei, - beszédhiba típusa, súlyossága, - a fejlesztés szakasza.  Sokoldalú, percepciós fejlesztés elve Fel kell használni a beszéd percepciójában számba vehető összes analizátort: - a hallási, - látási, - kinesztéziás, - beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek.  A transzferhatások tudatos kihasználásának elve A transzfer formái: - kétoldali (ritka), - szűk átvitel (Rokon funkciók esetén az azonos vagy hasonló elemek könnyítik két készség elsajátítását. Minél több közös elem van, annál hatékonyabb.) - általános átvitel (Ha valaki egy területen gyakorol valamit, az más területen is érzékeltetheti a hatását.)

- 46.-

negatív átvitel (Alapja a homogén gátlás, ami akkor lép fel, ha kétfajta műveletben hasonló elemek vannak. Ezek gátolják a differenciálást, a különböző műveletek bevésését. A beszédjavítás szempontjából erre fokozottan figyelni kell a beszédhangok kialakításának sorrendjénél.)  Az egyéni és csoportos foglalkozások változatos alkalmazásának elve A csoporttal foglalkozás közben meg kell találni az egyénre szabott rehabilitációs programok végrehajtásának módját is.  A szűkebb és tágabb környezettel történő együttműködés elve - A szülő támogató együttműködése nélkülözhetetlen. A családdal való együttműködés során feladat a szülők rendszeres tájékoztatása gyermekük fejlődéséről. Meg kell ismertetni a családot azokkal a sajátos nevelési eljárásokkal, melyek a gyermek fejlődését elősegítik - A logopédus munkakapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, tanítókkal, tanárokkal, osztályfőnökökkel. - A beszédhibák okainak feltárása, a beszédjavító munka eredményességét segítő orvosi beavatkozások szükségességének meghatározása, elvégeztetése érdekében szükség esetén javaslatot kell tenni szakorvosi vizsgálatra, illetve a kontrollvizsgálatokra (neurológiai, foniátriai, fogászati, audiológiai, szemészeti stb.) -

8.04.

AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI

Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár gyógypedagógus együttműködése szükséges.

- 47.-

A Nat alkalmazása, fejlesztési területek – nevelési célok Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervének részeként működnek. A gyógypedagógus, a terapeuta – esetenként más szakember véleményének figyelembevételével – készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló sajátos nevelési igényeire, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további –másodlagos – tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.

8.05.

AZ AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVARRAL KÜZDŐ TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI

Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanuló általános jellemzői: Az autizmusspektrum zavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az autizmusspektrum zavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Autizmus spektrum zavar jelen lehet átlagos (vagy átlag feletti) intelligencia mellett épp úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva. A fejlődési zavar átlagos, vagy átlag feletti intelligencia esetében is jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés folyamatát és a társas viselkedés fejlődését, ezért sérülés-specifikusfejlesztésre minden érintett gyermekeknek joga és szüksége van. A központi probléma nem a nyelv hiánya, vagy megkésett fejlődése, hanem a funkcionális,

- 48.-

kölcsönös kommunikáció sérülése. Az alapvető problémák közé tartozhat a nyelvhasználat színvonalától függetlenül, hogy hiányozhat a kommunikáció és a beszéd hasznának, hatalmának megértése, vagyis hiányozhat annak megértése, hogy mások érzéseit, gondolatait, tetteit kommunikáció útján befolyásolni lehet. Az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges képesség hiányok egész életen át jellemzően megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el. A hiányzó/sérült képességek okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól ellensúlyozott állapotokban csaknem tünet mentessé fejlődhetnek, változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formákban jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. A tünetek változatossága mellett a tanuló autizmusának súlyossága széles skálán szóródik. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai – A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. – A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. – Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. – A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt – a továbblépés előtt – külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, probléma-megoldási módszerek tanítása. – A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert a tipikusan fejlődő gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek számára nehéz tananyagot jelent. A fejlesztési célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell az egyéni fejlesztési tervekbe iktatni. A tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Pl. a veszélyeztető viselkedések kezelése, más, elfogadható viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával a célok hierarchikus rendjében így alakul: – az ön-(esetleg köz-)veszélyes viselkedések kezelése, – a családi életet akadályozó viselkedések kezelése, – a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása, – az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása. Speciális módszerek az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésében

- 49.-

– Protetikus környezet és eszköztár kialakítása (strukturált környezet biztosítása az időbeli és téri tájékozódás segítéséhez, vizuális információhordozók és augmentatív kommunikációt segítő eszközrendszer kialakítása). – Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása. – Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt. – A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek megértési szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.). Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése fontos tanítási cél (pl. a csoportos, illetve „frontális” tanítási helyzetben való tanulás). – A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a kognitívviselkedésterápia módszereinek alkalmazása. Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek integrációja A tudatosan tervezett, és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció csak akkor indokolt, ha egyértelműen a gyermek javát szolgálja. Az integráció valamennyi formája (pl. lokális, szociális, fordított) alkalmazható egyénre szabottan. Az integráció szükségességének és lehetőségének megítéléséhez az alábbi tényezők alapos mérlegelése szükséges, úgy, hogy a feltételek együttesen és perspektivikusan legyenek adottak. Teljes, funkcionális integráció a következő feltételek megléte esetén javasolható: a tanuló részéről átlagos vagy átlag feletti intelligencia, enyhe fokú autisztikus fogyatékosság, jól kompenzált, minimális viselkedésproblémák. A családtagok részéről egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására. Az iskola részéről a) a speciális módszertanban jártas pedagógus és asszisztens, b) jól előkészített, ütemezett egyéni fejlesztési terv, c) speciális eszközök, módszerek és környezet, d) együttműködés a családdal és/vagy a diákotthonnal, e) a befogadó gyermekcsoport felkészítése a pozitív hozzáállásra, folyamatos támogatása, f) szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás. Szakértői csoport, amely rendelkezésre áll a szülők felvilágosításában, a pedagógusoknak nyújtandó szakmai tanácsadásban, problémakezelésben, a fejlesztés irányának kijelölésében, követésében. Az integrált gyermek legyen elégedett az iskolai élettel, fontos, hogy jól érezze magát. A fenti feltételek mellett is szükséges az integráció fokozatos megkezdése, a szociális, kommunikációs és kognitív deficitek figyelembevétele, az egyénre szabott mérés, tervezés, fejlesztés, a tananyag szűrése (egyes tantárgyakból, tananyagrészekből felmentés), továbbá a fogyatékosságot kompenzálandó alternatív eszközök, módszerek igénybevétele egyéni szükségletek szerint (pl. kézírás helyett gép használata, szóbeli felelet helyett írásbeli beszámoló, vagy fordítva).

- 50.-

8.06.

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÜNK

„Ha az akadályozott gyermeknek nem segítünk abban, hogy képességeit kibontakoztathassa, az egyéni tragédia. Tragédia neki és a családjának. De ha a tehetséges gyereknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztathassa, az már társadalmi tragédia.” /Gallagher/ Az oktatási rendszerben két olyan csoport van, amelyik a többivel összehasonlítva messze a legrosszabb helyzetben van: a tehetségesek és az akadályozottak. A tehetségesnek tekinthető gyermekek sok esetben érzékenyebbek, érzelmileg sérülékenyebbek és kiegyensúlyozatlanabbak társaiknál. Az ENSZ egyezmény A gyermek jogairól című dokumentuma értelmében az oktatásnak elő kell segítenie a gyermekek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését (29. cikk a.) A demokratikus tehetségfelfogás szerint minden emberben van valami jó, értékes, minden gyerekben fel lehet fedezni olyan képességeket, amelyeket az iskola a lehető legjobban tud fejleszteni. Kiemelkedően tehetségesek viszont azok a gyerekek, akik egy adott területen sokkal többet képesek teljesíteni az életkoruknak megfelelő átlagnál, viszonylag kevés segítséggel nagyon gyorsan tudnak előre haladni, fejlődni az adott területen. A kiemelkedő tehetség kedvezőbb adottságai miatt jelentősen eltér az átlagtól. Az is nyilvánvaló azonban, hogy a tehetség a legritkább esetben tud önmagától utat törni, fejlődni, ehhez az kell, hogy a szülő, pedagógus felismerje ezt, megadja a gyorsabb haladáshoz, az intenzívebb fejlődéshez szükséges segítséget. A kiemelkedő képességű gyerekek számára is meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy ők is a saját maximumukat tudják adni. Vannak gyerekek, akik több, egymástól akár lényegesen különböző területen is képesek tehetségesen teljesíteni, míg mások csak egy erősen meghatározott területen. Az életkorral együtt változik a gyerekek érdeklődése, intelligenciájának szerkezete, tantárgyi vagy attól független tudásanyaga, annak bősége, strukturáltsága. Minél fiatalabb a gyerek, minél kevésbé strukturált és specifikus érdeklődéssel és tudásanyaggal rendelkezik, annál inkább javasolható számára a direkt gondolkodásikészség -fejlesztő módszerek valamelyike; minél idősebb egy gyerek s minél specializáltabb és strukturáltabb ismeretanyaggal rendelkezik, annál inkább ajánlható számára az infúz, tantárgyon keresztül megvalósuló gondolkodásikészség-fejlesztés. Az átlagtól felfelé eltérő vagy speciális képesség ugyanolyan veszélyforrás a gyerek számára, mint az átlagnál gyengébb. Ugyanígy magában hordja a kudarcok – különösen az iskolai kudarcok – lehetőségét. Egy ilyen gyerek gyakran öntörvényű, nehezen fegyelmezhető, a szabályozást és uniformizálást rosszul tűri. Három dolognak kell teljesülnie ahhoz, hogy tehetséggondozásról beszélhessünk:  a tehetség lehető legkoraibb felismerése (7–10. év),  fejlődéséhez, kibontakozásához az anyagi, szellemi, érzelmi feltételek megteremtése (10– 13. év),  célok felmutatása, segítség az élettervek és stratégiák megtalálásában (13–16. év).

- 51.-

A nemzetközi kutatásokban a tehetségígéretek azonosítása négyféle kiindulással történik:  iskolai eredményesség;  versenyeredmények;  pszichológiai tesztek, mindenekelőtt intelligenciatesztek vagy kreativitásvizsgálatok, motivációt, attitűdöket, szabadidős elfoglaltságokat vizsgáló kérdőívek;  tanári értékelés, szülők, kortársak véleménye. A tehetség diagnosztizálásához pszichológus, pedagógus, szülő hosszabb ideig tartó együttes munkájára van szükség. Beletartozik a gyerek életének, tevékenységének megfigyelése, különböző teljesítményeinek, produktumainak elemzése, többszöri beszélgetés a szülőkkel. A tehetség felismerése a pedagógustól indul ki. A tehetséges gyermekek tulajdonságai John F. Feldhusen összefoglalása nyomán: 1. Gyorsan, könnyedén sajátítják el az új anyagot. 2. Korán érnek. Teljesítményük és képességeik az életkorukhoz képest sokkal magasabb szintűek. 3. Nagy a szókincsük, korán kezdenek olvasni, folyékonyan fejezik ki magukat, jó helyesírók. 4. Gyors felfogásúak, helyesen következtetnek, intellektuálisan elmélyültek, logikusak. 5. Kiterjedt ismereteik vannak a világról, egy szituációnak több összetevőjére is reagálnak, szociális téren tájékozottak. A tehetséges gyerek az alábbi tulajdonságai miatt fokozott, megkülönböztetett figyelmet érdemel:  Állhatatosság – makacs, amit a fejébe vesz, nem enged belőle.  Önbizalom – önállóság, megy a saját feje után.  Kritikus – nemcsak önmagával szemben, hanem környezetével szemben is, igazságérzete rendkívül nagy.  Fogékony az újra – nem tiszteli a hagyományokat.  Egyenlőtlen fejlődésű – sokszor küzd részképesség-kieséssel. A nehezen kezelhető gyermekek között is fel kell tudnunk ismerni, el kell tudnunk viselni és fejlesztenünk kell a tehetségeseket. A tehetséggondozás meghatározó tényezői a család, az iskola, a társak és a társadalom. A család értéket ad, a pedagógus kapukat nyit, a társak katalizátorok. Alapelv, hogy – különösen a serdülőkor előtt – nem az ismeretek gyarapítása, hanem a képességek, a kreativitás és a személyiség összehangolt fejlesztése az elsődleges cél.

- 52.-

A tehetségfejlesztés módszerei: Gyorsítás: ha a gyermek fizikailag, emocionálisan és szociálisan is érett arra, hogy nála idősebbek között legyen, egyszerre 2 év tananyagát sajátítja el. Elkülönítés = külön képzés: ennek szélsőséges esete, amikor a gyermek nem jár iskolába, hanem szülei gondoskodnak taníttatásáról. Gazdagítás: normál iskolai munka mellett kap személyre szóló képzést. Módjai: tanórán belüli differenciált foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás, nyári tehetséggondozó tábor. Ez utóbbi mód a legmegfelelőbb a gyermek alkotóképességének, kreativitásának kialakulásában fontos szerepet játszó személyiségfejlődés szempontjából.

8. 06.1

Általános feladatok

Célunk az, hogy nevelésünk során a gyerekek ne azzá legyenek, akikké mi akarjuk tenni őket, hanem amivé segítségünkkel ők lehetnek. A tehetséges gyerekek képességeinek felszínre hozatalában és fejlesztésében a családnak, a folyamatos és pozitív szülői hatásnak feltétlenül központi szerepe van. Az első teendő: felismerni a tehetséget, megállapítani, hogy milyenek az általános és speciális képességei, hogy milyen fokú a kreativitása, a motiváltsága. Az IQ-érték még önmagában kevés. Nagy felelősség kijelenteni egy gyerekről, hogy tehetséges, ugyanis ez azzal a kötelezettséggel jár, hogy számára biztosítani kell egyéni fejlődésének a lehetőségeit, többet kell nyújtani számára, mint az átlagnak. A tehetségek kiválasztódásának folyamata bármely tantárgy esetén:  Az egész osztály elé olyan feladatokat állítunk, amelyekről előre tudjuk, hogy azt csak a jó képességűek tudják megoldani.  Akik megoldották, újabb, az előzőnél nehezebb feladatokat kapnak.  Akik ezen is túljutnak, lehet, hogy tehetségesek, de az is lehet, hogy szorgalmuk következtében haladtak előbbre a gondolkodásfejlődésben és nem kimagaslóan tehetségesek.  A helyesen megoldók újabb és újabb, egyre bonyolultabb feladatokat kapnak.  Akik az olyan egészen speciális feladatokat is meg tudják oldani, amelyekhez már tehetség kell és a szorgalom nem képes pótolni annak hiányát, róluk állíthatjuk, hogy tehetségesek. A második teendő: eldönteni, hogyan történjék a fejlesztés. A legeredményesebb módja ennek, ha a pedagógus látja azt, hogy mely képességeket szükséges fejlesztenie, és megvannak ehhez a módszerei. Fontos, hogy ezen a területen is megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkezzünk.

- 53.-

Azokból az ismeretekből nyújtsunk többet, amelyekkel az iskolában a tananyagban nem fog a gyerek találkozni. Így személyisége válik gazdagabbá, és utakat nyithat neki arra, hogy ő maga szerezhesse meg az ismereteket, elsajátíthassa az önálló ismeretszerzés képességét. A tehetséges gyermekek nem minden területen képesek kiváló, kimagasló teljesítményre. Nekik is vannak erős, ill. gyenge oldalaik. A tehetségesek igényeinek megfelelő fejlesztő munka során a tehetséges gyermekek gyenge oldalát átlagos szintre kell fejleszteni ahhoz, hogy a domináns oldal is optimális mértékben fejlődjön. A tehetségazonosítás leggyakoribb objektív módszerei: Követéses vizsgálat: a 3. osztálytól kezdődően a tehetségígéretek korai azonosítása. Utóvizsgálat: teszteredményeik alapján nyilvántartásba vesszük a „tehetséggyanús” csoportot, és időnként kontrollmérést végezünk. Státuszoló mérések:  tantárgyi teljesítménymérések,  intelligencia-mérések,  képességvizsgáló tesztek,  kreativitástesztek,  csoportos intelligencia- és tantárgytesztek kombinációi,  egyéni intelligencia-, kreativitás- és tantárgytesztek,  folyamatkövető vizsgálatok. A komplex személyiséggondozás érdekében:  a tanulás motivációjának vizsgálata,  tanulási stratégiák vizsgálata,  személyiségvizsgálat,  attitűdvizsgálat (társas kapcsolatok, tanár – diák kapcsolat),  a teljesítményhez való viszony,  a siker- és kudarcélmény hatása a személyiségre. Tanulmányi versenyek, vetélkedők A tehetséges gyerekek nevelésének feltételei: Céltudatosság rugalmas következetességgel, lelki kultúra, empátia, társadalmi-, érintkezési-, kapcsolatteremtési-, kommunikációs kultúra, mozgékony szellemiség, nyitottság, akció- és reagáló képesség, odafigyelés képessége. Az iskolának arra kell hangsúlyt fektetni, hogy a nevelői és tanulói együttműködésen keresztül segítse a diákokat képességeik maximális kibontakoztatásában. Fontos feladatunk az átlagosnak megismert gyermekek szunnyadó képességeinek felszínre hozása és fejlesztése is. Veszélyek a tehetségek felismerése és fejlesztése során: A legnagyobb problémát az okozhatja, ha egy gyerek valamely képességeit illetően a társai fölé emelkedik, gyorsabban tudna haladni, ám környezete nem használja ki, vagy nem ismeri fel a benne rejlő lehetőségeket. Ez nemcsak azért veszélyes, mert elvész az adott tehetség, hanem azért is, mert az ilyen helyzetbe kerülő gyerek feszült, nyugtalan lesz, konfliktusba kerül a környezetével, problémát okoz a nevelőinek.

- 54.-

Az sem jó, ha ezt a kiemelkedő képességet túlzott gyorsasággal, intenzitással akarjuk fejleszteni, ha a tehetség kibontakozását erőszakosan akarjuk elérni. Sok szülő szereti kiemelkedően tehetségesnek látni a gyermekét, s mindenáron sokszor a gyerek érzelmi életének, gyerekkorának megzavarása, feláldozása árán is fejleszteni akarja. Különösen ártalmas ez akkor, ha nincs is szó valódi tehetségről, valóban kiemelkedő adottságokról. Tanórai differenciálással érhetjük el, hogy mindenki lehetőségeihez képest a neki legmegfelelőbb módon tanuljon. A differenciálás a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe vevő, ahhoz igazodó oktatás, amelynek során biztosítjuk a megfelelő feltételeket és lehetőségeket a tanulók egyéni, optimális fejlődésének, fejlesztésének érdekében. Az egyéni szükségletek a tanulók egyéni sajátosságaiból (örökletes, és szerzett jellemzői, képességei, az előzetes megalapozó tudásának szintje, motivációs bázisa stb.) és a tanuló otthoni, családi körülményeiből erednek. Lényeges elem, hogy a tanuló saját képességeit, potenciálját építsük be a vele szemben támasztott követelményrendszerbe. Ennek hiányában nincs meg a motivációs bázis, ami komolyabb eredmény elérésére sarkallhatná. A tanulmányi versenyek célja a felkészülési folyamaton keresztül az a fejlődés, amely ez alatt végbemegy a gyerekben. Ez is lehetőséget ad a tehetségek felismerésére és a tehetséggondozásra. A jó szellemű versengés által a tehetség kibontakoztatásához szükséges lelki tényezőket (kitartás, feladat iránti elkötelezettség, igényszint emelése, kudarcok elviselésének képessége) célirányosan tudjuk fejleszteni. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon túl biztosítjuk a tehetséges tanulók pályázatokon való részvételét, versenyekre történő individuális felkészítését.

8. 06.2 Természettudományos és műszaki tehetségfejlesztő program (Edison klub - akkreditált kiváló tehetségpont)

Cél a tehetséges diákok korai természettudományos és műszaki pályaorientációjának erősítése olyan, az adott korcsoport életkorának és a csoporttagok egyéni adottságainak megfelelő módszertanú interaktív tevékenységek segítségével, amelyek fejlesztik a természettudományos és műszaki gondolkodásmódot, valamint a kreativitást mint a 21. században a társadalom számára hatékony és az egyén számára piacképes problémamegoldó eszközt. A tevékenység szervezeti kerete az iskolában hagyományosan működő Edison Klub, mely tehetségpontként is működik. A tanulók kreativitása itt új tárgyak tervezésében, elkészítésében nyilvánul meg. A 2009-ben, A Kreativitás és Innováció Európai Évében indult A hónap feltalálója program kapcsolódik az Edison Klub célkitűzéseihez. Iskolánkban szintén több éve működik – eredményesen – a kísérletező, környezetvédő, természettudományos megfigyeléseket végző csoport. Itt elsősorban természettudományos ismereteiket bővítik tanulóink.

- 55.-

Az Edison Klub és a természettudományos kísérletező csoport céljainak összehangolásával valósítható meg a természettudományos és műszaki tehetségfejlesztő program. A program pedagógiai célja: Az Edison Klubban folyó kreativitásfejlesztést természettudományos kísérletekkel, az Edison Klub egykori, ma sikeres tagjainak előadásaival bővítve szélesíteni a tanulók tevékenységi körét. Így várhatóan egyre több – természettudományos jelenségre alapozott, a diákok által kitalált – alkotás jön létre, amely megfelel a kreativitás általános követelményeinek, és a diák által megfogalmazott problémahelyzetre ad megoldást. A programba való bekerülés, a jelentkezés rendje:  A hónap feltalálója programban részt vevő tanulók.  A 7–8. osztályokban Torrance körök teszt segítségével keressük a jó kreativitást mutató tanulókat. Személyes beszélgetés során hívjuk őket a programba. Nyári Edison Klub Hagyománnyá vált a nyári hónapokban az egy héten keresztül tartott foglalkozássorozat. A Kreativitás és Innováció Európai Évében júliusban és augusztusban is volt nyári Edison Klub. Ennek mintájára tartjuk meg ezt a hagyományt. A működési feltételek biztosítása: A korábbi évekhez hasonlóan az iskola biztosítja a működési feltételeket; a programban részt vevő pedagógusok szakköri óradíját, a dologi kiadásokat fedezi. Pályázatok készítése: Az Edison Klubban pályázatkészítést is tanulni kell. Diákjaink részt vesznek a kapcsolódó pályázatokon. A 8. évfolyamon elvárás, hogy tanulónk önállóan tudjon pályázatot keresni, a szükséges segítőit felkérni, és a pályázatot a kiírásnak megfelelően, határidőre leadni. A program eredményeinek dokumentálása: A tanulók által végzett munkákat portfóliókba gyűjtjük. Ez a megoldás a diákok számára is lehetővé teszi teljesítményük bemutatását. Az elért eredményeket az iskola honlapján, a Csorvási Híradóban, a Békés Megyei Hírlap segítségével népszerűsítjük.

8.07.

INTEGRÁCIÓS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

Az alkalmazás feltételei A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása napjaink egyik legnagyobb kihívása. A társadalmi leszakadás és kirekesztés csökkentése fokozottan előtérbe kerül, megfelelve az Európai Unióhoz való csatlakozásnak. A globalizációs folyamatok ráirányítják a figyelmet a társadalmi méretű integrációra, ezáltal követhetjük azt az elvet, hogy a hátrányos helyzetű csoportok speciális problémáik miatt semmilyen hátrányos megkülönböztetést, kirekesztést ne szenvedjenek el. Hazánkban a roma népesség hátrányos helyzete, a roma gyermekek elkülönített nevelésének különféle formái kirívóak, és ennek kompenzálása kiemelt feladatunk. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 EMMI rendeletbe (171. §) beépült a képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, amely normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését.

- 56.-

8. 07.1

Integrációs stratégia kialakítása

8.07.1.1 Helyzetelemzés

Az iskola társadalmi környezete A magyar gazdaságban jelentkező problémák egyre inkább megmutatkoznak településünkön is és az életszínvonal csökkenéséhez vezetnek. Nő a munkanélküliség, sok család a napi megélhetés gondjaival küzd. Így egyre kevesebb figyelmet tudnak gyermekeikre fordítani. A szociális nehézségek miatt emelkedik a viselkedési-, magatartási- és tanulási zavarral küzdő gyermek száma. Szerencsére nő azon szülők száma is, akik felismerik, hogy a tudás abszolút értelemben olyan érték, amelynek részleges hiánya is nagymértékben korlátozza a pályaválasztás, továbbtanulás és társadalmi beilleszkedés sikerét. A szülők értékrendje, elvárása az iskolával szemben igen széles skálán mozog. a) Diákok Diákjaink döntő többsége értéknek tekinti a tudást, a hatékony ismeretanyag- elsajátítás belső igényükké vált. Szívesen kapcsolódnak be a szakköri és tehetséggondozó foglalkozásokba, eredményesen vesznek részt a különböző versenyeken, pályázatokon. Végzős tanulóink mindegyike továbbtanul, többségük valamelyik közeli középiskolában. Az iskolánk körzetében élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete rendkívül változatos képet mutat, ezért nevelő-oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül is megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor fontosnak tartjuk a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. b) Pedagógusok Tantestületünk elkötelezett a minőségi nevelő-oktató feladatellátás mellett. A tanári szerepbővülés elfogadása, a nyitottság jellemzi közösségünket. Képesek vagyunk az eltérő képességű, eltérő szociális helyzetű tanulók fogadására. Az egyéni különbségeket figyelembe véve egyénre szabott módszereket alkalmazunk a tanórákon és a tanórákon kívüli foglalkozásokon. 8.07.1.2 Célok és feladatok

 Tanulóink sajátítsanak el olyan tanulási módszereket, technikákat, amelyekkel eredményesek lesznek az önképzésben, szilárd ismereteket eredményeznek a tanulási folyamatok során. Egyéni képességeket figyelembe véve lehetőséget kívánunk biztosítani a tehetséggondozásnak és a hátrányok kompenzálásának.  A helyi tanterv műveltségtartalmának elsajátításával tanulóink feleljenek meg a kilencedik évfolyam bemeneti követelményeinek. Tanulóink egyéni érdeklődésüknek és képességüknek megfelelően válasszák meg a továbbtanulás irányát.  Tanulóink érdeklődésének fenntartása, hogy a megszerzett ismereteket kreatív módon tudják alkalmazni a gyakorlatban. Fejleszteni kívánjuk az önművelésre törekvés igényét, felkészítve ezzel tanulóinkat az élethosszig történő tanulásra.  Elősegítjük tanulóinknál az egyéni képességek kibontakoztatását, az önbizalomnak, a megmérettetés igényének, az önértékelésnek, az egészséges versenyszellemnek és vele párhuzamosan a segítőkészségnek és együttműködési képességnek a kialakítását.  Felkészítjük tanulóinkat a társadalmi együttélés megváltozott viszonyaira.  Megismertetjük tanulóinkkal az egészséges életmód szabályait.

- 57.-

 Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, illetve az évfolyam létszámához viszonyítva évente közelítsen a jogszabályban előírthoz. Intézményünkben az integrációs oktatásban résztvevő hátrányos helyzetű tanulók százalékos aránya a teljes tanulói létszámhoz. A hátrányos helyzetű tanulók százalékos aránya az összes tanulói létszámhoz megfeleljen a jogszabályban előírtaknak. Célunk továbbá:  időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét,  megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére,  elérni, hogy képességük (iskolai eredményességük) úgy változzon, hogy eredményesen (tanköteles korban) befejezzék az általános iskolát, sikeresen tudjanak középiskolát választani. Az intézmény nevelő-oktató munkáját meghatározó célok és feladatok Célok Feladatok A magyar és az egyetemes kultúra alapvető Életkori sajátosságaiknak, egyéni adottságaiknak értékeit hordozó ismeretek elsajátítása a megfelelően fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit, tanulók életkori sajátosságainak, (írás, olvasás, matematikai és kommunikációs képességeinek megfelelően. készség) személyiségjegyeit. Sikeres tankötelezettség teljesítése. A részképességzavarokkal küzdő tanulók esetében a minimumkövetelmények sikeres elsajátítása, a fogyatékosságok általi defektusok egyéni program szerinti folyamatos, eredményes javítása, szakértők (fejlesztő pedagógusok) és a szülők közreműködésével. Elemi műveltségbeli alapozás: A természetes gyermeki nyitottságra alapozva biztonságos szóbeli és írásbeli fejlesztjük kreativitásukat, beszédkészségüket, nyelvhasználat, alapvető képességek, mozgáskultúrájukat, manuális készségeiket, vizuális készségek elsajátíttatása. befogadóképességüket. Önálló tanulásra szoktatás, az önművelés Segítséget nyújtunk számukra az önálló tanulási iránti igény felébresztése. technikák megismerésében. Komplex személyiségfejlesztő programok Differenciált foglalkozások, a kooperatív tanulás, a segítségével a szociokulturális hátrányok projektmunka, a témahét során a hátrányos helyzetű kompenzálása, valamint az eltérő képességű és a sajátos nevelési igényű gyermekek együtt, egy és a tehetséges gyerekek gondozása. időben történő fejlesztése. Közéletiségre nevelés, toleranciakészség Közösségi szerepek gyakorlása, közügyekben való alakítása, előítélet mentesség, közreműködés, véleménynyilvánítás, a közösségért multikulturális tartalmak, a kapcsolat és érzett felelősség átérzése. Helyes értékítélet alapján a közösségépítés hangsúlyos szerepe. másság elfogadása, szolidaritás, a kisebbség iránti tolerancia. A gyerekek munkakultúrájának A kreatív, tevékenykedtető tanulás-tanítás révén az megalapozása. iskolai önkiszolgáló munka bővítésével játékosan munkára nevel. Az iskolába lépés kezdetétől megismertetjük a gyerekekkel a szellemi és a fizikai

- 58.-

munka egyéni és társadalmi hasznát, kialakítjuk a végzendő munka szokásait. Tehetséggondozás – művészeti nevelés. Egészséges életmód kialakítása, testi-lelki egészség gondozása. Pályaorientációs tevékenység. Szülők bevonása az oktató-nevelő munka hatékonyabbá tétele érdekében.

Alkotó, értékteremtő, a személyiséget gazdagító tevékenységek elsajátítása. Mentálhigiénés programok keretében a gyerekekkel elsajátíttatjuk az egészséges életmód legfontosabb ismérveit, s ezt rendszeresen gyakoroltatjuk. Minden tanulónkat képességeinek megfelelő iskolába igyekszünk orientálni. Szorgalmazzuk az érettségit adó intézményben való továbbtanulást. A Szülői Szervezet segítségére számítva, segítséget nyújtunk a tőlünk ezt kérő családok számára a családsegítő közreműködésével.

