PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bethlen Gábor Szakközépiskola 2014

PEDAGÓGIAI PROGRAM Bethlen Gábor Szakközépiskola

2014.

2

BEVEZETŐ RÉSZ ................................................................................................................. 7 1

2 3

AZ ISKOLA ARCULATA .............................................................................................. 7 1.1 Az iskola rövid története ....................................................................................... 7 1.2 Az iskolai hagyományok ....................................................................................... 7 1.3 Képzési kínálat ...................................................................................................... 8 AZ ISKOLA KÖRNYEZETE ......................................................................................... 8 AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE .......................................................................... 8 3.1 Lakóhely szerinti megoszlás ................................................................................. 8 3.2 Szülői háttér, neveltségi szint ................................................................................ 8 3.3 Pályaválasztási motiváció ..................................................................................... 9 3.4 Tanulási attitűd ...................................................................................................... 9 3.5 Továbbtanulási szándék ........................................................................................ 9

A. NEVELÉSI PROGRAM................................................................................................. 10 1

2 3

4

5

6

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ................................ 10 1.1 Pedagógiai alapelvek ........................................................................................... 10 1.2 A nevelő-oktató munka célja............................................................................... 11 1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai ............................................. 13 1.4 A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai ...................................... 15 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................................................................................ 16 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK .................................. 16 3.1 Az egészségtervek általános, hosszú távú (globális) célja .................................. 16 3.2 Az egészségterv működési céljai......................................................................... 16 3.3 Egészségfejlesztés ............................................................................................... 17 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................... 18 4.1 Az iskola, mint közösség ..................................................................................... 18 4.2 Az osztály, mint közösség ................................................................................... 19 4.3 A diákönkormányzat ........................................................................................... 19 A PEDAGÓGUSOK, OSZTÁLYFŐNÖKÖK INTÉZMÉNYI FELADATAI ............. 19 5.1 A pedagógus kötelességei és jogai ..................................................................... 19 5.2 Az osztályfőnök közösségfejlesztő munkája....................................................... 22 5.3 Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés ............................................... 23 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ................................................................................. 24 6.1 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ........................................................................................................ 24 6.2 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei ....................... 25 6.3 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ............................... 27 6.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................. 28 6.5 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................. 29 6.6 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................. 29 6.7 Az iskola drogstratégiai programja ..................................................................... 30 6.7.1 Helyzetelemzés: ........................................................................................... 30

3

6.7.2 Cél ................................................................................................................ 31 6.7.3 Feladatok: ..................................................................................................... 31 6.7.4 Módszerek, eszközök a drogprevencióban: ................................................. 31 7 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE .............................................. 32 7.1 Diákönkormányzat .............................................................................................. 32 8 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI..................................................................... 33 8.1 Kapcsolattartás a szülőkkel ................................................................................ 33 8.2 Kapcsolat más intézményekkel ........................................................................... 33 9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK, ALKALMASSÁGI VIZSGA, SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI ............................................... 34 9.1 Tanulmányok alatti vizsgák ................................................................................ 34 9.1.1 Osztályozó vizsga ......................................................................................... 34 9.1.2 Különbözeti vizsga ....................................................................................... 35 9.1.3 Pótló vizsga .................................................................................................. 35 9.1.4 Javítóvizsga .................................................................................................. 35 9.1.5 Belső vizsga.................................................................................................. 36 9.2 Alkalmassági vizsga ............................................................................................ 36 9.3 Szóbeli felvételi vizsga........................................................................................ 36 10 A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI A KÖZOKTATÁSI- ÉS A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKON .............................................................................. 36 10.1 A 9. osztályba való felvétel feltételei .................................................................. 36 10.2 Átvétel az iskola magasabb évfolyamára ............................................................ 37 10.3 A szakképző osztályba való felvétel feltételei .................................................... 37 10.4 A szakképző osztályba való átvétel feltételei ...................................................... 37 11 ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ............................................................................... 37 B. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ................................................................................ 39 1

2 3

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE ........................................... 39 1.1 2013. szeptemberétől érvényes óraterv ............................................................... 39 1.2 Kifutó osztályaink óratervei ................................................................................ 41 1.2.1 Óraterv a 9. és 10. évfolyam részére, Közgazdasági szakmacsoport ........... 41 1.2.2 Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére, Közgazdasági szakmacsoport ......... 42 1.2.3 Óraterv a 9. és 10. évfolyam részére, Közlekedési szakmacsoport.............. 43 1.2.4 Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére, Közlekedési szakmacsoport............ 44 1.2.5 Óraterv a 9. és 10. évfolyam részére, Ügyviteli szakmacsoport .................. 45 1.2.6 Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére, Ügyviteli szakmacsoport ................ 46 ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ...................................................... 47 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................................................................................ 47 3.1 Alapfeladatok ...................................................................................................... 47 3.1.1 Az erkölcsi nevelés....................................................................................... 47 3.1.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ............................................................... 48 3.1.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés .................................................... 48 3.1.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ................................................. 48

4

3.1.5 A családi életre nevelés ................................................................................ 48 3.1.6 A testi és lelki egészségre nevelés................................................................ 48 3.1.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség.................................................... 49 3.1.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság .......................................................... 49 3.1.9 Pályaorientáció ............................................................................................. 49 3.1.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés .................................................................... 49 3.1.11 Médiatudatosságra nevelés ........................................................................... 49 3.1.12 A tanulás tanítása ......................................................................................... 49 3.2 A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE .................................................. 50 3.2.1 Anyanyelvi kommunikáció .......................................................................... 50 3.2.2 Idegen nyelvi kommunikáció ....................................................................... 50 3.2.3 Matematikai kompetencia ............................................................................ 50 3.2.4 Természettudományos kompetencia ............................................................ 50 3.2.5 Digitális kompetencia ................................................................................... 50 3.2.6 Hatékony, önálló tanulás .............................................................................. 50 3.2.7 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia .................................. 51 3.2.8 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség .................................. 51 3.2.9 Szociális és állampolgári kompetencia ........................................................ 51 4 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, ............................................................................. 51 5 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK .......................................................................... 51 6 ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSE ................................................. 52 7 A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI .......................................... 52 8 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA ................................................................................................. 52 8.1 A tanulmányi munka ellenőrzése ........................................................................ 52 8.2 A tanulók tanulmányi eredményének értékelése ................................................. 52 8.3 Az iskolai beszámoltatás formái ......................................................................... 53 8.3.1 Szóbeli ellenőrzés formái ............................................................................. 53 8.3.2 Irásbeli beszámoltatás formái ....................................................................... 53 8.4 Az írásbeli és szóbeli házi feladatok, az otthoni felkészülés elvei és korlátai .... 54 8.5 Az írásbeli munkák külső alakja értékelésének szempontjai .............................. 54 8.6 A különböző munkaközösségek sajátos értékelési rendje................................... 55 8.7 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ............................................... 55 8.8 Egyéb szabályok .................................................................................................. 55 9 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI .......................................................................................... 57 9.1 A szakmai tárgyak csoportbontása ...................................................................... 57 9.2 A közismereti tárgyak csoportbontása ................................................................ 57 9.3 Az egyéb foglalkozások szervezésének elve ....................................................... 57 10 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ............................................................................................................... 57 11 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ................................. 59 11.1 A köznevelés esélyegyenlősége .......................................................................... 59 11.2 Iskolánk feladatai ................................................................................................ 59 12 A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JUTALMAZÁS .............................................................................................................. 60 12.1 Magatartás ........................................................................................................... 60 12.2 szorgalom ............................................................................................................ 61

5

12.3 Jutalmazás ........................................................................................................... 62 13 PROJEKTOKTATÁS .................................................................................................... 62 13.1 Csoportmunka ..................................................................................................... 63 13.2 Projektmódszer .................................................................................................... 63 C. SZAKMAI PROGRAM .................................................................................................. 64 1

2

KÖZLEKEDÉSI SZAKMACSOPORT ......................................................................... 64 1.1 Szállítmányozási ügyintéző okj 54 841 04 (beszámítással) ................................ 65 1.2 Szállítmányozási ügyintéző okj 54 841 04 (beszámítás nélkül) ......................... 68 KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT .................................................................... 84 2.1 Pénzügyi–számviteli ügyintéző szakképzés OKJ 54 344 01 (beszámítással) ..... 85

ZÁRÓ DOKUMENTUMOK ............................................................................................... 88

1. számú melléklet: Helyi tanterv 2. számú melléklet: Érettségi témakörök 3. számú melléklet: Egészségi és környezeti nevelés programja

6

BEVEZETŐ RÉSZ 1 AZ ISKOLA ARCULATA 1.1 AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE Iskolánk 1988.szeptember 1-én kezdte meg működését négy első osztállyal. Két osztály közlekedési (gépjárműüzemi), két osztály közgazdasági (számviteli, gazdálkodási) ágazattal.1989 szeptemberétől engedélyt kaptunk kísérleti szak indítására (számviteli, számítástechnikai alkalmazói ágazat), melynek óraterveit, tanterveit iskolánk nevelőtestülete dolgozta ki. A gazdaság szerkezetében végbemenő változásokat, illetve piaci igényeket figyelembe véve 1991-ben szintén kísérleti képzés keretében belföldi és nemzetközi szállítmányozói szakot indítottunk, szakközépiskolában, nappali középfokú képzés keretében az országban először.1992-ben érettségiztek első osztályaink. Iskolánk 1990-ben vette fel a Bethlen Gábor nevet. Iskolánk névadója az Erdélyi Fejedelemség történetének egyik legnagyobb alakja. 1613-ban Kolozsvárott az erdélyi országgyűlés fejedelemmé választotta. Uralkodása alatt (1613-1629) nyugalmat, biztonságot és jólétet teremtett Erdélyben. Szerette és pártfogolta a tudományt és a művészetet és gondja volt az ipar fejlesztésére is. 2007. júliusától iskolánk jogutódja lett a Pestújhelyen 1925 óta működő Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnáziumnak. Az összevonás eredményeként szakmai kínálatunk az ügyviteli szakmacsoporttal bővült. Az intézmény az első évben két telephelyen működött. 2008. szeptemberétől képzési szerkezetünk is átalakult. Tanulóink az érettségi vizsga letételéig tanultak iskolánkban, szakképzésre a Térségi Integrált Szakképző Központokban volt lehetőségük. 2012-től iskolánk újra indíthat szakképző osztályokat nappali tagozaton és nem nappali jellegű felnőttképzésben. 2013. január elsejétől iskolánk fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.

1.2 AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK A közismereti és szakmai képzés, valamint a nevelői munka mellett és azokkal összefüggésben iskolánk – viszonylag fiatal volta ellenére is - nagy hangsúlyt fektet a kialakult hagyományok ápolására, fejlesztésére. A szokásos középiskolai rendezvények lebonyolítása (tanévnyitó, iskolagyűlések, autós ballagás, ballagás) és nemzeti múltunk jeles napjainak megünneplése (október 23., március 15.) már megszilárdult, s így hagyományosnak tekinthető módon történik. Bethlen Napok: Amióta iskolánk Bethlen Gábor nevét viseli, minden tanév novemberében kétnapos rendezvénysorozattal emlékezünk a nagy erdélyi fejedelemre, s ez jelentős személyiségfejlesztő hatással bír mind a rendező osztály, mind a részt vevő osztályok tanulóira nézve (szervezőképesség, felelősségtudat, együttműködés, más vélemények elfogadása, stb.). A Bethlen-napok hagyományosan a 12. évfolyamos osztályok faültetésével kezdődnek. A tréfás feladatok, szellemi vetélkedők, sportversenyek során a tanulmányi munkában kevésbé eredményes diákjaink is érvényesülhetnek. Gólyatábor, gólyahét: Iskolánkban különösen nagy figyelmet kapnak a tanulmányaikat nálunk megkezdő 9. osztályos diákok. A tanévkezdés előtti héten gólyatábort szervezünk,

7

ahol jó alkalom adódik a leendő osztálytársaknak egymással, osztályfőnökeikkel és magasabb évfolyamra járó diáktársaikkal való megismerkedésre. A Bethlen-napok hete a gólyáké. A 10. évfolyamosok egész héten tréfás, kreativitást igénylő próbáknak vetik alá a gólyákat, akik az utolsó próbanapon az iskola tanulóinak műsorral mutatkoznak be. Szalagavató: A 12.-es diákokat búcsúztató szalagavató bál megszervezése a 11.-es osztályok feladata. Tanulók, szülők, pedagógusok közös ünnepe, mely maradandó élményt nyújt mindenki számára. Ballagás: A ballagás megszervezése szintén a 11.-es osztályok feladata. Ez alkalommal kerül sor az iskolánk fennállásának 10. évfordulója alkalmából alapított Bethlen-díj átadására, melynek során évente tantestületünknek egy tagja és egy diákunk részesül iskolánk teljes tanulói és tanári közösségének elismerésében.

1.3 KÉPZÉSI KÍNÁLAT Az általános iskola 8. osztálya után a tanulók választhatnak az - közlekedési szakmacsoportos képzés, - közgazdasági szakmacsoportos képzés közül.

2 AZ ISKOLA KÖRNYEZETE Iskolánk a főváros egyik olyan peremkerületében található, ahol a változó körülményeknek és igényeknek megfelelően több középiskola is található, így közvetlen környezetünkben és Budapest egészét tekintve is több „versenytárssal” kell számolnunk.

3 AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE 3.1 LAKÓHELY SZERINTI MEGOSZLÁS Tanulóink döntő többsége az iskolánkat körülvevő újpalotai lakótelepen, valamint más szomszédos kerületek lakótelepein él. Valamivel kevesebben szintén ennek a környezetnek (Észak-Pest kertvárosainak) társas-, illetve családi házaiban laknak. A főváros távolabbi kerületeiből kevés tanulónk van, viszont olyan környező kistelepülésekről, ahonnan viszonylag könnyen megközelíthető az iskolánk, többen ingáznak. A kollégista diákjaink száma elhanyagolható.

3.2 SZÜLŐI HÁTTÉR, NEVELTSÉGI SZINT Tanulóink szülei többnyire alkalmazottként, kisebb számban önálló vállalkozást vezetve dolgoznak. A családok anyagi helyzete homogénnek mondható, bár ezektől az átlagos magyar életszínvonallal is egyező egzisztenciális körülményektől – kis számban – mindkét irányban tapasztalható eltérés. A nevelőtestület feladata, hogy felfigyeljen pl.: a szülők munkanélkülisége miatt hátrányos helyzetű tanulókra, s igyekezzen támogatni őket. A kitapintható szociális különbségek idáig nem okoztak konfliktusokat, de erre egyre inkább figyelni kell. Sajnos az országos átlagtól a családi-szülői háttér egyéb vonatkozásai sem térnek el: az elvált, részint újraházasodott szülők nagy száma, a rendezetlen érzelmi viszonyokat teremtő élettársi kapcsolatok nem segítik elő, hogy kiegyensúlyozott érzelmi életű, az igazi értékeket felismerő és azokhoz vonzódó, a világra, az ismeretlenre, a tudásra nyitott, érdeklődő, életkoruknak megfelelő neveltségi szinttel rendelkező fiatalok kezdjék meg tanulmányaikat iskolánk 9. évfolyamán.

8

3.3 PÁLYAVÁLASZTÁSI MOTIVÁCIÓ Mindezek ellenére iskolánk kiválasztása a kevésbé fontos körülmények (a lakóhelyhez való közelség, baráti példa és rábeszélés) mellett gyakran tudatos, megfontolt döntés eredményeképpen történik. Tanulóink szülei látják, tapasztalják, hogy azokban a szakmacsoportokban, melyekben nálunk az alapozás folyik, könnyebb elhelyezkedni, s így remélhető, hogy gyermekük tanulmányainak elvégzése után megfelelő álláshoz fog jutni. Gyakran maguk a szülők is hasonló szakterületen dolgoznak, s így nemcsak ők érzékelik közvetlenül annak előnyeit, hanem esetleg gyermekük is kedvet kap hozzá.

3.4 TANULÁSI ATTITŰD A céltudatos és következetes tanulói magatartás diákjainknak csak igen kis százalékára jellemző. A 8 általánosból érkezők jelentős része tanulási kudarcot is hoz magával, így a tanuláshoz való viszonyuk vegyes képet mutat. Még a kötelességüket átérző növendékeink is sokszor tanulási nehézségekkel küszködnek, ami nemegyszer az alapvető készségek hiányából (pl. olvasási, szövegértési készség) fakad. Ezért kell olyan nagy hangsúlyt fektetnünk- különösen a 9. évfolyamon -a gyengébb felkészültségű, szerényebb képességű tanulók felzárkóztatására. A tanulás helyének, szerepének tudatosítása a tapasztalatok szerint a teljes képzési idő alatt folyamatos feladat.

3.5 TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉK Egyre több diákunk számára nyílik lehetőség továbbtanulásra az érettségi bizonyítvány megszerzése után. Az iskola szakképző évfolyamain, az ország számos egyetemén, főiskoláján, valamint a Térségi Integrált Szakképző Központok keretein belül folytathatják tanulmányaikat diákjaink.

9

A. NEVELÉSI PROGRAM 1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1 PEDAGÓGIAI ALAPELVEK A XXI. századba lépve iskolánknak új kihívásokkal kell szembenéznie. A jövő generációt nevelő intézményünknek világos alapelveket kell megfogalmaznia a tanulók és szüleik, a nevelőtestület, az iskola partnerei számára. Alapelvek: - Tanulóink harmonikus, lelki, testi, értelmi fejlődésének, készségeinek, képességeinek, ismereteinek, jártasságainak, érzelmi és akarati tulajdonságainak fejlesztése. - Műveltségük fejlesztése. - Életkori sajátosságainak megfelelő, tudatos fejlesztése révén erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére a magán érdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes, felelős állampolgárok nevelése. - Társadalmilag hasznos, biztos erkölcsi alapokon nyugvó, egyénileg sikeres emberekké váljanak. - Képesek legyenek felelősségteljesen gondolkodni, tisztelettel legyenek mások iránt. Közvetítjük: - az alapvető, tudományos ismereteket (ügyelve a humán és reálterületek arányára), - erkölcsi-etikai értékeket, - helyes magatartási, viselkedési normákat, - az igazi emberi értékek felismerését és fontosságát a mai elanyagiasodó világban. Fontosnak tartjuk, hogy követelményeinket a demokrácia értékei hassák át; hogy azok a közös nemzeti értékeket szolgálják, ugyanakkor támaszkodjunk az európai, humanista hagyományokra, erősítsük Európához tartozásunkat. Feladatok Nemzeti és európai identitástudat Iskolánk fontos alapelve, hogy minden tanulónk ismerje meg a magyar kulturális örökséget, nemzetünk értékeit. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek a haza és annak népei megbecsüléséhez vezetnek. Legyenek nyitottak más népek megismerésére megbecsülésére is. Arra neveljük őket, hogy természeti és társadalmi környezetükkel harmóniában éljenek. Fontosnak tartjuk, hogy reális képük legyen az emberiség problémáiról, a nemzetközi együttműködés lehetőségeiről. Tudatosítanunk kell bennünk, hogy társadalomban élünk és egy állam polgárai vagyunk. A demokrácia aktív részvételt ró tanulóinkra is az egész ország és közvetlen közösségük

10

problémáinak megoldásában egyaránt. Tanulóinkat az egyéni és közösségi érdekek összehangolására, az együttműködés képességének kifejlesztésére neveljük. Önismeret és társas kultúra fejlesztése. Nagy teher nehezedik a mindenkori fiatal generációra, hiszen életének irányítójává – alakítójává kell válnia. Az iskola és nevelőtestületünk feladatának érzi, hogy diákjainkat önismeretre neveljük, a reális jövőkép kialakításában segítsük; tervezésre és rendszerben gondolkodásra képessé tegyük. A személyes útkereséshez szükséges önbizalmat tanulmányi és emberi sikereik révén erősíteni kívánjuk bennük. Differenciált bánásmód és oktatás Az iskolai nevelés és szakmai felkészítés fontos eleme ez. A szakközépiskola akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. Nevelőmunkánkban számolnunk kell az értékrend zavaraiból keletkező feszültségekkel, az egyenlőtlenségek növekedésével, az eltérő kulturáltság következményeivel. A differenciált bánásmód és oktatás az esélyegyenlőség megteremtésének eszköze lehet.

