PEDAGÓGIAI PROGRAM 2009

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Dél-Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Bölcsıde 2009.

2

TARTALOMJEGYZÉK P R E A M B U L U M…………………………………………………………………………………7 KÜLDETÉSNYILATKOZAT…………………………………………………………………………9 HELYZETELEMZÉS…………………………………………………………………………………10 1. BÖLCSÖDEI ÉS ÓVODAI SZAKMAI PROGRAM…………………………………………….11 1.1. Bölcsıdei szakmai program………………………………………………………………….11 1.1.1.

Bölcsıdénk alapelve………………………………………………………………….11

1.1.2.

Alapellátás……………………………………………………………………………11

1.1.3.

Alapellátáson túli szolgáltatásaink…………………………………………………...11

1.1.4.

Bölcsıdei gondozás-nevelés alapprogramja…………………………………….……11

1.1.5.

Gondozás-nevelés alapfeladatai…………...…………………………………………12

1.1.6.

Kapcsolattartás formái, rendje, színterei……………………………………………..14

1.1 Egységes óvoda-bölcsıde Kétújfalu………………………………………………………….16 1.2 Óvodai nevelési program……………………………………………………………………..23 1.2.1

Gyermekkép-óvodakép……………………………………………………………….23

1.2.2

Az óvodai nevelés feladatai…………………………………………………………..24

1.2.3

Az óvodai élet megszervezésének elvei……………………………………………...25

1.2.4

Kompetencia alapú óvodai programcsomag implementálása………………………..26

1.2.5

A helyi óvodai programok sajátosságai………………………………………………27

1.2.5.1 Napsugár Óvoda………………………………………………………………….27 1.2.5.2 Micimackó óvodai telephely……………………………………………………..49 1.2.5.3 Zöld Manó Óvodai telephely…………………………………………………….65 1.2.5.4 Kétújfalu óvoda…………………………………………………………………..87 1.2.5.5 Nagydobsza óvodai telephely…………………………………………………...106 1.2.5.6 Szentlászló óvodai telephely……………………………………………………116 1.2.5.7 Somogyapáti óvodai telephely………………………………………………….127 1.2.5.8 Nagypeterd óvoda………………………………………………………………147 1.2.5.9 Rózsafa, Szentdénes óvodai telephelyek……………………………………….172

2

1.2.6

A fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére…………………………………………..180

1.2.7

Nevelımunkát segítı játékok és egyéb eszközök…………………………………...182

ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM ……………………………………………………………..186 2.1 Az Intézményben folyó nevelı, oktató munka alapelvei, céljai és feladatai………………..186 2.1.1

Az intézményben folyó nevelı-oktató munka feladatai……………………………193

2.1.2

Intézményünk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások, eszközök

……………………………………………………………………..195

3 2.1.3

A mővészetoktatás által képviselt értékek, nevelési filozófiánk................................196

2.2 Az inkluzív pedagógia alapelvei……………………………………………………………197 2.2.1

Sajátos nevelési igényő tanulók együttnevelése…………………………………….197

2.2.2

Intézményünk befogadási stratégiái………………………………………………...200

2.3 Kompetencia alapú oktatás bevezetése……………………………………….……………..200 2.3.1

A kompetencia alapú oktatás alkalmazása az intézmények helyi programjában és tantervében (alapelvek) ………………………………………………….…………200

3

2.3.2

Közös céljaink………………………………………………………………………202

2.3.3

Feladatok……………………………………………………………………………203

2.3.4

A célok teljesítésének eszközei……………………………………………………..203

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS………………………………………………………………..205 3.1 Feladatok……………………………………………………………………………….……205 3.2 Személyiség fejlesztés a bölcsıdében és az óvodában……………………………….……..206 3.3 Személyiségfejlesztés az iskolában…………………………………………………….……206 3.4 Személyiségfejlesztés a mővészetoktatásban………………………………………………..207

4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS…………………………………………………………………….207 4.1 Feladataink…………………………………………………………………………………...208 5 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG……………………………………………………………………………………..209 5.1 Feladataink……………………………………………………………………………………209 6 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG ISKOLÁBAN ÉS ÓVODÁBAN……………………………………………………………………..209 6.1

Tehetségfejlesztés elvei, formái, gyakorlata……………………………………………….210

6.2

Tanórai tehetségfejlesztés eszközei………………………………………………………..210

6.3

Idegen nyelvi tantárgyorientált oktatás…………………………………………………….211 6.3.1 A tantárgyorientált oktatás célkitőzései……………………………………………….211 6.3.2 A tantárgyorientált nyelvoktatás feladatai…………………………………………….212

6.4

Kisebbségi nyelvoktatás…………………………………………………………………..213

7 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ PROGRAM…………………………………………………………………………………………...213 8 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG……………………214 8.1

Integrált Pedagógiai Rendszer mőködtetése (IPR)…………………………………………214 8.1.2 Integrációs stratégia …………………………………………………………………...214

9 GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK KIALAKÍTÁSA.. ………………………………………………………………………………………………………..220 10 KÖRNYEZETI NEVELÉS ……………………………………………………………………...220 10.1 A környezeti nevelés alapelvei……………………………………………………………..221

4 10.2 A környezeti nevelés céljai…………………………………………………………………221 11 A SZÜLİ, GYEREK, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK LEHETİSÉGEI, KAPCSOLATRENDSZERÜNK………………………………………………….222 12 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE……………………………224 13

AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE……………………………………………………….224

13.1 Az alapfokú nevelés bevezetı és kezdı szakasza…………………………………................225 13.1.1 Célok és feladatok …………………………………………………………………...225 13.1.2 Kiemelt fejlesztési feladatok………………………………………………………….227 13.2 Az alapfokú nevelés alapozó és fejlesztı szakasza………………………………………….231 13.2.1 Célok és feladatok ……………………………………………………………………231 13.2.2 Nem szakrendszerő oktatás…………………………………………………………...232 13.2.3 Kiemelt fejlesztési feladatok az alapozó és a fejlesztı szakaszban…………………..234 13.3 A középiskolai nevelés-oktatás szakaszai ……………………………………………………238 13.3.1 Gimnázium …………………………………………………………………………...238 13.3.1.1 Célok és feladatok …………………………………………………………….238 13.3.2 Szakközépiskola……………………………………………………………………….240 13.3.2.1 Célok és feladatok ……………………………………………………………..240 13.3.3 Szakiskola-képzés…………………………………………………………………….243 13.3.3.1 Célok és feladatok …………………………………………….………………243 13.4 Az egységes középiskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az elıírt tananyagok és követelmények…………………..245 13.4.1 Az egységes középiskolai oktatás tartalmát és idıkereteit meghatározó tantervi változatok……………………………………………………………………………………………..245 13.4.2 Ellátandó óraszámok………………………………………………………………...246 13.4.3 Intézményünk helyi tanterve…………………………………………………………248 13.4.4 Tantárgyi rendszerünk……………………………………………………………….249 13.4.5 Az alsó tagozat óratervei………………………………….…………………………..250 13.4.6 A felsı tagozat óratervei………………………………….…………………………..254 13.4.7 Nem szakrendszerő oktatás…………………………………………………………..256 13.4.8 Válaszható tanórai foglalkozások…………………………………………………….258 13.4.9 Az egyéni fejlesztések órakerete……………………………………………………...259 13.4.10 Mindennapos testnevelés biztosítása……………………………………………….259 13.4.11 Napközi, tanulószoba és iskolaotthonos foglalkozások…………………………….260 13.4.12 Modulok oktatása……………………………………………………………………261 13.4.13 Sajátos nevelési igényő tanulók oktatása……………………………………………261 13.4.14 Óratervek 9-12. évfolyam…………………………………………………………..262

5 13.5 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei………………………………………………………………………………….275 13.6

Az intézménybe történı felvétel és a magasabb évfolyamára lépés feltételei……………...276 13.6.1 Az intézmény elsı évfolyamára történı felvétel ……………………………………276 13.6.2 Általános iskolai osztályba történı felvétel…………………………………………..277 13.6.3 Az általános iskolák 1-8 évfolyamain a magasabb évfolyamra való lépés…………...278 13.6.4 Az alapfokú mővészeti iskolába történı felvétel és továbbhaladás feltételei………..280 13.6.5 A középiskolába és szakiskolába való lépés és a továbbhaladás feltételei…………..281 13.6.5.1 A szakmai végzettséggel rendelkezık számára szervezett érettségi vizsgára felkészítı képzésre felvétel és a továbbhaladás feltételei………………………………………283 13.6.5.2 A felvételi eljárás menete az érettségi vizsgára felkészítı képzésre jelentkezık esetében ……………………………………………………………………………………...283

13.7 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, továbbá –a jogszabály kereti között-

a

tanulók

teljesítménye,

magatartása

és

szorgalma

értékelésének,

minısítésének

formája………..……………………………………………………………………………………...284 13.7.1 A tanulók szöveges értékelése az általános iskola kezdı szakaszán ………………...284 13.7.2

Az 5-13. évfolyamos tanulók értékelésének, számonkérésének követelményei és

formái. A modulok értékelése és minısítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. …………………………………………………………………..……………………..288 13.7.3 Az alapfokú mővészetoktatásban résztvevı tanulók értékelésének, számonkérésének követelményei és formái……………………………………………………………………………...293 13.7.4 Az iskola írásbeli beszámoltatásának formái, rendje és korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya…………………………………………………………………295 13.8

Egységes

elvek

a

tanulók

dicséreténél,

jutalmazásánál,

fegyelmezı,

fegyelmi

büntetésénél…………………………………………………………………………………………..296 13.9 Az otthoni ( napközis, tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjait………………………………………………………………...297 13.10 A középszintő érettségi témakörei…………………………………………………………..298 13.11 Nemzeti etnikai kisebbségi oktatás …………………………………………………………298 13.12 Tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek……………………………...303 13.13. Szakközépiskolai és szakiskolai szakmai program…………………………………………305 13.14 Az egységes középiskola egészségnevelési programja……………………………………..308 13.14.1 Mindennapos testedzés biztosítása............................................................................313 13.15 Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok……………………………………….315 13.15.1 Iskolai drogstratégia…………………………………………………………………320 14 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK…………………….322

6 14.1 A pedagógiai program érvényességi ideje…………………………………………………...322 14.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata……………………………………………322 14.3 A pedagógiai program módosítása…………………………………………………………...322 14.4 A program nyilvánosságra hozatalának módja……………………………………………….322 14.5 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása…………………………………………...323 13

MELLÉKLETEK 1. Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola 2. Dél-Zselic Középiskola Szigetvári Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája 3. Dél-Zselic Középiskola Szigetvári Istvánffy Miklós Általános Iskolája 4. Dél-Zselic Középiskola Nagydobszai Általános Iskolája és Óvodája 5. Dél-Zselic Középiskola Somogyapáti Általános Iskolája és Óvodája 6. Dél-Zselic Középiskola Szentlászlói Általános Iskolája és Óvodája 7. Dél-Zselic Középiskola Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája, és Egységes BölcsıdeÓvodája 8. Dél-Zselic Középiskola Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskolája és Nagypeterd-RózsafaSzentdénesi Óvodája 9. Dél-Zselic Középiskola Szigetvári Weiner Leó Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye 10. Középszintő érettségi témakörei 11. Az iskola egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programról 12. Felszerelés, eszközjegyzék Szigetvár Bölcsıde

7

PREAMBULUM Az intézmény neve: Dél – Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Bölcsıde Az intézmény rövidített neve: Dél-Zselic Középiskola Székhely: 7900 Szigetvár Rákóczi u. 18. Intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény - bölcsıde - egységes óvoda-bölcsıde, óvoda - egységes iskola (általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) - alapfokú mővészetoktatási intézmény Tagintézményei: 1. Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola – Szigetvár, Rákóczi u.18. 2. Szigetvári Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája - Általános Iskola (Szigetvár, Rákóczi u. 9-13.) 3. Szigetvári Istvánffy Miklós Általános Iskolája - Általános Iskola (Szigetvár, Szent István ltp. 2.) 4. Nagydobszai Általános Iskolája és Óvodája - Általános Iskola (Nagydobsza, Hunyadi J. u. 1.) - Óvoda (Nagydobsza, Hunyadi J. u. 1.) 5. Somogyapáti Általános Iskolája és Óvodája - Általános Iskola (Somogyapáti, Fı u. 89.) - Óvoda (Somogyapáti, Béke tér 3.) 6. Szentlászlói Általános Iskolája és Óvodája - Általános Iskola (Szentlászló, Kossuth u. 17.) - Óvoda (Szentlászló, Kossuth L. u. 21.) 7. Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája, és Egységes Bölcsöde- Óvodája - Általános Iskola (Kétújfalu, Zrínyi u. 1. ) - Óvoda (Kétújfalu, Zrínyi u. 33. ) 8. Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskolája és Nagypeterd-Rózsafa-Szentdénesi Óvodája - Általános Iskola (Nagypeterd, Kossuth L. u. 47.) - Általános Iskola (Rózsafa, Kossuth L. u.42.) - Óvoda (Nagypeterd, Kossuth L. u. 47.) - Óvoda (Rózsafa, Petıfi u. 6.) - Óvoda (Szentdénes, Petıfi u.12.) 9. Szigetvári Napsugár Óvodája - Óvoda (Széchenyi u. 61.)

8 - Óvoda (Szent István Ltp. 6.) - Óvoda (Dózsa György u. 11.) 10. Szigetvári Weiner Leó Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye - Alapfokú mővészetoktatási intézmény (Szigetvár, Zárda u. 2.) 11. Szigetvári Bölcsıdéje- Bölcsıde (Szent István Ltp. 6.)

9

KÜLDETÉSNYILATKOZAT A Dél-Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Bölcsıde többcélú (gondozás, fejlesztés, oktatás, szakképzés) szervezetileg integrált közoktatási intézmény, a felvállalt funkciókat tekintve teljes mértékben lefedi a köznevelés és közoktatás feladatait. Küldetésünk, közös pedagógiai hitvallásunk lényege, hogy elısegítsük a bölcsıdéseknél növekedésüket, egészséges fejlıdésüket, az óvodásoknál harmonikus fejlıdésüket gyermeki személyiségük kibontakoztatását, a gyermekeket, fiatalokat segítsük hozzá az egyéni képességük és tehetségük kibontakoztatásához, a személyiségfejlıdésük legadekvátabb útjainak megtalálásához, az alapkompetenciák magas szintő elsajátításához, valamint a mővészetoktatásban résztvevı növendéknek szakmai hozzáértéssel adjuk át a mővészetek alapismereteit. Széleskörő képzési struktúránk által biztosítjuk, hogy intézményünk diákjai képessé váljanak felnıttként önállóan megtalálni helyüket a társadalomban. Megalapozzuk az élethosszig tartó tanulás iránti igény kialakulását. Egyenlı esélyek biztosításával segítjük a gyermekeket hátrányaik leküzdésében. Az intézményünk értéktételezésében és mőködésében is elkötelezett aziránt, hogy • megerısítse szervezetét a társadalmi kohéziót erısítı szerepvállalásban, • az egyének és csoportok sokféleségét elfogadva az integráció és reintegráció kulcsintézményévé váljon, • felkészüljön minden gyermek fogadására és benntartására. Intézményünk pedagógusközössége és felnıtt segítıi köre intenzív szakmai kommunikációval, kooperációval alapozza meg és mozgósítja speciális szakmai kompetenciáit annak érdekében, hogy minden egyes tanulója – az ép és a fogyatékkal élı, a tehetséges és a kevésbé az, a speciális szükséglető (a szociokulturálisan hátrányos, a viselkedési, beilleszkedési problémákkal küszködı, a részképesség-zavarral küzdı, a nyelvi hátrányt mutató stb.) – életesélyeit növelhesse. Intézményünk támogatja a gyermekeket abban: • hogy találkozzanak „valódi önmagukkal”, • felismerjék saját értékeiket, képességeiket, • aktívan vegyenek részt azok továbbfejlesztésében, • megismerjék, megtapasztalják az ıket körülvevı és tágabb világot, • kitáguljon életterük, sokféle élet- és feladathelyzetben tanulják meg a „világban létezés emberi módját”, • egymást (a másik világát és kultúráját) megismerve és elfogadva tudjanak együtt élni és együttmőködni, • döntésre, tervezésre, megvalósításra és értékelésre, önálló tevékenységre és együttmőködésre készek és képesek legyenek, • indíttatást és esélyt kapjanak különbözı bizonyítványok megszerzéséhez, további tanulmányokhoz, adekvát munkakörök betöltéséhez, • saját magukra jellemzı módon (a számukra szükséges idı felhasználásával, a szükséges egyéni szakszerő fejlesztésekhez való hozzáférés lehetıségével) valósíthassák meg önmagukat, találhassák meg saját útjukat.

10

HELYZETELEMZÉS A hivatalos adatok szerint a szigetvári a megye kilenc kistérsége közül a legrosszabb helyzető térségek közé tartozik. Hátrányos helyzete nemcsak a megyén, de a tágabb régión belül is kitőnik. E helyzet az aprófalvas településszerkezettel, a külsı periféria térségeire általánosan jellemzı hiányos és leromlott állapotú közlekedési infrastruktúrával és ezek gazdasági és foglalkoztatási következményeivel magyarázható. Az aprófalvak önfenntartó képessége gyenge. A helyi vagy közeli mezıgazdasági termelésben feleslegessé váló munkaerı alig esélyes a munkaerıpiacon történı reintegrációra, a távolabbi munkahelyekre való bejárást a hiányos infrastruktúra lehetetleníti el. Magasak a munkanélküliségi mutatók. A hátrányok öröklıdnek a következı generációkra is. A kistérségben Szigetvár - egyetlen városként - központi funkciót tölt be, mellette 45 községet találunk. A településszerkezet és a mai demográfiai jellemzık egyik legfontosabb meghatározó eleme a kistérségi központ, Szigetvár szerepe. A kistérségben a legnagyobb munkáltatók a székhelyen vannak, ebbıl következıen jelentıs a migráció a kistelepülésekrıl Szigetvár irányába. Ez a munkába induló szülık mellett a gyerekek bejárását is eredményezi. A szigetvári kistérség önkormányzatai abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok - megállapodás keretében történı együttmőködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerő és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintő ellátást és szolgáltatást, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös elınyök és az arányos teherviselés alapján - 2004. június 8. napjától létrehozták a Szigetvári Kistérségi Többcélú Társulást. A társulás átalakulásával 2004. december 23-án létrejött a Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás. A Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásával a korábban ellátott feladatok arzenálja kiszélesedett többek között a közoktatás, az egészségügy, a szociális, a közoktatási feladatellátással, a belsı ellenırzéssel, a mozgókönyvtári ellátással. . 2009. július 1-tıl az alábbi intézmények és feladat-ellátási helyek kerültek tehát a TKT fenntartásában: •

Zrinyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola

•

Nagypeterdi Körzeti Általános Iskola és Óvoda

•

Konrád Ignác Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Kétújfalu

•

Önkormányzati Bölcsöde

10

11

1 BÖLCSİDEI ÉS ÓVODAI SZAKMAI PROGRAM 1.1 Bölcsıdei szakmai program Bölcsıdénk létrejöttének célja és feladata: minden olyan kisgyermek napközbeni ellátása, akinek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani gyermekük napközbeni gondozását, nevelését, étkeztetését. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról kiemeli olyan kisgyermek felvételi lehetıségét is, akinek szociális vagy egyéb ok miatt egészséges fejlıdése érdekében szükséges a bölcsıdei gondozás, nevelés. Gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani, • akinek a testi, illetve szellemi fejlıdése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, • akit egyedülálló vagy idıskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családba három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, • kinek szülıje, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni. 1.1.1 Bölcsıdénk alapelve: Az egészséges testi, értelmi, érzelmi fejlıdés elısegítése, egészséges és biztonságos környezet megteremtése, derős légkör biztosítása, a gondozónı – gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentı kapcsolat kialakulása, az egyéni szükségletek kielégítése, az állandóság és fokozatosság elvének betartása, a maximális gyermekközpontúságra való törekvés, boldog, óvó- védı környezet kialakítása. 1.1.2 Alapellátás: A bölcsıde, mint a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedı gyermekek napközbeni ellátását, szakszerő gondozását és nevelését végzı intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, a bölcsıdei gondozási – nevelési év végéig maradhat a bölcsıdében. Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. élet évének betöltését követı augusztus 31.-ig tovább gondozható a bölcsıdében. 1.1.3 Alapellátáson túli szolgáltatásaink: • • •

Játszóház Idıszakos gyermekfelügyelet Nyári tábor

1.1.4 Bölcsıdei gondozás-nevelés alapprogramja: A gondozás a bölcsıdei nevelés egyik alapvetı tevékenysége. A kisgyermek olyan szükségletét elégíti ki, amely elısegíti növekedését, fejlıdését, egészséges életmódjának kialakulását. A testi nevelésen kívül hozzájárul az egész személyiség alakulásához. Kiemelt feladatnak tekintjük a gondozónı és a gyerek közötti jó kapcsolatot. Érvényesüljön nevelésében az egyéni bánásmód elve, - mozdulatai, szavai, tekintete, gesztusai – gondozás közben is figyelmet, elfogadást közvetítsen. Ismerje meg a gyermek 11

12 igényeit, jelzéseit otthonról hozott szokásait. A gyermeknek legyen lehetısége átélni a testi kontaktus örömét. Növeli az érzelmi biztonságot a „saját” gondozónı-rendszer. Az elfogadás a gyermek felé irányuló szeretet, a környezet megfelelı kialakítása hozzásegíti a kézségek, az önálló szokások kialakulásához. 1.1.5 Gondozás-nevelés alapfeladatai: Az egészséges életmódra nevelés célja: a gyermek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi fejlıdésük elısegítése. A betegségek elkerülésének, csökkentések feltétele, hogy a gyermekek egészségesen kerüljenek illetve járjanak közösségbe és nagyon fontos a szülık és a bölcsıde ıszinte együttmőködése, az egészségvédelem érdekében. Feladatok: A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységvégzéshez szükséges. A gondozónı a beszoktatás ideje alatt törekedjen megismerni a kisgyermek testi szükségleteinek igényét, az otthonról hozott szokásokat. • A gondozónı folyamatos megfigyeléssel, mérésekkel tárja fel az egyéni sajátosságokat segítse a másságot.(Pl. szemüveges, beszédhibás, testi fogyatékosság) Ezért fontos a gondozónı és a gyermek közötti meghitt, megértı viszony, a természetes testközelség megléte. • •

A fejlıdés egyik feltétele a táplálkozás Helyes étkeztetés 1 – 3 éves korig Az egy életre szóló táplálkozási szokások döntıen a kisgyermekkorban alakulnak ki. Ezekben az években kell a legjobban odafigyelni, hogy milyen minıségő milyen összetételő és mennyi ételt kapjon a kisgyermek. A szakemberektıl, orvosoktól sokszor hallhatjuk, hogy a felnıttkorra kialakuló, táplálkozással összefüggı betegségek megelızését már kisgyermekkorban el kell kezdeni. Ezért nagy a felelıssége azoknak, akik részt vesznek az étkezési szokások kialakításában. Az 1 – 3 éves gyermek energiaszükséglete: 1000 – 1300 Kcal/nap. Megközelítıleg 1200 Kcal bevitel esetében a tápanyagok elosztása: Fehérje Zsír Szénhidrát

94 Kcal 419 Kcal 676 Kcal

23gr 46 gr 165 gr összesen:1189 Kcal

A magas állati eredető fehérje és kalciumszükséglet (csontképzés) miatt igen fontos, hogy az étrend tartalmazzon húsokat, húsféléket, tejet, tejterméket. 12

13 A szénhidrátbevitelt burgonyával, zöldségekkel, fızelékkel, gyümölccsel, kenyérrel, pékáruval és egyéb gabonafélékkel kell biztosítani. Az ételeket margarinnal és étolajjal kell elkészíteni. A levesek húsból, zöldségekbıl, gyümölcsbıl készüljenek. A teljes napi energia – és tápanyagszükséglet 65 % -át kell a közösségben biztosítani. A bölcsıdében a heti étrendet kifüggesztjük olyan helyre, ahol a szülık láthatják, így tájékozódnak arról, hogy mit evett aznap a gyermekük és ehhez tudják igazítani az otthoni étrendet. Intézményünk különös figyelmet fordít a táplálékallergiás kisgyermekek ellátására is. A gyermekeknek különbözı táplálkozási szokásaik vannak. A gondozónı vegye figyelembe a gyermek egyéni igényeit. A gondozónı a szülı segítségével ismerje meg ezeket, és kellı toleranciával fogadja el. Pl. étvágytalanság. Késıbb ösztönözze, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztását, kedveltessék meg az új ízeket. Fontos, hogy a gondozónı biztosítsa a kisgyermek számára a megfelelı folyadékpótlást. A gondozási mőveletek közben lehetıség nyílik a gyermek és gondozónı közötti kommunikációra. A szeretett gondozónıvel együttmőködve alakul ki igénye az önálló testápolásra, elsajátítja a mőveletek technikáját. Fontosnak tartjuk a kisgyermek fogának védelmét, ápolását. Az ehhez szükséges feltételeket a gondozónı úgy teremtse meg, hogy a gyermekek fokozatosan önállóan végezhessék el ezeket a teendıket. Kiscsoportban öblítés, nagycsoportban fogmosás. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme a bölcsıdei életnek. Fontos a rendszeres levegın való tartózkodás, mozgás, amely a kisgyermek egészségmegırzését segíti elı. A gyermek alvásigényének egy részét a bölcsıde elégíti ki. A gondozónık feladata, hogy megismerjék az általuk gondozott kisgyermek alvásigényét, szokását és megteremtsék hozzá a feltételeket. (nyugodt hangulat, fekhely stb.) Alváshoz biztosítsák a tiszta levegıt, a levegın való altatás feltételét. A bölcsıde feltételrendszere befolyásolja a gyermek egészséges életmódjának színterét. A gazdag tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi elıírásoknak és esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, ami jó alapot ad a bölcsıdei nevelımunkához. • •

A bölcsıde épületét a gondozási-nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembe vételével a gondozónık esztétikusan rendezzék be. A több funkciót betöltı csoportszobát tegyék alkalmassá a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, étkezésre, pihenésre és az alvásra. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlés közvetítés valamint a gyermek jó közérzetének kialakítása miatt fontos. A barátságos derős légkör kialakítása a gyermeknek biztonságérzetet ad, tevékenységre serkent. A derős alaphangulat a légkör alapozza meg a gyermek érzelmi kötıdését gondozónıjéhez, ösztönzi társas kapcsolatainak alakulását. A gondozónı többféle játéktevékenységhez alakítson ki elkülönített részeket. Legyenek kuckók, bensıséges zúgok, leválasztott sarkok, ami a csoportszoba családias jellegét növelik. Érzelmi fejlıdés, szocializáció Elengedhetetlen, hogy a gyermeket a bölcsıdében érzelmi biztonság, szeretetteljes derős légkör vegye körül. Családias légkörben alakul ki a gyermek érzelmi kötıdése a felnıttekhez

13

14 és társaihoz egyaránt. A gondozónı vegye figyelembe az egyéni szükségletek kielégítését, ügyeljen arra, hogy a gyermek én tudata megerısödjék, segítse elı a gyermekek közötti kapcsolatok kialakulását. A gyermekek örömmel és érdeklıdéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe. A gondozónı igyekezzék elérni, hogy a csoport tagjai vegyék tudomásul egymást, figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat más helyzetébe. Ez elısegíti, hogy minden gyermek önálló aktív személyiségként élje meg önmagát, hogy „én és a másik” elkülönüljön. Megismerési folyamatok fejlıdésének segítése: A gyermekek életkorúknak, érdeklıdésüknek megfelelı tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmény alapján tanulnak és általa fejlıdnek. Ennek elsıdleges terepe a játék és az egész bölcsıdei élet. A bölcsıdés értelmi képessége, érzékelése, észlelése, emlékezet, figyelme, képzelete, képszerő szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlıdik. Az utánzásos minta és modell, követéses magatartás és a viselkedés tanulás folyamatában mindvégig a gondozónı áll a középpontban. A belülrıl indított és vezérelt játéktevékenység, célja a gyermek képzelettársításának. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélése a gyermek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Az alkotó kedvő légkört olyan játék biztosításával érheti el a gondozónı, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen eszközzel jeleníti meg, mennyi ideig tart. A gondozónı feladata, hogy mindezekben teremtse meg a feltételeket. A játékos légkört segíti a sok új ötlet, kellı idıben adott segítség, megerısítés, támogató, bátorító odafigyelés. A kreatív légkör segíti a gyermek ötleteinek szabad áramlását. A gondozónı kezdeményezéseire a gyermekek szívesen vesznek részt érdekes mozgásos tevékenységekben. A gyermek játékához sok eszközre van szükség. Elsısorban a gyakorló játékok, melynek fejlesztése elısegíti a gyermekek pszichikus funkcióit. A gyermekek a környezetükbıl szerzett tapasztalatokkal a tevékenységük tartalmát segítik. A gondozónı feladata, hogy kisgyermek számára tegye lehetıvé ezen tapasztalatok megszerzését. A gondozónı különbözı tevékenységek során legyen kezdeményezı, modellnyújtó. Különbözı helyzetekben legyen támogató, engedı, elfogadó. 1.1.6 Kapcsolattartás formái, rendje, színterei A családban és bölcsıdében nevelkedı gyermekért mindkét környezet felelıs. A bölcsıde csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erısítve tudja nevelı szerepét betölteni. Az együttmőködés alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. A gondozónı ismerje meg a családok életmódját, a gyermek helyét a családban. A szülı találjon a gondozónıben támaszt és segítıtársat a gyermek nevelésében. Szükséges, hogy a bölcsıde minden dolgozója elıítéletektıl mentesen tudjon közeledni minden családhoz. Kapcsolattartás formái a családdal: • • • • •

Napi személyes találkozások, beszélgetések Családlátogatás Beszoktatás Szülıcsoport beszélgetés Írásos tájékoztatás 14

15 • • • •

Üzenıfüzet Hirdetıtábla Fogadóóra Nyílt nap

Óvoda-bölcsıde kapcsolata Az óvodába lépés fordulópont a gyermek életében. Alkalmazkodása az új környezethez, számára ismeretlen felnıttekhez és gyermekekhez pszihés megterhelést okoz. A gyermek biztonságérzetéhez átmeneti idıszakában hozzájárul az ismert személy (gondozónı) idıleges jelenléte és a fogadó óvónı tartós személye. Kapcsolattartás formái: • • •

Látogatások Közös szülıi értekezletek Tapasztalatcserék

Továbbképzések, értekezletek, megbeszélések: A bölcsıde figyelemmel kíséri a legújabb szakmai, módszertani útmutatókat. Lehetıséget biztosít dolgozóinak a szakmai továbbképzéseken, értekezleteken, konferenciákon való részvételre. Ezenkívül házi továbbképzéseket, értekezleteket, megbeszéléseket tartunk. Ezek gyakorisága a következı: Munkatársi értekezletek: évente január június november Házi továbbképzések :

kéthavonta (továbbképzési terv alapján)

Szülıkkel való együttmőködés szinterei: Összevont szülıi értekezletek: évi két alkalommal Idıpontja: március augusztus Csoportos szülıi értekezletek: február Idıpontja: november Nyílt nap: szülıi igény szerint Óvoda, bölcsıde kapcsolata:

Óvónık látogatása a bölcsıdében évente májusban

Gondozónık ellenırzése:

Adminisztráció- folyamatos Munkafolyamatok- mőszakonként, negyedévenként

Az ellenırzést követıen kiértékeljük a látottakat szóban és írásban egyaránt. A konyhai személyzet és a technikai személyzet ellenırzése a gondozónık ellenırzésével egy idıben történik, hiszen munkájuk elválaszthatatlan, kiegészítik egymást. 15

16

1.2 Egységes óvoda-bölcsıde Kétújfalu Az egységes óvoda - bölcsıdénk gondozza, ápolja, védi a gyerekeket, és mindent megtesz azért, hogy a családdal együtt nevelje ıket, csökkentve a faluban élı elsısorban hátrányos helyzető gyerekek esélyegyenlıtlenségét, a roma gyerekek integrációját. Nevelésünk értékei az egységes óvoda-bölcsıdében: • Az általános emberi, etikai alapelvek tiszteletét, • a 2-3 éves kor meghatározó szerepének elismerését • a bölcsıdei gondozás- nevelés története alatt felhalmozódott értékek elismerését, • a bölcsıdei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlatát, Az óvoda melletti bölcsıdében folyó gondozás- nevelés alapelveinek betartása - A gondozás és nevelés egységének elve - Az egyéni bánásmód elve - Az állandóság elve - Az aktivitás, az önállóság elve - A pozitívumokra támaszkodás elve - Az egységes nevelı hatások elve - A rendszeresség elve - A fokozatosság elve Az egységes óvoda-bölcsıde feladatai a cél elérése érdekében: Az egészséges testi fejlıdés elısegítése, biztonságos környezet megteremtésével. Az egyéni igények kielégítésével és az alapvetı kultúr- higiénés szokások kialakításával. A bölcsıdés korú gyerekek testi szükségleteinek kielégítése a gondozónı támogató segítségével, miközben a próbálkozás lehetıségét is biztosítjuk. • Az érzelmi fejlıdés és szocializáció segítése derős környezet biztosításával, a gyermek felnıtt között szeretetteljes érzelmi légkör kialakításával, az együttélés szabályainak elfogadásával és közös élményszerzés lehetıségével. A nehezen szocializálható, lassabban fejlıdı gyerekek fokozott gondozása, nevelés biztosítása • A megismerési folyamatok fejlıdésének segítése, az életkori sajátosságoknak megfelelı tevékenységek nyújtásával, az aktivitás és kreativitás támogatásával, támogató, bátorító odafigyeléssel és megerısítéssel, a gyermek igényihez igazodó közös tevékenységek során élmények és viselkedési helyzetek megoldási minták nyújtásával. A gyermek környezete: • A 2-3 éves korú gyermekek életkori sajátosságainak megfelelı egészséges, és biztonságos környezet kialakítása (bútorzat, játékok). •

Táplálkozás A bölcsıdés korú gyermekeknek napi négyszeri étkezést biztosítunk (reggelit, tízórait, ebédet, uzsonnát). A gyermekek egészséges élelmezése a jövıjük alakulásának egyik kulcsfontosságú tényezıje. A gyermekkorban kialakult táplálkozási szokások nehezen befolyásolható mintaként rögzülnek, és egész életre szóló ízlésformáló szerepük van.

16

17 Tehát a gyermekkel kapcsolatban levı szakembereknek, gondozónınek, óvónıknek óriási a szerepe az életmódi szokások alakításában. A táplálásnak, étkezésnek nemcsak a gyermek testi fejlıdésében van szerepe, hanem az érzelmi élet, a szociális kapcsolatok alakulásában is. A gondozónı feladatai a csecsemı és kisgyermek táplálásával kapcsolatban: - kellemes, nyugodt légkör kialakítása - megszerettetni a különbözı íző, a korának megfelelı ételeket - megtanítani, az önálló étkezésre - helyes szokásokat kialakítani Testápolás: Minden gondozási mővelet kapcsán arra kell törekedni, hogy az a gyermeknek kellemes élmény legyen. Feladatunk, hogy segítségére legyünk abban, hogy a tisztálkodással és fürdetéssel kapcsolatban elsajátítsa azokat a készségeket, melyeket három éves korra általában el lehet várni. Abban is segítenünk kell, hogy a tisztálkodással kapcsolatban egyre több szót, kifejezést sajátítson el, használjon fel helyesen. A kéz-arcmosás minden étkezés elıtt és után, illetve szükség szerint történik. A WC használat, illetve pelenkázás is a gyermek igényei szerint valósul meg. A napi pelenkázások üteme rendszeresen történik, (illetve szükség szerint) a napirend része. A gondozónık a 2 éves gyermeknek is felkínálják a bilit, a kisgyermek eldöntheti, hogy rá akar-e ülni, vagy sem. A nagyobb gyermekek választhatnak a WC vagy a bili között. A pelenkázáshoz szükséges dolgokat (pelenka, popsi törlı, kenıcs) a szülık hozzák gyermekeik számára. Öltözködés. Öltözködés terén a gyermekek a teljes önállóságot még 3 éves korra sem érik el. A befejezı, eligazító mőveletben még segítséget igényelnek. Fontos dolog, hogy a gyermekre mindig fejlettségének megfelelı ruhadarabot adjunk. Tapasztalatunk szerint a 2 éves gyermekek már önállóan le tudnak vetkızni. A 2,5 – 3 évesek pedig, már próbálkoznak az öltözködéssel és gombolással is. A gondozónı elegendı idıt biztosítson a gyermekek próbálkozásaira. Mozgás: szabad mozgás, testnevelés, mozgásos játékok: A bölcsıdés korú gyerekek mozgásigényének kielégítésére nagymozgást fejlesztı udvari és tornaszobai játékokat, eszközöket biztosítunk. Amikor sár van az udvarban, kint a betonozott területen és a tornaszobában, valamint séták alkalmával igyekszünk a gyerekek

17

18 mozgásigényét kielégíteni. Törekszünk arra, hogy minél többet tartózkodjanak kint a szabad levegın.

Pihenés, alvás A 2 éves korú bölcsıdés gyerekeknek nagyobb az alvásigénye, ezért a napirendet úgy alakítjuk, hogy korábban ebédeljenek, mint a nagyobb gyerekek, így a pihenésidıt meghosszabbítjuk számukra. Elıbb pihennek le és késıbb kelnek, mint az óvodás társaik. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása: Az egységes óvoda- bölcsödében az érzelmi nevelés a nevelés minden mozzanatában megjelenik, amikor szocializációs mintákat sajátítanak el a gyermekek és fejlıdik személyiségük. Szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó, környezetet biztosítunk, melyben a társas kapcsolatok alakítása, segítése történik. Fejlesztési feladataink: • Kapcsolattartás a szülıkkel, melyek ıszinte hangvételőek, ahol a nevelı és segítı szándék egyaránt jelen van. • Család látogatás, ahol is a szülı érezze, hogy elınyös a gyermek szempontjából. • Beszoktatás- anyukás; a bölcsıdei gondozó, nevelı munka a családdal való együttmőködést helyezi elıtérbe. • „Saját gondozónıi” rendszer; a személyi állandóság elvén nyugszik a bölcsıdei csoportban. • Gyermekcsoportok szervezése; • Napirend; mely a gyermek igényihez, szükségleteinek kielégítéséhez és a nyugodt gondozás feltételeihez szabott. Gondozónıi attitőd: ⇒ meleg, elfogadó ⇒ magatartásával, beszédstílusával, teljes lényével gyakoroljon hatást a gyerekekre ⇒ képes legyen az empátiára, a másság elfogadására. Gyerek - felnıtt kapcsolat: ⇒ Az óvónı modellkövetése domináljon a viselkedés és a nyelvi formák elsajátításában. ⇒ Másság elfogadása, tolerancia, a gyermeki vélemény tiszteletben tartása, aktív bipoláris együttmőködés. Gyerek - gyerek kapcsolat: ⇒ Vegyék át azokat az erkölcsi szokásokat, viselkedési mintákat kapcsolataikban, az utánzás során.amelyet a felnıttek közvetítenek. A beszoktatás A bölcsıdések beszoktatása az elsı héten az anyukával együtt, a második héten már az anya állandó jelenléte nélkül, de rövidebb és fokozatosan emelt idıvel történjen. Az elsı héten a gondozási mőveleteket az anya végezze, hogy a gondozónı megfigyelhesse azokat. Az alvás jelenti beszoktatás alatt a legnagyobb nehézséget, ezért az anya még a második hét végéig is tartózkodjon a csoportba az elaltatás ideje alatt, illetve az ébredés várható idıpontjában.

18

19 Az egységes óvoda-bölcsıdei csoport napirendje: Idıpont

Tevékenységek

6.30 - 8.00 8.00 - 8.30 8.30 - 10.00 10.00 - 11.30 10.30 -11.30 11.30 - 12.30 12.30 - 14.45 14.45 - 15.15 15.15-tıl

Gyülekezı, játék Reggeli Játék, mozgás a tornaszobában Tízórai Játék kint a szabadban Ebéd, tisztálkodás Pihenı, (a teraszon) Uzsonna Játék a csoportban, vagy az udvaron

Értelmi nevelés: Az egységes óvoda-bölcsıdében is a megismerı tevékenységek kerülnek elıtérbe. A bölcsıdés gyerekek számára fontosak a séták, beszélgetések, a játék, a tevékenykedés, amikor új ismereteket, tapasztalatokat szerez. Ezek segítségével fejlıdik érzékelése, és minden megismerı folyamata. Kiemelt tevékenységi forma: mese, vers, ének-zene Anyanyelvi nevelés - nyelvi kommunikáció: A beszéd a kommunikáció egyik fajtája, és az emberi kapcsolatok fı eszköze. A kisgyermek életében a szavak megértésénél nagy jelentısége van a szituációknak. A beszéd a gondozónı munkájának egyik legfontosabb része. Nagyon fontos, hogy tisztán, jól érthetıen beszéljen a gyermekekkel, és minden kérdésükre adjon választ. A versek, mondókák, énekek nagyban hozzájárulnak a gyermekek beszédfejlıdésének alakulásához. Játék: A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztıbb örömszerzı tevékenysége, így a bölcsıdei nevelés leghatékonyabb eszköze is, amely segíti a gyermekeket a világ megismerésében és elfogadásában, elısegíti a testi, érzelmi és szociális fejlıdésüket. Az építés is mindennapos tevékenység. Természetes kihívást jelent a gyermek számára, (mert meg kell valahogy építeni az alagutat, a tornyot vagy a garázst) gondolkodásra készteti, ösztönzi és fejleszti kreativitását. A gondozónınek fontos szerepe a játék közbeni figyelem, támogató, megerısítı jelenlét. Biztosítani kell az elmélyült játék feltételeit, a szabad választás lehetıségét, esetenkénti ötletadást, elismerést, dicséretet. A bölcsıdés korú gyerekeknél a báb, már beszoktatáskor megjelenik és rendszeresen részt vesz szokások, szabályok alakításában. Tapasztalatok a természetrıl: Egységes óvoda-bölcsıdénkben a gyermekek környezeti nevelését saját tapasztalataikra építjük.

19

20 Séták alkalmával beszélgetünk az évszakok változásáról (tavasz, nyár, ısz, tél). Ilyenkor jó alkalom nyílik a közlekedés megfigyelésére is. Udvarunkon megfigyeljük a madarak, bogarak, csigák, méhek életét. Terményeket, virágokat, növényeket győjtünk. Beszélgetünk az idıjárás – öltözködés kapcsolatáról. 2,5 – 3 éves gyermekek már a színeket is ismerik. Örömmel mesélnek családjukról, testvéreikrıl, az otthon történt dolgokról. Rajzolás,kézmőves tevékenység: Rajzolás: A rajzfejlıdés a játékban történı tevékenységek során alakul. Minden gyerek szeret rajzolni, erısíti alkotási vágyukat, kreativitásukat, képzeletvilágukat. A bölcsıdés korú gyermekek firkákat, szabálytalan köröket, „madárfészket”, vonalakat készítenek. A rajzolás, festés nagy öröm számukra, szinte naponta kapnak színes ceruzát, zsírkrétát. Gyurmázás: Ügyesen gyúrják, sodorják, nyújtják a gyurmát. A 2,5 – 3 éves gyermekek már kígyót, csigát, kis golyókat is képesek készíteni. Az alkotás során a gyermekek észreveszik a tárgyak hasonló és különbözı jellemzıit, a dolgok és jelenségek közötti összefüggéseket. Gyurmázás közben sokat beszélnek, az alkotás, közlési vágyat ébreszt a gyermekekben, beszélı kedvük fokozódik, amely ösztönzıen hat a kommunikáció fejlıdésére is. Zenei fejlesztés: Az éneklés, a dalos játékok jótékony hatásúak minden korcsoportú kisgyermek számára, amit beépítünk a napi munkarendbe. Az éneklés segít abban, hogy a gyermekeknek felszabaduljanak gátlásai, félelmei. A bölcsıdés gyerekekkel ölbeli ringató, simogató, döcögtetı, altató-, bábjátékos énekeket, szerepjátékos szituációkat játszunk. “A zene hatása olyan emberformáló erı, amely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését, és emberi magatartását.” Forrai Katalin A dalanyag minıségileg és mennyiségileg is fokozatosan bıvül. A megismert dalok, mondókák minden évben elıkerülnek, és a kedvelt játékok örömet okoznak a gyerekeknek. Dalanyag: 2-3 éves korban4-5 mondóka, melynek hossza,1-2 motívum 5-6 dalos játék. Zenehallgatás mindig mővészi értékő, élı énekhang, vagy értékes zenemő. A dalanyagok elrendezése a munkatervben szerepel.

20

21

Anyanyelvi nevelés –mese-vers: A bölcsıdés gyerekeknek a mese éppúgy, mint a játék örömforrás, feszültségoldás. A mesére a gyermekek önkéntelenül odafigyelnek. A mese közel hozza a gyerekeket és a felnıtteket, hiszen meséléskor odabújnak, odaülnek szorosan a gondozónı mellé, és érzelmi biztonságban érzik magukat. A vers, mondóka fejleszti a gyermek szókincsét. A versek, mondókák szoros részei a bölcsıdei élet minden mozzanatának. Már csecsemıkortól fogva naponta gyakoroljuk a jól ismert mondókákat, verseket. A gyermekek nagy örömmel ismétlik a ringató, érintgetı, tapsoltató, és simogató, rímelı mondókákat. Ez az irodalmi nevelés szorosan összefonódik az anyanyelvi, a zenei neveléssel, az énekléssel és a mozgásos játékokkal. Beszoktatás idején nagyon jó hatásúak az apró mondókák, versikék,hintáztatók,ringatók. Elısegíti a kapcsolatteremtést, a beszéd és kifejezıkészség fejlesztését, a szókincs bıvítését. A 2-3éves gyerekek az óvodai élet során 5-6 mondókát,2.3 ringatót 4-5 verset (2-4 soros) és 3-4 rövid mesét sajátítanak . Mozgás: A mozgás a bölcsıdei élet elengedhetetlen feltétele. Fontos feladatunk a megfelelı napirend kialakítása, hogy elegendı idı jusson a gyermek számára a mozgásra, a különféle mozgásformák gyakorlására, újak elsajátítására. Feladatunk a jó érzelmi atmoszféra megteremtése és a mozgáskedv fenntartása. A kialakított tornaszobánk lehetıséget biztosít a bölcsıdés korú gyerekeknek, a mindennapi nagymozgások fejlesztésére. Az udvari játék keretében gyakoroljuk a futást, járást, csúszdázást, labdázást. Az udvari kisházakban örömmel bújócskáznak, fogócskáznak. Ügyesen ugranak, egyensúlyoznak. A egységes óvoda-bölcsıdei felszerelések eszköze.

program

megvalósításához

Helyiségek: Csoportszoba Öltözı –pelenkázó ágy Mosdó- megfelelı mérető 1db Játszóudvar → kismérető csúszda

21

szükséges

helyiségek,

22 Bútorzat: Feleljen meg a gyerekek életkori sajátosságainak, elsısorban természetes anyagból készüljön. Óvodai fektetı→gyermekenként 1 db Óvodai asztalok→1 db Óvodai székek→gyermekenként 1 db Öltözı→gyermekenként 1 öltözıpolc pelenkatároló → 1 db Nevelımunkát segítı játékok Játékok: • a gyermekek életkorának megfelelı mennyiségben gyakorlójáték,konstruáló és mozgásos játékok. Anyanyelvi nevelés: • a gyermekeknek megfelelı mennyiségben lapozgató könyvek Ábrázolási eszközök: • gyermekenként a programban meghatározott anyagok félévente történı beszerzése. Az óvodába lépés feltételei: Az óvoda a bölcsıdei csoportban nevelkedı gyermekeket automatikusan átveszi, ha a harmadik életévét az adott év szeptember 1. napjáig betölti . Az óvodai csoportok szervezésérıl az óvodavezetı dönt.

22

23 1.3 Óvodai nevelési program A Szigetvár Dél-Zselic Középiskola Óvodáinak Helyi Óvodai Program összeállítása során az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szolgálja a rendezési elvet. 1.3.1 Gyermekkép-óvodakép A LEGFİBB ÉRTÉKNEK TARTJUK A GYERMEK SZEMÉLYISÉGÉNEK KITELJESÍTÉSÉT, VÉDELMÉT.

Nevelésünk értékei, közvetítjük: ◊ a biológiai lét - az élet - tiszteletét, az egészség értékét, felelısséget önmagunk életéért, elfogadunk bármilyen szempontból eltérı gyerekeket és a többséggel, együtt neveljük. ◊ az Én harmóniájának, autonómiájának értékét, önnevelést, önismeretet, belsı harmóniára törekvést, ◊ tiszteletet a szülık iránt, szeretetet, elıítélet-mentességet, önzés leküzdését, a másság elfogadását, ◊ legyen igényük az önmővelésre, kreativitásra, problémaérzékenységre, ◊ tartsák tiszteletben egymás jogait, érzéseit, nemzetét, hazáját.

Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítıje, a gyermek harmadik életévétıl az iskolába lépésig. Az óvoda funkciói: óvóvédı, szociális, nevelı-személyiségfejlesztı funkció. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlıdését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elısegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérı fejlıdési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylı gyermek ellátását is). Az óvodai nevelésben alapelv: - a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi; - a nevelés lehetıvé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlıdését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: az érzelmi biztonságot nyújtó derős, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésérıl; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhetı sokszínő - az életkornak és fejlettségnek megfelelı –

23

24 tevékenységrıl, különös tekintettel a mással nem helyettesíthetı játékra; e tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelı mőveltségtartalmak közvetítésérıl; a kisgyermek egészséges fejlıdéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetrıl. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, átörökítését. Német nemzetiségi feladatvállalás. 1.3.2 Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, - az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban (melyet az erıteljes testi fejlıdés jellemez) kiemelt jelentıségő. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlıdésének elısegítése. Ezen belül: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlıdésének elısegítése; - a gyermek testi képességei fejlıdésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegırzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlıdéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; - ha szükséges, megfelelı szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 1. Az óvodáskorú gyermek jellemzı sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derős, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - már az óvodába lépéskor kedvezı érzelmi hatások érjék a gyermeket; - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlıdését és éntudatának alakulását, engedjen teret énérvényesítı törekvéseinek; - az óvoda teremtsen lehetıséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a másság elfogadására. 2. A szocializáció szempontjából különös jelentıségő a közös élményekre épülı közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítıkészség, az

24

25 önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlıdését. 3. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elı, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékő az óvodapedagógus viselkedése. 5. A nehezen szocializálható, lassabban fejlıdı, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzető, az elhanyagolt, illetve kiemelkedı képességő gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törıdést igényel, szükség esetén megfelelı szakemberek (pszichológus, logopédus vagy más gyógypedagógus, konduktor stb.) közremőködésével. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 1. Az óvoda a gyermek érdeklıdésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetrıl. 2. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különbözı formáinak alakítása - helyes mintaadással - az óvodai nevelıtevékenység egészében kiemelt jelentıségő. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bıvítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. 1.3.3 Az óvodai élet megszervezésének elvei A gyermek egészséges fejlıdéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelı idıtartamú tevékenységformák megtervezésével. A rendszeresen visszatérı ismétlıdések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. A napirend igazodik a különbözı programokban megfogalmazott feladatokhoz. Figyelembe veszi a helyi szokásokat, igényeket. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti belsı arányok kialakítása. A napi- és hetirendet az óvodák óvodapedagógusai alakítják ki a helyi sajátosságoknak megfelelıen! Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különbözı, az óvodapedagógusok által készített - kötelezı és nem kötelezı - feljegyzések, dokumentumok is szolgálják.

25

26 1.3.4 A Kompetencia Alapú Óvodai program implementálása A fejlesztés elsıdleges célja: • Rugalmas, inkluzív, befogadó óvodai környezet biztosítása. • A foglalkozások vezetése differenciálással • A követelmények elsajátítása pedig az egyéni képességekhez igazodva • A sajátos nevelési igényő gyermekek személyiségének fejlesztése szakfejlesztıvel és az óvónıvel. • A használható ismeretek és tudásanyag elsajátítása, rendszerszerő látásmód segítése. • Minden gyermek a maga módján, a maga ütemében, a saját képességei szerint fejlıdjön. A fejlesztés alapelvei: Minden gyermeknek joga van, hogy megkapja a neki megfelelı gondoskodást, nevelést. A gyermeknek a játék a legelemibb szükséglete, erre épít a program, mely szem elıtt tartja a játékba integrált tanulást. Komplex nevelés folyik az óvodában, amelyet a program is követ. Az egyéni differenciált bánásmód elvének szem elıtt tartása. A sajátos nevelést igénylı gyermek teljes értékő ember, joga van a megfelelı elfogadó, ugyanakkor fejlesztı hatású környezetben növekedjék. Érzelmi nevelésnél a szokásrendszer segítségével, segít a gyerekeknek, hogy a körülötte lévı szőkebb és tágabb környezetében az emberi érintkezés alapvetı szabályait elfogadja. A helyi nevelési programjaink ennek szellemében történı átdolgozása. Inkluzivitás A fejlesztés területei: • Óvodából –iskolába való átmenet. • Sajátos nevelési igényő gyerekek és az eltérı kultúrkörbıl érkezık integrációja. • Játék és érzelmi és erkölcsi nevelés. • A tématervjavaslatok beépítése a Helyi program hálótervébe Fejlesztési színterek: • Részképesség zavarok kezelése. • Speciális problémák enyhébb változásainak kezelése. • Hátrányos helyzet enyhítése Etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek fejlesztése

26

27 1.3.5 A helyi óvodai programok sajátosságai 1.3.5.1 Napsugár Óvoda Egészséges életmódra nevelés játékkal, mozgással Szervezési és idıkeretek Napirend A napirend biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai élet megteremtését. A napirend hozzájárul a gyermekek egészséges fejlıdéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételek megteremtéséhez. A rendszeresen visszatérı ismétlıdések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. A napirend folyamatos és rugalmas. A helyi szokásokat és igényeket figyelembe vesszük. Különbséget teszünk a nevelési évben levı napirend /szeptember 1- tıl május 31-ig/ és a nyári napirend /május 31-augusztus 31/ között. A napirend idıhatárai korcsoportonként változnak NAPIREND 5.30 - 7 7-9

Érkezés, játék összevontan más csoporttal

Játék, reggeli, folyamatos reggeli /tisztálkodás/

9 – 11.30

Játék, egyéb szabadon választott, illetve kötött tevékenységek. Megfigyelések természetes környezetben. Mesehallgatás, dramatizálás. Ábrázoló tevékenységek. Dalos játékok. Mindennapos testnevelés. Egyéni felzárkóztatás, ha szükséges. Levegızés Mozgásfejlesztés

11.30 - 12.45 Tisztálkodás, terítés, közös ebéd, fogmosás, teremrendezés, elıkészület az alváshoz. 12.45 - 13.00 Alvás elıtti mese 27

28 13.00 - 15.00 Csendes pihenı 14.30 - 15.15 Ágyazás, tisztálkodás, terítés, uzsonna 15.15 - 17.30 Játék, szabadon választott szolgáltatások, hazabocsátás

N Y Á R I N A P I R E N D: /összevont csoportok mőködnek / 5.30-8

Gyülekezés, játék.

8-9

Reggeli, játék

9 -

Játék, kötetlen tevékenységek Mindennapos testnevelés Séta, rövid kirándulások, fürdızés, napfürdızés

11.45-tıl a napirend megegyezik a nevelési év napirendjével. Hetirend A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elı a gyermekcsoportokban és lehetıséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A hetirendben jelennek meg a különbözı foglalkozási területek, melyeken egy-egy környezeti téma köré csoportosítva élmények, tapasztalatok és ismeretek kerülnek feldolgozásra. A programban a kötött és kötetlen szervezési forma egyaránt megtalálható. Érvényesül a nevelıi céltudatosság, tervszerőség, pedagógiai önállóság.

Kötetlen szervezés: Kiscsoportban kötetlenség dominál, - a gyermek önkéntes részvételére építve. Egy-egy témát azonos feladatokkal, de különbözı módszerekkel és több alkalommal is kezdeményez az óvónı. Középsı és nagycsoportban - irodalom, környezet megismerése és a vizuális nevelés területén alkalmazzuk eredményesen ezt a szervezési módot, mert: -

több alkalom adódik a mesélésre, verselésre. a környezet több apró részletének a megfigyelésére, megbeszélésére is lehetıség nyílik a különbözı ábrázolási technikákkal az eltérı tempójú gyermekeknek is van módja megismerkedni és gyakorlati tapasztalatot szerezni.

28

29 Kötött szervezés: Mindennapos testnevelés mindhárom korcsoportban: Testnevelés

- kiscsoport heti 1 - középsı csoport heti 1 - nagycsoport heti 2

Kötött vagy kötetlen szervezés: Ének

- középsı, nagycsoportban, - a népi játékok csoportos jellege, a közös táncos mozgásos játékokban megkövetelt viselkedési mód és szabályok elsajátítását - akarat, fegyelem fejlesztés érdekében

Mese – vers – A mese hangulatához csend, meghitt légkör szükséges Nagycsoportban a kötetlen szervezés mellett a két heti ciklusban egy-egy foglalkozási területen kötött szervezéső tevékenységben vesznek részt a gyerekek. Második félévtıl már naponta egy-egy foglalkozás kötött formában történik, a gyermekek iskolakészültségének érdekében.

29

30

HETIREND TÁBLÁZAT

NAPSUGÁR ÓVODA KÖTETLEN

KÖTÖTT

3 – 4 évesek

Heti alkalom

Külsı világ megismerése, Rajzolás, mintázás, kézimunka, Ének - zene – énekes játékok, Mese – vers

1 1 1 5

Testnevelés

1

Mindennapos testnevelés

5

KÖTÖTT Vagy KÖTETLEN IDİTARTAM FOG10 - 15 perc LALKOZÁSONKÉN T

4 - 5 évesek

Heti alkalom

5 - 6 - 7 évesek

Heti alkalom

Külsı világ megismerése, 1 Rajzolás, mintázás, kézimunka, 1 Mese – vers 5

Rajzolás, mintázás, kézimunka, Mese - vers

1

Testnevelés

1

Testnevelés

2

Mindennapos testnevelés

10

Mindennapos testnevelés

5-10

Ének - zene – énekes játékok, Mese - vers

Ének - zene - énekes játékok, Külsı világ megismerése Mese - vers

20 – 25 perc

30 - 35 perc

30

5

31

Az óvodai élet tevékenységformái: Játék Célja: A gyermek a játéktevékenységben szabadon, örömmel vegyen részt, lehetıségeket teremtve a feszültség oldására, önmegvalósításra. Aktivitása során szociális tapasztalásra tegyen szert, alkotó módon formálja környezetét, szélesítse látókörét, ismerje meg önmaga képességeit. Óvodapedagógus feladatai -

Biztosítjuk a nyugodt légkört, az elmélyült játék feltételeinek megteremtését. A gyermek önállóságra törekvését elısegítjük, a játékfajták és játszótársak megválasztásában. Fokozzuk a játékkedvet, az együttjátszás igényeinek felébresztésével, amely serkenti a közös játék kibontakozását, fejlıdését.

-

A napirenden belül elegendı idıt és helyet biztosítunk. A nap minden szakában arra törekszünk, hogy akár teremben, akár szabadban a játékidı lehetıleg összefüggı legyen. Indokolatlanul nem zavarjuk a játékot. Az 5-6 évesek számára lehetıséget biztosítunk, hogy több napon keresztül is játsszák ugyanazt. Állandó és ideiglenes játszóhelyeket alakítottunk ki, a teremben és az udvaron a nyugodt, csendes és mozgásos játékok számára. Udvarunk ideális értéke, hogy minden játékfajtának helyet ad. Játéksarkok könnyen áttekinthetı játékeszközökkel elısegítik a társas kapcsolatok kialakulását. Szoktatjuk a gyerekeket ahhoz, hogy önállóan alakítsák ki maguknak a játékhoz szükséges teret, és ennek érdekében rendezzék át a tárgyakat, majd a játék befejezésével állítsák vissza az eredeti állapotot.

-

A játékhoz való eszközöket folyamatosan biztosítjuk. A játékeszközeink motiváló, ösztönzı hatásúak, gazdagítják a gyermek elképzeléseit. Ennek érdekében a játékeszközöket állandóan pótoljuk, gazdagítjuk. Egyrészt az óvónı által készített eszközökkel, másrészt készen vett játékokkal. A készen vett játékaink esztétikusak, a célnak megfelelıek, tartósak, igényesek, pl.: Discovery, Lego . Mivel megfelelı játékeszközzel lehet jól és jót játszani, ezért beszerzésükre nagy gondot fordítunk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek környezetében lévı tárgyakat is behozhassák az óvodába és a különbözı játékszereket különbözı céllal használhassák fel.

-

Ötleteket, lehetıségeket, helyzeteket teremtünk a sokszínő játék kialakításához.

-

Az egyéni élményeken túl a közös élményszerzési lehetıségek kihasználását fontosnak tartjuk a játék fejlesztése érdekében. Arra törekszünk, hogy az élmény valóban élmény legyen. Látogatásokat teszünk: a postán, vasútállomáson, kenyérgyárban, tőzoltóságon, könyvtárban, rendırségen, iskolában, boltokban, cipıgyárban, kirándulásokat szervezünk, pl.: Domolosi tó, İsborókás, Sasrét.

-

Arra törekszünk, hogy az óvodapedagógus magatartása a játékkal kapcsolatban megengedı és modellnyújtó legyen egyidejőleg.

-

A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.

-

Szükség esetén az óvodapedagógus bekapcsolódik a játékba, együtt játszik a gyermekekkel.

-

A gyermek képességének fejlesztése a játékban

32 -

A sajátos nevelési igényő gyermekek esetében minél hamarabb résztvevıvé váljon a közös játékban

Megvalósulás folyamata A játék a 3 – 7 éves korú gyermek alapvetı, mindennapjait átszövı tevékenysége. A játék nemcsak azért kitőnı talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben elıforduló szituációkat, az ıt érı élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környezı világról, sıt a világegyetem egészérıl is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. A gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szereplıit és bármilyen eszközzel, vagy tárggyal helyettesíti azokat. Minden gyermeki tevékenység – beleértve a játékot is – felosztható spontán és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek, tárgyi lehetıségek megteremtését, melyeknek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség a pedagógus által kezdeményezett, vagy irányított játéktevékenységre, hiszen köztudott, hogy 3 éves kor táján még kifejezetten igényli a gyermek a felnıttel való együttjátszást. Csupán a helyes arányok megtalálása a fontos. Programunk alapelve minél több idıt, alkalmat és lehetıséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. A játéktevékenységhez szükséges feltételeket és eszközöket azonban az óvodapedagógusnak kell biztosítania. Külön szót érdemel az élmények szerepe a gyermek játékában. Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye, melyet a családból, a környezetébıl hoz az óvodás, vagy legyen az az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentıséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. A különbözı szituációk megteremtése, az élménynyújtás, az óvónı tudatos, átgondolt munkáját feltételezi. Indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen a gyermek spontán élményszerzése éppen olyan fontos, mint a pedagógus által irányított, megtervezett. A lényeg, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék meg. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermekek alaptevékenysége olyan lehetıséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében. Legfıbb célkitőzéseinket szem elıtt tartva olyan tulajdonságok fejlıdhetnek ki a gyermekben a játék folyamán, ami késıbb a társadalomba való beilleszkedést nagymértékben elısegíti. A társakkal való együttjátszás kialakulására, vagy a játékon belüli önállóságra, a másik gyermek játékának tiszteletben tartására, a kezdeményezıkészség kibontakoztatásának lehetıségeire, vagy olyan tulajdonságok szükségességére, mint a mások mozgósításának képessége, vagy az alá – fölé rendeltségi viszonyok önkéntes kialakítására egy – egy játékszituációban. Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában.

33 A játék kicsiben maga az élet, az, amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az ıt körülvevı világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki és a játék segítségével teljesedhet ki. A 3 – 6 – 7 éves korban megjelenı játékfajták Gyakorló játék – a játékeszközök rakosgatásában ismerhetı fel. A gyermeknek legyen módja megismerni az eszközök, tárgyak tulajdonságait, mert a véletlen cselekvéshez kapcsolódó élmény sokféle felfedezési lehetıséget rejt számára. Az örömszerzés a cselekvés többszöri megismétlésére ösztönzi. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem – kéz koordinációt, a kezesség kialakulását. Az óvónı segítse a gyermek játékát továbbfejlıdni. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. Az óvónı szervezzen és vállaljon szerepeket, hogy a különbözı szerepek megformálása minta legyen a közös cselekvésben. A gyermek szerepvállalását indirekt módon segítse, hogy a szimbólumok, a „munka” helyzetek minél gyakrabban megjelenhessenek. A rendszeres, többször ismétlıdı meseélmény ösztönzıleg hat a dramatikus játék és a bábozás kialakulására, fejlıdésére. A mesék megjelenítésében legyen résztvevı az óvónı, adjon modellt egy – egy szereplı megformálásában. Használjanak minél több kelléket a képzeletbeli képek megjelenítéséhez. A bábozás elıször az óvónı elıadásában jelenjen meg az óvodában. Legyen a csoportoknak kedvenc bábja. A gyermek a konstrukciós játékával minél gyakrabban élje át az „én” készítettem alkotás örömét. A konstrukciós játékhoz kapcsolódva jelenjen meg a barkácsolás, amely során a gyermekek az óvodapedagógus segítségével készítenek különbözı kellékeket. Az óvodapedagógus ajánljon szabályjátékot, amelyeket a gyermek könnyen betarthat és szívesen, önállóan is tevékenykedhet. A játékban a gyermekek megtanulják sok pozitív példa alapján önállóan megoldani konfliktusaikat. A konfliktusok esetenkénti jelenléte természetes. Életkor szerinti kialakított csoportokban leggyakrabban az eszközök birtoklása és a rangsorképzés váltja ki. A játék a gyermekek közötti együttmőködésre épül. Az óvodás korú gyermekek legfıbb játéka közösségi játék. Ez adja az óvodai közösségi nevelés sajátosságát, amit a legjobb család sem tud gyermek számára nyújtani. ÉNEK - ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK, TÁNCOS NEVELÉS A magyar népi gyermekjátékok, mondókák, játékdalok tartalmuknál és formájuknál fogva közel állnak a 3 - 6 éves korú gyermekekhez, annak érzelmi - és képzeletvilágához, kifejezıkészségéhez. Ezek a játékok egyszerő, természetes, játékos mozdulatú, táncos formái megfelelnek alkatának, értelmi képességeinek. A gyermek ösztönszerő nyelve a dal, s minél fiatalabb, annál inkább kívánja mellé a mozgást. Gyermekeink különbözı képességekkel jönnek óvodába, a családi környezet viszonya a zenéhez más és más. Az óvodapedagógusaink zeneileg mőveltek, fogékonyak, igyekszenek megszerettetni a gyermekekkel az éneklést, dalosjátékokat, táncot. Az érzelmi és értelmi fejlıdésünk állandó kölcsönhatásban van egymással. A dalok éneklése, hallgatása és a mozgás végzése megosztott figyelmet kíván.

34 Fejlıdik az ének - zene által a gyermekek megfigyelıképessége logikus gondolkodása, emlékezete és mozgása. Óvodánkban használjuk a zenét, mint terápiát a részképesség hiányosságának pótlására is. Célunk: -

a közös éneklés, mondókázás, énekes játék örömének megszerettetése, hogy ezen keresztül fejlıdjön zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk. a gyermekek zenei élményhez juttatása, mely megalapozhatja zenei anyanyelvüket

Az óvodapedagógus feladatai: -

Igényes, életkornak és a csoport fejlettségének megfelelı zenei anyagok kiválasztása Dal - és mozgásanyag, zenei képességfejlesztı játékok, eszközök. Differenciált szervezeti forma biztosítása Érzelmileg telitett légkör teremtése az énekléshez, tánchoz. Mintaadó szerepünk, személyiségünk segítse a zenéhez kötıdés kialakulását. A közös éneklés, zenélés örömszerzı hatása miatt a sajátos nevelési igényő gyermeket mindig vonjuk be az ének – zenei tevékenységekbe.

Zenei nevelés anyaga: -

Zenei képességfejlesztés feladatait Forrai Katalin zenepedagógus által kidolgozott módszer alapján végezzük A dal és mozgásanyagot elsısorban magyar győjtık munkáiból választjuk /Forrai Katalin, Kodály Zoltán, Törzsök Béla/ A zenehallgatás anyagát más zeneszerzık mővei egészítik ki az óvodapedagógusok választása alapján /Vivaldi, Bartók, stb/

Fejlesztjük: -

Éneklési készségüket, Zenei hallásukat, /zörej – zene – beszédhang, belsı hallás, halk – hangos, magas – mély hangszín/ Ritmusérzéküket /egyenletes lüktetés, ritmus, tempóérzékelés: lassú – gyors/ Mozgásukat /dalos játékok, gyermektánc/ Zenei formaérzéküket /lüktetés, ütem, motívum/ Alkotókedvüket /improvizálás/

Megismerkednek a gyerekek ütı és dallamjátszó hangszerekkel.

35 Óvodai táncos nevelésünk Az óvodában énekes játékok játszása mellett fontosnak tartjuk a magyar népzene hangulatával és az ahhoz főzıdı táncos mozgásanyaggal való ismerkedést. Olyan mozgásanyagot tanítunk, amely az óvodáskorú gyermekek mozgáskultúrájának és tánckultúrájának fejlesztését szolgálják. Leggyakoribb táncos mozgások: -

körben járás karlengetéssel, ki- és befordulás, kör szőkülése, bıvülése.

Plasztikai gazdagodást /kifejezı, szemléletes, érzékletes, kézzel fogható / jelent az egyszerő lépésekkel, kézfogással alkotott különbözı alakzatok /két kör kialakítása, vonulás - bujás, páros vonulás, párcserélı / alkalmazása. A gyermektánc anyagának korcsoportonkénti lebontását éves terveink tartalmazzák. Tánckultúra fejlıdése szempontjából fontos feladatunknak tekintjük: -

a gyermek életkorának megfelelı, mővészi anyag feldolgozását, a mozgásigény kielégítését, ritmusérzék fejlesztését, a harmonikus mozgás elısegítését, értelmi képesség, térérzékelés, alkalmazkodó képesség fejlesztését, matematikai érzék fejlesztését.

A foglalkozási gyakorlatunk A zenei nevelés lehetıségeit, a spontán adódó helyzeteket óvónıink az egész nap folyamán használják. Énekük, hangszerjátékuk /furulya, xilofon, szintetizátor/ mindig felkeltik a gyermekek érdeklıdését. Élızene mellett néhány zenei szemelvényt is meghallgatunk, amely valamely évszakhoz, vagy ünnephez kapcsolódik. Hagyjuk, hogy a gyermekek megérezzék a zene varázsát. Bekapcsolódunk a gyerekek önálló éneklésébe, kezdeményezzük az adott pillanathoz illı dalos játékot, éneket, mondókát, táncot. 3 – 4 éves korban a kötetlen énekelgetési forma felel meg életkoruknak, elsısorban érzelmi biztonságot adó légkör kialakítását tartjuk fontosnak. 4 – 5 éves korban is a kötetlenség a jellemzı, de kötött formát is alkalmazzunk, ha a játékok szervezése megkívánja. Zenei ismereteik napról - napra bıvülnek, élményeik szaporodnak. 5 – 6 – 7 éves korban hetente egy kötelezı foglalkozást tartunk a 3 - 4 év alatt spontán szerzett ismeretek rendezése, megerısítése a készségek megtervezett fejlesztése céljából. Elıkészítjük a gyermekek tartós és önkéntes figyelmét, érdeklıdését az iskolai feladatokra

36

VERS, MESE A mese a felnıtt ajándéka, amely örömforrás, az egész napi óvodai zajban a csend szigete. Pihentet, szórakoztat, táplálja a képzelet, segít az élmények feldolgozásában. A mese, a vers a gyerekek belsı aktivitására vagy játékos cselekedetekre serkenti és a másik emberhez kapcsolja, így társas élmény A népmesék erkölcsi nevelı hatása mélyen áthatja a személyiséget. A gyermeki és mesei megfeleltetés mélyre hatol, és beépül a gyermek erkölcsi érzelmeibe és szabálytudatába. Célunk: A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlıdésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével A meséken, verseken keresztül váljon öröm és élmény forrásává az irodalom. Óvodapedagógus feladatai:

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása: a vers, mese, mondóka, folytatásos mese arányának az életkorhoz igazodó összehangolása. A 3-6-7 éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása ( mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok.) A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel. Nyugodt légkör, meghitt hangulat megteremtésével lehetıség biztosítása a napközbeni meséléshez A sajátos nevelési igényő gyermekeknél az auditív és vizuális észlelés, valamint a beszédfejlesztésére, gátlások leküzdésére kell törekedni A megvalósulás folyamata Mindhárom csoportban naponta kezdeményezünk mesét, verset kötetlen vagy kötött formában. Tudatosan tervezünk, de alkalmazkodunk a gyerekek hangulatához és élményeihez. A napi tevékenységben minden lehetıséget kihasználunk a mesélésre, verselésre, mondókázásra, lehetıséget adva a gyermekek önálló mesemondására is. A délutáni pihenés mindig meséléssel kezdıdik.

37 Mese – vers kiválasztásakor figyelembe vesszük az adott csoport életkorát, nyelvi, értelmi fejlıdésének sajátosságait. Az éves tervben összegyőjtött verseket, mondókákat, meséket az évszakok köré csoportosítjuk. Forrásaink a magyar népmese és mondókagyőjtemények, magyar költık – írók gyermekeknek szóló költeményei, elbeszélései. -

-

-

A 3 évesek az egyszerő mondókákat, meséket, láncmeséket, egyszerő állatmeséket szeretik, amelyben gyakori az ismétlés. A mondókák, versek az évszakok, a természet, az idıjárás változásait jelenítik meg számukra. A 4 – 5 évesek az állatmeséket, az egyszerő szerkezető tündérmeséket és a rövid verses meséket kedvelik. A népi mondókák válogatása az évszakok, természeti jelenségek, állatok, növények játékos üdvözlését szolgálják. Költık humoros, ritmusos versei pozitív élményt nyújtanak. Az 5 – 6 –7 évesek számára a tágabb környezet történetei, tréfás állatmesék, bonyolultabb folytatásos tündérmesék, és néhány kiváló író meséje, elbeszélése vonzó számukra. Tréfás mondókák, kiolvasók mellett a hosszabb lélegzető, a gyermekek élményvilágát tükrözı verseket is igénylik.

Az irodalmi élmények kötetlen módon történı újra játszására, dramatizálására nagyon sok eszközt, kelléket biztosítunk. Így lehetıség van arra, hogy a mese szereplıinek tetteit, hangját, mozdulatait a gyerekek újra játsszák. Érdeklıdést felkeltı bábjátékkal ébresztünk kedvet a gyerekekben a bábozásra. A gyerekek kézméreteinek megfelelı bábok és paraván minden csoportban lehetıséget ad arra, hogy a hallott mese eseményeit újra játsszák. Egy –egy sajátos mesealak, közös bábkészítés is motiválás lehet. Ekkor a gyermek szereplési vágya alkotó tevékenységgel párosul. Rajzolás, mintázás kézimunka A gyermek személyiségfejlesztésének fontos eszköze a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka, a mőalkotásokkal való ismerkedés és mindezeknek a tevékeny alkalmazása. A tevékenység célja: a gyermekben alakuljon ki képi, plasztikai kifejezıképesség, legyen gazdag fantáziavilága, téri -, formai-, színképzete. Legyen nyitott a szép iránt. Az óvodapedagógus feladata: - Megismertetni a gyermekeket: - Különbözı anyagokkal: többféle papír, ragasztó, festékek, gyurma, agyag, textíliák, gyapjú, természetes anyagok /fa, bır, csuhé, termések, kavicsok – kövek, víz, homok,

38 sár, stb/. Ismerjék meg ezen anyagok tulajdonságait. - Az ábrázolás és kézimunka eszközeivel: elsısorban saját kezük /ujjfestés/, ceruza, színes ceruza, zsírkréta, kréta, ecset, olló, tő, szövıkeret, stb. Megtanítjuk ezek helyes használatát - Az alapvetı technikákkal: rajzolás, festés, ragasztás, mintázás, hajtogatás, varrás, egyéb kézmőves tevékenységek /csuhézás, gyertyaöntés – merítés, batikolás, nemezelés, szövés – fonás/ - A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása - A sajátos nevelési igényő gyermekek is szívesen ábrázoljanak, az eszközökkel szembeni gátlások oldása A megvalósítás folyamata: Az ábrázoló tevékenységek sikeréhez alapvetı feltétel az önkéntesség. Így nálunk mindhárom korcsoportban kötetlen formában jelenik meg a délelıtti és délutáni egyéb szabadidıs tevékenységek között. Az alkotás feltétele az élményekben gazdag ismeretszerzés, tapasztalatgyőjtés a környezı világról. A szükséges eszközök jól elérhetı helyen mindig a gyermekek rendelkezésére állnak, s az óvodapedagógus állandó készültséggel változatos témákat, ötleteket adva ösztönzi a gyermekeket az alkotásra. Igyekszünk biztosítani, hogy a gyermek a számára megfelelı technikával valósíthassa meg saját elképzelését – kreativitásának nyílt teret adunk. A szükséges eszközök, anyagok minden csoportnak adottak, illetve igény szerint folyamatosan szerezzük be ıket. MOZGÁS A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A mozgás fejlıdését figyelemmel kísérjük, mert fontosnak tartjuk, mivel a gyermek mozgásának fejlettsége képet ad általános fejlettségi szintjérıl és a fejlıdés tempójáról. Célunk: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezıinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. Az óvodapedagógus feladata: -

A 3 – 7 éves korban tervezhetı mozgásfejlesztı játékok összeállítása

39 -

-

-

A különbözı szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében Mozgásos gyakorlatok, játékok, téri helyzetek felidézésével a gyermekek vizuális memóriájának fejlesztése A testrészek, a téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével, megnevezésével bıvítse a térrıl való ismereteit, fejlıdjön ezáltal térészlelésük, szókincsük. Az elvégzett mozgások segítségével elısegíteni a különbözı területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlıdését. A rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása, prevenció A gyerekek betanítása a preferált testhelyzetekre, valamint a nyújtási technikák elsajátítására. Testi anyanyelv tudatosítása /a gyerekek aktív részvétele, bevonása/ A testi képességek, fizikai erınlét növelése A mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése Olyan programok szervezése, melyek: megszerettetik a mozgást erısítik a gyermek – gyermek kapcsolatot bensıségesebbé teszik a felnıtt – gyermek viszonyait Sajátos mozgásigényő gyermekeknél egyéni foglalkozás

A mozgásfejlesztés területei: a. b. c. d.

Mozgásos játék Testnevelés foglalkozások Mindennapos testnevelés Sportnapok

Mozgásos játék Az óvodába kerülı gyermek szeret mozogni, szemléletétıl és a megfelelı feltételek megteremtésétıl függ, hogy megmarad – e természetes mozgáskedve. Lényeges a megfelelı motiváció, mozgásra inspiráló, biztonságos környezet kialakítása, a mozgásos tevékenységek pozitív megerısítése, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása. Óvodánk sajátos környezete, természet adta adottságai kihasználás után „kiáltottak”. Az udvar változatos domborzatával, nagyságával, különleges formájú és élethelyzető növényeivel, esztétikus fajátékaival kitőnı teret ad mozgásra, játékra, levegızésre. A pancsoló medence alkalmat teremt a víz megismerésére játék közepette, s egyben úszás elıkészítı szerepet is betölt.

40 Udvarunk hármas felosztása jól szolgálja a korcsoportok mozgásigényét, játékai a mozgásfejlettségüknek megfelelı mozgásra inspirálja ıket. A 3 – 4 éves gyermeknél a természetes nagymozgások fejlıdését kívánjuk segíteni. A csúszást, a mászást, a bújást naponta gyakorolhatják, a homokozó játékok mellett a kerékpárt, rollert is élvezhetik. A kicsik kedvenc tevékenysége az állatok utánzása, csúszás, mászás a talajon, a homokban utánozva kígyót, medvét, bebújnak alá, mögé, mellé… A népi mozgásos, dalos játékok felelevenítése, megtanítása, játszása is beépül a mindennapi mozgástevékenységbe. A 4 – 5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem – kéz, szem – láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése, melyet természetes módon segít elı: -

Udvarunk domborzata, melyen dombos és sík területek váltakoznak. Udvari játékaink pl.: célbadobó játékok, kosár, kugli … játékban alkalmazható manipulációs barkácsolások, ugrókötelezés Az egyensúlyérzéket a hinták fejlesztik A fizikoterápiás labdák, füleslabdák, melyeket a tornateremben alkalmazunk.

5 – 7 éves korban a finommotorika fejlesztése a legfontosabb, melyet számtalan lehetıséget kihasználva, gazdag eszközkészlettel végzünk. Pl.: ábrázolás, tépés, labdajátékok, melyekben, a legnagyobbtól a legkisebbig találhatók labdák, változatos formákban, általuk begyakorolhatják a helyes fogás, elkapás mozdulatait. A mozgásos játéknak /szabad mozgásnak/ különbözı színterei vannak, úgy, mint a gyermek saját csoportja, valamint az udvar. A csoportban biztosítottak a megfelelı tornaszerek /lépegetık, tölcsér, alagút …/ a berendezési tárgyak, mozgásra inspiráló szerek, így a gyermekek természetes, mindennapos tevékenységévé válik a mozgás és a mozgásos eszközök használata. Kreatív módon beépíti ezeket a tevékenységeket és eszközöket a szerepjátékába is. Ezáltal nem csupán a hagyományos babaszoba – babakonyha lesz szerepjátékainak helyszíne, hanem kiszélesednek lehetıségei a tornaszerekbıl összeállított „várra”, a vonatnak épült galériára is … Testnevelés foglalkozás A hetirendben a testnevelés foglakozások kis és középsı csoportban heti egy, nagycsoportban heti két alkalommal zajlanak. A testnevelés foglalkozások a hetirendben és a napirendben is ismétlıdı idıpontban jelenik meg. Fontosnak tartjuk, hogy a mozgásanyaghoz természetes módon igazodjanak a prevenciós program feladatai. Átgondolt, tudatos tervezést végzünk. A foglalkozás szervezésével lehetıséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelıen sokat gyakorolhassák a különbözı mozgásokat.

41 A játékot, játékosságot alapvetı eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben. A játék egyes foglalkozásokon belül sokszor megjelenik feladattól függıen, hol, mint eszköz, hol, mint cél. A testnevelési foglalkozások során teremtünk alkalmat speciális gyakorlatok beiktatásával testalkati deformitások megelızésére is /lábboltozat erısítés, gerinctorna/. A testnevelési anyag elrendezésével a didaktikai és pszichológiai szempontok mellett gondolnunk kell a helyi adottságokra, tornaszoba helyes és folyamatos kihasználására, az idıjárás és az évszakok változásaira. Atlétikai gyakorlatokat /futás, dobás/lehetıség szerint a szabadban, az udvar adottságait kihasználva tartjuk. A foglalkozások tervezésénél figyelembe vesszük a csoport általános fejlettségét, a fejlıdés ütemét. A gyermek számára a megfelelı gyakorlatok kiválasztása nem csak a mozgásos képességeit fejleszti, hanem képet ad az önismeretérıl is. Nem az a célunk, hogy a gyakorlatot pontosan végrehajtsa, hanem olyan képességeket és készségeket akarunk kialakítani, amelyek elısegítik az egyre pontosabb mozgás elvégzését. Mintát adunk, biztatunk, sikerélményhez juttatunk. Fontosnak tartjuk a foglalkozásokon a kéziszerek gyakori használatát. A kéziszerek közül kiemeljük a labdát, mivel játékos és hatékony mozgás végezhetı vele. Különbözı méretekben érdekes és hasznos.

A családok értékzavarai, a mozgásszegény életmód, a túlzott követelmény támasztás, a nem megfelelı tárgyi körülmények /ruha, cipı, türelmetlen, sietıs életvitel/ az okai annak, hogy már a legfiatalabb korosztályoknál is a pszichés és fizikai túlterhelés /illetve alul terhelés, hanyagolás/ ideges feszültségeket indukál, mely izomfeszültségekhez /nyak, tarkó, váll, has izomzatában/ és ennek következtében izületi elváltozásokhoz, izomrövidülésekhez vezet. A mozgásszervi megbetegedések a gyermekek felszabadult, örömteli mozgását gátolják, légzési, lazítási nehézségeket okoznak, szorongóbbá teszik a gyermeki személyiséget. Szerencsére az elváltozások ebben a korban még visszafordíthatók, megszüntethetık és megelızhetık. Mindezekért van fontos szerepe számunkra a prevenciónak A testnevelési foglakozások mozgásanyagát: játékos láb és tartásjavító torna, testnevelési játékok /saját győjtés/ Dr. Tótszılısyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában címő módszertani ajánlása képezi. Mindennapi testnevelés: Idıtartama naponta legalább egyszer 20 perc, vagy kétszer 10 perc. A napirendbe illesztését minden pedagógus maga dönti el. Ha lehetıség van rá, a szabad levegın végezzük. A mindennapos testnevelés anyaga elsısorban mozgásos játék, illetve játékos mozgás, valamint láb és tartásjavító torna.

42 Az óvodai preventív torna jellegzetességei: -

Mezítláb, könnyő ruhában Természetes mozdulatok, a törzsfejlıdés újraéledése /játékos, utánzó mozgás/ Személyes példa – együtt tornázik a gyerek az óvónıvel Emberi mozgásminta követése segíti a testséma testi funkciók megismerését. Egyéni adottságok figyelembe vétele Szorongásmentes légkör Érzelmi megközelítés Kéziszerek alkalmazása /többnyire/ A felhasznált eszközök köre: labdák – minden méretben, botok, gyöngyök, kendı, szalag és a csoportszoba, udvar tárgyai, eszközei. Sportnapok Alkalmi rendezvények, évente 3 – 4 alkalommal. Résztvevık: Gyerekek Gyerekek – felnıttek /családok, szülık/ Gyerekek – gyerekek /másik óvoda/ Szervezési formák: pl.: Szent Iván napi vígságok keretében ügyességi és akadályversenyek, népi praktikák, játékok, táncok Kocogás a vár körül Nagy Ho – ho – horgászverseny a medencénél Kirándulás /gyalogtúra/ török emlékeinkhez pl.: Török - kút, emlékmő Roller, illetve bicikli verseny „Gömbölyő napok” vagy hetek – lengı teke, foci, kosár …. Külsı világ tevékeny megismerése A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülı folyamat. Általa a gyermekek a természeti és emberi környezetrıl olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az eligazodáshoz, a tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. A környezettel való ismerkedés közben alakul a gyermek társas magatartása, fejlıdik beszédértı és nyelvi kifejezıkészsége. Fontos a szülıföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz főzıdı pozitív érzelmi viszony alakítása, a helyi népszokások felelevenítése a környezı népek szokásainak megismerése.

