Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - Nyíregyházi Tankerület
Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola , Szakiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Krúdy Gy.u.32. Telefon: (42) 445-332 Fax: (42)447-545 E-mail:
[email protected] www.sipkay.hu
Pedagógiai Program 2014.
1
Tartalom Bevezetés ...................................................................................................................................................3 1. Az iskola nevelési programja ..............................................................................................................4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 4 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 7 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 9 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai ....................................................................... 9 1.3.2 Drogstratégiai program ............................................................................................ 13 1.3.3 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................... 16 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 17 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: .................................. 18 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: .............................................. 18 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: ................................... 20 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: .......................................... 20 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .......................................... 20 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 23 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................ 23 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program .......................... 26 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése .............. 27 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ..................................................................... 28 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .............................................. 30 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................ 31 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 33 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ............................................. 35 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: .............................................. 36 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ......................................................... 38 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ......................................... 43 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ........................................................................ 44 2. Az intézmény helyi tanterve ..............................................................................................................44 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ....................................................................... 44 2.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei........ 57 2.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 58 2.4 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái . 61 2.5 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ........... 62 2.6 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ....... 63 2.7 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................ 63 2.8 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ........... 67
2
Bevezetés "Én azok közül, akik a magyar ifjúságnak dolgát a tanulásban elősegítik a legkisebb vagyok, de szándékomra nézve, amellyel a cél elérésére törekszem nincs aki rajtam kifogjon." (Apáczai Csere János) Iskolánk szakmai fejlődése nagy utat tett meg az 1889-es dátumtól, amikor a Kereskedők és Gazdák köre először indított kereskedelmi tanfolyamot fiútanoncok részére városunkban. 1922-től az elődiskola neve Nyíregyházi Alsófokú Kereskedelmi Iskola, majd 1945-től Kereskedőképző Iskola. 1954-ben Kereskedelmi és Közétkeztetési Tanulóiskola néven találjuk meg a városi iskolák sorában. A középiskola a Közgazdasági Középiskolában működött, attól 1949 nyarán függetlenedett. 1975-ben költözött a 2 jogelőd egy fedél alá, jelenlegi helyünkre, s közös igazgatás alatt vált a középfokú kereskedelmi,- vendéglátóipari,- idegenforgalmi szakemberképzés bázisává. Iskolánk az elmúlt évek során alkalmazkodni akart és tudott a megváltozott gazdasági-társadalmi igényekhez, szerteágazó képzési formáihoz az igényeknek megfelelően biztosította a korszerű elméletigyakorlati oktatás feltételeit. Nem volt olyan korszerűsítési program a hazai szakképzésben, amelynek ne lettünk volna részesei. A pedagógiai feladatokat 72 fős tantestület látja el, pillérei a jól működő munkaközösségek. A tantestület jó hangulatú, igényes, az iskola, a város, a régió érdekében munkáját szívesen és nagy odaadással végzi. Ez a felkészültség, igényesség, a gyermek centrikus magatartás tükröződik vissza évek óta megyei- és országos versenyeredményeinkben, rangos helyezéseinkben, végzős tanulóink szép vizsga sikereiben, s abban, hogy továbbtanuló diákjaink felvételi aránya évről évre emelkedő tendenciát mutat. Dolgoztunk, s dolgozni akarunk! Megteremtettük az iskolánk értékeit, kiépítettük hagyományrendszerét, bel- és külföldi kapcsolatait. Helyet kértünk és kaptunk a város, a megye, az ország szakképző iskolái között. Büszkék vagyunk, hogy mi vagyunk 1989 óta a SIPKAY. Rangunk van, amit meg kell tartani, eredményeink szépek, ezeket még lehet és kell is tovább fényesíteni. Pedagógusaink, tanulóink lelkesedése adott ehhez! Mindkét fél tudja a feladatát, s akarja is tenni a dolgát a jövőben is az alábbi nemes gondolatok jegyében: "Ha az ember meg tudja mutatni a gyermekeknek, ami valaha őt boldoggá tette, s a gyermek ezt megértve a saját örömével tetézi azt - nos, ez a boldogság! Aki boldog, könnyen boldogít másokat." Pájer Attila igazgató 3
1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a NAT – ban és a kerettantervben rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre a követelményekre épülő differenciálás. Az iskola pedagógiai hitvallása: Iskolánkban a középpontban az egyes tanulók személyiségfejlesztése, képességeik kibontakoztatása, felkészítésük a társadalomba való beilleszkedésre és szakmai ismereteik megalapozása áll. A képzés során, de különösen az első két pedagógiai szakaszban különös figyelmet fordítunk az - önképzéssel továbbfejleszthető - általános műveltség megalapozására, a szakképzésben pedig modern, azonnal felhasználható ismereteket igyekszünk nyújtani. Közvetlen partnereink: szülők, tanulók, iskolánk dolgozói, a tanulók gyakorlati foglalkozását biztosító cégek, általános és felsőoktatási intézmények, és természetesen a fenntartó. Iskolánk nevelőtestületének hitvallása, üzenete tanulóifjúsága felé, melyet szeretne egy életre beléjük oltani, és amelyet növendékeink magukkal vihetnek az életbe az, hogy: Az iskola olyan kincsesbánya, amelyből minél több ismeretet, jó tanácsot, tudást gyűjtesz, annál gazdagabbá teheted magad az Életben. Olyan értékek birtokába juthatsz, melyeket senki, soha többé el nem vehet Tőled. Iskolánk a képességfejlesztésre és értékközvetítésre helyezi a fő hangsúlyt. Ennek érdekében alkalmassá kívánjuk tenni tanulóinkat arra, hogy ismereteik birtokában helyt tudjanak állni a személyes és a társadalmi életben. El kell sajátítaniuk az új ismeretek befogadásának képességét, azok gyakorlati alkalmazását, ezek megújítását, a változó világ igényeinek megfelelően. Iskolánk, mint szakképző iskola olyan értékeket kíván közvetíteni diákjai felé, mely kialakítja munkaszeretetét, munkakultúráját, mely alkalmassá teszi a korrekt, sikerorientált üzleti kapcsolatok kialakítására. Mindeközben közvetíteni kívánjuk azokat az általános emberi értékeket, mint a becsületesség, a tisztesség, megbízhatóság. Diákjaink olyan emberi értékek birtokába legyenek, amelyek a kulturált viselkedés alapjául szolgálnak. Ismerjék és ápolják szűkebb és tágabb környezetük nemzeti hagyományait, értékeit. Kiemelt és elsődleges célnak tekintjük a gyakorlatorientált tanítást, ezt követi a kreativitás fejlesztése és a társadalmi beilleszkedés elősegítése. Az ismeretek és tudományok tárházából főleg olyat tanítunk, amelyek újak és a gyakorlatban hasznosíthatóak. Elő kívánjuk segíteni a tanulók alkotó kedvének kibontakoztatását, szakmai és egyéb területen úgy, hogy a megszerzett ismeretet és tudást újszerűen, kreatív módon tudják alkalmazni. A gyakorlatorientált tanítás eredményeképpen alkalmassá kell válniuk arra, hogy sikeresen tudjanak beilleszkedni a mindennapi életbe és szükség esetén változtatni is képesek legyenek, elősegítve a társadalmi mobilizációt. 4
Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei - iskolánk nevelő – oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, - kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra, - alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, - alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének, - pedagógiánkban érvényesül a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk, - a nevelés két alapvető tényezője a pedagógus és a diák egyenrangú félként vesz részt a pedagógiai folyamatokban, közöttük aktív kölcsönhatás van, - a tanár vezető, irányító szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében, - a közösségek biztosítanak terepet a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakozásához, - alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munkavégzés érdekében, - a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt a konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére, - iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek tanításával, - az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal felkészítjük tanítványainkat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, - megfelelő feltételeket teremtünk a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez, - megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni pályaépítés és az egészséges életmód kialakításának készségét, - reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve szakmaválasztást, - a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük, - törekszünk a szolgáltató szakmákban dolgozóktól elvárható tulajdonságok kialakítására: kitartás, türelem, munkafegyelem, megbízhatóság, tolerancia, kreativitás, felelősségtudat, stb, Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai céljai - megalapozni a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására, - magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejleszteni a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását - tudatosítani a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősíteni a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat - segíteni diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké váljanak - a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszteni a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, segítőkészségét, empátiáját - hogy jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság - kialakítani a tanulókban a reális önértékelés képességét, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódást, az egészséges önbizalom és kockázatvállalás bátorságát - a tanulóink tehetségének helyes irányú kibontakozása oly módon, hogy tevékenységük során sikerélményhez jussanak, mert minden ember tehetséges valamiben, mindenkiben van mélyen rejlő képesség 5
Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai feladatai - sajátos pedagógiai és szakmai eszközökkel segítjük a tehetség felismerését, kibontakoztatását - fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek; - az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; - hozzájuttatjuk tanítványainkat azokhoz az ismeretekhez, amelyek növelik a munkaerőpiacon a képességeiknek megfelelő elhelyezkedés, illetve a felsőoktatásban való részvétel esélyeit - az önismeret kialakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával hozzájárulunk ahhoz, hogy tanítványaink megtalálják helyüket a társas kapcsolatokban, a családban, a munkahelyen, - tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit; - tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; - vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt; - erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére; - gyarapítjuk a gyakorlatközpontú, az életvitelhez és munkavégzéshez szükséges tudást, fejlesztjük a problémamegoldó gondolkodást, - fontos feladatunknak tekintjük a felzárkóztatást, illetve tehetséggondozást, - növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, szerepjáték, esettanulmányok megoldása) Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; - az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére; - az egészséges életvitel kialakításához a természetismeret modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; - az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; - a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; - a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; - a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; - a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; - az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés; 6
-
-
-
-
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét; az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő; a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik;
Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai eszközei - minden tanuló számára biztosítjuk a képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat - személyes példamutatással neveljük tanulóinkat a toleranciára, a másság elfogadására, az empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására - az iskolai tanulási folyamatban törekszünk a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítására, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére - sajátos szakmai és pedagógiai eszközökkel segítjük a tehetség felismerését, kibontakoztatását, a következő iskolafokozatra és a munkába állásra való felkészülést - törekszünk a kreativitás fejlesztésére, az írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára, a tanulók egészséges terhelésére
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai oktatás-nevelés központi kérdése a személyiségfejlesztés. Munkánk legfőbb célja, tanulóink személyiségének szervezett, tervezett kibontakoztatása, a sokoldalúan fejlett, egészséges lelkületű személyiség kialakítása. Célunk, hogy olyan diákok kerüljenek ki intézményünkből, akik helyes önismerettel, önmegvalósítási képességgel rendelkeznek, aminek segítségével a kor kihívásainak megfelelően sikeres életpályát kezdhetnek meg. Legfontosabb feladataink: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainkat az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelveivel összhangban jelöltük meg: értékközvetítés, a személyiség ösztönző funkciójának fejlesztése, a konstruktív életvezetés igényének megteremtése és a tanulóinkban rejlő képességek kibontakoztatása. Törekszünk továbbá az erkölcsi, esztétikai, közösségi nevelés hatékonyságának fokozására, az előítéletek felismerésére, a szocializációban mutatkozó hiányok pótlására, a viselkedési kultúra fejlesztésére, a helyes, egészséges életmódot folytató, devianciákat kerülő személyiség kialakítására. Ezért azt várjuk a pedagógusoktól, hogy egy-személyben képviseljék: - a személyiségformálásban betöltendő fejlesztő funkciót, - az oktató, ismeretátadó funkciót, - teljesítsék a családi szocializációs mulasztásból rájuk háruló funkciót, - legyenek zavarfelismerő, szűrő diagnoszták, - a zavarhelyrehozó funkciót, megfelelő szakemberek bevonásával. 7
Ezen elvárásoknak csak folyamatos önképzéssel tehetünk eleget. Egy nevelési értekezletet, az osztályfőnöki munkaközösségi értekezleteket pedig igény szerint használjuk fel e témára. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. A tanítási-tanulási folyamatból személyiségformáló szerepével kiemelkedik a motiváció, a tanulói aktivitás és a tanulókkal való differenciált foglalkozás. A tanulásra ösztönző motiválás során el kell juttatnunk a tanulókat olyan szintre, hogy az ismeretszerzés, a tanulás belső szükségletté váljon. A tanulói aktivitást biztosító módszerek közül a következőket helyezzük előtérbe: - interaktív úton történő tananya-feldolgozás, - élményszerű módszerek, - független, személyre szabott módszerek. A tanárközpontú módszerek, mint tanulást irányító lehetőségek jelennek meg. A differenciálás, mint módszertani lehetőséggel úgy kell élnünk, hogy igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességéhez. Ezt a célt szolgálják az alábbi tevékenységi formák: - csoportbontásban történő tanítás, - egyéni teljesítményhez igazodó munkaformák. Szakmai gyakorlat személyiségformáló szerepe Tanulók személyiségét a szakképző évfolyamokon hasonló mértékben alakítja az iskolai, és a munkahelyi hatás. Ezért szakközépiskolai tagozaton, 11-12. évfolyamon, szakiskolai tagozaton pedig már 10. évfolyamon tudatosan kell foglalkozni azokkal a témákkal, amelyek a „munka világa” címmel foglalhatóak össze. Az iskolai személyiségfejlesztés folyamatát a jó gyakorlati munkahely segíti azzal, hogy megerősíti a kialakulóban lévő jellemvonásokat, tulajdonságokat. A folyamatos személyiségformálás akkor lehet csak sikeres, ha az iskola és a munkahely között ilyen irányban is megmarad a kapcsolat (munkahely látogatás, tanulófelelősökkel való személyes kapcsolattartás). Az elméleti ismeretek gyakorlati megvalósítása nem mindig zökkenőmentes. S hogy ne sérüljön a tanuló személyisége, ezért meg kell ismertetni a legfontosabb konfliktuskezelési technikákat osztályfőnöki órákon, kommunikációs órák keretében. A legsikeresebb módszerek (élményszerű és szerepjátékok) alkalmazásával, valósághű helyzetek teremtésével, közösen keressék meg a konfliktus feloldásának lehetséges útjait, módjait. A tanulói személyiségfejlesztés tanórán kívüli lehetőségei: Az iskolai hagyományok rendszere A közösséghez való tartozás tudatát, értékek megbecsülését és közvetítését a hagyományok erősítik. A hagyomány biztosítja a folytonosságot a múlt, a jelen és a jövő között. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és bővíti hagyományait. Ezek a hagyományok teszik lehetővé, hogy az iskolában eltöltött tanulmányi idő történései több év távlatából is meghatározóvá, példaértékűvé váljanak. Az iskolánk életében a 35 év alatt számos olyan hagyomány alakult ki, amely növeli az intézményhez tartozás érzését, segít olyan egyéni arculat formálásában, amely jól megkülönbözteti más iskoláktól. Hagyományaink: Jelképek: - iskolazászló - iskolai embléma - formaruha - Sipkay-díj emlékérem 8
- Ifjúsági nívódíj emlékérem - maturandusok szimbólumai - verébjelvény-egységes póló, sapka az iskola nevének monogramjával Hagyományőrző tevékenységek: - A kilencedik évfolyamos tanulók beilleszkedését segíti az augusztus végi Verébtábor. - Az iskola teljes jogú polgárává fogadják be az idősebbek az új sipkaysokat a Verébavatón. - A tanulóifjúság széles körét mozgatja meg a névadó tiszteletére szervezett Sipkay-hét, mely az alábbi rendezvényekből áll: o Hétfő – kereskedő nap (kereskedelmi munkaközösség bemutatkozása) o Kedd – vendéglátó nap (vendéglátó munkaközösség bemutatkozása) o Szerda – sport nap (csapatvetélkedők az iskola osztályainak) o Csütörtök – egészségnap (az egészséges életvitel bemutatását szolgáló nap) o Péntek – a Verébavató napja - Végzős tanulóink szalagtűzésére október hónapban, közös iskolai ünnepélyen kerül sor, s az Alma Matertől májusban búcsúznak. - A szórakoztatva tanulás legjobb példája a karácsonyi forgatag megrendezése. Az egészséges versenyszellem, az ízlésformálás, az értékesítés öröme ösztönzi a tanulókat e nap megrendezésére. - Az angol, a német, az orosz, az olasz és a magyar karácsony hangulata, hagyománya elevenedik meg a Nemzetek Karácsonya elnevezésű, egész napos rendezvényünkön. - A Diákönkormányzat szervezésében tartjuk meg minden évben a diáknapot. Az iskolaszintű megemlékezések sorában kiemelt helyet kapnak az alábbi ünnepek: - október 6., 23. - február 25. - március 8., 15. - április 11., 16. - június – pedagógusnap Kiadványaink - évkönyv - iskolaújság - pályaválasztási információs füzet
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai A XXI. században a társadalom a testi, lelki és szociális jólétet, az emberi méltóságot, valamint az alkotóképességeket kiemelt fontosságúnak tartja. Ennek megvalósítása érdekében alkottuk meg egészségnevelési programunkat, melynek célja az egészséges iskola, egészséges társadalom kialakítása. Az egészségi állapotot elsősorban mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, a lakóhely, az iskola és a munkahely határozzák meg. Az utóbbi évtizedekben kedvezőtlenül alakul a népesség egészségügyi állapota. Egyre általánosabb a gyermekkori elhízás, a magas vérnyomás, az asztma. Az elmúlt 20 évben megduplázódott a fiatalok mozgásszervi megbetegedéseinek a száma. Egyre gyakoribbak a gyermekkori mentális zavarok, a szenvedélybetegségek, a fiatalkori agresszió. A kutatások arra is fényt derítettek, hogy a kedvezőtlen egészségmagatartás erősen összefügg a szocializációs folyamatok zavaraival. A helyzet kialakításáért az egészségtelen életmód: (mozgáshiány, egészségtelen táplálkozás, dohányzás, alkoholfogyasztás, a rendezetlen életmód és családi helyzet), a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység a felelős.
