PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014

PEDAGÓGIAI PROGRAM I.

2014.

Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai program 2014

TARTALOMJEGYZÉK

I.

BEVEZETÉS a közös igazgatású intézmény pedagógiai programjához 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

II.

Adatok az intézményről Az intézmény tevékenységének bemutatása A nevelő-oktató munka körülményei Az iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallása Az Integrációs Pedagógiai Program bevezetése iskolánkban A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések Legitimációs záradékok

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGOZATOK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

1. Az iskola nevelési programja 1. 1. Pedagógiai alapelveink 1. 1. 1. Nevelés és oktatás 1. 1. 2. Részvétel a közéletben 1. 2. Az iskola pedagógiai tevékenységének értékrendszere 1. 2. 1. Az emberi magatartás általános értékei 1. 2. 2. Az intézményünk által kitűzött értékcélok 1. 3. Az iskolában folyó nevelés-oktatás céljai, feladatai, a pedagógiai eszközök és eljárások formái 1. 3. 1. Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei 1. 3. 2. A napközi otthonos nevelés célja, feladatai, egész napos iskola 1. 3. 3. Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelező tananyaga elsajátításának keretei 1. 3. 4. Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások 1. 4. Pedagógiai folyamataink 1. 4. 1. A tanítás-tanulás területei 1. 4. 2. Fejlesztési területek – nevelési célok 1. 4. 3. Kulcskompetenciák 1.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.6. 1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai 1.6. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 1.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.7. 1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok 1.7. 2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai 1.7. 3. A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai 1.7. 4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai 1.8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 2


1.9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1. 9. 1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 1. 9. 2. A különleges bánásmódot igénylő tanulók felzárkózását segítő program 1. 9. 2.1. Az SNI tanulók sérülés típusához és fokához igazodó fejlesztő program Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs órák heti időkerete 1.9.2.1.1. Pszichés fejlődési zavar 1.9.2.1.2.Hiperaktivitás és figyelemzavarok esetében kiemelt feladatok 1.9.2.1.3. Beszédfogyatékos tanuló esetén kiemelt feladatok 1.9.2.1.4. Hallássérült tanuló esetén kiemelt feladatok 1.9.2.1.5. Mozgásfogyatékos tanuló esetén kiemelt feladatok 1.9.2.1.6. Autizmus esetén kiemelt feladatok 1.9.3. Iskolapszichológia 1.9.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása 1.9.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 1.10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 1.11. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.11. 1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 1.11. 2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák 1.12. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.12. 1. A vizsgaszabályzat célja 1.12. 2. A vizsgaszabályzat hatálya 1.12. 3. Az értékelés rendje 1.13. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 1.14. A felvételi eljárás különös szabályai 2. Az intézmény helyi tanterve 2. 1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2. 2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2. 3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2. 4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2. 5. A választott kerettanterv megnevezése 2. 6. A választott kerettanterv feletti óraszám 2. 7. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2. 8. Mindennapos testnevelés 2. 9. Projektoktatás 2.10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.11. 1. Írásbeli feladatok értékelése 2.11. 2. Szóbeli értékelés 2.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 2.13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 2.14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 2.15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.15. 1. Az iskola egészségnevelési elvei 2.15. 2. Az iskola környezeti nevelési elvei 2.15. 2. Az egészségnevelés várható eredményei 2.15. 3. Komplex intézményi mozgásprogram 3


2.15. 4. Az iskola környezeti nevelési programja 2.15. 5. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek 2.16. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.16.1. A magatartás értékelésének elvei 2.16.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei 2.16.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

III.

A KÖZÉPISKOLAI TAGOZAT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

1. Nevelési program A középiskolában folyó nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Fejlesztési területek – nevelési célok Kulcskompetenciák Nyolcévfolyamos gimnázium Négyévfolyamos gimnázium Szakközépiskola Felnőttoktatás 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Komplex intézményi mozgásprogram 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitatt tanulók felzárkóztatását segítő program Az SNI tanulók sérülés típusához és fokához igazodó fejlesztő program 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 1.11. A felvételi eljárás különös szabályai 1.12. Az elsősegély-nyújtói alapismeretek elsajátítása 1.1.

2. Helyi tanterv 2.1. Az intézmény tagozatainak óraterve 2.2. A tanuló tudásának minősítése 2.3. A tanulók fizikai állapotának mérése 2.4. Az esélyegyenlőség érvényesítése 2.5. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.6. Felvétel és az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 2.7. Követelményrendszer és az állami vizsgák 2.8. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei 2.9. A helyi tanterv forrásai 4


IV.

A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

V.

A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK SZAKMAI PROGRAMJA Kereskedő

VI.

MELLÉKLETEK:

Eszköz- és felszerelésjegyzék Általános iskolai intézményegységek Középiskolai intézményegység Kollégium

5


I. BEVEZETÉS 1. Adatok az intézményről Az iskola neve: Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium címe: 5350 Tiszafüred, Baross Gábor u. 36. Rövid neve:

Kossuth Lajos Gimnázium

Tagintézményei és telephelyei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 8.

Kollégiuma Kossuth Lajos Általános Iskolája Balkay Pál Általános Iskolája Nagyiváni Általános Iskolája Tiszaderzsi Általános Iskolája Tiszaigari Általános Iskolája Vasvári Pál Általános Iskolája Tiszaszőlősi Általános Iskolája Tomajmonostorai Általános Iskolája

5350 Tiszarüred, Fő út 63. 5350 Tiszafüred, Kossuth tér 2. 5362 Tiszaörs, Rákóczi u.7-9. 5363 Nagyiván, Fő út 65. 5243 Tiszaderzs, Fő út 22. 5361 Tiszaigar, Petőfi u. 10-12. 5322 Tiszaszentimre, Kisfaludy köz 1. 5244 Tiszaszőlős, Alkotmány út 12. 5324 Tomajmonostora,Széchenyi út 59.

Az intézményfenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ /1051 Budapest, Nádor u. 32./ Tiszafüredi Tankerülete 104003 /5350 Tiszafüred, Kossuth tér 1./

Az intézmény alaptevékenysége: Általános iskolai nevelés-oktatás 1-8. osztályig Napköziotthonos ellátás minden évfolyamon Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása Gimnáziumi nevelés-oktatás négy- és nyolcosztályos tagozaton /5-12.évf./ Szakközépiskolai nevelés-oktatás és a hozzá kapcsolódó szakképzés -kereskedelmi jellegű - 54 341 01 OKJ számú kereskedő Kollégiumi ellátás Felnőttek gimnáziumi oktatása esti tagozaton ECDL- vizsgáztatás

6


2. Az intézmény tevékenységének bemutatása Intézményünk 2005 júliusában intézmény-átszervezés után általános iskolai és középiskolai komplex feladatokat ellátó közös igazgatású intézmény lett. Az általános iskola és a korábban gimnáziumi, szakközépiskolai és kollégiumi feladatokat ellátó iskola programjait, az eltérő szervezeti kultúra elemeit megpróbáltuk integrálni. Az 1-4. évfolyamos általános iskolai alapfeladatokat ellátó települések esetében a 5-8. évfolyamos tanulók nevelése-oktatása a Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium tiszafüredi, nagyiváni, tiszaszőlősi általános iskolájában biztosított. A feladatot ellátó intézmény egységesen kezeli a tanulói, nevelőtestületi kötelezettségeket: - a tanév rendje tekintetében, - a rendezvényeken, továbbképzéseken, versenyeken való részvétel lehetőségének biztosításában, - a házirend - tagintézményeinkben közösen elfogadott - alapnormáinak betartásában. Az 1-8. évfolyamos tanulók a helyi igények szerint, és a sajátos lehetőségekhez igazodva vehetnek részt tanórán kívüli tevékenységekben –, melyek a nevelő-oktató munka helyi alapdokumentumaiban kerülnek meghatározásra. Igény szerint szorgalmi időben, továbbá tanítási szünetekben – az intézmény iskolái által elnyert pályázatok, alapítványi támogatások, szülők által biztosított források terhére – erdei iskola, turisztikai, sport-és művészeti táborok működtetésére, szabadidős programok és egyéb, a korosztályt érintő programok szervezésére kerülhet sor. A feladatellátási helyen folyó szakmai munkáért és az ésszerű, költséghatékony gazdálkodás megvalósításáért a tagintézmény vezetője tartozik felelősséggel, és gyakorolja a tagintézményben az alkalmazottak felett az egyéb (munkaidő-beosztás, szabadság kiadása) munkáltatói jogokat. A vezetők közötti munkamegosztást az intézményi SZMSZ és a munkaköri leírások tartalmazzák. A tagiskola ellátja a tanulókkal és közalkalmazottakkal kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat: a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat, az iskola-egészségügyi, a fogászati, szemészeti szűrési és prevenciós feladatokat, a közalkalmazottak munkaegészségügyi szűrésének megszervezését, a tanulói és nevelői nyilvántartással kapcsolatos adminisztrációt, a tankönyvrendelést, a diákigazolványok nyilvántartását, az éves statisztika tagintézményre vonatkozó feladatait a tankerület részére adatszolgáltatást. A tagintézmények évfolyamait a megkezdett programjuknak megfelelően kívánjuk működtetni. 7

és

eredményesen

működő

pedagógiai


A tiszafüredi Kossuth Lajos Általános Iskolánkban a matematika és idegen nyelvi képzést ahol lehet - csoportbontással segítjük. A középiskola felkészít az egyetemi-főiskolai továbbtanulásra, és kínálja a munkába álláshoz való képességek fejlesztését is. Hagyományosan kiemelt területünk a nyelvoktatás, a nyelvvizsgára való felkészítés valamennyi képzési területen. Jelenleg négy - német, angol, francia és orosz - nyelvet tanulhatnak tanulóink. Korunk megköveteli a legfrissebb informatikai tudást, a számítógép használatának naprakész ismeretét. Ezért ECDL vizsgaközpontot is működtetünk. Iskolánkban igyekszünk megfelelő arányt kialakítani a humán és reáltárgyak között. A nyolcosztályos gimnáziumi tagozat sikeresen illeszkedik szándékaival, terveivel és eredményeivel az iskola által kialakított tantárgyi, pedagógiai, nevelési profilba.

3. A nevelő-oktató munka körülményei Tárgyi, dologi feltételek: A Kossuth Lajos Általános Iskola 1968. augusztus 1-jén létesült az egykori (1913) Budai Sándor Polgári Iskola épületében, melyben 1968-ig a gimnázium működött. Az iskola kiépítette hagyományait, profilját (a matematika tanítása szorobánnal), a helyi társadalom elfogadta, majd megszerette. 1973-1993 között városi, körzeti, megyei vonatkozásban is versenyképes iskolává fejlődött. Az oktatás, az erkölcsi értékrend közvetítése terén egyaránt átlagon felüli teljesítményt nyújtott. Ezt igazolják a mutatói, a sportolimpiák, a kulturális versenyek, táborozások. Az iskola fő profilja lett a matematikai képzés és a két idegen nyelv (orosz - angol, majd német - angol) oktatása. A helyi és össztársadalmi igényekhez alkalmazkodva kiemelten kezelte a tehetséggondozást, de nem hanyagolta el a felzárkóztatást sem. A teljesítményhez mindenkor jelentősen hozzájárult a nevelőtestület jó szakmai felkészültsége, innovációs készsége: a nevelők, tanulók, szülők alkotó együttműködése. A helyi társadalom iskolához való ragaszkodása változatlanul élő, sőt az iskola vonzása túlnő a város határain kívülre is. A gimnáziumot 1951-ben alapította az akkori Szolnok Megyei Tanács VB Művelődési Osztálya. A Baross utcai épületegyüttest - 12 osztállyal – 1968-ban foglalták el az iskolahasználók. A típusépület, melyhez hasonló sok volt az országban, mára kibővítve, belső átalakítások, korszerűsítések sorával biztosítja 20 osztály számára a tanulás feltételeit. A felújított, kibővített épület három előadójával - biológia, kémia, fizika -, szertáraival, és a kor színvonalát tükröző tárgyi felszereltségével, szemléltető eszközeivel, térképeivel, gépparkjával megfelelő feltételeket teremt az iskola előtt álló feladatok ellátáshoz. 8


A pedagógusok és tanulók munkája az érettségi, felvételi eredmények alapján kiemelkedő, hiszen a legutóbbi évek statisztikai adatai alapján iskolánk a megyében a második vegyes típusú intézmény, az országos rangsorban is előkelő helyen szerepel. Jól felszerelt iskolabolt, számítógépes nyilvántartó pénztárgép-rendszer segíti a szakközépiskolai tanulók és pedagógusok munkáját. A taniroda is korszerű gyakorlati helyet nyújt a szakképző iskolának. Az intézmény mellett kollégium működik 1953 óta. Annak idején egy romos, félig raktárnak használt, valamikor szállodaként működő épületből évtizedek toldozgató, alakítgató munkájával jött létre a kollégium. Az épület korszerűtlen, egyre kevésbé tudja kielégíteni még a viszonylag szerény igényeket is. A Hámori András Műszaki Szakközépiskola tanulói is igénybe veszik a kollégiumi szolgáltatást. Az évek során sikerült három számítógéptermet felszerelni, a kiépített hálózat és a wifi lehetővé teszi az internetre való csatlakozást az egész épületben. 50 db netbook segíti a pedagógusok, az osztályfőnökök adminisztrációs munkáját, az elektronikus naplóvezetésre való áttérést. Több tantermünkben van interaktív tábla, notebookok, projektorok teszik lehetővé a korszerű oktatás megteremtését. A program teljesítésének személyi feltételei: A közös igazgatású intézmény közalkalmazotti létszáma: 187 fő, ebből pedagógus 144 fő. Az iskola társadalmi környezete: A mai társadalmi környezet elsődlegesen azt várja el tőlünk, hogy az iskolánkba beiratkozó tanulókat felkészítsük középiskolában, egyetemen, főiskolán való továbbtanulásra, a munkába álláshoz nélkülözhetetlen ismeretek birtokába juttassuk el őket; megfelelő, legalább középfokú nyelvvizsgához elégséges tudást adjunk nekik, és a számítástechnikai ismereteket felhasználói szinten, jártasságként ismerjék. Iskolai adottságok, tradíciók, hagyományok: Az iskolai élet évtizedei felhalmoztak olyan, a tanítási órák, illetve a tanórán kívüli foglalkozások rendszerében kialakított, hagyományozható eseményeket, ünnepségeket, szokásokat, értékeket, amelyeket magunkénak vallunk, vállaljuk továbbéltetésüket minden tagintézményben az éves munkatervekben megfogalmazottak szerint. Pl. a tanévnyitó és záró rendezvények, a szalagavató, ballagások, a farsangi mulatságok, a kulturális napi fellépések, diáknapok, erdei iskolák, nyári táborozások, koncertek változatos, de rendre megújuló formában vannak jelen az iskolai hagyományokban.

9


4. Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása: Mindennapi nevelő és oktató munkánkban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink, a közalkalmazottak jó közérzettel végzik munkájukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, bevonjuk őket saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:  tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető általános műveltséget nyújt, iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk bennük a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. 10


Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a környékünkön található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városkörzeti megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:  humánus,  erkölcsös,  fegyelmezett,  művelt,  kötelességtudó,  érdeklődő, nyitott,  kreatív, alkotó,  becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,  képes a problémák érzékelésére és megoldására,  képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,  jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban)  van elképzelése a jövőjét illetően,  becsüli a tudást,  öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,  képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,  tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,  képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,  ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

         

nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, 11


   

megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Azonban nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

5. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer bevezetése iskolánkban Pedagógiai alapelveink szerint az iskolában - a nevelő-oktató munkában érvényesül az esélyegyenlőség elve, - partneri együttműködésre törekszünk a szülőkkel és a társadalmi környezet többi résztvevőivel. Pedagógiai alapelveink megvalósulása érdekében iskolánkban: Az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk. A nevelési-oktatási folyamatban a halmozottan hátrányos helyzetű, és beilleszkedési-, tanulási-, magatartási zavarral küzdő tanulók számára olyan belső közeg biztosítása a cél, amelyben nem nőnek tovább a hozott hátrányok, ahol kiteljesedhetnek és sikerélményhez juthatnak. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. Céljaink, feladataink: Az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség biztosítása, az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosítjuk minden tanuló számára. Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését az egyéni igények figyelembe vételével végezzük, az együttnevelést segítő-támogató módszerek széleskörű alkalmazásával valósítjuk meg. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok részét képezi a toleranciára való nevelés, a sajátos élethelyzet elfogadása, segítés mások gondjainak megoldásában. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Ezek a területek hozzájárulnak: a tanuló közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), az előítélet-mentes együttneveléshez, az együttérző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. 12


A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórák, és tanórán kívüli foglalkozások segítik. Célul tűzzük ki, hogy a tanórai foglalkozásokon és a délutáni ellátásban egyenlő esélyt biztosítsunk minden tanulónknak, különösen a sajátos- vagy hátrányos helyzetére való tekintettel. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvóintézkedést tegyen a rászorulók érdekében, segítő szervezetek bevonásával működjön közre a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási és életesélyeinek javításában. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek minden tanulócsoportban integráltan neveljük a SNI tanulókat, esélyt teremtünk a hátrányos -, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az összes intézményi szolgáltatás igénybevételére, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; egész napos iskola. A beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő diákok és tanáraik segítségére áll: Az iskola vezetője Munkaközösség-vezetők Családlátogatások – szoros kapcsolattartás a szülőkkel Pedagógiai Szakszolgálat Iskolapszichológus Szakirányú képzettséggel rendelkező fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok Cél: A beilleszkedési nehézségek oldásával megelőzni a magatartási zavar kialakulását. Problémakezelés:  Iskolakezdési nehézségek enyhítése, szoktatás, átállás  Személyes törődés, tolerancia  Családi hátterek feltárása a szülő, gyermek megnyerése  Szociális kapcsolatok feltérképezése  Irányított beszélgetések  A tanulói értékrend megismerése Alkalmazott módszerek:  A szülővel való kapcsolat (családlátogatás, fogadóórára meghívás)  Tanulói magatartási zavarok szűrése  Speciális szakemberekkel való együttműködés (pszichológus, szociálpedagógus, gyógypedagógus)  Egyéni bánásmód, differenciált foglalkoztatás  A tanulót oktató nevelők együttműködése (esetmegbeszélések)  Az IPR programban pályázati előnyök kihasználása

13

logopédus,


6. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések

A pedagógiai program érvényességi ideje: Jelen pedagógiai program – elfogadás után – a következő módosításig érvényes. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: A programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

A pedagógiai program módosítása: A program módosítására a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, a fenntartó tehet javaslatot a személyi, tárgyi feltételek nagymértékű változása, jogszabályi módosítás vagy új igazgató kinevezése esetén. A szülők, tanulók, az SZMK ill. a DÖK képviselője útján javasolhatják a program módosítását.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: A program egy-egy példányát elhelyezzük: az iskola könyvtárában, a nevelői szobában, az igazgatói irodában, rátesszük az iskola honlapjára – www.kossuth-tfured.sulinet.hu A szülőket a tanév eleji szülői értekezleteken, a tanulókat a tanévindító osztályfőnöki órán tájékoztatjuk.

14


7. Legitimációs záradékok Jelen pedagógiai programot – annak módosításait - az intézményvezető, ill. a tagintézmények vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület pedagógusai megtárgyalták és elfogadták. Az elfogadás tényét a készült jegyzőkönyvek hitelesítik. Oláhné Kürtösi Ágnes jegyzőkönyvvezető A pedagógiai programot a szülői munkaközösségek véleményezték, támogatták. Komlósi Andrea SZMK-elnök A pedagógiai program diák-önkörmányzatokat érintő részét a DÖK-ök megismerték, véleményezési jogukat gyakorolták.

Nagy Bence a DÖK elnöke A pedagógiai programot az Intézményi Tanács tagjai véleményezték, támogatták.

Nagy Csabáné az Intézményi Tanács elnöke

A Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programját az intézmény vezetője jóváhagyta.

Tiszafüred, 2014. 09. 30. Kájelné Matlák Erika intézményvezető

15

Pedagógiai Program II. Általános iskolai program Tiszafüred Tiszaigar Tiszaörs Nagyiván Tiszaszőlős Tiszaszentimre Tiszaderzs Tomajmonostora

2014.

Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium Általános iskolai nevelési program és helyi tanterv 2014

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ....................................................................................................................... 2 Bevezetés ................................................................................................................................... 5 1. Az iskola nevelési programja ............................................................................................. 5 1. 1. Pedagógiai alapelveink ................................................................................................. 5 1. 1. 1. Nevelés és oktatás .................................................................................................. 5 1. 1. 2. Részvétel a közéletben ........................................................................................... 6 1. 2. Az iskola pedagógiai tevékenységének értékrendszere ............................................. 6 1. 2. 1. Az emberi magatartás általános értékei ................................................................. 7 1. 2. 2. Az intézményünk által kitűzött értékcélok ............................................................. 7 1. 3. Az iskolában folyó nevelés-oktatás céljai, feladatai, a pedagógiai eszközök és eljárások formái.................................................................................................................... 8 1.3. 1. Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei ..................................................... 9 1.3. 2. A napközi otthonos nevelés célja, feladatai, egész napos iskola ........................... 9 1.3. 3. Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelező tananyaga elsajátításának keretei . 10 1.3. 4. Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások ..................................................... 10 1. 4. Pedagógiai folyamataink............................................................................................ 11 1.4.1. A tanítás-tanulás területei ....................................................................................... 11 1.4.2. Fejlesztési területek – nevelési célok ..................................................................... 11 1. 4. 3. Kulcskompetenciák .............................................................................................. 15 1.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok............................... 21 1.6.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 22

1.6.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai ................................................................ 22 1.6.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .................................................. 23 1.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 23 1.7.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok .............................. 24 1.7.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ......................................... 24 1.7.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ............................. 24 1.7.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ...................................... 24 1.8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ...................................... 25 1.9.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység.... 26

1.9.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .......................... 26 1.9.2. A különleges bánásmódot igénylő tanulók felzárkózását segítő program ......... 27 1.9.2.1. Az SNI tanulók sérülés típusához és fokához igazodó fejlesztő program ...... 27 2


Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs órák heti időkerete ........... 27 1.9.2.1.1. Pszichés fejlődési zavar .................................................................................... 28 1.9.2.1.2.Hiperaktivitás és figyelemzavarok esetében kiemelt feladatok ........................ 28 1.9.2.1.3. Beszédfogyatékos tanuló esetén kiemelt feladatok .......................................... 29 1.9.2.1.4. Hallássérült tanuló esetén kiemelt feladatok .................................................... 29 1.9.2.1.5. Mozgásfogyatékos tanuló esetén kiemelt feladatok ......................................... 30 1.9.2.1.6. Autizmus esetén kiemelt feladatok .................................................................. 30 1.9.3. Iskolapszichológia .................................................................................................. 31 1.9.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása...................................................................... 31 1.9.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................. 32 1.10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ....................... 33 1.11.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ..................... 33

1.11.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák .......................................... 33 1.11.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák ...................................... 33 1.12. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ..................................................... 34 1.12.1. A vizsgaszabályzat célja ................................................................................. 34 1.12.2. A vizsgaszabályzat hatálya ............................................................................. 34 1.12.3. Az értékelés rendje ......................................................................................... 36 1.13. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ...................................... 36 1.14. A felvételi eljárás különös szabályai ....................................................................... 37 2. Az intézmény helyi tanterve ............................................................................................. 37 2.

1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .................................. 37

2. 2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása........................................ 38 2. 3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................... 40 2. 4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása........................................ 41 Éves óraszámok évfolyamonként /3-4./ ................................................................................ 42 Éves óraszámok évfolyamonként/7-8./ ................................................................................. 43 

Tiszaszőlősi Általános Iskola tantárgyi rendszere és heti óraszáma ..................... 44



Tiszaszentimre, Vasvári Pál Általános Iskola tantárgyi rendszere és heti

óraszáma ............................................................................................................................. 45  2.5.

Nagyiváni Általános Iskola ........................................................................................ 46 A választott kerettanterv megnevezése .................................................................. 47

2.6. A választott kerettanterv feletti óraszám ................................................................. 49 2.7. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei . 56 2.8. Mindennapos testnevelés ........................................................................................... 56 2.9. Projektoktatás............................................................................................................. 57 3


2.10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................... 57 2.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .................................................................................................................................. 57 2.11.1. Írásbeli feladatok értékelése ............................................................................... 58 2.11. 2 . Szóbeli értékelés ................................................................................................. 58 2.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása.... 58 2.13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................ 59 2.14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek . 59 2.15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .......................................... 59 2.15.1. Az iskola egészségnevelési elvei......................................................................... 59 2.15.2. Az iskola környezeti nevelési elvei ..................................................................... 60 2. 15. 2. Az egészségnevelés várható eredményei ..................................................... 63 2.15. 3. Komplex intézményi mozgásprogram ................................................................ 64 2.15.4. Az iskola környezeti nevelési programja ............................................................ 65 2.15. 5. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek ......................................................................................................... 71 2.16. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .. 72 2.16.1. A magatartás értékelésének elvei ......................................................................... 72 2.16.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei ......................................................... 72 2.16.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ............................................................. 73

4


Bevezetés “Amit az iskolának el kell végeznie, elsősorban az, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

Nevelőtestületünk a gyerekek szeretetén alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó gyermekközpontú iskola működtetésén fáradozik. Ebben a munkában bátran támaszkodhatunk hagyományainkra, eddig elért eredményeinkre, sikereinkre. Tanítványaink egyéniségét tiszteletben tartjuk, számukra érzelmi biztonságot kívánunk adni. Lehetőséget biztosítunk részükre különböző oktatási programokra, hogy kibontakozhasson a bennük rejlő tehetség, személyiségük sokoldalúan fejlődjön. Olyan korszerű ismeretek, alkalmazható tudás átadására törekszünk, amelyek által képessé tesszük tanítványainkat az önálló ismeretszerzésre, testileg – lelkileg egészséges, az esztétikai minőségre nyitott, autonóm személyiséggé válásra. Pedagógiai programunkat az előbb említett prioritásoknak, a gyermek, a szülő és a társadalom elvárásainak megfelelően állítottuk össze. Tantestületünk szakmai felkészültsége, hivatástudattal végzett munkája garancia a program megvalósításához.

1. Az iskola nevelési programja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. 1. Pedagógiai alapelveink 1. 1. 1. Nevelés és oktatás Iskolánkban a legfontosabb feladat a tanulók korszerű ismereteinek és képességeinek, készségeinek kialakítása, bővítése, valamint személyiségük teljes körű fejlesztése. Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő és oktató munka során fejlesztjük az alapkészségeket, és a tanulók számára korszerű, a mindennapi életben használható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk;  iskolánk az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, az idegen nyelvre, az informatikára vonatkozó olyan ismereteket közöl, melyek segítik 5


   

a diákok világképének formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben; nevelő-oktató tevékenységünk célja a gyermek személyiségének széleskörű fejlesztése; törekszünk a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására és azok betartására; fontosnak tartjuk a tanulók megismertetését nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, személyiségeivel, szűkebb lakóhelyünk hagyományaival; célunk, hogy a tanulók körében legyen becsülete a szorgalmas munkával megszerzett tudásnak, ehhez legyen mód elsajátítani az egyéni tanulás különféle módszereit.

1. 1. 2. Részvétel a közéletben Az iskola a szülői kapcsolatok által folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében, célunk, hogy partnerközpontú intézményként működjünk. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal;  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessünk a szülőkkel, településünk érdeklődő polgáraival;  helyszínt és humán erőforrást biztosítunk különböző helyi rendezvényeknek;  ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a településen található óvodákkal, iskolákkal, közművelődési és egyéb intézményekkel;  a nevelők fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola – eddigi hagyományaihoz híven – képviseltesse magát a különféle helyi rendezvényeken, és ilyen – a tanulók számára szervezett települési szintű – megmozdulások szervezésében, lebonyolításában maga is részt vegyen.

1. 2. Az iskola pedagógiai tevékenységének értékrendszere Nevelésünk meghatározó elemei azok az értékek, amelyeket a szülők, a tanulók, a fenntartó, és a társadalom oldaláról elvárásként határozódnak meg. Ezen értékek közvetítői az iskola széles partneri környezetének szereplői: a pedagógusok, a szülők, s nem utolsó sorban a formálódó gyermeki személyiség identifikációját meghatározó kortárscsoport, akik személyes példájukkal, tapasztalataikkal, mindennapi életvitelükkel megfelelő hatásfokban képesek befolyásolni a velük kapcsolatban lévő tanulók magatartását, viselkedését. Intézményi pedagógiai munkánkat a humanista erkölcsi értékek, a nemzeti tudat, a demokratikus célok, a tanulók személyiségének fejlesztése, a korszerű technikai technológiai szemlélet alapján határozzuk meg. Nevelő-oktató munkánk egészét áthatja az értékalapú szemléletközpontúság elve, mely a humanista értékrend és emberi magatartás alapvető értékein alapul: szeretet, bizalom, empátia, igazságosság, méltányosság, rend, szabadság, tudás, szolidaritás, egymás elfogadása, egyéniesítés (differenciálás).

6


1. 2. 1. Az emberi magatartás általános értékei Az iskola:  értékrendjében emberközpontú, humanista;  tanulóinak elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, s a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük, figyelembe véve azt, hogy a tanulót nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés;  értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, valamint az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket;  tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. 1. 2. 2. Az intézményünk által kitűzött értékcélok Fontos, hogy intézményünk minőségbiztosítási rendszere segítségével folyamatosan fejlessze nevelő-oktató munkáját, melynek középpontjában természetesen a tanuló egész személyisége és lénye áll. Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középfokú iskolában történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. Olyan intézményért dolgozunk nap mint nap, amit alapvetően a tanulók érdeke határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai értékszemlélet és értékrend alapján. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink is, kiváltképpen a tanulók szülei. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté a helyi és megyei oktatásügyben és a közéletben. A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban:  nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrendünk  az emberiség közös értékei  a demokrácia és a jogállam értékei  európai, humán értékek A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és ún. önfejlesztő magatartásának alakítását, és az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrendű és a közjót szolgáló aktivitásra. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez partnernek kérjük a szülői házat, a családot. 7


1. 3. Az iskolában folyó nevelés-oktatás céljai, feladatai, a pedagógiai eszközök és eljárások formái   

          

Az iskola – a fenntartó mindenkori pénzügyi lehetőségeitől függően – biztosítja a tanulók számára a tanuláshoz szükséges egészséges, szép, otthonos környezetet, a taneszköz jegyzéknek megfelelő mennyiségű és minőségű tárgyi eszközöket. Az iskolai oktatás tartalmát a korszerű, elsősorban a tanulók képességeit fejlesztő tananyag mellett az általános emberi, nemzeti és európai értékek elfogadtatása, átadása alkotja. Az iskola nevelői a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást (differenciálás) kívánják elősegíteni különféle – e célt szolgáló – módszerek és szervezeti formák alkalmazásával. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő oktatás elsősorban a tanulási nehézségek enyhítésében, a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban valósul meg. Az iskolában a nevelést-oktatást – a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése céljából – sokszínű, változatos tevékenységrendszer egészíti ki a tanulók egyéni érdeklődéséhez és életkori sajátosságaihoz igazodva. Az iskolában folyó nevelés és oktatás fő feladata, hogy a gyermeki fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklődésre, nyitottságra építve elsősorban a következő készségeket, képességeket, tulajdonságokat alakítsa ki és fejlessze a tanulókban: az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket (gondolkodási képességeket, beszéd, írás, olvasás, matematikai képességeket); az egyéni tanulás hatékony módszereit; a kulturált magatartás és viselkedés, az emberek közötti kapcsolatok, az együttműködés helyes normáit és módszereit; a kommunikáció elfogadott formáit, különös tekintettel a tiszta, szép magyar beszéd használatára; az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket és szokásokat; aktivitást az egészséges környezet kialakítására és megőrzésére; a nemzeti értékek, hagyományok valamint az anyanyelv ismeretét, megbecsülését és tiszteletét; a család szeretetét; a gyermekek erkölcsi érzékét és pozitív akarati tulajdonságait.

Célunk és feladatunk, hogy iskolánk végzős diákjai a kimenő szakaszok végére a kerettanterv által az összes műveltségi területen előírt követelményeket a saját képességeik szerint optimálisan és a későbbiekben is kimutathatóan tartós eredménnyel teljesítsék. Minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy a következő iskolafokon megállja a helyét. Tanulóink ismerjék a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, s alakuljon ki bennük elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket illetően. E célrendszernek alárendelten a) a tanórák eredményességének alapfeltételei:  átgondolt tervezés  a tanulók kellő motiválása, aktivizálása  a tanulók tevékenykedtetése  folyamatos ellenőrzés és értékelés 8


b)     

folyamatos fejlesztési feladatok: korszerű oktatási tartalom megújult nevelési és oktatási módszerek a fenti célok érdekében a pedagógus továbbképzésben való részvétel jól mérhető ellenőrzési és értékelési eljárások a megfelelő minőségi feltételek biztosítása 1.3. 1. Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei

Tanórai foglalkozások Egyéb foglalkozások  Szakkörök, műhelyfoglalkozások, tanfolyamok  Tanulmányi és sportversenyek  Korrepetálások, tehetséggondozás  Napközi, tanulószoba  Könyvtár Szabadidős tevékenységek  Műveltségi foglalkozások  Sportfoglalkozások  Osztályprogramok  Kézműves foglalkozások Közéleti tevékenységek  Diákönkormányzat  Társadalmi életben való részvétel (nem köznevelési intézményekkel közösen szervezett rendezvények, megemlékezések) 1.3. 2. A napközi otthonos nevelés célja, feladatai, egész napos iskola A nevelésnek alapozó jellegűnek, a családdal együttműködésre épülőnek kell lennie. A napközis munkát úgy kell megtervezni, hogy az egységes testi-lelki és szellemi fejlődés feltételrendszere biztosított legyen. Az egész napos iskolai programoknak szorosan kapcsolódnia kell a délelőtti nevelési-oktatási folyamatokhoz. A szabadidős tevékenységet és a tanulási időt úgy kell megtervezni, hogy az megerősítse, illetve kiegészítse a délelőtti iskolai munkát. Az egész napos iskolai program hagyomány intézményünkben az alsó tagozaton. A hatékony tanítás-tanulás folyamatát hivatott segíteni 1-4. évfolyamokon az egész napos oktatás megszervezése. A tanítók ún. „guruló” órabeosztásban dolgoznak, váltják egymást. A tanulók optimális terhelése érdekében lehetőség szerint délelőtt tartjuk a közismereti tantárgyi órákat, a délutáni időszakban is lehetnek órák, elsősorban készségtárgyakból. A tanulók az egész napos oktatás során az iskolában készítik el házi feladataikat, részt vehetnek különböző

9


szakköri, felzárkóztató, tehetséggondozó, sportköri és egyéb foglalkozásokon. A tanulók tankönyveiket, iskolai felszerelésüket csak hétvégére viszik haza.

1.3. 3. Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelező tananyaga elsajátításának keretei A vonatkozó hatályos jogi szabályozás alapján a tantervi követelmények teljesíthetőek a hagyományos tanórai tanulásszervezési módoktól eltérő formában (kooperatív módszerek, egyéni differenciálás, projektoktatás, erdei iskola stb.) is. Ezzel a lehetőséggel igyekszünk élni, figyelembe véve azt is, hogy mindazok a jogszabályok érvényesek ezekre a módszerekre is, melyek a tanítás mindennapjait szabályozzák. Az iskolán kívüli tanórák során a tanulókat kiemeljük a szokásos iskolai környezetből. A tanítás-tanulás folyamata a hagyományostól eltérően szerveződik, s a közös (és kötelező) feladatok és élmények hatására felbomlanak a megszokott tanulásszervezési formák keretei. Minden ilyen program az osztályközösség szocializációjának is fontos, meghatározó színtere. A kötött, iskolán kívüli programok feltételei:   

a tanulói (és szülői) igények ismerete; programot levezető humán erőforrás biztosítása; az anyagi lehetőségek figyelembevétele.

A hagyományos tanítási napoktól eltérő nevelési és oktatási folyamatok három szakaszra oszthatók:   

1. előkészítő szakasz: készségek és képességek kialakítása; közös tervezés; kutatómunka, felkészülés. 2. program biztonságos megvalósítása. 3. közös ismétlés (felidézés), ellenőrzés, értékelés, önértékelés. Célok megvalósulásának ellenőrzése, javaslatgyűjtés korrigálásra.

A tanítás során rendszeresen megvalósított iskolán kívüli tanórák beépítésre kerülnek a szaktárgyi tanmenetekbe. A múzeum- és színházlátogatások, kirándulások a magyar nyelv és irodalom, történelem, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, biológia és egészségtan, földrajz, természetismeret, kémia és fizika órákra vonatkozó tananyagot teszik színesebbé. 1.3. 4. Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység, mely a szorgalmi időszakban megvalósuló, egybefüggően többnapos, az iskola szokásos működési helyétől különböző helyszínen végzett tanulásszervezési mód, melynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. Kiemelt feladata a környezettel harmonikus, egységes életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységhez kötött szocializáció. Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. A programok 10


összeállításában fontos szerepet kap a tanulók életkora, már meglevő ismereteik, továbbá az is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből beilleszteni a további iskolai munkába. Pályázati lehetőségeink kimerítésével határozott törekvésünk – a nemzeti összetartozás érzésének erősítését szolgálva – annak elérése, hogy diákjaink intézményünkben folytatott tanulmányaik alatt legalább egy alkalommal az iskola által szervezett kirándulás keretében eljussanak olyan Kárpát-medencei területekre, amelyeken jelentős számú magyar nemzetiség él. Viselkedési szabályok iskolán kívül: Az iskolán kívüli helyszíneken, így kirándulások, táborok, tanulmányi séták, színház és mozi látogatások alkalmával, múzeumi órákon stb. elvárható a tanulótól, hogy méltó módon viselkedjen. Magatartásával tartsa tiszteletben az adott helyszín sajátos szabályait, előírásait.

1. 4. Pedagógiai folyamataink 1.4.1. A tanítás-tanulás területei A nevelőtestület az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők irányításával közösen határozza meg az iskolánkban folyó tanulás tartalmi, formai és szervezeti egységeit. Pedagógiai programunkban rögzítjük a jelenleg optimálisnak tartott tanulási tendenciákat, amit ha szükségesnek tartunk, a lehetséges keretek között módosítunk. Iskolánk pedagógiai munkájában a legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége, melynek középpontjában a motiváló tényezők állnak. Intézményünk alapvető célja, hogy a tanítás-tanulás folyamata:  teremtsen szilárd alapokat, tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására a tanulókat, és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában;  minden irányú tevékenységét a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás, a differenciáltság és a kulcskompetenciák fejlesztése hassa át. 1.4.2. Fejlesztési területek – nevelési célok A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket.

11


1. 4. 2. 1. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

1. 4. 2. 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

1. 4. 2. 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári 12


jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése.

1. 4. 2. 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

1. 4. 2. 5. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

1.4. 2. 6. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés ésmegőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, 13


társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől.

1. 4. 2. 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

1. 4. 2. 8. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

1. 4. 2. 9. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest –, átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 14


1. 4. 2. 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén.

1. 4. 2. 11. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

1. 4. 2. 12. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

1. 4. 3. Kulcskompetenciák 1. 4. 3. 1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az

15


élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  megfelelő szókincs  verbális és nonverbális kommunikációs képesség  funkcionális nyelvtan  életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek  hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása  különböző típusú szövegekben való tájékozódás  információk feldolgozása  segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.)  érvelés képessége  empatikus képesség  esztétikai érzék  kíváncsiság  tantárgyra jellemző szaknyelv használata

1. 4. 3. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  megfelelő szókincs  funkcionális nyelvtan  nyelvi stílusok ismerete  szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete  az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete  kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása

1. 4. 3. 3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. 16


E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  megfelelő segédeszközök használata  az igazság tisztelete  a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése  mindennapokban használható tudás  problémamegoldó készség  lényeglátás  kíváncsiság  egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás  kreativitásanalízis - szintézis  matematikai fogalmak ismerete  alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján  összefüggések felismerése  tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát  meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket  bizonyítások megértése  matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén  matematikai kommunikációs készség

1. 4. 3. 4. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  összefüggések felismerése és kifejezése  lényeglátás  fogalomalkotás  esztétikai érzék  kreativitás  rendszerszemléletű gondolkodás logikai képességek  rajzolási készség  tervezés és kivitelezés 17


           

kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvivallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben

1. 4. 3. 5. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  eszközök megismerése, használata  szövegszerkesztési ismeretek  információkeresés és kezelés  kritikai gondolkodás az innováció területén  kreativitás  munka világában való eligazodás  élethosszig tartó tanulás

1. 4. 3. 6. Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  motiváció 18


    

saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem segédeszközök használata

1. 4. 3. 7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  egészséges életvitel  mentális egészség  magatartási szabályok alkalmazása  kommunikációs képesség  empátia  problémamegoldó képesség  európai tudat  a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást foglalja magába  stressz és frusztráció kezelése  változások iránti fogékonyság  együttműködés  magabiztosság  érdeklődés  személyes előítéletek leküzdése  kompromisszumra való törekvés

1. 4. 3. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök 19


            

az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek kihívások felismerése, értelmezése a gazdaság működésének átfogóbb megértése a pénz világában való tájékozódás a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás vezetés delegálás az elemzés a kommunikálás a tapasztalatok értékelése kockázatfelmérés és vállalás egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés

1. 4. 3. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése.

1. 4. 3. 10. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: 1.

2. 3. 4.

Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása. Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés. 20


5. 6. 7.

8.

Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok diszkriminációjára.

1.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg:  a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása,  valamint a tantervi követelmények elsajátítását elősegítő készségfejlesztés. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink:  a különböző szintű adottságaikkal,  az eltérő mértékű fejlődésükkel,  az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,  egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel,  szervezett ismeretközvetítéssel,  spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben, differenciált foglalkoztatás révén bontakoztathassák ki személyiségüket. A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítani, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját sorsuk alakításában. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztéséhre. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magába, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett - kiválasztással, - elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók:  műveltségét,  világszemléletük, világképük formálódását,  társas kapcsolatukat,

21


 

eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret:  a színes, sokoldalú - iskolai életnek, - tanulásnak, - játéknak, - munkának; 

fejlessze

- a tanulók önismeretét, - együttműködési készségüket, - eddze akaratukat;



járuljon hozzá

- életmódjuk, - motívumaik, - szokásaik, - az értékekkel történő azonosulásuk kialakításához, meggyökereztetéséhez.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egészséges személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Figyelembe véve, hogy az nevelés-oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

1.6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. EMMI rend.128. § (1)

1.6.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai A mindennapos működés során kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra. Különösen tekintettel:  az egészséges táplálkozás,  a mindennapos testnevelés, testmozgás,  a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,  a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,

22


 

a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, a személyi higiéné területére.

1.6.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, természetismeret, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon, szakkörökön valósul meg. Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  az elsősegélynyújtás elsajátítása az iskolás gyerekek számára legalább olyan fontos, mint az, hogy meg tanuljanak írni és olvasni.  Célkitűzés: a veszélyhelyzetek felismerése, már gyermekkorban a vészhelyzetbe került emberek megsegítését és a számukra nyújtott elsősegélyt magától értetődővé tenni. A következők elsajátítása válik lehetővé:  helyzetfelismerés,  telefonon történő segítséghívás és a vészhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolás,  stabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák, újraélesztés elsajátítása,  kisebb sebek ellátása, kötözése,  közlekedésbiztonság, helyszínbiztosítás,  veszélyes gyógyszerek és mérgező növények, anyagok felismerése. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása megvalósulhat tanórákon, tanórán kívül, önálló ismeretszerzéssel. a) Elméleti oktatás filmek, demonstrációs táblák, bemutatók segítségével, kutatómunka által b) Gyakorlati képzés szakemberek bevonásával, segítségével Motiváló programok: Magyar Vöröskereszt felmenő rendszerű Elsősegélynyújtó Verseny Országos Elsősegély-ismereti verseny Országos Csecsemőgondozási verseny

1.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Biztosítani szükséges a közösségfejlesztés szervezeti kereteit. A kereteket olyan tartalommal - iskolán belüli és kívüli szabadidős tevékenységekkel - kell megtölteni, amelyek eredményesen érvényesítik az iskola kitűzött célkitűzéseit. Különös tekintettel:  a családi közösségek kialakítására,

23


   

a tantárgy kiegészítő ismeretszerzésre a közösségi magatartás, társas együttélés szabályaira, társas szórakozásra, művelődésre, a kulturált szabadidős szokások megalapozására.

A közösségfejlesztéssel alakítsuk, fejlesszük az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot. Területei:  a család (befolyásoljuk)  az iskola keretében (konkrétan végezzük) iskolán kívüli közösségek (tudunk róla). Az iskolai közösségfejlesztés fő területei:  tanítási órák (szaktárgyi, osztályfőnöki óra),  tanórán kívüli foglalkozások (napközi, kirándulás, körök, szakkörök ünnepségek,  diákönkormányzat,  szabadidős tevékenységek.

1.7.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok      

A tanulás támogatása, tanulók kezdeményezéseinek segítése, a tanulók önállóságának, önigazgató - nevelő képességének fejlesztése összehangolt követelmények, követelések nevelési eljárások (koordinálás) kooperatív technikák széleskörű alkalmazása, változatos munkaformák, feladatok biztosítása, a folyamatosság (1-8. évf.).

1.7.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A napközis szabadfoglalkozások, kirándulások, túrák, sport illetve művészeti foglalkozások (énekkar, képzőművészet, irodalom) tanulószoba ismereteken, élményeken, sikereken keresztül:  neveljék a tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére, társellenőrzésre,  erősítsék a közösséghez tartozás érzését,  ismertessék a társas együttélés szabályait,  fejlesszék a harmonikus együttélés igényét, készségét,  mélyítsék a természet iránti tiszteletet, a környezet iránti felelősséget.

1.7.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai     

értékes élményeken keresztül erősítse az összetartozás érzését, alakítsa ki, fejlessze a közösség iránti felelősségérzetet, ösztönözzön a közösség érdekeit is szolgáló cselekvésekre, erősítse az intézményi hagyományokat, a saját közösségre való büszkeség érzését, készítsen fel közéleti szerepre.

1.7.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai  

Jó kapcsolat kiépítésére ösztönözni; korosztályukkal, szüleikkel, a tevékenységet végző szakemberekkel. A kortárscsoporton belüli kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése.

24


 

Pozitív töltésű életmód felé irányítás. Önismeret, önfegyelem, önmaguk felfedezése mellett a társak elfogadása, az együttműködés megalapozása.

1.8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                         

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, minősítése a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, a tanuló igazolatlan hiányzásának jelzése különbözeti, felvételi, javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, Segíti az osztály szülői közösségének együttműködését, az SZMK munkáját részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre    

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

25


  

      

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Élményszerű szabadidős programokat szervez Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.9.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Célunk a tehetség minél sokoldalúbb kibontakoztatása. Iskolánk tanulóinak egy része valamilyen adottság-képesség területen tehetséges. A tehetséget komplexen értelmezzük; felderítjük. A tehetséggondozás már első osztályban megkezdődik: differenciált óravezetéssel, tehetséggondozó foglalkozásokkal. Magasabb óraszámú matematika, testnevelés, idegen nyelvoktatásunk is ezt a célt szolgálja. Fokozott figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulóinkra. Valljuk, hogy minden gyerek valamely területen tehetséges, ezért tanulóinkat olyan helyzetbe hozzuk (változatos szabadidős tevékenységek, tanulmányi, sportversenyek, pályázatok, stb.), hogy felszínre kerüljön ez a tehetség, s a sikerélmény még jobb eredményre sarkallja őket. Feladat: A tanulók tevékenységköreinek, önállóságának, kezdeményezőkészségének, problémamegoldó módszereinek szélesítése, alkotóképességének előtérbe állítása, kreativitásának fejlesztése, a kulcskompetenciák megalapozása, bővítése, megszilárdítása és az egyénhez igazodó fejlesztése.  Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátíttatásával; a tanulók alap és általános műveltségének továbbépítésével a magasabb óraszámú oktatás (matematika, idegen nyelv, informatika) színvonalas végzésével érje el az eredményes tehetséggondozást.  A tehetséggondozást segíti az igen széles tanórán kívüli (iskolai, iskolán kívüli) tevékenységek egész sora szaktárgyi vagy komplex formában.  Felkészítjük tanulóinkat az iskolai, városi, megyei, országos tanulmányi, kulturális és sportversenyekre.  Az iskola a versenyeket a szakmai munkaközösségek közreműködésével szervezi.  A tanulóinkat a szaktárgyon belüli elismeréssel és jutalmakkal is ösztönözzük a versenyekre.

26


1.9.2. A különleges bánásmódot igénylő tanulók felzárkózását segítő program Az integráció célja a különleges bánásmódot igénylő tanulók és többségi társaik közös fejlesztése, megfelelő feltételek biztosítása mellett. Az integráció vezérgondolata: mindenki egyenlő, mindenki különböző. Iskolánkban is jelen vannak a különleges bánásmódot igénylő tanulók. Többen közülük részképesség zavarokkal is küzdenek, mely tanulmányi előmenetelüket hátráltatja. Több tanulónknál beilleszkedési, magatartási, tanulási zavar áll fenn. Az országos, megyei és tankerületi szakértői bizottságok szűrővizsgálatainak következtében ezek a problémák hamarabb felszínre kerülnek. Így a fejlesztő foglalkozásokat időben el lehet kezdeni. Az iskolában és a Pedagógiai Szakszolgálatnál dolgozó gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok végzik ezen gyerekek fejlesztését. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók aránya növekvő. Különös gondot kell fordítani a Rehabilitációs Szakértői Bizottság által fejlesztésre javasolt területekre, eszközökre.

1.9.2.1. Az SNI tanulók sérülés típusához és fokához igazodó fejlesztő program A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai, és kialakulásuk időtartama módosulhat. Az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. A helyi tanterv elkészítésénél a NAT által megfogalmazott tartalmakat a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. számú mellékleteként a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében meghatározott tartalmakkal szükséges kiegészíteni. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs órák heti időkerete A habilitációs, rehabilitációs órák időkeretének meghatározásában a 2012. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 6. melléklete érvényesítendő. évfolyam első második harmadik negyedik ötödik hatodik hetedik nyolcadik

nagyothalló, mozgássérült, beszédfogyatékos

pszichés fejlődési zavar

autista

8 8 8 8 9 9 10 10

10 10 10 11 11 11 12 12

3 3 3 3 3 3 4 4

Általános, minden sérüléstípus esetén megvalósítandó feladatok:  A sérült vagy gyengén fejlett alapképességek fejlesztése: nagy- és finommozgások, térbeli és időbeli tájékozódás, figyelem, vizuális és akusztikus percepció, szerialitás, 27


emlékezet, beszéd, nyelvi készség, szókincs, gondolkodás, aritmetikai képesség, személyiségvonások, szocializáció.  A megismerő tevékenységekhez szükséges kompetenciák (ismeretek, képességek, attitűdök) kialakítása és fejlesztése. 1.9.2.1.1. Pszichés fejlődési zavar a, Diszlexia esetén kiemelt feladatok:  A specifikus olvasászavar esetén a mindenkori osztályfoknak megfelelő értő olvasási készség kialakítása, az olvasás eszközzé válásának segítése az ismeretek megszerzésében.  A betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság erősítése.  Az olvasás, írás lassított tempójú, nyújtott ütemű tanítása, szükség esetén újratanítása.  Az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt.  A kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során.  Az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel.  Szükség esetén speciális olvasástanítási program alkalmazása.  Az olvasási kedv felébresztése. b, Diszgráfia esetén kiemelt feladatok:  A specifikus írászavar esetén a mindenkori osztályfoknak megfelelő írás készség kialakítása, kommunikációs eszközként való felhasználása ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljából.  A mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra.  A vizuomotoros koordináció fejlesztése.  Az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása.  A ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése. c, Diszkalkulia esetén kiemelt feladatok:  A specifikus számolási zavar esetén a mindenkori osztályfoknak megfelelő matematikai készség kialakítása, matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használata.  Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása.  A vizuális-téri képességrendszer fejlesztése.  A matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása.  A sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése.  Segítő, kompenzáló eszközök használatának megtanítása.  A szám-, mennyiség- és műveletfogalom kialakítása, fejlesztése.  A diszkalkulia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása. 1.9.2.1.2.Hiperaktivitás és figyelemzavarok esetében kiemelt feladatok  A figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. Közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése.  Speciális figyelem-tréning.  A figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése.  Fokozott egyéni bánásmód. 28


 Az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése.  Feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése.  A mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított időkeretek rendszeres alkalmazása. 1.9.2.1.3. Beszédfogyatékos tanuló esetén kiemelt feladatok  A beszéd és nyelv fejlesztése. Segítségnyújtás a tanulónak beszéd- és nyelvi zavarának reális megismerésében, elfogadásában, szociális kapcsolatainak fejlesztésében, természetes gátlásainak feloldásában.  A tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, felkészítése az esetleges visszaesésekre, és azok kezelésére, a maradandó tünetekkel való együttélésre.  A grammatikai rendszer tudatos felépítése, megerősítése, mind a beszélt, mind az írott nyelv területén.  Az expresszív beszéd fejlesztése, kommunikációs stratégiák kiépítése, gyakorlása, megerősítése, beszédtudatosság kialakítása.  A beszédértés és olvasásértés fejlesztése.  A nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének támogatása, mind a bemenetnél (beszédhangok differenciálása, hangkapcsolatok észlelése), mind a feldolgozásnál (szó, grammatika, mondat, bekezdés, szöveg).  A mentális lexikon folyamatos fejlesztése az életkor és a beszédfogyatékosság sajátosságainak függvényében, a fogalomalkotás kialakítása.  A pragmatika és a nem verbális kommunikáció elemeinek közvetítése és használatának tudatosítása a gyermekek kommunikációjában.  A grammatikai szint, és a szövegértés sérüléséből adódó hiányos szimbólumértés, illetve a verbális absztrakció fejlesztése.  Az idegen nyelv szókincsének, fonológiai és helyesírási sajátosságainak, valamint nyelvi kódrendszerének tudatos felépítése, a szóbeli és az írásbeli kommunikáció fejlesztése.  A szaktárgyi szakkifejezések és a szaknyelv használatának fokozatos megkövetelése.  Az oksági kapcsolatok felismertetése, a tanult összefüggések alkalmazásának segítése.  Kritikai gondolkodás képességének fejlesztése.  Digitális technika és programok, az internet használatának megismertetése, gyakoroltatása (pl. helyesírás ellenőrző program, olvasóprogram). 1.9.2.1.4. Hallássérült tanuló esetén kiemelt feladatok  Segítségnyújtás a tanuló számára érzékszervi fogyatékosságának, ebből adódó esetleges hátrányainak elfogadásában.  Harmonikus személyiségfejlődés támogatása, a fogyatékosságból adódó konfliktus- és stressz kezelés, a sikeres társadalmi beilleszkedés segítése.  A tanuló kommunikációs kompetenciájának fejlesztése.  A beszéd használatára irányuló motiváció erősítése, nyilvánosság előtti magabiztos megszólalásra való törekvés.  Nyelvi kommunikációs szint elmaradásának csökkentése, a kifejezésmód árnyalása.  A beszédértés, a szóbeli kifejezés fejlesztése, konkrét tapasztalatokon alapuló szókincsfejlesztés.  A nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének támogatása, mind a bemenetnél 29


     

(beszéd), mind a feldolgozásnál (grammatika, szöveg). Viselkedési formák, metakommunikáció értelmeztetése, megértetése, nyelvi kifejeztetése. A szövegértő olvasás fejlesztése. Az írásbeli kifejezés fejlesztése. Idegen nyelv lehetőségekhez mért megismertetése és elsajátíttatása, a köznapi élethelyzetekkel vagy egy adott szakmával kapcsolatos kifejezések megértetése és használtatása. Fogalmak értelmezésének segítése, fogalmi gondolkodás valamint a gondolkodás flexibilitásának erősítése. A digitális technika és programok, az internet használatának megismertetése, gyakoroltatása.

