Pedagógiai Program 2009

Pedagógiai Program

2009

Pitypang Utcai Általános Iskola

Pedagógiai Program

Intézmény neve: Pitypang Utcai Általános Iskola Budapest, 1025 Pitypang u. 17. Tel: 325 8827, 06 309841324 www.pitypangiskola.hu OM: 034808 Készítették: Indráné Matolcsy Gabriella igazgató vezetésével a Minőségi kör tagjai

Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2004. április 26. 2009. aug.25.

Fenntartói jóváhagyás dátuma: 2004. 2009.

Tervezett felülvizsgálat dátuma: 2007. december 22-ig 2009. augusztus 25-ig

Készült: 2004. április 26. 2007. december 22. 2009. augusztus 25.

2


Pedagógiai Program

TARTALOMJEGYZÉK

I. NEVELÉSI PROGRAM...................................................................................................5 1. BEVEZETÉS..................................................................................................................5 1.1. AZ ISKOLA ÉS KÖRNYEZETE ........................................................................................5 1.2. A TÁRSADALMI KÖRNYEZET ELVÁRÁSAI .....................................................................6 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI..............................8 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

NEVELÉSI ALAPELVEK, CÉLOK ....................................................................................8 OKTATÁSI ALAPELVEK, CÉLOK..................................................................................14 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLÁSA .................................................17 AZ OKTATÁSI CÉL ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI....................................................................23

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ....................................................................................................................27 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

A CÉLCSOPORT SAJÁTOSSÁGAI ..................................................................................27 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS CÉLJAI ÉS FELADATAI ISKOLÁNKBAN ..............................27 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI .................................................................29 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZÍNTEREI ......................................................................29

4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAI ISKOLÁNKBAN................................30 4.1. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI ......................................................................30 4.2. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZINTEREI ...........................................................................31 5. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................32 6. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ..........................................................................................................34 7. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......37 7.1. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK................................................................................37 7.2. PARTNEREINK A GYERMEKVÉDELEMBEN ...................................................................39 8. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK...................................................................................................40 9. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOKAT ENYHÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .......................42 10. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE......44 11. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ...........................................45

3

Pitypang Utcai Általános Iskola 12.

Pedagógiai Program

EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM .................47

12.1. 12.2. 12.3.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ...............................................................................47 A KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM .......................................................................49 A MINDENNAPI TESTEDZÉS PROGRAMJA .................................................................52

II. NEMZETI ALAPTANTERVRE ÉPÜLŐ HELYI TANTERV...................................53 1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMÁN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI .....................................................................................................................53 2. A TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .............55 3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE ..........................................................................56 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8. 3.9.

AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS FORMÁI..................................................56 A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI .........................................................57 KÖVETELMÉNYSZINTEK, ÍRÁSBELI, SZÓBELI BESZÁMOLTATÁS ...................................57 ÉRDEMJEGYEK MEGHATÁROZÁSA .............................................................................60 AZ ÉRDEMJEGYEK OSZTÁLYKÖNYVI BEJEGYZÉSÉNEK MÓDJA .....................................60 A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSE ....................................................................................61 A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE ......................................................................................62 VERSENYEKEN ELÉRT HELYEZÉSEKÉRT ADHATÓ DICSÉRETEK ....................................62 JUTALMAZÁSI- ÉS BÜNTETÉSI RENDSZER ...................................................................62

4. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK BELSŐ ELLENŐRZÉSE .......................64 5. AZ INTÉZMÉNY EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓI ...............................................66 6. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE AZ 5-6. ÉVFOLYAMON.................................................................................................................68

4


Pedagógiai Program

I. NEVELÉSI PROGRAM 1. Bevezetés Iskolánk jellegét, céljait, feladatait és lehetőségeit döntően meghatározza alapfokú, 8 évfolyamon képző struktúrája, a fenntartó és a nevelő - oktató szolgáltatásainkat igénybevevő helyi társadalmi környezet elvárása. A célok és feladatok kijelölésekor elsőrendű szempontonként vesszük figyelembe a jogszabályi előírásokat, a hatályos törvények törvénymódosításait, a hozzákapcsolódó rendeleteket, szabályozó dokumentumokat, a fenntartó oktatáspolitikai koncepcióját és gazdasági lehetőségeit, személyi és tárgyi feltételeinket, iskolánk élő hagyományait, szokásrendszerét. A Pitypang Utcai Általános Iskola alapdokumentuma 1998-ban készült. Majd 2001, 2004, és 2007-ben átdolgozásra került. A jelenlegi Pedagógiai Programunk (2009) a korábbi munkákból mindazt, ami jól bevált és hasznosítható volt, megtartja, de a szükséges, a kornak megfelelő változtatások is beépítésre kerültek. Az MKM hatályos rendelet értelmében 2009 szeptemberétől iskolánk a fenntartói elvárásoknak megfelelően új oktatási - szervezési formával bővül, amely normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló (a szociális helyzetéből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó) iskolai nevelés-oktatás megszervezését. Iskolánk a hallássérült gyermekek és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók habilitációs és rehabilitációs fejlesztését végzi. Az integrált tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez a Sulinova Kht „Életpálya építés – inkluzív nevelés” szakanyagát használjuk.

