PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bethlen Gábor Szakközépiskola 2013

PEDAGÓGIAI PROGRAM Bethlen Gábor Szakközépiskola

2013.

2

BEVEZETŐ RÉSZ ..................................................................................................................7 1

2 3

AZ ISKOLA ARCULATA ...............................................................................................7 1.1 Az iskola rövid története ........................................................................................7 1.2 Az iskolai hagyományok........................................................................................7 1.3 Képzési kínálat .......................................................................................................8 AZ ISKOLA KÖRNYEZETE ..........................................................................................8 AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE ..........................................................................8 3.1 Lakóhely szerinti megoszlás ..................................................................................8 3.2 Szülői háttér, neveltségi szint ................................................................................8 3.3 Pályaválasztási motiváció ......................................................................................8 3.4 Tanulási attitűd.......................................................................................................9 3.5 Továbbtanulási szándék .........................................................................................9 3.6 Diákönkormányzat .................................................................................................9

A. NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................10 1

2

3

4

5

6

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI .................................10 1.1 Pedagógiai alapelvek ...........................................................................................10 1.2 A nevelő-oktató munka célja ...............................................................................13 1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai .............................................15 1.4 A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai .......................................16 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOKAT ...........................................................................................................17 2.1 Az erkölcsi nevelés ..............................................................................................17 2.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés .......................................................................17 2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés ............................................................18 2.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése .........................................................18 2.5 A családi életre nevelés ........................................................................................18 2.6 A testi és lelki egészségre nevelés .......................................................................18 2.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség ...........................................................18 2.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság .................................................................19 2.9 Pályaorientáció .....................................................................................................19 2.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés ............................................................................19 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOKAT .............................19 3.1 Az egészségtervek általános, hosszú távú (globális) célja ...................................20 3.2 Az egészségterv működési céljai .........................................................................20 3.3 Egészségfejlesztés ................................................................................................20 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ....................................21 4.1 Az iskola, mint közösség .....................................................................................21 4.2 Az osztály, mint közösség....................................................................................21 4.3 A diákönkormányzat ............................................................................................22 A PEDAGÓGUSOK, OSZTÁLYFŐNÖKÖK INTÉZMÉNYI FELADATAI ..............22 5.1 A pedagógus kötelességei és jogai .......................................................................22 5.2 Az osztályfőnök közösségfejlesztő munkája .......................................................24 5.3 Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés ................................................25 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ..................................................................................26 6.1 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 26 3

6.1.1 Az iskola feladatai.........................................................................................26 6.1.2 Együttműködés a segítő szakemberekkel .....................................................26 6.1.3 Együttműködés kortárs csoportokkal ............................................................26 6.1.4 Pályaorientációs programok..........................................................................27 6.2 Az iskola drogstratégiai programja ......................................................................27 6.2.1 Helyzetelemzés: ............................................................................................27 6.2.2 Cél .................................................................................................................27 6.2.3 Feladatok: ......................................................................................................28 6.2.4 Módszerek, eszközök a drogprevencióban: ..................................................28 6.3 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ................................................................................................28 6.4 A GYERMEKÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK.....................................................................................................29 6.5 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM..........................................................................................30 6.6 SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ........30 6.7 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVEI ....................................................................................................31 7 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ...............................................33 7.1 A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE ...................................................33 7.1.1 SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIA ..............................33 7.1.2 AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS ........34 7.2 Az iskola pedagógiai programja meghatározza ...................................................34 7.2.1 A tanuló kötelessége .....................................................................................34 7.2.2 A tanuló joga .................................................................................................34 7.3 A tanulók közösségei, a diákönkormányzat.........................................................35 7.4 DIÁKÖNKORMÁNYZAT .................................................................................35 8 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI .....................................................................36 8.1 Kapcsolattartás a szülőkkel ..................................................................................36 8.2 Kapcsolat más intézményekkel ............................................................................36 9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK, ALKALMASSÁGI VIZSGA, SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI .................................................................37 9.1 Tanulmányok alatti vizsgák .................................................................................37 9.1.1 Osztályozó vizsga .........................................................................................37 9.1.2 Különbözeti vizsga........................................................................................37 9.1.3 Pótló vizsga ...................................................................................................37 9.1.4 Javítóvizsga ...................................................................................................37 9.1.5 Belső vizsga ..................................................................................................37 9.2 Alkalmassági vizsga.............................................................................................37 9.3 Szóbeli felvételi vizsga ........................................................................................37 10 A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI A KÖZOKTATÁSI- ÉS A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKON ..............................................................................38 10.1 A 9. osztályba való felvétel feltételei ...................................................................38 10.2 Átvétel az iskola magasabb évfolyamára .............................................................38 10.3 A szakképző osztályba való felvétel feltételei .....................................................38 10.4 A szakképző osztályba való átvétel feltételei ......................................................39 11 ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ...............................................................................39 B. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ................................................................................39 4

1

2

3

4 5 6 7

8

9

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE ............................................39 1.1 2013. szeptemberétől érvényes óraterv ................................................................40 1.2 Kifutó osztályaink óratervei .................................................................................42 1.2.1 Óraterv a 9. és 10. évfolyam részére, Közgazdasági szakmacsoport............42 1.2.2 Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére, Közgazdasági szakmacsoport..........43 1.2.3 Óraterv a 9. és 10. évfolyam részére, Közlekedési szakmacsoport ..............44 1.2.4 Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére, Közlekedési szakmacsoport ............45 1.2.5 Óraterv a 9. és 10. évfolyam részére, Ügyviteli szakmacsoport ...................46 1.2.6 Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére, Ügyviteli szakmacsoport .................47 ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI.......................................................48 2.1 Didaktikai elvek ...................................................................................................48 2.2 Praktikus elvek .....................................................................................................48 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK.................................................................................................................49 3.1 Az erkölcsi nevelés ..............................................................................................49 3.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés .......................................................................49 3.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés ............................................................49 3.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése .........................................................49 3.5 A családi életre nevelés ........................................................................................50 3.6 A testi és lelki egészségre nevelés .......................................................................50 3.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség ...........................................................50 3.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság .................................................................50 3.9 Pályaorientáció .....................................................................................................50 3.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés ............................................................................50 3.11 Médiatudatosságra nevelés ..................................................................................50 3.12 A tanulás tanítása .................................................................................................51 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, ..............................................................................51 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK...........................................................................51 ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSE ..................................................51 A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ...........................................52 7.1 Angol nyelv ..........................................................................................................52 7.2 Biológia ................................................................................................................54 7.3 Fizika....................................................................................................................83 7.4 Informatika ...........................................................................................................99 7.5 Irodalom .............................................................................................................105 7.6 Közgazdasági alapismeretek üzleti gazdaságtan ...............................................107 7.7 Közgazdasági alapismeretek elméleti gazdaságtan ...........................................113 7.8 Közlekedési alapismeretek közlekedés üzemvitel .............................................118 7.9 Matematika ........................................................................................................122 7.10 Német nyelv .......................................................................................................135 7.11 Testnevelés .........................................................................................................137 7.12 Történelem .........................................................................................................141 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA .........................................................................................................................144 8.1 A tanulók tanulmányi eredményének értékelése ...............................................144 8.2 Az iskolai beszámoltatás formái ........................................................................145 8.2.1 Szóbeli ellenőrzés formái ............................................................................145 8.2.2 Irásbeli beszámoltatás formái .....................................................................145 8.3 Az írásbeli és szóbeli házi feladatok, az otthoni felkészülés elvei és korlátai ...146 8.4 Az írásbeli munkák külső alakja értékelésének szempontjai .............................146 AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE.................................................147 5

10

11 12

13

14

15

9.1 A tanulmányi munka ellenőrzése .......................................................................147 9.2 A különböző munkaközösségek sajátos értékelési rendje .................................147 9.3 Egyéb szabályok ................................................................................................148 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI .........................................................................................148 10.1 A szakmai tárgyak csoportbontása.....................................................................148 10.2 A közismereti tárgyak csoportbontása ...............................................................149 10.3 Az egyéb foglalkozások szervezésének elve .....................................................149 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ..............................................................................................................149 EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS ..............................................150 12.1 Az iskola egészségnevelési programja...............................................................150 12.1.1 TÉMAKÖRÖK A 9. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA .....................................152 12.1.2 TÉMAKÖRÖK A 10. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA ...................................152 12.1.3 TÉMAKÖRÖK A 11. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA ....................................152 12.1.4 TÉMAKÖRÖK A 12. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA ....................................153 12.1.5 EGÉSZSÉGNEVELÉS A TANÓRÁK KERETEI KÖZÖTT ...................153 12.2 AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA ...............................155 12.2.1 A KÖRNYEZETI NEVELÉS LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLÁBAN 156 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK................................156 13.1 A köznevelés – közoktatás esélyegyenlősége ....................................................157 13.2 Iskolánk feladatai ...............................................................................................157 A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JUTALMAZÁS ............................................................................................................157 14.1 Értékelés .............................................................................................................157 14.2 Jutalmazás ..........................................................................................................160 PROJEKTOKTATÁS ...................................................................................................160 15.1 Csoportmunka ....................................................................................................160 15.2 Projektmódszer ..................................................................................................160

C. SZAKMAI PROGRAM ................................................................................................162 1

2

KÖZLEKEDÉSI SZAKMACSOPORT KERETTANTERVE ....................................162 1.1 Célok és feladatok ..............................................................................................162 1.2 Kerettanterv........................................................................................................162 KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT KERETTANTERVE ................................178 2.1 Célok és feladatok ..............................................................................................178 2.2 Kerettanterv........................................................................................................178

ZÁRÓ DOKUMENTUMOK ..............................................................................................231

6

BEVEZETŐ RÉSZ 1 AZ ISKOLA ARCULATA 1.1 AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE Iskolánk 1988.szeptember 1-én kezdte meg működését négy első osztállyal. Két osztály közlekedési (gépjárműüzemi), két osztály közgazdasági (számviteli, gazdálkodási) ágazattal.1989 szeptemberétől engedélyt kaptunk kísérleti szak indítására (számviteli, számítástechnikai alkalmazói ágazat), melynek óraterveit, tanterveit iskolánk nevelőtestülete dolgozta ki. A gazdaság szerkezetében végbemenő változásokat, illetve piaci igényeket figyelembe véve 1991ben szintén kísérleti képzés keretében belföldi és nemzetközi szállítmányozói szakot indítottunk, szakközépiskolában, nappali középfokú képzés keretében az országban először.1992-ben érettségiztek első osztályaink. Iskolánk 1990-ben vette fel a Bethlen Gábor nevet. Iskolánk névadója az Erdélyi Fejedelemség történetének egyik legnagyobb alakja. 1613-ban Kolozsvárott az erdélyi országgyűlés fejedelemmé választotta. Uralkodása alatt (1613-1629) nyugalmat, biztonságot és jólétet teremtett Erdélyben. Szerette és pártfogolta a tudományt és a művészetet és gondja volt az ipar fejlesztésére is. 2007. júliusától iskolánk jogutódja lett a Pestújhelyen 1925 óta működő Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnáziumnak. Az összevonás eredményeként szakmai kínálatunk az ügyviteli szakmacsoporttal bővült. Az intézmény az első évben két telephelyen működött. 2008. szeptemberétől képzési szerkezetünk is átalakult. Tanulóink az érettségi vizsga letételéig tanultak iskolánkban, szakképzésre a Térségi Integrált Szakképző Központokban volt lehetőségük. 2012-től iskolánk újra indíthat szakképző osztályokat nappali tagozaton és nem nappali jellegű felnőttképzésben. 2013. január elsejétől iskolánk fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.

1.2 AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK A közismereti és szakmai képzés, valamint a nevelői munka mellett és azokkal összefüggésben iskolánk – viszonylag fiatal volta ellenére is - nagy hangsúlyt fektet a kialakult hagyományok ápolására, fejlesztésére. A szokásos középiskolai rendezvények lebonyolítása (tanévnyitó, iskolagyűlések, autós ballagás, ballagás) és nemzeti múltunk jeles napjainak megünneplése (október 23., március 15.) már megszilárdult, s így hagyományosnak tekinthető módon történik. Bethlen Napok: Amióta iskolánk Bethlen Gábor nevét viseli, minden tanév novemberében kétnapos rendezvénysorozattal emlékezünk a nagy erdélyi fejedelemre, s ez jelentős személyiségfejlesztő hatással bír mind a rendező osztály, mind a részt vevő osztályok tanulóira nézve (szervezőképesség, felelősségtudat, együttműködés, más vélemények elfogadása, stb.). A Bethlen-napok hagyományosan a 12. évfolyamos osztályok faültetésével kezdődnek. A tréfás feladatok, szellemi vetélkedők, sportversenyek során a tanulmányi munkában kevésbé eredményes diákjaink is érvényesülhetnek. Gólyatábor, gólyahét: Iskolánkban különösen nagy figyelmet kapnak a tanulmányaikat nálunk megkezdő 9. osztályos diákok. A tanévkezdés előtti héten gólyatábort szervezünk, ahol jó alkalom adódik a leendő osztálytársaknak egymással, osztályfőnökeikkel és magasabb évfolyamra járó diáktársaikkal való megismerkedésre. A Bethlen-napok hete a gólyáké. A 10. évfolyamosok egész héten tréfás, kreativitást igénylő próbáknak vetik alá a gólyákat, akik az utolsó próbanapon az iskola tanulóinak műsorral mutatkoznak be. 7

Szalagavató: A 12.-es diákokat búcsúztató szalagavató bál megszervezése a 11.-es osztályok feladata. Tanulók, szülők, pedagógusok közös ünnepe, mely maradandó élményt nyújt mindenki számára. Ballagás: A ballagás megszervezése szintén a 11.-es osztályok feladata. Ez alkalommal kerül sor az iskolánk fennállásának 10. évfordulója alkalmából alapított Bethlen-díj átadására, melynek során évente tantestületünknek egy tagja és egy diákunk részesül iskolánk teljes tanulói és tanári közösségének elismerésében.

1.3 KÉPZÉSI KÍNÁLAT Az általános iskola 8.osztálya után a tanulók választhatnak a - közlekedési szakmacsoportos képzés, - közgazdasági szakmacsoportos képzés közül.

2 AZ ISKOLA KÖRNYEZETE Iskolánk a főváros egyik olyan peremkerületében található, ahol a változó körülményeknek és igényeknek megfelelően több középiskola is található, így közvetlen környezetünkben és Budapest egészét tekintve is több „versenytárssal” kell számolnunk.

3 AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE 3.1 LAKÓHELY SZERINTI MEGOSZLÁS Tanulóink döntő többsége az iskolánkat körülvevő újpalotai lakótelepen, valamint más szomszédos kerületek lakótelepein él. Valamivel kevesebben szintén ennek a környezetnek (Észak-Pest kertvárosainak) társas-, illetve családi házaiban laknak. A főváros távolabbi kerületeiből kevés tanulónk van, viszont olyan környező kistelepülésekről, ahonnan viszonylag könnyen megközelíthető az iskolánk, többen ingáznak. A kollégista diákjaink száma elhanyagolható.

3.2 SZÜLŐI HÁTTÉR, NEVELTSÉGI SZINT Tanulóink szülei többnyire alkalmazottként, kisebb számban önálló vállalkozást vezetve dolgoznak. A családok anyagi helyzete homogénnek mondható, bár ezektől az átlagos magyar életszínvonallal is egyező egzisztenciális körülményektől – kis számban – mindkét irányban tapasztalható eltérés. A nevelőtestület feladata, hogy felfigyeljen pl.: a szülők munkanélkülisége miatt hátrányos helyzetű tanulókra, s igyekezzen támogatni őket. A kitapintható szociális különbségek idáig nem okoztak konfliktusokat, de erre egyre inkább figyelni kell. Sajnos az országos átlagtól a családi-szülői háttér egyéb vonatkozásai sem térnek el: az elvált, részint újraházasodott szülők nagy száma, a rendezetlen érzelmi viszonyokat teremtő élettársi kapcsolatok nem segítik elő, hogy kiegyensúlyozott érzelmi életű, az igazi értékeket felismerő és azokhoz vonzódó, a világra, az ismeretlenre, a tudásra nyitott, érdeklődő, életkoruknak megfelelő neveltségi szinttel rendelkező fiatalok kezdjék meg tanulmányaikat iskolánk 9. évfolyamán.

3.3 PÁLYAVÁLASZTÁSI MOTIVÁCIÓ Mindezek ellenére iskolánk kiválasztása a kevésbé fontos körülmények (a lakóhelyhez való közelség, baráti példa és rábeszélés) mellett gyakran tudatos, megfontolt döntés eredményeképpen történik. Tanulóink szülei látják, tapasztalják, hogy azokban a szakmacsoportokban, melyekben nálunk az alapozás folyik, könnyebb elhelyezkedni, s így remélhető, hogy gyermekük tanulmányainak elvégzése után megfelelő álláshoz fog jutni. Gyakran maguk a szülők is hasonló szakterületen dolgoznak, s így nemcsak ők érzékelik közvetlenül annak előnyeit, hanem esetleg gyermekük is kedvet kap hozzá. 8

3.4 TANULÁSI ATTITŰD A céltudatos és következetes tanulói magatartás diákjainknak csak igen kis százalékára jellemző. A 8 általánosból érkezők jelentős része tanulási kudarcot is hoz magával, így a tanuláshoz való viszonyuk vegyes képet mutat. Még a kötelességüket átérző növendékeink is sokszor tanulási nehézségekkel küszködnek, ami nemegyszer az alapvető készségek hiányából (pl. olvasási, szövegértési készség) fakad. Ezért kell olyan nagy hangsúlyt fektetnünk- különösen a 9. évfolyamon -a gyengébb felkészültségű, szerényebb képességű tanulók felzárkóztatására. A tanulás helyének, szerepének tudatosítása a tapasztalatok szerint a teljes képzési idő alatt folyamatos feladat.

3.5 TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉK Egyre több diákunk számára nyílik lehetőség továbbtanulásra az érettségi bizonyítvány megszerzése után. Az iskola szakképző évfolyamain, az ország számos egyetemén, főiskoláján, valamint a Térségi Integrált Szakképző Központok keretein belül folytathatják tanulmányaikat diákjaink.

3.6 DIÁKÖNKORMÁNYZAT Iskolánk fennállása óta folyamatosan tevékenykedik a diákönkormányzat. Az iskola a diákönkormányzat működését nevelési céljai megvalósításában fontosnak tartja. Segíti a tanulók közéletiségre nevelését, demokratikus jogaik gyakorlását, megalapozza és fejleszti a kommunikációs készségüket. Az osztályok diákbizottságainak tagjait az adott osztály tanulói választják meg, s az osztálytitkárok alkotják az iskolai diákbizottságot, mely rendszeresen (havonta egy alkalommal) megbeszélést tart. Az ODB titkárok a tanév elején megválasztják az iskolai DÖK titkárt. Az iskolánkat a DÖK titkár képviseli a budapesti és országos fórumokon és rendezvényeken. Tanév elején meghatározzák a diákönkormányzat működési rendjét, az év feladatait, a szervezeti és működési szabályzatot. Döntenek a DÖK által felhasználható egy tanítás nélküli napról. A hagyománynak megfelelően ezt a napot az autós ballagásra használják fel. Az iskolai diákönkormányzat kéthetente ülésezik. Az előttük álló két hét feladatait határozzák meg. Így a tanulók számos, őket érintő kérdésben kifejthetik véleményüket, formálhatják a diákélet hétköznapjait és a tantestületi döntésekre is befolyást gyakorolhatnak. Iskolánkban a diákönkormányzat egyetértési és véleményezési joga érvényesül.

9

A. NEVELÉSI PROGRAM 1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1 PEDAGÓGIAI ALAPELVEK A XXI. századba lépve iskolánknak új kihívásokkal kell szembenéznie. A jövő generációt nevelő intézményünknek világos alapelveket kell megfogalmaznia a tanulók és szüleik, a nevelőtestület, az iskola partnerei számára. Alapelvek: - Tanulóink harmónikus , lelki, testi, értelmi fejlődésének, készségeinek, képességeinek, ismereteinek, jártasságainak, érzelmi és akarati tulajdonságainak fejlesztése. - Műveltségük fejlesztése. - Életkori sajátosságainak megfelelő, tudatos fejlesztése révén erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére a magán érdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes , felelős állampolgárok nevelése. Közvetítjük: - az alapvető, tudományos ismereteket (ügyelve a humán és reál területek arányára), - erkölcsi-etikai értékeket, - helyes magatartási, viselkedési normákat, - az igazi emberi értékek felismerését és fontosságát a mai elanyagiasodó világban. Fontosnak tartjuk, hogy követelményeinket a demokrácia értékei hassák át; hogy azok a közös nemzeti értékeket szolgálják, ugyanakkor támaszkodjunk az európai, humanista hagyományokra, erősítsük Európához tartozásunkat. Feladatok: 1.Erkölcsi nevelés: Erkölcsi érzékek fejlesztése, felelősségtudat, igazságérzet kibontakoztatása. Kötelességtudat, a munka megbecsülése, mértéktartás, együttérzés, segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség. A korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés , az elfogadás készségeinek megalapozása és fejlesztése. 2.Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: Nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományainak megismerése , a jeles magyar személyiségek munkásságának ismerete. Tájékoztatás, az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködés formáiról. 3.Állampolgárságra, demokráciára nevelés: mint nemzeti öntudat, törvénytisztelet az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és jogok tisztelete, erőszakmentesség, méltányosság. Fejlesztjük diákjaink: - gondolkodását, hogy értelmes, kritikus, kreatív legyen, - kommunikációs képességét, - folyamatos igényét a tanulásra, 10

-

döntési képességét, érdeklődését a világ dolgai iránt, egészséges életmódra törekvését, kulturált környezetre és annak megóvására való igényét, akaraterejét, önismeretét, önfegyelmét.

Családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségének megértetése , harmónikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. Felkészítés a családi életre, a felelős párkapcsolatok kialakítására a családi éltükben felmerülő konfliktusok kezeléséről szóló ismeretek átadása. Felelősségvállalás másokért A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása. Saját élményű tanuláson keresztül. Fenntarthatóság, környezettudatosság A természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő , a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás kialakítása. A tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat , válságokat idézhetnek elő. Aktívan tevékenykedjenek környzetük értékeinek , sokszínűségének megőrzésében, gyarapításában. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanulók ismerjék fel saját felelősségüket, az értékteremtő munka , ajavakkal való észszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Médiatudatosság Olyan kritikai beállítódás kialakítása , amely felkészíti a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól befolyásolt élet értelmes és értékelvű megszervezésére tudatos átalakítására. Tanulás tanítása Sajátos nevelési igényű tanulók differenciált oktatása A sajátos nevelési igényű tanulók és fogyatékkal élők számára az egyéni megkülönböztetett bánásmód és alternatív eszközök biztosítása. Nemzeti és európai identitástudat Iskolánk fontos alapelve, hogy minden tanulónk ismerje meg a magyar kulturális örökséget, nemzetünk értékeit. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek a haza és annak népei megbecsüléséhez vezetnek. Legyenek nyitottak más népek megismerésére megbecsülésére is. Arra neveljük őket, hogy természeti és társadalmi környezetükkel harmóniában éljenek. Fontosnak tartjuk, hogy reális képük legyen az emberiség problémáiról, a nemzetközi együttműködés lehetőségeiről. Tudatosítanunk kell bennünk, hogy társadalomban élünk és egy állam polgárai vagyunk. A demokrácia aktív részvételt ró tanulóinkra is az egész ország és közvetlen közösségük problémáinak megoldásában egyaránt. Tanulóinkat az egyéni és közösségi érdekek összehangolására, az együttműködés képességének kifejlesztésére neveljük. Önismeret és társas kultúra fejlesztése. Nagy teher nehezedik a mindenkori fiatal generációra, hiszen életének irányítójává – alakítójává kell válnia. Az iskola és nevelőtestületünk feladatának érzi, hogy diákjainkat önismeretre 11

neveljük, a reális jövőkép kialakításában segítsük; tervezésre és rendszerben gondolkodásra képessé tegyük. A személyes útkereséshez szükséges önbizalmat tanulmányi és emberi sikereik révén erősíteni kívánjuk bennük. Erkölcsiség, minőség A gazdaság és társadalom gyors változása nyomán a hagyományos életvitel átalakult. Mindennapjaink meghatározó elemévé vált a globalizáció, a multinacionális vállalatok által közvetített életforma, a számos kulturális kihívás, az információk mennyiségi robbanása. Segítenünk kell diákjainkat abban, hogy az alternatívák közül a helyeset válasszák; ezek: - az élet és egészség igenlése, - az életre veszélyes magatartások elutasítása, - a család, az emberi közösségek - kapcsolatok fontossága, - a cselekvő akarat, - az igényesség a munkában, ízlés a mindennapi érzelmi életben, - az erkölcsösség, a minőség tisztelete. Differenciált bánásmód és oktatás Az iskolai nevelés és szakmai felkészítés fontos eleme ez. A szakközépiskola akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. Nevelőmunkánkban számolnunk kell az értékrend zavaraiból keletkező feszültségekkel, az egyenlőtlenségek növekedésével, az eltérő kultúráltság következményeivel. A differenciált bánásmód és oktatás az esélyegyenlőség megteremtésének eszköze lehet. Nyitottság a környezetre és a változásokra A jövőkép meghatározója a változás állandósága. A változás útja a tanulás, mely magában foglalja az értelmi képességek és az egész személyiség fejlődését. A tanulásnak nem szabad öncélúnak lennie, hanem az élet megismerésének és megértésének forrásává kell válnia. A tanítás és a személyiségformálás iskolánk alapfeladata. A fiatalok jövőjét két tényező befolyásolja.: meghosszabbodott életkor miatt sokáig munkavállalók lesznek , ugyanakkor képesítésük gyorsan elavulhat. A folyamatos alkalmazkodáshoz általános és szakmai műveltségre, állandó tanulási készségre és motiváltságra van szükségük. Az iskolánknak ezért önállóságra, kreativitásra, teljesítő- és cselekvőképességre kell nevelni diákjait. Fel kell ébreszteni bennük a folyamatos önképzés, szakmai fejlődés igényét, a mobilitás és kockázatvállalás képességét.

12

1.2 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJA A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Emellett segítsen eligazodni a vallás, világnézeti sokféleségben, oly módon, hogy e kérdésekben semleges álláspontot képvisel. Igény esetén biztosítja hit- és vallásoktatást. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók az általános műveltség megszerzése mellett szakmacsoportos alapozó ismereteket szerezzenek. Ezek az ismeretek elősegítik a tanulók pályaválasztását és betekintést engednek az egyes szakmák sajátosságaiba. Ezen túlmenően a szakközépiskolai tanulmányok felkészítenek a szakképzésre és a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Nemzeti és európai identitástudat továbbépítése Legfontosabb célunk az általános és szakmai alapműveltség biztosítása mellett az, hogy diákjaink az egyetemes emberi és nemzeti értékeket fontosnak tartó egyéniséggé (személyiséggé) váljanak. Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Alakuljon ki a tanulóban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Személyiségfejlesztés Alapvető cél a felelős társadalmi magatartásformák megmutatása. Számos tantárgy keretein belül van mód az emberi tettek, döntések elemzésére, a cselekedetek motívumainak feltárására. Így készíthetjük föl diákjainkat arra, hogy mint egyén és mint állampolgár megtalálják helyüket a társadalomban. Az értékrendek vizsgálata, az erkölcsi kategóriák változásának nyomon követése, a kritikai szemléletmód kifejlesztése révén demokratikus, polgári életformára készítjük föl a tanulókat. Együttműködésre és kooperációra nevelés Arra törekszünk, hogy tanulóink társas kapcsolataikban igényesek legyenek (iskolai és iskolán kívüli rendezvények, tevékenységek; diák-önkormányzati munka; osztályfőnöki órák szervezése stb.) Mindennapjaikban a konstruktív életvezetés elveit kövessék. A demokratikus együttélés szabályait ismerjék, tartsák és tartassák be közösségeikben. Kommunikációs képességek fejlesztése A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Arra törekszünk, hogy tanítványaink képesek legyenek az írott és szóbeli kommunikációra magyar és idegen nyelven is. Tanuljanak meg az információkkal alkotó módon kreatívan bánni. Arra kell felkészítenünk őket, hogy középfokú tanulmányaik befejeztével képesek legyenek szakmát, hivatást választani. Élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi érzelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás 13

számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Az eredményes tanulás módszereinek , technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszereket, eljárások kiépítését, az emlékezet erősítését, célszerű rögzítési módszerek kialakítását az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatását. A változó világban való eligazodás képességének fejlesztése Iskolánk a közlekedési, közgazdasági szakmacsoportos oktatás megvalósításával kívánja elősegíteni, hogy végzett tanulóink az alapozó ismeretek birtokában olyan szakmát tudjanak választani, amelyre a társadalomnak és a gazdaságnak szüksége van és megfelel az egyéni elvárásoknak, képességeknek is. Környezetvédelmi, környezeti nevelés Célunk a környezettudatos magatartás, életvitel kialakítása. Tanulóink váljanak érzékennyé környezetünk állapota iránt, segítsék elő az élő természet fennmaradását! A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeiket ismerjék, jogaikat gyakorolják! A környezetkímélő magatartás legyen egyéni és közösségi erkölcsi alapelv! Életmódjuk kialakításakor számoljanak a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív következményeivel is! Esztétikai nevelés Az esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére érő ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelv és irodalom, a vizuális kultúra, az ének-zene tantárgyakra nagy felelősség hárul. De az iskola „küllemére” ugyanilyen fontos figyelnünk. Az esztétikai neveléssel a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre kellene hangolni a diákjainkat. Az esztétikai nevelés az önértékelés, önmagunk megértésének eszközévé válhat. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.

14

1.3 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI Bemeneti szakasz - a tanulók tudásának, nevelésének felmérése, - a tanulási technikák elsajátítása, - a tehetséges tanulók felismerése, - a hátrányos helyzetűek segítése, - az osztályközösség kialakulásának segítése, az osztályközösséghez igazodó pedagógiai módszerek kiválasztása, súlyozása. Oktatási-nevelési folyamat jellemzői - az ismeretközvetítés szerepének növelése, - a szakmai irányultság kialakítása és megszilárdítása, - az egyéni ambíciók és a hozzárendelhető követelmények összhangjának megteremtése, - a tanulók hiányosságainak pótlása egyénre szabottan. Kimeneti szakasz - felkészülés a sikeres érettségi vizsgára, - felkészülés a továbbtanulás feladataira, Az oktatás középiskolai évfolyamokon folyik. Az oktatás a középiskolai szakaszban az általános iskola 8. osztályát befejező tanuló felvételével kezdődik és érettségi vizsgával zárul.Az érettségi vizsgára felkészítés 4 éves oktatási folyamatban valósul meg. A 9 – 12 évfolyamokon szakmacsoportos alapozó képzés valósul meg a közlekedési, közgazdasági szakmacsoportban. A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Keltse fel az érdeklődést a szakmacsoport elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a közlekedési szakmacsoportot megalapozó természettudományi szemléletet. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók közlekedési szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos közlekedési feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. Járuljon hozzá a szakmai tantárgyak megalapozásához és az általános műveltség szélesítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, segítsen felismerni a környezet védelmének fontosságát. Az érettségi előtti tanulmányok szakképzésbe beszámításhoz, illetve felsőfokú tanulmányokba történő beszámításához a tanulónak lehetősége van a közlekedési alapismeretek tantárgy tanulása során elsajátított ismeretek és készségek (a követelményekben részletesen meghatározott szintű) meglétét középszintű, illetve emelt szintű érettségi vizsgán bizonyítani. 15

A közlekedési alapismeretek tantárgy érettségi vizsga célja a szakmacsoportos szakmai alapozás lezárása, a tanulók szakmaválasztásának elősegítése és annak ellenőrzése, hogy a tanuló felkészültsége megfelel-e a szakképzésbe történő bekapcsolódás feltételeinek. A tantárgy az érettségi vizsga szabadon választható vizsgatárgyai közé tartozik, bővíti a választható tantárgyak körét. A vizsgázók számára mind középszinten, mind pedig emelt szinten választható a közlekedés alapismeret tantárgy. A Közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának megerősítése, valamint a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. Rendszerezze a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a közgazdasági szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket irántuk, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságukat, fejlődésük irányát, a dolgozók tevékenységét, távlatait. A közgazdasági alapismeretek tantárgy érettségi vizsga célja a szakmacsoportos szakmai alapozás lezárása, a tanulók szakmaválasztásának elősegítése és annak ellenőrzése, hogy a tanuló felkészültsége megfelel-e a szakképzésbe történő bekapcsolódás feltételeinek. A tantárgy az érettségi vizsga szabadon választható vizsgatárgyai közé tartozik, bővíti a választható tantárgyak körét. A vizsgázók számára mind középszinten, mind pedig emelt szinten választható az üzleti gazdaságtan vagy az elméleti gazdaságtan.

1.4 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A tanulási-nevelési folyamat lényegének tekintjük a probléma-felismerés és problémamegoldás készségét, a folyamatos és önként vállalt tanulói aktivitást, az állandó gyakorlást és értékelést. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen nevelési módszerek: azok, amelyeknek alkalmazása során a pedagógus közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Ilyen a: magyarázat, beszélgetés, gyakoroltatás, segítségadás, számonkérés, ellenőrzés, ösztönzés, tények és jelenségek bemutatása, önálló elemző munka, a pedagógus személyes példamutatása, stb. Közvetett nevelési módszerek: azok, amelyekben a pedagógus nevelő hatása áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Ilyen : a tanulói közösség tevékenységének megszervezése, közös célok kitűzése, elfogadtatása, hagyományok kialakítása, ellenőrzés, ösztönzés, követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből, felvilágosítás a betartandó magatartási normákról, vita, stb. A korábban megfogalmazott nevelési-oktatási céljaink megvalósítására a következő eszközöket és eljárásokat tartjuk alkalmasnak: - A tanulóknak a tananyag passzív befogadása helyett el kell sajátítaniuk a feléjük áramló információk kritikai szemlélését, elemzését. A manipulációk elleni védekezésre is fel kell készítenünk őket. - A fiataloknak fokozatosan alkalmassá kell válniuk a valóság megfigyelésére, a gondolatok és fogalmak elemzésére, racionális gondolatmenet kialakítására. - Fontos a logikus összefüggésekben, a rendszerben való gondolkodás képességének fejlesztése. - Diákjainknak meg kell tanítanunk az írott, a beszélt, a képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést. 16

-

-

-

-

-

Fejleszteni kell szövegértési és szövegalkotási képességüket minden tantárgyban, a nyelvtan helyes használatára, a szókincs gazdagítására kell törekednünk az anyanyelv, a nemzeti identitás védelmében. Támogatni, igényelni kell a tanulói aktivitást. Teret kívánunk adni az egyéni munkamódszereknek, az egyéni tanulási stratégiák kialakításának. Pontos, fegyelmezett, önálló munkára szoktatjuk tanulóinkat. Az autonómia, a felelősségtudat kialakítása, munkájuk ellenőrzése kívánalom – akár egyedül, akár csoportban dolgoznak. Iskolánk a világot olyan építményként kívánja bemutatni, amelynek alakítása mindannyiunk feladata. A kötelességek és jogok tudatosítása reményeink szerint a demokrácia gyakorlatához vezeti el diákjainkat. A teljes, alkotni képes személyiség fejlesztésében fontos szerepet játszik az önismeret fejlesztése, főleg az osztályfőnöki órákon, a közösségi élet színterein. Az erős és gyenge pontok felismertetése, az önbizalom erősítése, a kezdeményező- és vállalkozókészség kialakítása, az érzelmi intelligencia kialakítása az erkölcsös személyiség kiformálódásának feltétele. A személyiségfejlesztésben meghatározónak tekintjük az iskola arculatát, hagyományait, belső környezetét és légkörét.

2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOKAT Iskolai oktató-nevelő munkánk fontos célja személyiségfejlesztés, azaz olyan értékek közvetítése, melyek a tanulókat hozzásegítik szociálisan értékes és saját szempontjukból eredményes magatartási és tevékenységi formák megvalósításához. Ennek érdekében feladatunk,

2.1 AZ ERKÖLCSI NEVELÉS Alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

2.2 NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg 17

történelmét, sokszín kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

2.3 ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket.

2.4 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

2.5 A CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

2.6 A TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

2.7 FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG Az iskola ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan 18

képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

2.8 FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének meg- őrzésébe, gyarapításába.

2.9 PÁLYAORIENTÁCIÓ Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

2.10 GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében az iskola biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

3 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOKAT Az egészség a legtágabb értelemben optimális jól-létként értelmezhető, mely egyszerre eszköz, cél és erőforrás is. Széleskörű és jól koordinált iskolai összefogással, az intézkedések és cselekvések egészséghatásának megfelelő mérlegelésével javítható a diákok egészségügyi („betegségügyi”) ellátás terve. Az egészségterv hozzásegít minket a tanulók, életminőségének javításához. Az iskolai egészségfejlesztési tevékenység pozitív közösségi mintát szolgáltatva megkönnyíti az egyén „egészségesebb” választásait.

19

3.1 AZ EGÉSZSÉGTERVEK ÁLTALÁNOS, HOSSZÚ TÁVÚ (GLOBÁLIS) CÉLJA A társadalmi versenyképesség javítása, optimalizálása. A tanulók életminősége, egészségi állapota döntő mértékben meghatározza életkilátásaikat, jövőjüket, egyéni, családi és közösségi szinten egyaránt.

3.2 AZ EGÉSZSÉGTERV MŰKÖDÉSI CÉLJAI -

Az irányított változtatási folyamatban partnerként működnek együtt az iskola-egészségügy szakemberei az iskola és a célcsoport. Az iskolai közösséget érintő egészségfejlesztést megfogalmazzuk és tematizáljuk a saját kompetencia és forrásigény alapján. Ennek érdekében minden év elején az iskolaegészségügy tanévre szóló egészségtervet készít hónapra, osztályra és témakörre lebontva. Ez lehetővé teszi a saját iskolai kompetenciába tartózó programok tervezését, megvalósítását és értékelése során olyan ciklikus gyakorlat alakul ki, amely: a közösség tagjainak a folyamatba való bevonását, a beleszólás és az aktív közreműködés lehetőségét biztosítja; erősíti az egyének, közösségek autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelősségérzetét is. csökkenti az egészség egyenlőtlenségeket, kiküszöböli a méltánytalan különbségeket.

A tanév elején az iskola-egészségügy ismerteti a tantestülettel az éves munkatervét ebben felsorolva az egészségfejlesztéssel kapcsolatos terveket is. A tanév végén az iskola-egészségügy éves beszámolót készít melyet az év végi tantestületi értekezleten ismertet és írásban átad az iskola vezetőségének. Ebben beszámol a megvalósult programokról, a tanulók egészségi állapotáról, javaslatokat tesz, következtetés von le. Az iskola-egészségügy az iskolaorvos és az iskolavédőnő közreműködésével minden évben szűrővizsgálatokat végez a páros évfolyamoknál. A vizsgálatok eredményét rögzíti az Iskolaegészségügyi kartonban és írásos tájékoztatást ad a szülő részére a vizsgálat eredményéről. Ezen vizsgálatok során a kiszűrt tanulókat tovább irányítja szakrendelésekre, a szakrendelés által beigazolódott eltéréseknek megfelelően tanácsokkal látja el a tanulókat. Év elején a tanulókat a megfelelő testnevelési kategóriákba sorolja. Részt vesz az iskolai étkezés, az ételminták megfelelő tárolásának és a konyhai dolgozók egészségügyi könyvének ellenőrzésében, az iskola tisztasági és balesetvédelmi szemléjében. Ellenőrzi az iskolai elsősegély-nyújtó dobozok felszereltségét, hiányosságuk pótlására felhívja az iskola igazgatójának figyelmét. Óralátogatásokon ellenőrzi a tanulók biztonságos környezetét (testnevelés, technika). Kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével és a tanulókkal kapcsolatos társ szervezetekkel, személyekkel( pl. Családsegítő, Nevelési tanácsadó, BFKH Tisztiorvosi Szolgálat pszichológus, gyógytornász) Ambuláns ügyeletet ad. Ellenőrzi a tanulók személyi higéniáját és erről negyed évente jelentést készít a BFKH Tisztiorvosi Szolgálat részére. Lebonyolítja az iskolai kötelező védőoltásokat, nyilvántartást vezet és jelentést tesz.