1.9.2.1.5. Mozgásfogyatékos tanuló esetén kiemelt feladatok  A reális mozgásos éntudat kialakítása, önálló életvitelre való elő- és felkészítés.  Mindennapos tevékenykedtetés, a személyi függetlenség motoros feltételeinek és eszközhasználatának, a kommunikációs képességek motoros feltételeinek kialakítása, javítása.  A megfelelő tanulási környezet megteremtése (akadálymentesítés), segédeszközök beszerzése (gyógyászati és oktatási), a nevelési-oktatási folyamatokban való részvétel biztosításához.  Az ismeretelsajátítás feltételeinek biztosítása, az egyéni szükségleteknek megfelelő technikai jellegű segítségnyújtás (pl. számítógép, speciális eszköz stb.), adaptáció.  A mozgásnevelés, mint komplex rehabilitációs hatásrendszer érvényesítése.  A károsodott tartási és mozgási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja, új tartási és mozgási funkciók kialakítása és interiorizálása.  A mozgás-szervrendszer optimális működőképességének elősegítése; állapotromlás, másodlagos károsodások, következmények megelőzése.  A motoros készségek és képességek fejlesztése, a fizikai kondíció növelése.  Egészséges életre nevelés a mozgásigény növelésével és mozgásszükséglet kielégítésével, rendszeres fizikai aktivitásra nevelés sérülés-specifikus és egyedi adaptációval.  A mozgássérülés talaján kialakult sérült kognitív funkciók fejlesztése.  Amennyiben akadályozott a szóbeli, vagy az írásbeli kommunikáció, a képességek speciális módszerekkel történő fejlesztése.  A digitális technika és programok, az internet használatának megismertetése, gyakoroltatás.  Egészségügyi beavatkozások (műtétek), a hosszú kezelések következtében fellépő hiányosságok pótlására egyénre szabott felzárkóztatás megszervezése. 1.9.2.1.6. Autizmus esetén kiemelt feladatok  Az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése.  A szociális, kommunikációs készségek hiányának kompenzálása, szociáliskommunikációs kompetencia fejlesztése. 30


 Spontán, funkcionális kommunikáció kiterjesztése, kommunikációs szándék és funkciók megértésének erősítése.  Szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása,  Protetikus környezet és eszköztár kialakítása.  Környezetben való tájékozódás, mindennapi élethelyzetek begyakoroltatása.  Elmaradt pszichoszomatikus funkciók fejlesztése.  Kognitív fejlesztés, különös tekintettel a problémamegoldó gondolkodásra.  Szókincs, jelentés, nyelvtan és nyelvi funkciók elsajátíttatása, rugalmas alkalmaztatása.  A megismerési képességek fejlesztése, a problémamegoldás menetének tanítása szemléletes, konkrét jellegű, cselekvésbe ágyazott tanulás alkalmazásával.  Változatos probléma-megoldási módszerek tanítása.  A gondolkodás rugalmatlansága miatt az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása.  Az ismeretek folyamatos használata fenntartásuk biztosítására.  Az idegen nyelv funkcionális használatának fejlesztése, a lexikális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket elsajátíttatása.  A tanuló által használt speciális segédeszközök mindennapi helyzetekben való rutinszerű használatának megtanítása.  Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása.  A másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetek habilitációs és rehabilitációs célú kezelése.  Viselkedésproblémák csökkentése, a helyes viselkedés szabályainak elsajátíttatása. 1.9.3. Iskolapszichológia Iskolánkban egyre jobban növekszik a pszichés és magatartásbeli problémákkal küzdő tanulók aránya, akikkel az iskolapszichológus foglalkozik terápiás céllal egyéni és kiscsoportos formában. A Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusai fogadják az jelentkező tanulókat, szüleiket. Szükséges kiemelni pszichés problémákkal küzdő tanulók kezelését, fejlesztését célzó pedagógiai tevékenységek fontosságát is (pl. közösség fejlesztés eszközei). Ebben a munkában valamennyi pedagógusunk részt vesz. Az ő munkájukat kell, hogy segítse az iskolapszichológus, az ifjúságvédelmi felelős. Ők tartják a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyámokkal, folyamatosan figyelemmel kísérik az érintett tanulóink sorsát. Az ifjúságvédelmi felelős elkíséri az osztályfőnököket családlátogatásra, fogadóórát tart heti rendszerességgel. Részt vesz városi szintű egyeztetéseken, esetmegbeszéléseken.

1.9.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, a különleges bánásmódot igénylő tanulók viszonylag magas aránya szükségessé teszi a gyerek- és ifjúságvédelmi feladatok pedagógiai programban való rögzítését is. Legfontosabb feladatok:  A veszélyeztető tényezők feltárása (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős közreműködésével).  Pontos nyilvántartás vezetése (ifjúságvédelmi felelős). Megkülönböztetett rendszerességgel, tudatossággal végezzük e kategóriába tartozó tanulóknál:

31


   

a differenciált képességfejlesztést, a csoportos és egyéni felzárkóztató, tehetséggondozó programokat, a tanulásirányítást, a teljesítmények motivált értékelését, a közösségbe való beilleszkedésük irányítását, szervezését.

Folyamatosan, naprakészen végezzük az ifjúságvédelemben résztvevő intézmények koordinálását. (Igazgató, ifjúságvédelmi felelős - Gyermekjóléti Szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálat, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizottság, Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Ifjúsági csoportja). Módszertanilag nagy hangsúlyt kell fektetni a pszichológiailag megalapozott egyéni nevelői eljárásokra, a megértő, szolidáris, segítő szándékú, szeretetteljes nevelői megközelítésre. Tudjuk, hogy e gyerekek integrált oktatása hozzájárul fejlődésükhöz, s a pozitív példák erős személyiségformáló hatással bírnak.

1.9.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánkban jelentős a hátrányos helyzetű tanulók aránya. A hátrány oka nagyobbrészt a családi környezetből (lakás, jövedelem, munkanélküliség, kulturális helyzet, erkölcsi helyzet) adódik, de előfordul a családon kívüli környezet (utca, gyermekcsoporttal való kapcsolat) is, mint hátráltató tényező. A különféle hátrányok enyhítése tehát folyamatos feladat. Segíteni kell:  a beilleszkedésüket az iskola (osztály), napközis, tanulószobai környezetbe,  az ismeretelsajátítást,  az egyéni ütemű fejlődést. Éves programot kell készíteni a hátrány okai alapján azok számára, akik:  családi mikrokörnyezetből adódóan,  családi házon kívüli környezetből adódóan,  iskolai körülményét tekintve,  csonka család miatt,  munkanélküliség miatt,  átmenetileg betegség, áttelepülés, bejárás miatt hátrányos helyzetűek. A hátrányok enyhítését az alábbi fő tevékenységi formákkal végezzük:  felzárkóztató, tehetséggondozó programok; komplex művészeti, sport- turisztikai, ismeretközlő,  drog és bűnmegelőzési tájékoztatók;  mentálhigiéniás programok,  pályaorientációs tevékenység (külön)  komplex tehetséggondozás,  felvilágosító munka a szociális juttatások, segélyek, orvosi tanácsadói szolgáltatások lehetőségeiről,  helyi vagy regionális támogatások megismerése (pályázatok)  tankönyvtámogatás,  motiválás arra, hogy tanulószobai, napközis ellátást igénybe vegye az érintett tanuló. A szociális hátrányok enyhítésének főbb sikerkritériuma:  a hátrányok csökkenésének mértéke,

32


  

a magatartási, beilleszkedési zavarok csökkenése vagy megszűnése, az ismeretelsajátítás megfelelő szintje, (legalább a továbbhaladáshoz szükséges), a tanuló személyiségének egyéni ütemű fejlődésének mértéke, minősége.

1.10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselő útján a jogszabályokban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A diákönkormányzat véleményezési jogkörrel rendelkezik, melyet az alábbi területeken gyakorolhatják:  saját közösségi életük tervezésében, szervezésében,  tisztviselők megválasztásában,  jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban.

1.11. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Célja a folyamatos kétoldalú információcsere a partnerkapcsolatok erősítése. Az iskola, mint nevelő-oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői elvárásokat. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Az együttműködés:  alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség,  megvalósulási formái: - kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység,  feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, - az őszinteség,  eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi két témakör köré rendeztük:

1.11.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A nevelőmunka színtere elsősorban a tanítási óra. Ugyanakkor a tanórákon kívüli szabadidős iskolai, és nem iskolai közösségi tevékenységeket is magába foglalja. Az oktató-nevelő munka számtalan lehetőséget biztosít a kapcsolattartás kialakítására és fenntartására.

1.11.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák A szülők részéről: A nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:  aktív részvétel az iskolai rendezvényeken,

33


    

őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös egyeztetését, megoldását, érdeklődő, segítő hozzáállást.

Iskolánk (pedagógus) - a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja:  nyílt napok, nyílt órák szervezése,  rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,  előre tervezett szülői értekezletek,  rendkívüli szülői értekezletek, - fogadóórák,  előadások szervezése: logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember, (orvos, védőnő) – a szülők igénye alapján,  pályaválasztási tanácsadás, - családlátogatás  iskolai honlap A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:  családi játékos vetélkedők,  közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével,  közös kirándulások (gyermek - szülő - pedagógus),  farsang megrendezése,  környezetvédelmi napok, hulladékgyűjtés,  egészségnapok,  iskolai ünnepségekre a szülők meghívása. A pedagógusok közösségét érintő együttműködési formák:  nevelési értekezletek, megbeszélések,  továbbképzések, tréningek,  tanulmányi kirándulások,  bemutató órák,  szakmai munkaközösségek megbeszélései alkalmával. Szakmai együttműködés a fenntartóval /KLIK  értekezletek, megbeszélések,  szakmai rendezvények,  tájékoztató fórumok során.

1.12. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.12.1. A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgák lebonyolítási rendjének szabályozása.

1.12.2. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra  javítóvizsgákra  különbözeti vizsgára vonatkozik.

34


Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az intézmény vezetőjének feladata a vizsga törvényes előkészítése, a zavartalan lebonyolítás feltételének biztosítása. A vizsgabizottság három főből áll, elnök és két tag. Az elnök felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. Tanulmányok alatti vizsgák: Osztályozó vizsga  Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozóvizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.  osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.(a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon),  akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból  aki vendégtanuló,  aki tanulmányait magántanulóként végzi. Kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. Az osztályozó vizsgával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni:  Osztályozó vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban lehet tenni. (a félév vége előtt januárban, a tanév vége előtt júniusban, illetve a javítóvizsga időszakban, augusztusban)  A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap  Az osztályozó vizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg.  A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők a Pedagógiai Programban.  Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.  Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a készségtárgyak kivételével valamennyi az évfolyam követelményeiben megállapított tantárgyból. Vizsgaforma, vizsgarészek:  szóbeli vizsga  írásbeli vizsga  gyakorlati vizsga

35


Javítóvizsga  Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból –elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.  A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napo(ko)n javítóvizsgát tehet.  A vizsga idejéről az igazgató a tanulót és annak szüleit írásban (pl. az iskola faliújságján, és honlapján keresztül) értesíti.  A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása, igazolatlan meg nem jelenés a vizsgán, vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után.  A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! Vizsgaforma, vizsgarészek:  szóbeli vizsga  írásbeli vizsga  gyakorlati vizsga Különbözeti vizsga Egyedi esetekben a tanuló átvételéhez szükséges vizsga, melyet az igazgató írhat elő.

1.12.3. Az értékelés rendje Az osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki: 0-30 % = elégtelen 31- 49 % = elégséges 50-69% = közepes 70-84% = jó 85-100% = jeles A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékokkal be kell vezetni az osztályfőnöknek és az igazgató írja alá. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon. A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsgatárgyak követelményeit az iskola helyi tanterve határozza meg. (Minden tantárgy esetében az éves tananyag 75%-át tartalmazzák.)

1.13. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az intézmény köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles korú tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A körzeten kívüli tanulók esetében az átvétel feltétele legalább változó magatartásjegy, (súlyos magatartászavar, fegyelmi vétség kizáró ok lehet) illetve jó szorgalomjegy. A szülő a szabad iskolaválasztás jogán gyermekét bármikor átírathatja másik iskolába.

36


1.14. A felvételi eljárás különös szabályai Különleges helyzetű lehet az a tanuló, akinek:  testvére már az intézménybe jár  testvére az azonos székhelyű többcélú intézmény intézményegységébe jár A tanköteles korú gyermek beíratása központilag meghatározott időpontban történik. Az iskolai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a tanuló szülőjét az intézményvezető írásban tájékoztatja. Beíratáshoz szükséges dokumentumok:  Óvodai szakvélemény, iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás  A gyermek nevére kiállított személyi azonosító  A gyermek nevére kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolvány

2. Az intézmény helyi tanterve A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

2. 1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében különösen fontos a tanulók között tapasztalható egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ezáltal válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. Az olvasás és írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás. Az első-második osztályban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasás-írás tanulásának folyamatát. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani. Ennek eszköze a tanítói módszertani eszköztár, s a tanulói csoportnak megfelelő jól megválasztott tankönyvcsalád. A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók megsegítésére az iskolánkban dolgozó fejlesztő pedagógusok állnak rendelkezésre, akik együttműködnek az osztálytanítókkal. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a következők mentén történik:  Fokozatosan átvezetjük a tanulókat az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.  Felkeltjük a tanulók érdeklődését a tanulás iránt, figyelembe véve az életkori és egyéni jellemzőket is. A tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére.  A tanítás célja, hogy formálódjon és gazdagodjon a tanulók személyisége és gondolkodása. Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a 37


         

  

fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jutunk közelebb a célhoz. Útbaigazítást adunk a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint megtanítjuk a tanulókat tanulni. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. A tanulási részképességek fejlesztése: (beszéd, olvasás, figyelem, memória, gondolkodás, logika, önművelés), tanulóink problémamegoldó képességének fejlesztése. A gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. Olyan tudás kialakítása, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni: előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Lehetőséget adunk a tehetségek kibontakoztatására és lemaradók felzárkózására. A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus tapasztalatok útján való értékelése. A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.). A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során. Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.

2. 2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A beszédkészség a szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése. Döntően meghatározza a tanuló kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét a nyelviség. Elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása és gyakoroltatása. Fontos a magyar kultúra hagyományainak megismerése, megszerettetése. Kiemelkedően fontos az önálló tanulás képességének kialakítása. A tanulási szokások, technikák tanulása, információszerzés lehetőségeinek, korlátainak megismerése.

38


A figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék fejlesztése. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált tevékenységek segítségével fejleszti a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. A tanuló jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. A pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti legfontosabb kiindulási pontnak. A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során. Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a fontos képesség-összetevők (együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés) is. Ezekre egész további életükben szükségük lesz. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem egyre inkább függetlenül, önállóan is dolgozni tudjanak. A belépő első idegen nyelv oktatása vonatkozásában a távlati koncepciót arra kell alapozni, hogy a 12. évfolyam végéig – az érettségi vizsga idejére – a B1 szintet elérjék a tanulók a nyelvtudás terén. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások kialakítása szükséges. Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása, a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálása, mely minden foglalkozásban helyet kap. Kulcsfontosságú a stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. 39


Fontos, hogy biztosított legyen a tanulók számára az alkotás lehetősége, melyben megnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és problémamegoldó képességük. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk kialakulásának, valamint ennek során a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra. Ha az alacsony tanulói létszám megköveteli, akkor az alsó tagozaton összevont 1-4. osztályt szervezünk. A hatékonyabb nevelő-oktató munka érdekében a fő tantárgyakat 1-2. és 3-4. évfolyamon külön tanítjuk. /Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaderzs/

2. 3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség együttesek, és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Különösen nagy hangsúly van a matematikai és az anyanyelvi kompetenciaterületek fejlesztésén. Esélyteremtéssel, felzárkóztatással, tehetséggondozással igyekszünk segíteni a tanulók képességeinek kibontakoztatását. Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül. A kompetencia alapú oktatás napjainkban olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról való gondolkodást. A hangsúly a tartalomról a tanulás kompetencia alapú koncepciójára helyeződött át. A cél eléréséhez a tudás alapú társadalom követelményeinek megfelelő, a magasabb szintű és színvonalú foglalkoztatás igényét kielégíteni képes oktatási és képzési rendszerekre van szükség. Ennek fő összetevője az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása, amely a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlen. Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek. A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely döntő a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke), az aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) és a foglalkoztathatóság (emberi tőke) szempontjából. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése, melyek a következők:  anyanyelvi kommunikáció  idegen nyelvi kommunikáció  matematikai kompetenciák  természettudományos és technikai kompetenciák  digitális kompetencia  szociális és állampolgári kompetenciák  kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 40


 

esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség a hatékony, önálló tanulás

A kritikus készségek, így az alapkészségek elsajátítása az iskolai nevelő-oktató munka fő feladata, melynek keretében:  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  az egészséges életvitel kialakításához biológia-egészségtan tantárgy gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, mely az egészségmegőrzésnek, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre késztetésnek a komplex intézményi mozgásprogrammal, valamint az egészségnevelési programmal való összhangját képes megjeleníteni a lelki egészség fejlesztésével egyetemben (pl. stressz- és feszültségoldó programok);  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktívtanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2. 4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már 1-6. évfolyamon – megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe. 41


A természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodóan – a következők jelentik a prioritást:  természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció;  a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára;  természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése.

Alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakasza 3-4. évfolyam, kifutó rendszerben 2014-2015, 2015-2016-os tanévek

Éves óraszámok évfolyamonként /3-4./

Tantárgy K.

1.

H.

K.

Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport

K. 4 3,5 3,5 0,5 1,5 1,5 1,5 1 3

Szabadon tervezhető

-

Óraszám

2.

H.

22

3.

H. 4 4 5 1 1 1 1 5

K. 4 3 3 0,5 3 2 1,5 1,5 1 3

4. H. 4 3 5 3 2 1 1 1 5

-

22

22

A mindennapos testnevelés keretében heti 5 testnevelés órát tartunk minden évfolyamon. A fenntartó egyetértésével úszásoktatást szervezünk az 1-2. és a 3-4. évfolyamon tömbösített testnevelésórák keretében valamennyi tagintézményünkben. A rendelkezésre álló keret: - 4 nap x 5 óra /20-20 óra két évfolyamonként/, összesen 40 óra az alsó tagozaton, mely igény szerint osztható fel az évfolyamok között. Célunk, hogy minden tanuló a 4. évfolyam végére 40 óra úszásoktatásban részesülhessen. /Az úszásoktatás időpontja május, június és szeptember, az időjárás függvényében./

42

25


Alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza 7-8. évfolyamon kifutó rendszerben 2014-2015, 2015-2016-os tanévek

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként/7-8./ K.

5.

H.

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism. Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki

K.

6.

H. K. 3,5 2 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5 24,5

Óraszám Tantervi modulok (m.) 1. Tánc és dráma 2. Hon és népismeret 3. Informatika 4. Ember- és társadalomismeret, etika 5. Mozgókép- és médiaismeret 6. Egészségtan

0,5

7.

H.

K. 8. H. 4 4 4 2 2 2 3 3 3 4 3 4 1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1,5 1 (5.m) 1 0,5 1 5 2,5 5 1(4.m) 0,5 1 (4.m) 29

25

30,5

0,5 1

A fenntartó egyetértésével úszásoktatást szervezünk az 5-6. évfolyamon tömbösített testnevelésórák keretében valamennyi tagintézményünkben. A rendelkezésre álló keret: - 4 nap x 5 óra, összesen 20 óra, mely igény szerint osztható fel az évfolyamok között. Célunk, hogy minden tanuló a 6. évfolyam végére 20 óra úszásoktatásban részesülhessen. /Az úszásoktatás időpontja május, június és szeptember, az időjárás függvényében./

43


 Tiszaszőlősi Általános Iskola tantárgyi rendszere és heti óraszáma a 2014/2015. (3.-4. és 7.-8. évfolyam) – 2015/2016. (4. és 8. évfolyam) tanévben Tantárgy/évfolyam

1.

7.

8.

4

4

2

2

3

3

3

4

3

3

1

1

1

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Magyar nyelv és irodalom

2.

3.

4.

8

7

Történelem és állampolgári ismeretek Angol nyelv Matematika

5

Informatika Környezetismeret

1

5.

6.

1,5

Természetismeret

Ének-zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

2,5

2,5

Tánc és dráma (beépül az ének-zenébe) Hon és népismeret (beépül a történelembe) Mozgókép és médiaismeret (beépül a rajzba)

0,5

Etika

0,5

Kötelező óraszám a törvény alapján

20

22,5

25

25

A nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete terhére biztosítjuk 3.-4. és 7.-8. évfolyamon a mindennapos testmozgás lehetőségét sportkörök, sportszakkörök megszervezésével.

44


 Tiszaszentimre, Vasvári Pál Általános Iskola tantárgyi rendszere és heti óraszáma a 2014/2015. (3.-4. és 7.-8. évfolyam) és a 2015/2016. (4. és 8. évfolyam) tanévben

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Angol nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Szabadon tervezhető ( Angol nyelv) Osztályfőnöki ( Ember és társadalomismeret, Etika, Egészségtan) Kötelező óraszám a törvény alapján

1.

2.

3. 8

4. 7

4 1 1

3 3,5 2 2

1 1 3 1

1 1 3

20 22,5

5.

6.

7. 8. 3,5 4,5 2 2 3 3 3 3 2 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 2,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 2,5

1

1

25

25

A nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete terhére biztosítjuk 3.-4. és 7.-8. évfolyamon a mindennapos testmozgás lehetőségét sportkörök, sportszakkörök megszervezésével.

45


 Nagyiváni Általános Iskola Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Idegen nyelv Természetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport

1. évfolyam

2.évfolyam

Kötelező óraszám Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom

5.évf.

Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport

Osztályfőnöki Tantervi modulok Ember és társadalomismeret( Etika) Mozgókép és médiaismeret Kötelező óraszám a törvény alapján

6.évf.

3. évfolyam 296/8 166,5/4,5

4- évfolyam 259/7 148/4

37/1 37/1 55,5/1,5 37/1 111/3

111/3 74/2 55,5/1,5 55,5/1,5 37/1 92,5/2,5

740/20 óra

832,5/ 22,5

7.évf. 129.5 (3.5) 74 (2) 111 (3) 111 (3) 37 (1) 55.5 (1.5) 55.5 (1.5) 55.5 (1.5) 55.5 (1.5) 37 (1) 37 (1) 18.5 (0.5) 111 (3)

8.évf. 129.5 (3.5) 74 (2) 111 (3) 111 (3) 37 (1) 55.5 (1.5) 55.5 (1.5) 55.5 (1.5) 55.5 (1.5) 37 (1) 37 (1) 18.5 (0.5) 111 (3)

18.5 (0.5)

18.5 (0.5)

18.5(0.5) 925 (25) 46

18.5(0.5) 925 (25)


2.5. A választott kerettanterv megnevezése A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján: a 51/2012. (XII. 21.) és a 6/2014. (I.29.) rendelet kerettantervei. Az új köznevelési törvény szerint az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, működését, feltételrendszerét a kormány jogszabályokban határozza meg. Az alsó tagozaton (1-4. osztályok) az iskolaotthonos iskolaszervezési modellt az egész napos iskola váltja fel. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. 2013/2014. tanévben indul az 1. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

A fenntartó egyetértésével úszásoktatást szervezünk az 1-2. és a 3-4. évfolyamon tömbösített testnevelésórák keretében valamennyi tagintézményünkben. A rendelkezésre álló keret: - 4 nap x 5 óra /20-20 óra két évfolyamonként/, összesen 40 óra az alsó tagozaton, mely igény szerint osztható fel az évfolyamok között. Célunk, hogy minden tanuló a 4. évfolyam végére 40 óra úszásoktatásban részesülhessen. /Az úszásoktatás időpontja május, június és szeptember, az időjárás függvényében./

47


2013/2014. tanévben indul az 5. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

5 1 3 31

Változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat

A fenntartó egyetértésével úszásoktatást szervezünk az 5-6. évfolyamon tömbösített testnevelésórák keretében valamennyi tagintézményünkben. A rendelkezésre álló keret: - 4 nap x 5 óra, összesen 20 óra, mely igény szerint osztható fel az évfolyamok között. Célunk, hogy minden tanuló a 6. évfolyam végére 20 óra úszásoktatásban részesülhessen. /Az úszásoktatás időpontja május, június és szeptember, az időjárás függvényében./

48


2.6. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon, valamennyi tagintézményben 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben az 1. évfolyamon kerül bevezetésre Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+2

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6+1 2 4+1 1 1+1 2 2 1 5 3 27

A fenntartó egyetértésével úszásoktatást szervezünk az 1-2. és a 3-4. évfolyamon tömbösített testnevelésórák keretében valamennyi tagintézményünkben. A rendelkezésre álló keret: -

4 nap x 5 óra /20-20 óra két évfolyamonként/, összesen 40 óra az alsó tagozaton, mely igény szerint osztható fel az évfolyamok között.

Célunk, hogy minden tanuló a 4. évfolyam végére 40 óra úszásoktatásban részesülhessen. /Az úszásoktatás időpontja május, június és szeptember, az időjárás függvényében./

49


Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon

Tiszafüred Kossuth, Nagyiván 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben az 5. évfolyamon kerül bevezetésre Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+0,5 3+0,5 3+1 1

6. évf. 4+0,5 3+0,5 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4 3 3+1 1

2

2

2

2+0,5

2

2+0,5

1

2 1+0,5 2 1+0,5 1

1 2 1+1 2 1

1 1+0,5 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1+0,5

1 1 1 +1 1 5 1 3 28

50

5 1 3 31


Tiszaszentimre 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben az 5. évfolyamon kerül bevezetésre Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret

5. évf. 4 3 4+0,5 1

6. évf. 4+1 3 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4+1 3 3+1 1

2

2

2

2

2+0,5

2+1

1

2 1+0,5 2 1+0,5 1

1+0,5 2 1+0,5 2 1

1 1 1 5 1 3

1 1 1 5 1 3

1 1

1 1 1 +1 1 5 1 2

51

5 1 3


Tiszaszőlős 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben az 5. évfolyamon kerül bevezetésre


5. évf. 4+1 3 3+2 1

6. évf. 4+1 3 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4+0,5 3 3+1 1

2

2

2

2

2

2+1

1

2 1+0,5 2 1+0,5 1

1+0,5 2 1+1 2 1

1

1 1

1 1

1 1

1

1

1

5 1 3 28

5 1 3 28

5 1 3 31

1 1

52

5 1 3 31


Tomajmonostora 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben az 5. évfolyamon kerül bevezetésre


5. évf. 4+1 3 3+1 1

6. évf. 4+1 3 3+2 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4 3 3+1 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1+1 1

1+1 2 1+1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 +1 1 5 1 3 28

5 1 3 31

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. A fennmaradó 10%-ot a tananyag gyakorlására, bevésésére fordítja intézményünk. Szükség esetén indokolt - a gyermeklétszám alakulása miatt, a tiszaigari, tiszaderzsi, tiszaörsi általános iskolák alsó tagozatán- az osztályok összevonásával történő tanulásszervezés. Ezekben az intézményekben mérlegeljük a kialakult hagyományt, a gyermekek létszámát, a felmenő rendszerű bevezetéssel érintett osztályok követelményeit. Az összevonás típusának megválasztásánál a tanulók optimális fejleszthetőségét tekintjük kiindulópontnak. Az életkorban távolabb álló csoportok; 1. és 3. osztályok, valamint a 2. és 4. osztályok összevonása lehetővé teszi az ú.n. „testvér-szituációban” az egymástól tanulást, a szocializáció sikeres megvalósulását.

53


Az egymás melletti évfolyamok összevonásának előnye az, hogy a gyermekek készség és képesség szintjei szerint, ú.n. „párhuzamos” óravezetésre nyílik lehetőség. A tantárgyak azonos órarendi elhelyezése a közvetlen és önálló órákon, a képességek szerint tervezett feladatsorok célirányos differenciálásra adnak alkalmat. Ezekben az összevonásokban együtt tanul az 1-2. osztály és a 3-4. osztály. Részben összevont megoldást választunk, ha az osztályok és a pedagógusok létszáma megengedi. Ez esetben a fő tantárgyakat önálló osztálykeretben, a készségtárgyakat pedig összevontan tanítjuk az évfolyamokon.

Ha az alacsony tanulói létszám megköveteli, akkor az alsó tagozaton összevont 1-4. osztályt szervezünk. A hatékonyabb nevelő-oktató munka érdekében a fő tantárgyakat 1-2. és 3-4. évfolyamon külön tanítjuk. Óratervek az 1. és 3. összevont osztályokban Tiszaszőlősön és Tiszaderzsen: tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Erkölcstan Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Heti óraszám összesen

1. évfolyam 3. évfolyam heti óraszám heti óraszám Közvetlen Önálló Közvetlen Önálló 4 4 4 4 3 2 3 2 1 1 Közös közvetlen órák Közös közvetlen órák 1 1 2 2 2 2 1 1 5 5 19+6 = 25 óra 19+6 = 25 óra

A szabadon tervezhető órákat a magyar nyelv és irodalom órák számának heti 8-ra; a matematika órák számának heti 5-re és a 4. osztály környezetismeret óráinak növelésére fordítjuk.

54


Óratervek az 1-4. összevont osztályokban Tiszaszőlősön és Tiszaderzsen:

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 2. évf. 7+1

3. évf.

4. évf. 6+2 2

4+1

4+1 1

1

1 2 2 1 5

2 25

2 25

3 25

3 27

A szabadon tervezhető órákat a magyar nyelv és irodalom órák számának heti 8-ra; a matematika órák számának heti 5-re növelésére fordítjuk.

KLG Balkay Pál Általános Iskolája Tiszaörs

Óratervek az 1 - 4. összevont osztályokban: Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan/Hittan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 7

4 1 1

4 1 1

4

4. évf. 7 2 4 1

1

2 2 1 5

2 2 2 1 5

2

2

2

1

25

25

25

27

A szabadon tervezhető órák egy részét a közismeretei tantárgyak évfolyamonkénti bontására, a fennmaradó mennyiséget pedig a gyengébb képességű tanulók korrepetálására használjuk fel.

55




1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyamára http://kerettanterv.ofi.hu/01_melleklet_1-4/index_alt_isk_also.html



2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyamára http://kerettanterv.ofi.hu/02_melleklet_5-8/index_alt_isk_felso.html

2.7. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 











A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével, bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt lehetővé tesszük, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. A szülői szervezet az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – egyetértési joggal rendelkezik. Az iskolánk legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon– közzéteszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken.

2.8. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: A mindennapos testnevelést (heti 5 óra) azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, testnevelésóra megtartásával biztosítja az intézmény. Heti egy testnevelés órát iskolai sportkörben való sportolással is, vagy versenyszerű sportolással, egyesületben, a sportszervezet által kiadott igazolás birtokában is lehet teljesíteni.

56


2.9. Projektoktatás A pedagógusnak adott a lehetőség arra, hogy az általa kiválasztott témaköröket projektmódszerrel dolgozza fel tanítványaival, meghatározott témával, éves munkatervben jelölve. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.

2.10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség érvényesítése, valamennyi hátrányos helyzetű egyén, csoport részére, a közoktatásban is kiemelt feladat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Módszerek:  integráció, differenciálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás,  gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok,  szociális hátrányok enyhítését szolgáló feladatok,  tanulási kudarcnak kitett tanulókat segítő program,  különleges bánásmódot igénylő tanulók foglalkoztatásának sajátos szabályai.

2.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Tantárgyi értékelés formái: o 1. évfolyam- félévkor és tanév végén szöveges értékelés o 2. évfolyam-félévkor szöveges, tanév végén osztályzat o 3-8. évfolyamokon osztályzattal történik az értékelés Tantárgyanként, félévenként minimálisan három érdemjegy szükséges az értékeléshez. (Kivétel: Erkölcstan/ Hit-és erkölcstan.) Erkölcstan / Hit- és erkölcstan oktatás formái intézményünkben: A kerettanterv lehetővé teszi, hogy a kötelező erkölcstan mellett hit-és erkölcstan tanulását válasszák a szülők gyermekeiknek. Az erkölcstan tanítását pedagógus végzi, a hit-és erkölcstan oktatását hitoktatók látják el. Az értékelés módja is eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől, történhet tanulói portfólió, szöveges értékelés útján. Az bizonyítványban csak a tanulás tényét rögzítjük.

Az iskolai gyakorlatban egyaránt létjogosultsága van az írásos és szóbeli számonkérési formáknak.

57


2.11.1. Írásbeli feladatok értékelése A témazáró dolgozatok megíratásának napját legalább egy héttel korábban be kell jelenteni. Két témazáró dolgozatnál, feladatlapnál több egy tanítási napon nem íratható. Az összeférhetetlenség, harmadik dolgozat megíratása, az előre történő bejelentéssel – naplóban való rögzítéssel – elkerülhető. Bekövetkező összeférhetetlenség esetén a jogorvoslat első „fóruma” az osztályfőnök, ha közreműködése nem vezetne eredményre, az intézményvezetésnek kell orvosolni a jogsérelmet. Az 2-8. évfolyamos tanulókkal minden osztályzatot, akár szóbeli, akár írásbeli teljesítményt minősít, közölni kell. A témazáró és egyéb dolgozatokat két héten belül ki kell javítani, jeggyel, vagy jeggyel és írásban is értékelni kell! Ha a határidő lejárta után sem kapják meg a diákok a kijavított dolgozatot, diákképviselőjük útján értesítik az iskolavezetést. Amíg a diákok vissza nem kapják a kijavított dolgozataikat, addig újabb témazáró nem íratható velük. A témazáró dolgozatról hiányzó tanuló köteles a dolgozatot a tanár által megjelölt időben – 2 héten belül – megírni. Ha ezt nem teszi, elégtelen osztályzatot kaphat. A témazáró dolgozatok a tanév végéig – a tanulókkal történt megbeszélés – értékelés – véleménynyilvánítás után – megőrzendők!

2.11. 2 . Szóbeli értékelés A tanulók teljesítménye szóbeli feleletek, kiselőadások formájában is értékelhető. Cél, hogy a gyermek összefüggően, logikusan felépített formában, szabatosan megfogalmazott módon fejezze ki mondanivalóját. Vizsgalehetőség biztosítása tanártól és tantárgytól függően a 6. és 8. osztályosok esetében a tanév végén. A tanuló tételeket kap a felkészülés könnyítése érdekében, melyeket a pedagógussal közösen kidolgoznak. A vizsgán tételhúzás után ad számot tudásáról a tanuló.

2.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Alapelv: Házi feladat adható a tanulók részére, írásbeli és szóbeli formában is. A házi feladat a feladatok gyakorlása révén az ismeretanyag bevésését segítse elő, készség-és képességfejlesztő legyen. A későbbiekben ösztönözzön önálló ismeretszerzésre, adjon lehetőséget a megszerzett tudás alkalmazására. Az otthoni írásbeli, szóbeli házi feladat kiadásának korlátai   

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-2 óránál.

58


2.13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban taníthatjuk az idegen nyelvet, a matematikát, magyar nyelvet, magyar irodalmat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, a tanulók tudását hatékonyabban megalapozzuk, több idő jusson a tehetséggondozásra, a kommunikációs készségek fejlesztésére, felzárkóztatásra és tehetséggondozásra egyaránt.

2.14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola meghatározott mérési időszakban, április-május hónapokban, különféle mérési módszerek alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. Intézményünk a NETFIT mérést választja a tanulók fizikai állapotának feltérképezésére.

2.15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.15.1. Az iskola egészségnevelési elvei Iskolánk célul tűzte ki az egészségfejlesztés folyamatát, ami képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére, és ebből kifolyólag egészségük javítására. Az egészségfejlesztés egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés, ennek legfontosabb színtere az iskola, mivel a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a tanulók személyiségfejlődésére, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket és a veszélyeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ha az általános célokat lebontjuk a fejlesztendő területekre vonatkozóan, megkapjuk az egészségfejlesztés feladatait, melyek a következők:      

A tanulók egészségi ismereteinek, műveltségének fejlesztése meglévő ismereteikre alapozva. Pozitív, egészséges életfelfogás megalapozása, előkészítése. A biztonságos és veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes döntés elősegítése. Az egészséget megőrzendő értékként felfogó szemlélet kialakítása a diákokban. Az ember legfontosabb biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzőinek megismertetése. A harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy az a tanulók számára értékké váljon, és az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök kialakuljanak.

59


   

Mentálhigiéné, krízis prevenció – önismeret, önkontroll, pozitív életszemlélet elsajátíttatása, stressz oldó technikák megismertetése, alkalmazásuk begyakorlása. Konfliktus- és válságkezelés lehetséges megoldásainak megismertetése, elsajátíttatása. A szabadidő egészséges, kulturált felhasználásának megtanítása. Ösztönzés környezetkímélő magatartás és életmód kialakítására, a környezeti higiéné fenntartására.

A követelmények megadják, mit, milyen szinten, milyen körülmények között kell tudni a tanulóknak. Például: az egészségnevelés eredményeként a tanulók:         

Rendelkezzenek alapvető ismeretekkel az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről. Alakuljon ki és fejlődjön mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk, szabadidő – kultúrájuk. Rendelkezzenek megfelelő önismerettel, énképpel, és értsék meg a kulturális különbségeket. Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük. Ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának folyamatát, azok megelőzését, alakuljon ki bennük a „nemet mondás” készsége. A prevenció hassa át minden területen a tevékenységüket. Ismerjék, és szükség esetén tudják alkalmazni az alapvető elsősegély-nyújtási módszereket. Legyenek képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tudják felismerni az erkölcsöt romboló tényezőket, a devianciát. Készüljenek fel az örömteli párkapcsolatra, a családi életre.

2.15.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. 2.15.1.1. Az iskola egészségnevelési programja A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit  az életkorral járó biológiai-pszichológiai tennivalókat;  az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait;  a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét;  az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram  fittség megőrzése szempontjából való fontosságát;  az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőit  (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás,  drogfogyasztás);  a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság  elérésében;  a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit 

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, természetismeret, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon, szakkörökön valósul meg. Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen

60


egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele.

Cél: Ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. Szomatikus nevelés  higiénés nevelés (személyi nevelés, környezethigiénére nevelés)  profilaxisra (betegség megelőzésére) nevelés  kondicionálás (testedzés, sport)  baleset megelőzésre nevelés Mentálhigiénés nevelés  önismeretre, önfejlesztésre nevelés  fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés  környezeti hatások feldolgozására nevelés  emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés  abúzusok, devianciák (káros szokás, szenvedély) megelőzésére nevelés  érzelmi nevelés Szociálhigiénés nevelés  kedvező társas miliő működtetése  kommunikációs nevelés  családi életre nevelés  az iskola, mint munkahely pszichoklímájának alakítása  szerepfeszültségek felismerése, feloldása  a stressz- és feszültségoldás metódusai  társadalmi izolációk megelőzése, közéletiségre nevelés  egészségpropaganda Alapvető célunk: az egészségmegőrzés elemi feltételeinek megismertetése és betartatása. Célok A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása

Feladatok - A három kondicionális alapképesség (erő, gyorsaság, állóképesség), a koordinációs képességek (egyensúly, térérzékelés, reakciógyorsaság, ritmusérzék, hajlékonyság) fejlesztése. - A sportjáték komplex szerepének kihasználása. - Mindennapos testmozgás gyakorlati alkalmazása (heti 5 testnevelés óra + min. 2 alkalommal játékos testmozgás egyéb foglalkozásokon). - komplex intézményi mozgásprogram 61

Kritériumok A kondicionális és koordinációs alapképességek az életkornak megfelelő szinten legyenek (Netfitmérés).

Az aktív, mozgásos


Célok

Feladatok tanévre aktualizált feladattervének kialakítása és megvalósítása.

Az egészséges „fair– play” uralta versenyszellem kialakítása

- A céllal szorosan összefüggő felnőtt életben nélkülözhetetlen pozitív tulajdonságok (küzdeni tudás, alázatosság, hazaszeretet, kitartás, büszkeség, önismeret, önuralom) fejlesztése. - A közösségbeli „én-szerep” felismerése.

Kritériumok tevékenységek az iskolai élet minden területét fogják át.

A tanulók: - vegyenek részt aktívan a különböző iskolai, kerületi sport-, illetve tanulmányi versenyeken, diákolimpiákon; - alakítsanak ki közös érdeklődésen alapuló, tartalmas baráti kapcsolatokat. Az egészséghez és az - Megtanítani, bizonyítani, hogy A tanulók: egészséges alapvető értékünk az egészség. - ismerjék az egészséges környezethez való - Kialakítani, hogy az egészség egy táplálkozás aktuális igény kialakítása soktényezős fogalom. alapelveit; - Az egészség megvédésére, - legyenek igényesek a megőrzésére, visszaszerzésére személyes higiéniát vonatkozó közérthető, de tudományos illetően; ismeretek átadása. - ismerjék és - Annak tudatosítása a tanulókban, alkalmazzák az hogy az élethossziglani öntevékeny egészség megóvásának testedzés, az önálló sportolás és a lehetőségeit és motoros önkifejezés fontos eszköze a alternatíváit; személyiség fejlesztésének és a lelki - legyen tudatos egészség megőrzésének. stratégiájuk - Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos egészségük prevenció. megőrzésére. - Az egészségmegóvó alternatívák terjesztése, gyógynövények, természetgyógyászat. - A saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészségmegőrzést preferáló magatartás fontos része. - A helyes napirend kialakítása. - A környezetszennyezés, mint egészségkárosító tevékenységforma vázolása. 62


Célok

Feladatok

Kritériumok

- Az egészséges életmód-tréningek beépítése az iskolai programokba (sport- és egészségnapok). - A „természet-iskola” tevékenységek megszervezése és megtartása (tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, séták). Önismeret, önuralom, - Értékorientáció, személyes A tanulók: a társadalmi normák példamutatás, azaz a tanári - iskolai életükben szerinti viselkedés és magatartás legyen modell értékű. nyilvánuljon meg a pozitív gondolkodás - Tolerancia és empátia fejlesztése. felnőttek és társak kialakítása - A kapcsolatok, problémák tisztelete; konfliktusmentes megoldására való - ismerjék fel a jó és igény kialakítása, fejlesztése. rossz tulajdonságokat; - A stressz- és feszültségoldás alapvető - legyenek fogékonyak a fontossága az interperszonális tanárok által nyújtott kapcsolatok kezelésében. modellekre; - tudjanak könnyen és vidáman alkalmazkodni a változó élethelyzetekhez. A biztonságos - A fejlett technikai eszközök A tanulók: életvezetés szakszerű és biztonságos - ismerjék a KRESZ, az elsajátítása használatának bemutatása, elsősegélynyújtás és megtanítása. munkavédelem reájuk - Rávilágítás a lehetséges vonatkozó szabályait veszélyforrásokra. és alapelveit. - Annak tudatosítása, hogy az egészségtudatos magatartásra szocializálásnak szerves része a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása. - A KRESZ, munkavédelem, elsősegélynyújtás elsajátíttatása, ilyen jellegű és témájú vetélkedők szervezése.

2. 15. 2. Az egészségnevelés várható eredményei A család szerepének megértése A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása A közösségben az „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása. 5. A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való, igény megteremtése 1. 2. 3. 4.

63


6. Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása 7. Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete. 8. A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása. 9. A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése. 10. A testi higiénia iránti igény kialakítása. 11. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. 12. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember szűkebb és tágabb környezetéért. 13. A környezet egészségre káros hatásainak ismerete. 14. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben (egészség- és környezetvédelem) való aktív részvétel igényének kialakítása. 15. Az egészségtudatos, fizikailag aktív – egészségmegőrzésre épülő – motoros tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása. 16. A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása.

2.15. 3. Komplex intézményi mozgásprogram 1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). 2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. 3. Az egész napos iskolai (szabadidős), napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan. 4. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). 5. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen. 6. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. 7. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. 8. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába.

64


9. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre. 10. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra.

2.15.4. Az iskola környezeti nevelési programja A környezeti nevelés olyan pedagógiai folyamat, amely a társadalom fejlődése és a természet fenntarthatósága céljából elősegíti és erősíti az emberek környezettudatos magatartását, életvitelét. A környezeti nevelés átfogja a személyiség kognitív és nem kognitív tartományait, alakítja az érzelmi viszonyulásokat, értékrendet, megismerési, cselekvési és döntési képességeket fejleszt, az embert képessé teszi az együttműködésre, altruizmusra és életvitelének tudatos hangolására, beleértve az önkorlátozást is. 2.15. 4. 1. Kiemelt stratégiai céljaink              

Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása. A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban. Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése. Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. A tanulók lakóhelye közelében található természeti értékek megismertetése. A természet szeretetére nevelés, közvetlen élmény kialakítása a természettel. A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. Szelektív hulladékkezelésre szoktatás. A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése. A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés. A kertészkedés, kertészeti munkák megismertetése, örömének megmutatása. A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése. Városunk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése.

Módszerek, tanulásszervezési formák:  A tanítási órák klasszikus módszerei  Kooperatív tanulási technikák  Tanítási órán kívüli környezetben megvalósuló egyéni, páros és csoportos tevékenységformák 65


2.15. 4. 2. A környezeti nevelés színterei - Tanítási órák - Egyéb foglalkozások, kiemelten az egész napos iskolai foglalkozások szabadidőszegmense, valamint a napközis és tanulószobai foglalkozások - Erdei iskolák, osztálykirándulások, táborok - Iskolai, városi, járási, megyei, országos versenyek - ÖKO-hét - Projektnapok iskolán kívüli helyszínei 2.15. 4. 3. Környezeti nevelés a tanórákon A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos foglalkozások teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. Felső tagozaton a környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia-egészségtan, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi meg a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi-kulturális viszonyok pozitív irányú formálása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tantárgyi oktatás feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. A művészeti tantárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. A test- és egészségnevelési tantárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával tehetik a legtöbbet. 2.15. 4. 4. Környezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon, kiemelten a napközis és tanulószobai foglalkozásokat Az egyéb foglalkozásokon a nevelési-oktatási tartalomhoz igazodóan a környezettudatos magatartásra nevelés a tantárgyhoz illetve műveltségi területhez kapcsolódó tartalmi struktúra része. Minden szabadidőben töltött pedagógiai tartalmú foglalkozás magába foglalja – a foglalkozás tematikai jellegétől függően – mind a környezet és a természet megismerésének és védelmének témáját, mind az egészségnevelés preferált céljait. Jellegéből fakadóan elsősorban a szakkörök esetén teljesedhet ki a gyakorlatban is e nevelési tartalom. 66


A napközis és tanulószobai foglalkozások természetes része a környezettudatos magatartásra nevelés. 2.15. 4. 5. Környezeti nevelés osztálykiránduláson, erdei iskolában A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program, az osztálykirándulás és az erdei iskola szervezése, mely a helyi tantervi célok megvalósulását szolgálja azzal, hogy a valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A programokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő-felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabadidő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség- és közösségfejlesztő hatású. A kirándulások, erdei iskolák időpontját éves munkatervünkben előre meghatározzuk. 2.15. 4. 6. A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. Területei:  Környezetvédelmi, környezetszépítő pályázatok.  Helyismereti és helytörténeti foglalkozások, szakkörök, versenyek.  Hagyományőrző programok.  Táborok. Cél 1. Környezettudatos magatartás elősegítése

Feladat Tudatformálás ismeretekkel, élményekkel. Természetes anyagokkal való ismerkedés. Természeti tárgyak, dolgok, jelenségek észlelése, megfigyelése, vizsgálata.

Tevékenység Papírmerítés.

Kritérium A környezettudatos gondolkodás alapjainak az elsajátítása.

Cserepes növények Igény kialakítása az gondozása (öntözés, esztétikus zöld tápoldatozás, környezetre. átültetés), az iskola környékén lévő fák, bokrok ültetése, megfigyelése, örökbefogadása, ápolása.

67


Cél

Feladat A természeti környezet időbeli, térbeli, működésbeli változásainak érzékelése, helyi, térségi, globális szinten. A földrajzi táj és a földrajzi környezet alakulásának adott szintű értelmezése.

Tevékenység Kritérium Vízminőség- vizsgálat. A káros környezeti Zaj- és hatások tudatosítása. levegőszennyezés mérése az iskola településén. A geológiai tanösvények bejárása, a terület botanikai, zoológiai értékeinek megismerése.

A környezeti problémák természettudományos megközelítésű értelmezése.

Ismerkedés a környék természeti kincseivel.

Az erdőlátogatás A szelektív szabályainak ismerete. hulladékgyűjtés A veszélyes gyakorlatosítása. hulladékok megismerése, kezelésük szabályai. Környezeti hatások és Ok-okozati történések közötti összefüggések kapcsolat meglátása. felismerése. A környezet A levegőt szennyező egészségünkre források és a gyakorolt hatásainak szennyeződés ismerete. következményeinek vizsgálata. „E” számok, Mi van a Colában? – Az egészséges élelmiszer élelmiszerek táplálkozás adalékanyagok vizsgálata. megalapozása. megismerése. A természetes és Papírgyűjtés, szelektív Környezetbarát környezetbarát hulladékgyűjtés, anyagok anyagok veszélyes megismerése. felhasználása. hulladékgyűjtők az Az újrahasznosítás iskola településén. fogalmának, hasznának ismerete. Az energia és az Az áram és Energiatakarékossági anyagtakarékosság víztakarékosság ismeretek szerzése. fontosságának lehetőségeinek ismerete. vizsgálata otthon és az iskolában. Hulladékmentességre Környezetbarát Környezetbarát törekvő szemlélet vásárlás. csomagolási kialakítása. ismeretek.

68


Cél

2. A környezetért felelős egészségorientált életvitel elősegítése

3. Környezettudatos értékrend, „ökológiai morál” kialakítása

Tevékenység Megemlékezés a legfontosabb „Zöld Napokról” hagyományos formában (pl. Föld Napja) illetve projektmódszerrel (pl. a Víz Világnapja). Felelős állampolgári Az Alaptörvény szerepekre való környezet védelméről felkészítés. szóló cikkeinek Környezetszennyezés értelmezése. elhárítása, környezeti Helyi viszonyoknak problémák megfelelő környezeti felismerése. probléma kiválasztása, helyi környezeti gondok megismerése, pályázatokon való részvétellel. Praktikus „Zöldköznapi környezetvédelmi praktikák” ismeretek szerzése, a megismerése lépésről háztartás lépésre. környezetbarát működtetése. Felelős állampolgári Iskolai egészség- és magatartás sportnapok szervezése. kialakítása. A komplex intézményi Tudatos mozgásprogramban egészségmegőrző szereplő feladatok viselkedés. megvalósítása. A szűrővizsgálatok fontosságának ismerete. Állóképesség Túrák, hétvégi fejlesztése. kirándulások, erdei Helyes életviteli iskolák. szokások kialakítása. Szabad percek, órák felhasználása. A televíziózás káros Káros környezeti hatásainak vizsgálata. hatások elkerülésének, kivédésének Mibe ne csomagoljuk technikái. uzsonnánkat? Érzelmi Madáretető, viszonyulások madárkalács készítése, alakítása, képessé madáretetés tenni az egyént a novembertől február Feladat A „Zöld Napok”, azaz a fontosabb környezet- és természetvédelmi jeles napok ismerete.

69

Kritérium A környezetvédelmi napok tartalmának jelentősége.

A közvetlen környezet problémáinak felismerése.

Háztartási praktikák megismerése.

Az egészségmegőrzés alapjainak a kialakítása.

Helyes napirend, életviteli szokások megismerése és alkalmazása.

A tudatos kisállatvédelem kialakítása.


Cél

Feladat másokkal való együttműködésre. Az élet tiszteletére való nevelés. Az állatok iránti felelősség kialakítása, az állattartás etikája. Megélhető vagy elképzelhető élethelyzetek teremtése. Gondolatok befogadására és kifejezésére való nyitottság és képesség fejlesztése. A környezet esztétikai felismerése iránti igény kialakítása. Az együttes cselekvésekhez szükséges sajátos kommunikáció fejlesztése. Családi szerepek.

Tevékenység végéig.

Kritérium

Állatsimogató Látogatás közelebbi, távolabbi Vadasparkban, Állatkertben. Helyzetgyakorlatok, tanórai és tanórán kívüli tevékenységek. Az iskola esztétikai képének közös kialakítása. Erdei iskola, osztálykirándulás, projektnapok, iskola szintű programok közös megvalósítása.