1.1.

Az iskola és környezete

A Pitypang Utcai Általános Iskola a II. kerület egyik legszebb helyén, a Látó hegy lábánál helyezkedik el. Az 1980-ban épített és 1999-ben csodálatosan kívül-belül felújított épület a XXI. század iskolájának minden igényét kielégíti. Egy épületben, de külön irányítással hat csoportos óvoda működik az iskola alsó szintjén. A felújításkor minden tanterem új bútorzatot kapott. Nagyon szép könyvtár, olvasóterem ill. természettudományos, számítástechnikai, életvitel-technika és rajz szaktanterem lett kialakítva.

5


Pedagógiai Program

Az iskola varázsa leginkább abban áll, hogy családias jellege ebben a hangulatosan szépen felújított épületben különleges lehetőséget nyújt a neveléshez azon gyermekek számára, akik egyéni odafigyelést igényelnek. A Pitypang Iskola a II. Kerületi Önkormányzat fenntartásában működő, körzeti feladatot ellátó, alapfokú nevelési - oktatási intézmény. Nyolc évfolyamán max. 16 tanulócsoportban és a kapcsolódó napközis csoportokban környezetünk egyre magasabb igényeinek megfelelve folyik a nevelő-oktató munka, gondoskodunk a ránk bízott gyermekek szellemi, lelki, testi fejlődéséről. A tantestületünk harmada több mint két évtizede az iskola dolgozója, a pedagógus fluktuáció kicsi. Egy ilyen összeszokott csapat könnyebben tud a kor kihívásaira együttesen válaszolni. A szakos ellátottság évek óta teljes. Nagyon jó a tantestület belső klímája, amit együttes továbbképzésekkel, közös kirándulásokkal, ünnepségekkel folyamatosan fejlesztünk. Az iskolai munkánk szolgáltatás, ezért pedagógiai programunk összeállításánál nagyon fontos tényező volt a megrendelői kör (szülők, fenntartó) és a használók (diákok) megvalósítható elvárásainak mind magasabb szintű kielégítése.

1.2.

A társadalmi környezet elvárásai

A Pitypang Utcai Általános Iskola céljait és törekvéseit döntően befolyásolják a szolgáltatásainkat igénylő társadalmi környezet elvárásai. Munkánkkal a reális kihívásoknak kívánunk megfelelni, és előrelátó tervezéssel felkészülünk a folyamatosan megújuló és növekvő környezeti igényekre. Tanulóink többsége a II. kerületben lakik, ha nem is az iskola közvetlen vonzáskörzetében. A szülők jelentős része korábbi kedvező tapasztalatai alapján, és ismerőseik ajánlására választja intézményünket. Diákjaink nagy része a társadalmi-gazdasági élet felsőbb rétegeihez, magasan kvalifikált családokhoz tartozik. A szülők iskolázottsága rendkívül magas, több mint 80%-uk felsőfokú végzettségű. Gyermekeikkel szemben komoly szülői elvárásokkal lépnek fel, és ezen elvárások tükröződnek iskolánkkal szemben is. Jogos igény, hogy gyermekeik megfelelő felkészültséggel és eséllyel célozhassák meg a népszerűnek tekintett és magas színvonalon oktató középfokú intézményeket, elsősorban a gimnáziumokat.

