PEDAGÓGIAI PROGRAM I. Bevezető Az intézmény neve, székhelye: Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium 8220 Balatonalmádi, Rákóczi u. 39. Tel.: 88/438-888, 594-340 Az intézmény alapítója: Veszprém Megyei Tanács Az alapítás éve: 1987 Az intézmény fenntartója: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Az intézmény típusa: Többcélú közoktatási intézmény (összetett iskola): gimnázium és kollégium Az intézmény alaptevékenysége: Általános középfokú oktatás (két tannyelvű gimnáziumi oktatás) Az intézmény gazdálkodása: Részben önállóan gazdálkodó, a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv Az intézmény alapító okiratának kelte: 2009. június 1. Az intézmény oktatási szerkezete: 5 évfolyamos középiskola Az osztályok száma: 10
A Pedagógiai Programot a tantestület megvitatta és elfogadta.
2
Balatonalmádi, 2009. augusztus 31.
Kovácsné Fodor Veronika igazgató
A Pedagógiai Programot az Iskolaszék megvitatta és elfogadta. Balatonalmádi, 2009. Virág Károly az Iskolaszék elnöke
A Pedagógiai Programot a Diákönkormányzat véleményezte. Balatonalmádi, 2009.
DÖK vezető
II. Az iskola arculatának megrajzolása, helyzetelemzés
3
Intézményünk hazánk egyetlen olyan gimnáziuma, amely kizárólag két tanítási nyelvű osztályokkal rendelkezik, és 1987. évi alapítása óta két tannyelvű oktatást folytat. Országos beiskolázási körzetét és a többszörös túljelentkezést megtartva egyre nő a Veszprém megyéből felvett tehetséges tanulók száma. Az iskola épülete 1988-ra épült fel, amelyet a kollégiumé egy év múlva követett. Az épületegyüttes alapelrendezését – a majdnem zárt udvar köré szervezett téregyüttest – a gimnázium oktatási rendszere és kollégiummal való együttélése határozza meg. A közösségi terek a fórumszerű belső udvarra néznek, így teremtve meg az intézmény saját, független mikrokörnyezetét. Erre a környezetre az itt tanuló közel 350 diáknak és a közülük 200 bentlakó kollégistának szüksége van; ez a belső tér kell, hogy karakteres, emlékezetes képet adjon a tanulással töltött 5 év építészeti kereteiről. Az udvar és a sportpályák a közösségi terekkel együtt többcélú, változatos használat lehetőségét kínálják: szolgálhatnak a tanulás, a sportolás, a pihenés és az ünnepélyesség színtereiül. Az intézmény annak idején szinte rohammunkában épült, és ennek kellemetlen következményei egyre inkább előtűnnek. A tulajdonos Balatonalmádi város és a fenntartó, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének koordinált erőfeszítésére van szükség az állagmegóvás és az elodázhatatlan felújítási munkálatok elvégzése érdekében. Intézményünkben 10 tanterem, 1 számítástechnikai szaktanterem, 3 természettudományos szaktanterem, 8 tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem, tornaterem, konditerem, könyvtár, stúdió van. A felszerelések,
eszközök
az
intenzív
igénybevétel
miatt
állandó
megújításra és felújításra szorulnak. Nagy gondot fordítunk a javításra,
4
takarékosságra. A szükséges felújításra, felszerelések pótlása és taneszközök beszerzése érdekében pályázati lehetőségeket, alapítványi és szülői támogatásokat is igénybe veszünk. Tantestületünkben jelenleg 39 tanár dolgozik. Közülük 24 teljes állású szaktanár, 1 könyvtáros tanár, 8 kollégiumi nevelőtanár és 6 részmunkaidős tanár. Végzettség alapján 33 fő egyetemi végzettségű, 6 fő főiskolai (rajz, ének, könyvtáros, kollégiumi nevelők). A gimnázium deklaráltan tehetséggondozó, nevelő-oktató intézmény, tanulmányi átlaga 4,16 és 4,37 között váltakozik. Az előkelő jelentkezési és továbbtanulási arány mellett kitűnnek a tanulók a hazai és külföldi tanulmányi
versenyeken,
állami
nyelvvizsgákon,
nemzetközi
találkozókon és konferenciákon. Az iskola kezdeményezte a Lőrincze Lajos vers- és prózamondó versenyt hazai és a határokon túli magyar diákoknak, valamint az angol nyelvi szónokbajnokságot, amelynek nyertesei (Public Speaking Competition) pedig egyenesen a londoni döntőbe kerülhetnek. A diákok szervezik a helyi
English Speaking
Union, Euroatlanti Klub, Generation Europe, a United Games rendezvényeit, valamint ők üzemeltetik az iskolában található Európa Pont információs irodát. Angol nyelvű színjátszó kör, különböző sportolási lehetőségek és szakkörök állnak a diákok rendelkezésére. Kollégiumunk
egyike
az
ország
modellértékű
önfelejlesztő
kollégiumainak, külön diáktanáccsal, délutáni és esti kulturális programokkal. A St.Valentine’s Day Ball és a diákigazgató-választás jelentős városi esemény. Külföldi cserekapcsolatokat bajor, olasz, finn, walesi gimnáziumokkal és az erdélyi Székely Mikó Kollégiummal ápolunk,
valamint
világkonferenciájának
East
Sussex rendszeres
grófság
környezetvédelmi
meghívottai
vagyunk.
Vendéghallgatókat az AFS-n keresztül fogadunk Balatonalmádiban.
5
Nevelési program 1. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai, alapelvei, feladatai, eszközei Iskolánkban nappali rendszerű, az általános műveltséget megalapozó, kötelező két tannyelvű érettségivel záruló oktatás folyik. Angol nyelven és két angolul tanult tantárgyból pedig minimum középszinten angolul eredményes érettségi vizsgát tenni ahhoz, hogy a két tannyelvűségre vonatkozó törvényi előírásoknak megfeleljen a diák. A felsőfokú C típusú angol nyelvvizsga megszerzésének követelménye az emelt szintű angol nyelvű érettségi legalább 60 %-os teljesítése és két angolul tanult tantárgyból eredményes középszintű érettségi letétele. Diákjainkat felsőfokú tanulmányokra készítjük fel. Az intézmény általános célja a több nyelven beszélő, a nyelvet eszköznek tekintő, gondolkodó ember oktatása. Ezt a diákok képességés személyiségfejlesztésével, valamint tehetséggondozással kívánjuk elérni. Fő céljaink, hogy diákjaink - rendelkezzenek hasznosítható általános műveltséggel és alapos szaktárgyi tudással, - az oktatás folyamán alakítsuk ki és fejlesszük diákjainkban a kulcskompetenciákat:
az
anyanyelvi
kommunikációt,
matematikai kompetenciát, természettudományos kompetenciát, digitális kompetenciát, szociális- és állampolgári kompetenciát, kezdeményezőképességet
és
vállalkozói
kompetenciát,
6
esztétikai-
művészeti
tudatosságot
és
kifejezőképességet.