A környezeti nevelés piramisa:

értékrend ökológiai morál

magatartásmód, életvitel

attitűdök, érzelmi vonatkozások

ismeret, tapasztalat, vélemény, nézet

Zöld Napok tervezett időpontjai: Március 22. A Víz Világnapja Április 22. A Föld Napja Május 10. Madarak és Fák Napja Október 4. Az Állatok Világnapja 70

Az állatok életközeli megismerése. Szerepjátékok által a különböző élethelyzetek megismerése.


2.15. 5. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, a dolgozóinak személyes példája ellentmond annak. Ehhez mindenkinek – pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt – tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során. Az iskola belső környezete Az iskolai környezet természet közelivé formálásához az osztályteremben szobanövények gondozásával, akvárium és terrárium berendezésével járulhatunk hozzá. Az élőlények természetes közegükben való megfigyelése hasznos tapasztalatokat nyújt, igényességre nevel, hozzászoktatja a tanulókat a növényekkel való gondoskodáshoz, s egyúttal a közvetlen környezetet is emberibbé teszi. Általánossá kell, hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata a papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon, tanórákon kívül és az irodákban egyaránt. A tantermek dekorálásához lehetőség szerint természetes alapanyagokat használjunk: színes karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító adalékokat tartalmazó termékeket (oldószeres ragasztó, alkoholos filc). Műanyagokat csak indokolt esetben alkalmazzunk. A dekoráció legyen tartós, máskor is felhasználható. A környezetismeret és a természetismeret órák eszközigényesek. Fontos, hogy milyen tárgyi felszereltségre építhetünk: szemléltetőeszközök, tablók, poszterek, képgyűjtemények, képi, vizuális információk. Ezek beszerzése, újítása folyamatos. Nyitott, a nagyközönség számára is látogatható környezetvédelmi és természeti értékeket bemutató kiállításokat rendezünk a projektnapok és az ÖKO-hét keretében. Hulladékgyűjtés A hulladékgyűjtés megszervezésével, a szelektív hulladékgyűjtésre való törekvéssel hozzájárulunk nemcsak iskolánk, hanem tágabb életterünk, szűkebb környezetünk megóvásához. Kommunikáció: faliújság, iskolai honlap Tanulóink és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelemfelkeltését, tájékoztatását biztosítja a faliújság és az iskolai honlap. Így tudunk szóban, írásban, fotókon hírt adni az iskolában történő jelenségekről, folyamatokról, eseményekről, programokról.

71


2.16. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.16.1. A magatartás értékelésének elvei Példás:  az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi;  Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti;  A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat;  Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó; megértő, együttműködő és jóindulatú;  Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben;  Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes;  Megnyilvánulásaiban őszinte. Jó:  Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra;  Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi; A házirendet igyekszik betartani;  Figyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek; Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés. Változó:  Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása;  Viselkedésével szemben kifogás merül fel;  Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen;  Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész;  Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó;  Fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfőnöki megrovás;  Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés. Rossz:  Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek;  A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja;  A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik;  Legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói intés, írásban. 2.16.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei Példás:  Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik;  Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre;  Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el;

72


 

Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődő; Érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülire is kiterjed.

Jó:  

A tanuló készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát; Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű;  Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó:  Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást;  Önállótlan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi önmagát;  Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt;  Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. Hanyag:  A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi e1;  Képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan;  Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz;  Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.

2.16.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A jutalmazás rendszere; a minősítés követelményei, formái Szaktanári dicséret; (szóban, írásban)  Kiemelkedő szaktárgyi tanulmányi munkáért.  Pályázati, gyűjtő munkáért, versenyzésért. Segíti a tanórai munkát.  Iskolai ünnepélyeken műsorban szerepel. Osztályfőnöki dicséret; (szóban, írásban)  Aktívan részt vállal a közösség szervezésében.  Tisztségeit, megbízatását, példamutatóan ellátja.  Iskolai versenyeken l. 2. 3., körzetin 4. 5. 6. helyezést elért. Igazgatói dicséret; (szóban, írásban)  Kimagasló tanulmányi munkáért.  A l. 2. pontban leírtak folyamatosan jó teljesítéséért.  A térségi, megyei versenyeken elért 1-5. helyezésért  Városi ünnepségeken való részvételért. Nevelőtestületi dicséret  Példamutató magatartásért és/vagy kiváló tanulmányi eredményéért.  Iskolánk hírnevét nagymértékben emelő egyéni vagy csoportos teljesítményét; országos 1-6. helyezésért.

73


Egyéb jutalmazási formák  Jutalomkönyv Kiemelkedő tanulmányi, közösségi munkáért, kulturális és sport eredményekért iskolai versenyeken. Ideje: tanév végén. Adományozza: szaktanár, osztályfőnök, igazgató.  Jutalomkönyv és oklevél: Kitűnő vagy jeles tanulmányi eredményért. Ideje: tanév végén. Adományozza: nevelőtestület.  Jutalomkönyv vagy vásárlási utalvány: Megyei, regionális versenyeken elért 1.2.3. helyezésért, országos 1-6. helyezésért. Ideje: tanév végén. Adományozza: nevelőtestület.  “Jó tanuló, jó sportoló!” Ideje: tanév végén. Adományozza: nevelőtestület.

Az elmarasztalás, fegyelmezés okai (vétségek) és formái Szaktanári figyelmeztetés; szóban és írásban  A szaktanári követelmények nem teljesítése, a felszerelés, házi feladat többszöri hiánya, az órákon előforduló fegyelmetlenség miatt. Osztályfőnöki figyelmeztetés; szóban, írásban  A tanulási fegyelem fellazulásáért, megsértéséért.  A házirend enyhébb megsértéséért.  Eszközök rongálásáért.  Igazolatlan mulasztásért.  Társakkal, nevelőkkel szembeni tiszteletlen magatartásért. Igazgatói figyelmeztetés; szóban, írásban  Az 1. 2. pontban leírtak ismétlődése, illetve a házirend gyakori megsértése miatt.  Első alkalommal történő durvaság, rongálás, cigarettázás, szeszes ital fogyasztása miatt. Igazgatói intés; írásban  Az 1. 2. 3. pontban felsoroltak ismétlődése esetén.  Szándékos durvaság, testi sértés, rongálás esetén.  Ismételt cigarettázás, szeszes ital fogyasztása miatt.  Az iskolára szégyent hozó iskolai vagy iskolán kívüli cselekményért. Fegyelmi büntetést kap:  aki szándékosan árt a környezetének, társának,  bomlasztja az iskola rendjét,  viselkedése durva, goromba, garázda, verekedést követ el,  veszélyezteti iskolatársai testi épségét,  aki a közösségre káros, veszélyes viselkedést tanúsít, a házirendet súlyosan megsérti. Formái: Megrovás, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba vagy másik iskolába áthelyezés.

74

Pedagógiai Program III. Középiskolai nevelési program és helyi tanterv

2014.

Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium Középiskolai nevelési program és helyi tanterv 2014 _______________________________________________________________________________________________________________

Tartalomjegyzék 1. Nevelési program 1. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai……………………………………………...4 Fejlesztési területek – nevelési célok Kulcskompetenciák Nyolcosztályos gimnázium Négyosztályos gimnázium Szakközépiskola Felnőttoktatás esti tagozaton 1. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................. …….21 Az iskola nevelési követelményei Az iskolát elhagyó fiatal neveltségének összetevői Ismeret és tevékenységi körök a nevelési cél eléréséhez A műveltségi anyag ismeret-és tevékenységi körei A nevelés osztályfőnöki és munkaközösségi tennivalói A szabadidő irányítása 1. 3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok……………...….27 Komplex intézményi mozgásprogram 1. 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....................................... …….30 A segítő életmódra nevelés A diákönkormányzat működése A diákjogok érvényesülése 1. 5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai…………………...32 . 1. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység……………34 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az SNI tanulók sérülés típusához és fokához igazodó fejlesztő program 1. 7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel ..................... …….40 1. 8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .............. …….40 1. 9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ………………………………42 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai……………………..44 .

1.11. A felvételi eljárás különös szabályai…………………………………………..45 1.12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása……………………………..45

2


2. Helyi tanterv 2. 1. Az intézmény tagozatainak óraterve nyolcosztályos tagozat .....................................................................

48

négyosztályos gimnázium (emelt óraszámú) ...................................

52

négyosztályos gimnázium (alapszintű) ............................................

54

szakközépiskola ...............................................................................

56

felnőttoktatás ...................................................................................

58

szakképző évfolyam - kereskedő .....................................................

60

2. 2. A tanuló tudásának minősítése ................................................................

65

Értékelési szempontok a különböző tantárgyakban A nevelési eredmények értékelése /magatartás-szorgalom/ Az otthoni felkészülés elvei és korlátai 2. 3. A tanulók fizikai állapotának mérése……………………………………. .82 2. 4. Az esélyegyenlőség érvényesítése……………………………………….. 84 2. 5. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei………………… 88 2. 6. Felvétel és az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei ..................

89

2. 7. Követelményrendszer és az állami vizsgák .............................................

90

2. 8. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei ...................................................................................................... 97 2. 9. A helyi tanterv forrásai ............................................................................ 97

3


1. Nevelési program

1. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Fejlesztési területek – nevelési célok A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől az intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azo4


kat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének megismertetése. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és

5


közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, 6


önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Az osztályfőnökök aktívan segítik - az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez szükséges - iskolai közösségi szolgálat teljesítését. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a nem hagyományos oktatásszervezési módszereknek egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. 7


Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók ismerkedjenek meg a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek során. 8


Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs verbális és nonverbális kommunikációs képesség funkcionális nyelvtan hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása különböző típusú szövegekben való tájékozódás információk feldolgozása segédeszközök megfelelő használata (könyvtár, digitális technika, média, stb.) érvelés képessége empatikus képesség esztétikai érzék kíváncsiság

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmikulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs funkcionális nyelvtan nyelvi stílusok ismerete szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz

9


kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok). Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő segédeszközök használata az igazság tisztelete a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás kíváncsiság egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség

Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés területén kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. 10


Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában logikai képességek rajzolási készség tervezés és kivitelezés kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvivallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök eszközök megismerése, használata szövegszerkesztési ismeretek információkeresés és kezelés kritikai gondolkodás az innováció területénkreativitás munka világában való eligazodás élethosszig tartó tanulás

11


Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök egészséges életvitel mentális egészség magatartási szabályok alkalmazása kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség európai tudat a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek kihívások felismerése, értelmezése a gazdaság működésének átfogóbb megértése 12


a pénz világában való tájékozódás a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás vezetés delegálás az elemzés a kommunikálás a tapasztalatok értékelése kockázatfelmérés és vállalás egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése.

Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök motiváció saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem segédeszközök használata

13


Nyolcosztályos gimnázium Intézményünkben nyolcosztályos tagozat is működik. Folyamatos fenntartását szükségesnek tartjuk. Az immár 23 éve működő nyolcosztályos gimnáziumi tagozaton szerzett tapasztalatok, tanári, tanulói és szülői vélemények egyaránt igazolják a nyolc éven át tartó pedagógiai-oktatási folyamat előnyeit. A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel tanulóit arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. A nyolcévfolyamos gimnázium első négy évfolyama ráépül az alsó tagozatos szakasz nevelőoktató munkájára. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. A 9–12. évfolyamon az iskola nevelési-oktatási tevékenységével tovább fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez elengedhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. 14


Az alapfokú nevelés-oktatás második szakasza – a nyolcosztályos gimnáziumi tagozat alsó évfolyamai – szervesen folytatják az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét. E szakasz szocializáció folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség forgalmát és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának ebben a szakaszban is kiemelkedő feladata a nemzeti hagyományok tudatosítása, az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. A fejlesztés kiemelt területei A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatásával; az érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával; az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. A szocializáció folyamatainak elősegítése: az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával. Az alapműveltség továbbépítése: a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával. Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül. A tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik. A tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció – írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés -, és megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés. A „tanulás tanulása”, az önálló tájékozódás, 15


az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is hozzájárul az alapműveltség továbbépítéséhez. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. E szakaszban növekszik az együttműködésre építő (kooperatív-interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepe. Növekszik a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok aránya (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.) Az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre. Ezért heuriszikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínál. Az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, és erősíti meg önbizalmukat. A nyolcosztályos gimnázium felső négy évfolyamára a négyosztályos gimnáziumra vonatkozó célok, feladatok és követelmények az irányadóak. Négyosztályos gimnázium A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel tanulóit arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez elengedhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.

16


A gimnáziumban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. A gimnáziumban folyó nevelés-oktatás tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetíti, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre. Kialakítja tanulóiban az ún. élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal felkészíti tanulóit arra, hogy a tudás – a stabil értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is. Feladata a nemzeti és európai identitástudat továbbépítése a tanulókban; intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása. Együttműködésre és kooperációra nevel, fejleszti a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést. Mindezzel előmozdítja a tanulókban a konstruktív attitűd kialakulását. A gimnázium a tantárgyi képzésében előnyben részesíti a képességfejlesztést, ezért törekszik az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző összekapcsolására. A rendelkezésre álló órakeretben a diszciplináris tudás közvetítése összekapcsolódik az alkalmazás lehetőségeinek megismertetésével. Ugyanilyen fontos az egyes diszciplínák közötti koherencia megteremtése; az, hogy az oktatás mindenkor vegye figyelembe a tantárgyak metszéspontjában elhelyezkedő közös tartalmakat és fejlesztési feladatokat. A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik alapvető célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje. Tegye képessé őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra. Követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre. Az iskola a maga arculatával, egész programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás szervezésének változatos módjaival biztosítja, hogy diákjai érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak. A képzési folyamatban figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket. Törekszik a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodik a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számít kreativitásukra, illetve tudatosan is előmozdítja mindezek fejlesztését. A személyiségfejlesztésben fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítés, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. A személyiség formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. Az iskola elősegíti, hogy tanulói minél tovább jussanak azon az úton, amely a szépség puszta megtapasztalásától annak mélyreható élményéig vezet. A szépség – a művészeti nevelés és oktatás mellett – jelen van a gondolkodás művelésében és a mindennapi környezet alakítására irányuló iskolai tevékenységben. 17


A tanuló személyiségére meghatározóan hat az iskola saját ethosza, mindennapjainak létmódja, az a légkör és környezet, amelyben az iskolai élet zajlik. A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén lényeges az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb természeti-társadalmi környezetért érzett erkölcsi felelősség fejlesztése. Az iskola által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetőségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvő hazaszeretet, a nyitottság más népek kultúrája, hagyományai iránt. Ennek érdekében a gimnázium részesítse előnyben azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés, valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség. Arra törekszünk, hogy a gimnáziumunk készítse fel tanulót, hogy az iskolából egy folyamatosan változó világba lépnek. Tudatosuljon bennük a magyar társadalom demokratikus létmódja, az európai integrációs folyamat és hazánk kapcsolódása ehhez a folyamathoz, szembesüljenek a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival. A továbbtanulók képzésében a nyelvi ismeretek elsajátíttatását tartjuk elsődlegesen fontosnak. Mindenképpen fenn kívánjuk tartani két idegen nyelv tanítását úgy, hogy az egyiket magasabb óraszámban oktatva elősegítjük a középfokú nyelvvizsga letételét. Az évfolyam egyik osztályában emelt óraszámban kívánjuk tanítani az idegen nyelvet, a másik osztályban az informatikát. Ahol lehet, csoportbontást alkalmazunk a matematika, a magyar és a történelem tantárgyak oktatásánál. Az érettségire felkészítő évfolyamok tantárgykínálatát úgy kívánjuk összeállítani, hogy a továbbtanulási igényeknek megfelelő, emelt óraszámú képzésben részesüljenek tanulóink. Szakközépiskola A köznevelési törvény újrafogalmazta a szakközépiskola feladatait is. Az érettségire való felkészítés mellett a szakmai ismeretek elsajátítása is elkezdődik a 9-12. évfolyamokon, és a tanulók kötelezően érettségi-képesítő vizsgát tesznek szakmai tárgyból. Az oktatás annyiban tér el a gimnáziumi képzéstől, hogy itt az általános műveltséget megalapozó oktatás részeként szakmai előkészítő ismeretek átadása is történik, vagyis ezeknek a foglalkozásoknak a segítségével a tanulók felkészülhetnek a szakképzésbe való bekapcsolódásra, és az érettségi utáni szakmai OKJ-s vizsga letételéhez szükséges alapismeretek megszerzésére. Célok és feladatok A szakközépiskolánkban folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. 18


A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolánkba folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Az adott korosztályok egyre növekvő hányadát befogadó szakközépiskola nevelési oktatási rendszere akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. A szakközépiskolai nevelés és oktatás rendszerében beépülnek azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország jövendő európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak. Nevelő munkájában számolnia kell a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel. A tanulókban az iskolai tevékenységeik során kialakul az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődik az igény a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére. Sajátjuknak tekintik a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, nyitottá válnak a különböző kultúrák iránt. A szakközépiskolánkban folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A szakközépiskolai tanítási-tanulási folyamat során kialakul a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejlődik fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk. A tanulókban kifejlődik a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, kialakul a tevékenységeikkel kapcsolatos felelősségérzet. Az általános műveltséggel összefüggésben a szakközépiskolai nevelés és oktatás a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi őket arra, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készsége, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés. Ez utóbbi nevelési feladat magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és a kötelességek tudatosítását. A személyiségfejlesztés minden vonatkozásában meghatározó az iskola arculata, hagyományai, belső környezete és légköre. 19


A kerettantervek alapján megvalósuló pedagógiai folyamat köti össze a tanulók teljesítményében tükröződő általános iskolai nevelést és oktatást, illetve az érettségi és felvételi követelményekben, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott igényeket. A kerettanterv rendszerbe foglalja mindazon készségek, képességek fejlesztését biztosító további tantárgyi lehetőségeket, amelyek megalapozzák a szakképzésben, illetve a felsőoktatásban való eredményes részvétel mellett a későbbi munkába állást és a munkában való tartós megfelelés komplex követelményeinek teljesítését. A szakmai előkészítő, alapozó ismereteket helyi tantervünk tartalmazza. Úgy gondoljuk, hogy az általunk meghirdetett szakma megfelel az igényeknek, jól egészíti ki a másik tiszafüredi szakközépiskola műszaki, vasipari és ruhaipari profilját. Amennyiben sikerül javítani a szakközépiskolába jelentkezők tanulmányi eredmény szerinti összetételén, az eddigieknél sikeresebben szerepeltethetjük őket a felsőoktatásban, és növekedhet a továbbtanulók aránya is.

Felnőttoktatás esti tagozaton Intézményünkben régóta működik felnőttek középiskolai oktatása. Mivel egyre több a csak érettségi után megszerezhető szakma, s a középiskolai végzettséggel nem rendelkezők egy része nyilván csak felnőttkorban tudja pótolni hiányait, tehát számukra is lehetővé kell tenni az új szakmák elsajátításának alapfeltételeit jelentő érettségi megszerzését. Ezért folytatunk négyéves gimnáziumi képzést esti tagozaton. A felnőtt- nevelés, a személyiségformálás általános feladatai A felnőtt tanulók értelmi képességeit - a figyelmet, a megfigyelőképességet, az emlékezetet, a képzeletet, a gondolkodást és a gondolatok közlését - a tantervek művelődési anyagának elsajátíttatásával, valamint a munkában és az iskolán kívül szerzett tapasztalatok feldolgozásával fejlesztjük. A tanulók tevékenységét olymódon szervezzük, hogy a munkahelyen, az élet egyéb területein, valamint az iskolában szerzett közösségi tapasztalatok alapján továbbfejlődjék bennük a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges erkölcsi értékrendszer és az ennek megfelelő magatartás. A természeti és társadalmi környezet esztétikumának felfedeztetésével alakítjuk ki az esztétikum befogadásának képességét, s érjük el, hogy véleményeikben, magatartásukban, otthoni, munkahelyi környezetükben értékesnek és követendőnek tartsák az esztétikus formákat. A pedagógiai tevékenység irányelvei Az iskola felhasználja és értelmezi a tanulók iskolán kívül szerzett, különféle forrásokból származó ismereteit, nézeteit, magatartásbeli sajátosságait. A demokratizmus jellemzi a pedagógusok és a tanulók viszonyát. Az iskola biztosítja a tanulói jogokat és a kötelesség teljesítésének feltételeit, ugyanúgy, mint nappali tagozaton. A tanulást kezdettől fogva úgy motiváljuk, hogy a tanulók magukénak tekintsék a kitűzött célokat és feladatokat, a követelményrendszer váljék belső igényükké.

20


A módszerek, ráhatások gazdag rendszerével az iskola irányítja az öntevékeny otthoni tanulást, melynek eredményessége nagymértékben az előbbiek hatékonyságától függ. A tanításitanulási folyamatban - kezdetén, közben, végén - fontos és szükséges, hogy ellenőrizzük és értékeljük a tanulók teljesítményét. Ezt szolgálják az évközi feleltetések, beszámolók és az év végi osztályozó vizsgák. Az oktatási anyag szerkezete A felnőttoktatás művelődési anyaga két ismeretréteget tartalmaz: a mindenki számára egységesen kötelező ismeretek rétegét és a kötelezően választható fakultatív ismereteket. A kötelező ismeretrétegen belül az anyag tovább tagolódik: törzsanyagra és kiegészítő anyagra. A törzsanyag ismerete jelenti az értékelés alapját. Az egyes tantárgyak követelményrendszerében megtalálható a minimum szint, amelyet minden tanulónak teljesítenie kell a továbbhaladáshoz. A kiegészítő tananyag a törzsanyag mélyítését, könnyebb és jobb megértését segíti elő. A fakultáció szerepe az, hogy a tanulóknak a kötelező tananyagon sokszor túlmutató érdeklődését kielégítse, illetve azt a tantárgyat helyezze előtérbe, melyből érettségi vizsgát szándékoznak tenni.

1. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola nevelési követelményei A köznevelésről szóló törvény, a NAT és kerettantervek előírásai olyan körülmények között kerülnek bevezetésre, amikor a társadalom nagyon súlyos, általánosnak is mondható értékválságot él át. Az informatikai forradalom korában, a kommunikációs technikák jelenlegi szintjén nagy a hasonlóság nagyvárosi, esetleg periférikus életközösségek viselkedéskultúrája és mondjuk egy vidéki kisváros bizonyos diákcsoportjainak világlátása között. A hagyományos értékek, beleértve a valláserkölcsieket is, ma nem irányítják, nem formálják a felnövő generáció arculatát. Megszűnt a példaképek szerepe, s az értelem nem képes határok közé szorítani az ösztönök világából táplálkozó elszabadult indulatokat. A pedagógus értékközvetítő ember. Markánsan képviseli az emberiség és a magyarság értékeit.(pl. a humanizmus, a tudás, a másik emberrel való törődés, a kulturális érdeklődés, a tolerancia, az erkölcsileg is igazolható másság elfogadása, a szeretet, belső fegyelmezettség, a felelősen képviselt szabadság eszméje, a nemzet, mint a legértékesebb átfogó nevelőközösség, a helyes magyarságtudat stb. értékeket) A magatartási eszmények közül a következők, mint a legfontosabbak - a humanizmus, a közösségi összetartozás, a hazafiság, az egyenlőség, a demokratizmus, a munka megbecsülése, tisztelete, a szabadság eszménye - jelenjenek meg tanulóink magatartásában. A társadalmi magatartási értékek közül a társadalmi elkötelezettség, (érdeklődés és aktivitás), a közösségi magatartás (szolidaritás, együttműködés), a társadalmi hasznosság (anyagi és szellemi javak gyarapítása), a társadalmi felelősség és fegyelem, a társadalmi nyitottság (más

21


népek megértése, megismerése), más kultúrák, szokások értékelése kiemelt fontosságú értékrendszerünkben. A másokhoz való viszony, az interperszonális magatartás normarendszere a következőket foglalja magában: a személyes méltóság - az élet és egészség -, a személyes tulajdon védelmét, a személyes meggyőződés, nézetek, szokások tiszteletét, az információk, a megbízhatóság iránti igényt, az együttérzést és a segítést, segítségnyújtást. Az egyén önmagához való viszonyában a személyes méltóság, az önmegismerés, önkontroll, az önmagunkért való felelősség, az önállóság, az önfejlesztés és önnevelés erkölcsi értékeket valljuk fontosnak. Neveltjeink értékrendszerében a kulturális magatartás következő értékei foglalják el a fő helyet: a kulturális javak iránti érdeklődés, az értékek tiszteletben tartása, az ezek iránti érzékenység és nyitottság, a kulturális tolerancia, vagyis a mások véleménye iránti türelmesség. A környezet, a természeti értékek iránti magatartásban meghatározóak az ember és természet harmonikus kapcsolatára való törekvés, a természet szépségének szeretete, az "élet" tisztelete, a gondoskodás a természeti kincsekről. Az iskolát elhagyó fiatal neveltségének összetevői Legyen képes testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre: - Legyen szellemileg fogékony, érzelmileg gazdag, erkölcsös. - Legyen akaratereje, legyen fegyelmezett, legyen képes a kudarcok leküzdésére. - Rendelkezzen a megújulás, az alkalmazkodás képességével. Rendelkezzen a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával: - Jellemezze a tágabb és szűkebb haza szeretete, a közösségi, a másokhoz tartozás érzése. - Érezzen és vállaljon felelősséget önmagáért és másokért, a közösségért. - Legyen határozott, de toleráns, következetes, de a változásokra, változtatásokra is képes, legyen állhatatos. - Tudjon a helyzethez illően viselkedni. Legyen képes a társadalmi munkamegosztásba való későbbi bekapcsolódásra: - Rendelkezzen a korszerű társadalom- és természettudományi, esztétikai és technikai általános műveltség alapjaival, szilárd alapképességeivel, ezeken belül a szakmai tevékenységek alapelemeivel. - Legyen tanulni vágyó és tanulni tudó. - Legyen a világról és önmagáról reális képe. - Tudjon rövidebb és hosszabb távra tervezni, reális mérlegelés alapján dönteni. Ismeret és tevékenységi körök a nevelési cél eléréséhez Az általános emberi személyiségvonások fejlesztése: Az érzelmek fejlesztése, mélyítése, gazdagítása: - szeretet (családtagok, társak, a közösség, a haza iránt), gyengédség, gyűlölet a szeretettek külső és belső ellenségeivel szemben (személyek, elvek, bűnök, tu22


lajdonságok ellen), az értékek tisztelete, elkötelezettség, kitartás, a kudarcok és akadályok leküzdésének képessége. Becsületesség: - a jó-rossz, helyes-helytelen, igaz-hamis felismerése, őszinteség, a felelősség vállalása, hűség az elvekhez, közösségekhez, emberekhez, önmagához, állhatatosság, az igaz ügy szolgálata, lelkiismeretesség, fogyasztói magatartás, illemtudás, tisztesség, kereskedelmi etika. Önismeret, önfejlesztés: - a testi és lelki tulajdonságok, adottságok, az erények és hibák ismerete, igényesség önmagával szemben, törekvés a javításra, fejlődésre, öntudat, önbecsülés. A tanuláshoz való viszony: - a tanulás, mint személyiségfejlesztés céljának ismerete, közelebbi és távolabbi célok kitűzése, az alapvető szellemi és fizikai (manuális, mozgásos) tanulástechnikák ismerete, készsége, szorgalom, többre való törekvés, a gondolkodás és a gondolkodási műveletek képessége (megfigyelés, elemzés, osztályozás, törvényés szabályalkotás, emlékezet, asszociáció, következtetés, kombinálás stb.) alkotóképesség. Illemtudás: - a helyzet felismerésének, elemzésének, az ahhoz való alkalmazkodásnak a képessége, az udvarias, illedelmes, de természetes viselkedés szokása (beszéd, mozgás, öltözködés stb.). A műveltségi anyag ismeret- és tevékenységi körei Az iskolai nevelés, a célok elérése, a tevékenységek kialakulása, begyakorlása, a helyes szokások megerősítése a műveltségi anyag feldolgozása során megy végbe. A kerettanterv és az érettségi vizsga a következő műveltségterületek ismeret és tevékenységi köreit vonultatja fel: Kommunikációs nevelés, képzés: beszéd-, olvasás-, és írástechnika, szövegértés, szövegalkotás, metakommunikáció, nyelvi illem (beszédhelyzet: ki, mit, kinek, mikor mond és hogyan mondja) a mindennapi társas kapcsolatok és az alkalmi megszólalás műfajai és stílusa, informatikai alapismeretek, idegen nyelvi ismeretek. Társadalmi, történelmi, politikai, állampolgári nevelés: a magyar történelem eseményei, vonulatai, a lakóhely történetének főbb eseményei, "kis magyar néprajz" (szellemi, tárgyai); múzeumlátogatás, társadalmi, politikai, gazdasági rendünk jellemzői (államigazgatás, politikai és társadalmi szervezetek),

23


állampolgári jogok és kötelességek; bevezetés az ügyviteli rendbe (a legfőbb hivatalok hatáskörei, ügyiratok fogalmazása, űrlapok kitöltése), a leglényegesebb ismeretek a szomszédos államok és nemzetek közelmúltjából és jelenéből, a materializmus és idealizmus ismérvei, az ateizmusról, a vallásokról és felekezetekről, az egyházak szerepe a történelemben, művészetekben. Természettudományos nevelés: a tudomány fejlődése, ágai, szerepe az emberiség fejlődésében, lényegi ismeretek, összefüggések és törvények biológiából, fizikából, kémiából és földrajzból, a tudományos megismerés lehetőségei, alapjai, módszerei (megfigyelés, anyaggyűjtés, elemzés, osztályozás, általánosítás.) Matematikai nevelés: becslések, viszonyítások, mérések (sík, tér, térfogat, idő, tömeg, stb. mértékegységei), szám-, viszony- és műveleti jegyek, matematikai műveletek problémamegoldás alap és más matematikai műveletekkel, a problémamegoldás menete és módszerei, sík- és térformák, geometriai ábrázolások és műveletek alapján, számítástechnikai ismeretek (számítógépes nyelvhasználat, a program felhasználása és készítése), Technikai nevelés: a mindennapi életben szükséges technikai ismeretek és jártasságok, a technikai szemlélet és látásmód megalapozása, a minden napi gyakorlatban használatos anyagok, eszközök, alkalmazási módjának ismerete, készsége, a matematikában, fizikában, kémiában, biológiában tanultak alkalmazásának alapelemei az anyagok feldolgozásában, a manuális készségek fejlesztése, az alapvető szakrajzok olvasása és készítése. Esztétikai nevelés: Irodalmi nevelés - a szép, a rút, az esztétikailag értékes és az értéktelen megkülönböztetése, -a szépirodalmi ismeretek és képességek alapjai, - irodalomtörténeti áttekintés (az irodalomtörténeti korszakok és költőink, íróink pályaképének jellemzői), műfaji alapismeretek (műnemek, műfajok jellemzői, a szépirodalmi stílus jellegzetes eszközei, versformák), epikai és lírai művek elemzésében való jártasság, az olvasás szeretete, szemelvények szó szerinti tudása. 24


Zenei nevelés - zenei írás-olvasás, dallam - szöveg - előadás harmóniája, a zenei- énekes műfajok, stílusok legjellemzőbb jegyei, műelemzés, zenetörténeti áttekintés (a zenetörténeti korszakok és zeneszerzők pályaképének jellemzői), egy- és többszólamú (énekes és hangszeres) művek ismerete, megszólaltatása, az éneklés megszerettetése, hangszerismeret, hangversenylátogatás. Képzőművészeti nevelés - az ábrázolási technikák ismerete, az alapvető technikákban, építészeti, képzőművészeti alkotások elemezésében való jártasság, művészettörténeti körkép (korszakok és a kiemelkedő művészek pályaképének jellemzői), műemlékek, műkincsek, tárlatok látogatása, iparművészeti formatervezés, a manuális készség fejlesztése. Dramatizációs nevelés - színházismeret, a színháztörténet áttekintése (korszakok, a kiemelkedő drámaköltők és színházművészek pályaképének jellemzői), dramatizáció, a drámai műfajok jellemzői, a színjátszásban való jártasság, vers- és prózamondás, bábozás, bábjáték készítése, színi előadás, színházlátogatás. Mozgásművészeti nevelés - a testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése, esztétikuma, a táncfajták (balett, néptánc, népi játék, társas tánc stb.) jellemzői, gyakorlásuk, a művészi torna ismerete és gyakorlata, a pantomim alapismerete, táncház, tánc-, művészi torna- és pantomim bemutató látogatása. Szomatikus nevelés - a mozgás, játék- és sportműveltség fejlesztése, fizikai képességek, teherbíró képesség, edzettség fejlesztése, az igény kialakítása és erősítése a szellemi-fizikai harmónia biztosítására, az egészséges életmód követelményeinek ismerete és gyakorlata (helyes táplálkozás, öltözködés, napirend stb.), személyi és környezeti higiéniára való nevelés, az elsősegélynyújtás ismeretei. Valljuk, hogy a nevelési-oktatási intézmények egyik alapfeladata orientációs mintát adni a gyermekek, a fiatalok számára az értékes, egészséges életre. Az alapvető kívánalmak betartásáért elsősorban az osztályfőnökök, de természetesen az iskola minden pedagógusa, végső soron maguk a tanulók a felelősek. Az egységes követelményképviselet érdekében szükséges, hogy a nevelőtestület tagjai: - legyenek jártasak a tudományokban és a nevelés művészetében, - fűzze őket össze a kölcsönös tisztelet, egymás segítése és megbecsülése, - munkájukban mindig legyenek igényesek, pontosak, következetesek, fegyelmezettek, példamutatók, közvetítsenek mind több értéket, 25


- szeressék tanítványaikat, legyenek gyermek-centrikusak, tanítványaikban tiszteljék az embert, tartsák tiszteletben alapvető személyiségi jogait, - jellemezze tevékenységüket magas fokú toleranciakészség, munkájukban jusson érvényre az egyéni bánásmód, tükröződjék a türelem, - jó közösségként, azonos értékrendet követve, egységes követelményrendszer ismeretében színes, gazdag egyéniségként tudjanak példát adni tanulóiknak. A szabadidő irányítása A pedagógiai gyakorlatban a fiatalok szabadidejének irányítása a legnehezebben megoldott nevelési feladat. Iskolánkban félállású szabadidő-szervező fogja össze ezt a munkát. A szakirodalom alapján hangsúlyoznunk kell, hogy a szabadidőt a tanítási, tanulási tevékenységgel szoros összefüggésben helyes tervezni. A tanulók szabadidejének funkciói a következők: - a személyiségfejlődés elősegítése, - a pihenés, a regenerálódás, - a hangos szórakozás, játék, - a művelődés biztosítása. Szükséges, hogy mindezekhez kapcsolódjon az élmények, az érzelmi élet fejlesztése és a társas kapcsolatok alakítása. Meg kell oldanunk, - hogy a szabadidős tevékenységek biztosítsák a tanulók számára a tevékenység szabad megválasztását, a szabad választás élményét és a napi tevékenységek okozta feszültségek oldását; - hogy biztosítsanak szervezeti kereteket a személyiségfejlesztés számára az egyének neveléséhez. A szabadidő eltöltésének fő irányai, tartalmi lehetőségei: A művelődési-tanulási tevékenységek irányai: aktív tanulás-művelődés (szakkör, fakultatív tevékenységek széles köre, szaktárgyi versenyek, pályázatok rendszere), aktív művelődés (művészeti csoportok). Passzív művészeti és tudományos művelődés (múzeumok, színházak, hangversenyek látogatása rendszeresen, lemezhallgatás, ismeretterjesztés). Rendszeres sportolási és testedzési alkalmak. A kötelező testnevelésórák számának csökkenése mellett roppant fontos alkalmakat, lehetőségeket teremteni a szabadidő eltöltéséhez (természetjárás, túrizmus, táborozások). Különféle szórakozások (társas együttlétek, klubestek stb.) Figyelmünket az előzőeken kívül nem kerülhetik el az egyéb iskolai, az iskolán kívüli és az otthoni szabadidős tevékenységek. Ebben a sorban a következőkre gondolhatunk: speciális órák, kivételes tehetségek vagy a lemaradó tanulók tanítása egyéni, esetleg kiscsoportos formában; olvasás; zenehallgatás; barkácsolás, rajzolás v. más művészeti tevékenység; aktív zenélés; irányított televízió-nézés; rádióhallgatás, könyvtárlátogatás, hobbi-tevékenységek, a családi munkamegosztásban való részvétel. 26


A jól szervezett, szakszerűen irányított és a felnőttek által segített szabadidő fejleszti a testi, a lelki, a szellemi egészséget, az akaratot, a jellemet, a cselekvési képességeket, az erkölcsi arculatot, a művelt magatartást, a kulturált viselkedést, az eszményeket, az értékeket, az emberi érintkezési formákat, a közösségi-társadalmi, az oly gyakran fejletlen nemzeti tudatot és a magyar néphez való tartozás tudatát. Az igényesen szervezett és eltöltött szabadidő kultúremberhez illő életmódbeli szokásrendszert alakít ki. Fejleszti a személyközi kapcsolatokat, a különböző nemű, adottságú, eltérő képességű fiatalok között a pozitív irányú kötéseket, és jelentősen hozzájárul a társadalmi beilleszkedési zavarok csökkentéséhez, a szocializációs folyamatok tudatosabb vezérléséhez. A rosszul szervezett, a nem irányított, a szülők és pedagógusok által nem segített szabadidő eltöltés unatkozó, csavargó, érzelmileg elsivárosodó, rossz baráti körbe járó, a szexuális életet túl korán kezdő, a drogokkal próbálkozó ifjúsági csoportokat eredményezhet.

1. 3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés feladatai a következők: - A tanulók egészségi ismereteinek, műveltségének fejlesztése meglévő ismereteikre alapozva. - Pozitív egészséges életfelfogás megalapozása, előkészítése. - A biztonság és veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes döntés elősegítése. - Az egészséget megőrzendő értékként felfogó szemlélet kialakítása diákokban. - Az ember legfontosabb biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzőinek megismertetése. - A harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy az a tanulók számára értékké váljon, és az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök kialakuljanak. - Mentálhigiéné, krízisprevenció – önismeret, önkontroll, pozitív életszemlélet elsajátíttatása, stresszoldó technikák megismertetése, alkalmazásuk begyakorlása. - Konfliktus és válságkezelés lehetséges megoldásainak megismertetése, elsajátíttatása. - A szabadidő egészséges, kulturált felhasználásának megtanítása. - Ösztönzés környezetkímélő magatartás és életmód kialakítására, a környezeti higiéné fenntartására. Az iskola épületében ebédlő és konyha működik. Az étkeztető csatlakozott az országos „mintamenza” programhoz, eddig is mindig igyekezett a heti étrendet úgy összeállítani, hogy az ételek minőségükben és tartalmasságukban megfeleljenek a korszerű étkezési követelményeknek, és nem utolsó sorban a gyerekek igényeinek is. Az étkeztetés 1130 – 1430-ig tart, melynek rugalmasságát és folyamatosságát az önkiszolgáló rendszer biztosítja. 27


A diákok rendelkezésére áll az iskolabolt, ahol péksütemények, tej és tejtermékek, üdítők, édességek kaphatók. Minisztériumi támogatással az általános iskolás korosztályú tanulóink minden tanítási napon iskolatejet és almát kapnak. Iskolánkban van mentálhigiénés szakember, valamint gyógytestnevelő szakember is. A pedagógiai szakszolgálat keretein belül heti rendszerességgel iskolapszichológus segíti az osztályfőnökök munkáját. Az egészségfejlesztés eredményeként a tanulók: - Rendelkezzenek alapvető ismeretekkel az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről. - Alakuljon ki és fejlődjön mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk, szabadidő – kultúrájuk. - Rendelkezzenek megfelelő önismerettel, énképpel, és érték meg a kulturális különbségeket. - Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük. - Ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulását, azok megelőzését, alakuljon ki bennük a „nemet mondás” készsége. - A prevenció hassa át minden területen a tevékenységüket. - Ismerjék és szükség esetén tudják alkalmazni az alapvető elsősegély-nyújtási módszereket. /Elsajátítása osztályfőnöki, biológia, testnevelés órán./ - Legyenek képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tudják felismerni az erkölcsöt romboló tényezőket, a devianciát. - Készüljenek fel az örömteli párkapcsolatra, a családi életre.

Komplex intézményi mozgásprogram Az egészségfejlesztés hozzátartozik a testi nevelés. Célja az egészséges testi és lelki fejlődés, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése, a fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok – ügyesség, gyorsaság, mozgáskészség, állóképesség, önfegyelem, cselekvésbiztonság – fejlesztése. A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program: - Az iskola valamennyi tanulója részt vesz a heti 3, illetve 5 testnevelés órán. A tanév eleji szűrés után az arra rászorulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra küldjük. - Minden délután tömegsport órákat tartunk – heti két alkalommal aerobic, heti egy alkalommal (45 perc) atlétika, labdarúgás, röplabda, kosárlabda – melyek közül a tanulók választhatnak. - Kosárlabda, labdarúgás és atlétika sportágban rendszeres edzéseket tartunk, benevezzük tanulóinkat a korosztályos versenyekre. - Tavasszal, ősszel házibajnokságokat hirdetünk és rendezünk.

28


Arra törekszünk, hogy a rendszeres mozgás, testedzés a tanulásainkban elemi igény maradjon az iskolánkban folytatott tanulmányaik befejezése után is. A könnyített illetve gyógytestnevelés bevezetésével tovább lehetne javítani mozgáskészséget, megőrizni egészségét az arra rászoruló tanítványainknak. Kiemelten fontosnak tartjuk a következőket: 1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). 2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. 3. Az egész napos iskolai (szabadidős), napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan. 4. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). 5. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen. 6. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. 7. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. 8. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába. 9. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre. 10. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra.

29


1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A segítő életmódra nevelés Az emberek, a közösségek (csoportok, intézmények, társadalmak stb.) közötti viszonyok, kapcsolatok a szociális viselkedésben megnyilvánuló kölcsönhatások. A szociális értékrend kifejezi, hogy mennyire van tekintettel az egyén a másik ember és a csoport, a csoport a másik csoport, a társadalom a másik társadalom, az emberi nem létérdekeire, illetve mennyiben szolgálja azokat. A segítő életmódra nevelés a szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, kreativitásuk növekedésének elősegítését jelenti. A nevelés alapvető feladata e komponensek kialakulásának, gyarapodásának elősegítése, hogy a szociális kompetencia kreativitása a tapasztalati szintről értelmező (vagy önértelmező) szintre fejlődjön, vagyis hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, hogy megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét és jelentőségét. Olyan iskolai légkör kialakítása a célunk, amelyben a tanuló folyamatosan tapasztalhatja az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk hátrányos következményeit. Nevelési feladat, hogy az iskola olyan történelmi, irodalmi ismeretek, élmények sokaságában részesítse a tanulókat, amely egyértelművé teszi a segítőkész magatartás előnyeit, megsértésének hátrányos következményeit. A pedagógusok, elsődlegesen az osztályfőnökök ismerjék meg azokat a tanulókat, akikben gyönge a kötődési hajlam, hogy aztán segítsék annak megerősítését. A megismerés és a segítés egyik hasznos eszköze a kötődési háló feltárása és gazdagítása. Az intézmény fölveszi pedagógiai programjába a tanulók kötődési hálójának, kapcsolódási, kötődési készségének megismerésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A fejlesztéssel kapcsolatos tennivalók azt jelentik, hogy közvetett módon igyekszünk pozitív hatású személyekkel gazdagítani a kötődési hálót, s törekszünk a hátrányos hatású kötődéseket közömbösíteni. Ennek az a feltétele, hogy a segítségre szoruló tanuló legalább egy pedagógushoz kötődjön. A diákönkormányzat működése A tanulók mindenféle közössége (osztályok, évfolyamok, diákkörök, kollégium stb.) maga dönti el, hogy milyen szabályok szerint működik. A nevelőtestület véleményét ugyan ki kell kérniük, de ez nem kötelező érvényű a tanulóközösségek számára. A diákközösségek maguk választják meg tisztségviselőiket. Mindegyik tanulóközösség jogosult arra, hogy képviseltesse magát a diákönkormányzatban, amelyet azért hoznak létre, hogy az érdekeiket képviselje az iskolában, a kollégiumban. Egy intézményben több diákönkormányzat is létezhet, de csak egy képviselheti érdekeiket intézményi szinten. A diákönkormányzat tevékenysége a diákokat érintő minden kérdésre kiterjed. 30


Döntési joga van a saját működését érintő kérdésekben, költségvetésének elkészítésében, a számára biztosított jogok gyakorlásában, egy tanítás nélküli munkanap programjának összeállításában, az iskolarádió, az iskolaújság, iskolatévé létrehozásában, működtetésében, diákvezetőinek megválasztásában. A diákjogok érvényesülése A diákok jogait normatív szabályok tartalmazzák, amelyek nem az egyes igazgatók, tanárok, szülők, más felnőttek egyedi véleményét közvetítik, hanem a jogszabály, vagy ennek alapján létrehozott iskolai szabálygyűjtemény által előírt magatartási előírásokat fogalmazzák meg. A diákra első szinten vonatkoznak az emberi-állampolgári jogok, második szinten az ehhez képest külön tartalmat is jelentő gyermeki jogok, harmadik szinten a gyermeki jogokon belül is speciális tanulói jogok. A jogi magatartási szabályok a jogszabály erejénél fogva vonatkoznak a diákokra, ezt felülbírálni, mérlegelni, feltételhez kötni vagy elvenni belőle senkinek sincs joga. A diákjogoknak tehát nem feltétele a diákkötelezettségek teljesítése - csak azokban az esetekben, amelyekben azt jogszabály vagy annak alapján iskolai vagy kollégiumi házirend így határozza meg. A tanulói jogokat a köznevelési törvény fogalmazza meg. Ezeket a jogokat a diák önmaga gyakorolja, ehhez nem kell szülő vagy más beleegyezése. A köznevelési törvény felhatalmazása alapján az iskola által megalkotott belső szabályzatok csak és kizárólag a közoktatási intézmény helyiségeiben és területén vagy az iskolai tevékenységgel kapcsolatosan (pl. öltözködés iskolai ünnepségeken, színház- és hangversenylátogatáskor) állapíthatnak meg magatartási szabályokat. Nem szabályozhatják tehát - bármennyire fontosak is a gyermek biztonsága és neveltetése szempontjából - a tanulók iskolán kívüli, családi, szabadidős tevékenységeit, nem avatkozhatnak bele a gyerekek otthoni, utcai, szórakozási, sportolási magánéletébe. A jogi normákon túlmenő kötelezettségvállalások A nevelőtestület és az intézmény igazgatója: nemcsak elvileg, hanem intézményi szabályban meghatározott módon támogatja az iskolai diáksajtó, diákmédia működését; deklaráltan kizárja az egyes pedagógusok jogát a diák öltözete, viselete, külső megjelenése miatti joghátrány alkalmazására; garantálja, hogy a diákot ízlésbeli megfontolások miatt nem érheti hátrány, korlátozás vagy megkülönböztetés; a diák becsületének és jó hírnevének sérelmeként minősít minden olyan értékelést, minősítést, nyilvános kijelentést, amely a diák tulajdonságainak, testi és szellemi adottságainak, családi és társadalmi környezetének tőle függetlenül fennálló helyzete miatt megbélyegző, gúnyolódó, csúfolódó, sértő, megalázó tartalmú; semmilyen formájában nem tűri meg a bántalmazást az iskolában: sem enyhe, sem jelképes formában; sem a tanár-diák, sem a diák-diák viszonylatban;

31


intézményi belső szabályban határozza meg a diákok "privát szféráját": a szekrényt, a kollégiumi szobát, a táskát, a padot; s ezek vonatkozásában mindenkitől megköveteli a magántitok, a birtoklás tiszteletben tartását; vállalja, hogy semmilyen körülmények között nem alkalmazza a diákok kollektív felelősségre vonását; nemcsak a törvény által előírt diák-meghallgatási kötelezettség teljesítését vállalja a fegyelmi ügyekben, hanem azt is, hogy a diák vagy annak hozzátartozója, családja, diákképviselője észrevételeit döntésekor figyelembe is veszi; nemcsak a törvény által tiltott fegyelmezési eszközként való használatot mellőzi az osztályzásnál, hanem azt is kizárja, hogy az egyik tárgyban elért eredmény befolyásolja a másik tárgyban elért eredményt; illetve bármilyen tanulmányi vagy magatartási minősítés miatt hátrányos megkülönböztetés érje a diákot az intézmény közéleti fórumain és közösségeiben; nemcsak a törvénynek még megfelelő módon eltűri a gyermek- és ifjúsági szervezetek működését az iskolában, hanem intézményesen, szervezetten megkülönböztetés nélkül támogatja is őket; nemcsak a helyi tantervben vagy intézményi belső szabályzatban meghatározott követelményekbe ütköző osztályozás és minősítés ellen engedi meg a jogorvoslatot, hanem minden nyilvánosságra hozott normatív követelménytől (szaktárgyi teszt, felmérő dolgozat, részvizsga követelményei stb.) valós eltérés esetén is; a törvény által deklarált "neki megfelelő tanulás" elvét gyakorlatilag is magáénak vallja azzal, hogy megköveteli saját magától az oktatás, a számonkérés, az értékelés módszereinek sokszínű alkalmazását a diákok tulajdonságai, adottságai, képességei és hátrányai szerinti differenciáltságban; az iskola létesítményeinek használatát nem engedi tanulmányi vagy magatartási szempontok szerint korlátozni; a diákok kollektív jogainak gyakorlása során nem csak a törvényben meghatározott fórumokat és eljárásokat intézményesíti, hanem azokon túlmenően minden olyan kezdeményezést támogat, amely a diákok önszerveződése útján az iskolai életet gazdagítja, színesíti, az intézmény nyitottságát és demokratizmusát növeli, a nevelő-oktató munkát kiegészíti, a demokrácia-tanítást az elmélet mellett gyakorlati tapasztalatokkal is megalapozza.

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, 32


a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Meggyőződéssel valljuk, hogy az osztályfőnök az a pedagógus az iskolában, aki a rábízott közösség fejlődését, a pedagógiai programban foglalt nevelési-oktatási célkitűzések megvalósítását a leginkább elő tudja segíteni. Ehhez a munkához nyilván kevés a heti egy osztályfőnöki óra, éppen ezért meg kell keresnie mindazokat a tanórán kívüli (szünet, délután, szabadidős elfoglaltságok, színház-, hangverseny-látogatások, kirándulások stb.) lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy osztályával emberi, a kölcsönös bizalmon, a megközelítőleg azonos, illetve azonossá váló értékrenden alapuló kötődések jöjjenek létre. Kulcsszerepe van a programban megfogalmazott embereszmény kialakításában, az iskolai értékrend közvetítésében. Magatartása, emberi, szakmai tekintélye, pedagógiai hite, emberszeretete legyen az elsődleges példa, mérték tanítványai számára. Munkáját következetesség, nagyfokú empátiakészség, tolerancia, a másik személyisége iránt érzett elfogadás kell, hogy vezéreljék. Az első találkozás, az ismerkedés első szakaszának eseményei után készítsen osztályáról szociometriai felmérést, melynek elemzése alapján - az iskola pedagógiai programjában rögzített elvek figyelembe vételével - megszerkeszti négy évre szóló nevelési tervét, számba veszi az alkalmazandó módszereket, eszközöket, a megtanítandó, elsajátítandó ismeretanyagokat. A továbbképzések során az osztályfőnöknek fel kell készülnie a korszerű pedagógiai és pszichológiai ismeretek és módszerek elsajátítására, hogy képes legyen az egyre heterogénebb, a 33


társadalmi deviancia számos vonását mutató, a fejlődés különböző szintjén álló gyermekek nevelésére, személyiségük átformálására. Feladatuk, hogy fogják össze, irányítsák, szervezzék meg az osztályukban tanulók szaktárgyi ismeretanyag-nyújtáson alapuló nevelését. Feladatuk az információáramlás biztosítása, a különböző tanáregyéniségek tevékenységében rejlő pedagógiai hatások összhangjának megteremtése. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztály évfolyamának munkájában, segíti a közös feladatok megoldását./pl.diáknap, szalagavató, stb./ Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség kialakulásához közismerten az átlagosnál erősebb motiváció és alaposabb tudás is szükséges, de kibontakozásának feltételei között általános kompetenciák, a jelző és késztető érzelmek, valamint a viselkedés, a tevékenységet lehetővé tevő, szervező képességek, különösen a kognitív (a megismerés, a kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás) és a szociális (segítő életmód) kompetencia fejlettsége szerepel. 34


Az iskolának természetesen nem lehet feladata, hogy a sok-sok speciális kompetenciával kapcsolatos tehetséget mind-mind kifejlessze, de feladata az általános alapok fejlesztése, az érdeklődés, a továbbtanulási irány, a pályaorientáció megválasztásának segítése. A tehetséggondozás feladata tulajdonképpen a tehetséges tanuló felismerése és optimális fejlődésének segítése. A feladat tartama általánosan nem más, mint a kognitív kompetencia, az alkotóképesség fejlesztése az érdeklődési körnek megfelelő ismeretek és tevékenységek által. A tehetséges tanuló erősen motivált, könnyen és gyorsan tanul. Az iskola feladata, hogy vegye egyre jobban figyelembe és kezelje eredményesen a tanulók közötti fejlettségbeli, fejlődési, valamint sajátos adottságbeli, érdeklődési, tanulási stílusbeli különbségeket. A tehetségfejlesztés lehetséges szervezeti keretei A tantárgyi fakultációs gyakorlatok szervezése Célja: a továbbtanulásra, a tanulmányi versenyekre való felkészítés, a tanulói érdeklődés mind teljesebb kielégítése, a személyiség harmonikus fejlődése érdekében. A szakköri munka A nyolcosztályos 5-10., a gimnáziumi és szakközépiskolai tagozat 9-10. évfolyamán teremt lehetőséget a tanórai ismeretszerzésen túli magasabb szintű tudás megszerzésére, az órán tanultaknál mélyebb összefüggések feltárására, a speciális érdeklődés kielégítésére, a tanulói kreativitás kifejlesztésére. (Ebbe a körbe soroljuk a sportkörök, házi versenyek, énekkar, színjátszó kör, önképzőkör stb. formák indítását és működtetését.) A tehetséggondozás szervezése Az iskolavezetés a munkaközösségek javaslatai alapján meghirdeti a tanulói igények kielégítésére a fakultációs, szakköri, egyéb lehetőségeket, tematika megjelölésével, illetve a csoportot irányító szaktanár személyének közlésével. A beindítás a létszám és az anyagi lehetőségek függvénye.