6


Pedagógiai Program

Kevésbé különbözik a fentiektől az átlagos körülmények között élő családokból kikerülő tanulóinkkal szembeni elvárás. Többségüknél szintén a gimnáziumba, illetve a keresett közgazdasági és számítástechnikai jellegű szakközépiskolákba való bejutás a cél. Nehezebb helyzetűek és kevésbé célorientáltak a Gyermekotthonból hozzánk járó, diákságunk kb. 2%-át kitevő tanulóink. Gyakori a tanulási nehézségekkel küszködő diák, de természetesen találkozunk közöttük jó képességű tanulókkal is. Céljuk elsősorban az általános alapműveltség megszerzése. Többségük szakképző intézményekbe készül. Bár délutánjaikat hivatalosan a Gyermekotthonban töltik, egyre nagyobb számban látogatják az iskola szabadidős programjait. A szülők elvárása az iskolával szemben, hogy stabil alapműveltség mellett az emeltszintű választhatóságra is lehetőséget adjon, ugyanakkor gyermekeik kellemes légkörben éljék meg diák-éveiket. Az iskolánk vonzáskörzetében megtalálható természetvédelmi területek és barlangok sajátos lehetőséget biztosítanak a természettel való közvetlen megismerkedésre, mely kedvező feltételeket teremt Ökoiskola és UNESCO Társult Iskola Programunk megvalósítására. Iskolaépületünket nagy kiterjedésű sportudvar veszi körül műfüves pályával, mely jól szolgálja tanulóink kulturált mozgásigényének kielégítését. Az iskola körül szépen kiépített játszó- és pihenőkert található, ahol lehetőség van szabadtéri tanórák tartására is és kiváló helyszín a délutáni napközis szabadidős foglalkozásokra. Egyre nagyobb igény merül fel a szabadidő kulturált eltöltésével kapcsolatban és jogos elvárás, hogy intézményünkben az egészséges életmódra neveljük a gyermekeket. Legfontosabb célunk, hogy a Pitypang Iskola a vele szemben támasztott igényeknek, követelményeknek mind magasabb szinten tudjon megfelelni, s eközben gyermekek életük talán legszebb éveit töltsék el benne.

7


Pedagógiai Program

2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 2.1.

Nevelési alapelvek, célok

Bevezető A család biztonságot ad, véd, segítő kezet nyújt, táplál, példát mutat, sokszor erején felül is támogat, szerető burok a gyermek számára. Mi, a Pitypang Utcai Általános Iskola tanárai, ugyanezt szeretnénk adni. Szándékunk, hogy iskolánk meleg, védő fészek legyen, ahová a szülők is kiterjeszthetik szárnyaikat, s együtt tanítsuk repülni gyermekeinket. Aki belép hozzánk, biztosan megérinti ez a kisugárzás, mert tanáraink – még a falak színeivel, a nagy terek bensőséges hangulatával, rengeteg zöld növénnyel, télikerttel, klubbal, mindig vidám „pitypangos” dekorációval, az osztályokban folyó munkával, de még a csengő zenéjével is – tudatosan törekszenek arra, hogy diákjaink jól érezzék magukat második otthonukban. A külső környezet, irigylésre méltó szép kertünk zöldje körbeveszi iskolánk falait. Mindezzel óhatatlanul is: nevelünk. Innen már csak „pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen”… Céljainkat a család, gyermek, pedagógus harmonikus egységében kívánjuk magvalósítani. Mit szeretnénk? Őrizze meg a gyermek egyéniségét, személyisége megfelelő segítségnyújtással, neveléssel szabadon fejlődjön. A XXI. század információs áradatából segítünk kiválasztani, eligazodni, válogatni, érdeklődésüket irányítani, helyes mederbe terelni. Felkészítjük és támogatjuk tanulóinkat, hogy megfeleljenek a jövő kihívásainak. A tanításon túlmenően segítünk megszervezni délutáni programjaikat. Annak érdekében, hogy ez a folyamat a lehető legjobban sikerüljön és tükrözze partnereink valós igényeit, a minőségfejlesztési program keretében rendszeresen igényt és elégedettséget mérünk. Ennek eredményét visszacsatoljuk az iskolai élet minden területére. A Pitypang Iskola nevelési-oktatási alapelveit, céljait, feladatait és siker kritériumait a partnerek mindenkori elvárásainak és igényeinek megfelelően határozzuk meg.

8


Pedagógiai Program

Nevelési alapelvek  Ép testi, lelki személyiség alakítása  Jól kommunikáló, tudása birtokában helytálló diákok nevelése  Helyes viselkedés kultúrájú, az alapvető emberi normákat tiszteletben tartó tanulók nevelése  Esélyegyenlőség, integráció biztosítása Kiemelt célok  Testi - lelki egészség tudatos ápolása  Komplex személyiségfejlesztés  Kommunikációs készségfejlesztés, konfliktuskezelés  Neveltségi szint javítása, toleráns viselkedéskultúra  Hagyományőrzés, értéktisztelet, hazaszeretetre nevelés  A természeti, a társadalmi és a technikai környezetünk óvása, gondozása  Érdeklődés felkeltése, nyitottságra nevelés  Demokratikus jogait és kötelességeit ismerő diákközösség nevelése  A hallássérült és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók integrációja

9


Sorszám

1.