Kiemelt fejlesztési területek: I. A tanuló személyisége  Pozitív személyiségjegyek erősítése.  Negatív személyiségjegyek feltárása és enyhítése.  A gyermek pozitív irányú érdeklődésének erősítése.  Önismeretének, önértékelésének, önkontrolljának fejlesztése.  Tudatos tervezés, célok a tanulásban, családi, baráti kapcsolataiban.  Pozitív vagy negatív változás észrevétele és megítélése a tanuló személyiségében. II. A gyermek beilleszkedése a közösségbe:  A tanuló baráti kapcsolatai  Iskolai szintű rendezvényeken való részvétel. III. Szociális hátrányok:  A tanuló verbális, kommunikációs készségének fejlesztése.  Olvasás igényének erősítése.  Az érzelmi intelligencia fejlesztése nonverbális eszközökkel.  Hagyománytisztelet családjában, népünk régi szokásaiban, más népek szokásaiban.  Az erkölcsi pozitív és negatív értékek megítélése.  Személyi és környezeti higiéniájának alakulása.  Lakóhelyének megismerése, értékeink megbecsülése.  Érzelmi kommunikáció fejlesztése. IV. A tanulás területén:  A gyermek fejlesztése az elmaradást mutató területeken.  A különböző tanulási technikák megismertetése, önálló munkáltatás, önellenőrzésre, önértékelésre nevelés.  A kooperatív tanulás, az együttműködésen alapuló tanulás megismertetése.  A fantázia és a kreatív gondolkodás fejlesztése.

- 59.-

9.

A TANULÓI JOGOK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSHOZATALBAN 9.01. DIÁKÖNKORMÁNYZAT

Az intézmény tanulói diákképviselettel diákönkormányzatot alakíthatnak. A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok fegyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján dolgozik. Tevékenysége során törekszik a tanulmányi munka fejlesztésére, közreműködik a színvonalas kulturális- és sportélet megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja a tanulóközösség és saját jogosítványait. A diákönkormányzat vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az őt megválasztó közösségnek, tájékoztatási kötelezettsége van iskolavezetés és nevelőtestület felé.

9. 01.1

A diákönkormányzat tisztségviselői:

a) Gyermekvezetők:  osztályonként egy-egy osztálytitkár, és 2 diákképviselő (4-8. évfolyamon);  az önkormányzat gyermekvezetője; aki képviseli az intézmény diákközösségét. b) Felnőtt segítők, vezetők:  diákönkormányzat segítője; A gyermekvezetők véleményét, javaslatát, észrevételeit a felnőtt vezető továbbítja a nevelőtestülethez.

9. 01.2

A diákönkormányzat működése

A Diáktanács havonta tart megbeszélést a soros feladatokról. Döntési joga van  saját működésében  saját SZMSZ-ében  a diákság közösségi életének tervezésében, szervezésében  diáknap programjában  iskolarádió, iskolaújság szerkesztőbizottságának megbízásában  saját tájékoztatási rendszerének működtetésében  anyagi eszközeinek felhasználásában Egyetértési joga van  az SZMSZ diákokat érintő kérdéseiben,  alapdokumentumok nyilvánossági rendjének szabályozásakor,  a tanítás 8 óra előtti kezdésekor,  adatkezelési szabályzat elfogadásakor. Véleményezési joga van:  a házirend elfogadásakor,  a tanév rendjének meghatározásában;  a szabadidős, tanórán kívüli programok szervezésében, lebonyolításában;

- 60.-

    

meghirdetett versenyek, pályázatok értékelésben; a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, büntetésében; iskola átszervezésekor, vezető kinevezésekor, munkaterv elfogadásakor a tanulókat érintő ügyekben a tankönyvrendelés elkészítésekor

Javaslattevő joga van  minden, a diákok jogait és kötelességeit érintő kérdésekben. A diákönkormányzat feladata és jogköre néhány területen az ellenőrzés és értékelés is. Ezek a következők:  tanulói ügyelet  védnökségi munka  osztályönkormányzatok tevékenysége. A végzett munka utáni elismerési módozatok:  Jó tanuló- jó sportoló, amely elismerésre a DSK vezetőségével együtt teszünk javaslatot;

10. PARTNERI KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁK 10.01. TANULÓKKAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,  a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, az elektronikus naplón, illetve az üzenő füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein

- 61.-

10.02.

A SZÜLŐK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRE SZOLGÁLÓ FÓRUMOK:

10. 02.1

Családlátogatás

Célja: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

10. 02.2

Szülői értekezlet

Célja: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, Feladata:  a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé.

10. 02.3

Fogadóóra

Célja: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.

10. 02.4

Nyílt nap

10.02.4.1 Az iskolában tanulók szüleinek

Célja: a szülők betekintést nyerjenek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. 10.02.4.2 A leendő első osztályosok szüleinek

Célja: az intézmény bemutatása munka közben, ismerkedés a leendő elsős tanító nénikkel, kiváló lehetőség az osztályközösség építésére. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

- 62.-

10. 02.5

Iskolai honlap

Célja: a szülők, érdeklődők naprakész információkat szerezhessenek az iskola tanórai és tanórán kívüli rendezvényeiről különböző programokról, a gyermekeket érintő eseményekről, feladatokról, lehetőségekről, és igényei szerint tevékeny részesei lehessenek ezeknek.

10. 02.6

Írásbeli tájékoztató

10.02.6.1 Az iskolában tanulók szüleinek

Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 10.02.6.2 A leendő elsősök szüleinek

Feladata: a szülők részletes tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, pedagógiai hitvallásáról, szervezeti formáiról, a nevelő-oktató munka mindennapjairól. Formája: beiratkozás előtt írásbeli tájékoztatás a felvételi eljárás rendjéről. A szokásos módon elhelyezett fontosabb információk közzététele a faliújságokon, a minél sokrétűbb figyelemfelhívás céljából.

10. 02.7

Kapcsolattartás az IPR keretében

Az Integrációs Pedagógiai Program szerinti képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésben résztvevő tanulók esetében: A felkészítésben részt vevő tanuló egyéni fejlesztési terv alapján történő haladását, fejlődését háromhavonként értékelni kell, melyre meg kell hívni  a tanulót,  a szülőt,  az ifjúságvédelmi koordinátort  indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét, valamint részt vesz rajta  az osztályfőnök,  az intézmény vezetője vagy helyettese, illetve  az IPR menedzsment egy tagja (ha nem esik egybe az intézményvezetővel vagy helyettesével). Az értékelésről jegyzőkönyvet, vagy feljegyzést kell készíteni, azt alá kell íratni valamennyi résztvevővel, s amennyiben a szülő nem volt jelen az értékelésen, meg kell azt küldeni számára. 10.02.7.1 A háromhavonta történő értékelés szempontjai:

 valóságos eredmények és hiányosságok feltárásra kerüljenek,  ok-okozati összefüggések felderítése,

- 63.-

 fejlődési irány kijelölésre kerüljön,  további szakemberek bevonásának szükségességéről szülessen döntés. 3 havonta a szöveges értékelés előzményeként értékelő esetmegbeszélésre kerül sor. 10.02.7.2 Menete:

 mentori beszámoló az integrációs programban résztvevők konkrét helyzetéről, problémáiról,  tanítók, fejlesztő pedagógusok, ifjúságvédelmi felelősök, szakmai beszámolók, családgondozók összefoglalói (az érintett szakembereket, szülőket meg kell hívni),  eredmények, hiányosságok, kívánságok, lehetőségek összegyűjtése, javaslatok a továbblépésre (a tantestület tagjainak javaslatai, véleménye),  megoldási lehetőségek kidolgozása, pedagógiai módszerek kiválasztása (szükség szerint egyéni fejlesztési tervként).

11.

TANULÓK FELVÉTELE, ÁTVÉTELE

11.01.

A TANULÓ FELVÉTELE, ÁTVÉTELE AZ ISKOLAI OSZTÁLYOKBA

Az első osztályos tanulók felvételéről az alsó tagozatos munkaközösség-vezető javaslata alapján az igazgató dönt. Felsőbb évfolyamokra történő tanulói felvételnél az egyedi körülmények mérlegelése alapján az igazgató dönt.  A körzethatáron belül lakó tanulókat fel kell venni!  Körzeten kívüli tanuló csak igazgató engedéllyel írható be a férőhely figyelembevételével.  Más iskolából történő átiratkozás esetén a helyi tantervek különbözőségeiből adódó tantárgyi lemaradást pótolni kell, felkészítéséről a szülőnek kell gondoskodni.

11.02.

INTEGRÁLT OKTATÁS

 Az alapító okirat tartalmazza a fogyatékos tanulók integrált oktatását is.  A Pedagógiai Szakszolgálat javaslata alapján az intézményvezető dönt határozat formájában az egyedi foglalkozásokról, felmentésekről, mentesítésekről.

11.03.

MAGÁNTANULÓK

 Magántanuló bárki lehet, aki tanköteles, ez törvényben rögzített jog.  Magántanulói jogviszony létesítésének kérelmét a szülő írásban nyújtja be az intézmény igazgatójának minden tanév elején.

- 64.-

11.04.

KÖNNYÍTETT ÉS GYÓGYTESTNEVELÉS ELLÁTÁSA:

 A könnyített és gyógytestnevelési foglalkozásokra besorolás, szakorvosi vélemény alapján történik. A foglalkozások megszervezése az igazgató feladata a gyógy testnevelővel történő egyeztetés alapján.

11.05.

KÜLFÖLDRŐL ÉRKEZŐ TANULÓ FELVÉTELE:

 Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról az Oktatási Minisztérium véleménye alapján az igazgató dönt. 12. TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS 12.01. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az „Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja” célul tűzte ki, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen, és a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés alapvető színterévé. Az iskolai egészségnevelés feladata, hogy információkat nyújtson az egészséget befolyásoló tényezőkről, rávilágítson az egészség, ill. a fizikai és pszichoszociális környezet között fennálló kapcsolatra, segítsen kialakítani az egyéni és kollektív tudatosságot, felelősségérzetet az egészséggel kapcsolatban, olyan attitűdöket és életmódokat kínáljon fel, amelyek kedvezőek az egészség megőrzésére. Általános elvként fogalmazódik meg, hogy az iskolai egészségnevelésben kiemelt helyet kell elfoglalnia a pozitív egészségkép kialakításának. Az egészség védelmére, fejlesztésére való felkészítés, az egészségkultúra elemeinek átadása minden pedagógus feladata. Rajtunk, a felkészülésünkön múlik, hogy milyen hatékonysággal tudjuk alkalmazni a nevelési eljárást. Eredmény csak akkor születhet, ha saját személyiségünkből fakadó erővel megtöltve adjuk tovább az ismereteket, és csak akkor lehet hatásos, ha a gyerekek meglévő ismereteiből, tapasztalataiból indulunk ki, és figyelembe vesszük a szükségleteiket. A család jelentős módon befolyásolja az iskolában folyó egészségnevelő munkát. Ha az egészség otthon nem érték, akkor a gyermek számára is nehéz lesz annak értékként valóelfogadása. Ezért az egészségnevelési program ezért fontosnak tartja a szülőkkel való együttműködést. Nagymértékben segíti az iskolai egészségnevelési program megvalósulását az iskolaorvos és a védőnők aktív közreműködése. Egészségnevelési programunk önálló dokumentumként szabályozza az e területen végzendő feladatainkat.

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK ISKOLAI TERVE A mindennapok során számos alkalommal találkozunk potenciális veszélyforrással, mely akár súlyosan károsíthatja egészségünket. Nem csupán a sérüléssel járó balesetek tartoznak ide, hanem a szervezetünkben hirtelen kialakuló változások, melyek gyors lefolyásukkal jelentenek fokozott veszélyt az emberre.

- 65.-

Súlyos állapotú beteg esetében rendkívül lényeges az ellátást megkezdők gyorsasága és hatékonysága. Késlekedés esetén csökken a beteg túlélési esélye, illetve nő a maradandó egészségkárosodás valószínűsége. Megoldhatatlan azonban, hogy ilyen esetben a szaksegítség azonnal a helyszínen legyen, így az első észlelő szerepe kulcsfontosságú. Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Jóllehet a tőle elvárható segítség nyújtására törvény kötelez mindenkit (1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről, 5. § e.), és annak elmulasztását a Büntető Törvénykönyv (1978. évi IV. törvény 172. § 1.) szankcionálja, a magyarországi helyzet meglehetősen aggasztó. Az Országos Mentőszolgálat 2005-ös adatai alapján a szakellátás előtt az esetek mindössze 2,5%ban történt valamiféle segítségnyújtás. Az elsősegélynyújtás gyermekkorban történő oktatása a későbbi elfogadható tudás alapja lehet. Iskolánk ezért nagy figyelmet fordít arra, hogy az alapvető elsősegély-nyújtási ismereteket tanulóinak átadja, elsősorban a különböző tantárgyakhoz kapcsolódóan a tananyagtartalomba ágyazva. Az elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a Nat kompetenciaterületi tudásanyagának, ahogyan ez az eddigiekben oktatott tantárgyi tartalmak közül például az osztályfőnöki, biológia tematikához is köthető, így onnan is átemelhetőek a konkrétumok. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb elsősegélynyújtáshoz kapcsolódó alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket; – tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Kiemelten fontos feladatunk minden tanítási év megkezdésekor, hogy az osztályfőnökök tájékoztassák a tanulókat a balesetvédelmi előírásokról, a házirendben foglaltakról. Az egyes tantárgyak szaktanárai (kémia, fizika, testnevelés, technika, informatika, számítástechnika) felhívják a figyelmet az adott órákon való balesetveszélyes helyzetekre, azok elkerülésének módjára. Fontos, hogy iskolánk épületeiben megfelelően feltöltött elsősegélydobozok legyenek elhelyezve, melyeknek állapotát rendszeresen felülvizsgáljuk, ellenőrizzük. Lényeges, hogy az iskolaidőn túli programokhoz is nyújtsunk szükség esetén aktuális balesetmegelőzési ismertetést (üzemlátogatás, kirándulás, stb.) Az elsősegélynyújtással kapcsolatos alapismereteket elsősorban tantárgyakhoz, tananyaghoz kapcsolva adjuk át tanulóinknak: Az alsó tagozaton az 1-4. elsősorban évfolyamon érintett témák  Érzékszerveink és testi épségünk  Egészségkárosító hatások  Betegségek tünetei, a megelőzés módjai, fontossága  Teendők egyszerű, hétköznapi balesetek esetén  Segítségkérés balesetek esetén- telefonos segélykérés

- 66.-

     

Segítségadás Elektromos háztartási gépek biztonságos használata A hétköznapok során előforduló veszélyes helyzetek (pl. tűzgyújtás) Sporttal, mozgással kapcsolatos balesetek megelőzése Biztonságos közlekedés Egyéb felmerülő kérdések

A felső tagozaton érintett témák:  5-6. évfolyamon a természetismeret tantárgy kapcsán, 7-8. évfolyamon a biológia tantárgy kapcsán- az alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek  A biológia tantárgy kapcsán- teendők rovarcsípések, légúti akadály, különböző vérzéssel járó sérülések esetén  A fizika tantárgy kapcsán az elektromos áram hatása az élő szervezetre, veszélyek, érintésvédelemmel kapcsolatos tudnivalók (áramütés, égési sérülés, forrázás)  A kémia tantárgy kapcsán a veszélyes anyagok és kezelésük, a háztartásban előforduló veszélyes anyagok, különböző sérülések és ezek ellátása (mérgezések, sav által okozott marások, vegyszer okozta sérülések, égési sérülések, forrázás, szén-monoxid mérgezés)  Testnevelés tantárgy - sport és testnevelés kapcsán előforduló sérülések  Az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartása minden tanévben az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan, ehhez igénybe vehető az iskolai egészségügyi szolgálat (védőnő, iskolaorvos) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását felső tagozaton osztályfőnöki órán ismertetjük, és szakköri formában valósítjuk meg a védőnők és a vöröskereszt bevonásával.

13. FOGYASZTÓVÉDELEM 13.01. A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK 13. 01.1

Jogi háttér

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: a) b) c) d) e) f) g) h)

az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog, a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga, a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga, a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga, a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog, az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog, a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga, a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudatos elsajátításhoz való jog.

- 67.-

Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek e része V. fejezet 17. §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII.17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat.) értelmében a helyi tanterveknek biztosítani kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat.-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. 13. 01.2

A fogyasztóvédelmi oktatás célja

„A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (Nat.) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és fenntarthatóságának a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

13. 01.3

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakulásáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (Nat.) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztói javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjenek a piaci viszonyok között, hogyan képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.

- 68.-

A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, kevesebbet költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például:   

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során:   

a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket a területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot, a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni is tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói probléma megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön-vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez - 69.-

és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezet megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 13. 01.4

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban



Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: - Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései; - Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások; - Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); - Földrajz - eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; - Magyar - reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái; - Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás-kiegészítők divatjai, egészséges táplálkozás; - Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata; - Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia; - Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.; - Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai; - Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz).  Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények).  Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása).  Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel).  Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások. 13.01.4.1 Módszertani elemek

Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszeri elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk

- 70.-

bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat megtartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.          

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól. Riportkészítés az eladókkal. Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika. Egyéni és csoportos döntéshozatal. Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása. Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában. Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel. Szimulációs játék, esettanulmány. Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése, elsajátítása, fogyasztói kosár készítése). Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés).

- 71.-

14.

ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

20/2012-es EMMI rendelet 2. mellékletében JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről, valamint tantárgyanként részletezett eszközök, felszerelések: Matematika tanításához szükséges eszközök, felszerelések: Körző, vonalzó, szögmérő (tanulói, táblai) Feladatgyűjtemények Tanári kézikönyvek Matematikai fóliasorozatok Testek Oktató CD-k, szoftverek Zsebszámológépek tanári és tanulói használatra Interaktív tábla Magyar nyelv és irodalom tanításához szükséges eszközök felszerelések: Tanári kézikönyvek, szöveggyűjtemények Tanári kézikönyvek –lexikonok, értelmező és idegen szavak szótára Írásvetítő fóliák Audiovizuális eszközök –magnó, videó, írásvetítő stb. Video- és DVD filmek (kötelező olvasmányok, művészettörténeti korszakokról és játékfilmek Oktató CD-k, szoftverek Interaktív tábla Történelemtanításához szükséges eszközök, felszerelések: Tanulói történelmi atlasz Falitérképek (fontosabb korszakokról: hazai, európai, világ) Audiovizuális eszközök (magnó, videó, írásvetítő stb.) Video- és DVD filmek (történelmi eseményekről, művészettörténeti korszakokról és játékfilmek) Tanári kézikönyvek (lexikonok, értelmező és idegen szavak szótára ) Oktató CD-k, szoftverek Interaktív tábla Fizika tanításához szükséges eszközök, felszerelések: Mechanikai kísérleti eszközök Hőtani kísérleti eszközök Optikai kísérleti eszközök Elektromosságtani kísérleti eszközök Audiovizuális eszközök (magnó, videó, írásvetítő stb.) Video - és DVD filmek (fizikai jelenségek, kísérletek) Oktató CD-k, szoftverek Interaktív tábla Kémia tanításához szükséges eszközök, felszerelések: Üvegeszközök – lombikok, kémcsövek, óraüvegek, főzőpoharak, büretták, pipetták, gázfejlesztő készülékek, borszeszégők Faeszközök – kémcsőállványok, kémcsőfogók Porcelán eszközök –dörzsmozsarak, hevítő-tégelyek, porcelántálak

- 72.-

Fémeszközök – kémcsőfogók, lombikfogók, vasállványok, vasháromlábak, szorítódiók Vegyszerek Mérlegek Írásvetítő fóliasorozatok Modellek Szemléltető táblák Ph mérő Elektrokémiai készletek Audiovizuális eszközök – magnó, videó, írásvetítő stb. Video- és DVD filmek Oktató CD -k, szoftverek Interaktív tábla Biológia tanításához szükséges eszközök, felszerelések: Diaképek Írásvetítő fóliasorozatok Szakkönyvek, állat-, és növényhatározók Szemléltető falitáblák Tanári és tanulói mikroszkópok Szövettani metszetek Növényi részeket bemutató modellek Emberi csontváz és csontok Gerinces állatok csontvázai Emberi szervek modelljei Emberi torzó Audiovizuális eszközök – magnó, videó, írásvetítő stb. Video - és DVD filmek Oktató CD -k, szoftverek Interaktív tábla Földrajz tanításához szükséges eszközök, felszerelések: Falitérképek – domborzati és politikai térképek Szemléltető falitáblák Kőzetgyűjtemény Földgömb Diaképek Audiovizuális eszközök – magnó, videó, írásvetítő stb. Video- és DVD filmek Oktató CD-k, szoftverek Tanári kézikönyvek Interaktív tábla Testnevelés tanításához szükséges eszközök, felszerelések: A tornaterembe beépített szerek: Kosárlabda palánk gyűrűvel Bordásfal Mászókötél A tornaterem egyéb felszerelései: Ugrószekrény Ugródeszka

- 73.-

Tornaszőnyeg Tornapad Ugrózsámoly Húzókötél Magasugró domb, mérce, léc Kézi szerek: Ugrókötél Gumikötél Kézi-súlyzó Medicin labda Kézilabda Kosárlabda Röplabda Súlygolyó Floorball ütő és labda Váltóbot A sportudvar szerei: Kézilabda kapu Idegen nyelvek tanításához szükséges eszközök, felszerelések: Számlálós kazettás és CD-s magnók Audiovizuális eszközök –magnó, videó, írásvetítő stb. Műsoros és üres videokazetták Tanulói és tanári szótárak Munkafüzetek, tanári kézikönyvek Oktató CD-k, szoftverek Interaktív tábla Informatika tanításához használt eszközök: Számítógépek Nyomtatók Projektor Multimédiás eszközök Fénymásoló Interaktív tábla

- 74.-

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

2. BEVEZETŐ 2.01.

AZ ISKOLA TÖRTÉNETE

A csorvási Állami Zeneiskola 1992. szeptemberében kezdte meg működését, mint az orosházi Liszt Ferenc Állami Zeneiskola kihelyezett tagozata. Ebben az évben zongora, ütő, hegedű, klarinét, gitár, trombita, tuba, kürt tanszakon folyt a tanítás. A kihelyezett tagozat vezetését Debreczeni István tagozatvezető látta el. 1993. szeptemberétől az iskola levált az orosházi Zeneiskolától és önállóan az ÁMK intézményegységeként kezdte meg működését Kukla Zoltán intézményegység-vezető irányításával. 1994-ben a vezetők úgy határoztak, hogy a tánctagozatot is beindítják, és így két csoporttal kezdte el működését a „modern-tánc” tanszak, mely 2007-től kezdve szakköri kereteken belül működik.1996-ban tovább bővült az iskola. Az igények felmérése után a „képző- és iparművészeti” tagozat is beindult. 1997-ben a tánctagozat tovább bővült a néptánc-tanszakkal. Sajnos mivel az érdeklődés alábbhagyott, ennek a tanszaknak a működését 1999. szeptemberében fel kellett függeszteni. Az 1997/98-as tanévben népzene tanszak is működött. Mivel a Zeneiskola két tagozattal tovább bővült, így Csorvás Nagyközség Önkormányzatának képviselő testülete 1998-ban úgy rendelkezett, hogy az ÁMK alapító okiratát módosítja és Alapfokú Művészeti Iskola kezdte meg működését ettől az évtől. 1999. októberétől pályázati úton az ÁMK tanács döntése alapján Debreczeni István intézményegység-vezető irányításával kezdődött meg az iskolai év. Jelenleg az iskola két tagozattal működik: zeneművészet, képző- és iparművészet. 2007-ben az országos minősítési folyamatban az intézmény zenei tagozata kiváló minősítést, a képző- és iparművészet tagozata pedig minősített oklevelet ért el, így összességében az iskola elnyerte a „Minősített oktatási intzézmény” címet. 2004. áprilisától hosszú szervezés után végre a Művészeti Iskola önálló épületbe kültözhetett és elkezdhette kialakítani saját arculatát a Minősítési eljárásrendnek és a 11/1994-es MKM rendeletnek megfelelően.

2.02.

AZ ISKOLA EREDMÉNYEI

Annak ellenére, hogy a Művészeti Iskola egy fiatal iskola a többi megyei művészeti iskolák között, igen nagy eredményeket tud felmutatni. Ettől függetlenül amióta megalakult, növendékei sok helyi és megyei versenyen képviselték iskolánkat.1996-ban először rendezte meg az iskola a helyi hagyományokra épülő Bartók Béla Zongoraversenyt, melyet három év múlva 1999-ben újból megismételt. Ezeken a versenyeken a helyi gyerekek szép és magas színvonalon szerepeltek.1997. tavaszán rendezte meg Csorvás a Megyei Mélyrézfúvós versenyt, ahol már különdíjat is kapott egy gyermekünk. A tánctagozat is igen szépszámú szereplést tudhat maga mögött, hiszen sok fellépésük volt és van jelenleg is mind országon belül és kívül is. Ebben nagy segítséget nyújt a helyi fúvószenekar. 2000. februárjában a Megyei Furulyaverseny fontos szerepet jelentett az iskolának, mert ekkor az egyik növendéke megnyerte a verseny III. díját. 2005. áprilisában a sarkadi Megyei Trombita versenyen egy tanulónk III. díjat nyert. Ebben az évben először nyert felvételt tanulónk a SZTE Vántus István Gyakorló Zeneűvészeti Szaközzépiskolába

- 75.-

Szegedre vadászkürt szakon Debreczeni Márk személyében. A 2006-os Megyei Furulyaversenyen II. helyezéssel büszkélkedhettünk. 2008. áprilisában a Békés megyei Trombitaversenyen Debreczeni Viktória korcsoportjában III. helyezést, míg Béres Dóra a IV. korcsoportban ugyancsak III. helyezést ért el. A citera együttesek a XII. „Öszikék” Népzenei Versenyen Demecseren egy arany illetve egy ezüst minősítést szereztek. A Békés megyei szólisták- és népdalénekesek I. találkozóján bronz minősítést értel el. 2009-ben a „Szülőföldünk Békés megye” Amatőr Művészeti Fesztiválon a citera együttes egy ezüst- és egy aranyérmet szerzett, a furulya kvartett aranyérmet, Béres Dóra aranyérmet, Gilich Dóra aranyérmet, Babinyecz Erika ezüstérmet, a Csorvási Rézfúvós kvintett aranyérmet, a Csorvási Rézfúvós kvartett ezüstérmet nyert. A Békés megyei Művészeti Iskolák fafúvós versenyén szép eredményt ért el Bondár Szabina klarinéton, aki korcsoportjában II. helyezéssel büszkélkedhet. A citera együttesek a XIV. Népzenei Versenyen Csorváson egy ezüst illetve egy bronz minősítést értek el. Ebben a tanévben Béres Dóra tanulónk trombita szakon felvételt nyert a SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskolába Szegedre. 2010-ben a Bartók Béla Népdaléneklési versenyen Seres Adél és Ujvári Noémi bronzminősítést szerzett. A csorvási Népzenei versenyen citera együtteseink egy ezüst illetve egy bronzminősítést, valamint egy kiváló minősítést ért el. A Békés megyei Mélyrézfúvós versenyen Klyucsik Dániel tuba hangszeren harmadik helyezést ért el. Az Ifjúsági Művészeti Fesztiválon Gilich Dóra harmadik helyezést ért el, a Csorvási Rézfúvós kvintett pedig különdíjban részesült. A 2009/2010-es tanévben Gilich Dóra furulya szakos növendékünk felvételt nyert a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába Békéscsabára. 2011. áprilisában a Békés megyei Zene- és Művészeti Iskolák megyei Trombitaversenyén Mihalik Zsanett az első korcsoportban különdíjat, Debreczeni Viktória a III. korcsoportban I. helyezést, míg Szenteczki Zoltán a IV. korcsoportban ugyancsak I. helyezést ért el. A Népdaléneklési versenyen Seres Adél III. helyezést ért el. A Szülőföldünk Békés megye Amatőr Művészeti Fesztiválon a Csorvási Rézfúvós kvintett ezüst érmet a Csorvási Mélyrézfúvós együttes ezüst érmet, a citera együttes szintén ezüst érmet nyert. Ebben sz évben Debreczeni Viktória trombita szakos tanulónk felvételt nyert a SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskolába Szegedre. 2012-ben a Népdaléneklési versenyen Orosházán Seres Adél II. helyezést ért el. A Pusztaföldváron megrendezett Bartók Béla népdaléneklési versenyen Vörös Adél Rózsa tanulónk korcsoportjában első helyezést ért el. A tiszakécskei Népzenei Országos Minősítősen, a KISZE Citeraegyüttes kiváló minősítést szerzett, novemberbenpedig ezüst minősítést értek el az Országos Népzenei Minősítésen, Szeghalmon. A Városi Fúvószenekar és Majorette csoportja showzenekar szórakoztató program kategóriában nemzetközi arany minősítéssel rendelkezik, a fúvószenekar koncertfúvószenekar kategóriában is arany minősítést ért el. Többször vettek részt a gyulai Tűzoltózenekari Fesztiválon, ahol számos díjat nyertek el: többek között a "Legjobb műsor" díját, kétszer a Fesztivál nagydíját, a "Legjobb zenekarnevelő karmester" díját, a „Legjobb koreográfus” díját, a „Zsűri kiemelt különdíját”, a „Leglendületesebb majorette-csoport” díját, a „Legjobb karmester” díját, és számos különdíjat. A csorvási Nemzetközi Fúvószenekari és Majorette versenyen kétszer nyertek második díjat egyszer pedig első helyezést. Többször mérették meg magukat a békéscsabai Zeniten is, ahol többek között megnyerték a „Legjobb Majorette csoport díját”, a Fúvószenekar Nívó-díjat, a „Legjobb szórakoztató zene díját”, a „Legszínesebb produkció díját”, a „Legjobb ütős szekció”, a majorette-csoport vezetője a „Legjobb koreográfus díját”, a zenekar vezetője pedig a „Legjobb karmester díját” érdemelte ki. A majorette együttes a 2. Majorette Európa Bajnokságon (Szlovénia, Ljubljana) egy aranyérmet és egy bronzérmet kapott.

