PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium 5310 Kisújszállás, Rákóczi u. 1;. Tel./fax.: 59/321-312; e-mail: [email protected]

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014.

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 TARTALOMJEGYZÉK Preambulum ........................................................................................................................... 5 Küldetésnyilatkozat ................................................................................................................ 6 Vallomás a gyermekideálról................................................................................................... 7 Pedagógiai programunkat meghatározó jogszabályok, dokumentumok ................................ 8 Helyzetelemzés....................................................................................................................... 9 Az intézmény fontosabb adatai ............................................................................................................. 9 Az intézmény környezeti jellemzői .................................................................................................... 10 Az intézmény tanulóira vonatkozó jellemzők .................................................................................... 12 Az intézmény pedagógusaira vonatkozó mutatók .............................................................................. 16 Az intézmény képzési kínálata, profilja.............................................................................................. 20

NEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................................... 24 Nevelési alapelveink ............................................................................................................ 25 Értékeink .............................................................................................................................. 26 Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai ........................................................................ 27 A nevelő– oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai ...................................................... 43 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................ 46 Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .. 49 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának a rendje .................................................................................................................................... 54 Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ....................... 55 Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésével összefüggő pedagógiai tevékenységek .................... 55 Kiemelten tehetséges tanulók fejlesztésével összefüggő pedagógiai tevékenység ........................... 58 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló fejlesztésével összefüggő pedagógiai tevékenységek...................................................................................................................................... 61

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ..................................................... 66 Egészségnevelési program ................................................................................................... 68 Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ....................................................... 72 Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .......................... 77 Környezetnevelési program.................................................................................................. 82 Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok ........................................................... 91 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .......................................................................................................... 94 A szülő, tanuló és pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ......... 96 Az iskola és iskolán kívüli partnereinek együttműködési - formái ...................................... 99 Tanulmányok alatti vizsgák szabályai ................................................................................ 101 Alkalmassági meghallgatás a emelt szintű ének-zene osztályba kerüléshez ..................... 105 Az intézménybe való felvétel és átvétel helyi szabályai .................................................... 106 Az intézménybe lépés az iskola első évfolyamán ............................................................................ 106 Az intézménybe való lépés az iskola 2-8. évfolyamán .................................................................... 106 A felvételi kötelezettség teljesítése utáni további felvétel, átvétel................................................... 107 Tanulói jogviszony megszűnése ....................................................................................................... 107

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ........................................................................................................ 107 HELYI TANTERV ................................................................................................................ 108 Helyi tanterv bevezetése..................................................................................................... 109 Helyi tanterv (2003-as NAT) ............................................................................................. 110 2

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Alsó tagozat helyi tanterve ................................................................................................................ 112 Felső tagozat helyi tanterve ............................................................................................................... 114

Új helyi tanterv (2012-es NAT) ......................................................................................... 119 Tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete ...................................................................... 119 Kötelező és szabadon tervezhető tanítási órák száma évfolyamonként........................................... 119 Alsó tagozat helyi tanterve ................................................................................................................ 120 Választott kerettanterv megnevezése ................................................................................................ 122 Felső tagozat helyi tanterve ............................................................................................................... 123 Választott kerettanterv megnevezése ................................................................................................ 125 A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások ........................ 126

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása ................ 127 A kulcskompetenciák ........................................................................................................................ 127 A pedagógiai feladatok megvalósítása ............................................................................................. 129

Sajátos pedagógiai módszerek és tanulásszervezési módok .............................................. 133 Kompetencia alapú oktatás bevezetése ............................................................................................. 133

SNI tanulók iskolai nevelésének, oktatásának fejlesztő programja ................................... 134 Beszédfogyatékos tanulók megsegítésére irányuló program ........................................................... 134 Enyhe fokban értelmi sérült tanulók, a tanulásban akadályozott tanulók fejlesztését segítő program ............................................................................................................................................................ 141 A pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési, tanulása folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók (részképesség-zavar) fejlesztését segítő program................................................................ 142 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztésével összefüggő pedagógiai tevékenységek................................................................................................................. 146

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .................... 151 Az osztályba és csoportba sorolás, csoportbontás elvei ..................................................... 151 Mindennapos testnevelés.................................................................................................... 153 Iskolaotthon ........................................................................................................................ 155 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .......................................................... 159 Könyvtár-pedagógiai tanterv .............................................................................................. 165 Ellenőrzés - értékelés ......................................................................................................... 170 A tanulók teljesítményének vizsgálata ............................................................................................. 170 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése .................................................................................. 171 A tanulmányi munka értékelése ........................................................................................................ 173 Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők ...................................................... 175 A magasabb évfolyamba lépés feltételei .......................................................................................... 176 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ....................................................................................................... 177 Tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ........................................................ 181

Az otthoni (iskolaotthonos, napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározása............................................................................................. 185 Egészségnevelési és környezetnevelési elvek .................................................................... 186 Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei ......................... 187 A tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége ............................ 188 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek .................................................. 189 Biztonságos közlekedésre nevelés .................................................................................................... 189 A társadalmi bűnmegelőzés, és az áldozattá válás megelőzésének intézményi programja ............ 190

KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ..................................................................... 191 Helyzetelemzés................................................................................................................... 193 Nevelésünk főbb alapelvei ................................................................................................. 195 Nevelésünk célja................................................................................................................................ 195 Nevelésünk kiemelt feladatai ............................................................................................................ 196

3

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje ....................................................................... 199 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .................................................................. 199 Egészségnevelés és környezeti nevelés .............................................................................. 200 A tanulási kultúra fejlesztése, tanulásirányítás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaválasztás elősegítése .................................................................................................. 200 A roma nemzetiség kulturális nevelésének feladatai ......................................................... 201 A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedés segítése ......................................................................................................... 201 A közösségi élet fejlesztése, művelődési és sportolási tevékenység .................................. 202 A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek ........................................... 203 Kollégiumi hagyományok .................................................................................................. 203 Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái ............................ 204 A kollégium tevékenység-szerkezete ................................................................................. 205 A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások.................................................. 205 A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve a tematikus csoportfoglalkozások szervezéséhez és tartalmának meghatározásához .............................................................. 207 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek .................................................. 216 A kollégiumi pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .................................................................................... 217

4

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014

Preambulum “…a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet, a kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet.” (Péter második levele, 1: 5-7) A Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy elhívása az oktatásban: Az ősi bibliai igazság – „A bölcs tanítás az élet forrása.” (Pb.13:14.) – ma is érvényes. A baptista iskola célja, hogy tanulói a lehető legjobb alapokat kapják egy boldog, kiteljesedett, sikeres jövőhöz. A baptista iskola keresztény értékekre és gondolkodásra épül, így a Teremtő és a teremtmény tisztelete, a gyermekszeretet alapozza meg a színvonalas nevelési-oktatási munkát, és a tanulók személyiségének optimális fejlesztését. Az Európában 450 éves, Magyarországon több mint 160 éves Baptista Egyházra a kezdetektől jellemző, hogy a társadalom felé nyitott, bibliai értékeket közvetítő, családközpontú közösség. Felnőtt-keresztséget gyakorló, több generációs gyülekezetekből álló protestáns felekezet, amely az egyén döntésére, szabad akaratának tiszteletben tartására épít. A Magyarországi Baptista Egyház több mint száz éve működtet egyházi oktatási intézményt és a rendszerváltás óta tart fenn általános iskolát, óvodát és alapfokú művészeti iskolát. Keresztyén szellemű nevelésünk feladata, hogy a személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése által gyermekeink önálló, felelősségteljes cselekvésre, őszinteségre, szabadságra törekvő, saját magukra a mértékletesség, másokra a türelem keresztyéni erényeit alkalmazó, helyes erkölcsi érzékkel rendelkező, problémamegoldó személyiséggé váljanak. Hisszük, hogy a szeretet a leghatékonyabb pedagógiai módszer, és ezzel támogatjuk, hogy a gyermekek e segítséggel találjanak rá az útra, az evangéliumi hitre, mely az Úr Jézuson keresztül Istenhez vezet. A baptista iskola: Több, mint iskola. Magyarország egyik legnagyobb segélyszervezete, a Baptista Szeretetszolgálat megalakulása óta arra törekszik, hogy minden erejével és lehetősége szerint segítsen a szükségben lévőknek. A Baptista Szeretetszolgálat – alaptevékenységébe jól illeszkedően – iskoláiban sokat tesz a hátrányos helyzetű, sajátos nevelésű igényű, és a roma tanulók felzárkóztatásáért, és a tehetséges diákok kibontakoztatásáért. Küldetése, hogy az általa fenntartott intézmény több legyen, mint iskola: az a hely, ahol a tanuló teljes körű támogatást kap személyisége és képességei kibontakoztatásához.

5


Küldetésnyilatkozat Küldetésünk a ránk bízott gyermek fejlődésének minél teljesebb körű elősegítése. A keresztyén elmének kell a legjobb elmének lennie, amelyet Krisztus értelme világosít meg, és amely integrálja Isten alapelveit az akadémikus ismerettel. Küldetésünk személyes életpéldánkkal mintát adni. Törekvésünk, hogy a baptista iskola olyan irányító testülettel, igazgatókkal, pedagógusi karral és munkatársi gárdával rendelkezzen, akik a Biblia alapelveinek megfelelő nézőpontot alkalmaznak a tanítás és az intézmény vezetése során. Küldetésünk a gyermekek képességeinek kibontakoztatása Minden tanulási tapasztalat célja, hogy hozzásegítse a gyermekeket Istentől kapott képességeik teljes kibontakoztatásához. A tanítás a következőkre összpontosít:    

A gyermek számára megfelelő tevékenységek és szolgáltatások biztosítása A gyermek ráébresztése a társadalommal való kapcsolatára és az iránta való felelősségére Minden tantervbe, nevelési programba tartozó és ahhoz kapcsolódó iskolai tevékenység segítse a gyermekek intellektuális, lelki, társadalmi, érzelmi és fizikai fejlődését. Felkészítés a szolgálatra

Küldetésünk működés szempontjából hitelesnek lenni. Törekvésünk,

hogy

az

iskola

mindennapos

működési

gyakorlata

az

integritás

(feddhetetlenség, tisztesség, becsület), hatékonyság és számonkérhetőség következetes mintaképe legyen. A bibliai értékeket következetes alkalmazása, ahogy az oktatási intézmény:       

Példamutató igényességet mutat az intézmény működési szabályzatának fejlesztésében és a számonkérhetőség terén az igazgatótanács működésében. Az emberi erőforrásokat etikusan és igazságosan kezeli. Az pénzügyeket feddhetetlenül és nyíltan kezeli, ill. ellenőrzi. A kormánnyal és a hatóságokkal egyenes és krisztusi kapcsolatot tart fenn. Etikus, világos és nyílt fejlesztési és stratégiákat dolgoz ki. Igazságos és következetes irányítási rendszert alkalmaz. A szülői kapcsolatok terén őszinteséget, nyíltságot és igazságosságot képvisel.

6

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Olyan iskolát szeretnénk:       

ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket, ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok, ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, ahol a tanulás motivációs alapja a sikerélmény, a legfontosabb módszereinek egyike az ismereteket megerősítő tapasztalatszerzés, ahol a nevelőtestület minden tagja fontosnak érzi magát és megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat, amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők és a fenntartó igényeihez.

Vallomás a gyermekideálról avagy: milyen diákot szeretnénk tanítani? A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap mint nap gyerekek között lehetünk, s részesei lehetünk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük fejlődésének, rövidebb – hosszabb ideig végigkísérhetjük őket azon az úton, amelynek a neve: élet.            

Ebből következően iskolánk gyermekideálja: legyen nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk kinyitni, legyen eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani, legyen magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk önbizalmat ébreszteni benne, legyen kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá, legyen barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani, legyen szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt, legyen okos, de ha nem annyira az, keresünk benne más értékeket, legyen tisztelettudó, de csak akkor, ha meg is érdemeljük, legyen szófogadó, de csak akkor, ha értelmes dolgokban kell szót fogadnia, legyen kitartó, de ne legyen önfejű, legyen ambiciózus, de ne legyen törtető, legyen együttműködő, de ne legyen konformista.

7


Pedagógiai programunkat meghatározó jogszabályok, dokumentumok           

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és módosításai 17/2004.(V.20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 243/2003 (XII.17.) Kormányrendelet a NAT bevezetéséről (hatályban 2017. augusztus 31.) 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 7/2014 (I. 17.) Kormányrendelet a nemzeti alaptanterv kiadásáról (110/2012. (VI.4) Kormányrendelet módosítása) 229/2012 (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 36/2012 (XI.14.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet módosításáról 51/2012 (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

A pedagógiai program nyilvánossága  Az intézmény programja megtekinthető: - az iskola könyvtárában - az iskola honlapján : www.kossuth-kisujszallas.sulinet.hu - a tanári szobában

8


Helyzetelemzés Az intézmény fontosabb adatai Intézmény neve: Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium OM - azonosító: 201731 Az intézmény típusa: többcélú ezen belül közös igazgatású köznevelési intézmény Az évfolyamok száma: 8 évfolyam (1-8. osztály) Tagozat: nappali A fenntartó neve és címe: Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy 1111 Budapest, XI. kerület, Budafoki u. 34/b Intézmény székhelye: Kisújszállás Rákóczi út 1. Az intézmény telephelyei: Kossuth úti iskolaépület, Kisújszállás Kossuth u.2. - Általános Iskolai Kollégium, Kisújszállás Deák F. út 14. Az intézmény működési körzete: Kisújszállás város közigazgatási területe Alapító okirat: 2012. szeptember 1. XI-B-10/00245-16/2012 sz. Alapító okirat szerinti pedagógiai tevékenység:            

Általános műveltség megalapozása a tanköteles korú gyermekek számára Középfokú oktatásra való felkészítés Az intézményben tanuló fiatalok tanórán kívüli szervezett foglalkoztatása Az intézményben tanuló fiatalok továbbtanulásához, pályaválasztásához kapcsolódó tevékenység, tanácsadás Az oktatáshoz kötődő, azt segítő tevékenység Esetlegesen oktatási programok, módszerek kidolgozása, vagy már kidolgozott, új oktatási programok alkalmazása Diáksportköri tevékenység Kollégiumi szálláshely biztosítása az azt igénylő, az iskolában tanuló fiatalok számára Napközi otthonos ellátás biztosítása az azt igénylő tanulóknak Iskolaotthonos nevelés-oktatás Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása, integrált nevelése A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs nevelése és képesség-kibontakoztató felkészítése

Gazdálkodási jogköre: önálló bankszámlával rendelkező, önállóan gazdálkodó intézmény Az intézmény adószáma: 18292796-2-16 Bankszámlaszám: Unicredit Bank Hungary Zrt. 10918001-00000100-76640006

9

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Az intézmény környezeti jellemzői Kisújszállás város tágabb környezete Kisújszállás az Észak-alföldi régióban található. Az Észak-alföldi régióban – követve az országos tendenciákat – a lakosság száma csökken. Ennek mértéke azonban kisebb, mint az országos átlag. A régió az ország legfiatalabb korösszetételű térségnek számít. Demográfiai viszonyaira igen jelentős hatással van a cigány népesség magas aránya. A foglalkoztatási arány alacsony a régióban, ami szoros összefüggésben van a munkanélküliségi mutatókkal. Az alacsony jövedelmek szociális problémákat okoznak. A veszélyeztetett gyermekek számát tekintve a régió mutatója jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az oktatás legalsó szintjén jelentős problémákat okoz az óvodák zsúfoltsága. Az iskolák között a különbségek a mennyiségi mutatók (tantermek száma, osztálylétszám) tekintetében nem számottevőek, a minőségi tényezők szempontjából már igen (nyelvtanulási lehetőségek, segédanyag ellátottság, iskolai infrastruktúra színvonala). Kisújszállás az Észak-alföldi régió Karcagi járásához tartozik. A Karcagi Járás Jász-NagykunSzolnok megye keleti felén helyezkedik el. Területileg a megye legnagyobb járása. A járás 5 településén megközelítőleg 45 ezer lakos él. Az állandó népesség száma a járásban csak kis mértékben csökken.. A népességben magas az inaktívak száma, ami hozzájárul a terület hátrányos helyzetéhez. Ebben szintén közrejátszik a cigány népesség magas aránya. A Karcagi Járás iskolázottság területén jelentős lemaradást mutat, a mutatók mind a megyei, mind az országos átlaghoz képest rosszabb. Az óvodai és általános iskolai ellátás a járás egész területén biztosított. Kisújszállás általános helyzetképe Kisújszállás az Alföld középső részén fekszik, a nagykun "szállások" egyike, ősi kun település. Jellegzetes, mezővárosi múlttal rendelkező kisváros. Könnyen megközelíthető, ami a városon áthaladó 4-es számú főútvonalnak és a Budapest– Debrecen vasútvonalnak köszönhető, de észak-déli irányban, Kunhegyes és Túrkeve irányában is kedvezőek az út- és közlekedési lehetőségek. A város vonzáskörzetére mindez befolyással van. Az általános iskolai oktatás terén az elmúlt évtizedben végig jellemző volt a kenderesi tanulók átjárása (számuk 2006 szeptemberében 50 fő). A középiskolai továbbtanulás szempontjából a város vonzáskörzete szélesebb: elsősorban Jász-NagykunSzolnok megyéből Karcag, Túrkeve, Kunhegyes, Kunmadaras, Fegyvernek, Bucsa és a Tiszaderzs-Tiszapüspöki közötti tiszai településekre terjed ki. Jellemző még néhány HajdúBihar megyei tanuló Kisújszálláson való középiskolai tanulása is. Kisújszállás város lakosainak száma 11624 fő (2012.). A népességcsökkenés üteme – az elmúlt évekhez viszonyítva - mérséklődött, 2012-ben a születések száma 101 fő volt. Életkor szerint a lakosság legnagyobb részét a 18 és 59 év közöttiek alkotják, a 18 év alatti gyermekek aránya az összlakosságnak körülbelül 17 %-a. A lakosság iskolázottsága: felsőfokú végzettségűek aránya kb. 4-5 %, a középiskolai végzettségű kb. 25%, szakmunkás végzettségű kb. 33%, általános iskolai végzettségű kb. 37%. Kisújszálláson az aktív korú lakosság jelentős hányada rendelkezik munkahellyel. Munkavállaló korú népesség 7922 fő, nyilvántartott álláskereső 750-900 fő között mozog (2012). A legjelentősebb foglalkoztatók a közszférában, valamint a feldolgozóiparban találhatók. A meglévő munkahelyek elsősorban szakmunkás és szakközépiskolai végzettségű 10

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 munkaerőt igényelnek. Felsőfokú végzettségű szakembereket leginkább az oktatási intézmények foglalkoztatnak. Ezért is jellemző a fiatal, pályakezdő diplomások elvándorlása a városból. A városban a szociális ellátásban részesülők száma magas. A munkanélküliek aránya 10-12%, a 26 és 45 év közöttiek alkotják a tartós munkanélküliek nagy részét, ezen belül a szakmával nem rendelkezők aránya a legmagasabb Kisújszállás közoktatási intézményei 2012. szeptember 1-jétől a város közoktatási intézményeit a következő fenntartók működtetik: Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy Városi Óvodai Intézmény, Kossuth Lajos Általános Iskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Kollégium, Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Református Egyház Arany János Református Általános Iskola, Móricz Zsigmond Református Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, Állami fenntartású Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon. Általános iskolák Szülői igények alapján mindkét iskola indított tehetséggondozó osztályokat az Arany János Református Általános Iskolában a testnevelő tagozat mellett képességfejlesztő osztályt, a Kossuth Lajos Általános Iskolában az emelt szintű ének-zenei osztály mellett emelt óraszámú informatikai osztályt. Idegen nyelv (angol és német nyelv) tanulására – választás szerint - már az alsós osztályokban lehetőséget biztosítanak. Az iskolák szakmailag jól működő, a tehetséggondozásban és felzárkóztatásban, hagyományőrzésben és újításbankezdeményezőkészségben egyaránt értékeket felmutató intézmények. A 2003/2004-es tanévtől mindkét iskolában elkezdődött – a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek javítására – a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon által fenntartott speciális általános iskola, ahol a szegregáltan nevelhető enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek nevelése, oktatása folyik.

11

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Intézményünk Az alapfokú nevelés és oktatás két épületben folyik. 2002. szeptember 1-jén vette birtokba a tanulóifjúság a Rákóczi út 1.sz alatti modern, mai kor követelményeit figyelembevevő, új nyolc tantermes épületet. Jelenleg a felső tagozat és néhány alsó tagozatos osztály tanul ebben az épületben. Jól felszerelt szaktantermekben, szabványméretű tornateremben folyik az oktatás. Az iskola udvarán lévő sportpálya, mellette mobillelátóval biztosítja a mindennapos testedzést, színhelyéül szolgál a szabadidős programoknak, egyéb rendezvényeknek. Az iskolai könyvtár mint forrásközpont 18200 dokumentumot tart nyilván. Kötelező és ajánlott irodalom, kézikönyvek, ismeretterjesztő könyvek, pedagógiai szakirodalom audiovizuális és elektronikus dokumentumok segítik az oktató – nevelőmunkát. A két számítástechnikai teremben 50 számítógép segíti a tanulók ismeretszerzését a tanítási órákon ill. a délutáni foglalkozásokon. Az épület személyfelvonóval és mozgássérültek számára alkalmas helyiségekkel ellátott. Az alsó tagozatos osztályok egy része az 1948 óta iskolaként használt „Kossuth” épületben tanul. A tantermek berendezése és felszereltsége megfelelő, fejlesztésük, cseréjük folyamatos. A tantermeken kívül tornaszoba, fejlesztőszoba és az épület tetőterében kialakított könyvtárszoba letéti állománnyal, napközis foglalkoztató terem, zeneszoba segíti a nevelő – oktató munkát. Az intézményhez tartozik egy 30 férőhelyes általános iskolai kollégium, ahol a halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű városi tanulók kapnak ellátást, sok esetben térítésmentesen, elősegítve szocializációjukat, tankötelezettségük teljesítését. Az intézmény tanulóira vonatkozó jellemzők Általános iskola Tanulólétszámunk 420 és 460 fő közötti. Iskolánk első osztályaiba a Baptista Szeretetszolgálat Városi Óvodai Intézménye tagóvodáiból ill. Kenderes város óvodájából érkeznek gyerekek. Beiratkozás óvodánként: Óvoda Béla király úti Bocskai Petőfi Pitypang Sásastó Vasvári Kenderes

Beiratkozottak aránya 4-5% 8-10% 15-18% 40-43% 5-8% 15-17% 5-7%

A kis elsősök különböző fejlettséggel, egyéni képességgel, érdeklődéssel, szokásrendszerrel, szocializációval kezdik meg iskolás éveiket. Az utóbbi években növekszik a halmozottan hátrányos helyzetű ill. a különleges bánásmódot igénylő gyermekek száma, így egyre hangsúlyosabb szerepet kap az egyéni különbségekre figyelő módszerek alkalmazása, az együttélés, együttműködés szabályainak kialakítása. 12

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Tanulói összetétel HH

HHH

SNI

Magántanuló

2007/2008

Az iskolai létszám 462

176

52

39

6

2008/2009

464

187

66

25

9

2009/2010

467

203

78

26

9

2010/2011

447

215

71

36

11

2011/2012

449

205

82

24

9

2012/2013

446

211

83

24

8

2013/2014

439

198

92

18

5

Tanév

Az iskola a tanulóinak 2%-a veszélyeztetett családi, szociális körülményei miatt. A szülők anyagi helyzete kb. 15-20%-tól eltekintve inkább szegényesnek mondható. Az intézményünkbe járó tanulók családjainak anyagi és kulturális helyzete egymástól igen eltérő, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásainkon segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal indulók felzárkóztatását ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatainknak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztését. Az iskolába kerülő gyerekek érdeklődése sokrétű, ezért igyekszünk változatos pedagógiai tevékenységeket kínálni tanulóink számára. A képesség szerinti arányeltolódások – SNI, BTMN ill. részképesség problémával küzdő tanulók – szükségessé teszik a kompetencia alapú módszerek alkalmazását. Tanulóink fejlődési ütemének eltérését differenciált óravezetés, egyéni képességfejlesztés, felzárkóztatás, szakkörök és versenyekre való felkészítés biztosításával segítjük. A szülőkkel együtt közös célunk, hogy az iskolából kikerülő gyerekek a középiskolában biztosan megalapozott tudással rendelkezzenek és arra építkezzenek. Iskolánk tanulmányi helyzete differenciált képet mutat. Az osztályok tanulmányi átlaga 2,3 és 4,0 közötti. Az irodalom, angol, német, történelem, ének tantárgyak év végi eredménye 3.1 – 4.0, míg a fizika, kémia tantárgyaké 2.6-2.8. Kitűnő eredményt ér el évente a tanulók 8-10%-a. A tanév végén az évfolyamának követelményeit a tanulók 4-5%-a nem teljesíti, ők augusztus hónapban javítóvizsgát tehetnek. Évente kb. 4-5 tanulót kötelezünk évfolyam ismétlésre. Tanulóink órai magatartása, munkafegyelme megfelelő, előfordul verekedés, személyi tárgyak eltulajdonítása néhány esetben. A nevelőtestület félévi és év végi értékelése szerint a tanulók 65-68%-a példás és jó magaviseletű, 27-30%-a változó, 4-6%-a rossz. Fegyelmi büntetések (osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intő, szaktanári figyelmeztető …) száma az utóbbi években nem növekedett, fegyelmi tárgyalásra nem volt szükség. 13

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 A tanulók szorgalma változatosabb képet mutat. Évről-évre csökken a szorgalmas tanulók száma, példás és jó a szorgalma a tanulók 40-48%-nak, változó 35-40%-nak, hanyag 12-16%nak. Jutalmazások, dicséretek (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói) száma növekedett, amely azért is örvendetes, mert a közösségért (osztály, iskolai) végzett munka elismeréséért kapták a tanulók. A tanórai foglalkozások mellett a tanórán kívüli foglalkozások is biztosítottak intézményünkben: differenciált képességfejlesztő foglalkozások, napközi és tanulószobai ellátás, sportolás, könyvtárhasználat, énekkar, szakkörök, kirándulások, táborok. … Az országos vizsgálatokban (Apáczai Kiadó mérései, Szegedi Tudományegyetem Oktatás Elmélet Kutatócsoport mérései) az országos szintnek megfelelően ill. felette teljesítenek iskolánk tanulói. Az intézményünk eredménye az eddigi kompetenciaméréseken Mérési terület

Évf.

6. Matematika

Átlageredmény (megbízhatósági tartomány 2003 502 (473;536)

8. 6. Szövegértés

521 (471;554)

8.

Mérési terület

Évf.

6. Matematika 8. 6. Szövegértés 8.

2004 497 (460;544) 539 (473;536) 499 (469;528) 557 (512;600)

2006

2007

516 (501;531)

448 (426;567)

494 (479;513)

474 (448;498)

2008 467 (447;585) 499 (483;524) 492 (470;509) 506 (485;527)

2009 441 (430;553) 455 (436;476) 505 (488;522) 481 (465;497)

Átlageredmény (megbízhatósági tartomány 2010 1396 (1351;1435) 1531 (1491;1565) 1446 (1393;1490) 1517 (1480;1561)

2011 1396 (1354;1426 1543 (1506;1581) 1390 (1355;1426) 1557 (1518;1598)

2012 1422 (1367;1460´) 1575 (1516;1631) 1446 (1399;1482) 1528 (1467;1581)

Az országos átlagoktól és a CSH-index által „elvárt” eredményektől szignifikánsan csak néhány esetben volt alacsonyabb az eredményünk. Összességében nézve az átlagokat matematikából mutat csökkenő tendenciát, amely városi szinten is megfigyelhető.

14

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 A tehetséggondozás pedagógiai tevékenységünk kiemelt feladatai között szerepel. A tanórai differenciáláson túl, délutáni foglalkozásokon, szakkörökön készülnek fel diákjaink a különböző tantárgyi versenyekre. Az utóbbi években tanulóink eredményesen szerepeltek:        

Kaán Károly Természettudományi Verseny Országos Történelmi Verseny megyei fordulója Kazinczy Szépkiejtési Verseny Weöres Sándor Színjátszó Találkozó Kalmár László Matematika Verseny Idegen nyelvi verseny Éneklő Ifjúság Hangverseny Mátyás tudósai megyei vers és prózamondó verseny stb.

Jól működő diákönkormányzatunk alaptevékenységei közé a diákélet megszervezése, az érdekképviselet és a joggyakorlás tartozik. Tudatosan ápoljuk, őrizzük és folyamatosan bővítjük hagyományainkat. A rendszeresen ismétlődő események, szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozást. Szabadidős programjaink:           

Kossuth-hét Egészség projekt Mikulás délutánok Karácsonyi készülődés Téli esték Farsang Vetélkedők osztályok között Húsvéti locsoló buli Zenés színház Gyermeknap Madarak, fák, napja

Továbbtanulás Középfokú intézmény

2008/2009

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

Gimnázium

18 fő

31%

26 fő

41%

24

47%

17 fő

41%

20

30%

Szakközépiskola

27 fő

47%

15 fő

24%

22

43%

11 fő

27%

29

43%

Szakiskola

13 fő

22%

22 fő

35%

5

10%

13 fő

32%

18

27%

Összesen

58 fő

100%

63 fő

100%

53 fő

100 %

41 fő

100 %

67

100%

15

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Az iskola eredményességének fokmérője a továbbtanulási mutató. Tanulóink mindegyike továbbtanul valamelyik középfokú oktatási intézményben. Az érettségit adó középiskolába jelentkezők száma 70% fölötti. Több diákunk tanul tovább országosan elismert középiskolába (Varga Katalin Gimnázium, Tóth Árpád Gimnázium, Tiszaparti Gimnázium). Az intézmény pedagógusaira vonatkozó mutatók Engedélyezett pedagógus álláshelyek száma: Év 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014

Iskola 31 31 30 30 30 32

Kollégium 1 1 1 1 1 3

Szakszolgálat 7,6 7,6 7,6 8,6 8,6 -

Össz. Létszám 39,6 39,6 38,6 39,6 39,6 35

Az intézményben tanító pedagógusok 45%-a ebben az iskolában kezdte pályafutását. A tantestület tagjai pedagógiai és módszertani újításokra nyitott, magas pedagógiai kultúrával rendelkező szakemberek. Az alsó tagozaton minden nevelő szaktanító, s többen másoddiplomát is szereztek (differenciáló pedagógus, nyelv és beszédfejlesztő pedagógus, angol és rajztanár, gyógypedagógus szakon). Tanáraink a két szakon túl harmadik szakon is diplomáztak. 9 fő rendelkezik szakvizsgával. Az uniós pályázatoknak köszönhetően a nevelőtestület tagjai több módszertani továbbképzésen vettek részt, melyek az új tanulásszervezési eljárások alkalmazásához, a SNI és HHH tanulók integrációjához, az IKT eszközök tanórai alkalmazásához adtak felkészítést. Az elmúlt években többen szakvizsgáztak: Közoktatási vezető: 4 fő Mérési szakember: 1 fő Nyelv- és beszédfejlesztő: 2 fő Differenciáló pedagógus: 1 fő Egyéni bánásmódot igénylő tanulók fejlesztő pedagógusa: 1 fő Ember-, erkölcs- és vallásismeret szakos tanár: 1 fő Tanulásban akadályozottak szakos gyógypedagógus 1fő Tanulásban és értelmileg akadályozottak szakos gyógypedagógus 1fő Pedagógusaink a szakmai végzettségen túl több speciális szakismeret birtokosai: Lépésről lépésre program: 2 fő Sindelar-Zsoldos program: 4 fő Meixner program: 2 fő Kedves-ház pedagógiája: 2 fő Mozgóképkultúra és médiai ismeret: 1 fő Gyermekszínjátszó rendező: 1 fő 16


Továbbképzések 30 órás A játék szerepe a személyiségfejlesztésben: 3 fő Egyéni bánásmód 11fő Tanórai differenciálás 5fő Kooperatív technikák 5fő Hatékony együttnevelés 21fő Multikulturális tartalmak 22fő Hatékony tanuló megismerési technikák 12fő Differenciálás heterogén csoportban 22fő Változás menedzsment 2fő Szociális kompetenciák fejlesztése 12fő Kompetencia programcsomagok alkalmazása Szövegértés-szövegalkotás 6fő (4fő alsó tag., 2fő felső tag.) Matematika-logika 3fő Idegen nyelv (angol) 2fő Szociális, életvitel 2fő Projekt, epocha 8fő Sulinet digitális digitális tudásbázis 7fő Drámapedagógia 5fő Interaktív tábla használata 20fő Óvoda-iskola átmenet 5fő 60 órás Együttnevelés (SNI tanulók) 2fő Pedagógiai értékelés 1fő Mentorképzés 8fő Mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére és oldására (Delacato-terápia) 120 órás Tanulási kompetencia fejlesztése a nem szakrendszerű oktatásban Együttnevelés (SNI tanulók) 4fő

4fő

5fő

A nevelőtestület szakmai összetétele, szakos ellátottsága jó. Négy munkaközösségünk (osztályfőnöki, alsós-napközi, társadalomtudományi és művészetek, természettudományi) segíti a szakmai pedagógiai célkitűzések, feladatok megvalósítását, a belső ellenőrzések, mérések lebonyolítását. Tanítóink, tanáraink rendszeresen részt vesznek különböző szakmai fórumokon, módszertani továbbképzéseken, gondot fordítanak önművelésükre, melyhez segítségül szolgál az iskolai könyvtárban rendelkezésre álló szakmai könyvek, folyóiratok gazdag tárháza. Az eredményes munka érdekében arra törekszünk, hogy megismerjük tanulóink szociális hátterét, képességeit, adottságait, tanulási motivációját, attitűdjét. 17

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Bővítjük fejlődéslélektani, pedagógiai, gyógypedagógiai ismereteinket, hogy kezelni tudjuk a környezeti társadalmi háttérből adódó feladatokat. Megismerjük az alternatív iskolák által alkalmazott új módszereket: pl.: projekt módszert, epochális oktatást. Az individuális tanulás mellett a tanulókban kialakítjuk az együttműködés sokféle készségét is. Törekszünk olyan helyzetek kialakítására tanórán és tanórán kívül, hogy az építő egymásrautaltság, az egyéni felelősség, egyenlő részvétel és a párhuzamos interakciók együtt valósulhassanak meg. Színjátszó szakköreinknél már jól bevált drámapedagógiai eszközöket a tanórai tanulási folyamatban is alkalmazzuk, segítve ezzel tanulóink személyiség fejlődését. Mint befogadó iskola minden nevelő ismeri az inklúzív nevelés lényegét, az SNI tanulók személyiségének fejlődését, sérülés specifikumának megfelelő tanórai foglalkoztatásának lehetőségeit. Iskolánk a korábbi nevén Városi Óvodai Intézménnyel, valamint a korábbi nevén a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal , illetve a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolával konzorciumban 2009 nyarán a TÁMOP-3.3.3 „Integrációs közoktatási referencia intézmények minőségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása” című programra sikeres pályázatot nyújtott be A projekt alapvető célja, hogy  a konzorciumban résztvevő nevelési-oktatási intézmények szakmai továbbfejlesztését segítse,  iskolánk hospitációs központként működjön,  regionális és kistérségi szinten szakmai műhelyeket működtessen,  a hálózati tanulás révén a minőségbiztosított módszertani kultúrát minél szélesebb körben elterjessze,  valamint a főiskolai hallgatóknak tanítási gyakorlati helyet biztosítson. Iskolánk pályázatot nyújtott be három szakmai területen a referenciaintézményi címre. A bizottság az előminősítés során a következőképpen értékelte intézményünket:  Kompetencia alapú nevelés (kiválóan megfelelt)  Integrációs pedagógiai gyakorlat (kiválóan megfelelt)  Felsőoktatási gyakorlóhely biztosítása (megfelelt) A jóváhagyott intézkedési terv sikeres teljesítése után kaphatjuk meg a referenciaintézményi címet. A TÁMOP 3.1.7 „Tanuljunk, hogy példát adhassunk” pályázat segítségével intézményünk felkészült a referencia intézményi címre. A pedagógus továbbképzésekkel, a szabályzatok, eljárásrendek létrehozásával teljesítettük a pályázatban előírt kívánalmakat. Intézményünk további uniós pályázatokban is részt vett, mely mind a tanulók, mind a nevelők fejlesztését, fejlődését szolgálta. 

TÁMOP 3.2.3. „Itt mindenkire szerep vár” c. projekt a Művelődési és Ifjúsági Központ nyertes pályázata. A pályázat megvalósításában 18






nevelőtestületünk több tagja részt vett. Nemcsak a programokon résztvevő tanulók kísérői voltak a nevelők, hanem a programok szervezői, irányítói, foglalkozásvezetői, szerepvállalói is. TÁMOP 3.2.1. „Nevelési-oktatási intézmények tanórán kívüli és szabadidős tevékenységének támogatása” c. pályázat a Városi Sportegyesület vezetésével és az oktatási intézmények együttműködésével készült. iskolánk az egységes életmód kialakítását segítő tevékenységek köréből életmód 4 életmódtábort, 6 túrát és kirándulást, kosárlabda és futball szakkört, tanórai keretben küzdősport tanulást, futball bajnokság megrendezését vállalta. Tanulóinkat, tanárainkat e gazdag program egész éven át foglalkoztatta és jól megmozgatta. TÁMOP 3.2.11/II. „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységének támogatása” c. pályázatban az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kezdeményezésével vettünk részt. A pályázat célja a sokoldalú képességfejlesztés mellett a gyermek öröklött adottságainak, hajlamainak felismerése és azok céltudatos gyakoroltatása, fejlesztése. Tevékenységek voltak heti rendszerességgel: kézműves szakkör, zenevarázs szakkör, számítógépes zeneszerzés, barangolás a zene és a tánctörténetben, örömtánc stb. A foglalkozások közül néhányat iskolánk tanárai vezettek.

Tanulmányi és sportversenyekre eredményesen készítik a tanítók és tanárok a tanulókat, akik országos és megyei sikereket érnek el. Pedagógiai munkánk során törekszünk az arányos munkamegosztásra, nyílt, őszinte, együttműködő nevelői közösség kialakítására.

19

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Az intézmény képzési kínálata, profilja 1958-ban a megyében másodikként kapott engedélyt az iskola ének-zene tagozat indítására. Azóta minden évfolyamon folyik emelt szintű ének-zenei képzés, mely színvonalas énekkari munkával egészül ki. Az informatika tantárgyat 1992-ben kezdtük el tanítani az első évfolyamon. Oktatási struktúránkat a kialakult hagyományokra építjük a következő években is:  Emelt szinten, emelt óraszámban tanítjuk az ének-zenét minden évfolyamon komplex művészeti ismeretekkel kiegészítve. Beiskolázásunk minden tanévben sikeres. A kicsinyek kórusa és a zenei nagykórus évek óta eredményesen szerepel a városi rendezvényeken, hangversenyeken, az Éneklő Ifjúság Találkozón. A zenei nagykórus már nemzetközi kórustalálkozón is bemutatkozott Budapesten, a kamarakórus pedig Erdélyben aratott nagy sikert. A 2008/2009-es tanévben ünnepeltük az ének-zene tagozat indításának 50. évfordulóját, melyre kiállítással, hangversennyel és osztálytalálkozókkal készültünk. E nevezetes ünnep emléke marad az az emlékfüzet, melyet erre az alkalomra készítettünk, megörökítve volt ének tanárok, igazgatók nevét és az ének-zenei képzés eredményességét. Az ünnepi hangversenyen miniszteri dicsérő oklevelet vehetett át az iskola és a felső tagozaton ének-zenét tanító nevelő. Évente megrendezzük a népdaléneklő versenyt, a legszebben éneklők megyei versenyen vesznek részt. Elmondhatjuk, hogy az emelt szintű képzésen résztvevő gyerekek lelkét megérinti az értékes zene. 

Első osztálytól lehetőség van az informatika tantárgy tanulására. Az emelt óraszámú képzést választó gyerekek alsó tagozaton heti 1 órában, a felső tagozaton heti 2 órában tanulják az informatikát, mely szakköri foglalkozással egészül ki az érdeklődők számára. Az elmúlt években az alapítvány anyagi támogatásával több 8. osztályos tanuló néhány modulból ECDL vizsgát tett. A számítógép, mint információhordozó egyre több tanórán jelen van. Információs – kommunikációs technológiához biztosított az iskola valamennyi tanulója számára a hozzáférés, melynek értő alkalmazását a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon gyakorolják a tanulók. Az iskolát befejező tanulók így rendelkeznek továbbépíthető digitális készséggel.