1.2 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJA A szakközépiskolánk általános célja, hogy érvényesítsük a humánus értékeket, közvetítsük az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljünk, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Emellett segítsen eligazodni a vallás, világnézeti sokféleségben, oly módon, hogy e kérdésekben semleges álláspontot képvisel. Igény esetén biztosítjuk hit- és vallásoktatást. A szakközépiskolánkban folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók az általános műveltség megszerzése mellett szakmacsoportos alapozó ismereteket szerezzenek. Ezek az ismeretek elősegítik a tanulók pályaválasztását és betekintést engednek az egyes szakmák sajátosságaiba. Ezen túlmenően a szakközépiskolai tanulmányok felkészítenek a szakképzésre és a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Nemzeti és európai identitástudat továbbépítése Legfontosabb célunk az általános és szakmai alapműveltség biztosítása mellett az, hogy diákjaink az egyetemes emberi és nemzeti értékeket fontosnak tartó egyéniséggé (személyiséggé) váljanak. Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Alakuljon ki a tanulóban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Személyiségfejlesztés Alapvető cél a felelős társadalmi magatartásformák megmutatása. Számos tantárgy keretein belül van mód az emberi tettek, döntések elemzésére, a cselekedetek motívumainak feltárására. Így készíthetjük föl diákjainkat arra, hogy mint egyén, és mint állampolgár megtalálják helyüket a társadalomban. Az értékrendek vizsgálata, az erkölcsi kategóriák

11

változásának nyomon követése, a kritikai szemléletmód kifejlesztése révén demokratikus, polgári életformára készítjük föl a tanulókat. Együttműködésre és kooperációra nevelés Arra törekszünk, hogy tanulóink társas kapcsolataikban igényesek legyenek (iskolai és iskolán kívüli rendezvények, tevékenységek; diák-önkormányzati munka; osztályfőnöki órák szervezése stb.) Mindennapjaikban a konstruktív életvezetés elveit kövessék. A demokratikus együttélés szabályait ismerjék, tartsák és tartassák be közösségeikben. Kommunikációs képességek fejlesztése A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Arra törekszünk, hogy tanítványaink képesek legyenek az írott és szóbeli kommunikációra magyar és idegen nyelven is. Tanuljanak meg az információkkal alkotó módon kreatívan bánni. Arra kell felkészítenünk őket, hogy középfokú tanulmányaik befejeztével képesek legyenek szakmát, hivatást választani. Élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi érzelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszereket, eljárások kiépítését, az emlékezet erősítését, célszerű rögzítési módszerek kialakítását az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatását. A változó világban való eligazodás képességének fejlesztése Iskolánk a közlekedési, közgazdasági szakmacsoportos oktatás megvalósításával kívánja elősegíteni, hogy végzett tanulóink az alapozó ismeretek birtokában olyan szakmát tudjanak választani, amelyre a társadalomnak és a gazdaságnak szüksége van és megfelel az egyéni elvárásoknak, képességeknek is. Környezetvédelmi, környezeti nevelés Célunk a környezettudatos magatartás, életvitel kialakítása. Tanulóink váljanak érzékennyé környezetünk állapota iránt, segítsék elő az élő természet fennmaradását! A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeiket ismerjék, jogaikat gyakorolják! A környezetkímélő magatartás legyen egyéni és közösségi erkölcsi alapelv! Életmódjuk kialakításakor számoljanak a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív következményeivel is! Esztétikai nevelés Az esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére érő ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelv és irodalom, a vizuális kultúra, az ének-zene tantárgyakra nagy

12

felelősség hárul. De az iskola „küllemére” ugyanilyen fontos figyelnünk. Az esztétikai neveléssel a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre kellene hangolni a diákjainkat. Az esztétikai nevelés az önértékelés, önmagunk megértésének eszközévé válhat. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.

1.3 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI Bemeneti szakasz - a tanulók tudásának, nevelésének felmérése, - a tanulási technikák elsajátítása, - a tehetséges tanulók felismerése, - a hátrányos helyzetűek segítése, - az osztályközösség kialakulásának segítése, az osztályközösséghez igazodó pedagógiai módszerek kiválasztása, súlyozása. Oktatási-nevelési folyamat jellemzői - az ismeretközvetítés szerepének növelése, - a szakmai irányultság kialakítása és megszilárdítása, - az egyéni ambíciók és a hozzárendelhető követelmények megteremtése, - a tanulók hiányosságainak pótlása egyénre szabottan.

összhangjának

Kimeneti szakasz - felkészülés a sikeres érettségi vizsgára, - felkészülés a továbbtanulás feladataira, Az oktatás középiskolai évfolyamokon folyik. Az oktatás a középiskolai szakaszban az általános iskola 8. osztályát befejező tanuló felvételével kezdődik és érettségi vizsgával zárul. Az érettségi vizsgára felkészítés 4 éves oktatási folyamatban valósul meg. A 9 – 12 évfolyamokon szakmacsoportos alapozó képzés valósul meg a közlekedési, közgazdasági szakmacsoportban. A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére.

13

Keltse fel az érdeklődést a szakmacsoport elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a közlekedési szakmacsoportot megalapozó természettudományi szemléletet. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók közlekedési szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos közlekedési feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. Járuljon hozzá a szakmai tantárgyak megalapozásához és az általános műveltség szélesítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, segítsen felismerni a környezet védelmének fontosságát. Az érettségi előtti tanulmányok szakképzésbe beszámításhoz, illetve felsőfokú tanulmányokba történő beszámításához a tanulónak lehetősége van a közlekedési alapismeretek tantárgy tanulása során elsajátított ismeretek és készségek (a követelményekben részletesen meghatározott szintű) meglétét középszintű, illetve emelt szintű érettségi vizsgán bizonyítani. A közlekedési alapismeretek tantárgy érettségi vizsga célja a szakmacsoportos szakmai alapozás lezárása, a tanulók szakmaválasztásának elősegítése és annak ellenőrzése, hogy a tanuló felkészültsége megfelel-e a szakképzésbe történő bekapcsolódás feltételeinek. A tantárgy az érettségi vizsga szabadon választható vizsgatárgyai közé tartozik, bővíti a választható tantárgyak körét. A vizsgázók számára mind középszinten, mind pedig emelt szinten választható a közlekedés alapismeret tantárgy. A Közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának megerősítése, valamint a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. Rendszerezze a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a közgazdasági szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket irántuk, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságukat, fejlődésük irányát, a dolgozók tevékenységét, távlatait. A közgazdasági alapismeretek tantárgy érettségi vizsga célja a szakmacsoportos szakmai alapozás lezárása, a tanulók szakmaválasztásának elősegítése és annak ellenőrzése, hogy a tanuló felkészültsége megfelel-e a szakképzésbe történő bekapcsolódás feltételeinek. A tantárgy az érettségi vizsga szabadon választható vizsgatárgyai közé tartozik, bővíti a választható tantárgyak körét. A vizsgázók számára mind középszinten, mind pedig emelt szinten választható az üzleti gazdaságtan vagy az elméleti gazdaságtan.

14

1.4 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A tanulási-nevelési folyamat lényegének tekintjük a probléma-felismerés és problémamegoldás készségét, a folyamatos és önként vállalt tanulói aktivitást, az állandó gyakorlást és értékelést. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen nevelési módszerek: azok, amelyeknek alkalmazása során a pedagógus közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Ilyen a: magyarázat, beszélgetés, gyakoroltatás, segítségadás, számonkérés, ellenőrzés, ösztönzés, tények és jelenségek bemutatása, önálló elemző munka, a pedagógus személyes példamutatása, stb. Közvetett nevelési módszerek: azok, amelyekben a pedagógus nevelő hatása áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Ilyen: a tanulói közösség tevékenységének megszervezése, közös célok kitűzése, elfogadtatása, hagyományok kialakítása, ellenőrzés, ösztönzés, követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből, felvilágosítás a betartandó magatartási normákról, vita, stb. A korábban megfogalmazott nevelési-oktatási céljaink megvalósítására a következő eszközöket és eljárásokat tartjuk alkalmasnak: - A tanulóknak a tananyag passzív befogadása helyett el kell sajátítaniuk a feléjük áramló információk kritikai szemlélését, elemzését. A manipulációk elleni védekezésre is fel kell készítenünk őket. - A fiataloknak fokozatosan alkalmassá kell válniuk a valóság megfigyelésére, a gondolatok és fogalmak elemzésére, racionális gondolatmenet kialakítására. - Fontos a logikus összefüggésekben, a rendszerben való gondolkodás képességének fejlesztése. - Diákjainknak meg kell tanítanunk az írott, a beszélt, a képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést. - Fejleszteni kell szövegértési és szövegalkotási képességüket minden tantárgyban, a nyelvtan helyes használatára, a szókincs gazdagítására kell törekednünk az anyanyelv, a nemzeti identitás védelmében. - Támogatni, igényelni kell a tanulói aktivitást. Teret kívánunk adni az egyéni munkamódszereknek, az egyéni tanulási stratégiák kialakításának. - Pontos, fegyelmezett, önálló munkára szoktatjuk tanulóinkat. Az autonómia, a felelősségtudat kialakítása, munkájuk ellenőrzése kívánalom – akár egyedül, akár csoportban dolgoznak. - Iskolánk a világot olyan építményként kívánja bemutatni, amelynek alakítása mindannyiunk feladata. A kötelességek és jogok tudatosítása reményeink szerint a demokrácia gyakorlatához vezeti el diákjainkat. - A teljes, alkotni képes személyiség fejlesztésében fontos szerepet játszik az önismeret fejlesztése, főleg az osztályfőnöki órákon, a közösségi élet színterein. Az erős és gyenge pontok felismertetése, az önbizalom erősítése, a kezdeményező- és vállalkozókészség kialakítása, az érzelmi intelligencia kialakítása az erkölcsös személyiség kiformálódásának feltétele. - A személyiségfejlesztésben meghatározónak tekintjük az iskola arculatát, hagyományait, belső környezetét és légkörét.

15

2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolai oktató-nevelő munkánk fontos célja személyiségfejlesztés, azaz olyan értékek közvetítése, melyek a tanulókat hozzásegítik szociálisan értékes és saját szempontjukból eredményes magatartási és tevékenységi formák megvalósításához. Alapvető feladatunk, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlesszük. Az ismeretek és értékek közvetítése csak a személyiség kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai:  az érzelmek fejlesztése, gazdagítása  az akaraterő fejlesztése  becsületesség            

az erkölcsi normák betartása családi életre nevelés önismeret fejlesztése felelős társadalmi magatartás kialakítása a magánéletre való hatékonyabb felkészítés munkavállalói, dolgozói szerepre való felkészítés a konstruktív életvezetésre nevelés megfelelő szokásrendszer kialakítása az önképzésre való igény kialakítása egymás tiszteletére nevelés a kommunikációs technikák elsajátíttatása hozzásegíteni a tanulókat a saját jövőképük kialakításához

3 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Az egészség a legtágabb értelemben optimális jól-létként értelmezhető, mely egyszerre eszköz, cél és erőforrás is. Széleskörű és jól koordinált iskolai összefogással, az intézkedések és cselekvések egészséghatásának megfelelő mérlegelésével javítható a diákok egészségügyi („betegségügyi”) ellátás terve. Az egészségterv hozzásegít minket a tanulók, életminőségének javításához. Az iskolai egészségfejlesztési tevékenység pozitív közösségi mintát szolgáltatva megkönnyíti az egyén „egészségesebb” választásait.

3.1 AZ EGÉSZSÉGTERVEK ÁLTALÁNOS, HOSSZÚ TÁVÚ (GLOBÁLIS) CÉLJA A társadalmi versenyképesség javítása, optimalizálása. A tanulók életminősége, egészségi állapota döntő mértékben meghatározza életkilátásaikat, jövőjüket, egyéni, családi és közösségi szinten egyaránt.

3.2 AZ EGÉSZSÉGTERV MŰKÖDÉSI CÉLJAI -

Az irányított változtatási folyamatban partnerként működnek együtt az iskola-

16

-

-

egészségügy szakemberei az iskola és a célcsoport. Az iskolai közösséget érintő egészségfejlesztést megfogalmazzuk és tematizáljuk a saját kompetencia és forrásigény alapján. Ennek érdekében minden év elején az iskola-egészségügy tanévre szóló egészségtervet készít hónapra, osztályra és témakörre lebontva. Ez lehetővé teszi a saját iskolai kompetenciába tartózó programok tervezését, megvalósítását és értékelése során olyan ciklikus gyakorlat alakul ki, amely: a közösség tagjainak a folyamatba való bevonását, a beleszólás és az aktív közreműködés lehetőségét biztosítja; erősíti az egyének, közösségek autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelősségérzetét is. csökkenti az egészség egyenlőtlenségeket, kiküszöböli a méltánytalan különbségeket.

A tanév elején az iskola-egészségügy ismerteti a tantestülettel az éves munkatervét ebben felsorolva az egészségfejlesztéssel kapcsolatos terveket is. A tanév végén az iskola-egészségügy éves beszámolót készít melyet az év végi tantestületi értekezleten ismertet és írásban átad az iskola vezetőségének. Ebben beszámol a megvalósult programokról, a tanulók egészségi állapotáról, javaslatokat tesz, következtetés von le. Az iskola-egészségügy az iskolaorvos és az iskolavédőnő közreműködésével minden évben szűrővizsgálatokat végez a páros évfolyamoknál. A vizsgálatok eredményét rögzíti az Iskolaegészségügyi kartonban és írásos tájékoztatást ad a szülő részére a vizsgálat eredményéről. Ezen vizsgálatok során a kiszűrt tanulókat tovább irányítja szakrendelésekre, a szakrendelés által beigazolódott eltéréseknek megfelelően tanácsokkal látja el a tanulókat. Év elején a tanulókat a megfelelő testnevelési kategóriákba sorolja. Részt vesz az iskolai étkezés, az ételminták megfelelő tárolásának és a konyhai dolgozók egészségügyi könyvének ellenőrzésében, az iskola tisztasági és balesetvédelmi szemléjében. Ellenőrzi az iskolai elsősegély-nyújtó dobozok felszereltségét, hiányosságuk pótlására felhívja az iskola igazgatójának figyelmét. Óralátogatásokon ellenőrzi a tanulók biztonságos környezetét (testnevelés, technika). Kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével és a tanulókkal kapcsolatos társ szervezetekkel, személyekkel (pl. Családsegítő, Nevelési tanácsadó, BFKH Tisztiorvosi Szolgálat pszichológus, gyógytornász) Ambuláns ügyeletet ad. Ellenőrzi a tanulók személyi higiéniáját és erről negyedévente jelentést készít a BFKH Tisztiorvosi Szolgálat részére. Lebonyolítja az iskolai kötelező védőoltásokat, nyilvántartást vezet és jelentést tesz.

3.3 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket, hogy növeljék ellenőrzésüket az egészségük felett és javítsák azt. Az egészségfejlesztés, ráfordításokon és akciókon át, az egészség meghatározóit befolyásolja, az emberek egészsége számára a legtöbb nyereséget hozza; lényegesen hozzájárul az egészség egyenlőtlenségeinek csökkentéséhez; biztosítja az emberi jogokat és gyarapítja a szociális tőkét. Végső célja, hogy növelje a várható egészséges élettartamot, és csökkentse az országok és a csoportok közti ebbéli különbségeket. (Dzsakartai nyilatkozat, 1997) Az iskolában megvalósuló konkrét egészségfejlesztések: - Bethlen nap (egészségügyi állomással) - Kihívás napja (egészségügyi állomásokkal)

17

-

-

véradás A-Ha egészségfejlesztő programhoz csatlakozás területi egészségügyi vetélkedőkön való részvétel (pl. AIDS vetélkedő) meghívott külső előadók felkérése egészségfejlesztési órák megtartására (pl. káros szenvedélyek, nőgyógyászat, bőrgyógyászat, életmód tanácsadók) helyi lehetőségek kihasználása (pl. szakrendelő különböző osztályainak meglátogatása) prezentációkkal egybekötött védőnői előadások tartása (káros szenvedélyek, egészséges táplálkozás, stressz, energiaitalok+alkohol hatásai, szexuális felvilágosítás, fogamzásgátlás, abortusz, rákmegelőzés) FÉK (Fiatalok az Élet Küszöbén) programok iskolai megvalósítása szemléltető eszközök bemutatása (pl. Mell-, here daganat mulázs, dohányos Zsuzsi, drog táska, sebimitációs készlet, ambu-baba)

4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés az iskolai nevelés egyik alapköve, hiszen a mindennapi tanulás, az iskolai élet eseményei az iskolán belül kialakított kisebb közösségekben, csoportokban történnek. Minden diák egy osztály és egyéb közösségek tagjaként számos területen szerez tapasztalatokat. A pedagógia célja olyan közösségek kialakítása, melyek tagjai egyénileg és közösségként is formálják a közösségi életet az alapvető normák megtartásával sajátos arculat kialakítására.

4.1 AZ ISKOLA, MINT KÖZÖSSÉG A 9. évfolyamosoknak a tanév megkezdése előtt gólyatábort szervezünk elősegítve beilleszkedésüket, hogy közös élményekkel gazdagodva, egymást megismerve kezdhessék meg tanulmányaikat. Végzős diákjainkat a szalagavató bál és a ballagás keretében ünnepélyesen búcsúztatjuk. A tanulók személyiségének alakulását sok tényező befolyásolja, az egyik az iskola, de a legfontosabb a család. Az iskola segít az önálló személyiség kialakulásában, hogy megfogalmazzák magukban a családjuk és önmaguk által fontosnak tartott értékeket, képviseli az alapvető emberi, etikai, környezeti értékeket, etikai normákat, az európai értékrendet. Az osztályközösségnek, az osztályfőnöknek alapvető jelentősége van az emberi kapcsolatok kialakításában, a másik ember megértésének megtanulásában, az egyéni és a csoportérdek összehangolásában. Az iskolának sajátos belső rendje van, amely megkívánja bizonyos szabályok betartását még akkor is, ha ezek az egyén számára erőfeszítést jelentenek. Az iskola mindennapi életét a minden diákra egyaránt vonatkozó Házirend szabályozza, betartása alapfeltétele az iskolához való tartozásnak. Szabályainak betartása a szocializáció fontos eszköze. Az egészséges életmód kialakítása, a betegségek megelőzése, az alkoholtól, a dohányzástól, a kábítószerektől való elzárkózás erősítése alapvető. A testnevelés, a tornatermi sportok a fizikai állóképesség növelése és az ügyesség kialakítása mellett az önbizalom, a küzdőszellem kialakítását segítik elő. A természeti sportok űzése az ember és a természet szoros kapcsolatának megalapozását teszik lehetővé.

18

4.2 AZ OSZTÁLY, MINT KÖZÖSSÉG Minden osztálynak osztályterme van, amelyben a tanulók megteremthetik sajátos világukat. A termek esztétikai minőségéért, rendjéért együttesen és személyesen is felelősek. Az osztály az a kortárscsoport, amelyben idejük legnagyobb részét töltik, fontos értékteremtő közösség. Jól működő osztályközösségben az egyének minden tekintetben jobb teljesítményre képesek. Az osztályfőnökök és ott tanító tanárok feladata, hogy megtanulják azon viselkedési formákat, melyek segítik a beilleszkedést, maguk és mások értékeinek felismerését és elismerését, a konfliktusok kezelésének módjait, egymás megbecsülését és tiszteletét.