Képesek legyenek a hatékony önálló tanulásra, - az angolon kívül legalább még egy nyelven tudjanak kommunikálni, - legyenek: - feszültség- és teherbírók, - problémamegoldásra készek, - toleránsak a másként gondolkodók iránt, - határozottak és fegyelmezettek, - képesek az emberekkel közvetlen kapcsolatot teremteni. Eszközeink: Személyi feltételek: Az
intézmény
pedagógiai
céljainak
megvalósításához
személyi
feltételként olyan tantestület szükséges, amelyben megvan a megfelelő szakirányú szaktárgyi és pedagógiai képzettség, motivációs adottságok, s amely a kitűzött célokat következetesen képviseli. Ehhez szükség van a tanárok megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülésére. Tárgyi feltételek: Az intézmény az oktató-nevelő munkát a céloknak megfelelően épített esztétikai környezetben folytatja, és kívánatos, hogy a modern kornak megfelelő oktatástechnikai eszközök (audiovizuális, számítástechnikai) álljanak rendelkezésre. Az intézmény képzési rendje A képzés szakaszai:
előkészítő szakasz: 9. évfolyam
7
alapműveltségi
szakasz
és
érettségire
előkészítő: 10-13. évf. Képzési irány:
két tannyelvű gimnáziumi érettségi
A képzés tantárgyi rendszere: Tantárgy
Óraszám (heti)
Magyar nyelv
9-13. évf.: 1-1 óra
Magyar irodalom
9. évf.:
1 óra
10. évf.:
2 óra
11. évf.:
2 óra
12. évf.:
középszint 2 óra emelt szint 4 óra
13. évf.:
középszint 3 óra emelt szint 5 óra
Történelem
Emberismeret és etika
10. évf.:
2 óra
11.évf.:
3 óra
12-13.évf.: középszint
3 óra
emelt szint
5 óra
13. évf.:
1 óra (egyik félévben 2 óra)
Angol nyelv és irodalom
9. évf.:
19 óra
10-11.évf.: 5-5 óra 12-13.évf.: 4-4 óra Célnyelvi civilizáció
12-13.évf.: 2-2 óra
8
Második idegen nyelv (olasz, orosz, spanyol német)
10-11.évf.: 5-5 óra 12.évf.:
középszint 4 óra emelt szint 6 óra
Matematika
13. évf.:
emelt szint 2 óra
9. évf.:
2 óra
10. évf.:
4 óra
11. évf.:
3 óra
12 .évf.:
középszint 3 óra emelt szint 5 óra
13.évf.:
középszint 3 óra emelt szint 5 óra
Informatika
Bevezetés a filozófiába
9. évf.:
2 óra
10. évf.:
1 óra
13.évf.:
1 óra (egyik félévben 2 óra)
Fizika
10-11.évf.: 2-2 óra 12.évf.:
középszint 2 óra emelt szint 4 óra
13.évf.:
középszint 2 óra emelt szint 4 óra
Biológia
11.évf.:
2 óra
12-13.évf.: középszint 2 óra
9
emelt szint 4 óra Kémia
10.évf.:
2 óra
11.évf.:
3 óra
12-13.évf.: emelt szint 2 óra Földrajz
10-11.évf.: 2-2 óra 12-13.évf.: emelt szint 2 óra
Ének-zene
9-10.évf.:
1-1 óra
Rajz és vizuális kultúra
9-10.évf.:
1-1 óra
Testnevelés
9-13.évf.:
2-2 óra
Osztályfőnöki
9-13.évf.:
1-1 óra
Tantervi modulok Modul
éves óraszám
Társadalomismeret
13. évf.:
32 óra
Tánc és dráma
9. évf.:
36 óra
11. évf.:
36 óra
12. évf.:
36 óra
Mozgókép és médiaismeret
12.évf.:
36 óra
Művészetek
9. évf.:
36 óra
10
Választható tanórai foglalkozások tanulói felzárkóztatás tanulók fejlesztése tehetséggondozás konzultáció speciális és kiegészítő ismeretek Választható foglalkozások Az iskolai élet megszervezésében a tehetségek és képességek minél hatékonyabb kibontakoztatása érdekében az alábbi főbb területeket tartjuk különösen fontosnak: - Önismeret fejlesztése és személyes fejlődés : (önismereti szakkör, dráma szakkör) - Másokkal való együttműködés és együttélés: (illemtan, protokoll, iskolai rendezvények, Európa Pont) a) kisebb és nagyobb csoportokkal való együttes tevékenység (osztálykirándulások) b) mások érzékenységének tisztelete és tolerálása (illemtan, protokoll) c) morális kérdésekre adott tisztességes válaszok keresése (Debating Society) d) a társadalmi és kulturális örökség tisztelete és ápolása (Honismeret, Lőrincze nap, nemzeti ünnepek, megemlékezések) -
Kommunikációs készségek kialakítása: (E.S.U. Club, Debating Society, médiakör, iskolaújság, iskolarádió és internet, népitánc, énekkar)
11
- Az emberi tudás főbb területeinek megismerése: (önképzőkörök, képzőművészeti körök) - Felkészülés a felnőtt életre: (életvitel szakkör) -
Az élet értelme, az értékrendszer és a mérték: (Bibiliaismereti szakkör, etika)
-
Pozitív viselkedési normák kialakítása: (illemtan, protokoll szakkör,
iskolai
kirándulások,
iskolai
rendezvények,
Diákönkormányzati programok) e) Az osztály és csoportbontás szempontjai: Osztályba sorolás a 9-10. évfolyamon a választott második idegen nyelv alapján történik, melyről az igazgató dönt. Két párhuzamos osztály évfolyamonkénti csoportbontása: 1. Angolul tanított tantárgyak (egyetemes történelem, matematika, biológia, angol célnyelvi civilizáció) 2. Nyelvi foglalkozások és informatika (angol nyelv, 2. idegen nyelv, informatika) 3. Továbbtanulás szerinti bontás (12. és 13. évfolyam) közép- és emeltszintnek megfelelően 4. Nemek szerinti bontás (testnevelés, kollégium) Az iskola profilja, eddig elért eredményei és a korábbiakban vázolt nevelési-oktatási célok elérése érdekében a fenti csoportbontás biztosítása elengedhetetlen követelmény, amelyet a fenntartó eddig is biztosított és távlati terveiben is kiemelten szerepeltet. A tanulókkal való differenciált foglalkozás érdekében fontosnak tartjuk a versenyekre és vetélkedőkre való elő-, illetve felkészítést. A kollégiumi csoportbontásoknál a nemek szerinti elkülönítés után a tanulók önszerveződésének tiszteletben tartása mellett
pedagógiai
szempontokat érvényesítünk a közös felkészülés elősegítése érdekében.
12
Megvalósítás Iskolai tevékenységünk minden elemében, az okatatás és nevelés teljes folyamatában a korszerű európai műveltség főbb követelményeinek érvényesítésére törekszünk, különös tekintettel az alábbi területekre: Hon- és népismeret: nemzeti kultúra, természeti és társadalmi környezet Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: az egyetemes emberi kultúra értékei Környezeti nevelés: környezettudatos magatartás, a természet tisztelete Kommunikációs kultúra: szimbolikus, jelek szerint, képi, mozgási és magatartási úton Testi
és
lelki
egészség:
egészséges,
harmonikus
életmód
és
döntésképesség Tanulás: az egész személyiség fejlesztése eredményes tanulás útján Pályaorientáció: tanulói pályaválasztás önismeret és pályaismeret összehangolásával 1. Kötelező tanórai foglalkozások: elméleti tantárgyak - kötelező érettségi tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom, történelem, matematika - választható érettségi tantárgyak: 2. idegen nyelv, biológia, ének, fizika, földrajz, kémia, rajz, számítástechnika, testnevelés 2. Tanórán kívüli foglalkozások:
szakkörök, érdeklődési körök,
önképzőkörök, előadások 3. Mindennapos testedzés, tömegsport, versenyek, vetélkedők és játékok keretében 4. Egyéni foglalkozások és felkészítések
13
Tanulói jogviszony, átjárhatóság 1.
Belépés az iskola induló évfolyamára: 1.1.
felvételi vizsgával
1.2.
év közben sikeres osztály- vagy különbözeti vizsgával (75-
80 %) 2.
3.
4.
Kollégiumi felvétel szempontjai: 2.1.
tanulói jogviszony intézményünkkel,
2.2.
családi körülmények és tanulmányi munka
Belépés és továbbhaladás felsőbb évfolyamon: 3.1.
különbözeti vizsgával
3.2.
a tanulmányi követelmények teljesítésével
Kilépés - a tanulói jogviszony megszűnése: 4.1.
az iskolai tanulmányok befejezése előtt:
4.1.1. iskolaváltás esetén, 4.1.2. fegyelmi határozattal, 4.1.3. 9.évfolyamról nem megfelelő angol nyelvi eredmény alapján eltanácsolhatja a diákot, o
az iskolai tanulmányok befejezésekor az első vizsgaidőszak utolsó vizsgájának napjával.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Gimnazistáink legfőbb hiányossága - tapasztalataink szerint – az alábbi területeken jelentkezik: - kommunikációs ismeretek - tanulásmódszertani ismeretek - önismeret (alkalmazkodási, kockázatvállalási, döntési képesség, negatív önértékelés - másság elfogadása, megértése, pozitív életszemlélet
14
- káros szenvedélyek felismerése - közösségi szabályok betartása - célok felismerése Pedagógiai feladatok: A személyiségfejlesztés terén a következő programokkal kívánjuk hatékonyabbá tenni iskolánk nevelőmunkáját. 1) Gólyatábor Célja: - az új környezet és elvárások által okozott feszültség oldása - egymás megismerése - egymással törődő és együttműködő közösségek kialakítása - bizalom légkörének megteremtése - kiszűrni és segíteni az arra rászoruló tanulókat - beilleszkedés elősegítése 1) Önismereti, konfliktuskezelési tréning Célja: - pozitív énkép, önértékelés, gondolkodás kialakítása, erősítése - kommunikációs készség fejlesztése - másság elfogadása, megértése - a konfliktuskezelő készség fejleszétse, hatékony konfliktuskezelési stratégia kialakítása Tanulásmódszertani ismeretek fejlesztése Célja: - tanulási stílusok kidolgozása
15
- egyéni tanulás módszertanának helyes elsajátítása - korrepetálás, felzárkóztatás a segítségnyújtásban - szakkörök működése - tanulásmódszertani tréning Halloween, mikuláskupa, karácsony, Bálint nap Hagyományos rendezvényeinken elsődleges cél az egészséges, hatékony életvezetés
megvalósításához
szükséges
önállóság
kialakulásának
elősegítése, valamint a „megküzdő stratégiák” fejlesztése, közösségi kereteken belül. További célok: - új
helyzetekkel
kapcsolatos
attitűdök
és
magatartásformák
alakításának lehetőségei - az „ismeretlennel” szembeni szorongások leküzdésének technikái - illem, etikett, protokoll szabályainak oktatása - hagyományos társas és divattáncok tanítása Kommunikációfejlesztés és konfliktuskezelés Célja: - verbális kommunikáció - testbeszéd formái - hatékony kommunikáció lényege - nyílt kérdések alkalmazásának fontossága - értő figyelem lényege - Konfliktus lényegének megismerése - annak gyökerei és következményei - pozitív oldalai - speciális konfliktuskezelési stratégia lényege, alkalmazása
16
- az iskolai alaphelyzet szereplői közötti kapcsolatok optimális működésének elősegítése - diák, pedagógus, szülő segítő szerepkörének pontos elkülönítése - saját és mások érzelmeinek pontos felismerése - saját érdekeket kifejezésre juttató, illetve a káros befolyásokat kivédő technikák begyakorlása Módszerek – amik segítségével a célokat kívánjuk elérni: - előadás - vita - ötletroham - szerepjáték - strukturált feladatok - videofilm vetítés - játék, relaxálás - grafotréning - mentális foglalkozások A célok elérésében segítő szakemberek: - osztályfőnökök - szaktanárok - kollégiumi tanárok - szülők - diákvezetők - meghívott előadók - szakemberek, pl.: tánctanár
17
3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az intézmény alapvető közösségfejlesztési célja: pozitív hatású közösségek kialakítása. A pedagógiai feladataink a szerveződés szakaszától a közösséggé érés szakaszáig tartanak. A pedagógiai folyamat alapvetően két fő színtéren – az iskolai osztályokban, ill. a kollégiumi csoportokban zajlik. A feladat – a szerveződés időszakában a helyes viselkedési, magatartási modellek fokozatos beépítése a tanulói magatartásba. Szervezési formák, együttes, közös élmények: - tanév eleji közös séták, kirándulások - sportversenyek – foci házibajnokság (évfolyamonként és tanári csapat részvételével) - kulturális események: színház, múzeum, kiállítás - szórakozás: klubestek, zenés bulik - osztálykirándulás, tanulmányi kirándulás (1-2-3 naposak) A közösség fejlettségének alakulását, szintjét a kialakult hagyományaink (tradicióink) is megmutatják: - gólyabál – 9. évf. „avatása” - mikulás napi közös vetélkedők - iskolabál - szalagavató - diáknapok - igazlátó nap - diákközgyűlések
18
Az igazi közösség kialakulását a derűs, oldott légkör, az udvarias, segítőkész magatartás, az egymás iránti figyelem és a bizalom jelenléte jelzi.