A természettudományi tantárgyaknál (földrajz, kémia, matematika) a tanórai tehetséggondozást sávos csoportbontás szervezésével segítjük.



A 2011/2012-es tanévtől az 1-2. évfolyamon (felmenő rendszerben) bevezettük az iskolaotthonos oktatást. Az iskolaotthonos oktatás-nevelés az egész napos nevelés egyik formája, amelyben a tanulók életkori sajátosságait, fáradékonyságát is figyelembe véve, a nap egészére (7.50 – 16.00) elosztva váltják egymást a tanítási órák, a tanulási képességekhez igazított tanórákra való felkészülés, a regenerálódást szolgáló szabadidős programok. 20

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Ez a szervezési forma egyenletesebb terhelést nyújt a gyerekeknek és megkönnyíti számukra az óvodából az iskolába történő átmenetet. 

Az alapozó tárgyakból megközelítően egységes képzést biztosítunk, ezzel lehetővé téve az iskolán belüli átjárhatóságot.



A sajátos nevelési igényű gyermekeket együtt, integráltan neveljük, oktatjuk társaikkal. Az SNI és a BTMN tanulók fejlesztésére, rehabilitációjára külön órakeret áll rendelkezésre. A fejlesztő csoportok szervezése a tanulók sérülés specifikumainak figyelembevételével történik. A fejlesztést, a rehabilitációt gyógypedagógus és differenciáló pedagógus végzi.



Integrációs felkészítést biztosítunk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére. A HHH tanulók szociális hátrányainak enyhítésére és esélyeik növelésére dolgoztuk ki hátránykompenzáló IPR programunkat. A programban prioritást kaptak az óvodaiskola, alsó-felső tagozat, általános iskola-középiskola közötti átmenet megkönnyítését segítő pedagógiai tevékenységek. A tanulók képesség kibontakoztatásának leghatékonyabb eszköze az egyéni fejlesztési tervre épülő pedagógia tevékenység. A tanórán kívüli programjaink (Kossuth-hét, karácsonyi készülődés, színház, kiállítás és egyéb kulturális események) olyan élményekhez juttatja a gyerekeket, melyeket a szülői ház nem tud biztosítani számukra. Eddigi munkánkat összefoglalja a Közös világunk c. kiadvány. Segítjük tanulóink felzárkóztatását (tantárgyi korrepetálás és képességfejlesztő foglalkozás), tehetségének kibontakoztatását (szakkör, középiskolára való előkészítő, énekkar, színjátszás, kézműveskedés, sport, levelezős verseny, kutató és gyűjtőmunka, gyermekpályázat).





Lehetőséget adunk tanulóinknak a napközis, tanulószobai és kollégiumi ellátás igénybevételére. A napközis, tanulószobai, kollégiumi ill. menzai ellátást igénylő, rászoruló tanulók felvétele folyamatosan biztosított a tanév során. A házi feladatok elkészítése mellett kiemelt figyelmet fordítunk a helyes tanulási szokások, technikák kialakítására. A délutáni pihenésre, kikapcsolódásra a „Játszóház”-ban van lehetőség, ahol a gyermekek érdeklődésük szerint különböző tevékenységekből (mese-, zene-, kézműves-, baba-, számítógépes-, közlekedés- sarok) választhatnak.



Tanulóink különböző tanórán kívüli foglalkozásokon vehetnek részt: tantárgyakhoz kapcsolódó foglalkozások szakkörök felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások iskolai sportkörök énekkar színjátszó kör Diákönkormányzat programjai (szabadidős foglalkozások, túrák, mozi, színház látogatás, kirándulás,tábor) Könyvtári foglalkozások Iskolaotthonos nevelés és oktatás szabadidős tevékenységei Klubnapközis foglalkozások

   

21


Kompetencia alapú oktatás bevezetése (felmenő rendszerben) 2006-2007.

HEFOP 2. 1. 6. – Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése 1.évfolyam – Szövegértés-szövegalkotás „A” kompetenciaterület

2007-2008. 1.évfolyam – Matematika-logika „B” kompetenciaterület 2008-2009. 1.évfolyam – Matematika-logika „A” kompetenciaterület 2009-2010 TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés–Innovatív intézményekben A kulcskompetencia területek fejlesztésére, oktatási programok és taneszközök alkalmazására több tanulócsoportban bevezetésre kerültek a kompetencia alapú oktatási programcsomagok. 1-4. évfolyam:  Szövegértés-szövegalkotás „A” kompetenciaterület  Matematika „A” kompetenciaterület  Angol nyelv „A” kompetenciaterület elemeinek alkalmazása  Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák „C” kompetenciaterület Magyarázat: „A” típus: az adott kompetenciaterülethez tartalmilag legközelebb álló műveltségterülethez kapcsolódó, azt teljes egészében lefedő műveltségterületi programcsomagok, „B” típus: kereszttantervi programcsomagok, amelyek az adott kompetenciát eltérő műveltségterületek tananyagába ágyazottan fejlesztik. „C” típus: tanórán kívüli keretben (napközi, szakkör) megvalósuló kompetenciafejlesztés programcsomagja

A témahetet az iskolában évek óta megrendezésre kerülő Kossuth-hét képviseli. Fókuszában az iskola névadójáról, Kossuth Lajosról történő méltó megemlékezés áll, melyhez az iskola valamennyi tanulója és pedagógusa csatlakozik. A hét programjaiba a szülők is bekapcsolódnak. A választható programok főként délutánonként szerveződnek, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken. A legfontosabb cél a hagyományos tanulási formától eltérő ismeretszerzés; az alkotókedv és a kreativitás fejlesztése. Az előzetes gyűjtőmunkák, a csoportos tablókészítés, az együtténeklés, a csapatjátékok, a szülőkkel való közös főzés élményt nyújt, pozitív viselkedési normákat közvetít és erősíti az együvé tartozást. A három hetet meghaladó projekt az „Adventtől karácsonyig”. A programsorozat november 30. – december 21. között tölti meg ünnepi hangulattal az iskolát. A programok az alsó tagozatos tanulóknak nyújtanak maradandó élményt. Célja az ünnepkör szokásainak, tevékenységeinek, ételeinek és egyéb jellegzetességeinek megismertetése, figyelembe véve a 22

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait. A kutató- és alkotó munka során már a legkisebbek is megtapasztalhatják az együtt végzett tevékenység örömét, melybe a szülők is szívesen bekapcsolódtak. A délutánonként végzett gyűjtőmunka, a tablókészítés, a süteménysütés, a betlehemezés és a sok-sok játék nemcsak élményt nyújt, hanem számos ismeret és készség birtokába juttatja a kisiskolásokat. A moduláris oktatási program kidolgozása, megvalósítása a magyar nyelv és irodalom műveltségterületen került kipróbálásra. A modul fókuszában egy kötelező olvasmány áll. A szépirodalmi művet több tanítási óra keretében, változatos tanulásszervezési technikák alkalmazásával dolgozzák fel a tanulók. A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása keretében a magyar nyelvi és az irodalmi órák nem válnak külön egymástól, a követelmények és a tanórai tevékenységek együtt fogalmazódnak meg, ill. zajlanak. A pedagógusok fejlesztési, innovációs tevékenysége keretében első és második osztályra a művészetek tantárgyi bontás nélküli oktatásának kidolgozása is megtörtént. Olyan komplex tanmenet készült, amely az ének-zene, a rajz és a tánc műveltségterület céljaira és követelményeire építve valósítja meg a művészeti nevelést, oktatást a nem emelt szintű osztályokban.

23


NEVELÉSI PROGRAM

24


Nevelési alapelveink           

Tevékenységünket – a nevelés-oktatás terén egyaránt - a gyermekek elfogadása, szeretete hatja át. Tiszteletben tartjuk a tanulók jogait, személyiségét, emberi méltóságát. A gyermekeket bevonjuk az iskolai élet megszervezésébe. Az oktatás során figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait és egyéni képességeit. Kiemelt figyelmet fordítunk a kulcskompetenciák megalapozására, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésére. Megismertetjük tanulóinkkal nemzeti kultúránk, történelmünk kiemelkedő személyiségeit, jelentős eredményeit, hagyományainkat. Rendszeres, együttműködő munkakapcsolatot alakítunk ki és tartunk fenn partnereinkkel. Minden gyermeknek egyenlő esélyt biztosítunk ahhoz, hogy képességei, készségei a benne rejlő lehetőségeknek megfelelően fejlődjenek, és személyisége kiteljesedjen. Elfogadó, „odaforduló”, helyes értékítélettel és a kisebbségek iránti toleranciával rendelkező, segítséget adó magatartás kialakítására törekszünk az iskolai közösségben. Kiemelt figyelmet fordítunk a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakítására. Nevelésünket áthatja az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai közösség) összetartása, a népek, nemzetek kisebbségek, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a tolerancia, a másság elfogadása.

25


Értékeink Eszmei magatartások   

a másik ember tisztelete, elfogadása a nemzeti identitás megtartása, helyi- és néphagyományok ápolása egyetemes kultúra megismerése, tiszteletben tartása

Társadalmi magatartások       

szorgalom, erőfeszítés a tanulásban, munkában céltudatosság figyelem, pontosság kötelességtudat, igényesség tudás tisztelete nyitottság és tolerancia becsületesség, őszinteség, megbízhatóság, egyenesség

Társas kapcsolatok     

egymás segítése, együttműködési készség szeretet, türelem, egymásra figyelés felelősség önmagunkért és másokért másság elfogadása, empátia család szerepe és partnersége

„Én-kép”   

Önállóság, önismeret, önelfogadás, önfegyelem, önbizalom kreativitás igényesség

Az egyén természethez való viszonya   

természet és környezet esztétikuma, szeretete, védelme, megbecsülése egészség az élet tisztelete

26


Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai Iskolánk a következő évtizedben pedagógiai hagyományaira alapozva, autonóm nevelésoktatási intézményként, a kor kihívásaira rugalmas képzési, módszertani válaszokat ad. Arculatunkat meghatározó elemek: 1. Alapvető célunk, hogy tanítványainkból tanult és a folyamatos tanulásra képes, nyitott, művelt és művelődő ifjak váljanak Sikerkritérium:  a tanulók reprodukálják az elsajátított tananyagot, illetve produktív feleletekkel adnak számot tudásukról, valamint kimutatható, hogy e tudásukat a mindennapokban alkalmazzák  a tanulónknak rendelkeznie kell olyan bővíthető ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, képességekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a középiskolai követelményeknek megfeleljenek. 2. Tanítványaink kompetencia alapú oktatás keretében, olyan készség és képesség fejlesztésben („ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés”) vegyenek részt, amely lehetővé teszi, hogy a tanult ismereteket a mindennapi élethelyzetekben alkalmazni tudják. Fejlesztő munkánk az alábbi kompetenciaterületekre terjedt ki:  szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület  matematika-logika kompetenciaterület  idegen nyelv kompetenciaterület, mint eszközjellegű kompetenciák,  valamint  szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület. Sikerkritérium:  Tanulóink olyan készségekre és képességekre tesznek szert, amellyel a tanult ismereteket a mindennapi élethelyzeteknek megfelelő feladatok, problémák megoldásában alkalmazni tudják.  Az országos kompetencia mérésben a kistérség iskolái átlagának megfelelően teljesítsenek tanítványaink. 3. Tanítványaink szerezzenek biztos alapokat egy idegen nyelv kommunikációjának elemi elsajátításával, a nyelvterülethez tartozó országok kultúrájának megismerésével. Sikerkritérium:  A tanulók tudjanak alapszinten kommunikálni és szerezzék meg legalább egy idegen nyelv alapjait, melyre a későbbi tanulmányaikat, munkavállalásukat alapozhatják. 27

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 

Tanítványaink közül a legtehetségesebb tanulók jussanak el az alapfokú nyelvvizsgáig.

4. A tanulókból váljanak értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró, kulturált magatartású fiatalokká. A tanulóknak legyen kötelesség- és feladattudatuk. Sikerkritérium:  Minden gyerek rendelkezzen feladattal, megbízatással, teljesítésük értékelve, elismerve legyen.  Kapcsolódjanak be minél többen a házi, városi, megyei tanulmányi versenyekbe, vetélkedőkbe.  Ismerje és tartsa be az iskola belső rendjét, szokásait. 5. Cél, hogy az IKT módszerek és az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz kerüljön alkalmazásra a tanítás-tanulás folyamatában, váljon mindennapivá az oktatásban. Sikerkritérium:  A tanulók sajátítsák el az informatika eszközök kezelésének ismereteit, készségszinten tájékozódjanak az internetes információ gyűjtés területén.  Az IKT eszközök használata következetesen elkezdődik valamennyi tanórán. 6. Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása mellett alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége. Sikerkritérium:  A mindennapos testmozgás váljon igényükké.  Nagyobb létszámban használják ki az iskola, város által kínált sportolási és mozgási lehetőségeket.  Ismerjék a korszerű táplálkozás összetevőit.  Ismerjék a különböző drogok (alkohol, cigaretta, kábítószer) veszélyeit, az egészségre gyakorolt káros, sokszor visszafordíthatatlan hatásait. 7. A művészeti tantárgyak, és a tanórán kívüli foglalkozások sajátos lehetőségeivel, eszközeivel tanítványainkat harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív és kulturált emberekké neveljük. Sikerkritérium:  A művészeti alkotások, élmények befogadására igény alakul ki a tanulókban.  A gyerekek részt vesznek a művészeti körök munkájában.  A foglalkozásokon kreatív alkotások születnek.  A legtehetségesebb tanulók felvételt nyernek művészeti középiskolákba. 28


A közös alkotó tevékenység, fellépés, siker örömet jelent a tanulók számára.

8. A tanulók készüljenek fel a reálisan megválasztott továbbtanulásra, és eredményesen illeszkedjenek be a középiskolai világba. Sikerkritérium:  A továbbtanulókat döntő többségben felveszik abba az intézménybe, ahová első helyen jelentkezett  Volt tanítványaink teljesítik a középiskolák követelményeit. 9. A tanulók szociokulturális hátrányainak kompenzálása, továbbtanulási esélyeik javítása az IPR eszközeinek alkalmazásával. Sikerkritérium:  Eredményesen befejezzék az általános iskolát,  Sikeresen tudjanak piacképes szakmát választani.  Lemorzsolódók számának csökkenése. 10. Együttnevelő pedagógiai környezet megteremtése, méltányosság biztosítása a különleges bánásmódot igénylő gyermekek neveléséhez, oktatásához. Sikerkritérium:  Elfogadó, „odaforduló” közösség alakul ki.  Minden tanuló képességei szerint fejlődik. 11. Korszerű nevelési-oktatási környezet biztosítása. hogy gyermek és szülő egyaránt érezze: a gyermeknek minden esélye megvan az értelmi és érzelmi fejlődésre. Sikerkritérium:  A kompetencia alapú oktatás, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása a tanórákon.  Az IKT eszközök, az ismeret és készségfejlesztést támogató taneszközök a mindennapi gyakorlatban való alkalmazása.

29

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Erkölcsi nevelés Cél: A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, közösségi beilleszkedésük elősegítése és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Feladat  Teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy tanulóink felfedezzék az etikus magatartás kialakításának feltételeit, szabadon választható lehetőségeit, problémáit.  Személyes példamutatással neveljük tanítványainkat: o a másik ember értékrendszerének, etikai, erkölcsi elveinek megértésére, o toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására, a jó és a rossz megkülönböztetésére.  Biztosítsunk tapasztalatokat tanítványaink számára, hogy megszokják saját személyiségvonásaik és tetteik értékrendhez való hozzámérését, hogy kialakuljon érzékeny lelkiismeretük.

Tevékenységek, eljárások, eszközök  Osztályfőnöki órák  Szaktárgyi órák  Embertanórák  Iskolaotthonos nevelés és oktatás  Napközis és kollégiumos foglalkozások  Önismereti, csoportismereti játékok  Tréningek

 Az etikus magatartás megalapozásához törekedjünk arra, hogy a következő értékek lelki képességek, amelyek az emberi személyiséghez hozzátartoznak - beépüljenek tanulóink erkölcsi értékei közé: önérzet, őszinteség, következetesség, türelem, józanság, nyitottság, tisztelet, felelősség, megbecsülés a másik ember iránt.

 Személyes beszélgetések

 Tanítsuk meg tanulóinkat az erkölcsi nevelés helyes, az ember javát szolgáló értékelésére a következő fogalmakról: Isten, emberiség, nemzet, Haza, család. Olyan erényeket kell meghatároznunk, mint a barátság, a szülői, gyermeki, testvéri, házastársi szeretet, a hazafiság, a humanizmus.

 DÖK programjai

 Alapozzuk meg és fejlesszük a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés készségét.

 Multikulturális tartalmak

30

 Közösségi programok szervezése, lebonyolítása  Túra, kirándulások  Multimédiás eszközök használata 

Pszichológiai ismeretterjesztő előadások

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Cél: A tanulók ismerjék meg hazánk történelmét, kultúráját, nyelvét. Tudják, érezzék, mit jelent a hazafiság, mit kell tenniük országukért. Feladat

 Ismertessük meg tanulóinkat a magyarság történelmi múltjával, jelenével, kulturális örökségünk értékeivel.  A magyar kultúrtörténet, a magyar irodalom, a magyar anyanyelv tanítása hazafias szellemben. 

Tevékenységek, eljárások, eszközök  Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről, történelmi évfordulókról: o iskolai ünnepség, o városi ünnepség, o osztályfőnöki órák.  Városi vetélkedők – városunk történelmi, néprajzi emlékei, népszokások (Városvédő és Szépítő Egyesület, Városi Könyvtár)

Ösztönözzük tanulóinkat: o Magyarország és a határon túli magyarlakta területek földrajzának, természeti tájainak, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak felkutatására, ápolására, o a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának megismerése.

 A szűkebb és tágabb környezetünk alaposabb megismerésén keresztül erősítsük tanulóinkban a hazaszeretet érzését, egészséges identitástudat kialakulását.  Ismertessük fel tanulóinkkal, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége.  Tudatosítsuk tanulóinkban, hogy mi „befogadó nép” vagyunk, tehát nem indokolt semmiféle származási, faji, vallási megkülönböztetés

31



Városvédő akciókban való részvétel



Osztálykirándulások



Iskolai táborozások, erdei iskola



Múzeum-, kiállításlátogatások



Hon – és népismeret modul órái



Iskolai hagyományok: o o o o o o o o o

Kossuth- napi rendezvények, gyereknap, fenyőünnep, farsang, Madarak és fák napja, nyílt tanítási hét, Éneklő Ifjúság, anyák napja, Népdaléneklő verseny.

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Állampolgárságra, demokráciára nevelés Cél: Olyan iskolai közösség kialakítása, amelynek életében tanulóink aktív szerepet vállalnak, ismerik jogaikat és kötelességeiket. Tanulóink ismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelességeket. Tevékenységek, eljárások, eszközök

Feladat 

Példaadással, közösségért végzett tevékenységgel cselekvő, törvénytisztelő állampolgári magatartás kialakítása



Alakítsuk, fejlesszük tanulóink kreatív, önálló kritikai gondolkodását, elemző képességét és a vitakultúráját.



Alkalmazzunk a tanulók aktív részvételére, együttműködésére épülő tanítási és tanulásszervezési eljárásokat, melyek segítik a felelősség, megbízhatóság, kölcsönös elfogadás elsajátítását.



A társadalmi együttélés szabályait ismertessük meg, tartassuk be tanulóinkkal.



Formáljuk az egyén és közösség kapcsolatát közösségi programok szervezésével, iskolai szokások, hagyományok ápolásával.



A diáktanács és az osztályok kapcsolatának erősítésével fejlesszük a gyermekvezetők önállóságát, önálló tevékenységét, felelősségvállalását.

32

 DÖK  Osztályfőnöki órák  INTERNET  Szülői értekezletek  Tesztek, kérdőívek, egyéni elbeszélgetések  Óravezetési stratégiák, módszerek

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Cél: Tanulóink legyenek képesek érzelmeik hiteles kifejezésére, mások helyzetébe való beleélésre, egymás kölcsönös elfogadására. Feladat  Teremtsünk lehetőséget arra, hogy tanítványaink felismerjék saját értékeiket és korlátjaikat, ismerjék, elfogadják, szeressék önmagukat.  Neveljük tanítványainkat egészséges öntudatra, önbecsülésre és érdekérvényesítő képességre.  Tanítsuk meg őket arra, hogy tartsák tiszteletben a személyes méltóságot, mások meggyőződését, nézeteit és szokásait.  Tanítsuk meg tanulóinkat a változó világban való tájékozódás készségére, képességére.  Mutassunk példát a helyes értékrend kialakításához  Segítsük elő tanulóink kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését.  A tanítás-tanulás egész folyamatában támogassuk tanulóinkat abban, hogy érezzék, alakítani tudják saját fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat.  Alapozzuk meg az önismeret, a reális én-kép és a személyiség szociális kompetenciáját.  Tudatosítsuk tanulóinkban, hogy az egészség érték.  Alakítsuk ki bennük az egészségmegőrző szokásokat.  Gyakorlati tanácsokkal segítsük őket abban, hogy felismerjék a vészhelyzeteket, a kockázati tényezőket.  Fejlesszük kritikai gondolkodásukat, a helyzetfelismerésre és döntésre való képességüket.  Meg kell tanítanunk a konfliktuskezelés, a segítségnyújtás módjait, lehetőségeit.  Ismertessük meg velük az együttélés szabályait. Legyenek nyitottak a társas kapcsolatokra.  Törekedjünk arra, hogy a becsület, tisztesség, felelősség önmagunkért, másokért, empátia, kölcsönös elfogadás beépüljenek tanulóink erkölcsi értékei közé

33

Tevékenységek, eljárások, eszközök  Szaktárgyi órák  Embertanórák  Osztályfőnöki órák  Iskolaotthonos nevelés és oktatás  Napközis és kollégiumos foglalkozások  Önismereti, csoportismereti játékok  Személyes beszélgetések  Közösségi programok szervezése, lebonyolítás  DÖK  INTERNET  Képesség, érdeklődés – vizsgálatok  Szülői értekezletek  Tesztek, kérdőívek, egyéni elbeszélgetések  Családlátogatások

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Családi életre nevelés Cél: Alakuljon ki tanulóinkban helyes erkölcsi szemlélet a nemek kapcsolatáról, a család értékként való elfogadásáról, a családi élet tiszteletéről. Feladat  Tanórákon fejlesszük a diákok önismeretét, önértékelését, kommunikációs képességét, hogy érettebb személyiséggel felelősebb döntéseket tudjanak hozni.  Személyes példamutatással is neveljük tanulóinkat a helyes viselkedéskultúrára, attitűdre és életfelfogásra, társas viselkedés írott és íratlan szabályainak betartására.  Fedezzék fel: o a kreatív alkotómunka és a konstruktív szabadidő eltöltésének az örömét, o az élet szépségeit,  Fel kell készítenünk tanulóinkat: o a nemi szerep vállalására, o a pozitív emberi értékek közvetítésére, o az embertársakért való felelősségérzésre, o örömteli kapcsolatok kialakítására, o mások elfogadására, szeretetére.  Beszélgessünk tanulóinkkal: o a barátságról, o a szerelemről, o a párkapcsolatról, o a családról, o a családon belüli szerepekről.  Ismerjék fel: o a veszélyhelyzetet, problémahelyzetet, o a függőségekhez, szenvedélybetegségekhez vezető utat, o az egészséget veszélyeztető tényezőket.

34

Tevékenységek, eljárások, eszközök  Szakkörök  Iskolai könyvtár  Kooperatív csoportmunkák: o tanítási órák, o tanórán kívüli tevékenységek.  Szabadidős programok  DÖK  Osztályfőnöki órák  Embertanórák  Szaktárgyi órák: o szituációs játékok, o kulturális viselkedés szabályai, o bemutatás, o vita, o együttgondolkodás, o együttcselekvés.

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Testi és lelki egészségre nevelés Cél: Felkészíteni a tanulókat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. 

Eljárások, eszközök, módszerek Szaktárgyi órák



Osztályfőnöki órák



Iskolaotthonos nevelés és oktatás



Napközis és kollégiumos foglalkozások



Önismereti, csoportismereti játékok



Személyes beszélgetések



Közösségi programok szervezése, lebonyolítás

Feladat 

Személyi és tárgyi feltételekkel segítsük azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják.



Alakuljon ki az egészséges táplálkozásra való igénye, mentálhigiéniája tanulóinknak



Fejlődjön a mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk



Az ifjúság ismerje fel a veszélyes helyzeteket, s meggyőződéssel tudjon igent mondani a valódi értékekre, és nemet a káros szenvedélyekre: a dohányzásra, alkoholra, drogra és szexuális promiszkuitásra.



Ismerjék meg a környezet leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit.



Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre nevelésre is.



Vetélkedők



Ismerjék és szükség esetén tudják alkalmazni az alapvető elsősegély-nyújtási ismereteket.



Szakkör



Alakuljon ki a tanulók testápolásra vonatkozó ismeret- és szokásrendszere, személyes higiéniájuk feleljen meg a kívánalmaknak.



Sport, kirándulás rendszeres szervezése



Segítsük tanulóinkat a konfliktusok kezelési módjainak megismerésében (konfliktus tűrés, konfliktus elkerülés…)



A szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése



Személyiségfejlesztő tréning

35

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Cél: Értsék meg és fogadják el az emberek közötti különbségeket a képesség, nemzetiség, kulturális és vallási hovatartozás ismeretében. 

Eljárások, eszközök, módszerek Felzárkóztatás



Szaktárgyi órák



Felvételi előkészítők



Tanórai differenciálás



Integrációs foglalkozások

Feladat 

Saját élményű tanuláson keresztül fejlesszük ki bennük a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és-megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.



Segítsük elő, hogy a tanulókban kialakuljon a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás.



Neveljük őket a másság elfogadására,



ÚTRAVALÓ



Fejlesszük a HHH-s tanulóinkat képesség-kibontakoztató, integrációs programok keretében.



Képességkibontakoztató foglalkozások



Könyvtári órák



Kutatómunkák



Számítógéppel segített tanulás-tanítás



Logopédiai foglalkozás



Fejlesztő órák






Multimédiás eszközök használata



INTERNET





Tanítsuk meg tanulóinkat saját „másságuk” vállalására, ébresszük rá őket arra, hogy mindenkiben élnek sztereotípiák, ismertessük meg ezek kialakulásának néhány konkrét okát. Tudatosítsuk bennük a kiközösítés és a diszkrimináció következményeinek káros hatását.

 Ismertessük meg a konfliktuskezelés, a segítségnyújtás módjait, lehetőségeit.  Alakítsuk, fejlesszük kritikai gondolkodásukat, a helyzetfelismerésre és döntésre való képességüket.  Ismerjék meg és fogadják el más népek kultúráját, vallását.

36

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Fenntarthatóság, környezettudatosság Cél: A természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Eljárások, eszközök, módszerek

Feladat



Tanulóink ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak.



DÖK



Versenyek






Meg kell tanulniuk, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják.



Legyenek elkötelezettek a természetes és mesterséges értékek megőrzése iránt.



Törekedjünk arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő,



Üzemlátogatások



INTERNET

továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.



Szülői értekezletek



Tesztek, kérdőívek, egyéni elbeszélgetések



Családlátogatások



Óravezetési stratégiák, módszerek

és



Szoktassuk őket az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodásra.



Az általános iskola befejeztével a tanulók értsék, és saját életükbe, mindennapjaikba be is tudják illeszteni az olyan fogalmakat, mint fenntartható fejlődés, növekedés korlátai, kölcsönös függőség, elővigyázatosság elve, vagy az alapvető emberi szükségletek.

37

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Pályaorientáció Cél: Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. 

Eljárások, eszközök, módszerek DÖK



Versenyek






Üzemlátogatások



Pályaorientáció – foglalkozások



Nyílt napok a középiskolákban



Pályaválasztási kiállítás- tanácsadás



INTERNET



Képesség, érdeklődés – vizsgálatok



Középiskolák felvételi tájékoztatói,

Feladat





A legfontosabb életpályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak a megismertetése tanulóinkkal, a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Ismerjék meg: 

 

a választandó szakmát „körülvevő” munkaszervezeti-társadalmi viszonyokat (foglalkoztatás és munkavégzés körülményeit)



a szakma megszerzéséhez vezető utat (tudáselemek, szakmai gyakorlat elemek)

o

a tudás és gyakorlat elsajátíttatásával foglalkozó intézményeket.

Segítsük elő, hogy a 8. osztály elvégzése után minden tanuló az adottságainak, képességeinek megfelelő középiskolában sikeresen folytathassa tanulmányait. Kiemelt feladatunk, hogy felkészítsük tanulóinkat a felelős döntésre és az életükben adódó, szükségessé válható pályamódosításra.

38

előadásai 




Önismereti tréningek



Tesztek, kérdőívek, egyéni elbeszélgetések



Családlátogatások




Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Gazdasági és pénzügyi nevelés Cél: Rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdaságipénzügyi intézményekről és folyamatokról. Eljárások, eszközök, módszerek

Feladat



Pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt.



Ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén.



Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát.



Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát.



Ismerjék meg a minőség, takarékosság, piac, marketing, reklám, fogyasztóvédelem fogalmát.

39



Szaktárgyi órák



DÖK






INTERNET







Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Médiatudatosságra nevelés Cél: Az értelmező, kritikai és tevékeny beállítódás kialakítása révén tanulóink felkészítése a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet tudatos és értékelvű megszervezésére, alakítására. Eljárások, eszközök, módszerek

Feladat



.A megismerési képességek, a kritikai gondolkodás és a tudatos választás képességének fejlesztésével segíteni tanulóinkat abban, hogy képesek legyenek az őket érő nagy mennyiségű információk közötti szelektálni és azokat kritikusan felhasználni.



A kritikai médiatudatosság fejlesztésével tanulóinkat alkalmassá tenni arra, hogy a látottakról, olvasottakról a tanult kommunikációs módok segítségével tudják véleményüket kulturáltan megfogalmazni, társaikkal megosztani



Ismerjék meg: 

a média működését és hatásmechanizmusát.



a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat



a valóságos és virtuális, a nyilvános és bizalmas érintkezés közötti különbségeket,



a jogi és etikai különbségeket.

40



Szakkörök



Könyvtár






Médiaismeret órák



INTERNET

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 A tanulás tanítása Cél: Tanulóink értelmi képességeinek fejlesztése, olyan alapkészségek kialakítása, megerősítése, amelyek alkalmassá teszik őket az egész életen át tartó tanulásra, az alkalmazásra képes tudás megszerzésére. Eljárások, eszközök, módszerek

Feladat 

 





 Tehetséggondozás

Minden pedagógus teendője: hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban,

 Szakkörök

különböző képességű és felkészültségű tanulók együttnevelése, egyénre szabott tanulási módszerek és eljárások ill. a csoportos tanulási módszerek, kooperatív munka alkalmazásával.

 Levelezős versenyek

 Tanulmányi versenyek  Pályázatok

A kiemelkedő képességű tanulóknak differenciált lehetőséget kell biztosítanunk tehetségük kibontakoztatásához. Ennek érdekében feladatunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényeinek és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési képességet.

 Felzárkóztatás

Ki kell alakítanunk és megerősítenünk bennük:

 Iskolaotthonos nevelés és oktatás (önálló

 Szaktárgyi órák  Napközis és tanulószobai foglalkozások

o az eszközjellegű kompetenciákat, az alapkészségeket, fejlesztenünk kell a problémamegoldó gondolkodást az alkalmazó tudást az egész életen át tartó tanulás érdekében,

 Felvételi előkészítők

o az önálló ismeretszerzés képességét.

 Tanórai differenciálás

tanulás)

 Önellenőrzésre, önértékelésre nevelés.

 Csoportmunka

 Törekvés arra, hogy az élményeken és tapasztalatokon alapuló ismeretszerzés folyamatában érvényesüljenek, fejlődjenek az életkori sajátosságnak megfelelő gondolkodási képességek, alakuljon ki az intelligens tanulás alapjai.

 Integrációs foglalkozások



 Könyvtári órák

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása.

41

 Képességkibontakoztató foglalkozások

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014  A munka, az alkotás örömének megismertetése.  A számítógéppel segített tanítással, eszközhasználatának fejlesztése érdekében.

tanulással

 Kutatómunkák a

tanulók

informatikai

 Tanulóink számára olyan tanulási környezet biztosítása, amely motiválja őket az eredményes tanulásra, az önálló ismeretszerzésre.  A tanítási – tanulási folyamatban egyenlő lehetőséget biztosítani minden tanuló számára a tantervi ismeretanyag elsajátításához és képességeinek sajátos fejlesztéséhez.  Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítani a könyvtári és informatikai ismeretszerzés technikáját, módszereit. 

 Énekkari tevékenység  Számítógéppel segített tanulás-tanítás  Logopédiai foglalkozás  Fejlesztő órák  Sportkörök  Sportversenyek  Osztályfőnöki órák  Tréningek

A humánerőforrás fejlesztése.

 Kérdőívek  Tesztek  Könyvtári projektek  Multimédiás eszközök használata  Továbbtanulás  Pedagógiai hetek  INTERNET  Szakkönyvek, szakfolyóiratok

42

A nevelő– oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai A módszerek megválasztásának szempontjai       

A nevelés – oktatás célja A tanulók életkori sajátosságai, képességei, egyénisége, A didaktikai feladat A tanítási tartalom A tantárgy sajátossága A pedagógus személyisége Az iskola tárgyi feltételei

Nevelési módszerek Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: a) Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. b) Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen , a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1. szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

A tanulói közösség tevékenységének megszervezése Pedagógiai diagnosztizálás (hatékony módszerek a tanulók megismerésére) Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadása Hagyományok kialakítása Követelés Ellenőrzés Ösztönzés

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

Elbeszélés Tények és jelenségek bemutatása A drámapedagógia eszközei Műalkotások bemutatása A nevelő személyes példamutatása

Követelés Gyakorlás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés Tanulói értékelési formák gazdagítása

A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből


3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

Magyarázat, beszélgetés A tanulók önálló elemző munkája A drámapedagógia eszközei A tevékenységközpontú pedagógiák eszközei Kooperatív tanulás Projektmunka alkalmazása

Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról Vita

4. A tanulásszervezés módszerei

Alapmódszerek: tanári magyarázat, munkáltatás, individuális Motiváló módszerek: páros munka, csoportmunka, játék, szerepjáték, vita, kutatófelfedező módszer, kooperatív módszerek, projekt módszer

Moduláris oktatás Tantárgytömbösítés

44

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Oktatási módszerek A pedagógus munkáján alapuló módszerek    

A szóbeli ismeretközlés: Elbeszélés Leírás Magyarázat Előadás demonstrációval.

   

Gyakorlati tevékenység: Szemléltetés Bemutatás Kísérlet SDT alkalmazása

A nevelő és a tanuló közös munkáján alapuló módszerek            

Munkáltatás (cselekvésbe ágyazott gondolkodásfejlesztés) Élményszerű ismeretnyújtás Vita Beszélgetés Játék Kooperatív tanulás Páros munka Csoport munka Differenciálás Drámapedagógia Projektmunka Interaktív tábla

A tanulók önálló munkáján alapuló módszerek:           

Kísérlet Gyakorlati munka Személyes megtapasztalás E-tanulás Szövegek (tankönyvek, könyvek, folyóiratok) tanulmányozása A tanulók munkáltatása programokkal, feladatlapokkal, munkafüzetekkel Kiselőadás Egyéni feladatok Házi feladatok Szorgalmi feladatok Gyűjtőmunkák, búvárkodások

45


Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „ A személyiség az egyén viszonylag tartós sajátosságainak együttese, amelyek őt mindenki mástól megkülönböztetik, meghatározva a viselkedését és gondolkodását” ( Dr Tóth László) A jó közösségben a tanuló megismerheti a szuverén, autonóm választás és döntés szabadságát, de egyúttal a felelősségét is, a többiekhez való viszonyában pedig önmagát. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia. Nekünk, pedagógusoknak fontos, hogy figyelemmel kísérjük, hogy tanulóink hol tartanak önismeretben, önkontrollban, felelősségérzésben, belülről motivált közösségi magatartásban. Az önértékelés, önmegismerés, önfejlesztés képességének fejlesztése tantárgyakhoz nem köthető. Így az iskolának a feladata, hogy olyan hatékony pedagógiai kultúrát hozzon létre, amely a tanulók értékelését, az ellentétek, konfliktusok kezelését folyamatosan felhasználja az önértékelés, önmegismerés, önfejlesztés működtetésére, gyermekkorban az időszerű eseményekhez kötődő megbeszélések formájában, serdülőkorban egyre inkább a pszichológiai értelmezésre is kitérve. Egyéni segítségnyújtással segíteni a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulási problémákkal küzdő tanulókat. Egyenlő esélyt kell biztosítani minden gyermek számára, függetlenül családi, szociális és etnikai hátterétől. A pedagógusok és a szakszolgálat szakemberei együttműködnek a gyermekek személyiségfejlesztése érdekében. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az értelem kiművelése során mindenkor építünk a megismerési vágyban és a teljesítményvágyban rejlő energiaforrásokra.

1.     

A tantervi anyag feldolgozását a tanulók előzetes tudására építve tervezzük. Az arra alkalmas tananyagot szívesen végzett tevékenységgé alakítjuk. /Pl.önálló vagy csoportos munkává, próbálkozásra késztető, felfedező tevékenységgé./ Az osztályfőnökök révén számontartjuk a tanulók érdeklődési területeit, azok alakulását, változását. Gondoskodunk, hogy az arra méltó tevékenységek nyilvánosságot kapjanak valamely iskolai közösségben. A gyermekeket fokozatosan eljuttatjuk a spontán játszadozástól a szabálykövető játékig. Fejlesztjük a teljesítményvágy olyan motívumait, mint a sikervágy, elismerésvágy, érzelmi kötődés, kötelességtudat, ambíció, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény. Fejlesztjük tanulóink szociális értékrendjét, a társas élet képességeit

2. 

Tanulóinkkal megismertetjük és elsajátíttatjuk a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértetjük a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét, jelentőségét.

46

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014   

    

Vannak olyan tanulóink, akik sajátos társadalmi helyzetük következtében e tekintetben is több törődést igényelnek. Iskolai magatartási szabályaink átláthatóak, kiszámíthatóak és betartásuk mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatóak. Olyan légkört teremtünk, amely mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, amelyben a tanulók biztonságban és jól érzik magukat, s folyamatosan megtapasztalhatják az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk hátrányos következményeit. Az ezzel kapcsolatos személyes tapasztalatokat történelmi, irodalmi ismeretekkel, élményekkel mélyítjük el. Létrehozzuk, ill. támogatjuk azokat a tanórán kívüli iskolai közösségeket /szakköröket, sport- és művészeti csoportokat, közéleti fórumokat/, amelyekben a tanulók a segítségünkkel, ill. felügyeletünk mellett megérezhetik a csoport fejlesztő erejét. Részt vállalunk a családi életre nevelés össztársadalmi feladataiból osztályfőnöki órákon, a különböző tantárgyak jól megválasztott tananyagához kötődve, és spontán módon egyaránt. Különös figyelemmel fejlesztjük a következő szociális készségeket: kapcsolatteremtés és ápolás, tolerancia, értékelés, siker- és kudarcfeldolgozás, konfliktuskezelés, érvelés, alkalmazkodás, szervezés. A szociális érdekérvényesítés képességei közül a segítés, az együttműködés, a vezetés és a versengés képességeire helyezzük a hangsúlyt. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

3.    





A tanulókat naponta tiszta, minden részletében igényes és esztétikus iskolába várjuk. Az épület helyiségeinek – folyosóinak, tantermeinek – dekorálását, tisztaságának, rendjének megőrzését részben, vagy teljes egészében a tanulókra bízzuk. Igényt keltünk tanulóinkban a rendszeres mozgás iránt. A kötelező testnevelés órák mellett gazdag kínálattal /tánc, úszás, kézilabda, atlétika, sportjátékok, túrák, kirándulások/ állunk a tanulók elé. Megvalósítjuk a kötelező mindennapos testnevelést Fejlesztjük tanulóink egészségvédő ismereteit, képességeit. Megismertetjük tanulóinkkal, hogy az adott életkorban hogyan őrizhetik meg személyes biztonságukat, hogyan kerülhetik el a veszélyes helyzeteket (háztartásban, iskolában, közterületen, közlekedési eszközökön). Önbizalmuk kialakítása és fenntartása érdekében olyan feladatokat tűzünk a tanulók elé, amelyek erőfeszítéseiket igényelik, de sikert is ígérnek. Értékeléseink során nem csak a tanulók eredményeire, hanem erőfeszítéseikre, képességeikre is tekintettel vagyunk. A tanulókkal együtt olyan iskolai légkört szeretnénk kifejleszteni és fenntartani, amelyben nem sérül a tanulók és a pedagógusok szabadságvágya, amelyben a korlátok e természetes emberi igény érvényesülését szolgálják. Segítjük a tanulók továbbtanulását, pályaválasztását

4.  