43 Környezeti nevelésünk célja: hogy a gyermek megismerje az ıt közvetlenül körülvevı szőkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetét, ezek formai, mennyiségi, téri viszonyairól is szerezzen tapasztalatot. Az óvodapedagógus feladatai: - A 3 – 6 – 7 éves korú gyermekek ismereteinek folyamatos gyarapítása, természeti és társadalmi környezetünkrıl hagyományos és helyi témák összeállításával. - A gyermekek kommunikációs készségeinek, matematikai ismereteinek bıvítése közvetlen érzékszervekkel történı tapasztalatszerzés során. - A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése - Egyéni - Mikrocsoportos - Frontális foglalkoztatási formával - Folyamatos odafigyeléssel, pl.: „a mi fánk” - Alkalmi megfigyelésekkel: séta a vasútállomásra, kenyérgyárba…. - A sajátos nevelési igényő gyermekeknél elsıdleges feladat önmaguk és környezetük megismerése - Tapasztalatok, közös élmények szervezésével természetet szeretı, azt védı magatartást alakítunk ki: növények ápolása, almaszüret, közös kirándulások szülıkkel A megvalósítás folyamata: Óvodánkban mindhárom korcsoportban kötetlen, vagy kötött foglalkozások keretében ismerkednek meg a gyermekek a bennünket körülvevı világgal. Nagycsoportban az egyes témakörök rendszerezését kötött formában tartjuk. A témakörök feldolgozása során az otthon szerzett tapasztalatok is fontossá vállnak. Az egyes témakörök az óvodai élet során többször is visszatérnek, ismétlıdnek, az életkor elırehaladtával tartalmukban folyamatosan bıvülnek, mélyülnek. A témaköröket az évszakok folyamatos megfigyelésére főzzük fel. A természeti és társadalmi környezet témakörei több ponton is összekapcsolódhatnak. Témakörök: Természeti környezet: Évszakok: - az évszak jellemzıi, megfigyelések, élmények felidézése - idıjárás változásai, öltözködés - piaci látogatás Állatok: - ház körül - vadon élık – erdın – mezın - vízben élık - madarak - gondozásuk Növények: Környezetünkben található virágok, fák - zöldségfélék, gyümölcsök

44 Természetvédelem: A természet és környezetvédelem alapozását 3 – 7 éves korosztály számára fontosnak tartjuk. - Minden csoportban természetsarkot alakítunk ki. - Lehetıséget biztosítunk a kert, udvar gondozására - Séták, kirándulások alkalmával felhívjuk figyelmüket a környezetszennyezés negatív hatásaira Napszakok: Az egyes napszakok és tevékenységek összekapcsolódása Napszakok megkülönböztetése Színek: Környezetünk színeinek felismerése Alapszínek, sötét – világos árnyalatok megkülönböztetése Társadalmi környezet: Család: - Családtagok neve, foglalkozása - Munka a családban - Saját születési idejük, helye Gyermeki énkép: - Testrészek megnevezése - Végtagok szerepe - Érzékszervek funkciói - Testápolás - Egészségvédelem Lakóhely – óvodánk, óvodánk környéke - Ismerkedés az óvoda csoportjaival, dolgozóival - Az óvoda utcája – közeli, távoli intézmények /pékség, könyvtár, vasútállomás, posta…/ Közlekedés: - Szárazföldi, légi, vízi közlekedési eszközök - Helyes közlekedés gyakorlása Ünnepek, hagyományok: - Mikulás, karácsony, farsang, húsvét - Március 15. - Gyermeknap, anyák napja, évzáró - Nagycsoportosok látogatása az iskolába Matematikai ismeretek: Környezetünk megismerése lehetetlen matematikai tapasztalatszerzés nélkül. Közvetlen, érzékszervi tapasztalatszerzésre biztosítunk lehetıséget, mely során: Összehasonlításra, különbség tételre, sorba rendezésre, csoportosításra, relációk feltárására, ítéletalkotásra, számlálásra, idırendiség megállapítására, tükör elıtti játékra,

45 geometriai formák megismerésére, ok – okozati összefüggések keresésére is módot találunk. Munka jellegő tevékenységek A munka – bár a játékból gyökeredzik – más indítékból, külsı szükségletbıl motivált, felelısséggel jár, a végeredménye hasznos, szükséges, melyet a gyermekek tapasztalat útján fedeznek fel. Ez az a terület, ahol az erıfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhetı, belátható, átélhetı a gyermek számára. Ez a folyamatos visszajelzés a legnagyobb motiváló erı. Minden olyan munkát elvégeznek a gyermekek, amelyhez kedvük van és testi egészségük veszélyeztetése nélkül képesek megvalósítani. A gyermek éppúgy elvégzi a munkatevékenységet, mint a játékot, ha tiltásokkal, vagy túl nehéz feladatokkal nem szegjük kedvét. Fontos akarati tulajdonságokat fejleszt, mint a kitartás, felelısségérzet, fegyelmezettség, erıfeszítésre késztet, pozitívan és sokoldalúan hat a motoros képességek fejlıdésére. A munkában a gyermek sokszínő tapasztalatot szerezhet a környezetrıl az anyagok milyenségérıl, az eszközök használatáról. Célunk: -

minden gyermeknek lehetısége legyen arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. A gyermekek munkavégzés során önállósodjanak és sajátítsák el a közösségi élet szabályait.

Óvodapedagógus feladatai: -

Folyamatosan biztosítsa, bıvítse a munkatevékenységhez szükséges eszközöket A félénkebb, visszahúzódó gyermeket segítse, ösztönözze, bátorítsa Nyugodt, kiegyensúlyozott légkört teremtsen. Adjon lehetıséget a gyermeknek bármilyen ıket érdeklı munkatevékenység elvégzésére Törekedjen az egyéni fejıdési ütemet figyelembe vevı reális értékelésre Szülıket tájékoztassa a gyermeki munka fontosságáról A sajátos nevelési igényő gyermekeket egyéni képességeikhez mérten vonjuk be a munka jellegő tevékenységekbe

A gyermek munka jellegő tevékenységei: -

Az önkiszolgáló munka Naposi munka A mindennapi élettel kapcsolatos munkák Környezeti ciklushoz kapcsolódó munkák – növény és állatgondozás – konyhakert, fák ápolása, madarak, halak gondozása

Az önkiszolgáló munka Saját magukkal kapcsolatos tevékenység. Elvégzését nem kötjük életkorhoz, pl. fokozatosan elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd a teljes önállóságot mindenkitıl, saját fejlıdési ütemében, tempójában.

46 Tartalma: étkezés, öltözködés, testápolás. A gyermekben alakuljon ki az igény az esztétikus, tiszta, rendezett külsı és környezet iránt. Naposi munka 5 – 6 – 7 években alkalmazott munkafajta. Elıször önkéntesség alapján, majd megbeszélt sorrend alapján kerül egy – egy gyermek kiválasztásra. Tartalma: étkezéshez elıkészítés – asztalok terítése, leszedése, asztalok letörlése, morzsa, hulladék felseprése, kiömlött folyadék feltörlése Fontos, hogy a gyermekek érezzék, hogy munkájukra szükség van. Mindennapi élettel kapcsolatos alkalomszerő munkák Ide sorolunk minden olyan tevékenységet, amelyek elıre tervezhetıek, vagy spontán élethelyzetek teremtik meg. Tartalma: -

Csoportszobák rendezése Játszóhely, ábrázoló asztal és környékének rendbetétele Cipıtisztítás Süteménysütés – karácsony, farsang, anyák napja, gyümölcssaláta készítés Játékok, könyvek javítása Megbízatások teljesítése

Környezeti ciklushoz kapcsolódó munkák – növény, állatgondozás Az évszakokhoz igazodva a szabadban és a csoportszobában végezhetik a gyerekek. Tartalma: -

A kialakított konyhakertben az általuk vetett, ültetett növények gondozása, termények betakarítása Az udvar fáinak, növényeinek ápolása – almaszedés İszi levelek győjtése Madarak, és a csoportokban található akváriumokban lévı halak gondozása

Tanulás A tanulás az óvodában játékos tevékenység keretében folyik, így a játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik. Játékban a gyermek tapasztal, megfigyel, kísérletezik, önfeledten tevékenykedik, és ezen keresztül tanul. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre, és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz. Az óvodapedagógus feladatai: -

A gyermek kíváncsiságának, érdeklıdési vágyának kielégítése

47 -

Olyan szituációk teremtése, ahol megismerheti a felfedezés örömét Derős, vidám, élményekben gazdag óvodai légkör megteremtése Változatos tevékenységek biztosítása, amelyek az újdonság varázsával hatnak Tolerancia, az egyéni sajátosságok elfogadása, figyelembe vétele. Idıhagyás az egyéni felfedezésre A sajátos nevelési igényő gyermekek megismerési folyamatának alakítását a szakemberek által javasolt metodika szerint végezzük Együttmőködés, együttgondolkodás a gyermekkel Olyan tapasztalatszerzés biztosítása, amelyben saját teljesítıképességét is megismerheti 5 – 6 – 7 évesek számára lehetıséget biztosítunk a számítógéppel való ismerkedésre A szülıket folyamatosan tájékoztatjuk a számítógép nevelésben betöltött szerepérıl

Az óvodai nevelés egész folyamata, valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy spontán, vagy irányított módon tanuljon a gyerek. A gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg ezért a tanulás során is ebbıl kell kiindulni. Komplex foglalkozások rendezésén keresztül jut el a gyermekhez az ami számára a világból megismerhetı, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent. A gyermek óvodáskorban szerzett tanulási tapasztalatai hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyához. A gyermek differenciált fejlıdése érdekében feltárjuk az egyéni különbségeket. 3 – 4 éveseket folyamatosan megfigyeljük, így értelmi képességeiket megismerjük. 4 – 5 éveseknél a folyamatos megfigyelés mellett a problémás eseteket feltárjuk, idıszakonként a tapasztalatokat rögzítjük /ha szükséges szakember segítségét kérjük/ 5 – 6 -7 éveseknél irányított megfigyelést végzünk Porkolábné Dr. Balogh Katalin – Szempontok az óvodás korú gyermek fejlettségének megállapításához címő munkája alapján. A tapasztalatokat rögzítjük, egyénre szabott fejlesztési tervet készítünk a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra egyaránt. A differenciált fejlesztésnél az egyéni és mikrocsoportos formát egyaránt alkalmazzuk. A tanulás alapja a megismerı folyamat és a tevékeny cselekvés összekapcsolódása Az irányított tanulás egyik formája lehet a számítógépes játék, amely megfelel a gyermek életkori sajátosságainak A szervezett tanulás munkaformái Frontális Mozgás, Vers – mese, dramatikus játék, Zenés – mozgásos percek Énekes játékok, Futás – kocogás Mikrocsoportos Ének – zene, Rajz, mintázás, kézimunka A környezet tevékeny megszerettetése Egyéni Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint

48

A sajátos nevelési igényő gyermekek nevelése Fogadó intézményként a személyi, tárgyi, módszertani feltételekkel nem rendelkezünk, de jóérzéső pedagógusként az adódó egy – egy sajátos neveléső igényő gyermekeket a szakszolgálatok segítségének igénybe vételével felvállaljuk. Az egyéniesített segítséget minden gyermeknek meg kell adni, ezért saját eszköztárunkat, tudásunkat igyekszünk bıvíteni -

fejlesztı játékok készítésével, vásárlásával továbbképzésekkel, továbbtanulásokkal speciális területeken: - gyógypedagógiai asszisztens - gyógytestnevelı - fejlesztı pedagógus

E háttér meglétével, óvodánkon belül speciális feladatokat látunk el: -

Fejlesztı pedagógus feladatai: - Megfigyelések, szőrések elvégzése - Szintfelmérés, célirányos, személyre szabott fejlesztési terv készítése - Egyéni foglalkozás

-

Gyógytestnevelı feladatai: - Lábboltozat és tartásjavító torna heti rendszerességgel - Esetenként egyéni foglalkozás / gerinc, mellkas rendellenesség, magas vérnyomás és túlsúlyos gyermekek esetében/

-

Gyógypedagógiai asszisztens: - Részképességek hiányának kiszőrése a Sindellár segítségével

Az egyéni szükségletekhez való alkalmazkodás mellett döntınek tartjuk az integrálás érzelmi vonatkozásait a szülık és a gyermekek szempontjaiból egyaránt. Ha jó kapcsolatot tudunk kialakítani a szülıkkel, ha látják, hogy vannak mőködı fejlesztési lehetıségeink, ha egyéni, speciális szükségleteiket lehetıségeink szerint kielégítjük, akkor bizalommal fordulnak óvodánkhoz.

49 1.3.5.2 Micimackó óvodai telephely Nevelés játékkal, mesével A helyi óvodai program tartalma Tevékenységformák 1. A játék és a mese kommunikációs helyzeteiben való összehangolódás az érzelmi, értelmi és nyelvi mély struktúrákat alapozza és erısíti meg. Ezen a jelrendszeren kultúrát adunk át és mőveltségi tartalmak iránti fogékonyság képességeit fejlesztjük. Ez az egymásra figyelés, a kapcsolatteremtés, a kifejezés és megértés gyakorlását jelenti, a tér és idı tagolását, az ok - és következmény összetartozását, élethelyzetek megoldásának elıképeit, önmagukkal és a másikkal való bánni tudást, tájékozódást az emberi viszonyokkal és a természet elemi megnyilvánulásaiban. Célunk: -

a gyermekek érzelmi, társas, kézügyességbeli és értelmi intelligenciájuk fejlesztése, a gyermeki szabadság megadása. a belülrıl indított és vezérelt /önkéntes, szabad/ játéktevékenység által a gyermekek szabad képzettársításának elısegítése

- a halmozottan hátrányos helyzető, a sajátos nevelési igényő gyermekeink a mintakövetéses tanulás módszerével tanuljanak meg játszani. Kezdetben egyéni helyzetben tanítjuk a játéktevékenységeket és a játékeszközök használatát, majd egyre csökkenı segítséggel a csoportjátékába beilleszkedve alkalmazzák a megszerzett kompetenciákat. A német kisebbségi nevelés célja: az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelıen a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. Feladataink: -

-

-

A nyugodt légkör az elmélyült játék biztosítása. /Az érzelmi biztonságot jelentı szeretetteljes magatartású óvónıink, akik igazi érdeklıdéssel fordulnak óvodásaink felé. / A részben folyamatos napirendünk / délelıtt /, ahol a játék nem szakad meg. A kuckós berendezéső szobák, ahol adott a lehetıség a szemlélıdésre, egyedül játszásra és a közös játékra is /babaszoba, hempergı, mesesarok, rajzolgató, építıs /, ezeket természetesen másra is felhasználhatnak, ha nem zavarják társaikat. A játékhoz sokféle eszköz folyamatos biztosítása. A hagyományos berendezési tárgyak, eszközök mellett hangszerek, különféle textíliák, tükör, színes fonalak, rongylabdák, hordozható alacsony polcok, paravánok, kisebb - nagyobb kosarak, rongyos zsák, és a különféle

50

-

szimbolikus és szerepjátékhoz készített - barkácsolt kiegészítı eszközök, játékok Ötletek, lehetıségek, közös élményszerzési lehetıségek biztosítása. A gyerekek spontán szerzett tapasztalatai, élményei meghallgatásra kerüljenek, ezek feldolgozására kapjanak lehetıséget. A német nyelvi nevelést speciális játékok segítik: társas, memória, dominó, báb, képeskönyv. A speciális nevelési igényő gyermekeink habilitációjához célirányos fejlesztı játékokat használunk. Fajtái: mozgás /nagy és finommotoros /, téri tájékozódás és testséma, értelem és beszédfejlesztı játékok.

A kisgyermek a játékban él és fejlıdik, a gyermeknevelés teendıit erre alapoztuk. A játék szerepét az integrált nevelés folyamatában még inkább felértékeljük, hiszen a játék által illeszkednek leginkább az eltérı személyiségő, képességő gyermekek egymáshoz és az egész óvodai élethez. A játék irányítása során a differenciálást alap módszernek tartjuk, mert hiszünk abban, hogy fejlesztı hatása ebben az életkorban a legnagyobb, és abban is, hogy e fejlesztıhatás a személyiség minden szférájára (kognitív, verbális, motoros, szociális) kihat. Vegyes életkorú csoportjainkban az egyes játékfajták nem különülnek el egymástól, gyakran egyszerre vannak jelen. A kisgyermek a környezı világot, annak megnyilvánulásait, a lényeget a játék nyelvén szimbólumok segítségével, tárgyak rakosgatásával, cselekvéssel jeleníti meg. A játék során a tárgyak rakosgatása közben, beszélgetés közben válik a játék a tanulás egy speciális formájává a német nyelvi nevelésben is. A mindennapi élet tárgyait, jelenségeit, személyeit helyettesíti más, az általa kitalált dolgokkal, jelképesen, szimbolikusan formálja meg ıket, egy látszólag teljesen különbözı tárgy, vagy viselkedés segítségével. A szimbolikus játékok a spontán játékban a leggyakoribbak, félelmeiket, szorongásaikat levezetik, a lázmérıt ceruzával helyettesítik. Eközben fantáziájuk, képzettársításuk gazdagodik. Természetesek az érzékszervek funkcióit próbálgató, tapasztaló gyakorló játékok, és különösen ha valami új dologgal ismerkednek meg. Észlelésük, érzékelésük finomodik, sok új ismeretet szereznek közben. 4 - 5 éves korban érdekessé válik a játszótárs is - addig mi felnıttek vagyunk fontosak, a mi szerepünk a meghatározó mint a lehetıség, utánzó, vagy kezdeményezı partner a társas kapcsolatokat, érzelmeket megjelenítı szerepjátékokban. Igen hatásos fejlesztı szerepe van - a kommunikációs készség jól fejlıdik általa, viselkedésük, magatartásuk, érzelmi, akarati tulajdonságaik könnyen terelhetık pozitív irányba. Szabályjátékok is folynak óvodánkban, de ezek jelenlétünk nélkül még igen rövid ideig mőködnek, mert saját szempontjaikat még nehezen tudják háttérbe szorítani. A konstruáló játékok során zömmel a szerepjátékukhoz készítenek eszközt. A mozgásos játékokat a csoportban és udvaron egyaránt kezdeményezünk és kezdeményeznek.

51 Az udvaron és benn is vannak alkalmas berendezési tárgyak és tornaszerek a természetes mozgások végzésére /tornaszerek, bútorok, mászókák, csúszdák, stb./ Kinn és benn egy idıben és folyamatosan kétféle játék folyik. Amit a gyerekek maguk találnak ki és valósítanak meg, és amit az óvónık kezdenek. A gyermekek spontán játékának kiteljesítését segítik az óvónık a tartalmat érdekesebbé tévı eszközzel, ötlettel, új kifejezési lehetıséggel, szimbólummal. Évszakonként négy-öt alkalommal mi is adunk ötletet, mintát. Az egyes játékokhoz mi segítünk elrendezni a körülményeket, közösen keresünk megfelelı szervezeti formát, ez a játék tartalmától és a gyerekek számától függ. Az óvónık tartják össze a társas kapcsolatokat, beosztva az idıt, a tartalmat és a formát összehangolva. Az idıtartam meghatározhatatlan, folyamatos, nem szakaszolt. Amit elkezdünk ráérısen és élvezettel játszuk végig és fejezzük be. Mindenre annyi idıt fordítunk, amennyi az alapötlet variációhoz, teljes kijátszásához szükséges. Az elképzeltekhez készítünk alkalmas játékszereket. Megfigyelés alapján alakítjuk ki elgondolásainkat, a folytatásért, vagy egy új játék elkezdésérıl. Kerettervet készítünk, ez a támpont. Részletesebben nem tervezünk elıre, utólag feljegyzéseket készítünk. Egy-egy évszak játéktéma anyagának emlékezetbe vésésével készülünk fel. Közvetlenül az elkezdendı játékfolyamathoz illı mondókákat, dalokat, verseket, meséket ismételünk át. A kézimunkához, festéshez, rajzhoz, gyurmázáshoz, agyagozáshoz szükséges anyagokat veszünk számba. Átgondoljuk a mindennapos rövid együttlétek tartalmát és szervezési feladatait, elképzeljük a játék folyamatának lehetséges változatait. A játékok sora rendszert alkot, vannak: -

Szorosan az évszakokhoz kötıdı játékok, és az ünnepekre készülıdés játékai. A gyerekek játékához kapcsolt elképzelések a tervbıl vett ajánlásokkal A spontán játék gazdagítása pillanatnyi ötlettel, kézimunkával, dallal, mondókával, szerepvállalással. Érdekes tárgyak is lehetnek a játék kiindulópontjai. Van olyan helyzet is, hogy egyik játékból természetesen könnyed képzetkapcsolással következik a másik. A mese és a vers áthatja az egész játékot.

Szeptember:

Egymás elfogadása, barátkozás apró lépései, személyesség hangsúlyozása. Mit lehet játszani a szabadban ?

Október:

Győjtögetıs hetek. Termésekkel, gyümölcsökkel játszunk. Piac.

52 November: Családjátékok a babaszobában. Keresztelı, névadó. Lakás, ruhatár, fızıcske, öltözködés. Játék a képzeletbeli erdıben. December: Mikulás - várás. Karácsonyi készülıdés. Január:

Téli erdı, állatok élete télen, téli örömök.

Február:

Jégország, téli kirándulások. Hideg - meleg. Mulatságba készülünk.

Március:

Tavaszi napozás. Tavaszi erdı. Március 15-i katonásdi. A mi kertünk.

Április:

Húsvéti játékok. Tavaszi nagytakarítás. Bogáristálló. Virágvásár. Piac.

Május:

Anyák napja. Kirándulás a tavaszi erdıbe. Vándorcirkusz. Iskolásdi. Ugróiskola, játékok a szabadban.

"JÁTÉKOS-MESÉS" környezetben fejlıdnek, illetve fejleszthetık leghatékonyabban az óvodáskorú gyermekek. Ez programunk alapelve. "A mese: a valóság és vágyak közötti szivárványhíd, amelyet az élıbeszéd fordulataiból építünk fel". Ezen könnyen közlekedik a gyermeki gondolkodás és képzelet. Örömforrás és társas élmény, amely a játékhoz hasonlóan nagy belsı energiákat mozgósít. Kiemelt szerepük van az értékes népköltészeti alkotásoknak /népi mondókák, népmesék /, és a gyermekek nyelvi jelrendszerén íródott mővészi gyermekverseknek. A mese - versmondás - és hallgatás egyik legérdekesebb élmény óvodásaink számára, amely kultúrát közvetít feléjük. Mesélés közben intellektuálisan fejlıdnek /képzelıerejük, belsı képalkotásuk erısödik, ismereteik bıvülnek / - esztétikai érzékük kialakul /egyszerő, szép, tiszta környezetben esztétikus mővek hallgatása illetve elıadása /. Szociálisan is hatékony a mese, mert hallgatása, bábozása vagy dramatizálása társas élmény. Óvodánkban az anyanyelvi - irodalmi nevelés áthatja az óvodai élet egészét és minden más tevékenységgel /játék, ábrázolás, testmozgás, ének-zene / komplex módon van jelen. Célunk: - A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlıdésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek, ölbeli mondókák zeneiségével, színeinek csengésével -

a német nyelvi kultúra megalapozása. A népköltészeti javak átadásával alapozzuk meg nemzetiségi Identitásukat.

53 Feladataink: -

-

-

-

a biztonságos önkifejezés lehetıségeinek megteremtése változatos irodalmi élmények közvetítésével az irodalom iránti fogékonyság felkeltése. felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása a 3 – 7 éves korban korspecifikus irodalmi, illetve anyanyelvi formák /mondókázás, verselés, mesélés, bábozás, dramatizálás/ biztosítása a beszédkedv fokozására, szókincsbıvítésre. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel. A sajátos nevelési igényő gyermekek érzelmi vezéreltségére építve választunk számukra rövid, dallamos, mozgásokkal kísérhetı mondókákat, verseket, amelyek által a beszédszervek ügyesítése, a beszédhallás, az auditív észlelés és emlékezet fejlesztése történik. A halmozottan hátrányos helyzető gyerekeknek az otthoni ingerszegény környezet miatt kialakult fejletlen kommunikáció kompenzálására élménydús, megnyilatkozásra késztetı légkört teremtünk.

A német nyelvi nevelésben a gyermekhez közel álló vidám hangulatú mondókák, versek segítik a kulturális javak átadását, illetve anyanyelv elsajátítását. A óvónı beszédkultúrájának mővelése, a modell szerepe miatt kiemelt fontossággal bír. A mindennapi mesélés - verselés megszokott dolog nálunk. A játék közbeni néhány gyermekkel történı mondókázást, verselgetést ugyanolyan fontosnak tartjuk, mint az intim mesélést, amelyen minden gyermeknek való irodalmi anyagot közvetítünk. Az anyagkiválasztásnál az életkor mellett a gyermekek nyelvi fejlettségére, szociokultúrális hátterére és érdeklıdésükre is figyelünk. A gyermekek egyéni fejlettségi szintjében az anyanyelv területén is nagy különbségeket tapasztalunk, de az életkori sajátosságnak tekinthetı, hogy 3 - 4 éves gyermekeink a testközelséget igénylı ölbéli mondókákat, az utánzásos mondókákat, állatszereplıs láncmeséket kedvelik, s ezek juttatják el ıket késıbb arra a szintre, hogy egy-egy hosszabb állatmesére vagy tündérmesére is figyelni tudjanak. Óvónıink irodalom iránti érzékenysége, élményt nyújtó mesélése, verselése példa értékő gyermekeink számára. İk maguk is szívesen vállalkoznak önálló mondókázásra, mese - versmondásra. Ezeket támogatjuk, segítjük ıket abban, hogy többszöri ismétléssel többoldalúan feldolgozzák a mesét. A bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges eszközöket, kellékeket a gyermekekkel önként vagy közösen készítjük el kézimunka vagy barkácsoló tevékenység során. A komplex tevékenység /fizikailag is élénk, képzeletet, érzelmeket és gondolatokat is megmozdító / kibontakoztatja a kreatív képességeket. A játékhoz, bábozáshoz, dramatizáláshoz az év során folyamatosan győjtünk anyagokat, amelyek általában természetes alapanyagúak /háncs, vesszı, szırme, vászon / és nemes egyszerőségükkel "kényszerítik" a gyermekeket a fantáziájuk mőködtetésére.

54 A gyermekek képzeletének szárnyalását a bábozásuk azon módján is megfigyelhetjük, amikor ismert meséket, történeteket másfajta cselekményszövéssel játszanak el, illetve másképpen fejezik be. A nevelési éven belül több alkalommal bábszínházi látogatás, helyben szervezett bábelıadás keretében befogadóként is irodalmi élményben részesítjük gyermekeinket. A mindennapos mesehallgatás, mondókázás, versmondogatás a gyermekek játékát is gazdagítja, ébren tartja a természetes fogékonyságukat. Nevelési szemléletünkkel a szülık maximálisan azonosulnak. Számukra is természetes, hogy a gyermeküknek az a jó, ha egész nap játszik, és minden nap mesét hallgat az óvodában, a verset, mesét önfeledten csak mondogatja és nem tanulja. Megértették, hogy "A mese: anyanyelv zenéje, észjárása, a játékkal együtt a kicsinyek tanuló iskolája" /Kodály Zoltán/ Több éves tapasztalattal elmondhatjuk, hogy a hatékony személyiségfejlesztéshez nem kell "pótszemeket" keresni, mert a játék és a mese-vers segítségével értelmi-érzelmi és nyelvi mély struktúrákat alapozhatunk meg és erısíthetünk a gyermekben. Az irodalom eszközein túl a folyamatos tevékenység, manipuláció eszközhasználat, játék közben is kommunikációra (meta és nyelvi) ösztönözzük a gyermekeket. A fejlıdés várható eredménye óvodáskor végére: A mese – vers, dramatikus játékkal óvodáskor végére el szeretnénk érni, hogy - Várják, igényeljék a mondókázást, verselgetést, mesehallgatást - A gyermekek szívesen ismételgessék a mondókákat, verseket, meséket /évszakokhoz kapcsoltan is/ - Maguk és társaik – más csoportba járók is – szórakoztatására játsszák el azokat bábokkal, dramatikus játékkal - Jegyezzenek meg népi rigmusokat, gyermekmondókákat, verseket, meséket - Tudjanak meséket, történeteket önállóan folytatni, befejezni, kitalálni, s azokat mozgásban megjeleníteni

2. A MOZGÁS az óvodáskor egész szakaszában jelentıs szerepet tölt be a gyermekek fejlıdésében. A kisgyermekek egyik legkedvesebb játéka a mozgás. Az óvodába kerülı gyermekeknek óriási a mozgásigényük, szeretnek ugrándozni, futkározni, csúszni, mászni. A háromévesek már birtokában vannak az alapvetı mozgásformáknak: kuszás, mászás, bujás, futás, dobás. 4 - 5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem - kéz, szem - láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. A mozgásfejlıdés szakaszai megmutatkoznak a mozgásvégrehajtás minıségében, pontosságában, mozgáskombinációkban. Az óvodai testnevelés során érvényt kell szerezni az egyéni képességek kibontakoztatásának a mozgásélmény sokirányú megtapasztalásával.

55 Célunk: a gyermekek testi képességeinek - gyorsaság, állóképesség, ügyesség fejlesztése. A természetes mozgások - járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás - fejlesztése. Fontos, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklıdésének, egyéniségének legmegfelelıbb tevékenységet. Egészséges, edzett óvodásaink növekedjenek fel. Szabad mozgáskedv alakítása Feladataink a mozgásfejlesztés területén: -

-

minden nap minél hosszabb idıt biztosítani a gyermekek számára a szabad levegın, sokrétő, változatos eszközök biztosításával a gyermekek mozgásigényének kielégítése /roller, mókuskerék, mászókák, csúszda, ugrókötelek, labdák, tornakarikák, bordásfal, SCOGIM készlet, stb. / mozgástapasztalatok bıvítése, mozgáskészség fejlesztése /egyensúlyérzék, szem – kéz - láb koordináció, finommotorika, oldaliság /

- mozgásos szabályjátékok alkalmazásával, néhány gimnasztikai szakkifejezéssel, együtt tornázással biztosítjuk az utánzáson alapuló megértést a német nyelvi nevelésben -

a halmozottan hátrányos helyzető gyermekeknél a differenciált mozgásszükséglet kielégítése, a mozgásfegyelem kialakítása. mozgásfejlıdésben elmaradt gyermekek felzárkóztatása a „Varázsutca” mozgásfejlesztı programmal. A sajátos nevelési igényő gyerekek számára célirányosan változatos mozgáslehetıségeket biztosítunk, mert az elvégzett cselekvések elısegítik a különbözı észlelési területek integrációját és a kommunikáció fejlıdését.

Óvodánkban a mozgásfejlesztés két területén valósítjuk meg szabad játékban és a testnevelés illetve a mindennapos testnevelés során. /jól felszerelt tornaszoba áll rendelkezésünkre / Szabad játék A már megtanult mozgások sokasága a játékban tökéletesedik. A mozgásos játékokban a gyermekek ötletgazdagsága, kihatása figyelhetı meg. Fáradhatatlanul képesek a számukra ritka élményt nyújtó mozgásokat ismételni és újabb módozatokban kipróbálni. Testnevelési játékok A sokféle eszköz, játékszer bekapcsolása gazdagítja a mozgás kínálatot, mozgásra késztetı hatása mellett ébren tartja a gyermekek fantáziáját is.

56 Óvodánkban lehetıség szerint sok idıt töltünk a szabadban, hogy gyermekeink napi mozgáshiányát kielégítsük. A mozgásfejlesztésre kiválóan alkalmazzuk a mozgásos és utánzó játékokat, a természet adta lehetıségeket is. /szökdelések, ugrások átbújás, fáramászás, bújócska /. Fontosak az egyensúlyozás gyakorlatai is, kerítésmentés, járdaszegélyen, udvaron farönkön egyensúlyozhatnak a gyerekek. A játékokat többször lehet átismételni más - más eszközzel. Ezek a variációs lehetıségek mindig újabb tapasztalatokkal gazdagítják a gyermekek mozdulatkészletét. Ezzel feladatmegoldó - képességük, gondolkodásuk észrevétlenül fejlıdik. Vegyes csoportok lévén úgy szervezzük ezeket a szabadban és a tornaszobában végzett testnevelés foglalkozásokat, hogy minden korosztály azonos idıben végezze a gyakorlatokat, ugyanazzal az eszközzel, képességeiknek megfelelıen. Ezért nem csak a hagyományos eszközöket használjuk a mozgásfejlesztésre, hanem a házilagosan elkészített és a természetben is fellelhetı tárgyakat is. /fa, farönk, / A csoport képességei szerint válogatjuk össze a játékokat, gyakorlatokat, figyelve a fokozatosságra. A nagytestnevelés anyagát a természetes mozgásformák, az egyensúlyérzék, valamint a finommotorika fejlesztése adja, ezt egészíti ki a mindennapos tartásjavító és lábtorna. Az óvodapedagógus személyisége, a mozgáshoz való viszonya nagymértékben meghatározza a jól felszerelt tornaszobában folyó testnevelés, mozgásfejlesztés eredményét, a gyermekek mozgásához való viszonyát. Meggyızıdésünk, hogy a testgyakorlatok mintaszerő végzésével, a játékba való aktív bekapcsolódással kedvezıen motiváljuk gyermekeinket az aktív mozgásra, továbbá, hogy a kellemes légkörben, jól szervezett mozgásos tevékenységekben szívesen vesznek részt. Táncpedagógus esztétikus mozgás és mozgásfegyelem kialakítása céljából 6-7 éves gyermekeink részére táncgimnasztikai foglalkozást vezet hetente egy alkalommal. Szakoktató irányításával középsı-nagycsoportos gyermekink heti rendszerességgel úszásoktatáson vehetnek részt.

Az ÉNEKES GYERMEKJÁTÉKOK sokaságával alapozzuk meg a zenei anyanyelvet. A zenei anyanyelv alapozása szoros kapcsolatban van a nyelv kifejezı gyakorlásával. A közös ének hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. A magyar népdalok, gyermekdalok, mondókák ma is felhasználható hagyomány. Az énekes körjátékok nem csak a zenei készségeket /hallás, éneklési készség, ritmus, mozgás /, hanem a gyermek egész személyiségét fejlesztik. Célunk, hogy -

-

Gyermekeink szívesen, önfeledten, hangulatuknak, érzelmi állapotuknak megfelelıen mondókázhassanak, dúdolgassanak, énekeljenek egyedül, vagy társaikkal, a kisebbség nyelvén is. A gyerekek zenei hallásának, ritmusérzékének, harmonikus szép mozgásának fejlesztése, A zene iránti érdeklıdés felkeltése, zenei ízlésformálás.

-

Zenei anyanyelv megalapozása

-

57

Az éneklés a csoportos játék egyik lehetısége, de egyéb játékhelyzetekbıl is következhet. Feladataink: -

Nyugodt, meghitt légkör biztosítása, az érzelmi motiváltság megteremtése az énekléshez, zenéléshez. Lehetıség teremtése az önálló elképzelések megvalósításához. Megfelelı anyagok, eszközök, kellékek biztosítása a körjátékokhoz és a zenéléshez /barkácsolt hangszerek is /. Igényes, az életkornak és az egyéni képességeknek, eltérı fejlettségnek megfelelı zenei anyagok válogatása A német kultúrkincsbıl gyermekdalok, népi dalos játékok tudatos választása. A zene az éneklés segítségével a nyelv dallamának, ritmusának átadása, megkedveltetése. A zenei nevelés sokféle alkalmat ad a halmozottan hátrányos helyzető, sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztésére /mozgás, hallási megkülönböztetı képesség, téri tájékozódás /

A dalanyag kiválasztásának szempontjai: -

a gyermekek által tisztán kiénekelhetı hangterjedelem, az aktuális érzelmi állapot, a játékszabályok áttekinthetısége, egyszerősége, a térformák és mozgásformák változatossága.

Óvodánkban amikor csak lehet, énekelnek az óvónénik és énekelnek a gyerekek is. Az éneklést vagy a gyermekek kezdik, vagy az óvónı, vagy délelıtti közös együttlétkor játszunk körjátékokat. A hallás és ritmusfejlesztı mozzanatokat a játékdalok magukban hordozzák. A zenei megformálásban az óvónı tudatos, de a gyermekek számára nem csinálunk belıle külön feladatokat. A zenei elemeket a helyes szép elıadásmódból utánzással gyakorolják a gyerekek- kicsik- nagyok együtt. Az élızene, az éneklés a tiszta hangképzésre, az egyenletességre, a mérıütés a szívdobogás lüktetésére, a tempó, a dinamika, a hangmagasság változásaira ösztönzi a gyermekeket. Az altatókat halkan, az indulókat hangosan énekeljük, a győrősdi játékoknál a keresı helye szablya meg, hogy halkan, vagy hangosan énekeljünk-e. Sok dalban egymás hangját kell felismerni, párcserékben a párválasztás után a kör áll, és egyenletesen tapsol. A párbeszédes dalokban a különbözı szereplık más-más hangszínen énekelhetnek.

58 Sokféle mozgásformát, mozdulatot próbálgatunk, az utánzásra megfelelı dalokban. Mozgásirány változtatással játszunk és énekelünk sok-sok dalt. A spontán kialakult éneklésnek és az óvónı által kínált énekes, dalos tevékenységnek egyaránt jelentıs szerepet tulajdonítunk óvodás gyermekeink zenei fejlıdésében. A vegyes életkorú csoportokban nem énekelünk külön a kicsiknek, nagyoknak, mindenki egyéni képességeihez, érdeklıdéséhez mérten, utánzással, sokszori ismétléssel, gyakorlással "tanulja meg" kedvenc dalait, játékait, mondókáit.

Az ÁBRÁZOLÓ TEVÉKENYSÉG gyermekeink számára örömteli tevékenység, játéknak tekinti, amelyben önkifejezése szabad utat kap. Olyan módja ez a valóságtükrözésnek és önkifejezésnek, amelyben szavak nélkül, képekben fejezik ki a tárgyi világ benyomásait, érzelmi életet, hangulatait, vágyait. Célunk -

a gyermekek képi - plasztikai kifejezıképességének fejlesztése a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagítása, a téri – formai - színképzeteinek gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk alakítása. vizuális kommunikációs képesség erısítése

Feladatunk -

-

Ahhoz, hogy az ábrázolás valóban a játék, önkifejezés eszköze lehessen, minél több idıt, változatos eszközöket, sokféle anyagot, technikát kell megismertetnünk a gyermekkel egyéni adottságaiknak (kézügyesség, formaérzék, színlátás, méretlátás), elképzeléseiknek megfelelıen. Megismertetjük a gyerekeket a népi kismesterségek technikáival, eszközeivel, anyagaival Az egyéni és közös élményszerzési lehetıségek biztosítása. A gyermeki alkotó – alakító tevékenység feltételeinek megteremtése A sajátos nevelési igényő és halmozottan hátrányos helyzet gyermekek érdeklıdésének felkeltése, tevékenységre serkentése, funkció örömhöz juttatása a vizuális nevelés változatos eszközeivel, technikáival. A többféle képi kifejezésmód megismerése fontos önkifejezési eszköz számukra, mert a fejletlenebb, vagy sérült szociális kommunikációs képességek hatékonyan kompenzálhatóak általuk.

Óvodánkban a gyermekek számára állandóan folyamatosan biztosítjuk a rajz, mintázás, kézimunka tevékenységeket, melyek gyakran a játékhoz kapcsolódnak. Kedvük szerint festhetnek, gyurmázhatnak, agyagozhatnak, vagdoshatnak, barkácsolhatnak. Az elkészítés folyamata, az anyagok és az elkészült tárgy, kép, kézimunka is játék valamelyik ügyességi, szerep, vagy szimbolikus játékban.

59 A gyerekek munkáit nem minısítjük. Az óvónı a minta, ı ad élményt, példát, technikai útmutatást az ábrázoló tevékenységekre. Vegyes életkorú csoportjainkban minden gyermek érdeklıdésének, életkorának, képességeinek megfelelıen kapcsolódik e tevékenységekbe. Az óvónık ennek függvényében segítik ıket abban, hogy mibıl, mit, mivel, hogyan lehet elkészíteni. Eközben ismerkednek a gyermekek a különféle anyagokkal, színekkel, formákkal, technikákkal, tágul világuk, nyitottak lesznek a szép, esztétikus dolgok iránt. Óvodásaink bepillantást kapnak a különféle kézmőves technikákba is, melyek a néphagyományokhoz, népszokásokhoz kapcsolódnak /tojásfestés, gyertyaöntés, batikolás, agyagozás, szövés, írókázás /. Sokféle eszköz, anyag áll rendelkezésünkre /különféle színő, mérető, vastagságú papír, ceruzák, zsírkréták, festék, olló, ragasztó, textíliák, gyurma, agyag, viasz, gyertya stb./. A többi szükséges eszközt a szülıkkel, gyermekekkel együtt évszakonként győjtjük. Az ábrázoló tevékenységek során sok lehetıség nyílik a passzív szókincs bıvítésére a felhasznált eszközök és a tevékenység segítségével a nemzetiségi nevelés terén.

A KÖRNYEZET MEGISMERÉSE Amikor egy kisgyermek óvodába kerül, hirtelen kitágul elıtte a világ. Kilép a szőkebb családi környezetébıl, sok új benyomás éri. Segítségre van szüksége ahhoz, hogy az ıt ért benyomásokat feldolgozza, a környezetét mélyebben megismerje és életkorának megfelelıen biztonsággal el tudjon igazodni abban. Célunk, hogy -

-

óvodásaink elemi szinten tájékozódni tudjanak az emberi kapcsolatokban, térben, idıben, a dolgok és történések ok - okozati rendjében, szőkebb környezetükben. Érdeklıdıek, kreatívak legyenek. A gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti – emberi – tárgyi világ értékei iránt A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér – és síkbeli szemléletének alakítása.

A gyermekek a kisebbség nyelvén szerezzenek ismereteket szőkebb és tágabb környezetükbıl. A természeti és emberi környezet áthatja a gyermekek életét, az óvodai tevékenységek egészét. Az önkiszolgáló tevékenységekbe építve, a beszélgetések, séták, kirándulások, udvari tevékenységek közben a gyermekek tapasztalatokat /mozgásos – érzéki / szereznek életkoruknak megfelelıen, az ıket körülvevı természeti és emberi környezetükrıl. A spontán játék, a kínált játéktevékenység óvodánkban kiemelt jelentıséggel bír a tapasztalatszerzésben, megismerési folyamatban.

60 Feladataink: -

-

-

-

a spontán és az óvónı által kínált játéktevékenységben legyen lehetıségük a természeti és emberi környezetrıl szerzett tapasztalatainak, élményeinek feldolgozására, a spontán megfigyeléseken és az óvónı által tudatosan tervezett megfigyeléseken is minél több érzékszerv utján legyen lehetıségük a tapasztalatszerzésre, ismeretszerzésre a sokoldalú manipulációra /különösen fontos ez a sajátos nevelési igényő, halmozottan hátrányos helyzető gyermekek integrált fejlesztésében / kérdésükre, véleményükre mindig válaszoljunk, reagáljunk, ezzel is fent tartva érdeklıdésüket, aktivitásukat, nyugodt légkör, elegendı eszköz, tevékenység biztosítása, A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése, az SNI-s gyerekeknél a sérülés-specifikus szempontok, életkor és egyéni fejlettségi-szint sajátosságait figyelembe véve. didaktikus játékok során a gyermekek tevékenykedtetésével sokrétő motivációval elemi szinten ismerkedjenek a német nyelvvel.

Eszköztár - maga a szőkebb természeti és emberi környezet, - az óvoda, a csoportszobák berendezési eszközei, játékai, - képeskönyvek, - a közösen győjtött termések, anyagok stb. Az óvónık által kínált játékban "dolgozzuk fel" a természeti és emberi környezet témáit / évszakok, ünnepek, állatok, növények élete, közlekedés, család, emberi viszonyok stb. / A játékban gyakran térünk vissza ugyanarra a témára /pl.: Család téma napirenden van minden ünnep idején /. Amikor ünnepre készülünk eljátszuk az otthoni élményeket, eseményeket. Így a gyermekek a játékukban feldolgozzák az ıket ért hatásokat, benyomásaikat. A kialakult beszélgetések, spontán beszélgetések formájában bıvülnek ismereteik, általánosítanak, rendszerezıdik tudásuk. Finomodik a beszédstílusuk - óvónık szép, árnyalt beszéde után bıvül a szókincsük is. Magatartási normákat kapnak. Ily módon épül be a játékukba a testünk témakör is, az érzékszervek /babafürdetés, orvosos játék /, testsémájuk pontosodik. Minden évszakban kirándulunk a Szigetvári Várhoz megfigyeljük az évszakok változásának következményeit, az úton helyesen közlekedünk, figyeljük az emberek öltözködését stb. Az évszaknak megfelelı terméseket győjtünk, virágokat szedünk, melyek késıbb a játékok eszközét is adják, barkácsolunk belılük. Illatokkal, színekkel ismerkedünk, hideget és meleget érzünk, keményet és puhát, simát és érdeset tapogatunk.

61 A sokoldalú tapasztalás, a gyakoriság, az élmény, a cselekvések hatására könnyebben rögzül, pontosodik, rendszerezıdik ismeretük, érdeklıdésük, kíváncsiságuk kielégítése újabb tapasztalatok, élmények szerzésére ösztönzi a gyerekeket. A közös játékok nem csak élményfeldolgozásra adnak lehetıséget, hanem fel tudják dolgozni a felgyőlt feszültségeket és segítik a társadalmi élet szabályainak az elsajátítását is. Óvodánkban a különféle tevékenységek komplex módon épülnek be a játékba, a matematikai tevékenységek is. A gyerekeknek már óvodába kerülés elıtt is vannak bizonyos ismereteik. A játék során sok összehasonlítást végzünk, számolgatunk, rendezgetünk különféle tárgyakat. Igaz és hamis állításokat teszünk, kinek van igaza és miért kérdéseket teszünk fel, válaszokat keresünk a kérdésekre, problémákra. Észrevétlenül fejlıdik logikus gondolkodásuk is. Építkezıs, mozgásos játékokban gyakoroljuk a téri relációkat, tájékozódó képességük is fejlıdik. Játék közben pontosodik a matematikai ismeretük, a forma megtelik tartalommal. A vegyes életkorú csoportokban mindenki életkorának, egyéni képességeinek megfelelıen merít a gazdag kínálatból. A sokszori ismétlési, gyakorlási lehetıség hatására minden gyermek megfelelıen - képességeinek - tud majd az iskolában teljesíteni. A sok közösen átélt élmény, játék hatására a gyerekeink megismerkednek és jól tájékozódnak szőkebb környezetükben, megfelelıen tudnak tájékozódni térben és idıben, ok - okozati összefüggéseket ismernek fel és neveznek meg. Felébred bennük a tanulási vágy, és alakulóban van feladattudatuk is.

MUNKA ÉS MUNKA JELLEGŐ JÁTÉKOS TEVÉKENYSÉG. Alapvetı követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetıségének megteremtése. A munkajellegő tevékenységek végzése során az erıfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhetı, belátható, átélhetı a gyermekek számára. A folyamatos visszajelzés vagy motiváló erı, ösztönzı, megerısítı tényezı. A gyermek a tevékenységet ugyanúgy élvezi, mint a játékot, ha nem túl nehéz feladatokkal, vagy tiltással nem szegjük kedvét. Fejlesztı hatása elsısorban nem a munka tárgyában, hanem a megszervezési módban rejlik. A gyermekek önként - örömmel és szívesen - végzett játékos tevékenysége. Célunk: hogy -

Az érdeklıdés felkeltésébıl, az önként vállalt tevékenységen át az önálló kezdeményezésig juttassuk el a gyerekeket. Fejlıdjön együttmőködési képességük.

62 -

-

A gyermekek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklıdését tudatosan igyekszünk felhasználni nevelési céljaink megvalósításának érdekében. A gyermeki munka megszerettetése A gyermekben olyan készségek, tulajdonságok alakuljanak ki, amelyek pozitívan befolyásolják közösségi kapcsolatát, kötelesség teljesítését

Feladataink: -

-

-

-

a nap folyamán olyan munkatevékenységeket biztosítunk, ami a gyermekek számára elfogadhatók, a tevékenységek során biztosítjuk az önállóságot, nem kényszerítünk, hanem választhatnak a gyermekek, mindenki végezhessen képességének megfelelı munka jellegő tevékenységet, melyeket rendszeresen végezhetnek, beépítünk az óvodai élet mindennapjaiba, megfelelı eszközöket és idıt biztosítunk, minden tevékenységet egyszerő mondatokkal, utasításokkal kísérünk, amelyek jól szolgálják a német nyelv megismerését, a passzív szókincs bıvítését. az óvónı részérıl egyértelmő és kifogástalan gesztikuláció és mimikai rendszer kialakítása. A sajátos nevelési igényő gyermekeket egyéni állapotuknak megfelelı munkajellegő tevékenységek elvégzésére szoktatjuk, az önállóságuk, önfegyelmük, feladattudatuk kialakítása érdekében. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekeknél az otthoni helytelen nevelési szokásokból adódó hiányosságok kompenzálása (következetesség, feladattudat,)

Munka jellegő tevékenység: -

önkiszolgálás, saját személyükkel kapcsolatos tevékenységek, önként vállalt naposság, a csoport érdekében végzett tevékenységek, udvari környezet védelméért végzett munkák.

Ezeket a tevékenységeket végzik a vegyes életkorú csoportjainkban óvodásaink. Az önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységeket / öltözködés, testápolás, étkezés, környezetünk rendben tartása / kiscsoportos kortól próbálhatják meg elvégezni a gyermekek, saját képességeik szerint, nem az életkor a meghatározó. A csoport érdekében végzett tevékenységeket soha nem erıltetjük a gyerekekre. Igyekszünk felkelteni az érdeklıdésüket, mi mutatunk példát, adunk segítséget a tevékenység könnyebb elvégzéséhez. /pl.: díszítjük, átrendezzük a csoportszobát, rendbe tesszük a játékpolcokat, gondozzuk az élısarok növényeit. /Mindenki képességeihez, kedvéhez adunk lehetıséget. /

63 Az óvoda udvarán és környékén is sok lehetıségünk van a munkajellegő tevékenységek gyakorlására /játékok, eszközök, ki- és behordása, söprés, gereblyézés, szemétgyőjtés /. Olyan feladatokat kínálunk, melyek nem veszélyeztetik testi épségüket és elvégzésük közben együttmőködésre van lehetıségük, szervezési problémákat oldhatnak meg, önállóságukat bizonyíthatják az óvónık felügyelete mellett. A naposi munkatevékenység során elsısorban az egyéni képességeket, önkéntességüket vesszük figyelembe. Ügyelünk arra, hogy akik nem merik, vagy nem akarják vállalni a feladatokat, azokat nem erıltetjük. Éreztetjük a gyermekkel, hogy munkájukat igényeljük, számon tartjuk és értékeljük. A különféle munkákat nem mi végezzük el a gyermekek helyett, mi képességeik fejlesztésével segítjük a tevékenységek elvégzését.

TANULÁS Óvodáskorban a gyermek a játékban él és fejlıdik, amely az ember megismerı és teljesítıképességének gyarapodását, kreativitásának és önkiterjesztési törekvéseinek kibontakozását foglalja magába. A fejlıdés belsı tényezıi közül legfontosabb a belsı érés. Genetikailag programozott, biológiai jellegő folyamat, amelynek során a szervezetben megteremtıdnek azok az alapfeltételek, amelyek az embert alkalmassá teszik a környezeti hatások feldolgozására. Az idegrendszer érése fıleg az érzékszervi mőködésekben, a mozgás fejlıdésében és szabályozásának növekvı képességében mutatkozik meg. Késıbb képes a gyerek a környezetét utánozni, a látottakat, hallottakat elraktározni, próbálgatni, ismételni, variálni és belılük újat is alkotni. Fantáziájának mőködtetésével ügyességre, értelmi mozgékonyságra tesz szert. A fejlıdéshez külsı feltételekre is szükség van. A TANULÁS nem más, mint tapasztalatszerzés, amely a külsı környezettel való kölcsönhatás során keletkezik. A fejlıdés feltétele, hogy az érési folyamatok minél gazdagabban mintázott környezetben jöjjenek létre. Célunk: a tág értelemben vett tanulási vágy és képesség kialakítása /szociális, intellektuális, érzelmi - akarati képességek fejlesztése/ - spontán ösztönös, utánzásra épülı tanulás.

Feladataink: -

a gyermekek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklıdésének kielégítése egész nap folyamán, olyan helyzetek átélésére teremtünk lehetıséget, ahol megismerhetik a felfedezés, kutatás örömeit, tapasztalatok szerzéséhez nyújtunk segítséget, amelyben saját teljesítıképességét is megismerhetik,

64 -

-

a gyermekek beszélıkedvének megırzése, sokféle anyag, eszköz biztosítása, melyet felhasználhatnak tevékenység közben, az óvónı érdeklıdı, kíváncsi magatartásának megırzése hallás alapján és különféle nyelvi szituációkon keresztül közvetítjük a német nyelvet. A sajátos nevelési igényő gyermekeinknek biztosítjuk, hogy a sérülésspecifikumának és az egyéni képességeknek megfelelıen részt vegyenek a megismerési folyamatokban, fejlıdjenek kognitív képességeik A halmozottan hátrányos helyzető gyermekeknél a differenciálás módszerével törekszünk a gyermeki kompetenciák (ismeretek, képességek, attitődök) kibontakoztatására, megerısítésére.

Az egészséges testi - lelki képességekkel rendelkezı kisgyermek sok mindent eltanul a felnıttıl. A tanulás elsıdleges módja az utánzás, a mintakövetés - spontán helyzetekben, amelyekben sokféle tanulási forma és lehetıség benne foglaltatik: az ingertársulás és megerısítés, a próba - szerencse, a belátásos felfedezéses és a problémamegoldó eljárások. Mivel a kisgyermek határozottan kedveli és igényli az ismétlést, gyakori próbálkozásaival az elıbbiek segítségével kialakítja gondolkodásmódját. Óvodánkban a játékban sokat énekelünk, mondókázunk, verseket mondunk, mozgásos, lírai és dramatikus játékba hívjuk a gyerekeket, mesélünk, elbeszélünk és beszélgetünk. Rajzhoz, festéshez, agyagozáshoz, papír – termény - fonal és fa játékszer készítéshez mutatunk példát, évszakonként négy-öt játékötletet és tevékenységformákat kínálunk. Eközben alakul ki mőveltségük, fejlesztjük képességeiket, készségeiket. Kicsik nagyok egyaránt megtalálják életkoruknak érdeklıdésüknek, képességeiknek megfelelı "tanulási lehetıségeket". Tanulási típusok óvodánkban: -

utánzásos, minta - modellkövetés, spontán, játékos tapasztalatszerzés gyakorlati problémafelvetés, a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok, megfigyelések.

Kötelezı és kötetlen foglalkozásokat nem tartunk. A gyerekek veleszületett kíváncsisága arra ösztönzi, hogy újabb és összetettebb ingerhatásokat keressen. Egyre nagyobb önállóságra törekszik önmaga és tárgyi - társas környezete felett. Nem tud nem tanulni!

65 A játék belsı indítékai normális környezetben elegendıek ahhoz, hogy a gyermek tanuljon. A természetes motivációt megnövelı külsı kényszerítı, sürgetı hatások csak rontják a valódi tanulási kedvet /jutalom /. A "csak játszó" gyerek vizuális, térbeli tájékozódási, motoros és faktilis képességeit jól fejlesztjük az útvonal és labirintus játékkal, a térbejárásos nyomkeresésekkel, szembekötısdikkel, páros játékok, a felelgetısdik, a találós kérdések és rajzolásokkal. A társas kapcsolatokat, emberi viszonyokat, érzelmeket megjelenítı szerepjátékokkal alakítjuk pozitívan /család, orvosos, stb./. Mindenféle fejlesztést, felzárkóztatást az óvodáskorú gyermek életkorának megfelelı fı tevékenységi formában a játékban végezzük, egyénre szabottan spontán és óvónı kínálta játékban, ha szükség van rá, akkor egyéni fejlesztés szakember segítségével.

1.3.5.3 Zöld Manó Óvodai telephely KÖRNYEZETI NEVELÉS: Szervezeti és idıkeretek Napirend A napirend biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, optimális életritmust. Az évszakhoz igazodva az óvoda sajátosságait figyelembe véve hozzájárul a gyermekek egészséges testi – lelki fejlıdéséhez, megfelelı feltételek megteremtésével, biztosítjuk a folyamatosságot és rugalmasságot. A rendszeresen, ugyan abban az idıben végzett tevékenységek, érzelmi biztonságot, és ritmust adnak a gyermek napjainak. Különbséget teszünk a nevelési évben levı napirend /szeptember 1- tıl május 31-ig/ és a nyári napirend /május 31-augusztus 31/ között. Ajánlat a napirend tervezéséhez. AJÁNLOTT NAPIREND A TERVEZÉSHEZ

5.30

Érkezés, játék összevontan más csoporttal

8-

Reggeli /tisztálkodás, fogmosás / Játék, egyéb szabadon választott, illetve kötött tevékenységek. Megfigyelések természetes környezetben. Mesehallgatás, dramatizálás.

66 Ábrázoló tevékenységek. Dalos játékok. Mindennapos testnevelés. Egyéni felzárkóztatás, ha szükséges. Levegızés 11.45 - 12.45 Tisztálkodás, terítés, közös ebéd, teremrendezés, ágyazás. 12.45 - 13.00 Alvás elıtti mese 13.00 - 15.00 Csendes pihenı 14.30 - 15.15 Ágyazás, tisztálkodás, terítés, uzsonna 15.15 - 17.30 játék, hazabocsátás

N Y Á R I N A P I R E N D: /összevont csoportok mőködnek / 5.30-8 Gyülekezés, játék. 8 – 11.45

Reggeli Játék, kötetlen tevékenységek Mindennapos testnevelés Séta, rövid kirándulások, fürdızés, napfürdızés

11.45-tıl a napirend megegyezik a nevelési év napirendjével. Hetirend A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elı a gyermekcsoportokban, és lehetıséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A hetirendben jelennek meg a különbözı foglalkozási területek, melyeken egy-egy környezeti téma köré csoportosítva élmények, tapasztalatok és ismeretek kerülnek feldolgozásra. A nevelési folyamat alapritmusát óvodánkban az évszakok, és ünnepek váltakozása adja meg. Hetirendünk – rugalmas Naponta 15 – 30 perc mindennapos testnevelés és mese – vers Naponta15 – 35 perc kötött és kötetlen tevékenységek

67 A hetirend kialakítása természetesen az óvodapedagógus feladata, tehát az itt megjelölt hetirend csupán általánosságban, és egyetlen lehetséges módon foglalja össze a megvalósítandó feladatokat. Az óvodai csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembe vételével a tevékenységek helyei és az idıkeretek is megváltoztathatóak.

AJÁNLOTT HETIREND TÁBLÁZAT

KÖTETLEN

KÖTÖTT

3 – 4 ÉVESEK

4 – 5 ÉVESEK

5 – 6 – 7 ÉVESEK

Külsı világ tevékeny megismerése

Külsı világ tevékeny megismerése

Külsı világ tevékeny megismerése

Ének – zene, énekes játék

Ének – zene, énekes játék

Természet matematikája

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Testnevelés

Testnevelés

Testnevelés

Mindennapos testnevelés

Mindennapos testnevelés

Mindennapos testnevelés

Mese – vers

Mese – vers

Mese – vers Ének – zene, énekes játék

KÖTÖTT VAGY KÖTETLEN

Napirendünk szakaszosan rugalmas, részben folyamatos

JÁTÉK Programunk alapelve, hogy minél több idıt, alkalmat és lehetıséget biztosítsunk a gyermekeknek folyamatos és elmélyült játékra, amellyel a szőkebb és tágabb környezet megismerését is segíteni kívánjuk. A játékhoz megfelelı helyre, idıre, játékeszközökre van szükség, melyek elısegítik a gyermeki fantázia, gondolkozás kibontakozását. Csoportszobáink berendezését úgy alakítjuk, hogy a gyermekek a különféle játékszituációknak megfelelıen tudják használni, nyugodt légkörben tudjanak játszani. Egymás elmélyült, örömteli játékát ne zavarják. Olyan játékhelyzeteket teremtünk, ahol az ıket körülvevı világot, tágabb környezetet a gyermekek élményszerően tapasztalják meg, cselekvı, játszó részesei lehetnek. Megfelelı feltételek megteremtésével biztosítjuk, hogy egyes játékfajták a különbözı életkorban megjelenjenek, továbbfejlıdjenek. -

Gyakorlójáték Szerepjáték Barkácsolás Dramatizálás – bábozás Építı, konstruáló játék Szabályjáték

Feladatunk a játékfajtákhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása.
Biztosítjuk, hogy a gyerekek saját elgondolásaikat valósítsák meg a játékban, hogy fantáziájuk, hangulataik, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak. Indokolatlanul nem zavarjuk a gyermek játékát. Közbelépést csak akkor tartjuk szükségesnek, ha a gyermekek egymást zavarják, a játékszerek használata testi épségüket veszélyezteti, a konfliktusokat önállóan nem tudják megoldani, vagy ha a játék tartalma nem kívánatos viselkedési formák megjelenését váltja ki.


A gyermeki játék önállóságát tiszteletben tartva szükség esetén bekapcsolódunk a játékba, együtt játszunk a gyermekekkel, amely kiterjed a gyermekek világáról szerzett tapasztalatainak, ismereteinek állandó bıvítésére, elmélyítésére és az élményeket kísérı pozitív érzelmek alakítására.


Megteremtjük a lehetıségeket és feltételeket az egyéni élményeken alapuló sokszínő játék kialakulásához, pl.: tavasszal lepke fogáshoz, háló barkácsolása, békaszék készítés, gyümölcsökbıl, zöldségekbıl állatok készítése, melyet játék végén megehetnek, természetvédelmi szabályjátékok, melyekben ık a mozgatható bábuk.

70
Szerepük van az általuk barkácsolt játéknak, kiegészítı eszközöknek, ezeket természetes anyagokból készítjük. A természetes anyagokat a gyermekekkel közösen győjtjük /pl.: kukoricacsuhé, főzfa, mákgubó, textil / a gyermek játékának természetes eszközei, alkotórészei.
Udvari játéklehetıségeink, játékeszközeink változatosak, azt kívánjuk elérni, hogy a gyermekek szívesen tartózkodjanak a szabadban, s minél több élményben legyen részük. Óvodánk nyitott, biztosítjuk a lehetıségét annak, hogy a szülık bármikor bejöhetnek az óvodába, és együtt játszhatnak, tevékenykedhetnek gyermekükkel. Ennek érdekében játszódélutánok szervezésével próbálkozunk.
A napi tevékenységen belül lehetıséget biztosítunk minden gyermek számára a számítógéppel, a számítógépes játékokkal való ismerkedésre. A számítógépes játékokat a gyermekek életkori sajátosságaiknak megfelelıen alkalmazzuk, építve a gyermekek érdeklıdésére, kíváncsiságára, megismerési vágyára. A különleges gondozást igénylı gyermekek nevelésekor az óvodapedagógus feladata, hogy hatékony, differenciált nevelı – fejlesztı munkája érdekében a megfigyelések eredményeit felhasználva segítse a gyermek fejlıdését a játékban, a játék által. Fajtái: -

mozgásfejlesztı játékok testséma fejlesztés játékai értelem fejlesztı játékok anyanyelvi játékok

A KÜLSİ ÉS BELSİ VILÁG MEGISMERÉSE A környezeti, környezet és természetvédelmi nevelésünk az egész nevelımunkánkat átfogja. A környezeti nevelés a gyermekeknél pozitív attitődöket formál. Az érzelmi viszonyok meghatározzák az egyén környezetének elemeihez és az egész rendszerhez való viszonyát. A közvetlen és távolabbi környezetünk sok lehetıséget biztosít a külsı világ tevékeny megismeréséhez. Érdeklıdésük felkeltésével, érzelmeik alakításával bizonyos ismeretekhez is juttatjuk ıket. Így megtanulják az „élılényeket” tisztelni, az ember munkája révén létrehozott értékeket védeni, a kialakított rendet óvni és megbecsülni. Környezeti nevelésünk célja: olyan szokások és szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítása, amelyek meghatározzák a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus együttélést. -

a természeti értékek megóvása, fenntartása, a fennmaradásukhoz szükséges feltételek biztosítása, a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása, a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt.

71 -

A külsı világ tevékeny megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása történik.

Feladatunk a külsı és belsı világ megismerése tükrében: -

Az óvodában eltöltött minden nap ÉLMÉNY legyen a gyermek számára! Érezze jól magát a gyermek, önként vállalt tevékenységek közben szerezzen ismereteket. A felfedezés örömének biztosítása. Minden növényt, állatot lehetıségünkhöz mérten a maga természetes környezetében figyeltessük meg. Minden lehetıséget kihasználunk a szabadban való tartózkodásra. Tudatosítani, hogy a természetben minden ÉRTÉK! Kirándulásaink során lehetıséget biztosítunk a természet felfedezésére és kincseinek győjtésére. A természetes anyagokat részesítjük elınybe, nem csak dekoráció, hanem a nevelés minden tevékenységének területén.

Környezeti nevelésünk tehát TEVÉKENYSÉG, amelyben kiemelt szerepe van a gyermeki


Tudatformálásnak: milyen fontos számukra a környezetünk egésze és helyi része.
az ismeretszerzésnek, amely elısegíti az élı környezet egészének megértését, tartalmazza az alapvetı tényeket, összefüggéseket, problémákat, és az ezzel kapcsolatos megoldásokat. Az ismeretek valódiak és a célzott korosztálynak megfelelıen legyenek, tartalmazzák a világkép, a kultúra és az értékrend elemeit. Az ismereteket ökológiai könyvekbıl és szakfolyóiratokból győjthetjük.
a készségek kialakításának, melyek során kialakulnak a környezeti problémák felismerésének, megoldásának fontosságai, készségei, képességei.
az attitődök kialakításának, formálásának - a környezettel való pozitív érzelmi viszony kialakításának.
értékrend és önértékelés kialakításának.
aktivitásnak, mivel a környezeti nevelést nem lehet elsajátítani elmondás alapján, csak ÁTÉLÉSSEL!

Évszakokhoz kapcsolódó tevékenységet végzünk. Ugyanazon a helyszínen figyeljük meg a természetben bekövetkezett változásokat. A megfigyeléseket irodalmi és énekanyaggal gazdagítjuk, ezáltal a gyermekek érzelmi kötıdését alapozzuk meg a környezet és

72 természetvédelem területén. A természet "Hulladékai" nekünk kincsek, győjtjük és feldolgozzuk azokat. A feldolgozásnál szem elıtt tartjuk, hogy az egymásra épülı tevékenység játék lehetıség is legyen. A heti tevékenységek során az adott témát többször, változatos módon dolgozzuk fel. Nap, mint nap beszélgetünk heti egy alkalommal kirándulásokat, megfigyeléseket, kísérletezéseket végzünk. Kezdeményezünk olyan vidám, játékos tevékenységeket is, amelyekben alkalmazhatjuk az elemi tudományos megismerési módszereket, pl.: megfigyeljük, hogyan növekednek az általuk ültetett növények, kézi nagyítóval megvizsgáljuk a talajt, és a benne élı apró állatkákat. Kísérleteket folytatunk pl: a levegı tisztaságának vizsgálatára: tiszta - kormos hó felolvasztása, átszőrése. Az adott környezeti témához irodalmi, zenei, vizuális anyag kapcsolódik, amely lehetıvé teszi az adott téma komplex módon való feldolgozását

Óvoda és család együttmőködése a környezetvédelemben A környezeti nevelés a gyermekek születésekor veszi kezdetét a családban. Az a szülı, aki közvetlen környezete élıvilágát, tárgyait, tisztaságát, szépségét fontosnak tatja, óhatatlanul is átadja gyermekeinek a természet szeretetét. A programunk megvalósítása érdekében nagyon fontosnak tartjuk a szülıi házzal való jó kapcsolat kialakítását, a családok szemléletének befolyásolását.


Friss levegın való tartózkodás, kirándulások,
dohányzás, zajártalom,
a természet szépségeinek a megmutatása, felfedeztetése
hulladékkezelés, víz - energiatakarékoskodás
a környezet tisztaságának megırzése.
szelektív hulladékgyőjtés A természet változását követve vehet részt a gyermek a legkülönbözıbb tevékenységekben, olyan mértékig, amennyit az érdeklıdése megkíván. A matematikai tartalmú ismeretszerzés a gyermekek megismerési vágyára épülve valósul meg. A tevékenységek végzése a folyamatos cselekedtetés számtalan lehetıséget biztosít arra, hogy természetes környezetben szerezhessenek a gyermekek matematikai tapasztalatokat. Óvodánkban a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai ismeretszerzés több formáját valósítjuk meg.

73 -

utánzásos, minta modellkövetı spontán játékos tapasztalatszerzés gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok az óvónı által kezdeményezett foglalkozások

Az óvodáskorú gyermekekben erıs a vágy megismerni azt a világot, amely ıt körülveszi. Minden érdekli, ami és mozog. Mindent megfigyel, tapogat, kóstol, hasonlít stb. A természet erre bıven ad lehetıséget, csak nyitott szemmel kell járni, hogy felfedezzük közösen az élményeket, majd beszélgetünk, vitatkozunk a hallottakról, látottakról. A gyerek a külvilággal szemben nyitott, melyet a kíváncsiság, tudásvágy biztosit. Egy - egy séta, kirándulás, vagy az évszakok számtalan matematikai mővelet elvégzésére adnak lehetıséget a tapasztalatszerzésre. Környezeti nevelésünk fıbb témakörei -

A gyermekek környezetbarát szokásrendjének kialakítása, erısítése. A gyermekek ÉN – képének fejlesztése - a gyermekek belsı környezete. Tapasztalatok a vízrıl, a víz szerepérıl, védelmérıl Tapasztalatok a talajról: a Föld fogalma a talajvédelem Tapasztalatok a levegırıl – a levegı jelentısége, védelme Az élıvilág védelme – növényvédelem, állatvédelem

Az óvoda és lakóhely külsı természeti környezete - Épített környezetünk - Környezetünk közlekedése - A hulladékok - A barkácsolás - Vásárlói szokások Az idıjárással kapcsolatos népi megfigyelések, népi hagyományok ápolása. Környezetvédelmi világnapok: -

A víz világnapja (március 22.) A Föld napja (április 22.) Madarak és fák napja (május 20.) Környezetvédelmi világnap (június 3.) Állatok világnapja (október 4.)

74 Környezetvédelmi akciók szervezése: - Tisztítsuk meg az óvoda környékét! - Ültessünk fákat, virágokat! - Mentsük meg kertünk madarait! Sajátos nevelési igényő gyermekek nevelése esetén feladataink: - Differenciált fejlesztés szervezeti formáinak megteremtése, - Olyan témák feldolgozása, melyekrıl konkrét tapasztalataik vannak közvetlen környezetükbıl - Élmény nyújtás - Olyan tapasztalatok, melyek segítik az életkoruknak megfelelı biztonságos eligazodást, tájékozódást a felnıttekkel való kapcsolattartást - Minél több érzékszervvel való tapasztalása, élmények több szempontú felidézése, feldolgozása - Az évszakok, hónapok, napok, napszakok körfolyamatának, ciklikusságának felismerése, megismerését szimbólumokkal, azok készítésével segítse - Módszerek folyamatos bıvítése a sajátos nevelést igénylı gyermekek fejlesztése érdekében

MOZGÁS A mozgásnak fontos szerepe van az egészség megırzésében, megóvásában. Felerısíti és kiegészíti a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. Segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést, az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezıinek alakulását.

A mozgásfejlesztésünk célja: az egészséges testi és lelki fejlıdés biztosítása a szellemi fejlesztéssel egységben: a cselekvéskultúra a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése. A testgyakorlatok tanítása és alkalmazása a személyiségfejlesztés egyes területei mellett a testi képességek /erı, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, mozgáskészség, mozgásmőveltség / a természetes mozgás /járás, futás / tökéletesítése a fizikai tevékenység sikeres végrehajtásának lehetıségeivel. Fontos, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklıdésének, egyéniségének legmegfelelıbb tevékenységét Feladatunk: -

Minél több idıt biztosítani a szabadban történı mozgásra: a szabad levegın való tartózkodás jelentısége Természetes mozgásigény kielégítése /mászókák, roller, kézi szerek/

75 -

Motoros képességek fejlesztése /koordinációs képességek fejlesztése, finommotorika / Mozgáskészség fejlesztése. Téri tájékozódási képesség, térérzékelés fejlesztése, testtérkép fejlesztése. Ritmusképesség fejlesztése /tempó és ritmusérzék / Verbális fejlesztés, beszédészlelés és beszédértés fejlesztése.

Nagy óvodaudvarunk, a vár és a körülötte levı természeti övezet, - melyet gyakran látogatunk - a szabad levegın való tartózkodás sok mozgásra, kirándulásra és a természet megfigyelésére ad lehetıséget. A gyermekek mérhetetlen mozgásigényét testedzı játékokkal elégítjük ki. A játékos fejlesztı gyakorlatok egyszerő, a természetben megtalálható, vagy könnyen beszerezhetı, szállítható eszközökre épülnek. A sokféle mozgásra alkalmas eszköz már önmagában is elindítja a gyermek fantáziáját, figyelmüket ébren tartja, különbözı játékok kiválasztására készteti ıket. Az eszköztárunk játékos és fejlesztı: szalagok, babzsákok, botok, labdák, karikák, szınyegek / habszivacs / zsámolyok, padok, létrák, kockák. Ezek nagy része kint is használható és a gyermekek fejlıdését szolgálja. Megengedjük a gyermekeknek, hogy a környezet veszélytelen tárgyait kipróbálják Pl: fára mászhatnak, homokozó körüli fahengereken körbe járhatnak, egyensúlyozhatnak. A homokozóban nemcsak játszani, de mezítláb mászkálni, ugrálni, sarazni is lehet A különbözı játékszerek, mint a roller, bicikli, labda, karika, ugrókötél a kedvelt mozgásos játékszerek közé tartozik. Szaladgáláshoz, futkározáshoz nagyon jó a természet adta fák, bokrok kerülgetése, dombra történı felfutás. Állatok, madarak, rovarok, bogarak hangjának, mozgásának utánzása remek tevékenység. Minél többet mozognak a gyermekeink a szabadban, annál jobban fejlıdik térben és idıben való tájékozódásuk, kéz-szem koordinációjuk, egyensúlyérzékük, ügyességük, kitartásuk és gondolkodásuk. A mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük, a nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig. A mozgás az egész tevékenység fejlıdését elısegíti, kedvezıen befolyásolja az értelmi és szociális képességek alakulását. Óvodánkban a testnevelés két formáját alkalmazzuk: a. / heti egy /kis és középsı csoportban /, illetve két /nagycsoportban / kötött testnevelési foglalkozást 10 - 15 , 15 - 25, illetve 25 - 35 perc.

76 b. / a naponta szervezett mindennapi / frissítı / 5 -10 perces testnevelést, Hetente egy alkalommal sétákat, kirándulásokat szervezünk, amelyek egyszerre szolgálják az egészséges életmódot és a környezeti nevelést. A testnevelési foglalkozások - "kötött" foglalkozások, melyre éves ütemtervet készítünk, amely az elıírt anyag éves, és foglalkozásokra bontott elrendezését jelenti. Az anyagkiválasztásnál figyelembe vesszük a kézi eszköz és játékok felhasználhatóságát, a csoportszoba és az udvar adottságát. Az anyagfelbontást a gyermekek, a csoport elıképzettségéhez, a mozgástanulás folyamatához a didaktikai elvek alapján készítjük. Az anyagelrendezés az éves tervezésnek fontos mozzanata. A gyakorlatcsoportok a könnyebbtıl a nehezebbre, az egyszerőbbrıl az összetettebb felé haladnak. Kis és középsı csoportban egy gyakorlatcsoportot 2 foglalkozáson dolgozunk fel két hét alatt. Nagycsoportban viszont hetenként kell feldolgozni heti két foglalkozáson. A testnevelési foglalkozások összefüggı láncot alkotnak. Minden egyes foglalkozás viszonylag önálló egész, de az elsıtıl az utolsóig összefüggı pedagógiai folyamat. A foglalkozások megkezdése elıtt mindig megteremtjük a foglalkozáshoz szükséges elıfeltételeket: -

eszközök, szerek elıkészítése, gyermekek átöltöztetése tornaruhába.

A testnevelés mozgásanyaga: Rendgyakorlatok: alakzat kialakítás, menet megindítása és megállítása. testfordulatok. Gimnasztikai gyakorlatok: szabad, - kéziszer, - társas és padgyakorlatok. Fıgyakorlatok: / alapmozgások / járás, futás, ugrás, dobás és fogás támasz és függésgyakorlatok. Játékok: testnevelési játékok . a. / futó, - fogó játékok / szerepes játékok / b. / versengések c. / sor és váltóverseny

77 A testnevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek egészséges testi és mozgásfejlesztése útján szolgálja a személyiségük fejlesztését. A nagytestnevelés és mindennapos testnevelésen kívül a szabadban történı mozgásokra, sétákra, kirándulásokra építünk. A mindennapos testneveléseken azokat a mindennapos gyakorlatokat értjük, amelyeket óvodánkban a napközbeni napirendbe be kell iktatnunk. A mindennapos testnevelés a szervezet általános és sokoldalú fejlıdését segíti elı. Megfelelı gyakorlatokkal biztosítjuk a helyes testtartás kialakítását és testtartási hibák megelızését.

A mindennapos testnevelések felépítése: -

preventív láb és tartásjavító torna járás, futás, láb - kar, törzsgyakorlatok, játékos futkározás, játék, légzési gyakorlatok mozgásos játékok

A testnevelési foglalkozásokon már megtanult mozgásokat változatosan alkalmazzuk, gyakoroljuk. Tavasszal és nyáron, lehetıleg mindig kint a szabadban vezetjük a foglalkozásokat. A preventív torna célja: a láb izomzatainak mozgatása, a talp görcskészségének kiküszöbölése, lúdtalp megelızés. Eszközökkel való tevékenység. Helyes testtartás alakítása. A preventív tornán alkalmazott eszközök: a./ Könnyő szerek: papírszalvéta, krepp - papír, kendı, zokni, szalag, golyó, kavics, léglabda, kislabda b./ .Nehezebb szerek: babzsák, labda, papírhenger, ceruza, kréta, bot

Testtartás-javításhoz: ugrókötél, labda, / különbözı mérető / tornabot, pad, szék, karika. Lehetıséget biztosítunk a gyermekeknek, hogy nyáron a szabadban, a homokban mezítláb járjanak, biztosítjuk a víz általi edzést, melyet a tusolás lehetısége adja. A sajátos nevelési igényő mozgásfejlıdésükben elmaradt gyermekek esetében mozgásfejlesztı játékokkal, elsısorban a nagy és finommotoros mozgások fejlıdését, a gyermek térbeli tájékozódását segítjük.

78

É N E K - Z E N E, ÉNEKES JÁTÉK Óvodánkban a környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, a zenélés felkeltik gyermekeink zenei érdeklıdését, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének – zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Az óvodai ének - zene nevelésünk célja: sokoldalúan fejlett zenei ismeretekben jártas, zeneértı, zenekedvelı emberek nevelése. A zenei neveléshatást gyakorol a testi és szellemi fejlıdésre, gazdagítja az ember érzelemvilágát.

Feladata: a zenei képességek és készségek fejlesztése, a zenei anyanyelv megalapozása, amely megalapozza a gyermeket az általános iskolai tudatos éneklésre, zenehallgatásra. Az ének - zenei nevelésünk népi gyermekjátékokra, dalokra, mondókákra épül, és szerves részévé válik a néptánc és a népszokások. Dalainkat és mozgásanyagunkat hozzákapcsoljuk a környezet megismeréséhez, a környezeten belül az évszakokhoz és az évszakokhoz kapcsolódó népszokásokhoz, néphagyományokhoz, mese - vershez, matematikai játékokhoz, ábrázoláshoz és a testneveléshez. Pl.: szüreti mulatság, farsangolás, húsvéti locsolkodás. Az ének - zene és a mozgás az óvodai mindennapok része. Mondókával, énekkel, zenével, tánccal is lehet játszani. A játék jegyei itt is érvényesek, a megvalósítása kötetlen formát kíván. A hét bármely napján adódik lehetıség, hogy énekeljünk, mondókázzunk, vagy játékidıben körjátékot játszunk Fontosnak tartjuk, hogy a részvétel önkéntes legyen, s mindenképpen örömmel történjen. Mivel rugalmasan kezeljük napirendünket, lehetıvé teszi az ismétléseket és az egyéni fejlesztést. Alkalmuk van a gyermekeknek az önmegvalósulásra, önállóságra, utánzásra, adott a kreativitás lehetısége, mőködhet a képzelet és a fantázia. Csoportszobánkat úgy alakítjuk ki, hogy mindig megfelelı hely álljon rendelkezésre körjátékra, táncra. A ritmushangszerek a népi játékok és körjátékok eszközei, a gyermekek számára elérhetı helyen találhatóak, ezeket a gyermekek bármikor kedvük szerint használhatják. A csoportban uralkodó nyugodt légkör, a megfelelı hely és eszköz biztosítja az improvizációs készség fejlıdését, a spontán éneklés és mozgás lehetıségét. Az óvodai táncos nevelésünk feladata a gyermek életkorának megfelelı mővészi értékő anyag felhasználásával a gyermekek ösztönös mozgásigényének kielégítése, ritmusérzékük fejlesztése, harmonikus, esztétikus mozgásuk elısegítése. Általuk gazdagodik értelmi képességük, térérzékük, alkalmazkodó képességük, az esztétikai érzékük és az érzelmi életük.

79 A körjáték és a mozgás, a tánc állandó aktív cselekvést kíván. A gyermekek a már megtanult mozgásokat, gyakorolt dalokat szívesen élik újra. Leggyakoribb táncos mozgások: -

körben járás karlengetéssel ki és befordulás kör szőkítése, bıvülése.

Zenei nevelésünk alapja a közös ének, ez irányítja az együtt mozgást. A gyermekek megfelelı mozgásfejlıdését a sikeres mozgások többszöri ismétlése és a szeretetteljes óvónıi magatartás biztosítja. A mozgási képességek elsajátítása utánzással történik, ezért az óvónıi minta segíti a gyermeki mozgás fejlıdését, tökéletesedését. Az egyenletes, ismétlıdı mozgás oldja a gyermek feszültségeit, a dallam pedig érzelmileg megnyugtatja. Ezért nagyon fontosnak tatjuk kialakítását és fejlesztését. A társas együttmozgás formái a társakkal közös együttmőködésre késztetnek. A tánc a népi játékokkal együtt lehetıséget ad a gyermeki alkotó fantázia szárnyalására. Ehhez elengedhetetlen, hogy az óvónı által átadott mozgás, népdal, játék érzelmileg, lelkileg átélt legyen, vagyis élményt nyújtson. A feldolgozott népszokásokkal megéreztetjük a gyermekekkel az összetartozás melegségét, a közös vidámság örömét, megismerhetjük a különbözı életmódokat, gyakorolhatjuk a viselkedés és illem különbözı formáit. Az éves tervünk heti bontásban tartalmazza a ritmus és hallásfejlesztés feladatait, s tartalmazza a más tevékenységekhez kapcsolódó dalokat, mondókákat zenehallgatásra szánt anyagot, és mozgásanyagokat. Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira épülı fejlesztés az óvodai nevelésünkön belül hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosíthatjuk a gyermekek ének – zenei kultúrájának megalapozását, a magyar néphagyományırzést és az ének - zenei nevelés színvonalának megırzését. Fejlesztjük: -

éneklési készségüket, hallásukat, ritmusérzéküket mozgásukat zenei formaízlésüket alkotókedvüket.

80 Ének – zene, énekes játék anyaga Kiscsoport: 14 gyermekjátékdal, 4 mondóka, 2 alkalmi dal. Középsı csoport: 20 gyermekjátékdal, 5 mondóka, 3-4 alkalmi dal Nagycsoport: 25 gyermekjátékdal, 6 mondóka, 4-5 alkalmi dal. A sajátos nevelési igényő gyermekek közül a nagyothallók esetében a zenei képességek alapjainak lehetséges mértékő mőködtetetése a feladat MESE-VERS Az óvodás gyermek életkorának megfelelı irodalmi mőfajok a vers és a mese. A verselés és a mesélés élmény a kisgyermek számára. Az élmény érzéki benyomásokból támad, és érzelmi állapotokat hoz létre. A mese, mint a játék egyetlen közlésforma. A teljes világ tükörképe. A kézzel foghatón túl, a leginkább foglalkoztatja a gyermekeket. A környezeti nevelésnek, a környezetünk védelmének és az irodalomnak való összekapcsolása mindennapi életünket átszövi. Sokat mesélünk a gyerekeknek a természet "csodáiról", beszélgetünk a sétákon, kirándulásokon átélt élményekrıl. Az évszakok változásainak figyelemmel kísérése, sok új fogalommal gazdagítja a gyermekeket. A szókincsgyarapítás állandó és folyamatos feladatunk. Egy-egy új fogalom környezetben való megismerése után fontos szerepet kap a vers, a mese, ahol irodalmi szövegösszefüggésben újra megtalálja azt. A mi feladatunk, hogy élı kapcsolatot teremtsünk a gyermek és az irodalom között. Mivel a vers és a mese közvetítést sokrétő és alapos felkészültséget kíván, fontosnak tartjuk, hogy minél több természetvédelemmel, környezetismerettel kapcsolatos verset, mondókát, mesét ismerjünk, tanuljunk meg. Célunk: az erkölcsi fejlesztés és a testi jó érzés elérése a gyermeki közösség figyelembe vételével. A gyerekekkel való játékos kapcsolat egyik lehetısége, szellemi szükségleteinek kielégítése: beszéd, tanulás, tanítás, szórakoztatás, kellemes idıtöltés, együttes élmény. Feladatunk: a gyermek és az irodalom tudatos és aktív kapcsolatának megteremtése. -

a gyermek irodalmi érdeklıdésének felkeltése, kibontakoztatása, fejlesztése. az irodalom szeretetének megalapozása és olvasóvá nevelés folyamatának elindítása. tudjon különbséget tenni a mese és a valóság között.