4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A feladat fontosságánál fogva minden szaktanárra és kollégiumi nevelőtanárra fontos tennivalók hárulnak, s nem szűkíthetők le az osztályfőnöki pedagógusoknak
órákra
és
segíteni
a kell
kollégiumi a
tanulót
foglalkozásokra. abban,
hogy
A
reálisan
megismerhesse magát, érdeklődési körét, képességeit, jó és rossz tulajdonságait, lehetőségeit. Ebből következik, hogy a tanórákon, foglalkozásokon, szakkörökön egyéb szabadidős tevékenység során a tanuló kapjon lehetőséget szereplésre, kapjon értékelést diáktársaitól éppúgy, mint tanáraitól, hogy minél alaposabban megismerhesse önmagát. Az iskolabeli konfliktusok kudarchoz vezetnek, azaz a tanuló teljesítménye nem felel meg a követelményeknek. Ez nem tudásból vagy nem akarásból is fakadhat, ill. olyan gátlások léphetnek fel, amelyek képességei kifejtésében akadályozzák. A tanulási kudarcnak kitett tanulókkal ún. „tanulási technikákat” kell elsajátíttatni, amelyek az önálló fejlődéshez nagy segítséget nyújtanak. A pedagógusnak rá kell vezetnie tanítványait a legcélszerűbb és legtakarékosabb módszerekre, és ez megfelelő tréning segítségével elérhető. A tréning fő alkotóeleme az aktív együttműködés a tanulás folyamatában, amely a sikeres tanulást erősíti. Sikeres tanulást, nagy önfegyelemet követelő időbeosztással, szisztematikus ütemtervvel kell
19
alátámasztani. Feltétlenül hozzátartozik ehhez a megszakítások időszaka is, amelynek hiánya ill. be nem tartása kezdődő tanulási zavarokhoz, hosszabb távon pedig tanulási kudarchoz vezet. A tanár részéről változatos módszerek alkalmazására is szükség van, elsősorban egyéni képességfejlesztésen
alapuló
pedagógiai
eljárásokra.
A
tanulási
kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását elsősorban a tanórákon és a kollégiumi órákon kívánjuk megvalósítani. Több tanulónál azonban ez, az egyéni fejlődésbeli, családi, stb. okoknál fogva nem elegendő, több törődést igényelnek oktatási és nevelési szempontból is. Ezekben az esetekben tanórán kívüli korrepetálás szükséges, amely a szaktanár, kollégiumi nevelő, ill. osztálytársak vagy felsős tanulók segítségével valósítható meg. Az intézményben erre már konkrét példák is vannak: a tanulószobai foglalkozásokon kívül sok tanulópár dolgozik együtt. Néha valóban a tanulási módszeren múlik, hogy az eredmények nem olyan sikeresek, ahogyan azt a tanuló a befektetett energia alapján elvárná. A tanárral való kapcsolat is oka lehet az esetleges sikertelenségnek. Itt nő meg az osztályfőnök felelőssége, akinek ilyen esetben a „közvetítő” szerepét kell játszania. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha iskolán kívüli okok miatt romlik a tanuló teljesítménye. Minden esetben, függetlenül attól, hogy mi a sikertelenség kiváltó oka, fontos, hogy a pedagógus a tanulóban tudatosítsa: nagymértékben rajta múlik a siker, ill. a kudarc. Értékelje reálisan magát, kapjon biztatást tanárától, a tanárdiák viszony hasson pozitívan az elsajátított ismeretekre.
5.
Az iskola tehetséggondozó, a képességek kibontakoztatását
elősegítő programja
20
A középiskolák versenyében nem lehet valóságos piaci viszonyokról beszélni, de a kor, a társadalom és – legelsősorban – a szülők jól megfogalmazott igényeinek és elvárásainak megfelelve messzemenően biztosítani kívánjuk tanulóink számára – éppen legfogékonyabb életkorukban – az optimális személyiségfejlődési feltételeket. A
tanulók
általános
iskolákból
hozott
ismeretei,
természetes
gondolkodásuk – és viselkedésmódjuk is – igen nagy eltéréseket mutat. Ezeket a valóságos különbségeket a felvételi vizsga (annak erősen korlátozott jellege miatt) feltárni csak nagyon nagy vonalakban képes. A 9. évfolyamon a tanév elején megkezdjük tanórai és kollégiumi foglalkozások keretében, szervezett formában a tanulók között meglévő különbségeket felmérni, s ennek tükrében teszünk javaslatot a felzárkóztatásra. Ennek formái olyan kiscsoportos vagy egyéni foglalkozások, korrepetálások, ahol elsősorban a hozott hiányosságok felszámolása az elérendő cél. Külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy nem magyar anyanyelvű diákjaink - kerüljenek bármilyen formában is intézményünk falai közé – a magyar nyelvet a lehető leghamarabb, a tanulmányok
folytatásához
elengedhetetlenül
szükséges
szinten
elsajátítsák. A 10-13. évfolyamokon rendszeres korrepetálásokat egyes tantárgyakból elsősorban olyan esetekben szervezünk arra rászoruló és azt igénylő tanulóink részére, amikor – az iskola hibájából – egy-egy kolléga esetleges tartós hiányzását szakszerű helyettesítéssel nem tudjuk kellő módon megoldani. Mindezeken túlmenően a tanulók vagy a szülők kérésére bevezetjük az önköltséges, fakultatív korrepetálásokat is. Ilyen, tanórán kívüli foglalkozásokra a munkaközösség-vezetők javaslata alapján az igazgató bízza meg a megfelelő szaktanárt, s biztosítja a megfelelő helyiséget,
21
szükséges eszközök használatát. (A jelképes költségtérítés formáját és módját máshol szabályozzuk, egyetértésben a fenntartóval és az iskolaszékkel.) Tanuló és szülő együttes írásos kérelmére lehetőséget biztosítunk arra is, hogy jó képességű tanulóink valamely évfolyam teljes tananyagából - de akár csak egyes tárgyaiból is – korábban sikeres osztályozó vizsgát téve az adott évfolyamot átugorhassák. A kérelmet az osztályfőnök és az illetékes szaktanár(ok) támogatása esetén hagyhatja csak jóvá az iskola igazgatója, aki az engedély megadásakor köteles kitűzni az egyes tantárgyi vizsgák időpontját, a vizsgabizottság összetételét. Indokolt és méltánylandó esetben (pl. válogatott sportolóknál) ugyancsak írásos
kérelem
alapján
az
iskola
igazgatója
(beszámolási-
és
vizsgakötelezettség előírása mellett) felmentést adhat a tanórai foglalkozások egy részének vagy egészének látogatása alól. Ezen tanulóink felkészülését külön program szerint irányítjuk. A törvényi előírások szigorú betartása mellett az előrehozott érettségi vizsga kérelmével is élhet a tanuló. Ebben az esetben azonban az igazgató előterjesztése alapján a tantestület egyhangú döntésére van szükség. Az egy-egy tantárgyból kiemelkedő képességű tanulóinknak lehetőséget adunk egyéni, személyre szabott foglalkozásokra. Ezek programját minden esetben egyeztetjük a szülőkkel is. Az ilyen tanulókkal való foglalkozást – amely igazi öröm minden elhivatott pedagógus számára – nem kívánjuk feltétlenül a számukra amúgy is szűk tantervi keretek között
tartani:
szeretnénk
a
tanulóink
érdeklődését,
ezirányú
tevékenységét – tudásuk és érettségük függvényében, akár különféle interdiszciplináris témakörök feldolgozásán keresztül – az önálló műhelymunka felé orientálni, megéreztetni velük a kutatási munkák örömét és igazi szépségét.
22
A választható foglalkozásokra a törvény alapján az alapóraszám 5 %-át biztosítjuk. 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A társadalomban, a gazdaságban és a családok életében bekövetkezett változások
intézményünktől
is
igénylik
az
ifjúságvédelmi,
gyermekvédelmi gondoskodást. Minden pedagógusunk kötelessége, hogy
közreműködjön
ellátásában,
a
a
tanulók
gyermek-
és
fejlődését
ifjúságvédelmi
veszélyeztető
feladatok
körülmények
megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E munkájukat az ifjúságvédelmi felelős segíti, koordinálja. A veszélyeztetettség megelőzése érdekében: - Tájékoztatjuk a tanulókat, a szülőket a gyerekek jogairól, a jólétük érdekében
működő
szervezetekről,
szolgáltatásokról,
azok
elérhetőségéről - Kortárs segítők és szakemberek bevonásával az egészséges életmóddal, a káros szenvedélyekkel, valamint a veszélyes fertőző betegségekkel
kapcsolatos
hasznos
tudnivalókról
rendszeres
tájékoztató-, felvilágosító programokat szervezünk (kábítószerellenes program) - Konzultációs lehetőséget biztosítunk a diákok számára - Osztályfőnöki
órákon,
egyéb
tanórán
kívüli
rendezvényeken
segítséget nyújtunk a tanulóknak abban, hogy maguk is felismerjék társaik veszélyeztetett helyzetét, tudják, hogyan segíthetnek, illetve kinek jelezhetik a problémákat. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy biztosítsa az intézményen belül a diákok veszélyeztetettségének felismerését. Feladata továbbá a jelzett probléma feltárása, a probléma megoldásában való
23
együttműködés
és
a
gyermekjóléti
szolgálattal,
a
családsegítő
szolgálattal, a polgármesteri hivatallal és egyéb, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás. Az ifjúságvédelmi felelős és a könyvtár feladata a gyermekvédelmi tájékoztató anyagok, szakkönyvek, CD-k, video-filmek rendszerezése, nyilvántartása. A fenti feladatok minél sikeresebb elvégzése érdekében támogatjuk pedagógusaink szakmai továbbképzését.
