PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola június

PEDAGÓGIAI PROGRAM Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

2008. június

Pedagógiai Program

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

2/455

Pedagógiai Program

BEVEZETŐ RÉSZ............................................................................................................10 1 AZ ISKOLA ARCULATA .........................................................................................10 1.1 Az iskola rövid története ..................................................................................10 1.2 Az iskolai hagyományok ..................................................................................10 1.3 Képzési kínálat.................................................................................................11 1.4 Képzési rendszer ..............................................................................................11 2 AZ ISKOLA KÖRNYEZETE.....................................................................................11 3 AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE......................................................................11 3.1 Lakóhely szerinti megoszlás.............................................................................11 3.2 Szülői háttér, neveltségi szint ...........................................................................12 3.3 Pályaválasztási motiváció .................................................................................12 3.4 Tanulási attitűd.................................................................................................12 3.5 Továbbtanulási szándék....................................................................................12 3.6 Diákönkormányzat ...........................................................................................12 4 AZ ISKOLA MEGLÉVŐ KAPCSOLATRENDSZERE .............................................13 4.1 Kapcsolat a fenntartóval ...................................................................................13 4.2 Kapcsolattartás a szülőkkel...............................................................................13 4.3 Kapcsolat más intézményekkel.........................................................................14 A. NEVELÉSI PROGRAM .............................................................................................15 1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ...............................15 1.1 Pedagógiai alapelvek ........................................................................................15 1.2 A nevelő-oktató munka célja ............................................................................17 1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai............................................19 1.4 A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai......................................21 2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK....................22 3 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK..........................23 4 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG...............................................................................24 4.1 Az iskola feladatai............................................................................................24 4.2 Együttműködés a segítő szakemberekkel ..........................................................25 4.3 Együttműködés kortárs csoportokkal ................................................................25 4.4 Pályaorientációs programok .............................................................................25 4.5 Drog- és alkoholprevenció................................................................................25 4.5.1 Az iskola drogstratégiai programja ............................................................25 4.5.1.1 Helyzetelemzés:...................................................................................25 4.5.1.2 Cél.......................................................................................................26 4.5.1.3 Feladatok:............................................................................................26 4.5.1.4 Módszerek, eszközök a drogprevencióban: ..........................................27 5 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG .......................................................................................................27 6 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK .....28 7 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM..................................................................................................29 8 SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ..................29


3/455

Pedagógiai Program

9 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK..........................................................................30 10 A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI .........................................................................................................31 10.1 Szülői értekezlet...............................................................................................32 10.2 Fogadóóra ........................................................................................................32 10.3 Tájékoztatás az ellenőrző könyvön keresztül ....................................................32 10.4 A pedagógusok közötti kapcsolattartás hivatalos fórumai .................................33 10.5 AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS továbBi lehetőséGEK: ............................................33 11 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA ................................................34 11.1 Témakörök a 9. évfolyam számára ...................................................................36 11.2 Témakörök a 10. évfolyam számára .................................................................36 11.3 Témakörök a 11. évfolyam számára .................................................................37 11.4 Témakörök a 12. évfolyam számára .................................................................37 11.5 Egészségnevelés a tanórák keretei között:.........................................................37 12 AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA ..........................................38 12.1 Rendszerszemléletre nevelés ............................................................................39 12.2 Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása ................................39 12.3 A globális összefüggések megértése .................................................................40 12.4 A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása ............................40 12.5 A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása...................40 12.6 A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése ..............40 12.7 A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben ......................................................................................................40 12.8 A környezeti nevelés lehetőségei a középiskolában ..........................................40 12.9 Magyar nyelv és irodalom ................................................................................41 12.9.1 Irodalom – 9. évfolyam..............................................................................41 12.10 Történelem és állampolgári ismeretek - Történelem...................................42 12.11 Történelem és állampolgári ismeretek -Állampolgári ismeretek .................43 12.12 Társadalomismeret és etika........................................................................44 12.13 Gazdasági ismeretek..................................................................................45 12.14 Első idegen nyelv ......................................................................................45 12.15 Biológia.....................................................................................................45 12.16 Kémia........................................................................................................47 12.17 Földünk és környezetünk ...........................................................................48 12.18 Fizika ........................................................................................................50 12.19 Ének-zene..................................................................................................51 12.20 Rajz és vizuális kultúra..............................................................................52 12.21 Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés........................................53 B. HELYI TANTERV ......................................................................................................54 1 ÓRATERVEK............................................................................................................54 1.1 Óraterv a 9. nyelvi előkészítő évfolyam részére ................................................54 1.2 Óraterv a 9. és 10. évfolyam részére, Közgazdasági szakmacsoport..................55 1.3 Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére, Közgazdasági szakmacsoport................56 1.4 Óraterv a 9. és 10. évfolyam részére, Közlekedési szakmacsoport ....................57 1.5 Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére, Közlekedési szakmacsoport ..................58


4/455

Pedagógiai Program

1.6 Óraterv a 9. és 10. évfolyam részére, Ügyviteli szakmacsoport.........................59 1.7 Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére, Ügyviteli szakmacsoport.......................60 1.8 Kifutó képzéseink.............................................................................................61 1.8.1 Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola..................61 1.8.2 Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium ....................64 2 KULCSKOMPETENCIÁK ........................................................................................67 2.1 A kulcskompetenciák fejlesztése ......................................................................67 2.2 A kulcskompetenciák .......................................................................................67 2.2.1 Anyanyelvi kommunikáció ........................................................................67 2.2.2 Idegen nyelvi kommunikáció .....................................................................68 2.2.3 Matematikai kompetencia..........................................................................68 2.2.4 Természettudományos kompetencia ..........................................................69 2.2.5 Digitális kompetencia ................................................................................69 2.2.6 A hatékony, önálló tanulás.........................................................................70 2.2.7 Szociális és állampolgári kompetencia.......................................................70 2.2.8 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia .................................71 2.2.9 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség .................................72 2.2.10 A kiemelt fejlesztési feladatok...................................................................72 2.2.11 Énkép, önismeret .......................................................................................72 2.2.12 Hon- és népismeret ....................................................................................73 2.2.13 Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra..............................................73 2.2.14 Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés ..........................................73 2.2.15 Gazdasági nevelés .....................................................................................74 2.2.16 Környezettudatosságra nevelés ..................................................................74 2.2.17 A tanulás tanítása.......................................................................................75 2.2.18 Testi és lelki egészség................................................................................76 2.2.19 Felkészülés a felnőtt lét szerepeire .............................................................76 3 TANTÁRGYAK TANTERVEI ..................................................................................77 3.1 9. évfolyam nyelvi előkészítő ...........................................................................77 3.1.1 MAGYAR NYELV...................................................................................77 3.1.1.1 Célok és feladatok ...............................................................................77 3.1.1.2 Fejlesztési követelmények ...................................................................78 3.1.1.3 Belépő tevékenységformák ..................................................................80 3.1.2 IDEGEN NYELV......................................................................................83 3.1.2.1 Célok ...................................................................................................83 3.1.2.2 Nyelvi követelmények .........................................................................84 3.1.2.3 Tervezési, szervezési feladatok ............................................................85 3.1.2.4 A célnyelvet tanító tanárok hatékony együttműködésének megtervezése .......................................................................................85 3.1.2.5 Helyzetelemzés: szintfelmérés, készségfelmérés ..................................88 3.1.2.6 Tanítási, tanulási célok és fejlesztési feladatok meghatározása a konkrét tanulócsoportra vonatkoztatva.................................................88 3.1.2.7 Tankönyv, kiegészítő anyagok kiválasztása .........................................88 3.1.2.8 Tanmenetírás .......................................................................................89 3.1.2.9 Az értékelés megtervezése ...................................................................90 3.1.2.10 A módszerekről ...................................................................................91 3.1.3 TÖRTÉNELEM ........................................................................................98 3.1.3.1 Célok és feladatok ...............................................................................98


5/455

Pedagógiai Program

3.1.3.2 Fejlesztési követelmények ...................................................................98 3.1.3.3 Belépő tevékenységformák ..................................................................99 3.1.4 MATEMATIKA......................................................................................102 3.1.5 INFORMATIKAI ISMERETEK .............................................................103 3.1.6 KOMMUNIKÁCIÓS ALAPISMERETEK..............................................103 3.1.7 TESTNEVELÉS......................................................................................103 3.2 9-12 évfolyam ................................................................................................104 3.2.1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM......................................................104 3.2.1.1 Célok és feladatok .............................................................................104 3.2.1.2 Fejlesztési követelmények .................................................................105 3.2.1.3 9. évfolyam........................................................................................107 3.2.1.4 10. évfolyam......................................................................................112 3.2.1.5 11. évfolyam......................................................................................116 3.2.1.6 12. évfolyam......................................................................................120 3.2.2 TÖRTÉNELEM ......................................................................................126 3.2.2.1 Célok és feladatok .............................................................................126 3.2.2.2 Fejlesztési követelmények .................................................................127 3.2.2.3 9. évfolyam........................................................................................128 3.2.2.4 10. évfolyam......................................................................................132 3.2.2.5 11. évfolyam......................................................................................136 3.2.2.6 12. évfolyam......................................................................................140 3.2.3 TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA...................................................144 3.2.3.1 Célok és feladatok .............................................................................144 3.2.3.2 Fejlesztési követelmények .................................................................144 3.2.3.3 Belépő tevékenységformák ................................................................145 3.2.3.4 A továbbhaladás feltételei ..................................................................146 3.2.3.5 Szempontok a tanulói tevékenység értékeléséhez ...............................147 3.2.4 MATEMATIKA......................................................................................147 3.2.4.1 Célok és feladatok .............................................................................147 3.2.4.2 Fejlesztési követelmények .................................................................148 3.2.4.3 9. évfolyam........................................................................................150 3.2.4.4 10. évfolyam......................................................................................153 3.2.4.5 11. évfolyam......................................................................................155 3.2.4.6 12. évfolyam......................................................................................158 3.2.4.7 Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez .......................161 3.2.5 IDEGEN NYELV....................................................................................162 3.2.5.1 Célok és feladatok .............................................................................162 3.2.5.2 Fejlesztési követelmények .................................................................163 3.2.5.3 9. évfolyam........................................................................................163 3.2.5.4 10. évfolyam......................................................................................164 3.2.5.5 11. évfolyam......................................................................................167 3.2.5.6 12. évfolyam......................................................................................168 3.2.5.7 ANGOL, 9-10. évfolyam ...................................................................173 3.2.5.8 ANGOL, 11-12. évfolyam .................................................................183 3.2.5.9 NÉMET, 9-10. évfolyam ...................................................................195 3.2.5.10 NÉMET, 11-12. évfolyam .................................................................199 3.2.6 FÖLDRAJZ.............................................................................................205 3.2.6.1 9–10. évfolyam ..................................................................................205


6/455

Pedagógiai Program

3.2.6.2 A földrajzoktatás céljai és feladatai a szakközépiskolában .................206 3.2.6.3 Fejlesztési követelmények .................................................................207 3.2.6.4 A földrajzoktatásra fordítandó időkeret a szakközépiskolában............208 3.2.6.5 Belépő tevékenységek........................................................................208 3.2.6.6 A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak.............213 3.2.6.7 A továbbhaladás feltételei ..................................................................213 3.2.6.8 Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez .......................214 3.2.7 BIOLÓGIA .............................................................................................214 3.2.7.1 A szakközépiskolai biológia kerettanterv és a Nemzeti Alaptanterv viszonya ............................................................................................214 3.2.7.2 A szakközépiskolai biológia kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése ..........................................................................................215 3.2.7.3 Célok és feladatok .............................................................................217 3.2.7.4 Fejlesztési követelmények .................................................................218 3.2.7.5 Belépő tevékenységformák ................................................................219 3.2.7.6 A továbbhaladás feltételei ..................................................................225 3.2.7.7 Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez .......................225 3.2.8 INFORMATIKA.....................................................................................226 3.2.8.1 Célok és feladatok .............................................................................226 3.2.8.2 Fejlesztési követelmények .................................................................229 3.2.8.3 9. évfolyam........................................................................................231 3.2.8.4 10. évfolyam......................................................................................233 3.2.8.5 11. évfolyam......................................................................................235 3.2.8.6 12. évfolyam......................................................................................236 3.2.8.7 Továbbhaladás feltételei ....................................................................239 3.2.8.8 Szempontok a tanulói tevékenység értékeléséhez ...............................239 3.2.9 TESTNEVELÉS ÉS SPORT ...................................................................241 3.2.9.1 Tantervi célok és feladatok ................................................................241 3.2.9.2 Feladatok:..........................................................................................242 3.2.9.3 Fejlesztési követelmények .................................................................242 3.2.9.4 Követelmények..................................................................................242 3.2.9.5 A könnyített és gyógytestnevelés részletes követelményei .................243 3.2.9.6 Ellenőrzés, értékelés ..........................................................................244 3.2.9.7 Kulcskompetenciák............................................................................244 3.2.9.8 9 – 10 évfolyam .................................................................................246 3.2.9.9 11 – 12 - 13. évfolyam .......................................................................249 3.2.10 FIZIKA ...................................................................................................252 3.2.10.1 A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya.....................252 3.2.10.2 A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése....................253 3.2.10.3 Célok és feladatok .............................................................................254 3.2.10.4 Fejlesztési követelmények .................................................................254 3.2.10.5 Belépő tevékenységformák ................................................................256 3.2.10.6 9-10. évfolyam...................................................................................256 3.2.10.7 A továbbhaladás feltételei ..................................................................259 3.2.10.8 Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez .......................260 3.2.11 KÉMIA ...................................................................................................261 3.2.11.1 Célok és feladatok .............................................................................261 3.2.11.2 Fejlesztési követelmények .................................................................263


7/455

Pedagógiai Program

4 5 6 7 8

9

3.2.11.3 Belépő tevékenységformák ................................................................265 3.2.11.4 A továbbhaladás feltételei ..................................................................269 3.2.11.5 Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez .......................270 3.2.12 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ...........................................................270 3.2.12.1 Célok és feladatok .............................................................................270 3.2.12.2 Fejlesztési követelmények .................................................................271 3.2.12.3 11. évfolyam......................................................................................271 3.2.12.4 12. évfolyam......................................................................................274 3.2.13 ÉNEK-ZENE ..........................................................................................277 3.2.13.1 Célok és feladatok .............................................................................277 3.2.13.2 Kulcskompetenciák............................................................................278 3.2.13.3 Kiemelt fejlesztési feladatok ..............................................................279 3.2.13.4 Hon- és népismeret ............................................................................279 3.2.13.5 Fejlesztési feladatok...........................................................................280 3.2.13.6 9. évfolyam........................................................................................281 3.2.13.7 A továbbhaladás feltételei ..................................................................283 3.2.13.8 10. évfolyam......................................................................................284 3.2.13.9 A továbbhaladás feltételei ..................................................................286 3.2.13.10 Ajánlott szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez.......286 3.2.13.11 Javasolt zenei anyag (válogatva).....................................................287 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ..................................................289 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ....................290 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJA ELLENŐRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDSZERE, MÓDSZEREI, VISSZACSATOLÁSI ELJÁRÁSOK (AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI, RENDSZERESSÉGE)..................291 A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ALAPELVEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ....................294 A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI .......................................297 8.1 Kötelező tantárgyak........................................................................................297 8.1.1 Magyar nyelv és irodalom .......................................................................297 8.1.2 Történelem ..............................................................................................298 8.1.3 Matematika .............................................................................................300 8.1.4 Idegen nyelv............................................................................................302 8.2 Választható közismereti tantárgyak ................................................................303 8.2.1 Informatika..............................................................................................303 8.2.2 Informatikai alapismeretek-szoftver.........................................................303 8.2.3 Testnevelés..............................................................................................306 8.2.4 Választható szakmai előkészítő tantárgyak ..............................................307 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK..........................................................................................................308

C. SZAKMAI PROGRAM ............................................................................................310 1 KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT KERETTANTERVE SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS......................................................................310 1.1 ÓRATERV ....................................................................................................310 1.2 CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK................310 1.3 Kiegészítés .....................................................................................................312


8/455

Pedagógiai Program

2

3

4

5

1.4 9. ÉVFOLYAM .............................................................................................313 1.5 10. ÉVFOLYAM ...........................................................................................319 1.6 11. ÉVFOLYAM ...........................................................................................326 1.7 12. ÉVFOLYAM ...........................................................................................341 KÖZLEKEDÉSI SZAKMACSOPORT KERETTANTERVE SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS......................................................................352 2.1 ÓRATERV ....................................................................................................352 2.2 CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK................352 2.3 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK......................................................................353 2.4 KÖZLEKEDÉSI ALAPGYAKORLATOK....................................................355 2.5 KÖZLEKEDÉSI FÖLDRAJZ ........................................................................356 2.6 JOGI ÉS GAZDÁLKODÁSI ISMERETEK...................................................357 2.7 KÖZLEKEDÉSI INFORMATIKA ................................................................358 2.8 KÖZLEKEDÉSI IDEGEN NYELV ...............................................................359 ÜGYVITELI SZAKMACSOPORT KERETTANTERVE SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS......................................................................360 3.1 ÓRATERV ....................................................................................................360 3.2 CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK................360 3.3 9. ÉVFOLYAM .............................................................................................362 3.4 10. évfolyam ..................................................................................................366 3.5 11. évfolyam ..................................................................................................372 3.6 12. évfolyam ..................................................................................................382 ISKOLÁNK OKJ-S KÉPZÉSI RENDSZERE...........................................................394 4.1 PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI PROGRAMJA OKJ 52 3432 04 ....................................................................395 4.1.1 A képzés bevezetésének indoklása...........................................................395 4.1.2 A képzés szabályozásának jogi háttere.....................................................395 4.1.3 A képzés struktúrája ................................................................................395 4.1.4 A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások.........................................396 4.1.5 Beszámított előzetes tanulmányok ...........................................................397 4.2 KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITELI, SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI PROGRAMJA OKJ 52 7010 04...................398 4.2.1 A képzés bevezetésének indoklása...........................................................398 4.2.2 A képzés szabályozásának jogi háttere.....................................................398 4.2.3 A képzés struktúrája ................................................................................398 4.2.4 A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások.........................................399 4.2.5 A vizsga értékelése ..................................................................................399 4.2.6 Beszámítható előzetes tanulmányok.........................................................400 ÉRETTSÉGI ELŐTTI KÉPZÉS, SZAKMAI TÁRGYAK BESZÁMÍTÁSA A SZAKKÉPZÉSBEN .................................................................................................401 5.1 Közgazdasági szakmacsoport .........................................................................401 5.2 Ügyviteli szakmacsoport ................................................................................439

ZÁRÓ DOKUMENTUMOK ..........................................................................................451


9/455

Pedagógiai Program

BEVEZETŐ RÉSZ 1 AZ ISKOLA ARCULATA 1.1 AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE Iskolánk 1988.szeptember 1-én kezdte meg működését négy első osztállyal. Két osztály közlekedési (gépjárműüzemi), két osztály közgazdasági (számviteli, gazdálkodási) ágazattal.1989 szeptemberétől engedélyt kaptunk kísérleti szak indítására (számviteli, számítástechnikai alkalmazói ágazat), melynek óraterveit, tanterveit iskolánk nevelőtestülete dolgozta ki. A gazdaság szerkezetében végbemenő változásokat, illetve piaci igényeket figyelembe véve 1991-ben szintén kísérleti képzés keretében belföldi és nemzetközi szállítmányozói szakot indítottunk, szakközépiskolában, nappali középfokú képzés keretében az országban először.1992-ben érettségiztek első osztályaink. 2007. júliusától iskolánk jogutódja lett a Pestújhelyen 1925 óta működő Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnáziumnak. Az összevonás eredményeként szakmai kínálatunk az ügyviteli szakmacsoporttal bővült. Az intézmény az első évben két telephelyen működött. 2008. szeptemberétől képzési szerkezetünk is átalakult. Tanulóink az érettségi vizsga letételéig tanulnak iskolánkban, szakképzésre a Térségi Integrált Szakképző Központokban van lehetőségük. Iskolánk 1990-ben vette fel a Bethlen Gábor nevet. Iskolánk névadója az Erdélyi Fejedelemség történetének egyik legnagyobb alakja. 1613-ban Kolozsvárott az erdélyi országgyűlés fejedelemmé választotta. Uralkodása alatt (1613-1629) nyugalmat, biztonságot és jólétet teremtett Erdélyben. Szerette és pártfogolta a tudományt és a művészetet és gondja volt az ipar fejlesztésére is.

1.2 AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK A közismereti és szakmai képzés, valamint a nevelői munka mellett és azokkal összefüggésben iskolánk – viszonylag fiatal volta ellenére is - nagy hangsúlyt fektet a kialakult hagyományok ápolására, fejlesztésére. A szokásos középiskolai rendezvények lebonyolítása (tanévnyitó, iskolagyűlések, autós ballagás, ballagás) és nemzeti múltunk jeles napjainak megünneplése (október 23., március 15.) már megszilárdult, s így hagyományosnak tekinthető módon történik. Bethlen Napok: Amióta iskolánk Bethlen Gábor nevét viseli, minden tanév novemberében kétnapos rendezvénysorozattal emlékezünk a nagy erdélyi fejedelemre, s ez jelentős személyiségfejlesztő hatással bír mind a rendező osztály, mind a részt vevő osztályok tanulóira nézve (szervezőképesség, felelősségtudat, együttműködés, más vélemények elfogadása, stb.). A Bethlen-napok hagyományosan a 12. évfolyamos osztályok faültetésével kezdődnek. A tréfás feladatok, szellemi vetélkedők, sportversenyek során a tanulmányi munkában kevésbé eredményes diákjaink is érvényesülhetnek. Gólyatábor, gólyahét: Iskolánkban különösen nagy figyelmet kapnak a tanulmányaikat nálunk megkezdő 9. osztályos diákok. A tanévkezdés előtti héten gólyatábort szervezünk, ahol jó alkalom adódik a leendő osztálytársaknak egymással, osztályfőnökeikkel és magasabb évfolyamra járó diáktársaikkal való megismerkedésre.


10/455

Pedagógiai Program

A Bethlen-napok hete a gólyáké. A 10. évfolyamosok egész héten tréfás, kreativitást igénylő próbáknak vetik alá a gólyákat, akik az utolsó próbanapon az iskola tanulóinak műsorral mutatkoznak be. Szalagavató: A 12.-es diákokat búcsúztató szalagavató bál megszervezése a 11.-es osztályok feladata. Tanulók, szülők, pedagógusok közös ünnepe, mely maradandó élményt nyújt mindenki számára. Ballagás: A ballagás megszervezése szintén a 11.-es osztályok feladata. Ez alkalommal kerül sor az iskolánk fennállásának 10. évfordulója alkalmából alapított Bethlen-díj átadására, melynek során évente tantestületünknek egy tagja és egy diákunk részesül iskolánk teljes tanulói és tanári közösségének elismerésében.

1.3 KÉPZÉSI KÍNÁLAT Az általános iskola 8.osztálya után a tanulók választhatnak a : - közlekedési szakmacsoportos képzés , - közgazdasági szakmacsoportos képzés , - ügyviteli szakmacsoportos képzés és az - idegen nyelvi előkészítő képzés közül.

1.4 KÉPZÉSI RENDSZER Iskolánk szakközépiskola. A képzés nappali tagozaton folyik. Képzési rendszerünk a következő szakaszokra bontható: a) a 9. évfolyamon kezdődő és a 10. évfolyam végéig tartó általános műveltséget megszilárdító, aa) a 9. évfolyamon kezdődő idegen nyelvi felkészítést segítő és a 11. évfolyam végéig tartó általános műveltséget megszilárdító, b) a 11. évfolyamon kezdődő és a 12. évfolyam végéig tartó, általános műveltséget- a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően- elmélyítő, pályaválasztást segítő bb) a 12. évfolyamon kezdődő és a 13. évfolyam végéig tartó, általános műveltséget- a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően- elmélyítő, pályaválasztást segítő szakaszra. Az érettségi vizsgát követően a Térségi Integrált Szakképző Központokban közép – vagy felsőfokú szakképesítést szerezhetnek a tanulók.

2 AZ ISKOLA KÖRNYEZETE Iskolánk a főváros egyik olyan peremkerületében található, ahol a változó körülményeknek és igényeknek megfelelően több középiskola is található, így közvetlen környezetünkben és Budapest egészét tekintve is több „versenytárssal” kell számolnunk.

3 AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE 3.1 LAKÓHELY SZERINTI MEGOSZLÁS Tanulóink döntő többsége az iskolánkat körülvevő újpalotai lakótelepen, valamint más szomszédos kerületek lakótelepein él. Valamivel kevesebben szintén ennek a környezetnek (Észak-Pest kertvárosainak) társas-, illetve családi házaiban laknak. A főváros távolabbi kerületeiből kevés tanulónk van, viszont olyan környező kistelepülésekről, ahonnan viszonylag könnyen megközelíthető az iskolánk, többen ingáznak. A kollégista diákjaink száma elhanyagolható.


11/455

Pedagógiai Program

3.2 SZÜLŐI HÁTTÉR, NEVELTSÉGI SZINT Tanulóink szülei többnyire alkalmazottként, kisebb számban önálló vállalkozást vezetve dolgoznak. A családok anyagi helyzete homogénnek mondható, bár ezektől az átlagos magyar életszínvonallal is egyező egzisztenciális körülményektől – kis számban – mindkét irányban tapasztalható eltérés. A nevelőtestület feladata, hogy felfigyeljen pl.: a szülők munkanélkülisége miatt hátrányos helyzetű tanulókra, s igyekezzen támogatni őket. A kitapintható szociális különbségek idáig nem okoztak konfliktusokat, de erre egyre inkább figyelni kell. Sajnos az országos átlagtól a családi-szülői háttér egyéb vonatkozásai sem térnek el: az elvált, részint újraházasodott szülők nagy száma, a rendezetlen érzelmi viszonyokat teremtő élettársi kapcsolatok nem segítik elő, hogy kiegyensúlyozott érzelmi életű, az igazi értékeket felismerő és azokhoz vonzódó, a világra, az ismeretlenre, a tudásra nyitott, érdeklődő, életkoruknak megfelelő neveltségi szinttel rendelkező fiatalok kezdjék meg tanulmányaikat iskolánk 9. évfolyamán.

3.3 PÁLYAVÁLASZTÁSI MOTIVÁCIÓ Mindezek ellenére iskolánk kiválasztása a kevésbé fontos körülmények (a lakóhelyhez való közelség, baráti példa és rábeszélés) mellett gyakran tudatos, megfontolt döntés eredményeképpen történik. Tanulóink szülei látják, tapasztalják, hogy azokban a szakmacsoportokban, melyekben nálunk az alapozás folyik, könnyebb elhelyezkedni, s így remélhető, hogy gyermekük tanulmányainak elvégzése után megfelelő álláshoz fog jutni. Gyakran maguk a szülők is hasonló szakterületen dolgoznak, s így nemcsak ők érzékelik közvetlenül annak előnyeit, hanem esetleg gyermekük is kedvet kap hozzá.

3.4 TANULÁSI ATTITŰD A céltudatos és következetes tanulói magatartás diákjainknak csak igen kis százalékára jellemző. A 8 általánosból érkezők jelentős része tanulási kudarcot is hoz magával, így a tanuláshoz való viszonyuk vegyes képet mutat. Még a kötelességüket átérző növendékeink is sokszor tanulási nehézségekkel küszködnek, ami nemegyszer az alapvető készségek hiányából (pl. olvasási, szövegértési készség) fakad. Ezért kell olyan nagy hangsúlyt fektetnünk- különösen a 9. évfolyamon -a gyengébb felkészültségű, szerényebb képességű tanulók felzárkóztatására. A tanulás helyének, szerepének tudatosítása a tapasztalatok szerint a teljes képzési idő alatt folyamatos feladat.

3.5 TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉK Az oktatási kormányzat szándékainak és a gazdasági szükségleteknek megfelelően egyre több diákunk számára nyílik lehetőség továbbtanulásra az érettségi bizonyítvány megszerzése után. Egyrészt az ország számos egyetemén, főiskoláján, másrészt a Térségi Integrált Szakképző Központok keretein belül folytathatják tanulmányaikat diákjaink. Ez utóbbira különféle 1, illetve 2 éves, közép-, illetve felsőfokú szakképzési formáink adnak lehetőséget. Tanulóinknak csak kis része tervezi már tanulmányai kezdetekor, hogy felsőfokú tanulmányokat folytasson. E lehetőségek gyakran kései felismerése, pedagógusaink erőfeszítéseinek ellenére, jelentősen megnehezítik tanulóink ez irányú törekvéseit.

3.6 DIÁKÖNKORMÁNYZAT Iskolánk fennállása óta folyamatosan tevékenykedik a diákönkormányzat. Az iskola a diákönkormányzat működését nevelési céljai megvalósításában fontosnak tartja. Segíti a


12/455

Pedagógiai Program

tanulók közéletiségre nevelését, demokratikus jogaik gyakorlását, megalapozza és fejleszti a kommunikációs készségüket. Az osztályok diákbizottságainak tagjait az adott osztály tanulói választják meg, s az osztálytitkárok alkotják az iskolai diákbizottságot, mely rendszeresen (havonta egy alkalommal) megbeszélést tart. Az ODB titkárok a tanév elején megválasztják az iskolai DÖK titkárt. Az iskolánkat a DÖK titkár képviseli a budapesti és országos fórumokon és rendezvényeken. Tanév elején meghatározzuk a diákönkormányzat működési rendjét, az év feladatait, a szervezeti és működési szabályzatot. Döntünk a DÖK által felhasználható egy tanítás nélküli napról. A hagyománynak megfelelően ezt a napot a utós ballagásra használjuk fel. Az iskolai diákönkormányzat kéthetente ülésezik. Az előttük álló két hét feladatait határozzák meg. Így a tanulók számos, őket érintő kérdésben kifejthetik véleményüket, formálhatják a diákélet hétköznapjait és a tantestületi döntésekre is befolyást gyakorolhatnak. Iskolánkban a diákönkormányzat egyetértési és véleményezési joga érvényesül.

4 AZ ISKOLA MEGLÉVŐ KAPCSOLATRENDSZERE 4.1 KAPCSOLAT A FENNTARTÓVAL Kapcsolatunk a fenntartóval nyugodt, kiegyensúlyozott. Minden területen biztosítja iskolánk jó színvonalon történő működését. Fontosnak tartjuk, hogy kölcsönös információ áramoltatás segítségével felelőséggel tudjuk kezelni azt a szellemi és anyagi vagyont, amelyet a Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola jelent.

4.2 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL Az iskola elfogadja azt a szülői elvárást, hogy a pedagógus legyen partnere a gyermek nevelésében. Ennek legfontosabb eleme a folyamatosság, amely a szülőt és az iskolát is kötelezi. Az iskola által szervezett kapcsolattartás: - iskolai szülői értekezletek (tanév indításakor, beiskolázási időszakban) - osztály szülői értekezletek (tanévkezdéskor, félévek zárásakor) - rendkívüli szülői értekezletek osztály vagy évfolyam szinten egy adott probléma - megvitatására - szaktanári fogadóórák évente két alkalommal - tájékoztatás az ellenőrző könyv útján (osztályfőnök, szaktanár) - tájékoztatás telefonon, személyesen előre egyeztetett időpontokban. Az iskola elvárja, hogy a szülő elsősorban az osztályfőnökön keresztül gyakorolja a jogát, hogy gyermeke iskolai életéről folyamatos és naprakész információja legyen. Az osztályok szülői közösségének két képviselője az iskolai Szülői Szervezet tagjaként is tájékozódhat az iskola életéről, képviselheti a szülők elképzeléseit, véleményét. A szülők joga, hogy megismerjék az iskola pedagógiai programját, házirendjét. Az iskola nyitott minden olyan szülői kezdeményezésre, amely az iskolai munka jobbá tételét szolgálja. Az igazgató rendszeresen tájékoztatja a szülőket, a nevelőtestület pedagógiai – oktatási elképzeléseiről, az iskola nehézségeiről, az elért örömteli eredményekről.


13/455

Pedagógiai Program

4.3 KAPCSOLAT MÁS INTÉZMÉNYEKKEL Az elmúlt évek során számos olyan vállalattal, intézménnyel alakult ki szilárd és gyümölcsöző kapcsoltunk, melynek profilja a mi képzési területünkhöz (közgazdaság, közlekedés, ügyvitel) kapcsolódik. Kialakulóban van az az új kapcsolatrendszer, amelyet egy-egy Térségi Integrált Szakképző Központ köré csoportosuló „küldő iskolák” között kell létrehoznunk. A szakmai vizsgára felkészítő iskola és a küldő iskolák nevelőtestülete összehangolja az iskolák pedagógiai programjait a tanulmányok szakképzésbe történő beszámítása tekintetében.


14/455

Pedagógiai Program

A. NEVELÉSI PROGRAM 1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1 PEDAGÓGIAI ALAPELVEK A XXI. századba lépve iskolánknak új kihívásokkal kell szembenéznie. A jövő generációt nevelő intézményünknek világos alapelveket kell megfogalmaznia a tanulók és szüleik, a nevelőtestület, az iskola partnerei számára. Közvetítjük: - az alapvető, tudományos ismereteket (ügyelve a humán és reál területek arányára), - erkölcsi-etikai értékeket, - helyes magatartási, viselkedési normákat, - az igazi emberi értékek felismerését és fontosságát a mai elanyagiasodó világban. Fontosnak tartjuk, hogy követelményeinket a demokrácia értékei hassák át; hogy azok a közös nemzeti értékeket szolgálják, ugyanakkor támaszkodjunk az európai, humanista hagyományokra, erősítsük Európához tartozásunkat. Fejlesztjük diákjaink: - gondolkodását, hogy értelmes, kritikus, kreatív legyen, - kommunikációs képességét, - folyamatos igényét a tanulásra, - döntési képességét, - érdeklődését a világ dolgai iránt, - egészséges életmódra törekvését, - kulturált környezetre és annak megóvására való igényét, - akaraterejét, - önismeretét, önfegyelmét. Nemzeti és európai identitástudat Iskolánk fontos alapelve, hogy minden tanulónk ismerje meg a magyar kulturális örökséget, nemzetünk értékeit. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek a haza és annak népei megbecsüléséhez vezetnek. Legyenek nyitottak más népek megismerésére megbecsülésére is. Arra neveljük őket, hogy természeti és társadalmi környezetükkel harmóniában éljenek. Fontosnak tartjuk, hogy reális képük legyen az emberiség problémáiról, a nemzetközi együttműködés lehetőségeiről. Tudatosítanunk kell bennünk, hogy társadalomban élünk és egy állam polgárai vagyunk. A demokrácia aktív részvételt ró tanulóinkra is az egész ország és közvetlen közösségük problémáinak megoldásában egyaránt. Tanulóinkat az egyéni és közösségi érdekek összehangolására, az együttműködés képességének kifejlesztésére neveljük.


15/455

Pedagógiai Program

Felelősségtudat és kitartás Nagy teher nehezedik a mindenkori fiatal generációra, hiszen életének irányítójává – alakítójává kell válnia. Az iskola és nevelőtestületünk feladatának érzi, hogy diákjainkat önismeretre neveljük, a reális jövőkép kialakításában segítsük; tervezésre és rendszerben gondolkodásra képessé tegyük. A személyes útkereséshez szükséges önbizalmat tanulmányi és emberi sikereik révén erősíteni kívánjuk bennük. Erkölcsiség, minőség A gazdaság és társadalom gyors változása nyomán a hagyományos életvitel átalakult. Mindennapjaink meghatározó elemévé vált a globalizáció, a multinacionális vállalatok által közvetített életforma, a számos kulturális kihívás, az információk mennyiségi robbanása. Segítenünk kell diákjainkat abban, hogy az alternatívák közül a helyeset válasszák; ezek: - az élet és egészség igenlése, - az életre veszélyes magatartások elutasítása, - a család, az emberi közösségek - kapcsolatok fontossága, - a cselekvő akarat, - az igényesség a munkában, ízlés a mindennapi érzelmi életben, - az erkölcsösség, a minőség tisztelete. Differenciált bánásmód és oktatás Az iskolai nevelés és szakmai felkészítés fontos eleme ez. A szakközépiskola akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. Nevelőmunkánkban számolnunk kell az értékrend zavaraiból keletkező feszültségekkel, az egyenlőtlenségek növekedésével, az eltérő kultúráltság következményeivel. A differenciált bánásmód és oktatás az esélyegyenlőség megteremtésének eszköze lehet. Nyitottság a környezetre és a változásokra A jövőkép meghatározója a változás állandósága. A változás útja a tanulás, mely magában foglalja az értelmi képességek és az egész személyiség fejlődését. A tanulásnak nem szabad öncélúnak lennie, hanem az élet megismerésének és megértésének forrásává kell válnia. A tanítás és a személyiségformálás iskolánk alapfeladata. A fiatalok jövőjét két tényező befolyásolja.: meghosszabbodott életkor miatt sokáig munkavállalók lesznek , ugyanakkor képesítésük gyorsan elavulhat. A folyamatos alkalmazkodáshoz általános és szakmai műveltségre, állandó tanulási készségre és motiváltságra van szükségük. Az iskolánknak ezért önállóságra, kreativitásra, teljesítő- és cselekvőképességre kell nevelni diákjait. Fel kell ébreszteni bennük a folyamatos önképzés, szakmai fejlődés igényét, a mobilitás és kockázatvállalás képességét.


16/455

Pedagógiai Program

1.2 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJA A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Emellett segítsen eligazodni a vallás, világnézeti sokféleségben, oly módon, hogy e kérdésekben semleges álláspontot képvisel. Igény esetén biztosítja hit- és vallásoktatást. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók az általános műveltség megszerzése mellett szakmacsoportos alapozó ismereteket szerezzenek. Ezek az ismeretek elősegítik a tanulók pályaválasztását és betekintést engednek az egyes szakmák sajátosságaiba. Ezen túlmenően a szakközépiskolai tanulmányok felkészítenek a szakképzésre és a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Nemzeti és európai identitástudat továbbépítése Legfontosabb célunk az általános és szakmai alapműveltség biztosítása mellett az, hogy diákjaink az egyetemes emberi és nemzeti értékeket fontosnak tartó egyéniséggé (személyiséggé) váljanak. Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Alakuljon ki a tanulóban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Személyiségfejlesztés Alapvető cél a felelős társadalmi magatartásformák megmutatása. Számos tantárgy keretein belül van mód az emberi tettek, döntések elemzésére, a cselekedetek motívumainak feltárására. Így készíthetjük föl diákjainkat arra, hogy mint egyén és mint állampolgár megtalálják helyüket a társadalomban. Az értékrendek vizsgálata, az erkölcsi kategóriák változásának nyomon követése, a kritikai szemléletmód kifejlesztése révén demokratikus, polgári életformára készítjük föl a tanulókat. Együttműködésre és kooperációra nevelés Arra törekszünk, hogy tanulóink társas kapcsolataikban igényesek legyenek (iskolai és iskolán kívüli rendezvények, tevékenységek; diák-önkormányzati munka; osztályfőnöki órák szervezése stb.) Mindennapjaikban a konstruktív életvezetés elveit kövessék. A demokratikus együttélés szabályait ismerjék, tartsák és tartassák be közösségeikben. Kommunikációs képességek fejlesztése A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Arra törekszünk, hogy tanítványaink képesek legyenek az írott és szóbeli kommunikációra magyar és idegen nyelven is. Tanuljanak meg az információkkal alkotó módon kreatívan


17/455

Pedagógiai Program

bánni. Arra kell felkészítenünk őket, hogy középfokú tanulmányaik befejeztével képesek legyenek szakmát, hivatást választani. Élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi érzelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Az eredményes tanulás módszereinek , technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszereket, eljárások kiépítését, az emlékezet erősítését, célszerű rögzítési módszerek kialakítását az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatását. A változó világban való eligazodás képességének fejlesztése Iskolánk a közlekedési, közgazdasági és az ügyviteli szakmacsoportos oktatás megvalósításával kívánja elősegíteni, hogy végzett tanulóink az alapozó ismeretek birtokában olyan szakmát tudjanak választani, amelyre a társadalomnak és a gazdaságnak szüksége van és megfelel az egyéni elvárásoknak, képességeknek is. Környezetvédelmi, környezeti nevelés Célunk a környezettudatos magatartás, életvitel kialakítása. Tanulóink váljanak érzékennyé környezetünk állapota iránt, segítsék elő az élő természet fennmaradását! A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeiket ismerjék, jogaikat gyakorolják! A környezetkímélő magatartás legyen egyéni és közösségi erkölcsi alapelv! Életmódjuk kialakításakor számoljanak a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív következményeivel is! Esztétikai nevelés Az esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére érő ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelv és irodalom, a vizuális kultúra, az ének-zene tantárgyakra nagy felelősség hárul. De az iskola „küllemére” ugyanilyen fontos figyelnünk. Az esztétikai neveléssel a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre kellene hangolni a diákjainkat. Az esztétikai nevelés az önértékelés, önmagunk megértésének eszközévé válhat. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.


18/455

Pedagógiai Program

1.3 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI Bemeneti szakasz - a tanulók tudásának, nevelésének felmérése, - a tanulási technikák elsajátítása, - a tehetséges tanulók felismerése, - a hátrányos helyzetűek segítése, - az osztályközösség kialakulásának segítése, az osztályközösséghez igazodó pedagógiai módszerek kiválasztása, súlyozása. Oktatási-nevelési folyamat jellemzői - az ismeretközvetítés szerepének növelése, - a szakmai irányultság kialakítása és megszilárdítása, - az egyéni ambíciók és a hozzárendelhető követelmények megteremtése, - a tanulók hiányosságainak pótlása egyénre szabottan.

összhangjának

Kimeneti szakasz - felkészülés a sikeres érettségi vizsgára, - felkészülés a továbbtanulás feladataira, Az oktatás középiskolai évfolyamokon folyik. Az oktatás a középiskolai szakaszban az általános iskola 8. osztályát befejező tanuló felvételével kezdődik és érettségi vizsgával zárul.Az érettségi vizsgára felkészítés 4 éves (nyelvi előkészítő osztályok esetén 5 éves) oktatási folyamatban valósul meg. A 9 – 12 évfolyamokon szakmacsoportos alapozó képzés valósul meg a közlekedési, közgazdasági és az ügyviteli szakmacsoportban. A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Keltse fel az érdeklődést a szakmacsoport elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a közlekedési szakmacsoportot megalapozó természettudományi szemléletet. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók közlekedési szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos közlekedési feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. Járuljon hozzá a szakmai tantárgyak megalapozásához és az általános műveltség szélesítéséhez.


19/455

Pedagógiai Program

Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, segítsen felismerni a környezet védelmének fontosságát. Az érettségi előtti tanulmányok szakképzésbe beszámításhoz, illetve felsőfokú tanulmányokba történő beszámításához a tanulónak lehetősége van a közlekedési alapismeretek tantárgy tanulása során elsajátított ismeretek és készségek (a követelményekben részletesen meghatározott szintű) meglétét középszintű, illetve emelt szintű érettségi vizsgán bizonyítani. A közlekedési alapismeretek tantárgy érettségi vizsga célja a szakmacsoportos szakmai alapozás lezárása, a tanulók szakmaválasztásának elősegítése és annak ellenőrzése, hogy a tanuló felkészültsége megfelel-e a szakképzésbe történő bekapcsolódás feltételeinek. A tantárgy az érettségi vizsga szabadon választható vizsgatárgyai közé tartozik, bővíti a választható tantárgyak körét. A vizsgázók számára mind középszinten, mind pedig emelt szinten választható a közlekedésüzemvitel vagy a közlekedéstechnika. A Közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának megerősítése, valamint a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. Rendszerezze a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a közgazdasági szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket irántuk, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságukat, fejlődésük irányát, a dolgozók tevékenységét, távlatait. A közgazdasági alapismeretek tantárgy érettségi vizsga célja a szakmacsoportos szakmai alapozás lezárása, a tanulók szakmaválasztásának elősegítése és annak ellenőrzése, hogy a tanuló felkészültsége megfelel-e a szakképzésbe történő bekapcsolódás feltételeinek. A tantárgy az érettségi vizsga szabadon választható vizsgatárgyai közé tartozik, bővíti a választható tantárgyak körét. A vizsgázók számára mind középszinten, mind pedig emelt szinten választható az üzleti gazdaságtan vagy az elméleti gazdaságtan. Az Ügyviteli szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok oktatásának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, fejlessze a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességeket, mutassa be gazdasági környezetünket. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét az ügyviteli szakképesítések sajátosságaira, keltse fel érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a dolgozók tevékenységét, annak távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Az ügyviteli ismeretek tantárgy érettségi vizsga célja a szakmacsoportos szakmai alapozás lezárása, a tanulók szakmaválasztásának elősegítése és annak ellenőrzése, hogy a tanuló


20/455

Pedagógiai Program

felkészültsége megfelel-e a szakképzésbe történő bekapcsolódás feltételeinek. A tantárgy az érettségi vizsga szabadon választható vizsgatárgyai közé tartozik, bővíti a választható tantárgyak körét. A vizsgázók számára mind középszintű, mind pedig emelt szintű vizsga választható.

1.4 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A tanulási-nevelési folyamat lényegének tekintjük a probléma-felismerés és problémamegoldás készségét, a folyamatos és önként vállalt tanulói aktivitást, az állandó gyakorlást és értékelést. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen nevelési módszerek: azok, amelyeknek alkalmazása során a pedagógus közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Ilyen a: magyarázat, beszélgetés, gyakoroltatás, segítségadás, számonkérés, ellenőrzés, ösztönzés, tények és jelenségek bemutatása, önálló elemző munka, a pedagógus személyes példamutatása, stb. Közvetett nevelési módszerek: azok, amelyekben a pedagógus nevelő hatása áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Ilyen : a tanulói közösség tevékenységének megszervezése, közös célok kitűzése, elfogadtatása, hagyományok kialakítása, ellenőrzés, ösztönzés, követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből, felvilágosítás a betartandó magatartási normákról, vita, stb. A korábban megfogalmazott nevelési-oktatási céljaink megvalósítására a következő eszközöket és eljárásokat tartjuk alkalmasnak: - A tanulóknak a tananyag passzív befogadása helyett el kell sajátítaniuk a feléjük áramló információk kritikai szemlélését, elemzését. A manipulációk elleni védekezésre is fel kell készítenünk őket. - A fiataloknak fokozatosan alkalmassá kell válniuk a valóság megfigyelésére, a gondolatok és fogalmak elemzésére, racionális gondolatmenet kialakítására. - Fontos a logikus összefüggésekben, a rendszerben való gondolkodás képességének fejlesztése. - Diákjainknak meg kell tanítanunk az írott, a beszélt, a képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést. - Fejleszteni kell szövegértési és szövegalkotási képességüket minden tantárgyban, a nyelvtan helyes használatára, a szókincs gazdagítására kell törekednünk az anyanyelv, a nemzeti identitás védelmében. - Támogatni, igényelni kell a tanulói aktivitást. Teret kívánunk adni az egyéni munkamódszereknek, az egyéni tanulási stratégiák kialakításának. - Pontos, fegyelmezett, önálló munkára szoktatjuk tanulóinkat. Az autonómia, a felelősségtudat kialakítása, munkájuk ellenőrzése kívánalom – akár egyedül, akár csoportban dolgoznak. - Iskolánk a világot olyan építményként kívánja bemutatni, amelynek alakítása mindannyiunk feladata. A kötelességek és jogok tudatosítása reményeink szerint a demokrácia gyakorlatához vezeti el diákjainkat. - A teljes, alkotni képes személyiség fejlesztésében fontos szerepet játszik az önismeret fejlesztése, főleg az osztályfőnöki órákon, a közösségi élet színterein. Az erős és gyenge pontok felismertetése, az önbizalom erősítése, a kezdeményező- és


21/455

Pedagógiai Program

-

vállalkozókészség kialakítása, az érzelmi intelligencia kialakítása az erkölcsös személyiség kiformálódásának feltétele. A személyiségfejlesztésben meghatározónak tekintjük az iskola arculatát, hagyományait, belső környezetét és légkörét.

2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés. A személyiségfejlesztés minden vonatkozásában meghatározó az iskola arculata, hagyományai, belső környezete és légköre. Iskolai oktató-nevelő munkánk célja, hogy tanulóinkat képessé tegyük az egyéni konstruktív életvezetésre, azaz olyan értékeket közvetítsünk, melyek a tanulókat hozzásegítik szociálisan értékes és saját szempontjukból eredményes magatartási és tevékenységi formák megvalósításához. Ennek érdekében feladatunk, hogy fejlesszük a tanulói személyiség ösztönző funkcióit, magasrendű szükségletrendszereket alakítsunk ki, melyek belső motiváltságon alapulnak. A személyiségfejlesztés elemei: ismeretszerzési és ismeretfeldolgozási, idő és térbeli tájékozódási képességek fejlesztése. A személyiségfejlesztés módszerei: ismeretátadás, szabadon választható foglalkozások, tehetséggondozás. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: - A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőzővé alakítása. Tanórákon és tanórán kívül a pozitív magatartás és az értékes, kulturált, humánus tevékenység élményét erősítjük /elismerés, jóváhagyás, jutalmazás/, a negatív /destruktív/ elemeket leépítjük /kritika, tiltás, büntetés/. - A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A szervezett és egyéni tanulás módszereinek megismertetésével az intellektuális tevékenységek megszerettetésével törekszünk önálló munkavégzésre nevelni; az önképzés, önfejlesztés iránti belső igény kialakítására ösztönözzük tanulóinkat. - A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. - A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az iskola környezeti és építészeti adottságait figyelembe véve fejlesztjük a tanulók esztétikai tevékenységét /tantermek dekorációja, iskolaudvar rendezése/, a diákkornak megfelelő igényes, esztétikus külső megjelenés kialakításában orientáló szerepet játszunk.


22/455

Pedagógiai Program

-

-

-

-

A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése, emlékeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Ismeretek nyújtásával, tevékenykedtetéssel /szakórák, osztályfőnöki órák, iskolán kívüli foglalkozások segítségével/. Az éntudat fejlesztése, a személyiségfejlesztés alapján az önismeret, a reális énkép kialakítása.Feladat: A diák fogadja el önmagát olyannak, amilyen, majd ebből kiindulva fejlődjön, változzon.Segítjük a tanulók önismeret-fejlődését, a reális önértékelés kialakítását, ezzel együtt a társaikhoz való viszonyukban fejlesztjük segítőkészségüket, empátiás magatartás kialakítását. Törekszünk a helyes viselkedési normák elsajátíttatására, a fegyelmezettség – mint a munka végzéséhez, a társas együttéléshez szükséges szabályok – kialakítására. A tanulók életpálya-elképzelés kialakítása. Feladat: Segítjük a tanulókat egy reális jövőkép, életpálya- elképzelés kialakításában.

3 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés célja, hogy a tanulók személyes boldogulásukkal párhuzamosan képessé váljanak a család, tanulócsoport, osztály, iskola s végső soron a társadalmi környezet elvárásainak is megfelelni. A közösség tagozódásának szintjei az iskola, évfolyam, osztály, tanulócsoport, diákkörök, baráti körök. Nevelőmunkánk során feladatunk, hogy viselkedésmintákat adjunk, különböző tevékenységi formák biztosításával segítsük a tanulók empátiakészségének, toleranciájának, segítőkészségének kialakulását. A közösségfejlesztési folyamat fő lépései: - osztálykereten belüli kisebb természetes kohéziót mutató csoportok feltérképezése, kialakítása, - osztályszintű feladatok tervezése, melyek végrehajtásában az egyes csoportok szerepet kapnak, - osztályközösségek közötti együttműködés megteremtése az osztályfőnökök vezetésével, - iskola szintű állandó, illetve alkalmi közösségek kialakítása egy vagy több elkötelezett tanár és a diákközösség bevonásával, - különleges szintér lehet az iskolák közötti versenyeken, vetélkedőkön való részvétel.


23/455

Pedagógiai Program

A tanulók idejük legnagyobb részét az iskolában töltik el, ezért különösen fontos, hogy a családban, korábbi iskolájukban kialakult alapvető szociális kötődéseket, formákat továbbfejlesszük, alakítsuk. Ebben iskolán belül legfőbb szerepe az osztályközösségnek van. A kortársak véleménye, értékítélete meghatározó, így ezek formálása minden szaktanár, elsősorban pedig az osztályfőnök feladata.

Az osztályközösség feladatai: - az egyéni értékek felismerése, - egymás segítése a tanulásban , az egyéni problémákban, - mások gondjainak, nehézségeinek felismerése, - egymás tiszteletben tartása, - toleráns viselkedés egymással szemben. Az osztályfőnök közösségfejlesztő munkája: Az osztályfőnök szerepe meghatározó a közösség irányításában. Feltárja a problémákat, ezek megoldását megtervezi. Szervezi és irányítja a tanulók, szaktanárok és a szülői ház kapcsolatát. Különösen fontos, hogy mennyire tudja megnyerni és bevonni a családot a tanulók és az iskolamunkájának támogatásába. Az osztályfőnöki órák témáinak megválasztásakor igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, érdeklődéséhez. Fontos, hogy a tanulók bizalommal legyenek iránta. Személyes vagy csoportos beszélgetésekkel, problémafeltáró vitákkal kell segítenie az egyéni és közösségi konfliktusok megoldását. Szakemberek bevonásával (is) szervezi az osztály iskolán kívüli tevékenységét. Ezek alkalmat adnak a tanulók jobb megismerésére, ugyanakkor a tanulók egymás közötti kapcsolatrendszerét is elmélyíti. A közösség fejlesztése minden szakórán és szakköri, sportköri foglalkozáson feladata a szaktanároknak is. A különböző nevelési alkalmak jó kihasználása az iskola egész nevelőtestületének felelőssége.

4 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 4.1 AZ ISKOLA FELADATAI Az iskola feladata, a társadalom elvárása, hogy szocializálja a gyermekeket, megismertesse és elfogadtassa velük a társadalmi normákat és a többségi kultúrát. Számos nehézséget hoz felszínre az a tény, hogy az iskolában összetalálkoznak a különböző szinteken szocializált és különböző kulturális háttérrel rendelkező tanulók. A nevelési feladatokat megsokszorozza, hogy a serdülőkor egyik kritikus szakasza a 14 – 18 életév, amely a középiskolába lépés, illetve a középiskolás évek időpontja. A pubertáskor hormonális változásai lelki változásokat, hangulatingadozásokat, önértékelési, identitási zavarokat idézhetnek elő. Ezen tényezők együttes fellépése olyan tanulóknál, ahol a családi háttér nem támogató, segítő, ösztönző, destruktív magatartási formákhoz vezethet, deviáns folyamatok alakulhatnak ki. Cél: az iskola a nevelési folyamatban ismerje föl a problémákat és kezelje azokat, akadályozza meg a veszélynek kitett tanulók kirekesztődését vagy azt, hogy a közösség negatív hangadójává váljanak. A pedagógia eszközei lehetnek: - sikerélményhez juttatni a tanulókat, egyéni motivációs bázisukat megismerve, - tanulás-módszertani , tanulástechnikai segítség nyújtása,


24/455

Pedagógiai Program

-

személyiségfejlesztő tréningek az önértékelés, önismeret fejlesztésére osztályfőnöki órák keretében, szülők tájékoztatása a nevelési problémákról, a deviáns magatartás veszélyeiről.

4.2 EGYÜTTMŰKÖDÉS A SEGÍTŐ SZAKEMBEREKKEL A beilleszkedési nehézségekkel először az osztályfőnök, illetve az osztályban tanító tanárok találkoznak. Fontos köztük a folyamatos konzultáció és az információáramlás. Amennyiben a problémát a pedagógusközösség nem képes megoldani, vagy az az iskola kompetenciáját meghaladja, szakemberek segítségét indokolt igénybe venni (pszichológus, nevelési tanácsadó, tanulási képességet vizsgáló szakértő, rehabilitációs tanácsadó).

4.3 EGYÜTTMŰKÖDÉS KORTÁRS CSOPORTOKKAL Az együttérzésre, a segítőkészségre, a toleranciára való nevelés egyik eszköze lehet a magatartási problémákkal, tanulási nehézségekkel, szociális hátrányokkal küzdő tanulótársak elfogadása, megértése, a fejlődésben való segítése, támogatása. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a kortárs csoportok befolyása a magatartási formák, öltözködési és kulturális igények kialakulására sokkal erősebb, mint a szülői vagy a pedagógusi minták. Ezeknek a mintáknak a megismerése szociológiai tanulmányokból jól nyomon követhető. Osztályfőnöki órákon a pedagógus érdeklődjön a szabadidős tevékenységek (disco, bevásárlóközpontok, mozi, biliárd) iránt, hogy milyen társasággal és milyen rendszerességgel keresik fel ezeket a helyeket a diákok! Tudomásul kell venni, hogy a mai fiatalok példaképet a kortárs csoportból választanak. Ennek ellenére a nevelőtestület nem mondhat le a választott minták megítéléséről, az értékes és értéktelen jelenségek elkülönítéséről.

4.4 PÁLYAORIENTÁCIÓS PROGRAMOK A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanuló sikeres, személyének megfelelő pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A pályaválasztás a foglalkozási ágak tartalmának, a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek a megismerése. A lehetőségeknek és a vágyaknak a realitásokkal kell összhangban lenniük. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Fel kell őket készíteni arra, hogy bárhol helyezkedjenek is el, minden munkahely és munkaadó elvárja a folyamatos továbbképzést. Ezért meg kell ismertetni a tanulókkal a „Lifelong- learning” fogalmát, filozófiáját és azt, hogy ennek ma Magyarországon milyen lehetőségei vannak.

4.5 DROG- ÉS ALKOHOLPREVENCIÓ 4.5.1 AZ ISKOLA DROGSTRATÉGIAI PROGRAMJA

4.5.1.1 Helyzetelemzés: A statisztikai adatok szerint a középiskolás (l4-l8 éves) fiatalok drogfogyasztása az utóbbi években jelentős mértékben nőtt, s az előrejelzések szerint a jövőben további emelkedés várható. Tudjuk, hogy a szocializáció során a gyerekek már kora gyermekkorukban találkoznak az egészségre ártalmas szerfogyasztás „kultúrájával”, a szülők legális (dohány, alkohol, gyógyszer) fogyasztási gyakorlatával, elsősorban problémamegoldó jelleggel.


25/455

Pedagógiai Program

A tizenévesekre jellemző kíváncsiság, az önbizalom hiánya, a menekülés a megoldatlan konfliktusok elől, a csoporthoz való tartozás, az élménykeresés vágya veszélyeztető tényezőként jelenik meg a drogfogyasztást illetően. E jelenségek miatt feltétlenül szükség van az iskolai drogprevencióra, ami minden pedagógus feladata. A közoktatási törvény l9. paragrafusa értelmében minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. A droghárításban kitüntetett szerepük van az oktatási intézményeknek, a pedagógusoknak, hiszen közvetlen kapcsolatban állnak a drogveszély alanyaival, a gyermekekkel. A pedagógus szerepe azért is kiemelt, mert tudja, hogy a tanuló mindenkor előhívható tudásává kell tenni a kipróbálástól a szenvedélybeteggé válás folyamatát. Iskolánk drogprevenciója szervesen illeszkedik a személyiségfejlesztő, közösség- és egészségnevelő programba.

4.5.1.2 Cél A testi-lelki egészség megteremtése érdekében a drogveszélynek kitett tanulókat olyan pszichésen megalapozott, belső értékké vált normakultúrával ruházzuk fel, amelyek segítségével elháríthatják a személyiségüket veszélyeztető jelenségeket.

4.5.1.3 Feladatok: Korrekt tájékoztatás, felvilágosítás: a tanulóknak, szülőknek, pedagógus kollégáknak. Megelőzés: a tanulóknak. Segítségnyújtás szükség esetén: tanulóknak, szülőknek. Kapcsolattartás: tanulókkal, szülőkkel, kollégákkal, iskolaorvossal, védőnővel, kortárssegítőkkel, háziorvossal, és egyéb külső segítő szervezetekkel. Folyamatos kapcsolattartást tervezünk: - A TARGET Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvánnyal, - Sziget Droginformációs Alapítvánnyal, - Családok Szövetsége a Világ Békéjéért és Egységéért, - Önkontroll Egyesülettel, SOTE-val, - a XV. kerületi ÁNTSZ szervezetével, Vöröskereszttel, - a XV. kerületi Rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi Osztályával, - a XV. kerületi MUFTI-val. Tevékenységeink: - szórólapok, kiadványok terjesztése az iskolában, - konzultációs lehetőségek biztosítása, - előadások, rendezvények szervezése, - kortárs-segítők képzése, - interaktív foglalkozások és alternatív szülői értekezletek tartása, - pedagógusok felkészítése, továbbképzése. A drogmegelőzés tartalmi elemei: - Stressz- és konfliktuskezelés (interaktív konfliktushelyzetek feldolgozása)


26/455

szituációs

játékok,

beszélgetések,

Pedagógiai Program

-

Életvezetési ismeretek, a drogok fajtái, hatásai a kipróbálástól a szenvedélybeteggé válás folyamata (előadás), az elutasító magatartás kialakítása, „Mielőtt” c. filmek feldolgozása, „Egy nap döntöttem, drog helyett élet” A kábítószer fogyasztás tényének kezelése (titoktartási kötelezettség, külső segítség kérése) A drog-jog ismertetése

4.5.1.4 Módszerek, eszközök a drogprevencióban: Tanulóknak: - alkalmanként kérdőíves helyzetfelmérés, értékelés, feladat meghatározás, szaktantárgyi és osztályfőnöki órákon ismeretközlés, témafeldolgozás, külső szakemberek, kortárs-segítők bevonásával interaktív formában, - szórólapok, plakátok, kiadványok iskolai terjesztése, - drogprevenciós színházi, zenei és sportrendezvények, - fiatalkorúak ügyét tárgyaló bírósági tárgyaláson való részvétel. Kollégáknak: - mentálhigiénés és drogprevenciós képzés, - drog-jogi tájékoztató. Szülőknek: - figyelemfelkeltés, tájékoztatás (szórólapok, kiadványok) szülők nevelése - szülői felelősség, életkori sajátosságok tudatossága, - a családon belüli szeretetteljes légkör biztosítása, - az érzelmi kötődés fontossága, - az egymásra figyelő és egymást segítő attitűd kialakítása, stb., -

alternatív szülői értekezleteken, egyéni beszélgetéseken.

5 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A teljes pedagógiai folyamatban feladat a képességfejlesztés, amely a tantárgyi programban megfogalmazott témakörök mentén empatikus tanári munkával valósul meg. A pedagógiai folyamat alanya a tanuló, akinek éreznie kell, hogy a pedagógus személyre szólóan kíséri figyelemmel viselkedését, munkáját, sikereit, kudarcait. Ennek a figyelemnek az irányultsága egyértelműen: a segítőkészség. A képességfejlesztés keretei: tanórai foglalkozás, a képességekhez igazodó terhelés csoportkeretben, tanórán kívüli foglalkozások. Tehetséggondozás: a felfedezett tehetség támogatása pedagógiai feladat, ezért nemcsak egyegy szaktanár dolga, hanem az osztályközösség pedagógusaié is. A tehetség fogalmát tágabb értelemben használjuk , nem csupán az iskolai tantárgyi rendszerben kiemelkedőt nyújtó diákot kívánjuk támogatni. A tehetséges tanuló fogalmát sokan, sokféleképpen meghatározták. A meghatározások közös jellemzőit figyelembe véve tehetséges gyermeknek a magas intellektuális képességű és kreativitású, kiemelkedő képességekkel rendelkező tanulókat értjük. A tehetségek felismerése mind egyéni, mind pedig társadalmi szempontból fontos célja az oktatásnak. A tehetséggondozás minőségi differenciálást jelent az iskolánkban tanuló diákok többségével szemben. Törekszünk a tehetséges tanulók motiválására és fejlesztésére mind tanórai /projektek, előadások/ mind pedig tanórán kívüli tevékenységekkel.


27/455

Pedagógiai Program

Biztosítunk tanulóink számára: - helyi tantárgyi vetélkedőket, versenyeket, - érettségire való felkészítést, - felvételire való felkészítést, - az OKTV-n, OSZTV-n és egyéb külső szervek által meghirdetett pályázatokon való indulás - lehetőségét és az ezekre való felkészítést, - a tehetséges tanulókat pályáztatjuk ösztöndíj elnyerésére, - lehetőséget biztosítunk nyelvvizsgára felkészítő és ECDL tanfolyamon való részvételre.

6

A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az iskola kötelessége, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, feltárja a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, megelőzze, illetve ellensúlyozza a káros hatásokat. Az ifjúságvédelmi felelőssel karöltve minden pedagógus, az osztályfőnök kiemelten közreműködik a gyermekek, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. A gyermek egészséges fejlődését a következő sérülések fenyegethetik: - biológiai- fiziológiai, - szociális és - pszichés sérülések, melyek gyakran összefüggnek egymással. A munkanélküliség állandósulásával egyre több a veszélyeztetett gyermek, akik problémáinak feltárása, figyelése, segítése egyre fontosabb feladat az iskola köznevelési funkcióiból adódóan. A probléma kezelése valamennyi pedagógus feladata, de kiemelt szerepe van az osztályfőnöknek és az ifjúságvédelmi felelősnek. További partnerek elsősorban a szülők, a kollégiumok, gyámügyi hatóság, nevelési tanácsadó, és adott esetben - a prevenciós munkába is bevonva - a rendőrség. A következő években a szenvedélybetegségre való figyelés és elsősorban felvilágosítással a megelőzés lesz a kiemelkedő feladat. A segítségre szorulók felfedezése a jó pedagógus szem és az iskolaorvos együttműködésén is múlik. A gyermek- és ifjúságvédelem feladata a családi nevelésből, a baráti környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Ennek megvalósítása érdekében különböző tudományok (pedagógia, pszichológia, jog, szociálpszichológia, szociálpolitika) szakmai tevékenységét, intézményeit használhatja fel az iskola. A gyermek- és ifjúságvédelem területén az alábbi jogszabályok az irányadóak: Az 1997. évi XXXI. törvény (1997. november 01.) a legmagasabb jogalkotói szinten szabályozza a gyermekek helyzetét. A törvény a gyermekvédelmi rendszer fenntartását állami és önkormányzati feladatként jelöli meg. Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatás és ellátás azon területeit szabályozza, melyek a szociálpolitika tárgykörébe tartoznak. A gyermekvédelmi törvény a veszélyeztetettség fogalmát az alábbiakban rögzíti: „Veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza”. Az iskolánkba járó tanulók többsége nem a veszélyeztetett és hátrányos szociokulturális családok köréből kerül ki. Ennek ellenére nő a szociális, a családi, az egészségügyi vagy egyéb okokból hátrányos helyzetű tanulók száma. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység elsősorban nevelési funkció, de jelentős


28/455

Pedagógiai Program

szerepet kap a jelzési funkció is. Amennyiben a tanuló veszélyeztetett, akár szülei nem megfelelő bánásmódja, akár a tanuló magatartása okán, akár a kábító hatású szerekkel való visszaélés, egészségkárosító szokások (vagy más okok miatt) és az eset súlyossága meghaladja a pedagógiai eszközökkel való segítség lehetőségét, úgy az iskola köteles azt jelezni az illetékes gyermekjóléti szolgálatnak.

7 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének a lehetősége. Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve meg kell határozni a szakközépiskola egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz tartozó, a tanulók többsége számára ösztönző, egyénhez igazodó, differenciált módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető követelményeket. Ez csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez. Az iskolába jelentkező tanulók ismeret- és tudásanyaga egyre nagyobb eltéréseket mutat. Ugyanakkor a felsőbb évfolyamokon is nagy különbségeket tapasztalunk a tanulók tudásszintjében. Célunk, hogy a tanulást 9. évfolyamon megkezdők közül minél többen sikeres érettségi vizsgát, majd szakmai vizsgát tegyenek. Ennek érdekében a nevelőtestület feladata a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók ismeretanyagának stabilizálása, olyan tudásalap biztosítása melyre építve képessé válhatnak az iskola eredményes befejezésére. A tantárgyi követelményrendszer ismeretében, a tanulói tudás felmérése után kerülhet sor a lemaradók felzárkóztatására az első évfolyamtól kezdve. Keretei: tanári foglalkozás, csoportbontás, korrepetálás. -

9. évfolyamon szintfelmérő dolgozatot íratunk a tanulókkal magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv és matematika tantárgyból. A felmérés eredményeként tantárgyanként felzárkóztató foglalkozáson való részvételt javaslunk az első félévben, s ha szükséges, az egész tanév folyamán. A szaktanárok megismertetik a diákokkal saját szaktárgyaik tanulási módszereit, eszerint is kérik számon az ismereteket. Az osztályfőnökök a szaktanárokkal konzultálva folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók érdemjegyeit, javaslatot tesznek a felzárkóztató foglalkozásokon való részvételre. Rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel /fogadóórák, személyes konzultációk/, ennek során tanulási módszerekre, a család tanulást segítő tevékenységére adnak ajánlást. Tanítási órán differenciált foglalkozással törekszünk a lemaradottak felzárkóztatására. A felsőbb évfolyamokon a tanulási nehézségekkel küzdőknek igény szerint korrepetálást biztosítunk. Azokat a tanulókat, akiknek tanulási nehézségeit családi körülményei okozzák, az osztályfőnökkel közösen szakemberekhez irányítjuk. Ugyancsak szakemberek véleményét kérjük dyslexia, dysgraphia stb. esetén.

8 SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítségre szorulók köre elsősorban az


29/455

Pedagógiai Program

alacsony jövedelmű, a munkanélküli, a szociális ellátásban részesülő családok gyermekeinek köréből kerül ki. De ide sorolhatók a felbomlott családokból érkező tanulók, illetve az antiszociális életformát választó családok gyermekei (alkohol, drog, bűnözés). Ezen tanulók egyértelműen a veszélyeztetettek közé sorolhatók, így halmozottan hátrányos helyzetben vannak. A pedagógus feladata, hogy ezeket a problémákat tapintatosan és empatikusan feltárja, és a helyzetnek megfelelően a leghatékonyabb segítséget nyújtsa. Ilyen eszközök lehetnek: - felvilágosítás nyújtása a szociális juttatásokról; - az iskola szociális támogatásainak eljuttatása (kedvezményes étkezési lehetőség, könyvtámogatás, Útravaló ösztöndíj program) a családokhoz; - a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése (a segítőtevékenység hatékonyságának érdekében az osztályfőnök a lakhely szerinti önkormányzattal kapcsolatot létesít az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bevonásával); - a szociokulturális hátrányok enyhítése; a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása (sportdélutánok, kirándulások, múzeum- és színházlátogatások), felzárkóztató programok pályaorientációs tevékenységek, szakmai kirándulások, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése; - a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlása: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítása, egymást tisztelő empátiás magatartás kiépítése; - az esztétikai, érzelmi és intellektuális nevelés fejlesztésére a tanórai tevékenységeken túl lehetőség nyílik a színvonalas iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken; - a kreativitás, a kommunikáció, a véleményalkotás, a döntéshozatal, a problémamegoldás fejlesztése (szóbeli feleletek, versenyek, vitakörök, diákönkormányzati feladatok); - speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő tréningek tartása; - tájékoztatás a szülőknek a nevelési problémákról, a devianciáról.

9 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK A pedagógiai program végrehajtásához nélkülözhetetlenek mindazok az eszközök, amelyeket a közismereti és a szakmai tantárgyak programjai tartalmaznak. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helységek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. A kötelező taneszközökön túlmenően a nevelési-oktatási program végrehajtását a következő eszközök segítségével biztosítjuk: - Taniroda és Internet-hozzáférés. A tanirodában a nevelés-oktatás munkahelyi légkörben és a vállalati viselkedéskultúrának megfelelően történik. Az Internet és az e-mail kapcsolattartási lehetőséget biztosít a „külvilággal”. - Stúdió. Az iskolai stúdiót az évek során folyamatosan fejlesztettük, és így eljutottunk az önálló videofilm-készítés szintjére. A különböző események, látogatások


30/455

Pedagógiai Program

-

-

-

alkalmával forgatott videofilmeket hasznosítani tudjuk a nevelési-oktatási folyamat során. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Múzeumlátogatások. Iskolánk koncepciója szerint a múzeumlátogatásokat olyan eszköznek tekintjük, amely segítségével mélyíteni tudjuk a közismereti tantárgyak keretében megszerzett ismereteket, valamint a szakmát, a szakmai tantárgyakat vonzóbbá tehetjük. Üzemlátogatások. Iskolánk tanulói a szakmai képzés keretében rendszeres, előre megtervezett üzemlátogatásokat tesznek. Az üzemlátogatási programot az iskolai éves munkatervbe foglaljuk, az ütemezés a tantervek és a tanmenetek figyelembevételével történik. Autóvezetés. Az iskola profilja megkívánja a jogosítvány korai időben történő megszerzését. Ugyanakkor a közlekedésben megtanult fegyelmet és a jogosítvánnyal rendelkezők jobb elhelyezkedési esélyeit olyan eszköznek tekintjük, mely hatékonyabbá teszi a nevelő-oktató munkát.

10 A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A közös cél mindegyik szereplő részéről, hogy a tanulók felkészüljenek a társadalomban való eredményes tevékenységre. Ez egyben a feladatot is meghatározza, azaz az oktatási-nevelési folyamat minden résztvevőjének együtt kell működnie a cél elérésében. A diákokat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője folyamatosan, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a diák fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban illetve az ellenőrző könyvön keresztül) tájékoztatják. A félév és az év vége előtt a szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt az eddigi gyenge teljesítmény várható következményeiről, aki írásban értesíti a szülőket. A tanulók kérdéseiket, véleményeiket szóban vagy írásban, egyénileg illetve választott képviselők útján közölhetik az iskola igazgatójával, a tantestülettel, a tanárokkal vagy a kollégiumi nevelőkkel. A tanulók az iskolai diákönkormányzatban való részvétel során gyakorolják demokratikus jogaikat, képviselik a diákok érdekeit és képviselik az iskola érdekeit a diákok felé. A Közoktatási törvény 63.§. (5) bek. alapján a diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Segítenek az iskola és a diákok hosszú távú érdekeinek összehangolásában. Képviselőt küldenek az iskolaszékbe. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, aktuális feladatokról, rendkívüli intézkedésekről az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - iskolai szintű szülői értekezleteken,


31/455

Pedagógiai Program

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztály szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: szülői értekezletek, fogadóórák, személyes konzultációk alkalmával a szülőkkel, tanulókkal történő megbeszélésekkel segíti a diákok eredményes(ebb) munkáját.

10.1 SZÜLŐI ÉRTEKEZLET. Feladata a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, a diák osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, az éppen aktuális feladatok megvitatása, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé.

10.2 FOGADÓÓRA Feladat: a szülők és a szaktanárok személyes találkozása, az elégséges szintet el nem érő tanulók szüleivel való konzultáció /félév előtt/, illetve ezen személyes találkozásokon keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő megszervezése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás ). Szülői szervezet Az iskola szülői szervezete rendszeres megbeszéléseken tájékozódik az aktuális iskolai feladatokról, javaslatot tesz az iskola egyes programjaira, képviseli az osztályok, tanulócsoportok véleményét, képviselőt választ az iskolaszék tagjai közé, véleményezi az iskola pedagógiai elképzeléseit. A Közoktatási törvény 59.§. (5) bek. értelmében az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

10.3 TÁJÉKOZTATÁS AZ ELLENŐRZŐ KÖNYVÖN KERESZTÜL Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, a mulasztásokról, illetve a különböző iskolai vagy osztályszintű programokról, szülői értekezletekről és fogadóórákról. Az ellenőrző könyvbe az érdemjegyeket a diákok írják be, amit a szülő havonta köteles kézjegyével ellátni. Az osztályfőnökök havonta ellenőrzik hogy a beírtak szinkronban vannak-e az osztálynaplóval, illetve a szülői aláírások megtörténtek-e.


32/455

Pedagógiai Program

10.4 A PEDAGÓGUSOK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS HIVATALOS FÓRUMAI Évnyitó értekezlet: az adott tanév munkatervének ismertetése, ami a munkaközösségek javaslata alapján készül. Félévi értekezlet: előtérben vannak a tanulmányi munka javítását, a továbbhaladást szolgáló javaslatok, észrevételek. Tanévzáró értekezlet: az adott tanév munkájának az értékelése ( oktatási, nevelési, gazdasági és egyéb szempontból ) a munkaközösség-vezetők és az egyes területek felelőseinek bevonásával. Nevelési értekezlet: a közoktatás, illetve nevelés egy adott, többeket érdeklő témakörének alaposabb megismerése, megvitatása. Munkaközösségi értekezlet: értékelő, beszámoló fórum, ahol szó esik a következő időszak legfontosabb teendőiről is. Mód van arra, hogy egy-egy aktuális nevelési problémát röviden megvitassunk, véleményt cseréljünk. Osztályozó értekezletek: a félévi és év végi jegylezárást követő megbeszélések, ahol elsődlegesen a továbbhaladásról, valamint a magatartás, szorgalom értékeléséről döntenek az osztályban tanító tanárok. A szülői értekezletek, fórumok, fogadóórák időpontját az iskola munkatere évenként határozza meg.

10.5 AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBI LEHETŐSÉGEK: Különösen jelentős feladat hárul az osztályfőnökre: a családi, szociális, egészségügyi stb. nehézségek feltárása után a cselekvés irányának meghatározása. Munkájához segítséget ad a gyermek és ifjúságvédelmi felelős; az iskola pszichológusa; esetleg külső szakemberek (családvédelmi szolgálat) Iskolai szabadidő szervező: Az iskolai szabadidő-szervező alkalmazásával a programok kínálatának kiszélesítésére nyílik lehetőség, amely egyben a továbblépésre is jó lehetőséget kínál. Feladata, hogy segít az iskola pedagógusainak és a tanulók szabadidő-szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. A szabadidő-szervező együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a diákönkormányzatok munkáját segítővel. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.


33/455

Pedagógiai Program

11 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA Az iskolára nagy feladat és felelőség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet kell biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Az egészség fogalma pozitív egészségfogalom. Nem csak a betegség hiányát jelenti, hanem holisztikus jellegű, az egész emberre vonatkozik és életének egészét jellemzi. Az egészségnevelés tartalma: - az egészségre, annak megtartására, fokozására, visszaszerzésére irányuló tevékenység - a személyiség formálását segíti elő Az egészségnevelés célja: - az egészségkultúráltság emelése - hasznos információk átadása - olyan tulajdonságok kifejlesztése, amelyek hozzásegítenek a tudás hasznosításához Az egészségnevelés alapelvei: - a legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja - tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység - tömegméretű, mert kiterjed az intézmény minden tagjára - tudományosan megalapozott - helyes cselekvésre serkentő legyen Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok magukba foglalják: - Az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos ismeretek bővítését. - Az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését és az életvezetéssel kapcsolatos kompetenciák fejlesztését. - Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő kompetenciák fejlesztését. Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az iskola szerepe és lehetőségei: - Az egészség megvédésére, edzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. - Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítéssel, példamutatással. - Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is!


34/455

Pedagógiai Program

-

Segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában és a helyes döntések megvalósításában! Az iskolai környezet kell biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Világítson rá arra, hogy az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki!

Az egészségnevelési program célja, hogy a tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, így: - Az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalókat, - A társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit, - Az egészségre káros szokásokat (helytelen táplálkozás, inaktív életmód), - Az antihumánus szenvedélyek (cigaretta, alkohol, drog fogyasztása) problémakörét, - Az egészséges életvitelhez szükséges képesség fejlesztésének lehetőségeit, - Az egészségérték tudatosítását(figyelemfelkeltés, tájékoztatás, motiváló és aktivizáló egészségérték tudatosítás). Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; - A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten- a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében- foglalkozzanak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel o a táplálkozás, o az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, o a családi és kortárskapcsolatok, o a környezet védelme, o az aktív életmód, a sport, o a személyes higiénia, o a szexuális fejlődés o területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelés főbb színterei: - Tanórák - Osztályfőnöki órák - Állandó vagy időszaki kiállítások - Egyéb programok(tájékoztató előadások, beszélgetések, gyakorlati bemutatók) Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelési órák, az iskolai sportkör foglalkozásai, tömegsport foglalkozások, úszásoktatás; - Osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; - Az iskolai egészségügyi szolgálat(iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele; - A tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezése.


35/455

Pedagógiai Program

Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon. A tartalmi körök (óracímek) meghatározásánál a következő szempontokat tartottuk szem előtt: - az egészségfejlesztés, -védelem legfontosabb elméleti és gyakorlati megfontolásait; - az adott életkori csoport ismert és legjellegzetesebb fejlődés- és szociálpszichológiai meghatározóit, jellegzetességeit; - a legégetőbb, alkalmasint társadalmi méreteket öltő népegészségügyi problémák adott életkori csoporton belüli jelentkezési módjait; - az egészségmagatartás befolyásolásának lehetőségeit.

11.1 TÉMAKÖRÖK A 9. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Lelki egészség: A serdülőkor sajátosságai. A személyiség kialakulásának időszaka. Testi egészség: Az egészségmegőrzés igényének felkeltése, egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése. Testi egészség: egészséges életmód, sportok. A testi és lelki egészség összefüggései, önfegyelem, akaraterő. Testi egészség: egészséges életmód. Tisztálkodás, személyes higiénia. Saját testünk ismerete, szervezetünk működése, egyéni hajlamok. Lelki egészség: a stressz és a szorongás. Okok, ezek kikerülése, feloldása. Lelki egészség: szenvedélybetegségek háttere. Lelki egészség: az egészséges lélek. A serdülőkori problémák csökkentése (konfliktusok a szülőkkel, pedagógusokkal, kortárscsoportokkal.) Lelki egészség: A serdülők konfliktusai, a serdülők sajátos szerepe a családban. Testi egészség: szenvedélybetegségek, egészségkárosító szokások megelőzése. Testi egészség: a serdülés testi sajátosságai, a serdülőkori biológiai, pszichológiai érés folyamatának ismerete, megértése.

11.2 TÉMAKÖRÖK A 10. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA 1. Lelki egészség: konfliktusok a családi közösségben. (nemzedéki, testvér-, szülőgyermek, házastársi konfliktusok) 2. Lelki egészség: képességeink és korlátaink tudata, önnevelési készség és stratégia, gátlások leküzdése. 3. Lelki egészség: szorongás, stressz, feszültség, fáradtság oldásának technikái. 4. Testi egészség: én és az egészség. Az egészség mint legfőbb érték. Az egészséget fenyegető tényezők ismerete (környezet károsító hatása, helytelen életvitel, egészségtelen táplálkozási szokások, járványok) 5. Testi egészség: nemi ösztön, nemi vágy levezetése, partnerkapcsolatok, alkalmi kapcsolatok, szerelem, szexualitás, védekezés. 6. Testi egészség: a betegségek megelőzésének módjai. (környezeti ártalmak, személyes higiénia, egészséges életmód kialakítása) 7. Lelki egészség: Alulterhelés és túlterhelés veszélyei. Képességeinknek, ambícióinknak és kondíciónknak megfelelő optimális testi-lelki terhelésre törekvés. 8. Lelki egészség: Konfliktuskezelés, kudarcok tűrése, tanulságaik feldolgozásának, hasznosításának képessége. 9. Testi egészség: A baleset megelőzése, balesetveszély felismerése, balesetvédelmi szabályok, segítségnyújtás. 10. Testi egészség: genetikai ismeretek, öröklődés jelentőségének felismerése.


36/455

Pedagógiai Program

11.3 TÉMAKÖRÖK A 11. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA 1. Lelki egészség: Emberismeret, empátiakészség, figyelmesség, tapintat, alkalmazkodási készség, rugalmasság. 2. Lelki egészség: Az autonómia megőrzésére irányuló erő, belső stabilitás. 3. Lelki egészség: Az önálló döntés képessége, a lehetőségek mérlegelése. 4. Lelki egészség: A művészi önkifejezés, a humor, a játék, a műélvezet, mint lelki egészség helyreállításának, a feszültség oldásának hatékony eszköze. 5. Lelki egészség: A pozitív és negatív élmények feldolgozásának képességei. 6. Testi egészség: A szexuális élet megkezdése, biológiai és erkölcsi szempontok, felelősségvállalás egymás iránt. 7. Testi egészség: Szexuális kultúra, önkielégítés, petting. 8. Testi egészség: A fogamzásgátlás módjai és kockázatuk. 9. Testi egészség: A gyakran váltogatott partnerkapcsolatok konfliktusai, veszélyei (telítődés, sekélyesség, fertőzésveszély) 10. Testi egészség: Szenvedélybetegségek megelőzése (alkohol, cigaretta, gyógyszer, kábítószer)

11.4 TÉMAKÖRÖK A 12. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA 1. Lelki egészség: Saját magunk tisztelete, méltósága, egyéniségünk színeinek vállalása. 2. Lelki egészség: Érzelmeink vállalása és a velünk kapcsolatban lévő emberek ösztönzése ezek vállalására. 3. Lelki egészség: Az emberi kapcsolatok értékként való elfogadása. 4. Lelki egészség: A pozitív és negatív élmények feldolgozásának képessége. 5. Lelki egészség: A lelki kiegyensúlyozottságot veszélyeztető tényezőkkel szembeni tudatos védekezés, a káros hatások leküzdése. 6. Testi egészség: Betegségek megelőzésének módjai. Betegségek, melyekkel egy életen át együtt kell élni, gyógyíthatatlan (de kezelhető) és halálos betegségek. 7. Testi egészség: A betegekkel és fogyatékosokkal szembeni magatartás. Beteg, gondozásra szoruló családtagok. 8. Testi egészség: Érzelmeken alapuló tartós szexuális kapcsolatok, szexuális örömök. Kulturált szexuális magatartás. Családtervezés, gyermekvállalás felelőssége, anyaság, apaság. 9. Testi egészség: Szexuális devianciák, homoszexualitás. A másság tolerálása. 10. Testi egészség: Nemi betegségek, kapcsolatuk a nemi magatartással. Korunk pestise, az AIDS.

11.5 EGÉSZSÉGNEVELÉS A TANÓRÁK KERETEI KÖZÖTT: TANTÁRGY Biológia Kémia Idegen nyelv Történelem Testnevelés Informatika Földrajz Irodalom

TÉMA A drogok szervezetre gyakorolt hatásai A drogok szervezetkárosító anyagai Különböző országok drogstratégiái Drog-jogi ismeretek Egészséges életmódra nevelés Drog enciklopédia tanulmányozása Drogtermelés a világban, drogterjesztés A drogok befolyásoló szerepe az alkotó munkában


37/455

Pedagógiai Program

Az iskolai programok közül ki kell emelni a sport- és egészségnevelési témájú szabadidős foglalkozásokat. Iskolánk szabadidős sporttevékenységét a tanárok a diákokkal együtt, a diákok igényeinek megfelelően alakítják ki, ezért ez évenként változhat. A tanulók számára minden hétköznap délután van sportolási lehetőség. A labdajátékok a legnépszerűbbek, ezért hétfőn kosárlabda, kedden röplabda, szerda és csütörtök délután labdarúgás van a tornateremben. Aki ezeket a labdajátékokat nem kedveli, a sportfoglalkozás ideje alatt asztaliteniszezhet, illetve igénybe veheti az iskola kondicionáló termét. Félévente asztalitenisz házibajnokságot rendezünk, a tanulók javaslatára más labdajátékokból is. A Bethlen-napok keretében a hagyományoknak megfelelően, de új ötletekkel tarkítva, mindig vannak sportprogramok, sportversenyek a rendező osztályok ötletei alapján. A „Kihívás-napjá”-n az évfolyamok 2 óránként váltják egymást, rendszeresen több sportágban mérik össze erejüket (kosárlabda, röplabda, labdarúgás, floor-ball, darts, stb…) Iskolánk tanulói alkalmanként részt vesznek fővárosi futóversenyeken (a nevezési díját az iskola sportköre fizeti). Évente hagyományosan sítábort szervezünk, régebben Szlovákiába, 2 éve Ausztriába. Célunk olyan sportlehetőségeket biztosítani, ami vonzó a tanulók számára, hogy minél nagyobb létszámban vegyenek részt a foglalkozásokon. Az érdekeltek széleskörű tájékoztatása érdekében a tanulók és a szülők által jól látható helyen található a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély- telefon stb.) címe illetve telefonszáma. Az orvosi szoba mellett található a „Kérdezz-felelek” láda, melybe a tanulók név nélkül, jeligésen bedobhatják az őket foglalkoztató kérdéseket, amelyre az iskolaorvos vagy az ifjúságvédelmi felelős válaszol. Az iskola gondoskodik a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanuló- és gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy a tankötelezettség végéig a középiskolába járó tanulók évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az iskolában folyó egészségnevelési tevékenység során rendszeresen együttműködünk az ÁNTSZ Fővárosi Intézet egészségnevelési és kommunikációs osztályával módszertani megbeszélésekkel, oktató és tájékoztató videofilmek kölcsönzésével.

12 AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.


38/455

Pedagógiai Program

A környezeti nevelés kell, hogy segítse a tanulókat a környezettel harmonikus életvezetési képességeik kialakulásában, igazítsa el őket a környezeti problémák felismerésében, kezelésében, fejlessze felelősségérzetüket, törekedjék arra, hogy a környezettel kapcsolatos nézeteik az erkölcsi alapelvek szintjére emelkedjenek. E követelmények teljesüléséhez a tanulóknak személyes tapasztalatok megszerzésére, élmények átélésére, a környezet egészére vonatkozó ismeretek elsajátítására van szükségük. A környezeti nevelés tartalma – világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés – a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata – kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata (hiszen minden ugyanarról a világról szól!), ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni. Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

12.1 RENDSZERSZEMLÉLETRE NEVELÉS A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét.

12.2 AZ ALTERNATÍV, PROBLÉMAMEGOLDÓ GONDOLKODÁS ELSAJÁTÍTÁSA Nem elegendő az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására.


39/455

Pedagógiai Program

12.3 A GLOBÁLIS ÖSSZEFÜGGÉSEK MEGÉRTÉSE A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni.

12.4 A LÉTMINŐSÉG VÁLASZTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ÉRTÉKEK MEGMUTATÁSA Környezetünk minősége, gazdagsága létminőségünknek egyik alapvető meghatározója, mégsem tükröződik vissza gondolkodásunkban automatikusan. Még ennél is nehezebb megértetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben.

12.5 A LÉTMINŐSÉGHEZ TARTOZÓ VISELKEDÉSI NORMÁK ÉS FORMÁK KIALAKÍTÁSA Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben.

12.6 A TERMÉSZET, AZ ÉLET, A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG JELENTŐSÉGÉNEK MEGÉRTÉSE Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem.

12.7 A SZERVES (ORGANIKUS) KULTÚRA FONTOSSÁGÁNAK MEGISMERTETÉSE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN Alapvető annak a belátása, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni. E harmonikus együttélés eredményeként alakult ki a szerves (organikus) kultúra. A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. A környezeti nevelés célja az ember és környezete viszonyának, kapcsolatának alakítása. Tehát vizsgálódásának, tevékenységeinek homlokterébe szükségszerűen a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak.

12.8 A KÖRNYEZETI NEVELÉS LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLÁBAN Az iskolai környezetnevelés főbb színterei: - Tanórák - Osztályfőnöki órák - Állandó vagy időszaki kiállítások - Egyéb programok(tájékoztató előadások, beszélgetések, gyakorlati bemutatók) Az a tény, hogy a tanulók különböző tantárgyak óráin és több tanár közvetítésével találkoznak a környezet- és egészségvédelem kérdéseivel, bemutatja számukra, hogy az élet minden


40/455

Pedagógiai Program

területén fontos problémáról van szó. Ez az oktatási forma lehetőséget ad arra is, hogy a különböző korosztályokban az életkornak és a diákok meglevő ismereteinek megfelelő szinten és módszerekkel foglalkozzon a tanár egy témával. A szaktanár jó ismerője a „tudományterületének”, így teljes biztonsággal tud választ adni a felmerülő szakmai kérdésekre is. A középiskolai oktatásban a környezeti nevelés egyik lehetősége, hogy az adott tananyag tanítása során a tanár minden alkalommal megbeszélje a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket is.

12.9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 12.9.1 IRODALOM – 9. ÉVFOLYAM Témakörök Mítosz és irodalom A Biblia irodalomra

és

Tartalmak A természeti képek szerepe a magyar népköltészetben. Virágszimbólumok. az Az ember felelőssége a teremtett világgal szemben a Bibliában.

hatása

12.9.2 MAGYAR NYELV – 10. ÉVFOLYAM Témakörök Alapvető retorikai ismeretek Szövegtípusok

Tartalmak Beszéd, szónoklat, érvelés környezetvédelmi problémák megoldása ügyében Lakóhelyem természeti szépségei. Beadvány illegális hulladéklerakók felszámolása ügyében.

12.9.3 IRODALOM – 10. ÉVFOLYAM Témakörök Írók, költők, irányzatok

Tartalmak Estve. A tihanyi echóhoz. Egy vén fának árnyékában régen szenvedő rózsa. A közelítő tél. Romantika a világirodalomban Wordsworth: A táncoló tűzliliomok. Petőfi Sándor Kiskunság. Az Alföld. Tisza. Arany János A pusztai fűz. A tölgyek alatt. Semmi természet. Családi kör.

12.9.4 IRODALOM – 11. ÉVFOLYAM Témakörök Ady Endre Portrék a Nyugat nemzedékéből Babits Mihály

Tartalmak Havasok és Riviera. Héja-nász az avaron. első Juhász Gyula: Tiszai csönd, Milyen volt szőkesége Esti kérdés.

12.9.5 IRODALOM – 12. ÉVFOLYAM Témakörök Tartalmak Portrék a magyar irodalomból Radnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga. Világirodalom a 20. században Hemingway: Az öreg halász és a tenger


41/455

Pedagógiai Program

12.10 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK - TÖRTÉNELEM 12.10.1

9. ÉVFOLYAM

Témakörök Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Görögország Az ókori Róma Mindennapi élet, életmódtörténet

12.10.2

Tartalmak Az ősi hiedelemvilág. Szaharai sziklarajzok. A folyamvölgyi kultúrák /Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína/. Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. A görög hitvilág, művészet, tudomány és a mindennapok. Természetfilozófia. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet, vízellátás, közműolló, szemételhelyezés, zaj, zsúfoltság. Az ember és természet kapcsolata a mítoszokban.

10. ÉVFOLYAM

Témakörök Az érett középkor

Tartalmak A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Mindennapi élet a középkori városokban. Az Árpád-házi királyok kora Az Árpád-kori kultúra. A késő középkor Nyugat-Európa válsága /éhínség, járványok, háborúk/. Kora újkor /1490–1721/ A nagy földrajzi felfedezések és következményeik: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. A közép-és dél-amerikai kultúrák természetkultusza. A felfedezések és gyarmatosítás környezeti hatásai. A tudományos világkép átalakulása. A természet feletti uralom gondolata. Magyarország története a kora A török hódoltság. A török kiűzése. újkorban (1490–1711) Mindennapi élet, Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása). életmódtörténet

12.10.3

11. ÉVFOLYAM

Témakörök Tartalmak A felvilágosodás kora (1721– A felvilágosodás. Ember és természet viszonya a 1789) felvilágosodás eszmerendszerében. A polgári átalakulás kora Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a (1776–1849) környezetre. A környezeti válságot okozó eszmék, mentalitás, „külső költségek”. A polgárosodás kezdeteiAz átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák Magyarországon (1790–1847) Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A nemzetállamok és az Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a imperializmus kora (1849–második ipari forradalom. Az első ipari forradalom 1914) kiteljesedésének és a második ipari forradalomnak a környezetre gyakorolt hatása. A polgárosodás kibontakozása Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Az Magyarországon (1849–1914) egyes társadalmi csoportok jellemző életformái.A városiasodás. Közművesítés, közegészségügy, városrendezés.