Az irodalmi nevelés fejleszti -

a gyermekek erkölcsi érzelmeit, ítéleteit, magatartását, esztétikai fogékonyságát, beszédét, kifejezıképességét, helyes és szép kiejtését, beszédritmusát.

81 -

bıvíti szókincsét. szélesíti látókörét. fejleszti értelmi képességeit, különösen az emlékezetét és képzeletét. irodalmi, esztétikai élményei nyomán a kibontakozó érzelmi folyamat, a kisgyermek személyiségét is sokoldalúan formálja.

Az irodalmi mővek kiválasztásánál ügyelünk arra, hogy -

megfeleljenek az adott csoport, korcsoport szintjének, az óvónı személyiségének /mert az óvónı csak azt a mővet tudja jól tolmácsolni a gyerekek felé, amit maga is szeret, érzelmileg közel áll hozzá. / jelenjenek meg mindennapjainkban csodás népmeséink, népi mondókáink, megfeleljenek az aktualitásnak /ünnepek, évszakok /.

A mesélés - verselés minden nap alkalmat teremt az egész csoport rövidebb - hosszabb együttlétére, együttes élményére. Elalvás elıtti mese minden nap ugyanabban az idıben és formában történik. A napközbeni mesélésnek, verselésnek nincsen kötött helye és ideje. Bárhol, bármikor lehet kezdeményezni, pl: ha reggelre kivirágzott az aranyesı a csoportszobában, reggelre esett a hó, megjelenik az elsı fecske, gólya, kibújik az elsı hóvirág, az mind - mind az irodalmi kezdeményezésünk tárgya lehet, a mi feladatunk az azonnali reagálás a megfelelı odaillı verssel, mesével, mondókával. A kirándulások, séták, téli örömök, tavaszi virág, madárlesek, ugyanúgy lehetnek meghitt lehetıségei az irodalomkezdeményezésnek

A mi feladatunk, hogy az adott esetben mindig a legszebbet, a legjobbat tudjuk elıhívni az összegyőjtött irodalmi mővekbıl. Hetente 3 - 4 alkalommal mese és vershallgatást is kezdeményezünk: -

nyugodt légkör biztosításával, mesepárnák elhelyezése a szınyeg körül, idınként a hangulat fokozása érdekében még gyertyát is gyújtunk a szınyeg közepén elhelyezett kisasztalon

Az irodalmi élmény közvetítését, az irodalmi anyag kiválasztásakor a vers, mese, mondóka, folytatásos mese arányának az életkorhoz igazodó összehangolását fontos feladatunknak tekintjük. Gyermekeink kedvelt tevékenysége a bábozás és a dramatizálás. Mindkettı szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez.

82 A dramatizáláshoz szükséges eszközöket közösen készítjük el. A mese öltözékek mindig a gyerekek rendelkezésére állnak. Figyelünk arra is, hogy egy –egy kellékbıl több legyen. Hagyjuk, hogy a gyerekek kedvük szerint beöltözzenek, mesei szereplıket, részleteket játszanak el. Egy - egy ötlettel segítsünk abban, hogy mesei képzeteiket, játékuk kiteljesedjen. Bábozáshoz különbözı bábokat /ujj, síkbáb, termésbıl készült báb / használunk. Gyermekeink számára évente 2 -3 alkalommal bábszínház látogatást szervezünk.

Mese – vers- mondóka anyaga: Három éveseknek: rövid mondóka, rövid történet, láncmese, állatmese, versek az évszakokról, idıjárásról, állatokról, növényekrıl 5-6 mondóka, 4 vers, 10 mese A négy – öt évesek: rövid verses mesék, népi mondóka, évszakok, természeti jelenségek, humoros ritmusos versek 2 kiolvasó, 6 vers, 12 mese. Öt-hat-hét évesek: tündérmese, tágabb környezet történetei, tréfás állatmesék, kiolvasók, mondókák, magyar és külföldi írók, költık mővei. 3 kiolvasó, 8 vers, 14 mese. Az anyanyelvi nevelés folyamatában feladatunk: -

a család, a környezet megismerése, amely a fejlesztés kiinduló pontja a gyermekek élményeihez kapcsolódva tapasztalatszerzéssel egybekötött fejlesztés nyugodt légkör, életszerő helyzetek, sokszínő tevékenység kialakítása.

A sajátos nevelést igénylı gyermekek esetében segítjük a mindenkori helyzetnek megfelelı beszéd magatartás kialakulását, a gyermekek beszélıkedvének kommunikációs igényeinek növelésével fejlesztjük beszédkészségüket. Differenciáltan fejlesztjük reprodukciós emlékezetüket, fantáziájukat

83 RAJZOLÁS – MINTÁZÁS - KÉZIMUNKA A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka különbözı fajtái, a mőalkotásokkal való ismerkedés fontos eszközünk a gyermeki személyiség fejlesztésében. Célunk: a gyermekek örömteli cselekvése során az esztétikai befogadó és alkotókészség fejlesztése a jó ízlés alakítása, és nem maga a tevékenység során létrejövı bármiféle alkotás. Az ábrázoló tevékenységünk magába foglalja -

a rajzolást festést, mintázást, az építést, képalkotást, konstruálást, kézimunkát, a mőalkotásokkal való ismerkedést, környezetünk alakítását

Óvodánkban a gyermekeket megismertetjük a népi kismesterségekkel is: szövéssel, agyagozással, batikolással, nemezeléssel Az ábrázoló tevékenységek elısegítik -

-

Az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva, a képi - plasztikai kifejezıképesség, komponáló térbeli tájékozódó és rendezı képességek alakulását. A gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését. A gyermekek tér - forma és szín képzeteinek gazdagodását. Képi gondolkodásuk fejlıdését. Esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük megalapozását.

Az ábrázoló tevékenységgel kapcsolatos feladataink -

-

Biztosítjuk a zavartalan és sokrétő tevékenykedés külsı feltételeit. Megszokott, eltérı helyen mindig a gyermekek rendelkezésére állnak a különféle anyagok és eszközök. Gyermekeink mindig olyan technikával dolgozhatnak, amivel sikerélményhez juthatnak, amivel fel tudják fedezni önmagukat, ami újabb és újabb ábrázoló tevékenységre ösztönöz. A tevékenységek megszervezésénél figyelembe vesszük az évszakok változásait, a természet szépségeit, a gyermekek által megérthetı világ tárgyait és eseményeit. Munkánk során igyekszünk hasznosítani az ünnepek érzelmi hangulatát is. Az ötlettıl a megvalósításig sok bátorítást, útmutatást, dicséretet adunk a gyermekeknek.

84 -

Igyekszünk elısegíteni, hogy a szülık otthon is adjanak lehetıséget gyermekeiknek az ábrázolásra, kész alkotásaikat ırizzék meg, örüljenek neki. Óvodánkban mi is gyermekeink valamennyi alkotását értékként kezeljük.

A sajátos nevelést igénylı gyermekek nevelésekor fejlesztjük finommotorikájukat, szem – kéz koordinációjukat, színlátásukat, alak és formalátást, aktív tapintásukat

AZ ÓVODA MUNKA JELLEGŐ TEVÉKENYSÉGEI A munka fontos helyet foglal el az óvodáskorú gyermek nevelésében. Játékos jellegő, gyakran nem választható szét a játék és a munkatevékenység Benne az erıfeszítés és eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhetı, belátható, átélhetı a gyermek számára. Több gyermek összehangolt munkája az egymásra figyelést, egymás segítését, mások munkájának megbecsülését, a közösségi - és felelısségérzést erısíti bennük. A visszajelzés motiváló erı, ösztönzı és megerısítı tényezı.

Célunk: a gyermek egész személyiségének alakítása, fejlesztése az óvodai élet során a megszerzett és megkedvelt munka, illetve munka jellegő játékos tevékenységeken keresztül. Alapvetı követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetıségeinek megteremtése.

Feladataink -

-

-

Minden gyermeknek lehetıséget biztosítunk arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezze az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységeket, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. Folyamatosan biztosítjuk, a munkatevékenységekhez szükséges munkaeszközöket. Megszokott és eltérı helyen mindig rendelkezésére áll a szükséges munkaeszköz. A napirenden belül elegendı idıt és helyet biztosítunk a munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban. Arra törekszünk, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermeknek és teljes önállósággal végezzék azokat. Elısegítjük, hogy a szülık otthon is adjanak lehetıséget gyermeküknek munkatevékenységre. A munka eredményét mindannyian becsüljük, és értékként kezeljük.

85 Munka és munka jellegő játékos tevékenységek -

önkiszolgálás segítés az óvodapedagógusnak és más felnıtteknek, önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, naposi munka, környezet - növény és állatgondozás. Az óvoda kiskertjében és csoportszobában található növényekrıl való gondoskodás, a csoportszobában lévı akvárium gondozása. Egyre több kisgyermeknek van otthon valamilyen kis állata, melyrıl ık gondoskodnak.

A csoportok mindennapi életével kapcsolatos munkák Ezeket a munkákat ciklusokhoz kapcsoltan tervezzük, illetve spontán élethelyzeteket teremtik meg. A munkák megtervezésekor figyelembe vesszük az óvoda tárgyi, személyi feltételeit. -

cipıtisztítás /esıs, sáros idı /, rendrakás, játékszerek elrakása, csoportszoba átrendezése, növények öntözése, halak gondozása babák fürdetése, öltöztetése, saláták eltevése, sütemények készítése naposi munka. szelektív hulladék győjtés

Évszakokhoz kapcsolódó munkáink: -

virágmag győjtése levélseprés, gereblyézés folyamatosan, hólapátolás veteményezés, palántázás, kerti munkák .

Fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés rendszeres és folyamatos tevékenység legyen, amit beleépítünk a mindennapokba. Ilyen az önkiszolgálás, amit már az óvodáskor kezdetétıl alkalmazunk. A gyermekeknek magukkal kapcsolatban minden teendıt, testápolást, öltözködést, étkezést, környezetük rendbetartását az óvodába lépéstıl próbálják meg önállóan elvégezni. Tanuljanak meg önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. Munkavégzés során tanuljanak meg alkalmazkodni egymáshoz.

86 Tiszteljék és becsüljék meg egymás munkáját. A balesetvédelmi és higiéniai szabályokat tartsák be. Éljék meg az "én csináltam, mi csináltuk " sikerélményt. Feladatunk, hogy megtanítsuk a gyermekeinket arra, hogy tiszteljék a munkát végzı embert. Pozitív viszony alakuljon ki a munkához. A munkafolyamatok évszakokhoz kötıdnek, elsısorban a tevékenységen keresztül történı tapasztalatgyőjtést és munkára nevelést szolgálják. Fontosnak tartjuk az óvodában az élısarok kialakítását és a kerti munkát. A konyhakert létesítése több funkciót tölt be a gyermekek nevelésében. A kiskert gondozásakor, mővelésekor tapasztalhatják azokat a folyamatokat a növények fejlıdésében, melyeket megfigyeltek az élısarokban csiráztatás, hajtatás közben. Láthatják, hogy gondoskodásuk eredményeként hogyan fejlıdnek a növények. A legnagyobb élmény számunka az lesz, amikor saját munkájuk gyümölcsét közösen fogyasztják el. / zöldhagyma, retek, stb. / A tevékenységek közben megtanulhatják védeni, óvni a növényeket. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyermekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani.

A sajátos nevelést igénylı gyermekek nevelésénél a sérülés mértékét figyelembe véve, annak arányában alakítjuk ki alkalmazkodó készségét, akaraterejét, önállóságra való törekvését, az együttmőködést, biztosítjuk számukra, hogy többnyire önállóan tudjanak cselekedni, tevékenykedni.

87

1.3.5.4 Kétújfalu óvoda Komplex környezeti nevelés beás népismerettel és a Kompetencia alapú óvodai programmal: Az óvoda szervezeti keretei: Az óvodában reggeltıl délutánig óvónı foglalkozik a gyerekekkel. Az eltöltött idıt a gyerekek élettani szükségleteinek figyelembe vételével tervezzük. A rendszeresen visszatérı ismétlıdések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. Napirendünk és hetirendünk igazodik a programunkban megfogalmazott feladatokhoz, amely rugalmas, és biztosítja a folyamatosságot. Napirendünk idıtartamban Tevékenységek Játék és egyéb kötött kötetlen tevékenységek Mindennapos mozgás Étkezések és elıkészületek

IX. 1. - V. 31.

VI. 1. - VIII. 31.

5 óra 15 perc

5,5 óra 15 perc

1,5 óra

1,5 óra

Testápolás és egyéb gondozási tevékenység 1 óra Pihenés 2,5 óra

1 óra 2 óra

Napirend 6,30 - 9,00: Gyülekezı, játék, tízórai. 9,00 - 11,30: Játék, komplex tevékenység, mindennapos torna. 11,30 - 11,50: Készülıdés az ebédhez (gondozási teendık) 11,50 - 12,15: Ebéd 12,15 - 12,40: Készülıdés a pihenéshez (gondozási teendık) 12,40 - 14,30: Pihenés 14,30 - 15,10: Ébresztés, készülıdés az uzsonnához (gondozási teendık) 15,10 - 16,30: Uzsonna, játék, hazamenetel. A nyári napirend az alábbiakban változik: 6,30 - 11,30: Gyülekezı, játék, tízórai, mindennapos torna.

88 Hetirendünk 3-7 éves korosztály kötött tevékenység kötetlen tevékenység idıtartam Hétfı Kedd Szerda Csütörtök Péntek ill.csoportonként változó napon

3-4 évesek 4-5 évesek 5-7 évesek mozgás (testnevelés és mindennapos torna) + 5-7 éveseknél matematikai tevékenység Komplex környezeti nevelés tevékenykedtetéssel 10-15 perc 20-25 perc 25-35 perc

Tevékenykedés - kiemelten az ábrázolás Tevékenykedés - kiemelten a környezeti nevelés Tevékenykedés - kiemelten a mese, vers SNI-s gyerekek speciális fejlesztése szakember segítségével. Tevékenykedés - kiemelten a zenei nevelés Testnevelés mindhárom csoportban, + matematika a 6-7 éveseknél Beás népismeret projektnap

Az óvodai élet tevékenységformái - a fejlesztés területei A játék A játék az óvodás korú gyermek alapvetı tevékenysége, sajátossága a feszültségoldás és az örömszerzés. A játék a valóságot tükrözi. A gyermek tapasztalatait, élményeit játssza el sajátos, gyakran átalakított formában. Tapasztalatai, élményei játékának forrásává válik. Otthon és az óvodában is a gyermek elsı játszótársa a felnıtt, egyben utánozható minta is. Nap mint nap szembesülünk a gyerekek érzelemvilágával, és azokkal a környezeti ártalmakkal - mint dohányzás, alkohol, szeretethiány, túlzott féltés, rendszertelen életvitel - amelyeket játékukban preferálnak. Célunk: Megfigyelve a gyermek játékát, indirekt módon fejleszteni viselkedésüket, értékeiket a játékon keresztül. Feladataink: • Megteremtjük a lehetıségét, hogy a gyerekek tapasztalatokat győjtsenek, amelyek élménnyé alakulhatnak, és mintaként szolgálhatnak. • Olyan szituációkat teremtünk, hogy indirekt módon sajátítsák el a helyes kulturális mintákat. • Biztosítjuk a gyerekek kreatív ötleteinek szabad kipróbálását. • Fejlesztı szabályjátékokkal oldjuk meg a problémás részterületeket, és a tehetséges gyerekek további fejlesztését.

89 • •

A cigány gyerekeket megtanítjuk egyes játékeszközökkel való tevékenységre, kiemelten a szabályjátékokra,felelevenítjük a cigány játékokat és beépítjük az óvoda mindennapi életébe. Az SNI-s gyerekekkel kis lépésekben sajátíttatjuk el a tevékenységek egész sorát.

A játék feltételei: Az óvónı attitődje: olyan viselkedési formát, nyelvi kódot közvetítünk, amely példa a gyermek számára. Fontos a kongluencia (hitelesség) és az empátiás készség. A jelzéseket megbeszéljük a gyerekekkel, fıként a cigány gyerekekkel, hogy azok egyértelmőek legyenek. Nyugodt légkör megteremtése fontos feladat. A szabályok, korlátok felállításával és betartásával egyféle állandóságot, biztonságot nyújtunk. Kevés szabály, de betartható legyen. Eszközök biztosítása: A játékeszközök készítésénél - barkácsolás - és beszerzésénél az életkori sajátosságokat, esztétikumot és a képességfejlesztést vesszük figyelembe. Programunkban a tevékenység legfıbb eszköze a kézmővesség, ezért nagyon sok játékeszközt készítünk a játékokhoz, ünnepekhez, amelyhez természetes anyagokat használunk. Idı: Elegendı idıt biztosítunk a játékhoz. Úgy szervezzük az életünket, hogy a játék ne szakadjon meg. A játék önkéntes, és ügyelünk arra, hogy örömet szerezzen a gyerekeknek, amely növeli aktivitásukat, fejlesztve ezzel játéktudatukat. A játék fejlesztésének tartalma Játékfajták Gyakorlójáték: A gyermekek 3 éves korban a megismerés útjának több mozzanatát járják végig a gyakorlójátékkal, melynek a legfontosabb funkciója a tárgyi világ megismerése, érzékeléssel, észleléssel. Megismerik az anyagok formálhatóságát, halmazállapotát, téri elhelyezkedését. Saját erejük és a tárgyak viszonyát, fejlıdik beszédkészségük. A gyakorlójáték szinte minden életkorban fellelhetı, és elengedhetetlen része a játék fejlıdésének, de 3-4 éves korban a legjellemzıbb, ezért erre lehetıséget kell biztosítanunk, és továbbfejlesztenünk gyakorlójátékukat. Eszközei: Pszichomotorikus készségjátékok (báb, autó, labda, baba) Egyszerő ludusjátékok (hordó, kocka, forma azonosítók) Asztali játékok (építıjátékok) Szerepjáték: A gyereknek szüksége van arra, hogy olyan tevékenységet folytasson, amelyben a felnıttek szerepébe beleélheti magát, feloldhatja feszültségeit. A felnıttek cselekvéseit, képzeletének segítségével reprodukálhatja, ez a tevékenység a szerepjáték, amelyeket az élmények befolyásolnak. Ennek forrásai a természeti, társadalmi környezete - óvoda, családi élet, tv. Így lesznek a gyerekeknek általános, tájjellegő, állandó és idıszakos szerepjátékai. Az élményeket kell feldolgoztatnunk, fejlesztenünk, indirekt módon, a képzelet segítségével, hogy egy forrásból eredı játék több irányba is menjen. Az udvari játék során különösen figyelni kell erre.

90 Ügyelünk arra, hogy a kicsiknél a tárgyi eszközök befolyásoltságát váltsa föl a szerep tervezése, amely a középsısökre már jobban jellemzı, és a nagyok legyenek képesek a szabályok megfogalmazására, összetettebb szerepjátékra. Ezt a fejlıdési folyamatot kell figyelembe vennünk az óvodai élet során. A szerepjáték meghatározza tehát a gyermek fejlettségi szintjét is. Óriási a nevelı értéke, mert a feszültségoldás mellett bıvül a gyermek ismerete, tapasztalata, képzelete gazdagodik, gondolkodása fejlıdik. Jelentısen fejleszthetı nyelvi kommunikációs szintje, finommozgása, kreativitása, akarata. Szabályjátékok A csoportos játék magasabb foka a szabályjáték, amely az óvodában kezdıdik, az iskolás éveken keresztül a felnıttkorban is játszható. A gyerekeket fokozatosan kell eljuttatni a szabályjáték legmagasabb fokára. Minden korcsoport számára a legmegfelelıbb játékot választjuk ki. Az óvodáskor végére, 6-7 évesen jut el a gyermek arra a szintre, hogy versenyezzen, és annak gyızelmét, kudarcát egyaránt elviselje. A fokozatok betartása a mi dolgunk. Az alábbi szabályjátékokat játsszuk az óvodában, az udvaron és a csoportban egyaránt. Mozgásos játékok dalosjáték, labdajáték, versenyjáték, Cigány játékszokások: kavicsdobálás, kerékgörgetés, peckázás. Képességfejlesztı játékok: Nem elektronikus játékok: Elektronikus játékok:

Ludus játékok, kártyajáték, pszichomotoros készségjáték, táblajátékok, készülék alapú játékok Számítógépes játék, inkább a 6-7 évesek, idıszakosan játsszák.

Nevelıértéke abban rejlik, hogy megtanítja a gyermek számára a kudarc elviselését, a gyızelem érzését, ügyességre, kreativitásra, divergens gondolkodásra nevel. Programunk alapelve érvényesül: megismerés - cselekedtetés - kommunikáció - fejlesztés a játékon keresztül. A játék veszi át ebben az esetben az eszköz szerepét a barkácsolás helyett. Bábozás - dramatizálás: A bábozás a mi óvodánkban fıszerepet kap a szocializációs folyamatban. A megismerkedést, egyes szituációk, problémás helyzetek megoldását csak bábbal, bábozással végezzük. A gátlásos gyermek is jobban megnyílik. Kitalált történeteket, rövid meséket eleinte az óvónı, késıbb együtt a gyermekkel, majd a gyerekek önállóan is eljátsszanak. A “színházasdi” nálunk hagyomány. Közösen játszunk el apró történeteket, szituációkat, amelyekbıl megtanulják azokat a viselkedési mintákat, gesztusokat, mimikát, nyelvi fordulatokat, amelyek szükségesek egy-egy szerep vagy minta elsajátításához.

• • •

Köszönés, bemutatkozás, távozás, megszólítás Beszélgetés, párbeszéd, kérdezés módja Tekintettartás, modor, stb.

91

•

Ezeket a dramatizálás, és bábozás során gyorsan elsajátítják a gyerekek, amely minta lesz számukra.

Az óvónı feladata: • Az óvónı szeressen játszani. • Biztosítsa a játék szabadságát. • Tudja indirekt módon irányítani a játékot, érezze azt a pillanatot, amikor be kell kapcsolódnia. • Tiszteletben kell tartani a gyerekek fejlıdésének egyéni sajátosságait. •

A barkácsolás- kézmővesség során tovább fejlıdnek a gyermek értelmi képességei és mozgáskoordinációja.A gyermek a barkácsolás során cselekvésen keresztül a valóságot képszerővé, szemléletessé dolgozza át. A kicsi gyermek, fıként az eltérı kultúrával rendelkezı cigány gyermek, tevékenységben fejezi ki önmagát. A szegényes szókincsük bátortalanságuk gátat vet az önkifejezésnek. Barkácsolás során mintegy kivetítik az eszközökre, alkotásukra önmagukat, megnyílnak, bátrabbak lesznek. Fogalomalkotásuk, szókincsük, emlékezetük az elkészült tárgy láttán erısök. Az elkészült eszközöket mindig használjuk a játék során.

Eszközeink Tényleges szerepjátékok

Konstruáló játékok Barkácsolás

- felnıtt ruhák, berendezési tárgyak - különbözı foglalkozási ágakhoz kapcsolódó kellékek (orvosköpeny, bababolt, stb.) - közösen készített kellékek. - építıjátékok, természetes anyagok - egyszerő ludusjátékok - a természetben található anyagok (fa, papír, fonal, nemez, textil, csuhé, stb.) - megmunkálás eszközei (olló, főrész, fő, stb.)

A tanulás folyamata, fejlesztés: A tanulás kötetlen, közvetetten kötelezı, kötelezı formában történik, a 6-7 éves korosztálynak, heti 1 kötött tevékenységet szervezünk a mozgáson kívül. Ezek a gyerekek a negyedik évet élik az óvodában, és a fejlıdési ütemük is megköveteli a kötött tevékenységet. A kötetlen egyéni, vagy mikrocsoportos tevékenység játékosan történik, játékidıben. Pontos idejét az óvónı módszertani szabadságára, kompetenciájára bízzuk. A tervezett témakörök feldolgozása ciklusokban történik a kézmővességgel játékosan. A feldolgozás mélységét a tevékenykedı gyerekek érdeklıdése, fejlettsége szabja meg. A tevékenység során öntevékenyen fedezik fel az ok - okozati összefüggéseket, következtetéseket vonnak le, azonosságokat és különbségeket vesznek észre. A tanulás során fontos az utánzásos minta és modellkövetéses viselkedéstanulás, fıként a cigány gyerekeknél, akiknek két eltérı kultúrát kell befogadniuk. Külön figyelmet fordítunk az érdektelen gyerekekre, akikkel toleránsabban viselkedünk, és megpróbáljuk bevonni a játékos spontán, vagy az irányított megfigyelések, tapasztalat szerzések folyamatába.

92 A tanulás lehetséges formái az óvodában, a spontán játékos tapasztalatszerzés, a gyerekek kérdéseire épülı ismeretszerzés, az óvónı által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, kezdeményezett tevékenységek során a probléma és feladatmegoldás. A tanulás tervezése: A tervezés tudatos tevékenység, a legfontosabb szempont a gyermek érdeklıdése, tudásvágya, kíváncsisága. Egy-egy témakört többször, változatos módon, minden érzékszervre hatóan tervezünk. Az irányvonalat a természet és a társadalmi környezet változása adja. Minden évszakban beszélgetünk az emberekrıl, a természetrıl, állatokról, növényekrıl, stb., csak a téma más-más tartalmat és technikát kap. (İsszel például ház körül élı állatokat gyurmázunk, festünk, rajzolunk, hajtogatunk, télen állatkerti állatokat, tavasszal madarakat.) A tervezés két heti ciklusokra osztja a témákat és a tartalmakat. Az óvónı dönti el, hogy a témán belül milyen mélységben dolgozzák fel a tartalmakat. (Amely a gyermekek fejlettségi szintjétıl függ.) A komplexitás lényeges, hogy a kiválasztott témához kapcsolódnak a zenei, irodalmi, ábrázoló anyagok tartalmai. (Ha állatkert a téma, állatos dalt tanulunk, és állatokról mesélünk.) A tanulás szervezésének szempontjai: ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

A csoport fejlettségi szintjének mértéke A gyerekek egyéni fejlettségi szintje, érdeklıdése A gyerekek pszichés, szociális érése Hol van lemaradás, vagy kiemelkedı teljesítmény A manuális készség fejlettsége.

A tevékenységek szervezésének idejét a heti rendben, és a napirendben rögzítjük. A tevékenységek idıtartama a témától és a gyerekek érdeklıdésétıl függ, de a 3-4 éveseknél 10-15 perc, 4-5 éveseknél 20-25 perc, az 5-7 éveseknél legfeljebb 35 perc. Az éves anyaggyőjtés után a naplóba tervezzük a tevékenységeket.

93 Naplótervezés: Hálótervünk havi lebontásban:

A hatékony óvodai fejlesztésnek a legeredményesebb módja mindkét óvónı együttes pedagógiai munkája a délelıtt folyamán. Indokainkat az alábbi tények igazolják: ♦ A 3-4 éves korosztálynál a felnıtt jelenléte, a gyermek kötıdése szempontjából nagy jelentıségő, viszont elvonja a figyelmet a nagyobbaktól, mert állandóan igénylik a felnıtt jelenlétét minden tevékenységnél. ♦ A speciális hátrányos szociokultúrális környezetbıl érkezı gyerekek mindenképpen indokolttá teszik két pedagógus jelenlétét, és munkáját délelıtt, amely pozitív hatással van a fejlesztı munkára. ♦ Csak ezen személyi feltételek megteremtésével lehet a kompenzálást és a tehetséggondozást biztosítani. Munka jellegő tevékenységek: A munka jellegő tevékenység a személyiségfejlesztés fontos eszköze. Sok vonatkozásban azonosságot mutat a játékkal, de a különbség az indítékaikban van. A munka célra irányuló tevékenység, amely igényli a gyerekektıl a belsı figyelmet, kötelezettségvállalást, felelısséget. A munka elvégzését külsı szükségesség indokolja, eredményét a gyermek közvetlenül tapasztalja, edzi az akaratot, az eredményre törekvés szándékát. Hozzájárul az értelmi képességek

94 fejlıdéséhez, megalapozva a munka eredményének, fontosságának, hasznosságának a megbecsülését. Ez különösen fontos a cigány gyerekek esetében, mert kultúrájukban a munka egyáltalán nem kap hangsúlyt. Tapasztalatokat győjtenek élmények alapján, melyek beépülnek kultúrájukba. Megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerő használatát. Céljaink: A munkával értelmi, erkölcsi, esztétikai érzék kialakítása, társas kapcsolatok erısítése. A fejlesztés feladata: Ismerjék meg az adott munka eszközeit, és azok célszerő használatát. Nyugodt, biztonságos légkör megteremtése az önálló munkavégzéshez. Figyelembe kell venni a gyerekek életkorát, egyéni érését. A munka mennyiségét és minıségét fokozatosan emelje, figyelembe véve a gyerekek egyéni fejlıdését. ♦ A munka önként, örömmel végzett tevékenység legyen. ♦ ♦ ♦ ♦

A fejlesztés tartalma a.) Naposi munka: A naposságot 4 éves kortól vezetjük be, eleinte motiválva önkéntes alapon, majd folyamatosan, de nem erıltetve a tevékenységet. A gyermekek tevékenységét a nevelési tervben rögzítjük. Ügyelünk a fokozatosságra, és arra, hogy minden gyermek sorra kerüljön, egy közösen megállapított rendszer szerint. Akik nem merik a feladatokat vállalni, azokat nem erıltetjük, hanem kiderítjük az okát, és türelemmel, tapintattal keltjük fel érdeklıdésüket. A naposoknak ebéd és uzsonna idején van feladatuk, mert a tízórai részben folyamatos. Nagy figyelmet fordítunk azokra a gyerekekre, akiknél otthon nem alakultak ki az étkezéssel kapcsolatos szokások, normák. b.) Alkalomszerő munka: Az alkalomszerő munkák is idırıl - idıre ismétlıdnek, ezért tervezhetık. A környezet rendjének biztosításával kapcsolatos teendıknek erıteljesen be kell épülnie a gyerekek személyiségébe, hogy igényévé váljék, ilyen a rakodás, levél - hó eltakarítás, kertészkedés, hulladékgyőjtés - fontos a mintanyújtás. A barkácsolással kapcsolatos teendık - az eszközök pakolása, termések győjtése, játékeszközök javítása, ünnepi elıkészületek, ajándékozás, stb. - fejleszti a gyerekek önállóságát, kitartását, céltudatos tevékenységét. c.) Állatok, növények gondozását a csoport élısarkában és a természetben végezzük. Madarakat etetünk télen, így nyújtunk mintát a gyerekeknek ahhoz, hogy védjék és óvják környezetüket. d.) Önkiszolgálásnál fejlıdik a gyerekek önértékelése, az önállósodási folyamat erıteljesen beindul. Csak akkor lesz képes másoknak segíteni, ha saját magát ellátja a gyermek.

95

Komplex környezeti nevelés beás népismerettel és a Kompetencia alapú óvodai programmal: A környezeti nevelés átfogja a teljes személyiséget, alakítja a gyermek környezet iránti érzelmi viszonyulását, értékrendet, megismerı, cselekvési, döntési képességet fejleszt. Döntı jelentıségő, hogy a gyermek érezze, a természet és a társadalom része, így felismerheti a felelısséget a természet és a társadalom iránt. Célunk: Olyan tapasztalatok szerzése, amely lehetıvé teszi a 3-7 éves korú gyermekek biztonságos eligazodását, és aktív kapcsolatát a természettel és a társadalommal. Esélyegyenlıtlenség csökkentése, személyiségfejlesztés. • • • • • •

Rugalmas, inklúzív, befogadó óvodai környezet biztosítása. A foglalkozások vezetése differenciálással A követelmények elsajátítása pedig az egyéni képességekhez igazodva A sajátos nevelési igényő gyermekek személyiségének fejlesztése szakfejlesztıvel és az óvónıvel. A használható ismeretek és tudásanyag elsajátítása, rendszerszerő látásmód segítése. Minden gyermek a maga módján, a maga ütemében, a saját képességei szerint fejlıdjön.

A fejlesztés alapelvei: Minden gyermeknek joga van, hogy megkapja a neki megfelelı gondoskodást, nevelést. A gyermeknek a játék a legelemibb szükséglete, erre épít a program, mely szem elıtt tartja a játékba integrált tanulást. Komplex nevelés folyik az óvodában, amelyet a program is követ. Az egyéni differenciált bánásmód elvének szem elıtt tartása. A sajátos nevelést igénylı gyermek teljes értékő ember, joga van a megfelelı elfogadó, ugyanakkor fejlesztı hatású környezetben növekedjék. Érzelmi nevelésnél a szokásrendszer segítségével, segít a gyerekeknek, hogy a körülötte lévı szőkebb,és tágabb környezetében az emberi érintkezés alapvetı szabályait elfogadj A fejlesztés kompetenciaterületei: -

Óvodából –iskolába való átmenet. Sajátos nevelési igényő gyerekek és az eltérı kultúrkörbıl érkezık integrációja. Játék és érzelmi és erkölcsi nevelés.

A kompetencia fejlesztési színtere: -

Részképesség zavarok kezelése

96 -

Speciális problémák enyhébb változásainak kezelése. Hátrányos helyzet Etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek fejlesztése.

Feladataink: o Folyamatos megfigyeléssel, cselekedtetéssel, kommunikációval fejlesztés - a társadalmi és természeti környezet területén. o A környezet formai és mennyiségi viszonyainak feltárása matematikai nevelés területén. o Környezetünk védelme és alakítására való képesség fejlesztése. o A természet szeretetére, hagyományápolásra nevelés. o A természeti és társadalmi környezet megismerésének tartalma A természet és társadalom megismerésének egyik módja a folyamatos megfigyelés. A természeti és a társadalmi környezet változása határozza meg a megismerési folyamatot, és a fejlesztés tartalmát. Minden évszakban elıkerül minden téma, csak kicsit mélyebben, kicsit másként. Témák: İsszel:

- A természet váltakozásával kapcsolatos témák - Állatokról, növényekrıl, győjtögetünk terméseket - Az emberekrıl, óvodáról, rólunk, a családról - Közlekedésrıl, séták, kirándulások - İszi ünnepek, hagyományok, népszokások - Természetvédelem.

Télen:

- A téli természet változásával kapcsolatos megfigyelések - Állatok, növények - Téli sportok, emberek, kapcsolatok - Közlekedés télen - Téli ünnepek, hagyományok, népszokások - Természetvédelem.

Tavasszal:

- Tavaszi természet - Séták, kirándulások - Iskolai látogatások - Állatok, növények - Tavaszi ünnepek, népszokások, hagyományok - Természet és környezetvédelem.

Nyáron:

- Megfigyeljük a természet változását, az emberek viselkedését, nyaralást tervezünk - Júniusban

97 A tevékenységek során, a természet adta tárgyakat, terméseket, anyagokat használjuk, amelyeket folyamatosan győjtögetünk. A tevékenység közben beszélgetünk a természeti társadalmi környezetrıl, a gyerekek tapasztalatairól, élményeirıl, beépítve a paraszti kultúrát a beás népimeretet, úgy munkálkodunk, mint régen a” fonóban” . A 3-7 éves gyermek gondolkodása cselekvı - szemléletes - képszerő. A körülötte lévı világ megismerése, mozgással, cselekvéssel, észlelı funkciók együttmőködésével történik. Így valóban megismeri a környezetét “ezer” oldalról. A mi dolgunk segíteni ezt a megismerést. Jellemzı még ebben a korban, hogy a gyerekek tevékenységben fejezik ki önmagukat, fıként a cigány gyerekek, akiknek eltérı a kultúrájuk, nyelvi kódjuk. A szegényes szókincsük, bátortalanságuk gátat vet a nyelvi kifejezésnek, érvényes ez a beszédükben gátolt gyermekek esetében is. A tevékenység során “észrevétlenül” kapcsolódnak be a beszélgetésbe. Az elkészített játékok eszközök - tárgyak az élményt nyújtó cselekvések hatására, fejlesztik legjobban a gyermekek emlékezetét, kreativitását, gondolkodását, szókincsét. A tárgy láttán hetek múlva is emlékezni fog a dalra, versre, amelyet a tevékenység közben hallott. A fejlesztés célja: Kielégíteni a gyermekek ismeretszerzı szükségleteit, úgy, hogy állandóan magasabb rendő szükségleteket ébresszünk bennük. ♦ Dolgozza át a gyermek a valóságot cselekvésen keresztül, szemléletessé, képszerővé, ezer oldalról megközelítve. ♦ A tevékenységek során az egyéni differenciálás, tehetséggondozás. ♦ Cigány gyerekek tárgyi kultúrájának beépítésével identitásuk erısítése. ♦ Az SNI-s gyerekeknél a különleges,egyéni formában történı fejlesztés Fejlesztési feladataink: ♦ Manuális készség fejlesztésével szemfixáció, vizuális memória, alak- és formaállandóság erısítése. ♦ A kreativitás fejlesztésével a tehetségek kibontakoztatása, önbizalom fejlesztése, sikerélmény biztosítása. ♦ Cigány gyerekek egyedi színvilágának felszínre hozása. ♦ Finommotorika fejlesztése, nagy- kismozgások pontosítása, bemozgása. ♦ Nyelvi kód kiszélesítése, új fogalmak megismerésével. ♦ SNI-s gyerekeknél, sérülésspecifus módszerekkel való fejlesztés. A fejlesztés tartalma: A fejlesztés - nevelés folyamatának alapritmusát a természeti és a társadalmi környezet változása határozza meg. A természeti - társadalmi környezetünk összefügg egymással, és örök körforgást eredményez. A gyermek az ıt körülvevı természetet és társadalmi valóságot komplex módon érzékeli, ismeri meg, ezért komplex módon kell fejleszteni személyiségé is. A fejlesztési folyamatot 4 évszakra bontottuk, és azon belül ciklusokban gondolkodtunk.

98 Minden alapegységben szerepelnek a következı témák: ♦ A természeti környezet változásai: évszakok, állatok, növények, színek, tárgyak, jelenségek, környezetvédelem. ♦ A társadalmi környezet változásai: az ember hétköznapjai, ünnepek, hagyományok, népszokások, közlekedés. Minden téma minden évszakban szerepel újra és újra, csak más formában, más megközelítésben, más technikával. “Ezer” oldalról kicsit többet, kicsit mélyebben. İsszel - télen - tavasszal - nyáron is barkácsolunk. Pl. állatokat: gyurmázzuk, lefestjük, hajtogatjuk, varrunk, stb... A barkácsoló tevékenység mindig játékkal folytatódik. Az elkészült tárgyakat, eszközöket bevisszük a játékba. A szervezés: Biztosítjuk a megfelelı helyet, amely a nyugodt munkára alkalmas. A természetes anyagok, eszközök mindig elérhetı helyen vannak, és folyamatosan győjtjük ıket. Eszközök: papír, textil, csuhé, csuta, fa, agyag, gyurma, viasz, festék, gyapjú, gyékény, vesszı, stb... Munkaeszköz: olló, ecset, főrész, kalapács, fő, fogó, színes ceruza, filctoll, nyomda, stb... Derős, nyugodt légkörben buzgón munkálkodnak a gyerekek. Az eszközök biztonságos kezelését, és a tevékenység utáni rendrakást megtanítjuk. A fejlesztés folyamata: A jól elıkészített témát az óvónı megfelelı motiválással, elegendı mennyiségő eszközzel kezdeményezi. A tevékenységbe folyamatosan kapcsolódnak be a gyerekek, kötetlenül, de ha tevékenykednek a nagyobbakat arra ösztönözzük, hogy fejezzék be a tevékenységet. Ha új technikát tanulnak a témán belül, akkor arra fektetjük a hangsúlyt, ha automatizálódott, vagy ismert a technika a zenei, irodalmi, nyelvi fejlesztésre összpontosítunk jobban. Egy ciklus kb. 2 hétig tart, de rugalmasan kezeljük a ciklusokat. Technikák: Rajzolás: színes ceruzával, filctollal, zsírkrétával, szénnel, krétával, ujjal, bottal. Festés: vízfestékkel, temperával, ujjal, ecsettel, nyomatok. Gyurmázás, agyagozás, varrás, főzés, hajtogatás, építések. Kézmőves tevékenységek: fonás, szövés, viaszolás, nemezelés, faragás, batikolás, szögelés, csuhézás. A sikerélmény nagyon fontos, fejlesztı hatású, hagyjuk, hogy “csodákat” hozzanak létre. A tevékenység során a folyamatra, az ötletességre, önállóságra, együttmőködésre, eredetiségre helyezzük a hangsúlyt, és nem a “végtermékre”. Megismerjük a környék kézmőves tevékenységét, hagyományokat, a cigány kultúra elemeit. İsszel: szüret, befızések. Télen: ághajtatás, ádventi koszorú, farsangolás, lucázás. Tavasszal: tojásfestés, locsolás, pünkösdi szokások, kanalazás.

99 Nyár:

falunap, új kenyér ünnepe.

A környék kézmőves tevékenységei: fonás, szövés, fazekasság, viaszöntés, fehérhímzés. Cigány kézmővesség: teknıvájás, fafaragás, kosárfonás, vályogvetés. Évente 1 alkalommal ROMA NAPOT tartunk. Differenciálás a tevékenység során: A tehetséges, fejlettebb finommozgással rendelkezı gyerekek a bonyolultabb tevékenységet végzik, a korrekcióra szoruló, kialakulatlanabb finommotorikával bíró gyerekek az egyszerőbbeket a témán belül.A kooperatív tevékenységek közben segítünk annak, akinek szüksége van rá, “szárnyalhatnak” a többiek. Pl. Állatkert barkácsolásánál a nagyok állatokat gyurmáznak, míg a kicsik vagy a gyengébb képességőek kerítést, kígyót sodornak. Környezet védelme: A természetvédelmi - környezetvédelmi feladatok megoldása a szabadban folyó játék, séta, és az egész óvodai élet során számtalan lehetıség nyílik. ♦ Növények gondozása a csoportszobában, a levegı tisztaságának, a tiszta környezetnek a megtartása. ♦ Virágoskert gondozása, saját környezetünk rendben tartása - mintát nyújtva, hogy igénnyé váljék a tiszta környezet. ♦ Tudatosítani kell a cigány szülıkkel, hogy a szegénységnek nem következménye a rendetlenség, hiszen a cigány kultúrának sem része a kosz - rendetlenség. ♦ Séták során ügyelünk a természetre, megláttatjuk a csodákat és felhívjuk a figyelmüket, hogy csak akkor marad szép, ha óvjuk, védjük épségét! ♦ Környezetünk élıvilágát óvjuk. ♦ A levegıszennyezıdés ellen a fák telepítésével védekezünk. ♦ A környékünkön lévı vizek tisztaságát óvjuk. ♦ Megemlékezünk a Föld napjáról áprilisban, Madarak és fák napjáról májusban, Környezetvédelmi Világnapról júniusban, Állatok Világnapjáról októberben. Környezetünk formai és mennyiségi viszonyai - matematikai nevelés Fontos, hogy a gyerekek természetes környezetben, barkácsoláson, séták során vegyék észre, hogy a tárgyak - személyek halmazok összehasonlíthatóak, szétválaszthatóak, tulajdonságaik szerint, illetve saját szempontok alapján. A komplex barkácsoló tevékenység kiváló alkalom és lehetıség a gyerekeknek arra, hogy megtapasztalják a sorba rendezést, számlálást, összemérést, geometriai formákat. Programunkban viszont a 6-7 éves gyerekeknek heti 1 kötelezı tevékenységet iktatunk be. Azért tartjuk ezt fontosnak, mert életkorukból adódóan is igénylik már a kötöttséget, illetve ráhangolódnak azokra a pszichikus funkciókra, amelyek szükségesek az iskolai életmód kialakításához. Céljainkat és feladatainkat az alábbi idézet fejezi ki:

100 “A matematika tanulás legfıbb célja a problémamegoldó-képesség fejlesztése. Arra törekszünk, hogy mindenki a neki való szellemi táplálékot kaphassa, azt, ami az İ matematikai fejlıdését a legjobban elımozdítja. Hogy onnan juttassuk tovább, ahol éppen van, legyen az akármilyen alacsony, vagy akármilyen magas szintje a matematikai gondolkodásnak, képességeknek.” (Varga Tam A fejlesztés területei: Tárgyak, személyek összehasonlítását tapasztalják meg, szétválogatással. Logikai alapmőveletek alapozása, gyakorlása. Megalapozódnak a számfogalmak ♦ összehasonlítással, ♦ összeméréssel, ♦ számlálással. Tapasztalatokat győjtenek a geometria körébıl ♦ lineáris térelemekrıl, ♦ síkbeli alakzatokról, ♦ téri alakzatokról, ♦ sík és térbeli relációkról. A munkatervben szerepel a részletes fejlesztés tartalma. Az óvónı feladatai: ♦ A megfigyelések a természetben történjenek. ♦ Tevékenység során jusson a gyermek sikerélményhez. ♦ A problémamegoldó gondolkodása, kifejezıkészsége fejlıdjön a gyermeknek. ♦ Spontán helyzeteket használja ki az óvónı, és teremtsen problémahelyzeteket. ♦ Vegye figyelembe az egyéni különbségeket és a megismerés - cselekedtetés - kommunikáció fejlesztés alapelvét. 3.3. Fejlesztési területek A fejlesztés komplexen jelentkezik a nevelési folyamatunkban, de látnunk kell, hogy melyek azok a tartalmak, a melyek szükségesek ahhoz, hogy a gyerekek megismerkedjenek kultúránk egyetemes értékeivel. Rajzolás, mintázás, kézimunka Célunk: A Gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése A gyermekek tér- forma- szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük , szép iránti nyitottságuk , igényességük alakítása.

101 Feladataink: A gyermeki alkotó- alakító tevékenység tartalmának , minıségének fejlesztése. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. Megvalósítás folyamata: A gyermekek játszva ismerkedhessenek az anyagokkal,eszközökkel és technikai kivitelezés lehetıségeivel.Kezdıdjön el az ezstétikum iránti érzékenység és értékelı képesség kialakításaészrevétetve , együttesen gyönyörködve a saját alkotásokban , a mő és népmővészeti szépségekben. A gyermekeknek legyen lehetısége az élményeiknek , érdeklıdésüknek megfelelı szabad témaválasztására.A képalakítás jelenjen meg festéssel , zsírkrétával, papírragasztással,anyagbahomokba karcolással, nyomattal. Az óvónı segítse a gyermekek képalakító kézségének megindulását a szórt elrendezéstıl a képelemek , részformák elemeinek egymáshoz rendelésével. Ismerjék meg az anyagok alakíthatóságát,nyomkodva , ütögetve gyurkálva,gömbölyítve,simítva,sodorva,mélyítve,tépegetve, karcolva. A 3-4 éves gyermekek ismerkedjenek az építés során a különbözı tárgyak formáival,alakzataival. Tudjanak beszélni az alkotásukról, s örüljenek a létrehozott produktumnak. Az óvodában az évszakonként kialakított ovigalériát ismerjék meg, a kiállított alkotásokat kiscsoportokban többször nézzék meg, szüleiknek is mutassák meg. Jelenjen meg a gyermekek rajzaiban az emberábrázolás, környezet tárgyak, cselekmények,saját elképzelés alapján történı megjelenítése. A gyermekek gyönyörködjenek a gazdag formákban, a színkeveréssel alkotott színárnyalatokban Használjanak ceruzát,krétát,filc és rostironokat, fapálcákat, különbözı vastagságú ecseteket a rajzok finomabb kidolgozásához. A plasztikai munkák során legyenek képesek a formák tagolására. Tudjanak játékukhoz kellékeket, valamint alkalmi ajándék tárgyakat készíteni. Alakítsanak képeket spárgából, fonalakból,textilbıl termésekbıl. Használjanak különbözı terméseket munkájuk során. A képalakítás során a gyermekek minél többször alkossanak közös kompozíciót. Az óvónı gazdagítsa a technikai megoldásokat, pl: batikolás,kollázs,plakett,dombormő, viaszkarc, márványozás alkalmazásával. Saját élményen alapuló cselekményes témákban jelenjenek meg a mesék, versek,énekes játékok,ünnepek eseményábrázolásai is. Plasztikai munkájukban jelenjen meg a közös többalakos kompozíció. Dolgozzanak szövıkereten, lehetıség szerint korongon. Legyen igényük az ajándékkészítés. Szülık segítségével győjtsék az alakító-alkotó munkához szükséges anyagokat, Vonják be szüleiket az óvoda szépítésébe.

102 A gyermekek lehetıleg teljesen önállóan készítsenek elı minden anyagot , eszközt az alkotó tevékenységhez. Az óvónı a több napon át tartó építés lehetıségét is biztosítsa. A gyermekek személyesen is találkozzanak alkotó tanárral, vagy mővésszel. Alkotó – alakító tevékenységek a mindennapi játékba, és a komplex környezeti nevelésbe integrálódnak. Zenei fejlesztés Tevékenység közben azokat a mondókákat, dalokat énekeljük, amelyek összefüggnek az adott tevékenység témájával. Heti 1-2 alkalommal eljátsszuk a dalosjátékokat is, beépítve a zenei fejlesztés anyagát. Zenei nevelésünk célja: “A zene hatása olyan emberformáló erı, amely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését, és emberi magatartását.” Forrai Katalin Feladataink: ♦ A gyerekek érdeklıdésének felkeltése a zene iránt. ♦ Fejleszteni kell hallásukat, ritmusérzéküket, zenei emlékezetüket, esztétikus mozgásukat. ♦ A mővészetek iránti érdeklıdés kibontakoztatása. ♦ Szabad énekléssel, mondókázással, dalos játékkal a gyerekek érzelemvilágának gazdagítása. ♦ A cigány népzene megismertetése. Alapelvek: Az óvónınek legyen jó zenei felkészültsége, céltudatos tervezése, pedagógiai - pszichológiai mőveltsége, zenei intelligenciája, értékítélete. A fejlesztés tartalma: A dalanyag minıségileg és mennyiségileg is fokozatosan bıvül. A megismert dalok, mondókák minden évben elıkerülnek, és a kedvelt játékok örömet okoznak a gyerekeknek. Dalanyag: 3-7 éves korban 5-7 mondóka, melynek hossza 2-3 motívum, 10-15 dalos játék, amelyek 8-12 ütemő, 4-6 motívumosak. Nagyobbak mődalokat is halljanak. Zenehallgatás mindig mővészi értékő, élı énekhang, vagy értékes zenemő. A dalanyagok elrendezése a munkatervben szerepel.

103

Zenei képességfejlesztés Ritmusérzék fejlesztése: ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Kicsi korban, személyes kontaktus, testi érintés. Nagyobbaknak tapsolás és egyéb mozgással, ritmushangszerekkel. Cigány gyerekeknél kanalazás. Motívumhangsúly kiemelése. Dalritmus és mondókaritmus kiemelése. Tempóérzék fejlesztése.

Hallásfejlesztés: ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Magas - mély érzékeltetése. Halk - hangos közti különbség. Hangsúlyfelismerés. Dalfelismerés. Dallam bujtatása. Dallammotívumok éneklése.

Hangszerek használata: ♦ Óvodai hangszerek. ♦ Cigány gyerekek népi hangszerei, kanalazás, fésőzés, ritmusbot, lábasdob. ♦ Népi hangszerek megismerése. Tiszta éneklés fejlesztése: Az óvónı tisztán énekeljen, megfelelı hangerıvel, hangmagasságban, ritmusban, ütemben, legyen minta. A gyermekeket az élı zene segíti legjobban a tiszta éneklésre nevelésben. A hamis éneklés okát meg kell keresni, ha lehet, meg kell szültetni pl. gátlásosság, hangképzı szervi fejlıdési rendellenesség. Tánckultúra fejlesztése: ♦ Népi dalos játékokkal a téri formák megismerése. ♦ A népi gyerekdalokkal, népdalokkal változatos tánclépések megtanulása, ügyelve a testtartásra, mozdulatokra. ♦ A cigány kultúrában fellelhetı táncok egyszerő alapjainak elsajátítása. Az óvónı feladatai: ♦ Mindig a tevékenység témájához igazítsa a zenei fejlesztés anyagát.

104 ♦ ♦ ♦ ♦

Rendelkezzen a zenei fejlesztéshez szükséges képességekkel. Alkalmazkodjon az adott csoport sajátos összetételéhez, fejlıdési üteméhez. Az ünnepek hangulatához járuljon hozzá a népi gyermekdal vagy dalos játék. Fejlessze a gyerekek zenei anyanyelvét.

Anyanyelvi nevelés –mese-vers Az óvodás gyermek életkorának megfelelı irodalmi mőfaj a mese és a gyerekvers. A mese - vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, értékeket közvetít. Segíti a gyermeket a világ megismerésében. A mese a legtágabb értelemben tanít az erkölcsi tartalmakra, oldja a szorongást, amelyet az ismeretlen környezet, a TV hatása vált ki a gyermekbıl. A belsı képteremtés képességének kifejlıdését csak a hallott mesével tudjuk fejleszteni. A barkácsoló tevékenységünk közben a témához kapcsolódó mondókákat, verseket mondunk, vagy a tevékenység végén bábozunk. A meséket többnyire elalvás elıtt mondjuk, mert a meséhez nyugodt - békés hangulat, és csend kell. Célunk: ♦ A 3-7 éves korú gyerekek olvasóvá nevelésének elısegítése, mővészi élmény nyújtása. ♦ A könyv érték legyen. ♦ Nyelvi kód kiszélesítése, esélyegyenlıtlenség csökkentése. ♦ Cigány gyerekek identitásának erısítése saját anyanyelvük meséjével, verseivel. Feladataink: ♦ Mindig értékes mesét, verset, mondókát ismertessünk meg a gyerekekkel, így esztétikai, mővészi élményt nyújtunk. ♦ Könyv nélkül mondjuk az alkalomhoz, témához illı mesét, verset, megismertetve a kapcsolódó gesztusokat, mimikát, játékokat. ♦ Szimbólumalkotás segítése bábbal, dramatizálással. ♦ Személyesség, sokféle emberi kapcsolat érzékeltetése. ♦ Cigány anyanyelvő mese, vers mondásával kultúra átadás. A fejlesztés tartalma: Mondóka és a vers: Beszoktatás idején nagyon jó hatásúak az apró mondókák, versikék. Elısegíti a kapcsolatteremtést, a beszéd és kifejezıkészség fejlesztését, a szókincs bıvítését. A komplex tevékenységek során a témához kapcsolódó ritmusos mondókákat, verseket mondogatjuk, így a tárgyhoz erısebben kötıdik, késıbb a tárgy láttán emlékezetébıl könnyebben felidézi az adott verset, mondókát. A 3-7 éves gyerekek az óvodai élet során 8-10 mondókát, 4-5 kiszámolót, 15-20 verset sajátítanak el, ebbıl 3-4 cigány-beás verset gyerekek magyar nyelven .

105 A mese: A mese segíti a gyermeket, hogy önmagát jobban megértse, és megértse a világot. Szüksége van arra, hogy elgondolkozzon a mesén, ezért mi mindig elalvás elıtt meséljük a hosszabb meséket. Idıt hagyva, hogy megmártózhasson a mese atmoszférájában, érzelmileg és intellektuálisan is sokat jelentsen számára. Hogyan mesélünk mi? A mesét mindig könyv nélkül mondjuk, hogy a mesemondás élmény legyen az óvónı és a gyerekek számára is, és teremtıdjön interperszonális esemény, amelyen keresztül az óvónı állandó visszajelzést kap. A mese hatása a magvetéshez hasonlít, egy része gyökeret vet, és azonnal kezd sarjadni, mások csak várakoznak, amíg el nem érik azt a fejlettségi szintet, amíg növekedésnek indul, és van, hogy egyáltalán nem vet gyökeret. Fontos tehát a “jó talaj”, amelyet elı kell készítenünk, ezért az óvónı érzelmeitıl függ, hogy eljut-e a gyerekhez a mese, vagy elmegy a füle mellett. A szülıkkel együtt kell megadnunk azt az erıt a gyerekeknek, hogy a nehéz küzdelmek után csodálatos jövı vár rájuk. A helyes irányba kell terelni fejlıdésüket, és ennek egyik eszköze a mese. A gyerekek az óvodai élet során 15-20 mesét tudnak, ebbıl hatot biztonsággal. Cigány mesét (kettıt, hármat) saját anyanyelvükön, eredeti győjtésben - kazettáról hallgatva, és a magyar megfelelıjét az óvónıtıl. Bábozás: Jól bevált eszköz a beszoktatás idején a báb. Vannak állandóan használatban lévık, és olyanok, amelyeket csak az óvónık használnak. A bábozás segíti a képszerő átélést, és annak magasabb szintő kialakulását. A gátlásos gyermek számára lehetıség nyílik az oldódásra, bátrabban kommunikál. Barkácsolás során elkészített bábokkal eljátszuk az adott verset, mesét közösen. A saját fantáziájuk (képzeletük) szülte mesefigurák jobban kifejezik a gyermek érzelemvilágát. Nálunk a mesekönyv érték, annál is inkább, mert a családok zöménél a könyv nem jelent értéket, különösen a cigány családoknál. Vannak olyan mesekönyvek, amelyeket naponta használnak, és vannak, amelyeket csak az óvónénivel együtt nézegetnek, ezek a lexikonok, képességfejlesztı könyvek. Megtanulják, hogy a könyvet hogyan lehet használni, mennyi tudást, érdekességet rejt magában. Az óvónı feladata: ♦ Legyen a mesemondás, verselés örömteli, élményt nyújtó elıadás. ♦ Teremtsen meghitt kapcsolatot a gyerekekkel. ♦ Az irodalmi mővek gyarapítsák a gyerekek aktív- és passzív szókincsét. ♦ Csak nyelvileg tiszta, értékes irodalmi mővel találkozzon a gyermek.

106 1.3.5.5 Nagydobsza óvodai telephely Vers – mese, ének- zene, énekes játék: Az óvoda szervezeti keretei: Napirendet kialakító szempontok: -

Folyamatosság jellemzése, ne várakozzon a gyermek feleslegesen. Rugalmasság: A gyermek szükségleteihez igazodjon.

Óvodánk nyitva tartása: hétfıtıl péntekig 6,30-tól 16,30 óráig. Napirend: szeptember 15 – május 31. 6,30 – 7,30 7,30-tól

11,30-tól 15,00 – 16,30

Gyülekezés egy csoportban – játék Minden óvónı saját termébe viszi a gyermekeket: Játék, testápolás, tízórai, Mindennapos testnevelés, Séta, kirándulás, kötött és kötetlen, mikrocsoportos vagy frontális tevékenységek, Szabadon választott tevékenységek Tisztálkodás, ebéd, mese, pihenés, alvás Mozgás, tisztálkodás, uzsonna, játék (szabadban, csoportszobában) szabadon választott tevékenység

Június 1-tıl szeptember 15-ig 6,30 – 11,30 11,30 – 15,00 15,00 – 16,30

Gyülekezés egy csoportban – játék, mozgás, testápolás, tízórai, kötetlen tevékenység, (csoportban, udvaron), séta Testápolás, ebéd, mese, (relaxációs zenei anyag hallgatása) Alvás, pihenés Mozgás, testápolás, uzsonna, játék hazamenetelig (udvaron, csoportban)

Játék Cél: A játékhoz, mint a gyermek alapvetı tevékenységéhez, teremtsük meg azokat az élményeket, lehetıségeket, körülményeket, amelyek biztosítják, hogy a játék a gyermek számára örömforrás legyen. A játék útján ismerkedjenek meg a világgal, tárgyakkal, tárgyak tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. A szabad játék során valósuljon meg a játék két fontos eleme az örömszerzés és a feszültségoldás.

107 Feladat: A játékhoz szükséges feltételek, - mint élmény, tér, idı, eszköz- biztosítása. Megteremtjük a lehetıségét annak, hogy a gyermek ismeretei, tapasztalatai bıvüljenek, elmélyüljenek a játékban is. • Hagyjuk, hogy saját elgondolásaikat megvalósíthassák, fantáziájuk, hangulataik, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak. • •

A gyermekek játékát közvetett módon irányítjuk. Csak akkor avatkozzunk be a gyermeki játékba, ha ezt indokoltnak érezzük, ha a gyermek ezt igényli, ha a játék továbbfejlesztése indokolja, ha a konfliktust nem tudják a gyerekek önállóan megoldani, ha technikai segítségadásra van szükségük. Az udvaron található játékeszközök megırzésére, rendben tartására szoktatjuk ıket. Szükségesnek tartjuk, hogy a szülıket meggyızzük arról, mennyire fontos a gyermekükkel való rendszeres közös játék az érzelmi fejlıdésben, a szülı- gyermek jó kapcsolata alakulásában. A játék az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, a gyermek legfontosabb és legjellemzıbb tevékenysége. Gyakorló játék: A játéknak ezen a fokán a gyermekek a felhasznált anyagok, eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával, mőködésév el ismerkednek. Megteremtjük a lehetıséget arra, hogyha a gyermek igényli, egyedül is játszhasson. Biztosítjuk a mozgásteret és mindazokat a játékszereket, eszközöket, anyagokat, melyek alkalmasak a gyerekek mozgásigényének, manipulációs vágyának kielégítésére. Szerepjáték: A játszó csoportot felügyelet nélkül nem hagyhatjuk. Figyelemmel kísérjük, hogyan szervezik játékukat, valósítják meg elképzeléseiket, az egyes gyerek hogyan viselkedik játék közben, milyen szerepet vállal, milyen mértékben éli bele magát szerepeibe. Folyamatosan figyelemmel kísérjük és megköveteljük, hogy az alapvetı viselkedési, udvariassági szokásokat a játék keretében, folyamatában is tartsák be. Barkácsolás: Elısegítjük, hogy a barkácsolás a szerepjáték, a bábozás természetes eszköze, alkotórésze legyen. A gyerekek kezdeményezzék maguk is, a maguk által választott módon és eszközökkel. A létrehozott eszközt minden esetben használják is fel a játékban. Szoktatjuk ıket arra, hogy játékaik kiegészítése közben újabb és újabb ötletekkel próbálkozzanak. Dramatizálás, bábozás: Az állandó játszóhelyek mellett paravánokkal, hordozható egyszerő eszközökkel, jelmezekkel, fejdíszekkel, bábokkal tesszük lehetıvé, hogy a játékukhoz szükséges helyet önállóan alakítsák át. Ez az átrendezés addig maradjon így, amíg a játékhoz szükséges. Építı, konstrukciós játék: Az építıjáték az eszközök és az anyagok változatosságát igényli. A játékszerek különbözı fajtái más – más fejlettségő gyerekeknek felelnek meg. A különbözı elgondolások megbeszélésére, a társak ötletei iránti nyitottságra ösztönözzük ıket. Így az új lehetıségek gazdag áramlásával a kreatív együttmőködés fejlıdését segítjük elı. Szabályjáték: A játék jellegébıl következik a szabályok pontos betartása, a szabályoknak megfelelı viselkedés. Egyes fajtái fıként a gyermekek mozgását, mások elsısorban értelmi képességeiket fejlesztik. A gyerekek akár nyernek, akár vesztenek a szabályjátékban is tanulják a helyes magatartás alapvetı formáit: a szerénységet, mértéktartást, az eredményekre törekvést. Ne egymás kudarcainak, hanem sikereinek örüljenek.

108

Módszertani alapelvek: • • • •

A gyermeki játék szabadságának biztosítása. Az óvónı szeressen játszani. A gyermeki érzelmek, indulatok helyes kezelése. A fejlıdés egyéni sajátosságainak tiszteletben tartása.

Munka jellegő tevékenységek Cél: A rájuk bízott tevékenységet szívesen, könnyedén, örömmel végezzék, a siker újabb aktivitásra serkentse ıket. Feladat: • • • •

• • • •

Megteremtjük a munkavégzéshez szükséges nyugodt légkört. Megismertetjük a gyermeket olyan szokásokkal, amelyek a munkavégzéshez nélkülözhetetlenek. Változatos munkalehetıséget szervezünk. Lehetıvé tesszük a gyermek számára, hogy ismerkedjenek különbözı munkaeszközükkel, azok használatával, a munkavégzés célszerőségével. Fokozatosan vezetjük be a különbözı munkafajtákat. Figyelembe vesszük az egyéni sajátosságokat és terhelhetıséget. Sokféle módon biztosítunk lehetıséget az önálló munkavégzésre. Lehetıvé tesszük a munka állandóságát és folyamatosságát. Erısítjük a munka iránti pozitív érzelmeket a gyermekben. Megtapasztaljuk a gyermekkel azokat az eltérı vonásokat, amelyek a munkát a játéktól megkülönböztetik. A gyermeki munkát mindig ösztönzı módon értékeljük. Azokat a munkákat, amelyekre a gyermek képes, nem végezzük el helyette. Törekszünk arra, hogy a szülı is értse, mennyire fontos a gyermek munkájának tiszteletben tartása.

A gyermek tevékenységei: Fokozatosan és sikerrel végzik el önmaguk kiszolgálását. Részt vesznek a terem és az udvar rendben tartásában. Segítenek a foglalkozások eszközeinek kiosztásában és összeszedésében. Bekapcsolódnak a csoportszoba dekorálásába, ünnepek elıtti díszítésébe. Segítenek a terem, mosdó, öltözı takarításában, a játékok tisztításában. Alkalomszerően sütnek, (nagyobb ünnepekre) és apróbb ajándékokat készítenek. Bekapcsolódnak a növények gondozásában, madáretetésben. Tavasszal ágakat hajtatnak, magokat csíráztatnak. • Segítik egymást öltözésben, egyéb tevékenységekben. • Teljesítik a felnıttek megbízatásait. • A mindennapi tevékenységekben aktívan részt vesznek – naposi teendıket látnak el. • • • • • • •

109 Módszertani alapelvek: • • • • • •

A munka az óvodáskor végéig játékos jellegő marad. Segítıkész óvónıi magatartás. Egymás és a felnıtt munkájának megbecsülése. Feladattudat és feladattartás erısítése. Egyéni különbségek tudomásul vétele. A munka értékteremtı tevékenysége.

Az értelmi fejlesztés, tanulás Cél: Az óvodai tanulás a gyermek cselekvésére, konkrét tapasztalatszerzésére épüljön, a gyermek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára hagyatkozzon. Minden gyermek saját képességeihez mérten maximálisan fejlıdjön. Feladat: • •

• •

• •

•

Fontosnak tartjuk kiépíteni a tanulás folyamatában (is) az óvónık és a gyermek közötti érzelmi kapcsolatot, a tanulást segítı légkört. Az eredményes tanulás érdekében törekszünk arra, hogy a gyermek kíváncsiságát, tevékenységi vágyát kielégítsük. Szellemi aktivitásra ösztönözzük a gyerekeket, gyakran teremtünk számukra problémahelyzetet. Hagyjuk, hogy átéljék a probléma felfedezésének és megoldásának örömét. Abban segítünk minden gyermeket, hogy önmaga lehetıségeihez képest optimálisan fejlıdjön. Építünk a gyermek spontán szerzett tapasztalataira. Biztosítjuk a tanulás tapasztalatszerzı, képességfejlesztı, ismeretközvetítı hatásának érvényesülését. Törekszünk arra, hogy a gyermekek a tárgyakat, jelenségeket természetes környezetükben ismerhessék meg. Az eszközök kiválasztásával ösztönözzük a gyerekeket az érdeklıdésre, aktivitásra, gondolkodási mőveletek alkalmazására, a probléma felismerésére, megoldására. Lehetıvé tesszük, hogy a gyermekek énekelhessenek, mozoghassanak, rajzolhassanak, mesét, verset hallgathassanak, beszélgethessenek környezeti eseményekrıl, jelenségekrıl, az ıket érdeklı dolgokról. Az egyes foglalkozási ágak anyagának tartalmi kapcsolódását kihasználjuk.

Hetirend elkészítésénél fontos szempontunk a rugalmasság, lehetıségeink kihasználása, eszközkészletünk figyelembe vétele HETIREND: SZEPTEMBER 15. – MÁJUS 31-IG Csoport

Kötetlen programok

Kicsi

mese – vers ének – zene – énekes játék

Heti alk. 1 1

Kötött programok

Heti alk.

110

Középsı

Nagy

Vizuális, a külsı világ tevékeny Megismerése vers – mese Vizuális, a külsı világ tevékeny megismerése vers – mese Vizuális, a külsı világ tevékeny megismerése

Frontális

Mikrocsoportos Egyéni

1 1 2 1 1 2 2 2

mozgás

1

mozgás matematika II. félév, ének-zene, énekes játékok

1 1

mozgás matematika tart. tapasztalat ének-zene vizuális. A külsı világ megismerése

1 2 1 2

Mozgás, vizuális nevelés Mese- vers, matematika Ének-zene, énekes játék Környezeti tartalmú tapasztalatok Vizuális, Ének-zene, Matematikai tartalmú tapasztalatok Környezeti tartalmú tapasztalatok Matematikai tartalmú tapasztalatok – képességfejlesztı játékok

A gyermek tevékenységei: • • • • • • • • • • •

Érzékszerveik segítségével cselekvéses tapasztalatokat szereznek tárgyakról, dolgokról. Elmesélik élményeiket, egyéni tapasztalataikat. Megfigyelik az ıket körülvevı világot. Apró otthoni megbízatásokat teljesítenek. Önállóan végeznek – megadott szempontok szerint – megfigyeléseket. Kérik a feladatokat. Ismereteket, tapasztalatokat szereznek spontán és irányított módon környezetükrıl. Részt vesznek kötetlen és kötött foglalkozásokon. Kérdeznek, véleményt nyilvánítanak, feladatokat oldanak meg, problémákat fedeznek fel. Egyéni munkaformában – saját elképzeléseik alapján – önállóan oldanak meg feladatokat. Mikro-csoportos tevékenység közben összehangolják az együttmőködést, egymást segítve tanulnak. Együtt dolgozzák fel tapasztalataikat, a ritkábban alkalmazott frontális foglalkoztatás közben.

Módszertani alapelvek: • • • •

A tanulás játékos jellege domináljon. A fejlıdés egyéni ütemének figyelembevétele. A tapasztalatszerzés természetes körülmények között történjen. Az önállóság támogatása a tanulási folyamatokban.

111 •

A feladattudat, feladattartás megfelelı szintő kialakítása. Ha nem iskolaérett a gyermek, javasoljuk a szülıknek, hogy Nevelési Tanácsadó vizsgálatán vegyen részt a nagycsoportos óvodás. Azt a gyermeket, aki óvodában marad, a szakember véleménye alapján, speciális fejlesztésben részesül Nevelési Tanácsadóban, pszichésen, szociálisan vagy testileg. Az iskolába lépés nagy változást jelent a gyermek életében. A változás fı tényezıje a megváltozott életritmus, tevékenységi forma, a napirend. Változások a szociális kapcsolatban: kortársak, nevelıváltás. Az ismeretszerzés különbsége: önkéntelen volt, szándékos lett. Változik a gyermekekkel szembeni igény mind a magatartás, mind az ismereteit illetıen. Az óvodának arra kell törekednie, hogy a gyermekben kialakítsa azokat a képességeket, amire az iskolában szüksége lesz. (Pl: feladattudat, önértékelés, alkalmazkodóképesség stb.) Iskolába lépéshez szükséges: a gyermek azon képessége, amellyel képes alkalmazkodni az új helyzethez, és az iskolai követelmények rendszeréhez. Az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlıdésének elısegítése.

Tanulási zavarok tüneteinek felismerése, korrekciója Ha valamilyen problémát tapasztalunk, a szülıkkel való egyeztetés után szakemberhez irányítjuk a gyermeket. Ezek a vizsgálatok pontosan behatárolják a lemaradás területét, mértékét, szakvéleményt kapunk a gyermekrıl. A különbözı viselkedési és teljesítménybeli problémák miatt felmentett és még 1 évig óvodában tartott gyermeknél korrekcióra van szükség. Nevelési Tanácsadó segítségét vesszük igénybe. Anyanyelvi nevelés, kommunikáció Cél: A gyermekek anyanyelvi képességeinek fejlesztése, kommunikációs képességük alakítása. A gyermekek szükségleteiket, kívánságaikat, mondanivalójukat bátran, természetes módon fejezzék ki. A nyelv szépségének kifejezıerejével megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a bizonságos önkifejezés megalapozása. Feladat: • Óvodánkban megteremtjük azt a légkört, ami alapja a beszédkapcsolat kialakulásának. Bármit teszünk a nap folyamán – ha mesélünk, ha kapcsolatot teremtünk felnıttel, gyerekkel, ha az élet adta lehetıségekre reagálunk, ha szokásokat, szabályokat alakítunk – ezt példaértékő beszéddel, követésre méltó nyelvhasználattal, kifogástalanul tesszük. Mondanivalónkat érthetı, világos formában közöljük. Mondatainkat egyszerően, de változatosan, megfelelı hangerıvel fogalmazzuk. • Gyakori, szeretetteljes beszédkezdeményezéssel, beszédkapcsolattal felélesztjük a gyermek beszédkedvét, fejlesztjük beszédértését, beszédkészségét.

112 •

•

Az anyanyelvi játékok a beszédfejlesztés leghatásosabb eszközei, éppen ezért tudatosan, tervszerően az életkori sajátosságokat és a fokozatosságot figyelembe véve alkalmazzuk azokat. Mindenkor a kisgyermek pszichikai és kognitív fejlettségének megfelelı játékos fejlesztésére törekszünk.

Figyelembe vesszük a család nyelvi kultúráját, az egyes emberek eltérı fejlıdési ütemét. Gonddal figyelünk arra, hogy egyetlen gyermeket se gátoljon nyelvi lemaradás a megismerı tevékenységben, a társas kapcsolatok alakulásában. Külön figyelmet fordítunk a nyelvileg gátolt gyermekre, felderítjük a probléma okait, megkeressük a fejlıdés lehetıségeit. Figyelmet fordítunk arra is, hogy a gyermek beszédszervei épek-e, légzése helyes-e. Szükség esetén kérjük a logopédus segítségét. Gondozási tevékenységek közben kialakítjuk a természetes párbeszédet. Arra ösztönözzük a gyermeket, hogy szükségleteit, kívánságait bátran, természetes módon fejezze ki. Segítjük a gyermekeket abban, hogy együttesen végzett tevékenység közben sajátítsák el, gyakorolják az együttmőködést segítı kifejezéseket, az érintkezés udvarias formáit. Bekapcsolódva a gyermek játékába, természetes módon kínálunk mintát arra, hogyan lehet egymáshoz viselkedésben, beszédben is alkalmazkodni. Szerep- és szituációs játékokkal gyakoroltatjuk a különbözı helyzetekhez illeszkedı beszédmódot, nyelvi eszközök használatát. Munkajellegő tevékenységek közben megfogalmazzuk a szabályokat, elmondjuk az eszközök nevét, összehangoljuk a munkafolyamatokat, megbeszéljük a munkamegosztás módját. Ezzel bıvítjük a nyelvhasználat területeit, kialakítjuk a gyermekben az igényt és a képességet a beszédkapcsolatokon alapuló együttmőködésre. Lehetıvé tesszük a gyermek számára, hogy elmondja véleményeit a belsı képekrıl, amelyeket meg akar jeleníteni rajzolás, festés, mintázás közben. Ösztönözzük arra, hogy kifejthesse véleményét arról, milyen érzelmeket, esztétikai élményt váltott ki belıle mások alkotása. Biztatjuk ıket arra, hogy mondják el, mit szeretnének alkotni, s ahhoz milyen anyagokat és eszközöket fognak használni. A jól artikulált, megfelelı ritmusban, tempóban elıadott versekkel az irodalmi nyelv szépségeivel ismertetjük meg a gyermekeket. Irodalmi foglalkozásokon a kifejezésekkel, szólások, nyelvi fordulatok megismertetésével, stiláris eszközök használatával gazdagítjuk a gyermek nyelvi kifejezıkészségét, segítjük szókincsük gyarapodását. Alkalmat teremtünk arra, hogy az általunk kitalált történetek folytatásával fejlıdjön kreatív képzeletük. Ritmikus mondókákkal, altatókkal, ringató dalokkal lehetıvé tesszük a gyermek számára, hogy egyszerre hallja a nyelv zenéjét és ritmusát. A külsı világ tevékeny megismerése közben biztosítjuk a gyermek számára, hogy ismerkedjen az anyagok, tárgyak nevével, tulajdonságot, minıséget jelzı kifejezésekkel, viszonyítást kifejezı szavakkal, a birtokviszony kifejezésének módjával. Megteremtjük a lehetıségét annak, hogy a tapasztalatok alapján kérdések és válaszok fogalmazódjanak meg, hogy az okokról és a következményekrıl gondolataikat el tudják mondani. Matematikai tartalmú tapasztalatokhoz juttatva megismertetjük ıket anyanyelvi kifejezésekkel, fogalmakkal. Segítjük ıket abban, hogy képesek legyenek ítéletalkotásra, a relációk, mennyiségi és térbeli kiterjedések megfogalmazására.

113 Rendszeresen felhívjuk a szülık figyelmét arra, hogy igen nagy szerepe van a gyermek értelmi, érzelmi fejlıdésében, a gyermek-szülı kapcsolat erısítésében a közös beszélgetésnek, a beszélgetést kísérı közös tevékenységnek. A gyermek tevékenységei: • Sokat és örömmel beszélnek élményeikrıl, érzelmeikrıl, tapasztalataikról, örömeikrıl, félelmeikrıl, vágyaikról. • Szívesen vesznek részt a felnıttek vagy társaik által kezdeményezett beszélgetésekben. Maguk is kezdeményezik a társalgást. • Hangokat, zörejeket felismernek, játékukban utánoznak. • Érzelmeiket nem csak beszéddel, metakommunikációs eszközökkel is kifejezik. • Verset mondanak, mesélnek, báboznak, dramatizálnak, játszanak. A nap folyamán adódó minden helyzetben megneveznek, kérdeznek, válaszolnak. Halandzsa szövegeket találnak ki és mondogatnak. • Képekrıl kérdeznek, véleményt mondanak, történetet találnak ki. A megkezdett meséket befejezik. • Játék közben párbeszédet folytatnak, elképzeléseiket, véleményüket kifejezik szavakkal, gesztusokkal. • Aktívan részt vesznek az ıket körülvevı világ megismerésében. • Nyelvi játékokat játszanak. • Szituációs játékokban gyakorolják, hogy bizonyos helyzetekben hogyan kell megnyilatkozni, reagálni, kommunikálni. Módszertani alapelvek: • Az óvónı minden helyzetben, minden megnyilvánulásában legyen a gyermek számára követendı példa. • Beszéde legyen tiszta, érthetı, színes, kifejezı. • Éljen a metakommunikáció adta minden lehetıséggel. • Tartsa szem elıtt, hogy a nevelés folyamata kétoldalú. • Az óvónı ıszinte „odafordulásával” fejezze ki, hogy törekszik a gyermek kapcsolatigényének kielégítésére. • Az egyéni fejlıdés ütemének, a különbözıségeknek elfogadása és elfogadtatása. • A gyermek kérdéseire mindenkor kapjon életkorának, érettségének megfelelı, kielégítı választ. • Az óvónı gyakran kezdeményezzen beszélgetést. • A gyermek segítse a különbözı beszédminták elsajátításában. • A szép beszéd megerısítése. Kommunikációs helyzetek beépítése a foglalkozás menetébe. Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának.

114 Vers – mese: Cél: A 3-7 éves gyermekek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása, fejlesztése a gyermekirodalom és a gyermekirodalomhoz kapcsolódó tevékenységek (bábjáték, dramatizálás) sajátos eszközeivel. A gyermekek mőveltségének megalapozása, a mővészetek esztétikájának felismertetése, esztétikai fogékonyságuk fejlesztése, esztétikai érzelmeik bıvítése. Feladat: • A verset, mesét, napi élményként biztosítjuk a gyermekeknek. Szeretnénk elérni, hogy minden gyerek számára várt, örömteli élmény legyen az irodalmi mővek hallgatása, és azt kérje is. • Kedvet ébresztünk arra, hogy maguk is találjanak ki mesét, hogy ismert meserészleteket mondjanak, bábozzanak, dramatizáljanak. • Eszközt nem használunk öncélúan, csak akkor, ha az segíti a mese hangulati átélését. • Meggyızıdésünk, hogy ebben az életkorban a gyermek és a mesélı felnıtt érzelmi kapcsolata nagyon fontos, ezért az élı mesét tartjuk természetesnek. • Különös gonddal alkalmazzuk a verset, mondókát, mesét a beszoktatás ideje alatt. • Lehetıséget adunk a gyerekeknek a mesemondásra, bábozásra, az örömteli élmény biztosítása mellett segítségül a szorongások, indulatok oldására, levezetésére és biztonságérzetük kialakítására. • Elınyben részesítjük az erkölcsi tartalmakat hordozó népmeséket. • Mondókázásra, versmondásra a nap folyamán adódó lehetıségeket használjuk ki. • Élményszerő elıadással segítjük, hogy a gyerekek örömmel hallgassanak, mondogassanak verseket. • Alkalmi versekkel hangulatosabbá tesszük ünnepeinket. • Megalapozzuk a majdani olvasás szeretetét. • Meggyızzük a szülıket arról, milyen sokat jelent gyermekeinknek a rendszeres, meghitt együttlét, az élı mesemondás. A gyermek tevékenységei: • Örömmel hallgatnak verset, mesét, báboznak, dramatizálnak ismert meserészleteket. • Maguk is költenek mesét, elbeszélést. • Gyakran lapozgatnak képes, mesés, verses könyveket. Kérik a mesét. • Mondogatnak otthonról hozott mondókákat, verseket, rövid meséket. • Játék közben gyakran mondogatnak ringatókat, altatókat. Megjelenítik kedvenc mesehıseiket. Aktívan közremőködnek a mesemondás feltételeinek megteremtésében. Módszertani alapelvek: • A mese legyen a gyermeknek mindennapi örömteli élménye. • A mesemondás alkalmait a mesehallgatásra utaló ismétlıdı szokásokkal teremtjük meg. (mesepárna, mesetarisznya, stb.) • Az irodalmi mővek élményt nyújtó elıadása. Csak nyelvileg tiszta, értékes irodalmi mővel találkozzon a gyermek! • Fontos a gyakori ismétlés, én-erısítı hatása.

115 •

Meghitt kapcsolat megteremtése a gyerekkel.

Ének, zene, énekes játék Cél: A gyermekeket olyan élményhez juttatni,amely felkelti zenei érdeklıdésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Fejlıdjön zenei alkotókedvük, mozgáskultúrájuk. A gyermek zenei hallása, ritmusérzéke, mozgáskultúrája, zenei emlékezete, játékos zenei alkotó kedve kellı alapozást kapjon az óvodai ének-zenei nevelés során. Feladat: • Megteremtjük azokat a feltételeket, - nyugodt, felszabadult légkör, hely, eszközök, - amelyek felkeltik a gyerekek érdeklıdését mindenféle zenei tevékenység iránt. • Személyes példával ösztönözzük a gyermeket az örömteli éneklésre, dalos játékok kezdeményezésére, zenehallgatásra. • Felkészítjük a gyermek hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, esztétikus mozgását, zenei formaérzékét. Szívesen vesszük és ösztönözzük is ıket arra, hogy legyenek ötleteik, bátran improvizáljanak. Népi gyermekjátékok, mondókák, népdalok és hozzájuk főzıdı szokások, táncok alkalmazásával alapozzuk meg zenei anyanyelvüket. Az éneklésen, mondókázáson, dalos játékokon keresztül növeljük a gyermek biztonságérzetét, gazdagítjuk érzelemvilágát, segítjük gátlásaik feloldását. Dalos játékokkal fejlesztjük a csoportban az összetartozást, a szerepekhez, az egymáshoz való alkalmazkodás képességének alakulását. A gyermek tevékenységei: • A játék és egyéb tevékenységek közben a gyerekek saját szórakoztatásukra dúdolgatnak, halandzsáznak, melyeket játékos, ösztönös mozdulatokkal kísérnek. • Mondókákat, dalokat énekelgetnek állatokról, növényekrıl, a környezı világról. • Körjátékokat, dalos játékokat játszanak. Készségfejlesztı játékokban vesznek részt. • Megismerkednek különbözı hangszerekkel – ezeket használják is. • Különbözı alkalmakkor szívesen táncolnak, élvezik a zene és a tánc örömteli hangulatát. • Gyakran hallgatnak – elsısorban – élı zenét, alkalomszerően igényes gépi zenét is. Módszertani alapelvek: • A zene hatása legyen az egész személyiségre kiható emberformáló erı. • Az óvodai zenei nevelés legyen értékközvetítı, ízlésformáló. • Az ének foglalkozásokat kezdeményezéseket jellemezze tervszerőség, fokozatosság, rendszeresség. • A spontán helyzeteket mindenkor ragadja meg az óvónı. • Sokoldalú hatást biztosítson, de mindenkor helyezze elıtérbe az éneklést, élızenét a gépi zenével szemben. • Érvényesüljön a differenciálás, az egyéni bánásmód. • A Kodály-módszer érvényesüljön a zenei nevelésben.

116 1.3.5.6 Szentlászló óvodai telephely Anyanyelvi és német nemzetiségi nyelvi nevelés: AZ ÓVODA SZERKEZETE - A gyermek gondozása, nevelése két vegyes csoportban folyik. Együtt vannak a testvérek, rokonok, barátok, ezáltal még családiasabb hangulat alakul ki a csoportokban. - A gyermekekkel megérkezésüktıl hazamenetelükig óvónı foglalkozik dajka segítségével. - Figyelemmel kiérjük a 3 - 6 -7 éves gyermek komplex fejlıdését. - A gyermekek az iskolába a szülık és az óvónık együttes döntése alapján kerülnek. Esetenként kikérjük külsı szakemberek véleményét is. (Szakértıi Bizottság) - A német nyelv megismertetése, megszerettetése. NAPIREND 6:30-8:30 Gyülekezés, játék, teremrendezés, névsorolvasás, mindennapos foglalkozás( mikro csoportos, esetenként egész csoportos foglalkozás).

testnevelés,

8:30-9:00 Tisztálkodás, terítés, tízórai. 9:00-9:45 Összevont foglalkozás. 9:45-11:30 Játék a csoportszobában illetve az udvaron. 11:30-12:30 Tisztálkodás, terítés, ebéd. 12:30-14:45 Testápolás, átöltözés, délutáni csendes pihenı. 14:45-15:15 Öltözködés, testápolás, mindennapos testnevelés, uzsonna. 15:15-16:30 Játék a csoportszobában illetve az udvaron hazamenésig. A nyári napirend a szervezett foglalkozásokat kivéve megegyezik az oktatási idıszakban érvényben lévıvel. Eltérések: - az óvoda nyitva tarása 8:00-16:00. - többet tartózkodunk a szabadban (ilyenkor ott is étkezünk, manuális tevékenységek, játék). 1. Játék A játék az óvódáskorú gyermek elsıdleges, legfontosabb, legfejlesztıbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze.