3.3 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket, hogy növeljék ellenőrzésüket az egészségük felett és javítsák azt. Az egészségfejlesztés, ráfordításokon és akciókon át, az egészség meghatározóit befolyásolja, az emberek egészsége számára a legtöbb nyereséget hozza; lényegesen hozzájárul az egészség egyenlőtlenségeinek csökkentéséhez; biztosítja az emberi jogokat és gyarapítja a szociális tőkét. Végső célja, hogy növelje a várható egészséges élettartamot, és csökkentse az országok és a csoportok közti ebbéli különbségeket. (Dzsakartai nyilatkozat, 1997) 20

Az iskolában megvalósuló konkrét egészségfejlesztések: - Bethlen nap (egészségügyi állomással) - Kihívás napja (egészségügyi állomásokkal) - véradás - A-Ha egészségfejlesztő programhoz csatlakozás - területi egészségügyi vetélkedőkön való részvétel (pl. AIDS vetélkedő) - meghívott külső előadók felkérése egészségfejlesztési órák megtartására (pl.káros szenvedélyek, nőgyógyászat, bőrgyógyászat, életmód tanácsadók) - helyi lehetőségek kihasználása (pl. szakrendelő különböző osztályainak meglátogatása) - prezentációkkal egybekötött védőnői előadások tartása ( káros szenvedélyek, egészséges táplálkozás, stressz, energiaitalok+alkohol hatásai, szexuális felvilágosítás, fogamzásgátlás, abortusz, rákmegelőzés) - FÉK (Fiatalok az Élet Küszöbén) programok iskolai megvalósítása - szemléltető eszközök bemutatása (pl. Mell-, here daganat mulázs, dohányos Zsuzsi, drog táska, sebimitációs készlet, ambu-baba)

4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés az iskolai nevelés egyik alapköve, hiszen a mindennapi tanulás, az iskolai élet eseményei az iskolán belül kialakított kisebb közösségekben, csoportokban történnek. Minden diák egy osztály és egyéb közösségek tagjaként számos területen szerez tapasztalatokat. A pedagógia célja olyan közösségek kialakítása, melyek tagjai egyénileg és közösségként is formálják a közösségi életet az alapvető normák megtartásával sajátos arculat kialakítására.

4.1 AZ ISKOLA, MINT KÖZÖSSÉG A 9. évfolyamosoknak a tanév megkezdése előtt gólyatábort szervezünk elősegítve beilleszkedésüket, hogy közös élményekkel gazdagodva, egymást megismerve kezdhessék meg tanulmányaikat. Végzős diákjainkat a szalagavató bál és a ballagás keretében ünnepélyesen búcsúztatjuk. A tanulók személyiségének alakulását sok tényező befolyásolja, az egyik az iskola, de a legfontosabb a család. Az iskola segít az önálló személyiség kialakulásában, hogy megfogalmazzák magukban a családjuk és önmaguk által fontosnak tartott értékeket, képviseli az alapvető emberi, etikai, környezeti értékeket, etikai normákat, az európai értékrendet. Az osztályközösségnek, az osztályfőnöknek alapvető jelentősége van az emberi kapcsolatok kialakításában, a másik ember megértésének megtanulásában, az egyéni és a csoportérdek összehangolásában. Az iskolának sajátos belső rendje van, amely megkívánja bizonyos szabályok betartását még akkor is, ha ezek az egyén számára erőfeszítést jelentenek. Az iskola mindennapi életét a minden diákra egyaránt vonatkozó Házirend szabályozza, betartása alapfeltétele az iskolához való tartozásnak. Szabályainak betartása a szocializáció fontos eszköze. Az egészséges életmód kialakítása, a betegségek megelőzése, az alkoholtól, a dohányzástól, a kábítószerektől való elzárkózás erősítése alapvető. A testnevelés, a tornatermi sportok a fizikai állóképesség növelése és az ügyesség kialakítása mellett az önbizalom, a küzdőszellem kialakítását segítik elő. A természeti sportok űzése az ember és a természet szoros kapcsolatának megalapozását teszik lehetővé.

4.2 AZ OSZTÁLY, MINT KÖZÖSSÉG Minden osztálynak osztályterme van, amelyben a tanulók megteremthetik sajátos világukat. A termek esztétikai minőségéért, rendjéért együttesen és személyesen is felelősek. 21

Az osztály az a kortárscsoport, amelyben idejük legnagyobb részét töltik, fontos értékteremtő közösség. Jól működő osztályközösségben az egyének minden tekintetben jobb teljesítményre képesek. Az osztályfőnökök és ott tanító tanárok feladata, hogy megtanulják azon viselkedési formákat, melyek segítik a beilleszkedést, maguk és mások értékeinek felismerését és elismerését, a konfliktusok kezelésének módjait, egymás megbecsülését és tiszteletét.

4.3 A DIÁKÖNKORMÁNYZAT A közösségfejlesztés az egész iskolát áthatja. Az iskolában működő diákönkormányzatnak fontos szerepe van a közösségi élet területén. A diákönkormányzat segítése tanári feladat. A közösségfejlesztés a tanítási-tanulási folyamatban érvényesül, a tanulók megtanulnak együttműködni a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során. Az tanulók a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, amelyek mûködését a nevelőtestület segíti. Ily módon döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük szervezésében, tisztségviselőik megválasztásában, képviseltetik magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját erre a feladatra kijelölt felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti.

5 A PEDAGÓGUSOK, OSZTÁLYFŐNÖKÖK INTÉZMÉNYI FELADATAI Az iskola pedagógiai programja meghatározza: a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait. A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.

5.1 A PEDAGÓGUS KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. A teljes, alkotni képes személyiség fejlesztésében fontos szerepet játszik az önismeret fejlesztése, főleg az osztályfőnöki órákon, a közösségi élet színterein. Az erős és gyenge pontok felismertetése, az önbizalom erősítése, a kezdeményező- és vállalkozókészség kialakítása, az érzelmi intelligencia kialakítása az erkölcsös személyiség kiformálódásának feltétele. A személyiségfejlesztésben meghatározónak tekintjük az iskola arculatát, hagyományait, belső környezetét és légkörét. Fontos, speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő tréningek tartása. b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse. A pedagógusok és az osztályfőnök feladata felismerni azt, ha valaki beilleszkedési nehézségekkel küzd. A nevelési folyamatban ismerje föl a problémákat és kezelje azokat, akadályozza meg a veszélynek kitett tanulók kirekesztődését vagy azt, hogy a közösség negatív hangadójává váljanak. A pedagógia eszközei lehetnek: sikerélményhez juttatni a tanulókat, egyéni motivációs bázisukat 22

c)

d)

e)

f)

megismerve, tanulás-módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtása. Az osztályfőnök tájékoztassa a szülőket a gyermekükkel felmerülő nevelési problémákról, a deviáns magatartás veszélyeiről. A beilleszkedési nehézségekkel először az osztályfőnök, illetve az osztályban tanító tanárok találkoznak. Fontos köztük a folyamatos konzultáció és az információáramlás. Amennyiben a problémát a pedagógusközösség nem képes megoldani, vagy az az iskola kompetenciáját meghaladja, szakemberek segítségét indokolt igénybe venni (pszichológus, nevelési tanácsadó, tanulási képességet vizsgáló szakértő, rehabilitációs tanácsadó). Az együttérzésre, a segítőkészségre, a toleranciára való nevelés egyik eszköze lehet a magatartási problémákkal, tanulási nehézségekkel, szociális hátrányokkal küzdő tanulótársak elfogadása, megértése, a fejlődésben való segítése, támogatása. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a kortárs csoportok befolyása a magatartási formák, öltözködési és kulturális igények kialakulására sokkal erősebb, mint a szülői vagy a pedagógusi minták. Ezeknek a mintáknak a megismerése szociológiai tanulmányokból jól nyomon követhető. segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat. Tehetséggondozás: a felfedezett tehetség támogatása pedagógiai feladat, ezért nemcsak egy- egy szaktanár dolga, hanem az osztályközösség pedagógusaié is. előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására. Osztályfőnöki órákon a pedagógus érdeklődjön a szabadidős tevékenységek (disco, bevásárlóközpontok, mozi, biliárd) iránt, hogy milyen társasággal és milyen rendszerességgel keresik fel ezeket a helyeket a diákok! Tudomásul kell venni, hogy a mai fiatalok példaképet a kortárs csoportból választanak. Ennek ellenére a nevelőtestület nem mondhat le a választott minták megítéléséről, az értékes és értéktelen jelenségek elkülönítéséről. Az osztályfőnök drogprevenciós tevékenységet is segítheti minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. A droghárításban kitüntetett szerepük van az oktatási intézményeknek, a pedagógusoknak, hiszen közvetlen kapcsolatban állnak a drogveszély alanyaival, a gyermekekkel. A pedagógus szerepe azért is kiemelt, mert tudja, hogy a tanuló mindenkor előhívható tudásává kell tenni a kipróbálástól a szenvedélybeteggé válás folyamatát. Iskolánk drogprevenciója szervesen illeszkedik a személyiségfejlesztő, közösség- és egészségnevelő programba. Osztályfőnöki órákon: alkalmanként kérdőíves helyzetfelmérés, értékelés, feladat meghatározás, szaktantárgyi és osztályfőnöki órákon ismeretközlés, témafeldolgozás, külső szakemberek, kortárs-segítők bevonásával interaktív formában, szórólapok, plakátok, kiadványok iskolai terjesztése, drogprevenciós színházi, zenei és sportrendezvények, fiatalkorúak ügyét tárgyaló bírósági tárgyaláson való részvétel. egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről. A szülő elsősorban az osztályfőnökön keresztül gyakorolja azt a jogát, hogy gyermeke iskolai életéről folyamatos és naprakész információja legyen. Az osztályfőnök. nyitott minden olyan szülői kezdeményezésre, amely az osztályközösség jobbá tételét szolgálja. Rendszeresen tájékoztatja a szülőket, a nevelőtestület pedagógiai – oktatási elképzeléseiről, az iskola nehézségeiről, az elért örömteli eredményekről. Az osztályfőnök vezeti az e-naplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, és vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskolaigazgatója által kijelölt két összeolvasó-pedagógus felelős. A 23

g)

h)

i)

j) k) l) m) n)

törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell ellássa a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával,a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. szülők tájékoztatása a nevelési problémákról, a deviáns magatartás veszélyeiről. a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét. A pedagógus feladata a tanulók rendszeres nevelése-oktatása az érettségi vizsgára való felkészítése. A tanuló vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. A vizsgára történő felkészülést az iskola a választható tanórai foglalkozások keretében segíti. A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját. részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, megőrizze a hivatali titkot, hivatásához méltó magatartást tanúsítson, a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt és lát el. A tanulók idejük legnagyobb részét az iskolában töltik el, ezért különösen fontos, hogy a családban, korábbi iskolájukban kialakult alapvető szociális kötődéseket, formákat továbbfejlesszük, alakítsuk. Ebben iskolán belül legfőbb szerepe az osztályközösségnek van. A kortársak véleménye, értékítélete meghatározó, így ezek formálása minden szaktanár, elsősorban pedig az osztályfőnök feladata.

5.2 AZ OSZTÁLYFŐNÖK KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ MUNKÁJA Az osztályfőnök szerepe meghatározó a közösség irányításában. Feltárja a problémákat, ezek megoldását megtervezi. Szervezi és irányítja a tanulók, szaktanárok és a szülői ház kapcsolatát. Különösen fontos, hogy mennyire tudja megnyerni és bevonni a családot a tanulók és az iskolamunkájának támogatásába. Az osztályfőnöki órák témáinak megválasztásakor igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, érdeklődéséhez. Fontos, hogy a tanulók bizalommal legyenek iránta. Személyes vagy csoportos beszélgetésekkel, problémafeltáró vitákkal kell segítenie az egyéni és közösségi konfliktusok megoldását. Szakemberek bevonásával (is) szervezi az osztály iskolán kívüli tevékenységét. Ezek alkalmat adnak a tanulók jobb megismerésére, ugyanakkor a tanulók egymás közötti megismerésére. Iskolánkban különösen nagy figyelmet kapnak a tanulmányaikat nálunk megkezdő 9. osztályos diákok. A tanévkezdés előtti héten gólyatábort szervezünk, ahol jó alkalom adódik a leendő osztálytársaknak egymással, 24

osztályfőnökeikkel és magasabb évfolyamra járó diáktársaikkal való megismerkedésre. Arra törekszünk, hogy tanulóink társas kapcsolataikban igényesek legyenek (iskolai és iskolán kívüli rendezvények, tevékenységek; diák-önkormányzati munka; osztályfőnöki órák szervezése stb.) Mindennapjaikban a konstruktív életvezetés elveit kövessék. A demokratikus együttélés szabályait ismerjék, tartsák és tartassák be közösségeikben. A közösség fejlesztése minden szakórán és szakköri, sportköri foglalkozáson feladata a szaktanároknak is. A különböző nevelési alkalmak jó kihasználása az iskola egész nevelőtestületének felelőssége. Tájékoztatás az e-napló útján (osztályfőnök, szaktanár). A szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről. Tehetséggondozás: a felfedezett tehetség támogatása pedagógiai feladat, ezért nemcsak egy- egy szaktanár dolga, hanem az osztályközösség pedagógusaié is. Az iskola kötelessége, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, feltárja a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, megelőzze, illetve ellensúlyozza a káros hatásokat. Az ifjúságvédelmi felelőssel karöltve minden pedagógus, az osztályfőnök kiemelten közreműködik a gyermekek, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. A munkanélküliség állandósulásával egyre több a veszélyeztetett gyermek, akik problémáinak feltárása, figyelése, segítése egyre fontosabb feladat az iskola köznevelési funkcióiból adódóan. A probléma kezelése valamennyi pedagógus feladata, de kiemelt szerepe van az osztályfőnöknek és az ifjúságvédelmi felelősnek. További partnerek elsősorban a szülők, a kollégiumok, gyámügyi hatóság, nevelési tanácsadó, és adott esetben - a prevenciós munkába is bevonva - a rendőrség. A következő években a szenvedélybetegségre való figyelés és elsősorban felvilágosítással a megelőzés lesz a kiemelkedő feladat. A segítségre szorulók felfedezése a jó pedagógus szem és az iskolaorvos együttműködésén is múlik. A tanulási kudarcnak kitett tanulók esetében az osztályfőnökök a szaktanárokkal konzultálva folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók érdemjegyeit, javaslatot tesznek a felzárkóztató foglalkozásokon való részvételre. Rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel /fogadóórák, személyes konzultációk/, ennek során tanulási módszerekre, a családtanulást segítő tevékenységére adnak ajánlást. Azokat a tanulókat, akiknek tanulási nehézségeit családi körülményei okozzák, az osztályfőnökkel közösen szakemberekhez irányítjuk. Ugyancsak szakemberek véleményét kérjük dyslexia, dysgraphia stb. esetén. A diákokat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője folyamatosan, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a diák fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban illetve az e-naplón keresztül) tájékoztatják. A félév és az év vége előtt a szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt az eddigi gyenge teljesítmény várható következményeiről, aki írásban értesíti a szülőket. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, aktuális feladatokról, rendkívüli intézkedésekről az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: iskolai szintű szülői értekezleteken. Különösen jelentős feladat hárul az osztályfőnökre: a családi, szociális, egészségügyi stb. nehézségek feltárása után a cselekvés irányának meghatározása. Munkájához segítséget ad a gyermek és ifjúságvédelmi felelős; az iskola pszichológusa; esetleg külső szakemberek (családvédelmi szolgálat)

5.3 AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA ÉS A KÖRNYEZETI NEVELÉS A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Munkálkodása nyomán válnak konkrét 25

közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása, általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában.

6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 6.1 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 6.1.1 AZ ISKOLA FELADATAI Az iskola feladata, a társadalom elvárása, hogy szocializálja a gyermekeket, megismertesse és elfogadtassa velük a társadalmi normákat és a többségi kultúrát. Számos nehézséget hoz felszínre az a tény, hogy az iskolában összetalálkoznak a különböző szinteken szocializált és különböző kulturális háttérrel rendelkező tanulók. A nevelési feladatokat megsokszorozza, hogy a serdülőkor egyik kritikus szakasza a 14 – 18 életév, amely a középiskolába lépés, illetve a középiskolás évek időpontja. A pubertáskor hormonális változásai lelki változásokat, hangulatingadozásokat, önértékelési, identitási zavarokat idézhetnek elő. Ezen tényezők együttes fellépése olyan tanulóknál, ahol a családi háttér nem támogató, segítő, ösztönző, destruktív magatartási formákhoz vezethet, deviáns folyamatok alakulhatnak ki. Cél: az iskola a nevelési folyamatban ismerje föl a problémákat és kezelje azokat, akadályozza meg a veszélynek kitett tanulók kirekesztődését vagy azt, hogy a közösség negatív hangadójává váljanak. A pedagógia eszközei lehetnek: - sikerélményhez juttatni a tanulókat, egyéni motivációs bázisukat megismerve, - tanulás-módszertani , tanulástechnikai segítség nyújtása, - személyiségfejlesztő tréningek az önértékelés, önismeret fejlesztésére osztályfőnöki órák - keretében, - szülők tájékoztatása a nevelési problémákról, a deviáns magatartás veszélyeiről.

6.1.2 EGYÜTTMŰKÖDÉS A SEGÍTŐ SZAKEMBEREKKEL A beilleszkedési nehézségekkel először az osztályfőnök, illetve az osztályban tanító tanárok találkoznak. Fontos köztük a folyamatos konzultáció és az információáramlás. Amennyiben a problémát a pedagógusközösség nem képes megoldani, vagy az az iskola kompetenciáját meghaladja, szakemberek segítségét indokolt igénybe venni (pszichológus, nevelési tanácsadó, tanulási képességet vizsgáló szakértő, rehabilitációs tanácsadó).

6.1.3 EGYÜTTMŰKÖDÉS KORTÁRS CSOPORTOKKAL Az együttérzésre, a segítőkészségre, a toleranciára való nevelés egyik eszköze lehet a magatartási problémákkal, tanulási nehézségekkel, szociális hátrányokkal küzdő tanulótársak elfogadása, 26

megértése, a fejlődésben való segítése, támogatása. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a kortárs csoportok befolyása a magatartási formák, öltözködési és kulturális igények kialakulására sokkal erősebb, mint a szülői vagy a pedagógusi minták. Ezeknek a mintáknak a megismerése szociológiai tanulmányokból jól nyomon követhető. Osztályfőnöki órákon a pedagógus érdeklődjön a szabadidős tevékenységek (disco, bevásárlóközpontok, mozi, biliárd) iránt, hogy milyen társasággal és milyen rendszerességgel keresik fel ezeket a helyeket a diákok! Tudomásul kell venni, hogy a mai fiatalok példaképet a kortárs csoportból választanak. Ennek ellenére a nevelőtestület nem mondhat le a választott minták megítéléséről, az értékes és értéktelen jelenségek elkülönítéséről.

6.1.4 PÁLYAORIENTÁCIÓS PROGRAMOK A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanuló sikeres, személyének megfelelő pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A pályaválasztás a foglalkozási ágak tartalmának, a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek a megismerése. A lehetőségeknek és a vágyaknak a realitásokkal kell összhangban lenniük. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Fel kell őket készíteni arra, hogy bárhol helyezkedjenek is el, minden munkahely és munkaadó elvárja a folyamatos továbbképzést. Ezért meg kell ismertetni a tanulókkal a „Lifelong- learning” fogalmát, filozófiáját és azt, hogy ennek ma Magyarországon milyen lehetőségei vannak.

6.2 AZ ISKOLA DROGSTRATÉGIAI PROGRAMJA 6.2.1 HELYZETELEMZÉS: A statisztikai adatok szerint a középiskolás (l4-l8 éves) fiatalok drogfogyasztása az utóbbi években jelentős mértékben nőtt, s az előrejelzések szerint a jövőben további emelkedés várható. Tudjuk, hogy a szocializáció során a gyerekek már kora gyermekkorukban találkoznak az egészségre ártalmas szerfogyasztás „kultúrájával”, a szülők legális (dohány, alkohol, gyógyszer) fogyasztási gyakorlatával, elsősorban problémamegoldó jelleggel. A tizenévesekre jellemző kíváncsiság, az önbizalom hiánya, a menekülés a megoldatlan konfliktusok elől, a csoporthoz való tartozás, az élménykeresés vágya veszélyeztető tényezőként jelenik meg a drogfogyasztást illetően. E jelenségek miatt feltétlenül szükség van az iskolai drogprevencióra, ami minden pedagógus feladata. A közoktatási törvény l9. paragrafusa értelmében minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. A droghárításban kitüntetett szerepük van az oktatási intézményeknek, a pedagógusoknak, hiszen közvetlen kapcsolatban állnak a drogveszély alanyaival, a gyermekekkel. A pedagógus szerepe azért is kiemelt, mert tudja, hogy a tanuló mindenkor előhívható tudásává kell tenni a kipróbálástól a szenvedélybeteggé válás folyamatát. Iskolánk drogprevenciója egészségnevelő programba.

szervesen

illeszkedik

a

személyiségfejlesztő,

közösség-

és

6.2.2 CÉL A testi-lelki egészség megteremtése érdekében a drogveszélynek kitett tanulókat olyan pszichésen megalapozott, belső értékké vált normakultúrával ruházzuk fel, amelyek segítségével elháríthatják a személyiségüket veszélyeztető jelenségeket.

27

6.2.3 FELADATOK: Korrekt tájékoztatás, felvilágosítás: a tanulóknak, szülőknek, pedagógus kollégáknak. Megelőzés: a tanulóknak. Segítségnyújtás szükség esetén: tanulóknak, szülőknek. Kapcsolattartás: tanulókkal, szülőkkel, kollégákkal, iskolaorvossal, védőnővel, kortárs-segítőkkel, háziorvossal, és egyéb külső segítő szervezetekkel. Tevékenységeink: - szórólapok, kiadványok terjesztése az iskolában, - konzultációs lehetőségek biztosítása, - előadások, rendezvények szervezése, - kortárs-segítők képzése, - interaktív foglalkozások és alternatív szülői értekezletek tartása, - pedagógusok felkészítése, továbbképzése. A drogmegelőzés tartalmi elemei: - Stressz- és konfliktuskezelés (interaktív szituációs játékok, beszélgetések, konfliktushelyzetek feldolgozása) - Életvezetési ismeretek, a drogok fajtái, hatásai a kipróbálástól a szenvedélybeteggé válás folyamata (előadás), az elutasító magatartás kialakítása, „Mielőtt” c. filmek feldolgozása, „Egy nap döntöttem, drog helyett élet” - A kábítószer fogyasztás tényének kezelése (titoktartási kötelezettség, külső segítség kérése) - A drog-jog ismertetése

6.2.4 MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK A DROGPREVENCIÓBAN: Tanulóknak: - alkalmanként kérdőíves helyzetfelmérés, értékelés, feladat meghatározás, szaktantárgyi és osztályfőnöki órákon ismeretközlés, témafeldolgozás, külső szakemberek, kortárs-segítők bevonásával interaktív formában, - szórólapok, plakátok, kiadványok iskolai terjesztése, - drogprevenciós színházi, zenei és sportrendezvények, - fiatalkorúak ügyét tárgyaló bírósági tárgyaláson való részvétel. Kollégáknak: - mentálhigiénés és drogprevenciós képzés, - drog-jogi tájékoztató. Szülőknek: - figyelemfelkeltés, tájékoztatás (szórólapok, kiadványok) szülők nevelése - szülői felelősség, életkori sajátosságok tudatossága, - a családon belüli szeretetteljes légkör biztosítása, - az érzelmi kötődés fontossága, - az egymásra figyelő és egymást segítő attitűd kialakítása, stb., -

alternatív szülői értekezleteken, egyéni beszélgetéseken.

6.3 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A teljes pedagógiai folyamatban feladat a képességfejlesztés, amely a tantárgyi programban megfogalmazott témakörök mentén empatikus tanári munkával valósul meg. A pedagógiai folyamat alanya a tanuló, akinek éreznie kell, hogy a pedagógus személyre szólóan kíséri figyelemmel viselkedését, munkáját, sikereit, kudarcait. Ennek a figyelemnek az irányultsága 28

egyértelműen: a segítőkészség. A képességfejlesztés keretei: tanórai foglalkozás, a képességekhez igazodó terhelés csoportkeretben, tanórán kívüli foglalkozások. Tehetséggondozás: a felfedezett tehetség támogatása pedagógiai feladat, ezért nemcsak egy-egy szaktanár dolga, hanem az osztályközösség pedagógusaié is. A tehetség fogalmát tágabb értelemben használjuk , nem csupán az iskolai tantárgyi rendszerben kiemelkedőt nyújtó diákot kívánjuk támogatni. A tehetséges tanuló fogalmát sokan, sokféleképpen meghatározták. A meghatározások közös jellemzőit figyelembe véve tehetséges gyermeknek a magas intellektuális képességű és kreativitású, kiemelkedő képességekkel rendelkező tanulókat értjük. A tehetségek felismerése mind egyéni, mind pedig társadalmi szempontból fontos célja az oktatásnak. A tehetséggondozás minőségi differenciálást jelent az iskolánkban tanuló diákok többségével szemben. Törekszünk a tehetséges tanulók motiválására és fejlesztésére mind tanórai /projektek, előadások/ mind pedig tanórán kívüli tevékenységekkel. Biztosítunk tanulóink számára: - helyi tantárgyi vetélkedőket, versenyeket, - érettségire való felkészítést, - felvételire való felkészítést, - az OKTV-n, OSZTV-n és egyéb külső szervek által meghirdetett pályázatokon való indulás - lehetőségét és az ezekre való felkészítést, - a tehetséges tanulókat pályáztatjuk ösztöndíj elnyerésére, - lehetőséget biztosítunk nyelvvizsgára felkészítő és ECDL tanfolyamon való részvételre.

6.4

A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az iskola kötelessége, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, feltárja a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, megelőzze, illetve ellensúlyozza a káros hatásokat. Minden pedagógus, az osztályfőnök kiemelten közreműködik a gyermekek, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. A gyermek egészséges fejlődését a következő sérülések fenyegethetik: - biológiai- fiziológiai, - szociális és - pszichés sérülések, melyek gyakran összefüggnek egymással. A munkanélküliség állandósulásával egyre több a veszélyeztetett gyermek, akik problémáinak feltárása, figyelése, segítése egyre fontosabb feladat az iskola köznevelési funkcióiból adódóan. A probléma kezelése valamennyi pedagógus feladata, de kiemelt szerepe van az osztályfőnöknek. További partnerek elsősorban a szülők, a kollégiumok, gyámügyi hatóság, nevelési tanácsadó, és adott esetben - a prevenciós munkába is bevonva - a rendőrség. A következő években a szenvedélybetegségre való figyelés és elsősorban felvilágosítással a megelőzés lesz a kiemelkedő feladat. A segítségre szorulók felfedezése a jó pedagógus szem és az iskolaorvos együttműködésén is múlik. A gyermek- és ifjúságvédelem feladata a családi nevelésből, a baráti környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Ennek megvalósítása érdekében különböző tudományok (pedagógia, pszichológia, jog, szociálpszichológia, szociálpolitika) szakmai tevékenységét, intézményeit használhatja fel az iskola. A gyermekvédelmi törvény a veszélyeztetettség fogalmát az alábbiakban rögzíti: „Veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza”. Az iskolánkba járó tanulók többsége nem a veszélyeztetett és hátrányos szociokulturális családok köréből kerül ki. Ennek ellenére nő a szociális, a családi, az egészségügyi vagy egyéb okokból hátrányos helyzetű tanulók száma. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység elsősorban 29

nevelési funkció, de jelentős szerepet kap a jelzési funkció is. Amennyiben a tanuló veszélyeztetett, akár szülei nem megfelelő bánásmódja, akár a tanuló magatartása okán, akár a kábító hatású szerekkel való visszaélés, egészségkárosító szokások (vagy más okok miatt) és az eset súlyossága meghaladja a pedagógiai eszközökkel való segítség lehetőségét, úgy az iskola köteles azt jelezni az illetékes gyermekjóléti szolgálatnak.

6.5 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének a lehetősége. Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve meg kell határozni a szakközépiskola egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz tartozó, a tanulók többsége számára ösztönző, egyénhez igazodó, differenciált módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető követelményeket. Ez csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez. Az iskolába jelentkező tanulók ismeret- és tudásanyaga egyre nagyobb eltéréseket mutat. Ugyanakkor a felsőbb évfolyamokon is nagy különbségeket tapasztalunk a tanulók tudásszintjében. Célunk, hogy a tanulást 9. évfolyamon megkezdők közül minél többen sikeres érettségi vizsgát, majd szakmai vizsgát tegyenek. Ennek érdekében a nevelőtestület feladata a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók ismeretanyagának stabilizálása, olyan tudásalap biztosítása melyre építve képessé válhatnak az iskola eredményes befejezésére. A tantárgyi követelményrendszer ismeretében, a tanulói tudás felmérése után kerülhet sor a lemaradók felzárkóztatására az első évfolyamtól kezdve. Keretei: tanári foglalkozás, csoportbontás, korrepetálás. -

9. évfolyamon szintfelmérő dolgozatot íratunk a tanulókkal magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv és matematika tantárgyból. A felmérés eredményeként tantárgyanként felzárkóztató foglalkozáson való részvételt javaslunk az első félévben, s ha szükséges, az egész tanév folyamán. A szaktanárok megismertetik a diákokkal saját szaktárgyaik tanulási módszereit, eszerint is kérik számon az ismereteket. Az osztályfőnökök a szaktanárokkal konzultálva folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók érdemjegyeit, javaslatot tesznek a felzárkóztató foglalkozásokon való részvételre. Rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel /fogadóórák, személyes konzultációk/, ennek során tanulási módszerekre, a család tanulást segítő tevékenységére adnak ajánlást. Tanítási órán differenciált foglalkozással törekszünk a lemaradottak felzárkóztatására. A felsőbb évfolyamokon a tanulási nehézségekkel küzdőknek igény szerint korrepetálást biztosítunk. Azokat a tanulókat, akiknek tanulási nehézségeit családi körülményei okozzák, az osztályfőnökkel közösen szakemberekhez irányítjuk. Ugyancsak szakemberek véleményét kérjük dyslexia, dysgraphia stb. esetén.

6.6 SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítségre szorulók köre elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, a szociális ellátásban részesülő családok gyermekeinek köréből kerül ki. De ide sorolhatók a felbomlott családokból érkező tanulók, illetve az antiszociális életformát választó családok gyermekei (alkohol, drog, bűnözés). Ezen tanulók egyértelműen a veszélyeztetettek közé sorolhatók, így halmozottan hátrányos helyzetben vannak. A pedagógus feladata, hogy ezeket a problémákat tapintatosan és empatikusan feltárja, és a helyzetnek megfelelően a leghatékonyabb segítséget nyújtsa. 30

Ilyen eszközök lehetnek: - felvilágosítás nyújtása a szociális juttatásokról; - az iskola szociális támogatásainak eljuttatása (kedvezményes étkezési lehetőség, könyvtámogatás, Útravaló ösztöndíj program) a családokhoz; - a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése (a segítőtevékenység hatékonyságának érdekében az osztályfőnök a lakhely szerinti önkormányzattal kapcsolatot létesít az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bevonásával); - a szociokulturális hátrányok enyhítése; a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása (sportdélutánok, kirándulások, múzeum- és színházlátogatások), felzárkóztató programok pályaorientációs tevékenységek, szakmai kirándulások, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése; - a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlása: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítása, egymást tisztelő empátiás magatartás kiépítése; - az esztétikai, érzelmi és intellektuális nevelés fejlesztésére a tanórai tevékenységeken túl lehetőség nyílik a színvonalas iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken; - a kreativitás, a kommunikáció, a véleményalkotás, a döntéshozatal, a problémamegoldás fejlesztése (szóbeli feleletek, versenyek, vitakörök, diák-önkormányzati feladatok); - speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő tréningek tartása; - tájékoztatás a szülőknek a nevelési problémákról, a devianciáról.

6.7 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVEI Iskolánk alapító okirata felsorolja tevékenységeink között a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását-nevelését. Sajátos nevelési igényű az a tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság döntése alapján: testi (mozgás), érzékszervi (látás, hallás), értelmi, beszédfogyatékos, autista, vagy a pszichés fejlődés zavarai, továbbá tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. Intézményünk jelenleg mozgáskorlátozott, hallásfogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulókat tud fogadni A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes beilleszkedését, iskolai pályafutását, életvitelét elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Ezeknek a tanulóknak az átlagtól eltérő képességeik, igényeik miatt egyéni foglalkozásra, egyéni fejlesztésre is szükségük van. Az iskola azokat a tanulókat fogadja, akik a szakértői véleménnyel rendelkeznek, és a szakvéleményben javasolták az integrált nevelését. A súlyosan és halmozottan sérült tanulókat nem tudjuk fogadni, mivel az iskola nem rendelkezik szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanárokkal (terapeutákkal). Az integrált nevelés és egyéni fejlesztés céljai: - a társadalomba való beilleszkedésének segítése - az énkép formálása, az önbizalom növelése - kitartásra, toleranciára nevelés - önállóságra nevelés - a tanuló felzárkóztatása a többiekhez Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése érdekében: - kapcsolatot tartunk a szakvéleményt kiállító szervekkel, 31

-

kapcsolatot tartunk a fejlesztő terápiát végző gyógypedagógussal szoros kapcsolatot tartunk a szülővel a szakvéleményben foglaltak alapján az igazgató határozatot hoz a tanuló teljesítményének értékeléséről, a tantárgyi követelmények teljesítésének feltételeiről

Az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata az osztályban tanító tanárok tájékoztatása a tanuló sajátos nevelési igényeiről. Az osztályfőnök tájékoztatja az osztályt is, és az ő feladata a tanuló eredményes beilleszkedésének segítése. A nevelőtestület az integrált neveléshez szükséges pedagógiai, pszichológia képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia) rendelkezik, alkalmazkodik az eltérő képességekhez, maximálisan figyelembe veszi a szakvélemény javaslatait a tanulók sajátos nevelési igényeiről. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók fejlesztése Az iskola a diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia, és ezek maradványtüneteivel küzdő tanulók integrált nevelését tudja ellátni. A részképesség-zavarok körébe az iskolai követelmények elsajátításának nehézségei, az általuk kiváltott magatartási, tanulási zavarok tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik. A legtöbb esetben a kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően a szakvéleményben javasolják az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekból az értékelés és minősítés alóli felmentést, amelyet az iskola érvényesít. Az iskola feladatai: - segítő eszközök használatának engedélyezése: helyesírási szótár, számológép, stb. - hosszabb felkészülési idő biztosítása - a szakvéleményben foglaltak szerint lehetőséget adni inkább a szóbeli, vagy inkább az - írásbeli számonkérésre - gyakorlás biztosítása A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése Az iskola csak azokat a mozgássérült tanulókat tudja fogadni, akik önálló hely-, helyzetváltoztatásra képesek, önmagukat képesek teljes mértékben ellátni. Az iskola épülete a mozgáskorlátozottak számára akadálymentesített. A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit általában a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok (írás, olvasás, beszéd) és a mozgásteljesítményt igénylű feladatok jelentik. Az iskola feladatai: - segíteni a tanulót, hogy a kommunikációs zavarokban önmagához képest fejlődést érjen el - a szakvéleményben megfogalmazott javaslatok figyelembe vétele - amennyiben a szakvélemény javasolja, könnyített testnevelés Halmozottan sérült mozgáskorlátozott tanulókat az iskola nem fogad. Eszközök, módszerek az integráció megvalósítására: Alapvető ismeretek elsajátítása az SNI-s gyermekekről (önképzések, szakkönyvek, továbbképzések, tréningek, utazó tanár, hospitálások igénybevétele). A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó jogszabályok ismerete, azok betartása. Korszerű pedagógiai módszerek és tanulásszervezési eljárások, valamint a kooperatív tanítási technikák alkalmazása. A befogadó osztály kialakítása (Tisztázzuk a diákokkal, hogy mi történt társukkal, milyen kellemetlenségek érhetik, milyen megkülönböztetett bánásmód illeti meg őt.) 32

Az együttnevelés objektív feltételeinek biztosítása: Speciális tárgyak, eszközök meglétének szükséglete, tanulási segédletek beszerzése. Egyéni fejlesztés, felzárkóztatás szervezése (Célunk a folyamatos pozitív megerősítés, a kudarc következtében beépült elkerülő magatartás átfordítása, sikerélményhez juttatás) Az egyéni fejlesztés színterei: Tanórán: differenciált oktatás, kooperatív módszerek, csoportmunka Tanórán kívül: korrepetálás, habilitációs- rehabilitációs foglalkozás Az egyéni fejlesztés során figyelembe vesszük a gyógypedagógus iránymutatását, javaslatait beépítjük a pedagógiai folyamatba. A foglalkozásokon szem előtt tartjuk az egyéni fejlesztési tervet, amely vonatkozik: a tantárgyi fejlesztésekre, az akaraterő, az önbizalom fejlesztésére, a rögzítés technikáinak kimunkálására, a folyamatos visszacsatolására.

7 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 7.1 A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE 7.1.1 SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIA A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmigazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és 33

nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EUhoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

7.1.2 AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.

7.2 AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA MEGHATÁROZZA a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplõinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat; a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét.

7.2.1 A TANULÓ KÖTELESSÉGE Életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közremûködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények elõkészítésében, lezárásában.

7.2.2 A TANULÓ JOGA Hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze 34

azok létrehozását, tagja legyen iskolai, mûvelõdési, mûvészeti, ismeretterjesztõ, sport- és más köröknek.; az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésrõl, az õt nevelõ és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működésérõl, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintõ kérdésekrõl, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetõihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz, és arra legkésõbb a megkereséstõl számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon; személyesen vagy képviselõi útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintõ döntések meghozatalában; a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az õt ért sérelem orvoslását.