9
Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul az iskola dolgozóinak és tanulóinak egészségügyi ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére irányul. Egészségfejlesztő iskola Iskolánk folyamatosan erősíti azokat a jegyeit, amelyek elősegítik, hogy a tanulóink képessé váljanak egészségük javítására, fejlesztésére, megtanulják egészségük kontrollálását. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést, egészségügyi szolgáltatást biztosítunk. Ennek érdekében együttműködünk az egészégért, a nevelésért felelős intézményekkel, valamint a diák-tanár és szülői szervezettel. Kiemelt feladatként kezeljük az egészséges étkezés, a testedzés, a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítását, valamint a lelki egészségfejlesztést, a személyi és környezeti higiéniát. Az egészségfejlesztés célja Egy olyan program kidolgozása, amelynek eredményeként csökkennek az ártó tényezők és erősödnek az egészségfejlesztő hatások. - A tanuló legyen képes objektíven felmérni saját egészségi állapotát, - Ismerjék meg az életkorral járó biológiai és pszichohigiénés életmód tennivalóit, - Ismerjék a tanulók saját szervezetük működését, ismerjék fel a rájuk ható káros tényezőket, - Tudják a betegségre utaló jeleket felismerni, - Alakuljon ki bennük az egészséget megőrző, mozgás gazdag életmód iránti érdeklődés, mely hosszú távon belső igénnyé válhat, - Ismerjék meg az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. Legyenek képesek az egészséget károsító tényezők elutasítására (legális, illegális drogok, önpusztító életformák), - Tegyenek eleget az előírt és javasolt orvosi vizsgálatoknak, - Testmozgás mindennapi szükségletté váljon, - Tudják a táplálkozási hibákat kiküszöbölni, - Ismerjék a drogfogyasztás veszélyeit, tüneteit, hatásait, Az egészségfejlesztő munkát segítik: - igazgatóhelyettesek - természettudományos munkaközösség vezetője - testnevelési munkaközösség vezetője - diákönkormányzat vezető tanára - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - iskolaorvos, iskolai fogorvos és védőnő - osztályfőnöki munkaközösség vezető - iskolai pszichológus - ÁNTSZ szakemberei Tantestület feladata Az iskola minden tanárának feladata, hogy az egészségnevelés közös szemléletben valósuljon meg és erősödjön a munkaközösségek együttműködése. A különböző tanítási órákon a pedagógus törekedjen az egészségneveléssel kapcsolatos ismeretek átadására, hangsúlyozza annak fontosságát. Segítő kapcsolatok szinterei Szülők-család Legfontosabb partner a tanulók érdekében végzett munkában. Támogatásuk alapja a megfelelő informáltság.
10
Iskolaszék, szülői szervezet Vitafórumokon és javaslatok gyűjtésével közreműködnek a megvalósításban. Forrásteremtő lehetőségük segítheti a program megvalósítását. Gyermekjóléti szolgálatok, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Hivatalos, jogszabályhoz kötött feladatukat különböző dokumentumok rögzítik. Ezen lehetőségeket kell kihasználni. Iskolaorvos- védőnő ÁNTSZ Az ANTSZ Egészségvédelmi Osztálya és Családvédelmi Osztálya szakanyagok összeállításában, prospektusok biztosításában, külső szakemberek bevonásával (egészségnapon) előadások tartásával segítenek. Egyéb kapcsolatok Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF) rendvédelmi szervek, kórház, más egészségügyi szervezetek. Végrehajtás szinterei Iskolai programok Tanórai foglalkozások - szaktárgyi órák: elsősorban biológia, testnevelés, áruismeret, árutan, valamint minden olyan tantárgy, mely tananyagával kapcsolódik az egészségfejlesztéshez. - biológia: - az egészséges életvezetés /bioritmus, napirend, a munka, pihenés és szórakozás egyensúlya, a jó alvás és feltételei, személyi higiénia, környezeti higiénia, az öltözködés jelentősége, egészséges szexualitás, családtervezés, nemi betegségek, AIDS, káros élvezeti szerek hatásai és következményei / - áruismeret: - a tápanyagok táplálkozástani, élettani jelentősége, az ember tápanyag- és energiaszükséglete - élelmiszerek tápanyag-összetétele és hatása a szervezetre - élvezeti szerek szervezetre gyakorolt hatása - kozmetikai szerek használata, ápoltság, tisztaság - osztályfőnöki órák: ahol minden évfolyamon feldolgozásra kerül a testi-lelki egészség változó óraszámban. A 9-12évfolyamon 5 óra életvezetés drogprevenció és 5 óra egészségvédő órát tartunk. A 13-14 évfolyamon legalább 5 órát fordítunk egészségnevelésre - rendhagyó órát tartunk – ütemezés szerint – szakemberek meghívásával. Tanórán kívüli foglalkozások - egészségnap (az iskola egészét átfogó előre megtervezett program, mely lehet diáknapon és sportnapon is) - sportcsoportok működtetése - gyógytestnevelés órák tartása - sportnap, sítábor szervezése - szülői értekezletek - a tanárok felkészítését szolgáló szakmai tanácskozások, tréningek Iskolán kívüli rendezvények - kortársképzés az ÁNTSZ- szervezésében - úszásoktatás kedvezményes belépővel - tanulmányi kirándulások - természetjáró túra - sítábor, vizitábor - városi tömegsport rendezvények
11
Erőforrások: - iskolában dolgozó pedagógusok, szakmai tudásukkal, tapasztalataikkal - szakmai szervezetek (ÁNTSZ, KEF,) - segédanyagok, kiadványok, szórólapok - pályázati lehetőségek Szakmai program Testmozgás Az egészségnevelési program keretében iskolánk az oktatási törvény előírásai alapján végzi a mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot. A helyi tantervébe beépített kötelező tanórai foglalkozások időkeretében végzi: - a kötelező testnevelésórák foglalkozásait heti két alkalommal osztályonként - a könnyített testnevelési foglalkozásokat, ha a tanulók egészségi állapota szükségessé teszi, és iskolaorvosi, szakorvosi vizsgálat alapján indokolt. A foglalkozások száma nem lehet kevesebb, mint az azonos évfolyamra járó tanulók kötelező testnevelésóráinak száma. - a kötelező testnevelésórák keretében elvégezzük a tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal. A felmérés az erre kiadott tájékoztatófüzet alapján történik, eredményét számítógépes program alapján dolgozzuk fel, illetve központi adatbank rendelkezésére bocsátjuk. - Az iskola órakeretén felül végezzük: - a mozgásszervi belgyógyászati elváltozás miatt kiszűrt tanulók gyógytestnevelés foglalkozásait heti 3 órában. Ennek keretében orvosi javaslat alapján úszáslehetőséget biztosítunk tanulóink számára, melyen iskolánk tanulói egyéni igény alapján is részt vehetnek. A nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretében szervezzük meg: - az iskolai sportkör működését, mely elősegíti a mindennapos testedzés megvalósítását. Szakosztályait szeptemberben elvégzett felmérés alapján indítja. A tanulók egyéni érdeklődésük, igényük alapján kapcsolódhatnak be a sportcsoportok foglalkozásaiba, melyek bővítik a testnevelés órán kívüli sportolás, testmozgás lehetőségét. A sportcsoportok működése biztosítja az itt résztvevő tanulók diákolimpiai versenyeken való részvételét, versenyeztetését. - tömegsport foglalkozásokat, ahol a sportágak háziversenyeinek osztályok közötti bajnokságainak lebonyolítása történik. - sportnapok keretében oldjuk meg a nagyszabású iskolai versenyeket, és ennek keretében kerül sor iskolák közötti sportprogramok lebonyolítására is. - a tanulmányi kirándulások programjába is kötelező jelleggel beépítjük a testmozgás valamelyik aktív formáját (gyalogtúra, hegymászás, csapatjátékok, labdajátékok, kerékpártúra stb.) A fenti foglalkozások keretében biztosítjuk tanulóink számára a mindennapos testmozgás lehetőségét Táplálkozás - Megismertetjük biológia, élelmiszerismeret, árukezelés szaktárgyi óráin a serdülő- és ifjúkor táplálkozási elvárásait, bemutatva a kalória felvétel, az aktivitás és a testmozgás közötti összefüggést - Megvitatjuk osztályfőnöki órán a divatból, tévhitből eredő téves táplálkozási szokásokat. Számba vesszük a biztonságos fogyás és hízás módjait. - Tudatosítjuk azokat a táplálkozási jellemzőket, amelyek közreműködnek bizonyos betegségek kialakításában. - Évi egy alkalommal megtartott egészségnapon bemutatókat, kóstolókat szervezünk és szórólappal segítjük a szemléletformálást. - A korszerű táplálkozás biztosítása érdekében a Menzabizottság segítséget nyújt az üzemi konyhának a menüsor összeállításához 12
- szorgalmazzuk, hogy bejáró és hátrányos helyzetű tanulóink vegyék igénybe az iskolai étkeztetést - Pályamunkák, szakdolgozatok keretei között, a tanulók felméréseikre alapozott írásos munkákat készítenek, melyek a könyvtárban hozzáférhetők. Személyiségfejlődés – lelki egészség védelme - Feladatait az osztályfőnöki munkaterv, tanmenet és az iskolai drogstratégia tartalmazza részletesen, különös tekintettel a dohányzás és alkoholfogyasztás ártalmaira - Nagy figyelmet fordítunk az iskolai környezetre. Tantermek felújításánál, berendezésénél, ergonómiai követelményeket is figyelembe veszünk. - Az iskola tisztaságával az udvar, a sportpálya, az előkert rendezettségével hozzájárulunk a tanulók harmonikus környezetének, jó hangulatának biztosításához. Egészség, érés – fejlődés Az egészségnevelés keretén belül megismertetjük - a tanulókat saját szerveztük működésével az életkorral járó biológiai, pszichés változásokkal - különbséget tenni az egészség és a betegség jelei között - szerveztük működésének folyamatos ellenőrzését - és megszervezzük vagy biztosítjuk a kötelező szűrésen való megjelenést (fogászati szűrés évente két alkalommal, orvosi alkalmassági vizsgálat, sportorvosi vizsgálat, továbbtanuláshoz szükséges alkalmassági vizsgálat). - szakorvosok véleményét az adott témáról külön előadás keretében Kudarcnak tekintjük, ha egészségvédő programunkban vállalt feladataink teljesítése ellenére nem változtatnak tanulóink részben sem életmódjukon, kevesebbet tesznek egészségük megőrzése érdekében. - mozgáshiányos életmód miatt növekszik a gyógytestnevelés foglalkozásokon résztvevők száma - ha csökken az iskolai étkezésben rendszeresen résztvevők száma - emelkedik a pszichoszomatikus tünetek alapján nyilvántartásba vett tanulók száma Sikernek tekintjük, ha tanulóink elfogadják az általunk közvetített értékeket, valamint azt, ha korábbi évekhez viszonyítva egy konkrét dologgal – napi vagy heti rendszerességgel – többet tesznek egészségükért. - növekszik a rendszeres sportfoglalkozáson résztvevők száma - csökken a betegség miatti hiányzások száma - dohányzás és italozás miatti fegyelmi felelősségre vonások száma csökken Ahhoz, hogy egy gyermek egészséges és sikeres felnőtté váljon, az iskolának, mint a szocializáció intézményes színterének kiemelkedő szerepe van, mely a szükséges jártasságok és készségek kialakításában meghatározó szerepet játszik. 1.3.2 Drogstratégiai program Az iskolai stratégia célja Az oktatási drogstratégia célja, hogy tanulóink egészséges életvitel, életmód kialakításához mintát kapjanak úgy, hogy kialakítsa az igényüket a tartalmas önmegvalósító életforma iránt. Tevékenységük hajtóereje belső igényből fakadó késztetés legyen, tudják visszautasítani azon anyagok használatát, melyek „sokat ígérnek, és keveset adnak”, „mindent ígérnek és semmit sem adnak”. Drogstratégia felépítése Hosszú távú célok és cselekvési terv 2020-ig Egészséges, drogmentes életstílus váljon vonzóvá. Tiltás, megfélemlítés helyett a pozitív üzenetekre épülő prevenciót építjük fel, melynek eredményeként belső szükségletté formálódhat az egészséges életmód. 13
Középtávú célok és cselekvési terv Növekedjen a drogmentes programokban résztvevő tanulók száma. Fokozódjon tanulóink ismerete a drogokról, alakuljon ki elutasító magatartás az egészségre káros anyagokkal szemben. Rövid távú cél és cselekvési terv Előkészítő szakasz - Életvezetési és drogmegelőzési tevékenységben aktívan részt vevő team működése - Drogkoordinátor előkészítő, szervező munkája - Együttműködés a Szakmai Szervezettel - Akkreditált tanár továbbképzés - Folyamatos képzés - Workshop 4 alkalommal (órák tematikájának megbeszélése, metodika kialakítása, mit tekintünk sikernek, kudarcnak) Állapotfelmérés és területei - Szülők, tanárok esetében SWOT analízis - Diákok esetében teszt és a prevenciós tevékenységet mérő értékelő lap - Szülői felelősség erősítése – szülők képzése - A diákok körében korrekt információ átadása - Tanár-diák személyes kapcsolatának erősítése - Legális, illegális drogok veszélyességének tudatosítása - Felnőtt dolgozók mentális egészségfejlesztése - Tájékoztatás a segítségkérés lehetőségeiről - Kortárscsoport tevékenységének erősítése Állapotfelmérés eredménye; feladat-meghatározások Helyzetelemzés Az intézményünkben végzett tájékozódás alapján megállapítható, hogy a drogot kipróbálók száma nem magas, három tendenciára azonban fel kell figyelnünk: - folyamatosan csökken azon tanulók aránya, akik semmilyen kapcsolatba nem kerültek valamelyik droggal, - az első ismerkedés egyre fiatalabb korra tevődik, - a nemek közötti esetleges drogkipróbálások aránya nem mutat szignifikáns különbséget. Tudjuk, hogy a drogprevenciós munka területén legfontosabb a tanulók megfelelő attitűdjének kialakítása. Befolyással kell lennünk azonban a drogfogyasztás okainak mindegyikére: a drogok sajátosságából, a használó jelleméből, a családi háttérből s a tágabb társadalmi, környezeti hatásokból fakadó okokra. Célunk, hogy a prevenció az iskola teljes pedagógiai munkáját áthassa. A drogveszélynek kitett fiatalokat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott belső értékké vált normakultúrával kell felruháznunk, amelyek segítségével elhárítják a személyiségüket veszélyeztető jelenségeket. A rövidtávú prevenciós tevékenység rendszere – feladatok Elsődleges prevenció színterei: - tanórai foglalkozások - tanórán kívüli foglalkozások - iskolán kívüli foglalkozások Alapelvünk a konstruktív életvitel értékeinek közvetítése, a testi-lelki egészség fogalmának holisztikus megközelítése, a személyesség, az interaktivitás. Feladataink - Felvilágosítás, tájékoztatás nyújtása a tanulóknak, a szülőknek, a kollégáknak. - Megelőzés a tanulók káros szokásainak kialakulásánál. - Segítségnyújtás a tanulók és a szülők számára. - Kapcsolattartás a tanulókkal, a szülőkkel, a kollégákkal és egyéb segítőkkel. A drogmegelőző munka minden pedagógus feladata és kötelessége. Közreműködnek a tanuló fejlődését veszélyeztető hatások megelőzésében, feltárásában és megszüntetésben. A prevenciós munka középpontjában a tanuló áll, őt segítik a szülők, a pedagógusok és a prevenciós terá14
piában feladatot vállaló szakemberek. Elsődleges prevenció célja Legális drogok veszélyének felismerése. Legális droggal élők esetében tudatosítani az eddigi téves nézeteket. Kiemelt feladatként kell kezelni a dohányzással kapcsolatos prevenciót. Legális droggal nem élők esetében a felvilágosítás eredményeként elérni, hogy kipróbálók se váljanak belőlük. Illegális drogok esetében megőrizni az érintetlenséget. A kipróbálók száma ne növekedjen – illetve stagnáljon, mindez jelenti számukra a sikert. Mit tekintünk kudarcnak? Ha a dohányzók száma nő, és nem sikerül alkohol és drogmentes iskolai rendezvényeket lebonyolítani. Elsődleges prevenció módszerei – tevékenységi formái – eszközök - Prevenciós osztályfőnöki, biológiai, valamint testnevelés órák tartása (előadás, vita, ötletbörze, tesztek, szerepjátékok, kérdőívek) - Sulirádió, suli TV, Kvarcz Vekker iskolaújság (cikkek, riportok, felhívások) - Kortársképzés - ISK természetjáró csoport működtetése - Előadások szakemberek bevonásával - Könyvbemutatók, könyvismertetők - Vetélkedők - Kiállítások - Filmvetítés – vita - Étel- és italbemutatók, kóstolók az egészséges életmód jegyében - „Maradj velünk” kiscsoportos foglalkozások beindítása a szabadidő hasznos eltöltésének érdekében A résztvevők köre, belső erőforrások, szervezeti formák A tanulókra ható prevenciós munka megvalósulásának formái: szaktanári órák, osztályfőnöki órák, tanórán kívüli szabadidős tevékenységek. A pedagógusok prevenciós tevékenységének szervezeti formái: tanítási óra, nevelési értekezlet, továbbképzések, esetmegbeszélések, személyes beszélgetések A szülőkkel való együttműködés lehetőségei: szülői értekezletek, ismeretterjesztő előadások, fogadóórák, személyes beszélgetések. A nevelőtestület szerepe Az igazgatóság támogatja és biztosítja a tanárok drogprevenciós és mentálhigiénés jellegű továbbképzését. A tanárok saját szaktárgyuk keretében élnek tárgyuk tartalmi és módszertani lehetőségeivel, s az iskola pedagógiai programjába beépített tartalmakat feldolgozzák a tanítási órákon. Az iskola egészségnevelési programjában foglaltak szerinti egészségtudatos nevelést sajátjuknak érzik. Az osztályfőnöki munkaközösség kidolgozza az osztályfőnöki órák keretében elsajátítandó készségek, képességek és ismeretek rendszerét a testi-lelki egészségmegóvás területén. Drogstratégiánk tematikája - A droghelyzet Magyarországon - Drogfajták, használatuk és hatásuk - Veszélyeztető tényezők - Hogyan mondjunk nemet? - Személyiségfejlesztés - A drogprevenció lehetőségei - A média hatása - A drogmegelőzés tartalmi elemei - Stressz-megelőzés (módszerei: interaktív szituációs gyakorlatok, beszélgetések, konfliktushelyzetek feldolgozása) - Kommunikációfejlesztés (módszerei: beszélgetések, szituációs gyakorlatok, viták) - Személyiségfejlesztés (módszerei: önismereti tesztek, beszélgetések, példaképek) - Életvezetési ismeretek, a drogokkal kapcsolatos ismeretek (módszerei: felvilágosítás, interaktív foglalkozások, az elutasító magatartás kialakítása) - A kábítószer fogyasztás tényének kezelése titoktartási kötelezettséggel, külső segítség igénybevételével. 15
- Pedagógiai eszközeink a drogprevencióban - Helyzetfelmérés a diákok körében alkalmanként, kérdőíves módszerrel. Ezek értékelése, feladatok meghatározása. - Tananyag: osztályfőnöki, biológia órák témái (pl.: önismeret, én és a környezetem, egészséges és biztonságos élet, veszélyeztető tényezők). - Külső drogprevenciós szakemberek foglalkozásai. Személyiségfejlesztő, önismereti órák. - Tematikus előadás nevelési értekezlet keretében. - Alternatív szülői értekezletek. - Diáknap, egészségnap rendezése (vetélkedők, plakátkészítés, drogkiállítás, sportversenyek, drogbusz). - Kiállítások szervezése Filmvetítések, ismeretterjesztő filmek (a „Mielőtt”, „Budapest végállomás”, „Egy nap” című film feldolgozása osztályfőnöki órákon). Pályázaton nyert interaktív, számítógépes drogprevenciós program alkalmazása. A szabadidős tevékenységek drogprevenciós lehetőségei: színház, koncert, kirándulás, közösségi rendezvények. A témával foglalkozó kiadványok figyelése, felvilágosító szórólapok iskolai terjesztése. Segítő kapcsolatok színterei - Szülők - Védőnő - Iskolaorvos - Iskolapszichológus - Drogambulancia - ÁNTSZ, és az ALTEREGÓ Észak-kelet Magyarországi Szenvedélybetegségeket Megelőző Egyesület - Jósa András Megyei Kórház Pszichiátriai Osztály - Gyermekjóléti Szolgálat - Rendőrség - NYÍRKEF Szerepük a folyamatos konzultációs lehetőségek biztosítása, a drogprevenciós foglalkozások tartása interaktív formában, előadások, rendezvények szervezése, a szülők bevonása és továbbképzések tartása a pedagógusok számára. Eljárás droggal kapcsolatos esetek tekintetében - Indokolt esetben a mentők vagy szakellátás, - Eljárás, esetkezelés során a titoktartási kötelezettség a gyermek és környezete érdekének függvényében alakul. Erőforrások Pályázatok, az iskola anyagi támogatása, szakmai szervezetek, kiadványok, média. 1.3.3 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása A mindennapok során számos alkalommal találkozhatunk potenciális veszélyforrásokkal, mely akár súlyosan károsíthatja egészségünket. Nem csupán a sérüléssel járó balesetek tartoznak ide, hanem a szervezetünkben hirtelen kialakuló változások, melyek gyors lefolyásukkal jelentenek fokozott veszélyt az emberre. Súlyos állapotú beteg esetében rendkívül lényeges az ellátást megkezdők gyorsasága és hatékonysága Késlekedés esetén csökken a beteg túlélési esélye, illetve nő a maradandó egészségkárosodás valószínűsége. Ameddig nem érkezik meg a szakszerű segítség a helyszínre jelenlevő elsősegélyben jártas tanárok és diákok szerepe kulcsfontosságú.