117 Célja: olyan boldog gyermekkor megteremtése, ahol a cselekvések gyakori átélésével a gyermekek egyéni vágyai, ötletei kibontakozhatnak, komplex módon fejlıdhetnek. A játék alapvetı feltételeinek biztosítása: - nyugodt derős légkör - megfelelı hely (csoportszoba, udvar, kirándulóhely) - megfelelı idıkeretet a játékra a folyamatos és rugalmas napirend biztosít - megfelelı eszközök: esztétikus, balesetmentes, fejlesztı hatású játékok, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelnek. - az óvodapedagógus személye modellértékő, empátiája magas fokú legyen, élményt biztosítson a különbözı játékfajtákhoz. Ebben a tevékenységekben alakulnak ki a gyerekeknek azon képességei, tulajdonságai, amelyek lehetıvé teszik, hogy fejlıdésük magasabb szintjére jussanak el, hogy kialakuljanak bennük a fejlettebb tevékenységek elıfeltételei. A játékok fajtái: Gyakorlójáték: kiindulópontja véletlen mozgásból, tevékenységbıl fakadó siker, ami újra és újra ismétlésre kényszeríti a gyereket. Lényege tehát valamilyen egyszerő tevékenység ismételgetése, amely nagy élvezetet és örömet okoz. A sokszori ismétlés és gyakorlás, a különbözı funkciók, (szagló- látó- halló- tapintó- mozgató- érzékelı- észlelı-) viselkedési formák fejlıdését eredményezi. Lényege az utánozhatóság. A gyakorlójátékban alapozzuk meg a késıbbi asszociatív és más fogalmi rendszerek kialakítását, a kreatív gondolkodást. Szerepjáték: A leggazdaságosabb lehetıségeket nyújtó játékfajta, amelyben a gyermek az ıt körülvevı világ egy-egy jelenetét játssza el úgy, hogy saját személyiségén átszőrve formálja meg a szerepeket. A szocializáció és a társas kapcsolatok fejlesztésében nélkülözhetetlen. Szerepjátszás során saját személyiségét formálja, megtanul szembesülni a csoport véleményével. Barkácsolás: Győjtımunka elızi meg, majd a győjtött anyagokat szerepjátékokhoz, dramatizáláshoz, bábozáshoz tetszés szerint felhasználják. Legyen kötetlen, azok vesznek részt benne akiknek kedvük van. Akiknek szükségük van eszközökre amelyek a játék további menetéhez szükségesek. A játék igényébıl induljon ki! Idıpontját és a játék menetét a kialakult helyzet határozza meg. Fontos a baleset-megelızés pl.: eszközök használata esetén. Dramatizálás - bábozás: Az egyénileg és csoportosan szerzett mindennapi és irodalmi élményeiket jelenítik meg. Azt adják vissza ami érzelmileg közel áll hozzájuk, ami foglalkoztatja ıket. A cselekmény menetét, logikáját, a szereplık mondanivalóját, hangját, mozdulatait a gyerekek saját elgondolásaik alapján játsszák el. Játéktevékenységük a környezethez való viszonyukat, az átélt cselekvés vagy történés általuk felfogott tartalmát tükrözi. Konstrukciós építıjáték: A begyakorolt funkciójátékokon alapul. Ennek során a gyermek megtanul tájékozódni síkban és térben, mőveleteket végezni különbözı formájú és anyagú

118 tárgyakkal, azokból új rendszereket létrehozni és különbséget tenni azonos, hasonló és eltérı dolgok között. Szabályjáték: jellemzıje, hogy pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik le. A szabályok határozzák meg a játéktevékenység megkezdésének módját, menetét, befejezését vagy egy-egy szakaszának lezárását. A szabályjátékok megtanítják a gyermeket arra, hogy beleélje magát mások helyzetébe, hogy empátiával tekintsenek társaikra, és megtanulják felismerni viselkedésük, magatartásuk, személyiségük sajátosságait. Ezen keresztül tőrıképességük is erısödik és megtanulják kezelni a stresszt, ami a pontosan meghatározott szabályok szerint folyó versenyben a legkevésbé megterhelı. Páros játékok: amelyeket a gyermek társával vagy az óvónıvel játszik. Ilyenek pl. a páros labda- és mozdulatgyakorlatok. Csoportos mozdulatjáték: a szervezettség magasabb fokát igénylik. A körjátékok, párválasztók versenyszerő és kooperatív elemeket is tartalmaznak. Csoportos ügyességi játékok: (kötélhúzás, kosárdobás, futójátékok) lényege a szabályozott versengés. Sportjátékok: ezek abban különböznek az elıbbiektıl, hogy nem tipikusan gyermekjátékok. Lényegüket tekintve felnıtt tevékenységek, amelyeknek csak egyes követelményei, teljesítmény normái alkalmazkodnak a gyermekek gyengébb fizikumához. Kártya- és társasjátékok: legegyszerőbb fajtái szintén nem kizárólag a gyermekek számára készültek. Könnyített és mesefigurákkal átdolgozott változataik választéka beláthatatlanul sok. Videó- computer játékok: Pályázaton nyertünk egy gépet, melyet a gyerekek használnak. A játék áthatja a gyermekek minden tevékenységét. Az óvodáskor folyamán a játékból újabb tevékenységi formák - a munka és a tanulás - alakulnak ki és önállósulnak. Az óvodáskor végéig a játék marad a gyermek fı tevékenysége. A játék, ami spontán, ösztönös utánzásra épül és valamennyi játéktevékenységben megvalósítható. A munka és a tanulás is megırzi játékos jellegét az óvodai nevelésben. 2. Munka A munka célra irányuló tevékenység. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeesı munka és munka jellegő játékos tevékenység. Célja: olyan készségek, tulajdonságok, szokások kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek környezethez való viszonyát, közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Feladata: a játékos tevékenységek által fejlıdnek ki a gyermekek azon képességei, melyek során saját magukat képesek kiszolgálni. A gyermek jusson el a közösség érdekében végzett munkáig. Fontosnak tartjuk a takarékossági szokások kialakítását (víz, villany) a külsı és a belsı környezettel kapcsolatos szokásokat (szemétgyőjtés, szemétkezelés)

119 A munka alapvetı feltételeinek megteremtése a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelıen fontos és meghatározó tényezı. Ezek: - derős, nyugodt légkör - munkalehetıség biztosítása ( hely, idı, eszközök) - a felnıttek modell értékő magatartása - baleset-megelızés Munkajellegő tevékenységek az óvodában Önkiszolgálás: a gyermek saját személyével kapcsolatos feladatokkal, annak sorrendjére ismerkedik meg a felnıttek segítségével (testápolás, öltözködés, holmijuk rendben tartása és óvása, kulturált étkezési szokások elsajátítása). Naposi munka: a naposság közösségi megbízatás. A naposi funkciók gyakorlása során a gyermekek olyan munkát végeznek, amely nélkülözhetetlen a csoport életrendjében. A gyermekek fejlettségétıl függıen vezetjük be és fokozatosan bıvítjük. Alig várják, hogy ık is naposok lehessenek, mivel ez jutalom vagy ajándék számukra. Pl.: az ünnepelteknek. Egymás munkáját figyelik, ellenırzik, javítják(pl.: hiányzik egy evıeszköz vagy szalvétatartó...stb.) Alkalomszerő munka és megbízatások: olyan munkafeladatok, amelyeket a gyerekek a naposi feladatok mellet alkalomszerően végeznek. Ilyen munkának tekinthetı a környezet rendjének biztosítása, segítés felnıtteknek, egymásnak és a kisebbeknek, ajándékok készítése... stb. Növény és állatgondozás A gyerekek a növények és kisállatok pl. halak, madarak gondozásával, valamint életfeltételeik megteremtésével átélik és megfigyelik a közremőködésük nyomán létrejövı változásokat. Munkatevékenységeink évszakokra lebontva. İszi munkatevékenységek İszi nagytakarítás a babaszobában. Termések, virágok, magvak, falevelek győjtése, felhasználása. Az udvar takarítása: fő és falevelek összegereblyézése. Téli munka tevékenységek Madáretetık elhelyezése. A madarak folyamatos etetése, madárkarácsonyfa készítése. Hóseprés, lapátolás. Hóemberek, hódomb készítése, festése. Hóvár építése. Csoportszoba dekorálása az évszaknak megfelelıen. Karácsonyi ajándékkészítés. Tavaszi munkatevékenységek Tavaszi nagytakarítás az udvaron és a babaszobában. Tavaszi dekoráció készítése. Magvetés, palántázás, dugványozás virágládába, hajtatás. Nyári munkatevékenységek Az udvari élet kellemes körülményeinek biztosítása: homokozó, babaház, pancsoló rendben tartása. A növényzet védelme, gondozása (fák, bokrok, virágok, fő). Madáritatók elhelyezése, folyamatos feltöltése.

120 Babafürdetés, babaruhák varrása. Gyermekeink önként, örömmel és szívesen vesznek részt a különféle játékos munkatevékenységekben. Mi óvodapedagógusok gondoskodunk arról, hogy óvodásaink saját személyükkel, a csoporttal kapcsolatban maguk végezzenek minden olyan munkát, amelyre egészségük károsodása nélkül képesek. Ezek a munkatevékenységek elısegítik a kapcsolatok színesebbé, bensıségesebbé válását. Lehetıvé válik általuk a kitartás, a felelısségérzet, a kötelességteljesítés gyakorlása, az önállóság, a céltudatosság, az értékelés és önértékelés kialakulása. A német nemzetiségi nyelvet lehetıségeikhez mérten felhasználjuk és alkalmazzuk a munkajellegő tevékenységekben is. 3. Tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentıs részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szőkül le az ismeretszerzésre. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon , az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és idıkeretekben valósul meg. Célja: a gyerekek kíváncsiságára, megismerési vágyára alapozva, a szerzett tapasztalatokra építve a gyermeki megismerı funkciók fejlesztése. Feladata: a gyermekek ismereteinek, tapasztalatainak bıvítése. Célirányos megfigyelésre való nevelés. A valósághő észlelésre, összpontosításra való képesség, problémamegoldó és kreatív gondolkodásra nevelés. A tanulás feltételei: - nyugodt, kiegyensúlyozott légkör - optimális hely, idı, eszköz biztosítása - az óvodapedagógus példaértékő személyisége - a gyermekek cselekvı aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetıségének biztosítása. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta - és modelértékü magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása) - a spontán játékos tapasztalatszerzés - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülı ismeretszerzés - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalat szerzés - a gyakori probléma- és feladatmegoldás - az óvodapedagógus által kezdeményezett szervezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás, német nemzetiségi nyelven is. Az óvodai tanulás a játék motivációs bázisára épül. A tanulás alapja az óvónı és gyerekek kölcsönös egymásra ható közös tevékenysége, amelyet az óvónı az elıre megtervezett feladatok alapján a gyerekek részvételével irányít. Mivel a játékot tekintjük a legfıbb ismeretszerzési bázisnak, ezért elsısorban a játszás élményéhez, a német nemzetiségi nyelv alapjainak letételéhez kell eljuttatni a gyerekeket. A gyermek tanul, igyekszik felhasználni ami számára fontos, ami eredményt, sikert hoz, amiért dicséretet kap, aminek hatására jól érzi magát, barátokat szerez. Fontosnak tartjuk a gyerekek élményeinek meghallgatását.

121 A szóbeli kifejezés a gondolkodás és a beszéd tudatossá válásának, az értelmi képességek fejlesztésének fontos eszköze. Minden gyerek önmaga lehetıségeihez mérten fejlıdik. Ezért a gyerekeket egyéni fejletségüknek megfelelıen, differenciált feladatokkal késztetjük sokoldalú tevékenységre. Egy-egy tevékenységre bármikor visszatérhetünk, így minden gyermek részt vehet benne. Kötött formát fıleg a nagyobb gyermekeknél alkalmazunk a szándékos figyelem, önfegyelem, feladattartás, türelem fejlesztéséhez, azaz az iskolakészültséghez fontos magatartás kialakításához. 1. Anyanyelvi és német nemzetiségi nyelvi nevelés Anyanyelvünk sokrétő, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyerek sokféle tevékenység közben a felnıttekhez és társaikhoz való viszonyának fejlıdése során sajátít el. Szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. Célja: Az érthetı, kifejezı, folyékony ill. gördülékeny, tiszta beszéd kézségének kialakítása. A biztonságos önkifejezés megalapozása. Helyes mintaadással az anyanyelv fejlesztése. Feladata: Olyan szociális közeg biztosítása, ahol a gyermek kifejezheti önmagát, kérdezni tud, véleménye van, válaszolni akar. A változatos tevékenységeken keresztül a valósélet szerepköreinek elsajátítása játékos formában. Az anyanyelvi nevelés fejlesztése, az óvónı feladata: Az óvónı szeresse, ismerje anyanyelvét, önképzéssel- a szakirodalom, a közmővelıdési lehetıségek felhasználásával- fejlessze anyanyelvi kultúráját. Beszéde legyen követésre méltó, nyelvhasználata a hangok ejtésében is legyen kifogástalan. Mondanivalóját közölje világos, érthetı formában, nyelvi rendszerünk szabályai szerint. Mondatszerkesztése pasztalat segíti elı a kommunikációs helyzetnek megfelelı hanglejtés, beszédritmus, hangerı, szünetek betartása, a beszédkészség és a metakommunikáció fejlıdését. A gyerekek különbözı szintő és jellegő beszédkészséggel kerülnek az óvodába. Egyéni fejlıdésük eltérı volta befolyásolja óvodai életük minden területét. Amikor óvodába kerülnek a gyerekek felmérjük nyelvismeretük szintjét. Mekkora a szókincsük, hogyan használják a névelıket, névutókat, eddig elsajátított nyelvi formáikat. Milyen a beszédritmusuk, artikulációs készségük. Az elıforduló hibákat és hiányosságokat az egyszerőbb eseteknél magunk korrigáljuk a rendelkezésre álló eszközök és módszerek segítségével. Ilyenek: - légzıgyakorlatok - artikulációs gyakorlatok - mondókák, nyelvtörık

122 - szótagsorok, szavak ismételtetése - szókincsbıvítés - a helytelenül ejtett szavak, hangok korrigálása Súlyosabb eseteknél szakemberhez irányítjuk a gyerekeket. Az óvodai nevelımunka egészében kiemelt jelentıségő az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció formáinak alakítása - helyes mintaadással. Különös tekintettel a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítunk. Német nemzetiségi nyelvi nevelés Célja: A német nyelv és kultusza átadása a gyerekeknek, életkori sajátosságaik és egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelıen. Feladatai: - A hangképzıszervek rugalmasságának fejlesztése, melyek segítenek a kiejtés jobb elsajátításában. - Az utánzóképesség fejlesztése, mely biztosítja a gátlások nélküli aktív részvételt a különbözı kommunikációs helyzetekben. Így a gyermek az elıtte álló modellt - óvónıt, idısebb csoporttársat, családtagot - képes lesz követni. - Az egészséges kíváncsiság fejlesztése, mely a gyereket állandó kutatásra, próbálgatásra, tapasztalatok győjtésére ösztönzi. Az elıbb felsoroltak alapvetı feltételei a nyelv kezdeti lépései elsajátításának. A nyelvi nevelés feladata: - Az óvónı szoros, közvetlen kapcsolatot alakit ki a gyermekkel, akinek ezáltal erısödik biztonságérzet. - Egyértelmő és kifogástalan gesztikulációs és mimikaredszer kialakítására törekszünk, melyek a szituációkat jobban érthetıvé teszik. - Az óvónı és a gyermekek közötti interakciók, szerepcserék kedveltek a gyermekek körében, örömet szereznek és erısítik bennük a válaszadó szerepét. - A sikeres nyelvi nevelés magában foglalja még az alkotó beszédkészség fejlesztését is. Egy szőkebb, de aktív szókincs segítségével megtudják értetni magukat környezetükkel. Bıvebb, passzív szókincsük birtokában pedig képesek lesznek a különbözı helyzeteket megérteni. - Olyan tanulási környezetet biztosítunk amelyben a német nemzetiségi nyelvet az óvodai élet minden területén nap mint nap lehetıségünk nyíljon használni. Ezzel megteremtjük az alapokat az iskolai oktatáshoz is. 2. Vers, mese A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait és egyben feloldást és megoldást kínál. A mese a gyermek érzelmi - értelmi és etikai fejlıdésének és fejlesztésének egyik legfıbb segítı Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki - érzelmi élményt adnak.

123 A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. Mindig többrıl szól, mint amennyit szavakkal is kimond. Célja: Az irodalmi alkotások megismertetése, megszerettetése, élmény nyújtása, kreativitás, képzeletük fejlesztése. Feladatai: - A gyermek belsı feszültségeinek, szorongásainak oldása. - szókincsbıvítés, belsı képvilág gazdagítása - empátia fejlesztése - erkölcsi érték fejlesztése - fantázia fejlesztés - mesebeli hısök, szereplık megismerése - mesés körülmények, fordulatok ismerete. - részfeladat: szókincsbıvítés, hangzás és kiejtésbeli különbség érzékeltetése. A tevékenységekhez alkalmazható irodalmi anyagok: Kisebbeknek: - mondókák, hintáztatók, vígasztalók - simogató, tapsolók, höcögtetı - rövid, halmozó láncmesék - rövid versek állatokról, természetrıl - dramatizálás, állatok hangjának utánzása - állatokról szóló egyszerő népmesék, mőmesék Nagyobbaknak: - több versszakos mondókák, változatos kiszámolók - ismétlésekkel, refrénekkel tagolt vidám, pattogó, ritmusváltó, ringató, lépegetı, táncritmusú versek - találós kérdések, felelgetık, csúfolódók, szólások, mondások - bonyodalmas népmesék, állat és mőmesék - folytatásos elbeszélések, több versszakos versek, dramatizálás 3. Matematika Az óvodában a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája valósulhat meg: - spontán játékos, az óvónı által irányított megfigyelésre épülı tapasztalatszerzés - gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás - a gyermeki kérdésekre adott magyarázatok - az óvónı által kezdeményezett foglalkozások Célunk: a matematikai kíváncsiság felkeltése, logikus gondolkodás fejlesztése. Részcél: azokat a matematikai fogalmakat, melyeket megismernek magyarul hallják a nemzetiségi nyelven is Feladatunk: a matematikai érdeklıdés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása, az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszerzése, részképességek, gondolkodási mőveletek, szokások elsajátítása.

124 Részfeladat: tevékenységek közben a matematikai fogalmakat hallják. Az óvodai élet során rengeteg olyan szituáció teremtıdik, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. Ezt igyekszünk maximálisan kihasználni. Tevékenykedés közben a megismerı képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. A szervezett matematikai foglalkozásokon rendszerezzük, mélyítjük, a spontán tanultakat rögzítjük. 4.Zenei nevelés Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, a zenélés felkeltik a gyermekek zenei érdeklıdését; formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elısegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Célja: örömteli és élménygazdag közös ének-zenei tevékenységek által a gyermekek zenei érdeklıdésének felkeltése, zenei ízlésének formálása és esztétikai fogékonyságának alakítása. Részcél: a német zene dallamvilágának megismertetése, megkedveltetése. Feladata: a gyermek éneklési kedvének felkeltése, játékos jókedv megteremtése, zenei fogékonyság megalapozása. A fejlesztés szempontjából az otthonról hozottakra alapozunk. A család és óvoda együttmőködését javítjuk azzal is, hogy hirdetıtáblán kitesszük a frissen tanult verseket, mondókákat, dalokat, hogy a gyermek otthon a szüleivel is gyakorolhasson. Kisebb gyerekeknél az emocionális kapcsolat kialakítását segítjük az ölbéli játékokkal, höcögtetıkkel, tenyérjátékokkal. A spontán dalolgatás és mondókázás alkalmával érzékeltetjük az egyenletes lüktetést, illetve megteremtjük gyakorlásának lehetıségeit. A foglalkozások anyagát úgy állítjuk össze, hogy figyelembe vesszük a gyerekek hangterjedelmét, és az aktuális ünnepeket és hagyományainkat. Ennek megfelelıen választjuk ki a dal, hallásfejlesztés, ritmusérzék-fejlesztés anyagát magyar és német nemzetiségi nyelven is. 5 Vizuális nevelés A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka különbözı fajtái, a mőalkotásokkal és a német nemzetiségi szokásokkal való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Célja: A gyerekek tér-forma-szin képzetének gazdagítása, alkotói képességek megalapozása. Elemi képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó és rendezı képességeik kialakítása. Feladata: Megismertetni a gyerekeket a különbözı anyagokkal és a kézi munka technikai alapelemeivel. Fontosnak tartjuk, hogy az alkotó tevékenységhez megfelelı légkör, hely, idı valamint megfelelı minıségő és mennyiségő eszköz és anyag álljon szabadon a gyerekek rendelkezésére. E nevelési forma során a gyerekek ismerkedhetnek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetıségeivel. Firkálhatnak, rajzolhatnak, mintázhatnak, festegethetnek egész nap.

125 Újabb technikák megismerésére is lehetıséget adunk. Ez lehet pl.: karcolás, nyomat, batikolás, hófestés, hajtogatás, mozaik készítés, agyagozás, csuhézás, nemezelés, gyöngyfőzés és gyertyamártás. A gyerekek önmaguk munkája mellett egymás munkáit is nézegethetik, bírálhatják. Mindig van kiállítás változó, friss anyaggal. Az óvodában rajzolt, festett képeket mind összegyőjtjük, és gyerekenként egy-egy dossziéban ırizzük, mindaddig amíg iskolába nem lépnek. 6. Testnevelés A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezıinek alakulását. Ilyenek pl.: bátorság, fegyelmezettség, kitartás. Célja: A testi képességek fejlesztése úgy mint erı, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Feladata: A torna, a mozgásos játékok során fejlesztjük a gyerekek természetes mozgását. (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) Olyan gyakorlatokat kell összeállítani melyek elısegítik a gyerekek anatómiai és élettani fejlıdését, növelik testi erejüket, ellenálló-, teherbíró-, alkalmazkodó képességüket és edzettségüket. Fı szempont az egészség megırzésének és megóvásának szem elıtt tartása. A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad levegın, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetıséget biztosítunk. (mindennapos testnevelés, testnevelés foglalkozás) A gyakorlatok során a fokozatosság elvét vesszük figyelembe. A néhány perces bemelegítést követik az elıkészítı gyakorlatok, melyekkel a fı gyakorlatokat készítjük elı. Ezt követi maga a játék. Az óvodás kor kezdetén a nagy mozgások fejlesztését tartjuk fontosnak, ezáltal tökéletesedik a járás, finomodik a futás. Késıbb a nagy mozgások bıvülnek a különbözı ugrásokkal, guruló átfordulásokkal, pontosabb szem-kéz, szem-láb koordinációt igénylı gyakorlatokkal. Elsajátítják a biztonságosabb mozgáshoz szükséges szabályokat, megtanulnak alkalmazkodni egymáshoz. A mindennapos testnevelés a szabadban vagy a csoportszobában történik. Úgy állítjuk össze e néhány perc anyagát, hogy felfrissülést, edzést jelentsen a gyerekek számára, és elıkészítse a testnevelés foglalkozások fı gyakorlatát. 7. A környezet megismerésére nevelés A gyermek aktivitása és érdeklıdése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti - emberi - tárgyi - környezet - formai, mennyiségi és térbeli viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz. Tanulja azok védelmét, az értékek megırzését. Célunk: olyan gyerekeket nevelni, akik szeretik a természetet, az ıket körülvevı élılényeket és ismerik környezetüket. Fogékonyak a körülöttük lévı élı és élettelen természet iránt. Feladataink: a szülıföldhöz, a nemzeti és nemzetiségi kultúra hagyományaihoz főzıdı pozitív érzelmi viszony alakítása, a helyi népszokások felelevenítésével és a környezı népek szokásainak megismerésével. Fejlesztjük a gyerekek megfigyelı képességét, képzeletét, gondolkodását, emlékezetét. Kialakítjuk a kulturált élet szokásait, a helyes

126

viselkedést, a természeti és társadalmi környezet iránti esztétikai fogékonyságot, a helyes érzelmi és erkölcsi viszonyt. A természeti környezetet mindig a szabadban figyeljük meg. A rácsodálkozás és a felfedezés nagy örömet jelent a gyerekeknek. A megfigyelések jó hangulatban, oldott légkörben folynak, és a természet szépségeire, változásaira irányulnak. A két kultúra közös átadása, tisztelete. A természet és társadalmi környezet megismerésének területei, témakörei:

1. A gyermek és környezete

- család, óvoda, lakóhely, közlekedés - testrészek, egészség védelem - az emberek munkája, foglalkozása - környezetünk mennyiség, tér, szín, formai viszonyai - idıjárás, természeti változások - napok, napszakok - nemzetiségi szokások megismerése felelevenítése, identitás erısítése 2. A környezeti elemek védelme és alakítása. - növény és állatvilág - föld, élıvilág, levegı, víz, település és táj 3. Jeles napok, magyar, német nemzetiségi hagyományok ápolása 4. Gyerekek az emberbarát környezetért. Mindezek keretét az évszakok adják.

127

1.3.5.7 Somogyapáti óvodai telephely Tevékenységközpontú óvodai nevelés adaptálása: A FEJLESZTÉS TARTALMA: Meggyızıdésünk, hogy a tevékenységek által nevelıdı gyermek felnıve aktív részese lesz saját természeti és társadalmi környezete kialakításának. Éppen ezért az óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A négyes feladatrendszer elemeit a nevelés foglalja keretbe. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól. A feladatrendszer elemei: 1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas és közösségi tevékenység 3. Munkatevékenység 4. Szabadidıs tevékenység A feladatrendszer elemei egymást átszıve érvényesülnek és valamennyien együtt jelentik az óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. A gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasem különülnek el a különbözı tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg. A gyermek számára egy adott tevékenység mint pl. a sepregetés éppúgy lehet játék és munka is, mint ahogy beletartozhat a közösségi tevékenységek körébe, hiszen másokért, másokkal együttmőködve végezheti. A nevelés tervezésekor egységben gondolkodva a tervezett tevékenységekbıl kiindulva kell a tervezést átgondolnunk. Miután a tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás és nem a nevelési területek szétdarabolásának szándéka vezeti gondolatainkat. Nagyon fontos, hogy sokoldalú tapasztalatszerzésre, tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre épüljön a fejlesztés. . Játék és tanulási tevékenység A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvetı, mindennapjait átszövı tevékenysége. A játék nemcsak azért kitőnı talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben elıforduló szituációkat, az ıt érı élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környezı világról sıt a világegyetem egészérıl is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé.

128 A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréséhez. A játéktevékenység tág értelmezése lehetıvé teszi, hogy nemcsak tárgyi, manuális, vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a „szellemi alkotást” is tevékenységként fogjuk fel a játék során. A gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szereplıit és bármilyen eszközzel vagy tárggyal helyettesíti azokat. Minden gyermeki tevékenység – beleértve a játékot is – felosztható spontán és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek tárgyi lehetıségek megteremtését, melyeknek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Három éves kor táján még kifejezetten igényli a gyermek a felnıttel való együttjátszást. A játékon belül meghatározott eredmény elérését célzó öntevékenység a legfıbb biztosíték arra nézve, hogy az öntevékenység az önfejlıdés, az önfejlesztés motívumait, képességeit és készségeit is létrehozza. Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében és szükség esetén indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet: az, amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az ıt körülvevı világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki és a játék segítségével teljesedhet ki. Mivel cigány gyermekeink szegényes, ingerszegény környezetbıl érkeznek, játék során kell pótolnunk azokat az ismereteket, amely a családi nevelésbıl kimaradt. A játék során fejlıdik a megismerı tevékenység, pontosabbá válik a valóságról alkotott kép. A program alapelve, hogy minél több idıt, alkalmat és lehetıséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. A játéktevékenységhez szükséges feltételeket, ötleteket és eszközöket azonban az óvodapedagógusoknak kell biztosítania. Külön szót érdemel az élmények szerepe a gyermek játékában. Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye, melyet a családból a környezetébıl hoz az óvódás, vagy legyen az az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentısséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. A különbözı szituációk megteremtése, az élménynyújtás, az óvónı tudatos, átgondolt munkáját feltételezi. Indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen a gyermek spontán élményszerzése éppen olyan fontos, mint a pedagógus által irányított, megtervezett. A lényeg, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék meg. Általában a gyermek spontán szerzett élményei és tapasztalatai nem kapnak kellı figyelmet. Meghallgatják a felnıttek a gyermekek élményeit. A program elvárja az óvodapedagógus ilyen irányú figyelmét, érzékeny reagáló készségét. A játék, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége olyan lehetıséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében. Legfıbb célkitőzéseit szem elıtt tartva olyan tulajdonságok fejlıdhetnek ki a gyermekben a játék folyamatában, ami késıbb a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elısegítheti. Gondoljunk például a társakkal való együttjátszás kialakulására, vagy a játékon belüli önállóságra, a másik gyermek játékának tiszteletben tartására, a kezdeményezıkészség kibontakoztatásának lehetıségeire, vagy olyan tulajdonságok szükségességére, mint a mások mozgósításának képessége vagy az alá-fölé-rendeltségi viszonyok önkéntes kialakítására egy-egy játékszituációban. Beszélhetünk azokról a nagyon is

129 demokratikusan, a gyermekközösség elfogadott belsı törvényszerőségei szerint kialakított játékon belüli szerepelosztásokról is, melyek a szerepjátékot a társadalmi gyakorlatban tapasztalható szituációk elızményeivé avatják. Mindenféle játék, élmény, bekerülhet a játékba, az óvodai életbe. Például vészhelyzet – magatartásformákat utánoz – szerepet játszik, egyben tanul is = társas kapcsolatok, magatartási formák. Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban:

 Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése  A napirenden belül elegendı idı és hely biztosítása a játék számára  A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása  Ötletek, lehetıségek, helyzetek teremtése a sokszínő játék kialakulásához  Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetıségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében  A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása  Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel

A cigány gyermekek esetében a játéknak tartalmaznia kell: - A különbségekre – hasonlóságokra – csoportosításokra irányuló kereséseket - Ítéletalkotásokat – relációk feltárását - Konkrét megoldásokat - A kapcsolat kiépítését - Oksági kapcsolatok keresését. Alkalmaz olyan megismerési módszereket: - megfigyeléseket – ahol tapasztalhatnak - vizsgálatokat – ahol keresgélhetnek - összehasonlításokat- ahol viszonyíthatnak - kísérleteket – ahol megbizonyosodhatnak - modellezéseket ahol próbálkozhatnak. Minden tevékenységben van játék és tanulás is. Tanulás mindaz, ami a gyermek személyiségében nyomot hagy:  megtanul teríteni  utánozza beszédünket, beszél, kifejezéseket elsajátít: kérem szépen, köszönöm, köszönések, játékszerek helye hol van ...stb. A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Játék közben, játékosan szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg.

130 A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erıltetés nélkül spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. Legfıbb célkitőzésünk, hogy egyszerre, egyidıben kevesebbet, de minıségben és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek. A több érzékszervet igénybe vevı tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a 3-7 éves korú gyermek fejlıdésének szempontjából. Szerintünk kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyermekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk. Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is ebbıl kívánunk kiindulni. Ez az oka annak, hogy komplex foglalkozások rendszerén keresztül jut el a gyermekhez az, ami számára a világból megismerhetı, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent. Nem mindegy milyen érdekeltség fejlıdik ki a gyermekben a tanulással kapcsolatban, hiszen már kialakulnak annak csírái, hogy késıbb örömmel tanul-e a gyermek. Képes lesz-e saját motiváltságából kiinduló erıfeszítésre a tanulás során. Ennek a belsı motiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az óvodában. A tanulási tevékenység esetén is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban a gyermek. A cél az, hogy megfelelı színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermeket. Természetesen minden gyermek esetében képességeinek megfelelı feladatokról van szó. A követelményeke6t az egyéni teljesítıképességhez kell mérni. A sikerélmények erısítik a gyermek önbizalmát és bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A sorozatos kudarcok ellentétes hatást váltanak ki. Az óvodapedagógus szerepe, hogy milyen feladat elé állítja az egyes gyermekeket, mennyire képes megismerni és fejleszteni a gyermeket egyéni adottságainak figyelembevételével. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerzı séták stb. formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában. Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban:

 Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet,     

gondolkodás) A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklıdésének kielégítése Lehetıséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit A gyermekek egyéni érdeklıdésének megfelelı tevékenységek biztosítása A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudásának fejlesztése Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermekeknek, amelyben saját teljesítıképességét is megismerheti 2.Társas, közösségi tevékenység

A gyermekkel szemben támasztott két fı követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni és együttmőködni. A kooperációs és kommunikációs képességek pedagógiai szempontból sikeres formálásának legfontosabb feltétele, hogy a tevékenység – társadalmi

131 és egyéni – értéktartalma és hasznossága nyilvánvaló, felismerhetı tudatosítható, átélhetı legyen. Az együttmőködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát stb. mindenek elıtt az alapul szolgáló tevékenységek társadalmisága (közhasznú volta, kulturális színvonala, relációgazdagsága stb.) határozza meg. A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlás által történı kifejlesztése rendkívüli fontossággal bír a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítés, azaz az életre nevelés szempontjából. Programunk a gyakorlat szükségleteibıl kiindulva vezeti le a társadalmi követelmények rendszerét. A tulajdonságok, a képességek, a készségek, a szükségletek olyan rendszerét kívánja formálni, amelynek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben (társadalmi gyakorlatban) egyszerőbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. A társadalom élete, a társadalmi gyakorlat pedig jórészt a társas és közösségi kapcsolatok keretén belül zajlik. Nagyon fontos feladat már az óvodában tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására. Mindez természetesen nem jelenti az egyén fejlesztésének mellızését. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéni akaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül is megvalósítani. Az élet is ilyen. Bizonyos korlátok között kiélhetjük magunkat, azaz nekünk éppen úgy szükséges alkalmazkodnunk másokhoz, ahogyan mások is alkalmazkodnak hozzánk. A cél az, hogy az adott lehetıségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségünkbıl kihozni, ezzel is gazdagítva a közösséget. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetıséget kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörő kifejlıdéséhez. A társas és közösségi kapcsolatok kialakítása a tevékenység bázisára támaszkodva a teljes nevelési folyamatot átfogja. Az óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása esetén a társadalom számára igen hasznos közösségi érzés, közösségi tudat és magatartás mellett mások megbecsülése, a közös szokások kialakulása, a hagyományok tiszteletben tartása, sıt a csoport a csoport közvéleménye is kialakul. A csoportban elfogadott normák befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. Ha mindehhez még nyitott légkör, demokratikus és szeretetteljes irányítás társul, akkor tág teret nyitunk a gyermekek önállósága, tenni akarása és döntési képességének kibontakoztatása irányában. A nevelıközösség szerepe ebben a folyamatban meghatározó. A nevelıközösség belsı tartása, gyermekszeretete, kivívott tekintélye és világos, pontos, tudatos, célirányos nevelı tevékenysége nélkül az elképzelt gyermekközösség kialakítása nem sikerülhet. Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg. Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is kell erısítenie. A társas kapcsolatok, a közös munka, az együttjátszás és a komplex foglalkozások rendszere is az együvé tartozás érzését erısíthetik, ha tudatosan igyekszünk ezt létrehozni. A lényeg, hogy a tevékenykedtetés sokszínő, változatos legyen, és a tevékenykedtetésen legyen a hangsúly. Mindent kipróbálhasson a gyermek, kivételt csak a testi és szellemi épségét veszélyeztetı tevékenységek képeznek. A közösségi szokások kialakítása pedig a tevékenységek végzését segítse, a gyermekek cselekedeteit irányítsa. A szokások tegyék lehetıvé, hogy az egyik gyerek ne zavarja a másikat a tevékenység végzése közben, a szokásrendszer tegye lehetıvé a gyermekek közötti jobb együttmőködést, egymás tevékenységére figyelést, vagy a közös tevékenység során kialakuló viták lerendezését stb. Nem fegyelmezni, hanem tevékenységgel és az ehhez szükséges hellyel, eszközzel kell segíteni

132 a gyermeket abban, hogy minél nagyobb önállóságra tegyenek szert óvodai életük során. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai csoportközösség. A felnıtt és gyermek között nem a feltétel nélküli szófogadás, hanem a demokratikus partnerviszony kialakítása a cél. Az óvodapedagógus ugyanúgy vegye figyelembe a gyermek jogos kívánságait és igényeit, mint ahogy a gyermektıl is elvárja a szokások, szabályok betartását. A gyermekek egymás közötti és a felnıttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra és az ıszinteségre kell építeni. A közösség lehetıséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különbözı nézıpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. Ezek a folyamatok pedig a másokkal szembeni tolerancia kialakulásához vezetnek. A társas és közösségi tevékenységek a nevelımunka egészét átszövik. Ebben a folyamatban talán a legfontosabb idıpont az, amikor a gyermek elıször ismerkedik az óvodával, az óvodai csoporttal. A megszokottól eltérı környezet, a szülıktıl való elszakadás, az új helyzet sokszor nehéz feladat elé állítja a szülıket és az óvodapedagógust egyaránt. Az óvodapedagógus feladata, hogy végtelen türelemmel és szeretettel forduljon az újonnan óvodába kerülı gyermek felé. Adjon elegendı idıt a beszoktatásra. Biztosítson fokozatos átmenetet és tegye lehetıvé a szülıvel együtt történı beszoktatást. Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem óvodáskor végéig biztosítsa a szülıknek a nevelımunkába történı közvetlen betekintést. Ez mindkét fél számára (szülı-óvodapedagógus) megnyugtató és biztonságot jelentı lehetıség, amit a gyermek érdekében kétoldalúan lehet hasznosítani. Az óvodapedagógusnak éppúgy szüksége van a nevelımunkában a szülıktıl érkezı információkra, javaslatokra, mint fordítva. Az óvoda nyitottsága, hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhetı. Az óvodapedagógus feladatai a társas, közösségi tevékenységgel kapcsolatban:

 Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben      

lehetıség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnıttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre A felnıttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban A gyermekcsoporton belül az együttmőködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása A konfliktusok kezelése A társakért, a csoportért érzett felelısségérzet alakítása A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányában

133 3. Munkatevékenység Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetıségeinek kiaknázását. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegő, gyakran nem is választható szét a játék és munkatevékenység. Az értékteremtı munka pedagógia funkciója nem a szakismeretek gyakoroltatása, hanem a gyermek értékteremtı együttmőködési képességeinek fejlesztése. Ez az a terület, ahol az erıfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhetı, belátható, átélhetı a gyermek számára. Ez a folytonos visszajelzés a legnagyobb motiváló erı, ösztönzı, megerısítı tényezı. Nem elsısorban a munka tárgya, hanem megszervezésének módja fejti ki a már említett nevelıfejlesztı hatást. Alapvetı követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetıségeinek megteremtése. A különbözı munkafajták: önkiszolgálás, naposság, a gyermekek saját személyiségével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkák vagy a kerti munka közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy mindez tényleges munkavégzést, azaz tevékenykedtetést jelentsen az óvodában. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A három éves gyermek kezébe is adunk kést is, villát is, ha ı igényli és megfelelıen bánik vele. A gyermek önkéntességét, nyitottságát, megismerései vágyát, aktivitását, érdeklıdést tudatosan igyekezzünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. A gyermek éppúgy élvezi a munkatevékenységeket, mint a játékot, ha tiltásokkal vagy túl nehéz feladatokkal nem szegjük kedvét. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését és ha mindez pozitív élmények átélésének forrása lehet, akkor a gyermekek szívvel, lélekkel fogják végezni. Az elızı feladat olyan munkalehetıségek biztosítása, ami a gyermek számára elfogadható. Ezen kívül igen nagy fontosságú, hogy munkavégzés során biztosítsuk a teljes önállóságot , mindaddig, amíg az észszerő, a gyereknek ne ártson. A munkatevékenység a felkínált lehetıségek közül önállóan választható és sohasem a gyermekre kényszerített feladat legyen. Váljon a csoport számára magától érthetıdı és természetes dologgá, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges és mindenki a kedvének, egyéniségének, képességének megfelelı munkát végezheti. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés ne idıszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. A munkafajták közül ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek óvodáskor kezdetétıl fogva igen nagy a jelentısége. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendıt – testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása – a lehetı legkorábbi idıtıl kezdve próbáljanak önállóan elvégezni. Hagyjuk, hogy a gyerekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül akkor végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendıiket, amikor képesek rá, vagy kedvük van hozzá. A munka megosztása során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyermekek megtanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. A nagyfokú önállóság és a döntési helyzetek, döntési képességek gyakorlásának lehetıségei együtt szolgálják a gyermekek életre való felkészítését. Az óvoda udvarán szeretnénk kertet létesíteni, növényeket nevelni, ısszel szoktunk gesztenyét vagy más terméseket győjteni. Lehetıség van rá, hogy a gyermekek tisztán tartsák saját környezetüket, közösen megjavítsák, megtisztítsák játékaikat, hogy

134 maguk rendezzék be a csoportszobákat, maguk díszítsék fel a termet. A gyermek végzi el a felnıtt munkákat, ha a színvonal nem megfelelı a dajka segít. Óvodánkban a gyermekek névnapjukon , születésnapjukon süteménnyel, szörppel vendégelik meg társaikat. Mindez pedagógia céllal is megvalósítható. Fontosnak tartjuk tehát az óvodában az élısarok kialakítását és a kerti munka megvalósítását, mert a nevelésben játszott szerepén túl a természet, a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalásának igen nagy lehetıséget nyújt a gyermekcsoport valamennyi tagjának. Tavasztól –ıszig lehet tevékenykedni a kertben és közben rengeteg tapasztalatot, ismeretet szereznek a gyermekek, ezért szeretnénk kertet kialakítani. A cigánygyerekek cselekvés kultúrája sokkal fejlettebb, mivel otthon sokat segít, ezért hamar megtanulja az önkiszolgálást. Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban:

 Minden gyermeknek biztosítson lehetıséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és    

képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet Folyamatosan biztosítsa, bıvítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelı méretı munkaeszközöket A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket. Adjon lehetıséget a gyermekeknek bármilyen ıket érdeklı munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek és teljes önállósággal végezhessék azokat.

Olyan tulajdonságok alakulnak közben, amelyek a felnıtt életében és a szocializáció során fontosak. Fontos az értékelés, dicséret. 4. Szabadidıs tevékenység A szabadidı igazi tartalma: a termékeny idı felhasználási lehetıségek közötti szabad választás. A gyermek szabadon megválaszthatja a tevékenységet, az eszközt és a helyet. Ez is öntevékenység, ez is döntés. Különösen a kisgyermek számára az, aki eleinte a felkínált sokfajta tevékenység közül igazából nem, vagy csak nagyon nehezen tud választani. Egyszerre szeretne mindenütt ott lenni, mindennel játszani, mindent megfigyelni. Szabadidıs foglalkozásoknak azért kell a saját, semmivel sem helyettesíthetı helyüket és szerepüket kivívniuk a nevelési intézményekben, mert másképpen a gyermek sohasem tanulhatja meg, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló idıvel. A kívülrıl irányított ember, különösen, ha hozzászoktatták tartósan önállótlan helyzetéhez, nem lesz képes belülrıl, önmaga által irányított emberré válni.

135 Az óvodában sajátosan – az iskoláétól eltérı módon – értelmezzük a szabadidıs tevékenységet. Ennek oka elsısorban az, hogy az óvodások egész nap az intézményekben tartózkodnak, önállóan és a lehetıségekhez mérten szabadon tevékenykedhetnek. Elsısorban a délutáni idıszakban jut idı arra, hogy a gyermekek az óvónık által felkínált lehetıségek közül (pl. bábozás, festés, rajzolás, zene-tánc, játéktanulás, sakk, társasjáték, filmvetítés, mese-vers, barkácsolás, stb. …) szabadon választhassanak. A döntést nehezíti, hogy a szabad választási lehetıség az egyik csoportból a másik csoportba való átlépést is lehetıvé teszi. Természetesen nemcsak az épületen belül, hanem azon kívül az udvaron is megvalósítható az a sokfajta választási lehetıség, ami döntésre és természetesen újabb és újabb gyakorlásra készteti a gyermeket. Idıjárástól függıen lehetıség van arra, hogy bent a teremben és kint a teraszon vagy az udvaron egyszerre és egyidıben tevékenykedhetnek a gyerekek, így a kommunikációt, kooperációt természetes környezetben gyakorolhatják. Az óvodások napi életének ilyen formában való szervezésével nemcsak változatos, minden gyermek érdeklıdésére igényt tartó keretet teremtünk, hanem a csoportnál nagyobb közösség megismerésére, sıt kialakítására is lehetıséget biztosítunk. A csoportok elszigeteltségének megszüntetésével kitágítjuk a gyermek élet és mozgásterét, ami maga után vonja a gyermeki önállóság, kezdeményezıkészség és döntési képesség kifejlıdését. Ugyanakkor mindezek mellett az egyéni képességek megmutatására, kibontakoztatására is igen hatásos eszköz ez a nevelési mód, hiszen még nagyobb lehetıséget nyújt az azonos érdeklıdéső gyermekek kiscsoportos foglalkoztatásához. Az óvodapedagógus feladatai a szabadidıs tevékenységek meg-szervezésében:

 Törekedjen a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére. Keresse a lehetıséget arra,

hogyan biztosíthatna nagyobb mozgás és tevékenységi teret a gyermekeknek.  A választásra felkínált tevékenységek listáját bıvítse, idıszakonként gondolja át a változtatások lehetıségét és szükségességét  Egyszerő, saját maga és a gyermekek alkotta eszközökkel segítse elı a gyermekek fantáziájának fejlıdését  Pihenıidıben és a délután folyamán keressen és kínáljon lehetıséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére

Komplex foglalkozások rendszere A gyermek fejlesztése során beszélhetünk:  önálló és  irányított tapasztalatszerzésrıl A tapasztalatszerzés, tapasztalat nyújtás megvalósulhat játék, munka, tanulás keretein belül. Foglalkozás alatt értünk minden ismeretnyújtást, minden ismeretszerzést. Ezt komplex foglalkozások keretében biztosítjuk.

136

Komplex foglalkozások lényege: a, Komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén b, A foglalkozásokat problémacentrikusság és egy-egy vezetı szempont megléte jellemzi c, A foglalkozásokon tudatosan és tervszerően integráljuk az adott problémához tartozó ismereteket d, A gyermek globálisan érzékel: az egyszerre egy idıben jelentkezı ismereteket és tapasztalatokat egyszerre közvetíteni a gyermek felé pl: ısz - gyümölcsök - virágok - idıjárás, öltözködés ... stb. A tapasztalatok, megfigyelések összefoglalását kötött foglalkozáson végezzük. Az egyéni differenciált fejlesztés, a közösség, a csoport keretein belül valósul meg, ezáltal is fejlesztjük a gyermek alkalmazkodó képességét. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások Anyanyelv Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ha tehát az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlıdik. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlıdését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elısegíti a gyermek zökkenımentes iskolai tanulásának megkezdését. A rossz kifejezıképességgel rendelkezı, beszédében gátolt gyermek gondolkodási képességét nem tudja megfelelıen használni. Ugyanakkor egy kevésbé intelligens gyermek jó kifejezıképesség birtokában jobb teljesítményt képes felmutatni. Ezért fordul elı gyakran, hogy a fejletlen beszédképességő gyermeket gyakran teljesítménye alatt értékelik. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismerésébıl kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve lehet értelme. Az óvodapedagógusnak arra kell lehetıséget biztosítani, hogy nyugodt légkörben életszerő helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Semmiféle türelmetlenség vagy a gyermek korlátozása nem megengedhetı az anyanyelvi nevelés során. Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetıen meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A nap folyamán bármikor adódhat lehetıség a beszélgetésre.

137 A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Különösen fontos, hogy az óvodapedagógus ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelı alkalmazására. Beszéde legyen érthetı, egyszerő és világos. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Ne vegye el a gyermekek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédtıl. Dicsérje és biztassa a bátortalanabb gyermekeket, serkentse ıket a beszédre. A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan kísérje figyelemmel. Figyeljen arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. Szükség esetén kérje szakember segítségét. Feladatunk:  a nyelvi kultúra alapjainak lerakása, a nyelvi képességek egyéni fejlettségének megfelelı fejlesztése  az érthetı, kifejezı beszédkészség kialakítása A cigánygyerekek gyakran használnak csúnya szavakat. Szókincsükben hiányosságok tapasztalhatók, ezért náluk kiemelten fontos az egyéni fejlesztés és a példaértékő beszéd. Fontosnak tartjuk, hogy a cigány gyermekekkel megismertessük saját mondavilágukat, meséiket. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében:

 Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása  A beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket

 Lehetıséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására  Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni  A gyermekek szókincsének folyamatos bıvítése  A beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a    

nyelvi kifejezés eszközeit variálni Beszédmegértés fejlesztése Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása A beszédhibák megfelelı módszerekkel történı javítása

Matematika Programunk az ismerettartalmak komplex kezelésére a komplex óvodai foglalkozások keretén belül megvalósuló fejlesztésre kívánja a hangsúlyt helyezni. Felfogásunk azonban a matematikai nevelés önállóságát is hangsúlyozza. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a matematikai nevelés nem komplex formában a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára épülve valósulna meg. Az óvodában a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája valósulhat meg:

138

 utánzásos, minta-modellkövetı,  spontán játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülı tapasztalatszerzés,  gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás,  a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok,  az óvónı által kezdeményezett foglalkozások.

A gyermek már az óvodába kerülés elıtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minıségi összetevıire. Érdeklıdéssel fordul a matematikai információk felé. Az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra, még akkor is, ha azok pontossága csak a gyermek számára fontos, érzelmileg hangsúlyos helyzetekben megbízható. Az óvodáskort jellemzı gondolkodási sajátosságokkal (invariancia, állandóság hiánya) a matematikai nevelés folyamán is számolni kell. Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket idıben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek egyenletes fejlıdését biztosító módszerekkel. Az óvodáskort jellemzı fejlıdésbeni egyenetlenség, a korai családi fejlesztés eltérései azt sugallják, hogy a matematikai nevelés terén két életkori szint jelölünk meg: Az elsı szint: bevezetés a matematikába, - általában a gyermek 5. életévéig tart. Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklıdés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. A második szint: az intenzív fejlesztés szakasz, - az 5-6-7 életévében. Feladata: az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási mőveletek, szokások elsajátítása. Eligazodás a gyakorlati életben a tevékeny élet megkedveltetése. A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. A perceptuális, a motoros, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetıséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására. A komplex foglakozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerően megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. Bármilyen gyakori is a játékban és egyéb tevékenységben szerzett, belsı érdeklıdésbıl fakadó tanulás, a gyermek negyedik életéve után egyre gyakrabban igényli és képes is kisebb-nagyobb csoportban az óvodapedagógus által irányított formában a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. Az óvodapedagógus és a társak jelenléte mobilizálja a gyermek tanulási teljesítményét, tudását, viselkedésének és magatartásának tartalékait. Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából, melyiknél elégedhetünk meg a játékidıben szerzett benyomásokkal, vagy mely matematikai összefüggést dolgozzuk fel foglalkozáson, az óvodapedagógus dönti el. A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevı környezı valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái

139 természetes napi szituációkban megfigyelhetık. Tevékenykedés közben a megismerı képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidıben folyamatosan létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére akkor, ha az óvodapedagógus képes az adódó lehetıségek felismerésére és kihasználására. Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén:

 Az óvodapedagógus feladata olyan eszközök, és tevékenységek biztosítása, ami felkelti

a gyermekek érdeklıdését és természetes élethelyzetekben teszi lehetıvé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.  A komplex matematikai foglalkozásoknak vagy kötetlen kezdeményezéseknek minden esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani. A társadalmi gyakorlat belsı összefüggéseit tükrözı komplex foglalkozások: Természet - társadalom - ember Ez a komplex foglalkozás, mint elnevezésébıl is kitőnik, szeretné egységben megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhetı. Nem vagyunk hívei a szétszabdalt, szeletelt foglalkozásoknak, mert azok nem képesek az életben megmutatkozó sokszínőség mellett az összefüggések feltárására. Az óvodai foglalkozások rendszerének hagyományos felosztása az iskolástól átvett szempontok alapján jött létre. Ez a felosztás a tudományok rendszerét és nem a valóságot modellezi és így már az óvodában megkezdıdik a világról a gyermek felé áradó észlelések, tapasztalatok, ismeretek szétaprózódása, ezért okoz nehézséget az összefüggések meglátása és megértése a gyermek számára. A program célja az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A gyermeket körülvevı világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természetközeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermek számára. Azt kell benne megerısíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember felelıssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozások legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. Legfontosabb feladat megismertetni a gyermekeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségeire. Ez képezi majd az alapját a késıbb kialakuló természetszeretetnek. A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a kisgyermekeknek. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében vagy az élısarokban végzett tevékenységek tanulási, tapasztalási lehetıségeket kínálnak a gyermekeknek. A komplex foglalkozás tehát csak

140 átvitt értelemben nevezhetı valódi foglalkozásnak. Inkább komplex tapasztalatszerzési lehetıségrıl van szó. Az önálló és csoportos megfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz juthat a természetben végbemenı folyamatokról és összefüggésekrıl. Már az óvodában fel lehet és fel kell készíteni a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. A gyermeket demokratikus társadalmi rendben való élésre készítjük fel, amelyben különbözı vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. Meg lehet éreztetni a gyermekekkel, hogy mindenkinek lehetısége van saját lelkiismeretének megfelelıen dönteni. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Természetesen ide tartozik a mások (idısebbek, felnıttek, társak) tisztelete és szeretete is. Ilyen pedagógiai légkörben fejlıdik a gyermek ítélıképessége és természetes viselkedési formájává válik a más felfogásokkal szembeni tolerancia. Ugyanakkor lehetıséget kap az önálló véleménynyilvánításra, önbizalmának növelésére. A komplex foglalkozás keretén belül egészen odáig mehetünk el, hogy az óvodás gyermek számára megtapasztalható és ezáltal megérthetı társadalmi folyamatok között még a gazdasági kérdések is felszínre kerülhetnek. Ennek egyik nagyon egyszerő és kézzelfogható példája a tényleges vásárlás a boltban. Nem szükséges tehát elvont, tág fogalmakban gondolkodnunk, hanem a gyermeket körülvevı valós természeti és társadalmi környezetbıl megismertetni mindazt, ami megérthetı és hasznosítható a gyermek számára. A környezetvédelem vagy a problémák erıszakmentes megoldásának kérdése már az óvodás gyermek szintjén is felvethetı és beépíthetı a komplex foglalkozások rendszerébe. A természet - társadalom - ember egymástól függı, egymást feltételezı, egymást kiegészítı fogalmak rendszere, melynek lényege a kisgyermek szintjén már óvodáskorban is megérthetı, megérezhetı. Születéstıl - felnıttkorig A természet - társadalom - ember fogalomkörhöz szorosan kapcsolódnak és a nevelés egészében jelen vannak azok a mozzanatok, amikor a gyermekek újrajátsszák életüket. Újraélik az óvodában mindazt, amit a mindennapokban a családban, az óvodában vagy tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. A környezettel való szoros kapcsolat az életfolyamatok újrajátszása nemcsak arra ad lehetıséget a gyermeknek, hogy a benne levı feszültségek feloldódjanak, hanem elısegíti számára a társadalomba való késıbbi bekapcsolódást, szocializálódást. A születéstıl - felnıttkorig címmel megfogalmazott komplex foglalkozások magukban foglalják a testápolástól, a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetében meglévı szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. A szokások elsajátítása, a társadalomban való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítása valósulhat meg játékosan, a gyermek érdeklıdésének és igényeinek figyelembevételével.

141

Ez a komplex foglalkozás hagyományos értelemben nem is nevezhetı foglalkozásnak, hiszen játékidıben, szabadidıben, vagy a nap bármely idıszakában megvalósíthatók az itt jelentkezı feladatok. Külön feladatunk a cigánygyerekek környezeti és esztétikai nevelése. Azért fontos, mert otthon pozitív példát alig látnak, ezáltal nem tanulnak. a lakásviszonyok elhanyagoltak, a ház környezete rendezetlen, sivár, alig van fa, virág. Az óvodai környezetben arra neveljük ıket, hogy nem rongálják környezetüket, szeressék, óvják a növényeket. Az óvodapedagógus feladatai a foglalkozások megszervezésében:

 Olyan feltételek megteremtése, amely lehetıvé teszi minél több tapasztalat szerzését a    

természetben Tudatosan törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy minél több élményt győjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükbıl Biztosítani minden eszközt és lehetıséget a gyermekeknek természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez A foglalkozásokat lehetıség szerint szabad természetben szervezzük meg Biztosítsuk feltételeit annak, hogy az óvodában konyha és virágoskert mőködjék.

Mővészeti tevékenységek A mővészet ismerete, szeretete, esetleg valamely mővészeti ág mővelése az egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodáskorban elkezdıdhet. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. Az óvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Megcsodálni egy madár énekét, megvizsgálni az ıszi falevél színeit, a virágzó fákat vagy egy szép színes mesekönyvet kezünkbe venni ugyanazt az esztétikai élményt jelentheti. Nagyon fontos a mővészeti nevelés nevelés szempontjából az, hogy esztétikus, egyszerő, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermeket. A szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikusága és harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekre. Nem lehet elégszer elmondani azt sem, hogy egy kellemes benyomást keltı, jó ízléső óvodapedagógus mennyit tud tenni szinte észrevétlenül, saját példájával a mővészeti nevelés érdekében. A mővészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézıpontból, egyéni szőrön keresztül. Mindez azt jelenti, hogy a mővészeti nevelés mindenek elıtt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. Ezért sohasem célszerő sémákat, felnıtt által kigondolt elképzeléseket megvalósíttatni a gyerekekkel. Mindig arra törekedjünk, hogy ı maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit, csupán akkor nyújtsunk ehhez segítséget, ha azt a gyermek maga kéri és igényli.

142 A kreativitás az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a mővészeti tevékenységek legfontosabb feladata. Akinek van fantáziája, vannak ötletei, aki problémák megoldásán dolgozik, aki gondolatait és érzéseit ki tudja fejezni, aki önmagát új, másfajta módon éli meg, az kreatív ember. Az újat alkotás, a változások elindítása, az önálló egyéniség kifejezése szintén a kreatív emberek sajátossága. Az óvodáskorban hihetetlenül nagy lehetıségei vannak a kreatív képességek kibontakoztatásának. Az óvodában a gyermekek kreativitásának megnyilvánulását elsısorban az oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér, valamint a megfelelı eszközök biztosítása segíti elı. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az énekzenében, a bábozásban, a rajzolásban, stb ..., kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzés itt is alapvetı fontosságú feladat. Minél több eszközzel ismerkednek meg a gyermekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál több lehetıségük adódik önmaguk kifejezésére. Az óvodapedagógus felelıssége igen nagy, hiszen a gyermek fogékony mindenre, mindent befogad, minden érdekli, mindent utánoz, mindent válogatás nélkül kedvel. Az óvodapedagógus véleményét - különösen akkor, ha szeretetteljes kapcsolatban van vele szinte fenntartás nélkül elfogadja. Amit az óvónéni szépnek lát, az neki is tetszeni fog. Ezért fontos, hogy jó ízléső, mővészetet kedvelı ember foglalkozzon a kisgyermekekkel. A mővészeti tevékenységek fogalom rendkívül sokrétő, összetett és komplex jellegő. Ebbe a fogalomkörbe a mese-vers, az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. A mővészeti tevékenységek tehát nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket, melyeket játékidıben vagy a szabadidıben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap folyamán bármikor. A komplexitás itt nem jelent mást, mint az életben egyébként elıforduló jelenségek megörökítését valamilyen formában. Az ısszel lehulló faleveleket színezhetjük, festhetjük, lerajzolhatjuk, énekelhetünk és mesét, verset mondhatunk róla, bábokat készíthetünk belıle. Ez így együtt jelentkezik a valóságban is és ennek kell visszatükrözıdnie a foglalkozásokon is. Ismételten le kell szögezni azonban, hogy a foglalkozásoknak tekintjük a szabad természetben lezajló bármilyen megfigyelést, sétát, tehát foglalkozás alatt nem kell feltétlenül a klasszikus értelemben vett foglalkozásokra gondolni. Mese-vers, dramatizálás, bábozás: Nem szükséges foglalkozási kereteken belül maradni, hiszen mesélni minden nap szükséges az óvodában. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés vagy az elalvás elıtti mese között. Mindkettı fontos a maga helyén és idején. A lényeg csupán az, hogy minden nap meséljünk, vagy verseljünk valamilyen formában, reggel vagy délben, elalvás elıtt vagy délután. A mese-vers kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja. Teremtsünk lehetıséget a gyermekek önálló szöveg és mesemondásához. Segítsük elı, hogy megfelelı eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a neki tetszı meséket. A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások, erre legyünk tekintettel. Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás és a dramatizálás. Mindkettı szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. Az irodalmi élmények feldolgozását segítsük elı különbözı anyagok, barkácsolási lehetıségek biztosításával.

143 Vizuális tevékenységek: ( gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, batikolás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás): Ezek a tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak. A feladat elsısorban az, hogy biztosítsuk a zavartalan és sokrétő tevékenykedés külsı feltételeit. A cigánygyermekek otthoni életébıl hiányoznak azok a tárgyi feltételek, amelyek az ábrázoló tevékenységhez szükségesek. A gyermekek számára megszokott és elérhetı helyen mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyermek fantáziájának megfelelıen dolgozhat, alkothat. Cigánygyerekeknél minél változatosabb technikák alkalmazását, hogy erıteljesebb színhasználatuk, az eltérı kompozíció és formai ábrázolásuk kibontakozhasson. Nagyon célszerő a vizuális tevékenységek és a munkatevékenységek összehangolása, hiszen a szabad, önálló tevékenykedés gyakran jár együtt viszonylagos rendetlenséggel. Szokás kérdése, mennyire képesek a gyermekek környezetüket ilyen széles skálájú tevékenységrendszer mellett is rendben tartani. A tevékenységek megszervezéséhez kitőnı pedagógiai alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermek által megérthetı világ tárgyai és eseményei. Ugyancsak kitőnıen hasznosíthatók a vizuális tevékenységek számára az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez és megmozgatják fantáziájukat. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermekek alkotókedve, teljes önállóság szükséges. Az ötlettıl a megvalósításig fıként bátorítást, útmutatást, és dicséretet várnak a gyermekek. Nem szükséges, sıt káros, ha uniformizáló nevelési módszerekkel elvesszük a gyermek bátorságát az egyéni kifejezésmódoktól. Az óvodában legyen lehetıségük a gyermekeknek arra, hogy bármikor kipróbálhassák képességeiket. Amennyiben megoldható, minden csoportszobában célszerő egy kis sarkot vagy szekrényt biztosítani, ahol a barkácsoláshoz szükséges eszközöket, felszereléseket, anyagokat tárolhatjuk. Nagy hasznát veszik ennek a gyermekek, hiszen például a nagyobbak szerepjátékához bármikor kiegészítı eszközök készülhetnek és a kisebbek is örömmel ismerkednek meg a különbözı szerszámokkal. A technika elsajátítása a fontos. Ének-zene, énekes játék: Az óvodai ének-zene nevelésnek jelentıs hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élı és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyerekekkel. a néphagyományırzés mellett Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy séták és kirándulások. Tehát ez a feladat sem korlátozható csupán a foglalkozások idıtartamára. Napközben bármikor adódhat lehetıség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. A komplex foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy a mondókázás a mővészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira épülı

144 fejlesztés az óvodai nevelésen belül hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományırzés és az énekzenei nevelés színvonalának megırzése. A cigánygyerekek zenei érdeklıdése már óvodáskorban megfigyelhetı-, ez ritmusérzékükben és tiszta énekükben érzıdik. Ezt igyekszünk felhasználni a sikerélmény személyiségformáló erején keresztül. A zenei érdeklıdésen keresztül igyekszünk megismertetni, megszeretetni, fejleszteni.

hagyományaikat,

tánckultúrájukat

Az óvodapedagógus feladatai a mővészeti tevékenységek megszervezésében:

 Úgy alakítsa ki a gyerekek bevonásával a csoportszobát, hogy különbözı      

tevékenységet keresı gyermekek nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak. Biztosítson minél több eszközt, idıt és helyet a mővészeti tevékenységek gyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermeki fantáziának Nyújtson lehetıséget a vizuális és kommunikációs tevékenységek összekapcsolására Segítse elı a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását Adjon lehetıséget a gyermekeknek arra, hogy minél több élményt átélve megvalósíthassák elképzeléseiket Az óvodapedagógus a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosításakor ügyeljen a gyermekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére. Az óvodapedagógus a mindennapi mesével a gyermekek összetartó anyanyelvi beszédét, a belsı kép teremtését erısítse.

Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztı ismeretek, tevékenységek Mindennapi testnevelés A tevékenységközpontú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. A 3-7 éves gyermekek egészséges testi fejlıdésének biztosítása nem képzelhetı el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenıen figyelembe vevı, kellı aktivitást és terhelést biztosító mindennapi testnevelés nélkül. Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi fejlıdés egymással szoros kapcsolatban áll. a cigánygyerekeknek fokozott a mozgásigényük, az egészségtelen és szők lakásviszonyok miatt igénylik a rendszeres mozgást, amely kedvezıen befolyásolja a szervezet növekedését, teherbíró képességét. A mozgásfejlesztéshez tehát hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a spontán mozgáslehetıséget, mégpedig az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Ajánlatos tehát minden adódó lehetıséget kihasználni a nap folyamán a mozgásra. Rendkívül fontos a szabad levegın való tartózkodás minél hosszabb idejő biztosítása. A gyermekek napirendjét úgy célszerő összeállítani, hogy azzal elkerüljük az egyoldalú terhelést és lehetıséget felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel együtt járó

145 tevékenységeket. A mozgás és pihenés egyensúlyának biztosításával sikerülhet a gyermekek egyoldalú igénybevételét elkerülnünk. Az egészséges életmód szokásainak megalapozását óvodáskorban kell elkezdenünk. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. a megfelelı intenzitású, derős légkörő testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlıdését, melynek egyre magasabb szintje elıfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgás-mőveltség fejlıdésének. A természet erıivel - napfény, levegı, víz - történı edzés kedvezı hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért a mindennapi testnevelést lehetıleg a szabadban célszerő tartani. Az intenzív, változatos gyakorláshoz megfelelı helyre és eszközre van szükségünk. A jó eredmény eléréséhez az optimális tárgyi feltétel biztosításán túl azonban az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttmőködése is elengedhetetlen. A nyugodt, derős légkörő, játékban gazdag, kellı intenzitású napi 20-30 perces testmozgás nem csak a kondicionális és koordinációs képességek fejlıdését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. A mindennapi testnevelés hatásának maximális kifejtéséhez szükségesek olyan objektív és szubjektív feltételek, melyek lehetıség szerint valamennyi óvodában megvalósíthatók és amelyek megsokszorozzák az egyébként elérhetı eredményeket. A mindennapi testnevelés objektív feltételei: Megfelelı hely biztosítása. Döntı mértékben a szabadban valósítjuk meg, ezért célszerő füves területen különbözı pályákat kialakítani. Ehhez csupán mozgatható kis kapuk szükségesek. Nagyon jó lehetıséget nyújt a különbözı mozgások gyakorlására a mesterségesen kialakított domb, ami télen szánkózásra, csúszkálásra, síelésre használható, nyáron viszont gyakorolható itt a gurulás, mászás, kúszás, felfelé történı futás, szökdelés stb. A füves, sík és dombos terület mellett feltétlenül szükséges az aszfaltos, kavicsos terület. A fák között érintı magasságban kifeszített kötélen függhetnek a gyerekek. Az udvar különbözı részein - különösebb megmunkálás nélkül - lefektetett és lazán rögzített farönkök kiválóan alkalmasak az egyensúlyérzék fejlesztésére. A megfelelı távolságban rögzített mászókák az óvodaudvarok fontos kellékei. Hosszabb sétát, sıt túrát tehetünk a gyerekekkel a szabadban. Minden, ami az óvoda udvarán található (fák, bokrok, homokozó, pancsolómedence, játékeszközök, stb...) felhasználhatók a mindennapi testnevelés feladatainak megvalósításához. Ugyanez mondható el az épületen belül szervezett mindennapi testnevelésre is. Mindenkor nagy gondot kell fordítani az alkalmazásra kerülı kézi és tornaszerek, berendezési tárgyak épségére, tisztaságára, valamint arra, hogy könnyen elérhetıek legyenek, megfelelı számban álljanak rendelkezésre. Az eszközök elıkészítése az óvodapedagógus, a gyermekcsoport és a dajka aktív együttmőködésére ad lehetıséget.

146 A mindennapos testnevelés szubjektív feltételei: Az óvodapedagógus személyisége, testi neveléshez való viszonya nagymértékben meghatározza a gyermekcsoportban folyó mindennapi testnevelés eredményességét. A testgyakorlatok mintaszerő végzésével, a játékba való aktív bekapcsolódással kedvezıen motiválhatja a gyermekeket, építve utánzási hajlamukra, segítve a rendszeres testmozgáshoz való pozitív viszonyuk kialakulását. Az örömmel, derős légkörben, együttesen végzett gyakorlás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is, ezért nagyon lényeges, hogy az óvodapedagógus minden megnyilvánulásán tükrözıdjön az, hogy szívesen mozog együtt a gyermekekkel és örül a gyermekek mozgásban elért sikereinek. A mindennapi testnevelés tartalmát döntı mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik (járások, futások, ugrások, függések, egyensúlygyakorlatok). Ezeket kiegészíti néhány talajtorna elem, valamint a kézi szerekkel végezhetı gyakorlatok. Természetesen ide tartoznak a testnevelési játékok is. A lényeg, hogy minden mozgásforma, amit a gyerekek képesek elvégezni, a mindennapi testnevelés keretébe beépíthetı. A mozgásfejlesztés feladatai:

 Legyen lehetıségük a gyermekeknek saját testük mozgását átélni.  Sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek a gyermekek az alapvetı mozgásformák

gyakorlása által  Folyamatosan fejlıdjön a gyermekek mozgása és egyensúlyérzéke  A kéz finommozgásának fejlesztésére nyújtsunk változatos lehetıségeket  Segítsük elı a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását. Az óvodapedagógus feladatai a mindennapi testnevelés megszervezésében:

 Legfontosabb feladat, hogy minden nap adjon lehetıséget a gyermekeknek minél

hosszabb idıtartamon keresztül a szabad levegın való tartózkodásra.  Biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának a feltételeit.  Adjon ötleteket, irányítsa a gyerekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz.  Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye lehetıvé, hogy a mindennapi testnevelés örömet jelentsen a gyermekek számára.

147

1.3.5.8 Nagypeterd óvoda Nevelı – oktató munka, benne a roma kisebbség kultúrájával kapcsolatos feladataink: Az óvodai nevelés alapvetı keretei, benne kisebbségi kultúra ápolása - gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése - egészséges környezet biztosítása - gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása A növekedés, fejlõdés üteme minden gyermeknél másképpen alakul. Ezért a testsúly, testmagasság mérésénél tárjuk fel az egyéni sajátosságokat. Fontos, hogy a gyermek és az óvónõ között meghitt, megértõ viszony alakuljon ki, hisz a gyermek attól fogadja el a gondoskodást, aki õszinte, hiteles viselkedéssel közeledik hozzá. Ilyen feltételek mellett ismerhetõk meg a gyermek igényei, családból hozott szokásai. A cigány gyermekek családi nevelésében az utánzásos tanulás dominál – kevesebb a verbalizmus. Tehát az utánzásra nagy hangsúlyt fektetünk. Arra kell törekedni, hogy a gyermekek a fokozatosság betartásával egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A fejlõdés egyik feltétele a táplálkozás. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük háromnegyed részét az óvodában kapják. Ezért figyelemmel kell kísérnünk a gyermekek étrendjét, hogy kellõen változatos és megfelelõ tápanyag összetételő legyen. Az étkezési szokásokat úgy kell kialakítani, hogy minél kevesebb várakozási idõ maradjon. Erre legalkalmasabb az ún. "folyamatos étkezés". De óvodánkban - úgy tapasztaltuk - jelenleg a magas csoportlétszámok miatt ez megvalósíthatatlan. A testápolás a gyermekek tisztaság igényének kialakítását szolgálja. A bõrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, a WC használathoz a feltételeket úgy kell megteremteni, hogy ezeket a tevékenységeket önállóan végezhessék.

Az idõjárásnak megfelelõ öltözködés védi a gyermekeket, ezért hassunk a szülõkre, hogy több rétegben legyen ruha gyermekükön. A cigány gyermekeknél nagy gondot fordítunk az egyes szokások, viselkedési minták elsajátítására.

148

A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha mindennapedzési lehetõségük legyen. Erre legtöbb alkalmat a szabadban való tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenállóképességét - mindennap tartózkodjanak lehetõség szerint a szabadban. Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét.

A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, idõbeosztását. A hetirend és a napirend biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A napirenden belül a legtöbb idõt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A szabad levegõn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendõk ugyancsak beilleszthetõk a játéktevékenység egész napos folyamatába. Különösen tavasszal és nyáron a szabad levegõn való tartózkodás természetes része a gyermekek napi életének. A hûvösebb idõ beköszöntével is szükséges a szabadban tartózkodni, csupán annak idõtartamát csökkentjük. A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermek számára. A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehetõ az egyes tevékenységek idõigénye. Ezen kívül annak megfelelõen, ahogy az évszakok váltakoznak, vagy a gyermeki tevékenységek fejlõdése ezt indokolttá teszi, változtatható Komplex foglalkozások rendszere Anyanyelvi nevelés Célja: a magyar nyelvet helyesen használó, gazdag szókinccsel rendelkezı, élményeket, véleményeket bátran elmondó gyermekek nevelése. Feladata: beszéd- és kommunikációs képesség fejlesztése tevékenységeken keresztül, ill. beszédtechnikai hibák korrigálása. Az anyanyelv a legfontosabb eszköze az egymás közötti kapcsolatok kiépítésének és a kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ha az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlıdik. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlıdését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elısegíti a gyermek zökkenımentes iskolai tanulásának megkezdését. A cigány gyermekeknél a nyelvi kódváltás a legnehezebb. Ezért ennek segítése elengedhetetlen feladatunk. Mivel náluk a könyv, illetve az írásbeliség nem kulturális szokás, ezért fontos a könyvhöz szoktatás az óvodában, melyekkel kiküszöbölhetik az iskolai kudarcokat.

149

A rossz kifejezıképességgel rendelkezı, beszédében gátolt gyermek gondolkodási képességét nem tudja megfelelıen használni. Ugyanakkor egy kevésbé intelligens gyermek jó kifejezıképesség birtokában jobb teljesítményt képes felmutatni. Ezért fordulhat elı, hogy a fejletlen beszédképességő gyermeket gyakran teljesítménye alatt értékelik. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismerésébıl kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve lehet értelme. Az óvónınek arra kell lehetıséget biztosítani, hogy nyugodt légkörben életszerő helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Semmiféle türelmetlenség, vagy a gyermek korlátozása nem engedhetı meg az anyanyelvi nevelés során. Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetıen meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A nap folyamán bármikor adódhat lehetıség a beszélgetésre, de célszerő a hétfıi napokon erre külön is tekintettel lenni, hiszen ilyenkor otthonról és a külsı környezetbıl hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondják el a gyermekek. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a gyermekeknek a beszédre. Különösen fontos, hogy az óvónı ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelı alkalmazására. Beszéde legyen érthetı, egyszerő és világos. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Ne vegye el a gyermekek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédtıl. Dicsérje és biztassa a bátortalanabbakat, serkentse ıket a beszédre. A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan kísérje figyelemmel. Figyeljen arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlással, beszédbeli elmaradással küzd. Szükség esetén kérje szakember segítségét. Mit kell tennünk, hogy mindez megvalósulhasson? - meg kell teremtenünk a beszélgetésre alkalmas, nyugodt légkört - biztosítanunk kell a beszédörömöt - arra nevelni a gyermeket, hogy bátran nyilatkozzon, mondja el élményeit - lehetıséget kell teremtenünk minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására - képessé kell tennünk a gyerekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni -folyamatosan kell a gyermekek szókincsét bıvíteni, beszédmegértésüket, beszédtechnikájukat fejleszteni, a helyes kiejtést gyakorolni - a cigány gyermekek anyanyelvének ápolása

150 A fejlesztés tartalma A fejlesztéshez nélkülözhetetlen az óvónı példamutató, kezdeményezı, szeretetteljes beszédkapcsolata. A gyermek mindent átvesz a környezetétıl. A fejlıdés útja láncszerő szövegszerkesztésbıl,, a jól megszerkesztett, nyelvileg helyesen felépített mondatokból álló szöveghez vezet. A fejlıdés további útja a csoportos beszélgetés, amelyben kialakul a beszédfegyelem. Ösztönözzük a gyerekeket az egyéni történetek, élmények megfogalmazására, elmondására. A fejlesztés eszközei: versek, mondókák, mesék, dramatikus játékok, anyanyelvi játékok, irodalmi mővek gazdag lehetıséget nyújtanak a szókincs bıvítésére (pl. régies, népies kifejezések, színes jelzık, szinonimák, hasonlatok, hangutánzó és hangulatfestı szavak, szófordulatok, stb.) Súlyosabb beszédtechnikai hibáknál logopédiai szakember segítségét kérjük. A környezet megismerése A környezeti nevelés tervezett pedagógiai folyamat, amely a társadalmi és a természeti környezet megismertetésével elısegíti és erısíti a gyermekek környezethez főzıdı tudatos magatartását és életvitelét. A környezeti nevelés átfogja a személyiség kognitív és nem kognitív tartományait, alakíja a gyermek környezet iránti érzelmét. Ezzel értékrendet mutat, megismerı, cselekvési és döntési képességeket fejleszt. Felismerteti az élet különleges jelentıségét, a személyes felelısséget a természet, a társadalom és a környezet iránt. A környezeti nevelés hagyományosan fontos területe a természeti környezethez való viszony pedagógiai alakítása. Alapját az élet tisztelete és védelme adja. Már gyermekkortól nevelni kell a növények, állatok szeretetére, majd a természeti viszonyok bonyolult összefüggéseinek felismerésére. Nagyon fontos, hogy a gyermek minél több idıt töltsön a természetben Érezze, ismerje fel, hogy ı is a természet része. A környezeti nevelés célja A környezettel való ismerkedés a gyermek születését követı, a fejlıdését alapvetıen befolyásoló, az életkor növekedésével egyre táguló, az ismeretszerzésben egyre mélyülı folyamat. Elısegíti, hogy a gyermekek az ıket közvetlenül körülvevı és a tágabb természeti - társadalmi környezetrıl olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkoruknak megfelelı biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, a környezettel való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához nélkülözhetetlenek. A környezeti nevelés segíti a gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását, fejleszti értelmi képességeit.

151 A gyermeki megismerést a szóbeli értelmezés, a szimbolikus, fogalmi gondolkodás elemi szintjéhez közelíti - így készítve fel az iskolai tanulásra. A gyermek a környezetébıl szerzett ismereteit a játékban felhasználja, átéli, folyamatosan gyakorolja és alkalmazza. E nevelési terület tartalma minden, a gyermek környezetébıl származó élményre, ismeretre kiterjed. A cigány gyermek nyelvi kultúrájának megismerése, identitásuk erısítése. A tanuláshoz szükséges attitüdök kialakítása. A környezet megismerésére nevelés feladata - elsısorban a szemléletformálás, a gyermek látásmódjának befolyásolása. Fontos feladat jut a nevelınek, hogy tudatosítsa: - a környezetet nem lehet adottnak, megváltoztathatatlannak tekinteni - a környezet az egész világból, és a helyi, közvetlen környezetbıl áll - minden változás, alakítás kihat mind a tágabb, mind pedig a szőkebb világunkra. - tehát nemcsak alakítói, hanem felelısei és szenvedıi is vagyunk A nevelınek nagyon tudatosan, globális szemlélettel kell megközelítenie a világot, s ezzel az attitőddel kötelessége közvetíteni mindezt a gyermekeknek. Mert ez a szemlélet meghatározója egész életünknek, jövınknek. A társadalmi és természeti környezet megismerésének nagy szerepe van a gyermekek ismeretszerzési folyamatában. Ezt segíti: - tapasztalás megfigyelés kísérletezés aktív tevékenykedés Mindez tudatosan történik az óvoda mindennapi élete során. Nem elvont megismerésrıl, tapasztalásról beszélünk, hanem az aktív cselekvésre ösztönözve alakítjuk, védjük környezetünket. A nevelés tartalma A gyermekek rendelkezzenek koruknak megfelelı ismeretekkel a családról, a család munkájáról, a családtagok külsı és belsı jogairól, az egymáshoz való viszonyról, az együttélés konkrét tapasztalatairól. Viselkedésüket jellemezze a szeretet, a tisztelet, a részvét, az ıszinte együttérzés, az egymás problémái iránti érdeklıdés, a segítıszándék, a megértés. Az óvoda új környezet a gyermek számára. Fontos ennek megismertetése mind a tartalmát, mind a funkcióját, mind a hozzájuk való alkalmazkodás szokásrendjét illetıen. A megismerés érzelmileg pozitívan hasson.

152 A gyermekek ismerjék a felnıttek óvodai munkáját, közremőködésükkel járuljanak hozzá ık maguk is környezetük ápolásához. Legyen tapasztalatuk az orvos, a védını, a betegellátás feladatairól. Ismerjék a gyógyszerek használatát, a balesetmegelızést (tőz, víz, vas, stb. ). Tudják megnevezni az emberi testrészeket, ismerjék és gyakorolják önállóan tisztántartásukat, ismerjék érzékszerveiket, azok funkcióit, védelmét. Látogassanak el az iskolába, orvosi rendelıbe, gyógyszertárba, illetve a postára, zöldségesbe, élelmiszer boltba, virágüzletbe. Beszélgessenek az szerzett tapasztalatokról. Gyakorolják a helyes gyalogos közlekedést sétákon, kirándulásokon. A közlekedésre nevelés fontos szempontja a helyes viselkedés, a közlekedési morál megalapozása (udvariasság, köszönés, az idısek megsegítése, stb.). Ismerjék a közlekedési eszközöket, az óvoda környezetében megtalálható lehetıségeket természetes környezetben, a nem elérhetıket ( pl. vízi, légi, vasúti) képekrıl, filmrıl. Figyeljék meg a napszakokat, gyakorolják az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. Az idıjárás, a természet jellemzıi, változásai, a színek, a fények, a formák szépségei alapvetı biológiai, ökológiai, fizikai, kémiai tapasztalatokra adjanak lehetıséget. A növény- és állatvilág megismerése - védelmükre, gondozásukra nevelés elsısorban az élı állatokról szerzett, nagy élményszerő hatások miatt váljon sikeressé. A növények fejlıdését szemléltessük óvodai környezetben. Az állatokat kizárólag természetes környezetükben figyeltessük (eredeti helyszín, videó). Mind a természeti, mind a társadalmi környezetrıl szerzett ismeretek tartalma akkor megalapozott, ha az a gyermek környezetének adekvát, érzelmileg telített, élményhatású, az egyes gyermek számára konkrét tapasztalatokon alapul. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során: A mikrocsoportos tapasztalatszerzés lehetıséget ad a gyermek és az óvónı személyes beszélgetéseire. Az óvónı minden gyermekre oda tud figyelni, minden kérdésre meg tud válaszolni. Ez a szervezeti forma kiválóan segíti a gyermekek szókincsével, nyelvi kifejezıkészségének fejlesztését. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetıvé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését, tudakozódást, üzenetközvetítést. A gyermekek között erısödjön a tapasztalatok közzététele, a látottak folyamatos elbeszélése. Az óvónı tegye lehetıvé, hogy a gyermekek értelmesen összefüggıen kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket.

153 Matematikai nevelés A matematikai nevelés komplex formában a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára épülve valósul meg. Az óvodában a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája jelentkezik: - utánzásos, minta, - modellkövetı - spontán játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülı tapasztalatszerzés - gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás - a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok - az óvónı által kezdeményezett foglalkozások A gyermek már az óvodába kerülés elıtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minıségi összetevıire. Érdeklıdéssel fordul a matematikai információk felé. Az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra még akkor is, ha azok pontossága csak a gyermek számára fontos, érzelmileg hangsúlyos helyzetekben megbízható. Az óvodáskort jellemzı gondolkodási sajátosságokkal (invariencia, állandóság hiánya) a matematikai nevelés folyamán is számolni kell. Fontos, hogy a kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket idıben kövesse egy tudatosabb óvodai nevelés a gyermek egyenletes fejlıdését biztosító módszerekkel. Az óvodáskort jellemzı fejlıdésbeli egyenetlenség, a korai családi fejlesztés eltérései azt támasztják alá, hogy két életkori szintet különböztetünk meg: ismerkedés a matematikával (a matematikai kíváncsiság és érdeklıdés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása ) - az intenzív fejlesztés szakasza (az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási mőveletek, szokások elsajátítása , eligazodás a gyakorlati életben, a tevékeny élet megkedveltetése) A környezı valóság fontos jellemzıi a formai és mennyiségi mutatók. Nem szabad siettetni a gyermekeket az ismeretszerzésben, de segíteni és tudatosítani kell a környezet megismerését. Biztosítani kell a gyermekeknek a tapasztalatszerzést, engedni kell elmélyülni, kíváncsiskodni, kérdezısködni. Játszani kell olyan játékokat, amelyek elısegítik a személyes megtapasztalást, a vizsgálódást, a kötetlen szemlélıdést és a szempontok szerinti megfigyelést. Lehetıséget kell biztosítani összehasonlításra, különbségtételre, csoportosításra, sorbarendezésre, ítéletalkotásra, relációk feltárására, számlálásra, fogalomalkotásra, oksági összefüggések keresésére, stb. A környezeti változások megfigyelése lehetetlen matematikai ismeretek nélkül. Minden matematikai tevékenység integrálható a mindennapi tevékenységekbe. Fontos, hogy a gyermekek vegyék észre, hogy a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíthatóak, szétválaszthatóak tulajdonságaik szerint, illetve saját szempontok alapján. Végezzenek sorbarendezést, megnevezett mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályosság szerint.