7.3 A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT a) Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggõ közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelõsségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és mûködését a nevelõtestület segíti. b) A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelõtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselõik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. c) A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsõfokú végzettségû és pedagógus szakképzettségû személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezetõ bíz meg ötéves idõtartamra. d) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: o az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása elõtt, o a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása elõtt, o az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, o a házirend elfogadása elõtt. e) Az intézményi diákönkormányzat megalakulására, mûködésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

7.4 DIÁKÖNKORMÁNYZAT Iskolánk fennállása óta folyamatosan tevékenykedik a diákönkormányzat. Az iskola a diákönkormányzat működését nevelési céljai megvalósításában fontosnak tartja. Segíti a tanulók közéletiségre nevelését, demokratikus jogaik gyakorlását, megalapozza és fejleszti a kommunikációs készségüket. Az osztályok diákbizottságainak tagjait az adott osztály tanulói választják meg, s az osztálytitkárok alkotják az iskolai diákbizottságot, mely rendszeresen (havonta egy alkalommal) megbeszélést tart. Az ODB titkárok a tanév elején megválasztják az iskolai DÖK titkárt. Az iskolánkat a DÖK titkár képviseli a budapesti és országos fórumokon és rendezvényeken. Tanév elején meghatározzuk a diákönkormányzat működési rendjét, az év feladatait, a szervezeti és működési szabályzatot. Döntünk a DÖK által felhasználható egy tanítás nélküli napról. A hagyománynak megfelelően ezt a napot a utós ballagásra használjuk fel. Az iskolai diákönkormányzat kéthetente ülésezik. Az előttük álló két hét feladatait határozzák meg. Így a tanulók számos, őket érintő kérdésben kifejthetik véleményüket, formálhatják a diákélet hétköznapjait és a tantestületi döntésekre is befolyást gyakorolhat. A tanulók az iskolai diákönkormányzatban való részvétel során gyakorolják demokratikus jogaikat, képviselik a diákok érdekeit és képviselik az iskola érdekeit a diákok felé. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Segítenek az iskola és a diákok hosszú távú érdekeinek összehangolásában. 35

8 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI 8.1 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL Az iskola elfogadja azt a szülői elvárást, hogy a pedagógus legyen partnere a gyermek nevelésében. Ennek legfontosabb eleme a folyamatosság, amely a szülőt és az iskolát is kötelezi. Az iskola által szervezett kapcsolattartás: - iskolai szülői értekezletek (tanév indításakor, beiskolázási időszakban) - osztály szülői értekezletek (tanévkezdéskor, félévek zárásakor) - rendkívüli szülői értekezletek osztály vagy évfolyam szinten egy adott probléma - megvitatására - szaktanári fogadóórák évente két alkalommal - tájékoztatás az ellenőrző könyv útján (osztályfőnök, szaktanár) - tájékoztatás telefonon, személyesen előre egyeztetett időpontokban - tájékoztatás elektronikus napló útján / osztályfőnök, szaktanár / Az iskola elvárja, hogy a szülő elsősorban az osztályfőnökön keresztül gyakorolja a jogát, hogy gyermeke iskolai életéről folyamatos és naprakész információja legyen. Az osztályok szülői közösségének két képviselője az iskolai Szülői Szervezet tagjaként is tájékozódhat az iskola életéről, képviselheti a szülők elképzeléseit, véleményét. A szülők joga, hogy megismerjék az iskola pedagógiai programját, házirendjét. Az iskola nyitott minden olyan szülői kezdeményezésre, amely az iskolai munka jobbá tételét szolgálja. Az igazgató rendszeresen tájékoztatja a szülőket, a nevelőtestület pedagógiai – oktatási elképzeléseiről, az iskola nehézségeiről, az elért örömteli eredményekről.

8.2 KAPCSOLAT MÁS INTÉZMÉNYEKKEL Az elmúlt évek során számos intézménnyel alakult ki szilárd és gyümölcsöző kapcsolatunk, melyeknek profilja a mi képzési területeinkhez / közgazdaság, közlekedés / kapcsolódik. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mindkét ágazatunkkal kapcsolatot tart fenn. Az iskola segítséget nyújt a mesterképzésben tanárszakon tanulóknak. A hallgatók hospitálásra és óratartásra kapnak lehetőséget. A gyakorlat során tanáraink a mentorálás feladatait is ellátják. Óbudai Egyetem hallgatói közül a jövőben közgazdasági tantárgyakat tanító tanárjelölteket fogadja iskolánk. A hallgatóknak óralátogatásra, tanítási gyakorlatra van lehetőségük, emellett segítséget kapnak a tanóratervezéshez, betekinthetnek az iskolai élet különböző területeire. Petrik TISZK és iskolánk együttműködik a gazdasági informatikus OKJ-s képzés tartalmának kidolgozásában, és a gazdasági tantárgyak tanításához szaktanárokat is biztosít. A Vasúti Járműjavító segíti a szakmai oktatást azzal, hogy lehetőséget ad a tanulóknak üzemlátogatásra; pl. villamos és METRO-szerelvények javítási technológiájának tanulmányozására. Műszaki Kiadó elektronikus tankönyveit a szaktanáraink használják, véleményezik.

36

9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK, ALKALMASSÁGI VIZSGA, SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI 9.1 TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK 9.1.1 OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi osztályzatok megállapításához, ha a/ magántanulóként mentesült az órák látogatása alól, b/ engedély alapján egy vagy több tantárgy követelményeit az előírt tanulmányi időnél rövidebb idő alatt teljesíti, c/ a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy, adott évfolyamra szóló követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is.

9.1.2 KÜLÖNBÖZETI VIZSGA Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja.

9.1.3 PÓTLÓ VIZSGA Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

9.1.4 JAVÍTÓVIZSGA Javítóvizsgát tehet az a vizsgázó, aki a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

9.1.5 BELSŐ VIZSGA Belső vizsga a 12. évfolyam végén, április hónapban szervezett vizsga, melyet az érettségi vizsga tantárgyaiból szervezünk. A vizsga formája írásbeli és/vagy szóbeli vizsga, az elért érdemjegyet az év végi osztályzat megállapításakor súlyozottan kell figyelembe venni. A feladatok, tételsorok összeállítását a szakmai munkaközösségek végzik, szóbeli vizsga esetén a vizsgázó 3 tagú vizsgabizottság előtt felel. A vizsga helyszíne az iskola.

9.2 ALKALMASSÁGI VIZSGA Alkalmassági vizsgát a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tartunk.

9.3 SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA Szóbeli felvételi vizsga követelményei: rövid beszélgetés során a tanuló természettudományos-, humán- és általános tájékozottságának megismerése.

37

10 A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI A KÖZOKTATÁSI- ÉS A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKON 10.1 A 9. OSZTÁLYBA VALÓ FELVÉTEL FELTÉTELEI -

-

az általános iskola 8. osztályának sikeres befejezését igazoló bizonyítvány (külföldön szerzett bizonyítvány esetén a törvényi szabályozás figyelembe vételével a felvétel egyedi elbírálás alapján történik), az iskola felvételi szabályzata alapján letett sikeres felvételi vizsga, beiratkozás az iskolába előre meghatározott időpontban, a felvett tanuló gondviselője a beiratkozással tudomásul veszi, hogy a törvényben lefektetett alapszolgáltatásokon túlmenően a tankönyvek, tanszerek és tanulmányi segédeszközök, az osztálykirándulás, a szalagavató, ballagás, érettségi, valamint kulturális és szabadidős programok többletköltségeit vállalja.

Az iskola felvételi rendjét minden évben nyilvánosságra hozzuk a törvényi előírásoknak megfelelően. A felvételi eljárás során a tanulók 200 pontot szerezhetnek az alábbiak szerint: - 7. osztály év végi és 8. osztály félévi (irodalom és magyar nyelv átlaga, matematika, történelem, idegen nyelv, valamint a természettudományos tantárgyak átlaga) osztályzatainak összege – max. 50 pont, - központi, kompetencia alapú írásbeli felvételi dolgozat matematikából és anyanyelvből, tantárgyanként 50-50 pont – max. 100 pont, - szóbeli felvételi beszélgetés – max. 50 pont. Sajátos nevelési igényű tanuló esetében - szakértői vélemény alapján - a szóbeli meghallgatáskor ezt a tényt a vizsgázó teljesítményének értékelésekor figyelembe vesszük. A szóbeli beszélgetésen a tanuló bemutatja magyar-, matematika füzeteit, valamint ellenőrző könyvét a vizsgabizottságnak. A vizsga nyilvános.

10.2 ÁTVÉTEL AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA Másik iskolából való átvételről az igazgató egyedi elbírálás alapján dönt. Amennyiben a tanuló az iskola programjától eltérő óraszámban vagy egyáltalán nem tanult bizonyos tárgyakat, előre megadott határidőn belül különbözeti vizsgát kell tennie.

10.3 A SZAKKÉPZŐ OSZTÁLYBA VALÓ FELVÉTEL FELTÉTELEI Szakképző évfolyamra való felvétel feltétele a sikeres érettségi vizsgát igazoló érettségi vizsgabizonyítvány bemutatása, valamint a kitöltött és aláírt felvételi jelentkezési lap leadása. Jelentkezéskor az iskola tanulóit előnyben részesítjük. Szakmacsoporton belül jelentkezők számára – beszámítással – biztosítjuk a lerövidített képzési időt a jogszabályoknak megfelelően. A felvételről az iskola vezetősége dönt. A felvételi pontokat az utolsó előtti és utolsó tanév végi magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv és szakmai tárgyak osztályzataiból, valamint az érettségi vizsga átlagának kétszereséből számítjuk. Az államilag elismert B2 típusú nyelvvizsgáért 7, C2 típusú nyelvvizsgáért 10 plusz pontot adunk. A felvételről és a beiratkozás időpontjáról postai úton, valamint az iskola honlapján értesítjük a jelentkezőket. A rangsor alapján felvételt nem nyert tanulókat várólistán tesszük közzé. Amennyiben valakit felsőoktatási intézmény nappali tagozatára felvesznek, augusztus 15-ig köteles értesíteni az iskolát, ebben az esetben a várólistáról a megüresedett helyet betöltjük. Az esetlegesen fennmaradó szabad helyekre pótjelentkezést fogad el az iskola, ennek eredményéről a jelentkezőket folyamatosan értesítjük. 38

10.4 A SZAKKÉPZŐ OSZTÁLYBA VALÓ ÁTVÉTEL FELTÉTELEI Azonos szakmai képzésben résztvevő tanuló átvételéről egyedi elbírálás alapján az igazgató dönt.

11 ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az Elsősegélynyújtás az alapműveltség része! A segítségnyújtás elmulasztása büntetendő cselekmény és a Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. tv. 172. § (1) szankcionálja. Két év szabadságvesztést, vagy pénzbüntetést ró arra, aki a szükséges segélynyújtást elmulasztja. Három évre növekszik a büntetési tétel, ha mulasztás miatt az áldozat meghal. Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, amelyet bárki a végleges szakellátás megkezdése előtt végez, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen körülményeinek elhárítása és az állapot további romlásának feltartóztatása érdekében. Az elsősegélynyújtás célja lehet az élet megmentése, a további egészségkárosodás megakadályozása, valamint a gyógyulás elősegítése. Az iskolai képzés konkrét célja a fentiekre felkészíteni a tanulókat. Az elsősegély-nyújtás oktatási anyaga kapcsolatot jelent a professzionális egészségügyi ellátás és a civil személyek beavatkozási képessége között. Az elsősegélynyújtás oktatása bizony ma még nem kap sok helyet egy normál iskola életében. Az egyetlen remény elsősorban azon lelkes pedagógusokban van, akik a nehézségek ellenére megpróbálják beilleszteni tanóráikba ezen fontos ismereteket pl. biológia órák, kémia órák (mérgezések, vegyszer okozta sérülések, égési sérülések), fizika órák (égési sérülések), osztályfőnöki órák. Tanórán kívüli lehetőségek: iskolai táborok (síelés, vízi túrák balesetvédelmi ismeretei), elsősegélynyújtó szakkör. Véradás szervezésével felhívni a figyelmet a balesetek veszélyességére, az embertársakon való segítés fontosságára (Életmentő oklevél). A pedagógusok fő célja a motiváció megteremtése, ezt követően a diákokat valamilyen célszervezethez irányítani (Ifjúsági Elsősegélynyújtók, Magyar Vöröskereszt). Az iskolában folyó konkrét elsősegély-nyújtási ismeretek átadása: -

9-12. évfolyamon balesetvédelmi előadások tartása, film vetítéssel, prezentációkkal. Egészségnapokon újraélesztési gyakorlatok, betegszállítás, sebimitációs készlettel baleseti szituáció létrehozása, ellátási módjai. - Iskolai vetélkedők szervezése az elsősegély-nyújtással kapcsolatban. Autóvezetés oktatással kapcsolatos elsősegély-nyújtási gyakorlatok és Vöröskeresztes vizsga.

B. Az iskola helyi tanterve 1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE Az iskolánkban használt óratervek az 51/2012 (XII 21.) számú EMMI rendelet, illetve a 4/2013 (I 11.) számú rendelet alapján készültek. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak előírt tananyagát és követelményeit a tantárgyak helyi tantervében rögzítettük.

39

1.1 2013. SZEPTEMBERÉTŐL ÉRVÉNYES ÓRATERV Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Közlekedési szakmacsoport Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak:

és

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 4 4

4 4 4

4 4 4

4 4 4

2

3

3

3

1 2 1

1

2 5 1

2 5 1

2 5 1

2 1 1 1 1 1

2

3

1 1 1 1

2

2 2 2 1 2 5 1 0,5 2

Munkavédelemi alapismeretek Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat Közlekedési földrajz

0,5 3

Közlekedésbiztonság és -védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat

2 2 1 1

Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

2

2 3 1

Rendelkezésre álló órakeret

35

40

36

35

35

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Közgazdasági szakmacsoport Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak:

és

Munkahelyi egészség és biztonság Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 4 4

4 4 4

4 4 4

4 4 4

2

3

3

3

1 2 1

1

2 5 1

2 5 1

2 2 1 1

2 2 2 1 2 5 1

2 5 1

0,5 3 2,5

4,5 2,5

Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek

1 1 1 2

Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat

3

Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat

Rendelkezésre álló órakeret

35

41

36

35

1 1 2 1 2 1 2 1 35

1.2 KIFUTÓ OSZTÁLYAINK ÓRATERVEI 1.2.1 ÓRATERV A 9. ÉS 10. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE, KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

9.

10.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2

2

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Ének-zene

1

1

Osztályfőnöki óra

1

1

Testnevelés

2,5

2,5

Fizika

2

2

Földrajz

2

1

Kémia

1

2

Informatika

2

2

Információkezelés

2

2

+1 óra szakmai orientáció eleme szakmai orientáció eleme

Gazdálkodási ismeretek

2

2

szakmai orientáció eleme

Viselkedéskultúra

1

szakmai orientáció eleme

Kommunkáció(szakmai)

1

szakmai orientáció eleme

Csoportbontással Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Informatika

2

2

Gazdálkodási ismeretek

2

2

Információkezelés

2

2

Testnevelés

2,5

2,5

42

nem az osztályok száma szerinti óraigény

1.2.2 ÓRATERV A 11. ÉS 12. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE, KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

11

12

Magyar nyelv és irodalom

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2,5

3,5

Társadalomismeret és etika

1

-

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Biológia

2

2

Rajz és vizuális kultúra

1

1

Osztályfőnöki óra

1

1

Testnevelés

2,5

2,5

választható érettségi tárgy

Informatika

2

2

Elméleti gazdaságtan

3

3

Üzleti gazdaságtan

3

3

szakmacsoportos alapozó oktatás választható érettségi tárgy szakmacsoportos alapozó oktatás választható érettségi tárgy szakmacsoportos alapozó oktatás

Üzleti gazdaságtan gyakorlat

2

2

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Informatika

2

2

Üzleti gazdaságtan gyakorlat

2

2

Testnevelés

2,5

2,5

szakmacsoportos alapozó oktatás

választható érettségi tárgy

a 11-12.évf. +0,5 óra a szabadon tervezhető órákból

Csoportbontással

nem az osztályok száma szerinti óraigény

Megjegyzés: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, szakmacsoportos alapozó oktatás és informatika tantárgyakból megfelelő számú jelentkező esetén biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészítést.

43

1.2.3 ÓRATERV A 9. ÉS 10. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE, KÖZLEKEDÉSI SZAKMACSOPORT Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

9.

10.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2

2

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Ének-zene

1

1

Osztályfőnöki óra

1

1

Testnevelés

2,5

2,5

Fizika

2

2

Földrajz

2

1

Kémia

1

2

Informatika

1

1

Közlekedési ismeretek

2

2

szakmai orientáció eleme

Közlekedési alapgyakorlatok

4

4

szakmai orientáció eleme

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Informatika

1

1

Közlekedési alapgyakorlatok

4

4

Testnevelés

2,5

2,5

Csoportbontással

44

nem az osztályok száma szerinti óraigény

1.2.4 ÓRATERV A 11. ÉS 12. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE, KÖZLEKEDÉSI SZAKMACSOPORT Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

11

12

Magyar nyelv és irodalom

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2,5

3,5

Társadalomismeret és etika

1

-

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Biológia

2

2

Rajz és vizuális kultúra

1

1

Osztályfőnöki óra

1

1

Testnevelés

2,5

2,5

választható érettségi tárgy

Informatika

2

2

választható érettségi tárgy

Közlekedési ismeretek

3

3

Közlekedési földrajz

2

2

Közlekedési idegen nyelv

2

2

Jogi, gazdálkodási és ismeretek Közlekedési informatika

vállalkozási 2

2

1

1

szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Informatika

2

2

Közlekedési idegen nyelv

2

2

Közlekedési informatika

1

1

Testnevelés

2,5

2,5

választható érettségi tárgy

a 11-12.évf. + 0,5 óra a szabadon tervezhető órákból

Csoportbontással

nem az osztályok száma szerinti óraigény

Megjegyzés: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, szakmacsoportos alapozó oktatás és informatika tantárgyakból megfelelő számú jelentkező esetén biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészítést.

45

1.2.5 ÓRATERV A 9. ÉS 10. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE, ÜGYVITELI SZAKMACSOPORT Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

9.

10.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2

2

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Ének-zene

1

1

Osztályfőnöki óra

1

1

Testnevelés

2,5

2,5

Fizika

2

2

Földrajz

2

1

Kémia

1

2

Informatika

2

2

Információkezelés

2

2

+1 óra szakmai orientáció eleme szakmai orientáció eleme

Gazdálkodási ismeretek

2

2

szakmai orientáció eleme

Viselkedéskultúra

1

szakmai orientáció eleme

Kommunikáció (szakmai)

1

szakmai orientáció eleme

Csoportbontással Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Informatika

2

2

Információkezelés

2

2

Gazdálkodási ismeretek

2

2

Testnevelés

2,5

2,5

46

nem az osztályok száma szerinti óraigény

1.2.6 ÓRATERV A 11. ÉS 12. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE, ÜGYVITELI SZAKMACSOPORT Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

11

12

Magyar nyelv és irodalom

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2,5

3,5

Társadalomismeret és etika

1

-

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Biológia

2

2

Rajz és vizuális kultúra

1

1

Osztályfőnöki óra

1

1

Testnevelés

2,5

2,5

Választható érettségi tárgy

Informatika

2

2

Választható érettségi tárgy

Szövegfeldolgozás és levelezés

2

2

Informatikai alkalmazás

2

2

Titkári ismeretek

2

2

Gazdasági-vállalkozási alapismeretek

2

2

szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Informatika

2

2

Informatikai alkalmazás

2

2

Szövegfeldolgozás és levelezés

2

2

Testnevelés

2,5

2,5

Választható érettségi tárgy

a 11-12.évf. +0,5 óra a szabadon tervezhető órákból

Csoportbontással

nem az osztályok száma szerinti óraigény

Megjegyzés: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, szakmacsoportos alapozó oktatás és informatika tantárgyakból megfelelő számú jelentkező esetén biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészítést.

47

2 ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A pedagógusok a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével kiválasztják az egyes tantárgyak tanításához alkalmas tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket.

2.1 DIDAKTIKAI ELVEK -

-

legyen korszerű, aktuális tartalmában, szerkesztésében, fajtájában (megfelelő tankönyv, jegyzet, kézirat, multimédiás oktatóprogram, digitális tankönyv, Internet stb.)! Igazodjon a tantárgy sajátosságaihoz (elmélet, gyakorlat), az oktatási formákhoz (nappali, levelező vagy távoktatás)! Nyelvezete feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak. Idegen szavakat csak akkor tartalmazzon, ha az a szakmában általánosan használt, illetve nemzetközileg is elterjedt! A tankönyvhöz, interaktív anyaghoz – ha a tárgy jellege megkívánja – kapcsolódjon munkafüzet, szöveggyűjtemény, atlasz stb. Kapcsolja össze az elméleti ismereteket a gyakorlattal! A könnyebb megértés érdekében a tankönyv legyen képekkel, ábrákkal illusztrált, mintafeladatok megoldását tartalmazó! Tegye lehetővé a különböző képességű tanulók differenciált foglalkoztatását! Feltétlenül tartalmazza és valamilyen formában emelje ki a tantárgy törzsanyagát (a tantárgyi minimumot)! Terjedelmét tekintve igazodjon a tantárgy óraszámához, összességében és részleteiben is! Jól szervezett összefoglaló kérdésekkel, feladatokkal segítse elő a fejezet tananyagának elmélyítését! Tegye lehetővé (és gazdaságossá) a több évfolyamon át egymásra épülő tárgyak esetében az ún. tankönyvcsaládok alkalmazását! A kiválasztott oktatóanyag (pl. a kiválasztott tankönyv) legyen összhangban az iskola szakmai profiljával, keltse fel a tanuló érdeklődését a szakma iránt! Az oktatási cél megvalósításán túl adjon lehetőséget – mintafeladataival, kiegészítő anyagával – a nevelési feladatok megoldására is! Kivitelezése legyen esztétikus Ösztönözze a tanulót a könyvtárhasználatra, a tananyagot meghaladó többirányú ismeretbővítésre!

2.2 PRAKTIKUS ELVEK A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. - a taneszköz megfizethető legyen a szülők számára, - könnyű legyen a beszerzése, - mérete közepes legyen (atlaszok kivételével!), - tartós használatot biztosítson .

48

3 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a köznevelés folyamatában: - beépülnek a különböző műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; - témákat, fejlesztési helyzeteket jelölnek ki a tanórán kívüli iskolai foglalkozások, programok számára.

3.1 AZ ERKÖLCSI NEVELÉS A köznevelés alapvető céljai közé tartozik a diákok erkölcsi érzékének fejlesztése, alakítása, tetteik és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük formálása, a későbbi, önálló, felelős életvitelre való felkészítése. A tanulók erkölcsi nevelése felkészít az értékkonfliktusokra, segít megoldást találni az adódó problémákra. Az erkölcsi nevelés adja meg azt a hátteret, amellyel a tanuló majd megértheti az ember és az őt körülvevő világ egymáshoz való viszonyát, alapot kap a különböző, ezzel kapcsolatos nézetek megvitatásához. Az iskolai közösség egészének élete, tanárainak, dolgozóinak példamutató magatartása is szolgálja a diákok kötelességtudatának, együttérzésének, segítőkészségének fejlesztését, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a megértés, az elfogadás, a türelem, az empatikus készségek alakítását. Az így kialakult tulajdonságok segítik majd őket helytállni a ”felnőtt életben”.

3.2 NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS A tanulmányaik során diákjaink megismerik nemzeti kultúránk értékeit, népünk hagyományait. Tanulmányozzák a történelem, tudomány, kultúra és sport területén kiemelkedő magyar személyiségek munkásságát. Kialakul bennük a hovatartozás, a hazaszeretet érzése és az, hogy szükség esetén, Magyarország védelme minden magyar állampolgár kötelessége. Az iskolai munka során megtanulják azokat az ismereteket, amelyek megalapozzák a haza és népei megbecsülését. Magyarságtudatukat megőrizve megismerik Európa és az egyetemes emberi civilizáció történelmét, kultúráját.

3.3 ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS Demokratikus jogállamban az állampolgári magatartás jelenti a törvénytiszteletet, a másik ember méltóságának és jogainak tiszteletben tartását, az együttélés írott és íratlan szabályainak betartását, az erőszakmentességet. Az iskola diákjai a megfelelő tantárgyi órákon és közösségi tevékenységeik során megismerik a legfontosabb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, valamint a honvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat. A tanulók részvétele az iskolai közösség ügyeiben segíti az önállógondolkodást, a kreativitást, az analizáló és szintetizáló képesség és a vitakultúra fejlesztését. Az önálló cselekvés és gondolkodás, a pontosság, a megbízhatóság, az együttműködési képesség elsajátítását segítik azok a tanítási módszerek, eljárások, melyek a diákok aktív, gyakran együttes tevékenységét igénylik.

3.4 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE Az önismeret egy olyan képesség, mely az egyén saját tudatosult tapasztalatain és ismeretein alapul, és az egyén társas környezetével való interakcióit erősen befolyásolja. Az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulóknak segítséget kell adni abban, hogy tudatosuljon bennük: az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképük is gazdagabb lesz, s személyiségük alakulásával, egyéni fejlődésükkel saját sorsuk irányítói lehetnek. A kulturált egyéni és közösségi életnek alapja a reális önismeret, mert segíti a megfelelő emberi kapcsolatok kialakítását, a kölcsönös elfogadást. 49

3.5 A CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS A családi életre neveléssel való kiemelt foglalkozást a társadalmi változások, az értékrendszer alakulása, a családok egy részének működésében bekövetkező átrendeződések, esetenként zavarok teszik szükségessé. A családi életre való felkészítés során meg kell ismerni tanulóinknak a felelős párkapcsolatok kialakításának fontosságát, a házasság, a gyermekvállalás felelősségét, a családi életben felmerül konfliktusok kezelésének lehetőségét.

3.6 A TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS A testi és lelki egészségre nevelés során tanáraink megismertetik a tanulókkal a helyes táplálkozás követelményeit, bemutatnak különböző stressz- és konfliktuskezelési módszereket, ösztönzik diákjainkat a mozgásra. Az iskola a családdal együtt segít felkészíteni a diákokat a betegségek megelőzésére, a testi higiénia követelményeinek betartására, a szexuális kultúra kialakítására, a veszélyes helyzetek felismerésére, a közlekedési szabályok betartására, az önállóságra. Fontos, hogy a káros szokások, szenvedélyek elkerülésének lehetőségét megismerjék tanulóink.

3.7 FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG Iskolánk tanulóinak jelentős hányada hátrányos helyzetű, s intézményünk fogad mozgás- és látáskorlátozott diákokat is, így kiemelten fontos is a szociális érzékenység, a segítő magatartás kialakítása a tanulóinknál, hiszen közvetlenül ismerik ezeknek a fiataloknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. Ebben a környezetben olyan képességek fejleszthetők, mint empátia, tapintat, önzetlenség, együttműködés, önkéntesség feladatvállalásra.

3.8 FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG Tanulóinknak meg kell ismerni, hogy a természeti és kulturális erőforrásokat tudatosan, takarékosan kell használni. Célunk, hogy a környezet ismerete és kímélése, a természet szeretete és védelme, fenntarthatóságuk fontos legyen diákjaink számára. Környezetünkkel kapcsolatos kötelességekkel és jogokkal tisztában kell lenniük a fiataloknak. A tanítási órákon a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő természetben és kultúrában egyaránt.

3.9 PÁLYAORIENTÁCIÓ A tanulóink számára az iskola olyan színtereket, cselekvési lehetőségeket biztosít, amelyek révén a diákok kipróbálhatják egyéni képességeiket, fejlődhetnek az érdeklődésüknek megfelelő speciális területeken, kiválaszthatják a maguknak megfelelő foglalkozást és pályát, megtalálják a megfelelő továbbtanulási, továbbképzési lehetőségeket.

3.10 GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS Az iskola profiljából adódóan, diákjaink megfelelő ismereteket kapnak a világgazdaság, a nemzetgazdaság gazdasági-pénzügyi intézményeiről és folyamatairól. Célunk, hogy, a fiatalok felismerjék: ezek hatással vannak háztartások életére is, látniuk kell saját felelősségüket a munka, az anyagi javakkal és a pénzzel való ésszerű gazdálkodás, valamint a fogyasztás területén. Legyenek ezen a területen is majd rövid és hosszú távú céljaik, ezekhez tudjanak erőforrások kapcsolni, vegyék figyelembe az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymáshoz való viszonyát.

3.11 MÉDIATUDATOSSÁGRA NEVELÉS A médiatudatosságra nevelés azt jelenti, hogy a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásaival, a média és a társadalom közötti kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális fogalmával, jelentőségével, a nyilvános és a bizalmas megkülönböztetésének fontosságával, annak módjával, valamint e különbségek jogi és etikai jelentőségével. A médiatudatosságra nevelés felkészít a 50

demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes megszervezésére, tudatos alakítására.

3.12 A TANULÁS TANÍTÁSA Minden tanár legfontosabb feladatai közé tartozik a tanulók érdeklődésének felkeltése tananyag iránt, segítése annak elsajátításában. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazhatók a meglévő ismeretek és tapasztalatok; hogyan használhatók a különböző információforrások; s hogy vannak egyénre szabott tanulási módszerek; miként dolgozhatnak együtt a tanulók csoportban. A tanulás tanításának fontos része a tanulás eredményesség, a tanuló teljesítményének mérése, tudás minőségének értékelése.

4 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása az nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint történik.

5 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK A tanulónak joga, hogy a tizenegyedik, tizenkettedik (és tizenharmadik) évfolyamon folytatott tanulmányai során válasszon a pedagógiai programon belül a választható tantárgyak, továbbá ha erre lehetőség van, a tantárgyat tanító pedagógusok közül. A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga. E jogainak konkrét gyakorlásáról az iskola a megfelelő évfolyamra lépését megelőzően szóban, az adott évfolyamra lépéskor írásban tájékoztatja a diákot. A tájékoztató tartalmazza a választható tárgyak nevét, a tanár nevét, a heti óraszámot és azt, hogy közép- vagy emelt szintű érettségire történő felkészítő foglalkozásról van-e szó. Az iskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vzsgát. Az egyes érettségi vizsgatárgyaknál a középszintű érettségi vizsga témaköreit ismertetni kell. A tanuló a választható tárgyakra vonatkozó korábbi tantárgyválasztását minden év szeptember 15ig megváltoztathatja. Az erre vonatkozó írásos kérvényét az osztályfőnökéhez kell benyújtania, melynek eredményéről az osztályfőnöke 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót. A tanulónak joga, hogy részben vagy egészben kérje felmentését a tanórák látogatása, illetve munkájának értékelése alól. Az erre vonatkozó írásos kérvényt indoklással együtt az osztályfőnökéhez kell benyújtania, melynek eredményéről az osztályfőnöke 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót.

6 ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSE A 2011. évi CXC. Törvény értelmében szakközépiskolában a 4 kötelező érettségi vizsgatantárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) mellett kötelezően választható ötödik vizsgatárgy a szakmai tantárgy. A kifutó évfolyamok választható vizsgatárgyait az óratervi tábla tartalmazza.

51

7 A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 7.1 ANGOL NYELV

1. Személyes család

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos vonatkozások, állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek

2. Ember és társadalom

3. Környezetünk

4. Az iskola

A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, hagyományok.

Diákmunka, nyári munkavállalás 5. A munka világa Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 52

iskolai

Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

6. Életmód

7. Szabadidő, szórakozás

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik művelődés, Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események

8. Utazás, turizmus

9. Tudomány és technika

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

53

7.2 BIOLÓGIA 1.Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya Vizsgálati szempontok

Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél nagyobb rendszertani kategóriák is vannak: ország, törzs, osztály. Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján. Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni.

Vizsgáló módszerek

1.2. Az élet ellemzői 1.2.1. Az élő rendszerek 1.2.2. Szerveződési szintek

Ismertesse a szerveződési szint fogalmát és biológiai tartalmát: sejt alatti, sejtszintű, egyed alatti és egyed feletti, szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom, bioszféra. Értelmezze, hogy a magasabb szerveződési szintek működései magukba foglalják az alacsonyabb szintűekét, de azokból nem vezethetők le (pl. a fizikai kémiai folyamatok az életműködések részjelenségei). Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét. Végezzen el egyszerű plazmolízises kísérletet hagyma bőrszöveti nyúzatával. Ismertesse a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás). Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal. Tudja az aktiválási energia és a katalizátor fogalmát. Ismertesse az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza

1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek

54

összefüggésbe szervezete jellemzőértékeivel (testhőmérséklet, pH ozmotikus viszonyok). Ismerjen enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegséget (pl. tejcukorérzékenység), ismerje megnyilvánulásuk megelőzhetőségét. 2.Egyed alatti szerveződési szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.1.1. Elemek, ionok

2.1.2. Szervetlen molekulák

Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben. Ismertesse a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+3+, HCO3-, a CO32-ionok természetes előfordulásait. Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort. Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban. Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá köznapi példákat. Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse és ismerje el a zsírok szerkezetét (glicerin + zsírsavak). Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét. Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására.

2.1.3. Lipidek

Szénhidrátok

Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, emészthetőség) az alábbi példákon: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz. 55

Ismertesse természetes előfordulásukat és az élőszervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát. Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét. Végezze el a keményítőkimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal. Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj. Ismertesse és ismerje el a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosav sorrendtől. Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek előfordulására. Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az eszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés). Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémek, mechanikai hatás).

Fehérjék

2.1.6. Nukleinsavak, nukleotidok

Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő(önmegkettőződő) szerep. 2.2. Az anyagcsere olyamatai 2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata

Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítőés lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok). Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát.

2.2.2. Felépítőfolyamatok 56

Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó) és helyét. Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvetőszükségességét a földi életben. Értelmezze a fotoszintézis fény- és sötét szakaszának főtörténéseit: a vízfényenergia segítségével bomlik, molekulári oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz).

2.2.3. Lebontó folyamatok

Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét. Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse a mindennapi felhasználását. Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül. Tudja, hogy a végsőoxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét a sejtben. Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt.

2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye).

2.3.1. Elhatárolás

2.3.2. Mozgás

Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.

2.3.3. Anyagcsere

57

Magyarázza a sejt belsőhártyarendszerének funkcióját. Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis).

2.3.4. Osztódás

Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNS-megkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás). Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist. Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot. Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külsőés belsőingerekre (valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás).

2.3.5. A sejtműködések vezérlése

3.Az egyed szerveződési szintje 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.1.1. Vírusok

Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét. Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertőzés folyamatát. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvetőjárványtani fogalmakkal (fertőzés, járvány, higiénia).

3.2. Önálló sejtek 3.2.1. Baktériumok

Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt szerveződését. Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikumszedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megelőzését és a 58

védekezés lehetőségét. Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat.

3.2.2. Egysejtűeukarióták

Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését és felépítőanyagcseréjét: amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba faj. Ismerje fel ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat. 3.3. Többsejtűség 3.3.1. A gombák, növények, állatok Magyarázza, hogy a testszerveződés és az elkülönülése anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok. Indokolja, hogy a sejtek működésbeli különbsége miért jár differenciálódással. A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtűszerveződés és a többsejtű szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, 3.3.2. Sejtfonalak teleptest). Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását. Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát 3.3.3. Teleptest és álszövet és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat. Tudja, hogy ez a szerveződés jellemzőa vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra. Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit. Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgezőkalapos gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi 59

megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztőgyakorlati jelentőségét. Tudja, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket. 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 3.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a Tudja, hogy a növényvilág fejlődését szervi befolyásolta a fényért, vízért való differenciálódás szempontjából verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetősége. Tudja ezeket összefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével. Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit. Tudja használni a növényismeret könyvet a 3.4.2. Az állatvilág főbb csoportjai a környezetében élőnövények szervi differenciálódás szempontjából megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez. Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: - szivacsok - laposférgek 60

- gyűrűsférgek - rovarok - fejlábúak (lábasfejűek) - a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat.

3.4.3. A növények szövetei, szervei – Szövetek

Ismertesse, hogy milyen működésekre specializálódtak a következőszövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítőalapszövet és szállítószövet. Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristályzárványt. Értelmezze a látottakat.

- Gyökér, szár, level

- Virág, termés

3.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése - Szövetek

61

Középszint Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszikű és egyszikűlágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikűlevél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat. Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését. Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen. Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát. Ismertesse a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történőszaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a

növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a csírázás külsőés belsőfeltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán. Ismertessen hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (gyümölcsérés).

- Szaporodásegyedfejlődés

Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a következőszövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint is), izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan tükröződik a felépítésükben. Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következőszöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér.

- Viselkedés

Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát. Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külsőés belső megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése). Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra. Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés). Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió). 62

Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. 4.Az emberi szervezet 4.1. Homeosztázis

Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét.

4.2. Kültakaró 4.2.1. Bőr

Ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hőingerek). Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit. Magyarázza a hám megújulását.

4.2.2. Szabályozás Ismertesse a bőr hajszálereinek szerepét a testhőmérséklet szabályozásában és az anyagforgalomban. 4.2.3. A bőr gondozása, védelme Ismertesse a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a bőr tisztán tartása, kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendővelük. Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés. Tudjon égési sérülést ellátni. 4.3. A mozgás 4.3.1. Vázrendszer

Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit. Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felsőés alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kettős S alakját. Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk 63

változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel. Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelőfunkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit. Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be. Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú égtagtípusának csontjait. Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a különbséget.

4.3.2. Izomrendszer

Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrűalakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítőizmai, fejbiccentőizom. Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak. Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethetőmeg az izomláz.

4.3.3. Szabályozás

4.3.4. A mozgás és mozgási rendszer egészségtana

Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek. Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, ízületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megelőzésének lehetőségei. Ismertesse a csípőficam szűrésének fontosságát és korrigálásának lehetőségeit. 64

Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelőzésében. Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentőségét, típusait (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában. 4.4. A táplálkozás 4.4.1. Táplálkozás

Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait. Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között. Ismerje fel ábrán az emésztőrendszer részeit, udja biológiai funkcióit. Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedvermelésben, a fehérje-, glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet. Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a ogszuvasodás megelőzését, kezelését. smertesse a rendszeres fogorvosi szűrővizsgálat jelentőségét. Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában. Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet.

4.4.2. Emésztés

4.4.3. Felszívódás

Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát.

4.4.4. Szabályozás

Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyálés gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, 65

növényi rostok, ásványi anyagok nyomelemek), vitaminok természetes orrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott ogyasztásuk káros következményekkel jár. Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével. Megfelelőtáblázat segítségével állítsa össze egy könnyűfizikai munkát végzőfogyókúrázó napi étrendjét Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelelő étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása). Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően. Ismertesse az élelmiszer- és ételtartósítás alapvetőszabályait.

4.4.5. Táplálkozás egészségtana

4.5. A légzés 4.5.1. Légcsere

Ismertesse a légzőrendszer funkcióit. Ismertesse a légzőrendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgőket, hörgőcskéket és a léghólyagocskákat.

4.5.2. Gázcsere

Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével. Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát. Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban

4.5.3. Hangképzés 66

és munkavégzés után, magyarázza az eltérést. Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. smertesse a hangszalagok szerepét a hangképzésben. Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a vér szén-dioxid koncentrációja.

4.5.4. Szabályozás

4.5.5. A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás)

Ismertesse az orron át történőbelégzés előnyeit a szájon át történőbelégzéssel szemben. Ismertesse a légzőrendszert károsító tényezőket és a légzőrendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma). Indokolja a tüdőszűrés jelentőségét. Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással. Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkezőanyagok kimutatására. 4.6. Az anyagszállítás 4.6.1. A testfolyadékok

Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma főalkotórészeit és jelentőségüket. Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit. Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait. Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait.

4.6.2. A szöveti keringés

Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében. Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét

4.6.3. A szív és az erek

Ismertesse 67

a

szív

felépítését

és

működését. Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása. Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét. Tudjon pulzust és vérnyomást mérni. Ismertesse a lép helyét és szerepét.

4.6.4. Szabályozás

4.6.5. A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás

4.7. A kiválasztás 4.7.1. A vizeletkiválasztó működése

4.7.2. Szabályozás

Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és vérnyomást. Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját. Ismertesse a helytelen életmód hatását az Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-ingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát. Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását. Tudjon alapvetősebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket. rendszer Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit. Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+ , CI- ionok, gyógyszerek, hormonok. Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és mennyiségét.