16
Célunk, hogy megismertessük a tanulókkal az elsősegélynyújtás fogalmát, célját, fontosságát, az egyes sérülések élettani hátterét, tüneteit, azok lehetséges következményeit és ellátásukat. Továbbá tudatosítsuk a lehetséges veszélyhelyzeteket, megismertessük az emberi szervezet felépítésével, működésével és az elsősegélynyújtással kapcsolatos alapfogalmakat és az egyes baleseti mechanizmusokat. A tanulók biológia óra keretében ismerkednek meg elsősegély-nyújtás legfontosabb ismereteivel. A tanárok és iskolai dolgozok részére képzett szakemberek tartanak elsősegély-nyújtás ismereteket, amelyek a következő tartalmi egységekből áll: A program tartalmának rövid ismertetése: - a tanulók ismerjék meg a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét, - az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget, - az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai - áttekintését, - az alapvető életműködések legfőbb zavarait, - az újraélesztés ABC-jének értelmét, - az elsősegélynyújtás általános szabályait. Sajátítsák el: - -az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást, - az alapvető életműködések zavarainak felismerését, - az újraélesztés ABC-jéből az „A” és „B” betűkkel kapcsolatos teendőket, - a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat, - a segélyhívás helyes módját. Legyenek képesek: - a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil - oldalfekvés önálló létesítését, - a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására, - a szájból-orrba befúvásos lélegezetés elvégzésére, - egyszerű sebvédelemre és visszeres vérzés csillapítására, - ütőerek nyomáspontjainak felkeresésére és ütőeres nyomókötés alkalmazására, - balesetek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola közösségfejlesztő munkájának alapvető célja, hogy a tanulókat megtanítsa a csoportos, hatékony együttműködésre, a közös gondolkodásra és tevékenységre. Célunk, hogy tanulóinkban kialakuljanak a bizalom, megértés, támogatás, együttműködés és konszenzuskészség magatartásformák. A sokoldalú személyiségfejlesztésnek fontos szinterei a tanulói közösségek. A nevelés mikroközösségeken áthat a makroközösségre. A közösségi feladatok szinterei: A tanulók közösségei: - az iskola, évfolyam közösségei, - osztályközösségek, - csoportos órák tanulócsoportjai, - diákönkormányzat.
17
Felnőtt közösségek: - tantestület, - az iskola dolgozóinak közössége, - szakmai munkaközösségek, - szülői szervezet. 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Fontos a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, a tanulmányi- és munkaerkölcs erősítésével; - a tanulók kezdeményezéseinek támogatása, segítése; - a közvetlen tapasztalatszerzés segítése; - a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével); - a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése; - a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre építés; - olyan nevelő kollektíva kialakítása, megtartása, mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja; - különböző változatos munkaformákkal (homogén és differenciált csoportmunka, egyéni foglalkoztatás, kísérlet, verseny stb.) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT A program meghatározása: A köznevelési törvény szerint a „közösségi szolgálat (…) szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”. A program célja: - Sokszínű társadalmunk még befogadóbbá és egyben emberibbé váljon. - A 14-18 éves korosztály – melynek kiemelkedő szerepe lehet ebben – megfelelő felkészítése. - Fejleszteni a tanulók kompetenciáit: pl. kritikus gondolkodás; érzelmi intelligencia; önbizalom; felelősségvállalás; felelős döntéshozatal; szociális érzékenység; együttműködés; empátia; konfliktuskezelés, stb. - A pályaorientációban is fontos szerepe lehet. A program jogszabályi háttere: - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. - A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Korm. Rendelet. - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. Az iskola ezzel kapcsolatos feladatai: - Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. - A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, 18
d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. - Az iskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére. - A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. - A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. - A közösségi szolgálat helyszínén alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. Személyre vonatkozó előírások: - A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését. - A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön nem végezhet. - A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet. - A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg - tanítási szünet ideje alatt a napi 3 órát és a heti 12 órát, - tanítási időben a heti 12 órát és - tanítási napon a napi 3 órát (1 nap pihenés). - tanítási napon kívül a napi három órát. - 16-18 életév között közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi 4,5 órát és a heti 18 órát. - A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani. Dokumentálás A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként - A tanuló a Jelentkezési lap kitöltésével, az általa választott tevékenység(ek) megjelölésével jelzi az iskolának a közösségi szolgálatra való jelentkezését, melyet a szülő jóváhagyó aláírásával kell beadni, illetve lehet befogadni. - A tevékenység követésére a tanuló közösségi szolgálati naplóját naprakészen kell vezetni, intézményi szinten is nyomon kell követni. Ezek alapján nyomon követhető, hol,mennyi időt fordítottak a különböző feladatok ellátására. A napló további fontos részét képezi, hogy a tanuló leírja a tapasztalatait, élményeit, magát a tevékenységet. - A közösségi szolgálat teljesítését folyamatosan vezetni kell a tanuló tanulmányi előmenetelének rögzítésére szolgáló iskolai dokumentumokban, így a naplóban és a bizonyítvány megjegyzés rovatában. - Az iskola abban az esetben állít ki igazolást a közösségi szolgálat teljesítéséről, ha a tanuló valamilyen okból intézményt vált, vagy másik intézményben érettségizik. Az igazolás arról szól, hogy az intézményváltásig a tanuló hány órát teljesített.
19
1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Diákönkormányzat Iskolánk tanulói érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoztak létre. Az önkormányzatot a tanulócsoportok egy-egy képviselői alkotják. Maguk közül évente a közgyűlésen 7 fős vezetőséget választanak. Ez a vezetőség minden hónapban értekezletet tart. Tevékenységüket az éves program alapján végzik. A diákönkormányzat döntési joggal rendelkezik. - saját működéséről - a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról - hatáskörei gyakorlásáról - egy tanítás nélküli munkanap programjáról - iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről (iskolarádió, iskolaújság, iskolatelevízió) - a tájékoztatási rendszer vezetőinek megbízásáról A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol: - a jogszabályban meghatározott ügyekben - az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor és módosításakor - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor - a Házirend elfogadásakor, ill. módosításakor - ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásakor A diákönkormányzat véleményt nyilvánít, javaslattal él az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat működését a szervezeti és működési szabályzata határozza meg, mely tartalmazza a diákönkormányzat felépítését, tisztségviselőit, a döntéshozatal szabályait. Ezt a szabályzatot a diákönkormányzatot megválasztó diákok közössége fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglakozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. - Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel. - A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása. - Tartós aktivitásra ösztönzés. - Erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése. - Olyan csoportok kialakításának segítsége, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. - a tanítási órákra való felkészülés, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése, - a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, - érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, 20
-
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre - Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. - Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. - Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. - Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. - Szülői értekezletet tart. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. - Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. - Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. - Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. - Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Fontos feladat az osztályfőnöki óra keretében az adott osztályt érintő feladatok, célok, eredmények és problémák megbeszélése, kölcsönös véleményformálással a megoldása. Fontos szerepet tölt be az osztályok diákbizottsága, mely a koordinációs feladatokban és az osztályt érintő kérdésekben képviseleti csoportként jár el. Nagyon fontos, hogy a diákbizottságokba megválasztott diák vezéregyéniség legyen, hogy az osztályfőnök véleményformáló pedagógiai módszerei általuk is hassanak az osztályközösségre. Tanórán kívüli tanulói közösségeket a tanév elején végzett felmérés és érdeklődés alapján hozzuk létre. A tanulói közösségek működésének elvei:
21
- Az életkori sajátosságok figyelmembe vételével lehetőséget adni arra, hogy a fokozatosan önállósuló, dönteni tudó személyiség eljusson odáig, hogy önmagát reálisan értékelni és irányítani legyen képes. - A tanulói közösségek éves programjait úgy kell megtölteni fokozatosan bővülő tartalommal, hogy a tanulók a közös célkitűzéstől az összehangolt tevékenységen át eljussanak a reális értékeléshez. A sikeres tanár-diák együttműködés feltétele a kezdeményezőképesség kialakítása, tudatos fejlesztése, ami együtt jár a tanulók aktív részvételével. Közösségi nevelést elősegítő tevékenységi formák: - iskolai könyvtár, - iskolai sportkör, - szakkörök, - versenyek - vetélkedők, - közös színház- múzeum- mozi-látogatások, - önként vállalt iskolai szintű rendezvények szervezése, lebonyolítása (Verébavató, farsang, forgatagok, diáknap, szakmai napok…). A tanulói közösségek működésének sikerét az jelzi, hogy az alapvető viselkedési normák a kor elvárásainak megfelelően alakulnak, alkalmassá válnak hagyományok kialakítására, ápolására, ugyanakkor megőrzi a közösség egyéni arculatát. Kirándulások Tantervi követelmények teljesítésén túl a tanulmányi kirándulás jelentősége a közösségformálásban rejlik. Ezért a 9-12. évfolyam tanulói számára az új tanév második tanítási napján 1 napos „közösségkialakítóismerkedő” kirándulást szervez az osztályfőnök. Az őszi szünetet és tanítás nélküli munkanapokat előzetes kirándulási terv alapján használhatják fel az osztályok, tanulmányi kirándulás céljára. Minden tanulmányi kirándulás alapvető célja, hogy legyen: - az ismeretszerző funkció kultúrtörténeti események és emlékek feldolgozása, megismerése, szakmatörténet és szakmai ismeretek bővítése, - viselkedéskultúrát befolyásoló funkció, ami jelenti a kultúrált szórakozást szabadidő helyes és tartalmas eltöltését és közösségi érdekek érvényesítését, közösségi élmények szerzésének lehetőségét. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik előzetes egyeztetés alapján. Ajánlás a két tanítási nyelvű idegenforgalmi tagozat szakmai kirándulási tervére Célja: a szakmára a hivatásra való felkészítés Alapelve: fokozatosan a közelitől a távoli felé haladva ismerjék meg az idegenforgalmi területeket, nevezetességeket Tanulmányi és osztálykirándulásról akkor beszélünk, ha az osztály 75 %-a részt vesz rajta. A kirándulás szervezését előre be kell jelenteni, erre kirándulási és költségvetési tervet kell készíteni. Tanulóközösségek szervezetei Diákönkormányzat Iskolánkban diákönkormányzat működik, munkájukat kijelölt pedagógus segíti. A diákönkormányzat tagja az iskola valamennyi tanulója. Irányító szerve a diáktanács, amelyet az osztályok képviselőiből álló bizottság alkot. A diákönkormányzat havi rendszerességgel ülésezik, előkészítik az aktuális iskolai programokat, rendezvényeket. Tájékoztató fóruma a diákközgyűlés, melyet tanévenként egyszer hívnak össze. 22
Iskolai sportkör Tagjai az iskola tanulói és a pártoló felnőttek. Élén az elnök áll. Irányító és tájékoztató testülete a közgyűlés, mely évente egy alkalommal ülésezik. Feladata: a testedzés, a sportolási lehetőség biztosítása. Diákmédiák köre - Iskolaújság szerkesztőbizottsága - Évente 4 alkalommal – lehetőség szerint nyomtatott, vagy elektronikus formában - KVARCZVEKKER néven jelenik meg 1982 óta. Szerkesztői pedagógusok és diákok. - Sulirádió - Mindennap szolgáltat műsort. Szerkesztői diákok és pedagógusok. Célja a tájékoztatás és szolgáltatás. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az alapkészségek biztos elsajátítása, a tanulók alap- és általános műveltségének biztosítása mellett iskolánk kiemelt feladatként kezeli a tehetséges tanulók felkutatását, támogatását, felkészítését, kibontakoztatását. Képesség kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés: A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. A képességek különbözőképpen alapozzák meg egy-egy tanuló sajátos érdeklődését. Hitünk szerint minden tanulóban vannak olyan képességek, amelyek őt társadalmilag hasznos és egyénileg boldogságot, eredményességet nyújtó tevékenységi formákra predesztinálják. S vannak olyanok is, akikben egy-egy képesség olyan szintű, hogy az már valamely területen kiemelkedőnek számít, tehát tehetségről beszélhetünk. A nevelő felelőssége, hogy a képességeket és a tehetséget az iskolai tevékenységek során felismerje, és fejlesztéséről gondoskodjék. A felismerést segíti, ha a nevelő figyel a tanulók „különleges” megnyilvánulásaira: - a tanuló manuális és motorikus képességeire, - egy-egy tantárgy vagy egyéb területen megnyilvánuló kimagasló érdeklődésre, - a gondolkodási stratégiájuk egyéni voltára, - a tehetség sajátos módon megnyilatkozhat valamely speciális tanulási nehézség jelenléte kapcsán is. A tehetség, képesség fejlesztés kiemelt területei A hangsúlyt a NAT-ban és a programunkban megfogalmazott kompetenciákra kell helyezni, elsősorban a személyiség kibontakoztatására, az elméleti beállítottság mellett a gyakorlati, fizikai képességekre, a problémamegoldó és konfliktuskezelő személyiség megerősítésére, a környezeti nevelésre. Az a sajátosság iskolánk profiljából adódik, hogy a tanulók többsége gyakorlatias beállítottságú, a gazdasági folyamatok érdeklik, a napi vállalkozás és a közgazdasági összefüggések állnak figyelmük középpontjába. Az ehhez szükséges képességek: - az intelligencia, a kommunikációs készség, a helyzetfelismerő képesség, a kritikus gondolkodás, az elemzőkészség, az informatikai jártasság stb. - területén a különleges tehetségek felismerhetőek, fejleszthetőek. Kiemelt terület az is, hogy kialakítsuk vagy megőrizzük a tanuló érdeklődési irányának megfelelő motivációját, mert ez az önmegvalósítás alapja - akár elméleti akár gyakorlatias beállítottságú tanulóról van szó. 23
Az önismeretre nevelés, a valóságos önkép kialakítása a nevelési folyamatban központi szerepet játszik. A tehetség, képesség kibontakozását segítő eszközök, formák, módszerek: Tanórán alkalmazott tevékenységformák: - az egyénre szabott fejlesztési és nevelési elvek, programok kialakítása, csoportbontásos és kiscsoportos foglalkozások (magyar nyelvtan, idegen nyelv, informatika, matematika, statisztika), - a tanulói aktivitást megkövetelő pedagógiai, oktatási módszerek alkalmazása pl. személyre szab ott házi feladatok, kiselőadás, projektmunka, - az iskola képzési profiljának és szerkezetének megfelelő tantárgyak emeltszintű oktatása (matematika történelem, idegen nyelv, közgazdaságtan, marketing, vendéglátás és turizmus tantárgyakból), - a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épüljön, - az iskolai könyvtár, segédeszközök, az Internet alkalmazása, önálló feldolgozást igénylő feladatok, pályázatok, gyűjtőmunka alkalmazása, - iskolák közötti kapcsolatok felhasználása, együttműködés új lehetőségek kihasználására, - különösen a kiemelkedő képességű tanulók esetében fontos az önálló ismeretszerzési technikák megtanítása. Tanórán kívüli tevékenységformák szaktárgyi és szakmai iskolai, városi, megyei, regionális, országos és nemzetközi versenyek. Szaktárgyi versenyeket, vetélkedőket iskolánk évente rendszeresen szervez, a legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyekre felkészítjük. A tanévben tervezett versenyek munkaközösségenként munkaközösség természettudományos
megnevezés
leírás
Természettudományi vetélkedő
9. évfolyam tanulóinak a természettudományos tantárgyakból Szakmacsoportos Érettségi Tanulmányi Verseny
SzÉTV verseny kereskedelmi
OSzTV
Országos Szakmai Tanulmányi Verseny
SzKTV
Szakma Kiváló Tanulója Verseny
versmondó verseny idegen nyelven
fordító verseny szakközépiskola, szakiskola 12. évfolyam
szabadon választott verset kell elmondani a tanulóknak idegen nyelven angol és német nyelvű verseny egy előre kijelölt elolvasott könyvről, illetve szövegről végzős tanulóknak kereskedő, vendéglátó szakmai szöveg fordítása idegen nyelven
OKTV
országos középiskolai tanulmányi verseny
szövegértési verseny
Idegen nyelvi
szövegértési és ország ismereti vetélkedő idegen nyelven általános iskola 7.-8. évfolyamai számára német nyelvi verseny (Bessenyei Gimnázium, Kisvárda) német ország ismereti vetélkedő (Debreceni Egyetem)
angol és német nyelvű országok kultúrájának, földrajzi adottságának, kiemelkedő személyiségének megismertetése nyelvi feladatok (szövegértés, nyelvtan, ország ismeret) Európai Unióról szóló ismeretek, a Berlini fal lebontása, a két Németország egyesítése témakörök