4.3 A DIÁKÖNKORMÁNYZAT A közösségfejlesztés az egész iskolát áthatja. Az iskolában működő diákönkormányzatnak fontos szerepe van a közösségi élet területén. A diákönkormányzat segítése tanári feladat. A közösségfejlesztés a tanítási-tanulási folyamatban érvényesül, a tanulók megtanulnak együttműködni a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során. Az tanulók a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, amelyek működését a nevelőtestület segíti. Ily módon döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük szervezésében, tisztségviselőik megválasztásában, képviseltetik magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját erre a feladatra kijelölt felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti.

5 A PEDAGÓGUSOK, OSZTÁLYFŐNÖKÖK INTÉZMÉNYI FELADATAI Az iskola pedagógiai programja meghatározza: a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait. A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.

5.1 A PEDAGÓGUS KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. A teljes, alkotni képes személyiség fejlesztésében fontos szerepet játszik az önismeret fejlesztése, főleg az osztályfőnöki órákon, a közösségi élet színterein. Az erős és gyenge pontok felismertetése, az önbizalom erősítése, a kezdeményező- és vállalkozókészség kialakítása, az érzelmi intelligencia kialakítása az erkölcsös személyiség kiformálódásának feltétele. A személyiségfejlesztésben meghatározónak tekintjük az iskola arculatát, hagyományait, belső környezetét és légkörét. Fontos, speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő tréningek tartása.

19

a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse. A pedagógusok és az osztályfőnök feladata felismerni azt, ha valaki beilleszkedési nehézségekkel küzd. A nevelési folyamatban ismerje föl a problémákat és kezelje azokat, akadályozza meg a veszélynek kitett tanulók kirekesztődését vagy azt, hogy a közösség negatív hangadójává váljanak. A pedagógia eszközei lehetnek: sikerélményhez juttatni a tanulókat, egyéni motivációs bázisukat megismerve, tanulás-módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtása. Az osztályfőnök tájékoztassa a szülőket a gyermekükkel felmerülő nevelési problémákról, a deviáns magatartás veszélyeiről. A beilleszkedési nehézségekkel először az osztályfőnök, illetve az osztályban tanító tanárok találkoznak. Fontos köztük a folyamatos konzultáció és az információáramlás. Amennyiben a problémát a pedagógusközösség nem képes megoldani, vagy az az iskola kompetenciáját meghaladja, szakemberek segítségét indokolt igénybe venni (pszichológus, nevelési tanácsadó, tanulási képességet vizsgáló szakértő, rehabilitációs tanácsadó). Az együttérzésre, a segítőkészségre, a toleranciára való nevelés egyik eszköze lehet a magatartási problémákkal, tanulási nehézségekkel, szociális hátrányokkal küzdő tanulótársak elfogadása, megértése, a fejlődésben való segítése, támogatása. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a kortárs csoportok befolyása a magatartási formák, öltözködési és kulturális igények kialakulására sokkal erősebb, mint a szülői vagy a pedagógusi minták. Ezeknek a mintáknak a megismerése szociológiai tanulmányokból jól nyomon követhető. c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat. Tehetséggondozás: a felfedezett tehetség támogatása pedagógiai feladat, ezért nemcsak egy- egy szaktanár dolga, hanem az osztályközösség pedagógusaié is. d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására. Osztályfőnöki órákon a pedagógus érdeklődjön a szabadidős tevékenységek (disco, bevásárlóközpontok, mozi, biliárd) iránt, hogy milyen társasággal és milyen rendszerességgel keresik fel ezeket a helyeket a diákok! Tudomásul kell venni, hogy a mai fiatalok példaképet a kortárs csoportból választanak. Ennek ellenére a nevelőtestület nem mondhat le a választott minták megítéléséről, az értékes és értéktelen jelenségek elkülönítéséről. Az osztályfőnök drog prevenciós tevékenységet is segítheti minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. A droghárításban kitüntetett szerepük van az oktatási intézményeknek, a pedagógusoknak, hiszen közvetlen kapcsolatban állnak a drogveszély alanyaival, a gyermekekkel. A pedagógus szerepe azért is kiemelt, mert tudja, hogy a tanuló mindenkor előhívható tudásává kell tenni a kipróbálástól a szenvedélybeteggé válás folyamatát. Iskolánk drog prevenciója szervesen illeszkedik a személyiségfejlesztő, közösség- és egészségnevelő programba. Osztályfőnöki órákon: alkalmanként kérdőíves helyzetfelmérés, értékelés, feladat meghatározás, szaktantárgyi és osztályfőnöki órákon ismeretközlés, témafeldolgozás, külső szakemberek, kortárs-segítők bevonásával interaktív formában, - szórólapok, plakátok, kiadványok iskolai terjesztése, - drog prevenciós színházi, zenei és sportrendezvények, b)

20

- fiatalkorúak ügyét tárgyaló bírósági tárgyaláson való részvétel. e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről. A szülő elsősorban az osztályfőnökön keresztül gyakorolja azt a jogát, hogy gyermeke iskolai életéről folyamatos és naprakész információja legyen. Az osztályfőnök. nyitott minden olyan szülői kezdeményezésre, amely az osztályközösség jobbá tételét szolgálja. Rendszeresen tájékoztatja a szülőket, a nevelőtestület pedagógiai – oktatási elképzeléseiről, az iskola nehézségeiről, az elért örömteli eredményekről. Az osztályfőnök vezeti az e-naplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, és vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskolaigazgatója által kijelölt két összeolvasó-pedagógus felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell ellássa g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. szülők tájékoztatása a nevelési problémákról, a deviáns magatartás veszélyeiről. h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét. A pedagógus feladata a tanulók rendszeres nevelése-oktatása az érettségi vizsgára való felkészítése. A tanuló vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. A vizsgára történő felkészülést az iskola a választható tanórai foglalkozások keretében segíti. A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját. k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,

21

határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, megőrizze a hivatali titkot, hivatásához méltó magatartást tanúsítson, a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt és lát el. A tanulók idejük legnagyobb részét az iskolában töltik el, ezért különösen fontos, hogy a családban, korábbi iskolájukban kialakult alapvető szociális kötődéseket, formákat továbbfejlesszük, alakítsuk. Ebben iskolán belül legfőbb szerepe az osztályközösségnek van. A kortársak véleménye, értékítélete meghatározó, így ezek formálása minden szaktanár, elsősorban pedig az osztályfőnök feladata.

5.2 AZ OSZTÁLYFŐNÖK KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ MUNKÁJA Az osztályfőnök szerepe meghatározó a közösség irányításában. Feltárja a problémákat, ezek megoldását megtervezi. Szervezi és irányítja a tanulók, szaktanárok és a szülői ház kapcsolatát. Különösen fontos, hogy mennyire tudja megnyerni és bevonni a családot a tanulók és az iskolamunkájának támogatásába. Az osztályfőnöki órák témáinak megválasztásakor igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, érdeklődéséhez. Fontos, hogy a tanulók bizalommal legyenek iránta. Személyes vagy csoportos beszélgetésekkel, problémafeltáró vitákkal kell segítenie az egyéni és közösségi konfliktusok megoldását. Szakemberek bevonásával (is) szervezi az osztály iskolán kívüli tevékenységét. Ezek alkalmat adnak a tanulók jobb megismerésére, ugyanakkor a tanulók egymás közötti megismerésére. Iskolánkban különösen nagy figyelmet kapnak a tanulmányaikat nálunk megkezdő 9. osztályos diákok. A tanévkezdés előtti héten gólyatábort szervezünk, ahol jó alkalom adódik a leendő osztálytársaknak egymással, osztályfőnökeikkel és magasabb évfolyamra járó diáktársaikkal való megismerkedésre. Arra törekszünk, hogy tanulóink társas kapcsolataikban igényesek legyenek (iskolai és iskolán kívüli rendezvények, tevékenységek; diákönkormányzati munka; osztályfőnöki órák szervezése stb.) Mindennapjaikban a konstruktív életvezetés elveit kövessék. A demokratikus együttélés szabályait ismerjék, tartsák és tartassák be közösségeikben. A közösség fejlesztése minden szakórán és szakköri, sportköri foglalkozáson feladata a szaktanároknak is. A különböző nevelési alkalmak jó kihasználása az iskola egész nevelőtestületének felelőssége. Tájékoztatás az e-napló útján (osztályfőnök, szaktanár). A szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről. Tehetséggondozás: a felfedezett tehetség támogatása pedagógiai feladat, ezért nemcsak egy- egy szaktanár dolga, hanem az osztályközösség pedagógusaié is. Az iskola kötelessége, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, feltárja a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, megelőzze, illetve ellensúlyozza a káros hatásokat. Az ifjúságvédelmi felelőssel karöltve minden pedagógus, az osztályfőnök kiemelten közreműködik a gyermekek, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. A munkanélküliség állandósulásával egyre több a veszélyeztetett gyermek, akik problémáinak feltárása, figyelése, segítése egyre fontosabb feladat az iskola köznevelési funkcióiból adódóan. A probléma kezelése valamennyi pedagógus feladata, de kiemelt szerepe van az osztályfőnöknek és az ifjúságvédelmi felelősnek. További partnerek elsősorban a szülők, a kollégiumok, gyámügyi hatóság, nevelési tanácsadó, és adott esetben -

22

a prevenciós munkába is bevonva - a rendőrség. A következő években a szenvedélybetegségre való figyelés és elsősorban felvilágosítással a megelőzés lesz a kiemelkedő feladat. A segítségre szorulók felfedezése a jó pedagógus szem és az iskolaorvos együttműködésén is múlik. A tanulási kudarcnak kitett tanulók esetében az osztályfőnökök a szaktanárokkal konzultálva folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók érdemjegyeit, javaslatot tesznek a felzárkóztató foglalkozásokon való részvételre. Rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel /fogadóórák, személyes konzultációk/, ennek során tanulási módszerekre, a családtanulást segítő tevékenységére adnak ajánlást. Azokat a tanulókat, akiknek tanulási nehézségeit családi körülményei okozzák, az osztályfőnökkel közösen szakemberekhez irányítjuk. Ugyancsak szakemberek véleményét kérjük dyslexia, dysgraphia stb. esetén. A diákokat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője folyamatosan, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a diák fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban illetve az e-naplón keresztül) tájékoztatják. A félév és az év vége előtt a szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt az eddigi gyenge teljesítmény várható következményeiről, aki írásban értesíti a szülőket. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, aktuális feladatokról, rendkívüli intézkedésekről az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: iskolai szintű szülői értekezleteken. Különösen jelentős feladat hárul az osztályfőnökre: a családi, szociális, egészségügyi stb. nehézségek feltárása után a cselekvés irányának meghatározása. Munkájához segítséget ad a gyermek és ifjúságvédelmi felelős; az iskola pszichológusa; esetleg külső szakemberek (családvédelmi szolgálat)

5.3 AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA ÉS A KÖRNYEZETI NEVELÉS A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása, általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában.

23

6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 6.1 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Az elmúlt években ezeknek a diákoknak a száma jelentősen emelkedett iskolánkban. A beilleszkedési és magatartási nehézség egy komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők játszanak szerepet. Általában valamilyen szociális probléma, családi körülmény következménye. A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk:  pszichés zavarok állnak a problémák hátterében  tanulási nehézségek váltják ki a problémát  rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát. A beilleszkedési és magatartási nehézségeket mutató tanulókhoz nagy figyelemmel kell fordulnunk. Legfontosabb feladatunk a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele és szakvélemény kérése. Az osztályfőnökök feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a különös bánásmódot igénylő tanulókat. Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az értelmi és az érzelmi fejlődést. Az iskola feladatai Az iskola feladata, a társadalom elvárása, hogy szocializálja a gyermekeket, megismertesse és elfogadtassa velük a társadalmi normákat és a többségi kultúrát. Számos nehézséget hoz felszínre az a tény, hogy az iskolában összetalálkoznak a különböző szinteken szocializált és különböző kulturális háttérrel rendelkező tanulók. A nevelési feladatokat megsokszorozza, hogy a serdülőkor egyik kritikus szakasza a 14 – 18 életév, amely a középiskolába lépés, illetve a középiskolás évek időpontja. A pubertáskor hormonális változásai lelki változásokat, hangulatingadozásokat, önértékelési, identitási zavarokat idézhetnek elő. Ezen tényezők együttes fellépése olyan tanulóknál, ahol a családi háttér nem támogató, segítő, ösztönző, destruktív magatartási formákhoz vezethet, deviáns folyamatok alakulhatnak ki. Cél: az iskola a nevelési folyamatban ismerje föl a problémákat és kezelje azokat, akadályozza meg a veszélynek kitett tanulók kirekesztődését vagy azt, hogy a közösség negatív hangadójává váljanak. A pedagógia eszközei lehetnek: - sikerélményhez juttatni a tanulókat, egyéni motivációs bázisukat megismerve, - tanulás-módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtása, - személyiségfejlesztő tréningek az önértékelés, önismeret fejlesztésére osztályfőnöki órák - keretében, - szülők tájékoztatása a nevelési problémákról, a deviáns magatartás veszélyeiről. Együttműködés a segítő szakemberekkel A beilleszkedési nehézségekkel először az osztályfőnök, illetve az osztályban tanító tanárok találkoznak. Fontos köztük a folyamatos konzultáció és az információáramlás. Amennyiben a problémát a pedagógusközösség nem képes megoldani, vagy az az iskola kompetenciáját meghaladja, szakemberek segítségét indokolt igénybe venni (pszichológus, nevelési tanácsadó, tanulási képességet vizsgáló szakértő, rehabilitációs tanácsadó).

24

Együttműködés kortárs csoportokkal Az együttérzésre, a segítőkészségre, a toleranciára való nevelés egyik eszköze lehet a magatartási problémákkal, tanulási nehézségekkel, szociális hátrányokkal küzdő tanulótársak elfogadása, megértése, a fejlődésben való segítése, támogatása. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a kortárs csoportok befolyása a magatartási formák, öltözködési és kulturális igények kialakulására sokkal erősebb, mint a szülői vagy a pedagógusi minták. Ezeknek a mintáknak a megismerése szociológiai tanulmányokból jól nyomon követhető. Osztályfőnöki órákon a pedagógus érdeklődjön a szabadidős tevékenységek (disco, bevásárlóközpontok, mozi, biliárd) iránt, hogy milyen társasággal és milyen rendszerességgel keresik fel ezeket a helyeket a diákok! Tudomásul kell venni, hogy a mai fiatalok példaképet a kortárs csoportból választanak. Ennek ellenére a nevelőtestület nem mondhat le a választott minták megítéléséről, az értékes és értéktelen jelenségek elkülönítéséről. Pályaorientációs programok A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanuló sikeres, személyének megfelelő pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A pályaválasztás a foglalkozási ágak tartalmának, a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek a megismerése. A lehetőségeknek és a vágyaknak a realitásokkal kell összhangban lenniük. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Fel kell őket készíteni arra, hogy bárhol helyezkedjenek is el, minden munkahely és munkaadó elvárja a folyamatos továbbképzést. Ezért meg kell ismertetni a tanulókkal a „Lifelong- learning” fogalmát, filozófiáját és azt, hogy ennek ma Magyarországon milyen lehetőségei vannak.

6.2 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVEI Iskolánk alapító okirata felsorolja tevékenységeink között a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását-nevelését. Sajátos nevelési igényű az a tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság döntése alapján: testi (mozgás), érzékszervi (látás, hallás), értelmi, beszédfogyatékos, autista, vagy a pszichés fejlődés zavarai, továbbá tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. Intézményünk jelenleg mozgáskorlátozott, hallásfogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulókat tud fogadni A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes beilleszkedését, iskolai pályafutását, életvitelét elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Ezeknek a tanulóknak az átlagtól eltérő képességeik, igényeik miatt egyéni foglalkozásra, egyéni fejlesztésre is szükségük van. Az iskola azokat a tanulókat fogadja, akik a szakértői véleménnyel rendelkeznek, és a szakvéleményben javasolták az integrált nevelését. A súlyosan és halmozottan sérült tanulókat nem tudjuk fogadni, mivel az iskola nem rendelkezik szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanárokkal (terapeutákkal).

25

Az integrált nevelés és egyéni fejlesztés céljai: - a társadalomba való beilleszkedésének segítése - az énkép formálása, az önbizalom növelése - kitartásra, toleranciára nevelés - önállóságra nevelés - a tanuló felzárkóztatása a többiekhez Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése érdekében: - kapcsolatot tartunk a szakvéleményt kiállító szervekkel, - kapcsolatot tartunk a fejlesztő terápiát végző gyógypedagógussal - szoros kapcsolatot tartunk a szülővel - a szakvéleményben foglaltak alapján az igazgató határozatot hoz a tanuló teljesítményének értékeléséről, a tantárgyi követelmények teljesítésének feltételeiről Az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata az osztályban tanító tanárok tájékoztatása a tanuló sajátos nevelési igényeiről. Az osztályfőnök tájékoztatja az osztályt is, és az ő feladata a tanuló eredményes beilleszkedésének segítése. A nevelőtestület az integrált neveléshez szükséges pedagógiai, pszichológia képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia) rendelkezik, alkalmazkodik az eltérő képességekhez, maximálisan figyelembe veszi a szakvélemény javaslatait a tanulók sajátos nevelési igényeiről. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók fejlesztése Az iskola a diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia, és ezek maradványtüneteivel küzdő tanulók integrált nevelését tudja ellátni. A részképesség-zavarok körébe az iskolai követelmények elsajátításának nehézségei, az általuk kiváltott magatartási, tanulási zavarok tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik. A legtöbb esetben a kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően a szakvéleményben javasolják az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli felmentést, amelyet az iskola érvényesít. Az iskola feladatai: - segítő eszközök használatának engedélyezése: helyesírási szótár, számológép, stb. - hosszabb felkészülési idő biztosítása - a szakvéleményben foglaltak szerint lehetőséget adni inkább a szóbeli, vagy inkább az - írásbeli számonkérésre - gyakorlás biztosítása A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése Az iskola csak azokat a mozgássérült tanulókat tudja fogadni, akik önálló hely-, helyzetváltoztatásra képesek, önmagukat képesek teljes mértékben ellátni. Az iskola épülete a mozgáskorlátozottak számára akadálymentesített. A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit általában a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok (írás, olvasás, beszéd) és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok jelentik.

26

Az iskola feladatai: - segíteni a tanulót, hogy a kommunikációs zavarokban önmagához képest fejlődést érjen el - a szakvéleményben megfogalmazott javaslatok figyelembe vétele - amennyiben a szakvélemény javasolja, könnyített testnevelés Halmozottan sérült mozgáskorlátozott tanulókat az iskola nem fogad. Eszközök, módszerek az integráció megvalósítására: Alapvető ismeretek elsajátítása az SNI-s gyermekekről (önképzések, szakkönyvek, továbbképzések, tréningek, utazó tanár, hospitálások igénybevétele). A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó jogszabályok ismerete, azok betartása. Korszerű pedagógiai módszerek és tanulásszervezési eljárások, valamint a kooperatív tanítási technikák alkalmazása. A befogadó osztály kialakítása (Tisztázzuk a diákokkal, hogy mi történt társukkal, milyen kellemetlenségek érhetik, milyen megkülönböztetett bánásmód illeti meg őt.) Az együttnevelés objektív feltételeinek biztosítása: Speciális tárgyak, eszközök meglétének szükséglete, tanulási segédletek beszerzése. Egyéni fejlesztés, felzárkóztatás szervezése (Célunk a folyamatos pozitív megerősítés, a kudarc következtében beépült elkerülő magatartás átfordítása, sikerélményhez juttatás) Az egyéni fejlesztés színterei: Tanórán: differenciált oktatás, kooperatív módszerek, csoportmunka Tanórán kívül: korrepetálás, habilitációs- rehabilitációs foglalkozás Az egyéni fejlesztés során figyelembe vesszük a gyógypedagógus iránymutatását, javaslatait beépítjük a pedagógiai folyamatba. A foglalkozásokon szem előtt tartjuk az egyéni fejlesztési tervet, amely vonatkozik: a tantárgyi fejlesztésekre, az akaraterő, az önbizalom fejlesztésére, a rögzítés technikáinak kimunkálására, a folyamatos visszacsatolására.