154 A számfogalom megalapozására végezzenek mérési, összemérési feladatokat mennyiségekkel, halmazokkal, különbözı egységekkel. A gyermekek szerezzenek tapasztalatokat a geometria körében, jussanak el felismerésükig. A tükörrel való tevékenység fontos feltételét képezik a téri percepció kialakításának. Minden alkalmat meg kell ragadni a fejlesztésre más területeken is, hogy a gyermekek jól tájékozódjanak térben, majd a síkban ábrázolt világban. A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. Az érzékelı észlelı, a motoros, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetıséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására. A spontán matematikai megismerés színtere a játék, hiszen itt sok tapasztalatot szerez a gyermek. Az óvónı feladata a játékban adódó helyzetek kihasználása ahol lehetıség nyílik - a hatékony képességfejlesztésre - a tapasztalt tények közötti kapcsolatok felfedeztetésére - a tapasztalatok szükség szerinti magyarázatára - ezáltal a gyermek új ismerethez jutására - a tapasztalatok, ismeretek rendszerének kialakítására, mert olyan új tapasztalatokhoz juthat a gyermek a felnıtt által szisztematikusan szervezett, irányított tevékenység során, amelyre spontán helyzetben nincs mód. A képességfejlesztés csak akkor sikeres, ha nem azt vesszük figyelembe, hogy ki milyen életkorú, hanem azt tartjuk szem elıtt, hogy az adott gyermek képességei az adott helyzetben milyen fejlettek, s milyen mértékben fejleszthetık. A képességfejlesztés elengedhetetlen feltétele a gyermek ismerete, fejlettségi szintjének felmérése. Az óvónınek elsıdleges feladata a képességek cselekvés során történı fejlesztése, különösen nagy fontosságot tulajdonítva az érzékelés, észlelés fejlesztésének. Az emlékezet fejlesztésére változatos lehetıség nyílik. Az óvónınek számtalan emlékezetfejlesztı játékot kell beterveznie, másrészt viszont emlékeztetni a feladatra, és ezáltal alakítani a verbális, mechanikus emlékezetet. A gondolkodásfejlesztés elsısorban a gyermekek probléma-érzékenységének, problémalátásának formálását jelenti. Az óvónınek figyelnie kell arra, hogy a gyermekek rendszeresen kerüljenek problémahelyzetbe és önállóan, vagy segítséggel az egész szituációt végigéljék. Legyen lehetıségük felismerni a problémát, jusson sok idı a próbálkozásra, gyakorlásra, a megoldás módjának elmondására, az öröm átélésére. A gondolkodási mőveletvégzés képességét csak akkor lehet fejleszteni, ha az óvónı változatos, összetett feladatokat, játékokat tervez a gyermekeknek, amelyek által fejlıdik összehasonlító, analizáló, szintetizáló, elvonatkoztató képességük. A kommunikációs képesség fejlesztése során fontos, hogy az óvónı mindig minden gyermek tapasztalatát hallgassa meg, teremtsen párbeszédes helyzetet, ahol a problémák megbeszélésére nyíljon lehetıség óvónı és gyermek, illetve gyermek és gyermek között. Mindig legyen a gyermekeknek alkalmuk kérdezni, s ne maradjanak ezek a kérdések megválaszolatlanul.

155 A cselekvési képességek fejlesztésének nem elsısorban a matematikai tanulási folyamat az elsıdleges színtere, de a finommozgások itt is fejlıdnek a manipuláció során. Alkalom adódik különbözı játékokban a mozgáskoordináció, valamint a térérzékelés fejlesztésére, a téri viszonyok megismertetésére. A témakörök feldolgozásánál feltétlenül szem elıtt kell tartani a gyermekek érdeklıdését, építeni kell kutató kíváncsiságukra. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerően megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. Bármilyen gyakori is a játékban és egyéb tevékenységekben szerzett, belsı érdeklıdésbıl fakadó tanulás, a gyermek negyedik életéve után egyre gyakrabban igényli és képes is kisebb - nagyobb csoportban az óvónı által irányított formában a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. Az óvónı és a társak jelenléte ösztönzi a gyermek tanulási teljesítményét, tudását, viselkedésének és magatartásának tartalékait. Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a játékidıben szerzett benyomásokkal, vagy mely matematikai összefüggést dolgozzuk fel a foglalkozáson, azt az óvodapedagógus dönti el. A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevı környezı valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban megfigyelhetık. Tevékenykedtetés közben a megismerı képességek ( érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás ) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Szabadidıben folyamatosan létrejöhetnek olyan helyzetek, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére akkor, ha az óvónı képes az adódó lehetıségek felismerésére és kihasználására. Az óvónı feladata olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklıdését, és természetes élethelyzetekben teszi lehetıvé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. A komplex matematika foglalkozásoknak, vagy kötetlen kezdeményezéseknek minden esetben támaszkodnia kell a gyermek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani. A fejlesztés tartalma Sorbarendezés mővelete mennyiségi tulajdonságok alapján. Tájékozódás térben, síkban, téri arányok felismerése. Tevékenységekben, spontán helyzetekben összemérés, számlálás. Összehasonlítás, szétválogatás különféle szempontok szerint. Számfogalom megalapozása mérési feladatokkal, halmazokkal. Személyek, tárgyak összehasonlítása, csoportosítása (nagyság, szín, alak, forma, súly, stb.) szerint. Szervezett matematikai foglalkozásokon rendszerezzük, rögzítjük a spontán tanultakat.

156 Értik a halmazokkal, mennyiségekkel kapcsolatos kifejezéseket. Azonosítani tudnak egyezı alakú tárgyakat, síkbeli formákat. A térbeli tájékozódásban tudják az irányokat. Szívesen vállalkoznak a felvetett probléma megoldására. A gyermek és az esztétikum Mese, vers Az óvodai nevelés feladatainak rendszerében a mesemondás és versmondás szabályosan ismétlıdı irodalmi foglalkozások néven kaptak helyet, de ez nem pontos megfogalmazás. Az óvodáskorú gyermeknek a mese és vers nem a nyelvközösség írott formát alkotó terméke, hanem a szóbeliség kitüntetett alkalma. Az óvodai mese- és versmondás lényege annak spontán és játékos jellegében van. A vers és mese a ráfordított idı és gyakoriság tekintetében túlnı egy foglalkozási ág keretein. A gyermekekkel való különös és játékos beszédkapcsolat egyik lehetısége, a kicsinyek szellemi szükségleteinek kielégítése, beszédtanulás, -tanítás, szórakoztatás, kellemes idıtöltés, együttes élmény. Helye és ideje van mindig, ahányszor a nap folyamán lehetıség és igény van rá. Ilyen értelemben a mese és a vers része az egész életet átfogó anyanyelvi nevelésnek. A mindennapos mesélés és játék a gyermekek számára természetes dolog. A vers játék, amelyhez ritmikus mondóka tartozik, összekapcsolódik a mozgásos és fantázia játékokkal. Mondani és csinálni kell, a gyerekeknek csak úgy érdekes. A mesét viszont leginkább hallgatni jó. Az a gyermek, akinek naponta mesélnek, nyelvi fejlettség szempontjából megelızi kortársait. Ezért mesélünk mindennap, sokszor napokon keresztül ugyanazt a mesét ismételve. A gyermekek szeretik sokszor hallani kedvenceiket. Minden ismétlés "énerısítı" hatású. Valamennyi óvodai korcsoportban lényeges, hogy a mese- és a versmondás szokásai, anyaga a gyermekek szempontjából egységes, világos, kerek egészet alkossanak. Úgy teljes a dolog, ha az adott mesét, verset az eleveníti fel, aki elıször mondta - fıként a mese esetében. Apróbb eltérések mindenképpen adódnak az óvónık mesemondása között, és ez zavarhatja a gyerekeket. Az óvodában fontos a szóbeliség. A verseket és meséket meg kell tanulnunk - pontosan tudva a szöveget. Lényeges még a megfelelı irodalmi anyag kiválasztása. Vannak nagyon jó írók, akik aranyos, humoros, tanulságos meséket, verseket írtak ennek a korosztálynak. Nagyrészt azonban az irodalomnak azon ágából kell válogatnunk, ami eredetileg is szájhagyományban, szóbeliségben termett és élt tovább. S olyat, ami motívumkincsét, szerkesztési szabályait, nyelvét tekintve megfelel életkori igényeinek. Ez pedig a magyar népmese és a népi gyermekköltészet Semmiféle elmélet és „látszatmodernség” miatt sem mondunk le errıl.

157

A mese napjainkban egyre inkább háttérbe szorul. A mai szülık alig mesélnek. Többnyire odaültetik a gyermeküket a tévé elé, a videó elé. Ezáltal a gyermekek zöme nem jut otthon igazi meséhez, a mesélés, a mesehallgatás igazi élményéhez. Éppen ezért az óvodára hárul az a feladat, hogy visszaadja a gyermekeknek a mesehallgatás és a mondókás-verses együttjátszás örömét. Azt nyújtsa, ami sok mai család nevelésébıl hiányzik: a gyerekre figyelı, csak neki szóló, színesen, átéléssel elıadott, a felnıttel együtt közösen elképzelhetı mesét, játékhoz illı mondókát, verset. Teremtsünk lehetıséget a gyermekek önálló szöveg- és mesemondásához. Segítsük elı, hogy megfelelı eszközökkel el is játszhassák a hallottakat. Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás és a dramatizálás. Mindkettı szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. Mindig többrıl szól, mint amennyit a szavakkal kimond. A jó mese olyan kapcsolatokat, helyzeteket mutat fel a gyermekek számára, amelyek megértésére más eszközökkel ebben az életkorban még nincs mód. A mese a legtágabb értelemben tanít. A népi eredető meséknek erkölcsi tartalma van, belsı indulati élményeket közvetít. Erkölcsi rendszerében a jó és az igaz gyız a gonosszal szemben. Világképe teljes világmagyarázat, melyben minden a helyén van, ezért mőködési törvényei átláthatók. A cigány gyerekek identitásának erısítése saját anyanyelvük meséivel, verseivel. A mese oldja a szorongást, amelyet a nagyrészt még ismeretlen világ, a feldolgozatlan indulatok váltanak ki a gyermekekbıl. A mese az indulatok feldolgozására, belsı képteremtésre tanít. A belsı képteremtés képességének kifejlıdése nélkül lehetetlen az olvasóvá válás, amely e foglalkozási ág távlati, lényegi feladata. Csak abból a gyerekbıl lesz jó beszélı és jól olvasó, aki képes intenzív belsı fantáziakép megjelenítésére. Szükséges az is, hogy a gyermekek kézbe vegyék, nézegessék a könyveket, amelyekben kedvenc meséik találhatóak. Így hamarosan szívesen lapozgatják majd a gyermekkönyveket óvodáskorban a képek, iskolásként az olvasással megfejthetı szöveg kedvéért. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus játék. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók tiszta ejtése, megfelelı artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerőségei. A gyermekek a mesékbıl, versekbıl sok új fogalmat ismerhetnek meg.a bábjátékban, dramatikus játékban kibontakoztathatják a szabad önkifejezést. A dramatikus helyzetek lehetıséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra.

158 Feladatok az irodalmi nevelés terén Kicsiknél az irodalmi nevelés a mozgással kísért énekelt szöveg gyakori ismételgetésével kezdıdjék. A dúdolt ritmikus mondókák, mondókamesék a beszoktatás nehéz idıszakában jó szolgálatot tehetnek. Az énekelt szövegbıl bontakozzék ki a mondókajáték, abból a vers, a verses mese, majd a próza. Minél kisebb a gyermek, annál több legyen a dal, a mondókajáték, ezt követve az állathang utánzó és felelgetıs mese, halmozó és láncmese, vers, verses mese, majd a fokozatosan hosszabbodó, bonyolódó prózai mese. A versek lehetıleg mozgásos fantázia-, vagy énekes játékhoz kapcsolódjanak. A versmondásban a ritmus, a hangzás legyen az elsıdleges, nem a szövegmagyarázat. Ne gyakoroltassuk unalomig a verseket. Többet ér, ha naponta többször is játékosan mondókázunk, verselünk. Igen fontos az ismétlések gyakorisága, „énerısítı” hatásának felhasználása. Ne arra törekedjünk, hogy a gyermekek sok verset és mesét tudjanak, hanem arra, hogy a jól kiválasztottakat, a kedvelteket újra és újra szívesen hallgassák. A szabad választás hozzájárul ahhoz, hogy legyen kedvenc meséjük, versük. A mese- és versmondást a spontán adódó helyzetekre, a kedvezı körülmények tudatos kiválasztására, elıidézésére épülnek. Mondókázáshoz, vershez fontosabb az alkalomszerőség: mint minden más játék, naponta bármikor elkezdhetı és befejezhetı. Nem árthat a természetes játékzaj, nem szükséges az egész csoport részvétele. A meséhez viszont csend kell, amelyet az óvónı erıszakos, harsány eljárások nélkül pedagógiai tapintattal, érzelmi eszközökkel teremthet meg. fontos a rendszeres elalvás elıtti mesemondás, mert ilyenkor a nyugalom szinte helyet készít neki. Legfontosabb, hogy az óvónı legyen felkészült, ismerje az irodalmi anyagot, fejbıl bármikor tudja mondani a verseket, mondókákat és a mesék egy részét is. Hívja fel a szülık figyelmét, hogy otthon is rendszeresen énekeljenek, mondókázzanak, meséljenek gyermekeiknek. Fejtse ki ennek fontosságát. Cigány anyanyelvő mese – vers mondásával kultúra átadás. Mivel a cigányoknál nincs kultúrája az írásbeliségnek, a könyv nem érték számukra. Feladata az óvodának, hogy értékké váljon. A fejlesztés tartalma 3 – 4 éves korban Feltételezhetı, hogy a kicsik óvodába kerülésükkor bizonyos számú etetı, mosdató, tapsoltató, vigasztaló mondókákat, dalocskákat már megismertek, sıt mondogatni is tudnak. Ezek

159 felfrissítése, újabbakkal való kiegészítése, közös mondogatása megnyugtató, örömöt adó. A népi mondókaanyag, népi állatmesék változatos, gazdag világa, kiegészítve a gyermekeknek is író jeles szerzık verseivel, történeteivel alkalmasak arra, hogy a gyermekek ismeretei gyarapodjanak. A képeskönyvekkel való elsı óvodai találkozás kötetlen, kellemes együttléttel kapcsolódjon össze. A gyermekek bármikor nézegethessék a képeket. E célra legalkalmasabbak a színes képeskönyvek, lapozgatók szöveg nélkül. A képekrıl meséljen elıször az óvónı. Az év folyamán 8 – 10 mondókát, verset ismételgessen a gyermekekkel. Hangozzon el ugyanannyi csak meghallgatás céljából. 10 – 12 új mesére kerüljön sor. A kicsiknél az óvónı legalább hetente kétszer kezdeményezze a mesélést, mondókázást, versmondást. Ezen kívül a gyermekek igényeinek megfelelıen. 4 – 5 éves korban A környezetrıl, az idıjárásról, az évszakok megfigyelésérıl, természeti jelenségekrıl, tárgyak, állatok megszemélyesítésérıl szóló mondókákból, neves költıink gyermekverseibıl is válogasson az óvónı. Egyrészük mondóka, hangutánzó mese, másik részük párbeszédes játékká formálható legyen. Elıadáskor az óvónı ügyeljen a szövegmondásra, a mozdulatokra. 2 – 3 kiolvasót, 6 – 7 rövid verset ismételgessenek rendszeresen, de mondjon az óvónı sok verset szórakoztatásul is. Kerüljön sor 2 – 3 epizód összekapcsolásával szerkesztett prózai állatmesékre, halmozó láncmesékre, egyszerőbb tündérmesékre. 12 – 14 alkalommal meséljen új mesét. A többi idıt az elızı évben megismert kedvenc mesék elmondása töltse ki. 5 – 6 – 7 éves korban a korábban megtanult irodalmi anyag alkalomszerő ismételgetése. Tanítson az óvónı 4 – 5 kiszámolót, tréfás mondókát, 15 – 20 szép magyar verset is válogasson ki. Az ünnepek értelmérıl az óvónı saját szavaival beszéljen a gyermekeknek. Leginkább magyar népmeséket válogasson ki, fıként tanulságos állatmesék és tündérmesék legyenek. A mesék drámaisága, az eleven párbeszédek, ellentétes helyszínek, jellemek kiszínezése, az ismétlıdı helyzetek, az átváltozások, csodák a mesemondó és a közösség összeszokottsága, a mesemondás szokásai mind élmény a mesélınek, a mesét hallgatónak. kedvenc meséik szereplıit, fel tudják idézni a cselekmény egyes mozzanatait. Észreveszik, hogy a felnıttek gondosan, vigyázva bánnak a könyvekkel. Mímelik az olvasást. Zenei nevelés A zenei nevelés elsısorban a mővészeti nevelés körébe tarozik, de érzelmeken keresztül hat. Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklıdésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Hatására a gyermek szeret énekelni, játszani, dúdolgatni, zenét hallgatni.

160

A zenei nevelést születéstıl kell elkezdeni. Minden nép zenei nevelésének a saját néphagyományából kell kiindulnia, mert a nyelv és a dallam itt tökéletes egységet alkot. A magyar óvodai ének-zenei nevelésnek jelentıs hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élı és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyermekekkel. A hagyományırzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének - zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés, vagy séták és kirándulások. Tehát ez a feladat nem korlátozható csupán a foglalkozások idıtartamára. Napközben bármikor adódik lehetıség éneklésre, mondókázásra, vagy körjátékok játszására. A komplex foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit, és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték, vagy mondókázás a mővészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A Kodály útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira épülı fejlesztés helyi nevelési programunkban hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományırzés, és az ének-zenei nevelés színvonalának megırzése. A gyermeknek még nincs értékítélete, egyéni ízlése, véleménye. Nem utasít el semmit, minden tetszik neki válogatás nélkül. Ezért nagy a felelısségünk, hogy ezt óvodáskorban jól befolyásoljuk. Mire támaszkodhatunk? Elsısorban a hagyományainkban ırzött mondókákra, dalokra, játékokra. Valamint a kisebbséghez tartozó népek zenéjének megismerése: a cigány népzene A kisgyermekekkel állandóan foglalkozó személy mimikája, gesztusai és hangja együttesen nyújtja a jó érzés kellemes élményét. A gyermeknek a külvilággal alkotott minden viszonya a másik emberhez főzıdı viszonyán mérhetı le. A sokat éneklı óvónı: - megszeretteti a gyermekekkel a dalolást, az énekes játékot - szép, tiszta éneklésre szoktat - fejleszti a gyermekek hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét, mozgáskultúráját - megalapozza a zenei anyanyelv kialakulását Az óvónı keltse fel a gyermekek érdeklıdését a zenehallgatás iránt. Minél több zenei élményt közvetítsen, elsısorban énekes elıadásával. A mindennapok során a különbözı tevékenységekhez minél gyakrabban kapcsoljon zenehallgatási élményt. Olyan mőveket győjtsön, amit maga tud elıadni és amelyek felkeltik a gyermekek érdeklıdését az értékes zene iránt. Az óvónı érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekeljen, de jelenjenek meg

161 a zenei anyagában a rokon-, és más népek dalai, valamint a magyar komponált mőzene, altatódal és a klasszikus mőzene is. Az óvónı a zenehallgatást kapcsolja a különbözı tevékenységekhez. Teremtsen a délutáni órákban is módot arra, hogy a gyermekek kedvük szerint hallgathassanak zenét. Fontos szerepet kapnak az elsı zenei benyomások a beszéd fejlıdésében. A felnıtt szavainak korai megértése a szó, a mondat általános ritmikai és dallamstruktúrájának megadására épül A mondókában és a dalban gyakorlati megismerés tárgyává válik a nyelv alakja mind a nyelv hangjainak észlelésével, mind a beszédhangok kiejtésével. A gyermekjátékoknál a személyes kapcsolat varázsával hat az évszázados hagyomány. Az öröm, a játékélmény feszültsége kedvet nyújt az újraénekléshez. Az óvodáskorú gyermek is utánzással tanul. A dalosjátékokban figyeli, utánozza a felnıtt, vagy a többi gyermek mozgását, hangját, kiejtését - ez energiát, erıfeszítést követel tıle. Ugyanakkor saját mozgását, hangját, ritmusát, kiejtését igazítja a többiekéhez - minden részletet aktívan át kell vennie. Tehát a dalosjáték fejleszti a gyermek mozgáskoordinációját, egyensúlyérzékét. Saját testérzékelése és a külvilágra irányuló érzékelése összekapcsolódik: fejlıdik térbeli tájékozódó képessége. A népi játékok segítségével erısítjük a gyermekekben a sajátos dal-, tánc-, játéknyelvet. A játékok megtanításával bevonjuk a gyermekeket a népi hagyományaink, múltunk értékeinek feltárásába. A gyermek játéka az emberi lélek mélységébıl fakad ısi ösztönök megnyilvánulásaként. Játszani minden egészségesen fejlett gyermeknek kell. A játékban elmerülni tudó gyermeknek mővészi élményben is része van, de közben szunnyadó képességei is kibontakozhatnak. Számára komoly teljesítmény a játék. Minden éneklés életre kel a játékban. Az óvodáskorú gyermek játékos gyermek. Hajlama szerint játékosan végez minden tevékenységet. Játékkal szerez tapasztalatot, gyakorol be mőveletet, játék közben fejleszti tudását. Néphagyományainknak a szocializálódás folyamatában is jelentıs szerepe van. Egymáshoz kell igazodni lépésében, tartásában, ritmusában, hangjában. Mindezt a gyermek örömmel teszi, mert vonzó számára az éneklés, a közös mozgás. A közös tevékenység révén a gyermek ránevelıdik a másokhoz való alkalmazkodásra. Személyének esetleges kiválasztása az állandó motiváció erejével hat. A mővészi nevelésben fontos helyet kap a táncos-, dalos játék, mert költészetet, mővészi mozgást, zenét tanul vele. A gyermekjátékok a gyermek zenei nevelésének az elsı állomása. A dalok terjedelme 2 - 3 - 5 hang, ami megfelel fejlettségének. A zenei nevelés: emberalakítás. Mint a nevelés folyamatában általában, úgy a zenei nevelés terén is elengedhetetlen a nevelımunka lélektani megalapozása, a pszichológiai fejlıdés és tárgyi feltételek figyelembe vétele.

162 A fejlıdésnek az iskolába lépésig tartó szakaszát - zenei vonatkozásban - mindenekelıtt a zenei benyomások fokozódó differenciálása jellemzi. Ha a környezet hatása megfelelı, akkor a fejlıdési szakasz végén elérhetı, hogy a gyermekben megérett a rendszeres zenetanulás vágya, javítani akar hallásán, zenei felfogásán. Az óvodáskorban szerzett tapasztalatoknak és a szülıi házban átélt zenei eseményeken való részvételnek fel kell keltenie a gyermekekben azt a vágyat, hogy alaposabban merüljenek el a zenében. Az énekes játékokkal nemcsak a gyermek mozgási képességei fejlıdnek, hanem ezzel egyidıben az értelmi képességek is. A dalok szövegén és dallamán kívül meg kell jegyeznie egy egész sor különbözı mozgásformát : kifordulást, átbújást, guggolást, ugrást, körformát, sort, csigavonalat, páros vonulást, stb. A dalosjáték érzékszervi és mozgásos funkciót tölt be, de egyben differenciált értelmő fejlesztı szerepe is van. A gyermek éneklés közben - mely tagoltabb és lassúbb a prózai beszédnél önkéntelenül is pontosabb kiejtéssel, a magánhangzók pontosabb megformálásával tagolja a szöveget. Különösen a mondókák alkalmasak a hangzók kiejtésének gyakorlására. Sok új szót, fogalmat, kifejezést ismer meg a dalszövegekben, mondókákban. Azok jelentését mozgással játékhelyzetekben is kifejezi, tisztázza értelmét. A magyar nyelv gazdagságával, az egyes tájegységek szavaival, vagy régies kifejezésmódjával ismerkednek meg. A hagyományos népi mondókák, dalok és gyermekjátékok túlnyomó többsége sajátosan komplex jelenség: szöveg, dallam, mozdulat és cselekmény - illetve a mondókák esetében bizonyos funkció - együttes megjelenése. Az emberiség mővészi megnyilatkozásainak az az ısi formája hagyományozódik így nemzedékrıl nemzedékre, amelyben az egyes mővészeti ágak nem válnak szét, hanem egyszerre jelentkeznek. Túlnyomó többségük szerkezeti alapelve: kis hangterjedelmő, rövid motívumok ismételgetése, vagy egymás mellé rakosgatása néhány ütemnyi mondókákból a 100 ütemen felüli játékfüzérekig. A gyermek növekedésének idırendjében azokkal a mondókákkal, dalokkal ismerkedett elsıként, amit édesanyja, nagymamája, testvére mondogatott neki. Ma ez a tendencia a faluban is kezd visszaszorulni. Az infrastruktúra fejlıdésével az ott élı emberek is modernizálni szeretnék életüket. S nem veszik észre, hogy ezáltal mennyi élménytıl esik el gyermekük. Az élmény - régi dalok, rigmusok, hiedelmek világa, mesék, stb. - számukra gyerekkorukban természetes volt, velejárója a mindennapoknak. Az óvoda feladata megértetni, hogy ami régi, az nem biztos hogy rossz. A technika és a hagyomány megfér egymás mellett, sıt színesítik életünket.

163 Az óvodának kell felvállalni, hogy a szőkebb környezet hagyományait megismertesse, megszerettesse a felnövekvı nemzedékkel. A fejlesztés tartalma 3 – 4 éves korban A dalanyag 5 – 7 mondóka, 10 – 14 gyerekdal és 2 –3 mődal. Hangkészlet: s-m, l-s-m, m- r-d, sm-r-d, d-l,-s,. a zenehallgatás anyaga egyszerő népdalok, mődalok hangszeres, vagy énekes elıadásban. Magasabb és mélyebb hangok felismerése és térbeli érzékeltetés megpróbálása. Változatos dallamú és szövegő motívumok visszaéneklése 5 hang terjedelemben. A halk és hangos közti különbség megfigyelése, felismerése és alkalmazása beszéden, zörejeken. Különbözı zörejek, 2 – 3 dallamjátszó hangszer és ritmushangszer hangszínének felismerése. Az egyenletes lüktetés érzékeltetése mondókázás, éneklés közben játékos mozdulatokkal. Tempótartás segítséggel. 4 – 5 éves korban A dalanyag 4 – 6 mondóka, 12 – 15 játékdal, 3 – 4 mődal. Hangkészletük: s-m, l-s-m, m-r-d, s-mr-d, s-m-d, d-l,-s, m-r-d-l,. A magasabb és mélyebb hangok megkülönböztetése térben mutatással szöveges motívumok visszaéneklése 6 hang terjedelemben. A halk és hangos fogalompár megértése, zenei tevékenységeken alkalmazása egyénileg is. Dalok felismerése dúdolásról, vagy hangszerjátékról. Finomabb hangszínek különbségének meghallása. Az egyenletes lüktetés kifejezése játékos mozgással, tapssal, körbejárással. A motívumok hangsúlyainak kiemelése változatos mozdulatokkal. A dalok és mondókák ritmusának kiemelése – kanalazás. Egyszerő játékos mozgások egyöntető, esztétikus végzése. Nehezebb játékformák, táncos jellegő mozdulatok. 5 – 6 – 7 éves korban A dalanyag 4 – 6 mondóka, 16 – 20 népi gyermekjáték, 5 – 6 mődal. Hangkészletük: s-m, l-s-m, s-m-d, m-r-d, s-m-r-d, l-s-f-m-r-d, m-r-d-l, m-r-d-l,-s, r-d-l,-s,. felelgetıs játékok éneklése 2 csoportban folyamatosan. A halk és hangos különbsége, más fogalompárokkal összekötve, énekes gyakorlatban. Dallamfelismerés jellegzetes kezdı, vagy sajátos belsı, ill. zárómotívumról. Dallambújtatás rövidebb, majd hosszabb motívumszakaszokkal. Finomabb hangszínek megfigyelése, megkülönböztetése. Az egyenletes lüktetés és dalritmus megkülönböztetése és összekapcsolása. A dalok ritmusának hangoztatása belsı hallás alapján. Dalok és mondókák felismerése ritmusról - kanalazás. Különbözı tempók felismerése, kifejezése énekkel, mozgással. Dallamok kitalálása versekhez, mondókákhoz. Énekes beszélgetés, kérdés-felelet játék egyénenként is. Cigány tánckultúra hagyományainak felelevenítése videóról, vagy meghívott vendég bemutatásából.

164 Vizuális nevelés Az óvodai esztétikai nevelés szerves része a nevelés megszakítatlan folyamatának, a teljes személyiség formálásának. Az esztétikai nevelés az esztétikai befogadásra és tevékenységre való képesség kialakulását jelenti. Komplex folyamat, mely tartalmazza az esztétikai érzékelés elsajátítását, esztétikai élmények biztosítását, az esztétikai befogadáshoz szükséges képességek kialakítását, érzelmek felkeltését, helyes esztétikai értékek, ízlés kialakítását, alkotói képességek megalapozását. A kisgyermek nevelésében az óvónı személyes példájának fontos szerepe van. Az ízlés nevelés korai szakaszában az esztétikushoz való szoktatást az óvónı személyes példája, széphez való bensıséges viszonya teszi a gyermek számára elérhetıvé. A meghitt felnıtt - gyermek viszony a nevelı képi, mozgásos kultúrája, önállósága, alkotó kedve kell ahhoz, hogy az óvodások a játéktól, firkálástól, a kirakásoktól, anyaggyömöszöléstıl eljussanak a jó közérzet alapvetı feltételéhez: a személyes kapcsolatok kisgyermekfokon való megjelenítéséhez - gesztus, szó, ének, játék mind kifejezésforma. A környezet, a környezı világ látványa közvetlen érzékszervekkel történı megismerése kelti fel a gyermekben az alkotói, alakítói kedvet. Kezdetben a rajzolás, festés, mintázás, azaz a képi, illetıleg formaalakítás is játéknak minısül, élményt nyújt, a megismerés egyik formája lesz. A vizuális nevelés területén az intuícióra, a véletlenszerő felfedeztetésre, az alkotókedv felkeltésére helyezzük a hangsúlyt. A képzelet és a kombinációs készséget fejlesztı feladatokat helyezzük elıtérbe oly módon, hogy színben, formában szinte gátlástalanul kiélhesse a gyermek alkotói vágyát. Mint a beszédfejlıdéshez, úgy a látáshoz, a képi gondolkodáshoz, az ábrázoláshoz is szükség van partnerre - biztató, megerısítı, felfedezést észrevevı óvónıre. Már kiscsoportos kortól igyekszünk megmutatni a technikák sokszínőségét, a népmővészet motívumkincsét, s szeretnénk megismertetni ıket a népi mesterségekkel, lehetıséget adni a mőalkotásokkal való találkozásra. Cigány kézmővességgel való ismerkedés: teknıvájás, fafaragás, kosárfonás, vályogvetés. A tevékenység célja és feladata A tevékenység célja a gyermek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér - forma - szín képzeletének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A cigány gyerekek gazdag szín- és fantázia világának felszínre hozása. A tevékenység feladata a gyermeki alkotó - alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. A 3-6-7 éves korban tervezhetı alkotó - alakító tevékenységek tartalmának, minıségének fejlesztése. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.

165 A tevékenység gyakorlata a beszoktatástól az iskolába lépésig Fontos a gyermeki alkotó - alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. Az alkotó tevékenységhez méretben, minıségben megfelelı eszközök szükségesek. Az eszközök kiválasztásában a praktikum, a célszerőség és az esztétikum dominál. Az alkotó tevékenységekhez a megfelelı hely, olyan tér legyen, ahol mozgó gyermektıl védett az alkotók köre. Az óvónı a munkaasztal kialakításánál ügyeljen arra, hogy maximum 6 gyermek egy-szerre kényelmesen elférjen. Az alkotó tevékenységhez olyan légkört biztosítson, amelyben a gyermekek szívesen kapcsolódnak be az alkotó munkába, az elrontott, sikertelen lépéseket javíthatják. Az óvónı a tevékenységhez elegendı idıt biztosít, hogy a gyermekek lehetıleg addig alkothassanak, ameddig kedvük tartja. A különbözı mérető anyagok elhelyezéséhez tárolóeszközökre van szükség, az eszközök biztonságos kezelését az óvónı egyenként tanítsa meg. A rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, anyagformáláshoz, építéshez és mőalkotással való ismerkedéshez az óvónı gondolja végig a feltételeket és teremtse meg a mindennapi szabad játékban is. A fejlesztés tartalma, a fejlıdés jellemzıi 3 - 4 éves korban: Az óvónı a 3 - 4 éveseknek lehetıvé teszi, hogy játszva ismerkedjenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetıségeivel. Elkezdıdik az esztétikum iránti érzékenység és értékelıképesség kialakítása - észrevetetve, együttesen gyönyörködve a saját alkotásokban, a modern és népmővészeti szépségekben. A tevékenységek a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré rendelhetık. Az óvónı megtervezi a képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit. Nem tervezhetı a szándéktalan firka és a látszólag szándékos formafirka idıszakában a téma. A gyermekeknek lehetıségük van az élményüknek, érdeklıdésüknek megfelelı témaválasztásra. A képalakítás megjelenhet festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, agyagba, homokba karcolással. Az óvónı segíti a gyermekek képalkotó képességének megindulását a szórt elrendezéstıl a képek, a részformák elemeinek egymáshoz rendelésével. A gyermekek tetszés szerint részt vehetnek plasztikai alakításban. Megismerik az anyagok alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve, gyúrkodva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva. Mindennap biztosított a gyúrkodás, agyagozás. A gyermekek megismerkednek az építés során a tárgyak formáival, alakzatával. Tudnak beszélni az alkotásukról, örülnek a létrehozott produktumuknak. Az évszakonként létrehozott "ovigalériát" megismerik, az alkotásokat többször megnézik. 4 - 5 éves korban

166 A 4-5 éves gyermekek alkotó-alakító tevékenysége bıvül. Megjelenik munkáikban az emberábrázolás, a környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés alapján történı megjelenítése. A gyermekek gyönyörködnek a gazdag formákban, a két kezükkel alkotott színárnyalatokban. Használják a ceruzát, zsírkrétát, fapálcát, különbözı vastagságú ecseteket. Képeket készítenek fonalakból, textilekbıl, termésekbıl. Képesek játékukhoz kellékeket, valamint alkalmi ajándéktárgyakat készíteni. Különbözı bırdarabokat, gallyakat, terméseket használnak. Építés során variálják a teret, ehhez dobozokat, egyéb berendezési tárgyakat használnak. A gyermekek segítenek az eszközök elıkészítésében, elrakásában. Megmutatják szüleiknek a kiállított mőveket. 5 - 6 - 7 éves korban A képalkotás során gyakran dolgoznak közös kompozíción. Gazdagabb technikai megoldások és eszközök - plakettek, dombormővek, viaszkarcok, lenyomatok, makettek, stb. - segítségével színesedik alkotói repertoárjuk. A saját élményen alapuló cselekményes témákban megjelennek a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek. A gyermekek a képalkotáshoz eredeti megoldásokat használnak, egyéni módon alakítják a színeket és a formákat. A gyermekek plasztikai munkáiban is megjelennek a közös térbeli többalakos kompozíció, 1-1 mesejelenet, énekes játék, stb. Éljék át minél gyakrabban az ajándékozás örömét. Legyen igényük az ajándékkészítés elsısorban ünnepekhez kötötten - szüleik, a legkisebbek, és a felnıttek részére is. Tevékeny résztvevıi a környezetalakító, díszítı munkának. Az óvoda "ovigalériája" legyen az 5-6-7 évesek ízlésformáló, szemet gyönyörködtetı helye. Testi nevelés Kiindulási helyzet - lehetıségek Az óvodában a testi nevelés az óvodai nevelésnek egyik fontos területe. A testi nevelés az egészség megırzése és megszilárdítása a szervezet edzésére, fejlıdésére - növekedés, gyarapodás és testi képességek kialakulásának elısegítésére - valamint a mozgásmőveltség fejlesztésére irányul. Óvodánkban a gyermeklétszám magas, ezért a kitőzött feladatok nehezen valósíthatók meg. A gyermek mozgásigénye nehezen elégíthetı ki a kis alapterülető csoportszobában. Az általános iskola az utóbbi idıben a tornatermet nem tudja a rendelkezésünkre bocsátani, ezért is szükséges az elıbbiekben említett együttmőködési szerzıdés megkötése. A feladatok nagy részét a szabadban - idıjárás függvénye -, vagy a csoportszoba jelentıs átrendezésével oldjuk meg. A hazai óvodákban - köztük a mienkben is - figyelembe kell venni, hogy átlagos tárgyi lehetıségek és személyi feltételek állnak rendelkezésre. Ehhez olyan programot kell kidolgozni, amihez "közoktatási szinten" minden óvodás hozzájuthat. Amelynek alapja a 3-7 éves gyermek

167 korszerő képesség- és mozgásfejlıdése. Nem túlméretezve, de nem is alárendelve a testi nevelés szerepét és beágyazva azt a mindennapi életbe. Ez indokolja a mindennapi testnevelés szerkezetváltását is. A vegyes összetételő gyermekcsoportok száma az utóbbi idıben ugrásszerően megnıtt, ezért kiemelten kell figyelni az ilyen csoportba járók mozgás- és képességfejlesztésének lehetıségeire. Ennek az a lényege, hogy a 3-7 éves óvodás képességeinek fejlesztése az életkorhoz kötött szenzibilis fázist figyelembe véve, továbbá széleskörő mozgásélmény biztosításával történne. Az óvodánkba kerülı gyermekek testi fejlettsége, képessége változó, mozgáshoz való hozzáállásuk jó, érdeklıdı, aktív. A tevékenység célja, feladatai A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeiknek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezıinek fejlesztése úgy, hogy megvalósuljon a gyermekek szabad mozgástere. Feladat a 3-7 éves korban tervezhetı mozgásfejlesztı játékok összeállítása. A különbözı szervezeti formák megtervezése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében. A fejlesztés mozgásanyaga 3-4 éves korban 1.

futás különbözı irányban futás feladattal különbözı futásformák gyakorlása

2.

szökdelések sorozatugrások rövid nekifutással fellépés, majd leugrás

3.

hajítás helybıl távolra hajítás helybıl célba labda feldobás, elkapás labda leütés, elkapás

4.

csúszások kúszások mászások

5

gurulás a test hossztengelye körül

168 4-5 éves korban 1.

futás akadályon át fel- és lelépéssel átbújással, tárgyhordozással

2.

ugrásgyakorlatok : szökdelés egy lábon, páros lábon fel- és leugrás két lábra helybıl távolugrás

3.

dobásgyakorlatok : célbadobás - egykezes felsı dobás

4.

labdagyakorlatok : feldobás, elkapás különbözı helyzetekben gurítás

5.

támaszgyakorlatok : csúszás kúszás mászás talajon és szereken

6.

talajgyakorlat : gurulóátfordulás kézenállás elıgyakorlata

5-6-7 éves korban 1 Különbözı típusú futógyakorlatok . gyorsfutás lassúfutás 2 sorversenyek . 3 váltóversenyek . 4 ugrásgyakorlatok : . szökdelés páros lábon szökdelés egy lábon haladással 5 sorozatugrások : . különbözı magasságra és távolságra elhelyezett tárgyakon át nekifutással magas- és távolugrás 6 dobásgyakorlatok : . egykezes, kétkezes alsó- és felsıdobás

169 7 labdagyakorlatok : . labdavezetés járás és futás közben labdázás párokban 8 támaszgyakorlatok : . pókjárás rákjárás talicskázás 9 talajtorna elemei : . gurulóátfordulás hossztengely körüli gurulás láb magasra lendítésével kézállás 1 járások : 0 egyensúlyozó járás padon fej- , kar- és lábmozgásokkal . A mindennapi mozgásos játékok biztosításának lehetıségei A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják a sokféle mozgásfejlesztı eszközökön. Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A rövid ideig tartó mikro- és makrocsoportos séták is hozzájárulnak a gyermekek mozgásszükségletének kielégítéséhez. A 4-5 éves kori alakváltozás, a hirtelen megnyúlás gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek - különösen a prevenciós fejlesztı tornák -, a mozgásigény kielégítése segít a gerincdeformációk megelızésében. A lábboltozatot erısítı, fejlesztı mozgásnál a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha mindennap edzési lehetıségük van. Erre legtöbb alkalmat a szabadban való tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Ezért minden nap - ha lehet télen is - sokat tartózkodunk a szabadban. Esıs, nedves idıben a fedett terasz adna lehetıséget a légfürdızésre. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvónı szervezzen napi kocogó - futó lehetıségeket. A gyermekek meghatározott futópályán önmaguk döntsék el, hogy mennyit futnak. A rendszeresen végzett kocogások, futások ösztönzıen hatnak rájuk, fokozzák a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. A gyermekek a víz edzı hatását is ismerjék meg az óvodában, illetve az óvodán keresztül úszótanfolyamok szervezése.

170 Betonozott rész kialakításával lehetıség lenne még kerékpározásra, rollerezésre, görkorcsolyázásra, illetve télen csúszkálásra. A gyermekek mozgásfejlesztésének lehetıségei a beszoktatástól az iskolába kerülésig A gyermekek nagymozgásai ( járás, futás, kúszás, mászás ) jól fejleszthetı az óvoda udvarán, ahol tér, mozgásfejlesztı eszközök állnak rendelkezésre. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetıséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A mozgásos tevékenységet, s azok eszközeit az óvónı mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoportok összetételéhez méretezi. Az óvónı a gyermekek szabad mozgását a délelıtti és a délutáni udvari játék és séta során biztosítja. Az irányított mozgásos játékokat mindegyik korosztálynak az óvónı heti egy alkalommal szervezi meg különbözı idıkerettel. A futás mennyiségét a gyermekek szabadon határozzák meg. Hetente 1-2x "zenés mozgásos játék" megszervezése ajánlott, ahol a gyermekek korcsoportonként különbözı idıkeretben zenére mozoghatnak. Az utánzáson alapuló mozgás anyagát az óvónı gimnasztikai elemekbıl építi fel (pl. kartartások, testhelyzetek kar-, törzs-, térd- és lábmozgások, valamint különbözı irányú járásgyakorlatok). A szabadban szervezett énekes és egyéb játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítését. A fejlesztés tartalma, a fejlıdés jellemzıi 3-4 éves korban A 3-4 éves gyerek irányított mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. A gyermekek ismerkedjenek meg e korosztályban a futásgyakorlatokkal ( pl. futás különbözı irányba, futás feladattal, különbözı futásformák gyakorlása ) Végezzenek ugrásgyakorlatokat ( pl. szökdelések, fellépés majd leugrás ) Ismerkedjenek dobásgyakorlattal ( pl. hajítás helybıl távolba, helybıl célba, labda feldobás, elkapás, leütés, elkapás ) A mozgásos játékok adjanak teret a támaszgyakorlatok gyakorlására is ( pl. csúszások, kúszások, mászások ) A talajtorna eleme is jelenjen meg a játékukba ( gurulás a test hossztengelye körül ) A gyermekek játsszanak minél több egyensúlyozó játékot. Alkalmazzunk minél több kéziszert, a különbözı típusú mozgásos játékokhoz. A mozgásfejlesztı játékok ne legyenek se túl könnyőek, se túl nehezek. Késztesse a gyermeket erıkifejtésre. Mutassuk meg rendszerint a helyes mintát és igényeljük a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. Jó lenne, ha a csoportokban is lehetne bordásfal, karika, szivacs, szınyeg. 4-5 éves korban A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerüljön a hangsúly.

171 Fejleszthetık futásgyakorlatokkal ( pl. fussanak 3-4 akadályon át, fel- és lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással ) Szervezzünk ugrásgyakorlatokat ( pl. egylábon, páros lábon való szökdelés, valamint felugrás két lábra, leugrás két lábra, játékos helybıl távolugrás ) A dobásgyakorlatok során próbálgassák a célbatalálást egykezes felsı dobással, haránt terpeszállásból . Minél gyakrabban játszanak labdagyakorlatokat, annál jobban tudják a labdát feldobni és elkapni, különbözı testhelyzetekben gurítani. Az irányított mozgásos játékok során gyakorolják a támaszgyakorlatokat.( pl. kúszást, csúszást, mászást talajon és szeren ) A talajtorna anyagaként jelenjen meg a gurulóátfordulás és a kézállás elıgyakorlata. Kapjon kiemelt szerepet az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem-kéz, a szem-láb koordináló differenciálódása. A gyermekek játsszanak egyensúlyozó játékokat 5 cm széles csíkon, vízszintes és rézsútos padon. Tervezzünk lábboltozatot erısítı speciális járás- és gimnasztikai gyakorlatokat. Jó lenne, ha a csoportszobában lenne alkalma a gyermekeknek szabadidıben ismételgetni a szervezett foglalkozáson megismert mozgáselemeket. 5-6-7 éves korban Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása összerendezett, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit játékos formában szívesen ismételnek. Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál az észlelés, az alaklátás, a formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a finommotorika és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Minél gyakrabban tervezzünk kisebb testrészekkel végzett mozgásokat. Használjunk különbözı kéziszereket, pl. szalagot, rövidebb, hosszabb botokat, kisebb, nagyobb labdákat és kendıket. A különbözı típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolják a gyermekek. Ismerjék meg a fokozódó futást, a gyorsfutást és a lassú futást. Végezzenek ugrásgyakorlatokat. Szökdeljenek páros-, és egylábon haladással. Végezzenek sorozatugrásokat különbözı magasságú és különbözı távolságra elhelyezett tárgyakon át. Néhány lépéses nekifutással gyakorolják a magas- és távolugrást. Játsszanak dobásgyakorlatokat. Dobjanak egykezes, kétkezes, alsó- és felsıdobással célba, kb.2m magas kötél felett. Játsszanak labdagyakorlatokat. Vezessék a labdát járás, futás közben. A gyermekek tudjanak párokban labdázni. Végezzenek támaszgyakorlatokat (pl. pókjárás, rákjárás, talicskázás) Ismételjék az óvodában tanult talajtorna elemeket: gurulóátfordulást, a test hossztengelye körüli gurulást és a lépı láb magasra lendítésével kézállást. Egyensúlyozzanak padon járással, fej-, kar- és lábmozgással összekötve.

172 1.3.5.9 Rózsafa, Szentdénes óvodai telephelyek

1. A játék A játék semmi mással nem helyettesíthetı, magáért a tevékenységért végzett, önként választott gyermeki tevékenység, önkifejezési forma, mely a gyermek fejlıdésében alapvetı jelentıségő. Célja: Olyan boldog gyermekkor megteremtése, ahol a cselekvések gyakori átélésével a gyermekek egyéni vágyai, ötletei kibontakozhatnak, komplex módon fejlıdhetnek. Feladata: Alapvetı feltételek biztosítása. Szubjektív: az óvónı személyisége, pedagógiai, pszichológiai, módszertani felkészültsége, empátiás készsége, gyermekszeretete. Objektív: megfelelı hely, idı, eszköz a gyermek igényeihez, szükségleteihez, egyéni adottságaihoz, lehetıségeihez megfelelı élettér biztosítása. A játék témája a gyermekek valóságról szerzett tapasztalataitól, ismereteitıl függ. Feladatunk, hogy minél jobban megismerjék a gyerekek a környezetüket és minél több élményben legyen részük. A játék alapvetı feltételeinek biztosítása: -

Nyugodt légkör a felszabadult játék alapfeltétele. A gyermekek maguk döntik el, hogy kivel, hol és milyen eszközzel játszanak.

-

Megfelelı idı: elmélyülten játszhassanak, legyen idejük elképzeléseik megvalósítására, amit a napirend biztosít.

-

Megfelelı hely: csoportszoba, óvoda udvara, a kiránduló helyek.

-

Megfelelı játékeszközök: esztétikusak, balesetmentesek és fejlesztı hatásúak és megfelelnek az életkori sajátosságoknak, speciális képességfejlesztı hatásúak is.

A játék lehetısége abban rejlik, hogy kielégíti a gyermek szereplési vágyát, fejleszti fantáziáját, memóriáját, ítélıképességüket és kitartásukat. Játékos formában mélyíthetik el ismereteiket. Erısödik szabálytudatuk és játék közben megpróbálják elviselni az esetleges kudarcot is. A gyermek fejlıdését elısegítı játékfajták:

173 - gyakorló játék: a ritmikus gyakorlás és megismerı tevékenység során fejlesztjük a szem – kéz koordinációt, a tér – érzékelésüket, manipulációs készségüket. Fel kell figyelnünk arra a gyerekre, aki a gyakorló játék szintjén marad. - szerepjáték: fejlesztjük a gyermek aktivitását, alkalmazkodó képességét, viselkedés kultúráját, segítı készségét, komplex személyiség fejlıdését. Nevelési szempontból a leggazdagabb lehetıséget nyújtó játékfajta. - dramatizálás – bábozás: fejlesztjük az empátiát segítı magatartás formák erısítését, a konfliktus helyzetek megoldását, pozitív szokáselemek tükrözıdését a cselekedetekben, kifejezı készségét, érzelmi hangulat kialakulását. - szabályjáték: fejlesztési lehetıségek: szabálytudat alakulása, kitartás, kudarctőrés erısítése, indulatok fékezése fejleszti a gyermek mozgását és értelmi képességeit. Akkor vonzó ez a játék a gyermekek számára, ha a szabály érthetı és a végrehajtás nem okoz nehézséget számukra. Ez a játékfajta az óvónı részvételét megkívánja. - építı – konstruáló játék: fejlesztjük, segítjük a kreativitást, megfigyelı képességet, szem – kéz koordinációt, rész – egész viszonyának megtapasztalását, egyéni ötleteket, elképzelések megvalósítását, tér észlelést, formák, színek fogalmának megismerését, az eszközök kombinált használatának lehetıségét. - barkácsolás: győjtımunka elızi meg, tapasztalatszerzés az anyagokról, eszközhasználatról, a győjtött anyagokat dramatizáláshoz, bábozáshoz, szerepjátékhoz felhasználják. - szabadban történı játék: a gyermek megismerı, felfedezı tevékenysége, amelynek alapja a kíváncsiság és a tapasztalatszerzés. Gyaloglás, futás, mászás, csúszás, egyensúlyozás, homokozás stb. van lehetıség. Télen szánkózás, hógolyózás, hóember építés stb. - értelemfejlesztı játékok: különbözı képes kirakók, társasjátékok, ellentét párok győjtése, szógyőjtések megadott kezdıhanggal, növények neveinek győjtése, állatok neveinek győjtése stb. - mozgásos játékok: minden mozgásképességet erısítı, alakító fejlesztés, amely jelen van a szervezett foglalkozáson, a különbözı nevelési területeken, a mindennapos mozgáson túl a játékban, valamint a gondozási és önkiszolgálási tevékenységben. Célunk a mozgás megszerettetése, testi képességek megteremtése. Feladatunk a gyerekek kondicionális képességének (erı, gyorsaság, állóképesség) fejlesztése. Ügyesség, alkalmazkodó képesség fejlesztése, mozgásigényük kielégítése teremben, udvaron egyaránt.

174 2. Mese, vers Célja: Az érthetı, kifejezı, hatásos és meggyızı beszéd készségének kialakítása. A helyes nyelvhasználattal a biztonságos önkifejezés megalapozása. A korosztálynak megfelelı irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklıdés felkeltése. Helyes mintaadással az anyanyelv fejlesztése. Feladata: Az irodalmi érdeklıdés felkeltésén túl a változatos (vers – mese, bábjáték, szituációs játék, dramatizálás, történetek, helyzetjátékok) tevékenységeken keresztül a valós élet szerepköreinek elsajátítása játékos formában. Olyan feltételek biztosítása, ahol a gyermek kérdezni tud, véleménye van, válaszolni akar, kifejezheti önmagát. Találós kérdéseket, verseket, mondókákat a gyermekek gyorsan rögzítik, ebben a ritmus segít. A mese – vers a kisgyermek számára leghatékonyabb tanulási forma, szociális tanulás páratlan lehetısége, az óvodai élet egészét átfogó folyamat. A versmondás bárhol, bármikor alkalmazható, ahol aktuális, ahol lehetıség adódik. A tevékenységekhez alkalmazható irodalmi anyagok: Kisebbeknek: -

mondókák, egyszerő mondóka, mesék,

-

tapsoltatók, hintáztatók, vigasztalók, simogatók,

-

rövid történeteket halmozó láncmesék,

-

rövid versek állatokról, természetrıl,

-

dramatizálás, állatok hangjának utánzása,

-

egyszerő állatokról szóló népmesék és mőmesék.

Nagyobbaknak: -

mondókák körébıl a változatos kiszámolók, menetelık,

-

mozgásos játékot kísérı kiszámolók,

-

találós kérdések, felelgetık, csúfolók, szólások,

-

bonyodalmas, tréfás állat- és tündérmesék a népmesék és mőmesék körébıl,

-

folytatásos történetek, elbeszélések,

175 -

több versszakos természetrıl, állatokról, családról, gyermekekrıl szóló érzelmi töltéső vagy humoros versek

-

dramatizálás.

Mese – vers tevékenység során kiemelt szerepet kap a kommunikációs készség fejlesztése. A gyermekekre figyelı, jó példát adó, jól artikuláló, szépen beszélı környezet, a gyermek nyelvi fejlıdését pozitívan befolyásolja. -

kialakul beszédfegyelmük

-

önállóan mondanak hosszabb verseket, meséket

-

ismerik a mesekönyveket, kialakul igényük a könyv tisztelete iránt

-

saját élményük elmondásával az összefüggı beszédet megtanulja.

3. Ének – zene, zenei nevelés Célja: a zene megszerettetése, az éneklés, zenélés iránti igény felébresztése, befogadására való képesség megalapozása. Feladata: népi mondókákkal, dalokkal, énekes játékokkal a gyermekek éneklési – zenélési kedvének felkeltése, az énekes játékok mozdulataik révén segítség mozgásuk összerendezettségét, dallamuk révén hallásuk és ritmusérzékük fejlıdését. Kisebb gyermekeknél az érzelmi kapcsolat kialakítását segítjük a ringatókkal, simogatókkal, lovagoltatókkal, tenyérjátékokkal, ölbéli játékokkal. A spontán mondókázás, dalolgatás alkalmával érzékeltetjük az egyenletes lüktetést és megteremtjük gyakorlásának lehetıségeit. A mondókázást egyenletes ringás, fejbiccentés kíséri, majd a test részeinek egyenletes érintése. A ritmusérzék fejlesztése az óvónı – gyermek páros kapcsolatából indul, és győrődzik a csoport egyre több tagja felé. Megtanulnak 5-7 mondókát, 10-14 játékdalt 2/4 ütemő, s-m, s-m-d, l-sm, m-r-d, s-m-r, d, d-l-s hangkészlető dalokat, amelyek negyedes, páros nyolcad ritmusúak. Az anyaghoz kapcsolódik még 2-3 alkalmi mődal (karányi). A nagyobbak megtanulnak 4-10 új mondókát, 15-18 gyermekdalt, melyek hangkészlete m-r-d-l, l-sz-m-r-d, r-d-l-sz-val bıvül. İk már az egyenletes lüktetés mellett érzékelik a dalritmust. Az éneklés alapvetı kialakulása révén a zenei anyag hangterjedelemben, ritmusban és

176 mozgásformában is bonyolultabbá válik (páros forgások, járások, hajlítások, párcserélık, sorgyarapítók, kapuzók). Ritmusérzék fejlesztés az egyenletes lüktetés, és a dalritmus automatizálása továbbra is elsıdleges. 4. Vizuális nevelés Célja: a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá tétele, az intellektuális látás kialakítása, a gyermeki élmények és tapasztalatok képi és szabad önkifejezése. A gyerekek tér – forma – szín képzeletének gazdagítása, alkotói képességek megalapozása. Feladata: a gyermekek alkotó-alakító tevékenységének minıségi fejlesztése. -

Feltételek megteremtése a tevékenységhez (tárgyi és hangulati anyagok, eszközök, motiválás)

-

A vizuális tevékenység iránti vágy felkeltése.

-

Környezet- és esztétikai ismeretek megtanítása (felismerés, alakítás).

Kisebb gyerekek ismerkedhetnek az anyagokkal, eszközökkel a technikai kivitelezés lehetıségeivel. Firkálhatnak, rajzolhatnak, festegethetnek, mintázhatnak. Megtapasztalják, hogy e tevékenység szabad és sikeresek benne, kezük munkájával kézzelfoghatóan örömet szerezhetnek szüleiknek és az ıket körülvevı felnıtteknek. Ebben az idıszakban kiemelt szerepet kap a technikák megismertetése, a pozitív kapcsolat kialakítása a gyermekben az ábrázolási tevékenységekhez. A nagyobb gyerek tevékenységét újabb technikák megismertetésével bıvítjük: nyomat, karcolás, hajtogatás, varrás, ollóval történı vágás stb. Az óvodában a gyerekek munkáit összegyőjtjük és díszítjük is vele az óvodát. Év végén hazaviheti. A gyerekek saját munkájuk mellett egymás munkáit is nézheti, bírálhatják. Az öltözıben kiállítás van a gyerekek munkáiból, amit a szülık is megnézhetnek.

177

5. Mozgás Célja: hogy a nagymozgások, szem-kéz-láb koordináció, az egyensúlyérzék, a finommotorika fejlesztését természetes módon integrálja az óvodai tevékenységbe. Feladata -

a gyermek mozgáskedvének, a mozgás szeretetének megırzése,

-

a testi képességek, fizikai erınlét fejlesztése,

-

a rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása,

-

a mozgáson keresztül az érzelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése.

A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Miközben mozog a gyermek tapasztalatokat győjt, fejlıdik csont és izomrendszere, alakulnak mozgás koordinációi, testi képességei, pontosabbak, önállóbbak, finomabbak lesznek mozdulatai: egyre többféle mozgást képes elvégezni, egyre több készsége, szokása alakul, egyre inkább képessé válik mozgásának, viselkedésének, tudatos irányítására, mozgásigénye elhalasztására. A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. Testnevelés foglalkozáson fıként a kondicionális és koordinációs képességét segítı mozgásokat végzünk. A fokozatosság elvét vesszük figyelembe. A néhány perces bemelegítést követik az elıkészítı gyakorlatok, a rávezetı eljárások, amelyekkel a fıgyakorlatokat készítjük elı. Ezt követi a játék. Fontos, hogy a gyerekek örömet leljenek benne. A mindennapos testnevelésen túl heti egy összevont és heti egy kötelezı gyakorlatot tartunk a nagycsoportban. Kisebb gyermekeknél a nagymozgások fejlesztése a fontos. Tökéletesedik a járás, finomodik a futás. Fontosnak tartjuk a testséma fejlesztését, a testrészek megismerését, amely elengedhetetlenül szükséges az én kép megszületéséhez. A térirányok is bekapcsolódnak a megismerés folyamatába. Megismerkednek a különbözı járás-, futás-, támasz-, ugrás-, egyensúly gyakorlatokkal, a labdával mint eszközzel, fontosak a szem-kéz, szem-láb koordinációs gyakorlatok. A nagyobbak a megtanult irányokat képesek a tér tárgyaira, irányaira vetíteni. A nagymozgások egyre koordináltabbak és precízebbek. A finomabb, apróbb mozdulatok elvégzése segíti a nagymozgások tökéletesítését. A nagymozgások bıvülnek a különbözı ugrásokkal, guruló átfordulásokkal, pontosabb szem-kéz, szem-láb koordinációt igénylı gyakorlatokkal. Elsajátítják a biztonságosabb mozgáshoz szükséges szabályokat, megtanulnak alkalmazkodni egymáshoz.

178 Az eszközök fogása, tartása, támaszgyakorlatok segítik a kézfogó izmainak erısítését. A testi kondíciók, az erınlét, az ügyesség és terhelhetıség nı. A versenyhelyzetek elıtérbe kerülnek a futás és a labdajátékok terén, erısítve az egyéni és a csoport teljesítmény érzését. Mindennapos testnevelés jó idı esetén az udvaron, egyébként a csoportszobában történik naponta. Anyagát elsısorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlat ismétlésével. A játékot a korosztálynak megfelelıen választjuk ki és örömforrás legyen a mozgásélmény a gyerekek számára. 6. A külsı világ tevékeny megismerése Célja: A természet szeretetére nevelés, a természet közeli élettel való megismertetése, az összefüggések felismertetése, az ember felelısségének éreztetése a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. Feladata: A gyermekek szerezzenek minél több (mozgásos, érzékszervi) tapasztalatot az ıket körülvevı természeti és társadalmi környezetrıl, életkoruknak megfelelıen, vagy mi biztosítsunk olyan jellegő élményszerzést, amely lehetıvé teszi a közeli, illetve távolabbi környezetükben végbe menı folyamatok megláthatását, az azokban való tevékeny részvételt. A sokoldalú tapasztalatszerzést, annak feldolgozását tudatos irányítással, élményszerő átadással tesszük. A gyermek mindenben az egyéni8ségének, fejlettségének megfelelıen vegyen részt. A gyermeki érdeklıdést a megfigyelés irányába tereljük. Állandóan figyelünk, győjtünk, keresgélünk, kísérletezünk. Megismerkednek a gyerekek a víz, a levegı, a talaj védelmével, fontosságával. A kisgyermekkorban szerzett élmények a késıbbiek folyamán meghatározóak. A természet és társadalmi környezet megismerésének területei, témakörei: 1. A gyermek és környezete

179 -

idıjárás, természeti változások

-

emberek munkája, foglalkozása

-

család – óvoda – lakóhely

-

testrészek – egészségvédelem

-

napszakok

-

helyes közlekedés, közlekedési eszközök

-

környezetünk mennyiség, tér, szín, formai viszonyai.

2. A környezeti elemek védelme, alakulása: A gyerekekben meglapozzuk a természet megismerésével a természet szeretetét, a természet tisztaságának, szépségének védelmét, hogy késıbb természetes módon védje ezeket az értékeket. A közvetlen környezetükben a növények által nyújtott esztétikai benyomások erısítésével a komfort érzetet erısítjük bennük. A megfigyelések alkalmával összehasonlítjuk környezetünk elemeit: rendezettség – tisztaság, rendezetlenség – elhanyagoltság. Erısítjük bennük azt a magatartást, hogy a környezet növényeit ápolni, védeni kell ahhoz, hogy szépségükben megmaradjanak. A környezetvédelem szerves része a környezetünkben élı állatok védelme, annak megtapasztalása, hogy az ember felelıs sorsukért. Célunk, hogy megismerjük azokat az állatokat, amelyek együtt élnek az emberrel a falusi közegben, a róluk való gondoskodás lehetséges módjait. -

növény- és állatvilág

-

föld, élıvilág, levegı, víz, település és táj.

3. Jeles napok, hagyományok 4. Gyermeke az emberbarát környezetért A témakörök keretét az évszakok adják, ez minden közegben egyaránt megjelenik, melyek feldolgozásánál még különbözı fejlesztési célok érvényesülnek: mozgás, én kép, testséma, vizuális, verbális zenei fejlesztés. Évszakonkénti környezeti és társadalmi ismeretek bıvítése a szabadban és a csoportszobában.

180 Környezetünk mennyiségi, formai viszonyainak megtapasztalása: A környezet változásainak a megismeréséhez szükség van matematikai ismeretekre is. A matematikai tapasztalatszerzések során felfedezik a környezı világ jellemzıit, a formai és mennyiségi viszonyokat feldolgozzák. Tevékenykedés közben fejlıdik megismerı képességük (érzékelés-észlelés-megfigyelésemlékezés-tapasztalás-problémalátás-megoldás). Játék és szabadidıben létre jöhetnek matematikai tartalmak közvetítésére alkalmas szituációk. Fıbb tevékenységek a matematikai tapasztalatszerzés területén: -

sorba rendezés mővelete mennyiségi tulajdonság szerint

-

tájékozódás térben, síkban, téri arányos felismerése,

-

tevékenységekben, spontán helyzetekben összemérés, számlálás,

-

összehasonlítás, szétválogatás különféle szempontok szerint

-

számfogalom megalapozása mérési feladatokkal, halmazokkal

-

személyek, tárgyak összehasonlítása, csoportosítása (nagyság, szín, alak, forma, súly stb.) szerint

Szervezett matematikai foglalkozásokon rendszerezzük, rögzítjük a spontán tanultakat

1.3.6 A fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére A gyermek belsı érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élethez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolaérettségnek testi - lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges. Testileg: A testileg egészségesen fejlıdı gyermek 6-7 éves kora körül eljut az elsı alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdıdik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. ♦ Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb ♦ Erıteljesen fejlıdik a mozgáskoordináció és a finommotorika ♦ Szándékosan irányítani képes mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését. ♦ Ellenálló és alkalmazkodó képessége kifejlıdött. Szociálisan:

181 A lelkileg egészségesen fejlıdı gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklıdésével készen áll az iskolába lépésre. ♦ A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlıdnek ♦ Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik ♦ Fejlıdik téri észlelése, tájékozottsága, térbeli, vizuális, akusztikus differenciációk, testsémájuk. A lelkileg egészségesen fejlıdı gyermeknél: ♦ Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnı a megırzés idıtartama, nagyobb szerepet kap a felidézés. ♦ Megjelenik a tanulás alapját képezı szándékos figyelem, növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. ♦ A cselekvı - szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi - fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Beszéde: Az egészségesen fejlıdı gyermek érthetıen, folyamatosan kommunikál, beszél: ♦ Gondolatait, érzelmeit mások számára érthetı formában, életkorában megfelelı tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. ♦ Minden szófajt használ. ♦ Különbözı mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. ♦ Tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat. ♦ Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetérıl. ♦ Tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását. ♦ Felismeri a napszakokat. ♦ Alkalmazza a gyakorlatban a gyalogos közlekedés alapvetı szabályait. ♦ Ismeri szőkebb lakóhelyét. ♦ Felismeri a környezetében a növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét. ♦ Ismeri az évszakokat, az öltözködés - idıjárás összefüggéseit. ♦ Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, alapvetı viselkedési szabályok, amelyek a természeti - társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. ♦ Vannak elemi mennyiségi ismeretei. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. ♦ Készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására. ♦ Képes a fokozatosan kialakuló együttmőködésre, kapcsolatteremtésre felnıttel gyermektársaival. ♦ Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni. ♦ Késleltetni tudja szükségletei kielégítését. ♦ Feladattudata kialakulóban van, amely a feladat megértésében, feladattartásban, feladatok eredményes elvégzésében nyilvánul meg.

182 ♦ Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Micimackó és a Szentlászlói HOP esetében: A német nyelv és kultúra átadása a gyermekek életkori sajátosságainak és fejlettségi szintjének figyelembe vételével. Az életkornak megfelelı kulturális javak átadása. Az óvodáskorú gyermek érzelmi ráhangolása a késıbbi, tudatos nyelvtanulásra. A kétnyelvő identitás megalapozása. A cigány kisebbséghez tartozó gyerekeknél: ♦ Alakuljon ki a gyermekben pozitív érzelmi viszony cigány kultúrája és nyelve iránt. ♦ Életkorában és egyéni képességeinek megfelelıen rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetıvé teszi ismereteinek közlését magyar nyelven. ♦ Ismerje etnikuma kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, játékokat, táncokat.Tanulja meg tisztelni kultúrája értékeit, szokásait. Az SNI-s gyerekek esetében: A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdı gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhetı csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülı gyermekekkel szemben.

1.3.7 Nevelımunkát segítı játékok és egyéb eszközök minden óvodában Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként) különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építıgyermekcsoportonként a konstruáló játékok, csoportszobai 30%-ának szabályjátékok, dramatizálás gyermekek külön-külön és bábozás, barkácsolás) megfelelı mennyiségben eszközei (babaszoba,konyha,boltos, galéria,..stb)

és

udvari

eszközök

183

mozgáskultúrát, mozgásfejlıdést segítı, mozgásigényt kielégítı eszközök (mászókarendszer,hinta, egyensúlyozók,labdák, tornaszınyeg, lépegetı..stb)

gyermekcsoportonként gyermeklétszám figyelembevételével

ének, zene, énekes játékok eszközei gyermekcsoportonként (dob,triangulum, gyermeklétszám ritmusbot,xilofon, figyelembevételével cintányér,népi hangszerek..stb)

a

csoportszobai külön-külön

és

udvari

eszközök

a helyi nevelési program szerint

az anyanyelv helyi nevelési program szerint; fejlesztésének, agyermekcsoportonként a képeskönyvekbıl, képes kommunikációs gyermekek 30%-ának mesekönyvekbıl gyermekcsoportonként képességek megfelelı mennyiségben legalább 15 féle 3-3 példányban fejlesztésének eszközei értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és gyermekcsoportonként a a kreativitást fejlesztı gyermekek 30%-ánakhelyi nevelési program szerint anyagok, eszközök, megfelelı mennyiségben logikai ,emlékezetfejlesztı, szókincsbıvítı tábla és kártyajátékok..stb) ábrázoló tevékenységet fejlesztı (rajzolás, festés,gyermekcsoportonként mintázás, építés,gyermeklétszám képalakítás, kézimunka)figyelembevételével anyagok, eszközök a

természeti-emberi-gyermekcsoportonként

a helyi nevelési program szerint

ahelyi nevelési program szerint

184 tárgyi környezetgyermeklétszám megismerését elısegítıfigyelembevételével eszközök, anyagok gyermekcsoportonként a munka jellegő gyermekek 30%-ánakhelyi nevelési program szerint tevékenységek eszközei megfelelı mennyiségben

2. A nevelımunkát segítı egyéb eszközök Video,DVD (lejátszó)

óvodánként 1

Számítógép

csoportonként

magnetofon

csoportonként 1

diavetítı

épületenként 1

vetítıvászon

épületenként 1

hangszer (pedagógusoknak, furulya,dob,xilofon) óvodánként 1

egyéni szolgáló felszerelések

helyi nevelési program szerint

fejlesztéstgyermekcsoportonként speciálisa gyermekek 30%-ának megfelelı mennyiségben

a nevelési programban foglaltak szerint

I. Kompetencia alapú óvodai programcsomag MINIMÁLIS ESZKÖZÖK Kompetenciafejlesztést eszközök. Kapcsos könyv Víz Tőz Föld

AJÁNLOTT ESZKÖZÖK segítı A modulokhoz készült tématervjavaslatok Kiegészítı segédletek 1-10 ig

185 Levegı Játszunk? Természetesen! Bábjáték Játék –Tánc - Élet Varázseszközök az óvodában Játék bábokkal Kóstolgató Néphagyomány Zenevarázs Varázseszközök az óvodában Az óvodás gyermek fejlıdésének nyomonkövetése csoportszobai felszerelés Digitális fényképezıgép Színes tintasugaras nyomtató laptop/számítógép a csoportszobákba Internethozzáférés Digitális videókamera CD-DVD a programcsomag megvalósításához

Projektor és egyéb digitális eszköz a programcsomag tevékenységrendszerének megvalósításához.

Demonstrációs eszközök • • • • • •

Meseládikó+ bábkészlet Kukorica pattogtató Gyümölcsaszaló Agyagégetı kemence Földgömb Vízasztal

Kiegészítı bábok. Segédeszközök a programcsomag tevékenységrendszerének megvalósításához.

A taneszközök rendkívül gyorsan változnak és fejlıdnek, ezért a kompetencia-alapú oktatás eszközjegyzékének frissítése legalább 3 évenként ajánlott.

186

2 ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM 2. 1 Az Intézményben folyó nevelı, oktató munka alapelvei, céljai és feladatai Pedagógiai alapelvek Többcélú intézményrendszerünk képzési szerkezete sokrétő, mely a teljes szolgáltatási kínálatával a partnerek elvárásainak kíván megfelelni. Ehhez szükséges tudni, hogy mi az elvárás a szolgáltatást igénybevevık, az intézmény használói részérıl. A tantárgyi struktúra és az oktatásszervezés egységes jellege lehetıvé teszi a horizontális és vertikális átjárhatóságot. Az elvárások teljesíthetısége érdekében azonos gondolkodás mentén képviseljük azokat a pedagógiai elveket, melyek biztosítékai céljaink megvalósulásának, ennek megfelelıen a partnerek elégedettségének. Nevelési tervünk az alábbi pedagógiai alapelveket képviseli: - Intézményrendszerünk közös pedagógiai fölfogását gyermekközpontúság jellemez, ennek megfelelıen nevelı-oktató munkánk középpontjában a gyermek áll. - Sokszínő és széleskörő tájékozódási lehetıségek megteremtése. - Az általános emberi mőveltség továbbépíthetı alapjainak a megteremtése. - Szilárd értékrend kialakítása, mely megfelelı társadalmi kapaszkodót jelent a diákoknak. - Olyan demokratikus magatartásformák alapjainak a lerakása, melyben az egyén és a közösség érdeke megfelelı szerephez jut. - Nem a gyereknek kell az iskolához alkalmazkodnia, hanem az iskolának a gyerekhez. - Az önálló ismeretszerzés igényeinek, képességeinek kialakítása, mely az egész élet folyamán a permanens önképzés alapja lesz. - Az értékelés fejlesztésorientált és gyermek centrikus, diagnosztikus és formatív. Fı funkciója nem a gyerek osztályozása, hanem állapotuk leírása annak megállapítása érdekében, hogy milyen nehézségi fokú és tartalmú oktatási folyamat szolgálja leghatékonyabban személyiségük egészének kibontását és teljesítményeik optimalizálását. - Kulcsfontosságú készségek kialakítása, amely a késıbbiek folyamán biztosítéka lehet a különbözı élethelyzetekben történı megfelelı helytállásnak. - A közös nemzeti értékek mellett az európai, a humanista értékek megismerése, megırzése, tiszteletben tartása. - Az egészséges életmód, a testi és lelki egészséget szolgáló magatartásformák kialakítása. A nevelı – oktató munka céljai Közös nevelési célkitőzéseink a rögzített alapelvekre építve határozhatók meg. A kitőzhetı célok a személyiség fejlesztésére, a nevelés - oktatás folyamatára és az intézmények eredményes mőködtetésére vonatkoztathatók, a pedagógiai folyamat egészére irányulnak. Célunk olyan gondozási, nevelési, oktatási szolgáltató rendszer megteremtése, amely teljes mértékben megfelel az intézményhasználók igényeinek. A nevelı-oktató munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem elıtt: •

A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és az önmővelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása.

187 • • • •

• • •

Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. Ugyanakkor a kiemelkedı képességő gyereknek, tanulóknak lehetıséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. Alapelvünk továbbá, hogy tanulóinkat megtanítsuk a világban való eligazodásra. Ehhez fejlett kommunikáció képességre és viselkedéskultúrára van szükség. Az európai humanista értékrendre építünk: - az idegen nyelv elsajátításával, - az informatika fejlıdésével való lépéstartással, - más népek kultúrája iránti nyitottsággal. A megfelelı továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi. A harmonikus személyiségfejlıdés a testi és lelki egészséget egyaránt magába foglalja. Alapvetı értéknek tekintjük a szőkebb és tágabb hazához való kötıdés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. A demokratikus magatartás normáit sajátíttatjuk így el tanulóinkkal.

Pedagógiai tevékenységünk: •

• • • • •

• • • • • • • • •

A gyermek személyiségének és képességének maximális kibontakoztatása, fejlesztése és felkészítése a szőkebb és tágabb társadalmi környezetében való életre, ezen belül az iskolára a környezeti nevelésen keresztül játékosan derős óvodai, iskolai légkörben. Az esélyegyenlıtlenség csökkentése, érdekében célunk, hogy minden 3 éves gyermek óvodába kerüljön, valamint a kommunikáció, anyanyelvi nevelés, szocializáció fejlesztése Minden tevékenységünket a gyerekek okos szeretete hassa át! Meglássuk, megláttassuk, és továbbfejlesszük minden gyerekben személyiségének saját értékeit. A tárgyi tudás mellé szerezzék meg a gyerekek a kommunikációs képességeket. A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalom, a megmérettetés, a versenyszellem kialakítása, amely azonban nem mellızheti a segítıkészséget, együttmőködési készséget. Célunk az, hogy – elsısorban személyes példaadással – neveljük gyerekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására! Célunk, az, hogy minden gyerek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklıdésének és továbbtanulási céljainak megfelelı programokat, tevékenységi formákat. A kultúra átörökítése multikulturális tartalmakkal, a mővészetek segítségével, hagyományaink ápolásával az élı környezet védelmével. A sajátos nevelési igényő gyerekek befogadása és szakember segítségével, képességeik fejlesztése. A szociális hátrányból eredı lemaradások kompenzálása, fejlesztése. Tehetséggondozás. Kiemelkedı képességő gyerekek nevelése Célunk, hogy a 8. osztály elvégzése után minden tanuló valamelyik középiskolában folytathassa tanulmányait. Pályaorientáció: A 10. osztályosok szakmaválasztásának segítése szakmai nyílt napok keretében.

188 •

• • • • • •

Célunk, hogy olyan mértékben és színvonalon biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy a gyerekek és a szülık egyaránt érezzék, minden esély megvan a gyermeknek értelmi és érzelmi fejlıdésére. Célunk, hogy a szülıkkel olyan szemléletben mőködhessünk együtt, mely alapján érezzük: közösek céljaink, érdekeink. Célunk a fenntartó önkormányzatokkal jó kapcsolatot fönntartani! Célunk tanulóink felkészítése az emelt és középszintő érettségi megszerzésére és a felsıfokú intézményekben való továbbtanulásra. Szakközépiskolai osztályainkban középfokú szakmai képesítés megszerzésének biztosítása minél több tanuló részére a 13. évfolyamon. A szakiskolai tanulóink képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk megfeleljen a szakmai elvárásoknak, követelményeknek. A szabad sáv kínálatának kiszélesítésével, színesebbé tételével értelmes szabadidıs tevékenységek megismertetése.

A Dél-Zselic Középiskolában részt vevı intézmények oktatási-nevelési tevékenysége: Intézmény megnevezése

Intézmény, nevelési oktatási alaptevékenysége

Pedagógiai program preferált értékei

Zrínyi Miklós Középiskola Gimnázium

Közép ill. emelt szintő érettségire való felkészítés Felsıfokú továbbtanulásra való felkészítés

Zrínyi Miklós Középiskola Szakközépiskola

*közgazdasági alapozás elméleti gazdaságtan, üzleti gazdaságtan anyagában. **általánosan alkalmazott felhasználói szoftverek kezelése, felkészítés számítástechnikai szakosodásra ***kereskedı képzés: élelmiszer-, vegyi áru- és ruházati kereskedık szakmai ismereteinek alapozása

Tantárgyorientált képzés angol ill. német nyelvbıl; második nyelvként olasz, latin, angol, német, orosz nyelvek kínálata, Informatikai képzés *szakmai tantárgyak alapozása

Felkészítés középszintő érettségire, szakirányú továbbtanulásra, technikusképzésre ****érettségire felkészítı szakközépiskolai felnıtt

**szakmai és gyakorlati tárgyak magas színvonalú oktatása

Érettségi tantárgyak (kötelezı és választható) oktatása magas színvonalon

189

Zrínyi Miklós Középiskola Szakiskola

Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola

Istvánffy Miklós Általános Iskola

oktatás- ifjúsági nappali rendszerő osztály *****technikusképzés (informatikus, kereskedı), szakmai minısítı vizsgára, szakirányú továbbtanulásra való felkészítés *9-10. osztály, általános mőveltséget megalapozó oktatás, pályaorientáció, szakmai elıkészítı ismeretek oktatása, szakmai alapozó oktatás **szakmunkásképzés -élelmiszeripari -kereskedelem-marketing -egyéb szolgáltatások -gépészeti -építészet - faipari szakmacsoportokban általános iskolai oktatás,

általános iskolai oktatás

Új modulrendszerő OKJ szerinti szakmai képzés (kereskedı, informatikai rendszergazda) Személyiségfejlesztés, anyanyelv igényes használata, érzelmi kultúra gazdagítása, tudásbeli, szociális hátrányok felszámolása A választott szakma központi modulrendszerő programja szerinti gyakorlati és elméleti ismereteinek elsajátítása

2009/2010-es tanévtıl felmenı rendszerben tantárgyorientált énekoktatás, és 2. évfolyamtól emelt ének oktatás, valamint felmenı rendszerben tantárgyorientált angol nyelvoktatás, SNI integráció, IPR inkluzív nevelés, kompetencia alapú oktatás a 2005/06-os tanévtıl, roma kisebbségi oktatás tananyaga integrált formában, az összetartó társadalom program, kooperatív tanulási formák, differenciált óravezetés, Tantárgyorientált idegen nyelvoktatás SNI integráció, inkluzív nevelés, formatív (szöveges) értékelés, pályaorientáció, kiemelt az informatika,

190 az idegen nyelv és a mővészetek oktatása, differenciált tanulásszervezés, IPR 2009/2010-es tanévtıl felmenı rendszerben roma kisebbségi oktatás tananyaga integrált formában, Általános Iskola Nagydobsza

általános iskolai oktatás

Általános Iskola Somogyapáti

általános iskolai oktatás

Általános Iskola Szentlászló

általános iskolai oktatás

Konrád Ignác Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Kétújfalu

általános iskolai oktatás

képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés az iskolában (IPR), roma kisebbségi oktatás tananyaga integrált formában, SNI integráció, Tantárgyorientált idegen nyelvoktatás alapkészségek kiemelt fejlesztése, személyiség sokoldalú fejlesztése, szociális hátrányok csökkentése, egészséges életmódra nevelés roma kisebbségi oktatás tananyaga integrált formában, SNI integráció, IPR, 2009/2010-es tanévtıl felmenı rendszerben: tantárgyorientált angol nyelvoktatás és kompetencia alapú oktatás német nemzetiségi nevelés, sajátos nevelési igényőek integrációja, a népi mesterségekkel való megismerkedés Integrált tanterv, SNI többszintő differenciált feladatlap rendszer, SNI és HHHs integráció (IPR), inkluzív nevelés, formatív (szöveges) értékelés, pályaorientáció, beás nyelv és roma kisebbségi oktatás tananyaga integrált

191

Általános Iskola Nagypeterd és Általános iskolai oktatás telephelye

Napsugár óvoda és telephelyei

óvodai nevelés

Óvoda Nagypeterd és telephelyei

Óvodai nevelés

formában, kompetencia alapú oktatás, tantárgyorientált idegen nyelvoktatás Integráció (SNI, IPR) Iskolaotthonos oktatás 1-4. o. Kalendárium program 1-3. évf. roma kisebbségi oktatás tananyaga integrált formában, Nebuló (tanulási nehézséggel küzdı tanulók felzárkóztatását segítı) program, 2009/2010-es tanévtıl felmenı rendszerben tantárgyorientált angol nyelvoktatás, kooperatív tanulási formák, projektoktatás, Mőhely Manó program egészséges életmódra nevelés mozgással, játékkal, differenciált fejlesztés, zeneovi, játékos gyerektorna, kézmőves foglalkozások, birkózás roma kisebbségi oktatás integrált formában, környezeti nevelés, környezetvédelem, természetvédelem daloló manók, kézmőves nevelés játékkal, mesével, nemzetiségi nevelés, két német nemzetiségi csoporttal, integrált nevelés, SNI, táncos gimnasztikai elıkészítı, német tánc integrációs felkészítés (IPR) Roma kisebbségi oktatás integrált formában, Komplex tevékenységek Környezeti Nevelés Egészséges életmód Óvodai integrációs program (IPR)

192

Óvoda Nagydobsza

óvodai nevelés integrációs felkészítés (IPR) SNI- gyerek integrációja, tevékenységközpontú nevelés roma kisebbségi oktatás tananyaga integrált formában

Óvoda Szentlászló

óvodai nevelés

német nemzetiségi nevelés, nevelés játékkal, mesével

Óvoda Somogyapáti

óvodai nevelés

Óvoda Kétújfalu és egységes bölcsıde, óvoda

óvodai nevelés bölcsıdei nevelés-gondozás

alapkészségek kiemelt fejlesztése, szociális hátrányok csökkentése, egészséges életmódra nevelés, Roma kisebbségi oktatás tananyaga integrált formában, integrációs felkészítés (IPR) Komplex környezeti nevelés, beépítve a roma kisebbségi oktatás integrált formában, A kompetencia alapú óvodai program, inkluzív nevelés integrációs felkészítés (IPR) SNI integráció Bölcsıdei nevelés, gondozás

Weiner Leó AMI

Mővészeti nevelés

Szigetvári Bölcsıde

Bölcsıdei gondozás, nevelés

Egyéni és csoportos mővészeti oktatás-nevelés Egészséges testi, értelmi, érzelmi fejlıdés Egészséges és biztonságos környezet megteremtése

193 2.1.1 Az intézményben folyó nevelı-oktató munka feladatai

Feladatok

Megvalósítás módja

1. Egységes nevelési és oktatási eljárások A demokratikus nevelési stílus általánossá és követelményrendszer kialakítása tétele 2. A pedagógiai munka színvonalának emelése

A munkaközösségek által összeállított diagnosztizáló felmérésekkel. A differenciált képességfejlesztés, felzárkóztatás és tehetséggondozás alkalmazásával.

3. A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése

Önképzés, továbbképzés.

4. Az általános emberi értékek tisztelete. (humanizmus, a „másság” elfogadása, egymás segítése, az együttérzés képessége)

A sajátos nevelési igényő tanulók részleges és teljes integrálása. Heterogén csoportok kialakítása. Az etnikum kultúrájának megismerése.(Multikulturális oktatás)

5. Hazaszeretetre nevelés

Nemzeti hagyományok ápolása, iskolai ünnepélyek rendezése.

6. Intézményi hagyományok ápolása

Karácsonyváró játszóház, fenyıünnep, farsang, húsvétváró hét, gyereknap megszervezése szülıkkel közösen, ballagás, cserekapcsolat.

7. Az esélyegyenlıség megteremtése

A rugalmas tanrend továbbvitele. A tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatás alkalmazása. A tanulók közötti fejlettségbeli, fejlıdési eltérések figyelembevétele.

8. Az érzelmi nevelés és a szocializáció területe

A legfontosabb a derős, nyugodt, szeretetteljes biztonságot nyújtó légkör biztosítása. A felnıtt-gyerek személyes kapcsolatának elmélyítése. A gyermek

194 szociális érzékenységének, éntudat alakulásának elısegítése, önérvényesítési törekvéseinek alakítása. Olyan szokások, viselkedési formák megtanulása, amely biztosítja az egyetemes emberi értékek elsajátítását, az esélyegyenlıtlenség csökkentését, közös élményekre épülı tevékenységeken keresztül. A gyerekek akaratának, erkölcsi tulajdonságainak fejlesztéséhez elengedhetetlen a modell értékő pedagógusviselkedés, és az óvodai, iskolai élet megszervezése. 9. Az értelmi nevelés

10. Pályaorientáció

A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, utánzás során elsajátított ismereteinek rendszerezése, anyanyelvének, kreativitásának, problémaérzékenységének fejlesztése. Középfokú intézmények nyílt napjainak látogatása, pályaválasztási tájékoztatók megszervezése. Egyetemi- fıiskolai nyílt napok látogatása, tájékoztató elıadások szervezése.