A tehetségfejlesztés módjai A pedagógiai gyakorlatból megismert lehetőségek közül a következő módokat alkalmazzuk: A gyorsan fejlődő tanulónak lehetősége van évfolyamátlépésre. (A módszer nagy körültekintést igényel, alkalmazására a magasabb évfolyamokon kerülhet sor, mivel fennáll a veszély, hogy a fiatalabb tanuló szociálisan elszigetelődhet.) A differenciálás másik módja a gazdagítás és az elmélyítés. A célt egyre több ismeret elsajátításával valósítjuk meg, minél nagyobb önállóság mellett úgy, hogy a tehetséges tanuló alkotó jellegű tevékenységet igénylő feladatokat kap. Ez szolgálja tudása gazdagítását, elmélyítését, képességeinek fejlesztését.

35


A tanítás és a megtanítás az előző módszerekkel szemben a követelményekkel differenciál, vagyis a kerettanterv és az érettségi-felvételi követelmények meghaladtatásával arra serkentjük tehetséges tanulóinkat - az általuk kiválasztott tantárgyakból -, hogy annyit és olyan színvonalon sajátítsanak el, amennyit motivációik és képességeik a rendelkezésre álló idő alatt maximálisan lehetővé tesznek. Ez utóbbi módszer az egyén adottságának, képességének, kompetenciáinak figyelembe vételével az osztálytól, a csoporttól eltérő módszerek alkalmazását igényli. Az intézmény tárgyi eszközei, felszerelése a tanulók rendelkezésére állnak (könyvtár és számítógép-használat, kísérleti eszközök, audiovizuális eszközök - videokamera stb. -, tornaterem, kondicionáló eszközök). A kiemelkedően tehetséges tanulók számára egyéni időbeosztást biztosítunk (felmentést kaphatnak bizonyos órák látogatása, a mindennapi számonkérés alól úgy, hogy meghatározott időben és formában, számot kell adniuk az elsajátított tudásról) A nyelvi és számítástechnikai tudás elsajátításának támogatása során tanórán kívüli lehetőségeket igyekszünk biztosítani egyénileg vagy csoportosan az erre érdemeseknek.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási motívumok fejlesztése A motiváció a figyelem, az érdeklődés felkeltését, tanulásra késztetést jelent. A szilárd és pozitív tanulási motívumok kialakulása nemcsak az iskolai tanulás eredményességének legfontosabb feltétele, hanem életre szóló jelentőségű is, hiszen e belső erőforrás az alapja a személyiség fejlődésének. A kialakítandó, gyakorlandó, optimalizálandó, fenntartandó tanulási motívumok mind nevelési, személyiségfejlesztési feladatok. Attól függően, hogy milyen kiindulási pontot választunk, különböző tanulási módokat kapunk. A tanulási motívumok fejlesztését szükséges pedagógiai feladatként megfogalmazni ahhoz, hogy a pedagógusok és a tanulók minél eredményesebb munkát végezhessenek. Az öröklött kíváncsiságra építés A megismerési vágy alapja, a kíváncsiság, a serdülőt, a fiatalt arra készteti, hogy szakadatlanul tájékozódjon, hogy folytonosan kielégítse információ- és élményszükségletét. Ez az esztétikai élménykeresés, a mintakövetés, az analízis és szintézis, a viszonyfelismerés, a rendszerezés öröklött motivációs alapja. Az iskolai nevelés alapvető érdeke tehát a kíváncsiság öröklött motívumaiban rejlő energiaforrások állandó táplálása, illetve a kíváncsiság leépülésének megakadályozása. Régi felismerés, az ingergazdag közegfejlesztő, az ingerszegény közegretardáló hatása. Vagyis feladatunk inger-gazdag környezet tervezése (létrehozás, fenntartás, fejlesztés), amelyben a tanulók ki tudják élni kíváncsiságukat, miáltal fejlődik személyiségük.

36


Az iskolai élet egészét úgy kívánatos alakítanunk, hogy az minél több szociális kontaktusra, kötődésre, szociális kommunikációra kínáljon lehetőséget, hogy információi és élményei minél változatosabbak legyenek. Az érdeklődés kialakítása Az érdeklődés tanult motívum, valamennyi átfogó tudáskörre, tevékenységre, szakmára vonatkozó ismeretekbe beépült pozitív attitűdrendszer, amely az adott dolog további megismerésére késztet. Mindebből adódik az a nevelési feladat, amely szerint legalább néhány területen minél gazdagabb és mélyebb ismeretek, pozitív élmények által elsődleges, erős, esetleg szenvedélyes érdeklődés kialakulását segítjük elő, és támogatjuk számos másodlagos, nem domináns érdeklődés létrejöttét is. Létezik egy univerzális jelentőségű érdeklődés, az olvasásszeretet. Az iskola egyik legfontosabb nevelési feladata, hogy minden tanulóban erősítse az olvasás szeretetét. Olvasás nélkül továbbfejlődésre, önművelődésre is eleve képtelenek lesznek tanulóink. A kötelességtudat fejlesztése Olyan tanult motívum, amely az elvárt, az elvállalt feladat elvégeztetésére, teljesítésére késztet. Kiemelkedő szerepe van a szándékos tanulásban. A tanulói kötelességtudat kialakulásának, fenntartásának segítésével a feladatunk mindenekelőtt az, hogy olyan házi feladatokat tűzzünk ki, amelyek reálisan elvégezhetők, de legalább ilyen fontos, hogy a feladatok teljesítését rendszeresen, következetesen értékeljük is. Az SNI tanulók sérülés típusához és fokához igazodó fejlesztő program A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai, és kialakulásuk időtartama módosulhat. Az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. A helyi tanterv elkészítésénél a NAT által megfogalmazott tartalmakat a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. számú mellékleteként a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében meghatározott tartalmakkal szükséges kiegészíteni. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs órák heti időkerete A habilitációs, rehabilitációs órák időkeretének meghatározásában a 2012. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 6. melléklete érvényesítendő. Autizmus esetén kiemelt feladatok Az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. A szociális, kommunikációs készségek hiányának kompenzálása, szociáliskommunikációs kompetencia fejlesztése. 37


Spontán, funkcionális kommunikáció kiterjesztése, kommunikációs szándék és funkciók megértésének erősítése. Szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása, Protetikus környezet és eszköztár kialakítása. Környezetben való tájékozódás, mindennapi élethelyzetek begyakoroltatása. Elmaradt pszichoszomatikus funkciók fejlesztése. Kognitív fejlesztés, különös tekintettel a problémamegoldó gondolkodásra. Szókincs, jelentés, nyelvtan és nyelvi funkciók elsajátíttatása, rugalmas alkalmaztatása. A megismerési képességek fejlesztése, a problémamegoldás menetének tanítása szemléletes, konkrét jellegű, cselekvésbe ágyazott tanulás alkalmazásával. Változatos probléma-megoldási módszerek tanítása. A gondolkodás rugalmatlansága miatt az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása. Az ismeretek folyamatos használata fenntartásuk biztosítására. Az idegen nyelv funkcionális használatának fejlesztése, a lexikális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket elsajátíttatása. A tanuló által használt speciális segédeszközök mindennapi helyzetekben való rutinszerű használatának megtanítása. Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása. A másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetek habilitációs és rehabilitációs célú kezelése. Viselkedésproblémák csökkentése, a helyes viselkedés szabályainak elsajátíttatása. Diszlexia esetén kiemelt feladatok: A specifikus olvasászavar esetén a mindenkori osztályfoknak megfelelő értő olvasási készség kialakítása, az olvasás eszközzé válásának segítése az ismeretek megszerzésében. A betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság erősítése. Az olvasás, írás lassított tempójú, nyújtott ütemű tanítása, szükség esetén újratanítása. Az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt. A kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során. Az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel. Szükség esetén speciális olvasástanítási program alkalmazása. Az olvasási kedv felébresztése. Diszgráfia esetén kiemelt feladatok: A specifikus írászavar esetén a mindenkori osztályfoknak megfelelő írás készség kialakítása, kommunikációs eszközként való felhasználása ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljából. A mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra. A vizuomotoros koordináció fejlesztése. Az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása. A ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése.

38


Diszkalkulia esetén kiemelt feladatok: A specifikus számolási zavar esetén a mindenkori osztályfoknak megfelelő matematikai készség kialakítása, matematikai kompetencia megszerzésére, a számolásimatematikai műveletek használata. Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása. A vizuális-téri képességrendszer fejlesztése. A matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása. A sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése. Segítő, kompenzáló eszközök használatának megtanítása. A szám-, mennyiség- és műveletfogalom kialakítása, fejlesztése. A diszkalkulia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása. Hiperaktivitás és figyelemzavarok esetében kiemelt feladatok A figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. Közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése. Speciális figyelem-tréning. A figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése. Fokozott egyéni bánásmód. Az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése. Feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése. A mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított időkeretek rendszeres alkalmazása.

Iskolapszichológia Iskolánkban egyre jobban növekszik a pszichés és magatartásbeli problémákkal küzdő tanulók aránya, akikkel az iskolapszichológus foglalkozik terápiás céllal egyéni és kiscsoportos formában. Pszichológusok fogadják az önkéntesen jelentkező tanulókat, szüleiket. Továbbá konzultációs lehetőséget, szakmai segítséget nyújtanak a pedagógusoknak. Igény szerint részt vesznek csoportfoglalkozások vezetésében. Segítik a Pedagógiai Szakszolgálat és a nevelési-oktatási intézmény közötti kapcsolatot, kommunikációt. Szükséges kiemelni pszichés problémákkal küzdő tanulók kezelését, fejlesztését célzó pedagógiai tevékenységek fontosságát is (pl. közösség fejlesztés eszközei). Ebben a munkában valamennyi pedagógusunk részt vesz. Az ő munkájukat segíti az iskolapszichológus, az ifjúságvédelmi felelős. Ők tartják a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyámokkal, folyamatosan figyelemmel kísérik az érintett tanulóink sorsát. Az ifjúságvédelmi felelős elkíséri az osztályfőnököket családlátogatásra, fogadóórát tart heti rendszerességgel. Részt vesz városi szintű egyeztetéseken, esetmegbeszéléseken.

39


Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, a különleges bánásmódot igénylő tanulók viszonylag magas aránya szükségessé teszi a gyerek- és ifjúságvédelmi feladatok pedagógiai programban való rögzítését is. Legfontosabb feladatok: A veszélyeztető tényezők feltárása (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős közreműködésével). Pontos nyilvántartás vezetése (ifjúságvédelmi felelős). Megkülönböztetett rendszerességgel, tudatossággal végezzük e kategóriába tartozó tanulóknál: a differenciált képességfejlesztést, a csoportos és egyéni felzárkóztató, tehetséggondozó programokat, a tanulásirányítást, a teljesítmények motivált értékelését, a közösségbe való beilleszkedésük irányítását, szervezését. Folyamatosan, naprakészen végezzük az ifjúságvédelemben résztvevő intézmények koordinálását. (Igazgató, ifjúságvédelmi felelős - Gyermekjóléti Szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálat, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizottság, Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Ifjúsági csoportja). Módszertanilag nagy hangsúlyt kell fektetni a pszichológiailag megalapozott egyéni nevelői eljárásokra, a megértő, szolidáris, segítő szándékú, szeretetteljes nevelői megközelítésre. Tudjuk, hogy e gyerekek integrált oktatása hozzájárul fejlődésükhöz, s a pozitív példák erős személyiségformáló hatással bírnak.

1.7

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rend

A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselő útján a jogszabályokban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A diákönkormányzat véleményezési jogkörrel rendelkezik, melyet az alábbi területeken gyakorolhatják: saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, tisztviselők megválasztásában, jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban.

1.8

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

Célja a folyamatos kétoldalú információcsere, a partnerkapcsolatok erősítése. Az iskola, mint nevelő-oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői elvárásokat. Az iskolai nevelés, a gyermeki 40


személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Az együttműködés: alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, megvalósulási formái: - kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, - az őszinteség, eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A nevelőmunka színtere elsősorban a tanítási óra. Ugyanakkor a tanórákon kívüli szabadidős iskolai és nem iskolai közösségi tevékenységeket is magába foglalja. Az oktató-nevelő munka számtalan lehetőséget biztosít a kapcsolattartás kialakítására és fenntartására. A szülői szervezetekről A szülők hozzák létre jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében. Egy iskolában több (osztály és iskolai) szervezet is működhet. Mivel intézményünkben mindkét forma létezik, az utóbbi, iskolai szintű szülői szervezet jogosult arra, hogy eljárjon valamennyi szülő képviseletében. Az osztályban működő közösséggel a kapcsolatot az osztályfőnök, az iskolai szervezettel az igazgató tartja. Mindenképpen szükségesnek ítéljük a szülők minél szélesebb körének bevonását az iskolai munka feltételrendszerének, érdekegyeztető szerepének kiteljesítése érdekében. Fontos szerepük van a közösségeknek a pedagógiai program véleményezésében, az elfogadott célok, elvek, eljárásrendek megismertetésében. A szülői szervezet, miközben képviseli a szülői érdekeket, a pedagógusok segítségére lehet, van abban, hogy az intézet tanulói egységesebbé való pedagógiai eljárások (iskolai és iskolán kívüli (családi)) hatására valósítsák meg nevelési céljainkat, elképzeléseinket. A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A szülők részéről nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös egyeztetését, megoldását, érdeklődő, segítő hozzáállást. 41


Iskolánk (pedagógus) - a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, előre tervezett szülői értekezletek, rendkívüli szülői értekezletek, - fogadóórák, előadások szervezése: nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember, (orvos, védőnő) – a szülők igénye alapján, pályaválasztási tanácsadás, - családlátogatás iskolai honlap A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: családi játékos vetélkedők, közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével, közös kirándulások (gyermek - szülő - pedagógus), farsang megrendezése, környezetvédelmi napok, hulladékgyűjtés, egészségnapok, iskolai ünnepségekre a szülők meghívása. A pedagógusok közösségét érintő együttműködési formák: nevelési értekezletek, megbeszélések, továbbképzések, tréningek, tanulmányi kirándulások, bemutató órák, szakmai munkaközösségek megbeszélései alkalmával. Szakmai együttműködés a fenntartóval, KLIK értekezletek, megbeszélések, szakmai rendezvények, tájékoztató fórumok során.

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgák lebonyolítási rendjének szabályozása. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra javítóvizsgákra különbözeti vizsgára vonatkozik. 42


Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira - akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az intézmény vezetőjének feladata a vizsga törvényes előkészítése, a zavartalan lebonyolítás feltételének biztosítása. A vizsgabizottság három főből áll, elnök és két tag. Az elnök felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. Tanulmányok alatti vizsgák: Osztályozó vizsga - Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozóvizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. - Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, és a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen, - akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból, - aki vendégtanuló, - aki tanulmányait magántanulóként végzi. Kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. Az osztályozó vizsgával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni: - Osztályozó vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban lehet tenni. (A félév vége előtt januárban, a tanév vége előtt júniusban, illetve a javítóvizsga időszakban, augusztusban.) - A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap. - Az osztályozó vizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg. - A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetőek. - Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. - Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a készségtárgyak kivételével valamennyi az évfolyam követelményeiben megállapított tantárgyból. 43


Javítóvizsga - Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból –elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. - A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napo(ko)n javítóvizsgát tehet. - A vizsga idejéről az igazgató a tanulót és annak szüleit írásban és az iskola honlapján keresztül értesíti. - A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása, igazolatlan meg nem jelenés a vizsgán, vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után. - A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni. Vizsgaforma, vizsgarészek: - szóbeli vizsga - írásbeli vizsga - gyakorlati vizsga Különbözeti vizsga Egyedi esetekben a tanuló átvételéhez szükséges vizsga, melyet az igazgató írhat elő. Az értékelés rendje Az osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki: 0- 30 % = elégtelen 31- 49 % = elégséges 50- 69% = közepes 70- 84% = jó 85-100% = jeles A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékokkal be kell vezetnie az osztályfőnöknek. Az eredményhirdetés legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon történik. A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsgatárgyak követelményeit az iskola helyi tanterve tartalmazza. 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola igazgatójának - objektív szempontok figyelembe vételével - mérlegelési körébe tartozik, hogy kit, milyen feltétellel tud felvenni, átvenni más középiskolából. Az átvétel feltétele lehet a legalább változó magatartásjegy - súlyos magatartászavar, fegyelmi vétség kizáró ok lehet -, illetve jó szorgalomjegy. A szülő a szabad iskolaválasztás jogán gyermekét bármikor átírathatja másik iskolába. Iskolaváltoztatás, vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként előírhatja az iskola a különbözeti vizsga letételét.

44


1.11 A felvételi eljárás különös szabályai A középiskola kilencedik évfolyamára az általános iskola 8. évfolyamos tanulói, a nyolcévfolyamos gimnáziumi képzésre az általános iskola negyedik évfolyamos tanulói jelentkezhetnek. Az iskola a tanulói jogviszony létesítését az ötödik és a kilencedik évfolyamon a korábbi tanulmányi eredmény és a központi írásbeli vizsga alapján határozza meg. A felvételi vizsgák eredménye alapján a gimnázium meggyőződik arról, hogy a jelentkező tanuló rendelkezik-e a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez szükséges alapvető tudás- és készségszinttel. A felvételi vizsga és a felvételi eljárás rendjét az intézmény a beiskolázási tájékoztatójában minden év október hónapjában nyilvánosságra hozza. A sajátos nevelésű igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartásbeli nehézséggel küzdő tanulók esetében biztosítjuk az őket megillető kedvezményeket.

1.12 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának célja, feladata Elsősegélynyújtáson értjük azt a cselekedetet, amikor egy megsérült, illetve hirtelen megbetegedett embernek segítünk, illetve ellátjuk. A megfelelő beavatkozáshoz mind elméleti, mind gyakorlati felkészülés szükséges. A felkészülés lehetőségei hazánkban igen rossz helyzetben vannak. Nincs iskolás korban zajló oktatás, nincs szervezett felnőttképzés, a munkahelyi oktatás hiányos. A jó elsősegélynyújtó mindent megtesz a feltétlenül szükséges beavatkozások elvégzése érdekében, de ismervén korlátait, csak a szükséges beavatkozásokat végzi el. Nem kezd olyan ellátásba, mely az adott helyszínen felesleges, vagy nem kivitelezhető, esetleg kifejezetten káros. Az elsősegélynyújtónak tisztában kell lennie alapvető biológiai, anatómiai ismeretekkel, alapvető elsősegély-nyújtási műfogásokkal, az életveszélyes, vagy ahhoz vezető állapotok felismerésével. Fontos a megfelelő kapcsolatteremtő képesség. Az iskolában zajló elsősegélynyújtás alapvető feladatai: - A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát - Ismerjék fel a vészhelyzeteket - Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit - Sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat - Segélynyújtással, élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmak megismerése - A tanulók vegyenek részt alapvető elsősegély nyújtási gyakorlati képzésben Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái

45


Az elsősegély-nyújtási ismereteket a tanulók az iskola-egészségügyi szolgálat segítségével testnevelés, kémia, biológia és osztályfőnöki órák keretében sajátítják el. A természettudományos munkaközösség helyi tanterve tartalmazza a részletes feladatokat. A pedagógiában jártas emberek számára ma már egyértelmű, hogy a tényanyag oktatása mellett elengedhetetlen a képességek kialakítása és fejlesztése. Az alábbi kompetenciák fejlesztését tartjuk fontosnak: - probléma felismerés; - gyors és szakszerű cselekvés, - embertársaink iránti érzékenység; - bajba jutottakkal szembeni együttérzés. Elsősegély-nyújtási tematika: 5. évfolyam: - égés ellátása, megelőzése, - háztartási balesetek megismerése, - sebellátás, - vegyszerek, gyógyszerek tárolása, - mentőhívás, - elsősegélynyújtás alapjai 6. évfolyam: - utcai balesetek - helyszín biztosítás - ozgatás szituációk - sebellátás (fedő- és nyomókötés) - törés, ficam kezelése 7. évfolyam: - alkoholmérgezés - ájulás - artériás vérzések ellátása - fül, orrvérzések 8. évfolyam: - eszméletlen vizsgálata - stabil oldalfektetés, légút biztosítás - port balesetek - mentőhívás - koponya és gerincsérülés 9. évfolyam: - asztmás roham - cukorbetegek rosszullétei - ájulás - szívroham - elsősegélynyújtás alapjai című film megtekintése 46


- újraélesztés 10. évfolyam: - vérzéstípusok és ellátásuk - mérgezések, vegyszerek okozta sérülések 11. évfolyam: - égések ellátása - utcai balesetek, szituációs játékok 12. évfolyam: - baleseti szituációk

47


2. 1. Az intézmény tagozatainak óraterve K = kerettanterv szerint H = helyi tanterv szerint

NYOLCOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM Tantárgyi rendszer és óraszámok Éves óraszámok évfolyamonként

Tantárgy

K. 6. H.

K. 7. H.

K. 8. H.

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek

3,5

4

3,5

2

3 (4.m)

2

2

Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Informatika / Könyvtárismeret Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia

3 3 1 1,5 1,5 1,5

5 3 1 1,5 2 2

3 3 1 1,5 1,5 1,5

4 3 3 1 2 1,5 1,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

2

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki

1 1 1 2,5 0,5

1 1 1 3 1

1 0,5 0,5 2,5 0,5

1 2 (5.m)

4(4.m)

3 1

Tantervi modulok (m.)

1. Tánc és dráma 2. Hon- és népismeret 3. Informatika 4. Ember- és társadalomismeret, etika

0,5

5. Mozgókép- és médiaismeret 6. Egészségtan Óraszám (óra/hét) 7. évf. 8. évf.

modul modul

25

0,5 1

30

25

31

történelem (+ 1) magyar(0,5) rajz (+ 1), osztályfőnöki (0,5)

A fenntartó egyetértésével úszásoktatást szervezünk az 5-6. évfolyamon tömbösített testnevelésórák keretében a 2013/14. tanévtől. A rendelkezésre álló keret: 4 nap x 5 óra, összesen 20 óra, mely igény szerint osztható fel az évfolyamok között. Célunk, hogy minden tanuló a 6. évfolyam végére 20 óra úszásoktatásban részesülhessen. /Az úszásoktatás időpontja május- június, az időjárás függvényében./

48


K = kerettanterv szerint H = helyi tanterv szerint Változás a 2013/2014-es tanévtől az 5. évfolyamon indul. NYOLCOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM Tantárgyi rendszer és óraszámok Éves óraszámok évfolyamonként

Tantárgy

5.

6.

K.

H.

4 Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

K.

7. H.

K.

8. H.

K.

H.

4

4

5

3

4

4

4

-

-

-

2

2

2

2

Latin örökségünk

2

2

2

2

-

-

-

-

Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia -egészségtan

3 4 2 -

5 4 2 -

3 3 1 2 -

4 4 1 2 -

3 3 1 2 2

4 4 1 2 2

3 3 1 1 1

3 (2) 4 1 2 2

Kémia

-

-

-

-

1

1

2

2

Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Erkölcstan Dráma és tánc Szabadon tervezhető Óraszám (óra/hét) Differenciált foglalkozás

-

-

-

-

1

1

2

2

1 1 1 5 1 1 1 2 28

1 1 1 5 1 1 1

1 1 1 5 1 1 3 28

1 1 1 5 1 1 -

1 1 1 5 1 1 3 31

1 1 1 5 1 1 -

1 1 5 1 1 3 31

1 1 5 1 1 -

28 2

28 2

5. évf. Szabadon tervezhető 2 óra idegen nyelv (+2) differenciált foglalkozás: informatika (+1), matematika (+1) 6. évf. Szabadon tervezhető 3 óra magyar (+1), matematika (+1), idegen nyelv (+1), differenciált foglalkozás: matematika (+1), idegen nyelv (+1) 7. évf. Szabadon tervezhető 3 óra magyar (+1), idegen nyelv (+1), matematika (+1), differenciált foglalkozás: kémia (+1), földrajz (+1), idegen nyelv (+1) 8. évf. Szabadon tervezhető 3 óra matematika (+1), fizika (+1), biológia (+1) differenciált foglalkozás: idegen nyelv (+1), (II.idegen nyelv+2)

49

31 3

31 3


K = kerettanterv szerint H = helyi tanterv szerint

NYOLCOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM Tantárgyi rendszer és óraszámok Éves óraszámok évfolyamonként

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika Idegen nyelv I. idegen nyelv II. Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Mozgókép és médiaismeret, művészetek

K. 4 2

9. H. K. 10. H. 4(2.m) 4 4,5(2.m) 2,5(1.m) 1,5 3 (1.m)

3 2,5 3 1,5

4 3 4 2

1,5 1,5 2 1 1 2,5 1

2 2 2 2 1 1 3 1

2,5 2 3 1 2 1 2 2 1 1 2,5 1

Szabadon tervezhető Tantervi modulok (m.)

-

-

1. Társadalomismeret 2. Tánc és dráma 3. Mozgókép- és médiaismeret 4. Művészetek

0,5 0,5

0,5 0,5

Óraszám (óra/hét)

9. évf.

modulok

magy.(0,5),tört.(0,5)

10. évf. modulok

magy.(0,5),tört.(0,5)

27,5

33

11. évf.

2 2 2 2 1 1 3 1

27,5

33,5

K. 12. H. 4 5 3 3(1.m) 3 3 3 5 4 5 1 1 2 2 3 1 1 1 (3.+4.m) 2

0,5

0,5

0,5 1

0,5 1

30

29 + 30 27+ 4 óra fak. 4 óra fak.

modulok tört. (0,5),mozgókép (1,5) szabadon terv. választott fak. (2+2)

12. évf. modulok

50

4 3 3 2

K. 11. H. 4 4 3 3(1.m) 1 1 3 3 3 5 3 3 1,5 2 2 2 2 2,5 3 1 1 2 (3.+4.m) 2

történ.(0,5), mozg.kép (1,5) szabadon terv. választott fak. (2+2)


K = kerettanterv szerint H = helyi tanterv szerint Változás a 2017/2018-as tanévtől a 9. évfolyamon indul. NYOLCOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK Éves óraszámok évfolyamonként

Tantárgy

9.

10.

K.

Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Informatika Fizika Biológia - egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Dráma és tánc / Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek / Vizuális kultúra Művészetek / Mozgóképkultúra és médiaismeret Életvitel és gyakorlat Szabadon tervezhető / fakultáció Óraszám (óra/hét) Differenciált foglalkozás

H.

11.

K.

H.

12.

K.

H.

K.

H.

4

4

4

5

4

5

4

5

2

2

2

2

3

3

3

4

3 3 3 1 2 2 2 1 1 5 1

4 3 4 1 2 2 2 2 1 1 5 1

3 3 3 1 2 2 2 2 1 1 5 1

5 3 3 2 2 2 2 2 1 1 5 1

1 3 3 3 2 2 5 1

1 5 3 4 2 2 5 1

3 3 3 2 5 1

5 3 4 5 1

1

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

4 35

-

4 36

-

6 35

-

2 1 8 35

2 1 3 35

35

36

9. évf. szabadon tervezhető 4 óra: idegen nyelv (+1), matematika (+1), biológia(+2) differenciált foglalkozás: 10. évf. szabadon tervezhető 4 óra: magyar (+1), idegen nyelv (+2), informatika (+1), differenciált foglalkozás: 11. évf. szabadon tervezhető 6 óra magyar (+1), idegen nyelv (+2), matematika (+1) fak. : (+2) 12. évf. szabadon tervezhető 8 óra magyar (+1), idegen nyelv (+2), matematika (+1), történelem (+1) fak. : (+3)

51

2 35


K = kerettanterv szerint H = helyi tanterv szerint

NÉGYOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM/EMELT / B Tantárgyi rendszer és óraszámok Éves óraszámok évfolyamonként

Tantárgy

K. 10. H.

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Emberismeret és etika Idegen nyelv I. idegen nyelv II. Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Mozgókép és médiaismeret, művészetek Szabadon tervezhető /fakultáció/ Tantervi modulok (m.)

1. Társadalomismeret 2. Tánc és dráma 3. Mozgókép- és médiaismeret 4. Művészetek Óraszám

K. 11. H. 4 4 3

3(1.m) 3

3(1.m)

1 3 3 3 1,5 2 2 -

1 5 3 3 2 2 -

3 3 4 1,5 1

-

2

2

2,5 1

2 1

2,5 1

2

0,5

0,5

0,5 1

0,5 1

modulok

magyar,történ.(+1)

11. évf.

modulok tört.,mozgókép (+2) választható fak. (+2)

12. évf.

modulok történ.mozgókép (+1,5), választható fak. (+2)

52

32

5 3 4 1

2 1 1 (3.+4.m)

2 (3.+4.m) 2 4

30

10. évf.

K. 12. H. 4 4

30

4

30


K = kerettanterv szerint H = helyi tanterv szerint Változás a 2013/2014-es tanévtől a 9. évfolyamon indul. NÉGYOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM/EMELT /B Tantárgyi rendszer és óraszámok Éves óraszámok évfolyamonként

Tantárgy

9.

10.

K.

Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Informatika Fizika Biológia - egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Dráma és tánc Művészetek / Vizuális kultúra Művészetek / Mozgóképkultúra és médiaismeret Életvitel és gyakorlat Szabadon tervezhető / fakultáció Óraszám (óra/hét) Differenciált foglalkozás

H.

11.

K.

H. K.

12. H.

K.

H.

4

4

4

5

4

5

4

5

2

2

2

2

3

3

3

4

3 3 3 1 2 2 2 1 1 5 1 1 -

5 3 4 2 2 2 2 1 1 5 1 1 -

3 3 3 1 2 2 2 2 1 1 5 1 -

5 3 3 2 2 2 2 2 1 1 5 1 -

1 3 3 3 2 2 5 1 2

1 5 3 4 2 2 5 1 2

3 3 3 2 5 1 -

5 3 4 2 5 1 -

4 35

-

4 36

-

6 35

2 35

2 1 8 35

2 1 3 35

35 2

36 2

9. évf. szabadon tervezhető 4 óra: idegen nyelv (+2), matematika (+1), informatika (+1) differenciált foglalkozás: matematika/ történelem (+2). 10. évf. szabadon tervezhető 4 óra: magyar (+1), idegen nyelv (+2), informatika (+1), differenciált foglalkozás: matematika/ történelem (+2) 11. évf. szabadon tervezhető 6 óra magyar (+1), idegen nyelv (+2), matematika (+1) fak. : (+2) 12. évf. szabadon tervezhető 8 óra magyar (+1), idegen nyelv (+2), matematika (+1), történelem (+1) fak. : (+3) 53


K = kerettanterv szerint H = helyi tanterv szerint NÉGYOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM/ ALAP /C Tantárgyi rendszer és óraszámok Éves óraszámok évfolyamonként

Tantárgy

K. 10. H.

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Emberismeret és etika Idegen nyelv I. idegen nyelv II. Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Mozgókép és médiaismeret, művészetek

K. 11. H. 4 4

K. 12. H. 4 4

3

3(1.m) 3

3(1.m)

1 3 3 3 1,5 2 2 -

1 4 2 3 2 2 -

3 3 4 1,5 1

-

2

2

2,5 1

2 1

2,5 1

2 (3.+4.m) 4 2

2

1. Társadalomismeret 2. Tánc és dráma 3. Mozgókép- és médiaismeret 4. Művészetek

0,5

0,5

0,5 1

0,5 1

30

10. évf.

modulok

magyar,történ.(+1)

11. évf.

modulok tört.,mozgókép (+2) választható fak. (+2)

12. évf.

modulok történ.mozgókép (+1,5), választható fak. (+2)

54

30

2 1 1 (3.+4.m) 4

Szabadon tervezhető /fakultáció/ Tantervi modulok (m.)

Óraszám

4 2 4 1

30

30


K = kerettanterv szerint H = helyi tanterv szerint Változás a 2013/2014-es tanévtől a 9. évfolyamon indul. NÉGYOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM /ALAP / C Tantárgyi rendszer és óraszámok Éves óraszámok évfolyamonként

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Informatika Fizika Biológia - egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Dráma és tánc Művészetek / Vizuális kultúra Művészetek / Mozgóképkultúra és médiaismeret Életvitel és gyakorlat Szabadon tervezhető/ fakultáció Óraszám (óra/hét) Differenciált foglalkozás

9.

10.

11.

12.

K.

H.

K.

H.

K.

H.

K.

H.

4

4

4

5

4

5

4

5

2

2

2

2

3

3

3

4

4 3 4 3 2 2 2 1 1 5 1 1

3 3 3 1 2 2 2 2 1 1 5 1 -

4 3 3 3 2 2 2 2 1 1 5 1 -

1 3 3 3 2 2 5 1 2

1 4 3 4 2 2 5 1 2

3 3 3 2 5 1 -

4 3 4 2 5 1 -

4 36

-

-

2 1 8 35

2 1 4 35

3 3 3 1 2 2 2 1 1 5 1 1 -

-

4 35

-

-

35 2

6 36 35

2

9. évf. szabadon tervezhető 4 óra: idegen nyelv (+1), matematika (+1), informatika (+2) differenciált foglalkozás: matematika / magyar (+2). 10. évf. szabadon tervezhető 4 óra: magyar (+1), idegen nyelv (+1), informatika (+2), differenciált foglalkozás: matematika/ magyar (+2) 11. évf. szabadon tervezhető 6 óra magyar (+1), idegen nyelv (+1), matematika (+1) fak. : (+3) 12. évf. szabadon tervezhető 8 óra magyar (+1), idegen nyelv (+1), matematika (+1), történelem (+1) fak. : (+4) 55

3 35


K: kerettanterv szerint H: helyi tanterv szerint

K = kerettanterv szerint SZAKKÖZÉPISKOLA Tantárgyi rendszer és óraszámok

Éves óraszámok évfolyamonként

Tantárgy

K. 10. H.

K. 11. H.

K. 12. H.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem és Társadalmi ismeretek

2

2

3

3

Társadalomismeret és etika

1

1

-

-

Idegen nyelv

3

4

3

4

Matematika

3

3

3

4

Ének-zene

-

-

-

-

Rajz és vizuális kultúra

1

2

1

-

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Testnevelés

2,5

2

2,5

2

Fizika

-

-

Földünk és környezetünk Biológia

2

Kémia

-

Informatika

2

Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás

8

Szabadon tervezhető /fakultáció/

0,5

Óraszám (óra/hét)

30

56

2

2

2

10

2

-

8

10

0,5 31

30

30


Szakmacsoportos alapozó oktatás és annak beszámíthatósága a szakképző évfolyamon

11. évf. - Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsop. alapozó ism. (6 ó) - gazdálkodási alapismeretek (3 ó) - marketing (2 ó) - szakmai idegen nyelv (1 ó) - Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsop. alapozó gyak. (4 ó) - tanirodai gyakorlat (2 ó) - számítógépes bolti admin.(2 ó) 12.évf. - Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsop. alapozó ism. (6 ó) - gazdálkodási alapismeretek (3 ó) - marketing (2 ó) - szakmai idegen nyelv (1 ó) - Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsop. gyakorlat (4 ó) - tanirodai gyakorlat (2 ó) - számítógépes bolti admin.(2 ó)

A kereskedelmi tagozaton érettségizetteknek a szakképző évfolyamon beszámítható a gyakorlati képzés 20 %-ban. A számítógépes bolti adminisztráció tantárgy alól felmentést kaphat a tanuló.

57


K: kerettanterv szerint H: helyi tanterv szerint

Felnőttoktatás – középiskola ( 9-12. évf.) Esti tagozat 9.

Tantárgy

K

10. H

K

11. H

K

H

K

H

Anyanyelv, komm.

1

2

1

1

1

1

Magyar irodalom

2

2

2

3

2

3

Matematika

3

3

3

3

3

3

Fizika

1

1

1

1

Kémia

1

1

1

1

Földrajz

1

1

1

1

Biológia

1

1

1

1

Történelem

1

1

1

1

2

2

Művészeti ism.

1

-

1

-

1

-

Társadalomismeret

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Informatika Filozófia-etika Angol-német

Összesen

3

3

3

3

3

3

16

16

17

17

14

14+2

9- 11. évf. Művészeti ismeretek → magyar irodalom +1 óra 12. évf.

12.

- választhatóan +2 óra érettségire felkészítő fakultáció (fizika, kémia, földrajz, biológia)

58


K: kerettanterv szerint H: helyi tanterv szerint Változás a 2013/2014-es tanévtől a 9. évfolyamon indul.

Felnőttoktatás – középiskola ( 9-12. évf.) Esti tagozat 9.

Tantárgy

10.

11.

K

H

K

Anyanyelv, komm.

1

1

1

2

1

1

0,5

1

Magyar irodalom

2

2

2

2

2

3

2

2

Matematika

3

3

3

3

3

3

2

3

Fizika

1

1

1

1

1

1

1

1

Kémia

1

1

1

1

1

1

-

-

Földrajz

1

1

1

1

1

1

-

2

Biológia Történelem és állampolgári ismeretek Művészeti ism.

1

1

1

1

1

1

-

-

1

1

1

1

1

1

1

2

1

1

1

1

1

1

-

-

Angol-német

2

2

2

2

2

2

2

3

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabadon tervezhető

-

Összesen

15

H

-

15

15

15

- választhatóan +5,5 óra érettségire felkészítő +fakultáció ( földrajz )

59

H

-

9- 11. évf. Művészeti ismeretek → magyar irodalom +1 óra 12. évf.

K

12.

15

K

H

5,5

15

15

15


2.61. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 341 01 KERESKEDŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XXVI. KERESKEDELEM ÁGAZATHOZ A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a Kereskedelem ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: - 54 341 01 Kereskedő - 54 345 01 Logisztikai ügyintéző - 52 841 09 Postai üzleti ügyintéző I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 341 01 Kereskedő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. II.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 341 01 A szakképesítés megnevezése: Kereskedő A szakmacsoport száma és megnevezése: 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVI. Kereskedelem Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

60


IV.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs

V.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

61


Helyi tanterv KERESKEDŐ OKJ 54 341 01

14. évfolyam a 2014/15. tanévben:

62


13. évfolyam a 2014/15. tanévtől:

63


14. évfolyam a 2015/16. tanévtől:

64


2.2. A tanuló tudásának minősítése Az iskolai beszámoltatások és az ismeretek számonkérésének legfontosabb jellemzői: Formái: szóban, írásban. Jellege: témazáró, egyszerű ellenőrzés, egy problémakör megértésének vizsgálata, tanulási problémák tisztázása, hibák feltárása, megoldási módok kialakítása, okfeltárás, kategorizálás, csoportbontás stb. Vizsgák típusa: nyolcosztályos tagozaton alapvizsga a 6., köztes vizsga a 8., záróvizsga a 10. osztály végén, érettségi vizsga a 12.vagy a 13. osztály befejezése után. OKJ-s szakmai vizsga érettségi után - országosan meghatározott követelmények alapján. A vizsgaszabályzatok az SZMSZ mellékletei. - A tanuló tudásának értékelése és minősítésének módja A tanév végén és tanév közben azonos szempontok szerint értékelünk, de a nyolcosztályos tagozat 5. évfolyamán az első 1-2 hónapban türelmi idővel, ami azt jelenti, hogy az értékelés elsődlegesen szóban történik, csak a jeles teljesítmény rögzítésére kerül sor írásban, számmal. Az értékelés mindig folyamatos pedagógiai munka. A 9. évfolyamon, a középiskolába érkezés után, a tantárgyi felmérések eredményétől függően akkor, amikor a szükséges felzárkóztatás, a szintrehozás, vagyis a különböző iskolából ide érkezett tanulók tudásának azonos szempontú elbírálása megtörténhet, egy-két hónap türelmi idő adható munkaközösségi döntés alapján. Természetesen a tanulók munkájának minősítése az iskolába érkezéstől, a munka megkezdésétől kezdve folyamatos, az érdemjegyek azonban kezdetben az előző iskolában szerzett tudás szintjét fejezik ki, s csak miután sikerült a csoportot közel azonos szintre hozni, következhet a már itt megszerzett ismeretek mérése, értékelése, minősítése, a fentebb rögzített formában. A tanév közben kapott érdemjegyek mindig a tanuló egy anyagrészből vagy egy fejezetből lemérhető tudását rögzítik. Szóbeli felelet során a nevelő szóban mindig minősítse a tanuló teljesítményét, utaljon mindazokra a momentumokra, amelyek lehetővé teszik a tanuló számára a hibák korrigálását, s utat mutatnak a további tanulás módszereinek megválasztásához, és sikeres szereplés esetén dicséretként hangzanak. Nagyobb tananyagegységeket követő témazáró esetén a szaktanár szóban és írásban is minősítse a tanulók teljesítményét. A félév, illetve a tanév végén kapott osztályzatok megállapításánál egy nagyobb időszak átfogó minősítésére kerül sor, tehát a megállapított osztályzat nem lehet csak az érdemjegyek számtani átlaga, szükséges, hogy jelértéke legyen a tanuló és szülő számára, vagyis az érdemjegyekkel való összehasonlítás során tendenciákat, a tanuló munkájának kedvező vagy kedvezőtlen irányú változásait is kifejezze. A mechanikus - az érdemjegyek módosított vagy módosítás nélküli - számtani átlagát számító osztályozási gyakorlat ellentétes pedagógiai programunkkal, nem szolgálja a tanulók érdekét. A modulok értékelése a főtantárggyal együtt történik, a végző osztályzatot az év közben szerzett érdemjegyek alapján kapják a tanulók.

65


A fakultációs tantárgyak (közép- és emeltszintű érettségire való felkészítés) értékelése az alapóra érdemjegyeivel együtt történik. A tárgyat tanító tanárok a végleges osztályzatot egyénileg – mérlegelve a jegyek számát, a tanuló előmenetelét, a tárgyhoz való hozzáállását, az óraszámok arányát – a pedagógiai elvek gondos figyelembevételével állapítják meg. A fentiek rögzítésére az egységes iskolai-nevelői gyakorlat kialakítása miatt van szükség. Az értékelés más jellemzőit a nevelőtestület nem kívánja szabályozni. A teljesítmény mérése a pedagógiai munka alapfeladata, mindenkinek tisztában kell lennie tehát azzal, hogy csak korrekt és reális értékelés segíti céljaink elérését. Semmilyen körülmények között sem lehet a mérés a fegyelmezés eszköze.

 ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK A KÜLÖNBÖZŐ TANTÁRGYAKBAN: Magyar nyelv és irodalom Célul tűztük ki, hogy a nyolcosztályos tagozaton, különösen az első években arra törekszünk, minél több érdemjegye legyen a tanulóknak. Igyekszünk, hogy az életkori sajátosságokat figyelembe véve kisebb anyagrészeket kérjünk számon, és minél többszöri szereplésre adjunk lehetőséget. Kilencediktől magyar nyelvből heti egy, irodalomból 3 óra van, ez meghatározza lehetőségeinket. Magyar nyelvből félévente minimum három jegyet adunk. Ezek között van helyesírási, szövegértésre adott osztályzat, témazáró és természetesen lehetőség szerint szóbeli felelésekre is sor kerül, bár a heti egy óra erre nagyon kevés lehetőséget ad. Irodalomból 5-6 jegyet tartunk minimálisan szükségesnek. Ebben szerepel legalább két szövegalkotás (a feladatok jellegét az új típusú érettségihez igazítjuk), egy házi és egy iskolai. Legalább 2 témazáró. Itt nagyobb szerep kaphat a szóbeli felelés. Cél, hogy félévente egyszer mindenki kapjon lehetőséget ebben a formában is. Szükségesnek tartjuk a memoriterek és a kötelező olvasmányok számonkérését is. Irodalomból és nyelvtanból egyaránt íratunk olyan témazárókat, ahol pontozással értékeljük a tanulók teljesítményét. Az értékeléskor a következő százalékos határokat tartjuk szem előtt: 91-100 % = jeles 76-90 % = jó 61-75 % = közepes 41-60 % = elégséges 0-40 % = elégtelen Történelem és filozófia Az értékelés számonkérés dolgában az a törekvésünk, hogy félévenként minimum háromszor szerepeljenek a tanulók, azaz, hogy legalább három jegy alapján értékeljük diákjainkat egyegy félév során. A számonkérés szóbeli és írásbeli formában történjék, azzal a megkötéssel, hogy félévenként legalább egyszer, minden tanuló szóban is szerepeljen. Nehezen eldönthető félévi vagy év végi osztályzat esetén a témazárók nagyobb súllyal esnek latba.

66


A kijavított és kölcsönösen kiértékelt témazáró dolgozatokat (a röpdolgozatokat ugyanúgy) a tanuló őrizze meg. Az értékelés során való pontozás, a szaktanár módszertani szabadságának része, azaz ki-ki egyénileg dönt használatáról vagy elvetéséről. Ha pontozást alkalmazunk, akkor a következő százalékos határokat tartjuk szem előtt: 91-100 % = jeles 76-90 % = jó 61-75 % = közepes 41-60 % = elégséges 0-40 % = elégtelen Az egyes jegyeknek különféle színekkel való bejegyzése – a szaktanár számára való megkülönböztetés céljából – az egyéni módszertani kultúra része, azaz belátás szerint alkalmazható.

Emberismeret és etika (gimn. 11. évf.) Társadalomismeret és etika (szakközépiskola 11. évf.) Heti egyórás tantárgyról van szó, ahol a számonkérésre nem sok idő jut. Alapkövetelmény, hogy a tanuló az órán aktívan vegyen részt a beszélgetésben. Félévenként 3 érdemjegy megszerzésére van lehetőség: - Megadott témában esszé írása (félévente kétszer) - Vitaindító tartása (nem kötelező) - Aktív órai munka - Projektfeladat elkészítése és bemutatása szabadon választott témában (egyszer a tanévben) Erkölcstan / Hit- és erkölcstan (5-8.évf.) A kerettanterv lehetővé teszi, hogy a kötelező erkölcstan mellett hit-és erkölcstan tanulását válasszák a szülők gyermekeiknek. Az erkölcstan tanítását pedagógus végzi, a hit-és erkölcstan oktatását hitoktatók látják el. Az értékelés módja is eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől, történhet tanulói portfólió, szöveges értékelés útján. Az bizonyítványban csak a tanulás tényét rögzítjük. /részt vett/

Idegen nyelvi órákon Az angol, német, francia idegen nyelvet oktatók munkaközössége az értékelésben közös állásfoglalást alakított ki, melynek alapelvei a következők: A szóbeli és az írásbeli számonkérés aránya kb. 50% - 50% legyen, és a jegyeket mindig kísérje szóbeli értékelés is. Minden tanulónak havonta legalább 2 érdemjegye legyen a naplóban. Törekedjünk mind a négy alapkészség mérésére, hiszen az új érettségi követelményei ezt hangsúlyossá teszik. (olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, íráskészség, nyelvhelyesség) A témazáró jegyek hangsúlyosabbak, mint a többi jegy, de nem számíthatók kettőnek a félévi, vagy az év végi osztályzatok kialakításánál. A dolgozatok értékelése: Ahol lehet, pontok alapján osztályozzunk. (kiv. íráskészség mérése) 90 %-tól ---------- 5 75-80 %-tól ------4 60-65 %-tól-------3 50 %-tól ----------2 A ponthatároktól egyéni esetekben eltérni csak a pedagógiai elvek alapos mérlegelésével lehetséges. A közép- és emeltszintű érettségire felkészítő órákat látogató 11. és 12. évfolyamos tanulók esetében a félévi és év végi osztályzatok kialakításánál a kétféle óra végső osztályzatainak átlagát kell figyelembe venni. (A szaktanárok egyeztetése alapján.) 67


További javaslatok: Alap- köztes- érettségi vizsgatémaköröket a tanórán közösen dolgozzuk fel. Érettségi előtt írjanak a tanulók próba érettségi feladatsort (előző évi feladatsorok, kétszintű érettségi próba feladatsorai). Szakmai idegen nyelv: heti 1 óra a 11. és 12. évfolyamokon Külön tantárgyként kezeljük és értékeljük, a bizonyítványban külön osztályzat szerepel a szakmacsoportos alapozó oktatás részeként a Kereskedelmimarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportnál. A továbbhaladás feltételei 11. évfolyam Hallott és olvasott szöveg értése, a tanulók legyenek képesek a lényeges információt kiszűrni, a szöveg üzenetét megérteni. Beszédkészség területén legyenek képesek a hozzájuk intézett kérdésekre válaszolni, véleményüket kifejteni, a társalgásba bekapcsolódni. Íráskészség területén legyenek képesek egyszerű üzleti szöveget, levelet a nyelvhelyesség szabályait követve megírni, megszerkeszteni. 12. évfolyam A készségek terén: a) Hallott szöveg értése A tanulók legyenek képesek kb. 200 szavas egyszerű üzleti nyelvű szövegben - a lényeges információt kiszűrni, - az ismeretlen nyelvi egységek jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, - a szöveg globális üzenetét megérteni. b) Beszédkészség A tanulók legyenek képesek - a hozzájuk intézett kérdésekre általános nyelvi fordulatokkal válaszolni, magyarázatokat adni, érzelmeket kifejezni. - a társalgásba bekapcsolódni, kérdéseket feltenni, - véleményt kifejezni. c) Olvasott szöveg értése A tanulók legyenek képesek kb. 200-250 szavas egyszerű üzleti nyelven megírt szövegben - a lényeges információt szűrni, - specifikus információt azonosítani, - a szöveg globális üzenetét megérteni. d) Íráskészség A tanulók legyenek képesek kb. 150 szavas egyszerű üzleti szöveget, levelet megírni, - formailag helyesen megszerkeszteni, tagolni, - gondolataikat a megfelelő nyelvi eszközökkel kifejezni, - az írott nyelv nyelvhelyességi szabályait követni. Matematika Mivel az érettségi követelmények nem tesznek különbséget az egyes képzési formák között, ezért a tanítandó tanagyag is azonos az egyes tagozatokon. A munkaközösség ezért közös tantervet választott, melyben az óraszámok különbözősége ellenére csak a kiegészítésekre és a gyakorlásra fordított időben van eltérés. Ezért az értékelés szempontjaiban is egységesítést tartunk szükségesnek. Eltérés csupán az egyes osztályok között a feladatsorok és kérdések nehézségében lehet, melyet minden szaktanár az adott osztály képességeinek és tárgyi tudásának ismeretében – az 68


adott év követelményeit szem előtt tartva – szabadon határoz meg. Ettől csupán az év végi felmérő tér el, mely mindenki számára azonos. (Esetleg bizonyos osztályok témazáró dolgozatai is lehetnek azonosak, de ezt nem követeljük meg minden osztálytól.) Tehát formájában azonosak az értékelés szempontja, tartalmában viszont évfolyamonként és osztályonként – a tanulók képességeihez igazodva – különbözőek lehetnek. Számonkérési formák és gyakoriságuk Mivel a kerettantervben meghatározottak és az érettségi követelmények az írásbeliséget helyezik előtérbe, ezért ehhez a számonkérés formái is igazodnak. Így az írásbeli formák nálunk is előnyt élveznek. Négy különböző írásbeli számonkérési formát kívánunk használni az oktatás során. - Év végi felmérő az 5., 7., 9., 10. és 11. évfolyamon, valamint a 6. és 8. évfolyam vizsgadolgozatot ír. Ezek eredményét is beszámítjuk az év végi osztályzatba. - Témazáró dolgozat zár le minden témakört. Esetleg egy témakör több részre bontható, melyek végén szintén témazáró dolgozat íratható. Az egyes témaköröket, azok időtartamát, esetleg feldarabolását a tanterv tartalmazza. - Nyomkövető dolgozatot érdemes íratni néhány óránként, mely segíti a szaktanárt, hogy milyen ütemben, esetleg ismétlés után folytassa a munkát. Ennek gyakoriságát a csoport munkája gyakorlatilag megszabja. - Ellenőrző dolgozat, mely csupán ez előző óra anyagát tartalmazza, annak elsajátítását, megértését, megtanulásának mérését célozza meg. A szóbeli számonkérés formája, gyakorisága és értékelése nagymértékben évfolyamfüggő. - Alapórán, mivel a középszintű érettségi nem tartalmaz szóbeli részt, ezért csupán néhány esetben élünk a szóbeli kérdezéssel. Ekkor sem feltétlenül az osztályozás kényszere miatt, hanem a szövegalkotást, a verbális kifejezőkészséget szeretnénk vele fejleszteni. Természetesen az ilyen megnyilvánulások is értékelhetők osztályzattal. - Az emelt szintű érettségire felkészítő csoportban – mivel ezt az érettségi is tartalmazza -, főleg 12. évfolyamon egyre gyakrabban kell, hogy helyet kapjon a szóbeliség a számonkérések sorában. Itt megköveteljük, hogy minden tanuló legalább egy alkalommal kapjon értékelést szóbeli teljesítményére is. Jegyek száma Mivel az órák száma évfolyamonként különböző, ezért nem adunk meg pontos jegyszámot, de javasoljuk a következőket: a, Összességében legyen minden tanulónak kétszer annyi jegye minden félévben, mint a heti óraszáma, de legalább 6 db. b, Írja meg mindenki az év végi felmérőt. Erről csak indokolt esetben hiányozhat a tanuló. c, Minden témazáró dolgozati jegye legyen meg a tanulóknak. Ha hiányzás miatt nem írta meg, akkor azt pótoltassuk vele. d, Legyen néhány nyomkövető és ellenőrző dolgozatra adott érdemjegye is. e, A szóbeli minősítést csak a fakultációs csoportnál tartjuk elengedhetetlennek, de ott félévente legalább egy szóbeli produkciót értékelünk. Dolgozatok értékelése a, A témazáró dolgozat minden feladatát pontozzuk, és az elért %-os teljesítmény alapján értékelünk a következők szerint: 0 - 40 % (1) 41 – 55 % (2) 56 – 72 % (3) 69


73 – 84 % (4) 85 – 100 % (5) b, Nyomkövető dolgozatnál több lehetőséggel is lehet élni. - A témazáró dolgozatnál leírtak szerint járunk el - A jegyet a jó feladatok száma alapján állapítjuk meg - Esetleg összkép alapján értékelünk c, Ellenőrző dolgozatnál is több szempont alapján történő értékelést is elfogadunk, attól függően, hogy milyen pedagógiai cél indokolta a számonkérést. - Teljes értékelés - A hiányosságok alapján történő döntés - Jó – nem jó d, Az érettségi felkészülésnél folyamatosan térünk át az érettségi dolgozat javítására előírt értékelési rendszerre, s a próbaérettségin, az utolsó számonkéréseknél már ez alapján értékelünk. e, Szóbeli értékelésnél - Alsóbb évfolyamon (5-9.) csupán a tartalmi helyesség alapján értékelünk. - Felsőbb évfolyamokon egyre nagyobb hangsúlyt kap az értékelésben a mondatalkotás és a szerkesztettség is. - Fakultáción pedig teljes egészében a szóbeli érettségi értékelési szempontjai az irányadók Félévi és év végi osztályzatok megállapítása a, Félévi illetve év végi jegyet csak legalább 6 ill. 12 jegy birtokában adunk, melyek tartalmaznak legalább egy témazáró jegyet is. b, Az osztályzat megállapításánál nem súlyozzuk a jegyeket, a témazárók kérdéses esetben döntenek. c, Az év végi osztályozásnál az egész évet értékeljük, de ahol a 2. félév jobban sikerült a tanulónak, ott ettől a szaktanár a tanuló előnyére eltérhet. d, Buktatni csak egész éves teljesítményt vizsgálva lehet. e, Mivel 11. és 12. évfolyamon a fakultáción résztvevő tanulók két képzésben vesznek részt, de csak egy osztályzatot kaphatnak, ezért a két minősítést össze kell vetni az alábbiak szerint. 1. Ha a két jegy azonos, akkor ez a közös jegy. 2. Ha a két jegy között egy jegy különbség van, akkor a jobbik. 3. Több jegy eltérés esetén a szaktanárok előzetes megbeszélése után valamely közbülső jegy. 4. Ha a két jegy közül bármelyik elégtelen, akkor a tanuló osztályzata is elégtelen, év végén ezért pótvizsgáznia kell. 5. Ha a tanulónak nincs elegendő érdemjegye, akkor a szaktanár vagy a tanuló kérheti az osztályozó vizsgát. Az előzőekben leírtak alapján kívánjuk a értékelési rendszerünket összehangolni és egységesíteni. Fontosnak tartjuk azonban a tanári szabadság megtartását is, hiszen minden csoportot és tanulót megillet az a jog, hogy képessége s ismeretei alapján részesüljön képzésben, s ebbe beletartozik a számonkérés és értékelés is. Ezért, bár fontos az egységes szemlélet, ezektől indokolt esetben a szaktanár eltérhet, bizonyos esetekben pedig pedagógiai szempontok alapján el is kell térnie.