6.3 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A teljes pedagógiai folyamatban feladat a képességfejlesztés, amely a tantárgyi programban megfogalmazott témakörök mentén empatikus tanári munkával valósul meg. A pedagógiai folyamat alanya a tanuló, akinek éreznie kell, hogy a pedagógus személyre szólóan kíséri figyelemmel viselkedését, munkáját, sikereit, kudarcait. Ennek a figyelemnek az irányultsága egyértelműen: a segítőkészség. A képességfejlesztés keretei: tanórai foglalkozás, a képességekhez igazodó terhelés csoportkeretben, tanórán kívüli foglalkozások. Tehetséggondozás: a felfedezett tehetség támogatása pedagógiai feladat, ezért nemcsak egyegy szaktanár dolga, hanem az osztályközösség pedagógusaié is. A tehetség fogalmát tágabb értelemben használjuk, nem csupán az iskolai tantárgyi rendszerben kiemelkedőt nyújtó diákot kívánjuk támogatni. A tehetséges tanuló fogalmát sokan, sokféleképpen meghatározták. A meghatározások közös jellemzőit figyelembe véve tehetséges gyermeknek a magas intellektuális képességű és kreativitású, kiemelkedő képességekkel rendelkező tanulókat értjük. A tehetségek felismerése mind egyéni, mind pedig társadalmi szempontból fontos célja az oktatásnak. A tehetséggondozás minőségi differenciálást jelent az iskolánkban tanuló diákok többségével szemben. Törekszünk a tehetséges tanulók motiválására és fejlesztésére mind tanórai /projektek, előadások/ mind pedig tanórán kívüli tevékenységekkel.

27

Biztosítunk tanulóink számára: - helyi tantárgyi vetélkedőket, versenyeket, - érettségire való felkészítést, - felvételire való felkészítést, - az OKTV-n, OSZTV-n és egyéb külső szervek által meghirdetett pályázatokon való indulás - lehetőségét és az ezekre való felkészítést, - a tehetséges tanulókat pályáztatjuk ösztöndíj elnyerésére, - lehetőséget biztosítunk nyelvvizsgára felkészítő és ECDL tanfolyamon való részvételre.

6.4 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének a lehetősége. Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve meg kell határozni a szakközépiskola egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz tartozó, a tanulók többsége számára ösztönző, egyénhez igazodó, differenciált módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető követelményeket. Ez csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez. Az iskolába jelentkező tanulók ismeret- és tudásanyaga egyre nagyobb eltéréseket mutat. Ugyanakkor a felsőbb évfolyamokon is nagy különbségeket tapasztalunk a tanulók tudásszintjében. Célunk, hogy a tanulást 9. évfolyamon megkezdők közül minél többen sikeres érettségi vizsgát, majd szakmai vizsgát tegyenek. Ennek érdekében a nevelőtestület feladata a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók ismeretanyagának stabilizálása, olyan tudásalap biztosítása melyre építve képessé válhatnak az iskola eredményes befejezésére. A tantárgyi követelményrendszer ismeretében, a tanulói tudás felmérése után kerülhet sor a lemaradók felzárkóztatására az első évfolyamtól kezdve. Keretei: tanári foglalkozás, csoportbontás, korrepetálás. -

-

-

9. évfolyamon szintfelmérő dolgozatot íratunk a tanulókkal magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv és matematika tantárgyból. A felmérés eredményeként tantárgyanként felzárkóztató foglalkozáson való részvételt javaslunk az első félévben, s ha szükséges, az egész tanév folyamán. A szaktanárok megismertetik a diákokkal saját szaktárgyaik tanulási módszereit, eszerint is kérik számon az ismereteket. Az osztályfőnökök a szaktanárokkal konzultálva folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók érdemjegyeit, javaslatot tesznek a felzárkóztató foglalkozásokon való részvételre. Rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel /fogadóórák, személyes konzultációk/, ennek során tanulási módszerekre, a család tanulást segítő tevékenységére adnak ajánlást. Tanítási órán differenciált foglalkozással törekszünk a lemaradottak felzárkóztatására. A felsőbb évfolyamokon a tanulási nehézségekkel küzdőknek igény szerint korrepetálást biztosítunk. Azokat a tanulókat, akiknek tanulási nehézségeit családi körülményei okozzák, az osztályfőnökkel közösen szakemberekhez irányítjuk. Ugyancsak szakemberek véleményét kérjük dyslexia, dysgraphia stb. esetén.

28

6.5 SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítségre szorulók köre elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, a szociális ellátásban részesülő családok gyermekeinek köréből kerül ki. De ide sorolhatók a felbomlott családokból érkező tanulók, illetve az antiszociális életformát választó családok gyermekei (alkohol, drog, bűnözés). Ezen tanulók egyértelműen a veszélyeztetettek közé sorolhatók, így halmozottan hátrányos helyzetben vannak. A pedagógus feladata, hogy ezeket a problémákat tapintatosan és empatikusan feltárja, és a helyzetnek megfelelően a leghatékonyabb segítséget nyújtsa. Ilyen eszközök lehetnek: - felvilágosítás nyújtása a szociális juttatásokról; - az iskola szociális támogatásainak eljuttatása (kedvezményes étkezési lehetőség, könyvtámogatás, Útravaló ösztöndíj program) a családokhoz; - a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése (a segítőtevékenység hatékonyságának érdekében az osztályfőnök a lakhely szerinti önkormányzattal kapcsolatot létesít az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bevonásával); - a szociokulturális hátrányok enyhítése; a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása (sportdélutánok, kirándulások, múzeum- és színházlátogatások), felzárkóztató programok pályaorientációs tevékenységek, szakmai kirándulások, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése; - a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlása: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítása, egymást tisztelő empátiás magatartás kiépítése; - az esztétikai, érzelmi és intellektuális nevelés fejlesztésére a tanórai tevékenységeken túl lehetőség nyílik a színvonalas iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken; - a kreativitás, a kommunikáció, a véleményalkotás, a döntéshozatal, a problémamegoldás fejlesztése (szóbeli feleletek, versenyek, vitakörök, diákönkormányzati feladatok); - speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő tréningek tartása; - tájékoztatás a szülőknek a nevelési problémákról, a devianciáról.

6.6 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola kötelessége, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, feltárja a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, megelőzze, illetve ellensúlyozza a káros hatásokat. Minden pedagógus, az osztályfőnök kiemelten közreműködik a gyermekek, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. A gyermek egészséges fejlődését a következő sérülések fenyegethetik: - biológiai- fiziológiai, - szociális és - pszichés sérülések, melyek gyakran összefüggnek egymással. A munkanélküliség állandósulásával egyre több a veszélyeztetett gyermek, akik problémáinak feltárása, figyelése, segítése egyre fontosabb feladat az iskola köznevelési funkcióiból adódóan. A probléma kezelése valamennyi pedagógus feladata, de kiemelt szerepe van az

29

osztályfőnöknek. További partnerek elsősorban a szülők, a kollégiumok, gyámügyi hatóság, nevelési tanácsadó, és adott esetben - a prevenciós munkába is bevonva - a rendőrség. A következő években a szenvedélybetegségre való figyelés és elsősorban felvilágosítással a megelőzés lesz a kiemelkedő feladat. A segítségre szorulók felfedezése a jó pedagógus szem és az iskolaorvos együttműködésén is múlik. A gyermek- és ifjúságvédelem feladata a családi nevelésből, a baráti környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Ennek megvalósítása érdekében különböző tudományok (pedagógia, pszichológia, jog, szociálpszichológia, szociálpolitika) szakmai tevékenységét, intézményeit használhatja fel az iskola. A gyermekvédelmi törvény a veszélyeztetettség fogalmát az alábbiakban rögzíti: „Veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza”. Az iskolánkba járó tanulók többsége nem a veszélyeztetett és hátrányos szociokulturális családok köréből kerül ki. Ennek ellenére nő a szociális, a családi, az egészségügyi vagy egyéb okokból hátrányos helyzetű tanulók száma. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység elsősorban nevelési funkció, de jelentős szerepet kap a jelzési funkció is. Amennyiben a tanuló veszélyeztetett, akár szülei nem megfelelő bánásmódja, akár a tanuló magatartása okán, akár a kábító hatású szerekkel való visszaélés, egészségkárosító szokások (vagy más okok miatt) és az eset súlyossága meghaladja a pedagógiai eszközökkel való segítség lehetőségét, úgy az iskola köteles azt jelezni az illetékes gyermekjóléti szolgálatnak.

6.7 AZ ISKOLA DROGSTRATÉGIAI PROGRAMJA 6.7.1 HELYZETELEMZÉS: A statisztikai adatok szerint a középiskolás (l4-l8 éves) fiatalok drogfogyasztása az utóbbi években jelentős mértékben nőtt, s az előrejelzések szerint a jövőben további emelkedés várható. Tudjuk, hogy a szocializáció során a gyerekek már kora gyermekkorukban találkoznak az egészségre ártalmas szerfogyasztás „kultúrájával”, a szülők legális (dohány, alkohol, gyógyszer) fogyasztási gyakorlatával, elsősorban problémamegoldó jelleggel. A tizenévesekre jellemző kíváncsiság, az önbizalom hiánya, a menekülés a megoldatlan konfliktusok elől, a csoporthoz való tartozás, az élménykeresés vágya veszélyeztető tényezőként jelenik meg a drogfogyasztást illetően. E jelenségek miatt feltétlenül szükség van az iskolai drog prevencióra, ami minden pedagógus feladata. A közoktatási törvény l9. paragrafusa értelmében minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. A droghárításban kitüntetett szerepük van az oktatási intézményeknek, a pedagógusoknak, hiszen közvetlen kapcsolatban állnak a drogveszély alanyaival, a gyermekekkel. A pedagógus szerepe azért is kiemelt, mert tudja, hogy a tanuló mindenkor előhívható tudásává kell tenni a kipróbálástól a szenvedélybeteggé válás folyamatát. Iskolánk drog prevenciója szervesen illeszkedik a személyiségfejlesztő, közösség- és egészségnevelő programba.

30

6.7.2 CÉL A testi-lelki egészség megteremtése érdekében a drogveszélynek kitett tanulókat olyan pszichésen megalapozott, belső értékké vált normakultúrával ruházzuk fel, amelyek segítségével elháríthatják a személyiségüket veszélyeztető jelenségeket.

6.7.3 FELADATOK: Korrekt tájékoztatás, felvilágosítás: a tanulóknak, szülőknek, pedagógus kollégáknak. Megelőzés: a tanulóknak. Segítségnyújtás szükség esetén: tanulóknak, szülőknek. Kapcsolattartás: tanulókkal, szülőkkel, kollégákkal, iskolaorvossal, védőnővel, kortárssegítőkkel, háziorvossal, és egyéb külső segítő szervezetekkel. Tevékenységeink: - szórólapok, kiadványok terjesztése az iskolában, - konzultációs lehetőségek biztosítása, - előadások, rendezvények szervezése, - kortárs-segítők képzése, - interaktív foglalkozások és alternatív szülői értekezletek tartása, - pedagógusok felkészítése, továbbképzése. A drogmegelőzés tartalmi elemei: - Stressz- és konfliktuskezelés (interaktív szituációs játékok, beszélgetések, konfliktushelyzetek feldolgozása) - Életvezetési ismeretek, a drogok fajtái, hatásai a kipróbálástól a szenvedélybeteggé válás folyamata (előadás), az elutasító magatartás kialakítása, „Mielőtt” c. filmek feldolgozása, „Egy nap döntöttem, drog helyett élet” - A kábítószer fogyasztás tényének kezelése (titoktartási kötelezettség, külső segítség kérése) - A drog-jog ismertetése

6.7.4 MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK A DROGPREVENCIÓBAN: Tanulóknak: - alkalmanként kérdőíves helyzetfelmérés, értékelés, feladat meghatározás, szaktantárgyi és osztályfőnöki órákon ismeretközlés, témafeldolgozás, külső szakemberek, kortárs-segítők bevonásával interaktív formában, - szórólapok, plakátok, kiadványok iskolai terjesztése, - drog prevenciós színházi, zenei és sportrendezvények, - fiatalkorúak ügyét tárgyaló bírósági tárgyaláson való részvétel. Kollégáknak: - mentálhigiénés és dro gprevenciós képzés, - drog-jogi tájékoztató. Szülőknek: - figyelemfelkeltés, tájékoztatás (szórólapok, kiadványok) szülők nevelése - szülői felelősség, életkori sajátosságok tudatossága, - a családon belüli szeretetteljes légkör biztosítása, - az érzelmi kötődés fontossága, - az egymásra figyelő és egymást segítő attitűd kialakítása, stb.,

31

-

alternatív szülői értekezleteken, egyéni beszélgetéseken.

7 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE  A tanuló joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához szükséges értesülésekhez és tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról.  A tájékoztatási jog mellett biztosítani kell számukra, hogy szervezett formában véleményt mondjanak az őket nevelő és oktató pedagógusok munkájáról, és a őket érintő kérdésekről.  Minden tanulónak joga van, hogy tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről valamint e kérdésekről javaslatot tegyen.  A tanulók rendszeres véleménynyilvánítására évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést tartunk.  A tanulók tájékoztatásának egyik eszköze az iskolarádió.  A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre.

7.1 DIÁKÖNKORMÁNYZAT Iskolánk fennállása óta folyamatosan tevékenykedik az iskolai diákönkormányzat (IDB), amely a tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítését látja el. Munkájukat az igazgató által megbízott pedagógus segíti. Az osztályok diákbizottságainak tagjait az adott osztály tanulói választják meg, s az osztálytitkárok alkotják az iskolai diákbizottságot. Az ODB titkárok a tanév elején megválasztják az iskolai DÖK titkárt. Az iskolánkat a DÖK titkár képviseli a budapesti és országos fórumokon és rendezvényeken. Tanév elején meghatározzák a diákönkormányzat működési rendjét, az év feladatait, a szervezeti és működési szabályzatot. Döntenek a DÖK által felhasználható egy tanítás nélküli napról. A hagyománynak megfelelően ezt a napot az autós ballagásra használják fel. Az IDB szervezi az iskolai szintű programokat, irányítja az ODB-ket. A diákönkormányzat működését az iskola helyiség biztosításával segíti. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskolai élet bármely kérdésében. A törvényben meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményezési joga érvényesül. Az iskolai diákönkormányzat kéthetente ülésezik. Az előttük álló két hét feladatait határozzák meg. Így a tanulók számos, őket érintő kérdésben kifejthetik véleményüket, formálhatják a diákélet hétköznapjait és a tantestületi döntésekre is befolyást gyakorolhatnak. Az IDB évente beszámol a Diákközgyűlésnek az elvégzett munkáról. Az évi rendes közgyűlést a diákönkormányzat vezetője hívja össze küldött közgyűlésként. Az osztályok két küldöttel képviseltetik magukat. Az évi rendes közgyűlésen a diákönkormányzat képviselője beszámol a diákönkormányzat munkájáról. A tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetőjéhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait 15 nappal a megkezdés előtt nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskola igazgatója vagy a diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti.

32

8 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI 8.1 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL Az iskola elfogadja azt a szülői elvárást, hogy a pedagógus legyen partnere a gyermek nevelésében. Ennek legfontosabb eleme a folyamatosság, amely a szülőt és az iskolát is kötelezi. Az iskola által szervezett kapcsolattartás: - iskolai szülői értekezletek (tanév indításakor, beiskolázási időszakban) - osztály szülői értekezletek (tanévkezdéskor, félévek zárásakor) - rendkívüli szülői értekezletek osztály vagy évfolyam szinten egy adott probléma - megvitatására - szaktanári fogadóórák évente két alkalommal - tájékoztatás az ellenőrző könyv útján (osztályfőnök, szaktanár) - tájékoztatás telefonon, személyesen előre egyeztetett időpontokban - tájékoztatás elektronikus napló útján / osztályfőnök, szaktanár / Az iskola elvárja, hogy a szülő elsősorban az osztályfőnökön keresztül gyakorolja a jogát, hogy gyermeke iskolai életéről folyamatos és naprakész információja legyen. Az osztályok szülői közösségének két képviselője az iskolai Szülői Szervezet tagjaként is tájékozódhat az iskola életéről, képviselheti a szülők elképzeléseit, véleményét. A szülők joga, hogy megismerjék az iskola pedagógiai programját, házirendjét. Az iskola nyitott minden olyan szülői kezdeményezésre, amely az iskolai munka jobbá tételét szolgálja. Az igazgató rendszeresen tájékoztatja a szülőket, a nevelőtestület pedagógiai – oktatási elképzeléseiről, az iskola nehézségeiről, az elért örömteli eredményekről.

8.2 KAPCSOLAT MÁS INTÉZMÉNYEKKEL Az elmúlt évek során számos intézménnyel alakult ki szilárd és gyümölcsöző kapcsolatunk, melyeknek profilja a mi képzési területeinkhez / közgazdaság, közlekedés / kapcsolódik. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mindkét ágazatunkkal kapcsolatot tart fenn. Az iskola segítséget nyújt a mesterképzésben tanárszakon tanulóknak. A hallgatók hospitálásra és óratartásra kapnak lehetőséget. A gyakorlat során tanáraink a mentorálás feladatait is ellátják. Óbudai Egyetem hallgatói közül a jövőben közgazdasági tantárgyakat tanító tanárjelölteket fogadja iskolánk. A hallgatóknak óralátogatásra, tanítási gyakorlatra van lehetőségük, emellett segítséget kapnak a tanóratervezéshez, betekinthetnek az iskolai élet különböző területeire. Petrik TISZK és iskolánk együttműködik a gazdasági informatikus OKJ-s képzés tartalmának kidolgozásában, és a gazdasági tantárgyak tanításához szaktanárokat is biztosít.

33

A Vasúti Járműjavító segíti a szakmai oktatást azzal, hogy lehetőséget ad a tanulóknak üzemlátogatásra; pl. villamos és METRO-szerelvények javítási technológiájának tanulmányozására.

9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK, ALKALMASSÁGI VIZSGA, SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI 9.1 TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK • • • • • • • •

Az osztályozó, javító és különbözeti vizsga jegyzőkönyveit irattárban kell tárolni. Az írásbeli vizsga anyagait a tanulók dolgozataihoz hasonlóan l évig meg kell őrizni. Az írásbeli vizsga időtartama 60 perc. Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli vizsgát tehet. Szóbeli vizsga esetén legalább 30 perc felkészülési időt kell biztosítani tantárgyanként, kivéve az idegen nyelvből tett vizsgát, ahol felkészülési idő nélkül felel a tanuló. A feleltetés időtartama 15 percnél nem lehet több. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit a pedagógiai programunk helyi tanterv része tartalmazza adott tantárgyra és adott évfolyamra lebontva. A vizsgákon a tanulók teljesítményének értékelése, az elért pontszámok osztályzattá történő alakítása az egyes tantárgyak középszintű érettségi vizsga értékelésével azonos módon történik.