- 76.-

2.03.

HAGYOMÁNYRENDSZER

A művészeti iskola megalakulása előtt nagyon jó alappal rendelkezett. 1972-ben alakult meg Koter István karnagy és zenepedagógus vezetésével a helyi fúvószenekar, mely igen sok gyermek számára jelentett lehetőséget a művészeti ágak megismerésére. Ettől kezdve több év kitartó munkájával sikerült megteremteni egy olyan bázist, mely lehetőséget nyújtott az Alapfokú Művészeti Iskola megalakulásához. Több éven keresztül folyt az oktatás szakköri kereteken belül fúvós, ütős, és zongora szakon. Koter Pista bácsi egymaga oktatta a fúvószenekar számára nélkülözhetetlen hangszereket, így pl. trombita, tuba, tenorkürt, vadászkürt, fuvola, klarinét, baritonkürt, harsona, és ütőhangszer. A helyi zongoraoktatást egy Orosházáról kijáró tanárnő végezte, akit mindenki Rózsika néninek hívott. Nem csak a fúvós oldal és a zongora erős a településen, hanem más művészeti ágak is. Nagyon nagy szerepet játszik a népzene és a népi éneklés, melyet a helyi csoportok igen magas színvonalon művelnek. A képzőművészet terén is igen nagy az érdeklődés a kézimunka és a kézzel készített művészi tárgyak megvalósítására. Ezekből a művészeti ágakból jelenleg is sok működik az Alapfokú Művészeti Iskola keretein belül, de nagyon sok még most is szakkörön belül tevékenykedik, hiszen nem csak fiataloknak nyújt lehetőséget, hanem a felnőtt korosztály számára is.

2.04.

AZ ISKOLA SZEREPE A TELEPÜLÉS ÉLETÉBEN

A művészeti iskola a település életében nagyon fontos szerepet játszik. Elsődlegesen művészetre neveli és oktatja a gyerekeket, másodszor pedig művészi produkciókkal részt vesz a település kulturális életében. Helyi rendezvényeken vesznek részt egyéni és csoportos előadásokkal. Minden évben képviseltetjük magunkat a március 15.-ei rendezvényeken, kiállítás megnyitókon, közgyűléseken, október 23-án.Növendékhangversenyeket rendezünk a lakosság részére évente több alkalommal is. Decemberben „Jézusváró” percek címmel, Februárban lehetőséget biztosítunk az iskolánból elkerült és zenei pályán továbbtanulóknak, hogy bemutatkozhassanak a helyi közönség előtt is. Tavasszal május hónapban Tavaszi hangvesrenyt tartunk anyák napja tiszteletére. Nagyon jó a kapcsolatunk az Álatlános Művelődési Központtal is, hiszen közös rendezvényeket tartunk a könyvtárral, Művelődési Házzal. Az Óvodában minden évben karácsonyi hangversenyt adunk a pici apró embereknek. Bartók Bélának nagy kötődése fűződik a településhez, hiszen a nagyszülei Csorváson vannak eltemetve, illetve szülei a csorvási katolikus templomban kötöttek házasságot. Ezért 1996-ban az iskola tanárai és a vezetés úgy döntött, hogy megrendezik az első Bartók Béla Zongora Emlékversenyt, mely 1999-ben ismét meg lett rendezve. A Művészeti Iskola egy másik megyei verseny rendezési jogát is birtokolja, 2008-ban és 2011-ben rendezte meg a Békés megyei Zene- és Művszeti Iskolák Trombitaversenyét. Ugyancsak fontos szerepet játszik a település életében a művészeti iskolával szoros kapcsolatot tartó Városi Fúvószenekar és Majorette csoport is, mely nem csak a helyi rendezvényeken, hanem megyei, országos, és nemzetközi szinten is méltón képviseli Csorvást.

- 77.-

Országos és nemzetközi versenyeken, fesztiválokon vesz részt, és több alkalommal hozta el az I. a II. vagy a III. helyezést, valamint a fesztivál nagydíját. Évente közel 20 fellépése és koncertje van, melyből helyi szinten több önálló hangversenyt, térzenét rendez az év folyamán.

3.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

3.01.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK:

A művészeti iskola személyi feltétele megfelelő.

Zeneművészeti ágon: 5 fő teljes állásban dolgozik határozatlan idejű kinevezéssel, 1 fő megbízási szerződéssel.

Képző- és iparművészeti ágon: 1 fő megbízási szerződéssel.

3.02.

TÁRGYI FELTÉTELEK:

Az Alapfokú Művészeti Iskola 2004. április 14. óta rendelkezik önálló épülettel. 5 db zongoránk van, ebből 4 db pianínó. Ezek a hangszerek a tanításhoz és a helyi növendékhangversenyekhez évente kétszeri felhangolással megfelelőek, helyi vagy megyei verseny megrendezésére nem alkalmasak. A fúvós tanszakokon vannak igen jó hangszereink is, de nagy része nagyon öreg, régi és felújításukra sokat kell fordítani a költségvetésből. Azok a hangszerek, amelyek jobb minőségűek, azoknál a gyerekeknél vannak, akik már több éve magasabb színvonalon játszanak, és a fúvószenekar tagjai. Így sajnos a kezdők számára jut a gyengébb, rossz minőségű hangszer. A telephely rendelkezik hanghordozóval, (TV, video, CD lejátszó, magnetofon), viszont nem rendelkezik saját fénymásolóval, így ennek a problémának a megoldására nagy hangsúly kell helyezni. Addig bérleti szerződéssel kell, hogy megoldjuk ezt a problémát. A hegedűink csak a kezdő tanulók számára megfelelőek, a magasabb művészi előadáshoz, versenyeken való részvételhez nem megfelelőek. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a rossz hangszeren még a jó képességű gyereknek is rossz játszani (más a hangzásminőség, tisztább a hangszer, élvezhetőbb a zene jobb minőségű hangszeren). A pedagógiai program végrehajtásához nélkülözhetetlen a berendezések és az eszköztárak fejlesztése. Az elméleti tárgyaknál és a csoportos órákon nélkülözhetetlen berendezés a hanghordozó és a számítógép. A működő tanszakokon szükséges lenne legalább 1-1 db minőségi hangszer megléte, mely a versenyeken való részvételhez nyújtana nagy segítséget.

- 78.-

Tehát összegezve elmondhatjuk. hogy a meglévő eszközeink működnek, de hosszabb távon nem használhatóak még feljavítással sem. Ez azt jelenti, hogy több hangszerre lenne igényünk a minőségibb munka végzéséhez.

3.03.

TANULÓI LÉTSZÁM ALAKULÁSA AZ ELMÚLT ÖT TANÉVBEN:

2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

121 122 122 117 116

3.04.

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE

3. 04.1

Művészetpedagógiai alapelvek és feladatok:

Az iskola alapvető céljának az alkotó jellegű, értő műélvezői és befogadó magatartás elsajátítását tartjuk, ebből tekintve ez fő feladatunk, erre épülhet a tényleges alkotó tevékenység készségének kialakítása, eredményekért pedig a pályaorientáció. A művészetpedagógiai gyakorlat éppúgy az általános pedagógia eljárásait követi, mint bármely más szakpedagógia. Nem említünk tehát részletesen olyan általános elveket, mint pl. a fokozatosság, az ismeretek és készségek összefüggése, szemléletesség fontossága, stb... Azokat az elveket és feladatokat soroljuk fel az alábbiakban, amelyek iskolánk tevékenységét fokozottan jellemzik.      



A növendék személyisége a pedagógus személyisége által fejlődik, ugyanakkor visszahat a pedagógus személyiségére. A művészetpedagógiában különös felelősség hárul szakmailag és morálisan a pedagógusra. A művészetpedagógia a művészet gyakorlásából indul ki és tapasztalatok által jut el az általánosításokhoz, katalizátorként használva ezeket a művészeti gyakorlatban. Mind kognitív, mind morális, mind kreatív értelemben jelentősége van a dolgok, jelenségek pontos néven nevezésének, a fogalmi tisztaság igényének, a lényeg világos megfogalmazásának és kiemelésének. A kreatív tevékenység a megismerés és alkalmazás során mindig az egyes műalkotás vagy kreatív feladat konkrétságából indul ki. A művészeti nevelésben fontos szerepe van a szokásautomatizmusoknak, ezért az oktatás, a gyakorlás és a morális készségek kifejlesztése ( különösen az első periódusban) a szoktatást állítja a középpontba. A készségfejlesztésben a dicséret módszerét helyezzük előtérbe, de gondosan vigyázunk, hogy dicséretet csak a valóban arra méltó megnyilvánulások kapjanak. A negatív megnyilvánulásokat következetesen és határozottan néven nevezzük, és gondoskodunk, hogy lehetőség nyíljon a javításukra. Iskolánkban többeket kell műélvezővé, mint művésszé nevelnünk. A művésznevelést is műélvezői alapállásból közelítjük meg. A művészi kreativitást a műélvezői kreativitás magasabb fokának tekintjük.

- 79.-

       



A műélvezetben és a művészi kreativitásban egyaránt meghatározónak tartjuk a reális valóságlátást, ugyanakkor határozottan rámutatunk az öncsalás, önámítás értelmetlen és destruktív voltára. Az alkotói kreativitásban döntőnek tartjuk a követelmények adta szabályok megtartását, a pontosság és az önfegyelem gyakorlását. Fontos számunkra az igényesség. Ezért mindig kicsit magasabbra helyezzük a feladatmegoldás mércéjét annál, mint amit kényelmesen teljesíthet a növendék. Ugyanakkor ügyelünk, hogy ne állítsuk megoldhatatlan feladatok elé. Az esetleges kudarcok sem tántoríthatnak el sem oktatót, sem növendéket újabb kihívások elfogadásától. A pedagógus kötelessége, hogy a kudarcot megfelelő ellensúllyal harmonizálja. Minden cselekedet pozitív vagy negatív következményekkel jár. Nem a követelmény súlyossága a döntő, hanem annak belátása, hogy semmi sem marad előnyös vagy hátrányos következmények nélkül. A fegyelem fontos tényezője az önállóság és a szabadság, de bármelyik túlsúlya torzulást okozhat az alkotó tevékenységében. Az egyensúly fenntartása az oktató legfőbb feladatai közül való. Kevés dolgot teszünk kötelezővé, viszont sokat kívánatossá, választhatóvá különösen pedig vonzóvá. A döntés felelőssége a nevelőé, hogy a döntések megfelelő hatással és következménnyel járjanak. Tanulásban, gyakorlatban, kísérletezésekben nagy teret szánunk a próbálkozásoknak, egyéni elképzelések végrehajtásának, de a megalapozott bírálatnak is. Becsüljük a sajátos elképzeléseket, tiszteljük ezekben a személyiség önállóságát, de mindig megkívánjuk a felelősséget is. Ne azért fogalmazzon valaki különös, szokatlan módon, mert nem tud eleget tenni a szakmaiság követelményeinek. Összefoglaló értéknek tartjuk a mesterség tiszteletét, a megbízható mesterségbeli tudás igényét és követelményét.

3. 04.2

Az alapfokú művészeti nevelés szerepe a személyiségfejlesztésben

A tapasztalattal rendelkező művészetpedagógus szinte mindig érzi, hogy egy adott pillanatban jelen van-e a tehetség. Adott pillanatról célszerű beszélni, hiszen a tehetség nem statikus jelenség, hanem időről időre változó, hullámzó állapot. Az alapját képező adottságok, képességek, korábban megszerzett tudatos vagy öntudatlan képességek könnyen felismerhetők, összehasonlíthatók és mérhetők. A tehetség a teljes személyiség része, így a személyiségfejlesztési tapasztalatok által megközelíthető, ezért van kitüntetett szerepe a művészetpedagógiában is a személyiségfejlesztésnek. Célunk érett, konstruktív személyiség létrehozása. Legfontosabb vonásai: szeretet, bizalom és mások iránti tisztelet és megbecsülés, perspektívaérzés, együttérzés és empátia, önmegvalósítás igénye, elevenség és dinamizmus, belső aktivitás.

3. 04.3

Kreativitás és önállóság

A művészeti alkotások befogadása nem képzelhető el a személyiség nyitottsága nélkül. Tanulóink ezzel az igénnyel lépnek be iskolánkba. Az ehhez szükséges készségek szokássá alakítása szintén a pedagógiai feladatunk. A kreativitáshoz kapcsolódnak bizonyos értékproblémák. A tanulmányok kezdetén az alkotás szükségképpen a spontán fantázia megnyilatkozásai és játék formájában jelenik meg, az idő

- 80.-

előrehaladtával egyre tudatosabb értékigénnyel kell társulnia ahhoz, hogy alkotóerőről beszélhessünk. Meg kell azt a pontot találni, ahonnan kezdve a szándékos formálás készségeinek meg kell jelenniük. Egyenként különbözhet ez a pont, ezért a fokozatosságot személyre szabottan kell figyelembe venni. A kreativitás és önállóság kölcsönösen feltételezik és fejlesztik egymást. A növendékek és mesterek szoros együttműködése, növendék alkotókörök létrehozása és támogatása megfelelő alapot nyújtanak e két fontos készség egymást segítő fejlődéséhez.

3. 04.4

A komprehenzív rendszer

A művészeti nevelés területén - bizonyos érettségi határokon belül - másodlagos jelentőségű az életkor. Iskolánk növendékei 6-22 éves korúak. 6 éves, 6-13 éves, 13-17 éves, 17-22 éves csoportfelosztásban tudjuk a személyiségfejlődés fokát tekintetbe venni. Ismerjük a destruktív személyiség jegyeit is és tudjuk, hogy a tehetséges embert több személyiségtípus összetevői egyaránt jellemeznek. Úgy tapasztaljuk, hogy a tehetséggel egyenes arányban egyre szélsőségesebben mutatkoznak meg a pozitív és negatív tulajdonságok. Ez művészetpedagógiai gyakorlatunk legnehezebben feltárható és ellenőrizhető része. Célunk az ellentétes erők feloldása a konstruktív harmónia jegyében.

3.05.

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI CÉLRENDSZERE, VALAMINT FUNKCIÓI

3. 05.1

Zeneművészeti ág

Az alapfokú zeneoktatás alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző zenei hangszeres szakterületeken való jártasság megszerzését. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

3. 05.2

A zeneművészeti ág általános fejlesztési követelményei, feladatai

A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres

- 81.-

zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. Tehetséggondozás. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív muzsikálásra nevelése. Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamara együttesekben történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés. Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel.

3. 05.3

Képző- és iparművészeti ág

Az alapfokú művészetoktatás lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi emlékezetet és képzeletet. A művészetoktatás keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenység iránt érdeklődő tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való sajátosságok megszervezését és gyakorlását. Célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse, segítse a hagyománytisztelet kialakulását.

3. 05.4

   

A képző- és iparművészeti ág általános fejlesztési követelményei, feladatai

Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására.

Készítse fel a tanulót:            

a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, a vizuális információk, közlemények megértésére, a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, a kifejezési eljárások használatára, az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, a vizuális önkifejezésre, alkotásra, tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, tervezésre, konstruálásra,

- 82.-

 a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére,  eszközhasználatra, anyagalakításra,  a baleset- és munkavédelmi előírások betartására,  tárgykészítésre, környezetformálásra,  a kézműves tevékenységek gyakorlására,  a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére,  a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére,  a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására,  a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére,  a műelemzési eljárások alkalmazására. Tegye lehetővé: 

a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését.

Alakítsa ki a tanulóban:   

az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élményképességet, az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat.

Fejlessze a teremtő képzeletet és improvizációs készséget. A képző- és iparművészeti oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanulók más művészeti ág ( zeneművészet; képző- és iparművészet ) képzésébe is bekapcsolódhatnak, illetve azok központilag meghatározott kötelező tanítási óráin is részt vehetnek.

4.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZLETES LEÍRÁSA

4.01.

SZERVEZETE

Alapfokú Művészeti Iskola Feladata:  zenei ismeretek nyújtása,  zenei műveltség megalapozása,  amatőr zenélés előkészítése,  továbbtanulásra való felkészítés,  alapfokú képző- és iparművészeti oktatás, Élén a tankerület igazgató által kinevezett, teljes körű szakmai jogkörrel rendelkező munkaközösség-vezető áll. Tekintettel a pedagógusok kis létszámára, tanszakvezetők nincsenek. Egy munkaközösségben szerveződtek az itt dolgozó pedagógusok.

- 83.-

A művészeti iskolában járó tanulók szülei tekintettel a specialitásokra, külön Szülői Szervezetet alakíthatnak, és így láthatják el a szülők képviseletét. Segíthetik az iskolai munkát, a gyermekeket érintő kérdésekben véleményezési joguk van.

4.02.   

    

TANULÓI JOGVISZONY

Az iskolának bárki - 6 éves kortól - növendéke lehet, akiben lehetőséget látunk a tanulmányok megkezdésére. Felvételi meghallgatás alkalmával az előképző és az 1. hangszeres osztályba jelentkezők felvételi követelménye éneklésből, hallásvizsgálatból, ritmusérzék megállapítás áll. Képző- és iparművészeti szakra jelentkezőknél döntő szempont a szín és forma felismerése, eszközhasználat felmérése és a térben való tájékozódás képessége. Az előképző kihagyásával az 1. hangszeres osztályba csak azok a tanulók vehetők fel, kiknek képességei előreláthatólag elegendőek az év végéig teljesítendő követelményszint eléréséhez. Hangszerválasztás a szaktanárok segítségével és javaslatával elsősorban a szülő és a gyermek igényei alapján történik. Ha nincs konkrét elképzelés, úgy a leendő tanuló fizikai állapota, testalkata, a tanári kapacitás lesz a mérvadó. Magasabb iskolai osztályba az vehető fel, aki bizonyítványával igazolja, hogy az előző évet eredményesen befejezte, s tanulmányaiban megszakítás nincs. Aki több év kihagyásával szeretné folytatni tanulmányait, felvételi meghallgatáson kell részt vennie. A munkaközösség-vezető, indokolt esetben (tanuló egyéni adottságai, rendkívüli körülmények, sajátos helyzet) kezdeményezheti a tanuló felmentését a kötelező foglalkozások, illetve egyes tárgyak óráinak látogatása alól. A szülőt és a növendéket tanulmányi előmeneteléről az ellenőrzőben folyamatosan tájékoztatni kell. Tanév végi osztályzatairól, továbbhaladásáról bizonyítványt kell adni. Tanulói jogviszonya megszűnik, a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni, ha a kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire, azaz, hogy 10 óra igazolatlan mulasztás esetén megszűnik a tanuló jogviszonya. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák egyharmadát eléri, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. Tanulói jogviszonya megszűnik abban az esetben is, ha a tanuló hangszeres vagy más főtárgyból az év végi vizsgáján elégtelen osztályzatot kapott. Törölni kell a tanulók névsorából akkor is, ha éves szinten főtárgyból és kötelező melléktárgyból (szolfézs) - az igazolatlan óráinak száma meghaladja az évi kötelező óraszám 20 %-át, és akkor is, ha a félévenként esedékes tanulmányi hozzájárulást a megállapított időponton túl sorozatos felszólítások ellenére sem fizeti be a tanévzáró időpontjáig. Ebben az esetben bizonyítványt sem kaphat a tanuló.

- 84.-

4.03.

ÁLTALÁNOS MUNKAREND



A szorgalmi idő első és utolsó napját - a tanítási év első és utolsó hetének keretében - a munkaközösség-vezető javaslata alapján határozzuk meg.  Az iskolai munka- és órarend lehetőség szerint alkalmazkodjon az általános iskolai, gimnáziumi munkarendhez. A foglalkozásokat - rendkívüli eseteket kivéve - hétfőtől péntekig 12.oo-tól 20.oo óra között kell tartani. Az iskolában folyó szakoktatás – szükség esetén – szombati napra is kiterjedhet.

4.04. A KÉPZÉS SZERKEZETI SZAKASZOLÁSA, AZ EGYES SZAKASZOK KÉPZÉSI CÉLJAI ZENEMŰVÉSZETI ÁGON Az ELŐKÉPZŐ célja a zenei alapismeretek elsajátítása. A szolmizációs rendszer begyakorlása után az ABC - s rendszerben való biztos tájékozódással elősegíteni a hangszeres tanulmányok megkezdését. A HEK ( HANGSZERES ELŐKÉPZŐ ) jelenléte az oktatási rendszerben létfontosságú, hiszen elengedhetetlen az 1. hangszeres osztályok anyagának elsajátításához. Nem a látványos, úgynevezett "fellépő" darabok megtanulása a cél, hanem, hogy technikailag biztosan legyen megalapozva az 1. hangszeres osztályba lépés. Szolgálja az általános zenei érzék a hangszeres készségek felmérését, a képességek kibontakozását. Fúvós hangszerek tanulásának megkezdésekor különös figyelmet kell fordítani a tanulók életkori sajátosságaira, fizikai, alkati fejlettségére, alkalmasságára. Helyesen működő funkciók kialakítása:  A helyes légzés alapjainak elsajátítása.  A helyes szájtartás megalapozása, a fúvóka helyének kialakítása.  A helyes testtartás, hangszertartás kialakítása.  A hangszer felépítésének, megszólaltatási módjának ismerete. A hegedűoktatás igen fontos szerepet játszik az alapfokú művészetoktatásban és ezért nagy odafigyeléssel kell az általános iskola 1-2-3. évfolyamába járó gyerekeket ránevelni a hangszer szeretetére. Ismertesse meg a növendékkel:      

a hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét, a hegedű akusztikai sajátosságait, a hangszer hangolását, a hangszer és a vonó felépítését, részeit, a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket, a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit,

- 85.-

   

a különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, a zenei alapkarakterekhez tartozó vonókezelést, a hegedűirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, a vonós hangszercsalád többi tagját.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést, gyakoroltasson rendszeresen és fordítson figyelmet a készségek fejlesztésére. Tanítsa meg a növendékeket a hangolási és a legalapvetőbb hangszerkarbantartási feladatokra. Az általános iskola 1-2. évfolyamába járó gyermekek számára a ZONGORA előkészítő szak oktatási programját az éneklésre, ösztönösségre és a gyermeki alkotófantáziára alapozva kell kialakítani. Alakuljon ki:    

a hangszer vázlatos ismerete, tájékozódás a billentyűzeten, helyes ülésmód, elemi hangszerkezelési ügyesség.

A leggyakrabban használt ütőhangszerek ismerete a helyes testtartás, "szimmetrikus" verőfogás, váltott kézzel való játék ( technikai gyakorlatok ), különböző verők használata az ütőhangszer előképző fontos feladata. Az egyéni foglalkozás mellett célszerű az együttes játékot is elkezdeni. Ismertesse meg a citera lehetőségeit, a rajta játszható dallamok minél szélesebb körét. A citerával rokon pengetős hangszereket, illetve a hasonló repertoárt használó más („burdon”) hangszereket. Az egyéni oktatás mellett folyamatosan el kell kezdeni a kamarazenélést is. A HANGSZERES ELŐKÉPZŐ-ben az egyéni és az életkori sajátosságok miatt a haladás üteme teljesen egyéni a tanár szakszerű irányításával. Az ALAPFOKON tanuló növendékek úgy "A" mint "B" tagozaton olyan látásmóddal kell, hogy rendelkezzenek, amely feltételezi a zenei összefüggéseket, zenei gondolatok önálló megfogalmazását. A két tagozat szorosan egymásra épülve szolgálja a gyermek egyre növekvő tudásszomját, igényességét mind zenei, mind technikai szempontból. Képzési céljainknak igazodnia kell a növendék egyéni adottságához, képességéhez. Kiemelt figyelmet kell fordítani olyan módszerek kialakítására, mely az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségeket kihasználja. A HANGSZERES ELŐKÉPZŐ-ben végzett tudatos munka meghozza eredményét. Fúvós szakon a helyesen beállított légzéstechnika, szájtartás, befúvási mód kialakítása, a mindennapos gyakorlás, az állandó ellenőrzés didaktikai, fiziológiai szempontból lehetővé teszi a könnyed, felszabadult játékmódot. A hegedű tanszakon a helyes légzés kialakítása, a helyes testtartás, a kar és a kéz alapmozgásainak kialakítása, a hangszerre irányuló mozgások gyakorlása, a hegedűtartás, vonótartás kialakítása az elsődleges cél. Zongora szakon a természetes hangszerkezelés, a zenei és technikai szempontból tudatos és önálló gyakorlás az alapfok évfolyamaikon lehetővé teszi a tanuló életkorának és - 86.-

képességeinek megfelelő zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására. Az ütőhangszer tanulás kezdetén az ütőhangszerek sokszínűségéből és zeneirodalmi sajátosságaiból eredően a kamarazenélés lehetőségének megteremtése az egyik cél. Gondot kell fordítani a zeneileg igényes kidolgozásra, a különféle hangszerek speciális technikai elemeinek alkalmazására, tudatos zenei memorizálásra, improvizációs gyakorlatokra. A citera tanulás folyamán alakuljon ki a rendszeres napi munka rendszeressége, megismertetve a növendékkel a céltudatos gyakorlás módszereit, a könnyed hangszerkezelést, a helyes testtartást, kéztartást, ujjmozgatást, összehangolt bal- és jobbkéz-játékot. Az ALAPFOK "B" tagozatán tanuló növendékek átlagosnál jobb képességei és a rendelkezésre álló magasabb óraszám lehetővé teszi számukra a zenei ismeretek megszerzése és hangszerkezelés fejlesztése terén, hogy az "A" tagozatos növendékekhez képest nagyobb mennyiségű anyagot sajátítsanak el, magasabb szinten. Számukra a "minimális követelmény" teljesítése természetesen nem elegendő, az adott osztály anyagából a nehezebb feladatokat kell az átlagosnál színvonalasabban megoldaniuk. A TOVÁBBKÉPZŐ évfolyamok eléréséig az egyes növendékek tudásszintje között jelentős különbség alakulhat ki képességeik, teherbírásuk és szorgalmuk alapján. Ezt a különbséget a továbbképző osztályokban növelheti a közismereti iskolákon jelentkező eltérő mértékű terheléstől és az iskolán kívüli más elfoglaltság mértékétől függő gyakorlási idő, valamint a zenetanulás eltérő iránya és célja. "A" tagozaton vagy az egyéni hangszertudás fejlesztése, vagy a kamarazenei illetve a zenekari játék fejlesztése kerül előtérbe. A TOVÁBBKÉPZŐ "B" tagozatos növendékei nem zenei jellegű közismereti tanulmányaik mellett is szeretnék megőrizni a zenei pálya választásának lehetőségét. Számukra szakközépiskolák tanterve az irányadó.

4.05.

A KÉPZÉS SZERKEZETI SZAKASZOLÁSA, AZ EGYES SZAKASZOK KÉPZÉSI CÉLJAI KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁGON

Az előképzősök komplex művészeti tantárgya a : Vizuális alapismeretek. Az előkészítő szakasz célja, a tanulók kreatív képességeit fejlesztő program beindítása, az általános vizuális alapismeretek elsajátítása. Annak az igénynek a kifejlesztése, mely az örömteli munkát és a környezetünkben fellelhető esztétikai minőségek felfedezése. A program feladata, hogy célként tűzze ki a gyerekek és a tanárok közös tevékenységének, a tanári korrektúra elfogadásának igényét, az alkotásra nevelés folyamatának megalapozását. Az örömteli alkotó munka a tanulmányok folytatásában alap- és haladásszinten is nélkülözhetetlen. Az ELŐKÉPZŐ 1. évfolyamán az élménykifejezés, a képi kifejezés alapelemei, a kiemelés, a lényegmegragadás, a tér a színek felfedezése, ábrázolása alapvető jártassági szinten kell, hogy megjelenjék. A színek kifejező ereje, a portré és alakrajz, a szerkezet felfedezése, a sík és tér fogalmának gyakorlati megismerése magában foglalja a játékosság, az önálló véleményalkotás, a megismert technikák alkalmazását tanári irányítás mellett.

- 87.-

Az ALAPFOK 1-2. évfolyamának célja, hogy megismertesse a tanulókkal:  a vizuális nyelvrendszer alapjait,  témák, témacsoportok anyagokkal történő változatos feldolgozását,  a színek, a forma és mozgás kölcsönhatását. E szakasznak is lényeges eleme az önálló alkotómunkára nevelés kialakítása. A 3-6. évfolyam célja, hogy megismertesse a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges eszközök és anyagok használatát. Alakítsa ki a tanulóban:  a rajz, képi, plasztikai nyelv segítségével gondolataik önálló, alkotó módon történő kifejezését,  kritikai véleményformálás igényét és képességét,  a művészet, művészetek iránti érdeklődését. A TOVÁBBKÉPZŐ évfolyamain a rajzi, színbeli illetve sík- és térbeli tevékenységek széles körű alkalmazása, gyakorlása lehetőséget ad a tanulóknak a teljesebb önkifejezésre és a szakirányú továbbtanulásra. A 7-10. évfolyam lényegét az alkotó és a stúdium jellegű feladatok váltakozása adja. Az előző években megismert és alkalmazott rajzi, festési és mintázási alap-technikák alkalmazása a közvetlen cél. A csoportok képességeinek és haladásának iránya szerint alakíthatók az egyes témaegységek feldolgozásai. A 8. évfolyam fontos célkitűzése az önálló munka-szervezés. az egyéni korrektúrával történő fejlesztés. A 9. évfolyam átmenetet képez az elemző és alkotó újraértelmező feladatai között. A vizuális kommunikáció alaposabb megismerése a korszerű képzőművészeti szellem kialakítását segíti elő. Az utolsó években a tanulók már képesek önálló módon megszervezni alkotó tevékenységüket. Az ismert és megtanult eljárások összefoglalása révén lehetőség nyílhat nagy volumenű munkák elvégzésére.

4.06.

TELJES TANTÁRGYSZERKEZET

ZONGORA Képzési idő: 12 év "A" tagozaton: 2 + 10 évfolyam "B" tagozaton: ( 3 ) + 9 évfolyam Az évfolyam számok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli. A "B" tagozat zárójeles száma az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelenti. A "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. Főtárgy: zongora ( egyéni ). Kötelező tárgy: szolfézs.

- 88.-

Kötelezően választható tárgyak:  

elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció; gyakorlati: második hangszer, kamarazene, zenekar.

Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, második hangszer, kamarazene, zenekar. Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések "A" és "B" tagozat A tanítási órák száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendők. Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2 x 30 perc "B" tagozaton minimum 2 x 45 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2 x 45 perc "A" tagozaton a 4. évfolyam végéig "B" tagozaton a 10. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: minimum 1 x 45 perc Válaszható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: minimum 1 x 45 perc gyakorlat: minimum 1 x 45 perc ( csoportos ), vagy minimum 1 x 30 perc ( egyéni ) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2 x 30 perc csoportos: 2 x 45 perc Kamarazene: minimum 1 x 45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. Zenekar: minimum 2 x 45 perc Második hangszer: minimum 1 x 30 perc

- 89.-

HEGEDŰ Képzési idő: 12 év "A" tagozaton: 2 + 10 évfolyam "B" tagozaton: ( 3 ) + 9 évfolyam Az évfolyam számok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli. A "B" tagozat zárójeles száma az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelenti. A "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányi-tani. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. Főtárgy: hegedű ( egyéni ). Korrepetíció ( zongorakíséret ): a főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Kötelező tárgy: szolfézs. Kötelezően választható tárgyak:  elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció;  gyakorlati: második hangszer, kamarazene, zenekar. Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, második hangszer, kamarazene, zenekar. Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések "A" és "B" tagozat A tanítási órák száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendők. Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2 x 30 perc "B" tagozaton minimum 2 x 45 perc A korrepetíció ( zongorakíséret ) ideje: "A" tagozaton minimum 1. évfolyamig 5 perc 2-3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc "B" tagozaton minimum 1-2. évfolyam 10 perc 3-4. évfolyam 15 perc 5. évfolyamtól 20 perc

- 90.-

Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2 x 45 perc "A" tagozaton a 4. évfolyam végéig "B" tagozaton a 10. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: minimum 1 x 45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: minimum 1 x 45 perc gyakorlat: minimum 1 x 45 perc ( csoportos ), vagy minimum 1 x 30 perc ( egyéni ) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2 x 30 perc csoportos: 2 x 45 perc Kamarazene: minimum 1 x 45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. Zenekar: minimum 2 x 45 perc Zongora, második hangszer: minimum 1 x 30 perc

FUVOLA Képzési idő: 12 év "A" tagozaton: 2 + 10 évfolyam "B" tagozaton: ( 3 ) + 9 évfolyam Az évfolyam számok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli. A "B" tagozat zárójeles száma az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelenti. A "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. Főtárgy: fuvola ( egyéni ). Korrepetíció ( zongorakíséret ): a főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Kötelező tárgy: szolfézs.

- 91.-

Kötelezően választható tárgyak:  

elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció; gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar.

Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar. Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések "A" és "B" tagozat A tanítási órák száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendők. Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2 x 30 perc "B" tagozaton minimum 2 x 45 perc A korrepetíció ( zongorakíséret ) ideje: "A" tagozaton minimum 1. évfolyamig 5 perc 2-3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc "B" tagozaton minimum 1-2. évfolyam 10 perc 3-4. évfolyam 15 perc 5. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2 x 45 perc "A" tagozaton a 4. évfolyam végéig "B" tagozaton a 10. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: minimum 1 x 45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: minimum 1 x 45 perc gyakorlat: minimum 1 x 45 perc ( csoportos ), vagy minimum 1 x 30 perc ( egyéni ) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2 x 30 perc csoportos: 2 x 45 perc

- 92.-

Kamarazene: minimum 1 x 45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. Zenekar: minimum 2 x 45 perc Zongora, második hangszer: minimum 1 x 30 perc

FURULYA Képzési idő: 12 év "A" tagozaton: 2 + 10 évfolyam "B" tagozaton: ( 4 ) + 8 évfolyam Az évfolyam számok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli. A "B" tagozat zárójeles száma az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelenti. A "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. Főtárgy: furulya ( egyéni ). Korrepetíció ( zongorakíséret ): a főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Kötelező tárgy: szolfézs. Kötelezően választható tárgyak:  

elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció; gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar.

Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar. Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések "A" és "B" tagozat A tanítási órák száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendők.

- 93.-

Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2 x 30 perc "B" tagozaton minimum 2 x 45 perc A korrepetíció ( zongorakíséret ) ideje: "A" tagozaton minimum 1. évfolyamig 5 perc 2-3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc "B" tagozaton minimum 1-2. évfolyam 10 perc 3-4. évfolyam 15 perc 5. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2 x 45 perc "A" tagozaton a 4. évfolyam végéig "B" tagozaton a 10. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: minimum 1 x 45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: minimum 1 x 45 perc gyakorlat: minimum 1 x 45 perc ( csoportos ), vagy minimum 1 x 30 perc ( egyéni ) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2 x 30 perc csoportos: 2 x 45 perc Kamarazene: minimum 1 x 45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. Zenekar: minimum 2 x 45 perc Zongora, második hangszer: minimum 1 x 30 perc

TROMBITA Képzési idő: 12 év "A" tagozaton: 2 + 10 évfolyam "B" tagozaton: ( 3 ) + 9 évfolyam Az évfolyam számok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli. A "B" tagozat

- 94.-

zárójeles száma az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelenti. A "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. Főtárgy: trombita ( egyéni ). Korrepetíció ( zongorakíséret ): a főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Kötelező tárgy: szolfézs. Kötelezően választható tárgyak:  

elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció; gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar.

Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar. Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések "A" és "B" tagozat A tanítási órák száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendők. Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2 x 30 perc "B" tagozaton minimum 2 x 45 perc A korrepetíció ( zongorakíséret ) ideje: "A" tagozaton minimum 1. évfolyamig 5 perc 2-3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc "B" tagozaton minimum 1-2. évfolyam 10 perc 3-4. évfolyam 15 perc 5. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2 x 45 perc "A" tagozaton a 4. évfolyam végéig "B" tagozaton a 10. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: minimum 1 x 45 perc

- 95.-

Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: minimum 1 x 45 perc gyakorlat: minimum 1 x 45 perc ( csoportos ), vagy minimum 1 x 30 perc ( egyéni ) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2 x 30 perc csoportos: 2 x 45 perc Kamarazene: minimum 1 x 45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. Zenekar: minimum 2 x 45 perc Zongora, második hangszer: minimum 1 x 30 perc

KÜRT Képzési idő: 10 év "A" tagozaton: 2 + 8 évfolyam "B" tagozaton: ( 3 ) + 7 évfolyam Az évfolyam számok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli. A "B" tagozat zárójeles száma az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelenti. A "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. Főtárgy: kürt ( egyéni ). Korrepetíció ( zongorakíséret ): a főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Kötelező tárgy: szolfézs. Kötelezően választható tárgyak:  

elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció; gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar.

Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar. Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások.

- 96.-

A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések "A" és "B" tagozat A tanítási órák száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendők. Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2 x 30 perc "B" tagozaton minimum 2 x 45 perc A korrepetíció ( zongorakíséret ) ideje: "A" tagozaton minimum 1. évfolyamig 5 perc 2. évfolyam 10 perc 3. évfolyamtól 15 perc "B" tagozaton minimum 1. évfolyam 10 perc 2. évfolyam 15 perc 3. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2 x 45 perc "A" tagozaton a 4. évfolyam végéig "B" tagozaton a 10. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5. évfolyamon elmélet: minimum 1 x 45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: minimum 1 x 45 perc gyakorlat: minimum 1 x 45 perc ( csoportos ), vagy minimum 1 x 30 perc ( egyéni ) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2 x 30 perc csoportos: 2 x 45 perc Kamarazene: minimum 1 x 45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. Zenekar: minimum 2 x 45 perc

- 97.-

Zongora, második hangszer: minimum 1 x 30 perc

TUBA Képzési idő: 10 év "A" tagozaton: 2 + 8 évfolyam "B" tagozaton: ( 3 ) + 7 évfolyam Az évfolyam számok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli. A "B" tagozat zárójeles száma az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelenti. A "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányí-tani. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. Főtárgy: tuba ( egyéni ). Korrepetíció ( zongorakíséret ): a főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Kötelező tárgy: szolfézs. Kötelezően választható tárgyak:  elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció;  gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar. Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar. Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések "A" és "B" tagozat A tanítási órák száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendők. Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2 x 30 perc "B" tagozaton minimum 2 x 45 perc A korrepetíció ( zongorakíséret ) ideje: "A" tagozaton minimum 1. évfolyamig 5 perc 2. évfolyam 10 perc 3. évfolyamtól 15 perc

- 98.-

"B" tagozaton minimum 1. évfolyam 10 perc 2. évfolyam 15 perc 3. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2 x 45 perc "A" tagozaton a 4. évfolyam végéig "B" tagozaton az utolsó évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5. évfolyamon elmélet: minimum 1 x 45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: minimum 1 x 45 perc gyakorlat: minimum 1 x 45 perc ( csoportos ), vagy minimum 1 x 30 perc ( egyéni ) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2 x 30 perc csoportos: 2 x 45 perc Kamarazene: minimum 1 x 45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. Zenekar: minimum 2 x 45 perc Zongora, második hangszer: minimum 1 x 30 perc

KLARINÉT Képzési idő: 10 év "A" tagozaton: 2 + 8 évfolyam "B" tagozaton: ( 3 ) + 7 évfolyam Az évfolyam számok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli. A "B" tagozat zárójeles száma az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelenti. A "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. Főtárgy: klarinét ( egyéni ). Korrepetíció ( zongorakíséret ): a főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Kötelező tárgy: szolfézs.

- 99.-

Kötelezően választható tárgyak:  

elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció; gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar.

Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar. Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések "A" és "B" tagozat A tanítási órák száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendők. Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2 x 30 perc "B" tagozaton minimum 2 x 45 perc A korrepetíció ( zongorakíséret ) ideje: "A" tagozaton minimum 1. évfolyam végéig 5 perc 2. évfolyam 10 perc 3. évfolyamtól 15 perc "B" tagozaton minimum 1. évfolyam 10 perc 2. évfolyam 15 perc 3. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2 x 45 perc "A" tagozaton a 4. évfolyam végéig "B" tagozaton az utolsó évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5. évfolyamon elmélet: minimum 1 x 45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: minimum 1 x 45 perc gyakorlat: minimum 1 x 45 perc ( csoportos ), vagy minimum 1 x 30 perc ( egyéni ) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2 x 30 perc csoportos: 2 x 45 perc

- 100.-

Kamarazene: minimum 1 x 45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. Zenekar: minimum 2 x 45 perc Zongora, második hangszer: minimum 1 x 30 perc

ÜTŐHANGSZER Képzési idő: 12 év "A" tagozaton: 2 + 10 évfolyam "B" tagozaton: ( 3 ) + 9 évfolyam Az évfolyam számok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli. A "B" tagozat zárójeles száma az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelenti. A "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. Főtárgy: ütő ( egyéni ). Korrepetíció ( zongorakíséret ): a főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Kötelező tárgy: szolfézs. Kötelezően választható tárgyak:  elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció;  gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar. Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar. Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések "A" és "B" tagozat A tanítási órák száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendők. Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2 x 30 perc "B" tagozaton minimum 2 x 45 perc

- 101.-

A korrepetíció ( zongorakíséret ) ideje: "A" tagozaton minimum 1. évfolyamig 5 perc 2-3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc "B" tagozaton minimum 1-2. évfolyam 10 perc 3-4. évfolyam 15 perc 5. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: szolfézs: minimum 2 x 45 perc "A" tagozaton a 4. évfolyam végéig "B" tagozaton a 10. évfolyam végéig zongora: minimum 1 x 30 perc "B" tagozaton az 5. évfolyamtól Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: minimum 1 x 45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: minimum 1 x 45 perc gyakorlat: minimum 1 x 45 perc ( csoportos ), vagy minimum 1 x 30 perc ( egyéni ) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2 x 30 perc csoportos: 2 x 45 perc Kamarazene: minimum 1 x 45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. Zenekar: minimum 2 x 45 perc Zongora, második hangszer: minimum 1 x 30 perc

CITERA Képzési idő: 11 év "A" tagozaton: 1 + 10 évfolyam "B" tagozaton: ( 1 + 1 ) + 9 évfolyam

- 102.-

Az évfolyam számok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli. A "B" tagozat zárójeles száma az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelenti. A "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. Főtárgy: citera ( egyéni ). Korrepetíció ( zongorakíséret ): a főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Kötelező tárgy: szolfézs. Kötelezően választható tárgyak:  

elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció; gyakorlati: második hangszer, kamarazene, zenekar.

Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, második hangszer, kamarazene, zenekar. Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések "A" és "B" tagozat A tanítási órák száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendők. Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2 x 30 perc "B" tagozaton minimum 2 x 45 perc A korrepetíció ( zongorakíséret ) ideje: "A" tagozaton minimum 1. évfolyamig 5 perc 2-3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc "B" tagozaton minimum 1-2. évfolyam 10 perc 3-4. évfolyam 15 perc 5. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2 x 45 perc "A" tagozaton a 6. évfolyam végéig "B" tagozaton a 10. évfolyam végéig

- 103.-

Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: minimum 1 x 45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: minimum 1 x 45 perc gyakorlat: minimum 1 x 45 perc ( csoportos ), vagy minimum 1 x 30 perc ( egyéni ) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2 x 30 perc csoportos: 2 x 45 perc Kamarazene: minimum 1 x 45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. Zenekar: minimum 2 x 45 perc Zongora, második hangszer: minimum 1 x 30 perc

GITÁR Képzési idő: 12 év "A" tagozaton: 2 + 10 évfolyam "B" tagozaton: ( 3 ) + 9 évfolyam Az évfolyam számok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli. A "B" tagozat zárójeles száma az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelenti. A "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. Főtárgy: gitár ( egyéni ). Kötelező tárgy: szolfézs. Kötelezően választható tárgyak:  

elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció; gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar.

- 104.-

Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar. Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések "A" és "B" tagozat A tanítási órák száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendők. Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2 x 30 perc "B" tagozaton minimum 2 x 45 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2 x 45 perc "A" tagozaton a 4. évfolyam végéig "B" tagozaton a 10. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: minimum 1 x 45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: minimum 1 x 45 perc gyakorlat: minimum 1 x 45 perc ( csoportos ), vagy minimum 1 x 30 perc ( egyéni ) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2 x 30 perc csoportos: 2 x 45 perc Kamarazene: minimum 1 x 45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. Zenekar: minimum 2 x 45 perc Zongora, második hangszer: minimum 1 x 30 perc

- 105.-

KAMARAZENE Képzési idő: 4 év Főtárgy: kamarazene. Kötelező hangszer: az alapfokú évfolyamokon főtárgyként tanult hangszer. Korrepetíció ( zongorakíséret ): a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kiegészítő foglalkozás. Kötelezően választható tárgyak:  

elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció; gyakorlati: zongora, második hangszer, zenekar.

Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, zongora, második hangszer, zenekar. Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések "A" és "B" tagozat A tanítási órák száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendők. Főtárgy: minimum 2 x 45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. Kötelező hangszer: minimum 1 x 30 perc A korrepetíció ( zongorakíséret ) ideje: minimum 15 perc Kötelezően választható tárgy: 1 x 30 vagy 1 x 45 perc Választható tárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Zenekar: minimum 2 x 45 perc Zongora, második hangszer: minimum 1 x 30 perc

- 106.-

SZOLFÉZS Képzési idő: 8 év A képzési idő magába foglalja az alapfok és a továbbképző évfolyamait. Főtárgy: szolfézs. Kötelező tárgy: zongora. Korrepetíció ( zongorakíséret ): hangszertanuláshoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Kötelezően választható tárgyak:  

elméleti: zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció; gyakorlati: második hangszer, kamarazene, zenekar.

Választható tárgyak: zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, második hangszer, kamarazene, zenekar. Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések A tanítási órák száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendők. Főtárgy: minimum 2 x 45 perc Kötelező tárgy: zongora: minimum 1 x 45 perc A korrepetíció ( zongorakíséret ) ideje: minimum 15 perc Kötelezően választható tárgy: minimum 1 x 45 perc Választható tárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Zenekar: minimum 2 x 45 perc Kamarazene: minimum 1 x 45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő.

- 107.-

ZENEELMÉLET Képzési idő: 8 év A képzési idő magába foglalja az alapfok és a továbbképző évfolyamait. Főtárgy: zeneelmélet. Kötelező tárgy: zongora. Korrepetíció ( zongorakíséret ): hangszertanuláshoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Kötelezően választható tárgyak:  elméleti: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció; gyakorlati: második hangszer, kamarazene, zenekar. Választható tárgyak: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, második hangszer, kamarazene, zenekar. Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések A tanítási órák száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendők. Főtárgy: minimum 2 x 45 perc Kötelező tárgy: zongora: minimum 1 x 45 perc A korrepetíció ( zongorakíséret ) ideje: minimum 15 perc Kötelezően választható tárgy: minimum 1 x 45 perc Választható tárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Zenekar: minimum 2 x 45 perc Kamarazene: minimum 1 x 45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. A zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a növendék más művészeti ág ( képző- és iparművészeti, táncművészeti ) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

- 108.-

ZENEKAR A zenekar kötelezően választható, vagy választható tantárgy a zenei tagozat minden növendékének. Így a zenekart választó növendékekre automatikusan az adott főtárgyi óratervben megfogalmazottak vonatkoznak.

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 Az előképzőt a tanulónak nem kötelező elvégeznie. Vizuális alapismeretek: Az előképzősök komplex művészeti tantárgya. Rajz-festés-mintázás Műhelyelőkészítő, műhelygyakorlat Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai Képzőművészet: grafika, festészet, szobrászat, Iparművészet: fatárgykészítő, kerámia, kézművesség, makett- és papírtárgykészítő, tűzzománckészítő, Szabadon választható tantárgyak: Művészettörténet, Népművészet. A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a műhelygyakorlatok bármelyike választható.

4.07.

ÓRATERV

4. 07.1

Klasszikus zene „A” tagozat

Az „A” tagozatos óratervek magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni.

- 109.-

Tantárgy

Előképző (1) (2) (2) (2)

1 2 Főtárgy Kötelező (2) (2) 2 tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható (0–2) (0–2) 0–2 tantárgy Összes óra: (4–6) (4–6) 4–6

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

2

2

6 2

Továbbképző 7 8 9 10 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, trombita, kürt, tenorkürt–baritonkürt, tuba, gitár, ütő, zongora, hegedű.

4. 07.2

Klasszikus zene „B” tagozat óraterve

Az „B” tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. A zárójelbe tett évfolyamok az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Tantárgy

Előképző (1) (2) (2) (2)

(1) (2)

2 2

Főtárgy Kötelező (2) (2) (2) 2 tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható (2) (2) (2) 0–2 tantárgy Összes óra: (4–6) (4–6) (4–6) 4–6

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

6 2

7 2

2

2

2

2

2

2

2

2

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Továbbképző 8 9 10 2 2 2

A képzés évfolyamainak száma (2+1)+5+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, trombita, kürt, tenorkürt–baritonkürt, tuba, ütő, gitár, zongora, hegedű.

- 110.-

4. 07.3

Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Népzene „A” tagozat

Előképző (1) (2) (2) (2)

1 2

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

(2)

2

2

2

(0– 2) (4– 6)

(2)

(0– 2) (4– 6)

Továbbképző 8 9 10 2 2 2

6 2

7 2

2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma: (2)+6+4 évfolyam: citera, (2)+6 évfolyam: népi ritmushangszerek, Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni.

4. 07.4

Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Népzene „B” tagozat

Előképző (1) (2) (2) (2)

(1) (2)

(2)

(2)

(0– 2) (4– 6)

(2)

(0– 2) (4– 6)

(0– 2) (4– 6)

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

6 2

Továbbképző 7 8 9 10 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

A képzés évfolyamainak száma: (2+1)+5+4 évfolyam: citera Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik.

- 111.-

4. 07.5

Képző- és iparművészet

Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Évfolyamok Előképző (1.) (2.) (2) (2)

(2) (2–4)

(2) (2–4)

Alapfok 1. 2. 2 2 2 2

1–2 4–6

1–2 4–6

3. 2 2

1–2 4–6

4. 2

5. 2

6. 2

Továbbképző 7. 8. 9. 2 2 2

10. 2

2

2

2

2

2

2

2

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

A fenti táblázat „Összes óra” rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, illetve művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet.

4.08.

ALAP- ÉS TÖBBLETSZOLGÁLTATÁSOK RENDJE ÉS FELTÉTELEI

A 229/2012. törvény 33-36. §-a előírja az óraszámok, életkor, térítési díj - tandíj összefüggését. Csorvás Város Önkormányzatának 15/1994./X.7./ rendelete szabályozza az Alapfokú Művészetoktatási Intézményben fizetendő térítési díjakat. E rendelet 11/1998./IX.10./ 1.§. /1/, 1.§./2/ módosítása előírja "A térítési díj a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának mértékét. A térítési díj befizetési határideje:  első félévben: október 15.  második félévben: március 15. Az Alapfokú Művészeti Iskola munkaközösség-vezetője a meghatározott díjak megfizetésére - kérelemre - részletfizetési kedvezményt kezdeményezhet.

4.09.

A TEHETSÉGGONDOZÁS SPECIÁLIS ALAPELVEI ÉS FELADATAI, ENNEK

TÖRVÉNYEI TÖBBLET ÓRASZÁMAI

A tehetség a harmónia iránti sajátos igény megmutatkozása. A tehetséges ember az átlagosnál érzékenyebb a diszharmóniára, ezáltal késztetést érez a harmónia helyreállítására. Innen ered a valóságos vagy látszólagos kiegyensúlyozatlansága, a megszokott viselkedési normákkal való szembenállása. A tehetséges tanuló nagyobb figyelmet, több toleranciát és megértő törődést igényel a nevelőtől.

- 112.-

A tehetség morális szűkülése nem szokatlan jelenség, de megnyílása, kivirágzása sem. Ehhez megfelelő szellemi és morális közeget nyújt iskolánk nevelőtestülete. Pedagógusaink alapmagatartása ezt támasztja alá. Az alapfokú művészetoktatás nem a művészképzést, hanem az érzékeny és értő közönségnevelést tűzi ki célul, műélvezői magatartásra szoktat, de természetes, hogy akiben erőteljesebb kreatív energiákat fedez fel, azt minden módon segíti abban, hogy megtehesse első lépéseit a művészi pálya felé. Pedagógiai szemléletünk igazodik növendékeink tehetségének kibontakozásához. Érdekes, izgalmas lehetőség, mely egységesíti felfogásunkat. Növendékeinknek lehetőségük van a különféle tanszakok foglalkozásainak, bemutatóinak látogatására. (Tanszaki koncertek, bemutatók, hangversenyek, vizsga-előadások, kiállítások, táborok.) Az iskolai oktatás alapellátása nem egyforma az egyes tanszakokon. Amíg a zongora tanítása szinte megreked a szólóhangszer szinten, kamarazenei oktatásuk a 2,4,6 kezes darabok előadásán túl megszűnik. Ezért a kötelező és kötelezően választható tantárgyak összességükben nem haladják meg a heti 6 foglalkozást, tehát térítési díj fizetésére kötelezettek. A többi, korrepetíciót igénybevevő hangszer, bár szólóhangszerként indul, de zenekari, kamarazenei foglalkoztatása természetes. Ezért, ha kamarában, zenekarban is tevékenykedik egy-egy tanuló, és ezzel túllépi a térítési díj határát jelentő 6 foglalkozást, az iskola érdeke úgy kívánja, hogy csak a már meglévő térítési díjat fizesse.

4.10.

"B" TAGOZAT RENDSZERE

"B" tagozatos oktatásban tantestületi döntés alapján részesülhet a növendék, illetve tantestületi döntéssel ez megszüntethető. Fontos és ajánlott a havonkénti értékelés, osztályzás, a szülő tájékoztatása. A számok mellé javasolt szöveges értékelés, mely szakmai és emberi tényezőkről tanúskodik. A "B" tagozat számára a második évfolyamtól határoz meg külön programot a tanterv. A gyakorlatban problémaként jelentkezik a második évfolyamos hangszeres tanszakok növendékeinek részvétele a "B" tagozatos oktatásban, illetve évfolyamba sorolása. A "B" tagozatos oktatásra a második évfolyamos hangszeres tanszakok növendékeit javasoljuk. A tanuló az előképző és az első évfolyam elvégzése után 2. "B" tagozatos évfolyamban folytathatja tanulmányait, mert a program úgy határozza meg a tananyagot, hogy jól kapcsolódjék ehhez. A hat évfolyamos hangszeres tanszakon tehát "B" tagozat esetén a növendék a öt év alatt jut el az alapvizsgáig. Ezért - a zenei pályához szükséges felvételi vizsga követelményrendszerének teljesítéséhez felzárkóztató, fakultatív szolfézs, tanulás is kívánatos. Erre az iskolai heti 6 foglalkozás keretében a munkaközösség-vezető lehetőséget biztosíthat. A zenei pályára készülő tehetséges gyerekek gondozása külön feladat. Már kezdetben céltudatosan kell az anyagválasztással, technikai gyakorlatokkal alapozni úgy, hogy az hosszú távú eredményt hozzon. Folyamatosan úgy bővíteni zenei ismereteit, szókincsét, hogy az maradandó legyen s a továbbiakban alkalmazni is tudja azokat. A műveken keresztül szerezzen stílusismeretet, ismerje fel a már korábban előfordult zenei formákat, rá kell vezetni, hogy az ismeretlen fogalmak, kifejezések után érdeklődjön. Rá kell szoktatni a tanulókat, hogy igényük legyen a "szép hangra" úgy otthon, mint az órán.

- 113.-

Koncertképességük kialakítása, fokozása érdekében keresni kell a szereplési lehetőségeket. Nem elvárható, hanem kötelező számukra a hangversenyeken, versenyeken, rendezvényeken való részvétel. Meghatározó számukra a verseny légköre, hiszen itt össze kell hasonlítani tudását másokéval, meg kell ismernie saját értékeit. Kevésbé sikerült szereplés után is meg kell tanulnia felülemelkedni a kudarcon. A tanuló játékát célszerű megmutatni szakiskolai tanároknak, tanácsot kérni a további munkához. Mindez akkor sikerülhet, ha tanár és diák együtt, egyazon módon értékeli többlet munkájukat.

4.11.

A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE

4. 11.1

Ellenőrzés, értékelés

Az alapfokú művészetoktatásban a részvétel önkéntes alapon működik, így az ellenőrzésnek más szerepe van, mint a kötelező oktatásban. A kezdeti külső ellenőrzés mindinkább belső kontrollá kell, hogy váljék, ezért a nevelő feladata elsősorban az önkontroll kialakításában van, tehát a művészetoktatásban az ellenőrzés nem más, mint folytonos referencia a készségek kialakításáról, azok stádiumáról, állapotukról. A művészetpedagógus tehát a tanulás-tanítás folyamatának minden pillanatában reagál növendéke tevékenységére, cselekvésére, állandó kontroll alatt tartja azokat. Cselekvéseivel, utasításaival helyesli illetve megerősíti növendéke tevékenységét.

4. 11.2

    

visszajelzés a tanuló és szülő részére; a tanulás hatékonyságának ellenőrzése; a teljesítmény alapján a tanulási folyamat korrekciójának kijelölése; a tanuló teljesítményének viszonyítása korábbi eredményéhez; a tanuló ösztönzése a teljesítmény megtartására, fokozására.

4. 11.3

    

Az értékelés célja

Az értékelés helye a tanítási folyamatban

rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órákon, időnkénti órai osztályzat; elméleti tárgyaknál szóbeli és írásbeli feladatok értékelése (jegyekkel); egy-egy téma ismeretanyagának lezárása utáni (részjegy) vagy; havonkénti értékelés; féléves, éves teljesítmény értékelése.

- 114.-

4. 11.4

   

reális és következetes legyen; a tanuló tényleges teljesítményén alapuljon; vegye figyelembe a tanuló alapvető adottságait is; ne legyen büntető jellegű.

4.12.  





OSZTÁLYZÁS

A tanulónak minden kötelező tárgyból érdemjegyet kell szereznie. Ez, a havonta adott érdemjegyek alapján kialakított félévi, illetve év végi osztályzat és a vizsgákon szerezett jegy együttes figyelembevételével történik. Szorgalmi jeggyel a főtárgy tanár minősíti a növendéket elvégzett munkája alapján, abból a szempontból, hogy tevékenysége mennyiben felel meg életkori sajátosságainak, korábbi szorgalmi és jártassági szintjének, a tantárgy iránti odaadásának, önkéntes vállalásának. A főtárgy tanár a választott tantárgyak tanárainak javaslatait, véleményeit figyelembe véve ajánl jegyet. A főtárgy jegy megállapítása a főtárgy tanár kizárólagos joga.

4.13.   

Az értékelés legfőbb szempontjai

VIZSGÁK

A vizsgák anyaga az adott tanév anyagára épül. A vizsgák félévkor és év végén történnek. Vizsgateljesítménynek elfogadható nem iskolai produktum is (koncert, kiállításon való részvétel stb.). Képző- és iparművészeti vizsga a vizsgakiállítási produkció létrehozásával és annak értékelésével történik.

A vizsgára való felkészítés egész évben történik, nem kampányszerű, de a vizsgát megelőzően fokozott figyelemmel kell lenni a vizsga megvalósítására.

4.14.

A MAGASABB ÉVFOLYAMBA VALÓ LÉPÉS FELTÉTELEI

Magasabb évfolyamba az a tanuló léphet, aki a tanév feladatait, minimális követelményeit teljesítette, vizsgakötelezettségeinek eleget tett és az értékelési rendszer szerint erről megfelelő osztályzatot kapott. Azt a tanulót, aki kiemelkedő eredményt ér el, a tanév végén a szaktanár javaslatára - tantárgyi, főtárgyi, dicséretben lehet részesíteni. A kiemelkedő szorgalmú tanulót a nevelőtestület dicséretben részesítheti. Ha a tanuló önhibáján kívüli okok miatt nem tud eleget tenni a tantervi követelményeknek (huzamosabb ideig tartó betegség, tanév közben történő felvétel), a szülőírásos kérésére és a főtárgytanár javaslatával az igazgató a tanulmányok alatt egy alkalommal engedélyezheti az osztály- folytatást.

- 115.-

Továbbképző osztályba lépésre az alapfok sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány jogosít. /alapvizsga/

4.15.