24
szakiskolai háziverseny matematika
OSzKTV szakközépiskolai háziverseny
csapatverseny, csapatonként 3 fő részére
OKTV
országos középiskolai tanulmányi verseny
Farsang Kupa Tata Pulyka Napok Debrecen Pelikán Kupa Szolnok Göndöcs Benedek Országos Verseny Gyula Gundel Károly Nemzetközi Verseny Budapest Schnitta Sámuel Emlékverseny Miskolc vendéglátás
9.-11. évfolyamos tanulók részére matematika verseny Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny
Nemzetközi terítési, cukrász és szakács verseny (felnőtt és diák kategória) Nemzetközi terítési, cukrász és szakács verseny (felnőtt és diák kategória) Nemzetközi terítési, cukrász és szakács verseny (felnőtt és diák kategória) Nemzetközi terítési, cukrász és szakács verseny (felnőtt és diák kategória) Nemzetközi terítési, cukrász és szakács verseny (felnőtt és diák kategória) Hazai terítési, cukrász és szakácsverseny
Grillázs Majális Lajosmizse
cukrászati felnőtt és diákverseny, grillázs készítés
Szabadtéri sütő-főző verseny Bogács
Nemzetközi szabadtéri szakács verseny
Haller Kupa Mosonmagyaróvár
Nemzetközi terítési, cukrász és szakács verseny (diák kategória) Nemzetközi terítési, cukrász és szakács verseny (diák kategória)
Gaál Sándor emlékverseny
Terítési verseny
Krúdy Kupa megyei verseny
Megyei terítési, cukrász és szakács verseny
SzKTV
Szakma Kiváló Tanulója Verseny
Ízutazás Sopron
kosárlabda, labdarúgás, tollaslabda, atlétika, úszás, röplabda szakiskolások és szakközépiskolások toSzODSE Kupa vábbjutásos regionális és országos sportversenye labdarúgás, röplabda, kosárlabda meghíváSipkay Kupa sos verseny Nemzetközi Kosárlabda Torna Hagyományosan a tavaszi szünetben szerBécs vezett nemzetközi torna Országos Szakiskolai Közismereti TanulOSzKTV mányi Verseny Szakiskolai Tanárok Kulturális EgyesületéSzake - Európai Unió nek vetélkedője Szakiskolai Tanárok Kulturális EgyesületéSzake - Örökségünk 48 nek vetélkedője Szake - Magyarország az én Szakiskolai Tanárok Kulturális Egyesületéhazám nek vetélkedője Iskolánk névadójáról elnevezett vetélkedő Sipkay hét - Sipkay vetélkedő kilencedikeseknek Diákolimpiai versenyek
testnevelés
Informatika
Könyvtár
25
humán
Implom József Helyesírási Verseny
Országos Nyelvészeti Verseny
Édes Anyanyelvünk
Országos Irodalmi és Nyelvészeti Verseny
Szép Magyar Beszéd
Országos Irodalmi és Nyelvészeti Verseny
OSzKTV
Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny
Dr. Nagy B József emlékverseny
Országos Verseny
- nyelvvizsgára, valamint egyetemi és főiskolai felvételire előkészítő foglalkozásokat szervezünk, melyek segítik a továbbtanulási esélyeket - szakkörök, érdeklődési körök a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében, - az iskola által megadott, vagy meghirdetett témákban pályázatok kiírása, ennek segítségével a kreativitás fejlesztése, - szakmai bemutatók, kiállításokon való részvétel, ezek szervezése, - iskolai sportköri foglalkozások szervezése. A tanulók tanórai testnevelési foglalkozásaival együtt biztosítja a felkészítést a különféle sportágakban iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. - az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. - a tanulók igényei alapján, tanári felügyelet mellett. (CD felkészítő anyagok, szoftverek, ismerethordozók, sporteszközök, internet hozzáférés, stb.) Iskolánk alapítványának Alapító Okiratában, alapszabályának megfelelően anyagilag is támogatja az iskolai tehetséggondozást, a tanulók különböző szintű és jellegű versenyeztetését. Iskolánk alapítványának neve: „A Modern Kereskedelemért, Kelet Kapujában” A további tehetséggondozó foglalkozások indításáról az igények és lehetőségek figyelembe vétele alapján minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő iskolai programok Iskolánk megkülönböztetett figyelmet fordít a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatására, az iskolába felvételt nyert diákok megtartására, beilleszkedésének elősegítésére. Célunk, hogy időben felismerjük a problémás diákokat, visszajelzést kapjunk képességeik fejlettségéről, személyiségjegyeik alakulásáról, a tanuláshoz való viszonyukról, feltárva ezzel a tanulási kudarcok okait. Ennek megvalósítása érdekében a belépő 9. évfolyamos tanulóknál mérést végzünk (anyanyelvi kommunikációs képességek, matematika, neveltségi szintfelmérő). A tanulási kudarcnak kitett tanulókat: - megismertetjük a hatékony, eredményes tanulási módszerekkel (rendszerben való gondolkodás, lényegkiemelés képessége, logikus gondolkodás), - az egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanórai foglalkozásba részesítjük, - egyes tantárgyaknál biztosítjuk a csoportbontási lehetőségeket, - tudatosan alkalmazzuk a jutalmazás különböző formáit, - tanítási órákon kívül felzárkóztató órákat, foglalkozásokat, korrepetálásokat szervezünk, a tanulói igény és tanári javaslat alapján, - biztosítjuk a nevelők és a kudarcnak kitett tanulók személyes kapcsolatát (magánbeszélgetések, tanácsadás), - egyéni törődéssel, odafigyeléssel megerősítjük és továbbfejlesztjük a meglévő motivációt, - a tanuló sikerélményhez juttatása érdekében a tanulók előnyös tulajdonságaira támaszkodva reális célokat határozunk meg, 26
- felhasználjuk az iskola könyvtárának eszközeit, - segítjük, irányítjuk a továbbtanulást, - segítjük a kollégiumi elhelyezést. 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek Pedagógiai munkánk célja, hogy segítsük az iskolai követelményrendszertől, a társadalmi normáktól eltérően szocializált gyermekek beilleszkedési nehézségeit. Az intézményünkbe felvett tanulók valamilyen formában már a felvételt megelőző időszakban információkat szereznek az iskolánk életéről, az itt folyó munkáról és követelményekről (nyílt nap, pályaválasztási kiállítás, szülői értekezlet, iskolánk honlapja). Ez nagymértékben növeli a megfelelő beilleszkedést és a pozitív magatartásformát alakít ki tanulóinkban, segíti a ráhangolódást. Feladatunk, hogy a nehézségekkel küzdő tanulók konstruktív tevékenységek, véleménycserék, beszélgetések formájában vegyenek részt az iskolai életben, s haladjanak tanulmányaikban. Ezzel megakadályozzuk a diákok kirekesztődését vagy negatív hangadását. A gyakorló helyekkel kialakult kapcsolatunkat kihasználva a munkahelyen is segítjük beilleszkedésüket tanulóinknak. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók feltárása elsősorban az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok feladata, munkájukat segíti az ifjúságvédelmi felelőstanár és az iskolavezetés. A feltárt problémával egyéni beszélgetések során ismerkedünk meg. Az ok feltárás és a megoldás érdekében az iskolapszichológus segítségét is kérhetjük. A gyermekvédelmi munka során személyre szabott pedagógiai eljárásokkal, a problémák egyéni kezelésével nyújtunk segítséget. Az ifjúságvédelmi tanár, az osztályfőnök segíti a kudarcélmények feldolgozását, speciális tréningekkel támogatja a közösségbe való beilleszkedés folyamatát. Igyekszünk élni a sikerélményhez juttatás, a dicséret, a pozitív megerősítés módszerével. A sajátos nevelési igényű tanulókat szakértői vélemény alapján, az eljárási rend betartásával mentesítjük a szakvéleményben meghatározott tantárgyak minősítése alól, számukra egyéni foglalkozásokat szervezünk. Felzárkóztató, pótló foglalkozások szervezésével, szükség esetén külön tanulás-módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk a tanulók haladását. Speciális osztályfőnöki órákon, személyiségfejlesztő tréningen fejlesztjük az önértékelési, önismereti képességeket. A fenti képességek fejlesztésére kiemelkedő lehetőséget biztosítanak a szakmai előkészítő képzés órái. Egyéni beszélgetésekkel törekszünk a konfliktusok, agresszió, frusztráció feloldására. Építünk a tanulók és a pedagógusok személyes kapcsolatára (egyéni őszinte beszélgetések). Fontosnak tartjuk az együttműködést a tantestületben, melynek fő elemei az őszinteség, a titoktartás és a segítőkészség. A szülők számára tájékoztatást tartunk a nevelési problémákról, a drog-prevencióról, a devianciák veszélyeiről. A szülők nevelési gondjain pedagógiai módszerek és technikák megismertetésével segítünk, ha szükséges a szakszolgálattal is felvesszük a kapcsolatot. A beilleszkedésben, a lemorzsolódás csökkentésében pedagógusnak és szülőnek is nagy szerepe van.
27
1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem célja, hogy - megelőzze, elhárítsa vagy enyhítse azokat a tanulókra ható káros hatásokat, amelyek személyiségfejlődésüket megzavarják, gátolják. - segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak az ifjú egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez, - képessé tegye a tanulót a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre és arra, hogy a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő cselekvési módokat válassza, - kialakítsa a megfelelő szociális és életviteli kompetenciákat. Az ifjúságvédelmi felelős feladatai Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. Alapvető feladata: segíti az osztályfőnökök (pedagógusok) gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Az ifjúságvédelmi felelős hatásköre kiterjed - veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, a beilleszkedési – tanulási magatartási zavarral rendelkező és a sajátos nevelési igényű tanulók felmérésére, nyilvántartására; - segélyezéssel kapcsolatos ügyintézésre; - kapcsolattartása a szakhatóságokkal; - az osztályfőnökkel való együttműködésre; - tanulók személyiségének fejlesztésére, - kollégiumi nevelőkkel való együttműködésre Tevékenysége három fő területre terjed ki: - feltárás - konfliktuskezelés - eljárások - megelőzés-prevenció - megszüntetés Megelőzni kívánjuk azt, hogy tanulóink egészséges, harmonikus fejlődését a következő tényezők ne akadályozzák: - alkohol - drog - dohányzás - játékszenvedély, - gyógyszerfüggőség, - étkezési zavarok, - viselkedési addikciók - antiszociális viselkedés Az ok feltárás az osztályfőnökök segítségével, kérdőíves megkérdezés, adatlap útján a beilleszkedési nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek címszó alatt leírtak szerint történik. A rendelkezésre álló lehetőségek figyelembevételével segítséget nyújtunk a problémák megoldásához. A megelőzés kiemelt feladatunk, hiszen nevelőmunkánk alapja az átfogó, tudatos, környezet- és egészségnevelést integráló pedagógiai folyamat. Olyan ismeretet, tudást adunk tanítványainknak, melynek birtokában képesek felismerni a veszélyeket és ismerik az elhárítás módszereit. Egészségfejlesztő és drogstratégiánk is ezen elvekre épül. Megelőzni kívánjuk azt, hogy tanulóink egészséges, harmonikus fejlődését megakadályozzák a következő tényezők: drogfogyasztás, alkoholfüggőség, dohányzás, valamint egyéb szenvedélyek (játékszenvedély, gyógyszerfüggőség, étkezési zavarok stb. 28
Évenként tanmenetben meghatározott óraszámban (osztályfőnöki, biológia) foglalkozunk az egészséges életmód témájával. Az osztályfőnöki órák szabad órakereteinek terhére az ifjúkori bűnözésről, káros szenvedélyekről hallhatnak tanulóink. Megelőző tevékenységünk során interaktív módszereken túl a felvilágosító előadásokban rejlő lehetőségeket is kihasználjuk (alapítványok, rendőrség, mentálhigiénikus). A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében együttműködünk: - Gyermekjóléti Szolgálattal - Családsegítő Szolgálattal - Kormányhivatallal - Polgármesteri Hivatallal - Gyámügyi Hatósággal - Iskolaorvossal - Védőnővel - Iskolapszichológussal - Rendőrkapitánysággal - ÁNTSZ-szel - Egészségügyi Főiskola szakembereivel - Drogambulanciával Nem szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek - felzárkóztató foglalkozások; - tehetséggondozó foglalkozások; - pályaválasztás segítése; - személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek); - egészségvédő- és mentálhigiénés programok szervezése; - családi életre történő nevelés. A gyermekvédelem céljait segítő egyéb támogatási formák: - az iskolai étkeztetési lehetőségek; - tartós tankönyv biztosítása; - segélyeztetések (szülői és tanulói kezdeményezés alapján az illetékes önkormányzattól); - a tárgykörben kiírt pályázati lehetőségek kihasználása; - a tanulók számára kiírt pályázati lehetőségek bemutatása, megírásának segítése; - „Modern Kereskedelemért Kelet Kapujában” iskolai alapítvány juttatásai. Az emberszeretetet, tapintatot, türelmet és empátiát követelő munkánk csak akkor eredményes, ha hátrányos és veszélyeztetett tanulóinkat úgy segítjük, hogy tevékenységük során nem érzik megkülönböztetettnek, „hátrányosnak” magukat. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek. A szociális juttatások lehetőségéről az első (szeptember) szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket. Segítő jellegű tevékenységünk három fontos területre terjed ki: Anyagi támogatás rendszere: - a tárgykörben kiírt pályázati lehetőségek kihasználása - az iskolai alapítvány juttatásai - egyéb támogatások (tartós tankönyv biztosítása, ebédtérítés csökkentése
29
Tanulási tevékenység elősegítése: - indulási hátrányok csökkentése érdekében felzárkóztató, korrepetáló órák biztosítása - tananyag elsajátítása ütemének egyéni megválasztása, személyre szóló feladatok biztosítása (differenciál foglalkoztatás tanítási órán), míg a tanuló el nem éri a csoportjának és képességének megfelelő szintet - az iskolai könyvtár, valamint az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata (olvasóterem, számítástechnikai tanterem) - szükség esetén a tanulókat logopédushoz, pszichológushoz irányítjuk. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: - személyes beszélgetés, tanácsadás osztályfőnökkel, ifjúságvédelmi felelőssel, vagy a tanuló által választott tanárral - lehetőség biztosítása iskolán kívüli neveléssel foglalkozó intézmények igénybevételére (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat) - helyes életmód igényének kialakítása - egészséget és környezetet károsító, önpusztító életforma elkerülésének megalapozása - szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (fogadóóra, szülői értekezlet, szülők akadémiája, „négyszemközt a szülővel” – személyre szabott beszélgetés Feladatok: Problémafeltárás A belépő 9. évfolyamos tanulók helyzetét neveltségi szintet mérő kérdőív segítségével mérjük fel. A kapott adatokat az osztályfőnökök dolgozzák fel. Az osztályonkénti kiértékelésekhez szükséges szempontsort az ifjúságvédelmi felelős állítja össze. Az osztályfőnöki kiértékelések összesítését a gyermek és ifjúságvédelmi felelős végzi. A környezettanulmány megállapításait, a hátrányos és veszélyeztetett tanulók esetében közli az iskolával. A feltárt problémák függvényében az aktuális feladatok, az éves munkatervben, illetve az osztályfőnöki munkaközösség munkatervébe kerülnek be. A tanév során megtartott nevelési értekezlet egyikén az ifjúságvédelmi felelős beszámol a problémákról és azok kezeléséről. Problémamegoldás (konfliktuskezelés) A belső együttműködési modell alapján a belső körben szereplők esetmegbeszélés során cselekvési programot állítanak össze. Alapelv, hogy az esetmegbeszélésen minden résztvevő legyen jelen. Szükség esetén szocializációs program bevezetése, melynek témája a konfliktuskezelés és a kommunikációs készség fejlesztése. 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Egyéni beszélgetésekkel, szaktanári jelzéssel felmérjük a hátrányos helyzetű tanulók körét, megkeressük a problémák okát (munkanélküliség, nagycsalád, nyugdíjas szülők, árvaság stb.). Minél több és alaposabb információszerzéssel a tanulókat nyilvántartásba vesszük, szükség esetén családlátogatást végzünk, esetenként külső segítséget veszünk igénybe. E tevékenységünk központi gondolata az esélyegyenlőség megteremtése. A tanulási környezet feltérképezése után az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az otthoni tanulási környezet a tanulás hatékonyságának növelése irányában történő változtatását. Fontos része e munkának a szülői ház segítése a szülővel való együttműködés megteremtése. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével történik. A veszélyeztető okok feltárása érdekében - szükség esetén - megismerkedünk a tanuló családi helyzetével beszélgetések, információgyűjtés segítségével. Ennek alapján a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulókról nyilvántartás készül az osztályfőnökök segítségével. - A veszélyeztető okok, hátrányos helyzet megszüntetése, a tanuló problémájának megoldása érdekében kapcsolatot tart az ifjúságvédelemmel foglalkozó tanár az igazgatóval, az igazgatóhelyettessel, osztályfőnökökkel, pedagógus kollégákkal, a szülőkkel és a diákönkormányzat vezetőivel. 30
- A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók problémáinak megoldása érdekében együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal (családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, alapítványok, egyesületek, stb.). - A kedvezményes ebéd- és tankönyvtámogatásra rászoruló tanulókat nyilvántartásba vesszük. - A munka iskolai szintű koordinálását az ifjúságvédelmi felelős végzi. Feladata még a külső szakértőkkel (pl.: pszichológus, drogambulancia), szervezetekkel történő kapcsolattartás. Munkáját felügyeli az első számú igazgatóhelyettes. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Tanulói részvétel az iskolai szervezetben - Diákjogok A diák a maga személyében egyszerre ember, állampolgár, gyermek és közoktatási intézmény tanulója. Ebből következik, hogy minden embert, minden állampolgárt megillető jog, s minden gyermeki jog természetszerűen megilleti. Ezért figyelembe kell venni minden olyan jogszabályt, amely a diák személyével, vagyonával, iskolai tevékenységével kapcsolatosan rendelkezést tartalmaz (a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a Gyermekjogi Egyezményt kihirdető Törvény, a Polgári Törvénykönyv, a Közoktatási Törvény, a Szakképzési Törvény, a Családjogi Törvény). Iskolánkban ezek megvalósulását a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend biztosítja a következő hangsúlyok alapján: - Az egészséges, biztonságos környezethez és védelméhez való jog megvalósulásához tanulóink életkoruknak megfelelő berendezések és balesetmentes munkavégzési feltételek között tanulhatnak. A csengetési rend arányos pihenőidőt biztosít az óraközi szünetekben. Ezt a gyakorlati oktatás alatt a heti szabadnap biztosítja. A jól felszerelt tornateremben, sportpályákon biztosított a tanulók rendszeres testmozgása. Étkezési lehetőséget a 160 fős étterem ill. az iskolai büfé biztosít. Ugyanezen jog megvalósulását segítjük azzal, hogy iskolánk épületében tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az önpusztítás bármilyen formája. - Fontosnak tartjuk a diák személyének, személyiségének, emberi méltóságának sérelme elleni fellépést. Ezért iskolánkban a testi fenyítés, a megalázás a legszigorúbb megítélés alá esik. A tilalom természetesen diákra és felnőttre egyaránt vonatkozik. - Ahhoz, hogy diákjaink megfeleljenek a követelményeknek, rendelkezniük kell megfelelő menynyiségű információval azokról. A tájékoztatás fórumai: az osztályfőnök órák, differenciált diákfórumok, a szaktanári konzultációk. - Nagy hangsúlyt fektetünk a véleménynyilvánítási jog széleskörű megvalósulására. Tanulóink több szintéren nyilváníthatnak véleményt a pedagógusok munkájáról, az iskola működéséről, személyüket és tanulmányaikat érintő kérdésekről: -