A különböző tantárgyak vizsgarészeit az alábbi táblázat tartalmazza. Tantárgy Irodalom Magyar nyelv Idegen nyelv Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Informatika Testnevelés és sport Vizuális kultúra Minden más tantárgy

Írásbeli X X X

Szóbeli X X X X

Gyakorlati

X X X X X

9.1.1 OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi osztályzatok megállapításához, ha a) magántanulóként mentesült az órák látogatása alól, b) engedély alapján egy vagy több tantárgy követelményeit az előírt tanulmányi időnél rövidebb idő alatt teljesíti,

34

c) a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. d) hiányzásai miatt egy tantárgyból 30%-nál többet mulasztott és a nevelőtestület engedélyezi a vizsga letételét e) előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból f) más iskolából való átvételnél az igazgató előírta Az osztályozó vizsga tantárgyi/évfolyamonkénti követelményei megegyeznek a kerettantervek alapján készült a Pedagógiai Program részét képező helyi tanterv, adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményeivel. Az osztályozó vizsga eredménye félévi és év végi osztályzatnak minősül. Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy, adott évfolyamra szóló követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is.

9.1.2 KÜLÖNBÖZETI VIZSGA Különbözeti vizsgát kell tennie a tanulónak, amennyiben:  más iskolából való átvételkor az igazgató előírja  az intézményen belüli tagozat-osztály és csoportváltásnál az igazgató előírja  a külföldi tanulmányok beszámításakor az iskola igazgatója a tanulmányok folytatását különbözeti vizsgák letételéhez köti A különbözeti vizsgák tantárgyi követelményei megegyeznek a kerettantervek alapján készült helyi tantervek közötti tartalmi követelmények különbségeivel.

9.1.3 PÓTLÓ VIZSGA Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

9.1.4 JAVÍTÓVIZSGA Javítóvizsgát tehet az a vizsgázó, aki • a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, • az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. • A javítóvizsga időpontja augusztus 15. – 31. közötti időszak, melynek időpontját a tanévzárón ismertetjük a tanulókkal. • A tantárgyak pontos időpontját és beosztását a vizsga előtt 15 nappal az iskola honlapján tesszük közzé. • A vizsgák követelménye az egyes tantárgyak kerettantervében megfogalmazott továbbhaladáshoz szükséges minimum.

35

9.1.5 BELSŐ VIZSGA Belső vizsga a 12. évfolyam végén, április hónapban szervezett vizsga, melyet az érettségi vizsga tantárgyaiból szervezünk. A vizsga formája írásbeli és/vagy szóbeli vizsga, az elért érdemjegyet az év végi osztályzat megállapításakor súlyozottan kell figyelembe venni. A feladatok, tételsorok összeállítását a szakmai munkaközösségek végzik, szóbeli vizsga esetén a vizsgázó 3 tagú vizsgabizottság előtt felel. A vizsga helyszíne az iskola.

9.2 ALKALMASSÁGI VIZSGA Alkalmassági vizsgát a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tartunk.

9.3 SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA Szóbeli felvételi vizsga követelményei: rövid beszélgetés során természettudományos-, humán- és általános tájékozottságának megismerése.

a

tanuló

10 A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI A KÖZOKTATÁSI- ÉS A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKON A felvétel rendjét jogszabályok és az útmutatók szabályozzák. Ezek alapján készítjük el minden évben a Felvételi eljárás rendjét. Ezt a dokumentumot hivatalosan a KIR oldalán, és az iskola honlapján is közzéteszünk. Az eljárás időpontjait a tanév helyi rendje is tartalmazza.

10.1 A 9. OSZTÁLYBA VALÓ FELVÉTEL FELTÉTELEI -

-

az általános iskola 8. osztályának sikeres befejezését igazoló bizonyítvány (külföldön szerzett bizonyítvány esetén a törvényi szabályozás figyelembe vételével a felvétel egyedi elbírálás alapján történik), az iskola felvételi szabályzata alapján letett sikeres felvételi vizsga, beiratkozás az iskolába előre meghatározott időpontban, a felvett tanuló gondviselője a beiratkozással tudomásul veszi, hogy a törvényben lefektetett alapszolgáltatásokon túlmenően a tankönyvek, tanszerek és tanulmányi segédeszközök, az osztálykirándulás, a szalagavató, ballagás, érettségi, valamint kulturális és szabadidős programok többletköltségeit vállalja.

Az iskola felvételi rendjét minden évben nyilvánosságra hozzuk a törvényi előírásoknak megfelelően. A felvételi eljárás során a tanulók 200 pontot szerezhetnek az alábbiak szerint: - 7. osztály év végi és 8. osztály félévi (irodalom és magyar nyelv átlaga, matematika, történelem, idegen nyelv, valamint a természettudományos tantárgyak átlaga) osztályzatainak összege – max. 50 pont, - központi, kompetencia alapú írásbeli felvételi dolgozat matematikából és anyanyelvből, tantárgyanként 50-50 pont – max. 100 pont, - szóbeli felvételi beszélgetés – max. 50 pont. Sajátos nevelési igényű tanuló esetében - szakértői vélemény alapján - a szóbeli meghallgatáskor ezt a tényt a vizsgázó teljesítményének értékelésekor figyelembe vesszük. A szóbeli beszélgetésen a tanuló bemutatja magyar-, matematika füzeteit, valamint ellenőrző könyvét a vizsgabizottságnak. A vizsga nyilvános.

36

10.2 ÁTVÉTEL AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA Másik iskolából való átvételről írásos kérelem alapján az igazgató egyedi elbírálás alapján dönt, mérlegelve az osztálylétszámot, a tanult tantárgyakat, a szakmai alapozó tantárgyakat, azok eredményeit. Amennyiben a tanuló az iskola programjától eltérő óraszámban vagy egyáltalán nem tanult bizonyos tárgyakat, előre megadott határidőn belül különbözeti vizsgát kell tennie.

10.3 A SZAKKÉPZŐ OSZTÁLYBA VALÓ FELVÉTEL FELTÉTELEI Szakképző évfolyamra való felvétel feltétele a sikeres érettségi vizsgát igazoló érettségi vizsgabizonyítvány bemutatása, valamint a kitöltött és aláírt felvételi jelentkezési lap leadása. Jelentkezéskor az iskola tanulóit előnyben részesítjük. Szakmacsoporton belül jelentkezők számára – beszámítással – biztosítjuk a lerövidített képzési időt a (Szkt.27§(1) bek.) jogszabálynak megfelelően. A közlekedési és a közgazdasági szakmacsoportban beszámítás elsősorban „az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról” jogszabály alapján történik. Az igazolás dokumentuma a középiskolai bizonyítvány. Estenként szükséges lehet a bizonyítványt kiállító iskola helyi tantervének bemutatása is. A szakmai tartalom egyezőségéről a szakmai munkaközösség érintett szaktanárainak véleményét is kikérheti az igazgató. A felvételről az iskola vezetősége dönt. A felvételi pontokat az utolsó előtti és utolsó tanév végi magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv és szakmai tárgyak osztályzataiból, valamint az érettségi vizsga átlagának kétszereséből számítjuk. Az államilag elismert B2 típusú nyelvvizsgáért 7, C2 típusú nyelvvizsgáért 10 plusz pontot adunk. A felvételről és a beiratkozás időpontjáról az iskola honlapján értesítjük a jelentkezőket. A rangsor alapján felvételt nem nyert tanulókat várólistán tesszük közzé. Amennyiben valakit felsőoktatási intézmény nappali tagozatára felvesznek, augusztus 15-ig köteles értesíteni az iskolát, ebben az esetben a várólistáról a megüresedett helyet betöltjük. Az esetlegesen fennmaradó szabad helyekre pótjelentkezést fogad el az iskola, ennek eredményéről a jelentkezőket folyamatosan értesítjük.

10.4 A SZAKKÉPZŐ OSZTÁLYBA VALÓ ÁTVÉTEL FELTÉTELEI Azonos szakmai képzésben résztvevő tanuló átvételéről egyedi elbírálás alapján az igazgató dönt.

11 ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az Elsősegélynyújtás az alapműveltség része! A segítségnyújtás elmulasztása büntetendő cselekmény és a Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. tv. 172. § (1) szankcionálja. Két év szabadságvesztést, vagy pénzbüntetést ró arra, aki a szükséges segélynyújtást elmulasztja. Három évre növekszik a büntetési tétel, ha mulasztás miatt az áldozat meghal. Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, amelyet bárki a végleges szakellátás megkezdése előtt végez, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen körülményeinek elhárítása és az állapot további romlásának feltartóztatása érdekében. Az elsősegélynyújtás célja lehet az élet megmentése, a további egészségkárosodás megakadályozása, valamint a gyógyulás elősegítése. Az iskolai képzés konkrét célja a fentiekre felkészíteni a tanulókat.

37

Az elsősegély-nyújtás oktatási anyaga kapcsolatot jelent a professzionális egészségügyi ellátás és a civil személyek beavatkozási képessége között. Az elsősegélynyújtás oktatása bizony ma még nem kap sok helyet egy normál iskola életében. Az egyetlen remény elsősorban azon lelkes pedagógusokban van, akik a nehézségek ellenére megpróbálják beilleszteni tanóráikba ezen fontos ismereteket pl. biológia órák, kémia órák (mérgezések, vegyszer okozta sérülések, égési sérülések), fizika órák (égési sérülések), osztályfőnöki órák. Tanórán kívüli lehetőségek: iskolai táborok (síelés, vízi túrák balesetvédelmi ismeretei), elsősegélynyújtó szakkör. Véradás szervezésével felhívni a figyelmet a balesetek veszélyességére, az embertársakon való segítés fontosságára (Életmentő oklevél). A pedagógusok fő célja a motiváció megteremtése, ezt követően a diákokat valamilyen célszervezethez irányítani (Ifjúsági Elsősegélynyújtók, Magyar Vöröskereszt). Az iskolában folyó konkrét elsősegély-nyújtási ismeretek átadása: 9-12. évfolyamon balesetvédelmi előadások tartása, film vetítéssel, prezentációkkal. Egészségnapokon újraélesztési gyakorlatok, betegszállítás, sebimitációs készlettel baleseti szituáció létrehozása, ellátási módjai. - Iskolai vetélkedők szervezése az elsősegély-nyújtással kapcsolatban. Autóvezetés oktatással kapcsolatos elsősegély-nyújtási gyakorlatok és Vöröskeresztes vizsga. -

38

B. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE Az iskolánkban használt óratervek az 51/2012 (XII 21.) számú EMMI rendelet alapján készültek. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak előírt tananyagát és követelményeit a tantárgyak helyi tantervében rögzítettünk, amelyet a Pedagógia Programunk 1. számú melléklete tartalmaz.

1.1 2013. SZEPTEMBERÉTŐL ÉRVÉNYES ÓRATERV Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Közlekedési szakmacsoport Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak: Munkavédelemi alapismeretek Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és -védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek

2 2 4 4

1 3 4 4

1 3 4 4

1 3 4 4

2

3

3

3

1 2 1

1

2 2 1 1

2 2 2 1 2 5 1

2 5 1

2 5 1

2 5 1

0,5 2

2

2

3

1 1 1 1

2

2

3

1 0,5 3

39

1 1 1 1

2

Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Rendelkezésre álló órakeret

1 35

36

35

35

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Közgazdasági szakmacsoport Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2 2 4 4

1 3 4 4

1 3 4 4

1 3 4 4

2

3

3

3

1 2 1

1

2 5 1

2 5 1

Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak: Munkahelyi egészség és biztonság Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Rendelkezésre álló órakeret

2 2 2 1 2 5 1

2 2 1 1 2 5 1

0,5 3 2,5

4,5 2,5

1 1 1 2

3 35

40

36

35

1 1 2 1 2 1 2 1 35

1.2 KIFUTÓ OSZTÁLYAINK ÓRATERVEI 1.2.1 ÓRATERV A 9. ÉS 10. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE, KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

9.

10.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2

2

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Ének-zene

1

1

Osztályfőnöki óra

1

1

Testnevelés

2,5

2,5

Fizika

2

2

Földrajz

2

1

Kémia

1

2

Informatika

2

2

Információkezelés

2

2

+1 óra szakmai orientáció eleme szakmai orientáció eleme

Gazdálkodási ismeretek

2

2

szakmai orientáció eleme

Viselkedéskultúra

1

szakmai orientáció eleme

Kommunikáció (szakmai)

1

szakmai orientáció eleme

Csoportbontással Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Informatika

2

2

Gazdálkodási ismeretek

2

2

Információkezelés

2

2

Testnevelés

2,5

2,5

41

nem az osztályok száma szerinti óraigény

1.2.2 ÓRATERV A 11. ÉS 12. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE, KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

11

12

Magyar nyelv és irodalom

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2,5

3,5

Társadalomismeret és etika

1

-

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Biológia

2

2

Rajz és vizuális kultúra

1

1

Osztályfőnöki óra

1

1

Testnevelés

2,5

2,5

választható érettségi tárgy

Informatika

2

2

Elméleti gazdaságtan

3

3

Üzleti gazdaságtan

3

3

szakmacsoportos alapozó oktatás választható érettségi tárgy szakmacsoportos alapozó oktatás választható érettségi tárgy szakmacsoportos alapozó oktatás

Üzleti gazdaságtan gyakorlat

2

2

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Informatika

2

2

Üzleti gazdaságtan gyakorlat

2

2

Testnevelés

2,5

2,5

szakmacsoportos alapozó oktatás

választható érettségi tárgy

a 11-12.évf. +0,5 óra a szabadon tervezhető órákból

Csoportbontással

nem az osztályok száma szerinti óraigény

Megjegyzés: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, szakmacsoportos alapozó oktatás és informatika tantárgyakból megfelelő számú jelentkező esetén biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészítést.

42

1.2.3 ÓRATERV A 9. ÉS 10. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE, KÖZLEKEDÉSI SZAKMACSOPORT Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

9.

10.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2

2

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Ének-zene

1

1

Osztályfőnöki óra

1

1

Testnevelés

2,5

2,5

Fizika

2

2

Földrajz

2

1

Kémia

1

2

Informatika

1

1

Közlekedési ismeretek

2

2

szakmai orientáció eleme

Közlekedési alapgyakorlatok

4

4

szakmai orientáció eleme

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Informatika

1

1

Közlekedési alapgyakorlatok

4

4

Testnevelés

2,5

2,5

Csoportbontással

43

nem az osztályok száma szerinti óraigény

1.2.4 ÓRATERV A 11. ÉS 12. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE, KÖZLEKEDÉSI SZAKMACSOPORT Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

11

12

Magyar nyelv és irodalom

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2,5

3,5

Társadalomismeret és etika

1

-

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Biológia

2

2

Rajz és vizuális kultúra

1

1

Osztályfőnöki óra

1

1

Testnevelés

2,5

2,5

választható érettségi tárgy

Informatika

2

2

választható érettségi tárgy

Közlekedési ismeretek

2

2

Közlekedési földrajz

2

2

Közlekedési idegen nyelv

2

2

Jogi, gazdálkodási és ismeretek Közlekedési informatika

vállalkozási 2

2

2

2

szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Informatika

2

2

Közlekedési idegen nyelv

2

2

Közlekedési informatika

2

2

Testnevelés

2,5

2,5

választható érettségi tárgy

a 11-12.évf. + 0,5 óra a szabadon tervezhető órákból

Csoportbontással

nem az osztályok száma szerinti óraigény

Megjegyzés: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, szakmacsoportos alapozó oktatás és informatika tantárgyakból megfelelő számú jelentkező esetén biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészítést.

44

1.2.5 ÓRATERV A 9. ÉS 10. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE, ÜGYVITELI SZAKMACSOPORT Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

9.

10.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2

2

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Ének-zene

1

1

Osztályfőnöki óra

1

1

Testnevelés

2,5

2,5

Fizika

2

2

Földrajz

2

1

Kémia

1

2

Informatika

2

2

Információkezelés

2

2

+1 óra szakmai orientáció eleme szakmai orientáció eleme

Gazdálkodási ismeretek

2

2

szakmai orientáció eleme

Viselkedéskultúra

1

szakmai orientáció eleme

Kommunikáció (szakmai)

1

szakmai orientáció eleme

Csoportbontással Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Informatika

2

2

Információkezelés

2

2

Gazdálkodási ismeretek

2

2

Testnevelés

2,5

2,5

45

nem az osztályok száma szerinti óraigény

1.2.6 ÓRATERV A 11. ÉS 12. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE, ÜGYVITELI SZAKMACSOPORT Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

11

12

Magyar nyelv és irodalom

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2,5

3,5

Társadalomismeret és etika

1

-

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Biológia

2

2

Rajz és vizuális kultúra

1

1

Osztályfőnöki óra

1

1

Testnevelés

2,5

2,5

Választható érettségi tárgy

Informatika

2

2

Választható érettségi tárgy

Szövegfeldolgozás és levelezés

2

2

Informatikai alkalmazás

2

2

Titkári ismeretek

2

2

Gazdasági-vállalkozási alapismeretek

2

2

szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Informatika

2

2

Informatikai alkalmazás

2

2

Szövegfeldolgozás és levelezés

2

2

Testnevelés

2,5

2,5

Választható érettségi tárgy

a 11-12.évf. +0,5 óra a szabadon tervezhető órákból

Csoportbontással

nem az osztályok száma szerinti óraigény

Megjegyzés: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, szakmacsoportos alapozó oktatás és informatika tantárgyakból megfelelő számú jelentkező esetén biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészítést.

46

2 ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A pedagógusok a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével kiválasztják az egyes tantárgyak tanításához alkalmas tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. A tankönyvek kiválasztása a fenntartó iránymutatása alapján történik. A munkaközösségek tagjai azonos évfolyamon azonos tankönyveket használnak. Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk. A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az igazgató által meghatározott határidőig meg kell tenniük. A tankönyvfelelős a jogszabályokban meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. - mérete közepes legyen (atlaszok kivételével!), - tartós használatot biztosítson.

3 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a köznevelés folyamatában: - beépülnek a különböző műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; - témákat, fejlesztési helyzeteket jelölnek ki a tanórán kívüli iskolai foglalkozások, programok számára.

3.1 ALAPFELADATOK 3.1.1 AZ ERKÖLCSI NEVELÉS A köznevelés alapvető céljai közé tartozik a diákok erkölcsi érzékének fejlesztése, alakítása, tetteik és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük formálása, a későbbi, önálló, felelős életvitelre való felkészítése. A tanulók erkölcsi nevelése felkészít az értékkonfliktusokra, segít megoldást találni az adódó problémákra. Az erkölcsi nevelés adja meg azt a hátteret, amellyel a tanuló majd megértheti az ember és az őt körülvevő világ egymáshoz való viszonyát, alapot kap a különböző, ezzel kapcsolatos nézetek megvitatásához. Az iskolai közösség egészének élete, tanárainak, dolgozóinak példamutató magatartása is szolgálja a diákok kötelességtudatának, együttérzésének, segítőkészségének fejlesztését, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a megértés, az elfogadás, a türelem, az empatikus készségek alakítását. Az így kialakult tulajdonságok segítik majd őket helytállni a ”felnőtt életben”.

47

3.1.2 NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS A tanulmányaik során diákjaink megismerik nemzeti kultúránk értékeit, népünk hagyományait. Tanulmányozzák a történelem, tudomány, kultúra és sport területén kiemelkedő magyar személyiségek munkásságát. Kialakul bennük a hovatartozás, a hazaszeretet érzése és az, hogy szükség esetén, Magyarország védelme minden magyar állampolgár kötelessége. Az iskolai munka során megtanulják azokat az ismereteket, amelyek megalapozzák a haza és népei megbecsülését. Magyarságtudatukat megőrizve megismerik Európa és az egyetemes emberi civilizáció történelmét, kultúráját.