4.7.3. A kiválasztó szervrendszer egészségtana

Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben. Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a 68

vesekőképződés megelőzésében. Ismertesse a művesekezelés jelentőségét. 4.8. A szabályozás 4.8.1. Idegrendszer -

Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást vezérlést.

Információelméleti vonatkozások - Sejtszintűfolyamatok

és

a

Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Ismerje, hogy az élősejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedőcsúcspotenciált válthatnak ki. Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külsőés belsőkörnyezeti hatásokra. Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő(adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő).

- Szinapszis

- Az idegrendszer általános jellemzése

Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentővagy gátló hatást az átvivőanyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését. Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt) Készítsen rajzot a gerincvelő 69

keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexkörét, funkcióját. A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. Ismertesse a gerincvelőfőbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr reflexes érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége). Váltson ki térdreflexet, és magyarázza funkcióját. Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs/nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy).

- Gerincvelő

- Agy

- Testérzőrendszerek

- Érzékelés

- Látás

Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok) és a belsőszervek receptorait. Értelmezzen kétpontküszöb térképet. Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak. Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvetőrészeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési

- Hallás és egyensúlyérzés

70

hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. Ismertessen egyszerűkísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait. Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belsőfül részeit. Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét. Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító-pszichés hatását. Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét.

- Kémiai érzékelés

- Testmozgató rendszerek

- Vegetatív érzőés mozgató rendszerek

4.8.2. Az emberi magatartás biológiaipszichológiai alapjai - A magatartáselemei Öröklött elemek

Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre. Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben. Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szerveződésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy főfunkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció.

- Tanult elemek

Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív működés, hogyan valósul ez meg. 71

Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit.

- Emlékezés - A társas viselkedés alapjai

Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat. Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak. Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejezőmimika, agresszió).

- Pszichés fejlődés

4.8.3. Az idegrendszer egészségtana

Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a ájdalmas ingerekre fellépővérnyomásnövekedéssel, szívfrekvenciafokozódással, élelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg tanulás és az érzelmek kapcsolatát megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). Példákon mutassa be a tanulás kritikus zakaszait az egyedfejlődés során (bevésődés, árás, beszéd). Példákon mutassa be a megerősítés ászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a ászokás és a függőség kialakulását. Lássa a salád, az iskola, a hírközlés, reklám stb. zerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban.

- Drogok

4.8.4. A hormonrendszer

- Hormonális működések

- Belsőelválasztású mirigyek

Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. 72

verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás, fenyegetés). Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), alturizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében. Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival.

- A hormonrendszer egészségtana

Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit. Tudja a fájdalomcsillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés.

4.8.5. Az immunrendszer - Immunitás -

Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit. Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében. Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását.

- Vércsoportok

Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer működését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is. Ismertesse az ember belsőelválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenőhormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben

- Az immunrendszer egészségtana

73

végbemenőváltozásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait. Magyarázza a belsőkörnyezet állandóságának a biztosítását az inzulin, trioxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján - a pajzsmirigy példáján elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit. Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait.

Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérőkezelésének az okát. Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét. Ismertesse az AB0 és Rhvércsoportrendszert. Ismertesse az anyai Rhösszeférhetetlenség jelenségét. Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét. Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos 74

gyakorlati és etikai problémákat

Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait. Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot. 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 4.9.1. Szaporítószervek

Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát. Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit.

4.9.2. Egyedfejlődés Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének főszakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét. Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, ezek időtartamát és legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemzőtevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása). Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között. Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait.

- A szaporodás,fejlődés egészségtana

Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét, a terhességmegszakítás lehetséges következményeit. Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai 75

problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendőéletmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve. Ismertesse, hogyan előzhetőmeg a nemi úton terjedőbetegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). Ismertesse a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentőségét. Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését. Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát. Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés előnyeit. Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket.

5.1. Populáció

5.1.1. Környezeti kölcsönhatások Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen ésélő), a környezet időbeli (periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását. Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között. Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői - a fény, a hő, a víz, a levegőés a talaj - hogyan szabják meg az élőlények elterjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. 76

Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit. Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényezőis befolyásolja. Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban.

5.1.2. Kölcsönhatások - Viselkedésbeli kölcsönhatások

Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszerveződés) szaporodási viselkedés típusait. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi példákkal.

- Ökológiai kölcsönhatások

5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) 5.2.1. Az életközösségek jellemzői

Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát. Magyarázza az életközösségek időbeni változásait. Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés csökkentésének lehetőségeit.

5.2.2. Hazai életközösségek Jellemezzen egy iskolájához vagy akóhelyéhez közeli terület élővilágát élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állatés növényfajok, szintezettség, dőbeni változások). A fajok és életközösségek jellemzésére használja a növényismeret- és állatismeret könyveket. Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó változásait. 77

Ismertesse hozzon á példát. 5.3. Bioszféra - Globális folyamatok

a

gyomnövény

fogalmát,

Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (Gaia). Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószerfogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.) Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális felmelegedést, hulladékproblémát, a savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezői. Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel. Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az életközösséget ökoszisztémaként. Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek nyagforgalmában és energiaáramlásában. Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét. Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképződés lényegét, a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az élőlények szerepét e folyamatokban.

5.4. Ökoszisztéma

5.4.1. Anyagforgalom

5.4.2. Energiaáramlás

78

Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket. Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetőségeit. Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park) Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit. Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalmát. Tudja a fontosabb légszennyezőanyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). Ismertesse a savas esők okát és következményeit. Ismertesse az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges következményeket. Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén.

5.5. Környezet- és természetvédelem

- Levegő

- Víz

Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait. Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat. Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a forrásokat fenyegető veszélyeket. Értelmezze a „közműolló” fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről.

- Energia, sugárzás

- Talaj

Ismertesse 79

a

hagyományos

és

az

- Hulladék

„alternatív” energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia különbségét. Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetőségét és veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetőségeiről. Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás lehetőségeiről. Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát. Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.

5.Öröklődés, változékonyság, evolúció 6.1. Molekuláris genetika 6.1.1. Alapfogalmak

Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat. Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között. Ábra alapján ismertesse a DNS megkettőződés folyamatát és a DNS →m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) főbb lépéseit. Ismerje annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű. Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez.

6.1.2. Mutáció

Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait. Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös). Hozzon példát 80

ezekre. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére. Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő(karcinogén) hatás gyakran jár együtt. Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati tényezőit. Indokolja, hogy különbözőfelépítésű- és működésűtesti sejtjeink miért hordoznak azonos genetikai információt. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja. Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr-, emlő-, hereprosztata-, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét.

6.1.3. A génműködés szabályozása

6.2. Mendeli genetika 6.2.1. Minőségi jellegek

Ismertesse a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (dominánsrecesszív, intermedier és kodomináns). Ismertesse a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket. Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődőjellegeket. Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0vércsoportok öröklődését. Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit (családfaelemzés). Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában. Ismertesse a 81

génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma).

6.2.2. Mennyiségi jellegek

Ismertessen öröklődőmennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben. Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős környezeti hatás). Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a háziasítással és a hibridvetőmagok elterjedésével. 6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.3.1. Ideális ésreális populáció

Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allélés genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők. Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását. Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét.

6.3.2. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok

Ismertesse a természetes szelekció darwini modelljét. Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen ípusba sorolható. Ismertesse a homológ és analóg szerv ogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, udjon példaként ilyen fejlődésűszerveket, élőlényeket bemutatni. Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek,

6.3.3. Biotechnológia

82

lenyomat, lerakódás). Ismertesse a klón fogalmát. Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismertessen néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvet, álláspontot.

6.3.4. Bioetika

Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait. Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget. Ismerje a Human Genom Program célját. 6.4. A bioszféra evolúciója 6.4.1. Prebiológiai evolúció

Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg. Ismertesse az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó elméleteket.

6.4.2. Az ember evolúciója Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait. Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól. Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse.

7.3 FIZIKA 1.Mechanika 1.1. Newton törvényei 1.1.1. Newton I. törvénye Kölcsönhatás Mozgásállapot, -változás Tehetetlenség, tömeg

Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapotváltozások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különbözőtípusaikra. 83

Inerciarendszer

1.1.2. Newton II. törvénye Erőhatás, erő, eredőerő támadáspont, hatásvonal Lendület, lendületváltozás, Lendületmegma-radás Zárt rendszer Szabaderő, kényszererő 1.1.3. Newton III. törvénye Erőlökés

Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépőerőket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni a 3. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegzésében. Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán. Konkrét, mindennapi példákban ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének érvényesülését, egy egyenesbe esőváltozások esetén tudjon egyszerűfeladatokat megoldani.

Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererőket.

Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban fellépőerők felismerésében, ábrázolásában. 1.2. Pontszerűés merev test egyensúlya Forgatónyomaték Erőpár Egyszerűgépek: Lejtő, emelő, csiga Tömegközéppont 1.3. Mozgásfajták Anyagi pont, merev test

Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás Helyvektor, elmozdulásvektor

Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Tudjon egyszerűszámításos feladatot e témakörben megoldani. Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén. Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően. Egyszerűpéldákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát. Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat.

Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, 84

1.3.1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás

sebesség-időgrafikonjának készítésében és elemzésében. Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát.

Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát. Sebesség, átlagsebesség Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő 1.3.2. Egyenes vonalú egyenletesen változó Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat. mozgás Konkrét példákon keresztül különböztesse Egyenletesen meg változó mozgás az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje átlagsebessége, ezek kapcsolatát. pillanatnyi Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát. sebessége Gyorsulás Tudjon megoldani egyszerűfeladatokat. Négyzetes úttörvény Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. Szabadesés, nehézségi Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és gyorsulás (→5.1) értékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is. 1.3.3. Összetett mozgások Függőleges, vízszintes hajítás Értelmezze egyszerűpéldák segítségével az összetett mozgást. 1.3.4. Periodikus mozgások Jellemezze a periodikus mozgásokat. 1.3.4.1. Az egyenletes körmozgás Periódusidő, fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális gyorsulás Centripetális erő Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani. 1.3.4.2. Mechanikai rezgések Rezgőmozgás Ismerje a rezgőmozgás fogalmát. Harmonikus rezgőmozgás Ismerje a harmonikus rezgőmozgás Kitérés, kinematikai jellemzőit, kapcsolatát az amplitúdó, fazes egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat Rezgésidő, 85

frekvencia Csillapított és csillapítatlan rezgések Rezgőrendszer energiája Szabadrezgés, kényszerrezgés Rezonancia

Matematikai inga Lengésidő 1.3.4.3. Mechanikai hullámok (→3.6, 3.7) Longitudinális, transzverzális hullám Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia Visszaverődés, törés jelensége, törvényei

Húrok Hangforrás, hanghullámok Hangerősség

alapján.

Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgőrendszerben. Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét. Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát. Tudjon periódusidőt mérni. Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi életből. Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket.

Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példákat mondani a mindennapi életből.

A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel. 1.4. Munka, energia Munkavégzés, munka Gyorsítási munka Emelési munka Súrlódási munka Energia, energiaváltozás (→4.4) Mechanikai energia: Mozgási energia

Energiamegmaradás törvénye (→2.5) Konzervatív erők munkája Teljesítmény Hatásfok (→2.8) 1.5. A speciális relativitáselmélet elemei (→4.2) Az éter fogalmának elvetése,

Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erőhatás esetén. Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon

Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait. Ismerje és alkalmazza egyszerűfeladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát. Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség Egyidejűség, 86

idődilatáció, fénysebesség hosszúságkontrakció Egyidejűség, A tömeg, idődilatáció, tömegnövekedés hosszúságkontrakció A tömeg, tömegnövekedés 2. Termikus kölcsönhatások 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg egyensúly őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése. Ismerjen különbözőhőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Egyensúlyi állapot Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja Hőmérséklet, használni. nyomás, térfogat Ismerje az Avogadro-törvényt. Értelmezze, Belsőenergia hogy mikor van egy test környezetével Anyagmennyiség, termikus egyensúlyban. mól Avogadro törvénye (→4.1) 2.2. Hőtágulás Ismerje a hőmérséklet-változás hatására Szilárd anyag végbemenőalakváltozásokat, tudja indokolni lineáris, térfogati hőtágulása csoportosításukat. Folyadékok Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, hőtágulása tudja konkrét példákkal alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különbözőhőtágulásának jelentőségéről, a jelenség szerepéről a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel. 2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Gay-Lussac I. és II. törvénye Ismerje és alkalmazza egyszerűfeladatokban Boyle-Mariotte törvénye a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a Egyesített gáztörvény megfelelőállapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni p-V diagramokat. Állapotegyenlet Ideális gáz Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a (→4.1) hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Hőmozgás Ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió). 2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban (→1.4) 2.5.1. Termikus, 87

mechanikai kölcsönhatás Hőmennyiség, munkavégzés

2.5.2. A termodinamika I. főtétele zárt rendszer Belsőenergia Adiabatikus állapotváltozás 2.5.3. Körfolyamatok Perpetuum mobile 2.6. Kalorimetria Fajhő, mólhő, hőkapacitás Gázok fajhői 2.7. Halmazállapot-változások 2.7.1. Olvadás, fagyás Olvadáshő, olvadáspont 2.7.2. Párolgás, lecsapódás Párolgáshő Forrás, forráspont, forráshő

Szublimáció Cseppfolyósíthatóság Telített és telítetlen gőz 2.7.3. Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai tulajdonságai

A levegő páratartalma Csapadékképződés

Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát. Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-V diagramon. Értelmezze az I. főtételt, alkalmazza speciális - izoterm, izochor, izobár, adiabatikus állapotváltozásokra.

Ismerje a hőkapacitás, fajhőfogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle fajhőkülönbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerűkeverési feladatok megoldására. Ismerje a különbözőhalmazállapotok tulajdonságait. Értelmezze a fogalmakat. Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapot-változások, legyen képes egyszerűszámításos feladatok elvégzésére. Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befolyásoló tényezőket.

Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe). Ismerje a levegőrelatív páratartalmát befolyásoló tényezőket. Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégesőkialakulásának legfontosabb okait. Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön.

88

2.8. A termodinamika II. főtétele 2.8.1. Hőfolyamatok iránya Rendezettség, rendezetlenség Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok 2.8.2. Hőerőgépek (→1.5, 4.4) Hatásfok Másodfajú perpetuum mobile

Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján.

Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival.

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 3.1. Elektromos mezzo 3.1.1. Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés

Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján.

Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye 3.1.2. Az elektromos mező jellemzése Térerősség A szuperpozíció elve Erővonalak, -fluxus

Alkalmazza az elektromos mezőjellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mezőszerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mezőesetén egyszerű feladatokban.

Feszültség Potenciál, ekvipotenciális felület Konzervatív mező (→1.5) Homogén mező

Tudja, hogy az elektromos mezőáltal végzett munka független az úttól.

3.1.3. Töltések mozgása elektromos mezőben (→1.2) 3.1.4. Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön

Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra. 89

Töltések elhelyezkedése vezetőkön Térerősség a vezetők belsejében és felületén Csúcshatás Az elektromos mezőárnyékolása Földelés 3.1.5. Kondenzátorok Kapacitás Síkkondenzátor Permittivitás Feltöltött kondenzátor energiáj 3.2. Egyenáram 3.2.1. Elektromos áramerősség Feszültségforrás, áramforrás Elektromotoros erő, belsőfeszültség, kapocsfeszültség Áramerősség- és feszültségmérő műszerek 3.2.2. Ohm törvénye Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás

Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Az ellenállás hőmérsékletfüggése Telepek soros, fogyasztók soros párhuzamos kapcsolása Az eredőellenállás 3.2.3. Félvezetők Félvezetőeszközök

3.2.4. Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Hő-, mágneses, vegyi hatás (→4.2)

Galvánelemek, akkumulátor

3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.3.1. Mágneses alapjelenségek

Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására.

Ismerje a kondenzátor energiáját. Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerűáramkört összeállítani. Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát. Értse az Ohm-törvényt vezetőszakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni egyszerűfeladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére.

és Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerűáramkörökre.

Ismerje a félvezetőfogalmát, tulajdonságait. Tudjon megnevezni félvezetőkristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip). Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben. Ismerje az áram élettani hatásait, a balesetmegelőzési és érintésvédelmi szabályokat. Alkalmazza egyszerűfeladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit. Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását. Ismerje az analógiát és a különbséget a 90

A dipólus fogalma Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje Iránytű 3.3.2. A mágneses mezőjellemzése Indukcióvektor

Indukcióvonalak, indukciófluxus 3.3.3. Az áram mágneses mezeje Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje Homogén mágneses mező Elektromágnes, vasmag Mágneses permeabilitás

magnetoés az elektrosztatikai alapjelenségek között. Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytűhasználatát. Ismerje a mágneses mezőjellemzésére használt fogalmakat és definíciójukat, tudja kvalitatív módon jellemezni a különböző mágneses mezőket.

Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag szerepét hangszóró, csengő, műszerek, relé stb.).

3.3.4. Mágneses erőhatások A mágneses mező erőhatása áramjárta Ismerje a mágneses mezőerőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint vezetőre speciális esetben. Két párhuzamos, hosszú egyenes vezetőközött ható erő Lorentz-erő Részecskegyorsító berendezés (→4.3) 3.4. Az időben változó mágneses mező 3.4.1. Az indukció alapjelensége Mozgási indukció Nyugalmi indukció Faraday-féle indukciós törvény Lenz törvénye (→1.4) Kölcsönös indukció Önindukció Tekercs mágneses energiája

Ismerje a Lorentz-erőfogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerje ennek néhány következményét. Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mezőmindennemű megváltozása elektromos mezőt hoz létre. Ismerje Lenz törvényét és tudjon egyszerű kísérleteket és jelenségeket a törvény alapján értelmezni. Ismerje az önindukció szerepét az áram kiés bekapcsolásánál. Ismerje a tekercs mágneses energiáját.

3.4.2. A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval. Generátor, motor, Ismerje a generátor, a motor és a dinamó dinamó Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség működési elvét. Ismerje az effektív feszültség és áramerősség és áramerősség elentését. Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati udnivalókat. Váltakozó áramú ellenállások: 91

ohmos, induktív és kapacitív ellenállás Fáziskésés, fázissietés 3.4.3. A váltakozó áram teljesítménye és munkája Hatásos teljesítmény Látszólagos teljesítmény

Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérőmódon viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal szemben. Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását.

Transzformátor Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerűfeladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban. 3.5. Elektromágneses hullámok 3.5.1. Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési sebessége vákuumban

Az elektromágneses hullámok spektruma:

rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak (→2.9) Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott Thomson-képlet Csatolt rezgések, rezonancia Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok 3.6. A fény mint elektromágneses hullám 3.6.1. Terjedési tulajdonságok Fényforrás Fénynyaláb, fénysugár Fénysebesség 3.6.2. Hullámjelenségek A visszaverődés és törés törvényei – Snellius-Descartes törvény Prizma, planparalel lemez

Abszolút és relatív törésmutató Teljes visszaverődés,

Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérőviselkedését.

Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési ulajdonságait kvalitatív módon leírni. Ismerje a különbözőelektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait. Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne.

Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalat és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség. Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerűkísérletekkel szemléltetni a jelenségeket. 92

határszög (száloptika) Diszperzió Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán. Színképek (→4.2) Homogén és összetett színek Fényinterferencia, koherencia Fénypolarizáció, polárszűrő Fényelhajlás résen, rácson Lézerfény 3.6.3. A geometriai fénytani leképezés Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos) Síktükör Lapos gömbtükrök (homorú, domború)

Vékony lencsék (gyűjtő, szóró) Fókusztávolság, dioptria Leképezési törvény Nagyítás Egyszerű nagyító Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső 3.6.4. A szem és a látás Rövidlátás, távollátás Szemüveg

Legyen ismerete a homogén és összetett színekről. Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerűjelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét.

Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Alkalmazza egyszerűfeladatok megoldására a leképezési törvényt, tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtőés szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ. Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.) Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök működési elvét.

Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát. 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1. Az anyag szerkezete (→2.4) Atom Molekula Ion Elem

Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. Ismerje 93

Avogadro-szám (→2.1, 2.3) Relatív atomtömeg Atomi tömegegység 4.2. Az atom szerkezete

az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát.

Elektron Elemi töltés

Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét.

Elektronburok

Tudja értelmezni az elektromosság atomos természetét az elektrolízis törvényei alapján.

Rutherford-féle atommodell

Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit.

Atommag

Ismerje az atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét.

4.2.1. A kvantumfizika elemei Planck-formula

Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planckformulát.

Foton (energiakvantum) Fényelektromos jelenség Kilépési munka

Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit.

Fotocella (fényelem)

Vonalas színkép (→3.6, 5.2) Emissziós színkép Abszorpciós színkép

Bohr-féle atommodell Energiaszintek Bohr-posztulátumok Alapállapot, gerjesztett állapot Ionizációs energia 4.2.2. Részecske- és hullámtermészet

Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására. Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség meghatározására. Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest. Ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fogalmát.

94

A fény mint részecske Tömeg-energia ekvivalencia (→1.5) Az elektron hullámtermészete de Broglie-hullámhossz Heisenberg-féle határozatlansági reláció 4.2.3. Az elektronburok szerkezete

Tudja megfogalmazni a fény kettős ermészetének jelentését. Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejezőeinsteini egyenletet. ismerje az elektron hullámtermészetét.

Fő- és mellékkvantum-szám Pauli-féle kizárási elv

Elektronhéj

Kvantummechanikai atommodell 4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.3.1. Az atommag összetétele Proton Neutron Nukleon Rendszám Tömegszám

Ismerje a fő- és mellékkvantumszám ogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának eljes jellemzéséhez további adatok zükségesek. Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet. Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit. Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket.

Izotóp Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra. Erős (nukleáris) kölcsönhatás Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit. Magerő Tömeghiány (→1.5) Kötési energia Fajlagos kötési energia

Tudja megmagyarázni a magerőfogalmát, természetét. Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja értelmezni az atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyságrendjét.

4.3.2. Radioaktivitás Radioaktív bomlás α-, β-, γ-sugárzás

Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. Tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást. 95

Magreakció Felezési idő Bomlási törvény Aktivitás

Mesterséges radioaktivitás

Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszámváltozását. Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt.

Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon megadott bomlási sort ismertetni. Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát. Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására.

Sugárzásmérő detektorok 4.3.3. Maghasadás Hasadási reakció Hasadási termék Lassítás Láncreakció Hasadási energia Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerőmű Atomenergia (→2.8, 1.5)

Szabályozatlan láncreakció Atombomba

Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás és a maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát. Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának feltételeit. Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját. Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az atomreaktorban. Ismerje az atomerőműés a hagyományos erőműközötti különbség lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről. Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét.

4.3.4. Magfúzió A Nap energiája (→5.2) Hidrogénbomba

4.4. Sugárvédelem Sugárterhelés Háttérsugárzás

Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az energiafelszabadulást. Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot. Ismerje a H-bomba működési elvét. Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét. 96

Elnyelt sugárdózis

Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit.

Dózisegyenérték

Ismerje az embert érőátlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét.

4.5. Elemi részek Stabil és instabil részecske Neutrino Szétsugárzáspárkeltés 5. Gravitáció, csillagászat 5.1. A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye

A bolygómozgás Kepler-törvényei (→6.2) Súly és súlytalanság

Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erőtávolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét. Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak mozgására. Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát.

Nehézségi erő

Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. (→1.4)

Potenciális energia homogén gravitációs mezőben (→1.5)

Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre vonatkozó összefüggéseket.

Kozmikus sebességek 5.2. Csillagászat Fényév Vizsgálati módszerek, eszközök (→4.2)

Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket.

Naprendszer

Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, smerje a bolygókat, a főtípusok ellegzetességeit, mozgásukat.

Nap (→4.4)

Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét, legfontosabb adatait.

Hold Üstökösök, meteoritok

Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, smerje legfontosabb adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat.

A csillagok (→4.4)

Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a 97

Ismerje a fényév távolságegységet. Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és eszközeiről.

A Tejútrendszer, galaxisok

Az Ősrobbanás elmélete A táguló Univerzum

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampere, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curiecsalád, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes 6.2. Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép „Égi és földi mechanika egyesítése” Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problémája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete Belsőégésű motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia

csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét. Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, udja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését. Legyen ájékozott a galaxisok hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum méreteiről. Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó következtetéseket a Világegyetem korára és kiinduló állapotára vonatkozóan.

Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal) és hol éltek, tudja, melyek voltak legfontosabb, a tanultakhoz köthető eredményeik.

Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20. századtól évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak hatását, jelentőségét egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mondatban összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelőnevekkel összekapcsolni. Legyen tisztában a geo- és heliocentrikus világkép szerepével a középkori gondolkodásban. Tudja, milyen szerepe volt a kísérlet és a mérés mint megismerési módszer megjelenésének az újkori fizika kialakulásában. Tudja példákkal alátámasztani a newtoni fizika hatását a kor 98

alkalmazása Röntgensugárzás Speciális relativitáselmélet Kvantummechanika Az űrhajózás eredményei

történetének

Félvezetők Lézer

tudományos és filozófiai gondolkodásráa. Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb tudományok fejlődésében. Tudja érzékeltetni néhány konkrét következmény felsorolásával az újabb és újabb energiatermelő, -átalakító technikák hatását az adott korgazdasági és legfontosabb társadalmi folyamataira (gőzgépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atomenergia). Tudja felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvető szemléletmódbeli eltéréseit. Legyen tisztában a nukleáris fegyverek jelenlétének hatásával világunkban. Tudja alátámasztani a modern híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatását.

7.4 INFORMATIKA 1. Információs társadalom VIZSGASZINTEK TÉMÁK 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek

Középszint Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni. Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, tv, …). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az Interneten, keresőszerverek segítségével. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).

2. Informatikai alapismeretek – hardver 99

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok

Középszint Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.

Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit. Ismerje a logikai alapműveleteket és tudja alkalmazni feladatok megoldása során.

3. Informatikai alapismeretek – szoftver VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és részeit és legfontosabb feladatait. Legyen funkciói, az operációs rendszer képes egy rendszer megjelenését, néhány felhasználói felülete paraméterét igényei szerint beállítani. 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak Ismerje az operációs rendszer felhasználói létrehozása, másolása, mozgatása, felületét. törlése, átnevezése Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, 3.1.3. Állományok típusai, keresés a igazodjon el benne. Ismerje a háttértárakon könyvtárműveleteket. 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, Tudjon állományokat megkeresni. visszaállítás, másolás, mozgatás, Ismerje és tudja használni az átnevezés, nyomtatás, megnyitás állománykezelő funkciókat. 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és kicsomagolás, archiválás, adatvédelem az adatvédelem szükségességét. Tudjon 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó tömöríteni és kicsomagolni. (segéd)programjai: víruskeresés és Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … vírusok terjedési módját, valamint a 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, védekezés eszközeit, módszereit. hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési Tudja ellátni a lemezkarbantartás jogok, adatvédelem feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat 100

és a felhasználói jogosultságokat. 4. Szövegszerkesztés VIZSGASZINTEK TÉMÁK

középszint Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni.

4.1. A szövegszerkesztő használata 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása

4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás 4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás

Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …)

4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás

Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit.

4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe,

Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni.

101

valamint formázásuk

Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni. 5. Táblázatkezelés VIZSGASZINTEK

TÉMÁK 5.1.

A táblázatkezelő használata

5.1.1. 5.1.2.

A program indítása A munkakörnyezet beállítása 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 5.2. A táblázatok felépítése 5.2.1.

5.3.

Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap Adatok a táblázatokban

5.3.1. Adattípusok 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 5.3.3. A cellahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény 5.4.

Táblázatformázás

5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és tartományformázások 5.4.3. Cellák és tartományok másolása 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1.

Egyszerű táblázat készítése 5.5.2. Formázási lehetőségek 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok

Középszint Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni.

Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni.

Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést. Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagaságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak 102

5.6.

szerkesztése

és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni.

Problémamegoldás táblázatkezelővel

Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.

5.6.1.

Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák

6. Adatbáziskezelés VIZSGASZINTEK

TÉMÁK 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása

6.3. Alapvető adatbáziskezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata

Középszint Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mezőtípusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges.

Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.

7. Információs hálózati szolgáltatások VIZSGASZINTEK

TÉMÁK 103

Középszint 7.1. Kommunikáció az Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Interneten 7.1.1. Elektronikus Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, levelezési megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél rendszer részeit és a levél jellemzőit. használata Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. 7.1.2. Állományok Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon átvitele Internetről állományokat letölteni. 7.1.3. WWW 7.1.4. Keresőrendszerek Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok 7.1.5. Távoli navigációs eszközeit. adatbázisok használata Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon online adatbázisokat használni. Ismerje a Web-lap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, 7.2. Web-lap készítés 7.2.1. Hálózati különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, dokumentumok animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus Webszerkezete szerkesztővel. Tudjon egyszerű Web-lap szerkesztési feladatot 7.2.2. Web-lap készítése elvégezni. Web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek 8. Prezentáció és grafika VIZSGASZINTEK

TÉMÁK 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, diaminta …) és formázása 8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formázása

104

Középszint Tudja az általa tanult bemutatókészítő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni.

Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.

9. Könyvtárhasználat VIZSGASZINTEK

TÉMÁK 9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

Középszint Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat.

Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat.

Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert kereső-programokat használni.

7.5 IRODALOM A szaktanár 20 témakört jelöl ki a következő választékból az előírásoknak megfelelő arányban.

I. A tételsorban kötelezően szereplő életművek: -

Petőfi Sándor Arany János Ady Endre Babits Mihály Kosztolányi Dezső József Attila

II. Portrék: Az alábbiak közül négy szerző alkotói portréját kell ismertetni 2-3 lírai és/vagy drámai alkotás tükrében: - Balassi Bálint - Csokonai Vitéz Mihály - Berzsenyi Dániel - Kölcsey Ferenc - Vörösmarty Mihály - Mikszáth Kálmán 105

-

Móricz Zsigmond Radnóti Miklós Ottlik Géza Pilinszky János

III. Látásmódok: Az alábbiak közül három író 1-2 művének ismerete: -

Jókai Mór Krúdy Gyula Karinthy Frigyes Örkény István

IV. Kortárs irodalom: -

Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai műve a kortárs irodalomból

(Pl. Esterházy Péter, Vámos Miklós, Kertész Imre, Varró Dániel stb.) V. Világirodalom: A szaktanár 2 témakört választ a következőkből: -

Az antikvitás

-

A Biblia

-

Romantika

-

A századfordulós modernség

VI. Színház- és drámatörténet: Az alábbiak közül két szerző 1-1 drámáját kell ismerni: -

Katona József

-

Madách Imre

-

Shakespeare

-

Moliére

VII. Az irodalom határterületei: A szaktanár 1 témát választ a következőkből: 106

Az irodalom filmen, televízióban, musicelben A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában

VIII. Regionális irodalom: Legalább egy szerző 1-2 művének bemutatása a határon túli magyar irodalomból Magyar nyelv

1) Kommunikáció 2) Nyelv és társadalom 3) A nyelvi szintek 4) A szöveg 5) Stílus és jelentés 6) A retorika alapjai

A fenti témakörökből a szaktanár legalább 20 tételt jelöl ki a szóbeli vizsgára. A tételben kitűzött feladat lehet egy idézet, felvezető gondolat vagy dokumentum adott szempontú értelmezése, a vele kapcsolatban felvetődő nyelvi probléma, jelenség, szabály kifejtése, fogalom értelmezése, érvek megfogalmazása, adott műfajnak megfelelő előadása stb.

7.6 KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÜZLETI GAZDASÁGTAN 1. Marketing és marketinggondolkodás TÉMÁK 1.1. A marketing modern értelmezése 1.2. A marketingmix

VIZSGASZINTEK Középszint A marketing modern értelmezése, logikai lépéseinek felsorolása A szükséglet, igény, érték fogalmak helyes marketingszemléletű értelmezése. A marketingeszközök és a jellemző eszközváltozatok felsorolása. Az 5P marketing-mix értelmezése A legfontosabb termékkategóriák jellemzése. Az ármegállapítás módjai felsorolása, példákkal illusztrálása. A legjellemzőbb marketingcsatornák felsorolása és jellemzése. A kommunikáció legfontosabb eszközeinek, módszereinek 107

összehasonlítása. A piacorientált gondolkodásmód 1.3. Piacorientált értelmezése, megkülönböztetése más felfogásoktól. gondolkodás Egyszerű esettanulmányban – a marketingeszközök kiválasztásának értelmezése, – a marketingeszközök megválasztása úgy, hogy a kiválasztott eszköz erősítse a mix elemek együttes hatását, – az eszközök megváltoztatása a piacról érkező információk alapján. A fogyasztóvédelem néhány gyakorlatban gyakran előforduló feladatának felsorolása, példákkal illusztrálva. 2. A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Az államháztartás alrendszereinek felsorolása. 2.1. Az államháztartás és A vállalkozás és az alrendszerek kapcsolatának rövid bemutatása. alrendszerei A legfontosabb költségvetési bevételek felsorolása. A költségvetési kiadások főbb típusainak felsorolása. A költségvetési egyenleg értelmezése. A támogatások szerepének bemutatása az állami feladatok 2.2. A megvalósításában. támogatások A közvetlen és közvetett, az egyedi és normatív támogatás közötti különbség meghatározása. A befizetések szerepének értelmezése az állami feladatok 2.3. Az adók megvalósításában és a jövedelmek újraelosztásában. Az adóalany, az adótárgy, az adóalap és az adómérték megfogalmazása – a társasági adó, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó vonatkozásában. 3. Pénzügyi műveletek VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint A pénz funkcióinak, a vállalkozás 3.1. A pénz és a jellemző pénzáramainak felsorolása. pénzforgalom Az MNB monopolizált jogainak és feladatainak felsorolása. Néhány pénzintézet és jellemző pénzintézeti tevékenységek megnevezése. A készpénz, a készpénz nélküli és a készpénzkímélő fizetések bemutatása. Készpénz-átutalási megbízás, belföldi postautalvány, a pénztári 3.2. A bizonylatok kitöltése megadott adatok alapján, a bizonylatok készpénzforgalom tartalmából a gazdasági esemény felismerése és a készpénzkészletváltozás könyvelési tételének megszerkesztése. A házipénztárral szembeni követelmények és a legfontosabb pénzkezelési szabályok rövid ismertetése. 108

A pénztár és a bankszámla kapcsolatának bemutatása. A bankszámlakivonat értelmezése. A bankszámlaszerződés alanyainak megnevezése, jogaik és 3.3. A számlapénzforgalom kötelezettségeik felsorolása. A bankszámla felett rendelkezés módjának bemutatása. A különböző bankszámlák szerepének bemutatása. Az átutalás és a beszedési megbízások lényegének bemutatása, információtartalmának felsorolása, az információtartalomból a gazdasági esemény meghatározása és az esemény könyvelési tételének megszerkesztése. Néhány elektronikus banki ügylet felsorolása. 3.4. A bankkártya és A bankkártya felhasználási lehetőségeinek felsorolása a modern gazdaságban, használata a csekk előnyeinek kiemelése. A bankkártya tulajdonságainak felsorolása. A csekk szerepe, jellemzői és felhasználási lehetőségei, érvényességi kellékei. 4. A vásárolt készletek VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint A készlet jellemzése, megkülönböztetése a többi 4.1. A készletek fajtái vagyonelemtől. Készletfajták felsorolása és példával illusztrálása. A minimális, a maximális és a folyókészlet szerepének értelmezése a készletek tervezésében. A logisztika fogalma. A vásárolt készlet bevételezési és kiadási bizonylatainak és a 4.2. A készletek szállítói számla információtartalmának bemutatása, a formai és analitikája tartalmi követelmények felsorolása. A beszerzés és felhasználás gazdasági események bizonylatokra feljegyzése az események leírása alapján, a kitöltött bizonylatokból a gazdasági események felismerése. A szállítói számla általános forgalmi adó tartalmának felismerése, a levonható forgalmi adó nagyságának kiszámítása a számla adataiból (bruttó, nettó összegből). Az analitikus készletnyilvántartás, a szállítói folyószámla nyilvántartás, az általános forgalmi adó nyilvántartás információtartalmának és szerepének ismertetése. A készlet beszerzési ár leggyakoribb elemeinek felsorolása, 4.3. A vásárolt készlet alapadatokból a beszerzési ár kiszámítása. értékelése A készletcsökkenések, valamint a záró készlet mérlegértékének kiszámítása a FIFO és a csúsztatott (gördülő) átlagár módszerrel. Az anyagbeszerzés, a szállítónak 4.4. A főkönyvi visszaküldés és a szállítótól kapott engedmény, valamint az készletnyilvántartás 109

anyagfelhasználás, a szállítói tartozások kiegyenlítése elszámolási betétről, rövid lejáratú hitelből könyvelési tételek megszerkesztése analitikus feladás, alapbizonylat vagy megfogalmazott gazdasági esemény alapján idősorosan és számlasorosan. Az anyagok főkönyvi számla tartalmának, egyenlegének értelmezése. A készletek lehetséges finanszírozási forrásainak felsorolása. 4.5. A A hitelezés alapelveinek felsorolása. készletfinanszírozás A váltó, mint kereskedelmi hitel bemutatása. forrásai A váltó jellemzői és törvényes kellékei. Az áfa jellemzőinek felsorolása. 4.6. Az általános A levonható és a fizetendő általános forgalmi adó forgalmi adó működési mechanizmusa megkülönböztetése, az áfa pénzügyi elszámolása. Az áfa mértéke. Áfa mentesség eseteinek felsorolása. Az áfa könyvviteli elszámolása. 5. Az emberi erőforrás VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 5.1. Az emberi Az emberi erőforrás sajátosságainak ismertetése, megkülönböztetése a erőforrás, mint többi termelési tényezőtől. Bérezési formák és alkalmazási termelési lehetőségeik felsorolása. tényező Kereset összetevőinek felsorolása és fogalmuk meghatározása, példákkal való illusztrálása. A munkaidő és a munkateljesítmény nyilvántartás. Az egyéni kereset 5.2. Bérek összesítése, a munkavállalói tartozás nyilvántartása, ezen nyilvántartások számfejtése információtartalmának bemutatása, az információtartalomból a gazdasági esemény megnevezése. A bérszámfejtési bizonylatok összesített adatainak megjelenése a szintetikus könyvelésben. A munkabérek elszámolásával kapcsolatos valamennyi gazdasági esemény főkönyvi könyvelése. A munkavállaló és munkáltató bérterheinek megkülönböztetése, összehasonlítása. A bérfizetés bizonylatainak információtartalma, kapcsolata a bérszámfejtés 5.3. Bérek bizonylataival, a bizonylatok információtartalmából a gazdasági esemény fizetése megnevezése. A munkabérek kifizetésével kapcsolatos gazdasági események főkönyvi könyvelése. A bérrel kapcsolatos kötelezettségek átutalásának könyvelése és bizonylatainak megnevezése A Jövedelem-elszámolási számla tartalmának bemutatása, az egyenlegének értelmezése a könyvviteli munka különböző fázisaiban. Az összevont jövedelem 5.4. Személyi jövedelemadó csoportjainak megnevezése, a csoportok tartalmának illusztrálása néhány példával. Az éves összes jövedelem meghatározása. 110