7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola jelenlegi lehetősége, hogy javaslatot tehet az illetékes önkormányzatoknak, alapítványoknak, amelyek tanulmányi ösztöndíjat vagy szociális segélyt adnak az arra rászoruló tanulóknak. Az iskola igazgatója szükség esetén tájékoztatja a gyermekvédelmi szolgálatokat a szociálisan rászoruló tanulókról. A tankönyvsegélyt a tanulók családjainak anyagi helyzetétől függően differenciáltan
osztjuk
szét
az
osztályfőnökök
javaslatára
a
diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményének kikérésével. A három vagy ennél több gyermeket nevelő családok étkezési és kollégiumi díjkedvezményben részesülnek. Lehetőségeinkhez mérten a rászoruló diákok számára tartós tankönyveket biztosítunk.
8. Esélyegyenlőség A gimnázium rendelkezik Intézményi Esélyegyenlőségi Tervvel, mely összhangban van a Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási
24
Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésével és Intézkedési Tervével, és a Pedagógiai Programunk figyelembe veszi az egyenlő bánásmód követelményeit és az oktató-nevelő munkája során intézményünk érvényesíti azokat: - az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása - az
oktatás
követelményeinek
megállapítása,
és
a
követelménytámasztás - a teljesítmények értékelése - az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele - a kollégiumi elhelyezés és ellátás - az
oktatásban
megszerezhető
tanúsítványok,
bizonyítványok,
oklevelek kiadása - pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés. Az esélyegyenlőség biztosításánál az alábbi konkrét célokat kell szem előtt tartanunk: 1. Fel kell tárni az intézménybe járó hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diákokat. Ehhez be kell szerezni a jegyzői határozatokat. 2. Eddig intézményünkben nem volt SNI-s tanuló, de fel kell készülni esetleges fogadásukra és intézkedéseket kell hozni mindenféle hátrány kompenzációja érdekében. 3. A HH/HHH tanulók iskoláztatását szolgáló ösztöndíj programokat (Útravaló) és egyéb ösztöndíjak feltételeit meg kell ismertetni a pedagógusokkal, a diákokkal és szüleikkel. Az intézmény köteles a pályázatokat megfelelően előkészíteni, elkészíteni s a pályázaton való részvételre ösztönözni.
25
4. A tanulói hiányzások csökkentésére kell törekedni. Fel kell tárni a hiányzások okait, a hiányzásokat folyamatosan figyelemmel kell kísérni, értesíteni kell a szülőket és az adott település családsegítőit is tájékoztatni kell kiskorú tanuló esetén. 5. Biztosítani kell a HH és a HHH tanulók részére a jogszabályban előírt kedvezményeket, minden érintett tanuló kapja meg a költségvetésben
tervezett
jogszabály
által
meghatározott
kedvezményt. Ehhez időben be kell szerezni a nyilatkozatokat és a költségvetésbe be kell tervezni. 6. Az általános iskoláknak rendszeres visszajelzést küldünk volt tanulóik további középfokú iskolai pályafutásáról, esetleges lemorzsolódásáról. 7. Minden kollégiumi ellátásra jogosult SNI, HH és HHH tanulónak az intézmény biztosítja a kollégiumi elhelyezést. 8. A gyógytestnevelésre utalt tanulók számára az intézmény teljeskörű, szakszerű ellátást biztosít. Az intézmény elvégezteti az egészségügyi
méréseket.
gyógytestneveléshez
Az
intézmény
szükséges
feltételeket
megteremti és
biztosítja
a a
gyógytestnevelési órákat. 9. A gimnázium és kollégium pályázatot nyújtott be az intézmény teljes akadálymentesítésére. Az intézmény vezetője évente ellenőrzi és értékeli az esélyegyenlőségi program megvalósulását.
9 . A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke
26
Az intézmény rendelkezik a törvényben előírt taneszközökkel és felszerelésekkel. Négyévente (2004-2008) taneszköz fejlesztési tervet küld el a fenntartónak, de önállóan is igyekszik megteremteni a korszerűbb eszközök, felszerelések beszerzését.
10. Környezeti nevelési program A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Tanulóinkat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel; hogy felfedezzék a környezeti problémák összefüggéseit; hogy megértsék, környezetünk minősége, gazdagsága létminőségünk egyik alapvető meghatározója. Tudatosítani kell diákjainkban, hogy az ember a természet része, s csak akkor van esélye a boldogulásra, ha megismeri és megérti a természet törvényeit, és elismeri a biológiai sokféleség létjogosultságát. Intézményünkben a környezeti nevelés egyik formája, hogy a tanítási órákon a tananyag tanítása során a szaktanár irányításával a tanulók megbeszéljék az anyaghoz kapcsolódó környezeti, környezetvédelmi kérdéseket. A gimnáziumban tanított tantárgyak helyi tantervében sok olyan téma ill. témakör található, amely kapcsolódik az intézmény környezeti nevelési programjához. Ezek között természetesen első helyen állnak a természettudományos tantárgyak: földrajz, fizika, kémia, biológia, matematika; de a társadalomtudományok tananyaga is ad lehetőséget e nevelési tartalom megvalósítására. Pl.:
magyar nyelv: közéleti stílus – retorika – érvelés környezeti téma feldolgozásával, stb...
27
magyar
irodalom:
természeti
képek
szerepe,
természeti
szimbólumok, természet és mítosz történelem: emberré válás folyamata, ősi hiedelemvilág, kultúrák és természetképek, középkori városok környezeti gondjai a modern háború hatása tájra, épített környezetre, emberre, környezetszennyezés – demográfia Társadalomismeret:
környezetpolitika
„zöld”
szervezetek,
önkormányzatok környezetvédelmi feladatai világgazdaság – környezetszennyezés Ezen kívül a művészeti tantárgyak tananyaga kapcsán is néhány téma feldolgozható: természet – film - zene Az osztályfőnöki órák is megfelelő teret kínálnak a környezeti nevelési célok megvalósítására. Ezeken az órákon az alábbi témákat beszéljük meg: 9. évfolyam: Életvezetés, életmód Szokásaink haszna a megváltozott, felgyorsult világban 10. évfolyam: Testi, lelki problémák, a megoldás módjai 11. évfolyam: A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám 12-13. évfolyam: Intézmények, civil szervezetek Környezeti jogaink
28
A tanórán kívüli környezeti nevelés formái, feladatai: Tanulmányi kirándulások: A tanulóközösség együttes élményszerzése, az együttlét öröme összekapcsolódik
a
természeti
és
épített
környezettel
való
megismerkedéssel. Cél a közösség és a személyiség fejlesztése. Környezetvédelmi szakkör: (hírei az iskola aulájában a Zöld Hírek c. faliújságon jelennek meg) Cél a jövő generációért felelős magatartás kialakítása Feladatai:
- szelektív hulladékgyűjtés koord. -
illegális
hulladéklerakók
feltérképezése
közvetlen
környezetünkben - madármegfigyelés Részvétel versenyeken: Hulladékgyűjtés, környezetvédelmi projektek, filmek készítése Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Verseny Nevezetes
napok
alkalmából
rendezett
versenyeken
rendezvényeken való részvétel: március 22.
a víz világnapja
április 22.
a föld napja
május 10.
madarak és fák napja
május 31.
dohányzásmentes világnap
június 5.
környezetvédelmi világnap
szeptember 16.
az ózonréteg védelmének napja
szeptember 21.
takarítási világnap
október 5.
az állatok világnapja
október 8.
madárfigyelő világnap
december 1.
AIDS elleni világnap
vagy
29
december 21.
a biodiverzitás világnapja
11. Egészségvédelmi program Egészség- és drogstratégia A tanulói személyiséget komplex egészében kell kezelni, fejleszteni, különböző készségekre megtanítani. Nem csak a szellemet, a testet is karban
kell
tartani.