70


Informatika 5-6. évfolyam: 1 óra/hét A kevés óraszám miatt egy félévben három jeggyel lehet értékelni, melyből két jegy gyakorlati, egy pedig elméleti számonkérés eredménye. Szóbeli feleltetés helyett az alacsony óraszám és magas osztálylétszám miatt írásbeli értékelést alkalmazunk. 7-8. évfolyam: 1 óra/hét Félévente minimum három jeggyel értékelünk, két gyakorlati és legalább egy írásbeli számonkéréssel, de mivel ezeken az évfolyamokon már az elméleti tananyag bővül, ezért sor kerül szóbeli számonkérésre is. 9. évfolyam: 2 óra/hét A csoportbontás, és a nagy mennyiségű elméleti tananyag miatt félévente öt jeggyel értékelünk. Az első félévben ebből négy jegy elméleti, egy jegy pedig gyakorlati számonkérésből származik. Az elméleti jegyek közül legalább egy szóbeli számonkérés eredménye. A második félévben a gyakorlati feladatok kerülnek előtérbe, így a jegyek ennek megfelelően módosulnak: három gyakorlati és kettő elméleti jegy. 10. évfolyam: 2 óra/hét A gyakorlat túlsúlya miatt a félév öt jegyéből három gyakorlati feladat megoldásából ered, kettő pedig az ahhoz kapcsolódó elméleti tananyag számonkéréséből. 11-12. évfolyam szakközépiskolai osztálya: 2 óra/hét Mivel ezek az osztályok több magyarázatot igényelnek egy-egy feladat elkészítéséhez, így félévente négy számonkérésre van lehetőség, melynek fele elméleti, fele gyakorlati. 11. évfolyam fakultáció: 3 óra/hét A tananyag gyakorlati túlsúlya révén félévente három feladatmegoldás, egy szóbeli és egy írásbeli értékelés történik. 12. évfolyam fakultáció: 3 óra/hét Az OKJ és érettségi vizsgákra való felkészítés miatt az elméleti tételek számonkérésére több időt fordítunk mind írásban, mind szóban. Ezáltal félévente négy jegy az elméleti számonkérésből, kettő pedig a gyakorlati megoldásokból származik. Az írásbeli feleleteket eltérően értékeljük korcsoportonként: 5-7. évfolyam értékelése: 86-100 % 71-85 % 56-70 % 40-55 %

jeles jó közepes elégséges

0-39 %

elégtelen

8-12. évfolyam értékelése: 90-100% 80-89% 65-79%

jeles jó közepes

50-64% 0-49%

elégséges elégtelen

71


Fizika A fizika tantárgy oktatásától a kerettanterv négy fontos elemet vár el. A tanuló - ismerje meg a fizikai törvényszerűségeket, elméleteket, fizikusokat - tudja értelmezni környezete jelenségeit, ismerje a technikai eszközök működését - lásson kísérleteket, tudjon ilyeneket megtervezni, és esetleg elvégezni - legyen járatos a számítási problémák megoldásában. Ezzel ellentétben a központi elvárások vizsgán, versenyeken, még az új típusú érettségin is – bár van szóbeli rész is – az írásbeliséget helyezik előtérbe, s ezen belül is a számítási feladatokat. Az oktatásnak, az értékelésnek is ehhez kell igazodnia. Sajnos ezen elvárásoknak – elsősorban az óraszámok csökkenése miatt – lassan képtelen a fizikaoktatás megfelelni. (Egyszerűen nem elegendő az idő mindenre.) Helyi szinten minden iskola igyekszik az elvárásokat szem előtt tartva összeállítani a képzési módokat, a tananyagot, beosztani a tárgyi, időbeli erőforrásokat, s lehetőleg nem megnyomorítani a tanulókat a túlzott elvárások terhe alatt. Mi is ilyen szellemben igyekeztünk kialakítani elvárásainkat és az értékelési szempontjainkat. Számonkérési formák és gyakoriságuk A számonkérés során a következő formákkal kívánunk élni. a, Szóbeli felelet, amely egy vagy két óra anyagának ellenőrzését szolgálja. b, Röpdolgozat, mely ugyanilyen célt szolgál, csak írásban kell a tanulóknak válaszolni. c, Összegző dolgozat, mely egy-egy anyagrészt zár le. (Nem témazáró dolgozat, mivel úgy ítéltük meg, hogy az egyes témakörök hossza, mélysége, logikai összefüggései ilyen formában a tanulók nagy többségét túlzott nehézség elé állítja, s csak a még meglévő érdeklődését venné el.) d, A fakultációs csoportban már élünk a témazárás lehetőségével, s az utolsó éven egyre gyakoribb a vizsgajellegű dolgozat is. A dolgozatok szerkezete, összeállítása az elvárt elemek arányát tekintve igyekszik mind a négy követelménynek megfelelni. Lehetőséget látunk abban, hogy csak egy ismeretcsoportot ellenőrizzünk, de arra is, hogy egy dolgozat több csoportot öleljen fel. A számonkérések gyakoriságát és időtartamát nem szabjuk meg, ezt a tanulócsoport haladási üteme és a tanári gyakorlat határozza meg. Jegyek száma A fizikaórák száma és a nagy létszámú, nem bontott osztályok behatárolják lehetőségeinket. Ezeket figyelembe véve a következőkben állapodtunk meg. a, Legyen minden tanulónak félévente legalább három jegye. b, Egy teljes évben mindenkit értékeljünk szóbeli produkciója alapján is. Dolgozatok értékelése A dolgozatok összeállítása, időtartama, szerkezete és anyagmennyisége alapján ezek értékelési módja is különböző. a, Az összegző dolgozatot pontozzuk és %-os formában értékeljük az alábbiak szerint. 0 - 29 % (1) 30 – 50 % (2) 51 – 67 % (3) 68 – 81 % (4) 82 – 100 % (5) 72


b, Röpdolgozat esetén - az elméleti kérdésekre adott jó válaszok száma - feladatmegoldáskor pedig az abban lévő helyes lépések száma és a gondolatmenet alapján értékelünk. c, Szóbeli feleletnél alsóbb osztályoknál csak a tartalmi rész alapján adunk osztályzatot, míg felsőbb éveseknél egyre inkább figyelembe vesszük a szerkesztettséget, a logikus összeállítást és előadást is. d, A fakultációs csoportoknál fokozatosan térünk át az érettségi értékelési rendszerére. Félévi és év végi osztályzatok megállapítása A félévi és végi osztályzatokat az évközi teljesítmény alapján állapítjuk meg. A jegyszám nem ad lehetőséget a tanulók teljesítményének nagyfokú árnyalására, így év végén gyakran élhetnek tanulóink a javítás lehetőségével. Ennek lehetőségéről minden esetben a szaktanár dönthet. Problémát okozhat a 11. évfolyamon az alapórai és a fakultációs csoport párhuzamos haladása. Ilyenkor az összesített jegyet (kevés tanulóról van szó) a szaktanárok egyeztetése után a nevelőtestületi döntés szellemében állapítjuk meg. Az általunk kialakított értékelési rendszertől azt várjuk, hogy reálisan tükrözze tanulóink szaktárgyi jártasságát, valamint azt, hogy mennyire értik környezetük jelenségeit, a technikai eszközeik működését. Az egységes forma reményeink szerint megfelelő objektivitást eredményez az oktató-nevelő munkánkban. Biológia és kémia Az értékelés tantárgyakon belüli egységesítése érdekében az alábbiak betartását tartjuk szükségesnek: Mivel a legtöbb évfolyamon mind a biológia, mind a kémia tantárgyak oktatása legfeljebb heti két órában történik, és a tárgyakat (a fakultációs órák kivételével) teljes létszámú osztályokban tanítjuk, ezért meglehetősen behatárolt a lehetőségünk arra, hogy az összes tanulót havonta értékelni tudjuk. Azt azonban a tanulók érdekének védelme érdekében mindenképpen szükségesnek látjuk írásba foglalni, hogy félévi osztályzatot csak minimum három a félév során szerzett osztályzat esetén lehessen adni. Ennyi témazáró dolgozatnak ugyanis minden évfolyamon születnie kell. Természetesen ezen felül az objektív értékelés érdekében a diákok értékelését még további érdemjegyekkel kívánatos erősíteni, amelyek között az év során legalább egy szóbeli feleletet javasolunk beiktatni (diákjaink egyre gyatrább verbális képessége ezt egyre inkább szükségessé teszi). Az év végi osztályozásnál (éppen a relatíve kevés érdemjegy miatt) javasoljuk, hogy az egész év során szerzett összes osztályzatot vegyük figyelembe, amitől látványos második félévi javuló teljesítmény esetén a tanuló érdekében el lehet térni. A dolgozatok értékelésénél 35%-nál alacsonyabb és 90%-nál magasabb ponthatárt nem látunk indokoltnak. A feleltetéseknél hagyjuk a diákot önállóan szerepelni. Közbevetett kérdésekkel lehetőleg ne daraboljuk szét a szereplését. Kérdéseinket hagyjuk meg a felelet végére. Jeles osztályzatot 73


csak arra a produkcióra adjunk, ahol a mondanivaló kifejtése logikus, és a tanultak lényegét tükrözi, és ahol feltett kérdéseinkre kielégítő válaszokat kapunk. Elégséges osztályzatot ér az a felelet, ahol bár a diák önállóan nem képes visszaadni a tanultakat, de a feltett kérdések legalább felére válaszolni tud. Fakultációs tárgyak értékelése Biológiából a nyolcosztályos tagozat tanulói önálló jegyet kapnak, viszont a négyosztályos tagozaton a normál óraival összevont jegyet kell adni. Ennek megállapításánál javasoljuk, hogy amennyiben két osztályzat eltérés van a kapott érdemjegyek között, akkor a közbülső osztályzatot adjuk. Ha pedig a különbség csak egy osztályzat, akkor adjuk a jobbikat függetlenül attól, hogy az a normál órai, vagy a fakultációs jegy. Kettőnél több jegybeli eltérés kizárólag extrém esetben lehetséges, de ott a jelenség okát külön meg kell vizsgálni. Kémiából minden tagozaton külön jegyet kap a diák. A dolgozatok értékelésénél 35 %-nál alacsonyabb és 90 %-nál magasabb ponthatártól való eltérést csak abban az esetben látjuk indokoltnak, ha a tanulókkal felvételi szintű dolgozatot íratunk. Ebben az esetben a mindenkori érettségi szisztémának megfelelő ponthatár megállapítást végezzünk. Földrajz A félév során minimálisan három érdemjegyet kell kapnia a tanulónak. Ezek megszerezhetők: szóbeli és írásbeli számonkérés során, szóbeli és írásbeli külön feladat teljesítésével, eredményes versenyzéssel és órai munkáért kapott szorgalmi jeggyel. A szóbeli feleletet a tanárnak néhány mondatban értékelnie is kell, az osztályzás mellett; az írásbeli feladatok értékelése pontozással, az alábbi százalékos arányban történjék: 91-100 % = jeles 76-90 % = jó 56-75 % = közepes 34-55 % = elégséges 0-33 % = elégtelen Az írásbeli mérés eredményét 2 héten belül ismertetni kell és megtekintésre átadni a tanulónak, amelyet ő őriz meg; Kerüljük a tört jegyek használatát a naplóban; A témazáró érdemjegye hangsúlyosabban értelmezhető félévkor és az év végi záráskor. Ének-zene Általános fejlesztési követelmények „Azért van oly nagy fontossága a zenei nevelésnek, mert ritmus és dallam hatolnak be legjobban a lélek belsejébe, azt hatalmas erővel megragadják, s jó rendet hozva magukkal- azt aki helyes elvek szerint nevelkedik, rendezett lelkű emberré teszik. A zene nem végződhetik másutt mint a szép szeretetében.” A fenti idézet tömören fogalmazza meg a fejlesztési követelmények célját. a ritmuskészség, az éneklési készség, a hangszeren való játék fejlesztése, az ízlésformálás, a legnevesebb zenei

74


alkotások megismertetésével, kritikai érzékük fejlesztésével tegyük képessé a tanulókat a szép befogadására. Részletes követelmények a 9-10. évfolyamon - Tudjon a tanuló évfolyamonként 10 népdalt vagy műdalt elénekelni emlékezetből, - ismerje fel a tanult ritmuselemeket, ritmusképleteket, metrumokat, - tudja hangoztatni az ismert népzenei, műzenei szemelvények ritmusát, - ismerje a népzenei stílusokat, - ismerje fel a tanult zenei formákat, - ismerje és legyen képes beszélni a legfontosabb zenetörténeti korszakokról, zenei stílusokról - évente legalább egy komolyzenei hangversenyen vegyen részt,

- ismerje és tudja énekelni Kodály: Ötfokú zene gyakorlatait, - legyen képes kórusművek szólamainak megtanulására, eléneklésére, - legyen képes a tanuló alapvető ritmusok hangoztatására. Értékelés, osztályozás A tanuló felkészültségét év közben folyamatosan értékeljük, osztályozzuk. Félévente legyen legalább 3 érdemjegye minden tanulónak. Az értékelés során figyelembe vesszük az egyéni adottságokat. Az értékelés célja minden

esetben az előre mutató segítés. A számonkérés formája írásban és szóban történik. A témák befejeztével témazáró számonkérés írásban és szóban, /egy-egy kor bemutatása/ adnak számot tudásukról a tanulók, ami súlyozott jegynek számít. A témazáró feleleten legfeljebb egyszer javíthat a tanuló. Az év végi jegy tartalmazza a készségek, jártasságok szintjét a zenetörténeti ismeretek szintjét és a stílusismeretet. Rajz-vizuális kommunikáció A rajzórai alkotó feladatok értékelése nagyon nehéz. Óhatatlan, mint minden „művészeti alkotásnál”, a több/kevesebb szubjektivitás. Ezt elkerülendő, a feladat kiadása elején korrektül tájékoztatni kell a tanulókat, hogy mi fog nyomatékkal szerepelni az osztályozásnál (pl. tónusgazdagság, arányosság, részletgazdagság, élethűség, stb.) Amennyiben ez lehetséges, pontozni is lehet (pl. tónusgazdagság: 3-2-1-0 pont, arányosság: 32-1-0 pont, stb.) ezeket összesítve megadott ponthatárokat figyelembe véve, behelyettesítve „megkapjuk” az érdemjegyet. Ezt a napi rutin már leegyszerűsítheti, hiszen a többéves gyakorlattal a szaktanár fel tudja mérni a beadott munkát ránézésre is, és el tudja dönteni a kialakult értékrendek alapján, hogy hányast ér egy munka. Az alkotó tevékenység nem kerül nagyon szigorú elbírálás alá (ez azt jelenti, hogy a leggyakoribb érdemjegy a jó és jeles, elégséges az a munka, ahol a feladat megoldásához való hozzáállás kívánnivalót hagy maga után. Elégtelen osztályzatot az kap, aki többszöri felszólítás ellenére sem adja be, ill. nem hozza otthonról a megígért és beadandó, otthon befejezett munkát. A felsőbb éveseknél néhány éve ún. kreatív feladatok is szerepelnek, amit 1-2 hét határidővel otthon készít el a tanuló. A feladatok általában projekt jellegűek, gyakran mellékelni kell port fóliót is (terv és munkanapló). Az elbírálásba ez is beleszámít. Az értékelés jeles ill. elégtelen. Jeles az, aki megoldja a legjobb tudása, kreativitása szerint a feladatot, elégtelen az, aki többszöri felszólításra sem hozza. 75


Egészen más elbírálás alá esik a művészettörténet a vizuális kommunikáció tantárgyon belül. Ennél a tantárgynál olyan az értékelés, mint bármilyen, tanulható tantárgy esetében: a témazáró dolgozatok az elsajátítandó anyagrész leglényegesebb elemeit kérik számon. A dolgozatok értékelése: kb. 30 %-tól elégséges, 55 %-tól 70 %-ig közepes, 71 %-tól 85 %ig jó, és kb.86 %-tól jeles. Az esetleges hiányzóknak a következő órán, ill. a megbeszélt időpontban be kell pótolni az elmaradt dolgozatot. Az órák elején a múlt órai anyagból az újra bevetített képek segítségével általában egy diák felelni szokott, ezzel mindenki újra láthatja a múlt órai diákat is, és így jobban tudják a diákok a vizuális memóriájukban elraktározni azokat. Mozgóképkultúra és médiaismeret Ez nehezen számon kérhető tárgy, leginkább beszélgetések segítségével dolgozzuk fel az anyagot, mindenki a saját tapasztalatait, élményét elmondhatja egy-egy filmmel, TV műsorral, médiaszöveggel kapcsolatban, stb. Ezért itt olyan otthoni feladatokat kapnak a diákok, ami vagy egy médiaszöveg elemzése, vagy egy közösen látott film megadott szempontok alapján történő elemzését kéri, ill. saját vélemény leírását; vagy egy közösen látott dokumentumfilmről (pl. Bunuel: Föld kenyér nélkül), az abban felmerülő etikai kérdésekről saját vélemény megfogalmazása, stb. Általában a fogalmazást egy A/4-es oldalnyi mennyiségben kell beadni. Az értékelés leginkább jeles, ill. ha nem éri el a kért mennyiséget, annak arányában kevesebb. Természetesen a csúnya külalakú, igénytelen munka is levon a dolgozat értékéből. Elégtelen, ha valaki nem teljesíti a feladatot. Technika és életvitel (Nyolcosztályos gimnázium 5-7. osztályokban) A tanulók teljesítményét egy félév során minimum három érdemjeggyel értékeljük. Szükség esetén – pl. szorgalmi feladatért vagy kétes esetben – természetesen négy vagy ettől több jegyet is kaphat egy-egy tanuló. - Egy gyakorlati jegy (pl. gyűjtőmunka, manuális munka) - Két írásbeli osztályzat: egy öt kérdésből álló kérdéssor szöveges megválaszolása, és egy tesztjellegű feladatsor a féléves tananyag összefoglalásához, - A negyedik osztályzattal a tanulók órai aktivitását, szorgalmát értékeljük. Az írásbeli dolgozatok osztályozása: 100 – 90 % 90 – 80 % 80 – 60 % 60 – 50 % 50 % alatt

jeles jó közepes elégséges elégtelen

Testnevelés A testnevelés tantárgyon belül az értékelés igen nehéz feladat, miután olyan készségtárgyról van szó, ahol a velünk született adottságok nagymértékben befolyásolhatják az érdemjegyet. 76


A testnevelés tantárgy segítségével megpróbáljuk a tanulókkal megszerettetni a mozgást, és elérni, hogy az értékrendjükben helyet kapjon a rendszeres testmozgás, megértsék, hogy egészségük megőrzésének fontos eszköze a mozgás. Témák: 1. Képességfejlesztés 2. Atlétika 3. Úszás 4. Torna 5. Sportjátékok Felmérések időpontja: Október eleje és május Számonkérési formák: - a tantervi tartalom gyakorlati bemutatása - kondícionális képességek felmérése - a tanult mozgásformák játék közbeni alkalmazása - versenyeredmények (pozitív) - rendszeres önálló mozgás értékelése (pozitív) Az osztályzat megállapításának szempontjai: 1. A fizikai tesztfelméréseknél az országos szinteket és a tanulók képességeit egyaránt számításba vesszük. 2. A mozgásformák értékelésénél figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit. 3. A tanulók rendszeres, szorgalmas hozzáállását pozitívan értékeljük. Javítási lehetőségek: Egy-egy tananyag számonkérése csak hosszabb gyakorlási idő után történik. Amennyiben a tanuló a későbbiekben javítani szeretne, mindig kap rá lehetőséget, hiszen készségtárgyról lévén szó, a tanulók különböző ütemben sajátítják el a mozgást. Szakközépiskolai tantárgyak értékelése (9-12. évfolyam) Számonkérés Év közben szóbeli feleletek, írásbeli dolgozatok valamint tesztek formájában és gyakorlati feladatok megoldásával történik. A témazáró lehet (kifejtés, levél, reklámanyag, esettanulmány, gyűjtőmunka értékelése) Értékelés módja írásbeli esetén: 0 – 49 % elégtelen 50 – 64 % elégséges 65 – 79 % közepes 80 – 90 % jó 91 – 100 %

jeles

A szóbeli számonkéréskor meg kell követelni az alapfogalmak pontos definiálását, - ahol lehetőség van rá - a tananyagon belüli összefüggések felismerését, az elméleti anyag gyakorlati példákkal való alátámasztását. Az értékelés tantárgyanként és azon belül témakörönként elméleti és gyakorlati feladatok megoldásával történik. 77


Év közben az érdemjegyek egy-egy anyagrészt, vagy egy téma lezárását tükrözi. Egy félévben legalább három érdemjegy kerüljön a naplóba. Év végi érdemjegy tükrözze az éves munkát-, de nem csak egyszerű számtani átlag, hanem a tanuló átfogó teljesítményét értékelje. Mindegyik évfolyamon két osztályzatot kapnak a tanulók. Egyet az alapozó ismeretek tantárgyaiból, egyet az alapozó gyakorlatok tantárgyaiból a következő módon: 11-12. évfolyam Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: Értékelésnél az év közben kapott érdemjegyek osztályzattá számítása: - közgazdaságtan érdemjegye 70 %-ot, - marketing érdemjegye 20 %-ot, - szakmai idegen nyelv 10 %-ot képvisel.

Szakképzés (13-14. évfolyam) Számonkérés: Év közben szóbeli feleletek, írásbeli iskolai és házi dolgozatok formájában, valamint esettanulmányok feldolgoztatásával, tesztek formájában, valamint gyakorlati feladatok megoldásával történik. Írásbeli számonkérés történhet egy-egy bizonylat pontos kitöltésével is. A témazáró lehet kifejtés, levél, reklámanyag, forgatókönyv, programírás, szerződés, pályázat.stb. Értékelés módja írásbeli esetén: 0 – 49% elégtelen 50 – 64% elégséges 65 – 79% közepes 80 – 90% jó 91 – 100% jeles Szóbeli számonkérés esetén: Feleletek, helyzetgyakorlatok, szituációs feladatok megoldása, előadások tartása. Az elégséges szinteket a tantárgy tantervi követelményeiben megfogalmazottak szerint veszszük figyelembe. Az értékelés tantárgyanként és azon belül témakörönként elméleti és gyakorlati feladatok megoldásával történik. A szóbeli számonkéréskor meg kell követelni az alapfogalmak pontos definiálását, - ahol lehetőség van rá - a tananyagon belüli összefüggések felismerését, az elméleti anyag gyakorlati példákkal való alátámasztását. Év közben az érdemjegyek egy-egy anyagrész vagy egy téma lezárását tükrözi. Egy félévben legalább három érdemjegy kerüljön a naplóba. Év végi osztályzat tükrözze az éves munkát-, de nem csak egyszerű számtani átlag legyen, hanem a tanuló átfogó teljesítményét értékelje. Az értékelés szempontja a szakszerűség mellett az írásbeli munka rendezettsége, külalakja, esztétikus kivitele, a feldolgozott információk mennyisége, a feladatmegoldás során érvényesülő ötletesség.

78


Tanirodai tantárgy esetében: Az értékelés fő szempontja, hogy a tanulók a munkahelyenkénti (részlegenkénti) követelményeket milyen szinten teljesítették. A végső osztályzat kialakításakor vegye figyelembe a tanár, hogy a csoporton belül a tanulók az elvégzett tevékenységet önállóan vagy a tanár segítségével oldották meg, illetve rész vagy komplex gyakorlati feladatsort kaptak. Kereskedelmi szakmai gyakorlat tantárgy esetében az értékelés: a szakmai elmélet jegyeiből - melyek dupla súllyal szerepelnek - és a bolti-gyakorlat jegyeinek átlagából áll. Félévente a bolti gyakorlatok jegyeit átlagolni kell, és egy jegyként szerepeltetni a naplóban. Törtjegy esetében a döntés a szakmai elmélet javára dől el. Az irodai ügyvitel tantárgy esetében: A másolási készségszint csak írásbeli munkán mérhető le, ezért a tanulói másolási munkákat folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Hibahatár minden részfeladatban a leütésszámhoz viszonyított 0,41%. Több részfeladatból álló dolgozatban a részfeladatokat külön kell osztályozni. A végső érdemjegy a részfeladatok számtani átlaga. Ha 5 tizedre végződik, a másolás érdemjegyét kell figyelembe venni a felfelé vagy lefelé kerekítésben. A 10 perces másolási feladat mennyisége alapján kell megállapítani a fokot (a leírt leütésszámot – a kihagyott leütések levonása, a felesleges leütések hozzáadása után - tízzel kell osztani és 5 tizedtől felfelé kerekíteni). Ha az egyik részfeladat elégtelen, a végső érdemjegy is elégtelen. Érdemjegy Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen

Hiba 0,00-0,10 % 0,11-0,20 % 0,21-0,30 % 0,31-0,40 % 0,41 % hibától

 A NEVELÉSI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A pedagógiai programban rögzítettük azokat az elképzeléseket, célokat, elvárásokat, melyeket nevelő munkánk végzése során érvényesíteni kívánunk. Amikor a magatartás és szorgalom értékelése és minősítése történik, a nevelőtestület egy-egy osztályban tanító tagjai az osztályfőnök irányításával, természetesen a tanulói közösség véleményét is meghallgatva, a programban rögzítettek szem előtt tartásával, a következő szempontokat érvényesítve állapítják meg a félévi és év végi osztályzatokat 4 kategória szerint. A magatartás értékelésének követelményrendszere Ne egyedi esetekből induljunk ki a megítélésnél, hanem a figyelembe vehető kritériumok tartósságát nézzük! Mindig a tanulók egyéniségét tartsuk szem előtt! A tényleges tevékenységet értékeljük, ne az esetleges beosztást. A diákmozgalom keretében végzett munka pozitív tartalmával a magatartás jegy javításához járul hozzá. 79


Fegyelmi büntetések az értékelést egy jeggyel leszállítják abban a félévben, amelyikben kiszabták azokat. Az értékelés minősített esete, amikor a tanuló fegyelmi eljárás eredményeképpen kap nevelőtestületi döntés alapján büntetést. A magatartás jegy meghatározásában minden olyan ismeretet hasznosítani kell, amiről a testületnek biztos tudomása van, amit rendszeresen figyelemmel lehet kísérni. Vigyázzunk arra, hogy ne csak a negatív jelzéseket regisztráljuk. Mivel házirendünk csak és kizárólag a közoktatási intézmény helyiségeiben és területén vagy az iskolai tevékenységgel kapcsolatosan állapít meg magatartási szabályokat, ezért vegyük figyelembe tanulóink kirándulások, színház-, hangverseny-látogatások, versenyek alkalmával tanúsított magatartását is! A példás, jó, változó, rossz minősítés néhány kritériuma /Az egységes elbírálás általános szempontjai/ Példást kap az a tanuló, aki figyelembe veszi az osztály-, az iskolaközösség érdekeit, tekintettel van arra, szereti a közösségi életet, a közösségre pozitív hatással van, az iskola házirendjét megtartja, tanulótársait is ösztönzi annak megtartására; tudatosan vállalja az iskolai követelmények teljesítését, kiáll amellett, felelősséget vállal érte tanulótársai előtt is; közösség iránti felelősségérzete kezdeményezésben, adott esetben a vezetés vállalásában nyilvánul meg, aktívan részt vesz a diákmozgalom munkájában; jól érzi magát a közösségben, és tesz azért, hogy másik is beilleszkedjenek, becsületesen teljesíti kötelességeit, a rábízott feladatokat pontosan elvégzi, és ezzel példát mutat társainak; segítőkész, másokat is buzdít, keresi a mások helyzetén való javítás módjait; viselkedése tanárokkal, szülőkkel, idegenekkel, társaival udvarias, mindig megfelelőhangnemet tud használni iskolában és iskolán kívül, fegyelmi intézkedésben nem részesül. Jó minősítést kap az a tanuló, aki szívesen részt vesz a közösség életében, annak alakítására befolyást gyakorol, a közösség érdekei ellen nem vét, az iskolai házirend követelményeit betartja; nem áll ugyan ki tanulótársai előtt az iskolai követelmények védelmében, de viselkedése nem is ad okot panaszra; nem kezdeményez - vagy csak ritkán -, de a helyes kezdeményezések mellé áll, és támogatja azokat, akik helyes irányban befolyásolják a közösséget; társait elfogadja, beilleszkedik, de erősebb ragaszkodást, vonzódást nem mutat a közösség iránt; fegyelmezett, de másokkal nem foglalkozik. Változó minősítést kap az a tanuló, aki tudatosan nem árt a közösségnek - vagy egyes tanulótársainak, de szó nélkül veszi tudomásul a körülötte lévő lazaságokat, számítani nem lehet rá, mert megnyilvánulásai megbízhatatlanok, a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti; hajlamos a fegyelem megsértésére; a közösségi tevékenységben való részvétele ingadozó; szimpátiája hol a közösség, hol az ellen fordul, viselkedése tanulótársaival, esetenként a felnőttekkel szemben udvariatlan, sértő.

80


Rossz osztályzatot kap az a tanuló, aki szándékosan árt a közösségnek, egyes tanulóknak, a követelményeket súlyosan, vagy sorozatosan megszegi; tudatosan, szándékosan sérti meg a fegyelmet; negatív irányban kezdeményező, a tanulóközösséggel szemben áll, viselkedése durva, goromba. A szorgalom értékelésének követelményrendszere /Az egységes elbírálás általános szempontjai/ Figyelembe kell venni a tanuló életkörülményeit, közvetlen környezetét. Természetes, hogy pedagógiai munkánk megszervezése során több segítséget kell nyújtanunk azoknak a tanulóknak, akik nehéz körülmények között, nagy erőfeszítéssel végzik feladatukat, de a megítélés, az értékelés a tanulói hozzáállást, a teljesítmény elérésében rejlő munkát, az erőfeszítéseket, vagy ezek csökkenését, hiányát veheti csak alapul. Az osztályzatokban kifejezett tanulmányi eredmény nem lehet a szorgalmi jegy közvetlen mércéje (sok jeles - példás, sok hármas - változó). Ne egyedi eseteket bíráljunk, az egész embert lássuk magunk előtt. Ne különítsük el a szorgalom osztályzatot a magatartásétól, az előbbi függvénye az utóbbinak is. Ne legyen két jegy különbség a magatartás és szorgalom minősítése között! A példás, jó, változó, hanyag minősítés néhány kritériuma Példás minősítést kap az a tanuló: akinek munkavégzése pontos, megbízható, munkatempója állandó; akinek tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, s céltudatosan, ésszerűen szervezi meg munkáját; akitől önálló munkabeosztást, önellenőrzést is elvárunk; aki minden tantárgyból képességeinek megfelelően elvégzi a kapott feladatot - legalább közepes szinten -, van határozott érdeklődése, és ebben az irányban önkéntesen többet vállal, elmélyül olyan tantárgyakban, amelyek iránt különös érdeklődést mutat. Jó osztályzatot kap az a tanuló, aki figyel órán, feladatait elvégzi, az órákra felkészül, rendszeresen és megbízhatóan dolgozik; megfelelő ösztönzők hatására rendszeresen dolgozik, ellenőrzi önmagát, tudja mihez kell segítséget kérnie; a szorosan vett iskolai tananyagot pontosan elvégzi. Változó minősítést kap az a tanuló, akinek a tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, időszakonként dolgozik, időnként figyelmetlen, pontatlan; önállótlan, a pontos munkavégzésre többször figyelmeztetni kell, de megvan benne a szándék a jobbra való törekvésre; a tanórai, tanórán és iskolán kívüli elfoglaltságok során szétszórtság jellemzi. Hanyag osztályzatot kap az a tanuló, aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; 81


rendszeresen nem végzi el a feladatait; nem ellenőrzi munkáját; esetleg több tantárgyból bukott.

 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉS ELVEI ÉS KORLÁTAI Iskolánkban otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásánál a következő elveket és szabályokat alkalmazzuk: -

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség, és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.

-

Az iskola valamennyi évfolyamán a tanulók a tanítási szünetek idejére – hétvégére, őszi, téli, tavaszi szünet – a szokásos – egyik óráról a másikra esedékes – feladatokon túl nem kaphatnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.

-

Az egyik tanóráról a másikra való felkészüléshez szükséges feladatok mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy azok elvégzése – a napi 5-6 tantárgy esetében – maximum 2-4 órát vehessen igénybe a tanulótól.

-

A tanulók eredményes felkészülése érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal csak egy témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

2. 3. A tanulók fizikai állapotának mérése

NETFIT a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt rövidítése, amely a 21. század követelményeihez igazodó, diagnosztikus és oktatási célú pedagógiai értékelő és visszajelentő eszközt jelent. NETFIT program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. A NETFIT újszerűsége többek között az alábbi területeken érhető tetten: • a tudományos megalapozottságban; • a tanulók minősítésének kritériumorientált módszerében; • a személyre szabott visszajelentő és értékelő modulban; • az egészségközpontúságban; • a motoros tesztek ízület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtásában; 82


• pedagógiai alkalmazhatóságában; • online adatkezelő rendszerében. A NETFIT elnevezésű programban különböző gyakorlatokkal mérjük 5. osztálytól az általános és középiskolások fizikai állapotát. Az eredmények alapján minden tanuló személyre szabott értékelést kap a teljesítményéről, amelyhez a szülők is hozzáférhetnek, valamint online elérhető országos adatbázisban gyűjtik az eredményeket. A rendszer célja elsősorban az egészségtudatos hozzáállás kialakítása. Nem gyengének vagy kifogásolhatónak minősíti a diákokat, hanem pozitívan közelítenek a fejlesztésre szoruló tanulókhoz. Miből áll az új felmérés? A NETFIT fittség mérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése Testzsírszázalék mérése Aerob fittségi (állóképességi) profil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem Milyen eszközök kellenek hozzá? A megújult mérési módszerhez és tartalmakhoz természetesen szükséges, hogy a vizsgálatokat támogatóeszközök is a pedagógusok rendelkezésére álljanak, valamint elkészült az informatikai háttér a felmérés értékeléséhez. A Magyar Diáksport Szövetség összeállította, és ingyenesen az iskolák rendelkezésére bocsátotta azt az eszközcsomagot, amelynek tartalma: • mérési útmutató, • hanganyag az ingafutás, hasprés és fekvőtámasz gyakorlatokhoz, • oktató DVD • tesztek lebonyolításhoz szükséges eszközök (mérleg, testmagasságmérő, hajlékonyságmérő eszköz, kézi szorítőerő-mérő, mérőcsík, 20 m-es szalag, bioimpedencia-analizátor) 83


Milyen fittségi zónákba kerülhetnek a tanulók? A NETFIT az egészséges fittségi teljesítményértékek mellett (egészségzóna) – teszttől függően – további egy, illetve két zónát (tartományt) tartalmaz (“fejlesztés szükséges” és „fokozott fejlesztés szükséges”) zóna.

2.4.

Az esélyegyenlőség érvényesítése, alkalmazásra kerülő módszerek,

eszközök Pedagógiai céljaink között kiemelten fontos:  a tehetségekkel és a hátrányos helyzetűekkel való egyenrangú törődés,  a társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalokkal való foglalkozás,  a kulcskompetenciák kiemelt fejlesztése - anyanyelvi kommunikáció, - matematika kompetencia, - természettudományi kompetencia, - digitális kompetencia, - hatékony önálló tanulás kompetencia, - idegen nyelvi kompetencia, - kedvezményező képesség és vállalkozási kompetencia, - esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség.  Jól felkészült, korunk követelményeinek megfelelő új módszerek alkalmazására legyen képes nevelőtestületünk. A kompetencia alapú oktatás, valamint a hátrányos helyzetű és SNI-s tanulók érdekében attitűdváltásra, a domináns szerepből való lemondásra, partnerség kialakítására van szükség. Kooperatív tanulásszervezés és projektmódszerek alkalmazása lehet célravezető. Célunk, hogy a tanulókban fejlesszük azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek: tanulói önismeret, együttműködési készség, segítőkészség, szolidaritási érzék, empátia fejlesztése. Fő feladatunknak tekintjük az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírások ismeretét, a diszkrimináció-mentes oktatást és nevelést, a befogadó és toleráns légkör biztosítását, ismereteink e téren való folyamatos bővítését. Alkalmazásra kerülő módszerek, eszközök: - Mentálhigiénés konzultáció - Fejlesztő interjú (személyes erőforrások feltárása, kiemelkedő képesség megjelenítése) 84


-

Szociális problémamegoldó, képességet fejlesztő gyakorlatok Személyiségfejlesztő gyakorlatok Társismereti és kapcsolatfejlesztő gyakorlatok Csoportfoglalkozások, személyiség belső támogató rendszerének erősítése közösen végzett tevékenységekkel Szükség esetén és megfelelő személyiségállapot fennállása esetén relaxációs technikák alkalmazása Drogprevenciós csoportfoglalkozások tartása

A kompetencia alapú programcsomagok kipróbálásától, bevezetésétől azt várjuk, hogy élet közeli, a mindennapok során felhasználható, gyakorlati jellegű feladathelyzetekben rugalmasabbak, magabiztosabbak, talpraesettebbek lesznek tanulóink. A tanulási kudarcnak kitett tanuló felzárkóztatását segítő program: A tehetséggondozással párhuzamosan fontos feladatunk a tanulási problémával küzdő, lassabban haladó tanulók felzárkóztatása, az SNI-s, mozgás- és beszédfogyatékos és tanulásban akadályozott tanulók rehabilitációja, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, esélyteremtése a továbbtanulásra. Ezeknél a tanulóknál a szociális-, műveltségi hátrányból és a családi háttérből adódó hiányok pótlására kell törekednünk. Meg kell győznünk a szülőket s bevonni őket a folyamatos nevelőmunkába. A megfelelő kapcsolat kialakítása, a rendszeres találkozás, beszélgetés előbb-utóbb eredménnyel jár. A hátrányos szociális, kulturális helyzetű tanulók felzárkóztatása tanítási órákon: - differenciálással, - kooperatív tanítási technikákkal, - egyéni bánásmóddal, fokozott törődéssel, - személyre tervezett házi feladattal, - gyakorló feladatok adásával valósul meg. Tanítási órán kívül: - korrepetálással, - kiscsoportos foglalkozás szervezésével, - egyéni fejlesztő foglalkozással, Napközis csoportokban: - differenciálással, - egyéni foglalkozással történik. További feladat az esélykompenzáció jegyében: A tanulási nehézséggel küzdő (pl. diszlexiás, diszgráfiás) tanulók szakemberhez irányítása, kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadó pedagógusaival, logopédusokkal, munkájuk segítése kölcsönös bizalom alapján. A szociális hátrányok, a beilleszkedés és magatartászavarok, valamint a tanulási nehézségek leküzdését segítő tevékenységi formák: - napközi-otthonos ellátás, - tanulószobai ellátás, - egyéni fejlesztés, - könnyített testnevelés, - gyógytestnevelés.

85


Sajátos nevelési igényű, mozgás- és beszédfogyatékos, tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók ellátását iskolánk az Alapító okirata alapján és a Közoktatási Tv. 86. §. (2.) szerint látja el, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. A sajátos nevelési igényű tanulókat a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Felzárkóztatásukat a többiekhez egyéni foglalkozás keretében segíti elő. (52. §. (7)(11). Számukra amennyiben szükséges, hosszabb időt biztosítunk az írásbeli beszámolókra a javítóvizsgákon. Szükség esetén az írásbeli beszámoló helyet szóbeli, szóbeli helyet írásbeli vizsga letételét engedélyezzük. A hátrányok kompenzálása, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a következőkre fókuszálunk a nevelő-oktatómunka során: - a szociális hátrányok kompenzálása, - kreativitásfejlesztés, - továbbtanulási esélyek növelése. Az iskolánkba beiratkozott gyerekek értékeit, lelki egészségét, értelmi és érzelmi intelligenciáját, magatartási szokásait, alkotó képességét figyelembe vevő, sikerélményt biztosító, szeretetteljes, mindenkire személy szerint odafigyelő, segítő, esélyegyenlőségre lehetőséget adó légkört biztosítunk. Oktató-nevelő munkánk kiemelt stratégiai céljai az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében: oktató munkánk teljes vertikumát átható minőségközpontú szemlélet és tanulásitanítási gyakorlat, egyénre szabott motiválással a tehetséggondozás hatékonyságának megőrzése, az esélyegyenlőség folyamatos érvényesítése. A fenti célok eléréséhez szükséges: a nevelőtestület befogadó, megismerő képességének fejlesztése, megfelelő motivációval sikerélmény biztosítása, a szociális hátrányok kompenzálása, a gyermek egyéni képességének megfelelő fejlesztéssel a tehetség kibontakoztatása, a személyiség komplex fejlesztése, a hátrányokkal érkező növendékek világképének formálása, a műveltség, a tudás megszerzésére való törekvés kialakítása, az értékmegőrzés, a hagyományápolás iránti igény felkeltése, az érzelmi gazdagság kifejlesztése, a kulturált magatartás szokásainak fokozottabb gyakoroltatása, a tanulási fegyelem, a munkafegyelem türelmes, motivált alakítása, a testi-lelki egészség, az egészséges életmód iránti igény felkeltése, a lelkiismeret és felelősségtudat kialakítása. A legtöbb esetben beilleszkedési nehézségekkel nem kell megküzdeniük a gyerekeknek, amelyet elősegíthet az átmenetek pedagógiai kezelésének megtervezése. Problémák esetén először az iskolán, a csoporton belül próbálunk megoldásokat találni, ha ez nem lehetséges, akkor a szülőkkel és az általános iskola, középiskolai osztályfőnökkel, kollégiumi nevelőkkel keresünk megoldást.

86


A tanulók problémaérzékenysége, az alkotó közösség, a humánus környezet hozzájárulhat a HH és HHH tanulók jobb tanulmányi eredményeihez is. Tevékenységi területek: A szelekció negatív hatásának megszüntetései A heterogén osztályokon belül, a homogén csoportok kialakítására törekszünk (emelt szintű oktatás). A művelődési különbségek csökkentésére emelni kell az iskolai szervezésű kulturális programok számát (színházi, mozi, könyvtár stb.) a diákönkormányzattal együttműködve. A hátrányos helyzetű tanulók tudásszintjének emelése A feltételek megteremtése a tantárgyfelosztás alapján történik, lehetőleg több óraszám biztosításával (korrepetálás, differenciált munkaforma), egyéni bánásmód tanórán, tanórán kívül. A tanulók szociális érzékenységének fejlesztése. Iskolánkban is érezhető az elszegényedés, így a szegénység nem iktatható ki az általunk közvetített világképből. Feladatként jelentkezik egy szociálisan érzékenyebb nemzedék felnevelése az esélyegyenlőség érdekében. Tevékenységi formák: - Minden évben feltérképezni a tanulók szociális helyzetét - Drog és bűnmegelőzési programok indítása - Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségéről - A napközis ill. a tanulószobai ellátásra való ösztönzés - Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézménnyel - Tankönyvtámogatás elveinek meghatározása - Táborozások támogatása - Tanulmányi kirándulások támogatása A stratégiai célkitűzések megvalósításához kapcsolódó vezetői feladatok Újfajta szemléletmód kialakítása a nevelőtestületben. Tudomásul kell venni, hogy tanulói közösségünk rétegződése megváltozott, ehhez másfajta szemléletre van szükség. Hatékonyabb differenciálás kidolgozása a munkaközösségekkel. Humánus iskolai légkör megteremtése. Megelőző tevékenység: A tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében – a tanuló értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátló vagy akadályozó állapotok megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében – való közreműködés intézményünk minden pedagógusának feladata. A tanuló személyiségében, életminőségében bekövetkezett hirtelen változást azonnal jelezni kell a gyermekvédelmi felelősnek. A negatív változás kiküszöböléséhez igényelni kell a szülők, eredménytelen kommunikáció esetén pedig a megfelelő gyermekvédelmi szervek, hatóság segítségét.

87


2.5 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei, általános céljai a következők: - Testi, pszichikai, szellemi szempontból egészséges fiatalok nevelése, személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésüknek segítése. - Az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel és közlekedés szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak, az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása. - Primer prevenció keretében az egészségvesztés megakadályozása: különféle tényezők megszüntetésére való törekvés olyan tevékenységekkel és eszközökkel, amelyek egyrészt az általános egészség megőrzését, másrészt a specifikus betegségek kialakulásának megelőzését segítik elő. - A tanulók környezetismeret, természetismeret, illetve biológiaórákon szerzett ismereteire támaszkodva, azokat továbbfejlesztve tudatosítsa a 10-18 éves tanulókban az ember és a környezet közötti kapcsolatot, hatékony kölcsönhatást. - Megismertetni a tanulókkal az egészségre kedvező és káros tényezőket, a betegségmegelőzési módokat, eljárásokat, tudatosítani a tanulókban az egészséges életmód szabályait, normáit, a pozitív beállítódásokat. - Élethelyzetet, szituációk bemutatásával és elemzésével fejleszteni szemléletüket, viselkedési normáikat, erkölcsiségüket, önmaguk és mások iránti felelősségüket. - Megértetni a tanulókkal a rend, a tisztaság, a fegyelmezett élet élethosszabbító szerepét, jelentőségét. - A családi élet, felelős szexuális kultúra kialakításának elősegítése. - Játékos, egészségfejlesztő testmozgás tanulói igényének elősegítése. - A pedagógusok kompetenciájának erősítése az egészségnevelés területén. Az iskola környezeti nevelés elvei : Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése. Pedagógiai célok az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus és globális szemléletmód kialakítása 88


a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése

2.6. Felvétel és az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei A tanuló felvételéről vagy átvételéről a köznevelési törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével az intézmény igazgatója dönt. Tanköteles tanuló felvétele és átvétele más iskolából csak a tanulmányi eredményének figyelembevételével lehet. Jelenleg három egészes átlagnál – a nyolcosztályos tagozaton négy egésznél – húztuk meg a határt. A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján történik. Mind a felvétel, mind az átvétel alapja a jelentkezés. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, a tanuló a tanulói jogviszonyból következő jogait ettől a naptól kezdve gyakorolhatja. Az iskola magasabb évfolyamába lépő tanulóját nem kell beíratni. A tanuló jogviszonya mindaddig fennáll, míg tanulmányait rendszeresen folytatja, vagy egyéb okból azt a tanuló vagy az intézmény meg nem szünteti. Az iskola magasabb évfolyamába lépés alapvető feltétele az előző évfolyam minimális követelményeinek teljesítése. Csak sikeresen befejezett tanév után léphet a tanuló magasabb évfolyamra. A sikertelen tanulók, ha tankötelesek, pótvizsgát kötelesek tenni, ha nem, tehetnek valamennyi tantárgyból, amiből nem sikerült a tantárgyi minimumot teljesíteniük. Mivel az iskola helyi tanterve - a szakképzés kivételével biztosítja az iskolaváltást, a tanuló átvétele más intézményből - ha ez szükséges - különbözeti vizsgával vagy az évfolyam megismétlésével lehetséges. A különbözeti vizsga tárgyait az igazgató jelöli ki a rendelkezésre álló dokumentumok átvizsgálása alapján. Megbízza a vizsgáztató szaktanárokat, rögzíti és közli tanulóval és tanárral a vizsga időpontját. A különbözeti vizsgára az első félév, vagy ha ez szükséges, a tanév végéig kerülhet sor. (Igazgatói engedéllyel a tanuló két vagy több évfolyamra megállapított tanulmányi követelményeket egy tanév vagy annál rövidebb idő alatt is teljesítheti, illetve ha a tanuló kéri, egy vagy több évfolyamot akkor is megismételhet, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne). 89


A nyolcosztályos tagozat tagjai a 8. osztály elvégzése után vagy tovább folytatják a megkezdett képzésnek megfelelően tanulmányaikat, vagy átjelentkezhetnek a négyosztályos gimnáziumi, illetve szakközépiskolai osztályba, esetleg más intézménybe. A tanulók a 6. osztály végén alapvizsgát kötelesek tenni három kötelező, részben komplex jellegű tantárgyból írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsga formájában. a) Anyanyelvi kommunikáció, könyv- és könyvtárhasználati ismeretek - írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsga, b) Matematika - írásbeli vizsga c) Idegen nyelvi kommunikáció - írásbeli és szóbeli vizsga A vizsga lebonyolításával kapcsolatos összes tudnivalót, feladatot az alapvizsga-szabályzat rögzíti. A tagozat tanulói a 8. osztály elvégzése után négy komplex jellegű tantárgyból - Magyar nyelv és irodalom, írásbeli, Matematika: írásbeli, Idegen nyelv: írásbeli és szóbeli, Történelem: szóbeli - vizsgát kötelesek tenni. A Köztesvizsga-szabályzat tartalmazza a vizsga szervezésével, lebonyolításával összefüggő feladatokat. A vizsga követelményeinek teljesítése szükséges ahhoz, hogy valaki a tagozaton folytassa tovább tanulmányait. A 10. osztály befejezését Záróvizsga követi, szabályai a tagozat jellegét, különbözőségét mutatják. A záróvizsga két kötelező tárgyat foglal magába: földrajz (szóban), kémia (írásban). Ha a tanuló a nyolcosztályos tagozaton kíván tovább tanulni, a vizsga sikeres letétele számára kötelező. A tagozaton a Nemzeti alaptanterv és a Kerettanterv figyelembe vételével, de az eddigi tapasztalatokat, eredményeket megőrizve - felkészítés nyelvvizsgára, számítástechnikai képzés, magyarból és matematikából emelt óraszámú alapozó képzés - folyik a nevelő-oktató munka. A négyosztályos gimnáziumi tagozaton az általános iskolai eredmények és a központi írásbeli felvételi vizsga alapján lehet bejutni az intézménybe. A tanulók négy idegen nyelv közül - orosz, német, angol, francia - választhatnak. Lehetőséget biztosítunk az egyik nyelv magasabb óraszámban történő tanulására.

2. 7. Követelményrendszer és az állami vizsgák Az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz a négyosztályos gimnáziumban a 9., a nyolcosztályos gimnáziumban az 5. évfolyamon kezdődik, és természetesen mindkettőben a 12. évfolyamon fejeződik be. Az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban az iskolai nevelés és oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a kerettanterv határozza meg azzal, hogy az oktató-nevelő munka kötelező és közös követelményeit, mint a mindenki által elsajátítandó tantervi minimumot, amelyre természetesen a helyi sajátosságok figyelembe vételével a helyi tanterv további ismeretanyagot épít, rögzítette.

90


A Kerettanterv a tartalmi szabályozást úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra sokféle differenciált tevékenység épülhessen. Lehetőség van a legkülönbözőbb iskolafenntartói, szülői, tanulói - értékeknek és érdekeknek, valamint a pedagógusok szakmai törekvéseinek az érvényesítésére. Lehetővé teszi, hogy a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, a sajátos szükségletek, igények kielégítéséhez kellő idő álljon rendelkezésre. A Nemzeti alaptantervben, illetve a Kerettantervben rögzített ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Pedagógiai programunk, helyi tanterveink, az iskola nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddzi akaratukat, hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakulásához, meggyökerezteséhez. Célunk olyan iskolai pedagógiai munka kialakítása, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. A helyi tantervünk a nyolcosztályos gimnázium esetében az ötödik évfolyamon, a négyosztályos gimnáziumban a kilencedik évfolyamon kezdődő és a tizedik évfolyam végéig tartó szakaszban a kerettanterv, a tizenegyedik évfolyamon kezdődő és az érettségi vizsga vizsgaidőszakáig tartó szakaszban pedig a közép és emelt szintű érettségi vizsga követelményeire épül. Érettségi vizsgán kötelező érettségi tárgyak a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, valamint az idegen nyelv. A választható tárgyak körének kialakítása az érettségi vizsgaszabályzat vonatkozó rendelkezései alapján történik - figyelembe véve a tanulói igényeket is. Emelt szintű érettségire vállaljuk a felkészítést: - magyar nyelv és irodalomból - matematikából - történelemből - fizikából - biológiából - kémiából.