2.

3.

Pedagógiai Program

Célok

Testi, lelki egészség ápolása

Komplex személyiségfejlesztés

Kommunikációs készség fejlesztése, konfliktuskezelés

Feladatok

Sikerkritériumok

 osztályfőnöki órák témaválasztása  sportszakkörök szervezése (mindennapos testnevelés)  büfében egészséges ételek  Egészségnap szervezése  Pitypang nap (sportnap)  lélekemelő történetek olvasása a gyerekeknek, példamutatás  segélyakciókon való részvétel

   

    

 feszültség csökkentés  érzelmek helyes kifejezése, kezelése  problémamegoldó gondolkodás  elégedettségmérés eredménye

változatos ped. módszerek alk. közel 20-féle tanfolyam, szakkör kreatív foglalkoztatás korszerű oktatástechnikai eszközök csoportos és egyéni feladatmegoldás

 színjátszó szakkör szervezése  rendszeres szóbeli felelés  szituációs játékok irodalomórákon, nyelvórákon  vers- és prózamondó verseny szervezése  kiselőadások tartása

10

nincsen káros szenvedély Cooper-teszt eredményei orvosi eredmények javulása belső igény az egészséges táplálkozás  empatikus készség fejlődik  kulturált öltözködés, viselkedés  akciókban való részvétel számának növelése

 hatékony együttműködés  jobb kommunikálás  verbális és non-verbális kifejezőkészség fejlettebb  a versenyeken magasabb részvételi arány


Sorszám

4.

5.

6.

Pedagógiai Program

Célok

Neveltségi szint javítása, toleráns viselkedéskultúra

Hagyományőrzés, értéktisztelet hazaszeretetre nevelés

A természeti-, a társadalmi és a technikai környezetünk óvása, gondozása

Feladatok

Sikerkritériumok

 biztonságot teremtő, elfogadó légkör kialakítása  of. órákon beszélgetés  közös programok szülőkkel  tanulmányi kirándulások  példamutatás  iskolán kívüli közös programok  mentálhigiénés foglalkozások  viselkedéskultúra javítása az iskola különböző szinterein (ebédlő, folyosó, iskolaudvar)

 kevesebb fegyelmezetlenség  magatartás jegyek javulása  kevesebb konfliktus a gyerekek között  osztályklíma javulása  kulturált étkezés, közlekedés  tisztelettudó magatartás

   

tájegységeket bemutató programunk néptánc estek népdaléneklési versenyek szervezése rendhagyó irodalom és történelem órák  rajz, kerámia szakkör  oszt. kirándulások, múzeumlátogatás  műveltségi versenyek

 népművészeti versenyeken elért helyezések  bemutató órák sikere  érdeklődés fokozódása  iskolai kiállítások és versenyeredmények  szakkörök látogatottsága  szépen díszített tantermek

 gyerek bevonása az iskola festésébe (évente)  firkamentes iskola  szemétszedési akciókon részvétel  teremtisztasági verseny  évenkénti fa-, bokorültetés  papírgyűjtés  környezetvédelemre és

 igényes szépen rendezett környezet és épület  nincs firkálás sehol!  tiszta környezet  belső igény kialakulása a tisztaság iránt  ANTSZ elégedettség  takarékosság

11


Pedagógiai Program takarékosságra nevelés

Sorszám

7.

8.

Célok

Érdeklődés felkeltése, nyitottságra nevelés

Demokratikus jogait és kötelességeit ismerő diákközösség nevelése

Hallássérült tanulók integrációja 9.

Feladatok       

természettudományos szakkörök tanulmányi kirándulások faliújság verseny tanulmányi versenyek házi versenyek szervezése egyéni ötletek támogatása tehetséggondozás

Sikerkritériumok  szakkörökön való részvétel  versenyek iránti érdeklődés  kirándulásokról készülő albumok, beszámolók színvonala  szóbeli visszajelzés  eredmények, elismerések