Ehhez
elengedhetetlen
egy
komplex
egészségfejlesztő program, amit nem csak a tanítási órák keretében hirdetünk, de a kollégiumi életvitel is ebben próbál segíteni. 1. A test karbantartása Tanulóinknak
lehetőségük
nyílik
a
testformálás
különböző
formáinak gyakorlására. Minden évfolyamon heti 2 órában testnevelés órák keretében mindenki részesedik a mozgás örömében, a kötelező órák mellett nagyon sokan választják iskolánkban a délután tartott edzéseket is. Tanulóinknak lehetőségük van kosarazni, focizni, aerobicozni, modern- és társastánc órákat venni a hét különböző napjain. A kézilabda szakosztály heti 2 órában, a Veszprémi Egyetemmel kötött szerződés alapján, edzők irányításával aerobic, röplabda, labdarúgás heti 3 x 2 órában. Diákönképzőkörökben kosárlabda heti 2 óra, labdarúgás heti 1 óra, házibajnokság heti 2 óra, teniszezési lehetőség az őszi és a tavaszi időszakokban megoldott. Délutánonként a kollégisták - előzetes egyeztetés után - szabadon használhatják az intézmény tornatermét és a szabadtéri létesítményeit. Néhány tanulónk aktív sportoló, próbáljuk humánusan kezelni mindenkinek ez irányú elfoglaltságát, van országos gumiasztal-, fittness-, kendó bajnokunk, és még folytathatnánk a felsorolást. Mindenki talál magának való sportolási lehetőséget, ha
30
máskor nem is, az évente megrendezett Mikulás-kupán, ahol egy teljes nap szól az egészséges életmódról, reggeltől estig, kicsik-nagyok, szülők, tanárok, testvérek mérik össze tudásukat, rátermettségüket egymással. Ezen a napon a test edzésén kívül szakemberek bevonásával az egészséges életmódra is neveljük tanulóinkat. A témában jártas vendégeink meghívásával a tanulók információhoz juthatnak a nemi betegségek terjedésének formáiról, a dohányzás és a kóros elhízás káros hatásairól, a stressz helyzetek kezelésének metódusairól, jóga és intimtorna fortélyokkal is megismerkedhetnek a téma iránt érdeklődők. 2. A szellem, a psziché fejlesztése Osztályfőnöki órák és kollégiumi estek keretében nagyon sok lehetőség nyílik az egészségkultúra kialakítására. Csak néhány témát érintve a teljesség igénye nélkül: 1. önértékelés - önismeret; 2. Felkészülés és várakozás az igazi társra; 3. Felkészülés a szülői szerepre, a családi légkör; 4. Fogamzásgátlás; 5. Abortusz; 6. AIDS prevenció (Nincs második esély); 7. Veszélyek a drogban; 8. Serdülőkori bőrproblémák Ezen problémák szakszerű megoldásához bizalommal lehet fordulni • az iskola védőnőjéhez • ifjúságvédelmi felelőséhez, drogügyi koordinátorához • és
az
egészséges
életvitel
tanfolyamot
végzett
pedagógusokhoz • a tanfolyamot végzett kollégiumi nevelőkhöz • az osztályfönöki – és egyéb munkaközösségek vezetőihez • a szabadidő szervezőhöz • Külső segítségként a veszprémi Drogambulancia és a KÉKPONT Drogkonzultációs szakembereinek segítségére is számíthatunk
31
• Jó kapcsolatban vagyunk továbbá a Polgármesteri Hivatal gyámügyi
előadójával,
Központtal,
és
a
a
balatonalmádi
balatonalmádi
Családsegítő
Nevelési
Tanácsadó
munkatársaival, akik pedagógusok részére is tartanak előadásokat A drogstratégia A drogstratégia alapjának a prevenciót, a megelőzést tekintjük. A prevenciós tevékenységben az egészség értékének hangsúlyozását és a döntéshozó képesség fejlesztését tartjuk a legfontosabbaknak. Probléma meghatározás A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Dr. Hubert János 2006. október 1. és 2007. március 31. közötti szűrőviszgálatainak összesített eredményei és a 2008. február Számfira Balázs által végzett felmérések alapján készített elemzés felhívta a figyelmünket arra, hogy tanulóinknak nem elég erős a drogokkal kapcsolatos veszélyérzetük, nem érzik a kipróbálás, az alkalmi használat veszélyét. A lelki hozzászokás, a törvényszegés problémáját nem kezelik súlyának megfelelően a tanulók. Nagyon erős a szórakozóhelyek, a baráti társaságok, a kortársak negatív hatása. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a legális drogok használata általános, és a középiskolába kerülés után, különösen a diákok nagykorúvá
válásával
fokozódik.
Szerencséseknek
mondhatjuk
magunkat, hiszen az iskolánk egy kisvárosban, a Balaton mellett található; és tanulóink 60%-a kollégista. A kollégium és az iskola - a „hely szelleme” -, esztétikája; a toleráns légkör; a kis tanulói létszám is mind-mind a prevenció hatékonyságát, kivitelezhetőségét erősíti. Gimnáziumunkban már két éve folyik intenzív drogprevenciós tevékenység. Eddig mindkét évben sikerült az GYISM-OM által kiírt drogprevenciós pályázaton a pályázott összeget elnyernünk. Egy
32
folyamat indult el, az első évben a szakmai szervezet minket, az iskola pedagógusait képezte ki erre a feladatra, tette érzékennyé az adott problémák iránt. A második évben a már elsajátított ismeretek birtokában a szakmai szervezet együttműködésével folytatódott tovább a preventív munka. Szeretnénk, ha ez a folyamat továbbra sem szakadna meg, úgy érezzük, el tudtunk indítani egy olyan nemzedéket, aki a nemet mondás
képessége
mellett
alkalmas
arra,
hogy
megfelelő
kortárskapcsolatai révén képes legyen embertársainak is segítségére lenni, felismerje és sikerrel oldja meg a problémás helyzeteket. Ehhez kellő ismeretekkel kell rendelkeznie a legális és illegális drogok káros hatásairól, a jogi szabályozásról, tisztában lenni a függőség lépéseivel és az esetleges kezeltetési lehetőségekkel. De mindezek közül a legfontosabb, hogy a bajban ne érezze egyedül magát, tudjon és merjen a problémájával valakihez fordulni, merjen segítséget kérni. Minden tanév elején a legális- és az illegális drogokkal kapcsolatban végzünk egy felmérést tanulóink között. Fontos számunkra, hogy pontosan lássuk a problémákat, hogy a struccpolitika helyett a cselekvésnek, a segítésnek tudjuk szentelni energiáinkat. És ezen az úton haladva elérjük a drogstratégiánkban is megfogalmazott hőn áhított „szermentes” iskolát. A program ideális célja a serdülőkori teljes absztinencia elérése, fenntartása, a felnőttkori illegitim szerekre és a dohányzásra vonatkozó absztinencia. Reális célja a serdülőkori legitim és illegitim droghasználat prevalenciájának csökkentése, a visszatérő szerhasználat és az abúzus megelőzése, az egészséges élet, jobb életminőség kialakítása. Feladatok:
33
• A tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztési szemléletmódjának formálása • A tantestület nevelési módszereinek gazdagítása a kölcsönösen egymásra ható tapasztalatokra alapozott módszerrel • A tantestület drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása (fogalmi háttér) • Készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában • A tanulók egészségmegőrző szokásainak alakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása Célcsoportjaink: • A tantestület • A szülők • Az iskola tanulói, akikre a következő általánosnak mondható jellemzés illik: önálló, toleráns, céltudatos, karriervágy jellemzi, sikeres, kollegiális, összetartó, együttműködő, tudásvágya van, motivált, önismeret jellemzi, tud kommunikálni, empatikus személyiség, bátran kiáll a véleménye mellett (szólásszabadsága van). Tanulóinkat veszélyeztető tényezők felsorolása Öröklött gének; hozott szokások; a nem mindig megfelelő tanárdiák-szülő kapcsolat; „Zűr” a családban; Balaton közelsége; szakmai ismeretek hiánya; dac érzés (csak azért is…); „Méjvíz” és egyéb szórakozóhelyek; hiteles példák hiánya az emberi környezetből; programok hiánya; őszinteség hiánya; családi légkör; szabadságvágy; kudarc-élmény bandavezér),
elhárítása; azonosulási
kíváncsiság; vágy;
Disco
kisebbségi
(kortársak, érzés;
falka-,
társtalanság,
34
céltalanság;
túlzott
tömegkommunikáció
leterheltség, (filmekben,
túlzott
videókon
maximalitás;
megjelenő
erőszak,
brutalitás); dohányzásra és alkoholfogyasztásra buzdító reklámok; játéktermek, nagyobb bevásárlóközpontok Tanulóinkat védő tényezők számbavétele Az iskola kis tanulói létszáma (340 fő); általában jó tanár-diák-szülő kapcsolat;
kollegialitás
más
tanulókkal;
egészséges
karriervágy;
céltudatosság; szülők, tanárok, a környezet pozitív példamutatása; nagyon
sok,
szervezett
szabadidős
foglalkozás:
pl:
sportolási
lehetőségek, énekkar, képzőművészeti és egyéb szaktárgyi szakkörök; tolerancia, nagyon nagy fokú önállóság, különösen a kollégistáknál; teljesítménykényszer,
mely
általában
sikerélménnyel
párosul;
Balatonalmádi kisváros miliője; az összetartozás tudata; a kollégiumban különösen nagy az odafigyelés a másikra; kortárs kapcsolatok; nagy fokú önismeret és egyéni felelősség érzése. Célkitűzés: A tantestület felé: - egységes gondolkodás, hozzáállás elérése • az ismeretek bővítése, továbbképzések • az adott tantárgyakba való beépítés, osztályfőnöki órákon bővebb információcsere A szülők felé:
- ismeretek bővítése • együttgondolkodás és cselekvés
Tanulók felé:
- megszüntetni a tanulók „droghasználatát” • az új tanulók és a régiek közötti együttműködés • döntéshozó képesség fejlesztése, tudjon nemet mondani • önismeret fejlesztése
35