91


 A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Magyar irodalom – szóbeli I. Életművek (6) 1. Petőfi Sándor 2. Arany János 3. Ady Endre 4. Babits Mihály 5. Kosztolányi Dezső 6. József Attila II. Portrék (4) 1. Csokonai Vitéz Mihály 2. Vörösmarty Mihály 3. Móricz Zsigmond 4. Radnóti Miklós III. Látásmódok, művek (3) 1. Jókai Mór 2. Balassi Bálint 3. Örkény István IV. A kortárs irodalomból (1) 1. Egy 1980-tól alkotó művész 2-3 lírai művének bemutatása 2. Egy 1980-tól alkotó művész egy epikus művének bemutatása V. Világirodalom (2) 1. Az ókor irodalma 2. Stílusirányzatok a XIX. században 3. Az avantgarde 4. A XX. századi dráma és epika VI. Színház és drámatörténet (2) 1. Színház és dráma a különböző korszakokban (Szophoklész, Shakespeare, Moliere) 2. Katona József: Bánk bán 3. Madách: Az ember tragédiája VII. Az irodalom határterületei (1) 1. Irodalom filmen, színházban 2. Szórakoztató irodalom, irodalmi ismeretterjesztés VIII. Regionális kultúra (1) 1. Hagyományok a régióban 2. A régióhoz kötődő szerzők, művek Magyar nyelv – szóbeli I. Ember és nyelv 1. A nyelv mint jelrendszer 2. A nyelv és beszéd funkciói II. Kommunikáció 1. A jel, a jelrendszer 2. A nyelvhasználat, mint kommunikáció III. A magyar nyelv története 92


1. A magyar nyelv rokonsága 2. Nyelvtörténeti korszakok 3. Nyelvművelés IV. Nyelv és társadalom 1. Nyelvváltozatok 2. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat V. Nyelvi szintek 1. Alaktan és szótan 2. Mondattan 3. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban 4. Szókincs és frazeológia VI. A szöveg 1. A szöveg és a kommunikáció 2. A szöveg szerkezete és jelentése 3. A szöveg szóban és írásban 4. A szövegtípusok VII. A retorika alapjai 1. A nyilvános beszéd 2. Érvelés, megvitatás, vita 3. A szövegszerkesztés eljárásai VIII. Stílus és jelentés 1. A szójelentés 2. Állandósult nyelvi formák 3. Stíluseszközök 4. Stílusréteg, stílusváltozat Történelem 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az athéni demokrácia intézményei, működése Az iszlám vallás kialakulása, főbb tanításai Az államalapítás folyamata Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján A nagy földrajzi felfedezések és következményeik A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

7. Az ipari forradalom legjelentősebb területei 8. Széchenyi és Kossuth reformprogramja 9. Az 1848-49-es szabadságharc főbb hadjáratai, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai 10. A kiegyezés tartalma és értékelése 11. Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői 12. A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei 13. A második világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai 14. A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság). 15. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései 16. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni hadműveletekben 17. Életmód és mindennapok a Rákosi korszakban 93


18. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei 19. Életmód és mindennapok a Kádár korszakban 20. Károly Róbert gazdaságpolitikája Idegen nyelvek (angol, német, francia) Személyes vonatkozások, család - a vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - családi élet, családi kapcsolatok - a családi élet mindennapjai, otthoni teendők - személyes tervek Ember és társadalom - a másik ember külső és belső jellemzése - baráti kör - ünnepek, családi ünnepek - öltözködés, divat - vásárlás, szolgáltatások Környezetünk - az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása) - a lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - a városi és a vidéki élet összehasonlítása - növények és állatok a környezetünkben, környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás Az iskola - saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat), az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok) - tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - a nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága A munka világa - diákmunka, nyári munkavállalás, pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód - napirend, időbeosztás - az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - étkezési szokások a családban, ételek, kedvenc ételek, étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - gyakori betegségek, sérülések, baleset, gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidő, művelődés, szórakozás - szabadidős elfoglaltságok, hobbik - színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet

94


Utazás, turizmus - a közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - nyaralás itthon, illetve külföldön - utazási előkészületek, egy utazásmegtervezése, megszervezése, az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika - a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Informatika és könyvtárhasználat 1. A számítógép fejlődésének története, Neumann-elvek 2. Információ útja, alapfogalmak(inf., adat, komm.) 3. Kódrendszerek 4. Szerzői jogok (freeware, shareware, üzleti) 5. Vírusok 6. Számrendszerek, bináris kódolás 7. A számítógép felépítése: input/output perifériák, háttértárak 8. Hálózatok 9. Operációs rendszerek 10. Fájl- és mappakezelés 11. Tömörítés 12. Internet szolgáltatásai 13. Levelezés az interneten 14. FTP 15. Böngészés és keresés, adatbázisok 16. Könyvtár fogalma, típusai, szolgáltatásai 17. Dokumentumok és adathordozók 18. Tájékoztató eszközök

Földrajz I. 1. A légi- és az űrfelvételek felhasználási lehetőségei, példákkal. 2. Csoportosítsa a vulkánokat működésük, alakjuk és a kitörés helye szerint! 3. Magyarázza a földrengés kialakulásának okát, kapcsolatát a vulkánossággal és a lemezszegélyekkel! 4. Mutassa be a hegységképződés típusait, kapcsolatát a kőzetlemezek tulajdonságaival és mozgásaival! 5. Támassza alá példákkal a külső és a belső erők, valamint az ember szerepét a felszínformálódásban (lepusztulás, szállítás, felhalmozás)! 6. Ismertesse a légkör szerkezeti felépítését, a szférák jellemzőit és a bennük lezajló változások lényegét! 7. Magyarázza a hidegfront és a melegfront kialakulásának feltételeit, mozgásukat, felhőzetüket, csapadékzónáikat! 8. Magyarázza a csapadékképződés és a különböző csapadékfajták kialakulásának folyamatát! 9. Mutassa be példák alapján a világtengert, mint természeti erőforrást! 95


10. Ismertesse a folyó munkavégző képességét meghatározó tényezőket! 11. Mutassa be, hogyan módosítják az óceánok, a tengeráramlások, a szélrendszerek, a földfelszín és a domborzat az éghajlatot! 12. Mutassa be, hogyan befolyásolják a természetföldrajzi jellemzők a társadalom lehetőségeit az egyes övezetekben, övekben, területeken! 13. Mutassa be a mediterrán éghajlat jellegzetességeinek összefüggését az uralkodó szélrendszer váltakozásával! 14. Ismertesse a nedves-kontinentális éghajlat átmeneti jellegét! 15. Igazolja a medence-jelleg érvényesülését a Kárpát-medencében! 16. Sorolja fel hazánk legfontosabb felszínalkotó és hasznosítható kőzeteit. Ismertesse területi előfordulásukat, felhasználásuk lehetőségeit! 17. Értékelje felszíni vizeink gazdasági jelentőségét! 18. Mutassa be a természetes növénytakaró területi változásait, a legjelentősebb talajtípusok elhelyezkedését tematikus térképek segítségével! 19. Mutassa meg a térképen és jellemezze Európa nagytájait, szerkezeti egységeit, éghajlatait! 20. Mutassa be Afrika földrajzi sajátosságait. II. 1. Jellemezze a népesedési szakaszokat! 2. Csoportosítsa a településeket szerepkörük szerint! 3. Mutassa be az agglomeráció, a bolygóváros és az alvóváros kialakulásának folyamatát! 4. Értékelje az élelmiszergazdaság szerepét a gazdasági életben! 5.

Hasonlítsa össze a mezőgazdasági termelés típusait!

6. Csoportosítsa az energiahordozókat! 7. Mutassa be a telepítő tényezők szerepét és azok átértékelődését az egyes iparágak és iparvidékek életében! 8. Értékelje az egyes szállítási módok előnyeit és hátrányait! 9. Értelmezze hazánk korfáját. 10. Mutassa be hazánk településföldrajzi jellemzőit! 11. Értékelje hazánk természeti erőforrásait és azok szerepét a nemzetgazdaságban. 12. Értékelje hazánk közlekedés-földrajzi helyzetét. 13. Jellemezze a főváros településszerkezetét! 14. Ismertesse a nagytájak természeti és kulturális értékeit, idegenforgalmi lehetőségeit és központjait. 15. Nevezze meg az Európai Unió tagállamait, főbb intézményeit! 16. Melyek az ipar fő ágazatai, termékei Japánban? 17. Ismertesse a kőolaj szerepét az arab országok társadalmi-gazdasági életében! 18. Jellemezze az USA gazdaságának szerkezetét! 19. Az USA mezőgazdaságának övezetessége! 20. Mondjon példákat a természeti katasztrófák és az ember okozta környezeti problémákra és mutassa be azokban a társadalom felelősségét! A fentiekben fel nem sorolt tantárgyak érettségi témaköreinek kijelölésében a 14/2003.(V.27.) és a 25/2003.(IX.26.) OM rendelet, valamint a 71/2003.(V.27.) Kormányrendelet szabályai szerint járunk el.

96


2.8. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei A pedagógusok a munkaközösségek véleményének meghallgatásával választhatják ki azokat a tankönyveket és segédkönyveket, amelyeket a következő tanévben alkalmazni kívánnak. Döntés előtt az osztályfőnökök ismertetik elképzelésüket a tanulók szüleivel, akik az előzetes felmérés során jelzik szándékukat, melyért aláírásukkal is felelősséget vállalnak.

2. 9. A helyi tanterv forrásai - A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei. - A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet mellékletei

3. melléklet - Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára http://kerettanterv.ofi.hu/3_melleklet_9-12/index_4_gimn.html 5. melléklet - Kerettanterv a gimnáziumok 5-12. évfolyama számára http://kerettanterv.ofi.hu/5_melleklet_5-12/index_8_gimn.html 6. melléklet - Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára http://kerettanterv.ofi.hu/6_melleklet_9-12_szki/index_szakkozep.html 5. melléklet [12. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Kerettantervek a felnőttoktatás számára http://kerettanterv.ofi.hu/5_melleklet_5-12/index_8_gimn.html

97

Kollégium Pedagógiai Program IV.

2014.

Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium Kollégiumi Pedagógiai Program 2014

__________________________________________________________________________________________

Tartalom 1. HELYZETELEMZÉS ...............................................................................................

3

1. 1. INTÉZMÉNYI ADATOK 1. 2. TÁRGYI-DOLOGI FELTÉTELEK

2. CÉLOK, CÉLKITŰZÉSEK ......................................................................................

4

2. 1. CÉLMEGHATÁROZÁS 2. 2. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FŐ CÉLKITŰZÉSEI  A kollégium megtartó-képességének erősítése  A tanulmányi munka eredményességének javítása  Kulturális és esztétikai értékek közvetítése  A konstruktív életvezetés, az egészséges életmód és a rendszeres testedzés kialakítása  Környezetvédelmi értékek közvetítése  A közéleti – közösségi – erkölcsi vonások fejlesztése  A diák-önkormányzati munka hatékonyságának fejlesztése  A kollégisták kötelező és választott foglalkozásai  A kollégiumi élet szervezése 2. 3. A TARTALMI MEGÚJÍTÁS IRÁNYAI ÉS CÉLJAI

3. A KOLLÉGIUM FELADATAI

A

NAT JEGYÉBEN ...........................................

8

3. 1. ÖSSZEHANGOLÁS  A NAT műveltségi területei  Tantárgyközi területek  A kollégiumi tevékenységrendszer területei 3. 2. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZER FELADATAI, MÓDSZEREI

 A tanulás tanítása  Az erkölcsi nevelés  Nemzeti öntudat, hazafias nevelés  Állampolgárságra, demokráciára nevelés  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  Hagyományteremtés és ápolás  Családi életre nevelés  Testi és lelki egészségre nevelés  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség  Fenntarthatóság, környezettudatosság  Pályaorientáció  Gazdasági és pénzügyi nevelés  Médiatudatosságra nevelés 3. 3. A CÉLMEGHATÁROZÁSBÓL EREDŐ FELADATAINK

4. ELLENŐRZÉSI ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÜNK ..................................................

18

 Célkitűzések  Az értékelés alapvető szempontjai

5. ZÁRSZÓ

..............................................................................................................

2

18


__________________________________________________________________________________________

1. Helyzetelemzés Intézményi adatok

1.1.

Név: Kossuth Lajos Gimnázium Kollégiuma Beiskolázási körzet: - Jász-Nagykun-Szolnok megye - Tiszafüred és környéke - Karcag és környéke - Kunhegyes és környéke - Hajdú-Bihar megye - Egyek és környéke - Heves megye - Poroszló és környéke - Nógrád megye A kollégium címe: 5350 Tiszafüred, Fő út 63. Telefon: 59/352-946  A kollégium férőhelyeinek száma: 35 fő 1.2.

Tárgyi-dologi feltételek

Az épület - külön az iskolától - önálló létesítmény, a település központjában van. 1952-ben lett kollégium abból a romos épületből, mely korábban szálloda volt. Először a felső szintet alakították leánykollégiummá. A későbbiekben további átalakítással és bővítéssel - az alsó szintet és a mellette lévő bútorboltot hozzácsatolva - növelve a befogadóképességet, a fiúk elhelyezését is biztosították a földszinten. Így ma koedukált kollégiumként működik. Az épület külsőleg és belsőleg is megújult az utóbbi 5 évben, összkomfortos, de bizonyos részei igényelnék a felújítást, fontos és sürgető lenne például a nyílászárók és a kazánok cseréje, valamint az emeleti folyosó és a lépcsőház új biztonságos burkolattal való ellátása. A tanulók 4-6 ágyas szobákban laknak. A bútorzat, főleg az ágyak nagy része erősen elhasználódott. Mivel nincs helybeni étkezési lehetőség, ezért a gimnázium étkezőjét használjuk, napi 3 alkalommal. Infrastruktúra A kollégiumban egy telefon fővonal van a nevelői és egyéb technikai feladatok megoldására. Nyilvános állomás (2db, csak bejövő hívások és kártyás kimenő hívások kezdeményezésére) -, mely a folyosón van elhelyezve - a diákok igényeinek kielégítésére szolgál. A kollégium rendelkezik városi kábel tv vételi lehetőséggel. Saját stúdiója van és hangosító rendszere kiépített. Két színestelevízió és két videómagnó áll a tanulók rendelkezésére. A diákok sportolási igényét helyben egy kondicionáló terem, streetball-pálya és asztaliteniszezési lehetőség, valamint heti egy alkalommal a gimnázium tornatermében megtartott edzés elégíti ki. Mindezek mellett 8 számítógép is segíti a diákok eredményes felkészülését, illetve a szabadidő hasznos eltöltését.

3


__________________________________________________________________________________________

Költségvetés A kollégium nem rendelkezik önálló költségvetéssel. Az intézmény gazdasági és pénzügyeit a fenntartó gazdasági irodája végzi.

2. Célok, célkitűzések 2.1. Célmeghatározás A kollégium sajátos eszközeivel segítse elő a diákok harmonikus és egészséges fejlődését, személyiségük kibontakoztatását. Készítse fel a tanulókat az eredményes tanulásra és a sikeres életpályára. A kollégium helye a közoktatás rendszerében Napjainkban a kollégiumnak szerepe egyre inkább felértékelődik az oktatási rendszeren belül: - a településszerkezet eleve indokolja létüket - az iskolaszerkezet (9-12. osztály, 5-8. oszt. gimnázium, szakközépiskolai és szakiskolai képzés) - a szabad iskolaválasztás joga, az átjárhatóság biztosítása, - a családok egyre nehezedő anyagi körülményei - a szociális, kulturális és gazdasági hátrányok, differenciák kiegyenlítése (avagy esélyegyenlőtlenség csökkentése) - a szociálisan veszélyeztetett, ill. csonka családok gyermekeinek megfelelő háttér biztosítása, - a hiányos előképzettséggel érkezők felzárkóztatása - tehetséggondozás, a pályaorientáció felvállalása - szocializációs tényezőként működő modellje a demokratikus társadalomnak - a személyiségfejlesztés, a közéletre nevelés színtere - a középiskolai beiskolázást lényegesen befolyásoló tényező - a középiskola "földrajzi" elhelyezkedéséből valamint beiskolázási körzet nagyságából adódik - fenntartása-működtetése indokolt. 2.2. A kollégiumi nevelés fő célkitűzései A kollégiumi nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. Az intézmény pedagógiai filozófiája: optimális feltételrendszer és családias légkör biztosítja a vidéki diákok esélyegyenlőségét, segíti középiskolai tanulmányaikat. A tanulmányi tevékenység hathatós támogatásával motiválja és segíti a továbbtanulásra történő felkészülést, valamint a keresett munkaerő pozíciójába való eljutást. A kollégium megtartó-képességének erősítése - Kiemelt feladatként kezeljük az új diákok zökkenőmentes beilleszkedésének segítését, - a fluktuáció csökkentése alapvető érdek - kulcsszerepet szánunk a felsőbb éves diákoknak és a csoportvezető tanároknak, - az új diákokkal történő empatikus és toleráns foglalkozás, differenciált pedagógiai módszerek alkalmazása fontos tényezője a stabilizációs folyamatnak.

4


__________________________________________________________________________________________

A tanulmányi munka eredményességének javítása, a tanulás tanítása Intézményünkben prioritást élvez a tanulmányi munka hatékonyságának növelése, az eredményesség javítása érdekében. Legfontosabb feladatunknak tartjuk a célravezető tanulási módszerek és technikák megismertetését, melyet csoport, ill. egyéni foglalkozások segítségével igyekszünk megvalósítani. Segítjük a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit például az iskolai könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Reményeink szerint, tanulóink így képességeikhez mért maximális teljesítményt nyújtanak. A cél elérésének feltétele - a tartós motivációs és aktivizáló háttér biztosítása. A kollégiumunknak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. Folyamatosan - havi rendszerességgel - figyelemmel kísérjük tanulóink teljesítményét. Ezzel lehetőséget biztosítunk a korrekcióra, valamint a jól végzett munka megerősítést, illetve további ösztönzést kap. Törekszünk a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Célunk a hátrányos helyzetű, gyenge előképzettségű tanulók - kellő időben történő - "kiszűrése", felzárkóztatásuk megszervezése, ütemezése. Ezzel párhuzamosan ugyanolyan fontos a tehetséges tanulók mielőbbi felfedezése, valamint tehetségük folyamatos és intenzív kibontakoztatása. Napjaink társadalmi-gazdasági elvárásait figyelembe vevő és konvertálható kiegészítő képzési formákkal - mely a diákok igényeire és lehetőségére épülnek - szükséges növelni tanulóink esélyeit térségünk szűkülő munkaerőpiacán. Korrepetálások igény szerint a szaktanárokkal előzetesen egyeztetve 8-10 tantárgyból, hetente 1-2 alkalommal lehetségesek. A közéleti - közösségi - erkölcsi vonások fejlesztése Tudatos pedagógiai ráhatásokkal építsük tanulóink személyiségét. Gyarapítsuk jellembeli értékeiket, törekedjünk az önmagukhoz, társaikhoz, szüleikhez, tanáraikhoz, a közösséghez és a társadalomhoz való konstruktív viszony kialakítására. A kollégiumi foglalkozások témái minden korosztálynak közvetítsenek általános emberi értékeket, erkölcsi és együttélési normákat. Ezt olyan hatásfokkal végezzük, hogy a diákok viselkedése, a kollégium fegyelmi helyzete visszatükrözze törekvéseinket. Ezt nagyban segíti a diákok folyamatos tájékoztatása a világ, az ország, valamint szűkebb környezetünk életét befolyásoló eseményekről, sikereiről, gondjairól. Fontosnak tartjuk, hogy a kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevel tanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segít készség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység.

5


__________________________________________________________________________________________

Kulturális és esztétikai értékek közvetítése Alapvető céljaink egyike, hogy tanulóink általános műveltségét és intelligenciáját fejlesszük. A hagyományos humanista értékek felismertetése mellett fontos az újonnan kialakult értékek önállóság, kreativitás, kockázatvállalás, önmenedzselés, a másság elfogadása, tolerancia, empátia - közvetítése is. Irodalmi, zenei, színházi élmények biztosításával megalapozhatjuk az ifjúság igényes, sokoldalú személyiségjegyeinek kialakítását, a szabadidő hasznos és értelmes eltöltését. A konstruktív életvezetés, az egészséges életmódra és a rendszeres testedzésre való igény kialakítása Arra törekszünk, hogy a kollégiumi nevelés adjon modellértékű mintákat a konstruktív életvezetés és az egészséges életmód kialakításához. Konstruktív életvezetésen olyan magatartásformák és tevékenységek összességét kell érteni, melyek révén szociálisan értékesek, egyénileg pedig eredményesek lesznek diákjaink. Az egészséges életmód kialakítása érdekében fejleszteni kívánjuk: - a tanulók higiénés szokásait, - a környezeti rend és tisztaság fenntartását, - a korszerű táplálkozás feltételeit, - a káros szenvedélyek elleni felvilágosító munkát, - a rendszeres testedzés népszerűsítését. Kiemelt figyelmet fordítunk - szakember valamint a nevelők bevonásával - a mentálhigiénés problémával küzdő diákok szakszerű segítésére. Helyes időbeosztás kialakításával, megfelelő programajánlatokkal gondoskodni kell a rekreációs feltételek biztosításáról. Környezetvédelmi értékek közvetítése A világ globális problémáinak értelmezésével szeretnénk elérni a szűkebb környezetünk tudatos védelmét. Felvilágosító előadásokkal, természetvédő akciókkal és programokkal totális szemléletváltás elérése a fő cél. Legyen egyik fő feladat a térség flórájának és faunájának bemutatása, egyúttal ismerjék meg a diákok a fennálló veszélyforrások megszüntetésének lehetőségeit. A diák-önkormányzati munka hatékonyságának fejlesztése A kollégium ideális színtere az érdekérvényesítésnek, a demokrácia tanulásának, gyakorlásának. Elsődleges cél, hogy a feladatok elvégzésére - a kollégisták - az erre alkalmas diákönkormányzati-vezetőket válasszák meg, s ők egyúttal megfelelő tanári segítséget kapjanak közéleti tevékenységük gyakorlása során. A tisztséget viselők és vállalók ismerjék a diákok jogait, kötelességeiket, legyenek tisztában a kedvezményekkel és a lehetőségekkel. Konkrét és teljesíthető feladataik legyenek, amiről meghatározott időnként számoljanak be, hogyan sikerült megvalósítani azokat.

6


__________________________________________________________________________________________

A reszortfelelősöknek legyen tanári patronálója, valamint kivitelezhető - a többség által elfogadott - munkaterve. Ezzel együtt gondoskodni kell az élő információs hálózatról, mely az eredményes és hatékony munkavégzést segíti. Nagyon fontos a "jó" légkör kialakítása is, mert így diákjaink nyíltan és őszintén jelzik gondjaikat, problémáikat, ugyanakkor javaslataikkal, új ötleteikkel segítik a mindennapi munkát. Ezért serkenteni kell a tanulók aktivitását a közgyűléseken és a különböző fórumokon. Kívánatos lenne, hogy az intézmény a Diákönkormányzat működéséhez - a kollégium „saját bevételén” túl - megfelelő anyagi fedezetet nyújtana, melynek felhasználásáról - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - a diákvezetők önállóan és felelősen döntenek. Ezzel együtt a diákok - lehetőség szerint - maguk is keressenek, végezzenek forrásbővítő tevékenységet - pályázatok, szponzorok stb. A kollégisták kötelező és választott foglalkozásai: A kollégistáknak heti 12 kötelező tanórai foglalkozáson, valamint heti 1-1 órában csoportfoglalkozáson, illetve kollégiumi gyűlésen (naposi megbeszélés) kell részt venniük. Kötelezően részt kell venniük még, egy a kollégium által szervezett kulturális-, vagy sportfoglalkozáson is, heti 1 órában. 2. 3. A tartalmi megújítás irányai és céljai Az intézmény feladatrendszere jellegéből adódóan kézenfekvő. Azokat, melyek az elmúlt évek alatt igazolták jogosultságukat, megőrizzük, s ugyanakkor a kor szellemének megfelelő, valamint a diákság igényeire épülő programokat szervezünk, természetesen hagyományteremtő szándékkal. A hagyományteremtés alapja csak a folyamatos és megfelelő érdeklődés lehet. Az új elmozdulási irányok: Reális társadalomkép kialakításával, a gazdasági folyamatok elemzésével és egyéb intellektuális ráhatásokkal készítsük fel fiataljainkat a "munkaerőpiaci" megmérettetésre. Az iskolai tananyagot meghaladó tanfolyami képzéssel és képesítéssel növelhetjük diákjaink továbbtanulási, elhelyezkedési esélyeit. Más megközelítéssel: a keresett munkaerő pozíciójába hozhatjuk őket. (nyelvtanfolyamok, számítógépes tanfolyamok, autóvezetői tanfolyamok, vállalkozási ismeretek stb.) A beiskolázási szerkezet változása következtében profilbővítést tervezünk. A profilbővítés eredményeként heterogén összetételű közösség kialakítása várható. A különböző szintű tanulmányi kötelezettségek teljesítése mellett, olyan tevékenységmező kialakítására kell törekednünk, ami a diákság érdeklődésén alapszik. Ebből következik, hogy a csoportfoglalkozások a diákok neveltségi és műveltségi szintjének megfelelő módon az egyetemes kultúra értékközvetítésével alapozzák meg a kollégium életmódadó funkcióját. A nevelési folyamat minden fázisában kapjon megfelelő és állandó hangsúlyt a motiváció és az aktivitás fenntartása. A folyamat résztvevőinek kapcsolatát jellemezze: - a nyíltság, - az őszinteség, - a bizalom, 7


__________________________________________________________________________________________

- a humanitás, - a tolerancia és a másság elfogadása, - a felelősség. A szakmai és módszertani kultúra fejlesztése érdekében folytatjuk a színvonalas pedagógiai műhelymunkát, továbbképzések és posztgraduális képzések keretében. A nevelési folyamat irányítóival szemben támasztott elvárások: - naprakész szakmai ismeret, - fejlesztő érzelmi eszköztár, - tudásból eredő tekintély, - állandó példamutatás, empátiakészség, - együttműködés, segítőkészség. A kollégiumi élet megszervezése: A kollégium – belsőéletének szabályozása során – biztosítja a diákok optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres és egészséges étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezet i megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását.

3. A kollégium feladatai a NAT jegyében 3.1. Összehangolás A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat) kiemelt fejlesztési feladataihoz illeszkedve, azokat érvényesítve segíti a tanulók sokoldalú fejlesztését, nevelését, oktatását. Tartalmi iránymutatásként szolgál a kollégiumunk pedagógiai programjának elkészítéséhez úgy, hogy egyidejűleg tág teret enged a szakmai önállóságunknak. Az alaptanterv tanulmányozása során a fő műveltségi területeket és a tantárgyközi területeket összevetve a kollégium hagyományos nevelési területeivel, megállapítható, hogy ezeket a nevelési területeket többé-kevésbé gyakoroljuk. Ebből következik: a kollégiumi nevelés számára a NAT tantárgyközi területei adnak integrációs lehetőségeket. Feladatunk a NAT szellemiségének közvetítésével kialakítani azt a sajátos nevelési és tevékenységrendszert, amely eddigi eredményeinket és hagyományainkat felhasználva épül fel.

8


__________________________________________________________________________________________

A NAT műveltség területei: 1. Anyanyelv 2. Élő idegen nyelv 3. Matematika 4. Ember és társadalom, Emberismeret, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, gazdasági ismeretek 5. Ember és természet Természetismeret, fizika, kémia, biológia, egészségtan 6. Földünk és környezetünk 7. Művészetek Irodalom, ének-zene, vizuális kultúra 8. Informatika Számítástechnika, könyvtár, médiatár 9. Életvitel és gyakorlati ismeretek Technika, háztartástan és gazdálkodás, pályaorientáció 10. Testnevelés Tantárgyközi területek 1. Kommunikáció 2. A tanulás tanítása 3. Egészséges életmód 4. Természet és környezetvédelem 5. Hon- és népismeret 6. Európai Uniós alapismeretek 7. Nemzetközi együttműködés A kollégiumi tevékenységrendszer területei 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése - Kommunikáció - Hagyományteremtés és ápolás 6. A családi életre nevelés - Család - Életmód: lakáskultúra étkezés öltözködés erkölcsi szokások beszédkultúra rekreáció - pihenés szórakozás ünnepek 7. A testi és lelki egészségre nevelés - A testi egészség lehetőségének megteremtése - Egészséges életmódra nevelés lehetőségei 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9


__________________________________________________________________________________________

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés - Vállalkozói személetmód kialakítása 12. Médiatudatosságra nevelés 3. 2. A kollégiumi tevékenységrendszer feladatai, módszerei A tanulás tanítása - szakmai segítségnyújtás - felzárkóztatás - korrepetálás - tehetséggondozás - felkészítés főiskolai, egyetemi továbbtanulásra A felsorolt feladatokat a tanulók személyiségfejlődésének megvalósítása érdekében a nevelési folyamatba be kell építeni. Ki kell alakítani, olyan motivációs tényezőket, amelyek a tanulók számára is lényegi tevékenységgé teszik a tanulást. A tanuláshoz kedvet teremtő és ösztönző siker viszonylag kevés ma az iskolában. A sikerélmény folyamatos hiánya miatt manapság jellemzőbb a kudarc, amely gyakran szorongást vagy antiszociális magatartást eredményez. A diákok nagy része az osztályzatért tanul és magát az önálló ismeretszerzés örömét nem ismeri, nincs igazi érdeklődése és tudásvágya. Éppen ezért nevelési feladataink közé kell tartozzon a gyermekek sikervágyának kialakítása, valamint fennmaradásának biztosítása. Ezt úgy érhetjük el, hogy a szakmai segítségnyújtás során a motiváció és a "testreszabott" feladatadás révén önálló munkavégzés eredményeként sikerélmény részese legyen a diák, amivel egyúttal minimalizáljuk a kudarcélményt. Fejlesztenünk kell növendékeink körében a tanulási ambíciót, mivel sok tanuló alacsony iskolai teljesítményét ennek fejletlensége okozza. A megfelelő szintű tanulási ambíció alapja a reális önismeret. Ennek kialakítása bonyolult, hosszantartó nevelési feladat. Kialakítása, fejlesztése eredménye - a tanulás eredményessége, amely személyiségfejlődésének is fontos összetevője. A tanulás eredményessége érdekében ki kell alakítani egyfajta testreszabott tanulási életprogramot is. Ez döntő mértékben befolyásolja a tanulás hatékonyságát. Hiánya kérdésessé teszi a fiatalok számára a tanulás, az iskolábajárás értelmét. Úgy gondoljuk, hogy megfelelő tárgyi-technikai, valamint személyi háttérrel a kollégium megfelelő pedagógiai szintér arra, hogy elsajátíttassuk a gyerekekkel a helyes tanulási módszereket (pl. jegyzetelési technika, könyvtárhasználat, önismereti képzés stb. során). Segítsük a tanulmányi munkát a hiányos alapismeretekkel, gyengébb képességekkel rendelkező tanulóknál, a különböző korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások alkalmával egyéni és csoportos módon - igény és szükség szerint. A megvalósítás konkrét feltételrendszeréhez tartozik a szervezett keretek között biztosított tanulási idő - tanórai foglalkozás, póttanórai foglalkozás - az egyéni tanulás biztosításának lehetősége, a folyamatos kontroll - havi tanulmányi átlag számítása -, állandó konzultáció a nevelők és szaktanárok, valamint a szülők között. Az erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az 10


__________________________________________________________________________________________

erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segíti elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. Diákjainknak lehetőséget kell teremtenünk, hogy megismerhessék a hagyományos népi mesterségeket és kipróbálhassák azokat a gyakorlatban is, például: szőttes készítés, fazekasság, bőrdíszművesség. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Így erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közösségi érdekek között. Ezt a folyamatot a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság kell, hogy jellemezze. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A kollégiumi közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában jelentős szerep hárul a kollégiumi diák-önkormányzatra. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése (szocializáció) Kiemelt feladatunk a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása. Elő kell segítenünk a diákok kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését és hozzá kell segíteni, hogy képessé váljon érzelmeinek hiteles kifejezésére, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Megalapozott önismerettel, a kulturált egyéni és közösségi élet kialakításához, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához tudnak eljutni diákjaink. A fejlesztés lehetséges kollégiumi színterei: - diákönkormányzati munka, - önkiszolgáló tevékenység, - rendezvények szervezése, - házirend-napirend elkészítése, - együttműködési technikák, - érdekérvényesítés. Kommunikáció - stúdió, 11


__________________________________________________________________________________________

- metakommunikációs gyakorlatok, - diákszínjátszás, - filmklub, - vers- és prózamondás, - szituációs szerepjáték, - tánc és illemtan, - videó szakkör, - számítógép kezelés, ECDL, - diákpályázatok, - nyomtatványkitöltés, stb.. A mindennapi kapcsolatteremtésen túl, kihasználva a kollégium meglévő tárgyi-technikai adottságait - amelyeknek fejlesztése folyamatos - a csoportfoglalkozások és szabadidős tevékenységeken keresztül kívánjuk megvalósítani e témakörben megfogalmazott feladatainkat. Terveink szerint a kollégiumi stúdió működtetése, a rendezvényekre történő felkészülés, az állandó foglalkozások, szakkörök, stb. szakmai segítséggel történő működése során van lehetőség. A felsorolt területeken kívül, természetesen új tevékenységi körök is szóba jöhetnek. Prioritást a tanulók részéről felmerült igény alapján élvezhet egy-egy tevékenységi forma. Hagyományteremtés és ápolás - egyéni arculatteremtés - új, a közegnek és az igényeknek megfelelő programok beillesztése a már meglévők közé. A kollégium nem szeretne tipizálni, ezért tiszteletben tartva az itt lakó diákok személyiségének különbözőségét, folyamatosan formálni kívánja a többség igényei alapján az intézmény arculatát. Új elemek beépítésével a kornak megfelelő tartalmú és színvonalas közéletével biztosítani tudja a bentlakó diákok jó közérzetét. Értékét növeli, hosszú távú sikerét biztosítja a tanulók - s ezen keresztül a hatékony diákönkormányzati munka - önkiszolgáló, önszervező tevékenysége. A módszerek közötti átfedés természetes, ugyanis a foglalkozásokon egyszerre több képességet is fejlesztünk, így ezek "interdiszciplinárisak".

A családi életre nevelés - olvasás (folyóiratok, könyvek, stb.) - kirándulás - beszélgetés: - csoportosan - egyénenként - szerepjátékok, társasjátékok, stb. A családi közösségből történő "kiszakadást" a kollégiumnak kell ellensúlyozni. Különböző tevékenységi formákon - lásd felsorolás - keresztül olyan szerepeket kell megtaníttatni, amely a család működésének elengedhetetlen feltétele. Olyan élethelyzeteket kell teremteni, amely megfelelő szintű begyakorlás révén - képessé teszi a felnövekvő nemzedéke harmonikus családi élet megszervezésére, megvalósítására, tartalmassá tételére. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumunknak foglalkoznia kell a Nat.-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. 12


__________________________________________________________________________________________

A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégiumnak ösztönöznie kell a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Diákjaink legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Motiválnunk és segítenünk kell – saját példamutatásunkon keresztül is - a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy kollégiumunk a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. A testi egészség lehetőségének megteremtése - az iskolai testnevelés kiegészítése - kondícionáló klub - labdarúgó-, röplabda és asztalitenisz edzések - házibajnokságok - "testvér kollégiumi" sportkapcsolatok ápolása, kapcsolat felvétel - városi sportrendezvényeken történő részvétel. A tanulók eredményes tanulásának elengedhetetlen feltétele a megfelelő fizikai állóképesség. Ennek hiánya nagyban rontja a tanulók mindennemű teljesítményét. Így a folyamatos tanulás, valamint a rekreáció sikere érdekében a feltételek biztosításával ösztönözni kívánjuk a kollégium valamennyi diákját mozgásigényének kielégítésére, sportolási kedvének felkeltésére. Egészséges életmódra nevelés lehetőségei - prevenció, helyes életviteli szokások kialakítása - előadások, gyakorlati bemutatók, vetélkedők - étkezési, mozgási, táplálkozási és elsősegély-nyújtási tréningek - felvilágosítás szexuális kérdésekben - önismeret és személyiségfejlesztő foglalkozások - a káros szenvedélyek megelőzése Ebben a nevelési folyamatban a fő hangsúly az előnyös, illetve hátrányos személyes motívumok formálásán van. Minden ember közvetlen érdeke, célja testi-lelki egészség, a jó közérzet, a szervezetének stabilitása, optimális működése, fejlődése. A káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, kábítószer) kialakulásának megelőzésére fokozott hangsúlyt, figyelmet kell helyeznünk. A szabadidő hasznos eltöltésének érdekében minél több olyan élményszerű, alkotójellegű tevékenységet célszerű szervezni a kollégiumban, amely a már elsajátított elméleti ismeretekhez kapcsolódnak. A tervezett programok ne táblázzák be a diák "minden percét", hanem adjanak alternatívát a választás lehetőségének biztosításával arra, hogy a diák maga döntsön életvitele kialakításáról, annak tartalmáról a kötelező tevékenységén kívül. Ily módon azt szeretnénk elérni, hogy felnőtt korukra szokásukká váljon a konstruktív életvitel és a kulturált életmód. Ebben jelentős szerepet szánunk a kollégiumban működő diákönkormányzatnak is. Mindezek mellett a megfelelő színvonalú tárgyi felszereltség és a tanári szakmai felkészültség is feltétele az elképzelések kivitelezésének. 13


__________________________________________________________________________________________

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kiemelt nevelési feladatunk a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást. (Lehetőség szerint látogatások szervezése a Szivárványház Református Gyermekotthonban és a Platán Idősek otthonában.) A kollégiumban végzett ezirányú nevelőmunka még célravezetőbb lehet, ha az iskolákkal együttműködve részt vállalunk az iskolai közösségi szolgálat feladatainak ellátásában is. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulóinknak meg kell tanítanunk, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, használják. Fel kell készítenünk a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Meg kell hogy ismerjék a helyi és a legfontosabb globális szintű környezetvédelmi és természetvédelmi értékeket. Törekedni kell arra, hogy a tanulók felismerjék/megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába: például hulladékgyűjtés, parkosítás, stb.. Pályaorientáció Átfogó képet kell nyújtanunk a munka világáról, amely csak olyan feltételek, tevékenységek (szakkörök, érdeklődési körök) által biztosítható, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelel területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Kollégiumunk üzemlátogatásokkal igyekszik még szélesebb körben bemutatni a helyi lehetőségeket ezáltal is elősegítve a választott életpályára való felkészülést. Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak – a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan – segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégiumunk diák-önkormányzatának működtetésén keresztül is megtapasztalhatják tanulóink a felelősségteljes pénzügyi döntéshozatalt és döntéseik következményeit is nyomon tudják követni. Ez segíti az autonóm, felelős- a közösség érdekeit is figyelembe vevő - magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. Vállalkozói személetmód kialakítása - elképzelt tevékenységi körök termékeinek értékesítése - kollégiumi rendezvények feltételeinek megszervezése, anyagi bázisának megteremtése - vállalkozási ismeretek elsajátítása A vállalkozói szemléletmód kialakítására a kollégiumban azért szeretnénk hangsúlyt fektetni, mert a már említett társadalmi-gazdasági változások igénylik ezen ismeretek elsajátítását, 14


__________________________________________________________________________________________

szolgálják a szülői "megrendelői" oldal azon igényét, miszerint készítsen fel potenciális munkaerő szerepre, valamint tevékenységén keresztül innovatív módon segítse a kollégium folyamatos fejlesztésének megvalósítását. Ezt olyan vállalkozások beindításával, folyamatos működtetésével kívánjuk kivitelezni, mely szolgáltatásai során párhuzamosan vértezi fel a tevékenységi formákban - büfé, szállásbiztosítást stb. - résztvevő diákokat a szükséges ismeretekkel. Médiatudatosságra nevelés Meg kell ismertetnünk a diákokat az új és a hagyományos médiumok nyelvezetével. A diákoknak fel kell tudniuk ismerni a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. A kollégiumi nevelés folyamatában meghatározó szerepet játszik: - pozitív szociális szokások kialakítása - a szociális viselkedés alapvető szabályainak elsajátíttatása - az érdekérvényesítő képesség, a demokratikus viselkedés - a vezetésképesség fejlesztése - a pályaválasztás segítése. Ezeket olyan kollégiumi életrend kialakításával, működtetésével lehet megvalósítani, amelyekben a tanulók biztonságban és jól érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatók, kiszámíthatók, így mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatók. E terület eredményességéhez nagyban hozzájárul a diákönkormányzati tevékenység is. A diákönkormányzati munka jogait ugyanolyan módon kívánjuk érvényre juttatni, mint ahogyan az, az iskolai pedagógiai programban már megfogalmazásra került. Kollégiumi csoportfoglalkozásaink éves óraszáma évfolyamonként: Témakör 5–8. 9. 10. 11. 12. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Tanulás tanítása 4 3 2 2 2 Erkölcsi nevelés 2 2 2 2 1 Nemzeti öntudat, 2 2 2 2 1 hazafias nevelés Állampolgárságra, 1 2 2 2 1 demokráciára nevelés Az önismeret és a 1 1 1 1 1 társas kultúra fejlesztése A családi életre 1 1 2 2 3 nevelés Testi és lelki egész- 2 2 2 2 2 ségre nevelés Felelősségvállalás 2 2 2 2 1 másokért, önkéntesség 15

13–14. évfolyam 1 1 1 2

1

3 2

1


__________________________________________________________________________________________

Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés Összesen:

2

2

2

2

2

2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 3

2 3

1

1

1

1

1

1

22 óra

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

A kollégiumunkban évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumunk a tematikus csoportfoglalkozásokat – részben vagy egészben – a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezze meg. A kollégiumi foglalkozásokon, a 13-14. évfolyamon tanuló – nem tanköteles - diákjaink is részt vesznek. 3. 3. A célmeghatározásból eredő feladataink Kiemelt intézményi feladat: - a szocializációs folyamatok segítése, erősítése - a demokratizmus tanulása - az intézményi hagyományok szilárdítása, bővítése Folyamatos állandó feladatok: - a tanulás segítése, szakmai segítségadás - otthonpótló, szociális funkciók ellátása, életmód-adó funkciók - a sportolás lehetőségeinek biztosítása, fizikai állóképesség növelése, a testi fejlődés harmóniájának biztosítása. Hosszú távú feladatok éves bontásban (az "adott" évben hangsúlyozott korosztályi bontásban) - az egészséges életmód szemléletének megalapozása "ébrentartása" - globális környezetkultúra, a tudatos környezetvédelmi magatartás kifejlesztése - nyelvi és gépi kommunikációs programválaszték létrehozása, bővítése - vállalkozói ismeretek elméleti-gyakorlati elsajátítása, lehetőségek biztosítása A jelenlegi helyzetet fejlesztő feladatok Vezetői szinten - A neveléstudomány (fejlődéslélektan, szociológiai kutatások) új eredményeinek adaptációja a nevelési folyamat szervezésében. - Élő kapcsolat kialakítása, a kapcsolat erősítése a társadalmi környezet szervezeteivel (iskola, szülők, gazdálkodó szervezete). - Aktivizáló és motiváló eszköztár bővítése. - Demokratikus intézményi fórumrendszer hatásfokának javítása. - Az intézmény önálló arculatának fejlesztése. - Nevelési folyamat eredményességét kutató vizsgálat elvégzése. 16


__________________________________________________________________________________________

- A vizsgálat eredményének, tapasztalatának ismeretében új vagy más módszerek bevezetése a nevelőmunkában. - Szabadidős lehetőségek - sportolási, kulturálódási tevékenységek szélesebb körű megteremtése. - Az intézmény menedzselése. - A működés és bevételi, valamint a fejlesztési források feltárása, bővítése - nyári és a hétvégi vendégforgalom - terembérleti díjak - pályázatok - szponzorok felkutatása - teljesítményorientált személet kialakítása a dolgozók és a kollégium lakói körében. Nevelőtestületi szinten - Részvétel a pedagógiai műhelymunkában a tervezési szakasztól a kivitelezésig. - Folyamatos "ötletbörze". - Az éves programunk összeállításával a részterületek programjának kidolgozása. - Az intézményi nevelési érdekképviselete. - Interperszonális kapcsolat mélyítése a tanulókkal, a MI tudat erősítése. - A teljesítményorientált nevelési folyamat vezérlése. - Az értékelési technikák funkcionális alkalmazása. - A mentálhigiénés, a rekreációs és szocializációs folyamat segítése, felvigyázása - Kapcsolattartás az iskolák nevelőivel, osztályfőnökeivel, mely a tanulmányi tevékenység együttes figyelemmel kísérését, segítését szolgálja. Tanulói szinten - Aktív részvétel a kollégium közösségi életében. - A demokratizmus tanulása. - A közösségi fórumon működtetése, jogosítványok érvényre juttatása. - Cselekvő részvétel az önszabályozó, önértékelő képesség kialakításban, a döntéshozatali folyamatban. - A motiváció, az aktivitás, és a differenciálás szükségességének felismerése és alkalmazása. - A közösségi hangnem, stílus, érzelmi eszköztár alakítása, szokások, hagyományok továbbfejlesztése. - Az értékelési rendszer, az együttélési normák alakítása. - Házirend, napirend, belső szabályozó rendszer összeállításában való közreműködés. - Az egyéni és csoportteljesítmény javításában történő részvétel.

4. Ellenőrzési, értékelési rendszerünk  Célkitűzések: - Az ellenőrzés és értékelés segítse a helyes szokások, a belső motiváció kialakulását, - hívja elő a pozitív értékrend "igenlését", - járuljon hozzá a jó légkör és a belső rend kialakításához, - segítse a tanulók ellenőrzési és értékelési képességének fejlődését, az öntevékeny kibontását, - az értékelés legyen segítő szándékú, fejlesztő hatású. 17


__________________________________________________________________________________________

 Az értékelés alapvető szempontjai: - a tanulmányi munka értékelése a tanuláshoz való viszony és az eredményesség alapján, - az általános viselkedési normák betartása, - a házirend előírásainak betartása, - a közösségi munkában való részvétel és a feladatok elvégzésének színvonal, - a foglalkozásokon, rendezvényeken végzett tevékenység színvonala.

5. Zárszó A kollégium nevelőtestülete és a technikai dolgozók is arra törekszenek, hogy a kollégisták kellemes, otthonos környezetben folytassák tanulmányaikat, és minden lehetőséget megkapjanak – a házirend keretein belül – a szabadidő hasznos eltöltéséhez.

18

Szakmai Program V.

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

KERESKEDŐ - 54 341 01

2014

Kereskedő - Szakmai Program 2014 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- -------------

A képzésért felelős szervezeti egység neve, címe: Név: Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium Cím: 5350 Tiszafüred, Baross u. 36. szám A képzésért felelős szervezeti egység vezetője: Kájelné Matlák Erika igazgató A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. A képzés személyi feltételei: a jogszabályban előírtaknak megfelelnek. Tárgyi feltételek: A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak állnak rendelkezésre: – tanterem, – tanbolt vagy üzemelő kereskedelmi egység, – számítógép-terem és taniroda, - gyakorló üzemelő kereskedelmi egység.

A képzésben együttműködő partnerek: Tanulóinkat évközi kiegészítő szakmai gyakorlat és az összefüggő nyári szakmai gyakorlat idejére két helyi kiskereskedelmi egység fogadja. Mindkettő együttműködési megállapodás keretében, tanuló szerződés nincs intézményünknél. -Tisza-Fish Kft. Ligetker Üzletház 5350 Tiszafüred, Piac tér 2 -Kényelem Bútorbolt 5350 Tiszafüred Fő út 17. /Adorjáni Zsolt egyéni vállalkozása/ Az együttműködési megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezeteknél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképző iskola bevonásával ellenőrzi. Területileg illetékes gazdasági kamara: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kereskedelmi és Iparkamara 5000 Szolnok, Verseghy park 8. Iskolánkban a kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoportban az érettségire épülő szakképzés keretében a kereskedő szakképzésre készítjük fel tanulóinkat. Helyi szakmai programunk a később következő követelménymodulokra épülő szakmai és vizsgakövetelmények teljesítését hivatottak szolgálni.

2


A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 341 01 Kereskedő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. A szakképesítés alapadatai Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVI. Kereskedelem A szakmacsoport száma és megnevezése: 17. Kereskedelem-marketing, adminisztráció A szakképesítés azonosító száma: 54 341 01 A szakképesítés megnevezése: Kereskedő

üzleti

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: A 2 évfolyamos szakképzés heti és éves szakmai óraszámai évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1296 óra/év 160 óra 1136 óra/év 2540 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!) 3


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakképesítés- SzakképesítésÁgazati szakképzés specifikus specifikus közismeret nélkül utolsó évf. utolsó évf. Szakmai 2/14 1/13. 2/14. Tantárgyak követelménymodulok heti heti óraszám ögy heti óraszám óraszám 2014/15 e e gy e gy e gy 11500-12 0,5 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség 1 biztonság és biztonság 11499-12 1 Foglalkoztatás II. 1 Foglalkoztatás II. 11498-12 2,5 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 1 1 (érettségire épülő képzések esetén) 2 A marketing alapjai 2 1,5 10032-12 Marketing Marketing a gyakorlatban 1 20 0,5 0,5 Az üzleti tevékenység 9 6 4,5 11508-12 tervezése, elemzése Az áruforgalom 1 Vezetési ismeretek 1 tervezése, irányítása, Üzleti tevékenység a 4,5 elemzése 3 80 4 gyakorlatban 11507-12 Áruforgalom 3 3 3,5 Az áruforgalom 3 Áruforgalom gyakorlata 3 60 2 lebonyolítása 0,5 Vállalkozási ismeretek 1 3 10033-12 A vállalkozások Vállalkozási ismeretek 1 1 2 működtetése gyakorlat A működtetés szabályai 10025-12 A kereskedelmi egység A működtetés szabályai működtetése gyakorlat Áruismeret- és forgalmazás 10031-12 A főbb árucsoportok Értékesítési gyakorlat forgalmazása Értékesítés idegen nyelven

2+1

összes óra

23

3

0,5 1

1

4

3

4 4

összes óra

+0,5

1 13 36

3

4

160

20,5

14,5 35

23,5 12 35,5

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

4


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati szakközépiskolai Szakképesítésképzés specifikus A óraszáma a szakképzés szakképzés közismeret Szakmai Tantárgyak, óraszáma összes nélkül követelménytémakörök óraszáma modul 2/14. 1/13. IV.

10032-12 Marketing

11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 (érettségire épülő Foglalkoztatás II. képzések esetén)

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs A marketing alapjai Marketing alapismeretek I. Marketingkommunikáció I. Marketing a gyakorlatban Marketing alapismeretek II. Marketingkommunikáció

gy

ögy

e

gy

36

36

6

6

6

6

8

8

6

6

4

4

6

6 32

32

10

10

10 8 4 64 10 10 22 22

10 8 4 64 10 10 22 22

72

48

120

36

24

60

36

24

60

36

20

16

72

18

20

16

54

18 5

18

10033-12 A vállalkozások működtetése

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése


II. Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Az áruforgalom tervezése Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése Üzleti levelezés Vezetési ismeretek Vezetési alapismeretek I. Vezetési alapismeretek II. Üzleti tevékenység a gyakorlatban Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban I. Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban II. Áruforgalom Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalom gyakorlata Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata I. Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata II. Vállalkozási ismeretek Vállalkozási alapismeretek A vállalkozás erőforrása és vagyona A vállalkozások személyi és tárgyi feltételei Vállalkozások gazdálkodása Az üzleti terv Vállalkozási ismeretek gyakorlat

216

192

408

106

106

110

108

160

270

16 32 16

16 32 16

16

16

80

72

36

80

108

128

316

32

104

96

212

96

204

72

72

36

96 108

60

40

68 36

60

132 64

232

24

64

40

168

96

132

20

20

16

36

6

31

31

11

27

27

27

27

27 64

100

10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése


Vállalkozási alapismeretek A vállalkozás erőforrása és vagyona A vállalkozások személyi és tárgyi feltételei Vállalkozások gazdálkodása14 Az üzleti terv A működtetés szabályai Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés A működtetés szabályai gyakorlat Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés Áruismeret és forgalmazás Élelmiszer- és vegyi áruk ismerete és forgalmazása Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása Műszaki áruk ismerete és forgalmazása Értékesítési gyakorlat Élelmiszer- és vegyi áruk ismerete és forgalmazása Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása Műszaki áruk ismerete és forgalmazása Értékesítés idegen nyelven Értékesítés idegen nyelven I. Értékesítés idegen

10

10 20

26

20 26

30

30

14 108

20

14 128

29

4

33

35

8

43

44

8

52

36

28

64

10

10

20

13

9

22

13

9

22

148

132

280

74

74

74

74 66

66

66

66

140

108

124

70

70

70

70

32

108

62

62

62

62 72 108

32 7

264

32


nyelven II. Összesen Összesen

796 464 1260

160

696 424 1120

2380+160

Elméleti óraszámok/aránya:60% Gyakorlati óraszámok/aránya:40% Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás. Szakmai programunkban egyes tantárgyak óraszáma magasabb a kerettantervben kiadottnál, a szabad órakeret adta lehetőséget kihasználva ezek esetében egyiknél sem kívánunk újabb tananyag tartalmat bevinni az eddigiek mellé, minden esetben a tananyag alaposabb tanítását, az elmélyítést, a gyakorlást szolgálja az emeltebb óraszám. Iskolánkban a szakképzés már kifutó rendszerben működik, 2014. szeptember 1-jén indíthattuk az utolsó kereskedő osztályt, eközben pedig átállunk a modulos rendszerű vizsgáról a komplex rendszerűre. A szakközépiskolai osztályaink még a régebbi tanterv szerint kezdték meg a tanulmányaikat, most viszont már új SZVK lépett életbe, így hiába érettségiznek szakmai tárgyból, nem adható számukra felmentés a vizsga egy része alól sem. Bár szeretnénk az óraszámok kialakításakor rájuk is tekintettel lenni, de az előírásokat mindenképpen igyekszünk betartani. A tanulók értékelése, osztályzatok kialakítása: A tanulók írásban és szóban felelnek, az adott tantárgynak ill. a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően. Elsősorban az írásbelik esetén a teljesítmény először százalékos formában kerül meghatározásra, majd érdemjeggyel fejezzük az alábbiak szerint: 51 %-tól elégséges (2) 65%-tól közepes (3) 80 %-tól jó (4) 90 %-tól jeles (5) osztályzatot kap a tanuló.