NYILVÁNOSSÁG

Minden működő szervezetnek, intézménynek szüksége van munkája propagálására. A Művészeti Iskola tevékenységét a helybeli rendezvények révén Csorváson elismerik. Megnyilvánulásairól a helyi újság rendszeresen beszámol, nem egyszer a megyei sajtóban is jelennek meg publikációk. Az iskola honlapján folyamatosan beszámol az iskolában folyó szakami munkáról és a rendezvényeiről. Iskolánk semmiféle szakmát érintő nyilvánosságtól nem zárkózik el, amely számára teljesíthető, legyen az bármilyen megnyilvánulási forma.

5.

AZ ISKOLA KAPCSOLATAI

A szülői házzal való szoros kapcsolat elengedhetetlen a zavartalan munka folytatásához. Az iskola a szülőkkel több fronton tart kapcsolatot.  A szülők és az érdeklődők előtt lehetőség van az iskola életébe betekinteni. Ezért november hónapban nyílt tanítási hetet rendezünk, melyen a szülők megismerkedhetnek a hangszeres és csoportos órák menetével, rendszerével, figyelemmel kísérhetik gyermekük fejlődését. Lehetőséget ad összehasonlítani az órai követelményeket, elvárásokat az otthoni munkával, a gyakorlás minőségével, mennyiségével szemben.  A tanuló és a szülő számára az elsajátított zenedarab, tánc, képzőművészeti technika bemutatása az egyik legfontosabb feladat, hogy meg tudják ítélni a gyermek munkájának minőségi színvonalát. A tanévben ezért növendékhangversenyt, kiállítást és táncbemutatót tartunk.  A kapcsolattartás egyik különleges formája a zenés szülői értekezlet. A tanszaki hangversenyek nem titkolt célja, hogy a gyermek - szülő - iskola kapcsolata elmélyüljön, biztossá váljon. Iskolánk tanulóinak többsége Csorvás város Általános Iskolájából és a környező települések iskoláiból kerül ki, ezért számítunk intézmények segítségére tanulói létszámunk szervezésében. Szeretnénk az általános iskolai énekoktatást segíteni, hangszerbemutatókat tartani, illetve az énekoktatás tantervébe illő témakörök feldolgozásával színesíteni az éneket oktató kollégák munkáját. Rendezvényeinket az intézményekkel egyeztetve szervezzük, részt veszünk rendezvényeiken, műsorokat, programokat adunk számukra. "Mindenki karácsonya" "Március 15-ei Emlékműsor" A Csorvási Tavasz - ünnepségsorozat egyik fontos eseménye a művészeti csoportok bemutatkozása. Az iskola hagyományainak ápolása, jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskola minden tagjának joga és kötelessége. A Művészeti Iskola szerepe a városban és a térségben is meghatározója és irányítója a művészeti életnek. Iskolánk részt kíván venni az általános iskolai és városi szervezésben megrendezésre kerülő ünnepségek, társadalmi események színesebbé tételében.

- 116.-

Ilyen például: tárlatok, kiállítások megnyitója, zenei aláfestése. Tagjaink, csoportjaink műsorokat adnak a szociális intézményben is. A "vidék" sajátos helyzete miatt a társas muzsikálás, táncolás más formáit tartja szem előtt, olyanokat, melyek egyaránt népszerűek a szülők, gyerekek és a község polgárai körében. Művészeti csoportjaink speciális helyzetben vannak. A Városi Fúvószenekar és Majorette csoport szerepel városi megemlékezéseken, koszorúzásokon. Országszerte meghívásoknak tesz eleget. Tagjai között nagyon sok Művészeti Iskolás tanuló van, valamint nagyon sokan ebben az intézményben tanultak és sajátították el a hangszereken való játékot. Ezért a velük való jó kapcsolattartás, együttműködés elengedhetetlen az iskola számára. Ünnepi hangversennyel, évenkénti képzőművészeti kiállítással igyekszünk ismertté tenni iskolánkat a csorvási és környékbeli emberek körében. Kerámia műhelyünkből és grafika műtermünkből számos emléktárgy, alkotás, ajándéktárgy kerül a település rendezvényeire. Művészeti Iskolánk a városban összefogja mindazon rendezvények, megmozdulások szervezését, melyek bármilyen szállal kötődnek valamilyen művészeti ághoz.

6.

FEJLESZTÉSEK

6.01.

A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI

Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: – Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia – A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). – A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. – A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia – Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia – Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. – Esélyegyenlőség Módszertani kompetencia – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. – A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése.

- 117.-

– A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadó-művészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – A kortárs zene befogadására nevelés. – A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

6.02.

A NÉPZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI

6.02.1.1 Kiemelt kompetenciák a népzeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: – Alapfokú művészetoktatás keretében folytatott népzenei tanulmányokhoz előképzettség nem szükséges. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Szakmai kompetencia: – A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység – különös tekintettel a népzene sajátos hangközeire és ritmusfajtáira – fogékonyság a hangszín és a dinamika különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység, stílusérzék, esztétikai érzékenység. – A megfigyelőkészség a hallás utáni memorizálás fejlesztése. – A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és kifejlesztése, segítséggel eljutva az önálló lejegyzéshez és dallamértelmezéshez, az eredeti előadásmód alapvető jellegzetességeinek felismeréséhez és alkalmazásához, dallamfüzérek, zenei folyamatok, táncciklusok szerkesztéséhez. – A hangszer– és énektechnikai készségek megszerzése, fejlesztése. – A variációképző rögtönzőkészség kialakítása, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia: – Az érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom, nyitottság. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásának megalapozásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel. Társas kompetencia – Az együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, felelősségvállalás, irányítókészség, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amelyek alapján a tanuló konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélés különböző formáiban (szólistaszerep, kísérőfunkció, ének–, tánckíséret, táncház). Módszertani kompetencia – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra, értő zenehallgatásra nevelése.

- 118.-

– Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása, az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. – A zene logikájának, különös tekintettel a népzene sajátos gondolkodásmódjának, a dallam– és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseinek, a ritmus és intonáció hajlékonyabb értelmezésének, a nyelv sajátságaival is összefüggő hangsúlyviszonyainak megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, a zene történetének, népünk zenéjének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – a különböző népzenei műfajok, dialektusok, stílusok sajátosságainak, a velünk együtt élő népek hagyományának, a népzenekutatás történetének, a népzene jelentős előadó– egyéniségeinek megismertetése. – Nyitottság kialakítása a klasszikus zene, a kortárs zene, a régizene, jazz, az értékes szórakoztató zene iránt. – A tanulók zenei ízlésének formálása. – Fogékonyság a művészeti értékek befogadására, alkalmazására, a korábban gyűjtött vagy még élő népzenei anyag segítségével a hagyományos kultúra értékeinek önálló, egységes szemléletű feldolgozására. – Az önkifejezés eszköztárának gazdagítása, a népzene sajátos értékrendszerének felismerése, alkalmazása, aktív közművelődési tevékenységre, koncerteken, fesztiválokon, táncházakon, táborokban, valamint gyűjtőutakon való részvételre ösztönzés, az egyházzenei élet segítése a népzene eszközeivel. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

6.03.

A KÉPZŐ- ÉS IPAMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI

KÖVETELMÉNYEI

Kiemelt kompetenciák a képző–és iparművészeti oktatás területén A kiemelt kompetencia területek a vizuális művészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, az önkifejezés kibontakoztatását segítik. Olyan tulajdonság–együttest alakítanak ki, amely lehetővé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a probléma felismerést, a probléma megoldást. Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák A környezet által közvetített üzenetek befogadása A környezet által közvetített üzenetek értelmezése Tervezési készség Alkotói magatartás Kreativitás Vizuális gondolkodás Vizuális kifejezőkészség Eszközhasználati készség Anyaghasználati készség Komplex szemlélet

- 119.-

Tudatos környezetformálás igénye Biztonságos munkavégzés képessége Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség Problémaérzékenység Véleményformálási képesség Személyes kompetenciák: Nyitottság Fejlődőképesség Önállóság Önkifejezés Rugalmasság Érzékenység Kísérletező kedv Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció). Társas kompetenciák: Motiválhatóság Empatikus készség Együttműködési készség Kezdeményezőkészség Segítőkészség Módszerkompetenciák: Figyelemösszpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyénvaló alkalmazása Következtetési képesség Kreativitás, ötletgazdagság Módszeres munkavégzés Nyitott hozzáállás Probléma felismerés, –megoldás Tervezési készség Új ötletek, megoldások kipróbálása A munkakörnyezet tisztántartása

6.04.

A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK

TELJESÍTÉSE KÖVETKEZTÉBEN A

TANTÁRGYSZERKEZET KIBŐVÍTÉSÉNEK TERVEI

A kötelezően választható melléktárgyak közül zeneirodalom és szakiskolai előkészítő csoportot indítottunk, néhány második hangszert és zenekart választó tanulónk számára. Tervünk a zeneirodalom tantárgy hosszú távú működtetése, mert a szolfézs órák (5. osztálytól) nem alkalmasak az általánosságban vett zenetörténeti áttekintésre és az érdembeli tájékozódásra. Szakiskolai előkészítőt akkor indítunk, ha zenei pályára készülő növendék jelentkezik. Ezzel együtt az új tanévre való felkészülés - beleértve a második hangszereseket is - nem jelent számottevő pénzügyi változásokat. A következő tanévekre is elsősorban a csoportos órákat javasoljuk növendékeinknek a kötelezően válaszható melléktárgyak közül. Másik hangszer tanulását akkor tartjuk

- 120.-

indokoltnak, ha a növendék szorgalma, fő hangszerén való előmenetele és a választott új hangszer megléte ezt indokolja. Az új tanterv bevezetésével kötelezően emelkedik a korrepetíció (zongorakíséret) ideje, amelynek óraszám kihatása van. A jelenlegi állapot szerint (amely nem tartalmazza a 2000. szeptemberben hangszeres tanulmányaikat megkezdő előkészítős tanulóinkat) a korrepetíciós idő kerekítve gyermekenként 5-20 perc heti foglalkozást jelent, melynek óradíj emelkedésre való kihatása van. Az Alapfokú Művészeti Iskolában jelenleg tanított tárgyak mellett a jövőben lehetőség lesz újabb, de régebben méltán népszerű hangszerek oktatására is. A korábban iskolánkban tanított klarinét tanszak szaktanár hiányában nem működik, ezért megpróbáljuk házon belül átképzéssel megoldani ezt a problémát. A mélyrézfúvós család több képviselője is - "F" Tuba; "B" Tenor; "B" Bariton rendelkezésünkre áll, de eleddig nem voltak kellőképpen kihasználva. Fafúvós-, rézfúvós-, vonósegyüttesek a növendékek aktív társas muzsikálására nevelését biztosítják. Csorváson minden lehetőség adott a kamarazene fejlődéséhez.

Az iskolát szeretnénk komplex művészetoktatási feladat-ellátási hellyé fejleszteni. A hosszú távú fejlődés más tanszakok jelenlétét is előirányozza. Több művészeti ág tanítását tervezzük a közeli és távlati terveinkben. A táncképzés tanszakai közül jelenleg a "Modern-kortárstánc" szak szakember hiánya miatt szünetel. A 2006-os tanévtől kezdve szakköri kereteken belül működik a Művészeti Iskola keretein belül Szalai Erzsébet művészeti vezető, gyógytestnevelő vezetésével. A tanulók mozgásműveltségének, mozgáskultúrájának szakirányú fejlesztésére kell törekednünk a (közeli) néptánc és a (távoli) balett szak bevezetésével. A társadalomban, a társasági életben más táncoknak is igen nagy szerepe van. Gyermekeink, elsősorban az ifjúság körében méltán népszerűek a latin-amerikai táncok, hiszen ezek mozgalmasak, vidámak, szabadok. A standard táncok könnyen tanulhatók. Kisiskolás gyermekek is hamar elsajátítják, hiszen a zene ismerős, a lépések közelítenek az ember természetes járásmozgásához. A tánc tanszakok létrejöttéhez biztosított a hangzóanyag és a balettrúddal ellátott táncterem is. Megfelelő szakember irányításával, pénzügyi lehetőségeink figyelembevételével megnövekedett bérigény - elgondolkodtató e szakok beindítása. Előzetes felméréseinkre támaszkodva egy évben csak egy tanszakot indítanánk. Átlagban kb. háromévenként kerülne sor újabb 1. osztály indítására. Ez elég idő ahhoz, hogy 2-3 csoport között bármely szakon minőségi különbség legyen, tehát egymás mellett futtathatók. A bérigény is egyszer nő meg új tanszak beindításakor, és attól kezdve állandósul. A képző- és iparművészeti szakon a személyi feltételek adottak. Korábbi szakkörből az eszközök és berendezések egy része is biztosított, de ez kiegészítésre, állandó fejlesztésre szorul. Az iparművészeti szak (kerámia, tűzzománc) készítő ága a már meglévő égetőkemencékkel, technikai, tárgyi feltételekkel semmilyen többletköltséget nem feltételez. Az alapanyagok árainak emelkedése viszont nehézséget okoz a folyamatos működés tekintetében. Ahhoz, hogy e szak kiemelkedő teljesítményt nyújtson, biztosítani kell folyamatos pénzügyi ellátását. Partnerkapcsolatot szeretnénk kialakítani (igény, előzetes felmérés alapján) a környező települések (Gerendás, Telekgerendás példájára) Kétsoprony és Csanádapáca Általános Iskoláival.

- 121.-

Az ottani gyermekek bármely tagozaton való tanulása lehetőség szerint helybeni oktatással megoldott, de megnövekedett költséggel jár a szaktanár, munkaközösség-vezető folyamatos illetve alkalmankénti utazási költsége. A tanszakok beindítása nem jár tanári állománynövekedéssel. Mivel a szaktanárok jelenléte valós, biztosítani kell a megnövekedett bérjellegű kiadásokat. Tárgyi feltételeink is adottak és biztosítottak. Így minden adott a kapcsolat kialakításához és a sikeres együttműködéshez.

6.05.

A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI,

TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A jogszabályok pontosan meghatározzák a tanulók, szülők, pedagógusok jogait és kötelességeit, de ezek a keretek önmagukban nem elégségesek a gyermek eredményes neveléséhez.

6. 05.1

Szülő-pedagógus kapcsolata, együttműködése

Fontosnak tartjuk a szülőkkel való harmonikus kapcsolat kiépítését és ápolását, olyan módon, hogy a szülők is bekapcsolódhassanak a gyermek zenei nevelésébe. Ennek eszközei:  órai bejegyzés a zenei tájékoztató füzetbe,  alkalmankénti szülői értekezlet,  tanév elején kötelező tájékoztatás az év feladatairól, várható eseményeiről, kiemelkedő rendezvényekről, stb.,  a koncerteken a szereplési szituációk közös megélése és feldolgozása, a fejlődési ütem, a személyes problémák megbeszélése, a megoldások közös keresése,  óralátogatások biztosítása,  a szülők érdeklődésének felkeltése az iskola közösségi programjai iránt, bevonásuk ezek szervezésébe, megvalósításába.

6. 05.2

Növendék-pedagógus kapcsolata, együttműködése

 a tanítási órán oly módon kell alakítani a tartalmi elvárásokat, a fejlődés ütemét, a szereplések módját és időpontját, hogy a gyermek sikerek megéléséhez juthasson, és képes legyen személyiségének kibontakoztatására,  a pedagógus akkor végzi felelősségteljesen munkáját, ha ezzel egyidejűleg felhívja a tanuló és a szülő figyelmét arra, hogy a gyermek mennyire képes illeszkedni a tantervi és iskolai elvárásokhoz, követelményekhez,  a szereplés fontos része a zenei nevelésnek, erre különösen körültekintő módon készíti fel a pedagógus a növendéket,  amennyiben a választott hangszer tanulásához elengedhetetlenül szükséges speciális képességek hiányoznak, akkor a pedagógus segítséget nyújt a tanulónak másik hangszerre való átirányítással,  a tanuló adott hangszerre való elégtelen alkalmasságáról a szülőt és a növendéket úgy tájékoztatja, hogy az minél kisebb kudarcélményt okozzon a gyermek számára.

- 122.-

6. 05.3

Növendék és szülő otthoni együttműködése

A szülők jelentős része – bár sokan tanultak zenét, - nem képzett muzsikus. A pedagógusnak a szülőt is fel kell készítenie arra, hogy a mindennapos otthoni gyakorlásban miként tud gyermekének segíteni. (figyelemmel kíséréssel, ellenőrzéssel). Ehhez segít hozzá a rendszeres kapcsolattartás (írásos, szóbeli). A zenei tájékoztatóba bejegyzett órai emlékeztető segíti ebben a szülőt.

6. 05.4

Az oktató-nevelő munkát segítő tanári, szülői és diákszervezetek

Az együttműködés alapelvei:  a tanuló minden felett álló érdeke,  a törvényes keretek maradéktalan biztosítása,  a demokráciatechnikák megismertetés,  követhető minták megképzése  hagyományőrzés  az információ és kommunikáció központi szerepe a szervezeti jólét elérésében  interperszonális nyitottság és egyenlőség  a tolerancia, együttműködés, párbeszéd, érvelés és előrevivő vita

6. 05.5

A tanulók közösségei, a diákönkormányzat

A Művészeti Iskolának saját diákönkormányzata van, melyben minden főtárgytanár növendékei közül 2 fő vesz részt. Ezekből a tanulókból áll össze az iskola Diákönkormányzati Tanácsa, amelynek élén az elnök áll. A testület munkáját a „diákönkormányzatot segítő pedagógus” segíti. A Diákönkormányzat részt vesz az iskolát érintő döntések kialakításában, valamint továbbítja a diákság javaslatait az iskolavezetésnek.

6. 05.6

Pedagógus intézményi feladatai

6.05.6.1 Feladatai a következők:

     

A mindenkori tantárgyfelosztásnak megfelelően végzi a szakirányú végzettségének megfelelő tantárgyak tanítását, beleértve a pedagógus továbbképzés keretében szerzett képesítést is. Munkarendjét az iskolai SZMSZ ide vonatkozó pontjai tartalmazzák. Munkaköri kötelességét az iskolai SZMSZ részletezi. Munkáját az éves munkaterv és a művészeti iskola pedagógiai programja alapján végzi. Nevelő-oktató munkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és a taneszközök szabad megválasztásával tervszerűen végzi. Tanítási óráira és a tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit. Ellenőrzésével biztosítja a tantermek rendjének, tisztaságának, berendezési tárgyainak megőrzését. - 123.-

       

Az iskolavezetés megbízása alapján elláthat különböző pótlékokkal, órakedvezménnyel díjazott feladatokat (tanszakvezető, hangszertáros, könyvtáros). Elvégzi a pedagógus beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkát, pontosan vezeti a naplót, törzskönyvet, felvételi naplót stb.. A tanulók érdemjegyeit havonta beírja a naplóba és az ellenőrzőbe. A szülőkkel való találkozási alkalmakkor tájékoztat a szaktárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli a felmerülő problémákat. Köteles részt venni a nevelőtestületi értekezleteken. Jelen kell lenni minden iskolai szintű rendezvényen, ünnepségen. Kötelessége szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása. Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában. Köteles ellátni a nevelő-oktató munkával, a tanulókkal összefüggő, külön díjazás nélkül ellátandó feladatokat, mellyel a felettese megbízza. Így pl. az 1993. évi LXXIX. törvény (a közoktatásról) 1. sz. melléklet Harmadik rész II/9 pont és 53. § 2. bekezdés szerinti**, valamint egyéb feladatokat (részt vesz az iskolai ünnepségeken, felkérés alapján műsorfelelős, műsorszervező - rendező, tanulói, tanári ügyeletek szervezője, jegyzőkönyvvezető stb.)

6.05.6.2 Felelős:

 anyagilag a művészeti iskola leltárába vett anyagokért, a szaktanterem és egyben az iskola tisztaságáért és a benne lévő tárgyakért,  az alapfokú művészetoktatás szakmai munkájáért, a munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásáért,  tanügyi nyilvántartások, adatszolgáltatás, térítési díj nyilvántartás vezetéséért. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles az intézmény céljaival azonosulni és munkáját az iskola pedagógiai programjában foglaltak szellemében végezni.

6. 05.7

Az osztályfőnöki feladatok meghatározása a művészeti iskolában

6.05.7.1 Osztályfőnöki feladatok kijelölése:

 Az alapfokú művészeti iskolai osztályfőnöki feladatot ellátó pedagógus a tanulók meghatározott csoportjának oktatásszervezési feladataival megbízott szaktanár.  A művészeti iskolai osztályfőnök általában 10-15 egyéni tanuló, ill. 5-6 tanulócsoport osztályfőnöki feladatait látja el. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza.  Az osztályfőnöki megbízás szempontjából a tanulók meghatározott csoportjának tanulólétszáma nem lehet kevesebb, mint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény mellékletében meghatározott átlag csoportlétszám. (Zeneművészeti ágban, egyéni oktatásban: 8 tanuló, csoportos oktatásban tanulócsoportonként 10 tanuló.)  Az osztályfőnöki megbízás feltétele, hogy az osztályfőnöki feladatot ellátó zeneiskolai tanár legalább 8 egyéni tanuló, ill. legalább 4 tanulócsoport osztályfőnöki teendőit ellássa.

- 124.-

 Az osztályfőnöki feladatok ellátásának elosztását az alapfokú művészetoktatási intézmény éves munkatervében, ill. a tantárgyfelosztás készítésekor kell meghatározni. 6.05.7.2 A művészeti iskolai osztályfőnök feladatai:

A nevelési-oktatási feladatok elosztása során gondoskodik a tanulók beosztásáról, a hozzá beosztott tanulókból a csoportok kialakításáról. Az ehhez rendelhető minimális tanulólétszámot, az alapfokú művészeti iskola felelős vezetőjének útmutatását és a helyi tantervben meghatározott szakmai szempontokat figyelembe véve alakítja, szervezi és működteti osztályát, csoportjait. látja el osztályfőnöki feladatait. Osztályfőnöki feladatait a rendes munkaidő tanítással le nem kötött részében végzi. Feladata különösen:  az osztályába, csoportjaiba beosztott tanulókkal kapcsolatos tanügyi adminisztráció elvégzése,  a szülőkkel való kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra, ill. egyéni konzultáció formájában,  rendszeres kapcsolattartás a kötelező és választható tárgyakat tanító tanárokkal,  az iskolai szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon a tanulók előmenetelének előkészítése az osztályozó értekezletekre,  a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok elősegítése, kapcsolattartás a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel,  a házirend ismertetése a tanév kezdetén, tájékoztatás a baleset- és egyéb védelmi intézkedésekről, különös tekintettel a hangszeres oktatás sajátosságaira.

6. 05.8 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Az intézmény pedagógiai programjának végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a 20/2012 EMMI rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

6.06.

A SZÁMONKÉRÉS MÓDJA, ÉRTÉKELÉSI FORMÁI

6. 06.1

Az értékelés módja

Előképző: (csak szöveges értékelés)  jól megfelelt;  megfelelt;  nem felelt meg;

- 125.-

6. 06.2

Főtárgy

Az osztályzás 1-5 fokozatú rendszerrel történik. 5 (jeles) a tanuló munkájának értékelése ha:  az adott évfolyam tananyagát tökéletesen elsajátította,  az órai aktivitása, teljesítménye állandó,  a technikai követelményeket biztosan oldja meg,  a fellépéseken, bemutatókon rendszeresen részt vesz és aktív munkájával hozzájárul a produkció sikeréhez. Jelest kaphat még az a tanuló is, aki kevesebb anyag befogadására képes, de a tanultakat megpróbálja képességeihez mérten tökéletesen kivitelezni. 4 (jó) az érdemjegy, ha a tanulónak:  nem teljes az ismeretek elsajátítása,  órai teljesítménye spontán,  stílusos előadása nem állandó,  a technikai követelményeknek némi bizonytalansággal tesz eleget. 3 (közepes) ha a:  tananyagot hiányosan sajátítja el,  órai figyelme, teljesítménye, fegyelme hullámzó,  nem stílusos az előadása.  a technikai követelmények teljesítése változó. 2 (elégséges) ha a:  az adott osztály anyagát nem sajátítja el a tanuló,  stílusokat nem ismeri fel. 1 (elégtelen) ha a:  tananyagnak sem gyakorlat sem elméleti részét nem sajátította el. A korábbi évek gyakorlata szerint elégtelen osztályzatot nem adunk, mert ebben az esetben a nevelőtestület határozata alapján átirányításról vagy eltanácsolásról van szó.

6. 06.3

Szorgalom

A szorgalom minősítését félévkor számjelöléssel a tájékoztató füzetbe, tanév végén szám és szójelöléssel a naplóba, a törzslapba, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bejegyezni. 5 (példás) annak a szorgalma, aki:  céltudatos, önálló precíz munkára törekszik,  a tanári utasításokat betartja,  munkavégzése pontos, kitartó, megbízható,  gyakorlása rendszeres,  a művészeti ág iránt érdeklődő. 4 (jó):

- 126.-

 felkészülése rendszeres, de nem alapos,  csak a kötelező tananyag iránt érdeklődő,  figyelme nem elég kitartó. 3 (változó):  figyelme hullámzó,  aktivitása nem megfelelő,  érdektelen, rendszertelen a felkészülése. 2 (hanyag):  órai munkákon passzív,  érdektelen, közönyös,  a tanultakat nem akarja alkalmazni. Minden tanszak rendelkezik tantervvel, amelyben rögzítve van az évenkénti elvárás számszerűen, stílushoz kötötten. Ha az év végi beszámolón nem hangzik el az előírt minőségű mű, nem megfelelő a produkció, különbséget kell tenni, hogy a gyengébb teljesítmény hosszabb hiányzás vagy esetleg szorgalom hiánya. A kötelező óraszám egyharmadát meghaladó hiányzás esetén a tanuló év végén osztályzatot nem kap, kivéve ha a nevelőtestület úgy dönt, hogy mégis, akkor abban az esetben az osztályát folytathatja.

- 127.-

1.

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

A helyi tanterv alapdokumentumai:  Nemzeti alaptanterv  Kerettantervek  Oktatási programcsomagok

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV Iskolánk az oktatási miniszter által határozattal (51/2012 EMMI rendelet) jóváhagyott kerettanterveket építi be a helyi tantervébe.

1.01.

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV HELYI KIEGÉSZÍTÉSEI

1-4 évfolyamon a válaszható kerettantervek közül az Ének-zene – „A” változatot. 5-8 évfolyamon magyar nyelv és irodalomból, biológia-egészségtan, fizika, kémia, ének-zene tantárgyakból az „A” változatot választjuk. Emelt óraszámú kerettantervek közül a technika, életvitel és gyakorlat „B” változatát, építjük be. Osztályfőnöki órára saját kerettantervet és erre épülő helyi tantervet dolgoztunk ki. A szabadon tervezhető órakeretet a az ÚH2013 óratervben megadottak szerint osztjuk fel a tantárgyak között a tantárgyi tudás elmélyítése céljából. Egyes tantárgyi kerettanterveken belül a 10%-ra az iskola nem ír elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el. (gyakorlás, elmélyítés stb. céljából)

1. 01.1 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei







Az egyes évfolyamokon szükséges tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket a helyi tanterv alapján a munkaközösségek határozzák meg. Tankönyveket, munkafüzeteket, térképeket, egyéb nyomtatott taneszközöket csak az oktatási miniszter által kiadott hivatalos tankönyvjegyzékből választunk. Amennyiben ettől rendkívüli esetben eltérünk, ezt csak a szülők előzetes véleményének kikérését követően, az ő egyetértésükkel tesszük. A tankönyvrendelés elkészítésekor szem előtt tartjuk, hogy az a már iskolai könyvtárban rendelkezésre álló tankönyvekkel, térképekkel lehetőleg azonos legyen.

-128.-



 



A szülőktől csak olyan ruházati és más felszerelés megvásárlását kérjük, amely nélkülözhetetlen a tanórai foglalkozás megtartásához, és egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell az adott eszközt a tanítási órán. A taneszközök, felszerelések kiválasztásakor fő szempontnak tekintjük, hogy lehetőleg több éven át használható és mérsékelt árú legyen. Az egységesség érdekében minőség- és márkamegjelölés nélkül kötelező az alábbi testnevelés-felszerelés beszerzése: bármilyen színű tornacipő, fehér bokazokni, fehér rövid ujjú póló, bármilyen színű tornanadrág A következő tanév kötelező taneszköz-szükségletéről (körző, vonalzó, füzetek, rajz-, technika-, testnevelés-felszerelés stb.) a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk.

Ingyenes tankönyvellátásra jogosult: - aki az érvényben lévő jogszabályok alapján igényjogosult, - igényjogosultságát hitelt érdemlően igazolja. Ingyenes tankönyvellátáshoz benyújtott igényeket - az igazoló iratokat áttekintése után - az iskola igazgatója bírálja el, a gyermekvédelmi felelőssel, az osztályfőnökkel. Az ingyenesség létrejöhet: - új tankönyv tulajdonba adásával, - könyvtárból való kölcsönzéssel.

1.02.

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS HETI ÓRASZÁMOK

Az iskola egyes évfolyamain az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: 

ÚH2013 = az Oktatási Minisztérium által 2012-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

TANÉ V

ÉVFOLYAM 4. 5.

1.

2.

3.

6.

7.

8.

20112012

ÚH2004

ÚH2004

ÚH2004

ÚH2004

ÚH2004

ÚH2004

ÚH2004

ÚH2004

20122013

ÚH2004

ÚH2004

ÚH2004

ÚH2004

ÚH2004

ÚH2004

ÚH2004

ÚH2004

20132014

ÚH2013

ÚH2004

ÚH2004

ÚH2004

ÚH2013

ÚH2004

ÚH2004

ÚH2004

20142015

ÚH2013

ÚH2013

ÚH2004

ÚH2004

ÚH2013

ÚH2013

ÚH2004

ÚH2004

20152016

ÚH2013

ÚH2013

ÚH2013

ÚH2004

ÚH2013

ÚH2013

ÚH2013

ÚH2004

20162017

ÚH2013

ÚH2013

ÚH2013

ÚH2013

ÚH2013

ÚH2013

ÚH2013

ÚH2013

-129.-

A rendeletben meghatározott időkeretben szervezett kötelező tanórai foglalkozások tantárgyi rendszere a Nat. és az EMMI által kiadott kerettanterv alapján /ÚH 2013/ a szabadon tervezhető órakeret kiegészítésekkel (piros). Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+2

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1+1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6+1 2+1 4 1 1+1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Emelt óraszámú „B” Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4

6. évf. 4 3 3+1

7. évf. 3+1 3 3+1

8. évf. 4 3 3+1

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5

1

1

1

1

1 1 1

1+0,5

1

1

1+0,5

1+0,5

1+0,5

1+1

1+1

1+0,5

1+0,5

5 1 2 28

5 1 3 28

5 1 3 31

5 1 3 31

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező.