3.1.3 ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS Demokratikus jogállamban az állampolgári magatartás jelenti a törvénytiszteletet, a másik ember méltóságának és jogainak tiszteletben tartását, az együttélés írott és íratlan szabályainak betartását, az erőszakmentességet. Az iskola diákjai a megfelelő tantárgyi órákon és közösségi tevékenységeik során megismerik a legfontosabb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, valamint a honvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat. A tanulók részvétele az iskolai közösség ügyeiben segíti az önállógondolkodást, a kreativitást, az analizáló és szintetizáló képesség és a vitakultúra fejlesztését. Az önálló cselekvés és gondolkodás, a pontosság, a megbízhatóság, az együttműködési képesség elsajátítását segítik azok a tanítási módszerek, eljárások, melyek a diákok aktív, gyakran együttes tevékenységét igénylik.

3.1.4 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE Az önismeret egy olyan képesség, mely az egyén saját tudatosult tapasztalatain és ismeretein alapul, és az egyén társas környezetével való interakcióit erősen befolyásolja. Az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulóknak segítséget kell adni abban, hogy tudatosuljon bennük: az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképük is gazdagabb lesz, s személyiségük alakulásával, egyéni fejlődésükkel saját sorsuk irányítói lehetnek. A kulturált egyéni és közösségi életnek alapja a reális önismeret, mert segíti a megfelelő emberi kapcsolatok kialakítását, a kölcsönös elfogadást.

3.1.5 A CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS A családi életre neveléssel való kiemelt foglalkozást a társadalmi változások, az értékrendszer alakulása, a családok egy részének működésében bekövetkező átrendeződések, esetenként zavarok teszik szükségessé. A családi életre való felkészítés során meg kell ismerni tanulóinknak a felelős párkapcsolatok kialakításának fontosságát, a házasság, a gyermekvállalás felelősségét, a családi életben felmerül konfliktusok kezelésének lehetőségét.

3.1.6 A TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS A testi és lelki egészségre nevelés során tanáraink megismertetik a tanulókkal a helyes táplálkozás követelményeit, bemutatnak különböző stressz- és konfliktuskezelési módszereket, ösztönzik diákjainkat a mozgásra. Az iskola a családdal együtt segít felkészíteni a diákokat a betegségek megelőzésére, a testi higiénia követelményeinek betartására, a szexuális kultúra kialakítására, a veszélyes helyzetek felismerésére, a közlekedési szabályok betartására, az önállóságra. Fontos, hogy a káros szokások, szenvedélyek elkerülésének lehetőségét megismerjék tanulóink.

48

3.1.7 FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG Iskolánk tanulóinak jelentős hányada hátrányos helyzetű, s intézményünk fogad mozgás- és látáskorlátozott diákokat is, így kiemelten fontos is a szociális érzékenység, a segítő magatartás kialakítása a tanulóinknál, hiszen közvetlenül ismerik ezeknek a fiataloknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. Ebben a környezetben olyan képességek fejleszthetők, mint empátia, tapintat, önzetlenség, együttműködés, önkéntesség feladatvállalásra.

3.1.8 FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG Tanulóinknak meg kell ismerni, hogy a természeti és kulturális erőforrásokat tudatosan, takarékosan kell használni. Célunk, hogy a környezet ismerete és kímélése, a természet szeretete és védelme, fenntarthatóságuk fontos legyen diákjaink számára. Környezetünkkel kapcsolatos kötelességekkel és jogokkal tisztában kell lenniük a fiataloknak. A tanítási órákon a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő természetben és kultúrában egyaránt.

3.1.9 PÁLYAORIENTÁCIÓ A tanulóink számára az iskola olyan színtereket, cselekvési lehetőségeket biztosít, amelyek révén a diákok kipróbálhatják egyéni képességeiket, fejlődhetnek az érdeklődésüknek megfelelő speciális területeken, kiválaszthatják a maguknak megfelelő foglalkozást és pályát, megtalálják a megfelelő továbbtanulási, továbbképzési lehetőségeket.

3.1.10 GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS Az iskola profiljából adódóan, diákjaink megfelelő ismereteket kapnak a világgazdaság, a nemzetgazdaság gazdasági-pénzügyi intézményeiről és folyamatairól. Célunk, hogy, a fiatalok felismerjék: ezek hatással vannak háztartások életére is, látniuk kell saját felelősségüket a munka, az anyagi javakkal és a pénzzel való ésszerű gazdálkodás, valamint a fogyasztás területén. Legyenek ezen a területen is majd rövid és hosszú távú céljaik, ezekhez tudjanak erőforrások kapcsolni, vegyék figyelembe az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymáshoz való viszonyát.

3.1.11 MÉDIATUDATOSSÁGRA NEVELÉS A médiatudatosságra nevelés azt jelenti, hogy a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásaival, a média és a társadalom közötti kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális fogalmával, jelentőségével, a nyilvános és a bizalmas megkülönböztetésének fontosságával, annak módjával, valamint e különbségek jogi és etikai jelentőségével. A médiatudatosságra nevelés felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes megszervezésére, tudatos alakítására.

3.1.12 A TANULÁS TANÍTÁSA Minden tanár legfontosabb feladatai közé tartozik a tanulók érdeklődésének felkeltése tananyag iránt, segítése annak elsajátításában. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazhatók a meglévő ismeretek és tapasztalatok; hogyan használhatók a különböző információforrások; s hogy vannak egyénre szabott tanulási módszerek; miként dolgozhatnak együtt a tanulók csoportban. A tanulás tanításának fontos része a tanulás eredményesség, a tanuló teljesítményének mérése, tudás minőségének értékelése.

49

3.2 A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE 3.2.1 ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

3.2.2 IDEGEN NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Az idegen nyelvi kommunikáció az alapvető nyelvi készségekre épül. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között.

3.2.3

MATEMATIKAI KOMPETENCIA

A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó képességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. A matematikai kompetencia kialakulásában az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben.

3.2.4 TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KOMPETENCIA A természettudományos kompetencia az ismereteknek és a készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket.

3.2.5

DIGITÁLIS KOMPETENCIA

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A szakmai képzésünk követelményeinek elsajátításához ennek a kompetenciának a megléte rendkívül fontos. A helyi tantervünk informatika óraszáma hozzájárul ezen készségek, képességek kialakulásához.

3.2.6 HATÉKONY, ÖNÁLLÓ TANULÁS A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes saját tanulását egyénileg és csoportban egyaránt megszervezni, ideértve az idővel és az információval való gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát, képest a kitartó figyelemre. Ez új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, valamint útmutatások

50

keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra teszi képessé a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja

3.2.7 KEZDEMÉNYEZŐKÉPESSÉG ÉS VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIA A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, a kreativitást, az új iránti fogékonyságot és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy az egyén célkitűzései megvalósítása érdekében terveket készít és hajt végre.

3.2.8 ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉPESSÉG Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését a tradicionális művészetek nyelvén és a média segítségével.

3.2.9 SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIA A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

4 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása az Köznevelési Törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint történik.

5 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK A tanulónak joga, hogy a tizenegyedik, tizenkettedik (és tizenharmadik) évfolyamon folytatott tanulmányai során válasszon a pedagógiai programon belül a választható tantárgyak, továbbá amennyiben erre lehetőség van, a tantárgyat tanító pedagógusok közül. A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga. E jogainak konkrét gyakorlásáról az iskola a megfelelő évfolyamra lépését megelőzően szóban, az adott évfolyamra lépéskor írásban tájékoztatja a diákot. A tájékoztató tartalmazza a választható tárgyak nevét, a tanár nevét, a heti óraszámot és azt, hogy közép- vagy emelt szintű érettségire történő felkészítő foglalkozásról van-e szó. Az iskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények

51

teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát. Az egyes érettségi vizsgatárgyaknál a középszintű érettségi vizsga témaköreit ismertetni kell. A tanuló a választható tárgyakra vonatkozó korábbi tantárgyválasztását minden év szeptember 15-ig megváltoztathatja. Az erre vonatkozó írásos kérvényét az osztályfőnökéhez kell benyújtania, melynek eredményéről az osztályfőnöke 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót.

6 ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSE A 2011. évi CXC. Törvény értelmében, szakközépiskolában a 4 kötelező érettségi vizsgatantárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) mellett kötelezően választható ötödik vizsgatárgy a szakmai tantárgy. A kifutó évfolyamok választható vizsgatárgyait az óratervi tábla tartalmazza.

7 A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI A középszintű érettségi vizsga témaköreit a Pedagógiai Programunk 2. számú melléklete tartalmazza.

8 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA 8.1 A TANULMÁNYI MUNKA ELLENŐRZÉSE A tanulmányi munka ellenőrzésének leggyakoribb formája a szóbeli és írásbeli felelet és felmérő dolgozat, a minősítés módja az osztályozás. Az érdemjegyek száma félévente minimálisan: heti óraszám + 1. Az órai szóbeli felelet osztályzata az e-naplóban egyszeres jegynek számít. A röpdolgozatok kisebb anyagrészt ölelnek fel, osztályzatuk az e-naplóban egyszeres jegynek számítanak. Témazáró dolgozatnak az az írásbeli felmérés minősül, ami nagyobb témakört zár le, és azt órai összefoglalás, gyakorlás és ismétlés előzi meg. Az egyenletes terhelés és a tanári elvárások teljesíthetősége érdekében egy osztály egy napon csak egy témazáró dolgozatot írhat. A témazáró időpontját az íratás előtt egy héttel közölni kell a tanulókkal és az ütközéseket kerülendő a haladási naplóban is előre kell jelezni a tanároknak. A témazáró dolgozat kétszeres jegynek számít az e-naplóban.

8.2 A TANULÓK TANULMÁNYI EREDMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE A tanuló tantárgyi értékeléséről, érdemjegyeiről, félévi és tanév végi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus dönt. Az év végi osztályzatok megállapításakor a tanár a tanuló egész éves teljesítményét méri. A számonkéréseket, kísérje szóbeli vagy írásbeli értékelés. Fektessünk nagyobb hangsúlyt a mindennapokban a szóbeli véleménynyilvánításra és az írásbeli munkákra írt szövegesen megfogalmazott értékelésre. Minden osztályozott tárgyból legkevesebb annyi jegye legyen egy tanulónak egy félévben, mint abból a tárgyból a heti óraszám. A jegyek jól tükrözzék a tanuló tudását, a tanuló értékeit. A tudására fektessük a hangsúlyt, azt osztályozzuk, amit tud, ne azt, amit nem. A tanár figyeljen a tanulmányi munka

52

és eredmény fejlődésére, illetve csökkenésére, s itt kísérje figyelemmel az első félév eredményét is. A félévi és év végi osztályzatok között több jegy eltérés is lehetséges. A tanár értékelje a munkához való viszonyt, a kötelesség teljesítését. Adjon lehetőséget az osztályzatok javítására, az igazolt hiányzás miatt elmaradt dolgozatok pótlására. Az osztályzatok eldöntésében szubjektív tényezők ne játszanak szerepet. Az osztályzat lerontásával nem lehet fegyelmezni a tanulót.

8.3 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI 8.3.1 SZÓBELI ELLENŐRZÉS FORMÁI -felelet: a tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése -tantárgyi vizsga: a 11. évfolyamon idegen nyelvből „kis érettségi”, a 12. évfolyamon az érettségi tárgyakból próba érettségi szervezhető, ha annak idejét a szaktanár a tanmenetében előre megtervezi. Megírása minden tanuló számára kötelező. Osztályzás: Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1) Félévi értékelés: ellenőrző könyvbe. Év végi értékelés: bizonyítványba Az idegen nyelvi „kis érettségi” írásbeli és szóbeli részből áll és a kapott érdemjegyet kétszeres súllyal kell figyelembe venni a félévi és év végi osztályzatok megállapításánál. A próba érettségi írásbeli /esetleg szóbeli/ részből állhat, a kapott érdemjegyet kétszeres súllyal kell figyelembe venni az év végi osztályozásnál.

8.3.2 IRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI amely lehet: - témazáró dolgozat - írásbeli felelet, - félévi, év végi- záró felmérés - tanárok által összeállított feladatlapok - munkafüzetek kijelölt feladatai, feladatsorai. Az osztályzatok eldöntésében döntő fontosságú a témazáró dolgozatok jegyei. Minden pedagógus témazáró dolgozat formájában értékeli a tanulók munkáját. Egy tanévben a témazáró dolgozatok száma tantárgyanként négynél több nem lehet. A szaktanárok a témazáró dolgozatok számát és idejét az éves tanmeneteikben tervezik meg. Minden egyes témazáró dolgozatminősítésre egy érdemjegy adató. A félévi és év végi osztályzat megállapításánál kétszeres súllyal kell figyelembe venni a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeket. Témazáró dolgozatot íratni egy nap legfeljebb egyet szabad.

53

A tanár egy héttel a megíratás előtt tájékoztatja a tanulókat a témazáró dolgozat időpontjáról. A röpdolgozat pillanatnyi felkészültséget mér, nem kell előre bejelenteni. Rövid terjedelmű Javítási határidő két hét, ha hosszabb idő telt el, a diákok választhatnak, hogy elfogadják-e a megajánlott jegyet. (A tanítási szünet nem számít bele.) A tanár hiányzása esetén eltelt munkanapok ebbe a két hétbe nem számíthatók be. A 9. 10. 11. évfolyamon évente kétszer/decemberben és áprilisban/ házi vizsga szervezésére és lebonyolítására van lehetőség. Ekkor a szaktanár előre megtervezett időpontban, előre meghatározott témában házi vizsgát tart az évi tananyagból. Ennek módját minden szaktanár szabadon választhatja meg. Kiértékelése szóban és írásban is megtörténik, a szülő felé tájékoztatás formájában. Ennek súlya pedig a témazár dolgozattal azonos. /javaslat, hogy a szóbeli vizsgára a szülő is bejöhet/

8.4 AZ ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI HÁZI FELADATOK, AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉS ELVEI ÉS KORLÁTAI Az otthoni eredményes felkészülés feltétele, hogy a tanulókat megtanítjuk az ismeretszerzés számukra ideális módszereire. (tanulási technikák, pihenőidő, sorrend, külső tényezők stb.) Csak olyan feladatot kapjanak házi feladatként, amelyet órán megalapoztunk. Optimális feladatmennyiséget adjunk, amennyi a tényleges fejlődést szolgálja. Az otthoni feladatadás is szükségszerűen differenciált legyen. Motiváljuk tanulóinkat a plusz feladatvégzésekre szorgalmi feladatok, gyűjtőmunka). A memoriterek tanulására hagyjunk elegendő időt. Az írásbeli és szóbeli feladatok esetében figyelembe kell venni, hogy a diákoknak hány tantárgyból kell átlagosan felkészülnie a következő napra. A hétvége szolgálja a tanulók regenerálódását. Az osztályfőnök koordinálja az osztályban tanító tanárok által kiadott házi munka mennyiségét. Kísérje figyelemmel a nagyobb lélegzetű feladatokra rendelkezésre álló időt, különös tekintettel a hétvégére. A házi feladatok hétvégi és hétközbeni megoldását iskolánk külön nem szabályozza, ez a szaktanárok hatáskörébe tartozik.

8.5 AZ ÍRÁSBELI MUNKÁK KÜLSŐ ALAKJA ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI Az írásbeli munkák ellenőrzése során a szaktanár havonta egyszer ellenőrzi a füzetvezetést, és szükség esetén javítja, és az esetleges házi feladatokat ellenőrzi. Hatáskörébe tartozik a munka véleményezése, és osztályozása. Az osztályzatok: Jeles érdemjegyet kaphat a tanuló, ha munkájának összbenyomása igen kedvező, betűformái jól olvashatók, térbeosztása áttekinthető, követi a dolgozat logikai menetét és csak a megengedett módon javít. Munkája tiszta, vonalzóhasználata szabályos. Jó érdemjegyet kaphat a tanuló, ha munkájának összbenyomása kedvező, betűformái olvashatók, térbeosztása megfelelő. Többször, de csak a megengedett módon javít. Munkája tiszta, vonalzóhasználata szabályos.

54

Közepes érdemjegyet kap a tanuló, ha munkájának összbenyomása ugyan nem kedvező, de súlyosabb kifogás nem merül föl. Írása nem eléggé olvasható, a térbeosztás, vonalzóhasználat nem gondos, meg nem engedett javítás is előfordul. Munkája nem elég tiszta. Elégséges érdemjegyet kap a tanuló, ha munkájának összbenyomása kedvezőtlen, torz betűformákat is használ, többször javít meg nem engedett módon. Térbeosztása gyenge, vonalzóhasználata hanyag. Elégtelen érdemjegyet kap a tanuló, ha munkájának külső alakja hanyag, a munka menete nem következő, torz betűformákat használ, a javítások szabálytalanok, nem veszi figyelembe a nyomtatvány hálózati rendszerét, nem az előírt íróeszközt használja, térbeosztása rossz, vonalzót nem használ.

8.6 A KÜLÖNBÖZŐ MUNKAKÖZÖSSÉGEK SAJÁTOS ÉRTÉKELÉSI RENDJE Matematikából, az egész végzős évfolyam három órás, tanórán kívüli „próba érettségi” írásbeli dolgozatot ír, az előre kiadott témakörök megjelölésével. Irodalomból és történelemből 12. év végén a „kis érettségi” szóbeli része történik az előre kiadott témakörökből. Idegen nyelvből és a szakmai tárgyakból a „kis érettségi” írásbeli dolgozatból áll. A tanulónak joga, hogy írásbeli munkáinak eredményét megfelelő időben megismerje. Az un. röpdolgozatok, írásbeli felelet esetében a javítási határidő 5 munkanap, a témazáró és a házi dolgozatok esetében a javítási határidő 10 munkanap. A tanuló a tanév végén tantárgyanként az utolsó témazáró érdemjegyét a jegyek zárása előtt két héttel megismerhesse, ezáltal legyen módja a javításra és ne az utolsó héten torlódjanak össze a beszámolói.

8.7 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló magasabb évfolyamra lép, ha az évfolyam követelményeit minden tantárgyból legalább elégséges osztályzattal a szorgalmi időszakban rendesen, osztályozó vizsgán vagy különbözeti vizsgán teljesítette. Nem léphet tovább az a tanuló, aki valamelyik tantárgy követelményrendszerét neki felróható vagy fel nem róható okokból nem teljesítette. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az adott osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi jegyek alapján a tanuló javára módosítja

8.8 EGYÉB SZABÁLYOK A tanulók érdemjegyeit a tanórai foglalkozásokon végzett szóbeli és írásbeli munkájuk, tudásuk alapján kell megállapítani. Az érdemjegy nem fegyelmezési eszköz, magatartási vétségeket nem szabad tantárgyi érdemjegyben kifejezésre juttatni.