A tárgyévben levont adóelőleg és az adó különbségének meghatározása, értelmezése. A személyi jövedelemadó bevallási módjainak felsorolása és a lehetséges határidők megnevezése. 6. Befektetett eszközök VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint A befektetések fogalma, a befektetéssel szembeni elvárások 6.1. A megfogalmazása. befektetés A befektetés értelmezése a tárgyi eszközökre, az immateriális javakra és a pénzeszközökre. A tárgyi eszközök fajtái. A beruházások fogalma, fajtái. 6.2. A A tárgyi eszközök állománynövekedési jogcímeinek felsorolása. beruházások A bekerülési érték meghatározása és legjellemzőbb elemeinek felsorolása idegen kivitelezővel végeztetett beruházások esetén. Az idegen kivitelezővel végeztetett beruházások könyvviteli elszámolása (számlák gyűjtése, áfa, kiegyenlítések vegyes pénzügyi forrásból, aktiválás). A tervezett maradványérték, a bruttó és nettó érték értelmezése. A beruházás és a tárgyi eszközök analitikus feljegyzéseinek információtartalma. A tárgyi eszközök értékcsökkenésének értelmezése. Az értékcsökkenés és 6.3. Az értékcsökkenés az értékcsökkenési leírás kapcsolata. Terv szerinti és terven felüli és értékcsökkenési értékcsökkenés megkülönböztetése. Az értékcsökkenés számítás alapjának meghatározása. leírás Az értékcsökkenés kiszámítási módszereinek ismertetése (lineáris leírás és teljesítményarányos leírás). Az értékcsökkenés éves és negyedéves összegének és a nettó érték meghatározása a fenti két módszer esetén. A terv szerinti értékcsökkenés főkönyvi könyvelési tételének megszerkesztése. A beruházások finanszírozási 6.4. A lehetőségeinek felsorolása, a beruházási és forgóeszközhitelek beruházások megkülönböztetése. forrásai A saját forrás, a fedezet és biztosítékok szerepének bemutatása a hitelezésben. A biztosítékok formáinak bemutatása. A hitelezési eljárás lépéseinek felsorolása. A befektetett pénzügyi eszközök fajtáinak felsorolása. 6.5. A Az értékpapír tulajdonságok felsorolása. befektetett A kamat, a kamatláb értelmezése: EBKM és a THM értelmezése. pénzügyi A betéti és hitelkamatok összehasonlítása, a betéti és értékpapír kamatok eszközök nagysága napi gazdasági információk alapján. 7. A tevékenységek költségei és az értékesítés VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 111

Különbség és kapcsolat a költség, a ráfordítás és a kiadás között. A költségek csoportosítása különböző szempontok szerint. A költségnem szerinti költséggyűjtés bizonylatainak, a bizonylatok információ- tartalmának megnevezése, a gazdasági esemény megnevezése és a költséggyűjtés könyvelési tételének költségnemekre történő megszerkesztése. 7.2. A befejezett Költségnem elszámolás esetében a raktárra vétel bizonylatának megnevezése, információtartalmából a gazdasági esemény megnevezése. tevékenységek A kalkuláció fogalmának és indokolt időpontjának meghatározása, az elszámolása előállítási önköltség legfontosabb elemeinek felsorolása. A saját termelésű készletek állományváltozásának kiszámítása, előjelének értelmezése és elhelyezése a vállalkozás teljesítményei között. A késztermékek készletre vételének könyvelési tételei. Az értékesítés könyvelési tételeinek elszámolása összköltség eljárás 7.3. Az esetén (árbevétel, áfa, készletcsökkenés, árengedmény, visszaküldés). értékesítés A vevőkövetelések gazdasági információtartalmának és a vevők főkönyvi számla tartalmának eseményei és bemutatása. hatása A követelés nyilvántartás tartalmának ismertetése. Az értékesítés eredményre gyakorolt hatásának meghatározása. 8. Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Adatforrások megnevezése. 8.1. Egyszerű Az adatgyűjtés módja, a sokaság és a megfigyelési egység, a közös és adatfeldolgozási megkülönböztető ismérv és az ismérvváltozatok azonosítása egyszerű módszerek példákra vonatkoztatva. Statisztikai sorok és táblák felismerése, készítése. A statisztikai sor, a tábla és a grafikus ábra kellékeinek és szerkesztésük szabályainak felsorolása és alkalmazása. Megoszlási viszonyszám számítása csoportosító sorból. 8.2. A Dinamikus viszonyszám (lánc és bázis) kiszámítása idősorból. viszonyszámok Egyenes és fordított intenzitási viszonyszám kiszámítása leíró sorból. A statisztikai sorok adatainak felhasználása a vásárolt készletekre, a vállalkozásban dolgozók létszámára, a dolgozók jövedelmére, a befektetett eszközök megismert csoportjaira, az elkészült vagy értékesített termékekre, az értékesítéssel elért árbevételre vonatkozóan. Egyszerű és súlyozott számtani átlag kiszámítása – a súly szerepét 8.3. A betöltheti a relatív gyakoriság is. középértékek Közölt (számítani nem kell) szórásmutató nagyságának értelmezése. Mértani átlag számítása idősorból, a változás átlagos ütemének meghatározása és értelmezése. A kronológikus átlag kiszámítása készletadatok idősorból. A forgási sebesség mutatószámainak kiszámítása és értelmezése. 8.4. Az érték – ár- A termelési érték vagy eladási forgalom adatokból a termelési érték, a termelési volumen és az árak változását jellemző mutatók kiszámítása és és 7.1. A tevékenység költségei

112

az indexek közötti összefüggés bemutatása. A számítások eredményének rövid szöveges értékelése. 8.5. Az adatok Az eredmények statisztikai táblába rendezése. közlése Az eredmények grafikus ábrázolásának megtervezése. 9. Nyitás – zárás – éves beszámoló VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Az ellenőrzés szerepének értelmezése a pontos információ 9.1. Az ellenőrzés és az létrehozásában, a visszacsatolás jelentőségének leírása. A nyilvántartások és a valóság egyeztetés egyeztetésének szükségessége, eltérés esetén a szükséges teendők szerepe a nyilvántartásban megfogalmazása. A leltározás teendőinek felsorolása. Az analitikus és szintetikus könyvelés egyeztetésének fontossága, az egyeztetési lehetőségek ismertetése. A mérleg és leltár bemutatása, összehasonlítása. 9.2. Leltár és Az éves beszámoló szerepe, részeinek felsorolása. Mérleg Az A típusú mérleg felépítése – főcsoportok és csoportok, a csoportok tartalmának rövid jellemzése. A számvitel és a könyvvitel fogalma, feladatai és fajtái. 9.3. Számviteli Számviteli alapelvek felsorolása, rövid értelmezésük. A számviteli alapfogalmak politika fogalma, célja, néhány a tananyaghoz kapcsolódó tartalmának felsorolása. A könyvviteli számlák, a gazdasági események könyvelése. A főkönyvi kivonat fogalma, felépítése, összefüggései. A számlakeret fogalma, felépítése, összefüggései. A mérleg és vállalkozói számlakeret kapcsolatának bemutatása Bizonylatok fogalma, csoportosítása, funkciói. A bizonylati elv értelmezése. A könyvviteli munkával szemben támasztott követelmények. Az eredmény-kimutatás céljának 9.4. Az bemutatása. eredményAz eredménykategóriák felsorolása, különbségek meghatározása. kimutatás Az eredménykategóriák fő összetevőinek jellemzése (összköltség eljárás A típus esetén) Az Eredmény-kimutatás és Mérleg kapcsolata. Adózott eredmény megosztása osztalékra és mérleg szerinti eredményre. Az adózás előtti eredmény és a társasági adóalap módosítások összevont egyenlegének ismeretében az adó kiszámítása. 9.4. Nyitás-zárás A nyitási és a zárlati munkák feladatai. Az eredményszámlák, az eszköz és forrás számlák nyitásának, zárásának könyvelési tételei, a tételek szerepének ismertetése. volumenindexek

7.7 KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ELMÉLETI GAZDASÁGTAN 113

1. Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint A közgazdaságtan tárgyának és feladatának meghatározása. 1.1. Alapkategóriák A közgazdaságtan alapkérdéseinek és elemzési módszereinek egyszerű bemutatása. és összefüggések A gazdaság alapelemeinek: gazdasági tevékenység, termelési tényezők, gazdasági körforgás felvázolása. Termelési lehetőség, szűkösség, választás, alternatív költség bemutatása. Felismerése és értelmezése annak, hogy minden döntés alapja a gazdasági racionalitás. A piac fogalmának, tényezőinek és szereplőinek bemutatása. 1.2. A piaci alapfogalmak Kereslet jellemzése. Keresleti függvény és elmozdulásának bemutatása. Kínálat jellemzése. Kínálati függvény és elmozdulásának bemutatása. Mennyiségi és minőségi változások közötti különbségek meghatározása a kereslet és a kínálat vizsgálatánál. A piaci egyensúly értelmezése és a piaci egyensúlytalanság eseteinek összehasonlítása. A Marshall-kereszt definiálása, elemzése. Egyszerű feladatok megoldása. 2. A fogyasztói magatartás és a kereslet VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint A fogyasztói döntés belső tényezőinek bemutatása: szükséglet, 2.1. A preferenciarendszer, hasznosság. fogyasztói A fogyasztói döntés külső feltételeinek bemutatása: szűkösség, ár, nomináldöntés és reáljövedelem tényezői A hasznossági függvények ábrázolása. 2.2. A Gossen első és második törvényének alkalmazása. fogyasztó Egyszerű feladatok megoldása és ábrázolása. döntése a hasznosság és a külső korlátok alapján A közömbösségi térkép és a 2.3. A költségvetési egyenes ábrázolása fogyasztó felismerve a geometriai ábrázolás optimális választása és a jelentőségét az optimális választásban. Az ár-, illetve jövedelemváltozás kereslet hatásának bemutatása a fogyasztói keresletre. Egyszerű feladatok megoldása és ábrázolása. A piaci keresleti függvény levezetése 2.4. A piaci A kereslet rugalmasságát jellemző tényezők, a kereslet rugalmasságát mérő kereslet mutatószámok meghatározása. Egyszerű feladatok megoldása és ábrázolása. 3. A vállalat termelői magatartása és a kínálat VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 114

A vállalkozás fogalmának, céljainak, piaci kapcsolatainak, szervezeti formáinak bemutatása. A vállalkozások szervezeti formáinak felsorolása. A technikai és gazdasági hatékonyság értelmezése, a gazdasági 3.2. A termelés időtávok és azok jelentősége a vállalat életében. technikaiA termelési függvény felismerése és ábrázolása. A termelési, a gazdasági határtermék és átlagtermék függvények között összefüggések összefüggései. értelmezése. Az alternatív költség és a 3.3. A termelés költségcsoportok értelmezése. költségei A költségfüggvények ábrázolása A különféle költségek és profitok kiszámítása, a közöttük lévő összefüggések értelmezése. Egyszerű feladatok megoldása. 3.4. A piac formái A piacformák jellemzése, a tökéletes verseny és a monopólium összehasonlítása. és a kínálat A monopolpiacra való belépés korlátainak ismertetése. A kínálatot meghatározó tényezők szerepének ismertetése rövid, illetve hosszú távon, vállalati és iparági szinten. A profitkategóriák közötti különbségek, összefüggések bemutatása és ezek jelentőségének értelmezése a vállalat helyzetének értékelése szempontjából. A profitmaximum elérési feltételeinek meghatározása, összehasonlítása tökéletes verseny, illetve monopólium esetén. A fogyasztói többlet és a holtteher-veszteség alakulás vizsgálata. Az üzemszüneti és a fedezeti pont tartalmának bemutatása. A természetes monopólium fogalmának meghatározása. Egyszerű feladatok megoldása 4. A termelési tényezők piaca VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint A tényezőpiac sajátosságainak ismertetése. 4.1. A A termelési tényezők keresletét és kínálatát meghatározó tényezőpiac tényezők bemutatása jellemzése A származékos kereslet fogalmának értelmezése. A határtermék-bevétel és a tényező határköltség fogalmának 4.2. Az meghatározása, szerepének bemutatása az optimális tényező erőforrások felhasználásban. kereslete és kínálata Az egyéni munkakínálat sajátosságai, piaci munkakínálat, a munkapiac 4.3. A egyensúlyának bemutatása. munkapiac Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról. 4.4. A tőkepiac Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról Jelen-, illetve jövőérték számítása, az eredmények értékelése. Egyszerű feladatok megoldása. 3.1. A vállalat

115

A kötvény és a részvény összehasonlítása. 4.5. A természeti Elemzés és ábrázolás, teljes körű tényezők piaca bemutatás kereslet-kínálat oldalról. Elemzés és ábrázolás, teljes körű 4.6. A vállalkozó, mint bemutatás kereslet-kínálat oldalról. termelési tényező. 5. Az externáliák és a közjavak VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Az externáliák értelmezése, fajtáinak bemutatása. 5.1. Az Az internalizálás egyes lehetőségeinek bemutatása. externáliák Magán- és közjavak megkülönböztetése. 5.2. A közjavak 5.3. Az állami A külső gazdasági hatások szerepének bemutatása. Az állami beavatkozás szükségességének értelmezése és indoklása az beavatkozás externáliák és közjavak esetében. formái A környezetszennyezés globális problémájának felismerése. 6. Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint A mikro- és makro-megközelítés 6.1. A mikro- és makroökonómiai különbségének értelmezése. A makrogazdaság szereplőinek és piacainak felsorolása. megközelítés A jövedelemáramlás formáinak 6.2. Termékek és bemutatása, a közöttük fennálló jövedelmek összefüggés értelmezése, elemzése – különös tekintettel az árupiac, áramlása tőkepiac és munkapiac szerepére a jövedelemáramlásban. A gazdasági szférák közötti jövedelemáramlás formáinak felsorolása A halmozódás problémájának 6.3. A felismerése. nemzetgazdasági A legfontosabb mutatószámok teljesítmény értelmezése és értékelése. mérése Nominál- és reál kibocsátás megkülönböztetése A makro-egyenletek alkalmazása a főbb mutatószámok kiszámításában. Feladatok megoldása, a kapott eredmények értelmezése és értékelése. A kibocsátás nemzetközi mutatószámaink megnevezése, a mutatók közötti különbség bemutatása. 7. A makrogazdasági egyensúly VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Az árupiaci kereslet tényezőinek, a fogyasztási és megtakarítási 7.1. Az árupiaci függvénynek, a beruházások szerepének bemutatása kereslet-kínálat A fogyasztásra és a beruházásra ható tényezők ismertetése 116

7.2. A munkapiaci kereslet-kínálat

7.3. A pénzpiac

7.4. A makroegyensúly és a részpiaci egyensúlytalanság 7.5. Az egyensúly felbomlása a különböző piacokon 7.6. Hosszú távú folyamatok: növekedés és egyensúly

A fogyasztási és beruházási kereslet motivációinak meghatározása. Az egyensúlyi jövedelem szerepének, a kereslet és az árszínvonal kapcsolatának bemutatása. Összkeresleti függvény ábrázolása és értelmezése Az állami beavatkozás hatása a fogyasztási keresletre: adók, transzferek és kormányzati vásárlások. Az árupiaci kínálat, a kibocsátási függvény ábrázolása és értelmezése Egyszerűbb feladatok megoldása. A munka keresletét és kínálatát meghatározó tényezők bemutatása Munkapiaci egyensúly, foglalkoztatási függvény ábrázolása és értelmezése. Összkínálati függvény ábrázolása és értelmezése. A munkanélküliség fogalmának és fajtáinak ismertetése. Aktivitási és munkanélküliségi ráta fogalmának meghatározása. Egyszerűbb feladatok megoldása A pénz kialakulása és funkciói. A pénzpiacra ható tényezők felvázolása. A mai magyar bankrendszer jellemzése. A pénzkínálat szabályozásának eszközei. A pénzkereslet, a pénzkeresleti függvény ábrázolása és értelmezése. A pénzpiac kamatlábra gyakorolt hatásának bemutatása. A pénzpiac és az árupiaci kereslet kapcsolatának bemutatása. A makrogazdasági problémák jellemzése: egyensúlyi közelítés kereslet és kínálat oldalról, egyensúlytalansági szint megítélése. A makrogazdasági problémák rövid értelmezése: munkanélküliség, infláció. Az infláció mérése, okainak bemutatása. Egyszerűbb feladatok megoldása. A növekedés, mérési problémáinak bemutatása. A gazdasági ciklus szakaszainak ismertetése.

8.

TÉMÁK 8.1. A modern állam szerepe 8.2. A költségvetési és a monetáris politika

Az állam gazdaságpolitikája VIZSGASZINTEK Középszint Az állam feladatai, az állami beavatkozás okai és a lehetséges megoldások felvázolása A költségvetési és monetáris politika definiálása. Az állami költségvetés – a kormányzati kiadások, az állami transzferek szerepének, hatásainak leírása. Együttes hatások és egyensúlyi jövedelem meghatározása A monetáris politika irányai, eszközeinek bemutatása 117

A monetáris és fiskális politika előnyeinek és hátrányainak összevetése, a beavatkozás korlátainak elemzése A gazdaságpolitikai programokban a fiskális és a monetáris eszközök 8.3. Gazdaságpolitikai felismerése. alternatívák, programok 9. Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Komparatív előny meghatározása, hatásának bemutatása a belső 9.1. Külkereskedelemi termelésre, a fogyasztásra, az árra. A komparatív előnyök forrásainak előnyök leírása. és a külkereskedelem A külkereskedelem-politika lényegének, irányainak (szabadkereskedelmi politika és politika protekcionizmus), eszközeinek ismertetése. A külkereskedelem jelentőségének bemutatása és a külgazdasággal kapcsolatos fogalmak helyes használata. A külkereskedelem makroegyensúlyra gyakorolt hatásának bemutatása. 9.2. Vállalatok a A vállalatok külpiacra lépésének, a világpiaci verseny feltételeinek felvázolása. nemzetközi A vállalkozások külpiaci stratégiáinak bemutatása. piacokon. A magyar gazdaság helyzetének ismertetése a külkereskedelem, illetve a külpiaci kapcsolatok és az egyensúly szempontjából. 9.3. A nemzetközi A nemzetközi pénzügyi elszámolásokat meghatározó kategóriák és mutatók ismertetése: valuta és deviza. pénzügyi A valutaárfolyam alakulásának ismertetése. rendszer Nemzetközi fizetési mérleg felépítése, egyensúlyának és egyensúlytalanságának értelmezése. A makrogazdasági egyensúly nyitott gazdaságra vonatkozó aspektusainak és az árfolyam politika lényegének, a lebegő és fix árfolyamok rendszerének bemutatása. 9.4. A nemzetközi A legfontosabb nemzetközi szervezetek (IMF, IBRD, EU, WTO) felsorolása gazdasági Ismertesse az EU legfontosabb jellemzőit: alapító országok, intézményi szervezetek rendszere, az integráció elmélyítésének szerződései.

7.8 KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK KÖZLEKEDÉS ÜZEMVITEL 1. TÉMÁK 1.1 Közlekedési alapfogalmak

Közlekedési ismeretek

VIZSGASZINTEK Középszint Ismertesse a közlekedési alapfogalmakat: közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet fogalma, elemei, ismérvei. Mutassa be a közlekedés gazdasági jelentőségét, sajátosságait, a közlekedés szerepét. 118

Ismertesse a közlekedés felosztását: szárazföldi közlekedés (közút, vasút), vízi közlekedés, légi közlekedés, csővezetékes szállítás. Ismertesse a közlekedés történetét: általános történeti áttekintés, közúti közlekedés története, (utak, járművek fejlődése), vasúti közlekedés története, vízi közlekedés történeti áttekintése, a repülés története. Mutassa be a közlekedés technikai elemeit, a pálya és a jármű 1.2 Közúti kapcsolatát. közlekedés Ismertesse a közúti közlekedés járműveinek jellemző paramétereit, technikai elemei személyszállító járművek fajtáit, teherszállító járművek fajtáit, típusait, azok jellemzőit és alkalmazásukat, egyéb gépjárműveket (darus kocsik, rakodógépek stb.). 1.3 Vasúti Ismertesse a vasúti vontató és vontatott járművek jellemzőit, közlekedés használatukat és az egyes típusok alkalmazási területét. 1.4 Vízi közlekedés Ismertesse a vízi közlekedés járműveinek típusait, a hajók főbb méreteit és szerkezeti felépítését. 1.5 Légi Ismertesse magyar légi közlekedés technikai eszközeit. közlekedés 1.6 Csővezetékes Ismertesse a csővezetékes szállítás technikai berendezéseit és a szállítás szállítás folyamatát. Ismertesse a munkahely környezeti tényezőit, egészségkárosító 1.7. Munka- és hatásokat, védekezési lehetőségeket. környezetvédelmi alapfogalmak 2. Közlekedés-üzemviteli ismeretek VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.1 A közlekedés forgalmi folyamatai Ismertesse a vasúti személyszállítás folyamatát, mutassa be a 2.1.1 A vasúti közlekedés befolyásoló tényezőket forgalmi folyamatai Ismertesse a vasúti áruszállítási folyamatot, mutassa be a befolyásoló tényezőket. 2.1.2 A közúti Ismertesse a közúti személyszállítás folyamatát és befolyásoló közlekedés forgalmi tényezőit folyamatai Ismertesse a közúti áruszállítási folyamatát és befolyásoló tényezőit Ismertesse a városi közlekedés sajátosságait a személy és az 2.1.3 A városi közlekedés forgalmi áruszállításban. folyamatai Mutassa be a városi közlekedés környezetre gyakorolt hatásait. Ismertesse a vízi (folyami, tavi, tengeri) személyszállítás folyamatát 2.1.4 Ismertesse a vízi (folyami, tavi, tengeri) áruszállítási folyamatot A vízi közlekedés forgalmi folyamatai 2.1.5 A légi Ismertesse a légi személyszállítási folyamatot közlekedés forgalmi Ismertesse a légi áruszállítási folyamatot folyamatai 2.1.6 Ismertesse a csővezetékes szállítás módszereit. A csővezetékes szállítás 2.1.7 Kombinált Ismertesse a kombinált forgalom szervezésének módszereit. 119

forgalom 2.2 A fuvarozási folyamat 2.2.1 A fuvarozás előkészítése (közlekedési áganként) 2.2.2 A fuvarozás végrehajtása (közlekedési áganként)

2.2.3 A fuvarozási folyamat befejezése (közlekedési áganként) 2.3 Árufuvarozás 2.3.1 Vasúti árufuvarozás 2.3.2 Közúti árufuvarozás 2.3.3 Vízi árufuvarozás 2.3.4 Légi árutovábbítás 2.4. Személyszállítási technológia 2.4.1 Közúti személyszállítás 2.4.2 Vasúti személyszállítás 2.4.3 Vízi személyszállítás 2.4.4 Légi személyszállítás

Ismertesse a kombinált forgalom környezetre gyakorolt hatásait.

Ismertesse az áruk csomagolásának célját és a csomagolás feladatait. Ismertesse a fuvareszközök megrendelését és kiállítását és a rakodás műveleteit Ismertesse az áru- és személyfuvarozás végrehajtásának feltételeit közlekedési áganként, úgymint −fuvarozás útvonala, −fuvarokmány kezelés, −határidő, −fuvarozási akadály, −utólagos rendelkezés. Ismertesse az áru- és személyfuvarozás befejezésének feltételeit közlekedési áganként, úgymint −kiszolgáltatás (árunál), −okmánykezelés, −kiszolgáltatási akadály, −igényérvényesítés, biztosítás. Ismertesse a belföldi és a nemzetközi vasúti árufuvarozás alapfogalmait és jellemzőit Ismertesse a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás alapfogalmait és jellemzőit Ismertesse a belföldi és a nemzetközi vízi árufuvarozás alapfogalmait és jellemzőit Ismertesse a belföldi és a nemzetközi légi árufuvarozás alapfogalmait és jellemzőit

Ismertesse a helyi, helyközi és a távolsági autóbusz-közlekedés tervezésének folyamatát, a meghatározó tényezőket. Ismertese a nem menetrend szerinti járatok közlekedésének feltételeit. Ismertesse a belföldi vasúti személyszállítás feladatait. Ismertesse a nemzetközi vasúti személyszállítás feladatait. Ismertesse a belföldi vízi személyszállítás feltételeit. Ismertesse az utaskategóriákat, az átszállási lehetőségeket, a speciális egyezményeket Ismertesse a különféle beszállókártyákat, a címkézés szabályait. Ismertesse a poggyászkezelés szabályait.

2.5 Személyszállítás szervezése Ismertesse a személyszállítási szerződések jogi hátterét közlekedési 2.5.1 A áganként. személyszállítási szerződés 2.5.2 A Ismertesse a személyszállítás tervezésének szempontjait és 120

személyszállítás tervezése 2.6 Díjszámítási ismeretek 2.6.1 A fuvarozás költségei 2.6.2 A díjszabások szerkezete 2.6.3 Ágazati díjszabások

értelmezzen egy adott tervet.

Ismertesse az áru és a személyszállítás költségeinek elemeit. Ismertesse a díjszabások készítésének alapelveit és módszereit. Ismertesse az ágazati díjszabások sajátosságait. 3. Jogi és gazdasági ismeretek VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 3.1 Közlekedésgazdaságtani alapismeretek 3.1.1 A közlekedés teljesítőképesség e 3.1.2 A közlekedés gazdasági elemzése 3.1.3 A közlekedési vállalkozás 3.2 Jogi ismeretek 3.2.1 A magyar jogrendszer 3.2.2 Kötelmi jog 3.2.3 A szállítmányozás szabályozása 3.3 A fuvarozási szerződések 3.3.1 Belföldi szabályozások 3.3..2 Nemzetközi szabályozások

Ismertesse az áru és személyszállítási szükségletek keletkezését. Ismertesse az áru- és személyszállítási teljesítmények mutatóit. Ismertesse a gazdasági elemzés alapvető eszközeit.

Ismertesse a közlekedési vállalkozás létrehozásához szükséges alapvető feltételeket Ismertesse a magyar jogrendszer felépítését. Ismertesse a kötelmi jog lényeges elemeit. Ismertesse a szállítmányozásra vonatkozó jogi és egyéb szabályozást.

Ismertesse a fuvarozás hazai szabályozásának lényeges elemeit. Ismertesse a fuvarozási szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat közlekedési ágazatok szerint. Ismertesse a fuvarozás nemzetközi szabályozásának lényeges elemeit. Ismertesse a fuvarozási szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat közlekedési ágazatok szerint. 4. Közlekedési földrajz VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 4.1 Közlekedésföldrajzi alapismeret ek 121

4.1.1 Térképismer et 4.1.2 Gazdaságföl drajzi alapfogalma k 4.2 Magyarorsz ág közlekedési földrajza 4.2.1 A közlekedési hálózat kialakulása 4.2.2 A közlekedési hálózatok jellemzői alágazatok szerint 4.3 Európa közlekedési földrajza 4.3.1 Közlekedési ágazatonként i földrajzi hálózatok 4.3.2 Az Európai Unió közlekedési irányelvei 4.4 A világ közlekedési földrajza 4.4.1 A földrészek közlekedési hálózatainak jellemzése 4.4.2 Szállítási útvonalak a földrészek között

Ismertesse a térképek fajtáit, alkalmazási területeiket.

Ismertesse a természeti és a gazdasági tényezők szerepét közlekedési hálózatok kialakulásában.

Mutassa be a hazai közlekedési hálózat kialakulásának történetét.

Ismertesse a hazai közút- és vasút hálózat jellemzőit és rendszerét. Ismertesse a hazai víziutakat és gazdasági jelentőségüket. Ismertesse a magyarországi légifolyosókat.

Ismertesse az európai közút- és vasút hálózat jellemzőit és rendszerét. Ismertesse az európai víziutakat és gazdasági jelentőségüket. Ismertesse az európai légi útvonalakat. Ismertesse az Európai Unió közlekedéssel kapcsolatos irányelveinek lényeges elemeit.

Ismertesse földünk közlekedési hálózatának lényegesebb jellemzőit. Jellemezze az egyes földrészek közlekedési hálózatát.

Mutassa be a földrészek közötti jelentősebb szállítási útvonalakat.

7.9 MATEMATIKA 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 122

1.1 Halmazok

Ismerje és használja a halmazok megadásának különbözőmódjait, a halmaz elemének fogalmát. Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő fogalmakat: halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz.

1.1.1 Halmazműveletek

Ismerje és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő műveleteket: egyesítés, metszet, különbség. Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat

1.1.2 Számosság, részhalmazok

Véges halmazok elemeinek száma.

1.2. Matematikai logika

Tudjon egyszerűmatematikai szövegeket értelmezni. Ismerje és alkalmazza megfelelően a kijelentés (állítás, ítélet) fogalmát. Értse és egyszerűfeladatokban alkalmazza az állítás tagadása műveletet.

1.2.1. Fogalmak, tételek bizonyítások a matematikában

1.3. Kombinatorika

1.4. Gráfok

és Ismerje az „és”, a „(megengedő) vagy” logikai jelentését, tudja használni és összekapcsolni azokat a halmazműveletekkel. Értse és használja helyesen az implikációt és az ekvivalenciát. Használja helyesen a „minden”, „van olyan” kvantorokat. Tudjon definíciókat, tételeket pontosan megfogalmazni. Használja és alkalmazza feladatokban helyesen a „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges és elégséges” feltétel fogalmát. Tudjon egyszerű sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatokat megoldani. Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat. Tudjon konkrét szituációkat szemléltetni, és egyszerű feladatokat megoldani gráfok segítségével.

2. Számelmélet, algebra 2.1 Alapműveletek

Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is). Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás).

123

2.2 A természetes számok halmaza, Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági számelméleti ismeretek alapfogalmakat (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám). Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerűszöveges (gyakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni. Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat. alkalmazni Tudja a számelmélet alaptételét feladatokban. 2.2.1 Oszthatóság

Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat, tudjon egyszerűoszthatósági feladatokat megoldani.

2.2.2 Számrendszerek

Tudjon más számrendszerek létezéséről. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2 alapú számrendszerbe és viszont. Helyiértékes írásmód.

2.3 Racionális és irracionális

Tudja definiálni a racionális számot és ismerje az irracionális szám fogalmát. Adott n (n N) esetén tudja eldönteni, hogy n irracionális szám-e.

számok

2.4 Valós számok

Ismerje a valós számkör felépítését (N, Z, Q, Q*, R), valamint a valós számok és a számegyenes kapcsolatát. Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen. Tudja az abszolútérték definícióját. Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal.

124

2.5 Hatvány, gyök, logaritmus

A hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén. Ismerje és használja a hatványozás azonosságait. Definiálja és használja az fogalmát. Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait. Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus azonosságait. Tudjon áttérni más alapú logaritmusra.

2.6 Betűkifejezések

Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját.

2.6.1 Nevezetes azonosságok

Tudja alkalmazni feladatokban a következő kifejezések kifejtését, illetve szorzattá alakítását: (a + b)2; (a - b)2; (a + b)3; (a - b)3; a2- b2; a3- b3; Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerűműveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása).

2.7 Arányosság

Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat. Tudjon arányossági feladatokat megoldani.

2.7.1 Százalékszámítás

Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása.

2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát. egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség- Alkalmazza a különbözőegyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens rendszerek átalakítások, következményegyenletre vezetőátalakítások, új ismeretlen bevezetése stb.

125

2.8.1 Algebrai egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletrendszerek

egyenletek, Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes egyenleteket megoldani. Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer egyenletek, megoldása. Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában. Másodfokú egyenletek, Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet egyenletrendszerek általános alakját. Magasabb fokú egyenletek Tudja meghatározni a diszkrimináns fogalmát. Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet. Négyzetgyökös egyenletek Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot. Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezetőszöveges feladatokat megoldani. Másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenletek megoldása. Tudjon ax b cx d típusú egyenleteket megoldani.

Tudjon |ax + b| = c típusú egyenleteket algebrai és 2.8.2 Nem algebraiegyenletek grafikus módon, valamint |ax + b| = cx + d típusú Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenleteket megoldani. egyenletek Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen Trigonometrikus egyenletek alkalmazását igénylőfeladatokat megoldani. Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylőfeladatokat megoldani.

2.8.3 Egyenlőtlenségek, Ismerje az egyenlőtlenségek alaptulajdonságait egyenlőtlenség-rendszerek (mérlegelv alkalmazása). Egyszerűelső- és másodfokú egyenlőtlenségek és egyszerűegyismeretlenes egyenlőtlenség-rendszerek megoldása.

126

2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk

3. Függvények, az analízis elemei 3.1 A függvény

A függvény matematikai fogalma. Ismerje a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet) Tudjon szövegesen megfogalmazott függvényt képlettel megadni. Tudjon helyettesítési értéket számítani, illetve tudja egyszerűfüggvények esetén f(x) = c alapján az x-et meghatározni. Ismerje az egy-egyértelműmegfeleltetés fogalmát. Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál. Az inverzfüggvény fogalmának szemléletes értelmezése (pl. az exponenciális és a logaritmus függvény vagy a geometriai transzformációk).

3.2 Egyváltozós valós függvények

Ismerje, tudja ábrázolni és jellemezni az alábbi hozzárendeléssel megadott (alapvető) függvényeket: x ax b ; x x 2 ; x x3; x a x2 bx c ; x x; x x; x a x sin x ; x cos x ; x tgx ; x x ax ; x loga x .

3.2.1 A függvények

Tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt

grafikonja,

ábrázolni, illetve adatokat leolvasni a grafikonról. Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylő függvényeket függvénytranszformációk segítségével ábrázolni [f(x) + c; f(x+c); c·f(x); f(cx)].

függvénytranszformációk

3.2.2 A függvények

Egyszerű függvények jellemzése (grafikon alapján)

jellemzése

értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás szempontjából.

127

3.3 Sorozatok

Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait.

3.3.1 Számtani és mértani sorozatok Végtelen mértani sor

3.3.2 Kamatos járadékszámítás

Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a számtani, illetve mértani sorozat fogalmát és az an-re, illetve az Sn-re vonatkozó összefüggéseket kell használni.

kamat, Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

4.1 Elemi geometria

Ismerje és használja megfelelően az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított tétel fogalmát.

4.1.1 Térelemek

Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát. Ismerje a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat. Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos egyenesek, párhuzamos síkok távolsága; két egyenes, egyenes és sík, két sík hajlásszöge) vonatkozó meghatározásokat.

4.1.2 A távolságfogalom

Tudja a kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfe-

segítségével definiált

lező fogalmát.

ponthalmazok

Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban.

128

4.2 Geometriai transzformációk

4.2.1 Egybevágósági transzformációk síkban

Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pont körüli forgatás) leírását, tulajdonságaikat. Alkalmazza a feladatokban az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, egybevágósági transzformációkat. Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben.

Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit. Ismerje fel és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit.

4.2.2 Hasonlósági

Ismerje a transzformációk leírását, tulajdonságait, al-

transzformációk

kalmazza azokat. Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerű, gyakorlati feladatokban. Szakasz adott arányú felosztása. Hasonló alakzatok felismerése, (pl. háromszögek hasonlósági alapesetei) alkalmazása, arány felírása. Tudja és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket.

4.3 Síkbeli és térbeli

Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását

alakzatok

különböző szempontok szerint.

129

4.3.1 Síkbeli alakzatok

Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szö-

Háromszögek

gek szerint. Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között (háromszög-egyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van). Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait. Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, tételeket (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, illetve beírt kör). Ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza a Pitagorasz-tételt és megfor- dítását. Ismerje és alkalmazza feladatokban a magasság- és a befogótételt.

Négyszögek

Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, paralelogramma, deltoid) és tulajdonságaikat, alkalmazza ismereteit egyszerű feladatokban. Konvex síknégyszög belső és külső szögeinek összege, alkalmazásuk egyszerű feladatokban.

Sokszögek

Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket. Tudja a szabályos sokszögek definícióját.

130

Kör

A kör részeinek ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Tudja és használja, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, s hogy külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. A szög mérése fokban és radiánban. Tudja és alkalmazza feladatokban, hogy a középponti szög arányos a körívvel és a hozzá tartozó körcikk területével. Tudja és alkalmazza feladatokban a Thalész-tételt és megfordítását.

4.3.2 Térbeli alakzatok

Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban.

4.4 Vektorok síkban és térben Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: -

vektor fogalma, abszolútértéke, nullvektor, ellentett vektor, vektorok összege, különbsége, vektor skalár- szorosa, vektorműveletekre vonatkozó műveleti azonosságok, vektor felbontása összetevőkre. Skaláris szorzat definíciója, tulajdonságai.

Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő defi níciókat, tételeket: -

vektor koordinátái, a vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái, vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái, skalárszorzat kiszámítása koordinátákból. Vektorok alkalmazása feladatokban.

131

4.5 Trigonometria

Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival definiálni, ismereteit alkalmazza feladatokban. Tudja a szögfüggvények általános definícióját. Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek, kiegészítő szögek, negatív szög szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés. Tudjon hegyes szögek esetén szögfüggvényeket kifejezni egymásból. Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényeit.

Tudja és használja a szinusz- és a koszinusztételt. Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben.

4.6 Koordinátageometria

Tudja AB vektor koordinátáit, abszolútértékét.

4.6.1 Pontok, vektorok

Két pont távolságának, szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak felírása, alkalmazása feladatokban.

A háromszög súlypontja koordinátáinak felírása, alkalmazása feladatokban.

132

4.6.2 Egyenes

Tudja felírni különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletét. Egyenesek metszéspontjának számítása. Ismerje egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételeit. Elemi háromszög- és négyszög-geometriai feladatok megoldása koordinátageometriai eszközökkel.

4.6.3 Kör

Adott középpontú és sugarú körök egyenletének felírása. Kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontjának és sugarának meghatározása. Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása. A kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírása. Alkalmazza ismereteit feladatokban.

4.7 Kerület, terület

Ismerje a kerület és a terület szemléletes fogalmát. Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból: t a ma t ab sin . 2 2 Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása. Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe. Kerület- és területszámítási feladatok.

4.8 Felszín, térfogat

Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes fogalmát. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel.

5. Valószínűségszámítás, statisztika

133

5.1 Leíró statisztika

Tudjon adott adathalmazt szemléltetni.

5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, Tudjon adathalmazt táblázatba rendezni és rendszerezése, különböző ábrázolásai táblázattal megadott adatokat feldolgozni. Értse a véletlenszerű mintavétel fogalmát. Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni. Tudjon adott diagramról információt kiolvasni. Tudja és alkalmazza a következő fogalmakat: osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság. 5.1.2 Nagy adathalmazok

Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat:

jellemzői, statisztikai mutatók

– aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép), – medián (rendezett minta közepe), – módusz (leggyakoribb érték). Ismerje és használja a következő fogalmakat: terjede- lem, átlagos abszolút eltérés, szórás. Szórás kiszámolása adott adathalmaz esetén számológéppel. Tudjon adathalmazokat összehasonlítani tanult statisztikai mutatók segítségével.

5.2 A valószínűségszámításelemei

Véges sok kimenetel esetén szimmetriamegfontolá- sokkal számítható valószínűségek (egyenlő esélyű elemi eseményekből) egyszerű feladatokban. Esemény, eseménytér konkrét példák esetén. A klasszikus (Laplace)-modell ismerete. Szemléletes kapcsolat a relatív gyakoriság és a valószínűség között. Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás.