Minden tantárgy tanítói minden évfolyamon megtervezik azokat a feladatokat, amelyek komplexitásukkal fejlesztik a tanulók alkotóképességét. Arra törekszünk, hogy minden tanuló megszerezze a társadalmi beilleszkedéshez és az egyszerűbb szakmák elsajátításához szükséges ismereteket, képességeket.

47

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014  

Segítjük tanulóinkat abban, hogy felismerhessék, kipróbálhassák tehetségüket, s eljussanak adottságbeli lehetőségeik legfelső határáig. Folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat és szüleiket a továbbtanulási lehetőségekről. Szükség esetén igénybe vesszük a FIT program szolgáltatásait valamint a továbbtanulási-pályaválasztási tanácsadást.

Sikerkritérium Tanulóink  az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.  ismerjék, érvényesítsék a kulturált viselkedés- és magatartásformákat, és legyenek képesek kitartó, önálló és együttműködő munkavégzésre,  a nyolcadik évfolyam első félévének végéig alakítsák ki határozott elképzeléseiket közelebbi és távolabbi jövőjüket illetően.  ismerjék az egészséges életmód alapnormáit, legyen magatartásuk környezettudatos.

48


Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok „ A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és tudat tart össze.” (Hankiss Elemér) „ A közösségfejlesztés lényege a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely aktív, dinamikus kapcsolatot teremt az egyén és a társadalom között. A közösségfejlesztés folyamatában alakul ki az egyén és a társadalom konkrét, áttekinthető, átélhető viszonya.” (Gáspár 1997) A tanulók oktatása és nevelése közösségi keretek között történik, ezért az iskolának alapvető feladata, hogy a különböző iskolai közösségek (iskola, évfolyam, osztály) keretein belül tudjanak a tanulók eredményesen, az erkölcsi normáknak megfelelően tevékenykedni. Az egyén, ha a közösség érdekében cselekszik, akkor önmagáért is, és fordítva. Szükség van állandó célkitűzésekre, e nélkül nem működik közösség. Minden tagnak lehetőséget kell kapnia pozitív oldalának kibontakoztatására, egyéniségének kiteljesítésére, ugyanakkor ösztönzést is a hibáinak kijavítására. Nekünk, pedagógusoknak olyan légkör kialakítására kell törekedni, amely feloldja a tanulóinkban lévő gátlásokat, segíti őket abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg. Biztosítsunk olyan színtereket a tanórán és a tanórán kívül is, ahol mindenki szabadon megnyilvánulhat. Legfontosabb, hogy „együtt éljünk” a gyerekekkel, mintát adjunk. Az iskolai közösségek Az iskolaközösséget a tanulók, a nevelőtestület, és a szülők alkotják. Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulókból áll. Az osztályközösség diákjai az órarend szerinti tanórák többségét közösen látogatják (kivétel a csoportbontás). A tanulók az osztályközösségben élik mindennapjaikat, itt sajátítják el a közösségi együttéléshez szükséges magatartásformákat, ismerik meg, ill. fogadtatják el önmagukat. A gyermek számára a közösségben, a közösségi viszonyokban elfoglalt hely meghatározó az önbizalom, az önbecsülés fejlődése szempontjából. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll, akit az igazgató bíz meg. Feladata az osztályközösség kialakítása, az osztály életének szervezése, irányítása. Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az osztályközösség tagjaiból képviselőt választ az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Éves programjukat munkatervben rögzítik

49

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Nevelőtestület A pedagógus munkakört betöltő alkalmazottak (tanítók, tanárok), a nevelő-oktató munkát segítő felsőfokú végzettségű dolgozókból áll. A nevelőtestület nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait és feladatait az intézményre bízott fiatalok magas színvonalú nevelését és oktatását. Szülői közösség:  

Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, kötelessége teljesítése érdekében Szülői Munkaközösség működik. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SzMK választmánya, illetve vezetősége. Az iskolai SzMK munkájában az osztály szülői munkaközösségeinek elnökei, elnökhelyettesei vesznek részt, közvetítik a szülők véleményét, javaslatait.

A közösségfejlesztés célja: olyan közösségi formák és tevékenységek kialakítása és szervezése, amelyek az egyén fejlődését is segítik Feladataink: Társasági életre nevelés területén

I.        

társadalomba való beilleszkedéshez alapvető normák, szabályok elsajátítása szükséges a tanulók alkalmazkodjanak az adott környezetükhöz helyes értékítélettel, kisebbségek iránti toleranciával, elfogadó, „odaforduló” magatartással viszonyuljanak az iskolai közösség minden tagjához közvetlen környezetüknek problémáira érzelemmel tudjanak reagálni társaik iránti érdeklődésre, empátiára, toleranciára kell nevelnünk ki kell bontakoztatnunk kapcsolatteremtő és kommunikációs képességeiket: konkrét élethelyzetekben, szituációs játékokban: a helyes viselkedés szabályainak elsajátítása harmonikus gyermek- és felnőtt-kapcsolatok kialakítása, megtartása Közéletre nevelés területén

II.    

a környezetükért érzett felelősségtudat fejlesztése: részvétel a lakóhely, környezet javát szolgáló munkában (pl. városvédő tábori munka, néptánc, hagyományőrző csoportban való tagság stb.) az egyén és közösség megfelelő kapcsolatának formálása: segítik a közös programok szervezését, az iskola szokásainak, hagyományainak megismerését, ápolását, diákönkormányzatban való részvétel, önkiszolgáló tevékenység (hetesi rendszer)

50

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014     

a diákélet megszervezésével megismertetni, gyakoroltatni az érdekképviselet, a véleménynyilvánítás, joggyakorlás módját, formáját társadalmi problémák iránti nyitottság fejlesztése az életkornak megfelelően: megemlékezések, ünnepségek, vetélkedők, városi rendezvényeken való részvétel, médiafigyelő, pályaválasztás iskolájának, városának, hazájának vezetőiről legyen tájékozott a meglévő hagyományok ápolása, a családi érétkek, szokások tisztelet, a szülők segítő kapcsolatának megtartása, erősítése

Demokratikusan szervezett és működő közösségben valósíthatók meg az előbbiek. Az egyénben kialakulnak azok a vonások, amelyek fejlesztik benne a másokkal való együttműködés készségét és megízlelhetik a másokkal való tisztességes, becsületes együttműködés örömét.

Iskolánk hagyományrendszere A közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folyamatosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a kialakított szokások, jelképek erősítik az iskolához való tartozást. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során támaszkodunk a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményére, javaslataira. Ünnepélyek, megemlékezések Az iskola hagyományrendszerében kitüntetett szerepet töltenek be, iskolánk egész életét átfogják, a közösségformálás és egyben személyiségformálás fontos eszközei. Tanévnyitó ünnepély – Az igazgató köszönti az iskola legfiatalabb polgárait, az elsősöket. Október 6. – Az aradi vértanúkra emlékezünk. Iskolánk tanulói részt vesznek a városi megemlékezésen és elhelyezik a megemlékezés virágait. Október 23. – Városi ünnepségen emlékezünk az 1956-os forradalom mártírjaira és a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulójára. Február 25. Emlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozataira 7-8.osztályban Március 15. – 1848/49-es szabadságharc ünnepe. Az iskolai ünnepségre a 7.a osztály készül valamint iskolánk tanulói részt vesznek a városi ünnepégen. Június 4.-Nemzeti Összetartozás Napja-megemlékezünk az iskolarádióban és részt veszünk városi ünnepségen Ballagás – Tanév végén a nyolcadikosoktól emlékezetes programmal búcsúznak iskolatársaik és a nevelőtestület. Tanévzáró ünnepély – Értékeljük a befejezett és munkáját, az igazgató jutalomban részesíti a példamutató szorgalmú és magatartású tanulókat.

51

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Iskolai rendezvények  Nyílt tanítási hetek az iskolában alsó és felső tagozatban a jelenlegi szülők számára és a beiratkozás előkészítésére második osztályban a leendő szülők számára.  Mikulás – alsó és felső tagozatban klubdélután keretében ajándékozzák meg egymást a gyerekek.  Adventi hetek. Az osztályok, a napközisek ajándékokat készítenek. Karácsonyi hangulat teremtése közösségi összejövetelek. Cipősdoboz akció.Karácsonyi hangverseny a szülők részére. A zenei nagykórus fellép a városi karácsonyi hangversenyen.  Farsang Farsangi délután az iskolában – Az alsó tagozatosok jelmezes felvonulással (szülők bevonásával) ünnepelnek, a felső tagozatosok táncbemutatóval készülnek.  Húsvéti készülődés tojásfestéssel, locsolóversek tanulásával és sulibuli  DÖK nap A diákönkormányzat javaslata alapján játékos vetélkedők, sportprogramok teszik emlékezetessé számukra ezt a napot.  Papírgyűjtési, hulladékgyűjtési, szervezése a DÖK által  Gyermeknap Az iskolai közösséghez való tartozás érzését erősíti:  Névadónk, Kossuth Lajos személyéhez kötődő hagyományápolás. Kossuth Lajos személye, tevékenysége, munkája által képviselt értékek korunkban is irányadó mértékként szolgálnak a felnövekedő nemzedék számára. A születésnapjának hetében naponta különböző feladatokkal , tevékenységekkel emlékezünk iskolánk névadójára. Szeptember 19-én ünnepi műsor keretében emlékezünk tetteire, koszorút helyezünk el az iskola falán lévő mellszobránál.  Kossuth jelvény viselése fehér blúzon, ingen az iskolai ünnepélyeken.  „Akikre büszkék vagyunk” tábla, a dicsőség táblára azon tanulók neve kerül, akik versenyeken (tanulmányi, sport, egyéb területen) méltón képviselték az iskolát. Versenyek, vetélkedők, , szakkörök A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport) versenyek, vetélkedők, amelyeket az iskolában rendszeresen szervezünk.  Rendszeresen nevezünk a következő versenyekre: Simonyi Zsigmond helyesírási Országos történelem tantárgyi verseny Kazinczy szépkiejtési verseny Zrínyi Ilona matematika verseny Kalmár László matematika verseny Herman Ottó biológiai verseny Teleki Pál földrajz verseny Diákolimpiai versenyek – labdarúgás Éneklő Ifjúság Arany száj szépolvasó verseny Hevesy György kémiaverseny

52

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014  Hagyományosan iskolánk szervezi és bonyolítja a következő versenyeket: Alapműveleti Matematikaverseny Zrínyi Ilona matematika verseny  Szakkörök A különféle szakkörök működtetése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgája. Jellegüket tekintve lehetnek szaktantárgyiak, fejleszthetnek egyéb képességeket is (kézügyesség, hallás, mozgás), de szerveződhetnek közös érdeklődési kör alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Az iskola arra törekszik, hogy fejlessze befogadóképességét, mozgáskultúráját, manualitását, érzékenységet, környezetük megismerését, megőrzését.

tanulói kreativitását, vizuális az egyetemes kultúra iránti

Az iskolai tehetséggondozó munkát szervesen egészíti ki és támogatja az iskolai könyvtár. Nemcsak kölcsönzési és helyben olvasási lehetőségeket biztosít tanítványaink számára, amellyel lehetővé teszi a tanórai ismeretek elmélyítését, hanem különféle versenyek szervezésével, a tanulók versenyekre való felkészítésével, pályázatok meghirdetésével aktív részese a személyiségfejlesztő, közösségépítő és tehetséggondozó munkának. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésében – az alsó tagozatos tanulók esetében – kiemelt szerepet játszik a napközi otthon tevékenysége. Az évszakokhoz, a jeles napokhoz kapcsolódó rendezvények megszervezése, a közművelődési intézmények programjainak rendszeres látogatása a hagyományápolás fontos elemei. Kirándulások A szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzetét, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét az iskolai kirándulások alkalmával is alakítjuk tanulóinkban. A kirándulások helyszíneit úgy tervezzük meg, hogy a gyerekek évfolyamról – évfolyamra egyre tágabb körben ismerhessék meg szülőföldjüket. A kirándulások bár a hagyományápolás körébe tartoznak, mégsem kötelező tevékenységek iskolánk tanulói számára, mivel nem a kötelező tananyag elsajátításához járulnak hozzá, hanem a tehetségfejlesztésnek választható eszközei, éppúgy mint az iskolai szakkörök. A fenti programok megszervezéséhez be kell szerezni az érintett szülők véleményét és hozzájárulását. Ápoljuk külkapcsolatainkat. Évente ellátogatunk az erdélyi testvériskolánkba…… Intézményünk e feladatok megvalósításában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel, az iskolapszichológussal, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, a művelődési házzal, könyvtárral és a civil szervezetekkel. Sikerkritérium A tanulók:  jól érzik magukat az iskolai, és az osztályközösségben,  kezdeményezőek és aktívak az osztály és iskolai rendezvényeken,  képesek a másság elfogadására,  segítik rászoruló társaikat,  építő véleményükkel segítik a közösségi életet.

53


A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának a rendje A tanulók részvétele a döntési folyamatban  A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról.( AG)  A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá.  A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.  A tanuló ellen indított fegyelmi eljárás során ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét.  A tanuló ellen indított fegyelmi eljárás előtt a diákönkormányzat a szülői közösséggel együtt egyeztető eljárást kezdeményezhet a sértett fél egyetértésével. Az együttműködés rendje  Az egész iskolát érintő rendezvényükről előzetes tájékoztatást kell adni a nevelőtestületnek.  A diákönkormányzat vezetője félévenként nevelőtestület előtt beszámol munkájáról.  A nevelőtestület valamennyi tagja köteles segíteni a diákönkormányzat és vezető munkáját.  Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének döntése alapján a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg.  Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint folytatja.  Diákközgyűlés a diákönkormányzat legfőbb fóruma, melyet évente egy alaklommal kell összehívni.

Sikerkritérium A tanulók:  jól érzik magukat az iskolai közösségben  ismerik és követik az alapvető erkölcsi, etikai normákat,  kezdeményezőek és aktívak közösségi programok szervezésében,  építő véleményükkel segítik a közösségi életet.

54


Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Különleges bánásmódot igénylő tanuló Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésével összefüggő pedagógiai tevékenységek Sajátos nevelési igényű tanuló: Az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén, halmozottan fogyatékos autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem, vagy magatartásszabályozási zavarral küzd. (Nkt 4.§ (25)) A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása Intézményünk ellátja az alapító okiratunk szerint az integráltan oktatható, nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók közül: az enyhe fokban értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulókat. A sajátos nevelési igényű tanulók munkáját az intézményben gyógypedagógus segíti. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása során az alábbi irányelveket kívánjuk szem előtt tartani és megvalósítani: - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - a fejlesztési követelmények igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - indokolt esetben a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, - a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, - a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai: a) A fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának ideje. c) A sajátos nevelési igényű tanuló - életkora, pszichés és egészségi állapota, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. d) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A sajátos nevelési igényű tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt tanulását az alábbi tényezők biztosítják:

55

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. - A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

56

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 A megsegítő programok színterei: Tanórán A tanulók készségeinek, képességeinek ismeretében differenciált tanulásirányítással történik az oktatás-nevelés. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára biztosítjuk a differenciált nevelést: Feladataink:  A gyerekek képességeihez igazodó, egyénre szabott tananyag-feldolgozás  A tanulás folyamatának egyidejűleg többcsatornás (auditív, vizuális) információközvetítéssel való segítése  A tanuláshoz az átlagosnál hosszabb idő biztosítása  A fogalmi gondolkodás segítése érdekében szógyűjtés, szómagyarázat alkalmazása  Szöveges feladatok értelmezéséhez segítségadás: kiegészítő kérdések, illusztrációk, szómagyarázat stb.  Tekintettel a figyelmi funkciók sajátosságaira: 1. mozaikszerű órafelépítés (rövid, változatos feladatok) 2. jól megfogalmazott, rövid instrukciók adása 3. közvetlen, kétszemélyes helyzetek teremtése, egyéni bánásmód a tanítási órákon 4. fokozott kontroll biztosítása  A habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása a különböző pedagógiai színtereken  Megfelelő tárgyi feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára 1. A helyesírás segítése céljából helyesírási szótár, illetve szövegszerkesztő és helyesírási programok használata. Az így előállított szövegek képezhetik az írásbeli házi feladatok és dolgozatok értékelésének alapját. 2. A kézírást gépírás, számítógépen történő írás helyettesítheti. 3. A gyerekek számára választhatóvá tenni, hogy tudásáról írásban vagy szóban kíván számot adni. 4. Speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek alkalmazása  A tanulókkal foglalkozó többségi pedagógusok, fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok együttműködése, tapasztalatok, észrevételek, javaslatok rendszeres megbeszélése Tanórán kívül  rehabilitációs célú foglalkozás  tantárgyakhoz kapcsolódó korrepetálás Sikerkritérium:  speciális megsegítés hatására csökken a tünetek súlyossága,  a tanulók megtalálják helyüket szűkebb és tágabb környezetükben,  a tanulók rendszeresen részt vesznek a rehabilitációs foglalkozásokon és fejlesztő foglalkozásokon,  a legkisebb eredménynek is örülnek és igénnyé válik a további fejlődés,  tanulmányi eredményeikben – önmagukhoz képest – érzékelhető a fejlődés,  az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladásukkor alkalmazni tudják.

57

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Kiemelten tehetséges tanulók fejlesztésével összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség fogalma A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Tehetségesnek tekintjük azokat a gyermekeket, akik a nevelőtestület véleménye alapján a következő területek valamelyikén kitűnnek társaik közül:  általános intellektuális képesség,  specifikus tanulmányi képesség,  kreatív vagy produktív gondolkodás,  vezetői képesség,  vizuális és előadóművészetek, pszicho-motoros képesség és készség. A tehetség kibontakoztatása     

Tanulóink adottságainak, képességeinek felderítése, a tehetségek felismerése, azonosítása. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Olyan készségek kialakítása, amelyek révén képesek a tanulóink önállóan, kreatívan ismereteket szerezni, azokat alkalmazni. Szakkörök, iskolai sportkör szervezése, pályázatokon való részvétel ösztönzése. Helyi és egyéb szervezésű versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális).

A tehetséggondozás szervezeti formái 1. Tanórán belüli tehetségfejlesztés 2. Tanórán kívüli tehetségfejlesztés 3. Iskolán kívüli tehetségfejlesztés Tanórai tehetségfejlesztés: Tanórákon a következő lehetőségekkel élünk helyi tanterveink alapján:  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.  Differenciált képességfejlesztés.  Csoportbontás.  Emelt szintű és emelt óraszámú oktatás.  Gondot fordítunk az önálló, illetve az önirányító tanulás képességére.  Fejlesztjük a produktív-, absztrakt-, komplex- és magasabb szintű gondolkodási képességeket.  Gyakoroltatjuk a többféle megoldási út választását lehetővé tevő feladatok megoldását.  Ösztönözzük a tanulókat az önismeretük fejlesztésére, a képességeik felismerésén és kihasználásán keresztül, pedig a fokozottabb önirányításra, továbbá a maguk és mások közötti hasonlóságok és különbségek megbecsülésére.  A tanulói eredményeket értékeljük. A kritériumorientált és standardizált tesztek eredményei mellett figyelembe vesszük a tanulók önértékelését is. 58

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Alkalmazott stratégiák tanórákon:  A tananyag sűrítése – annak a megtervezését jelenti, hogyan lehet a tananyagot rövidebb idő alatt elsajátítani.  A tananyag gazdagítása, dúsítása – a tanítás anyaga bővebb, mélyebb az ismeretek, készségek magasabb szintűek.  Kutatás – a tehetséges diákok meg tanulnak választani fontos és kevésbé fontos között. Meg tanulják saját munkájukat értékelni és saját munkájukat másokkal megosztani.  Az idővel való gazdálkodás megtanítása jelenti – a fontossági sorrend helyes felállítását, a szükséges idő megfelelő kijelölését és az idővel való hatékony gazdálkodást.  A koncentráló képességek fejlesztése az érdeklődés felkeltésével, gondolkodtató, motiváló kérdések feltevésével.  Gondolkodtató kérdések rendszeres alkalmazása.  A kreatív problémamegoldás fejlesztése ismeretszerzéssel, a megszerzett ismeretek alkalmazásával és értékeléssel. - Differenciált foglalkozások:  individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel.  kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). Nő az önirányítás szerepe.  projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Tanórán kívüli lehetőségek iskolánkban:  Az iskolai könyvtár és az iskola más eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.  Továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal.  Személyes beszélgetés, biztatás alkalmazása.  Szakkörök, énekkari foglalkozás, versenyek, vetélkedők szervezése.  Iskolai sportkörben bajnokságok.  Szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás).

59


Számítógépes és multimédiás tanulói programok használata. Hagyományos iskolai programok Szereplési, fellépési lehetőségek biztosítása (ünnepélyek, rendezvények, gálaműsor stb.).

A szakkörök programját úgy állítjuk össze, hogy a tanulók ne a tananyagot gyakorolják, hanem érdeklődésüknek megfelelően új ismeretekre tegyenek szert. Az adott tanévben szervezett szakkörök választható körét az iskolai munkaterv részletezi. Megszervezésük az igények és a lehetőségek figyelembe vételével történik (érdeklődés, órakeret, pedagógus stb.). Kiemelten foglalkozunk versenyek szervezésével, tanulóink versenyre történő felkészítésével. Hagyományosan megrendezett iskolai versenyeink: 

alsó évfolyamon: olvasási-, vers- és prózamondó, helyesíró, matematika, sportvetélkedő, ének  felső évfolyamon: szavalóverseny, helyesíró, angol nyelvi, matematika, biológia, történelem, sportvetélkedők, közlekedésismereti,fizika, ének Városi - megyei - országos versenyeken is rendszeresen részt veszünk. Ezek típusait szintén az iskolai munkaterv tartalmazza minden tanév kezdésekor. Iskolán kívüli lehetőségek        

Tanulmányi kirándulások ( pályázati forrásból, szülői finanszírozással) Nyári táborok Kiállítások, tárlatok, múzeumok látogatása Különböző szervezetek által meghirdetett levelezős versenyek Ifjúsági klubok, művelődési ház által szervezett önképző körök Művészeti iskola ( hangszer, szolfézs, tánc, képzőművészet) Sportegyesületi munka Képzőművészeti iskola (városi)

Sikerkritérium A tanulók:  iskolai, városi, megyei, országos versenyeken elért eredményei,  művészeti bemutatókon való részvétele,  városi rendezvényeken való részvétele,  középiskolai felvétele szakirányú intézményekbe,  pályázatokon való részvétele.

60

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló fejlesztésével összefüggő pedagógiai tevékenységek Hátrányos helyzetű tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; Halmozottan hátrányos helyzetű: az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Szociálisan hátrányosnak minősítjük mindazokat, akiknek családjában a következő negatív jellemzők tapasztalhatók:  munkanélküliség (ebből fakadó megélhetési gondok, viták, idegrendszeri betegségek),  válás (csonka családok),  alkoholizmus (következményei: pénztelenség, szervi betegségek, testi fenyítés, szégyenérzet, tudatzavar, magatartási zavarok),  rossz lakásviszonyok, túlságosan alacsony jövedelem,  a családot összetartó érzelem hiánya,  egészségügyi problémák, fogyatékosság,  lakókörnyezet negatív hatásai,  éhezés,  túlzott elvárások a szülők részéről,  érdektelenség, céltalanság. Cél:

     

a szociális hátrányok enyhítése, az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a szülők megnyerése a tanulók együttnevelésére, az általános iskola eredményes befejezése, káros szenvedélyekhez és deviáns csoportokhoz megakadályozása, piacképes szakma választása.

való

fordulás

Feladataink:   

A hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerességének támogatása. Minden tanuló számára a komplex személyiségstruktúrájának megfelelő fejlesztés biztosítása, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését. A minőségi oktatás biztosításával a tanulók képesség és érdeklődés szerinti sikeres továbbtanulásának elősegítése.

61


A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyteremtő oktatását. nevelését az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával kell megszervezni. (IPR)

Az iskola szociális gondozást segítő tevékenysége  Tájékoztatást adunk a családoknak a szociális kedvezmények igénybevételének lehetőségeiről (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, menzai étkeztetés, kollégiumi ellátás, ingyenes tankönyvhöz jutás feltételei, segélyezés.).  Igény szerint biztosítjuk tanulónk számára a napközis, iskolaotthonos, kollégiumi ellátást.  Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szolgáltatásaival segíti tanulóinkat  Mentori segítségnyújtás a tehetséggondozó programokban való részvételhez (ösztöndíj-programok, „Útravaló program”).  Az osztályfőnökök, az ifjúságvédelmi felelősök tanácsadással segítik a családokat a nevelési problémák megoldásában.  Az iskola a gyermekek egészséges családi neveltetése érdekében együttműködik a gyermekjóléti intézményekkel, a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, iskolaorvossal, védőnővel. A szociális hátrányok enyhítése érdekében biztosítjuk azokat az ingyenes és kedvezményes szolgáltatásokat, melyeket a törvények és a helyi önkormányzati rendeletek lehetővé tesznek.  Ingyenes tankönyvellátás a törvényben meghatározott jogosultak számára. Feltétele: szülői nyilatkozat kitöltése az igénylésre, megfelelő igazolások bemutatása. Az igény felmérése minden év november 15-ig megtörténik a következő tanévre vonatkozóan, illetve ha változás áll be a szülő körülményeiben, azt 15 napon belül köteles jelezni.  Ingyenes étkeztetés illetve kedvezményes étkeztetés biztosítása a rászorulóknak. A megfelelő kedvezmény igénybevétele a szülők tájékoztatása után szülői kérésre, az igazolások bemutatása után azonnal megtörténik, a tanévfolyamán bármikor igényelhető.  Napközi, iskolaotthon biztosítása minden igénylőknek.  Pedagógiai tevékenységek Tanórai foglalkozások A tanulók sokoldalú megismerésével, diagnosztikai mérések elemzésével feltárjuk a képességeket, adottságokat, mely alapja az oktató- nevelő munkánknak. Kiemelt figyelmet fordítunk az egyéni különbségekre, a differenciált fejlesztésre. Az ingerszegény környezetből érkező gyerekeket, a tanítási- tanulási folyamat során az ismeretek sokoldalú megtapasztalására motiváljuk. Tanítási óráinkon a tanulásszervezés különféle módozatait igyekszünk alkalmazni (egyéni, páros, kooperatív, differenciált rétegmunka). Kiemelt feladatunk a kulcskompetenciák megalapozása, egyénhez igazodó fejlesztése, a tehetséges tanulók felismerése és támogatása, melyhez nélkülözhetetlen a belső motiváció kialakítása.

62

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 A nevelő-oktató munkánkat meghatározó célok és feladatok Célok

Feladatok

Életkori sajátosságaiknak, egyéni adottságaiknak megfelelően fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit, (írás, olvasás, matematikai és kommunikációs készség) A magyar és az egyetemes kultúra alapvető személyiségjegyeit. értékeit hordozó ismeretek elsajátítása a Sikeres tankötelezettség teljesítése. A sajátos tanulók életkori sajátosságainak, nevelési igényű tanulók esetében a képességeinek megfelelően. minimumkövetelmények sikeres elsajátítása, a fogyatékosságok eredményes javítása, szakértők (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) és a szülők közreműködésével. Elemi műveltségbeli alapozás: biztonságos szakmai szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, alapvető és szakmai képességek, készségek elsajátíttatása. Önálló tanulásra szoktatás, az önművelés iránti igény felébresztése. Személyiségfejlesztő programok segítségével a szociokulturális hátrányok kompenzálása, valamint az eltérő képességű és a tehetséges gyerekek gondozása. Közéletiségre nevelés, toleranciakészség alakítása, előítélet mentesség, multikulturális tartalmak.

A gyerekek munkakultúrájának megalapozása.

Tehetséggondozás – művészeti nevelés. Egészséges életmód kialakítása, testi-lelki egészség gondozása. Pályaorientációs tevékenység. Szülők bevonása az oktató-nevelő munka hatékonyabbá tétele érdekében.

A természetes gyermeki nyitottságra alapozva fejlesztjük kreativitásukat, beszédkészségüket, mozgáskultúrájukat, manuális készségeiket, vizuális befogadóképességüket. Segítséget nyújtunk számukra az önálló tanulási technikák megismerésében. Differenciált foglalkozások és a kooperatív tanulás módszerének megismerése után a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek együtt, egy időben történő fejlesztése. Közösségi szerepek gyakorlása, közügyekben való közreműködés, véleménynyilvánítás, a közösségért érzett felelősség átérzése. Helyes értékítélet alapján a másság elfogadása, szolidaritás, a kisebbség iránti tolerancia. A kreatív, tevékenykedtető tanulás-tanítás révén az iskolai önkiszolgáló munka bővítésével játékosan munkára nevel. Az iskolába lépés kezdetétől megismertetjük a gyerekekkel a szellemi és a fizikai munka egyéni és társadalmi hasznát, kialakítjuk a közösségben végzendő munka szokásait. Alkotó, értékteremtő, a személyiséget gazdagító tevékenységek elsajátítása. Mentálhigiénés programok keretében a gyerekekkel elsajátíttatjuk az egészséges életmód legfontosabb ismérveit. Minden tanulónkat képességeinek megfelelő szakmatanulásra igyekszünk orientálni. Segítséget nyújtunk a tőlünk ezt kérő családok számára a családsegítő és kisebbségi önkormányzatok közreműködésével.

63

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Tanórán kívüli foglalkozások Korrepetálás Célja: a továbbhaladáshoz, továbblépéshez szükséges tantárgyi ismeretek elsajátítása Tartalma: a tantárgyak tananyagának az órától eltérő módszerrel (kisebb lépésekre bontva, analógiát felhasználva, az érzékszervek sokoldalú foglalkoztatásával) történő magyarázata, elsajátíttatása. Képességfejlesztő foglalkozás Célja: a tanulási képességek fejlesztése (észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi, akarati tevékenységek) Tartalma: diagnosztikai mérések, difer-mérés alapján a HHH tanulókra vonatkozóan egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, a tanulók képességeinek fejlesztése Napköziotthon, iskolaotthon, kollégium, mint a tanulási- tanítási tevékenység speciális területe Nevelési- oktatási feladatok:  a tanulás nyugodt feltételeinek megteremtése,  tanulási technikák elsajátíttatása,  személyes motiváció kialakítása, fejlesztése,  érzelmi, akarati tulajdonságok erősítése,  felzárkóztatás – lassabban haladóknak több segítség,  tehetséggondozás, differenciált foglalkoztatás,  etnikai nevelési – oktatási program beépítése a foglalkozásokba,  hatékonyabb együttműködés a napközis- és kollégiumi nevelők és az osztálytanítók között,  aktív pihenésre, a szabadidő hasznos eltöltésére való nevelés,  tanulók önkiszolgáló tevékenységének fejlesztése Tevékenységformák:  ismeretek elmélyítése, gyakorlása,  felkészítés a tanítás órákra,  rendszeres, önálló tanulás,  önellenőrzés fejlesztése.  sport, játék foglalkozások,  játékos vetélkedők, fejtörők,  komplex foglalkozások- irodalmi, zenei, manuális tevékenység,  helyes táplálkozási szokások fejlesztése,  önkiszolgáló tevékenység gyakorlása  iskolán kívüli programok (színház, kiállítás, tanulmányi séták szervezése). A szabadidő irányítása  biztosítsák a tanulók számára a tevékenység szabad megválasztását,  elégítsék ki az egyéni érdeklődést,

64


segítse a társas kapcsolatok, barátságok kialakítását, biztosítsa a szabadidő helyes eltöltését.

Tevékenységformái:  szakkörök  sportkörök  iskolai könyvtár  színház, hangverseny- és operalátogatások  osztálykirándulások  nyári táborozások  közös osztályprogramok, klubdélutánok, játékos vetélkedők. A továbbtanulás segítése Az iskolai tevékenységrendszer a személyiség sokoldalú fejlesztésén alapul, benne az önismeret fejlesztése elősegíti a pályaorientációt. Osztályfőnökök, a szaktanárok, szülők bevonásával kell hogy rávezessék a gyermeket az érdeklődésének, képességének legmegfelelőbb továbbtanulási iskolatípus kiválasztására. Továbbtanulást elősegítő tevékenységformák:  7-8.osztályban pályaorientációs foglalkozások,  tantárgyi kötődés-, érdeklődés felismerése,  üzem- és iskolalátogatások,  szakmaismertetők, nyílt napok,  pályaválasztási szülői értekezletek,  családlátogatások,  osztályfőnöki órák.  felvételi előkészítő foglalkozások A halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink számára - a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából - minden tanévben elkészítjük a tanév IPR programját. Sikerkritérium:  minden hátrányos helyzetű tanuló sikeresen befejezi az általános iskolát, és képességeinek, érdeklődésének megfelelő középiskolába nyer felvételt,  a hátrányos helyzetű családok és az iskola kapcsolattartása folyamatos (fogadó óra, szülői értekezlet, családlátogatás, iskolai rendezvények),  minden halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanuló rendszeresen jár iskolába,  nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma,  az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma növekszik,  csökken az iskolai rendszerből a 8. általánost elvégzése előtt kikerülő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma,  szüleik folyamatosan érdeklődnek gyermekük iskolai munkája iránt.

65


A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munka jelenti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű családok folyamatos figyelemmel kísérését, gondozásukat; valamint azoknak az eseti problémáknak a kezelését, ami miatt a tanuló kapcsolataiban és teljesítményében jelentős negatív változás következik be. Veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Cél: A gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése ill. a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. A gyermekvédelmi tevékenység területei   

A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése Az okok feltárása Az okok megszüntetése

A gyermekvédelmi feladataink     

A gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása iskolaorvosi vizsgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, napközi, iskolaotthonos oktatás, kollégiumi ellátás) A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése Rendszeres iskolába járás folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése

Gyermekvédelmi jelzőrendszer Osztályfőnök feladata: jelez a gyermekvédelmi felelősnek, ha a következőket tapasztalja a tanulónál:  magatartási, beilleszkedési zavar  tanulási probléma  elhanyagoltság  igazolatlan mulasztás  szülők helytelen magatartására ill. életvezetésére utaló jelek  a gyermek bántalmazására utaló jelek (fizikai, szexuális vagy lelki erőszak).

66

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 A hátrányos és veszélyeztetett helyzet okait az osztályfőnök deríti fel információcsere (óvoda, előző osztályfőnök, pedagógusok, szülők) ill. családlátogatás során szerzett tapasztalatok alapján, és erről nyilvántartást vezet. Kapcsolattartás az iskolapszichológussal preventív és problémakezelő tevékenység céljából. Gyermekvédelmi felelős feladatai:  A hátrányos és veszélyeztetett helyzet felmérése, nyilvántartásba vétel tanév elején, javaslattétel további teendőkre, intézkedés kezdeményezésre, kapcsolattartás a családdal a tanév során  Az osztályfőnökök jelzéseit továbbítja a helyi Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak, és a velük való folyamatos kapcsolattartást végzi.  Kapcsolattartás a helyi Gyámügyi Hivatallal és a helyi cigányszervezettel  Közös családlátogatás a problémás tanulók családjánál az osztályfőnökökkel, tanácsadás, szociálpszichológus vagy mentálhigiéniás szakemberhez irányítás  Fegyelmi eljárásokon való részvétel.  Szociális ellátásokra javaslatok előkészítése (étkeztetés, taneszközök, kirándulás támogatás)  Javaslattétel menzás, napközi otthonos, iskolaotthonos és kollégiumi ellátás igénybevételére  Szabadidős és kulturális programok ajánlása, mozgósítás a rendezvényeken való részvételre, együttműködés a DÖK segítő tanárral  Hasznos szünidei elfoglaltság ajánlása (nyári táborok, művelődési ház, könyvtár programjai) Tanulók és szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.

Sikerkritérium:  a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős által nyilvántartott tanulók rendszeresen járnak iskolába,  a tanulók megtalálják helyüket szűkebb és tágabb környezetükben,  nő az évfolyamismétlés nélkül továbbhaladók száma  az iskolai igazolatlan hiányzások száma csökken,  a tanulók igénybe veszik a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokat, napközis foglalkozásokat  a tankötelezettséget teljesíti minden tanuló.

67


Egészségnevelési program

I. Az egészségnevelés célja Az iskolai egészségfejlesztő programok célja az ismeretek átadása, a készségfejlesztés és a pozitív egészségmagatartás támogatása.          

Az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés segítése A tisztaság igényének kialakítása: önmaguk, ruházatuk és környezetük vonatkozásában A káros függőségekhez vezető szokások (dohányzás, drog, alkohol, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzése Az egészséges életmód igényének kialakítása ( helyes napirend, egészséges táplálkozás, szabad levegőn való tartózkodás, mozgás, pihenés – munka helyes aránya) Az egészség megőrzésének fenntartására törekvés A tanulók a környezetismeret, természetismeret és biológiaórákon elsajátított ismereteiket tudják hasznosítani. A családi élet, felelős szexuális kultúra kialakításának elősegítése. A harmónikus élet értékként való tiszteletére nevelés Tanulóink körében a mozgásszervi betegségek kialakulásának megelőzése, a már meglévő betegségek tüneteinek csökkentése A beteg, sérült embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása

II. Az egészségnevelés feladatai Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása különösen alsó tagozaton kiemelt jelentőségű. Az egészséggel kapcsolatos feladatok alsó tagozaton:  A gyermek testfelépítéséhez, vázrendszerének kifejlődőséhez szükséges feltételek, gyakorlatok biztosítása  A gyermek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.  A higiéniai szokások kialakítása, erősítése.  Az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése.  Tanulási, játék-és sportolási élmények nyújtása.  Értékes személyiségvonások fejlesztése:  a félelem leküzdése,  kudarc tűrése,  a természet szeretete,  környezetkímélő magatartás.

68

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Az egészségnevelés feladatai:  A védőnő segítségével évenként kitölteni az iskolai egészségügyi mutatóit a tanulók számára (évfolyamára lebontva).  A védőnővel való előzetes egyeztetés alapján a tanulók kötelező orvosi vizsgálaton vegyenek részt korcsoportonként ( 1., 3., 5., 8.o. ) Egészségügyi mutatók Gerincferdülés Mozgássérült Túlsúlyos Érzékszervi fogyatékos Testnevelésből felmentett Könnyített testnevelésre jár Fertőző betegségek előfordulása Alultápláltság Az iskolán kívül dohányzók Egyéb        

A tanulók egészségi ismeretének, műveltségének fejlesztése meglévő ismereteire alapozva. A biztonság és veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes döntés elősegítése. A harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése, megfelelő attitűdök kialakítása. Önismeret, önkontroll, pozitív életszemlélet elsajátítása, streszoldó technikák megismertetése. A szabadidő egészséges, kultúrált felhasználásának megtanítása a szülői ház bevonásával. A szülői ház partnerként való megnyerése az egységes nevelési eljárások betartása és betarttatása érdekében. A pedagógusok személyes példaadással erősítsék az egészséges életmód kialakítását. Használjuk ki jobban a civilszervezetek által nyújtott lehetőségeket.

III. Az egészségnevelés fejlesztési követelményei Az alsó tagozatos testnevelés és testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséggel (ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, képességekkel ) ruházza fel a kisiskolásokat, amely későbbi cselekvési biztonságukat rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. Ez teszi alkalmassá őket arra, hogy a későbbiekben képesek lesznek sportági feladatok és mozgásrendszerek eredményes elsajátítására, motorikus képességeik hatékony fejlesztésére. Az egészségnevelés fejlesztési követelményei alsó tagozaton:  Az egészséges testi fejlődés segítése.  Rendszeres mozgástevékenység végzése.

69

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014      

Aktív és egyre tudatosabb testmozgással a tartási rendellenességek kialakulásának megelőzése, a gerincoszlop helyes tartása. Szívesen vegyenek részt egyszerűsített sportjátékokban. Sajátítsanak el egy úszásnemet. Legyenek képesek összerendezett mozgásokra. Élményként éljék meg az új feladatmegoldások elsajátítását, a játékot, versengést, sportolást. Alapozódjék meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igényük.