55

Ha a tanuló betegség miatt tartósan hiányzik, a hiányzás időtartamával arányos időt kell adni pótlásra, számonkérésre csak azután kötelezhető. Ha a tanuló 250 órát meghaladóan hiányzik, vagy bizonyos tantárgyakból a tanórák 30%-ánál többet hiányzik és kevés az osztályzata, akkor osztályozó vizsgát kell tennie. A gyakorlati képzés foglalkozásain való hiányzásokra a Szakképzési törvény előírásai vonatkoznak. A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. A tanuló köteles mulasztását igazolni az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. Az iskola házirendjében a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezet is alkalmazza. A szabályozás tartalmáról a tanulót a tanulószerződés megkötésekor – írásban – tájékoztatni kell. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Ha a tanuló mulasztása az előzőekben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a nevelőtestület dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. Főbb szempontok:  szorgalomra javasolt értékelése legalább változó  magatartásra javasolt értékelése legalább változó  tanulmányi eredménye eléri a 2,7-et  szakmai tantárgyakból elért eredménye legalább közepes A magántanuló felmentést kap az elméleti tanórák látogatása alól. Év végi osztályzatait– az évzárás előtt legkésőbb egy héttel letett – osztályozó vizsgán elért eredménye alapján kell megállapítani. A magántanuló a gyakorlati tantárgyak óráin köteles részt venni. A tanuló félévi és év végi osztályzatát évközi teljesítménye, érdemjegyei vagy az osztályozó vizsga eredménye alapján a szaktanár (osztályozó vizsga esetén 3 fős bizottság) adja és az

56

osztályozó konferencia hagyja jóvá. A nevelőtestület akkor módosíthatja az osztályzatot a tanuló javára, ha jelentős eltérés mutatkozik az évközi érdemjegyek és az év végi osztályzat között. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló jogszabály által engedélyezett tantárgyi, vagy tanévi részleges vagy teljes felmentési jogával kíván élni, az iskola igazgatójához írásbeli kérvényt kell benyújtania. E kérelemhez az indoklást igazoló dokumentumokat szükséges csatolni (az egyéni esetek függvényében bizonyítvány, az előre hozott érettségi bizonyítvány tanúsítványa, szakértői vélemény, stb.)

9 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI 9.1 A SZAKMAI TÁRGYAK CSOPORTBONTÁSA -

-

AZ Nkt. (2011./CXC.) 4. melléklete rögzíti a különböző iskolatípusok kötelező osztály- és csoportlétszámát. Ebből adódóan a szakközépiskolai képzés szakmai gyakorlati oktatását a tanulónak max. 12 fős csoportokban, min. 6 fős csoportokban kell megszervezni. A törvény kimondja továbbá, hogy csoport az évfolyamról is szervezhető. A szakmai elméleti tárgyak oktatása bontatlan órákon folyik. A szakközépiskolai osztálylétszám minimum 26, maximum 34 fő. A kötelező szakmai tárgyi csoportbontásokat a kerettanterv rögzíti.

9.2 A KÖZISMERETI TÁRGYAK CSOPORTBONTÁSA -

A jelenlegi gyakorlat szerint az idegen nyelv, a matematika, az informatika tanítása csoportbontásban történik. A matematikai és az informatikai csoport kialakításának elve a betűrend (névsor). Az idegen nyelvi csoportok beosztása a munkaközösség tagjainak döntése alapján történik (szintfelmérés vagy betűrend). Ha az osztálylétszám 24 alatti, a matematikát és az informatikát nem tanítjuk bontásban.

9.3 AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVE -

A tanulók a lehetőségekhez igazodva részt vehetnek szakkörökön, felzárkóztatókon, érettségi felkészítőn, egyéni foglalkozáson. Az emelt szintű érettségire való felkészítést megfelelő számú jelentkező esetén biztosítjuk a 11. és 12. évfolyamosok számára. Egyéni foglalkozáson elsősorban a szakvélemény alapján készült igazgatói határozattal rendelkező tanulók vehetnek részt, a lehetőségek függvényében.

10 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A köznevelési törvény alapján az iskola, az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében meghatározott mérési időszakban, tanévenként megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát azokon az évfolyamokon, ahol a

57

testnevelés tantárgy tanítása folyik. Az érintett tanuló fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskolai testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi. A 2014/2015 –ös tanévtől kezdődően a NETFIT felmérést alkalmazzuk. A NETFIT újszerűsége többek között az alábbi területeken jelentkezik: • a tudományos megalapozottságban; • a tanulók minősítésének kritériumorientált módszerében; • a személyre szabott visszajelentő és értékelő modulban; • az egészségközpontúságban; • a motoros tesztek ízület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtásában; • pedagógiai alkalmazhatóságában; • online adatkezelő rendszerében. A NETFIT fittség mérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. 1. Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék 2. Aerob fittségi (állóképességi) profil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás 3. Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt – has izomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje 4. Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. A testnevelés és sport legfontosabb feladata a motorikus képességek fejlesztése. Ennek két összetevője van, a kondicionális képességek és a koordinációs képességek. A koordinációs képességek fejlesztése lényegében az ügyesség edzését jelenti. A kondicionális képességek az erőt, állóképességet és a gyorsaságot jelentik. A rendszeres testedzés hatására növekszik az izomrendszer teljesítménye, fejlődik az izom ereje, gyorsasága és állóképessége. A jó fizikai állapot megszerzéséhez a kondicionális képességek közül elsősorban az aerob teljesítőképességet és az általános testi izomerőt, erőállóképességet (főként a törzs tartóizomzatnak: has- és hátizmok erő-állóképességét) kell az iskolai évek alatt fejleszteni. A képességek rendszeres mérése tájékoztatást ad a tanárok számára a tanulók pillanatnyi állapotáról és a fejlődés mértéke nyomon követhető az évek alatt. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének rendszeres mérése nem cél, hanem eszköz a tanárok kezében.

58

11 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit hozzáférhetővé, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is elérhető lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Iskolánkban megvalósul az - hátrányos megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód, - az emberi méltóság tiszteletben tartása, - a társadalmi szolidaritás kialakítása. Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések terve az esélyegyenlőségi program.

11.1 A KÖZNEVELÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGE Az iskola az oktatás szervezésében, irányításában, működésében, feladatainak végrehajtásában együttműködik a szülőkkel, tanulókkal, pedagógusokkal és más alkalmazottakkal. Fokozottan ügyel arra, hogy a gyermek, tanuló más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön azonos színvonalú ellátásban. Iskolánkban a tanulók lelkiismereti és vallásszabadságát tiszteletben kell tartani. A tanuló nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására. A tanulót nem érheti hátrány ilyen meggyőződése miatt. A sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan beruházások, fejlesztések, támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a csoportok élni tudjanak az egyenlő hozzáférés lehetőségével, csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Ha iskolánk a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, beiratkozáskor a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek előnyt élveznek. A megfelelő környezet kialakításával, a tanulást segítő eszközök, lehetőségek egyenlő hozzáférésének biztosításával a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű valamint a sajátos nevelési igényű tanulók esélyeit növeljük.

11.2 ISKOLÁNK FELADATAI Iskolánknak az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében a következő feladatai vannak: - az iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelése, - a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelése, - az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segíti az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását,

59

-

a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása.

12 A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JUTALMAZÁS A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a szorgalom körültekintő értékelése, osztályozása. A tanuló magatartásának és szorgalmának a minősítése az osztályozó értekezlet feladata az osztály diákbizottsága és az osztályfőnök javaslata alapján. A minősítés elsősorban a tanuló nevelését, másodsorban a szülők tájékoztatását szolgálja, és nem lehet a büntetés eszköze.

12.1 MAGATARTÁS A magatartásból kapott osztályzat azt mutatja meg a tanulóknak és a szülőknek (gondviselőknek), hogy a tanuló mennyiben tesz eleget az iskola pedagógiai elvárásainak, a pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzéseinek. A tanuló magatartásának értékelésekor nem csak a tanórai viselkedést, vesszük figyelembe, hanem beszámítjuk az osztályért, iskoláért végzett tevékenységet is. A tanulmányi követelményeket nem teljesítő tanuló nem lehet példás magatartású. Ha a tanulónak jutalmazó és fegyelmező bejegyzési is vannak, magatartás érdemjegyét feltétlenül mérlegeljük. A szervezeti és működési szabályzatban meghatározott követelmények szerint változhat a tanuló magatartásának értékelése, osztályzata. Befolyásoló tényezők: - a tanuló hiányzásának, mulasztásának, késéseinek száma - ezek igazolásaira vonatkozó rendelkezések betartása - a tanuló jutalmazási elveinek és formáinak figyelembevétele - a fegyelmező intézkedések elveinek és formáinak figyelembevétele Magatartásból adott érdemjegyek feltételei: Példás (5) - a házirendet betartja - tanórai tevékenysége példamutató - udvarias, tisztelettudó, megbízható - a közösség alakítását, fejlődését kezdeményezéseivel elősegíti - a pozitív jellegű feladatok megoldásában együttműködő - az iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató, - vállalt feladatait felelősségtudattal látja el, - legfeljebb osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetése van. Jó (4) - a házirendet betartja - a tanórai tevékenysége kevésbé aktív - tanáraival, társaival szemben tanúsított viselkedése megfelelő - részt vesz a közösségi életben - a rábízott feladatokat elvégzi - tanórai és tanórán kívüli viselkedése általában jó - fegyelmezett, de társai körében nem kezdeményező - legfeljebb osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetése van

60

Változó (3) - a házirendet csak ismételt figyelmeztetésre tartja be - figyelme ingadozó - munkájában nem mindig megbízható - iskolai és iskolán kívüli magatartásával kapcsolatban többször merül fel kifogás - tanáraival, társaival szemben tanúsított viselkedése gyakran kifogásolható - legfeljebb igazgatói intője van - közösségi munkában csak vonakodva vesz részt - igazolatlan óráinak száma nem haladhatja meg a 14 órát Rossz (2) - a házirendet nem tartja be, ismételt figyelmeztetések ellenére sem - a tanórai munkát folyamatosan zavarja - fegyelmezetlen az óra alatt és az órán kívül is - magatartásával a közösség fejlődését súlyosan hátráltatja, a közösséget bomlasztja - többször részesült fegyelmező intézkedésben - közösségi munkát nem végez - igazolatlan óráinak száma meghaladja a 15 órát. A tanuló iskolában vagy az iskola által szervezett foglalkozásokon, rendezvényeken tanúsított negatív magatartásáért, cselekedeteiért felelősséggel tartozik.

12.2 SZORGALOM Nem tükrözhetik csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésének és minősítésének nem azt kell mérni, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez, előző tanulmányi eredményéhez viszonyítva a vizsgált időszakban milyen eredményt ért el. A szorgalom értékelése fontos eszköz a tanulók önértékelésének kialakításához, kötelességtudatának fejlesztéséhez. Példás (5) - képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt ér el, egyenletes teljesítményt nyújt - a tanórákra rendszeresen felkészül - tudását állandóan fejleszti az iskolai kereteken túl is - munkájában önálló, munkatempója jó - munkavégzése pontos, megbízható - munkáinak külalakját az igényesség jellemzi - szakkörökön, versenyeken részt vesz Jó (4) -

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes teljesítményt nyújt feladatait alapvetően elvégzi érdeklődése nagyrészt az iskolai tananyag keretein belül marad ösztönzésre rendszeresen dolgozik és önellenőrzésre is képes órákon figyel, de kevésbe aktív gyengébb képességénél jobb eredményt produkál munkáinak esztétikuma megfelelő

Változó (3)

61

-

eredményei elmaradnak képességeitől munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen nem elég önálló, utasításra kezd munkához nem ellenőrzi önmagát nem céltudatos és csak rövid időszakokra képes elfogadható eredményt nyújtani feladatai elvégzését esetenként elmulasztja s nem is igyekszik azok pótlására felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik vagy hiányos érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja az előző időszakhoz viszonyítva munkáinak külalakja változó

Hanyag (2) - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, feladatait rendszeresen nem végzi el - a tanórai követelményeket nem teljesíti - eredményei feltűnően elmaradnak képességeitől - figyelmetlen, megbízhatatlan - felületesség, érdektelenség jellemzi - nem törődik kötelességeivel - órákon a tananyagból a minimumot sem hajlandó elsajátítani, a tanári segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül - egy vagy több tárgyból félévkor vagy év végén elégtelen osztályzatot kapott - (függetlenül a többi tárgy érdemjegyeinek minőségétől). Az osztályzatok félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba kerülnek.

12.3 JUTALMAZÁS 1.A tanulót a tőle elvárható jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. 2.Az oktatásért felelős miniszter által alapított díjakkal, kitüntetésekkel az országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazhatók. A kitüntetés, díj kedvezményezettjeinek körére az oktatási intézmény vezetője tehet javaslatot.

13 PROJEKTOKTATÁS Nem csupán sajátos pedagógiai módszerekről van szó, hanem szemléletváltásról is, amely arra épül, hogy a tudást mindenki maga építi fel és ebben a gondolkodási folyamatban aktívan kell részt vennie, másokkal együtt kell működnie a tanulónak. A leegyszerűsített, megszerkesztett tananyag ezt nem tudja biztosítani, csak a tapasztalatok és az életszerű helyzetek. Sajátos tanulási környezetben dolgozhatnak együtt a tanulók, változatos eszközöket és információs forrásokat használva a tanulási célok eléréséhez a problémamegoldó tevékenység során. Fontos a tanórai differenciálás, az eltérő személyiségű tanulóknak más a tanulási stílusa és a motivációja.

62

13.1 CSOPORTMUNKA A tanítási-tanulási folyamatban rendkívül pozitív hatása van a csoportmunkának, amely során az eltérő képességű diákok erejüknek és képességüknek megfelelően vehetnek részt a munkában. A feladat megoldása során az addig gyengén teljesítő tanuló is sikerélményhez juthat, hiszen a gyerekek egymástól tanulnak a leghatékonyabban. A hatékony együttműködés alapja a munkamegosztás és a kölcsönös felelősségvállalás. Nagyon motiváló, hogy a diákok új szerepkörben is kipróbálhatják magukat. A jól szervezett csoportmunka jelentős személyiségformáló, értékrend alakító hatással van a csoporttagokra. Ezért tartjuk fontosnak a kooperációra-együttműködésre épülő tanulásszervezési módok alkalmazását, amelyek a tanulást társas tevékenységgé teszik, és a hangsúlyt a tanulói együttműködésre helyezik.

13.2 PROJEKTMÓDSZER Ezek egyike a projektmódszer, egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat pedig nem egyszerűen a probléma megoldása, hanem a lehető legtöbb vonatkozás, összefüggés feltárása. Lényeges vonás, hogy az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat megoldása során. A módszer alapgondolata szerint a tanítás-tanulás folyamatában a valódi aktivitást át kell adni a tanulóknak. Így a tanár szerepe is megváltozik: a csoportok között járkál, lehet, hogy ő is együtt tevékenykedik a diákokkal, személyes kontaktus jön létre a közös tevékenység során. Nem irányít, hanem együttműködik, kapcsolatot teremt, alkalmazkodik, segít. A diákok pedig megtanulják, gyakorolják a másokra való odafigyelést az önálló gondolkodást, a türelmet, az elfogadást, a másokért történő felelősségvállalást, fejlesztik a kommunikációs készséget valamint a segítő, önmagát háttérbe helyezni képes alkotói magatartást. A differenciált- egyéni készségeket, képességeket figyelembe vevő- teljesíthető tevékenység biztosítja az örömteli, kudarc nélküli tanulás lehetőségét. A hibák elfogadása, a tanulási folyamat részeként kezelése a biztonság érzését nyújtja, ily módon az értékelés során a pedagógus nem csak minősít, hanem a fejlődési állapotról is beszámol, elősegíti a tanuló személyiségének harmonikus fejlődését.

63

C.Szakmai program 1 KÖZLEKEDÉSI SZAKMACSOPORT Célok és feladatok A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a (z) KÖZLEKEDÉS/KÖZLEKEDÉSÜZEMVITEL szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok, maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő elsajátíttatásán keresztül valósítható meg. A közlekedési tantervű osztályban a Közlekedési alapismeretek tantárgy témakörei tartalmazzák a közlekedési szabályok (KRESZ) oktatását. Ezzel tanulóinkban kialakítjuk a tudatos és biztonságos közlekedés iránti igényt. Az így megszerzett ismeretek nagymértékben hozzájárulnak a szakmai tudatosság fejlesztéséhez. Iskolánkban 1988-óta a fenntartó, és a Közlekedési Minisztérium engedélyével az iskola profiljába illeszkedően gépjárművezetés oktatása zajlik. Tanulóink az érettségi megszerzése mellett vezetői engedélyt is szereznek, ezzel javítják munkavállalási esélyeiket. Szabad sáv órakeretének felhasználása 9. évfolyam: Közlekedés üzemvitel +1 óra  A számolási feladatok gyakorlására  A tananyag elmélyítésére  Üzemlátogatások megvalósítására 10. évfolyam: Közlekedési ismeretek +1 óra  Üzemlátogatások megvalósítására  Gyakorlatcentrikus projektfeladatok megvalósítására 11. évfolyam: Közlekedési ismeretek +1 óra  Üzemlátogatások megvalósítására  Gyakorlatcentrikus projektfeladatok megvalósítására 12. évfolyam: Közlekedési ismeretek +1 óra  Érettségi feladatok gyakorlására  Gyakorlatcentrikus projektfeladatok megvalósítására 13. évfolyam: Külkereskedelmi ismeretek+1 óra  Gyakorlatcentrikus projektfeladatok megvalósítására Szállítmányozási ismeretek+1 óra  Számolási feladatok gyakorlására Logisztikai ismeretek+1 óra  Szaámolási és kalkulációs feladatok gyakorlására Munkahelyi egészség és biztonság +1 óra

64

1.1 SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ OKJ 54 841 04 (BESZÁMÍTÁSSAL)

Szakmai követelménymodul

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma

Tantárgyak, témakörök

2/14.

e 16

16

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

Foglalkoztatás II.

32

32

Munkajogi alapismeretek

8

8

Munkaviszony létesítése

8

8

Álláskeresés

8

8

Munkanélküliség

8

8

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerezés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

Szállítmányozási ismeretek I.

64

64

Szállítmányozási alapismeretek

16

16

Vasúti ismeretek

24

24

Szállítmá nyozási ügyintéző feladatai 10502-12

11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

gy

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

A szakképzés összes óraszáma

szállítmányozási

65

Közúti ismeretek

szállítmányozási

24

24

Szállítmányozási ismeretek II.

128

128

Biztosítási ismeretek Vízi, szállítmányozási ismeretek Légi és speciális szállítmányozási ismeretek Kombinált forgalom szállítmányozási ismeretek Konténeres forgalom szállítmányozási ismeretek Szállítmányozási ismeretek tanirodai gyakorlat Vasúti díjszámítás

16

16

32

32

32

32

32

32

16

16

12

12

Közúti díjszámítás

12

12

Vízi díjszámítás

8

8

Légi díjszámítás

12

12

Kombinált díjszámítás Konténeres forgalom díjszámítás Külkereskedelmiés vámismeretek A külkereskedelem alapfogalmai A külkereskedelem szokványai I. A külkereskedelem szokványai II. A külkereskedelem pénzügyei

12

12

8

8

160

160

32

32

32

32

32

32

32

32

32

32

Vámismeretek Külkereskedelmiés vámismeretek tanirodai gyakorlatok A külkereskedelem szokványai esettanulmányok A külkereskedelem pénzügyei esettanulmányok

64

32

64

32

12

12

12

12

Vámismeretek esettanulmányok

8

8

Szállítmányozási földrajz Magyarország szállítmányozási földrajza A világ szállítmányozási földrajza (gazdasági földrajz) Földünk szállítmányozási

96

96

32

32

32

32

32

32

66

földrajza (közlekedési földrajz) Logisztikai ismeretek Logisztikai alapismeretek

160 32

160 32

Raktározás

32

32

Anyagmozgatás Csomagolás technika Logisztikai menedzsment Logisztikai ismeret gyakorlat Raktártervezési gyakorlatok Anyagmozgatás tervezési gyakorlatok Szállítmányozási informatika Szállítmányozási adatbázis kezelés Szállítmányozási szakmai idegen nyelv Idegen nyelvi okmánykitöltés I. Idegen nyelvi okmánykitöltés II. Szállítmányozási üzemi gyakorlat Szállítmányozási gyakorlat

32 32 32 32 16

32 32 32 32 16

16

16

32

32

32

32

64

64

32

32

32

32

192

192

128

128

64

64

Logisztikai gyakorlat Összesen

704

Összesen

1120

67

416

1.2 SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ OKJ 54 841 04 (BESZÁMÍTÁS NÉLKÜL) Ágazati szakképzés Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

közismeret nélkül

Tantárgyak

Munkahelyi és biztonság

1/13 heti óraszám e gy

egészség

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat

10496-12 Közlekedés-szállítási alapok

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

5

Közlekedési földrajz

5

Közlekedésbiztonság és - védelem

3

Közlekedés üzemvitel

7

Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Szállítmányozási ismeretek Külkereskedelmiés vámismeretek Szállítmányozási földrajz 10501-12 A szállítmányozási Logisztikai ismeretek ügyintéző feladatai Szállítmányozási informatika Szállítmányozási szakmai idegen nyelv Szállítmányozási gyakorlat összes óra összes óra

68

3

50

3

80

2

30

6

8 6 4 5 1 2 6 27

8 35

160

26

9 35

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül 1/13.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

gy

11499-12 Foglalkoztatás II.

e

A szakképzés összes óraszáma

gy

36

36

8

8

8

8

4

4

4

4

4

4

8

8

Foglalkoztatás II.