134

a

7.10 NÉMET NYELV

1. Személyes család

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos vonatkozások, állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek

2. Ember és társadalom

A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között

Az otthon, a lakóhely és környéke 3. Környezetünk (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás

Saját iskolájának bemutatása 4. Az iskola (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

135

Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

5. A munka világa

Napirend, időbeosztás 6. Életmód Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, szórakozás

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik művelődés, Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események

8. Utazás, turizmus

9. Tudomány és technika

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

136

7.11 TESTNEVELÉS Elméleti ismeretek 1. A magyar sportsikerek

Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete. A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések). Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális estsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidőhasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai. A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére Nyújtó, lazító és erősítőhatású gyakorlatok 2-3példa. Légzőgyakorlatok. A bemelegítés szerepe és kritériumai. A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege. A női és férfi tornaszerek ismertetése. A legfontosabb balesetmegelőzőeljárások. Segítségadás gyakorlásnál. Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása. Mozgás és zene kapcsolata a ritmikus

2. A harmonikus testi fejlődés

3. Az egészséges életmód

4. Testi képességek

5. Gimnasztika

6. Atlétika

7. Torna

8. Ritmikus gimnasztika

137

gimnasztika és az aerobik sportágakban. Alsó, felsőtagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása. Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történőtovábbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvetőszabályainak ismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok). Egy választott, természetben űzhetősportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvetőismeretek a táborozások előnyeiről.

9. Küzdősportok, önvédelem

10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok

12. Természetben űzhetősportok

Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika

Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. A szabadon összeállított 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.

2. Atlétika Futások

Egyik futószám választása kötelező: 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok: legfeljebb: 9,8 s Fiúk: legfeljebb: 8,8 s 2000 méteres síkfutás Lányok: legfeljebb: 10:30 perc Fiúk: legfeljebb: 9:00 perc A két ugrószámból egy választása kötelező. Az ugrás technikája egyénileg választható: Magasugrás Lányok: minimummagasság: 110 cm Fiúk: minimummagasság: 125 cm Távolugrás Lányok: minimumtávolság 330 cm Fiúk: minimumtávolság: 410 cm

Ugrások

Dobások

Egy dobószám szabadon választott technikával történőbemutatása. 138

Kislabdahajítás (javasolt a Magyar Atlétikai Szövetség által rendszeresített új típusú kislabda használata) Lányok: minimumtávolság: 20 m Fiúk: minimumtávolság: 30 m. Súlylökés Lányok 4 kg-os súlygolyóval minimumtávolság: 5,5 méter Fiúk: 6 kg-os súlygolyóval Minimumtávolság: 7,5 méter A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, és egy további szer kötelezően választható. Lányoknál választható: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika. Fiúknál a szer lehet: gyűrű, nyújtó vagy korlát. Öt különbözőgyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása. Kötelezőelemek: gurulóátfordulás, fejállás, tarkóállás, kézállás, mérlegállás. Javasolt elemek: kézen átfordulások, billenések, összekötőelemek. Egy tanult támaszugrás bemutatása. Lányok 4 részes széltében, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen. 4 különbözőelemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelezőelemek: ostorlendület, érdfellendülés, kelepfellendülés a felső karfára, alugrás. Ajánlott elemek: kelepfelhúzódás, ámaszhelyzetek, malomforgás, kelepforgás. 5 különbözőelemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelezőelemek: járás, felugrás, testfordulat, hasonfekvés, leugrás. Ajánlott elemek: szökdelések, térdelés és érdelőtámasz, fekvőtámasz, hanyattfekvés, gurulóátfordulás stb. Különbözőelemekből álló szabadgyakorlat zenére történőbemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 s). Javasolt elemek: érintőjárás, hintalépés, keringőlépés, fordulatok, szökkenő hármaslépés, lebegő- és mérlegállás, lábemelések és lendítések, törzshullámok, ívelt és nyújtott kartartások stb. Egy választott kéziszerrel (labda,

3. Torna

Talajtorna

Szekrényugrás

Felemáskorlát

Gerenda

Ritmikus gimnasztika

139

karika, kötél) 3 elem bemutatása. 4 különbözőelemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelezőelemek: alaplendület, zsugorlefüggés, efüggés, homorított leugrás. Ajánlott elemek: futólagos támaszba kerülés, ebegőfüggés, hátsó függés, vállátfordulás előre, leterpesztés stb. 4 különbözőelemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelezőelemek: alaplendület, térd fellendülés, kelepforgás, alugrás Ajánlott elemek: malomfellendülés, nyílugrás stb. Az elemek alacsony vagy magas nyújtón is bemutathatóak. 4 különbözőelemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelezőelemek: alaplendület támaszban vagy felkarfüggésben, felkarfüggés, pedzés, kanyarlati leugrás. Ajánlott elemek: billenések, emelések, saslendület, vállállás stb. A grundbirkózás szabályai szerint folytatott egymenetes küzdelem hasonló testsúlyú társ ellen. Dzsúdógurulás előre. A három tanult úszásnemből két választott úszásfajtát kell bemutatni. Az egyik úszásnemben 50 métert a másikban 25 métert kell úszni szabályos rajtolással és fordulóval. Egy sportjáték választása kötelező. Kapura lövés gyorsindítás után: saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. 3 kísérletből 1 eredményes kapura lövést kell végrehajtani. Távolba dobás kézilabdával tetszőleges lendületszerzéssel (3 kísérlet). Lányok: minimum 15 m. Fiúk: minimum 21 m. 7 méteres büntetődobás 5 kísérlet Félpályáról indulva kétkezes mellsőátadás a büntetővonal magasságában, az oldalvonalnál álló

Gyűrű

Nyújtó

Korlát

4. Küzdősportok, önvédelem

5. Úszás

6. Testnevelési és sportjátékok Kézilabda

Kosárlabda

140

Labdarúgás

Röplabda

társnak, cselezés után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás („C” elfutás). A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani. A 3-3 kísérletből minimum 1 sikeres dobást végre kell hajtani. Büntetődobás egy vagy két kézzel. 10 kísérletből minimum 1 sikeres dobást kell végrehajtani. Labdaemelgetés váltott lábbal. Lányok: minimum 4 db. Fiúk: minimum 8 db. 10 méter hosszú, 5 egyenlőtávolságra lévő kapu között szlalom labdavezetésből kapura övés 10 méterről, kis kapura. 3 kísérletből egy sikeres találatot kell végrehajtani. Összetett gyakorlat - félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. 3 kísérlet. Kosárérintés folyamatosan fej fölé maximum 2 méteres sugarú körben. Kísérletek száma: 3 db. Minimumkövetelmény: 5 érintés. Alkarérintés folyamatosan fej fölé maximum: 2méter sugarú körben. Kísérletek száma: 3. Minimumkövetelmény: 4 érintés. Nyitás bemutatása: választott technikával: 8 kísérlet. Minimumkövetelmény: 1 sikeres kísérlet.

7.12 TÖRTÉNELEM A középszintű történelem szóbeli vizsga tételeinek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a történelemtanár határozza meg és hozza nyilvánosságra a tanév kezdetén.

A szóbeli t ém akörei: 1.

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 141

Javasolt témák: -

2.

A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X.-XI.században Károly Róbert gazdasági reformjai Az ipari forradalom legjelentősebb területei és néhány találmánya A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása Gazdasági eredmények a dualizmus korában Az 1929-33-as gazdasági világválság

Népesség, település, életmód

Javasolt témák: 3.

A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja források alapján A középkori városok Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások a XVIII. században A XIX. századi nagyvárosok alapvető jellemzői Egyén, közösség, társadalom

Javasolt témák: 4.

Az athéni demokrácia működése A hódító háborúk társadalmi kulturális következményei a Római Birodalomban Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján Széchenyi és Kossuth reformprogramja Károlyi Mihály életútja és közösségformáló tevékenysége A társadalom új jelenségei a fejlett világban az 1920-as években Modern demokráciák működése

Javasolt témák: -

5.

Az Egyesült Államok létrejötte és az USA alkotmánya Polgári demokráciák a két világháború között A magyar parlamenti demokrácia működése

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

Javasolt témák: -

A rendi monarchia működése Angliában és Franciaországban A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és képviselői források alapján A XIX. század eszméi A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői A náci ideológia és propaganda

142

6.

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

Javasolt témák: -

A tatárjárás bemutatása térképvázlatok és források alapján A mohácsi csata bemutatása források alapján A földrajzi felfedezések Az első világháború jellege, jellemzői A második világháború előzményei, jelentős fordulatai Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején

A javasolt témák megváltoztatásának jogát a későbbiekben fenntartjuk!

Tételtípusok: 1. Kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása és /vagy 2. Egy összetettebb és / vagy több történelmi korszakon átívelő probléma bemutatása

143

A tételek tematikáját a szaktanár a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képesség és tartalmi követelmények alapján állítja össze. A szóbeli vizsgára a megadott tematika alapján a szaktanár témakörönként kettő-négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaz meg.

A tételcímek, feladatok kijelölésekor törekedni kell vázlatos, a problémamegoldást ösztönző, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) forrásokon és térképeken alapuló feladatok megfogalmazására.

A konkrét szóbeli tételcímeknél is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok 3. 60%-ban a magyar, 4. 40%-ban az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak és az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja.

8 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA 8.1 A TANULÓK TANULMÁNYI EREDMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE A tanuló tantárgyi értékeléséről, érdemjegyeiről, félévi és tanév végi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus dönt. Az év végi osztályzatok megállapításakor a tanár a tanuló egész éves teljesítményét méri. A számonkéréseket, kísérje szóbeli vagy írásbeli értékelés. Fektessünk nagyobb hangsúlyt a mindennapokban a szóbeli véleménynyilvánításra és az írásbeli munkákra írt szövegesen megfogalmazott értékelésre. Minden osztályozott tárgyból legkevesebb annyi jegye legyen egy tanulónak egy félévben, mint abból a tárgyból a heti óraszám. A jegyek jól tükrözzék a tanuló tudását, a tanuló értékeit. A tudására fektessük a hangsúlyt, azt osztályozzuk amit tud, ne azt amit nem. A tanár figyeljen a tanulmányi munka és eredmény fejlődésére, illetve csökkenésére, s itt kísérje figyelemmel az első félév eredményét is.

A félévi és év végi osztályzatok között több jegy eltérés is lehetséges. A tanár értékelje a munkához való viszonyt,a kötelesség teljesítését. Adjon lehetőséget az osztályzatok javítására, az igazolt hiányzás miatt elmaradt dolgozatok pótlására. Az osztályzatok eldöntésében szubjektív tényezők ne játszanak szerepet. Az osztályzat lerontásával nem lehet fegyelmezni a tanulót.

8.2 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI 8.2.1 SZÓBELI ELLENŐRZÉS FORMÁI -felelet: a tanitási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése -tantárgyi vizsga: a 11.évfolyamon idegen nyelvből „kisérettségi”, a 12. évfolyamon az érettségi tárgyakból próbaérettségi szervezhető, ha annak idejét a szaktanár a tanmenetében előre megtervezi. Megírása minden tanuló számára kötelező. Osztályzás: Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1) Félévi értékelés: ellenőrző könyvbe. Év végi értékelés: bizonyítványba Az idegen nyelvi „kisérettségi” írásbeli és szóbeli részből áll és a kapott érdemjegyet kétszeres súllyal kell figyelembe venni a félévi és év végi osztályzatok megállapításánál .A próbaérettségi írásbeli /esetleg szóbeli/ részből állhat, a kapott érdemjegyet kétszeres súllyal kell figyelembe venni az év végi osztályozásnál.

8.2.2 IRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI mely lehet: -

témazáró dolgozat írásbeli felelet, félévi, év végi- záró felmérés tanárok által összeállított feladatlapok -munkafüzetek kijelölt feladatai, feladatsorai.

Az osztályzatok eldöntésében döntő fontosságú a témazáró dolgozatok jegyei. Egy félév során minden pedagógus az általa heti három vagy több óraszámban tanított tantárgy esetén két alkalommal témazáró dolgozat formájában értékeli a tanuló munkáját. Egy tanévben a témazáró dolgozatok száma tantárgyanként négynél több nem lehet. A szaktanárok a témazáró dolgozatok számát és idejét az éves tanmeneteikben tervezik meg. Minden egyes témazáró dolgozatminősítésre egy érdemjegy adató. A félévi és év végi osztályzat megállapításánál kétszeres súllyal kell figyelembe venni a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeket.

145

Témazáró dolgozatot íratni egy nap legfeljebb egyet szabad. A tanár egy héttel a megíratás előtt tájékoztatja a tanulókat a témazáró dolgozat időpontjáról. A röpdolgozat pillanatnyi felkészültséget mér, nem kell előre bejelenteni. Rövid terjedelmű Javítási határidő két hét, ha hosszabb idő telt el, a diákok választhatnak, hogy elfogadják-e a megajánlott jegyet. (A tanítási szünet nem számít bele) A tanár hiányzása esetén eltelt munkanapok ebbe a két hétbe nem számíthatók be. A 9. 10. 11. évfolyamon évente kétszer/decemberben és áprilisban/ házi vizsga szervezésére és lebonyolítására van lehetőség. Ekkor a szaktanár előre megtervezett időpontban, előre meghatározott témában házi vizsgát tart az évi tananyagból. Ennek módját minden szaktanár szabadon választhatja meg. Kiértékelése szóban és írásban is megtörténik, a szülő felé tájékoztatás formájában. Ennek súlya pedig a témazár dolgozattal azonos. /javaslat,hogy a szóbeli vizsgára a szülő is bejöhet/

8.3 AZ ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI HÁZI FELADATOK, AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉS ELVEI ÉS KORLÁTAI Az otthoni eredményes felkészülés feltétele, hogy a tanulókat megtanítjuk az ismeretszerzés számukra ideális módszereire. (tanulási technikák, pihenőidő, sorrend, külső tényezők stb.) Csak olyan feladatot kapjanak házi feladatként, amelyet órán megalapoztunk. Optimális feladatmennyiséget adjunk, amennyi a tényleges fejlődést szolgálja. Az otthoni feladatadás is szükségszerűen differenciált legyen. Motiváljuk tanulóinkat a plusz feladatvégzésekre szorgalmi feladatok, gyűjtőmunka). A memoriterek tanulására hagyjunk elegendő időt. Az írásbeli és szóbeli feladatok esetében figyelembe kell venni, hogy a diákoknak hány tantárgyból kell átlagosan felkészülnie a következő napra. A hétvége szolgálja a tanulók regenerálódását. Az osztályfőnök koordinálja az osztályban tanító tanárok által kiadott házi munka mennyiségét. Kísérje figyelemmel a nagyobb lélegzetű feladatokra rendelkezésre álló időt, különös tekintettel a hétvégére. A házi feladatok hétvégi és hétközbeni megoldását iskolánk külön nem szabályozza, ez a szaktanárok hatáskörébe tartozik.

8.4 AZ ÍRÁSBELI MUNKÁK KÜLSŐ ALAKJA ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI Az írásbeli munkák ellenőrzése során a szaktanár havonta egyszer ellenőrzi a füzetvezetést, és szükség esetén javítja, és az esetleges házi feladatokat ellenőrzi. Hatáskörébe tartozik a munka véleményezése, és osztályozása. Az osztályzatok: Jeles érdemjegyet kaphat a tanuló, ha munkájának összbenyomása igen kedvező, betűformái jól olvashatók, térbeosztása áttekinthető, követi a dolgozat logikai menetét és csak a megengedett módon javít. Munkája tiszta, vonalzóhasználata szabályos. Jó érdemjegyet kaphat a tanuló, ha munkájának összbenyomása kedvező, betűformái olvashatók, térbeosztása megfelelő. Többször, de csak a megengedett módon javít. Munkája tiszta, vonalzóhasználata szabályos.

146

Közepes érdemjegyet kap a tanuló, ha munkájának összbenyomása ugyan nem kedvező, de súlyosabb kifogás nem merül föl. Írása nem eléggé olvasható, a térbeosztás, vonalzóhasználat nem gondos, meg nem engedett javítás is előfordul. Munkája nem elég tiszta. Elégséges érdemjegyet kap a tanuló, ha munkájának összbenyomása kedvezőtlen, torz betűformákat is használ, többször javít meg nem engedett módon. Térbeosztása gyenge, vonalzóhasználata hanyag. Elégtelen érdemjegyet kap a tanuló, ha munkájának külső alakja hanyag, a munka menete nem következő, torz betűformákat használ, a javítások szabálytalanok, nem veszi figyelembe a nyomtatvány hálózati rendszerét, nem az előírt íróeszközt használja, térbeosztása rossz, vonalzót nem használ.

9 AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE 9.1 A TANULMÁNYI MUNKA ELLENŐRZÉSE A tanulmányi munka ellenőrzésének leggyakoribb formája a szóbeli és írásbeli felelet és felmérő dolgozat, a minősítés módja az osztályozás. Az érdemjegyek száma félévente minimálisan: heti óraszám + 1. Az órai szóbeli felelet osztályzata az e-naplóban egyszeres jegynek számít. A röpdolgozatok kisebb anyagrészt ölelnek fel, osztályzatuk az e-naplóban egyszeres jegynek számítanak. Témazáró dolgozatnak az az írásbeli felmérés minősül, ami nagyobb témakört zár le, és azt órai összefoglalás, gyakorlás és ismétlés előzi meg. Az egyenletes terhelés és a tanári elvárások teljesíthetősége érdekében egy osztály egy napon csak egy témazáró dolgozatot írhat. Az egy tanévben iratható témazáró dolgozatok minimális számát tantárgyanként a heti óraszám határozza meg. A szakmai munkaközösség ennél több dolgozatot is meghatározhat, de ezt tanév elején a tanulókkal ismertetni kell. A témazáró időpontját az íratás előtt egy héttel közölni kell a tanulókkal és az ütközéseket kerülendő a haladási naplóban is előre kell jelezni a tanároknak. A témazáró dolgozat kétszeres jegynek számít az e-naplóban.

9.2 A KÜLÖNBÖZŐ MUNKAKÖZÖSSÉGEK SAJÁTOS ÉRTÉKELÉSI RENDJE Matematikából, az egész végzős évfolyam három órás, tanórán kívüli „próba érettségi” írásbeli dolgozatot ír, az előre kiadott témakörök megjelölésével. Irodalomból és történelemből 12. év végén a „kis érettségi” szóbeli része történik az előre kiadott témakörökből. Idegen nyelvből és a szakmai tárgyakból a „kis érettségi” írásbeli dolgozatból áll. A tanulónak joga, hogy írásbeli munkáinak eredményét megfelelő időben megismerje. Az un. röpdolgozatok, írásbeli felelet esetében a javítási határidő 5 munkanap, a témazáró és a házi dolgozatok esetében a javítási határidő 10 munkanap. A tanuló a tanév végén tantárgyanként az utolsó témazáró érdemjegyét a jegyek zárása előtt két héttel megismerhesse, ezáltal legyen módja a javításra és ne az utolsó héten torlódjanak össze a beszámolói.

147

9.3 EGYÉB SZABÁLYOK A tanulók érdemjegyeit a tanórai foglalkozásokon végzett szóbeli és írásbeli munkájuk, tudásuk alapján kell megállapítani. Az érdemjegy nem fegyelmezési eszköz, magatartási vétségeket nem szabad tantárgyi érdemjegyben kifejezésre juttatni. Ha a tanuló betegség miatt tartósan hiányzik, a hiányzás időtartamával arányos időt kell adni pótlásra, számonkérésre csak azután kötelezhető. Ha a tanuló 250 órát meghaladóan hiányzik, vagy bizonyos tantárgyakból a tanórák 30%-ánál többet hiányzik és kevés az osztályzata, akkor osztályozó vizsgát kell tennie. A magántanuló felmentést kap a tanórák látogatása alól. Év végi osztályzatait– az évzárás előtt legkésőbb egy héttel letett – osztályozó vizsgán elért eredménye alapján kell megállapítani. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben ad számot tudásáról. Az írásbeli 1 tanórás, a szóbeli 3 fős bizottság előtt folyik. A tanuló félévi és év végi osztályzatát évközi teljesítménye, érdemjegyei vagy az osztályozó vizsga eredménye alapján a szaktanár (osztályozó vizsga esetén 3 fős bizottság) adja és az osztályozó konferencia hagyja jóvá. A nevelőtestület akkor módosíthatja az osztályzatot a tanuló javára, ha jelentős eltérés mutatkozik az évközi érdemjegyek és az év végi osztályzat között. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló tantárgyi, vagy tanévi részleges vagy teljes felmentési jogával kíván élni, az iskola igazgatójához írásbeli kérvényt kell benyújtania. E kérelemhez az indoklást igazoló dokumentumokat szükséges csatolni (az egyéni esetek függvényében bizonyítvány, az előre hozott érettségi bizonyítvány tanúsítványa, szakértői vélemény, stb.)

10 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI 10.1 A SZAKMAI TÁRGYAK CSOPORTBONTÁSA -

-

AZ Nkt. (2011./CXC.) 4. melléklete rögzíti a különböző iskolatípusok kötelező osztály- és csoportlétszámát. Ebből adódóan a szakközépiskolai képzés szakmai gyakorlati oktatását a tanulónak max. 12 fős csoportokban, min. 6 fős csoportokban kell megszervezni. A törvény kimondja továbbá, hogy csoport az évfolyamról is szervezhető. A szakmai elméleti tárgyak oktatása bontatlan órákon folyik. A szakközépiskolai osztálylétszám minimum 26, maximum 34 fő. A kötelező szakmai tárgyi csoportbontásokat a kerettanterv rögzíti. A kerettanterv a 9. évfolyamon 5 óra felhasználásáról rendelkezik, a 6. óra tartalmának meghatározása a szakmai munkaközösség hatáskörébe tartozik.

148

10.2 A KÖZISMERETI TÁRGYAK CSOPORTBONTÁSA -

-

A jelenlegi gyakorlat szerint az idegen nyelv, a matematika, az informatika, illetve 910. évfolyamon a magyar nyelv tanítása csoportbontásban történik. A magyar nyelvi, a matematikai és az informatikai csoport kialakításának elve a betűrend (névsor). Az idegen nyelvi csoportok – egy szintfelmérő megírása alapján – de nem teljesítmény szerint alakulnak. (A jelenlegi vegyes tudás szintű csoportok helyett célszerűbb, eredményesebb lenne az azonos tudás szintű gyerekek egy csoportba rendezése.) Ha az osztálylétszám 20 alatti, a matematikát és az informatikát nem tanítjuk bontásban.

10.3 AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVE -

A tanulók a lehetőségekhez igazodva részt vehetnek szakkörökön, felzárkóztatókon, érettségi felkészítőn, egyéni foglalkozáson. Az emelt szintű érettségire való felkészítést megfelelő számú jelentkező esetén biztosítjuk a 11. és 12. évfolyamosok számára. Egyéni foglalkozáson elsősorban a hátrányaikról szakvéleménnyel, az az alapján készült igazgatói határozattal rendelkező tanulók vehetnek részt, a lehetőségek függvényében.

11 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A köznevelésről szóló törvény kimondja, hogy a középiskolákban évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az Oktatási Minisztérium különböző teszteket dolgozott ki a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére. Iskolánk az 1999-ben megjelent Hungarofit (1+4) korrigált változatát alkalmazza. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. A testnevelés és sport legfontosabb feladata a motorikus képességek fejlesztése. Ennek két összetevője van, a kondicionális képességek és a koordinációs képességek. A koordinációs képességek fejlesztése lényegében az ügyesség edzését jelenti. A kondicionális képességek az erőt, állóképességet és a gyorsaságot jelentik. A rendszeres testedzés hatására növekszik az izomrendszer teljesítménye, fejlődik az izom ereje, gyorsasága és állóképessége. A jó fizikai állapot megszerzéséhez a kondicionális képességek közül elsősorban az aerob teljesítőképességet és az általános testi izomerőt, erőállóképességet (főként a törzs tartóizomzatnak: has- és hátizmok erő-állóképességét) kell az iskolai évek alatt fejleszteni. A képességek rendszeres mérése tájékoztatást ad a tanárok számára a tanulók pillanatnyi állapotáról és a fejlődés mértéke nyomon követhető az évek alatt. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének rendszeres, évi két alkalommal történő mérése nem cél, hanem eszköz a tanárok kezében. Az alábbi próbákat végzik el tanulóink: 1. Aerob vagy alap-állóképesség mérésére használjuk a Cooper–tesztet vagy egyes esetekben a 2000 méteres futást. Az aerob, hosszú távú állóképesség műszer nélküli mérésének, ellenőrzésének egyik világszerte elfogadott módszere a Cooper-teszt. A teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető legnagyobb távot teljesítse a tanuló. A másik módszer a Cooper-teszt teljesítményértékeinek 2000 méter síkfutásra való átszámítása.

149

2.

3.

4. 5.

A két próba közül az adott osztály összetételét figyelembe véve választjuk ki a számukra megfelelőt. Az alsó végtag dinamikus erejének mérésére használjuk a helyből távolugrást páros lábbal. A tanuló három kísérletet hajt végre és a legjobb ugrás eredménye számít be a felmérésbe. A vállövi- és a karizmok erő-állóképességének mérését a mellső fekvőtámaszban végzett karhajlítással és nyújtással mérjük. A tanulók meghatározott ideig végzik a feladatot és csak a szabályosan végrehajtott gyakorlatot értékeljük. A csípőhajlító és hasizom erő-állóképességének mérése az alábbi gyakorlattal történik: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, maximum 4 percig. A hátizmok erő-állóképességének mérését a hason fekvésből történő törzsemeléssel és leengedéssel mérjük. A feladatot folyamatosan kell végrehajtani maximum 4 percig.

Az egyes próbákon elért eredményeket egy előre megadott pontérték táblázat alapján átszámítjuk. Így kapunk egy össz-pontszámot, amely a tanulók eredményét tükrözi. A központilag kiadott minősítési kategóriákban meghatározták az adott pontszámhoz tartozó fizikai teherbíró képesség általános jellemzőit és a további célkitűzéseket. A felmérés megmutatja az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságokat és lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. A tanulókról vezetett nyilvántartás lehetőséget ad, hogy nyomon kövessük fizikai állapotuk változását az évek alatt.

12 EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS 12.1 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezetnek biztosítania kell az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Az egészség fogalma pozitív egészségfogalom. Nem csak a betegség hiányát jelenti, hanem holisztikus jellegű, az egész emberre vonatkozik, és életének egészét jellemzi. Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az iskola szerepe és lehetőségei: - Az egészség megvédésére, edzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. - Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítéssel, példamutatással. - Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is! - Segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában és a helyes döntések megvalósításában!

150

-

Az iskolai környezetnek biztosítania kell az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Világítson rá arra, hogy az egészség, a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki!

Az egészségnevelési program célja, hogy a tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, így: - Az életkorral járó biológiai-, higiénés-, életmódi tennivalókat, - A társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit, - Az egészségre káros szokásokat (helytelen táplálkozás, inaktív életmód), - Az káros szenvedélyek (cigaretta, alkohol, drog fogyasztása) problémakörét, - Az egészséges életvitelhez szükséges képesség fejlesztésének lehetőségeit, - Az egészségérték tudatosítását (figyelemfelkeltés, tájékoztatás, motiváló és aktivizáló egészségérték tudatosítás). Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; - A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten- a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében- foglalkozzanak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel o a táplálkozás, o az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás veszélyei o a családi és kortárskapcsolatok, o a környezet védelme, o az aktív életmód, a sport, o a személyes higiénia, o a szexuális fejlődés területén . Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelés főbb színterei: - Tanórák - Osztályfőnöki órák - Egyéb programok (tájékoztató előadások, beszélgetések, gyakorlati bemutatók) Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelési órák, tömegsport foglalkozások. - Osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; - Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele; - A tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezése. Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon. A témakörök meghatározásánál a következő szempontokat tartottuk szem előtt: - az egészségfejlesztés, -védelem legfontosabb elméleti és gyakorlati megfontolásait;

151

-

az adott életkori csoport ismert és legjellegzetesebb fejlődés- és szociálpszichológiai meghatározóit, jellegzetességeit; a legégetőbb, társadalmi méreteket öltő népegészségügyi problémák adott életkori csoporton belüli jelentkezési módjait; az egészségtudatos magatartás befolyásolásának lehetőségeit.

12.1.1 TÉMAKÖRÖK A 9. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA -

Lelki egészség: A serdülőkor sajátosságai. A személyiség kialakulásának időszaka. Testi egészség: Az egészségmegőrzés igényének felkeltése, egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése. Testi egészség: egészséges életmód, sportok. A testi és lelki egészség összefüggései, önfegyelem, akaraterő. Testi egészség: egészséges életmód. Tisztálkodás, személyes higiénia. Saját testünk ismerete, szervezetünk működése, egyéni hajlamok. Lelki egészség: a stressz és a szorongás. Okok, ezek kikerülése, feloldása. Lelki egészség: szenvedélybetegségek háttere. Lelki egészség: az egészséges lélek. A serdülőkori problémák csökkentése (konfliktusok a szülőkkel, pedagógusokkal, kortárscsoportokkal.) Lelki egészség: A serdülők konfliktusai, a serdülők sajátos szerepe a családban. Testi egészség: szenvedélybetegségek, egészségkárosító szokások megelőzése. Testi egészség: a serdülés testi sajátosságai, a serdülőkori biológiai, pszichológiai érés folyamatának ismerete, megértése.

12.1.2 TÉMAKÖRÖK A 10. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA -

-

Lelki egészség: konfliktusok a családi közösségben. (nemzedéki, testvér-, szülőgyermek, házastársi konfliktusok) Lelki egészség: képességeink és korlátaink tudata, önnevelési készség és stratégia, gátlások leküzdése. Lelki egészség: szorongás, stressz, feszültség, fáradtság oldásának technikái. Testi egészség: én és az egészség. Az egészség mint legfőbb érték. Az egészséget fenyegető tényezők ismerete (környezet károsító hatása, helytelen életvitel, egészségtelen táplálkozási szokások, járványok) Testi egészség: nemi ösztön, nemi vágy levezetése, partnerkapcsolatok, alkalmi kapcsolatok, szerelem, szexualitás, helyes védekezés. Testi egészség: a betegségek megelőzésének módjai. (környezeti ártalmak, személyes higiénia, egészséges életmód kialakítása) Lelki egészség: Alulterhelés és túlterhelés veszélyei. Képességeinknek, ambícióinknak és kondíciónknak megfelelő optimális testi-lelki terhelésre törekvés. Lelki egészség: Konfliktuskezelés, kudarcok tűrése, tanulságaik feldolgozásának, hasznosításának képessége. Testi egészség: A baleset megelőzése, balesetveszély felismerése, balesetvédelmi szabályok, segítségnyújtás. Testi egészség: genetikai ismeretek, öröklődés jelentőségének felismerése.

12.1.3 TÉMAKÖRÖK A 11. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA -

Lelki egészség: Emberismeret, empátiakészség, figyelmesség, alkalmazkodási készség, rugalmasság. Lelki egészség: Az autonómia megőrzésére irányuló erő, belső stabilitás.

152

tapintat,

-

Lelki egészség: Az önálló döntés képessége, a lehetőségek mérlegelése. Lelki egészség: A művészi önkifejezés, a humor, a játék, a műélvezet, mint lelki egészség helyreállításának, a feszültség oldásának hatékony eszköze. Lelki egészség: A pozitív és negatív élmények feldolgozásának képességei. Testi egészség: A szexuális élet megkezdése, biológiai és erkölcsi szempontok, felelősségvállalás egymás iránt. Testi egészség: Szexuális kultúra, önkielégítés, petting. Testi egészség: A fogamzásgátlás módjai és kockázatuk. Testi egészség: A gyakran váltogatott partnerkapcsolatok konfliktusai, veszélyei (telítődés, sekélyesség, fertőzésveszély) Testi egészség: Szenvedélybetegségek megelőzése (alkohol, cigaretta, gyógyszer, kábítószer)

12.1.4 TÉMAKÖRÖK A 12. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA -

Lelki egészség: Saját magunk tisztelete, méltósága, egyéniségünk színeinek vállalása.

-

Lelki egészség: Érzelmeink vállalása és a velünk kapcsolatban lévő emberek ösztönzése ezek vállalására. Lelki egészség: Az emberi kapcsolatok értékként való elfogadása. Lelki egészség: A pozitív és negatív élmények feldolgozásának képessége. Lelki egészség: A lelki kiegyensúlyozottságot veszélyeztető tényezőkkel szembeni tudatos védekezés, a káros hatások leküzdése. Testi egészség: Betegségek megelőzésének módjai. Betegségek, melyekkel egy életen át együtt kell élni, gyógyíthatatlan (de kezelhető) és halálos betegségek. Testi egészség: A betegekkel és fogyatékosokkal szembeni magatartás. Beteg, gondozásra szoruló családtagok. Testi egészség: Érzelmeken alapuló tartós szexuális kapcsolatok, szexuális örömök. Kulturált szexuális magatartás. Családtervezés, gyermekvállalás felelőssége, anyaság, apaság. Testi egészség: Szexuális devianciák, homoszexualitás. A másság tolerálása. Testi egészség: Nemi betegségek, kapcsolatuk a nemi magatartással. Korunk pestise, az AIDS.

-

-

12.1.5 EGÉSZSÉGNEVELÉS A TANÓRÁK KERETEI KÖZÖTT Minden tanórán lehet közvetve, vagy közvetlenül hatni a gyerek testi-lelki jólétére, az egészséges életmód szemléletének a kialakítására. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg Az egészségvédelem jeles napjairól a tanórákba beépítve, illetve külön programokat szervezve emlékezünk meg és tudatosítjuk a jelentőségüket. A tanórai munka keretében (biológia óra, osztályfőnöki óra, testnevelés) - a betegségmegelőzés, a védőoltások egyéni és közösségi – társadalmi szükségessége, - a tudatos táplálkozás fontossága, - az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak beláttatása,

153

-

a higiéniás és mentálhigiéniás kultúra közvetítése, a rendszeres testmozgás szükségessége, az emberi szexualitás folyamatának megismerése, biológiai és társadalmi szempontjai.

A testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ismerjék motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és fenntartásának módját. Becsüljék meg társaik teljesítményét, sajátítsák el az elvárható mozgáskultúrát, ismerjék a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. A modern kor és az azzal járó technológiák az embert olyan életmódra kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolánkban tanuló diákoknál is gyakran diagnosztizálható valamilyen testtartási rendellenesség, gerincferdülés vagy statikai lábbetegség. Ezeket az elváltozásokat rendszeres testmozgással, és a testnevelés órák, sportfoglalkozások mozgásanyagába integrált célirányos gimnasztikával kívánjuk megelőzni. Célunk az, hogy a diákjainknak lételemévé váljon a mozgás. Célkitűzések: - Minden tanulónak legyen lehetősége mindennap egészségfejlesztő testmozgást végezni. - Minden testnevelési órán kerüljenek előtérbe a helyes testtartás kialakítását elősegítő gyakorlatok. - Minden foglalkozáson legyen a tanulók biológiai érésének megfelelő terhelés a keringési- és légző-rendszer működésének fejlesztése érdekében. - Nyújtson minden foglalkozás örömöt és sikerélményt. - Legyen lehetőségük a tanulóknak a tanultak versenyhelyzetben történő kipróbálására, játék és versenyigényük kielégítésére. - Minél több sportág alapjainak megismertetésével a további életszakaszokban is tudatosan mozoghassanak az egészségük érdekében. Órarendi órák: - Testnevelés órák a törvényben előirt óraszámban. - Az iskolaorvos besorolása alapján gyógytestnevelési, illetve intézeti gyógytornára való irányítás. Tanórán kívüli foglalkozások: Az iskolai programok közül ki kell emelni a sport- és egészségnevelési témájú szabadidős foglalkozásokat. Iskolánk szabadidős sporttevékenységét a tanárok a diákokkal együtt, a diákok igényeinek megfelelően alakítják ki, ezért ez évenként változhat. A tanulók számára minden hétköznap délután van sportolási lehetőség. A Bethlen-napok keretében a hagyományoknak megfelelően, de új ötletekkel tarkítva, mindig vannak sportprogramok, sportversenyek a rendező osztályok ötletei alapján. A „Kihívás-Napjá”-n az évfolyamok 2 óránként váltják egymást, rendszeresen több sportágban mérik össze erejüket (kosárlabda, röplabda, labdarúgás, floor-ball, darts, stb…)

154

A tehetséges tanulók számára versenyzési lehetőség biztosítása a diákolimpiai versenyeken. Évente hagyományosan kenutábort szervezünk. Célunk olyan sportlehetőségeket biztosítani, ami vonzó a tanulók számára, hogy minél nagyobb létszámban vegyenek részt a foglalkozásokon. A testnevelés egészségvédelemmel kapcsolatos feladatai - a testi fejlődés- érés támogatása - a higiéniai szokások kialakítása, erősítése - a helyes táplálkozási szokások kialakítása - az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése - az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása - felkészítés a keringési, és légző-rendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére - értsék és ismerjék a prevenció lényegét. Az egészséges testi fejlődés segítése A tanulók az alkalmazás szintjén ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges fejlődésben és az életmódban betöltött szerepét. Igényeljék a testnevelést, a mozgásos játékokat. Vegyenek részt a sportköri foglalkozásokon. Igyekezzenek felszámolni esetleges szervi-, szervrendszeri fejlődési lemaradásaikat. Tudatos testmozgással előzzék meg, vagy korrigálják tartási rendellenességeiket, kerüljék a gerincoszlopot károsító testhelyzeteket. Legyenek edzettek, váljanak ellenállóbbá a terhelésekkel, megbetegedésekkel szemben. Ismerjék a szervezet edzésének legáltalánosabb módjait, amelyek az egészségük megtartásához szükségesek. Az iskola gondoskodik a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanuló- és gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, hogy a középiskolába járó tanulók évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt.

12.2 AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő , értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az iskola felkészít a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekszünk arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. E követelmények teljesüléséhez a tanulóknak személyes tapasztalatok megszerzésére, élmények átélésére, a környezet egészére vonatkozó ismeretek elsajátítására van szükségük.

155

A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata (hiszen minden ugyanarról a világról szól!), ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni. A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét.

12.2.1 A KÖRNYEZETI NEVELÉS LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLÁBAN Az iskolai környezetnevelés főbb színterei: - Tanórák - Osztályfőnöki órák - Egyéb programok (tájékoztató előadások, beszélgetések, gyakorlati bemutatók) - Az a tény, hogy a tanulók különböző tantárgyak óráin és több tanár közvetítésével találkoznak a környezet- és egészségvédelem kérdéseivel, bemutatja számukra, hogy az élet minden területén fontos problémáról van szó. Ez az oktatási forma lehetőséget ad arra is, hogy a különböző korosztályokban az életkornak és a diákok meglevő ismereteinek megfelelő szinten és módszerekkel foglalkozzon a tanár egy témával. A szaktanár jó ismerője a „tudományterületének”, így teljes biztonsággal tud választ adni a felmerülő szakmai kérdésekre is. A középiskolai oktatásban a környezeti nevelés egyik lehetősége, hogy az adott tananyag tanítása során a tanár minden alkalommal megbeszélje a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket is.

13 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit hozzáférhetővé, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is elérhető lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Iskolánkban megvalósul a - hátrányos megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód, - az emberi méltóság tiszteletben tartása, - a társadalmi szolidaritás kialakítása. Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések terve az esélyegyenlőségi program.

156

13.1 A KÖZNEVELÉS – KÖZOKTATÁS ESÉLYEGYENLŐSÉGE Az iskola az oktatás szervezésében, irányításában, működésében, feladatainak végrehajtásában együttműködik a szülőkkel, tanulókkal, pedagógusokkal és más alkalmazottakkal. Fokozottan ügyel arra, hogy a gyermek, tanuló más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön azonos színvonalú ellátásban. Iskolánkban a tanulók lelkiismereti és vallásszabadságát tiszteletben kell tartani. A tanuló nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására. A tanulót nem érheti hátrány ilyen meggyőződése miatt. A sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan beruházások, fejlesztések, támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a csoportok élni tudjanak az egyenlő hozzáférés lehetőségével, csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Ha iskolánk a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, beiratkozáskor a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek előnyt élveznek. A megfelelő környezet kialakításával, a tanulást segítő eszközök, lehetőségek egyenlő hozzáférésének biztosításával a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű valamint a sajátos nevelési igényű tanulók esélyeit növeljük.