42/455

Pedagógiai Program

Mindennapi életmódtörténet

12.10.4

élet, A tanév során legalább két témát kötelező feldolgozni. A modern városfejlődés.

12. ÉVFOLYAM

Témakörök Tartalmak Az első világháborútól a nagyAz első világháború kirobbanása, jellege, története. gazdasági válságig (1914– A modern háború tájra, természetre és épített környezetre 1929) gyakorolt hatása. A nagy gazdasági válságtól a Az 1929–33-as világgazdasági válság. Válságkezelés a nyugati második világháború végéig demokráciákban. A sztálini diktatúra a 30-as években. Keynes(1929–1945) elmélet és a környezet. A sztálini természetátalakító tervek. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. A modern háború hatása a természeti környezetre, az atomrobbantás elhúzódó hatása. A jelenkor (1945–napjainkig) Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A közelkeleti konfliktusok. A távol-keleti régió. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. A fegyverkezési verseny környezetkárosító hatása. Környezeti hadviselés (Vietnam, Öbölháború).A globális világ környezeti problémái. Magyarország a második A kommunista diktatúra kiépítése. Gazdaság- és kultúrpolitika világháború után (1945-től„A vas és acél országa”. Demográfiai változások. napjainkig) A hajszoltság (második gazdaság) és a környezetszennyezés tükröződése a demográfiai mutatókban. Mindennapi élet, A tanév során legalább két témát kötelező feldolgozni. életmódtörténet Fogyasztói társadalom és az ökológia, a fenntartható fejlődés.

12.11 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 12.11.1

9. ÉVFOLYAM

Témakörök Az egyén és a jog Jogi alapismeretek Politikai ismeretek


Tartalmak Az emberi alapjogok. Az egészséges környezethez való jog. Felelősség a tetteinkért. Jogsérelem, jogorvoslat, büntetés. A környezetkárosító felelőssége. Környezetjog. A nyilvánosság. A környezettel kapcsolatos mérési adatok nyilvánossága. A politika intézményrendszere a mai Magyarországon és az Európai Unió országaiban. A környezetvédelmi irányítás állami szervezete. A környezetvédelmi költségek megosztása, egészséges környezethez való jog. A társadalmi igazságosság kérdése. Az állam feladatai. Közpolitikák .Az önkormányzatiság. Környezetpolitika. A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai. Civil szervezetek szerepe. Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”„Zöld” szervezetek (Green Peace).

43/455

Pedagógiai Program

12.11.2

10. ÉVFOLYAM

Témakörök A család Kultúra, közösség A társadalom élete

Tartalmak A népességszám és a várható életkor alakulásának kérdései Magyarországon. A várható élettartam, a környezetszennyezés és az életmód összefüggései. Természeti környezet és kulturális környezet. Az ünnep. Napfordulóhoz kötődő ünnepeink. Az ünnep jelentősége. Társadalmi konfliktusok keletkezése és kezelése. Környezeti konfliktusok és kezelésük.

12.12 TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA 12.12.1

11. ÉVFOLYAM

Témakörök Az emberi természet

Tartalmak Biológiai és kulturális evolúció. Az alkotó ember (tudatos környezetalakítás, eszközhasználat, célkövetés, munka, munkamegosztás). Az erkölcsi cselekedet A választás szabadsága és az ember felelőssége. A tetteinkért feltételei viselt felelősség és a mások sorsáért ránk háruló felelősség összefüggése. Szándék és következmény. Jó és rossz megkülönböztetésének képessége. Környezeti kérdések, erkölcsi dilemmák. A tudatos környezetátalakítás nem várt mellékhatásai. Az etika megalapozása A tekintélyelvű, természetjogi, kötelesség-, utilitárius, felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az etikai gondolkodás történetéből vett klasszikus példák alapján. A különböző etikai kiindulópontok hatása a környezethez való viszonyra. Személy és erkölcs Életcélok és szükségletek. A jólét fogalma. Az élet minősége. Etikus fogyasztás. Társadalom és erkölcs Erkölcs és jog eltérő illetékessége környezeti példák alapján. Személyes elkötelezettség és tolerancia környezeti kérdésekkel kapcsolatban. Társadalmi szolidaritás, társadalmi igazságosság, az egészséges környezet. A környezeti terhek megosztása. Etika és gazdaság. Vallás és erkölcs Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény egyházak és más világvallások felfogása szerint. A keresztény erkölcsi felfogás hatása az európai civilizáció fejlődésére. A keresztény etika természettel kapcsolatos felfogása. A világvallások környezettel kapcsolatos állásfoglalása. Korunk erkölcsi kihívásai A tudományos-technológiai fejlődés etikai dilemmái. A géntechnológia, a születésszabályozás, a népességrobbanás, a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi kérdései. A globális felelősség kérdései A jövő nemzedékekkel, más lényekkel, illetve az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatos


44/455

Pedagógiai Program

kötelességeink természete. Vita az állatok jogairól. Az etika emberközpontúságának értelmezése.

12.13 GAZDASÁGI ISMERETEK Témakörök Vállalkozás

Tartalmak Marketingszemlélet, marketing eszközök. Gazdasági rendszerek, üzleti tevékenységek lehetséges környezeti hatásai. A költségvetés. Infrastruktúra. A környezetvédelem részesedése a költségvetésben. Az infrastruktúra szerepe a környezetszennyezés felszámolásában. A gazdaság főbb sarokpontjai – gazdasági növekedés, foglalkoztatottság. A közműolló. Környezetpolitika és foglalkoztatottság. Adók (személyi jövedelemadó, ökoadó, környezethasználati díj) kérdése. A főbb nemzetgazdasági teljesítménymutatók (GDP, GNP). A GNP hiányosságai. A fejlődés és jólét új mutatói. Környezetszennyezés, erőforrások korlátozottsága, szegénység. Érdekellentétek az erőforrások felhasználásában. Környezeti piac.

Nemzetgazdaság

Világgazdaság

12.14 ELSŐ IDEGEN NYELV 12.14.1

9–12. ÉVFOLYAM

Témakörök Témalista (ajánlás)

Tartalmak Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem. (Környezetvédelmi kifejezések szótára, környezeti témájú írások eredeti nyelven, levelezés környezeti témákról más diákokkal, részvétel nemzetközi programokban.)

12.15 BIOLÓGIA 12.15.1

9. ÉVFOLYAM

Témakörök Tartalmak A vírusok, a prokarioták és az A baktériumok szerepe a szennyvíztisztításban, eukariota egysejtűek eutrofizációban és a vizek minőségében.

Az állatok életműködései

teste

A növények életműködései

teste

az

A baktériumok szerepe a talajban és talaj tisztításában. és A környezetszennyezés (víz, levegő, talaj) hatása az állatok életmódjára, viselkedésére – pl.: elvándorlás, kihalás, az egyedszám csökkenése, a táplálék megváltozása, életképtelen egyedek létrejötte stb. és A növények szerepe a bioszférában – oxigéntermelés, a széndioxid megkötése. A műtrágyázás hatása a mezőgazdasági


45/455

Pedagógiai Program

A gombák életműködései

12.15.2

teste

növények egyes szerveinek fejlődésére – a primőr termékek hatása az egészségre. és A rostdús táplálkozás fontossága, a vegetáriánus táplálkozás előnyei és veszélyei. A gombák egészségügyi jelentősége. A gombák táplálkozási jelentősége. A zuzmók, mint a levegő szennyezettségének indikátorai.

10. ÉVFOLYAM

Témakörök Tartalmak A sejtek felépítése és anyagcseréje A sejtek felépítése A másodlagos biogén elemek és a mikroelemek felvételének fontossága és veszélyei – a táplálék-kiegészítők, vegyszermaradványok. A szaporodás és öröklődés Az embert érő mutagén hatások és ezek következményei: sejttani alapjai - kémiai ágensek: szerves vegyületek, ózon - fizikai ágensek: radioaktív sugárzás, hő, UV. Az idegi és hormonális Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi szabályozás ismeretek. Az UV-sugárzás és az ózon hatása a szemre – a napszemüveg fontossága. A zajszennyezés hatása a fülre . Az egészségtelen életmód hatása a hormonális szabályozásra. A keringés A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és ezek megelőzése. A radioaktív sugárzás hatása a vérképző szervekre. Az immunitás A környezetszennyező vegyület hatása az immunrendszerre – allergiás megbetegedések .Az immunrendszerrel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A táplálkozás A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A táplálékkiegészítők, íz- és aromaanyagok veszélyei – Eszámok. Az egészségtelen táplálkozásra bíztató reklámok. A légzés A szennyező gázok és a porszennyezés hatása az ember légzőszervi rendszerére. A dohányfüst károsító hatása. A bőr és a mozgás Az UV- és a radioaktív sugárzás, valamint más szennyező anyagok hatása a bőrre. A szmogos időjárás hatása a csontképződésre. Az anabolikus szteroidok hatása az izomfejlesztésre, a body building veszélyei. Az ember szaporodása A környezetszennyező anyagok és a radioaktív sugárzás hatása az ivarsejtképződésre és a meglevő ivarsejtekre. Az ember egyedfejlődése A magzat fejlődését károsító környezetszennyezések – a koraszülések és a dohányzás. Általános egészségtan A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás, Egészségügyi ismeretek az orvosi ellátás igénybevétele. Szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés. A lelki egészség.


46/455

Pedagógiai Program

12.16 KÉMIA 12.16.1

9. ÉVFOLYAM

Témakörök Tudománytörténet

Tartalmak A szennyező kémiai anyagok „megjelenése” Az emberi igények kielégítése és a környezetszennyezés Tájékozódás a részecskék Atomszerkezet világában A radioaktivitás alkalmazása és veszélyei. A sugárzó veszélyes hulladékok kezelése. Az atomenergia békés és háborús felhasználása. A kémiai reakciók a Termokémia részecskék ismeretében Reakcióhő – az energiatermelés formái, hőerőművek. Kémiai egyensúly A természetben létező kémiai egyensúlyi folyamatok, és azok felborulásának következményei. Redoxreakciók A kémiai korrózió. Galvánelemek. A galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásai.Az akkumulátorok („elemek”) újratöltésének fontossága és lehetősége. Elektrolízis Az iparilag fontos elektrolízis környezetszennyező hatása (pl.: E igény, melléktermékek). Sav-bázis reakciók A természetben lejátszódó sav-bázis folyamatok. A természetes indikátorok, a savas eső. A hidrogénion koncentráció jelentősége a természetes vizekben és az élőlények szervezetében.

12.16.2

10. ÉVFOLYAM

Témakörök Tudománytörténet

Tartalmak A szennyező kémiai anyagok „megjelenése”. Az emberi igények kielégítése és a környezetszennyezés. Szénhidrogén-kincsünk, mint Telített szénhidrogének energiahordozó A földgáz, mint fosszilis energiahordozó – gázerőművek, gázautó, háztartási gáz környezeti hatásai. A kőolajipar és felhasználás környezeti problémái. A földgáz és kőolaj kitermelésének globális problémája, a társadalom és gazdaság összefüggése. Az ólommentes benzin előnye és hátránya. Szerves vegyületek a kamrától a Hidroxivegyületek, éterek laboratóriumig Az alkoholizmus és a metanol hatása a szervezetre. Az alkoholüzemű gépjárművek lehetősége. Az alkohol, mint általános oldószer (pl.: jódtinktúra, filctoll, gyógynövény kivonatok).A glikol, mint fagyálló folyadék. A fenol mérgező hatása. A dioxin a dohányfüstben. Oxovegyületek Az aceton, mint a háztartásban előforduló oldószer. Illatok, ízek fűszerek


47/455

Pedagógiai Program

A biológia határán

A teától a heroinig Környezeti szerves kémia

A mesterséges íz- és aromaanyagok, állományfokozók hatása a szervezetre. Zsírok, olajok – gliceridek A használt sütőzsiradékok környezeti problémája, újrahasznosítása. Nitroglicerin – a tudósok felelőssége. Szappanok, mosószerek A foszfátmentes mosószer környezeti jelentősége – eutrofizáció, környezetbarát vízlágyítók. A kommunális szennyvíz és kezelése. Szénhidrátok A cukorgyártás környezetszennyezése.A papír újrahasznosítási lehetősége – a szelektív hulladékgyűjtés. Az aminosavak, amidok, fehérjék A fehérjék kicsapódását okozó kémiai anyagok. Nukleinsavak Nukleinsavrombolás sugarakkal (atombomba, ózonlyuk, csíramentesítés).A génmanipulációk hatása a növényekre és az állatokra.„Mesterséges élőlények”. A drog hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség, hatásuk az egyén és a társadalom szintjén. Energiagazdálkodás: fosszilis, hasadó és megújuló energiaforrások, előnyeik, hátrányaik. Egyéb műanyagok: szintetikus és természetes eredetű műanyag, ... le nem bomlás, hulladékégetés, dioxin. Táplálékaink: ...peszticidek, tartósítószerek, E-számok. Van-e harmadik út?: tervgazdaság és piacgazdaság, fogyasztói társadalom, a fenntartható fejlődés és a környezet, hol van az „elég” a személyes és a társadalom léptékű fogyasztásban.

12.17 FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 12.17.1

9. ÉVFOLYAM

Témakörök Térképészeti ismeretek A geoszférák földrajza


Tartalmak A település változása az elmúlt évtizedekben – térképi ábrázolás. A kőzetburok földrajza A vulkánok, mint a természetes levegőszennyezés egyik forrásai. A savas eső hatása a kőzetekre. A sugárzó veszélyes hulladékok tárolására alkalmas kőzetek. A hulladéklerakó kialakításához megfelelő kőzetek. A légkör földrajza A légköri szennyező anyagok és következményei: ózonpajzs, üvegházhatás – felmelegedés, savas eső. A légköri szennyezések globális és lokális volta – nemzetközi egyezmények. A környezeti katasztrófák hatása az időjárásra. El Nino jelenség. A szélerőművek.

48/455

Pedagógiai Program

A vízburok földrajza A Föld vízkészletének szennyezettsége – fő szennyező források. A lokális vízszennyezés terjedése a víz körforgásával. Az ivóvízkészlet mennyiségi és minőségi veszélyeztetettsége (pl.: bányászat hatása a karsztvizekre). A folyószabályozás hatása az élővilágra – árvízvédelem. Az ár-apály erőmű, mint a megújuló energiaforrás egyik példája. A talaj földrajza A talajeróziót kiváltó tényezők és következményei. A természetes és mesterséges trágyázás, valamint az öntözés hatása a talaj minőségére. A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása. A természetföldrajzi A természetföldrajzi övezetesség övezetesség Az éghajlati övezetek jellemzőinek változása a környezeti szennyezések hatására – pl.: elsivatagosodás. A lokális szennyezésből adódó mikroklíma változások. Az egyes éghajlati övek ökológiai problémái – életterek és fajok eltűnése, elvándorlása. A természetföldrajzi A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre övezetesség hatása a társadalmi- A megújuló erőforrások és az élelmiszertermelés éghajlattól gazdasági életre függő övezetessége. A Föld népessége A nemzetközi egyezmények szerepe. A Föld eltartó képessége – a fenntartható fejlődés. Települések a Földön Települések eltűnése a környezeti szennyezés hatására. A település-szerkezet alakítása a környezeti szennyezés figyelembe vételével. Milyen típusú településen a legjobbak az életfeltételek?

12.17.2

10. ÉVFOLYAM

Témakörök A világ változó gazdasági képe

Tartalmak társadalmi- A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének változásai. A gazdasági szektorok jellemzői. A gazdasági ágazatok környezetszennyező hatása. A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A nemzetközi tőkeáramlás. Természet-és környezetvédelmi egyezmények. Nemzetközi szervezetek a globális környezeti problémák megoldásában. Külföldi beruházás és a helyi közösségek környezeti érdekeinek érvényesítése.


49/455

Pedagógiai Program

A világgazdaságban különböző A gazdasági pólusok. Kialakulásuk és változó szerepük a szerepet betöltő régiók, világgazdaságban: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, országcsoportok és országok Európai Unió. A fejlődő országok. Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Felzárkózásuk különböző lehetőségei. Egyéb egyedi szerepkörök konkrét példákon. Benelux-államok, Svájc, Izrael, Egyiptom, Kína, Kuvait, Törökország, „banánköztársaságok”, „adóparadicsomok”, trópusi üdülőszigetek. Anyag-és energiafelhasználásuk aránya, környezetpolitikájuk, Csernobil tanulságai, Szahel övezet-kiszáradási folyamatok, vízmegosztási kérdések. Környezeti kolonializmus. Magyarország. Helye és szerepe a nemzetközi társadalmigazdasági folyamatokban. Az Unióhoz történő csatlakozás földrajzi alapjai. Hazánk környezeti állapota és az Unió környezetpolitikája. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok. Hazánk szerepe a különböző regionális együttműködésekben. Regionális környezeti együttműködés. A globális környezeti problémák A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi vonatkozásai földrajzi következményei. A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei. A környezet minőségének változásai és hatása az élet minőségére. A környezeti válság kialakulása. A különböző geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve, a megvalósítás korlátai. A globális környezeti A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének problémák földrajzi földrajzi következményei. A demográfiai robbanás, az vonatkozásai élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei. A környezet minőségének változásai és hatása az élet minőségére. A környezeti válság kialakulása. A különböző geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és globális környezeti veszélyek összefüggései. A környezeti válság elleni összefogás többszintű lehetőségei. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve, a megvalósítás korlátai.

12.18 FIZIKA 12.18.1

9. ÉVFOLYAM

Témakörök Egyetemes tömegvonzás


Tartalmak A mesterséges égitestek szerepe közvetítésében, az időjárás jelzésében

50/455

az

információk

Pedagógiai Program

A teljesítmény és hatásfok

12.18.2

Az egyre nagyobb teljesítményű gépek hulladéktermelő hatása - lomtalanítás, veszélyes hulladékok.

10. ÉVFOLYAM

Témakörök Hőtan Hőtani alapjelenségek Halmazállapot-változások

Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér Egyenáramok Az elemi töltés Egyenáramú hálózatok Elektromos teljesítmény

Tartalmak A víz különleges hőtágulási viselkedésének hatása a vízi élővilágra és a kőzetekre .A higany mérgező hatása. A globális felmelegedés (üvegházhatás) és következményei - a sarki jég elolvadása. Csapadékok a Föld légkörében. Az utak sózásának hatása a növényzetre. Vezetők, szigetelők - az áramütéses balesetek és megelőzésük. A nagyfeszültségű vezetékek élettani hatása az élőlényekre. Elektrolízis környezetszennyező hatása. Galvánelem környezetszennyező hatása hulladékok, tölthető „elemek”, akkumulátorok. Energiatakarékos fogyasztók használata

veszélyes

12.19 ÉNEK-ZENE 12.19.1

9. ÉVFOLYAM

Témakörök

12.19.2

Tartalmak Éneklés. Népdalok, virágénekek. Tavaszi szél. Ej, haj, gyöngyvirág – Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményéből. Zenehallgatás, Zenetörténet .Händel: F-dúr szvit (Vízizene)

10. ÉVFOLYAM

Témakörök


Tartalmak Éneklés. Régi és új stílusú magyar népdalok. Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai. Kulturális sokféleség megőrzése. Más népek újabb dalai. XIX. századi magyar dalok. Népzenei felvételek. Népdalfeldolgozások. Művek, műrészletek aXIX. és a XX. század kiemelkedő zenei alkotásaiból. A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben különös tekintettel a XIX. és a XX. század zenéjére. Kulturális sokféleség megőrzése. Szórakoztató zene napjainkban. Zenetörténet. Orff: Carmina Burana.

51/455

Pedagógiai Program

12.20 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 12.20.1

11. ÉVFOLYAM

Témakörök Képzőművészet, kifejezés

Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra

12.20.2

Tartalmak Alkotás Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és térben a kifejezőeszközök egyéni használatával. Leromlott környezettel, a természeti szépségekkel kapcsolatos életérzés megjelenítése. Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülő egyéni kifejezése. Művészi természetábrázolás. A festészet kifejezőeszközei, hatásrendszere. Bikák terme a Lascaux-i barlangban, Vang Mien: Cseresznyeág, Brueghel: Tél, Giorgione: Alvó Vénusz,, Leonardo da Vinci: Virágtanulmány a windsori gyűjteményből, P. Cezanne: Csendélet hagymákkal, Szinyei Merse Pál: Majális, H. R. Magritte: Kastély a Pireneusokban, Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek: A nagy madár (rézkarc).Szobrászat: Antilopfej alakú maszk NyugatAfrikából, Sebesült nőstényoroszlán, Rakamazi hajkorong, A. Maillol: Földközi-tenger, D. Hanson: No. Természettanulmányok. Vizuális nyelv. A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és forma összefüggése. Alkotás. A funkció és forma, a jelentés, a lépték, az anyag, a szerkezet, az elkészítés módjának ismerete a tárgyak megítélésében.

12. ÉVFOLYAM

Témakörök Képzőművészet, kifejezés

Vizuális kommunikáció


Tartalmak Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és természeti meghatározottsága. Az építészet szerepe az emberi környezet formálásában. Természeti és épített környezet kölcsönhatása . Bioépítészet, tájépítészet, világörökség. Stonehenge, Nimes-i vízvezeték, Vettiusok házának átriuma Pompeiből, Kyotói zen-kert, Diósgyőri vár, Versailles-palota franciakertje, Bernini: Szt. Péter tér kollonádja, Magyar barokk városkép (Eger). Vizuális nyelv A formaadás módjai a tanulást szolgáló, a tudományos, a köznapi információkban, a tájékoztatásban, a reklámban. A közvetlen és közvetett emberi kommunikáció, a tömegkommunikáció. A vizuális kommunikáció, a közlő szándéka szerinti hatásrendszere: információ (objektív), reklám felhívó), műalkotás (esztétikai jelentéstartalmú).

52/455

Pedagógiai Program

Tárgy- és környezetkultúra

A tárgyak kulturális és társadalmi meghatározottsága. A tárgyak jelentése (társadalmi, történeti, műszaki, ergonómiai, esztétikai, gazdasági).A mindennapi környezet, a helyi, a regionális értékek tárgyalása. A táj erőforrásai és a hagyományos kultúra kapcsolata. Több generáció által használt tárgyak. A hagyományos tárgyi kultúra védelme. Népművészet: Utcakép kétszintes házakkal (Hollókő, Nógrád megye), Boltíves tornácú lakóház (Somogy megye), Kétszintes házak székely kapukkal (Szentegyházasfalu, Románia), Konyhabelső (Börzsöny, Hont megye), Sárközi tisztaszoba (Néprajzi Múzeum), Ácsolt kelengyeláda (Nógrád megye), Saroktéka (Vargyas, Románia), Király Zsiga: Spanyolozott tükrös (Győr megye), Vizeskorsó (Tata, Komárom megye), Lakodalmas fazék (Sümeg, Veszprém megye), Rajczy Mihály: Madaras pálinkásbutélia (Mezőcsát, Borsod megye), Bokály székely határ ábrázolásával, (Kézdimartonos, Románia), Takácscéh kancsója (Karád, Somogy megye), Tál (Csákvár, Fejér megye), Néhány szőttes (sárközi, somogyi, baranyai), Néhány hímzés (úri asztalterítő, párnavég, díszlepedő), Cifraszűr (Békés, Heves vagy Hajdú megye), Női ködmön (Somogy, Heves vagy Baranya megye). Néhány viselet (Sárköz, Torockó, Rimóc, Mezőkövesd).

12.21 AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA ÉS A KÖRNYEZETI NEVELÉS A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása, általános tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában.


53/455

Pedagógiai Program

B. HELYI TANTERV 1 ÓRATERVEK 1.1

ÓRATERV A 9. NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM RÉSZÉRE

Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

Idegen nyelv

13

Intenzív nyelvi felkészítés

Informatika

4

Történelem

1

Képességfejlesztés

Magyar nyelv

2


Matematika

3


Kommunikációs alapismeretek

1


Testnevelés

2,5

Osztályfőnöki óra

1

Csoportbontással Idegen nyelv

13

Informatika

4

Matematika

3

Kommunikációs alapismeretek

1

Testnevelés

2,5

nem az osztályok száma szerinti óraigény

A nyelvi előkészítő évfolyam befejezése után a tanulók a 10-13. évfolyamon a szakmacsoportnak megfelelő (9-12. évfolyam) óraterv szerint folytatják a tanulmányaikat.


54/455

Pedagógiai Program

1.2 ÓRATERV A 9. ÉS 10. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE, KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

9.

10.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2

2

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Ének-zene

1

1


1

1

Testnevelés

2,5

2,5

Fizika

2

2

Földrajz

2

1

Kémia

1

2

Informatika

2

2

Információkezelés

2

2

+1 óra szakmai orientáció eleme szakmai orientáció eleme

Gazdálkodási ismeretek

2

2

szakmai orientáció eleme

Viselkedéskultúra

1

Kommunkáció(szakmai)

szakmai orientáció eleme 1



4

4

Matematika

4

4

Informatika

2

2


2

2


2

2

Testnevelés

2,5

2,5


55/455


Pedagógiai Program

1.3 ÓRATERV A 11. ÉS 12. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE, KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

11

12


4

4


2,5

3,5

Társadalomismeret és etika

1

-

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Biológia

2

2

Rajz és vizuális kultúra

1

1


1

1

Testnevelés

2,5

2,5

választható érettségi tárgy

Informatika

2

2

Elméleti gazdaságtan

3

3

Üzleti gazdaságtan

3

3

szakmacsoportos alapozó oktatás választható érettségi tárgy szakmacsoportos alapozó oktatás választható érettségi tárgy szakmacsoportos alapozó oktatás

Üzleti gazdaságtan gyakorlat

2

2

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Informatika

2

2

Üzleti gazdaságtan gyakorlat

2

2

Testnevelés

2,5

2,5

szakmacsoportos alapozó oktatás


a 11-12.évf. +0,5 óra a szabadon tervezhető órákból

Csoportbontással


Megjegyzés: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, szakmacsoportos alapozó oktatás és informatika tantárgyakból megfelelő számú jelentkező esetén biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészítést.


56/455

Pedagógiai Program

1.4 ÓRATERV A 9. ÉS 10. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE, KÖZLEKEDÉSI SZAKMACSOPORT Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

9.

10.


4

4


2

2

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Ének-zene

1

1


1

1

Testnevelés

2,5

2,5

Fizika

2

2

Földrajz

2

1

Kémia

1

2

Informatika

1

1

Közlekedési ismeretek

2

2


Közlekedési alapgyakorlatok

4

4


Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Informatika

1

1

Közlekedési alapgyakorlatok

4

4

Testnevelés

2,5

2,5

Csoportbontással


57/455


Pedagógiai Program

1.5 ÓRATERV A 11. ÉS 12. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE, KÖZLEKEDÉSI SZAKMACSOPORT Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

11

12


4

4


2,5

3,5


1

-

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Biológia

2

2


1

1


1

1

Testnevelés

2,5

2,5


Informatika

2

2



3

3

Közlekedési földrajz

2

2

Közlekedési idegen nyelv

2

2

Jogi, gazdálkodási és ismeretek Közlekedési informatika

vállalkozási 2

2

1

1

szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Informatika

2

2

Közlekedési idegen nyelv

2

2

Közlekedési informatika

1

1

Testnevelés

2,5

2,5


a 11-12.évf. + 0,5 óra a szabadon tervezhető órákból

Csoportbontással




58/455

Pedagógiai Program

1.6 ÓRATERV A 9. ÉS 10. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE, ÜGYVITELI SZAKMACSOPORT Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

9.

10.


4

4


2

2

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Ének-zene

1

1


1

1

Testnevelés

2,5

2,5

Fizika

2

2

Földrajz

2

1

Kémia

1

2

Informatika

2

2


2

2

+1 óra szakmai orientáció eleme szakmai orientáció eleme


2

2


Viselkedéskultúra

1

Kommunikáció (szakmai)

szakmai orientáció eleme 1



4

4

Matematika

4

4

Informatika

2

2


2

2


2

2

Testnevelés

2,5

2,5


59/455


Pedagógiai Program

1.7 ÓRATERV A 11. ÉS 12. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE, ÜGYVITELI SZAKMACSOPORT Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

11

12


4

4


2,5

3,5


1

-

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Biológia

2

2


1

1


1

1

Testnevelés

2,5

2,5

Választható érettségi tárgy

Informatika

2

2


Szövegfeldolgozás és levelezés

2

2

Informatikai alkalmazás

2

2

Titkári ismeretek

2

2

Gazdasági-vállalkozási alapismeretek

2

2

szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Informatika

2

2

Informatikai alkalmazás

2

2

Szövegfeldolgozás és levelezés

2

2

Testnevelés

2,5

2,5


a 11-12.évf. +0,5 óra a szabadon tervezhető órákból

Csoportbontással




60/455

Pedagógiai Program

1.8 KIFUTÓ KÉPZÉSEINK 1.8.1 BETHLEN GÁBOR SZAKKÖZÉPISKOLA

KÖZLEKEDÉSI

ÉS

KÖZGAZDASÁGI

Óraterv a 9. és 10. évfolyam részére

Tantárgy neve

Heti óraszám

9.

10.

Irodalom

2

3

Magyar nyelv

2

1

Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

Idegen nyelv

4

3

Matematika

3

3

Ének-zene

1

1


1

1

Testnevelés

2,5

3

a kerettanterv 8.§ (3) bek. alapján

Fizika

1

1

Földünk és környezetünk

1

1

Biológia

1

1,5

Kémia

1

2

Informatika

2

2

a term.tud. ismeretek 6 felosztása a term.tud. ismeretek 6 felosztása a term.tud. ismeretek 6 felosztása a term.tud. ismeretek 6 felosztása +1 óra szakmai orientáció eleme


2

2


Gazdasági környezetünk

2

2


Összesen

27,5

28,5


4

3

Matematika

3

3

Informatika

2

2


1

1

Testnevelés

2,5

3


61/455

Megjegyzés

óra óra óra óra


Pedagógiai Program

Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére Közlekedési szakmacsoport

Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

11

12

Irodalom

3

3

Magyar nyelv

1

1


3

3


1

-

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4


1

1


1

1

Testnevelés

3

3


Informatika

2

2



3

3


Gazdasági és közlekedési földrajz

3

3


Általános jogi ismeretek

2

2


Összesen

31

30


2

2

emelt szintű képzés

Történelem

1,5

1,5


Matematika

2

2


Idegen nyelv

2

2


Szakmacsoportos alapozó oktatás

1,5

1,5


Informatika

1

1


Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Informatika

2

2

Testnevelés

3

3

a 11.évf. +1 óra a szabadon tervezhető órákból

+1óra órákból +1óra órákból

a

szabadon

tervezhető

a

szabadon

tervezhető

Választható 3 óra/tanuló

Csoportbontással


62/455


Pedagógiai Program

Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére Közgazdasági szakmacsoport

Tantárgy neve

Heti óraszám

Megjegyzés

11

12

Irodalom

3

3

Magyar nyelv

1

1


3

3


1

-

Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4


1

1


1

1

Testnevelés

3

3


Informatika

2

2


Elméleti gazdaságtan

4

4



4

4


Összesen

31

30


2

2


Történelem

1,5

1,5


Matematika

2

2


Idegen nyelv

2

2


Szakmacsoportos alapozó oktatás

2

2


Informatika

1

1


Idegen nyelv

4

4

Matematika

4

4

Informatika

2

2


2

2

Testnevelés

3

3

a 11.évf. +1 óra a szabadon tervezhető órákból

+1óra órákból +1óra órákból

a

szabadon

tervezhető

a

szabadon

tervezhető

Választható 3 óra/tanuló

Csoportbontással


63/455


Pedagógiai Program

1.8.2 PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM

KÖZGAZDASÁGI

Ügyviteli szakmacsoport


64/455

SZAKKÖZÉPISKOLA

ÉS

Pedagógiai Program

Közgazdasági szakmacsoport


65/455

Pedagógiai Program

Gimnázium és nyelvi előkészítő


66/455

Pedagógiai Program

2 KULCSKOMPETENCIÁK 2.1 A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásáhozés fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen áttartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

2.2 A KULCSKOMPETENCIÁK 2.2.1 ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően


67/455

Pedagógiai Program

megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

2.2.2 IDEGEN NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és azegyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeliinterakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint anyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is.Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életenát tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is.A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

2.2.3 MATEMATIKAI KOMPETENCIA A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.


68/455

Pedagógiai Program

2.2.4 TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KOMPETENCIA A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

2.2.5 DIGITÁLIS KOMPETENCIA A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését.


69/455

Pedagógiai Program

Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.

2.2.6 A HATÉKONY, ÖNÁLLÓ TANULÁS A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

2.2.7 SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIA A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben


70/455

Pedagógiai Program

játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EUhoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

2.2.8 KEZDEMÉNYEZŐKÉPESSÉG ÉS VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIA A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban.


71/455

Pedagógiai Program

Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.

2.2.9 ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉPESSÉG Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

2.2.10 A KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

2.2.11 ÉNKÉP, ÖNISMERET Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadóalkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész


72/455

Pedagógiai Program

folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

2.2.12 HON- ÉS NÉPISMERET Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi.

2.2.13 EURÓPAI AZONOSSÁGTUDAT - EGYETEMES KULTÚRA Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

2.2.14 AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását.


73/455

Pedagógiai Program

Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.

2.2.15 GAZDASÁGI NEVELÉS A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

2.2.16 KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A


74/455

Pedagógiai Program

környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

2.2.17 A TANULÁS TANÍTÁSA A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat.


75/455

Pedagógiai Program

Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.

2.2.18 TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

2.2.19 FELKÉSZÜLÉS A FELNŐTT LÉT SZEREPEIRE A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk


76/455

Pedagógiai Program

során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

3 TANTÁRGYAK TANTERVEI 3.1 9. ÉVFOLYAM NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ 3.1.1 MAGYAR NYELV

3.1.1.1 Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást, felkelti a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai, erkölcsi ítélőképességet és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a műholdas televíziózás, a videokultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, valamint hogy a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. Tantárgyunk feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a


77/455

Pedagógiai Program

beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. (Ide értve a hangzó és írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek ismeretét, megértését, készség szintű gyakorlati alkalmazását.) Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak. Megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek föl kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. Az irodalmi recepció tényezőinek tudatosítása, az irodalom megítélésében, befogadásában megjelenő többféle nézőpont megismerése révén az irodalmat, mint a mindennapokban, a különféle személyiségek látókörének, attitűdjének stb. megfelelően változó jelenséget érthetik és fogadhatják be. Képessé válhatnak ezáltal az önálló véleményformálásra, kánonok, értékek személyes megítélésére, a tudatos olvasmányválasztásra. Tantárgyaink céljai és feladatai között – egy olyan világban, ahol a „szót értés’’ jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben – kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnőtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.

3.1.1.2 Fejlesztési követelmények A beszédkészség fejlesztése, a szóbeli szövegek megértésére, értelmezésére és alkotására, a kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását. Feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezés (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A kommunikációban való részvételhez a befogadó oldaláról elengedhetetlenül szükséges a kommunikáció pragmatikai szintű jelzéseinek megértése, értelmezése, illetve alkalmazása. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra és az audiovizuális, informatikai alapú (IST) közlésekre vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai, audiovizuális és


78/455

Pedagógiai Program

informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési, szövegértelmezési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátosságainak értelmezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését, a szöveg vizuális megjelenítéséből, a szöveges és vizuális, audiovizuális elemek kapcsolatából adódó jelentésrétegeinek, többletjelentéseinek feltárását. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és -alkotás képessége ezen a fokon kiterjed az egyén magánéletének és társas-társadalmi életének minden szóbeli és írásbeli megnyilatkozására valamennyi kommunikációs funkcióban (tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó). A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a szöveg játékos átalakításra, újságműfajok művelésére, valamint hosszabb fölkészülést igénylő (pl. digitális elemeket, multimédiás eszközöket is használó) tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe a kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását jelenti. Ezt kiegészíti a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az aktív nyelvművelésben való részvételt, a saját nyelvi


79/455

Pedagógiai Program

teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán valódi lehetőség nyílik az anyanyelvi ismeretek tudatos fölhasználására az idegen nyelvek tanulásában. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és a közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása is. Középiskolai fokon elvárható a művek tágabb kontextusban látása, például egy-egy téma változatainak, más művészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása. Annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a műnek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának fölismerése eltérő világlátású, szemléletű művekben, például élet és halál, szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmi-szellemi kötődések, magyarság és európaiság témakörében. Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Mindenekelőtt képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvető korstílusok és műfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének, életútja fontosabb állomásainak, illetve más alkotók írói portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítője a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekről, különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, az önkritikai érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre.

3.1.1.3 Belépő tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömegkommunikációs és audiovizuális műfajok alkotására szóban és írásban, a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése). Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben észlelt kommunikációs zavaroknak,


80/455

Pedagógiai Program

majd ezek okainak felismerése és törekvés a feloldásukra. Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése. A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában. 2. Olvasás, írott szöveg megértése A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmaitudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben, az audiovizuális és informatikai alapú média különböző műfajaiban. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. Legalább egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése egymással és az értelmezett művel. Gyakorlatok a köznyelvitől elütő (például régies, elliptikus, bonyolult mondatszerkezetű) szövegek megértésére. 3. Írás, szövegalkotás Szövegátalakítás hangnem- és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás a felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód és a műfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás formájában. Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezésváltozatok alkotása, történetátírás új nézőpontból, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Szereplők – drámai szituációhoz kötődő – feltételezhető gondolatainak megfogalmazása. Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez. Vizuális elemek (kiemelések, betűtípusok, színek, illusztrációk) tudatos alkalmazása az írott nyelvben (pl. beszámoló, portfolió, informatikai hátterű szövegek, különféle publicisztikai műfajok stb.). 4. A tanulási képesség fejlesztése Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, video, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában. 5. Ismeretek az anyanyelvről A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi szintű megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása értelmezési és fogalmazási feladatokban. Szövegek mikro-


81/455

Pedagógiai Program

és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati (pl. digitális) szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak, vizuális megjelenítésének bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelemtükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában. 6. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználása. A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel. Témakörök

Tartalmak

A szövegalkotás folyamata. Befogadás, megértés lépései. Vázlatírás – szerkesztési eljárások. A szövegalkotás gyakorlata: felelet és kiselőadás. Könyvtári alapismeretek. A kommunikáció, mint folyamat. A kommunikáció alapjai A kommunikáció lehetséges formái, a kapcsolatteremtés eszköztára. A gesztusnyelv, a metakommunikáció jelentősége, feladata. A kommunikáció egyik típusa: a vita. A témaválasztás. A hozzászólás témája. Szövegről szövegre A levél – a motivációs levél jellemzői. A levélírás gyakorlata. A fonémák jellemzői, csoportosításuk. Helyesírásunk alapjai A szintagmák és szóösszetételek típusai. A tulajdonnevek világa. Az idegen szavak és helyesírásuk. Az anyaggyűjtés. A fogalmazás lépései A szerkezeti egységek és funkciójuk. Szövegalkotási gyakorlatok. A magyar grammatika Fonémák és morfémák. A szófaji rendszer. alapjai A mondat szintagmatikus szerkezete; a mondatfajták. A magyar szórend jellegzetességei. Anyanyelv – idegen nyelvek A népek önelnevezése. A nyelvek típusai, családjai. A magyar nyelv helye a nyelvek között. A tanulás módszerei


82/455

Pedagógiai Program

Fogalmak Szöveg és szöveg rövidítés; vázlat, kivonatolás. Érvelés – cáfolat, kulcsszó, cím, cím és szöveg kapcsolata. Tétel, bizonyítás, testbeszéd – a retorika eszköztára. Szótártípusok, szócikk, szókereső. A kommunikációhoz tartozó fogalmak: beszédhelyzet, információ csere, feladó, címzett, üzenet, esztétikai funkció; közhely a szövegben. Tömegkommunikáció. A levél műfaja. Alakörző és alakváltoztató szavak. A szóalak, a végződés. A hasonulások: teljes és részleges hasonulás, összeolvadás, időtartamváltás. Tapadó és nem tapadó írásjel. Tartalmi és grammatikai kapcsolóelem. Az előre – és hátrautalások nyelvi eszközei. Elektronikus könyvtár. Szótő, képző, jel, rag. Alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Predikatív szerkezet. Kötelező és alkalmi vonzat. Kirekesztő szórend. Ragasztó nyelv, hajlító nyelv, elkülönítő nyelv.

3.1.2 IDEGEN NYELV

3.1.2.1 Célok A NyEK célrendszere Mivel a nyelvi előkészítő évfolyam a közoktatás része, ezért céljai a közoktatás általános céljaival azonosak, valamint megegyeznek a NAT 2003-as idegen nyelvi fejezetében megfogalmazott alábbi átfogó célokkal is: "Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőket jelenti: (1) a kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni;(2) a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére;(3) a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni." Az itt összefoglalt célok összhangban vannak az Európai Unió oktatási koncepciójával és az Európa Tanács idevágó nyelvoktatás-politikai dokumentumaiban meghatározottakkal is. A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános céljai: - középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű, használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást, - a nyelvtanulásra és informatikára szánható év lehetőséget ad a különböző háttérrel érkezők tudásának összehangolására és intenzív fejlesztésére, így esélyteremtő és hátránykompenzáló hatással bír, - megfelelő alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben a felsőoktatás a szaknyelvi képzés terévé váljon és az ilyen képzési formába bekapcsolódó tanulók megnövekedett esélyekkel indulhassanak a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon. Közvetlen céljai:


83/455

Pedagógiai Program

-

a 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelv(ek)ből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát, a tanulókban kedvező attitűdöt és motivációt alakítson ki a nyelvek, a hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt, a megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók váljanak képessé nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére.

-

Mi a célja a jelen tantervi ajánlásnak? A dokumentum a NyEK sikeres elindításához kíván segítséget nyújtani a NAT-ra és a NAT 2003-ra (mely ugyan felmenő rendszerben 1. osztálytól kötelező, de egy szakmailag korszerű dokumentum, melynek figyelembe vételével a fejlesztés még inkább elősegíthető), mint alaptantervre építve, az intenzív nyelvoktatás sajátosságainak és a NyEK céljainak összefoglalásával mind az intézményi (tantárgyprogramok - tantestületek, munkaközösségek), mind az egyéni (tanmenetek, óravázlatok - nyelvtanárok) szintű, 9. évfolyamra vonatkozó tervezési döntésekben. Ennek érdekében a különböző témákat hat részben tárgyalja. A bevezetőt a célok / fejlesztési feladatok, majd a követelmények meghatározása követi. A negyedik rész a szervezési / tervezési teendőket foglalja össze, az ötödik pedig mindehhez módszertani segítséget nyújt. Azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, melyekre ebben a szövegben nem talál választ, kérjük, olvassa el az OM honlapján található "Ajánlások a nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás idegen nyelvi tartalmához" című dokumentumot.

3.1.2.2 Nyelvi követelmények Milyen kimeneti követelményeket célszerű meghatározni a nyelvi előkészítő évfolyammal induló osztályokban? A lenti táblázatban az Ajánlásban megfogalmazott négy tantervi választást és az Európa Tanács Közös európai referenciakeretének (KER) modern idegen nyelvekre vonatkozó szintjeinek elnevezéseit vettük alapul. Javasolt tantervi választások Bemeneti szint Javasolt minimum kimeneti (NAT és KER) szint a 9. évfolyamon

1

2

3 4

Hozott nyelv magasabb óraszámban Új nyelv alacsonyabb óraszámban Hozott nyelv alacsonyabb óraszámban Új nyelv magasabb óraszámban Hozott nyelv teljes óraszámban Új nyelv teljes óraszámban


84/455

Javasolt minimum kimeneti szint a 13. évfolyamon

Javasolt óraszám a 9. évfolyamon

A1

A2+

B2

8 (7)

--

A1

B1

4 (5)

A1

A2

B1+

4 (5)

-A1 --

A2 B1 A2+

B2 B2 B2

8 (7) 12 12

Pedagógiai Program

A jelen tantervi javaslat a 9. évfolyam végére javasolt kimeneti követelmények megvalósulását hivatott elősegíteni. A szintleírásokért lásd a Közös európai referenciakeretet, a részletes követelmények (továbbhaladási feltételek, kommunikációs szándékok, fogalomkörök, témakörök stb.) megtalálhatók az idegen nyelvi kerettantervek mellékletében.

3.1.2.3 Tervezési, szervezési feladatok A nyelvi előkészítő év talán legnehezebb, de egyben talán egyik legizgalmasabb, és mindenképpen az egyik legfontosabb része a tanév előkészítése. Jelen esetben különösen nagy jelentősége van a tervezésnek, mivel egy induló programról van szó. Ez a javaslat igyekszik felsorolni a fontosabb tényezőket, amiket a tervezés során figyelembe kell venni, méghozzá abban a rendben, ahogy azokat célszerű sorra venni. Tanári együttműködés Talán nem túlzás azt állítani, hogy a nyelvi előkészítő program sikere elképzelhetetlen a megfelelő tanári csapatmunka nélkül. Ez a csapat pedig nem csupán a nyelvtanárokból áll, ahogy az az alábbi pontokból is kiderül.

3.1.2.4 A célnyelvet tanító tanárok hatékony együttműködésének megtervezése A tanári felelősség elosztása A nyelvi előkészítő évfolyam sikerének egyik legfontosabb eleme az összehangolt nyelvtanári munka. Fontos, hogy az évfolyam nyelvtanárai közösen határozzák meg a tanítás-tanulás céljait, tartalmait és módszereit. Az is döntő, hogy egy-egy tanulócsoportot egy adott idegen nyelvből ne csupán egy nyelvtanár tanítson. Ily módon a felelősség jobban megoszlik, a tanárok sokféle segítséget kaphatnak egymástól, a problémákat pedig könnyebben legyőzik együtt, mivel mindannyian ismerik, de valószínűleg máshonnan közelítik meg azokat. A diákok részéről fontos, hogy többféle tanítási stílussal találkoznak, amelyek alapelveikben egyeznek ezért kiegészítik, alátámasztják és erősítik egymást. Ez növeli a tanulók biztonságérzetét, és a haladás élményét nyújtja számukra amellett, hogy enyhít a magas óraszámmal járó egyhangúságon is. Két tanár esetében a folyamat viszonylag könnyen alakítható közösen, három vagy még annál is több tanár esetében viszont a munkamegosztás bonyolultabb, mivel a folyamatos egyeztetést meg kell oldani. Erre nagyon jó megoldás a csoportvezető tanár kijelölése (szerepének leírását lásd a 4.1.1.4. pontban). Minden, a csoportban tanító tanár számára könnyebb, ha nem feltétlenül kell mindegyik, a csoportot tanító kollégájával egyeztetnie a legkisebb döntés előtt is, mert van egy irányító, aki a csoporttal kapcsolatos összes információval rendelkezik és megvan a kellő rálátása a tanulási folyamatra. Mindkét esetben fontos az osztályfőnökkel való együttműködés, rendszeres konnzultáció, hiszen nem csupán nyelvtanulókról, hanem a középiskolai tanulmányokat most kezdő diákokról van szó. Az órák elosztásának kérdése Egy csoport nyelvóráinak tanáronkénti elosztásánál minden esetben egyediek ugyan a körülmények, de a döntéshozásnál irányadóak lehetnek az alábbi szempontok: - Amennyiben van csoportvezető, több órája legyen a csoporttal, mint a többi tanárnak. - Több csoport esetén minden, az évfolyamon tanító tanár megismerkedhessen minden csoporttal. - Legalább 2-3 órája legyen egy tanárnak egy csoporttal hetente.


85/455

Pedagógiai Program

-

Célszerű, ha ezen órák egy részét egyben, 2-3-szor 45 perces blokkban tartja egy-egy tanár.

A csoportot tanító tanárok között a tevékenységformák kiegyensúlyozott megosztása, váltakozása Az órák számának elosztása után a következő lényeges döntés a különböző tevékenységek tanáronkénti megosztása. Itt arra érdemes felhívni először a figyelmet, hogy semmiképpen ne legyen ez az elosztás túl merev és az egész tanévre kiterjedő, és legfőképpen ne jelenjen meg benne a készségek (pl. nyelvtan, kiejtés vagy országismeret) fejlesztésének szétválasztása. Arra törekedjünk, hogy ezeket a fontos területeket integrálva tanítsuk, igazodva a tanítástanulás folyamatához. Ez legyen a munka elosztásának rendező elve és vegyen benne részt minden tanár. Érdemes még gondolni a tevékenységek elosztásánál a jó kollegiális viszony ápolására. Ne kapja rendszeresen ugyanaz a tanár a hálátlanabb, unalmasabb anyagokat, vagy a hosszabb lélegzetű projektek se csak egy tanár irányításával folyjanak, legkevésbé minden projekt ugyanazon tanáréval. Így biztosítható, hogy minden tanárnak legyen sikerélménye, minél szélesebb körű tapasztalata, és jól működő kapcsolata a csoporttal. Mindezek figyelembevétele mellett adott esetben elképzelhető, hogy rövidebb időszakokra egy-egy tanár koncentrál egy bizonyos témára, tevékenységi formára. Így például, ha a szünet előtti pár hétben a pénteki utolsó órán lazításképp rendszeresen videós foglalkozás vagy játékba ágyazott szabad beszédgyakorló óra van, azt tarthatja ugyanaz a tanár. A csoportvezető feladatai A fent leírt döntéseket közösen kell megbeszélni, de kettőnél több tanár esetében jó, ha csak egy személyé - a csoportvezetőé - a felelősség minden csoporttal kapcsolatban. Hogy pontosan milyen területekre terjed ki ez a felelősség az alább felsoroltakból, azt szabályozza helyi döntés: - a csoportban tanító tanárok közös munkájának koordinálása, - adminisztráció: a napló és a tanári együttműködést segítő "gyorsnapló" vezetése, - a csoporttal, szüleikkel és tanáraikkal való kommunikáció, elsősorban természetesen a nyelvtanulásukat érintő ügyekben, - végső döntés az osztályozást illetően. A kölcsönös óralátogatások megtervezése, esetleg közösen irányított aktivitások megtervezése A megbeszélések alkalmával a kollégák természetszerűleg csak részben tudják feltárni az egymás óráin zajló folyamatokat, ezt tehát célszerű kiegészíteni a kölcsönös óralátogatásokkal. Azért említjük ezt is itt, mert erre is az év megtervezésénél kell gondolni, előre kell bizonyos ezzel kapcsolatos célokat kitűzni, illetve az órarendet egyeztetni, hogy legyen mód egymást látogatni. Ez lehet egyszerűen annyi is, hogy minden tanár lássa minden kollégája legalább egy óráját, de az is, hogy minden tanár tartson évente két olyan órát, amikor valami különlegesen érdekeset, újat stb. tud mutatni, próbál ki, amiről érdemes közösen beszélgetni.) célirányosan úgy lettek megtervezve, hogy abból a kollégák is értékes ötleteket, tapasztalatokat meríthessenek.


86/455

Pedagógiai Program

De nem kell különlegesnek lennie az egymás által látogatott óráknak ahhoz, hogy rendkívül értékes alkalom lehessen a tanulásra, egymás tanítási koncepciójának megismerésére, és a még hatékonyabb együttműködésre. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a tanulók számára is nyilvánvalóvá válik, hogy tanulási folyamatuk irányításában tanáraik szorosan együttműködnek. A tanítási-tanulási folyamat zökkenőmentes "átadásának-átvételének" megtervezése Fontos, hogy pontos rálátása legyen minden egyes tanárnak az elvégzett munkára, de az ezzel járó adminisztrálás ne terhelje feleslegesen őket. Erre jó megoldás az, ha egy olyan megegyezés szerinti helyen, ahol minden tanár könnyen hozzáfér, elhelyezünk egy "gyorsnaplót". Ebbe a csoport vezetője előre bejegyezheti a csoport óráit, praktikusan egy hétre lebontva például, megadván az órák fókuszát. Ebből minden tanár láthatja a haladás irányát, ütemét. Itt a helye azoknak a megjegyzéseknek, amik a megvalósulással kapcsolatosak és az eltérésekre vonatkoznak. Ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a soron következő tanár legkésőbb akkor, amikor az órája előtt rutinszerűen ellenőrzi a gyorsnaplót tudomást szerezzen a változásokról. Az éves munka dokumentálásának megtervezése Az év megtervezése azt is magában foglalja, hogy megtervezzük azt, hogyan tesszük majd az év során folyó munkát követhetővé. Ez a dokumentálás nem öncélú adminisztráció, hanem hatékony segítség a tanárok számára, amikor év közben az év eleji tervekhez hasonlítják az éppen elért eredményeket, hogy esetleg módosítsanak célkitűzéseiken, vagy finomítsanak módszereiken, amikor az év közben vagy következő évtől bekapcsolódó kollégát szeretnék tájékoztatni az eddig elvégzett munkáról, vagy másoknak átadni a megszerzett tapasztalatokat, és leginkább akkor, ha optimalizált formában, az előző év tapasztalataira építve szeretnék egy újabb tanévben megismételni a nyelvi előkészítő oktatást. Formáját tekintve egyfajta tanári portfoliót képzeljünk el, amit az alábbi szempontok szerint lehet felépíteni: - az év eleji körülmények leírása: mennyi gyerek, milyen szinten, mennyi órában, milyen csoportbontásban kezdte meg az évet, tanáraik milyen elosztásban tanították őket, - a változások követése, - tanterv, tanmenet, tematikus egységek leírása a kitűzött mérések idejével, az elérendő célokkal, a tanév különböző állomásaival, - óravázlatok, reflexiók, - segédanyagok (készen átvett és önállóan fejlesztett) rövid kommentárral az alkalmazás céljáról, a megvalósításról, az eredményről, - tanulói munkák rövid kommentárral, - hospitálásokról készült feljegyzések, - rendeletek, szakirodalmi források. Együttműködés az osztályban tanító tanárokkal Itt a cél a tanítási koncepciók, tartalmak, módszerek stb. összehangolása. Legyen a tanuló a központban úgy is, hogy tudjuk, mi történik vele mind a másik idegen nyelvi órán, mind a nem nyelvi óráin is, alakítsuk úgy saját tanítási folyamatunkat, hogy tudjuk, milyen egyéb hatások érik a tanulót. Különösen fontos, hogy együttműködjünk a második idegen nyelvet tanító tanárral, hiszen a nyelvtanuló számára a tanulási folyamatában a tanult nyelvek nem válnak élesen szét: "az egyén nyelvi élményei és tapasztalatai - mindezek kulturális


87/455

Pedagógiai Program

vonzataival együtt- folyamatosan bővülnek, az otthon megismert nyelvtől a társadalomban használt nyelven át más népek nyelvei felé (...).ezek a nyelvek és kulturális ismeretek nem egymástól elszigetelve tárolódnak az ember fejében, hanem olyan sokrétűen összetett kommunikatív kompetenciává állnak össze, amelyhez az összes nyelvismeret és tapasztalat hozzájárul és ezen ismeretek és tapasztalatok kölcsönösen hatnak egymásra." (KER, 2002:5) Meg kell tervezni továbbá az informatika tanárral való együttműködést, hiszen az idegen nyelv oktatásában a számítógép alkalmazása által új, izgalmas és nagyszerű lehetőségek nyílnak meg (lásd az OM által kifejlesztett számítógépes nyelvoktató csomagot.)

3.1.2.5 Helyzetelemzés: szintfelmérés, készségfelmérés Amennyiben történt minden nyelvi készségre kiterjedő szintfelmérés a felvételi alkalmával, még akkor is ajánljuk a kiterjedt körű mérés megismétlését év elején. Ez lehet az alapja a csoportbontásnak, a konkrét tervezéssel kapcsolatos legfontosabb döntéseknek. Nem elég azonban csak a nyelvi készségeket mérni, fontos, hogy lehetőség szerint minél jobban megismerjük a tanulók egyéb, a nyelvtanulással szorosan összefüggő kompetenciáit is. Erre kitűnően alkalmas a "tanulói múlt" feltérképezése: milyen tanítási módszerekkel találkozott eddig, milyen tankönyveket ismert meg, milyen tanulási módszereket alkalmaz, milyen idegen nyelveket tanul még, milyen szintre jutott el eddig, mik az erősségei és a gyengéi stb.

3.1.2.6 Tanítási, tanulási célok és fejlesztési feladatok meghatározása a konkrét tanulócsoportra vonatkoztatva Nem lehet eléggé hangsúlyozni a konkrét célok, fejlesztési feladatok meghatározásának fontosságát a tervezésben. Ez ad keretet a tanítási folyamatnak, és ez határozza meg annak minden elemét. Természetes, hogy a nyelvi előkészítő évfolyam alapvető célkitűzése az idegen nyelvek hatékony tanítása-tanulása, de ezt a célt konkretizálni, pontosítani kell ahhoz, hogy megvalósíthatóvá váljon. A célok és fejlesztési feladatok meghatározásánál az alábbi helyi körülményekkel kell számolnunk: - az iskola: jellege, irányultsága, a környezet, amiben elhelyezkedik, nevelési-pedagógiai programja, anyagi lehetőségei, felszereltsége, a nyelvoktatás egész folyamata ( nem csak a 9. évfolyam, hanrem a képzési idő egésze) - a tanulók: létszáma, (szülői, anyagi, szociális) hátterük, képességeik, motivációjuk mértéke, előzetes tudásuk, szükségleteik

3.1.2.7 Tankönyv, kiegészítő anyagok kiválasztása Tankönyvek A tanév megtervezésekor az egyik legfontosabb feladat - a megfogalmazott módszertani alapelvek alapján - a megfelelő tankönyv, taneszköz csomag kiválasztása. A tankönyvválasztáshoz elengedhetetlenül fontos a tanulók tudásszintjének meghatározása és a cél ismerete. Talán nyilvánvaló, de érdemes megemlíteni, hogy olyan tankönyvet válasszunk, amely - deklaráltan a kommunikatív nyelvoktatás alapelveire épül, - integráltan fejleszti mind a négy készséget (hallott szöveg értése, olvasott szöveg értése, beszédkészség, íráskészség),


88/455

Pedagógiai Program

-

feladatai alapvetően autentikus hang- és írott szöveganyagra épülnek, tematikájában, szemléletében, grafikai kivitelezésében is a tizenéves korcsoportnak vonzó, - elegendő lehetőséget biztosítson az elsajátítandó tananyag gyakorlására. Vegyük figyelembe továbbá, hogy mennyi idő szükséges a tankönyv feldolgozásához. A tankönyvválasztásnál semmiképpen ne legyen cél az alacsonyabb óraszámban tanuló csoportoknál négy éven át tanított tankönyvek letanítása egy év alatt. Óvatosan kell bánni a tankönyvekhez tartozó tanmentekben szereplő óraszámokkal is. Ezek ugyanis minden esetben extenzív (pl. heti 3 órás) nyelvtanulási formákra vonatkoznak. A tankönyv kiválasztásánál kétféleképpen dönthetünk: vagy egy tankönyvsorozatot választunk, vagy különböző könyvekkel dolgozunk, de ebben az esetben mindig gondosan le kell ellenőrizni, hogy az egyes tankönyvek koncepciója összhangban van-e. A tankönyvsorozatnak az az előnye, hogy tanár és diák is jól kiismeri a tankönyv felépítését, logikáját, feladattípusait stb. Azonban azt is vegyük figyelembe, hogy bármilyen jól megírt nyelvkönyv is hónapokon keresztül heti sok órában tanítva unalmassá válhat. A tanmenetet mindkét esetben úgy kell elkészíteni, hogy egy-egy hosszabb tankönyvi blokk/tematikus egység után mindig legyen lehetőség "kiszállni" a folyamatból és ezáltal megtörni annak monotóniáját. Erre a célra különösen alkalmasak a projektek (lásd 5. fejezet). Kiegészítő anyagok A tankönyvek kiválasztása mellett fontos, hogy ismerjük és alkalmazzuk azokat a kiegészítő anyagokat, melyek egyrészt változatossá teszik a tanulás folyamatát, másrészt célirányosan fejlesztenek bizonyos készségeket. Az egynyelvű és kétnyelvű szótárakelengedhetetlen eszközei a nyelvóráknak. Ezekre is szükség van, mégpedig elegendő számban és jól hozzáférhető helyen. Lehetőség szerint kellenek könnyített olvasmányok (easy readers) és a korosztálynak szóló autentikus anyagok (újságok, magazinok, történetek stb.), hang- és videokazetták, DVD-k, CD-ROM-ok stb. esetleg kazettákkal kiegészítve, melyek egyrészt feldolgozhatók az órák keretében, másrészt lehetővé teszik, hogy a tanulók érdeklődésük, kedvük, szükségleteik szerint válogathassanak és elmélyülhessenek az anyagban. Biztosítani kell, hogy ezekhez az anyagokhoz a tanulók bármikor szabadon hozzáférhessenek (pl. tanulói könyvtár, médiotéka, self acces center/Selbstlernzentrum) Szisztematikusan bővíteni kell a tanári szakkönyvtárat is, lehetőleg olyan könyvekkel, melyek egyrészt segítenek szinten tartani és fejleszteni módszertani tudásunkat, másrészt konkrét gyakorlati ötleteket is tartalmaznak. Megkönnyíti a munkát, ha sikerül közösen létrehoznunk és folyamatosan továbbfejlesztenünk egy saját "NYEK-kiegészítő-anyag" gyűjteményt (pl. rendszerezett mappák, amelyekbe mindenki lefűzi a jól bevált anyagokat, és amelyekhez mindenki hozzáférhet).

3.1.2.8 Tanmenetírás A magas óraszám, az új tanítási helyzet és a munka hatékonyabbá tétele is megköveteli a tanév menetének minél pontosabb megtervezését. A tankönyvek kiválasztásánál tartsuk szem előtt, hogy a kiválasztott tankönyv(ek) tanításához mennyi időre van szükség. A tanári kézikönyvek általában jelzik a könyv elvégzéséhez minimálisan szükséges órák számát, de ez az ajánlás, mint már fentebb is utaltunk rá, az


89/455

Pedagógiai Program

extenzív nyelvtanulásra vonatkozik. Számoljunk a gyakorlásra, ismétlésre, az osztálytermen kívül folyó tevékenységekre, projektekre szánt extra idővel is. A projekteken közösen végzett munka, egy színdarabban való játék, s a felkészülésre fordított munka, a faliújság készítése, a közös mozizás, vetélkedőkön, sportversenyeken való részvétel rendkívül fontos részét képezhetik a tanévnek, hiszen sok plusz élményt adnak, erősen motiválják a diákokat, nagyon fontos autentikus kommunikációs helyzeteket teremtenek, lehetőséget adnak tartalomalapú nyelvtanításra és sokféle készség fejlesztésére.

3.1.2.9 Az értékelés megtervezése A tanévet a mérés, értékelés szempontjából is meg kell tervezni. A nyelvi előkészítő évfolyamok tanulói különleges, számukra eddig valószínűleg ismeretlen tanulási helyzetbe kerültek. Ahhoz, hogy pontosan értsék, érezzék, mi is történik velük, kielégítő-e a haladásuk stb., ismerniük kell a tanítás-tanulás céljait és az elérhető eredményeket, valamint tudniuk kell, hogyan, miről ismerik fel, hogy elérték a célt. Ennek érdekében folyamatos értékelést, visszajelzéseket kell kapniuk társaiktól és a tanártól egyaránt. Fontos, hogy az értékelés minél alaposabb, sokszínűbb legyen, s megtanítsa őket önmaguk nyelvtudásának, fejlődésének minél pontosabb értékelésére Az egyes órákon folyó munka értékelése mellett elengedhetetlen, hogy a csoportot tanító tanárok rendszeresen beszéljék meg a tanulók órai munkáját, hozzáállását, teljesítményét. Ez abból a szempontból is lényeges, hogy így a tanulók látják: haladásukat, eredményeiket tanáraik azonos mércével mérik. A jeggyel történő értékelés mellett nagyon fontos szerepe van a rendszeres szöveges értékelésnek (szóban vagy írásban) is, melyet megkönnyíthet egy előre elkészített szempontsor (nyelvi szint, órai munka, hozzáállás, házi feladatok, teszteredmények, egyéb - projektmunka, fejlesztendő területek.) Különösen hasznos lehet, ha az értékelést a tanuló idegen nyelven kapja. Önértékelés A tanulókat a tanév kezdetétől folyamatosan vezessük rá az önértékelés fontosságára. Nagy segítség lehet ebben pl. az Európai Nyelvtanulási Napló használata (lásd 5. fejezet, Tanulói önállóság). Az önértékelés megtanulására különösen alkalmasak az egyéni és a csoportos projektek, melyek végeztével a tanulók eleinte a tanár által készített kérdőív segítségével véleményezhetik egymás munkáját, vagy díjakat ítélhetnek oda egymásnak említésre méltó teljesítményekért, később, amikor már jártasak az értékelésben - önértékelésben, ők maguk állíthatják össze az értékelés szempontjait és eszközeit. Ez utóbbi egyébként a projekteknél elengedhetetlenül szükséges is. Házi feladat A nyelvtanulás mint készségfejlesztés rendszeres, folyamatos gyakorlást igényel. Ebben fontos szerepe lehet a házi feladatoknak, hiszen az otthoni tanulás nagyon fontos része a nyelvtanulásnak: a tanuló újra találkozik az órán feldolgozott nyelvi elemekkel, azokat gyakorolja, esetleg más kontextusban használja. Ezen kívül a házi feladat kialakít és fejleszt olyan tanulási szokásokat, melyek végső soron a tanuló önálló, független nyelvtanulóvá válását segítik elő, s növelik nyelvi tudatosságát. Ahhoz, hogy a házi feladat hatékony legyen, arra van szükség, hogy - érdekes és változatos legyen,


90/455

Pedagógiai Program

-

a tanulók is hasznosnak találják, legyen szerves része, épüljön az iskolai anyagra, kapjon a diák rendszeres visszajelzést a házi feladatáról, ne csak írásbeli készségeket fejlesszen, hanem a többi készség fejlesztését is szolgálja, a nyelvi készségeken túl fejlessze a tanuló egyéb készségeit, képességeit is, rendszeresen ellenőrizzük: a házi feladat ne legyen se túl sok (megterhelő), se túl kevés, időről időre vonjuk be tanulóinkat is a házi feladat megszabásába, értékelésébe, így is motiváljuk őket a jobb otthoni munkára, figyeljünk tanulóink különböző tanulási szokásaira, lehetőség szerint kapjanak személyre szabott feladatokat is.

Mérés, értékelés A tanítás-tanulás céljai, a tanítás tartalmai és módszerei alapján összeállított tesztek segítségével pontosan feltárható, hogy melyik tanuló milyen területeken ért el eredményeket és hol van szüksége további fejlesztésre-fejlődésre. A tesztek összeállításában segítségünkre lehetnek a tankönyvben található tesztfeladatok, és mintául szolgálhatnak a kommunikatív nyelvvizsgák különböző készségek mérésére irányuló gyakorló tesztjei is. Ezek segítségével mérhető a tananyagban való haladás mértéke, másrészt a haladás mértéke viszonyítható a KER-ben meghatározott A1 A2, stb, szintekhez.

3.1.2.10

A módszerekről

Alapok Amint az idegennyelv-oktatásnak általában, a 9. évfolyamon folyó idegennyelv-oktatásnak is alapvető célja, hogy fejlessze a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciáját és ezzel szoros összefüggésben és állandó kölcsönhatásban az általános kompetenciákat (lásd NAT 2003). Ez azt jelenti, hogy a nyelvtanulónak a számára itt és most" valamint a jövőben, adekvát helyzetekben és szerepekben képesnek kell lennie kommunikatív feladatok megvalósítására és ezek során különböző készségek és stratégiák célirányos alkalmazására. A kommunikatív nyelvoktatás egyik feltétele, hogy a nyelvtanítás-nyelvtanulás során következetesen szem előtt tartjuk az autenticitás elvét, azaz az osztályteremben és annak keretein túl olyan helyzeteket teremtünk, melyekben a tanulóknak lehetősége nyílik a reális szerepekre való felkészülésre. A nyelvtanuló az adott helyzetnek és szerepnek megfelelő nyelvi cselekvés végrehajtása során egyidejűleg ill. egymást követően különböző készségeket és stratégiákat alkalmaz. Ezeket a nyelvtanulás-nyelvtanítás folyamán kell elsajátítania. A fejlesztés folyamatában a kiindulópont mindig az autentikus szövegek recepciója. Az elsajátítás iránya mindenkor a szövegek reprodukcióján és rekonstrukcióján át az autentikus szövegek produkciója felé mutat. A kitűzött céltől függően ugyan más és más pontig kell eljutnia a nyelvtanulónak, de a tanulás-tanítás során nem szabad felrúgni" ezt a logikát, felcserélni a szakaszok egymásutániságát. Annak érdekében, hogyaz egyes készségeket kommunikatív szándékai megvalósítására megfelelően tudja alkalmazni, azokat a valós helyzetekhez hasonlóan, a tartalmat középpontba állítva, egymással kombinálva, integráltan kell fejleszteni.


91/455

Pedagógiai Program

A kommunikatív nyelvi tevékenységek és kommunikációs stratégiák eredményes alkalmazása érdekében a nyelvtanulónak kommunikatív feladatokat kell megoldania. Olyan feladatokat, amelyek a kommunikatív cél elérése érdekében megkövetelik a jelentés megértését, tisztázását, kifejezését. Kommunikatív feladat elvégzésekor a feladat sikeres végrehajtásán van a hangsúly, következésképpen pedig a jelentésen, amelynek segítségével a tanulók megvalósítják kommunikatív szándékaikat." (KER, 2002:192) [2] A komplex kommunikatív feladatok végrehajtását számos apró lépés előzi meg. Ebben a megalapozó szakaszban van a helye az egyes részkészségek (szókincs, nyelvtan, kiejtés, intonáció helyesírás) és célkészségek (beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, íráskészség) célirányos fejlesztésének. Tanárnak és tanulónak egyaránt világosan látni kell azonban, hogy a készségek izolált fejlesztése nem öncél, hanem a szerves része annak a fejlesztési folyamatnak, mely a készségek integrált alkalmazására irányul. A négy nyelvi alapkészség (beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, íráskészség) fejlesztése feltételezi a szövegekhez illeszkedő szókincs és nyelvtani jelenségek megértését, illetve alkalmazását. Mind a szókincs, mind a nyelvtan tanítása-tanulása során következetesen különbséget kell tenni azok között a nyelvi elemek között, melyeket a tanulóknak elég csupán megérteniük ill. amelyeket önálló nyelvi produkcióikban alkalmazniuk is kell. A nyelvtani szerkezetek megtanulása során érdemes minél gyakrabban a felfedezés módszerét alkalmazni: gyűjtés - rendszerezés - szabályalkotás. Ez lehetőséget ad a tanulóknak arra, hogy önállóan felfedezzék a szabályszerűségeket ill. saját maguk fogalmazzák meg a nyelvtani szabályokat. A szabály ismerete természetesen még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tanuló rögtön képes szövegprodukciójában helyesen alkalmazni is a felfedezett szabályszerűséget, de a felfedezés élménye intenzívebbé és hosszabb távon eredményesebbé teszi a befogadás és bevésés folyamatát. A nyelvtan tudatos alkalmazása egyébként nem feltétlenül szükséges a sikeres kommunikációhoz. Sok esetben elegendő, ha a tanuló helyesen alkalmaz bizonyos kész nyelvi szerkezeteket, beszédpaneleket. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése során mindvégig fontos, hogy a tanulók világosan lássák a nyelvtanulás hasznát, készek legyenek együtt dolgozni a tanárral és egymással a cél érdekében, partnerek legyenek saját tanítási-tanulási folyamatuk alakításában. Fokozatosan meg kell tanulniuk - megismerni képességeiket, lehetőségeiket - felismerni szükségleteiket és megfogalmazni céljaikat - megtervezni tanulásuk folyamatát - kiválasztani a cél eléréséhez szükséges forrásokat, módszereket, stratégiákat, technikákat - együttműködni másokkal - alkalmazni az önellenőrzés és önértékelés módszereit - reflektálni a tanulási folyamatot és levonni a szükséges következtetéseket a képességekre, lehetőségekre, célokra stb. vonatkozóan Mindez feltétele annak, hogy a tanuló képes legyen felelősséget vállalni saját tanulási folyamatáért, annak eredményességéért.


92/455

Pedagógiai Program

Ebben nyújt segítséget az Európai Nyelvtanulási Napló, amelynek kettős funkciója van: egyfelől a nyelvtanuló idegen nyelvtanulási folyamatának kísérője, amennyiben segít neki felismerni, hogy milyen mértékben és irányban fejlődnek kompetenciái, rögzíteni a nyelvtanulással kapcsolatos eredményeit, sikereit, tapasztalatait, élményeit és egyre újabb célok kitűzésére készteti. Másrészt képet ad a nyelvtanuló különböző nyelveken szerzett tudásának mindenkori állapotáról. Az Európai Nyelvtanulási Napló helyesen alkalmazva ösztönzi a nyelvtanulást, rendszeres használata közben az önértékelő lapok kitöltése révén a tanuló egyre jobban átlátja és felismeri nyelvtanulási igényeit. Megtanulja megtervezni, értékelni, továbbtervezni saját tanulását. Egyszóval az Európai Nyelvi Portfolió a nyelvtanulói autonómia fejlesztésének hatékony eszköze. A tanulói önállóságra nevelés új feladatokat és szerepeket jelent a tanár számára. Lehetőséget kell biztosítania a tanulónak arra, hogy különböző tevékenységek kapcsán, különféle munkaformák keretében megismerje és mindig újra kipróbálhassa önmagát. Eközben saját szerepét úgy kell megformálnia, hogy miközben mérlegeli, mennyire vezesse és mikor engedje el a tanulót, hagyományos feladataiból mind többet átadjon a tanulónak, s önmagát mind inkább a folyamat kísérőjeként, segítőjeként definiálja. Az intenzív nyelvtanulás sajátosságaiból adódó szükségszerűségek A NYEK keretei között a tanulók lehetőséget kapnak arra, hogy a szokásosnál jóval magasabb óraszámban tanulják az idegen nyelvet. Az óraszám mennyiségi növekedése azonban nem jelenti azt, hogy a rendelkezésre álló idővel egyenes arányban növekedik a feldolgozható tananyag mennyisége. Egyrészt az új ismeretekből csak egy bizonyos mennyiséget vagyunk képesek befogadni, másrészt a befogadott ismereteknek le kell ülepedni ahhoz, hogy alkalmazni tudjuk azokat. Ez egyben azt is jelenti, hogy az intenzív nyelvtanítás és -tanulás dinamikája eltér az extenzív nyelvtanulásétól, amit tanárnak és tanulónak egyaránt szem előtt kell tartani. Míg az extenzív nyelvtanulási formában a tanórák ill. a tantárgyak 45 percenkénti váltakozása a meghatározó, a nyelvi előkészítő évfolyamon a tanuló figyelmének középpontjában a nyelv tanulása áll. Amennyiben több egymást követő -esetenként más-más tanár által megtartottidegennyelvi órája van, azok számára összefüggő egységet képeznek. Ebből következik, hogy a nap vagy a blokk ívét az adott napon tanító kollégáknak közösen kell megrajzolni, ami egyrészt azt jelenti, hogy kerülni kell a tartalmi átfedéseket ill. tudni kell azokat kezelni. Ebben segíthet a gyorsnapló. Másrészt a tevékenységi formák megválasztásánál figyelembe kell venni a nap dinamikáját: Az egyébként minden óra elején ill. végén szükséges ráhangoló ill. levezető szakasz itt logikus módon a nap, ill. a blokk elején és végén jelenik meg Új kihívást jelent az egyik órát a másikkal összekötő tartalmi és hangulati híd" megépítése (lásd tanári együttműködés) valamint annak a tanári eszköztárnak az alkalmazása, bővítése, mely lehetővé teszi a rugalmas alkalmazkodást a tanulók fizikai és lelki állapotának hullámzásához. A lazító, pihenő szakaszokat itt kevésbé lehet előre megtervezni, a szokásosnál több váratlan helyzetre kell felkészülni. A tanév során elsősorban arra kell felkészülni, hogy a kezdeti lelkesedés az intenzív nyelvtanulás esetén még akkor is alábbhagyhat, ha egyébként élvezetesek az órák, a tanulók


93/455

Pedagógiai Program

szívesen tanulják az idegen nyelvet, megfelelően motiváltak. Ilyenkor tanácsos rövidebbhosszabb időre kiszállni" a megkezdett tanulási folyamatból, pihentetni a felhalmozódott ismereteket, valami mást" csinálni. Ez a más lehet például egy múzeum-projekt, egy vetélkedő anyagának összeállítása, egy interjú-projekt stb. A nyelvtanulás intenzitása más összefüggésben is megváltoztathatja a tanulás éves dinamikáját. Így például a téli szünet vagy más több napos szünetek erőteljesebben kihathatnak a tanulási folyamatra, pozitív és negatív irányban egyaránt: nagyobb mértékű lehet a felejtés, lassúbb tanulóknál beérhetnek a megtanultak stb. Ugyancsak hamarabb jelentkezhet az intenzíven nyelvet tanulóknál a tavaszi vagy év végi fáradtság, ami a nagy óraszám és gyorsabb haladási ütem miatt az átlagosnál nagyobb mértékű kiesést, elmaradást jelent. Mindezeket a jelenségeket el kell fogadni és kezelni kell. Itt (is) fontos, hogy miharabb felismerjük a helyzetet és a tanulókkal/tanulóval közösen dolgozzunk a megoldáson. A többi nyelvhez képest az angol nyelv esetében problémát okozhat még, hogy az intenzív nyelvtanulás során a nyelvtanuló viszonylag rövid idő alatt már látványos eredményeket érhet el. Ez a kezdeti lendület a nyelv jellege miatt később szükségszerűen lelassul, magasabb szintekre már csak lassabban lehet eljutni. Ezért gyakori jelenség, hogy a nyelvtanuló csalódik, úgy érzi, mintha már nem fejlődne annyit, mint eleinte. A tanár feladata, hogy ezzel tisztában legyen és átsegítse a tanulót a nehézségeken. A tevékenységek változatossága a nyelvtanítás-nyelvtanulás minden formájában alapvetően fontos. Az intenzív nyelvtanulás keretében ennek a fent leírt sajátosságok miatt különös jelentősége van. A változatosságot elsősorban a tevékenységek sokfélesége jelentheti. A tanulás folyamatából bizonyos szinten következik a tevékenységek váltakozása (lásd recepció - reprodukció rekonstrukció - produkció)., de ezen belül pl. a szövegek recepciója is többféleképpen történhet, attól függően, hogy mi a tanulás célja. Néha szó szerint vagyunk kíváncsiak egy szöveg tartalmára, néha elég, ha csak nagyjából tudjuk, miről van szó, máskor pedig csak bizonyos információkat szűrünk ki egy adott szövegből. De ha csak globálisan akarok megérteni egy szöveget, akkor is több lehetőségem van a lényegi információk kiemelésére: aláhúzhatom azt, ami fontos, szövegkiemelővel kijelölhetem, kiírhatom a margóra, jegyzeteket készíthetek, vagy akár kombinálhatom ezeket a lehetőségeket. A tanulás célja, egy tartalom feldolgozásának aktuális aspektusa, a tanulók képességei, szükséglete, a tanulás folyamatához való illeszkedés stb. függvényében számtalan feladattípus közül válogathatunk és kell is válogatnunk. Ebben segítséget nyújthat a jól megválasztott tankönyv, a kollégákkal való tapasztalatcsere, a rendelkezésre álló szakirodalom. Mindazonáltal fontos tudni, hogy a változatosság csapda" is lehet, ha - a váltások indokolatlanul gyakoriak és/vagy öncélúak (pusztán szórakoztatnak) - ugyanarra a célra mindig azonos típusú feladatok szolgálnak (pl. szókincs gyakorlása egy adott játékos formában) - a változatosság arra szolgál, hogy egy adott nyelv(tan)i jelenséget újra és újra gyakoroltassunk, egészen addig, amíg minden egyes tanuló hibátlanul alkalmazza azt.


94/455

Pedagógiai Program

A túlzott mértékű gyakoroltatás nem segíti a helyes alkalmazást, sőt az agyon-gyakoroltatás" inkább gátolja, mint segíti a tanulási folyamatot. Az új ismeretek leülepedéséhez időre van szükség, ezért ajánlott a gyakorlást szakaszosan, különböző kontextusokba ágyazva végezni. Nagyon lényeges, hogy a tanítás-tanulás tartalmait és módszereit úgy válasszuk meg, hogy a tanulók kedvüket leljék a nyelvvel való foglalkozásban, abban amit tanulnak és abban is, ahogy ezt teszik. A nyelv elemeinek és nagyobb összefüggéseinek játékok révén ill. játékos formában történő megtanulása lehetővé teszi, hogy a tanuló személyisége egészével, szívvellélekkel vegyen részt a tanulásban. A játékos tevékenységekben jelen van és szorosan összefonódik a hatékony nyelvtanulás négy módszertani alapelve - cselekvés általi tanulás - sokcsatornás (minél több érzékszervre építő) tanulás - az egész személyiséget aktivizáló tanulás és - játékos tanulás. Ennek eszközei lehetnek: - az izgalmas tartalmak, - változatos szövegfajták, - a változatos tevékenységek és helyszínek, - a szemléltetés sokfélesége és sokszínűsége, - a munka megszervezésének különböző formái stb. E módszerek révén minden tanulótípus lehetőséget kap arra, hogy a számára legkedvezőbb módon sajátíthassa el az idegen nyelvet, s egyben arra is, hogy aktívan részt vegyen a munkában, élvezze a tanulást. Ha a tanulóknak lehetőségük nyílik arra, hogy minden érzékszervükkel részt vegyenek a tanulás folyamatában, hatékonyabbá teszik azt. Sokszor elfeledkezünk arról, hogy alkalomadtán az ízlelés, a szaglás, a tapintás is bevonhatók a tanulásba (pl. gyümölcssaláta készítése, karácsonyi pite sütése). Különösen fontos a tanítási-tanulási tartalmak szemléltetése, mivel a vizuális élmény tanulótípustól függetlenül nagymértékben elősegíti az új ismeretek befogadását, bevésését. Számos lehetőség kínálkozik a tanítás-tanulás tartalmainak megjelenítésére, pl. a szövegek tartalmának rajzos ábrázolása, a szókincs tanulása során a szó- és az íráskép összekapcsolása, a nyelvtani szerkezetek színekkel, formákkal történő megjelenítése, a tanulók írásos munkáinak vastag filctollal csomagolópapírra való rögzítése stb. Sikerélményre mind a tanulónak, mind a tanárnak szüksége van. Ahhoz, hogy sikereket könyvelhessünk el, ügyesen kell építkeznünk" és pozitívan kell gondolkodnunk. Ügyesen építkezni azt jelenti, hogy a tanulás folyamatát sok apró, logikusan egymásra épülő lépésre tagoljuk, és a tanulóknak lehetőséget adunk arra, hogy belátásuk szerint lépésről lépésre haladhassanak, de ha képesnek érzik rá magukat, egyszerre több lépcsőt is átugorjanak. A pozitív gondolkodás alatt pedig ebben az összefüggésben azt értjük, hogy tanár és tanuló legyenek képesek fel- és elismerni az apró, esetleg csak részleges sikereket és ezekből erőt meríteni a további akadályok leküzdésére. A tanár ebben a tanulónak úgy segíthet, hogy visszajelzéseiben mindig reagál arra, amit a tanuló már tud, amit elért és nem a hiányosságokat hangsúlyozza. Ha tanár és tanuló egyaránt elfogadja azt, hogy a hiba a tanulási folyamat természetes velejárója, könnyebben bánik (el)


95/455

Pedagógiai Program

vele. A tanulónak lehetőséget kell kapnia arra, hogy kísérletezhessen a nyelvvel és közben megismerhesse és leküzdhesse a hibáit. Erre igazán egy olyan közegben nyílik lehetőség, ahol a jókedv, egymás kölcsönös elfogadása dominál. A sikerélményre az intenzíven nyelvet tanulónak talán még nagyobb szüksége van, mert nincs ideje arra, hogy feldolgozza a kudarcot, a kudarc élménye, a sikertelenség tudata könnyebben rögzül. A tanulótípusok sokfélesége meghatározó a tanítás-tanulás módszereinek megválasztása szempontjából. A tanár felelőssége ebben a differenciálás tekintetében kettős. Egyrészt a tanítás módszereinek változatossága révén lehetővé kell tennie, hogy minden tanulótípus a számára legmegfelelőbb módon is hozzáférhessen a tanítás-tanulás tartalmaihoz, másrészt segítenie kell a tanulót abban, hogy megismerje önmagát, tudja mikor, hogyan tud igazán hatékonyan tanulni és ennek tükrében éljen a tanár által felkínált lehetőségekkel. A differenciálás akkor lehet sikeres, ha tanár és tanuló partnerként együttműködnek, ilyen értelemben tehát a tanuló felelőssége is. Ugyanakkor a tanulók képességeinek, lehetőségeinek stb. különbözősége a tanulás intenzitása miatt a NYEK keretében a pl. heti 3-4 órás nyelvtanuláshoz képest hamarabb és nagyobb mértékben vezethet a mezőny" széthúzásához. Egy tehetséges, de lassú nyelvtanuló itt hátrányba könnyen kerülhet, ha nem kap időben személyre szóló segítséget (pl. a közös feladatok helyett speciális feladatok elvégzése). Egy tehetséges és gyors tanuló pedig olyan lépéselőnyre tehet szert, ami hosszútávon azt eredményezheti, hogy érdektelené válik a közös munka során. A személyre szóló segítség az ö esetében is fontos (pl. kistanári" feladatok, az együtt-haladás ütemében plusz-feladatok elvégzése önmaga és a tanulócsoport épülésére). Fontos a tanításban olyan munkaformák kialakítása, melyek keretében a tanulóknak egyrészt lehetősége nyílik az egyéni képességek tükrében végzett és egyéni szándékok által vezérelt nyelvi cselekvésre, a nyelvvel való kísérletezésre, a nyelv eszközként való használatára. Másrészt azt is megtanulhatják, hogy hogyan tudnak másokkal eredményesen együttműködni egy közös cél érdekében. A párban, csoportban végzett munka során, véletlenszerű párokat, csoportokat alkotva olyan társaikkal is megtanulhatnak együtt dolgozni, akikkel egyébként nem kezdeményeznék a közös munkát, s így nem is lenne lehetőségük alaposabban megismerni őket. A nyelvi kompetenciák mellett az egyéni és szociális kompetenciák fejlesztésére az egyénileg, párban, csoportban, plénumban és frontálisan végzett munkát számos formában szervezhetjük meg. A legegyszerűbb kérdés-felelet lánctól a legösszetettebb projektig terjed a paletta. Bár az egyes szervezési formák megnevezése mögött némileg eltérő tartalmak lehetnek és bizonyos szervezési formákat gyakran csak az egyes nyelveket tanító tanárok ismernek (pl. Webquest, Treasure Hunts, Stationenlernen, Freiarbeit stb.) a cél minden esetben ugyanaz: a nyelvi, egyéni és szociális kompetenciák szerves egységben történő fejlesztése és a tartalom középpontba állítása révén a nyelv értelmes összefüggésekben való tanulása. A projektek keretében végzett munka lehetőséget biztosít a tanulóknak arra, hogy megtapasztalják a nyelvismeret közvetlen hasznát. A nyelv itt a kutatás, a problémamegoldás, a különböző tartalmak felfedezésének és feldolgozásának eszköze. A tartalom pedig természetes módon hidat ver az iskolai és az iskolán kívüli világ között. A lehetséges projekt-


96/455

Pedagógiai Program

témák kiválasztása elsősorban a tanulók feladata, hiszen övék a kivitelezés felelőssége is. A tanárnak azonban fel kell készülnie arra, hogy a döntés folyamatkonfliktusokkal lehet terhes, s a tanulók kezdetben még hiányzó projektkompetenciája a projektmunka minden fázisában tervezés, kivitelezés, kiértékelés (nem osztályzás, mert arra a projektmunka nem alkalmas)nehézségeket okozhat. Kezdetben célszerű inkább kisebb, projektszerű ötleteket megvalósítani és a projektmunkát az órakeretbe integrálni (faliújság, poszter készítése pl. a célnyelvi országokból származó élelmiszertermékek Magyarországon - felfedező körút egy magyar szupermarketben). Később, amikor a tanulók már elegendő tapasztalatokkal rendelkeznek, a projektek mind tartalmilag, mind formailag egyre komplexebbé válhatnak (pl. egy ünnep megrendezése, nyelvi klub ötletének megvalósítása) A projektmunka lehetőséget kínál arra, hogy a tanulók természetes közegben, változatos tevékenységek keretében, változatos helyszíneken tanulják az idegen nyelvet, fejlesszék kreativitásukat, használják fantáziájukat. A helyszínek változatossága az intenzív nyelvtanulás esetében különösen fontos, hiszen a tanulóknak az azonos tantárgyi blokkok töménysége, hosszúsága miatt a szokásosnál is nagyobb szükségük van arra, hogy időről-időre felállhassanak a padból, kimozdulhassanak az osztályteremből, az iskolából. A nyelvi előkészítő évfolyamra jelentkező tanulók feltehetően örülnek annak, hogy intenzíven tanulhatnak egy idegen nyelvet, de ugyanakkor ne felejtsük el, hogy 14-15 éves fiatalokról van szó, akik nem feltétlenül alkotnak "válogatott csapatot, akiket a nyelvtanuláson kívül még számtalan más dolog is érdekel. Ez azt jelenti, hogy a tanítás során számíthatunk egy kezdeti motivációra, de amint arra korábban már utaltunk, a nyelvtanulás intenzitása miatt a kifáradás veszélye a szokásosnál nagyobb, különösen, mert korábban ilyen jellegű tapasztalatokra nem tettek szert, nem feltétlenül tudják azonnal felvenni a tanulás gyors ritmusát. Ezzel függ össze az is, hogy a csoport és az egyén hangulati hullámzásai itt gyakoribbak és erőteljesebbek lehetnek, ami jelentősen befolyásolja a teljesítményt, s ezáltal a tanulási kedvet. Mindebből következik, hogy még a szokásosnál is nagyobb figyelmet kell fordítani a tanulók motivációjának fenntartására. Javasoljuk, hogy a fentebb említett szempontokat ebben a vonatkozásban újra gondoljuk át és használjunk ki minden lehetőséget arra, hogy segítsünk a tanulóknak megőrizni a kezdeti lelkesedést. Ennek eszközei lehetnek az izgalmas tartalom, a változatos tevékenységek és helyszínek, a szemléltetés sokfélesége és sokszínűsége, a munka megszervezésének különböző formái stb. Nélkülözhetetlen feltétele a sikerélmény, a pozitív gondolkodás, a nehézségek együttes leküzdésébe vetett hit. Alappillére pedig a tanuló fokozatos önállósodása, tehát az a folyamat, amelynek során egyre nagyobb mértékben érzi önmagát felelősnek saját tanulási folyamatáért.


97/455

Pedagógiai Program

3.1.3 TÖRTÉNELEM

3.1.3.1 Célok és feladatok A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben részt vevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé (elsősorban az anyanyelvi kommunikáció, illetve a szociális és állampolgári kompetencia), amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy közvetítsék e célok eléréséhez a szükséges tartalmat. Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. Ezek segítségével az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő szakasz folyamán alakuljon ki és szilárduljon meg a tanulók digitális kompetenciája. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is járjon együtt. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényesülő értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényre jutásának vagy kiüresedésének bemutatására. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges alternatívák meglátására és értékelésére.

3.1.3.2 Fejlesztési követelmények A szakközépiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A szakközépiskolai tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelem, továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott


98/455

Pedagógiai Program

történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a köz ügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. Történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig, megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a felelettervkészítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), az esszé írás, a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok, vizuális rendezők alkalmazását. Legyenek képesek saját véleményük önálló megfogalmazására, mások véleményének türelmes meghallgatására, érvelések összefoglalására és figyelembe vételükre. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). Az ismeretszerzési, feldolgozási, és kifejezési képesség hatékony fejlesztése, az önálló tanulásának képességének megszilárdulását eredményezi. Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy a tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása váljon készségszintű tudássá. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni a történelmi jelenségek értelmezésében az ökológiai szemléletmód kialakítására is. A képességek hatékony fejlesztésének fontos eszköze a differenciált tanulás szervezés, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása (egyéni-, pár-, csoport- és projektmunka),

3.1.3.3 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek


99/455

Pedagógiai Program

Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Tudományos-ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ős-, ó- és kora középkori jelenségekben, folyamatokban. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. Szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. Kifejezőképességek Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése, a mások véleményének figyelembevételével Szóbeli ismertető (felelet, kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel. Előre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban. Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban. Tájékozódás az időben A keresztény időszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám időszámítással. A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz. Időrendi táblázat készítése. Tájékozódás térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről.


100/455

Pedagógiai Program

Témakörök Tartalmak Az őskor és az ókori Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. Kelet Az ősi hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: Kr. e. 8000, Kr. e. 3000 körül, Kr. e. XVIII. sz., Kr. e. X. sz., Kr. e. 525. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, Si Huang-ti. Fogalmak: homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, állam, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Judea, Izrael, Jeruzsálem. Az Görögország

ókori A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban. A spártai állam. A görög–perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma. Kronológia: Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 776, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 431–404, Kr.e. 336–323. Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor. Fogalmak: polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria.


101/455

Pedagógiai Program

3.1.4 MATEMATIKA A 9. nyelvi előkészítő évfolyamon a matematika tanítás céljának a szintre hozást tűztük ki . A diákok általános iskolában szerzett ismereteit próbáljuk meg egységes szintre hozni , hogy azután a10. évfolyamtól kezdődően a középiskola jóval nehezebb követelményeihez a tanulók könnyebben tudjanak alkalmazkodni. A fejlesztési feladatok szerkezete: - a matematikai ismeretek gyakorlati alkalmazása; - a tanulás, a matematikatanulás szokásainak, képességének alakítása; - a reproduktív, problémamegoldó, alkotó gondolkodásmód fejlesztése; - a pontos, kitartó, fegyelmezett munka végzése, az önellenőrzés igénye, módszereinek megismerése és alkalmazása; Az eredményes munkát csoportbontásban kívánjuk megvalósítani. Természettudományi alapismeretek E területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományos műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. E tantárgy feladata, célja sokrétű: - általános természettudományos fogalmak, eljárások és szemléletmódok formálása; - készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása; - a tudomány, a tudományos kutatás mint társadalmi tevékenység bemutatása; - a fizikai, kémiai és az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása; - a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltételek kiemelése, a tudásrendszerek - összehangolása; - a tudomány és technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések - formálása; - a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítése; - az életben nélkülözhetetlen s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás); - a természettudomány szerepének megismertetése a társadalmi folyamatokban, a személyes sorsok - alakulásában, nevelés arra, hogy az így szerzett tudás felelős cselekvésben nyilvánuljon meg; - a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedő alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása. (A magyar vonatkozások, s ezek európai kapcsolatainak kiemelésével.)


102/455

Pedagógiai Program

3.1.5 INFORMATIKAI ISMERETEK A tanulóknak el kell sajátítani a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. Célunk az ECDL modulok minél nagyobb részének elsajátíttatása, hogy az ECDL vizsgának megfelelő hálózati alapismereteket tanuljanak a diákok. Az iskola profilját is figyelembe véve fontosnak tartjuk az informatikai képzés legelején, hogy diákjaink gépírást is tanuljanak. Képességfejlesztés A nyelvi előkészítő évfolyamon a képességfejlesztésre fordítandó időkereten belül lehetőség van a hagyományos tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, matematika, természettudomány) oktatására-ezen belül új dolgok tanítására vagy a meglévő hiányosságok pótlására- helyezve a hangsúlyt. Ezáltal lehetővé válik a további tanulmányok jobb megalapozása.