10496-12 Közleked 11498-12 ésFoglalkoztatás I. (érettségire szállítási épülő képzések esetén) alapok

ögy

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14.

32

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése

8

32 8

8

8

Álláskeresés

8

8

Munkanélküliség

8

8

Foglalkoztatás I.

64

64

8

8

8

8

24

24

24

24

Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Közlekedési alapismeretek Közlekedéstörténet

180

180

35

35

69

Közlekedés fogalma, felosztása. Közlekedési alapfogalmak.

10

10

Közlekedésbiztonság

7

7

20

20

10

10

20

20

10

10

10

10

12

12

10

10

14

14

8

8

3

3

4

4

7

7

A vasúti közlekedés technikája A vasúti közlekedés üzemvitele A közúti közlekedés technikája A városi közlekedés technikája A közúti és városi közlekedés üzemvitele. A vízi közlekedés technikája A vízi közlekedés üzemvitele A légi közlekedés technikája és üzemvitele. A csővezetékes szállítás technikája és üzemvitele A hírközlés, a posta, és a távközlés Egységrakományképzés az áruszállításban. A kombinált áruszállítás. A közlekedés, a gazdaság és a társadalom kapcsolata Közlekedési alapismeretek gyakorlat

108

50

158

15

20

35

15

15

30

Üzemviteli ismeretek

15

15

30

Szakszámítások

63

Járműismeretek Kiszolgáló létesítmények

70

63

Közlekedési földrajz

180

180

Általános ismeretek

45

45

A vasúti közlekedés

45

45

Közúti közlekedés

45

45

45

45

108

108

Tűzvédelem

24

24

Elsősegélynyújtás

20

20

Környezetvédelem

24

24

20

20

20

20

252

252

10

10

15

15

16

16

20

20

15

15

15

15

10

10

20

20

20

20

A vízi árufuvarozás

20

20

A légi árufuvarozás

15

15

10

10

22

22

21

21

földrajzi

Vízi, légi közlekedés, csővezetékes szállítás Közlekedésbiztonság és - védelem

Információtitokvédelem Vagyonvédelem, üzembiztonság Közlekedés üzemvitel Közlekedési alapfogalmak

és

Díjszabáselmélet A közúti személyszállítás A vasúti személyszállítás A vízi személyszállítás A légi személyszállítás A városi közösségi közlekedés A közúti árufuvarozás A vasúti árufuvarozás

Logisztikai alapismeretek A közlekedés teljesítményei, jellegzetes üzemtani mutatószámai A közlekedés kapacitása,

71

teljesítőképessége Üzemi számvitel

23

Közlekedés üzemvitel gyakorlat A közúti személyszállítás A vasúti személyszállítás A vízi személyszállítás A légi személyszállítás A városi közösségi közlekedés A közúti árufuvarozás A vasúti árufuvarozás

23 108

80

188

15

12

27

15

12

27

7

6

13

8

6

14

7

4

11

18

15

33

23

15

38

A vízi árufuvarozás

7

5

12

A légi árufuvarozás

8

5

13

Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek Közlekedésstatisztika A közgazdaságtan megközelítési módjai, felosztása

216

216

30

30

15

15

10

10

10

10

10

10

16

16

Marketing

10

10

Public relations

10

10

5

4

11

11

A polgári jog alapjai

13

13

Szerződések

21

21

A pénz A közlekedés társadalmi, gazdasági szerepe Vállalkozások, gazdasági társaságok Az eszközgazdálkodás alapjai

Az állam és a jog kialakulása Magyarország alaptörvénye

72

10502-12 A szállítmányozási ügyintéző feladatai

Polgári jogi kártérítési felelősség Nevesített szerződések A polgárjogi eljárás szabályai Az államigazgatási eljárás Szabálysértés és bűncselekmény Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Statisztikai alapfogalmak

13

13

13

13

11

11

11

11

6

6 72

30

102

8

3

11

A statisztikai adat

8

3

11

Viszonyszámok

14

6

20

Középértékek

14

6

20

14

6

20

14

6

20

A szóródás és mutatószámai Eloszlások vizsgálata középértékek és szóródás segítségével Szállítmányozási ismeretek Szállítmányozási alapismeretek Vasúti szállítmányozási ismeretek Közúti szállítmányozási ismeretek Vízi, szállítmányozási ismeretek Légi és speciális szállítmányozási ismeretek Biztosítási ismeretek Külkereskedelmi- és vámismeretek A külkereskedelem alapfogalmai A külkereskedelem szokványai I. A külkereskedelem szokványai II.

73

256

256

40

40

54

54

54

54

40

40

40

40

28

28

192

192

40

40

40

40

36

36

A külkereskedelem pénzügyei

36

36

Vámismeretek

30

30

128

128

40

40

40

40

48

48

160

160

32

32

Raktározás

32

32

Anyagmozgatás

32

32

Csomagolás technika

32

32

32

32

Szállítmányozási földrajz Magyarország szállítmányozási földrajza A világ szállítmányozási földrajza (gazdasági földrajz) A világ szállítmányozási földrajza (közlekedési földrajz) Logisztikai ismeretek Logisztikai alapismeretek

Logisztikai menedzsment Szállítmányozási informatika Szállítmányozási adatbázis kezelés Szállítmányozási szakmai idegen nyelv Idegen nyelvi okmánykitöltés I. Idegen nyelvi okmánykitöltés II. Szállítmányozási gyakorlat Szállítmányozási gyakorlat

32 32 64

Összesen

64

32 32 192

192

128

Logisztikai gyakorlat Összesen

32

64 864

288

1152

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

74

160

832

288 1120

2272

Szállítmányozási ügyintéző 54 841 04 Esti tagozatos képzés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

közismeret nélkül

Tantárgyak

1/13 heti óraszám e gy

1. Munkavédelemi alapismeretek

3

4. Közlekedési földrajz

11499-12 Foglalkoztatás

2/14. heti óraszám e gy

0,5

2. Közlekedési alapismeretek 3. Közlekedési alapismeretek gyakorlat

10496-12 Közlekedésszállítási alapok

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

5.Közlekedésbiztonság és -védelem 6. Közlekedés üzemvitel 7. Közlekedés üzemvitel gyakorlat 8. Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek 9. Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat 10. Foglalkoztatás

1

50

1

80

1

30

2 1 3

3

0,5

11498-12 Elhelyezkedést11. Elhelyezkedéstmunkavállalást munkavállalást segítő segítő idegen nyelv idegen nyelv (5-ös szint) Szállítmányozási ismeretek Külkereskedelmivámismeretek

1

4

és 10502-12 A szállítmányozási ügyintéző feladatai Logisztikai ismeretek Szállítmányozási földrajz

4 4 2

75

Szakmai idegen nyelv

2

Szállítmányozási informatika Szállítmányozási gyakorlat

1 6

összes óra összes óra

12,5

3 32

76

160

15,5

9 24,5

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodul

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül

Tantárgyak, témakörök

1/13.

Közlekedés-szállítási alapok

10496-12

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

e 1. Munkavédelmi alapismeretek

gy

ögy

Szakképesítésspecifikus A szakképzés szakképzés óraszáma összes 5/13. és óraszáma 2/14. e

gy

18

18

108

108

10

10

2

2

2

2

12

12

A Munkavédelmi tv. Berendezések bizt. techn Védőeszközök Elsősegély 2. Közlekedési alapismeretek

Közlekedéstörténet Közlekedés fogalma, felosztása. Közlekedési alapfogalmak Közlekedésbiztonság A vasúti közlekedés technikája

77

A vasúti közlekedés üzemvitele A közúti közlekedés technikája A városi közlekedés technikája A közúti és városi közlekedés üzemvitele. A vízi közlekedés technikája A vízi közlekedés üzemvitele A légi közlekedés technikája és üzemvitele A csővezetékes szállítás technikája és üzemvitele A hírközlés, a posta, és a távközlés Egységrakomány-képzés az áruszállításban A kombinált áruszállítás. A közlekedés, a gazdaság és a társadalom kapcsolata 3. Közlekedési alapismeretek gyakorlat Járműismeretek Kiszolgáló létesítmények Üzemviteli ismeretek Szakszámítások 4. Közlekedési földrajz Általános földrajzi ismeretek A vasúti közlekedés Közúti közlekedés

6

6

22

22

12

12

10

10

10

10

4

4

6

6

4

4

1

1

2

2

5

5

36

50

86

8

20

28

8

15

23

6 14

15

21 14

72

72

15

15

20 20

20 20

78

Vízi, légi közlekedés, csővezetékes szállítás

17

5. Közlekedésbiztonság 36 és védelem Tűzvédelem 9 Elsősegélynyújtás 9 Környezetvédelem 8 Információ- és 5 titokvédelem Vagyonvédelem, 5 üzembiztonság 6. Közlekedés 108 üzemvitel Közlekedési 2 alapfogalmak Díjszabáselmélet 10 A közúti 10 személyszállítás A vasúti 10 személyszállítás A vízi 4 személyszállítás A légi 4 személyszállítás A városi közösségi 2 közlekedés A közúti 8 árufuvarozás A vasúti árufuvarozás 10 A vízi árufuvarozás 5 A légi árufuvarozás 5 Logisztikai alapismeretek A közlekedés teljesítményei, jellegzetes üzemtani mutatószámai

17

36 9 9 8 5 5 108 2 10 10 10 4 4 2 8 10 5 5

6

6

10

10

79

A közlekedés kapacitása, teljesítőképessége Üzemi számvitel

10

10

12

12

7. Közlekedés üzemvitel gyakorlat A közúti személyszállítás A vasúti személyszállítás A vízi személyszállítás A légi személyszállítás A városi közösségi közlekedés A közúti árufuvarozás A vasúti árufuvarozás A vízi árufuvarozás A légi árufuvarozás 8. Közlekedésgazdasági és jogi 108 ismeretek Közlekedés16 statisztika A közgazdaságtan megközelítési módjai, 5 felosztása A pénz 4 A közlekedés társadalmi, gazdasági 2 szerepe Vállalkozások, 6 gazdasági társaságok Az eszközgazdálkodás 6 alapjai Marketing 5

80

36

80

116

6

12

18

6

12

18

2

6

8

4

6

10

4

4

8

4

15

19

8 2 2

15 5 5

23 7 7 108 16 5 4 2 6 6 5

Public relations Az állam és a jog kialakulása Magyarország Alaptörvénye A polgári jog alapjai Szerződések Polgári jogi kártérítési felelősség Nevesített szerződések A polgárjogi eljárás szabályai Az államigazgatási eljárás Szabálysértés és bűncselekmény 9. Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Statisztikai alapfogalmak A statisztikai adat Viszonyszámok Középértékek A szóródás és mutatószámai Eloszlások vizsgálata középértékek és szóródás segítségével 10. Foglalkoztatási alapismeretek 11499-12 Álláskeresés Foglalkoztatási Önéletrajzom alapismeretek Munkaszerződés Munkajog Elhelyezkedést11498-12 Elhelyezkedést- munkavállalást segítő munkavállalást idegen nyelv segítő idegen Álláskeresés

5

5

3

3

5

5

5 16

5 16

5

5

10

10

5

5

5

5

3

3

81

36

30

66

4

3

7

4 7 7

3 6 6

7 13 13

7

6

13

7

6

13 16

16

64

64

nyelv (5-ös szint)

külföldön

Önéletrajz Munkaszerződés Munkahelyzetek Szállítmányozási ismeretek Szállítmányozási alapismeretek Vasúti szállítmányozási ismeretek Közúti szállítmányozási ismeretek Vízi, szállítmányozási ismeretek Légi és speciális szállítmányozási ismeretek Biztosítási ismeretek 10502-12 Külkereskedelmi- és A vámismeretek szállítmányozási A külkereskedelem ügyintéző alapfogalmai feladatai A külkereskedelem szokványai I. A külkereskedelem szokványai II. A külkereskedelem pénzügyei Vámismeretek Szállítmányozási földrajz Magyarország szállítmányozási földrajza A világ szállítmányozási földrajza (gazdasági földrajz)

82

128

128

20

20

30

30

30

30

20

20

20

20

8

8

128

128

20

20

30

30

30

30

20

20

28

28

64

64

22

22

22

22

A világ szállítmányozási földrajza (közlekedési földrajz) Logisztikai ismeretek Logisztikai alapismeretek Raktározás Anyagmozgatás Csomagolás technika Logisztikai menedzsment Szállítmányozási informatika Szállítmányozási adatbázis kezelés Szállítmányozási szakmai idegen nyelv Idegen nyelvi okmánykitöltés I. Idegen nyelvi okmánykitöltés II. Szállítmányozási gyakorlat Szállítmányozási gyakorlat Logisztikai gyakorlat Összesen

20

20

128

128

30

30

25 25 28

25 25 28

20

20 32

32

32 64

64

32 32 192

192

128 64 450

108 718

Összesen

83

160

528

288 816

1532

2 KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT Célok és feladatok A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a Közgazdasági szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok, maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő elsajátíttatásán keresztül valósítható meg. A közgazdasági tantárgyak tanításának célja, hogy a szakterület tevékenységének sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakterület iránt, és segítse elő pályaválasztásukat. Szabad sáv órakeretének felhasználása 9. évfolyam: Gazdasági és jogi alapismeretek +1 óra  A számolási feladatok gyakorlására  A tananyag elmélyítésére  Üzemlátogatások megvalósítására 10. évfolyam: Gazdasági és jogi alapismeretek +1 óra  Üzemlátogatások megvalósítására  Gyakorlatcentrikus projektfeladatok megvalósítására 11. évfolyam: Számviteli ismeretek +1 óra  Gyakorlatcentrikus projektfeladatok megvalósítására  Gyakorlati feladatok megoldása 12. évfolyam: Adózási ismeretek +1 óra  Érettségi feladatok gyakorlására  Gyakorlatcentrikus projektfeladatok megvalósítására 13. évfolyam: Szakmai idegen nyelv+2 óra Munkahelyi egészség és biztonság +1 óra Számvitel +1 óra  Gyakorló feladatok megoldása, projektfeladatok számvitelből

84

2.1 PÉNZÜGYI–SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPZÉS OKJ 54 344 01 (BESZÁMÍTÁSSAL) Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma gy e

10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása I.

Szakmai követelménym Tantárgyak témakörök odul

Gazdálkodási ismeretek I.

108

108

Gazdálkodás a befektetett eszközökkel

12

12

Készletgazdálkodás, logisztikai rendszer

18

18

Munkaerő és bérgazdálkodás

26

26

Gazdálkodás, gazdaságosság

18

18

A vállalkozás vezetése, szervezete és stratégiája

20

20

A vállalkozás válsága

14

14

Gazdálkodási ismeretek II.

72

72

Gazdálkodás a pénzeszközökkel

36

36

Befektetések

22

22

Kamatszámítási feladatok

14

14

11505-12 Könyvelés számítógépen

Könyvelés számítógépen

10149-12 Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai

Szakképzés összes óraszáma

128

128

6

6

Szoftverjog és etika, adatvédelem A könyvelési programokkal kapcsolatos követelmények Főkönyvi és folyószámla könyvelési rendszer

6

6

36

36

Tárgyi eszköznyilvántartó program

18

18

Készletnyilvántartó program

18

18

Bérelszámoló program alkalmazása

18

18

Integrált vállalati rendszerek

26

26

Számvitel

192

192

A számviteli törvény, az éves beszámoló

18

18

A tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások

24

24

Immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások

8

8

A vásárolt készletek elszámolása

30

30

Jövedelem-elszámolás

16

16

Költségekkel kapcsolatos elszámolások

18

18

85

1501-12 Projektfinanszírozás

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások Pénzügyi és hitelműveletekkel kapcsolatos elszámolások Kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások

20

20

24

24

12

12

A zárás, éves beszámoló

22

22

Vállalkozás-finanszírozás

64

64

A vállalkozás pénzügyi döntései

2

2

A beruházások értékelése

26

26

A forgóeszköz-ellátás

16

16

A finanszírozás gyakorlata

14

14

6

6

A vállalkozások pénzügyi teljesítményének mérése Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat

32

32

Beruházások pénzügyi döntései

12

12

Forgóeszköz-szükséglet megállapítása

10

10

A finanszírozás gyakorlata

7

7

Pénzügyi teljesítmények mérése

3

3

Adózás

96

96

Az adózás rendje Személyi jövedelemadózás és bért terhelő járulékok Egyéni vállalkozó jövedelemadózási formái

4

4

28

28

14

14

Társaságok jövedelemadózása

16

16

Általános forgalmi adó

22

22

Helyi adók

12

12

Elektronikus adóbevallás-gyakorlat

64

64

Gyakorlati előkészítés

4

4

Elektronikus bevallás gyakorlata

56

56

A bevallások ellenőrzése

4

4

Projekt-finanszírozás

64

64

Projekt-finanszírozás alapjai

26

26

A projektek pénzügyi tervezése

24

24

A projekt-támogatások

14

14

Projektfinanszírozás gyakorlat

64

64

Projektértékelés módszerei

14

14

A projektek pénzügyi tervezése

14

14

A projektfinanszírozás gyakorlata

36

36

86

11502-12 Projektfolyamatok követése

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Projektfolyamatok követése

64

64

Projektmenedzsment alapok

16

16

Projekt elemzése, tervezése

22

22

Projekt irányítása, dokumentálása

16

16

Közbeszerzési eljárás

10

10

Projekttervezés gyakorlata

32

32

Projektirányítás számítógéppel

20

20

Projektterv készítése

12

12

Munkavédelem

16

Munkavédelmi alapismeretek

4

16

Munkahelyek kialakítása

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

4

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

2

2

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerezés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

Szakmai idegen nyelv Összes óra

64 384

736

Összesen

1120

87

64

ZÁRÓ DOKUMENTUMOK 1

A pedagógiai program érvényességi ideje

A pedagógiai program 2014. szeptember 1-től lép hatályba. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei 2.1 Az érvényes pedagógiai programot minden év első szülői értekezletén az osztályfőnökök ismertetik a szülőkkel. A pedagógiai program tanulókat érintő részét osztályfőnöki órákon ismerik meg a tanulók. 2.2 A pedagógiai program megtalálható az iskola könyvtárában, a nevelőtestületi szobában, az iskolatitkári és az igazgatói irodában és az iskola honlapján, ahol az érdekeltek megtekinthetik, elolvashatják. 2

3 A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai: A nevelőtestület a pedagógiai programot ………… a nevelőtestületi ülésen fogadta el.

Budapest, …………..

P.H.

..................................................... igazgató

88