közvetlenül az iskolavezetésnél személyes bejelentéssel, diákfórumon diákközgyűléseken a diákképviselők közvetítésével osztályfőnöki órákon szaktanári és szakoktatói, munkahelyi konzultációkon
31
- Magánügynek tekintjük diákjaink hitét, vallását, világról alkotott felfogását, önazonosságát. De szigorúan fellépünk mindenféle rasszista, antiszemita, idegengyűlölő, kirekesztő magatartással szemben. - Ezek megelőzésére évenként más - más tematikájú kampányt szervezünk, és minden évfolyam osztályfőnöki óráján csoportos konzultációt biztosítunk. - Az egyesülési jog értelmében valamennyi diákunk részt vehet bármilyen diákkörben, társadalmi szervezetben, egyesületben, sportkörben az iskolán kívül, de erről osztályfőnökét tájékoztatnia kell. Az iskolai diákkörök létrehozását kezdeményezhetik diákok, is, de működtetésünk mindig függ az iskola anyagi lehetőségeitől. - A jogorvoslathoz való jog az iskolaélet napi gyakorlatában az iskola és a szülő rendszeres kapcsolatában érvényesül. A tanárok szaktanári döntéseikről, az osztályfőnökök a közösségi életet érintő kérdésekről rendszeresen írásban tájékoztatják a szülőt. E döntések ellen a szülő bármely esetben felléphet akár a tantestület, akár az iskola bármely közössége nyilvánossága előtt. Az eljárás lebonyolításában a megfelelő jogszabályok az irányadók. - A lakáshoz való jog tiszteletben tartását a kollégium belső szabályai biztosítják. - A levéltitok védelme megilleti a diákot. Ugyanakkor a tanóra rendjét zavaró levélírás és levelezés büntetendő a házirendben rögzítettek alapján. - Tanulóink legfontosabb érdekképviseleti és érdekérvényesítési szervezete az iskolai diákönkormányzat. Belső szabályzata, rendszeres aktív működése lehetővé teszi, hogy élő kapcsolat teremtődjön a diákság és az iskola más résztvevői között. - A megfelelő oktatáshoz, nevelődéshez kapcsolódó jogok érvényesülésének korlátokat szabnak az iskola szervezeti és anyagi lehetőségei. Bizonyos természetes határok mellett az iskolán belül lehetséges az osztály, a padtárs, a tanár választhatósága. A Közoktatási Törvényben részletezett ide vonatkozó jogok érvényesüléséhez fontosnak tartjuk a tanulók folyamatos és részletes tájékoztatását és a szülőkkel való esetenkénti személyes konzultációt. A jogi normákon túlmenően iskolánk tantestülete a következőket vállalja: - Támogatja az iskolai diáksajtó és egyéb diákmédiák (suli-rádió, suli-tv) működését - Iskolánkban egyetlen diákot sem érhet hátrány, megkülönböztetés ízlésbeli megfontolások miatt, amennyiben megjelenése a szakmai elvárásoknak megfelel - Tiszteletben tartjuk a tanulók "privát szféráját". Ezek vonatkozásában megköveteljük a magántitok, a birtoklás tiszteletben tartását - Kizárjuk, hogy tanulmányi minősítés miatt hátrányos megkülönböztetés érje a diákot az intézmény közéleti fórumain. - Támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely a diákok önszerveződése útján az iskolai életet gazdagítja, színesíti, az iskola nyitottságát és demokratizmusát növeli. A tanulói jogok érvényesülését az iskola egész működésének kell szolgálnia, mert a diákjog gyakorlása a leghaladóbb pedagógiai célokat valósítja meg.
32
1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Belső-Külső együttműködési modell - Tanuló – osztályfőnök - ifjúságvédelmi felelős vagy szociálpedagógus - kollégiumi nevelő - Szaktanár/szakoktató/gyakorlati oktató – orvos – védőnő - szociális munkás-pszichológuslogopédus-mentálhigiénikus-gyógypedagógus-kortárssegítők - Prevenciós team - osztályfőnöki munkaközösség – Diákönkormányzat – alapítvány – gazdasági/adminisztrációs dolgozók - Vezetőség - TISZK központi képzőhely A modell 5 egymásra épülő koncentrikus kört ábrázol. A legbelső kör tagjai közül a legfontosabb a tanulók közössége, őket veszi körül az osztályfőnökök közössége, az ifjúságvédelmi felelős és a kollégiumi nevelő. Ez a három csoport, aki a legtöbb információt tudhatja a tanulókról, illetve ők azok, akik a leghamarabb tudnak segíteni a tanulók problémáin, napi kapcsolatban vannak. Fontos a bizalmi légkör kialakítása. Ez a csoport az elsődleges segítőtevékenységet nyújtja tanulóink számára, nemcsak iskolai, hanem magán jellegű problémák esetében is. Az ifjúságvédelmi felelős egyaránt részt vehet az osztályfőnök vagy a kollégiumi nevelő munkájában is, hiszen együtt hatékonyabban lehet problémát vagy konfliktust kezelni. Lényeges a jelenlétük ebben a körben, hiszen szaktudásukkal, külső kapcsolatrendszer kialakítással azonnal jelezhetnek, illetve intézkedhetnek, s nem utolsó sorban prevenciót alkalmazhatnak szükség esetén. A tanuló bármelyik személynek jelezhet gondjairól. A második kör szereplői nem feltétlenül állnak mindennapi kapcsolatban a tanulókkal, kivéve talán a szaktanárok/szakoktatók, mert ők naponta taníthatják, mégis szervesen kapcsolódnak a diákhoz, ugyanúgy részt vesznek a prevencióban a lemorzsolódás visszaszorítása érdekében. Kialakulhatnak szorosabb kapcsolatrendszerek a szaktanárok és a diákok között, mint az osztályfőnökök-diákok között. Rendkívül nagy szerepet játszik az egymás elfogadása és a szimpátia kialakítása. Fontos a tanulók megnyerése. Az orvos/védőnő prevenciós tevékenysége a felvilágosító előadások, tanácsadások, kivizsgálások. Lehet akad a tanulók között, akinek egészségügyi problémája van, amit csak az orvossal beszélne meg szívesen, s ő segíthetné orvosolni gondját, panaszát érdemlegesen. A logopédus és a pszichológus munkája továbbra is fontos szerepet játszana a tanulók tanulási részképesség-zavarainak kiszűrésében. Ugyanúgy vizsgálnák a tanulókat, véleményeznék őket, majd az Egységes Pedagógiai Intézethez vagy a Tanulási Képességet vizsgáló 1. számú Szakértői Bizottsághoz lehetne továbbítani elbírálás céljából. Ez után a gyógypedagógus segítségével meg lehet szervezni a terápiát a fejlődés érdekében, hogy a tanulási problémák miatt ne veszítsünk tanulókat. A mentálhigiénikus szakember a tanár-diák közötti konfliktuskezelésben vehetne részt a hatékony együttműködés fenntartása céljából. Ez a korosztály serdülőkorban van, rengeteg változáson mennek keresztül, mint testileg, mint pszichésen, ezt nehéz nekik megélni. Ebben a fejlődési szakaszban kezdenek leválni a szülőkről, önállósodnak, felerősödnek a kortársi kapcsolatok, kortársi viszonyok, egyre inkább mérvadó az ő véleményük. Éppen ezért fontos lehet a kortárssegítők jelenléte ebben a körben, mert nem mindig segíthet felnőtt vagy szakember gondjaik megoldásában. A harmadik körben egyre kevesebb résztvevő van, kevésbé szoros a kapcsolat a diákokkal. Nincs mindennapi kontroll, csak eseti probléma kapcsán kerülhetnek kapcsolatban a résztvevők a diákokkal és nem is biztos, hogy csak probléma kapcsán. A DÖK inkább a prevencióban szerepel különböző hasznos szabadidős programok ajánlásával, megszervezésével. Az iskolai programok lebonyolítása érdekében bevonja a diákok segítségét. Az Alapítvány anyagi juttatások, jutalmazások tekintetében játszhat fontos szerepet, egy forrás, eszköz tanulóink megsegítése érdekében megakadályozhatja a tanulók bűnelkövetését anyagi szempontok terén. A gazdasági dolgozók is segíthetnek ügyintézésben, anyagi támogatások igénybevételének módjáról, információközlésben. 33
A prevenciós team és az osztályfőnöki munkaközösség együtt alkalmazhatna prevenciót konfliktuskezelésben, megoldásban, terv kidolgozásában közösség építő szándékkal. Szerepük van még a fegyelmi tárgyalások lebonyolításában, reális döntés meghozatalában. A Vezetőség tagjai alkotják a negyedik kört, közvetve vesznek részt az együttműködésben mindennapi munkájuk mellett, csak azokkal az esetekkel találkoznak, mikor a problémát vezetői hatáskörben lehet megoldani. Ők fogják össze az egész együttműködési modellt. A kört a TISZK központi képzőhely zárja be. A TISZK teremti meg a feltételrendszerét azoknak a gyakorlati képzéseknek, amelyeket az iskola anyagi erőforrásainak hiányában nem képes korszerű, a kor követelményeinek megfelelő eszközparkkal kiszolgálni. A TISZK ezen túl Közösségi szolgáltatásokat is nyújt partnerintézményei számára. Közösségi szolgáltatásuk célja a lemorzsolódás csökkentése, a sajátos nevelési igényű tanulók kiszűrése és további gondozásának segítése egyéni fejlesztések révén, valamint a tanulók pályaválasztásának támogatása, és karrier tanácsadói tevékenység nyújtása. A fenti feladatok ellátását a TISZK pályaválasztási- és karrier-tanácsadója, fejlesztő pedagógusa és pszichológusa közösen végzi. Szolgáltatásaik: - Fejlesztő pedagógusi szolgáltatás a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók részére • Pszichológusi egyéni tanácsadás a személyes problémákkal küzdőknek • Egyéni vagy csoportos pályaválasztási-, továbbtanulási-, elhelyezkedési- és karriertanácsadás A külső együttműködési modell szereplői: - tanuló-iskola - Önkormányzat - Kormányhivatal - Gyermekjóléti Szolgálat - Gyermekvédelmi Központ - Egységes Pedagógiai Szakszolgálat - Tanulási Képességet Vizsgáló 1. számú Szakértői és Rehabilitációs Bizottság - Kórház- gyermekpszichiátria - Rendőrség - Pártfogói Felügyelet A külső együttműködési modellben a központi helyett szintén a tanulók közössége tölti be az egész iskolával együtt. Ez a modell nem koncentrikus körökből áll, itt a segítőhálózat összessége egy szinten áll a tanulók-iskola körül. A Gyermekjóléti Szolgálat felé intézzük a jelzéseket a diákok mulasztásaival, egyéb problémáival kapcsolatban. Kérhetünk, javasolhatunk gondozásba vételt, védelembe vételt. Szoros együttműködés alakult ki az intézményünk és a Gyermekjóléti Szolgálat között, amit együttműködési szerződésben rögzítettünk, hogy kinek mi a pontos feladata. A Gyermekvédelmi Központ munkatársai egyre inkább számítanak a szociálpedagógus, osztályfőnökök jelenlétére egy-egy gyermek elhelyezés kapcsán. Számítanak a mi véleményünkre, szaktudásunkra, tapasztalatainkra, véleményünkre, ami a tanulóink szempontjából is igen fontos. A lakásotthonok vezetőivel, gyámokkal, nevelőkkel is fontos a szoros kapcsolattartás, probléma esetén azonnal intézkedést kezdeményezünk, vagy intézkednek, keresik intézményünket. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai (logopédus, pszichológus) kulcsszerepet tölt be a szakértői vélemények kapcsán, feladatuk a vizsgálat, véleményezés, tanulóink azon körében, akik rendelkeznek, rendelkezhetnek tanulási részképesség-zavarral, illetve sajátos nevelési igényűek. Ezek a vélemények továbbjutnak a Tanulási Képességet Vizsgáló 1. számú Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz, akik elbírálják ezen véleményeket, majd szakértői számot adnak, terápiát javasolnak. 34
A magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulókat a Megyei Kórház, Gyermek Pszichiátriai osztály szakemberei kompetensek a vizsgálatok terén. A Rendőrség is fontos szerepet tölt be a prevenciós tevékenységével, melyet felvilágosító előadásaival segít, például bűnmegelőzéssel, drogfogyasztással és következményeivel kapcsolatban, törvényi háttérismertetéssel. Sajnos így is vannak tanulóink, akik bűncselekményt követnek el, őket a Pártfogói Felügyelet dolgozói próbálják visszaterelni a jó útra, hogy a társadalom hasznos tagjává válhassanak, megakadályozván további bűnelkövetésekben. Feladatuk a folytonos kapcsolattartás, nyomonkövetés iskolai tevékenységükben, főként a mulasztások terén. Az iskolai pedagógiai véleménnyel tud reálisabb képet adni diákjaikról egy-egy eset folytán. A Klebersberg Intézményfenntartói Központ biztosítja az intézmény anyagi, tárgyi feltételeit, és a működéshez szükséges infrastrukturális adottságokat, ezáltal segítik a törvényben biztosított tankötelezettség teljesülését. A két modell között helyezkednek el a szülők/gondviselők, akiket nagyon fontos bevonni az iskola mindennapi tevékenységébe, a külső segítőhálózat munkájába gyermekük tanulmányi eredményei, egyéb iskolai problémái ügyében. Elengedhetetlen a jelenlétük a prevencióban, a lemorzsolódás visszaszorítása érdekében. Fontos hogy együtt érjünk el sikereket, érezze ő is felelősségtudatát gyermeke jövőjével kapcsolatban. 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák a) Osztályközösségek és tanulócsoportok: Az iskolai életet érintő információk áramlásának biztosítása az osztályfőnök, ill. a szaktanárok segítségével. Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség pedagógiai vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnököt a az igazgató vagy a tagozatvezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikoértekezletének összehívására. b) A diákönkormányzat A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat élén választott Diákönkormányzat (DÖK) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az DÖK képviseli, (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. c) Diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttségből áll. A diákközgyűlés az iskolahasználók számára nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákö nkormányzat működési rendjében meghatározottat szerint hívható össze. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei részt vesznek (ekkor küldöttgyűlés). E közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. 35
Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat a diákönkormányzat i faliújságon, iskolarádión keresztül tájékoztatja. 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Szülői részvétel az iskola munkájában A Közoktatási Törvény 59. §-a alapján szülői szervezetet hoztunk létre. Az iskolában és kollégiumban szülői szervezet működik. Tagjai az osztályok által delegált szülők. A szervezettel a nevelési igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot, az igazgató évente kétszer, a kollégiumvezető egyszer tájékoztatást ad az iskola, ill. a kollégium munkájáról. A szülői szervezetnek véleményezési joga van: - a Pedagógiai program és a Működési Szabályzat szülőket érintő rendelkezéseiben - a HÁZIREND meghatározásában - a szülőket anyagilag érintő ügyekben - a szülői értekezletek napirendjeinek kialakításában - az iskola- és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában - az igazgatói pályázatok elbírálásában A Szülői Szervezet javaslatot tehet az iskolai élet működésének kialakítására. Évente egyszer aktuális témából továbbképzést szervezünk a szülőknek. Részt vesznek az iskolai rendezvényeken, segítenek a szervezésben. Szülői részvétel az iskola munkájában Gyermekeink nevelésének hatékonysága nagyban függ attól, mennyire képes az iskola célkitűzéseit a szülőkkel elfogadtatni, illetve a szülőket ebbe a munkába bevonni, ezért a tanulók családjával maximálisan jó együttműködésre törekszünk. A szülők tájékoztatásának formái - Iskolai szülői értekezlet A város- és vonzáskörzetében működő általános iskolákba eljuttatjuk az iskolánkat bemutató kiadványunkat, majd pályaválasztási szülői értekezletet tartunk október hónapban. A 9. osztályos tanulók szüleinek szeptemberben összevont értekezletet tartunk. Tájékoztatjuk a szülőket; a céljainkról, feladatainkról, elvárásainkról. - Osztály szülői értekezletek Tanévenként két alkalommal szülői értekezletet tartunk, melynek célja a szülők tájékoztatása az oktatónevelő munkáról, a Házirend szabályainak megismertetése, a tanulmányi helyzet értékelése. (október, február) Rendkívüli szülői értekezletet hívunk össze a szakközépiskola 12. évfolyamának osztályaiban, melynek célja a pályaválasztás segítése és a szakiskola 10. osztályaiban, melynek témája a szakmaválasztás. - Fogadóórák Tanévenként két alkalommal tartunk fogadóórát, melynek célja a szaktanárokkal való véleménycsere a tanuló tanulmányi munkájáról iskolai viselkedéséről. A délelőtti fogadóóra azok vehetik igénybe, akik nem tudnak részt venni az esti fogadóórán, illetve sürgős problémát kell megbeszélni a szaktanárral, vagy osztályfőnökkel. Időpontja tanítási napon van, a tanár egyéni órarendjétől függően. - Családlátogatás 36