További fejlesztési követelmények:  Rendelkezzen alapvető ismeretekkel az egészséges életmódról.  Alakuljon ki és fejlődjön mozgásához, sportoláshoz való pozitív viszonyuk.  Rendelkezzenek megfelelő önismerettel.  Fejlődjön erkölcsi tudatuk.  Egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzése, alakuljon ki bennük a „nemet mondás” készsége.  Ismerjék, és szükség esetén tudják alkalmazni az alapvető elsősegélynyújtási módszereket.  Legyenek képesek megkülönböztetni a jót a rossztól.  Készüljenek párkapcsolatra, a családi életre.  Alakuljon ki tanulóinkban a fogmosási készség.  A közelben lakó tanulók gyalog, a távol lakók jó időben kerékpárral jöjjenek iskolába.  IV. Módszer, eszköz

Szóbeli módszer

Nyomtatásos módszer

Közvetlen kapcsolat lehetősége  Előadás  Beszélgetés  Megfigyelés  Szoktatás  Mintakövetés  Kérdés-felelet Közvetett kapcsolat lehetősége  Tv-adás, videó  Magnetofon  Faliújság  Brosúra

Szemléltetéses módszer     

Kombinált módszer

70

Kiállítás Egészséges ételek készítése, kóstolása Könyvtári kutatómunka Sportbemutatók, vetélkedők Iskolarádió


Kérdőívek Rendezvények - akciócsoportok - akcióprogramok  Kirándulás  Vetélkedő

V. Erőforrás 1. Humán erőforrás  Képzések (stressz-oldó technika).  Továbbképzések (mentálhigiéné).  2. Tárgyi erőforrások  Szemléltető képek.  Fóliák, modellek.  Szaktanterem.  Audiovizuális eszközök.  Orvosi szoba  Alsóban fogmosó terem 3. Anyagi erőforrások  Költségvetés- normatív támogatás  Alapítványi támogatás – jutalmazás VI. Egészségnevelés színterei Tanórai: 1. tantárgyi  biológia  természetismeret  környezetismeret  testnevelés  kémia  egészségtan modul 6. 8. évfolyamon 2. osztályfőnöki órán (10 óra)

71


Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Bevezető Az egészség fogalma: A WHO szerint az egészség a testi, lelki, szociális jól-lét állapota, de ez nem passzív állapot, hanem folyamat. Fontos eszköz, életcéljaink megvalósítása során. Ez rövid és hosszú távon feladatokat ró mindnyájunkra. Az egészségfejlesztés fogalma: Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségnevelés fogalma: Az egészségnevelés olyan tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A prevenció fogalma: A prevenció–megelőzés (különösen az elsődleges megelőzés) a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányuló tevékenység. Az iskolának a primer prevencióban van jelentős szerepe. Nemzeti szintű szabályozás: A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.[20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 128.§ (1)] Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:  Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.  Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.  Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és tanácsadást biztosító programoknak. 72




Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri azt erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészségfejlesztését és a tanulást.

Állapotfelmérés, helyzetelemzés Erősségek Esztétikus, új épület, parkosított udvar Egészségnevelővel, iskolaorvossal kialakult jó kapcsolat Fogmosó-terem a Kossuth úti épületben Rendszeres fogászati szűrések Jól felszerelt orvosi szoba Kollégiumi elhelyezés a nehéz szociális helyzetű tanulóknak Lehetőségek A városi szintű gyógytestnevelés kihasználása Úszásoktatás a Kumánia Gyógy- és Strandfürdőben A civil szervetekkel való együttműködés szélesítése (Polgárőrség, Vöröskereszt, ÁNTSZ)

Gyengeségek Mentálhigiénés szakember hiánya Saját konyha és ebédlő hiánya.

Veszélyek A drog, a szabados szexuális élet, ital, dohányzás, média negatív hatásai

Feladatok kitűzése Közép- és hosszú távú célok Az egészséges táplálkozásra való igény kialakítása. Elérni, hogy a tanulók egészséges tízórait fogyasszanak. Ne igyanak energiaitalokat, szénsavas üdítőitalok helyett gyümölcslevet vagy ásványvizet fogyasszanak A mindennapos testmozgás váljon a tanulók természetes igényévé. Találjanak örömet a tevékenységben, minden tanuló találja meg a számára leginkább megfelelő és legtöbb örömet okozó mozgásformát.

Rövidtávú célok A büfé kínálata megfeleljen az egészséges táplálékok kritériumainak.

A tanulók aktívan vegyenek részt a mindennapos testnevelésre kiszabott órákon. Ismerjenek meg különböző sportokat.

73

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 A tanulók személyes higiéniája feleljen meg a kívánalmaknak. Egészséges életmódra szoktatás.

Egészséges szexuális életre nevelés. A dohányzásra, alkoholfogyasztásra, drogfogyasztásra való rászokás megelőzése. A fogyatékosok és a hátrányos helyzetűek integrációja. Biztonságos, erőszakmentes iskolai környezet megteremtése. Az iskolai balesetek elkerülése felvilágosítással, fokozott ellenőrzéssel. Az elsősegélynyújtás minden tanuló számára váljon olyan készséggé, amelyet szükség esetén képes alkalmazni. Ismerjék fel a tanulók a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságát az egészségmegőrzésben.

A tanulók személyes higiéniája feleljen meg a kívánalmaknak. A tanulók ismerjék meg az egészséges életmóddal járó előnyöket, és a rendszertelen életvitel káros hatásait az iskolai teljesítményre. Korai szexuális élet veszélyeire való figyelmeztetés, az ebből eredő problémák megelőzése. A tanulók kapjanak felvilágosítást a dohányzás, alkoholfogyasztás káros következményeiről. A közösségek fejlesztése (elfogadó, toleráns (csúfolódások, kiközösítés, klikkesedés elkerülése), a másság elfogadása, fogyatékkal élők elfogadása A tanulók egymás közötti iskolai konfliktusainak nyomon követése, az ezekből eredő erőszakos cselekedetek (verekedések, ebédpénz-zsarolás) megelőzése. Az iskolai balesetek elkerülése felvilágosítással, fokozott ellenőrzéssel. Az elsősegélynyújtás alapismereteinek elsajátíttatása. Szűrővizsgálatok rendszeres végzése (fogászat, gerinc, szemészet stb.)

Cselekvési terv Egészséges táplálkozás Rövidtávú cél A büfé kínálata megfeleljen az egészséges táplálékok kritériumainak

A menza kínálata feleljen meg az egészséges táplálkozás kritériumainak

Módszer Felvilágosítás tanulók: osztályfőnöki óra, biológia óra szülők : szülői értekezlet RAJZPÁLYÁZAT nyertesek munkáiból kiállítás készítése Egyeztetés az étkeztető vállalattal

74

Felelős Határidő Osztályfőnökök, Folyamatos szaktanárok rajztanár

November 30.

igazgatóság

Szeptember 1.

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Testmozgás Rövidtávú cél A tanulók aktívan vegyenek részt a mindennapos testnevelésre kiszabott órákon.

Ismerjenek meg különböző sportokat.

személyes higiénia: Rövidtávú cél A tanulók személyes higiéniája feleljen meg a kívánalmaknak. egészséges életmód: Rövidtávú cél A tanulók ismerjék meg az egészséges életmóddal járó előnyöket, és a rendszertelen életvitel káros hatásait az iskolai teljesítményre.

szexuális élet: Rövidtávú cél Korai szexuális élet veszélyeire való figyelmeztetés, az ebből eredő problémák megelőzése.

Módszer Motiváció szakórákon illetve a délutáni foglalkozásokon. ISKOLAI SPORTVERSENYEK szervezése (Nem a győzelem a fontos jelszóval.)

Felelős Szaktanárok

SPORTBEMUTATÓ szervezése (városban működő sportszakosztályok megismerése)

testnevelő

Határidő Folyamatos

testnevelő Május 31. tanítók elsős, másodikos osztályfőnökök Január 31.

Módszer Felelős Határidő Osztályfőnökök Folyamatos Felvilágosítás osztályfőnökök Április 30. HIGIÉNIA-délután szervezése osztályszinten

Módszer Felvilágosítás osztályfőnöki óra, egészségtan, biológia EGÉSZSÉGHÉT rendezvénysorozat szervezése (plakátkészítés, vetélkedők, osztályprogramok, előadások, kirándulások)

Módszer Felvilágosítás osztályfőnöki óra, egészségtan, biológia FILMVETÍTÉS

75

Felelős Osztályfőnökök, szaktanárok


Diákönkormányzat Október 31. vetetője

Felelős Határidő Osztályfőnökök, Folyamatos szaktanárok, iskolai védőnő Osztályfőnökök Február 28.


káros szokások: Rövidtávú cél A tanulók kapjanak felvilágosítást a dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás káros következményeiről.

Módszer Felvilágosítás tanulók: osztályfőnöki óra, biológia óra szülők: szülői értekezlet ELŐADÁS meghívott előadóval

személyiség és közösségek fejlesztése Rövidtávú cél Módszer A személyiség és Egyéni és csoportos közösségek fejlesztése foglalkozások (elfogadó, toleráns Önismereti csoportok (csúfolódások, alakítása kiközösítés, Személyiségfejlesztőklikkesedés tréning elkerülése), a másság elfogadása, fogyatékkal élők elfogadása

iskolai konfliktusok: Rövidtávú cél A tanulók egymás közötti iskolai konfliktusainak nyomon követése, az ezekből eredő erőszakos cselekedetek (verekedések, ebédpénz-zsarolás) megelőzése. balesetek megelőzése: Rövidtávú cél Az iskolai balesetek elkerülése.

Felelős Osztályfőnökök, szaktanárok, iskolai védőnő


nevelési Március 31. igazgatóhelyettes

Felelős Határidő Osztályfőnökök, Folyamatos iskolapszichológus

Módszer Felelős Határidő Folyamatos OSZTÁLYPROGRAMOK Osztályfőnökök, osztályfőnöki órán iskolapszichológus beszélgetés, konfliktuskezelés, helyzetgyakorlatok Egyéni és csoportos foglalkozások Önismereti csoportok alakítása Személyiségfejlesztő-tréning

Módszer Felvilágosítás (balesetés tűzvédelmi oktatás) fokozott ellenőrzés

Felelős Osztályfőnökök, ügyeletes tanárok

Határidő Szeptember 10.

Folyamatos diákönkormányzat December 15. vezetője

FILMVETÍTÉS

76


elsősegélynyújtás: Rövidtávú cél Az elsősegélynyújtás alapismereteinek elsajátíttatása.

Szűrővizsgálatok Rövidtávú cél Szűrővizsgálatok rendszeres végzése (fogászat, gerinc, szemészet stb.)

Módszer MEGHÍVOTT ELŐADÓ A megszerzett ismeret alkalmazása, gyakorlás biológia órán, osztályfőnöki órán, szakkörön.

Módszer

Felelős Iskolai védőnő

Határidő Szeptember 30.

Osztályfőnökök, Folyamatos szaktanárok

Felelős Iskolaorvos, iskolai fogorvos, védőnő


Sikerkritérium: - A mindennapos testmozgás váljon igényükké. - Nagyobb létszámban használják ki az iskola, város által kínált sportolási és mozgási lehetőségeket. - Ismerjék a korszerű táplálkozás összetevőit. - Ismerjék a különböző drogok (alkohol, cigaretta, kábítószer) veszélyeit, az egészségre gyakorolt káros, sokszor visszafordíthatatlan hatásait.

Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegélynyújtás célja Az elsősegélynyújtásnak azt kell biztosítania, hogy a bajba jutott ember orvosi ellátást kapjon, és addig is, amíg az orvosi segítség megérkezik, megakadályozza a bajba jutott állapotának romlását. Az elsősegélynyújtás elemi szabályai Alapvető emberi tulajdonság, hogy segíteni szeretnénk azokon, akik bajbajutottak. Sokszor azonban akaratunk ellenére is árthatunk a bajbajutottnak, ha nem ismerjük az elsősegélynyújtás elemi szabályait. A segélynyújtónak néhány általános magatartási szabályt is be kell tartania. Főbb szabályok: _ A sérültet az orvosnak kell ellátnia, nekünk gondoskodnunk kell a mentők értesítéséről, valamint arról, hogy a segítség megérkezéséig ne romoljon a sérült állapota. _ Úgy cselekedj, hogy ne okozz további balesetet!

77

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Tanulásszervezési és tartalmi keretek Az iskolai élet minden területén: a tanórai, tanórán kívüli, iskolán kívüli tevékenységek során feladatunk megismertetni tanulóinkkal a baleset megelőzési szabályokat valamint az elsősegélynyújtás alapvető elemeit. Minden téren törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem alkalmazni tudják a megtanultakat. Baleset megelőzési feladatok: A tanulók  Ismerjék a baleseti veszélyforrásokat  Ismerjék és gyakorolják az alapvető KRESZ előírásokat  (közlekedési lámpa használata, kerékpárral való közlekedés, gyalogos közlekedés)  Figyeljenek az iskolában és iskolán kívüli helyváltoztatás (mozgás) közben rájuk leselkedő veszélyekre (lépcsőn járás, padok közötti mozgás, szünetben és szabadidős tevékenységek során végzett tevékenységek)  Vigyázzanak bőrük egészségére  Figyeljenek a nyári veszélyekre Elsősegély nyújtási feladatok: A tanulók  Képesek legyenek értesíteni baleset esetén a rendőrséget, tűzoltóságot, mentőt  Ismerjék az iskolai elsősegélynyújtó helyet  Ismerjék az elsősegélynyújtó doboz tartalmát  Ismerjék az elsősegélynyújtás elemi szabályait. Osztályfőnöki órák keretében 5-8. évfolyamon évi 10 órát tervezünk egészségneveléssel, elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek feldolgozására. Az elsajátítandó programot az életkori sajátosságok figyelembe vételével adaptáltuk, melyet a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium és az OMSZ Főigazgatósága készített: Témakörei:  Elsősegélynyújtás  Vérzések  Légutak  Utcai balesetek  Mozgásszervi sérülések  Mérgezések  Vegyszer okozta sérülések  Központi irányítócsoport munkája  Mentőautók Az adaptált program tartalmaz oktatófilmet, PPT-t, feladatlapot, tanári segédanyagot témakörönként.

78

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Tantárgyi órák Balesetmegelőzés, elsősegélynyújtás Alsó tagozat Témakör Környezetismeret Közlekedés Anyagok a környezetben Állatok a ház körül Téli időjárás Egészség, sport Nyári időjárás, nyár örömei Erdő Család Testnevelés

Technika

Közlekedési balesetek Mentők értesítése, baleset bejelentése Szennyező anyagok Állatok okozta sérülések Közlekedés, téli sportok veszélyei Sportbalesetek Gyógyszerek használata, tárolása Gyógynövények Napozás vészei Vízi balesetek Kirándulások , utazások veszélyei Mérgező termések, Gombák Rovarcsípések Használati eszközök, Berendezési tárgyak Elektromos eszközök, gépek Sportbalesetek Sporteszközök, sportszerek használata Szabályok betartása Eszközhasználat Anyagok használata Higiéniai szabályok Munkarend

Felső tagozat Természetismeret

Témakör Állandóság és változás a környezetben

Olvadás, fagyás - fagyási sérülések Párolgás, forrás, lecsapódás – forrázásos balesetek Égés – égési sérülések

Felszíni és felszín alatti vizek

Balaton – nyári fürdőzés, napozás veszélyei, a téli sportok veszélyei

Az erdő életközössége

Pókszabásúak – kullancscsípés, kullancseltávolítás

79

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Biológia

Az ember szervezete és egészsége

Az emberi test, az ember szervezete, felépítése Betegségek, gyógymódok, teendők betegség esetén, gyógyszerszerek mellékhatásai Gyermekbalesetek, elsősegélynyújtás Égési sérülések, szúrt sebek, vegyszerek ártalmai, rándulás, ficam, csonttörés, ájulás Balesetvédelmi szabályok - kémiai kísérletek Veszélyjelzések –Ikonok- ismerete

Kémia

Fertőtlenítő szerek egészségügyi hatása Szappan és a mosószerek bőrre gyakorolt hatása Savak, lúgok élettani hatása Konyhasó, szódabikarbóna élettani hatása (infúzió) Mérgező gázok CO, CO2 Festékek, rovar- és gyomírtószerek, műtrágyák, „meszek” károsító hatása Sportbalesetek Sporteszközök, sportszerek használata Szabályok betartása Törések, ficamok, zúzódások elsősegélynyújtása Eszközhasználat Anyagok használata Higiéniai szabályok Munkarend Konyhai balesetek (pl. égési sérülések, vágási sérülések) Közlekedési balesetek (horzsolás, törés, zúzódás, vágás, stabil oldalfekvés) Elektromos áram okozta balesetek Elektromos eszközök balesetmentes használata Túlzott számítógéphasználat következményei Elektromos áram veszélyei Ergonómiai veszélyek

Testnevelés

Technika

Fizika

Informatika

80

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Tanórán kívül Tömegsport foglalkozások Barkács szakkör Túraszakkör Egészségőr szakkör Egészségőr szakkör: Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskola-védőnő segítségével szakköri formában is megvalósítjuk. A kis egészségőrök (7-8.évfolyam) bábukon és társaikon gyakorolják az elméletben megtanultakat. A védőnő éves tematika alapján vezeti a szakkört. Erőforrás: Humánerőforrás  Képzések pedagógusoknak, „kis egészségőröknek”  Iskolaorvos  Védőnő  Mentősök, tűzoltók Tárgyi erőforrások:  Oktatófilm  Számítógép, interaktív tábla  Szemléltetőképek  Fóliák  Modellek  Orvosi szoba

81


Környezetnevelési program 1. Alapok Helyzetkép Az iskola helye és épülete Az iskola épületei Kisújszállás város központjában találhatók, a 4. számú főút két oldalán. Az iskola helyzete befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Egyik épületünk új, modern a másik több száz éves. A környezeti nevelés iskolánkban Az iskolában a környezeti nevelési kérdésekkel tanórán és azon kívül is foglalkozunk. Tanórai keretben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Tanórán kívül A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet-és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Herman Ottó Verseny, Kaán Károly Verseny). Az iskolában rendszeresen különböző gyűjtési akciókat (hulladékgyűjtés) szervezünk. Kiállításokat szervezünk jeles alkalmakra (rajz-és fotókiállítást, nyári táborokról bemutatkozó kiállítást). Évente rendezünk iskolanapot, amelynek témája és helyszíne évről évre változik. Diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket (természeti és épített ), hagyományainkat, értékeinket. 2. Anyagi: A) Saját erőforrások: költségvetés alapítvány – Az iskolai alapítvány – rászorultsági alapon – támogatja a tanulók erdei iskolákban és a nyári táborokban való részvételét. B) Külső erőforrások:

fenntartó saját bevételek pályázatok

82

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 2. Alapelvek, célok Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az iskola hitvallása A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.

Hosszú távú pedagógiai célok Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében feladataink:  az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása  rendszerszemléletre nevelés  fenntarthatóságra nevelés  a környezetetika hatékony fejlesztése  érzelmi és értelmi környezeti nevelés  tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés  tolerancia kialakítása  a környezettudatos magatartás és életvitel segítése  az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése  az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása  helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség  globális összefüggések megértése  létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása  a családi életre nevelés fejlesztése Konkrét célok és feladatok       

természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék, iskolai büfé, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai) hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése 83

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Nagy forgalom

Célok:

Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése)

Zaj

Közlekedési biztonság növelése - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása A kerékpáros és - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló gyalogos területének növelése közlekedés. segítése Csökkentés - fák, cserjék ültetése

Légszennyezés

Csökkentés

- zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben, a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfű-irtás Szemét Tiszta, egészséges - szeméttárolók sűrítése környezet - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem) komposztálás - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata Játszótér A gyerekek - az iskolai játszótér felszerelésének karbantartása, mozgásigényének homok cseréje kielégítése Tiszta, meghitt - festések, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, a Az iskolabelső környezet mellék-helyiségekben szappan, WC papír - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása Energia-felhasználás Takarékos fűtés - gázkazán szabályozása - konvektoros takarékos használata Világítás Egészséges, - energiatakarékos izzók használata takarékos - lekapcsolni a feleslegesen égő világítótesteket Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz, - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása vízfogyasztás csökkentése Udvar Biztonságos aljzat - az aszfaltozott rész felújítása, zöldesítés, a növények gondozása, pótlása, gyomtalanítás Iskolabüfé Egészséges ételek, - gyümölcslevek-és teák, friss és szárított italok gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek Az iskola Az élmény- a tantermekben írásvetítő, TV, video és eszközellátottsága központúság számítógép növelése, az - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőesztétikai érzék anyagok fejlesztése – - digitális fényképezőgép, ismeretterjesztő egészséges folyóiratok, könyvtár, médiatár személyiség kialakítása

84


3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek    

tantárgyakba beépítve tanulmányi kirándulás osztályfőnöki órákon környezeti témák meteorológiai megfigyelések

A tantárgyak lehetőségei 

Testnevelés: a tanulók legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - igényeljék, hogy a sportoláshoz szükséges eszközök és tornaszerek lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek; -



Magyar nyelv és irodalom: a tanulók ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges emberalkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket ); - egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát és szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során; - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával; -



Történelem: a tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; - ismerjék a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; -





Idegen nyelv: a tanulók - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; - ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; Matematika: a tanulók

85

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;

 -

Fizika: a tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni;

 Földrajz: a tanulók - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; 

Biológia: a tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti, ill. az épített környezetet; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;



Kémia: a tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;

 

Ének-zene: a tanulók ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; Rajz és vizuális kultúra: a tanulók - ismerjék a természetes alapanyagok használatát; - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi , népi építészeti elemeket;

Tanórán kívüli lehetőségek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy az iskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek  fejlesszék a tanuló szociális képességeit  adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés)  rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket  alakítsanak ki kritikus gondolkodást

86


fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat neveljenek a hagyományok tiszteletére mutassanak követendő mintákat

Szakkörök –A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A tantárgyakkal megegyező szakkörök (kémia, biológia) munkájába is be lehet építeni a környezeti nevelést. Tanulói pályázatok – Adjunk ki egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Március 22. Április 3. Április 7. Április 22. Május 8. Május 10. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Szeptember 23. Október 4. Október 21. Október 31. November 17. December 1.

Víz Világnapja Csillagászati Világnap Egészségügyi Világnap Föld Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Takarítási Világnap Állatok Világnapja Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Füstmentes Nap AIDS elleni világnap

Kiállítások – Rendezzünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat (pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás). Tanulmányi kirándulás – Szervezzünk egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk 87

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Zöldesítés: A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolva vagy önálló programként, a szülők illetve az iskola-közeli (lakótelep) lakosság megnyerésével cserjék, fák ültetésével szépíthetjük környezetünket és a zajtól, portól védhetjük szervezetünket. Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés – Ha van lehetőség bevonni a helyi hatóságokat, szervezzük meg az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést és elkülönített elszállítást legalább a papírhulladék, a szárazelem, fémdoboz, szerves hulladék vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is. Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Általános iskola 5–6. évfolyam Általános iskola 7–8. évfolyam

Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny Herman Ottó Országos Biológia Verseny

Városismereti program – A Diákönkormányzattal való együttműködés keretében szervezzünk olyan programokat, amelynek során megismerhetik a gyerekek a szűkebb és tágabb környezet jellemző épületeit, tereit és egyéb objektumait. Az ismereteket vetélkedők illetve kiállítások formájában lehet még jobban rögzíttetni a tanulókkal. Meteorológiai mérések-(savas eső mérés) Tanulói csoportok végezzék a megfigyeléseket, illetve azok regisztrálását. Kézműves foglalkozás – A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak..) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető (pl.: Karácsonyi vásár) Diák Önkormányzati nap – Az iskolai programnak mindig lehet környezeti része is. Sportnap – a szülőkkel összefogva egész naposra is tervezhetjük (szombat) és az egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, táncbemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is összeköthetjük. Napközis, iskolaotthonos, kollégiumi szabadidős foglakozások: séta a környéken, termések gyűjtése Látogatások: állatkertben, múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán, nemzeti parkban, szeméttelepen, hulladékégetőnél, szennyvíztisztító telepen, papírgyárban. Ennek során előre megadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítsuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására. Szülői értekezletek: utalás a környezetvédelem néhány fontos elemére.

88

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Szempontok a módszerek kiválasztásakor  alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz  vonjanak be minél több tanulót  az iskola keretein túl is legyenek hatással  a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen  alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát  a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez  nyújtsanak sok élményt a tanulónak  az érzelmeken át hassanak  a személyes megtapasztaláson alapuljanak  együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.)  alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére  legyen bennük sok játékos elem 4. Módszerek Módszertani megújulásra van szükség.  kooperatív tanulási technikák;  játékok;  művészi kifejezés 5. Taneszközök    

a taneszközök fejlesztése, pótlása; vegyszerek pótlása; a vizsgálatokhoz szükséges eszközök beszerzése; szakkönyvek, audiovizuális eszközök bővítése.

6. Az iskolai környezet A példamutató iskolai környezet tényezői  termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása  növények, élősarok  anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés  egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé  gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése  szelektív hulladékgyűjtés  pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása 7. Kommunikáció Iskolán belül: Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések,

89

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Iskolán kívül: Cikkek, hírek feldolgozása, problémák felmérése 8. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. 9. Továbbképzések Szakmai és módszertani ismeretek fejlesztése. Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok Külső: országos konferencián, rendezvényen való részvétel.

90


Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás.

91

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például:   

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során:   

a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei és egészsége ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

92

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban 

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Technika áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai

Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását.

93


A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A nevelőtestület minden tagjának feladata A NAT, a kerettanterv, a pedagógiai program cél és feladatrendszerének teljesítése Legmagasabb szinten a lehetőségek figyelembevételével nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát A városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni Szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát A pedagógusok helyi intézményi feladatai                       

elkészíti az éves munkaterv alapján a tanmenetét, azt az igazgatóság által meghatározott határidőig a munkaközösség vezetőjének bemutatja felkészül a tanítási órákra, foglalkozásokra, előkészíti azokat ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményét gondot fordít az írásbeli és szóbeli feladatok - tantárgyanként szükséges – egyensúlyára segíti a hátrányos helyzetű tanulókat, ill. hozzájárul a kimagasló teljesítményt mutató tanulók tehetségének kibontakoztatásához nevelő-oktató munkája során fejleszti, formálja a tanulók személyiségét pontosan dokumentálja a naplókban és az ellenőrzőkben az osztályzatokat, dicséreteket, figyelmeztetéseket ügyeletesként figyel a tanulókra, ezzel hozzájárul a balesetveszélyes helyzetek elkerüléséhez részt vesz az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében igény szerint vezeti a főiskolai hallgatók gyakorlati képzését szükség szerint helyettesítési feladatot lát el gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről, részt vesz a szakleltárak elkészítésében részt vesz a munkaközösségi munkában aktívan közreműködik a diákönkormányzati munka feladatainak megvalósulásában védi és szépíti tanterme és iskolája környezetét a pedagógus kötelező óraszámában, vállalt feladatai végrehajtásakor, illetve megvalósításakor köteles csak az intézményben tartózkodni az iskola munkatervében meghatározottak szerint tart fogadóórát részt vesz a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken aktívan részt vesz a munkaértekezleteken, a nevelőtestületi értekezleteken határidőre elkészíti a tantárgyával kapcsolatos beszámolókat, elemzéseket, értékeléseket pontosan elvégzi az adminisztrációs feladatait a védő-óvó előírásokat betartja és betartatja kulturált viselkedés, öltözködés, ünnepélyeken a közösség által meghatározott öltözködés

94

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai            

  

osztályfőnöki nevelői munkáját megtervezi ennek írásos dokumentumát meghatározott határidőig elkészíti felkészül az osztályfőnöki órákra, a témák feldolgozása során figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra a tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját kapcsolatot tart az osztály szülőivel szükség szerint megválasztva annak formáját ( telefon, családlátogatás, iskolai esetmegbeszélés, fogadóóra) figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi munkáját, előmenetelét figyelemmel kíséri az osztály fegyelmi helyzetét minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti a tanulói házirendet, a baleset és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti, és annak betartását ellenőrzi tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít o - javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére o - segíti az osztályát az iskolai programok során o - előkészíti és segíti a továbbtanulást együttműködik az iskola gyermekvédelmi megbízottjával szülői értekezleteken tájékoztatja a szülőket az osztály tanulmányi és neveltségi helyzetéről. Ismerteti a soron következő programokat, feladatokat rendkívüli esetekben órát látogat az osztályában

Adminisztráció  vezeti az osztálynaplót : - előre beírja a heti órarendet  havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit  az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, szorgalmáról  vezeti és összesíti a tanulók hiányzásait  vezeti az anyakönyvet  a szükséges dokumentumokba beírja a tanulók félévi, év végi eredményeit  elvégzi az igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatos teendőket  statisztikai adatokat szolgáltat az intézményvezetésnek

95


A szülő, tanuló és pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A szülő, tanuló és pedagógus Célunk: a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése, amely a nevelés két alapvető közösségének a család, szülők és az iskola-pedagógusok koordinált, aktív együttműködésén alapul. A kapcsolattartás alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség A megvalósulás formái: - kölcsönös támogatások - koordinált pedagógiai tevékenység - tanórák, tanórán kívüli foglalkozások Feltétele: kölcsönös bizalom és tájékoztatás, őszinteség A kapcsolattartás formái a szülők részéről:      

aktív részvétel az iskolai rendezvényeken őszinte véleménynyilvánítás együttműködő magatartás nevelési problémák őszinte megbeszélése érdeklődő – segítő hozzáállás szülői munkaközösség, iskolaszék

Az kapcsolattartás formái a pedagógusok részéről:  előre tervezett szülői értekezletek  fogadóórák – heti  nyílt napok, nyílt órák szervezése  rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanulók előmeneteléről, magatartásáról  értékelő megbeszélések 3 havonta (HHH)  családlátogatás  továbbtanulás segítése  közös kirándulások  előadások, tájékoztatók szervezése pl. logopédus, iskolafogász, iskolapszichológus  problémás gyerekek szakirányú vizsgálatának kérése szülői támogatással Továbbfejlesztési lehetőségek:  osztály – család közös hétvégi kirándulás  családi játékos vetélkedők  közös rendezvények szülők, pedagógusok részvételével Az kapcsolattartás formái a tanulók részéről:  Diákönkormányzat biztosítja a tanulók érdekképviseletét, kikapcsolódást, szórakozást, művelődési lehetőségek kínálatát.  Fórumai: Alsó tagozatos Diáktanács

96

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014    

Felső tagozatos Diáktanács Segítői: pedagógus vezetők Tevékenysége: a diákokat érintő minden kérdésre kiterjed – külön éves program szerint Jogkörei: a törvény által biztosított véleményezési, egyetértési és döntési jogkörök Feladatok: a diáktanács és az osztályok kapcsolatának rendszeressé tétele, a gyermekvezetők önállóságának, öntevékenységének, felelősségvállalásának fejlesztése, vezetőképzések szervezése, bekapcsolódás az iskolai hagyományok ápolásába.

Kapcsolattartás - felelősök, határidők : Tevékenység Módszer A belépő  összevont szülői évfolyam értekezlet szülőinek  szóbeli tájékoztató az tájékoztatása iskoláról, rövidített pedagógiai program, írásban házirend

Kik csinálják?  igazgató

Mikor?  április elején

Felelős  igazgató

Az éves munka tervezése

 szülői választmány (SZMK) értekezlete, a munkaterv véleményezése

 igazgató

 szeptember elején

 igazgató

A tanév rendjének és feladatainak ismertetése

 osztályonkénti szülői értekezlet  házirend ismertetése  az osztályban tanító tanárok bemutatkozása  tantárgyi követelményrendszer ismertetése

 osztályfőnökök

 szeptember közepén

 osztályfőnöki munkaközösségvezető

 november

 IPR menedzsment

 december

 igazgató helyettes

IPR értékelés

 személyes találkozás, szóbeli beszélgetés, írásbeli rögzítés

Pályaválasztási  szóbeli tájékoztatás szülői értekezlet Tájékoztatás a  írásbeli tájékoztatás tankönyvrende lés aktuális feladatairól A félév  félévi értekezket értékelése

 szaktanárok, tanítók  szaktanárok, tanítók  osztályfőnök, tanuló, szülő, gyermekvédelmi felelős  pályaválasztási felelős

 tankönyvfelelős,  január osztályfőnökök

 igazgató helyettes

 valamennyi szaktanár + a szülői választmány képviselői

 igazgató

97

 február eleje

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 A félév értékelése

 osztályonkénti szülői értekezlet

 osztályfőnökök

 február közepe

IPR értékelés


 február vége

A tanév értékelése

 osztályonkénti szülői értekezlet

 osztályfőnök, tanuló, szülő, gyermekvédelmi felelős  osztályfőnökök

 május eleje

 május eleje

Ballagás előkészítése

 szóbeli beszélgetés

 7-8.évf. osztályfőnökei

IPR értékelés


 osztályfőnök,  május vége tanuló, szülő, gyermekvédelmi felelős  valamennyi  június vége szaktanár + a szülői választmány képviselői  osztályonként 22 szülő + az igazgató  táborvezető  június vége

A tanév értékelése

 év végi értekezlet

 szülői választmány képviselői Tábor előkészítése

 szóbeli tájékoztatás

Tájékoztató a  egyéni fogadó órák  minden diákok szaktanár eredményeiről  tájékoztató a szülőknek a  osztályfőnök a tanulói teljesítményekről szaktanárok tájékoztatása alapján Közös programok

 hetente 1 óra  folyamatos

 osztályfőnöki munkaközösségvezető  IPR menedzsment  osztályfőnöki munkaközösségvezető  igazgató helyettes  IPR menedzsment  igazgató

 igazgató helyettes  igazgatóhelyettes  osztályfőnöki munkaközösségvezető

Az iskola hagyományainak megfelelően az olyan hagyományos programok kerülnek ide, amelyek szervezésében, lebonyolításában a szülők aktívan részt vesznek (pl. kirándulások, farsang, sportrendezvények, előadások, karácsony stb.)

Sikerkritérium:  jó kapcsolat alakul ki a családi ház és az iskola között  a szülői értekezletek látogatottsága 75% fölötti  a szülők egyre nagyobb arányban vesznek részt az iskola rendezvényein  a szülők szerepet vállalnak az osztályrendezvények lebonyolításában.

98


Az iskola és iskolán kívüli partnereinek együttműködési - formái A nevelőtestület törekvése, hogy az iskola, a város kulturális életének részévé váljon, szellemi értékeit bekapcsolja a város életébe. A kialakított kapcsolatainkat a jövőben is ápolni fogjuk, együttműködésünkben törekszünk a kétoldalú fejlesztésre. Kisújszállás Város Önkormányzata  Jó munkakapcsolatot alakítunk ki, részt veszünk a város kulturális életében Közoktatási intézmények  Az óvodákkal a beiskolázás előkészítését végezzük el – kölcsönös látogatások, nyílt napok, szülői tájékoztatók tartásával, OV-IS munkaközösség működtetése.  Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szolgáltatásaival hozzájárul tanulóink egészséges személyiségfejlődéséhez. A szakemberek és a pedagógusok kommunikációja rendszeres.  Munkakapcsolat a város másik általános iskolájával ( tanulmányi versenyek, sportversenyek).  A város és a környező települések középiskoláival a tanulók pályaválasztását segítve munkakapcsolatot alakítunk ki (nyílt órák, pályaválasztási szülői értekezletek, utókövetés).  Az Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel fenntartjuk eddigi jó kapcsolatunkat, együttműködésünket, közös rendezvényeinket.  A megyei fenntartású általános iskolával együttműködést alakítunk ki a lakásotthonokban, valamint a speciális otthonban élő tanulók nevelésének, oktatásának érdekében. Közművelődési intézmények  A városi könyvtárral és a művelődési házzal folytatjuk együttműködésünket az éves munkatervek alapján a tanulók iskolán kívüli programjainak vonatkozásában. Szociális és egészségügyi intézmények  Rendszeres kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal.  Az iskolai védőnőkkel, iskolaorvossal, fogorvossal való kapcsolattartás a gyermekek egészséges fejlődése, nevelése érdekében. Civil szervezetek  Együttműködés Polgárőrség, TIT városi szervezetével (előadásokon, fórumokon való részvétel), Városvédő- és Szépítő Egyesülettel (városi akciókon, rendezvényeken való részvétel).  Vöröskereszt, felvilágosító tevékenységével, foglalkozásaival hozzájárul a tanulók egészséges életmódjának kialakítását (elsősegélynyújtás, csecsemőgondozás). Megyei Pedagógiai Intézmény  Szakmai szolgáltatásaival segíti a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlődését, szakmai látókörének bővülését, szervezi a diákok megyei tanulmányi versenyeit.  Szakszolgálata ellátja a tanulók szakértői vizsgálatát, segíti a pedagógiai fejlesztő munkát.

99

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Egyéb intézmények  A pedagógusképző főiskolák hallgatóinak gyakorlási lehetőséget biztosítunk iskolánkban igény szerint.  Tovább ápoljuk és szélesítjük nemzetközi kapcsolatainkat a nyelvtanulás és egymás kultúrájának megismerésére.  Rendőrkapitánysággal közlekedési versenyek, bűnmegelőzési előadások terén együttműködés. Sikerkritérium:  Partnereink látogatják az iskola rendezvényeit  Támogatásukkal segítik programjaink sikerességét  Részt vállalnak tanulóink egészséges személyiségének fejlesztésében

100


Tanulmányok alatti vizsgák szabályai A vizsgaszabályzat jogi kerete  

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. évi (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz  osztályozóvizsgákra  különbözeti vizsgákra  javítóvizsgákra vonatkozik. Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához, ha  Felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól,  Knt 51.§ (6) b. pontjában meghatározott időnél többet mulasztott és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha  A tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott  Az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozóvizsgára jelentkezik  akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít  aki magántanuló Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzatot az intézmény nevelőtestülete fogadja el, és elfogadásának napján lép hatályba. Érvényessége a felülvizsgálat idejéig szól. Az írásbeli vizsga szabályai Az írásbeli vizsga alkalmával követendő szabályokat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet részletesen ismerteti. Röviden a következő:  A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket.  A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki. 101


   

Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát. Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. Ha a vizsgatárgynál szóbeli és írásbeli vizsga is van, az írásbeli vizsga előfeltétele a szóbelinek.

A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként 45 perc. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján:  Az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idő meghosszabbítható.  Lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja  Engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A szóbeli vizsga szabályai A szóbeli vizsga alkalmával követendő szabályokat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet részletesen ismerteti. Röviden a következő: Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben, egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.     

A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként tíz percnél több nem lehet. A felkészülésre vizsgatárgyanként időt kell biztosítani a vizsgázó számára A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő vizsga előtt pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja.

102

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján:  A felkészülési idő megnövelhető  Engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen A gyakorlati vizsga szabályai Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak:  Testnevelés  Informatika  Ének-zene  Rajz és műalkotások elemzése  Technika A gyakorlati vizsga alkalmával követendő szabályokat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet részletesen ismerteti. Röviden a következő:     

A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni.

Az egyes vizsgatantárgyak követelményei és értékelési rendje A vizsgatantárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény helyi tantervében található követelményrendszerével. Az értékelés rendje Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes pontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Ha az írásbeli vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor a két vizsgán nyújtott teljesítmény együttese határozza meg az adható osztályzatot.

103

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Vizsgatárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem és társadalmi ismeretek Idegen nyelv Informatika Biológia Fizika Földünk és környzetünk Kémia Ének-zene Testnevelés és sport Rajz és műalkotások elemzése

Írásbeli X X X

Szóbeli X X

Gyakorlati

X X

X X X X X

X X X

X X X

A vizsgák időpontja:  

Osztályozó vizsga évente két alkalommal tehető (január és június) a vizsga időpontját az igazgató jelöli ki. Javítóvizsga augusztus 15-31 közötti időszakban tehető, melynek pontos időpontját az igazgató jelöli ki.

A vizsgák időpontjáról a tanulót írásban tájékoztatni kell. A vizsga reggel 8 órakor kezdhető és legfeljebb 16 óráig tarthat. A vizsga helyszíne: 

A vizsga helyszínét az igazgató vagy helyettese jelöli ki.

A vizsga iratai:  

Jegyzőkönyv (melyet a jegyzőkönyvvezető folyamatosan vezet) Tartalma: tantárgy elnevezése, témakörök, megítélt osztályzat, aláírások A tanuló írásbeli munkája

Az osztályozó és javítóvizsga eredményéről legkésőbb a vizsgát követő napon a bizonyítvány átadásával kell a tanulót tájékoztatni.