3.1.6 KOMMUNIKÁCIÓS ALAPISMERETEK A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. A fejlesztési feladatok szerkezete: - A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. - Mások véleményének türelmes meghallgatása, érvelésük összefoglalása és figyelembevétele. - Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban. - Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. Ezen modul keretén belül szeretnénk, ha diákjaink tanulás módszertani ismereteket is elsajátítanának, amely olyan készségek és képességek megszerzésére ad lehetőséget, amelyre ennek a korosztálynak kiemelten szüksége van. A tanulásmódszertan keretében fejleszthetjük többek között a figyelem és koncentrációs képességet, a logikai készségeket, az önálló ismeretszerzés képességét, a kreativitás és a hatékony tanulás technikájának elsajátítását.

3.1.7 TESTNEVELÉS Célunk az általános iskolában szerzett alapok elmélyítése, az esetleges hiányosságok pótlása a testnevelés különböző területein. A heti 2,5 óra lehetőséget nyújt arra, hogy a sportok iránti szeretetet, a testedzés iránti igényt kialakítsuk, fejlesszük, erősítsük tanulóinkban.


103/455

Pedagógiai Program

3.2 9-12 ÉVFOLYAM 3.2.1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

3.2.1.1 Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást, felkelti a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai, erkölcsi ítélőképességet és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a műholdas televíziózás, a videokultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, valamint hogy a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. Tantárgyunk feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. (Ide értve a hangzó és írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek ismeretét, megértését, készség szintű gyakorlati alkalmazását.) Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak. Megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek föl kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. Az irodalmi recepció tényezőinek tudatosítása, az irodalom megítélésében, befogadásában megjelenő többféle nézőpont megismerése révén az irodalmat, mint a mindennapokban, a különféle személyiségek látókörének, attitűdjének stb. megfelelően változó jelenséget érthetik és fogadhatják be. Képessé válhatnak ezáltal az önálló


104/455

Pedagógiai Program

véleményformálásra, kánonok, értékek személyes megítélésére, a tudatos olvasmányválasztásra. Tantárgyaink céljai és feladatai között – egy olyan világban, ahol a „szót értés’’ jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben – kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnőtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét. Megjegyzés: A magyar nyelv és irodalom kerettanterve magyar nyelvből a 11–12. évfolyamra, irodalomból pedig a 9–12. évfolyamra kétféle tematikai-tartalmi felépítést közöl.

3.2.1.2 Fejlesztési követelmények A beszédkészség fejlesztése, a szóbeli szövegek megértésére, értelmezésére és alkotására, a kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását. Feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezés (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A kommunikációban való részvételhez a befogadó oldaláról elengedhetetlenül szükséges a kommunikáció pragmatikai szintű jelzéseinek megértése, értelmezése, illetve alkalmazása. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra és az audiovizuális, informatikai alapú (IST) közlésekre vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési, szövegértelmezési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátosságainak értelmezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését, a szöveg vizuális megjelenítéséből, a szöveges és vizuális, audiovizuális elemek kapcsolatából adódó jelentésrétegeinek, többletjelentéseinek feltárását. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra.


105/455

Pedagógiai Program

A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és -alkotás képessége ezen a fokon kiterjed az egyén magánéletének és társas-társadalmi életének minden szóbeli és írásbeli megnyilatkozására valamennyi kommunikációs funkcióban (tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó). A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a szöveg játékos átalakításra, újságműfajok művelésére, valamint hosszabb fölkészülést igénylő (pl. digitális elemeket, multimédiás eszközöket is használó) tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe a kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását jelenti. Ezt kiegészíti a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az aktív nyelvművelésben való részvételt, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán valódi lehetőség nyílik az anyanyelvi ismeretek tudatos fölhasználására az idegen nyelvek tanulásában. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és a közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása is. Középiskolai fokon elvárható a művek tágabb kontextusban látása, például egy-egy téma változatainak, más művészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása. Annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a műnek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a teljesebb irodalomtudáshoz a


106/455

Pedagógiai Program

magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának fölismerése eltérő világlátású, szemléletű művekben, például élet és halál, szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmi-szellemi kötődések, magyarság és európaiság témakörében. Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Mindenekelőtt képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvető korstílusok és műfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének, életútja fontosabb állomásainak, illetve más alkotók írói portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítője a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekről, különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, az önkritikai érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre.

3.2.1.3 9. évfolyam Belépő tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömegkommunikációs és audiovizuális műfajok alkotására szóban és írásban, a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése). Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben észlelt kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és törekvés a feloldásukra. Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése. A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában. 2. Olvasás, írott szöveg megértése A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmaitudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben, az audiovizuális és informatikai alapú média különböző műfajaiban. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. Legalább egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése egymással és az értelmezett művel.


107/455

Pedagógiai Program

Gyakorlatok a köznyelvitől elütő (például régies, elliptikus, bonyolult mondatszerkezetű) szövegek megértésére. 3. Írás, szövegalkotás Szövegátalakítás hangnem- és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás a felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód és a műfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás formájában. Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezésváltozatok alkotása, történetátírás új nézőpontból, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Szereplők – drámai szituációhoz kötődő – feltételezhető gondolatainak megfogalmazása. Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez. Vizuális elemek (kiemelések, betűtípusok, színek, illusztrációk) tudatos alkalmazása az írott nyelvben (pl. beszámoló, portfolió, informatikai hátterű szövegek, különféle publicisztikai műfajok stb.). 4. A tanulási képesség fejlesztése Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, video, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában. 5. Ismeretek az anyanyelvről A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi szintű megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása értelmezési és fogalmazási feladatokban. Szövegek mikroés makro szerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati (pl. digitális) szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak, vizuális megjelenítésének bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelem tükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában. 6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata; ismeretek az irodalomról Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ. Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségéből.


108/455

Pedagógiai Program

Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrása, a görög-római antikvitás és a Biblia utóéletéről, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbéléséről. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek elhelyezése motivikus kontextusban (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás). Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. Az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai művekben a költő életrajzi alakja és a versben megszólaló ,,én’’ megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. A lírai kompozícó néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, időszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése. A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának az ismerete; a tanult művekben a szöveghangzás szerepének fölismerése. A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése. A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése. A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása. A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi alkotások között. Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt művekben. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználása. A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző magatartásválaszok jellemzése.


109/455

Pedagógiai Program

Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel. Magyar nyelv Témakörök

Tartalmak

A tömegkommunikáció

A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli, a rádiós és televíziós, digitális (IST alapú) információközvetítés meghatározó műfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek, képi eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai.

A nyelvtani szintek grammatikája

Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótő, képző, jel, rag – kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer; mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken.

A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje

A szöveg és a mondat. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, aktuális tagolása.

A szöveg jelentése

A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében.

Helyesírás

A szöveg központozása. A magyar helyesírás alapelvei.

Könyv- és könyvtárhasználat

Témafeldolgozás különböző – verbális és audiovizuális elektronikus és digitális – információhordozók felhasználásával.

Fogalmak A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport. Szöveg, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai, vizuális eszközök. Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe. Irodalom Témakörök

Tartalmak

Szerző – mű – befogadó

Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával.

Mítosz és irodalom

Mitológiai történetek. Jellemző részletek az Iliászból vagy az Odüsszeiából. Szemelvények a görög és a római lírából (legalább négy mű). A görög dráma: Szophoklész egy drámája. Antik témák, alakok továbbélése az irodalomban, filmen és a képzőművészetekben (archetípusok, archetipikus helyzetek,

Az antikvitás irodalma


110/455

Pedagógiai Program

A Biblia és hatása az irodalomra

mitológiai és irodalmi adaptációk, átiratok, intertextualitás, reflexív megnyilatkozások ismerete, felfedezése). Részletek az Ó- és Újszövetségből. Bibliai témák és műfajok továbbélése az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetekben, filmen (pl. bibliai archetípusok, a kétszintes világkép megjelenései, az apokalipszis motívuma, bibliai parafrázisok, adaptációk stb.).

A középkor irodalma

Legalább öt szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (himnuszok, legendák).

Portrék, verses és prózai alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból

Balassi Bálint költői portréja. Néhány mű, részlet a magyarországi udvari reneszánsz és a reformáció irodalmából.

Portrék a magyar barokk irodalomból Az európai színház történetéből

Zrínyi Miklós és a barokk eposz látásmódja. Shakespeare drámái, legalább egy mű feldolgozásával. A francia klasszicista dráma jellemző vonásai (pl. Molière).

Fogalmak Művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk; mítosz; testamentum, evangélium, prófécia, példázat, zsoltár, eposz, eposzi kellék, legenda, trubadúrköltészet, novella, históriás ének, széphistória, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai műnem, késleltetés, katarzis, kardal, hármas egység; allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, körmondat, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, időmértékes verselés, jambus, trocheus, daktilus, anapesztus, spondeus; értelmezés. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy 10-15 soros prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. Szerzők és művek Néhány történet az antik mitológiából és a Bibliából; jellemző részletek az Iliászból vagy az Odüsszeiából; Janus Pannonius egy-két verse; Balassi Bálint: Egy katonaének és még két vers; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – néhány részlet; Szophoklész, Shakespeare, Molière egy-egy drámája vagy drámarészlete. A továbbhaladás feltételei Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás, kritikus magatartás befogadásukban. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése. Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és


111/455

Pedagógiai Program

többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök és pragmatikai szintű jelzések szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés. Vizuális kifejező elemek alkalmazása írott és digitális szövegekben. A művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Könyvtárhasználati tájékozottság. Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. Az epikai művekben a szereplők és a köztük levő viszony jellemzése, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet bemutatása. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Kapcsolatok fölidézése az európai irodalom kezdetei és a későbbi magyar irodalmi alkotások között.

3.2.1.4 10. évfolyam Belépő tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és műfajú szóbeli megnyilatkozással különböző kommunikációs helyzetekben. Saját szöveg előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek fölhasználásával iskolai, órai kommunikációs helyzetekben. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése. Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása, értékelése. 2. Olvasás, írott szöveg megértés A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek műfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. Irodalmi szövegek feltételezhető hajdani, illetve mai olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása néhány könnyebben átlátható példában. A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése: a különböző stílusrétegek és a közöttük lévő viszony (például kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi mű szövegének részleteiben. 3. Írás, szövegalkotás Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban. Hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás (kézi és digitális) e műfajokban. Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés


112/455

Pedagógiai Program

(jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy korszak művészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésről. Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint. 4. A tanulási képesség fejlesztése Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet (audiovizuális csatornák, IST) kínálta lehetőségekkel. A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. 5. Ismeretek az anyanyelvről A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. Közéleti és hivatalos írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata). Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai hatásának értelmezése, értékelése szépirodalmi művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírása. 6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata; ismeretek az irodalomról Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvető példájának bemutatása. Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésben. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott művek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. A tanult epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal, műfajelméleti ismeretek alkalmazásával.


113/455

Pedagógiai Program

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének, társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata. Magyar nyelv Témakörök

Tartalmak

Nyelvváltozatok

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. A stílusrétegek. A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége. A digitális, informatikai alapú szövegek stílusrétegei.

Alapvető retorikai ismeretek

Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban.

Szövegtípusok

Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szövegfajtákban. Az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz.

Helyesírás

A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja.

Könyv- és könyvtárhasználat

A könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, az internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei.

Fogalmak Nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: standard, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv. Csoportnyelvek, hobbinyelvek. Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat. Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, pályázat, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. Irodalom Témakörök

Tartalom

Írók, költők, irányzatok

Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából. Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja.


114/455

Pedagógiai Program

Katona József

Bánk bán – műelemzés és értelmezés. A mű utóélete.

Romantika a világirodalomban

Néhány epikai mű vagy műrészlet, két-három vers a 19. század világirodalmából.

A magyar romantika irodalma Három portré

Kölcsey Ferenc alkotói portréja, Hymnus és három verse, részletek értekező prózájából. Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és négy vers. Jókai Mór egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása.

Petőfi Sándor

Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt.

Arany János

Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz műve a korábban tanultakkal együtt.

Fogalmak Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás; komikus eposz, rapszódia, románc, regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény; idő- és értékszembesítő verstípus; irónia, groteszk, pátosz, retorizáltság, műfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi, alkaioszi, szapphói; szimultán verselés. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy 10–15 soros prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. Szerzők és művek Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és még két műve; Csokonai Vitéz Mihály legalább három műve; Katona József: Bánk bán; Kölcsey Ferenc: Hymnus és egy verse, részletek értekező prózájából; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és további két verse; Petőfi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa és öt lírai verse. Arany János: Toldi estéje és még hat verse, köztük legalább két ballada; Jókai Mór: Az arany ember vagy más regény, vagy három-négy novella; legalább két epikai mű vagy műrészlet a 19. század első felének világirodalmából, például Hugo, Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin műveiből. A továbbhaladás feltételei A szöveg megértését biztosító néma olvasás, szöveghű felolvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnem, nyelvváltozat, stílusréteg kiválasztása. A művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete. Az érvelés alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában és különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás ezek gyakori műfajaiban. Az idézés szabályainak és etikai normáinak ismerete. Közéleti írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd értelmezése. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal.


115/455

Pedagógiai Program

Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A kifejezésmódok, stíluseszközök megfigyelése, értelmezése: a megbeszélt művek értelmezésének világos összefoglalása. A tudásanyag megfogalmazása írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése.

3.2.1.5 11. évfolyam Belépő tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékű szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai - írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő - szövegek, metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése. Manipulációs szándékok, technikák felfedezése. Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság fölismerése, értékelése. 20. századi művek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között; az ilyen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása. 3. Írás, szövegalkotás Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés, audiovizuális, multimédiás műfajok. Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési szintjeinek kibontásával.


116/455

Pedagógiai Program

4. A tanulási képesség fejlesztése Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai-tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti (pl. audiovizuális, digitális) szövegek jelentésének értelmezésében. Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom - audiovizuális, digitális források - alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás, prezentáció formájában. 5. Ismeretek az anyanyelvről A tanult jelentéstani, stilisztikai, a szöveg vizuális megjelenésével kapcsolatos jelenségek önálló alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében. Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek földolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.). A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértése. Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában, a témának, a címzettnek, a műfajnak megfelelő árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében. A helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e lehetőségek felhasználása saját szövegalkotásban. 6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata; ismeretek az irodalomról A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepe. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban. Stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemző vonások, jellegzetes műalkotások társítása. Az irodalom határterületeihez tartozó alkotások (lektűr, ponyva) jellegzetességeinek megismerése. A szórakoztató film és művészfilm elkülönítése. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése. Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életművek alakításában.


117/455

Pedagógiai Program

Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életművekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. Az értékek átrendeződésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mű alapján következtetések megfogalmazása. A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása. Magyar nyelv Témakörök

Tartalmak

Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban

A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben. A szöveg vizuális megformálása mint stíluselem. Az illusztrációk stílushatása, stílusértéke.

Szépirodalmi stílus

Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondatés a szövegalkotásban.

Helyesírás

A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben.

Fogalmak Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizácó. Szóképek: metafora, hasonlat, metonímia, összetett költői kép; alakzatok: kötőszóhiány, ismétlődés; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás. Irodalom Témakörök

Tartalmak

Madách Imre

Az ember tragédiája – műelemzés, értelmezés, a mű utóélete (recepciója).

Világirodalom – széppróza, líra, dráma

Művek, műrészletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából. Stendhal, Balzac, Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete. Csehov vagy Ibsen egy drámája; egyegy szimbolista és/vagy impresszionista lírai alkotás. A lektűr- és ponyvairodalom megjelenési formái.

Portrék a magyar szépprózából

Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, legalább két novellája; egy novella a századforduló novellairodalmából (pl. Krúdy, Gyula, Bródy Sándor, Petelei István stb.); Móricz Zsigmond egy regénye vagy két novellája.

Ady Endre

Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű tematikai


118/455

Pedagógiai Program

változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű. Portrék a Nyugat első nemzedékéből

Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két szépprózai alkotás; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve; egy-két mű a Nyugat szerzőitől (pl. Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán stb.).

Babits Mihály

Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább hat mű, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet.

Kosztolányi Dezső

Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény vagy regényrészlet, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet.

Stílusirányzatok, képek, formák

Néhány mű az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos).

Fogalmak Pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus; hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejlődésregény, karrierregény, regényciklus, novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás, parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (három vers a tanultakból, egy 15–20 soros epikai vagy drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. Szerzők és művek Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye; egy novella a századforduló novellairodalmából (pl. Krúdy, Gyula, Bródy Sándor, Petelei István stb.) Móricz Zsigmond egy regénye vagy regényrészlete vagy két novellája; Ady Endre egy versciklusa és egy publicisztikai műve, valamint legalább nyolc vers az életmű többi részéből; Karinthy Frigyes két műve; Juhász Gyula, Tóth Árpád legalább két-két verse; egy-két mű a Nyugat szerzőitől, például Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán; Babits Mihály: Jónás könyve és még legalább hat mű, köztük az Esti kérdés, Balázsolás, továbbá egy esszé- vagy tanulmányrészlet; Kosztolányi Dezső legalább két novellája, egy regénye vagy regényrészlete, néhány verse, egy esszéje vagy esszérészlete; Stendhal, Balzac, Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete; Ibsen vagy Csehov egy drámája; szerzők és művek az avantgárd magyar és világirodalmából, például Kassák Lajos, Apollinaire egy-két műve; legalább egy, a lektűr körébe sorolható mű (irodalmi alkotás vagy film). A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. A 20. századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, indoklása. Lényegre törő, világos felépítésű közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés.


119/455

Pedagógiai Program

Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információfeldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek megnevezése, alkalmazása a szakmaitudományos, szépirodalmi szövegek értelmezésében. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).

3.2.1.6 12. évfolyam Belépő tevékenységek 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, a közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban. Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, előfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. Az irodalom létformáját figyelembe vevő olvasói magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerű megfogalmazása. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Kritikai érzék különféle műfajú és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minőségének mérlegelő értékelésében, a szerzői előfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Egyszerűbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, földolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (előzetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei). Nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. 3. Írás, szövegalkotás Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, földolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, prezentáció, multimédiás szöveg alkotásában megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban és a vizuális elemek tudatos alkalmazásával. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, lényegre törő szóbeli előadás


120/455

Pedagógiai Program

különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés, prezentáció). Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és személyes érintettség kifejezése a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelően szóban és írásban. 4. A tanulási képesség fejlesztése A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása, prezentáció készítése a könyvtárhasználat, digitális források alkalmazása, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása, válogatása, értékelése. 5. Ismeretek az anyanyelvről Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében. Nyelvművelő kérdések szakszerű megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlődés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség és a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A legfontosabb nyelvemlékeink (a tihanyi alapítólevél, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történetietimológiai szótára - TESZ) megismerése, használata. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). A magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelős magatartás a magyar nyelv értékeinek őrzésében, aktív védelmében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra. 6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata; ismeretek az irodalomról Az olvasott művekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. Az elemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott művek műnemi, műfaji sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzőkből, előadásmódból, versformákból, szakszerű fogalomhasználattal. Műnemi, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a műnek,


121/455

Pedagógiai Program

témának és a kontextusnak megfelelő alkalmazással. Az intertextualitás, reflexív önkifejezés mint a posztmodern irodalom egyik jellemzőjének felismerése, az ilyen típusú művek jelentéseinek, jelentésrétegeinek kibontása. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. Az átirat mint jellegzetesen posztmodern irodalmi forma értékelése, értelmezése. A művészeti ágak (irodalom, zene, építészet, képzőművészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal. Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és művészi megjelenései: legalább egy korszak két művészeti ágának, tematikus és kifejezésmódbeli sajátosságainak összehasonlítása. Az olvasott-látott művekhez kapcsolódó színházi, vizuális konvenciók alapján korok színházának és/ vagy filmművészetének bemutatása. Az irodalom határterületeihez tartozó modern kori (1945 utáni) alkotások feldolgozása, egykét tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése (pl. útirajz, detektívtörténet, ellenutópia, kalandregény és –film, akciófilm, képregény, sci-fi, humoros és erotikus alkotások, dal és dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers, parafrázis, fantasy, szerepjáték stb.) Az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben ― pl. versmondás, hangoskönyv, rádiójáték, dal, megzenésített vers, daljáték ―, digitális közegben ― pl. internetes költészet, digitális, multimédiás kiadás, animáció); az adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas művészeti és szórakoztató művekben. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Életművek, szerzői portrék ismeretének bizonyítása. Néhány szerző (például József Attila, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály) utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, művészetben. Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében. Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció, intertextualitás, reflexió bizonyítása. Annak néhány példával bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. A magyar irodalom korszakainak főbb jellemzői: tények és példák az olvasott művekből. Alapvető kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság. Életművek és műalkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése. Önálló tájékozódásra törekvés a kortárs kultúrában, a kortárs (1980 utáni) irodalomban. Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények körében. Az irodalom határterületeinek bemutatása néhány példával: művek és műfajok, amelyeknek érintkezési pontjai vannak más művészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy formálódó ,”műfajok”, amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják az ízlést és a világképet (pl. folklór, tömegkultúra, zene). A szórakoztató irodalom és film, illetve digitális alkotások vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása.


122/455

Pedagógiai Program

Divatjelenségek, kultuszalkotások (könyvek, film) megismerése, hatástörténeti hátterének feltárása korunk kultúrájában. MAGYAR NYELV Témakörök

Tartalmak

Általános nyelvi ismeretek

A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok.

A magyar nyelv története

Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A jelentésváltozások. A magyar helyesírás történetének főbb állomásai.

Nyelv és társadalom

Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és feladatai.

Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése

A kommunikáció tényezői és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szó- és alaktan, mondattan). A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. A kommunikáció pragmatikai szintje, jelenségei. Esszé, érvelés, vita és a multimédiás, audiovizuális megjelenítés formái, eszközei (pl. prezentáció). A gyakorlati írásbeliség jellemző műfajai, azok sajátos formai és tartalmi elemei.

Fogalmak Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány; ősi szavak, jövevény- és idegen szavak, belső keletkezésű szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor, mai nyelvhasználat, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, kétnyelvűség. IRODALOM Témakörök

Tartalmak

József Attila

Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai változatosságban.

Portrék a 20. századi magyar irodalomból

Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Márai Sándor, Pilinszky János két-három műve, Ottlik Géza egy regénye vagy részlete vagy egy kisprózája. A választott művek elhelyezése, feldolgozása az életmű és a kortársi, illetve jelenkori recepció értelmező keretében.

Látásmódok a 20. századi magyar irodalomban

Németh László egy műve vagy műrészlete; Örkény István két-három műve, köztük egypercesek és egy dráma vagy drámarészlet; Illyés Gyula egy prózája vagy prózarészlete, egy-két verse; Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos egy-egy verse. A választott művek elhelyezése, feldolgozása az életmű és a kortársi, illetve jelenkori recepció értelmező keretében, a világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatásával.

Világirodalom a 20. században

Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht, Bulgakov.


123/455

Pedagógiai Program

Szépprózai művek, műrészletek, legalább három szerző egy-egy alkotása vagy részletek, legalább egy dráma vagy drámarészlet, átdolgozás: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal. Kortárs magyar irodalom

Művek, műrészletek a kortárs (1980 utáni) hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől. (Két-három vers, egy esszé vagy más prózarészlet.) Legalább egy regény vagy regényrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából.

Az irodalom határterületei

Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban. Tömegkultúra és elitkultúra viszonyai, jellemzői a 20. századi művészetekben, irodalomban.

Regionális kultúra

A régió, település kulturális, irodalmi hagyományaira, jellegzetességeire vonatkozó ismeretek összefoglalása, összegzése.

Fogalmak Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; négysoros, egysoros, hosszú vers; esszéregény; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, intertextualitás, reflexió, parabola, abszurd; szubjektív idő, objektív idő. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább 3 vers és egy 15–20 soros epikai vagy drámarészlet). Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása. Szerzők és művek József Attila: Óda és további hat-nyolc mű, legalább egy vers választhatóan: Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka, Karóval jöttél..., Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltűnök hirtelen..., Íme, hát megleltem hazámat című versek közül; Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Márai Sándor, Pilinszky János két-három műve, Ottlik Géza egy regénye vagy részlete vagy egy kisprózája; Németh László egy műve vagy műrészlete; Örkény István két-három műve, köztük egypercesek és egy dráma vagy drámarészlet; Illyés Gyula egy prózája vagy prózarészlete, egy-két verse; Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos egy-egy verse. Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete a 20. századi világirodalomból. (Pl. Franz Kafka néhány novellája vagy regényrészlete; Thomas Mann egy-két novellája vagy regényrészlete, Hemingway novellája vagy regényrészlete, Garcia Lorca néhány lírai alkotása vagy drámája vagy drámarészlete, Brecht egy színműve vagy részlete, Bulgakov egy műve vagy részlete, pl. Mester és Margarita; művek, műrészletek és legalább egy dráma vagy drámarészlet, átdolgozás, pl. Camus, Garcia Marquez, Golding, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal műveiből.) Művek, műrészletek a kortárs (1980 utáni) hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől (két-három vers, egy esszé vagy más prózarészlet). Legalább két alkotás az irodalom határterületeihez tartozó, írott, filmes, audiovizuális, hangzó, digitális megjelenítésű műfajok közül (pl. útirajz, detektívtörténet, ellenutópia, kalandregény, és –film, televíziós sorozat, rádiójáték, akciófilm, képregény, sci-fi, humoros és erotikus alkotások, dal és dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers, parafrázis, fantasy, szerepjáték stb.)


124/455

Pedagógiai Program

Legalább egy mű az irodalom megjelenésének bemutatására más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben ― pl. versmondás, hangoskönyv, rádiójáték, dal, megzenésített vers, daljáték ―, digitális közegben ― pl. internetes költészet, digitális, multimédiás kiadás, animáció). Legalább egy irodalmi átirat, adaptáció a posztmodern, kortárs magas művészeti és/ vagy szórakoztató művek közül. A továbbhaladás feltételei A megértést biztosító olvasni tudás; törekvés a rendezett, olvasható írásképre, megfelelő helyesírásra minden írásbeli munkában. A páros, a kisközösségi, a magán- és közéleti kommunikációról, a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegműfajok értelmezésében. Új szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek megértése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről szóban és írásban. A könyvtár lehetőségeinek felhasználása önálló feladatok megoldásához: szakszerű anyaggyűjtés, -feldolgozás, idézés. Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, a magyar nyelv legfőbb történeti korszakairól, példák bemutatása a legfőbb nyelvi változásokról. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés és esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban, a szövegalkotás vizuális kifejező lehetőségeinek tudatos alkalmazásával. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles szóbeli előadás, ismertetés, összegezés. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése. Életművek ismeretének bizonyítása: az alkotói pálya jelentős irodalomtörténeti tényeinek, tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése. A pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, összhangban az egyes életművek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerző 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerző és műve, az életmű jellemző témáinak, műfajainak bemutatásával. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, megnevezése és használata, a szaknyelv alkalmazása, a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek sajátosságainak felismerése, értelmezése, szabályok ismerete és reprodukálása. - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, különféle szövegek megalkotása, átírása sokféle műfajban, a nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, átkódolás, transzformációs képességek (kép-szöveg, szöveg- szöveg, egyszerűbb ábra – szöveg, szöveg-mozgás, mimika, testbeszéd, élőbeszéd).


125/455

Pedagógiai Program

- Ismeretek és képességek önálló alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, valamely téma önálló feldolgozása a felkészüléstől az előadásig. - Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról, erkölcsi dilemmákról és konfliktusokról, aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége (kooperáció), az önálló ítéletalkotás képességének megléte, a felelősségvállalás attitüdjének kialakítása, magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis (a problémamegoldó, a logikus gondolkodás, az ismeretek integrációjának színvonala). - A tanulók saját munkáinak esztétikai színvonala. - Nyelvi kreativitás és az alternatívák önálló megrajzolása képességének szóbeli, írásbeli értékelése. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet: - Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló (olvasónapló, műsorrészlet) egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése. - Szituációs játékok (történetek, jelenetek, improvizációk) eljátszása, vitaszituációkban való részvétel, művek, műrészletek (memoriterek) előadása, ennek írásbeli, szóbeli értékelése. - Folyamatos számonkérés szóban, írásban és önálló feladatok alapján a tanítási órákon ellenőrzés céljából. - Évközi dolgozatok megírása meghatározott szempontok alapján (például az olvasott művek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezésének képessége) minősítés céljából. - Tematikus, témazáró feladatsorok, amelyek átfogó ismeretekre és képességekre irányulnak, a minősítés és a tanári folyamat kontrollja céljából. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése. - Belső és külső vizsgák, amelyek a művelődési anyag súlyponti szempontjait és követelményrendszerét mérik, az ellenőrzés, a minősítés és a tanítási kontroll céljából.

3.2.2 TÖRTÉNELEM

3.2.2.1 Célok és feladatok A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben részt vevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé (elsősorban az anyanyelvi kommunikáció, illetve a szociális és állampolgári kompetencia), amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy közvetítsék e célok eléréséhez a szükséges tartalmat. Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern


126/455

Pedagógiai Program

eszközeinek. Ezek segítségével az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő szakasz folyamán alakuljon ki és szilárduljon meg a tanulók digitális kompetenciája. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is járjon együtt. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényesülő értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényre jutásának vagy kiüresedésének bemutatására. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges alternatívák meglátására és értékelésére.

3.2.2.2 Fejlesztési követelmények A szakközépiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A szakközépiskolai tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelem, továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a köz ügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. Történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig, megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a felelettervkészítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), az esszé írás, a táblázatkészítés technikáit, illetve a


127/455

Pedagógiai Program

szövegszerkesztő programok, vizuális rendezők alkalmazását. Legyenek képesek saját véleményük önálló megfogalmazására, mások véleményének türelmes meghallgatására, érvelések összefoglalására és figyelembe vételükre. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). Az ismeretszerzési, feldolgozási, és kifejezési képesség hatékony fejlesztése, az önálló tanulásának képességének megszilárdulását eredményezi. Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy a tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása váljon készségszintű tudássá. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni a történelmi jelenségek értelmezésében az ökológiai szemléletmód kialakítására is. A képességek hatékony fejlesztésének fontos eszköze a differenciált tanulás szervezés, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása (egyéni-, pár-, csoport- és projektmunka),

3.2.2.3 9. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Tudományos-ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ős-, ó- és kora középkori jelenségekben, folyamatokban. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. Szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint.


128/455

Pedagógiai Program

Kifejezőképességek Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése, a mások véleményének figyelembevételével Szóbeli ismertető (felelet, kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel. Előre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban. Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban. Tájékozódás az időben A keresztény időszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám időszámítással. A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz. Időrendi táblázat készítése. Tájékozódás térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. Témakörök Tartalmak Az őskor és az ókori Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. Kelet Az ősi hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: Kr. e. 8000, Kr. e. 3000 körül, Kr. e. XVIII. sz., Kr. e. X. sz., Kr. e. 525. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, Si Huang-ti. Fogalmak: homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, állam, buddhizmus, brahmanizmus.


129/455

Pedagógiai Program

Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Judea, Izrael, Jeruzsálem. Az Görögország

Az ókori Róma

ókori A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban. A spártai állam. A görög–perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma. Kronológia: Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 776, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 431–404, Kr.e. 336–323. Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor. Fogalmak: polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. A Római Birodalom kialakulása. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 264–241, Kr.e. 218– 201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 313, 395, 476. Személyek: Hannibal, Marius, Sulla, Spartacus, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila.


130/455

Pedagógiai Program

Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Actium, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. A korai feudalizmus A Frank Birodalom. A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. története A Bizánci Birodalom fejlődése. Európában Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Közép- és Kelet-Európában. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, I. (Nagy) Ottó, Mohamed. Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka. Fogalmak: grófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, iszlám. A magyar nép A magyar nép őstörténete és vándorlása. története az A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. államalapításig Évszámok: 896, 955, 973, 997–1000–1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. Topográfia: Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség tözs, székely, kalandozások, vármegye, ispán, tized. Mindennapi élet, A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni. életmódtörténet Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről.


131/455

Pedagógiai Program

A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10–15 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen.

3.2.2.4 10. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása. Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása A középkor és a kora újkor jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). A változás felismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon. Kifejezőképességek Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, a középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15–20 sor). Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján. A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas kiselőadások készítése. Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3–6 oldalas) tanulmány készítése. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl. ásványkincsek – bányavárosok). Az év során tanult topográfiai adatok, folyamatok, jelenségek megmutatása a mai viszonyokat tükröző térképeken.


132/455

Pedagógiai Program

Témakörök Az érett középkor

Tartalmak A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A lovagkor. A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak. A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1278. Személyek: I. (Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás. Fogalmak: királyi udvar, kiközösítés, keresztes hadjáratok, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika. Topográfia: Szentföld, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Hanzavárosok, a levantei kereskedelem útvonala.

Az Árpád-házi Az új rend megszilárdítása – Szent László és Könyves Kálmán. Az Aranybulla és a tatárjárás. királyok kora Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. Kronológia: 1077–95, 1095–1116, 1205–1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301. Személyek: I. László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla. Fogalmak: bán, vajda, nádor, regálé, báró, nemes, Aranybulla, székelyek, szászok, kunok. Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda. A késő középkor

Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az angol és a francia rendi monarchia felemelkedése. A német császárság és a pápaság hanyatlása. A közép- és kelet-európai régió. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Kronológia: 1410, 1415, 1453. Személyek: Jeanne d'Arc, Tudor-ház, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed.


133/455

Pedagógiai Program

Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár. Topográfia: Firenze, Prága, Rigómező. Károly Róbert és Nagy Lajos. Magyarország a XIV–XV. Társadalmi változások. Luxemburgi Zsigmond kora. században Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Kultúra és művelődés. Kronológia: 1308–42, 1342–82, 1351, 1387–1437, 1396, 1456, 1458–90. Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László. Fogalmak: harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina. Topográfia: Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Bécs. Kora újkor (1490– A nagy földrajzi felfedezések és következményei. Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági 1721) rendszer kialakulásának kezdetei. Reformáció és katolikus megújulás. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása. Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714. Személyek: Kolumbusz, Magellán, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Nagy Péter. Fogalmak: gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuiták, barokk, manufaktúra, anglikán, puritán, jogállam, merkantilizmus. Topográfia: Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok.


134/455

Pedagógiai Program

Magyarország története a újkorban (1490–1711)

A Jagelló-kor. kora A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703– 11. Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc. Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás. Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat.

Mindennapi élet, A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni. életmódtörténet Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek). Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása). Bűn és bűnüldözés a középkorban. A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkrónban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni.


135/455

Pedagógiai Program

3.2.2.5 11. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése szöveggyűjteményekből. A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenségek feltárása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején. Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Eltérő kortársi válaszok vizsgálata. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése. Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi művek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, KözépEurópa, Kelet-Európa – centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, a szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népességi adatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb.). Kifejezőképességek A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Történelmi fogalmak egyszerű meghatározása. Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával az újkor témáiból. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb előadás készítése. Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógép stb.) ötvözésével. Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységéről a reprodukciós anyag megjelölésével. Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen.


136/455

Pedagógiai Program

Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök kronológiáinak elkészítése. Tájékozódás a térben Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása) önállóan, következtetések levonása. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján önállóan (pl. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején). Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a mai viszonyokat tükröző térképeken. Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak névanyagának, valamint a térképen ábrázolható folyamatok, jelenségek bemutatása.

Témakörök

Tartalmak

A felvilágosodás és a A felvilágosodás. polgári átalakulás A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Az orosz nagyhatalom. kora (1721–1849) Az USA létrejötte. A polgári forradalom Franciaországban. A napóleoni háborúk Európája. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok 1848–49-ben. XIX. század eszméi. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Kronológia: 1740–48, 1756–63, 1776, 1783, 1789, 1794 1804–15, 1848. Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Watt, Stephenson, Marx. Fogalmak: enciklopédia, a hatalmi ágak megosztása, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer, emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár. Topográfia: Poroszország, Lengyelország, Washington, Waterloo. A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Magyarország újjászerveződése a Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Habsburg Birodalom A társadalom képe. keretei között (1711– A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. Kronológia: 1790) 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József.


137/455

Pedagógiai Program

Fogalmak: helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg. Topográfia: Határőrvidék, Bánát. A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790–1847)

Forradalom szabadságharc Magyarországon (1848–1849)

A napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844. Személyek: Martinovics, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi. Fogalmak: reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám. Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu.

és A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai. A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok. A szabadságharc bukása. Kronológia: 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau. Fogalmak: nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény. Topográfia: Pákozd, Isaszeg, Komárom, Arad.


138/455

Pedagógiai Program

A nemzetállamok és Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a az imperializmus második ipari forradalom. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. kora (1849–1914) Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom. Kína és Japán. A munkásság politikai erővé szerveződése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1907. Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, Lenin, Lincoln. Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Elzász-Lotaringia. Fogalmak: internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, civil társadalom, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek. A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849–1914)

A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai. Évszámok: 1867, 1868, 1875–90, 1896. Személyek: Ferenc József, Deák Ferenc, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István. Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia. Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, úri középosztály, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés.

Mindennapi élet, Egy, a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi téma feldolgozása. életmódtörténet A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára.


139/455

Pedagógiai Program

Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.

3.2.2.6 12. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, feldolgozása. Különböző típusú források összevetése. A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése. A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. Tájékozódás a szakirodalomban. A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása. Pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása, anyaggyűjtés, az írásmű elkészítése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Kifejezőképességek Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegű szabatos kifejtése. A történelmi fogalmak szakszerű magyarázata és használata. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése esetleges vita esetén. Az információforrások kritikus kezelése. Kérdések feltétele a forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságára, tájékozottságára, rejtett szándékaira vonatkozólag. Esszé írása társadalmi témákról, ennek kapcsán a kérdés világos megfogalmazása, a bizonyítékok és a cáfolatok kifejtése, a következtetések levonása. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. A huszadik század meghatározó jelentőségű történelmi személyiségei szerepének értékelése. A források értékelésével saját szóbeli vélemény kialakítása az adott eseményről, intézményről, szervezetről. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU-csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése). Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Témakörök Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929)

Tartalmak Az első világháború kirobbanása, jellege, története. A Párizs környéki békék. Az orosz forradalmak. Az olasz fasizmus. A parlamentáris rendszerek. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban. Évszámok: 1914–18, 1917, 1919. Személyek: Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Mussolini.


140/455

Pedagógiai Program

Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok. Fogalmak: villámháború – állóháború, központi hatalmak, szovjet, kommunizmus, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem. Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914– 1931)

Magyarország részvétele a világháborúban. A forradalmak és az ellenforradalom. A trianoni béke. Hatása a gazdaságra, a társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy-rendszer kialakulása és konszolidációja. Az életmód változásai és a művelődési viszonyok. Évszámok: 1914. július 2., 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., 1920. június 4., 1921–31, 1927. Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsberg Kunó. Topográfia: Doberdó, trianoni Magyarország. Fogalmak: proletárdiktatúra, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció.

A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929–1945)

Az 1929–33-as világgazdasági válság. Válságkezelés az Egyesült Államokban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945. május 8., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Roosevelt, Hitler, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle. Topográfia: Brit Nemzetközösség, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia.


141/455

Pedagógiai Program

Fogalmak: tőzsde, túltermelési válság, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció. Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931– 1945)

Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. Magyarország háborús részvétele. A német megszállás, a holocaust Magyarországon, a nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1938, 1939, 1940, 1941. június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április. Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Teleki Pál, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc. Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar. Fogalmak: nyilasmozgalom, zsidótörvények, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság.

A jelenkor Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai. (1945–napjainkig) Az európai integráció története és az Európai Unió. A „harmadik világ”. A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca. A közel-keleti konfliktusok. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991. Személyek: Gandhi, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Reagan, Gorbacsov. Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, szociális piacgazdaság, európai integráció, harmadik világ, globális világ, enyhülési politika. Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea.


142/455

Pedagógiai Program

Magyarország a második világháború után (1945–napjainkig)

A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. A rendszerváltozás. Évszámok: 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956. október 23., november 4., 1963, 1968, 1989. október 23., 1990, 1991. Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád. Fogalmak: népbíróság, jóvátétel, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás pártállam, földosztás, internálás, munkástanács, reformszocializmus.

Állampolgári ismeretek

A társadalmi szabályok. Emberi jogok. A gyermekek jogai. Diákjogok. Államformák, politikai rendszerek. Magyarország Alkotmánya. A demokrácia alapelvei és működése. Bírói hatalom és igazságszolgáltatás. Politikai és szociális jogok. Önkormányzatok, civil szervezetek.

Mindennapi élet, Egy, a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi téma feldolgozása életmódtörténet Szempontok a tanulói teljesítmény értékeléséhez Az értékelés és ellenőrzés az elsajátítási folyamat egészét magába foglalja. Ennek értelmében az értékelés kiterjed a tanuló tudására (ismereteire és képességeire), valamint a tanári képességre (didaktikai, metodikai eljárások és módok) egyaránt. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése,és a szaknyelv alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása, események, jelenségek időben és térben való elhelyezése. - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, különböző szövegek megalkotása, átkódolás, transzformációs képességek (kép-szöveg, szöveg- szöveg, ábra –szöveg, diagram, adatsor - szöveg) időbeli és térbeli szinkronitások , kölcsönhatások megértése. - Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése.


143/455

Pedagógiai Program

- Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról (helyi, regionális, nemzeti és globális) és konfliktusokról, a felelősségvállalás attitüdjének kialakítása, magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis. A tanuló előrehaladása szempontjából a következő értékelési események tervezhetők: - Folyamatos számonkérés szóban, írásban és önálló feladatok alapján a tanítási órákon ellenőrzés céljából. - Évközi dolgozatok megírása meghatározott szempontok alapján (például a források használatának és értékelésének képessége) minősítés céljából. - Tematikus, témazáró feladatsorok, amelyek átfogó ismeretekre és képességekre irányulnak, a minősítés és a tanári folyamat kontrollja céljából. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése. - Belső és külső vizsgák, amelyek a művelődési anyag súlyponti szempontjait és követelményrendszerét mérik, az ellenőrzés, a minősítés és a tanítási kontroll céljából.

3.2.3 TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA

3.2.3.1 Célok és feladatok Az Európai Unióhoz csatlakozásunk óta felértékelődtek azok a készségek, képességek, amelyek az államszövetségben való eligazodáshoz, a tudatos, aktív állampolgári létezéshez szükségesek. A világnézeti tartalmakat hordozó tantárgyaknak fontos szerepük van ezen kompetenciák kialakításában. A társadalomismeret és etika tantárgy az Ember és társadalom műveltségi terület céljaival azonosulva fejleszti - sajátos eszközeinek használatával - a felelősségtudatot, az etikus gazdasági és társadalmi viselkedés normáinak kialakítását. A tantárgy célkitűzései a Nemzeti Alaptanterv elvárásainak megfelelően a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a szolidaritás és tolerancia értékeinek alapján szervezett tanítási- tanulási folyamatok révén valósulnak meg. A tantárgy áttekinti az emberi együttélés alapelveit, a társadalom intézményeit, a politika, a jog és a gazdaság rendszerének működését. Bevezet az etika fogalomkörébe, az ember kilétéről, a jó és a rossz mibenlétéről, az erényekről és a helyes cselekedetek alapelveiről folyó diskurzus évezredes történetébe.

3.2.3.2 Fejlesztési követelmények A követelmények teljesüléséhez a kulcskompetenciák alakítása vezet el. Különösen hangsúlyos a tárgy tartalmi sajátosságainak megfelelően a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése, a kezdeményezőképesség, a tudatosság és a kifejezőképesség, az európai azonosságtudat színvonalának emelése. Kiemelt fejlesztési feladat az énkép és önismeret, a hon és népismeret, az aktív állampolgárságra nevelés, a demokráciára, a felnőtt élet szerepeire való felkészítés. A társadalmi együttélés szabályainak ismerete, tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. A jogérzék, a társadalmi felelősségtudat elmélyítése, a társadalomelmélet és az etika alapfogalmainak ismerete. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. Az erkölcsi érzék kiművelése, az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások


144/455

Pedagógiai Program

meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességek fejlesztése.

3.2.3.3 Belépő tevékenységformák A tantárgyi tartalmak igazodnak a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott célokhoz, feladatokhoz. A tanórákon az interdiszciplinaritás biztosítása teremti meg annak lehetőségét, hogy a nagykorúságához közeledő diák mozgósítsa, aktivizálja tudását, integrálja ismereteit. A pedagógus ennek megfelelően szervezi a tanulók tevékenységét: Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Egyéni és csoportos anyaggyűjtés; dokumentum- és irodalomelemzés. Irányított viták, szerepjátékok; feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására. Témakörök Együttéléstan

Tartalmak Egyén, csoport, közösség, társadalom, állam. Az együttélési szabályok kialakulása és rendeltetése. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog. Jogok és kötelességek a társadalomban. Az emberi alapjogok értelmezése. A társadalmi igazságosság kérdései.

Az állam A politikai közösség és intézményei Hatalom, legitimáció

Államformák és politikai rendszerek. A demokrácia alapelvei és működése.

Gazdasági alapfogalmak

Munka és munkamegosztás, szükségletek és érdekek, tulajdon, verseny, érték, haszon, pénz, munkavállalás, vállalkozás. Termelés és fogyasztás. Jólét és életminőség.

A társadalom élete

A hatalmi ágak. A politika és a jog intézményrendszere a mai Magyarországon és az Európai Unióban.

Társas kapcsolatok és társadalmi viszonyok. A kultúra fogalma. A szocializáció folyamata. A társadalmi csoportok és rétegek. Szegények és gazdagok. A társadalmi helyzet változásai Életmód, életszínvonal.

Egység és sokféleség a Társadalmi önazonosságunk összetevői. A helyi társadalom. Nemzet, állam, etnikum. Európa és a nemzetek feletti integráció kérdései. modern Kisebbségek, diszkriminált csoportok, előítéletek. társadalmakban A technológiaigazdasági haladás és a bioszféra válsága

Növekedés és fejlődés. A „jólét” ára. A földi élővilág eltartóképességének korlátai. Pazarló használat, környezetszennyezés, népességrobbanás. A technikai civilizáció hatása a földi ökoszisztémára.


145/455

Pedagógiai Program

A globalizáció következményei.

politikai,

kulturális,

gazdasági

és

természeti

Etika Az emberi természet

Az ember fogalma: az eszes lény, a társas lény, az univerzális lény. Autonómia és meghatározottság. Az ember környezete és a nyelv világa. A kultúra normativitása. A hagyomány értelme. A „másik” szerepe az öntudatos én kialakításában. Önazonosság és önmegvalósítás a társas viszonyban.

Etikai alapfogalmak

A jó és a rossz megkülönböztetése. A szenvedés tapasztalata. A választás szabadsága és az ember felelőssége. Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret.

etika Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény hagyományban. Az etika transzcendens megalapozásának igénye. A világi etika kialakulása. A természetjogi, kötelesség-, haszon-, felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az erkölcsi gondolkodás történetéből vett klasszikus példák nyomán.

Az megalapozása

Az erkölcsi cselekedet Életcélok, önmegvalósítás. Önbecsülés és mások iránti tisztelet. Az élet tisztelete. Segítség, áldozat, szolidaritás: a személyes kapcsolatok erkölcsi dimenziói dilemmái. A nemiség és a családi élet erkölcstana. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás. Hazaszeretet. Törvénytisztelet és polgári engedetlenség. Erkölcs és politika. Gazdaságetikai alapelvek. az Erkölcsi érzék. Önnevelés. A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentősége. Etikai alapértékek. Az alapvető erények klasszikus és modern értelmezései.

A jellem erények

és

Korunk kérdései

erkölcsi A tudományos-technológiai haladás etikai dilemmái. Globális felelősségünk. Kötelességek a jövő nemzedékekkel szemben, az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatban.

3.2.3.4 A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait a Magyar Köztársaság és az Európai Unió intézményrendszerét. Legyen képes a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésére, értelmezésére és megvitatására. Ismerje az etikai alapfogalmak jelentését. Értse és értelmezze felelősségét maga és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért.


146/455

Pedagógiai Program

3.2.3.5 Szempontok a tanulói tevékenység értékeléséhez Az értékelés és ellenőrzés az elsajátítási folyamat egészét magába foglalja. Ennek értelmében az értékelés kiterjed a tanuló tudására (ismereteire és képességeire), valamint a tanári képességre (didaktikai, metodikai eljárások és módok) egyaránt. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, és a szaknyelv alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása, - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, különböző szövegek megalkotása, átkódolás, transzformációs képességek (kép-szöveg, szöveg- szöveg, ábra –szöveg, diagram, grafikon-szöveg). - Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. - Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról (helyi, regionális, nemzeti és globális) erkölcsi dilemmákról és konfliktusokról, a felelősségvállalás attitüdjének kialakítása, magasabb rendű műveletek – analízis, szintézis (a problémamegoldó, a logikus gondolkodás, az ismeretek integrációjának színvonala). A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet: - Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. - Témazáró dolgozatok írása, értékelése - Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. - Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.

3.2.4 MATEMATIKA

3.2.4.1 Célok és feladatok A matematikatanítás célja, feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Mindezt az a folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan kiépítjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák felvetése tegye indokolttá a tanulók számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok váljanak a tanulók belső, felfedező tanulási tevékenységének részévé. Mindez fejleszti a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. A célszerű, új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, a problémahelyzetek önálló, megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását.


147/455

Pedagógiai Program

A matematikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók matematizáló, modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét, megmutatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, szakközépiskolákban a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez, gazdasági, pénzügyi kérdések áttekintéséhez, helyes döntések meghozatalához. A lehetőségekhez igazodva támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor, Internet stb.) célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia kifejlődőséhez. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Ebben a törekvésben fontos terület a matematika alkalmazásának, eszköz jellegének sokoldalú bemutatása, és a tanításban való érvényesítése. A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Az általános iskolai tanításhoz képest egyre inkább hangsúlyt kap a tárgy deduktív jellege, de továbbra sem nélkülözhető a szemléletre és tevékenységre épülő feldolgozás sem. A tanulók váljanak képessé a középszintű érettségi vizsga sikeres letételére. A matematika tanulása járuljon hozzá helyes pályaválasztási irány megtalálásához és megalapozásához. A matematika kerettantervének új vonásai: a) a modellalkotás , matematizálás jelentőségének növekedése; b) a matematika alkalmazási terének növekedése; c) egyensúly a matematika belső struktúrájának kiépítése és a tanultaknak a mindennapi életben, más tárgyakban való felhasználása, eszközként való alkalmazása között; d) a modern oktatási, tanulási technológiák beépítése a mindennapi iskolai oktatási, nevelési tevékenységbe. Az egyes témákban szerepeltetett különböző nehézségű problémák természetesen nyújtják a differenciálás lehetőségét. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége biztosítsák az esélyegyenlőséget.

3.2.4.2 Fejlesztési követelmények A matematikai kompetencia kialakítása Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása A matematikai szemlélet fejlesztése A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati


148/455

Pedagógiai Program

problémákban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának felismerése, alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét. Az időszak végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A tananyag különböző fejezeteiben a számításoknál fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos használata, a számítógép alkalmazása. Műveleteket az algebrai kifejezések és a vektorok körében is értelmezünk és használunk. Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a természettudományos ismeretek megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. A geometriai ismeretek bővülése, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása fejleszti a dinamikus geometriai szemléletet. A trigonometriai számítások a gyakorlat szempontjából fontosak (távolságok, szögek meghatározása számítás útján). A síkés térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit, s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A következtetési, a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A „ha ..., akkor ...” az „akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában) fontos. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, s az hogy a tanulók minél többször önállóan oldjanak meg feladatokat. Aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítésének, a komplex problémakezelésnek a képességét is fejleszti. Hasznos az élet és a különböző tudományok megértéséhez (a társadalomtudományokéhoz is) a gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a geometriai számítások, a leíró statisztika és valószínűség-számítás elemeinek alkalmazása. Ez megmutatja a tanulók számára a matematika használhatóságát. El kell érnünk, hogy az érettségi előtt állók e területeken bizonyos gyakorlottságra tegyenek szert. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk (fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatók. Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerű tétel bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetően fontos az absztrakciós képesség fejlesztése. Az érettségi előtti rendszerező összefoglaláskor a matematika komplexitását mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző témakörökben, valamint egyszerű modellek (pl. gráfok) szerepeltetése.


149/455

Pedagógiai Program

A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. Természetesen ezen időszakban is elengedhetetlen a szemléltető ábrák és egyéb eszközök alkalmazása nemcsak a geometriában (trigonometriában), hanem a kombinatorikában és a statisztikában is. Az adatsokaságok különböző jellemzési lehetőségeinek megismertetésével ezen a téren is fejlesztjük az alkalmazásképes tudást. Ezek az eljárások biztosítják sokoldalú kommunikációs formák közül a megfelelő kiválasztásának és alkalmazásának képességét. Helyes tanulási szokások fejlesztése A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az elektronikus eszközök célszerű használatát. A közelítő értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt. Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a tanuló. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a könyvtár és az internet használata is. A kerettantervben feltüntetett óraszámok tájékoztató jellegűek. Az éves órakeretből fennmaradó időt a tanterv felhasználója a témazáró dolgozatokra, valamint a csoport szükségletének megfelelően egy-egy téma gyakorlására fordíthatja.

3.2.4.3 9. évfolyam Gondolkodási módszerek (7 óra + folyamatosan beépül a tananyagba) FEJLESZTÉSI TARTALOM FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A szemléletes fogalmak A megismert számhalmazok, definiálása, tudatosítása. ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz képzés, két halmaz különbsége. Módszer keresése az összes eset Egyszerű kombinatorikai áttekintéséhez. feladatok, az összes eset áttekintése.


150/455

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Tájékozottság a racionális számkörben. Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége.

Pedagógiai Program

A szükséges és elégséges Az „akkor és csak akkor” feltétel megkülönböztetése. használata – (folyamatos) Tétel és megfordítása (folyamatos). Számtan, algebra (34 óra) FEJLESZTÉSI TARTALOM FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A fogalom célszerű A hatványozás értelmezése 0 és kiterjesztése, a számok negatív egész kitevőre, a nagyságrendjének tudása. hatványozás azonosságai (legalább egy azonosság bizonyítása); számok abszolút értéke, normál alakja. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás; (a ± b)2, a2 – b2 szorzat alakja, (a ± b)3, a3 – b3 szorzat alakja. Műveletek végzése számokkalEzen azonosságok alkalmazása és algebrai kifejezésekkel, a egyszerű algebrai egészekkel és szaknyelv használata. törtekkel végzett műveleteknél. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekben. Algoritmikus gondolkodás és a Elsőfokú kétismeretlenes gyakorlati problémák egyenletrendszer megoldása. modellezése, értő Egyenletrendszerre vezető szövegolvasás. szöveges feladatok, százalékszámítás, kamatszámítás. Gazdaságosság, veszteség, nyereség elemzése a feladatok kapcsán. A rendszerező-képesség Egy abszolútértéket tartalmazó fejlesztése. egyenletek. A matematika iránti érdeklődés Relatív prímek, oszthatósági erősítése az elemi számelmélet feladatok. Példa alapvető problémáival és számrendszerekre. matematikatörténeti vonatkozásaival.

Függvények, sorozatok (18 óra) FEJLESZTÉSI TARTALOM FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK


151/455

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk.

Számok normál

abszolútértéke, alakja.

A másodfokú azonosságok alkalmazása. A négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel. Egyszerű egyenletrendszerek biztos megoldása. A százalékszámítás alkalmazása a gyakorlatban.

3-mal, 9-cel való oszthatóság ismerete. Számok prímtényezőkre való bontása. 2-es alapú számrendszer kapcsolata a 10-es alapú számrendszerrel. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

Pedagógiai Program

A függvényszemlélet A függvény fogalma, elemi fejlesztése: a hozzárendelések tulajdonságai; a lineáris abszolútérték szabályként való értelmezése. függvény, A távolság és az abszolútértékfüggvény, másodfokú függvény, kapcsolata gyakorlati példák további A megfelelő modellfüggvényekre, a fordított arány, megkeresése a x α . A vizsgált függvények x elemi tulajdonságai. Geometria (27 óra) FEJLESZTÉSI TARTALOM FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK Tájékozottság a megismert Geometriai alapfogalmak, síkidomok tulajdonságaiban. háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése, rendszerezése. Sejtések megfogalmazása, új A háromszög nevezetes vonalai, összefüggések felfedezése, beírt köre, körülírt köre. bizonyítási igény kialakítása. (Legalább egy tétel bizonyítása.) Thalész tétele, a kör és érintői.

Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete. Képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat segítségével.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete. A nevezetes vonalak és a háromszög beírt és köré írt körének ismerete.

A körrel kapcsolatos fogalmak és az érintő tulajdonságának ismerete. A transzformációk, mint A tengelyes és középpontos Az eltolás és tükrözések függvények értelmezése, tükrözés, az eltolás áttekintése, tulajdonságainak megmaradó és változó rendszerezése, pont körüli felhasználása egyszerű tulajdonságok a elforgatás és tulajdonságai. feladatokban. transzformációkban. Síkbeli tájékozódás, tervezés, a A forgásszög fogalma, konstrukciós, analizáló ívmérték, a kör középponti képesség és a diszkussziós szöge. A körív hossza, körcikk igény kialakítása, sokoldalú kerülete, területe (képletek használata). szemléltetés, szerkesztőprogramok megismerése. Egyszerű szerkesztési feladatok.

Valószínűség, statisztika (6 óra) FEJLESZTÉSI TARTALOM FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A statisztikai adatok helyes Statisztikai adatok és értelmezése. Képi információ ábrázolásuk (kördiagram, és a matematikai tartalomoszlopdiagram stb.), számtani kapcsolata. közép, medián, módusz; szórás.


152/455

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián) és a leggyakoribb érték

Pedagógiai Program

Környezetvédelmi, népesedési, (módusz) fogyasztásról szóló adatok Kördiagram, szerepeltetése. oszlopdiagram értelmezése.

ismerete. adatainak

3.2.4.4 10. évfolyam Gondolkodási módszerek (6 óra+ folyamatosan beépül a tananyagba) FEJLESZTÉSI TARTALOM A TOVÁBBHALADÁS FELADATOK, FELTÉTELEI TEVÉKENYSÉGEK A köznapi gondolkodás és a Tétel és megfordítása. A csak kimondott, illetve matematikai gondolkodás Bizonyítási módszerek, be is bizonyított jellegzetes gondolatmenetek összefüggések megkülönböztetése. A bizonyítási igény további(indirekt módszer, skatulya- megkülönböztetése. fejlesztése. A követő képzelet elv). fejlesztése a tanult bizonyítások felidézésével. Változatos kombinatorikai Egyszerű sorbarendezési és feladatok. kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén. Számtan algebra (35 óra) FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A permanencia elve számfogalom bővítésében.

TARTALOM a A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel, a valós számok tizedes tört alakja, példák irracionális számokra. A négyzetgyök azonosságainak használata egyszerű esetekben, az n-edik gyök.

A megoldás keresése többféle A másodfokú egyenlet úton, tanulói felfedezések, megoldása, a megoldóképlet, önálló eljárások keresése. gyöktényezős alak, összefüggés Az algoritmikus gondolkodás két pozitív szám számtani és fejlesztése. mértani közepe között. A matematika eszközként való Másodfokú egyenletre vezető felhasználása gyakorlati és szöveges feladatok. (Egyszerű gazdaságossági természettudományos problémák megoldásában. A számítások, mozgási feladatok, szöveg felidézése, vázlat, rajz a szakmai profilnak megfelelő készítése a problémához. A alkalmazások, tréfás feladatok, megfelelő rögzítési mód stb.)


153/455

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és irracionális számok tizedes tört alakja, nevezetes irracionális számok ismerete. A négyzetgyök azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. A megoldóképlet biztos ismerete és alkalmazása. Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma. Különböző típusú egyszerű szöveges feladatok megoldása.

Pedagógiai Program

megtalálása. Diszkussziós igény az algebraiEkvivalens és nem ekvivalens Egyszerű négyzetgyökös feladatoknál. lépések egyenletek egyenlet megoldása. átalakításánál, egyszerű A megoldások ellenőrzése. négyzetgyökös egyenletek. másodfokú Célszerű módszerek Egyszerű megválasztása: algebrai és egyenlőtlenség megoldása. grafikus módszerek együttes alkalmazása a problémamegoldásban. Függvények, sorozatok (13 óra) FEJLESZTÉSI TARTALOM FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK Új függvénytulajdonságok A négyzetgyök függvény. A megismerése, a periodicitás tanult függvények néhány mint időbeli és térbeli jelenség. egyszerű transzformációja. Függvénytranszformációk A forgásszög alkalmazása. szögfüggvényeinek értelmezése, a szög A négyjegyű összefüggés függvénytáblázatok ésszögfüggvényei között. matematikai összefüggések A szögfüggvények célszerű használata. tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet), a függvények ábrázolása.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A szögfüggvények definíciójának ismerete, az x α sinx és x α cosx függvények ábrázolása és tulajdonságai.

Geometria (33 óra) FEJLESZTÉSI TARTALOM A TOVÁBBHALADÁS FELADATOK, FELTÉTELEI TEVÉKENYSÉGEK A transzformációs szemlélet A hasonlósági transzformáció A hasonlóság szemléletes fejlesztése. Hasonlósági fogalma. tartalmának ismerete, a középpontos nagyítás és kapcsolatok keresése a kicsinyítés alkalmazása mindennapi életben. egyszerű gyakorlati feladatokban. Kreatív problémamegoldás. A háromszögek hasonlósága, Geometriai ismeretek alapeseteinek ismerete és alkalmazása, biztos számolásialkalmazása egyszerű készség, zsebszámológép esetekben. célszerű használata. A hasonlóság alkalmazásai: háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek a derékszögű háromszögben.


154/455

Az alapesetek ismerete. A felsorolt tételek ismerete és alkalmazása egy vagy két lépéssel megoldható számítási feladatoknál.

Pedagógiai Program

A vektorok alkalmazása.

(Legalább egy tétel bizonyítása.) Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. Pitagorasz tételének, illetve a szögfüggvényeknek alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok (A szakmai profilnak megfelelőek is). Nevezetes szögek szögfüggvényértékeinek kiszámítása. továbbiA vektor szorzása számmal, vektor felbontása síkban.

Valószínűség, statisztika (7 óra) FEJLESZTÉSI TARTALOM FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A valós helyzetek értelmezése, Valószínűségi kísérletek. A megértése és értékelése. valószínűség szemléletes Kísérletek elvégzése és fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben. számítógépes modellezése.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Egyszerű problémák megoldása a klasszikus valószínűségi modell alapján.

3.2.4.5 11. évfolyam Gondolkodási módszerek (10 óra + folyamatosan beépül a tananyagba) FEJLESZTÉSI TARTALOM A TOVÁBBHALADÁS FELADATOK, FELTÉTELEI TEVÉKENYSÉGEK A kombinatív készség Vegyes kombinatorikai Egyszerű kombinatorikai fejlesztése. feladatok. feladatok megoldása. A többféle megoldási mód Binomiális együtthatók. lehetőségének keresése. Becslés, a becslés összevetése a számításokkal. A gráf modellként való Gráfelméleti alapfogalmak, A gráf szemléletes felhasználása. alkalmazásuk. fogalma, egyszerű Feladatok megoldása gráfokkal. alkalmazásai. Számtan, algebra (24 óra) FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK


TARTALOM

155/455

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

Pedagógiai Program

Modell megtalálása a Másodfokúra visszavezethető matematikán belüli egyszerű egyenletek. problémánál. A matematikai fogalomA hatványozás kiterjesztése A hatványozás definíciója, célszerű kiterjesztése, a pozitív alap esetén racionális műveletek, azonosságok ismerete egész kitevő esetén. fogalmak általánosításánál a kitevőkre. permanencia elv felhasználása. A hatványozás azonosságai és alkalmazásuk. Bizonyítás iránti igény A logaritmus értelmezése. A logaritmus fogalmának mélyítése. A logaritmus azonosságai. ismerete, azonosságainak Matematikatörténeti alkalmazása egyszerűbb vonatkozások megismerése esetekben. (könyvtárés internethasználat). Az absztrakciós és szintetizáló A definíciókon és a megismert Exponenciális, logaritmusos képesség fejlesztése. azonosságokon alapuló és trigonometrikus egyenlet Az önellenőrzés igényének exponenciális, logaritmikus és egyszerű konkrét fejlesztése. trigonometrikus egyenletek. feladatokban. Függvények, sorozatok (12 óra) FEJLESZTÉSI TARTALOM A TOVÁBBHALADÁS FELADATOK, FELTÉTELEI TEVÉKENYSÉGEK A függvényfogalom fejlesztése. A 2x, a 10x függvény, az Összefüggések felismerése a exponenciális függvény matematika különböző területeivizsgálata, exponenciális között. folyamatok a természetben. A bizonyításra való törekvés A logaritmus függvény, mint az fejlesztése. exponenciális függvény inverze. Számítógép használata aA tanult függvények Az alapfüggvények ábrái és függvényvizsgálatokban és a tulajdonságai (értelmezési- legfontosabb transzformációkban. tartomány, értékkészlet,tulajdonságainak vizsgálata zérushely, szélsőérték,(értelmezési-tartomány, monotonitás, periodicitás, értékkészlet, zérushely, paritás). szélsőérték). Függvénytranszformációk: f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x). Geometria, mérés (35 óra) FEJLESZTÉSI TARTALOM FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A térszemlélet fejlesztése. A vektorokról tanultak Pontos fogalomalkotásra áttekintése törekvés. A vektorműveletek Bizonyítás iránti igénytulajdonságai. továbbfejlesztése. Két vektor skaláris szorzata. A fizika és a matematika A skaláris szorzat


156/455

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás). Vektorok alkalmazásai.

Pedagógiai Program

termékeny megmutatása. .

kapcsolatának tulajdonságainak felsorolása. Szinusztétel, koszinusztétel. Az alkalmazásukhoz szükséges egyszerű trigonometrikus egyenletek.

A matematika gyakorlatiTávolság, szög, terület felhasználása. meghatározása gyakorlati Tervszerű munkára nevelés. feladatokban (fizikában). Gazdaságossági kérdések. Számítások terep-mérési Az esztétikai érzék fejlesztése adatokkal, úthálózatokkal. A zsebszámológép és a számítógép alkalmazása. Az eredmények realitásának és pontosságának eldöntése. Geometriai feladatokHelyvektor. megoldása algebraiMűveletek koordinátákkal adott eszközökkel. vektorokkal. A bizonyítási készség Szakasz felezőpontja, fejlesztése. harmadolópontja. A háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. Adott probléma többféle Az irányvektor, a normálvektor, megközelítése. az iránytangens fogalma, ezek kapcsolata. Az egyenes egyik egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjához tartozó érintője.

A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása).

Vektorok koordinátáinak biztos használata. Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása. A kör középponti egyenletének ismerete. Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata.

Valószínűség, statisztika (12 óra) FEJLESZTÉSI TARTALOM A TOVÁBBHALADÁS FELADATOK, FELTÉTELEI TEVÉKENYSÉGEK A körülmények kellő Egyszerű valószínűségfigyelembe vétele. számítási problémák. Közvéleménykutatási, A binomiális eloszlás vásárlással (visszatevéses egészségügyi, mintavétel). kapcsolatos események Eseményekkel végzett valószínűsége. műveletek egyszerű, konkrét


157/455

Pedagógiai Program

Előzetes becslés összevetése a feladatokban. számításokkal. Modellalkotásra nevelés. Relatív gyakoriság. A valószínűség modellje.

A relatív gyakoriság és a klasszikus valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása. A számítógép alkalmazása Statisztikai mintavétel. a statisztikai adatok, illetve gyakorlati életben. véletlen jelenségek vizsgálatára. A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.

3.2.4.6 12. évfolyam Gondolkodási módszerek (11 óra + folyamatosan beépül a tananyagba) FEJLESZTÉSI Tartalom A továbbhaladás feltételei FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK Az ismeretek rendszerezése: Ekvivalencia, implikáció. Az előző években felsorolt A matematika különböző A halmazelméleti és logikai továbbhaladási feltételek. területei közti összefüggéseinek ismeretek kapcsolata, tudatosítása. A döntési képesség rendszerezése. fejlesztése, állítások igazságértékének megállapítása. A deduktív gondolkodás A megismert bizonyítási további fejlesztése. módszerek összefoglalása. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése. Számtan, algebra (18 óra) FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

Rendszerező összefoglalás Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek. Számhalmazok Matematikatörténeti ismeretek Számelméleti összefoglalás. (könyvtárés internet- A valós számok és használat). részhalmazai.


158/455

Pedagógiai Program

Számés műveletfogalomA műveletek értelmezése, biztos alkalmazása. műveleti tulajdonságok. Közelítő értékek. Egyenletek Tervszerű, pontos és Nevezetes másodés fegyelmezett munkára nevelés. harmadfokú algebrai Az önellenőrzés fontossága. azonosságok. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek és azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyszerű kétismeretlenes elsőfokú és másodfokú egyenletrendszer. A problémamegoldó Szöveges feladatok. gondolkodás, a szövegértés, a szövegelemzés fejlesztése. Függvények, sorozatok (16 óra) FEJLESZTÉSI TARTALOM FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A sorozat fogalma. A matematika alkalmazása a Számtani és mértani sorozat, az gyakorlati életben. n. tag, az első n elem összege. Matematikatörténeti feladatok. Kamatoskamat-számítás. Egyszerű gazdaságossági problémák áttekintése. Rendszerező összefoglalás Az absztrakciós készség A függvényekről tanultak fejlesztése. áttekintése, rendszerezése. A függvényszemlélet Az alapfüggvények ábrázolása. fejlesztése. Függvénytranszformációk. A függvények alkalmazása a Függvényvizsgálat gyakorlatban és a függvényábrák segítségével. természettudományokban.


159/455

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Számtani és mértani sorozat esetén az n-dik tag, és az első n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatoskamat-számítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek.

Pedagógiai Program

Geometria, mérés (33 óra) FEJLESZTÉSI TARTALOM A TOVÁBBHALADÁS FELADATOK, FELTÉTELEI TEVÉKENYSÉGEK A térszemlélet fejlesztése. Térelemek kölcsönös helyzete, Az előző években felsorolt Az esztétikai érzék fejlesztése. távolsága, szöge. továbbhaladási feltételeken kívül: térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete. A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek A matematika gyakorlatiösszefoglalása. alkalmazásai a térgeometriában. A tanult poliéderek felszíne, Sík- és térgeometriai ismeretek térfogata. összekapcsolása, analógiák A forgáshenger és a forgáskúp A megismert felszín- és felismerése. felszíne és térfogata. térfogat számítási képletek egyszerű A csonkagúla, a csonkakúp, a alkalmazása feladatokban. gömb térfogata, felszíne. Rendszerező összefoglalás Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. A függvényszemlélet Egybevágósági és hasonlósági fejlesztése. transzformációk áttekintése. A deduktív gondolkodásHáromszögekre, négyszögekre fejlesztése. és a körre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásaik. A matematika különböző Vektorok, vektorok koordinátái. területei közötti összefüggések Vektorműveletek, műveleti felhasználása. tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögű koordinátarendszer. Egyenes és kör egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik. Valószínűség, statisztika (9 óra) TARTALOM A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A leíró statisztika és a Adatkezelésnél valószínűség számítás osztálybasorolás. gyakorlati szerepe, alkalmazása. Terjedelem. A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálatára.


160/455

Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek.

Pedagógiai Program

Összefoglalás: Adathalmazok jellemzői: Egyszerű klasszikus számtani közép, mértani közép, valószínűség-számítási súlyozott közép, medián, feladatok megoldása. módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell.

3.2.4.7 Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt területeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. Ebben az alapvető ismeretelemek mellett olyan tanulói képességekkel összefüggő tevékenységek szerepelnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tanulók a következő évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, lejegyzése, rendszerezése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, transzformációs képességek. - Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. - Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet: - Diagnosztikus mérések (a mérések olyan információt szolgáltatnak, amelyek elemzése segítséget nyújthat a tanárnak a hiányosságok feltárásához, a hibák korrigálásához, a problémák jó megoldásának megtalálásához). - Témazáró dolgozatok, felmérések (Az összeállításánál egyik fontos szempont legyen, hogy a kitűzött feladatok megoldása beleférjen a tervezett időkeretbe. A felmérést különböző nehézségű feladatokból célszerű összeállítani. Legyen köztük az adott téma alapvető ismereteire közvetlenül épülő, valamint begyakorolt típusfeladat és olyan feladat is,amelyik megoldása megfelelő nehézségű akadály elé állítja a matematikából tehetségesebb, jól felkészült tanulókat is. A két utolsó évfolyamon fontos a kitűzött feladatok között választhatót is szerepeltetni, ez az érettségi előkészítését is segíti. A tizenkettedik évfolyamon célszerű dupla órás témazárót, valamint egy próba-érettségi feladatsort is íratni.) - Az írásbeli beszámolók más formái lehetnek a 10-20 perces röpdolgozatok, valamint az otthoni munkára építő házi dolgozat (kutatómunka összegezése, projekt feladat beszámolója). - A szóbeli felelet lehet egy-egy probléma megoldása, kiselőadás tartása pl. matematikatöténeti érdekességekről, feladatok ismertetése matematikai lapok tartalmából. (pl. ABACUS, KöMaL)


161/455

Pedagógiai Program

Az értékelés alapelvei a következetesség, a humánum, a kölcsönös bizalom legyenek. Ezzel az értékelés is megerősítheti a pozitív motivációt. Az egyéni értékelés összegzésének összetevői: - Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége alapján. - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. - Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.

3.2.5 IDEGEN NYELV

3.2.5.1 Célok és feladatok A 9. évfolyamra a diákok öt éve tanulják a célnyelvet. Ez idő alatt megismerkedtek az idegen nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bővült, megértik a tanár célnyelvi óravezetését, önbizalmuk lehetővé teszi számukra, hogy az órai munkában egyénileg, párban vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat önállóan megoldják. Önértékelésük fejlett és reális: ismerik saját erős és gyenge pontjaikat. Továbbra is fontos motivációjuk fenntartása és további fejlesztése. Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2-B1 közötti szintre, melyen számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek információt kérni és kapni. Megértik hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni. A 12. évfolyam végére a diákoknak B1-B2 közötti szintre nyelvtudást kell szerezniük, az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell képesnek lenniük szóban és írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és létrehozni. Továbbra is lényeges, hogy az idegen nyelvű tananyag felölelje a más tantárgyakban tanult tartalmakat, de ezeken az évfolyamokon már új tananyag feldolgozását is lehetővé teszi a diákok nyelvi szintje. Fontos, hogy az előző évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások. Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerűségek felismerése és azok alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, kontextuson és kommunikáción van. Ezeken az évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiákat.


162/455

Pedagógiai Program

Amennyiben az iskolában működik nyelvi előkészítő évfolyam, akkor az első idegen nyelvnél a nyelvi előkészítő évfolyam végén elért tudásszint magasabb, mint az általános iskola végére kívánatos A2 európai szint. Ennek megfelelően a 9. évfolyamra tervezhető tanterv a nyelvi előkészítő évfolyam végére elért tanulói tudásszintre épül. Abban az esetben, ha a tanulók a nyelvi előkészítő évfolyam végére az A2+ szinten állnak, akkor a 10., ha B1 szintre jutottak, akkor a 11., ha B1+ -t értek el, akkor a 12. évfolyam kerettanterve javasolt a 9. évfolyamon. A következő évfolyamok kerettantervei a 10. évfolyamtól logikusan építkeznek tovább.

3.2.5.2 Fejlesztési követelmények A tanuló ismert témakörben szóban és írásban tud információt cserélni, szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról. Témalista (ajánlás) Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése; diszkrimináció. Tágabb környezetünk: idegenvezetés a lakóhelyen; a nagyvárosi élet jellemzői. Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem. Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges életmód. Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek, hazai specialitások, nemzetközi konyhaművészet. Utazás: nyaralás itthon és külföldön; egy körutazás megtervezése. Szabadidő, szórakozás: veszélyes sportok; kulturális események; a színházi és filmélmények; a számítógép és az Internet; a modern és a klasszikus zene. A munka világa: munkavállalás nyáron; munkakörülmények hazánkban és külföldön; pályaválasztás. Országismeret: más országok, ezen belül a célország(ok) kultúrája, politikai, gazdasági és társadalmi élete. Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban; más országok, ezen belül a célország(ok) közismert technikai és tudományos csúcsteljesítményei. Aktuális témák.

3.2.5.3 9. évfolyam Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. Kommunikációs szándékok (lásd a 10. évfolyam kerettantervében) Fogalomkörök (lásd a 10. évfolyam kerettantervében)


163/455

Pedagógiai Program

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; - köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes - köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat adni; - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; - beszélgetésben részt venni; - társalgást követni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; - kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni; - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; - kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; - egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni. Íráskészség A tanuló legyen képes - kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; - gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű közléseket írásban megfogalmazni; - különböző szövegfajtákat létrehozni; - változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.

3.2.5.4 10. évfolyam Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza.


164/455

Pedagógiai Program

Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás; - köszönés, elköszönés; - bemutatás, bemutatkozás; - telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés; - személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás; - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; - engedélykérés és arra reagálás; - köszönet és arra reagálás; - bocsánatkérés és arra reagálás; - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - sajnálkozás; - öröm; - elégedettség, elégedetlenség; - csodálkozás; - remény; - bánat; - bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; - valaki igazának az elismerése; - egyetértés, egyet nem értés; - érdeklődés, érdektelenség; - tetszés, nem tetszés; - dicséret, kritika; - ellenvetés; - akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség; - ígéret; szándék, - érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése, leírása; - események leírása; - információkérés, információadás; - igenlő vagy nemleges válasz; - tudás, nem tudás; - bizonyosság, bizonytalanság; - ismerés, nem ismerés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés; - tiltás, felszólítás; - segítségkérés és arra reagálás; - javaslat és arra reagálás; - kínálás és arra reagálás; - meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:


165/455

Pedagógiai Program

-

visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; betűzés kérése, betűzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre; beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; megerősítés témaváltás, beszélgetés lezárása.

Fogalomkörök - cselekvés, történés, létezés kifejezése, - birtoklás kifejezése, - térbeli és időbeli viszonyok, - függő beszéd, - mennyiségi és minőségi viszonyok, - modalitás, - esetviszonyok, - logikai viszonyok, - szövegösszetartó eszközök. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; - köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes - árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; - választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; - beszélgetésben részt venni; - társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;


166/455

Pedagógiai Program

-

kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni; egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni.

Íráskészség A tanuló legyen képes - kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; - gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; - különböző szövegfajtákat létrehozni; - változatos közlésformákat használni.

3.2.5.5 11. évfolyam Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. Kommunikációs szándékok (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) Fogalomkörök (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; - köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes - árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; - választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; - beszélgetésben részt venni; - társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni.


167/455

Pedagógiai Program

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; - kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtől megkülönböztetni; - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; - kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; - kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; - kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni; - egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg különösebb nehézség nélkül megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes - kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; - gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; - különböző szövegfajtákat létrehozni; - változatos közlésformákat használni.

3.2.5.6 12. évfolyam Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás; - köszönés, elköszönés; - bemutatás, bemutatkozás; - telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés; - személyes levélben megszólítás és; - elbúcsúzás; - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; - engedélykérés és arra reagálás; - köszönet és arra reagálás; - bocsánatkérés és arra reagálás; - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - sajnálkozás; - öröm; - elégedettség, elégedetlenség; - csodálkozás; - remény; - bánat;


168/455

Pedagógiai Program

- bosszúság. - Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; - egyetértés, egyet nem értés; - érdeklődés, érdektelenség; - tetszés, nem tetszés; - dicséret, kritika; - ellenvetés; - akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség; - ígéret; szándék, - érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia és érdeklődési kör iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése, leírása; - események leírása; - információkérés, információadás; - igenlő vagy nemleges válasz; - válaszadás elutasítása, - tudás, nem tudás; - bizonyosság, bizonytalanság; - ismerés, nem ismerés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés; - tiltás, felszólítás; - segítségkérés és arra reagálás; - javaslat és arra reagálás; - kínálás és arra reagálás; - meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - visszakérdezés, ismétléskérés; - nem értés; - betűzés kérése, betűzés; - felkérés lassabb, hangosabb beszédre; - beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; - megerősítés; - témaváltás, beszélgetés lezárása. Fogalomkörök - cselekvés, történés, létezés kifejezése, - birtoklás kifejezése, - térbeli és időbeli viszonyok, - függő beszéd, - mennyiségi és minőségi viszonyok, - modalitás, - esetviszonyok, - logikai viszonyok, - szövegösszetartó eszközök.


169/455

Pedagógiai Program

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; - kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; - kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni; - kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; - köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Beszédkészség A tanuló legyen képes - árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; - választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; - gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni; - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; - beszélgetésben részt venni; - társalgásban részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 250 szavas szöveget elolvasni; - kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; - kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; - kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; - kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni; - egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Íráskészség A tanuló legyen képes - kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; - gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; - különböző szövegtípusokat létrehozni; - változatos közlésformákat használni. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez


170/455

Pedagógiai Program

A tanulói teljesítmények értékelésének a középiskolai szakaszban továbbra is három fő célja van: visszajelzést nyújtani az előírt tananyagban elért előrehaladásról és a diákok erős és gyenge pontjairól, hozzájárulni a nyelvtanulási motiváció fenntartásához és további erősítéséhez; valamint erősíteni a tanulók reális önértékelését. Negyedik értékelési szempontként ebben az oktatási szakaszban belép az egyre önállóbb, öntevékenyebb nyelvtanulás és nyelvhasználat, amelyet a teljesítmény értékelésével bátorítani kell. A kerettantervi célok között a korábban elsőbbséget élvező beszédértés- és beszédkészségfejlesztés helyett a 9-12. évfolyamokon a nyelvtudás fejlesztése a mind a négy készségterületen komplexen történik. Az értékelés ebben a szakaszban mind a négy alapkészségre egységesen kitér. Alapelv, hogy értékeléskor a tanár mind a tanórai, mind a tanórán kívüli tanulói teljesítményeket értékelje. Az értékelés elsődleges célja ne a negatívumok kiemelésére, hanem a teljesítmény, hozzáállás, motiváltság, öntevékenység javulására koncentráljon. A tanulói teljesítmény értékelésének nem elsődleges formája a célirányos számonkérés, sokkal inkább az egyes idegen nyelven végzett egyéni, páros vagy csoportos tevékenységek minősítése. A gyengébben teljesítő diákoknak több alkalmat kell biztosítani arra, hogy fejlődésükről számot adjanak. Feltétlenül kerülni kell a hagyományos „felelés” jellegű számonkérést, mivel ez egyértelműen hozzájárul a gátlások erősödéséhez. Ebben a korban a tanulók önértékelése már igen fejlett, tisztában vannak saját erős és gyenge pontjaikkal, így egyre inkább felelőssé válnak saját nyelvtudásuk fejlesztéséért. A teljesítmények értékelésekor továbbra is fontos alapelv: a nyelvi készségeket, a használható nyelvtudást fejlesszük és értékeljük, szemben a nyelvről való ismeretekkel. A teljesítmények értékelésének és a folyamatos önfejlesztésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a diákokat ne csak megtanítsuk nyelvet tanulni, hanem fokozatosan kialakítsuk bennük az igényt arra, hogy az idegen nyelvet önállóan és természetesen használják. Váljon az idegen nyelvi kommunikáció életük részévé a nyelvhasználat minden területén. Alakuljon ki bennük az az igény, hogy egyes idegen nyelvi kudarcaikat ki tudják elemezni, és a tanár segítségével kezelni tudják. Tudjanak önállóan fejlődni. Egyértelműen tudatosuljon bennük, melyik nyelvtanulási stratégiának, tevékenységnek mi a célja, mi a várható kimenete, és ők maguk mit tehetnek esetleges problémáik megoldásáért. Mivel a nyelvtanulás során gyakori az egyéni különbségekből fakadó változatos teljesítmény, a diákoknak egyénre szabott stratégiákat kell alkalmazniuk, és ez külön törődést kíván a nyelvtanár részéről. Idegen nyelven kommunikálni öröm, ezt kell erősítenie a tanulói értékelésnek. Tájékoztatásul megadjuk az Európa Tanács nyelvi szintleírásait: Nyelvi szintleírások magyarázata az Európa Tanács idegen nyelv oktatásra vonatkozó ajánlásai alapján* Minden hallott vagy olvasott szöveget könnyedén megért. A különböző beszélt vagy írott forrásokból származó információkat össze tudja foglalni, összefüggően tudja C2 felidézni az érveket és a beszámolókat. Spontán módon ki tudja fejezni magát, teljesen összefüggően és pontosan, a jelentések kisebb árnyalatai között is


171/455

Pedagógiai Program

különbséget tud tenni, még a bonyolultabb helyzetekben is.

C1

B2

B1

A2

A1

*

Meg tud érteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb szövegeket, és a rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli. Folyamatosan és spontán módon tudja kifejezni magát, anélkül hogy túl sokszor kényszerülne arra, hogy keresse a kifejezéseket. A nyelvet rugalmasan és hatékonyan tudja használni társadalmi, továbbá a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó célokra. Világos, jól szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témában is, eközben megbízhatóan használja a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket. Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Olyan szintű normális interakcióra képes anyanyelvű beszélővel, folyamatosan és spontán módon, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész. Modern Languages: Learning, Teaching, Assessment. A Common European Framework of Reference (1996). Strasbourg, Council of Europe, 131. p.


172/455

Pedagógiai Program

3.2.5.7 ANGOL, 9-10. évfolyam Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás: Köszönés:

Elköszönés:

Kezdeményezés és válasz Excuse me. I am sorry to disturb you. How do you do? Good morning. Hello Tom. Hello, how are you? Hi! Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night. Take care. Give me a ring some time. Have a good trip. Keep in touch!

Pardon? Yes, can I help you? How do you do? Good morning. Hello Mary. Very well, thank you. And how about you? Hi! Goodbye. Bye!

Good night. Thanks. Bye! Thank you, I will. Thanks. I will. Okay, bye. Bemutatkozás, My name is… Hello. bemutatás: Have you met Jane? Hi! May I/Can I/ Let me introduce myself. Pleased to meet you. May I/Can I/ Let me introduce you to Nice to meet you. Rosy? Telefon felvétele: Oxford, five oh two double one. Hello, this is Ms Brown speaking. Telefonon bemutatkozás: Hello, this is Mary Smith speaking Telefonon más személy Can I speak to George, please? Yes, just a minute, please. kérése: Could you put me through to Mrs Hamilton, please? Telefonálásnál I’ll call back again later this evening. elköszönés: It was lovely to speak to you. Bye! Thanks for ringing. Bye! Üdvözletküldés: Give my love / regards to… I will. Megszólítás személyes Dear John, levélben: Elbúcsúzás személyes Best wishes, levélben: Love (from), I am looking forward to hearing from you soon. Érdeklődés mások How are you feeling today? Fine. / OK / All right. Much hogyléte felől és better, thanks. reagálás: Not very well, I am afraid.


173/455

Pedagógiai Program

What’s the matter? Engedélykérés reagálás: Köszönetnyilvánítás arra reagálás:

és May I use your telephone? Do you mind if I open the window? és Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you. I’d like to thank you for your help. Bocsánat kérése és arra I am sorry. I am very sorry. reagálás: I must apologise for coming late. I beg your pardon Please, forgive me. Gratulációk, Happy Christmas/New year/Birthday! jókívánságok és azokra Many happy returns (of the day) reagálás: Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Cheers! Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Sajnálkozás, együttérzés: I am sorry about your illness. I am sorry to hear that. I am sorry. What a shame! Oh, dear. Öröm, szomorúság: Are you happy about that? What do you think of that? How do you feel about that?

Actually, I am suffering from… Yes, go ahead. Not at all. Not at all. You are welcome. No problem. Do not mention it. My pleasure. That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem. Happy Christmas /New Year/ Birthday! Thank you. Thank you, the same to you. Cheers!

Great! I am so glad /very happy. I am glad to hear that. I am so pleased that… Good for you. Congratulations. I feel so happy for… I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for…


174/455

Pedagógiai Program

Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság:

What do you think of…? Are you pleased with…? Are you happy with…? Are you satisfied with…?

That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice I’m quite satisfied with… I’m quite happy with… I’m quite pleased with… It’s not good enough. That wasn’t very good. I’m tired of…

Csodálkozás: Remény:

Aggodalom, félelem: Bánat, elkeseredés:

Jane has lost her money. Tom is twenty. This is a book for you. What are you hoping for? What are you looking forward? What are your hopes for the new year?

How come? Is he? What a surprise! I am looking forward to… I can hardly wait for… I hope you’ll have time to join me for dinner.

What’s the matter? You look worried. Are you worried about…? Are you afraid of what might happen? Are you disappointed with your exam results?

I am worried about my parents. It was really frightening. I am very disappointed. I am sorry to hear that.

Személyes beállítódás és vélemény Véleménykérés, véleménynyilvánítás arra reagálás:

What do you think? és What do you think of it? So do I. Do you? I don’t. Valaki igazának You are right. elismerése és el nem You are wrong. ismerése: Egyetértés, Do you agree? egyetnemértés: What’s your opinion? How do you feel about it? Érdeklődés, érdektelenség: Tetszés, nemtetszés:

Are you interested in sports?

Dicséret, kritika:

You are really kind.

Do you like Italian food? You like meat, don’t you? What do you think of the new teacher?


175/455

I think it is unfair. I think it is horrible. .

OK All right. I think he’s wrong/right. I’m afraid I don’t agree. I doubt whether… I am interested in gardening. It doesn’t really bother me. I think it’s great. I don’t like it. He looks nice. I don’t think much of…

Pedagógiai Program

Akarat, kívánság: Képesség: Kötelezettség: Szükségesség:

Would you like a cake? Can I have my bill, please? I want to pay. Can you speak French? Are you able to ride a horse? Must we fill in this form now? When do we have to leave? Is that necessarily so? Must things be black and white?

I’d like an ice-cream I can understand French I am unable to ride a horse. We must fill it in now Right now. People must sometimes.

sleep

Classical music need not be boring. Lehetőség: Ígéret: Szándék, kívánság: Értékítélet: Preferenciák: Terv:

She may miss the bus. He might be invited. Will you come and meet me at the Don’t worry, I will. station? I promise to be there at five. What would you like to do? I’d like to see that film Would you like to have a rest? I’d rather not go out tonight. What’s your reaction to the news? That’s good/not bad/terrible. Do you approve of his decision? It’s too… It’s not… enough. What would you prefer? I prefer tea to coffee. Are you going to have a starter? I’m going to have some What are you going to do? cheese. I’m planning to spend the weekend in Prague.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek What is it? megnevezése, leírása: What’s it in English? What does that mean?

What does it look like? Események leírása:

What happened?

Információ kérés, adás:

Did you see him?


176/455

It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… It means… The young man talking to Jane is her brother. The car parked at the back isn’t yours, is it? It’s rather heavy and it is used for lifting a car. First she opened the window, then she phoned the ambulance and finally she told the neighbours. After opening the door she phoned the ambulance. While waiting for the ambulance she told the neighbours. Yes, I did

Pedagógiai Program

When will the guests arrive? How do you make an omelette?

Tudás, nemtudás: Bizonyosság, bizonytalanság:

Ismerés, nem ismerés:

At 6 p.m. You take two eggs and some milk and flour. How far is your school? It’s 20 minutes by bus. How long does it take to get there? Please, can you tell me the way to the Take the second turning on station? the right Who is that? It’s me. Do you know where he lives? I have no idea. I wonder why they are so reluctant? She is certainly tired. / She must be tired. Do you think this is real silk? It seems to be real silk. Are you sure you want to go? I’m not sure. Perhaps. / Maybe. I don’t think she has ever been there. . Do you know Mexico? Yes, I have already been there.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés: Chris, could you do me a great favour? Could you give me your credit card number? Do you have a stamp by any chance? Would you pass me the sugar please? I’d like you to… Tiltás, felszólítás: Keep off the grass. You must not smoke here. Segítségkérés és arra Will you do the washing up for me, való reagálás: please? Segítség felajánlása: I am going to the market. Shall I bring you something? I’ll do the washing up for you. Javaslat és arra reagálás: Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight. I suggest going to Prague. Kínálás és arra reagálás:

Meghívás reagálás:

és

Would you like another drink?

What would you like? Help yourself! Let me get you a drink. Have an orange. Here you are. arra Would you like to come to the cinema?


177/455

Yes, sure. Of course. Yes, of course. I’m afraid I can’t.

Certainly.

Good idea. I’d prefer to go to the theatre. I’d rather not. That’s very kind of you. /I am sorry, I can’t. An orange please. Thank you. Thank you. No, thank you. Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but…

Pedagógiai Program

Can we meet at, say, six? Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday. Tanács és arra reagálás: What would you recommend? What shall I do? What do you think I should do? What advice would you give? Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Megértés biztosítása: Visszakérdezés, ismétléskérés

No, I am afraid I can’t. I am sorry, I can’t. Yes, that would be okay. Sorry, I can’t make it then. No, I am afraid, I can’t. Why don’t you…? I think you should… I don’t think you should… You ought to… You’d better…

Did you say the castle? Sorry, Where does she live? Sorry, what did you say his name was? Betűzés kérése, betűzés Can you spell it for me? It spells… Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat Sorry, I don’t understand. értés ellenőrzése Could you understand? Am I making myself clear? Sorry, what does that mean? Felkérés hangosabb, lassabb beszédre Could you speak a little more slowly, please? Sorry, that was a bit too fast. Párbeszéd strukturálása: Beszédszándék jelzése, beszélgetés Well, there is nothing in the kezdése garage. I’ll tell you what; I’ve just had a thought. The question is how many people are willing to spend money on it. The trouble is, we have not got any money. Elemek összekapcsolása Put the cheese on first, and then… All the overhead lockers started rattling. In the end we landed safely. …Suddenly there was a loud bang. Összefoglalás Well, to sum it up… Beszélgetés lezárása Right…okay Well, it’s been nice talking to you.


178/455

Pedagógiai Program

Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Jelenidejűség

Present Simple

When do you get up? I don’t drink milk. Present Simple Passive English is spoken all over the world. Present Continuous Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving. Present Perfect Simple

Múltidejűség

Have you done your room? I haven’t finished it yet. We haven’t met since Christmas. I’ve lived here for ten years. Present Perfect Passive My flat has just been decorated. Past Simple And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? Past Simple Passive Past Continuous

Past Perfect Jövőidejűség

Birtoklás kifejezése

Going to Future with Will (certainty) (sudden decision) Forms of have

When will you be fourteen? OK. I’ll do the washing up. I didn’t have many friends in the kindergarten. I will have a Porshe when I’m 20.

Possessive adj.

My, your, his/her/its,our, their dog

Possessive pronouns Genitive ’s Of

Mine, yours,…theirs Kate’s brother the corner of the room Whose? Who does it belong to?

Belong to


When was this photo taken? What were you doing at five yesterday? I was watching TV when he phoned. We had had dinner when she arrived. What are you going to do on Saturday?

179/455

Pedagógiai Program

Térbeli viszonyok

Irányok, Prepositions, helymeghatározás Prepositional Adverbs

Here, there, on the left, on the Phrases, right, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above … at the top/at the bottom of …,on picture location the left hand side, in the background in the east/west …, geographical location along the river, through the forest, past the shop …

Időbeli viszonyok Gyakoriság

Időpont

Időtartam

Adverbs of time with already, yet, just Present Perfect Simple How often? Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. When? What time? Now, in the morning Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday This time tomorrow By 9 o’clock yesterday What’s the time? It’s a quarter to eight. How long?+Past How long were you in hospital? Simple For two weeks. While

While I was watching TV, Mary arrived. When When I entered, the boys were fighting. How long ?+Present I have lived here for seven years Perfect Simple now. Mennyiségi viszonyok

Singulars and plurals Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns Uncountable nouns


180/455

Children, people, men, women … one, two, three.. first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs. A great number of people How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. A cup of tea, a piece of cake A great deal of energy

Pedagógiai Program

All, both, none, neither Each, every Minőségi viszonyok

Comparative sentences Tom’s younger than Sue. Mary is (short, long adjectives) the prettiest girl. She is the most intelligent of all. I’m as tall as you. This town is less polluted than that one. This is the most interesting book I’ve ever read. Good, bad …(better, worse) Irregular adjectives It’s too big, It’s not small enough enough. It’s much too difficult. too/quite It’s not quite satisfactory. What’s it like? What colour is it? What does it look/taste/sound/feel like?