Indokolt esetekben az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős végzi a tanulóval kapcsolatban felmerülő problémák megoldása céljából. Személyes találkozáson túl ellenőrző útján, levelezés, illetve telefonon keresztül tájékoztatjuk a szülőt gyermeke előmeneteléről, szorgalmáról, magatartásáról. Tájékoztatási kötelezettség - Írásban értesítjük gyermeke igazolatlan mulasztásáról és annak következményeiről. (Tanköteles tanulónál az első igazolatlan óra után, nem tanköteles tanulónál, ha a hiányzása a 10 órát elérte.) - Félévenként megköszönjük (levélben) és elismerjük a kiemelkedő eredményeket. A szülő kérheti; - Az emelt szintű programban való részvétel lehetőségét. - Megválaszthatja a nem kötelező tanórai foglalkozásokat. - Ifjúságvédelem segítségét. - Iskolapszichológus segítségét. - Tanórán túli foglalkozások szervezését, melyen a tanuló képességeihez mérten kapcsolódhat be a foglalkozásokba. - Kollégiumi elhelyezését. A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője az alábbi területen tevékenykedhet: - Az alapítvány támogatásában. - Az iskola esztétikai arculatának alakításában. - Tárgyi, környezeti feltételek jobbításában. Minden olyan szülői kezdeményezést, mely a munkánkat erősíti, színesíti, - örömmel fogadunk. A támogatás formái: - pénzadomány - tárgyi támogatás - szellemi- és társadalmi munka Színtere lehet: - osztályfőnöki óra (kiselőadás) - szabadidős tevékenységek (diáknapi rendezvények, osztálykirándulások) - „A szülő a vendég” kiemelt szakmai rendezvény, ahol a tanulók bemutatják gyakorlati tudásukat - kulturális tevékenységek (verébavató, szalagavató, alapítványi- és farsangi bál, ballagás) Iskola, kollégium és szülő kapcsolata Az iskola és kollégium kapcsolta az intézmény különböző szintjein működik. A kollégium vezetője az iskolavezetés tagja, ily módon a napi kapcsolat, a problémák megoldása mindig aktuális. A kollégiumi felvételről az iskola igazgatója és a kollégium vezetője közösen dönt. A kollégium vezetője hetente tájékoztatja az iskola vezetőségét az ott folyó pedagógiai tevékenységről, esetleges gondokról. Munkájukról félévenként szóban és írásban beszámol a nevelőtestületi értekezleten. Az iskola nagyszüneti értekezletein közzé teheti információit, amely a tanulók iskolai életét a kollégium részéről befolyásolják. Az iskola igazgatója valamennyi kollégiumi rendezvény állandó meghívottja. Itt tájékozódik a kollégiumban lakók hangulatáról, problémáiról. A kollégiumi nevelők és osztályfőnökök naponta tartják a kapcsolatot, tanulók előre meneteléről, hiányzásairól, problémáiról kell egymást tájékoztatniuk. Az osztályfőnökök meghívott vendégek a kollégium rendezvényein. A kollégiumi nevelő a félévi és év végi osztályozó konferencia résztvevője, a magatartás-szorgalom jegyek elbírálásánál egy szavazattal élhet. A kollégium nevelőtestület tagjai az iskola diákrendezvényein részt vesznek (verébavató, szalagavató, farsang, ballagás). 37
Évente legalább egy alkalommal megszervezzük a nyitott kollégium elnevezésű látogatói napot. E napon várjuk az osztályfőnököket, érdeklődőket, hogy betekintést kaphassanak az ott lakók körülményeiről. Ez alkalommal a tanulók bemutatják a szobáikat, a kollégium helységeit, amelyet használnak. A diákok kapcsolatát az iskolai Diákbizottság titkárának rendszeres meghívása és tájékozódása jelenti a kollégiumi rendezvényeken (közgyűlések, karácsonyi ünnepség sorozat, ballagás). Az iskola Szülői Szervezetének tagjai az iskola igazgatójának beszámolójából informálódhatnak a kollégiumi életről. A kollégium nevelőtestület tagjai az iskola által szervezett feladatok teljesítésében részt vesz: - felvételi ügyelet - érettségi ügyelet Az iskolai elfoglaltságokat, rendezvények figyelembevételével a kollégium hétvégén, ünnepnapokon ügyeletet lát el. 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja A vizsgaszabályzat célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet ide vonatkozó paragrafusainak (64-72. §) figyelembevételével. Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: – osztályozóvizsgákra – különbözeti vizsgákra – javítóvizsgákra – és pótló vizsgákra vonatkozik A vizsga a vizsgázó számára díjtalan. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: – aki osztályozóvizsgára jelentkezik – akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít – aki különbözeti vizsgára jelentkezik – akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az értékelés rendje Osztályozóvizsga 38
A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból félévi vagy év végi osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha – előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy tanulmányi vizsgakövetelményeit; nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot. – a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet; (összesen 250 órát meghaladó hiányzás; az adott tantárgyból, a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át) – külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét; – felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték (pl. sportolók esetében testnevelés) – tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból az előírtnál rövidebb idő alatt tehet) – más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték – a tanórákon nem tanult tantárgyból, de az iskola helyi tantervében szereplő tantárgyból osztályozóvizsga letételére jelentkezett. Az osztályozóvizsgával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni: – Osztályozóvizsga évente 2 vizsgaidőszakban tehető: áprilisban és októberben az aktuális tanév munkatervében megjelölt időpontban. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga pontos időpontjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap (enapló vagy/és honlap vagy/és faliújság). – Egy vizsgaidőszakban általában legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető osztályozóvizsga. – Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben; igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. – Az osztályozóvizsga letételét az igazgató engedélyezi a szülő kérelme alapján. Az osztályozóvizsgára való jelentkezést áprilisi vizsgaidőszakra március 31-ig; az októberi időszakra pedig szeptember 30-ig kell beadni – Az igazgató, a vizsgázó külön kérelmére engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. – Abból a tantárgyból, mely az iskola pedagógiai programjában nem szerepel, igazgatói engedéllyel más iskolában, vendégtanulói jogviszonyban lehet osztályozóvizsgát tenni. (A vendégtanulói jogviszonyt a fogadó intézmény igazgatója létesíti a tanulóval.) Ez esetben az osztályozóvizsgákra a fogadó intézmény vizsgaszabályzatának rendelkezései vonatkoznak. – Vendégtanulói jogviszonyban, iskolánkban vizsgázó tanuló vizsgáira e vizsgaszabályzat vonatkozik. – Indokolt esetben a tanuló más iskolában is jelentkezhet a vizsga letételére. Erre az engedélyt az igazgató adja. – Az osztályozóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. Különbözeti vizsga Csoportváltoztatás, osztályváltás, iskolaváltoztatás, külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként előírhatja az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet iskolánkban a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanítunk, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Alapesetben az osztályozóvizsgák számára kijelölt időpont. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az igazgatónak határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. A vizsga letétele feltétele lehet az adott évfolyamon, adott csoportban/osztályban a következő évfolyamba lépésnek. 39
Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha – a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, – az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A vizsganapokat az aktuális tanév munkaterve határozza meg. Különleges esetben, ettől eltérő időpontot az igazgató, a tanuló kérésére kijelölhet. A tanulót a vizsga eredményéről tájékoztatni kell legkésőbb az adott vizsgaidőszak utolsó szóbeli vizsgáját követő napon. A javítóvizsgával kapcsolatosan az alábbiak szerint kell eljárni: – A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát tehet. – A javítóvizsga követelményeiről, témaköreiről a tanuló a vizsgára utalást követő két héten belül, de legkésőbb július 31-ig írásbeli tájékoztatást kap. A tájékoztatás formája lehet honlap és/vagy enapló és/vagy papír alapú. – A vizsga pontos időpontjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap (e-napló vagy/és honlap vagy/és faliújság). – A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent. – A tanuló – előzetes jelentkezés nélkül – bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt. A vizsga előtt legalább 15 perccel. – A rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie. – Ha a vizsgáról neki felróható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedély nélkül eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné vizsgája eredménytelen, így az osztályismétlést von maga után. Szabálytalanság esetén az érettségi vizsgaszabályzatban foglaltakhoz hasonlóan kell eljárni. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. A pótló vizsgára jelentkezéskor a tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy az eddig teljesített vizsgarész beszámítását kéri-e. A pótló vizsga időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A köznevelésről szóló törvény 46.§ (6) bekezdés ’m’ pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során tehet az intézménytől, annak pedagógusaitól független tanulmányok alatti vizsgát, amely osztályozóvizsga és javítóvizsga lehet. A vizsgára való jelentkezés szabályait a 20/2012. EMMI rendelet 73. §-a szabályozza. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a rendelet 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az 40
iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. Akkor is, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról, magasabb évfolyamra jutásáról – a vizsgabizottság által adott osztályzat figyelembevételével – az Intézmény dönt. A vizsgatárgyak részei és követelményei Az egyes tantárgyak vizsgarészeit a következő táblázat tartalmazza. Tantárgy
Írásbeli
Szóbeli
Magyar nyelv
x
x
Irodalom
x
x
Matematika
x
(x)
Történelem
x
x
Angol nyelv
x
x
Német nyelv
x
x
Olasz nyelv
x
x
Francia nyelv
x
x
Spanyol nyelv
x
x
Fizika
x
(x)
Kémia
x
(x)
Biológia
x
(x)
Földrajz
x
Gyakorlati
Informatika
x
Ének-zene
x
Rajz és vizuális kultúra
x
Emberismeret és etika
x
Filozófia
x
Művészetek
x
Mozgóképkultúra és médiaismeret
x
(x)
Testnevelés Sportelmélet modulok
x x
Megjegyzések: 1) (x) jelentése a szóbeli vizsgáknál: csak akkor van szóbeli, ha az írásbeli elégtelen. 41
2) Kémia és biológia tantárgyból abban az esetben, ha a tanuló előrehozott érettségi vizsga miatt jelentkezik osztályozóvizsgára, szóbeli része is van az osztályozóvizsgának. Az osztályozóvizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete a helyi tantervében határozza meg. A vizsgatárgyak követelményrendszere minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. Az írásbeli vizsgák általános szabályai Egy vizsganapon három írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 15 perc pihenőidőt kell biztosítani. A lebonyolítás szabályai a következők: – Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként max. 60 perc. (Általában 45 perc, de legfeljebb 60 perc áll a tanuló rendelkezésére.) – A tanteremben minden padban csak egy diák ülhet. – A tanuló csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron, feladatlapon dolgozhat. A feladatlapon fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a vizsga dátumát, a tanuló nevét, osztályát, az évfolyamot, melynek tananyagából vizsgázik a tanuló. – A vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával – Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az írásbeli vizsga javítása – Az igazgató által megbízott javítótanár az írásbeli dolgozatot piros tollal kijavítja, a tanuló hibáit jelöli. – Ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót. Az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgán (pl. informatika) az írásbeli szabályai szerint kell eljárni. A szóbeli vizsgák általános szabályai A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság legalább háromtagú, s amennyiben lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A legfontosabb szabályok a következők: – Egy napon legfeljebb három szóbeli vizsga tehető le. – A vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie – Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a kérdező tanár gondoskodik (kivétel számológép, azt a vizsgázónak kell hoznia). – A szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz egy adott évfolyam tananyagából, majd a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre. A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 30 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. – A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. – A feleletek maximális időtartama 15 perc. A felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja. – A feleletek alatt legalább három vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. – Az a tanuló, aki a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, egy alkalommal póttételt húzhat. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. 42
– A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. – Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból, vagy ugyanazon tantárgy következő évfolyamának anyagából történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. – Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelését a bizottság a vizsga jegyzőkönyvéhez mellékeli, vagy abban rögzíti. – Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szabálytalanság elbírálásában a 20/2012. EMMI rendelet 69.§ (6-7), illetve 71.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. – Osztályozóvizsga esetén a szóbeli vizsgát évfolyamonként általában más-más napon kell lebonyolítani, hiszen a felsőbb évfolyam vizsgájának szóbeli részére csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyam vizsgáján megfelelt. A vizsgázó kérésére az igazgató engedélyezheti, hogy ilyen esetben vizsga egy napon legyen. A szóbeli jellegű gyakorlati vizsgán (pl. testnevelés) a szóbeli szabályai szerint kell eljárni. A vizsga értékelése A vizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik. A vizsga nem ismételhető meg. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. Az eredményhirdetés javítóvizsga esetén a bizonyítvány kiosztásával történik, legkésőbb az adott vizsgaidőszak utolsó szóbeli vizsgáját követő napon, egyéb vizsga esetén legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon az igazgató vagy megbízottja hirdeti ki az eredményt (az e-naplóban, a honlapon vagy faliújságon kihirdetett formában). Záró rendelkezések A tanulmányok alatti vizsgán sajátos nevelési igénylő tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. A jogorvoslatra a 20/2012. EMMI rendelet rendelkezésinek megfelelően van lehetőség.
1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A tanuló - beleértve a magántanulót is - az iskolával a beiratkozása napjától tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve 43
gyakorolhatja. Jogsz abály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon teszi közzé az intézmény. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az intézményvezető dönt. 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai Az iskolai felvételi eljárás során azonos teljesítményt elérő tanulók rangsorolásának elvei. Az intézmény igazgatója az iskolai felvételi eljárás befejezését követően tanulmányiterületenként elkészíti az ideiglenes felvételi jegyzéket. A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben kell részesíteni: a) A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók b) Akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyén, telephelyén található c) Akinek sajátos helyzete azt indokolja - testvére iskolánknak tanulója, vagy tanulója volt - szülője, gondviselője az iskola vagy más Nyíregyháza megyei jogú városban működő közoktatási intézménydolgozója - testvére, szülője, gondviselője fogyatékos vagy tartósan beteg
2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.
44
ÓRATERV - Szakiskolai tagozat a 34 341 01 Eladó szakképesítéshez 1/9. Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
2/10.
3/11.
E
Gy E Gy
Magyar-Kommunikáció
2
1
Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret
2 2 2
2 1 1
2
Természetismeret
3
Testnevelés* Osztályközösség-építő Program Szabad órakeret
5
5
5
1
1
1
11500-12 Munkahelyi egész- Munkahelyi egészség és ség és biztonság biztonság
1
E
0,5
Foglalkoztatás II.
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
A működtetés szabályai
2
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10027-12 A ruházati cikkek és vegyesiparcikkek forgalmazása
0,5
A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom
2,5 2
1 4
1
1
Áruforgalmazás gyakorlata I. Áruforgalmazás II.
2 2
Áruforgalmazás III.
4 1
1 2,5
Értékesítés idegen nyelven II.
3 1
2,5
Összefüggő szakmai gyakorlat Heti óraszám összesen
6 1
2
5 1
2,5
Áruforgalmazás gyakorlata III.
Szabad órakeret**
4 1
Áruforgalmazás gyakorla10028-12 Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógynövények ta II. forgalmazása Értékesítés idegen nyelven I.
10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása
1
Áruforgalom gyakorlata Áruforgalmazás I.
Csoportbontás
1,5
11499-12 Foglalkoztatás II.
10025-12 A kereskedelmi egység működtetése
Gy
28
1 2
140 7
3
2,5
140 19 17 20,5 14,5
45
ÓRATERV - Szakiskolai tagozat a 34 811 01 Cukrász szakképesítéshez 1/9. Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
2 2 2 3
2 1 1
2
Testnevelés*
5
5
5
Osztályközösség-építő Program
1
1
1
Szabad órakeret
1
Gy
Csoportbontás
1,5
0,5
1 1
0,5 1
0,5 2 0,5 0,5
1
Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem
1
Élelmiszerek csoportjai
1
1
Szakmai idegen nyelv
1
1
Cukrászat Szakrajz gyakorlat Cukrászat gyakorlat
4
2
1
1 4
Cukrászat üzemi gyakorlat Szabad órakeret**
17,5 2,5
Összefüggő szakmai gyakorlat Heti óraszám összesen
E
Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások
10043-12 Cukrászati termékkészítés
Gy
1
11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.
10046-12 Szakmai idegen nyelv
E
2
Munkahelyi egészség és biztonság
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem
Gy
3/11.
Magyar-Kommunikáció
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
10045-12 Gazdálkodás
E
2/10.
2
140 30
5
17,5 2,5
140 18,5 17,5 17,5 17,5
46
ÓRATERV - Szakiskolai tagozat a 34 811 03 Pincér szakképesítéshez 1/9. Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
E
2/10.