104


Alkalmassági meghallgatás a emelt szintű ének-zene osztályba kerüléshez Célok: A szülők és az óvodapedagógusok javaslatit is figyelembe véve megismerkedni azokkal a gyerekekkel, akik maguk is késztetést éreznek a zene, az éneklés elmélyültebb megismerésére, művelésére. Felismerni azokat a fejlesztő kompetenciáikat, képességeiket, melyeket ezen a területen az emelt óraszámban magasabb szinten fejleszteni lehet. Lehetőséget adva olyan társaknak is, akik alapkészségekkel rendelkeznek, de szociális hátrányukból adódóan eddig ezen adottságaik fejlesztve nem lettek. Feladatok:     

A lehetőségről tájékoztatást adni az érintetteknek. A meghallgatás feltételeinek biztosítása A meghallgatás során a gyermek folyamatos biztató értékelése Összesítő értékelés pontozás alapján, a tanulók alkalmasságának megállapítása Eredmények ismeretében az emelt szintű ének-zene osztály órakeretének biztosítása, a tanítás folyamata.

A meghallgatás módja, módszere: 1. Rövid beszélgetés a gyermekkel óvodáról, családról, adatairól. Célja: figyelme, fegyelme, kommunikációjának megfigyelése 2. Daléneklés: Először közös dal keresése, éneklése, majd önálló dal éneklése Célja: Az ismert dal dallamvezetésének pontossága, előadásmódja – megfigyelés. A dal kísérete egyenletes negyedekkel. (tapssal, lépéssel, dobbal…) Cél: ritmikai képességek megfigyelése 3. Ritmus visszatapsolás – ritmusjáték akár ritmushangszerekkel is. 2 ütemnyi ritmusvisszhang – 3x más-más ritmussal egy hallás után egyenként ismételve. Cél: A kitartó figyelem, a ritmikai érzék megfigyelése 4. Dallam – visszhang: Ismert motívumok visszaéneklése gyermekdalokból dúdolva „lalázva” Cél: A tiszta intonáció, dallamkövetés megfigyelése. Értékelés 5 pontos skálán, illetve szóbeli szöveges tájékoztatás a gyermeknek és a szülőnek, a saját teljesítményről. Igény szerint a szülő megfigyelőként jelen lehet a meghallgatáson. Eredmény: Az emelt szintű ének-zene osztályban olyan tanulók dolgozhatnak együtt, akik képességeik, érdeklődési körük alapján fogékonyabbak e terület iránt, tovább fejleszthetőek. A zeneiránti fogékonyságaikat felhasználva zeneértő, zenét művelő és élvező embereket nevelhetünk

105

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 belőlük, akik gazdag érzelemvilágukkal fogékonyabbak a művészetek, és embertársaik iránt is. Az igazán tehetséges tanulók, akik a későbbiekben zene pályán tanulnak tovább, az alapképzés egy részét megkaphatják itt.

Az intézménybe való felvétel és átvétel helyi szabályai A tanulói jogviszonyt a Nkt. 50.§-a szabályozza. A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az igazgató dönt. Az intézménybe lépés az iskola első évfolyamán A tanévben indítható első osztályok számát a fenntartó határozza meg. Az első évfolyamra történő beiratkozásnál a köznevelési törvényben foglaltak szerint járunk el. A beíratás időpontjáról, módjáról, a szülők ez irányú kötelességéről és tudnivalóiról az iskola jól látható helyen helyezi el a szülők tájékoztatására szolgáló hirdetményt. A felvett tanulók osztályba való besorolásáról az alsós munkaközösség javaslata alapján az igazgató dönt, melyről a szülő írásbeli értesítést kap. Az iskolaotthonos osztályba történő felvételt az első osztályosok szülei a beiratkozás napján kérhetik. Beíratáshoz szükséges: - a gyermek nevére kiállított személyi azonosító - lakcímet igazoló hatósági igazolvány - gyermek születési anyakönyvi kivonata - iskolaorvos és az óvoda szakvéleménye a gyermek iskolaérettségéről. - különleges bánásmódot igénylő gyermek esetében: - A nevelési tanácsadó szakvéleménye - A szakértői bizottság szakvéleménye - Szakorvosi vélemény Az intézménybe való lépés az iskola 2-8. évfolyamán A felsőbb évfolyamra érkező tanulók beíratását (fogadását) az igazgató végzi. A beiratkozáshoz szükséges feltétel a szülői kinyilatkoztatás, hogy kéri gyermeke felvételét. Az intézmény köteles felvenni azt a tanulót, akinek a lakóhelye a körzetében található, más esetekben az iskola igazgatója dönt. A beiratkozáshoz szükséges:  a gyermek nevére kiállított személyi azonosító  lakcímet igazoló hatósági igazolvány  A tanuló anyakönyvi kivonata  A szülő személyi igazolványa  A tanuló iskolai bizonyítványa  Az előző iskola által kiadott Értesítés iskolaváltoztatásról című nyomtatvány

106


Különleges bánásmódot igénylő gyermek esetében: - A nevelési tanácsadó szakvéleménye - A szakértői bizottság szakvéleménye - Szakorvosi vélemény

Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat a hatályos jogszabályokban meghatározott eljárási rend szerint. A felvételi kötelezettség teljesítése utáni további felvétel, átvétel Amennyiben az iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, úgy a Nkt.-ben szabályozottak alapján jár el. Tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanuló jogviszony:  ha a tanulót másik iskola átvette,  utolsó évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján,  ha tankötelezettsége megszűnik és a szülő kéri. 0

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskolai feladatok ellátásához megfelelő eszközöket kell biztosítani. Iskolánk taneszközellátásában és fejlesztésében két alapelv ötvöződik: a modernizáció, és a szakmai autonómia. Az eszközök kiválasztásánál az alábbi szempontokat kívánjuk érvényesíteni:  Az eszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, s a legfontosabb szempont a tanulói aktivitás és az önállóságra nevelés.  A felszerelések és funkcionális taneszközök kiválasztásánál döntéseinket a gazdaságosság elve alapozza meg.  A felszerelésekkel és eszközökkel is fejleszteni kívánjuk tanulóink esztétikai érzékét, ezért a minőség sem hagyható figyelmen kívül a felszerelések, eszközök kiválasztásánál.  A gyors változások szükségessé teszik, hogy mindenkor nyitottak legyünk az eszközfejlesztések és az ismeretanyag bővülése iránt. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök jegyzékét a Köznevelési törvény és a helyi tanterv alapján elkészítettük.

107


HELYI TANTERV

108

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Helyi tanterv (2003-as NAT) A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. Törvény 48.§-a meghatározza, hogy az iskola pedagógiai programot és annak részeként helyi tantervet készít. A helyi tanterv készítésénél a 243/2003. (dec. 17.) Kormányrendelet – „a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról” – az irányadó. Az iskola a Nemzeti alaptanterv alapján vagy helyi tantervet készít vagy helyi tantervet választ a miniszter által elfogadott kerettantervek közül Az iskolánk a kiadott kerettantervek közül választott és azt helyi tantervként beépítette a pedagógiai programjába.

Új helyi tanterv (2012-es NAT) A köznevelésről szóló törvény meghatározza, hogy az iskola pedagógiai programot és annak részeként helyi tantervet készít. A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 7.§-a meghatározza az iskola helyi tantervének tartalmát. A helyi tanterv készítésénél a 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet – „a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról” – és az 51/2012.(XII.21.) Kormányrendelet az irányadó. Az „új” helyi tanterv bevezetésének, alkalmazásának időterve:

Helyi tanterv bevezetése Tanév

1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf.

2013 / 2014

















2014 / 2015

















2015 / 2016

















2016 / 2017

















: Helyi tanterv a 243/2003.(XII.17.) Kormányrendelet alapján

109

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 : Új helyi tanterv a 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet, és a 51/2012.(XII.21.) Kormányrendelet alapján

Helyi tanterv (2003-as NAT) Kötelező és szabadon választható tanítási órák száma évfolyamonként Ktv. 52.§ (3) és 243/2003.(XII.17) Korm. rendelet 7.§ 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. Kötelező óra

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

Szabadon választható óra

2

2

2

2

3

3

4

4

Össz. óraszám felső határa

22

22

22

24,5

25,5

25,5

29

29

Tanórai foglalkozások: 1) Kötelező tanórai foglalkozás ( Ktv. 52.§ (3) ) 2) Nem kötelező tanórai foglalkozás ( Ktv. 52.§ (7) ) időkerete - osztályonként – az évfolyamra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások óraszámának  az első-negyedik évfolyamon 10 %-a  az ötödik-hatodik évfolyamon 25 %-a  a hetedik-nyolcadik évfolyamon 30 %-a. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet felhasználja:  választható tanítási órára  tanórán kívüli foglalkozásra – felzárkóztatás, tehetséggondozás, szakkör, sportkör, énekkar  osztálybontásra – informatika, idegen nyelv, technika. 3) Egyéni - egy-három tanuló részére szervezett – foglalkozás ( Ktv. 52 § (11) c ) időkeretei: Tanév

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Időkeret

6%

7%

8%

9%

10 %

11 %

12 %

Tevékenységformái:  Tehetség kibontakoztatása  Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása 110

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014  Első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése 4) Sajátos nevelési igényű tanulók részére pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat tartunk ( Ktv. 52.§ (6) ). A kötelező pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra a) 15%-a értelmi fogyatékos tanuló b) 15%-a többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló c) 35%-a a gyengén látó tanuló d) 40%-a a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló e) 50%-a a siket és az autista tanuló esetén. A rehabilitációs órakeret megállapítása tekintetében a tanuló állapota mérvadó. A gyógypedagógiai rehabilitáció időkeretére a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság tesz javaslatot.

Évfolyam

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

15%

3 óra

3 óra

3 óra

3,375 óra

3,375 óra

3,375 óra

3,75 óra

3,75 óra

35%

7 óra

7 óra

7 óra

7,8 óra

7,8

7,8

8,7 óra

8,7 óra

40%

8 óra

8 óra

8 óra

9 óra

9 óra

9 óra

10 óra

10 óra

50%

10 óra

10 óra

10 óra

11,25 óra

11,25 óra

11,25 óra

12,5 óra

12,5 óra

Az SNI/a tanulók rehebilitációját a sérülésspecifikumnak megfelelő szakos gyógypedagógus végzi. Az SNI/b tanulók rehebilitációját gyógypedagógus vagy fejlesztőpedagógus végzi. 5) A BTMN tanulók számára szabadon választható órakeretből biztosítjuk a fejlesztő foglalkozásokat.

111

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Alsó tagozat helyi tanterve

Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek közül iskolánk nevelőtestülete az alsó tagozata számára az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettantervét (164402/2008.sz.miniszteri határozat) választotta. A bevezető (1-2. évfolyam), a kezdő (3-4. évfolyam) szakasz tantárgyait és azok óraszámát meghatároztuk az általános tantervű, az emelt szintű ének- zenei osztályokban. Általános tantervű osztály heti óraterve Tantárgyak

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Magyar

8

8

7

7

Matematika

4

4

4

4

Környezetismeret

1

1

2

2

Technika

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Ének

1

1

1

1

Testnevelés

3

3

3

3

Köt.

-

-

-

1,5

Vál.

-

-

1

1

Köt.

1

1

1

1

Vál.

-

-

-

-

„Osztályfőnöki”

-

-

-

1

Összesen

20

20

21

23.5

Idegen nyelv

Informatika

Köt.: évfolyamonként kötelező órakeretből Vál.: szabadon választható ill. tervezhető órakeretből ( Ktv. 52.§ (7)

112


Emelt szintű ének-zenei osztály heti óraterve

Tantárgyak

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Magyar

8

8

7

7

Matematika

4

4

4

4

Környezetismeret

1

1

2

2

Technika

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Köt.

2

2

2

2

Vál.

2

2

1*

1*

3

3

3

3

Köt.

-

-

-

1,5

Vál.

-

-

1

1

„Osztályfőnöki”

-

-

-

1

Összesen

22

22

22

24.5

Ének

Testnevelés Idegen nyelv

* + 1 énekkari óra = 4óra/hét Köt.: évfolyamonként kötelező órakeretből Vál.: szabadon választható ill. tervezhető órakeretből ( Ktv. 52.§ (7) )

113


Felső tagozat helyi tanterve

Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek közül az oktató-nevelő munka alapozó szakaszára (5-6.évfolyam), fejlesztő szakaszára (7-8.évfolyam) a következő tanterveket adaptáltuk:

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Kerettanterve az alapfokú nevelés-oktatás 1-8.évfolyama számára 25/2009.(V.27) OKM rendelet

Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve az általános iskolák 1-8. évfolyama számára 16440-2/2008.sz. miniszteri határozat (2008.06.30.)

114


Műveltségi területek – tantárgyak, modulok

Magyar nyelv Magyar nyelv és irodalom Magyar irodalom Angol nyelv Élő idegen nyelv Német nyelv Matematika

Matematika Történelem és állampolgári ismeretek

Ember és társadalom

Hon és népismeret Emberismeret Természetismeret Biológia

Ember a természetben

Kémia Fizika Egészségtan

Földünk és környezetünk

Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra

Művészetek Mozgókép és médiaismeret Dráma és tánc Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Informatika Technika Testnevelés

115


Felső tagozat adaptált tantervei tantárgyanként

Tantárgyak

Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve

Magyar

X

Történelem

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Kerettanterve

X

Angol / Német

X

Matematika

X

Informatika

X

Természetismeret

X

Biológia

X

Fizika

X

Kémia

X

Földrajz

X

Technika

X

Rajz

X

Ének

X

Testnevelés

X

Modulok Tánc-dráma Hon- és népismeret

X X

Informatika

X

Egészségtan

X

Embertan

X

Média

X

Az emelt szintű ének-zenei oktatás a Kodály Intézet által elkészített tanterv alapján folyik.

116

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Általános tantervű osztály heti óraterve Tantárgyak Köt. Magyar

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

4

4

3,5

3,5

0,5

0,5

Vál.

Történelem

2

2

2

2

3

2,5

3

3

3

3

Vál.

1

1

Köt.

1

1

1

1

Biológia

1,5

1,5

Fizika

2

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Köt.

Angol / Német

Vál. Köt.

Matematika

Informatika

Vál.

Természetismeret

0,5 4

4

1,5

1

2

2

Technika

1

1

1

1

Rajz

1,5

1,5

1

1

Ének

1

1

1

1

Köt.

2,5

2

2

2

Vál.

0,5*

0,5+0,5*

0,5+0,5*

0,5+0,5*

Tánc-dráma

0,5

0,5

Hon- és népismeret

0,5

0,5

Testnevelés

Modulok

Informatika

0,5

Egészségtan

0,5

Embertan

0,5 0,5

Média

0,5

Osztályfőnöki.

0,5

0,5

0,5

0,5

Összesen:

24+0,5

24,5+0,5

28+0,5

28+0,5

Köt.: évfolyamonként kötelező órakeretből Vál.: szabadon választható ill. tervezhető órakeretből ( Ktv. 52.§ (7) ) *: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre . 117

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Emelt szintű ének-zenei osztály heti óraterve Tantárgyak Köt.

Magyar

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

4

4

3,5

3,5

0,5

0,5

Vál.

Történelem

2

2

2

2

3

2,5

3

3

3

3

1

1

1

1

Biológia

1,5

1,5

Fizika

2

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Köt.

Angol / Német Matematika

Vál. Köt.

0,5 4

4

Vál.

Informatika Természetismeret

2

2

Technika

1

1

1

1

Rajz

1,5

1,5

1

1

Köt.

1

1

1

1

Vál.

2*

2*

2*

2*

Köt.

2,5

2

2

2

Vál.

0,5**

0,5+0,5**

0,5+0,5**

0,5+0,5**

Tánc-dráma

0,5

0,5


0,5

0,5

Ének

Testnevelés Modulok

Informatika

0,5

Egészségtan

0,5

Embertan

0,5 0,5

Média

0,5

Osztályfőnöki

0,5

0,5

0,5

0,5

Összesen:

24,5+0,5

25,5+0,5

29+0,5

29+0,5

* : +1 énekkari óra = 4 óra / hét Köt.: évfolyamonként kötelező órakeretből Vál.: szabadon választható ill. tervezhető órakeretből ( Ktv. 52.§ (7) ) **: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre .

118


Új helyi tanterv (2012-es NAT) Tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete A

B

C

E

Évfolyam

Tanuló heti óraszáma

Osztályok heti időkerete

Sni tanulók foglalkozásainak száma

Első évf. Második évf. Harmadik évf. Negyedik évf. Ötödik évf. Hatodik évf. Hetedik évf. Nyolcadik évf.

BA testnevelés nélkül

BB testnevelés

BC órák testneveléssel

CA engedélyezett

20 20 20 22 23 23 26 26

5 5 5 5 5 5 5 5

25 25 25 27 28 28 31 31

52 52 52 55 51 51 56 56

CB hittan többletóra

EA értelmi fogyatékos

1 1 1 1 1 1 1 1

EC beszédfogyatékos

3 3 3 3 3 3 4 4

EF egyéb

8 8 8 8 9 9 10 10

3 3 3 3 3 3 4 4

Kötelező és szabadon tervezhető tanítási órák száma évfolyamonként

1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. Kötelező óra

23

23

22

24

26

25

28

28

Szabadon tervezhető óra

2

2

3

3

2

3

3

3

Összesen

25

25

25

27

28

28

31

31

119

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Alsó tagozat helyi tanterve 2013/2014-es tanévben 1.évfolyamon indul Általános tantervű osztály heti óraterve Tantárgyak Köt. Magyar

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

7

7

6

6

Szabadon tervezhető

Bibliaismeret, erkölcstan Köt. Matematika

0,5

0,5

0,5

1

1

1

1

1

4

4

4

4


0,5

0,5

0,5

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Technika

1

1

1

1

Rajz

2

2

2

2

Ének

2

2

2

2

Testnevelés

5

5

5

5

Köt. Idegen nyelv

2


1

Köt. Informatika


Összesen

1

1

25

25

120

1

25

1

27

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 2013/2014-es tanévben 1.évfolyamon indul Emelt szintű ének-zenei osztály heti óraterve

Tantárgyak Köt. Magyar

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

7

7

6

6


Bibliaismeret, erkölcstan Köt. Matematika

0,5

0,5

0,5

1

1

1

1

1

4

4

4

4


0,5

0,5

0,5

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Technika

1

1

1

1

Rajz

2

2

2

2

2

2

2

2

Köt. Ének


Testnevelés

1

1

5

5

1 5

5

Köt. Idegen nyelv

2


Összesen

1

1

25

25

+ 1 énekkari óra = 4óra/hét

121

25

27


Választott kerettanterv megnevezése

Tantárgyak

A változat

Magyarnyelv és irodalom

X

Angol / Német

X

Matematika

X

Informatika

X

Környezetismeret

X

Technika

X

Rajz

X

Ének

X

Testnevelés

X

Erkölcstan

X

Bibliaismeret

122

B változat

Emelt szint

X

Felső tagozat helyi tanterve 2013/2014-es tanévben 5.évfolyamon indul Általános tantervű osztály heti óraterve Tantárgyak Köt. Magyar

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

4

4

3

4


0,5

0,5

1

0,5

Bibliaismeret, erkölcstan

1

1

1

1

Történelem

2

2

2

2

Angol / Német

3

3

3

3

4

3

3

3

Köt. Matematika


0,5

Köt. Informatika Természetismeret

1


Köt.

1,5

1 2

1 0,5

1,5 1

0,5

0,5

2


0,5

Biológia Köt. Fizika

1,5

2

1

2

1


0,5

Kémia

1

2

Földrajz

1

2

Technika

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Ének

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5


1

Osztályfőnöki.

1

1

1

1

Összesen:

28

28

31

31

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 2013/2014-es tanévben 5.évfolyamon indul Emelt szintű ének-zenei osztály heti óraterve Tantárgyak

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

4

4

3

4

Köt. Magyar


1

0,5

Bibliaismeret, erkölcstan

1

1

1

1

Történelem

2

2

2

2

Angol / Német

3

3

3

3

4

3

3

3

Köt. Matematika


0,5

1,5

Informatika Természetismeret

1,5

1

Köt.

2


1

2

1

2

1

0,5

Köt. Szabadon tervezhető

0,5

Kémia

1

2

Földrajz

1

2

Technika

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

1

1

1

1

Köt. Ének

1

2

Biológia Fizika

1,5

Szabadon tervezhető Szabadon választható

1,5 0,5

1 1

Testnevelés

5


1

Osztályfőnöki

Összesen:

0,5 1,5

0,5 1,5

5

5

5

1

1

1

1

28,5

29

32,5

32,5

+1 énekkari óra = 4 óra / hét

124

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Választott kerettanterv megnevezése

Tantárgyak

A változat

Magyarnyelv és irodalom

X

Történelem

X

Angol / Német

X

Matematika

X

Informatika

X

Természetismeret

X

Biológia

B változat

Emelt szint

X

Fizika

X

Kémia

X

Földrajz

X

Technika

X

Rajz

X

Ének

X

Testnevelés

X


X

Erkölcstan

X

Bibliaismeret

125

X

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások Szabadon tervezhető és a szabadon választható órakeret felhasználása:

1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5

Fizika

Természetism.

0,5 0,5 0,5 1 0,5 1,5 1,5 1,5

Idegen nyelv

0,5 0,5 0,5 1 0,5 0,5 1 0,5

Informatika

1.évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Ének-zene

Matematika

Felső tagozat

Magyar

Alsó tagozat

Évfolyam

Általános tantervű osztályok

1

0,5 0,5

1 0,5

fizika

Természetism.

1 1 1 1 2 2 2 2

Idegen nyelv

0,5 0,5 0,5 1 0,5 1,5 1,5 1,5

Informatika

0,5 0,5 0,5 1

Ének-zene

1.évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Matematika

Felső tagozat

Magyar

Alsó tagozat

Évfolyam

Emelt szintű ének-zenei osztályok

1

0,5 0,5

A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások és nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát a pedagógiai programunk II. kötete tartalmazza.

126

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Az osztályok számára engedélyezett heti időkeret felhasználása A tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok számára engedélyezett heti időkeret különbözete terhére szervezett foglalkozások: Napközis- és tanulószobai foglalkozások Szakkörök Korrepetálások Felzárkóztató foglalkozások Csoportbontások Tömegsport foglalkozások Énekkar

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció során tanulóink váljanak képessé fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezésére és értelmezésére szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint sajátítsák el a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben, és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció során a tanulókban olyan képességek fejlődjenek ki, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, mellyel tanulóinkat felkészítjük a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 127

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia fejlesztése során ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat adunk, előrejelzéseket teszünk, s irányítjuk cselekvéseinket az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia A digitális kompetencia fejlődése kapcsán tanulóink képessé válnak az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulóinkat, Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi tanulóinkat arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudásukat felhasználva, aktívan vegyenek részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti tanulóinkat abban, hogy megismerjék tágabb környezetüket, és képesek legyenek a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a

128

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

A pedagógiai feladatok megvalósítása Alsó tagozat

Pedagógiai célok és feladatok: Helyi tantervünk teljes mértékben biztosítja, hogy az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és a kezdő szakaszában a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. A bevezető és kezdő szakasz oktatásában, nevelésében a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében az iskolánkban oktató tanítók átvezetik a kisgyermeket az óvoda játékközpontú tanulási tevékenységeiből a tantárgy- és tanórarendszerű iskolai tanulás tevékenységeibe. Őrzik és továbbfejlesztik a megismerés, a megértés, így a tanulás iránti fokozott érdeklődést és nyitottságot. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában a bevezető és kezdő szakaszi nevelésünk elemi ismeretek közvetítésével, alapvető képességek és biztos alapkészségek kifejlesztésével a műveltséget alapozza meg, a társas kapcsolatok, a természet, a lakóhely, a régió, majd a tágabb társadalom, a technika és a szellem értékei iránt fogékonnyá tesszük a gyermekeket, ezek védelmére tanítjuk őket. A bevezető és kezdő szakasz tanítási-nevelési tevékenységeivel kielégíti a gyermekek játék- és mozgás iránti vágyát, segíti természetes fejlődésüket, érésüket. A bevezető és kezdő szakaszon folyó nevelés-oktatás a kíváncsiság és az érdeklődés kielégítésén túl kiemelten szolgálja az akaraterő, a kitartás és a felelősségtudat fejlődését, az érzelmek gazdagodását és mélyülését. Módszereket adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulási szokásokat. Feltételeket teremtünk az egyéni képességek kibontakozásához, az esetleges tanulási nehézségek leküzdéséhez, a gyermekek iskolai pályafutását akadályozó kulturális és szociális hátrányok enyhítéséhez. A tudatosított erkölcsi értékekhez igazodó magatartásminták közvetítésével, a szokások alakításával, a gyermekek jellemvonásainak formálásával biztosítjuk a személyiség fejlődését. A kisiskolás korosztályunk nevelése a családi és az óvodai nevelés eredményeire épül, annak szerves folytatása. Az iskolánk úgy szervezi tevékenységrendszerét, hogy kedvező feltételeket teremtsen a gyermekek harmonikus testi, lelki, értelmi fejlődéséhez. A pedagógiai munkánk középpontjában az egyéni szükségletekre figyelő fejlesztés áll. Tananyag-feldolgozásunk a megértésre épül, tanulóink a folyamatok aktív részesei. Az oktatásunk és a nevelésünk légköre gyermekközpontú, biztonságot adó és humánus. A fejlesztés kiemelt területei A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával; a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, szokásainak alakításával; az érzelmi élet 129

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 gazdagításával; az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés alakításával, a társas kapcsolatok igényének erősítésével. Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó- és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. A szocializáció folyamatainak elősegítése: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a felnőttről való leválás elősegítésével és a kortárskapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a minden életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciálás, a művészeti, gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése, fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló fejlesztő értékelés. Felső tagozat

Pedagógiai célok és feladatok: Alapozó és fejlesztő szakaszban szervesen folytatjuk a bevezető és kezdő szakaszban elkezdett oktató-nevelő munkát, ismereteken alapuló biztos alapkészségeket és képességeket alakítunk ki, segítjük az életkorhoz és a szellemi fejlettséghez igazodó képzést, a tanulók terhelését képességeikhez igazodva növeljük. Az alapozó és fejlesztő szakasz egységes rendszert alkot, de a gyerekek gondolkodásának fejlődéséhez, életkori sajátosságaihoz igazodóan mégis két - pedagógiailag elkülöníthető szakaszra tagolódik. Figyelembe vesszük, hogy az átlagos 10-12 éves (5-6. évfolyamos) tanulókra a konkrét gondolkodás jellemző. Ezért az 5-6. évfolyamokon a képi gondolkodásra alapozó fejlesztést folytatunk. A serdülőkor kezdetétől (7-8. évfolyamon) az elvont fogalmi gondolkodást részesítjük előtérben. Iskolánkban különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekek tanulnak. A tanulóink érdeklődésüknek, képességeiknek és tehetségüknek megfelelően készülnek fel a középiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Fő feladatunk a műveltség megalapozása, a személyiség formálása, a közösségek fejlesztése és a nemzeti azonosságtudat kialakítása. A tananyag feldolgozásával, összefüggéseinek feltárásával megalapozzuk a tanulók műveltségét, világszemléletük és személyes világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Megalapozzuk a középfokon tovább építhető általános műveltséget. Továbbadjuk és megőrizzük az évszázadok alatt kialakított európai, humanista értékeket, ugyanakkor figyelembe vesszük a modernizáció jogos igényeit. Elősegítjük, hogy a tanulók minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek megalapozásához. Segítjük kialakítani a tanulókban

130

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 azokat a képességeket, készségeket, melyek a konstruktív, környezetharmonikus életvezetéshez szükségesek. Fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát. Megbízhatóságra, becsületességre, őszinteségre, szavahihetőségre neveljük őket. Fejlesztjük a tanulók segítőkészségét, szolidaritását, empátiáját. Hozzájárulunk életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak és a munkának. Olyan demokratikus magatartásra készítjük fel a gyermekeket, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Fejlesztjük a közösségeket, az egyes tanulókat felkészítjük a közösségi tevékenységekre, a helyes állampolgári magatartásra. Kiemelkedő feladatunk a nemzeti hagyományok ápolása, a nemzeti érzés kialakítása. Fejlesztjük a nemzeti azonosságtudatot, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakozását. Segítjük a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést. Erősítjük az Európához tartozás tudatát. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére nevelünk, eközben figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémák bemutatására. Alapozó és fejlesztő szakaszban továbbfejlesztjük a tanulókban a világ megismerése iránti kíváncsiságot, a jól megalapozott tanulási szokásokat, technikákat. Módszereket adunk az önálló ismeretszerzéshez, az ismeretek feldolgozásához, a feladatvégzéshez és a problémamegoldáshoz. Feladatunk a tanuló egyéniségének, önművelésének és együttműködési készségének fejlesztése. Olyan tanulási helyzeteket és ismeretszerzési élményeket kínálunk, melyek lehetővé teszik a megismerés és önművelés örömének megélését. Ugyanakkor szembesítjük a tanulókat mind a tantervileg elvárt követelményekkel, mind saját képességei aktuális állapotával. Megalapozzuk a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására, valamint a környezet iránt érzékeny, környezettudatos magatartás kialakítására. A fejlesztés kiemelt területei: A test és lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével a ritmusérzék és hallás fejlesztésével, az egészséges életmódban a tudatosság bemutatásával, az érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával, önismeret alakításával, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, társas kapcsolatban, osztályközösségben. A szocializáció folyamatainak elősegítése: az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggéseinek tudatosítása, az erkölcsi meggyőződés és cselekvés összhangjának felismertetése, a mindennapi életvitellel összefüggő tudás nyújtása. Az alapműveltség továbbépítése: Alapozó és fejlesztő szakaszban az alapozó, készségfejlesztő funkció kerül előtérbe az egyoldalú, ismeretátadó funkció mellett. A tanítás hangsúlya az átadandó ismeretek mennyiségéről a képességek tananyaghoz kapcsolódó fejlesztésére helyeződik át. Az ismeretek feldolgozása, a készségek és képességek fejlesztése általában minden tanulói tevékenység - során fontos szerepet kap a motiválás. A tananyag tartalmában a gyakorlatorientáltságot, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítását, a készségek fejlesztését érvényesítjük. Fontos ezért, hogy a tanulóink a megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazhassák, illetve, hogy döntésképességüket folyamatos gyakorlással fejleszthessék.

131

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 A világban való eligazodáshoz a kommunikáció több formáját, módját ismertetjük meg, és használatát gyakoroltatjuk (anyanyelv, matematika, művészetek, informatika). Az alapozó és fejlesztő szakaszban folyó nevelő-oktató munkánknak megnövekedett felelőssége van a közvetlen emberi érintkezés kultúrájának fejlesztésében. Kellő idő szükséges az élőszóbeliségre, a játék- és viselkedéskultúra formálására, valamint a csak szituációteremtéssel, szoktatás útján fejleszthető készségek gyakorlására. Ugyanakkor a jövőben a világban nőni fog a közvetett kommunikáció (írásbeliség, vizuális kommunikáció és számítógépes érintkezés) szerepe, valamint a nem anyanyelven folyó tájékozódás, munka, tanulás. Az informatika és az idegen nyelvek tanítása és alkalmazása növekvő súllyal van jelen oktatási koncepciónkban. Tanulási stratégiák megválasztása: Az alapozó és fejlesztő szakaszban a tananyag feldolgozását a tanulók cselekvő részvételével végezzük. A tanulók felkészültségének és fejlettségi szintjének, valamint a tananyag jellegének megfelelően korszerű eljárásokat, változatos módszereket, eszközöket, szervezeti formákat alkalmazunk. Ezt a célt szolgálják az együttműködő tanulási technikák és tanulásszervezési módok. Lényeges pedagógiai elvünk, hogy az alapozó és fejlesztő szakaszban folyó pedagógiai fejlesztés folyamata az egyéni képességek, egyéni haladás üteméhez igazodjon. Ennek érdekében fontos, hogy a szaktanárok tantárgyaik tanítása során megismerik tanítványaik képességeit és törekszenek azok egyénre szabott fejlesztésére. A tanulók értékelésében előtérbe kerül a személyre szóló fejlesztő értékelés és a pozitív megerősítés.

Differenciálás, mint módszertani alapelv

A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához külőnösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni:  olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;  a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;  a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók elzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;  az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;  váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó  differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szüks.ges tanári  segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;

132






a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igénylő gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésioktatási feladatainak ellátásában; a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehets.gük kibontakoztatását; különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

Sajátos pedagógiai módszerek és tanulásszervezési módok Kompetencia alapú oktatás bevezetése

Célok

Implementáció éve

Fenntarthatóság

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

Szövegértésszövegalkotás „A” modul

1 csoport

1 csoport

1 csoport

1 csoport

1 csoport

1 csoport

Matematika-logika „A” modul

1 csoport

1 csoport

1 csoport

1 csoport

1 csoport

1 csoport

1 csoport

1 csoport

1 csoport

1 csoport

1 csoport

Angol nyelv „A” modul Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Digitális tartalmak, taneszközök Három hetet meghaladó projekt Témahét Moduláris oktatási program Önálló innováció megvalósítása Jó gyakorlatok beépítése

1 csoport szövegértésszövegalkotás 1 csoport

szövegértés-szövegalkotás 1 csoport

25%

25%

1

minimum 1

1

minimum 1

1

minimum 1

1

minimum 1

1

minimum 1

133


A képességfejlesztő programot az alábbi munkaformák és módszerek alkalmazásával valósítjuk meg:    

  

Kooperatív tanulás Páros munka Egyéni munka Frontális munka

Drámajáték Szituációs játékok Differenciálás

Új tanulásszervezési módok bevezetése      

Témahét Három hetet meghaladó projekt Moduláris oktatási program Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Tantárgytömbösített oktatás Önálló innováció megvalósítása

SNI tanulók iskolai nevelésének, oktatásának fejlesztő programja Beszédfogyatékos tanulók megsegítésére irányuló program Beszédben akadályozottak, beszédfogyatékosok azok a gyermekek, akiknél öröklött, veleszületett, szerzett, organikus, funkcionális, pszichés és környezeti okok következtében az átmeneti, illetve tartós hang-, beszéd- és nyelvi zavar gátolja az egyén és a környezete közötti interakciót és alkalmazkodást. Az akadályozottság megmutatkozhat a hangadásban, a hangzó beszédben, a beszédfolyamatosság felbomlásában, a beszéd észlelésében, megértésében, kivitelezésében, valamint az írás, olvasás, számolás területén. A beszédfogyatékos tanulónál a fenti tünetek, a legenyhébb artikulációs eltéréstől az egész kommunikációt érintő súlyos zavarig minden változatban előfordulhatnak. A kommunikációs nehézségek miatt különböző pszichés eltérések (magatartási zavarok), tanulási akadályozottság is kialakulhat. A beszéd-rendellenesség felléphet a beszédfejlődés különböző szakaszaiban, de érintheti a már kialakult beszédet, nyelvet is. Amennyiben a beszédhiba, beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az oktatás a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a fogyatékosság jellegétől függ, amely lehet:  beszédfejlődési elmaradás:(megkésett/akadályozott beszédfejlődés, diszfázia  artikulációs zavar: (pöszeség, orrhangzósság),  beszédritmus-zavar: (dadogás, hadarás),  centrális zavar: (disarthria),  hangképzési zavar: (diszfónia),  parciális teljesítményzavar: (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia),  beszédészlelési, megértési zavar.

134

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Az általános iskola első két évfolyamára összpontosul az ismeretszerzés beszéddel összefüggő eszközrendszerének elsajátítása, ezért a különleges gondozás szempontjából – amely elsősorban a módszerbeli és habilitációs /rehabilitációs teendőkben fogalmazódik meg. A fejlesztéshez logopédus végzettség szükséges. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret:  erősödjenek pozitív személyiségjegyeik, alakuljon ki önismeretük, fejlődjön önbizalmuk és kudarctűrő képességük, személyiségük váljon harmonikussá,  a fejlesztést úgy építsük fel, hogy az egész személyiségre irányuljon, a gyermekben reális énkép alakuljon ki, önbizalma, kudarctűrő képessége, feladattudata, kitartása,  aktivitása, belső motivációja fejlődjön - a tanulót ösztönözzük beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor készítsük fel őt az esetleges visszaesésekre, a maradványtünetekkel való együttélésre,  a gyermekek állapotuktól függően, nyelvi-kommunikációs zavaraik kompenzálása után,  jussanak el az önállóság általuk elérhető optimális szintjére, képességeik kibontakoztatásával váljanak a társadalom aktív, cselekvőképes tagjává  a fejlesztés segítségével a sajátos nevelési igényű gyermekek is tudják teljesíteni minden műveltségi területen a minimum követelményeket. Információs és kommunikációs kultúra:  a beszédükben akadályozott gyermekek fejlesztésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan folyó oktatásnak. Tanulás:   

a fejlesztést tervszerűen, tudatosan kell felépíteni: beszédállapot felmérés – egyéni terápiás terv - tudatos módszerválasztás - komplexitás a fejlesztésben – folyamatos kísérés, munkánk során nagy hangsúlyt kell fektetnünk a sokoldalú percepciós fejlesztésre: fel kell használnunk, hogy a látási, hallási, kinesztéziás, beszédmozgási ingerek, benyomások erősítve fejlődnek, tudatosan használjuk ki a transzferhatásokat, megismerve a beszédfogyatékos tanuló „erős oldalait”, ezekre építve, a fejlesztést különböző átviteli megoldásokkal tegyük eredményesebbé.

Testi, lelki egészség:  a tanuló motiválása beszédhibája leküzdésére; felkészítése a maradandó tünetek elfogadására, s ezzel való együttélésre. Felkészülés a felnőtt életre

135


tájékoztassuk a szülőket, milyen továbbtanulási lehetőségek állnak gyermekeik előtt - integráltan oktató középiskolák, gimnáziumi tagozatok diszlexiások számára, ezt a tanuló is ismerje meg.

A megvalósítás keretei, eljárásai A Beszédvizsgáló Országos Szakértői és a Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján iskolánkban együtt neveljük az ép értelmű beszédfogyatékos és a nem fogyatékos gyermekeket. A gyermekek számára biztosítjuk az ép beszélő környezetet, a sajátos nevelési igényükből fakadó többletszolgáltatásokat. A gyermekek fejlesztése inkluzív (befogadó) osztályokban tanítási órákon, tanórán kívül – a sérülés típusától, súlyossági fokától függően egyéni, vagy csoportos - speciális fejlesztő foglalkozásokon, szabadidős tevékenységekben, szakkörökben, valamint napközis foglalkozás keretében történik. Tanítási órák Kiemelt szerepet kapnak az anyanyelvi fejlesztés, a testnevelés az ének-zene, a vizuális kultúra a technika és életvitel valamint tánc és dráma tantárgyak. A megfelelő beszédtechnika kialakítása fontos része az anyanyelvi nevelésnek, ezeket alsó tagozatban a magyar nyelv és irodalom, valamint az ének-zene órákon napi rendszerességgel végezzük. Az anyanyelvi fejlesztésnél figyelembe véve a sérülés jellegét az egyes műveltségi részterületek más-más hangsúlyt kaphatnak:  az írás, olvasás előkészítő szakaszának időtartamát növeljük,  olvasás-, írástanítási módszerként a hangoztató-elemző, illetve a diszlexiaprevenciós módszert használjuk,  beszédfogyatékos tanulóknál hosszabb begyakorlási és érési szakaszokat tervezünk,  az anyanyelvi fejlesztés a kommunikációs szándék megvalósítására törekszünk a nevelés-oktatás minden területén,  a tantestület tagjai törekszenek, hogy mindig jó beszédpéldát nyújtva, helyes beszédtechnikával kommunikáljanak a gyermekekkel.  A beszéd-rendellenességgel küzdő tanulóknál gyakran tapasztalhatók a nagyés finommozgások zavarai, a testtudat a testérzet a testséma kialakulatlansága, a téri tájékozódás fejletlensége is. A testnevelés, környezetismeret és a művészetek tárgyak jól szolgálják a téri orientáció - mozgás - ritmus fejlesztését, mely hatással van a beszédkoordinációra. Idegen nyelv oktatásánál körültekintően járunk el, a minősítés alóli felmentés helyett a módszerek változtatását is lehetségesnek tartjuk. A pedagógusok a szakértői vélemények, alapos megfigyeléseik, a gyógypedagógus, a fejlesztős pedagógus valamint a pszichológus segítségével, a tanulók egyéni sajátosságainak ismeretében a differenciálás különböző módjait alkalmazzák:

136

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014      

segítségadásban: a feladat megismétlése a beszédfogyatékos tanulónak megfelelő nyelvi szinten, a feladatok szintjén: mennyiség, technikai kivitelezés: - írás területén gyereknél, rajzos vagy szóbeli megoldás, illetve szóbeli felelet helyett írásbeli válasz, szociális keretek szintjén: párban, vagy csoportban végzett munka oldja az akadályozott tanuló elszigetelődését, tanulási stílus szerint: auditív, vizuális, vagy motoros területre támaszkodik inkább a gyermek, a célok szintjén: egyes beszédfogyatékos tanulóknál mérlegelni kell, mi az a minimális tudás, amelyet egy-egy szakasz határára el kell érni, melyre a további szakaszok épülhetnek, értékelésben: a tanulót önmagához, fejlődéséhez kell mérni - erre legalkalmasabb a szöveges értékelés.