Modalitás Should/shouldn’t

You should ask her.

Can (ability)

I can swim.

Can/could/may (permission)

Can/could/may window?

Could-was able to

Must/needn’t (obligation)

He could speak two languages at the age of five. Last summer I was able to visit the British Museum. I must read it. You needn’t do it now.

Have to

Did you have to be there?

Musn’t

Children mustn’t smoke.

I

Must/may/might/can’t John must be ill. + present infinitive He can’t be at school. (certainty)


181/455

open

the

Pedagógiai Program

Logikai viszonyok

Linking words

And/or/but/because/although/ on the one hand – on the other hand, so, therefore, that’s why either-or, neither-nor Although he is rich, he is not happy.

Purpose

I helped him so that he could pass his examination I’ve been to London to visit the Queen.

Conditional I Conditional II

We’ll stay at home if it rains. If I had time, I would take you to the cinema.

Time clauses future meaning

with When dad comes home, he’ll be angry with you.

Függő beszéd

Reported speech with He says he is tired. present reporting verb I don’t know where he lives. Tell him to stop it.

Szövegösszetartó eszközök

Articles

A, an, the

Some+plural noun Any+plural noun

There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass.

Some +singulr noun Any + singular noun

I, he, they… Me, him, them… Nominative and accusative of personal pronouns Demonstrative pronouns Indefinite pronouns Reflexive pronouns Relative pronouns

This, that, these, those Somebody, everybody … myself…

anybody,nobody,

The girl who lives next door bought a car. The book I gave you… one, ones Which one would you like?


182/455

Pedagógiai Program

Propword

3.2.5.8 ANGOL, 11-12. évfolyam Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Megszólítás: Excuse me. I am sorry to disturb you. Köszönés: How do you do? Good morning. Hello Tom. Hello, how are you? Elköszönés:

Hi! Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night. Take care. Give me a ring some time. Have a good trip. Keep in touch!

Pardon? Yes, can I help you? How do you do? Good morning. Hello Mary. Very well, thank you. And how about you? Hi! Goodbye. Bye!

Good night. Thanks. Bye! Thank you, I will. Thanks. I will. Okay, bye. Bemutatkozás, My name is… Hello. bemutatás: Have you met Jane? Hi! May I/Can I/ Let me introduce myself? Pleased to meet you. May I/Can I/ Let me introduce you to Nice to meet you. Rosy? Telefonon bemutatkozás: Hello, this is Mary Smith speaking Telefonon más személy Can I speak to George, please? Yes, just a minute, please. kérése: Could you put me through to Mrs Hamilton, please? Telefonálásnál I’ll call back again later this evening. elköszönés It was lovely to speak to you. Bye! Thanks for ringing. Bye! Üdvözletküldés Give my love / regards to… I will. Megszólítás személyes és Dear Sir / Madam, Dear John, hivatalos levélben Elbúcsúzás személyes és Best wishes, hivatalos levélben Love (from), I am looking/ look forward to hearing from you soon. Yours faithfully, Yours sincerely,


183/455

Pedagógiai Program

Érdeklődés mások How are you feeling today? hogyléte felől és arra reagálás What’s the matter? Engedélykérés és reagálás: Köszönet és reagálás:

arra May I use your telephone? Do you mind if I open the window? arra Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you. I’d like to thank you for your help. Bocsánat kérése és arra I am sorry. I am very sorry. reagálás: I must apologise for coming late. I beg your pardon Please, forgive me. Gratulációk, Happy Christmas/New year/Birthday! jókívánságok és arra Many happy returns (of the day) reagálás: Congratulations!

Együttérzés reagálás :

és

Have a nice holiday. All the best. Cheers! arra I am sorry about your illness. I am sorry to hear that. I am sorry. What a shame! Oh, dear.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Öröm, szomorúság Are you happy about that? What do you think of that? How do you feel about that?

Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid. Actually, I am suffering from… Yes, go ahead. Not at all. Not at all. You are welcome. No problem. Do not mention it. My pleasure. That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem. Happy Christmas /New Year/ Birthday! Thank you. Thank you, the same to you. Cheers!

Great! I am so glad /very happy. I am glad to hear that. I am so pleased that… Good for you. Congratulations. I feel so happy for… I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for…

Hála:

I am very grateful to you. It was most kind of you.


184/455

Pedagógiai Program

Sajnálkozás:

Do you feel sorry for her?

I feel sorry for her. Sorry to hear, things are Do you regret going to live in the difficult for her. country? If only I hadn’t changed my flat. I don’t regret it.

Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság

What do you think of…? Are you pleased with…? Are you happy with…? Are you satisfied with…?

That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice I’m quite satisfied with… I’m quite happy with… I’m quite pleased with… It’s not good enough. That wasn’t very good. I’m tired of…

Csodálkozás:

Remény

Aggodalom, félelem Bánat, elkeseredés

Did you realise that Joe has failed his exams? Did you know about the … Were you surprised to hear the news? What are you hoping for? What are you looking forward? What are your hopes for the new year?

I can hardly believe it. Amazing, isn’t it?

What’s the matter? You look worried. Are you worried about…? Are you afraid of what might happen? Are you disappointed with your exam results?

I am worried about my parents. It was really frightening. I am very disappointed. I am sorry to hear that.

I am looking forward to… I can hardly wait for… I hope you’ll have time to join me for dinner.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés, What do you think? I think it is unfair. véleménynyilvánítás és What do you think of it? I think it is horrible. arra reagálás: So do I. Do you? I don’t. . Valaki igazának az You are right. elismerése és el nem You are wrong. ismerése: Egyetértés, Do you agree? OK egyetnemértés All right. What’s your opinion? I think he’s wrong/right. How do you feel about it? I’m afraid I don’t agree. I doubt whether… Érdeklődés, Are interested in sports? I am interested in gardening. érdektelenség: It doesn’t really bother me.


185/455

Pedagógiai Program

Tetszés, nemtetszés

Dicséret, kritika:

Szemrehányás Akarat, kívánság Bizonyosság bizonytalanság:

Képesség Szükségesség

Do you like Italian food? You like meat, don’t you? What do you think of the new teacher? Oh, what a good idea! What a pleasant surprise! That’s a nice dress. It’s absolutely delicious. It’s rather boring. It’s your fault. You shouldn’t have left it like that. Would you like a cake? I want to pay. Can I have my bill, please? , I wonder why they are so reluctant? Do you think this is real silk? Are you sure you want to go?

Can you speak French? Are you able to ride a horse? Is that necessarily so?

I think it’s great. I don’t like it. He looks nice. I don’t think much of… Oh, do you like it? I am glad you like it. Oh, do you think so? Thanks. I am sorry, you don’t like it. I’d like an ice-cream She is certainly tired. / She must be tired. It seems to be real silk. I’m not sure. Perhaps. / Maybe. I don’t think she has ever been there. I can understand French I am unable to ride a horse. People must sleep sometimes.

Must things be black and white? Kötelezettség Ígéret Értékítélet: Szándék, kívánság Preferenciák: Érdektelenség, közömbösség Terv Érdeklődési kör

Classical music need not be boring. Must we fill in this form now? We must fill it in now When do we have to leave? Rright now. Will you come and meet me at the Don’t worry, I will. station? I promise to be there at five. What’s your reaction to the news? That’s good/not bad/terrible. Do you approve of his decision? It’s too… It’s not… enough. What would you like to do? I’d like to see that film Would you like to have a rest? I’d rather not go out tonight. What would you rather do? I’d rather have a rest. What would you prefer? I prefer tea to coffee. Would you rather go now or later? Do you mind? It doesn’t matter Do you intend to have a starter?

Yes, I intend to have some cheese.. What do you like doing in your spare- I’m interested in music. I time? like painting. I’m good at figures.


186/455

Pedagógiai Program

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek What is it? megnevezése, leírása: What’s it in English? What does that mean?

It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… The young man talking to Jane is her brother. The car parked at the back isn’t yours, is it? What does it look like? It’s rather heavy and it is used for lifting a car. Események leírása: What happened? First she opened the window, then she phoned the ambulance and finally she told the neighbours. After opening the door she phoned the ambulance. While waiting for the ambulance she told the neighbours. Információ kérés, adás: Did you see him? Yes, I did When will the guests arrive? At 6 p.m. How do you make an omelette? You take two eggs and some milk and flour. How far is your school? It’s 20 minutes by bus. How long does it take to get there? Please, can you tell me the way to the Take the second turning on station? the right Who is that? It’s me. Tudás, nemtudás: Do you know where he lives? I have no idea. Ismerés, nem ismerés: Do you know Mexico? Yes, I have already been there. Feltételezés, kétely: I doubt if he can do it. I don’t suppose they can come any earlier. I suppose he is right. Ok, okozat: Why is that? Well, simply because she’d What’s the reason for that? like to meet the teacher. What caused the accident? He didn’t give way; this is how it happened. Cél, magyarázat: What’s this used for? It’s for cooking. What’s the point of that? It’s to work with. How does it work? You switch it on here Can you tell me the way to..? Take the second turning on the right. Emlékezés, nem Do you remember where you left it? I can’t remember where I put emlékezés: my handbag. I don’t remember saying Did you remember to lock the door? that. I have forgotten to lock the door.


187/455

Pedagógiai Program

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés: Chris, could you do me a great favour? Could you give me your credit card number? Do you have a stamp by any chance? Would you pass me the sugar please? I’d like you to… Tiltás, felszólítás: Keep off the grass. You must not smoke here. Segítségkérés és arra Will you do the washing up for me, reagálás: please? Segítség felajánlása: I am going to the market. Shall I bring you something? Javaslat és arra reagálás: Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight. I suggest going to Prague. Kínálás és arra reagálás:

Meghívás reagálás:

és

Would you like another drink?

What would you like? Help yourself! Let me get you a drink. Have an orange. Here you are. arra Would you like to come to the cinema?

Can we meet at, say, six? Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday. It was terrible. It’s too cold. I have a complaint. This doesn’t work. Tanácskérés, tanácsadás: What would you recommend? What shall I do? What do you think I should do? What advice would you give?

Yes, sure. Of course. Yes, of course. I’m afraid I can’t.

I’ll do the washing up for you. Good idea. I’d prefer to go to the theatre. I’d rather not. That’s very kind of you. /I am sorry, I can’t. An orange please. Thank you. Thamk you. No, thank you. Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but… No, I am afraid I can’t. I am sorry, I can’t. Yes, that would be okay. Sorry, I can’t make it then. No, I am afraid, I can’t.

Reklamálás, panasz:

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Megértés biztosítása: Visszakérdezés, ismétléskérés


188/455

Why don’t you…? I think you should… I don’t think you should… You ought to… You’d better… Did you say the castle? Sorry, Where does she live? Sorry, what did you say his name was?

Pedagógiai Program

Betűzés kérése, betűzés

Párbeszéd strukturálása:

Beszélgetésbe kilépés:

Can you spell it for me? It spells… Magyarázatkérés, magyarázat értés Sorry, I don’t understand. ellenőrzése Could you understand? Am I making myself clear? Sorry, what does that mean? Felkérés hangosabb, lassabb beszédre Could you speak a little more slowly, please? Sorry, that was a bit too fast. Beszélgetés kezdése Well, there is nothing in the garage. I’ll tell you what; I’ve just had a thought. The question is how many people are willing to spend money on it. The trouble is, we have not got any money. Elemek összekapcsolása Put the cheese on first, and then… All the overhead lockers started rattling. In the end we landed safely. …Suddenly there was a loud bang. Beszélgetés lezárása Right…okay Well, it’s been nice talking to you.

be-és Beszédszándék jelzése Félbeszakítás Folytatás szándékának jelzése Befejezési szándék jelzése

A partner mondanivalójának követése


189/455

Can I join in? Could I come in there? Can I say something? I’m sorry, but… Just let me finish, what I was going to say …and that’s erm about it. Just one more thing, Finally… To sum up… Do go on. Don’t let me interrupt you They have never been to Japan to see her. Oh, haven’t they?

Pedagógiai Program

Saját strukturálása:

szöveg Példák megnevezése

Témaváltás Visszatérés a témához Összefoglalás Helyesbítés

Kiemelés, hangsúlyozás Kérdezési stratégiák

Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

No, if I had, say, an hour to wait… . And equipment, like switches and things like that. That reminds me… Talking of holidays… Going back to the subject… Well, to sum it up… No, I don’t play very much now. No, not at all. They are trying too hard the other way, or well not too hard. The only problem I suppose if we go by train is… Direct: Do you know the way to the railway station? Indirect: Can you tell me how to get to the station? Megerősítést váró kérdés: You don’t drink wine, do you? Választó kérdés: One piece of toast or two, Mike?


Jelenidejűség

Present Simple

When do you get up? I don’t drink milk.

Present Simple Passive English is spoken all over the world. Present Continuous

Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving.

Present Perfect Simple

Have you done your room? I haven’t finished it yet. We haven’t met since Christmas. I’ve lived here for ten years.

Present Perfect Passive My flat has just been decorated.


190/455

Pedagógiai Program

Múltidejűség

Jövőidejűség

Present Continuous

Perfect Your hands are dirty. What have you been doing? I have been learning French for two years.

Past Simple

And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday?

Past Simple Passive

When was this photo taken?

Past Continuous

What were you doing at five yesterday? I was watching TV when he phoned.

Past Perfect

I realised that we had met before.

Going to (plans)

What are you going to do on Saturday? Going to (events likely It’s going to rain. to happen) Future with Will (certainty) (sudden decision)

Műveltetés Birtoklás kifejezése

Future Continuous

This time tomorrow I’ll be flying over the ocean.

Passive Future Simple

When will it be finished?

Have/get sg done

I’m getting my car washed next week.

Have ige

I didn’t have many friends in the kindergarten. I will have a Porshe when I’m 20.

Possessive adj.

My, your, his/her/its,our, their dog

Possesive pronouns Genitive ’s Of

Mine, yours,…theirs Kate’s brother the corner of the room Whose? Who does it belong to?

Belong to


When will you be fourteen? OK. I’ll do the washing up.

191/455

Pedagógiai Program

Térbeli viszonyok Irányok, Prepositions, helymeghatározás Prepositional Adverbs

Here, there, on the left, on the Phrases, right, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above … at the top/at the bottom of …,on picture location the left hand side, in the background in the east/west …, geographical location along the river, through the forest, past the shop …

Időbeli viszonyok Gyakoriság

Időpont

Időtartam

Adverbs of time with Already, yet, just Present Perfect Simple How often? Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. When? What time? Now, in the morning Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday This time tomorrow By 9 o’clock yesterday What’s the time? It’s quarter to eight. How long?+Past How long were you in hospital? Simple For two weeks. While While I was watching TV, Mary arrived. When When I entered, the boys were fighting. How long ?+Present We haven’t met since Christmas. Perfect Simple/

Mennyiségi viszonyok

Continuous

I have been waiting for you for hours.

Singularand nouns

plural Children, people, men, women … one, two… first, second..


192/455

Pedagógiai Program

Countable nouns Uncountable nouns

Minőségi viszonyok

Modalitás

Comparative sentences Tom’s younger than Sue. Mary is (short, long adjectives) the prettiest girl. She is the most intelligent of all. I’m as tall as you. This town is less polluted than that one. This is the most interesting book I’ve ever read. Good, bad …(better, worse) Irregular adjectives It’s too big, It’s not small enough. He is too young/isn’t old enough too / enough to drink whisky. It’s much too difficult. It’s not quite satisfactory. The book was so good that I couldn’t put it down. It was such a good book that I couldn’t put it down. What’s it like? What colour is it? What does it look/taste/sound/feel like? Should/shouldn’t You should ask her. Should/shouldn’t+ perfect infinitive Can (ability)

You should have warned me.

Can/could/may (permission)

Can/could/may window?

Could-was able to/

He could speak two languages at the age of five. Last summer I was able to visit the British Museum. Did you manage to pass the examination?

manage to


How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs. A great number of people How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. A cup of tea, a piece of cake A great deal of energy All, both, none, neither Each, every

193/455

I can swim. I

open

the

Pedagógiai Program

Must/needn’t (obligation)

I must read it. You needn’t do it now.

Have to

Did you have to be there?

Musn’t

Children mustn’t smoke.

Must/may/might/can’t John must be ill. + present infinitive He can’t be at school. (certainty)

Logikai viszonyok

Used to

I used to play with dolls.

Passive modals

What can museum?

Linking words

And/or/but/because/ since/ although/ on the one hand – on the other hand, so, therefore, that’s why either-or, neither-nor otherwise/or else as

Purpose

Conditional I Conditional II Conditional III Time clauses future meaning

be

seen

in

Although he is rich, he is not happy. Hurry up otherwise/or else we will be late. I helped him so that he could pass his examination I’ve been to London to visit the Queen. We’ll stay at home if it rains. If I had time, I would take you to the cinema. If you had invited me, I would have gone to the party. with When dad comes home, he’ll be angry with you.

Reported speech with He says he is tired. present reporting verb I don’t know where he lives. Tell him to stop it. Függő beszéd


Reported speech with She said I was handsome.

194/455

that

Pedagógiai Program

Szövegösszetartó eszközök

past reporting verb

I asked him if we had met before.

Articles

A, an, the

Some+plural noun Any+plural noun

There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass.

Some +singulr noun Any + singular noun Nominative and accusative of personal I, he, they… pronouns Me, him, them… Demonstrative pronouns Indefinite pronouns

This, that, these, those Somebody, anybody, everybody … myself…

nobody,

Reflexive pronouns Relative pronouns Propword Substitute do

The girl who lives next door bought a car. The book I gave you… one, ones Which one would you like? He asked me to help him, and I did.

3.2.5.9 NÉMET, 9-10. évfolyam a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás köszönés, elköszönés bemutatás, bemutatkozás telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás


Entschuldigung, … Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Das ist Peter. Ich heiße … Guten Tag, das ist … Auf Wiederhören! Tschüs! Liebe(r)… Viele Grüsse. Dein(e)… Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte. Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten. / Gute Besserung!

195/455

Pedagógiai Program

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás Es tut mir Leid! öröm Ich freue mich, dass…/ Toll! elégedettség, elégedetlenség Es ist prima, dass.. Schade, dass… csodálkozás Oh, das ist aber schön! remény Ich hoffe, du kannst kommen! bánat Schade, dass… bosszúság Das ist aber schlimm! Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner véleménynyilvánítás Meinung nach… Was denkst darüber? valaki igazának az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! érdeklődés, érdektelenség Ich interessiere mich für … (nicht). tetszés, nem tetszés Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! akarat, kívánság, képesség, szükségesség, ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf lehetőség, kötelezettség ígéret, szándék, terv Ich mache das schon! Ich will… dicséret, kritika, ellenvetés Klasse! Blödsinn! Das stimmt, aber… érdeklődés értékítélet, kívánság, Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder preferencia iránt lieber Tee? Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist… / Es geht um… események leírása Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal… információkérés, információadás Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…? igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch, weder…noch tudás, nem tudás Ich weiß (nicht), dass / ob.. bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß es (nicht) genau. / Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob ismerés, nem ismerés Ich kenne .. gut / nicht. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés Gib mir bitte …! / Kannst du bitte…? tiltás, felszólítás Schreib noch nicht. Öffne die Tür. segítségkérés és arra reagálás Können Sie mir bitte bei … helfen? Ja, gerne. Ich kann leider nicht! javaslat és arra reagálás Möchtest du…? Ja, gerne! / Können wir gehen? meghívás és arra reagálás Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte.


196/455

Pedagógiai Program

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? beszélési szándék jelzése, téma bevezetése Dabei fällt mir gerade ein,… megerősítés Ja, das stimmt. témaváltás, beszélgetés lezárása Und was sagst du zu…? Nun, so viel für heute. Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése


jelenidejűség múltidejűség, jövőidejűség személytelenség

sein, es gibt Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben Präteritum, Perfekt

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan.

Futur (mit Präsens) sich-Verben "es"

Ich bleibe morgen zu Hause. Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet. Es geht um .../ Es dauert lange bis... Sie werden am Flughafen abgeholt.

Passiv (Präsens) Birtoklás kifejezése haben, gehören Wessen? von, -s Nomen Genitiv Possessivpronomen

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. das Buch von Peter, Peters Geschichte die Tür des Hauses Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás


hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten…

197/455

Pedagógiai Program

Präpositionen mit A/D: Die Vase steht auf dem Tisch. an, auf, hinter, in, Ich gehe ins Kino. neben, über, unter, vor, zwischen Gehen Sie durch den Park! Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um, Die Bücher sind bei Karl. Ich komme von meiner Oma. Präpositionen mit dem Dativ: bei, zu, von, nach Időbeli viszonyok gyakoriság időtartam időpont

Wie oft? Ich gehe jeden Morgen in die selten, manchmal, Schule. immer, nie wie lange? eine Woche, von … bis, den ganzen Tag, in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat

Mennyiségi viszonyok határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts Ich habe viele Bücher, aber alle, einige, keine wenig Zeit zum Lesen.

Minőségi viszonyok Wie?

Modalitás

felszólítás


Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Was für ein? Welcher? Das ist eine leichte Aufgabe. (Adjektivdeklination) Ich finde den roten Rock modisch. Vergleiche Dieses Buch ist besser, als…. Er ist nicht so alt, wie… Das Bild ist am schönsten. mögen, können, wollen, Er kann nicht schwimmen. Ich müssen, sollen, dürfen möchte ein Eis. Er wollte nach (Präsens, Präteritum) Hause. Ich konnte das Fenster nicht schließen. Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz!

198/455

Pedagógiai Program

Esetviszonyok

névszók mondatban

Logikai viszonyok

alárendelések

a Nominativ, Akkusativ, Ich zeige den Schülern Bilder. Dativ, Genitiv Das ist das Foto meiner Freundin. Kausalsatz denn, weil, Subjektsatz

Es ist schön, hier zu sein.

Objektsatz

Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen. Als / wenn ...,

Temporalsatz Ich bleibe hier, um diese Zeitung Finalsatz: um zu / damit auszulesen / damit du nicht allein bist.

Relativsatz

feltételesség Függő beszéd

Konditonalsatz: (Indikativ) Präsens Konjunktiv II. (würde) mit dem Präsens

Szövegösszetartó kötőszók, eszközök

a)

Wenn ich Zeit habe,… Wenn ich Zeit hätte,... Sie würde kommen, wenn....... Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. und/oder/aber/denn weil/dass/ob/ obwohl / als ob / als wenn=als das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, jeder, keiner, einander, man

névmások

3.2.5.10

Die See, an der wir voriges Jahr ... Die Kinder, deren Eltern ...

NÉMET, 11-12. évfolyam

Kommunikációs szándékok

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás Entschuldigung, … köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs!


199/455

Pedagógiai Program

bemutatás, bemutatkozás

bemutatkozás

és Das ist Peter. Ich heiße … / Ich möchte Ihnen … vorstellen?

telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés szóbeli üdvözletküldés személyes és hivatalos levélben megszólítás személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás együttérzés és arra reagálás

Guten Tag, das ist …Auf Wiederhören! Tschüs! Viele Grüße an Petra! Liebe(r)…, Sehr geehrter Herr… Dein(e)…, Viele Grüße Mit freundlichen Grüssen… Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte! Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten./ Gute Besserung! / Ich gratuliere Ihnen zu …. Danke, sehr nett von Ihnen. Mein Beileid! Danke.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok hála Ich bin Ihnen dankbar dafür, dass… sajnálkozás Es tut mir Leid! öröm Ich freue mich, dass…/ Toll! / Es freut micht, dass… elégedettség, elégedetlenség Es ist prima, dass.. Schade, dass… csodálkozás Oh, das ist aber schön! / Das kann doch nicht wahr sein! remény Ich hoffe, du kannst kommen! félelem Ich habe Angst, dass… bánat Schade, dass… bosszúság Das ist aber schlimm! Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner véleménynyilvánítás Meinung nach… / Was denkst darüber? / Sind Sie damit einverstanden, dass…? valaki igazának az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! / Da bin ich anderer Meinung. érdeklődés, érdektelenség Ich interessiere mich für … (nicht). tetszés, nem tetszés Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! ellenvetés Das stimmt schon, aber… Sie haben Recht, aber… ellenvetés visszautasítása Da bin ich mit Ihnen gar nicht einverstanden. Sie können Recht haben, aber… akarat, kívánság, képesség, szükségesség, ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf , das lehetőség, bizonytalanság, kötelezettség könnte vielleicht…, ich soll


200/455

Pedagógiai Program

ígéret, szándék, terv érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt dicséret, kritika, szemrehányás

Ich mache das schon! / Ich habe vor, … zu … Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder lieber Tee? Hast du Interesse für …? Klasse! Blödsinn! Ich halte .. für sehr gut. Das ist schon gut, aber… Warum bist du nicht früher gekommen?

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist…/ Es geht um… események leírása Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal… információkérés, információadás Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…? igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch, weder…noch válaszadás elutasítása Leider kann ich Ihre Frage nicht beantworten. tudás, nem tudás Ich weiß (nicht), dass / ob.. bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß es (nicht) genau. Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob … / Ich nehme an, dass… ismerés, nem ismerés Ich kenne .. gut / nicht. emlékezés, nem emlékezés Ich erinnere mich (nicht) daran, dass, … A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés Kannst du bitte…? /Gib mir bitte …! /Würden Sie bitte…? tiltás, felszólítás Schreib noch nicht. Öffne die Tür. segítségkérés és arra reagálás Können Sie mir bitte bei … helfen? Ja, gerne. Ich kann Leider nicht! javaslat és arra reagálás Können wir gehen? / Möchtest du…? Ja, gerne! / Ich schlage vor, dass… meghívás és arra reagálás Kannst du kommen? Ja. Nein, es tut mir Leid. kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. reklamálás Entschuldigung, ich habe ein Problem… tanácskérés, tanácsadás Was schlägst du vor? Ich rate,… / Ich schlage vor… segítség felajánlása és arra reagálás Kann ich Ihnen helfen? Ja, das wäre nett. Danke, das geht schon. ajánlat és arra reagálás Möchten Sie…? Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? beszélési szándék jelzése, téma Dabei fällt mir gerade ein,… Darf ich Sie kurz bevezetése, félbeszakítás unterbrechen? megerősítés Ja, das stimmt. körülírás Das ist also ein…, wo…


201/455

Pedagógiai Program

példa megnevezése témaváltás, beszélgetés lezárása Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Ein Beispiel dafür ist… Könnten wir jetzt noch darüber reden, ? Können wir ein anderes mal vielleicht hier fortsetzen? Fogalomkörök nyelvi kifejezései

sein, es gibt

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger.

jelenidejűség

Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben

Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor.

múltidejűség,

Präteritum, Perfekt

Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. Damals hatten wir auf dem Dorf gewohnt.

Plusquamperfekt jövőidejűség

Futur (mit Präsens) Futur

személytelenség

sich-Verben es

műveltetés

lassen Präteritum)

Ich bleibe morgen zu Hause. Sie werden das heute noch machen. Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet. Es ist das erste Mal, daß... Es geht um .../ Es dauert lange bis...

(Präsens, Wir lassen/ließen unser Auto reparieren.

Passiv (Präsens)

Sie werden abgeholt.

am

Flughafen

Passiv mit Modalverb Sie müssen abgeholt werden. (Präsens) Sie mußten abgeholt werden. Passiv (Präteritum) Birtoklás kifejezése haben, gehören Wessen? von, -s


202/455

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. das Buch von Peter, Peters Geschichte

Pedagógiai Program

Nomen Genitiv Possessivpronomen

die Tür des Hauses Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten… Präpositionen mit A/D Die Vase steht auf dem Tisch. an, auf, hinter, in, Ich gehe ins Kino. neben, über, unter, vor, zwischen Gehen Sie den Fluß entlang! Präpositionen mit dem Akkusativ durch, um, entlang Die Bücher sind bei Karl. Präpositionen mit dem Die Post ist unserer Schule Dativ gegenüber. von, zu, nach, gegenüber

Időbeli viszonyok gyakoriság időtartam időpont előidejűség

Wie oft? Ich gehe jeden Morgen in die selten, manchmal, Schule. immer, nie wie lange? eine Woche, von … bis, den ganzen Tag in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat Plusquamperfekt Nachdem ich eingepackt hatte, bevor, nachdem rief ich ein Taxi. Bevor ich ein Taxi rief, ...

Mennyiségi viszonyok határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts Ich habe viele Bücher, aber alle, einige, keine wenig Zeit zum Lesen.

Minőségi viszonyok Wie?


203/455

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima.

Pedagógiai Program

Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination)

Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Vergleiche Dieses Buch ist besser, als… Er ist nicht so alt, wie… Das Bild ist am schönsten. Wer? Der Bekannte / mein Bekannter, der Arme, die Arme mögen, können, wollen, Er kann nicht schwimmen. Ich müssen, sollen, dürfen möchte ein Eis. Er wollte nach (Präsens, Prätreritum) Hause.

Modalitás

Perfekt

Ich habe das Fenster schliessen wollen

nicht

haben+zu+Infinitiv

Du hast dafür selber zu sorgen.

sein+zu+Infinitiv

Die Aufgabe ist leicht zu lösen.

brauchen+zu+Infinitiv

felszólítás Esetviszonyok Logikai viszonyok

névszók mondatban alárendelések

Jetzt brauchst du mir nicht zu helfen. Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! a Nominativ, Akkusativ, Ich zeige den Schülern Bilder. Dativ, Genitiv Das ist das Foto meiner Freundin. Kausalsatz denn, weil, Subjektsatz

Es ist schön, hier zu sein.

Objektsatz

Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen.

Temporalsatz

Als / Wenn ..., Bevor / Während/Solange...

Finalsatz: um zu / damit Ich bleibe hier, um diese Zeitung auszulesen / damit du nicht allein bist. Die See, an der wir voriges Jahr ... Die Kinder, deren Eltern ... Relativsatz


204/455

Pedagógiai Program

Wenn ich Zeit habe,… Wenn ich Zeit hätte,... Sie würde kommen, wenn....... feltételesség

Függő beszéd Szövegösszetartó eszközök

Konditonalsatz: (Indikativ) Präsens Konjunktiv II.

mit dem Präsens kötőszók,

Wenn ich Zeit gehabt hätte... Sie wären gekommen, wenn...

Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. und/oder/aber/denn weil/dass/ob/ obwohl / als ob / als wenn=als das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, jeder, keiner, einander, derselbe einer, welcher,

névmások

3.2.6 FÖLDRAJZ

3.2.6.1 9–10. évfolyam A földünk és környezetünk tantárgy kerettanterve és a Nemzeti alaptanterv viszonya A szakközépiskolai földrajz kerettanterv szemlélete és értékrendje tükrözi a Nat szellemiségét. Összhangban van az abban meghatározott fejlesztési feladatokkal és nevelésioktatási célokkal. Megfogalmazása során mindvégig szem előtt tartotta a kiemelt fejlesztési feladatok, illetve a kulcskompetenciák fejlesztése terén megfogalmazott célok teljesítését. A szakközépiskolai földrajz kerettanterv szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében és a kiemelt fejlesztési célok teljesítésében. A földrajzoktatás a műveltségi terület tartalmi elemeinek feldolgozása, a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. Az Európai Unió, valamint a világ természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás fejlődéséhez. A más anyanyelvű országok és kultúrák megismerése elősegítheti a


205/455

Pedagógiai Program

tanulókban az adott célnyelven történő kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi kommunikáció fejlődését. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a megnevezett tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek hasznosítására. A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ társadalomföldrajzi jellemzőinek bemutatásával a tantárgy oktatása elősegíti a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, a változásokhoz alkalmazkodó és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak.

3.2.6.2 A földrajzoktatás céljai és feladatai a szakközépiskolában A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmigazdasági jellemzőivel. Az alapozó szakasz tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, valamint azok kölcsönhatásait. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, a természettudományok, a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint. Tananyaga az életkori sajátosságoknak megfelelően az általános természeti és társadalmigazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések és a kölcsönhatások feltárásával valósítja meg szemléletformáló szerepét. A földrajz tantárgy célja, hogy a tanulók felismerjék az élettelen és az élő természet folyamatainak társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése hogyan hat vissza a földrajzi környezetre. Tudjanak általánosítani és szintetizálni, lássák a földrajzi-környezeti jelenségek és főbb folyamatok helyét a földi rendszerben. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán fejlődjön ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás. Célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmigazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy a történeti-földrajzi szemlélet kialakításával felismertesse a földrajzi helyzet időben változó megítélését. Ismertesse meg az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző térségeiben. Ismertesse fel a társadalmi-gazdasági életben jelenlévő többirányú, kölcsönös függőséget, a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Fejlessze ki a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, régiójuk, országuk problémáinak megoldásában. Alapozza meg a rövid és hosszútávon érvényesülő gazdaságosság mérlegelésével a választott szakterületen a felelős, környezetkímélő munkavégzést.


206/455

Pedagógiai Program

A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszerű korlátozása, a környezet és az ember érdekeit egyaránt figyelembe vevő, tudatos környezeti magatartást, az erőforrások tervszerű felhasználását, sőt a nemzetek közötti összefogást kívánja. A szakközépiskolai földrajzoktatás az életkori sajátosságoknak és a szakirányú képzés igényeinek figyelembevételével magasabb szinten továbbfejleszti, elmélyíti és differenciálja a tanulók alapozó szakaszban megszerzett tudását és képességeit. A tanulásnak olyan fejlesztési, illetve a tanulás tanulását segítő stratégiákra kell épülnie, amelyek figyelembe veszik a tanulók eltérő ismeret- és képességszintjéből adódó sajátosságait, illetve eltérő ismeret-felhasználói igényeit és a differenciált oktatás elveinek alkalmazásával fejleszti tovább a földrajzi kompetenciákat az egyén képességeinek, adottságainak megfelelői ütemben. A szakközépiskolai földrajzoktatás komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaorientációját, a szakképzésbe való bekapcsolódását, a változások iránti fogékonyság fejlesztésével folyamatos önképzésre, helytállásra ösztönöz. Ezzel együtt biztosítja annak lehetőségét, hogy a tanulók felkészülhessenek a sikeres érettségi vizsgára. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok eligazodjanak a globálizálódó világ társadalmi-gazdasági és környezeti folyamataiban, képesek legyenek felelős döntéshozatalra állampolgári szerepeik gyakorlása során.

3.2.6.3 Fejlesztési követelmények A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a földi képződményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat és ezek főbb összefüggéseit, a megismerés során legyenek képesek a földrajzi gondolkodás alkalmazására. Az általános természetföldrajzi és az általános társadalomföldrajzi témakörök áttekintésekor alkalmazzák regionális földrajzi ismereteiket, legyenek képesek a földrajzi térben is időben való tájékozódásra. Értelmezzék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat a földrajzi térben. Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések összefüggéseit, különböző szintű következményeit. A földrajzi tanulmányok befejezésekor a tanulók biztonsággal tudjanak eligazodni a természeti és a társadalmi-gazdasági környezetben. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Legyenek képesek gazdasági-pénzügyi ismereteik birtokában a kezdeményező, kreatív, vállalkozó állampolgár szerepének betöltésére. Legyen képesek földrajzi kompetenciáik szintjének reális értékelésére. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi-környezeti ismereteiket és képességeiket. Legyenek birtokában a földrajzi ismeretek elsajátítást segítő hatékony tanulási módszereknek. Váljanak alkalmassá a nemzeti, az európai és az egyetemes természeti és kulturális értékek befogadására, legyenek képesek felismerni az azokban rejlő esztétikai értéket. A szakközépiskolai földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Elsősorban arra kell törekedni, hogy rendszerben gondolkodjanak és szintetizálják korábbi ismereteiket, biztonsággal tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. El kell érni, hogy képesek legyenek különböző földrajzi


207/455

Pedagógiai Program

adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. Alkalmazzák a kommunikációs, a kooperatív, a matematikai és a gondolkodási képességeket pl. az adatok értelmezése és feldolgozása, a problémák felismerése és megoldása, az általános törvényszerűségek felismerése és az ítéletalkotás során. Legyenek képesek együttműködésre a földrajzi-környezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Legyenek képesek információszerzésre a speciális információhordozókból (tematikus és különböző méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CDROM, internet, kiállítások, filmek). Legyenek képesek a digitális kompetenciák alkalmazására a földrajzi tartalmú információk megszerzésében és feldolgozásában. Tapasztalataikat szabatosan fogalmazzák meg, véleményüket támasszák alá érvekkel a vitákban. A földrajzórák is járuljanak hozzá ahhoz, hogy jártasságot szerezzenek az emberiség és a környezet szempontjából egyaránt előnyös döntéshozatalban.

3.2.6.4 A földrajzoktatásra fordítandó időkeret a szakközépiskolában A tantárgy oktatására 9-10 évfolyamon összesen 111 óra áll rendelkezésre. Az óraszámok évfolyamok közötti felhasználásának módjáról, arányáról az intézmény a lehetőségek, a sajátos helyi igények figyelembe vételével önállóan dönthet, amelyet a pedagógiai programjában is rögzít.

3.2.6.5 Belépő tevékenységek Különféle természetföldrajzi, környezeti és társadalmi-gazdasági témákat feldolgozó tematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése, összefüggések bemutatása. A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. Egyszerű térképi ábrázolások készítése. Légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása időjárási térképeken és műholdfelvételeken. Digitális térképeken közölt információk leolvasása, értelmezése. Digitális útvonaltervező használata. Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különböző statisztikai mutatók, tematikus térképek alapján. A gazdasági ágazatok szerepét, jelentőségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. A Föld fő mozgástípusainak és azok következményeinek magyarázata különböző típusú ábrák és modellek segítségével. Egyszerű modellek, folyamatábrák, magyarázó ábrák készítése. Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek és folyamatainak bemutatása, értelmezése különböző típusú ábrák, képek és modellek alapján. Felszínfejlődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl. keresztszelvények, tömbszelvények és folyamatábrák) alapján. Földtörténeti események elhelyezése időoszlopon. Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása a földrajzi övezetességhez, a tájakhoz. Népesség- és településföldrajzi jellemzők bemutatása képek, térképek, diagramok, statisztikai adatok, alaprajzok, leírások alapján. A demográfiai folyamatok időbeli egymásutániságának bemutatása példák alapján. Különböző nyomtatott és elektronikus forrásokból gyűjtött gazdasági-pénzügyi adatok alapján táblázatok, grafikonok, rangsorok, tematikus térképek készítése. Az ábrázolt adatok értelmezése. Földtörténeti időoszlop, kortáblázat készítése, a földtörténet fő eseményeivel kapcsolatban.


208/455

Pedagógiai Program

Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és időjárási frontokról. A mindennapi életre gyakorolt hatásuk bemutatása példák alapján. Időjárási elemekkel kapcsolatos adatok grafikus ábrázolása. Helymeghatározási és időszámítási feladatok önálló megoldása. Számítási feladatok a középhőmérséklettel, a hőingadozással, a vízrajzi jellemzőkkel és a népesedéssel, árfolyamváltozással, tőzsdei folyamatokkal, gazdasági növekedés ütemével kapcsolatban. Egyszerű számítási feladatok megoldása, pl.: árfolyamváltozással, tőzsdei folyamatokkal, gazdasági növekedés ütemével kapcsolatban. Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok. Időjárás- és vízállásjelentés értelmezése. Egyszerű időjárási prognózis megfogalmazása az adatok alapján. Adatok gyűjtése különféle nyomtatott forrásokból, illetve internetes szakirányú honlapok felhasználásával az adott témákhoz kapcsolódóan. Adatok gyűjtése az egyes termékek, termékcsoportok világpiaci szerepének változásáról, az információs szolgáltatás fejlődéséről. Információk gyűjtése az egyes kontinenseken vagy régiókban lezajlott gazdasági fejlődés jellemző vonásairól gazdaságtörténeti térképek felhasználásával. Sajtó-, tv- és internetfigyelő: aktualitások gyűjtése regionális és globális környezeti problémákról, a környezet állapotát veszélyeztető folyamatokról, az emberi tevékenység következtében károsodott tájak, térségek helyreállításáról. Információk gyűjtése sajtóból, hírműsorokból a globalizálódó világ jellemző vonásairól. A hazai gazdasági-pénzügyi, tőzsdei folyamatok nyomon követése internetes források felhasználásával. A folyamatok jellemzőinek összefoglalása. Aktuális cikkek, adatsorok, diagramok csoportmunkában történő feldolgozása, véleményalkotás, illetve következtetések megfogalmazása az adott témakörökhöz kapcsolódóan. Leírások gyűjtése és elemzése a természeti katasztrófákról, az elhárítás és a károk mérséklésének lehetőségeiről, a környezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételek szerepének átértékelődéséről. Szituációs játék, helyzetgyakorlat egy esetleges természeti vagy környezeti katasztrófa idején történő helyes magatartásforma bemutatására. Tanulói kiselőadás, prezentáció készítése a feldolgozott témákhoz kapcsolódóan ismeretterjesztő- és szakirodalom, illetve digitális információforrások felhasználásával. Terméklisták összeállítása, poszter kiállítás a különböző multinacionális cégek termékeiből. Tanulói kiselőadás az egyes témákhoz kapcsolódóan önálló vagy csoportos információgyűjtés alapján. A mindennapi környezetvédelem lehetőségeinek bemutatása prezentáció összeállításával. Projekt feladatok megoldása egyéni vagy csoport munkában az egyes témakörökhöz kapcsolódóan: pl. a lakókörnyezet közelébe települt transznacionális vállaltok tevékenységének bemutatása, a legközelebbi ipari park tevékenységének bemutatása, a szolgáltatások jellemzőinek változása, környezetszennyezés és mérséklésének lehetőségei a lakókörnyezetben stb.. Szituációs játék például ipari park létesítéséről, multinacionális vállalatok terjeszkedéséről, vállalkozás alapításáról. Vita az éghajlatváltozások okairól és lehetséges következményeiről cikkek alapján. Véleményütköztetés és érvelés a globalizálódó világ és a nemzeti gazdaságok érdekellentéteiről. Döntéshozói szerep gyakorlása a környezeti problémák kialakulásával és mérséklési lehetőségeivel kapcsolatos szituációs játékokban, helyzetgyakorlatokban. Fotókiállítás szervezése természeti értékeink bemutatására. A tőzsde működésének modellezése, pl. csokoládé tőzsde.


209/455

Pedagógiai Program

Projekt feladat: Természetföldrajzi megfigyelések (időjárás, vízrajz, talaj stb.) tervezése és kivitelezése. Az adatok feldolgozása. Következtetések megfogalmazása a mérések alapján. Projekt feladat: A Föld jellemző demográfiai és urbanizációs folyamatainak vizsgálata csoportmunkában történő információgyűjtés alapján. Projekt feladat: Egy geoszféra környezeti problémáinak bemutatása. Megoldási lehetőségek megfogalmazása és érvekkel történő alátámasztása Projekt feladat: Az Európai Unió bővítésének és az együttműködés különböző területeinek bemutatása poszter bemutató formájában. Projekt feladat: Tőzsdefigyelő – egy adott időszak vagy egy tevékenységi körhöz tartozó vállalatokra jellemző tőzsdei folyamatok vizsgálata. Projekt feladat: Alapíts vállalkozást! Mire, miért, hogyan? Projekt feladat: Szolgáltatások: régen és ma, faluban és nagyvárosban, a fejlődő és a fejlett világban. Látogatás a Budapesti Értéktőzsdén. Látogatás termelő üzemben (Audi, Suzuki, élelmiszeripari üzem stb.) vagy szolgáltató intézményben (pl. elektromos művek, távfűtő művek, szennyvíztisztító). Látogatás egy ipari parkban. Témakörök

Tartalmak

Térképi ismeretek

A térkép és a valóság kapcsolata. A térképi ábrázolás módszerei. A térkép mint információforrás. Helymeghatározás, mérés, számítás térkép segítségével.

Kozmikus környezetünk

A Naprendszer A Naprendszer felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Naprendszerben megnyilvánuló törvényszerűségek A Föld mint égitest A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi időszámítás. A helyi és a zónaidő számítása. Az űrkutatás a Föld szolgálatában Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben és a gazdaságban.

A geoszférák földrajza Tájékozódás a földtörténeti időben A kőzetburok földrajza Földünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységei és kapcsolatuk az ásványkincsekkel. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok kísérőjelenségei és részfolyamatai: a gyűrődés, a vetődés, a vulkánosság és a földrengés. Az ásványok és a kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk, felhasználásuk lehetőségei. A légkör földrajza


210/455

Pedagógiai Program

A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok. Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A vízburok földrajza A vízburok tagolódása, víztípusai. A tengervíz tulajdonságai és mozgásai. Az a világtenger természeti erőforrásai. A szárazföld vizeinek típusai, felhasználásuk. A vízgazdálkodás. A víz mint erőforrás. A talaj földrajza A talaj kialakulása, szerkezete. A Föld jellemző talajfajtái. A talajok hasznosítása. A Föld felszínformái A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk és átalakulásuk. A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása. A földrajzi övezetesség Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása az éghajlatok jellemzői. A földrajzi övezetesség A vízszintes és a függőleges övezetesség rendszere. A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és tagolódásuk. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége. Kölcsönhatások, összefüggések bemutatása. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. Népesség- és településföldrajz

A Föld népessége A népességszám időbeli és térbeli változásai. A népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. Települések a Földön A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők. A településtípusok és jellemzőik. A városodás és a városiasodás. A nagyvárosi élet jellemzői.


211/455

Pedagógiai Program

A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A világ változó társadalmi-gazdasági A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének átértékelődése. képe A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai. A világgazdaság jellemző folyamatai A globalizáció, az integrálódás, a regionális folyamatok, és a nemzetgazdaság kapcsolata. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A piacgazdaság. A multinacionális vállalatok szerepe. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai. A működőtőke és a pénz világa A nemzetközi tőkeáramlás. A pénz szerepe napjaink világgazdaságában. A pénz szerepe a hétköznapi életben: banki, tőzsdei folyamatok, vállalkozások. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

A világgazdasági pólusok A gazdasági pólusok kialakulása és a világgazdaságban betöltött szerepük változása: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió. A fejlődő országok Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. A felzárkózás lehetőségei. Magyarország Hazánk helye és szerepe a nemzetközi, kiemelten az európai társadalmi-gazdasági folyamatokban. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás hatása a társadalmigazdasági fejlődésre. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok, gazdaságunk jellemzői.

A globális környezeti A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi problémák földrajzi következményei A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és vonatkozásai energiaválság, valamint az urbanizáció környezeti következményei. A problémák mérséklésének lehetséges módjai. A környezeti válság kialakulása A különböző geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. Az egyén felelőssége és szerepe a környezeti problémák kialakulásában, illetve mérséklésében.


212/455

Pedagógiai Program

A harmonikus és fenntartható fejlesztés elvei, a megvalósítás korlátai.

3.2.6.6 A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi. Új topográfiai fogalmak Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Atacama-sivatag, Ausztrál–Indiai-lemez, Azori-szigetek, Csendes-óceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiaihegységrendszer, Eurázsiai-lemez, Fülöp-lemez, Gondwana, Japán-árok, Kaledóniaihegységrendszer, Krakatau, Laurázsia, Lengyel-tóhátság, Líbiai-sivatag, Mariana-árok, Mount St. Helens, Namib-sivatag, Nasca-lemez, Pacifikus-hegységrendszer, Pangea, Popocatépetl, Szent Gotthárd-hágó, Takla-Makán, Teleki-vulkán, Turáni-alföld, Variszkuszihegységrendszer, Vereckei-hágó; Boden-tó, Brahmaputra, Csád-tó, Duna-delta, Erie-tó, Eufrátesz, Felső-tó, Genfi-tó, Gyilkostó, Hévízi-tó, Huron-tó, Holt-tenger, IJssel-tó, Ladoga-tó, La Plata, Mekong, Michigan-tó, Niagara-vízesés, Ontario-tó, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Szent Anna-tó, Watt-tenger; Asszuáni Nagy-gát, Europoort, Randstad, Száhel-öv; Szilícium-völgy, Gibraltár.

3.2.6.7 A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon egyszerű helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási feladatokat megoldani. Tudjon tájékozódni a földrajzi térben és időben. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Nevezzen meg a környezetkárosítás mérséklését elősegítő megoldásokat, lehetőségeket. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait. Tudjon gazdasági, pénzügyi információkat leolvasni diagramokról, tematikus térképekről. Legyen képes egyszerű gazdasági-pénzügyi számítási feladatok megoldására. A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a különböző integrációk világgazdaságban betöltött szerepét. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmigazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Ismerje a piacgazdaság működésének az egyén életvitelét is befolyásoló sajátosságait,. Legyen képes nyomtatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyen képes ábrákból, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudja az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteit röviden összefoglalni szóban, illetve írásban. Legyen képes a témákhoz kapcsolódóan érveken alapuló önálló vélemény megfogalmazására.


213/455

Pedagógiai Program

3.2.6.8 Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése. - Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban. Az információszerzés különféle módszereinek alkalmazása (pl. keresés forrásanyagban). - Szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. - Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, és az ismereteiknek megfelelő szinten legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére. A felelősségvállalás attitűdjének kialakítása, magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. Formái: - Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. - Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. - Gyakorlati tevékenységek (pl. egy természeti vagy társadalmi-gazdasági folyamat modellezése, diagramszerkesztés stb.). Terepi munka. - Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése, prezentáció. - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. - Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése. 3.2.7 BIOLÓGIA

3.2.7.1 A szakközépiskolai biológia kerettanterv és a Nemzeti Alaptanterv viszonya A szakközépiskolai biológia kerettantervben kifejeződő értékrendszer tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket, azonosíthatók benne a Nat-ban kiemelt kompetenciák. A szakközépiskolai biológia kerettantervben foglaltak alkalmasak a kompetenciák fejlesztésére, meghatároznak egy koherens szaktudományi műveltségképet, segítik a differenciált tanulást és útmutatásokkal szolgálnak mind a kiemelt, mind a műveltségi területhez rendelt fejlesztési feladatok teljesítéséhez. A szakközépiskolai biológia kerettanterv oly módon igyekszik meghatározni a tantárgy tartalmi követelményeit és fejlesztési feladatait, hogy ezzel elősegítse az iskolai nevelés és oktatás hozzájárulását a környezeti és gazdasági fenntarthatóság kialakulásához és a társadalom felelősségtudatának erősödéséhez. Figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös,


214/455

Pedagógiai Program

globális természeti-környezeti problémákra, hangsúlyozva az egyén és a kisebb és nagyobb közösségek felelősségét a veszélyek csökkentésében, elhárításában. A szakközépiskolai biológia kerettanterv alapvető céljának tekinti tanulók a felnőtt életének sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulási eljárások és módszerek terjedésének elősegítését.

3.2.7.2 A szakközépiskolai biológia kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése A biológia tanításának – a szakközépiskolai oktatási rendszer egyik elemeként – szerepe van abban, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a személyes boldogulásukhoz és fejlődésükhöz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Természetesen a szakközépiskolai biológia kerettanterv a tantárgy jellegéből adódóan nem egyformán kínál lehetőséget minden kulcskompetencia fejlesztésére – de ha eltérő mértékben is, mindegyik kulcskompetencia fejlesztése lehetséges a tantárgy segítségével. A biológia oktatásának központi eleme a szakközépiskolában is a természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztésével a tanuló készséget és képességet szerez arra, hogy az ismeretek és módszerek felhasználásával, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjon, előrejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban. Ugyancsak magában foglalja a természettudományos kompetencia az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség kialakítását. A természettudományos kompetencia birtokában a tanuló képes lesz mozgósítani természettudományos műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Képes lesz kritikusan szemlélni az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokat, és képes lesz cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia egyik speciális területe, fejlesztési iránya a környezettudatosságra nevelés. Ennek célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A biológiaórákon a környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Megismerik a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Bekapcsolódhatnak közvetlen környezetük


215/455

Pedagógiai Program

értékeinek megőrzésébe, és lehetővé válik, hogy életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. A biológia oktatásában a szakközépiskolában is kiemelt szerepet kap, a természettudományos kompetencia fejlesztése mellett, a nyelvi, elsősorban anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Ennek birtokában a tanuló képes lesz a tantárgyi témákban szóban és írásban kommunikálni. Képes lesz felhasználni a különféle tudományos-ismeretterjesztő szövegeket, összegyűjteni és feldolgozni belőlük a releváns információkat, és képes lesz saját gondolatait a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A szakközépiskolai biológia oktatásának számos területe alkalmas a matematikai kompetencia fejlesztésére is, hiszen ez a kompetencia lényegében egyfajta matematikai gondolkodás alkalmazásának képessége, akár a mindennapok problémáinak megoldására is. A biológiában elsősorban a matematikai kompetenciának azon területeit fejleszthetjük, amelyek a modellalkotással és a modellek alkalmazásával kapcsolatosak. Ennek értelmében a tanuló képes lesz alkalmazni az alapvető matematikai elveket az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni bizonyos biológiai kísérleti eredményeket. Törekedni fog arra, hogy a magyarázatok, bizonyítások esetében a dolgok logikus okát és érvényességét keresse. A biológia tanítása nem nélkülözheti a digitális kompetencia fejlesztését a szakközépiskolában sem. Ez magában foglalja az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát az ismeretek megszerzésének és továbbadásának folyamatában egyaránt. Ennek értelmében a tanuló képes lesz a biológia tudományának megfelelő formában és módon használni a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő prezentáció-kommunikáció. A biológia tanulása során az ismeretszerzés folyamata nem nélkülözheti a hatékony, önálló tanulást. A tanuló tehát legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ennek feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait, valamint legyen képes a saját tanulási stratégiájának kialakítására, a motivációjának folyamatos fenntartására. Ugyancsak képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, munkájának értékelésére és szükség esetén információ és támogatás kérésére. A szakközépiskolai biológiának több olyan témaköre is van, amely alkalmas a szociális és társadalmi kompetencia elmélyítésére. Ezekben megismertethetjük a tanulókkal a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételeit, bemutathatjuk a magatartás olyan formáit, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalomban. A tanuló rendelkezi fog saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és megérti az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Ismerni fogja az egyénnel, a csoporttal, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és az emberi kultúrával kapcsolatos biológiai-pszichológiai tényeket.


216/455

Pedagógiai Program

Törekedünk arra, hogy a tanulóban kialakuljon az a képesség, hogy figyelembe vegyen és megértsen különböző nézőpontokat és leküzdje előítéleteit. Ez a terület alkalmas az énkép és önismeret fejlesztésére. Segítséget ad az egyén önmagához való viszonyának alakításában, az önmegismerés, az önkontroll és az önfejlesztés igényének kialakításában. A tanulók a szakközépiskolai biológia tananyag feldolgozása során megismerik népünk kulturális örökségének a biológia tudományát jellemző részét is. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar tudósok tevékenységét, munkásságát, megismerik a haza természeti kincseit. Megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású tudományos eredményeit. Megismerik az emberiség közös, globális problémáit, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködéseket. A természettudományos és szociális kompetencia sajátos szinergiája a testi és lelki egészség megőrzésének területe. Az iskolai oktatás során kiemelt feladat a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelése. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Elő kell segíteni, hogy a tanulókban kialakuljon a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás. Figyelmet kell fordítani a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, a családi életre és a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.

3.2.7.3 Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés és a tanulók természettudományos szemléletének formálása során, ezek egységében valósul meg. Nem elmélyült tudományos ismeretátadás a cél, hanem a már meglévő ismeretek kiegészítésével összegzésre, szintézisre törekvés. Az általános iskolai tudásra alapozva a tanulók megismerik az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit. A rendszerező gondolkodás kialakítását segíti annak tudatosítása, hogy mikor, mi és miért történik természetes és mesterséges környezetünkben. El kell érni, hogy a diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. Az új ismeretek feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva nyilvánvalóvá kell tenni, hogy az elsajátítandó tudás elsősorban nem önmagáért szükséges, hanem a napi tapasztalatokkal együtt megalapozza a környező világ jelenségeinek megértését, és lehetővé teszi ezek befolyásolását. A szakközépiskolában a biológia oktatása az általános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelően hasznosítható tudást közvetít. A biológia tanításának – a többi tantárggyal együtt – az is a célja, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képessége. Alapvető feladata, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán képessé tegye a tanulókat arra, hogy logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak. Képesek legyenek biológiai objektumokkal kapcsolatosan természettudományos megismerési módszereket használni. A biológia tantárgy tanulói megfigyelések és vizsgálatok, tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások bemutatásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzés élményét és


217/455

Pedagógiai Program

kialakítja annak igényét. Csoportos tevékenységekkel elősegíti az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását. A biológiatanítás feladata az általános műveltség részeként olyan természetszemlélet és biológiai tudat kialakítása, mely az élet minden formájának a tiszteletére neveli a tanulókat azáltal, hogy szemlélteti az élőlények és az életközösségek változatosságát és beláttatja a biológiai sokféleség fontosságát. Felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek az élővilág sokféleségét veszélyeztetik, és amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie a jövőben. Rámutat az életközösségek szerveződésében felismerhető alapvető összefüggésekre. Bemutatja és alátámasztja az élővilág egységét és azt, hogy ennek a rendszernek az ember is része. Ismerteti az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos alternatívák helyes kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Segíti az ember és ember, valamint ember és környezete közötti együttélési szabályok megértését. Célja továbbá, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A szakközépiskola működésének egészébe integrálódva a biológia tantárgy fontos célja, hogy a maga eszközeivel megkönnyítse a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést.

3.2.7.4 Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, egyszerűbb vizsgálatok, kísérletek önállóan elvégzésére. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat. Tegyük képessé a tanulót a kísérleti eszközök megismerésére, használatára, egyszerűbb kísérleti eszközök készítése. A vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezésére a tanult összefüggések, elméletek fényében. Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló különböző szerveződési szintű élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a biológiai művelődési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Legyen némi gyakorlata a hasonló, illetve eltérő tulajdonságok, jellemzők alapján a biológiai objektumok, jelenségek, folyamatok csoportosításában, rendszerezésében. Törekedjen a vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezésére. Segítsük elő a tanulóban az önálló ismeretszerzés igényének kialakulását. Tegyük képessé a tanulót a természeti jelenségekkel kapcsolatos saját elképzelések és a tanult tudományos elméletek megfogalmazására, a tanultaknak magyarázatokban, előrejelzésekben és cselekvésben való alkalmazására, az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelésére. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse az életkorának, szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit legyen képes összevetni, kritikusan értelmezni.


218/455

Pedagógiai Program

Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelelő szinten – a legfontosabb szakkifejezéseket helyes használatával – tudja megfogalmazni; írásban, egyszerű vázlatrajzokon rögzíteni; leolvasni, értelmezni a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, ábrák információtartalmát. Tegyük képessé a tanulót ismereteinek, a vizsgálatai eredményeinek átfogó, különböző médiaeszközöket használó, informatív és esztétikus bemutatására. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő; az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, az életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Tegyük képessé a tanulót a tudomány-technika-társadalom komplex összefüggésrendszer elemzésére, a problémák megfogalmazására, az ember természeti folyamatokban betöltött szerepének kritikus vizsgálatára. Segítsük a tanulót a természeti-társadalmi problémák megoldását célzó cselekvési lehetőségek felismerésében, a tudományos-technikai fejlődés erkölcsi-etikai vonatkozásainak helyes értelmezésében. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére. Mutassuk be az anyagi világ egészéről alkotott komplex elképzelést, mutassuk be a világ egységes felépítését az elemi részecskéktől a galaxisokig. Mutassuk be a különböző anyagcsoportok szerepét az élettel kapcsolatos folyamatokban. Adjunk képet az egyes kontinensek legismertebb életközösségeiről és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit, és segítsünk, hogy a természeti szépségek megfelelő helyet foglaljanak el értékrendjében. Kövessünk el mindent annak érdekében, hogy a tanulónak legyen igénye fizikai és lelki egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megőrzésére, tekintse ezeket az emberiség közös értékének. Tudatosítsuk a tanulóval a korszerű (egészséges) táplálkozás egészségmegőrző szerepét és ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, valamint az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagok hatásait. Törekedjünk arra, hogy a tanuló megértse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljon szerepet mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében. Érjük el annak magától értetődő elfogadását, hogy az emberi faj rasszai egyenrangúak, értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.

3.2.7.5 Belépő tevékenységformák Az élőlények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, modellek segítségével. Az élőlények felépítése és életműködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. Egyszerű kísérletek, megfigyelések önálló elvégzése és értékelése. A különféle élőlények testének, életműködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek megértése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és ismertetése.


219/455

Pedagógiai Program

A heterotróf és autotróf anyagcsere fogalmának ismerete. A természet- és környezetvédelem fontosságának belátása és kiselőadások tartása ebben a témakörben. Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok segítségével. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmában az emberi tevékenység következményeinek az ismertetése. A biológiai környezet megismeréséhez rendelkezésre álló ismeretterjesztő folyóiratok, könyvek, határozók és egyéb információhordozók használata. Tájékozódás az élővilág természetes rendszerében, a fejlődéstörténeti rendszer lényegének ismerete. Annak belátása, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni, és minderre csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása hozhat megoldást. A legfontosabb sejtalkotók szerepének felismerése, a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolat belátása. Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések közti kapcsolatok felfedezése. A legfontosabb életműködések szabályozásának illusztrálása egy-egy példával. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. A betegségmegelőzés, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. Tartózkodó magatartás a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése, és az egészség megőrzését elősegítő magatartás elsajátítása. Az emberi szexualitás folyamatának megismerése biológiai és társadalmi-etikai szempontból. Törekvés a felelősségteljes nemi magatartásra. Az öröklődés lényegének ismerete. Az élőlények és az élővilág állandó változásának belátása. Az egészségmegőrzés szükségességének megértése és a betegségmegelőzés gyakorlati megvalósíthatóságának megismerése. Egyszerű biokémia vagy élettani vizsgálatok, kísérletek elvégzése, dokumentálása, értékelése.


220/455

Pedagógiai Program

11-12. évfolyam Témakör

Tartalom Bevezetés a biológiába

A biológia tudománya Az élet jellemzői

A biológiai rendszer. A mesterséges és természetes rendszer. Az élő rendszerek tulajdonságai. A szerveződési szintek.

Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok felépítése, a vírusfertőzés folyamata és a vírusok egészségügyi Vírusok, prokarióták és jelentősége. egysejtű eukarióták A baktériumok felépítése és egészségügyi jelentőségük. Az eukarióta egysejtűek néhány képviselőjének testszerveződése és jelentősége. Az állatok teste és Az állati test szerveződésének bemutatása tipikus példákon keresztül. Az állati sejt, a szövetek típusai, funkciói. életműködései A heterotróf anyagcsere lényege. Az önfenntartó és fajfenntartó életműködés fogalma. Az önfenntartó és fajfenntartó életműködések, valamint a környezet, az életmód és a testszerveződés kapcsolata néhány fontos állatcsoportban. Az állatok öröklött és tanult magatartása, Az állatok társas viselkedése, kommunikációja. Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége. A növények teste és A növényi test szerveződésének és anyagcseréjének általános jellemzői. A növényi sejt. A növényi szövetek típusai, funkciói. életműködései A növények anyag-felvétele, a tápanyagok szállítása, az autotróf anyagcsere lényege. A növények testfelépítése. A növények szervei és ezek szerepe. A növények ivaros és ivartalan szaporodásának lényege, a zárvatermők virága. Az életmód, testfelépítés és a környezet összefüggései. Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége. A gombák teste és A gombák testfelépítésének és életműködésének sajátosságai. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. életműködései A gombák jelentősége, kölcsönhatások növényekkel és állatokkal. Az életközösségek általános jellemzői Az élettelen A környezet fogalma. Az élő- és élettelen környezet. környezeti tényezők A fény, a víz, a levegő és a talaj legfontosabb jellemzői. és ezek változásai A víz- levegő- és talajvédelem. Az élettelen környezeti tényezők élővilágra gyakorolt hatásai.


221/455

Pedagógiai Program

Az élőlények tűrőképessége. Az élő környezeti A populáció fogalma. Egyedszám, egyedsűrűség és ezek változása, koreloszlás. tényezők Populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási hálózatok. Az életközösségek Termelők, fogyasztók, lebontók. anyagés Az ökoszisztéma fogalma. Létfontosságú anyagok körforgása a természetben. energiaforgalma Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése. A természetes mesterséges életközösségek

és A természetes életközösségek. Az élővilág sokféleségének fontossága, életközösségekre. A legfontosabb hazai életközösségek. Környezetrombolás és környezetvédelem.

az

ember

hatása

Az élővilág törzsfejlődése Az evolúció alapjai Az evolúció fogalma. A fajok kialakulása, az evolúció bizonyítékai. és bizonyítékai A természetes szelekció darwini modellje. Az evolúció bizonyítékai. Az evolúció Az élet keletkezése és az evolúció legkorábbi történései. lehetséges folyamata A prokarióta és eukarióta sejtek kialakulása. A növény- és állatvilág őseinek kialakulása. A szárazföldi növények megjelenése. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. A jelenkori élővilág kialakulása. Az ember evolúciója A korai emberfélék kialakulása. A Homo nemzetség evolúciója. A nagyrasszok kialakulása. A bioszféra

jelenkori A Föld globális problémái. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője. A sejtek felépítése és működése

A sejtek felépítése és anyagcseréje

A biogén elemek és a víz. A szénhidrátok, lipidek, fehérjék és nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai.


222/455

az

Pedagógiai Program

Az eukarióta sejt legfontosabb sejtalkotói. A biológiai membránok és a sejtmag felépítése és funkciója. A passzív és aktív transzport jellemzői. A katalízis fogalma és az enzimek szerepe a biológiai folyamatokban. A felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok jelentősége. A szaporodás és A sejtciklus. öröklődés sejttani Örökletes információ a sejtben, a kromoszóma és a gén fogalma. alapjai A génműködés, az öröklődő információ megnyilvánulása. A mitózis és a meiózis folyamata és biológiai jelentősége. A mutáció fogalma, a mutagén hatások és ezek következményei.

Az ember életműködései és az életműködések szabályozása A bőr és a mozgás

A táplálkozás

A bőr felépítése és funkciói. A csontok kémiai összetétele, szerkezete és kapcsolódása, a csontváz. Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A vázizom felépítése. A mozgásszervi és bőrbetegségek, sérülések megelőzése. A mindennapos testmozgás jelentősége . A táplálkozás jelentősége és folyamatai. Az emésztés lényege. A bélcsatorna szakaszai és működésük. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek, az egészséges táplálkozás.

A légzőkészülék felépítése és működése. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A keringési rendszer A testfolyadékok összetétele, keletkezése, kapcsolatuk. Az ember keringési szervrendszerének részei és működése. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzése. A kisebb vérzéssel járó sérülések ellátásának módjai. A légzés

A kiválasztás

A kiválasztószervek felépítése. A vese működésének lényege. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

Az idegrendszer

Az idegi és a hormonális szabályozás alapelvei. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. A reflexkör fogalma. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer részei és ezek szerepe .Az életfolyamatok idegi szabályozása.


223/455

Pedagógiai Program

Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az immunitás

Az immunrendszer szerepe. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek.

A hormonális A hormonális szabályozás alapelvei, a neuroendokrin rendszer. A legfontosabb belső elválasztású mirigyek és hormonjaik. szabályozás Az életfolyamatok hormonális szabályozása. Az ember leggyakoribb hormonális betegségei. Az érzékelés

A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. A kémiai érzékelés fogalma. Az íz- és szagérzékelés. A bőr érző működése. Az érzékszervek védelme és betegségei.

Az ember Az ivarsejtek. A hím ivarszervek felépítése és működése. szaporodása A női ivarszervek felépítése és működése, a ciklus. és egyedfejlődése A megtermékenyítés, a terhesség kialakulása és lefolyása, a szülés. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás, nemi betegségek és megelőzésük. A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok jelentősége. Az embrionális és posztembrionális fejlődés szakaszai, jellemzői. Az öröklődés alapjai Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése. A gének és a környezet hatása a tulajdonságok kialakulására Több tulajdonság egyidejű öröklődése.

A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta fogalma.

A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai Általános egészségügyi ismeretek

A genetikai kutatások jelentősége. A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései.

A környezet szerepe a fenotípus kialakulásában. Az intermedier és a domináns–recesszív öröklésmenet jellemzői. Néhány fontos emberi tulajdonság, betegség, vércsoportok öröklődése.

Az emberi ivar kialakulása. A nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése.

A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás. Az orvosi ellátás igénybevétele, megelőzés, szűrővizsgálatok. Veszélyeztető tényezők, civilizációs betegségek, szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás.


224/455

Pedagógiai Program

Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség.

3.2.7.6 A továbbhaladás feltételei A tanulók tudják kiemelni és röviden megfogalmazni a különféle élőlények életműködéseinek lényegét. Ismerjék fel, hogy hasonló életműködést többféle testfelépítés is biztosíthat. Legyenek képesek különböző csoportokba sorolni az élőlényeket lényeges tulajdonságaik kiemelésével, értsék a fejlődéstörténeti rendszer lényegét. Lássák meg az összefüggést a környezetükben előforduló élőlények életmódja és a környezet között. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Használjanak ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat a biológiai környezet megismeréséhez. Legyenek képesek elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyenek képesek ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudják az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteiket röviden összefoglalni szóban, illetve írásban, legyenek képesek egyszerű prezentációkat készíteni elektronikus információtechnológiai eszközök segítségével. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak, és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki.

3.2.7.7 Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. (Szemléletformálás, a jó gyakorlatok kialakítására, a biológiai műveltségkép.) Rendszerező tevékenység és az összehasonlító képesség. - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése. (Növény- és állatszervezettani és élettani jellemzők összehasonlítása. Az ember életműködései, biokémiai ismeretek, sejtbiológia, genetika, evolúcióbiológia.) - Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban


225/455

Pedagógiai Program

- szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. - Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, és az ismereteiknek megfelelő szinten legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére. A felelősségvállalás attitűdjének kialakítása, magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. Formái: - Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. (Amelyek megválaszolásakor az is kiderül, hogy a tanulóknak helyes képzetei alakultak-e ki, jól használják-e a biológiai szakkifejezéseket, értik-e az összefüggéseket.) - Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. Sztenderdizált feladatsorokból összeállított feladatlapok, ismeretek megállapításához készített tesztek. - Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. Vizsgálómódszerek gyakorlati alkalmazásában való jártasságot bizonyító tevékenységek. - Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.

3.2.8 INFORMATIKA

3.2.8.1 Célok és feladatok A társadalom minden szférájában megjelenő számítástechnika és az IKT gyors fejlődése olyan infrastruktúrát eredményez, amely lehetővé teszi a társadalom szerkezetének az átalakítását. Az információs társadalom az emberi együttélés új módja, ahol az információ hálózatba szervezett előállítása, tárolása, forgalmazása, fogyasztása fontos szerepet játszik, kialakul a hálózati gazdaság. A társadalom régi alrendszerei is új módon kezdenek működni. Folyamatosan nő az információs termékek és szolgáltatások gazdasága, az információ árúvá válik. Az információs szektor egyre több számítógépet és munkaerőt alkalmaz. Kialakul a globális hálózati gazdaság. Napjainkban a tudás reformációja is zajlik, az egyén és a tudás viszonya megváltozik. Az interneten lényegében az egész emberi kultúra, a társadalom minden szférája reprezentálódik. Az internet nyújtotta lehetőségeket felhasználva az egyén és az információ (az egyén és a tudás) közvetlenebb kapcsolatba kerül. A kommunikáció sebessége radikálisan felgyorsul. Megváltozik az egyén magatartása is, kritikus és értő módon kell közölnie, fogadnia és kezelnie az információt. A mai iskolának is meg kell változnia az információs társadalom igényeinek megfelelően. Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, alkotni, dolgozni, művelődni, kapcsolatot, közösséget teremteni és szórakozni. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, hogy az


226/455

Pedagógiai Program

informatika iránt különösen fogékony fiatalok - megfelelő továbbtanulás után - később az információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő dolgozhassanak. Az információs és kommunikációs kultúrát minden tanuló számára hozzáférhetővé kell tenni. Az informatikai nevelésnek meg kell mutatnia, hogy a természetes és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (program, szöveg, kép, mozgókép, hang … ), amely az emberiség praktikus, műszaki, tudományos, művészi és sok másféle információit "hordozza" és megjeleníti. Az informatikaoktatás célja, hogy a tanuló mozogjon otthonosan ebben a környezetben. Képes legyen a különféle alkalmazások kezelésének elsajátítására, együttműködésre és a problémák, feladatok megoldására IKT eszközökkel. Megváltozik a pedagógus szerepe is: előtérbe kerül az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe, az ismeretek birtokosából és átadójából a tudás navigátorává és a kompetenciák fejlesztőjévé kell válnia. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra is, a tehetségekkel és a lemaradókkal való speciális foglalkozásra. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja. Az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a Nemzeti alaptantervben is megjelenő kulcskompetenciákkal. Ezeket a célokat és feladatokat differenciáltan és az életkori sajátosságoknak megfelelően kell értelmezni. Az informatikaoktatás alapfeladata a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése. Fejleszteni kell a tanulók digitális kompetenciáját. A társadalom információs technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, keresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten. A digitális kompetencia magában foglalja az információs technológiák lehetőségeinek értését és használatukhoz szükséges képességet, készséget a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, képszerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás, Internet-szolgáltatások, elektronikus kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben a tanulásban, a munkában, a kutatásban és a szabadidőben. Az egyénnek ismernie kell az információ hitelességével, megbízhatóságával és kritikus értékelésével kapcsolatos kérdéseket, az etikai és jogi vonatkozások alapjait. A digitális kommunikáció az anyanyelvi és idegen nyelvi (szóban és írásban történő) kommunikáció kiterjesztésének tekinthető, – gyakran „digitális írástudásnak” is nevezik – amennyiben magában foglalja a multimédiás, hipermédiás kommunikációt és azt az „alkalmazói vizuális-manuális nyelvtudást”, amellyel, a számítógéppel, illetve a számítógépet használva kommunikálunk. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaelemeit ki kell egészíteni a digitális médiumok rutinos használatának kompetenciáival: adatok, szövegek, táblázatok, diagramok, hangok és mozgóképek szerkesztése, értelmezése, prezentálása, különféle alkalmazásokban és az interneten.


227/455

Pedagógiai Program

A számítógépeket eredetileg nagy mennyiségű matematikai számítás gyors elvégzésére fejlesztették ki, ezért nem meglepő a matematikai és az informatikai kompetenciák rokonsága. Az informatikában fontos szerepet kap a matematikai kompetencia fejlesztése, azaz a matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának képessége, mindennapi problémák megoldása és a világ rendszereinek, folyamatainak informatikai (számítástechnikai) modellezése során. Mindezeken túlmenően a tevékenységalgoritmusok nagy szerepet játszanak a számítógépes kommunikációban, az alkalmazások és az információk kezelésében is. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázzuk, és előre jelezzük a természeti folyamatokat, illetve a rendszerek mozgását, tulajdonságait. A korszerű számítógépek és modellek alkalmazásával korábban elképzelhetetlen mennyiségű számítást lehet rövid idő alatt elvégezni. Ezzel a természettudományos és műszaki modellezés – praktikus szempontból – magasabb szintre lépett. Az informatikai-számítástechnikai kompetencia itt kapcsolódik szorosan a matematikai és a természettudományos kompetenciához. A természettudományos és műszaki-technikai kompetencia magában foglalja a kételkedő, kritikus és kíváncsi attitűdöt, a megismerés és konstruálás iránti vágyat, valamint a biztonsággal és fenntarthatósággal kapcsolatos etikai kérdések iránti érdeklődést is. Ezen a ponton szintén kapcsolódik az informatikához. A hatékony és önálló tanulást nagymértékben segítheti az informatika azzal, hogy új eszközöket ad a kezünkbe: általános és speciális alkalmazások, elektronikus tananyagok, ekönyvek, internetes adatbázisok, multimédia oktatóprogramok, valamint elektronikus oktatástechnikai eszközök (projektor, interaktív tábla …). A hatékony tanulás fel is tételezi, hogy rendelkezünk megfelelő digitális kompetenciával, ismerjük és tudjuk használni a fenti eszközöket. Az informatikai eszközök segítik a motiváció és az összpontosított figyelem folyamatos fenntartását, ezért is alkalmasak a legtöbb tantárgy tanulására. Az informatika tantárgy egyik célja, hogy a fenti eszközöket és módszereket megismertesse a tanulókkal. Az informatika gyakorlatorientált tantárgy, ami nem csak azt jelenti, hogy jelentős a számítógépes gyakorlati tevékenység, hanem azt is, hogy a feladatok zöme a hétköznapi élettel, a közösségi, iskolai és családi életvitellel, a munkával, alkotással és tanulással kapcsolatos. Mindez kitűnő lehetőséget teremt a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére. Az IKT eszközök gyakori használata megköveteli, hogy az egyén rendelkezzen a biológiai és mentális egészség megőrzésének képességével, ugyanis a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és függőséget okozhat. Az internet soha nem látott mértékben lehetővé teszi más társadalmak és kultúrák megismerését és elismerését, ezzel hozzájárul a globalizációhoz és az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez. Az információ nyilvánossá válása lehetőséget ad a demokrácia erősítésére. Az informatikaoktatás hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez, amennyiben külön foglalkozik az informatika kultúrtörténetével és az információs társadalommal, kiemelve az informatika jogi és etikai vonatkozásait. Az informatikai kompetenciák szükségesek a munka világának szinte minden információkezelést és szellemi tevékenységet igénylő területén.


228/455

Pedagógiai Program

Az informatikaoktatás elősegíti a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia tudatos fejlesztését is. A gyakorlati feladatok megoldása során olyan készségeket és képességeket fejleszt, mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés. Az informatikaoktatás tág lehetőségeket teremt az innovatív és kreatív problémamegoldásra. Az információs termékek alkotása, tervezése és gyártása során fontos szempont a mű, illetve a dokumentum esztétikai megjelenése és kifejezőképessége. (Gondoljunk a könyvkiadásra, a multimédiára vagy a webhelyekre.) Rohamosan fejlődik a digitális vagy digitalizált műalkotások, illetve művészetek száma is. Az informatikaoktatás az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciafejlesztésének egyik korszerű területe. Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár forrásközpontként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. Mindehhez azonban nem elég az informatika tantárgy. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Egyes kulcskompetenciák meghatározó szerepe különösen megfigyelhető az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés, a gazdasági nevelés, a környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, a felkészülés a felnőtt lét szerepeire, kiemelt fejlesztési feladataiban. Az informatikaoktatás és nevelés részben az ismeretek szintjén, nagyrészt azonban a feladatmegoldások, problémamegoldások, alkalmazások szintjén építi be a kiemelt fejlesztési feladatokat napi gyakorlatába. Az informatikaoktatásban a differenciálás azt a célt szolgálja, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelően, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ennek érdekében olyan differenciálást kell alkalmazni, amely optimálisan alkalmazkodik az egyének tudásához, kompetenciáihoz, olyan szervezési irányítási és értékelési módokat kell alkalmazni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak kialakulását és fejlesztését. Az egyéni és a kooperatív tanulási technikák, valamint az IKT alkalmazása erre különösen tág teret nyújt az informatikában. A tantárgy célja hogy megismertesse az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, digitális kompetenciájuk fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatikaórákon, és megfelelő motiváltsággal törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.

3.2.8.2 Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és az oktatásban előforduló más intelligens informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek


229/455

Pedagógiai Program

megelőzésére. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartására). Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Ismerje a használt informatikai eszközök működési elveit. Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje az alapvető dokumentumformákat, ezeket legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudjon kezelni és szerkeszteni multimédiás dokumentumokat. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból. Tudjon oktatóprogramokat használni. Legyen képes egy probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert eszközök, programok, alkalmazások és módszerek közül a megfelelőt. Legyen tudomása az intelligens eszközökről és növekvő jelentőségükről. Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében, az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részeit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha … akkor …). A problémamegoldás során ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje fel az adatok és az eredmények kapcsolatát. Egyszerű feladat megoldásához legyen képes algoritmust készíteni, és az algoritmust megvalósítani számítógépen (a használt fejlesztő rendszerrel). Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Kísérletezzen egyszerű folyamatok számítógépes modelljeivel, figyelje meg a paraméterek módosításának hatását. A tanuló ismerje a közvetett (technikai) kommunikáció modelljét és néhány eszközét. Legyen jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon adatokat megkeresni, letölteni és elhelyezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén: csoportos kommunikációs formák, elektronikus levelezés. Tudja használni a mobilkommunikáció lehetőségeit. Legyen tájékozott a média (internet, televízió, rádió) szerepéről. Ismerje a hagyományos médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene). Ismerje és használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a multimédiát. Ismerkedjen az új médiumokkal (virtuális valóság, interaktív média). Tudjon használni médiainformatikai eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben. A tanuló ismerkedjen meg a számítástechnika történetével, a mai informatika alkalmazásaival és fejlődési irányaival. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Tanulmányozza az informatika társadalmi szerepét, az információs társadalom főbb jellemzőit, az újonnan felmerülő pszichológiai és szociális kérdéseket. Ismerje a programok


230/455

Pedagógiai Program

és adatok használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség). Legyen tudatában a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és a személyiségre káros hatásainak (pl. játék-függőség, gerinc vagy a szem károsodása). Legyen tájékozott az ekereskedelemről. Tudjon terméket és szolgáltatást interneten rendelni, illetve vásárolni. A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információs-tanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, informatikai eszköztudását, és a megfelelő viselkedés normáit. Ismeretei bővítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az internet és az elektronikus könyvtár használatában. Feladatai megoldásához rendszeresen használja a folyóiratokat, lexikonokat, szótárakat, kézikönyveket, az ismeretterjesztő irodalmat, a különböző médiumokat, valamint az interaktív multimédiát. A dokumentumtípusok ismeretében legyen képes azok önálló használatára. Ismerje a könyvtártípusokat, a kézikönyvtár informálódásban betöltött szerepét. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni nyilvántartásokban, a könyvtár adatbázisaiban, katalógusaiban. Tudjon forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. Tudjon a dokumentumokból idézni, és a forrásokra szabályosan, etikusan hivatkozni. Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemzése és feldolgozása alapján.

3.2.8.3 9. évfolyam Fejlesztési feladatok TÉMAKÖRÖK TARTALMAK

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK

Az informatikai eszközök használata megfelelő A számítógépterem rendjének, a Hardverés Ergonómiailag szoftverkörnyezet számítógépes munkakörnyezet. A gépek balesetmentes használatának Neumann-elvű számítógépek megismerése. A perifériák helyes felépítése. A számítógép és használata. Adott informatikai különféle perifériái. eszközök kezelésének gyakorlása. Egyes informatikai eszközök Az informatikai környezet tudatos működésének fizikai, elektronikai alakítása. Az eszközök működési alapjai. elvének megértése. Például, gyűjtsünk információkat korszerű IKT eszközökről kiscsoportokban és számoljunk be róluk. operációs rendszer, a Be- és kilépés az iskolai hálózatba. Az operációs Az rendszer és számítógépes hálózat és a A helyi rendszer, illetve a segédprogramok szolgáltatásai. A számítógépes hálózat környezete hálózatok felépítése. szolgáltatásainak használata. Adatbiztonság és a kártékony Szoftverek, adatok etikus programok. használata. Szervizműveletek. Problémamegoldáshoz a hardverés a szoftvereszköz tudatos választása.


231/455

Pedagógiai Program

Például, rendezzünk „vadászatot” kártékony programok és kéretlen levelek ellen. Rendezzünk „nagytakarítást”: törlés, tömörítés, biztonsági másolat, töredezettségmentesítés. Infokommunikáció program speciális Kommunikáció az Az elektronikus levelezés fejlett Levelező szolgáltatásai. Levelezőlisták. beállításainak alkalmazása. interneten az Levelezőlisták használata. Keresés Közhasznú adatbázisok interneten. Hasznos webhelyek. az adatbázisokban. Céltudatos információkeresés az Böngészés és összetett keresés az interneten, részletes keresés, interneten. Képek és multimédiás szűrők. Térképek az interneten. anyagok keresése és felhasználása. Multimédiás anyagok keresése és Térképek használata a világhálón. alkalmazása. Fórumok használata. Csoportos kommunikációs Csevegés, telefonálás az interneten. formák az interneten (fórum, csevegés telefonálás…). interneten. Tranzakciók az Vásárlás, rendelés, ügyintézés az Ügyintézés interneten és/vagy mobilon, Webáruházak keresése. interneten telefonon. Termékek és szolgáltatások rendelése és vásárlása. Médiainformatika A hagyományos médiák digitális Internetes portálok látogatása: tévé, változatai az interneten. rádió, újság. E-könyvek, portálok. Elektronikus könyv kezelése, Virtuális valóság alkalmazások. olvasása. Virtuális valóság használata. Informatika-alkalmazói ismeretek Képszerkesztés grafika

és képszerkesztő fontosabb Rajzoló és Képszerkesztők használata. szolgáltatásai. A digitális színes alkalmazások a különböző képek felépítése és formátumai, Konvertálás képformátumok között. A típusai. A rajzolás eszközei. Képek megfelelő rajzeszköz kiválasztása. vágása és retusálása. Fények és A rajzeszközök és a színek színek módosítása. kezelése. Rajzok, ábrák készítése. fényképek alakítása Transzformálás. Feliratok. Digitális retusálása, nyomtatása. Képek nyomtatása. Például képgaléria készítése iskolai


232/455

Pedagógiai Program

eseményekről, rendezvényekről vagy szép épületekről vagy híres és elismert emberekről. Rajzos-szöveges dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. A multimédia elemei: szöveg, Multimédia dokumentumok Multimédiás szerkesztése. elemek szerkesztése rajz, fénykép, videó, hang, készítése, animáció. Hanganyagok és mozgóképek lejátszása multimédia számítógéppel. Például, szerkesszük a kiránduláson felvett videókat és mutassuk be az osztálynak. Továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon alapvető könyvtár és állományműveleteket végezni a számítógépen. Ismerje a számítógép gyakori perifériáinak funkcióit, tudja használni azokat. Használja a leggyakoribb helyi és távhálózati kommunikációs lehetőségeket: e-mail, böngészés, keresés. Tudjon adatbázisban keresni az interneten. Ismerjen rajzoló-képszerkesztő alkalmazást. Tudjon rajzolni, képet módosítani, dokumentumban felhasználni. Tudjon multimédia hanganyagot, mozgóképet lejátszani.



Informatika-alkalmazói ismeretek Szövegszerkesztés

Egy szövegszerkesztő Szövegbevitel, gépelés, javítás, szolgáltatásai. Szövegbevitel, korrektúra. javítás, módosítás. Mentés és A szöveg karakter szintű nyomtatás. Dokumentumok formázása. formátumai. Karakterformázás. Bekezdések formázása: igazítások, Bekezdésformázás, behúzások, listák. Képek oldalformázás. Képek, beillesztése, másolása, formázása. objektumok beillesztése és Tabulátorok alkalmazása a Táblázatok formázásuk. dokumentumban. Tabulátorok, hasábok. bevitele, formázása. Táblázatok formázása. Stílusok, Bekezdésstílus készítése. Körlevél sablonok használata. Körlevél. szerkesztése. Dokumentumtípusok. Meghívó, kérvény, levél, meghatalmazás, szerződés, névjegy készítése. Összetett dokumentumok alkotása leírás és minta után vagy szabadon. Kész dokumentum mentése,


233/455

Pedagógiai Program

nyomtatása. Például, készítsük el kiscsoportban egy osztálykirándulás szépen formázott beszámolóját. A látott nevezetességeket bemutató, az átélt eseményeket leíró formázott szövegeket, képeket és rajzokat. dokumentumok Esztétikus, dinamikus és interaktív Prezentációkészítés Prezentációs felépítése, sablonok. bemutató tervezése a tartalom, Szövegbevitel. Képek, forma és működés szempontjából. mozgóképek. Rajzok. Bemutatók, elektronikus Animációk. Táblázatok, faliújságok létrehozása. Bemutatók diagramok. Vetítés, interaktivitás. szerkesztése. Bemutatók vetítése és kiselőadások megtartása. Például, készítsünk reklámot, kirakati bemutatót egy vagy több termék részletes bemutatásához. Készítsünk interaktív bemutatót egy utazásról. Infokommunikáció Publikáció interneten

dokumentumok Weboldalak, kisebb webhelyek az Adatok, elhelyezése megfelelő publikálása az interneten, formátumban az interneten. webfejlesztő vagy ftp. program alkalmazásával. Könyvtári informatika és kiselőadások, Könyvtárak története. Kutatások a könyvtárak Könyvtárak típusai és bemutatók kultúrtörténetéből. szolgáltatásaik. könyvtári szolgáltatások A könyvtári médiumok, A dokumentumok csoportosítása. megismerése. Megadott művek Katalógusok és tájékoztató keresése és tematikus gyűjtőmunka a könyvtár állományában. eszközök. és információkeresés. Forrás- és információkeresés. ForrásKönyvtári médiumok használata A médiumok megkülönböztetése formai és használati jellemzőik, a tanulásban. információs értékük alapján. Különféle könyvtári médiumok használata. Például, keressünk szövegeket és oktatási anyagokat a „hatékony és önálló tanulás” témakörben, a könyvtárban és az interneten. Elemezzük a talált anyagokat és állítsunk össze 1 - 3 oldalas


234/455

Pedagógiai Program

ajánlást, különféle hivatkozásokkal „Hogyan tanuljunk?” címmel. Továbbhaladás feltételei Önállóan tudjon minta és leírás alapján szöveges dokumentumot szerkeszteni. Tudjon néhány diából álló esztétikus és tartalmas bemutatót készíteni és levetíteni. Ismerje a könyvtártípusokat. Ismerje a könyvtári médiumokat, dokumentumokat és használja az iskolai könyvtár alapvető szolgáltatásait. Legyen képes tájékozódni a könyvtár tér- és állományszerkezetében. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban.



Infokommunikáció Az információ és az Az információ és az adat. Az információ, az adat, az Az analóg és a digitális jel. adatmennyiség fogalmak helyes adat Titkosírás és a kód. használata. Kettes számrendszer. Számok és Az analóg és a digitális jel karakterek kódolása. egymásba alakíthatóságának Képés hangkódolás. megértése. Logikai műveletek. Titkosírások készítése, megfejtése, Információátvitel modellje. kódolás. Számok átváltása a kettes, A mobil korszerű szolgáltatásai. tízes és tizenhatos számrendszerek között a kalkulátor használatával. Karakterek kódolása. Logikai műveletek végzése. Logikai feladatok, rejtvények megoldása. A mobiltelefon korszerű szolgáltatásainak használata. Informatika-alkalmazói ismeretek Weblapok szerkesztése

dokumentumok A web felépítése. Hipertext Egy weblapszerkesztő létrehozása és használata. Szöveget, tartalmazó esztétikus szolgáltatásai. Célszerű és képet esztétikus webhelyek. Weblapok weblapok készítése, formázása. Hivatkozások rendszerének tulajdonságai. Szövegformázás. Képek létrehozása. tulajdonságai és formázásuk. Táblázatok készítése weblapon. Hivatkozások létrehozása a Dinamikus objektumok elhelyezése a weboldalon (animációk, hangok, weblapon. Táblázatok tulajdonságai. mozgóképek). Táblázatok készítése, formázása. Például, készítsünk saját vagy


235/455

Pedagógiai Program

Dinamikus információk.

Táblázatkezelés

osztály honlapot. Készítsünk honlapot egy tetszőleges (képzeletbeli) vállalkozásnak, alapítványnak, intézménynek A táblázatkezelők szolgáltatásai. Táblázatkezelővel megoldható A táblázatok felépítése, feladatok áttekintése. Adatok alapfogalmak. csoportosítása, értelmezése. A Adattípusok és formátumok. feladatmegoldáshoz szükséges Hivatkozások, műveletek, táblázatok, adattípusok tervezése. képletek. Adatok bevitele a táblázatba. Képletek és adatok másolása, Műveletek, képletek, függvények hivatkozások. Rendezés. alkalmazása. Táblázatok formázása, Táblázat formázása. diagramok készítése. Tantárgyi Különféle függvények feladatok megoldása. használata. Például, oldjunk meg a szakmai Diagramkészítés, irányultságnak megfelelő grafikonkészítés. feladatokat táblázatkezelővel. Logikai műveletek és Végezzünk gazdaságossági függvények. számításokat, az egyéni életvitelt Keresőfüggvények. érintő problémák kapcsán (biztosítás, mobil tarifák …)Függvények ábrázolása. Adatok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. Táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus táblázatok készítése.

Továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje az adat, információ és kód fogalmát. Képes legyen egyszerű logikai feladatokat megoldani. A tanuló tudjon egyszerű weboldalt szerkeszteni webszerkesztő alkalmazással. Tudjon hiperhivatkozást elhelyezni weblapon. Ismerje a táblázatkezelés alapfogalmait és tudjon egyszerű táblázatokat szerkeszteni, benne egyszerű képletekkel számításokat végezni. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramon megjeleníteni.

3.2.8.6 12. évfolyam Fejlesztési feladatok TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Adatbázis-kezelés


Adatbázismodellek, Adattábla, mező, rekord, alapfogalmak. kulcsmező, állomány fogalmak Az adatbázis-kezelő értése, helyes használata. szolgáltatásai. Adatbázis Adattípusok használata. tervezése. Adatok tárolásához egyszerű Táblák létrehozása. Űrlapok, adatbázis tervezése és kialakítása.


236/455

Pedagógiai Program

interaktív adatkezelés. Adattáblák létrehozása. Űrlapok Adattáblák közötti kapcsolatok. használata. Kapcsolatok kialakítása. Szűrés, keresés, rendezés, Lekérdezések. Jelentés készítése. összesítés. Relációs adatbázis alapszintű Lekérdezések. kezelése. Jelentés készítése, nyomtatása. Használjunk a szakmai irányultságnak megfelelő adatbázisokat. Használjunk adatbázisokat hétköznapi problémák (kérdések) megoldására! Például: hány kalóriát tartalmaz egy étel, hol és mikor játszanak egy filmet, színdarabot, milyen tömegközlekedési eszközzel és mikor juthatunk el A városból Bbe? Térinformatikai adatbázisok. Térinformatikai adatbázisok: térképek, térképi keresők, útvonalkeresők használata a gyakorlatban. Infotechnológia Algoritmizálás, adatmodellezés

Algoritmizálás, adatmodellezés

Folyamatok rendszerek modellezése

Algoritmusok a gyakorlatban. Hétköznapi tevékenységsorok, Algoritmusok leírása általános algoritmusok leírása. Adott feladat eszközökkel. megoldásához algoritmus tervezése. Programozási nyelvek és a A szükséges adatok és eredmények programok. megtervezése. Egy fejlesztő rendszer használata. Elemi és összetett adatok, képletek függvények használata. Elemi adattípusok. Konstansok és és és ciklusok változók. Adatok bevitele, Elágazások tárolása és megjelenítése, alkalmazása. Fejlesztő rendszer használata. közlése. alkalmazása Képletek és függvények Típusalgoritmusok életszerű, gyakorlati feladatok használata. során. Feltételes elágazások. megoldása Ciklusok típusai. (Összegzés, keresés, megszámlálás, Összetett adattípusok, tömbök. rendezés.) Például, oldjunk meg a szakmai Típusalgoritmusok. irányultságnak megfelelő A programkészítés lépései. feladatokat, modellezzünk egyszerű rendszereket. A kész program tesztelése és alkalmazása. megoldása Egyszerű modellek megismerése és Problémák számítógépes modellekkel. vagy fejlesztése, „kísérletezés” a modellekkel. Az eredmények megfogalmazása.