11. Legyenek a tanulók képesek a Tehetséggondozás, szakkörök, következı iskolafokon való helytállásra, a elıkészítık indítása. Az egyéni továbbhaladáshoz szükséges ismeretek képességek kibontakoztatása. önálló megszerzésére. 12. A családi életre való felkészítés

13. Környezeti nevelés

14. Az egészséges életmód kialakítása,

A helyes táplálkozási, tisztálkodási szokások kialakítása. Felvilágosítás a nemek kapcsolatáról. Megelızı tevékenységek a káros szenvedélyek elkerülésére.. Folyamatosan áthatja nevelı- és oktatómunkánk egészét a tantárgyakba történı beépítéssel, tanulmányi kirándulások szervezésével, valamint az osztályfınöki órákon környezet- és egészségvédelmi témák feldolgozásával. A gyermekek gondozásával testi szükségleteik kielégítésével, a rend,

195 alapjainak elsajátítása

tisztaság, egészségünk védelmének tudatosításával. A gyermekek fejlıdéséhez, fejlesztéséhez a biztonságos környezet biztosításával, védelmével. A testmozgás örömének kielégítésével, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlıdésének elısegítésével A rendszeres testmozgás biztosítása mindennapi testneveléssel

15. A helyes viselkedéskultúra kialakítása Szituációs gyakorlatok sorozatával, kommunikációs készség fejlesztésével, az érvelési technikák elsajátításával. 16. A szabadidı helyes eltöltése

A kötelezı tanórák utáni idıszak és a napközi sokszínő programjainak megszervezése.

17. Mővészeti tehetség felfedezése

A tehetség kibontakoztatása a mővészeti iskolában folyó tantervek keretében.

2.1.2 Intézményünk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások, eszközök

Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását

Közvetett módszerek - A gyerekközösség

segítı

- Gyakoroltatás.

tevékenységének

módszerek.

- Segítségadás.

megszervezése.

- Ellenırzés. - Motiválás, példaadás

- Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitőzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Ellenırzés -Motiválás

196 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása.

- A nevelı részvétele a gyerek közösség tevékenységében. - A követendı egyéni és

- Mőalkotások bemutatása.

csoportos minták kiemelése

- A nevelı személyes

a közösségi életbıl.

példamutatása. 3. Tudatosítás

- Magyarázat, beszélgetés.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetıen akkor tekintjük nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha intézményünk végzıs diákjainak legalább a kilencven százaléka: minden tantárgyból megfelel az alap- és középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsıdleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az intézményünk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) • rendelkezik olyan bıvíthetı biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik ıt arra, hogy a középiskolás és felsıfokú követelményeknek a késıbbiekben megfeleljen, • ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.

•

2.1.3 A mővészetoktatás által képviselt értékek, nevelési filozófiánk Nevelési célunknak, az olyan értékek közvetítését állítjuk, melyek a mővészetek által egy teljesebb, boldogabb emberi élethez segítenek hozzá: • • • • •

A mővészetek örömének megismertetése A mővészeti képességek fejlesztése A mővészetek befogadására való igény kialakítása A kreatív személyiség formálása A közösségi élet zenei, kulturális értékeinek továbbadása.

Pedagógiai alapelvek: Alapfokú mővészetoktatási intézményként növendékeink számára biztosítjuk a mővészeti képességek kibontakoztatását, figyelembe véve az életkori sajátosságokat és az egyéni adottságokat. Alapelvünk a tehetséggondozás, ezen belül

197 1. felkészítés az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a mővészetek alkalmazására, befogadására, amatır mővészetkedvelık nevelése 2. rendkívüli zenei képességekkel rendelkezı tanulóink zenei pályára való felkészítése Az alapfokú mővészetoktatás céljai: • • • • •

A növendékek rendszeres, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése A társmővészetek iránti nyitottság kialakítása Fejlesszük tanulóink hangszeres tudását olyan szintre, hogy képesek legyenek amatır együttesek hasznos tagjává válni. Tartsuk a kapcsolatot Szigetvár és térsége közoktatási intézményeivel, minél több diák kapjon lehetıséget a mővészetekkel való foglalkozásra Keressük a kapcsolatokat hazai és külföldi mővészetoktatási intézményekkel.

2.2. Az inkluzív pedagógia alapelvei Pedagógiai gondolkodásunk fontosnak tartja, hogy azok a különbözı etnikumú, kultúrájú vagy a többségtıl valamilyen szempontból eltérı gyerekek, akik felnıtt életüket várhatóan különféle társadalmi szerepekben egymással együttmőködve töltik el, már az óvodában, iskolában elsajátítsák az együttmőködés készségeit. Az együttnevelkedés, befogadás, az inkluzivitás elve magába foglalja a bármiféle hátránnyal, testi vagy lelki sérüléssel élı gyerekek közösségben nevelését, az oktatás fı áramába való bekapcsolását. 2.2.1 Sajátos nevelési igényő tanulók együttnevelése Többféle sajátos nevelési igényő tanuló tanul intézményünkben (látás, mozgássérült, enyhe értelmi fogyatékos). Befogadják, elfogadják ıket társaik. Az együttnevelés szép példája lehet, hogy pedagógusaink keresik, igyekeznek felfedni a bennük rejlı értékeket, hogy ezzel is a közösség egyenrangú tagjaivá váljanak. A differenciált tanulásszervezésben tevékenykedı tanulók amúgy is megszokták, hogy mindenkinek más-más a feladata és képességeiknek megfelelı fejlesztési feladatlapot kapnak, így a kirekesztés számukra ismeretlen. Több olyan gyermek jelentkezik intézményünkbe, akinek figyelemkoncentrációs problémáik vannak, illetve grafomotoros és verbális képességükben tapasztalható lemaradás, elmaradás. Fejlesztésüket, az okok felderítése után egyrészt a nevelési tanácsadó gyógypedagógusa az óvodában megkezdett program szerint folytatja. Fontos, hogy a tanulóknak, a tanórai szokásrendszere a csoportban is kialakuljon, fejlıdjön. A differenciált tanulásszervezési modellben a tanító mellett a fejlesztı pedagógus 10-15 perc idıtartamára speciális fejlesztı feladatokat ír elı. A játékosság, a manipuláció, az állandó tevékenykedtetés szövi át a foglalkozásokat. A tanulók értékelése az alsó tagozaton alkalmazott értékelési szisztéma szerint történik. A magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdı tanulók (szakértık által regisztrált) jó szülıi hátterének is köszönhetıen a gyógyszeres kezelés következtében a tanulási idıben, differenciált óravezetésben a problémák kezelhetıvé válnak. A közösség elfogadja, segíti az ilyen társát, társait.

198 A nevelık a gyermekvédelmi felelıssel együtt napi kapcsolattartással, egyénre szabott beszélgetéssel próbálnak segíteni e tanulóknak, de a nevelési tanácsadó által biztosított pszichológus is részt vállal ebben az igen nehéz pedagógiai munkában. A sajátos nevelési igényő gyerekek nevelése az elkövetkezı idıszakban a pedagógiai szakmai munkánk részévé kell, hogy váljon. (Ezt a törvény is elıírja.) Az integráció célja, értékei: A személyiség kiegyensúlyozott fejlıdése és az integráció valódi tétje az oktatási módszerek individualizációja integrált környezetben. A környezetnek ez az individualizációja és specializációja kedvezı lehet az olyan készségek elsajátítása tekintetében, mint az írás, az olvasás stb. és az ismeretszerzés. A társadalmi és intézményi integráció segíti a hátrányos állapotú személyt a saját adottságai (lehetıségei) és a tıle különbözı adottságú személyek közötti integrációban. Az integráció folyamatának középpontjában a szocializáció áll. A hátrányos állapotú gyerek segítése abban, hogy másokkal „normalizált” környezetben lépjen interakcióba, lehetıséget teremt a személyiség azon vonásainak erısítésére, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban a hátránnyal vagy a nehézségekkel. Ez az erısítés elımozdítja a nehézségekre adott válasz és a nehézségek kiegyenlítése adekvát folyamatainak megindulását. A többségi intézménybe járó sajátos nevelési igényő gyermekeknél a különbözıség, a szegregáció érzései nem alakulhatnak ki. A hátrányt elfogadja a többi gyermek és a szülı is. Az intézményi integráció folyamata feltételezi és magával hozza a pedagógusok, a többi gyerek szülei és általában az egész népesség személyes magatartásának változását. Az integráció fı célja a szocializáció adekvát folyamata. A sikeres szocializáció nem megy végbe spontán módon, de a beavatkozás feltételei speciálisak. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelı szakember (pl. gyógypedagógus, konduktor, pszichológus, fejlesztı pedagógus) vegyen részt a pedagógiai folyamatban.

Néhány alapelv az integrált csoportokban dolgozó pedagógusok számára: •

Kiemelt fontosságú a gazdag és multifunkcionális tematika. Az oktatási programokat, pedig párhuzamosan fontos kidolgozni az osztály és a sajátos nevelési igényő gyerek számára. Szükséges, hogy a tanár és a gyógypedagógus egymással együttmőködjön.

•

A gyerek az iskolában töltött idı túlnyomó részében az osztályteremben van. - Osztálytermen kívül speciális fejlesztésben a törvényben elıírtak szerint részesül (gyógypedagógus, konduktor). - Speciális oktatási formának tőnik még a kéttanítós modell. A gyógypedagógus és a tanító együtt tanítása, a differenciált tanulásszervezési modelljeink beépítésével mőködik, mőködhet (heti 1-2 alkalommal). A hét többi napjaira a sajátos neveléső igényő tanuló számára a szakember, fejlesztı feladatokat jelöl ki. A csoport munkájának jó hatásfoka érdekében a tanár fel kell hogy ajánlja és fel kell hogy fedeztesse a gyerekekkel az információk összegyőjtésének eszközeit, elı kell segítse az eredmények „materializálását”, de anélkül, hogy (a tartalom tekintetében) a tanulók helyébe lépne. A tanárnak, mint „tartalomközvetítınek” a szerepe a csoportos munka összegzésére korlátozódik, amikor választ ad minden felmerült problémára.

199 •

A csoportos munkát két okból tekintjük különösen fontosnak az integráció céljainak szempontjából: - Elıször megkezdıdhet, amikor a szaktanár és a gyógypedagógus egyidejőleg dolgoznak, majd pedig, amikor a szaktanár már jártas benne, a csoportos munka, páros munka akkor is alkalmazható, ha a gyógypedagógus nincs az osztályban. Ideális körülmények között a szaktanár azzal a három csoporttal foglalkozik, amelyben nincs sajátos nevelési igényő gyerek, vagy a gyógypedagógussal felváltva foglalkozik azzal a csoporttal, amelynek a speciális gyerek is tagja. A tapasztalatok megszerzése után a szaktanár képessé válik arra, hogy egyszerre ügyeljen minden csoportra. Ennek bekövetkezése valódi sikert hoz, mivel a munka kielégítıen folyik akkor is, amikor a gyógypedagógus nincs jelen. -

•

Másodszor, a sajátos nevelési igényő gyermekkel folytatott minden munka, akár rövid idıtartamban, az osztályban, akár alkalmanként az osztályon kívül, eltérı jelentéső. Van, amikor az egész osztály együtt dolgozik, van, amikor a munka kis csoportokban vagy egyénileg folyik. - Kevéssé valószínő, hogy az egyéni munka csupán a problémával küzdı gyerek számára szükséges.

A sikeres integráció néhány kulcsszempontja: A többségi közösségbe történı integrálás csak bizonyos feltételek együttes megléte esetén eredményes. - A szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása. - Inkluzív szemlélet az intézményben - A család pozitív támogatása. - Formatív értékelés - Rugalmas tanulási rend. - Rugalmas tanterv és követelményrendszer -

Ezek a következık: minden csoportban csak 1-2 sajátos nevelési igényő gyerek van, a gyógypedagógus fı állásban segít, az egész tantestület együttmőködik. Nagyon hasznosnak bizonyuló további szempontok: megfelelı együttmőködés az egészségügyi szakemberekkel (pszichológusok, pszichiáterek) stb., támogató (vagy legalább nem ellenséges) magatartás a többi tanuló szüleinek részérıl, a tanárok rendszeres konzultációja a gyerekrıl, a többségi tanítók, tanárok bevonása a hátrányos helyzető tanulók didaktikai tervének elkészítésébe és végrehajtásába, a személyiség különbözı vonásainak normális fejlıdésérıl való ismeretek bıvítése, annak megismerése céljából, hogy mi a normális a kivételes helyzetekben is, készség több-funkciós didaktikai javaslatok kialakítására ( t.i. hogyan lehet haladni olyan osztályban, ahol a tanulók életkora, fejlettségi szintje különbözı), kis csoportokban folyó munka gyakorlata osztályközösségen belül, differenciált óravezetés.

200 •

Az oktatási megközelítés individualizációja A fejlıdés elımozdítása érdekében (különösen, ha nehézségekkel kell számolni) szükségesek az enyhe anticipációk (elıvételezések), „azt oktatni ma, amit a diákok holnap önmagukról tanulnának”. Ez a kompetencia-szint igen pontos megállapítást kíván a beavatkozás megfelelı szintjének megválasztása végett. Az akár túl magas, akár túl alacsony szinten végzett munka nemcsak gátolja a fejlıdés elısegítésének útját, de az ösztönzésben is jelentıs mellékhatásokat okozhatnak. Ez a megközelítés a tanulás folyamatának individualizációját kívánja meg. Az individualizáció egyik módja, hogy speciális környezetet hozunk létre. Az integráció valódi kihívása a szociális érintkezésen belüli individualizáció, ami nem más, mint az együttnevelésen belüli egyéni képességfejlesztés.

•

Az integráció megvalósításának eredményessége érdekében a tantestület részérıl kiemelt feladat az e témában szervezıdı szakmai fórumokon (belsı és külsı továbbképzések) való részvétel.

2.2.2 Intézményünk befogadási stratégiái Pedagógusi attitődök: a nevelık szociális érzékenysége, empátiája, az eltérések elfogadásának, a különbségek kezelésének a képessége. A pedagógusok szakmai kompetenciája: gazdag módszertani repertoár, a megfelelı segédanyagok megléte és idı a sokféleség kezeléséhez. Támogató környezet óvodán, iskolán belül és kívül: a fıigazgató, a tagintézmény vezetık, a helyi irányítás, a helyi közösségek, a szakmai szervezetek részérıl. Kooperatív tanítás: multidiszciplináris pedagógusi és szakértıi teamek. Kooperatív tanulás: egymást segítı tanulók, csoportos tanulás. Differenciált tanulásszervezés: egyéni képességekhez való igazodás.

2.3 Kompetencia alapú oktatás bevezetése A TÁMOP 3.1.4. keretében az összintézményben bevezetésre kerülnek a kompetencia alapú oktatás programcsomagjai. 2.3.1 A kompetencia alapú oktatás alkalmazása az intézmények helyi programjában és tantervében (alapelvek) A pedagógiai munka színvonalának megırzése és emelése: • az anyanyelvi kommunikáció, tények, vélemények kifejezésére, értelmezésre szóban, írásban, • a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakítása, fejlesztése,

201 •

•

•

• • •

természettudományos kompetencia a készségek, képességek fejlesztésére a változások megértéséhez. A fenntartható fejlıdés formálása az egyén és a közösséget vállaló szemlélettel, digitális kompetencia fejlesztése A tájékozódás, ismeretszerzés használható, beépíthetı tudás megszerzése érdekében Internet használat. Olvasóvá nevelés, könyvtár és médiatár használati ismeretek, számítástechnikai alapismeretek elsajátíttatása. Tevékenységen alapuló készségek, képességek fejlesztése digitális kompetenciához. a differenciált képességfejlesztés sokszínőségével a pedagógiai szisztémánkba kidolgozott, jól bevált tanulásszervezési modellek mellett a kooperatív tanulási módok: páros munka és a csoport munka alkalmazásával a felzárkóztatás és tehetséggondozás hatékonyabbá tétele, Fejlesztı feladatrendszerek kipróbálása, használata és továbbépítése, a tudásszint növelését célzó diagnosztizáló eredményvizsgálatok általánosabbá tétele, a szakmai munkaközösség mőködési gyakorlatában az együttgondolkodás és az alkotó készség elınyeinek kihasználása.

A fejlesztés elsıdleges célja: • • • • • •

Rugalmas, inkluzív, befogadó óvodai környezet biztosítása. A foglalkozások vezetése differenciálással A követelmények elsajátítása, pedig az egyéni képességekhez igazodva A sajátos nevelési igényő gyermekek személyiségének fejlesztése szakfejlesztıvel és az óvónıvel. A használható ismeretek és tudásanyag elsajátítása, rendszerszerő látásmód segítése. Minden gyermek a maga módján, a maga ütemében, a saját képességei szerint fejlıdjön.

A fejlesztés alapelvei: Minden gyermeknek joga van, hogy megkapja a neki megfelelı gondoskodást, nevelést. A gyermeknek a játék a legelemibb szükséglete, erre épít a program, mely szem elıtt tartja a játékba integrált tanulást. Komplex nevelés folyik az óvodában, amelyet a program is követ. Az egyéni differenciált bánásmód elvének szem elıtt tartása. A sajátos nevelést igénylı gyermek teljes értékő ember, joga van a megfelelı elfogadó, ugyanakkor fejlesztı hatású környezetben növekedjék. Érzelmi nevelésnél a szokásrendszer segítségével, segít a gyerekeknek, hogy a körülötte lévı szőkebb és tágabb környezetében az emberi érintkezés alapvetı szabályait elfogadja. A helyi nevelési programjaink ennek szellemében történı átdolgozása. Inkluzivitás A fejlesztés területei: • Óvodából –iskolába való átmenet. • Sajátos nevelési igényő gyerekek és az eltérı kultúrkörbıl érkezık integrációja.

202 • Játék és érzelmi és erkölcsi nevelés. • A tématervjavaslatok beépítése a Helyi program hálótervébe Fejlesztési színterek: • Részképesség zavarok kezelése. • Speciális problémák enyhébb változásainak kezelése. • Hátrányos helyzet enyhítése • Etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek fejlesztése. 2.3.2 Közös céljaink -

A gyermekek testi és lelki épségének, egészségének a megóvása, érzelmi biztonságot nyújtó derős, szeretetteljes intézményi légkör biztosítása. - Alakuljon ki az egészséges élet, a rendszeres testmozgás iránti igény, és járuljon hozzá a személyiség, az önfegyelem, a cselekvésbiztonság fejlesztéséhez. - A tanköteles korú gyerekek képzésének garantált minıségő ellátása. - A gyerekek, a tanulók életkorának megfelelı személyiségfejlesztés, a tehetségek kibontakoztatásának segítése, a rászorulók, a hátrányos helyzetőek támogatása. - Esélyegyenlıség biztosítása. - Az élethosszig tartó tanulás igényének és technikájának megalapozása. - A személyiség fejlesztése, ismeretátadás, a kulturális alapkészségek és képességek kialakítása. - Kiemelt cél, hogy a tanulók az általános mőveltség mellett magas színvonalú számítástechnikai és idegen nyelvi ismeretek birtokában a munkaerıpiacon és a továbbtanulás területén egyaránt sikeresen érvényesüljenek. - Az önálló tanulás képességeinek a kialakítása, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása. - Elıítéletektıl mentes, felelısségteljes gondolkodású, alkotószellemő, kiegyensúlyozott személyiségő, fegyelmezett magatartású és szavahihetı gyerekek, tanulók nevelésére. - A közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek a megismerése, védelme. - Kompetencia alapú oktatás elterjesztése. - Az eredményes érettségi vizsgára és felsıfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra – hatékony munkavállalásra felkészítı nevelı- és oktatómunka. Céljainkat akkor tekinthetjük teljesültnek, ha errıl a fenntartó és az intézményhasználók körében rendszeresen elvégzett elégedettség-vizsgálat eredményei, valamint a minıségirányítási programunkban meghatározott mérések ezt igazolják. A nevelı – oktató munka feladatai Többcélú intézményrendszerünk feladatainak összességét a pedagógiai elvek mentén megfogalmazott, kitőzött céljaink determinálják. Elengedhetetlen feltétel a feladatok rendszerszintő megfogalmazása, mely biztosítéka a hatékony és eredményes mőködésnek, az intézményegységek közötti együttmőködésnek. Ennek megfelelıen az intézményvezetés feladata gondoskodni arról, hogy a megfogalmazott alapelvek szellemében – a belsı munkamegosztásnak

203 megfelelıen – az egyes intézményegységek a napi feladatvégzés szintjén teljesítsék, teljesíthessék a felsorolt célokat. 2.3.3 Feladatok: - Az intézmény egésze és valamennyi egysége rendszeresen, egymással összehangoltan tájékozódik az intézményhasználók igényeirıl, a közoktatási szolgáltatásaink teljesülésérıl, ehhez igazítja programját, céljait. Ennek érdekében minıségfejlesztési csoportot mőködtet. - Az oktató-nevelı munka feltételeinek folyamatos biztosítása az intézményegységek illetve a rendszer szintjén is. - Az intézményegységek folyamatosan egyeztetik tartalmi kínálatukat, képzési struktúrájukat, annak érdekében, hogy a legmegfelelıbb szakmai segítséget tudják nyújtani egymásnak. - Az azonos korosztállyal foglalkozó intézményegységek összehangolják szakmai fejlesztési elképzeléseiket, ennek érdekében szakmai kiscsoportos értekezleteket szerveznek. - Az egymásra épülı oktatási egységek biztosítják az intézményen belüli átjárhatóság lehetıségét tanulóik számára. - Az intézmény közös belsı továbbképzéseket szervez. - Intézményszintő munkaközösségek összehangolt mőködése mellett közös, rendszerszintő munkaközösséget mőködtetünk a sport területén. - A sport munkaközösség folyamatosan elemzi az igényeket, megteremti a versenysport intézményi és intézményen kívüli lehetıségeit. - Az intézményben mőködı pedagógiai szakszolgálatok rendszeresen tervezik az intézményegységek számára nyújtható szakmai segítségadás kereteit. 2.3.4

A célok teljesítésének eszközei

Az egységes iskola arra biztosít esélyt mindenkinek, hogy saját genetikailag és társadalmilag meghatározott minıségét a saját és a mások örömére, a másoknak okozott károk nélkül fejleszthesse. Teszi ezt azzal, hogy: 1. mindenkit, mindenféle válogatás nélkül befogad, 2. a tanulási folyamatot 12/13 évfolyamra tervezi, 3. alapszerkezetében sem érdeklıdés, sem elımenetel mentén nem hoz létre tartósan homogén csoportokat, 4. a kiemelkedı tehetségek és a tanulási nehézségekkel küzdık fejlesztését alapvetıen kiegészítı programokkal és adekvát metodikával biztosítja, 5. bizonyos csomópontokon valamennyi tanuló számára választási lehetıséget biztosít érdeklıdéséhez és tehetsége irányultságához alkalmazkodó tantervi alternatívák, illetve tanulási programok között. 6. szervezetileg nem különíti el a gyerekeket sem érdeklıdésük, sem – úgymond – tehetségük szerint, hanem egységes keretben alkalmazkodik ezek eltéréseihez. Ezért jellemzıje a minden irányban való nyitottság, a menet közbeni fejlıdéshez való rugalmas alkalmazkodás, amellyel valamennyi gyerek számára biztosítja a hozott mőveltség – tudások és képességek – optimális fejlıdését

204 Az intézményrendszer intézményegységenkénti munkamegosztásban teljesíti a kitőzött célokat, a saját programjában megfogalmazza a feladatokat, kidolgozza a célok teljesítésének eljárásait. - Belsı tartalmi együttmőködés a célok teljesítésében és a feladatok végzésében. - A szakmai, személyi, tárgyi feltételek jobb kihasználása, gazdaságos mőködtetése, fejlesztési, felújítási stratégiák kidolgozása, a pályázati lehetıségek maximális kihasználása. - Diagnosztikus mérés-értékelési rendszer kialakítása 4.-6.-9. évfolyam ( magyar nyelv, matematika, idegen nyelv) : az átlagos szinttıl elmaradottak és a túlteljesítık részére többletfejlesztı programok A nevelıtestület pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése: • továbbképzések szervezése helyben, az alkalmazott pedagógiai módszerek megismerése, megvitatása, • részvétel területi továbbképzéseken, új eljárások megismerése, • korszerő szakmai ismeretek átadására elıadások szervezése, • a számítógépes ismeretszerzés alkalmazása a tanulásban-tanításban – folyamatos önképzéssel, • kooperatív tanulásszervezési technikák megismerése, alkalmazása minden nevelınek, • projektoktatáshoz szükséges kompetenciák. Az egészséges életmódra, a harmonikus élet, mint érték tiszteletére való nevelés: • harmonikus életvitelre nevelés, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység életkori sajátosságaihoz alkalmazkodás, • az egészséges életvitel kialakításához szükséges helyes döntéshozásra nevelés, • önismeret, énkép, önértékelés szerepe, • a korszerő táplálkozásra szoktatás, • konfliktuskezelés, • szenvedélybetegségek prevenciója, • stressz helyzetek kezelése, • a rendszeres testmozgás biztosítása, • a test-tartás javításának, a koordinációs képességek fejlesztésének figyelemmel kísérése. Idegen nyelvek ismerete, használatára felkészítés, a nyelvtudás hasznosítása (angol-német): • • • •

Az „elıkészítı” idıszakban ráhangoló programmal – a játékosság domináljon, a mindennapi kommunikációban fontosabb nyelvi elemek szerepeljenek, differenciált tanulásszervezéssel (feladatlapokkal), az IKT adta lehetıségeket kihasználva egyéni fejlesztéssel a tanulást segítı programok használata önálló ismeretszerzés, differenciált tanulás-szervezéssel (egyéni és páros munka).

A családi életre való felkészítés: •

a különbözı mőveltségi területekben összehangolt megjelenítés,

205 • szociális és életviteli kompetenciák alkalmazása. A szabadidı hasznos eltöltésének biztosítása: • kezdeményezıkészség, tervezés, szervezés, irányítás, egyéni és csapatmunkában történı részvétellel, • tanulmányi-, kulturális- és sportvetélkedık szervezése, • sokszínő, változatos tevékenységrendszer kialakítása a gyerekek érdeklıdéséhez és életkori sajátosságaihoz igazodva. Vállalkozási kompetencia képességére nevelés: • •

napközis foglalkozásokon - alsó és felsı tagozaton – megfelelı tantárgyakhoz, projektoktatási forma. Saját életpálya reális alakítása

A mővészetek iránti érdeklıdés felkeltése: •

• • •

esztétikai megismerés, élmények és érzések kreatív kifejezésének fontosságának elismerése a mővészetek nyelvén is (zene, tánc, épületek, tervek kultúrájának vizuális esztétikái), a komplex esztétikai program, a vizuális kultúra, irodalom, dráma, népmővészet, tánc és az ének-zene tanítása keretében a különbözı mővészeti ágakkal való ismerkedés, kirándulások, tanulmányi séta, téli-nyári táborok, kézmőves tábor szervezése, játszóház a napköziben (népi játékok).

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS 3.1 Feladatok A gyermek, tanuló személyiségfejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka egyrészt a nevelık és a gyermekek, tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a gyermeki, tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A személyiségfejlesztés általános célja a minden emberben benne rejlı fejlıdési lehetıségek minél teljesebb megvalósulásának, a gyermeki, tanulói személyiség teljes kibontakozásának a segítése. Az intézmény valamennyi egysége, a maga sajátos eszközrendszerével hozzájárul az intézményünkben nevelıdı gyermekek, tanulók személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztéséhez. Intézményünk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle óvodai/iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörően fejlessze. 3.2 Személyiség fejlesztés a bölcsıdében és az óvodában: Fı feladatunknak tekintjük a harmonikus személyiségfejlesztést, a biztonságos környezet megteremtését, a gyermekek hátrányainak, erısségeiknek feltárását, az óvó-védı funkció érvényesítését. Olyan általános emberi értékek alapozását kezdjük meg – kiegészítve a családi

206 nevelést – melynek során a gyermekek szeretettel fordulnak embertársaik és a környezetük felé. Kreatívak, pozitív szemléletőek tolerálják a másságot és az átlagtól eltérı társaik viselkedését. A gyermek személyiségét mindig tiszteletben tartjuk, elfogadjuk olyannak, amilyen. Szeretettel vesszük körül, miközben egyéniségéhez, érdeklıdéséhez, egyéni képességeikhez alkalmazkodunk. Hagyjuk szabadon kibontakozni, egyéniségének érvényt szerezni, közben mégis igyekszünk formálni. A komplex személyiségfejlesztés feltétele az óvodai élet derős, nyugodt, családias légköre. Fontos tényezı az óvónı modellizáló szerepe, és az érzelmi biztonság megteremtése. Ez biztosítja az alapot a gyermek testi, lelki, szociális és érzelmi fejlıdéséhez, mely a játéktevékenységek és az értékek közvetítése által valósul meg • • • • • •

fontos a sok pozitív tapasztalatszerzés éljenek meg a gyerekek sok élethelyzetet, melyek hozzájárulnak testi, szociális, érzelmi és intellektuális fejlıdésükhöz. Legyenek képesek problémáikat egymás között megoldani Alakuljon ki igényük az egészséges életmódra Fı tevékenységi formájuk a játék Fejlıdjön motorikus, kommunikációs, kognitív képességük

A tevékenységformák komplexitása lehetıvé teszi az egyéni különbségek, sokoldalúságok figyelembe vételét, és differenciálását. Minden tevékenységformában és nevelési módszerben kidomborodik az egyéni személyiségfejlesztés, mely az adott gyermek aktuális állapotához, fejlettségéhez igazodik. 3.3 Személyiségfejlesztés az iskolában A sikerorientált tanulást segíti, erısíti az a pedagógiai szisztéma, amely a lehetı legjobban igazodik a gyerekek személyiségének egyéni tulajdonságaihoz, igényeihez: • Támogatja az egyéni képességek kibontakoztatását, segíti a gyerekeket a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Elısegíti a kiemelkedı képességek optimális fejlesztését és törıdik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyerekek szociális-kulturális környezetébıl vagy eltérı ütemő érésébıl, fejlıdésébıl származhatnak. • Mindez olyan iskolában, olyan rugalmas mőködéssel valósuljon meg, ahol a gyerek jól érzi magát, tudja, érzi, tapasztalja, hogy minden ı érte történik. • Alapvetı jellemzıje a színes, érdekes, sokoldalú iskolai élet, amelyben a tanulás, a játékok és a munka egymást erısítve fonódik össze. • Minden gyereknek annyi idıt és olyan módszereket biztosítunk az alapokat képviselı követelmények biztos, hézagmentes, könnyedén, gyorsan funkcionáló elsajátítására, amennyire és amilyenre egyéni képességeitıl, fejlıdési ütemétıl függıen szüksége van. • Mindez egyénileg, mennyiségében és szintjében (minıségében) közelítıen optimális készség – képesség - tehetség, illetve kreativitásfejlıdést tegyen lehetıvé - a különbözı adottságokkal rendelkezı tanulók számára.

207 • •

•

• •

•

Ahol a kötelezı elıírások helyett szabadon választott sikeres tevékenység a motivációs bázisa a tanulásnak, fejlıdésnek. Ahol az egyéni sajátosságokhoz való alkalmazkodás fejlett önismeretre, önértékelésre alapozva külsı, a tanító által végzett differenciálás helyett öndifferenciálással, önfejlesztéssel megy végbe, olyan szervezeti keretekkel, módszertani megoldásokkal, amely fejleszti együttmőködési képességüket, fejleszti akaratukat, igényszintjüket A kommunikációs kultúrának, az emberi kapcsolatok, információk megértésének, véleményformálásának, egymás megértésének, elfogadásának megfelelı színtere a mindennapi reggeli beszélgetés. A kommunikációs készség fejlesztése különbözı tantárgyak során is kiemelt feladat. (matematika, magyar, könyvtár, informatika) A tanulás-tanítása iskolánk alapfeladata. A tantárgyak sokfélesége is igényli, hogy igen változatos módszereket, szinte egyénre szabott tanulási technikákat, eljárásokat kell a tanulókkal megismertetni, a fokozatosság elvének szem elıtt tartásával. A középiskolában az esélykülönbözıségeket, az egyes tanulók lehetıségeit, fejlettségét, érdeklıdését figyelembe vevı oktatás, nevelés segítségével erısítjük a közösség- és önfejlesztı magatartás- és tevékenységformákat, s ezzel párhuzamosan a destruktív magatartásformák leépítésére törekszünk. Egyértelmő elvárások és feladatok meghatározása, s ezek következetes betartatása, amelyek a serdülı személyiségét, méltóságát tiszteletben tartják.

3.4 Személyiségfejlesztés a mővészetoktatásban Az ének, a zene, a tánc, a vizuális és irodalmi élmény érzelmi gazdagságot ad mővelıi számára. Sokoldalúan segítik a gyermek személyiségének alakulását, ha az életkori sajátosságaiknak megfelelıen alkalmazzuk. Az egyéni órák lehetıséget adnak a tanár és a diák közötti közvetlenebb kapcsolatra. A diákok példaképeket keresnek a felnıttek, tanárok között. Ezt módszereink és a tanár személyiségét felhasználva a növendékeinknek olyan útmutatásokat és példát adunk, mely által személyiségük fejlıdése határozott és kívánatos elemekkel gyarapodik. A szakmai tudás, melyet a náluk eltöltött idı alatt megszereznek, még inkább „emberré” teszi ıket. A diákok kreativitását engedjük, sıt segítjük kibontakoztatni. Megtanítjuk ıket az alkotó tevékenységre és hozzásegítjük ıket, hogy ezt minél nagyobb eredményességgel másoknak is be tudják mutatni (fellépések). Mindezek megvalósításában a környezet is nagy szerepet játszik. Olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az épület, amelyben foglalkozhatunk a mővészet iránt érdeklıdı gyerekekkel, ideális ezen tevékenységek folytatásához.

4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS Legalapvetıbb közösség a család, amelybe az egyén beilleszkedik. Ez meghatározza, alapvetıen formálja a gyermek fejlıdését, a másokhoz való viszonyát. Meghatározó kötıdéseket alakíthat ki, amelyeket az intézményes nevelés-oktatásba kerülve lehet és kell alakítani, fejleszteni.

208 Intézményünkben több különbözı szintő közösség szervezıdik, mőködik, él együtt. Közösségeinket a közös célok, feladatok teremtik meg, és a közös élmények, eredmények (sikerek és kudarcok) fejlesztik, erısítik. Az egyén fejlıdése nem választható el a közösségétıl, kölcsönösen hatnak egymásra. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos legalapvetıbb feladatunk, hogy a gyermekekben, életkori sajátosságaiknak megfelelıen kialakítsuk az intézményegység, az intézmény közösségéhez tartozás érzését. 4.1 Feladataink: -

-

-

Olyan közös rendezvények szervezésére, amelyek hozzájárulnak, hogy gyermekeink, tanulóink megismerjék egymást, egymás értékeit, lehetıségeit. A mővészeti csoportok, mővészeti együttesek nem csupán a tehetséggondozás, de a közösségi nevelés eszközei is. A tömegsport programok valamennyi egység tanulóinak részvételét teszik lehetıvé. A névadóhoz kapcsolódó hagyományok közös ápolása A Diákönkormányzatok programjai hozzájárulnak az intézményi szintő közösség kialakulásához. A gyermekek, tanulók közösségben, illetve közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása a nevelı-oktató munka alapvetı feladata. A közösségek megszervezése, nevelıi irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerő nevelési fejlesztése. A gyermekek, tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a gyermek-, tanulóközösségek fejlesztésében. A gyermeki, tanulói közösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitızni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A közösségek tevékenységének megszervezése. A közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a közösség által történı közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a gyermekek, tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

209

5. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A magatartási és beilleszkedési zavarok korrekciójának érdekében elsıdleges a gyermekek fejlıdését veszélyeztetı okok feltárása. E tevékenység-területen nagy segítségére van a nevelési-oktatási intézményegységeknek a Nevelési Tanácsadó. A szakirodalom folyamatos nyomon követésével, speciális szakember háttér biztosításával, a pedagógusoknak nyújtott szakmai segítséggel járul hozzá a témával összefüggı pedagógiai feladatok ellátásához. 5.1. Feladataink: -

diagnosztizálás, a tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területeinek felderítése, az okok felderítése, a pedagógusok és a gyermekek közötti személyes kapcsolat erısítése, a pozitív tulajdonságok erısítése dicsérettel, ösztönzéssel, fejlesztı programok kidolgozása, speciális szakember segítségének biztosítása differenciált képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése nyugodt, kiszámítható, következetes nevelıi magatartás kiscsoportos foglalkozások felzárkóztató foglalkozás, korrepetálás rövid, tömör, világos utasítás a jó cselekedet azonnali elismerése, megerısítése egységes nevelıi követelménytámasztás szülı-gyermek kapcsolat erısítése, dicséret, pozitívum elmondásával családlátogatások napközi-tanulószoba, iskolaotthon közösségformáló szerepe a családok nevelési gondjainak segítése (tanácsadás, elıadás, fogadóóra, nyílt nap) beilleszkedési zavarral, magatartási zavarral, magatartási rendellenességgel küzdı tanulók rehabilitációs célú a Nevelési Tanácsadó keretében végzett foglalkozás kis létszámú csoportok szervezése oldott, szorongásmentes légkör biztosítása

6 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG ISKOLÁBAN ÉS ÓVODÁBAN A szakirodalomban azt olvashatjuk, hogy „tehetséges” az a gyermek, aki egy tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes, ami már gyermekkorban jelentkezhet. A tevékenységeknek a megfelelı gyakorlása alakítja ki a képességeket. Nagyon fontos számunkra, hogy minél korábban felfedezzük, felismerjük a gyerekek adottságait. Az adottság megléte és a korai felismerése vezet a megfelelı tevékenykedtetésen keresztül a tehetségek kibontakoztatásához. Intézményünk pedagógusai gondos odafigyeléssel szem elıtt tartják a tehetséggondozást.

210 Kreatív pedagógusaink és kreatív tanulóink közösen teremtik meg a tanuláshoz szükséges ideális állapotot. Megfelelı motiválás, aktív szellemi tevékenység, jó légkör megteremtésével könnyen leküzdik tanulóink a nehézségeket és sikereket érnek el a különbözı mőveltségi területeken. Elsısorban a rendszeres tanórai indirekt differenciálással, ezen kívül szakkörök és elıkészítık indításával biztosítjuk a tehetségek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben arra törekszünk, hogy felfedezzük a kisgyermekekben rejlı tehetséget, és differenciált foglalkozásokkal segítjük a kibontakozását.

6.1 Tehetségfejlesztés elvei, formái, gyakorlata A nevelıtestület kiindulópontja, hogy minden gyermek tehetséges valamiben. Feladatunk, hogy segítséget nyújtsunk a gyermekeknek abban, hogy megtalálják azokat a területeket, melyekben a legtehetségesebbek, majd felkínálni számukra a tevékenységek gazdag tárházát az iskolai élet valamennyi színterén. Feladatunk továbbá, hogy azokat az alapvetı képességeket fejlesszük, amelyek szükségesek az iskolai tanuláshoz, és a részképességeikben tehetséget mutató tanulók szakemberekhez való juttatása. 6.2 Tanórai tehetségfejlesztés eszközei • A tanórákon folyó differenciált feladatok alapján történı foglalkoztatás, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás, differenciált házi feladatok adása • A kompetencia alapú oktatás kiterjesztése • Csoportmunkák mellett az önálló alkotói munka, feladat, produktum létrehozása • Kutató, győjtımunkával ösztönözni a tájékozódást (Internet használata az általános tájékozottsághoz) • Alsó tagozaton képességfejlesztı program (anyanyelv, irodalom, matematika, természetismeret tantárgyakból), mely a tehetségek felkutatását és gondozását tőzi ki céljául • Nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozások szervezése tehetséggondozás céljából • Továbbtanulás segítése csoportbontással • Nyelvoktatás kiscsoportban • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésével, a tanórai percek növelésével, az egyéni munkáltató jelleg elıtérbe helyezésével, általánossá tételével igyekszünk a képességek kibontakoztatásában elırébbre jutni. • Az osztályok szervezésénél tipikus elv a heterogenitás és a belsı differenciálás. • Az általános képesség fejlesztés keretében kiemelt figyelmet kap a probléma megoldó (divergens) gondolkodás fejlesztése, amely a kreatív ember legfıbb jellemzıje, s napjainkban az érvényesüléshez elengedhetetlen. • A tehetséges gyerekeknek a tanítási órákon mennyiségi és minıségi szempontból is más feladatokat adunk. Ez érvényesül a házi feladatoknál is.

211 • Az egy-egy területen érdeklıdı tanulóink számára szakköröket, tehetséggondozó klubokat, csoportokat mőködtetünk. Segítséget adunk a versenyekre való felkészüléshez, idıszakos jelleggel. (konzultáció) • A tehetségek felkarolása érdekében önálló kutatómunkára ösztönözzük tanulóinkat. • A mővészetek által biztosított élményszükséglet kialakítását valamennyi tanulónk esetében fontosnak tartjuk. Tanulmányi versenyeken való részvétel a tanév során: Lehetıség szerint részt veszünk a meghirdetett tanulmányi versenyeken. 6.3

Idegen nyelvi tantárgyorientált oktatás

Intézményünk az idegen nyelvek tanulására korunk elvárásának megfelelıen nagy hangsúlyt helyez. A 2009/2010-es tanévtıl iskolánkban felmenı rendszerben bevezetésre kerül a tantárgyorientált oktatás, mely az idegen nyelv, mint tantárgy ismeretanyagának a helyi tanterv szerinti magasabb óraszámban és magasabb követelményekkel történı oktatását jelenti. A meg növekedett nyelvtanítási-nyelvtanulási idı hozzájárul ahhoz, hogy még egy közepes képességő tanuló is sikeres alapfokú nyelvvizsgát tehessen, illetve nyelvileg eljuthasson egy használható alapszintre. 6.3.1 A tantárgyorientált oktatás célkitőzései: Lélektani célok: • • •

Kedvet ébreszteni a nyelvtanulás és más idegen kultúrák megismerése iránt Sikerélményhez juttatni a diákokat Az idegen nyelvek iránti motiváció kialakítása és fenntartása

Nyelvi célok: • • •

• • • •

Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát Megalapozni a késıbbi nyelvtanulást: szóbeli kommunikatív, receptív készségek fejlesztése, továbbfejleszthetı nyelvtanulási stratégiák kialakítása Az idegen nyelv elsajátítása során nyelvi készségek megfelelı szintő megalapozása. Ennek eredményeképpen az idegen nyelv-tanulási készséget tudja alkalmazni majd a második idegen nyelv-tanulásban önállóan is Az idegen nyelv elsajátítása során a tanuló a mindennapi, gyakorlati nyelvhasználat szintjén legyen képes sikerrel kommunikálni írásban és szóban egyaránt A tanuló szerezzen alapos ismereteket a célnyelv országának kultúrájáról, hagyományairól, mindennapi életérıl és történelmérıl Az idegen nyelv tanulása segítse hozzá a tanulót más tárgyakkal kapcsolatos ismeretek megszerzésére (interdiszciplinaritás) A tanuló szeresse meg a nyelvtanulást, jelentsen számára élményt az idegen nyelv használata

212 • • •

•

Az idegen nyelvet produktívan, változatos szókinccsel, sajátos nyelvi fordulatokkal használja Távlati cél nem a szabályok alkalmazása, hanem a spontán, anyanyelv elsajátításhoz hasonló nyelvelsajátításra építkezve a kommunikatív kompetencia elérése az adott idegen nyelven 8. osztály végére a tanulók nyelvtudása érje el a B1 szintet (az Európa Tanács nyelvi szintelıírása alapján), mely egyenértékő az alapfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgával. Ezen a szinten képes megérteni a mindennapi beszéd lényegét, képes interakcióban sikerrel részt venni ismereti körének megfelelı témákban A középiskolában a nyelvtudás szintje érje el a középszintő érettségi vizsga követelményét (B2-C1), illetve a tehetséges tanulók felkészítése az emeltszintő érettségire és középfokú nyelvvizsgára.

6.3.2 A tantárgyorientált nyelvoktatás feladatai: A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése érdekében figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, érdeklıdését és ismereteit. A témakörök, beszédszándékok és szituációk lehetıvé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. Legfontosabb feladat a kommunikatív nyelvi kompetenciák körébe tartozó nyelvi, szociolingvisztikai és pragmatikai kompetenciák megalapozása és fejlesztése, ezen belül a lexikális, grammatikai, szemantikai, fonológiai, helyesírási és helyes kiejtési kompetenciák. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése során beépítjük az alaptanterv egyéb mőveltségi területein szerzett ismereteket és készségeket. További feladatok: • • • •

• • •

Megismertetni a tanulókkal, hogy az anyanyelvén kívül más idegen nyelvő kultúra is létezik. Differenciált és kooperatív technikák alkalmazásával továbbfejleszthetı nyelvtanulási stratégiák kialakítása, a tanulók személyiségének fejlesztése. Emelt óraszámmal az esélyegyenlıséget megteremtve biztosítani a kiemelkedı képességőek tehetséggondozását, a lassabban haladók számára, pedig felzárkóztatást. Az magasabb óraszám lehetıséget biztosít nyelvi laborok teljes kihasználására, ahol autentikus szövegek, szituációk felhasználásával a tanulóknak lehetıséget biztosítunk arra, hogy a tanuló az idegen nyelvi környezetben magabiztosan viselkedjen, interakcióban sikerrel részt vegyen. Projektmunkák készítésével, a tanulókkal megismertetni a célnyelv kultúrájának hagyományait, történelmét, földrajzát, stb. Az élményszerő nyelvtanuláshoz elengedhetetlenül szükséges játékok, dalok, mozgásos tevékenységek változatos alkalmazása. Az aktív, önálló nyelvhasználatot külföldi levelezéssel, partnerkapcsolattal, levelezıs versenyeken való részvétellel segítjük.

213

MEGJEGYZÉS: Az idegen nyelv oktatásával kapcsolatban bármilyen módosítást 2010.03.31-ig jelezni kell a fenntartónak! 6.4 Kisebbségi nyelvoktatás - Német nemzetiségi oktatás-nevelés A szentlászlói tagintézményünkben hagyományos német nemzetiségi nevelés és nyelvoktatás folyik. A szigetvári Napsugár Óvoda telephelyén, a Micimackó Óvodában német nemzetiségi nevelés és nyelvoktatás folyik. - Beás kisebbségi nyelvoktatás A kétújfalui tagintézményünkben beás nyelvoktatás folyik. Célok: - A gyerekek kétnyelvőségre nevelése - A gyerekek kommunikációs készségének fejlesztése - A gyerekek motiválása az önálló ismeretszerzésre Feladatok A kétnyelvőségre nevelésnek nagy a jelentısége a gyermekek életében, a személyiségük kibontakoztatásában. Fejleszti kulturális beleélési képességüket, amely fontos tényezıje a különbözı nemzeti és etnikai csoportok baráti együttélésének. Lsd. Helyi tantervekben és az érintett óvodák nevelési programjában.

7 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ PROGRAM A tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése érdekében elsıdleges feladatunknak tekintjük: • a probléma idıben történı észrevételét, a diagnosztizálást, • az okok feltárását, • a szükséges intézkedések megtételét, • a segítı programok megtervezését A megelızés érdekében a Nevelési Tanácsadó munkatársai segítenek a szülık felvilágosításában, szakmai segítséget nyújtanak a problémák felismerésében. Az intézményrendszer szabályozott folyamatainak egyike a Nevelési Tanácsadóhoz történı irányítás, az onnan való visszajelzés. A tanulási nehézségek enyhítését, a felzárkóztatást az oktatási intézményegységekben az egyes

214 tantárgyakhoz kapcsolódó délutáni különfoglalkozások, a korrepetálások és képességkibontakoztató foglalkozások jelentik. Ezek megvalósítását lsd. a helyi tantervekben és nevelési-szakmai programokban.

8 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG A szociális nehézségekkel küzdı vagy ideiglenesen nehéz anyagi helyzetben került gyermekek felderítése alapvetı feladatunk. A szociális hátrányok enyhítését az alábbiak szolgálják: - Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetıségérıl. - Természetbeni juttatások - A szociokulturális hátrányok enyhítése A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek formái: - Napközi otthoni ellátás - Iskolaotthonos oktatás az 1-4. évfolyamon - fejlesztı foglalkozás - logopédiai ellátás - pszichológiai ellátás - iskolai könyvtár használata - közösségfejlesztı és osztályfınöki órák - diákétkeztetés - nevelık és tanulók segítı, személyes kapcsolatai - családlátogatások - továbbtanulás irányítása, segítése - az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs tevékenysége - szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal, a gyermekjóléti-családsegítı szolgálattal és védınıi hálózattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedı tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek - integrációs és képesség-kibontakoztató program A szociális hátrányok leküzdését segítı tevékenységi formák a beilleszkedés és magatartás zavarok, valamint a tanulási nehézségek leküzdését segítı módszerek hatékonyságát csak fokozza a rugalmas tanrend és a differenciált képességfejlesztés. 8.1 Integrált Pedagógiai Rendszer mőködtetése (IPR) 8.1.2 Integrációs stratégia kialakítása Az esélyegyenlıtlenség csökkentése érdekében kiemelten fontos nevelési területnek kezeljük az anyanyelvi nevelés-kommunikációt és a szocializációt. Az eltérı háttérrel, eltérı fejlettséggel rendelkezı gyerekek szocializációjának elısegítése, kompenzálása.

215 A másság elfogadása, tiszteletben tartása. Az eltérı kultúrával és kommunikációs kóddal rendelkezı gyerekek együttnevelése, a multikulturális tartalmak átadásával identitástudatuk erısítése A kulcskompetenciák fejlesztése az integrációt segítı módszertani elemek beépítésével. Alkalmazott tevékenységeink: Intézményünkben a tanulási nehézségekkel küzdı gyerekek munkáját az integrációs és képességkibontakoztató program keretében végezzük, egyéni fejlesztési terv alapján. Az integrációs ill. képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevı tanulók haladását figyelemmel kísérve fogalmazódnak meg pedagógusainkban az újabb fejlesztési célok. Intézményünkben az osztályfınökök és az érdekelt pedagógusok a gyerekek munkáját háromhavonta értékelik. A támpontot a bemeneti és Difer mérések jelentik pedagógusaink számára Ezen mérések elemzése után tudjuk megfogalmazni azokat a problémákat, melyek a tanulási nehézségeket eredményezik. A diagnosztikus mérések eredményei adnak útmutatót a nevelıknek, arra vonatkozólag, hogy milyen nehézségek merültek fel a tanulási folyamat során, ezek milyen képességterületeket érintenek. Ezek után kitőzik a fejlesztési célokat, melyeket rögzítenek az egyéni fejlesztési tervben. A pedagógusok megfigyeléseiket dokumentálják az egyéni fejlesztési tervben, tantárgyankénti bontásban. Az érintett pedagógusok észrevételezik a gyerek tanórán való munkáját, írásbeli és szóbeli megnyilvánulásait, s mindezek alapján javaslatot tesznek az újabb fejlesztési célokat illetıen. Intézményünkben az integráltan nevelt-oktatott gyerekek esetében is szakmai feltétel az egyéni fejlesztési terv megléte. Gyógypedagógusaink ugyanilyen körültekintı módon felmérik az adott gyermek képességeit, megismerve a problémákat. Ezek alapján egyéni fejlesztési tervet készítenek, ennek alapján egyéni haladási ütemet határoznak meg. Fejlesztendı terület Mozgásfejlesztés Nagymozgás Finommozgás Testséma és téri tájékozódás fejlesztése

Beszéd és nyelvi funkciók fejlesztése

Fejlesztési feladat • Egyensúlyérzék fejlesztése • Finommotorika • Szem, kéz koordinációja • Tájékozódás testen • Dominancia • Tájékozódás térben • Relációszókincs fejlesztése • Szókincs bıvítése • Beszédmotorika és artikuláció fejlesztése • Beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése

216 Percepciófejlesztés

•

•

Szeriális képességek fejlesztése

Vizuális percepció fejlesztése o Alakállandóság képességének fejlesztése o Alak – háttér differenciálás o Vizuális megfigyelı- és elemzıképesség fejlesztése Auditív percepció fejlesztése o Zajok differenciálása o Akusztikus alak – háttér diff. • Beszéd- és nyelvi sorozatok • Vizuális sorozatok

Figyelem fejlesztése

•

Terjedelem növelése

Emlékezet fejlesztése

• • • •

Verbális emlékezet Vizuális emlékezet Fogalmi gondolkodás Matematikai gondolkodás

Gondolkodási mőveletek fejlesztése

Intézményünkben gyógypedagógusok és fejlesztıpedagógusok segítik tanáraink munkáját: • megbeszélik a felmerülı problémákat; • egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek; • figyelemmel kísérik a tanulók haladását, részt vesznek a részeredmények értékelésében, javaslatot tesznek az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; • biztosítják, hogy a gyerekek fejlesztése a számukra megfelelı területeken valósuljanak meg. Pedagógusaink a gyógypedagógusok iránymutatásait, javaslatait beépítik pedagógiai folyamatokba. Intézményünk pedagógusai úgy gondolják, az egyéni fejlesztési-terv lényege abban rejlik, hogy a fejlesztés eredményeit felhasználva újabb célok kitőzésével és megvalósításával biztosítsuk a fejlesztés hatékonyságát. Átmenetek megsegítése: Ennek színterei: •

óvoda-általános iskola

•

általános iskola- középiskola

1. Az óvoda-iskola átmenet általános céljai: - Az óvodapedagógusok és a tanítók megismerhetik egymás dokumentumait, intézményük fıbb céljait, feladatait.

217 - Tartalmas, jó szakmai kapcsolat kialakítása az óvoda és az iskola között, amely során az óvónık és a tanítók jobban megismerik és megbecsülik egymás munkáját, s el tudják különíteni a kudarcok okozói között a különféle tényezıket. - A felmerülı problémára való megoldás lehetıségeit közösen keresni. Konkrét cél: - Megkönnyíteni a kisgyermekek zökkenımentes iskolába lépését. Célcsoport: - Az óvodából iskolába lépı gyermekek - Óvónık - A (leendı) elsı osztályban tanítók. Tevékenységek: A zökkenımentes iskolakezdést, a kudarcok megelızését szolgálják azok a speciális, nevelıkre vonatkozó feladat-meghatározások, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze: •

tanítói hospitálások az óvodában;

•

óvónık látogatása az iskolában (bemutató tanítás)

•

bemutatkozás az óvodai szülıi értekezleteken;

•

májusi szülıi értekezletek megtartása a leendı elsısök szüleinek;

•

a képességek állapotának feltérképezése az iskolai munka megkezdése elıtt, majd a fejlıdésmenet követése a továbbiakban,

•

folyamatos szakmai kapcsolattartás az óvodával;

•

az iskola életének, épületének, az ott dolgozó felnıttek munkájának megismertetése az iskolába kerülı gyerekekkel;

•

az iskola magatartási szabályrendszerének megismertetése és gyakoroltatása,

•

az osztály szokásrendszerének kialakítása, a szabályok megtartatásának folyamatos ellenırzése, fejlesztı értékelése.

•

DIFER-mérés elvégzése óvodában tavasszal és az iskolában ısszel zajlik,

•

Személyiségérettség felmérése játékokkal óvodában és iskolában (ısz, tavasz), majd ennek alapján fejlesztés ( amennyiben a tagiskola alkalmazza).

218 A beiratkozás után néhány héttel, májusban tartják a leendı elsısökkel kapcsolatban az elsı szülıi értekezletet, ahol az iskolakezdéssel kapcsolatos kérdéseikre bıvebb tájékoztatást kapnak a szülık. A zökkenımentes iskolakezdés, de a késıbbiekben szükségszerővé váló váltások, áthajlások idején is döntıen befolyásolja a sikerességet, hogy van-e kellı idı az átállásra, az alkalmazkodásra az új körülményekhez. Erre hivatott a tudatosan átgondolt, jól tervezett átvezetı idıszak beiktatása az óvodából iskolába átlépéskor, mielıtt megkezdıdne az elsı évfolyam tantervi anyagának tantárgyi és tanórarendszerő feldolgozása. Ekkor derül ki a tanító számára, hogy csoportjában kinek milyen erısségei, gyengeségei, pótolnivalói vannak, s ezek a hiányok mekkorák – ki milyen jellegő és intenzitású fejlesztést igényel, mennyire terhelhetı, illetve milyen haladási sebességet bír el. Az átvezetı szakasz idejének és tartalmának megtervezése az iskolák helyi tantervében és a tanítók tantárgyi programjaiban (tanmeneteiben) jelenik meg. A Diagnosztikus Fejlıdésvizsgáló Rendszer (DIFER) (Fazekasné–Józsa–Nagy– Vidákovich, 2002a) arra a korábbi felismerésre épül, hogy rendkívül jelentıs fejlettségbeli különbségek tapasztalhatók iskolába lépéskor az azonos életkorú gyerekek között. Cél: Az 1. osztályos tanulók alapkészségeinek felmérése. A problémákkal rendelkezı tanulók kiválasztása a mérés eredményei alapján. A kiválasztott tanulók fejlesztésének tervezése, megvalósítása. Ezzel kapcsolatos nyilvántartási rend mőködtetése. Az óvodai nagy csoportban iskolaérettségi mérése a cél. A kiválasztott gyerekek fejlesztésének megtervezése. A gyerekek iskolai mérésének összehasonlítása az óvodai méréssel. Érvényessége: A mérésben minden 1. osztályos tanuló részt vesz. A mérést az osztályok tanítói és a fejlesztı pedagógus végzik el. A nyilvántartással kapcsolatos tevékenységek ellátása az osztályfınök feladata. A mérésben minden nagy csoportos óvodás részt vesz. A mérést az óvónık végzik el. A nyilvántartással kapcsolatos tevékenységek ellátása az óvónık feladata. A DIFER mérési anyaga alapos és személyre szóló tájékoztatást adhat az iskolába lépı gyermek felkészültségérıl: - A tesztek elemzésébıl a tanító részletes információkat kaphat a tanuláshoz szükséges képességek fejlettségérıl, illetve hiányáról. - Az értékelésre szolgáló eszközök alkalmazására vonatkozó utasítások segítséget nyújtanak a tanítóknak a mérıanyag szakszerő felhasználásához. - A mérıanyag tartalma segíti a gyermek azon képességeinek diagnosztizálását, amelyek az iskolakezdés szempontjából alapvetınek tekinthetık. - Figyelembe veszi a kisgyermek életkori jellemzıit. - Szövegezése informatív, megfogalmazása jól érthetı, világos. - Ábrasora segíti a megértést és a feladat megoldását.

219 2. Átmenet segítése az általános iskola és a középiskola között Elısegíteni a halmozottan hátrányos helyzető, elsısorban roma tanulók társadalmi beilleszkedését, a továbbhaladás elısegítését, a továbbtanulási arány emelkedésével a képzettségi szint javítását, munkaerıpiacon való érvényesülését, ezáltal a munkanélküliség csökkentését. Konkrét célkitőzések: -segíteni a tanulók önismeret fejlesztését és pályaválasztását -továbbtanuláshoz szükséges információk átadása -a középiskolába jelentkezık sikeresen felvételizzenek - a középiskola adjon visszajelzést a továbbtanuló diákokról A program bemutatása: Osztályfınöki órákon ( 5-8. évf.): -egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztés -legfontosabb pályák, foglalkozási ágak követelményeinek, a hozzávezetı utak megismerése -a lehetıségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása 8. évfolyam: -együttmőködés a szülıkkel: szülıi értekezletek, pályaválasztási szülıi értekezlet -folyamatos tájékoztatás: pályaválasztási faliújság, Kistérségi tájékoztatás -együttmőködés középfokú intézményekkel, - továbbtanulási lapok kitöltése és továbbítása - felvételi vizsgák, eredmények nyomon követése, dokumentálása - Pályázás Útravaló programban való részvételre -Felvételi tantárgyakból középiskolai elıkészítı foglalkozások szervezése Fórum lehetıségek: - nyílt napok - pályaválasztási kiállítás látogatása Pécsen - szükség esetén tanácsadásra küldés a pályaválasztási tanácsadóba - szükség esetén részvétel a Munkaügyi Központ pályaalkalmassági vizsgálatán - középiskolák bemutatkozása intézményünkben - almamater-találkozó Egyéb iskolai tevékenységek: -pályaválasztási szülıi értekezlet rendezése -szülı-tanuló-osztályfınök kommunikációja a pályaválasztás érdekében -tanulmányi elımenetelek fokozott figyelemmel kísérése, ellenırzése, havi értékelése -pályaválasztási tájékoztató igény szerinti megrendelése -a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató és a Kistérség pályaválasztási felelısével való kapcsolattartás -szorgalmi idıben tanulónként 3 nap biztosítása az iskolai nyílt napokon való részvételre -hatékonyság vizsgálat: középiskolák visszajelzései alapján pályaorientációs munkánk értékelése

220 -szaktárgyi órákon különös figyelmet szentelünk a továbbtanulni vágyóknak, és egyénre szabott követelményrendszert dolgozunk ki számukra. -a pályaválasztási felelıs kolléga napi kapcsolattartás mellett informálja, segíti, koordinálja a tanulókat, a szülıket és a beiskolázó osztályfınököket Az IPR részletes megvalósítását a tagintézmények helyi integrációs programja tartalmazza.

9 GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gazdasági és társadalmi változások következtében tömegméretekben jelentkezı és a családok életében felhalmozódó problémák hatnak a gyermekek nevelésére és gondozására. A gyermekvédelmi problémák feltárásának célja, hogy a gyermekek problémáit az intézmény a minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. Alapvetı feladat a családi nevelésbıl, a környezetbıl fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Fontos, hogy a pedagógia minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön. Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelısök mőködnek. • A gyermek- és ifjúságvédelem érdekében intézményünk együttmőködik az illetékes Gyermekjóléti Szolgálattal, • Családsegítı Szolgálattal, • Polgármesteri Hivatallal, • Gyermekorvosokkal, • Továbbá a gyermekvédelemben résztvevı szervezetekkel. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelıs feladatai: - A hátrányos helyzető gyerekeket kiszőri - A hátrányos helyzet okait felkutatja, és nyilvántartásba veszi - A veszélyeztetett gyerekekrıl nyilvántartást vezet. - A veszélyeztetettséget felderítı lapot folyamatosan kitölti - Intézkedést kezdeményez veszélyeztetettség esetén a körjegyzınél (gyámügyi elıadónál) A Gyermekvédelmi törvény védelmében jelzi az illetékes polgármesternek, amennyiben a rászoruló gyerekeknek segély vagy hozzájárulás megállapítását tartja szükségesnek. - Az osztályfınökkel együtt vagy nevelıi bejelentésre családlátogatást végez - A családsegítı nevelıvel folyamatosan tartja a kapcsolatot - A családsegítı szolgálat vezetıjével tartja a kapcsolatot.

10. KÖRNYEZETI NEVELÉS A környezeti nevelés szinte minden tevékenységet, tantárgyat átszı. Az ehhez kapcsolódó nevelési feladatok értékeit pedagógusaink fontosnak tartják. Intézményünk és a környezetének ápolása, mőemlékeink környezetének védelme, a természet tisztelete, szeretete már kisiskolás

221 korban is jól érzékelhetı. İszi-tavaszi idıszakban rendszeres séták, az 1.,2.,3.4,5. osztályokban ajánlott erdei iskola is ezt a célt szolgálja. (Lásd. Helyi tanterv)

10.1 A környezeti nevelés alapelvei: • Olyan környezettudatosan gondolkodó gyerekeket nevelünk, akik érzékenyek környezetük állapota iránt, életmódjukban a természet tisztelete, a környezet óvására, a környezeti károk megelızésére való törekvés válik meghatározóvá. A cél: a gyerekek közötti kapcsolatok erısítése, az együttérzés, a beleélı és beleérzı képesség, az empátia fejlesztése, az együttmőködési készség fokozása, illetve olyan ökológiai szemléletmód alakítása, mely lehetıvé teszi a „természetben mindenre szükség van; nincsenek káros és hasznos élılények” elv elfogadását. Intézményünk valamennyi szereplıje együtt munkálkodik az ember és természet alkotta környezeti értékek megóvásán. Célunk, hogy gyerekeink belsı igényévé váljon szőkebb környezetükben az esztétikumra, harmóniára törekvés. • A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természetkörnyezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életrıl sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyezıdések károsan hatnak vissza a saját szervezete mőködésére. Fel kell készíteni a gyermekeket arra, hogy megértsék a természet komplexitását, lássák hogy az egyén illetve a közösségek tevékenységeinek ezzel összhangban kell lenniük. Különös figyelmet kell fordítani a gyermekek természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Alakuljon ki a környezet állapota iránti érzékenységük, legyenek képesek felismerni a környezet minıségi változásait, tudják elemi szinten értékelni azokat, ismerjék meg a Földet sújtó globális problémákat. Legfontosabb cél a saját közvetlen környezetük megismerése, tevılegesen is bekapcsolódva értékeinek megırzésébe, gyarapításába. Emellett lényeges szerep jut a lakóhelyen és környékén felmerülı környezeti problémák felkutatásának. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülık és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk 10.2 A környezeti nevelés céljai Általános célok Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létezı értéknek tisztelete és megırzése, beleértve az összes élettelen és élı létezıt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt • a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés • a bioszféra és a biológiai sokféleség megırzése Hosszú távú pedagógiai célok • az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása

222 • • • • • • • • • • •

az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelısség felébresztése helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése létminıség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása közösségfejlesztés, személyiségformálás

Konkrét célok és feladatok • természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése • helyi értékek és problémák feltérképezése • helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) • lakókörnyezet és a közeli természeti környezet adottságainak megismerése • igényes környezeti kultúra kialakítása az iskola körül, az iskola belsı terében, a tantermekben • takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés A tanulás választható szervezési és tartalmi keretei Tanórai keretek • • • •

tantárgyakba beépítve tanulmányi kirándulás osztályfınöki órákon környezet-és egészségvédelmi témák erdei iskola

Megvalósulását lásd a helyi programokban.

11 A szülı, gyerek, a tanuló és a pedagógus együttmőködésének lehetıségei, kapcsolatrendszerünk Feladatunk, hogy a családi nevelést kiegészítve, vele összhangban gondozzuk, neveljük és fejlesszük a ránk bízott gyermekeket, tanulókat. Az együttmőködés alapvetıen a szülı és a pedagógus folyamatos információcseréjén alapszik. Az együttmőködés során közösen kell törekedni a céljainkban megfogalmazott normák elfogadtatására, a kulturált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelızésére. Biztosítani kell a szülıi szervezet részvételét az iskola közösségformáló programjában.

223 Intézményünk belsı kapcsolatrendszerében a szülı-pedagógus-gyerek-tanuló együttmőködésében is az egyénre szabottság és a folyamatosság kerül elıtérbe. Ennek érdekében a hagyományos kapcsolatok ápolásának elmélyítése mellett (pl.: szülıi értekezletek, családlátogatás, napi kapcsolattartás, kirándulások, közös rendezvények, fogadó órák) más kapcsolatteremtési módokra is adunk lehetıséget, amelyek segíthetik az együttgondolkodást és az egységes nevelési értékek kialakítását, közvetítését. •

•

A makró szülıi értekezleteken, amelyekre évi 2-3 alkalommal nyílik lehetıség, a pedagógus az intézmény célrendszerét, pedagógiai módszereit ismerteti. Meghallgatjuk az adott szülıi csoport véleményét, ötleteit, s az elvárásaikat is figyelembe vesszük az oktatónevelı munkánk során. A mikró szülıi értekezleteket az tette szükségessé, hogy az adott közösség egy-egy tanulójának vagy csoportnak beilleszkedési vagy tanulási problémáit segíthessük. Ezeken az értekezleteken a szülı, a tanuló, az osztályfınök és a segítı szaktanár valamint a gyermekvédelmi felelıs is részt vesz.

A fent említett célok figyelembevételével „elızetes” osztályozó értekezleteken a tanulmányában sokat visszaesett tanulót, valamint szülıt egy közös beszélgetésre hívjuk és a szaktanár a szülıvel együtt egy olyan tanulási stratégiát dolgoz ki, amelytıl a tanulás sikerességét reméli. Ezeket a megbeszéléseket a félév és év vége elıtt kb. 1 ½ hónappal, tartjuk. •

•

Az évente szervezett nyílt napok keretében betekinthetnek a szülık a pedagógiai munkánkba, ugyanakkor gyermekük tanórai teljesítményébe, közösségük életébe. Hagyományápoló rendezvényeink (lásd helyi szakmai-nevelési programok)

Kapcsolat a szülıkkel a mővészetoktatásban A tanárok évente minimum 1 alkalommal tartanak házi hangversenyt, melyen minden tanítványuk szerepel. A szők körő hangverseny, mely a szülık elıtt zajlik, megfelelı fórum a nyilvános szereplésre és a kapcsolattartásra. • Évente 2 x 1 hétig nyilvános tanítási hetet tartunk , mely alkalmakkor a hozzátartozók részt vehetnek a tanítási órán és konkrét tájékoztatást kapnak gyermekük elırehaladásairól.

•

Külsı kapcsolatrendszerünk folyamatos bıvítésére adunk lehetıséget. Az Iskolaszékben a szakmai, iskolahasználói és iskolafenntartói érdekek folyamatos egyeztetése történik. A diák-képviselet tevékenysége, iskolaszéki döntés-elıkészítések során demokratikus, hatékony. A Szülıi munkaközösség kapcsolatrendszerében a hagyományos kereteken kívül szülı pedagógus közös megrendezéső alapítványi bál is a céljaink megvalósítását az elırelépés szándékával segítheti.

224 A Baranyai Pedagógiai Szakszolgáltatók és Szakmai Szolgáltatások Központjával a kapcsolat jó, rendszeres információnyújtással, széleskörő tevékenységükkel segítik munkánkat. Figyelemmel kísérik, támogatják modernizációs tevékenységünket.

12 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A DÉL-ZSELIC ZRÍNYI MIKLÓS GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS BÖLCSİDE intézményrendszerében folyó nevelı-oktató munkát segítı eszközök jegyzéke a sajátosságokból adódóan az intézményegységek mellékleteiben szerepelnek.

13 AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE Intézményünk, mint egységes iskola egységes követelményrendszer szerint, ezen egységes pedagógiai program alapján és egy helyi tanterv alkalmazásával látja el feladatát. Amelyik tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülı közös, továbbá az egyes iskola típusok nevelési és oktatási céljaira épülı kiegészítı tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítı tananyag és követelmények elsajátításába ( Kt.48.§. (6)) Helyi tantervünk a Nemzeti Alaptanterv egységes alkalmazása alapján, figyelembe véve tagintézményeinek eltérı hagyományrendszerét és feltételrendszerét, arra törekszik, hogy az egyedi módszerek, és pedagógiai eljárások megtartásával lehetıleg egységes tantervekre építve, egységes követelményrendszer alkalmazásával biztosítsa tanulóinak intézményen belül a felvételi nélküli továbbhaladást az érettségiig, a szakmaszerzésig. Az oktatási feladatok ellátása során kiemelten figyelembe vesszük a Kormány 202/2007. (VII. 31.) rendeletében foglaltakat: „2/A. § A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában a bevezetı és a kezdı szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közremőködésre építve, az érdeklıdés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztı szakaszban a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie. 8.§ "(2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a mővészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhetı." Az iskolai életet úgy szervezzük iskoláinkban, hogy a fenti feltételeket teljesítsük.

225 A középiskola úgy szervezi meg mőködését, hogy teljesüljön a következı feltétel: „9/A. § A középiskola a tanulói részére az angol nyelv elsajátításához szükséges felkészülés lehetıségét biztosíthatja tanórai foglalkozás megszervezésével, tanórán kívüli foglalkozás megszervezésével, másik középiskolával kötött megállapodás keretében, egyéni felkészülés megszervezésével és ahhoz kapcsolódó feltételek és konzultáció biztosításával. A Nagypeterdi tagiskolánkban folyó iskolaotthonos nevelés és oktatás során a következı rendeletet tarjuk szem elıtt: „9/C. § Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerő oktatásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetıségét. Tagintézményeink egy részében képesség-kibontakoztató felkészítés is folyik. A tevékenysége során a rendelet 9/D. §-a vonatkozik. „A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredı lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhetı integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzető és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévık, vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítı készségek, képességek kialakításával.” Az egységes helyi tanterv lehetıséget biztosít - a tanulók 4. évfolyam után bármelyik általános iskolai tagintézményben folytassák tanulmányaikat, - a tanulók a 8. évfolyam befejezése után felvételi nélkül folytassák tanulmányaikat az intézményen belül gimnáziumi, szakközépiskolai, vagy szakiskolai képzésben, - a 16 évet betöltött, és 8 általános iskolai végzettséget nem szerzett tanulók fejlesztı felkészítésben vegyenek részt, - a tanulók érettségi, vagy szakiskola után végzettségüknek megfelelı intézményünkben lévı OKJ szakmát tanuljanak, - a szakiskola után szakmát szerzett tanulók érettségit nyújtó képzésben vegyenek részt, 13.1 Az alapfokú nevelés bevezetı és kezdı szakaszára (1-4. évfolyam) 13.1.1 Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás elsı négy évre terjedı pedagógiai szakaszának alapvetı jellemzıje az alapozás. Négyéves idıtartama két kisebb, eltérı képzési célú szakaszra tagolódik. Az elsı két iskolai év bevezetı szakasz, szerepe szerint elıkészít az iskolai tanulmányokra. Gyermekre figyelı fokozatossággal vezet át az óvoda játékközpontú tevékenységeibıl az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Felhasználja és továbbfejleszti az iskolába kerülı gyerek természetes tanulási motiváltságát, a megismerés és a megértés iránti érdeklıdését, nyitottságát. Széles teret enged játék- és mozgásigényének

226 kielégítéséhez. Kedvezı feltételeket teremt a természetes fejlıdési, érési folyamatok kiteljesedéséhez. Elıkészíti, megalapozza a kulcskompetenciák kifejlıdésének folyamatát. A tanító feltérképezi a tanulók egyéni fejlesztési szükségleteit. A gyerekek közötti különbségeket természetesként fogadja el. Kellı idıt enged a tanulási feladatok pszichológiai feltételeinek beéréshez, és személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremt a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás biztonságos megalapozásához, az egységes mőveltségbeli alapok megszerzéséhez. A kezdı iskolaszakaszban, az iskolakezdés 3-4. évében folytatódnak a fenti fejlesztési prioritások, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. Egyre inkább elıtérbe kerülnek a teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, a fejlesztési követelményeknek való megfelelés igénye. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamata a kisiskolások nevelésében a tanulók együttmőködésére épül, kooperatív technikákkal operál. A tanulók fejlettségére és fejlesztési szükségleteire figyelve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeli a tanító a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanulók elımenetelét fejlesztı értékeléssel segíti elı. Élményszerő tanulással, problémahelyzetekbıl kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönzı feladatokkal fejleszti a kulcskompetenciák összetevıit: az alapvetı rutinokat, képességeket és alapkészségeket, formálja az attitődöket, közvetíti az elemi ismereteket, tanulási és magatartási szokásokat alakít. Megtapasztaltatja az ismeretszerzés korszerő forrásait, azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítja és gyakoroltatja az elemi tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteit rendszerbe szervezi. Aktivizálja a már megszerzett tudást az új tanulási feladatok megoldásához. A tanító egészséges egyensúlyt teremt a nevelési és oktatási feladatok rendszerében. Kíváncsiságtól és érdeklıdéstıl motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerően kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelısségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad magatartási normák, szabályok elsajátításához, a társas közösségekben való részvétel és együttmőködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerısíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elısegíti a személyiség fejlıdését, érését, a felelıs állampolgári magatartás megalapozását. Az esélyteremtés érdekében támogatja az egyéni képességek, a tehetség kibontakozását, tervezetten segíti a tanulási nehézségekkel küzdı, a sajátos nevelési igényő tanulókat. Kiemelten törıdik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek, szokásostól eltérı ütemő fejlıdésébıl adódnak. A feldolgozásra kerülı tanítási tartalmak mennyiségének, nehézségi fokának, a haladás tempójának meghatározásában, valamint a tanítási módszerek, eszközök és munkaformák alkalmazásával kapcsolatos döntéshozatalban mindenkor a tanulók fejlettségi jellemzıi és fejlesztési igényei az irányadók. Értékközvetítı szerep A gyerekek nemcsak az iskolában tanulnak. Sokféle más forrásból is bıséges tapasztalatok, ismeretek birtokába jutnak. Ezeket az iskolának számon kell tartania, fel kell használnia nevelı munkájában. Különösen fontos feladata, hogy sajátos eszköz- és hatásrendszerével olyan értékrendet közvetítsen, amelyik segít a gyerekeknek a spontán hatások és az ıket érı információáradat kezelésében, értékelésében, az elfogadásukról való döntésekben.

227 Az iskola célirányosan meghatározott értékrendjének közvetítésében – a tanulók nevelésében – kitüntetett szerepe van: • az iskola légkörének, információforrásokkal kapcsolatos nyitottságának, • a tanító és a tanulók érintkezésének és együttmőködésének, • a kortársakkal kialakított magatartási kultúrának, • a gyerekek nevelésében a szülıi házzal kiépített partneri viszonynak, függetlenül a szülık társadalmi és kulturális hátterétıl, • a spontán szerzett tapasztalatok és tudás feldolgozásának (elemzésének, értékelésének) és felhasználásának, • különféle élethelyzetek tanulmányozásának (feladathelyzetek, tanulási szituációk, konfliktushelyzetek, veszélyhelyzetek, versengések, önkiszolgálás, másság jelenléte stb.), •

az oktatás kultúraközvetítı, értékırzı hatásának, mely kultúra reprezentálja az országban lakók sokszínőségét.

E csatornákon keresztül valósulhat meg már kisiskolás korban olyan értékek megtapasztalása és az ismétlıdı helyzetek újbóli átélése során – belsıvé válása, amelyek alapozzák: • •

az aktív és felelıs – nemzeti és uniós - állampolgári létre, a közös nemzeti érdekek szolgálatára való eredményes felkészítést az intézményes nevelés keretein belül.

Ilyen értékek például: •

az emberi együttélés és kapcsolattartás értékei: egymás megbecsülése, a személyiség belsı értékei iránti fogékonyság, az önértékek felismerése, az érdekérvényesítés, a kölcsönösség, a másság természetesként való elfogadása, a közösség ügyei iránti érdeklıdés és feladatvállalás, a szabad véleménynyilvánítás, az önállóság;

•

a tanulás és a munka világához kapcsolódó értékek: a tevékenységmotiváció, a megismerés és az alkotó tevékenység iránti igény, a feladatért vállalt egyéni és közös felelısség, a feladat és a munka megosztása, együttmőködés, megbízhatóság, kitartás a feladatok teljesítésében, tapasztalatok az erıfeszítés, a teljesítmény, a sikeresség összefüggéseirıl, a vállalkozó kedv, a sikerek és a kudarcok elviselése, az újra kezdés képessége, a tervszerőség, gazdaságosság, igényesség a tevékenységek megvalósításában, önellenırzés;

•

az értékırzı magatartás jellemzıi: nyitottság, érdeklıdés a saját és más népek kultúrája iránt, hagyományırzés, a természeti, a társadalmi és a technikai környezet értékeinek és veszélyeztetettségének felismerése és tudatos védelme.

13.1.2 Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Az elsı négy iskolai év bevezetı idıszakában az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni a gyerekek számára. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtı, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetıvé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belsı értékeiket, s megtalálják

228 helyüket az iskolai közösségekben, egész életre szólóan megszeressék a tanulást. A társakkal és a tanítóval való együttmőködés során kipróbálhatják, hogy mire képesek, megtapasztalhatják a feladatokkal való megküzdés élményét, próbára tehetik fejlıdı önállóságukat, s nem végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal élhetik meg sikertelen próbálkozásaikat is. A reális énkép és a jó önismeret a szociális és állampolgári kompetencia egyik fontos pillére. Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetıséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzımővészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetbıl szerzett tapasztalatokat és ismeretbıvítést - célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítésérıl, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is feltételeket teremtsen. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékő, ha már kisiskolás korban megkezdıdik a hazánkban élı nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés, és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás, a sztereotípiák és elıítéletek kialakulásának megelızése. A fejlesztéshez felhasznált mőalkotásokkal való foglalkozás feltételt teremt az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség kompetenciáinak fejlesztéséhez, valamint a szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlásához. Az európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az a fogékonyság és nyitottság, mely befogadóvá tesz más kultúrák iránt, ösztönzést ad a külföldi kortársakkal való kapcsolatépítéshez. Mindez azért fontos, mert olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába juttat, amelyik a késıbbiekben utat nyithat, és feltételt képez az európai identitás fejlıdéséhez, az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadásához, a szociális és állampolgári kompetenciák tartalmi gazdagításához. A sikerességet befolyásoló tényezı az idegen nyelvi kompetencia eredményes fejlıdése. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A sokféle közös tanulási és szabadidıs iskolai tevékenységben való részvétel a szociális és állampolgári kompetenciák kiváló gyakorlóterepe. A gyerekek többféle szerephelyzetben próbálhatják ki magukat, tapasztalatokat szerezhetnek a gyermeki jogok gyakorlásáról, a szabad véleménynyilvánításról, az együttélés, az alkalmazkodás, a társas érintkezés formáiról és mőködésérıl, a másság elfogadásáról, valamint a rasszizmus, elıítéletek elutasításáról. Elsajátíthatják azokat az alapvetı ismereteket, magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív attitődjeiket, elısegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. E nevelési feladat fontos tartalmi eleme a veszélyhelyzeti magatartáskultúra fejlesztése (katasztrófavédelem). A megvalósításban, a hangsúly ebben az életkori szakaszban az adekvát magatartásformák kialakításán van. Különféle magatartási stratégiák megismertetésével és gyakoroltatásával fel kell készíteni a kisiskolást a veszélyhelyzetek (árvíz, tőz, veszélyes anyagokkal való találkozás, szélsıséges idıjárási jelenségek, járványok, erıszakos és környezetpusztító magatartási megnyilvánulások) felismerésére és arra, hogy mit tegyen a megelızés érdekében, illetve a már kialakult katasztrófa szituációkban. E folyamatban tanító kitüntetett feladata az is, hogy

229 megalapozza a tanulókban a veszélyhelyzetek megelızéséhez szükséges felelısséget, cselekvıkészséget és elkötelezettséget. (A nevelési feladat megvalósításához különösen az ember és társadalom, az ember a természetben, valamint az életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület tartalmainak feldolgozása kínál széleskörő lehetıséget.) Gazdasági nevelés A gyerekek általános mőveltségének megalapozásához, állampolgári kompetenciáik fejlesztéséhez tartozik, hogy már kisiskolás korukban, tisztában legyenek a munka értékteremtı és létfenntartó szerepével és korosztályuknak megfelelı szinten bánni tudjanak a pénzzel. Ismerjék a fizetıeszközöket, azok nagyságrendjét. Szerezzenek tapasztalatokat családjuk pénzfelhasználásáról, annak tervezhetıségérıl és a pénzzel, az idıvel, az anyaggal, az erıvel stb. való takarékosságról, a közösség vagyonának keletkezésérıl és megbecsülésérıl. A gazdasági nevelés fontos területe a tudatos fogyasztói szemlélet megalapozása. Eredményességében meghatározó a kisiskoláskori szemléletformálás szerepe. Ezért korán el kell kezdeni a gyerekek környezetkímélı, helyes vásárlási szokásainak alakítását, a reklámok szerepének és káros hatásainak tudatosítását, a termékek racionális kiválasztási szempontjainak megismertetését, a szükségletek kielégítésében a takarékossági szempontok jelentıségének felismertetését és gyakoroltatását. Környezettudatosságra nevelés Az iskolába lépı kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitődformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos és felelıs állampolgári magatartás formálásához. A kisiskolásoknak a természet értékei és problémái iránti fogékonyságának, környezetkímélı magatartásának továbbfejlesztésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézıpontból történı megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztı hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhetı és jól érzékelhetı környezeti problémaszituációk, válságjelenségek megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építı - kreatív feladatok és projekt-jellegő tevékenységek. A tanulás tanítása Kisiskolás korban a hatékony önálló tanulási kompetencia leginkább az érdeklıdés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylı érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthetı. E tevékenységek közben alakulnak a késıbbi - felnıtt kori - munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzık, érzelmi viszonyulások és képesség összetevık (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttmőködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenırzés, értékelés stb.), melyek az élethosszig tartó tanulás eredményességét is meghatározzák. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezéső és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók, s ismerjék meg és használják a tanulás korszerő eszközeit, iskolán kívüli színtereit és lehetıségeit (pl. könyvtári szolgáltatások, IKT, múzeum, színház, mővelıdési központ) is.

230 Az önálló tanulás képességének megalapozásához eszközként szolgál az anyanyelvi kompetencia és a digitális kompetencia fejlettsége. Elengedhetetlen, hogy a gyerekek már ebben az életkorban elemi szintő tapasztalatokat szerezzenek arról, hogy hogyan lehet az IKT eszközöket az önálló ismeretszerzés szolgálatába állítani. A tanulás eredményességét befolyásoló gondolkodási mőveletek és értelmi képességek fejlesztése mellett a tanító fontos feladata, hogy fejlessze a tanulás belsı motívumait és teremtsen lehetıséget az olvasás-szövegértés fejlıdésének függvényében az alapvetı tanulási technikák tapasztalati megismerésére, kipróbálására és aktivizálására, valamint idıben kezdje el a tanulási szokásrend alakítását (pl. tanulási sorrend, idıtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenırzés, hibajavítás) mind a tanórai, mind pedig az egész napos nevelésben. Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlıdését és eredményes tanulását döntı mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellı idıt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegın szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlıdését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védı-segítı feladatait. A felvilágosító munkának ki kell terjednie az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, az egészséges napirend, a test, a ruházat és a környezet ápolása iránti érdeklıdés és igény felkeltésére, a kapcsolódó szokások alakítására és az ismeretek tudatosítására. A tanító modell szerepe ezen a területen megkülönböztetett jelentıségő. A lelki egészség fontos összetevıje a kortárskapcsolatok szervezıdése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvezı alakulásához esetenként a tanító segítsége, indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellızést, a kirekesztést, a sértı elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttmőködésre, az egymás segítése, az ıszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés.

Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsısorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnıtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése, modellezése konkrét esetek kapcsán), az attitődformálás, a magatartási minták közvetítése a cél. A nevelés fontos, új területe a kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia összetevıinek fejlesztése. Olyan személyiségvonások formálása, amelyek a késıbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. érdekérvényesítés kockázatvállalás, kreativitás, problémafelismerés, a tervezés és végrehajtás végig vitele, megbízhatóság, precizitás, felelısségvállalás, kitartás, újrakezdés). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidıs tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.

231 13.2 Az alapfokú nevelés alapozó és fejlesztı szakasza (5–8. évfolyam) 13.2.1 Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztı szakasza szervesen folytatja a bevezetı és kezdı szakasz nevelı-oktató munkáját, a kulcskompetenciák, az alapkészségek és képességek fejlesztését. A szakasz fejlesztési feladatainak megtervezésekor- igazodva a gyermeki gondolkodás fejlıdéséhez, az életkori sajátosságokhoz - figyelembe veszi, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erısen kötıdik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülıkor kezdetétıl a 7-8. évfolyamon (a fejlesztı szakaszban) viszont elıtérbe kerül az elvont fogalmi és elemzı gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különbözı érdeklıdéső, eltérı értelmi, érzelmi, testi fejlettségő, képességő, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklıdésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelıen felkészíti ıket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és elıkészíti ıket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli az anyanyelvi kommunikációt, az idegen nyelvi kommunikációt, az ezekhez szükséges képességek fejlesztését, valamint a matematikai gondolkodás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás alapképességeit, a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Az alapozó szakasz funkciójának megfelelıen elsısorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése jellemzı az 5-6. évfolyamon, míg a 7-8. évfolyamban az egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, bıvítése, hatékonyságának növelése válik hangsúlyossá. Továbbfejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttmőködési készségét, akaratát, segítıkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetıség értékeire. Az alapozó és fejlesztı szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus mőködését és néhány általánosan jellemzı szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelısségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának kiemelkedı feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élı különbözı kultúrák iránti igényt. Erısíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. A közoktatásról szóló törvény 8. §-a határozza meg a nevelı-oktató munka pedagógiai szakaszait.

232 13.2.2 Nem szakrendszerő oktatás A bevezetı és a kezdı szakaszban (1-4. évfolyamon) nem szakrendszerő oktatás folyik, míg az alapozó szakaszban (5-6. évfolyamon) részben nem szakrendszerő oktatás, részben szakrendszerő oktatás folyik. Az oktatás szervezés kialakult gyakorlatán változtatott a 2003. évi LXI. törvény, amely elıírta, hogy a kötelezı tanórai és nem kötelezı foglalkozások 25-50%-ában nem szakrendszerő oktatást kell szervezni. A törvényhely arra ad lehetıséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban, tehát 5-6. évfolyamán a korábbinál több idıben folyjon, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. Az idıkeret fennmaradó részében folytatódik a tantárgyi (szakrendszerő) tanítás az 5. és a 6. évfolyamon. A kt. 133.§ (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon elsı ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követıen az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenı rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerő oktatást. A nem szakrendszerő tanítás szervesen folytatva az 1-4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlıdése, fejlesztése áll. A törvényi változtatás azzal jár, hogy az általános iskola 5-6. évfolyamain a tanítói (alsó tagozatos, nem szakrendszerő) tanulásszervezés idıt és teret nyer, valamint a tanári (felsı tagozatos, szakrendszerő) és a tanítói tanulásszervezés keveredhet - méghozzá iskolánként, sıt osztályonként eltérı mértékben, ahogy azt az intervallumban rögzített idıkeretek is jelzik. Miközben a törvény kimondja a tanítói tanulásszervezés növelésének a kötelezettségét, és néhány szervezeti kérdésben is iránymutatást nyújt, nem foglal állást abban, hogy az 5. és 6. évfolyamokon folyó nevelés-oktatás kialakításában milyen tantárgyakat vagy mőveltségi területeket milyen mértékben kell bevonni. Azt sem írja elı, hogy milyen legyen az idıráfordítás egzakt aránya. A tanulásszervezés és a módszerek kiválasztásában valamint abban a kérdésben, hogy inkább tanítók vagy inkább tanárok tanítsanak, sem foglal állást, a törvényhozó az ezen évfolyamok pedagógiai-didaktikai kérdéseit az iskola helyi döntésére bízza, a helyi tanterv igények szerinti módosításával együtt. Az alapozó funkció tartamának és hatékonyságának a növelése elsısorban a magyar nyelv és irodalom, valamint és a matematika mőveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak. A felmérések és a vizsgálatok, az alapkészségekben e-területeken jeleznek problémákat. A magyar nyelv és irodalom tantárgy magában foglalja – többek között - a kommunikációs képességeket, a szövegértést-olvasást, míg a problémamegoldás elsısorban a matematika tantárgyhoz köthetı. Nincs azonban akadálya annak sem, hogy az 5. és 6. évfolyamok tartalmát más tantárgyak (mőveltségi területek) bevonásával alakítsák ki (pl. mővészeti nevelés, mely a tanulás iránti motiváció felkeltésének kiváló terepe), a témacsoportban feldolgozott tananyag (projektoktatás) is jónak tőnı megoldás. Álláspontunk szerint tagiskolánként, és az iskolán belül akár osztályonként is változhat a kialakított gyakorlat - vagyis nincs egységesen jó megoldás.

233 A nem szakrendszerő nevelés-oktatás elvárt arányai fejlesztési szakaszonként: Az alapfokú nevelésoktatás szakaszai: 1-2. évfolyam – bevezetı szakasz 3-4. évfolyam – kezdı szakasz 5-6. évfolyam - alapozó szakasz

A nem szakrendszerő oktatás aránya a kötelezı tanórai foglalkozásokon belül: 100 %

A nem szakrendszerő oktatás aránya a kötelezı és a nem kötelezı tanórai foglalkozásokon belül:

100 % (2008/2009 és 2010/2011 között 20 % is elfogadott)

25-50%

Az idıkeret megállapítása és felhasználása tagiskolai szintő döntést jelent. Minden évben befolyásolja az alapkészségekben mutatkozó elmaradás (a tanulói teljesítmények szintje), a kompetencia fejlesztésének iskolai szintő feladata. A nem szakrendszerő oktatás megszervezéséhez az adott iskolai évfolyamon meghatározott órakeret nem feltétlenül igényli azt, hogy minden tanuló részt vegyen a nem szakrendszerő oktatásban. Alkalmazni lehet azt az általános szabályt, miszerint az egyes feladatok megoldásához rendelkezésre álló idıkeretet intézményi szinten kell meghatározni és felhasználni. Ennél a feladatnál az ötödik-hatodik évfolyamra kell a számítást elvégezni és a felhasználást az adott évfolyamra megtervezni. Ne feledkezünk meg arról, hogy a nem szakrendszerő oktatás egyik fontos feladata, hogy kezelni tudja az eltérı tanulói fejlettségi szintet, és megadja a lehetıséget ahhoz, hogy a tanuló beérje társait, felzárkózzon az átlaghoz, meghatározott idın belül elérje a helyi tanterv elvárt követelmény szintjét. Azonos idısávban, tehetségnevelést végezhetı a „szakrendszerő” keretben foglalkoztatott tanulókkal. (Tehát párhuzamos óravezetéssel megoldható a foglalkoztatás) Az órákon alapkészségek fejlesztése történik, ezért ezeken az évfolyamokon alsó tagozatos nevelı megfelelı mőveltségi területhez kapcsolódó képzettséggel, valamint szaktanár 120 órás kapcsolódó továbbképzés teljesítésével taníthat, illetve aki megfelel a 2012/2013. tanévig tartó átmeneti rendelkezéseknek. Ezért célszerő a szaktanárok átképzését preferáltan kezelni a pedagógus továbbképzési keret felhasználásának tervezésekor. A tanár részvétele a nem szakrendszerő oktatásban: •

A kt. 17.§-a (8)-as bekezdése szerint a tanár akkor vehet részt a 2008/2009-es tanévtıl a nem szakrendszerő oktatásban, ha teljesíti, az akkreditált pedagógus továbbképzés keretében elıírt 120 órás továbbképzés feltételeit vagy rendelkezik tanítói és tanári diplomával egyaránt.

•

A tanár a szakjának megfelelı nem szakrendszerő oktatásban 1-tıl 6. évfolyamig vehet részt a továbbképzés teljesítésével.

A tanító részvétele a nem szakrendszerő oktatásban:

234 •

A tanító 1 -4. évfolyamokon a tanítói képesítése alapján szerzett jogot a nem szakrendszerő oktatásban való részvételre.

•

Az 5 -6. évfolyamokon akkor jogosult a nem szakrendszerő oktatásban való részvételre, ha a tanítói diploma mellett szerzett valamely tantárgyból szakkollégiumi végzettséget vagy tanári diplomát. Amennyiben nem rendelkezik ilyen végzettséggel, úgy a pedagógus továbbképzés keretében el kell, hogy sajátítsa a 11 -12 éves korosztály neveléséhezoktatásához szükséges ismereteket.

Átmeneti szabályok: A kt. 120.§-a (20) bekezdése a pedagógus munkakörök betöltéséhez átmeneti szabályokat állapít meg. A tanár abban az esetben, ha 2004. szeptember 1-ig legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett az 1 -4. évfolyam oktatásában, akkor a 2012/2013-as tanév végéig jogosultságot szerzett a nem szakrendszerő oktatásban való részvételre, vagyis 2013. augusztus 31. lehet kitolni a nem szakrendszerő oktatásban való részvételhez szükséges továbbképzés teljesítését 13.2.3 Kiemelt fejlesztési feladatok az alapozó és a fejlesztı szakaszban A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elısegítik a tantárgyközi kapcsolatok erısítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlıdését. Az Énkép és önismeret fejlesztésében fontos kihasználni azt az érzékenységet, amely az alapvetı erkölcsi normák iránti fogékonyságból adódik. A személyiség fejlıdését azzal segíthetjük elı, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlıdı személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az önmegismerés és ön-kontroll, a feladatokkal vállalt felelısség, magatartást irányító tevékenység. A kiskamaszok énképe a róluk alkotott vélemények ellenére, az önmagukkal szemben támasztott követelmények, elvárások hatására is formálódik. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedı magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, mővészek, írók, költık, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

235 Segítsük elı a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettıl elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, nép-csoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését, elızzük meg a sztereotípiák és elıítéletek kialakulását. Ösztönözzük a fiatalokat a szőkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük ıket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetérıl, alkotmányáról, intézményrendszerérıl, az uniós politika szempontrendszerérıl. Diákként és felnıttként tudjanak élni a megnövekedett lehetıségekkel. Magyarságtudatukat megırizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnıtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerısödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erısítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelı társadalmi problémák iránti nyitottság. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértıvé a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködésrıl. Személyes tapasztalatok felhasználásával, a nemzetközi együttmőködésrıl szerzett információkkal gazdagítjuk tudásukat. Fejlesztı feladat lehet az érvek győjtése meghatározott álláspontokhoz, melyek az EU híreihez kapcsolódnak. Fejlesztési cél, hogy növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetıségek keresése, feltárása iránt. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés fejlesztési feladatai, a civil életben fontos polgári lét alapjait segíti megteremteni. Az 5-8. évfolyamon a társadalmi együttélés közös szabályait és követelményeit tudatosítjuk a tanulókban. Olyan részképességek fejlesztésére kell gondolni, mint a konfliktuskezelés, az együttmőködés, a közéleti szerep gyakorlása, a demokratizmus gyakorlatában elsajátítható felelısségvállalás, az elıítéletek és rasszizmus elutasítása. A gazdasági nevelés a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás-elemek beépítését kívánja a helyi tanterv tartalmaiba. Az egyszerő eszközök, szerszámok használatában is fontos a figyelem, az elıvigyázatosság megtanulása. A hatékony munkavégzés érdekében a rend, az idıbeosztás hatását érdemes megtapasztaltatni. A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy az élı természet és a társadalmak fenntartható fejlıdését segítse megértetni a nevelésben. A szemléletformálás pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelıdnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelıs elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.

236 Mindez úgy valósítható meg, ha figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak megismerésére és elemi szintő értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megırzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelısség, a környezeti károk megelızésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttmőködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tantárgyak lehetıségei szerint, minden évfolyamon lehetıség van a környezetkímélı magatartás felismertetésére, adott helyzetek kritikus megítélésére. A tanulás tanítása A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát és szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzıit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsısorban a rendszerezés, a tapasztalás és kombináció, valamint a következtetés és problémamegoldás fejlesztésére. A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztését. Az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül homokra épül a tanítás gyakorlata, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi készségek fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis az elemi készségeknek az optimális szintő elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket. A gondolkodási kulcskompetencia négy alapképessége közül a rendszerezı képességet (a Piagetféle gondolkodási mőveletrendszer írásbeli szintjét) és a kombinatív képességet (annak elemi írásbeli szintjét) mérhetjük fel. Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, elırelátás, hatékony tanulás, érvelési képesség. Minden mőveltségi területen (illetve tantárgyban) gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különbözı médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetıségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden nevelı teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést a különbözı szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével,

237 elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása fıleg a következıket foglalja magában: az elızetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erısítése, a célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra mővelése; az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értı olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetıségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében - a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a fıbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyőjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Elıtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetıségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése, az életminıség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelısség hárul a felnövekvı nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás formálása, az alsóbb évfolyamok fejlesztését folytatja. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelızésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnıtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítıkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsısorban a háztartás, az iskola és a közlekedés - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztetı tényezıit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülıknek - a káros függıségekhez vezetı szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás)

238 kialakulásának megelızésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı fel-készítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvı, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlıdést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentıs szerepe van. Felkészülés a felnıtt lét szerepeire A felnıtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevıi: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezetı utaknak, lehetıségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történı megismerése; a lehetıségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetıségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elısegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklıdéseiknek megfelelı területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. Kiemelt figyelmet érdemel a rugalmasság, az együttmőködés képességének fejlesztése. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különbözı tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erısítésérıl van szó, amely gazda-sági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttmőködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erısítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítı, a közéletben részt vevı és közremőködı tanulók képzésérıl van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével. 13.3 A középiskolai nevelés-oktatás szakaszai 13.3.1 Gimnázium 13.3.1.1 Célok és feladatok A gimnáziumban az általános mőveltséget kiterjesztı és elmélyítı, a magasabb mőveltség megszerzését megalapozó nevelı-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsıfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés, és emellett elısegíti a felkészülést az élethosszig tartó tanulásra is. A gimnáziumban folyó nevelés-oktatás tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket.

239 Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, fejleszti az idegen nyelven törté-nı kommunikáció iránti igényt, illetve az ehhez szükséges képességeket. Kiemelt feladatának tartja a természeti és az épített környezet védelmét, az egészséges életmód értékeinek elfogadását, valamint a fenntartható fejlıdés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemlélet kialakítását. A matematikai és a természettudományos kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az élı és az élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásához, a természettudományos gondolkodás fejlıdéséhez. A digitális kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az önálló információszerzés és feldolgozás, a digitális kommunikáció képességének kialakulásához, a digitális eszközhasználat színvonalának fejlıdéséhez. Nevelı-oktató tevékenységével elısegíti a diákok további boldogulását biztosító, hatékony tanulási módok kialakítását. A társadalmi-gazdasági fejlıdés támasztotta igényeknek megfelelıen felkészíti a tanulókat a felelıs és aktív állampolgári szerepre. Hozzájárul a közösségi életbe történı aktív bekapcsolódást segítı szociális kompetenciák fejlıdéséhez, a kezdeményezı, kreatív és vállalkozó állampolgárrá váláshoz. Nevelı-oktató tevékenységével elısegíti az esztétikai-mővészeti élmények iránt fogékony és befogadásukra képes személyiség kifejlıdését. Kialakítja a tanulókban az ún. élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Fejlesztı célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal felkészíti tanulóit arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bıvülı elemeket is. Feladata a nemzeti és európai identitástudat továbbépítése a tanulókban, valamint intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása. Együttmőködésre és kooperációra nevel, fejleszti a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctőrést. Mindezzel elımozdítja a tanulókban a konstruktív attitőd kialakulását. A gimnázium a tantárgyi képzésben, elınyben részesíti a képességfejlesztést, ezért az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyızı összekapcsolására törekszik. A rendelkezésre álló órakeretben a diszciplináris tudás közvetítése összekapcsolódik az alkalmazás lehetıségeinek megismertetésével. Ugyanilyenfontos az egyes diszciplínák közötti koherencia megteremtése: az, hogy az oktatás mindenkor vegye figyelembe a tantárgyak metszéspontjában elhelyezkedı közös tartalmakat és fejlesztési feladatokat. A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik alapvetı célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje, és megtanítsa ıket a hatékony tanulási módok alkalmazására, Tegye képessé ıket információk szerzésére, szőrésére és feldolgozására, az információs társadalomban való eligazodásra. Követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülı, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelıs döntésekre, illetve tudásuk folyamatos bıvítésére. Az iskola a saját arculatával, teljes programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás szervezésének változatos módjaival biztosítja, hogy diákjai érdeklıdésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelıen tanulhassanak. Hozzájárul a reális én-kép és önértékelési mechanizmus kialakulásához és felkészíti a diákokat a felnıtt lét szerepeinek betöltésére. Elısegíti az egészséges életvitel iránt elkötelezett szemlélet és magatartás kialakulását. A képzési folyamatban figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket. Felismerteti a testi és lelki egészség

240 megalapozásának és megırzésének fontosságát az egyes tanuló szintjén is, elısegíti az ehhez szükséges magatartásformák elsajátítását. Személyre szóló fejlesztésre törekszik, támaszkodik a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számít kreativitásukra, illetve tudatosan is elımozdítja mindezek fejlesztését. A személyiségfejlesztésben fontos feladat a felelıs társadalmi magatartás kialakítása, a megfontolt döntéshozatalra képes, aktív állampolgári szerepre, a demokratikus életforma gyakorlására való felkészítés, ezzel együtt a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. A piacgazdaság keretei között mőködı társadalomban elengedhetetlen feladatnak tekinti a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági-, pénzügyi- és vállalkozói ismeretek és technikák elsajátíttatását. A személyiség formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. Az iskola elısegíti, hogy tanulói minél tovább jussanak azon az úton, amely a szépség puszta megtapasztalásától annak mélyreható élményéig vezet. A szépség – a mővészeti nevelés és oktatás mellett – jelen van a gondolkodás mővelésében és a mindennapi környezet alakítására irányuló iskolai tevékenységben. A tanulók személyiségére meghatározóan hat az iskola saját éthosza, mindennapjainak létmódja, az a légkör és környezet, amelyben az iskolai élet zajlik. A gimnáziumi nevelés-oktatás fontos feladatának tartja, hogy biztosítsa a diákok a testi, lelki és szociális fejlıdését, és hozzájáruljon a környezettudatos magatartás kialakulásához. A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén lényeges az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb természeti-társadalmi környezetért érzett erkölcsi felelısség fejlesztése. Az iskola által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetıségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvı hazaszeretet, a nyitottság más népek kultúrája, hagyományai iránt. Ennek érdekében a gimnázium részesítse elınyben azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezıkészség, a másokkal történı hatékony együttmőködés, valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felelısség. A gimnázium, mint általánosan mővelı iskolatípus készítse fel tanulóit arra, hogy az iskolából a folyamatosan változó világba lépnek. Ismerjék és ápolják hazánk természeti, történelmi-kulturális értékeit, illetve hagyományait. Tudatosuljon bennük az Európai Unió és benne a magyar társadalom demokratikus létmódja. Legyenek tisztában hazánk szerepével az európai integrációs folyamatokban, szembesüljenek a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival. 13.3.2 Szakközépiskola 13.3.2.1 Célok és feladatok A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában érettségire felkészítı, az általános mőveltséget megalapozó, azt kiterjesztı, megerısítı és a további mőveltség megszerzését elısegítı nevelı-oktató tevékenység folyik. A szakközépiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdıdıen a Nemzeti alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdıdıen – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozás (együtt: szakmai elıkészítı, szakmai alapozó oktatás) is folyhat.

241 A szak-középiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános mőveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsıfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést és emellett elısegítik a felkészülést az élethosszig tartó tanulásra is. A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnıtteket, demokratikus elveket követı állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, fejleszti az idegen nyelven történı kommunikáció iránti igényt, illetve az ehhez szükséges képességeket. Feladatának tartja a természeti és az épített környezet védelmét, az egészséges életmód értékeinek elfogadását, valamint a fenntartható fejlıdés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemlélet kialakítását. A matematikai és a természettudományos kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az élı és az élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az összefüggések, kölcsön-hatások feltárásához, a természettudományos gondolkodás fejlıdéséhez. A digitális kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az önálló információszerzés és –feldolgozás, a digitális kommunikáció képességének kialakulásához, a digitális eszközhasználat színvonalának fejlıdéséhez. Nevelıoktató tevékenységével elısegíti a diákok további boldogulását biztosító, hatékony tanulási módok kialakítását. A társadalmi-gazdasági fejlıdés támasztotta igényeknek megfelelıen, felkészíti a tanulókat a felelıs és aktív állampolgári szerepre. Hozzájárul a közösségi életbe történı aktív bekapcsolódást segítı szociális kompetenciák fejlıdéséhez, a kezdeményezı, kreatív és vállalkozó állampolgárrá váláshoz. Nevelı-oktató tevékenységével elısegíti az esztétikai-mővészeti élmények iránt fogékony és befogadásukra képes személyiség kifejlıdését. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai elıkészítı oktatás szerves egységet alkot. Az adott korosztályok egyre növekvı hányadát befogadó szakközépiskola nevelési és oktatási rendszere akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. A szakközépiskolai nevelés és oktatás rendszerébe beépülnek azok az egyén kompetencia-szintjéhez igazodó differenciált nevelési-oktatási eszközök, illetve a fejlesztı célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország európai integrációs folyamatából, a közép- és felsıfokú iskolázás kiterjedésébıl, az egész életen át tartó tanulás igényébıl adódnak. Nevelımunkájában számolnia kell a kultúraváltás jelenségeibıl, a globalizációból, az egyenlıtlenségek világmérető növekedésébıl, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel. A helyi pedagógiai programban a kerettanterven belüli tananyagtartalmak ütemezését, a tanításitanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy határozzák meg, hogy az eltérı adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bıvülésének, a képességek és készségek fejlıdésének a lehetısége. Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve meghatározzák a szakközépiskola egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz tartozó, a tanulók többsége számára ösztönzı, egyénhez igazodó, differenciált módszerek alkalmazása és a meg-felelı tanulói aktivitás mellett teljesíthetı követelményeket. Ez csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez.

242 Iskolai tevékenységeik során kialakul a tanulókban az egészségre, az emberi környezetre és a természet megóvására irányuló felelısségérzet, fejlıdik az igény a társakkal való együttmőködı, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére. Sajátjuknak tekintik a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendı magatartásmintákat, nyitottá válnak a különbözı kultúrák iránt. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelıs döntéseken alapuló, elsısorban a szakmai területeken folyamatosan fejlıdı, meg újuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerıpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsıfokú tanulmányok megkezdésére. A szakközépiskolai tanítási-tanulási folyamat során kialakul a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejlıdik fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk. A tanulókban kifejlıdik a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minısége iránti igényesség, kialakul a tevékenységeikkel kapcsolatos felelısségérzet, és a reális önértékelés képessége. Az általános mőveltséggel összefüggésben a szakközépiskolai nevelés és oktatás a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi ıket arra, hogy a különbözı információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülı kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különbözı élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülı önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelıs döntésekre. A piacgazdaság keretei között mőködı társadalomban elengedhetetlen feladatnak tekinti a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági-pénzügyi és vállalkozói ismeretek és technikák elsajátíttatását. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a kezdeményezı és vállalkozókészségek, illetve a felelıs társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülı világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történı felkészítés. Ez utóbbi nevelési feladat magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és a kötelességek tudatosítását. A személyiségfejlesztés minden vonatkozásában meghatározó az iskola arculata, hagyományai, belsı környezete és légköre. A kerettantervek alapján megvalósuló pedagógiai folyamat köti össze a tanulók teljesítményében tükrözıdı általános iskolai nevelést és oktatást, illetve az érettségi és felvételi követelményekben, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott igényeket. A kerettanterv rendszerbe foglalja mindazon készségek, képességek fejlesztését biztosító további tantárgyi lehetıségeket, amelyek megalapozzák a szakképzésben, illetve a felsıoktatásban való eredményes részvétel mellett a késıbbi munkába állást és a munkában való tartós megfelelés komplex követelményeinek teljesítését.

13.3.3 Szakiskola-képzés

243 13.3.3.1 Célok és feladatok A szakiskola kilencedik évfolyamán általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik évfolyamán a kötelezı tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott –a szakmai és vizsga-követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás, a pályaorientáció és gyakorlati oktatás, valamint a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás szerves egységet alkot. A szakiskola a képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. A szakiskolában tanulók egy része a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai rendszerő tanulmányait. Ezért a szakiskolának különösen nagy figyelmet kell fordítania a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erısítésére. A szakiskolai nevelı-oktató tevékenység fontos feladatának tartja a természeti és az épített környezet védelmét, az egészséges életmód értékeinek elfogadását, valamint a fenntartható fejlıdés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemlélet kialakítását. A matematikai és a természettudományos kompetenciák egyéni adottságokhoz igazodó, differenciált fejlesztésével hozzájárul az élı és az élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az ismeretek mindennapi élethelyzetekben való alkalmazásához szükséges kompetenciák fejlıdéséhez. A digitális kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az önálló információszerzés és feldolgozás, a digitális kommunikáció képességének kialakulásához, a digitális eszközhasználat színvonalának fejlıdéséhez. Nevelı-oktató tevékenységével elısegíti a diákok további boldogulását biztosító, hatékony tanulási módok kialakítását. A társadalmigazdasági fejlıdés támasztotta igényeknek megfelelıen, felkészíti a tanulókat a felelıs és aktív állampolgári szerepre. Hozzájárul a közösségi életbe történı aktív bekapcsolódást segítı szociális kompetenciák fejlıdéséhez, a kezdeményezı, kreatív és vállalkozó állampolgárrá váláshoz. Nevelı-oktató tevékenységével elısegíti az esztétikai-mővészeti élmények iránt fogékony és befogadásukra képes személyiség kifejlıdését. A piacgazdaság keretei között mőködı társadalomban elengedhetetlen feladatnak tekinti a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági-pénzügyi és vállalkozói ismeretek és technikák elsajátíttatását. A szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában, a tanulókban fejlıdik saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelısségérzet, az igény a munkatársakkal való együttmőködı, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, valamint a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetıvé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a piacképes szakképesítés megszerzését. El kell érni, hogy a tanulók felismerjék a folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezethez történı alkalmazkodás szükségességét. Ki kell alakítani bennük a rugalmas alkalmazkodást lehetıvé tevı élethosszig tartó tanulás igényét és képességét.

244

A szakiskolai oktatás alapvetı célja tehát, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük a szakmai és más munkatevékenységek értı és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlıdésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. Lehetıséget kell kapniuk a magasabb szintő szakképzettség megszerzésére a szakmai elımenetel, az egész életen át tartó tanulás folyamán. A szakiskolai tanítási-tanulási folyamat során nı a tanulókban a szakmához kötıdı ismeretek önálló megszerzésének igénye, valamint alkalmasságuk egyéb ismeretek befogadására, értelmezésére, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. Elsısorban konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlıdését, de megerısítik és fejlesztik az elvont fogalmi gondolkodást is. A tanulók alapokat kapnak a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlıdéséhez. A diákok ismerjék és ápolják hazánk természeti, történelmi-kulturális értékeit, illetve hagyományait. Tudatosuljon bennük az Európai Unió és benne a magyar társadalom demokratikus létmódja. Legyenek tisztában hazánk szerepével az európai integrációs folyamatokban. A szakiskolában a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsısorban a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciafejlesztésre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvıbb részvételét feltételezi. Ennek érdekében a kerettanterv lehetıséget ad az általános mőveltséget megalapozó évfolyamokon is a gyakorlati oktatás megszervezésére, növelve ezzel a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetıvé téve sikerélményhez jutásukat. A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek lesznek beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlıdik bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minısége iránt, és kialakul a munkájukkal kapcsolatos felelısségérzet, valamint a reális önértékelés képessége. A szakiskolai oktatás készítse fel tanulóit arra, hogy az iskolából a folyamatosan változó világba lépnek ahol szembesülniük kell a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival. A szakiskola elsı, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylı szakaszában az új ismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességő tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre, valamint tudatos motiválásukat. A helyi pedagógiai programokban meg kell határozni a szakmai képzés megkezdéséhez szükséges és a tanulók többsége számára fejlıdésre ösztönzı, de differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazását és a megfelelı tanulói aktivitás mellett teljesíthetı tevékenységeket, hogy elkerülhetıvé váljanak az iskolai tanulási kudarcok. A szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára lehetıséget kell biztosítani az – átvevı iskola pedagógiai programja szerint – átlépésre a gimnáziumi vagy a szakközépiskolai képzésbe.

245 A szakiskola tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók szakképzési évfolyamra léphetnek és az átvételre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelıen másik szakiskola, középiskola megfelelı évfolyamán folytathatják tanulmányaikat, illetve ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követıen – a kilencedik-tizedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történı felkészülés céljából. 13.4 Az egységes középiskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az elıírt tananyagok és követelmények. 13.4.1 Az egységes középiskolai oktatás tartalmát és idıkereteit meghatározó tantervi változatok A közoktatási törvény 2003. és 2007. évi módosítása után a 2003. és 2008. szeptemberében induló tanévtıl továbbra is többféle tanterv szerint folyik majd az oktatás az általános és a középiskolákban. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást az alábbi táblázatban foglaltuk össze. H2004=új NAT HK2003=új KETA H2007 =NAT 2007 Tanév/évf. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 2009/2010 H2009 H2007 H2004 H2004 H2007 H2007 2010/2011 2011/2012 2012/2013

20 H2009 20 H2009 20 H2009 20

20 H2009 20 H2009 20 H2009 20

20 H2007 20 H2009 20 H2009 20

22,5 H2004 22,5 H2007 22,5 H2007 22,5

22,5 H2007 22,5 H2007 22,5 H2007 22,5

22,5 H2007 22,5 H2007 22,5 H2007 22,5

7.

8.

9.

10.

11.

12.

HK2003 27,5 H2007 25 H2007 25 H2007 25

HK2003 27,5 HK2003 27,5 H2007 25 H2007 25

H2007.

H2004

H2004

H2004

H2007.

H2007.

H2004

H2004

H2007.

H2007.

H2007.

H2004

H2007.

H2007.

H2007.

H2007.

ÚJ KETA = a 2003. szeptemberétıl – a tanulók kötelezı óraszámának csökkentése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv, melyet a nevelıtestület saját hatáskörben a pedagógiai program módosítása nélkül vezethetett be ÚJ NAT = a 243/2003. (XII.17.) korm. rendelettel módosított NAT alapján készült az OM által kiadott kerettanterv alapján NAT 2007=a 202/2007. (VII. 31.) r e n d e l e t e a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról H 2009. az egységes középiskola tanterve a NAT 2007-es változatára

13.4.2 Ellátandó óraszámok

246 Heti ellátandó óraszám: egységes középiskola egy évfolyam, egy osztály esetén ( kivéve szakképzés) 2009/2010 tanév Évfolyam

Cigány kisebbségi oktatás Kt.52.§(4) 10%

Egyéni foglalkozásKt.52.§(11)/c

10 2

2

2,2

20

10 2

2

2,2

H2004

20

10 2

2

2,2

4.

H2004

22,5

10 2,25

2,25

2,475

5.

H2007

22,5

25 5,62

2,25

2,475

6.

H2007

22,5

25 5,62

2,25

2,475

7.

HK2003

2,75

3

8.

HK2003

2,75

3

9.

H2007

26,5+ 1ó 30 8,25 szabadon tervezhetı=27,5 26,5+ 1ó 30 8,25 szabadon tervezhetı=27,5 27,5 40 11

0

3

10.

H2004

27,5

40 11

0

3

11.

H2004

30

60 18

0

0

12

H2004

30

60 18

0

0

18,25

26

Kötelezı (3)

óraszámKt.52.§ Választható Kt.52.§(7)

Tanterv

óraszám

%

1.

H2009

20

2.

H2007

3.

Összesen: Mindösszesen:

297,5

Óraszám(100%)

93,99

11%

435,7

34

Heti ellátandó óraszám: egységes középiskola egy évfolyam, egy osztály esetén ( kivéve szakképzés) 2010/2011 tanév

247

Évfolyam

Kötelezı (3)

óraszámKt.52.§ Választható Kt.52.§(7)

Egyéni foglalkozásKt.52.§(11)/c

% Óraszám(100%)

Cigány kisebbségi oktatás Kt.52.§(4) 10%

Tanterv

óraszám

1.

H2009

20

10 2

2

2,4

2.

H2009

20

10 2

2

2,4

3.

H2007

20

10 2

2

2,4

4.

H2004

22,5

10 2,25

2,25

2,7

5.

H2007

22,5

25 5,62

2,25

2,7

6.

H2007

22,5

25 5,62

2,25

2,7

7.

H2007

25

30 7,5

2,5

3

8.

HK2003

2,75

3,3

9.

H2007

26,5+ 1ó 30 8,25 szabadon tervezhetı=27,5 27,5 40 11

0

3,3

10.

H2007

27,5

40 11

0

3,3

11.

H2004

30

60 18

0

0

12

H2004

30

60 18

0

0

18

28,2

Összesen: Mindösszesen:

295

93,24

12%

434,44

Heti ellátandó óraszám: egységes középiskola egy évfolyam, egy osztály esetén ( kivéve szakképzés) 2011/2012 tanévtıl

248 Évfolyam

Kötelezı (3)

óraszámKt.52.§ Választható Kt.52.§(7)

Egyéni foglalkozásKt.52.§(11)/c

% Óraszám(100%)

Cigány kisebbségi oktatás Kt.52.§(4) 10%

Tanterv

óraszám

1.

H2009

20

10 2

2

2,4

2.

H2009

20

10 2

2

2,4

3.

H2009

20

10 2

2

2,4

4.

H2004

22,5

10 2,25

2,25

2,7

5.

H2007

22,5

25 5,62

2,25

2,7

6.

H2007

22,5

25 5,62

2,25

2,7

7.

H2007

25

30 7,5

2,5

3

8.

HK2003

25

30 7,5

2,5

3

9.

H2007

27,5

40 11

0

3,3

10.

H2007

27,5

40 11

0

3,3

11.

H2004

30

60 18

0

0

12

H2004

30

60 18

0

0

17,75

27,9

Összesen: Mindösszesen:

292,5

92,49

12%

430,64

13.4.3 Intézményünk helyi tanterve A módosított közoktatási törvény elıírásai szerint az iskolák az alábbi módokon állíthatják össze tanterveiket. • Az iskola a Nemzeti alaptanterv alapján saját maga készíti el a helyi tantervét. • Az iskola valaki más által készített helyi tantervet átvesz, és beépíti a pedagógiai programjába. • Az iskola az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján készíti el a helyi tantervét. • Az iskola a kerettantervet is beépítheti helyi tantervként a pedagógiai programjába. • A középiskola figyelembe veszi az érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményeit • Az alapfokú mővészetoktatási intézmény a helyi tantervét az Alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként pedagógiai programjába Intézményünknek 1 helyi tanterve van 1-12. évfolyamig. Kivételt képez : •

a Nagypeterdi Tagintézmény -Rózsafai telephelye, ahol 1-4.összevont osztály mőködik

249 ( helyi tanterve összhangban áll a Nagypeterdi iskolának a helyi tantervével, amelyikben az utolsó évfolyamának befejezését követıen a tanulók - mint kötelezı felvételt biztosító iskolában - folytathatják tanulmányaikat. Kt. 46. § (2)) •

a Szigetvári Weiner Leó Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény.

Az egyes tagintézmények egyedi sajátosságait az iskolai mellékletek tartalmazzák. Helyi tantervünk 2009. szeptember 01-tıl kerül bevezetésre, 1 évfolyamtól felmenı rendszerbe. 13.4.3 Tantárgyi rendszerünk Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Angol nyelv Német nyelv (német nyelv és irodalom) Informatika Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfınöki Tantervi modulok Hon- és népismeret Dráma, tánc

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X

X X

X

X

X

X

X

X X X X X X X X

X X X X X X X X

X X X X X

X X X X X

X X X

X X X

X

X

X X

X X

X X

X X

X

X

X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X X X

X X X X X X

X

X

X

X

Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan

X X

X

X X

X

X

X

X

Megjegyzés: A Nagypeterdi tagiskolában a nem szakrendszerő oktatásban tanulásmódszertan tantárgyat oktatnak. (NTK Mőhely kerettantervi ajánlása 1-8. évfolyamra ( 2007)

250

13.4.5 Az alsó tagozat óratervei Az egységes középiskola normál tantervő alsó tagozat óratervei Az 3-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok (A 2004-es kerettanterv alapján (Az oktatási miniszter 17/2004. (V. 20.) OM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról) Minimum kötelezı óraszámok az általános iskola normál tantervő 3-4. évfolyamain 2009/2010as tanévtıl kifutó rendszerben ( kivéve Szentlászlói iskola, lásd melléklete) Tantárgy

3. évf.

4. évf

Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Testnevelés Idegen nyelv Informatika Ének-zene Technika Rajz Összesen: Nem kötelezı, választható órák Kisebbségi oktatás

8

7

4 1 3 1,5 1 1,5 20 2

3 2 3 3 1 1 1 1,5 22,5 2,25

2

2,25

A tagintézmények specialitásait tartalmazó melléklet tartalmazza a mozgási lehetıséget felhasználó alkalmazott óraterveket. A NAT mőveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében alsó évfolyamban A 2007. évi kerettantervi változat a NAT valamennyi mőveltségterületének – alsó tagozatra meghatározott – fejlesztési tartalmait belefoglalja a fenti tantárgyak rendszerébe. A mőveltségi területek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja. A NAT mőveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Élı idegen nyelv Nemzetiségi nyelv és irodalom Ember a természetben Ember és társadalom Mővészetek Ember és társadalom Mővészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Idegen nyelv Német nyelv, beás nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport

Az óratervek kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt:

251 - a közoktatási törvényben az általános iskola bevezetı és kezdı szakaszára meghatározott kötelezı óraszámok, - a Nat mőveltségi területekre elıírt százalékos idıarányok, - a testnevelés tanítására a közoktatási törvényben meghatározott idıkeret, - az intézmények gyakorlatában általánosan elfogadott és használt tantárgyi rendszer, - választási lehetıség a helyi sajátosságoknak, igényeknek való megfeleléshez. Minimum kötelezı óraszámok az egységes középiskola normál tantervő 1-4. évfolyamain a 2009/2010-es tanévtıl 1. évfolyamtól felmenı rendszerben a 2007-es kerettanterv alapján ( kivéve: Szentlászlói Iskola, lásd melléklete) (NTK Mőhely kerettantervi ajánlása 1-8. évfolyamra ( 2007.)1

Tantárgyak/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Informatika Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz, vizuális nevelés Technika, életvitel Testnevelés KÖTELEZİ ÓRA ÖSSZESEN /heti Nem kötelezı, választható 10% Kisebbségi oktatás 10%

1. 8

2. 8

3. 8

4. 6,5+1 K

1+ 1N

1+ 1N

1+ 1N

4 1 1 1 1 3 20+1N

4 1 1 1 1 3 20+ 1N

4 1 1 1 1 3 20+ 1N

3 +2N 1 4 2 1 1 1 3

1

1

1

0,25

2

2

2

1,25

22.5+2N+1K

Megjegyzés: 1. Az elsı 1-4. évfolyamon +1-2 óra a tantárgyorientált idegen nyelvoktatásra a nem kötelezı órakeretbıl kerül felhasználásra - a fennmaradó nem kötelezı órakeret felhasználható: csoportbontásra, a mindennapos testnevelés megvalósítására, bármely tantárgyi óraszám emelésér , szakköri foglalkozásra vagy egyéb a jogszabályban elıírt feladatra, az alábbi feltételek figyelembevételével: (Kormány 243/2003 (XII. 17.) rendelete 5.§ (3).alapján: Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthetı, az iskolába történı beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanuló és a kiskorú tanuló szülıjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás elıtt írásban felhívták.) Illetve a kötelezı órák száma nem haladhatja meg a maximális napi terhelhetıséget, kivéve a mindennapos testnevelés és az SNI rehabilitációs óraszámait. Kt 52.§ (3) az alábbiak szerint

2. Roma kisebbségi oktatásban heti legalább 1 órát kell megtervezni a cigány népismereti oktatásra és 2 órát kisebbségi kulturális tevékenyégre: így évfolyamonként a 111 órára tervezett tananyag kerül integráltan a különbözı tantárgyak tananyagába, ezért

1

Vonatkozó helyi tantervet lásd Nagypeterd Helyi tanterv 2007. mellékletében

252 -0,5 óra kell, hogy felhasználásra kerüljön a roma kisebbségi népismeret oktatására bármely tantárgy oktatása Tantárgyi rendszer és óraszámok, 1-4. összevont normál tantervő évfolyamai számára ( kimenı rendszerben-Rózsafa iskola-telephely (Kerettantervi ajánlás összevont osztályokkal mőködı kisiskoláknak ( OKM 2008.) alapján Tantárgyak/évfolyam 1. 2. 3. 4. Magyar nyelv és irodalom 8+1N 8+1N 7+1N 8 Angol nyelv 2 Matematika 6 6 5+1N 4 Informatika 1 Környezetismeret 1 1 3 2 Ének-zene 1 1 1 +0,5K 1 ,5 Rajz, vizuális nevelés 1 1 1 1 Technika, életvitel 1 1 1 1 Testnevelés 2 2 2 2 Felzárkóztatás,korrepetálás 1N KÖTELEZİ ÓRA ÖSSZESEN /heti 20+2N 20+1N 20+2N+0,5K 22.5 MEGOSZLÁSA: KÖTELEZİ ÓRÁK 20 20 20 22,5 KÖT. VÁLASZTOTT ÓRÁK (N) 2 1 2,5 KÖT. VÁLASZTOTT KISEBBSÉGI (cigány 1 ó/hét/ osztály: tanórán kívül foglalkozás keretében +2 óra/hét különbözı népismeret) (K) tantárgyakba integrálva

Óraterv egységes középiskola 1-4. összevont normál tantervő évfolyamai számára -Rózsafai iskola Tantárgyi rendszer és óraszámok, 1-4. összevont normál tantervő évfolyamai számára ( felmenı rendszerbenRózsafai iskola telephely (Kerettantervi ajánlás összevont osztályokkal mőködı kisiskoláknak ( OKM 2008.) alapján Tantárgyak/évfolyam 1. 2. 3. 4. Magyar nyelv és irodalom 6,5+1N 8F 8F 8F Angol nyelv 3 +2F 1F 1F 1F Matematika 4 4F 4F 4F Informatika 1 Környezetismeret 2 1F 1F 1F Ének-zene 1 Rajz, vizuális nevelés 1 Technika, életvitel 1 Testnevelés 3 F ( 1-3) 3 (2-4) KÖTELEZİ ÓRÁK 20 20 20 22,5+1N+2F KÖT. VÁLASZTOTT ÓRÁK (N) 10% 2,25 Angol nyelv 1F 1F 1F Matematika 1 2F 2F 1F Környezetismeret 1F KÖT. VÁLASZTOTT KISEBBSÉGI (cigány 2,25 népismeret) (K) 10% Magyar nyelv és irodalom 0,5 0,5 0,5 0,5 Ének-zene 0,5

ÖSSZES KÖTELEZİ ÓRA

23,5

Egyéni fejlesztésre 11% Korrepetálás ( magyar vagy matematika)

2,475 ( korrepetálás) 1

23,5

24 1

26,5

253 Az elsı-negyedik évfolyamon a heti három testnevelési óra mellett heti két napon, délelıtt, amikor nincs testnevelés óra 2x 15 perc játékos egészségfejlesztı testmozgást, szervezünk. Ének-zene óraszáma a 3-4. évfolyamon a második félévben emelkedik csak 1 órával. Fenntartói hozzájárulással többlet óra biztosításával (F) betővel jelölve: Csoportbontás: • magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból a követelmények teljesítése biztosítására mivel magas számban vannak szociálisan hátrányos helyzető diákok. A csoportok 2 különbözı évfolyam tanulóiból tevıdik össze, az egyes évfolyamokra járók létszámától függıen, tanévenként változhat. (1-2. 3-4. 1-4. 2-3.) Az egyes csoportok óraszámai tovább bontódnak közvetlen és önálló órákra. •

testnevelés tantárgyból a tornaszoba befogadóképessége miatt

•

az angol tantárgy orientált nyelvoktatás biztosítására évfolyamonként

Lásd részletesen a 8. számú mellékletében.

254 13.4.6 A felsı tagozat óratervei Az egységes középiskola normál tantervő 7-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok A 7-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok 2003-ban módosított kerettanterv alapján 2009/2010-as tanévben. (kifutó rendszer: hetedik osztálytól indulva felmenı rendszerben megszőnik. kivéve: Szentlászlói Iskola, lásd melléklete)) (A kerettantervek kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet 4/2001. (I.26.) módosító rendelete alapján) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfınöki Tantervi modulok Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelezı óraszám a törvény alapján Nem kötelezı, választható Kisebbségi oktatás

7. évf. 4 2

8. évf 4 2

3 3 1

3 3 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2 1

0,5 0,5 25

25

7,5 2,5

7,5 2,5

A Nat mőveltségterületeinek megjelenése az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszerében a 2007-es kerettanterv alapján A NAT mőveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika* Élı idegen nyelv

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Idegen nyelv ( nemzetiségi nyelv és irodalom)

Nemzetiségi nyelv és irodalom

Német nyelv, beás nyelv

Ember a természetben

Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan

255 Történelem és állampolgári ismeretek, Hon és népismeret, Ember és társadalomismeret, etika Ének-zene , Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Dráma, tánc Technika és életvitel Testnevelés és sport

Ember és társadalom Mővészetek

Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Minimum kötelezı óraszámok az egységes középiskola normál tantervő 5-8. évfolyamain a 2014/2015-es tanévtıl a 2007-es kerettanterv alapján ( kivéve: Szentlászlói Iskola, lásd melléklete) (NTK Mőhely kerettantervi ajánlása 1-8. évfolyamra ( 2007.) alapján)2

Tantárgyak/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika

5. 4 1,5

6. 4 1,5

7. 4 2

8. 4 2

3 +2N 4

3+2N 4

3+2N 3

3+2N 3

Informatika Környezetismeret Természetismeret Egészségtan Fizika Biológia, egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz, vizuális nevelés Technika, életvitel Testnevelés Ember és társadalomismeret, etika Dráma és tánc Mozgókép és média ismeret Honismeret Osztályfınöki

1

1

1

1

1,5

1,5 0,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5

1 1 1 1 2,5

1 1 1 1 2,5

0,5

0,5

0.5 +1N

0.5 +1N

+1N

+1N

KÖTELEZİ ÓRA ÖSSZESEN /heti

22.5+3N

22.5+3N

25+3N

25+3N

Nem kötelezı, választható 25-30%

1,62 2,25

1,62 2,25

4,5 2,5

4,5 2,5

Kisebbségi oktatás 10%

0,5

Megjegyzés: 1. A tagintézmények egyedi óraterveit a mellékletek tartalmazzák 2. A fennmaradó nem kötelezı órakeret felhasználható: csoportbontásra, a mindennapos testnevelés megvalósítására, tantárgyi óraszám emelésére (feltétellel lásd fent), a nem szakrendszerő oktatás megvalósítására, szakköri foglalkozásra vagy egyéb a jogszabályban meghatározott feladatra. 3. Roma kisebbségi oktatásban heti legalább 1 órát kell megtervezni a cigány népismereti oktatásra és 2 órát kisebbségi kulturális tevékenyégre: így évfolyamonként a 111 órára tervezett tananyag kerül integráltan a különbözı tantárgyak tananyagába, ezért

2

Vonatkozó helyi tantervet lásd Nagypeterd Helyi tanterv 2007. mellékletében

256 -1 óra kell, hogy felhasználásra kerüljön a roma kisebbségi népismeret oktatására bármely tantárgy oktatása során 13.4.7 Nem szakrendszerő oktatás Az iskolai oktatás 5-6. osztályos szakaszában lehetıvé válik az alapvetı készségek, képességek fejlesztése. Ennek érdekében teret és idıt nyer a tanítói tanulásszervezés, amely tanári tanulásszervezéssel egységet alkot. Intézményünk a következı módon él a nem szakrendszerő oktatás lehetıségével.

A tagiskolák maguk határozzák meg, hogy a nem szakrendszerő oktatásra adható idıkeretet milyen módon használják fel. Kétféle variációból választhatnak: 1. 2010-2011-es tanévig a kötelezı órák 20%-át Heti óraszámok alakulása: Évfolyam 5. 6.

Kötelezı óraszám 22,5 22,5

Min.20% 4,5 4,5

2. a kötelezı és nem kötelezı órák 25-50%-át használják nem szakrendszerő oktatásra Heti óraszámok alakulása: Évfolyam

Kötelezı óraszám

5. 6.

22,5 22,5

Nem kötelezı óraszám 5,62 5,62

Összesen

Min.25%

Max. 50%

28,12 28,12

7 7

14 14

A nem szakrendszerő oktatás kiterjesztésének célja A nem szakrendszerő oktatás kiterjesztése az ötödik és a hatodik évfolyamra azt a célt szolgálja, hogy lehetıvé váljon az érintett tanulói körben azoknak az alapvetı készségeknek képességeknek a fejlesztése, amelyeknél az elsı-negyedik évfolyamon a kiemelt fejlesztési célok, a kulcskompetenciák megalapozása nem fejezıdött be. Az iskolának az egyes tanulók csoportjához igazodva kell a nem szakrendszerő oktatásban való részvétel lehetıségét biztosítani, pontosan azon a területen, ahol a kulcskompetencia, képességek együttes megalapozása miatt ez szükséges.

257 Alapkészségek: Olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerezı képesség és elemi kombinatív képesség. 1.Olvasáskészség: A szövegértı, élményszerzı olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). 2. Íráskészség: A kézírással mőködı írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól mőködı rajzoló íráskészséggel a nyelv milliói szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a bető rajzolására koncentráló írás tesz lehetıvé, gyakorlati célra használhatatlan. Ezért kell több gondod fordítani a kiírt íráskészség fejlesztésére. 3. Elemi számolási készség: Ezt az összefoglaló megnevezést a számírás készségeként, a mértékegység-váltás és 4 alapmővelet 100-as számkörbeli készségeként értelmezzük. Az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika gyakorlása, ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. 4. Elemi rendszerezı képesség: (A Piaget-féle gondolkodási mőveletrendszer írásbeli szintjét). Az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztı munka irányainak kijelölését. A kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A kulcskompetenciák birtoklása biztosítja a gyors és hatékony alkalmazkodást, a változásokkal átszıtt modern világokhoz. Ezek kialakítását szolgálja a nem szakrendszerő oktatás, melynek lényege, hogy kialakuljon a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezı képesség, a problémamegoldó képesség, a kockázat értékelés, a döntéshozatal, az értelmek kezelése, vagyis minden olyan tulajdonság, amely érvényesíthetı mindegyik kompetencia esetében. A nem szakrendszerő oktatásban nem az ismeretátadásra, hanem a képességek fejlesztésére helyezıdik a hangsúly, és ez „tantárgytól független”, megfordítva bármelyik tantárgyi ismeretanyaghoz kapcsolódva megoldható. Lényeg a személyiség fejlesztése A nem szakrendszerő oktatáshoz nem lehetséges általánosan egységes felkészítési rendszereket, szabályokat kialakítani. Már a „hagyományos” keretek között az iskolai oktatás elsı-negyedik évfolyamán is kiemelt figyelmet kell hogy fordítson a pedagógus az egyes tanulókra, illetıleg az azonos fejlıdést mutató tanulói csoportokra. A nem szakrendszerő oktatásszervezésnek ezért változékonynak kell lennie, sok esetben az egymást váltó évfolyamokon belül igazodnia kell az érintett tanulói kör igényeihez. Az iskola pedagógiai

258 programjának kell lehetıvé tenni, hogy a nem szakrendszerő oktatásban erıteljes hangsúlyt kapjanak a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, a tehetség képesség kibontakoztatást segítı tevékenységek, a felzárkóztatást segítı programok, a szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek. Ehhez kell igazítani az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit. Mérések : szövegértés, induktív-deduktív gondolkodásmérés. (bemeneti mérés 5. osztályban, kimeneti mérés 6. osztályban) Cél: Az 5. osztályos tanulók szövegérı és gondolkodási kompetenciájának felmérése. A problémák feltárása a mérés eredményei alapján. A kompetenciafejlesztés megtervezése, megvalósítása. Érvényessége: A mérésben minden 5. 6. osztályos tanuló részt vesz. A mérést a nem szakrendszerő oktatást végzı pedagógusok és a fejlesztı pedagógus végzik el. Az osztályok diagnosztizáló illetve a szummatív értékelését a nem szakrendszerő oktatást végzı pedagógusok, és a fejlesztı pedagógus végzik el. Az intézmény egységek összesítı értékelését a minıségirányítási felelıs, az össz intézményi összegzı értékelést a minıségirányítási csoportvezetı végzi el. Értékelés módja: a tagintézmények eldönthetik, hogy szöveges értékelést alkalmaznak, vagy érdemjeggyel osztályozzák a teljesítményt. 13.4.8 Válaszható tanórai foglalkozások Kt 52.§ (7) Az iskola a tanulók érdeklıdése, igénye szerint nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítı ismeretek átadása céljából (a továbbiakban: nem kötelezı tanórai foglalkozás). Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérı mértékő heti kötelezı tanórai foglalkozást állapít meg, a nem kötelezı tanórai foglalkozás heti idıkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelezı tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti idıkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelezı tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló idıkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és - beleértve a szakmai elıkészítı és szakmai alapozó oktatást is - osztálybontáshoz is igénybe veheti. Az e bekezdésben meghatározott idıkeretbıl az iskolában igénybe vehetı osztályonként heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törıdés feladatainak megoldásához. (Kormány 243/2003 (XII. 17.) rendelete 5.§ (3).alapján:

259 Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthetı, az iskolába történı beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanuló és a kiskorú tanuló szülıjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás elıtt írásban felhívták.) Illetve a kötelezı órák száma nem haladhatja meg a maximális napi terhelhetıséget, kivéve a mindennapos testnevelés és az SNI rehabilitációs óraszámait. Kt 52.§ (3) az alábbiak szerint Évfolyam Max. kötelezı tanórák Kisebbségi órák Maximális terhelhetıség

1. 4

2. 4

3. 4

4. 4,5

5. 4,5

6. 4,5

7. 5

8. 5

9. 5,5

10. 5,5

11. 6

12. 6

2

2

2

2,25

2,25

2,25

2,5

2,5

x

x

x

x

6

6

6

6,5

6,5

6,5

7,5

7,5

5,5

5,5

6

6

(kivéve szakképzési évfolyamok) 13.4.9 Az egyéni fejlesztések órakerete A kötelezı és a nem kötelezı tanórai foglalkozás szervezésére rendelkezésre álló órakereten felül – a heti kötelezı tanórai foglalkozások 12 %- áig a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatása, ill. az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészülése céljából egyéni foglalkozásokat szervezünk, melynek felmenı rendszerő alkalmazása a következı:

Évfolyam 2009/2010 2010/2011

% 11 12

1. 2,2 2,4

2. 2,2 2,4

3. 2,2 2,4

4. 2,475 2,7

5. 2,475 2,7

6. 2,475 2,7

7. 2,75 3

8. 2,75 3

9. 3 3,3

10. 3 3,3

Az egyéni foglalkozásokra rendelkezésre álló órakeretet annyi órával kell csökkenteni, ahány egyéni foglalkozást szerveztek. Az idıkeret az iskolán belül az egyes évfolyamok és tanítási hetek, a kötelezı és nem kötelezı, valamint a tanórán kívüli foglalkozások között szabadon átcsoportosítható. Az egyéni fejlesztések órakeretével a tagintézmények szabadon rendelkezhetnek. Lásd tagintézményi mellékletek. 13.4.10 Mindennapos testnevelés biztosítása A Közoktatási Törvény szerint az iskola, köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani - ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály mőködik - az iskolai sportkör mőködését. A mindennapi testedzéshez szükséges idıkeretet a kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló idıkeret terhére kell megteremteni. Az iskola a nem kötelezı tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló idıkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait. A mindennapi testedzés megszervezésébe az iskolai sportkör foglalkozásait be kell számítani.

260 Az iskolai sportkör feladatait - az iskolával kötött megállapodás alapján - az iskolában mőködı diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez - sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként - (a továbbiakban: sportcsoport) hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítani kell, a nem kötelezı tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló, a kt. (7) bekezdés alapján számított idıkeretbıl. Az iskolai sportkör kezdeményezésére a kt. (7) bekezdés alapján az egész iskolára számított nem kötelezı tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló idıkeret legalább húsz százalékát (a továbbiakban: minimális idıkeret) az iskolai sportkör foglalkozásainak a megszervezéséhez kell biztosítani, ha az iskolában a sportcsoportok száma eléri az egész iskolára számított nem kötelezı tanórai foglalkozások számának a tíz százalékát. A minimális idıkeret arányosan csökkenthetı, ha a sportcsoportok száma kevesebb a nem kötelezı tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló idıkeret tíz százalékánál. A sportköri foglalkozásokat testnevelı végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezı tanár vezeti. Az általános iskola elsı-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább heti három testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. Az általános iskola elsı-negyedik évfolyamain minden olyan tanítási napon, az iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délelıtti tanítási idıszakban, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a - tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztı testmozgást. A játékos, egészségfejlesztı testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztı testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje legfeljebb ötven százalékának felhasználásával lehet megszervezni. Az összefüggı, a napi három órát meghaladó napközis, az iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délutáni tanítási idıszakban, amelyben nincs testnevelési óra biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztı testmozgást. A játékos testmozgást, ha az idıjárási viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc. Részletesen lásd a tagintézmények programjában.

13.4.11 Napközi, tanulószoba és iskolaotthonos foglalkozások Az egységes középiskola köteles (kivéve a mővészetoktatási tagiskola) - a szülı igénye alapján a felügyeletre szoruló tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevı iskolában valamennyi évfolyamon napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülık igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatoknak.

261

A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez: -az elsı négy évfolyamon napi négy és fél óra, -az ötödik-nyolcadik évfolyamon és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevı iskola valamennyi többi évfolyamán napi három óra, -a kilencedik-tizedik évfolyamon napi két óra áll rendelkezésre, mely idıkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatokhoz szükséges idıvel. A heti idıkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A heti idıkeret az egyes évfolyamok, csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás - egy iskolában - több iskola tanulói részére is megszervezhetı. Iskolaotthonos nevelés és oktatás ( csak Nagypeterden) : az oktatás megszervezése a délelıtti és a délutáni tanítási idıszakban - melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következı tanítási napokra is felkészülnek - a kötelezı tanórai foglalkozások, a nem kötelezı tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai idıkeretében. 13.4.12 Modulok oktatása Az általános iskolák a helyi programjukban részletezik, hogy a tantárgyi modulokat önálló tantárgyként, vagy más tantárgyba integráltan oktatják. Értékelése megegyezik a többi felsıs tantárgy értékelésével. A tanuló, év végi osztályzata befolyásolja a tanuló továbbhaladását. A szakközépiskolai, szakképzı és technikusi osztályok moduljait az 1. számú melléklet tartalmazza. 13.4.13 Sajátos nevelési igényő tanulók oktatása A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevı nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényő tanulók részére a Kt-ben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelezı egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A kötelezı egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti idıkerete: enyhe értelmi fogyatékos ( tanulásban akadályozott) tanulók esetén, a kötelezı órák 15%-a: Évfolyam 1. SNI 3 rehabilitációs órái

2. 3

3. 3

4. 3,4

5. 3,4

6. 3,4

7. 4

8. 4

262 gyengénlátó tanulók esetén, a kötelezı órák 35%-a: Évfolyam 1. SNI 7 rehabilitációs órái

2. 7

3. 7

4. 7,8

5. 7,8

6. 7,8

7. 8,7

8. 8,7

mozgás fogyatékos tanulók esetén, a kötelezı órák 40%-a: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. SNI 8 8 8 9 9 9 10 10 rehabilitációs órái A heti idıkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A helyi tanterv megalkotásánál figyelembe vettük az alábbi jogszabályokat. • Kerettanterv az SNI (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók számára ( 2/2005.OM rend.) • A többször módosított 2/2005. (III. 1.) OM rendelet Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A tagintézmények sajátosságait a tagintézményi mellékletek tartalmazzák! 13.4.14 Óratervek 9-12. évfolyam Óratervek az egységes középiskola 9-12. évfolyamán 2009/2010-as tanévtıl kifutó rendszerben ( Kerettanterv 2004.) 4 oszt. gimnázium 9. évfolyam éves heti

Magyar nyelv és irodalom

10. évfolyam éves heti 148 4

Tánc és dráma

18

0,5

Történelem

74

2

111

3

96

3

Társadalomismeret

18

0,5

18

0,5

16

0,5

0

37

1

Tantárgy

csopb.

Emberismeret és etika

csopb.

11. évfolyam éves heti 148 4

csopb.

12. évfolyam éves heti 128 4

0

csopb.

0

0

1.

idegen nyelv

148

4

3

148

4

3

128

4

3

2.

idegen nyelv

111

3

3

111

3

3

96

3

3

148

4

148

4

128

4

Matematika Informatika

0

0

Bevezetés a filozófiába

0

0

Fizika

74

2

74

2

Biológia

56

1,5

74

2

0 32

1 0

64

2

263 Kémia

74

2

0

0

Földünk és környezetünk

74

2

0

0

Ének-Zene

37

1

0

0

Rajz és vizuális kultúra

37

1

0

0

Testnevelés és sport

74

2

74

2

64

2

Osztályfınöki

37

1

37

1

32

1

0 0

18 37

0,5 1

16 32

0,5 1

74

2

64

2

1109

29,97

896

28

1184

32

1056

32

Mozgókép és médiaismeret Mővészetek Érettségire elıkészítı Összesen

1128

30,49

Maximális óraszám a törvény alapján

1184

32

6

6

6 osztályos gimnázium ( kifutó rendszerben) Tantárgy

11. évfolyam

Magyar irodalom

éves 111

heti 3

Magyar nyelvtan

37

1

Tánc és dráma

12. évfolyam csopb.

éves 96

heti 3

32

1

0

0

Történelem

111

3

96

3

Társadalomismeret

18

0,5

16

0,5

Emberismeret és etika

37

1

Bevezetés a filozófiába

csopb.

0

0

32

1

1.idegen nyelv

148

4

4

128

4

4

2.idegen nyelv

111

3

3

96

3

3

148

4

128

4

Matematika Informatika

0

0 0

Fizika

74

2

Biológia

74

2

64

2

Kémia

0

0

Földünk és környezetünk

0

0

Ének-zene

0

0

6

264 Rajz és vizuális kultúra

37

1

32

1

Testnevelés és sport

74

2

64

2

Osztályfınöki

37

1

32

1

Mozgókép és médiaismeret

18

0,5

16

0,5

Összesen

1035

27,97

832

26

Maximális óraszám a törvény alapján

1184

32

1024

32

7

7

Informatikai szakközép Tantárgy

9. évfolyam éves

heti

10. évfolyam csopb.

éves

heti

Magyar nyelv és irodalom

148

Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv

74

148

4

Matematika

148

4

Ének-zene

37

1

Rajz és vizuális kultúra

11. évfolyam csopb.

12. évfolyam

éves

heti

csopb.

éves

heti

4

148

4

128

4

2

74

2

96

3

0

37

1

4

148

4

4

128

4

4

4

148

4

4

128

4

4

0

0

0

0

37

1

32

1

Osztályfınöki óra

37

1

37

1

32

1

Testnevelés és sport

74

2

74

2

64

2

Fizika

74

2

0

0

Földünk és környezetünk

74

2

0 64

2

Biológia

74

2

0

0

Kémia

74

2

0

0

Informatika

148

4

0

0

Szakmai orientáció

185

5

0

0

Szakmacsoportos alapozó oktatás Szabadon tervezhetı

74

2

4

csopb.

296

8

256

8

111

3

96

3

265 1 1

Matematika Kémia Idegen nyelv

1110 30

Összesen Maximális óraszám törvény alapján

1 14

1184 32

a

1 1073 29

1 16

1184 32

928

1 29

16

1024 32

Kereskedelmi szakközép 9. évfolyam

Tantárgy

éves

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfınöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció

heti

10. évfolyam csopb.

éves

heti

148 74

148 148 37 37 74 74 74 74 148 185

11. évfolyam éves

heti

4 2

148 74

4 2

0

37

1

148 148

4 4 0 1 1 2 0 2 0 0 0 0

4 4 1 0 1 2 2 0 2 2 4 5

csopb.

4 4

37 37 74 74 2

Szakmacsoportos alapozó oktatás Szabadon tervezhetı Matematika Kereskedelmi gyakorlat Kémia Idegen nyelv Összesen Maximális óraszám törvény alapján

74

2 1

12. évfolyam csopb.

éves

heti

128 96

4 3

csopb.

0 4 4

128 128 32 32 64 64

4 4 0 1 1 2 0 2 0 0 0 0

333

9

288

9

111

3 1 1

96

3 1 1

4 4

1 a

1110 30 1184 32

12

1 1110 30 1184 32

8 1024

960 32

1 30

8

266

Közgazdasági szakközép Tantárgy

9. évfolyam éves

heti

10. évfolyam csopb.

11. évfolyam

éves

heti

éves

heti

éves

heti

Magyar nyelv és irodalom

148

4

148

4

128

4

Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv

74

2

74

2

96

3

0

37

1

148

4

4

148

4

4

128

4

4

Matematika

148

4

4

148

4

4

128

4

4

Ének-zene

37

1

Rajz és vizuális kultúra

csopb.

12. évfolyam csopb.

0

0

0

0

37

1

32

1

Osztályfınöki óra

37

1

37

1

32

1

Testnevelés és sport

74

2

74

2

64

2

Fizika

74

2

0

0

Földünk és környezetünk

74

0

2

64

2

Biológia

74

2

0

0

Kémia

74

2

0

0

Informatika

148

4

0

0

Szakmai orientáció

185

5

0

0

Szakmacsoportos alapozó oktatás Szabadon tervezhetı Matematika Kémia Idegen nyelv Összesen Maximális óraszám a törvény alapján

74

2

2 1 1

1110 30 1184 32

12

296

8

256

8

111

3 1

96

3 1

1 1073 29 1184 32

csopb.

8

1 928 29 1024 32

8

267

Intenzív szakközép Tantárgy

10. évfolyam

11. évfolyam

éves

heti

csopb.

12. évfolyam

éves

heti

éves

heti

Magyar nyelv és irodalom

259

7

csopb.

224

7

Történelem

111

3

96

3

Idegen nyelv

148

4

128

4

Matematika

185

5

160

5

Informatika

74

2

0

0

Fizika

74

2

64

2

Biológia

74

2

64

2

Kémia

74

2

64

2

Földünk és környezetünk

74

2

64

2

32

1

32

1

928

29

Vállalkozás és jogi ismeretek Osztályfınöki

37

1

Összesen

1110 30

Levelezı tagozat ( kifutó rendszerben) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

12. évf. 4

Történelem

2

Idegen nyelv

3

Matematika

4

Informatika

1

Fizika Biológia

4

Kémia Földünk és környezetünk Mővészeti ismeretek

1

Etika

1

Összesen

20

csopb.

4

4

268

Óratervek az egységes középiskola 9-12. évfolyamán felmenı rendszerben ( Kerettanterv 2007.)

SZAKISKOLAI TAGOZAT (2008/09 - ) Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 9.

10.

Magyar nyelv és irodalom

3

3

Történelem és társadalomismeret

2

2

Idegen nyelv

3

3

Matematika

3

3

Informatika

1

1

Fizika

1

1

Biológia / egészségtan

1

1

Kémia

1

1

Földrajz

1

1

Ének-zene

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

Testnevelés és sport

3

Pályaorientáció

2

Szakmai elıkészítés

5

Szakmai alapozás

2

Osztályfınöki

1

7 1

ÖSSZESEN

28

28

Kötelezı óraszám a törvény alapján

27,5

27,5

Maximális óraszám a törvény alapján

29

29

szolg. = gazdasági-szolgáltatási elıkészítı ismeretek, mősz. = mőszaki elıkészítı ismeretek Sz. = Gazdasági-szolgáltatási alapozó ismeretek, K. = Építész szakmai alapozó ismeretek, G. = Gépészeti szakmai alapozó ismeretek, F. = Faipari szakmai alapozó ismeretek Felzárkóztató foglalkozás (9-10. évfolyam): magyar nyelv, angol nyelv, német nyelv, matematika, fizika, kémia.

269

FELNİTTEK ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTİ IFJÚSÁGI TAGOZAT (2009/10 - ) Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

6

6

6

Történelem

3

3

3

Idegen nyelv

4

4

4

Matematika

4

4

4

Biológia

2

2

2

Fizika

2

1

1

Földrajz

2

2

2

Kémia

2

1

1

Informatika

2

2

2

Testnevelés és sport

2

2

2

Társadalomismeret

1

1

1

Mővészetek

1

1

1

Osztályfınöki

1

1

1

ÖSSZESEN

32

30

30

Felzárkóztató foglalkozás (10-12. évfolyam): magyar nyelv, angol nyelv, német nyelv, matematika, fizika, kémia.

270

SZAKKÖZÉPISKOLAI TAGOZAT informatika (2009/10 - ) Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem

2

2

2

3

Társadalomismeret és etika

1

Idegen nyelv

3

3

3

4

Matematika

3

3

3

3

Ének-zene

1

1 1

1

Rajz és vizuális kultúra Osztályfınöki

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

2

2

Fizika

2

2 1

2

Földrajz Biológia

2

Kémia Szakmai orientáció

2 1

6

2

6

Szakmacsoportos alapozó oktatás

12

12

ÖSSZESEN

27

28

32

32

Kötelezı óraszám a törvény alapján

27,5

27,5

30

30

Maximális óraszám a törvény alapján

40

40

48

48

Felzárkóztató foglalkozás (9-10. évfolyam): magyar nyelv, angol nyelv, matematika.

271

Informatika 13. (2013/14 - ) Tantárgy

Heti óraszám

Hálózati technológiák

6

Speciális hálózati technológiák

3

Hálózati eszközök

3

Hálózati menedzsment

3

Angol nyelv az informatikában

2

Vállalkozási ismeretek

2

Hálózati eszközök alkalmazása

7

Speciális hálózati technológiák gyakorlata

4

Hálózati menedzsment gyakorlat

4

Osztályfınöki

1

ÖSSZESEN

35

272

SZAKKÖZÉPISKOLAI TAGOZAT közgazdaságtan (2009/10 - ) Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem

2

2

2

3

Társadalomismeret és etika

1

Idegen nyelv

3

3

3

4

Matematika

3

3

3

3

Ének-zene

1

1 1

1

Rajz és vizuális kultúra Osztályfınöki

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

2

2

Fizika

2

2 1

2

Földrajz Biológia

2

Kémia

2 1

2 2

Informatika

2

2

Szakmai orientáció

5

5

Szakmacsoportos alapozó oktatás

8

8

ÖSSZESEN

28

29

30

28

Kötelezı óraszám a törvény alapján

27,5

27,5

30

30

Maximális óraszám a törvény alapján

40

40

48

48

Felzárkóztató foglalkozás (9-10. évfolyam): magyar nyelv, angol nyelv, német nyelv, matematika.

273 SZAKKÖZÉPISKOLAI TAGOZAT kereskedelem – marketing (2009/10 - ) Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem

2

2

2

3

Társadalomismeret és etika

1

Idegen nyelv

3

3

3

4

Matematika

3

3

3

3

Ének-zene

1

1 1

1

Rajz és vizuális kultúra Osztályfınöki

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

2

2

Fizika

2

2 1

2

Földrajz Biológia

2

Kémia

2 1

2 2

Informatika

2

2

Szakmai orientáció

5

5

Szakmacsoportos alapozó oktatás

8

8

ÖSSZESEN

28

29

30

28

Kötelezı óraszám a törvény alapján

27,5

27,5

30

30

Maximális óraszám a törvény alapján

40

40

48

48

Felzárkóztató foglalkozás (9-10. évfolyam): magyar nyelv, angol nyelv, német nyelv, matematika.

274 NÉGYÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI TAGOZAT (2009/10 - ) Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem

2

2

3

3

Emberismeret és etika

1

1. Idegen nyelv

8/3

8/3

8/4

8/4

2. Idegen nyelv

2

2

3

3

Matematika

3

3

3

4

Informatika

1

1

2

2

Bevezetés a filozófiába Fizika

1 1,5

Biológia és egészségtan

2

2

1

2

2

Kémia

1,5

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

Testnevelés és sport

3

3

2

2

Osztályfınöki

1

1

1

1

Társadalomismeret Tánc és dráma

1

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

1

Mővészetek

1

1

(Emelt szintő) érettségire való felkészítés

2

3

ÖSSZESEN

32 / 27

34 / 29

35 / 31

35 / 31

Kötelezı óraszám a törvény alapján

27,5

27,5

30

30

Maximális óraszám a törvény alapján

40

40

48

48

Felzárkóztató foglalkozás (9-10. évfolyam): magyar nyelv, matematika.

275 Tehetséggondozás (9-12. évfolyam): matematika, német nyelv, olasz nyelv, történelem, ember a természetben (biológia, fizika, földrajz, kémia). Emelt szintő érettségire való felkészítés (11-12. évfolyam): magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelv, matematika. 13.5 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelı-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, feladatlapok, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. (pl.: tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A hivatalos tankönyvjegyzékbıl a szaktanárok, munkaközösségek kiválasztják az oktatásához szükséges könyveket évfolyamok, illetve osztályok szerint. A tankönyvjegyzékben nem szereplı taneszközök beszerzéséhez a szülık jóváhagyását elızetesen írásban be kell szerezni A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek (szaktanárok) a következı szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell elınyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. • Munkafüzet, feladatlap, témazáró feladatlap választás csak abban az esetben történjen, ha a nevelı használtatja a tanulókkal. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket a megelızı tanév májusában szülıi értekezleteken tájékoztatjuk. A tankönyvek beszerzését a tagintézmények tankönyvfelelısei végzik. Az erre vonatkozó szabályozást az iskolai SZMSZ tartalmazza. A tankönyvek megrendelését tagintézményenként a helyi sajátosságokat figyelembe véve a tagintézmény arra kijelölt felelıs vezetıje intézi. Az egyéb szükséges taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülık kötelessége. A tankönyvek ingyenes igénybevételének biztosítása Az iskolai tankönyvrendelés biztosítja, hogy – az iskolától történı tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, illetıleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján – minden rászoruló tanuló részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésére. Ezeket a tanítási év végén visszajuttatják a könyvtárba.

276 Az intézmény törekszik arra, hogy tartós tankönyvek használatával, újraosztásával csökkentse a szülık anyagi terheit. Alapvetı követelmény, hogy a tankönyvek szerkezete legyen egyszerő és világos, keltse fel a gyermek érdeklıdését. Szövege az életkornak feleljen meg, kerülje az idegen kifejezéseket. Ábrái, betőméretei segítsék az önálló ismeretszerzést. Ösztönözzön az ismétlésre, a rendszerességre. Adjon lehetıséget a differenciált képességfejlesztésre, segítse az önálló feladatmegoldást. Tankönyvek választásának kritériumai: • korszerő, szakmailag hiteles tananyagot közvetít • illeszkedik a tantárgyi követelményekhez, a tanulók igényeihez • gazdagság és változatosság jellemzi a szövegek forrását, típusait és mőfaját tekintve • a tanulók munkáltatását biztosító taneszközök sok és sokféle motiváló, játékos feladatot tartalmaz • megjelenésével is motiválja a gyerekeket • kedvezıbb ár. 13.6 Az intézménybe történı felvétel és a magasabb évfolyamára lépés feltételei A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével a megengedhetı létszámkeretig az intézmény a kistérségen kívülrıl is fogad tanulókat. 13.6.1 Az intézmény elsı évfolyamára történı felvétel A beiskolázásra a törvényi elıírások alapján kerül sor (életkor, iskolaérettséget igazoló óvodai szakvélemény). A közoktatásról szóló törvény 6. §-a kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles. Attól a naptári évtıl válik tankötelessé legkorábban, amelyben a 6. életévét, legkésıbb, amelyben a 8. életévét május 31-ig betöltötte. A szülı kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a 6. életévét december 31. napjáig tölti be. Az iskola igazgatója dönt a tankötelezettség kezdetérıl az óvoda véleménye alapján. A tankötelezettség annál a gyermeknél eshet a 8. életévre, aki augusztus 31. utáni idıpontban született. Az iskolaérettség komplex jellegő, a fizikai és pszichikai alkalmasságon belül több tényezıbıl tevıdik össze. Az iskolaérettség leglényegesebb összetevıi: Megfelelı testi fejlettség és egészségügyi állapot. Magába foglalja a gyermek életkorának megfelelı fejlettséget – testsúly, magasság, ép látás, hallás, beszéd, idegrendszer. Az egészségi állapothoz tartozik még az iskolai munkához szükséges teherbíró képesség – az izmok kellı fejlettsége, az idegrendszer megfelelı feszültségbírása – is. Akaratlagos figyelemre (koncentrációra) való képesség a megfigyelıképesség. Ez legalább 5-15 percig tartó figyelemre, és a tárgyak, jelenségek jegyeinek megfigyelésére való képességet jelent. Emlékezet: hallott, tanult rövid mesék kérdések alapján történı felidézése. A gondolkodás életkornak megfelelı fejlettsége.

277 A lényeglátás bizonyos fejlettsége. Az életkornak megfelelı szóbeli kifejezıképesség. A tanuláshoz szükséges tapasztalatok, gyakorlati készségek megfelelı szintje. Ábrázolókészség (utánzás útján önállóan). Megfelelı kézügyesség és mozgásbeli fejlettség. A mozgások célnak megfelelı irányítása (vonalvezetés, munkaeszközök használata: olló, kés.) Mozgásigény kellı fékezésére való képesség.(tanítási óra alatt) Munkára érettség. Feladattudat. Átlagos munkatempó. Önálló munkavégzésre való képesség. Az elsı évfolyamba történı beiratkozáskor be kell mutatni: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, • a szülı személyi igazolványát, • a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, • a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó javasolta)szükség esetén a szakértıi bizottság véleményét. A szülınek nyilatkoznia kell: napközi igényérıl, választható foglalkozások, órák vállalásáról, hittanra való jelentkezésrıl, kedvezményekre való jogosultságról. Be kell nyújtania a diákigazolvány igényléséhez szükséges fényképet és az igénylés díját. Az óvoda és az iskola együttmőködésének területei a beiskolázást megelızıen: • Írásbeli minısítést ad az óvónı a gyermekrıl a fejlıdési napló alapján. • A vizsgálati anyagról másolatot kap az iskola. • Képességvizsgálat, melynek anyagát az óvónı állítja össze. • Megfigyelés foglalkozáson (ezen a leendı elsıs tanító is részt vesz). • Beszélgetés e gyerekekkel. • Az óvodában használt feladatlapok megismerése. A leendı elsı osztályosok szüleinek tájékoztatási formái: • Pedagógiai program – szülıi értekezleten. • Házirend egy példányának átadása beiratkozáskor. • Tanító szóbeli tájékoztatása minden egyéb ügyben. 13.6.2 Általános iskolai osztályba történı felvétel A tagintézmények egymás közti megállapodása alapján fegyelmi eljárást és a két tagintézmény közötti egyeztetést követıen a tanuló áthelyezhetı. A 2-8. osztályba történı felvételnél be kell mutatni a következıket: • az elvégzett évfolyamokat tanúsító iskolai bizonyítványt, • a tanuló anyakönyvi kivonatát, • a szülı személyi igazolványát,

278 •

az elızı iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

A belépést követıen az esetleges hiányok pótlására fél év haladékot kap a tanuló. A felzárkóztatás a szaktanár irányításával történik. A tanuló köteles részt venni a felzárkóztató foglalkozásokon. A felzárkóztató idıszak végén a tanulónak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérı vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket elızı iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Sikertelen vizsga esetén évfolyamismétléssel folytathatja a tanuló a tanulmányait ( Kt. 46. § (1) Ha olyan körzeten kívüli tanuló jelentkezik, akinek magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minısítéső, a tagintézmény vezetıje döntése elıtt kikéri a nevelıtestület véleményét. 13.6.3 Az általános iskolák 1-8 évfolyamain a magasabb évfolyamra való lépés Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2003. szeptember 1-jén hatályba lépett rendelkezése alapján az iskola pedagógiai programja határozza meg a magasabb évfolyamra lépés feltételeit, a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanulói teljesítmény minısítésének formáját. Ez a szabályozás az általános iskola elsı-harmadik évfolyamán, valamint a negyedik évfolyam elsı félévében 2004. szeptember 1-jétıl együtt járt a szöveges értékelés felmenı rendszerő bevezetésével. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 1. A törvény 71.§ (1) bekezdés szerint, a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az elıírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha a tanuló az elsı évfolyamon nem tesz eleget az elıírt követelményeknek, de tanulmányait legkésıbb a hetedik életévében megkezdte – munkája elıkészítı jellegőnek minısül, és tanulmányait újra az elsı évfolyamon folytatja. 2. 71. § ( 2 ) Az iskola magasabb évfolyamába lépı illetve szakképzési évfolyamába lépı tanulót nem kell beíratni. 3. 71. § ( 3 ) A tanuló az iskola engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeit egy tanévben, illetve az elıírtnál rövidebb idı alatt is teljesítheti. 4. A törvény 71.§ (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tanuló részére engedélyezhetı az iskola évfolyamának megismétlése 1-4. osztályba abban az esetben is, ha egyébként felsıbb évfolyamba léphetne, de a szülı kéri az adott év megismétlését.

279 5. A törvény 70.§ elsı három bekezdése foglalkozik az általános iskolába járó tanulók értékelésének kérdésével. Az (1) bekezdés pontosan meghatározza, hogy az általános iskolában a tanév során érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzattal kell értékelni a tanulókat. Kivételt képeznek ez alól az 1-2-3. évfolyam tanulói, valamint a 4. osztályosok az elsı félévben. A velük kapcsolatos eljárásról a (3) bekezdés rendelkezik. A (3) bekezdés elıírja, hogy az elsı három évben és a negyedik évfolyam elsı félévében olyan szöveges értékelést kell kapnia a tanulóknak, amelyik kifejezi, hogy kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülı bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlıdését, haladását akadályozó tényezıket. Minderrıl, s arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást kell adni. Ha az elsı-negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi – az a törvény 52. §-ának (7.) bekezdésében, valamint (11.) bekezdésének c) pontjában meghatározott idıkeret terhére – lehetıvé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt [121. § (1. ) bekezdés 41. pont] második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. 6. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A bukott tanuló szülıje kérheti, hogy gyermeke független vizsgabizottság elıtt tehessen javítóvizsgát. Ha a tanuló 4-8. évfolyamon, a tanév végén három vagy több tantárgyból kap elégtelen osztályzatot, akkor a javítóvizsgát tehet, amelyet írásban kell kérnie az igazgatótól vagy az évfolyamot ismételni köteles. 7. A magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse, Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és emiatt nem osztályozható, Az elméleti tantárgyak valamelyikébıl az óraszám 30%-ánál többet mulasztott, és emiatt nem osztályozható – abból a tantárgyból. Magántanuló volt. Az osztályozó vizsga tantárgyai: 1. évfolyamon: magyar nyelv- és irodalom, matematika 2-4. évfolyamon: magyar nyelv- és irodalom, matematika, természetismeret, idegen nyelv 5-6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, természetismeret, idegen nyelv 7-12. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, földrajz, biológia, fizika, kémia, informatika, idegen nyelv.

280 9-12. évfolyamon : hiányzás esetén az adott évfolyamon oktatott tantárgyak mindegyikébıl. 13.6.4 Az alapfokú mővészeti iskolába történı felvétel és továbbhaladás feltételei • Az iskolában tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel létesül. Átvétellel tanulói jogviszonyt más zeneiskolából, tanulmányaikat nálunk folytató növendékekkel létesítünk. • A felvételi vizsga elıkészületei: - az érintettek értesítése, - hangszeres bemutatók több helyen A felvételi lebonyolítása. Zenei ágon: - A felvételi a zeneiskola épületében történik, kivéve a zeneóvodába jelentkezıknek, akiket az óvodákban hallgatunk meg. - Elıképzı évfolyamokba a szolfézs tanárok végeznek képesség vizsgálatot. - Hangszeres tanulásra történı jelentkezés esetén, a zenei képesség vizsgálat után a választott hangszert tanító tanároknál alkalmassági vizsgálaton vesz részt a tanuló. Ha a választott hangszerre alkati adottságai miatt nem alkalmas, más hangszert javasolnak neki. A többi mővészeti ágon: - A felvételi a zeneiskola épületében történik, a szaktanárok elbeszélgetést folytatnak a jelentkezıkkel. A felvételrıl a szaktanárok javaslata alapján az igazgató dönt és írásban értesíti a felvételizıt az iskolában elhelyezett hirdetıtáblán keresztül. A tanulói jogviszony a beiratkozás napjától lép életbe. Magasabb évfolyam lépés feltételei: Zenei ágon: Hangszeres tanulmányait az a tanuló kezdheti meg: - aki a hangszer alkalmassági vizsgán megfelelt - a szolfézs elıképzı osztályt sikeresen befejezte - általános iskola 3. vagy annál idısebb tanuló esetén a felvételi vizsgán megfelelı tudásról tett bizonyságot. •

Az alapfok osztályaiban - az a tanuló léphet, aki a tantervi minimum követelményeket teljesítette (javítóvizsgára lehetıség van, osztályismétlésre – egészségügyi okokat kivéve - csak egyszer a tanulmányok során )

•

Továbbképzı évfolyamokon az a tanuló folytathatja tanulmányait, aki a mővészeti alapvizsga bevezetésétıl annak feltételeit teljesíti. A mővészeti alapvizsga feltételrendszere hangszerenként a mellékletben van felsorolva.