Pedagógiai célú habilitációs / rehabilitációs foglalkozás Logopédiai terápia: sérülésspecifikus egyéni vagy csoportos megsegítést foglal magában, egyéni fejlesztési terv alapján. A logopédus munkájában komplex ellátásra törekszik, feladata a beszéd-rendellenességek kompenzálása, a funkciófejlesztés, az olvasás-, írászavarok reedukációja. A terápia nem zárul le a beszédhiba javulásával, megszűnésével, utógondozásra is szükség lehet, amely jelenti a beszédállapot szinten tartását, ellenőrzését, az esetleges visszaesések prevencióját. További cél a másodlagos tünetek megelőzése, a sérült pszichés funkciók fejlesztése. Az utógondozás sikerét a logopédussal való szoros együttműködés segíti. A logopédus feladatai:  a fogadó pedagógusok tájékoztatása a beszédfogyatékosság típusáról, a gyermek fejlesztési lehetőségeiről, az alkalmazható módszerekről, szakirodalomról,  a beszédben akadályozott gyermek „erős” és „gyenge” oldalainak bemutatása,  konzultáció a pedagógussal a tanuló fejlődéséről, előmeneteléről,  kapcsolattartás a beszédfogyatékos gyermek, valamint a befogadó osztály tanulóinak szüleivel,  kapcsolattartás a habilitációs/rehabilitációs fejlesztésben résztvevő más szakemberekkel a komplex fejlesztés team-munkát igényel (pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő),  a beszédben akadályozott gyermek orvosi vizsgálatának kezdeményezése.

137

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Tanórán kívüli tevékenységek Napközis foglalkozások:  A délelőtti tanítási órákon megszerzett ismereteket itt mélyítjük el, olyan tanulási technikákat alakítunk ki, amelyek lehetővé teszik a megközelítően önálló ismeretszerzést.  Komplex személyiségformálásra törekszünk, az egyéni sajátosságokat szem előtt tartva.  A sikeres szocializációhoz szükséges normák, szabályok kialakítására, gyakoroltatására törekszünk.  Olyan szabadidős tevékenységeket teszünk lehetővé, amelyek jótékonyan hatnak az anyanyelvi fejlettségi szintre: emlékezet-, szerialitás-, szókincs-, gondolkodás-, mozgás-, figyelemfejlesztő játékok. Szakkörök: A beszédben akadályozott gyermekek is megtalálhatják iskolánkban azokat a tevékenységeket, szakköri foglalkozásokat, amelyek érdeklődésüknek megfelelnek. Gátolt kommunikációjukban is oldódik a szorongásuk, ha valamilyen területen sikereket érhetnek el. Iskolánkban működik: kézműves szakkör, mazsorett csoport, tömegsport, torna, énekkar, stb. (ajánlás) mindig a gyermekek és szülők igényeinek: megfelelően. Szülői értekezletek, fogadóórák: Ezeken az alkalmakon lehetőség nyílik a szülők számára, hogy megismerjék a beszédfogyatékos gyermek fejlesztése érdekében rájuk háruló feladatokat, életperspektívát. Empátiás készség kialakítására törekszünk a többi gyermek szüleiben, fontos, hogy a szülők is támogassák gyermekeiket a fogyatékos gyermek elfogadásában. Egységes értékrendet kell kialakítani a viselkedés területén, a jutalmazás és büntetés egybehangzó alkalmazása a helyes magatartásformák kialakítása érdekében.

Műveltségi területek/tan tárgy

Fejlesztés

Magyar nyel és irodalom

A beszédfogyatékos tanulók

Szókincs- és kifejezőképesség fejlesztése;(alapozó szakasztól folyamatosan) írás – olvasás elsajátításához az alapképességek kialakítása; (tiszta artikulációjú beszéd és tudatos figyelem elengedhetetlen); beszéd tartalmi részének továbbfejlesztése; mondatformák kialakítása; szó- és mondatmegértést fejlesztő gyakorlatok; olvasás – szövegértés fejlesztése: artikulált nyelvi magatartás segítése.

Módszer/eszköz

138

Dyslexia – prevenciós olvasástanítási módszer és tankönyvcsalád hatása (Meixner: Játékház vagy Csabay: Lexi iskolás lesz); hosszabb begyakorlási és érési szakasz szükségességének elfogadtatása; (hiányos készségek fejlesztése folyamatosan szükséges); A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit.

Ember és természet,


Matematika

Idegen nyelvek

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Az idegen nyelv szókincsének, fonológiai és helyesírási sajátosságainak, valamint nyelvi kódrendszerének tudatos felépítése, a szóbeli és az írásbeli kommunikáció fejlesztése, figyelembe véve a beszédfogyatékosság által érintett területeket. Gondolkodási képességek (rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, induktív következtetés, gondolkodási sebesség). Ez nem különbözik a beszédfogyatékos gyermekeknél, következtetés, Kommunikációs képességek (nyelvi: nyelvi fejlettség, írott szövegek értésének képessége, szimbólumok azonosítása; vizuális: térbeli viszonyok, rész, egész észlelése, észlelési sebesség). Ezek kisebb-nagyobb mértékben sérültek a beszédfogyatékos gyermek esetében. Tudásszerző képesség (feladatmegoldó: reakcióidő, számolási képesség, műveletvégzési sebesség; problémamegoldó: problémaérzékenység, eredetiség, kreativitás). Ezek a képességek nagyrészt megegyeznek az ép gyermekek képességeivel, súlyos beszédfogyatékos gyermekek esetében kisebb-nagyobb eltérések tapasztalhatók. Tanulási képességek (memóriaterjedelem, tanulási sebesség). A kommunikációs képességek korlátozott volta miatt ezek is sérültek lehetnek a beszédfogyatékos gyermek esetében. Téri, idői tájékozódás, lényegkiemelés, összefüggéslátás, csoportosítás, főfogalom megnevezése, erkölcsi, érzék fejlesztése

Akusztikus módszer elsőbbsége; (vizuális tévesztések kikerülésének egyetlen lehetősége), dadogók esetében írásbeliség: idegen nyelv értékelése alóli felmentés; (körültekintő, felelősségteljes döntés, konzultáció az érintett pedagógusokkal, szülőkkel).

Lényegkiemelés, összefüggéslátás, csoportosítás, főfogalom megnevezése, logikai gondolkodás, a tanultak alkalmazása új helyzetben, Beszédállapotának reális ismerete (korlátok, lehetőségek), saját értékeinek ismerete, kommunikációs lehetőségeinek és segédeszközeinek ismerete, környezetének megismertetése, önsegítő technikák, személyiségfejlesztés, szocializáció segítése. Foglalkozások ismerete, fogyatékosság jogi

Több szemléltetés, több észlelési terület (vizuális, auditív, kinesztéziás, taktilis, motoros kihasználásával a fejlesztési terv alapján), Azonos tevékenység, de az információt közvetítő csatorna (auditív, vizuális, kinesztétikus) másmás, a válaszadás módjainak különbözősége (pl. leírás, rajzolás, dramatizálás). Példa bemutatása, mintaadás, magyarázat. Projektmódszer, cselekedtetésen alapuló tanulás, differenciálás: hozzáférhetőségben, ütem és

139

Differenciált munkaformák: egyéni munka, páros munka. A csoportmunka a differenciálás szempontjából a legfejlettebb munkaforma. A tananyagtartalmak elsajátítása továbbra is a képességfejlesztésen keresztül valósuljon meg. Az értékelés mindig az egyéni képességstruktúra figyelembevételével történjen!

Az oktatás folyamán fontos a fokozatosság mellett a gyakorlati bemutatás, illetve az ismeretek szituációs helyzetekben való kipróbálása, az érzelemdús, szubjektív elemeket megmozgató, a mindennapi tapasztalatához köthető társadalmi feladatok szemléltetése, a tanulók közvetlen megszólítása, bevonása a feladathelyzetbe.


Testnevelés és sport

Életvitel és gyakorlat

Informatika

Művészetek

lehetőségei, egészségügyi, társadalmi kizárások ismerete

Finommozgások speciális fejlesztése; tempóváltások – ritmusok; (beszédfolyamat kialakítását segítik), a ritmus szerepe (beszéd – mozgás – esztétikum), téri orientáció és testséma fejlesztése;(testséma és arányok, esztétikum);, tájékozódás térben-időben; (biztos tájékozódási pontok kialakítása, tér-idő kapcsolata), mozgás – ritmus – téri tájékozódás; (beszédkoordináció kialakulására hatnak);

nehézségi szintben, sorrendben. Szerkezetében (egyes tanulók egységekben kapják az ismereteket, míg mások lépésről lépésre). A tanítás/tanulási folyamatban, a legkisebb lépésekben való haladás elve, melyben minden apró mozzanat pontosan tervezett. Mindvégig hosszabb gyakorlási és bevésési idő biztosítása. Állandó, visszatérő ismétlés, állandó gyakoroltatás ( nem korrepetálás!). Analóg gyakorlási sorok rendszeres, folyamatos jelenléte. Állandó motiváció elve: konkrétumokhoz kötődő, manipulálható, sokféle szemléltetésre épülő tanítás. Mindig a konkrétumból indított lassú elvonatkoztatás.

A tanultak alkalmazása új helyzetben, az iskolai informatikai tantervi ismeretekre alapozott tudás segítése; speciális logopédiai szoftverek megismertetése; betűfelismerés és biztonságos klaviatúra használatának kialakítása; helyesírási javító program használatának alkalmazása / gyakorlása; speciális logopédiai szoftverek önálló alkalmazása Hangsúlyos szerepet kap a beszédfogyatékos tanuló saját erősségeinek, korlátainak felismerése, elfogadása, ez alapján egy reális jövőkép felállítása. A 7. évfolyamtól kezdődő életvitel és gyakorlat műveltségi terület adta helyes fejlesztési iránnyal jól helyreállítható a beszédfogyatékos tanulók reális önértékelése és pályaorientációja, főként a tanórán kívüli, kiscsoportos, gyakorlatias és életközeli megismerési és fejlesztési folyamattal. Az izomtónusok és reflexek erősítése,az A pszichomotoros funkciók fejlődésének egyensúly, a mozgáskoordináció javítása. kiegyenlítésére szenzomotoros integrációs terápia. Dominancia kialakítása, szem-, kéz-láb koordináció, keresztpályák működtetése. Vizuomotoros koordináció, ritmus, szerialitás, tempó kialakítása (ugrálások, úszás, lovaglás). Finommotorika, manipuláció, kéz-, ujjmozgás, grafomotoros mozgás, artikulációs izmok fejlesztése, beszédmotorika, légzőizmok fejlesztése.

140

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Enyhe fokban értelmi sérült tanulók, a tanulásban akadályozott tanulók fejlesztését segítő program Az értelmi fogyatékosok egyik csoportját képezik. Az enyhe fokban értelmi sérültek személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/ vagy funkciózavarával függ össze. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése. A tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak azok a tanulók, akiket korábban a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, a köznevelési törvény szerint Szakértői Bizottság enyhén értelmi fogyatékosnak minősített. A tanulásban akadályozott tanulók Helyi Tantervének tartalmi elemeit az SNI kerettanterv határozza meg, melyet az iskola helyi tantervébe (tantárgyanként) indokolt beépíteni, annak szerves részét kell képeznie.

Kiemelt fejlesztési feladatok: Alsó tagozat Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A bevezető szakaszban szükség esetén javasoljuk - a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve - egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartam tervezését. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E két szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Felső tagozat Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.

141


A pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési, tanulása folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók (részképesség-zavar) fejlesztését segítő program A pszichés fejlõdési zavarral küzdõ tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérõ fejlõdése, a kialakult képességzavarok halmozott elõfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz  diszlexia,  diszortográfia,  diszkalkúlia,  diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlõdési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása,  a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok;  hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá  a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzõk, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérõ fejlõdésében mutatkozik meg. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenõ teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlõdésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szervezõdésébõl eredõ együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különbözõ jellegû beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor elõrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elõ. A tanítás-tanulás folyamatában a részképességzavarok körébe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/ vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét soroljuk. E fogyatékosság deficiál - diagnosztikai jellemzője, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás, teljesítményszóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. 3.6.1. Kiemelt célok, feladatok  Kudarctűrő képesség növelése.  A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése.  A sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban.  Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék.

142


Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése.  A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása.  Testnevelés és sport műveltségi területen az első tanévben szenzoros integrációs program és/vagy gyógyúszás alkalmazása.  Önállóságra nevelés. Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén:  testséma biztonságának kialakítása,  téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,  vizuomotoros koordináció gyakorlása,  látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,  beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése,  verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése,  hang - betű kapcsolat kialakítása; fonémahallás fejlesztése,  makacs betűtévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő),  figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között,  toldalékok körültekintő olvasása,  olvasástechnika, tempó fejlesztése,  olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató - elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel,  olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt,  idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,  segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre,  kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,  olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. A megvalósítás színterei  minden tanórán,  fejlesztő, felzárkóztató foglalkozáson,  napközi, tanulószoba. Kiemelt feladatok diszkalkúlia esetén:  testséma kialakítása,  téri relációk biztosítása,  a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,  számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés,  az érzékelés - észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,

143


segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.), az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben, a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása, szerialitás erősítése.

A megvalósítási színterei  matematika óra,  napközi, tanulószoba,  rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás,  felzárkóztató foglalkozások,  szabadidő (képességfejlesztő játékok). Kiemelt feladatok a részképességzavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén (hiperkinetikus zavarok): A halmozott fejlődési zavar a beszéd / nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges. A percepció minden területét fejleszteni kell:  a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait,  a motoros képességeket,  a beszéd és nyelvi készség állandóságát. A különleges gondozás igényeit gyógypedagógus végzi.  Tanácsadás osztályfőnöknek, tanítónak, szaktanárnak, szülőnek.  Együttműködés a pszichológussal. A megvalósítás színterei  tanóra,  napközi, tanulószoba,  gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján.

144

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók


Matematika

Idegen nyelvek

Magyar nyel és irodalom

Műveltségi területek/t antárgy

Fejlesztés

Módszer/eszköz

Alapozás: testkép fejlesztése, figyelem fejlesztése, emlékezet fejlesztése, ritmus, sorrendiség, téri tájékozódáshangok észlelése, differenciálása, ingerek összekapcsolása, szövegemlékezet. A betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel, az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség Egyszerű élethelyzetek játékos modelezése. Információs kommunikációs technika használata. Ritmus, szerialitás, téri tájékozódás, fonológiai tagolás, szövegemlékezet.

Minden esetben biztosítsunk sikerélményt! A fokozatosság elvét érvényesítsük ezen a területen is, vagyis eleinte segítsük meg munkáját, számára is sikerélményt adó méretből és anyagból induljunk ki, csak egy részfeladatot végeztessünk vele! Sokféle feladattal fejlesszük a gyermek finommozgásait! Egy-egy feladatot csak rövid ideig végeztessünk vele! Olyan olvasástanítási módszert válasszunk, amely minden, az olvasáshoz szükséges készséget fejleszt.

A számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése, matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása, a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, a sorozatalkotási képesség, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése. Kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. A szociális kompetenciákat ezen időszakban megalapozó attitűdök nem különböznek lényegesen azoktól, amelyek a modern demokráciában a békés és sikeres közösségi együttéléshez általában szükségesek.

Segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fokozott mennyiségű gyakorlás során, az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása. A diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása.

145

Az idegen nyelvek tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. Minden esetben biztosítsunk sikerélményt.

Elsődlegesen a kooperatív tanulási technikák alkalmazására helyezzük a hangsúlyt, amely együttműködésen, egyenlő részvételen és felelősségvállaláson alapuló közös munka, a feladatmegoldás és tananyag-feldolgozás közös módszere.

Testnevelés és Életvitel és Informatika sport gyakorlat

Művészetek

Ember és természet,

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Olyan szabályrendszer kialakítása a magatartási zavarral vagy hiperaktivitással küzdő tanuló számára, amely betarthatóvá válhat.

Komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van.

A számítógép működési elvének megismerése, a folyamatok megértése. A számítógép használhatósága a mindennapokban. Az önkifejezés lehetőségének megteremtése. Nagy- és finommozgások fejlesztése. A fegyelem szükségszerűségének felismerése. Alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése. Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy lovaglás, gyógy-úszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztésével összefüggő pedagógiai tevékenységek Beilleszkedési tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos a beilleszkedési zavar, a magatartás rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, az elégtelenalkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség.

146

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 E fogalommal jelölik mindazon gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól, magatartásukkal zavarják a tanáraikat és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közvetíti negatív beállítódásukat az őket körülvevő társas-iskolai környezettel szemben. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb ismertetőjelei:  a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek,  passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak,  nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni,  testi és pszichés tünetei vannak,  személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.). A magatartászavar szocializációs zavar, ami a társadalmi beilleszkedéshez szükséges szerepviselkedések és velük kapcsolatos ösztönzések, ismeretek és képességek elsajátításának és alkalmazásának anomáliája; a szociális tanulás gyengesége vagy hibái miatt a társas kapcsolatokban és együttműködésekben fellépő önszabályozási nehézség és zavar megnyilvánulása. Feladat: Diagnosztizálni a problémát környezettanulmánnyal, szervezett rendszeres fejlődési nyomkövető megfigyeléssel. Elemezni a magatartásproblémákat és csoportosítani eredetük, mértékük, tartósságuk, konkrét megjelenésük, károsságuk, leküzdhetőségük szerint. A beilleszkedési zavar lehet disszociális, antiszociális és aszociális. A disszociális beilleszkedést a kontaktus, az együttműködés és a kommunikáció gyengesége jellemzi. Feladat: Elsődleges korrekciós feladatunk a beilleszkedés elősegítése a kapcsolatfelvételek szorgalmazása. Az aszociális beilleszkedési zavar közösségen kívüliséget jelent. Tapasztalataink szerint az ilyen gyermekek teljesen magukba zárkóznak. Feladat: Nevelőmunkánk során alkalmazni a non-verbális fejlesztést és a csoportos játék- és munkatevékenységben folytatott félelemoldást. Az antiszociális beilleszkedési zavar kifejezetten közösségellenes magatartás megnyilvánulás. Jellemzője:    

a munka szándékos zavarása ellenségeskedés, szembeszegülés, agresszió.

147

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Feladat: Mindezek leküzdése a korrekciós nevelő hatásokkal. Deviáns magatartásúnak tekintjük:    

azt a tanulót, aki nem tartja tiszteletben a köztulajdont, és szándékosan kárt okoz (eltulajdonít), aki igazolatlanul mulaszt és csavarog, aki veszélyezteti társai testi épségét, aki zaklatja, megfélemlíti társait.

Nagyon fontos a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztése, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializált gyermekek összetalálkozása egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre. Valljuk: a nehezen kezelhető, szociálisan inadaptív gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel. Legfontosabb pedagógiai feladataink:                

A probléma megfelelő időben történő felismerése, információgyűjtés, szűrés, diagnosztizálás. Kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel illetve gondviselőkkel. Együttműködés a kortárs csoportokkal. Szoros kapcsolat tartása a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal. Egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása A tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása, a képességek szerinti csoportbontás. Együtt kell működni az osztályban tanító pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felelősnek. Egyéni bánásmód, következetesség alkalmazása. Őszinte és hiteles párbeszéd kialakítása tanítványainkkal. A pozitív magatartásformák kialakítása, gyakoroltatása. A tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során. Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások Speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientáció, drog- és alkohol prevenciós foglalkozások. Speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő tréning segítségével a gyermek önértékelési és önismereti képességének fejlesztése. Fejleszteni tanulóinkban az empátiás és metakommunikációs képességeket Fejleszteni a toleranciakészséget, erősíteni az előítélettől mentes magatartást.

148


Konfliktuskezelési technikák megismertetése, készségek fejlesztése. Tanulóink minél több sikerélményhez juttatása Minél könnyebb legyen a felső és az alsó tagozat között az átmenet.

A megelőzés céljából biztosítjuk a szülőknek tanácsadó foglalkozás szervezését, a gyermek - és ifjúságvédelmi felelős fogadóóráján való részvételt. Beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő gyerekekkel való foglalkozás összetettebb, korrekciós nevelést igényel nemcsak az osztályfőnököktől, a gyermekvédelmi felelőstől, hanem valamennyi pedagógustól. Ehhez a szakszolgálatok, a Nevelési Tanácsadó nyújthat komplex segítséget. Az osztálytanító és az osztályfőnök elsődleges feladata:  az ilyen problémákkal küszködő gyermekek felismerése,  a gyermek előéletének (anamnézisének) megismerése,  a zavar okainak (amelyek lehetnek szociális és pszichikus eredetűek) szakember segítségével történő feltárása,  és ennek alapján a szükséges teendők beépítése a pedagógiai munkába. - Az egyéni, konkrét korrekciós tervben a pedagógus megtervezi, hogy:  melyek a tanuló olyan pozitív értékei, tulajdonságai, amelyekre támaszkodhat,  melyek azok a tevékenységek, feladatok, amelyek segítségével a tanuló energiái leköthetők,  tud-e teremteni számára megbecsült közösségi pozíciót vagy kedvező társas helyzetet,  milyen motivációval fejleszti a tanulási tevékenységhez, közösségi élethez kapcsolódó normák betartását;  kihez fordul tanácsért (szülő, orvos, barát, osztályközösség stb.),  hogyan kíséri figyelemmel, hogy a problematikus gyermek érzelmi életének, társas  kapcsolatainak alakulását az iskolában és a családban. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek:  szoros kapcsolat az óvodákkal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal,  szükség esetén rendszeres együttműködés az iskolai gyermekvédelmi felelőssel,  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás és értékelés megszervezése,  felzárkóztató órák, fejlesztő, szakszolgálati tevékenység,  napközi otthoni, tanulószobai ellátás biztosítása,  családlátogatások (szükség esetén)  Esélyegyenlőség biztosítása.

149

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Pedagógiai beavatkozás Iskolapszichológiai ellátás igénybevétele a magatartási, beilleszkedési problémák korai azonosítására. Szükség esetén átirányítás a Szakértői Bizottsághoz, szakértői vélemény kérése. Célja: Pedagógiai segítségadás a tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon viselkedési problémákkal küzdő tanulóknak. Feladata: Helyzetfelismerés és helyzetértékelés, egyéni fejlesztési terv kidolgozása, gyakorlatban történő alkalmazása. Pedagógiai tevékenység: Tanórán: Differenciált foglalkoztatás, sikerélményhez juttatás. Az önellenőrzés alkalmával, a tanuló önmaga győződik meg tudásának eredményességéről. Önismereti, önértékelési képesség fejlesztése. Tanórán kívül: Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások, szakkörök, tömegsport Az önismeret és önkontroll kialakításának feladata az iskolai élet minden területén jelen van. Kapcsolattartás a partnerekkel 

Fontos a kapcsolattartás a szülő, a gyermekvédelem és az egészségügyi szakemberek, valamint az intézmény között.

Sikerkritérium A tanulók:  rendszeresen részt vesznek a fejlesztő foglalkozáson, terápiás órákon,  tanulmányi eredményeikben érzékelhető a fejlődés,  az elmarasztalások száma csökken,  a rossz magatartású tanulók aránya iskolai szinten 5% alatt marad.

150


A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Intézményünkben az 1. évfolyamtól kezdődően heti 1 órában bibliaismeret vagy erkölcstan tantárgy tanulása kötelező. A szülő a gyermek beíratásakor írásban nyilatkozik arról, hogy bibliaismeret vagy erkölcstan tantárgy tanulását választja. 2013/2014-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben 5. évfolyamon is elindult a bibliaismeret és erkölcstan oktatás, melynek választásáról 4. osztály májusában nyilatkozik a szülő. Intézményünkben 3. évfolyamon heti 1 órában kezdhetik meg az idegen nyelv tanulását iskolánk tanulói. Iskolánk a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek alapján angol és német nyelv oktatását biztosítja. Második évfolyamon a második félévben az intézmény igazgatója és a nyelvi munkaközösség tagjai az osztály szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket a nyelvválasztás lehetőségeiről és korlátairól. Ezt követően a szülő írásban nyilatkozik a választott idegen nyelvről. Az igényeket összevetve, a fenntartó csoportbontással kapcsolatos elvárásait figyelembe véve az intézmény személyi és tárgyi lehetőségeinek tükrében az igazgató a másodikos osztályfőnökök és a nyelvtanárok véleményének ismeretében dönt a tanulók csoportba sorolásáról. A pedagógusválasztás szabályai: Az iskola a pedagógiai munka tervezéséhez tantárgyfelosztást készít. A tantárgyfelosztást az igazgató utasítása alapján az igazgatóhelyettesek készítik el, ügyelve a pedagógusok egyenlő terhelésére, és figyelembe véve a személyi és tárgyi feltételeket. Amennyiben azonos szakkört adott tanévben több pedagógus is megszervez, úgy a tanulók élhetnek a pedagógusválasztás jogával intézményünkben.

Az osztályba és csoportba sorolás, csoportbontás elvei Az osztályba sorolás rendje Iskolai osztály, csoport: Az a legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott oktatás szervezeti egység, amely meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtására alakul azonos feladat-ellátási helyre járó tanulókból. (Knt. 4§. 21. pont) Osztályba sorolás Az első osztályokban az iskolaérett gyermekek kerülnek. A csoportok létszámát a Knt. 4. sz. melléklete által meghatározott létszámok alapján alakítjuk ki figyelembe véve az osztályok közötti HHH arányokat. A szülői elbeszélgetés és tájékoztatás után a gyermek érdeklődésének megfelelően az intézményvezetője dönt az osztályba való sorolásról. Emelt szintű ének-zenei osztály

151

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Zenei képességmérés alapján kerül a tanuló ebbe az osztályba. Az oktatás-nevelés délelőtt kerül megvalósításra a kötelező és választható órakeretben. A tanórán kívüli foglalkozások közül az énekkar kötelező, melynek elfogadásáról a szülő a beiratkozáskor írásban nyilatkozik. Egész napos iskolai osztály Ezt az oktatási formát 1-2. évfolyamon valósul meg. Szülői kérésre azok a tanulók kerülnek felvételre, akik igénylik az egész napos oktatást, nevelést. Az oktatás szervezése a délelőtti és délutáni időszakban a kötelező tanórai foglalkozások a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások és a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében valósul meg. A tanulók 7.45-16 óráig tartózkodnak az iskolában. Napközis csoport A napközis csoport kialakítása a jelentkezések alapján történik. Egy csoport kb. 2-3 osztály tanulóiból szerveződik. A csoportalakításnál igyekszünk figyelembe venni az életkori sajátosságokat. Szakkör Az azonos műveltségterület iránt érdeklődő tanulók csoportja. A tanulók száma max.15 fő. Csoportbontás Az oktatás-nevelés folyamatában a kötelező és választható órákon a következő területeken szervezzük a tanulási tevékenységet csoportbontásban. Alsó tagozat:  Informatika tantárgy Felső tagozat  Idegen nyelv  Informatika  Technika A csoportbontás szempontjai:    

Tanulói létszám (14-18 fős csoport) Tanulmányi teljesítmény (tehetséggondozás, felzárkóztatás) Tárgyi feltétel (számítógépek száma) Érdeklődés

Nívócsoportos oktatás: A tanulók képességeinek figyelembevételével történi a csoportok kialakítása. 

Természettudományi tantárgyak (matematika, kémia, földrajz)

152


Mindennapos testnevelés „A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb eszköze. A sport elsősorban szellemi fogalom. A játék alatt tanítja meg a sport az embert rövid idő alatt a legfontosabb erényekre:az összetartozásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, a tisztességre és mindenek előtt a fair play a nemes küzdelem szabályaira.” (Szent-Györgyi Albert) A modern kor és az ezzel együtt-járó technológiák az embert olyan életmódra kényszerítik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi tevékenység romlását is. a.) Törvényi háttér:  A többször módosított 1993.évi LXXIX. törvény Közoktatási Törvény  a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC.törvény 27.§ (11)  a Nemzeti alaptanterv kidolgozásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. évi (XII.17.) kormányrendelet.  110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról  7/2014(I.17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról b.) A mindennapos testedzés célja:  a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel,  a mozgásigény fenntartása,  a mozgáskultúra fejlesztése, c.) A mindennapos testedzés alapelvei:  minden gyermek minden nap vegyen részt testmozgás programban,  minden testnevelési órán és minden testmozgási alkalmon történjen meg a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése,  minden testnevelési órán legyen gimnasztika, benne biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőgyakorlat  a testnevelési tananyag egészében vegye figyelembe a gerinc és ízületvédelem szabályainak betartását, a fittség mérés testhelyzeteit és az izomerősítések különböző testhelyzeteit,  minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömet és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is,  érvényesüljön a teljes testmozgás-programban a testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatása,  a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmazzon,  a testmozgás-program olyan életmód sportokat, életminőség-sportokat tanítson a gyerekekkel, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében.

153

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 d.) Mindennapos testedzés formái:  testnevelés óra (1-8. évfolyam)  gyógytestnevelés (orvosi vélemény alapján)  könnyített testnevelés (orvosi vélemény alapján)  iskolai sportkörök  házi bajnokságok  játékos egészségfejlesztő testmozgás napközis foglalkozásokon és lehetőség szerint e.) A mindennapos testnevelés biztosítása heti 5 órában: Az 1-4. évfolyamon: Délelőtt: heti 3 óra Délután: heti 2 óra

Az 5-8. évfolyamon: Délelőtt: heti 3 óra Délután: heti 2 óra

Testnevelés óra Gyógytestnevelés Tömegsport: -Ügyességi játékok, versengések -Osztályok közötti bajnokságok -Atlétikai versenyek Napközi: – játékos, egészségfejlesztő foglalkozások Testnevelés óra Gyógytestnevelés Tömegsport Sporköri foglalkozások

-Futball -Kosárlabda -Kézilabda

Azokon a napokon, melyeken a tanulóknak nincs délelőtt testnevelés órája a délutáni sportfoglalkozásokon biztosítjuk a mozgást, testedzést. A délutáni heti 2 óra kiváltható a Köznevelési Törvény 27.§ (11) a) b) c) pontjában felsorolt igazolásokkal. Május hónaptól a délutáni tömegsportórákon úszásoktatást szervezünk a harmadik osztályosok számára. A mindennapos testnevelés bevezetése tanév

1.évf.

2012/2013

X

2013/2014

X

X

2014/2015

X

X

X

2015/2016

X

X

X

2.évf.

3.évf.

4évf.

5.évf.

6.évf.

7.évf.

8.évf.

X

X

154

X

X

X

X

X

X

X

X

X


Iskolaotthon „Iskolaotthonos nevelés és oktatás: az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban – melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napokra is felkészülnek – a kötelező tanórai foglalkozások a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében. Célok és feladatok Az egész napos foglalkoztatás iskolaotthonos rendszere az iskolai nevelő-oktató munkának szerves része, mely a tanórai és a tanórán kívüli nevelő hatásokat egységes rendszerré szervezi. Az iskolaotthon célja:  sajátítsák el és gyakorolják az egészséges, kulturált életmód szokásait,  legyenek képesek társas kapcsolataik kialakítására, a társakkal való együttműködésre,  legyenek képesek a képességeiknek megfelelő önálló tanulásra, önművelésre,  legyenek képesek szabadidejük személyiségfejlesztő, önálló felhasználására. Az iskolaotthon feladatai:  Az óvoda - iskola közötti átmenet megkönnyítése  A gyermekek személyiségének fejlesztése otthonos családias környezetben  Aktív, nyitott személyiség nevelése  Az egyéni képességek fejlesztése  Örömteli iskolaélet megteremtése  Rendszeres tehetséggondozás, felzárkóztatás  A hátrányos helyzetű tanulók esélyteremtő nevelés  Szorosabb kapcsolat kiépítése a családokkal  A követelmények teljesítése a képességekhez mért legmagasabb szinten. Az iskolaotthon szervezése Az iskolaotthonos osztályokat két nevelő vezeti.. A tantárgyak megosztása a két nevelő között történik. Természetesen az egyik nevelő az anyanyelv, a másik a matematika, és a környezetismeret mint alaptantárgyak köré csoportosítja a többi tantárgyat. Befolyásolhatja egyéni érdeklődés, felkészültség, speciális kollégiumi végzettség, továbbtanulás, továbbképzés a nevelők közötti feladatelosztást. A pedagógusok irányítják a másnapi tanórákra való felkészülést is, így rendszeresen szerezhetnek tapasztalatokat saját tanítási óráik hatékonyságáról. Nagyobb az esély arra, hogy a tanítási folyamat egységessé váljék. Mindkét nevelő kötelező óráiba beletartozik:  tanóra  szabadidős tevékenységek  önálló foglalkozás (házi feladat megoldása)

155


mindennapos testnevelés

Munkakörük komplex. Többféle tevékenység közben ismerhetik meg a gyerekeket, gyakorolhatnak rájuk hatást. Így nevelő és gyerek között kedvezőbb, mélyebb kapcsolat alakulhat ki. Tevékenységek Az iskolaotthon tanórán kívüli szabadidős tevékenységei a következőkből tevődik össze:  reggeli beszélgetés (beszélgető-kör)  önálló tanulás (tanulás-irányítás, házi feladat készítése)  napi értékelés (napzárás)  heti értékelés (felelősi munkák számonkérése)  kulturális foglalkozások  manuális tevékenységek  játék, sport, mindennapos testnevelés, séta Mindezen foglalkozások tematikáját külön tanmenetben tervezik meg az iskolaotthonos oktatásban részt vevő pedagógusok az adott tanévre vonatkozóan. Tanórán kívüli új tevékenységekben megvalósuló feladatok A rendszeres reggeli beszélgetések komplexen fejlesztik a beszédkészséget, a kommunikációt. E mellett célja:  a közösségteremtés, közösségi emberré nevelés,  bátorítás a programokba való aktív részvételre és egymás megbecsülésére,  beszédes, barátságos hangulat teremtése,  szociális szokásrendszerek kialakítása,  beszédkészség és szókincs fejlesztése,  képességek fejlesztése a kommunikáció mellett pl. figyelem, információk összegzése, probléma megoldása, egymásra figyelés, döntéshozatal. A mindennapos differenciált foglalkozás a tehetséggondozás és a felzárkóztatás színtere. Mindkét tanító jelen van, és a napi eseményeknek, tapasztalatoknak megfelelően előre megbeszélt, és megtervezett módon végzik a kétféle fejlesztést. A fejlesztésben szerepet kap a fejlesztő pedagógus is, aki a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozik. A mindennapos testnevelés kielégíti a gyerekek mozgásigényét. A napzárás a napi tevékenységek értékelésem, melyet követ a heti értékelés.

156

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Alkalmazott módszereink: 1. Otthonos, családias környezet megteremtése. A felszabadult légkörben jó a gyermekek közérzete, nő a tanulók aktivitása, önállósága, szorgalma, fegyelme, felelősségtudata, szélesedik érdeklődési köre, erősödik a tanuláshoz való viszonya. 2. A tananyag elsajátítása tevékenykedtetéssel, integrációval. A gyermekek természetes életterében zajló, a személyiségfejlesztést meghatározó tevékenységek: a játék, a tanulás, a munka, a cselekedtető helyzetek összekapcsolódóan jelennek meg. Minél többfajta módon tapasztalják, figyelik meg az új ismeretet a tanulók, annál maradandóbb tudás birtokába jutnak. A fejlesztendő képességek egymáshoz kapcsolódóan jelennek meg a különféle, változatos eszközök és tevékenységformák alkalmazásával. A tanulás sokirányú fejlesztéssel történik. 3. Differenciált, egyénre szabott feladatok, tevékenységek, egyéni bánásmód. A gyermek mindig olyan nehézségű feladatot, tevékenységet kap, melynek végrehajtása biztos sikerrel jár. Kellő mértékű segítéssel, tapintatos irányítással és rávezetéssel a kudarcot elkerülhetjük. A sikerélmény olyan felszabadult, gátlásoktól mentes lelkiállapotot eredményez, mely kiindulópontja az újabb és egyre nehezedő tevékenységeknek, mellyel már az önbizalom birtokában próbálkozik a tanuló. 4. Élményhez, sikerélményhez juttatás. Az élmények motiválják érzelmeiket, gazdagítják tudatukat, gondolkodásukat, fejlesztik egyéniségüket, erősítik akaratukat és cselekvési készségüket. 5. Sikerre sarkalló pozitív motivációk. Elsőrendű szerepük van, melyek örömöt nyújtanak, munkára, alkotó kedvre ösztönöznek. 6. Változatos óravezetés. A mindig érdekes és újat hozó feladatok a motivációs módszerek tárháza, mely aktív részvételre készteti a gyerekeket az órán. 7. Játékosság. Feloldja a tanulás egyhangúságát, érzelmekkel, élményekkel köti össze a közösség tagjait. Játékos módszerekkel a tanítás-tanulás folyamatába könnyen beépíthető a felfedezés és megismerés élménye, megkönnyíti a viszonylag nehezebb tevékenységek elvégzését. Aktivitást, tanulási vágyat teremt, élményszerűvé teszi a tanulást. 8. Mozgásos tevékenységek. Pihentetnek, ellazítanak, ezáltal biztosítják a gyermekek aktivitását. 9. A szemléltetés. Az aktivitás fokozásának, illetve a mélyebb megértésnek és a tartós emlékezetbe vésésnek az eszköze. 10. Dicséret, elismerés. Érzelmi-tudati megerősítés, megnöveli az önbizalmat, az akaratot, a munkafegyelmet. 11. Egymás segítése, az együvé tartozás élménye. Az élményekben gazdag közös tevékenységek összetartó, egymást segítő szorgalmas, érdeklődő, aktív közösséget nevelnek. A tanórák 45 percesek.

157


Napirend Idő 7.50 – 8.35

Tevékenység Reggeli beszélgető kör

8.45 - 9.30

1. tanóra

9.30 – 9.40

szünet

9.40 – 10.25

2. tanóra

10.25 – 10.40

szünet

10.40 – 11.25

Szabadfoglalkozás

11.25 – 12.00

Önálló tanulás

12.00 – 12.45

Ebéd

12.45 – 13.20

Szabadfoglalkozás

13.20 – 14.05

3. tanóra

14.05 – 14.15

szünet

14.15 – 15.00

4. tanóra

15.00 – 15.05

szünet

15.05 – 15.40

Önálló tanulás

15.40 – 16.00

Uzsonna, napzárás

Önálló tanulás célja, feladata Önálló munka, a házi feladtok elkészítésére szolgál. Biztosítsa az egész napos nevelés, hogy a tanítási órákra valamennyi gyerek az iskolában készüljön fel képességeiknek megfelelően. Segítse elő a hatékony tanulási technikák elsajátítását, továbbá hogy a gyerekek képesek legyenek az önálló tanulásra, járuljon hozzá önművelési igényük felkészítéséhez, elmélyítéséhez. Segítse elő, hogy a tanulók képesek legyenek önálló ismeretszerzésre. A program várható eredményei:        

Az óvodából az iskolába való átmenet elősegítése, megkönnyítése. Sikerorientált gyermek, aki képes a tevékenykedtetés, gondolkodtatás által az önmegvalósításra, az önálló munkavégzésre. A gyermekeken keresztül a család szocializációjának segítése. Néphagyomány ápolása, multikulturális értékek megőrzése. A "másság" elfogadása, egyéni különbségek tolerálása. Örömteli tanulás, ami a gyerekek korának megfelelő, játékosságra és cselekedtetésre épít. A problémát felismerővé, megoldani képessé válnak a gyerekek. Gyermekközpontú osztályok kialakulása.