• kortárssegítő képzéseken minél nagyobb számú részvétel szorgalmazása A program módszerei A diákoknak tartandó program módszerére általánosan jellemző, hogy az órák interaktív csoportfoglalkozások keretén belül zajlanak, amelyeken a foglalkozásvezetőn kívül más felnőtt (pedagógus, iskolaorvos, stb.) nem vesz részt. Információközlés: - ténybeli információk mellett demonstrációs célból gyógyult drogbeteg beszámolója Érzelmi nevelés: - érték tisztázó beszélgetések, készségfejlesztés Társas hatás: - ellenállási készségek fejlesztése: NEM-et mondás, hiedelmek tisztázása, szerepjátékok és szituációs játékok Integrált társas hatás és kompetencianövelő megközelítés: - személyes- és társas készségfejlesztés Középtávra tervezett drogstratégiánk, mely minden évfolyamra kiterjed, s számításba veszi, a GYISM-OM által évente kiírt drogprevenciós pályázat útján nyerhető anyagi forrást. Drogprevenciós foglalkozások tematikája évfolyamonkénti bontásban A diákok számára kidolgozott prevenciós foglalkozások felépítése évfolyamonként (5x45 perc) 9. évfolyam: (hangsúlyos:
a
serdülőkori
problémák
feltárása,
a
konfliktuskezelés, kortárs kapcsolatok) • Serdülőkori kockázatkereső magatartás és a stresszel való megküzdés
36
• Konfliktuskezelés
és
probléma
megoldás
a
kortárs kapcsolatok körében, a kortárssegítés szerepe a droghasználat elkerülésében • Nemet mondás a kortársak és a kortárs csoportok nyomásának ellenére • A média hatása a drogfogyasztásra, az erőszakra 10. évfolyam:
(hangsúlyos: családi és kortárs hatások befolyásoló szerepe, pozitív/negatív) • Konfliktuskezelés
és
probléma
megoldás
a
kortárs kapcsolatok körében, a kortárssegítés szerepe a droghasználat elkerülésében • „Biztonságos szórakozás”, a diszkódrogok és a szermentes szórakozás lehetőségei • A média hatása a drogfogyasztásra, az erőszakra 11. évfolyam:
(hangsúlyos: a drogok egészségkárosító és jogi következményei) • Legális és illegális drogok fajtái, hatásai • Drogkarrier
kialakulása,
a
droghasználat
következményei • Az
illegális
drogokkal
kapcsolatos
jogi
következmények 12. évfolyam:
(hangsúlyos: a tartós fogyasztás élettani hatásai) • Drogkarrier kialakulása, a droghasználat következményei • Az
illegális
drogokkal
kapcsolatos
jogi
következmények • A tartós droghasználat élettani hatása, a gyógyulás útja, segítő helyek
37
• A legális és illegális drogfogyasztó hatása a családra,
a
társadalomra,
születendő a
gyermekre,
a
szerepe
a
családok
drogmegelőzésben A tanári kar részére tartandó drogprevenciós foglalkozások tematikája A foglalkozások módszere előadás, amelyen belül lehetőség van a témák interaktív feldolgozására. Pedagógusoknak: cél: Az iskolai drogstratégiának megfelelően a tanulókkal folytatott preventív munka tapasztalatai, valamint elméleti ismeretek alapján a mindennapi pedagógiai munka javítása az egészségnevelés területén A foglalkozásokra az évközi nevelési értekezleteken kerülne sor 2 órás bontásokban (8 x 45 perc) • A droghasználat felismerésének jegyei • Az illegális droghasználattal kapcsolatos jogi kérdések, különös tekintettel a pedagógus jogokra és kötelességekre, mit tehet és mit nem adott szituációban a pedagógus (szerepjátékokkal) • A gyógyulás útja, segítő helyek, a hazai droghelyzet ismertetése Beszámoló a tapasztalatokról, az iskolai felmérés ismertetése
Rövidtávú stratégia Felméréseink, szülői visszajelzések és tapasztalataink alapján iskolánkban a legnagyobb problémát a legális szerfogyasztók jelentik. A tanári kar a szülői munkaközösséggel egyetértésben határozottan
38
szeretné a dohányzók számának csökkentését, mely cél eléréséhez a következő eszközöket használnánk. - A szabályokat megszegők büntető pontokat kapjanak, melyek közösségi munkával kiválthatók, mielőtt egyéb fegyelmi büntetéseket adnánk. - Az osztályfőnökök és a vezetőség hangsúlyozza többször is a házirend ide vonatkozó részének betartását, előre jelezve, hogy amennyiben nem észlelünk változást, a házirend megengedő részét szigorúbbá fogjuk tenni. Az alkoholfogyasztás mellett eddig is meglévő intézkedések mellé az iskola vásárol egy digitális alkoholszondát, mely a kétséges esetekben használható. Javasoljuk az osztályfőnöki órák és a heti csoportfoglalkozások keretében nyomatékosan felhívni a diákok figyelmét a veszélyekre, tudva azt, hogy a korábbi módszerek ma már elavultak. A megfelelő fizikai állapot elérése és megtartása érdekében növeljük a délutáni sportfoglalkozások számát és fajtáját, melyhez a megfelelő oktatók megkeresésében és a szükséges pénz előteremtésében a szülők is segítségünkre lesznek. 2009 őszétől szeretnénk meghonosítani az Egészségnapot, melynek célja, hogy a tanulókat az egészséges életmód felé tereljük. Így szakemberek tartanának előadást a témában, miközben együtt főznénk és játszanánk az egészséges táplálkozás és a mozgás népszerűsítéséért, s reméljük, a lelki egészség megőrzéséért is. Úgy gondoljuk, ezzel a programmal egy komplex egészségmegőrző programot adunk diákjainknak, akik elsajátítják azokat a túlélési mechanizmusokat, amelyek átsegíthetik őket a krízishelyzeteken anélkül, hogy egyáltalán szerekhez nyúlnának. A drogstratégia céljainak
39
megvalósításához szakmai segítséget az iskolaorvostól, a védőnőtől, az iskolapszichológustól, különböző szakmai szervezetektől, A KÉKPONT Drogkonzultációs Központtól és a veszprémi Drog-ambulanciától kérünk. A tapasztalatok alapján ezen drogstratégiát évről évre bővítjük és kiegészítjük, azaz aktualizáljuk.
12. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái Az iskola kapcsolatrendszere: a) A szülői házzal A tanulók harmonikus fejlődésének szempontjából rendkívül fontos, hogy az iskola és a család között összhang alakuljon ki. Ha ez nem is jelent minden esetben teljes nézetazonosságot, el kell érnünk, hogy egymás értékeit tiszteljük, az eltéréseket toleráljuk, nevelő munkánkban figyelembe vegyük. Az iskola évente fogadóórát és szülői értekezleteket tart, amelynek időpontjait az éves munkatervében rögzíti, ahol tájékoztatni tudjuk a szülőket az aktuális eseményekről, értékelhetjük az osztály és egyes tanulók iskolai tevékenységét. Az egyéni problémák megbeszélésére hetente egy alkalommal az órarendben megjelölt időben fogadóórát tart minden szaktanár, amikor a szülő folytathat.
telefononon is megbeszélést
Ezekre a megbeszélésekre a tanulók is meghívhatók. Az
iskolai ünnepélyek, megemlékezések és programok is jó alkalmat adnak a szülők és a tanárok közös eszmecseréjére. Ha a tanuló magatartásával, tanulmányi munkájával kapcsolatban súlyos kifogások merülnek fel, az osztályfőnök az ellenőrzőkönyv útján
40
megbeszélést kezdeményezhet. A törvényi előírások megszegése esetén ajánlott levélben kell értesíteni a szülőt az eseményről és az iskolavezetéssel közös megbeszélést kell javasolni. A
szülők
szervezett
véleménynyilvánítása
az
osztály
Szülői
Munkaközösségeken keresztül valósulhat meg, képviselőik előzetes egyeztetés
után
közvetlenül
az
igazgatóhoz
is
fordulhatnak.
Felvetéseikre legalább harminc napon belül érdemi választ kell kapniuk. Az iskolai szintű problémákat, a törvényi előírás szerinti egyeztetéseket az iskolaszéken keresztül tudják megoldani. A szülői házzal tartott szoros kapcsolataink ünnepélyes formája a tanulók bemutatkozó estje, amelyet legalább kétévente rendezünk meg és ezen
az
eseményen
minden
tehetséges
tanulónk
fellépését
szorgalmazzuk. b) Más iskolákkal: Az általunk szervezett nyílt napokra várjuk az összes érdeklődő általános iskolás tanulót és szüleiket. Kiemelt
szerepet
játszik
a
hazai
és
külföldi
két
tannyelvű
gimnáziumokkal kiépített kapcsolataink ápolása és továbbfejlesztése, rendszeres diákcserék szervezése szaktanári, kollégiumi és iskolavezetési szinten is. c) Felsőfokú intézményekkel: A Veszprémi Egyetemmel fenntartott regionális gyakorlóiskolai együttműködés mellett előzetes egyeztetés után szívesen fogadjuk más egyetemek és főiskolák tanárjelöltjeit, tanszékek és oktatók látogatásait. d) Nemzetközi kapcsolatok:
41
Kiemelt
fontosságúnak
középiskolákkal
való
tartjuk
más
külföldi
kapcsolattartást,
a
két
rendszeres
tannyelvű tanár
és
diákcseréket. A diákcserék lebonyolításánál elsőséget biztosítunk annak a szempontnak, hogy
minél több tanulónk ismerje meg
az angol
nyelvterület országainak életét, kultúráját és civilizációjat. Kiutazáskor prioritást élveznek azok a tanulók, akik még nem jártak ezekben az országokban, illetve példás magatartással és kiemelkedő tanulmányi eredményekkel méltóképpen tudják képviselni iskolánkat, régiónkat és hazánkat. A Socrates programon, Mobilitas pályázatokon, EU-s és nemzetközi pályázatokon és projectek keretein belül olyan külföldi tanintézményekkel működünk együtt, amelyekkel közös célokat, feladatokat vagy kölcsönös érintkezési pontokat találunk. Keressük a további külföldi szponzorálási lehetőségeket, amelyekkel diákjaink külföldi tanulmányútjaihoz fokozottabb mértékben tudunk hozzájárulni. Helyi tantervek A helyi tanterveket az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendeletével módosított, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet, 202/2007. (VII.31.) Korm.rend. és az érettségi részletes vizsgakövetelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet alapján készítettük.
A balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium tantárgyi rendszere és heti óraszámok
Tantárgy
Éves óraszámok 9.
10.
11.
12.
13.