237/455

Pedagógiai Program

eszközök és Problémamegoldó tevékenység Problémamegoldás Informatikai módszerek kiválasztása és tervezése. komplex alkalmazása. Problémák megoldása egyénileg Tantárgyi és iskolai problémák, vagy csoportban. Kooperatív feladatok megoldása. munkák, projektek. Számítógéppel irányított vagy Intelligens eszközök, robotok intelligens rendszerek. és/vagy virtuális eszközök szabályozása, tanítása, irányítása. Információs társadalom korszakok a Kutatómunkák és dolgozatok, Az informatika Információs történelemben. prezentációk, weblapok írása fejlődéstörténete A számítástechnika története. és/vagy bemutatása, előadása az Az internet és az IKT forradalma. informatika történetének egy-egy Fejlődési trendek, a robotok. érdekes eszközéről vagy Az IKT veszélyei a technológiájáról. személyiségre és az egészségre. információs vagy A jellemzők megvitatása, Az információs Az tudástársadalom fő jellemzői. összevetése a legújabb szociológiai, társadalomról A gazdaság, a környezet, a gazdasági adatokkal. kultúra és a személyiség az Kutatómunkák az információs információs társadalomban. társadalomról.Az elektronikus A környezetvédelem lehetőségei. demokrácia osztályvagy Az élethosszig tartó tanulás. iskolaszintű „kipróbálása”, és/vagy Az információ (adat, tudás, társadalmi méretű esélyeinek felfedezés, szabadalom, megvitatása. találmány, szerzői mű …) mint Az információ és a tudás, mint termék, szolgáltatás és áru. érték: a társadalmi lét különböző szféráiból vett példák megbeszélése. A szoftverek csoportosítása a Konkrét szoftverek csoportosítása. Etika és jog felhasználói jog szerint. Licencszerződések tanulmányozása, A szellemi termékek védelme, szövegértése. felhasználása és a szerzői jog. A szerzői és a szabadalmi jogból Alapvető viselkedési, publikálási idézett szövegek tanulmányozása, szabályok. A szabad felhasználás megértése. köre. Adataink védelme. Adatok (adataink) csoportosítása az Adatvédelem. értékük és a szükséges védelem Az információ Az adatok hitelessége. Az információ és a tudás (titkosság) szerint. Hagyományos és megbízhatósága. megbízhatósága. elektronikus hitelesítés. Az internetes források Példák felkutatása a média megbízhatósága. információinak megbízhatóságával kapcsolatban, az „elhallgatott” információ szerepe.


238/455

Pedagógiai Program

A tudományos és az áltudományos ismeretek felismerése, megkülönböztetése. Könyvtári informatika Médiainformatika Az iskolai könyvtár információs A könyvtári információs rendszer felhasználása a tanulásban. rendszere. szükségletek Elektronikus könyvtár, internetes Információs használata. felismerése és kifejezése. Forrás- és adatbázisok Digitális könyvtári médiumok. információkeresés. Katalógusok és tájékoztató A problémahelyzetnek megfelelő eszközök. tájékoztató eszközök kiválasztása Forrás- és információkeresés. és komplex használata. Forrásfelhasználás. A médiumok tartalmi hitelességének, formai esztétikai értékének megítélése. Könyvtári médiumok alkotó felhasználása az etikai normák követésével.

3.2.8.7 Továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon információt keresni, megjeleníteni adatbázisban. Tudjon adattáblát feltölteni megfelelő adatokkal. Képes legyen adatbázisban egyszerű lekérdezést végrehajtani. A tanuló tudjon értelmezni alapvető algoritmusokat. Legyen képes egyszerű elágazást és ciklust tartalmazó algoritmust leírni és értelmezni. A tanuló legyen képes egyszerű feladat megoldásához algoritmust tervezni, leírni, kódolni, számítógépen futtatni és az eredményt értelmezni. A tanuló ismerje az információs társadalom legfontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a szellemi termékeket a jog védi. Tudja, hogy a szoftvereket csak a licencben meghatározott feltételekkel szabad használni (a copyleft kivételével). A tanuló tudjon jegyzéket készíteni a megtalált forrásokról. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokról. Legyen képes a problémahelyzetnek megfelelő tájékoztató eszközök kiválasztására és használatára.

3.2.8.8 Szempontok a tanulói tevékenység értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt területeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. Ebben az alapvető ismeretelemek mellett olyan tanulói képességekkel összefüggő tevékenységek szerepelnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tanulók a következő évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők:


239/455

Pedagógiai Program

- Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, lejegyzése, rendszerezése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, transzformációs képességek. - Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. - Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók számonkérése során a hagyományos osztályozás mellett használjuk a rövidebb-hosszabb szóbeli értékelést is. A tanulást segítő diagnosztikus értékelés úgy hatékony, ha megadjuk a javítás lehetőségét, hiszen legfőbb feladatunk a tanuló informatikai kompetenciáinak fejlesztése. Ez az értékelés a tanulási folyamat irányításának eszköze, nem a tanulók rangsorolása. Ezzel szemben a végső jegynek az informatika tudásszintet kell tükröznie, nem más szaktárgyi tudást, nem a magatartást vagy egyéb szempontot. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet. Formái: - Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. - Szóbeli beszámoló - Írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. Törekedni kell arra, hogy a feladat megoldásához más szaktárgyi tudást és készséget, vagy egyéb ismeretet csak minimális mértékben használjunk. A feladatok ne legyenek sem túl szokatlanok, sem túl bonyolultak, az órai gyakorlathoz igazodjanak, emellett adjunk olyan feladatot is, amely a tehetségesebb és gyakorlottabb tanulóknak szól. Csak azt szabad értékelni, amit a feladat egyértelműen kér (előír). A tanulónak ne kelljen kitalálnia, hogy a kérdéseken túlmenően mire vagyunk még kíváncsiak. Írásbeli munka lehet fogalmakat, ismereteket vagy a problémamegoldást ellenőrző dolgozat, nagyobb otthoni vagy könyvtári munkára építő házi dolgozat, vagy témazáró elméleti feladatlap. A tanulóknak legtöbbször gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk az operációs rendszert és a különböző alkalmazásokat vagy a könyvtárat használva. - Szóbeli felelet lehet egy-egy kérdésre adott válasz, hozzászólás, kiselőadás például az informatika történetéből, beszámoló valamely összetett feladat megoldásáról. - Kiselőadás (például az informatika történetéből), írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése. Az egyéni értékelés összegzésének összetevői: - Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége alapján. - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. - Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.


240/455

Pedagógiai Program

3.2.9 TESTNEVELÉS ÉS SPORT A modernizációval, a városiasodással együtt járó fizikai megterhelés és aktivitás csökkenését az iskola - melynek feladata a korszerű tudásanyag átadása, esélyegyenlőtlenségek csökkentése, személyiség- és képességfejlesztés, szocializáció stb. még a legjobb akarat mellett sem tudja teljes mértékben ellensúlyozni. A testedzés hiányára utal a magas arányban előforduló gerincdeformitásos, lúdtalpas, magas vérnyomásban szenvedő tanulók száma. A testi nevelés a nevelés egységes folyamatán belül egy sajátos nevelési terület. Egészség, erőnlét, fizikai cselekvőképesség és alkotóképes szellemi tevékenység együttes és egységes jellemvonásai a sokoldalúan felkészült, jól képzett embernek. A testi nevelés nem kizárólagosan csak a pedagógusok kötelessége, hanem a szülők, a szociális környezet, az egész társadalom feladata. Az iskolai munka a tanulók részére nagyobbrészt szellemi igénybevétel, a fizikai cselekvőképességet főként a testnevelés és sport tudja kialakítani. A sporttevékenység folyamatában olyan általánosításokat, cselekvési elveket és összefüggéseket fedeznek fel a tanulók, amelyek a mindennapi élet gyakorlatában nélkülözhetetlenek. A mozgásos cselekvések komoly szellemi és fizikai követelmények elé állítják őket. A testnevelés és a sport közvetlen módon befolyásolja a tanulók erkölcsi neveltségét, formálja jellemüket, akaraterejüket, bátorságukat a különböző nehézségű feladatok, akadályok leküzdésével, versengéssel, versenyekkel. Az ellenfél megbecsülése, a sportszerű küzdelem, a közösséghez való tartozás mind jellemformáló tényező a személyiségformálásban. Tudatosítja az egyéni és közösségi cselekvés értékét, az egyéni és közösségi érdekek egységét. A szép, harmonikus mozgások esztétikai élményt jelentenek. A játékos küzdelmek eredményeként kiharcolt győzelem, a sikerélmény olyan szilárd érzelmi és motivációs bázist alakít ki, amely életre kiható sportszeretetet, gazdag érzelemvilágot teremt meg.

3.2.9.1 Tantervi célok és feladatok A testnevelés tantárgy egy cselekvéses tevékenységforma, konkrét műveltségtartalommal (ismeretanyaggal), cél-, feladatrendszerrel, eszközökkel és követelményrendszerrel, amelyek az életkori sajátosságokat figyelembe véve járulnak hozzá az iskola pedagógiai programjában meghatározott célkitűzésekhez. Iskolánkban a testnevelés célja, hogy az egész oktató - nevelőmunka részeként a különböző mozgásanyagok és sportágak, felhasználásával segítse elő a tanulók komplex nevelését, úgy hogy képesek legyenek alkotó, hasznos munka elvégzésére. Célok: Szabad, szuverén, kreatív, erkölcsileg jellemes ember nevelése. Ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját. Széles körű elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek, és készségek célszerű viselkedésbe integrálásával segítse elő a tanulók szocializációját. Ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi, prevenciós értékeit. Legyenek cselekvésbiztosak, mozgásuk legyen koordinált, esztétikus. A rendszeres fizikai aktivitás váljon életmódjuk szerves részévé. Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt képes csak teljesíteni, bővítve a tanulók mozgáslehetőségét, mint pl. sportköri foglalkozások,


241/455

Pedagógiai Program

szakosztályi edzések, versenyek, osztályok közötti bajnokságok, középiskolai diákolimpiák. A szabadidő aktív eltöltésére, a mozgásos cselekvéskultúra fejlesztésére a délutáni sportfoglalkozásokon röplabda, kosárlabda és labdarúgás sportágakban tud az iskola lehetőséget biztosítani.

3.2.9.2 Feladatok: A tanulók pszichoszomatikus fejlettségéhez és érdeklődéséhez igazodó játékos mozgástevékenységgel gazdagítsa és fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, továbbá pótolja az esetleges elmaradásokat. Fizikai és mozgásos feladatmegoldó képességeik, cselekvőképességük emelése révén tegye alkalmassá a tanulókat az órán, a munkában és rendkívüli körülmények között adódó feladatok megoldására. Ismerjék a szabadban végezhető mozgások egészségjavító lehetőségeit és határait, s hosszútávra megalapozzák ezek igényét, szokássá érlelődését. A sportgyakorlatok révén elérhető sokoldalú élettani hatás kiaknázásával segítse, hogy az iskola befejezésekor a tanulók legyenek egészségesek, testileg jól fejlettek, a mozgásos terheléssel és az időjárással szemben ellenállók és edzettek. Értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek, és önállóan hajtsanak végre relaxációs gyakorlatokat. A különböző sportágak és a testnevelési és sportjátékok alapelemeinek elsajátíttatása-, a játékszabályok betartása a fair-play szellemére neveljen. Az iskolai és csapatversenyeken erősítse a tanulókban a küzdőképességet, a csapatszellemet, a siker és a kudarchelyzetek elviselését, a helyes önértékelés kialakulását. Rendszeretetük, fegyelmezett magatartásuk, szép, harmonikus mozgásuk kialakításával járuljon hozzá az esztétikai neveléshez. Segítse a helyes önértékelés kialakítását, a teljesítménynek, mint értéknek a felismerését!

3.2.9.3 Fejlesztési követelmények Saját tapasztalataik alapján alakuljon ki bennük az a meggyőződés, hogy a testnevelésben megszerzett tudásuk, képzettségük a sporton kívül az élet különböző területein, helyzeteiben is hasznos. (fizikai cselekvőképesség, balesetek, sérülések elkerülése, erőnlét, küzdőképesség stb.) Alakuljon ki a tanulókban a mozgásos tevékenységformák hátterében lévő fizikai, biológiai, pedagógiai elvek megismerésének és értelmezésének szükséglete. A természetben űzhető sportokkal ismerjék meg a szabadban, jó levegőn végezhető mozgások egészségjavító lehetőségeit és hatásait, s hosszútávon alapozzák meg ezek igényét, szokássá érlelődését. Ismerjék a sporttörténet legfontosabb eseményeit, a világszínvonalon teljesítő versenyzőket, érdeklődjenek a magyar és a nemzetközi sportélet eseményei iránt.

3.2.9.4 Követelmények 1. Egészséges testi fejlődés A tanulók az alkalmazás szintjén ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét. Alakuljon ki a tanulókban a cselekvésbiztonság érzése, amely a mozgáskultúra eredményeként hozzájárul ahhoz, hogy a rendszeres fizikai aktivitás beépüljön életvitelükbe.


242/455

Pedagógiai Program

Rendszeresen vegyenek részt a tanórán kívüli sportórákon és sportköri foglalkozásokon. Igyekezzenek felszámolni esetleges szervi-, szervrendszeri fejlődési lemaradásaikat. Tudatos testmozgással előzzék meg, vagy korrigálják tartási rendellenességüket, kerüljék a gerincoszlopot károsító testhelyzeteket, terheléseket. Ismerjék az edzettségük ellenőrzéséhez szükséges alapvető élettani mutatók mérését (pulzusmérés). Ismerjék és alkalmazzák az egészséges életmód tudnivalóit. (étkezés, tisztálkodás, öltözködés, életvitel) Legyenek tisztában saját fejlődő szervezetük legfontosabb jegyeivel, ismerjék a szervezet edzésének legáltalánosabb módjait, amelyek egészségük megtartásához szükségesek. 2. A mozgásműveltség fejlesztése Labdás ügyességük fejlődjön olyan szintre, hogy a sportjátékokat (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda) eredményesen tudják játszani. Tudjanak elfogadható szinten játszani két sportjátékot, ismerjék azok szabályait, alkalmazzák a támadási és védekezési megoldásokat Játékkészségük fejlődjön magas szintre asztalitenisz, tenisz, tollaslabda sportágakban. Ismerjék, és magatartásukban érvényesítsék a test-test elleni küzdelemmel kapcsolatos morális szabályokat. Fejlődjön izomérzékelésük, ritmus, reakció és térbeli tájékozódó képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is növekvő biztonsággal uralják testhelyzetüket. 3. A motorikus képességek fejlesztése Ismerjék az erő- és állóképesség-fejlesztés legfőbb elveit. Tudjanak képességfejlesztő programot kialakítani saját maguk számára. A mozgáskultúra fejlesztése érdekében állandóan növeljék motorikus képességeik színvonalát (erő, gyorsaság, állóképesség), hogy lehetővé váljon az atlétika, torna, sportjátékok és a küzdősportok ismereteinek elsajátítása a teljesítőképes tudás szintjén. Érjenek el jelentős fejlődést, érzékelhetően fejlődjön teljesítményük vágta- és tartós futásban, távol- és magasugrásban, súlylökésben. 4. A mozgásigény fenntartása Rendelkezzenek a tanulók a játék és versenyszervezés terén megfelelő jártassággal. Ezt kamatoztassák családi és baráti körben is.

3.2.9.5 A könnyített és gyógytestnevelés részletes követelményei A könnyített testnevelésre utalt tanulókkal szembeni elvárások megegyeznek a normál testnevelésben megjelenített részletes követelményekkel, kivételt képeznek a számukra ellenjavallt feladat-megoldások. Foglalkoztatásukra egészében is jellemző az alacsonyabb terhelés és egyéni bánásmód. Az iskolai gyógytestnevelés célja, hogy a testnevelés eszközével és a gyógytestnevelés sajátos módszerével az egészségileg károsodott ill. testi fejlődésében elmaradott tanulók egészségi állapotának javítását, helyreállítását elősegítse. Szakorvosok által gyógytestnevelésre utalt tanulókkal a szaktanárok szervezett kereteken belül, célirányos, differenciált foglalkoztatásokkal (tornaterem-uszoda) készítsék elő a normál testnevelésben való részvételüket. Ennek érdekében a szaktanároknak meg kell akadályozni a tanulók egészségi állapotának további romlását, segíteni kell az egészség helyreállítását. A tanulók deformitásainak, elváltozásainak javítását szolgáló speciális gyakorlatok megtanításával (egyéni gyakorlatok, házi feladatok) el kell érni az önálló, tudatos, pontos kivitelben végrehajtott mozgásanyag rendszeres végeztetését és a terheléshez való szoktatást.


243/455

Pedagógiai Program

Tudatosítani kell a tanulókkal a gyakorlatok végrehajtásához szükséges elemi funkcionális anatómiai ismereteket. Pl. főbb izomcsoportok működése, mobilizálás - erősítés variálása, gerinc helyzetének függése a medence állásától stb. Ellensúlyozni kell a különböző elváltozásokból fakadó kisebbségi érzésüket, gátlásaikat. Ki kell alakítani a pozitív személyiségjegyeket, önfegyelem, önbizalom, akaraterő, határozottság. A tanulóknak tisztába kell lenniük saját diagnózisaikkal, a gyakorlatok hatásával és értelmével. A tanulók aktív együttműködése elengedhetetlen feltétele az eredményes munkának, tudniuk kell, hogy a rendszeres gyakorlás haladást jelenthet az egészséges állapot felé. A tanulóktól elvárt követelmény a pontos kivitelben végrehajtott korrekciós gyakorlatok elsajátítása és rendszeres végzése tornateremben, uszodában és otthon.

3.2.9.6 Ellenőrzés, értékelés A pedagógiailag helyesen alkalmazott és rendszeresen végzett ellenőrzés nélkülözhetetlen eleme annak a nevelési folyamatnak, amely a tanulókban kialakítja a saját teljesítményükkel kapcsolatos pozitív értékrendet. Az osztályzat kialakításánál a helyes technikai végrehajtást, a tanultak változó verseny és játékhelyzetekben való eredményes alkalmazását, valamint a tanuló aktivitását kell figyelembe venni. Ezzel értékeljük, elismerjük a tanulók tevékenységét, akarati, erkölcsi tulajdonságait, s ösztönözzük a még aktívabb részvételre. Ha az osztályzásnál a tanórán kívüli sporttevékenységet, a versenyeken elért eredményeket is értékeljük, elősegíthetjük a sportfoglalkozásokon való nagyobb részvételt.

3.2.9.7 Kulcskompetenciák Egészségvédelem és anyanyelvi kommunikáció: Az egészségnevelés és anyanyelvi kommunikáció célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. Mindezek mellett tudatosan és minden tekintetben kielégítő módon tudjanak kommunikálni és saját véleményüket artikuláltan, határozottan kifejteni az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban. El kell érni, hogy értsék meg, tegyenek saját egészségük érdekében. Ismerjék - az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalókat; - a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit; - az egészségre káros szokásokat (helytelen táplálkozás, inaktív életmód); - az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztésnek kérdéseit; - az egészségérték tudatosítását. Továbbiakban őrizzék meg a pubertáskor során a korábban kialakított egészségvédő szokásokat, helyezzék előtérbe az egészséges sportprogramokat a káros szenvedélyekkel szemben. Értsék az eltérő klimatikus viszonyok között történő sporttevékenység előnyös hatásait. Ismerjenek több relaxációs eljárást. Ismerjék a növekvő szervezet igénye és a mozgásszegény életmód általánossá válása miatt a biomechanikailag helyes testtartás jelentőségét, annak automatizálását és fenntartását, az ön - és másokra veszélyes viselkedésekkel szembeni helyes értékítéletek elfogadását. Értsék az optimális folyadékszükséglet, a táplálkozás és a pihenés egy - egy lényeges információját és a saját nem higiéniáját. Edzettség, teherbírás fejlesztése és a tanulás megtanulása kompetencia: Kövessék az objektív adatok alapján a saját edzettségi állapotukat, hozzanak egyéni döntéseket a saját mutatók önálló javításában, fejlesztésében. Tartsák egyensúlyban a testi és


244/455

Pedagógiai Program

szellemi terhelést. Fejlesszék a keringési és légzőrendszert a kontrolált mérések segítségével; az erő és gyorserő mérhetőségének megismerésével egy - két motoros gyakorlat által. Fogadják be a tudományos ismeretterjesztés testkultúrával kapcsolatos produktumait. Képviseljék a fittséget, az ép lelkületű edzett fizikumot, mint értéket a társas korosztályos kapcsolatokban. A tanulók önmagukkal szemben megfogalmazható lényeges fejlesztendő célja a „tanulás megtanulása” kompetencia fejlesztése. A tanulók törekedjenek azon képességeik fejlesztésére, melynek segítségével egyénileg és csoportban is meg tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez szükséges tanulásukat, ideértve az idővel és információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Fejlesszék a tanulók azon képességeiket, ami rávezeti saját magukat arra, hogy a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és élettapasztalatára építsen annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudják használni és alkalmazni. Sport- és mozgáskulturális tanulás és vállalkozói kompetencia: Állítsák a koordinációs mozgáskészletüket a sportági célok szolgálatába. Értsék meg a sportágak belső logikáját, fogadják el a törvényszerűségeket. Alkalmazkodjanak a nemenként más tananyagban a fejlesztési sajátosságokhoz; a tanult koordinációs mozgáskészlet célszerű használatával. Ismerjenek a helyzetekre történő mozgásos és pszichés reakciókban absztrakciós eljárásokat, kreatív megoldások előhívásával. Jelenjen meg a kulturált mozgás (elsősorban lányoknál) a hétköznapi mozgáskészletben. Valósítsák meg legalább két sportági rendszer technikai-taktikai alapelemei mozgástanulásának többnyire automatizációs szakaszát. A sport- és mozgáskulturális tanulás összekapcsolása a vállalkozói kompetenciával motiválja a tanulókat a készségek elsajátításának igényét, hogy egyénileg s csapatban is képesek legyenek dolgozni. Elengedhetetlen az egyén erős és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja. A vállalkozói hozzáállást a kezdeményezőkészség, a függetlenség és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt a sportés mozgáskultúra bázisára építve. Pozitív személyiségfejlődés és interperszonális és szociális kompetencia: Őrizzék meg a saját én keresése közben az eddig kialakult önértékelő szokásokat. Alakuljon ki a reális énképük. Fogadják el a szabályokat értelemszerűen, keressenek konstruktív megoldásokat a konfliktusokban. Továbbiakban fontos az egyén értelmi és érzelmi viszonyának meghatározása a sportértékekkel kapcsolatban; a jellem fejlesztése a sport által. A párkapcsolatok kultúrájának megalapozása, a tanár - diák és a diák - diák összeütközések konstruktív mintáinak megbeszélése. A másik ember tiszteletben tartása, odafigyelés a társakra. A tanulók legyenek képesek az interperszonális, és szociális kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen tudás, készségek és hozzáállás kialakítására, mert a személyi és szociális jólét megköveteli annak megértését, ahogyan az egyén saját ideális fizikai és mentális egészségét biztosítani tudja, ideértve annak ismeretét, ahogyan az egészséges életvitel mindehhez hozzá tud járulni. A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok általánosan elfogadott magatartás megértése. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építő módon tudjanak a tanulók kommunikálni, bizalmat keltő módon tudjanak tárgyalni, és képesek legyenek az


245/455

Pedagógiai Program

együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a frusztrációt, és építő módon kell ezeket kifejezésre juttatnia, továbbá különbséget kell tudnia tenni a személyes és a szakmai szféra között. A tanulók fizikai, fittségi mérésének rendszerét a Pedagógiai Program tartalmazza.

3.2.9.8 9 – 10 évfolyam Fejlesztési témakörök, tartalmak, Módszertani kulcsfogalmak értékelési kiegészítések Rendgyakorlatok:

és Kimeneti követelmények (pszichomotoros, kognitív, emocionális)

Az általános iskolában tanult alaki Az alakiság formák ismétlése, gyakorlása, célszerűségének továbbfejlesztése. elfogadtatása. A szervezett rendhez A testnevelésben alkalmazott való tudatos rendgyakorlatok teljes köre. alkalmazkodás elvárása. Nyelvi kommunikáció a testnevelés témaköréhez kapcsolódva.

Értsék a rendgyakorlatok jelentőségét. Fegyelmezetten tudják követni az utasításokat. Legyenek képesek szóban, összefüggő mondatokban kifejezni magukat és gondolataikat. Az anyanyelven folytatott kommunikációban követeljük meg az egyéntől, hogy rendelkezzen az alapvető szókincs, jelen esetben a testnevelés szakkifejezéseinek ismeretével.

Gimnasztika és prevenció: Gimnasztikai formájú előkészítő és célgyakorlatok. Az általános iskolában tanult elemek ismétlése, gyakorlása. A lábboltozat süllyedését ellensúlyozó és boltozaterősítő gyakorlatok. Az egyoldalú terhelést megelőző és káros hatásait javító gyakorlatok. Légzõ- és relaxáló gyakorlatok. Az állandó erősítő hatású mozgássorok rendszeres alkalmazása. Elsősorban a mély hát- és hasizmok, illetve a lábboltozat megfelelő karbantartása. Az erő fejlesztése, a diák izomzatának, izomerejének és fejlettségi fokának megfelelően.

Az állandó testtartást fejlesztő feladatokat a rendszeres gyakoroltatás jellemezze A tanulók tudjanak önállóan összeállítani rövid bemelegítő jellegű gyakorlatsorokat és azokat hajtsák is végre. (Tanulás tanulása kompetencia)

Tudjanak 8-10, szabadgyakorlatot, kéziszergyakorlatot tervezni és bemutatni. Differenciáltan – erősségeik, gyengeségeik ismeretében – hajtsák végre a képességfejlesztő gyakorlatokat. Tudjanak egy 5-6 gyakorlatból álló gerinctorna gyakorlatsort optimális izomtevékenységgel, hatásfokkal bemutatni, melyet vagy betanultak, vagy önállóan állítottak össze.

Atlétika: Rendelkezzenek


246/455

Legyen képes kitartóan futni

Pedagógiai Program

Futásokat, ugrásokat, dobásokat megfelelő aerob speciálisan előkészítő és állóképességgel. célgyakorlatok. Válasszák ki a Futások: hozzájuk legközelebb A korábban tanult rajtformák pontos, álló mozgásformákat, célszerű alkalmazása. technikákat. Rövidtávú vágtafutások. Iramfutás (tempófutás) a táv Érzékelhetően fokozatok növelésével, illetve a táv javuljon futó-, ugró-, ismételt lefutásával meghatározott dobóteljesítményük pihenők beiktatásával. az előző évfolyamhoz Tartós futás. képest. Futás feladatokkal, akadályokkal. Átfutások akadályok felett. Váltófutásban Váltófutás. fejlődjön a tempóérzék, Ugrások: csapatszellem, és Magasugrás átlépő és flop odafigyelési technikával. képességük a Távolugrás guggoló, homorító társakra. technikával. (interperszonális Helyből ötös ugrás. kompetencia)

fiú: 12 percig, a lány: 10 percig. Önmagához mérten fejlődjön ugróügyessége. Legyenek képesek egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség becslésére, illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtására. Ebben a kérdésben mutassanak fel javulást. A versenyeken és értékeléskor a legjobb képességeik szerint vegyenek részt, mutassanak fel mérhető javulást eredményeikben.

Dobások: Kislabdahajítás ötös lépésritmussal. Súlylökés helyből lábemeléssel és oldalt felállásos lépő technikával. Torna: A szertorna mozgásanyagát tekintve változatos gyakorlatsorok kialakítására ad lehetőséget. Ezzel párhuzamosan azonban lehetőség van egyes gimnasztikai gyakorlatsorok, ugrások, és egyéb egyensúlyozó feladatok kreatív összeállítására a fizikai képességek meglétének szigorú figyelembevételével, kihasználásával. Továbbiakban a torna mozgásanyagával az egészség megőrzése mellett a cselekvési kultúra fejlesztése is célként jelenik meg. A különböző gurulások, átfordulások, fejállások, és kézállások, illetve azok a mozgások, melyek a szokatlan testhelyzetből természetes


Fejlődjön erejük, gyorsaságuk és erőállóképességük a feladatoknak megfelelő szintre.

Legyen képes egy-egy elem bemutatására, szükség szerint segítségadással. Majd 3-4 elem összekapcsolása, kartartásokkal, érintőjárás, Talajtornában hármaslépés. tudjanak bemutatni 3- Lendület előre-hátra, 4 elemből álló függésben. gyakorlat. Segítségadás mellett A 9. és 10. évfolyamon hajtsanak végre értékeljük a már elsajátított alaplendületet talaj elemek helyes technikai gyűrűn. végrehajtását. A tanulók végezzék gyorsan és

247/455

Pedagógiai Program

testhelyzetbe állítják vissza a tanulót, jelentősen fejlesztik a központi idegrendszer elemző, kontroláló, korrigáló tehát szabályozó tevékenységét. További célként jelenik meg a sportág megszerettetése, sokoldalú képzés, előkészítő mozgások megismertetése (rendgyakorlatok, szabadgyakorlatok, szabadgyakorlat lánc). A sportágra jellemző viselkedésnormák megtanítása, motorikus képességek színvonalának növelése: a kondicionális (erő, gyorsaság, állóképesség) és koordinációs (mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló) képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, alapelemek, elemkapcsolatok tanulásának megkezdése valamint a játékigény kielégítése. További részcélnak tekinthető a helyes testtartás megalapozása, kialakítása, a rossz testtarás javítása, a teljesítményre törekvés erősítése, értékes személyiségvonások fejlesztése: a kudarctűrés, a nehézségek leküzdése, és a kitartás valamint a monotónia tűrésének kialakítása.

esztétikusan a megtanult elemek összekapcsolását. Tartsák meg ízületi lazaságukat.

Testnevelés és sportjátékok: Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. A kosárlabda, röplabda, kézilabda, labdarúgás sportági alapjainak átadása. Támadás és védekezés alapvető megoldásai az adott sportjátékokban. Az adott sportjátékot és az ahhoz elengedhetetlen motorikus képességek fejlesztését szolgáló, a tanulók játékigényét kielégítő előkészítő és


Az ellenőrzésnél elsősorban a hozzáállást értékeljük és ne a végrehajtás minőségét.

A gyakorlati feladatok tekintetében a diákok minimálisan legyenek képesek a labdát a társnak eljuttatni. Ismerjék és hajtsák végre helyes technikával technikai és taktikai feladatokat. Legyenek képesek aktívan részt venni egy sportjátékban. Ismerjék az adott sportjáték

248/455

Pedagógiai Program

rávezető testnevelési játékok. Az adott labdajátékokban a tartalmak - az alapmozgások - a labda fogadása - továbbítása - cselek labdával és labda nélkül - labdavezetés, haladás a labdával a támadás eredményes befejezéséhez szükséges 2-3 technikai megoldások (dobást, rúgást, ütést) - védekezési alapmozgások - egyszerű támadó és védő technikák - játékszabályok ismerete.

játékszabályait, és azokat alkalmazzák a különböző taktikai megoldásoknál. Alkalmazzák a technikai elemeket kombinatív, taktikai, a tanulók csapaton belüli helyük és helyzetük felismerésére. Viselkedjenek sportszerűen, és alkalmazzák a jártasság szintjén a játékszabályokat.

Foglalkozások a szabadban: Az iskola környezete és az időjárás figyelembe vételével a tanórák a szabadtéren. Túrák, kirándulások. Szabadban űzhető sportok.(tollaslabda, tenisz) Téli sportok. Környezettudatos viselkedés (szemetelés elkerülése, a környezet óvása, az élővilág kímélete, természetes anyagok használata stb.).

A szabadban végzett rendszeres futás váljék számukra tudatos, örömöt adó tevékenységgé. Ismerjék a szabadtéri testedzés legfontosabb egészségügyi és balesetvédelmi rendszabályait

Rendszeresen folytasson szabadtéri sporttevékenységet. Alkalmazza a szabadban történő feladatoknál a környezettudatos magatartást. Legyen rutinja a tanulóknak a változó időjárási körülményekhez való alkalmazkodásban: esőben,hűvösben, hóban is mozogjon, tudja, hogy nem baj, ha fázik a mozgás megkezdése előtt.

3.2.9.9 11 – 12 - 13. évfolyam Fejlesztési témakörök, tartalmak, Módszertani, kulcsfogalmak értékelési kiegészítések Rendgyakorlatok: Az általános iskolában tanult alaki Az alakiság formák ismétlése, gyakorlása, célszerűségének továbbfejlesztése. elfogadtatása. A szervezett rendhez A testnevelésben célszerűen való tudatos alkalmazott rendgyakorlatok teljes alkalmazkodás köre. elvárása.


249/455

Kimeneti követelmények (pszichomotoros, kognitív, emocionális) Értse a rendgyakorlatok jelentőségét. Fegyelmezetten tudja követni az utasításokat. Legyen mindez természetes számára. Kultúráltan kérdezzen, kommunikáljon, amennyiben az óra szervezésével, a gyakorlás tartalmával

Pedagógiai Program

kapcsolatosan véleménye van.

önálló

Gimnasztika és prevenció: Az előző évfolyamok gimnasztikai és célgimnasztikai gyakorlatinak magasabb szintű ismétlése, szükség szerinti kiegészítése. A kiinduló helyzeten kívül legfeljebb 4-6 alapformát tartalmazó 2-4-8-16 ütemű játékos és határozott alapformájú szabadés kéziszergyakorlatok, valamint páros és társas, illetve egyszerű pad-, zsámoly- és bordásfalgyakorlatok teljes köre. Kötélmászás mászókulcsolással, teljes magasságon, függeszkedési kísérlettel (leányok) és függeszkedéssel (fiúk). A lábboltozat süllyedését ellensúlyozó és boltozaterősítő gyakorlatok. Az egyoldalú terhelést megelőző és káros hatásait javító gyakorlatok. Légző- és relaxációs gyakorlatok. Ismerje a saját testalkatára vonatkozó optimális testtömeg értéket. A köredzés kialakításának mennyiségi és intenzitásbeli vonatkozásainak megértése. Terhelésnél a pulzusértékek vizsgálta.

Az önállóság szintjén tudják és hajtsák végre a legfontosabb helyzeteket és alapformákat, ismerjék a gimnasztika alapvető szakkifejezéseit és vezényszavait.

Tudjon 8-10 szabadgyakorlatot, kéziszergyakorlatot tervezni és bemutatni. Melegítsen be önállóan 8-12 gimnasztikai gyakorlattal az adott sportágnak megfelelően. Vezessen le – tanári felügyelettel és visszacsatolással – társainak bemelegítést. mászni v. Állandó erősítő Kötélen hatású mozgássorok függeszkedni tudjon. rendszeres Ismerje a gerinc, lábboltozat, alkalmazása. ártalmak, Elsősorban a mély légzőrendszeri hát- és hasizmok, deformitások főbb okait, azok szolgáló illetve a lábboltozat megelőzését megfelelő gyakorlatokat. karbantartása tekinthető az elsődleges célnak. Tudjon testtömeg indexet számolni. Tudja az alap, nyugalmi és a terheléses pulzus értékét, fontosságát.

Atlétika: Futásokat, ugrásokat, dobásokat speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Az előző évfolyamokban tanultak magasabb szintű ismétlése és szükség szerinti gyakorlása. Futások: A tanult rajtformák pontos, célszerű alkalmazása. Rövidtávú vágtafutások.


Tudják és használják, hogyan lehet a futásokat, ugrásokat és dobásokat képességeik fejlesztésére felhasználni. Ismerkedjenek atlétikai

250/455

Javuljon futó-, ugró-, és dobóteljesítménye és technikája az előző évfolyamokhoz képest.

Ismerjék alapfokon a versenyszabályokat. (pl. mikor van térdelőrajt, állórajt, hány az kiugrási lehetősége van egy versenyzőnek.

Pedagógiai Program

Iramfutás (tempófutás) a táv fokozatok növelésével, illetve a táv ismételt lefutásával meghatározott pihenők beiktatásával. Tartós futás. Futás feladatokkal, akadályokkal. Átfutások akadályok felett. Váltófutás. Ugrások: Magasugrás flop technikával. Dobások, lökések: Járásból végrehajtott súlylökés. Súlylökés háttal felállásból utánlépéssel.

versenyszámok biomechanikai Alkalmazzák a magasugrás, alapjaival, a távolugrás és súlylökés lendületszerzés alapvető szabályait. célszerű felhasználásával az izom-előfeszítések fontosságával a teljesítmények növelésében. Törekedjenek arra, hogy egyéni technikát alakítsanak ki.

Torna: Gimnasztikai formájú előkészítő és a gyakorlatok. Talajgyakorlat: Fellendülés kézállásba (3 mp). Kézenátfordulás, szabadátfordulások előre, segítségadással. Szabadgyakorlat összeállítása a tanult elemekből, folyamatosan. További egy szer választása a diák testalkatához és képességeihez alkalmazkodó differenciálással. Szekrényugrás: 3-5 részes szekrényen az előző évfolyamokban tanultak ismétlése és gyakorlása az elugrás távolságának és az ugrás hosszának és magasságának növelésével. Szabadon választott ugrások. Gerenda (lányok): Az eddig tanult elemek ismétlése, gyakorlása. 5-6 elemből álló gyakorlatsor bemutatása Gyűrű (fiúk): Az eddig tanult elemek ismétlése, gyakorlása. 3-4 elemből álló gyakorlatsor bemutatása. Ritmikus sportgimnasztika, aerobic


Legyenek képesek a tanult elemmel önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok végrehajtására a választott szereken. Érjék el a térbeli tájékozódás és a mozgáspontosság fejlesztésében, hogy összetett nehéz gyakorlatelem végrehajtása közben is koordináltan tudják irányítani mozgásukat. Tudjanak tájékozódni a különböző átfordulások közben és statikus fejjel lefelé helyzetben. Legyenek képesek a lendületet az elemek végrehajtásánál felhasználni. Tudjanak lendületi és erőelemeket összekapcsolni, jellemezze a

251/455

Mutasson be önálló elemeket is tartalmazó elemkapcsolatokat. Ismerje az alapfokú versenyszabályokat. Legyen képesek a gyakorlatok tökéletes bemutatására, hibajavításra valamint a segítségadásra. Ismerjen az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárásokat.

Pedagógiai Program

(csak lányoknak).

gyakorlataikat a könnyed végrehajtás.

Testnevelés és sportjátékok: Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. A sportjátékok technikai és taktikai elemeinek tökéletesítése. Ismerjék meg a csapatmunka értékeinek felhasználását a sportjátékok versenyszerű alkalmazásával. A technikai és taktikai elemek bővítése, a kezdeményező készség kialakítása, a változó helyzetek gyors felismerése és célszerű megoldása a sportjátékok iránti érdeklődés továbbfejlesztése érdekében.

Alkalmazzák a tanult technikai elemeket a kombinatív, taktikai, a tanulók csapaton belüli helyük és helyzetük felismerésére. Viselkedjenek sportszerűen, és alkalmazzák a készség szintjén a játékszabályokat. Játék az eddig tanult labdajátékokból, a lényeges versenyszabályok betartásával.

Legyen képes aktívan részt venni egy sportjátékban. Tudják alkalmazni az alapvető technikai elemeket, és azok taktikai alkalmazásában rejlő fontosabb kombinációkat. Ismerjék a kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, röplabda alapvető szabályait, kialakulásuk történetét.

Épüljön be a tanulók mindennapi életébe a rendszeres szabadtéri önálló, balesetmentes testedzés. Legyenek időszakok – hetek, amikor tekintet nélkül az időjárásra – a szabadban zajlik az óra vagy annak egy része.

Szívesen vállalja a megszokott szabadban végzett testedzést, játékot. Ismerjék, és tudatosan alkalmazzák a szabadban űzött sportok csoportos, ruházkodási, táplálkozási szokásait. Ismerjék a szabadtéri testedzés legfontosabb egészségügyi és balesetvédelmi rendszabályait.

Foglalkozások a szabadban: Túrák, kirándulások. Szabadban űzhető egyszerű sportok Téli sportok. Környezettudatos viselkedés (szemetelés elkerülése, a környezet óvása, az élővilág kímélete, természetes anyagok használata stb.)

3.2.10 FIZIKA

3.2.10.1

A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya

A szakközépiskolai fizika kerettanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános értékrenddel, lehetőséget teremt, ajánlásokat fogalmaz meg a Nat által meghatározott kiemelt kompetenciák fejlesztésére. A tanterv alkalmazása során olyan oktatási struktúrák alakíthatók ki, melyek tevékenységközpontú képzést tesznek lehetővé. A kerettanterv tudatosan épít azokra a tanári megoldásokra, melyek a tanulók együttműködését helyezik előtérbe, miközben az egyén felelősségét hangsúlyozzák a közösség munkájában. A kerettanterv rámutat az emberiség globális problémáinak forrásaira, azok kezelésének, elhárításának lehetőségeire, a környezettudatos magatartás jelentőségére. A környezetei


252/455

Pedagógiai Program

problémák, értelmezésének és kezelésének gazdasági vonatkozásaira, a gazdasági érdekből fakadó manipuláció veszélyeire, a természettudományok társadalomba való beágyazottságának sajátosságaira. A természettudományok, ezen belül a fizika felépítését, eszköztárát, a megismerésre, megértésre irányuló alapvető emberi törekvés szemszögéből értelmezve a tanterv logikus és alapos helyzetértékelésre, tudatos, racionális, és felelős döntésekre nevel. A tudományterület fejlődésének történeti bemutatása révén segít annak felismerésében, hogy a természet leírása a valóságról alkotott modellek révén történik, melyek önmagukban nem képviselnek abszolút igazságot, s együtt változnak a világról szerzett tapasztalatainkkal. Mindez ráirányítja a figyelmet az élethosszig való tanulás jelentőségére, valamint a döntésekben megvalósuló kritikus, kétkedő-elemző szemléletmód fontosságára.

3.2.10.2

A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése

A fizika kerettanterv alapvető céljának tekinti tanulók a felnőtt életének sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a személyiségközpontú, interaktív, önálló tapasztalatszerzést lehetővé tevő tanulásra alapozó tanulási eljárások és módszerek terjedésének elősegítését. Mindezek segítséget nyújthatnak a tanulóknak személyes boldogulásukhoz és fejlődésükhöz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A fizika oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztése révén a tanuló képessé válik arra, hogy a természet leírásának eszköztárát megismerve értelmezze, s bizonyos mértékig előre jelezze a környezetében lezajló kölcsönhatásokat, tudatosan irányítsa mindennapi cselekedeteit, elemző, objektív módon hozza meg döntéseit. Ezáltal a tanuló védetté válik az áltudományokkal szemben, s felnőttként eredményesebben artikulálhatja nézeteit képviseleti demokráciánk intézményrendszereiben. A fizika kerettanterv lehetőséget teremt a környezettudatos nevelés megvalósítására. Megmutatja azokat a folyamatokat, melyek során az ember megismerő tevékenysége a természeti környezet megváltoztatására vezet, illetve vezetett, láttatja a változások okait, hatásait, bemutatja a szükséges cselekvés módozatait, annak társadalmi formáit, s ezeken belül az egyén lehetőségeit. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése (szövegképzés, szövegértés) minden tantárgy (műveltségterület) esetében alapvető törekvés kell hogy legyen. A hétköznapokban illetve a munka világában való boldoguláshoz elengedhetetlen, hogy a tanuló képes legyen különféle tudományos-ismeretterjesztő szövegeket, összegyűjteni és feldolgozni, belőlük a releváns információkat kiemelni, s az ezekkel kapcsolatos saját gondolatait a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A matematikai kompetencia fejlesztésére a fizika elsődlegesen a számítási feladatok révén alkalmas. A feladatok elsősorban hétköznapi jelenségekhez kapcsolódó számítások lehetnek, melyek a matematikai eljárások alkalmazásának elsajátítására irányulnak gyakorlati ismeretek, adatok, mennyiségek megszerzése, egyes fontos mennyiségi jellemzők nagyságrendjének tudatosítása érdekében. A matematikai kompetencia mentén értelmezhető a becslés, mérési hiba fogalomköre, mely a természettudományos leírásmód alapvető eleme. A digitális kompetencia fejlesztése a fizikán belül szintén elengedhetetlen. A világhálón fellehető információk, virtuális kísérletek nagymértékben tágíthatják a tanulók ismeretinek horizontját, s bázisát képezhetik az önálló tanulásnak, s csoportos munkavégzésnek egyaránt. A digitális kompetencia fejlesztése révén a tanulók elsajátítják az információs technikák használatát az információk megszerzése, feldolgozása és átadása vonatkozásában is. Képessé


253/455

Pedagógiai Program

lesznek adatbázisok, táblázatkezelők, szövegszerkesztők használatára, prezentációk készítésére. A fizika mélyebb megértése elképzelhetetlen önálló tanulás, ismeretszerzés, ismeretfeldolgozás nélkül. Amennyiben a természettudományos kompetenciát megfelelően fejlesztetjük, olyan módszerhez és szemlélethez juttathatjuk tanítványainkat, mely a konkrét tananyagtartalmaktól függetlenül alkalmazható. A természettudományok, ezen belül a fizika alapvető sajátsága a társadalmi beágyazottság. Mindez azt jelenti, hogy, hogy a kutatások iránya, a motivációk és mozgatók értelmezhetetlenek a társadalmi környezet, á társadalom elvárásinak ismerete nélkül. A természettudományok fejlesztési irányait is nagymértékben befolyásolhatják a társadalom belső folyamatai, s az ebből fakadó döntések. A természettudományok, ezen belül a fizika – napjaink problémáinak és a tudománytörténeti ismeretek célirányos feldolgozása révén alkalmas lehet a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésére, elmélyítésére. Ily módon a sikeresen fejleszthető társadalmi kompetenciákon túl, az egyetemes és nemzeti kultúra bemutatására nyílik lehetőség (az adott terület vonatkozásában). Mindez fejleszti a tanulók énképét, önismeretre nevel, segít értelmezni saját helyét a közösségben.

3.2.10.3

Célok és feladatok

A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános műveltség részét jelentő alapvető fizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklődésének felkeltése a természeti jelenségek megértése iránt, valamint az önálló ismeretszerzési készség megalapozása. A kitűzött célokat az általános iskolai ismeretek rendszerezésével, kiegészítésével érhetjük el. A fizika legfontosabb területeinek áttekintésekor a diákok felkészültségi szintjének megfelelő szemléletformálást tekintjük irányadónak. A fizika szakközépiskolai tanítása során a természeti jelenségek megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva ismertetjük fel a tanulókkal a jelenségek lényegi összefüggéseit, ok-okozati viszonyait. A törvények matematikai megfogalmazására, és azok alkalmazására feladatok megoldásában csak olyan egyszerű esetekben törekszünk, ahol ezek valóban a fizika jobb megértését segítik elő. A diákoknak látniuk kell, hogy a természet törvényei matematikai formában is leírhatók, és a számítások eredményei kísérletileg ellenőrizhetők. A fizikai ismeretek átadása mellett alapvetően fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a természettudományok – ezen belül a fizika – az egyetemes emberi kultúra részét képezik, és a fizika szoros kapcsolatban áll a kultúra más területeivel. Ugyanilyen fontos annak felismertetése, hogy nagyrészt a fizika eredményei alapozzák meg a műszaki tudományokat, lehetővé téve ezzel a – napjainkban különösen is érzékelhető – gyors technikai fejlődést. Hangsúlyoznunk kell, hogy a természet törvényeinek megismerése és az emberiség céljaira történő felhasználása felelősséggel jár. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani kell, ez nemcsak a tudósok, hanem minden iskolázott ember felelőssége és kötelessége.

3.2.10.4

Fejlesztési követelmények

Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek Váljon a tanuló igényévé az önálló ismeretszerzés, a természeti és technikai környezet jelenségeinek megértése. ? természettudományos kompetencia. Tudja a jelenségeket, kísérleteket megfigyelni, tapasztalatait rögzíteni. Æ matematikai és természettudományos kompetencia. Legyen tapasztalata az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes használatában.


254/455

Pedagógiai Program

Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Æ matematikai és természettudományos kompetencia. Legyen képes önállóan használni különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudja összevetni a tanultakkal. Æ digitális és természettudományos kompetencia. Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők megkülönböztetésében. Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat áttekinteni. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő használatával megfogalmazni, leírni. ? természettudományos kompetencia. Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait leolvasni, értelmezni. ? matematikai és természettudományos kompetencia. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó eszközök működésének alapelveit felismerni. Æ természettudományos kompetencia. A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit, lehetőségeihez képest törekedjék ezek enyhítésére, megoldására. Æ természettudományos-, szociális és állampolgári kompetencia. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben Tudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetben előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről. Æ természettudományos kompetencia. Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. Æ természettudományos kompetencia. Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét és mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható. Æ természettudományos kompetencia. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről A tanuló tudja, hogy a fizikai törvények a jelenségek alapvető ok-okozati viszonyait fogalmazzák meg. A fizikai törvények matematikai formulákkal írhatók le. A tanulóknak a megismert egyszerű példákon keresztül világosan kell látniuk a matematika szerepét a fizikában. ? matematikai és természettudományos kompetencia. A középiskolai fizika tanítása során azt is érzékeltetni kell, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, közelítés a valóság felé. A tudományok fejlődése nem pusztán ismereteink mennyiségi bővülését jelenti, hanem az elméletek, a megállapított törvényszerűségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését. Az alapvető fizikai ismereteken túl fontos látni a fizika kapcsolódását a kultúra más területeihez, más természettudományokhoz csakúgy, mint a technikához, a filozófiához vagy a művészetekhez. Ætermészettudományos-, esztétikai kompetencia.


255/455

Pedagógiai Program

3.2.10.5

Belépő tevékenységformák

Fizikai jelenségek irányítással történő tudatos megfigyelése, a lényeges és kevésbé lényeges tényezők megkülönböztetése. Ok-okozati kapcsolatok felismerése. A tananyaghoz kapcsolódó egyszerű kísérletek önálló végrehajtása előzetes tanári útmutatás alapján. Æ természettudományos kompetencia. A tapasztalatok közérthető összefoglalása a tanult szakszókincs helyes használatával. Æanyanyelvi- és természettudományos kompetencia. A tanult fizikai mennyiségek mértékegységének ismerete és helyes használata, a mindennapi életben használt fizikai mennyiségek nagyságának becslése. A tanult fizikai törvények felismerése a mindennapi élet jelenségeiben, a technikai eszközökben. Æ természettudományos kompetencia. Könyvtári ismerethordozók (szaklexikonok, képlet- és táblázatgyűjtemények, segédkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok) használata, a tananyagot kiegészítő ismeretek megszerzésére. A számítógépes oktató- és szimulációs programok, multimédiás szakanyagok használata. Az internet használata a tananyagot kiegészítő információk megszerzésére, tanári irányítással. Æ digitális-, anyanyelvi- és természettudományos kompetencia.

3.2.10.6

9-10. évfolyam

Témakörök

Tartalmak Mechanika

Mozgások Az egyenes vonalúAz egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Út- idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. egyenletes mozgás Az egyenes vonalúA egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás speciális esete: a egyenletesen változószabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlagsebesség. A pillanatnyi sebesség mozgás, szabadesés fogalmának kvalitatív értelmezése. A gyorsulás fogalma, a nehézségi gyorsulás. Az egyenletesen változó mozgás. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. egyenletesAz anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. Az egyenletes körmozgás leírása: periódusidő, kerületi sebesség mint vektormennyiség, a sebesség változása, a gyorsulás mint vektormennyiség. A dinamika alapjai Az körmozgás

Mozgásállapot-változás A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek. A tehetetlenség törvénye. Az erő fogalma, mértékegysége. Newton és erő II. törvénye. Hatás–ellenhatás törvénye. Erőfajták

Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő.

Erők együttes hatása

A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata. Az erők vektoriális összegzése. Erők forgatónyomatéka. A testek egyensúlyának feltétele.


256/455

Pedagógiai Program

A lendület-A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák, mindennapi jelenségek). megmaradás Az körmozgás vizsgálata

egyenletesNewton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális dinamikaigyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben.

Munka, energia A munka értelmezése A munka fogalma, állandó és egyenletesen változó erő munkája. és kiszámítása Mechanikai fajták

energia-Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. Munkatétel.

A teljesítmény hatásfok

ésA teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben.

Rezgések, hullámok Rezgések

A rugóra függesztett test mozgása. A rezgést jellemző mennyiségek (amplitúdó, rezgésidő, frekvencia). A rezgés energiája.

Mechanikai hullámok megfigyelése, jellemzése. Hullámok visszaverődése és törése, (elhajlás), interferencia. Állóhullámok kialakulása. A hanghullámHangtani alapkísérletek és egyszerű kvalitatív értelmezésük. tulajdonságai Hullámok

Elektromágnesség Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek

Az elektromos állapot, kétféle elektromos töltés, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény.

Az elektromos tér

A térerősség fogalma. Az erőtér kvalitatív jellemzése egyszerű konkrét esetekben. Munkavégzés az elektrosztatikus térben, a feszültség fogalma. Vezetők elektromos térben (gyakorlati alkalmazások).

Egyenáramok Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Érintésvédelmi szabályok. Elektromos energia ésAz elektromos áram munkája, fogyasztók teljesítménye. teljesítmény

Az egyenáram


257/455

Pedagógiai Program

Elektromágneses indukció, Elektromágneses hullámok A mágneses tér

A mágneses tér jellemzése: a mágneses indukció vektor fogalma. Áramok mágneses tere.

Lorentz-erő

Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Mozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erő fogalma

Mozgási indukció

A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség, Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése.

Nyugalmi indukció

A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata.

Elektromágneses hullámok

Rádióhullámok, hősugarak, fény, ultraibolya, röntgensugárzás, hasonlóságok és különbségek. Gyakorlati alkalmazások. Egészségés környezetvédelmi vonatkozások.

Geometriai optika

Hullámoptika

Gázok állapotváltozásai

Fénytan A fény egyenes vonalú terjedése, terjedési sebesség. A fényvisszaverődés törvényei. Sík- és gömbtükrök képalkotása. A törés és teljes visszaverődés jelensége, a törési törvény. Lencsék képalkotása, optikai eszközök. A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata: elhajlás, interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása. Termodinamika Állapotjelzők. Boyle–Mariotte és Gay–Lussac törvények. Kelvinféle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Ideális gázok részecskemodellje.

A hőtan főtételei

A hőtan I. főtétele – (energiamegmaradás megfogalmazása). A hőtan II. főtétele (a folyamatok iránya).

Halmazállapotváltozások

Olvadás–fagyás, forrás/párolgás–lecsapódás Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata.

A hőterjedés

Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás kísérleti vizsgálata.

Az anyag atomos szerkezete


jellemzése.

Modern fizika Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Az atomok

258/455

Pedagógiai Program

mérete. A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség – a fény részecsketermészete. Gyakorlati alkalmazások.

A fény kettős természete

Az elektronok természete

kettősAz elektron mint részecske: az elemi töltés. Az elektron mint hullám: elektroninterferencia.

Az atom szerkezete

Az atom belső szerkezetére utaló kísérleti tapasztalatok. Rutherford-kísérlet, vonalas színkép. Az elektronburok héjszerkezete.

Az atommag szerkezete

A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai.

A radioaktivitás

Maghasadás

A maghasadás jelensége, láncreakció, atombomba, atomerőmű. Az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata.

Magfúzió

A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése. A hidrogénbomba.

Egyetemes tömegvonzás

A heliocentrikus világkép (a Naprendszer bolygói, azok holdjai). Bolygómozgás: Kepler-törvények. A Newton-féle gravitációs törvény. A mesterséges égitestek mozgása.

Csillagfejlődés

A csillagok születése, fejlődése és pusztulása.

A kozmológia alapjai

Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.

3.2.10.7

A továbbhaladás feltételei

A szakközépiskolai fizikai tanulmányok végére a korábbi évek tananyagának és a modern fizika elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszerű természettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetőség, áttekinthetőség indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az alkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek. A konkrét jelenségeket, a tanult törvényszerűségeket tudja besorolni a fizika főbb területei alá (mechanika, elektromágnesség, termodinamika, atom- és magfizika, csillagászat). Tudjon különbséget tenni a hipotézis és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítás között. Tudja eldönteni, hogy egy adott kísérletből egy adott következtetés levonható-e. Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben tapasztalható leggyakoribb hőtani jelenségeket. Tudja, hogy a természetben végbemenő folyamatok megfordíthatatlanok.


259/455

Pedagógiai Program

Ismerjen olyan kísérleti bizonyítékokat, tapasztalati tényeket, amelyek az atomelmélet kialakulásához vezettek. Ismerje az atomszerkezet kutatásának főbb állomásait. Ismerje az atommag összetételét. Ismerje a radioaktivitás felfedezésének történetét, a radioaktív sugárzások fajtáit és ezek jellemzőit. Ismerje a magátalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió). Ismerjen néhány konkrét felhasználási lehetőséget. Ismerje az atomenergia felhasználásának előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal összehasonlítva, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyen tisztában azzal, hogy a fizikai elméletek sohasem lehetnek lezártak és véglegesek, az újabb és újabb felfedezések alapján állandóan módosulnak. Ismerjen néhány konkrét kapcsolódási pontot a fizikai elméletek és a kultúra, gondolkodás egyéb területei között. Tudja a különböző információhordozókat megadott témakörben ismeretek szerzésére használni. Tudjon különbséget tenni a természettudományos módszerekkel igazolt állítások, elméletek és az egyéb elméletek között. Alakuljon ki benne kritikai érzék az ilyenekkel szemben, igényelje az érvekkel történő alátámasztást, az igazolást.

3.2.10.8

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, lejegyzése, rendszerezése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, transzformációs képességek. - Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. - Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. Formái: - Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. - Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. - Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. Önálló kísérlet, projekt bemutatása, témához csatlakozó újságcikk értelmezése, önálló kutatómunka eredményének bemutatása - Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.


260/455

Pedagógiai Program

3.2.11 KÉMIA

3.2.11.1


A szakközépiskolai kémia tantárgy tematikája hasonló, mint a gimnáziumé, a különbség a tananyag tárgyalásának mélységében, a nevelés és gyakorlatorientált feldolgozásban van. A szakközépiskolában a kémia oktatásának az általános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelő, természettudományos nevelésre koncentráló, a mindennapi életben hasznosítható tudást kell közvetítenie. A kémia tantárgy a kulcskompetenciák közül első sorban a természettudományos kulcskompetenciák kialakításában jelentős. Fontos szerepet játszik a matematikai kulcskompetencia (pl. hétköznapi életből vett számolási feladatok révén), az anyanyelvi kommunikáció (pl. kooperatív feladatok, lényegkiemelés, az anyanyelv szabályainak alkalmazása, projektek, rendszerezés, tömörítés drámapedagógiát alkalmazó feladatok), a digitális kompetencia (pl. a digitális tananyagbázis használata, anyaggyűjtés, a korosztályi adottságoknak megfelelő poszter-, prezentációkészítés, helyesírás), hatékony, önálló tanulás kialakításában is. Minden kémiatanár elsődleges feladatai közé tartozik, hogy megtanítsa diákjainak a kémiatanítás speciális módszereit. A tantárgy lehetőségeket ad az idegen nyelvi kompetencia (pl. szakkifejezések értő használata), a szociális és állampolgári kompetencia (pl. a tudomány és technika fejlődése kapcsán), a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (kooperatív csoportmunkában, projektmunkában végzett feladatok), az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség (kooperatív csoportmunkában, projektmunkában végzett feladatok produktumai: tablók, poszterek stb.) fejlesztésére is. A tanítás során alkalmazzunk differenciálást. A legjobbak kapjanak lehetőséget arra, hogy elméleti ismereteik továbbfejleszthetők legyenek, eljuthassanak akár az érettségiig is, viszont a gyengébbektől nem kell elvárni a számukra nehezen elsajátítható ismereteket. Első sorban a természettudományos nevelésükre kell koncentrálni. Mindezt a tanítás alaposan átgondolt szervezésével, ha erre mód van (akár néhány tanuló számára szervezett) tehetséggondozó szakkörrel lehet elérni. Alapvető, hogy nem a kisszámú jó képességű, hanem a nagyszámú átlagos, vagy gyengébb képességű tanulót tanítjuk az órákon. A kiemelkedő képességűek tehetséggondozását átgondolt szervezőmunkával a tanórákon (pl. külön feladatokkal, megbízatásokkal stb.), vagy azokon kívül végezzük. A kollégák ismerjék és használják a kémia érettségi részletes követelményrendszerét. A gyengébbek számára készüljön minimális követelményrendszer. Ez tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyeket minden tanuló teljesíteni tud, és amit minden tanulónak teljesítenie kell. A szakközépiskola 9–10. évfolyamát az általános iskolában megtanult alapvető ismeretek átismétlésével kezdjük: a periódusos rendszer használata, a szervetlen kémiában tanult alapvegyületek. Az év során a többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezünk. Ezt az integrációt megerősítjük, továbbfejlesztjük. Törekszünk az egységes természettudományos világkép kialakítására és a tanult ismereteket felhasználjuk a tanulók képességeinek, tájékozottságának, felelősségtudatának, munkamoráljának fejlesztésére. A diákok az általános kémia ismereteit konkrét, a szervetlen kémiában tanult, valamint a hétköznapi életből vett példák segítségével értelmezik, és olyan kémiai alapot adnak a jelenségek megértéséhez, amely az élő rendszerekben lezajló, az életműködések megértése szempontjából lényeges szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A diákok anyagismerete kiegészül a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az


261/455

Pedagógiai Program

egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (pl. alkohol, nikotin, koffein, drogok) és ezek biológiai, társadalmi hatását. Tanári felügyelet mellett, leírás alapján csoport munkában állítanak össze és hajtanak végre, esetenként értelmeznek is kísérleteket. A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni az egyszerűbb molekulák bemutatásával a molekulák térbeli viszonyait, fejleszti a tanulók térszemléletét. A szakmai gyakorlatok, üzemlátogatás szerepe az ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatása, a pályaorientáció előkészítése. Megerősíti a tanórán tanultakat, amikor a termelőüzem szakemberei az általuk ismert kémiai fogalmakkal írják le a gyártás folyamatát, a felmerülő problémákat, a környezeti gondokat. A rendszeresen végeztetett projektfeladatok, a csoportmunka, a drámapedagógia, a könyvtárpedagógia, a számítógép és internethasználat, valamint a tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatásának eredményeként színvonalas szóbeli és írásbeli, képes bemutatóval kísért szövegalkotásra, esztétikus tablók, poszterek stb. készítésére képesek. Produktumaikat osztályuk és iskolájuk tanulói előtt is bemutathatják. 14–16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a fiatalok. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Használjuk ki a lehetőséget a szakközépiskolai környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálására. Ebben különösen nagy szükség van a szaktanárok együttműködésér. Sikereket lehet így elérni a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásai tekintetében is. (Az integráció azonban nem lehet azonos azzal a megoldással, hogy a kétszakos tanár a megadott órakeretben /a szűkös órakeretre hivatkozva/ csak saját szakjait tanítja, esetleg ezen belül is csak egy-egy fejezetet!) A kémiatanulás folyamata során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez. Felelősségtudattal rendelkező, a felmerülő problémák megoldásához könyvtárban, interneten stb. utána nézni tudó, saját családjuk és közvetlen környezetük sorsáról dönteni képes felnőttekké válnak. Legyenek tisztában a környezettudatos fogyasztás szabályaival. Ismerjék meg a fenntartható fejlődés gondolatát. Alakítsuk kritikus fogyasztói magatartásukat. Tájékoztassuk a tanulókat a fogyasztóvédelem alapkérdéseiről is. Az eredményes kémiatanulásnak speciális módszerei vannak. Ezeket meg kell tanítani. Melyek azok az ismeretek, amelyeket a tanulóknak memorizálni kell és melyek azok az ismeretek, amelyeket a szabályok ismeretében a tanultakból levezethetnek. Tudatosítani kell, hogy a megértésnek, a gyakorlásnak nagy jelentősége van az eredményességben. A képleteket, egyenleteket a tanulás során (akár többször is) le kell írni, az órákon is gyakoroltatni. Az ellenőrzés előtt közölni kell a tanulókkal, hogy melyek azok az ismeretek, amelyeket feltétlenül elvárunk. Az elvárt ismeretek nem haladhatják meg egy átlagos tanuló képességeit. A kiemelkedő képességűek elismerésére külön szervezéssel teremtünk lehetőséget. (Pl. iskolai és országos versenyek, iskolai kiállítások, bemutatók, felvételi előkészítők, szakkörök.) Az egyszerű számításos feladatok begyakorlására célszerű kooperációs csoportmunkát szervezni. Ez a munkaszervezés lehetőséget ad arra, hogy az ilyen feladatokban ügyesebbek a gyengébbek munkáját segítsék és minél nagyobb számú tanuló eljusson a megértésig.


262/455

Pedagógiai Program

3.2.11.2


A kémia tantárgynak meghatározó szerepe van a kiemelt fejlesztési feladatok közül a környezettudatosságra és a testi és lelki egészségre nevelésben. A további kiemelt fejlesztési feladatok kialakításában is szerepet játszik. Így pl. a kooperatív csoportmunka, a drámapedagógia segítségével az énkép és önismeret valamint az aktív állampolgárságra, demokráciára, egyéni és csoportos felelősségvállalásra és a felnőtt lét szerepeire történő nevelés fejleszthető. A diákok átélik az együtt végzett munka örömét. Gyakorlatot szereznek a konfliktusok, sikerek, kudarcok kezelésében. A hazai, európai, Európán kívüli tudósok kiemelkedő eredményeinek bemutatásával a hon- és népismeret, az európai azonosságtudat és egyetemes kultúra tudatosítható. A látványos, szép kísérletekkel, színes modellekkel, prezentációkkal esztétikai érzékük fejleszthető. Megfelelő, a mindennapi élethez kapcsolódó problémafeladatokkal (pl. hogyan csökkenthető a gázszámla?) gazdasági nevelést végezhetünk. Ismeretszerzési-, feldolgozási- és alkalmazási képességek Szerezzenek jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Legyen igényük az ismeretszerzésre, a tudomány mindennapi életet befolyásoló felfedezéseinek megismerésére. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek előadás tartására, tanulmány megírására. A kísérletek sokaságának megismétlése után legyenek képesek új kísérleteket elvégezni leírás alapján. Alakítsanak ki véleményt arról (a tanterv által elvárható körben), hogy a kísérlet eredménye a tanult elméletek fényében elvárható-e vagy sem. Szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot egyszerűbb molekulamodellek elkészítésében. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait. Legyenek tisztában a valóság és a modell viszonyával, a modellezés jelentőségével. Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai fejlődés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, melyek komplex egységet alkotnak. Legyenek tudatában annak, hogy a saját sorsuk alakításába a demokratikus intézményrendszeren keresztül önmaguk is beleszólhatnak (atomreaktor építése, alternatív energiák használata, hulladékmegsemmisítés). Segítsük ennek az igénynek a kialakítását. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és csoportmunkában, a tanárok irányításával keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán a diákoknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen ezekről a kérdésekről saját véleményük, rendelkezzenek egyéni és közösségi cselekvés alternatíváival. Tájékozottság az anyagról Tudatosuljon az anyagi világ egységes felépítése. Az anyag részecsketermészetéről a tanulók a periódusos rendszerből leolvasható információk alapján rendelkezzenek a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. (A kvantumszámok tanítása ehhez szükségtelen!) Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben


263/455

Pedagógiai Program

előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintű szerkezetét, az ezek segítségével levezethető legalapvetőbb kötéstípusokat (elsődleges és másodlagos kémiai kötéstípusok, halmazszerkezet), a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. Alkalmazzuk és alkalmaztassuk a 2000. évi XXV. törvény a „kémiai biztonságról” előírásait. Legyenek képesek a kémiailag tiszta anyagok és keverékek elválasztására. Értékeljék az oldatok jelentőségét a hétköznapi élet és az élő anyag szempontjából. Legyenek képesek az oldatok töménységadatainak értelmezésére, egyszerű, a hétköznapi életből vett oldattöménységgel kapcsolatos feladatok megoldására. Rendelkezzenek a kémiai képletek, jelek értelmezésének képességével, a megmaradási törvényekkel való összefüggésükkel, ennek alapján egyszerű számítások végzésével (sztöchiometria, energiaváltozások). Foglalkozzanak a társadalomban élő embert körülvevő mesterséges környezet jellemzésével. A környezet alakításában a munka szerepével, a kémia jelentőségével a fenntartható fejlődésben. Legyenek információik a diákoknak arról, hogy a szervezetükbe milyen természetes és mesterséges eredetű tápanyagok kerülnek, kerülhetnek, valamint a fogyasztás és a véges természeti erőforrások egyensúlyáról. Legyen áttekintésük a szervezetbe bejutó anyagok szerepéről, értékéről, veszélyeiről. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegőrző szerepének, ismerjék az egészséges táplálkozási szokásokat. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és a tudatállapotot befolyásoló egyéb drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, személyes és társadalmi hosszú távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására elhatárolják magukat ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait. Beszélnünk kell a gyógyszerekről, kozmetikumokról, növényvédő szerekről, a háztartásban használt anyagokról mint vegyszerekről. Alakítanunk kell a helyes gyógyszerfogyasztásról kialakult elképzeléseiket. Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat. Önállóan vagy megfelelő segítséggel előzzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat. Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek Az idő alapvető tényező a természeti, technikai, társadalmi jelenségekben éppúgy, mint mindannyiunk személyes hétköznapjaiban. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Tudják, hogy egyes kémiai folyamatok megfordíthatók. Legyenek ismereteik a kémiai egyensúlyról és befolyásoló tényezőiről (pl. katalizátorok, biokatalizátorok /enzimek/). Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Legyen a diákoknak elképzelése az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a mindennapi életben használatos tárgyak méretének sok-nagyságrendi eltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel a legalapvetőbb molekulák térbeli alakjáról, ennek jelentőségéről. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük kell, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész


264/455

Pedagógiai Program

emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. A tudománytörténet egyes érdekességeinek bemutatásával átláttatható, hogy a tudomány elméletirányított és a társadalmi folyamatokba beágyazott. Kialakulnak tudományos és nem tudományos elképzelések, ezek megkülönböztetése a kérdések alaposabb megismerésével lehetséges és az egyén élete szempontjából is alapvető jelentőségű. Állampolgárként alkalmanként állást kell foglalniuk az egyes technológiák alkalmazásának kérdésében is. Ezt felelősséggel csak úgy tehetik meg, ha utánanéznek a szakirodalomban, igényes internetes portálokon a kérdésnek. Az érzelmi alapokon történő döntés veszélyes a társadalom számára. Ismerjék meg kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat.

3.2.11.3

Belépő tevékenységformák

Az általános iskolában megtanult fontosabb elemeket és szervetlen vegyületeket az iskolaváltáskor át kell ismételni és az általános kémiai ismereteket ezekre alapozva (és nem elvontan) kell tárgyalni. Ismeretek gyűjtése szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus médiából. A megfigyeléssel, méréssel és a szakirodalomból összegyűjtött információk összehasonlítása. A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák, tudományos és technikai sikerek), új tudományos felfedezéseinek rendszeres megbeszélése. Rendszerezést igénylő feladatok végzése. Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata. A verbális és a képi információk egymásba alakítása. A számítástechnikai készségek és az elérhető programok adta lehetőségek alkalmazása. Kooperatív csoportban, projektmunkában készített, szemléltető eszközöket is alkalmazó előadás tartása. A tablók, poszterek, prezentációk készítése, a modellek építése során az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlesztése. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban. A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések, az atomok vegyértékelektron szerkezetének meghatározása a főcsoportokban. Következtetés a vegyértékelektronok számából az ion töltésszámára. Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. Hogyan tükrözi az elemek elektronegativitása azok kémiai tulajdonságait. Az ismert anyagok tulajdonságainak összehasonlítása a bennük lévő első- és másodrendű kötések alapján. Az egyes anyagok besorolása tulajdonságaik alapján a megfelelő rácstípusba. Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megismerése, ezekből következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérő energiaváltozásokra. A reakcióhő felhasználása a sztöchiometriai számításokban. A számítások kapcsán a matematikai kulcskompetencia fejlesztése. Kísérletek, megfigyelések és ezek rögzítése írásban a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. A kísérletvégzés során az esztétikai-művészeti tudatosság fejlesztése. A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak megfelelő kezelése. A kísérlet és a tanult ismeret összekapcsolása. Egyszerű kémiai reakciók értelmezése.


265/455

Pedagógiai Program

A megismert kémiai reakciók besorolása típusuk szerint, a besoroláshoz szükséges lényeges tulajdonságok ismerete. A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak megállapítása. Sav-bázis reakciók értelmezése Brönsted elmélete alapján. Adott reakcióban az oxidáló- és redukálószer meghatározása. Az elektrolízis során és a galvánelemekben végbemenő elektródfolyamatok azonosítása. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű példákon. A különböző szerves vegyületek besorolása a tanult szempontok szerint. A vegyület szerkezeti képletében a jellegzetes funkciós csoport felismerése és ennek alapján besorolása a megfelelő vegyületcsoportba. A nevezéktani szabályok használata. A vegyület összegképlete alapján egyszerű esetben a konstitúciós izomerek felrajzolása. Molekulamodell készítése egyszerű molekulákról. A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak vizsgálata kísérletekkel. A szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése (az adott vegyületcsoportra jellemző reakciók, a tanult sav-bázis és redoxi-átalakulások). A tanult reakciótípusok (szubsztitúcó, addíció, polimerizáció stb.) jellemzése. Az egyenletszerkesztéssel kapcsolatos ismeretek értelmezése a szerves kémiai reakciókban. Mindennapi életünk során előforduló szénhidrogének tudatosítása. A tanult, a hétköznapok, a gyakorlati élet és az élő szervezet szempontjából jelentős vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és esetenként előállításának megismerése. A mindennapi életben gyakran előforduló, az egészségre ártalmas szerves anyagok megismerése. Az élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik ismerete. A zsírok, olajok valamint tanult makromolekulás anyagok (szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak) jelentősége, jellegzetes építőköveik és a felépülés elvének megértése. A környezetünkben előforduló műanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetőségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján. Csoportmunkában, vagy drámapedagógiai eszközökkel a globális és a közvetlen környezetünkben megjelenő helyi környezeti problémák okainak, következményeinek feltárása. Témakörök Tartalmak Tájékozódás a Atomszerkezet részecskék világában Alapállapotú atom. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, (alhéjak, atompályák), párosítatlan elektron, elektronpár. Vegyértékelektronok, atomtörzs.A radioaktivítás és jelentősége. Atomenergia. Molekulaszerkezet Elektronegativitás. Elsőrendű kötések. Kovalens kötés, (szigma- és pi-kötés), delokalizált-kötés. Poláris és apoláris kötés. Számítógépes prezentációkkal, animációkkal a digitális kompetencia fejlesztése. Önálló keresés a NET-en. Az alapvetően fontos molekulák (pl. víz, metán, etán, etilalkohol, ecetsav, szőlőcukor) téralkatát meghatározó főbb tényezők. Apoláris molekula, dipólus molekula, a dipólusosság feltételei. A szakkifejezések tanításakor a nyelvi, idegennyelvi kometencia fejlesztése. Ionkötés. Fémes kötés. Másodrendű kötések.


266/455

Pedagógiai Program

Anyagi halmazok Avogadro-törvénye. Gázok moláris térfogata. Első- és másodrendű kötés fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. Kristályrácstípusok, szerkezetük és fizikai tulajdonságaik kapcsolata. Oldatok, oldódás. Tömegszázalékos, (térfogatszázalékos) összetétel, koncentráció (mol/dm3). A matematikai kompetencia fejlesztése. A kémiai reakciók a Termokémia Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hess-tétele részecskék ismeretében Reakciósebesség és egyensúly A reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet, katalizátorok). Megfordítható folyamatok. Kémiai egyensúly. A sav-bázis reakciók: A sav és a bázis fogalma Brönsted szerint. Erős és gyenge savak és bázisok. A víz autoprotolízise, /vízionszorzat (25°C-on)/, kémhatás, pH., Közömbösítés, semlegesítés. A kísérletvégzés során az esztétikai tudatosság fejlesztése. Redoxireakciók Oxidáció és redukció értelmezése elektronátadással, oxidáló- és redukálószer. Galvánelemek A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok értelmezése megismert galváncellában, elektromotoros erő. A galvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozások. Kooperatív csoportmunka és ennek segítségével a szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia fejlesztése. Elektrolízis Katód- és anódfolyamatok értelmezése elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében). Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás, kősó elektrolízise stb.). Szénhidrogénkincsün Szerves kémia. A szén központi szerepe. A földgáz összetevői. k, mint Szénhidrogének. A metán, égése. PB-gáz. A kőolaj, kőolajfeldolgozás. Kőolajpárlatok és felhasználásuk, különös tekintettel a energiahordozó környezeti problémákra (olajszennyeződés vizekben, talajban, kipufogógázok). Kooperatív csoportmunka, projektmunka, drámapedagógia, számítógépes ismeretek alkalmazása. Ezek segítségével a szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia fejlesztése. A


267/455

Pedagógiai Program

szerves vegyületek csoportosítása. A telített szénhidrogének homológ sorának első négy tagja, (általános képlet), összegképlet, szerkezeti képlet, konstitúció, konstitúciós izoméria, elnevezések. Telített szénhidrogének égése, reakciója halogénekkel. Benzol, mérgező hatása. Fontosabb halogénezett szénhidrogének. Legfontosabb műanyagaink

Telítetlen szénhidrogének. Etén. Addició, polimerizáció. Az alkének ipari jelentősége (polietilén, polisztirol). Izoprén, kaucsuk, gumi. Polimerizációs műanyagok, tulajdonságaik, jelentőségük. A halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon), élettani és környezeti hatásuk.

Szerves vegyületek a Funkciós csoport. kamrától a Alkohol – alkoholok Általános szerkezetük. A metanol, az etanol. Az alkoholizmus. laboratóriumig Kooperatív csoportmunka, projektmunka, drámapedagógia, számítógépes ismeretek alkalmazása. Ezek segítségével a szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia fejlesztése. Az alkoholok lebontásának termékei a szervezetben az aldehidek. A formaldehid (a fehérjékre gyakorolt káros hatása). Ecet – karbonsavak A karbonsavak szerkezete. A hangyasav, az ecetsav. Tájékozódás a biológiai szempontból fontos karbonsavakról (tejsav, borkősav, citromsav). Illat- és aromaanyagok, viaszok – karbonsavészterek A gyümölcsésztereket és a viaszokat alkotó vegyületek, képződésük, főbb tulajdonságaik. Zsírok, olajok – gliceridek A képződésükben részt vevő vegyületek: glicerin, zsírsavak (palmitinsav, sztearinsav, olajsav). A zsírok és az olajok tulajdonságai. A szappanok, a tisztítóhatás mechanizmusa. Cukor és liszt papírzacskóban – szénhidrátok Egyszerű cukrok, funkciós csoportjaik. A szőlőcukor, a gyümölcscukor, szerkezetük, tulajdonságaik, biológiai jelentőségük. A fotoszintézis, az erjedés. Kettős cukrok: kristálycukor (répacukor), biológiai jelentősége, a fogyasztás meggondoltsága. Nagymolekulájú szénhidrátok: a keményítő, a cellulóz. Tej, tojás, hús – fehérjék A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, az aminocsoport bázikussága, amfotéria. A fehérjék képződésének értelmezése, szerkezetük, tulajdonságaik, csoportosításuk. A fehérjék tulajdonságának változása fizikai és kémiai hatásokra. A


268/455

Pedagógiai Program

fehérjék biológiai szerepe. A biológia határán

Nukleinsavak A DNS és az RNS alkotórészei, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódásának értelmezése, bázissorrend. A DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége.

A teától a heroinig

A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek (nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség. Kooperatív csoportmunka, projektmunka, drámapedagógia, számítógépes ismeretek alkalmazása. Ezek segítségével a szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia fejlesztése.

Környezeti kémia

3.2.11.4

gépjáműszerves Katalizátor a gépjárművekben. Környezetbarát üzemanyagok. A kipufogógázok szerepe az üvegházhatásban. Az ózonpajzs vékonyodása. Szennyvíz. Háztartási vegyszerek, növényvédőszerek, veszélyes hulladékok (elem, akkumulátor, gyógyszer, festék). A hulladékégetés problémái. Veszélyes hulladékok a mezőgazdaságban. Műanyagok.


A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét (az egyes elektronhéjakon található elektronok száma) a periódusos rendszer használata segítségével. Olvassa le a periódusos rendszerről a vegyértékhéjon található elektronok számát és legyen tisztában ennek jelentőségével a vegyületek kialakulásában. Ismerje a hétköznapi élet szempontjából fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait. Tudja értelmezni a tanult molekulák szerkezetét, a gyakorlat szempontjából fontos vegyületek molekuláinak térbeli alakját, polaritását. Ismerje az anyagi halmazok jellemző sajátosságait. Tudja a megismert reakciók egyenletét értelmezni. Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és a sav-bázis reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására. Legyen képes leírás alapján egyszerű kémiai kémcsőreakció elvégzésére, a tapasztalatok rögzítésére. Értelmezzen egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat, cikkeket. A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét, alaptípusait, a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket. Adja meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel, és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Értelmezzen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Használja szakszerűen és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell a szerves vegyipari termékeket környezet- és egészségvédő módon felhasználni.


269/455

Pedagógiai Program

3.2.11.5

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése. - Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban. - Szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. - Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, és az ismereteiknek megfelelő szinten legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére. A felelősségvállalás attitűdjének kialakítása, magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. Formái: - Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. - Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából - Kiselőadás, kísérlet bemutatás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. - Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.

3.2.12 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

3.2.12.1


A rajzoktatás lehetővé teszi a tanulóknak a köznapi, a művészi, a tudományos és a műszaki megismerés elmélyítését a vizualitás révén- és a közlés és kifejezés egyik alapvető fajtájával (a vizualitással), annak elmélyítésével gyarapítja a tanulókat. Az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, az érzelmi és értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság fejlesztéséhez járul hozzá. Értékközvetítő és egyben értékteremtő tevékenység. Nagy szerepe van a kultúra értékeit átélő, befogadó és az azt megbecsülő értelmi és érzelmi intelligencia kiművelésében. A vizuális nevelés tanít látni és láttatni, ami hozzájárul a vizuális alkotó- és befogadóképesség fejlesztéséhez, segíti a világ esztétikai birtokbavételét, a minőségek érzékelését és plasztika kifejezését. Segít értelmezni a környezetünket, a világot. A kerettanterv a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja. A kifejezés, képzőművészet részben a tanulók személyes, kifejező-expresszív tevékenységének, és az elvárható műelemzési ismereteinek leírása található; a vizuális kommunikáció témához a


270/455

Pedagógiai Program

köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa tartozik; míg a tárgy- és környezetkultúra témakör a használati tárgyak, az iparművészet, a népművészet és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza.

3.2.12.2


Egy középiskolai végzettséggel rendelkező ifjútól elvárható, hogy fejlett térlátással rendelkezzen, eligazodjon a mindennapi élet vizuális információi közt , ismerje a művészettörténet kiemelkedő alkotásait és az azzal kapcsolatos élményeit képes legyen megfogalmazni. Ugyanakkor rendelkeznie kell a mindennapi élethez szükséges ábrázolóképességgel és a hétköznapi esztétikai ítéleteket megalapozó fejlett ízléssel. Általános követelmény a kulturális, a művészeti értékek iránti nyitottság. Alkotóképességek területe A térábrázolás különböző formáinak elsajátítása, megismerése. Történet, eseménysor, változás és mozgás közérthető megjelenítésének képessége. Érzések és gondolatok önálló és tudatos vizuális megjelenítése képességének fejlesztése. Tárgyak esetében a funkciónak és az anyagnak megfelelő formálás. Befogadóképességek területe Szükséges a tanult művészeti ágak és műfajok sajátosságainak, összefüggéseinek és történetük fordulópontjainak, valamint kiemelkedő művek és alkotóik ismerete. A tárgyhoz illő műelemző módszer (pl. stíluskritikai, ikonográfiai, tárgyelemzés) alkalmazása. A leírástól az ítéletalkotásig terjedő műelemző képesség. Nyitottság az idegen (pl. Európán kívüli) művek és műfajok iránt, tolerancia az új művek, tárgyak megítélésében. A hétköznapi élet jelenségeinél a vizuális formában megjelenő információk kritikus befogadása, a tanult szempontok alapján. A tanulást, munkát segítő képességfejlesztés Gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé tétele, valamint a vizuális információk megértése a tanulásban, a munkában és a mindennapi életben. A vizuális kultúra tantárgy feladata e módszerek átadása, továbbá a vizuális információforrások (pl. könyvtár, képtár, Internet) célszerű használatának megtanítása.

3.2.12.3

11. évfolyam

Belépő tevékenységformák A vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása. Önállósuló, adott problémát, témát, élményt is feldolgozó tevékenység egy-egy feladatkörben. A szobrászat, a festészet, a képgrafika műfajának megfelelő műelemzés korba és kultúrába ágyazva. Látvány vizuális tartalmainak, törvényszerűségeinek feltárása, képi-plasztikai formai-, téri analízisek, elemzések. Átmeneti ábrázolásmódok a perspektív és a műszaki távlat (axonometria) között. A vizuális kommunikáció funkciónak megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása. Alkalmazott grafikai és tárgytervezési feladat megoldása az alkotófolyamat végigvitelével. Témának megfelelő kifejezésmód és technika kiválasztása, alkalmazása, indoklása.


271/455

Pedagógiai Program

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK

Képzőművészet, kifejezés

Vizuális nyelv A vizuális kifejezés formanyelvi elemei, összefüggései, a formaadás módjai tanulói munkákban, műalkotásokban, tárgyakban, vizuális információkban. Alkotás Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és térben a kifejezőeszközök egyéni használatával. Művészeti (pl. irodalmi, zenei) élmények aszociációkra épülő feldolgozása illusztratív, grafikai, festői vagy plasztikai megjelenítéssel. Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülő egyéni kifejezése. Befogadás Műfajnak, témának megfelelő műelemező szempontok (ikonográfiai, stílustörténeti) alkalmazása a leírástól az ítéletalkotásig. Festészet fogalma,funkciója. Festészeti stílusok ( kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). Festészeti műfajok témái (pl. arckép, csendélet, tájkép), megjelenési típusai (pl. táblakép, murális alkotás) technikái (pl.olaj, freskó). A festészet kifejezőeszközei, hatásrendszere. Képgrafika fogalma, funkciója, stílusa, témái, formanyelve, technikái. Szobrászat fogalma, rendeltetése. Szobrászati formanyelv, stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). A szobrászat műfajai (kerekszobor, szoborcsoport, dombormű), témái, technikái. A szobrászat hatásrendszere. Kortárs műfajok a képzőművészetben (pl. environment, térinstalláció). Elérhető művészeti gyűjtemény anyagának megismerése.

Vizuális kommunikáció

Vizuális nyelv Az ábrázolás, a tervezőgrafika formanyelvi elemei és összefüggései. Alkotás Természettanulmányok, látvány- és modellértelmezések: forma, szerkezet, anyag és funkció szerinti tanulmány és analízis. Keletkezést, működést, változást kifejező, magyarázó képsorok, folyamatábrák készítése. Összetett térformák, tárgyak térbeli helyzetének megjelenítése az ábrázoló geometria rendszerében (Monge-vetület. Egyméretű /izometria/ és kétméretű /dimetria/ axonometria, Kavalier axonometria) szabadkézi vázlattal és szerkesztéssel. Rekonstrukció, modellezés.


272/455

Pedagógiai Program

Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg felhasználásával. Néhány betűtípus alkalmazása. (pl. tudományos illusztráció, vagy Ex libris, meghívó, névjegy). Befogadás Ábrázolási konvenciók köznapi és tudományos megjelenési formái. A köznapi és tudományos közlések műfaji sajátosságai. A tervező grafika üzenethordozó és tájékoztató funkciója, közlő és felhívó jellege. Tárgy és környezetkultúra

Vizuális nyelv A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és forma összefüggése. Alkotás Valós szükségleten alapuló tárgy tervezése (pl. ékszer, öltözködés kiegészítő, hangszer, gépezet). A tárgynak, vagy térbeli makettjének elkészítése. A tervezési folyamat dokumentálása munkanaplóban (feladatmeghatározás, tájékozódás - gyűjtéssel, ötletekkel - , látszati és műszaki jellegű rajzok, szín és anyagminta). 1.1 Befogadás Az alkotófolyamat (feladatmeghatározás, tervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelés) ismerete. A funkció és forma, a jelentés, a lépték, az anyag, a szerkezet, az elkészítés módjának ismerete a tárgyak megítélésében. Technikák a 10. évfolyamnál szerepelnek.

Ajánlott művek A műfaj tipikus alkotásait a tanár választja ki a témának megfelelően. Ezen belül a válogatás további szempontja, hogy a bemutatott művek lehetőleg terjedjenek ki az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő műveire és alkotóira, illetve tartalmazzák a magas művészet mellett a populáris kultúra megnyilvánulásait. Ajánlatos nagy teret biztosítani a kortárs művek bemutatásának, a művészettörténetnek a tárgyalt műfaj szempontjából fontos alkotásai között. A mindennapi környezet, a helyi, a regionális értékek tárgyalása kiemelt fontosságú. Festészet, képgrafika Bikák terme a lascaux-i barlangban, Zenélő lányok Thébából Exekias feketealakos amphorája, Pompei Misztérium villa falfestményének részlete, Vang Mien: Cseresznyeág, Utamaro: Tűnődés a szerelemről (fametszet), Ravennai San Apollinare in Classe apszismozakja, A. Rubljov: Szentháromság ikon, Krisztus az apostolokkal (oltárelőlap Catalóniából), Giotto: Lázár feltámasztása, Kolozsvári Tamás: Keresztrefeszítés a garamszentbenedeki oltárról, Üvegablak a chartres-i katedrálisból, Raffaello: Athéni iskola, Leonardo da Vinci: Sziklás Madonna (londoni változat), Michelangelo: Ádám teremtése, Brueghel: Tél, Giorgione: Alvó Vénusz, Dürer: A lovag, halál és az ördög (fametszet), Leonardo da Vinci: Virágtanulmány a windsori gyűjteményből, Bosch: A pokol (Gyönyörök kertje oltár részlete), A. Pozzo: Loyolai Szent Ignác megdicsőülése (mennyezetfreskó), Caravaggio: Szent Máté elhivatása, Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Önarckép feleségével (rézkarc), Goya: Ha az értelem szunnyad (rézkarc), E. Monet: A rouani-katedrális két képe, E. Degas: A közönséget köszöntő táncosnő, Van Gogh: Önarckép, G. Seurat: Fürdőzés, P.


273/455

Pedagógiai Program

Cezanne: Csendélet hagymákkal, H. Toulouse-Lautrec: Aristide Bruant (plakát) Székely Bertalan: Egri nők, Szinyei Merse Pál: Majális, H. Matisse: Ikarosz (kollázs), P. Picasso: Női arckép Cranach után (linómetszet), G. Braque: Gitár és klarinét, V. Kandinszkíj: Sárga kíséret, P. Mondrian: Vörös, sárga, kék kompozíció, P. Klee: Szindbád a tengeren, R. Magritte: Kastély a Pireneusokban, A.Warhol: Marilyn, Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek, Gulácsy Lajos: A varázsló kertje, Vajda Lajos: Torony tányéros csendélettel, Vasarely Viktor: Vonal Ksz, Kondor Béla: A nagy madár (rézkarc) Szobrászat Willendorfi Vénusz, Antilopfej alaku maszk Nyugat-Afrikából, Mükerinosz szoborcsoportja, Nofretete portré, Sebesült nőstényoroszlán, Kocsihajtó bronzszobra, Szamothrakei Niké, Ageszandrosz, Polüdorosz, Athenodorosz: Laokoón csoport, Római patrícius ősei portréival, Marcus Aurelius lovas szobra, Táncoló Síva Indiából, Rakamazi hajkorong, Angyal dombormű Pécsről Angyali üdvözlet a reimsi katedrális kapujáról, Tilman Riemenschneider oltára, Szent László herma, Donatello: Gattamelata, Ghiberti: Jákob és Ézsau a Porta del Paradisoról, Pisanello: Cecilia Gonzaga érem elő- és hátoldala, Michelangelo: Medici síremlék, Bernini: Szent Teréz extázisa, Ferenczy István: Pásztorlányka, Izsó Miklós: Táncoló paraszt, A. Rodin. Calaisi polgárok, V. Tatlin: III. Internacionálé emlékműve, A. Maillol: Földközi-tenger, U. Boccioni: Lépő figura, A. Archipenko: Álló alak, Medgyessy Ferenc: Táncosnő bronzszobra, Ferenczy Béni: Babits síremlék, Borsos Miklós: Lyghea II., Schaár Erzsébet: Utca, H. Moore: Király és királynő, A. Calder: Mobil, D. Hanson: Nő bevásárlókocsival A továbbhaladás feltételei A vizuális nyelv tanult alapelemeinek, a sík- és térábrázolási módok alkalmazása. A festészet, a képgrafika, a szobrászat műfajának ismerete és a tanult műelemzó módszerek témához illő alkalmazása. Képesség formák, tárgyak belső összefüggéseinek feltárására, megértésére, színismeretek rendeltetésszerű használatára. Elvont fogalmak, mennyiségek, összefüggések vizuális megjelenítésének képessége, azok közlő, információs szerepének ismerete, alkalmazása ismeretszerző eszközként. A grafikai- és tárgytervezés folyamatának gyakorlati ismerete. Jártasság a tanult művészeti technikák alkalmazásában.

3.2.12.4

12. évfolyam

Belépő tevékenységformák Az alkotómunka folyamatát, logikai lépéseit felölelő tudatos, tervszerű (projekt-jellegű) önálló tevékenység a képzőművészet, a vizuális kommunikáció és a környezetkultúra területén.Problémaközpontú, verbális és vizuális műelemző módok (kultúrtörténeti, építészeti elemzés, képolvasás) tudatosítása, használata az építészet, az alkalmazott művészetek és a népművészet területén.Összefoglaló művészettörténeti áttekintés. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Képzőművészet, kifejezés

1.1 Vizuális nyelv A formanyelv, a formaadási módok felismerése és alkalmazása az alkotó és befogadó tevékenységekben. Elemzésük a művészeti ágakban, műfajokban: népművészetben, építészetben, tárgyakban, a tudományos és köznapi információkban. Alkotás Aktuális, egyéni vagy közösségi problémák, gondolatok, témák


274/455

Pedagógiai Program

személyes hangú megjelenítése ábrázolási újításokat is megengedő, asszociációkra épülő alkotásokban. Befogadás Művészeti ágak szerinti problémaközpontú műelemzés korba, kultúrába ágyazva. A műfajnak és a témának megfelelő értelmezési szempontok (stílustörténeti, kultúrtörténeti, ikonográfiai). Építészet Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és természeti meghatározottsága. Az építészeti szerkezetek, fejlődésük fordulópontjai. Az építészeti stílusok (térszervezés, tömegalakítás, alaktan). Az építészet hatásrendszere. Művészettörténeti összefoglalás Az európai művészettörténet áttekintése a műfajok, a kor és a stílus összefüggésében. Vizuális kommunikáció

Vizuális nyelv A formaadás módjai a tanulást szolgáló, a tudományos, a köznapi információkban, a tájékoztatásban, a reklámban. Alkotás Tértanulmányok, téri rend, összetettebb térviszonyok tapasztalati távlattani és szerkesztett perspektivikus ábrázolása. Térábrázolási módszerek túlhaladása, transzformálási kísérletei a látáskonvenciók átalakítására, az optikai csalódások, a fordított perspektíva, vagy fotó felhasználásával. Választott témájú grafikai terv (pl. bélyeg, naptár, könyvborító, CD borító, iskolaújság) készítése. Az alkotó folyamat lépéseinek összegyűjtése munkanaplóban (alapgondolat, tájékozódás - gyűjtés, vázlatok, tervek). Befogadás A mindennapi életben alkalmazott geometriai konvenciók (Mongevetület, axonometria, perspektiva ) olvasása, megértése. A vizuális kommunikáció fogalma A közvetlen és közvetett emberi kommunikáció, a tömegkommunikáció. A kép, az írás szerepének fordulópontjai a kommunikáció fejlődésében. A térábrázolási konvenciók történeti áttekintése. A vizuális kommunikáció műfajai (tipográfia, fotó, tervező grafika). A vizuális kommunikáció a közlő szándéka szerinti hatásrendszere: információ (objektív), reklám (felhívó), műalkotás (esztétikai jelentéstartalmú).