13.2 ISKOLÁNK FELADATAI Iskolánknak az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében a következő feladatai vannak: - az iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelése, - a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelése, - az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segíti az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, - a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása.

14 A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JUTALMAZÁS 14.1 ÉRTÉKELÉS A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a szorgalom körültekintő értékelése, osztályozása. A tanuló magatartásának és szorgalmának a minősítése az osztályozó értekezlet feladata az osztály diákbizottsága és az osztályfőnök javaslata alapján. A minősítés elsősorban a tanuló nevelését, másodsorban a szülők tájékoztatását szolgálja, és nem lehet a büntetés eszköze.

157

A magatartásból kapott osztályzat azt mutatja meg a tanulóknak és a szülőknek (gondviselőknek), hogy a tanuló mennyiben tesz eleget az iskola pedagógiai elvárásainak, a pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzéseinek. A szervezeti és működési szabályzatban meghatározott követelmények szerint változhat a tanuló magatartásának értékelése, osztályzata. Befolyásoló tényezők: - a tanuló hiányzásának, mulasztásának, késéseinek száma - ezek igazolásaira vonatkozó rendelkezések betartása - a tanuló jutalmazási elveinek és formáinak figyelembevétele - a fegyelmező intézkedések elveinek és formáinak figyelembevétele Magatartásból adott érdemjegyek feltételei: Példás (5) - a házirendet betartja - tanórai tevékenysége példamutató - udvarias, tisztelettudó, megbízható - a közösség alakítását, fejlődését kezdeményezéseivel elősegíti - a pozitív jellegű feladatok megoldásában együttműködő - az iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató, - vállalt feladatait felelősségtudattal látja el, - legfeljebb osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetése van. Jó (4) - a házirendet betartja - a tanórai tevékenysége kevésbé aktív - tanáraival, társaival szemben tanúsított viselkedése megfelelő - részt vesz a közösségi életben - a rábízott feladatokat elvégzi - tanórai és tanórán kívüli viselkedése általában jó - fegyelmezett, de társai körében nem kezdeményező - legfeljebb osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetése van Változó (3) - a házirendet csak ismételt figyelmeztetésre tartja be - figyelme ingadozó - munkájában nem mindig megbízható - iskolai és iskolán kívüli magatartásával kapcsolatban többször merül fel kifogás - tanáraival, társaival szemben tanúsított viselkedése gyakran kifogásolható - legfeljebb igazgatói intője van - közösségi munkában csak vonakodva vesz részt - igazolatlan óráinak száma nem haladhatja meg a 14 órát Rossz (2) - a házirendet nem tartja be, ismételt figyelmeztetések ellenére sem - a tanórai munkát folyamatosan zavarja - fegyelmezetlen az óra alatt és az órán kívül is - magatartásával a közösség fejlődését súlyosan hátráltatja, a közösséget bomlasztja - többször részesült fegyelmező intézkedésben - közösségi munkát nem végez - igazolatlan óráinak száma meghaladja a 15 órát.

158

A tanuló iskolában vagy az iskola által szervezett foglalkozásokon, rendezvényeken tanúsított negatív magatartásáért, cselekedeteiért felelőséggel tartozik. A szorgalomból adott érdemjegyek feltételei: Nem tükrözhetik csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésének és minősítésének nem azt kell mérni, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez, előző tanulmányi eredményéhez viszonyítva a vizsgált időszakban milyen eredményt ért el. A szorgalom értékelése fontos eszköz a tanulók önértékelésének kialakításához, kötelességtudatának fejlesztéséhez. Példás (5) - képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt ér el, egyenletes teljesítményt nyújt - a tanórákra rendszeresen felkészül - tudását állandóan fejleszti az iskolai kereteken túl is - munkájában önálló, munkatempója jó - munkavégzése pontos, megbízható - munkáinak külalakját az igényesség jellemzi - szakkörökön, versenyeken részt vesz Jó (4) -

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes teljesítményt nyújt feladatait alapvetően elvégzi érdeklődése nagyrészt az iskolai tananyag keretein belül marad ösztönzésre rendszeresen dolgozik és önellenőrzésre is képes órákon figyel, de kevésbe aktív gyengébb képességénél jobb eredményt produkál munkáinak esztétikuma megfelelő

Változó (3) - eredményei elmaradnak képességeitől - munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen - nem elég önálló, utasításra kezd munkához - nem ellenőrzi önmagát - nem céltudatos és csak rövid időszakokra képes elfogadható eredményt nyújtani - feladatai elvégzését esetenként elmulasztja s nem is igyekszik azok pótlására - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik vagy hiányos - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja az előző időszakhoz viszonyítva - munkáinak külalakja változó Hanyag (2) - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, feladatait rendszeresen nem végzi el - a tanórai követelményeket nem teljesíti - eredményei feltűnően elmaradnak képességeitől - figyelmetlen, megbízhatatlan - felületesség, érdektelenség jellemzi - nem törődik kötelességeivel

159

-

órákon a tananyagból a minimumot sem hajlandó elsajátítani, a tanári segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül egy vagy több tárgyból félévkor vagy év végén elégtelen osztályzatot kapott (függetlenül a többi tárgy érdemjegyeinek minőségétől).

Az osztályzatok félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba kerülnek.

14.2 JUTALMAZÁS 1.A tanulót a tőle elvárható jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. 2.Az oktatásért felelős miniszter által alapított díjakkal, kitüntetésekkel az országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazhatók. A kitüntetés, díj kedvezményezettjeinek körére az oktatási intézmény vezetője tehet javaslatot.

15 PROJEKTOKTATÁS Nem csupán sajátos pedagógiai módszerekről van szó, hanem szemlélet váltásról is, amely arra épül, hogy a tudást mindenki maga építi fel és ebben a gondolkodási folyamatban aktívan kell részt vennie, másokkal eggyütt kell működnie a tanulónak. A leegyszerűsített, megszerkesztett tananyag ezt nem tudja bíztosítani,csak a tapasztalatok és az életszerű helyzetek. Sajátos tanulási környezetben dolgozhatnak együtt a tanulók, változatos eszközöket és információs forrásokat használva a tanulási célok eléréséhez a problémamegoldó tevékenység során. Fontos a tanórai differenciálás, az eltérő személyiségű tanulóknak más a tanulási stílusa és a motivációja.

15.1 CSOPORTMUNKA A tanítási-tanulási folyamatban rendkívül pozitív hatása van a csoportmunkának amely során az eltérő képességű diákok erejüknek és képességüknek megfelelően vehetnek részt a mmunkában. A feladat megoldása során az addig gyengén teljesítő tanuló is sikerélményhez juthat, hiszen a gyerekek egymástól tanulnak a leghatékonyabban. A hatékony együttműködés alapja a munkamegosztás és a kölcsönös felelősségvállalás. Nagyon motiváló, hogy a diákok új szerepkörben is kipróbálhatják magukat.A jól szervezett csoportmunka jelentős személyiségformáló, értékrend alakító hatással van a csoporttagokra. Ezért tartjuk fontosnak a kooperációra-együttműködésre épülő tanulásszervezési módok alkalmazását, amelyek a tanulást társas tevékenységgé teszik, és a hangsúlyt a tanulói együttműködésre helyezik.

15.2 PROJEKTMÓDSZER Ezek egyike a projektmódszer, egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat pedig nem egyszerűen a probléma megoldása, hanem a lehető legtöbb vonatkozás, összefüggés feltárása. Lényeges vonás , hogy az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat megoldása során. A módszer alapgondolata

160

szerint a tanítás-tanulás folyamamtában a valódi aktivítást át kell adni a tanulóknak. Így a tanár szerepe is megváltozik: a csoprtok között járkál, lehet , hogy ő is együtt tevékenykedik a diákokkal, személyes kontaktus jön létre a közös tevékenység során. Nem irányít, hanem együttműködik, kapcsolatot teremt, alkalmazkodik, segít. A diákok pedig megtanulják, gyakorolják a másokra való odafigyelést az önálló gondolkodást, a türelmet, az elfogadást, a másokért történő felelősségvállalást,fejlesztik a kommunikációs készséget valamint a segítő, önmagát háttérbe helyezni képes alkotói magatartást. A differenciált- egyéni készségeket, képességeket figyelembe vevő- teljesíthető tevékenység biztosítja az örömteli, kudarc nélküli tanulás lehetőségét. A hibák elfogadása, a tanulási folyamat részeként kezelése a biztonság érzését nyújtja, íly módon az értékelés során a pedagógus nem csak minősít, hanem a fejlődési állapotról is beszámol elősegíti a tanuló személyiségének harmónikus fejlődését.

161

C.Szakmai program 1 KÖZLEKEDÉSI SZAKMACSOPORT KERETTANTERVE 1.1 CÉLOK ÉS FELADATOK A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a(z) KÖZLEKEDÉS/KÖZLEKEDÉSÜZEMVITEL szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok, maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő elsajátíttatásán keresztül valósítható meg. A közlekedési tantervű osztályban a Közlekedési alapismeretek tantárgy témakörei tartalmazzák a közlekedési szabályok (KRESZ) oktatását. Ezzel tanulóinkban kialakítjuk a tudatos és biztonságos közlekedés iránti igényt. Az így megszerzett ismeretek nagymértékben hozzájárulnak a szakmai tudatosság fejlesztéséhez. Iskolánkban 1988-óta a fenntartó, és a Közlekedési Minisztérium engedélyével az iskola profiljába illeszkedően gépjárművezetés oktatása zajlik. Tanulóink az érettségi megszerzése mellett vezetői engedélyt is szereznek, ezzel javítják munkavállalási esélyeiket.

1.2 KERETTANTERV az 54 841 03 Szállítmányozási ügyintéző SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XXII. Közlekedési ÁGAZATHOZ

A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a közlekedés ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: azonosítószámmegnevezés 54 841 02 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó 54 841 03 Légi közlekedésüzemvitel-ellátó 54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző 54 841 05 Vasútforgalmi szolgálattevő 54 841 06 Vasúti árufuvarozási ügyintéző 54 841 07 Vasúti személyszállítási ügyintéző 54 841 08 Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó I.

A szakképzés jogi háttere

162

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 841 04 A szakképesítés megnevezése: Szállítmányozási ügyintéző A szakmacsoport száma és megnevezése: 13 Közlekedés Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXI. Közlekedés Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 70 % Gyakorlati képzési idő aránya: 30 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 160 óra

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga

Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak, a hatályos jogszabályoknak megfelelően Pályaalkalmassági követelmények: IV.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek

163

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy

Szakképesítés/Szakképzettség

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: • A tanuló létszámnak megfelelő számítógép • interaktív táblával felszerelt szaktanterem • okmánygyűjtemények • CD- jogtár elérhetősége • járműalkatrész- modellek • számítógépes szoftverek • szakmai bemutató filmek V.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év

164

heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év

Összesen:

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

2275 óra heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

2543 óra

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

165

11499-12 Foglalkoztatás

10496-12 Közlekedésszállítási alapok

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Szakmai követelménymodulok

10. Foglalkoztatás

5.Közlekedésbiztonság és -védelem 6. Közlekedés üzemvitel 7. Közlekedés üzemvitel gyakorlat 8. Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek 9. Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

4. Közlekedési földrajz

2. Közlekedési alapismeretek 3. Közlekedési alapismeretek gyakorlat

1. Munkavédelemi alapismeretek

Tantárgyak

1

3

1

2

1

40

30

ögy

1

1

10. heti óraszám e gy

0,5

2

0,5

9. heti óraszám e gy

60

45

ögy

2

1

1

1

2

1

11. heti óraszám e gy

30

70

40

ögy

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

3

2

2

3

1

12. heti óraszám e gy

5

6

2,5

4

5

0,5

2

3

3

1/13 heti óraszám e gy

30

80

50

ögy

közismeret nélkül

Ágazati szakképzés

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

0,5

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

összes óra összes óra

10498-12 Légiszállítási feladatok

6 6

0 70

5 7

2 105

7 8

1

140

10 11

1

24 32

8

160

167

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

12. Légiközlekedési és forgalmi alapismeretek 13. Légifuvarozási ismeretek 14. Jegyeladási ismeretek 15. Repülőjegy és fuvarlevél elszámolási ismeretek 16. Utaskiszolgálási ismeretek 17. Légiközlekedési gyakorlat

11498-12 11. ElhelyezkedéstElhelyezkedéstmunkavállalást munkavállalást segítő segítő idegen nyelv idegen nyelv (5-ös szint)

22

4

4

2,5

4

5

2

31

9

9

Szakmai követelménymodul

10496-12

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Közlekedés-szállítási alapok

Közlekedéstörténet Közlekedés fogalma, felosztása. Közlekedési alapfogalmak Közlekedésbiztonság A vasúti közlekedés technikája

2. Közlekedési alapismeretek

A Munkavédelmi tv. Berendezések bizt. techn Védőeszközök Elsősegély

1. Munkavédelmi alapismeretek

Tantárgyak, témakörök

20

35

36

25

180

18

211

18

e

11

gy

7

96

e

10

gy ögy

10

72

e

12.

10

168

gy ögy

11.

15

14

72

gy ögy e

10.

Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam gy

1/13. ögy

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül

15

36

72

18

e

9.

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

e

gy

20

7

10

35

180

18

Szakképesítésspecifikus A szakképzés szakképzé óraszáma összes 5/13. és óraszáma 2/14.

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

A vasúti közlekedés üzemvitele A közúti közlekedés technikája A városi közlekedés technikája A közúti és városi közlekedés üzemvitele. A vízi közlekedés technikája A vízi közlekedés üzemvitele A légi közlekedés technikája és üzemvitele A csővezetékes szállítás technikája és üzemvitele A hírközlés, a posta, és a távközlés Egységrakományképzés az áruszállításban A kombinált áruszállítás. A közlekedés, a 44 27 23 18 16 22

12 8 8

12

44 27

23

18 16

22

12

8

8

12

18 16 22

12 8 8

12

22 27 23

22

169

12

12

24

7

4

3

8

14

10

12

10

10

20

10

Közlekedésbiztonság 18 és védelem Tűzvédelem 18 Elsősegélynyújtás Környezetvédelem Információés

5.

Általános földrajzi ismeretek A vasúti közlekedés Közúti közlekedés Vízi, légi közlekedés, csővezetékes szállítás

4. Közlekedési földrajz

Üzemviteli ismeretek Szakszámítások

létesítmények

Kiszolgáló

15

15

Járműismeretek

a

30

és

3. Közlekedési alapismeretek gyakorlat

gazdaság társadalom kapcsolata

18 18

36

36

36

170

6 18

6

6

36

15

15

15

45

18

36

36

36

30

10

40

18 18 18 18

32

18 18 18 18

36

32

32

90

36 36

36 32

90

36

144 36

64

51 18 136

46

36

151

15 63

15

15

108

15

15

20

50

18 18 18 18

90

36

36 36

36

30 63 144

30

35

158

Logisztikai

Közlekedési alapfogalmak Díjszabáselmélet A közúti személyszállítás A vasúti személyszállítás A vízi személyszállítás A légi személyszállítás A városi közösségi közlekedés A közúti árufuvarozás A vasúti árufuvarozás A vízi árufuvarozás A légi árufuvarozás

6. Közlekedés üzemvitel

titokvédelem Vagyonvédelem, üzembiztonság

9 6 17 17 12 12 12

9 6 15 15 12 12 12

12 12

5 15

16

171

9

9

16

12

17

16

23

20

17

23

252

23

244

16

64

16

36

18

10

16

36

18

10

10

108

18

12

12

12

17

17

6

9

9

17

17

16

6

216

18

A közúti személyszállítás A vasúti személyszállítás A vízi személyszállítás A légi személyszállítás A városi közösségi közlekedés A közúti árufuvarozás A vasúti árufuvarozás A vízi árufuvarozás A légi árufuvarozás

7. Közlekedés üzemvitel gyakorlat

alapismeretek A közlekedés teljesítményei, jellegzetes üzemtani mutatószámai A közlekedés kapacitása, teljesítőképessége Üzemi számvitel

10 10

5 5

172

27

23

15

10

6

10

10

5

70

11

10

5

36

10

15

10

10

15

60

10

36

10

40

21 23

20 22

20 22

15 15 7 8 7 18 23 7 8

35 15 15 16 44 52 15 15

108

35

242

22

22

22

5 5

15

15

4

6

6

12

12

80

12 13

38

33

11

14

13

27

27

188

23

21

22

Közlekedésstatisztika A közgazdaságtan megközelítési módjai, felosztása A pénz A közlekedés társadalmi, gazdasági szerepe Vállalkozások, gazdasági társaságok Az eszközgazdálkodás alapjai Marketing Public relations Az állam és a jog kialakulása Magyarország Alaptörvénye A polgári jog alapjai Szerződések Polgári jogi kártérítési felelősség

8. Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek

173

11 5 5 5 11 8 8 4 11 13 21 13

10 5 5

5

10 7 7 4 10 12 20 12

4 10 12 20 12

10 5 5 5 10 7 7

180 24

168 23

96

23

72

13

13 21

11

4

8 8

11

5

5

5

11

24

180

11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

Álláskeresés Önéletrajzom Munkaszerződés Munkajog

10. Foglalkoztatási alapismeretek

Statisztikai alapfogalmak A statisztikai adat Viszonyszámok Középértékek A szóródás és mutatószámai Eloszlások vizsgálata középértékek és szóródás segítségével

9. Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

Nevesített szerződések A polgárjogi eljárás szabályai Az államigazgatási eljárás Szabálysértés és bűncselekmény

174

4 4 6 6 6 6

3 6 6 6 6

6

6

6

8 8 14 14 14 14

7 12 12 12

12

72

7

62

11

10

10

32

11

10

10

3

30

13

12

12

16

16

20

20

6

6

11 20 20

11

102

3 6 6

3

30

6

11

11

13

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

10502-12 A szállítmányozási ügyintéző feladatai

Külkereskedelmi- és vámismeretek A külkereskedelem alapfogalmai A külkereskedelem szokványai I.

Biztosítási ismeretek

Vízi, szállítmányozási ismeretek Légi és speciális szállítmányozási ismeretek

175

160 32 32

160 32 32

16

32

32 16

32

48

32

48

Közúti szállítmányozási ismeretek

48

32

32 48

208

64

208

64

Vasúti szállítmányozási ismeretek

Szállítmányozási ismeretek Szállítmányozási alapismeretek

Álláskeresés külföldön Önéletrajz Munkaszerződés Munkahelyzetek

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

Logisztikai menedzsment Szállítmányozási informatika Szállítmányozási adatbázis kezelés Szállítmányozási

176

32

32

32

64

32

32

32

Csomagolás technika

160

160

32

32 32

Anyagmozgatás

32

32

64

32

32

32

32

32

32

32

32

96 96

32

32

32 32

32

32

Raktározás

Szállítmányozási földrajz Magyarország szállítmányozási földrajza A világ szállítmányozási földrajza (gazdasági földrajz) A világ szállítmányozási földrajza (közlekedési földrajz) Logisztikai ismeretek Logisztikai alapismeretek

Vámismeretek

A külkereskedelem szokványai II. A külkereskedelem pénzügyei

216

216

0 70

72 105

252 288

36 140

320 350

32 1256

1256

968

288

160

704 992

288

64

128

192

32

32

1532 óra (ötévfolyamos képzésben 1532 óra)/ 67,5 % (ötévfolyamos képzésben 67,3 %) 736 óra (ötévfolyamos képzésben 743 óra)/ 32,5 % (ötévfolyamos képzésben 32,7 %)

252

180

177

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

Gyakorlati óraszámok/aránya

Elméleti óraszámok/aránya

Összesen

Összesen

Logisztikai gyakorlat

Idegen nyelvi okmánykitöltés I. Idegen nyelvi okmánykitöltés II. Szállítmányozási gyakorlat Szállítmányozási gyakorlat

szakmai idegen nyelv

2268

192

2 KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT KERETTANTERVE 2.1 CÉLOK ÉS FELADATOK A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a Közgazdasági szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok, maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő elsajátíttatásán keresztül valósítható meg. A közgazdasági tantárgyak tanításának célja, hogy a szakterület tevékenységének sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakterület iránt, és segítse elő pályaválasztásukat.

2.2 KERETTANTERV A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, kétévfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom a XXIV. Közgazdaság ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54345 02 Nonprofit menedzser 54343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 54344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54344 02 Vállalkozási és bérügyintéző 54344 03 Vám -, jövedéki- és termékdíj ügyintéző A szakképesítés óraterve Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:

évfolyam 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 216 óra/év 252 óra/év 320 óra/év 992 óra/év 1960 óra

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 992 óra/év 2108 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 252 óra/év 288 óra/év 352 óra/év 1120 óra/év 2228 óra

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 1120 óra/év 2380 óra

A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

179

Tantárgyak

Foglalkoztatás

Foglalkoztatás II.

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

jogi

Adózási alapismeretek

Pénzügy gyakorlat

Pénzügyi alapismeretek

Statisztika gyakorlat

Általános statisztika

Ügyviteli gyakorlatok

Gazdasági és alapismeretek

11498-12 Foglalkoztatás Szakmai idegen nyelv I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I.

11499-12 II.

11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság

Szakmai követelménymodulok

2

0,5

2,5

3,5 2,5

2

1 1

1

1

2

1

1

1

1,5

4

2

5,5

2

0,5

1

2

6

2

0,5

Ágazati Szakképesítésszakképzés Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan specifikus közismeret utolsó évf. nélkül 9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14. heti heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

feladatok Gazdálkodási ismeretek

1

6

3,5

11501-12 Projektfinanszírozás

Projekt-finanszírozás gyakorlata

181

adóbevallás

Projekt-finanszírozás

Elektronikus gyakorlata

2

3

1

4,5

Vállalkozás-finanszírozás 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási gyakorlat és adózási feladatok Adózás

2

1

2

és Számvitel

2

1

Vállalkozás-finanszírozás

10149-12 Könyvvezetés beszámolókészítés

11505-12 Könyvelés számítógépen Könyvelés számítógépen

10147-12 Gazdálkodási ellátása

Számvitel gyakorlat

Számviteli alapismeretek

Adózás gyakorlat

2

2

1

4

Projekttervezés gyakorlata

Projektfolyamatokkövetése

2,5 5 1 6

2,5 3,5 6 1 7

2,5 5 7 1 8

2 6 10 1 11

4

20 31 4 35

11

21

2

31 4 35

10

1

182

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

összes óra összes óra Szabad sáv Heti óraszám szabadsávval

11502-12 Projektfolyamatok követése

Szakmai követelménymodul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkozt atás II.

e

gy ögy

e

gy

18 4 4 2 2 2 4

18 4 4 2 2 2 4

e

gy

ögy

e

4

e

Munkaviszony

ögy

12.

4

183

gy

11.

Munkajogi alapismeretek

e

10.

16

gy ögy

9.

gy

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14.

Foglalkoztatás II.

Munkahelyi egészség 18 és biztonság Munkavédelmi 4 alapismeretek Munkahelyek 4 kialakítása Munkavégzés 2 személyi feltételei Munkaeszközök 2 biztonsága Munkakörnyezeti 2 hatások Munkavédelmi jogi 4 ismeretek

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

Ágazati szakközépiskola i képzés Ágazati óraszáma a szakközépiskolai közismeret képzés nélkül összes óraszáma 9-12. évfolyam 1/13.

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

4

4

16

4

2

2

2

4

4

18

A szakképzé s összes óraszáma

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Gazdasági és jogi alapismeretek Mikrogazdasági alapok A fogyasztói magatartás és a kereslet A vállalat termelői magatartása és a kínálat A vállalkozások alapítása, működése A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai A nemzetgazdaság ágazati rendszere

Foglalkoztatás I.

idegen

72 126

184

198

72*

28

28

24

24

22

20

20

22

18

18

18

28

22

24

20

10

10

10

198

8 24 24

8 24 24

28

22

24

20

18

10

198

8

64

72

4

4

8

64

4

Munkanélküliség

Szakmai nyelv*

4

Álláskeresés

létesítése

Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási

Statisztika gyakorlat

A grafikus ábrázolás

A statisztika alapfogalmai Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték-, ár-és volumenindex

Általános statisztika

185

72

Levelezés iratkezelés

Üzleti kommunikáció

18

90

Szövegformázás

és

90

28

A kötelmi jog

Tízujjas vakírás

12

Tulajdonjog

90

20

Jogi alapismeretek

Ügyviteli gyakorlatok

16

A marketing alapjai

4 36

32 32 14

14

14

14

32

68

4

18

18

28

28

68 4

32

36

72

18

90

216

4

36

36

36

28

12

20

16

4

16

18

30

4

72

28

12

20

16

16

32

72

36

72

18

90

216

16

32

72

4

16

18

30

4

72

36

72

18

90

216

28

12

20

16

186

32 12

Személyi

24

Kiemelt adónemek

Adózás gyakorlat

5

12

32

24

5

3

3

4

4

32

18

18

10

32

Adózási alapfogalmak

Értékpapírok értékelése Valuta, devizaárfolyama Adózási alapismeretek Az államháztartás rendszere

10

A pénz időértéke

10

10 32

54

34 54

32

34

34

34

136

8

4

64

4

14

4

72

4

14

Pénzügy gyakorlat

A pénzügyi piac és termékei Biztosítási alapismeretek

A pénzforgalom

Pénzügyi alapismeretek Pénzügyi szektor alapvetései Pénzügyi intézményrendszer

Esettanulmány

viszonyszámok összehasonlítása Az érték-, ár-és volumenindex

42

5

7

54

12

60

34

34

4

144

16

36

5

20

11

36

8

16

16

36

42

7

5

54

5

20

11

36

12

60

34

34

4

144

8

16

A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok A tárgyi eszközök nyilvántartása A vásárolt készletek bizonylatai Pénzügyi analitika számítógépen

Számvitel gyakorlat

187

32

16 14 10

16 14 10

8 8 8 8

8 8 8 8

32

24

24

20

20

20

16

136

8

12

16

20

A vállalkozás vagyona

64

8

12

16

16

A számviteli törvény

A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret Tárgyi eszközök elszámolása A vásárolt készletek elszámolása A jövedelem elszámolás A saját termelésű készletek elszámolása Termékértékesítés elszámolása

72

forgalmi

Számviteli alapismeretek

Helyi adók

Általános adó

jövedelemadó

12

16

18

28

24

20

24

20

162

9

9

9

9

36

6

14

9

9

9

9

36

12

16

18

28

24

20

24

20

162

6

14

10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása

11505-12 Könyvelés számítógépen

Bérelszámoló program

Könyvelés számítógépen Szoftverjog és etika, adatvédelem A könyvelési programokkal kapcsolatos követelmények Főkönyvi és folyószámla könyvelési rendszer Tárgyi eszköz nyilvántartó program Készletnyilvántartó program

A vállalkozás válsága

Gazdálkodás a befektetett eszközökkel Készletgazdálkodás, logisztikai rendszer Munkaerő és bérgazdálkodás Gazdálkodás, gazdaságosság A vállalkozás vezetése, szervezete és stratégiája

Gazdálkodási ismeretek

188

26 16 16

26 16 16

18 18

18 18

18

36

36

18

6

6

6

6

128

128

14

22 22

14

18

112

18

112

10149-12 Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai

vállalati

Költségekkel kapcsolatos elszámolások Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások Pénzügyi és hitelműveletekkel kapcsolatos elszámolások Kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások A zárás, éves beszámoló

Jövedelem-elszámolás

A számviteli törvény, az éves beszámoló A tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások Immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások A vásárolt készletek elszámolása

Számvitel

Integrált rendszerek

alkalmazása

189

18

20

24

12 22

18

20

24

12 22

16

30

30 16

8

24

24

8

18

192

26

18

192

26

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

190

10 7 3

10 7 3

28 14

14

4

96

12

12

28

4

Az adózás rendje

Személyi jövedelemadózás és bért terhelő járulékok Egyéni vállalkozó jövedelemadózási

96

32

32

6

16

16

6

26

26

14

2

2

14

64

64

Adózás

A finanszírozás gyakorlata A vállalkozások pénzügyi teljesítményének mérése Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat Beruházások pénzügyi döntései Forgóeszközszükséglet megállapítása A finanszírozás gyakorlata Pénzügyi teljesítmények mérése

Vállalkozásfinanszírozás A vállalkozás pénzügyi döntései A beruházások értékelése A forgóeszköz-ellátás

1501-12 Projektfinanszírozás

Projekt-finanszírozás alapjai A projektek pénzügyi tervezése A projekttámogatások Projektfinanszírozás gyakorlat Projektértékelés módszerei A projektek pénzügyi tervezése A projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése

Projekt-finanszírozás

191

64

14 36

14 36

64

14

14

14

14

64

24

24

64

26

64

4

4

26

64

56

4

64

56

4

Gyakorlati előkészítés

Elektronikus bevallás gyakorlata A bevallások ellenőrzése

64

12

22

22 12

16

16

Elektronikus adóbevallásgyakorlat

Helyi adók

Társaságok jövedelemadózása Általános forgalmi adó

formái

-12 Proje ktfoly amat ok követ

180

216

Összesen

Összesen szabadsávval

90

288

252

180

72

352

320

192 128

968

396

1260

1116

720

Szabadsávval 1664 ÷ 2380/69,9% 1392 (ötévfolyamos képzésben: 1260)66%/(ötévfolyamos képzésben: 64,3%) Szabadsávval 716 ÷ 2380/30,1% 716 (ötévfolyamos képzésben 700)34% / (ötévfolyamos képzésben: 35,7%

252

216

126

992

672

1120

16

16

320

192

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

2380

2108

2108

12

20

20 12

32

32

10

22

22

10

16

16

* Az idegen nyelv oktatása a közös alapozóban (Foglalkoztatás I.) is megjelenik, melyre készített külön program témakörei és azok óraterve megtalálható a dokumentumban!

Gyakorlati óraszámok/aránya

Elméleti óraszámok/aránya

90 90

Összesen

Projektterv készítése

Projekttervezés gyakorlata Projektirányítás számítógéppel

Közbeszerzési eljárás

Projektmenedzsment alapok Projekt elemzése, tervezése Projekt irányítása, dokumentálása

A SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV MEGVALÓSULÁSA ISKOLÁNKBAN /ÉVFOLYAMOK – TANTÁRGYAK - ÓRASZÁMOK/

9. ÉVFOLYAM - Munkahelyi egészség és biztonság - Gazdasági és jogi ismeretek - Ügyviteli gyakorlatok ÖSSZESEN:

10. ÉVFOLYAM - Gazdasági és jogi ismeretek - Ügyviteli gyakorlatok ÖSSZESEN:

11. ÉVFOLYAM - Ügyviteli gyakorlatok - Általános statisztika - Statisztika gyakorlat - Pénzügyi alapismeretek - Számviteli alapismeretek ÖSSZESEN:

12. ÉVFOLYAM - Általános statisztika - Statisztika gyakorlat - Pénzügyi alapismeretek - Pénzügy gyakorlat - Adózási alapismeretek - Adózás gyakorlat - Számviteli alapismeretek - Számvitel gyakorlat ÖSSZESEN:

HETI ÉVI ELMÉLET GYAKORLAT ÖSSZESEN 0,5 18 3 108 2,5 90 6 216

4,5 2,5 7

1 1 1 2 3 8

1 1 2 1 1 1 3 1 11

162 90 252

36 36 36 72 108 288

36 36 72 36 36 36 108 36 396

A SZAKMAI FEJLESZTENDŐ TÉMAKÖRÖK

TANTÁRGYAKKAL ÖSSZEFÜGGŐ KOMPETENCIÁK, TANÍTÁSI CÉLOK,

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

194

A 11500-12 azonosító számú, Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Munkavédelmi ismeretek

jogi Munkakörnyezeti hatások

Munkaeszközök biztonsága

Munkavégzés személyi feltételei

Munkavédelmi alapismeretek

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyek kialakítása

Munkahelyi egészség és biztonság

x

x

FELADATOK Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét

x

Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték

x

A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések hátrányos következményei

x

x

A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása

x

x

Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai

x

A munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei

x

Munkaeszközök a munkahelyeken

x

Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken Munkavédelmi szakemberek munkahelyeken

és

x

feladataik

a

x

A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK x

Információforrások kezelése

195

x

x

x

Biztonsági szín- és alakjelek

x x Olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

x

Felelősségtudat

x

x

x

x

x

x

Szabálykövetés

x x

Döntésképesség Visszacsatolási készség

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK x

x

Irányíthatóság

x

x

Irányítási készség

x

x

Rendszerező képesség Körültekintés, elővigyázatosság

MÓDSZERKOMPETENCIÁK x x x

Helyzetfelismerés

196

x x x

x

x

9. évfolyam Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

18óra

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. Témakörök Munkavédelmi alapismeretek 4 óra A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testiépségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.törvényfogalommeghatározásai. Munkahelyek kialakítása 4 óra Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.

Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége.

197

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, , helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat.Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági környezetvédelem célja, eszközei.

szín-és

alakjelek.

Hulladékgazdálkodás,

Munkavégzés személyi feltételei 2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. Munkaeszközök biztonsága Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalommeghatározása.

2 óra

Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei és a munkaeszközre(mint termékre)meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények.Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 2 óra

Munkakörnyezeti hatások

198

Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok éskeverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalmaés az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek AzAlaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány és az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkozási megbetegedések Balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

199

A 11504-12 azonosító számú Gazdálkodási alaptevékenység ellátása megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

200

Elvégzi a bejövő és kimenő számlák egyeztetéseit, a nyilvántartások alapján Bizonylati renddel kapcsolatos feladatokat lát el (bizonylatok kiállítása, ellenőrzése, tárolása, továbbítása, szigorú számadás alá tartozó bizonylatokról nyilvántartás vezetése) Analitikus, főkönyvi könyvelésre előkészít, kontíroz

Közreműködik a vállalkozás beindításához, átalakításához, megszűnéséhez szükséges adminisztratív teendők ellátásában Ellátja a marketingtevékenységhez kapcsolódó ügyintézői feladatokat Kapcsolatot tart a vevőkkel, szállítókkal Elkészíti a megrendeléseket Közreműködik a szerződéskötésnél Kezeli a reklamációkat

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Mikrogazdasági alapok

X

A fogyasztói magatartás és a kereslet

X X

A vállalat termelői magatartása és a kínálat

X

X X

X

A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai

X

X

X

Jogi alapismeretek

X

Tulajdonjog

X

A kötelmi jog

X X X

A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret

X

készletek

X

A vásárolt elszámolása

alapítása, A vállalkozások működése

X

A marketing alapjai

ágazati A nemzetgazdaság rendszere

FELADATOK

A saját termelésű készletek elszámolás

X

X

X

A pénzkezeléshez kapcsolodó bizonylatok A jövedelem elszámolása

Tárgyi eszközök elszámolása

Számviteli gyakorlatok

X

X

X

X

X

X

X

X

eszközök A tárgyi nyilvántartása

Számviteli alapismeretek

készletek A vásárolt bizonylatai

Gazdasági és jogi alapismeretek Termékértékesítés elszámolása

A vállalkozás vagyona

A számviteli törvény

A 11504-12 azonosító számú Gazdálkodási alaptevékenység ellátása megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

analitika Pénzügyi számítógépen

A gazdasági élet alapvető területei (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat) A gazdasági élet szereplői és kapcsolatai, az állam feladatai, az állami költségvetés legfontosabb bevételei és kiadásai A nemzetgazdaság és ágazati rendszere A nemzetgazdaság teljesítmény kategóriái és mérésük A vállalat helye a nemzetgazdaságban A vállalkozás létesítése, működése és megszűnése Gazdálkodás és gazdaságosság (költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény) A marketing vállalati működése

Közreműködik a leltárak felvételével, dokumentálásával kapcsolatos feladatok ellátásában Értelmezi a mérleget és az eredménykimutatást

Közreműködik a bankszámlával kapcsolatos gazdasági események könyvelésében Közreműködik a vevőkkel kapcsolatos gazdasági események elszámolásában Közreműködik a szállítókkal kapcsolatos gazdasági események elszámolásában Közreműködik a termelési költség elszámolásában Közreműködik az értékesítéssel kapcsolatos gazdasági események elszámolásában Közreműködik a jövedelemelszámolással kapcsolatos gazdasági események könyvelésében

202

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

SZAKMAI ISMERETEK

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése

A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események – beruházás, értékcsökkenéselszámolása Anyagvásárlás és felhasználás elszámolása A bérköltség, a bért terhelő adók és járulékok elszámolása A munkavállalót terhelő levonások elszámolása és a bérek kifizetése, átutalása A saját termelésű készletek raktárba vételével kapcsolatos elszámolások Termékértékesítéssel kapcsolatos elszámolások

Jogi alapismeretek, joghierarchia, szabályzati hierarchia A polgári jog és a társasági jog alapjai A szerződés fogalma, érvényessége, létrejötte, megszűnése, és a követelések elévülésének feltételei. Az érvényes szerződés alaki és tartalmi követelményei. Egyes szerződéstípusok (adásvétel, csere, vállalkozás, megbízás, bérlet) ismerete Szerződést biztosító mellékötelezettségek (bankgarancia, zálogjog, kezesség, óvadék), engedményezés, kötelezettség-átvállalás A szerződések alapvető tartalmi és formai követelményei, jellemzői szerződésfajták A számviteli törvény. A beszámoló és a könyvvezetési kötelezettség A vállalkozás vagyona, a leltár és a mérleg A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret Az analitikus nyilvántartások vezetése

203

X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK X X X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X X X

X X

X

X

X X

X

X

X

X

204

X

X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Általános statisztika

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X X MÓDSZER KOMPETENCIÁK

X

X X TÁRSAS KOMPETENCIÁK

X

X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

X

X

Ügyviteli gyakorlatok

X

Információgyűjtés Áttekintő és rendszerező képesség Problémamegoldás, hibaelhárítás Gyakorlatias feladatértelmezés

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

X

X

Motiválhatóság Kapcsolatteremtő készség Meggyőzőkészség Konfliktusmegoldó készség

Precizitás (pontosság) Megbízhatóság Felelősségtudat Szervezőkészség

Szakmai kommunikáció Jogforrások megfelelő alkalmazása Szövegszerkesztés, táblázat és adatbázis-kezelés Információgyűjtés A projektdokumentumok, nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Statisztika gyakorlat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

A munkaköréhez kapcsolódó hivatalos ügyeket intéz (közigazgatási szerveknél) Rendszeres és eseti jelentéseket készít Az ügyiratok mozgását folyamatosan figyelemmel kíséri Közreműködik a projektdokumentációk kezelésében a projekttervezéstől a pályázati szakaszon keresztül a program lezárásáig Adatbázisokat kezel, iratkezelést végez Határidőre eleget tesz az adatszolgáltatási

Adatokat, információkat gyűjt, rögzít, válogat, osztályoz, nyilvántart és iktat Betartja az adat- és titokvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, utasításokat Hagyományos és digitális dokumentumokat rendszerez Regisztrálja és karbantartja az ügyfélkapcsolatait Hivatalos levelezést folytat hagyományos és digitális formában Hivatalos okmányokat tölt ki