 DÖK gyűlések  iskolagyűlés  jogi alapismeretek óra 8. osztályban osztályfőnöki órán  házirend betartatása

 kötelességtudó diákok  jó iskolai légkör  név nélküli vélemények figyelembe vétele, értékelése

 az érzékszervi fogyatékosságból fakadó funkciók megismerése, megismertetése a tanulókkal  meglévő ép funkciók bevonása  egyéni sikereket segítő, a társ. együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejl.  több vizuálisan érzékelhető élmények adása  vizuális emlékezet, megfigyelőképesség, kézügyesség fejlesztése,  tehetségre utaló személyiségjegyek fejlesztése

 ismerjük a gyermek készségeit, képességeit, hátrányait, nő az elfogadás, a tolerancia  az ép érzékszervei fejlődnek  egyéni, önmagához mért sikerek elérése  fejlődik a kézügyessége, kommunikációja  személyisége harmonikusan fejlődik  önálló életvitelre képes, magabiztos személyiség kialakulása  jól érzi magát

12


10.

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók integrációja

Pedagógiai Program  biztonságot adó, elfogadó légkör megteremtése  egyéni bánásmód biztosítása  egészséges énkép, önbizalom kialakítása, több megerősítés  önállósságra nevelés  az estelegesen kialakult részképességzavarok feltérképezése  egyéni terápia biztosítása  több cselekvéses tanulási helyzet megteremtése  a számonkérés, értékelés, minősítés egyéni szükségletek, sajátosságokhoz való igazítása  együttműködés a családdal és más szakemberekkel

13

 a tanuló képessé válik a kortárs csoportba való beilleszkedésre, nem alakul ki deviáns viselkedés  maga is elfogadóbb lesz  sikerélményhez jut  saját képességeinek ismeretében magabiztosabbá válik, énképe fejlődik  képességei fejlődnek  sikeresebb lesz  a tanulási helyzet aktív részesévé válik


Pedagógiai Program

Oktatási alapelvek, célok Oktatási alapelvek  A tanulók életkorának megfelelő készségfejlesztés stressztől mentes légkörben  Tanulás iránti igény felkeltése – élethosszig tartó tanulásra való felkészítés (LLL)  Egyénre szabott differenciált, integrált oktatás, ahol mindenki sikereket érhet el

Kiemelt célok  Tanulóink képességeinek kibontakoztatása, a további ismeretanyagok befogadásához, feldolgozásához szükséges készségek elsajátíttatása  Az ismeretek tárgyilagos, többoldalú közvetítése  Az önálló tanulás iránti igény felkeltése, technikájának elsajátíttatása  Egyéni képességeket figyelembe vevő differenciált, integrált fejlesztés  Tudáselemek értő, értelmező összekapcsolása  A mai kor elvárásaihoz igazodó nyelvtudás és informatikai alapismeretek nyújtása, elvárása  Pályairányítás, a továbbtanulásra való eredményes felkészítés

14

Pitypang Utcai Általános Iskola Sorszám

Célok

1.

Életkori és egyéni sajátosságoknak, képességeknek megfelelő készségfejlesztés

2.

Ismeretek tárgyilagos, többoldalú közvetítése

3.

4.

Tanulás iránti vágy felkeltése, önálló tanulási technikák kialakítása

Differenciált, integrált fejlesztés

Pedagógiai Program Feladatok    

tanítói, tanári továbbképzések bemutató foglalkozások módszertani továbbképzések korszerű módszerek és eszközhasználat

Sikerkritériumok  partneri elégedettségmérésnél 80 % feletti érték (szülők, diákok esetén is)  verseny eredmények javulása (több 1-6. helyezés)

 differenciált módszerek  okt. techn. eszközök használata  nyíltórák, vendégelőadók

 tanórai elégedettségmérés  óralátogatásokon vezetői elégedettség

 közös könyvtárlátogatások  értő olvasás fejlesztése (szövegértést ell. feladatlapok)  bevezetés az Internet használatába  tanulási technikák megismertetése

 könyvtári könyvek kölcsönzésének emelkedése  internethasználat ismerete  kompetenciamérés eredményének javulása  házi versenyek eredményességének emelkedése

 tanórán belüli differenciálás, cselekvéses tanulás, az IKT fokozott alkalmazása  házi feladatok differenciált adása  csoportfoglalkozások, egyéni foglalkozások, beillesztés  szakkörök, tanfolyamok

 házi feladatok minősége  javuló tanulmányi eredmények  elégedettség a diákok részéről 80 % felett  javuló hozzáállás, a motiváció növekedése

15


Sorszám

5.

6.

7.