Tárgyés környezetkultúra

Vizuális nyelv A formanyelv, a formaadás, a funkció és a jelentés összefüggései a téralakításban. Alkotás Tértervezési, berendezési probléma (pl. tér, térrészlet , illetve


275/455

Pedagógiai Program

berendezési tárgy) felvetése, meghatározása, tájékozódás, ötletek. Tervezés alap- és nézetrajzban, axonometrikus rendszerben vagy perspektív képpel, a terv modellezése. Befogadás A tárgykultúra fogalma, a tárgyak funkciója, fajtái (eszköz, berendezés, felszerelés, használati-, dísz-, kegy-, műtárgy). A tárgyak stílusa és a korstílus. A tárgyak kulturális és társadalmi meghatározottsága. A tárgyak jelentése (társadalmi, történeti, műszaki, ergonómiai, esztétikai, gazdasági). Népművészet A tárgyi néprajz és a népművészet fogalma. A hagyományos magyar népművészet és napjaink népművészete a folklorizmus. A magyar népművészet áttekintése ( népi építkezés, eszközök, bútorkészítés, fafaragás, fazekasság, szőttes, hímzés, népviselet). Elérhető helytörténeti, néprajzi gyűjtemény. Technikák Ceruza, vízfesték, tempera, s egy sokszorosító grafikai technika alkalmazása, valamint montázs, kollázs készítése. Egy technikai képalkotó eszköz (pl. fotó, fénymásoló, számítógép) alkalmazása. Egyedi grafikai (ceruza, szén, tus, kréta, gouache), sokszorosító grafikai (magas, mély, síknyomású), festészeti technikák táblaképfestészet (tempera, olaj) és monumentális festészeti (freskó, pannó, mozaik, üvegablak), vegyes (kollázs, montázs) technikák, valamint szobrászati anyag és technika (agyag, gipsz, fa, kő, fém; mintázás, öntés, faragás) lényegének ismerete. Ajánlott művek A műfaj tipikus alkotásait a tanár választja ki a témának megfelelően. Ezen belül a válogatás további szempontja, hogy a bemutatott művek lehetőleg terjedjenek ki az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő műveire és alkotóira, illetve tartalmazzák a magas művészet mellett a populáris kultúra megnyilvánulásait. Ajánlatos nagy teret biztosítani a kortárs művek bemutatásának, a művészettörténetnek a tárgyalt műfaj szempontjából fontos alkotásai között. A mindennapi környezet, a helyi, a regionális értékek tárgyalása kiemelt fontosságú. Építészet Stonehenge, Kheopsz piramis, Luxori Amon teplom, Parthenon, Epidauroszi színház, Görög oszloprendek, Nimes-i vízvezeték, Pantheon, Colosseum homlokzata, Vettiusok házának átriuma Pompeiből, Kyotói zen-kert, Edirnei Szelim dzsámi, San Apollinare Nuovo bazilika, Wormsi székesegyház, Bélapátfalvi apátsági templom, Vézelay-i La Madelaine templom boltozata, Esztergomi királyi palota kápolnájának főhomlokzata, Reimsi katedrális külsőbelső, Diósgyőri vár, Firenzei Palazzo Vecchio, Brunelleschi: Tempietto, Alberti: Palazzo Rucellai külső, Firenzei Palazzo Medici udvara, Sárospataki Perényi-loggia, Versaillesipalota franciakertje, Bernini: Szt. Péter tér kollonádja, Fertődi Esterházy-kastély, Magyar barokk városkép (Eger), Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Eiffel: Nyugati-pályaudvar,


276/455

Pedagógiai Program

Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, W. Gropius: Bauhaus-épülete, Le Courbusier: Villa Savoye, F. L. Wright: Vizesés-ház Lakótelep (Wekerle), Makovecz Imre: Paksi katolikus templom, Magyar népművészet Templom harangtoronnyal (Zsurk, Szabolcs megye), Utcakép kétszintes házakkal (Hollókő, Nógrád megye), Boltíves tornácú lakóház (Somogy megye), Lakóház (Komádi, Hajdú-Bihar megye), Kétszintes házak székely kapukkal (Szentegyházasfalu, Románia), Kazettás mennyezetű templombelső (Körös, Drávaiványi, Baranya megye, vagy Csenger, Szatmár megye), Út menti fakereszt (Szilvágy, Zala megye), Konyhabelső (Börzsöny, Hont megye), Sárközi tisztaszoba (Néprajzi Múzeum), Ácsolt kelengyeláda (Nógrád megye), Saroktéka (Vargyas, Románia), Király Zsiga: Spanyolozott tükrös (Győr megye), Vizeskorsó (Tata, Komárom megye), Lakodalmas fazék (Sümeg, Veszprém megye), Rajczy Mihály: Madaras pálinkásbutélia (Mezőcsát, Borsod megye), Bokály székely határőr ábrázolásával, (Kézdimartonos, Románia), Takácscéh kancsója (Karád, Somogy megye), Tál (Csákvár, Fejér megye), Néhány szőttes (sárközi, somogyi, baranyai), Néhány hímzés (úrasztal-terítő, párnavég, díszlepedő), Cifraszűr (Békés, Heves vagy Hajdú megye), Női ködmön (Somogy, Heves vagy Baranya megye), Néhány viselet (Sárköz, Torockó, Rimóc, Mezőkövesd, Délalföld). A vizuális kommunikáció valamint a tárgy- és környezetkultúra befogadásához nem készül külön műlista. A műfaji sajátosság tanítását az aktuális kommunikációs eszközök, és helyi tárgyak, épületek elemzésével ajánlatos megoldani. A képi megjelenítés tanításához a festészeti műlista, a tárgyi-, környezeti emlékek tárgyalásához az építészeti és a népművészeti műlista nyújt segítséget. A továbbhaladás feltételei Az elsajátított vizuális jelrendszer, vizuális nyelv értő használata a megismerés, az önkifejezés, a vizuális kommunikáció és a tárgyformálás szolgálatában. Az alkotófolyamat ismerete, az esztétikai kifejezés, a jelentésadás és a funkcionális formálás területén. Képesség a tanult vizuális művészeti ágak, műfajok leglényegesebb vonásainak megfogalmazására. Legkiemelkedőbb alkotók és műveik ismerete, a kor és műalkotás közötti összefüggés megértése. Tárlatlátogatások, építészeti együttesek megtekintése során szerzett élmények, ismeretek értelmezése. Tájékozottság a vizuális kommunikáció szerepéről, médiumairól, képesség az általuk közvetített információk kritikus befogadására. Az ismeretszerzés közvetett forrásainak (könyvtár, CD, internet) értő használata. A fontosabb tanult technikák önálló alkalmazása, néhány különleges technika, eljárás alkotó módszer ismerete.

3.2.13 ÉNEK-ZENE

3.2.13.1


A szakközépiskolai ének-zeneoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A szakközépiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket aktív zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan, fejlettebb szintre emeli. Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket a sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban


277/455

Pedagógiai Program

Két év alatt heti egy órában alkalma van a tanulónak arra, hogy szervezett oktatási keretek között lehetőséget kapjon az egyéni életminőséget meghatározó érzelmi intelligencia, a helyes értékítélet fejlesztésére. Fontos a sikerélmény biztosítása, az oldott légkörű tanítási órák szervezése. Csökkenteni kell az elméleti feladatok számát, előtérbe kell helyezni a feltáró módszerek alkalmazását, a differenciált tanulásszervezési módszereket. Segítséget kell nyújtani az eddig megszerzett ismeretek egységes világképpé formálásához, értékálló ismeretek kialakításához, amely segítséget nyújt megkülönböztetni a művészi értéket és a giccset. Fontos feladat, hogy a zenei élményeket, ismereteket, a sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan is kialakított véleményüket a megismert zeneművekről, zenei alkotásokról, azokat meg tudják vitatni, érvekkel és ellenérvekkel alátámasztani. Az ének-zene tantárgy tanításának kiemelt célja, hogy alkalmat adjon más művészeti ágakkal a kapcsolat-teremtésre (színház, tánc, film stb.). Ez is esélyt teremt arra, hogy a tanulók az iskolai kereteken belül és azon kívül is motiváltak legyenek az önművelésre, az ismeretbővítésre, valamint arra, hogy valóban éljenek a zene kivételes személyiségformáló, a lelki energiákat kiegyensúlyozó lehetőségeivel, fejleszteni kell a képességterületi és nevelési integrációs lehetőségeket is. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás biztosításával lehetőséget kell teremteni az aktív zenei cselekvésre. A zene nyújtotta örömforrás arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen. A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetővé teszi az egyes tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének megfelelő fejlesztését.

3.2.13.2

Kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció A zenei kommunikációs kompetencia a hangzó és a zenei jelrendszerbe írott jelentések ismeretét, és megfelelő önismeret alapján az azokkal való bánni tudást jelenti. A zenehallgatás bármely formájának természetes tulajdonsága a kommunikációs képesség megléte és fejlesztése. Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóknak meg kell ismerni az idegen eredetű zenei szakkifejezéseket, használatuk, értelmezésük kapjon megkülönböztetett figyelmet. A műdalok, európai és más földrészek dalainak eredeti nyelven történő megszólaltatására is igény szerint lehetőséget kell adni, mivel elősegíti más nemzetek értékeinek (nép- és műzenéjének) élményszerű befogadását. Digitális kompetencia Az információs és kommunikációs technikák alkalmazása igen fontos az énektanítási folyamatban (adott témához internet használat, internetes információgyűjtés, a tanár által javasolt honlapok megkeresése). Kiemelkedően fontos feladat az oktató célú tematikus, műfaj-, hangszer- videó vagy zenetörténeti CD-ROM használata is. A hatékony, önálló tanulás A tanulók otthoni erre vonatkozó zenei tapasztalatai meghatározóak lehetnek az iskolai éneklés, daltanulás módszerének alkalmazásánál.


278/455

Pedagógiai Program

Szociális és állampolgári kompetencia Az énektanítás különösen sokat tehet abban, hogy érzelmi motiváló hatásával hozzájáruljon az ún. zenei anyanyelv használatához. Az éneklés révén, a zene segítségével, a saját kultúra megtapasztalásán túl más országok kultúrájának jellemzőit is megélhetik a tanulók, ráismerve bennük az általános emberi érzésekre. Így egyrészt megtanulják becsülni a hazai értékeket, másrészt tisztelni és szeretni más kultúrák értékeit is. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tantárgy egyik legfontosabb társadalmi haszna a felnőtt élet egészére kiható önálló esztétikai értékítélet kialakítása. Ezen képességek kiemelt fejlesztése megkülönböztetett figyelmet kell hogy kapjon a tantervi koncepció során.

3.2.13.3

Kiemelt fejlesztési feladatok

Énkép és önismeret Az iskolai nevelőmunkának a személyiségfejlesztés során az egyén társadalmi környezetben történő formálására kell irányulnia. A szociális kompetenciák fejlesztése, az énkép, az önismeret alakítása is e folyamat részeként valósul meg. Az egyéni éneklés az önkontroll lehetőségét biztosítja. A kifejező egyéni és csoportos éneklés a belső érzelemvilág megjelenítésének fejlesztő eszközét adja a tanulók kezébe. A jellegzetes életkori sajátosságokból adódóan a mutáló hanggal nem szívesen énekelőkkel fel kell ismertetni, segítséget kell nyújtani annak megértéséhez, elfogadásához, hogy életkorukból adódó problémájuk természetes. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy saját énképüket megerősítsék.

3.2.13.4

Hon- és népismeret

A hon- és népismeret a hazára és népeire vonatkozó ismeretek közvetítését jelenti az énekzene vonatkozásában El kell érni azon képességnek a kifejlesztését a tanulókban, amellyel a kulturális különbségekből is képesekké válhatnak a közös nemzeti érték kovácsolására. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A technikai feltételek, az audiovizuális eszközök segítségével lehetőség adódik Európa egyegy országa népdalainak, műzenéjének megismerése mellett más kontinensek zenékhez kapcsolódó zenei anyagának, népszokásának eredeti környezetükben történő bemutatására. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Fontos kialakítandó feladat az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek elsajátítását döntően elősegítő tanulásszervezési eljárások alkalmazása, a művészeti tantárgy nyújtotta lehetőségek felhasználására törekvés. Környezettudatosságra nevelés A természet szeretete, a problémákkal való azonosulás, a természet értékként tisztelete és védelme kialakítható a zeneművek, dalok illetve feldolgozásuk közben az erre való tudatos odafigyeltetéssel. A tanulás tanítása A szép, a kifejező egyéni és csoportos éneklési készség fejlesztésével a belső érzelemvilág megjelenítésének eszközét adjuk a tanulók kezébe. A stílushű előadásmód gyakorlásával és a zenehallgatás során átélt élményeken keresztül a személyiségformálás egyik legsikeresebb, legörömtelibb eszközére, a művészetekkel való aktív, befogadói találkozásra nyílik lehetőség.


279/455

Pedagógiai Program

Testi és lelki egészség Az ének-zene tanítás a zene természetéből adódóan nagyfokú érzékenységet vár el és fejleszt ki. A művészi értékre alapozott pedagógia hozzájárul a mentális egészség alakításához. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Fejlesztéséhez az érdeklődés felkeltésére, természetes kíváncsiság mozgósító fenntartására, sikerélményre, egyéni és közösségi zenei, művészeti élmények biztosítására van szükség.

3.2.13.5

Fejlesztési feladatok

Interpretáció Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában a megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel a művészi önkifejezés szintjére emelhető. Az énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető, kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik. Fontos, hogy az egyén a tőle telhető igényességgel és aktivitással részt vegyen ebben a tevékenységben. Cél az éneklési kultúra kialakítása, az énektechnika, a kifejező énekhang, mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és az egyetemes zeneirodalom remekeihez. Improvizáció A rögtönzési készség fejlesztésére a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználására ad lehetőséget. A saját és mások rögtönzéseire való önreflexió, illetve reflektálás, a jó és rossz miértjének megítélése a kritikai gondolkodás fejlődéséhez járul hozzá zenei eszközökkel. Zenehallgatás A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. 9–10. évfolyamon a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékelteti. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége. Zenei hallás és kottaismeret A középiskolában a zenei olvasás-írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs nevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei. A fejlesztő hatás azonban nem magától, csak e folyamat elméleti alapjainak ismeretében, annak tudatos tanári irányításával teremtődhet meg. Erre a tevékenységi területre az énekléshez, a zenehallgatáshoz, a zenei improvizációhoz, zenei élményszerzéshez eszközként


280/455

Pedagógiai Program

szüksége van a tanulóknak. Rendkívül fontos, hogy ezek a tevékenységek is mindenkor az énekelt vagy meghallgatott zenéhez kapcsolódjanak, levezetésük abból történjen. Önművelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerű könyvtári és informatikai ismeretek birtokában kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM felhasználásával részfeladatok önálló feldolgozására. A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez. A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. Kollektív művészi tevékenység Az ének-zene megmaradt tantárgyi struktúrája miatt különösen fontos a több területre való rálátás képességének fejlesztése, hogy legalább a saját területen belüli megújulás a „Művészetek” több részterületével összehangoltan és egyirányú hatást érjen el. A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptánc együttes fejleszti az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát.

3.2.13.6

9. évfolyam

Fejlesztési feladatok

Tananyag

1. Zenei alkotóképesség 1.1. Interpretáció Önálló népdaltanulás kottakép alapján. Népdalelemzés általános szempont szerint (szerkezet, dallamvonal, hangkészlet, hangnem, ambitus, ritmika, stílusréteg) Népzenei felvételek hallgatása, előadó stílus megfigyelése, elemzése, Népi hangszerek (duda, citera, cimbalom, tekerő, népi zenekar hangszínének felismerése.

Népdalok a magyar népdal minden műfajából (népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta).

Népi hangszerek (duda, citera, cimbalom, tekerő, népi zenekar.

Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban, díszítésekben gazdag anyagából. Énekes anyag a magyar zene történetéből a Autentikus előadásra törekvés (különösen a 18. század végéig (történeti énekek, magyar népdal világában). virágénekek, ungaresca). Énekes (esetleg hangszeres) közreműködés csoportos zenei előadásban. Reneszánsz, barokk és klasszikus témák Középkori dallamok (gregorián megszólaltatása az énekelhető zenei trubadúr dal). szemelvényekés a zeneirodalom Reneszánsz énekes művek.


281/455

ének,

Pedagógiai Program

legjelentősebb alkotásaiból. Korál. Klasszikus dalok, zeneművek témáinak Históriás ének. éneklése. Barokk zeneművek, énekes szemelvények. Reneszánsz, barokk és klasszikus témák, Többszólamú művek (vegyeskari is) énekelhető zenei szemelvények a csoportos éneklése. zeneirodalom legjelentősebb alkotásaiból. Csoportos és egyéni éneklés Klasszikus dalok, zeneművek témái. hangszerkísérettel a tanult zenetörténeti korból. Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári vezénylés alapján. Dallammodellként: az énekelt és meghallgatott zenei anyag tartalmai 1.2. Improvizáció Népdalperiódus rögtönzése megadott (dallammotívumok: műzenei és népzenei dallamsorral. periódusdallamok). Kvintváltó és szekvencia dallamok alkotása. 2. Megismerő és befogadó képesség 2.1. Zenehallgatás Népzenei és műzenei alkotások hangzó vagy Népzenei és műzenei alkotások ismertetése, írott zenei forrásanyagok alapján. korszak és stílus jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyagok alapján. Magyar autentikus és feldolgozott népzenei felvételek ismerete (magyar táncház mozgalom remekei) A zene összetevőinek (pl. ütemformák, Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a dallamívek) felismerése, önálló értelmezése 18. század végéig. A tanult zenetörténeti korok (középkor, hangzó zenei anyagok alapján. reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus) Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése jellemzői, műfajai, stílus-jegyei. hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával. Egyházi: gregorián, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passio, requiem Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera; Tanult zenei szemelvények hallási concerto grosso, szvit, nyitány, preludium, felismerése, megnevezése (korszak, fuga, rondo, variácio, menüett, szonáta, zeneszerző, mű és műfaj meghatározása). szimfónia Zenei szerkezetek, formák: homofon, polifon szerkesztés, szekvencia, periódus; triós forma, szonáta –forma. Zeneszerzők: Josquin des Prés, G. P. da Palestrina, O. Lassus; H. Purcell, A.Vivaldi, J.S. Bach, G. F. Händel, J. Haydn, W. A. Mozart, L. van Beethoven Hangszerek: Hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő; fuvola, oboa, klarinét, fagott; trombita, harsona, kürt, tuba; üstdob,


282/455

Pedagógiai Program

nagydob, cintányér, triangulum; orgona, zongora, lant, hárfa.

Zenei műszavak, előadási jelek ismerete, alkalmazása Hangszerek hangszínének felismerése.

Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, internet, CD, egyéb oktatóanyagok használata. 2.2. Zenei hallás és kottaismeret Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult hangnemekben, 2#–2b-ig. ABC-s hangok azonosítása, ABC-s nevek módosításainak felismerése a tanult hangnemi keretben. Hangközök ismerete oktáv hangterjedelemig (tiszta, kis és nagy). Alaphelyzetű hármashangzatok felismerése kottaképről. Hangsorok ismerete (pentatónia, diatónia, dúr, moll) Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti önálló megoldása. Ütemfajták, alap ritmusértékek, ritmusképletek áttekintése.

3.2.13.7

Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai. Hangközök oktáv terjedelemig (tiszta, kis és nagy), hangsorok (penteton, dúr, moll), alaphelyzetű hármashangzatok elve; a funkciók elve (T-S-D).

Ütemfajták, alap ritmusértékek, ritmusképletek. Zenei műszavak, előadási jelek.


Interpretáció Népdalok, a tanult zenetörténeti korok műdalai, oratórium- és operarészletek – éneklése emlékezetből. Közreműködés az osztály vagy csoport, egyéni énekes előadásában. Improvizáció Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel megadott terjedelemben. Kvintváltó dallamok szerkesztése. Könnyebb osztinato-ritmus rögtönzése adott dallamokhoz. Szekvencia készítése adott alapmotívumra. Zenehallgatás A középkori, a reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korok stílusjegyeinek ismertetése, továbbá felismerése többször hallott zeneművekben, zeneműrészletekben. Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján.


283/455

Pedagógiai Program

Zenei hallás és kottaismeret Ismert dallamok utószolmizálása. 2 #–2b ismerete. Hangnemek megállapítása előjegyzés alapján.(2 #-2 b) Elemzési feladat (hangnem, forma, szerkesztésmód stb.) tanári irányítással történő megoldása, tanult zenemű kottaképe alapján. Egyszerű énekes és zenekari partitúrák értelmezése. Dúr és moll karakter felismerése. Írásos munka felolvasása, egy témához kapcsolódó beszámoló stb..

3.2.13.8

10. évfolyam Fejlesztési feladatok

Tananyag

1. Zenei alkotóképesség 1. 1. Interpretáció Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban gazdag anyagából. Más népek dalainak csoportos éneklése eredeti nyelven.

A magyar népzene hajlításokban, díszítésekben gazdag dalanyaga. Régi és új stílusú magyar népdalok. Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai. Más népek újabb dalai. Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a Művek, műrészletek (egy és többszólamú) a romantika korában, XIX. és XX. sz. zene XIX. és a XX. század kiemelkedő alkotásaiból. jellegzetességeinek megfigyelése XIX. századi magyar dalok. XX. századi zenei szemelvények. Többszólamú művek csoportos éneklése. Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Csoportos éneklés hangszerkísérettel. Zenei karakterek kifejezése önállóan is. Kodály Zoltán és tanítványaik vokális Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen zenéjéből. megszólaltatható témáinak éneklése. Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése tanári vezénylés alapján. 1. 2. Improvizáció Ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása, bővítése. Téma improvizálása. Tonika, domináns rögtönzése ismert dallamhoz. Szekvencia készítése adott alapmotívumra. Népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral.

Dallammodell: XX. századi zenei szemelvények (ritmus- és dallam). Rögtönzés: ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása.

2. Megismerő- és befogadó képesség 2. 2. Zenehallgatás Népzenei felvételek gyűjtése, autentikus előadásmód megfigyelése Népzenei felvételek. Népdalfeldolgozások éneklése Népzenei alkotások ismertetése korszak és Népdalfeldolgozások.


284/455

Pedagógiai Program

stílus jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyag alapján Saját énkép erősítése a népzenei anyagok erkölcsi tartalmának felismerése által A 19. és a 20. század jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése a zeneművek hallgatása során. A romantika és a 20. század új zenei műfajainak, formáinak, egyéb jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek hallás utáni összehasonlítása, elemzése. (dal, mazurka, keringő, polonéz. etűd, fantázia, nocturne, rapszódia, szimfonikus költemény) Operafilmek (részletek) megtekintése. Kiselőadás késztése a választott operákról, balettekről könyvtárhasználat, internet segítségével A nemzeti romantika operaszerzőinek bemutatása, főbb alkotásaiknak megismerése Zenei életútak jellemzése, kritikai szemléletmóddal történő feldolgozása (Erkel Ferenc és Liszt Ferenc munkássága) Korszak, zeneszerző, mű és műfajának jellemzése a megadott zeneszerzők művei alapján Egyes zenei műfajok leírása példákkal.

Magyar táncház mozgalom.

Művek, műrészletek a 19. és a 20. század kiemelkedő zenei alkotásaiból. Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a romantika korában.

A nemzeti opera. A szimfonikus zenekar fejlődése a barokk kortól a romantikus nagyzenekar kialakulásáig.

F. Schubert, R. Schumann, F. B. Mendelssohn, J. Brahms, F. Chopin, A. Dvořak, P. I. Csajkovszkij, M. Muszorgszkij, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, G. Verdi, R. Wagner

fejlődéstörténetének A XX. századi zenei irányzatok: impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus, folklórizmus, dodekafónia.

Tájékozódás a XX. századi zene legújabb megjelenési, kifejezési formáiban Komponálási technikák: XX. századi jelenségek: atonalitás, bitonalitás, XX. század zeneszerzői: C. Debussy, M. politonalitás, dodekafónia, elektronikus zene. Ravel, G. Gershwin, R. és J. Strauss, I..Stravinsky, A.Honegger, A. Hacsaturján, A XX. század legfontosabb zenei irányzatai, és B. Britten,, A. Schönberg, W. Lutosławski zeneszerzői munkásságának ismerete. XX.század – magyar zeneszerzői: Bartók Béla Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és Bárdos Lajos, Kodály Zoltán, értelmezése a zene és társművészetek között. Lajtha László, Weiner Leó és más ma élő Önálló könyvtárhasználat adatgyűjtés, szerzők. képanyaggyűjtés; videó, internet, CD, egyéb oktatóanyagok használata. A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a XIX. És XX. század zenéjére).


285/455

Pedagógiai Program

A szórakoztató zene megjelenése a XIX. századtól napjainkig Gyűjtőmunka: A dzsessz műfaji sokféleségét (operett, musical, sanzon, spirituálé, blues, bemutató szemelvények, zeneműrészletek ragtime, dixiland, swing, rock, elektronikus felhasználásával. zene filmzene, rock-opera stb.) Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a Szórakoztató zenei aktualitások rendszerezése. Beatlesek, Webber; aktualitások. Zenei hallás és kottaismeret Aszimmetrikus ütemű ritmus- és dallampéldák Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8. megszólaltatása kottaképről. Kromatika, egészhangúság, bitonalitás; Könnyű, modulálást nem tartalmazó dallamok dodekafónia, atonalitás. lapról éneklése. Az évfolyam éneklési és zenehallgatási anyagából lapról olvasás.

3.2.13.9


Interpretáció Népdal, műdal, műzenei részlet, könnyebb kórusműrészlet énekes reprodukálása emlékezetből, Improvizáció Ritmusok rögtönzése megadott ritmus- és dallamkészlettel a tanult ütemformákban. Kvintváltó és szekvenciás dallamok alkotása. Téma improvizálása dinamikai különbségekkel, motívumrészlet gyorsítással. Szekvencia készítése adott alapmotívum Zenehallgatás Zenei korszakokhoz kapcsolódó alapvető stílusok, műfajok, formák, szerkezetek felismerése többször hallott zeneművekben, zeneműrészletekben. Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján. (lásd. kétszintű érettségi műjegyzék / Zenefelismerés) A XIX. és a XX. század zenei stílusainak felismerése a zeneművek hallgatása során a zene és a társművészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása. Zenei hallás és kottaismeret Egyszerű aszimmetrikus ütemű ritmusok és dallampéldák megszólaltatása kottaképről. Ismert dallamok utószolmizálása. Ismert dallamok utószolmizálása. Hangnemek megállapítása előjegyzés alapján . Ismert dallamok írása violinkulcsban a tanult hangnemekben. Elemzési feladat (hangnem, forma, szerkesztésmód stb.) önálló megoldása a tanult zenemű kottaképe alapján. Egyszerű énekes- és zenekari partitúrák értelmezése Könnyű, modulálást nem tartalmazó dallamok lapról éneklése. Az évfolyam éneklési és zenehallgatási anyagából lapról olvasás.

3.2.13.10

Ajánlott szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata.


286/455

Pedagógiai Program

A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése (dallamok felidézése, műfajok, stílusok), fogalmak felismerése, alkalmazása, a kommunikáció fontosabb szabályainak ismerete és reprodukálása. - Összefüggések megértése, szöveg megalkotása, átkódolás, transzformációs képességek (kotta-ének). - Alkalmazás ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas), írásbeli és képi kommunikációs képességek kialakítása (fölhangzó művek stíluskorszakokba sorolása, a hallott hangszínek hangszerekhez, hangszer együttesekhez társítása), gondolatok és érzések kifejezésének képessége, a tanuló saját munkájának fokozatos önkontrollja. - Véleményalkotás zenei művekről, jelenségekről, egyéniségekről, kritikai érzék kialakítása. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli, írásbeli értékelése alapján történhet: - Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége. - Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. - Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szakirodalom, vagy önálló gyűjtés alapján. - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése. - A tanulók saját munkáinak esztétikai színvonala. - Kórusban, kamaraegyüttesben nyújtott teljesítmény értékelése.

3.2.13.11

Javasolt zenei anyag (válogatva)

Népdalok A bolhási kertek alatt A nagy bécsi kaszárnya Annyi bánat a szívemen Béres legény Beteg asszony Duna parton vagy egy malom Elindultam szép hazámból Erdő mellett estvéledtem Este, este, de szerelmes Hej, rozmaring Istenem, istenem áraszd meg a … Katona vagyok én Körösfői kertek alatt Megkötöm lovamat Megrakják a tüzet Röpülj, páva Szép a gyöngyvirág


287/455

Pedagógiai Program

Szivárvány havasán Tavaszi szél Tiszán innen, Dunán túl Énekes anyag a magyar zenetörténetből Bocsásd meg Úristen – Balassi ének a Kájoni- kódexből Hej Rákóczi, Bercsényi Áll előttem egy virágszál – virágének a XVIII. századból Ej, haj, gyöngyvirág – Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményéből Aranyideim folyása – Kovács Ferenc énekeskönyvéből Simonffy: Három a tánc Szentirmai: Csak egy kislány van a világon Énekes műzenei szemelvények Alleluja dallamok Händel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából) Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia – IV. tétel) Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány) Kodály–Berzsenyi: A magyarokhoz Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus) Gershswin: Porgy dala (Porgy és Bess) Zenehallgatási anyag Lassus: Zsoldos szerenád Bach: h-moll szvit Bach: c-moll preludium és fúga (Wohltemperiertes Klavier I. kötetéből) Händel: F-dúr szvit (Vízizene) Haydn: C-dúr („Kaiser”) vonósnégyes – II. tétel (Op. 76. No. 3) Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) Mozart: Figaro házassága Beethoven: V. (Sors) Szimfónia Beethoven: IX. szimfónia – IV. tétel Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány Mendelssohn: Szentivánéji álom – szvit (részlet) Liszt: Les Preludes Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok c. operából Ravel: Bolero Kodály: Háry János (szvit) Kodály. Székelyfonó Kodály: Psalmus Hungaricus Gershwin: Rhapsody in Blue Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára) és Nyolc magyar népdal (ének-zongora) Bartók: Cantata Profana Bartók: Concerto Orff: Carmina Burana Bernstein: West Side Story


288/455

Pedagógiai Program

4 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A pedagógusok a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével kiválasztják az egyes tantárgyak tanításához alkalmas tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. (Közoktatási tv. 19. § ( 1) bek. c) pontja) A pedagógus joga, hogy a pedagógiai program alapján megválassza az ismereteket, a tananyagot, az elsajátíttatáshoz szükséges eszközöket és módszereket. Didaktikai elvek: - legyen korszerű, aktuális tartalmában, szerkesztésében, fajtájában (megfelelő tankönyv, jegyzet, kézirat, multimédiás oktatóprogram, digitális tankönyv, Internet stb.)! - Igazodjon a tantárgy sajátosságaihoz (elmélet, gyakorlat), az oktatási formákhoz (nappali, levelező vagy távoktatás)! - Nyelvezete feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak. Idegen szavakat csak akkor tartalmazzon, ha az a szakmában általánosan használt, illetve nemzetközileg is elterjedt! - A tankönyvhöz, interaktív anyaghoz – ha a tárgy jellege megkívánja – kapcsolódjon munkafüzet, szöveggyűjtemény, atlasz stb. Kapcsolja össze az elméleti ismereteket a gyakorlattal! - A könnyebb megértés érdekében a tankönyv legyen képekkel, ábrákkal illusztrált, - mintafeladatok megoldását tartalmazó! - Tegye lehetővé a különböző képességű tanulók differenciált foglalkoztatását! - Feltétlenül tartalmazza és valamilyen formában emelje ki a tantárgy törzsanyagát (a tantárgyi minimumot)! - Terjedelmét tekintve igazodjon a tantárgy óraszámához, összességében és részleteiben is! - Jól szervezett összefoglaló kérdésekkel, feladatokkal segítse elő a fejezet tananyagának elmélyítését! - Tegye lehetővé (és gazdaságossá) a több évfolyamon át egymásra épülő tárgyak esetében az ún. tankönyvcsaládok alkalmazását! - A kiválasztott oktatóanyag (pl. a kiválasztott tankönyv) legyen összhangban az iskola szakmai profiljával, keltse fel a tanuló érdeklődését a szakma iránt! - Az oktatási cél megvalósításán túl adjon lehetőséget – mintafeladataival, kiegészítő anyagával – a nevelési feladatok megoldására is! - Kivitelezése legyen esztétikus Ösztönözze a tanulót a könyvtárhasználatra, a tananyagot meghaladó többirányú ismeretbővítésre! Praktikus elvek: A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. ( Közoktatási tv. 19.§ (2) bek.) - a taneszköz megfizethető legyen a szülők számára, - könnyű legyen a beszerzése, - mérete közepes legyen (atlaszok kivételével!), - tartós használatot biztosítson .


289/455

Pedagógiai Program

„Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.” (Közoktatási tv. 19.§ (3) bek.) Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a tanuló joga megválasztani azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, továbbá lehetőség szerint arra, hogy megválassza, a tantárgyakat tanító pedagógust.

5 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A pedagógus a tanév során a tanulók munkáját folyamatosan figyelemmel kíséri az alapkészségek, képességek, értelmi képességek, anyanyelvi képességek, tanulási módszerek tekintetében. Mindezek figyelembevételével kell eldönteni, hogy a tanuló a tantárgy törzsanyagát elsajátította-e, tud-e a következő tanévben erre a tudásanyagra építve továbbhaladni, vagyis el kell dönteni a tanuló év végi végső osztályzatát. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki a követelményeket nem teljesítette, egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Ha a tanuló három tantárgyból kap elégtelen osztályzatot, az osztályozó értekezlet dönt arról, hogy javítóvizsgát tehet-e vagy évfolyamot kell ismételnie. Annak a tanulónak, aki négy vagy több tárgyból kap elégtelen osztályzatot, évfolyamot kell ismételnie. Megszűnik a tanuló jogviszonya a tanítási év utolsó napján annak a tanulónak, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette (Közoktatási tv.75.§ (5) bek.) Ezen döntés ellen rendkívül méltányos esetben az iskola igazgatója felmentést adhat. A határozatról az iskola igazgatója értesíti a tanulót illetve a szülőt vagy gondviselőt. Az iskola helyi tanterve valamennyi évfolyam tantervét felöleli, biztosítja a tanévközi, tanév végi iskolaváltást, „külső” tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben 10 óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen - a közoktatási törvény 8.§ (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a 250 tanítási órát, - a közoktatási törvény 8.§ (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20 %-át, - egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát és az


290/455

Pedagógiai Program

iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A tanítási órák 30 %-a a következő táblázatból olvasható ki: 37 tanítási hét 32 tanítási hét heti 1 órás tantárgynál

12 óra

10 óra

heti 2 órás tantárgynál

23 óra

20 óra


34 óra

29 óra


45 óra

39 óra


56 óra

48 óra


67 óra

58 óra

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, év végi osztályzatai között nincs elégtelen. Ha a tanuló- évfolyamtól függetlenül- idegen nyelvből a követelményeket nem teljesítette és elégtelen osztályzatot kapott, az adott idegen nyelv tanulásának első évében ebből az idegen nyelvből nem bukhat meg, csak akkor, ha az idegen nyelvből a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Megszűnik a tanulói jogviszonya- a tanköteles kivételével- annak, aki igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi, megyei egészségbiztosítási pénztárat. Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, büntetést von maga után, ami a magatartás osztályzatot is befolyásolja.

6 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJA ELLENŐRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDSZERE, MÓDSZEREI, VISSZACSATOLÁSI ELJÁRÁSOK (AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI, RENDSZERESSÉGE) A tanulók tanulmányi munkáját rendszeres ellenőrzéssel, értékeléssel kell irányítani. A tanulók, szülők számára időben megismert ellenőrzési módszerek az értékelés megalapozottságát biztosítják. A követelmények és elvárások megismerése segíti a tanulók helyes önértékelését.


291/455

Pedagógiai Program

A diákok tevékenységének legfontosabb mérőeszköze az osztályozás. A tanulók teljesítményének értékelése a pedagógiai munka egyik legnehezebb, nagy felelősséggel járó része. A mérés és értékelés célja, feladata: - visszajelzés a tanár és a tanuló számára - következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára - az egyéni eredmények viszonyítása a korábbi teljesítményhez - a tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítmény értékelése érdemjeggyel. Az értékelés módjai : - szóbeli: a tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése - írásbeli: a tanult ismeretek írásban történő ellenőrzése, röpdolgozatokkal, témazáró dolgozatokkal, amelyek a tantárgy jellegétől, a tananyag mennyiségétől, az oktatási formától függően lehetnek 10 percestől több tanóra hosszúságúak is. - Egyéb: o a gyakorlati tevékenység értékelése a készségtárgyakból o csoportmunka kiadása, értékelése o házi feladatok ellenőrzése, értékelése. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét értékeli: - év közben rendszeresen érdemjeggyel, - félévkor és a tanítási év végén osztályzattal a szerzett érdemjegyek alapján. A bizonyítványba (ellenőrzőbe) írt osztályzat átfogó képet ad a tanuló adott tantárgyban nyújtott összteljesítményéről. Egy hosszabb időtartam ismeretanyagának elsajátítási szintjéről tájékoztatja a pedagógust, a tanulót, a szülőt vagy a gondviselőt. A folyamatos ellenőrzés, értékelés érdekében heti egy órás tantárgy esetén legalább kettő, minden más tantárgyból félévenként legalább három alkalommal érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét. A tanulót az adott érdemjegyről, az értékelés, a minősítés szempontjairól tájékoztatni kell. A pedagógus értékelési gyakorlatát a következőképpen valósítjuk meg: Egy félév során minden pedagógus az általa heti három vagy több óraszámban tanított tantárgy esetén két alkalommal témazáró dolgozat formájában is értékeli a tanuló munkáját. Egy napon csak egy témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról egy héttel előbb kell a tanulókat tájékoztatni. A dolgozatot 10 tanítási napon belül kell kijavítani. Egy tanévben a témazáró dolgozatok száma tantárgyanként négynél több nem lehet. A témazáró dolgozatok számát és idejét a szaktanárok az éves tanmeneteikben tervezik meg. Minden egyes témazáró dolgozat minősítésére egy érdemjegy adható. A félévi és év végi osztályzat megállapításánál kétszeres súllyal kell figyelembe venni a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeket. A 11. évfolyamon idegen nyelvből „kisérettségi”, 12. évfolyamon az érettségi tárgyakból próbaérettségi szervezhető, ha annak idejét a szaktanár a tanmenetében előre megtervezi. Az idegen nyelvi „kisérettségi” írásbeli és szóbeli részből áll és a kapott érdemjegyet kétszeres súllyal kell figyelembe venni a félévi és év végi osztályzatok megállapításánál. A próbaérettségi írásbeli (esetleg szóbeli) részből állhat, a kapott érdemjegyet kétszeres súllyal kell figyelembe venni az év végi osztályozásnál.


292/455

Pedagógiai Program

Az osztályozás, értékelés annak a pedagógusnak a feladata, aki az adott tantárgyat tanítja. A tanuló osztályzatait az évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján, vagy az osztályozóvizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy: - a tanuló az I. félév egészét milyen színvonalon teljesítette, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek - a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma. A félévi osztályzatoknak a tanuló továbbhaladása szempontjából nincs jelentőségük. A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy: - a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette - a megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e ahhoz, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse - a megszerzett tudása elegendő-e ahhoz, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Az év végi értékelés az egész éves érdemjegyek alapján történik. Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti. Egyes osztályzatok, érdemjegyek tartalmi jellemzői: Jeles (5) - kiválóan, önállóan előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, - a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz, - a tananyagot ismeri, érti, tudja és alkalmazza, - a tantárgy szaknyelvén pontosan, szabatosan fogalmaz. Jó (4) - összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, esetleg kevés segítő kérdéssel, - a tantervi követelményeknek megbízhatóan csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget Közepes (3) - akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, - a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget,


293/455

Pedagógiai Program

- a tanári segítségre többször is rászorul. Elégséges (2) - nehézkesen és hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdések o segítségével fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük o összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, - a fogalmakat nem érti, önálló feladatvégzésre nem képes, - tantervi követelményekből a a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Elégtelen (1) - elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, - a tantervi követelmények minimumát sem tudja, - ennek eleget tenni tanári segédlettel sem képes. Az érdemjegyek bejegyzése a naplókba: - szóbeli és írásbeli feleletek: kék tintával - írásbeli témazáró dolgozatok: piros tintával az osztálynapló megfelelő rovatába. Az osztályzatok bejegyzése a naplókba: - félévi osztályzatok: kék tintával - év végi osztályzatok: piros tintával. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok az órán tanultak begyakorlását és elmélyítését kell szolgálják. A kitűzött feladatok elvégzéséhez szükséges idő tantárgyanként ne haladja meg a kb. 30 perc felkészülési időt egy átlagos képességű, jól motivált, tanulni vágyó, koncentrálni képes tanuló esetében. A fenti szabályozás vonatkozik a tanítási napokra, hét végi pihenőnapokra, szorgalmi időben biztosított szabadnapokra valamint a szünetekre is. A 9. és 10. évfolyamon a szakmai orientáció, 11-12. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó oktatás több tantárgy keretében valósul meg. Ha ezen tantárgyak közül az egyik minősítése félévkor vagy év végén elégtelen, akkor a szakmai orientáció illetve a szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgy félévi illetve év végi osztályzata is elégtelen. Ha minden rész-tantárgyból a tanuló legalább elégséges osztályzatot ér el, akkor a szakmai orientáció illetve a szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgy félévi illetve év végi osztályzata az osztályzatok számtani átlaga. Ha ez nem kerek szám, akkor 5 tizedes alatt lefelé, 5 tizedes felett pedig felfelé kerekítve.

7 A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ALAPELVEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a szorgalom körültekintő értékelése, osztályozása. A Közoktatási törvény szerint a tanuló magatartásának és szorgalmának a minősítése az osztályozó értekezlet feladata az osztály diákbizottsága és az osztályfőnök javaslata alapján.


294/455

Pedagógiai Program

A minősítés elsősorban a tanuló nevelését, másodsorban a szülők tájékoztatását szolgálja, és nem lehet a büntetés eszköze. A magatartásból kapott osztályzat azt mutatja meg a tanulóknak és a szülőknek (gondviselőknek), hogy a tanuló mennyiben tesz eleget az iskola pedagógiai elvárásainak, a pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzéseinek. A szervezeti és működési szabályzatban meghatározott követelmények szerint változhat a tanuló magatartásának értékelése, osztályzata. Befolyásoló tényezők: - a tanuló hiányzásának, mulasztásának, késéseinek száma - ezek igazolásaira vonatkozó rendelkezések betartása - a tanuló jutalmazási elveinek és formáinak figyelembevétele - a fegyelmező intézkedések elveinek és formáinak figyelembevétele Magatartásból adott érdemjegyek feltételei: Példás (5) - a házirendet betartja - tanórai tevékenysége példamutató - udvarias, tisztelettudó, megbízható - a közösség alakítását, fejlődését kezdeményezéseivel elősegíti - a pozitív jellegű feladatok megoldásában együttműködő - az iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató, - vállalt feladatait felelősségtudattal látja el, - az értékelt időszakban nincs igazolatlan órája , - legfeljebb osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetése van. Jó (4) - a házirendet betartja - a tanórai tevékenysége kevésbé aktív - tanáraival, társaival szemben tanúsított viselkedése megfelelő - részt vesz a közösségi életben - a rábízott feladatokat elvégzi - tanórai és tanórán kívüli viselkedése általában jó - fegyelmezett, de társai körében nem kezdeményező - legfeljebb osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetése van - igazolatlan óráinak száma 5 óránál nem több Változó (3) - a házirendet csak ismételt figyelmeztetésre tartja be - figyelme ingadozó - munkájában nem mindig megbízható - iskolai és iskolán kívüli magatartásával kapcsolatban többször merül fel kifogás - tanáraival, társaival szemben tanúsított viselkedése gyakran kifogásolható - legfeljebb igazgatói intője van - közösségi munkában csak vonakodva vesz részt - igazolatlan óráinak száma nem haladhatja meg a 14 órát Rossz (2) - a házirendet nem tartja be, ismételt figyelmeztetések ellenére sem - a tanórai munkát folyamatosan zavarja - fegyelmezetlen az óra alatt és az órán kívül is


295/455

Pedagógiai Program

-

magatartásával a közösség fejlődését súlyosan hátráltatja, a közösséget bomlasztja többször részesült fegyelmező intézkedésben közösségi munkát nem végez igazolatlan óráinak száma meghaladja a 15 órát.

A tanuló iskolában vagy az iskola által szervezett foglalkozásokon, rendezvényeken tanúsított negatív magatartásáért, cselekedeteiért felelőséggel tartozik. A szorgalomból adott érdemjegyek feltételei: Nem tükrözhetik csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésének és minősítésének nem azt kell mérni, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez, előző tanulmányi eredményéhez viszonyítva a vizsgált időszakban milyen eredményt ért el. A szorgalom értékelése fontos eszköz a tanulók önértékelésének kialakításához, kötelességtudatának fejlesztéséhez. Példás (5) - képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt ér el, egyenletes teljesítményt nyújt - a tanórákra rendszeresen felkészül - tudását állandóan fejleszti az iskolai kereteken túl is - munkájában önálló, munkatempója jó - munkavégzése pontos, megbízható - munkáinak külalakját az igényesség jellemzi - szakkörökön, versenyeken részt vesz Jó (4) -

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes teljesítményt nyújt feladatait alapvetően elvégzi érdeklődése nagyrészt az iskolai tananyag keretein belül marad ösztönzésre rendszeresen dolgozik és önellenőrzésre is képes órákon figyel, de kevésbe aktív gyengébb képességénél jobb eredményt produkál munkáinak esztétikuma megfelelő

Változó (3) - eredményei elmaradnak képességeitől - munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen - nem elég önálló, utasításra kezd munkához - nem ellenőrzi önmagát - nem céltudatos és csak rövid időszakokra képes elfogadható eredményt nyújtani - feladatai elvégzését esetenként elmulasztja s nem is igyekszik azok pótlására - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik vagy hiányos - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja az előző időszakhoz viszonyítva - munkáinak külalakja változó Hanyag (2) - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, feladatait rendszeresen nem végzi el - a tanórai követelményeket nem teljesíti


296/455

Pedagógiai Program

-

eredményei feltűnően elmaradnak képességeitől figyelmetlen, megbízhatatlan felületesség, érdektelenség jellemzi nem törődik kötelességeivel órákon a tananyagból a minimumot sem hajlandó elsajátítani, a tanári segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül egy vagy több tárgyból félévkor vagy év végén elégtelen osztályzatot kapott (függetlenül a többi tárgy érdemjegyeinek minőségétől).

Az osztályzatok félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba kerülnek.

8 A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 8.1 KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 8.1.1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A jel, a jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat mint kommunikáció Kommunikációs funkciók és közlésmódok Személyközi kommunikáció A tömeg kommunikáció A magyar nyelv története A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Az írott nyelvi norma kialakulása Nyelvművelés Nyelv és társadalom Nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat A határon túli magyar nyelvűség Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A nyelvi szintek Hangtan Alaktan és szótan Mondattan A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat a szövegben Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban Szókincs és frazeológia


297/455

Pedagógiai Program

A szöveg A szöveg és a kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés A szöveg szóban és írásban Az intertextualitás A szövegtípusok Szöveg a médiában A retorika alapjai A nyilvános beszéd Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi formák Nyelvi-stilisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat 2. Irodalom Szerző, művek Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet 2.2.3.1. Irodalomtörténet

8.1.2 TÖRTÉNELEM 1. Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Az antik hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése


298/455

Pedagógiai Program

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása 2. A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam működése Az Oszmán Birodalom terjeszkedése 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája A XIX. század eszméi Az ipari forradalom és következményei Nagyhatalmak és katonai politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései 7.2. A reformkori művelődés, kultúra 7.3. A polgári forradalom 7.4. A szabadságharc 7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése 7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában


299/455

Pedagógiai Program

7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék 8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus 8.4. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság 8.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa 8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években 8.7. A második világháború előzményei jelentős fordulatai 8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői 8.9. a szocialista rendszerek bukása 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei 9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői 9.3. Művelődési viszonyok és az életmód 9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái 9.5. Magyarország részvétele a világháborúban 9.6. A német megszállás és a holocaust Magyarországon 10.Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás 10.2. A határon túli magyarság sorsa 10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése 10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 10.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás 11. A jelenkor 11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái 11.2. Az európai integráció története 11.3. A „harmadik világ” 11.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés 11.5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai 12. A mai magyar társadalom és életmód 12.1. Alapvető állampolgári ismeretek 12.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban 12.3. A magyarországi romák 12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság 12.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

8.1.3 MATEMATIKA 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1.Halmazok 1.1.1.Halmazműveletek 1.1.2.Számosság, részhalmazok


300/455

Pedagógiai Program

1.2.Matematikai logika 1.2.1. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 1.3. Kombinatorika 1.4. Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.1.Alapműveletek 2.2.A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.2.1.Oszthatóság 2.2.2.Számrendszerek 2.3.Racionális és irracionális számok 2.4.Valós számok 2.5.Hatvány, gyök, logaritmus 2.6.Betűkifejezések 2.6.1.Nevezetes azonosságok 2.7.Arányosság 2.7.1.Százalékszámítás 2.8.Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek 2.8.1.Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek. Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek 2.8.2.Nem algebrai egyenletek. Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek 2.8.3.Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9.Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1.A függvény 3.2.Egyváltozós valós függvények 3.2.1.A függvények grafikonja, függvénytranszformációk 3.2.2.A függvények jellemzése 3.3.Sorozatok 3.3.1.Számtani és mértani sorozatok Végtelen mértani sor 3.3.2.Kamatos kamat, járadékszámítás 3.4.Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 3.4.1.Határérték, folytonosság 3.4.2.Differenciálszámítás 3.4.3.Integrálszámítás 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1. Elemi geometria 4.1.1. Térelemek 4.1.2. A távolságfogalom segítésével definiált ponthalmazok 4.2. Geometriai transzfomációk 4.2.1. Egybevágósági transzformációk Síkban


301/455

Pedagógiai Program

Térben 4.2.2. Hasonlósági transzformációk 4.2.3. Egyéb transzformációk Merőleges vetítés 4.3. Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1. Síkbeli alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör 4.3.2. Térbeli alakzatok 4.4. Vektorok síkban és térben 4.5. Trigonometria 4.6. Koordinátageometria 4.6.1. Pontok, vektorok 4.6.2. Egyenes 4.6.3. Kör 4.6.4. Parabola 4.7. Kerület, terület 4.8. Felszín, térfogat 5. Valószínűség számítás, statisztika 5.1.Leíró statisztika 5.1.1.Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai 5.1.2.Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2. A valószínűség-számítás elemei

8.1.4 IDEGEN NYELV 1. Kommunikatív készségek Beszélgetés (hallott szöveg értése) Beszédkészség Szövegértés (olvasott szöveg értése) Íráskészség Egyéb készségek (stratégiák) 2. Nyelvi kompetencia 3. Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika


302/455

Pedagógiai Program

8.2 VÁLASZTHATÓ KÖZISMERETI TANTÁRGYAK 8.2.1 INFORMATIKA 1.Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek 2. Informatikai alapismeretek-hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzői: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok

8.2.2 INFORMATIKAI ALAPISMERETEK-SZOFTVER 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd) programjai: víruskeresés- és irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 4. Szövegszerkesztés


303/455

Pedagógiai Program

4.1.A szövegszerkesztő használata 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás 4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk 5. Táblázatkezelés 5.1. A táblázatkezelő használata 5.1.1. A program indítása 5.1.2. A munkakörnyezet beállítása 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 5.2. A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap 5.3. Adatok a táblázatokban 5.3.1. Adattípusok 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 5.3.3. A cellahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény 5.4. Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és tartományformázások 5.4.3. Cellák és tartományok másolása 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok


304/455

Pedagógiai Program

5.5.1. Egyszerű táblázat készítés 5.5.2. Formázási lehetőségek 5.5.3. Diagrammtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák 6. Adatbáziskezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. Keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata 7.2. Web-lap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Web-lap készítése Web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, diaminta…) és formázása


305/455

Pedagógiai Program

8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formázása 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 9.3.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

8.2.3 TESTNEVELÉS 1. Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészsége életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok 2. Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika Futások Ugrások Dobások Torna Talajtorna


306/455

Pedagógiai Program

Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda

8.2.4 VÁLASZTHATÓ SZAKMAI ELŐKÉSZÍTŐ TANTÁRGYAK Közlekedés alapismeretek 1. Közlekedési alapismeretek A közlekedésről általában A közlekedés technikai elemeiről általában Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Vízi közlekedés Légi közlekedés Városi közlekedés Csővezetékes szállítás Távközlés és hírközlés 2. Közlekedési földrajz Általános ismeretek Vasúti közlekedés A közúti közlekedés kialakulása A közúti közlekedés jellemzői, úthálózatok Városi közlekedés Vízi közlekedés Légi közlekedés és szállítás Csővezetékes szállítás 3. Általános jogi ismeretek Az államra vonatkozó alapvető ismeretek Az alkotmányra vonatkozó ismeretek Jogi alapfogalmak A Magyar Köztársaság jogrendszerének főbb jogágai Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan, elméleti gazdaságtan) Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések A makrogazdasági egyensúly


307/455

Pedagógiai Program

Az állam gazdaságpolitikája Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések A fogyasztói magatartás és a kereslet A vállalat termelői magatartása és a kínálat A termelési tényezők piaca Az externáliák és a közjavak Marketing és marketing gondolkodás A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai Pénzügyi műveletek A vásárolt készletek Az emberi erőforrás Befektetett eszközök A tevékenység költségei és az értékesítés Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása Zárás – éves beszámoló

9 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy a középiskolákban évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az Oktatási Minisztérium különböző teszteket dolgozott ki a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére. Iskolánk az 1999-ben megjelent Hungarofit (1+4) korrigált változatát alkalmazza. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. A testnevelés és sport legfontosabb feladata a motorikus képességek fejlesztése. Ennek két összetevője van, a kondicionális képességek és a koordinációs képességek. A koordinációs képességek fejlesztése lényegében az ügyesség edzését jelenti. A kondicionális képességek az erőt, állóképességet és a gyorsaságot jelentik. A rendszeres testedzés hatására növekszik az izomrendszer teljesítménye, fejlődik az izom ereje, gyorsasága és állóképessége. A jó fizikai állapot megszerzéséhez a kondicionális képességek közül elsősorban az aerob teljesítőképességet és az általános testi izomerőt, erőállóképességet (főként a törzs tartóizomzatnak: has- és hátizmok erő-állóképességét) kell az iskolai évek alatt fejleszteni. A képességek rendszeres mérése tájékoztatást ad a tanárok számára a tanulók pillanatnyi állapotáról és a fejlődés mértéke nyomon követhető az évek alatt. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének rendszeres, évi két alkalommal történő mérése nem cél, hanem eszköz a tanárok kezében. Az alábbi próbákat végzik el tanulóink: 1. Aerob vagy alap-állóképesség mérésére használjuk a Cooper–tesztet vagy egyes esetekben a 2000 méteres futást. Az aerob, hosszú távú állóképesség műszer nélküli mérésének, ellenőrzésének egyik világszerte elfogadott módszere a Cooper-teszt. A teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető legnagyobb távot teljesítse a tanuló. A másik módszer a Cooper-teszt teljesítményértékeinek 2000 méter síkfutásra való átszámítása. A két próba közül az adott osztály összetételét figyelembe véve választjuk ki a számukra megfelelőt.


308/455

Pedagógiai Program

2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérésére használjuk a helyből távolugrást páros lábbal. A tanuló három kísérletet hajt végre és a legjobb ugrás eredménye számít be a felmérésbe. 3. A vállövi- és a karizmok erő-állóképességének mérését a mellső fekvőtámaszban végzett karhajlítással és nyújtással mérjük. A tanulók meghatározott ideig végzik a feladatot és csak a szabályosan végrehajtott gyakorlatot értékeljük. 4. A csípőhajlító és hasizom erő-állóképességének mérése az alábbi gyakorlattal történik: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, maximum 4 percig. 5. A hátizmok erő-állóképességének mérését a hason fekvésből történő törzsemeléssel és leengedéssel mérjük. A feladatot folyamatosan kell végrehajtani maximum 4 percig. Az egyes próbákon elért eredményeket egy előre megadott pontérték táblázat alapján átszámítjuk. Így kapunk egy össz-pontszámot, amely a tanulók eredményét tükrözi. A központilag kiadott minősítési kategóriákban meghatározták az adott pontszámhoz tartozó fizikai teherbíró képesség általános jellemzőit és a további célkitűzéseket. A felmérés megmutatja az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságokat és lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. A tanulókról vezetett nyilvántartás lehetőséget ad, hogy nyomon kövessük fizikai állapotuk változását az évek alatt.


309/455

Pedagógiai Program

C.SZAKMAI PROGRAM 1 KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT KERETTANTERVE SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS 1.1 ÓRATERV Gazdálkodási ismeretek Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció (szakmai) Informatika Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan gyakorlat Heti óraszám

9. 2* 2* 1

10. 2* 2*

1

1 1

6

6

11.

12.

2 3 3 2* 10

2 3 3 2* 10

Összes 4 4 1 1 6 6 6 4 32

1.2 CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a Közgazdasági szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok, maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő elsajátíttatásán keresztül valósítható meg. A közgazdasági tantárgyak tanításának célja, hogy a szakterület tevékenységének sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakterület iránt, és segítse elő pályaválasztásukat. A Gazdasági környezetünk tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. Az Információkezelés oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. A tanulók képet kapnak az irodai munkáról, és ez hozzájárul a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához. A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Megismertesse a tanulókkal az ön- és emberismeretet. Fejlessze az empatikus készségeket.


310/455

Pedagógiai Program

A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák, és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése. Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét. Legyenek képesek a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi munkakapcsolatok helyes alakítására. A közgazdasági szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a környezetgazdálkodási szemlélet kialakítására, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utániszakképzés megalapozására. A szakmacsoportos alapozás célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a 9. és 10. évfolyamon a szakmai és közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatra. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a közgazdasági szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a szakterületen dolgozók tevékenységét, annak távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. Az Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a piacgazdaság működését, a mikrogazdaság szereplőit és a döntéseikben érvényesülő tényezőket, a makrogazdasági folyamatok lényegét, a makrogazdaság problémáit és az állam lehetséges szerepét a folyamatok befolyásolásában, a nemzetközi kapcsolatok jelentőségét, az egyensúly megteremtésének problémáit. Az Üzleti gazdaságtan tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az alapvető pénzügyi, számviteli, statisztikai elszámolási szabályokat, alapvető marketing-, valamint szervezési ismeretek birtokába jussanak, a tanult ismeretkörben tegye képessé a tanulókat a problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek alkalmazására.


311/455

Pedagógiai Program

Alakítsa ki az igényt a gazdasági élet legfontosabb eseményeinek, tendenciáinak figyelemmel kísérésére. Az Üzleti gazdaságtan gyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy képessé tegye a tanulókat azoknak a folyamatoknak, számításoknak, bizonylatkezeléseknek az elvégzésére, gyakorlatára, amelyeket az elméletben tanultak. Tegye képessé a tanulókat irányítással egyszerű számviteli, pénzügyi, statisztikai és marketingfeladatok megoldására, tevékenységük megszervezésére és értékelésére.

1.3 KIEGÉSZÍTÉS Az egyes szakképesítéseknél alkalmazandó követelménymoduljainál szerepelnek.

ismeretek

típusonként

a

szakképzés

A szakmai képzés során kell szem előtt tartani, hogy a munkaköri feladatok mindennapi végrehajtására a szakemberek csak megfelelő készségek és kompetenciák birtokában képesek. Ezért fejlesztési követelményként ott különböző készségek és kompetenciák fejlesztését kell kitűzni. Az egyes szakképesítések szakmai készségei a szakképzési tananyagegységeknél szerepelnek. Megjegyzés: az Informatikai ismeretek tantárgy tananyagtartalmának csak egy része szerepel e tanterv szerinti, heti 1 órás tantervben. Ehhez még heti 1 óra áll rendelkezésre a közismereti kerettantervben.


312/455

Pedagógiai Program

1.4 9. ÉVFOLYAM Gazdálkodási ismeretek 9. évfolyam: 2 óra/hét Elméleti óraszám: 74 Szakmai képzés: NEM Csoportbontás: 37 NEM, 37 IGEN Témakörök (óraszámok) Gazdasági alapismeretek

Tartalmak

Tanulói tevékenységformák

A szükségletek és a javak; A szükségletek Olvasott szöveg önálló feldolgozása. csoportosítása (az élettevékenység alapján, a Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. létfenntartáshoz való kapcsolat alapján, a Információk önálló rendszerezése. szükséglet kielégítés módja szerint); A szükséglet Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. hierarchiája; A szükségletek fejlődési Tesztfeladat megoldása. törvényszerűségei; A javak csoportosítása (tárgyi Szöveges előadás egyéni felkészüléssel. formájuk szerint, felhasználásuk szerint, a javakhoz való hozzájutás módja szerint); A háztartás és a család; Gazdálkodás az idővel; Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Gazdálkodás az emberi erőforrásokkal; A Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. háztartások pénzgazdálkodása; A háztartások Információk önálló rendszerezése. jövedelme; Bruttó és nettó jövedelem; Reál és Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. nominális jövedelem; A háztartások kiadásai; A Tesztfeladat megoldása. háztartások megtakarításai; A háztartások Szöveges előadás egyéni felkészüléssel. vagyona; A hitel szerepe a háztartások pénzgazdálkodásában.

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék az alapvető fogalmakat, tudják felsorolni a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát. Legyenek képesek csoportosítani a szükségleteket és a javakat.

A tanulók mutassák be a gazdasági szereplőket és kapcsolataikat. Sorolják fel a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait. Értékeljék a háztartás pénzgazdálkodását. Tudják kiszámítani a háztartás bevételeit, kiadásait. Tudják megkülönböztetni a háztartás munkavállalói és jövedelem felhasználó kapcsolatrendszerét. szöveg önálló feldolgozása. A tanulók legyenek képesek Az állam gazdasági szerepe és Az állam gazdasági szerepe és feladatai; Az Olvasott állam piaci befolyásoló szerepe; Az állam Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. megfogalmazni az állam feladatait. feladatai jogszabályalkotó szerepe; A jövedelem Információk önálló rendszerezése. újraelosztása; Az államháztartás fogalma, Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. felépítése; A központi költségvetés szerepe Tesztfeladat megoldása. felépítése; Az elkülönített pénzalapok; A helyi Szöveges előadás egyéni felkészüléssel. önkormányzatok működése és költségvetésük; 287/3.1/1969-06-os és a Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Ismerjék az államháztartás rendszerét, 289/1.2/2142-06-os számú Az államháztartás rendszere, a rendszer egyes Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. az egyes elemek kapcsolatát. A tananyagelemek elemeinek kapcsolata; A gazdálkodási Információk önálló rendszerezése. tanulók legyenek képesek felsorolni Az államháztartás rendszere tevékenység alapelvei; A központi költségvetés Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. az állami költségvetés bevételeit és A háztartás gazdálkodása


313/455

Pedagógiai Program

Témakörök (óraszámok)

Tartalmak


mérlegének bevételi és kiadási struktúrája; A Tesztfeladat megoldása. helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítási Szöveges előadás egyéni felkészüléssel. alap és az elkülönített állami pénzalapok költségvetése; Az államháztartás alrendszerei. Adójogi alapfogalmak. Kiemelt adónemek: személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó. A 11. évfolyamos üzleti Olvasott szöveg önálló feldolgozása. gazdaságtan Vállalkozás A vállalkozás. A vállalkozás és a vállalat. A Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. témaköre vállalkozás, mint gazdasági rendszer. A Információk önálló rendszerezése. vállalkozás szereplői. A vállalkozások elemzése Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. (tevékenységi körük szerint, nemzetgazdasági Tesztfeladat megoldása. ágak szerint, a tevékenység diverzifikációja Szöveges előadás egyéni felkészüléssel. szerint, a tevékenység vertikalitása szerint, méretük szerint, jogi formák szerint). A vállalkozás célja, a vállalkozói stratégia, stratégia és taktika. A célok hierarchiája. Az 294/3.3/1968-06-os számú ellenőrzés szerepe. Folyamatok a vállalkozásban. tananyagelem Az információ. A vállalkozás alapítása, A vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése. A vállalkozási formák és működtetése és megszűnése jellemzőjük. Egyéb gazdálkodó szervezetek. A vállalkozások alapítása, átalakítása, megszűnése. A gazdasági bűncselekmény.


314/455

A továbbhaladás feltételei kiadásait. Ismerjék a központi költségvetés struktúráját. Ismerjék a helyi önkormányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás gazdálkodásának lényegét. A tanulók legyenek képesek jellemezni a vállalkozások és a gazdasági szereplők kapcsolatát. Tudják megkülönböztetni az üzleti vállalkozást és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. Ismerjék a vállalkozás alapítás, működtetés és megszüntetés folyamatát. Értsék a gazdasági bűncselekmény lényegét.

Pedagógiai Program

Viselkedéskultúra 9. évfolyam: 1 óra/hét Elméletigényes gyakorlati óraszám: 37 Szakmai képzés:NEM, Csoportbontás IGEN Témakörök (óraszámok) Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg feladattal vezetett Ismerje a hétköznapi viselkedés szabályait. iselkedéskultúra a Megjelenés-kultúra (4 óra) Tudjon a megismert szabályok szerint részt hétköznapokban Testi ápoltság, a mindennapi, a hivatali és az feldolgozása. helyzetgyakorlat. venni a társas életben. alkalmi öltözködés megismertetése, gyakorlati Csoportos Ismerje a munkahelyi társas viselkedés bemutatása. szabályait és legyen képes azok szerint Kapcsolat a mindennapokban viselkedni munka közben. A köszönés, megszólítás, bemutatkozás, Legyenek képesek a köszönés, a megszólítás, bemutatás, társalgás, vita, konfliktusmegoldás az ismerkedés és a társalgás jól kifinomult fogalmainak bemutatása és begyakoroltatása, szabályainak ismeretében kapcsolatfelvételre, elmélyítése a kulturált viselkedésben. kapcsolattartásra, kulturált vitára, eredményes A társasági élet speciális lehetőségei konfliktuskezelésre. A névjegy és névjegyhasználat, telefonhasználat, Az alkalmazás szintjén tudják a társasági élet dohányzás, ajándék, ajándékozás, a társasági élet speciális területeire vonatkozó viselkedési egyéb lehetőségeinek (közlekedés, színház, sport, szabályokat. koncert, túra stb.) bemutatása, alkalmazási A tanulók ismerjék a korszerű gasztronómia lehetőségük demonstrálása, lehetőleg életközeli alapjait. helyzetekben. Legyenek jártasak az étkezési szokásokban, Étkezési kultúra ismerjék az egészséges táplálkozás alapelveit, a Gasztronómiai alapismeretek, étkezési szokások, kulturált italfogyasztás szabályait. mit hogyan együnk, italfogyasztás, alapelvárások Ismerjék a munkahelyi légkört meghatározó megismertetése, begyakoroltatása. viselkedési szabályokat, a vezető és beosztott A családon belüli viselkedésformák munkamegosztásból eredő alá-fölérendeltségi A szülők és serdülők viszonya, szeretet, viszonyát és a kapcsolatukat meghatározó megértés, alkalmazkodás, konfliktusok a magatartási szabályokat. családon belül, családi ünnepi alkalmak elfogadtatása. Munkahelyi társas klíma Pontos munkavégzés, csoportközi viszonyok, a vezető és beosztott viszonya, generációs problémák a munkahelyeken, azok kezelése, bemutatása.


315/455

Pedagógiai Program

1980-06-os követelménymodul Megszólítás, tegezés, magázás. Köszönés, Hallott szöveg feladattal bemutatkozás, kézfogás. Hivatali öltözködés és a feldolgozása. Legfontosabb kiegészítők. A hivatalban használható smink. Csoportos helyzetgyakorlat. protokollszabályok Telefonálás szabályai (mobiltelefon is). Névjegykártya használata. Alapvető gasztronómiai ismeretek. rangsorolás. Jelképek. Hallott 1980-06-os követelménymodul Protokolláris szöveg feladattal A hivatali ügyintézésMegszólítások, címzések, levelezés. Vendégek feldolgozása. fogadása. Virág, ajándék. Hivatalos ceremóniák. Csoportos helyzetgyakorlat. szabályai Étkezéssel egybekötött hivatalos rendezvények.


316/455

vezetett Ismerje és tudja alkalmazni a hétköznapi és a hivatali élet legfontosabb protokolláris szabályait. A tanulók legyenek jártasak az étkezési szokásokban, ismerjék az egészséges táplálkozás alapelveit, a kulturált italfogyasztás szabályait. vezetett Ismerje és tudja alkalmazni a munkája során a hivatali ügyintézés alapvető szabályait. Legyenek képesek a köszönés, a megszólítás, az ismerkedés és a társalgás jól kifinomult szabályainak ismeretében kapcsolatfelvételre, kapcsolattartásra.

Pedagógiai Program

Információkezelés 9. évfolyam 2 óra/hét csoportbontásban Elméletigényes gyakorlati óraszám: 74 Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: IGEN Témakörök (óraszámok)

Tartalmak


1971-06-os és az 1974-06-os Olvasott szöveg • Tízujjas vakírás elsajátítása követelménymodulokból és a A helyes test- és kéztartás kialakítása feldolgozása. kerettantervből Az alapbillentyűk és a szóközbillentyű Műveletek Leírás Tízujjas vakírás használatának megtanítása. Az alapsoron, a felső, az alsó és a számsoron lévő betűk megtanítása. A váltóbillentyűk helyes használatának megtanítása. A váltóbillentyűk helyes használatának megtanítása. A számok megtanítása betűkapcsolásokkal. Az írásjelek megtanítása, begyakoroltatása célirányosan kialakított mondatok íratásával. Tízujjas vakírással a betűk, számok, jelek és kezelőbillentyűk kapcsolása a homogén gátlás pszichológiai elvének érvényesítésével. Szócsoportok, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással. A jelek szabályai. A kiemelési módok önálló meghatározásának gyakorlása a szövegösszefüggés ismérvei alapján. A gépelt levél adott időszakban érvényes szabályai. Az 1971-06 és az 1974-06-os Korszerű szövegszerkesztő programmal való Olvasott szöveg követelménymodulokból munkavégzés feldolgozása. szövegszerkesztő program Műveletek Korszerű szövegszerkesztőKorszerű programmal való szövegbevitelhez és szövegformázáshoz Leírás szükséges alapfunkcióinak használata: munkavégzés


317/455


feladattal

vezetett Legyenek képesek a kerettantervben meghatározott (tíz perc alatt legalább 900 gyakorlása. leütés) mennyiségű, könnyen írható, készítése. összefüggő, nyomtatott, ismeretlen szöveg másolására adott idő alatt, adott hibahatár (a leütés számhoz viszonyított négy ezrelék) mellett. Ismerje és tudja alkalmazni a szövegek másolásának szabályait tízujjas vakírással. A tanulók biztosan használják a számítógép billentyűzetét.

feladattal

vezetett Tudja alkalmazni a tízujjas vakírás és az informatikai ismeretek tárgy keretei között gyakorlása. megtanult ismereteit egy korszerű készítése. szövegszerkesztő program használata közben. A tanulók legyenek képesek dokumentumok

Pedagógiai Program


1974-06-os követelménymodulból A szövegformázás

Tartalmak


A számítógép billentyűzetének használata, dokumentumok megnyitása, mentése, nyomtatása, tabulálás, betűtípusváltás, választás, keresés, csere. A szövegszerkesztővel történő adatbevitel Olvasott szöveg megalapozása. Betűk, számok, jelek írásának feldolgozása, adott időszakban érvényes szabályai. Műveletek Leírás készítése,


318/455

A továbbhaladás feltételei megnyitására, mentésére, nyomtatására, tabulálására, betűtípus megválasztásra.

feladattal

vezetett Ismerje a szövegformázás szabályait, tudja alkalmazni azokat önálló munkavégzése gyakorlása, során.

Pedagógiai Program

1.5 10. ÉVFOLYAM Gazdálkodási ismeretek 10. évfolyam: 2 óra/hét Elméleti óraszám: 74 Szakmai képzés: NEM Csoportbontás: 37 NEM, 37 IGEN Témakörök (óraszámok)

Tartalmak



1968-06-os, a 0743-06-os, az Jogi és államjogi alapismeretek. Polgári jog fogalma és Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók ismerjék a jogi 1979-06-os, az 1975-06-os forrásai. A polgári törvénykönyv szerkezete. A Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. alapfogalmakat, a polgári követelménymodulokból tulajdonviszony. A kötelem. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. jog forrásait, a polgári törvénykönyv szerkezetét. Tesztfeladat megoldása. Alapvető jogi ismeretek Ismerjék a tulajdonviszony és a kötelem lényegét. 0743-06-os Társadalmi felépítés, jogrend alapfogalmai. A Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók ismerjék a a követelménymodulból jogrendszer felépülése, ágai; a vállalati gazdálkodási Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. társadalmi felépítés, környezetet körülvevő társadalmi- jogi környezet Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. jogrend alapfogalmait, a Jog, jogrend, gazdaság jogrendszer felépülését. elemei. Tesztfeladat megoldása. Ismerjék a vállalatokat körülvevő társadalmi- jogi környezet elemeit. 1975-06-os számú A jog fogalma és sajátosságai. A jogalkotás és a Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók ismerjék a jog Követelménymodulból jogforrások. Jogi norma és a jogszabály. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. lényegét, a jogforrásokat és Jogérvényesülés, jogviszony. Jogalkalmazás, Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. a jogalkotás elemeit, az Állam- és jogtudomány alapvető jogi fogalmakat. jogrendszer. Az alkotmány. Tesztfeladat megoldása. Ismerjék az alkotmány felépítését, hatályát, szabályozását, Legyenek tisztában az alapvető alkotmányos jogokkal és kötelezettségekkel.


319/455

Pedagógiai Program

1975-06-os követelménymodulból Polgári jog, kötelmi jog

szöveg önálló feldolgozása. A tanulók ismerjék a A szerződések jogának szabályai. A kártérítési jog főbb Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. szerződésekkel kapcsolatos szabályai. A felelősség módja, a kártérítés mértéke. A Hallott jogalap nélküli gazdagodás. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. alapfogalmakat, szabályokat, a kártérítés Tesztfeladat megoldása. lényegét, a felelősséggel kapcsolatos alapfogalmakat. Ismerjék és értsék a jogalap nélküli gazdagodás lényegét. 1975-06-os A tulajdonjog tartalma, védelme, megszerzése. Az Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók ismerjék a tartalmát, követelménymodulból idegen dologbéli jogok. Az ingatlan nyilvántartás. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. tulajdonjog Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. ismerjék és értsék a Polgári jog, tulajdonjog tulajdon védelmének és Tesztfeladat megoldása. megszerzésének lényegét. Ismerjék az idegen dologbéli jogokat és ismerjék az alapvető ingatlan nyilvántartást. 1973-06-os számú A munkaviszony szabályai., a munkajog, a munka Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók ismerjék és követelménymodulból és a törvénykönyve, a munkaviszony létesítése, a Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. értsék a munkaviszony és a kerettantervből munkaszerződés, a munkáltató és a munkavállaló jogai Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. munkaszerződés fogalmak tartalmát, legyenek képesek kötelezettségei,a kollektív szerződés. A Tesztfeladat megoldása. gazdálkodás személyi és A áttekinteni a munkavállalói munkavégzés szabályai, a munkaidő és a pihenőidő. A feltételei jogokat és munka díjazása. A munkáltató és a munkavállaló kötelezettségeket. kártérítési kötelezettsége. A munkaviszony megszüntetése és megszűnése. Szakszervezet, üzemi tanács. A munkaügyi viták fórumai.


320/455

Pedagógiai Program

1973-06-os követelménymodulból A munkaviszony szabályai

0743-06-os követelménymodulból Munkajog A 1968-06-os követelménymodulból A szerződések

A munka törvénykönyve, a munkaviszony létesítése, a Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók ismerjék és munkaszerződés, kollektív szerződés, a munkavégzés Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. értsék a munkaviszonyhoz szabályai. A munkaidő és a pihenőidő. A munka Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. kapcsolódó fogalmakat és díjazása. A munkáltató és a munkavállaló kártérítési Tesztfeladat megoldása. azok tartalmát. Értsék a munkaadók és a felelőssége. A munkaviszony megszűnése és munkavállalók jogait és megszüntetése. Szakszervezet és üzemi tanács. A kötelességeit és értsék az munkaügyi viták fórumai. érdekképviselet lényegét, az érdekképviseleti szervek feladatait. szöveg önálló feldolgozása. A tanulók ismerjék a A foglalkoztatáshoz kapcsolódó hazai és uniós Olvasott jogszabályok alapszintű ismerete. Munkajogi Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. munkajoghoz kapcsolódó alapismeretek elsajátítása Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. alapvető hazai és uniós Tesztfeladat megoldása. jogszabályok lényegét. A szerződések fogalma, fajtái. A szerződéskötés Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók ismerjék a fogalmát, szabályai. A szerződés érvénytelensége, módosítása, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. szerződés megszűnése. A szerződés teljesítése, a szerződés Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. lényegét. Tudják felsorolni a szerződések fajtáit. megszegése, a szerződés megerősítése, biztosíték-adás. Tesztfeladat megoldása. Ismerjék a szerződésekkel kapcsolatos alapvető fogalmakat.


321/455

Pedagógiai Program

Kommunikációs ismeretek 10. évfolyam: 1 óra/hét csoportbontásban Elméletigényes gyakorlati óraszám: 37, Szakmai képzés: NEM Csoportbontás: IGEN Témakörök (óraszámok)

Tartalmak



emberi kommunikációHallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Ismerje az emberi kommunikáció Az emberi kommunikációAz alapfogalmainak megismerése. Tesztfeladat megoldása. alapfogalmait, amelyeket a mindennapi alapfogalmainak megismerése Kis csoportos munkavégzés irányítással. gyakorlatban tudjon alkalmazni. Csoportos helyzetgyakorlat. Sajátítsa el a kommunikáció kódjait, az érintkezés technikáját és a különböző A kommunikáció kódjai A kommunikáció kódjainak gyakorlati kommunikációs technikákat és tudja azokat a mindennapi és a hivatali kommunikáció során példákon keresztül történő elsajátítása. alkalmazni. A tanulók kommunikációjára A nem verbális jelek, a verbális jelek, legyen jellemző a helyes beszédtechnika, a a szóbeli kommunikációs kapcsolatok, mondat- és szövegfonetikai eszközök helyes az írásbeli kommunikáció. használata. Az érintkezés kultúrájának fogalmiHallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Tudják alkalmazni a kapcsolatfelvétel, a Az érintkezés kultúrája tisztázása, kommunikációs technikákTesztfeladat megoldása. kapcsolattartás és a kapcsolatlezárás kulturált begyakoroltatása. Kis csoportos munkavégzés irányítással. módját. Ismerjék az írásbeli kommunikáció legelterjedtebb formáit. A kommunikációs zavarok, Csoportos helyzetgyakorlat. kommunikációs technikák. Ön- és társismeretek képességének Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Ismerje meg az önkifejezés lehetőségeit. Ön- és társismeret megoldása. Erősödjön az ön- és társismeret képessége a kifejlesztése, az önkifejezés Tesztfeladat Kis csoportos munkavégzés irányítással. tanulónál. Önismeret-fejlesztő gyakorlatok lehetőségeinek megismerése. útján legyenek képesek felmérni a tárgyilagos Önelemzés, önreprezentáció, Csoportos helyzetgyakorlat. emberismeret jelentőségét és elsajátítani a önkifejezés, érzések, érzelmek, konfliktuskezelés képességét. gondolatok kifejezése, a kommunikációs stílusok használata, a hatékony, sikeres kommunikáció akadályai, konfliktuskezelés.


322/455

Pedagógiai Program

Szakma és kommunikáció

1980-06-os követelménymodulból Kommunikáció és konfliktuskezelés 282/6.1/0744-06-os tananyagelem Segítő beszélgetés


Szakma és kommunikáció oktatásánakHallott szöveg feldolgozása alapjai, a különböző kommunikációs Csoportos helyzetgyakorlat. csatornák bemutatása. Üzleti kommunikáció, mint alkalmazott kommunikáció, üzleti tárgyalás, a sikeres tárgyalófél, tárgyalási készségek, tulajdonságok, tárgyalási stílus, stratégia, taktika.

Kommunikáció elmélet alapjai. Verbális és nem verbális kommunikációs eszközök. Konfliktuskezelés. Az EE/HR gazdálkodás alapja = szót érteni a munkatársakkal. Tárgyalástechnika, kommunikációs eszközök gyakorlati kipróbálása szituációs játékok során.

323/455

jegyzeteléssel. Ismerje meg a közgazdasági jellegű szakmák kommunikációjának alapjait, az alkalmazható kommunikációs csatornákat. Legyenek képesek megkülönböztetni a tárgyalási helyzetet más kommunikációs helyzettől. Értelmezzék az együttműködés és a kommunikáció elvét.

Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Csoportos helyzetgyakorlat. Kis csoportos munkavégzés irányítással. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Kis csoportos munkavégzés irányítással, Csoportos helyzetgyakorlat. Szituációs játékok.

Ismerje meg a kommunikáció elméleti alapjait, a verbális és a non verbális kommunikációs eszközöket, a konfliktuskezelés lehetséges eszközeit. Ismerje meg azokat az eszközöket, amelyek segítségével szót tud érteni a kollégákkal, külső partnerekkel. Tudja alkalmazni a megismert eszközöket. Tudják használni a tárgyalási stílus, a stratégia és a taktika tanulása során szerzett tapasztalataikat.

Pedagógiai Program

Információkezelés 10. évfolyam: 2 óra/hét csoportbontásban Elméletigényes gyakorlati óraszám: 74, Szakmai képzés: NEM Csoportbontás: IGEN Témakörök (óraszámok)

Tartalmak


szöveg Az írástechnika fejlesztése, aA betűbillentyűk módszeres átismétlése a Olvasott feltételes reflexek megerősítése céljából. feldolgozása. másolási készség fokozása. 1971-06 és 1974-06 modulokból Szavak, sorok, mondatok és összefüggő Műveletek szövegek másolása sortartással, ütemes Leírás Szövegszerkesztés írással. Önálló sorkialakítás (balra kizárt írás) megtanítása és begyakoroltatása. 1971-06-os A levél fajtái, formai ismérvei. A Olvasott szöveg követelménymodulból hivatalos levelek fogalmazásának tartalmifeldolgozása. szempontjai. A beadványok (kérvény, Műveletek Levelezés kérelem, fellebbezés, stb.). Az egyszerű Leírás Levelek formai kialakítása ügyiratok fajtái (nyugta, elismervény, meghatalmazás, stb.). Közigazgatási szerv, intézmény, gazdálkodó szervezet levelei (értesítés, meghívó, igazolás, engedély, stb.). A szerződésekkel kapcsolatos ügyiratok. A vállalkozások, szervek, intézmények belső levelei (jegyzőkönyv, emlékeztető, feljegyzés, stb.). Irodatechnikai alapismeretek Az iroda környezetében használatos híradás-technikai eszközök, kommunikációs eszközök fajtáinak bemutatása, felhasználási lehetőségeinek számbavétele, balesetmentes használatuk szabályainak, az egyszerű karbantartási teendőknek a megismertetése. 1980-06-os Hivatalos levelek elkészítésének Olvasott szöveg követelménymodulból szabályai, jellegzetes formái. A feldolgozása.


324/455


feladattal

vezetett Legyenek képesek a kerettantervben meghatározott mennyiségű, könnyen írható, gyakorlása. összefüggő, nyomtatott, ismeretlen szöveg készítése. másolására adott idő alatt, adott hibahatár mellett. Ismerje és tudja alkalmazni a szövegek másolásának szabályait tízujjas vakírással.

feladattal

vezetett Ismerje a hivatalos levelek fajtáit, tartalmi és formai követelményeit. Ismerje a beadványok, az gyakorlása. egyszerű ügyiratok, a közigazgatási szervek és a készítése. vállalkozások által használt alapvető levéltípusokat, a szerződésekkel kapcsolatos ügyiratokat, a vállalkozások belső leveleinek fajtáit, azok tartalmi és formai követelményeit.

feladattal

vezetett Tudja alkalmazni a levelezés tananyagelem során megtanult ismereteit. Tudjon önállóan elkészíteni

Pedagógiai Program


Tartalmak


szöveg Az írástechnika fejlesztése, aA betűbillentyűk módszeres átismétlése a Olvasott feltételes reflexek megerősítése céljából. feldolgozása. másolási készség fokozása. 1971-06 és 1974-06 modulokból Szavak, sorok, mondatok és összefüggő Műveletek szövegek másolása sortartással, ütemes Leírás Szövegszerkesztés írással. Önálló sorkialakítás (balra kizárt írás) megtanítása és begyakoroltatása. 1971-06-os A levél fajtái, formai ismérvei. A Olvasott szöveg követelménymodulból hivatalos levelek fogalmazásának tartalmifeldolgozása. szempontjai. A beadványok (kérvény, Műveletek Levelezés kérelem, fellebbezés, stb.). Az egyszerű Leírás Levelek formai kialakítása ügyiratok fajtái (nyugta, elismervény, meghatalmazás, stb.). Közigazgatási szerv, intézmény, gazdálkodó szervezet levelei (értesítés, meghívó, igazolás, engedély, stb.). A szerződésekkel kapcsolatos ügyiratok. A vállalkozások, szervek, intézmények belső levelei (jegyzőkönyv, emlékeztető, feljegyzés, stb.). Irodatechnikai alapismeretek Az iroda környezetében használatos híradás-technikai eszközök, kommunikációs eszközök fajtáinak bemutatása, felhasználási lehetőségeinek számbavétele, balesetmentes használatuk szabályainak, az egyszerű karbantartási teendőknek a megismertetése. szerződések alapvető tartalmi és formai Műveletek Iratok készítése követelményei. Jellemző szerződésfajták. Leírás


325/455


feladattal

vezetett Legyenek képesek a kerettantervben meghatározott mennyiségű, könnyen írható, gyakorlása. összefüggő, nyomtatott, ismeretlen szöveg készítése. másolására adott idő alatt, adott hibahatár mellett. Ismerje és tudja alkalmazni a szövegek másolásának szabályait tízujjas vakírással.

feladattal

vezetett Ismerje a hivatalos levelek fajtáit, tartalmi és formai követelményeit. Ismerje a beadványok, az gyakorlása. egyszerű ügyiratok, a közigazgatási szervek és a készítése. vállalkozások által használt alapvető levéltípusokat, a szerződésekkel kapcsolatos ügyiratokat, a vállalkozások belső leveleinek fajtáit, azok tartalmi és formai követelményeit.

gyakorlása. hivatalos levelet és egyszerű ügyiratot. Ismerje a készítése. szerződések tartalmi és formai követelményeit, az alapvető szerződés fajtákat.

Pedagógiai Program

1.6 11. ÉVFOLYAM Elméleti gazdaságtan - Mikroökonómia 11. évfolyam: 3 óra/hét Elméleti óraszám: 111 Szakmai képzés: NEM Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) 1968-06-os követelménymodulból és kerettantervből Mikrogazdasági alapok

Tartalmak


Gazdasági alapfogalmak; Termelési a tényezők; Gazdasági körforgás; Piaci alapfogalmak, szereplők, piaci mechanizmus.

1968-06-os A fogyasztói döntést befolyásoló tényezők. követelménymodulból és a A fogyasztó döntési mechanizmusa, a kerettantervből racionalizálási elv érvényesülése a A fogyasztói magatartás és a fogyasztói magatartásban. Az egyéni és a piaci kereslet. kereslet 1968-06-os követelménymodulból és a kerettantervből A vállalat termelői magatartása és a kínálat

A vállalat környezete, piaci kapcsolatai, formái. A termelés technikai - gazdasági összefüggései. A termelés költségei, a költségfüggvények. A piac formái és a kínálat. A piacszabályozás.

Kerettantervből: Az előzőeken Mikroökonómiai összefüggések kívül


ismeretek

326/455

és

Olvasott szöveg önálló Hallott szöveg feldolgozása Információk önálló Válaszadás írásban kérdésekre. Tesztfeladat megoldása. Olvasott szöveg önálló Hallott szöveg feldolgozása Információk önálló Válaszadás írásban kérdésekre. Tesztfeladat megoldása.

feldolgozása. jegyzeteléssel. rendszerezés., mondatszintű feldolgozása. jegyzeteléssel. rendszerezés., mondatszintű

Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk önálló rendszerezés., Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása.

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék a gazdasági alapfogalmakat, a termelési tényezőket és azok jellemzőit. Lássák a gazdasági körforgás folyamatát. Ismerjék a piaci alapfogalmakat, a piaci szereplőket, azok magatartását és a piaci mechanizmus működését. A tanulók tudják felsorolni a fogyasztói döntést befolyásoló tényezőket, ismerjék ezen tényezők hatását. Ismerjék a fogyasztói döntési mechanizmus folyamatát és azt, hogy hogyan érvényesül a fogyasztói magatartásban a racionalizálási elv. Ismerjék az egyéni és a piaci kereslet jellemzőit, különbségüket. A tanulók tudják beazonosítani a vállalat környezeti elemeit, piaci kapcsolataikat, ismerjék ezek formáit. Ismerjék a termelés technikai-gazdasági összefüggéseit. Ismerjék a termelés költségeit, költségfüggvényeit. Ismerjék a piac formáit és a kínálat jellemzőit. Ismerjék a piacszabályozás lehetőségeit.

Pedagógiai Program

Üzleti gazdaságtan 11. évfolyam: 3 óra/hét Elméleti óraszám: 111 Szakmai képzés: NEM Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok)

Tartalmak



Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Információk önálló rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása.

Legyen képes pontosan használni az adatforrás, az adatgyűjtés, a sokság, az ismérv, a statisztikai sor és a tábla fogalmakat. Tudja alkalmazni a sor és a táblaszerkesztés és a grafikus ábrázolás szabályait. Legyen képes kiszámítani a készletekkel, a munkavállalókkal és jövedelemmel, a befektetett eszközökkel, a befejezett és értékesített termékekkel kapcsolatos egyszerű feladatokban a viszonyszámokat: a megoszlási viszonyszám, a dinamikus viszonyszám, az intenzitási viszonyszám és a középértéket: a számtani átlag, a mértani átlag, a kronologikus átlag, és legyen képes értelmezni a szóródás mutatószámait. Legyen képes számításai eredményeit statisztikai táblába, grafikus ábrába foglalva a közlést megtervezni és a kapott eredményeket röviden értékelni. Ismerje a viszonyszámok fogalmát, kiszámítási módjait, a

Statisztika részhez 1971-06-os követelménymodulból és kerettantervből A statisztika alapfogalmai

A statisztika, a statisztikai sokaság fogalma, fajtái. A a statisztikai ismérv fogalma, fajtái. A statisztikai adat. Az információk forrásai, az információszerzés eszközei. A statisztikai törvény. A KSH helye és szerepe.

1974-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei eszközei

2143-06-os követelménymodulból

és

Viszonyszámok számítása, értelmezése (dinamikus viszonyszám, bázis- és láncviszonyszám, és ezek összefüggései, megoszlási, koordinációs viszonyszám és összefüggései, intenzitási viszonyszám). A középértékek fogalma, fajtái. Helyzeti középértékek: módusz és medián. A mennyiségi sorok elemzése számított közép-értékekkel (számtani átlag, harmonikus átlag, négyzetes átlag). Idősorok elemzése középértékekkel (kronologikus átlag, mértani átlag). A szóródás vizsgálata (fogalma, mutatói, értelmezése)

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk feladattal vezetett rendszerezése Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással Írásos elemzések készítése. Tesztfeladat megoldása.

Viszonyszámok fogalma, típusai (időbeli, térbeli Hallott a összehasonlító, megoszlási, koordinációs és intenzitási Hallott


327/455

szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. szöveg feladattal vezetett feldolgozása.

Pedagógiai Program

Témakörök (óraszámok) kerettantervből Viszonyszámok 2143-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Viszonyszámok számítása a gyakorlatban 2143-06-os követelménymodulból kerettantervből Középértékek

és

2143-06-os követelménymodulból és kerettantervből Középértékek számítása gyakorlatban

a

a a

1974-06-os és az 1971-06-os követelménymodulokból és a kerettantervből Az összetett intenzitási viszonyszámok időbeni összehasonlítása

Tartalmak


viszonyszámok és fajtái). Összefüggés a viszonyszámok között. Ábrázolási módok. Viszonyszámok meghatározása alapadatok, összefüggések alkalmazásával. Az eredmények szöveges értékelése. Társadalmi-gazdasági életben használt viszonyszámok és értelmezésük. Feladatok megoldása számítógépes szoftver alkalmazásával is. Középértékek fogalma, típusai, alkalmazási területei. Gyakorisági sorok és ábrázolásuk. Helyzeti középértékek (módusz, medián) fogalma, meghatározása. Számított középértékek (számtani, hamonikus, négyzetes és mértani átlag) fogalma, meghatározása. Szóródás fogalma, mutatószámai (terjedelem, szórás, relatív szórás). Részátlag és főátlag Idősorok elemzése középértékekkel (számtani és kronológikus átlag). Középértékek (helyzeti, számított) számítása és értelmezése. Szóródási mutatók kiszámítása és értelmezése. Idősorok adatainak átlagolása. Főátlag meghatározása részátlagok ismeretében (viszonyszámok átlagolása módszer). Grafikus ábrázolás Feladatok megoldása számítógépes szoftver alkalmazásával is A standardizálás módszere. Indexek számítása a standardizálás alapján (főátlag index, részátlag index, összetételhatás indexe). Összefüggések az indexek között. Indexek elemzése. Alkalmazási területek.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk önálló rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Feladat önálló feldolgozása. Írásos elemzések készítése. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Tesztfeladat megoldása.


328/455


viszonyszámok közötti összefüggéseket és ábrázolási módokat. Legyen képes kiszámítani alapadatokból a viszonyszámok különböző típusait és értelmezni azokat. Tudja a kapott eredményeket és az alapadatokat grafikusan ábrázolni. Munkájához tudja használni a számítógépet is. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Ismerje a középértékek fogalmát, Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. kiszámítási módjait. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk önálló rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Legyen képes kiszámítani Feladat önálló feldolgozása. alapadatokból a középértékek Írásos elemzések készítése. különböző típusait és értelmezni Információk feladattal vezetett rendszerezése. azokat. Tudja a kapott Tesztfeladat megoldása. eredményeket és az alapadatokat grafikusan ábrázolni. Munkájához tudja használni a számítógépet is. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással. Írásos elemzések készítése. Tesztfeladat megoldása.