158


Minden gyerek megtanul biztonsággal bánni a nyomtatott szöveggel, pontosan olvas, eszközjelleggel használja az írást, tájékozódik a természettudomány és a matematika világában. A tanulók a képességeikhez mérten a legmagasabb szinten teljesítik az iskolai elvárásokat.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések „Emberi mivoltunkban mind egyenlőek vagyunk és mindannyiunknak azonosak az emberi jogaink” Mint emberi lény, senki sem kevesebb a másiknál A helyét és biztonságát mindenkinek meg kell lelnie ezen a földön” /Pearl Buck/

A köznevelési törvény kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű tanulók és a különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelésére-oktatására, lehetőséget adva a pozitív diszkriminációra. A törvény azt célozza, hogy a különböző szociális és kulturális helyzetű gyermekek együtt nevelkedjenek és azonos szintű oktatásban részesüljenek, a társadalmi párbeszéd, valamint a társadalmi mobilitás valóságos keretet kapjon az oktatás-nevelés rendszerén belül. A nevelőtestület hátránykompenzáló programja közös tartalommal rendelkező, közös módszertant alkalmazó és tárgyi feltételeiben is megújuló. Az esélyegyenlőség, integráció megvalósulásának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az SNI-s, HH-s és HHH-s gyerekek oktatási, nevelési, társadalmi integrációjának biztosítása a hatályos jogszabályokkal rendelkezésekkel összhangban intézményünkre is érvényes.

Alapelveink:     

Minden gyermeknek esélyt adunk ahhoz, hogy képességei a benne rejlő lehetőségeknek megfelelően fejlődjenek, és személyisége kiteljesedjen. Értéknek tekintjük a gyermekek előzetes, otthonról hozott tudását és kultúráját. A gyermeket, hibáival és erényeivel együtt kell elfogadnunk. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a pozitív tulajdonságai megerősödjenek, a hibáit kijavíthassa. Az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas, együttműködő, elfogadó környezet kialakítására törekszünk. A pedagógusok személyiségjegyei közül kiemelten fontosnak tartjuk a pozitív kisugárzást, az erkölcsi és esztétikai értékek átadását, a toleranciát, az elfogadó, odaforduló, segítő magatartást.

159


Együttműködő munkakapcsolatot építünk ki az oktatás ügyében érintett intézményekkel (óvoda, középiskola, szakmai és szakszolgálatok, családsegítő szervezetek, kisebbségi és helyi önkormányzatok, kulturális és civil szervezetek).

Pedagógiai alapelveink alapján dolgoztuk kis a képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés céljait. Az alapelvek és a célok egységes rendszert alkotnak, melyek áthatják a pedagógiai gyakorlatot. Céljaink:           

Egyenlő esélyek biztosítása minden gyermek számára, függetlenül családi, szociális és etnikai hátterétől. A hátrányos helyzetű, roma és a különleges bánásmódot igénylő gyermekek iskolai sikerességének elősegítése, esélyteremtő minőségi oktatása, az iskolarendszerben való továbbjutásának segítése. A tehetséges, az eltérő képességű, hátrányos helyzetű, roma, sajátos nevelési igényű gyermekek együtt, egy időben történő oktatása-nevelése, fejlesztése Egyénre szabott pedagógiai eszközök és módszerek alkalmazása, differenciált képességfejlesztés, felzárkóztatás, Tehetséggondozás és pályaorientáció, a képesség és érdeklődés szerinti továbbhaladás segítése A továbbtanulás segítése, a növendékek utókövetése A pedagógiai hatásfolyamattal, illetve a roma kultúra megismerésével, megismertetésével az etnikai identitástudat kialakulásának erősítése. A meglévő hagyományok ápolása, a családi értékek, szokások tisztelete, a szülők segítő kapcsolatának megtartása, erősítése. A szocio-kulturális hátrányok kompenzálása olyan pedagógiai és szociális környezet biztosításával, mely pozitívan hat a családi környezetre is. Harmonikus, beilleszkedésre képes személyiség formálása, a másság elfogadásával a társadalmi méltányosság kialakítása. Elfogadó, „odaforduló”, helyes értékítélettel és a kisebbségek iránti toleranciával rendelkező, segítséget adó magatartás az iskolaközösség minden tagja részéről.

Társadalmi szakmai környezettel való együttműködés Célja:  Az integrációs programban résztvevők érdekében a partneri viszony kialakítása, erősítése  A tanulók fejlődésének, előmenetelének segítése  Az indokolatlan hiányzások csökkentése  Az általános iskola 8 osztályának elvégzése  Továbbtanulás a középiskolában

160

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Együttműködések, partnerségi kapcsolatok Partneri célcsoport Szülői ház

Kapcsolatépítés célja Szorosabb együttműködés a gyermek fejlesztése érdekében

Óvoda

Óvoda-iskola csökkentése

Gyermekjóléti szolgálat

Együttműködés a hátrányok Esetmegbeszélés csökkentése

Szakszolgálat

Tanulási nehézségek, Írásbeli felterjesztés magatartási zavarok szűrése Foglalkozások Logopédiai fejlesztés Terápiás kezelések Gyógytestnevelés Gyógypedagógiai Pszichológiai terápia

Szakértői bizottság

Szakértői vélemény kérése

Középfokú intézmények

oktatási Tanulók utókövetése

Civil szervezetek Polgárőrség

Formái Szülői értekezlet Fogadóóra Háromhavi értekezlet Fórum

átmenet OVISULI Munkaközösségek

Vizsgálati kérelem

középiskolai Visszajelzés kérése az elért eredményről

– Nevelő-oktató segítése

munka Előadások csoportfoglalkozások

Roma Nemzetiségi Tankötelezettség teljesítése Kerekasztal rendezvények Önkormányzat Híd a család és az iskola között

161

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Óvoda-iskola közötti átmenetet segítő tevékenységek ütemterve IX. X. XI. XII. I. II. Tevékenység OVISULI munkaközösség X értekezlete Óvónők látogatása az iskolában X OVISULI munkaközösség X foglakozása Leendő elsősök látogatása az X iskolában Iskolások karácsonyi műsora az X ovisoknak OVISULI munkaközösség X foglakozása Sport délután az ovisoknak X Szülői értekezlet az óvodában Nyílt órák az ovisoknak és szüleiknek Iskolai beiratkozás Nyílt órák az óvodában OVISULI munkaközösség foglakozása

III.

IV.

V.

VI.

VII.

X X X X X

Gyólyafióka tábor

X

A tanítás-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok 1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés Cél: Önálló tanulásra szoktatás Az önművelési igény felkeltése Feladat: A tanulási technikák megismertetése ”A tanulás tanítása” Fejlesztés módja: differenciált munka Egyénre szabott feladatok csoportmunka dys-prevenciós programok Fejlesztés helyszíne: tanóra egyéni és kiscsoportos fejlesztés 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Tantárgyi képességfejlesztő programok Cél: Elemi műveltségbeli alapozás A HH-s tanulók érettségit adó középiskolába való juttatása Feladat: Alapvető készségek és képességek biztos elsajátíttatása

162

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 1.3. Fejlesztés módja: Egyéni bánásmód (egyéni fejlesztés) Felzárkóztatás Differenciálás Szakkör Fejlesztés helyszíne: tanóra napköziotthon, tanulószoba korrepetálás: 1.4. Szociális kompetenciák fejlesztése Közösségfejlesztő programok Cél: Az egyén és a közösség helyes viszonyának formálása, a tanulók társas kapcsolatainak gazdagítása Feladat: Pozitív érzelmi légkör megteremtése Helyes konfliktuskezelés, másság elfogadása, öntevékenység fejlesztése Fejlesztés módja: beszélgetőkör közösségfejlesztő játékok szituációs gyakorlatok Fejlesztés helyszíne: tanórák szabadidős programok szakkörök sportkör rendezvények 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli szabadidős tevékenységek Cél: A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése Szabadidő hasznos eltöltése Feladat: Sokféle szabadidős tevékenység felkínálása Fejlesztés módja: beszélgetőkör napközi, tanulószoba programjai Fejlesztés helyszíne: rendezvények programok 3. Integrációt segítő módszertani elemek Cél: Drámapedagógiai elemek alkalmazása a tanórákon Kooperatív módszer elsajátíttatása Projekt oktatás Feladat: Verbális és metakommunikációs eszközök megismerése Irodalmi műveken és életből vett helyzetek elsajátításával kapjanak segítséget az életkornak megfelelő testi-lelki harmónia megteremtéséhez Együttműködési készség kialakítása Egyes témák projektekben való feldolgozása Mód: drámajáték kommunikáció-fejlesztés módszerei ismeretelsajátítás, gyakorlás Helyszín: tanítási óra tanórán kívüli tevékenységek

163

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 4. Műhelymunka- tanári együttműködés Cél: Hospitálásra épülő tanári együttműködés kialakítása Feladat Egymás munkájának megismerése Együttműködés fejlesztése Területei: tanmenet, óravázlat készítésének segítése egyéni fejlesztési tervek készítésének segítése egységes követelmény, szokásrendszer kialakítása 5. Kompetencia alapú értékelési rendszer Cél: Egyénre szabott, rendszeres értékelés Feladat: Háromhavonta kötelező értékelési rendszer megvalósítása Tanuló- szülő-pedagógus kapcsolatának fejlesztése Módszer: megbeszélés Résztvevők: szülők tanuló pedagógus (mentor) gyermekvédelmi felelős 6. Multikulturális tartalmak Cél: Népek kultúrájának, hagyományainak megismerése Feladat: Helyi cigánymesterségek megismerése Irodalmi alkotások megismerése, megtanulása Hagyományápolás-népszokások Mód: előadás interjú gyűjtőmunka Helyszín: tanórák tanórán kívüli programok 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása Cél: Bukások, évismétlések számának csökkentése A HH-s tanulók sikeresen fejezzék be az általános iskolát Pályaorientáció, továbbtanulás segítése Feladat: Tanulási technikák, módszerek megismertetése Alapkészségek fejlesztése Ismerkedés a szakmákkal, látogatás a középiskolában Sikerkritérium  Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó HH-s tanulók száma  Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma  Nő az érettségi t adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma  Javul a kompetenciamérésben elért eredmény

164


Könyvtár-pedagógiai tanterv A NAT kiemelt fejlesztési feladatként kezeli a tanulás színterét, a könyvtárat: „A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. A könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit, az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk.” Az informatika a minden napi élünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi különbségekből adódó esélyegyenlőtlenség jelentősen csökkenthető az informatikai eszközök és könyvtári szolgáltatások használatával. Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai kultúrájának része. Az érdeklődők rajta keresztül megkapják használatra a munkájukhoz szükséges tankönyveket, tanári és tanulói segédkönyveket és egyéb dokumentumokat az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerint. A könyvtár erkölcsi és szellemi értékrendet közvetít. Segíti a tanulókat és a nevelőket egyéni céljaik elérésében is. A tanulást segítő eljárások megismerése és gyakorlása nyomtatott és elektronikus források segítségével történik. A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának célja: Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljainak megfelelően feldolgozni, és alkalmazni. Az iskolának ehhez szükséges felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. A könyvtárhasználati ismeretek oktatása ezen célok megvalósítását segíti elő sajátos eszközeivel. A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának legfontosabb feladatai: A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása. A kulcskompetenciák fejlesztésével a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba. A kompetencia alapú fejlesztés előnye, hogy segíti a különböző fejlettségi szinten lévő gyermekek közötti különbségek csökkentését, a hátrányokkal rendelkezők felzárkózását. Az új módszerek, technikák alkalmazásával /kooperatív, projekt/ a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség, együttműködés, a másság elfogadása. A páros munka, a csoportos tevékenységek, a projektmódszer a kooperatív technikák alkalmazása, a dokumentumelemzés, a szabad tanulás, a műhelymunka hozzájárulnak a tanulók kulcskompetenciáinak fejlődéséhez.

165

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Kompetencia életvezetési szabálykövető döntési együttműködési problémamegoldó Kommunikációs, az IKT komplex kezelése Szövegértő, lényegkiemelő, szövegalkotó, narratív Digitális

Tevékenység Könyvtárlátogatás, forrásfelhasználás Könyvtári házirend betartása Katalógushasználat, bibliográfia készítése Kiscsoportos munka Referensz-kérdések, egyéni ismeretszerzés Elektronikus dokumentumok használata, internetes információfelhasználás Anyaggyűjtés kézikönyvekből, kiselőadás készítése, előadása Verbális, hangzó és képi szövegek bevonása elektronikus források segítségével anyaggyűjtéshez, jegyzeteléshez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez

Az információ egyre inkább mindenki számára elérhetővé válásával a műveltségi területek feladata a hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása. A műveltségterületek fejlesztési céljai akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon kapcsolódnak egymáshoz. A műveltségterületek egyes elemeinek elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, a könyvtári informatikai tudás alkalmazása együttes feladat. A könyvtárhasználati ismeretek tanításának műveltségterületeken jelennek meg a NAT-ban:  Magyar nyelv és irodalom  Ember és társadalom,  Ember a természetben  Földünk - környezetünk  Mozgóképkultúra és médiaismeret  Informatika

fejlesztési

követelményei

az

alábbi

Iskolánkban az alábbi befogadó tantárgyak keretében történik a könyvtárhasználati ismeretek oktatása, értékelése:  Magyar nyelv és irodalom  Informatika  Történelem  Természetismeret / Földrajz  Mozgóképkultúra és médiaismeret Óraszámok: 1-4. évfolyam: 5-6.évfolyam: 7-8. évfolyam:

5 óra 10 óra 12 óra

166

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Az órákat tartja: könyvtáros, tanító, szaktanár a könyvtárban vagy tanteremben. A fentiek nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a könyvtárossal egyeztetve más tantárgyak keretében is sor kerüljön könyvtárhasználati szakórára, amelynek a szaktanár is aktív közreműködője.

Magyar nyelv és irodalom A tanulási képesség fejlesztése 1-4. évfolyam Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása: könyvtárlátogatás, az iskolai könyvtár tér és állományszerkezetében való eligazodás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikonok használata.

5-6. évfolyam Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása: könyvkölcsönzés, hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése, a könyvtárhasználat alapjai.

7-8. évfolyam Az önálló feladatvégzés, információszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása: lexikonok, szótárak korosztálynak készült segédkönyvek használata A tanult anyag bővítése különböző információhordozókból, az iskolai könyvtár eszköztárának használata Tapasztalatszerzés: ismeretek, Tapasztalatgyűjtés: különböző Tapasztalatszerzés: adatok, információk információhordozók a különböző könyvtártípusok gyűjtésében /könyv-és működéséről, használatáról. adta lehetőségek könyvtárhasználat, verbális és Az önálló ismeretszerzés megismeréséről és képi információk gyakorlása (könyvek keresése alkalmazásáról a tanulási feldolgozásában. megadott témához, folyamatban és a közhasznú gyermekeknek szóló tájékozódásban. ismeretterjesztő művek és Adatok gyűjtése, elrendezése lexikonok, szótárak és a kitűzött célnak megfelelő használata, jegyzetelés, felhasználása, források lényegkiemelés). jelölése. Az információ kritikus befogadásának megalapozása.

167

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Informatika Könyvtári informatika 1-4. évfolyam A főbb dokumentum- fajták meg- különböztetése, adatainak megállapítása..

5-6. évfolyam A médiumok megkülönböztetése (közlésmód, információs érték,) és irányított feldolgozása

Felfedező keresés az életkornak megfelelő információhordozókban

Egyszerűbb irányított forrásés információkeresés direkt eszközökben és a helyi adatbázisban. Tanulmányi feladathoz keresőkérdések megfogalmazása.

7-8. évfolyam A tanulmányi problémának megfelelő médium kiválasztása és feldolgozása a forrásfelhasználás algoritmusának és etikai szabályainak alkalmazásával. Irányított forrás- és információkeresés direkt és indirekt tájékoztató eszközöknek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. Keresési szempontok kifejezése a tanult kódrendszer segítségével.

Ember és társadalom /alsóban: magyar, felsőben: történelem szakórán/ Fejlesztési feladatok: Ismeretszerzés, tanulás 1-4. évfolyam A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése a témához kapcsolódó gyermeklexikon szócikkeiben. Az olvasottak felhasználása új feladathelyzetekben.

5-6. évfolyam A műveltségi területhez kapcsolódó ismeretterjesztő és kézikönyvek szövegeiben kulcsszavak, kulcsmondatok keresése. Információk gyűjtése adott témához iskolai vagy közművelődési könyvtárban

7-8. évfolyam Információk gyűjtése adott témához iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, interneten. A gyűjtött adatokról rövid tartalmi ismertető készítése, felhasználása új feladathelyzetekben.

Ember a természetben /alsóban: természetismeret, felsőben: természetismeret, földrajz szakórán / Természettudományos megismerés, információszerzés-és feldolgozás, az információ kommunikálása. 1-4.évfolyam Tájékozódás az egyszerűbb természettudományos forrásanyagokban tanítói és könyvtárosi segítséggel

5-6. évfolyam Az iskolai nyomtatott ismerethordozók /lexikonok, enciklopédiák, atlaszok/ használata csoportmunkában a megismerési folyamatban. Tájékozódás, az egyéb 168

7-8. évfolyam A megismerési folyamatban a nyomtatott ismerethordozók önálló használata. A számítógéppel támogatott együttműködő tanulás alkalmazása földrajzi-

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 információs anyagokban tanári segítséggel. Ismerkedés az internetalapú szolgáltatások elérésének módjaival.

környezeti témájú digitális tananyagokkal, internet segítségével. A megszerzett információk megosztása másokkal.

Mozgóképkultúra és médiaismeret Információszerzés 7-8. évfolyam Ismeretszerzés könyvtári kézikönyvekből, multimédiás eszközökből, internetről. Forráshelyek jelölése.

169


Ellenőrzés - értékelés Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja:  rendszeres munkára szoktatás, motiválás, felkészítés a továbbtanulásra  tájékozódás a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről  visszajelzés a szülőknek, a tanulónak a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról  az önértékelés képességének kialakítása  személyiség fejlesztése  a tanulók minősítése Alapelvünk, hogy az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen:           

folyamatos, rendszeres, tervszerű kiszámítható, nem kampányszerű sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is módszertanilag változatos konkrét, objektív igazságos, szükség esetén méltányos személyre szóló fejlesztő, ösztönző jellegű az értékelés kritériumait ismerjék a tanulók, végezzenek ön- és társ értékelést külön kerüljön értékelésre az önálló és a csoport tevékenység, teljesítmény az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze.

Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell vennünk:  a tanulók életkori sajátosságait,  a tantárgy jellegét,  a tanuló önmagához viszonyított fejlődését A tanulók teljesítményének vizsgálata 1. Diagnosztikus (helyzetfeltáró): célja a pedagógus tájékozódása a tanulók előzetes tudásáról.  Tanév kezdete: az év eleji felmérések  Témakör tananyagegység kezdete 2. Formatív (formáló, fejlesztő) : célja a hibák feltárása, melyet korrekció követ.  Témakörön, tanítási egységen belüli.  Számonkérések során, szóbeli feleletekben a tudáselemek ismeretéről tájékozódunk.

170

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 3. Szummatív (lezáró, összegző) tanítási folyamat egységeinek lezárásakor kerül sor. Célja a minősítés.  Témazárók, dolgozatok  Év végi felmérés  Szöveges értékelés A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetén a következő módon történik Az értékelés történhet:  érdemjeggyel, osztályzattal,  minősítési kategóriákkal,  szövegesen. Érdemjegy, osztályzat:

Elégtelen Elégséges Közepes Jó Jeles Kitűnő

(1) (2) (3) (4) (5) (5d)

Minősítési kategóriák: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

(kt) (jt) (mt) (fsz)

(5) (4) (3) (2)

A szöveges értékelés:    

A minősítés tartalma tantárgyanként az egyéni értékelőlapon megtalálható. A szülő tájékoztatása a gyermeke előmeneteléről a tájékoztató füzetben lévő értékelő lappal történik. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése a Knt. 56.§ (1.) bekezdése alapján szöveges értékeléssel történik. A minősítési kategóriák szükség esetén érdemjegyre válthatók.

171

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Alsó tagozat 1. osztályban:  Félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét szövegesen értékeljük. 

Év közben: - Minden tantárgy esetében egyéni szimbólummal és minősítési kategóriák rövidítésével értékelünk.

2. osztályban:  Félévkor: a tanulók teljesítményét, előmenetelét szövegesen értékeljük. 

Év közben: - I. félévben: Minden tantárgy esetében egyéni szimbólummal és minősítési kategóriák rövidítésével értékelünk. - II. félévben: Minden tantárgy esetében érdemjeggyel értékelünk.



Év végén: a tanulók teljesítményét minden tantárgy esetében osztályzattal értékeljük.

3. osztályban:  Félévkor és év végén a tanulók teljesítményét minden tantárgy esetében osztályzattal értékeljük. 

Év közben: - Minden tantárgy esetében érdemjeggyel értékelünk.

4. osztályban:  Félévkor és év végén a tanulók teljesítményét minden tantárgy esetében osztályzattal értékeljük. 

Év közben: - Minden tantárgy esetében érdemjeggyel értékelünk..

Bibliaismeret tantárgy értékelése A kötelezően választható bibliaismeret tantárgy értékelése során az általános iskola 1.évfolyamában, valamint a 2.évfolyam első félévében szöveges értékelést, a 2. év végétől pedig osztályzatokat kapnak a tanulók. A fakultatív bibliaismeret oktatás során nem értékeljük a tanulókat, a bizonyítványban jelezzük, hogy részt vettek a bibliaismeret órákon.

172

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Fontos, hogy tanulóink folyamatos visszajelzést, pozitív megerősítést kapjanak munkájukról. A tanár az értékelésben arra fókuszáljon, mi az, amit a tanuló tud. A bibliaismeret órákon nem a memória, nem a logika vagy a kézügyesség a lényeg. A tananyag átadásánál a tanárnak arra kell törekednie, hogy a tanulók aktív órai részvétele során a tanítási órán elsajátítsák a szükséges ismereteket. Lehetőség szerint csak szorgalmi feladatokat adjunk, ne legyen kötelező házi feladat. A memoritereket is közösen a tanítási órákon igyekezzünk megtanítani. Az így megszerzett tudásról az egyes fejezeteket követő írásbeli témazárók segítségével tájékozódhatunk, vagy projektfeladatokat adhatunk, s a projektmunkát értékelhetjük a témakör végén. Azonban ügyelnünk kell arra, hogy a bibliaismeret nem válhat a tanulók számára egy a többi tantárgyhoz hasonló számonkérési kötelezettséggel követelő ismeretanyaggá. Meg kell őrizni azt a többletet, amit a Biblia lelkülete és értékrendje képvisel. Az 1.és 2. évfolyamon a tanuló szöveges értékelése: Jól megfelelt:  tudása pozitívan értékelhető  teljesítménye kiemelkedő  órai aktivitása példamutató  szorgalmi feladatokat végez  példaként állítható a közösség elé megfelelt:  tudása ingadozó  képességei alatt teljesít  az órákon passzív, nem vesz részt a közösségben  önállótlan, irányításra szorul nem felelt meg:  ismeretei nem érik el a korosztályától követelhető minimális szintet  ennek megváltoztatására nem is törekszik  az órákon passzív, nem motiválható

Felső tagozat Minden évfolyamon  Félévkor és év végén: - Osztályzatot alkalmazunk a minden tantárgy és modul értékelésekor. 

Év közben: - Érdemjegyet alkalmazunk minden tantárgy és modul értékelésekor.

A tanulmányi munka értékelése - Tantestületünk az értékelés rendszerességét előtérbe helyezve szabályozza a minimális érdemjegyek számát. A tanulónak a félévi és az év végi értékeléskor rendelkeznie kell

173

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 havonta annyi érdemjeggyel, mint a tantárgy heti óraszámának 50%-a. Az év végi osztályzat legyen összhangban az évközi érdemjegyekkel. 

Tantárgyi bontás nélkül tanított érdemjegyet, osztályzatot adunk.



BTMN és SNI tanulók értékelése esetén a Knt. 56.§ az irányadó.



A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők. Teljesítmény 0-30% 31-50% 51-74% 75-90% 91-100%

műveltségterület

értékelésekor

egy

Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy:  a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek,  és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma. A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy:  A tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette,  megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse,  megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani.

174

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1)

Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította és alkalmazza. Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

Az érdemjegy bejegyzésének formái (elektronikus napló, tájékoztató füzet): piros tintával: kék tintával:

témazáró felmérések, dolgozatok szóbeli feleletek írásbeli feleletek gyakorlati jellegű feladatok (rajz, testnevelés, technika, ének)

zöld tintával:

gyűjtőmunka szorgalmi feladatok, kiselőadások füzetek rendje, külalak

Ellenőrzés és értékelés módjai       

Szóbeli felelet (fogalmak, szabályok, törvények, kísérletek leírása, vers, összefüggések, feladatmegoldás) Írásbeli munka (házi feladat, írásbeli felelet, feladatmegoldás, témazáró dolgozat) Gyakorlati munka (munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény) Önálló kiselőadás Tanórai aktív munka Projekt munka Tanulmányi versenyek

Iskolai írásbeli beszámoltatások: 



Írásbeli beszámoltatások formái: Írásbeli felelet Felmérés, témazáró dolgozat A dolgozatokat százalékoljuk, értékeljük. 175


A nevelők a felmérések és témazáró dolgozatok megírása előtt egy héttel tájékoztatják a tanulókat a dolgozat írásának időpontjáról. A dolgozatot egy héten belül kijavítják a tanítók, szaktanárok. A nevelőtestület összehangolja a dolgozat írásának időpontját. Egy napon 2nél több dolgozatot nem írhatnak a tanulók. A nevelők a dolgozatokat ellenőrző feladatlapra, vagy dolgozatfüzetbe íratják. A felmérések, témazáró dolgozatok hangsúlyosabb szerepet töltenek a tanulók tudásának értékelésében, mint az órai beszámoltatások.

Magántanulók teljesítményének ellenőrzése, értékelése  A magántanuló oktatásához elkészített tanmenet, fejlesztési terv összeállításakor a tanulóról kapott szakértői javaslatot kell figyelembe venni.  Év elején a tanulóval ismertetni kell tantárgyanként a követelményeket.  Év közben a számonkérés formái felelt, témazáró dolgozat, írásbeli számonkérés. A magasabb évfolyamba lépés feltételei      



A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesíti. A követelmények teljesítését a nevelők a tanuló év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei, szöveges értékelése alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A Köznevelési törvény 57.§ (1.) értelmében a szülő kérésére engedélyezhető a tanuló részére az iskola évfolyamának megismétlése legfeljebb egy alkalommal, abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. A második – nyolcadik évfolyamon magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette, az adott tantárgyból a tanítási órák 30%-áról hiányzott, magántanuló volt. A magántanulók félévkor és év végén kötelesek osztályozóvizsgát tenni. Tantárgyak: 1-4.osztályosok: matematika, magyar nyelv és irodalom, környezetismeret 5-6.osztályosok: matematika, magyar nyelv és irodalom, természetismeret, történelem 7-8.osztályosok: matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, biológia, fizika, földrajz, kémia

176


A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Törekszünk az értékelés során:  az objektivitásra,  a pozitív megerősítésre,  a fejlesztő, ösztönző jellegére.  az igazságosságra,  a kiszámíthatóságra,  a fokozatosságra,

Jutalmazás formái A tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét tanulmányi, sport, kulturális, diákmozgalmi tevékenységgel erősítő tanulókat jutalomban részesítjük.             

A szaktanár szóbeli dicsérete A szaktanár írásbeli dicsérete Az osztályfőnök szóbeli dicsérete Az osztályfőnök írásbeli dicsérete Kollégium és napközis nevelő dicsérete Nevelőtestületi dicséret: több tantárgyból kiemelkedően teljesítő tanuló részére Igazgatói dicséret: kimagasló eredmény esetén és jutalomkönyv év végén a nevelők, szülők és tanulók közössége előtt Házi versenyek győzteseinek jutalmazása iskolai ünnepélyen a nevelők és a tanulók közössége előtt Az egész évben tartó tanulmányi versenyek, bajnokságok eredményeiről az iskolai faliújságokon keresztül folyamatosan tájékoztatjuk tanulóinkat Jó tanuló, jó sportoló cím kiemelkedő tanulmányi és sportmunkáért, példamutató magatartásért Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók könyvjutalmat kapnak a tanévzáró ünnepélyen Az iskolán kívüli versenyeken eredményesen szereplő tanulók dicséretben részesülnek Alapítványi ösztöndíj. kuratórium döntése tanulói pályázatok alapján

Szaktanári dicsérettel értékeljük:  A szaktárgyi versenyen elért jó eredményt  Vetélkedőn nyújtott jó teljesítményt  Énekkari munkát  Sport terén elért jó teljesítményt

177

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Osztályfőnöki dicsérettel értékeljük:  Példás közösségi munkát Igazgatói dicsérettel jutalmazzuk:  Megyei, országos versenyen elért 1- 6. helyezést  Az iskola hírnevét öregbítő tevékenységet Nevelőtestületi dicséret adható:  Példamutató magatartásért, kiemelkedő tanulmányi munkáért tanév végén.

Elmarasztalás formái A tanulmányi kötelességeit nem teljesítő, a házirendet megszegő, igazolatlanul mulasztó, az iskola jó hírnevének ártó tanulót elmarasztaljuk.           

A szaktanár szóbeli figyelmeztetése A szaktanár írásbeli figyelmeztetése Az osztályfőnök szóbeli figyelmeztetése Az osztályfőnök írásbeli figyelmeztetése Az osztályfőnöki intő Kollégium és napközis nevelő figyelmeztetése Igazgató figyelmeztetése Igazgatói intő Igazgatói megrovás Fegyelmi eljárás

Szaktanári figyelmeztetést adható, ha a tanuló  Felszerelése többször hiányzik  Házi feladatot nem készít, nem pótol  Órai munkában nem vesz részt, zavarja társait  Ellenszegül a pedagógus utasításának Szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés adható a házirendben meghatározott viselkedési szabályok enyhe fokú megsértése esetén Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés adható a házirendben meghatározott viselkedési szabályok súlyosabb megsértése esetén Írásbeli osztályfőnöki intő adható a házirendben meghatározott viselkedési szabályok többszöri durva fokú megsértése esetén

178

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Igazgatói figyelmeztetés adható, ha a tanulónál a megelőző figyelmeztetések hatására nem áll be javulás a kötelezettségek teljesítésében és a magatartásban Igazgatói intő adható, ha a tanulónál a többszöri megelőző figyelmeztetések hatására sem áll be javulás a kötelezettségek teljesítésében és a magatartásban Igazgatói megrovás adható, ha a tanuló az iskola házirendjét többször, súlyosan és szándékosan megsérti és ezzel akadályozza közössége fejlődését. A megelőző intézkedések ellenére viselkedése felnőttekkel és társaival szemben tiszteletlen, durva, agresszív Fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben részesíthető írásbeli határozattal a tanuló, ha kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi Fegyelmi büntetések:  Tantestületi megrovás  Áthelyezés az évfolyam másik osztályába  Áthelyezés másik iskolába A fegyelmi határozatot a nevelőtestület hozza. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet tekinteni. A büntetést írásba kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni.

A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése Az értékelést, minősítést az osztályfőnökök havonta végzik, meghallgatva a tanulók véleményét a javaslat kialakításához. Az osztályban tanító pedagógusok negyedévente közösen értékelnek, félév és tanév végén pedig minden évfolyamon osztályozó értekezleten döntenek a magatartás, szorgalom minősítéséről. 1. évfolyamon, és a 2. évfolyam félévéig a tanuló magatartását, szorgalmát szövegesen értékeljük. A továbbiakban évközben érdemjeggyel, év végén minősítési fokozattal értékelünk. Minősítési fokozatok a magatartás értékelésénél PÉLDÁS: Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi.  Az iskolai feladatokból önként részt vállal; azokat teljesíti.  A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat.  Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő és jóindulatú.  Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben.  Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes. 

179


Megnyilvánulása őszinte.

JÓ:  Az a tanuló, akire a jóindulatú passzivitás jellemző.  Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi.  A házirendet igyekszik betartani.  Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek.  Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés. VÁLTOZÓ: Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt. Viselkedésével szemben kifogás merül fel. Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen. Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész. Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó. Fegyelmezési fokozata: egy vagy több írásbeli osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetés.  Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés.      

ROSSZ: Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek;  A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja;  A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik;  Semmilyen megbízást nem vállal, a rábízott feladatokat biztatásra sem teljesíti;  Legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói intés és megrovás. 

Minősítési fokozatok a szorgalom értékelésénél PÉLDÁS:  Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik.  Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre.  Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el.  Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, mindig készül, figyel, érdeklődő.  Aktívan kapcsolódik be az órán folyó munkába, házi feladatait mindig lelkiismeretesen elvégzi.  Osztálytársait időközönként segíti a tanulásban.

180

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 JÓ:  A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatát pontosan elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik.  Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát.  Általában felkészül, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű. VÁLTOZÓ:  Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást.  Önállóan csak biztatásra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát.  Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt, ezért tudása hiányos.  Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. HANYAG:  A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el.  - Képességeihez, a körülményekhez képest csak vonakodva és keveset tesz  tanulmányi előrehaladása érdekében.  - Munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan, hibáinak kijavítására még biztatás  ellenére sem törekszik.  Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz, gyakran otthon hagyja  felszerelését.  - Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.

Tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Bevezetés A tanulók fizikai állapotának mérése nem cél, hanem eszköz, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tervszerű, tudatos, fokozatos fejlesztése. A fizikai fittség pontos mérési eredménye fontos a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók, a politikai döntéshozók és mindazok számára, akiknek a mérési eredmények biztosítják a szükséges alapot az egyéni és általános fittség javítását célzó bármilyen program vagy irányelv kialakításához. Választott módszer: Hungarofit Magyarországon a fizikai teherbíró-képesség mérésére kétféle teszt ad lehetőséget: 181


Eurofit Hungarofit

Iskolánk a Hungarofit módszert alkalmazza. Választásunkat a teszt mérési körülményeinek egyszerűsége (tornaterem nélkül is elvégezhető), és minimális szerigénye (mérőszalag, stopperóra, medicinlabda) befolyásolta. A méréseket tanévenként kétszer (lehetőség szerint az év elején és végén) végezzük el. Az eredményeket továbbítjuk az iskolaorvos munkáját segítő védőnőnek. Így lehetőség nyílik arra, hogy az oktatás területén mért eredmények alapján az egészségügyiek is képet kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról. Ha az iskolaorvos, védőnő évközi szűrővizsgálati eredményei kiegészülnek az oktatás területén mért adatokkal, akkor a két vizsgálati módszer esetleges összefüggéseinek feltárásával, szoros orvos-pedagógus együttműködéssel tudatosan járulhatnának hozzá a rendszeres testedzés prímér prevenciós hatásának növeléséhez. HUNGAROFIT vizsgálati módszer tartalma: I. Aerob állóképesség mérése Cooper-teszt II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérésére 1. Helyből távolugrás (A láb dinamikus erejének mérésére) 2. Hanyattfekvésből felülés (A hasizmok erő-állóképességének mérésére) 3. Hason fekvésből törzsemelés (A hátizmok erő-állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére) 5. Tömött labda dobás (vetés) hátra, két kézzel a fej fölött (A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérésére) 6. Lökés előre, az ügyesebb kézzel, tömött labdával (A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérésére) A tanulók eredményeinek kiértékelését egy program segíti, mely %-ban határozza meg a teljesítményt. Ennek alapján igen gyenge, gyenge, közepes, jó vagy kimagasló minősítést kaphatnak a tanulók. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna 1. A felmérési eredmények lehetővé teszik az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető elemzését. 2. Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást.

182

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 3. Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. 4. Az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változás értelmezése pszichikai hatása miatt nagymértékben fejleszti az akaratot, a fegyelmet, az önfegyelmet, az önismeretet, az önbecsülést. 5. A fizikai fittség mérés során felszínre kerülnek, kitűnnek az egyes kondicionális képességek területén elért kimagasló eredményükkel a genetikailag kiváló adottságokat öröklő tanulók. 6. Az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell fejleszteni magát és hogyan. Az általános fizikai teherbíró – képesség minősítése

0 -20 pont

IGEN GYENGE Gyenge fizikai állapota miatt a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai – szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát.

21 -40 pont

GYENGE Az egésznapi tevékenységétől gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát, egyik napról a másikra, nem tudja kipihenni fáradalmát.

41 -60 pont

ELFOGADHATÓ A rendszeres, mindennapi tevékenységtől már ritkán fárad el, de a tartós, váratlan többletmunka már erősen igénybe veszi.

61-80 pont

KÖZEPES Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészsége stabil maradjon, Azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is, heti 2-3 órás rendszeres testedzés szükséges. Az egészség megőrzése érdekében a továbbiakban is törekedni kell legalább e szint megtartására.

81-100pont

JÓ Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban rendszeresen edzenek, versenyeznek.

101-120pont KIVÁLÓ E szintet elérők már fizikailag jól terhelhetők, az általuk választott sportágban

183

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 is kiváló eredményeket érnek el.

121-140 pont EXTRA Aki elérte ezt a szintet , fizikailag kiválóan terhelhető. Alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban magas szintű, specifikus edzés elvégzésére, hogy nemzetközi szinten is tartósan csúcsteljesítményt érjen el.

184


Az otthoni (iskolaotthonos, napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott anyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képességfejlesztés), valamilyen tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.  Új anyag, illetve anyagrész feldolgozása nem adható fel házi feladatként – kivétel a gyűjtőmunka, kiselőadás, kötelező olvasmány  A nevelő adhat a tanulónak otthoni felkészülésre szóbeli vagy írásbeli házi feladatot a hét bármely napján. Elkészítését ellenőrzi.  A házi feladat adjon lehetőséget a differenciálásra (a különböző képességű tanulók szintjüknek megfelelő feladatot kaphatnak)  A házi feladatot nem készítők felelősségre vonása a szaktanár egyéni elbírálása alá tartozik.  A szorgalmi házi feladatot, gyűjtőmunkát, az órai munkát külön jutalmazzuk  Az iskolaotthonos osztályokban az „önálló munka” veszi át a házi feladat szerepét, amelyet a tanítók felügyeletével és segítségével az iskolában oldanak meg a tanulók. Írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának korlátai:  Az iskolaotthonos osztályokban differenciált formában otthonra csak szorgalmi házi feladat adható.  A szaktanárok úgy állítják össze az írásbeli házi feladatok mennyiségét, hogy tantárgyanként 10-15 percnél több időt ne vegyen igénybe.  A tanuló otthoni felkészülésére szánt idő egy átlagos képességű gyermeknél nem haladhatja meg alsó tagozaton a napi 1 órát. Felső tagozaton a 1 ½ - 2 órát.  1.- 8. évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladaton túl - sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot nem kaphatnak.  Rendkívüli eseményre való tekintettel félévente egy alkalommal jelenthet a tanuló, hogy nem tudott felkészülni az órára. Ezt a szülő írásban igazolja. Mulasztását azonban minden tanuló köteles pótolni.

185


Egészségnevelési és környezetnevelési elvek

Környezeti nevelés Az iskola hitvallása A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.

Hosszú távú pedagógiai célok Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében feladataink:  az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása  rendszerszemléletre nevelés  fenntarthatóságra nevelés  a környezetetika hatékony fejlesztése  érzelmi és értelmi környezeti nevelés  tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés  tolerancia kialakítása  a környezettudatos magatartás és életvitel segítése  az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése  az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása  helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség  globális összefüggések megértése  létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása  a családi életre nevelés fejlesztése Konkrét célok és feladatok    

természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék, iskolai büfé, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai)

186


hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése

Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek és tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztása különösen sok odafigyelést, körültekintést igényel a nevelőktől, szakmai munkaközösségektől. A jó tankönyvnek, taneszköznek fontos szerepe van az oktatás – nevelés folyamatában. Olyan eszközök alkalmazása indokolt, amelyek felhasználása megkönnyíti a pedagógusok számára a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztését, az ismeretanyag átadását, a tanulók számára pedig a gondolkodás fejlesztését, a digitális írástudás és az ismeretek elsajátítását. A szakmai munkaközösségek feladata, hogy megválassza, és javaslatot tegyen az alkalmazott tanulmányi segédletekre, taneszközökre, ruházati és más felszerelésekre, amelyet minden tanév végén ismertet a szülőkkel és a tanulókkal. A javaslat elfogadása esetén az intézmény nem határozhatja meg, hogy a szülő milyen típusú, minőségű, korú, állapotú eszközt, felszerelést, tanulmányi segédletet köteles választani, vásárolni. A következő tartalmi és minőségi kritériumokat vesszük figyelembe az eszközök kiválasztásánál: Tankönyvek kiválasztásának elvei:             

Szakmailag hiteles tananyagot közvetítsen. Alkalmas legyen kompetencia alapú fejlesztésre. A jól strukturált szerkezetű, megfelelő betűtípusú, betű méretű legyen. Az ismeret átadása érthető, a megfogalmazás nyelvezete az adott életkornak megfelelő legyen Fejlessze a követelményekben megfogalmazott készségeket és képességeket. Az ismeretanyag feldolgozása tevékenykedtető, motiváló legyen. A tananyag mennyisége és tartalma feleljen meg a tanulók életkorának. A tananyag tárja fel a gyakorlati vonatkozásokat, segítse a társadalomban és az emberi kapcsolatokban való eligazodást. Segítse a tanórai differenciálást, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást.. A tananyag tartalmának megértését segítse az ábra- és a képanyag. Külső és belső megjelenésében legyen esztétikus. Kínáljon lehetőséget a szóbeli kommunikációs készség és az önálló ismeretszerzés fejlesztésére. Tegye lehetővé a tanulók kognitív és emocionális szükségleteinek kielégítését.