Pedagógiai Program

Célok

Feladatok

Sikerkritériumok

 szókincsfejlesztés, szómagyarázatok készítése  összefüggések meglátása, megláttatása, alkalmazása  szurdopedagógus szakszerű foglalkozása  megértés, feldolgozás, lényegkiemelés erősítése

 jól sikerült tesztek, visszacsatolás  kulcskompetenciák fejlődnek  az integrált tanuló lépést tart többiekkel

Nyelvtanulás alapjainak lerakása Informatikai képzés

 1. osztálytól angol, német választható nyelv  Szintek szerint bontott nyelvcsoportok  2. idegen nyelv tanulásának lehetősége  nemzetközi kapcsolatok (német, angol csereiskola)

 mindenki az általa választott nyelvet tanulhatja  nincs 15 főnél nagyobb csoport  minden évben min. két csoport külföldön

Továbbtanulásra való felkészítés, integrált tanulókat is

 Minden évben 8. osztályosoknak matematika, magyar előkészítő szervezése  Próba-felvételik szervezése  Pályaorientáció szülőknek, tanulóknak

 100%-os felvétel (lehetőség szerint az 1. 2. helyen megjelölt iskolába) A pályaválasztás integrált tanulóknál is sikeres

A tudáselemek értő, értelmező összekapcsolása (kognitív funkciók) különösen az integrált tanulók oktatásánál

16


2.2.

Pedagógiai Program

Sajátos nevelési igényű tanulók integrálása

Iskolánk a 2009-2010-es tanévtől fenntartói kérésre a hallássérült és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók integrációját látja el. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása során figyelembe vesszük a Nemzeti Alaptantervet (NAT-ot) , amely a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek, ill. a Közoktatási Törvény ide vonatkozó előírásait. A számunkra biztosítható rehabilitációs órakeret sérüléstől függően 15-50 % lehet. Emellett figyelembe vesszük a 2/2005 (III.1.) OM rendelet irányelveit, a fenntartó ÖMIP-jét a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit, lehetőségeit, a szülők elvárásait, ill. a tanulók sajátosságait. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító iskola természetesen többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják iskolánkban: - a pedagógusok, szülők felkészítése az SNI-s tanulók fogadására - habilitáció, rehabilitáció, sérülés specifikus módszerek alkalmazása - korszerű módszerek, terápiák, eljárások eszközök alkalmazása - jól képzett, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus személyiség biztosítása, aki egyéb tulajdonságokkal is rendelkezik (tolerancia, empátia, hitelesség, elfogadás) Nevelési-oktatási elveink: - hogy a fejlesztés a sajátos nevelési igényű tanulók számára a megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való minél teljesebb beilleszkedést. - biztosítsuk a sérült tanulóknak a különleges igényeinek (biológiai, pszichológiai, szociális) megfelelő gondozást

17


Pedagógiai Program

- az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak tanulók fejlődési üteméhez. - fokozottan ügyelünk, hogy a tanulók ne legyenek túlterhelve - változatos módszerekkel, az egyéni problémák figyelembe vételével lassúbb ütemben fejlesszük a gyermekeket Szakmai együttműködésünk A törvény által előírtakat és biztosított órakeretet a tanulók fejlesztésére fordítjuk: - szurdopedagógus segítségét is igénybe vesszük, akik egyéni fejlesztési terv segítségével foglalkozik a rászorulókkal - utazó gyógypedagógust is igénybe veszünk A rehabilitáció célja - hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása - ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében - a szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása - az együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése A rehabilitációt meghatározza - az SNI-s gyerek életkora, pszichés állapota - a fogyatékosság típusa, súlyossága - a fogyatékosság kialakulásának ideje - műtétei, orvosi beavatkozások - a tanulók készségei, kognitív funkciói, ismeretei - lehetséges egyéni életútja, pályaválasztása, életvitele A szakirányú gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája: - programok, program csomagok összeállítása - hab/rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés - közreműködés a tanítási órákba beépülő fejlesztő tevékenység tervezésében, az ezt követő konzultációban Az integrált nevelő-oktató munkánkhoz szükséges pedagógiai feltételek - az egyéni különbségeket elfogadó, toleráns légkör biztosítása 18