-130.-

A tantárgyi tanterveket A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 2/2008. (II.8.) OKM rendelet tartalmazza. /3. sz. melléklet a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez./ A tantárgyi szerkezet stratégiája Az oktatási miniszter által kiadott 2004-es kerettanterv tantárgyi rendszerében:  a 8. évfolyamon a történelem és az ember és társadalom tantárgy közös neve: történelem. Az iskola helyi tantervében a kötelező órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei azonosak az oktatási miniszter által ajánlott kerettantervekben meghatározottakkal. A magyar nyelv és irodalmat az első évfolyamon egy tantárgyként tanítjuk, a második évfolyamtól két tantárgyként, és a 2. félévétől külön osztályzattal értékeljük a magyar nyelvet és az irodalmat. A sajátos nevelési igényű tanulók kompetencia alapú fejlesztése Legfontosabb szempont a tanulásszervezés folyamatában a sajátos nevelési igény egyénenkénti figyelembevétele, a minél több érzékszervet mozgósító, tevékenységen alapuló, a motiváltságot megteremtő és szinten tartó tanulási környezet megteremtése. A pedagógus támogatása mellett szükséges a társak segítségnyújtása is a sikerélmény eléréséhez. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények

-131.-

elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

A Közoktatási törvény 52. § (7) bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás: számítástechnika (kifutó rendszerben) Az oktatás az APC-Stúdió akkreditált tanterve alapján történik. Akkreditációs engedélyszám: MKM:70470/XII/94. Követelmény: az ECDL Select 7 modulos vizsgarendszerének teljesítése a 8. osztály végére. Amennyiben a család vállalja a költségeket, a tanulók regisztrált vizsgákat tehetnek, így megkaphatják az ECDL bizonyítványt. A tantárgyi ismeretek elsajátításához szükséges az alábbi kompetenciák fejlesztése:  szövegértés,  logikus gondolkodás,  kreativitás,  problémamegoldó képesség,  kommunikációs készség,  kitartó munkavégzés képessége,  manuális készség. A szükséges kompetenciák megfelelő fejlesztéséhez a tanterv 5. évfolyamon gondolkodást fejlesztő modulokat tartalmaz.

-132.-

1.02.1.1 Tananyagbeosztás és vizsgarend

5. OSZTÁLY I. FÉLÉV: OPERÁCIÓS RENDSZEREK, WORD SZÓNYELVI PROGRAMOZÁS II. FÉLÉV: SZÖVEGSZERKESZTÉS 6. osztály I. félév: Szövegszerkesztés modulvizsga (3.) II. félév: Prezentáció (6.) és operációs rendszerek (2.) modulvizsga 7. osztály I. félév: Információ- és kommunikáció modulvizsga (7.) II. félév: Adatbázis-kezelés modulvizsga (5.) 8. osztály I. félév: Táblázatkezelés modulvizsga (4.) II félév: Képszerkesztés modulvizsga (8.)

1.02.1.2 Értékelés az ECDL vizsgarendszerben:

 megfelelt,  nem felelt meg. Az akkreditáció 4 évre szól a nappali tagozatos iskolarendszerben. Az akkreditációs idő túllépése minden sikeres vizsgát töröl. A tantervi beosztásunk szerint 3 év alatt teljesítik tanulóink a követelményeket. Modulok: 6. osztályban 3 modult kell teljesíteni: - szövegszerkesztés - számítógépes alapismeretek - prezentáció. 7. osztályban 2 modul: - adatbázis-kezelés - online alapismeretek. 8. osztályban 2 modul: - táblázatkezelés - képszerkesztés.

-133.-

1.03.

A PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

1. 03.1 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A házi feladatot a nevelő-oktató munka szerves részének tekintjük, mely az önállóság, az akarat fejlesztésének fontos eszköze. Jellegét, mennyiségét és minőségét a tananyag, a tanuló életkora és a tantárgy jellege egyaránt meghatározza. A házi feladat akkor tud számottevő mértékben hozzájárulni a teljesítménynövekedéshez, ha a  pedagógus megfelelően előkészítette, és megvannak a teljesítéshez szükséges faktorok,  az adottságok, képességek, készségek fejlesztését, a tanulói személyiség formálását, gazdagítását szolgálja,  lehetővé teszi a tanórán megértett ismeretanyag újragondolását, rögzítését, kiegészítését, gazdagítását, felhasználását, gyakorlati alkalmazását,  szolgálja a már elsajátított ismeretek felelevenítését, felszínen tartását, új ismeretek megértésének előkészítését,  hozzájárul az önállóság, önellenőrzés, igényesség, felelősségtudat kialakításához, a szótárak, lexikonok eszközként való használatának gyakorlásához. Alapkövetelmény, hogy ne a szülő feladata legyen, mennyiségileg ne legyen sok, lélekölő, intellektuális kihívást jelentsen, ne legyen monoton, unalmas, fárasztó, erőfeszítést követeljen a tanulótól, érdeklődést ébresszen, váltson ki belső késztetést a megoldásra törekvésben, a tanulók képességeihez igazodjon (differenciált feladatadás), tudatosan megtervezett legyen, a pedagógusok tanúsítsanak önmérsékletet, ellenőrizhető, javítható, javíttatható legyen. Az otthon végzett írásbeli feladatokra osztályzatot nem adunk, de minden esetben ellenőrizzük és szóban vagy 1-2 szavas írásos megjegyzéssel értékeljük, hogy elismerjük az elért eredményt, felhívjuk a figyelmet a hiányokra, fokozzuk a további munka hatékonyságát, a hiányok pótlására késztessük a tanulót. Rendszeresen adunk otthoni írásbeli feladatot matematikából, magyar nyelvből, idegen nyelvből. Az írásbeli feladatok lehetnek: gyűjtőmunkák, feladatmegoldások, szövegalkotások, hibakeresések, -javítások, rajzok, rejtvények.

-134.-

Rendszeresen kapnak szóbeli házi feladatot a tanulók: irodalomból, magyar nyelvből, idegen nyelvből, természetismeretből, biológiából, kémiából, matematikából, fizikából, földrajzból, történelemből, számítástechnikából, énekből. A szóbeli feladatok lehetnek: memoriterek, kiselőadásokra való lényegkiemelést szolgáló gyakorlatok, ismeret-felelevenítések, -rögzítések.

felkészülések,

Esetenként adunk írásbeli feladatot az alábbi tantárgyakból: történelem, fizika, kémia, informatika, földrajz, természetismeret, ének, technika. Ezek lehetnek: gyűjtőmunka, feladatmegoldások, vázlatírás, kérdések alkotása. Esetenkénti szóbeli házi feladatok: informatika, rajz, technika. A délutáni felkészülésre fordítható időt a napközi otthoni tanulási időhöz igazítjuk: l. évf.:

30 perc

2. évf.:

45 perc

3–4. évf.: 1 óra 5–6. évf.: 1,5 óra 7–8. évf.: 2 óra. Tanítási szünetekre sem írásbeli, sem szóbeli házi feladatot nem adunk. Az írásbeli házi feladatokat a következő tanítási órára kell elkészíteni. A memoriterek megtanulását, a kötelező olvasmányok elolvasását, a gyűjtőmunkát a kijelölt időpontig kell teljesíteni. A hiányzó tanuló kötelessége a hiányzás alatt tanult anyagot pótolni, a házi feladatokat elkészíteni.

1.04.

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS

Mindennapos testnevelésóra megtartásával biztosítjuk. Heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy sportegyesületben történő sportolással is teljesíthetnek a tanulók. Továbbá teljesíthetik olyan szervezett keretek közt, amelyek eleget tesznek a kerettanterv fejlesztési követelményeinek. Ezekről a foglalkozásokról igazolást kell hozniuk. Az onnan történő hiányzást a kötelező tanórai hiányzások szerint kell igazolni.

1.05.

A PEDAGÓGUSOK ÉS A NEM KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK VÁLASZTÁSÁNAK

SZABÁLYAI

A nem kötelező tantárgyak választásának jogát a tanuló 14 éves koráig a szülő, ezt követően a szülő és gyermeke együttesen gyakorolja. A tantárgyválasztás, amelynek módjáról és tartalmáról az iskolavezetés minden év március 15-ig tájékoztatja a szülőket és tanulókat egy

-135.-

tanévre szól. Ebben az időtartamban kötelező érvényű, tanév közben csak rendkívüli esetben módosítható. A felmenő rendszerben tanított választható tantárgyak esetében a szorgalmi év május 20-áig köteles jelezni a szülő, illetve a tanuló a következő évtől érvényes módosítási igényét. Az évfolyamra vonatkozó igényeket a tanulóknak kiadott jelentkezési lapokon az iskola vezetése a megelőző tanév május 20-áig gyűjti össze. A tanórán kívüli tevékenységekre a tanulók a megelőző tanév befejezéséig jelentkezhetnek osztályfőnöküknél. E jelentkezést az új tanév második hetének végéig módosíthatják. Ezt követően a választott foglalkozások a tanév végéig kötelező elfoglaltságnak minősülnek. A választható tantárgyak tanulását, valamint a szakkörök, művészeti körök indulását az iskola igazgatója engedélyezi. Az igazgató megtagadhatja a foglalkozás indításának engedélyét, amennyiben a tanulók létszáma 10 főnél kevesebb. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

1.06. 1. 06.1

TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJA

A tanulók tanulmányi munkájának az ellenőrzése és értékelése

1.06.1.1 A tanulók ellenőrzése

A tanulók magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi munkájáról folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket. Minden tanítási órán ellenőrizzük a tanulók felszerelését, felkészülését, házi feladatát. A felkészülés ellenőrzése történhet a tantárgyak természetétől függően - szóbeli feleltetéssel, - feladatmegoldások, rajzok, munkadarabok készíttetésével, - feladatlapos felméréssel, - teszttel, - kérdőíves kikérdezéssel, - mozgások stb. ellenőrzésével. Törekszünk a verbális és írásbeli számonkérés közötti egyensúly megteremtésére. A szóbeli ellenőrzés történhet hosszabb, összefüggő felelet alapján és kérdés-felelet formában. A röpdolgozat célja lehet az osztály minden tanulójának vagy egy részének egyszerre történő feleltetése. Írásbeli munka ellenőrzése esetén jól használható eszköz a pontozás, mert számszerűsítve és tárgyszerűen megragadható módon kifejezi az eredményeket.

-136.-

1.06.1.2 A tanulói eredmények mérése

Az anyagi lehetőségek függvényében törekszünk arra, hogy tantárgyi feladatbankok kínálatából, pedagógiai és statisztikai paraméterekkel ellátott mérőlapokat használjunk. A tanulói eredmények mérésének célja: - informálódás a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, - adatszolgáltatás a tanítás-tanulás folyamatának helyzetéről, - adatszolgáltatás az iskolai nevelő-oktató munka elemzéséhez, - visszajelzés a pedagógus és a tanuló számára a követelmény-teljesítmény megfeleléséről. Távlati cél: a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az iskolába lépés pillanatától kezdve egyetlen gyereket se hagyjunk leszakadni. Preventív és fejlesztő pedagógiai módszerekkel akadályozzuk meg a hiányosságok felhalmozódását, figyelembe vesszük a gyerekek egyéni képességeit, haladási tempóját. Az iskolába lépés kezdetekor felmérjük a gyermekek tanulási képességét /2002-től DIFER-mérés/, hogy a fejlesztő munkát azonnal elkezdhessük. 1.06.1.3 A tanulók értékelése

Az értékelési rendszer nem cél, hanem eszköz arra, hogy önmagunkból és tanítványainkból a lehető legnagyobb eredményt „hozzuk ki”. Általánosságban megfogalmazott elv, hogy az értékelés legyen objektív, rendszeres, motiváló, de ne legyen ítélkező jellegű. A pedagógus értékelésének – a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva – elfogulatlannak és konkrétnak kell lennie, a minősítésnek hitelesen kell tükröznie a tanulói teljesítményt. Az értékelést és annak eszközrendszerét az iskola értékrendszerével és a teljes tanítási – tanulási folyamattal összhangban alakítottuk ki, melynek folyamatosnak, áttekinthetőnek, kiszámíthatónak, nyilvánosnak és igazságosnak kell lennie. Nem bűn a tévedés, a sikertelenség, együtt örülünk az apró sikereknek is. Legfontosabb a szorongásmentes, bizalomteli és biztonságot nyújtó légkör, amelyben az ismeretszerzés és az együttlét nem kényszer, hanem örömforrás. Nagyon fontos a pedagógusok részéről az empátia, a feltételekhez nem kötött pozitív odafordulás minden gyermek felé, a hitelesség és nyílt kommunikáció, a másik emberbe vetett bizalom. Az értékelés nem csupán akciósorozat, hanem folyamat, amely szorosan összefügg a tanulásszervezési stratégiával, a tanulásszervezési módokkal, s amely a tanulási folyamat egyik legfontosabb eleme. A tanulók fejlődésének nyomon követése, teljesítményük értékelése sokféle, változatos információ alapján történik: - a tanuló és a pedagógus napi kapcsolata, - a napi tanulási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése szóbeli feleletekkel, tesztekkel, az írásbeli feladatok javításával, - összegző kép a gyerek munkájáról, fejlődéséről, témazáró felmérésekből, dolgozatokból, szóbeli feleletekből, elkészített munkadarabokból, képzőművészeti alkotásokból, a testi fejlődést nyomon követő teljesítménymérésekből, - a különböző versenyeken elért eredmények, - a szülő – pedagógus párbeszéd, - szociometriai felmérések a társas kapcsolatokról, -137.-

-

kérdőívek és beszélgetések a tanulók szokásairól, értékelő megbeszélések az osztályközösségben, csoportokban, az egy osztályban tanító pedagógusok rendszeres megbeszélései.

Az értékelés során a diák tudásáról, teljesítményéről, igyekezetéről kapunk képet, egy állapot-, fejlődés-visszajelzést. Azért vizsgáljuk meg, mérjük fel a tanuló tudását, hogy tudjuk, hogyan tovább, a diák és a pedagógus önmaga is visszajelzést kapjon. Együtt vizsgáljuk meg az eredményeket, hogy lássuk, melyik résznél kell továbbra is együttműködve segíteni a tanulónak. Nagyon fontosnak tartjuk az összehasonlítást és a pedagógiai hozadékot megmutató térségi /Orosháza, Békéscsaba, Szeged/, valamint az országos méréseket a 4., 6., 8. évfolyamon. Az értékelés nem lehet „rajtaütésszerű”, nem egyszerűen csak a diákra vonatkozik, hanem visszajelzés a pedagógus számára is a saját munkáját illetően. Ezért az értékelést követően nemcsak a diáknak vannak új, további feladatai, hanem a pedagógusnak is. A pozitív megerősítés és fejlesztő értékelés a meghatározó. Nem az egész személyiséget, hanem csak a konkrét tevékenységet értékeljük, egy bizonyos dologban dicsérünk vagy marasztalunk el valakit. Nem azt emeljük ki a gyereknek és a szülőknek, hogy mi a rossz, hanem azt, hogy mi az érték, hol lehetne még javítani. A szülőkkel való személyes beszélgetésekkor mindig a gyermek értékeit domborítjuk ki. Értékelés: Az értékelés Fajtája:

Ideje:

Célja:

Formája:

Kezdete

Folyamata

Vége

Diagnosztikus Feltárja az előzetes ismeretek szintjét, feladatot határoz meg, helyzetet mér fel. Minden szakasz elején, valamint csoportba sorolás, tanulási problémák esetén, tanárváltáskor. Visszajelzés tanár, diák, szülő számára.

Formatív Fejlesztő. A tanuló önfejlesztő módot sajátít el.

Szummatív Minősítő értékelés, a tanulási időt lezárja.

Időben rendszeresen elosztott gyakorisággal, a folyamat teljes idejében. A tanulás és értékelés kölcsönhatásának érvényesítése. Dolgozat, szóbeli feleletek, csoportértékelés.

Félév, év vége.

Dolgozat, a teljesítményt pontban vagy %ban fejezi ki.

-138.-

Tanulási szakasz zárása Szummatív Képzési szakaszt lezárja

Összegezés, minősítés, értékelés.

4. évfolyam vége 6. évfolyam vége 8. évfolyam vége Összegezés, minősítés, értékelés.

Témazáró, szóbeli-írásbeli feleltetés.

Országos kompetenciamér és.

1. 06.2 A beszámoltatás formái a tanórán kívüli felkészülés elvei 1.06.2.1 Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

Diagnosztikus értékelést végzünk egy-egy nagyobb tartalmi- tematikus egység tanításának megkezdése előtt, hogy feltárjuk a tanulók előzetes tudását, és kiindulópontot keressünk a fejlesztés lehetőségeihez. A formatív értékelés a tanítási – tanulási folyamat állandó kísérője, melynek célja a hatékony tanítás, eredményes tanulás elősegítése. Elsősorban a tudáselemekre, résztudásra irányul, így lehetőséget nyújt a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárására, amely lehetővé teszi a korrekciót. Az írásbeli felelet (röpdolgozat) a részismereteket vizsgálja egy adott témakörben. Célja lehet az osztály minden tanulójának vagy egy részének egyszerre történő feleltetése. Időpontját nem kell előre megadni. A tanulási folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor alkalmazzuk a szummatív értékelést, melynek során globális képet kapunk a tanulókról, megtudjuk, hogy egy-egy hosszabb tanulási periódus végén milyen mértékben tett eleget a tanuló a tanulási követelményeknek. Ilyen a témazáró osztályozás, a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány. A tanulókkal ismertetjük az értékelés kritériumait: a minősítés tartalmi jellegzetességeit, időkeretét, az értékelési szempontokat és normákat. Évfolyamonként és tantárgyanként egységes témazárókat íratunk. A feladatlapokat, teszteket úgy állítjuk össze, hogy az osztályozás szintjei a tantervi követelmény alapján elérhetőek legyenek. A témazáró dolgozatokat nem lehet megismételni. A témazáró dolgozat íratása előtt időpont-egyeztetés szükséges a pedagógusok között, hogy lehetőleg egy napon csak egyetlen dolgozat megíratására kerüljön sor (max. 2 témazáró lehet egy napon). A dolgozatok időpontját egy hétre előre jelezzük a tanulóknak. Hosszabb tanítási szünetet követő első tanítási napon nem íratunk felmérést, témazárót. Az egységesség megteremtése érdekében a teljesítmények százalékos értékelése a következő: 90–100 % jeles 80–89 % jó 60–79 % közepes 40–59 % elégséges A tananyag mennyiségét illetően a tantervi követelmények a maximális követelmények. A minimumkövetelmények teljesítése elegendő az elégséges osztályzathoz. 1.06.2.2 Tantárgyi érdemjegyek szóbeli feleletek esetén

Egy órán általában 2-3 tanuló szóbeli számonkérésére van lehetőség. Szóbeli, ill. írásbeli számonkérés alól mentesítést kaphat a tanuló, ha  a tanítási órát megelőző délután valamilyen rendezvényen, versenyen az iskolát képviselte,

-139.-

 a betegség miatti folyamatos hiányzását követő első tanítási napon kerülne sor a számonkérésre. A számonkérést a következő órán, hosszabb hiányzás esetén a pedagógussal egyeztetett időpontban kell pótolni. 1.06.2.3 A félévi és az év végi értékelés

Törekszünk arra, hogy a korábban felhalmozott tapasztalatainkon alapuló implicit elméleteink mellett birtokában legyünk olyan elméleti tudásnak, módszertani ismereteknek, melyekre alapozhatunk diákjaink megítélésekor annak objektívabbá tétele érdekében, hiszen egy-egy osztályzat hosszú időre meghatározhatja a tanuló értékelését, akár egész iskolai karrierjét. Az ellenőrzés és értékelés középpontjában nem elsősorban az emlékezeti teljesítmények állnak, hanem az ismeretek alkalmazási szintjei. A végleges érdemjegy megállapításánál olyan pedagógiai meggondolások is közrejátszhatnak, amelyeket az ellenőrzőbe írt osztályzatok nem tükröznek, viszont a pedagógus saját feljegyzéseiben mint részteljesítmények szerepelnek. A tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen értékeljük, erről a szülőket tájékoztatjuk. Havonta minden tantárgyból legalább egy osztályzatot, vagy szöveges értékelést adunk (negyedévi átlagban). Az ötödik évfolyamon az erkölcstant, ill. a hit- és erkölcstant szövegesen értékeljük. A heti 0,5–1 órás tantárgyak esetén félévenként min. 3 osztályzat szükséges a tanuló lezárásához. Az év végi osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján állapítjuk meg. Meghatározó a témazárók és az év végi felmérések eredménye. 7 tizedtől kötelező a felfelé kerekítés, 5 tizedtől a pedagógus megalapozott döntésén múlik. Az értékelés funkciói közül kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a formáló, motiváló, irányt adó, a tanulót elsősorban saját teljesítményéhez viszonyítva „mérő” értékelésnek, mert ez segíthet leginkább az önismeret fejlesztésében, a továbblépés feladatainak, útjának megmutatásában. 1.06.2.4 A kompetencia alapú oktatás során alkalmazott értékelés alapelvei:

– az értékelés növelje a tanulók önismeretét, önbizalmát, erősítse önbecsülését, – az adott kompetenciára irányuljon, – jellemezze az azonnali visszacsatolás a teljesítményről, – kapjon szerepet a csoportos értékelés a csoport közös teljesítménye alapján. A projektmunkában való részvétel eredményességét szóban értékeljük. A témahetek lezárását követően a tanulók is, a pedagógusok is szóban értékelik a hét hasznosságát, eredményességét. Csoportmunka során az egyéni teljesítményeket szóban vagy írásban szövegesen értékeljük, figyelembe véve a tanulók véleményét is önmagukról, ill. csoporttársaikról. A sajátos nevelési igényű tanulók ellenőrzése, értékelése egyénenként lehet változó a gyermek sajátosságaihoz igazodva. Közös jellemzője azonban:  a folyamatosság,  az egyénre szabottság,  a pozitívumok kiemelése, -140.-

 a hiányosságok feltárása, azokra megoldási módok nyújtása. A tanulók mérése begyakorolt ismeretanyagon történik. Ha szükséges, eszközt is kaphatnak a feladatvégzéshez. Értékelésük során a követelményszintek teljesítését illetően a pozitív diszkrimináció elve érvényesül: hosszabb felkészülési idő, írásbeli helyett szóbeli számonkérés, a továbbhaladáshoz alacsonyabb követelményszint. 1.06.2.5 Szöveges értékelés az első évfolyamon, ill. a 2. évfolyam első félévében

Az értékelés a tanulási folyamatot kísérő, állandóan jelen lévő reakciók, interakciók folyamata. Az interakció a tanulónak önmaga, tanulótársának és netán a pedagógus munkájának értékelését is jelenti. Fontos ez az önértékelés alakulásának szempontjából is, amely szerves része az értékelési folyamatnak – annál is inkább, hiszen az egyéni különbségekre alapozott tanulásszervezés kiindulópontja a szükségletek, az egyéni tanulási célok megállapítása, majd a haladás, a fejlődés ehhez viszonyított értékelése. A szöveges értékelés feladata az, hogy a gyerek személyiségében olyan hatást érjen el, hogy általa egy pozitív folyamat induljon meg, amely az akaratát, tanulási motivációját fokozza. Így csökkenthető, ill. elkerülhető a teljesítményszorongás, nem táplálja a gyerekek közötti konkurenciaharcot, pozitívan befolyásolhatja a pedagógus – gyerek – szülő viszonyt. Rámutat a gyerek teljesítményének változására, a fejlődés dinamizmusára, az esetleges hiányosságokra, hiszen az egészséges személyiségfejlődés fontosabb, mint a teljesítménykényszer. Jelentős szerepet kap az önértékelés is, mely segíti az önismeret kialakulását és az önfejlesztést. A legfontosabb a tanuláshoz való pozitív attitűd kialakítása, hogy a gyermekek megtanuljanak és szeressenek tanulni, a tanulás életük részévé, szívesen végzett tevékenységgé váljon. A szöveges, részletes véleménynek körültekintőnek és lehetőleg tévedésmentesnek kell lennie, mert az ellenkezője súlyos következményekhez vezethet. Ehhez ismeret kell a gyerek tudásáról, érdeklődéséről, hiányosságairól, személyiségjegyeiről, otthoni körülményeiről. Az egyes gyerekek fejlődésének ismerete a pedagógiai tervezőmunka nélkülözhetetlen eleme. Az értékelésnek a fejlődés érdekében kell funkcionálnia. Szeretnénk valamennyi gyerekünket egyéni képességeiknek maximumára eljuttatni, háttérképességeiket speciális fejlesztéssel korrigálni. A szöveges értékelés alapelvei: - az értékelés a gyerekért, az adott gyerekről szóljon, személyre szabott legyen, igazodjon az egyénhez és egyéniséghez, mutassa meg a továbblépés lehetőségét, - fejlesztő, ösztönző jellegű legyen, - folyamatos legyen, - az iskolai követelményrendszerre épüljön, - legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás),

-141.-

-

folyamatot tükrözzön, ne csupán statikus állapotot, nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart, segítse a gyerek önmagáról alkotott képének alakulását, alakítsa a helyes önértékelést, segítse az önismeretet, a gyerek legyen aktív részese saját fejlődésének, érezze ebben való felelősségét, szerepét, konkrét legyen, segítsen a továbbhaladás útjának a megtalálásában, tükrözze az önmagához mért haladást, serkentsen további erőfeszítésre, a szülő megfelelő mélységű információhoz jusson belőle, segítse a pedagógus és a szülők közös gondolkodását a gyerek fejlődése érdekében, tekintse minél átfogóbban a gyerek személyiségét, figyeljen a tudás- és teljesítményszinttel nem kifejezhető személyiségvonások fejlődésére is.

A gyerekek iskolába lépésekor kiemelt feladatunknak tekintjük a néhány hetes célirányos megismerési programot, amely tudatos szempontrendszerével arra ösztönzi a pedagógusokat, hogy tanítványaikat minél teljesebb módon, többféle tevékenység során, a legkülönfélébb képességek tekintetében megismerjék. Mindezt tudatos megfigyeléssel (nem mindenkire kiterjedő vizsgálatsorozattal) kezdjük, s így kiválaszthatók azok a gyerekek, akiknél egy-egy tünet mögött meghúzódó ok(ok) kiderítése speciális pedagógus bevonását teszi indokolttá. Ezek a megfigyelések és vizsgálódások alkotják az egyéni fejlesztési programok kiindulópontját.

-142.-

1.06.2.6 Általános megfigyelési szempontok első évfolyamon

Magatartás (a bemutatkozás helyzetében)  nyitott, várakozó, érdeklődő, együttműködő,  vonakodó, gátlásos, elutasító,  szertelen, gátlástalan, agresszív 1.06.2.6.1

Beszédfigyelem

 

A szemkontaktust felveszi, nehezen veszi fel, nem veszi fel. Beszéddel irányítható, nem irányítható.



1.06.2.6.2 Kapcsolatfelvétel Önálló, magabiztos, kommunikációt kezdeményez.

 

Kissé bizonytalan, óvatos várakozási feszültség látható rajta, amely rövid beszélgetés, kommunikáció után feloldódik. Hosszabb előkészítés (játék, rajzolás stb.) szükséges, hogy létrejöjjön a feladatok megoldásához szükséges minimális készség, a kapcsolatfelvétel nem sikerül, nem szólal meg. 1.06.2.6.3

Feladatvállalás

 Nagyon lelkesen, ambícióval, önként bekapcsolódva, maga akarja a feladatot elvégezni.  Lelkes igyekezettel csinálja, amit mondanak neki, érdeklődéssel lát munkához.  Közömbös, „muszájból” dolgozik.  Nem figyel, vonakodik, nem vállalja a feladatot. Feladattartás (kitartás)  Nem igényel biztatást, kitartó.  Kitartásának fenntartásához elegendő az időnkénti általános dicséret.  Néha valóban buzdítani, biztatni kell.  Állandóan igényli a biztató megerősítést.  Különleges biztatás, rábeszélés szükséges, nem akarja folytatni, abba is hagyja, több részletben kell elvégeztetni a feladatot. Feladattartás (érzelmi viszony) 

Lelkesedése növekszik.

   

Érdeklődése, lelkesedése mindvégig egyenletes. Érdeklődése, lelkesedése csökkenő tendenciát mutat. Elveszíti érdeklődését. Kényszeredetté, indulatossá válik, feladja.

Feladattartás (koncentráció) 

Feltűnően stabil, kiemelkedő koncentrálóképesség.



Jól koncentrál és teljesen kiegyensúlyozott.

-143.-

  

Átlagosan kiegyensúlyozott. Szétszórt, kapkodó. Túl mozgékony, alig vagy egyáltalán nem képes koncentrálni.

Társas feladathelyzet (társas viszony csoportban)  Pozitív hatással van társaira.  Társait nem zavarja, jól fegyelmezett, védekezni is tud a zavarás ellen.  Időnként beszélget, társai zavaró hatása időnként kizökkenti, átlagosan fegyelmezett.  Izeg-mozog, fecseg, többször kell figyelmeztetni, de nem erőszakos.  Provokatív, erősen zavaró, többször kell beavatkozni miatta, ugrál, verekszik. Társas feladathelyzet (késleltetett utasítás megtartása)  Önfegyelmével társaira is jó hatással van.  Fegyelmezett, csöndben vár.  Megtartja a késleltetett utasítást, néhányszor közbeszól, figyelme átlagos.  Emlékszik a késleltetett utasításra, de többször kell figyelmeztetni, fegyelmezetlen.  Állandóan figyelmeztetni kell, a többiek számára elviselhetetlenné válik. 1. 06.3 Speciális megfigyelések első osztályban 1.06.3.1 A gyermek mozgásfejlettségének megállapítása

A mozgás színvonala a gyermek fejlettségének és az idegrendszer érési szintjének fontos mutatója. A gyermek testsémájának fejlettsége A testséma tudatossága az alapja az éntudat kifejlődésének, az énkép kialakulásának, amely a személyiségfejlődés szempontjából rendkívül jelentős. A testséma zavara a valóság megismerésének nehézségét és a személyiségfejlődés zavarát egyaránt eredményezheti. A gyermek téri tájékozódásának és térbeli mozgásának fejlettsége Kialakulásában megalapozó a mozgás és a testséma fejlődése. A téri irányok pontos felfogása alapvető feltétele lesz az írás és olvasás elsajátításának. Vizuális funkciók fejlettsége A vizuális funkciók fejlettségének szintjét meghatározza az alaklátás, tér- és formaészlelés és a színfelismerés minősége. Mindezek együttese segíti a gyermeket a világ objektív megismerésében. Ez alapozza meg a gondolkodás fejlődését, amely alapja a sikeres iskolakezdésnek. Segítséget ad a gyermek értelmi fejlettségi szintjének megítélésében. Finommotoros koordináció fejlettsége Az írástanulás elsajátításához nagyon fontos a szem-kéz koordinációja és a finommozgáshoz szükséges megfelelő izomműködés.