Legyen képes kiszámítani alapadatokból a standardizálás indexeit. Tudja a kapott eredményeket értelmezni. Ismerje az indexek közötti összefüggést. Ismerje a standardizálás

Pedagógiai Program


Tartalmak

1974-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Az érték- ár-és volumenindex


A termelési, forgalmi érték meghatározása, nagyságára ható tényezők. Az értékindex, az árindex, a volumenindex. Összefüggés az indexek között. A termelési, forgalmi érték változásának hatása a vállalkozás, a lakosság szempontjából.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással. Írásos elemzések készítése. Tesztfeladat megoldása.

1974-06-os, az 1971-06-os és a Viszonyszámok számítása, értelmezése (dinamikus 2143-06-os viszonyszám, bázis- és láncviszonyszám, és ezek követelménymodulokból és a összefüggései, megoszlási, koordinációs viszonyszám kerettantervből és összefüggései, intenzitási viszonyszám). A középértékek számítása, értelmezése. A mennyiségi Statisztika gyakorlatok sorok elemzése számított közép-értékekkel (számtani átlag, harmonikus átlag, négyzetes átlag) Idősorok elemzése középértékekkel (kronologikus átlag, mértani átlag). A szóródás vizsgálata mutatókkal. Indexek számítása a standardizálás alapján (főátlag index, részátlag index, összetételhatás indexe). Az értékindex, az árindex, a volumenindex számítása, értelmezése. Grafikus ábrák készítése.


A továbbhaladás feltételei módszerének lehetséges alkalmazási területeit. Ismerje az indexek fogalmát, kiszámítási módjait, az indexek közötti összefüggéseket. Legyen képes kiszámítani alapadatokból az indexek különböző típusait és értelmezni azokat. Tudja kiszámolni a termelési, forgalmi érték változásának hatását a vállalkozás, a lakosság szempontjából. Tudja kiszámolni, értelmezni és ábrázolni a kiszámított statisztikai mutatószámokat. Legyen képes az eredményeit és az alapadatokat sorokba, táblákba foglalni. Tudja alkalmazni a sorok és táblák szerkesztésének szabályait.

A pénzügyi ismeretek részhez 1969-06-os követelménymodulból és kerettantervből Pénzforgalmi ismeretek

A pénzforgalom általános szabályai Olvasott szöveg önálló feldolgozása. a (bankszámlaszerződés, bankszámlák fajtái, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. bankszámlák feletti rendelkezési jog, Információk önálló rendszerezése. bankszámlakivonat) A fizetési megbízások Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. teljesítésének határidői. Házipénztár működése. A Tesztfeladat megoldása. fizetési módok fajtái és jellemzői.


329/455

Ismerje a pénzforgalom általános szabályait, a bankszámla szerződés tartalmát, a bankszámlák fajtáit, a bankszámlák feletti rendelkezési jog lényegét, a bankszámlakivonat tartalmát. Értse a fizetési

Pedagógiai Program


Tartalmak


1969-06-os Pénzügyi döntések tartalma, típusai. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. követelménymodulból és a Finanszírozás fogalma csoportosítása, finanszírozási Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. kerettantervből alapelvek. 10/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk önálló rendszerezése. Beruházások finanszírozása Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre

1969-06-os Beruházások pénzügyi forrásai. követelménymodulból és a Belső finanszírozás módjai Külső kerettantervből forrásai. Beruházások finanszírozása 1969-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Forgóeszköz-ellátás tervezése forgóeszközök finanszírozása

1969-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Pótlólagos forrásszükséglet biztosítása

A továbbhaladás feltételei megbízások teljesítésének határidőit. Ismerje a házipénztár működésének lényegét, a pénztárossal szemben támasztott követelményeket. Tudja felsorolni a fizetési módokat és főbb jellemzőik alapján tudjon különbséget tenni közöttük. Beruházási döntések (statikus, dinamikus gazdaságossági számítások) Beruházási javaslatok rangsorolása (statikus mutatók; NPV, PI) Beruházások pénzügyi forrásai Belső finanszírozás módjai Külső finanszírozás forrásai A tanuló ismerje a beruházások pénzügyi forrásait, a finanszírozás módjait, különösen a külső és belső finanszírozási módokat.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása. finanszírozás Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk önálló rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. A forgóeszköz-szükséglet megállapítása forgási Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Tudja kiszámítani alapadatokból a mutatók alapján. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. forgási sebesség mutatókat és tudja A forgóeszközök finanszírozása (finanszírozási Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. azokat értelmezni. Ismerje a stratégiák). A finanszírozás formái (kereskedelmi hitel, Információk önálló rendszerezése. fogóeszközök finanszírozásának tartós passzívák, kereskedelmi kötvény, rövid lejáratú Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. lényegét. Tudja felsorolni a bankhitel). Tesztfeladat megoldása. finanszírozási formákat, főbb jellemzőik alapján tudjon különbséget tenni közöttük. Hitelezési alapelvek. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Ismerje a hitelezési alapelveket, Hitelfajták. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. tudja azokat bemutatni. Tudja A hitelezés folyamata. A hitelkérelem tartalmi és Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. felsorolni a hitelfajtákat és főbb formai követelményei. Információk önálló rendszerezése. jellemzőik alapján Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. megkülönböztetni azokat. Tudja


330/455

Pedagógiai Program


Tartalmak



Tesztfeladat megoldása.

1969-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Vállalkozás és a hitelintézet kapcsolata

Bankszámla nyitás. Bankszámlaszerződés értelmezése. Bankszámlafajták. Bankszámlák feletti rendelkezésre nyilvántartó lapja. Bankügyletek típusai.

felsorolni a hitelezés folyamatának elemeit. Tudja felsorolni és értelmezni a hitelkérelem tartalmi és formai követelményeit. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Ismerje a bankszámlanyitás Információk feladattal vezetett rendszerezése. folyamatát, a hozzá szükséges Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban. dokumentumokat. Tudja értelmezni jogosultak Információk rendszerezése mozaikfeladattal. a bankszámlaszerződést. Tudja Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással. felsorolni a bankszámlák fajtáit, Tesztfeladat megoldása. főbb jellemzőik alapján tudjon közöttük különbséget tenni. Értse a bankszámla feletti rendelkezés lényegét, a rendelkezésre jogosultak nyilvántartásának fontosságát és módját. Tudja felsorolni és jellemezni a bankügyleteket.

Vállalkozási ismeretek részhez 1974-06-os Követelménymodulból Vállalkozás és tervezés

A stratégia lényege és szerepe a vállalkozásban. A stratégiai tervezés folyamata. A stratégia tartalma. A stratégia és a tervezés kapcsolata. A tervezés célja és fajtái.


Ismerje a stratégia lényegét és szerepét a vállalkozásban. Ismerje a stratégiai tervezés folyamatának elemeit. Tudjon különbséget tenni a stratégia és a tervezés között. Ismerje a tervezés célját és fajtáit.

1973-06-os és az 1968-06-os követelménymodulokból és a kerettantervből Emberi erőforrásgazdálkodás

A munkaerő, mint emberi erőforrás. A munkaerőpiac szereplői. A munkaerő-szükséglet meghatározása. Munkaerő biztosítása, munkaerő-szükséglet kielégítése. Bér- és jövedelemgazdálkodás.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk önálló rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása.

A tanuló ismerje a munkaerő, mint emberi erőforrás jellemzőit, a munkaerő-piac szereplőit. Tudja meghatározni a munkaerő-szükségletet. Tudja, hogy mit jelent a munkaerő biztosítása. Ismerje a bér- és jövedelemgazdálkodás alapvető fogalmait.


331/455

Pedagógiai Program


Tartalmak



Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban. Tesztfeladat megoldása. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel.

A tanuló legyen képes a marketing helyes értelmezésére, aszerint használni a szükséglet, igény, érték fogalmakat. Legyen képes bemutatni a marketing-mix elemeit, a legfontosabb termékkategóriákat, az ármegállapítás módjait, meghatározni a legjellemzőbb marketingcsatornákat és a kommunikáció és a promóció legfontosabb eszközeit és módszereit. Egyszerű esettanulmányokban legyen képes értékelni a piacorientált gondolkodás alapján a marketingmix elemeinek lehetséges hatásait, a választásukat meghatározó szándékot, az eszközök kölcsönhatását.

Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk önálló rendszerezése. Tesztfeladat megoldása. Írásos elemzések készítése. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel.

A tanuló ismerje a vállalkozás gazdálkodásához szükséges eszközöket és azok csoportosítását. A tanuló ismerje az innováció fogalmát, a logisztika fogalmát, a logisztikai rendszer működését. A tanuló ismerje a számvitelhez kapcsolódó alapvető fogalmakat, azokat nagy biztonsággal tudja alkalmazni a számviteli munkája

Marketing részhez 1968-06-os követelménymodulból kerettantervből Marketing alapjai

és

Marketing alapfogalmak. a A marketing szerepe a vállalkozásban. Piackutatás. Marketing-mix.

Számvitel részhez 1968-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Gazdálkodás a vállalkozás eszközeivel

A vállalat eszközei és csoportosítása. Gazdálkodás a befektetett eszközökkel. Az innováció megvalósítása. A logisztikai rendszer.

2142-06-os és az 1970-06-os A számviteli törvény fejezetei. A számviteli alapelvek. követelménymodulokból és a A vállalkozások számviteli politikája. A számviteli kerettantervből bizonylatok. A beszámoló szerepe, a beszámoló részei. A beszámolók formái. Beszámolás és könyvvezetés. A Számviteli alapfogalmak


332/455

Hallott szöveg feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett Olvasott szöveg feladattal vezetett Olvasott szöveg önálló

jegyzeteléssel. feldolgozása. feldolgozása. feldolgozása.

Pedagógiai Program


Tartalmak


vállalkozás vagyona. A leltár fogalma, fajtái. A mérleg fogalma, jellemzői, fajtái. A mérlegfőcsoportok tartalma, definíciója. 1972-06-os Bizonylatok a vállalkozásnál. követelménymodulból és a A vállalkozás vagyona. kerettantervből Értékelés a számvitelben. Számviteli jogszabály Leltárkészítés, mérlegkészítés. alkalmazás 1972-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Mérleg és eredménykimutatás

A leltár fogalma, fajtái. A mérleg fogalma, jellemzői, fajtái. A mérlegfőcsoportok tartalma, definíciója. Az eszköz- és forrásoldal sorainak tartalma. Az eredmény-kimutatás fogalma, jellemzői változatai. 2142-06-os és a 1970-06-os A könyvviteli számlák. követelménymodulokból és a A számlakeret felépítése és szerkezete. kerettantervből A vállalati számlarend tartalma. A számlák nyitása. Gazdasági események Idősoros és számlasoros könyvelés. Költség- és eredményszámlák. Az analitikus és szintetikus könyvelés kapcsolata. 1970-06-os és a 2142-06-os Alapvető gazdasági műveletek könyvelése. követelménymodulokból és a kerettantervből Könyvelési tételek szerkesztése 1970-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Vásárolt és saját termelésű készletek

333/455

írásban

mondatszintű

kérdésekre. során.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk rendszerezése mozaikfeladattal. Tesztfeladat megoldása. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Információk önálló rendszerezése, és Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre, Tesztfeladat megoldása, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.

Vásárolt és saját előállítású készletek fajtái. A vásárolt készletek elszámolásakor alkalmazható ár. Készletváltozások főkönyvi elszámolása. Anyagok könyvvitele.


Válaszadás


Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk rendszerezése mozaikfeladattal. Információk önálló rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Információk önálló rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása.

A tanuló ismerje a számvitelhez kapcsolódó bizonylatok fajtáit, tudja azokat beazonosítani, és nagy biztonsággal tudja alkalmazni a számviteli munkája során. A tanuló ismerje a számvitelhez kapcsolódó alapvető fogalmakat, azokat nagy biztonsággal tudja alkalmazni a számviteli munkája során. A tanuló ismerje a számvitelhez kapcsolódó alapvető fogalmakat, azokat nagy biztonsággal tudja alkalmazni a számviteli munkája során. A tanuló ismerje a gazdasági események alapvető típusait. Ezeket nagy biztonsággal tudja használni a könyvelési munkája során. A tanuló legyen képes pontosan használni a készlet, készletfajták fogalmakat. Tudják bemutatni a készletkezelési bizonylatok, a szállítói számla tartalmát és szerepét. Legyen képes ismertetni

Pedagógiai Program


1970-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Vásárolt és saját termelésű készletek könyvelése

Tartalmak

Saját előállítású készletek elszámolása. Készletváltozások főkönyvi elszámolása. Anyagok könyvvitele (anyagbeszerzés - visszaküldés, engedmény könyvelése - anyagfelhasználás számítása és könyvelése).


Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással. Tesztfeladat megoldása. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.

A továbbhaladás feltételei a készletek beszerzési áron való értékeléséből adódó problémát. Legyen képes kiszámítani a készletcsökkenések értékét (a FIFO és a gördülő átlagár módszerrel) és elvégezni az anyagbeszerzés (tényleges beszerzési áron) és a felhasználás számviteli elszámolásának feladatait. Legyen képes egyszerű bizonylatokat kitölteni, felismerni az alapbizonylatokból a gazdasági eseményeket és értelmezni a nyilvántartásaiból nyert adatokat. Legyen képes az áfa működési mechanizmusát egyszerűen bemutatni. Legyen képes kiszámítani a készletcsökkenések értékét (a FIFO és a gördülő átlagár módszerrel) és elvégezni az anyagbeszerzés (tényleges beszerzési áron) és a felhasználás számviteli elszámolásának feladatait. Legyen képes egyszerű bizonylatokat kitölteni, felismerni az alapbizonylatokból a gazdasági eseményeket és értelmezni a nyilvántartásaiból nyert adatokat. Legyen képes az áfa elszámolására.

1972-06-os, a 2142-06-os és A munkabérből történő levonások keletkezése és Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanuló legyen képes pontosan az 1970-06-os könyvelése. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. használni a bér, levonások, követelménymodulokból és A jövedelem kifizetés és a levonások elszámolása Információk feladattal vezetett rendszerezése. közterhek fogalmát. Tudja


334/455

Pedagógiai Program

Témakörök (óraszámok) a kerettantervből Jövedelem-elszámolás

1970-06-os és az1972-06-os követelménymodulokból és a kerettantervből Befektetett eszközök, Befektetett eszközökkel kapcsolatos elszámolások

Tartalmak


A továbbhaladás feltételei és könyvelésük. Információk önálló rendszerezése. bemutatni a bérelszámolás és a A bérfeladás könyvelése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. bérfizetés bizonylatait. Legyen A munkabérek közterheinek és járulékainak Tesztfeladat megoldása. képes elvégezni a bérfelosztás, számítása és könyvelése. a bérelszámolás és a bérfizetés számviteli elszámolásának feladatait és felismerni az alapbizonylatokból a gazdasági eseményeket. Legyen képes különbséget tenni a munkáltatót és a munkavállalót terhelő kötelezettségek között, tudja a járulékokat kiszámítani, elkönyvelni és a kiegyenlítésüket elszámolni. Tudja felsorolni az összevontan adózó jövedelem elemeit, kiszámítani az éves jövedelem adóját, különbséget tenni az adóelőleg és az adó között. Tárgyi eszközök fajtái. Belföldi beruházási szállítókkal kapcsolatos tételek könyvelése különböző finanszírozással. A terv szerinti értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás számításai és könyvelése.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Információk önálló rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása.

1970-06-os és az 1972-06-os Az


egyes

analitikus

335/455

nyilvántartások

A tanuló legyen képes definiálni a befektetést, pontosan használni a beruházás, értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás fogalmakat. Legyen képes elvégezni az értékcsökkenés összegének (lineáris, évek száma összeg, teljesítmény-arányos) kiszámítására egyszerű esetekben. Legyen képes a beruházás és az értékcsökkenés alapvető eseteinek számviteli elszámolására. tartalma, Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Legyen képes bemutatni a

Pedagógiai Program


Tartalmak

követelménymodulokból és a alkalmazásának jelentősége, további felhasználása. kerettantervből Az analitikus nyilvántartások vezetése. Analitikus nyilvántartások vezetése I.

Kerettantervből Az üzleti gazdaságtan marketing alapjai Az előző témakörökön kívüli A vásárolt készletek a gazdálkodásban vagy témakörön belüli további üzleti gazdaságtani ismeretek és összefüggések.


336/455



Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Kiscsoportos munkavégzés irányítással. Tesztfeladat megoldása. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.

készletkezelési bizonylatok, a szállítói számla, a készletek és a kötelezettségek analitikus feljegyzései szerepét és tartalmát. Tudja bemutatni a bérelszámolás és bérfizetés bizonylatait, összekapcsolni az analitikus és a főkönyvi elszámolást. Tudja bemutatni a befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartásainak tartalmát.

Pedagógiai Program

Üzleti gazdaságtan gyakorlatok 11. évfolyam: 2 óra/hét Gyakorlati óraszám: 74, Szakmai képzés:NEM Csoportbontás: IGEN Témakörök (óraszámok)

Tartalmak


1968-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Gazdasági jog-gyakorlatok A vállalkozás

A vállalkozás alapításához szükséges adminisztratív teendők. Kisvállalkozások működéséhez kapcsolódó adminisztrációs feladatok (megrendelések készítése, szerződések értelmezése, reklamációk kezelése, egyeztetések).

Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással. Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással. Részvétel az ügyfélfogadáson esetmegfigyelés.

A levél fajtái, formai ismérvei. a A hivatalos levelek fogalmazásának tartalmi szempontjai. A beadványok (kérvény, kérelem, fellebbezés stb.). Az egyszerű ügyiratok fajtái (nyugta, elismervény, meghatalmazás stb.). Közigazgatási szerv, intézmény, gazdálkodó szervezet, levelei (értesítés, meghívó, igazolás, engedély stb.). A szerződésekkel kapcsolatos ügyiratok. A vállalkozások, szervek, intézmények belső, levelei (jegyzőkönyv, emlékeztető, feljegyzés stb.). Üzleti levelezés (ajánlat, megrendelés, teljesítés, a teljesítés zavarai, szállítás stb.). Munkaviszonnyal kapcsolatos levelek (önéletrajz,

Információk önálló rendszerezése. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban.

1971-06-os követelménymodulból kerettantervből Levelezés

és


337/455

A továbbhaladás feltételei Ismerje és tudja bemutatni és elvégezni a vállalkozás alapításához szükséges adminisztratív teendőket. Ismerje és tudja elkészíteni a vállalkozások működéséhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat. Ismerje a hivatalos levelek fajtáit, tartalmi és formai követelményeit. Ismerje a beadványok, az egyszerű ügyiratok, a közigazgatási szervek és a vállalkozások által használt alapvető levéltípusokat, a szerződésekkel kapcsolatos ügyiratokat, a vállalkozások belső leveleinek fajtáit, azok tartalmi és formai követelményeit.

Pedagógiai Program

Témakörök (óraszámok) 1971-06-os követelménymodulból kerettantervből Iratkezelés

1980-06-os követelménymodulból kerettantervből Iratok kezelése

és

és

1969-06-os követelménymodulból és kerettantervből Pénzforgalmi gyakorlatok

Tartalmak


pályázat, munkaszerződés stb.). Az ügyiratkezelés alapfogalmai. Információk feladattal vezetett rendszerezése. a Az irattározás kellékei, eszközei. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Az iratkezelés gyakorlata (postabontás, érkeztetés, Csoportos helyzetgyakorlat. iktatás stb.). Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel.


Pontosan ismerje és munkája során tudja alkalmazni az ügyiratkezelés alapfogalmait. Ismerje az irattározás kellékeit és eszközeit, tudja azokat használni. Ismerje az iratkezelés folyamatát, tudjon az iratkezelési munkában részt venni. Az iratok rendszerezésének szabályai. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. A tanuló ismerje az iratok a Vevő-, ügyfélkapcsolat nyilvántartásának, Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. rendszerezésének és az karbantartásának szabályai. Tesztfeladat megoldása. iratok kezelésének Iratkezelés szabályai. szabályait tudja azokat a munkája során alkalmazni. Ismerje és tudja alkalmazni a vevő- és ügyfélkapcsolat nyilvántartásának, karbantartásának szabályait. Bankszámlakivonat tartalma. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Ismerje a bankszámlakivonat a A fizetési forgalomban leggyakrabban alkalmazott Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. tartalmát, tudja értelmezni az nyomtatványok elkészítése, továbbítása. Információk rendszerezése mozaikfeladattal. egyes sorait. Ismerje és tudja Házipénztárban alkalmazott bizonylatok. Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással. kitölteni a fizetési forgalomban Házipénztár program használata. Tesztfeladat megoldása. leggyakrabban alkalmazott Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. nyomtatványokat, ismerje a nyomtatványok útját. Ismerje és tudja kitölteni a házipénztárban használt bizonylatokat. Ismerje a fenti bizonylatok információ tartalmát. Tudjon házipénztár


338/455

Pedagógiai Program


Tartalmak


1969-06-os Vevői, szállítói számlák kezelése (nyilvántartás, vevő követelménymodulból és a és szállítói analitika egyeztetése, fizetési határidők kerettantervből követése, számlák alaki és tartalmi ellenőrzése, fizetési Vevői és szállítói számlák megbízások teljesítése, reklamációk intézése). Egyeztetési feladatok a számvitellel, a kezelése készletgazdálkodással.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Kiscsoportos munkavégzés irányítással. Tesztfeladat megoldása. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.

1970-06-os Az egyes analitikus nyilvántartások tartalma, követelménymodulból és a alkalmazásának jelentősége, további felhasználása. kerettantervből Az analitikus nyilvántartások vezetése. Analitikus nyilvántartások vezetése II.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése. Kiscsoportos munkavégzés irányítással. Tesztfeladat megoldása. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.

Kerettantervből Az előző témakörökön kívüli üzleti gazdaságtan gyakorlati ismeretek és összefüggések.

Az üzleti gazdaságtan számviteli alapjai Az üzleti gazdaságtan pénzügyi alapjai Az üzleti gazdaságtan statisztikai alapjai Az üzleti gazdaságtan marketing alapjai


339/455

A továbbhaladás feltételei programot használni. Ismerje a vevői és szállítói számlák kezelésének lépéseit. Tudja elvégezni a számlák alaki és tartalmi ellenőrzését, nyilvántartásukat. Tudja kezelni a reklamációt. Ismerje a számvitellel és a készletgazdálkodással való egyeztetési feladatokat, tudja azokat elvégezni. Legyen képes bemutatni a készletkezelési bizonylatok, a szállítói számla, a készletek és a kötelezettségek analitikus feljegyzései szerepét és tartalmát. Tudja bemutatni a bérelszámolás és bérfizetés bizonylatait, összekapcsolni az analitikus és a főkönyvi elszámolást. Tudja bemutatni a befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartásainak tartalmát. Legyen képes bemutatni a belföldi vevőkövetelések analitikus és főkönyvi nyilvántartásának tartalmát. Ismerje az analitika és a főkönyvi könyvelés közötti egyeztetési lehetőségeket.

Pedagógiai Program


Tartalmak Vásárolt készletek a gazdálkodásban.


340/455



Pedagógiai Program

1.7 12. ÉVFOLYAM Elméleti gazdaságtan - Makroökonómia 12. évfolyam: 3 óra/hét Elméleti óraszám: 96 Szakmai képzés: NEM Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok)

Tartalmak

1968-06-os Termékek és jövedelmek áramlása. követelménymodulból és a A kibocsátás nemzetközi mutatószámai kerettantervből (SNA rendszer) A jövedelemáramlás formái a nemzetgazdasági teljesítmény mérése

1968-06-os követelménymodulból és a kerettantervből A makrogazdaság szereplői és piacai

Makrogazdasági fogalmak, gazdasági folyamatok. A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői. A makrogazdaság piacai.

1968-06-os Monetáris és fiskális politika. követelménymodulból és a Gazdaságpolitikai alternatívák kerettantervből (programok). Az állam gazdaságpolitikája

1968-06-os követelménymodulból kerettantervből Makrogazdasági

és

A gazdasági egyensúly kialakulásának a folyamata, jellemzői. Infláció, munkanélküliség. Gazdasági növekedés.


341/455



Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók tudják felsorolni a gazdasági szférák Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. közötti jövedelemáramlás formáit. Ismerjék a Információk feladattal vezetett kibocsátás nemzetközi mutatószámainak rendszerezése. tartalmát, kiszámításuk módját. Tudják Válaszadás írásban mondatszintű értelmezni a legfontosabb mutatószámokat. kérdésekre. Tudják megkülönböztetni a nominál és a Tesztfeladat megoldása. reálkibocsátást. Tudják alkalmazni a makroegyenleteket. Tudják értelmezni a feladatmegoldás során kapott eredményeket. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanuló legyen képes különbséget tenni a Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. mikro- és makroszemlélet között. Legyen képes Információk feladattal vezetett bemutatni a makrogazdaság szereplőit és rendszerezése. piacait. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanuló legyen képes ismertetni az állam Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. feladatait, az állami beavatkozás okait és a Információk feladattal vezetett lehetséges megoldásokat. A tanuló legyen rendszerezése. képes felismerni a gazdaságpolitika fő irányait Válaszadás írásban mondatszintű és a beavatkozás eszközeit. Legyen képes kérdésekre. rámutatni a monetáris és fiskális politika Tesztfeladat megoldása. előnyeire és hátrányaira, a beavatkozás korlátaira. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanuló legyen képes ismertetni az árupiaci Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. kereslet tényezőit, bemutatni a fogyasztási és Információk feladattal vezetett megtakarítási függvényt, a beruházások rendszerezése. szerepét. Legyen képes jellemezni a

Pedagógiai Program


Tartalmak

Tanulói tevékenységformák Válaszadás írásban kérdésekre. Tesztfeladat megoldása.


mondatszintű fogyasztásra és a beruházásra, a pénzpiacra ható tényezőket, a munka keresletét és kínálatát meghatározó tényezőket, a munkanélküliség és az infláció okait. A tanuló legyen képes jellemezni a jelenlegi makrogazdasági problémákat: egyensúlyi közelítés kereslet és kínálat oldalról, egyensúlytalansági szint megítélése, munkanélküliség, infláció. 1968-06-os Külgazdasági alapfogalmak. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanuló legyen képes a külgazdasággal követelménymodulból és a Vállalkozások a nemzetközi piacokon. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. kapcsolatos fogalmakat pontosan használni, kerettantervből Nemzetközi gazdasági szervezetek Információk feladattal vezetett bemutatni a vállalkozások külpiaci stratégiáit és ((IMF, IBRD, EU, WTO). rendszerezése. a legfontosabb nemzetközi szervezeteket. Külgazdasági kapcsolatok Válaszadás írásban mondatszintű A tanuló legyen képes rámutatni a kérdésekre. külkereskedelem jelentőségére, ismertetni a Tesztfeladat megoldása. kereskedelmi és a fizetési mérleg tartalmát. Legyen képes bemutatni a makrogazdasági egyensúly nyitott gazdaságra vonatkozó aspektusait. 1975-06-os Az Európai Unió tagállamai, jelképei. AzOlvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanuló legyen képes a legfontosabb EU követelménymodulból és a integráció fogalma, szintjei. Az EUHallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. ismereteket használni és értelmezni. alapszerződései. Az EUInformációk feladattal vezetett rendszerezése. kerettantervből intézményrendszere. Az EUVálaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Európai uniós ismeretek döntéshozatali rendszere. Közösségi Tesztfeladat megoldása. politikák. Támogatások. 1969-06-os A pénz fogalma. A pénz funkciói. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanuló legyen képes értelmezni a pénz követelménymodulból és a Gazdaságpolitika – pénzügypolitika. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. fogalmát, felsorolni és értelmezni a pénz kerettantervből A pénzügypolitika eszközei. Információk feladattal vezetett funkcióit. rendszerezése. A tanuló legyen képes bemutatni a A pénzügyi közvetítőrendszer Válaszadás írásban mondatszintű gazdaságpolitika és pénzügypolitika lényegét és intézményei kérdésekre. eszközeit. Tesztfeladat megoldása. 1969-06-os Valuta, deviza és az árfolyam. Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanuló legyen képes bemutatni a követelménymodulból és a Konvertibilitás. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. makrogazdasági egyensúly nyitott gazdaságra kerettantervből Fizetési mérleg. Információk feladattal vezetett rendszerezése. vonatkozó aspektusait és az árfolyam-politika egyensúly/egyensúlytalanság


342/455

Pedagógiai Program


Tartalmak

Pénzforgalmi ismeretek

1969-06-os követelménymodulból és kerettantervből Értékpapírok és hozamaik

1969-06-os követelménymodulból kerettantervből Pénzügyi számítások

és

a

a

1969-06-os követelménymodulból és a kerettantervből Beruházások finanszírozása Kerettantervből Az előző témakörökön kívüli vagy azokhoz tartozó további Makroökonómiai ismeretek és összefüggések.



Gazdasági és Monetáris Unió: történelmi Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. lényegét. előzmények, a Maastrichti szerződés. Tesztfeladat megoldása. A tanuló legyen képes a legfontosabb EU A konvergencia időszaka és az euró ismereteket használni és értelmezni. bevezetése. Legyen képes ismertetni a konvergencia kritériumokat. Az értékpapírok csoportosítása, Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanuló legyen képes felsorolni az jellemzőik (kötvény, részvény, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. értékpapírok fajtáit. Legyen képes az közraktárjegy, váltó, állampapírok, banki Információk feladattal vezetett értékpapírok legfontosabb jellemzői alapján értékpapírok). rendszerezése. különbséget tenni a részvény és a kötvény Pénzügyi piac és a nemzetközi pénzügyi Válaszadás írásban mondatszintű között. Legyen képes jellemezni a pénzügyi piac. kérdésekre. piacot és a nemzetközi pénzügyi piacot. Értse a Értékpapírpiac jellemzője. Tesztfeladat megoldása. tőzsde lényegét és tudja jellemezni a tőzsdét. A tőzsde, a tőzsdei ügyletek. Tudja felsorolni a tőzsdei ügyleteket és az egyes ügyletek legfontosabb jellemzőit ismertetni. Pénz időértéke (jelenérték, jövőérték) Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Legyen képes egyszerű számítási feladatokat számítás Információk feladattal vezetett elvégezni a pénz időértékét alkalmazva rendszerezése. (jelenérték, jövőérték). Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása. Beruházási javaslatok rangsorolása Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A kiszámított eredmények alapján legyen képes (statikus mutatók; NPV, PI). Információk feladattal vezetett rangsorolni a beruházási javaslatokat. rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása. Az árupiaci kereslet A munkapiac és az aggregált kínálat A pénzfolyamatok és az aggregált keresleti függvény Az árszínvonal és az infláció Gazdasági növekedés Nemzetközi közgazdaságtan


343/455

Pedagógiai Program

Üzleti gazdaságtan 12. évfolyam: 3 óra/hét Elméleti óraszám: 96 Szakmai képzés: NEM Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok)

Tartalmak



1970-06-os és az 1972-06-os követelménymodulokból és a kerettantervből Pénzügyi és hitelműveletek könyvelése

Bankszámlát és pénztárszámlát érintő gazdasági eseményeket könyvel. Váltóval kapcsolatos gazdasági műveleteket elszámol. Értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági eseményeket elszámol (kötvény, részvény beszerzése, értékesítése, hozamok elszámolása). Költségvetési kapcsolatok könyvelése. Általános forgalmi adóval kapcsolatos elszámolások.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Kis csoportos munkavégzés irányítással. Tesztfeladat megoldása. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.

1970-06-os és az 1972-06-os követelménymodulokból és a kerettantervből Költségek elszámolása és a raktárra-vétel

Költségekkel kapcsolatos fogalmak. A termelési költségek elszámolásának lehetőségei. A költségek csoportosítása. A költségnemek tartalma és a költségnemek könyvelése. A raktárra-vétel könyvelése.

Olvasott szöveg önálló Hallott szöveg feldolgozása Információk feladattal vezetett Információk önálló Válaszadás írásban mondatszintű Tesztfeladat

A tanuló legyen képes felvázolni a pénzforgalom jelentőségét. Tudja megkülönböztetni egymástól a legjellemzőbb fizetési módokat és legyen képes kitölteni ezek alapvető bizonylatait. Tudja jellemezni a bankszámlát, ismertetni a pénzkezelési szabályokat. A tanuló legyen képes pontosan használni a költség, ráfordítás, költségnemek, költségviselő, költséghely fogalmakat. Tudja bemutatni a költségek, a befejezett tevékenységek és az értékesítés számviteli elszámolásának lépéseit költségnem elszámolás esetén, valamint az előállítási költségek és az eladási árbevétel

Számviteli ismeretekhez


344/455

feldolgozása. jegyzeteléssel. rendszerezése. rendszerezése. kérdésekre. megoldása.

Pedagógiai Program


1970-06-os követelménymodulból és kerettantervből Az értékesítés elszámolása

Tartalmak

Az értékesítés könyvelése - készletcsökkenés a elszámolása. Visszáru és a minőségi engedmény számítása és könyvelése. Árbevétel, fizetendő áfa elszámolása. A saját termelésű készletek állományváltozásának meghatározása.

1972-06-os és az 1977-06-os követelménymodulokból és a kerettantervből Mérleg és eredménykimutatás

Az eredmény-kimutatás kategóriáinak tartalma Értékelés a számvitelben (bekerülési érték, könyv szerinti érték) Tárgyi eszközök értékelése, készletek értékelése, értékvesztés


345/455


Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással. Tesztfeladat megoldása Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.

Olvasott szöveg önálló Hallott szöveg feldolgozása Információk feladattal vezetett Információk önálló Válaszadás írásban mondatszintű Tesztfeladat megoldása,

feldolgozása, jegyzeteléssel, rendszerezése, rendszerezése, kérdésekre,

A továbbhaladás feltételei eredményre gyakorolt hatását. Legyen képes alapbizonylatokból felismerni a gazdasági eseményeket. A tanuló legyen képes pontosan használni a bevétel, ráfordítás, eredmény fogalmakat.. Tudja bemutatni a befejezett tevékenységek és az értékesítés számviteli elszámolásának lépéseit költségnem elszámolás esetén, valamint az előállítási költségek és az eladási árbevétel eredményre gyakorolt hatását. Legyen képes alapbizonylatokból felismerni a gazdasági eseményeket. Tudja elmondani a belföldi vevőkövetelések analitikus és főkönyvi nyilvántartásának tartalmát. A tanuló ismerje pontosan az eredmény-kimutatás kategóriákat, az egyes kategóriák tartalmát. Ismerje és tudja alkalmazni az előzőekben megtanult értékelési

Pedagógiai Program


1972-06-os és az 1972-06-os követelménymodulokból és a kerettantervből A könyvviteli zárlat és az éves beszámoló

Tartalmak

A könyvviteli zárlat célja, feladatai. Havi, negyedéves zárás feladatai. Év végi zárlati teendők. Évnyitás utáni rendező tételek könyvelése. Beszámoló-készítés. Vagyonrészek értékelése a mérlegben. Az éves beszámoló eredmény-kimutatása. A kiegészítő melléklet készítésének célja, tartalma. Az üzleti jelentés készítésének célja, tartalma.


346/455


Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása.

A továbbhaladás feltételei alapelveket. Tudjon feladatokat megoldani a tárgyi eszközök értékelése, a készletek értékelése és értékvesztése témakörökben. A tanuló legyen képes ismertetni az ellenőrzés szerepét az információfeldolgozásban, az egyeztetések fajtáit, a könyvviteli zárás szerepét. Legyen képes bemutatni a Főkönyvi kivonatot és annak információ tartalmát. Legyen képes felsorolni az éves beszámoló részeit, rámutatni a beszámoló szerepére. Legyen képes összehasonlítani a Leltárt és a Mérleget, bemutatni a vagyont a Mérleg (A típus) kimutatás alapján, a tárgyévi gazdálkodás eredményének fő összetevőit és eredménykategóriákat az Eredmény-kimutatás (A típus összköltség eljárás) alapján. Legyen képes az adózás előtti eredmény ismeretében a társasági adó

Pedagógiai Program


1968-06-os követelménymodulból A gazdálkodás gyakorlata

Tartalmak


Esettanulmányok készítése: A tárgyi eszközgazdálkodás számítási feladattal. A készletgazdálkodáshoz kapcsolódó számítási feladatok. Munkatermelékenység mérése. A munkabér számításának bemutatására. A hozam maximalizálására és a ráfordítás minimalizálására

Információk feladattal vezetett rendszerezése. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. Tesztfeladat megoldása. Írásos elemzések készítése. Esetleírás készítése. Információk rendszerezése mozaikfeladattal.

A továbbhaladás feltételei kiszámítására és bemutatni az Eredmény-kimutatás és a Mérleg közötti kapcsolatot. A tanuló legyen képes a tárgyi eszközök, a készletgazdálkodás, a munka-termelékenység mérése, a munkabér számítása témakörökben önállóan komplex feladatokat megoldani.

Menedzsment ismeretekhez 1968-06-os A szervezet jellemzése. követelménymodulból A szervezet irányítása (tulajdonosi A vállalkozás szervezete és munkaszervezet). A vezetés szerepe, főbb feladatai. vezetése A döntéshozatal, döntési mechanizmusok.

Olvasott szöveg szervezet, Hallott szöveg Információk Tesztfeladat Esetleírás készítése.

feldolgozása feldolgozása önálló

jegyzeteléssel. jegyzeteléssel. rendszerezése. megoldása.

A tanuló tudja jellemezni a szervezeteket, ismerje a szervezet irányítási formáit, tudja azokat főbb jellemzőik alapján megkülönböztetni. Ismerje a vezetés szerepét, tudja felsorolni főbb feladatait. Ismerje a döntéshozatal folyamatát és a döntési mechanizmusokat.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban. Tesztfeladat megoldása. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel.

Ismerje és tudjon különbséget tenni a különböző marketing stratégiák között. Ismerje a reklámtevékenységhez kapcsolódó alapvető jogi eszközöket.

Marketingstratégiákhoz 1968-06-os követelménymodulból kerettantervből Marketing alapjai

és

Marketing stratégia. a A reklámtevékenység jogi eszközei.


347/455

Pedagógiai Program

Témakörök (óraszámok) Kerettantervből Az előző témakörökön kívüli üzleti gazdaságtani ismeretek és összefüggések.

Tartalmak • • • • • • •


A gazdálkodás feltételeinek rendszerezése. Esettanulmány és munkagyakorlat A vállalkozások tevékenységeinek költségei és az értékesítés Marketingstratégiák Pénzügyi és hitelműveletek A zárás és az éves beszámoló Menedzsment ismeretek Összefoglalás, rendszerezés

348/455



Pedagógiai Program

Üzleti gazdaságtan gyakorlatok 12. évfolyam: 2 óra/hét Gyakorlati óraszám: 64, Szakmai képzés:NEM Csoportbontás: IGEN Témakörök (óraszámok) 1969-06-os követelménymodulból és kerettantervből Pénzforgalmi gyakorlatok

Tartalmak


Bankszámlakivonat tartalma. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. a A fizetési forgalomban leggyakrabban alkalmazott Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. nyomtatványok elkészítése, továbbítása. Információk rendszerezése mozaikfeladattal. Házipénztárban alkalmazott bizonylatok. Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással. Házipénztár program használata. Tesztfeladat megoldása. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.

1973-06-os követelménymodulból és a kerettantervből A munkaerő-gazdálkodás analitikája A munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások

A munkaerő nyilvántartása. Létszám kimutatások a gyakorlatban (állományi létszám stb.). A teljesítmény nyilvántartása. Munkaszerződés készítése önállóan, nyomtatvány kitöltésével. Munkaviszony megszüntetése alapesetben önállóan, nyomtatvány kitöltésével. Bérfizetési jegyzék, bérszámfejtési lap kitöltése. Bérekhez kapcsolódó közterhek nyilvántartása. Jövedelemadózással kapcsolatos feladatok. Bizonylatok kitöltése (egyéni nyilvántartó lapok, összesítő bevallás, igazolások stb.).


349/455

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk rendszerezése mozaikfeladattal. Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással. Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett.

A továbbhaladás feltételei Ismerje a bankszámlakivonat tartalmát, tudja értelmezni az egyes sorait. Ismerje és tudja kitölteni a fizetési forgalomban leggyakrabban alkalmazott nyomtatványokat, ismerje a nyomtatványok útját. Ismerje és tudja kitölteni a házipénztárban használt bizonylatokat. Ismerje a fenti bizonylatok információ tartalmát. Tudjon házipénztár programot használni. A tanuló ismerje a munkaerő és a teljesítmény nyilvántartás szabályait, tudja azokat alkalmazni. Tudjon önállóan munkaszerződést kitölteni és munkaviszonyt megszüntetni nyomtatvány segítségével. Tudja kitölteni a bérfizetési jegyzéket és a bérszámfejtési lapot. Ismerje a jövedelemadózással kapcsolatos feladatokat. Ismerje és tudja kitölteni a munkaviszonyhoz kapcsolódó

Pedagógiai Program


Tartalmak

Teljesítési határidők. 1969-06-os Vevői, szállítói számlák kezelése (nyilvántartás, vevő követelménymodulból és a és szállítói analitika egyeztetése, fizetési határidők kerettantervből követése, számlák alaki és tartalmi ellenőrzése, fizetési Vevői és szállítói számlák megbízások teljesítése, reklamációk intézése). Egyeztetési feladatok a számvitellel, a kezelése készletgazdálkodással.

1970-06-os Az egyes analitikus nyilvántartások tartalma, követelménymodulból és a alkalmazásának jelentősége, további felhasználása. kerettantervből Az analitikus nyilvántartások vezetése. Analitikus nyilvántartások vezetése II.


350/455

Tanulói tevékenységformák Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Kiscsoportos munkavégzés irányítással. Tesztfeladat megoldása. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése. Kiscsoportos munkavégzés irányítással. Tesztfeladat megoldása. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre.

A továbbhaladás feltételei bizonylatokat. Ismerje a vevői és szállítói számlák kezelésének lépéseit. Tudja elvégezni a számlák alaki és tartalmi ellenőrzését, nyilvántartásukat. Tudja kezelni a reklamációt. Ismerje a számvitellel és a készletgazdálkodással való egyeztetési feladatokat, tudja azokat elvégezni. Legyen képes bemutatni a készletkezelési bizonylatok, a szállítói számla, a készletek és a kötelezettségek analitikus feljegyzései szerepét és tartalmát. Tudja bemutatni a bérelszámolás és bérfizetés bizonylatait, összekapcsolni az analitikus és a főkönyvi elszámolást. Tudja bemutatni a befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartásainak tartalmát. Legyen képes bemutatni a belföldi vevőkövetelések analitikus és főkönyvi nyilvántartásának tartalmát. Ismerje az analitika és a főkönyvi könyvelés közötti egyeztetési lehetőségeket.

Pedagógiai Program

A gazdálkodás feltételeinek A vásárolt készletekkel, a munkavállalókkal és a befektetett eszközökkel kapcsolatos tanult rendszerezése ismeretanyag rendszerezése összefüggő munkagyakorlat formájában A tevékenység költségei és az A tevékenységek költségeinek számviteli elszámolása. Az értékesítés számviteli elszámolása. értékesítés A vállalkozás eredményének meghatározása. A termelés és értékesítés egyszerű statisztikai vizsgálata. A pénzügyi és hitelműveletek A pénztárral és bankszámlával kapcsolatos elszámolások, bizonylatolások, egyeztetések. rendszerezése A könyvviteli zárás teendői. Zárás – éves beszámoló A vállalkozói vagyon és eredmény elemzése egyszerűen. A gazdálkodási tevékenység A tanult ismeretek rendszerezése esettanulmány formájában. rendszerezése


351/455

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Kiscsoportos munkavégzés irányítással. Tesztfeladat megoldása. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre

A tanulók legyenek képesek összefoglaló feladat kidolgozására a készletekkel, a munkavállalókkal és a befektetett eszközökkel kapcsolatos, korábban már tanult, alapvető gazdasági eseményekre és számításokra vonatkozóan irányított feladatmegoldással és értékeléssel. Legyenek képesek egyszerű költség-elszámolási feladatok megoldására. Legyenek képesek egyszerű számításokra a fizetőképességre vonatkozóan. Legyenek képesek összefoglaló feladat kidolgozására irányított feladatmegoldással és értékeléssel a teljes tanult tananyag vonatkozásában.

Pedagógiai Program

2 KÖZLEKEDÉSI SZAKMACSOPORT KERETTANTERVE SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS 2.1 ÓRATERV Közlekedési ismeretek Közlekedési alapgyakorlatok Közlekedési informatika Közlekedési idegen nyelv Közlekedési földrajz Jogi, gazdálkodási és vállalkozási ismeretek Heti óraszám

9. 2 4*

6

10. 2 4*

6

11. 3

12. 3

1* 2* 2 2 10

1* 2* 2 2 10

Összes 10 8 2 4 4 4 32

2.2 CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a(z) KÖZLEKEDÉS/KÖZLEKEDÉSÜZEMVITEL szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok, maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő elsajátíttatásán keresztül valósítható meg. A közlekedési szakmacsoportban a 9- 10. évfolyamban mind a közlekedéstechnikai (A) mind pedig a közlekedésüzemviteli (B) irányban továbbhaladók ugyanazokat a tantárgyakat és azonos tartalommal tanulják, majd a két irány a szakmai sajátosságoknak megfelelően halad tovább. Így lehetőségük van a tanulóknak választani. Szakképesítések, amelyek alapozását a program célul tűzi ki: „A” irány − Autószerelő − Autóelektronikai műszerész − Hajózási technikus − Repülőgép szerelő − Repülőgép-műszerész − Vasúti járműszerelő „B” irány − Közlekedésüzemvitel-ellátó (közúti, vízi, légi, szállítmányozó)


352/455

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

2.3 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK 9. évfolyam (elmélet) 9. évfolyam: 2óra/hét, elméleti óraszám: 74 óra, osztálykeretben Elméleti szaktanterem Témakörök (óraszámok) 249/1.1/x0664-06 249/1.1/x0663-06 Közlekedési alapismeretek

Tartalmak Közlekedési alapfogalmak: közlekedés, szállítás, fuvarozás, 100/Olvasott szállítmányozás, bérlet fogalma, elemei. A közlekedés jelentősége, sajátosságai, felbontása, rendszerezése (szárazföldi, vízi, légi, csővezetékes szállítás, hírközlés). A közlekedés történeti áttekintése alágazatonként. A közlekedés és környezete (a szükségletek és igények felmerülési helye, keletkezése, megszűnése, áruáramlatok). A közlekedés és a környezet kapcsolata. A közlekedés környezeti hatásai. 249/2.3/x0666-06 A fuvarozás eszközei A vasúti fuvarozás eszközei, vontató járművek, személyszállító és 100/Hallott teherkocsik. A közúti fuvarozás eszközei, személy - és áruszállító járművek. A vízi fuvarozás eszközei (személy és árufuvarozás) A légi fuvarozás eszközei (személy –és árufuvarozás)

Tanulói tevékenységformák szöveg feldolgozása

jegyzeteléssel,

szöveg

jegyzeteléssel,

feldolgozása


10. évfolyam (elmélet) 10. évfolyam: 2óra/hét, elméleti óraszám: 74 óra, osztálykeretben Elméleti szaktanterem Témakörök (óraszámok) Tartalmak 249/1.1/x0665-06 A közlekedés A közlekedés technikai elemei, Pályák és létesítmények a 100/Olvasott technikai elemei közlekedési alágazatokban: A vasúti közlekedés technikai elemei A közúti közlekedés technikai elemei A vízi közlekedés technikai elemei A légi közlekedés technikai elemei A csővezetékes szállítás 249/4.1/x0667-06 249/4.1/x0668-06 A közlekedési szolgáltatás végzése, járművek üzembentartása. 100/Hallott 249/4.1/x0669-06 249/4.1/x0670-06 Jármű-üzemeltetése és ennek ügyvitele. Jármű-üzemeltetési ismeretek A munkavégzés tárgyi és személyi feltételei Munkabiztonsági, ergonómiai követelmények a járművek üzemeltetése során.


353/455


jegyzeteléssel,

szöveg

jegyzeteléssel,

feldolgozása


Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

11. évfolyam (elmélet) 11. évfolyam: 3óra/hét, elméleti óraszám: 111 óra, osztálykeretben Elméleti szaktanterem Témakörök (óraszámok) Tartalmak 249/1.1/x0663-06 A közlekedés A forgalmi folyamatok A vasúti közlekedés forgalmi folyamatai A forgalmi folyamatai közúti közlekedés forgalmi folyamatai A vízi közlekedés forgalmi folyamatai A légi közlekedés forgalmi folyamatai 249/2.2/x0666-06 A fuvarozási A fuvarozás előkészítése A fuvarozás végrehajtása A küldemény folyamat kiszolgáltatása 249/6.1/x0670-06 Árutovábbítási Az árutovábbítás technológiai folyamatai A közúti árufuvarozás technológia technológiai sajátosságai Belföldi árutovábbítási technológia Nemzetközi árutovábbítási technológia 249/7.1/x0670-06 Személyszállítási A személyszállítási technológia jellemzői és eszközei Üzemi és technológia utasforgalmi létesítményrendszerek Menetrendszerinti-, különjárati-, szerződésesés bérautóbusz-közlekedés Személyszállítás személygépkocsival Nemzetközi személyfuvarozás A személyszállítás okmányai 249/7.2/x0670-06 A személyszállítás Személyszállítási rendszerek Személyszállítási szerződések A szervezése személyszállítás tervezése, vezénylése A forgalmi szolgálat

100/Hallott


jegyzeteléssel,


100/Hallott

szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel,

100/Hallott

szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel,

100/Hallott

szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel,

100/Hallott

szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel,

12. évfolyam (elmélet) 12. évfolyam: 3óra/hét, elméleti óraszám: 96 óra, osztálykeretben Elméleti szaktanterem Témakörök (óraszámok) Tartalmak 249/2.1/x0664-06 Közlekedés- A közlekedés társadalmi-gazdasági szerepe 100/Olvasott gazdaságtani alapismeretek A közlekedés teljesítőképessége, igényrendszere A közlekedés infrastrukúrája Piac fogalma a közlekedésben 249/4.1/x0665-06 Díjszámítási Díjszabási alapfogalmak A fuvarköltségeket meghatározó tényezők 100/Olvasott alapismeretek A díjszabások szerkezete 249/4.1/x0667-06, 249/4.1/x0668-06, Ágazatonkénti díjszabások jellemzői 249/4.1/x0669-06, 249/4.1/x0670-06 Ágazatonkénti díjszabások


354/455


jegyzeteléssel,

szöveg

jegyzeteléssel,

feldolgozása


Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

2.4 KÖZLEKEDÉSI ALAPGYAKORLATOK 9. évfolyam (gyakorlat) 9. évfolyam: 4 óra/hét, elméletigényes gyakorlati óraszám: 148 óra, csoportbontásban Tanműhely, számítógép-terem Témakörök Általános technológia gyakorlata Közlekedési informatika Műszaki rajzkészítés és olvasás

Tartalmak Tanulói tevékenységformák A járművek szerkezeteiben alkalmazott anyagok megmunkálása 50/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, kéziszerszámokkal 50/Műveletek gyakorlása, Egyszerű alkatrészek mérése Számítógép ismeret és kezelés 30/Csoportos helyzetgyakorlat, Operációs rendszerek 70/Információk önálló rendszerezése A közlekedésben elterjedt szoftverek alkalmazása Szabadkézi vázlatkészítés 50/Információk feladattal vezetett rendszerezése, A műszaki ábrázolás szabványos elemei 50/Önálló szakmai munkavégzés, Rajzolvasás

10. évfolyam (gyakorlat) 10. évfolyam: 4 óra/hét, elméletigényes gyakorlati óraszám: 148 óra, csoportbontásban Tanműhely, számítógép-terem Témakörök Általános technológia gyakorlata Közlekedési informatika Műszaki rajzkészítés és olvasás


Tartalmak A járművek szerkezeteiben alkalmazott anyagok vizsgálata, megmunkálása kéziszerszámokkal és géppel Alkatrészek mérése, szerelése, minősítésük Járművek műszaki adatainak rendszerezése, adatbázisok kezelése Járműazonosító adatok A közlekedésben elterjedt adatbázisok alkalmazása Műszaki rajz készítése ceruzával Műszaki rajz készítése számítógéppel Rajzolvasás

355/455

50/Kiscsoportos 50/Műveletek

Tanulói tevékenységformák szakmai munkavégzés

30/Csoportos 70/Információk önálló rendszerezése 50/Információk 50/Önálló

feladattal szakmai

irányítással, gyakorlása, helyzetgyakorlat,

vezetett

rendszerezése, munkavégzés,

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

2.5 KÖZLEKEDÉSI FÖLDRAJZ 11. évfolyam (elmélet) 11. évfolyam: 2óra/hét, elméleti óraszám: 74 óra, osztálykeretben Elméleti szaktanterem Témakörök (óraszámok) Tartalmak 249/1.1/x0668-06 Közlekedés-földrajzi Általános közlekedés-földrajzi ismeretek 100/Hallott alapismeretek Térképismeret A térkép jelrendszere, fajtái. Mérések a térképen. A közlekedés kialakulását, fejlődését befolyásoló természet- és gazdaságföldrajzi tényezők Útvonaltervezés 249/1.2/x0670-06 és 249/1.2/x0668-06 Magyarország ágazatonkénti közlekedési földrajza, a hálózatok 100/Hallott Magyarország közlekedési földrajza kialakulása, határátkelőhelyek Magyarország közlekedési és logisztikai rendszere


jegyzeteléssel,

szöveg

jegyzeteléssel,

feldolgozása


12. évfolyam (elmélet) 12. évfolyam: 2óra/hét, elméleti óraszám: 64 óra, osztálykeretben Elméleti szaktanterem Témakörök (óraszámok) 249/1.3/x0670-06 Európa közlekedési földrajza 249/1.3/x0668-06 A világ közlekedési földrajza

Tartalmak Európa közlekedési földrajza: ágazatonkénti forgalmi földrajzi 100/Hallott hálózatok Európa közúti közlekedési földrajza A világ közlekedési földrajza: ágazatonkénti forgalmi földrajzi 100/Hallott hálózatok


356/455


jegyzeteléssel,

szöveg

jegyzeteléssel,

feldolgozása


Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

2.6 JOGI ÉS GAZDÁLKODÁSI ISMERETEK 11. évfolyam (elmélet) 11. évfolyam: 2óra/hét, elméleti óraszám: 74 óra, osztálykeretben Elméleti szaktanterem Témakörök (óraszámok) 249/2.1/x0663-06 Jogi ismeretek

Tartalmak Általános jogi ismeretek 100/Hallott Jogi alapfogalmak A kötelmi jog alapjai A szállítmányozás belföldi és nemzetközi szabályozása 249/2.1/x0666-06 A fuvarozási A fuvarozás belföldi és nemzetközi szabályozása (ágazatonként) A 100/Hallott szerződések fuvarozási szerződés megkötése A fuvarozási szerződés tartalma A fuvarozási szerződés megszűnése 249/6.1/x0663-06 Munkajogi ismeretek Munkajog. A munkaszerződés 100/Hallott


jegyzeteléssel,


szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel,

szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel,

12. évfolyam (elmélet) 12. évfolyam: 2óra/hét, elméleti óraszám: 64 óra, osztálykeretben Elméleti szaktanterem Témakörök (óraszámok) Tartalmak 249/3.1/x0663-06 Gazdálkodási- Gazdálkodási-vállalkozási ismeretek, a gazdasági eredményesség 50/Hallott vállalkozási ismeretek Statisztikai számítási és módszertani eljárások 50/Információk

Tanulói tevékenységformák szöveg feldolgozása önálló

249/3.2/x0663-06 számviteli ismeretek

szöveg

246/1.1/0886-06 működtetése

Pénzügyi

és Pénzügyi ismeretek, a pénzforgalom Számviteli és adózási ismeretek

50/Hallott 50/Információk

Vállalkozás Vállalkozás indítása működtetése: szükséges alapvető jogszabályok 50/Olvasott ismerete, kapcsolattartás állami szervekkel (pl. APEH, TB stb.) 40/Hallott adatszolgáltatási kötelezettségek (pl. KSH stb.) 10/Tesztfeladat

249/1.1/x0666-06 Marketing ismeretek Marketing alapfogalmak, marketing szemlélet, marketingeszközök A 100/Hallott marketing információs rendszer Marketingstratégiák, marketing-mix A reklámtevékenység, a Public Relations, az image, a good-will


357/455

szöveg szöveg szöveg

A továbbhaladás feltételei jegyzeteléssel, rendszerezése,

feldolgozása önálló

jegyzeteléssel, rendszerezése,

önálló feldolgozása

feldolgozása, jegyzeteléssel, megoldása,

feldolgozása

jegyzeteléssel,

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

2.7 KÖZLEKEDÉSI INFORMATIKA 11. évfolyam (elmélet) 11. évfolyam: 2óra/hét, elméletigényes gyakorlat óraszám: 74 óra, csoportbontásban Informatika szaktanterem

Témakörök (óraszámok) Tartalmak 249/2.1/x0665-06 Informatikai A számítástechnika Számítógép ismeret és kezelés alapismeretek 249/5.1/x0663-06 Közlekedési Operációs rendszerek A közlekedésben elerjedtebb szoftverek informatika alkalmazása Dokumentumok elkészítése, arhíválás elektronikus dokumentumok esetén

Tanulói tevékenységformák 30/Csoportos helyzetgyakorlat, 70/Információk önálló rendszerezése, 30/Csoportos helyzetgyakorlat, 70/Információk önálló rendszerezése,


12. évfolyam (elméletigényes gyakorlat) 12. évfolyam: 2óra/hét, elméletigényes gyakorlat: 64 óra, csoportbontásban Informatika szaktanterem Témakörök (óraszámok) Tartalmak 249/7.1/x0663-06 Közlekedési A közlekedési informatika sajátosságai informatika II. Az informatika megjelenési formái a személy – és áruszállításban (jegykezelés, adatközlés, nyilvántartások) 249/6.1/x0666-06 Közlekedési Adatbázisok kezelése adatbázis kezelés Közlekedésstatisztikai alapfogalmak, szoftverek alkalmazási területei. A szakmai gyakorlatban előforduló programok Ügyviteli rendszerek, irodatechnika


358/455

Tanulói tevékenységformák 30/Csoportos helyzetgyakorlat, 70/Információk önálló rendszerezése, 30/Hallott szöveg feldolgozása 70/Információk önálló rendszerezése,

jegyzeteléssel,


Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

2.8 KÖZLEKEDÉSI IDEGEN NYELV 11. évfolyam (elméletigényes gyakorlat) 11. évfolyam: 2óra/hét, elméletigényes gyakorlat óraszám: 74 óra, csoportbontásban Tanterem Témakörök (óraszámok) Tartalmak 249/4.1/x0663-06 Általános idegen Általános idegen nyelvi felzárkóztatás Nyelvtani ismeretek Verbális nyelv idegen nyelvi kommunikáció 249/4.2/x0663-06 Közlekedési idegen A közlekedési ágazatokban alkalmazott idegen nyelvi kifejezések. nyelv − A vasúti közlekedés − A közúti közlekedés − A vízi közlekedés − A légi közlekedés Helyzetgyakorlatok

Tanulói tevékenységformák 30/Hallott szöveg feldolgozása 70/Csoportos helyzetgyakorlat, 30/Hallott szöveg feldolgozása 70/Csoportos helyzetgyakorlat,

A továbbhaladás feltételei jegyzeteléssel, jegyzeteléssel,

12. évfolyam (elméletigényes gyakorlat) 12. évfolyam: 2óra/hét, elméletigényes gyakorlat óraszám: 64 óra, csoportbontásban Tanterem Témakörök (óraszámok) 249/4.3/x0663-06 Kereskedelmi idegen nyelv I. 249/4.4/x0663-06 Kereskedelmi idegen nyelv 249/5.2/x0666-06 Idegen nyelvi okmánykitöltés

Tartalmak A kereskedelmi kapcsolatok idegen nyelvi kifejezései, kereskedelmi ügyletek és szerződések idegen nyelvi kifejezései A vám és a biztosítás alapfogalmai idegen nyelven

Tanulói tevékenységformák A 30/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 70/Csoportos helyzetgyakorlat, 30/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 70/Csoportos helyzetgyakorlat, A kereskedelmi okmányok kiállítása A fuvarozási okmányok 100/Csoportos helyzetgyakorlat, kiállítása, okmánykitöltési gyakorlatok


359/455


Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

3 ÜGYVITELI SZAKMACSOPORT KERETTANTERVE SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS 3.1 ÓRATERV Gazdálkodási ismeretek Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció Informatika Szövegfeldolgozás és levelezés Informatikai alkalmazás Titkári ismeretek Gazdasági-vállalkozási alapismeretek Heti óraszám

9. 2* 2* 1

10. 2* 2*

1

1 1

6

6

11.

2 2* 2* 2 2 10

12. Összes 4 4 1 1 2 6 2* 4 2* 4 2 4 2 4 10 32

3.2 CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt az ügyvitel szakmacsoport közös szakmai gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A tantárgyak oktatásának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti képzésben tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét az ügyviteli szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok gyakorlata iránt. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődésüket a szakmai tevékenységek gyakorlata iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban az önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét. A tananyag oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatát. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

360/455

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Gazdasági környezetünk: Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsa a javakat. A tanulók tudják élőszóban bemutatni a gazdasági élet szereplőit és kapcsolataikat, az állam feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait. Ismertessék a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, a háztartás pénzgazdálkodását. Példákon keresztül mutassák be a háztartás bevételeinek és kiadásainak számítását, tudják megkülönböztetni a háztartás munkavállalói és jövedelemfelhasználó kapcsolatrendszerét. Tudják jellemezni a vállalkozások és a többi gazdasági szereplő kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti vállalkozást és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. Megszerzett ismereteik alapján rendszerezzék a legfontosabb pénzügyi fogalmakat. A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, a legfontosabb munkavállalói jogokat és kötelezettségeket. Példákon keresztül mutassák be a költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalmakat, és kapcsolatukat az eredménnyel. A mindennapi gazdasági kultúra szóbeli és írásbeli kommunikációja alapjainak elsajátítása, az egyszerűbb fogalmak és kifejezések pontos használata az ismeretek és tapasztalatok megfogalmazásában. A vállalkozási készségek és képességek megismerése, fejlesztése (kockázatvállalás, felelősségvállalás, önállóság, együttműködés képessége, vitakészség). Információkezelés Oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. A tanulók képet kapnak az irodai munkáról, és ez hozzájárul a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához. A tanulók váljanak képessé a számítógép billentyűzetének használatára, dokumentumok megnyitására, mentésére, nyomtatására, tabulálásra, betűtípusváltásra, választásra, keresésre, cserére. Másoljanak tíz perc alatt legalább 1400 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott, ismeretlen szöveget tízujjas vakírással, az előírt hibahatárokon belül. Viselkedéskultúra Oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Fejlessze a tanulókban az ön- és emberismeretet, az empatikus készségeket. Kommunikáció Oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése.


361/455

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

3.3 9. ÉVFOLYAM Gazdálkodási ismeretek Elméleti óraszám: 37, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 37, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: 37 NEM, 37 IGEN Témakörök Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Gazdasági alapismeretek Szükségletek, termelés, szolgáltatás és A tanulók ismerjék az alapvető fogalmakat kapcsolatuk, a gazdálkodás, gazdaság (szükségletek, termelés, javak, infrastruktúra, munkamegosztás, a munkamegosztás, gazdálkodás, piac, nemzetgazdaság ágazati szerkezete, a kereslet, kínálat), sorolják fel a termelési termelési tényezők, piac, kereslet kínálat tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsák a javakat. A gazdálkodás szervezeti keretei: Az állam szerepe és feladatai

A gazdálkodása

A költségvetés szerepe, felépítése, az állam szerepe a piacgazdaság jogi feltételeinek megteremtésében az adók és támogatások szerepe az állam gazdálkodásában

háztartás A háztartás bevételei és kiadásai, megtakarítások a háztartásban és a hitel szerepe a háztartások pénzgazdálkodásában


362/455

A tanulók mutassák be a gazdasági szereplőket és kapcsolataikat. A tanulók legyenek képesek megfogalmazni az állam feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait. A tanulók sorolják fel a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, értékeljék a háztartás pénzgazdálkodását, tudják kiszámítani a háztartás bevételeit, kiadásait, megkülönböztetni a háztartás munkavállalói és jövedelemfelhasználó kapcsolatrendszerét.

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

Információkezelés 2 óra/hét Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 74, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: IGEN Témakörök Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja kezelni a Bevezetés a gépírásba A számítógép billentyűzetének használata, Műveletek gyakorlása dokumentumok megnyitása, tabulálás, számítógép billentyűzetét (kerettanterv) betűtípusváltás, választás, keresés, csere A helyes test- és kéztartás kialakítása Olvasott szöveg feladattal vezetett Tízujjas vakírás A tanulók másoljanak tíz perc Az alapbillentyűk és a szóközbillentyű feldolgozása, elsajátítása használatának megtanítása Műveletek gyakorlása, alatt legalább 900 leütés (kerettanterv) terjedelmű, közepes Az alapsoron, a felső, az alsó és a számsoron 1612-06 nehézségű, összefüggő lévő betűk megtanítása 1617-06 nyomtatott, ismeretlen 1605-06 modulok részei A számok megtanítása betűkapcsolásokkal szöveget sortartással, tízujjas Az írásjelek megtanítása, begyakoroltatása vakírással, javítószerkezetcélirányosan kialakított mondatok íratásával használattal. Hibahatár: a A különböző nyelvi egységek leütésszámhoz viszonyított (betűkapcsolatok, szavak, szókapcsolatok, négy ezrelék. sorok, mondatok, összefüggő szövegek stb.) minta szerinti másolása

Viselkedéskultúra Elméletigényes gyakorlati óraszám: 37, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: Igen Témakörök Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg feladattal vezetett Megjelenéskultúra Testi ápoltság, a mindennapi, a hivatali és feldolgozása A tanulók ismerjék az (kerettanterv) az alkalmi öltözködés megismertetése, Olvasott szöveg feladattal vezetett öltözködési módokat. gyakorlati bemutatása. feldolgozása, Tudjanak felelősségteljesen, de Csoportos helyzetgyakorlat Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

363/455

Pedagógiai program

Témakörök

Tartalmak Hogyan illik öltözködni, középiskolában?

Kapcsolat a mindennapokban (kerettanterv)

Átdolgozva: 2008

Tanulói tevékenységformák viselkedni

a

A továbbhaladás feltételei iskoláshoz méltóan viselkedni

Hallott szöveg feladattal vezetett A köszönés, megszólítás, bemutatkozás, feldolgozása Legyenek képesek a köszönés, a bemutatás, társalgás, vita, Olvasott szöveg feladattal vezetett megszólítás, az ismerkedés és a konfliktusmegoldás fogalmainak feldolgozása, társalgás jól kifinomult bemutatása és begyakoroltatása, elmélyítése Csoportos helyzetgyakorlat szabályainak ismeretében a kulturált viselkedésben. kapcsolatfelvételre, kapcsolattartásra, kulturált vitára, eredményes konfliktuskezelésre.

Hallott szöveg feladattal vezetett névjegy és névjegyhasználat, feldolgozása Az alkalmazás szintjén tudják a A társasági élet speciális A telefonhasználat, dohányzás, ajándék, Olvasott szöveg feladattal vezetett társasági élet speciális lehetőségei ajándékozás, a társasági élet egyéb feldolgozása, területeire vonatkozó (kerettanterv) lehetőségeinek (közlekedés, színház, sport, Csoportos helyzetgyakorlat viselkedési szabályokat. koncert, túra stb.) bemutatása, alkalmazási lehetőségük demonstrálása, lehetőleg életközeli helyzetekben. Étkezési kultúra (kerettanterv)

A családon belüli

Gasztronómiai alapismeretek, étkezési Hallott szöveg feladattal vezetett A tanulók ismerjék a korszerű szokások, mit hogyan együnk, feldolgozása italfogyasztás, alapeljárások Olvasott szöveg feladattal vezetett gasztronómia alapjait. Legyenek jártasak az étkezési megismertetése, begyakoroltatása feldolgozása, szokásokban, ismerjék az Csoportos helyzetgyakorlat egészséges táplálkozás alapelveit, a kulturált italfogyasztás szabályait. A szülők és serdülők viszonya, szeretet, Hallott szöveg feladattal vezetett megértés, alkalmazkodás, konfliktusok a feldolgozása


364/455

Pedagógiai program

Témakörök viselkedésformák

Átdolgozva: 2008

Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei családon belül, családi ünnepi alkalmak Olvasott szöveg feladattal vezetett elfogadtatása. feldolgozása, (kerettanterv) Csoportos helyzetgyakorlat Hallott szöveg feladattal vezetett munkavégzés, csoportközi feldolgozása Ismerjék a munkahelyi légkört Munkahelyi társas klíma Pontos viszonyok, a vezető és beosztott viszonya, Olvasott szöveg feladattal vezetett meghatározó viselkedési (kerettanterv) generációs problémák a munkahelyen, azok feldolgozása, szabályokat, a vezető és (1611-06 modul egy része) kezelése, bemutatása. beosztott munkamegosztásból Csoportos helyzetgyakorlat eredő alá-fölérendeltségi Munkahelyi kapcsolatok magatartási viszonyát és a kapcsolatukat szabályai: kapcsolat a vezetővel, meghatározó magatartási munkatársakkal, ügyfelekkel, vendégekkel szabályokat. Munkahelyi etikai normák: munkavégzés, időgazdálkodás, konfliktuskezelés, együttműködés stb. Alapfogalmak. Az etikett, protokoll Hallott szöveg feladattal vezetett Ismerje a hivatali protokoll Hivatali protokoll szükségessége. Köszönés, bemutatkozás, feldolgozása alapvető előírásait, a (1619-06 modul) megszólítás, utalás, társalgás, Olvasott szöveg feladattal vezetett hétköznapi viselkedéstől eltérő névjegyhasználat, rangsorolás, ajándékozás feldolgozása, követelményeit a hivatali protokoll szerint A meghívás, a Csoportos helyzetgyakorlat meghívó. Hivatalos étkezések protokoll szabályai. A borravaló


365/455

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

3.4 10. ÉVFOLYAM Gazdálkodási ismeretek 2 óra/hét Elméleti óraszám: 37, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 37, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: 37 NEM, 37 IGEN Témakörök Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei A vállalkozások Az üzleti vállalkozás és a nonprofit A tanulók legyenek szervezetek elhatárolása, a vállalkozások képesek jellemezni a csoportosítása, a vállalkozás alapításának, vállalkozások és a működésének kérdései, kapcsolatuk más gazdasági szereplők vállalkozással kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti vállalkozást és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. Pénzügyi ismeretek

Az árucsere és a pénz, bankszámlapénz és pénzhelyettesítők, ár, jövedelem, a pénzintézetek

A gazdálkodás személyi A munkaviszony, a munkaszerződés, a feltételei munkáltató és a munkavállaló jogai és Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

366/455

A tanulók ismerjék és használják a legfontosabb gazdasági és pénzügyi fogalmakat. A tanulók értsék meg a

Pedagógiai program

Témakörök

Tartalmak kötelezettségei, az érdekképviselet

Átdolgozva: 2008


A továbbhaladás feltételei munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, legyenek képesek áttekinteni a munkavállalói jogokat és kötelezettségeket.

A tevékenység Ráfordítás, költség, kiadás, árbevétel, fedezeti eredményének összeg számbavétele a vállalkozás szintjén

Külgazdasági kapcsolatok Külkereskedelem, export, import


367/455

A tanulók ismerjék a költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalmakat, kapcsolatukat az eredménnyel.

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

Információkezelés 2 óra/hét Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám, Gyakorlati óraszám: 74, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: IGEN Témakörök Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei A tanulók másoljanak Az írástechnika fejlesztése, A betűbillentyűk módszeres átismétlése a 10 perc alatt legalább másolási készség feltételes reflexek megerősítése céljából. 900 leütés terjedelmű, megalapozása és közepes nehézségű, Szavak, sorok, mondatok és összefüggő megszilárdítása összefüggő szövegek másolása sortartással, ütemes írással. nyomtatot, ismeretlen szöveget sortartással, Önálló sorkialakítás (balra kizárt írás) tízujjas vakírással, megtanítása és begyakoroltatása. javítószerkezethasználattal. Hibahatár: a leütésszámhoz viszonyított négy ezrelék. Levelek formai kialakítása Minták bemutatása a vállalati belső levelezésből, gazdasági tevékenységgel kapcsolatos külső levelezésből, hivatalos szervekkel való kapcsolattartás irataiból. Irodatechnikai alapismeretek

Az irodai környezetben használatos híradástechnikai eszközök, kommunikációs esz közök fajtáinak


bemutatása, felhasználási

368/455

Pedagógiai program

Témakörök

Átdolgozva: 2008

Tartalmak



lehetőségeinek számbavétele, balesetmen tes használatuk szabályainak, az egyszerű karbantartási teendőknek a megismertetése.

Kommunikáció Elméletigényes gyakorlati óraszám: 37, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: IGEN Témakörök Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei A kommunikáció alapfogalmai; a Hallott szöveg feldolgozása A tanulók kommunikációjára Az emberi kommunikáció közlésfolyamat tényezői, folyamata, funkciói; jegyzeteléssel alapfogalmainak a kommunikáció alaptételei, típusai, fajtái, Olvasott szöveg feldolgozása legyen jellemző a helyes beszédtechnika, a mondat- és megismertetése csatornái; az eredményes közlésfolyamat jegyzeteléssel szövegfonetikai eszközök helyes feltételei; a kommunikáció korlátai Csoportos helyzetgyakorlat (kerettanterv) használata. 1611-06 modul egy része A helyes és kulturált beszéd technikája, a hangképzés folyamata. A hangképzés kifejező ereje a nyelvi kultúrában A hangsúlyos és hangsúlytalan nyelvi elemek szerepe és megformálása az értelmi-logikai jellegű közlésben A beszédfolyamat váltásai. Beszédhibák, ejtéshibák kiküszöbölése, javítása. Előadás, felolvasás, kifejező olvasás. A szóbeli megnyilvánulás kísérő elemei: kiállás, közvetlenség, lámpaláz stb. A nyelvi magatartás követelményei és tudatos alkalmazásuk A nem verbális jelek, a verbális jelek, a Hallott szöveg feldolgozása Tudják alkalmazni a A kommunikáció kódjainak szóbeli kommunikáció, a kommunikációs jegyzeteléssel gyakorlati példákon kapcsolatok, az írásbeli kommunikáció Olvasott szöveg feldolgozása kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és keresztül történő A nem verbális kommunikáció fogalma, jegyzeteléssel Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

369/455

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

Témakörök elsajátítása

Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei funkciói, eszközeinek kifejező ereje. A nem Csoportos helyzetgyakorlat kapcsolatlezárás kulturált verbális kommunikáció csatornái: mimika, módját. Ismerjék az írásbeli (kerettanterv) tekintet, gesztus, érintés, testtartás, kommunikáció legelterjedtebb 1611-06 modul egy része térközszabályozás Vizualitás, vizuális formáit. kommunikáció, látás, láttatás; képi hatás, Ismerje a nem verbális színek, formák vizualitásra ható ereje. A kommunikáció eseteit, kulturális szignálok: megjelenés, környezet, alkalmazását rend - rendezettség, szimbólumok, jelvények Az írásbeli kommunikáció jellemzői; az írásbeliség szerepe, eszközei, jellemző kapcsolattartási formái: magán- és üzleti levelek; köszönőlevél, üdvözlet, érdeklődés, bemutatkozó levél, meghívó, részvétnyilvánítás, köszöntés, gratuláció stb. Az írásbeli kapcsolattartásra szolgáló iratok tartalmi-nyelvi formai követelményei; készítésük, szerkesztésük gyakorlata Hallott szöveg feldolgozása A tanulók legyenek tisztában az Az érintkezés kultúrájának A kommunikációs zavarok, kommunikációs jegyzeteléssel technikák. kultúrájának fogalmi tisztázása, Olvasott szöveg feldolgozása érintkezés fontosságával, a kommunikációs kommunikációs technikák jegyzeteléssel Kommunikációs zavarok: a kommunikációs Csoportos helyzetgyakorlat technikákkal, ismerjék a begyakoroltatása zavar fogalma, forrásai (személyi, technikai, kommunikációs zavarok okait, (kerettanterv) környezeti zavarok); kommunikációs szűrők elhárításukat 1611-06 modul egy része fajtái, szerepük; a kommunikációs zavarok elhárítása Ön- és társismeret kifejlesztése az önkifejezés lehetőségeinek megismertetése

Hallott szöveg feldolgozása Önelemzés, önreprezentáció, önkifejezés, jegyzeteléssel Önismeret-fejlesztő gyakorlatok érzések, érzelmek, gondolatok kifejezése, Olvasott szöveg feldolgozása útján legyenek képesek felmérni képességének a kommunikációs stílusok jegyzeteléssel a tárgyilagos emberismeret használata, a hatékony, sikeres kommunikáció Csoportos helyzetgyakorlat jelentőségét és elsajátítani a


370/455

Pedagógiai program

Témakörök (kerettanterv)

Tartalmak akadályai, konfliktuskezelés.

Átdolgozva: 2008


A továbbhaladás feltételei konfliktuskezelés képességét.

Hallott szöveg feldolgozása Önálló tapasztalás útján szerzett Szakma és kommunikáció Üzleti kommunikáció, mint alkalmazott jegyzeteléssel oktatásának tisztázása, a kommunikáció, üzleti tárgyalás, a sikeres Olvasott szöveg feldolgozása ismereteiket használják az üzleti tárgyalási készségek, jegyzeteléssel kommunikációban. különböző kommunikációs tárgyalófél, csatornák bemutatása tulajdonságok, tárgyalási stílus, stratégia, Csoportos helyzetgyakorlat Legyenek képesek taktika. (kerettanterv) megkülönböztetni a tárgyalási helyzetet más kommunikációs helyzettől. Értelmezzék az együttműködés és kommunikáció elvét. Csoportos foglalkozások alkalmával használják a tárgyalási stílus, stratégia és taktika tanulása során szerzett tapasztalataikat.


371/455

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

3.5 11. ÉVFOLYAM Szövegfeldolgozás és levelezés Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 74, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás IGEN Témakörök Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei 300/2.4/1617-06 Gyakorlás szövegszerkesztővel 70/Ismeretalkalmazási gyakorló Szövegszerkesztés a dokumentumok létrehozására, formázására, tevékenységek feladatok, gyakorlatban módosítására, szöveg másolására, 30/Tesztfeladat megoldása, mozgatására dokumentumon belül, több dokumentum között Gyakorlás szövegszerkesztővel egyszerű táblázat létrehozására, képek, rajzok beillesztésére, felsorolás készítésre, beszúrás szerkesztési műveletekre Körlevél létrehozására 305/2.3/1617-06 A hivatalos levelek fajtái, jellemzői. A 70/Ismeretalkalmazási gyakorló Szövegszerkesztés a hivatalos szervekhez küldött iratok: tevékenységek feladatok, gyakorlatban munkavállalással kapcsolatos iratok 30/Tesztfeladat megoldása, (önéletrajz, pályázat), kérvény, fellebbezés A hivatalos szervek iratai: értesítés, meghívó, határozat, igazolás, engedély, munkaviszonnyal kapcsolatos levelezés. A jellemző hivatalos levelek bemutatása 305/2.2/1617-06 Szövegszerkesztővel dokumentumok 30/Hallott szöveg feladattal vezetett Szövegszerkesztés létrehozása, formázása, módosítása, szöveg feldolgozása, másolása, mozgatása dokumentumon belül, 70/Ismeretalkalmazási gyakorló több dokumentum között Szövegszerkesztő- tevékenységek feladatok, alkalmazások: pl. egyszerű táblázat létrehozása, képek, rajzok beillesztése, körlevél létrehozása Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

372/455

Pedagógiai program

Témakörök Betűbillentyűk ismétlése Írássebesség fokozása

Átdolgozva: 2008

Tartalmak


A betűbillentyűk módszeres átismétlése a feltételes reflexek megerősítése céljából Gyakran előforduló szótag-, szó-, mondatrészgyakorlatok és összefüggő, könnyű szövegek íratása a lendületes írás kialakítása céljából. Az egyes ujjakat ügyesítő gyakorlatok íratása.

A továbbhaladás feltételei A tanulók tíz perc alatt legalább 1200 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő, nyomtatott, ismeretlen szöveget másoljanak sortartással, tízujjas vakírással, javítószerkezethasználattal, az előírt hibahatárokon belül. Hibahatár: a leütésszámhoz viszonyított négy ezrelék.

Hibátlan kialakítása

írásmód A gyengén vagy rosszul beidegződött reflexek korrigálása célirányos hibajavító gyakorlatokkal Diktálásra gépelés Diktálásra gépelés

Informatikai alkalmazások Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 74, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: IGEN Témakörök Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

373/455

Pedagógiai program

Témakörök

Tartalmak

Átdolgozva: 2008


300/2.1/1612-06 Az iratok A gépelt dokumentumok alapvető jellemzői, dokumentumok a kiemelési módok a szövegtartalom elektronikus alapjellemzői függvényében A tájolás, oldal, margó, egy- és többoldalas dokumentumok, szakaszbeállítások, hasábok kialakítása; címek, alcímek kialakítása; fejléc és lábléc alkalmazása, oldalszámozás, lábjegyzet, tartalomjegyzék, tárgymutató, egyéb jegyzékek, törzsszöveg A bekezdések igazítása. Térköz, sortávolság. Bekezdésszámozás, felsorolás Szegélyezés és árnyékolás. Iniciálé, vízjel. A bekezdés formátumjegyei - a stílus Karakterformázás; tipográfiai ismeretek: betűcsalád, betűszélesség, betűméret vagy -fokozat, betűalak stb. Számítógépes A számítógép belső felépítése. alapismeretek átismétlése A számítógép perifériái. A számítógép üzembe helyezése. A szoftverek fogalma, felosztása. Számítógépes hálózatok.

10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 40/Műveletek gyakorlása, 20/Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett, 30/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással,

300/2.1/1612-06 Az iratok A gépelt dokumentumok alapvető jellemzői, dokumentumok a kiemelési módok a szövegtartalom elektronikus alapjellemzői függvényében A tájolás, oldal, margó, egy- és többoldalas dokumentumok, szakaszbeállítások, hasábok kialakítása; címek, alcímek kialakítása; fejléc és lábléc alkalmazása, oldalszámozás, lábjegyzet,

10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 40/Műveletek gyakorlása, 20/Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett, 30/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással,


374/455


A tanulók ismerjék a számítógépek működésének az elvét, legyenek képesek a számítógépes hardver egyes elemeit üzembe helyezni és használni.

Pedagógiai program

Témakörök

Hálózati kommunikáció

Szövegszerkesztés

Tartalmak tartalomjegyzék, tárgymutató, egyéb jegyzékek, törzsszöveg A bekezdések igazítása. Térköz, sortávolság. Bekezdésszámozás, felsorolás Szegélyezés és árnyékolás. Iniciálé, vízjel. A bekezdés formátumjegyei - a stílus Karakterformázás; tipográfiai ismeretek: betűcsalád, betűszélesség, betűméret vagy -fokozat, betűalak stb. Hálózati kommunikáció E-mail, naptár, címjegyzék, feljegyzések, napló használata, határidős feladatok nyilvántartása.

Állománykezelés az adott szövegszerkesztő programban. Szövegbevitel. Szöveg formázása. Nyomtatás. Az adott szövegszerkesztő program speciális


375/455

Átdolgozva: 2008



Ismerjék a hálózati működés elvét, tudják a hálózatba kötött számítógépeket használni, legyenek képesek egy adott útvonal megtalálására, fájlnév megadására, fájlkeresésre, alapvető megjelenési és területi beállításokra stb. Helyi hálózaton tudjanak kapcsolatot tartani, címjegyzékeket karbantartani. Legyenek képesek az adott szövegszerkesztő program speciális lehetőségeinek kihasználásával szöveg bevitelére,

Pedagógiai program

Témakörök

Tartalmak lehetőségei.

300/3.2/1613-06 Informatikai biztonság

Átdolgozva: 2008


A továbbhaladás feltételei megformázására, nyomtatására.

Az informatikai védelmi rendszer: az irodai 25/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, személyzet, a környezeti elem, az 25/Olvasott szöveg feldolgozása infrastruktúra, a számítástechnikai eszközök jegyzeteléssel, (a hardver), szoftverek, adathordozók, 20/Információk feladattal vezetett dokumentumok, adatok, jelszavak, rendszerezése, kommunikációs csatornák védelme, adatok, 30/Műveletek gyakorlása, információk bizalmas kezelése. Az elektronikus aláírás. Vírusok és vírusmentesítő intézkedések; vírusvédelem. Egy korszerű víruskereső, vírusirtó program használata 300/2.1/1613-06 Az adat- Információforrások hagyományos és 10/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, és információgyűjtés elektronikus módja. Az Internet fogalma, 10/Olvasott szöveg feldolgozása ismeretei szolgáltatásai. Honlapok, webcímek. jegyzeteléssel, Internetes adat- és információkeresés, - 20/Információk feladattal vezetett kutatás, -gyűjtés rendszerezése, A keresés, böngészés technikája egy 40/Műveletek gyakorlása, keresőszolgáltatás megismerésével Az adat- 20/Munkamegfigyelés adott szempontok és információbevitel egyéb módjai: alapján, ügyfélterminál, lemezes adatbevitel, telefonos információátvitel, számítógéphez kötött fax, képfeldolgozás, kártyás rendszerek az adatvédelemben A telekommunikációs hálózaton keresztül történő adatbevitel, elektronikus adatcsere Internet használata Keresés, mentés, letöltés, e-mail küldése és A tanulók legyenek fogadása csatolt fájlokkal vagy anélkül, a chat képesek információk használata. megkeresésére és Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

376/455

Pedagógiai program

Témakörök

Fájlkezelés

Átdolgozva: 2008

Tartalmak

Archiválás, védelem, kicsomagolása.

archív


állományok

A továbbhaladás feltételei letöltésére az interneten, tudják az elektronikus levelezést használni, és ismerjék az internet nyújtotta egyéb lehetőségeket. Tudjanak állományokat archiválni.

Gazdasági-vállalkozási ismeretek Elméleti óraszám: 74, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok)

Tartalmak


Gazdasági alapismeretek A szükségletek és a javak; A Olvasott szöveg önálló szükségletek csoportosítása (az Hallott szöveg élettevékenység alapján, a jegyzeteléssel. létfenntartáshoz való kapcsolat alapján, a Információk önálló szükséglet kielégítés módja szerint); A Válaszadás írásban szükséglet hierarchiája; A szükségletek kérdésekre. fejlődési törvényszerűségei; A javak Tesztfeladat megoldása. csoportosítása (tárgyi formájuk szerint, Szöveges előadás egyéni felhasználásuk szerint, a javakhoz való hozzájutás módja szerint); A háztartásA háztartás és a család; Gazdálkodás az Olvasott szöveg önálló idővel; Gazdálkodás az emberi Hallott szöveg gazdálkodása erőforrásokkal; A háztartások jegyzeteléssel. pénzgazdálkodása; A háztartások Információk önálló Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

377/455


feldolgozása. A tanulók ismerjék az alapvető feldolgozása fogalmakat, tudják felsorolni a termelési tényezőket, a kereslet, rendszerezése. a kínálat és a piac kapcsolatát. mondatszintű Legyenek képesek csoportosítani a szükségleteket és a javakat. felkészüléssel. feldolgozása. A tanulók mutassák be a feldolgozása gazdasági szereplőket és kapcsolataikat. Sorolják fel a rendszerezése. háztartás feladatait, bevételeit és

Pedagógiai program


Tartalmak

Átdolgozva: 2008


jövedelme; Bruttó és nettó jövedelem; Válaszadás írásban mondatszintű Reál és nominális jövedelem; A kérdésekre. háztartások kiadásai; A háztartások Tesztfeladat megoldása. megtakarításai; A háztartások vagyona; Szöveges előadás egyéni felkészüléssel. A hitel szerepe a háztartások pénzgazdálkodásában.


kiadásait. Értékeljék a háztartás pénzgazdálkodását. Tudják kiszámítani a háztartás bevételeit, kiadásait. Tudják megkülönböztetni a háztartás munkavállalói és jövedelem felhasználó kapcsolatrendszerét. Az állam gazdasági Az állam gazdasági szerepe és feladatai; Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók legyenek képesek Az állam piaci befolyásoló szerepe; Az Hallott szöveg feldolgozása megfogalmazni az állam szerepe és feladatai állam jogszabályalkotó szerepe; A jegyzeteléssel. feladatait. jövedelem újraelosztása; Az Információk önálló rendszerezése. államháztartás fogalma, felépítése; A Válaszadás írásban mondatszintű központi költségvetés szerepe felépítése; kérdésekre. Az elkülönített pénzalapok; A helyi Tesztfeladat megoldása. önkormányzatok működése és Szöveges előadás egyéni felkészüléssel. költségvetésük; 287/3.1/1969-06-os és a Olvasott szöveg önálló feldolgozása. Ismerjék az államháztartás 289/1.2/2142-06-os számú Az államháztartás rendszere, a rendszer Hallott szöveg feldolgozása rendszerét, az egyes elemek tananyagelemek egyes elemeinek kapcsolata; A jegyzeteléssel. kapcsolatát. A tanulók legyenek önálló rendszerezése. képesek felsorolni az állami Az államháztartás gazdálkodási tevékenység alapelvei; A Információk központi költségvetés mérlegének Válaszadás írásban mondatszintű költségvetés bevételeit és rendszere bevételi és kiadási struktúrája; A helyi kérdésekre. kiadásait. Ismerjék a központi önkormányzatok, a társadalombiztosítási Tesztfeladat megoldása. költségvetés struktúráját. alap és az elkülönített állami pénzalapok Szöveges előadás egyéni felkészüléssel. Ismerjék a helyi költségvetése; önkormányzatok, az elkülönített Az államháztartás alrendszerei. Adójogi állami pénzalapok és a alapfogalmak. Kiemelt adónemek: társadalombiztosítás személyi jövedelemadó, általános gazdálkodásának lényegét. forgalmi adó. A 11. évfolyamos üzleti Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók legyenek képesek Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

378/455

Pedagógiai program


Tartalmak

Átdolgozva: 2008


gazdaságtan Vállalkozás A vállalkozás. A vállalkozás és a Hallott szöveg feldolgozása témaköre vállalat. A vállalkozás, mint gazdasági jegyzeteléssel. rendszer. A vállalkozás szereplői. A Információk önálló rendszerezése. vállalkozások elemzése (tevékenységi Válaszadás írásban mondatszintű körük szerint, nemzetgazdasági ágak kérdésekre. szerint, a tevékenység diverzifikációja Tesztfeladat megoldása. szerint, a tevékenység vertikalitása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel. szerint, méretük szerint, jogi formák szerint). A vállalkozás célja, a 294/3.3/1968-06-os számú vállalkozói stratégia, stratégia és taktika. tananyagelem A célok hierarchiája. Az ellenőrzés A vállalkozás alapítása, szerepe. Folyamatok a vállalkozásban. működtetése és Az információ. A vállalkozások alapítása, működtetése megszűnése és megszűnése. A vállalkozási formák és jellemzőjük. Egyéb gazdálkodó szervezetek. A vállalkozások alapítása, átalakítása, megszűnése. A gazdasági bűncselekmény.


jellemezni a vállalkozások és a gazdasági szereplők kapcsolatát. Tudják megkülönböztetni az üzleti vállalkozást és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. Ismerjék a vállalkozás alapítás, működtetés és megszüntetés folyamatát. Értsék a gazdasági bűncselekmény lényegét.

Titkári ismeretek Elméleti óraszám: 37, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 37, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Témakörök Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Hivatalos iratok tartalmi, A hivatali levelezés fogalmának, történetének A tanulók legyenek formai és nyelvimegismertetése, téma szerinti csoportosítása képesek tényszerű sajátosságainak elsajátítása A hivatali levelezés alapvető információt közvetítő, Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

379/455

Pedagógiai program

Témakörök

Tartalmak

Átdolgozva: 2008


szakszókincsének megismertetése, a tartalmi és formai követelmények megtanítása a következő témájú leveleknél: az állami szervek és a vállalkozások belső iratai, a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos iratok, a pénzforgalommal és a postaforgalommal kapcsolatos nyomtatványok, a pénzügyi folyamatokkal kapcsolatos levelek. Egyszerűbb tartalmú iratok megfogalmazása, a szokásoknak megfelelően formába öntése.

300/1.5/1617-06 levelezés

Üzleti Az üzleti levelek fajtái, jellemzői. Érdeklődés, ajánlatkérés, ajánlat, megrendelés, lebonyolítással kapcsolatos levelezés, reklamáció. A jellemző üzleti levelek bemutatása


380/455

20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 30/Műveletek gyakorlása,

A továbbhaladás feltételei néhány bekezdésből álló, piacképes hivatalos levelet az átvett témakörökben, a megadott adatok és 5-6 felsorolt tartalmi szempont alapján önállóan megfogalmazni és formába önteni. Gondolataikat változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésekbe rendezetten fogalmazzák meg. A megfogalmazott levelet a szokásoknak megfelelő formában, nyomtatva készítsék el.

Pedagógiai program

Témakörök

Tartalmak

302/1.2/1604-06 Az ügyfélkapcsolati adminisztrációban Általánosan használt általánosan előforduló iratok, nyomtatványok ügyiratok azonosítása, készítése, illetve kitöltése 300/3.1/1618-06 A belső A szervezet belső iratainak fajtái ügyiratok készítése (emlékeztető, feljegyzés, jelentés, körlevél, stb.), jellemzői, tartalmi és formai kivitelezése 305/1.4/1617-06 Az üzleti levelek fajtái, jellemzői. Hivatalos levelezés Érdeklődés, ajánlatkérés, ajánlat, megrendelés, lebonyolítással kapcsolatos levelezés, reklamáció. A jellemző üzleti levelek bemutatása 300/1.4/1617-06 Hivatalos levelezés

A hivatalos levelek fajtái, jellemzői. A hivatalos szervekhez küldött iratok: munkavállalással kapcsolatos iratok (önéletrajz, pályázat), kérvény, fellebbezés A hivatalos szervek iratai: értesítés, meghívó, határozat, igazolás, engedély, munkaviszonnyal kapcsolatos levelezés. A jellemző hivatalos levelek bemutatása


381/455

Átdolgozva: 2008

Tanulói tevékenységformák 30/Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek feladatok, 30/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 40/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 30/Feladatok önálló feldolgozása, 30/Információk önálló rendszerezése, 70/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 30/Műveletek gyakorlása, 30/Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek feladatok, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 30/Műveletek gyakorlása, 30/Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek feladatok,


Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

3.6 12. ÉVFOLYAM Szövegfeldolgozás és levelezés Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám:, Gyakorlati óraszám: 64, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: IGEN Témakörök Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Írássebesség fokozása, a Gyakran előforduló szótag-, szó-, A tanulók tíz perc alatt hibátlanságra törekvés mondatrészgyakorlatok és összefüggő, legalább 1400 leütés követelményének közepes nehézségű szövegek íratása. Az egyes terjedelmű, közepes betartásával ujjakat ügyesítő gyakorlatok íratása. A nehézségű, gyengén vagy rosszul beidegződött reflexek összefüggő, korrigálása célirányos hibajavító nyomtatott, ismeretlen gyakorlatokkal. szöveget másoljanak sortartással, tízujjas vakírással, javítószerkezethasználattal, az előírt hibahatárokon belül. Hibahatár: a leütésszámhoz viszonyított négy ezrelék. Diktálásra gépelés Diktálásra gépelés 300/3.2/1612-06 A A körlevél, az elektronikus körlevél, postai 10/Információk feladattal vezetett körlevélkészítés előkészítés (borítékcímzés, etikett, ill. rendszerezése, gyakorlata címkekészítés) gyakorlata, valamint 40/Műveletek gyakorlása, elektronikus nyomtatványok, űrlapok 20/Önálló szakmai munkavégzés felügyelet kitöltése, egyszerűbb nyomtatványok mellett, szerkesztése 30/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, 300/3.1/1612-06 A A körlevélkészítés műveletei: levelezési lista, 10/Információk feladattal vezetett Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

382/455

Pedagógiai program

Témakörök körlevélkészítés alapismeretei

Átdolgozva: 2008

Tartalmak


adatállomány készítése; adatforrás és törzsdokumentum egyesítése. Körlevél készítése meglévő dokumentumok alapján Borítékcímzés, etikett (címke) készítése. Elektronikus nyomtatványok, űrlapok gépi kiállítása és egyszerűbb nyomtatványok, űrlapok szerkesztési alapismeretei

rendszerezése, 40/Műveletek gyakorlása, 20/Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett, 30/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással,


Informatikai alkalmazások Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 64, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: IGEN Témakörök Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Táblázatkezelés Állománykezelés az adott táblázatkezelő A tanulók a következő programban. feladatokat tudják Adatok bevitele a táblázatba. megoldani: egy adott A táblázat formázása. szövegbe Függvények és műveletek cellákkal. táblázatkezelővel Nyomtatás. készített diagram Táblázat megtervezése, létrehozása, megfelelő elhelyezése; módosítása, egyszerűbb műveletek elvégzése, képletek készítése, diagram készítése. Standard matematikai és egyszerű függvények logikai függvények alkalmazása, képletek használata és használata beillesztése egy adott dokumentumba; táblázatok tervezése, létrehozása, importálása, formázása a táblaszerkesztés Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

383/455

Pedagógiai program

Témakörök

Tartalmak

Átdolgozva: 2008


300/3.2/1614-06 A Egy elektronikus bemutatás (prezentáció) 20/Információk feladattal vezetett prezentáció készítésének készítésére szolgáló szoftver megismerése és rendszerezése, gyakorlata alkalmazásának gyakorlata 20/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, 20/Információk rendszerezése mozaikfeladattal, 20/Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett, 20/Műveletek gyakorlása, 300/3.1/1614-06 AA nyilvántartásokhoz kapcsolódó 20/Olvasott szöveg feladattal vezetett prezentációkészítés beszámolás, kimutatás prezentálása Egy feldolgozása, alapelemei számítógépes prezentációs program 20/Hallott szöveg feladattal vezetett alapműveleteinek megismerése: prezentáció feldolgozása, létrehozása, formai jellemzőinek bemutatása 20/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Információk rendszerezése mozaikfeladattal, 20/Műveletek gyakorlása, Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

384/455

A továbbhaladás feltételei szabályainak és esztétikai szempontoknak a figyelembevételével; diagramkészítés, táblázat beillesztése egy adott dokumentumba, importálás egyéb (táblázatés adatbáziskezelő programokból.