Pedagógiai Program

- speciális tanterv, tankönyv, tanulási segédletek biztosítása - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök biztosítása - a pedagógiai munka minden színterén sérülés specifikus módszertani eljárások kidolgozása, alkalmazása az adott tanuló egyéni szükségleteinek figyelembevételével - differenciált tanulásszervezési eljárások alkalmazása a tanuló/tanulócsoport igényeihez alkalmazkodva - magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességek, az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte a pedagógusok részéről Az integrált nevelő-oktató munkához olyan pedagógusra van szükség, aki : - képes figyelembe venni a tananyag-feldolgozásnál az egyéni sajátosságokból fakadó szükségleteket - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít - ez alapján egyéni haladási ütemet biztosít, differenciált módszereket alkalmaz - tervezői, fejlesztői tevékenységét, a tanulói teljesítményt vizsgálja, méri, folyamatosan elemzi, szükség esetén módosítja, a szükségletekhez igazítja eljárásait - alternatívákat keres - együttműködik a szakemberekkel, gyógypedagógussal Feladatok a szakemberek részéről - segítik a pedagógust a diagnózis értelmezésében - javaslatokat tesznek - a segítő környezet kialakítására a megfelelő eszközök kiválasztására, beszerzésére - specifikus módszereket választanak, és a gyakorlatban alkalmaznak - figyelemmel kísérik a tanulók haladását, segítenek a mérési eredmények elemzésében, ez alapján az esetleges módszerváltásban - terápiás fejlesztő tevékenységeket végeznek Tudatos integrálásról akkor beszélhetünk, ha - a sérülés tényével, mértékével, a fejlesztés irányával és lehetőségeivel a tanító és a szülő tisztában vannak; - biztosított a szakember, gyógypedagógus, vagy pszichológus segítsége; 19


Pedagógiai Program

- az integrált tanuló fejlődése objektíven, meghatározott időnként ellenőrizhető. A helyi tantervünk módosítása a hallássérült és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulókra vonatkozó iskolai fejlesztés elvei szerint: A hallássérült és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók követelményszintje megegyezik a Kerettanterv 1-8. évfolyamra tervezett általános fejlesztési követelményekkel. A sérülésből adódó hátrányok kompenzálása érdekében a sajátos nevelési igényű tanulók - egyéni igénytől függően - heti óraszámuk 15 - 40%-nak megfelelő időben rehabilitációs célú fejlesztő terápián vesznek részt gyógy-pedagógus (szurdopedagógus) szakemberek közreműködésével. Az iskolai kompetencia alapú tantervek alapján működtetett tantárgyak részletes követelményeinek meghatározásánál az alábbiakat vesszük figyelembe: - A fejlesztési követelmény és a minimális teljesítmény elérésére hosszabb időt kell biztosítani - A követelmények egymásra épülése a fokozatosság, a megfelelő gyakorlás, az ismétlés, rendszerezés kiemelten fontos - Az integráltan nevelt gyerekeket, akik érzékszervi sérültek, és/vagy pszichés fejlődés zavara miatt részképesség gyengeségeik vannak eltérő követelményekkel, és módszerekkel kell oktatni - A tananyag elsajátítása egyénre szabott módszerrel és ütemezéssel történik. A követelmények évfolyamonként csak irányadóak. - A célok, feladatok meghatározásánál a tananyag-feldolgozás során figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű (hallássérült) tanulókra jellemző – módosításait. - Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítünk, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítunk. - A differenciált tananyag-feldolgozás lehetővé teszi az eltérő ütemben haladást, az egyéni képességekhez való alkalmazkodást. - A hallássérült tanulóinkra az általános célok, feladatok is vonatkoznak. A hallássérült tanulók fejlesztésének elvei, konkrét fejlesztési feladatok:

20


Pedagógiai Program

-

Komplex nyelvi fejlesztés, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékű elsajátításának céljából. - Az egyéni adottságokat figyelembe véve a beszédhallás, a hangos beszéd, a helyes ejtés fejlesztése. - A szájról olvasási készség fejlesztése, a vizuális emlékezet fejlesztésének gyakorlásával. - Az anyanyelvi készség intenzív fejlesztése – szóbeli és írásbeli közlés, a beszéd- és szövegértés készségei, az aktív és passzív szókincs gyarapítása. A passzív szókincs aktivizálási folyamatának gyorsítása. - A manuális, alkotó tevékenységek szocializációs szerepének erősítése - Az ismeretszerzésben fokozott szerep biztosítása a vizuális csatornáknak. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók fejlesztésének elvei, konkrét fejlesztési feladatok: Iskolánknak szintén feladata a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók ellátása Ezen tanulók jellemzői: - A súlyos tanulási beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kórós aktivitászavar és/vagy figyelemzavar áll fenn. - A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítmények –elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás –elsajátításának nehézségei állnak fenn - A kórós hiperkinetikus vagy kórós aktivitás-zavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. - Ezek a diákok állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak - Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei: érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, fáradékonyabbak az átlagnál, nehezebben tűrik a zajokat, nehezen viselik a várakozási feszültségeket, gyakrabban van szükségük szünetekre, pihenésre, egyedüllétre, fokozottabban igénylik a tevékenységeket meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat.