-144.-

Nyelvi kifejezőkészségek fejlettsége A nyelvi fejlettség megfelelő szintje szükséges a megismerő tevékenység és a gondolkodás fejlődéséhez. Szociális fejlettség Kiemelt feladat a szociális készségek megfigyelése, mely az iskolai élet valamennyi területére kiterjed. 1.06.3.2 A különböző tantárgyak szöveges értékelése

Az írásbeli munkák végén gyakran teszünk 1-2 szavas bátorító, segítő megjegyzést, olykor hosszabb szöveges értékelést. Amit lehet, százalékos formában is kifejezünk. Matematikából, magyar nyelvből, természetismeretből a gyorsan ellenőrizhető feladatok alkalmasak arra, hogy egy-egy ismeret elsajátításának mértékét a gyerekek mérjék, önmagukat ellenőrizzék, saját teljesítményüket értékeljék, s ezzel az önértékelésük fejlődjön. A formatív értékelés szóban és írásban, a szummatív értékelés pedig különböző tesztek segítségével történik. Az írásbeli értékelés egyénre szabott fejlődési állapotjelentés, helyzetelemzés, és mindig közös megbeszélés követi a gyerek és olykor a szülő részvételével. Az értékelés minden esetben fejlesztésorientált és gyerekcentrikus, hiszen a tanulót önmagához képest és a követelményekhez mérten egyszerre kell fejleszteni. A tanulók félévi és év végi értékelését tantárgyanként az oktatási törvénynek megfelelően szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól, megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.

1. 06.4 A magatartás és a szorgalom értékelése a 2. évfolyam második félévében és a 3–8. évfolyamon 1.06.4.1 A magatartás értékelése

Iskolánk fontosnak tartja a közösségben történő nevelést, mely egyben a közösség erejének hasznosítását is jelenti, de az egyén személyre szabott, tudatos fejlesztése is elengedhetetlen feladataink közé tartozik, melyet csak segítő, a fejlődés módjára javaslatokat tartalmazó értékeléssel lehet megvalósítani. A tanulók személyisége akkor fejlődik helyesen, ha a magatartási szabályok tudatosulnak bennük, a környezeti hatások, az együttélési,

-145.-

együttműködési normák, az erkölcsi törvények beépülnek gondolkodásmódjukba, tevékenységükbe. A közösség legfontosabb feladata saját szokásrendjének kialakítása, értékeinek megfogalmazása. A közösen kialakított keretekkel azonosulni tudnak a gyerekek, megtartásukban az egész csoport részt vesz, és nem csak a pedagógus felülről-kívülről jövő igényeihez kell igazodniuk. Az iskolai fegyelem biztosítása érdekében a megelőzés módszerét alkalmazzuk. Arra törekszünk, hogy a tanulók között mindig ott legyen egy nevelő, aki beszélgetéssel vagy más hasznos tevékenységre való kezdeményezéssel foglalkoztatja őket. Így a tanulók szinte észre sem veszik, hogy fegyelmezetten viselkednek. A rend és a fegyelem megtartására az ésszerűség, a szeretet és a becsület vezérli őket, semmiképpen sem a tekintélytisztelet vagy a félelem. Alapelvek: segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre, mindig személyre szabott legyen, segítse az iskola nevelési, oktatási céljainak elérését. A magatartás értékelésének szempontjai: a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok megtartása, megtartatása, beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése, aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megvalósításában, segítőkészség, udvarias, figyelmes viselkedés, kulturált hangnem. Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki  a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, valamint példás viselkedésével elősegíti és társait is erre ösztönzi;  szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne;  a Házirend szabályait megtartja, társait is erre ösztönzi;  nevelőivel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias, figyelmes;  fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész, jó cél érdekében képes az együttműködésre;  tanórán és tanórán kívül is az elfogadott normáknak megfelelően viselkedik;  tárgyi, természeti környezetét nemcsak megóvja, hanem alakításában, szépítésében is részt vesz, másokat is erre ösztönöz;  képes önmaga és mások reális értékelésére, önálló véleményalkotásra; ügyel a kritika és az önkritika helyes arányára;  viselkedésére és külső megjelenésére egyaránt a kulturáltság jellemző (beszédmodor, hangnem, öltözködés, tisztaság). Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki  részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, a tanórai és tanórán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás;  a Házirend szabályait megtartja;  nevelőivel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias;

-146.-

    

fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos; tanórán és tanórán kívül is az elfogadott normáknak megfelelően viselkedik; tárgyi, természeti környezetét óvja, alakításában, szépítésében részt vesz; magatartását, véleménynyilvánítását egyre inkább a tudatos fegyelem, az önfegyelem, a fokozódó felelősségtudat jellemzi; viselkedésére és külső megjelenésére egyaránt a kulturáltság jellemző (beszédmodor, hangnem, öltözködés, tisztaság).

Változó érdemjegyet kap az a tanulók, aki  a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni;  a Házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt figyelmeztetés hatására tartja meg;  társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít;  nevelőivel, társaival szemben nem udvarias, nem tisztelettudó;  a normákat ismeri, de nem azonosul velük; felszólításra korrigálja normasértő viselkedését, de az első adandó alkalommal megszegi a szabályokat. Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki  magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, tanórai és tanórán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be;  közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek;  a Házirend szabályait ismételt figyelmeztetés ellenére sem tartja meg;  nevelőivel, társaival szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle;  fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik;  szándékosan ellenkezőjét teszi az elvárásoknak; normasértő viselkedésén felszólítás ellenére sem változtat. 1.06.4.2 A szorgalom értékelése

A szorgalom értékelésének szempontjai: a tudás megszerzésének igénye, az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény, jó idő- és munkaszervezés, kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés, aktív tanórai részvétel, tanulmányi versenyek, szorgalmi feladatok. Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki  képességeinek megfelelő egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  kialakult benne az önellenőrzés, önkorrekció igénye; munkafegyelme példamutató;  képes az önművelésre, a tanultak kiegészítésére;  felszerelése mindig gondos, munkára kész állapotú; házi feladatait lelkiismeretesen, hiánytalanul elvégzi;  szívesen vállal többletfeladatokat;

-147.-

 

a tanítási órákon aktív; a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt.

Jó érdemjegyet kap az a tanuló,  akinek érdeklődése megmarad a szorosan vett iskolai tananyag keretein belül;  a tanórákon többnyire aktív;  kötelességből, nevelői vagy szülői elvárás hatására végzi feladatait;  többletfeladatot önként nem vagy ritkán vállal;  képességeihez, előző eredményeihez viszonyítva fejlődést mutat; törekszik a jobb eredmény elérésére;  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanítási órákon; minden munkáját, megnyilvánulását alaposság, rendszeresség, fokozódó igényesség jellemez. Változó érdemjegyet kap az a tanuló, akinek  tanulmányi munkája ingadozó, pontatlan, nem kitartó, teljesítménye képességeitől;  felszerelése, házi feladata több alkalommal hiányos;  munkája önállótlan, csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik;  önellenőrzésre csak kis mértékben képes.

elmarad

Hanyag érdemjegyet kap az a tanuló, akinek  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;  a tanórai munkában aktívan nem vesz részt; kötelességtudata elenyésző;  otthoni felkészülése rendszertelen vagy teljesen el is marad;  a segítő szándékot elutasítja, teljes közöny jellemző rá;  önellenőrzésre, önkorrekcióra nem hajlandó;  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

1.07.

A CSOPORTBONTÁSOK, FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE

Nagyobb létszámú osztályok egyes tantárgyak tanításánál balesetvédelmi, vagy minőségi célok elérését akadályozhatják, illetve nem áll elegendő eszköz, hogy a tanulók önállóan dolgozhassanak. Így csoportbontásoknál a következő elveket vesszük figyelembe. Az idegen nyelvet a hatékonyság érdekében lehetőség szerint csoportbontásban tanítjuk, létszámtól függően osztályonként vagy évfolyamonként alakítunk ki csoportokat. Informatika esetén az osztálylétszám, illetve a működő számítógépek függvényében alkalmazunk csoportbontást. Jelenleg 20 számítógép áll rendelkezésünkre az informatika szaktanteremben. A csoportbontásokat a magyar nyelv és irodalom, vagy matematika tantárggyal együtt alkalmazzuk. Technika, életvitel és gyakorlat oktatásánál létszámtól függően osztályonként vagy évfolyamonként csoportbontásban oktatunk. (Az eszközök, felszerelések a kötelező eszközjegyzék szerint 15 főre lettek előírva. A balesetvédelem is indokolja ezt a csoportbontást.) -148.-

Választható foglalkozások: Mivel a számítástechnika már nem választható tantárgy, de az ECDL vizsgára továbbra is szükség van, így 5-8. évfolyamon heti 2 órában ECDL vizsgára felkészítő „érdeklődési kört” szervezünk a tehetséges diákoknak. A mozgás megszerettetése miatt természetjáró, kerékpáros, sakk, tánc, néptánc foglakozásokat is tervezünk. A művészeti nevelés keretein belül énekkart, kézműves (kerámia, tűzzománc) és képzőművész szakkört, logikai játékos kört szeretnénk működtetni. Cél, hogy minél több mindenben kipróbálhassák magukat a diákok. Derüljön ki, hogy ki miben tehetséges. Ki miben lehet vezető, irányító?

1.08.

A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERTETÉSE

Rendszeresen meghirdetjük a nemzetiségek kulturális programjait, azokon igyekszünk diákjainkat is képviseltetni. Nemzetiségek által kiírt pályázatokat iskolánkban is meghirdetjük, azokon az indulást támogatjuk.

1.09.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

Az új Egészségügyi jelentőlapon az orvosi, védőnői évközi szűrővizsgálat kiegészül az oktatás területén elvégzett mérési eredmények alapján a tanulók általános fizikai teherbíró képességének adataival. A kapott adatok elemzése, értelmezése az egészségügyben dolgozók számára a tanulók funkcionális állapotáról ad képet, így nagymértékben segíti a gyógyítást és a betegségmegelőzést. A pedagógusok számára diagnosztizáló eszköz: - a terhelhetőség, egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztéséhez, - az egyénre szabott napi, heti, optimális mennyiségű testedzés összeállításához, - a csoportos felzárkóztató programok elkészítéséhez. A méréssel kapcsolatos feladatok: - A felsős tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer (januártól április 30-ig terjedő időszakban) meghatározása, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek országosan egységes mérése és értékelése alapján. - A mérés és értékelés folyamán tudatosítani kell a gyermekekben a rendszeres testedzés kondicionáló, preventív, rehabilitáló szerepét. Önismeretük, tárgyilagos önértékelésük, akaraterejük fejlesztése érdekében fontos a saját fizikai állapotukkal való szembesítés. Vizsgálati módszer: NETFIT, amely a szabályozásnak megfelelő tevékenységek mérésével és értékelésével nyújt tájékoztatást a tanulók kondicionális képességeiről.

-149.-

A mérést és az értékelést a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon.

1.10.

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK

Egészségnevelési programunk alapelve, hogy:  csak akkor tudunk célirányosan tervezni, ha alaposan megismerjük tanítványainkat és azokat a feltételeket, amelyeket befolyásolni, változtatni kívánunk. Etikai alapelvek  Az autonómia tiszteletének elve  Ne árts! elve  Jótékonyság, hasznosság elve  Az igazságosság elve Pedagógiai alapelvek  Általános elvként fogalmazódik meg, hogy az iskolai tananyagban kiemelt helyet kell elfoglalnia az egészségnevelésnek, a pozitív egészségkép kialakításának.  Az egészség védelmére, fejlesztésére való felkészítés, az egészségkultúra elemeinek átadása minden pedagógus feladata. Rajtuk, a felkészültségükön múlik, hogy milyen hatékonysággal tudják alkalmazni a nevelési eljárást. Eredmény csak akkor születhet, ha saját személyiségükből fakadó erővel, energiával megtöltve adják tovább az ismereteket.  Csak akkor lehet hatásos, ha a gyerekek meglévő ismereteiből, tapasztalataiból indul ki és figyelembe veszi szükségleteiket Az iskola egészségnevelési programja külön dokumentumként részletesen dolgozza ki az elveket, értékeket, célokat feladatokat és tevékenységeket.

1.11.

A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK GYERMEKVÉDELEM

Alapelveink:  Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve bármilyen más oknál fogva.  Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket, a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a képességek kibontakoztatását.  Rendszeres kapcsolatot kell tartani a szülőkkel, családokkal.  Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben.

-150.-

 Biztosítani kell a tanulók számára a biztonságos és egészséges iskolai környezetet; a tanulmányi időt pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség megteremtésével kell kialakítani.  A tanulók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.  A családok anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezést, tanszerellátást, illetve napközis vagy tanulószobai ellátást kell biztosítani.  Meg kell teremteni a feltételeket a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos tanulók megfelelő pedagógiai ellátásához.  A tanulók érdekében együtt kell működni a gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetekkel, személyekkel, hogy elősegíthessük a gyermek családban történő nevelését, a veszélyeztetettség megelőzését, illetve megszűntetését.  Iskolánk eddigi gyakorlatában sem szerepelt a HHH és a nem HHH tanulók bármilyen szempontú elkülönítése. Teljes körűen érvényesül az egyenlő bánásmód elve.  Iskolánk biztosítja a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését,  Az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében minden tevékenység során alkalmazzuk.  Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk a tehetségek kibontakoztatására, versenyeztetésére, versenyek szervezésére, lebonyolítására. Kiemelten kezeljük a tanulásban lemaradó, a beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdő gyermekek felzárkóztatását. Az iskola Esélyegyenlőségi intézkedési terv külön dokumentumként részletesen dolgozza ki az elveket, értékeket, célokat, feladatokat és tevékenységeket.

1.12.

A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK

1. 12.1 Az átmenetek problémáinak kezelése

A gyermekek életük során több alkalommal kerülnek új környezetbe. Ilyen változást jelent az óvodából az iskolába íratás, az osztályfőnökök, a pedagógusok változása, a másik épületbe kerülés, illetve az általános iskolából a középiskolába történő átmenet. A megváltozott körülményekhez sok tanuló csak nehezen tud alkalmazkodni, a fejlődésükben nagy megtorpanás, zavar fordulhat elő. Fontos pedagógiai feladatunk tehát, hogy a változásokra felkészítsük, az átmenetet pedig megkönnyítsük a gyermekek számára. Az átmenet érdekében a már eddig is hagyományosan jó kapcsolatot tovább erősítjük az óvodával: - kölcsönös bemutató foglalkozásokat, tapasztalatcserét, konzultációt tartunk, - a nagycsoportos óvodások számára nyílt napokat szervezünk, - a leendő tanító néni/ bácsi több óvodai foglalkozáson vesz részt. Az iskolában - rendszeressé tesszük a konzultációt, hospitálást a pedagógusok között, - egyeztetjük a tananyag és követelményrendszert,

-151.-

kihasználjuk a kölcsönös óralátogatások és a közös programok szervezéséből adódó pozitív lehetőségeket. A sikeres pályaválasztás, továbbtanulás érdekében: - meghívjuk az iskolánkból kikerült középiskolás tanulókat ismertető tartására, - a továbbtanulási lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket, - figyelemmel kísérjük tanítványaink pályaorientációját, segítjük őket a választásban, - lehetőséget adunk a nyolcadikosoknak, hogy egy-egy nyílt napon részt vehessenek a választott középiskolában, - meghívjuk a középiskolák beiskolázási felelőseit, igazgatót iskolájuk bemutatására. -

2.

AZ ISKOLA VALAMENNYI ÉVFOLYAMÁT ÁTFOGÓ HELYI TANTERV

KÜLÖN CD MELLÉKLETEN TALÁLHATÓ.

3.

MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI

A továbbhaladás feltételeit az iskola helyi tanterve évfolyamonként tartalmazza. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket minden tantárgyból, modulból teljesítette. A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók tanév közbeni tanulmányi munkája alapján bírálják el, és tantárgyanként jeles, jó, közepes vagy elégséges minősítéssel értékelik. 4.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK FELTÉTELEI

A nevelés-oktatás személyi feltételei a nevelési és oktatási tervünknek, a kiadott kerettantervi óratervek óraszámainak megfelelően biztosítottak. A szakos ellátottság 95 %–os. A tárgyi, anyagi ellátottságunk a finanszírozási rendszer alapján alapvetően biztosított. Az épület a jelenlegi tanulólétszám elhelyezésére elegendő. Az egyes tantárgyak oktatásához szükséges eszközök, felszerelések, szemléltető anyagok alapvetően rendelkezésre állnak. A helyi tanterv tartalmazza ezek listáját. Az eszközjegyzék a mellékletben található.

-152.-

5.

AZ ISKOLA ÉLET- ÉS MUNKARENDJE

5.01.

A TANÉV BEOSZTÁSA

 A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart.  A tanév rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik.  Ha a kötelezően előírt tanítási órák száma nem teljesíthető, a tanév a tavaszi szünet terhére vagy legkésőbb június 20-ig meghosszabbítható.  A tanévnek a szorgalmi időn túli meghosszabbításáról a felettes szerveknek jelentést kell tenni.  Rendszeres tantestületi értekezletek: o tanévkezdés előtt közvetlenül: alakuló értekezlet o az első félév befejezése előtt: osztályozó értekezlet o a II. félév első hónapjában: tantestületi értekezlet o tanévzáró ünnepély előtt: osztályozó értekezlet o tanévzáró után: tantestületi értekezlet

5.02.

A TANÍTÁS RENDJE

 A nevelő-oktató munka színtere a székhely, valamint a telephelyek épületeinek tantermei.  A nevelés-oktatás 8 órától 16 óráig tart. (Igény szerint 17 óráig.)  A tanulók választható óráit úgy kell beosztani, hogy azok ne ütközzenek iskolájuk kötelező tanítási óráival.  A tanulók az iskolában a tanítás megkezdése előtt 15 perccel előbb jelenjenek meg, majd az órák, délutáni foglalkozások befejezése után hagyják el az iskolát.  A órák között 15 perces szünetet kell tartani.  Mindennap osztályonként 20 perces ebédszünetet biztosítunk.  A dupla órákat indokolt esetben szünet közbeiktatása nélkül is meg lehet tartani.  A tanítási órák hétfőtől péntekig szervezhetők. Indokolt esetben szombaton is.  Az órák időtartama 45 perc  A megtartott órákat az elektronikus naplóban vezetni kell.  Az órarendben történt változásokat három napon belül jelenteni kell.  A szorgalmi időben a szünetek időtartamát az oktatási miniszter által kiadott közlemény tartalmazza. Az iskolai házirend meghatározza a tanulók és nevelők számára betartandó azon szabályokat, normákat, kötelességeket és jogokat, amelyeket közösen alakítottunk ki. Ezeket a törvényes előírásoknak, a szülői és társadalmi elvárásoknak, a diákönkormányzat és a nevelőtestület véleményének megfelelően fogalmaztuk meg. Betartása minden érintett számára kötelező, végrehajtását az egész iskolai közösség figyeli, értékeli. A délelőtti tanítás és délutáni szabadidős, illetve nem tanórai foglalkozások időbeosztásáról, a szünetekről az éves munkaterv elkészítésénél döntünk. Az órarendet az iskolavezetés készíti el a tantermek beosztásával egyidejűleg, a lehetőségek mérlegelése, az egyéni és csoportérdekek egyeztetése, a nevelési és oktatási célok figyelembevételével. Szülői igényre 1-4. évfolyamig délutáni napközi otthoni ellátást vehetnek igénybe tanulóink.

-153.-

A tanulási nehézségekkel küzdő, megfelelő otthoni körülményeket nélkülöző, vagy a szülők igényei, az osztályfőnökök javaslatai alapján bekerült felsős tanulók tanulószobán tanulhatnak naponta 3 órán át. Itt a szaktanárok váltakozó beosztása miatt minden tantárgyból korrepetálásban részesülhetnek az arra rászorulók. A szabadidőben igénybe vehető szakköri, sportköri foglalkozásokon való részvétel, a könyvtárhasználat, az egészségügyi szolgáltatások (szűrővizsgálatok, védőoltások, stb.) térítés nélkül igénybe vehetők. Az egyes járulékos költségek (belépődíj, utazási költségek, kirándulások költségei, esetleges szükséges vásárlások: sportfelszerelés, könyv) - a szülőket terhelik. 1. 1.01.

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE HELYI TANTERV

Tevékenységünket az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának alapján folytatjuk, amely a 27/1998 (VI.10.) MKM rendelet mellékleteként került kiadásra, mely módosításra került a 32/1999. (VIII. 18.) OM rendeletben. A tantervet 100%-os mértékben felhasználva készítettük pedagógiai programunkat, beillesztve tevékenységünk helyi sajátosságait az iskolán kívüli tevékenységünk, valamint a hangszeres csoportok tevékenysége területén.

1.02.

TANTERVEK A 2011/2012-ES TANÉVTŐL

1. 02.1

Zeneművészeti ág – Klasszikus zene

1.02.1.1 Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói

Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttműködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát. 1.02.1.2 A képzés struktúrája

Tanszakok és tantárgyak Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, klarinét

-154.-

Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, tenorkürt–baritonkürt, tuba Akkordikus tanszak tantárgyai: gitár, ütő Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora Vonós tanszak tantárgyai: hegedű Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zeneismeret, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, improvizáció Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés 1.02.1.3 „A” Tagozat

Főtárgy: hangszeres tantárgyak és magánének Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező* Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene, zenekar, kórus. Választható tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom, egyházzene, improvizáció, zeneismeret, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, valamint a népzene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. * Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül köteles egyet felvenni. Óraterv Az „A” tagozatos óraterv magukba foglalja az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Tantárgy

Évfolyamok Előképző Alapfok (1) (2) 1 2 (2) (2) 2 2

3 2

4 2

2

2

2

Főtárgy Kötelező (2) (2) 2 tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható (0–2) (0–2) 0–2 tantárgy Összes óra: (4–6) (4–6) 4–6

5 2

6 2

Továbbképző 7 8 9 2 2 2

2

2

2

2

2

2

10 2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, trombita, kürt, tenorkürt–baritonkürt, tuba, gitár, ütő, zongora, hegedű. A tanszak kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más zenei műfajok (népzene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene) valamint más művészeti ág (képző– és iparművészeti, táncművészeti, szín– és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. 155.

A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5–10. évfolyamig Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, 2–8 fő) Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, improvizáció: 2–8 fő) Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek.1.–2. és 1.évfolyam 5 perc 2–3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc 1.02.1.4 „B” Tagozat

Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok – alapfok 2. évfolyamától javasolt. Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora (kivéve a zongora, orgona, csembaló főtárgyak esetében) a 3. évfolyamtól Választható tantárgyak: zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom, egyházzene, improvizáció, zeneismeret, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, valamint a népzene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óraterv Az „B” tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. A zárójelbe tett évfolyamok az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Tantárgy

Évfolyamok Előképző Alapfok (1) (2) (1) 2 (2) (2) (2) 2

Főtárgy Kötelező (2) (2) (2) 2 tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható (2) (2) (2) 0–2 tantárgy Összes óra: (4–6) (4–6) (4–6) 4–6

3 2

4 2

5 2

6 2

Továbbképző 7 8 9 2 2 2

10 2

2

2

2

2

2

2

2

2

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma (2+1)+5+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, trombita, kürt, tenorkürt–baritonkürt, tuba, ütő, gitár, zongora, hegedű 156.

A tanítási órák időtartama Főtárgy: „B” tagozaton 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Választható tantárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: 2. évfolyam 15 perc 3–4. évfolyam 20 perc 5. évfolyamtól 25 perc 1.02.1.5 Zeneismeret és kamarazene tanszakok – csoportos képzés „A” tagozat

Főtárgy: szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene Kötelező tantárgy: szolfézs és zeneelmélet főtárgynál zongora; zenetörténet–zeneirodalom és kamarazene főtárgynál zongora vagy az előzőleg tanult hangszeres tárgy. Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, szolfézs, zenetörténet– zeneirodalom, zeneelmélet, zeneismeret, improvizáció valamint népzene, jazz–zene, elektroakusztikus– zene tantervi programjainak tantárgyai Óraterv 1 Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Évfolyamok Előképző Alapfok (1) (2) 1 2 (2) (2) 2 2 2

2

3 2

4 2

2

2

5 2 2

(1– (1– 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 2) 2) (2–4) (2–4) 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6

6 2

Továbbképző 7 8 9 2 2 2

10 2

2

2

2

2

2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma (2)+6+4 évfolyam: szolfézs Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni.

157.

Óraterv 2 Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Évfolyamok Alapfok 1 2 2 2

Továbbképző 3 4 2 2

5 2

6 2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma (2+4) 2+4 évfolyam: zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene A első (zárójelben levő) számjegy az előtanulmányok, a második számjegy az alapfokú évfolyam, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A zenetörténet–zeneirodalom és zeneelmélet tantárgyak főtárgyként, kötelezően választható, vagy választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulhatók. A kamarazene főtárgyként csak az alapfokú hangszeres vagy vokális évfolyamok elvégzése után, kötelezően választható tantárgyként a 4. évfolyam után tanulható. A főtárgyként nem választható tantárgyak képzési ideje: szolfézs kötelező: (2)+ 4 évfolyam (előképző 1–2) + alapfok 1–4. évfolyam zeneismeret: 2+4 évfolyam, kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható zenekar: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható kórus: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható egyházzene: 2+4 évfolyam, választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható improvizáció: 2+6+4 évfolyam, választható tantárgyként az előképző évfolyamoktól tanulható A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x45 perc kamarazene csoportlétszáma: minimum 2 fő Kötelező tantárgy: „A” tagozaton egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás minimum 1x 45 perc zenekar, kórus minimum 9 fő; improvizáció, kamarazene: 2–8 fő Korrrepetició (zongorakíséret): a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás ideje az Ek.1.–2. és 1. évfolyamban 5 perc, a továbbiakban minden évfolyamban 10 perc (kivéve zongora, gitár tantárgyak) 1.02.1.6 „B” tagozat

Főtárgy: szolfézs Kötelező tantárgy: zongora Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, improvizáció zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, valamint a népzene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai

158.

Óraterv Évfolyamok Tantárgy Alapfok 3 4 Főtárgy 2 2 Kötelező tantárgy 2 2 Választható 0–2 0–2 tantárgy Összes óra: 4–6 4–6

5 2 2 0–2

6 2 2 0–2

Továbbképző 7 8 2 2 2 2 0–2 0–2

9 2 2 0–2

10 2 2 0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma 4+4 évfolyam: szolfézs Az első számjegy az alapfok, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. „B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően, az alapfok harmadik évfolyamától lehet irányítani. A tanítási órák időtartama Főtárgy: csoportos 2x45 perc Kötelező tantárgy: egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x 45 perc zenekar, kórus minimum 9 fő; improvizáció, kamarazene: 2–8 fő Korrepeticíó: a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás egységesen 10 perc (kivéve zongora, gitár tantárgyak)

1.02.1.7 A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei

A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett, A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak

159.

1.02.1.8 Alapvizsga tantárgyai

Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1.02.1.9 Írásbeli vizsga tantárgya

Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet–zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet–zeneirodalom, Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelmélet, Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet 1.02.1.10 Szóbeli vizsga tantárgya

Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet–zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet–zeneirodalom, Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelmélet, Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet 1.02.1.11 Gyakorlati vizsga tantárgya

Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” és „B” tagozat, kamarazene főtárgy („A” tagozat): főtárgy Szolfézs „A” és „B” tagozat, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): tanult hangszer 1.02.1.12 Záróvizsga tantárgyai

Az záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A. „B” tagozatos, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

160.

1.02.1.13 Írásbeli vizsga tantárgya

Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet–zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet–zeneirodalom Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelmélet Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet 1.02.1.14 Szóbeli vizsga tantárgya

Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet – zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet – zeneirodalom Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelmélet Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet 1.02.1.15 Gyakorlati vizsga tantárgya

Hangszeres tanszakok „A” és „B” tagozat, kamarazene főtárgy („A” tagozat): főtárgy Szolfézs, zeneelmélet és zeneirodalom–zenetörténet főtárgy „A” tagozat: a tanult hangszer 1.02.1.16 A vizsgák ideje

1.02.1.16.1

Hangszeres főtárgyak

Gyakorlati vizsga „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc Elméleti tantárgyak „A” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc 1.02.1.16.2

Szolfézs főtárgy

Gyakorlati vizsga: „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc Elméleti vizsga: „A” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc 161.

Zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet főtárgy („A” tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 10 perc Kamarazene főtárgy („A” tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc 1.02.1.16.3

Előrehozott vizsga

Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető.

1.02.1.16.4

A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés

Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – az adott tanévben döntőbe került. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. 1.02.1.16.5

A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése

A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

1.02.1.17 Klasszikus zene-Tantervek (külön CD-n mellékelve)

162.