8


A 11500-12 azonosító számú, Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 11500-12 azonosító számú, Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

Munkahelyi egészség és biztonság


FELADATOK Tudatosítja a munkahelyi egészség és x biztonság jelentőségét Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve x részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában SZAKMAI ISMERETEK A munkahelyi egészség és biztonság, mint x érték A munkabalesetek és foglalkozási x megbetegedések hátrányos következményei A munkavédelem fogalomrendszere, x szabályozása Munkahelyek kialakításának alapvető x szabályai

9

x

x

x

x

x

x

x x


A munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei Munkaeszközök a munkahelyeken Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet SZAKMAI KÉSZSÉGEK x Információforrások kezelése x Biztonsági szín- és alakjelek x x Olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat x Szabálykövetés Döntésképesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK x Visszacsatolási készség Irányíthatóság Irányítási készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK x Rendszerező képesség x Körültekintés, elővigyázatosság x Helyzetfelismerés 1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x x x x

x x

x

x x x

x

36 óra*

1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 6 óra A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése.

10


A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai. 1.3.2. Munkahelyek kialakítása

6 óra

Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei.

1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei

8 óra

A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.

1.3.4. Munkaeszközök biztonsága

6 óra 11


Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények.

1.3.5. Munkakörnyezeti hatások

4 óra

Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 6 óra A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány és az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkozási megbetegedések Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

12


Tanterem 1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete Sorszá Alkalmazott oktatási eszközök és m módszer neve csopor felszerelések egyéni osztály t Szakkönyvek, 1.1 magyarázat x munkavédelmi tárgyú jogszabályok Munkabaleset, 1.2. megbeszélés x foglalkozási megbetegedés elemzése Oktatófilmek (pl. 1.3. szemléltetés x NAPO) 1.4. házi feladat x 1.5. teszt x

1. 1.1. 2.

2.1.

Csoport bontás Osztály keret

Egyéni

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási Alkalmazandó Sormódok) Tanulói tevékenységforma eszközök és szám felszerelések

Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

x

Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

x

x

A tanult (vagy egy választott) szakma szabályainak veszélyei, ártalmai

1.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

13


11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

Munkanélkülisé g

Álláskeresés

Munkaviszony létesítése

11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkajogi alapismeretek

A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Foglalkoztatás II.

FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat Feltérképezi a karrierlehetőségeket Vállalkozást hoz létre és működtet Motivációs levelet és önéletrajzot készít Diákmunkát végez SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) Álláskeresési módszerek Vállalkozások létrehozása és működtetése Munkaügyi szervezetek Munkavállaláshoz szükséges iratok Munkaviszony létrejötte A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás) SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Elemi szintű számítógép használat Információforrások kezelése 14

x

x x x x x x

x x

x x

x

x x x x x x

x

x x x x

x

x x x x

x

x

x

x

x x x x

x x x x


Köznyelvi beszédkészség x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önfejlesztés x Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság x MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás x Információgyűjtés x 2. Foglalkoztatás II. tantárgy

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x 32 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 2.3.1. Munkajogi alapismeretek 10 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 2.3.2. Munkaviszony létesítése 10 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

15


2.3.3. Álláskeresés 8 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 2.3.4. Munkanélküliség 4 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munkaés pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás. 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete Sorszá Alkalmazott oktatási eszközök és m módszer neve csopor felszerelések egyéni osztály t 1.1 magyarázat x 1.4. megbeszélés x 1.5. vita x

16


1.6. 1.10. 1.11.

szemléltetés szerepjáték házi feladat

x x x

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.2. 2.3. 2.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása


Egyéni

2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási Alkalmazandó Sormódok) Tanulói tevékenységforma eszközök és szám felszerelések

x x x x x x x

x x x

2.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

17


A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

szókincs

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerzés 2 Nyelvi készségfejleszté sMunkavállalói

Foglalkoztatás I.

FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír állásinterjún részt vesz munkakörülményekről, karrier lehetőségekről tájékozódik idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez munkával, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, használata SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma, felépítése egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetve válaszai közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reagálás értelmező, összetett mondatokban SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés

18

x x x

x

x

x

x x x

x x x

x x x x x

x

x

x

x

x x

x

x x x

x x

x x

x

x

x

x


TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás Deduktív gondolkodás

3. Foglalkoztatás I. tantárgy

x

x x

x x

x

x x x

64 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: idegen nyelvek, iskolánkban angol és német nyelvek közül van lehetősége a tanulóknak választani 3.3. Témakörök 3.3.1. Nyelvtani rendszerezés 1 10 óra A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. 3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 10 óra A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes

19


vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 22 óra /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet, és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - lakás, ház - utazás, - étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 3.3.4. Munkavállalói szókincs 22 óra /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/ A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről 20


tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze. 3.4. A képzés javasolt helyszíne Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák. A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák.

1.10.

Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási Alkalmazandó módok) Tanulói tevékenységforma eszközök és felszerelések

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett


1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

Egyéni

Sorszá m

3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete Alkalmazott oktatási eszközök és módszer neve csopor felszerelések egyéni osztály t magyarázat x kiselőadás x megbeszélés x vita x szemléltetés x projekt x kooperatív tanulás x szerepjáték x házi feladat x digitális alapú x feladatmegoldás

x x x x

21

x


1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Levélírás Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Csoportos helyzetgyakorlat

x x

x x x x

x x x


FELADATOK Feltérképezi a piaci szereplőket Folyamatosan figyelemmel kíséri a piac alakulását A piackutatás lehetséges módjai közül kiválasztja az adott feladathoz a legmegfelelőbbet

x x

x

22

x

Marketingkommunikáció II.

Marketing alapismeretek II.

10032-12 Marketing

Marketingkommunikáció I.

Marketing alapismeretek I.

A 10032-12 azonosító számú, Marketing megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 10032-12 azonosító számú, Marketing megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák A marketing Marketing a alapjai gyakorlatban


Egyszerűbb piackutatási folyamatot megtervez és lebonyolít, valamint felméri az üzleti x környezet hatásait A piac szegmentálásával kapcsolatos feladatokat végez Felméri a fogyasztói szokásokat, az eredmények x alapján megteszi a szükséges lépéseket Javaslatot tesz a célpiacra, a pozícionálás területeire Figyelemmel kíséri a termék életgörbéjét, az üzlet termékkínálatát Alkalmazza az árpolitikában ismert eszközöket Kiválasztja a beszerzési és értékesítési csatornákat Kiválasztja a gazdasági lehetőségeinek megfelelő hagyományos és eladás helyi reklámeszközöket Előkészíti, megtervezi, értékeli a reklámokat, a bemutatókat, és az értékesítési akciókat Kialakítja és működteti a szervezet külső és belső kommunikációs rendszerét és kultúráját Alkalmazza a személyes eladás és a szponzorálás hatékony módszereit SZAKMAI ISMERETEK A piac, típusai, szereplői x A piackutatás, céljai, módszerei x A piac elemei, a működési mechanizmusa x A piac elemzésének módszerei x A piacszegmentálás módszerei x A fogyasztói szokások felmérésének módszerei x A termékpolitika és termékfejlesztés fogalma, x célja, módszerei A termék-életgörbe szakaszai x Az árpolitika, árstratégia és ártaktika, módszerei, x eszközei A beszerzési és eladási csatornák jelentősége, x szereplői A reklámtevékenység megtervezésének szempontjai, folyamata A reklám- és értékesítési akciók szervezésének szempontjai, folyamata Az értékesítést ösztönző módszerek A PR alapvető eszközei, funkciói A személyes eladás módszerei A szponzorálás, célja, fajtái SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése x Köznyelvi beszédkészség x Szakmai olvasott szöveg megértése x Szakmai nyelvű íráskészség x

23

x x x x x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x x x x

x x

x x x x

x x x x

x x x x


SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Döntésképesség Rugalmasság Hatékony kérdezés készsége Visszacsatolási készség Fogalmazókészség

x TÁRSAS KOMPETENCIÁK x x MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Kreativitás, ötletgazdagság Eredményorientáltság

x

x

x x

x x

x x

x x x

x x x

x

x x

x x

4. A marketing alapjai tantárgy a 13. és 14. évfolyamon is megszervezett képzés

120 óra*

4.1 A tantárgy tanításának célja A Marketing alapjai tantárgy oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze azokat az ismereteket, amelyek segítségével a tanulók képesek a marketing gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait, eszközeit, helyét és célját a vállalkozás piaci működése során. Tudatosítsa a tanulókban a marketing szerepét. A tanulók ismerjék meg a marketing jelentőségét, történeti kialakulását, a marketing lényegét, eszközeit. A tanulók részletesen foglalkozzanak a marketingkommunikáció fogalmával, jelentőségével, a marketingen belül elfoglalt helyével, a kommunikáció közvetlen, közvetett eszközeivel. A tanulók ismerjék meg az imázs fogalmát, fajtáit, szükségességét, a vállalati arculat lényegét, kialakításának fontosságát, tartalmi és formai elemeit. 4.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 4.3 Témakörök 4.3.1

60 óra

Marketing alapismeretek I.

13. évfolyamon A marketing fogalma, kialakulása, fejlődése, alkalmazási területei. A marketing fejlődési szakaszai. A marketing jellemző tendenciái napjainkban. A marketing sajátosságai a kereskedelemben és a szolgáltatásban. A vállalat mikro- és makrokörnyezetének elemei. A piac fogalma, kategóriái. A piac szerkezete és piaci formák. A piaci szereplők és piactípusok fajtái jellemzői. Marketing stratégiák típusai és megvalósításának elvei. A fogyasztói magatartás modellje. A vásárlói magatartást befolyásoló tényezők. Vásárlói magatartás megfigyelése. Vásárlói típusok jellemzői. Vásárlói típusok megfigyelése. Szervezeti vásárlói magatartás. A differenciálatlan és a differenciált marketing jellemzői. 24

36óra


Célpiaci marketing lényege, kialakulása. Piacszegmentálás lényege, ismérvei. Célpiac-választás. Pozicionálás. Szervezeti vásárlók piac-szegmentációja. A marketing és piackutatás kapcsolata. A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területe, funkciói, folyamata, módszerei. Adatforrások típusai. Piackutatáshoz szükséges információk beszerzése. Kutatási terv, kutatási jelentés. Kérdéstípusok. Kérdőívszerkesztés. Primer piackutatási módszerek. Szekunder piackutatási módszerek. 14. évfolyamon Termékpolitika és termékfejlesztés. A termék fogalma, osztályozása, a termékfejlesztés folyamata. Termékpiaci stratégia és azok jelentősége. A termék piaci életgörbéje és az egyes szakaszok jellemzői. Árpolitika, árstratégia és ártaktika fogalma, lényege. Ár fogalma, szerepe, árképzési rendszerek. Fedezeti pont. Árdifferenciálás, árdiszkrimináció. A fogyasztói árelfogadást és árérzékenységet befolyásoló tényezők. Értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása. A beszerzési és értékesítési csatorna szereplői, funkciói. A kereskedelem helye és szerepe a piacgazdaságban. A marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggés. A franchise lényege, jellemzői. Szolgáltatás marketing (+3P) 4.3.2

Marketingkommunikáció I.

24óra

60 óra

13. évfolyamon 36óra Kommunikációs politika fogalma, jelentősége. A kommunikáció fogalma, fajtái. A kommunikációs folyamat. Marketingkommunikáció eszközrendszere. A marketingkommunikáció lényege, a kommunikációs mix elemei. Reklám fogalma, szerepe, fajtái. Reklámeszközök fogalma, fajtái. Eladásösztönzés fogalma, funkciói. SP módszerek. Személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei. PS területei. A kereskedővel/értékesítővel szemben támasztott követelmények, eladási magatartás. 14. évfolyamon POS eszközök és alkalmazásuk. Akciók szervezése.

24óra

25


Direkt marketing. PR fogalma, jellemzői, területei. Belső PR. Külső PR. Szponzorálás. Image lényege, fajtái. Arculat fogalma, arculatot befolyásoló tényezők. Arculat formai és tartalmi elemei. Arculattervezés (vállalat, honlap). Internet szerepe, a vállalati honlap. 4.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 4.5.A tantárgy elsajátítása tevékenységformák

Sorszám

1. 1.1. 1.2.

sajátos

módszerek,

tanulói

4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. módszer neve csopor pont lebontása, egyéni osztály t pontosítása) magyarázat x elbeszélés x kiselőadás x megbeszélés x vita x szemléltetés x projekt x kooperatív tanulás x szimuláció x szerepjáték x házi feladat x 4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) Tanulói tevékenységforma (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása


1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

alkalmazott

Egyéni

Sorszá m

során

x

x

26

-


1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

4.5 A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 5

Marketing a gyakorlatban tantárgy 52 óra + 20 óra ÖGY 13. és 14. évfolyamon is megszervezett képzés 5.1 A tantárgy tanításának célja A tanulók a marketing alapjainak elméleti áttekintését követően lehetőséget kapjanak a tanultak gyakorlati alkalmazására, ismereteik elmélyítésére. A tantárgy koncentráltan foglalkozik a piackutatás, a kérdőívkészítés és a marketingkommunikáció eszközeinek valóságos, illetve szimulációs környezetben történő gyakorlásával. 5.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

27


5.3 Témakörök 5.3.1

Marketing alapismeretek II.

13. évfolyamon 18 óra + 20 óra ÖGY Piackutatási terv készítése. Kérdőívkészítés. Megadott szempontok szerinti piackutatás a gyakorlóhelyen (ÖGY). Megadott szempontok szerinti piackutatás utcán. Adatfeldolgozás. Prezentáció. 14. évfolyamon Termékek/szolgáltatások marketingstratégiájának elemzése (ÖGY). Egy elképzelt termék/szolgáltatás piaci bevezetésének megtervezése.

16 óra

13. évfolyamon 5.3.2 Marketingkommunikáció II. 18 óra Reklámeszközök és reklámtípusok. PR-eszközök. Egy elképzelt cég PR és arculati tervének elkészítése. Egy elképzelt termék/szolgáltatás reklám és eladás ösztönzési tervének elkészítése. 5.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet. 5.5 A tantárgy elsajátítása tevékenységformák 5.5.1.

Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

során

alkalmazott

sajátos

módszerek,

tanulói

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csopor t

osztály x

x x x x x x x x x x

28

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4. 4. 4.1.

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Tanulói tevékenységforma

Egyéni

Sorszám

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték Gyakorlati munkavégzés körében Árutermelő szakmai munkatevékenység

29


5.5.2. (ajánlás)

x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

x

-


4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3.

Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x

x

-

x

-

x

-

x

-

5.6 A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban II.

Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban I.

Vezetési alapismeretek II.

Vezetési alapismeretek I.

Üzleti levelezés

Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése


Az áruforgalom tervezése

A 11508-12 azonosító számú, Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 11508-12 azonosító számú, Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Az üzleti tevékenység Vezetési Üzleti tevékenység tervezése, elemzése ismeretek a gyakorlatban

FELADATOK Meghatározza a profilnak/ hálózat jellemzőinek megfelelő termékek körét, választékát, mennyiségét Megkeresi a lehetséges beszerzési forrásokat és kiválasztja az ár-érték arány szempontjából a legmegfelelőbbet Megrendeli az árut és a pénzügyiszámviteli fegyelemnek megfelelő nyomtatványokat Kitölti és vezeti az áruforgalomhoz,

x

x

x x

30


pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatokat Megszervezi az áruátvételt Meghatározza a leltáreredményt Ellenőrzi a számlát, kiegyenlíti az áru/göngyöleg/berendezés/eszköz ellenértékét Figyelemmel kíséri a kötelezettségeket, követeléseket Kiállítja a pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódó bizonylatokat Vezeti a számla-, és áfa nyilvántartásokat Kialakítja a fogyasztói árat Következtetéseket von le a fogyasztói szokások gyakorlati tapasztalataiból Koordinálja és ellenőrzi a kereskedelmi/gazdálkodó egység tevékenységét Megtervezi a várható bevételt és kiadásokat Gazdálkodik a készlettel Következtetéseket von le a gazdálkodásra vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és/vagy az általa végzett alapvető gazdasági számítások elvégzése után Prognosztizálja a kereslet-kínálat alakulását Az áruforgalmi folyamat szakaszai A beszerzendő termékkör meghatározásának szempontjai A beszerzési források kiválasztásának szempontjai A szerződéskötéshez kapcsolódó szabályok, előírások Az árurendelés módjai és befolyásoló tényezői A kommunikációs eszközök, fénymásolók használati módja A számítógépek és perifériáik használata Hibás teljesítésből adódó vezetői feladatok, jegyzőkönyvek tartalma A kereskedelmi, üzleti levelezés alapvető szabályai Az ellenérték kiegyenlítéséhez kapcsolódó bizonylatok tartalma Banki tranzakciókhoz kapcsolódó

x x

x

x x

x

x x

x x

x

x

x x x x

x x

x

x

x

x

x

x SZAKMAI ISMERETEK x x x x x x x x x x x

31

x

x


bizonylatok fajtái, tartalma Számla- és áfa nyilvántartások tartalma Készletgazdálkodás, mutatószámai, értelmezésük, hatása az eredményre Az áruforgalomhoz kapcsolódó bizonylatok, és kitöltésük szabályai Áruforgalmi jelentés szerepe, tartalma, kitöltésének szabályai Leltározási bizonylatok szerepe, tartalma, leltáreredmény megállapítása Az árkialakítás szabályai, árképzés A várható bevétel és költségek tervezésének módszerei Költségek fajtái, nagyságát meghatározó tényezők Költséggazdálkodás mutatói Az eredmény keletkezésének folyamata Az eredmény nagyságát befolyásoló tényezők A legfontosabb adónemek Pénzforgalomhoz kapcsolódó bizonylatok fajtái, kitöltésük szabályai A forgalom-alakulás, a gazdálkodás értékeléséhez szükséges alapvető statisztikai elemzési módszerek A kiszámított/könyvelőtől kapott adatok értelmezése, értékelése, felhasználása a döntésekben Szakmai számolási készség Szakmai nyelvű íráskészség Szakmai nyelvű beszédkészség Információforrások keresése kezelése Pontosság Precizitás Tömör fogalmazás készsége Motiváló készség Kommunikációs rugalmasság Következtetési képesség Problémaelemzés, feltárás

x x

x x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK X X X X x X X x és X X x

X X

X X

X X X

X X X

X

X

x

x

X X

X X

X X

X X X

X

X

X

X

X X

X X

X X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK X X x X X X x X TÁRSAS KOMPETENCIÁK x x x X X X X x X MÓDSZERKOMPETENCIÁK X X X X X

32


6. Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése tantárgy 13. és 14. évfolyamon is megszervezett képzés

408 óra*

6.1. A tantárgy tanításának célja Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók képesek legyenek meghatározni a beszerzendő áru/berendezés/eszköz/nyomtatvány mennyiségét és választékát. Tudják kiválasztani a számukra legkedvezőbb beszerzési forrásokat, és megkötni a szerződést, valamint megrendelni az árut. Legyenek képesek ellenőrizni a számlát, kiegyenlíteni az áru/göngyöleg/berendezés/eszköz ellenértékét, tudjanak gazdálkodni a készlettel, kialakítani a fogyasztói árat, és banki tranzakciókat végezni. Igazodjanak el az adózás rendszerében. Statisztikai módszerek segítségével legyenek képesek elemezni a kereskedelmi/gazdálkodó vállalat gazdasági tevékenységét, legyenek tisztában a fontosabb költség, bevétel, profit kategóriákkal. Felelősségteljesen tudjanak következtetéseket levonni gazdálkodására vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és/vagy az általuk végzett alapvető gazdasági számítások elvégzése után. Tudjanak az áruforgalomhoz, pénzkezeléshez, pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódó bizonylatokat kitölteni. Ismerkedjenek meg az üzleti levelezés alapjaival. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 6.3.Témakörök 13. évfolyam 6.3.1. Az áruforgalom tervezése 106 óra Az áruforgalmi folyamat szakaszai. A beszerzés fogalma, helye az áruforgalom folyamatában. A beszerzendő termékkör meghatározása, a beszerzési források kiválasztásának szempontjai. A centralizált és decentralizált beszerzés jellemzői. A gazdaságos rendelési tételnagyság meghatározása. A szerződések fajtái. A szerződéskötéshez kapcsolódó szabályok, előírások Az árurendelés módjai, az árurendelést befolyásoló tényezők. Az árurendelés eszközei. Árurendelés készítése. Készletgazdálkodás fogalma, szerepe, hatása a gazdálkodás eredményére. A készletek nagyságának és összetételének kialakításánál figyelembe veendő szempontok. Készlet nyilvántartási rendszerek, a készletnyilvántartás szerepe. A készletezési döntéseket megalapozó számítási módszerek: átlagkészlet, forgási sebesség, készletvonzat. Feladatok készletgazdálkodásra. A leltár fogalma, fajtái. A leltár eredmény megállapítása. Feladatok leltár eredmény megállapítására. Az értékesítési politika kialakítása: az értékesítendő áruk mennyiségének, választékának, árfekvésének meghatározása. Árpolitika, stratégia és stratégiai döntések az árak kialakításánál. Az árkialakítás szabályai, jogszabályi háttere. Fogyasztói ár kialakítása, az árak felépítése. Feladatok árképzésre.

33


6.3.2. Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése 270 óra 13. évfolyamon 110 óra A forgalom, az árbevétel meghatározása. A forgalom nagyságának, szerkezetének elemzése. A kereskedelmi/gazdálkodó egységekben hozott áruforgalmi döntések hatása a vállalkozás bevételeire és ráfordításaira. Statisztikai elemzési módszerek. Tervfeladat, tervteljesítési, dinamikus viszonyszámok, megoszlási viszonyszámok. Táblázatok, grafikonok készítése és elemzése. A forgalomalakulás, a gazdálkodás értékeléséhez szükséges alapvető statisztikai elemzési módszerek. Következtetések levonása a gazdálkodásra vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és a gazdasági számítások elvégzése után. Átlagkészlet, forgási sebesség, készletvonzat fogalma, jelentősége. A készlettartás hatása az eredményre. A forgalomalakulás és a készletgazdálkodás értékeléséhez szükséges alapvető statisztikai elemzési módszerek. Áruforgalmi mérlegsor. Leltáreredmény megállapítása. 14. évfolyam

160 óra

A költség fogalma, a költségek összetétele, csoportosítása, az egyes költségnemek tartalma. A költségekre ható tényezők. Az élőmunka fogalma, létszámgazdálkodás és hatékonysági mutatók. Bérgazdálkodás, bérezési mutatók. A forgalom alakulás és a költséggazdálkodás kapcsolata, a vállalkozás eredményességére való hatása. A létszám és bérgazdálkodás elemzése és tervezése a használt mutatószámok segítségével. Az adózás fogalma, az adó fajtái. Az adóztatás általános jellemzői (funkciói, alapelvei, fogalmak). A vállalkozást, illetve a magánszemélyt érintő adónemek és járulékok jellemzői (áfa, társasági adó, SZJA, munkaadókat-, és munkavállalókat terhelő járulékok), bevallásuk, befizetésük, nyilvántartásuk. Az eredmény keletkezésének folyamata. Az eredmény nagyságát befolyásoló tényezők. Az eredmény elemzéséhez, tervezéséhez használt statisztikai mutatószámok. Az eredmény nagyságára, alakulására ható tényezők elemzése, értékelése. Következtetések levonása a gazdálkodásra vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és a gazdasági számítások elvégzése után. Eredmény kimutatások elemzése. Az eredmény adózása és felhasználása. 6.3.3. Üzleti levelezés Irodatechnikai eszközök fajtái, kezelése. Számítógépek és perifériáik. Fénymásoló.

34

16 óra


Telefon, telefax. Diktafon. Iratmegsemmisítő. Iratkötő, spirálozó készülék. Irodatechnikai készülékek kezelése. Iratkezelés. Az iratkezelés szervezete. Az iratkezeléshez használt eszközök. Postabontás. Az iratok iktatása. Az iratok tárolása. Az iratok megőrzése. Iratok selejtezésére vonatkozó szabályok alkalmazása. Az üzleti levelezés. Az üzleti levelek formai követelményei (a levelek fejrésze, főrésze, záró része). Arculati elemek a levelezésben (vállalati arculat). Az üzleti levelek tartalmi elemei. Levélfajták (szerződést előkészítő levelek, a szerződés teljesítési szakaszában előforduló levelek, a szerződés megszegésével kapcsolatos levelek). Ajánlatkérés, ajánlatmegrendelés, megrendelés visszaigazolás, szállítás, értesítés, reklamáció, fizetési felszólítás. Önálló fogalmazás, üzleti levél szerkesztése, készítése. A kereskedelmi/gazdálkodó egység működésével kapcsolatos dokumentáció. Jegyzőkönyv formai elemei. Jegyzőkönyv szerkezeti elemei. Jegyzőkönyv szerkesztésének követelményei. A telefonálás illemszabályai. 6.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem, taniroda 6.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 6.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Sorszá Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. m módszer neve csopor pont lebontása, egyéni osztály t pontosítása) 1.1 magyarázat x 1.2. elbeszélés x 1.3. kiselőadás x 1.4. megbeszélés x 1.5. vita x 1.6. szemléltetés x 1.7. projekt x 1.8. kooperatív tanulás x 1.9. szimuláció x 1.10. szerepjáték x 1.11. házi feladat x 35


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

36


Egyéni

Sorszám

6.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) Tanulói tevékenységforma (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-


6.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 7. Vezetési ismeretek tantárgy 14. évfolyamon megszervezett képzés

32 óra

7.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerkedjenek meg a vezetés alapfogalmaival, funkcióival, a vezetéselméletekből származó vezetési módszerekkel. Tudjanak párhuzamot vonni a modellek és a gyakorlati munkahelyükről szerzett tapasztalatok között. A vezetési ismeretek elmélete mellett ismerkedjenek meg az üzleti életben gyakori szerepekkel, viselkedési formákkal, és a munkajog alapvető szabályaival. Legyenek képesek egy kereskedelmi/gazdálkodó vállalat munkafolyamatainak feltérképezésére és az ehhez kapcsolódó hatékony munkaerő gazdálkodásra. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 7.3. Témakörök 7.3.1. Vezetési alapismeretek I. Vezetés fogalma, funkciói. Vezetési módszerek. Az üzleti tárgyalás megtervezése, lebonyolítása. Az üzleti élet protokoll szabályai. Alapvető munkajogi ismeretek.

16 óra

7.3.2. Vezetési alapismeretek II. Munkaerő-tervezés, -felvétel. Atipikus foglalkoztatási formák. Munkakörelemzés, munkaköri leírás. Toborzás, kiválasztás. A munkaerő megtartása. Munkacsoportok – csoportmunka. A motiváció. Teljesítménymenedzsment. Képzés, fejlesztés. Elbocsátás.

16 óra

7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 7.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 7.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete Sorszá Alkalmazott oktatási eszközök és m módszer neve felszerelések (SZVK 6. csopor egyéni osztály pont lebontása, t

37


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.

x x x x x x x x x x x

7.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) Tanulói tevékenységforma (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése

38


Sorszám

Magyarázat Elbeszélés Kiselőadás Megbeszélés Vita Szemléltetés Projekt Kooperatív tanulás Szimuláció Szerepjáték Házi feladat

Egyéni

1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

pontosítása) -

x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x

-

x

-

x x

-

7.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 8. Üzleti tevékenység a gyakorlatban tantárgy 13. és 14. évfolyamon is megszervezett képzés

236 óra + 80 óra ÖGY*

8.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók az üzleti tevékenység tervezése, elemzése tárgyban elméleti felkészítést kapnak az áruforgalomhoz kapcsolódó tervezési, irányítási és elemzési feladatokból. Emellett kiemelten fontos, hogy a tanulók az elmélethez kapcsolódóan képesek legyenek az adózáshoz, a készletezéshez, a forgalomhoz, a költségekhez és az eredményhez kapcsolódó számítási feladatok szakszerű elvégzésére, illetve kimutatások, elemzések készítésére és mutatók meghatározására, értelmezésére és a pénzforgalomhoz és áruforgalomhoz kapcsolódó bizonylatok kitöltésére. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti tartalmakra és Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése tantárgy összes témakörére épül. 8.3. Témakörök 8.3.1. Az üzleti tevékenység gyakorlatban I. 13. évfolyamon

eredményessége,

elemzése a 104 óra 72 óra

Bizonylatkitöltés Pénzforgalomhoz kapcsolódó fontosabb bizonylatok: nyugta, készpénzfizetési számla, számla, átutalási megbízás. Áruforgalomhoz kapcsolódó fontosabb bizonylatok: árumegrendelés bizonylata, szállítólevél, áruforgalmi jelentés, leltárfelvételi jegy, leltárfelvételi ív, jótállási jegy. 14. évfolyamon 32 óra Gyakorló feladatok az ÁFA számítására. Gyakorló feladatok a személyi jövedelemadó számításra. Bizonylatok kitöltésének gyakorlása, ismétlés 8.3.2. Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban II. 132 óra + 80 óra ÖGY 13. évfolyamon 36 óra+80 ÖGY

39


Gyakorló feladatok az értékesítés elemzésére és tervezésére. Gyakorló feladatok a készlet elemzésére. Statisztikai táblázatok, elemzések készítése a forgalom, a készletek, a beszerzés alakulásáról. Készletek elemzése a gyakorlatban (ÖGY). Bizonylatkitöltés gazdálkodó szervezetnél (ÖGY). Értékesítés elemzése és tervezése a gyakorlatban (ÖGY). Költségek elemzése és tervezése a gyakorlatban (ÖGY). Az eredmény elemzése és tervezése a gyakorlatban (ÖGY). 14. évfolyamon Gyakorló feladatok a költség elemzésére és tervezésére. Gyakorló feladatok az eredmény elemzésére és tervezésére. Gyakorló feladatok a bér járulékainak számítására. Gyakorló feladatok a társasági adó elszámolására. A mutatók értelmezése, elemzések készítése

96 óra

8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet 8.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák

Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

Sorszám

8.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. módszer neve csopor pont lebontása, egyéni osztály t pontosítása) magyarázat x elbeszélés x kiselőadás x megbeszélés x vita x szemléltetés x projekt x kooperatív tanulás x szimuláció x szerepjáték x házi feladat x 8.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és Tanulói tevékenységforma (differenciálási felszerelések módok) (SZVK 6. pont

40

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték Gyakorlati munkavégzés körében Árutermelő szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése

41


Egyéni


x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

x

-

x

x

x

lebontása, pontosítása)

-

-


5.2. 5.3.

Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x

-

x

-


42

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata II.

Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata I.

FELADATOK Információt ad a vezető árubeszerzési munkájához Időszakos készletfelmérést végez, ennek alapján javaslatot tesz a megrendelésre Előkészíti a raktárt/árumozgató eszközöket az áru fogadására, előkészíti a visszaszállítandó göngyöleget és a visszárut Átveszi mennyiségileg és minőségileg az árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvégzi a hibás teljesítésből adódó teendőket Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok meglétét, szabályszerűségüket Ellenőrzi a terméken lévő címkék információs tartalmát, szükség esetén x intézkedik Készletre veszi az árut hagyományos,

Áruforgalmi tevékenységek


Általános áruismeret alkalmazása

A 11507-12 azonosító számú, Az áruforgalom lebonyolítása megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 11507-12 azonosító számú, Az áruforgalom lebonyolítása megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata

x


vagy elektronikus úton Elhelyezi az árut szakszerűen a raktárban és az eladótérben Az áru jellegének/előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru x minőségének és a mennyiségének megóvásáról Betartja/betartatja a vagyon és x biztonsági előírásokat Leltárt készít/közreműködik a leltározásban Előkészíti az árut értékesítésre, és folyamatosan gondoskodik az áru szakmai szabályok/arculat szerinti kihelyezéséről, az árak feltüntetéséről, az árjelzés ellenőrzéséről Fogadja a vevőt, és megismeri a vevő igényeit Bemutatja az árut a vevőnek, és tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról Áruajánlással segíti a vevőt a vásárlási döntésben Készpénzzel és készpénzkímélő módon fizettet Átadja az árut a vevőnek, a vevő igényétől, az arculati jellemzőktől és az áru jellegétől függően becsomagolja az árut Intézi a fogyasztói reklamációkat x SZAKMAI ISMERETEK Az árubeszerzést meghatározó tényezők, beszerzési források, módok Az áruátvételnél használt eszközök működése, kezelése Az áruátvétel folyamata, szempontjai, igazolása Árurendszerek x A szabványosítás, a szabvány x fogalma, szerepe A minőség, minőségbiztosítás jelentősége, szerepe, a minőségre x ható tényezők Az áru jellegének megfelelő raktározási módok, szabályok Az egyes árucsoportok, áruféleségek x jellemzői, minőségi követelményei A leltározás menete, a tényleges készletérték megállapítása

43

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


Az áru-előkészítés menete, az előkészítésre vonatkozó szabályok, x előírások Az árukihelyezés szabályai x Az árak feltüntetésére vonatkozó x szabályok A különböző áru- és vagyonvédelmi x rendszerek jellemzői Az áru és vagyonvédelmi x berendezések fajtái, használata A vásárlás indítékai, a vásárlási x döntés folyamata Az értékesítési módok jellemzői, x alkalmazásuk Az eladás folyamata a vevő x fogadásától a vásárlás befejezéséig A fizettetés módjai x A fogyasztói érdekvédelem alapvető előírásai, a x x vevőreklamáció intézésének szabályai Az értékesítéshez kapcsolódó x szolgáltatások SZAKMAI KÉSZSÉGEK Elemi számolási készség x Mennyiségérzék x Olvasott szakmai szöveg megértése x x Szakmai nyelvű beszédkészség x x Hallott szakmai szöveg megértése x x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Megbízhatóság x x Önállóság x x TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség x x Meggyőző készség x x MÓDSZERKOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés x x Helyzetfelismerés x x 9. Áruforgalom tantárgy 13. és 14. évfolyamon is megszervezett képzés

x x x

x x x x x

x x x x x x

x x x x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x 204 óra*

9.1. A tantárgy tanításának célja Az áruforgalom tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék az árurendszereket, a minőségbiztosítás és minőségtanúsítás elméleti teendőit. Ismerjék, és tartsák be a baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi, minőségirányítási szabályokat, higiéniai előírásokat. A tanulók legyenek képesek előkészíteni a raktárt áruátvételre, átvenni az árut, gondoskodni megóvásáról, leltárt készíteni, és előkészíteni az árut értékesítésre. Legyenek képesek

44


értékesíteni az árukat betartva a pénzelszámolási/pénzkezelési szabályokat, valamint a munkajogi szabályokat és a fogyasztóvédelem előírásait. 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 9.3.Témakörök 13. évfolyamon 9.3.1. Általános áruismeret alkalmazása 72 óra Árurendszerek Az árurendszerezés feladata, hagyományos árurendszerek. Kódtípusú árurendszerek lényege, alkalmazásuk területei, előnyei (EAN, EAN 128, TESZOR, VTSZ). A vonalkód szerepe, belső cikkszámozás jelentősége, alkalmazása. Áruvédelem, vagyonvédelem. Az elektronikus áruvédelem, jelzőcímkék fajtái, elhelyezésük a termékeken, jelzőrendszerek típusai, működésük, alkalmazásuk. Áruvédelmi jelölések. Vagyonvédelmi rendszerek, eszközök fajtai, élőerős vagyonvédelem. Szabvány, szabványosítás. A szabvány, a szabványosítás fogalma, feladatai. Harmonizált szabványok az Európai Unióban. A szabványok fajtái. A minőség, minőségbiztosítás. A minőség fogalma, a minőséghez kapcsolódó kifejezések értelmezése. A minőségi osztályba sorolás szabályai. A minőség objektív és szubjektív jellemzői. Minőségtanúsítás a kereskedők/szolgáltatók és a vásárlók számára, megkülönböztető minőségi jelek, jelzések. Csomagolás. Csomagolás fogalma, funkciói. A csomagolás anyagai, jellemzői, előnyös és hátrányos tulajdonságai. Csomagolóeszközök fajtái, alkalmazásuk. Reverz logisztika (csomagolóeszközök összegyűjtése, környezetvédelem). 9.3.2. Áruforgalmi tevékenységek 13. évfolyamon

132 óra 36 óra

Az áruforgalmi folyamat elemei Árubeszerzés. A beszerzés helye, szerepe az áruforgalomban. A beszerzés fogalma, folyamata (a beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása, a szállító partnerek kiválasztása, az áruk megrendelése, az áruk átvétele, a beszerzett áruk ellenértékének kiegyenlítése). Áruátvétel. Az áruátvétel célja, lebonyolításának hatása az egység eredményességére. Az áruátvétel előkészítése, a lebonyolítás személyi és tárgyi feltételei.

45


A visszáru és a visszaszállítandó göngyölegek előkészítése. Az áruátvétel lebonyolítása; az áru fogadása, az áruátvétel módjai (mennyiségi, minőségi), szervezése, igazolása, kifogások érvényesítése. Készletezés. Készlet fogalma, készletgazdálkodás jelentősége. Optimális, minimális, maximális készlet, kurrens, inkurrens áruk, standard, idényáruk készletszükséglete. A beérkezett áruk készletre vétele, a készletek hagyományos, és elektronikus nyilvántartása, számbavétele. Az áruk raktári elhelyezése és tárolása az állagvédelem, az áttekinthetőség, a hozzáférhetőség, a kedvező helykihasználás, a vagyonvédelmi és a közegészségügyi szabályok betartásával. Tárolási rendszerek (statikus és dinamikus) és tárolási módok (tömb- és soros, állványos és állvány nélküli tárolás). Az áruk tárolására szolgáló berendezések, eszközök. Árumozgató gépek, eszközök, alkalmazásuk, használatuk alapvető szabályai. A készletnagyság megállapításának szerepe, módjai. A készletváltozás irányai, esetei és hatásuk az eredményességre. Leltározás. A leltár és leltározás fogalma, leltár céljai. A leltározás megszervezése, a leltározás menete (előkészítése, személyi és tárgyi feltételei, lebonyolítása hagyományos és elektronikus úton, leltáreredmény megállapítása). Leltározás módjai, bizonylatai. A leltáreltérés okainak megállapítása, elemzése, értékelése. 14. évfolyam

96 óra

Értékesítés. Áruelőkészítés. Az áruk előkészítése az értékesítésre (az áruk kicsomagolása, előrecsomagolása), a vevők tájékoztatását szolgáló információk meglétének ellenőrzése, szükség szerinti feltüntetése, áruvédelmi címkék elhelyezése a termékeken, azok fajtái és alkalmazása, a fogyasztói ár feltüntetése a vonatkozó előírásoknak megfelelően. Az áruk eladótéri elhelyezése (az áruk jellegét, tulajdonságait, az alkalmazott értékesítési módot, az áruk iránti keresletet, a kereskedelmi/gazdálkodó egység üzletpolitikáját, célkitűzéseit, a munkaszervezési és vevőkényelmi szempontokat, az áruk minőségének védelmét, és a vagyonvédelmet figyelembe véve). Útvonaltervezés, eladótéri design megvalósítása. Akciós, saját márkás termékek elhelyezésének szempontjai. Eladáshelyi reklám technikái, eszközei (POS.) Az áruk eladásra történő előkészítését segítő gépek, eszközök, az eladótéri elhelyezésre szolgáló berendezések. Vásárlást befolyásoló tényezők. A vásárlási döntés folyamata (a szükségletek kialakulása, információgyűjtés, az alternatívák értékelése, a vásárlási döntés, a vásárlás utáni magatartás), a döntést befolyásoló tényezők. Vevőtípusok életkor, nem, vásárlási tudatosság, kompromisszumkészségük szerint, az eladó feladata kiszolgálásukkor. Az eladóval szemben támasztott követelmények (külső megjelenés, személyiségjegyek).

46


Értékesítési módok. Az egyes értékesítési módok – hagyományos, önkiszolgáló, önkiválasztó, minta utáni és egyéb bolt nélküli értékesítési formák – jellemzői, előnyei, hátrányai, alkalmazásuk, személyi és tárgyi feltételeik, az eladó feladatai. Értékesítés lebonyolítása. Az értékesítés folyamata; a vevő fogadása (személyes és személytelen), az áru bemutatása (személyes és személytelen), az ellenérték elszámolása készpénzzel és készpénzkímélő fizetési eszközökkel, a vásárolt áru becsomagolása, igény szerint díszcsomagolás készítése. Eladói feladatok az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatásokban. 9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 9.5. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák

Sorszám

1. 1.1.

sajátos

módszerek,

tanulói

9.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. módszer neve csopor pont lebontása, egyéni osztály t pontosítása) Magyarázat x Elbeszélés x Kiselőadás x Megbeszélés x Vita x Szemléltetés x Projekt x Kooperatív tanulás x Szimuláció x Szerepjáték x Házi feladat x 9.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) Tanulói tevékenységforma (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása

x

47


1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

alkalmazott

Egyéni

Sorszá m

során

-


1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

9.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 10. Áruforgalom gyakorlata tantárgy 13. és 14. évfolyamon is megszervezett képzés

172 óra + 60 óra ÖGY*

10.1. A tantárgy tanításának célja Az áruforgalom gyakorlat tárgy oktatásának célja, hogy a tanulók működő, valóságos üzleti környezetben alkalmazhassák az áruforgalom elméletéből elsajátított ismereteket. A tanulók megismerik az áruforgalmi folyamat elemeit, az árubeszerzés gyakorlati folyamatát, a készletezéssel és értékesítéssel kapcsolatos gyakorlati teendőket. 10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

48


10.3. Témakörök 10.3.1. Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata I. 13. évfolyamon

64 óra 40 óra

Az áruforgalmi folyamat elemei. Az árubeszerzés folyamata. A beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása. A megrendelés módjai és dokumentumai. Az áruátvétel előkészítése, személyi és tárgyi feltételei. Áruátvételi terület tisztán tartása. Áruátvételhez szükséges eszközök előkészítése (göngyölegbontó-, árumozgató eszközök, mérő- számláló eszközök, PDA, íróeszköz, bizonylat). A visszáru és a visszaszállítandó göngyölegek előkészítése (bizonylatolása, csomagba rendezése, csomagolása). A beérkező áruk okmányainak ellenőrzése. Az áruk mennyiségi és minőségi átvétele (mennyiségi és minőségi átvétel szempontjai). Teendő mennyiségi és/vagy minőségi eltérés esetén. Az áruátvétel igazolása, kifogások intézése. 14. évfolyamon

24 óra

Készletezés. A beérkezett áruk készletre vétele. Az áruk szakszerű elhelyezése a raktárban. Az áruk szakszerű elhelyezése az eladótérben. Az áruforgalmi folyamat elemei. (ÖGY). Az árubeszerzés folyamata. (ÖGY). A beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása. A megrendelés módjai és dokumentumai. Az áruátvétel előkészítése, személyi és tárgyi feltételei. Áruátvételi terület tisztán tartása. Áruátvételhez szükséges eszközök előkészítése (göngyölegbontó-, árumozgató eszközök, mérő- számláló eszközök, PDA, íróeszköz, bizonylat). A visszáru és a visszaszállítandó göngyölegek előkészítése. (bizonylatolása, csomagba rendezése, csomagolása). A beérkező áruk okmányainak ellenőrzése. Az áruk mennyiségi és minőségi átvétele (mennyiségi és minőségi átvétel szempontjai). Teendő mennyiségi és/vagy minőségi eltérés esetén. Az áruátvétel igazolása, kifogások intézése. Készletezés. (ÖGY). A beérkezett áruk készletre vétele. Az áruk szakszerű elhelyezése a raktárban. Az áruk szakszerű elhelyezése az eladótérben.

49


10.3.2. Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata II. 108 óra + 60 óra ÖGY* 13. évfolyam 68 óra+60 ÖGY Készletezés. A készletnyilvántartás módszerei, eszközei. Árumozgató gépek, eszközök. Árumozgató gépek, eszközök kezelésének szabályai (ÖGY). Leltározás folyamata, a tényleges készlet felmérése, a leltáreredmény megállapítása. Leltározás a gyakorlatban (ÖGY). Az áruk eladásra történő előkészítése (ÖGY). Az áruk kicsomagolása és előcsomagolása, a vevők tájékoztatását szolgáló információk meglétének ellenőrzése (ÖGY). A kereskedelmi/gazdálkodó egység által előrecsomagolt árukra tájékoztató címkék készítése, elhelyezése a termékeken (ÖGY). Ajándékcsomag és/vagy díszcsomagolás készítése (ÖGY). A vevők fogadása, a vásárlói igények megismerése, az áruk bemutatása, ajánlása (ÖGY). 14. évfolyam 40 óra Az áruk eladásra történő előkészítése Az áruk kicsomagolása és előcsomagolása, a vevők tájékoztatását szolgáló információk meglétének ellenőrzése A kereskedelmi/gazdálkodó egység által előrecsomagolt árukra tájékoztató címkék készítése, elhelyezése a termékeken Áruvédelmi címkék, eszközök fajtái és elhelyezkedésük a termékeken. A fogyasztói ár feltüntetése. Az áruk eladótéri elhelyezése, szabályai, szempontjai. Ajándékcsomag és/vagy díszcsomagolás készítése Értékesítés. A vevők fogadása, a vásárlói igények megismerése, az áruk bemutatása, ajánlása 10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet 10.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák

Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

10.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. módszer neve csopor pont lebontása, egyéni osztály t pontosítása) magyarázat x elbeszélés x kiselőadás x megbeszélés x vita x -

50


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2

x

-

x x x x x

10.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) Tanulói tevékenységforma (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai

51


Sorszám

szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

Egyéni

1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3.

munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték Gyakorlati munkavégzés körében Árutermelő szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x x

-

x

-

x

x

-

x

-

x

-

x

-


Az üzleti terv

A vállalkozás erőforrása és vagyona A vállalkozások személyi és tárgyi feltételei Vállalkozások gazdálkodása

Vállalkozási alapismeretek

Az üzleti terv

Vállalkozási alapismeretek


A vállalkozás erőforrása és vagyona A vállalkozások személyi és tárgyi feltételei Vállalkozások gazdálkodása

A 10033-12 azonosító számú, A vállalkozások működtetése megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 10033-12 azonosító számú, A vállalkozások működtetése megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Vállalkozási ismeretek Vállalkozási ismeretek gyakorlat

FELADATOK Felméri a piaci viszonyokat, és dönt vállalkozása profiljáról, jellegéről, helyszínéről Elkészíti/elkészítteti az üzleti tervet Kiválasztja a megfelelő vállalkozási formát, és vállalkozást hoz létre

x x

x x

52


Megtervezi, megtervezteti a telephely x (üzlethelyiség) kialakítását, átalakítását Kivitelezteti a terveket Igénybe veszi a belső és külső forrásokat a vállalkozás finanszírozásához Egyeztet a működési engedély kiadásához szükséges szakhatósági előírások tárgyában Bejelenti az üzlet működésének megkezdését Biztosítja a berendezések és eszközök működőképességét, szükség szerinti x fejlesztését Megállapítja a szükséges létszámot és x munkaköröket Munkáltatói feladatokat lát el x Gazdálkodik a rendelkezésre álló x erőforrásokkal, működteti a vállalkozást Figyelemmel kíséri a vállalkozás működésével kapcsolatos jogszabályváltozásokat és pályázati x lehetőségeket. Tájékozódik a közbeszerzési pályázatokról Szükség szerint gondoskodik vállalkozásának x átszervezéséről, megszüntetéséről Következtetéseket von le és alkalmazza a könyvvezetés adatait SZAKMAI ISMERETEK A vállalkozási formák és azok jellemzői x Az üzleti terv tartalma, felépítése Jogi alapok a vállalkozás engedélyeztetéséhez x és a folyamatos működés fenntartásához A vállalkozás létrehozásának gyakorlati feladatai A belső és külső források biztosításának lehetőségei A telephely kiválasztásának szempontjai x A szükséges létszám és munkakörök x megállapításának szempontjai A tevékenységhez szükséges tárgyi feltételek x kialakítása A humánerőforrás-gazdálkodás szerepe, x feladatai A munkaszerződések megkötésére, x felbontására vonatkozó jogszabályok A munkatársak kiválasztásának folyamata, a x béralku lefolytatása Pénzügyi, számviteli előírások x A finanszírozás lehetőségei, a likviditás fenntartásának módjai

53

x x x

x x x x x x

x

x

x

x x x x x x x x x x x x

x x

x

x


A vagyon tagolása és a mérleg szerkezete x A befektetett és a forgóeszközök körébe tartozó x vagyontárgyak A saját és az idegen források x A vagyonmérleg és az eredmény-kimutatás adatainak értelmezése, felhasználása a x döntésekben A vállalkozás átszervezésének formái, x gyakorlati teendői A vállalkozás megszüntetésének formái, x gyakorlati teendői Közbeszerzési és egyéb pályázatokon való x részvétel alapjai A munkafolyamatok meghatározása, a felelős x munkatársak kiválasztásának szempontjai A munkakörök kialakításának, átszervezésének, a munkaköri leírások x elkészítésének szabályai Vezetési módszerek, a vezetői munka szakaszai x Az üzleti tárgyalás megtervezésének lépései, a x lebonyolítás szabályai Az üzleti élet protokoll-szabályai x SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése x x x x Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban x x x x Szakmai olvasott szöveg megértése x x x x Szakmai nyelvű íráskészség x x x x Vállalkozói mentalitás x x x x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Irányító készség x Szervezőkészség x x x x TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatfenntartó készség x x Határozottság x x MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás x x x x Áttekintő képesség x x x x Információgyűjtés x x 11. Vállalkozási ismeretek tantárgy

x x x x x x

x

x

x x x x x

x x x x x

x x

x x

x

x x

x x

x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x

x x

x

x x x x

x x x

132 óra

11.1. A tantárgy tanításának célja A Vállalkozási ismeretek elméleti oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását és fejlesztését, járuljon hozzá a piacgazdaság működésének megértéséhez, tegye képessé a tanulókat a munka világának, ezen belül a vállalkozások jellemzőinek és működésüknek megértésére. Segítsen magyarázatot adni a tapasztalt eseményekre, hogy felelősséggel tudják értékelni a gazdaságpolitikai

54

x x x x x

x

x x

x x


folyamatokat, gazdasági döntéseket. Biztosítsa, hogy a tanulók gondolkodásának részévé váljon a gazdasági racionalitás. 11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 11.3. Témakörök 13. évfolyamon

36 óra

11.3.1. Vállalkozási alapismeretek 20 óra Gazdasági alapismeretek. A gazdálkodó szervezetek szerepe, közös vonásai. A gazdálkodó szervezetek sajátosságai. A gazdálkodó szervezetek fajtái és jellemzői a tulajdonforma, a tevékenység jellege, a méret és a társasági forma szerint. Vállalkozások alapítására vonatkozó jogi szabályozás, adatszolgáltatási kötelezettségek, személyes és internetes cég alapításának lehetőségei. A vállalkozás módosítására, megszűnésére és megszüntetésére vonatkozó jogi szabályozás, adatszolgáltatási kötelezettségek. Okmányirodák és cégbíróság vállalkozással kapcsolatos feladataik. Üzlet működéséhez szükséges engedélyek, hatóságok. A gazdasági szervezeti formák közötti választás szempontjai. Pályázati lehetőségek felkutatása: magyar és Európai Uniós pályázatok elérhetősége. Közbeszerzés alapfogalmai. A közbeszerzési intézményrendszer, illetve a közbeszerzési eljárások résztvevői. A közbeszerzési eljárások közös szabályai. A közbeszerzési eljárás fajtái. Az ajánlat összeállításával összefüggő szabályok. 11.3.2 A vállalkozások személyi és tárgyi feltételei 16 óra A tevékenységformának megfelelő telephely kiválasztásának üzleti szempontjai. Az üzlet helyiségei, kialakításának megtervezésének szempontjai. A tevékenység végzéséhez szükséges felszerelések, berendezési tárgyak körének meghatározása, azok beszerzési lehetőségei az ár/érték arány figyelembevételével. Az alapterület hatékony kihasználásának szempontjai. 14. évfolyam

96 óra

11.3.2 A vállalkozások személyi és tárgyi feltételei

11 óra

Munkaerő szükséglet és munkakör meghatározása. Munkaerő felvétel, béralku. Munkavállalóval kapcsolatos be- és kijelentési kötelezettségek. Bérszámfejtés és bérkifizetés bizonylatai, tartalma. A bérgazdálkodás szempontjai. A munkabér után fizetendő járulékok. A munkabér levonásai. 11.3.3 A vállalkozás erőforrása és vagyona 31 óra A számvitel fogalma, területei, beszámolási és könyvvezetési kötelezettség. A gazdasági esemény fogalma és fajtái.

55


A könyvviteli számla. A vállalkozások erőforrásai. A vagyon fogalma, csoportosítása. A vagyon összetételének sajátosságai a kereskedelmi vállalkozásoknál. A vállalat eszközei. A vállalat forrásai. A számviteli törvény előírásai az adatokra és a csoportosításukra vonatkozóan. Egyszerűsített mérleg szerkezete, tartalma. Mérleg összeállítása. Mérlegadatok értelmezése. Következtetések levonása a gazdálkodására vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és az alapvető gazdasági számítások elvégzése után. Az eredmény keletkezése a számviteli törvény által előírt szabályok alapján. Az eredmény szerkezete. Az A és B típusú összköltségeljárással készített eredmény-kimutatás szerkezete. Az eredmény-kimutatás és a mérleg kapcsolata. Nyereségadó, osztalék, a mérleg szerinti eredmény felhasználása. A gazdasági tevékenység elemzésének jelentősége. 11.3.4. Vállalkozások gazdálkodása A likviditás értelmezése, fogalma. A likviditás mutatói. Likviditás és bonitás jelentősége a gazdálkodásban. A cash-flow elemzés lényege, tartalma. A vállalkozás finanszírozása. A tőkeszükségletet befolyásoló tényezők. Finanszírozási lehetőségek, előnyeik, hátrányaik. A banki hitelezés folyamata és alapfogalmai. A hitelekhez kapcsolódó pénzügyi számítások. Lízingelés lényege, előnyei, hátrányai.