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

Titkári ismeretek Elméleti óraszám: 36, Elméletigényes gyakorlati óraszám:36, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: IGEN Témakörök Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Titkársági információk Levelek érkeztetése, iktatása, irattározása, Egy adott titkársági kezelése partner-, készlet-, útnyilvántartás, célprogram határidőnapló stb. vezetése. használatával legyenek képesek iratkezelésre, nyilvántartások, határidőnapló folyamatos vezetésére. Titkári ismeretek Elméleti óraszám: 68, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 68, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Témakörök Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei 299/1.4/1595-06 Módszertan 30/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Utazásszervezés 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Olvasott szöveg önálló feldolgozása, 30/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 299/1.8/1594-06 A tevékenység célja, tartalma, kapcsolódó 30/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Számlával kapcsolatos feladatok 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feladatok feldolgozása, 20/Olvasott szöveg önálló feldolgozása, 30/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 305/3.2/1618-06 A jegyzőkönyv fajtái, készítésének tartalmi és 30/Információk önálló rendszerezése, Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

385/455

Pedagógiai program

Témakörök Jegyzőkönyv készítése

Tartalmak formai sajátosságai

298/1.12/0757-06 Iratkezelés adminisztráció I.

Átdolgozva: 2008

Tanulói tevékenységformák 70/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Olvasott szöveg önálló feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Tesztfeladat megoldása,

Az ügyiratkezelés fogalma és szervezete Az és ügyiratkezelés folyamata A küldemények átvétele, bontása és elosztása Az iktatás; az iktatószám Az iktatókönyv Az utóirat Az ügyintézés A postázás Az irattározás A selejtezés A titkos ügykezelésre vonatkozó szabályok Az ügyiratkezelésre vonatkozó jogszabályok előírásai és alkalmazásuk 305/3.1/1617-06 Az Az ügyviteli, irodatechnikai eszközök 60/Ismeretalkalmazási gyakorló ügyviteli eszközök működésének alapelvei, használatuk tevékenységek feladatok, kezelése 40/Tesztfeladat megoldása, 299/1.8/1595-06 A Alapfogalmak, célok, prioritások, 30/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, küldemények továbbítása módszertan, biztonsági kérdések 20/Hallott szöveg feladattal vezetett postázás feldolgozása, 20/Olvasott szöveg önálló feldolgozása, 30/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 300/1.1/1613-06 Az irodai Az iroda szerepe és helye a szervezetben. Az 50/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, szervezet iroda szervezeti felépítése. A hagyományos 50/Olvasott szöveg feldolgozása és a modern - automatizált - iroda jellemzői. jegyzeteléssel, Irodatípusok. Az iroda technológiája Az automatizált iroda alapelemei; az irodai funkciók korszerű megoldásai. Különleges, virtuális irodák. Az irodai munka etikája. Kapcsolatok, munkamegosztás az irodai munkában 305/1.1/1618-06 Az iratkezelés szabályai, folyamata, a 30/Információk önálló rendszerezése, Dokumentumkezelés küldemények átvétele, felbontása, iktatása, 30/Információk feladattal vezetett Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

386/455


Pedagógiai program

Témakörök

Tartalmak

továbbítása hagyományosan, elektronikusan. A kimenő posta előkészítése, postakönyvbe rendezés Az iratok tárolása, selejtezése, TÜK, szigorú számadású nyomtatványok kezelése 299/1.5/1604-06 Az Az ügyvitelben használatos berendezések, a ügyviteltechnikai biztonságos és költséghatékony használat, berendezések és eszközök működtetés elsajátítása használata 299/1.3/1604-06 Ügyvitel Az ügyviteli, ügyirat-kezelési rendszerek, az ügyiratkezelés szervezeti megoldások, folyamatok, feladatrendszere módszerek, eszközök, berendezések és a szabályozás komplex feldolgozása

300/2.4/1614-06 A Az irodaasszisztensi munkakör nyilvántartás gyakorlata kompetenciájába tartozó nyilvántartások vezetésének gyakorlati megvalósulása a nyilvántartást szolgáló hagyományos és elektronikus eszközök (ügyviteli szoftverek) segítségével

300/2.3/1614-06 AA szervezet működésével, nyilvántartás vezetésének kapcsolatrendszerével összefüggő irodai ismeretei nyilvántartásokhoz kapcsolódó feladatok: cím- és telefonjegyzék készítése, vezetése; Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

387/455

Átdolgozva: 2008

Tanulói tevékenységformák rendszerezése, 40/Ismeretalkalmazási tevékenységek

gyakorló feladatok,

20/Részvétel az ügyfélfogadáson esetmegfigyelés, 30/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 40/Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 30/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Műveletek gyakorlása, 20/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján, 20/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, 20/Információk rendszerezése mozaikfeladattal, 20/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,


Pedagógiai program

Témakörök

300/2.1/1614-06 Irodaasszisztensi feladatok

Átdolgozva: 2008

Tartalmak


irodai karbantartás, szolgáltatások és szolgáltatók nyilvántartása; irodai készletek, reprezentációs eszközök nyilvántartása; utazási, utaztatási nyilvántartások Határidőnyilvántartás - számítógépes naptárvezetés Bizonylatok fajtái - tevékenységi, pénzügyi és egyéb - tartalmi, formai követelményei, kezelése. A bélyegzők kezelése és nyilvántartásának követelményei A vendégfogadással, vendéglátással, ügyféltájékoztatással összefüggő irodaasszisztensi feladathoz kapcsolódó - elsősorban írásbeli feladatok. Ajándékozás, reprezentáció az irodában A rendezvények, hivatalos utak, szabadidős programok megszervezéséhez kapcsolódó irodaasszisztensi teendők. Irodai készletgazdálkodási feladatok

20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Információk feladattal vezetett rendszerezése,

20/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 299/1.5/1595-06 A Alapfogalmak, célok, összefüggések, tervezés 30/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, rendezvények előkészítése 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Olvasott szöveg önálló feldolgozása, 30/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 299/1.7/1595-06 A Kommunikációs stratégia, tervezés és 30/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, rendezvények megvalósítás 20/Hallott szöveg feladattal vezetett kommunikációja feldolgozása, 20/Olvasott szöveg önálló feldolgozása, 30/Információk feladattal vezetett rendszerezése, Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

388/455


Pedagógiai program

Témakörök 299/1.6/1595-06 rendezvények lebonyolítása

Tartalmak A Módszertan

Átdolgozva: 2008


30/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Olvasott szöveg önálló feldolgozása, 30/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 305/2.3/1620-06 A programszervezés fázisai, dokumentumai 60/Információk önálló rendszerezése, Programszervezés 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 305/2.1/1620-06 Public A PR szerepe a gazdasági életben. A 40/Információk önálló rendszerezése, relations médiaismeret. A PR legfontosabb 60/Információk feladattal vezetett részterületei. A PR tevékenység szereplői. A rendszerezése, PR tevékenység a gyakorlatban 305/2.2/1620-06 Reklám A reklám szerepe a gazdasági életben. A 60/Információk önálló rendszerezése, reklám fő formái. A reklámtervezés 40/Információk feladattal vezetett szakaszai. A reklámpiac szereplői. A rendszerezése, reklámeszköz kiválasztásának szakaszai. Az imázs- és márkaösszefüggések reklám szempontból. 305/2.4/1620-06 A hivatali kommunikáció, a Public relations, 40/Információk feladattal vezetett Rendezvényszervezés a reklám és programszervezés elméleti rendszerezése, gyakorlatban háttérismereteinek alkalmazása a 60/Ismeretalkalmazási gyakorló rendezvényszervezés gyakorlatában tevékenységek feladatok, 303/1.4/1604-06 Az Az iratkezelés munkafázisaiban végzendő 20/Részvétel az ügyfélfogadáson iratkezelés gyakorlata feladatok begyakorlása (pl. nyilvántartásba esetmegfigyelés, vétel, érkeztetés, iktatás, tárgymeghatározás, 30/Kiscsoportos szakmai munkavégzés másolás, továbbítás, archiválás, leltározás, irányítással, selejtezés) 40/Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett,


389/455


Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

Gazdasági-vállalkozási ismeretek Elméleti óraszám: 74, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Szakmai képzés: NEM, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok)

Tartalmak



1968-06-os, a 0743-06-os, Jogi és államjogi alapismeretek. Polgári jog Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók ismerjék a az 1979-06-os, az 1975-06- fogalma és forrásai. A polgári törvénykönyv Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. jogi alapfogalmakat, a os szerkezete. A tulajdonviszony. A kötelem. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. polgári jog forrásait, a polgári törvénykönyv követelménymodulokból Tesztfeladat megoldása. szerkezetét. Ismerjék a Alapvető jogi ismeretek tulajdonviszony és a kötelem lényegét. 0743-06-os Társadalmi felépítés, jogrend alapfogalmai. A Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók ismerjék a követelménymodulból jogrendszer felépülése, ágai; a vállalatiHallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. társadalmi felépítés, a környezetet körülvevő Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. jogrend alapfogalmait, Jog, jogrend, gazdaság gazdálkodási a jogrendszer társadalmi- jogi környezet elemei. Tesztfeladat megoldása. felépülését. Ismerjék a vállalatokat körülvevő társadalmijogi környezet elemeit.


390/455

Pedagógiai program

1975-06-os számú Követelménymodulból Állam- és jogtudomány

1975-06-os követelménymodulból Polgári jog, kötelmi jog

Átdolgozva: 2008

A jog fogalma és sajátosságai. A jogalkotás és Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók ismerjék a a jogforrások. Jogi norma és a jogszabály. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. jog lényegét, a Jogérvényesülés, jogviszony. Jogalkalmazás, Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. jogforrásokat és a jogalkotás elemeit, az jogrendszer. Az alkotmány. Tesztfeladat megoldása. alapvető jogi fogalmakat. Ismerjék az alkotmány felépítését, hatályát, szabályozását, Legyenek tisztában az alapvető alkotmányos jogokkal és kötelezettségekkel. A szerződések jogának szabályai. A kártérítésiOlvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók ismerjék a jog főbb szabályai. A felelősség módja, a Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. szerződésekkel kártérítés mértéke. A jogalap nélküli Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. kapcsolatos gazdagodás. Tesztfeladat megoldása. alapfogalmakat, szabályokat, a kártérítés lényegét, a felelősséggel kapcsolatos alapfogalmakat. Ismerjék és értsék a jogalap nélküli gazdagodás lényegét.


391/455

Pedagógiai program

1975-06-os követelménymodulból Polgári jog, tulajdonjog

Átdolgozva: 2008

A tulajdonjog tartalma, védelme, Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók ismerjék a megszerzése. Az idegen dologbéli jogok. Az Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. tulajdonjog tartalmát, ingatlan nyilvántartás. Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. ismerjék és értsék a tulajdon védelmének Tesztfeladat megoldása. és megszerzésének lényegét. Ismerjék az idegen dologbéli jogokat és ismerjék az alapvető ingatlan nyilvántartást. 1973-06-os számú szöveg önálló feldolgozása. A tanulók ismerjék és A munkaviszony szabályai., a munkajog, a Olvasott követelménymodulból és a munka törvénykönyve, a munkaviszony Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. értsék a munkaviszony kerettantervből létesítése, a munkaszerződés, a munkáltató ésVálaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. és a munkaszerződés fogalmak tartalmát, A gazdálkodás személyi a munkavállaló jogai és kötelezettségei,a Tesztfeladat megoldása. legyenek képesek kollektív szerződés. A munkavégzés feltételei áttekinteni a szabályai, a munkaidő és a pihenőidő. A munka díjazása. A munkáltató és a munkavállalói jogokat munkavállaló kártérítési kötelezettsége. A és kötelezettségeket. munkaviszony megszüntetése és megszűnése. Szakszervezet, üzemi tanács. A munkaügyi viták fórumai.


392/455

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

1973-06-os A munka törvénykönyve, a munkaviszony Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók ismerjék és követelménymodulból létesítése, a munkaszerződés, kollektív Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. értsék a A munkaviszony szerződés, a munkavégzés szabályai. A Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. munkaviszonyhoz kapcsolódó fogalmakat munkaidő és a pihenőidő. A munka díjazása. Tesztfeladat megoldása. szabályai és azok tartalmát. A munkáltató és a munkavállaló kártérítési Értsék a munkaadók és felelőssége. A munkaviszony megszűnése és a munkavállalók jogait megszüntetése. Szakszervezet és üzemi tanács. A munkaügyi viták fórumai. és kötelességeit és értsék az érdekképviselet lényegét, az érdekképviseleti szervek feladatait. 0743-06-os A foglalkoztatáshoz kapcsolódó hazai és uniós Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók ismerjék a követelménymodulból jogszabályok alapszintű ismerete. MunkajogiHallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. munkajoghoz alapismeretek elsajátítása Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. kapcsolódó alapvető Munkajog Tesztfeladat megoldása. hazai és uniós jogszabályok lényegét. A 1968-06-os A szerződések fogalma, fajtái. A Olvasott szöveg önálló feldolgozása. A tanulók ismerjék a követelménymodulból szerződéskötés szabályai. A szerződés Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. szerződés fogalmát, érvénytelensége, módosítása, megszűnése. A Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre. lényegét. Tudják A szerződések felsorolni a szerződés teljesítése, a szerződés megszegése, Tesztfeladat megoldása. a szerződés megerősítése, biztosíték-adás. szerződések fajtáit. a Ismerjék szerződésekkel kapcsolatos alapvető fogalmakat.


393/455

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

4 ISKOLÁNK OKJ-S KÉPZÉSI RENDSZERE A hatályos alapító okiratban szereplő, kifutó szakképzések: Közlekedési szakképzés: Közlekedés-üzemviteli szállítmányozási technikus (2 éves középfokú képzés, OKJ 52 701004) Közgazdasági szakképzés: Pénzügyi - számviteli ügyintéző (1,5 éves középfokú képzés, OKJ 52 343204)


394/455

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

4.1 PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI PROGRAMJA OKJ 52 3432 04 4.1.1 A KÉPZÉS BEVEZETÉSÉNEK INDOKLÁSA A vállalkozási világ fejlődése megköveteli, hogy ügyviteli dolgozói a számvitelen kívüli a pénzügyekhez is értsenek. A pénzügyi-számviteli ügyintéző alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére, a gazdasági események kontírozására, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások vezetésére, könyvviteli feladások elkészítésére, egyszerűbb gazdasági számítások elvégzésére, valamint a vállalkozások valamennyi pénzmozgásával összefüggő nyilvántartás vezetésére, egyes pénzügyi műveletek lebonyolítására. A pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítéssel betölthető jellemző munkakörök: - pénzügyi ügyintéző - számviteli ügyintéző - könyvelő (analitikus) - egyéb gazdasági ügyintéző - bérelszámoló - egyéb analitikus jellegű számviteli foglalkozások - anyagnyilvántartó - pénzügyi, munkaügyi nyilvántartó

4.1.2 A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE A 35/2001.(x.10) PM rendelet az egyes szakmai követelményekről szóló PM rendeletek módosításáról

4.1.3 A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA A képzési idő: Elmélet-gyakorlat aránya

1 év 75-25%

A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható óraszámok (I/13. évfolyam): 1/13. évf. 1/13. évf. Tantárgy 1 1. Osztályfőnöki óra 2 3. Statisztikai alapok* 3 4. Közgazdaságtan 1 5. Marketing 2 6. Gazdasági jog 5 7. Könyvvezetés és beszámolókészítés* 5 8. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ism.* 2 9. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek* 3 10. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ism.* 2 11. Munkaerő-gazgazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek 2 13. Európai Uniós ismeretek 18. Üzleti kommunikáció


395/455

3. félév 1

5 5 4 6

3

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

19. Üzleti idegen nyelv* 20. Taniroda* 29. Testnevelés Összesen

3

3

2

4

2

2

35

33

Megjegyzés: - Az óraszámok magukba foglalják az összefoglalásra és az értékelésre fordítandó időt is. - A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontásban tanítandók. - Az irodai ügyviteli alapokat a tanirodai anyagban a pénzforgalmi nyilvántartási ismereteket a pénzügyi és vállakozásfinanszírozási ismeretekbe építettük be.

4.1.4 A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A szakmai vizsgára bocsátás feltétele: Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki az iskolai rendszerű szakképzésben a központi programban meghatározott tantárgyi követelményeket a képzési idő befejeztével eredményesen teljesítette. A szakmai vizsga részei: A szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgák (vizsgákat) lehet tartani melyek (melyeknek) érdemjegye(-i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe. A gyakorlati írásbeli tantárgyai és időtartama: 1. Vállakozásgazdálkodási ismeretek 2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek 3. Könyvvezetés és beszámoló-készítés 4. Számítástechnika és adatfeldolgozási ismeretek

90 perc 180 perc 180 perc 90 perc

A felsorolás egyben a gyakorlati – írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható aki a gyakorlati írásbeli tantárgy követelményei legalább 50 %-os szinten teljesítette. A szóbeli vizsga tantárgyai: A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményit tartalmazó a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról a következő tantárgyakból: 1. Vállakozásgazdálkodási ismeretek 2. Pénzügyi és vállakozásfinanszírozási ismertek 3. Könyvvezetés és beszámoló-készítés 4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek A szakmai vizsga értékelése a)A szakmai gyakorlati- írásbeli vizsga: Akkor eredményes a vizsga, ha a jelölt minden a négy gyakorlati írásbeli tantárgy követelményei tantárgyanként legalább 50 %-os szinten teljesítette. További minősítés a PM útmutatója alapján történik. b)Szakmai elméleti vizsga: Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

396/455

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

Akkor eredményes a vizsga ha a jelölt a szóbeli vizsgán legalább elégséges osztályzatot kapott. Egyes tantárgyak gyakorlati- írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati- írásbeli vizsga megkezdésétől számítva négy éven belül megismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

4.1.5 BESZÁMÍTOTT ELŐZETES TANULMÁNYOK Iskolánkban a számviteli ügyintéző szakképesítés befejezése után 2002. őszén indítottuk először a szakot. A másféléves képzést 1 évre rövidítjük, mivel csak szakmai előképzettséggel veszünk fel tanulókat. Bizonyos szaktárgya (pl: közgazdaságtan, gazdasági jog) óralátogatását nem tesszük kötelezővé, de ez nem minden esetben mentesíti a tanulót a vizsgakötelezettség alól. A szakmai munkaközösség döntése alapján, a tanuló előzetesen szerzett megfelelő szintű osztályzatai elfogadhatók. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei: Az adott szakmával rokon (rendeletben meghatározott) szakmával rendelkezők mentesülhetnek a vállalkozásgazdálkodási ismeretek, valamint a pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási, illetve a könyvvezetés és beszámoló készítés gyakorlati-írásbeli vizsgái alól. Ebben az esetben a törzslapra az előzőleg szerzett osztályzatok kerülnek be.


397/455

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

4.2 KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITELI, SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI PROGRAMJA OKJ 52 7010 04 4.2.1 A KÉPZÉS BEVEZETÉSÉNEK INDOKLÁSA A piacgazdaság viszonyainak megfelelően, az utóbbi években rohamosan növekedett a szállítmányozási szakemberek iránti igény és az EU-csatlakozás várhatóan újból növelni fogja jól képzett szállítmányozók iránti igényt. A szállítmányozási technikus szakképesítéssel betölthető munkakörök: - szállítmányozási ügyletek ügyintézője, belföldi és nemzetközi fuvarvállaló és szervező, - áruátvételi- és átadási ügyintéző, komissiózás szervező, - szállítmányozáshoz kapcsolódó feladatok szervezője, ügyintézője, - vámkezelések és egyéb hatósági feladatok, kezelések szervezője, ügyintézője, - fuvardíj számfejtő, tarifőr, bevétel-elszámolási és ellenőrzési előadó, - áruforgalmi előadó, kereskedelmi előadó, ügyintéző, - forgalmi munkakörök szállítási ügyintézője, sajátszervezésű fuvarozási előadó, - diszpécser, menetirányító, vezénylő Iskolánkban 1992-ben indítottuk el a szállítmányozói képzést, majd az évek során megnyertük a szakma elismerését. A tevékenységünk során mélyíteni kívánjuk az iskolánk képzési tartalmát, a partnerek igényeinek megfelelően.

4.2.2 A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE -

a közlekedés-üzemviteli, szállítmányozási technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit tartalmazó 32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelet, a NSZI által készített központi program, melynek kiadását a munkaügyi miniszter 2136/97.III.23. sz. alatt jóváhagyta.

4.2.3 A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA A képzésre jelentkező tanulóknak részt kell venniük munkaalkalmassági vizsgálaton! A képzési idő: 2 év Elmélet – gyakorlat aránya: 67% - 33%


398/455

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható heti óraszámok: Sorszám Tantárgy megnevezése 1/13. 2/14. 1. Osztályfőnöki óra 1 1 2. Gazdasági alapismeretek 2 3. Munka-, tűz- és környezetvédelem 2 4. Közlekedési ismeretek 2 5. Közlekedési földrajz 3 6. Jogi és igazgatási ismeretek 2 8. Kereskedelmi, marketing és vámismeretek 3 9. Közlekedés-gazdaságtan 2 2 10. Árutovábbítási technológia 3 3 11. Szállítmányozási ismeretek 2 3 12. Közlekedési informatika és számítástechnika* 3 13. Járműismeret 3 14. Áruismeret, csomagolástechnika és raktározási ism. 2 2 15. Szakmai idegen nyelv* 3 3 16. 6 8 Szállítmányozási gyakorlat* 17. Testnevelés 2 2 18. II. idegen nyelv 2 2 34 35 Összesen 4 hetes összefüggő nyári szakmai gyakorlat (160óra) Az óraszámok magukba foglalják az összefoglalásra és értékelésre fordítandó időt is. A *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban kell tanítani.

4.2.4 A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsgarészek tantárgyai és időtartama: a/ Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama: Szakmai ismeretek Útvonaltervezés, díjszámítás b/ A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama Szakmai ismeretek

120 perc 120 perc

A fuvarozás technikája Munkajogi, munkavédelmi ismeretek Gazdasági alapismeretek A vizsgázó minden tantárgyból egy-egy feleletre 5-10 percet fordíthat. c/ A gyakorlati vizsga tantárgyai, időtartama Számítástechnika 120 perc Üzleti levél megírása egy idegen nyelven 300 perc

4.2.5 A VIZSGA ÉRTÉKELÉSE a/ Szakmai elméleti vizsga: A vizsgarészek tantárgyait külön-külön 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

399/455

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: - a szóbeli vizsgatantárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni. - az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredményre felkerekítve kell megállapítani. - eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott. b/ Szakmai gyakorlati vizsga - a számítástechnika tantárgy eredményét a pontosság, szakszerűség figyelembe vételével egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni. - az üzleti levél megírása tantárgy eredményét egyetlen osztályzattal kell értékelni a fenti tantárgyi vizsgának megfelelő módon. - a szakmai gyakorlati vizsga eredményét a számítástechnika és az üzleti levél megírása tantárgyra kapott osztályzatok számítástechnika felé kerekített értékeként kell meghatározni. - eredménytelennek kell tekinteni a vizsgát, és elégtelen osztályzattal kell minősíteni, ha az egyik tantárgy osztályzata elégtelen. c/ A szakképesítő vizsga értékelése - eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette. - a szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát meg kell ismételni. - Ismétlő vizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni. - a szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javító vizsgát tehet: o a szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható. o az írásbeli vizsgarész 6 hónap eltelte után javítható.

4.2.6 BESZÁMÍTHATÓ ELŐZETES TANULMÁNYOK A szakmacsoporthoz tartozó szakképző intézményekből érkező tanulók rendelkezhetnek olyan szakmai ismeretekkel, amelyek tanulása alól felmenthetőek egy-egy tantárgy óráinak látogatása, vagy egy-egy tantárgy bizonyos témaköreinek meghallgatása alól. A felmentést a szakképző intézmény szakmai munkaközössége és az iskola vezetése döntheti el az ilyen tanulók tudásszintjének felmérése alapján. A tanulók tudásszintjét felmérő írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatait, követelményeit a központi programban meghatározott követelmények figyelembe vételével a szakképzést folytató intézmény szakmai tanári munkaközössége határozza meg az iskolavezetés egyetértésével. Ezek alapján felmenthető az a tanuló: - aki a fenti feltételek teljesítése esetén hasonló tantárgyakat tanult és annak eredményességét két éven belül kiállított bizonyítvánnyal igazolni tudja, - aki az adott tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az országos szakmai tanulmányi versenyen a versenykiírásban a meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet ért el, és ezt dokumentummal tudja igazolni, - mentesül az adott tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a jelölt vizsgázó, aki az országos szakmai tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte, és ezt dokumentummal tudja igazolni, - az egyéb tantárgy(ak), témakör(ök) tanulása alóli felmentés nem azt jelenti, hogy a tanuló a vizsgán bármely vizsgarész alól felmenthető. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

400/455

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

5 ÉRETTSÉGI ELŐTTI KÉPZÉS, SZAKMAI TÁRGYAK BESZÁMÍTÁSA A SZAKKÉPZÉSBEN 2008. szeptemberétől iskolánkban szakmai képzést nem folytatunk. Tanulóink OKJ-s képzésére a közgazdasági és ügyvitel szakmacsoportban elsősorban a Gazdasági TISZK-ben, közlekedési szakmacsoportban az ÉPTISZK-ben van lehetőség. A szakképzés során figyelembe veszik az érettségi előtti szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozás során elsajátított ismereteket és így lerövidül a szakképzés időtartama. Beszámítható ismeretek és tananyagelemek:

5.1 KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT Gazdálkodási Feladatok 287/1.0/1968-06 Tananyagegység Ssz.

1.

Megnevezése

KözgazdaságtanMikroökönómiai ismeretek

Tananyagelem Ssz.

1.

2.

Megnevezése

Azonosító szám

Mikrogazdasági alapok

A fogyasztói magatartartás és kereslet


287/1.1/1968-06

287/1.2/1968-06

401/455

Hozzárendelt feladatkompetenciák/tananyagelem tartalmának tömör meghatározása

Tantárgy

Közreműködik a vállalkozás beindításához, átalakításához, megszűnéséhez szükséges adminisztratív teendők ellátásában/ Gazdasági alapfogalmak. Termelési tényezők. Gazdasági körforgás. Piaci alapfogalmak, szereplők, piaci Elméleti mechanizmus. gazdaságtan I. Közreműködik a vállalkozás beindításához, átalakításához, megszűnéséhez szükséges adminisztratív teendők ellátásában/A fogyasztói döntést befolyásoló tényezők. A fogyasztó döntési mechanizmusa, a racionalizálási elv érvényesülése a fogyasztói magatartásban .Az egyéni és a piaci kereslet. (11. évf)

központi Besz. marad program Óraszám óraszám

Tantárgy

Elméleti gazdaságtan I.

32

32

(11. évf)

Pedagógiai program

2.

KözgazdaságtanMakroökonómiai ismeretek

3.

A vállalat termelési magatartása és kínálat

287/1.3/1968-06

1.

A makrogazdaság szerepői és piacai

287/2.1/1968-06

A jövedelem áramlás formái, a nemzet2.

287/2.2/1968-06 gazdasági teljesítmény mérése

3.

4.

Makrogazdasági egyensúly

Az állam gazdaság politikája


287/2.3/1968-06

287/2.4/1968-06

402/455

Átdolgozva: 2008

Részt vesz a vállalkozási tevékenység gazdaságosságának, a termelési tényezők hatékony felhasználásának vizsgálatában/ A vállalat környezete, piaci kapcsolatai, formái. A termelés technikai – gazdasági összefüggései. A termelés költségei, a költségfüggvények. A piac formái és a kínálat. A piacszabályozás. Közreműködik a vállalkozás beindításához, átalakításához, megszűnéséhez szükséges adminisztratív teendők ellátásában/ Makrogazdasági fogalmak, gazdasági folyamatok. A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői. A makrogazdaság Elméleti piacai. gazdaságtan II Közreműködik a vállalkozás beindításához, átalakításához, megszűnéséhez szükséges adminisztratív teendők ellátásában/ Termékek és jövedelmek áramlása. A kibocsátás nemzetközi mutatószámai (SNA rendszer). (12.évf.) Közreműködik a vállalkozás beindításához, átalakításához, megszűnéséhez szükséges adminisztratív teendők ellátásában/ A gazdasági egyensúly kialakulásának folyamata, jellemzői. Infláció, munkanélküliség.Gazdasági növekedés. Közreműködik a vállalkozás beindításához, átalakításához, megszűnéséhez szükséges adminisztratív teendők ellátásában/ Monetáris és fiskális politika. Gazdaságpolitikai alternatívák (programok).

Elméleti gazdaságtan II

(12.évf.)

40

40

Pedagógiai program

3.

5.

Külgazdasági kapcsolatok

287/2.5/1968-06

1.

Jogi alapismeretek

287/3.1/1968-06

2.

Szerződéskötések szabályai

287/3.2/1968-06

Gazdasági jog

3.

A vállalkozás alapítása, működése és megszűnése


287/3.3/1968-06 287/3.4/1968-06

403/455

Átdolgozva: 2008

Közreműködik a vállalkozás beindításához, átalakításához, megszűnéséhez szükséges adminisztratív teendők ellátásában./ Külgazdasági alapfogalmak. Vállalkozások a nemzetközi piacokon .Nemzetközi gazdasági szervezetek ((IMF, IBRD, EU, WTO).Gazdasági és Monetáris Unió (történelmi előzmények, a Maastrichti szerződés, a konvergencia időszaka és az euró bevezetése). Közreműködik a vállalkozás beindításához, átalakításához, megszűnéséhez szükséges adminisztratív teendők ellátásában./ Jogi és államjogi alapismeretek. Polgári jog fogalma, forrásai. A polgári törvénykönyv szerkezete. Vagyontörvény. Az MNV Zrt. feladatai, szerepe.A tulajdonjogviszony, a kötelem. Közreműködik a szerződéskötéseknél./ Szerződések fogalma, fajtái.A szerződésekre vonatkozó közös szabályok: szerződéskötés.A szerződés érvénytelensége, módosítása, megszűnése. A szerződés teljesítése, a szerződés megszegése. A szerződés megerősítése, biztosítékadás.A szerződések legfontosabb szabályai: adásvétel, bérlet, letét, megbízás, vállalkozás, fuvarozás, hitelés kölcsönszerződés, bankszámlaés betétszerződés, folyószámla- szerződés, lízing, követelésvétel, biztosítás. Közreműködik a vállalkozás beindításához, átalakításához, megszűnéséhez szükséges adminisztratív teendők ellátásában./ A vállalkozási formák és jellemzőjük. Egyéb gazdálkodó

gazdálkodási ismeretek

II. (10. évf)

Gazdasági környezetünk

70

20

40 II. (10. évf)

Pedagógiai program

4.

4.

5.

Marketing alapjai

Az üzleti vállalkozás működése

1.

2.

3.

Gazdasági jog gyakorlatok

287/3.5/1968-06

Marketing alapjai

A vállalkozás szervezete és vezetése

A vállalati stratégia


287/4.1/1968-06

287/5.1/1968-06

Átdolgozva: 2008

szervezetek. A vállalkozások átalakítása, megszűnése. Gazdasági bűncselekmények. Közreműködik a vállalkozás beindításához, átalakításához, megszűnéséhe) szükséges adminisztratív teendők ellátásában. Kapcsolatot tart a vevőkkel, szállítókkal. Elkészíti a megrendeléseket. Közreműködik a szerződéskötéseknél. Kezeli a reklamációkat. Elvégzi az egyeztetéseket a nyilvántartások alapján/ A vállalkozás alapításához szükséges adminisztratív teendők. Kisvállalkozások működéséhez kapcsolódó adminisztrációs feladatok (megrendelések készítése, szerződések értelmezése, reklamációk kezelése, egyeztetések). Tanirodai gy. Ellátja a marketingtevékenységhez kapcsolódó ügyintézői feladatokat./ Üzleti Marketing alapfogalmak. A marketing szerepe a vállalkozásban. Piackutatás. gazdaságtan. Marketingmix. Marketingstratégia. A reklámtevékenység jogi eszközei. Közreműködik a vállalkozás beindításához, átalakításához, megszűnéséhez szükséges adminisztratív teendők ellátásában./ A szervezet jellemzése. A szervezet irányítása (tulajdonosi szervezet, munkaszervezet). A vezetés szerepe, főbb feladatai. A döntéshozatal, döntési mechanizmusok.

287/5.2/1968-06

404/455

Közreműködik a vállalkozás beindításához, átalakításához, megszűnéséhez szükséges adminisztratív teendők ellátásában./ A stratégia fogalma, szükségessége és részei. A stratégiai tervezés folyamata. Minőségbiztosítás.

36

10

Tanirodai gy.

36

Üzleti gazdaságtan.


Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

megvalósítása.

4.

Gazdálkodás a vállalk. eszközeivel

287/5.3/1968-06

5.

Emberi erőforrásgazdálkodás

287/5.4/1968-06

6.

Az üzleti váll. Működésének hatékonys.

287/5.5/1968-06

7.

A vállalkozás válsága

287/5.6/1968-06

8.

A gazdálkodás gyakorlata


287/5.7/1968-06

405/455

Ellátja az eszközgazdálkodással kapcsolatos feladatokat./ A vállalat eszközei és azok csoportosítása. Gazdálkodás a befektetett eszközökkel. Ellátja a bér- és létszámgazdálkodással kapcsolatos feladatokat / Bér- és jövedelemgazdálkodás. Részt vesz a vállalkozási tevékenység gazdaságosságának, a termelési tényezők hatékony felhasználásának vizsgálatában./ A vállalkozás eredményessége. Részt vesz a vállalkozási tevékenység gazdaságosságának, a termelési tényezők hatékony felhasználásának vizsgálatában./ A válság felismerésének nehézségei. A válság szakaszai, fajtái. Ellátja az eszközgazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Ellátja a bér- és létszámgazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Részt vesz a vállalkozási tevékenység gazdaságosságának, a termelési tényezők hatékony felhasználásának vizsgálatában./ A tárgyi eszköz gazdálkodás számítási feladattal. A készletgazdálkodáshoz kapcsolódó számítási feladatok. A munkatermelékenység mérésére, a munkabér számításának bemutatására. Összesen


104

104

282

138

144

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

Könyvvezetés és beszámolókészítés 1970-06 Tananyagegység Ssz.


Tananyagelem

Megnevezés

Ssz.

Megnevezés

Azomosítószám

Számviteli

1.

Számviteli szabályozás

287/1.1/1970-06

2.

Mérleg és eredménykimutatás

287/1.1/1970-06

Mérleg és eredménykimutatás

287/1.2/1970-06

1

alapismeretek


2.

406/455

Tantárgy Közreműködik a különféle szabályzatok elkészítésében. / A számvitel feladatai, területei.A számvitel szabályozása (külső és belső szabályozás). A számviteli törvény fejezetei.A számviteli alapelvek. A vállalkozások számviteli politikája. A számviteli bizonylatokA beszámoló szerepe, a beszámoló részei. A beszámolók formái.Beszámolás és könyvvezetés. Közreműködik a leltározási feladatok ellátásában, a leltár készítésében. Ellátja a leltárak dokumentálásával kapcsolatos feladatokat. Üzleti Közreműködik a mérleg gazdaságtan. összeállításban.Közreműködik az eredménykimutatás összeállításában. Eredménykategóriák számításához adatokat szolgáltat./ A leltár fogalma, fajtái.A mérleg fogalma, jellemzői, fajtái. A mérlegfőcsoportok tartalma, definíciója. Az eszköz- és forrásoldal sorainak tartalma.Az eredménykimutatás fogalma, jellemzői és változatai. Az eredménykimutatás kategóriáinak tartalma.Értékelés a számvitelben (bekerülési érték, könyv szerinti érték). Tárgyi eszközök értékelése, készletek értékelése, értékvesztés.

központi Besz. program marad Óraszám óraszám

32

32

Tantárgy


Pedagógiai program

2

Gazdi. esemény

1.

Könyvelési tételek szerkesztése

287/2.1/0970-06

2.

Befektetett eszközök

287/2.2/0970-06

3.


Átdolgozva: 2008

Vásárolt és saját term. készlet

407/455

Bizonylatokat előkészíti a könyveléshez./ A könyvviteli számlák A számlakeret felépítése és Üzleti szerkezete. A vállalati számlarend tartalma. A számlák nyitása. Idősoros gazdaságtan. és számlasoros könyvelés. Költségés eredményszámlák. Az analitikus és szintetikus könyvelés kapcsolata. Könyveli: az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági eseményeket, a tárgyi eszközökkel kapcsolatosgazdasági eseményeket. / Immateriális javak fajtái. Immateriális javak beszerzésének könyvelése.Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése és terven felüli értékcsökkenése. Tárgyi eszközök fajtái. Belföldi beruházási szállítókkal kapcsolatos tételek könyvelése (különböző finanszírozással).A felújítás fogalma, könyvelése. Saját előállítású tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások. A terv szerinti értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás számításai és könyvelése. Terven felüli értékcsökkenési leírás. Befektetett eszközök egyéb állományváltozásai, értékhelyesbítés.



287/2.3/1970-06

Könyveli: a vásárolt és saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket,a szállítókkal kapcsolatos gazdasági eseményeket. Általános forgalmi adóval kapcsolatos elszámolásokat végez./ Vásárolt és

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

könyvvitele. Áruk könyvvitele. Göngyölegek könyvvitele.

4.

5.


Jövedelemelszámolás

Pénzügyi és hitelműveletek

408/455

287/2.4/1970-06

287/2.5/1970-06

Könyveli:a jövedelemelszámolással kapcsolatos gazdasági eseményeket, a társadalombiztosítással kapcsolatos gazdasági eseményeket. Személyi jövedelemadóval kapcsolatos elszámolásokat végez./ A munkabérből történő levonások keletkezése és könyvelése. A jövedelem kifizetés és a levonások elszámolása és könyvelésük. A bérfeladás könyvelése. A munkabérek közterheinek és járulékainak számítása és könyvelése. Fel nem vett járandóságok elszámolása, könyvelése .Elszámolásra kiadott előlegek könyvelése. Elszámolja: a készpénzforgalommal kapcsolatos gazdasági eseményeket, a betétszámlákkal kapcsolatos gazdasági eseményeket, a kamatokkal kapcsolatos gazdasági eseményeket./ Bankszámlát és pénztárszámlát érintő gazdasági események. Váltóval kapcsolatos gazdasági műveletek. Kötvény, részvény (beszerzése értékesítése, hozamok elszámolása). Költségvetési kapcsolatok könyvelése. Általános forgalmi adóval kapcsolatos elszámolások.

178

30

148

Pedagógiai program

6.

Kötelezettségekkel kapcs.elsz.

287/2.6/1970-06

7.

Aktív és passzív időbeli elhat.

287/2.7/1970-06

8


Átdolgozva: 2008

Költségek elszám. és raktárrav.

409/455

Könyveli: a szállítókkal kapcsolatos gazdasági eseményeket, a hitelekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket. Elszámolja: a hitel - (kölcsön) felvételekkel és törlesztésekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket,a kamatokkal kapcsolatos gazdasági eseményeket. / Kötelezettségek fajtái. Hitel és kölcsöntartozás. Váltótartozás elszámolása. Kötvénykibocsátás és – törlesztés. Szállítók és más rövidlejáratú kötelezettségek elszámolása.

287/2.8/1970-06

Költségeket elszámol a vállalkozás döntésétől függően (költségnem, illetve költséghely, költségviselők szerint).Gazdasági események hatását könyveli a költség és ráfordításszámlákon. Önköltségszámítási szabályzat

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

másodlagos költségnem könyvelésnél. A raktárravétel könyvelése. A termék önköltségének megállapítása utókalkulációval.

9.

3

Zárlati munkálatok


1.

Értékesítéssel kapcs. elsz.

A könyvviteli zárlat és az éves b.

410/455

287/2.9/1970-06

Elszámolja: az értékesítéssel összefüggő gazdasági eseményeket, a vevőkkel kapcsolatos gazdasági eseményeket. Általános forgalmi adóval kapcsolatos elszámolásokat végez./ Az értékesítés könyvelése – készletcsökkenés. Visszáru és a minőségi engedmény számítása és könyvelése. Árbevétel, fizetendő áfa elszámolása.A saját termelésű készletek állományváltozása.


287/3.1/1970-06

Zárlati munkálatokat végez. Közreműködik a mérleg összeállításban. Közreműködik az eredménykimutatás összeállításában. Eredménykategóriák számításához adatokat szolgáltat./ A könyvviteli

30

10

20

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

mérlegben. Az éves beszámoló eredménykimutatása. A kiegészítő melléklet készítésének célja, tartalma. Az üzleti jelentés készítésének célja, tartalma.

Számviteli

1.

Számviteli jogszabályalkalmaz.

287/4.1/1970-06

alapismereti gyak.

2.

Könyvelési tételek szerkesztése

287/4.2/1970-06

4


411/455

Közreműködik a különféle szabályzatok elkészítésében. Közreműködik a leltározási feladatok ellátásában, a leltár készítésében. Ellátja a leltárak dokumentálásával kapcsolatos feladatokat. Közreműködik a mérleg összeállításban. Közreműködik az eredménykimutatás összeállításában. Eredménykategóriák számításához adatokat szolgáltat./ Bizonylatok a vállalkozásnál. A vállalkozás vagyona. Értékelés a számvitelben. Leltárkészítés. Mérlegkészítés. Bizonylatokat előkészíti a könyveléshez./ Alapvető gazdasági műveletek könyvelése.

24

24


Pedagógiai program

5

Könyvvez. gyak.

1.

2.


Befektetett eszkkkel kapcs.elsz.

Vásárolt és saját term. készlet

412/455

Átdolgozva: 2008

287/5.1/1970-06

Könyveli: az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági eseményeket. a tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági eseményeket. / Immateriális javak beszerzésének könyvelése. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése és terven felüli értékcsökkenése. Belföldi beruházási szállítókkal kapcsolatos Üzleti tételek könyvelése (különböző finanszírozással).A felújítás gazdaságtan könyvelése. Saját előállítású tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások. A terv szerinti értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás számításai és könyvelése. Terven felüli értékcsökkenési leírás. Befektetett eszközök egyéb állományváltozásainak elszámolása. Értékhelyesbítés.


287/5.2/1970-06

Könyveli: a vásárolt és saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket.a szállítókkal kapcsolatos gazdasági eseményeket. Általános forgalmi adóval kapcsolatos elszámolásokat végez./ Saját

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

beszerzése, és értékesítése, visszaküldés, engedmény. Göngyölegek könyvvitele (idegen göngyöleg elszámolás, saját göngyöleg elszámolása.

3.


Jövedelemelszámolás

413/455

287/5.3/1970-06

Könyveli: a jövedelemelszámolással kapcsolatos gazdasági eseményeket. a társadalombiztosítással kapcsolatos gazdasági eseményeket. Személyi jövedelemadóval kapcsolatos elszámolásokat végez./ A jövedelemkifizetés és a levonások elszámolása és könyvelésük. A bérfeladás könyvelése.A munkabérek közterheinek és járulékainak számítása és könyvelése. Fel nem vett járandóságok elszámolása, könyvelése. Elszámolásra kiadott előlegek könyvelése.

Pedagógiai program

4.

5.


Pénzügyi és hitelműveletek

Kötelezettségekkel kapcs.elsz.

414/455

Átdolgozva: 2008

287/5.4/1970-06

287/5.5/1970-06

Elszámolja: a készpénzforgalommal kapcsolatos gazdasági eseményeket, a betétszámlákkal kapcsolatos gazdasági eseményeket, a kamatokkal kapcsolatos gazdasági eseményeket./ Bankszámlát és pénztárszámlát érintő gazdasági eseményeket könyvel. Váltóval kapcsolatos gazdasági műveleteket elszámol. Értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági eseményeket elszámol (kötvény, részvény beszerzése, értékesítése, hozamok elszámolása).Költségvetési kapcsolatok könyvelése. Általános forgalmi adóval kapcsolatos elszámolások. Aktív és passzív időbeli elhatárolások könyvelése. Könyveli: a szállítókkal kapcsolatos gazdasági eseményeket, a hitelekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket. Elszámolja: a hitel - (kölcsön) felvételekkel és törlesztésekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket,a kamatokkal kapcsolatos gazdasági eseményeket. / Hosszú lejáratú kötelezettségekhez kapcsolódó gazdasági események elszámolása. Rövid lejáratú kötelezettségekhez kapcsolódó gazdasági események könyvelése.

80

20

60

Pedagógiai program


Átdolgozva: 2008

6.

Költségek elszám. és raktárrav.

287/5.6/1970-06

7.

Az értékesítés elszámolása

287/5.7/1970-06

415/455

Költségeket elszámol a vállalkozás döntésétől függően (költségnem, illetve költséghely, költségviselők szerint).Gazdasági események hatását könyveli a költség és ráfordításszámlákon. Önköltségszámítási szabályzat alapján kalkulációkat készít./ A költségnemek könyvelése.Az üzemi általános költségek felosztása.A költségelszámolás elsődleges költségnem, másodlagos költséghely, költségviselő elszámolással. A raktárravétel könyvelése.Költségelszámolás elsődleges költséghely, költségviselő, másodlagos költségnem könyvelésnél. A raktárravétel könyvelése.A termék önköltségének megállapítása utókalkulációval. Elszámolja: az értékesítéssel összefüggő gazdasági eseményeket, a vevőkkel kapcsolatos gazdasági eseményeket. Általános forgalmi adóval kapcsolatos elszámolásokat végez./ Az értékesítés könyvelése készletcsökkenés elszámolása. Visszáru és a minőségi engedmény számítása és könyvelése. Árbevétel, fizetendő áfa elszámolása. A saját termelésű készletek állományváltozásának meghatározása.

Pedagógiai program

6

Átdolgozva: 2008

8.

A könyvviteli zárlat és az éves b.

287/5.8/1970-06

1.

Analitikus nyilvántartások vez. I.

287/6.1/1970-06

Analitikus nyilvánt.

2.


Analitikus nyilvántartások vez. II.

416/455

287/6.2/1970-06

Zárlati munkálatokat végez. Közreműködik a mérleg összeállításban. Közreműködik az eredménykimutatás összeállításában. Eredménykategóriák számításához adatokat szolgáltat./ Havi, negyedéves zárás feladatai, év végi zárlati teendők. Évnyitás utáni rendező tételek könyvelése. Beszámolókészítés. Vagyonrészek értékelése a mérlegben. Az éves beszámoló eredménykimutatása. Vezeti:az immateriális javak analitikus nyilvántartásait,a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásait,a befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartásait,a vásárolt és saját termelésű készletek analitikus nyilvántartásait,a jövedelemelszámoláshoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat./ Az egyes analitikus nyilvántartások tartalma, alkalmazásának jelentősége, további felhasználása. Az analitikus Üzleti nyilvántartások vezetése. Vezeti:a követelések analitikus gazdaságtan nyilvántartásait,az értékpapírok analitikus nyilvántartásait,a pénzeszközökkel kapcsolatos analitikus nyilvántartásokat,a kötelezettségek analitikus nyilvántartásait,az időbeli elhatárolások analitikus nyilvántartásait./ Az egyes analitikus nyilvántartások tartalma, alkalmazásának jelentősége, további felhasználása. Az analitikus nyilvántartások vezetése.

52

40

12


Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

Összesen

396

132

264

1969-06 Pénzügyi Feladatok Tananyagegység Ssz.

Megnevezés


Tananyagelem Ssz.

Megnevezés

Azomosítószám

1 1.

A pénzügyi közvetítőrendszer intézményei

287/1.1/1969-06

Tantárgy Közreműködik a bankszámla-nyitásnál .Közreműködik a banki termék kiválasztásában (kamat, díj, jutalékok figyelembevételével)./ A pénz fogalma, a pénzhelyettesítők. A pénz funkciói. Gazdaságpolitika – pénzügypolitika. A pénzügy politika eszközei. A bankrendszerek típusai. A jelenlegi magyar pénzügyi intézményrendszer. A monetáris hatóság(ok) (MNB szervezete, felépítése, feladatai, PSZÁF tevékenysége, OBA szerepe).A pénzügyi intézmények jellemzői és feladatai (pénzügyi szolgáltatások, és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások).A bankügyletek típusai. A nem monetáris jellegű pénzügyi intézmények.


gazdálkodási ismeretek (910), elméleti gazdaságtan. (11-12)

g.is (9-10), közg. (11-12)

Üzleti gazdaságtan A vállalkozások


2.

Pénzforgalmi ismeretek

417/455

287/1.2/1969-06

Tantárgy

Kiállítja a pénzforgalmi nyomtatványokat, gondoskodik Üzleti teljesítésükről. Ki- és bevezeti a gazdaságtan

85

30

Üzleti 55 gazdaságtan

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

általános pénzügyei


3.

Értékpapírok és hozamaik

287/1.3/1969-06

4.

Biztosítási alapok

287/1.4/1969-06

418/455

bankszámlán megjelenő pénzügyi teljesítéseket. Eljár a bankgarancia, fedezetigazolás és akkreditív nyitás ügyében. Követi a bankszámlakivonatok tartalmát, bankszámlák egyenlegeit. Figyelemmel kíséri a választott devizaárfolyamokat.Vezeti a bankszámla felett rendelkezésre jogosultak nyilvántartását. Gondoskodik a készpénzforgalom lebonyolításáról (pénznemenként). Figyelemmel kíséri a fizetési határidőket./ A pénzforgalom általános szabályai (bankszámlaszerződés, bankszámlák fajtái, bankszámlák feletti rendelkezési jog, bankszámlakivonat).A fizetési megbízások teljesítésének határidői. Házipénztár működése.A fizetési módok fajtái és jellemzőjük. Informálódik a pénzügyi-piaci kondíciókról. Nyilvántartja az értékpapírok árfolyamait, hozamait./ Az értékpapírok csoportosítása, jellemzőik (kötvény, részvényközraktárjegy, váltó, állampapírok, banki értékpapírok). Közreműködik a biztosítási termék kiválasztásában / A biztosítás alapelvei, célja. Kockázat, kárkockázat. A biztosítási szerződés, biztosítási díj.


Pedagógiai program

2

1.

Vállalkozások

2.

finanszírozása

3.


Beruházások finanszírozása

Forgóeszköz-ell. terv. finanszíroz.

Pótlólagos forrásszüks.bizt.

419/455

Átdolgozva: 2008

287/2.1/1969-06

287/2.2/1969-06

Vezeti a beruházási nyilvántartásokat.Adatokat szolgáltat a beruházások gazdaságossági számításához. Részt vesz a pályázatok készítésében, nyilvántartásában, elszámolásában. Közreműködik a pótlólagos forrásszükséglet meghatározásában. Adatokat szolgáltat a hitelkérelem összeállításához./ Pénzügyi döntések tartalma, típusai.Finanszírozás fogalma csoportosítása, finanszírozási alapelvek. Beruházási döntések (statikus, dinamikus gazdaságossági számítások). Beruházási javaslatok rangsorolása (statikus mutatók; NPV, PI). A forgóeszköz-szükséglet megállapításához számításokat végez. Közreműködik az éves státusz és az éves pénzforgalmi terv összeállításában. Közreműködik a pótlólagos forrásszükséglet meghatározásában. Adatokat szolgáltat a hitelkérelem összeállításához./ Forgóeszközgazdálkodás.A forgóeszközszükséglet megállapítása (forgási mutatók, mérlegmódszer). A forgóeszközök finanszírozása (finanszírozási stratégiák).

287/2.3/1969-06

Elméleti.üzleti gtan.

10

Elm.-üzleti gtan.

Elméleti.üzleti gtan.

80

Közreműködik a pótlólagos forrásszükséglet meghatározásában. Adatokat szolgáltat a hitelkérelem összeállításához. Gondoskodik a törlesztő részletek kifizetéséről.Figyeli a hitelkamatot és a hitelkeretet.

Elm.-üzleti gtan. 70

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

Hitelfajták.

4.

A pénzügyi. teljesítmény értékelése

287/2.4/1969-06

Közreműködik a vállalkozás pénzügyi elemzésénél alkalmazott legfontosabb pénzügyi mutatók kiszámításánál./ A mutatók típusai, megközelítési módjai. A mutatók főbb csoportjai (likviditási, tőkeáttételi, működési jövedelmezőségi, hatékonysági - piaci és növekedési mutatók).

Pénzügyi i.

3

Adózási ismeretek


1.

Az államháztartás rendszere

420/455

Üzleti gtan. gazdálkodási ismeretek (910)

287/3.1/1969-06

Vezeti az általános forgalmi adóval kapcsolatos elszámolásokat. Közreműködik a személyi jövedelemadó elszámolásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítésében.

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

költségvetése.

2.


Az adózás rendje

421/455

287/3.2/1969-06

Adóés járulékbevallásokat készít.Kezdeményezi az adók pénzügyi rendezését. Adó- és járulékfolyószámlát egyeztetet, kezel.Közreműködik az ellenőrzésre jogosult szervek részére történő adatszolgáltatásban (APEH, KSH, ÁSZ,KEHI,VPOP, könyvvizsgáló)./ Az adópolitika, az adóztatás alapelvei. Adótani alapfogalmak.

Üzleti gtan. G.is

127

15

112

Pedagógiai program

3.


Adónem ismeret

422/455

Átdolgozva: 2008

287/3.3/1969-06

Közreműködik a személyi jövedelemadó elszámolásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítésében. Elvégzi a személyi jövedelemadóval kapcsolatos elszámolásokat.Közreműködik a vállalkozások jövedelemtípusú adóinak megállapításánál (pl. vállalkozói személyi jövedelemadó, egyszerűsített vállalkozói adó, társasági adó).Vezeti az általános forgalmi adóval kapcsolatos elszámolásokat. Nyilvántartja a helyi adókat.Nyilvántartja az egyéb fizetési kötelezettségeket (pl. szakképzési hozzájárulás, környezetvédelemmel kapcsolatos díjak)./ Általános forgalmi adó (jellemzője, szabályainak alkalmazása a normál eljárásban). Az egyéni vállalkozó jövedelemadózási formái (vállalakozói személyi jövedelemadó, átalányadó és az egyszerűsített vállalkozói adó).Személyi jövedelemadó (jellemzője, az adó megállapításának szabályai, összevont adóalap adója, kedvezmények, adóelőleg-fizetési kötelezettség, különadózó jövedelmek - vagyonátruházás, tőkejövedelmek, vegyes jövedelmek adómentességek).Egyéni vállalkozó jövedelemadózása (vállalkozói személyi jövedelemadó, átalányadó, egyszerűsített vállalkozói adó).Társasági adó (az adó célja, alapja, mértéke, adóalapkorrekciós tételek, mérleg szerinti eredmény).Helyi önkormányzat

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

adóbevételei (gépjárműadó, helyi adó törvény adói). Egyéb adók és járulékok.

4


1.

A vállalkozás és hitelint. kapcs.

423/455

287/4.1/1969-06

Üzleti gtan.

Közreműködik a bankszámlanyitásnál. Eljár a bankgarancia, fedezetigazolás és akkreditív nyitás ügyében. Követi a bankszámlakivonatok tartalmát, bankszámlák egyenlegeit. Vezeti a bankszámla felett rendelkezésre

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

jogosultak nyilvántartó Bankügyletek típusai környékbeli hitelintézeti alapján).

2


Pénzforgalmi gyakorlatok

424/455

287/4.2./1969-06

lapja. (konkrét példák

Kiállítja a pénzforgalmi nyomtatványokat, gondoskodik teljesítésükről. Gondoskodik a készpénzforgalom lebonyolításáról (pénznemenként). Kezeli és feltölti a bankkártyákat Kiállítja a bevételi- és kiadási bizonylatokat. Vezeti a pénztárjelentést, a pénztárnaplót. Vezeti a szigorú számadású nyomtatványok analitikáját. Figyelemmel kíséri a választott devizaárfolyamokat./ Bankszámlakivonat tartalma. A fizetési forgalomban leggyakrabban alkalmazott nyomtatványok elkészítése, továbbítása. Házipénztárban alkalmazott bizonylatok.

Üzleti gtan.

Pedagógiai program

Pénzügyi feladatok

a gyakorlatban


3.

4.

Vevői és szállítói száml. kezel.

Pénzügyi számítások

425/455

Átdolgozva: 2008

287/4.3/1969-06

Nyilvántartja és egyezteti a vevők analitikáját (követelések, teljesítések, késedelmi kamat).Figyelemmel kíséri a fizetési határidőket. Elkészíti és elküldi a fizetési felszólításokat. Teljesítést igazoltat, és ellenőrzi (alaki és tartalmi) a számlákat. A hibás számlákat egyezteti a partnerekkel, intézi a reklamációt. Vezeti és egyezteti a szállítói analitikát (kötelezettségek, teljesítések).Felszereli a bankszámlakivonatot (bankszámlakivonat + a mozgáshoz kapcsolódó bizonylatok).A teljesítések alapján elkészíti, nyilvántartja és továbbítja a számlákat. / Vevői, szállítói számlák kezelése (nyilvántartás, vevő és szállítói analitika egyeztetése, fizetési határidők követése, számlák alaki és tartalmi ellenőrzése, fizetési megbízások teljesítése, reklamációk intézése).Egyeztetési feladatok a számvitellel, a készletgazdálkodással.

Üzleti gtan. Tanirodai gyak.

72

20

52

Üzleti gtan. Tanirodai gyak.

287/4.4/1969-06

Közreműködik a banki termék kiválasztásában (kamat, díj, jutalékok figyelembevételével).Kiszámolja a késedelmi kamatokat, intézi a reklamációkat. Informálódik a pénzügyi-piaci kondíciókról.

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

hozamának számítása. Valuta- és devizaszámítások.

5.


Vállalkozás-finansz. gyakorlata

426/455

287/4.5/1969-06

Adatokat szolgáltat a beruházások gazdaságossági számításához. A forgóeszköz szükséglet megállapításához számításokat végez. Informálódik a pénzügyi-piaci kondíciókról. Közreműködik a vállalkozás pénzügyi elemzésénél alkalmazott legfontosabb pénzügyi mutatók kiszámításánál. Közreműködik az éves státusz és az éves pénzforgalmi terv összeállításában. Közreműködik a pótlólagos forrásszükséglet meghatározásában. Adatokat szolgáltat a hitelkérelem összeállításához. Ellátja a váltóműveletekkel kapcsolatos teendőket. / Beruházások gazdaságossági számítása. Forgóeszközszükséglet megállapítása, forgóeszközfinanszírozás. Állományi- és forgalmi szemléletű terv értelmezése. Kereskedelmi hitelezés váltóműveletekkel kapcsolatos számítások. Törlesztőtervek készítése. A pénzügyi teljesítmény értékelésére alkalmazott mutatók kiszámítása.

Pedagógiai program

6

Adózás a gyakorlat-


1.

Adószámítási gyakorlat

427/455

Átdolgozva: 2008

287/5.1/1969-06

Vezeti az általános forgalmi adóval kapcsolatos elszámolásokat. Közreműködik a személyi jövedelemadó elszámolásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítésében. Elvégzi a személyi jövedelemadóval kapcsolatos elszámolásokat. Kapcsolatot tart az egészségügyi- és nyugdíjpénztárakkal .Közreműködik a vállalkozások jövedelemtípusú adóinak megállapításánál (pl. vállalkozói személyi jövedelemadó, egyszerűsített vállalkozói adó, társasági adó).Nyilvántartja a helyi adókat. / Általános forgalmi adó fizetési kötelezettség. Személyi jövedelemadó előleg és jövedelemadó számítása. Egyéni vállalkozók személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége. Az egyszerűsített vállalkozói adó meghatározása. Társasági adó és a mérleg szerinti eredmény meghatározása. Helyi adók számítása. Munkavállaló és munkáltató társadalombiztosítási- és egyéb járulékfizetési kötelezettsége.

Tanirodai gyakorlat

64

20

44

Pedagógiai program

ban

2.

Elektronikus adóbevallás gyakorl.

Átdolgozva: 2008

287/5.2/1969-06

Adónaptárt vezet és figyelemmel kíséri azt. Adóbevallásokat készít. Kezdeményezi az adók pénzügyi rendezését. Adó- és járulékfolyószámlát egyeztetet, kezel. Közreműködik az ellenőrzésre jogosult szervek részére történő adatszolgáltatásban (APEH, KSH, ÁSZ, KEHI, VPOP, könyvvizsgáló)./ Az egyes adónemek bevallása elektronikus úton (általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, egyszerűsített vállalkozói adó, társasági adó, helyi adók, járulékfizetési kötelezettségek). A kötelezettségek pénzügyi rendezése. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség.

Tanirodai gyakorlat

Összesen


428/455

428

95

333

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

Számítógépes programcsomag használata 1971-06 Tananyagegység

Tananyagelem

Ssz.

Megnevezés

Ssz.

Megnevezés

Azomosítószám

17.

Irodai ügyviteli alapok

1.

Tízujjas vakírás

287/1.1/1971-06

2.

A szövegformázás

287/1.2/1971-07


429/455

Hozzárendelt feladatkompetenciák/tananyagelem tartalmának tömör meghatározása Dokumentumot, egyszerű táblázatos elrendezéseket, az adatállományokból jelentést készít. Használja a szövegszerkesztő, táblázatés adatbázis-kezelő számítógépprogramokat, a beépített függvényeket./ Tízujjas vakírással a betűk, számok, jelek és kezelőbillentyűk kapcsolása a homogén gátlás pszichológiai elvének érvényesítésével.Szócsoportok, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással. A jelekszabályai.A kiemelési módok önálló meghatározásának gyakorlása a szövegösszefüggés ismérvei alapján. A gépelt levél adott időszakban érvényes szabályai.

Dokumentumot, egyszerű táblázatos elrendezéseket, az adatállományokból jelentést készít. Használja a szövegszerkesztő, táblázatés adatbázis-kezelő számítógép programokat, a beépített

Tantárgy


Tantárgy

Inform. kezelés

Inform. kezelés

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

betűk, számok, jelek írásának adott időszakban érvényes szabályai.

3.


Levelezés

430/455

287/1.3/1971-08

Adatokat szolgáltat a vállalkozási tevékenység elemzéséhez. Határidőre eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségnek.Használja a szövegszerkesztő, táblázatés adatbázis-kezelő számítógép programokat, a beépített függvényeket./ A levél fajtái, formai ismérvei.A hivatalos levelek fogalmazásának tartalmi szempontjai. A beadványok (kérvény, kérelem, fellebbezés stb.). Az egyszerű ügyiratok fajtái (nyugta, elismervény, meghatalmazás stb.).Közigazgatási szerv, intézmény, gazdálkodó szervezet, levelei (értesítés, meghívó, igazolás, engedély stb.), a szerződésekkel kapcsolatos ügyiratok.A vállalkozások, szervek, intézmények belső, levelei (jegyzőkönyv, emlékeztető, feljegyzés stb.). Üzleti levelezés (ajánlat, megrendelés, teljesítés, a teljesítés zavarai, szállítás stb.). Munkaviszonnyal kapcsolatos levelek (önéletrajz,pályázat, munkaszerződés stb.).

90

60

Inform. 30 kezelés

Pedagógiai program

4.

18.

Statisztikai alapismeretek

1.

2.


Iratkezelés

Statisztika alapfogalmai

Az inf.sűr. egysz. módsz.

431/455

Átdolgozva: 2008

287/1.4/1971-09

287/2.1/1971-06

287/2.2/1971-07

Adatokat szolgáltat a vállalkozási tevékenység elemzéséhez. Határidőre eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségnek./ Az ügyiratkezelés alapfogalmai. Az irattározás kellékei, eszközei. Az iratkezelés gyakorlata (postabontás, érkeztetés, iktatás stb.). Dokumentumot, egyszerű táblázatos elrendezéseket, az adatállományokból jelentést készít. Adatokat szolgáltat a vállalkozási tevékenység elemzéséhez. Határidőre eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségnek./ A statisztika, a statisztikai sokaság fogalma, fajtái. A statisztikai ismérv fogalma, fajtái. A statisztikai adat. Az információk forrásai, az információszerzés eszközei. A statisztikai törvény. A KSH helye és szerepe. Adatokat szolgáltat a vállalkozási tevékenység elemzéséhez. Határidőre eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségnek.Dokumentumot, egyszerű táblázatos elrendezéseket, az adatállományokból jelentést készít.Használja a szövegszerkesztő, táblázatés adatbázis-kezelő számítógép programokat, a beépített függvényeket./ Viszonyszámok számítása, értelmezése (dinamikus viszonyszám, bázisés láncviszonyszám, és ezek összefüggései, megoszlási, koordinációs viszonyszám és összefüggései, intenzitási viszonyszám).A középértékek fogalma, fajtái, helyzeti középértékek:A mennyiségi sorok

Tanirodai gyakorlatok

Inform. kezelés és Tanirodai gy.


Tanirodai gyakorlatok


Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

elemzése számított középértékekkel (számtani átlag, harmonikus átlag, négyzetes átlag).Idősorok elemzése középértékekkel (kronologikus átlag, mértani átlag). A szóródás vizsgálata (fogalma, mutatói, értelmezése).

3.


Ötett int. Vsz. időbeli alak.

432/455

287/2.3/1971-08

Adatokat szolgáltat a vállalkozási tevékenység elemzéséhez Határidőre eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségnek. Dokumentumot, egyszerű táblázatos elrendezéseket, az adatállományokból jelentést készít. Használja a szövegszerkesztő, táblázatés adatbázis-kezelő számítógép programokat, a beépített függvényeket./ A standardizálás módszere Indexek számítása a standardizálás alapján (főátlag index, részátlag index, összetételhatás indexe). Összefüggések az indexek között Indexek elemzése, alkalmazási területek. Informatika

54

26

28

Pedagógiai program

4.

5.


Érték-, ár- és volumenindexek

Grafikus ábrázolás

433/455

Átdolgozva: 2008

287/2.4/1971-09

287/2.5/1971-10

Adatokat szolgáltat a vállalkozási tevékenység elemzéséhez. Határidőre eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségnek. Dokumentumot, egyszerű táblázatos elrendezéseket, az adatállományokból jelentést készít. Használja a szövegszerkesztő, táblázatés adatbázis-kezelő számítógép programokat, a beépített függvényeket./ A termelési, forgalmi érték meghatározása, nagyságára ható tényezők. Az értékindex, az árindex, a volumenindex. Összefüggés az indexek között. A termelési, forgalmi érték változásának hatása a vállalkozás, a lakosság szempontjából. Használja a szövegszerkesztő, táblázatés adatbázis-kezelő számítógép programokat, a beépített függvényeket./ Grafikus ábrázolás eszközei. Grafikus ábrák készítése. Alkalmazási területei.

Informatika

Pedagógiai program

19.

20.

Statisztikai gyakorlat

Sztech. és adatfeld. Ismeretek.


1

1.

Statisztikai gyakorlatok

Informatikához kapcs. szoftverjogi és etikai ismeretek

434/455

Átdolgozva: 2008

287/3.1/1971-06

287/4.1/1971.06

Adatokat szolgáltat a vállalkozási tevékenység elemzéséhez. Határidőre eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségnek. Dokumentumot, egyszerű táblázatos elrendezéseket, az adatállományokból jelentést készít. Használja a szövegszerkesztő, táblázatés adatbázis-kezelő számítógép programokat, a beépített függvényeket./ Viszonyszámok számítása, értelmezése (dinamikus viszonyszám, bázisés láncviszonyszám, és ezek összefüggései, megoszlási, koordinációs viszonyszám és összefüggései, intenzitási viszonyszám).A középértékek számítása, értelmezése:A mennyiségi sorok elemzése számított középértékekkel (számtani átlag, harmonikus átlag, négyzetes átlag).Idősorok elemzése középértékekkel (kronologikus átlag, mértani átlag) A szóródás vizsgálata mutatókkal. Indexek számítása a standardizálás alapján (főátlag index, részátlag index, összetételhatás indexe).Az értékindex, az árindex, a volumenindex számítása, értelmezése. Grafikus ábrák készítése. Könyvviteli és pénzügyi számítógépes program segítségével a rögzítési munkákat elvégzi. Könyvviteli és pénzügyi számítógépes program segítségével információt szolgáltat. Könyvviteli és pénzügyi számítógépes program segítségével archivál/ Adatok felhasználásának korlátai.

36

36

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

Adatvédelem, személyek adatainak védelme. Vírusok, a vírusok elleni védelem.

2.


A programok közötti kapcsolatok

435/455

287/4.2/1971.07

Használja a szövegszerkesztő, táblázatés adatbázis-kezelő számítógép programokat, a beépített függvényeket.Könyvviteli és pénzügyi számítógépes program segítségével a rögzítési munkákat elvégzi.Könyvviteli és pénzügyi számítógépes program segítségével információt szolgáltat. Könyvviteli és pénzügyi számítógépes program segítségével archivál./ Információs piramis, feldolgozással szemben támasztott igények meghatározása, a feldolgozásból származó információk fontossága.Adatfeldolgozási programok.. Adatbáziskezelés:Adatállomány létrehozása, rendezése, módosítás. Jelentés készítése, nyomtatás. Lekérdezés adatállományokból szempontok szerint. Szövegszerkesztés:Dokumentum létrehozás, formázás. Objektumok beillesztése, levél, körlevél készítése E-mail, internet:Bejelentkezés a levelezőrendszerbe.Levél előkészítése és elküldése, beérkezett dokumentumok használata. Keresőprogramok használata. Táblázatkezelés:Táblázat készítése (blokkműveletek, nyomtatás) Grafikon Informatika

36

36

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

készítése és nyomtatása.Pénzügyi és statisztikai függvények használata. Elemzések.

21.

Könyvviteli és pénzügyi


1.

Főkönyvi és folyószla könyvelőprogram

436/455

287/5.1/1971-06

Könyvviteli és pénzügyi számítógépes program segítségével a rögzítési munkákat elvégzi, információt szolgáltat és archivál./ Törzsadatok felvitele. Alapadatok és bizonylatok rögzítése. Nyitási zárási műveletek.Lekérdezések készítése (listázás, napló, főkönyvi karton, folyószámla kimutatás, AFA kimutatás, mérleg, főkönyvi kivonat, eredmény-kimutatás).Mentések, archiválás, visszatöltés.

Informatika

Pedagógiai program

számítógépes programok

Átdolgozva: 2008

2.

Bérelszámoló program

287/5.2/1971-07

3.

Készletnyilvántartó program

287/5.3/1971-08

4.

Tárgyi eszközök nyilv. Program

287/5.4/1971-09

5.

Integrált vállalati rendszerek

287/5.5/1971-10

Könyvviteli és pénzügyi számítógépes program segítségével a rögzítési munkákat elvégzi, információt szolgáltat és archivál./ Törzsadatok rögzítése. Bérszámfejtés, bérjegyzék készítése.Kimutatások (adótábla, SZJA, TB, munkaadói, munkavállalói járulék). Mentések, archiválás, visszatöltés. Könyvviteli és pénzügyi számítógépes program segítségével a rögzítési munkákat elvégzi, információt szolgáltat és archivál./ Alapadatok rögzítése.Raktári bevételezések, kiadások bizonylatok alapján. Kimutatások készítése, leltár előkészítése.Értékelési eljárások alkalmazása. Mentések, archiválás, visszatöltés. Könyvviteli és pénzügyi számítógépes program segítségével a rögzítési munkákat elvégzi, információt szolgáltat és archivál./ Törzsadatok felvitele, bizonylatok rögzítése Állományváltozás és értékcsökkenés könyvelése. Lekérdezési lehetőségek. Mentések, archiválás, visszatöltés. Könyvviteli és pénzügyi számítógépes program segítségével a rögzítési munkákat elvégzi, információt szolgáltat és archivál./ Bejelentkezés a rendszerbe. Részrendszerek használata. összesen


437/455

Tanirodai 66 gyakorlatok

66

282

122

160

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

összesen

szg. Könyv. 1. félévben az egyéb számítógépes feladatok statisztika pü-i és váll. Fin. adó adógyak. könyv. És besz. vál.gazd. tesi of.

32

I.fél+II.fé

óraszám

2+5 2+0 6+6 4+4 2+2 9+9 4+4

106 36 192 128 64 288 128 64 32 1038

35 1120 82


438/455

1388

487

901

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

5.2 ÜGYVITELI SZAKMACSOPORT


439/455

Adatbeviteli feladatot végez/Sebességfokozás a percenként legalább 150 leütés terjedelmű közepes nehézségű szöveg adatbeviteli szintjének elérésére, a hibátlan szövegmegjelenés érdekében önellenőrzés, javítás Levelet formáz a hivatali élet elvárásai szerint/Levelezési alapfogalmak, az iratkészítés formai szempontjai, az iratkészítés stílusa

82

24

Beszámítható

366

Adatbeviteli feladatot végez/A billentyűke-zelés, tízujjas vakírás elsajátítása, a hibátlan szövegmegjelenés ér-dekében önellenőrzés, javítás

Nem beszámítható

Modul összes

90 244

gyak

elmig.gyak.

elmélet

Elem összes

Információkezelés Információkezelés

Hozzárendelt feladatkompetenciák/Tananyagelem

Információkezel és, Gépírás és levelezés

Tízujjas vakírás Irodai gépírás

Gépírás és iratkészítés

Gépírás és iratkezelés

305/1.0/1617-06

Iratkészítési alapism.

1617-06

Tananyagelem

305/1.1/1617-06

Tananyagegység

305/1.3/1617305/1.2/1617-06 06

Modul

Melyik tantárgyból

244


440/455

Gépírás és levelezés, Kommunikáció Gépírás és levelezés, Informatikai alkalmazás

Hivatalos levelezés

Átdolgozva: 2008

Üzleti levelezés

305/1.5/1617-06

305/1.4/1617-06

Pedagógiai program

Levelet formáz a hivatali élet elvárásai szerint/Az üzleti levelek fajtái, jellemzői. Érdeklődés, ajánlatkérés, ajánlat, megrendelés, lebonyolítással kapcsolatos levelezés, reklamáció. A jellemző üzleti levelek bemutatása Levelet formáz a hivatali élet elvárásai szerint/Gyakorlás szövegszerkesztővel dokumentumok létrehozására, formázására, módosítására, szöveg másolására, mozgatására dokumentumon belül, több dokumentum között Gyakorlás szövegszerkesztővel egyszerű táblázat létrehozására, képek, rajzok beillesztésére, felsorolás készítésre, beszúrás szerkesztési műveletekre Körlevél létrehozására

24

24

Átdolgozva: 2008

informatika

Pedagógiai program


441/455

Számítástechnikai alapismeretek

305/2.1/1617-06

Számítástechnikai alkalmazások

305/2.0/1617-06

Ellenőrzi az általa használt eszközök, berendezések működőképességét A berendezések működésképtelensége esetén jelenti a hibaelhárítási igényt Kezeli a számítógépet és tartozékait Tisztán tartja a munkaterületét, munkaeszközeit/A PC hardver- és szoftverfelépítése, adattárolás, memória fogalma, egy információs hálózat. Egészségügyi, biztonsági, jogi, biztonságtechnikai előírások A számítógép és tartozékainak kezelése. A biztonsági mentés, archiválás módjai A PC és az operációs rendszer használatával kapcsolatos alapvető ismeretek, fontosabb beállítások módosítása, a beépített súgófunkciók használata A „nem válaszoló” alkalmazások, az Asztal parancsikonjainak és az alkalmazásablakok kezelése Könyvtárak/mappák/fájlok létrehozása, kezelése, rendszerezése, másolása, mozgatása, törlése, fájlok tömörítése, kibontása. A számítógépes vírus fogalma, vírusellenőrző szoftver használata Az operációs rendszeren belül elérhető egyszerű szövegszerkesztők és nyomtatásvezérlő funkciók

24

110

110


442/455

informatika, informatikai alkalmazás informatikai alkalmazás

Szövegszerkesztés

Átdolgozva: 2008

Szövegszerkesztés a gyakorlatban

305/2.3/1617-06

305/2.2/1617-06

Pedagógiai program

A bevitt szöveget megformázza/Szövegszerkesztővel dokumentumok létrehozása, formázása, módosítása, szöveg másolása, mozgatása dokumentumon belül, több dokumentum között Szövegszerkesztő-alkalmazások: pl. egyszerű táblázat létrehozása, képek, rajzok beillesztése, körlevél létrehozása

24

A bevitt szöveget megformázza/A hivatalos levelek fajtái, jellemzői. A hivatalos szervekhez küldött iratok: munkavállalással kapcsolatos iratok (önéletrajz, pályázat), kérvény, fellebbezés A hivatalos szervek iratai: értesítés, meghívó, határozat, igazolás, engedély, munkaviszonnyal kapcsolatos levelezés. A jellemző hivatalos levelek bemutatása

44


informatika, informatikai alkalmazás

Kezeli a számítógépet és tartozékait/Elektronikus levelezés, internet, intranet. Webes feladatok. Az elektronikus levelezéssel kapcsolatos alapvető ismeretek A levelezőrendszer mappáinak/könyvtárainak kezelése, rendszerezése

18

eszközök

Információ és kommunikáció

Átdolgozva: 2008

443/455

12

titkári ismeretek, informatikai alkalmazás

Az ügyviteli kezelése Dokumentumkezelés

305/3.1/1617-06 305/1.1/1618-06

305/1.0/1618-06

Dokumentumkezelés

1618-06

Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában

305/3.0/1617-06

Ügyviteli eszközök

305/2.4/1617-06

Pedagógiai program

Kezeli a beérkező dokumentumokat a helyi szabályozás szerint Dokumentálja az iratkezelési folyamatot Kimenő dokumentumokat előkészíti a továbbításra Hatáskörének megfelelően leltároz Közreműködik az iratanyagok selejtezésében/Az iratkezelés szabályai, folyamata, a küldemények átvétele, felbontása, iktatása, továbbítása hagyományosan, elektronikusan. A kimenő posta előkészítése, postakönyvbe rendezés Az iratok tárolása, selejtezése, TÜK, szigorú számadású nyomtatványok kezelése

24

12

24

12

350

6

18


Kimutatásokat, táblázatokat készít táblázatkezelő programmal/Táblázat megtervezése, létrehozása, módosítása, egyszerűbb műveletek elvégzése, diagram készítése. Standard matematikai és logikai függvények alkalmazása, képletek használata

444/455

A belső készítése Gépírás levelezés, ismeretek

Elkészíti a szervezet belső iratait (pl. jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető)/A szervezet belső iratainak fajtái (emlékeztető, feljegyzés, jelentés, körlevél, stb.), jellemzői, tartalmi és formai kivitelezése

40

30

Kimutatásokat, táblázatokat készít táblázatkezelő programmal/Gyakorlati feladatokban táblázat megtervezése, létrehozása, módosítása, egyszerűbb műveletek elvégzése, diagram készítése Standard matematikai és logikai függvények alkalmazása, képletek használata

305/2.5/161 305/2.4/1618305/2.3/1618-06 8-06 06 Adatbázisk a Adatbáziskeze Táblázatkezelés ügyiratokezelés gyakorlatba lés gyakorlatban ésn informatika, Titkári informatikai alkalmazás 305/3.1/1618-06

305/3.0/1618-06

Dokumentumkészít Számítástechnikai alkalmazások és

305/2.0/1618-06

66

informatika, informatikai alkalmazás

Táblázatkezelés

Ügyviteli szoftverkezelés

Átdolgozva: 2008

a

305/2.2/1618-06

305/2.1/1618-06

Pedagógiai program

228

188

98

98

52

30

50

24

1619-06


Gazdasági-vállalkozási ügyintézés

Titkári ügyintézés

305/1.0/1619-06

Dokumentumkészítés A jegyzőkönyv a gyakorlatban készítése Gépírás és Gépírás és levelezés, levelezés, Titkári Titkári ismeretek ismeretek

Átdolgozva: 2008

305/1.3/16 305/1.2/1 305/1.1/161 619-06 9-06 19-06 onómiai ómiai Statisztika alapfoga alapfogalm i lmak, ak, ismeretek alapisme alapismere

305/3.3/1618-06

305/3.2/1618-06

Pedagógiai program

445/455

Elkészíti a szervezet belső iratait (pl. jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető)/A jegyzőkönyv fajtái, készítésének tartalmi és formai sajátosságai

24

Elkészíti a szervezet belső iratait (pl. jegyzőkönyv, feljegyzés, emlékeztető)/A belső iratok (emlékeztető, feljegyzés, jelentés, körlevél, jegyzőkönyv, stb), dokumentumok készítése a hivatali szokásoknak megfelelő tartalommal és formában

50

24

24

0

24

24

0

24

24

0

192

376


446/455

A házipénztár Pénzügyi ismeretek kezelése , Gazdálkodási ismeretek , GazdaságiGazdálkodási ismeretek , GazdaságiGazdasági-vállalkozási vállalkozási vállalkozási ismeretek ismeretek ismeretek

Átdolgozva: 2008

Kezeli a reklámajándékozással, reprezentációval kapcsolatos dokumentumokat Utaztatási költségelszámoltatást végez Kezeli a hatáskörébe tartozó reprezentációs keretet Kezeli a rendezvények költségkereteit Költségkalkulációt készít programokhoz Projektköltségvetéshez adatokat szolgáltat /A pénz fogalmának, kialakulásának, időértékének jellemzői. A bankok kialakulása, bankrendszerünk. Bankműveletek. A pénzforgalom lebonyolításának jellemzői. Készpénz nélküli fizetési módok

24

18

6

22

2

24

18

6

24

0

18

Intézi az újságok, szakmai kiadványok megrendelésével kapcsolatos feladatokat Egyszerűbb kiadványokat, tájékoztató anyagokat szerkeszt/A marketing fogalma, szerepe a vállalat életében. Eszközrendszere. A marketing mix elemei. A fogyasztói, termelői magatartás, vásárlás. A piackutatás

24

Hivatalos kapcsolatokat koordinál a külső és belső partnerekkel szakmai irányítással Pályázatokkal kapcsolatos feladatokat végez/Az EU története, szervezetei, működése. Magyarország és az EU kapcsolatának legfontosabb állomásai. Az EUtagságunkból adódó előnyök, hátrányok. Pályázati rendszer

Gazdálkodási ismeretek Gazdasági-vállalkozási ismeretek

Marketing ismeretek

Házipénztárhoz kapcsolódó feladatokat végez/A pénzforgalom lebonyolításának jellemzői. A házipénztár szerepe, bizonylatai. Vállalkozások készpénzforgalma

Európai Uniós ismeretek

305/1.7/1619-06

305/1.6/1619-06

305/1.5/1619305/1.4/1619-06 06

Pedagógiai program

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

305/2.3/ 305/2.2/1619-06 305/2.1/1619-06 305/1.8/1619-06 1619-06 Hivatali Ügyfélszolgálati Gazdasági jogi Vállalkozási Jogi alapismeretek protoko alapismeretek alapismeretek ismeretek ll Kommunikáció,Vis Gazdasági-vállalkozási Gazdálkodási ismeretek , Gazdaságielkedéskultúra, ismeretek, Gépírás ésGazdasági-vállalkozási vállalkozási Titkári ismeretek levelezés ismeretek ismeretek

/Az üzleti vállalkozás, vállalat környezete, céljai. A vállalkozási formák. A vállalat termeléssel kapcsolatos döntései. A munkaerő-gazdálkodás a vállalatoknál A vállalkozás eredményessége, válsághelyzete. A pályázati projektek szerkezete

Hivatalos levelezést végez feladatkörében önállóan (papíralapú/elektronikus levél) Hivatalos kapcsolatokat koordinál a külső és belső partnerekkel szakmai irányítással/Az alkotmányos alapismeretek, az államszervezet felépítése. A polgári jogi alapfogalmak, a tulajdonjog és a kötelmi jog elemei. A polgári peres eljárás legfontosabb szabályai

305/2.0/1619-06

24

24

12

12

24

160


305/2.4/1619-06

Titkári feladatvégzés

Hivatalos levelezést végez feladatkörében önállóan (papíralapú/elektronikus levél) Hivatalos kapcsolatokat koordinál a külső és belső partnerekkel szakmai irányítással/A kereskedelmi jogi, gazdasági jogi alapismeretek

447/455

Ügyfélszolgálati feladatokat lát el Fogadja és továbbítja a telefonüzeneteket/Ügyféltípusok. Szűrőfeladatok telefonhívásnál, napi posta kezelésében, személyes bejelentkezésnél.

24

20

24

24

4

24

18

6


448/455

Ügyféltájékoztatás, panaszkezelés Kommunikáció, Viselkedéskultúra, Titkári ismeretek

Fogadja és továbbítja a telefonüzeneteket Ügyfélszolgálati feladatokat lát el/Ügyféltájékoztatás személyesen, telefonon, írásban. A panaszkezelés, fázisai, dokumentumai. Az ügyvféladatbázis működtetése

Titkári ismeretek, Gépírás és levelezés Titkári ismeretek

305/3.1/1619-06

Iratfogalmazás

305/3.0/1619-06

Átdolgozva: 2008

Az önálló iratfogalmazás alapismeretei Titkári ismeretek a gyakorlatban

305/2.6/1619-06

305/2.5/1619-06

Pedagógiai program

24

Házipénztárhoz kapcsolódó feladatokat végez Gazdálkodik az irodai készletekkel Kezeli a reklámajándékozással, reprezentációval kapcsolatos dokumentumokat Utaztatási költségelszámoltatást végez Egyszerűbb kiadványokat, tájékoztató anyagokat szerkeszt Közreműködik az anyagok és eszközök beszerzésében Pályázatokkal kapcsolatos feladatokat végez/Gazdasági, jogi, pénzügyi, vállalkozási, marketing, statisztika, protokoll alapismeretek szerepe, alkalmazása a napi titkári teendők ellátásában, a leggyakoribb munkafeladatokban

Hivatalos levelezést végez feladatkörében önállóan (papíralapú/elektronikus levél) Belső ügyiratot készít feljebbvalójának szakmai irányítással Belső ügyiratot készít feladatkörébe tartozó területeken önállóan/A belső iratok (emlékeztető, feljegyzés, jelentés, körlevél, jegyzőkönyv, stb), dokumentumok készítése a hivatali szokásoknak megfelelő tartalommal és formában Szerkesztési gyakorlatok: a dokumentumok külalakjának megtervezése/megszerkesztése meghatározott jellemzők, szerkesztési utasítások és a gépírási szabályok betartása alapján

12

40

24

12

40

24

16

8

Rendezvényeken hostess feladatokat végez Információs tájékoztató anyagokat készít/A nyelvhelyesség, a beszédtechnika és a retorika készségének fejlesztése munkaszituációkhoz kapcsolva

305/2.3/ 305/2.2/1620-06 1620-06 Program szervez Reklám és g vállalkozási ismeretek,

305/2.1/ 1620-06 Public relation s

305/1.2/ 305/1.1/1620-06 1620-06 Hivatali Kommunikációs kommu gyakorlatok nikáció Titkári ismeretek

Átdolgozva: 2008

Titkári ismeretek, Viselkedéskultúra

Rendezvényszer-vezés a gyak.-ban

305/2.4/1620-06

305/2.0/1620-06

Rendezvényszervezés

1620-06

Rendezvényszervezés és a PR a hivatali gyakorlatban

305/1.0/1620-06

Kommunikáció

Pedagógiai program

Koordinálja a hirdetési részfeladatokat Megszervezi a reklámajándékozást Előkészíti a rendezvényeket Kezeli az ügyfél/partnerlistát/A reklám szerepe a gazdasági életben. A reklám fő formái. A reklámtervezés szakaszai.

72

40

32

96

24

24

24

24

24

22

2

268

24 Külső szakmai rendezvényeket szervez (protokoll esemény, tanulmányút) Szervezeten belüli rendezvényeket szervez Elkészíti a rendezvények forgatókönyvét Cégről, termékről, szolgáltatásról prezentációs anyagot készít Információs tájékoztató anyagokat készít Sajtófigyelést végez Megszervezi a reklámajándékozást Közreműködik a médiával való kapcsolattartásban/A hivatali kommunikáció, a Public relations, reklám és programszervezés elméleti háttérismereteinek alkalmazása a rendezvényszervezés gyakorlatában

24 172

100

90

10

480 222 658 1360 1360 514 840


449/455

Pedagógiai program

MAX. ÓRA (+ OF ÉS /ÉV TESI) KÖZÖS MODUL SPEC. MODUL ÖSSZES


1024 514 476 990

450/455

Átdolgozva: 2008

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

ZÁRÓ DOKUMENTUMOK 1 A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program 2008. szeptember 1-től lép hatályba. 2

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei 2.1 Az érvényes pedagógiai programot minden év első szülői értekezletén az osztályfőnökök ismertetik a szülőkkel. A pedagógiai program tanulókat érintő részét osztályfőnöki órákon ismerik meg a tanulók. 2.2 A pedagógiai program megtalálható az iskola könyvtárában, a nevelőtestületi szobában, az iskolatitkári és az igazgatói irodában és az iskola honlapján, ahol az érdekeltek megtekinthetik, elolvashatják. 3 A pedagógiai program felülvizsgálata, értékelése és módosítási lehetőségei A pedagógiai program felülvizsgálatát, módosítását az iskola nevelőtestülete és a fenntartó egyaránt kezdeményezheti. A módosítások elfogadása a törvényi rendelkezések értelmében a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik. A pedagógiai program jóváhagyásának megtagadása esetén a nevelőtestület saját döntése alapján a bírósághoz keresetet nyújthat be. 4 A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai 4.1 A nevelőtestület a pedagógiai programot 2008. május 30-án a nevelőtestületi ülésen fogadta el. 4.2 A pedagógiai program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4.3 Az elfogadott pedagógiai program felterjesztésének időpontja 2008. június 2.

Budapest, 2008. június 2.


P.H.

451/455

................................................... igazgató

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

JEGYZŐKÖNYV Készült 2008. május 29-én a Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola tantestületi értekezletén. Jelen voltak: az iskola vezetői és 33 tanára A jegyzőkönyvet vezette: Kolossváry Eszter Tárgy: A pedagógiai program elfogadása Fischerné Szilasi Gabriella igazgatónő ismertette a pedagógiai program változásait. A lényeges változásokat tartalmazó fénymásolatot a tantestület tagjai meg is kapták. A részterületek kidolgozói közül szóban már senki nem fűzött hozzá semmit. A tantestület tagjai közül ketten szóltak hozzá: Nánai Sándor arról érdeklődött, hogy a jövő évi tankönyvrendelést hogyan befolyásolja a megváltozott program. Dr. Sebőkné Ardai Mária azt kérdezte meg, hogy benne van-e a pedagógiai programban, hogy a témazárók jegyét duplán számoljuk az osztályozásnál. Fischerné Szilasi Gabriella az első kérdésre azt válaszolta, hogy a program bevezetése felmenő rendszerű, a tankönyvrendelést nem fogja befolyásolni. Dr. Sebőkné kérdésére igennel válaszolt. Miután több hozzászóló nem jelentkezett, az igazgatónő szavazásra bocsátotta a kérdést: Ki az, aki a programot elfogadja? Nem fogadja el, illetve tartózkodik? A tantestület 31 igen szavazattal, 1 tartózkodás és 1 nem szavazat mellett az új pedagógiai programot elfogadta. K. m. f. Kolossváry Eszter jegyzőkönyvvezető Hitelesítők: Fehér László


Kakuk Györgyi

452/455

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

JEGYZŐKÖNYV

Készült 2008. május 29-én a Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola szülői szervezet megbeszélésén. Jelen van az szülői szervezet tagja és az iskola igazgatója. A szülői szervezet határozatképes. Az igazgató ismerteti az iskola pedagógiai programjának tervezetét, a felmerült változtatásokat. A szülői szervezet tagjai a pedagógia programban foglaltakkal egyetért, és azt javasolja elfogadásra a nevelőtestületnek.

k.m.f.

...................................................... Fischerné Szilasi Gabriella Igazgató

................................................... Komlós Zoltánné Szülői szervezet elnöke

Jegyzőkönyv hitelesítője:

...................................................... Kakuk Györgyi


453/455

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

JEGYZŐKÖNYV Készült: a Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola diáktanácsának megbeszélésén 2008. május 28-án. Tárgy: az iskola pedagógiai programjának véleményezése Jelen vannak: a diáktanács tagjai, Fischerné Szilasi Gabriella igazgató

Az iskola tanulóinak véleménye alapján a diáktanács egyetért, egyhangúlag elfogadhatónak tartja és támogatja a nevelőtestület által történő elfogadását. k.m.f.

……………………………….. igazgató

……………………………….. diákönkormányzat képviselője

…………………………………. jegyzőkönyv vezető


454/455

Pedagógiai program

Átdolgozva: 2008

Véleményezés

Az iskolaorvos véleménye az iskola pedagógiai programmjáról. Az iskola egészségnevelési programja széleskörű preventív program, a legnagyobb hangsúlyt a betegségek megelőzése kapja. A program alkalmas a tanulók szomatikus, pszichés és mentális egészségenek megőrzésére, de betegség esetén elsajátíthatják az egészség visszaszerzésének módját is. Pontosan megismerhetik a segítségkérés lehetőségeit, tisztában lehetneka kompetencia kérdésével. Az egészségnevelési program elsajátítása esetén kiegyensúlyozott, egészséges felnőtt emberekké válhatnak, akik tisztelik önmagukat, embertársaikat. A programhoz kapcsolódó észerevételeimet és kiegészítéseimet a program készítői figyelembe vették.

..................................................... Dr. Pataki Etelka iskolaorvos

Budapest, 2008 június 9.


455/455

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola június

Recommend Documents