1. 02.2

Zeneművészeti ág – népzene

1.02.2.1 Az alapfokú népzeneoktatás célrendszerei és funkciói

Az alapfokú művészetoktatás tantervi programja keretében folyó zenei nevelés lehetőséget ad népzenei tanszakok működtetése révén a nemzeti, népi hagyományok átadására, az egyetemes kultúra, az európai műveltség közvetítésére, az értékmegőrzés formáinak kialakítására, a klasszikus zene és népzene egymást gazdagító, organikus kapcsolatának kiteljesítésére. Tantervünkkel szeretnénk hozzájárulni nemzeti és etnikai kisebbségi közösségeink zenei önismeretének megalapozásához, e közösségek hagyományos zenei megnyilvánulásainak megőrzéséhez, szakmai fejlesztéséhez is. Az alapfokú népzeneoktatás az életkori sajátosságok figyelembe vételével a hagyományos kultúra értékeinek egységes szemléletű feldolgozására nevel, fejleszti az alkotó magatartást, a variációképző– rögtönzőkészség kialakítását, az önkifejezést, megalapozza az általános zenei műveltséget. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel, lehetőséget nyújt a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek tudatosítására, a kreativitás az esztétikai érzékenység alakítására. Az oktatási folyamat – kihasználva a még élő tradíció nyújtotta pedagógiai lehetőségeket – megismerteti a tanulókkal a népzene sajátos gondolkodásmódját, a dallam– és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseit, a ritmus és intonáció értelmezésének a nyelvi sajátosságokkal is összefüggő hangsúlyviszonyait, a különböző zenei műfajok sajátosságait. Célja az is, hogy felkészítsen a zene emocionális és intellektuális befogadására, a társas zenei aktivitásra. A népzene – és hagyományos közegében tanulásának folyamata is – alapvetően közösségi megnyilvánulás, ezért tanításában a kamarazenének, a hangszeres–énekes együttmuzsikálásnak kiemelt jelentősége van. A társas zenélés, valamint az ehhez gyakran társuló néptánc elmélyíti, megerősíti a tanulók megszerzett egyéni tudását, közösségformáló ereje által hat az emberi interakciók fejlődésére, megteremti a kapcsolatot a hagyomány és ennek a mindennapi életben történő alkalmazása között. 1.02.2.2 A képzés struktúrája

Tanszakok és tantárgyak Vonós és tekerő tanszak tantárgyai: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, tekerő Fúvós tanszak tantárgyai: népi furulyák, duda, népi klarinét/tárogató Pengetős tanszak tantárgyai: citera, tamburák, koboz Akkordikus tanszak tantárgyai: népi cimbalom, népi harmonika Ütős tanszak tantárgyai: népi ritmushangszerek Vokális tanszak: népi ének Zeneismeret tanszak tantárgyai: népzenei ismeretek, néprajz, szolfézs kötelező, szolfézs Kamarazene tanszak tantárgyai: népi kamarazene (a tantárgy magába foglalja a hangszeres és vokális társaszenét), népi zenekar Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés 1.02.2.3 „A” Tagozat Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező*, népzenei ismeretek Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz**, második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar. Választható tantárgy: szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz, második hangszer, népi ének, kamarazene, 163.

zenekar, vagy a klasszikus zene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (népi hangszeres, vagy zongora kíséret): a hangszeres és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. * Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni. ** A néprajz kötelezően választható tantárgyként csak az alapfok 5. évfolyamtól tanulható. Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1) (2) (2) (2)

1 2

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

(2)

2

2

2

(0– 2) (4– 6)

(2)

(0– 2) (4– 6)

Továbbképző 8 9 10 2 2 2

6 2

7 2

2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma: (2)+6+4 évfolyam: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, tekerő, népi furulyák, duda, népi klarinét/tárogató, citera, tamburák, népi cimbalom, koboz, népi harmonika, népi ének, (2)+6 évfolyam: népi ritmushangszerek, Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, illetve művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama: Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5.–10. évfolyamig Csoportos tantárgy: minimum 2x 45 perc zenekar: minimum 9 fő; kamarazene: 2–8 fő Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. A korrepetíció ideje: A teljes képzési időben minimum 10 perc

164.

1.02.2.4 „B” Tagozat Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok – az alapfok 2. évfolyamától javasolt Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora Választható tantárgyak: népzenei ismeretek, néprajz, második hangszer, népi ének Korrepetíció (népi hangszeres vagy zongora kíséret): a hangszeres és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1) (2) (2) (2)

(1) (2)

(2)

(2)

(2)

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

6 2

7 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Továbbképző 8 9 10 2 2 2

(0– (0– (0– 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2) 2) 2) (4– (4– (4– 5–6 5–6 5–6 5–6 5–6 5–6 5–6 5–6 5–6 6) 6) 6) A képzés évfolyamainak száma: (2+1)+5+4 évfolyam: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, tekerő, népi furulyák, duda, népi klarinét/tárogató, citera, tamburák, koboz, népi cimbalom, népi harmonika, népi ének Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A tanítási órák időtartama: Főtárgy: minimum 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: minimum 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Választható tantárgy: a képzés teljes idejében 1 tantárgy Egyéni tantárgy minimum 1x45 perc Csoportos tantárgy: minimum 1x 45 perc A korrepetíció ideje: A teljes képzési időben minimum 10 perc

1.02.2.5 Zeneismeret és kamarazene tanszakok – csoportos képzés

165.

1.02.2.6 „A” Tagozat

Főtárgy: népzenei ismeretek, néprajz, kamarazene Kötelező tantárgy: népi hangszeres, vagy vokális tantárgy Kötelezően választható tantárgy: zongora kötelező, második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar, népzenei ismeretek, néprajz, szolfézs Választható tantárgy: második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar, valamint a klasszikus zene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Óraterv 1. Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1) (2) (2) (2)

1 2

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2

(1)

(1)

1

1

1

1

1

1

(1–2)

(1–2)

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

(1–2)

(1–2)

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

(4–6)

(4–6)

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

5 2

6 2

A képzés évfolyamainak száma: (2)+6 évfolyam: népzenei ismeretek, Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 2. Évfolyamok Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

1 2

2 2

3 2

Továbbképző 4 5 2 2

6 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Alapfok

A képzés évfolyamainak száma: (2+4)+2+4 évfolyam: kamarazene, néprajz Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A néprajz és kamarazene tantárgyak főtárgyként vagy kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulhatók. 166.

A tanítási órák időtartama: Főtárgy: „A” tagozaton – minimum 2x45 perc Kötelező tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Kötelezően választható tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Csoportos tantárgy: minimum 1x 45 perc Választható tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Csoportos tantárgy: minimum 1x 45 perc 1.02.2.7 A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei

A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett, A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 1.02.2.8 A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak

Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. 1.02.2.8.1

Az elméleti írásbeli vizsga tantárgya és időtartama

Népi hangszer, népi ének, kamarazene főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, szolfézs, vagy népzenei ismeretek, vagy néprajz Népzenei ismeretek, néprajz főtárgy: népzenei ismeretek, illetve néprajz Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból minimum 45 perc.

167.

1.02.2.8.2

Az elméleti szóbeli vizsga tantárgya és időtartama

Népi hangszer, népi ének, kamrazene főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, szolfézs, vagy népzenei ismeretek, vagy néprajz Népzenei ismeretek, néprajz főtárgy: néprajz, illetve népzenei ismeretek A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból minimum 10 perc. Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: szolfézs A szóbeli vizsga időtartama minimum 15 perc. 1.02.2.8.3

A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama

Népi hangszer, népi ének főtárgy „A” tagozat: főtárgy Kamarazene főtárgy „A” tagozat: főtárgy Néprajz, Népzenei ismeretek főtárgy: kötelező hangszer A gyakorlati vizsga időtartama minimum 10 perc. Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: főtárgy, A gyakorlati vizsga időtartama minimum 10 perc. 1.02.2.8.4

Záróvizsga tantárgyai

A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. 1.02.2.8.5

Az elméleti írásbeli vizsga tantárgya és időtartama

Népi hangszer, népi ének, kamrazene főtárgy „A” tagozat: szolfézs, vagy néprajz Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Néprajz főtárgy„A” tagozat: néprajz Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc. 1.02.2.8.6

Az elméleti szóbeli vizsga tantárgya és időtartama

Népi hangszer, népi ének, kamrazene főtárgy „A” tagozat: szolfézs, vagy néprajz Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Néprajz főtárgy„A” tagozat: néprajz A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból minimum 10 perc. 1.02.2.8.7

A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama

Népi hangszer, népi ének főtárgy „A” tagozat: főtárgy Kamarazene főtárgy „A” tagozat: főtárgy Néprajz főtárgy „A” tagozat: kötelező hangszer Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: főtárgy, A gyakorlati vizsga időtartama minimum 10 perc. 1.02.2.9 Előrehozott vizsga

Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető. 168.

1.02.2.10 A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés

Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – az adott tanévben döntőbe került. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. 1.02.2.11 A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése

A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 1.02.2.12 Népzene-Tantervek (külön CD-n mellékelve)

1. 02.3

Képző- és iparművészeti ág

1.02.3.1 Az alapfokú képző- és iparművészeti ág célrendszerei és funkciói

Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a külvilág tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. A tanulók belső világának gazdagítása teszi lehetővé, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyűjtött és egyre tudatosabban szelektált vizuális információkat. Az élményszerű tapasztalások és képzetek teremtik meg az önmeghatározások és önkifejezések egyre differenciáltabb formáit. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítására, a látás kiművelésére és tudatosítására. A követelmény és tantervi program bővíti a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata finomítja a kézügyességet, technikai érzékenységet, valamint erős érzelmi– motivációs bázist teremt, mely fejleszti a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének képességét is. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző– és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő tanulók szellemi és gyakorlati képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését. A képzés nagymértékben elősegíti a tanulók személyiségfejlődését és biztosítja a tehetséggondozás lehetőségét. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat; a tanulók érdeklődésére, a kézműves hagyományokra, valamint a klasszikus és kortárs képző–és iparművészeti, médiaművészeti értékekre építve gyarapítja ismereteiket, s alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A vizuális művészeti oktatás megismerteti a tanulókkal az adott művészeti ág műfaji sajátosságait, a 169.

művészi kommunikáció megjelenítési módjait. A képzés célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében. A képző– és iparművészeti ág sajátosságai: – tevékenységközpontúság – a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különböző tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésből származó tapasztalat adja a tanulás alapját, – feladattudatosság – egy témával, témakörrel való hosszabb idejű elmélyült foglalkozás, mely elősegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlődését, – alkotói magatartás – amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége, – komplexitás – amely átjárhatóságot biztosít a képző– és iparművészeti, a népművészeti és médiaművészeti területek között, illetve az egyéb művészeti ágak között, – folyamatszerűség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülő feladatsorokban, projektekben, – kreatív cselekvőképesség, melynek fontos részterülete a kísérletező kedv, bátorság, lényeglátás, szituativitás, döntésképesség, nézőpontváltás, sorrendmódosítás, – interaktivitás és együttműködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt, – tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén, – szociális érzékenység és empátia, az én– tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése. 1.02.3.2 A képzés struktúrája

Tanszakok és tantárgyak Képzőművészeti tanszak (előképző 1–2. évfolyam + 1–3. alapfokú évfolyam) Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyam) Grafika és festészet alapjai (1–3. alapfokú évfolyam) Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyama) Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3-10. évfolyam) Tanszakok és főtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig Fém– és zománcműves tanszak - Fém– és zománcműves műhelygyakorlat Fotó és film tanszak - Fotó és film műhelygyakorlat Grafika és festészet tanszak - Grafika és festészet műhelygyakorlat Környezet– és kézműves kultúra tanszak - Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat Szobrászat és kerámia tanszak - Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat Textil– és bőrműves tanszak - Textil– és bőrműves műhelygyakorlat Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) 170.

Választható tantárgyak: Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3-10 évfolyam) A tantárgyak tartalma Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat. A vizuális alapozó gyakorlatok az előképző első két évfolyamának komplex művészeti tantárgya. Sokszínű alkotó játékra ad lehetőséget. A legkülönfélébb anyagok, eszközök, technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézművesség értékeinek továbbadását. A vizuális alkotó gyakorlat a képző–és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző– és iparművészeti, valamint médiaművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi lehetőségektől függően a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ. Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Évfolyamok Előképző Alapfok (1.) (2.) 1. 2. (2) (2) 2 2 2 2

(2)

(2)

(2– 4)

(2– 4)

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

3. 2 2

1– 2 4– 6

4. 2

5. 2

6. 2

Továbbképző 7. 8. 9. 2 2 2

10. 2

2

2

2

2

2

2

2

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

A fenti táblázat „Összes óra” rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A vizuális alkotó gyakorlat és a műhelygyakorlatok óraszáma 1–3 vagy 3–1 arányban átcsoportosítható. A főtárgyak képzési ideje: 2 előképző évfolyam: Vizuális alapozó gyakorlatok 3 alapfokú évfolyam: Grafika és festészet alapjai 3 alapfokú + 4 továbbképző évfolyam: Fém– és zománcműves műhelygyakorlat, Fotó és film műhelygyakorlat, Grafika és festészet műhelygyakorlat, Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat, Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat, Textil– és bőrműves műhelygyakorlat A tanítási órák képzés ideje: 45 perc

171.

1.02.3.3 A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei 1.02.3.3.1

A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei

Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 1.02.3.3.2

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és gyakorlati tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak – Műhelygyakorlat – Vizuális alkotó gyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatantárgy: – Művészettörténet – Népművészet A szabadon választható vizsgatantárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 1.02.3.3.3

A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés

Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – helyezést ért el vagy a versenyfelhívásban meghatározott teljesítményi szintet teljesítette. Ha a tanuló már rendelkezik a képző– és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga– vagy záróvizsga–bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható a vizuális alkotógyakorlat főtárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. 1.02.3.3.4

A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése

A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső eredményének a meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 172.

1.02.3.4 Képző- és iparművészet-Tantervek (külön CD-n mellékelve)

2.

MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA SZABÁLYOZÁSA 2.01. ZENEMŰVÉSZETI ÁG 2. 01.1

A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei

2.01.1.1 A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei

Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2.01.1.2 A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. Hangszer, illetve magánének („A” tagozat) főtanszakos tanulók szolfézs vagy zenetörténet zeneirodalom vagy zeneelmélet vizsgatantárgyak közül választhatnak. 2.01.1.3 A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés

Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga és záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. 2.01.1.4 Előrehozott vizsga

Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga. Szolfézs tantárgyból előrehozott alapvizsga szervezhető. 2.01.1.5 A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése

A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. 173.

A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

2. 01.2

A művészeti alapvizsga részei

Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos valamint az elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 2.01.2.1 Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama

Hangszer, magánének főtanszak („A” tagozat): - Szolfézs vagy - Zenetörténet-zeneirodalom vagy - Zeneelmélet Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat): - Szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak: - Szolfézs - Zenetörténet-zeneirodalom Zeneelmélet főtanszak: - Szolfézs - Zeneelmélet Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc. 2.01.2.2 A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama

Hangszer és magánének főtanszak („A” tagozat): - Szolfézs vagy - Zenetörténet-zeneirodalom vagy - Zeneelmélet Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat): - Szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak: - Szolfézs - Zenetörténet-zeneirodalom Zeneelmélet főtanszak: - Szolfézs - Zeneelmélet A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 10-20 perc.

174.

2.01.2.3 A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama

Hangszer és magánének főtanszak („A” és „B” tagozat): - Főtárgy A gyakorlati vizsga időtartama 15-25 perc. Hangszer, elmélet és magánének tanszak („B” tagozat): - zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően) A gyakorlati vizsga időtartama 10-15 perc.

2. 01.3

A művészeti záróvizsga részei

A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán a kötelezően választható elméleti tantárgyakból a hangszer és magánének „A” tagozatos főtanszakos tanulók szóbeli vizsgát tesznek. A. „B” tagozatos és elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 2.01.3.1 Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama

Hangszer, kamarazene főtanszak („B” tagozat): - Szolfézs Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat): - Szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak: - Szolfézs - Zenetörténet-zeneirodalom Zeneelmélet főtanszak: - Szolfézs - Zeneelmélet Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc. 2.01.3.2 A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama

Hangszer, kamarazene főtanszak („A” tagozat): - Szolfézs vagy - Zenetörténet-zeneirodalom vagy - Zeneelmélet Hangszer, kamarazene főtanszak („B” tagozat): - Szolfézs Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat) - Szolfézs Zenetörténet - zeneirodalom főtanszak: - Szolfézs - Zenetörténet - zeneirodalom Zeneelmélet főtanszak: - Szolfézs - Zeneelmélet A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 15-25 perc.

175.

2.01.3.3 A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama

Hangszer főtanszak („A” és „B” tagozat): - Főtárgy - Zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően) Szolfézs, zeneirodalom-zenetörténet és zeneelmélet főtanszak: - Zongora - elmélet: minimum 1x45 perc A gyakorlati vizsga időtartama főtárgyból 20-30 perc, zongora kötelező tantárgyból 10-20 perc. Kamarazene főtanszak: - Kötelező hangszer (az alapfokú évfolyamokon főtárgyként tanult hangszer) A gyakorlati vizsga időtartama 10-15 perc.

2. 01.4

A művészeti alapvizsga és záróvizsga értékelése

2.01.4.1 A gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai

Fúvóshangszerek - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség.

Ütőhangszerek - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség (pl. üstdobon keresztütések és kerülések jobbról-balról), - hangszerkezelés, speciális technikai elemek alkalmazása különböző hangszereken (tremoló, előkék), - több verővel való játék dallamhangszeren, - különböző hangszerkombinációk kezelése, hangszer- és verőváltások alkalmazása, - előadásmód, - árnyalt dinamikák alkalmazása, pontos ritmikai megoldások, - változó tempók önállóan és együttesben, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség.

176.

Pengetős hangszerek - megfelelés az előírt követelményeknek, - helyes testtartás, hangszertartás, kéztartás, - hangminőség, - hangszerkezelés, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - zenei stílusok és előadások megvalósítása, - artikulációk és díszítések megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség, - technikai felkészültség, - jobb- és balkéz-technika, - intonáció.

Billentyűs hangszerek - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes test- és kéztartás, - hangminőség, billentés, - pedálhasználat, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség.

Vonóshangszerek - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - a vibrato helyes alkalmazása, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség.

177.

2.01.4.2 Az írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai

Szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet - teszt: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás; - fogalmazás (műelemzés): információtartalom, a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya, felhasznált irodalom színvonala, mennyisége, eredetiség, objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya, felépítés, fogalmazás, helyesírás, - dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. 2.01.4.3 A szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai

Szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet - általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete), - zenetörténeti tájékozottság, - stílusismeret, - formai ismeretek, - tájékozódás a zenei műfajok között.

2.02.

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG

2. 02.1

A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei

2.02.1.1 A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei

Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2.02.1.2 A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A vizsga tantárgyai: - rajz-festés-mintázás - műhelygyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatárgy: - művészettörténet, - népművészet A szabadon választható vizsgatárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.

178.

2.02.1.3 A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés

Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsgavagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés-mintázás tantárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. 2.02.1.4 A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése

A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsgatantárgy végső eredmény meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

2. 02.2

Közös kötelező tantárgy – A rajz-festés-mintázás művészeti alapvizsga követelményei

2.02.2.1 A vizsga részei

A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Rajz-festés-mintázás max. 90 perc 2.02.2.2 A vizsga tartalma

A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló vizuális gondolkodása, ábrázoló, kifejező készsége, tervező képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló látványmegfigyelő, értelmező, megjelenítő, elemző, a gondolati tartalomnak megfelelő átíró, kifejező, alkotó készségét, a képzőművészeti ágakról - grafikáról, festészetről, szobrászatról -, a képzőművészeti ágak műfajairól, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét, a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát, képességét. A rajz festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott alkotás. A dokumentáció szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok...). A tanuló által benyújtott alkotás a feladatra adott megoldás vagy megoldások. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek.

179.

B) Az alapvizsga helyszínén és ideje alatt önállón készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott eszközökkel (grafikai, festészeti vagy plasztikai eljárásokkal) készített tanulmány témája lehet: - természetes forma, - mesterséges forma, - forma és mozgás, - forma, tér, szerkezet. 2.02.2.3 A vizsga értékelése

Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség, - gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, - képzőművészeti technikákban való jártasság, - kísérletező készség, - tervező, feladatmegoldó készség, - kreativitás, - manuális készség.

2. 02.3

A rajz-festés-mintázás művészeti záróvizsga követelményei

2.02.3.1 A vizsga részei

A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás max. 120 perc. 2.02.3.2 A vizsga tartalma

A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló vizuális gondolkodása, látványmegfigyelő, -értelmező, a gondolati tartalomnak megfelelő átíró, kifejező készsége, tervező képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló művészeti ismereteit, a képzőművészeti ágakról - grafikáról, festészetről, szobrászatról -, a képzőművészeti műfajokról, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudását. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát, képességét, tudását, művészi igényességét. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott projektfeladat. A projektfeladat megoldását bemutató portfolió szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának menetét (időterv, folyamatterv), fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma- kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek...), a feladatra adott választ vagy válaszokat. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek.

180.

B) A záróvizsga helyszínén és ideje alatt önállóan készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott (grafikai, festészeti, plasztikai) eljárásokkal készült tanulmány témája lehet: - természetes formák, - mesterséges formák, - külső vagy belső tér, - térben megjelenő figura, - portré. 2.02.3.3 A vizsga értékelése

Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség, - gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, - tervező, feladatmegoldó készség, - képzőművészeti technikákban való jártasság, - kísérletező készség, - kreativitás, - manuális készség, - művészeti ismeretek, - esztétikai érzékenység, - tárgyalkotó készség, - a feladatmegoldás egyedisége, minősége, összhatása.

2. 02.4

Kötelezően választható műhelygyakorlat – A grafika tanszak művészeti alapvizsga követelményei

2.02.4.1 A vizsga részei

A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás max. 90 perc Grafika műhelygyakorlat max. 180 perc - rajzi, tervezési feladat 50 perc - grafikakészítés 130 perc 2.02.4.2 A vizsga tartalma

A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanuló a grafikaművészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, az egyedi és a sokszorosított grafikatechnikai lehetőségekről megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló grafikai technikákban elért jártasságát, tudását. A grafika műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész grafikai alkotás. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi, tervezési munka alapján létrehozott, a tanult grafikai technikák bármelyikének alkalmazásával megvalósított grafikai alkotás, amely lehet: - alkalmazott grafikai vagy tervezőgrafikai feladat (meghívó, bélyeg...), - versillusztráció, - természeti forma tanulmánya, átírása. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. 181.

B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített grafikai alkotás. Az intézmény által meghatározott vizsgamunka tervvázlat alapján megvalósított egyedi rajz vagy sokszorosításra alkalmas technikával elkészített grafikai alkotás, amely lehet: - exlibris, - embléma, - piktogram, - illusztráció, - mintatervezés különböző felületek, faktúrák alapján. 2.02.4.3 A vizsga értékelése

A grafika műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: - rajzi, tervezői készség, - tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, - alapvető anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, - egyedi és sokszorosított grafikatechnikai ismeret, - színelméleti alapismeretek, - a kész munka összhatása.

2. 02.5

A grafika tanszak művészeti záróvizsga követelményei

2.02.5.1 A vizsga részei

A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: rajz-festés-mintázás max. 120 perc Grafika műhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 60 perc - grafikakészítés 180 perc A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: grafika műhelygyakorlat max. 10 perc 2.02.5.2 A vizsga tartalma

A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanuló látványértelmező, megjelenítő, a tartalomnak megfelelő elemző, átíró, képalkotó képességét, a grafika anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló grafikai technikákban elért jártasságát, tudását, művészi igényességét. 2.02.5.3 A grafikai műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze

A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész grafikai alkotás. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi tervezési munka alapján megvalósított grafikai alkotás, amely lehet: - stílustanulmány, - borítóterv hang- és képanyaghordozókra (CD-, DVD-borító...), - könyvborító terv, könyvillusztráció, - naptár. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. 182.

B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített grafikai alkotás. Az intézmény által meghatározott vizsgamunka tervvázlatokból álló, betű és szöveg együttes kompozíciójára és szabadon választott technika alkalmazására épülő grafikai alkotás, amely lehet: - plakát, - könyvborító, - vers- vagy prózaillusztráció. 2.02.5.3.1

A grafika műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma

- a grafika anyagai, eszközei, - grafikai technikák és technológiák, - a grafika műfaji sajátosságai, - a grafikaművészet legjelentősebb alkotásai, alkotói, - a grafikaművészet stíluskorszakai, - a magyar grafika jeles képviselői, - egészség- és környezetvédelmi alapismeretek. 2.02.5.4 A vizsga értékelése

A grafika műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező készség, - rajzi, tervező és kivitelező készség, - a grafikai ismeretek gyakorlati alkalmazásának (egyedi és sokszorosított grafikák, vegyes technikák) szintje, - eredetiség, egyediség, - a kész munka összhatása. A grafika műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, - a megfogalmazás szabatossága, pontossága, - kommunikációs készség.

2. 02.6

A festészet tanszak művészeti alapvizsga követelményei

2.02.6.1 A vizsga részei

A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás max. 90 perc Festészet műhelygyakorlat max. 180 perc - rajzi, tervezési feladat 50 perc - képtárgykészítés 130 perc 2.02.6.2 A vizsga tartalma

A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, képalkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanuló festőművészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, képépítési szabályairól, színtani alapjairól megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló festészeti technikákban elért jártasságát, tudását. A festészet műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész festészeti alkotás vagy alkotássorozat. 183.

A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi, tervezési munka alapján létrehozott, a tanult festészeti technikák bármelyikének alkalmazásával elkészített festészeti alkotás, amely lehet: - belső tér egy részletének feldolgozása, - külső tér egy részletének feldolgozása, - irodalmi mű illusztrációja, - emberi, társadalmi vagy művészeti problémára adott válasz, - érzelmi hangulatot kifejező önarcképsorozat, - figurális ábrázolás a színek érzelmi hatásainak felhasználásával, - díszletterv. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített festészeti alkotás. A festészeti vizsgatárgy az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott színes kompozíció, amely lehet: - különböző karakterű tárgyak csendéletszerű beállítása, - a belső tér egy részletének ábrázolása, - portré vagy önarckép, - képző- vagy iparművészeti, esetleg irodalmi vagy zenei mű személyes átírása, stílustanulmány. 2.02.6.3 A vizsga értékelése

A festészet műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: - rajzi, tervezői képesség, - képépítés, kompozíció, - kifejezőerő, hangulati hatás, - tartalomhoz illő technika megválasztása, - a festészeti ismeretek gyakorlati alkalmazásának (telítettség, lokál és valőr színek, kontrasztok, fényárnyék-szín összefüggései) szintje, - anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, - a kész munka összhatása.

2. 02.7

A festészet tanszak művészeti záróvizsga követelményei

2.02.7.1 A vizsga részei

A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 2.02.7.1.1

A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

Rajz-festés-mintázás max. 120 perc. Festészet műhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 60 perc - képtárgyalkotás 180 perc 2.02.7.1.2 A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Festészet műhelygyakorlat max. 10 perc

184.

2.02.7.2 A vizsga tartalma

A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanuló látványértelmező, megjelenítő, gondolati tartalomnak megfelelő elemző, átíró, képalkotó képességét, a festészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló festészeti technikákban elért jártasságát, tudását, művészi igényességét. 2.02.7.2.1

A festészet műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze

A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész festészeti alkotás vagy alkotássorozat. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi tervezési munka alapján megvalósított nagyobb méretű, a tanult technikák bármelyikével elkészített festészeti alkotás, amely lehet: - csendélet, - portré, - lakótér ábrázolása (otthoni környezet, saját szoba ...), - jelmezterv, - reklámtéma feldolgozása. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan készített festészeti alkotás. A vizsgamunka az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, színes tervvázlatokra épülő, nagyobb méretű, szabadon választott technikával elkészített festészeti alkotás, amely lehet: - természetes vagy mesterséges forma, - enteriőrbe elhelyezett figura, - saját fotó feldolgozása, - illusztráció, - elbeszélő képsorozat saját témára. 2.02.7.2.2

A festészet műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma

- a festészet anyagai, technikai eszközei, - festészet nyelvi kifejezőeszközei (azok jel- és jelentésrendszere), műfajai, - festészeti technikák és technológiák, - a festészet műfaji sajátosságai, - a festőművészet legjelentősebb alkotói és alkotásai, - a festőművészet stíluskorszakai, - a magyar festészet jeles képviselői, - egészség- és környezetvédelmi alapismeretek.

185.

2.02.7.3 A vizsga értékelése

2.02.7.3.1

A festészet műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai

- a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező képesség, - a tervező és kivitelező képesség, - színtani ismeretekben való jártasság, - a kompozíció törvényeinek ismerete, - a festészeti eljárások és technikák alkalmazásának szintje, - eredetiség, egyediség, - a kész munka összhatása. 2.02.7.3.2

A festészet műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai

- a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, - a megfogalmazás szabatossága, pontossága, - kommunikációs készség. A Művészeti Iskola a továbbiakban az alapvizsgára és a záróvizsgára vonatkozó (írásbeli – gyakorlati) tartalmi szabályozást a 27/1998. (VI.10.) MKM rendeletben foglaltak szerint elfogadja, valamint a vizsgákat ez alapján szervezi és bonyolítja le a 2010-es iskolai tanévtől kezdve.

186.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 1.) Módosította: Maczák Mária intézményvezető 2016. szeptember 5. dátum

……………………. bélyegző

………………………. aláírás

2.) Az iskola pedagógiai programjában foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított véleményezési jogáról a Szülői Szervezet írásban lemondott. Ennek tényét a szülők képviselője tanúsítja. Csorvás, 2016. szeptember 5. …………………………………... szülői szervezet képviselője 3.) Az iskola pedagógiai programjában foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított véleményezési jogával élve a dokumentumról az Intézményi Tanács véleményt alkotott. Ennek tényét a tanács elnöke tanúsítja. Csorvás, 2016. szeptember 5. …………………………………... intézményi tanács elnöke 4.) A pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat a 2016. szeptember 8-án tartott összejövetelen megismerte és véleményezési jogával élhetett. Ennek tényét a diákönkormányzat elnöke tanúsítja. Csorvás, 2016. szeptember 5. …………………………………... tanuló 5.) Az iskola nevelőtestülete a Pedagógiai Programot 2016. szeptember 8. napján tartott határozatképes nevelőtestületi ülésén elfogadta. Az elfogadás tényét az intézményvezető hitelesítő aláírásával tanúsítja. Csorvás, 2016. szeptember 8. ……………………………… intézményvezető

6.) A Csorvási Gulyás Mihály Általános és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programjával a KLIK Békéscsabai Tankerülete, mint fenntartó egyetért. Békéscsaba, 2016. …… ……………………………… tankerületi igazgató

187.