187

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei:  Hatásosan szolgálja a kerettantervi követelmények elsajátítását.  Kompetencia alapú oktatásra alkalmas legyen.  Az IKT (Info-kommunikációs Technológia) támogatására alkalmas legyen.  A tanulók rendszeresen alkalmazzák az adott eszközt a tanítási órákon.  Lehetőséget adjon a tanítás során elengedhetetlen önálló tanulói tapasztalatszerzésre, csoportban való tevénykedtetésre, megfigyelésre.  Lehetővé tegye a már korábban kipróbált, bevált és az iskolában meglévő eszközkészlet felhasználását.  Beszerzése ne jelentsen túlzott anyagi terhet.  Sokoldalúan használható legyen.  A helyi sajátosságokat, lehetőséget vegye figyelembe.  A tanulók életkori sajátosságainak, adottságainak megfeleljen.  Új, korszerű szemléletű legyen.  Könnyen beszerezhető legyen.

A tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata Az iskola igazgatója minden évben a tankönyvrendeletnek megfelelően köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény alapján kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre. Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló a) esetében kell biztosítani a ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a normatív kedvezményt, Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolást (vagy bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt). b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A felmérés eredményéről az igazgató minden évben a tankönyvrendeletnek megfelelően tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

188

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Az iskola igazgatója a véleményezésre jogosultak véleménye alapján meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. Az iskola - a meghatározott ideig - kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskolának a tankönyvrendeletnek megfelelően közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Tartós tankönyvek, segédletek kölcsönzése az iskolai könyvtárból Elhelyezés A tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek elhelyezése az iskolai könyvtár elkülönített részében történik. Nyilvántartás, kölcsönzés módja Az iskolai könyvtáron keresztül történik. A tankönyvek átvételét osztályonként, tantárgyanként külön lapon a tanulók, tanárok aláírásukkal igazolják. Amortizáció: A tartós tankönyvek az iskola tulajdonát képezik, ezért hibátlan állapotban visszaadandók. Amennyiben a dokumentum visszaadáskor további használatra nem alkalmas vagy a család szeretné megtartani az alábbi térítést köteles megfizetni a használó:  l év használat után a beszerzési ár 70 % -nak befizetésével  2 év után 50 % befizetésével  3 év után 25 % befizetésével  4 év használat után térítés nélkül megtartható a könyv. A fentiek figyelembevételével az amortizációs időt az alábbiakban határozzuk meg:

A visszaadott, többször felhasznált tankönyvek az elhasználódás miatt 4 év után leselejtezhetők az állományból. Ezt a könyvtáros saját hatáskörében végzi el.

A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Biztonságos közlekedésre nevelés Célja: A tanulók felkészítése (életkori sajátosságaiknak megfelelően) - a közlekedésben való biztonságos részvételre, - a szabályos közlekedés képességének kialakítására, - a közlekedési szabályok alkalmazására, - a helyes magatartási formák elsajátítására, - a veszélyes helyzetek elkerülésére.

189

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Feladataink: - megismertetni a gyalogos, kerékpáros, segédmotor-kerékpáros közlekedés alapvető szabályait és azok alkalmazásait a mindennapi közlekedés során - közlekedési helyzetek elemzésére és gyakorlati megoldására való felkészítés - a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások kialakítása és udvariassági szabályok megismertetése. Biztonságos közlekedésre nevelés a tanórákon, főleg a technika tantárgy kereteiben zajlik. Tanórákon kívül heti egy alkalommal az erre igényt tartó tanulók külön foglalkozás keretei között mélyíthetik el mind elméleti mind gyakorlati tudásukat. A tanórán kívüli foglalkozások és a velük kapcsolatos feladatok: - KRESZ-elméleti és gyakorlati oktatása a tanulók számára rendelkezésre álló interaktív oktató játékok, tananyagok és a mobil tanpálya használata révén. - Közlekedéssel kapcsolatos versenyekre való felkészítés. - Versenyek szervezése és versenyeken való részvétel. - A hagyományosan, évente megszervezett KRESZ-tábor szervezési feladatainak ellátása. - Folyamatos kapcsolattartás a területi Rendőrkapitánysággal és a SULIZSARU-val. - Drogprevenciós, elsősegély-nyújtási, bűnmegelőzési előadások megszervezése. - Folyamatos kapcsolattartás és kölcsönös együttműködés a helyi polgárőrséggel. A társadalmi bűnmegelőzés, és az áldozattá válás megelőzésének intézményi programja -

-

-

-

Az osztályfőnöki munkaközösség a tanulókra leselkedő különböző veszélyforrások elemzése és az ellenük való viselkedési stratégia kidolgozása érdekében munkatervébe beépítettünk drogprevenciós témákat. Sok olyan veszély leselkedik tanulóinkra, amelyek viszonylag új keletűek (pl. diszkó drogok), ezért tanárainkat fel kell vértezni a megfelelő ismeretekkel a probléma alapos megismerés érdekében. Szerencsére több olyan szervezet, alapítvány vagy akár a bűnüldözési szervek által létrehozott csoport kínálja szolgáltatásait az utóbbi években, amelyeknek igénybevételével a témában járatos szakemberek készíthetik fel az iskolás korosztályt a rájuk leselkedő veszélyek minél hatékonyabb elhárítására vagy még inkább megelőzésére. Figyelemmel kísérjük a pályázatokat, amelyeket a témában érintett minisztériumok írnak ki. A tanártovábbképzés keretében a pedagógusokat készítik fel a probléma szakszerű kezelésére vagy közvetlenül a tanulók tájékoztatását célzó programokat kínálnak. Szoros a kapcsolatunk a rendőrséggel, akik segítik a pedagógusok munkáját, szerveznek drogprevenciós, bűnmegelőzési programokat. A társadalmi szervezetek is sok esetben vállalnak fel előadástartást, felvilágosító programok szervezését, lebonyolítását, melyen gyakorta infokommunikációs technikákat alkalmazva történik meg az ismeretek átadása. A bőséges választékból tudjuk a tanrendbe, az osztályfőnöki órák tematikájába leginkább illeszkedő programot kiválasztani.

190


KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

191


A pedagógiai program elkészítésekor az alábbi tényezőket vettük figyelembe: 

Központi és fenntartói dokumentumok útmutatásai: -2011.évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről 17.§ -59/2013.(VIII.9) EMMI rendelet a kollégiumi nevelés alapprogramjának kiadásáról -az 1997.évi XXXI.törvény a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról



Makro- és mikrokörnyezeti tényezők: - A térség gazdasági helyzete - A település jellege - A szülők iskolai végzettsége, igényei, a családok szociális helyzete - A kollégium szakmai és helyi társadalomban elfoglalt helye, szerepe



A helyi oktatáspolitika célkitűzései: - Az iskola Pedagógia és Integrációs Programja  -

Pedagógiai feltételrendszer A tanulók fejlettsége, egyéni adottságai, motivációja A tanárok felkészültsége, szakmai érdeklődése A kollégiumi hagyományrendszer, közösségi tevékenységszerkezet, differenciált tevékenységkínálat A kollégium tárgyi felszereltsége

192

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Az intézmény neve:

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola, és Kollégium

Az intézmény címe:

5310 Kisújszállás, Deák F. út 14.

Telefon:

59/321-045

Fenntartó:

Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy

Beiskolázási körzet:

Kisújszállás beiskolázási területe

Férőhelyek száma:

30 fő

Helyzetelemzés A kollégium a városi beiskolázási körzetnek megfelelően a szociálisan rászoruló családok gyermekei számára nyújt hétközi elhelyezést. A 6-15 éves korú tanulók szinte kivétel nélkül népes roma családból származnak, a szülők nagy része munkanélküli. Nekik a kollégium jelenti a biztonságot, s védi meg őket az átmeneti nevelésbe vételtől. A mind életkorban, mind képességekben heterogén csoport számára a kollégiumi nevelés a garancia a rendszeres iskolába járásnak, a tankötelezettség teljesítésének. Tanulók létszáma, összetétele Létszám

HH

HHH

SNI

Kossuth

Arany

Református

Csoportszám

2006/2007 28 28 20 24 4 2 2007/2008 34 34 24 5 28 5 1 2 2008/2009 26 26 21 5 23 2 2 1 2009/2010 23 23 16 4 19 2 2 1 2010/2011 26 26 18 3 22 2 2 1 2011/2012 26 25 17 1 23 1 2 1 2012/2013 25 25 20 1 22 3* 1 2013/2014 26 26 21 1 22 4** 1 *A két iskola összevonásra került. Új név Arany János Református Általános Iskola **Az iskola összevonásra került a helyi gimnáziummal. Új név: Móricz Zsigmond Református Kollégium,Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola A 2007/2008-as tanévben még két tanulócsoport működött, ezt követően egy csoport indítására kaptunk engedélyt. A nevelőmunka, a tanulásirányítás igen nehéz egy csoportban, hisz a házi feladatok mennyiségileg és minőségileg is sokfélék és minden gyerek egyéni megsegítést igényel. Tárgyi feltételek Az épület többszöri felújítás, korszerűsítés után kulturált körülményeket tud biztosítani a kollégiumi életformához.

193

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 A nevelést, a kollégisták tanulását, kikapcsolódását segítő eszközök nagy része is a gyerekek és a pedagógusok rendelkezésére áll. Magnó, televízió, videó, számítógép van az intézményben. Az iskolai könyvtár letéti könyvállománya, sporteszközök, társasjátékok biztosítják a szabadidő hasznos eltöltését.

A kollégiumunk szervezeti felépítése A kollégium nem önálló intézmény, a Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium tagintézményeként Kisújszállás beiskolázási körzetének megfelelően fogadja a szociális helyzetük miatt rászoruló gyerekeket. Munkatársak:  Kollégium-vezető  Kollégiumi nevelőtanár  Pedagógiai asszisztens  Gyermekfelügyelő  Technikai dolgozók

Kollégiumunk alapfunkciói Társadalmi szinten:  hozzásegíteni a gyermekeket a tankötelezettség teljesítéséhez,  reális pályaorientáció lehetőségének biztosítása társadalmi hovatartozástól, szociális  helyzettől, világnézettől függetlenül. Intézményi szinten:  a gyermekek életkorának megfelelő lakhatási feltételek biztosítása,  megfelelő biológiai és egészségügyi feltételrendszer megteremtése – tehát ellátási funkció.  szociális védőháló egyén és közösség számára „második otthon” kialakítása, tehát családhelyettesítő funkció. Pedagógiai funkció  iskola-előkészítés, fejlesztés, felzárkóztatás, személyiség formálás, szocializáció,  pályaorientáció segítése  demokratikus viszonyrendszer és ehhez kapcsolódó szerepek elsajátítása. 

194


Nevelésünk főbb alapelvei           

    

Érvényesíteni a gyermekeket megillető jogokat, az alapvető emberi és szabadságjogokat. Alkalmazni a demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elveket a nevelési folyamatban Kialakítani és megerősíteni a tanulók és közösségeik iránti felelősséget, a bizalmat, a szeretet és a segítőkészséget. Betartani és betartatni az alapvető erkölcsi normákat és szabályokat. Minden gyermeknek esélyt adni ahhoz, hogy képességei a benne rejlő lehetőségeknek megfelelően fejlődjenek, és személyisége kiteljesedjen Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével az egyes tanulók fejlődését a saját fejlődési fokukhoz mérten biztosítani Értéknek tekinteni a gyermek előzetes, otthonról hozott tudását, kultúráját. Elfogadni a gyermeket hibáival és erényeivel együtt. Lehetőséget biztosítani arra, hogy pozitív tulajdonságai megerősödjenek, hibáit kijavíthassa. Építeni a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére. Lehetőséget kell nyújtani a kollégistáknak életkoruknak megfelelő szinten önállóságuk, kezdeményezőkészségük, kreativitásuk kibontakoztatására. A bizalom elvének megfelelően szociális érzékenységgel, megértéssel, szeretettel és felelősségteljes gondoskodással közelíteni a tanulókhoz, törekedve a személyes kapcsolatok kialakítására, problémák esetén felkutatni a lehetséges megoldási és segítségnyújtási módokat. A komplexitás elve alapján figyelembe venni azt, hogy a testi, lelki, társadalmi törvényszerűségek állandóan hatnak, és ezeket a hatásokat össze kell hangolni. A kollégiumi nevelőmunkát állandóan át kell hogy hassa a következetesség elve, az igényesség, az egységes és egyértelmű követelmények és elvárások támasztása a diákokkal szemben. Az integrált nevelés biztosítása, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása Tiszteletben tartani az etnikai kisebbségi azonosságtudatot, elfogadtatni a másságot, esélyegyenlőséget biztosítani az eltérő képességű, eltérő szociális körülmények közül érkezőknek. Építő jelleggel együttműködni a szülőkkel, az iskolában tanító tanárokkal és a társadalmi környezettel

Nevelésünk célja Célunk az, hogy megteremtsük és biztosítsuk a feltételeket az általános iskolai tanulmányok folytatásához azoknak a gyermekeknek, akiknek a család otthon ezt nem tudja biztosítani. Célunk, hogy a bentlakásos intézmény sajátos eszközeivel és pedagógiai módszereinek felhasználásával segítsük a kollégiumunkban elhelyezett gyermekek szocializációját, biztosítsuk a tanulók számára a tanórákra történő eredményes felkészülést, pedagógusi támogatással a hátránykompenzációt.

195

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Célunk továbbá kollégistáink kiegyensúlyozott testi és lelki fejlődésének elősegítése. Személyiségüknek sokoldalú fejlesztésével, olyan személyiségjegyek kialakítása, amelynek birtokában képesek lesznek a társadalmi beilleszkedésre, a másság elfogadására, a konstruktív életvezetésre, a környezettudatos magatartásra, az értékalkotó tevékenységre. Nevelésünk kiemelt feladatai 1.A tanulás tanítása  

   

Elsődleges feladat a tanulók egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. A kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motivációt, felkelti az érdeklődést, a megismerés iránti igényt. Fontos feladat, hogy a tanulók elsajátítsák az információszerzés különböző formáit A kollégiumban törekedni kell a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, pozitív önértékelés kialakítására. A kollégium segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumi nevelésnek gondot kell fordítani arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás.

2.Az erkölcsi nevelés   

A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen konfliktusokra, valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelők példamutatása segítse elő a tanulók életében olyan készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem , a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység.

196

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 3.Nemzeti öntudat, hazafias nevelés    

A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományainak megismerését. A kollégiumi diákok sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki a tanulókban a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját.

4.Állampolgárságra, demokráciára nevelés   

A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. A kollégium megteremti annak a lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket

5.Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése   

A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása Elő kell segíteni a tanulók kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre juttatását és valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni , hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére , a mások helyzetébe történő beleélés képességének , az empátiának a fejlődésre , valamint a kölcsönös elfogadásra.

6.A családi életre nevelés 



A kollégium kiemelt feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak kiemelten foglalkozni kell a NAT-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is.

197

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 7.A testi és lelki egészségre nevelés    

A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. A tanulók legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket.

8.Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 

A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét.

9.Fenntarthatóság, környezettudatosság   

A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. A tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja

10.Pályaorientáció  

A kollégiumnak a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtani a munka világáról. A kollégium-a pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve-valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést.

11.Gazdasági és pénzügyi nevelés 

A kollégiumnak segíteni kell, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén.

198

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 12.Médiatudatosságra nevelés  

A tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusainak főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját.

A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje 





 

A tanulók életrendje a kollégiumi napirend pontjainak megfelelően alakul, amely magába foglalja az életkoruknak megfelelő önkiszolgáló tevékenységeket, valamint a kötött és kötetlen foglalkozásokat, a diákok szabadidőben végezhető tevékenységeit. kollégiumunk igyekszik megteremteni és biztosítani a gyerekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a diákok, szülők, és az iskola által támasztott elvárásokat, igényeket, valamint az intézményben kialakult és jól bevált szokásokat is. A tanulók napi életrendjének kialakítása belső szabályozás alapján működik, amelynél szem előtt tartjuk azt a fontos elvet, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a közoktatási törvény jogszabályainak keretei között – a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodjanak, figyelembe véve az egyének közötti különbözőségeket. A napirend kialakításánál a diákönkormányzat javaslati és véleményezési joggal él. A feladatok és célok kitűzésénél és végrehajtásánál a csoportok és a diákönkormányzat vezetői egyaránt részt vesznek. Kollégiumunk a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik megőrizni és ápolni az eddigi hagyományokat, és újabbak kialakítására törekszik.

Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok        

Egészséges életmódra szoktatás, helyes napirend kialakítása. Egészséges táplálkozás teljeskörű megvalósítása, káros szokások (nassolás, cukrozott üdítőitalok, energiaitalok fogyasztása) kialakulásának megelőzése. Személyes higiénia, tisztálkodási, fogmosási szokások kialakítása. Rendszeres testmozgásra való igény kialakítása, és a testmozgás lehetőségének biztosítása. A káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, gyógyszerek, drog) veszélyeire való figyelemfelhívás. Egészséges szexuális életre nevelés. Fogyatékos, hátrányos helyzetű tanulók integrációja. Biztonságos, erőszakmentes környezet megteremtése és megőrzése.

199


Belesetek megelőzése. Az elsősegélynyújtás alapelveinek ismerete, alkalmazása.

Egészségnevelés és környezeti nevelés Egészségnevelés területei:  Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete (lásd. Osztályfőnöki helyi tanterv, iskolaorvos)  Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága (testnevelés helyi tanterv, sportkörök)  Betegségek kialakulása, kezelése (iskolaorvos, védőnő által végzett egészségi állapot felmérése és rendszeres ellenőrzése, egészségnevelési csoportos (osztályfőnöki óra keretében) és egyéni foglalkozások és beszélgetések)  A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben (lelkész, pszichológus, védőnő, osztályfőnöki helyi tanterv)  A tanulás és a tanulás technikái (tanulásmódszertan helyi tanterv)  Az idővel való gazdálkodás tanulása - tanítása fő motivációnk a szabadidő értelmes eltöltésének segítése Környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  Legyenek képesek környezetükről felelősen gondolkodni, érezzék, hogy közük van az őket körülvevő közösséghez, helyi környezethez (természeti és humán adottságok, hagyományok, szokások, értékek stb.)  A kulturált lakókörnyezet iránti igény kialakítása, lakrészük, környezetük tisztántartása, rongálások elkerülése  A tanulók rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a hulladék keletkezése és újrahasznosítása területén, ismerjék meg az ezekkel kapcsolatos folyamatokat és értékeket, az alapvető társadalmi és ökológiai összefüggéseket , A szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása és gyakorlása.  Energiatakarékosságra való szoktatás (áram, víz, fűtés)

A tanulási kultúra fejlesztése, tanulásirányítás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaválasztás elősegítése  

A kollégisták tanulásra való ráhangolódását segítsék a nevelők folyamatos buzdítással, bátorítással, dicsérettel, biztatással, törekedjenek az érdeklődés felkeltésére, a feladattudat kialakítására. A tanulók hatékony felkészülése érdekében fontos, hogy a tanuláshoz kipihent állapotban kezdjenek hozzá a gyermekek. Ennek érdekében a szilenciumok előtt biztosítani kell részükre a kikapcsolódást, az idegrendszerük regenerálódásához szükséges időt, szilenciumok között pedig szünet beiktatásával a mozgást, pihenést.

200




 

Tanulási idő alatt a figyelmet elterelő ingereket célszerű megszüntetni, a szellemi munkához szükséges csendes, nyugodt légkört kell biztosítani, gondoskodni a megfelelő világításról. A délutáni foglalkozások során az osztályfoknak és az egyéni képességnek megfelelő tanulási módszerek megismertetése és elsajátíttatása, a tanulás időbeli és sorrendbeli tervezése szükséges. A kooperatív tanulási módszerek alkalmazása a szóbeli házi feladatok tanulásánál, az írásbelinél a tanulók differenciált segítése, a részképességek fejlesztése. A tanulásban valamilyen okból lemaradók részére javasolni az iskolai felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokon való részvételt. A kiváló, tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztésére, tudásuk bővítésére az iskolai fakultációs órák és a szakkörök keretein belül nyílik lehetőség elsősorban, a kollégiumon belül motiváljuk őket további ismeretszerzésre, az iskolai és a városi könyvtár pályázatain való részvételre. A nevelőtanár folyamatosan figyelemmel kíséri a diákok iskolai teljesítményét, és arról negyedévente tájékoztassa a kollégiumvezetőt. A diákok ösztönzése az általános iskolai tanulmányaik sikeres befejezésére, hogy utána tanulmányaikat középfokon folytathassák.

A roma nemzetiség kulturális nevelésének feladatai   

Szabadidős foglalkozásokon a gyermekek megismerkednek nemzetiségük kulturális hagyományaival, irodalmi, képzőművészeti, zenei alkotásokkal, gasztronómiai különlegességekkel. Április első hétvégéje a Roma Kultúra Napja. Erre az alkalomra a tanulók zenés irodalmi műsorral készülnek. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett programokon való részvétel

A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedés segítése 

kollégiumba a tanulók többség szocio-kulturális hátránnyal érkezik, amely nehézséget okoz nekik az iskolai közösségbe való beilleszkedésben és az alap kulturtechnikák elsajátításában.



A kisiskoláskorban kialakuló tanulási nehézség mellé gyakran társul szekunder tünetként magatartási zavar. Számukra a megelőzést és a kialakult probléma enyhítését szolgáló képességfejlesztő programokat szervezünk.



A felső tagozatba lépő követelmények elé kerülnek: A tantárgyak száma nő



gyermekek

201

új

élethelyzetekbe,

magasabb


A tantárgyak nyelvezete bonyolultabbá válik A megtanulandó leckék hosszabbak



A hátrányokkal küzdő gyermekek kommunikációs problémái megnehezítik a fenti elvárásoknak való megfelelést, amely kihat az iskolai előmenetelükre, személyiségfejlődésükre. A felső tagozatosok számára ezért kommunikációs és személyiségfejlesztő programokat szervezünk. A tanév közben érkező, hátrányos helyzetű gyermek képességeinek felmérése a megfelelő segítségnyújtás megválasztása érdekében érkezését követően megtörténik, és sor kerül szükség esetén a megfelelő szakemberhez irányításra. A gyenge teljesítményt nyújtó tanulók felkészülését a nevelőtanárok segítik csoportos és egyéni foglalkozások keretében, és szorgalmazzák, ellenőrzik az iskolai korrepetálásokon, fejlesztő foglalkozásokon való részvételüket. A logopédiai ellátásra szorulókat a Pedagógiai Szakszolgálat látja el, a kollégium biztosítja a foglalkozásokon való részvételt. A nevelők egyéni és kiscsoportos beszélgetések során tájékozódnak növendékeik érdeklődéséről, tehetségéről, és ennek alapján motiválják őket újabb ismeretszerzésre kiegészítő olvasmányok ajánlásával. Csoportfoglalkozások keretében életkoruknak megfelelően tájékoztatást kapnak a gyermekek az őket fenyegető veszélyekről, a káros szenvedélyek egészségromboló hatásáról. Társadalmi beilleszkedésüket segíti elő az iskolai könyvtár, városi könyvtár, művelődési ház és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat szervezte foglalkozásokon való részvétel.



    

A közösségi élet fejlesztése, művelődési és sportolási tevékenység  

 

A tanulás közös formáinak alkalmazása a kollégisták közötti kapcsolatok rendszerét fejleszti. Az évente ismételten megtartott rendezvények , ünnepségek nem csak a hagyományok megőrzése és ápolása miatt jelentősek, hanem azért is, mert a közösségi élet kialakításának fontos eszközei. Ilyenek a játékos versengések, csapatversenyek, ahol a diákok a cél érdekében együttműködnek egymással, a történelmi eseményekhez fűződő megemlékezések, a Mikulás nap, a karácsonyi vacsora, anyák napja A különböző játékos vetélkedőknél, sportversenyeknél a csapatok összeállításakor a kevésbé ügyesek is lehetőséget kapnak, hogy fejlődjenek ilyen irányú képességeik is. A művelődési lehetőséget a kollégiumon belül az iskolai könyvtár letéti állománya biztosítja, de lehetőségük van a gyermekeknek videózásra, számítógép használatára is.

202


Csoportonként kerül sor az iskolai könyvtár szervezte foglalkozásokon való részvételre, a városi könyvtár és a művelődési ház rendezvényeinek, kiállításainak megtekintésére.

A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek    







Célunk, hogy a kollégium lakói ismerjék és gyakorolják jogaikat. A mindennapi nevelő-oktató munka során érvényesüljenek a demokrácia alapvető szabályai. A tanulóközösséget arra motiváljuk, hogy vegyenek részt a kollégiumi programok, foglalkozások megtervezésében, szervezésében, megvalósításában. Folyamatos feladatunk a szociális és egyéb hátrányokkal küzdő kollégisták helyzetének feltérképezése, a szükséges intézkedések kezdeményezése, a megelőző, jelző tevékenység érvényesítése. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek: - felzárkóztató, tehetséggondozó képesség és személyiségfejlesztő programok indítása; - káros szenvedélyek, bűnmegelőzési foglalkozások; - pályaválasztás segítése, továbbtanulási lehetőségek ismertetése; - felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatásokon, a RNÖ munkatársainak közreműködésével. A lelki, beilleszkedési gondokkal küzdő diákokra való odafigyelés - egyéni beszélgetések, tanácsadás, szakemberhez történő irányítás; - kapcsolatfelvétel a Gyámügyi Hivatallal, a Családsegítő, -Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, RNÖ munkatársaival; - elbeszélgetés a szülőkkel, családdal, közeli hozzátartozókkal, barátokkal. Segítségnyújtás az egészségügyi gondokkal küzdő tanulók esetében - enyhébb lefolyású, ismert betegség esetén gyógyszeres segítségadás, egyszerű ellátás; - gyors, hírtelen fellépő rosszullétek esetén doktor kirendelése; - beteg tanuló esetén szülő értesítése, a beteg hazaküldése, szakorvoshoz történő irányítása. Teendők a kollégistáknál felmerülő jogi gondok esetén - szülők, gyám, jegyző, ill. más hivatali személyek és szervek megkeresése, tájékoztatása.

Kollégiumi hagyományok A kollégium rendezvényei, az ünnepségek, megemlékezések a közösségerősítését, a hagyományok megőrzését és ápolását szolgálják.

203

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014       

Télapó ünnepség keretében megajándékozzák egymást a tanulók saját készítésű ajándékokkal. Karácsony alkalmából saját készítésű díszekkel, közösen díszítik fel a tanulók a karácsonyfát. Az ünnepségen a szülők is részt vesznek. A tanulók verseszenés műsorral kedveskednek nekik. Húsvét alkalmával játékos vetélkedő szervezése Anyák napján virággal és műsorral köszöntik a tanulók az édesanyákat, nagymamákat. A Gyermeknap szülőkkel közös kerti főzéssel, étkezéssel és játékkal telik. Kollégiumi évzárón a pedagógusok értékelik az elért eredményeket, a tanulók és a szülők pedig megköszönik a pedagógusok munkáját. A kollégiumi tanulók születésnapjának, névnapjának megünneplése

Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái Kollégium kapcsolatrendszere Céljaink elérése és nevelési feladataink megvalósítása érdekében folyamatosan együttműködünk:  Az iskolákkal, ahol diákjaink a tankötelezettségüket teljesítik.  A diákok szüleivel, hozzátartozóival.  Az iskolai és az Arany János Városi Könyvtárral szabadidős foglalkozások, csoportos könyvtárlátogatás keretében  Művelődési és Ifjúsági Központtal - programjain csoportos részvétel  Iskolaorvossal, : sürgős esetben a kollégiumba hívjuk, egyébként a tanulók keresik fel.  Iskolai védőnővel, aki a családokkal is kapcsolatot tart  Gyermekjóléti Szolgálattal: hátrányos és veszélyeztetett tanulók esetében  Roma Nemzetiségi Önkormányzattal: roma családok szemléletformálása /szocializáció, higiénia, rendszeres iskolába járás/  Gyámügyi Hivatallal: rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény  Családsegítő Központtal: rászoruló családok segítése, tanácsadás  A kollégiumért felelős igazgatóhelyettes folyamatosan tájékoztatja az iskola igazgatóját a kollégiumban történt eseményekről, beszámol az itt végzett munkáról.  A nevelőtanár napi kapcsolatban áll az iskolákban oktató tanárokkal, fejlesztő pedagógussal. Rendszeresen megkeresi a diákok osztályfőnökeit, akikkel egyezteti, elemzi a kollégisták tanulmányi eredményeit, iskolai, iskolán kívüli és kollégiumi viselkedését. Problémás esetekben a bajokra közösen próbálnak megoldást találni. Kapcsolattartás formái a családokkal, szülőkkel: 

Szülői értekezlet: a házirend, napirend, egyéb szabályok, szokásrendszerek megbeszélése 204

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014       

Közös ünnepek a családokkal Közös rendezvények a családokkal Telefonos értesítés betegség vagy más probléma észlelése esetén Szülő meghívása a kollégiumba megbeszélésekre Szülői fórum Írásbeli értesítés Családlátogatás

A kollégium tevékenység-szerkezete Kollégiumunk a nemzeti köznevelési törvény rendelkezéseinek megfelelően egyéni és csoportos foglalkozásokat szervez a meghatározott óraszámban. A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma Témakör A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés Összesen Közösségi, egyéni feladatok szervezése Összesen

1-8.évfolyam 4 óra 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 1 óra 22 óra 15 óra 37 óra

A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások A kollégium a foglalkozások tervezése, szervezése során kiemelten ügyel a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, az egész életen át tartó ismeretbővítés fontosságára, gondoskodik a tanulókkal való személyes törődés tapintatos formáinak kialakítására. Külön figyelmet fordít a nemzetiségi sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. 1. Felkészítő foglalkozások a kollégiumban:

205

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Tanulást segítő foglalkozások: a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás, b) differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás, c) a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, hátránykompenzáció, d) a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök, e) tematikus csoportfoglalkozás. 2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások: Csoportvezetői foglalkozások: a) közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára: a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése b) tematikus csoportfoglalkozások: (a rendeletben előírt témakörök, időkeretek között szervezhető foglalkozások) A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások: a, kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések) A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: a foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére 3. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: A kollégiumi nevelő éves foglalkoztatási munkatervében a kötelező és ajánlott témájú szabadidős foglalkozások tervezésében és megvalósításában meghatározó szerepet kap:  a kulturált és egészséges életmódra nevelés,  a környezet megóvása, ápolása,  a sport-testedzés,  a személyiségformálás,  a kulturális, kézműves foglalkozások,  az önálló ismeretszerzés kialakítása,  egyéni alkotások létrehozása, ezekből kiállítások szervezése,  a kommunikációs és nyelvi készség fejlesztése.

Sikerkritérium A tanulók  teljesítik tankötelezettségüket,  az iskolai igazolatlan hiányzásai csökkennek,

206


igényévé válik maguk és környezetük ápoltsága, betartják a közösségi szabályokat, normákat.

A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve a tematikus csoportfoglalkozások szervezéséhez és tartalmának meghatározásához A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, erkölcsi és esztétikai ismereteinek, jellemének, önismeretének, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása, illetve fejlesztése. A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, a foglalkozásokon és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalhatják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, mélyíthetik a természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a hazai nemzetiségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevelő-oktató munkáját. 1. A tanulás tanítása A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam  Ismerje meg - és előbb pedagógus segítséggel, majd önállóan alkalmazza - a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokhoz igazodó, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket.  Tudja szervezni idejét, tevékenységeit.  Alakuljon ki megfelelő szövegértő olvasás, sajátítsa el az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat.  Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről szóban vagy írásban beszámolni. Témák

Tartalmak, tevékenységek 207


- különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása - a megszerzett és elsajátított ismeretek értelmezése, rendezése - a könyvtárhasználat rendje és módszerei

- Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra. - Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat. - Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. - A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. - Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket. - Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket. - Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra. - Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelelőségével.

2. Az erkölcsi nevelés A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam  Ismerje az erkölcs fogalmát és szerepét az emberi együttélésben.  Legyen tisztában az erkölcsi felelősség fontosságával.  Képes legyen az életkornak megfelelő erkölcsi választásokra. Témák Tartalmak, tevékenységek - erkölcsi érzék kifejlődése és - Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt. szerepe - Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy - felelősség- és erkölcsi felelőssége között. kötelességtudat - Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban. - a munka megbecsülése - Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük.

208

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 - mértéktartás, együttérzés, segítőkészség

- Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét. - Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket.

3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam  Ismerje nemzeti kultúránk értékeit, hagyományainkat.  Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek élnek.  Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság nemzeti szimbólumait.  Ismerje meg az adott település kultúrtörténetét, hagyományait, jellegzetességeit. Témák - közösséghez tartozás, hazaszeretet

Tartalmak, tevékenységek

- nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai - a hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene - nemzetünk kapcsolódása Európához

- Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. - Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt a településhez, az országhoz, a nemzethez. - Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait. - Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát. - Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét.

4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

209

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam  Legyen tisztában a demokrácia fogalmával, ismerje fel jelentőségét a közösségben, az emberi társadalomban.  Lássa be, hogy a jog a társadalmi élet nélkülözhetetlen szabályozó eszköze.  Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében.  Értse a kötelezettségek és a jogok egymásra gyakorolt hatását. Témák

Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, - a demokratikus jogállam az állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat. felépítése - Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét. - a felelős állampolgári - A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben magatartás jelentősége kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés - a demokrácia elvei és fontosságát. gyakorlati megvalósulása - Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az - cselekvő állampolgári önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás magatartás és törvénytisztelet elsajátításában. 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam  Legyen képes személyiségjegyeit, tulajdonságait, képességeit felismerni.  Értse, hogy tevékenységével tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, társaiért.  Lássa be, hogy szükség van az alapvető magatartási szabályok betartására.

210

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Témák - az önismeret és társas kapcsolati kultúra - az empátia és mások elfogadása - a tudás és tapasztalat jelentősége - társas kommunikáció

Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit. - A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott önismeret kialakítását. - Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait. - Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket. - Csoport előtti megmérettetés révén segítsük elő a pozitív énkép kialakítását az eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák.

6. A családi életre nevelés A család mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam  Ismerje a család szerkezetét, működését, valamint a különféle szerepeket és szabályokat a családi közösségben.  Képes legyen felismerni és megfelelő módon kezelni, értelmezni a családban előforduló különböző konfliktusokat. Témák Tartalmak, tevékenységek - a család szerepe, jelentősége - Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a az egyén életében családi otthon. - Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi - együttműködés és és lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős felelősségvállalás a családban családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát. - szexuális kultúra - Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon. - Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és - családtervezés szerepét a családi közösségben. - Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat - konfliktusok a családban jelentőségét és kialakításának folyamatát.

211

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 - Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét a férfi-nő kapcsolatban. - Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat és kezelésük módját. 7. Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam  Legyen tisztában az egészségtudatos életmód jelentőségével.  Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás.  Ismerje a különféle egészségkárosító szereket és a szenvedélybetegségeket. Témák

Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges - egészséges életmód és életmód és életvitel összefüggéseit. életvitel - Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit. - a sport hatása a lelki - Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres egyensúly megteremtésében fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre. és megőrzésében - Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén. - prevenció, életvezetés, - Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az egészségfejlesztés egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában. 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam

212


Jelenjen meg a tanuló személyiségében a szolidaritás érzése. Legyen érzékeny mások helyzete iránt. Alakuljon ki az összetartozás érzése.

Témák

Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát. - Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét. - társadalmi felelősségvállalás - Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni. és szolidaritás - A segítő magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan diákkört, melyben beteg, idős emberek élethelyzetén - önkéntes feladatvállalás javíthatunk. másokért - Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az - összetartás és együttérzés egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását. - Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségeit és jelentőségét. 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam  Váljon érzékennyé környezete állapota iránt és legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére.  Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését és jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére.  Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények, környezetkímélő életmódhoz szükséges szokások és legyen motivált a környezet védelmét célzó közös cselekvésre. Témák Tartalmak, tevékenységek - a természet és az emberi - Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezet egymásra hatása környezetre káros anyagokat és tevékenységeket. - Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és - természeti erőforrásaink természet egészséges együttélését. védelme - A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő tevékenységeket, akciókat.

213

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 - ipari termelés és a környezet védelme - ’gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan’

- Mutassuk be az újrahasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatóságát. - A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak felhasználásával arról, hogy miként tudnának segíteni környezetük megóvásában. - Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni, mint a közösségre gyakorolt hatása alapján. 10. Pályaorientáció

A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam  Tudatosuljon a diákokban a pálya és a személyiség valamint a képességek és az adottságok összhangja.  Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, ergonómiai elvárásait, jellemzőit. émák

Tartalmak, tevékenységek - Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat. - tevékenységek és szakmák - Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók jellemzői személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetőségeit. - különféle életpályák - Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és bemutatása azok hogyan használhatók. - Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, - a munka világa és jellemzői interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit. - Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség - továbbtanulási lehetőségek megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést.

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára.

214

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam  Ismerje meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit.  Legyen tisztában az otthoni pénzügyi lehetőségekkel, korlátokkal.  Tanulja meg a különféle pénzkezelési technikákat. émák

Tartalmak, tevékenységek - A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben. - a gazdaság működésének - Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak alapjai a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak. - a családi gazdálkodás - Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, - munka, fogyasztás és pénzátutalás stb.). gazdálkodás - Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit. - pénzkezelés technikái - Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit és a működési módjukat. - vállalkozás és kockázat - Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége, és melyek a veszélyei. 12. Médiatudatosságra nevelés A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam  Tudjon különbséget tenni a médiatartalmak között.  Ismerje a reklám szerepét, jelentőségét, előnyeit és veszélyeit.  Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. Témák Tartalmak, tevékenységek - a média társadalmi szerepe - Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, - a reklám és a fogyasztás kiadványokon keresztül.

215

Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2014 összefüggése - a médiatartalmak és a valóság összefüggése - az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség - a számítógép, az internetfüggőség veszélyei

- Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, ebook stb.) használatának gyakorlása. - Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül. - Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében. - Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az internetes keresők segítségével. - Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismertetése. - Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása.

A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Biztonságos közlekedésre nevelés Célja: A tanulók felkészítése (életkori sajátosságaiknak megfelelően) - a közlekedésben való biztonságos részvételre, - a szabályos közlekedés képességének kialakítására, - a közlekedési szabályok alkalmazására, - a helyes magatartási formák elsajátítására, - a veszélyes helyzetek elkerülésére. Feladataink: - megismertetni a gyalogos, kerékpáros közlekedés alapvető szabályait és azok alkalmazásait a mindennapi közlekedés során - közlekedési helyzetek elemzésére és gyakorlati megoldására való felkészítés - a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások kialakítása és udvariassági szabályok megismertetése. - - Folyamatos kapcsolattartás a területi Rendőrkapitánysággal Feladataink megvalósításában a helyi polgárőrség segítségét kérjük.

216


A kollégiumi pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A kollégiumi feladatok ellátásához megfelelő eszközöket kell biztosítani. Kollégium taneszközellátásában és fejlesztésében két alapelv ötvöződik: a modernizáció, és a szakmai autonómia. Az eszközök kiválasztásánál az alábbi szempontokat kívánjuk érvényesíteni:  Az eszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, s a legfontosabb szempont a tanulói aktivitás és az önállóságra nevelés.  A felszerelések és funkcionális taneszközök kiválasztásánál döntéseinket a gazdaságosság elve alapozza meg.  A felszerelésekkel és eszközökkel is fejleszteni kívánjuk tanulóink esztétikai érzékét, ezért a minőség sem hagyható figyelmen kívül a felszerelések, eszközök kiválasztásánál.  Az otthonosságot is igyekszünk biztosítani mivel tanulóink hétközi ellátása a kollégiumban történik.

217

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014

Recommend Documents