Tízujjas vakírás

205

X

Szövegformázás

X

X

A statisztikai alapfogalmai

Üzleti kommunikáció

Levelezés és iratkezelés

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

FELADATOK

Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei

X

Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása

X

Érték-, ár- és volumenindex

X

A grafikus ábrázolás

X

Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei

X

X

Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása

X

Érték-, ár- és volumenindex alkalmazása

X

x

X

x

Esettanulmány készítése

A statisztika alapfogalmai Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei (statisztikai sorok, táblák, viszonyszámok, középértékek) Érték-, ár-, volumenindex Grafikus ábrázolás A levelezés (hagyományos és digitális) rendszerezésének, iktatásának menete, szabályai A vevő-, ügyfélkapcsolatok regisztrálásának, nyilvántartásának és kezelésének eljárási szabályai A hivatalos levelek elkészítésének (hagyományos és digitális) szabályai, jellegzetes formái A hivatalos okmányok kezelésének és felhasználásának szabályai

kötelezettségnek Használja a szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis-kezelő számítógép programokat, a beépített függvényeket A termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó kísérőokmányokat az illetékesekhez eljuttatja Kezeli a számítógépet és tartozékait (adathordozók, scanner, nyomtató, stb.) Szöveget, táblázatot szerkeszt Telefont, faxot, fénymásoló gépet kezel Az elektronikus adatbázisok biztonságos mentési munkálatait ellátja, az anyagokat archiválja

206

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

SZAKMAI ISMERETEK X

X

X

X X X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

Precizitás (pontosság) Megbízhatóság Felelősségtudat Szervezőkészség

Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése Szakmai kommunikáció Jogforrások megfelelő alkalmazása Szövegszerkesztés, táblázat és adatbáziskezelés Információgyűjtés A projektdokumentumok, nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése

A projekt fogalma, a projekttervezés lépései, a projektdokumentumok típusai és tartalma Az adatbázis-kezelés, az iratkezelés, az időszakos jelentések elkészítésének szabályai A termékek és szolgáltatások kísérő okmányainak szerepe, kezelése, jellemző típusai A számítógép billentyűzetének szakszerű használata A számítógép és tartozékainak (adathordozók, scanner, nyomtató, stb.) kezelése A táblázatok készítésének tartalmi és formai követelményei Az elektronikus ügyintézés, levelezés, az internet és az intranet használata Elektronikus adatbázisok biztonsági mentésének, archiválásának módjai X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK X X X X X X

X

X

X

X

X

207

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK X X X X X X X X X X X X X

X

X

X

X X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X X X

X

X

X

X

X X X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X X X

X

X X

X

X

X

X

X

Eljár a bankgarancia, fedezetigazolás és

Közreműködik a pénzforgalmi számlanyitásánál, kiállítja a pénzforgalmi nyomtatványokat, gondoskodik teljesítésükről, ki- és bevezeti a pénzforgalmi számlán megjelenő pénzügyi teljesítéseket

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

szektor

208

X

Pénzügyi alapvetései

X

Pénzügyi intézményrendszer

X

és piac A pénzügyi termékei

A pénzforgalom

X

X

FELADATOK

Értékpapírok értékelése A pénz időértéke

Pénzügy gyakorlat Valuta, deviza-árfolyama

Pénzügyi alapismeretek

X

Biztosítási alapismeretek

X X X X

Adózási alapismeretek

X

Az államháztartás rendszere

X

Adózási alapfogalmak

Információgyűjtés Áttekintő és rendszerező képesség Problémamegoldás, hibaelhárítás Gyakorlatias feladatértelmezés

Kiemelt adónemek

X

X X X X

X X X X

X X X X

X

Adózás gyakorlat Személyi jövedelemadó

Motiválhatóság Kapcsolatteremtő készség Meggyőzőkészség Konfliktusmegoldó készség

Általános forgalmi adó

TÁRSAS KOMPETENCIÁK X X X X X X MÓDSZERKOMPETENCIÁK X X X X X X X X

Helyi adók

akkreditív nyitás ügyében, követi a pénzforgalmi-számlakivonatok tartalmát, azok egyenlegeit. Vezeti a pénzforgalmi számla felett rendelkezésre jogosultak nyilvántartását Figyelemmel kíséri a választott devizaárfolyamokat Közreműködik a banki termékek (kamat, díj, jutalékok figyelembevételével) és a biztosítási termék kiválasztásában, informálódik a pénzügyi-piaci kondíciókról, nyilvántartja az értékpapírok árfolyamait, hozamait Gondoskodik a készpénzforgalom lebonyolításáról (pénznemenként), kezeli és feltölti a bankkártyákat Kiállítja a bevételi- és kiadási bizonylatokat, vezeti a pénztárjelentést, a pénztárnaplót és a szigorú számadású nyomtatványok analitikáját Felszereli a bankszámlakivonatot (bankszámlakivonat + a mozgáshoz kapcsolódó bizonylatok). Közreműködik a biztosítási termék kiválasztásában Informálódik a pénzügyi-piaci kondíciókról Megbízásából értékesített vagy vásárolt kötvényekre, részvényekre és egyéb értékpapírokra vonatkozó nyilvántartásokat vezeti Adatokat gyűjt a befektetési döntésekhez Előkészíti az adónyilvántartásokat az adóbevalláshoz

209

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

értékpapírok

jellemzői

(kötvény,

210

X

X

X

X

X

X

Az

X

X

X X

X

X

SZAKMAI ISMERETEK

Pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások Passzív bankügyletek (betétgyűjtés, értékpapírok kibocsátása, forrásszerzés a jegybanktól és a bankközi piacon) és az aktív bankügyletek {hitelezés (biztosítékok), váltóleszámítolás, lízing, faktorálás, forfetírozás} A pénz időértéke A pénzforgalmi számlák fajtái Fizetési megbízások lebonyolítása, a fizetési művelet során alkalmazható fizetési módok Pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok a gazdálkodó szervezeteknél Nemzetközi pénzügyi rendszer és a nemzetközi pénzforgalom Valuta, deviza, árfolyam Értékpapírok csoportosítása

Gazdaságpolitika és a pénzügypolitika Jegybank és a monetáris szabályozás Pénzügyi intézményrendszer

Vezeti az adó- és vámnyilvántartásokat Nyilvántartja a bejövő és kimenő számlák áfa analitikáját Közreműködik a helyi adókkal kapcsolatos feladatok ellátásában

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

Motiválhatóság Kapcsolatteremtő készség

Precizitás (pontosság) Megbízhatóság Felelősségtudat Szervezőkészség

Szövegszerkesztés, táblázat és adatbáziskezelés Információgyűjtés A projektdokumentumok, nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése

Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése Szakmai kommunikáció Jogforrások megfelelő alkalmazása

részvény, közraktárjegy, váltó, állampapírok, banki értékpapírok) Biztosítási szerződés Biztosítási ágazatok fajtái Likviditás, jövedelmezőség és hatékonyság Biztosítási szerepe, biztosítási ágazatok fajtái Az államháztartás rendszere Adózási alapfogalmak A személyi jövedelemadó (összevontan adózó jövedelmek) Az általános forgalmi adó Helyi adók fajtái

211

X

X

X

X

X

X

X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK X X X X X X X X TÁRSAS KOMPETENCIÁK X X X

X

X

X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK X X X X X X X X X X X X X

X X X X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X X

X

X

X X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X X

X

X

X

Információgyűjtés Áttekintő és rendszerező képesség Problémamegoldás, hibaelhárítás Gyakorlatias feladatértelmezés

Meggyőzőkészség Konfliktusmegoldó készség

212

X

X

X

X X

X X X X X X X MÓDSZERKOMPETENCIÁK X X X X X X X

X

X

X X

X

X

X

X X

X

X

X X X

X X

X X

Gazdasági és jogi alapismeretek tantárgy A tantárgy tanításának célja A tanulóval megismertesse a gazdasági élet különböző területeihez kapcsolódó fogalmakat és az azok közötti összefüggéseket, a vállalkozások és a nemzetgazdaság egyes területeinek több irányú kapcsolatát, a közgazdasági elmélet és a gyakorlati gazdasági élet összefüggéseit.

Témakörök 9. évfolyam Mikrogazdasági alapok Gazdasági alapfogalmak Termelési tényezők Gazdasági körforgás

10 óra

A fogyasztói magatartás és a kereslet 32 óra Piaci alapfogalmak, szereplők, piaci mechanizmus A fogyasztói döntést befolyásoló tényezők A fogyasztó döntési mechanizmusa, a racionalizálási elv érvényesülése a fogyasztói magatartásban Az egyéni és a piaci kereslet A vállalat termelői magatartása és a kínálat A vállalat környezete, piaci kapcsolatai, formái A termelés technikai, gazdasági összefüggései A termelés költségei, a költségfüggvények A piac formái és a kínálat A piacszabályozás Gazdálkodás, gazdaságosság Költség, kiadás, ráfordítás bevétel fogalma A fedezeti összeg A vállalkozás gazdálkodásának eredménye

42 óra

A vállalkozások alapítása, működése 24 óra A vállalkozásokról általában, a kis- és középvállalkozások jellemzője Az egyéni vállalkozás jellemzői, alapítása, szüneteltetése, megszűnése A társas vállalkozások formái, sajátosságai A társas vállalkozások alapítása, működése A táras vállalkozások megszűnése Csődeljárás, felszámolási eljárás Cégnyilvántartás A vállalkozás szervezete A vezetés fogalma, vezetési szintek A vezetői tulajdonságok, vezetők feladatai A vezetés és irányítás információ bázisa A controlling tevékenység szerepe

10. évfolyam A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai 32 óra Makrogazdasági fogalmak, gazdasági folyamatok. A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői A makrogazdaság piacai Az állam feladatadatai, az állam gazdasági szerepe Monetáris és fiskális politika Az államháztartás rendszere A központi költségvetés szerkezete, főbb bevételi forrásai és kiadásai A nemzetgazdaság ágazati rendszere 50 óra A nemzetgazdaság fogalma és ágazati rendszere A gazdasági alanyok (szereplők) főbb csoportjai (vállalat, háztartás, állam, stb.) A termelés tényezői (föld, munka, tőke, vállalkozás, információ) és kölcsönhatásuk

A tulajdonviszonyok és gazdasági koordinációs mechanizmusok Nemzetgazdasági ágak, ágazatok, alágazatok és szakágazatok,a nemzetgazdaság teljesítménykategóriái és mérésük A bruttó kibocsátás, a bruttó és nettó hazai termék A bruttó és nettó nemzeti jövedelem nominál- és reálértéke

A gazdasági növekedés, a nemzeti vagyon fogalma, részei A marketing alapjai Marketing alapfogalmak A marketing szerepe a vállalkozásban Piackutatás Marketingmix Marketingstratégia A reklámtevékenység jogi eszközei

20 óra

Jogi alapismeretek 20 óra A jog lényege, fogalma, funkciói A jogforrás és jogforrási hierarchiája A jogviszony A jogi norma szerkezete, megjelenése, érvényessége A jogalkotás. A jogrendszer felépítése, tagozódása A gazdaság és a jog közötti viszony, a jogrend szerepe a gazdaságban A jogszabályok értelmezése, jogalkalmazás Tulajdonjog 12 óra A tulajdon fogalma, tartalma, a tulajdonost megillető jogosultságok A birtoklás és birtokvédelem A használat és hasznok szedése A rendelkezés joga A tulajdonjog korlátozásai Eredeti és származékos tulajdonszerzés

214

A kötelmi jog 28 óra Szerződések fogalma, fajtái A szerződésekre vonatkozó közös szabályok: szerződéskötés A szerződés érvénytelensége, módosítása, megszűnése A szerződés teljesítése, a szerződés megszegése A szerződés megerősítése, biztosítékadás (foglalók, kötbér, kezesség) A szerződések legfontosabb szabályai: adásvétel, bérlet, letét, megbízás, vállalkozás, szállítás, fuvarozás, hitel- és kölcsönszerződés, bankszámla- és betétszerződés, folyószámla-szerződés, lízing, követelésvétel, biztosítás

215

A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” A számonkérés a tananyag jellegéből következően szóbeli és írásbeli formában történjék. A szóbeli számonkérést a tanév során folyamatosan célszerű alkalmazni az alapfogalmak, az alapösszefüggések önálló, szakszerű, szabatos megfogalmazásával. Az egyes nagyobb témakörök feldolgozása, rendszerezése után célszerű a tanulók teljesítményét írásbeli feladatsorral mérni. A számonkérés különböző típusú feladatok kombinációjából álljon: tartalmazzon teszt jellegű feladatokat, igaz−hamis állításokat, alapfogalmak rövid meghatározását, rendszerezéseket és a témakörökhöz kapcsolódó egyszerű számításokat. Az írásbeli feladatok értékelésénél az alakilag rendezett, szabályos javításokat tartalmazó megoldások tekinthetők alapkövetelménynek. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként: 90 - 100% jeles 80 - 89% jó 65 - 79% közepes 50 - 64% elégséges 0 - 49% elégtelen

Ügyviteli gyakorlatok tantárgy A tantárgy tanításának célja Az ügyvitel gyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók - a tízujjas vakíráson alapuló helyes írástechnikát elsajátítsák, képessé tegye a tanulókat szakmai szöveg másolására, a szövegszerkesztővel történő adatbevitelre, ügyiratok kitöltésére, és készítésére, hivatalos levelek formai és tartalmi megfogalmazására, az irodatechnikai eszközök használatára, - megismerjék a projekttervezés lépésein keresztül a projektdokumentumok

típusait és tartalmát az üzleti élet etikáját, elsajátítsák az üzletfelekkel való kommunikációs szabályokat az üzleti tárgyalások és az ügyfelekkel történő

- megismerjék

kapcsolattartás vonatkozásában

Témakörök 9. évfolyam 3.1.1. Tízujjas vakírás 90 óra Tízujjas vakírással a betűk, számok, jelek és kezelőbillentyűk kapcsolása a homogén gátlás pszichológiai elvének érvényesítésével Szócsoportok, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással. A jelek szabályai A kiemelési módok önálló meghatározásának gyakorlása a szövegösszefüggés ismérvei alapján A gépelt levél adott időszakban érvényes szabályai

216

10. évfolyam Szövegformázás 18 óra A szövegszerkesztővel történő adatbevitel megalapozása betűk, számok, jelek írásának adott időszakban érvényes szabályai Szövegformázás, másolás, áthelyezés, kiemelés, felsorolás, tabulátor, szöveg igazítása, előfej, élőláb stb. Táblázatkészítés, formázás, szegély, mintázat stb. Szimbólumok, képek beszúrása, formázása Levelezés és iratkezelés 72 óra A levél fajtái, formai ismérvei A hivatalos levelek fogalmazásának tartalmi szempontjai A beadványok (kérvény, kérelem, fellebbezés, stb.) Az egyszerű ügyiratok fajtái (nyugta, elismervény, meghatalmazás, stb. A projektdokumentumok, nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése Közigazgatási szerv, intézmény, gazdálkodó szervezet, levelei (értesítés, meghívó, igazolás, engedély stb.), a szerződésekkel kapcsolatos ügyiratok. A vállalkozások, szervek, intézmények belső, levelei (jegyzőkönyv, emlékeztető, feljegyzés, stb.) Üzleti levelezés (ajánlat, megrendelés, teljesítés, a teljesítés zavarai, szállítás stb.) Munkaviszonnyal kapcsolatos levelek (önéletrajz, pályázat, munkaszerződés, stb.) Az alkalmazott irodatechnikai eszközök használata Az ügyiratkezelés alapfogalmai Az irattározás kellékei, eszközei Az iratkezelés gyakorlata (postabontás, érkeztetés, iktatás, stb.) 11. évfolyam Üzleti kommunikáció 36 óra Az emberi kommunikáció alapvető felfogásai ás általános modellje Magatartás és önismeret: célhierarchia, életszervezés, a céltól a tettig, az önismeret és emberismeret, az image kialakítása Hatékony kommunikáció: a verbális és nem verbális kommunikációs csatorna Tárgyalási, konfliktuskezelési, érvelési technikák Üzleti protokoll szabályai A szerződéskötés gyakorlata: szerződések készítése gyakorlati szituációk alapján A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tízujjas vakírás értékelése a gépírásoktatás sajátos szabályai szerint történik. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként: 90 - 100% jeles 80 - 89% jó 65 - 79% közepes 50 - 64% elégséges

217

0 - 49%

elégtelen

Általános statisztika tantárgy A tantárgy tanításának célja A Statisztikai alapok tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezzen a leggyakrabban használt statisztikai feldolgozási eszközökről, a grafikus ábrázolás alkalmazási módszereiről, az adatok szolgáltatásának lehetőségéről. A megtanult ismereteket a mindennapi gazdasági életet érintő média-információin keresztül értelmezni tudja. Témakörök 11. évfolyam A statisztikai alapfogalmai A statisztika fogalma, ágai A statisztikai sokaság fajtái, jellemzői A statisztikai ismérv és fajtái A statisztikai adatok rendezése, a csoportosítása Az információk forrásai, az információszerzés eszközei A statisztikai törvény

4óra

Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei 28 óra A statisztikai sor fogalma, fajtái, készítésének szabályai A statisztikai tábla fogalma, statisztikai táblák típusai A viszonyszámokról általában: fogalma, fajtái, számítása, a leggyakrabban használt viszonyszámok jellemzői, alkalmazási területei − dinamikus viszonyszám, bázis- és láncviszonyszám, és ezek összefüggései − megoszlási, koordinációs viszonyszám és összefüggései − intenzitási viszonyszám fogalma, fajtái, jellemzői, összefüggések − a gazdasági életben használt néhány legfontosabb intenzitási viszonyszám − intenzitási viszonyszám dinamikájának vizsgálata, A középértékek fogalma, fajtái, számítása Helyzeti középértékek: módusz és medián Számított középértékek − a mennyiségi sorok elemzése számított közép-értékekkel számtani átlag harmonikus átlag négyzetes átlag − idősorok elemzése középértékekkel kronologikus átlag mértani átlag − a szóródás vizsgálata: fogalma, mutatói A grafikus ábrázolás Grafikus ábrázolás eszközei Grafikus ábrák készítése

4 óra

218

Az ábrázolás alkalmazási területei 12. évfolyam Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása 18 óra A standardizálás módszere Standardizálás különbségfelbontással Főátlagok eltérése Részátlagok hatása Összetételhatás Összefüggés az eltérések között Az indexek számítása a standardizálás alapján Főátlag index Részátlag index Összetételhatás indexe Összefüggések az indexek között Az érték− −, ár− − és volumenindex 14 óra A termelési, forgalmi érték meghatározása, nagyságára ható tényezők Az értékindex számítása és értelmezése Az árindex számítása és értelmezése A volumenindex számítása és értelmezése Összefüggés az indexek között Az árbevételre ható tényezők számszerűsítése, összefüggésük A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és feladatalkotó (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismereteket és számítási feladatokat a fenti feladattípus között szerepeljenek. A feladatalkotó típusoknál az igényes szakmai megfogalmazásra törekedjünk. A tanulók munkái formai és alaki szempontból rendezettek legyenek, javításokat csak szabályosan végezhetnek. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként: 90 - 100% jeles 80 - 89% jó 65 - 79% közepes 50 - 64% elégséges 0 - 49% elégtelen

Statisztika gyakorlat tantárgy A tantárgy tanításának célja A statisztikai gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló a megtanult statisztikai fogalmakat és mutatószámokat a gyakorlatban tudja értelmezni. Fejlessze a tanulók

219

számarányérzékét a mikro− és makrogazdaság legfontosabb valós mutatóinak bemutatásával, megismertetésével, alkalmaztatásával, és ösztönözze a tanulókat a megfelelő összefüggések feltárására, a helytálló, valós következtetések megállapítására, levonására, azáltal is, hogy az elemzéshez a grafikus módszereket alkalmazza. Témakörök 11. évfolyam Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei 36 óra Az elméletben tanultak gyakorlatban történő elmélyítése, alkalmazva a számítógépes programokat, kiemelten a statisztikai a függvények használatát a viszonyszámok és a középértékek gyakorlatában Elemzések és következetések levonása kiszámított adatokból 12. évfolyam Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása 16 óra Az elméletben tanultak gyakorlatban történő elmélyítése, alkalmazva a számítógépes programokat, kiemelten a függvények használatát az adott témakör gyakorlatában Elemzések és következetések levonása kiszámított adatokból Az érték− −, ár− − és volumenindex 16 óra Az elméletben tanultak gyakorlatban történő elmélyítése, alkalmazva a számítógépes programokat, kiemelten a függvények használatát az indexszámítás gyakorlatában Elemzések és következetések levonása kiszámított adatokból A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” A tanulók értékelése írásos gyakorlati feladatok (feleletválasztó és feladatalkotó) és számítógépen a statisztikai függvények alkalmazása és grafikus ábrázolás alapján történik. A tanulók a statisztikai módszerek számítógépes alkalmazásánál is értékeljék a kapott adatokat, vonjanak le következtetéseket és adjanak egyszerű elemzéseket. Az esettanulmány komplex értékelésre ad lehetőséget, a megtanult statisztikai módszerek alkalmazását méri. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként: 90 - 100% jeles 80 - 89% jó 65 - 79% közepes 50 - 64% elégséges 0 - 49% elégtelen Pénzügyi alapismeretek tantárgy A tantárgy tanításának célja A pénzügyi alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló legyen képes a gazdasági folyamatokat pénzügyi aspektusból vizsgálni, érdeklődjön a mindenkori gazdaságpolitikai és pénzügy-politikai célok és megvalósításának módjai iránt,

220

eligazodjon a pénzügyi intézményrendszerében és ismerje az alapvető pénzügyi szolgáltatásokat. Alkalmas legyen meghatározni és kiválasztani a pénzforgalom lebonyolításának vállalkozás számára leginkább megfelelő módját, és segítsen eligazodni a pénzügyi piacon kínált értékpapírok fajtái között. A tanuló megismerje a nemzetközi elszámolási eszközök árfolyam-alakulásának hatását a gazdasági szférára. Témakörök 11. évfolyam Pénzügyi szektor alapvetései 4 óra A pénz fogalma és fajtái, a pénz funkciói A pénz fogalma, funkciói (értékmérő, forgalmi eszköz, fizetési eszköz, kincsgyűjtés, felhalmozás, vagyontartás) A pénz kialakulása: árupénz, pénzhelyettesítők, a mai pénz Gazdaságpolitika, pénzügypolitika (fogalma, eszközei) Pénzügyi intézményrendszer 34 óra A bankok kialakulása, fogalma és a bankműveletek Passzív bankügyletek (betétgyűjtés, értékpapírok kibocsátása, hitelfelvétel a jegybanktól és más banktól) Aktív bankügylet (hitelezés, váltóleszámítolás, lízingügylet, faktorálás, forfetírozás), hitelbiztosítékok: tárgyi, dologi biztosíték és személyi biztosíték Semleges bankműveletek Az egyszintű és a kétszintű bankrendszer jellemzői A jelenlegi magyar pénzügyi intézményrendszer felépítése Jegybank és a monetáris szabályozás Az MNB szervezeti felépítése A magyar központi bank feladatai, a monetáris irányításban betöltött helye A pénzügyi intézmények jellemzői (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások) Pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások Nem monetáris közvetítők és feladataik (biztosítók, nyugdíjpénztárak) PSZÁF, Magyar Bankszövetség, OBA, BEVA A nemzetközi pénzügyi intézmények A pénzforgalom 34 óra A pénzforgalom általános szabályai A fizetési számlák fajtái A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés, formai és tartalmi követelményei Fizetési számla megnyitása, fizetési számla feletti rendelkezés A pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának közös szabályai Fizetési műveletek jóváhagyása Titoktartási szabályok (fizetési titok, sorbaállítás) Fizetési módok fizetési számlák közötti fizetés: átutalás, beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, az okmányos meghitelezés (akkreditív)

221

fizetési számlához kötődő készpénzfizetés: készpénzfizetésre szóló csekk kibocsátása és beváltása, készpénzbefizetés fizetési számlára, készpénzkifizetés fizetési számláról fizetési számla nélküli fizetés: készpénzátutalás készpénzfizetés A készpénzforgalom lebonyolításának helye A pénztár, pénzkezelés és pénztári forgalom elszámolása A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatkörök A nemzetközi fizetések általános szabályai 12. évfolyam A pénzügyi piac és termékei 54 óra Pénzügyi piacok fogalma, gazdaságban betöltött szerepe Pénzügyi piacok csoportosítása A részpiacok jellemzői Az értékpapírok pénzügyi piacokon betöltött szerepe Értékpapírok megjelenése, fogalma (főbb csoportosítási szempontjai) Az értékpapírok főbb fajtái a kötvény fogalma, jellemzői, fajtái vállalati kötvény pénzügyi piacon betöltött szerepe a részvény fogalma, jellemzői a részvények szerepe a gazdaságban a részvények fajtái és jellemző a közraktárjegy fogalma, jellemzői a váltó, mit a kereskedelmi hitelezés egyik eszköze váltótípusok: saját és idegenváltó váltóműveletek az állampapírok az állampapírok és a monetáris politika kapcsolata az állampapírok fajtái és jellemzői a banki értékpapírok A tőke- és pénzpiaci ügyletek: prompt és termin ügyletek Biztosítási alapismeretek Biztosítási alapfogalmak A biztosítás szerepe, jelentősége A biztosítás módszere Biztosítási ágazatok rendszerei Biztosítási szerződés és a biztosítási díj Likviditás, jövedelmezőség és hatékonyság

10 óra

A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és feladatalkotó

222

(kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismereteket és számítási feladatokat a fenti feladattípus között szerepeljenek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepeljenek. Törekedni kell az igényes szakmai megfogalmazásra. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként: 90 - 100% jeles 80 - 89% jó 65 - 79% közepes 50 - 64% elégséges 0 - 49% elégtelen

Pénzügy gyakorlat tantárgy 32 óra A tantárgy tanításának célja A Pénzügyi gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló megértse és a mindennapi életben alkalmazni is tudja: a pénznek időértéke van a különböző időpontokban esedékes pénzáramok tekintetében, akár a betétgyűjtés, akár hitelfelvételhez kapcsolódóan. A legyen képes tanuló egyszerű értékpapír árfolyam és hozamszámításon keresztül döntést hozni vásárlási-eladási szándékról. A valuta- és devizaárfolyamok ismeretében gazdálkodási tevékenységhez kapcsolódóan számításokat végezni. Témakörök 12. évfolyam A pénz időértéke 10 óra A pénz időértékének fogalma, jelentősége A jelen és a jövőérték számítás időtényező táblázatok alkalmazásával A váltóval kapcsolatos műveletek Váltókibocsátás, váltóforgatás, leszámítolás Értékpapírok értékelése 18 óra A kötvény értékelése: A klasszikus kötvény reális árfolyamának (elméleti árfolyamának) becslése, valamint összevetése a piaci árfolyammal és a vásárlási-eladási szándék megállapítása A kötvények hozamának számítása: névleges hozam, egyszerű hozam A részvény értékelése: A törzsrészvény és az elsőbbségi részvény reális árfolyamának (elméleti árfolyamának) becslése, valamint összevetése a piaci árfolyammal és a vásárlási-eladási szándék megállapítása A részvények várható hozamának számítása Valuta, deviza-árfolyama 4 óra Valuta, deviza és -árfolyam fogalma A valuta- és a devizaműveletekkel kapcsolatos gazdálkodási feladatok A valuta-, devizaárfolyamokhoz kapcsolódó számítások

223

A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és feladatalkotó (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. A számítási feladatok tartalmazzanak egyszerűbb döntéseket és elemzést. A tanulók írásbeli munkái formai és alaki szempontból rendezettek legyenek, javításokat csak szabályosan végezhetnek. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként: 90 - 100% jeles 80 - 89% jó 65 - 79% közepes 50 - 64% elégséges 0 - 49% elégtelen Adózási alapismeretek tantárgy A tantárgy tanításának célja Az Adózási alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókkal megismertesse a magyar államháztartás rendszerét, az alrendszerek költségvetését, gazdálkodási szabályait. Felkészítse a tanulókat a legalapvetőbb adójogszabályok alkalmazására. Rámutasson a magánszemélyek személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségére, az arányos közteherviselés szükségességére. Bemutassa az általános forgalmi adó szerepét, s ezen ismeretek birtokában a tanulók legyenek képesek a piacgazdaság árképzési rendszerében részben eligazodni. Témakörök 12. évfolyam Az államháztartás rendszere 3 óra Az állam szerepe a modern gazdaságban A közfeladatok ellátásának szükségessége és finanszírozási forrásai Az államháztartás alrendszere (központi és önkormányzati alrendszer) A költségvetési bevételek, költségvetési kiadások, költségvetés Adózási alapfogalmak 5 óra Az adó és az adórendszer fogalma, jellemzői Adózási alapfogalmak: adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték, adómentesség, adókedvezmény, adókötelezettség A magyar adójog forrásai. Az adók csoportosítása: jövedelemadó, forgalmi típusú adó, vagyonadóztatás Kiemelt adónemek Személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadó alanyai

24 óra

224

A jövedelem, bevétel, költség Az adó mértéke Összevont adóalap adóköteles jövedelmei (önálló tevékenységből származó, nem önálló tevékenységből származó és egyéb jövedelem) Családi kedvezmény Összevont adóalap adója Adókedvezmények Általános forgalmi adó Az áfa jellemzői Az adóalany Az adó mértéke A fizetendő adó megállapítása Az adó levonási jog Adólevonási jog korlátozása (alapeset) Adófizetési kötelezettség Számlázás (számla, nyugta adattartalma) A helyi adók A helyi adók típusai: vagyoni típusú (építményadó és telekadó), kommunális jellegű adók (magánszemélyek kommunális adója és idegenforgalmi adó), helyi iparűzési adó Az egyes típusok adóalanyai Az adó alapja és mértéke Az adókötelezettség teljesítése A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és feladatalkotó (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepeljenek. Elméleti ismereteket és számítási feladatokat a fenti feladattípus között szerepeljenek. Törekedni kell az igényes szakmai megfogalmazásra. A tanulók írásbeli munkái formai és alaki szempontból rendezettek legyenek, javításokat csak szabályosan végezhetnek. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként: 90 - 100% jeles 80 - 89% jó 65 - 79% közepes 50 - 64% elégséges 0 - 49% elégtelen

Az Adózás gyakorlat tantárgy A tantárgytanításának célja

225

Az Adózás gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy felkészítse a tanulókat az adóelőlegés adószámítási feladatok elvégzésére, egyszerű adattartalmak alapján adóbevallások készítésére, ezáltal útmutatást adjon az adóbevallások elkészítésének gyakorlatához.

Témakörök 12. évfolyam Személyi jövedelemadó 12 óra Összevont adóalap és annak adószámítása (családi kedvezmény és adókedvezmény figyelembevételével) Adóelőleg megállapítása Adóbevallás készítése alapadatokkal Általános forgalmi adó 12 óra Az adó mértéke az adóalap után, valamint ha az a fizetendő adót is tartalmazza Az általános adókulcstól eltérő adómértékek alá tartozó termékek és szolgáltatások Az értékesítések után felszámított fizetendő adó megállapítása A beszerzésekre jutó előzetesen felszámított áfa A vállalkozást terhelő áfa megállapítása (alapeset) A fizetendő adó megállapítása Számla, nyugta kitöltése Helyi adók 8 óra Az egyes adótípusokra egyszerű adószámítási feladatok az adóalap és adómérték megadásával Vagyoni típusú adó Kommunális adó Helyi iparűzési adó

A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és feladatalkotó (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. A feleletalkotó feladatok között konkrét adó- és előlegszámítási esettanulmány-feladatokat kérjünk számon adónemenként. A tanulók írásbeli munkái formai és alaki szempontból rendezettek legyenek, javításokat csak szabályosan végezhetnek. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként: 90 - 100% jeles 80 - 89% jó 65 - 79% közepes 50 - 64% elégséges 0 - 49% elégtelen

226

Számviteli alapismeretek tantárgy A tantárgy tanításának célja Ismerje meg a vállalkozás vagyonát, a vállalkozások beszámolási kötelezettségét, a számviteli jogi szabályozását. Alkalmazza az analitikus és szintetikus könyvelés módszereit. Bizonylatok alapján tudja könyvelni az egyszerű gazdasági eseményekkel kapcsolatos tételeket. Témakörök 11. évfolyam - 108 óra A számviteli törvény A számvitel feladatai, területei A számvitel szabályozása (külső és belső szabályozás) A számviteli törvény fejezetei A számviteli alapelvek A vállalkozások számviteli politikája A számviteli bizonylatok A beszámoló szerepe, a beszámoló részei A beszámolók formái Beszámolás és könyvvezetés

16 óra

A vállalkozás vagyona 32 óra A leltár fogalma, fajtái. A mérleg fogalma, jellemzői, fajtái A mérlegfőcsoportok tartalma, definíciója Az eszköz- és forrásoldal sorainak tartalma Az eredménykimutatás fogalma, jellemzői és változatai Az eredménykimutatás kategóriáinak tartalma Értékelés a számvitelben (bekerülési érték, könyv szerinti érték) A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret A könyvviteli számlák Az egységes számlakeret felépítése és szerkezete A vállalati számlarend tartalma A számlák nyitása Idősoros és számlasoros könyvelés Költség- és eredményszámlák A bizonylatok fogalma, a bizonylati rendszer Az analitikus és szintetikus könyvelés kapcsolata Tárgyi eszközök elszámolása Tárgyi eszközök csoportosítása. Tárgyi eszközök értékelése, mérlegérték megállapítása Az amortizáció elszámolása (lineáris, teljesítményarányos)

227

35 óra

25 óra

Tárgyi eszközök egyedi nyilvántartása Belföldi beruházási szállítókkal kapcsolatos tételek könyvelése finanszírozással) Tárgyi eszközök üzembe helyezése Tárgyi eszközök értékcsökkenésének főkönyvi elszámolása Tárgyi eszközök értékesítésének főkönyvi elszámolása 12. évfolyam – 96 óra

(különböző

A vásárolt készletek elszámolása 30 óra A vásárolt készletek fajtái és jellemzőik A vásárolt készletek bekerülési értéke Az anyagok raktári és analitikus nyilvántartása Anyagbeszerzés könyvelése számla szerinti áron (tényleges beszerzési áron való nyilvántartásnál), visszaküldés és az engedmény könyvelése Anyagfelhasználás számítása és könyvelése átlagáron, csúsztatott átlagáron és FIFO elv alapján A leltározás feladatai, a leltári eltérések számítása és könyvelése, az értékvesztés számítása és könyvelése Az áruk fogalma, csoportosítsa, analitikus nyilvántartása A nagykereskedelmi árubeszerzés, visszaküldés engedmény könyvelése tényleges beszerzési áras nyilvántartásnál, áruértékesítés A kiskereskedelmi árubeszerzés, visszaküldés és engedmény könyvelése Kiskereskedelmi áruértékesítés kiszámlázással és készpénzért, a leltári eltérések bizonylatolása és könyvelése A göngyöleg fogalma, csoportosítása analitikus nyilvántartása Az idegen göngyöleg beérkezése és visszaküldése A jövedelem elszámolás 26 óra A jövedelemmel kapcsolatos analitikus nyilvántartások, a jövedelem részei A levonások keletkezése, nyilvántartása és könyvelése A bérfeladás számítása, nyilvántartása és könyvelési feladatai A bérek közterheinek számítása, nyilvántartása és könyvelése A jövedelem kifizetése (készpénzes és folyószámlára történő átutalás) Az elszámolásra kiadott összegekkel kapcsolatos könyvelési feladatok A fel nem vett jövedelemmel kapcsolatos könyvviteli elszámolások A saját termelésű készletek elszámolása 24 óra A saját termelésű készletek fogalma, csoportosítása A saját termelésű készletek értékelése A saját termelésű készletek analitikus és főkönyvi nyilvántartása A közvetlen önköltség számítása Termelési költségek típusai, a költségek könyvviteli elszámolása (költségnem) A saját termelésű készletek állományban vétele, mérlegérték meghatározása Termékértékesítés elszámolása 16 óra Az értékesítés bizonylatolása, a számla tartalmi elemei Az értékesítés könyvelése, árbevétel, fizetendő áfa, készletcsökkenés kiszámítása, és könyvelése

228

A visszáru és minőségi engedmény számítása és könyvelése A kiszámlázott szolgáltatás elszámolása, könyvelése A saját termelésű készletek állományváltozása

A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” A számonkérés a tananyag jellegéből következően írásbeli formában történjék. Az egyes nagyobb témakörök feldolgozása, rendszerezése után célszerű a tanulók teljesítményét írásbeli feladatsorral mérni. A számonkérés különböző típusú feladatok kombinációjából álljon: tartalmazzon teszt jellegű feladatokat, alapfogalmak rövid meghatározását, rendszerezéseket és a témakörökhöz kapcsolódó szakmai számítás, könyvelés (idősoros, számlasoros), beszámoló készítést. Az írásbeli feladatok értékelésénél az alakilag rendezett, szabályos javításokat tartalmazó megoldások tekinthetők alapkövetelménynek. Az értékelésnél csak a szabályos munka fogadható el. Szabálytalan javítás, hiányos naplóvezetés, rendetlen munkavégzés pontlevonást von maga után. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként: 90 - 100% jeles 80 - 89% jó 65 - 79% közepes 50 - 64% elégséges 0 - 49% elégtelen Számvitel gyakorlat tantárgy A tantárgy tanításának célja A számviteli alapismeretek tantárgyban elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása. A bizonylati rendszer, a kézi és gépi analitika alkalmazása.

Témakörök 12. évfolyam A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok 8 óra Kiadási és bevételi pénztárbizonylat Időszaki pénztárjelentés Készpénzfizetési számla Szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása Készpénzforgalomhoz kötődő egyszerű gazdasági események bizonylatinak elkészítése (komplex feladat megoldása) A tárgyi eszközök nyilvántartása Tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó karton Üzembe helyezési okmány Selejtezési jegyzőkönyv

229

8 óra

Amortizáció számítása Tárgyi eszköz analitika készítése A vásárolt készletek bizonylatai Készlet bevételezése, kivételezési bizonylat. Készletnyilvántartó lap Szállítólevél Számla Készletnyilvántartás készítése (komplex feladat megoldása)

8 óra

Pénzügyi analitika számítógépen 8 óra Pénztár könyvelése bizonylatok alapján Bankszámla forgalom könyvelése bankszámla kivonat alapján Listák, lekérdezések a pénzügyi programból Pénzügyi analitika készítése (komplex feladat megoldása) A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” Az értékelésnél csak a szabályos munka fogadható el. Szabálytalan javítás, hiányos bizonylatkitöltés, rendetlen munkavégzés pontlevonást von maga után. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként: 90 - 100% 80 - 89% 65 - 79% 50 - 64% 0 - 49%

jeles jó közepes elégséges elégtelen

230

ZÁRÓ DOKUMENTUMOK 1

A pedagógiai program érvényességi ideje

A pedagógiai program 2013. szeptember 1-től lép hatályba. 2

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei 2.1 Az érvényes pedagógiai programot minden év első szülői értekezletén az osztályfőnökök ismertetik a szülőkkel. A pedagógiai program tanulókat érintő részét osztályfőnöki órákon ismerik meg a tanulók. 2.2 A pedagógiai program megtalálható az iskola könyvtárában, a nevelőtestületi szobában, az iskolatitkári és az igazgatói irodában és az iskola honlapján, ahol az érdekeltek megtekinthetik, elolvashatják. 3 A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai: A nevelőtestület a pedagógiai programot ………… a nevelőtestületi ülésen fogadta el.

Budapest, …………..

P.H.

..................................................... igazgató

231