42
Magyar nyelv és irodalom
1+1
1+2
1+2
1+2
1+3
2+3*
2+4*
3
3
5*
5*
(külön tárgyakként tanítva)
2
3
Történelem
Emberismeret, etika Angol nyelv
1 19
5
5
Angol nyelvi civilizáció 2. idegen nyelv
5
5
4
4
2
2
4
2*
4+2 Matematika
Informatika
2
2
4
3
3
3
5*
5*
1
Bevezetés a filozófiába
1
Fizika
2
Biológia
2
2
2
2
4*
4*
2
2
4*
4*
Kémia
2
3
2*
2*
Földünk és környezetünk
2
2
2*
2*
Ének-zene
1
1
Rajz és vizuális kultúra
1
1
Testnevelés és sport
2
2
2
2
2
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
Modulok: Társadalomismeret
1
43
Tánc és dráma
1
1
Mozgókép és médiaismeret Művészetek
1 1
1
Kötelező óraszám
32
31
32
Kötelezően választható
28
26
4
5
* Az emelt szintű oktatás heti óraszámai Célnyelven oktatott tantárgyak:
történelem matematika biológia angol célnyelvi civilizáció
Az intézmény tantervi terve csak a szabadon tervezhető órák óratervi felhasználásával biztosítható. Csoportbontás:
angol nyelv*
biológia
célnyelvi civilizáció
informatika
történelem
testnevelés
matematika
2. idegen nyelv
*Angol nyelvből 9. évfomyamon 12 fős kiscsoportok Emelt szintű felkészítést a kötelező érettségi tantárgyakon és a második idegen nyelv tantárgyakon kívül a biológia, a fizika, a kémia és az informatika tantárgyak közül minimum kettőből indítunk az alábbiak szerint: Minden tanév március 20-ig az intézmény meghirdeti az emelt szinten oktatott tantárgyakat. Az előzőekben megjelölt tárgyak (biológia, fizika, kémia, informatika) közül abból a kettőből vagy háromból indítunk emeltszintű oktatást, amelyre a legtöbben jelentkeznek. Azonos számú jelentkezés esetén az érintett diákokkal és szaktanárokkal való
44
megbeszélés után a tantestület dönt az emelt szinten oktatott tantárgyakról. A végső jelentkezési határidő: május 20.
Tankönyvek kiválasztásának elvei, szempontjai 1. Tartalmi szempontok - A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere lefedi-e az adott tantárgy tantervi anyagát - Mennyire igényes szemléltető anyagot tartalmaz - Figyelembe veszi-e a korosztály megismerő tevékenységének életkori jellemzőit, fejlődési, fejlesztési szükségleteit - Milyen oktatási stratégiát képvisel - A feladatok mennyire változatosak tartalom, típus, nehézségi fok, funkció tekintetében 2. Formai szempontok - Milyen a tankönyv nyelvi megformáltsága - Milyen az ábrakészlet, betűtípus - Eligazodik-e a korosztály a jelrendszerében 3. Egyéb szempontok - Szükséges-e kiegészítő könyv - Mekkora anyagi terhet ró a könyv megvásárlása a szülőre Magasabb évfolyamra lépés feltételei A magasabb évfolyamra lépés általános feltétele a tantárgyak helyi tervében megfogalmazott továbbhaladási feltételek teljesítése, azaz
45
minden tantárgyi részegység, témakör követelményeinek minimum elégséges szintű teljesítése. A 10. évfolyamra csak annak a tanulónak javasoljuk a továbblépést, aki angol nyelvből a 9. évfolyam tantárgyi követelményeit minimum közepes szintűre teljesíti. Aki bármely tantárgyból eredménytelenül zárja az adott tanévet, javítóvizsgára bocsátható. Sikeres javítóvizsga esetén magasabb évfolyamra léphet. Évfolyamismétléssel folytathatja tanulmányait az, akinek javítóvizsgája nem sikerül. Akinek igazolt és igazolatlan mulasztásai meghaladják a tanévi 250 órát, illetve aki egy-egy tantárgyból az évi óraszám 30 %-án nem vett részt, annak továbbhaladásáról a tantestület A közoktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM rendelet alapján dönt. Az iskolai beszámoltatás formái A
munkaközösségek
részletes
tantárgyi
követelményei
a
helyi
tantervekben olvashatók. Ezek egybehangzó összegzése az alábbiakban foglalható össze: a tantárgyi célok, feladatok által megszabott követelményeket tekintjük a beszámoltatás és az értékelés alapjának. Maga a beszámoltatás és értékelés kiterjed a tanulási folyamatokra és azok eredményeire is. Az ellenőrzés és értékelés folyamatosságával kívánjuk segíteni tanulóinkat önmaguk megismerésében, tanulási technikájuk pontosításában és fejlesztésében. Az értékelés az egyes tantárgyak és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő tanulási tevékenység széles körére terjed ki, azaz:
46
- A gondolkodás elemi műveleteire (analízis és szintézis), a logikai műveletekre
(összehasonlítás,
soralkotás,
csoportosítás,
halmazképzés, fogalom és ítéletalkotás) - A figyelemre, lényeglátásra, problémaérzékenységre, kreativitásra - Emlékezeti tevékenységre:
a megértés,
megőrzés,
felidézés
megfelelő összekapcsolásaira - A szóbeli kifejezőkészségre, a nyelvhasználat
tisztaságára,
szabatosságára (állandó fejlődésében) - A tantárgy iránti érdeklődésre, aktivitásra; a természet és társadalom törvényeihez való érzelmi viszonyulásra (a természet megóvása, a társadalmi környezetmegismerése és a humanista értékek tisztelete). Iskolai írásbeli beszámoltatások 1.
Formái, rendje, korlátai:
1.1.
Röpdolgozat: előző 1-2-3-4 tanórai anyag számonkérése. Előzetes bejelentés nélkül íratható korlátozás nélkül.
1.2.
Témazáró dolgozat: egy-egy nagyobb anyagrész számonkérését szolgálja. Az íratás előtt minimum egy héttel be kell jelenteni. Egy tanítási nap maximum 2 témazáró íratható.
1.3.
Progress teszt: angol nyelvből hetente általában péntekenként írják a 9. évfolyam tanulói. Az íratások rendjét a tanév első óráján ismerteti a csoportvezető tanár.
1.4.
Vizsgadolgozatok: angol nyelvből az alábbi rend szerint
1.4.1. A
9.
évfolyamon
évi
3
vizsgahét,
az
intézmény
éves
munkatervében előre meghatározott időpontokban. A vizsgahéten az
írásbeli
nyelvvizsgának
megfelelő
feladatsorokat
kell
megoldani. 1.4.2. 10. és a 11. évfolyamokon félévkor írásbeli vizsgát tartunk. A 12. évfolyamon év végén vannak írásbeli vizsgák.
47
1.4.3. A 13. évfolyamon félévkor van vizsgadolgozat. 1.4.4. Vizsgahéten az adott évfolyamban más tantárgyból nem lehet témazáró dolgozatot íratni. 2.
Súlya és szerepe a tanulók tudásának értékelésében
2.1.
A röpdolgozatok feladata a tanítási-tanulási folyamat során az eredményes tanulás elősegítése. Szerepe a tanulók formatív, nyomon követő mérése. Feleletértékű.
2.2.
A progress test speciális feladatot tölt be az angol nyelvi oktatásban. Egyszerre nyomon követő és szummatív szerepű mérés. Az osztályzatok megállapításakor 1/3 arányban számítjuk be.
2.3.
A témazáró dolgozatok és a vizsgadolgozatok feladata az összegzés. A témazárók kb. 75 %-ban határozzák meg az osztályzatokat. Angol nyelvből a témazárók és a vizsgadolgozatok 1/3 – 1/3 arányban határozzák meg az osztályzatot.
Szóbeli beszámoltatás 3.1. Angol nyelvből a 9. évfolyamon évi 3 viszgahét van, az intézmény éves munkatervében előre meghatározott időpontokban. A vizsgahéten a szóbeli nyelvvizsgának megfelelő feladatsorokat kell megoldani. 3.1.1. Angol nyelvből szóbeli vizsgákat félévkor tartunk a 12. évfolyamnak, év végén pedig a 10. és 11. évfolyamnak. 3.1.2. Tanulmányi részvizsga magyar nyelv és irodalomból a 11. évfolyam végén.