27 óra

11.3.5. Az üzleti terv 27 óra A vállalati tevékenység tervezésének fontossága. A tervezés, mint vállalati tevékenység és a döntések előkészítésének eszköze. Az üzleti terv fogalma, készítéséhez felhasználható információk. Az üzleti terv felépítése, tartalma. A cég bemutatása a vállalkozás fő adatai, tevékenységi köre, vagyona, vagyon összetétele alapján. Marketingterv felépítése, tartalma. Működési terv felépítése a vállalkozás tárgyi feltételei, tárgyi eszközök összetétele, költségigénye alapján. Működési terv bemutatása a személyi feltételek, alkalmazotti létszám tervezése, munkakörök, elvárható képesítések, gyakorlat, stb. ezek költségigénye alapján. Értékesítési terv levezetése, éves forgalmi terv készítése, legalább negyedéves bontásban (Beszerzés tervezése, készlet nagyság tervezése, árrés-tömeg tervezése). Pénzügyi tervezés, bevételek és költségek tervezése a vállalkozásoknál (az előző tervfejezetekben kifejtett témák költségeinek táblázatba foglalása). A vállalkozás eredményének meghatározása.

56


11.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

11.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák

11.5.4. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Sorszá Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. m módszer neve csopor pont lebontása, egyéni osztály t pontosítása) 1.1 magyarázat x 1.2. elbeszélés x 1.3. kiselőadás x 1.4. megbeszélés x 1.5. vita x 1.6. szemléltetés x 1.7. projekt x 1.8. kooperatív tanulás x 1.9. szimuláció x 1.10. szerepjáték x 1.11. házi feladat x -

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok


Egyéni

11.5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási Sorfelszerelések módok) Tanulói tevékenységforma szám (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

x

57

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

11.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”

12.

Vállalkozási ismeretek gyakorlat tantárgy

100 óra

12.3. A tantárgy tanításának célja A Vállalkozási ismeretek gyakorlat alapvető célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a Vállalkozási ismeretek-elmélet tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. A tantárgy oktatása során elsajátított kompetenciák birtokában a tanulók legyenek képesek eligazodni a vállalkozások működtetéséhez kapcsolódó jogi és adminisztrációs folyamatokban. 12.4. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 13. évfolyam 13.3. Témakörök

36 óra

13.3.4. Vállalkozási alapismeretek Egy vállalkozás létrehozása. Egy vállalkozás tevékenységi körének, helyszínének meghatározása. Vállalkozási formák közötti választás. A vállalkozás indításához szükséges dokumentumigénylés, -készítés. A vállalkozás/üzlet működéséhez szükséges engedélyek beszerzése. A vállalkozás megszüntetése. Vállalkozásfejlesztési pályázatok keresése, értelmezése.

58

10 óra


13.3.5. A vállalkozások személyi és tárgyi feltételei 26 óra A vállalkozás személyi feltételeinek biztosítása. Munkaerő-szükséglet és munkakör meghatározása. Álláshirdetés megfogalmazása. Állásinterjú lefolytatása. Béralku. Munkaszerződés kötése, bejelentési kötelezettséggel. Az üzlet helyiségeinek meghatározása, tevékenységhez szükséges berendezési tárgyak és eszközök meghatározása. Berendezési tárgyak és eszközök beszerzési lehetőségei. 14.

évfolyam

64 óra

14.3.4. A vállalkozás erőforrása és vagyona Mérleg összeállítása. Mérlegadatok értelmezése, elemzése. A mérlegadatokból levonható következtetések. Mérleget kiegészítő adatok információtartalma. Intenzitási viszonyszámok számítása mérlegadatokból. Következtetések levonása a gazdálkodásra vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és az alapvető gazdasági számítások elvégzése után. Feladatok az eredmény meghatározására. Az eredménykimutatás adatainak értelmezése. Az eredménykimutatásból levonható következtetések. Feladatok megoldása.

20 óra

14.3.5. Vállalkozások gazdálkodása 30 óra Megadott adatok alapján a vállalati tevékenység elemzése, cash-flow táblázattal, a mutatókból következtetések levonása. Hitelkérelem készítése. 14.3.6. Az üzleti terv Üzleti terv készítése

14 óra

14.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet 14.5. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák

során

alkalmazott

sajátos

módszerek,

tanulói

14.5.4. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Sorszá Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. m módszer neve csopor pont lebontása, egyéni osztály t pontosítása) 1.1 magyarázat x 1.2. elbeszélés x 1.3. kiselőadás x -

59


1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

x x

-

x x x x x x

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás

60


Egyéni


x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


3.2 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3.

Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték Gyakorlati munkavégzés körében Árutermelő szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x

-

x x

-

x

-

x

x

-

x

-

x

-

x

-

14.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”

FELADATOK Alkalmazza az irodatechnikai eszközöket Betartja az iratok kezelésére vonatkozó előírásokat Felveszi a szükséges jegyzőkönyveket 61

x x x

Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés


Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés

A 10025-12 azonosító számú, A kereskedelmi egység működtetése megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 10025-12 azonosító számú, A kereskedelmi egység működtetése megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák A A működteté működtetés s szabályai szabályai gyakorlat

x x x


Betartja/betartatja a kereskedelmi egység nyitásával és működési rendjével kapcsolatos előírásokat Betartja/betartatja a munkajogi szabályokat és a fogyasztói érdekvédelem előírásait Betartja/betartatja a baleset-, munka-, tűzvédelmi előírásokat Betartja és prioritásként kezeli a környezetvédelemi szempontokat Betartja/betartatja a minőségirányítási és higiéniai előírásokat Intézi a fogyasztói reklamációkat Együttműködik a hatósági ellenőrzések során Alkalmazza a biztonsági és vagyonvédelmi előírásokat Kezeli a rendkívüli eseményeket Betartja/betartatja a pénzelszámolási/pénzkezelési szabályokat Elszámolja az ellenértéket, kezeli a pénztárgépet, számlát készít Eleget tesz az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek Kitölti és kezeli a tevékenységhez szükséges bizonylatokat, okmányokat SZAKMAI ISMERETEK A kommunikációs eszközök, fénymásolók használati módja A kereskedelmi egység működési rendjéhez kapcsolódó szabályok Fogyasztáshoz kapcsolódó adójogszabályok A munkaviszony jogi szabályozása, a jelentési kötelezettségek betartásának szabályai Munkaügyi nyilvántartások Baleset-, munka-, tűzvédelmi előírások A csomagolóanyagok és a környezetvédelem kapcsolata Az egyes áruféleségekre vonatkozó forgalmazási környezetvédelmi előírások A kereskedelmet érintő minőségirányítási és higiéniai előírások A fogyasztói érdekvédelem alapvető szabályai, a fogyasztói reklamáció intézésének szabályai Hatósági ellenőrzésekre vonatkozó előírások Az üzletek működésére vonatkozó biztonsági és vagyonvédelmi előírások Rendkívüli események fajtái A pénzforgalom lebonyolításának módjai, szabályai A pénzkezelésre vonatkozó szabályok A pénztáros feladatai A pénztárgépek használatának szabályai A számlázás, nyugtaadás szabályai Pénzforgalmi nyilvántartások A bizonylatok fajtái A kereskedelemben alkalmazott bizonylatok kitöltésére vonatkozó szabályok Áruforgalmi nyilvántartások, készletnyilvántartó programok SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai számítógépes szoftverek használata Elemi számolási készség Elektronikus és számítógépes pénztárgépek használata Szakmai szöveg hallás utáni megértése, szakmai nyelvű beszédkészség 62

x x

x

x x x x x x x x x x

x x x

x x

x x

x x x

x

x

x

x x x

x

x x x x x x x x x x x x

x

x

x x x x x

x x x

x x x x x x

x x x

x

x

x

x

x x x x

x x x x x x x

x x x x


SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat Pontosság Megbízhatóság

x x x

x x x

x x x

x x x x x x

x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Tömör fogalmazás készsége Konfliktusmegoldó készség

x x

x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyén való alkalmazása Körültekintés, elővigyázatosság 15.

x x

A működtetés szabályai tantárgy

x x x

x x x

x x x x x

x x x

128 óra

15.3. A tantárgy tanításának célja A működtetés szabályai tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók sajátítsák el a kereskedelmi egység működéséhez kapcsolódó részletes szabályokat. A tantárgy témakörei alapján a működési szabályok megismertetése a vonatkozó jogszabályi előírások, a pénzforgalmi előírások és a szabályos bizonylatkitöltés köré csoportosítva történik. A tanulók a papír alapú üzleti adminisztráció mellett megtanulják a modern információs és kommunikációs eszközök alkalmazhatóságának lehetőségeit is. 15.4. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 15.5.

Témakörök

13.évfolyamon

108 óra

15.5.4. Jogszabályok alkalmazása 29 óra A kereskedelmi egység nyitásával és működési rendjével kapcsolatos előírások. Üzletek nyitva tartására vonatkozó szabályok. A bolt nyitása, zárása. A kirakat szerepe és kialakításának szabályai. Reklámeszközök kihelyezésével kapcsolatos előírások, területfoglalás szabályai. A bolti környezet gondozása. Az üzleti tájékoztatók. A termékek forgalmazásával kapcsolatos szabályok. A fogyasztáshoz és a forgalomhoz kapcsolódó adók. Betétdíjas göngyölegek visszaváltásának szabályai. Mérőeszközök. Számla, nyugtaadási kötelezettség. A munkavállaló alkalmazásának jogi szabályozása. A munkaviszony alanyai, munkaviszony létesítésének szabályai. A belépő dolgozókkal kapcsolatos adminisztrációs feladatok. A munkaszerződés. A munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei. A munkavégzés szabályai. A munkaidő, pihenőidő szabályai. A munkarend kialakítása. 63


A jelenléti ív. A szabadságkiadás szabályai. A munka díjazása. A munkabért terhelő adók és járulékok. A kártérítési felelősség. A munkaszerződés módosítására vonatkozó szabályok. A munkaviszony megszüntetése, megszűnése. A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos feladatok. A munkaügyi jogvita intézésének módja. A munkaügyi ellenőrzés. Üzemi tanács. Kollektív szerződés. A vállalkozásokat érintő munka-, és balesetvédelmi előírások, azok alkalmazása. A munkavédelmi törvény célja és feladatai. A munkavédelem szabályozási rendszere. Munkavédelem, baleset és munkahelyi baleset fogalma. Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések fajtái. Egészségügyi alkalmassági vizsgálatok. A biztonságos munkavégzés feltételei. A munkáltató felelőssége. A munkavállaló kötelezettségei és jogai. A munkavédelmi oktatás. Belső szabályozás, utasítási kötelezettség, tájékoztatás. Munkaruha, védőruha, formaruha. Védőeszközök fajtái, használatuk szabályai. Kézi és gépi anyagmozgatás munka és balesetvédelmi előírásai. Közlekedő utakra vonatkozó előírások. Balesetek jelentése, dokumentálása. Munkavédelemmel kapcsolatos ellenőrzések. A kereskedelemben használatos eszközök kezelésével kapcsolatos előírások. A kereskedelmi egységekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok. Tűz- és égésvédelmi alapfogalmak. A tűzvédelmi törvény. Tűzmegelőzési feladatok. Tűzvédelmi szabályzat. Tűzriadó terv. Tűzvédelmi oktatás. Tűzveszélyességi osztályok. Tűzállósági fokozatok. A kereskedelmi egységekben alkalmazható tűzoltási módok, oltóanyagok. A tűzoltó készülékek és az elhelyezésükre vonatkozó előírások. A tűzoltó készülékek feliratai, jelölései, használatuk szabályai, a tűzoltó készülékek vizsgálata. A tűz jelzése, oltása. Tűzoltási út, kiürítési útvonal. Környezetvédelmi előírások és azok alkalmazása. A környezetvédelem jelentősége. A kereskedelem és a környezetvédelem kapcsolata. Környezeti ártalmak, (környezetszennyezés, környezetterhelés). A környezetvédelem módszerei és területei. A környezetvédelem szervezete.

64


Környezetszabályozási módok. Támogatások, bírságok. Környezettudatos vállalkozás jellemzői. Környezettudatos vásárlás. Hulladékkezelési szabályok. A környezetvédelem szabályozása, ellenőrzése, szankciói. A környezetvédelem és a csomagolóanyagok kapcsolata. A csomagolás célja. A termék védelme. A környezet védelme. A csomagolóanyagok megítélése környezetvédelmi szempontból. A csomagolóanyagokon megjeleníthető címkék (veszélyes áruk, környezetbarát termékek). A kereskedelmet érintő minőségirányítás. A kereskedelmi egység minőségpolitikája. Minőségirányítás a kereskedelemben. Minőségbiztosítási rendszerek tanúsítása. Egészségre ártalmas anyagok fajtái, jellemzői. A kereskedelmi tevékenység veszélyelemzése, és az ebből fakadó gyakorlati teendők. Hatósági ellenőrzés menete, dokumentációja. A fogyasztói érdekvédelem. A fogyasztói érdekvédelem jogi szabályozása. A fogyasztóvédelem intézményrendszere. Fogyasztói érdekvédelem feladatai. A fogyasztói jogorvoslat. A minőségvédelem jogi eszközei. A fogyasztóvédelem és a reklám. A fogyasztóvédelem és a versenyjog. Ellenőrzést végző szervek tevékenysége. Az áruk forgalmazásának jogszabályi feltételei. Kötelező vásárlói tájékoztatók. Fogyasztói árak feltüntetésének szabályai. Szavatosság, jótállás, vásárlók könyve. Vásárlói kifogások intézése. A hatósági ellenőrzés módja, hatóságok határozatai. Ellenőrző hatóságok. A hatóságok ellenőrzéseinek módszere, határozatai, jogkövetkezmények. Az ellenőrzést végző személy kötelezettségei. Az ellenőrzött szerv képviselőjének jogai, kötelezettsége. Az ellenőrzés dokumentálása, következménye, szankciók, jogorvoslat. Biztonsági és vagyonvédelmi előírások alkalmazása. Az áru- és vagyonvédelem fontossága. Lopások és egyéb bűncselekmények. Bűncselekmények felismerése. Rendkívüli események kezelése. Rendkívüli esemény fogalma, kezelése. Áramkimaradás, gázszivárgás, csőtörés, mint kockázati tényezők. Hirtelen haláleset, rosszullét, baleset esetén teendő intézkedések. Elemi csapás esetén teendő intézkedések. Betörés esetén teendő intézkedések.

65


Kiürítési terv. Egyéb szervek bevonása értesítése. 15.5.5. Pénzforgalmi előírások betartása 35 óra A pénzforgalom szabályai. A készpénzforgalom szabályai (házi pénztár, árupénztár). Készpénzkímélő fizetési módok. Készpénzkímélő eszközök elfogadásuk, kezelésük szabályai. A bankszámlával kapcsolatos tudnivalók (nyitása-, fajtái-, a bankkártya rendszer, hitelkártya). Idegen valuta elfogadásának szabályai. Pénztár elszámolási feladatok. Pénztárgépek fajtái, szerepe a kereskedelemben. Pénztárgépekkel kapcsolatos előírások, követelmények. Az ellenérték elszámolásának technikája. A pénztáros feladatai. Az áru és vagyonvédelem szerepe a pénztárak működése közben. Nyugta-, számlaadási kötelezettség. Pénztáros elszámoltatására vonatkozó szabályok. A pénztáros és a vevő kapcsolatában viselkedési szabályok. 15.5.6. Bizonylatkitöltés 44 óra Bizonylatkezelés a kereskedelmi egységekben. Bizonylat fogalma. Bizonylati elv, bizonylati rend, bizonylati fegyelem. Bizonylatok csoportosítása: Készítési helyük szerint (külső bizonylatok, belső bizonylatok). Rendeltetési helyük szerint (elsődleges, másodlagos, összesítő bizonylatok). Bizonylatkezelés általános szabályai. Szigorú számadású kötelezettség alá vont bizonylatok. Szigorú számadású nyomtatványok beszerzése, nyilvántartása. A bizonylatok kiállításával kapcsolatos szabályok (alaki és tartalmi kellékei). A bizonylatok ellenőrzése (alaki, számszaki, tartalmi). A bizonylatok javításának szabályai, A bizonylatok megőrzése, A kereskedelmi egységekben használatos bizonylatok, Áruforgalom bizonylatai, Árumegrendelés bizonylata (megrendelés kézi/vagy gépi), Árubeszerzés szállítótól (Készpénzfizetési számla, Számla, Szállítólevél), Mezőgazdasági termékfelvásárlás bizonylata (Felvásárlási jegy), „Boltközi” áruátadás/átvétel (Szállítólevél), Visszáruzás bizonylata (Visszáru bizonylatok), Jótállási jegy, Pénzforgalom bizonylatai, Értékesítés bizonylatai (Nyugta, Pénztári nyugta, Készpénzfizetési számla, Számla, Árucsere utalvány,), Pénztáros elszámolásának bizonylatai (Pénztárjelentés, Pénztárelszámolás, Pénztárzárás kézi/gépi, Kiadási-, bevételi pénztárbizonylat, Üvegvisszaváltó jegy, Címletjegyzék. Készpénzfeladási utalvány, Átutalási megbízás). Készletnyilvántartás bizonylatai. Készlet megállapítás bizonylata (Áruforgalmi jelentés kézzel/géppel).

66


Leltározás bizonylatai (Leltárfelvételi ív árváltozáshoz, Leltárfelvételi jegy, Leltárfelvételi ív). Jegyzőkönyvek. Jegyzőkönyv mennyiségi, minőségi kifogásról (szállítói). Jegyzőkönyv vásárlói minőségi kifogás elintézéséről. Jegyzőkönyv pénztár többlet vagy hiány esetén. Leltározási jegyzőkönyv. Vagyonvédelemhez kapcsolódó bizonylat (Árueltulajdonítási jegyzőkönyv). Selejtezési jegyzőkönyv. Készlet mintavételi jegyzőkönyv és átminősítési jegyzőkönyv. 14. évfolyamon ismétlés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés

16.

20 óra 4 óra 8 óra 8 óra

16.3.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

16.4.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák

16.4.4. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Sorszá Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. m módszer neve csopor pont lebontása, egyéni osztály t pontosítása) 1.1 magyarázat x 1.2. elbeszélés x 1.3. kiselőadás x 1.4. megbeszélés x 1.5. vita x 1.6. szemléltetés x 1.7. projekt x 1.8. kooperatív tanulás x 1.9. szimuláció x 1.10. szerepjáték x 1.11. házi feladat x -

1.

Információ feldolgozó tevékenységek 67


Egyéni



1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

16.5. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” 17.

A működtetés szabályai gyakorlat tantárgy

64 óra

17.3. A tantárgy tanításának célja A működtetés szabályai tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az elméleti működési szabályok elsajátítását követően ismerjék meg a munkavállaláshoz kapcsolódó szerződéseket, dokumentumokat, tanulják meg az elektronikus pénztárgép működését, és töltsenek ki a kereskedelemben használatos bizonylatokat. 17.4. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

68


17.5. Témakörök 13. évfolyam 36 óra 17.5.4. Jogszabályok alkalmazása 10 óra Munkaszerződés minta készítése, különös tekintettel a minimálisan kötelező tartalmi elemekre. Munkaviszony megszűnésére vonatkozó dokumentum készítése. Munkaviszony megszűnésekor a munkavállalónak kötelezően kiadandó dokumentumok tartalmának értelmezése. 17.5.5. Pénzforgalmi előírások betartása 13 óra Elektronikus pénztárgép üzemeltetése. Pénztárgép, Pénztárrendszer, Pénztárterminál (POS rendszer). Pénztárgép üzembe helyezése. Pénztárgép bekapcsolása. A pénztárszalag cseréjének elvégzése. Billentyűzet értelmezése. Gyűjtő regiszterek (Áfa szerint, szállító szerint, árucsoportok szerint). Dohányáruk regisztere. Bejelentkezés (nyitóösszeg jóváhagyása vagy a váltópénz bevitele). Értékesítés. Egytételes eladás. Többtételes eladás. Törtrészes árucikk értékesítés. Részösszegző feladata. Törlés. Azonnali sztornó (utolsó árucikk azonnali sztornózása). Utólagos sztornó (korábban bevitt tétel nyitott nyugtán belül utólagos sztornózása). Százalékszámítás (engedmény adása, felár számolása). Megszakítás (a folyamatban lévő tranzakció leállítása). Szorzás. Engedményadás. Fizetés utalvánnyal. Fizetés bankkártyával. Göngyöleg visszaváltás. Fölözés. Pénztárzárás. 17.5.6. Bizonylatkitöltés 13 óra Áruforgalom bizonylatai. Árumegrendelés kézzel és/vagy géppel. Áruátvétel bizonylat nélkül („Vak áruátvétel”). Szállítólevél (tartalma, bizonylat kitöltése, kézzel és/vagy géppel). Visszáru jóváírás bizonylat, visszáru számla (tartalma, kitöltése). Jótállási jegy kitöltése. Mezőgazdasági termékfelvásárlás bizonylata – Felvásárlási jegy (tartalma, kitöltése). Pénzforgalom bizonylatai. Készpénzfizetési számla (tartalma, bizonylat kitöltése, kézzel és/vagy géppel). Számla (tartalma, bizonylat kitöltése, kézzel és/vagy géppel). Nyugta (tartalma, kitöltése). Árucsere utalvány (tartalma, kitöltése). Üvegvisszaváltó jegy (tartalma, kitöltése). Kiadási-, bevételi pénztárbizonylat (tartalma, kitöltése).

69


Pénztárjelentés, Pénztárelszámolás (tartalma, készítése). Pénztárzárás (kézzel és/vagy géppel). Címletjegyzék készítése. Készpénzfeladási utalvány. Átutalási megbízás. Készletnyilvántartás bizonylatai. Jegyzőkönyv mennyiségi, minőségi kifogásról (szállítói). Jegyzőkönyv vásárlói minőségi kifogás elintézéséről. Jegyzőkönyv pénztár többlet vagy hiány esetén. Leltározási jegyzőkönyv. Vagyonvédelemhez kapcsolódó bizonylat (Árueltulajdonítási jegyzőkönyv). Selejtezési jegyzőkönyv. Készlet mintavételi jegyzőkönyv és átminősítési jegyzőkönyv. 14.évfolyamon

28 óra

17.5.4. Jogszabályok alkalmazása 10 óra Munkaköri leírás értelmezése. Jelenléti ív készítése. Árjelző táblák, vonalkódok készítése. 17.5.5. Pénzforgalmi előírások betartása 9 óra Fizetési módok (készpénzzel, utalvánnyal, valutával, bankkártyával, vegyesen). Egyszerűsített (készpénzes) számla készítése. Jelentések (X jelentés - napközben, Z jelentés - zárás). Nyugta- vagy számlakészítés. 17.5.5. Bizonylatkitöltés 9 óra Bizonylatok összesítése az Áruforgalmi jelentésen (kézzel és/vagy géppel). Készletszámítás az Áruforgalmi jelentésen (kézzel és/vagy géppel). Árváltozási leltárív (tartalma, kitöltése, árcsökkenés/növekedés). Leltár felvétel (Leltárfelvételi jegy, Leltárfelvételi ív). Leltáreredmény megállapítása. Jegyzőkönyvek gyakorlása 11.3. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely, taniroda vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet 11.4. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák

során

alkalmazott

sajátos

módszerek,

tanulói

11.4.4. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Sorszá Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. m módszer neve csopor pont lebontása, egyéni osztály t pontosítása) 1.1 Magyarázat x 1.2. Elbeszélés x 1.3. Kiselőadás x 1.4. Megbeszélés x -

70


1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

Vita Szemléltetés Projekt Kooperatív tanulás Szimuláció Szerepjáték Házi feladat

x

-

x x x x x x

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai

71


Egyéni


x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3.

munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték Gyakorlati munkavégzés körében Árutermelő szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x x

-

x

-

x

x

-

x

-

x

-

x

-


FELADATOK Előkészíti, lebonyolítja az áruk mennyiségi és minőségi átvételét Szakszerűen előkészíti, értékesítésre

72

x

x

x

x

x

x

x

x

Értékesítés idegen nyelven II.


Élelmiszer- és vegyi áruk ismerete és forgalmazása Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása Műszaki áruk ismerete és forgalmazása Élelmiszer- és vegyi áruk ismerete és forgalmazása Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása Műszaki áruk ismerete és forgalmazása Értékesítés idegen nyelven I.

A 10031-12 azonosító számú, A főbb árucsoportok forgalmazása megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 10031-12 azonosító számú, A főbb árucsoportok forgalmazása megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Értékesítés Áruismeret és Értékesítési gyakorlat idegen forgalmazás nyelven


kihelyezi és bemutatja az árukat Bemutatja a műszaki áruk használatát és kezelését, meggyőződik üzemképességükről Ügyel az aktuális fogyasztói árak feltüntetésére Elkészíti vagy elkészítteti a dekorációt Pontosan vezeti a minőségbiztosítási rendszer működtetéséhez előírt nyilvántartásokat Szakszerűen elhelyezi az áruvédelmi eszközöket az árukon Kezeli a vásárlói adatbázist, előjegyzést vesz fel Kitölti a jótállási jegyet, megszervezi a garanciális javításokat Szakszerűen, az előírásoknak megfelelően intézi a reklamációkat Figyelemmel kíséri a vásárlók könyvét, megteszi a megfelelő intézkedéseket Tájékoztatást ad a kapcsolódó szolgáltatásokról, igény és lehetőség szerint megszervezi azokat Szakszerű használati, kezelési tanácsokkal látja el a vásárlót Tájékoztatja a vásárlót igény szerint az élelmiszerek jellemzőiről, a korszerű x x táplálkozást biztosító élelmiszerekről Tájékoztatja a vásárlót igény szerint a környezetkímélő és veszélyes vegyi x x árukról Betartja az élelmiszerek és vegyi áruk tárolására, értékesítésére vonatkozó x speciális előírásokat, szabályokat Ellenőrzi a fogyaszthatósági, minőség megőrzési időket és szelektál Ellenőrzi a jövedéki termékek épségét és a korlátozás betartását Ellenőrzi, biztonsággal üzemelteti az élelmiszerek és vegyi áruk értékesítése során használt gépeket, eszközöket és gondoskodik megfelelő higiéniai állapotukról Árut és kiegészítő termékeket ajánl a vásárló igényeinek megfelelően az árukészletből/katalógusból SZAKMAI ISMERETEK A bútorok csoportosítása, jellemzői, x minőségi követelményei 73

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x

x

x

x


A bútorok használatára, ápolására, x kezelésére vonatkozó előírások A lakástextíliák csoportosítása, x jellemzői, minőségi követelményei A lakástextíliák kapcsolódó x tájékoztató címkék tartalma A lakástextíliák használatára, x kezelésére vonatkozó előírások Az élelmiszerek csoportosítása, x jellemzői, minőségi követelményei Hazai termékek és hungaricumok x Az élelmiszerek szállítására, átvételére, tárolására vonatkozó x követelmények Az élelmiszerek értékesítésének x előkészítési feladatai Az élelmiszerek eladótérben történő elhelyezésének, bemutatásának x szabályai Az élelmiszerekhez kapcsolódó kísérő okmányok, tájékoztató címkék x tartalma Korszerű táplálkozást biztosító x élelmiszerek használata A vegyi áruk csoportosítása, jellemzői, x minőségi követelménye A vegyi áruk szállítására, átvételére, x tárolására vonatkozó követelmények A ruházati áruk csoportosítása, x jellemzői, minőségi követelményei A ruházati termékek jellemzőiről való x vevői tájékoztatás A ruházati termékekhez kapcsolódó x címkék, tájékoztatók tartalma A műszaki áruk, csoportosítása, x jellemzői, minőségi követelményei A műszaki áruk jellemzőiről való x vásárlói tájékoztatás A műszaki árukhoz kapcsolódó x okmányok tartalma A műszaki áruk szállítására, átvételére, x tárolására vonatkozó követelmények A műszaki áruk eladótérben történő elhelyezésének, bemutatásának szabályai Előírásoknak megfelelő reklamációs x Ügyintézés SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai szoftverek használata x x x x

74

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x x x x x

x

x x

x


Szakmai kommunikációs készség x x x x x Idegen nyelvű hallott szöveg megértése Idegen nyelvű beszédkészség Tárgyalókészség x x x x x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önállóság x x x x x Pontosság x x x x x Fejlődőképesség, önfejlesztés x x x x x TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség x x x x x Segítőkészség x x x x x Meggyőző készség x x x x x MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása x x x x x Helyzetfelismerés x x x x x 12.

Áruismeret és forgalmazás tantárgy óra

x

x

x

x

x

x

x x x

x

x

x

x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x

x x

x x

x x

x x

272

12.3. A tantárgy tanításának célja Az áruismeret és forgalmazás tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók részletesen megismerjék az élelmiszer- és vegyi árukra, a ruházati árukra, a bútor- és lakástextil árukra és a műszaki árukra vonatkozó szakáruismereti tartalmakat. 12.4. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 13. évfolyam 13.3. Témakörök 13.3.4. Élelmiszer- és vegyi áruk ismerete és forgalmazása 74 óra Az élelmiszer áruismeret alapjai. Az élelmiszerek fogalma, jellemzői, forgalmazásuk feltétele. Az élelmiszereket felépítő anyagok: a víz, az alaptápanyagok, a védőtápanyagok, adalékanyagok. Az élelmiszer-fogyasztás jellemzői: korszerű élelmiszerek, hungarikumok, táplálkozási irányzatok, különleges táplálkozási célú élelmiszerek (gyermek, diétás, reform, stb.). A mikroorganizmusok jelentősége, az élelmiszerek szennyezettsége - fertőzés, mérgezés. Az élelmiszerek tartósítása. Az élelmiszerek romlása, élvezeti, biológiai és a tápértékének csökkenése A tartósítás jelentősége, eljárásai. Malomipari termékek. A gabonafélék jellemzése és fajtái. A gabonaszem összetétele és táplálkozástani jelentősége. A gabonafélék feldolgozása. Őrlemények, hántolt termékek, egyéb eljárással készült termékek. Sütő- és tésztaipari termékek. Kenyér.

75


Kenyér készítése, minősége. Kenyér fajtái. Sütőipari fehértermékek. Szárított tészták. Szárított tészták jellemzése, minősége. Cukor és édesipari termékek. Cukor. Méz. Mesterséges édesítőszerek. Édesipari termékek. Az édesítőszerek fogalma, jelentősége. A méz és a cukor fajtái, kereskedelmi választéka. A cukorkák, kakaó és csokoládéáruk. Nugátok és nugátszerű készítmények. Édesipari lisztes áruk. Diabetikus édességek. Gyümölcsök. Gyümölcsök összetétele és táplálkozástani jelentősége. Hazai gyümölcsök. Almatermésű gyümölcsök. Csonthéjas termésű gyümölcsök. Bogyótermésű gyümölcsök. Kabaktermésű gyümölcsök. Száraztermésű gyümölcsök. Déli gyümölcsök. Friss és szárított déli gyümölcsök. Zöldségfélék és gombák. A zöldségfélék összetétele és táplálkozástani jelentősége. A zöldségfélék csoportosítása. Burgonyafélék. Káposztafélék. Gyökérgumósok. Kabakosok. Hagymafélék. Hüvelyesek. Levélzöldségek. Évelőzöldségek. Gombák. A zöldségfélék és a gombák tartósításának termékei. A tej és feldolgozásának termékei. A tej összetétele és táplálkozástani jelentősége. Fogyasztási tejek. Tartósított termékek. Ízesített, savanyított, dúsított zsírtartalmú tejkészítmények. Tejtermékek. Vaj, túró, sajt. A hús és feldolgozásának termékei. A hús minősége. A hús romlása. A húst szolgáltató állatok húsának jellemzése. Nagy vágóállatok.

76


Baromfifélék. Vadon élő állatok. Halak és egyéb hidegvérű állatok. A húsfeldolgozó-ipar termékei. Töltelékes készítmények. Darabos készítmények. Dobozos készítmények. A baromfifeldolgozó-ipar termékei. Vágott baromfi. Egyéb baromfitermékek. A halfeldolgozó-ipar termékei. Teljes és félkonzervek. Zsiradékok és a tojás. A zsiradékok összetétele és táplálkozástani jelentősége. Állati és növényi zsiradékok. A tojás szerkezete és összetétele. A tojás minősége és forgalmazása. Alkoholmentes italok. A víz élettani hatása, fontossága, összetevői. Az ivóvíz és a természetes ásványvíz. A palackozott ivóvíz, ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és a szikvíz. Az ásványvíz fogalma, csoportosítása és a gyógyvizek. Gyümölcs és zöldséglevek gyártása, csoportjai. Üdítőitalok, sűrítmények, gyümölcsszörpök és levek. Diétás italok. Az alkoholmentes italok palackozása. Az alkoholtartalmú italok. A bor készítése, kezelése, forgalmazása. A bor minősége. A bor kémiai összetétele. A bor érzékszervi tulajdonságai. A bor rendellenes elváltozásai. A borok főbb típusai. A természetes borok. Likőrborok. Szénsavas borok. Magyarország borvidékei. A bor helye az étrendben. A sörgyártás nyersanyagi. A sör készítése, forgalmazása. A sör minősége. A sör kémiai összetétele. A sör érzékszervi tulajdonságai. A sör rendellenes elváltozásai. A sörök főbb típusai. Szeszesital-ipari készítmények. Pálinkák. Likőrök. Kevert italok. Külföldi szeszesital-ipari készítmények. Koffeintartalmú élvezeti szerek.

77


A kávé. A kávé jellemzése, feldolgozása, minősége. Kávéitalok, kávékivonatok, kávépótló szerek. A tea. A tea jellemzése, feldolgozása, minősége. Pótteák, gyógyteák. Fűszerek és ízesítőszerek. A fűszerek jellemzése, minősége, forgalmazása, csoportosítása. Gyökerek, gyökértörzsek. Héjrészek. Levelek. Virágok, virágrészek. Magvak. Termések. Hazai fűszerkülönlegességek. Fűszerkeverékek. Ízesítőszerek. Ecet, só, összetett ételízesítő készítmények. Dohányáruk. A dohány fogalma, jelentősége, élettani hatása. A hazánkban termesztett dohányfajták és összetételük. A dohányipari termékek fajtái, minősítésük, forgalomba hozatali előírások. Vegyi áruk. A vegyi áruk csomagolása, átvétele, tárolása. A címkén található jelölések jelképek, veszélyes anyagok, környezetkímélő, környezetbarát jelek, a csomagolóanyagok jelölése. Háztartási tisztító és ápolószerek fajtái. Mosószerek. Mosogatószerek. Súrolószerek. Padlóápolók. Kárpit és szőnyegtisztítók. Tűzhelytisztítók, zsíroldók. Légtisztítók, levegőfertőtlenítő. Szabad forgalmú irtószerek. Testápolók és személyes higiéniát szolgáló szerek. Arcápolók, díszítőkozmetikumok. Babaápolási szerek. Norinbergi áruk. Testgondozási cikkek. Gyermekgondozási cikkek. Egészségügyi cikkek. Háztartási és egyéb cikkek. 13.3.5.

Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Az öltözködés szerepe, jelentősége a mindennapokban. Öltözködési stílusok. Testalkattípusok, mérettáblázatok. A divat fogalma, jellemzői. Világmárkák, védjegyek. A ruhaipar legfontosabb alapanyagainak jellemző tulajdonságai.

78

74 óra


14.3.4.

Viselési tulajdonságai. Készterméken való jelölésük, márkanevek, felhasználási területek. Természetes eredetű szálasanyagok. Mesterséges eredetű szálasanyagok. Kevert szálasanyagok. Terjedelmesített szálasanyagok. Különleges textilanyagok. Valódi bőrök. Műbőrök. Valódi szőrmék. Műszőrmék. A szálasanyagok textilipari feldolgozási műveleteinek lényege, fonás, szövés, kötés,hurkolás, egyéb lapképzési eljárások. A textilkikészítés lényege, a leggyakrabban alkalmazott műveletek, szerepük a késztermék minőségében. A méteráruk csoportosítása alapanyag, előállítási mód, a felhasználás jellege szerint. Szövetek, pamut, pamuttípusú anyagok. Len, len típusú anyagok. Selyem, műselyem. Gyapjú, gyapjútípusú anyagok. Kötött,- hurkolt anyagok. Egyéb lapképzési eljárással készült anyagok. Rövidáruk csoportosítása, szerepük az öltözködésben. A legfontosabb puha és kemény rövidáruk, jellemzőik, felhasználásuk. A konfekcióipari áruk csoportosítása, jellemzőik, fajtái, fazonok, alapanyagaik, méretezés. Női, férfi, gyermek alsóruházati konfekció áruk. Felsőruházati konfekció áruk. Felsőruházati kötöttáruk. Sportruházati áruk. Csecsemő ruházat, babakelengye. A divatáruk csoportosítása, jellemzőik, fajtái, alapanyagaik, méretezés. Öltözék-kiegészítők. Bőrdíszmű- és bőröndös áruk. Harisnyák, harisnyanadrágok, zoknik. A strandruházati áruk csoportosítási szempontjai, alapanyagaik, méretezés. Kiegészítő strandruházati áruk. A lábbelik csoportosítása idényjelleg, felhasználás, fazon, alapanyag szerint. Méretezés. 14. évfolyamon 132 óra Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása 66 óra A lakások funkciói, főbb jellemzői. A lakások fejlődése. A lakberendezés elemei, lakberendezési stílusok. Bútorstílusok. A bútorgyártás anyagai. A legismertebb faanyagok, a faipari választéka. Lemezipari termékek, fahelyettesítő anyagok, bútoripari fémek, fém alkatrészek. Mozgó alkatrészek, bútoripari műanyagok, egyéb anyagok. A bútorok csoportosítása, az egyes csoportok jellemzése fajták, típus, felhasználási cél, alapanyag szerint.

79


Méret, kereskedelmi- és minőség jellemzők szerint. Lakásbútorok. Szekrénybútorok. Ülő-, fekvőbútorok, matracok, ágybetétek. Asztalok. Gyerekbútorok. Kiegészítő bútorok, előszoba bútorok. Középületek bútorai. Irodai, oktatási bútorok. Szállodai, vendéglátóipari bútorok. Egészségügyi bútorok. Kerti bútorok. A lakástextíliák csoportosítása, szerepük a lakás berendezésében. A szőnyegek funkciója, alapanyagai, csoportosításuk szempontjai, fajtái. Kézi szőnyegek. Gépi szőnyegek. Darabonként forgalomba kerülő szőnyegek (méretek). Méterben forgalomba kerülő szőnyegek. A szőnyegek használati, kezelési útmutatója, tisztítószerei. A szőnyegek tárolásának szabályai. A függönyök funkciója, alapanyagai, csoportosításuk szempontjai, fajtái. Fényáteresztő függönyök. Másodfüggönyök. Darabonként forgalomba kerülő függönyök (méretek). Méterben forgalomba kerülő függönyök. A függönyök felerősítési módjai, kellékei, ráncolás. A függönyök használati, kezelési útmutatója, tisztítószerei. A bútorszövetek fogalma, funkciója, alapanyagai, csoportosításuk szempontjai, a legismertebb bútorszövetek, kereskedelmi, minőségi jellemzők. A bútorszövetek használati, kezelési útmutatója, tisztítószerei. A háztartási textíliák fogalma, alapanyagai, csoportosításuk szempontjai. Ágytextíliák. Takarók. Dunnák. Paplanok. Párnák. Egyéb háztartási textíliák. Asztali textíliák. Konyharuhák. Egyéb darabáruk, dísztárgyak: szőttesek, csipkék, stb. A háztartási textíliák használati, kezelési útmutatója, tisztítószerei. 14.3.5.

Műszaki áruk ismerete és forgalmazása Energiahordozók. Elektromos alapismeretek. Energiaosztályok. Kötőelemek, kéziszerszámok, ipari tömegcikkek. Csavarok. Zárak. Villamos szerelési anyagok. Vezetékek, kábelezési segédanyagok.

80

66 óra


Biztosítékok és tartozékaik. Csatlakozók, aljzatok, villák, foglalatok. Fényforrások. Elektromos és nem elektromos sütő- és főzőkészülékek. Gáztűzhelyek. Elektromos tűzhelyek. Kombinált tűzhelyek. Beépíthető tűzhelyek. Főzőlapok. Grill,- kontakt olajsütők. Mikrohullámú sütők. Kenyérsütők. Légkeveréses edények. Fűtő- és vízmelegítő készülékek. Fűtőbetétek. Hőfokszabályozók. Gázkonvektorok. Gázkazánok. Elektromos fűtőkészülékek. Hősugárzók. Hőkandallók. Ventillátoros hőkandallók. Olajradiátorok. Hőtárolós kályhák. Vízmelegítő készülékek. Gáz vízmelegítők. Elektromos vízmelegítők. Konyhai kisgépek és készülékek. Kávéőrlők. Turmixgépek, botmixerek. Pépesítők. Szeletelők, elektromos kések. Gyümölcscentrifugák. Elektromos húsdarálók. Robotgépek. Kávéfőzők. Kenyérpirítók. Konyhai légtisztítók. Mérlegek. Egyéb elektromos készülékek. Vasalók. Gyógyászati elektromos kisgépek. Klímaberendezések. Elektromos háztartási nagygépek. Hűtőgépek, fagyasztógépek. Mosógépek. Szárítógépek. Mosó-szárító gépek. Mosogatógépek. Takarítógépek. Porszívók.

81


Szőnyeg,- kárpittisztító gépek Híradástechnikai készülékek. Mikrofonok. Hangszórók, hangdobozok. Digitális hangrendszerek. Erősítők. Rádió,- és vevőkészülékek. CD lejátszók, DVD, Blu-ray, média lejátszó. Televízió készülékek. Videókamerák. Digitális fényképezőgépek. Digitális fotókeret. Szórakoztató elektronika, játék. Autórádiók. X-box. Play Station. Wii. Mobiltelefonok, tartozékok. Számítástechnikai termékek. 14.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 14.5. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák

során

alkalmazott

sajátos

módszerek,

tanulói

14.5.4. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Sorszá Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. m módszer neve csopor pont lebontása, egyéni osztály t pontosítása) 1.1 magyarázat x 1.2. elbeszélés x 1.3. kiselőadás x 1.4. megbeszélés x 1.5. vita x 1.6. szemléltetés x 1.7. projekt x 1.8. kooperatív tanulás x 1.9. szimuláció x 1.10. szerepjáték x 1.11. házi feladat x 14.5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység Alkalmazandó Sorszervezési kerete eszközök és Tanulói tevékenységforma szám (differenciálási felszerelések módok) (SZVK 6. pont

82

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.


Egyéni


x

lebontása, pontosítása)

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-


15.

Értékesítési gyakorlat tantárgy 224 óra

15.3. A tantárgy tanításának célja

83


Az értékesítési gyakorlat célja, hogy a tanulók az elméleti áruismereti tudásukra építve legyenek képesek a kereskedelmi egységben az áruk forgalmazásához kapcsolódó feladatok magas szintű elvégzésére és az áruk szakszerű értékesítésére. Gyakorolják a vásárlókhoz kötődő adminisztrációs teendőket és a reklamációk kezelését. Az eladótérben a vásárlóval folytatott kommunikáció során tudják szakszerűen jellemezni az adott terméket, és információk nyújtásával segítsék az eladást. 15.4. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 15.5.

Témakörök 13. évfolyamon

140 óra

15.5.4. Élelmiszer- és vegyi áruk ismerete és forgalmazása 70 óra A kereskedelmi egységekben alkalmazott gépek, eszközök fajtái, szerepük, használatukra vonatkozó előírások megismerése, kezelésük, alkalmazásuk az áruforgalmi folyamatban (hűtőberendezések, mérlegek, szeletelő-, aprító- és csomagológépek, árazást és készletnyilvántartást segítő gépek, eszközök, vagyonvédelmi eszközök és berendezések). Rendelés leadása. Áruátvétel gyakorlása. Szavatosság ellenőrzése. Szakszerű tárolás gyakorlása. Árazás, árazó eszközök használata. Feliratok, akciós táblák készítése. Árurendezés, polcfeltöltés, csoportosítás. Vásárlók figyelmének felhívása. Reklamációk intézése. Élelmiszerek vegyi áruk vásárlói tájékoztatójának, címkéinek értelmezése. Felvágottak sajtok szeletelése, mérése. Akciós áruk kihelyezése. Zöldség-gyümölcs válogatása. Reklamációs ügyintézés. 15.5.5. Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Címkézés, címkéző eszközök használata. Árazás, árazó eszközök használata. Díszcsomagolás készítése. Vásárlói csomagolás készítése. Kirakatrendezés, dekorációkészítés. Felíratok, akciós táblák készítése. Alapanyagok felismerésének gyakorlása. Hajtogatás. Szakszerű vágás. Darabolás. Címkék értelmezése. Áru elhelyezés eladótérben, kirakatban. Kicsomagolás. Vállfázás. Visszacsomagolás. Áruvédelmi eszközök felhelyezése, levétele.

84

70 óra


Reklamációs ügyintézés. 14.évfolyamon 15.5.6. Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása Címkézés, címkéző eszközök használata. Árazás, árazó eszközök használata. Díszcsomag készítése. Vásárlói csomagkészítés. Kirakatrendezés, dekorációkészítés. Felíratok, akciós táblák készítése. Alapanyagok felismerésének gyakorlása. Esztétikus áru elrendezés. Vásárlók figyelmének felhívása. Előjegyzés. Jótállási jegy kitöltése. Reklamációk, garanciális javítások intézése. Bútorok vásárlói tájékoztatójának, címkéinek értelmezése. Bútor minőségi bizonyítvány és jótállási jegy meglétének ellenőrzése. Bútorszövetek, függönyök, egyéb háztartási textíliák hajtogatása, eladótérben, polcon, kirakatban. Szőnyegek kifüggesztése, feltekercselése. Lakástextíliák vásárlói tájékoztatójának, címkéinek értelmezése. Lakástextíliák ki,- és visszacsomagolása. Kiegészítő árucikkek kiválasztása. Függönyök ráncolása, mértéke. Szakszerű darabolás. Áruvédelmi eszközök felhelyezése, levétele. Reklamációs ügyintézés. 15.5.7. Műszaki áruk ismerete és forgalmazása Árazás, árazó eszközök használata. Címkézés, címkéző eszközök használata. Címkék szakszerű elhelyezése, értelmezése. Kísérő dokumentumok értelmezése. Mintadarabok, mintafal készítése. Összeszerelés, készülékek csatlakoztatása, kipróbálása. Akciós táblák, felíratok készítése. Vásárlói csomagkészítés. Árumozgató eszközök balesetmentes használata. Áruk emelésének, szállításának gyakorlása. Áruhitel feltételeinek ismertetése, intézése. Tájékoztatás kapcsolódó szolgáltatásokról. Házhoz szállítás megrendelése telefonon. Előjegyzés. Jótállási jegy kitöltése. Reklamációs ügyintézés.

132 óra 66 óra

elhelyezése

66 óra

15.6. A képzési javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet 15.7. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák

85


15.7.4. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Sorszá Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. m módszer neve csopor pont lebontása, egyéni osztály t pontosítása) 1.1 Magyarázat x 1.2. Elbeszélés x 1.3. Kiselőadás x 1.4. Megbeszélés x 1.5. Vita x 1.6. Szemléltetés x 1.7. Projekt x 1.8. Kooperatív tanulás x 1.9. Szimuláció x 1.10. Szerepjáték x 1.11. Házi feladat x -

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása


Egyéni


x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

86

x

-

x

-


Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték Gyakorlati munkavégzés körében Árutermelő szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3.

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

x

-

x

x

-

x

-

x

-

x

-

15.8. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 16.

Értékesítés idegen nyelven tantárgy 128 óra

16.3. A tantárgy tanításának célja Az értékesítés idegen nyelven tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók legyenek képesek üzleti környezetben a főbb árucsoportok forgalmazásához kapcsolódó, vásárlóval folytatott szaknyelvi kommunikációra. 16.4. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 16.5.

Témakörök

16.5.4. Értékesítés idegen nyelven I. 108 óra A vásárló köszöntése, elköszönés idegen nyelven. Vásárló általános tájékoztatását szolgáló párbeszédek: útbaigazítás, nyitvatartási idő, akciós ajánlatok, ajándékvásárlás, vételár, fizetési módok, bolti szituációk, stb. 87


Élelmiszerek megnevezése. Élelmiszerek csoportosítása. Élelmiszerek jellemzői. Az élelmiszerek kapcsolódó tájékoztató címkék elemzése. Szituációk az élelmiszerboltban. Mértékegységek, csomagolás. Termékek bemutatása. A korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerek. Sütőipari termékek értékesítése. Malomipari termékek eladása. Tejtermékek. Zöldségfélék, gyümölcsök. Alkoholmentes és alkoholtartalmú italok. Tésztaipari termékek, száraztészták fajtái, tésztaféleségek értékesítése. Fűszerek, édesítőszerek, élvezeti cikkek. Mélyhűtött- és konzerváruk eladása. Korszerű táplálkozás. Élelmiszerek értékesítése. Árubemutatók, kóstolók. Vegyi áruk megnevezése. Vegyi áruk csoportosítása. Vegyi áruk minőségi jellemzői. Vegyi áruk ajánlása. A vegyi árukhoz kapcsolódó használati útmutatók elemzése. Vegyi áruk szakszerű tárolása. Háztartási tisztító- és ápolószerek fajtái és értékesítése. Mosószerek. Szappan- és fürdőkészítmények ajánlása. Arc- és testápolószerek. Parfümök, kozmetikumok értékesítése. Dohányipari termékek. Festékek. Ruházati termékek megnevezése. Ruházati termékek csoportosítása. Ruházati termékek jellemzői. Ruházati termékek anyagának csoportosítása. Ruhaanyagok minőségi jellemzői. Ruházati termékek kezelési útmutatója. Ruházati termékekhez kapcsolódó címkék, tájékoztatók. Női felsőruházati termékek. Férfi felsőruházati termékek értékesítése. Sportruházati cikkek ajánlása. Lábbelik értékesítése. Alsóruházati cikkek eladása. Harisnyák, zoknik értékesítése. Strand- és fürdőruházati cikkek. Csecsemőruházati cikkek. Kötöttáru értékesítése. Divatáru értékesítése. Kiegészítő termékek. Divattermékek.

88


Ruházati termékek ajánlása. Kezelési útmutatók. Sportruházati termékek értékesítése. Ruházati termékek ajánlása katalógus alapján. Méret jelölés, használati,- kezelési útmutató értelmezése. 16.5.5. Értékesítés idegen nyelven II. 32 óra Bútor- lakástextil termékeken található tájékoztatók felhasználása az idegen nyelvű vásárlási szituációkban. Bútorok csoportosítása. Lakberendezési cikkek ajánlása. Bútorok értékesítése. Szőnyegek. Szőnyegek értékesítése. Ágytextíliák megnevezése. Ágytextíliák eladása. Függönyök. Függönyök eladása, mértékegységek. Bútorszövetek megnevezése. Bútorszövetek ajánlása. Méteráruk ajánlása. Háztartási textíliák. Lakberendezési tanácsadás. Tájékoztatása az igénybe vehető szolgáltatásokról. Lakástextíliák ajánlása. Lakástextíliák rendelése. Lakástextíliák értékesítése. Sütő- és főzőkészülékek ajánlása. Fűtő- és vízmelegítő készülékek ajánlása. Konyhai kisgépek és készülékek ajánlása. Egyéb elektromos készülékek ajánlása. Elektromos háztartási nagygépek ajánlása. Híradástechnikai készülékek ajánlása. Híradástechnikai készülékek, játékkonzolok ajánlása Mobiltelefonok, tartozékok, ajánlása. Számítástechnikai termékek ajánlása. A műszaki árukon található tájékoztatók. Mértékegységek, csomagolás módja. Vásárlói reklamációk elintézése. 16.6. A képzési javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 16.7. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák

során

alkalmazott

sajátos

módszerek,

tanulói

16.7.4. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete Sorszá Alkalmazott oktatási eszközök és m módszer neve felszerelések (SZVK 6. csopor egyéni osztály pont lebontása, t

89


1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

pontosítása) -

x x x x x x x x x x x

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

90


Egyéni


x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-


3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x

-

x

-

x x

-

16.8. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A 2014/15 tanévre a jelenleg 14. évfolyamos kereskedő tanulók szakmai programja kis változtatásokkal megegyezik a fent leírtakkal. Az eltérések a következők: IV. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati szakközépiskolai Szakképesítésspecifikus képzés szakképzés A óraszáma a óraszáma szakképzés közismeret Szakmai Tantárgyak, összes nélkül követelménytémakörök 2/14. óraszáma modul 2014/15 1/13. tanévre

11499-12 Foglalkoztatás II.


e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség

gy

ögy

e 16 4 3 2 2 1 4 32 10 10 8 4

91

gy



10032-12 Marketing

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)


Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs A marketing alapjai Marketing alapismeretek I. Marketingkommunikáció I. Marketing a gyakorlatban Marketing alapismeretek II. Marketingkommunikáció II. Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Az áruforgalom tervezése Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése Üzleti levelezés Vezetési ismeretek Vezetési alapismeretek I. Vezetési alapismeretek II. Üzleti tevékenység a gyakorlatban Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban I. Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban II. Áruforgalom Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalom gyakorlata Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata I.

64 10 10 22 22 58 29 29 22 11 11 288 128 160

32 16 16 144

64

80 112 48 64 96 32

92





Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata II. Vállalkozási ismeretek Vállalkozási alapismeretek A vállalkozás erőforrása és vagyona A vállalkozások személyi és tárgyi feltételei Vállalkozások gazdálkodása Az üzleti terv Vállalkozási ismeretek gyakorlat Vállalkozási alapismeretek A vállalkozás erőforrása és vagyona A vállalkozások személyi és tárgyi feltételei Vállalkozások gazdálkodása14 Az üzleti terv

64 16

6

5 5 32

10

10 12

A működtetés szabályai Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés A működtetés szabályai gyakorlat Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés Áruismeret és forgalmazás Élelmiszer- és vegyi áruk ismerete és forgalmazása Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása

54

93


Műszaki áruk ismerete és forgalmazása Értékesítési gyakorlat Élelmiszer- és vegyi áruk ismerete és forgalmazása Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása Műszaki áruk ismerete és forgalmazása Értékesítés idegen nyelven Értékesítés idegen nyelven I. Értékesítés idegen nyelven II.

54

50 50 32

32

Összesen Összesen

0

696 424 1152

Az éves és heti óraszámuk követve a kerettanterv előírásait ill. ajánlásait az alapján került kialakításra, hogy az összes óraszámból az előző évfolyamon már mennyit teljesítettek. Mivel korrigálni kellett az indulásukhoz képest, ezért tér el a következő évi 14. évfolyamos óra tervtől az óraszámuk.

94

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014

Recommend Documents