Egyéb mővészeti ágon: a szakágnak megfelelı minimum szint teljesítése esetén

281 Osztályozó vizsga tárgyai az alapfokú mővészetoktatásban megegyeznek az évfolyamokon oktatott tantárgyakkal. 13.6.5 A középiskolába és szakiskolába való lépés és a továbbhaladás feltételei Felvétel a 9. osztályba A középiskola 9. osztályában azok a tanulók folytathatják tanulmányaikat, akik az általános iskola 8. osztályát eredményesen befejezték. Az iskolába jelentkezıket az általános iskolában szerzett osztályzatok alapján tagozatonként külön rangsoroljuk. Jelentkezés: a nyolcadik osztályos tanulók az intézményünk által a tanév rendjét meghatározó rendeletben foglalt határidıig beküldött jelentkezési lappal (intézményi tanuló esetén belsı jelentkezési lappal) jelentkezhetnek valamelyik 9. osztályba, illetve képzési formára. A jelentkezési lapon meg kell jelölni, hogy a tanulói milyen idegen nyelvet kíván tanulni. A Gimnáziumi felvétel feltételei: 4 évfolyamos gimnázium: - 7. évfolyam év végi tanulmányi átlaga: 4,0 felett - felvehetı létszám: 30 fı Szakközépiskola: - 7. évfolyam év végi tanulmányi átlaga: 3,14 felett - felvehetı létszám: 60 fı Szakiskola: - a 8. osztály sikeres elvégzése Képzési típusonként az alábbi tantárgyak eredményeit vesszük figyelembe: Középiskola: - magyar irodalom - magyar nyelv - matematika - történelem - idegen nyelv - fizika, vagy informatika, vagy biológia, vagy kémia A középiskolába történı jelentkezésnél azonos pontszám esetén elınyben részesül a tagintézményünkbe járó tanuló. A 9. évfolyamra jelentkezettek ideiglenes felvételi rangsorát a tanév rendjét meghatározó rendelet szerinti idıtıl minden jelentkezı, illetve szülıje, gondviselıje megtekintheti az iskola titkárságán. Az ideiglenes felvételi rangsort küldjük el az Országos Felvételi Központba is. A végleges felvételi rangsor az országos központból visszaérkezı adatok alapján alakul ki. A felvételrıl, illetve az elutasításról az elıírt határidıig írásban értesítjük a tanulókat és a jelentkezési lapot kiállító iskolát. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az elıírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.

282 Ha a tanuló mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelıtestület a jogszabályok figyelembe vételével osztályozó vizsgát engedélyezhet. Ez esetben az osztályozó vizsga eredménye adja a félévi vagy az év végi osztályzatot. Képzési rendszer, szakmacsoport változtatása esetén az iskola tagintézmény vezetıje határozatban kötelezheti a tanulót különbözeti vizsga letétételére. Nevelıtestület év végi osztályozó értekezleten áttekinti a tanulók osztályzatát, s dönt a magasabb évfolyamba lépésrıl, illetve szakmai vagy érettségi vizsgára bocsátásáról. A tanuló az iskola intézményvezetıjének engedélyével az iskola két, vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az elıírtnál rövidebb idı alatt is teljesítheti. A magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: • Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, • Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse, • Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és emiatt nem osztályozható, • Az elméleti tantárgyak valamelyikébıl az óraszám 30%-ánál többet mulasztott, és emiatt nem osztályozható – abból a tantárgyból, • Szakképzésben az elméleti óraszám 20 %-ánál többet mulasztott, és emiatt nem volt osztályozható. • Magántanuló volt.

A szakképzı évfolyamokba való lépés és a továbbhaladás feltételei A szakképzési évfolyamra az iskola saját jelentkezési lapjának kitöltésével és március 1-jéig történı leadásával lehet jelentkezni. A jelentkezési lapon az azonosító adatokon és a tanulni kívánt szakképesítésen kívül meg kell jelölni a gyakorlati képzés helyét. Iskolán kívüli gyakorlati képzési hely esetén a jelentkezési lap mellé fogadónyilatkozatot is le kell adni. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésrıl való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az éves gyakorlati óraszám 20%-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a mulasztás ezt az értéket eléri, de a tanulónak nincs igazolatlan mulasztása, a nevelıtestület lehetıséget adhat a gyakorlat pótlására. A felvételi rangsor megállapítása A rangsor meghatározása során elınyben részesül elıször: az a tanuló, aki a jelentkezéskor intézményünk tanulója, másodszor: aki a tanulni kívánt szakképesítés szakmacsoportjában orientációs és alapozó képzésben részesült. Az adott szakképzés indításáról – a jelentkezık számának függvényében – az igazgató dönt. Ha a tanuló a beiratkozáskor nem rendelkezik az elıírt iskolai végzettséggel (pl. érettségi vizsgával), a tanuló az adott szakképzésre felvehetı, azonban az elsı szakképzési évfolyam második félévét csak akkor kezdheti meg, ha eddig bemutatja a végzettséget igazoló okmányt. Ha a tanuló nem az iskolában részesül gyakorlati képzésben, a beiratkozás feltétele a Tanulószerzıdés egy példányának leadása.

283 A tanulószerzıdést a helyileg illetékes kereskedelmi és ipar kamara jóváhagyásával lehet megkötni. A pályaalkalmassági vizsgálatot és a kötelezı felelısségbiztosítást, valamint a jogszabályok által a tanuló számára kötelezıen elıírt juttatásokat a gyakorlati képzıhely biztosítja. A szakképzési évfolyamon azok a tanulók folytathatják tanulmányaikat, akik teljesítik az Országos Képzési Jegyzékben, a szakképesítés Szakmai és Vizsgakövetelményeiben (a továbbiakban SZVK), illetve a központi és helyi tantervében elıírt egészségügyi, pályaalkalmassági, iskolai és szakmai követelményeit, és rendelkezik megfelelı gyakorlati képzési hellyel. 13.6.5.1 A szakmai végzettséggel rendelkezık számára szervezett érettségi vizsgára felkészítı képzésre felvétel és a továbbhaladás feltételei A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 27. § (15) bekezdése szerint: ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követıen – a kilencediktizedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történı felkészülés céljából. 13.6.5.2 A felvételi eljárás menete az érettségi vizsgára felkészítı képzésre jelentkezık esetében Jelentkezés: A szakmai végzettséggel rendelkezık számára szervezett érettségi vizsgára felkészítı képzésre az iskola saját jelentkezési lapjának kitöltésével és március 1-jéig történı leadásával lehet jelentkezni. A jelentkezési lapon meg kell jelölni a tanuló által tanulni kívánt idegen nyelvet, valamint választani kell a választható tantárgyak közül. A felvételi rangsor megállapítása: A rangsor meghatározása során elınyben részesül az a tanuló, aki iskolánkban szerzett szakmai végzettséget. A rangsort a leendı érettségi tantárgyakból a 10. évfolyam végén szerzett osztályzatokat kell figyelembe venni. A képzésre csak 10 osztályos végzettséggel és OKJ-s szakmai végzettséggel rendelkezık iratkozhatnak be. Ha a tanuló a beiratkozáskor nem rendelkezik szakmai végzettséggel, a tanuló felvehetı, azonban a képzés elsı évfolyamát (10. évf.) csak akkor folytathatja, ha az ıszi szakmai vizsgán megszerzi az OKJ-s szakmai végzettségét igazoló bizonyítványt, s azt bemutatja. A felvétel, illetve az elutasítás igazgatói határozat, amely ellen jogorvoslati lehetıséggel lehet élni. A fellebbezést Szigetvár város jegyzıjének kell címezni, de az iskola igazgatójának kell benyújtani. A felvett tanulók beiratkozása külön értesítés szerint történik.

284 13.7 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, továbbá –a jogszabály kereti között- a tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formája Tanulóink beszámoltatása, az ismeretek számonkérése terén az írásbeliség és szóbeliség megfelelı arányának betartására és megfelelı gyakoriságára törekszünk. A tantárgyi értékelések csak a tantervi követelmények teljesítésére vonatkozhatnak – a tanuló magatartását nem vehetik figyelembe. Iskolánkban a tanulókat az 1-2-3. évfolyamon, valamint a 4. osztályosoknál az elsı félévben, szöveges értékeléssel minısítjük, a 4. osztályosoknál második félévtıl és 5 - 12. osztályban pedig 1-5 osztályzattal értékelünk a tantervekben megállapított követelmények alapján. 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerő órákon a tagintézmények eldönthetik, hogy érdemjeggyel osztályoznak, vagy szöveges értékelést alkalmaznak. A tanulók értékelésének alapelvei Az értékelés legyen: - folyamatos - egyértelmő - konkrét - ösztönzı hatású - tárgyilagos - személyre szóló - a fejlıdésben megtett utat figyelembe vevı - feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak - nem lehet fegyelmezı és megtorló jellegő Alapelveink megvalósulásához a tanév elején a tanuló és a szülık tudomására hozzuk minden tantárgy követelményét. Az egységes követelményrendszert minden pedagógus köteles betartani. 13.7.1 A tanulók szöveges értékelése az általános iskola kezdı szakaszán Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, elımenetelét szöveges minısítéssel értékeljük. E mellett a tagintézmény eldöntheti, hogy évközben osztályzattal történı értékelést is alkalmaz-e. . A szöveges minısítés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet a törvény által: • Kiválóan teljesített (5) • Jól teljesített(4) • Megfelelıen teljesített(3) • Felzárkóztatásra szorul (2)

285 A szöveges értékelés, hatással van az egész oktatási és nevelési folyamatra, mert lezárását jelenti egy-egy idıszaknak, de hogy az értékelés tartalmilag milyen lesz, milyennek kell lennie, azt tudatos tervezés és folyamat elızi meg. E folyamat több elemet foglal magába: a tananyaggal kapcsolatban: • mit tanítunk és miért • mi a célunk vele • milyen módszereket és tanulásszervezési technikákat alkalmazunk • mi a követelmény • mi az a minimum, amit mindenkinek tudni kell • mit tekintünk optimumnak • milyen készségeket és képességeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint a diákokkal kapcsolatban • önmagához képest hogyan fejlıdik a szaktárgyban • milyen lehetıségei vannak a továbblépésre • osztályfınökként hogyan látjuk a helyzetét, viselkedését, közösségi együttmőködésének, személyiségének alakulását. Átgondolt, határozott elképzeléseken nyugvó tanítói munka nélkül nem születhet semmilyen megalapozott, hiteles értékelés. A szöveges értékelés koncepciójának lényege A szöveges értékelés kritériumai: • az értékelés a gyerekért, s elsısorban a gyereknek szóljon, • alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet, • nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart, • a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlıdésének, • a szülı és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlıdésérıl. A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelmények: • minısítés - központúság helyett fejlesztıközpontúság jellemezze, • vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, • legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között, • jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés, • személyre szóló és ösztönzı jellegő legyen, • a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérıjeként tudjon megerısítı, korrigáló, fejlesztı szerepet betölteni, • konkrét, egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, • nyelvi megformáltságában legyen közérthetı mind a tanuló, mind a szülı számára, • a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérıjeként tudjon megerısítı, korrigáló, fejlesztı szerepet betölteni.

286 A tanulók értékelése 1-4. évfolyamon Az értékelés alapjául az érvényben levı Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülı iskolai programban megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. Ezek értelmében iskolánkban az alsóban tanító pedagógusnak folyamatosan kell végeznie osztályában a személyre irányuló értékelést, illetve visszatérıen az osztályt érintı, teljes körő értékelést is. Fontos, hogy az értékelés kritériumait ismerjék a tanulók, sıt ezeknek megfelelıen ık maguk is végezzenek önértékelést, illetve folyamatosan sajátítsák el társaik értékelésének a tapintatos formáit. a) A szöveges értékelési rendszer összetevıi: A szöveges értékeléssel kapcsolatos törvényi kötelezettség teljesítése, és saját intézményünk hatékony mőködése érdekében feladatunk, hogy kidolgozzuk a szöveges értékelés számunkra legmegfelelıbb helyi rendszerét. Intézményünk tagiskoláiban a szöveges értékelés alapját az OM ajánlott mondatbankjai adják. Szempontrendszer a szöveges értékeléshez (pedagógiai és módszertani szabályok) • A szöveges értékelés elsısorban a gyereknek, és természetesen a szülınek is szól. Ezért a szöveg megformálása egyes szám 2. személyben íródik. • Mindig törekszünk arra, hogy az egyértelmő, pontos, nyelvi és stilisztikai szempontból igényesen megfogalmazott, érthetı legyen. • Elvárjuk, hogy a gyerek legyen aktív részese fejlıdésének, vállaljon felelısséget, szerepet saját tanulásában. • Az értékelés legyen személyre szabott, differenciált, árnyalt, a diákok valódi figyelmet, odafordulást, segítıkészséget tapasztalhassanak a pedagógus részérıl. • Az értékelés döntıen személyre szóló, fejlesztı legyen, vagyis a tanuló aktuális teljesítményét saját korábbi teljesítményéhez kell viszonyítani. Ne mondjunk ítéletet (különösen az egész személyiségre vonatkozót ne), ne vonjunk le sommás következtetéseket, ne adjunk önmagát beteljesítı jóslatokat, tartsuk fenn a tévedés jogát, vagy legalábbis kerüljük a tévedhetetlenség látszatát. • Mindig vegyük figyelembe a gyerek önmagához mért fejlıdését, képességeit, lehetıségeit, hogy reális és méltányos értékelést tudjunk adni! • Értékelésünk legyen elıremutató, az elérendı célhoz konkrétan utat mutató. Formálósegítı értékelésre van szükség, vagyis megerısíteni, visszaigazolni, amit a tanuló már tud, amit sikeresen old meg, egyúttal útmutatást adni arra nézve: hogyan emelhetné tudását, teljesítményét még magasabb szintre. Minden jelentısebb tanulói megnyilatkozásra reagálni kell. Minél több pozitív visszajelzést kell adni! • Törekszünk arra, hogy minél teljesebb kép, sokféle érték derüljön ki a gyerekekrıl. • A kudarc okozta szégyen, feszültség kerülendı, de magával a kudarccal, szembe kell nézni, a szöveges értékelés kritikát, negatívumot is tartalmazhat. Ugyanakkor észre kell venni a gyerek próbálkozását, a nehézségekbıl való kilábalás szándékát is. • A szöveges értékelés írásakor tudatában vagyunk annak, hogy mintát adunk a gyerekeknek az értékelés, kritika, visszajelzés kommunikációjára, alapvetıen járulunk hozzá saját önértékelésük, értékrendjük kialakulásához.

287 Az értékelési funkciók meghatározása (diagnosztikus, formatív, szummatív értékelés) A tanulók értékelésének fajtáit tekintve szükség van év eleji diagnosztikus értékelésre, folyamatos formatív értékelésre, valamint szummatív értékelésre. •

Diagnosztikus, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. Az év eleji diagnosztikus értékelés azt mutatja meg: mi az, amit a tanuló tud, amire képes, honnan indítható a fejlesztés.

•

Formatív, fejlesztı, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülınek, diáknak. A formatív értékelés célja elsısorban a tudás, a teljesítmény változásának követése, visszaigazolása a megerısítés, a fejlesztés és a korrigálás érdekében.

•

Szummatív funkció, megerısítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanításitanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülınek, tanulónak ad információkat. pl. a témazáró dolgozatok, év végi felmérések.

A szöveges értékelés mindhárom funkciót képes árnyaltan és differenciáltan ellátni. Lehetıvé válik és alapvetı elvként a gyakorlatban érvényesíthetı a gyerek érdeklıdésének, adottságainak, tulajdonságainak, életkori sajátosságainak, saját fejlıdési ütemének, otthoni körülményeinek, pillanatnyi állapotának stb. figyelembe vétele. A hangsúly az érés, fejlıdés, tanulás folyamatjellegének elfogadásán van. A gyermek önmagához képest mért fejlıdését állítja a középpontba. Természetesen a követelményekhez viszonyított elımenetele is értékelésre kerül. Az értékelés pillanatnyi állapotot rögzít, (s ez még a minısítéskor is igaz), nyitottságot mutat a gyermek problémái iránt, és a fejlıdés lehetıségei iránti bizalmat fejezi ki. Az értékelés módjai (szóbeliség, írásbeliség aránya) • A pedagógiai értékelés lényege a viszonyítás, - viszonyítás a követelményekhez, teljesítményeihez, a társakhoz. • Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékérıl és szintjérıl. • Az értékelést olyan folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok és az adott aktuális állapot között. • Fontos, hogy a tanító változatosan, árnyaltan értékelje a tanulók munkáját. • Az értékelés számos módon kifejezhetı. A tanítói értékelés formáját tekintve lehet metakommunikatív, illetve szóbeli vagy írásbeli visszajelzés (ez utóbbiak egy szótól a szövegig terjednek, alkalmazhatunk pontozást, %--os értékelést). • Az ellenırzés különféle formái harmonikusan jelenjenek meg a nevelési folyamatban, pl. szóbeli feladatmegoldás, írásbeli feladatmegoldás, cselekvés, vizuális megjelenítés, szóbeli felmérés, írásbeli felmérés, szóbeli felelet, írásbeli felelet, szóbeli beszámoló, szóbeli házi feladat, írásbeli házi feladat, dolgozat, feladatlap, stb. A feladatlapok tartalmazzanak feleletválasztó, feleletalkotó és képességjellegő tudást mérı feladatokat egyaránt.

288 Az értékelés, a szülıi és tanulói tájékoztatás formái, idıszakai Az elsı-harmadik évfolyamon – félévkor és év végén,– szöveges minısítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelıen teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A minısítésnek a tanuló teljesítményére, szorgalmára, magatartására vonatkozó megállapításokat kell tartalmaznia. A 4. évfolyamon félévig szövegesen, majd a 2. félévben osztályzattal értékelünk, kivéve a szorgalom és magatartást (ez marad szöveges). Ezen kívül minden évfolyamon alkalmazzuk az értékelés illetve tájékoztatás egyéb formáit. Ezek a következık: • Év közben tantárgyanként gyorsan, a tanuló által is ellenırizhetı feladatok, ami alkalmas egy-egy ismeret elsajátítását mérni (a tanuló önmagát méri, saját teljesítményét értékeli % -os vagy pontozós megoldás). A mérésnek negatív vonzata nincs. • Szummatív értékelés egy-egy lezárt témakör, tanítási egység végén. (%-kal és rövid mondatokkal, ami utat mutat, hasznos tanácsot ad a gyerek számára. Ez hosszabb idıszakot átfogó értékelés. • Írásbeli munkák, füzet értékelése (rövid üzenetek). • Mindennap szóbeli értékelés a tanítás folyamatában. • Magatartás és szorgalom értékelése, havonta • Szülıi értekezletek, fogadóórák (rendszeres tájékoztatás az elért eredményekrıl, javítandó feladatokról, tanácsot adunk a gyakorlásra vonatkozóan). Igyekszünk minden gyermek értékeit kiemelni, és erısíteni a szülıt abban is, amiben gyermeke sikereket tud elérni. • Egyéni beszélgetések, családlátogatások. Kik végzik az értékelést Az értékelést a gyermeket tanító pedagógusok végzik, a félévi és év végi szöveges értékelést az osztályfınök adja ki a tanulóknak. Magatartás és szorgalomnál az összes pedagógus értékel, aki a tanulót tanítja. 13.7.2 Az 5-13. évfolyamos tanulók értékelésének, számonkérésének követelményei és formái. A modulok értékelése és minısítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Tanulók értékelése Tanulók szóbeli értékelése: - A tanulók egyéni teljesítményét a szülı kérésére szóban, szövegesen értékeljük szülıi értekezleten, fogadóórán, egyéni megkereséskor, stb. - Félévi és év végi osztályozó értekezleten a magatartás és szorgalom megállapításakor. - A gyerekekkel együtt töltött idıben a tanár rendszeresen megerısíti, segíti tanítványait. Tanulók szöveges értékelése írásban: - A tagintézmény-vezetı, osztályfınök és a szaktanár dicséretei és elmarasztalásai. - Az írásbeli munkához írt vélemény.

289

Tanulók teljesítmények és eredmények értékelésének fórumai: - nyílt napok - iskolai rádió, újság - versenyek, vetélkedık - pályázatok, kiállítások - szaktárgyi mérések, - kompetenciamérések - tanévzáró értekezletek, ünnepségek Tanulók érdemjegyekkel történı értékelése A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 4 legyen, heti 3 vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyak esetében minimum havi 2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Elvárás az érdemjegyek adásánál: - Az osztályzatok tükrözzék a tanulók tudását. - Csak a követelményrendszerben és a tantervben elıírtakat értékeljük. - Fontos az érdemjegyek súlyozása – szóbeli, dolgozat, témazáró stb. - Értékelésünkrıl a szülıket az ellenırzıben, félévi értesítıben, év végi bizonyítványban ill. értékelılapokon tájékoztatjuk. - Az érdemjegy, illetıleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minısítésekor nem lehet fegyelmezı eszköz. Az érdemjegy szerzésének módjai: Szóbeli felelet (tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények, vitakészség, kísérletek) Írásbeli munka (röpdolgozat, témaközi vagy témazáró dolgozat, stb,) Önálló kiselıadás Óraközi munka Gyakorlati órai munkavégzés Részvétel versenyeken Törekedni kell minden tantárgynál a szóbeli számonkérés növelésére, hogy a tanulók megfelelı, aktív szakszókincse kialakuljon. A félévi tantárgyi érdemjegyet az ellenırzıbe számmal kell beírni, tantárgyi dicséret esetén az 5-ös szám mellé „d” betőt kell írni. A magatartás és szorgalom osztályzat szövegesen kerül beírásra. Az év végi osztályzatokat a bizonyítványba, anyakönyvbe és a törzslapra szöveggel kell beírni. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következık: A tanuló tudásának értékelésénél és minısítésénél jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) Jeles (5):

290 ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tan-anyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb elıadási hibákat vét, definíciókat bemagol. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelıi segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. (Akar, de nem megy) Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelıi útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. „Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelıtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfınök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelıtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelıtestület ennek indokával nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja” (Kt. 70.§ 4.) Az érdemjegyek javítása Az érdemjegy javításának módjainál a tanulási nehézségek és akadályozottságok miatt a tanulók gyakori egészségi állapotváltozása, romlása és pszichés problémái, valamint a szociokulturális háttér összes nehézsége miatt mindig meg kell adni a lehetıségét, hogy a teljesítményének javulásáról, tudásának, képességének gyarapodásáról újból és újból esetleg más szituációban, más pedagógiai környezetben, de számot adjon a tanuló. Az érdemjegy, minısítés javítására vonatkozó lehetıségrıl minden tanulót tájékoztatni kell, a javítás formáit, idejét, módját, megismételhetıségét tudatni szükséges. A tanulók magatartásának és szorgalmának minısítése, értékelése A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minısítését az osztályfınök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekrıl a tanulót és a kiskorú szülıjét rendszeresen havonta értesíteni kell.

Formái a következık:

291

A tanuló magatartásának értékelésénél és minısítésénél példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2) A tanuló szorgalmának értékelésekor és minısítésekor: példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2) A tanulók magatartásának minısítése A magatartás minısítése igazodjon az életkori sajátosságokhoz. Minısítésének alapja a Házirend betartása, a közösséghez, annak tagjaihoz való viszony (önállóság, felelısségérzet, közösség érdekében végzett tevékenység, hangnem, viselkedés). Tükrözze továbbá: - a tanuló pozitív és negatív változásait; - a tanuló fegyelmezettségét; - az osztályközösség véleményét; - az év végén az egész éves munkát. Példás (5) Magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat tanórán és tanórán kívül is A házirend minden pontját tudatosan megtartja, társait is annak megtartására ösztönzi. Kötelességtudó, feladatait teljesíti. Fegyelmezett munkájával pozitív hatást gyakorol a közösség kialakulására. Szívesen vállal közösségi munkát. A felnıttekkel és társaival szemben tisztelettudó, udvarias. Óvja és védi az iskola felszereléseit, környezetét, másokat is erre ösztönöz. Nincs írásbeli figyelmeztetése, intıje vagy megrovása. Jó (4) A házirend pontjait betartja. A tanórán és tanítási órán kívül is rendesen viselkedik. Feladatokat önként ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti. A közösségi munkában aktív, de nem kezdeményezı. A felnıttekkel és társaival kapcsolatos hangneme megfelelı. Óvja és védi az iskola felszereléseit, környezetét. Nincs intıje vagy megrovása. Változó (3) Az iskolai házirendet nem mindig tartja be, az ellen alkalmanként vét. A tanórán vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, zavarja a tanítási órákat. Elıfordul, hogy felnıttekkel szemben és társaival udvariatlan, durva.

292 A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik. Igazolatlanul mulasztott. Osztályfınöki, szaktanári intést kapott. Rossz (2) Fegyelmezetlen magatartásával bomlasztja a közösséget, rendetlen. A házirend elıírásait sorozatosan megsérti. Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti. Felnıttekkel és társaival szemben rendszeresen udvariatlan, durva. Az iskolai nevelést, oktatást akadályozza. Több alkalommal igazolatlanul mulaszt. Több szaktanári figyelmeztetést, osztályfınöki intést vagy ennél magasabb fokú büntetést kapott. 1. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte, vagy megsértése szükséges. 2. A tanuló magatartását az osztályfınök - az osztályban tanító tanárokkal való megbeszélés alapján - minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. 3. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és év végi osztályzatot az értesítıbe, illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. A tanulók szorgalmának minısítése A szorgalom osztályozásának alapja a tanuláshoz, a szakmához, a munkához való viszony, gyakorlaton tanúsított munkaerkölcs, (kötelességteljesítés, cselekvıképesség, rendszeretet, munkafegyelem, törekvés, pontosság). Az osztályozásnál nemcsak a jegyeket, hanem a képességeket is mérlegeljük. Példás (5) Tanórákra való felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és pontosság jellemzi. Önmővelése rendszeres és többirányú. Érdeklıdése az iskolán kívüli tananyagra is kiterjed, ismereteit tanítási órákon is felhasználja. Tanórákon aktív, házi feladatát minden órára elkészíti. A tanórákon kívüli foglalkozásokon, tanulmányi versenyeken önként részt vesz. Taneszközei tiszták, rendesek, ezeket tanítási órákra mindig el is hozza. Jó (4) A tanórákra való felkészülésében rendszeres. Képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. A tananyag iránt érdeklıdik, önmővelése érdeklıdésének megfelelı. Tanórákon többnyire aktív. Többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy csak ritkán vállal, de az ilyen jellegő megbízatásokat teljesíti. Taneszközei tiszták, rendezettek, ezeket tanítási órákra rendszerint el is hozza. Változó (3)

293 Tanulmányi eredménye elmarad képességeitıl. Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti. Önállótlan, a tanultakat irányítás mellett is pontatlanul alkalmazza. Szétszórtság jellemzi, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból lerontja. Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik. Hanyag (2) Képességénél jóval gyengébb teljesítményt mutat tanulmányi munkájában. Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan. Feladatait többnyire nem végzi el, a tanultakat nem tudja alkalmazni. Nem hajlandó munkavégzésre, nem törıdik kötelességeivel. A tanuláshoz nyújtott tanulói vagy tanári segítséget nem fogadja el, annak ellensze-gül. Csoport és önálló munkában ösztönzésre sem vesz részt. Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, órákra gyakran el sem hozza azokat. Félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. 1. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte, vagy megsértése szükséges. 2. A tanuló szorgalmát az osztályfınök - az osztályban tanító tanárokkal való megbeszélés alapján - minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. 3. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és év végi osztályzatot az értesítıbe, illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. A modulok értékelése és minısítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. A tagintézmények a helyi programjukban meghatározhatják, hogy a modulokat önálló tantárgyként, vagy más tantárgyba integráltan oktatják. Ennek megfelelıen a modulok külön, vagy az adott tantárgy részeként kerülnek értékelésre, minısítésre. A tanuló, év végi osztályzata befolyásolja a tanuló továbbhaladását. A szakközépiskolai, szakképzı és technikusi osztályok moduljainak értékelését, minısítését az 1. számú melléklet tartalmazza. 13.7.3 Az alapfokú mővészetoktatásban résztvevı tanulók értékelésének, számonkérésének követelményei és formái Zenei ágon: A speciális oktatási formából adódóan (egyéni oktatás) lehetıség van az óránkénti számonkérésre. Tanórákon kívüli beszámoltatás: •

Félévi meghallgatás:

294 -

•

az azonos évfolyamba járó növendékek számot adnak arról, hogy teljesítették az elıírt követelményeket, - a szakos tanárok jelen vannak, a bizottság elnöke az igazgató, hiányzása esetén a tanszakvezetı, - meghallgatás után értékelik a tanulók teljesítményét. Év végi vizsga - menete azonos a félévi meghallgatáséval - minden tanulónak zongora kíséretes darabot is kell elıadnia, - érdemjegyre a fıtárgy tanár tesz javaslatot, melyet a bizottság megvitat. • „B” tagozatos növendékek a félévi meghallgatáson ill. év végén együtt vizsgáznak a teljes tantestület elıtt.

Házi hangverseny, kapcsolat a szülıkkel - a tanárok évente minimum 1 alkalommal tartanak házi hangversenyt, melyen minden tanítványuk szerepel. A szők körő hangverseny, mely a szülık elıtt zajlik, megfelelı fórum a nyilvános szereplésre és a kapcsolattartásra. - Évente 2 x 1 hétig nyilvános tanítási hetet tartunk , mely alkalmakkor a hozzátartozók részt vehetnek a tanítási órán és konkrét tájékoztatást kapnak gyermekük elırehaladásairól. Növendékhangversenyek - a tehetséggondozás egyik formája, - a tanárok által kiválasztott növendékek szerepelhetnek - éves szinten 2 kiemelkedı (karácsonyi és évzáró) és 2 köztes növendék hangversenyt tartunk Egyéb mővészeti ágon: a szakágnak megfelelı bemutató, nyilvános vizsga ill. kiállítás formájában. A tanulók teljesítményének és szorgalmának értékelése -

A tanuló teljesítményét a pedagógus folyamatosan minısíti és havonta jeggyel értékeli, mely a tájékoztató füzetbe kerül beírásra. A félévi osztályzat és a havi jegyek átlaga között lényeges eltérés nem lehet. A félévi jegy a tájékoztató füzetbe, az év végi a bizonyítványba kerül bejegyzésre. A vizsgán az érdemjegyet a fıtárgy tanár javaslata alapján a bizottság állapítja meg. A fıtárgy és kötelezı tárgy esetén adható érdemjegyek : 5 (jeles), 4 ( jó ), 3 ( közepes ), 2 (elégséges ), 1 (elégtelen). Szorgalomjegyek: 5 (példás), 4 (jó), 3 (változó) 2 (hanyag) Szolfézs kötelezı tárgy esetén: Csak az elsı osztály megkezdése elıtti évben kap a tanuló számszerő osztályzatot, addig az értékelése : kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt. elıképzı 1 évfolyamnál az elsı félévben a tanár írásos értékelést ad a növendékrıl az ellenırzıbe.

295 Kötelezıen választható tárgyak esetén adható érdemjegy: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Évközi munkája alapján kap érdemjegyet az a tanuló, aki betegség miatt nem tudott részt venni a vizsgán. Nem osztályozató és nem vizsgázhat az a tanuló, aki az év folyamán az órák egyharmadánál több foglalkozáson igazoltan nem vett részt. Kivétel, ha az elıírt anyagot elvégezte és engedélyt kér a nevelıtestülettıl a vizsga letételéhez. Ha az iskola valamely tanulója rendkívüli elırehaladást tanúsít, az igazgató engedélyével két év anyagából is tehet beszámolót. Ez esetben a vizsga 2/3-ad részének a magasabb osztály anyagát kell tartalmaznia. 13.7.4 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya • Formái írásbeli felelés röpdolgozat témazáró felmérés félévi felmérés év végi felmérés diagnosztizáló mérés • Rendje Felmérések: Év elei ismétlések lezárása után Év végi: az adott évfolyam tantárgyi követelményrendszerén alapuló záró dolgozatok Témazáró dolgozat: egyes témák összefoglalása, rendszerezést követıen Tudáspróbák: egy-egy még össze nem foglalt (részanyag), témakör ellenırzése A félévi és év végi felméréseket legkésıbb a félévi vagy év végi jegy lezárása elıtt 2-3 héttel meg kell íratni, és az utána fennmaradó idıben lehetıséget kell adni a tanulóknak a javításra. • Korlátai A témazáró felmérés idıpontját, témáját meg kell elıre határoznia a tanárnak! Egy tanítási napon 2-nél több témazáró felmérés (dolgozat) nem íratható! A felméréseket legkésıbb 2 héten belül ki kell javítani, és az eredményt a tanulókkal közölni. A dislexiás, disgraphiás, discalculiás tanulók szakértıi vélemény alapján felmentést kapnak az írásbeli beszámoltatás alól. •

Súlya

Az írásbeli számonkérésnél, ha a feladatok 50%-a a minimum követelményt tartalmazza. Ebben az esetben az alábbi értékelési módot alkalmazzuk:

296

Teljesítmény 0-49% 50-61% 62-79% 80-90% 91-100%

Érdemjegy Elégtelen /1/ Elégséges /2/ Közepes /3/ Jó /4/ Jeles /5/

Amennyiben a feladatok kevesebb mint 50%-a tartalmaz minimum követelményt, akkor az elért pontszámok alapján az alábbi értékelési módot alkalmazzuk Teljesítmény

Érdemjegy

0-33%

Elégtelen /1/

34-50% 51-75% 76-90%

Elégséges /2/ Közepes /3/ Jó /4/

91-100%

Jeles /5/

Az írásbeli felelés (röpdolgozat) érdemjegye azonos a szóbeli feleletével. A témazáró felmérések a témakörök végén, összefoglalás és szükséges mennyiségő gyakorlás után készülnek. Ezek érdemjegyei hangsúlyozottabban kapnak szerepet a félévi és az év végi osztályzat kialakításánál. A félévi osztályzat az év végi jegy megállapításánál egy érdemjegynek számít. A témazárók jegyei döntıek, ha a tanuló kétesre áll. A diagnosztizáló mérés eredménye nem váltható át jeggyé. Adott témakörön belül minden tantárgy szaktanára súlyozza a részterületeken kapott jegyek súlyát. (pl.: verstanulás, tantárgyi attitődért adott jegy). 13.8 Egységes elvek a tanulók dicséreténél, jutalmazásánál, fegyelmezı, fegyelmi büntetésénél. A tanulót példamutató szorgalmáért, ill. magatartásáért a nevelıtestület dicséretben részesítheti a tanév végén. A bizonyítványba a következı záradék kerüljön: „Példamutató magatartásáért vagy/és szorgalmáért nevelıtestületi dicséretben részesül” A tanulók dicséretének, jutalmazásának és kitüntetésének az elvei, formái Alapelv, hogy a tanulók, tanulói közösségek tanulmányi munkájában, magatartásában, szorgalmában, közéleti, közösségi és tanórán kívüli tevékenységében elért kimagasló eredményeit jutalmazzuk. A dicséret, jutalmazás, valamint büntetés és fegyelmezés fokozatait az intézményi SZMSZ tartalmazza. A tagintézmények az eddigi hagyományok szerint adhatnak jutalmakat, kitüntetı címeket.

297

13.9 Az otthoni ( napközis, tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjait.

Általános Iskola Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

•

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;

•

A tagintézmények maguk határozzák meg, hogy 1-4. évfolyamon a tanulóknak házi feladat adható

•

A ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) szóbeli és írásbeli házi feladatot kaphatnak.

•

A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettı témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérı dolgozatot lehet íratni.

Középiskola

A házi feladatok egyrészt az órán tanultak megszilárdítását, begyakorlását szolgálhatják, másrészt egy új tananyag elıkészítését is segíthetik a tanuló önálló információ győjtése, tájékozódása, felkészülése révén. Mindenképpen ajánlott, hogy a tanulók rendszeresen kapjanak házi feladatokat, s annak elvégzését számon is kérjük tılük. Alapvetıen azonban a szaktanárok felelıssége az otthoni felkészülés szóbeli és írásbeli mennyiségének a meghatározása, annak ellenırzése, értékelése. Az otthoni felkészülés, a házi feladatok elkészíttetése az oktatás szempontjából természetesen csak akkor lehet eredményes, ha az a tanulók számára pontosan meghatározott, kellıen elıkészített, terjedelme és nehézsége a tanulók képességeihez igazodik, s önálló munkára ösztönöz.

298 Mivel a tanulónak is joga van a szabadnapra, a munkaszüneti napra, a pihenésre, ezért kötelezıen csak annyi feladat adható otthoni felkészülésre, amennyi tanítási munkanapokon idıben megoldható, reálisan elvégezhetı. Fontos, hogy a tanulók tudják, megértsék, hogy az otthoni felkészülésnek, a házi feladatoknak mi az oktatási célja, elvégzésével milyen pozitív eredmények várhatók, s legyenek tisztában a házi feladatok számonkérésének a következményeivel is. A házi feladatok értékelése során is elsısorban a jutalmazást, a pozitív megerısítést kell alkalmazni. Ha egy tanuló hanyagságból nem készítette el az írásbeli házi feladatát, ajánlott annak a feladatnak az ismételt feladása. Ebben az esetben nem adható tantárgyi elégtelen érdemjegy, mert ez magatartási illetve szorgalmi probléma. Amennyiben a tanuló többször is elmulasztja az írásbeli házi feladat elvégzését, akkor szükségessé válik a szülıvel történı egyeztetés, valamint fegyelmezı intézkedésekre (figyelmeztetés, intés), súlyosabb esetben fegyelmi büntetésre kerülhet sor. 13.10 A középszintő érettségi témakörei A témakörök a mindenkori hatályos érettségi szabályzat szerint érvényesek. Részletesen lásd melléklet. 13.11 Nemzeti etnikai kisebbségi oktatás Intézményünkben az óvodákban és az általános iskolákban folyik nemzeti etnikai kisebbségi oktatás. A kisebbségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelıen a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. A kisebbségi óvoda a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a kisebbségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés terjedjen ki a kisebbségi hagyományok, szokások továbbörökítésére és a kisebbségi identitás megalapozására és fejlesztésére. A) Anyanyelvő (kisebbségi nyelvő) óvoda Az anyanyelvő óvoda az óvodai élet egészét a kisebbség nyelvén szervezi meg. Az óvodai élet tevékenységi formáiban az anyanyelv (a kisebbség nyelve) használata érvényesül. A kisebbség nyelvén nevelı óvoda adjon lehetıséget arra, hogy a gyermekek a magyar nyelvvel, a magyar irodalmi és zenei kultúra értékeivel is megismerkedjenek. B) Kisebbségi nevelést folytató kétnyelvő óvoda A kisebbségi nevelést folytató kétnyelvő óvoda mindkét nyelv (a kisebbség nyelve és a magyar nyelv) fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. A két nyelv használatának arányát a nevelési programban az óvodai élet kezdetén a gyermekcsoport nyelvismerete határozza meg. A hangsúly a kisebbségi nyelv fejlesztésére helyezıdjék. C) Cigány kulturális nevelést folytató óvoda 1. A cigány kisebbségi óvodai nevelés folyhat

299 a) a kisebbség nyelvén (romani és beás), b) két nyelven (magyar és romani vagy beás), c) cigány kulturális nevelés keretében, magyar nyelven. 2. A cigány kisebbségi óvodai nevelés keretében az óvoda nevelési programja tartalmazza a cigány kultúra, mővészetek és hagyományok értékeit. A tevékenységi formákban hangsúlyozottan kell szerepeltetni a cigány játékokat, verseket, meséket és dalokat. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilágnak helyet kell kapnia. A mozgáshoz kötıdı tevékenységek között szerepeljen a cigány tánckultúra megismertetése. 3. A cigány kisebbségi óvodai nevelés oly módon készítse fel a gyermekeket a sikeres iskolai elımenetelre, hogy tudatosan építsen a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözıségekre és hasonlóságokra. Intézményünk a kisebbségi iskolai nevelést és oktatást - a Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében foglaltakkal összhangban valósítja meg célkitőzéseit. A kisebbségi oktatásunk megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását (két tagintézményben), a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományırzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását (hat tagintézményben). A kisebbségi oktatásunk segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megırizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erısítse a közösséghez való kötıdést. A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben arra kell törekednünk, hogy a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság elınyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép, b) hogy a tanulók felismerjék az elıítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit. Intézményünkben az alábbi kisebbségi oktatási formák jelennek meg: Nyelvoktató kisebbségi oktatás-hagyományos Cigány kisebbségi oktatás-magyar nyelven folyó -nyelvoktató Fıbb jellemzık: • •

•

A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. A hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az elsı évfolyamtól oktatjuk.

300 •

A roma kisebbségi oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelmérıl, irodalmáról, képzımővészetérıl, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. Biztosítja a cigányság helyzetérıl, jogairól, szervezeteirıl és intézményeirıl szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel - asszimilációs elvárások nélkül - segíti a cigányság integrációját.

E programnak nem kötelezı eleme a cigány nyelv tanulása, de a szülık igénye alapján biztosítjuk a beás nyelv oktatását a Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolában, hagyományos kisebbségi nyelvoktatási formában. A cigány kisebbségi oktatásban kötelezı a cigány népismeret mőveltségi terület oktatása, a kisebbségi önismeret fejlesztése és a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenység. A kisebbségi oktatás fejlesztési feladatai: A kisebbségi oktatás fejlesztési feladatai a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatait veszik alapul. Intézményünk pedagógiai programja a kisebbségi oktatási formához igazodóan tartalmazza a kisebbség nyelve, az irodalom és a népismeret oktatását felmenı rendszerben, az 1. évfolyamtól a 8. évfolyamig. Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, valamint a kisebbségi népismeret tartalmát közös és kisebbségenként differenciált részletes fejlesztési feladatok határozzák meg. A) Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom 1. A kisebbségi oktatásunkban kiemelt szerepe van az anyanyelv (a kisebbség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a kisebbségi azonosságtudat formálódásához, lehetıvé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és -megtartó erı. E feladatát a kisebbségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni. 2. A kisebbség nyelvének tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve mővelt köznyelvi szintő használatára törekszünk. Az irodalmi nevelés központi feladata, a kisebbség és az anyaország irodalmának megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése, az anyanyelven (a kisebbség nyelvén) az olvasási kedv felébresztése és megerısítése. 3. Az anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom, oktatásunk igazodik a kisebbségi oktatás formáihoz. A hagyományos nyelvoktató oktatási formában a kisebbségi nyelv és irodalom helyi tantervét a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet részeként meghatározott kisebbségi nyelv és irodalom közös fejlesztési feladatai, illetve a kisebbség nyelvén és magyar nyelven kisebbségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok alapján alkottuk meg. A fejlesztési feladatok meghatározásának alapja az aktív nyelvhasználat, a szókincsfejlesztés, valamint a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevı kommunikációs képességek fejlesztése.

301

B) A magyar nyelv és irodalom és a kisebbségi anyanyelv kapcsolata Tekintettel arra, hogy a kisebbségi oktatás célja a kisebbségi önazonosság megırzése és erısítése, a magyar nyelv és irodalom fejlesztési feladatainak az iskolák pedagógiai programjában, helyi tantervében történı megjelenítése során figyelembe kell venni, hogy a kisebbség nemzeti identitás szempontjából egy másik nemzet kultúrájához, nyelvéhez, irodalmához kötıdhet. C) A kisebbségi népismeret 1. A kisebbségi népismeret közös, az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven kisebbségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok a Nemzeti alaptanterv több mőveltségi területéhez kapcsolódnak (különösen a Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember és természet, Természetismeret, Földünk és környezetünk, Mővészetek), azok tartalmához és szerkezetéhez igazodnak, amelyet részletesen a tagintézmények mellékletei tartalmaznak. 2. A kisebbségi népismeret általános témakörei: a) A kisebbség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája - nyelvhasználati sajátosságok, beleértve a nyelvjárásokat, nyelvváltozatokat, - vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzımővészet, iparmővészet, népmővészet, filmmővészet), - ének-, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék), - hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek, - szociológiai és település-földrajzi ismeretek. b) A kisebbség történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja - a kisebbség magyarországi történelme és irodalma, az anyanemzet, nyelvi (anya)országok történelmének, irodalmának korszakai; az anyanemzet, illetve a nyelvi (anya)országok földrajza, - oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor, - a kisebbségek más országokban élı csoportjai. c) Kisebbségi és állampolgári jogok - a kisebbségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer, - a kisebbségek intézményrendszere, - nemzetközi kapcsolatok. 3. A kisebbségi népismeret tanítása önálló tantárgyként, komplex tantárgyként, illetve a Nemzeti Alaptanterv mőveltségi területeibe integráltan folyik, illetve megjelenhetnek tanórán kívüli tevékenységek formájában is - (mint pl. a szakkörök, a táborok, a játszóházak, a színjátszó körök, a zenekarok). Pedagógiailag kiemelt értékő a tárgyi és szellemi (néprajzi, népdal stb.) győjtımunka, az alkotó tevékenység, az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka alkalmazása.

302 4. A kisebbségi népismeret oktatásának követelményei összhangban vannak az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, illetve a többi mőveltségi terület követelményeivel. A kisebbségi oktatás részletes megvalósítási módját az egyes tagintézmények mellékletei tartalmazzák. Az egyes tagintézményekben az alábbi kisebbségi oktatás forma jelenik meg: Dél – Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Bölcsıde tagintézményei közül : Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola- magyar nyelven folyó roma kisebbségi oktatás. Istvánnfy Miklós Általános Iskola- magyar nyelven folyó roma kisebbségi oktatás Nagydobszai Általános Iskola és Óvoda-magyar nyelven folyó roma kisebbségi oktatás. Somogyapáti Általános Iskola és Óvoda- magyar nyelven folyó roma kisebbségi oktatás. Nagypeterdi, Rózsafai Általános Iskola és óvodája- magyar nyelven folyó roma kisebbségi oktatás. Kétújfalu Általános Iskola és Óvoda- magyar nyelven folyó roma kisebbségi oktatás. - beás nyelvoktató Napsugár Óvoda --német nemzetiségi oktatás - magyar nyelven folyó roma kisebbségi oktatás Szentlászlói Általános Iskola és Óvoda-német nemzetiségi oktatás. Az iskolákban a roma kisebbségi oktatás tananyag és követelmény rendszerének a tantárgyakba történı beépítése során az alábbi jogszabályokat vettük figyelembe: •

•

Többször módosított 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet módosítása a 58/2002.(XI.29.) OM rendelet 2.sz. mellékletével kiadott Nemzeti etnikai kisebbségi iskolai oktatásának irányelvei Kerettanterv a roma kisebbségi oktatáshoz 41/2002.(VI.5.) OM rendelet

13.12 Tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

303 Általános iskolai mérés A tanulók minısítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minısítés

0-11

Igen gyenge

12-22

Gyenge

23-33

Elfogadható

34-43

Közepes

44-52

Jó

53-63

Kiváló

•

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelık végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal, október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítmények mérésre, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)

•

A mérés eredménye alapján a nevelık a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minısítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt azt értesítı könyvön keresztül a szülık tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

•

Az iskolára vonatkozó összesített adatlap tájékoztatja az iskolavezetést és az iskolaorvost arról, hogy évfolyamonként és osztályonként milyen kategóriába – az igen gyengétıl az extráig – tartoznak tanulóink. A pontszám szerinti rangsor alapján a testnevelı képet alkothat az adott osztály tanulóinak sorrendjérıl. Egyéni adatlapokat is készíthetünk a tanuló kérésére, amelyen nyomon követheti teljesítményét az egyes próbákban és figyelemmel kísérheti összteljesítményének változását egyik fel-méréstıl a másikig, sıt több éven keresztül is. A különbözı próbák, így pl. a Cooper-teszt alapján készült lista lehetıvé teszi, hogy a testnevelık kiválaszthassák a legjobb képességő tanulókat a különbözı – atlétika, labdajátékok stb. – sportversenyeken való szereplésre.

Középiskolai mérés

304 A tanulók fizikai állapotának mérésére is dr. Mérey Ildikó ,,Hungarofit” programját választottuk, mert adottságainknak ez a legmegfelelıbb. Ebben 6 + 1 motorikus próba szerepel. Ezek a következık: Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helybıl távolugrás páros lábbal A kar,- a törzs,- a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése Lökés egy kézzel dobóterpeszbıl tömött labdával (3 kg-os tömött labdával) A vállövi és a karizmok erı-állóképességének mérése Fekvıtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosan, kifáradásig Maximális idıtartam: nık 1,5 perc, férfiak 3 perc A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése Tömött labda vetés (dobás) két kézzel , a fej fölött hátra (3 kg-os tömött labdával) A hátizmok erı-állóképességének mérése Hason-fekvésbıl törzsemelés és-leengedés folyamatosan, kifáradásig Maximális idıtartam: 4 perc A hasizmok erı-állóképességének mérése Hanyattfekvésbıl felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig Maximális idıtartam: 4 perc +1 Aerob, vagy alap-állóképesség mérése 2000 m-es síkfutás A felméréseket ebben a sorrendben, két hét alatt kell elvégezni, ısszel és tavasszal. A felmérések értékelését külön tartalmazza a program lányokra és fiúkra lebontva, valamint életkorhoz kötve. A táblázatokban a vastagon jelölt teljesítményszintek az egészség megırzéséhez ,,szükséges”, illetve ,,kell” értéket jelzik. A felmérésekre kapott pontok összessége az általános fizikai teherbíró képesség minısítését adja. Ez a következı: Igen gyenge = 0.0 - 20.0 pontig Gyenge = 20.5 - 40.0 pontig Kifogásolható = 40.5 - 60.0 pontig Közepes = 60.5 - 80.0 pontig Jó = 80.5 - 100.0 pontig Kiváló = 100.5 - 120.0 pontig Extra = 120.5 - 140.0 pontig Törekednünk kell arra, hogy a közepes minısítést lehetıleg minden tanuló elérje. ,,Ez a szint elegendı ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban,

305 törekedjen arra, hogy késıbbi élete folyamán is egészsége megırzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa.” A felmérések eredményeit a tanuló adottságaihoz, és korábbi teljesítményeihez viszonyítva számítjuk be a félévi és fıleg az év végi osztályzatába. Gyakorlási és javítási lehetıséget biztosítunk számukra. 13.13. Szakközépiskolai és szakiskolai szakmai program Az iskolában folyó szakmai képzés célja a munkaerıpiac számára magas szintő általános mőveltséggel, szakmai, vállalkozási ismeretekkel rendelkezı, konvertálható és továbbfejleszthetı tudású szakemberek képzése. Az elsajátított széles alapozású ismeretanyag birtokában a tanulók legyenek alkalmasak az alap-, a közép- és emelt szintő képesítésekhez kötött munkakörök betöltésére, a szakközépiskolában az érettségi vizsga után felsıfokú továbbtanulásra, valamint az életpályán szükségessé váló többszöri szakmaváltásra, a gazdaság mindenkori igényeihez való alkalmazkodás képességének megszerzése. Szakmai képzés a szakközépiskola 9-12. évfolyamán Az intézmény a 9-12 évfolyamon a közoktatási törvény 27. és 29. §-a szerint az általános mőveltséget megalapozó oktatás keretén belül szakmacsoportos alapozó oktatás folyik. A képzésben résztvevık tanulmányaik befejezéseként érettségi vizsgát tehetnek, felkészülhetnek a felsıoktatási tanulmányok megkezdésére, a szakmaválasztásra, illetve a munkába állásra. Az alábbi szakmacsoportokban folytatunk szakmacsoportos alapozást: - Informatika szakmacsoport - Közgazdaság szakmacsoport - Kereskedelem-marketing szakmacsoport A szakmacsoportos alapozás helyszínei az informatika szaktantermek, a taniroda és az egyéb tantermek. A szakmacsoportos alapozás óraszámait a szakközépiskolai képzés óratervei tartalmazzák. A szakmacsoportos alapozó elméleti és gyakorlati képzés segíti az érettségi után választott szakképesítés elıírt követelményeinek elsajátítását. Ez az idıszak a pályaválasztási döntés megalapozására, a szakképzés kiválasztására szolgál. Célja, hogy megismerjék a tanulók az Országos Képzési Jegyzékben szereplı, a választott szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket és a kapcsolódó tevékenységformákat. Középszintő és emelt szintő szakképzés A szakközépiskolások az érettségi vizsgát követıen szakképesítésekre jelentkezhetnek. A szakközépiskola 9-12. évfolyamán elsajátított szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok beszámíthatók a szakképzési évfolyamokon folytatott tanulmányokba, ezzel a szakképzésben teljesítendı óraszámok csökkenthetık. A szakképzési évfolyamokon folytatott tanulmányokat

306 követıen a tanulók szakmai vizsgát tehetnek. A szakmunkás-bizonyítvány kiadásának feltétele a szakmai vizsga eredményes letétele. Szakmai képzés a szakiskola 9-10. évfolyamán A szakiskola kilencedik - tizedik évfolyamán általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, melynek alapja a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelettel kiadott Nemzeti alap-tanterv, és az 1/2006 (IV. 29) OKM rendelettel kiadott kerettanterv. A szakiskola kilencedik évfolyamán pályaorientáció, a tizedik évfolyamán szakmai alapozó elméleti ismeretek oktatása folyik. A következı szakmacsoportokban folytatunk szakmai alapozó képzést: - gépészet szakmacsoport - építészet szakmacsoport - faipar szakmacsoport - kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport - élelmiszeripar szakmacsoport A pályaorientáció, a gyakorlati oktatás és a szakmai alapozó oktatás az adott szakmacsoportra jellemzı közös szakmai elméleti és gyakorlati alapismeretek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére, a pályaválasztási döntés elıkészítésére és a szakképzés megalapozására szolgál. Célja, hogy a tanulóban kifejlıdjön, erısödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötıdés. Az iskola a szakképzési kínálatát, a tanulók és szülık várható igényei, a munkaerı piaci igények, és a szakmai tanácsadó testület ajánlása alapján határozza meg. A képzési kínálatból a szakképzési évfolyamra jelentkezı tanulók választhatnak. Az iskola abban a szakképesítésben indítja el a szakképzést, amelyben a jelentkezık létszáma alapján az optimális, a gazdaságos képzés megszervezhetı. A szakképzési évfolyamra történı lépésnek alapvetı feltétele, hogy a tanuló betöltse a 16. életévét. A tanuló meglévı iskolai képzettségétıl, végzettségétıl függıen, valamint az Országos Képzési Jegyzék elıírásai, a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei alapján kezdheti meg tanulmányait a szakképzési évfolyamon. Az egyes szakképesítések képzési idejét, valamint az elméleti és gyakorlati képzés óraszámarányát az OKJ, illetve a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, valamint a központi program határozza meg. A szakképzés megkezdésének elıfeltétele az OKJ-ban, a szakképesítés SZVK-ében, a központi programban meghatározott szakmai-, munka-, illetve pályaalkalmassági feltételek teljesítése. Ha a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, központi és helyi programja elıírja vagy megengedi a köztes és/vagy szintvizsgákat, a tanuló köteles azokon részt venni. A köztes- és szintvizsgán elért eredményeket a tantárgyi osztályzatokban súlyozottan kell beszámítani. A köztes- vagy szintvizsga eredményes teljesítése a tanulmányokban való továbbhaladás, illetve a szakmai vizsgára bocsátás feltétele. Szakmai gyakorlati képzés helyei és formái A szakképzési gyakorlati oktatás helyszíne: Tanmőhelyben, tanboltban, tanirodában, informatika szaktanteremben, ha az iskola rendelkezik megfelelı gyakorlati képzési hellyel. E forma hátrányaként szokták megemlíteni, hogy a képzés távol áll az élettıl, a munkaadók speciális igényeinek nem felel meg. Elınye ennek a képzési

307 formának, hogy szakmai és pedagógiai-pszichológiai szempontból jól képzett szakoktatók a képzési programot betartva oktatják a tanulókat. A vállalkozásoknál, vállalatoknál a tanulók már a képzés során felkészülhetnek az élet kihívásaira, különösen a szolgáltató szakmák esetében. Ez a gyakorlati oktatási forma azonban esetenként nem követi a központi és helyi program elıírásait, az oktatók felkészültsége (különösen pedagógiai-pszichológiai szempontból) nem minden esetben megfelelı, elıfordul, hogy a tanulóknak a képzéstıl eltérı egyéb feladatokat is el kell végezni. Iskolánk az alábbi szakmai képzések során biztosítja a gyakorlati oktatást: Bútorasztalos Élelmiszer- és vegyi áru eladó Informatikai rendszergazda Kereskedı A gyakorlati ismeretek elsajátítását az alábbi gyakorlati képzési helyeken biztosítjuk: Faipari tanmőhely Tanbolt Informatika szakterem Taniroda A képzés személyi és tárgyi feltételei Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló törvényben szabályozott feltételekkel rendelkezı pedagógus, illetve más szakember láthatja el. Intézményünkben több éve együtt dolgozó, jó szakemberekbıl álló kreatív és innovatív team dolgozik, akik a szakképesítések központi programjainak kidolgozásában és a helyi tantervi követelmények megfogalmazásában is részt vettek. Az iskolavezetés elkötelezett a minıségi szakképzés továbbfejlesztésében, annak tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában. Az iskola rendelkezik modern, jól felszerelt tanirodával, tanmőhelyekkel, tanbolttal, számítógéptermekkel és a szakmai elméleti oktatáshoz szükséges tantermekkel. A szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott oktatási eszközökkel rendelkezünk. A szakmai elméleti és gyakorlati órák (foglalkozások) rendje A szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az óratervnek megfelelıen, a tantárgyfelosztással összhangban levı órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, illetve a gyakorlati képzés helyszínein. A tanítási idı elméleti képzés esetében 8.00-tıl 15.00-ig, gyakorlati képzés esetében 7.00-tól 15.00 óra közötti idıben szervezhetı meg. Indokolt esetben az igazgató rövidített elméleti órákat és szüneteket rendelhet el. A csengetési rendeket részletesen a házirend tartalmazza.

308 13.14 Az egységes középiskola egészségnevelési programja Törvényi feltételek A törvényi háttér alapja az 1986-os ottawai Nemzetközi Egészségfejlesztési Konferencia. (1986. november 17-21.) Az I. Nemzetközi Egészségfejlesztési Konferencia közreadta az „Egészséget mindenkinek 2000-re és azon túl is” címő chartáját. Ebben újfajta népegészségügyi mozgalmat sürget. A Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével hatályba lépett Nemzeti Alaptantervet (Nat) a 202/2007 (VII.31.) Korm. rendelet módosította. A módosított Nat alapján kerül sor a kerettantervek, az iskolai pedagógiai programok és azon belül a helyi tantervek felülvizsgálatára. A Nat értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elı kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erısítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlıdését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat. További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000.(XII. 11.) sz. Országgyőlési határozat, a „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”, a 46/2003. (IV. 16.) sz. Országgyőlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, továbbá az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyrıl, 38. § (1) bek. Az egészségnevelés folyamata, célja Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely lehetıséget teremt, és képessé teszi az embert arra, hogy egyre fokozódóbb kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ezáltal képessé váljanak annak javítására, alakítására. Az egészséget, mint a mindennapi élet erıforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészségügyi ágazat önmagában nem tudja biztosítani a feltételeket: a stratégiákat és programokat az egyes országok és régiók helyi igényeihez és lehetıségeihez kell igazítani. Figyelembe kell venni az eltérı társadalmi, kulturális és gazdasági igényeket és lehetıségeket. A világ, a nemzetek, a régiók és közösségek általános vezérelve az, hogy támogatni kell a kölcsönös gondolkodást, ırködni kell egymás, közösségeink és természeti környezetünk felett. Természeti kincseink megırzését, mint globális kötelezettséget kell hangsúlyozni az egész világon. Az egészségfejlesztés támogatja az egyéni- és társadalmi fejlıdést, az információval való ellátást, az egészség érdekében végzett nevelés és az életvezetéshez szükséges készségek és képességek fokozása révén. Ezáltal növeli az emberek elıtt megnyíló lehetıségeket a saját egészségük és környezetük feletti fokozottabb ellenırzés gyakorlása és az egészség szempontjából kedvezı alternatívák választása terén. Nagyon fontos lehetıvé tenni az emberek számára az élethossz végéig való tanulást, hogy felkészüljenek az élet valamennyi szakaszára, és hogy megállják helyüket krónikus betegség vagy sérülés esetén is. Ezt mind iskolai, mind otthoni, mind munkahelyi, mind közösségi környezetben elı kell mozdítani az oktatási, szakmai, önkéntes és üzleti alapokon mőködı szervezeteken keresztül és magukban az intézményekben is. Az egészséget az ember teremti és éli meg mindennapi élete díszletei között, ott, ahol tanul, játszik, dolgozik. Az egészség azáltal keletkezik, hogy az ember törıdik saját magával, másokkal, hogy képes döntéseket hozni és életkörülményeit kézben tartani, továbbá azáltal, hogy a

309 társadalom, amelyben él, olyan feltételeket teremt, amelyek lehetıvé teszik az egészség el-érését valamennyi tagja számára. Fel kell lépni az erıforrásokkal való visszaélés, az egészségtelen életkörülmények és környezet, a nem megfelelı táplálkozás ellen. Rá kell irányítani a figyelmet az olyan népességügyi kérdésekre, mint a szennyezıdés, a lakás- és foglalkozási ártalmak, lakás- és település-egészségügy. Lehetıvé kell tenni, hogy megırizzék maguk, családjuk, barátaik egészségét és elfogadják a közösséget, mint a jól-léttel kapcsolatos szószólót. Magyar Törvényi elıírások erre a területre folyamatosan változó és sokrétő szabályozást alkotnak, amelyeket munkánk során figyelembe kell vennünk. Helyzetelemzés Az iskolára nagy feladat és felelısség hárul a felnövekvı nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével a holisztikus egészségfejlesztési modell szerint szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését Az egészségnevelésben alapvetı szemléletváltásra van szükség: az eddigi tiltó, figyelemirányító módszerek helyett – hiteles szavakkal – vonzónak találtatni az egészséges állapotokat. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelızésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A cél: vonzó alternatívákat nyújtani és építeni a diákoknak az egészséges életstratégiák kialakításában. Ehhez nagyon fontos a megfelelı iskolai mentális légkör kialakítása. Ennek tényezıi: - korszerőbb, újszerő megfogalmazások - döntési képesség (nemet mondani tudás) kialakítása - felelısség átéreztetése - a család és iskola kapcsolatának megerısítése – megfelelı közös programokkal - jó tanár – diák illetve diákok közötti viszony kialakítása Az iskola egészségnevelési céljai Az alapvetı célt a tanuló egészséges fejlıdését kell szem elıtt tartani. Céljaink: - A rendelkezésre álló eszközeinkkel és kidolgozott módszereinkkel elısegítjük a tanulók, a tantestület és a technikai dolgozók egészségének a védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. - Iskolánk egészséges környezetet, egészségnevelést és iskolai és munkahelyi egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, minden tanulójának, dolgozójának. - A tanulók önálló, felnıtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni. - Képessé váljanak egészséges életvitelt kialakítani. - Képesek legyenek a konfliktusokat megoldani. - Tisztában legyenek a fogyasztóvédelmi és bőnmegelızési ismeretekkel. - Alakuljon ki a tanulókban a beteg, sérült és fogyatékkal élı embertársak iránti elfogadó és segítıkész magatartás. - Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintő megelızésére, kezelésé-re.

310 - Szerezzenek ismereteket az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. - Az intézmény együttmőködik a térség és településeinek szakembereivel, bekapcsolódik a gyermekek egészségnevelését biztosító programjaiba. - Kiemelt jelentıséget adunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidı hasznos eltöltésének. - Az iskola pedagógusai és körösségei teret adnak a társas támogatásnak, a lelki egészségfejlesztésnek és a tanácsadást biztosító programoknak. - Olyan nevelési-oktatási gyakorlatot folytatunk, amely figyelembe veszi a gyermekek és a dolgozók jóllétét, méltóságát, lehetıséget teremt a siker eléréséhez. - Törekszünk arra, hogy segítsük tanítványainkat, a velünk kapcsolatban álló családokat, foglalkoztatottjainkat az egészségük megırzésében.

Egészségnevelési programunk Tisztában vagyunk azzal, hogy az egészségi állapotot a genetikai tényezık, a környezeti tényezık, az életmód és az egészségügyi ellátórendszer mőködése határozza meg. Programunk azokon a területeken, ahol konkrét ráhatásunk van, konkrét feladatokat határoz meg. - Az iskolát a szocializáció színtereként használjuk. - Érdemi hatást kívánunk gyakorolni az iskola-egészségügyi ellátás minıségére és az életmódra. - Megragadunk minden iskolai és iskolán kívüli lehetıséget céljaink megvalósítására. - Felhasználjuk a tantervekben lévı lehetıségeket, a közösségi színtereket, a szabadidıs programokat, a családdal bevonásával tartott rendezvényeinket az egészségnevelésre. - Anyagi lehetıségeink függvényében, külsı támogatók bevonásával, felnıtt és gyermek közösségeink mozgatásával éves program szerint fejlesztjük, alakítjuk az intézmény, tagintézmények fizikai-tárgyi környezetét. - A minıség-fejlesztési munka eredményeit felhasználva, hivatásunkat gyakorolva kedvezıen alakítjuk az iskola pszichoszociális környezetét. - Változatos kommunikációs formákat felhasználva (osztályfınöki óra, fogadóóra, kirándulás, iskolaújság, rendezvények stb.) bıvítjük az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket, és megadjuk az ez irányú tanulási lehetıségeket. Egészség, egészségfejlesztés Az EGÉSZSÉG a fizikai, szellemi, szociális, érzelmi, értelmi, egyéni (szakmai) jóllét állapota. Az egészség: - alapvetı emberi jog, - biztosítása és fenntartása egyéni és társadalmi cél, - megléte: a hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlıdés egyik döntı feltétele. Egészségfejlesztés területei -Intézményünkben felhasználjuk a hazai kidolgozott programokat. Tisztában vagyunk azzal, hogy az iskola az egészségfejlesztés legfontosabb színtere. A 8 év alatt érdemi hatást tudunk a tanulókra, személyiségükre gyakorolni és ezt meg is tesszük! Kedvezıen kívánjuk kialakítani a nevelés folyamatában az életmódjukat, szokásaikat, életideáljaikat, preferenciáikat.

311 -Hiteles, közérthetı tájékoztatást adunk az egészséget érintı törvényekrıl, rendelkezésekrıl. A nevelık elısegítik az egészséggel, egészségneveléssel kapcsolatos alapvetı információk terjesztését. Használjuk a többrétegő és komplex kommunikáció eszközét. A helyi tanterv lehetıségeit, a sajátos nevelı hatások együttesét, a tagintézmények tárgyi környezetét, a pozitív emberi viszonyok rendszerét felhasználjuk az egészségfejlesztés eredményessége érdekében. -Világosítsuk meg az egészség komplex fogalmát. Tegyük közismertté a környezeti ártalmak és az egészségkárosodás közötti összefüggéseket. Legyen tudományosan meg-alapozott tájékoztatás az ember egészségi állapotát meghatározó tényezıkrıl. -Teremtsünk lehetıséget az egészséges állapot pozitív élményként történı megélésére és bizonyítsuk, hogy az egészséges élet nem keserő lemondások sorozata. -Biztosítani kell az egészségnevelés különbözı színtereinek (orvosi rendelık, bölcsıde, óvoda, iskola) együttes, azonos pozitív értékrenden alapuló mőködését. Különösen fontos ez helyileg, az adott körülményeknek megfelelıen. Meg kell teremteni a feltételeket az egészségnevelési feladatok megoldásához: - az óvodában elkezdett testi és mentálhigiénés nevelés folytatása életkornak megfelelıen; - a szenvedélybetegségek megelızése pl. mentálhigiénés neveléssel (pozitív értékrend, önbizalom, konfliktuskezelıi képességek fejlesztése); - a mindennapos testnevelés biztosítása, a test- és mozgáskultúra fejlesztése, és a testedzés lehetıségének biztosítása; - egészséges táplálkozási szokások kialakítása, egészséges élelmiszerek iránti igény felkeltése, a közétkeztetésbe való bevezetése; - az egészséges napi, heti, évszakos ritmus kialakítása; - szexuális felvilágosítás (fertızı betegségek, nemi úton terjedı betegségek megelızése); - beteg társaik elfogadása és segítése; - kisállattartási, állatgondozási alapismeretek, egészségügyi vonatkozásaik; - növényfaj ismeret bıvítése, gyógyhatású, mérgezı, allergiát kiváltó fajok meg-ismertetésével. -Össze kell győjteni a korszerő, hatékony egészségnevelési módszereket (interaktív, személyiségközpontú oktatási, nevelési módszerek alkalmazása, drámapedagógiai elemek beépítése stb.) -Segítsük a tájékozódást a médiatermékek, reklámok világában. Szorgalmazni kell az egészségre káros szokások és anyagok reklámozásának betiltását. -Segítsük a mindennapi élet döntései során az egészségesebb lehetıség kiválasztását. - Közismertté kell tenni, hogy mindenkinek alapvetı emberi (gyermeki) joga, hogy egészséges legyen. -Nagy gondot fordítunk a lelki egészség védelmére. Tisztában vagyunk azzal, hogy az alternatív örömszerzési formákkal (dohányzás, alkohol, drog) szemben a valós boldogság igényét kell állítanunk. Segítı kapcsolatok az egészségfejlesztésben - Szülık (család). Fontos a folyamatos információ-átadás, megfelelı tájékoztatás. Jelentıs szerepe van az aktív bevonásuknak a munkák hatékonyságában. - SZK. Szükséges a támogatásuk megnyerése, mivel jogosítványaik alapján nagy szerepet töltenek be az egészségnevelési program kidolgozásában és megvalósításában.

312 - Iskolaorvosok és védınık. Intézményeinknek van jogszabályok által meghatározott iskolaorvosa, körzeti orvosa, fogorvosa, védınıi, akik a szőrést és az ellátást az életkorhoz kötıdıen intézményünkben megvalósítják. Vizsgálatok során követik a testi, érzelmi és intellektuális fejlıdést az érzékszervek állapotát. Szőrések során felismerik a krónikus betegségeket, kóros elváltozásokat. Amennyiben helyben nem tudjuk a tanulót elsısegélyben részesíteni, úgy a megfelelı ellátást elvégzik. Közremőködnek a közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve. Az iskola egészségügyi ellátástól várjuk a segítségnyújtást a következı területeken: életmód és betegségek összefüggései, „iskolai diagnózis” a felmérések alapján, megoldási javaslatok adása, segítség a serdülıkori érzelmi, magatartás és életmód, valamint szexuális problémák és krízisek megoldásában, környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálékozás egészségügyi kérdésekben. - Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítı. - ÁNTSZ - Rendvédelmi szervek - Önkormányzat Hivatala Egészségnevelés és egészségfejlesztési kommunikáció területei - tanóra, napközi, - szabadidıs foglalkozás, sportprogram, szakkör, sportkör, kirándulás, tábor, - szülıi értekezlet, - szakmai tanácskozás, tréning, - iskola rádió, tv, újság, - kortárscsoportos képzés, - más intézmény, civil szervezet programjához való kapcsolódás, - prevenciót végzı partnerek bekapcsolása iskolai programba, - írásos tájékoztató szülık felé. Étkezés az iskolában Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek, fiatalok megfelelı helyen, megfelelı ételeket fogyasszanak a tagintézményekben. Hazánkban kiemelkedıen magas a cardiovasculáris és daganatos betegségek halálozási száma. Ennek nagyfokú javulását tudjuk elérni a helyes táplálékozással. A gyermek étkezése, a fejlıdı szervezet igényei miatt, különös gondot követelnek. Magas a túlsúlyosok aránya. Iskolai menza és napközi A tárgyi feltételek tagintézményenként eltérıek, (saját konyha, melegítı konyha, egyéb érkezési szolgáltatás igénybevétele). Tagintézményi feladatok: - Folyamatosan ellenırizzék az ételek mennyiségét és minıségét, és probléma esetén azonnali jelzéssel éljenek. - A heti étrend összeállításához véleményt mondjanak. - El kell érnünk, hogy a gyerekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek az iskolában étkezzenek.

313 Iskolai büfé Több tagintézményünkben mőködik iskola büfé. Diákjaink délelıtti étkezésének egyik meghatározó eleme annak kínálata. Fontos, hogy ez az ellátás továbbra is megmaradjon. Kívánatos, hogy kínálata bıvüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék és gyümölcskínálattal. Fel kell mérnünk, hogy az egészséges táplálkozás érdekében milyen termékeket áruljon. Figyelembe kell venni a minisztérium ajánlásait. Italautomata A tagintézményekben csak olyan italautomata helyezhetı el, amely tejtermékekbıl is gazdag választékot kínál. Tízórai A tanulóknak lehetıséget adunk, hogy tanári felügyelettel nyugodt körülmények között elfogyasszák az otthonról hozott ételeket. Szülıi értekezleteken felhívjuk a családok figyelmét a reggeli fontosságára és a tízórai szerepére. Részletes megvalósulását lásd az intézményegységek mellékleteiben 13.14.1 Mindennapos testedzés biztosítása Cél és törvényi feltételek Cél: - a gyermekek egészséges testi-lelki fejlıdésének elısegítése a testmozgás eszközeivel - a tanulóknak életelemévé váljon a mozgás Tagintézményeinkben Iskolai Sportkörök, egyesületek mőködnek. A sportköröknek éves munkaterv szerint kell tevékenykedniük. Munkatervük az iskolai munkaterv része. Intézményünk a sportkörök részére biztosítja a Közoktatási Törvényben meghatározott óraszámokat. (KT.52.§.(9)) A közoktatási törvény módosítása lehetıséget és kötelezettséget adott a mindennapi egészségfejlesztı testmozgásra. A jogszabályi feltételek a törvény 52 § (9-10), az 53.§ (9) bekezdésében, valamint a NAT kormányrendelet kereteiben találhatók. Mindezek azt szolgálják, hogy a modern kor és technológiái mozgásszegény életmódja mellett is lehetıséget találjunk a mozgásra. A mozgás hiánya a fizikai képességek, majd késıbb a szellemi teljesítmények romlásához vezet. Feladataink a mindennapos testmozgás biztosítása terén: - Minden gyereknek minden nap biztosítjuk a mozgás lehetıségét. - Minden testnevelés órán és minden testmozgási alkalomkor megtörténik a keringési és légzırendszer megfelelı leterhelése. - Minden testnevelés órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzıtorna. - A testnevelés tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerısítések különbözı testhelyzeteire.

314 - Arra törekszünk, hogy minden testnevelés óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérı adottságú tanulóknak is. - A testnevelés és sport személyiségfejlesztı hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás programban. - A testmozgás-program életmód-sportokat, életminıség-sportokat is tanítson meg. - A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. Testnevelés és a mozgás lehetısége intézményünkben Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történı kreatív együttmőködés egyaránt fejleszthetı. Arra törekszünk, hogy tagintézményeink tárgyi és környezeti feltétele javuljon, ahhoz, hogy a testnevelésre és a mozgásra megfelelı körülmények alakuljanak ki. Az intézmény minden pályázati lehetıséget megragad, és a fenntartókkal való egyeztetések során ösztönzi azokat e területen lévı feltételek bıvítésére, javítására, megteremtésére. Az intézmény vezetése ösztönzi a tagintézményeket finanszírozó településeket, hogy adjanak anyagi hátteret a mindennapos testnevelés, az úszásoktatás teljes körő bevezetéséhez. Gyógytestnevelés („játékos gerinctorna”) Egyrészt a testnevelési óra keretébe beépítjük a tartásjavító tornát. Erre alkalmas az óra eleji bemelegítés elsı 10 perce, gimnasztikai gyakorlatok, bordásfal gyakorlatok. A szakorvosi szőrést követıen, a törvényi rendelkezések létszám elıírásait betartva, minden tagintézményünkben megszervezzük a gyógytestnevelés foglalkozásokat. Napközi, iskolaotthon Napközis foglakozásokon kötelezı a mozgás, az udvari játék, egészségfejlesztı testmozgás biztosítása a helyi tantervben elıírt idıbeosztásban. Kt.53.§. (9) „Az összefüggı, napi három órát meghaladó napközis foglalkozások között minden olyan délutáni tanítási idıszakban, amelyben nincs testnevelési óra, biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztı testmozgást. A játékos testmozgást, ha idıjárási viszonyok megengedik, a szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi harminc perc.” Órán kívüli sportfoglalkozások A tagintézményekben testnevelés órán kívül sportköri foglalkozásokat, tömegsportórát, szakköröket tartunk hetente. A természetet kedvelı gyerekek az osztályokkal, az egyes tagintézményekben mőködı túra és egyéb szakkörrel évente több túrán vehetnek részt. Az egynapos gyalogtúrákon megismerhetik az ország természeti szépségeit is. Ez a testnevelési és a környezeti nevelés egyik fontos találkozási pontja. Az ügyességet és közlekedési ismereteket kedvelı gyerekek kerékpáros programokon gyarapíthatják tudásukat.

315 A Kistérség szervezi a Szigetvári tanuszoda kihasználásának ütemezését. Egyes tagintézményekben alapfokú mővészet oktatás keretében táncoktatás is folyik. Sportrendezvények Tagintézményeink hagyományaikhoz híven részt vesznek a helyi, megyei és országos sportversenyeken. Intézményünk megszervezi a tagintézmények közötti versenyeztetés lehetıségét. Ösztönözzük, hogy tagintézményeink részt vegyenek megyei és országos sportprogramokon. Nyári táborok és túrák Tagintézményeink pedagógusai és osztályai kihasználják az intézményhez kapcsolódó táborok (Balatonmária), erdei iskolák, osztály és egyéb keretben megszervezett kirándulások, túrák lehetıségeit.

13.15 Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következı alapvetı jogokkal rendelkezik: -az alapvetı szükségleteik kielégítéséhez való jog - a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga, - a különbözı termékek és szolgáltatások közötti választás joga, - a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga, - a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog, - az egészséges és elviselhetı környezetben való élethez való jog, - a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga, - a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyőlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek elsı része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elı a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetıen állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelıség és az érdekvédelmi szervezetek együttmőködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti idıszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemrıl szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása.

316 A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggı ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnıtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentıs szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja ―A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmőködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erısítésérıl van szó, amelyek gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elısegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevı és közremőködı fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlıdik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelı magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erıforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történı fejlıdése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentıségő. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzá-állást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés, döntı hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemzı fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellı fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülık, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik elınyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erısen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani.

317 E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: • a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, • az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, • a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: • a tájékozódás képessége, • a döntési helyzet felismerése és • a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve ıket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minıség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülı fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendı. Mind a javak pazarló elıállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erıforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erıforrásait gyorsulva felélı fogyasztás és a környezeti erıforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történı felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminıséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgezı anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyezı anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövı nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.

318 Preventív, vagyis megelızı fogyasztóvédelem: Amikor a vevı már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. Módszertani elemek Feladatunk a készségek kialakítása: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyőjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülık és a helyi közösségek együttmőködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülık lehetnek a pedagógus legfontosabb segítıi és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idı után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket győjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetıvé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérı tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelı keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül: • Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól. • Riportkészítés az eladókkal. • Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika. • Egyéni és csoportos döntéshozatal. • Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása. • Adatgyőjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában. • Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel. • Szimulációs játék, esettanulmány. • Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemzı piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése). • Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés). A bőnmegelızés, kábítószerek és a káros szenvedélyek elleni küzdelem A bőnmegelızés olyan társadalmi együttmőködés, közösségi védelmi rendszer, amely az állam és intézményei irányításával, a polgárok önszervezıdésének támogatásával, az adott jogrendszer keretein belül biztosítja a jogkövetı többség életviszonyainak óvását a törvénysértı magatartások bekövetkezése ellen. A bőn, mint társadalmi tömegjelenség megelızése ebben az értelemben a társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális stb. viszonyok olyan fejlesztését feltételezi, amely megszünteti, korlátozza azokat az ellentmondásokat, hátrányos helyzeteket, mindazokat a körülményeket, amelyek

319 társadalmi méretekben kriminogén hatást fejtenek ki. Itt figyelembe kell venni, hogy a kriminogén körülmények újratermelıdése, új kriminogén hatású társadalmi mozgások létre-jötte állandó társadalmi realitás. A megelızés fı irányainak kijelölése lényegében azon társadalmi- és életviszonyok meghatározása, amelyek tekintetében reális eséllyel tervezhetık a bőnözés okainak érvényesülése, illetve új okok létrejöttét gátló intézkedések. A megelızés eszközeinek tekintjük mindazokat a társadalmi és jogi eszközöket, amelyek összhatásukban közvetve vagy közvetlenül alkalmasak a bőnözés okainak korlátozására, a sértetté vagy elkövetıvé válás akadályozására. Az áldozattá válás megelızése érdekében tett intézkedések Az áldozattá válás elkerülése érdekében különbözı preventív módszereket alkalmazunk. Ahhoz, hogy minél kevesebben szenvedjenek sérelmet akár bőncselekmény, akár más esemény kapcsán, már iskolás korban szükséges gyermekeinket erre felkészíteni. Tagintézményeinkben megtartott osztályfınöki órákon, bőnmegelızési elıadásokon kiemelt figyelmet szentelünk ennek a témának a megbeszélésére. A korai felismerésben segítséget nyújthatnak pedagógusainknak a védınık valamint a házi és iskolaorvosok. Az áldozatsegítés A bőncselekmények ismertté válásának és a büntetıeljárás sikerének alakulásában jelentıs szerepe van az áldozatnak. Az áldozatok feljelentése nélkül a legtöbb bőncselekmény nem jutna a hatóságok tudomására, a legtöbb bőncselekmény elkövetıjének kilétére nem derülne fény az ı együttmőködésük nélkül, és nem lenne lehetıség a büntetıeljárás lefolytatására, az elkövetı megbüntetésére. Ezért az áldozatok helyzete és megítélése változtatást igényel. Nagyon fontos, hogy a pedagógusok figyeljék a gyermekek személyiség vonásainak változásait, melybıl kiszőrhetıek a családban történı erıszakos események megnyilvánulásai. Az erıszakmentes konfliktuskezelés Osztályfınöki órákon, valamint drámapedagógiai foglalkozásokon szerepjátékok nagyszerő lehetıséget adnak a pedagógusok kezébe, hogy a gyerekek megtanulják a konfliktusok megfelelı kezelését. Közlekedésre nevelés Az általános iskola alsó tagozatán kiemelt figyelmet szentelünk a gyermekek szabályos közlekedési szokásainak kialakítására. Mivel ebben az életkorban történik a legtöbb közlekedési baleset, ezért osztályfınöki felvilágosításban részesülnek tanulóink. Felsı tagozaton a technika és az osztályfınöki órák adnak lehetıséget e témával való foglalkozásra.

320

13.15.1 Iskolai drogstratégia Célok • • • • • • • • •

egészségügyi tudatosság kiépítése ismeretek közlése, pontosítása egyéni képességek, pozitív én-kép kialakítása együttmőködés kialakítása a teljes tanári karral és az üggyel foglalkozó intézményekkel pályázati lehetıségek felkutatása, kihasználása kortárs segítık képzése, helyzetbe hozása prevenció beépítése az osztályfınöki órákba, de rejtve minden tanórába szülık tájékoztatása a legfontosabb tudnivalókról ( teendık, felismerés) pedagógus továbbképzés

Teendık A drogveszély napjaink reális, súlyosbodó gondja. Mivel a függıség kezelése speciálisan szakmai feladat, az iskola, a pedagógus a prevencióban vehet részt hatékonyan, súlyosabb esetben a szakemberhez irányításban segédkezhet. A megelızés elsıdleges terepe a család, majd az általános iskola. Középiskolai szinten teendıink: • önismeret fejlesztése; • kudarctőrı képesség növelése; • kommunikációs készség javítása; • krízishelyzetek, döntéshelyzetek megoldási lehetıségei (helyzetgyakorlatok, szituációs játékok); • emberhez méltó életminıség felmutatása; • az egészség fontosságának hangsúlyozása (a drog, mint veszélyeztetı tényezı; pihenés, relaxáció; • szülık bevonása A drogprevenciós munka színterei • • • • • • •

iskolai tanórák; elıadások; vetélkedık; mővészeti és mőveltségi vetélkedık; csoportfoglalkozások; szülıi értekezletek; diákújság, iskolarádió.

Iskolán kívüli kapcsolatok, segítıink •

Családsegítı, Nevelési Tanácsadó;

321 • • • • • • •

Gyermekjóléti Szolgálat; Gyámügy; ÁNTSZ; Önkormányzatok; Rendırség (elsısorban ifjúságvédelmi munkában); védını, ifjúsági orvos; helyi média

322 14 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK 14.1 A pedagógiai program érvényességi ideje: A Dél-Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Bölcsıde 2009. augusztus l9. napjától szervezi meg nevelı és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre – azaz 2014. augusztus 19. napjáig – szól. 14.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását az intézményegységek nevelıtestületei folyamatosan vizsgálják. 14.3 A pedagógiai program módosítása: A program a bevezetését követı egy év elteltével módosítható. A módosítások a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A módosított program legkorábban az elfogadás idıpontját követı szeptember 1-jén lép hatályba. A pedagógiai program módosítására: - az intézmény fıigazgatója; - a szakalkalmazotti közösség bármely tagja; - a nevelık szakmai munkaközösségei; - az iskolaszék; - az intézmény fenntartója tehet javaslatot. A szülık és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék, szülıi, illetve diákönkormányzati képviselıi útján az iskolaszéknek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a szakalkalmazotti közösség fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó az alapító okirata szerint nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban közremőködı nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának jóváhagyásához beszerzi az érintett települési kisebbségi önkormányzat egyetértését (Kt 102. § (12). 14.4 A program nyilvánosságra hozatalának módja: A pedagógiai programunk nyilvános, az iránta érdeklıdıknek biztosított a betekintés lehetısége. A program megtekinthetı: - A Dél-Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Bölcsıde székhelyének titkárságán. - A Dél-Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Bölcsıde intézményegységeinek könyvtárában és nevelıi szobájában. - Interneten az intézmény honlapján.

323 14.5 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

A Dél-Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Bölcsıde az intézmény Pedagógiai Programját az intézmény szak alkalmazotti közössége elfogadja.

Kelt: Szigetvár, 2009. …………………….. ………………………………….. Kovácsevicsné Tóth Marianna Fıigazgató

A Dél-Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Bölcsıde az intézmény Pedagógiai Programját a Szigetvár- Dél-Zselic Többcélú Kistérség Társulás Tanácsa 2009.év ………..…..hó ….. napján tartott ülésén jóváhagyta.

Kelt: Szigetvár, 2009………..

………………………………… Paizs József Társulás Elnöke