Gy
E
Gy
3/11. E
Magyar-Kommunikáció
2
1
Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret
2 2 2 3
2 1 1
2
Testnevelés*
5
5
5
Osztályközösség-építő Program
1
1
1
Szabad órakeret
1
Gy
1,5
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások
0,5 1
2 0,5 0,5
1
10045-12 Gazdálkodás
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem
10046-12 Szakmai idegen nyelv
0,5
1 1
Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem
1
Élelmiszerek csoportjai
1
1
Szakmai idegen nyelv
1
1
Felszolgálás alapjai 10047-12 Felszolgálás alapFelszolgálás alapjai gyajai korlat
4 5
Felszolgálás 10074-12 Felszolgálás
Összefüggő szakmai gyakorlat Heti óraszám összesen
2
1
Felszolgálás üzemi gyakorlat Szabad órakeret**
Csoportbontás
17,5 2,5 140
2
17,5 2,5
140
30,0 5,0 18,5 17,5 17,5 17,5
47
ÓRATERV - Szakiskolai tagozat a 34 811 04 Szakács szakképesítéshez 1/9. Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Gy
E
1
Idegen nyelv
2
2
Matematika
2
1
Társadalomismeret
2
1
Természetismeret
3
Testnevelés*
5
5
5
Osztályközösség-építő Program
1
1
1
Szabad órakeret
1
Foglalkoztatás II.
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
10046-12 Szakmai idegen nyelv
E
2
11499-12 Foglalkoztatás II.
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem
Gy
3/11.
Magyar-Kommunikáció
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és bizbiztonság tonság
10045-12 Gazdálkodás
E
2/10.
Csoportbontás
2
1,5
0,5
0,5 2
Vendéglátó gazdálkodás
1
0,5
0,5
Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem
1
1
0,5
Élelmiszerek csoportjai
1
1
1
Szakmai idegen nyelv
1
1
Előkészítési és étel-készítési alapismeretek
Gy
1
1,5
10049-12 Konyhai kisegítés Előkészítési és étel-készítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok 10048-12 Ételkészítés alapjai
2 2,5
Ételkészítési alapgyakorlatok
2 3
Ételkészítési üzemi alapgyakorlat
17,5
Ételkészítési ismeretek 10075-12 Ételkészítés
1
Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat Szabad órakeret**
17,5 2,5
Összefüggő szakmai gyakorlat Heti óraszám összesen
2 140
30,0
5,0
2,5 140
18,5
17,5
17,5
17,5
48
ÓRATERV - Szakiskolai tagozat a 34 811 05 Vendéglátó eladó szakképesítéshez 1/9. Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
2
2
Matematika
2
1
Társadalomismeret
2
1
Természetismeret
3
Testnevelés*
5
5
5
Osztályközösség-építő Program
1
1
1
Szabad órakeret
1
Foglalkoztatás I.
10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés
Csoportbontás
1,5
0,5
0,5 2 1
0,5
0,5
Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem
1
1
0,5
Élelmiszerek csoportjai
1
1
1
Szakmai idegen nyelv
1
1
Ételismeret
1
1
Italismeret, kiszolgálás
1
0,5
Termelési és eladói gyakorlatok Termelési és eladói üzemi gyakorlatok Vendéglátó eladó tevékenység
Gy
2
Vendéglátó gazdálkodás
1
0,5
3 17,5 2
0,5
Értékesítés gyakorlata
0,5
2
Értékesítés üzemi gyakorlata Szabad órakeret**
17,5 2,5
Összefüggő szakmai gyakorlat Heti óraszám összesen
E
Idegen nyelv
11497-12 Foglalkoztatás I.
10056-12 Gyorsétkeztetés, ételeladás
Gy
1
Foglalkoztatás II.
10046-12 Szakmai idegen nyelv
E
2
11499-12 Foglalkoztatás II.
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem
Gy
3/11.
Magyar-Kommunikáció
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és bizbiztonság tonság
10045-12 Gazdálkodás
E
2/10.
2 140
30,0
5,0
2,5 140
18,5
17,5
17,5
17,5
49
ÓRATERV - Szakközépiskolai tagozat Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 9-12. évfolyam 9. Szakmai követelménymodulok
10.
11.
Tantárgyak
E
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Idegen nyelvek
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
3
3
Gy
E
Gy
Etika 2
2 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek*
E
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabad órakeret
4
4
4
4
1
2
Munkahelyi egészség és biztonság
Gy
0,5
Marketing a gyakorlatban
1 2
3
3
3
Vezetési ismeretek
1
Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom
Csoportbontás
1
Informatika
Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése
Gy
1
A marketing alapjai 10032-12 Marketing
E
1
Biológia – egészségtan
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
12.
1
1,5
1
2
1
1
1
1
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom gyakorlata
1
Szabad órakeret**
1
Összefüggő szakmai gyakorlat Heti óraszám összesen
1 70
34
1
1 105
35
1
1
1 140
33
2
32
3
50
ÓRATERV - Szakközépiskolai tagozat a 54 341 01 Kereskedő szakképesítéshez 1/13 Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség 0,5 és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. A marketing alapjai
10032-12 Marketing
11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése
Gy
E Gy
Csoportbontás
0,5 2 3
Marketing a gyakorlatban
1
Az üzleti tevékenység 11 tervezése, elemzése Vezetési ismeretek
1
Üzleti tevékenység a gyakorlatban
Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Vállalkozási ismeretek 10033-12 A vállalkozások működtetése Vállalkozási ismeretek gyakorlat A működtetés szabá10025-12 A kereskedelmi egy- lyai ség működtetése A működtetés szabályai gyakorlat 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása
5 5,5 4 4 2 4 2
Áruismeret- és forgalmazás
7,5
10031-12 A főbb árucsoportok Értékesítési gyakorlat forgalmazása Értékesítés idegen nyelven
7 2
Szabad órakeret**
4
Összefüggő szakmai gyakorlat Heti óraszám összesen
2/14
4
160 25
10
24 11
51
ÓRATERV - Szakközépiskolai tagozat Vendéglátás-turisztika szakmacsoport 9-12. évfolyam (vendéglátó ágazat) 9. Szakmai követelménymodulok
10.
11.
12.
Tantárgyak
E
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Idegen nyelvek
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
3
3
Gy
E
Gy
Etika
E
Gy
E
Gy
1
Biológia – egészségtan
2
2
1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek*
1
1
Informatika
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabad órakeret
4
4
4
4
2
1
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás
Vendéglátó gazdálkodás
10051-12 Vendéglátó és marketing kommunikáció
Marketing és kommunikáció a gyakorlatban
2
10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv
Vendéglátó üzleti idegen nyelv
2
0,5
Szakmai számítás
2
Élelmiszer ismeret 10052-12 Vendéglátó termelés
Termelés elmélete
1
1
1
1
1
Termelés gyakorlata 10050-12 Vendéglátó értékesítés
Értékesítés elmélete
1
2 1
1
Értékesítés gyakorlata
1 70
33
2
2
1
1
Összefüggő szakmai gyakorlat
2 1
2
Szabad órakeret**
Heti óraszám összesen
Csoportbontás
1 105
33
3
1 140
33
2
29
6
52
ÓRATERV - Szakközépiskolai tagozat a 54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítéshez 1/13 Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás
10051-12 Vendéglátó és marketing kommunikáció
10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv
E
Gy
E Gy
Csoportbontás
0,5 0,5 2
Vendéglátó gazdálkodás
3
2
Szakmai számítás
2
1,5
Marketing és kommunikáció a gyakorlatban
2
2
Alkalmazott számítástechnika
2
Ügyvitel
2
Vendéglátó üzleti idegen nyelv
Élelmiszer ismeret 10052-12 Vendéglátó termelés Termelés elmélete Termelés gyakorlata Értékesítés elmélete 10050-12 Vendéglátó értékesítés Értékesítés gyakorlata
4 3 3
2
2 6
3
6 2
3
Vendéglátó vállalkozá0,5 10055-12 Vendéglátó üzletve- sok zetés Vendéglátó vállalkozás működtetése Szabad órakeret**
5 1
1 4
Összefüggő szakmai gyakorlat Heti óraszám összesen
2/14
1 4
160
19
16
16 19
53
ÓRATERV - Szakközépiskolai tagozat Vendéglátás-turisztika szakmacsoport 9-12. évfolyam (turisztika ágazat) 9. Szakmai követelménymodulok
10.
11.
Tantárgyak
E
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Idegen nyelvek
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
3
3
Gy
E
Gy
Etika 2
2 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek*
Gy
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabad órakeret
4
4
4
4
Kultúr- és vallástörténet
0,5 2
1
1,5
1,5
1
1
1
1
1
1
Üzleti kommunikáció gyakorlata
1
10062-12 Turisztikai kommunikáció Marketing alapjai
1 0,5
Szakmai idegen nyelv gyakorlat
2
Ügyviteli ismeretek
4,5 2
Informatika a turizmusban - gyakorlat
1
Levelezési gyakorlat
1
Szabad órakeret**
1
Összefüggő szakmai gyakorlat Heti óraszám összesen
Csoportbontás
1
1
Munkahelyi egészség és biztonság
Gy
1
Vendéglátás- és szálláshely ismeretek
10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása
E
Informatika
Turizmus alapjai 10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása
E
1
Biológia – egészségtan
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
12.
34
1
1 70 1
1 105
34
1,5
2
1 140
31
4
29
6
54
ÓRATERV - Szakközépiskolai tagozat a 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítéshez 1/13 Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Turizmus alapjai
10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása
Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás- és szálláshely ismeretek
Gy
Marketing alapjai
3 4 3 2 3
Szakmai idegen nyelv - gyakorlat 11503-12 Turisztikai latin
8
Antik örökségünk
1
Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok
1
Ügyviteli ismeretek 10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása
2
Informatika a turizmusban - gyakorlat
3
Levelezési gyakorlat
2,5
Utazásszervezés 10064-12 Turisztikai termékUtazási szolgáltatások kínálat értékesítése értékesítése - gyakorlat Vállalkozási alapismeretek 10065-12 Turisztikai vállalTurisztikai üzletágak kozások működtetése működtetése - gyakorlat Szabad órakeret** Összefüggő szakmai gyakorlat Heti óraszám összesen
E Gy
Csoportbontás
0,5 2
Üzleti kommunikáció gyakorlata 10062-12 Turisztikai kommunikáció
2/14
5 9,5 2,5 9,5 4
4 160
19,5 15,5 16 19
55
ÓRATERV - Szakközépiskolai tagozat Két tanítási nyelvű idgenforgalmi szakközépiskola 9.kny-12. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek / célnyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz ** Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gépírás Célnyelvi civilizáció **
9.kny
9.
3 18 3 1
2 5 1 2 35
Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető ** Munkahelyi egészség és biztonság Turizmus alapjai ** Kultúr - és vallástörténet Vendéglátás - és szálláshely ismeretek ** Üzleti kommunikáció (gy) Marketing alapjai ** Levelezési gyakorlat (gy) Szakmai idegen nyelv (gy) 2. nyelv Informatika a turizmusban (gy) Ügyviteli ismeretek Rendelkezésre álló órakeret Összefüggő (nyári) gyakorlat
10. 4 6 4 2
4 6 3 2
2 2 2
2 2 1 2 1
4 5 3 3 1 2 1
12. 4 5 3 3 1
1 5 1
5 1
5 1
5 1
1 30
1 30
2 27
2 24
6 0,5 2 2
7
8
11
1
1 2
1
35
11.
35,5 70
1 1 1 1 0,5 1 2
1 1 1 4 3,5 1 1,5 2
37,5 35 105 140
35
56
2.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvtörvény 2011 novemberében történt módosítása létrehozta és a 2013/2014-es tanévtől kezdődően bevezeti az állami tankönyvforgalmazás új rendszerét. Az országos tankönyvellátást az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-n (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül látja el. A változtatás célja, hogy kizárólag oktatási-szakmai szempontok alapján történjen a tankönyvek kiválasztása és megrendelése, a tankönyvbeszerzés átláthatósága növekedjen, továbbá csökkenjenek a szülők, valamint a költségvetés számára a tankönyvellátással járó kiadások. A Könyvtárellátó a tankönyvellátás soron következő feladatainak végrehajtása érdekében kapcsolatban áll a fenntartókkal és az iskolákkal. A Könyvtárellátó első lépésként tankönyvellátási szerződést köt az iskolákkal a tankönyvrendelet 10. melléklete alapján azzal, hogy az állami intézményfenntartó központ (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) fenntartásában működő iskolák esetében a tankönyvellátás minden fázisában a Központ jóváhagyásával és ellenőrzésével történik az iskolákkal való kapcsolattartás, így a szerződéskötés és a tankönyvrendelés is. A tankönyvrendelést a tankönyvrendelet hatálybalépésétől kezdve az iskola elsősorban a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg. A Könyvtárellátó a tankönyvellátási megállapodások aláírását követően jelszót küld az iskoláknak, amivel beléphetnek a Könyvtárellátó elektronikus felületére és elkezdhetik a tankönyvek megrendelését. A rendelési felületre való belépést megelőzően a tankönyvjegyzék – tájékoztató jelleggel - elérhető az Oktatási Hivatal honlapján. A tankönyvtörvény és a tankönyvrendelet új szabályozása alapján módosult a tankönyvrendelés határideje: a 26. § (1) bekezdés szerint a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15-e, a pótrendelés határideje szeptember 5-e. A korábbi évek gyakorlatától eltérően a tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet, az okok megjelölésével. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani, ennek mértéke az eredeti rendeléstől maximum tíz százalékban térhet el. Az iskola a Könyvtárellátó rendszerében leadott rendelését követően – e rendszeren belül összesített adatokat küld a közoktatás információs rendszerének (KIR) a megrendelésről. A rendelés folyamán a tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó összesíti és az érintett kiadóknak továbbítja. A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a Könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket és fenntartóikat értesíti. Az iskolák tehát már nem állnak közvetlen kapcsolatban a kiadókkal. A Könyvtárellátó a korábbi eltérő feltételekkel biztosított intézményi szintű tankönyvterjesztési rendszerhez képest országosan egységes, áttekinthető, tanulói szintű tankönyvellátást hoz létre, amely egy magasabb minőségű szolgáltatás keretében az iskolák és a szülők számára számos előnnyel jár (csekkes fizetés, informatikai támogatás az iskolai könyvtárak egységes kezeléséhez). Iskolán belüli tankönyvellátási feladatok A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően az iskolán belüli tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása a jövőben is az iskola feladata és felelőssége marad. Az új kerettantervekhez illeszkedő új fejlesztésű tankönyvek megrendelése Az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2013. (III. 8.) Korm. Rendelet 16. §-a módosította a Nemzeti alaptanterv bevezetésének ütemezését. A módosítás szerint a Nemzeti alaptanterv 10. § (1) bekezdése 57
alapján az új tanterv szerinti nevelés-oktatás 2013. szeptember 1-jén a következő évfolyamokon kerül bevezetésre: - az iskolák kezdő évfolyamán, - továbbá az iskolák ötödik, – a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok kivételével – a kilencedik évfolyamán, - hat évfolyamos gimnázium esetében a hetedik évfolyamán is, - a Hídprogram keretében szervezett kezdő évfolyamon. A tankönyvrendelet 27. § (6) bekezdése szerint az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz csak olyan tankönyvet rendelhet, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása az új kerettantervek alapján történt. Abban az esetben, ha adott tantárgyhoz nem adtak ki új kerettantervet, vagy az új kerettantervhez nem szerepel tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken, az iskola a régi könyvek közül választhat. Az új fejlesztésű tankönyvek a Könyvtárellátó rendszerében jól látható módon lesznek feltüntetve a megkülönböztetett kiválasztási eljárás érdekében. Az iskoláknak – a megrendelés és a gyártás egységes tervezésének érdekében – az új tantervekkel érintett évfolyamokra március végéig nem kell könyvet rendelni. Ha ezen évfolyamok esetén valamely tantárgyból a kiadók nem kínálnak új fejlesztésű tankönyvet, akkor az iskolák rendelhetnek május 15-éig régi könyvet is. 2.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája kör58
nyékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események főbb állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stressz oldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. 59
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. Pályaorientáció Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezik ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson és azt használja, Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében. 60
2.4 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében (egyetértésnek) konszenzusnak kell lennie nevelőtestületen belül. A mérés- ellenőrzés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adni a tanuló számára a követelmény-teljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. Figyelembe vesszük a tanulók kéréseit és észrevételeit, (igény- és elégedettség mérés) törekszünk arra, hogy tanítványaink sikerélményhez jussanak, és felhasználjuk ennek motiváló hatását. Az értékelés/minősítés alapformái A tanév folyamán, a tantárgyi követelmények teljesítéséről ad számot a diák írásbeli- és szóbeli felelet, gyakorlati munka formájában, a tanár teljesítményeit rendszeresen érdemjegyek adásával minősíti. Az osztályzat félévi és év végi osztályzat, mely a jelzett időszakok alatti tanulmányi eredményt minősíti (osztályozó vizsgán is osztályzatot szereznek a tanulók). A számszerű minősítés "mértékegységei” a hagyományos ötfokozatú skála alapján – az érdemjegyekre, és az osztályzatokra vonatkozóan: A tantárgyak esetében jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) Osztályzatok, érdemjegyek A bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tájékoztatva a szülőket, pedagógusokat, tehát minősíti a tanulókat. A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi (ellenőrzőbe és naplóba beírt) érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsga (különbözeti vizsga, javítóvizsga) eredményei alapján kell kialakítani. A tanév végi osztályzat tanúsítja tehát, hogy a tanuló - az adott évfolyam követelményeit milyen mértékben teljesítette, - ismeretei elegendőek-e az elégséges minősítés megszerzéséhez, - tudása elegendő-e a következő évfolyam elvégzéséhez, vagy, - a záróvizsgára bocsátáshoz. A tanulók év végi osztályzatait a nevelőtestület áttekinti, dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Vitás esetekben (ha a tanuló év végi osztályzata jelentősen eltér az év közben tapasztalt előmeneteltől) a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, de a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosíthatja. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg. A tanuló előmeneteléről az iskola a szülőket negyedévenként tájékoztatja az „Ellenőrző könyv” útján. Az érdemjegyek beírása az Ellenőrző könyvbe, a tanuló kötelessége. A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba az osztályfőnök írja be az osztályzatokat.