48
3.1.3. Tanulmányi részvizsga történelemből a 12. évfolyam végén. 3.1.4. Tanulmányi részvizsga eredménye azonos értékű két témazáró jegy eredményével. Gyakorlati beszámoltatás Tánc és dráma, mozgókép és média tantárgyakból a tantárgynak megfelelő anyagból gyakorlati beszámoltatás. A testnevelés tantárgy számonkérése gyakorlatban történik. Az értékelés fő szempontja a tanulók fizikai képességeinek önmagukhoz mért fejlődése. Tánc és dráma modulból a 9-11-12. évfolyam osztályzatát 20 %-ban a gyakorlat, 80 %-ban az elmélet határozza meg. Mozgókép és média modulból az osztályzatot 50 %-ban a gyakorlat és 50 %-ban az elmélet határozza meg. A tanulók teljesítményének minősítése A nemzetközi összehasonlításra is alkalmas bővített magyar skálát alkalmazzuk az angol nyelv és a célnyelvi tantárgyak értékelésekor, amely egyben a tanulók motiválására, valamint a szülők tájékoztatására is megfelelőbb, mint a hagyományos szűk skála. Tizenkettes skálánk: 1= elégtelen; -2,2 +2 = elégséges; -3,3,+3 = közepes; -4,4,+4 = jó; -5, 5 = jeles A fenti értékelések félévi és év végi összegzése már előjelek nélkül történik, ezáltal a hatályos és szabványos magyar osztályozás és értékelés előírásainak is megfelel. Dolgozatoknál, teszteknél az érdemjegy mellett indoklásul fel kell tüntetni a számokkal megegyező szöveges, százalékos, illetve pontszámbeli értékelést is, ügyelve ezek teljes összhangjára. Ez teszi világossá a tanuló és a szülő számára az abszolút és relatív értéket, ezek tartalmát. Havonta átlagban minimum 1
49
osztályzatot kell szereznie minden tanulónak. Az érdemjegyet az egyéb értékeléssel együtt a tanuló és a szülő tudomására hozzuk. A szaktanár a tanév elején minden csoportjában ismerteti a tantárgyi és formai követelményeket, a teljesítmények és az érdemjegyek közötti összefüggéseket (egy-egy anyag számonkérése, vagy a tanév egészére vonatkozóan) a számonkérések várható számát, az értékelés módját, a hiányzás vagy rossz teljesítmény esetén az érvényes pótlási vagy javítási lehetőségeket. A fentiek meghatározása a munkaközösség hatáskörébe tartozik. A félévi értesítő érdemjegyei az adott időszak részteljesítményéről szólnak és tájékoztató jellegűek. Az év végi bizonyítványban elégtelen a minősítés, ha az adott tantárgy minimum követelményeit a tanév folyamán nem teljesítette a tanuló. A további minősítési fokozatok a kialakult pedagógusi gyakorlatnak, a szaktanár által a tanév elején ismertetett követelményeknek és eljárási szabályoknak megfelelőek. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A magatartás és a szorgalom értékelésének formái - kéthavonta rendszeresen az osztályközösség és az osztályfőnök együttes megbeszélése során - félévkor és év végén a nevelőtestület egyetértésével - a szorgalmi osztályzat figyelembe veszi az egyéni képességeket és a tanuláshoz való viszonyt, a magatartásnál a közösséghez való viszonyt - négy fokozatú minősítést alkalmazunk Minősítések Magatartása PÉLDÁS annak a tanulónak, aki - betartja a házirendet,
50
- az iskolában tanórán és tanórán kívül az együttélési szabályok szerint viselkedik, - felelősen szól bele az osztály életébe, szerepet vállal az osztály és az iskola programjaiban, - vigyáz az iskola berendezéseire, tisztaságára, természeti környezetére, társai tulajdonára, és másokat is erre ösztönöz, - magatartását tudatos fegyelem, önfegyelem jellemzi, - képes reális értékelésre, önálló véleményalkotásra. JÓ - a házirendet betartja, - maximum 3 igazolatlan órája van, - bár nem kezdeményező, de részt vesz az osztály és az iskola programjaiban, - tudatos fegyelem és önfegyelem jellemzi, - vigyáz az iskola berendezéseire, tárgyaira, természeti környezetére, társai tulajdonára. VÁLTOZÓ - a követelményeket, a házirendet csak részben tartja be, - maximum 6 igazolatlan órája van, - társaihoz való viszonya változó, - felelőtlen a közösség iránt, de tudatosan nem árt neki - az osztály és az iskola közösségi munkájában csak vonakodva vesz részt, esetleg közömbös, - hajlamos a fegyelem megsértésére, - felelőtlenségből kárt okoz az iskola tárgyi- természeti környezetében, társai tulajdonában.
51
ROSSZ - a házirend követelményeit súlyosan és tudatosan megszegi, - 6-nál több igazolatlan órája van, - hanyag munkájával és fegyelmezetlenségével súlyosan hátráltatja tanulótársai tevékenységét, - elutasítja a környezet segítő szándékát, - szándékosan kárt okoz az iskola, illetve társai tulajdonában. c) Szorgalma PÉLDÁS annak a tanulónak, aki - képességeinek megfelelően vagy azt meghaladó erőfeszítéssel tanul, - munkáját alaposság, rendszeresség, fokozódó igényesség jellemzi, - külön feladatokat és megbízásokat vállal és ezt kiváló eredménnyel teljesíti, - képes az önálló munkavégzésre, - tudatosan készül a továbbtanulásra. JÓ - képességeinek megfelelően tanul, - vállalt feladatait jól elvégzi, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - a kötelező tananyagon kívüli ismeretszerzésre tanári ösztönzésre van szüksége. VÁLTOZÓ - tanulmányi munkájában ingadozó, - figyelmetlen, pontatlan, - gyakran csak tanári biztatásra, figyelmeztetésre végzi el feladatait, - szétszórt, kevésbé érdeklődő.
52
HANYAG - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, - iskolai feladatait nem végzi el, - kötelességeit felszólításra sem hajlandó elvégezni, - a tanulás iránt érdektelenséget, közönyt tanúsít, - egy vagy több tárgyból nem teljesíti a tanulmányi követelményeket. A jutalmazás és a büntetés helyi rendszere A jutalmazás rendszere - a jutalmazás lehet egyéni és csoportos - adhatja: szaktanár, osztályfőnök, nevelőtanár, kollégiumvezető, igazgató, tantestület - formái: szóbeli és írásbeli - dicséret adható:
kiváló
tanulmányi
tevékenységért,
munkáért,
szaktárgyi,
sportversenyeken
való
szakköri
kulturális
és
eredményes
szereplésért, kiemelkedő közösségi munkáért, az iskola hírnevét öregbítő tevékenységért. A büntetés rendszere A büntetés: arányos az elkövetett szabályszegéssel, nem lehet megalázó és kollektív, egyszerre csak egyféle lehet, abban az intézményrészben adható, ahol elkövették (gimnázium, kollégium) Fokozatai: szaktanári, nevelőtanári, osztályfőnöki, kollégiumvezetői, igazgatói, nevelőtestületi
53
A figyelmeztetéseket mindig be kell írni a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynaplóba. A kollégiumi figyelmeztetésekről is írásban kell értesíteni a tanulót és a szülőt. Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A szaktanár olyan szóbeli és írásbeli feladatokat adhat otthon elvégzendő munkaként, amelyek a tanórán vett ismeretek elsajátítását, elmélyítését, begyakorlását és a képességfejlesztést szolgálják. A feladatok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a tanuló több tantárgyból is kap otthoni feladatot. A modulok helye, értékelése és beszámítása az évfolyam sikeres befejezésébe A moduloknak (dráma, társadalomismeret, művészetek, mozgókép és média) önálló helyi tantervük van, önálló tantárgyak intézményünk tantárgyi rendszerében. A helyi tantervek tartalmazzák a modulok követelményrendszerét és a továbbhaladás feltételeit. A minősítés, értékelés a többi tantárgyéhoz hasonló. A magasabb évfolyamra lépés feltételei című részben leírtak a modulokra is érvényesek. A modulok tantárgyi követelményeinek eredményes teljesítése feltétele az évfolyam sikeres befejezésének. Fizikai fittségi mérések az iskolai testnevelésben Intézményünkben a tanulók fizikai állapotának mérésére a Hungarofit módszert alkalmazzuk évente kétszer, ősszel és tavasszal. Azért választottuk az említett módszert, mert az évek során már kipróbáltuk, és megítélésünk szerint sokoldalú és objektív képet ad a tanulók fizikai fejlődéséről.
54
A gimnazisták esetében a mérések viszonylag gyorsan elvégezhetőek. A Fitszoft program használatával az eredmények feldolgozása gyors, így a visszacsatolás a diák, szülő, testnevelő számára időben és folyamatosan biztosítható. Érvényességi rendelkezések: Pedagógiai programunk alapjai az alábbi törvények, rendeletek és távlati elképzelések előírásai szerint és szellemében készültek: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a módosított kormányrendelet;
a
művelődési
és
100/1997. (VI.13.)
közoktatási
miniszter
26/1997.(VI.10.) MKM rendelete; a módosított 11/1994. MKM rendelet a kerettantervek kiadásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelete; 202/2007. (VII.31.). Korm. rend., Veszprém megye közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve. A jelen pedagógiai program ismerete alapján a Diákönkormányzat és az Iskolaszék egyetért annak tartalmával, a nevelőtestület pedig a fenti programot jóváhagyta. A balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium pedagógiai programja 2008. június 27-étől érvényes. A pedagógiai program módosításának módja és indoka: 1. Jogszabályi változás esetén az előírt módon és időben történik a módosítás. 2. Ha a felsőoktatási felvételi eljárásban lényeges változás következik be, akkor a következő tanévben az ennek megfelelő módosítást végrehajtjuk. 3. Ha az érettségi eljárásban vagy a szaktárgyi követelményrendszerben lényeges változások következnek be, akkor a következő évben a szükséges változtatásokat végrehajtjuk.
55
Mind a három esetben az eljárás kezdeményezője az igazgató. 4.
A munkaközöségek a szükséges felülvizsgálatok eredményeként
kérhetik a pedagógiai program módosítását, amelynek elfogadásáról a nevelőtestület dönt. 5. A nevelőtestület egyharmadának írásos javaslatára nevelőestületi értekezlet kezdeményezhető, amely a módosításról dönt. A pedagógiai program egy-egy példányát az iskolatitkárnál, a könyvtárban és az intézmény honlapján az érdeklődők számára hozzáférhetővé tesszük. Jelen
pedagógiai
programot
a
fenntartó
Veszprém
Megyei
Önkormányzat Közgyűlése elé terjesztve támogatásra és elfogadásra javasoljuk, mert: 1.
megfelel a törvény rendelkezéseknek;
2.
lehetőséget ad a tanulóknak az emelt szintű két tannyelvű érettségi vizsga letételére;
3.
biztosítja az átjárhatóságot iskolánkból más iskolák felé, illetve más iskolákból
a
mi
iskolánk
felé,
amennyiben
felvételi
kritériumainknak megfelelnek az ide jelentkező tanulók; 4.
a fenntartó által meghatározott speciális iskolai feladatokat tartalmazza és intézményünkről a fenntartó is úgy nyilatkozott, hogy:” külön kell kezelni az ötéves balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnáziumot;
5.
a Diákönkormányzat képviselői a tervezetet megismerték és támogató véleményükről biztosították a tantestületet;
6.
az iskolaszék a tervezet elkészítése előtt az eddig elért magas színvonal megtartása és továbbfejlesztése mellett foglalt állást;
56
7.
a tervezetet a tantestület megtárgyalta, megszavazta és a fenntartó maradéktalan támogatására számítva ezennel felterjeszti.
Balatonalmádi, 2009. augusztus 31.
A Pedagógiai Program módosítását, aktualizálását a NAT-tal és Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási
a
Esélyegyenlőségi
Helyzetelemzésével és Intézkedési Tervével a tantestület megvitatta és elfogadta. Balatonalmádi, 2009. augusztus 31. Kovácsné Fodor Veronika igazgató