Az osztályozás, értékelés, dolgozatírás
61
- A tanuló teljesítményét a pedagógus a tanév során érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. Jogos igénye a diáknak, hogy szóbeli feleletét követően – még azon az órán – megtudja az értékelő érdemjegyét, az osztályozásra beszedett írásbeli munkáját legkésőbb a beszedéstől számított 10 munkanap (2 hét) után kijavítva, leosztályozva és értékelve visszakapja. (Kivételes esetben: betegség, távollét esetében 15 munkanap – 3 hét.). Amennyiben ez nem valósul meg a tanuló kérheti, hogy jegyét ne írják be! - A szaktanár köteles a témazáró, modulzáró dolgozat várható időpontjáról, éves mennyiségéről tanév elején tájékoztatást adni. A pontos időpontját pedig köteles egy héttel korábban bejelenteni. A pedagógus dolgozatíratási szándékát köteles a naplóban előre jelezni. - A pedagógus szabadon megválaszthatja a számonkérés módját és idejét, de egy napon maximum két témazáró dolgozatot lehet megíratni. Időpontok ütközése esetén az érdekelt tanárok bevonásával kell megegyezésre jutni. A szakképző évfolyamon résztvevő tanulók esetében az osztályozás és értékelés módját a vizsgaszabályzat tartalmazza. 2.5 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A házi feladat a tananyag feldolgozásának menetében minden olyan feladat, amelyet a tanítási időn kívül otthon, vagy kollégiumban, tanulószobán egyéni munkával végeznek a tanulók. A tantárgyak egymást követő tanítási órái között az oktatási folyamatba szervesen beletartozó házi feladatok teremtenek kapcsolatot. Az oktatási folyamat megtervezésénél az új ismeretek közvetítése elsődleges rögzítése és alkalmazása a tanítási órákon kell, hogy megvalósuljon. Az ismeretek megszilárdítása, emlékezetbe vésése, valamint további gyakorlása a tanulók otthoni feladata. Az egyes házi feladatok olyan jellegűek is lehetnek, amelyek nem a megtanult ismeretekhez kapcsolódnak, hanem a következő órán elvégzendő munkát készítik elő, anyaggyűjtéssel, megfigyeléssel. Iskolánkban olyan házi feladatokat is adhatnak a szaktanárok, amelyek során valamely terjedelmes anyagrésznek önálló, gyakran alkotó jellegű feldolgozását megszabott határidővel kérik számon. Ilyen lehet a házi olvasmányok feldolgozása, házi- illetve szakdolgozatok készítése, mérési adatok jegyzőkönyvben történő feldolgozása, a mérési adatok kiértékelése. A nagyobb volumenű házi feladatok kiadását az osztályban tanító tanárok az osztályfőnök közreműködésével kötelesek egyeztetni, elkerülve a tanulók túlterhelését az egyes tantárgyak rendszeres tanulásának háttérbe szorítását. A házi feladatokat úgy kell kiválasztani, hogy célszerűen szolgálja az oktatási folyamatban megoldandó didaktikai feladatokat. A házi feladatok lehetnek egyénre szabottak, a tanulók képességeinek megfelelő, így biztosítható a differenciált foglalkoztatás, a képességek és készségek jobb hatásfokú fejlesztése. A házi feladatok eredményes megoldásának a megfelelő tárgyi tudáson kívül az a feltétele, hogy a tanulók jól szervezzék meg otthoni munkájukat, ismerjék és alkalmazzák a tanulásnak, a feladatok megoldásának helyes módszereit. Ezért a tanár feladata a tanulás módszertan ismertetése, a kiadott házi feladatok megoldásának ellenőrzése, illetve visszajelzés kérése a házi feladatok megoldásához szükséges időigényről. A rendszeres házi feladatok kiadásánál a megoldáshoz szükséges időt úgy célszerű kiválasztani, hogy közepes képességű tanuló is 30 perc alatt meg tudja oldani. A házi feladatok kiadásánál figyelembe kell venni a tanulók másnapi órarendjét, az egyes tantárgyakból az otthoni terhelésüket. Az időigényesebb házi feladatok beadási határidejét egyeztetni kell a más tantárgyakat oktató tanárokkal, hogy a tanulói túlterheltséget elkerüljék.
62
A hét végére és szünetekre adott házi feladatok tagozatonként és évfolyamonként változhatnak. 12., 13. évfolyamokon a nagyobb terjedelmű írásbeli munkák, szakdolgozatok elkészítése, vizsgákra való felkészülés ezekre az időpontokra kerül. Az oktatási gyakorlatban hagyományosan elfogadott a tanítási órákat összekötő házi feladatok rendszere, azonban törekedni kell a tanulás racionálisabb kialakítására oly módon, hogy az iskolai tanítás és az otthoni tanulás ne különüljön el egymástól, ennek megfelelően a tanulók otthoni munkája az egyéni ismeretszerző tevékenységre korlátozódjon. A házi feladatok kiválasztásánál a házi feladat nem lehet büntető jellegű, valamint motivációs hatással rendelkezzen, továbbfejlesztő szerepet töltsön be, és gondolkodásra késztessen. Alsóbb évfolyamokon a hét vége és a szünetek az elmaradt heti feladatok megoldását szolgálják. A szülőknek olyan szabadidős tevékenységet, családi programokat, közös kirándulást javaslunk, melyek segítik iskolai munkánkat és bővítik a tanulók ismereteit. Szakképző évfolyamokon a tanuló ezen időpontokban való foglalkoztatását a Szakképzési Törvény szabályozza. 2.6 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése évente 2 alkalommal, ősszel és tavasszal történik. Célja: - az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása - a teljesítmény – élettani paramétereinek különbözőségeinek felfedésén keresztül az egyénre szabott optimális terhelés szakszerű megállapítása - a fizikai adottságokkal való szembesülés a megadott követelményértékekhez képest Mérés értékelése és minősítése a HUNGAROFIT által elkészített módszertani szakanyag szerint történik, melynek leírását az Oktatási Minisztérium által 2000-ben megjelent „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” kiadvány tartalmazza. A felmérést, értékelést és minősítést a testnevelő tanárok végzik kötelező tanórai foglalkozások keretében a tanulók aktív közreműködésével. Az „Egyéni adatlapokat” osztályonkénti bontásban és „Osztályonkénti adatlapokat” az osztályban tanító testnevelő tanárok vezetik. Az „Intézményi osztályonkénti összesítő adatlapokat” a testnevelés munkaközösség vezetője tölti ki és tanév végén továbbítja az iskola egészségügy felé. A felmérésben résztvevők köre: - minden olyan egészséges tanuló, aki az iskolai testnevelés órák látogatása alól nem kap teljes felmentést - a könnyített és gyógytestnevelésre utalt tanulók esetén a felmérés az orvos által nem tiltott feladatokra vonatkozik. A motorikus próbák gyakorlati feladatai: - Cooper-teszt - helyből távolugrás - fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan - hason-fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan - hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan Az eredményeket a megadott pontérték – táblázat alapján számítjuk ki, és összesítjük osztályonként, évfolyamonként, valamint szakközép- és szakiskolai tagozatbontásban. 2.7 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.7.1 Az iskola egészségnevelési elvei 63
Az iskolánkba járó tanulók között sok a hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetük a család, a környezetük gazdasági, szociális, kulturáltságbeli feltételeiből fakadnak. A diákok egészségével, mentális helyzetével kapcsolatos gondokat is magukkal hozzák. Nagy iskolai feladat az egészség megőrzése, felügyelete, az ez irányú nevelésük, formálásuk, a káros szenvedélyek elleni fellépés, a felvilágosító tevékenység. A tanórákhoz kapcsolódó nevelés keretében: - Az időjárásnak megfelelő öltözködés kialakítása. - A tanulók étkezési szokásainak és rendszerességének felmérése. 55 - Az étkezés előtti kézmosásnak, mint egészségvédő hatásnak a megértetése és szokássá alakítása. - Törekedés az egészséges, főleg vitamin tartalmú táplálkozásra. - Az iskolai testnevelés és sport környezetének (tornaterem, öltöző, sportpályák, WC) higiénés állapotának javítása, korszerűsítése. A tanórán kívüli szabadidő keretében: - A tanórán kívüli sportfoglalkozások szorgalmazása, szervezése • házi versenyek, bajnokságok • ISK keretében edzések (szakosztályi) • Diákolimpia versenyek, bajnokságok - A tartós futásnak, mint a legkönnyebben végrehajtható sporttevékenység feltételeinek megteremtése. Szokássá válásának elősegítése. - Egészségfejlesztő céllal meghirdetett gyalog- és kerékpártúrák szervezése. - Az életmódsportok népszerűsítése, kialakítása a tanulók körében. - Sportnapok szervezése, megrendezése minden tanévben. Az egészséget támogató környezet kialakítása A biztonságos iskolai környezet kialakítása: - Balesetveszély források feltárása, intézkedés azok haladéktalan megszüntetésére. - Tűz- és bombariadó terv elkészítése, végrehajtásának gyakoroltatása. - Megelőző balesetvédelmi oktatás. 2.7.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés célja: A természet értékeinek és az emberi kultúra alkotásainak védelme mindenki számára közös feladat. Erre a komplex tevékenységre a fiataloknak tanulmányaik során kell felkészülniük. Fontos az otthon kialakított szemlélet, de a megőrző, óvó tevékenység az iskolában válhat tudatossá. Alapelvei közül kiemelten kell kezelni: - a fenntartható fejlődés megteremtése és megőrzése, - az emberi jogok tiszteletben tartása, - a biológiai és társadalmi sokféleség megőrzése, - az ökológiai lábnyom fontosságának megismerése, szem előtt tartása a mindennapi életben, - a tapasztalaton alapuló kreatív környezeti nevelés. - el kell, hogy érjük, hogy a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség hatékonyabban alkalmazható a mindennapi életben és a munka világában. - maga a fejlesztés tartalomba ágyazottan történik, a természettudományok közös kulcsfogalmaihoz, az alapvető törvényekhez, elméletekhez és a fontosabb modellekhez kapcsolódva. 64
A környezeti nevelés feladatai: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, képessé tesz: - a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; - összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; - a problémák megkeresésére, okainak megértésére; - kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére; - az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; - a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. - olyan általános képességeket fejleszt, mint az elvonatkoztatás, az általános törvényszerűségek felismerése, logikai következtetés, az adatok értékelése, a valószínűségi gondolkodás fejlesztése - a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése A környezeti nevelést végzik: Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintése oktatási igazgatóhelyettes feladata, a koordinátori szerepet az iskolai szabadidő-szervező tanár látja el. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás) folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a védett területek nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat osztályfőnöki, biológia tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie (állatkert, botanikus kert). Az adott intézménnyel a kapcsolatot a természettudományi munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. 65
Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz az E-misszió előadásain, továbbképzésein, illetve a civil szervezetek által szervezett programokon. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.(ÁNTSZ.) Az alaposan előkészített, átgondolt környezeti nevelési program nem csak az iskola sikeres környezeti nevelési munkájának záloga, hanem nagymértékben hozzájárul az iskola egyéb célkitűzéseinek megvalósításához is. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Iskolai programok Tanórán A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, multimédiás, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek. Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket kémia és biológia órákon tanítjuk meg. A természettudományos tantárgyak keretében megismertetjük a tanulókat a környezetünket károsító anyagokkal. Beszélünk a hétköznapi környezetszennyezésről, hatásáról, az épített és természeti környezetre. Kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. Tanórán kívüli programok: - tanulmányi kirándulások alkalmával kulturált viselkedésre, a természeti értékek védelmére tanítjuk a diákokat - városismereti játékok (Városi DÖK szervezésében) - „akciók”: pályázatok, kiállítás-rendezés, filmkészítés, iskolarádió működtetése - „látogatás” múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park (közösségépítő-, diák-nap, tanulmányi kiránduláson - versenyek (term. tud vetélkedő 9-10. évf.); - iskolazöldítés; - DÖK-nap (diáknapi program keretében); - „jeles napok”(Föld napja, Víz világnapja, Madarak, fák napja); Módszerek környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; - játékok; - projektmódszer; - kreatív tevékenység; - közösségépítés; - művészi kifejezés Taneszközök 66
Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezet nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. Kommunikáció Iskolán belüli kommunikáció formái - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel biológia, kémia, földrajz órák keretében; - házi dolgozat készítése természettudományos tantárgyakhoz kapcsolódó új ismeretekből; - poszterek készítése és bemutatása kiírt és megjelenő pályázatokra; - iskolarádió felhasználása híradásra; - faliújságon közölt információk készítése; - szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; - környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal 2.8 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.8.1 A magatartás értékelésének elvei - Példás magatartású az a tanuló, aki a tanulmányi kötelezettségének rendszeres munkával eleget tesz, az iskola házirendjének és egyéb szabályzatainak rendelkezéseit, előírásait következetesen megtartja. Viselkedése fegyelmezett, kulturált, emellett segítőkész. Diáktársai, szülei, tanárai, az iskola felnőtt dolgozói iránt tiszteletet tanúsít. Tevékenyen részt vállal a közösségi feladatok végrehajtásában vagy számottevő tanulmányi, kulturális, illetve sporteredménnyel gazdagította az iskola hírnevét. Nincs írásbeli figyelmeztetése, igazolatlan órája a tanév során. - Jó magatartási fokozat illeti meg a tanulót, ha a fenti követelményeknek kisebb hiányosságok, illetve kifogások mellett felel meg, legfeljebb osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetője van. - Változó magatartású a tanuló, ha viselkedése ellen több panasz merül fel, tanulmányi kötelezettségét többször elmulasztja, legfeljebb osztályfőnöki intője, vagy igazgatói figyelmeztetője van. - Rossz magatartási fokozatot kell adni a tanulónak, akinek viselkedése miatt gyakori vagy súlyos kifogás merült fel, aki fegyelmi eljárás során büntetésben részesült 2.8.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalom minősítése az egyéni képességeket is mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt, a kötelességtudatot, rendszerességet, a pontosságot. - Példás a minősítése annak a tanulónak, aki erejéhez, képességeihez mérten pontosan, alaposan, törekvően, kötelességtudattal és egyenletes színvonalon végzi a munkáját. - Jó szorgalmi fokozatot kap az a tanuló, akinek munkáját kisebb lazaságok, egyenetlenségek ellenére általában a kötelességtudat, rendszeresség jellemzi. - Változó szorgalmi fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek a tanórákra való felkészülése rendszertelen, tanulmányi munkája hullámzó, aki képességei alatt teljesít, vagy aki valamelyik tantárgyból elégtelen minősítést kap. - Hanyag minősítést kell kapnia annak a tanulónak, aki tanulmányi kötelezettségeinek következetesen nem tesz eleget, érdektelenség, közöny jellemzi, vagy egynél több tantárgyból elégtelen minősítést kap. 67
2.8.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Jutalmazás Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - az osztály az iskola érdekében közösségi munkát végez, - az iskolai az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon vesz részt, - bármely más módon, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhezaz iskola jutalomban részesítheti. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő közösségi munkáért - példamutató magatartásért és kiemelkedő közösségi munkáért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az a 12. (13.) osztályos tanuló, aki a teljes tanulmányi idő alatt kimagasló tanulmányi eredményt ért el Sipkay-díjban részesülhet, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. Az a 12. (13.) osztályos tanuló, aki a teljes tanulmányi idő alatt kiemelkedő közösségi munkát végzett Ifjúsági Nívódíjban részesülhet, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. A Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium Tantestülete által 2001-ben alapított „KÍVÁLÓ IFJÚ KERESKEDŐ VAGY VENDÉGLÁTÓS” DÍJ ALAPÍTÓ OKIRATA a szakmai munka elismerésére. Valamennyi „DÍJ” odaítélésének részletezése az Iskolai Házirend mellékletben szerepel. Az iskolai, megyei, regionális, országos szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és tárgyjutalmat kaphat. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Fegyelmezés A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések A tanulók órai fegyelme: A tanóra védelme a diákok és tanárok közös feladata. A tanulók kötelezettségeik teljesítése közben a tanórai fegyelmet kötelesek betartani. Az órán nem lehet enni, inni, valamint enni és innivaló a padon nem tartható. A tanulónak nincs jogában tanulótársait és az óraadó tanárt zavarni. Az a tanuló, aki a tükörfüzeti beírás ellenére továbbra is fegyelmezetlen, óra után a szaktanár az igazgatóhelyettesi irodába kíséri és az iskolavezetők közreműködését kéri. 68
Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - a tanulói házirend előírásait megszegi, - igazolatlanul mulaszt, büntetésben részesül. A pedagógusok a tanuló fegyelmezetlenségeit tükörfüzetbe írják be (a napló része), 3 beírás következménye osztályfőnöki figyelmeztetés. Az iskolai büntetések formái - szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetés - adható 2 alkalommal - osztályfőnöki intés - adható 2 alkalommal - igazgatói figyelmeztetés - adható 1 alkalommal - igazgatói intés - adható 1 alkalommal Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - emberi méltóságának megsértése az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - pszichés zsarolás; - félrevezetés, csalás; - iskolai dokumentumok és okiratok hamisítása, - viselkedésével, kifejezésével közfelháborodást okoz; - a szándékos károkozás; - az iskola pedagógusai és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az érvényes jogszabályok alapján az iskola igazgatója határozza meg. Eljárás igazolatlan mulasztás esetén - 1-2 óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés (szülő tájékoztatása levélben) - 3-7 óra esetén osztályfőnöki intés - 8-21 óra esetén igazgatói figyelmeztetés (10 órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén a szülőt ismételten és a lakóhelyszerinti jegyzőt értesítjük) - 21-30 óra esetén igazgatói intés (ismételt szülői levél, jegyző ismételt értesítés után) - 30 óra felett: tanköteles tanulónál be kell indítani a fegyelmi eljárást nem tanköteles tanulónál a tanulói jogviszony megszüntetését kezdeményezi az iskola szülő tájékoztatása mellett (szülői levél). Az iskolai Szülői Szervezet és az iskolai Diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában az iskolai Szülői Szervezet és az iskolai diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Ennek a lehetőségéről a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben az érintetteket tájékoztatni kell! Ha az egyeztető eljárás eredményes volt, azaz a sértett és a kötelességszegő megállapodtak a fegyelmi eljárást legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. A tárgyalás szabályainak részletezése az Iskolai Házirend mellékletben szerepel. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 69
1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat (ékszert, mobiltelefont, értékes tárgyat, stb.) csak saját felelősségükre hozhatnak be. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért. 2. A tanulók mobiltelefonjukat, zenei lejátszójukat behozhatják az iskolába. Tanítási órákon azonban, az osztályban tartózkodók nem használhatják. Kikapcsolva a táskába kell elhelyezni. Ellenkező esetben az órát tartó pedagógus fegyelmező intézkedést tesz. 3. Nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor kötelesek leadni megőrzésre az osztályfőnöknek vagy a titkárságon. Nyíregyháza, 2014. március hó 31. Elfogadta:
Jóváhagyta:
az intézmény nevelőtestülete
Pájer Attila igazgató
70