21


Pedagógiai Program

Fejlesztés alapelveink: - a részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése a gyógypedagógiai tanár vagy pszichológus közreműködését igényli - egyéni haladási ütemet igényelnek - a módszerek folyamatos váltogatásával lehet a figyelműket leginkább lekötni - minden gyermek egyéni problémamegoldást igényel - az értékelésüket önmagukhoz viszonyítva végezzük - a részképesség zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése csak súlyos állapotban célszerű Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: - az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, - a kudarctűrő-képesség növelése - az önállóságra nevelés A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai: Diszlexia, diszgráfia esetén a fontos feladatok: a testséma biztonságos kialakítása, téri és időrelációk kialakítása, látás, mozgás hallás koordinált működtetése, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, lassított tempójú, nyújtott ütemű hangoztató, elemző szótagoló módszer alkalmazása. Diszkalkulia esetén a fejlesztés feladatai: érzékelés észlelés, a figyelem, emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt , intenzív fejlesztése, téri relációk biztonsága, relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított segítő eljárások technikák megtalálása, alkalmazása Kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar esetén fontos: a tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt 22


Pedagógiai Program

tartalmak és fejlesztendő képességek módosulhatnak. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepre. Ezeket részletesebben a Helyi Tantervben jelöljük.

2.3.

Az oktatási cél eszközei, eljárásai

Az elfogadott nevelési-oktatási cél érdekében a Pitypang Utcai Általános Iskola struktúráját és a pedagógiai programját nem rendeli alá egyetlen jelenleg ismert pedagógiai irányzatnak sem. Kollégáink lehetőség szerint tanulmányozták azokat, majd egyeztetve saját pedagógiai elveikkel, korábbi gyakorlatukkal és a feléjük megnyilvánuló elvárásokkal kialakították a maguk tanítói, tanári hitvallását és módszereit. Mindez rugalmas, mely idomul a lehetőségekhez, igényekhez és a tanulói személyiségekhez. Iskolánkban a gyermekekhez hasonlóan a pedagógus is a közösség által elfogadott keretek és formák között szabadon tevékenykedik. A hallássérült tanulók és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók oktatását az iskola integrációs stratégiája szerint, a helyi tantervbe építetten végezzük. A fejlesztést a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások során az egyén mindenkori állapotának megfelelően határozzuk meg, és az integrált nevelést – oktatást a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményei javaslatai alapján végezzük. Bevezető (1-2. évfolyam) és kezdő szakasz (3-4. évfolyam) Az iskola első évfolyamain a pedagógus személyisége domináns tényező. Az integráció az iskolánk életében egy speciális szempont – az együttnevelés – figyelembe vételét követeli meg a pedagógusoktól. Az átmenetek sikeressége érdekében a készségtárgyakat lehetőség szerint fokozatos beléptetéssel szaktanárok oktatják, míg az alapozásban meghatározó magyar nyelv és irodalom, matematika és a természetismeret tantárgyakat az osztályfőnökök tanítják. Harmadik évfolyamtól már a magyar és a matematika tantárgyakat azon tanítók is oktathatják, akik e területen nagyobb tapasztalattal és szaktudással rendelkeznek. E lépcsőzetesség megvalósításával diákjaink könnyebben készülhetnek fel a felsőbb évfolyamok struktúrájára, ugyanakkor a tanítók személyes varázsa is megfelelően érvényesül.

23


Pedagógiai Program

A gyermekek iskolába lépésétől kezdődően elsődleges célunk, hogy második otthonuknak tekintsék az intézményt, megtalálják önkifejezésük egyéni formáit, és játékos módon szokjanak hozzá az iskolai légkörhöz és követelményekhez. Ennek szellemében meghatározó szerepet kapnak a művészetek, valamint az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területek. A vizuális kultúra, énekzene és az életvitel-technika tárgyak tág lehetőséget biztosítanak a gyermeki önkifejezéshez. A testnevelés és a játékos foglalkozások a nagyfokú mozgásigényük kielégítését szolgálják. E szemlélet végigkíséri az első négy évfolyamot. Az élménynyújtás fontos részét képezi a természetismeret tantárgy is. Ez nem csupán az iskolapadhoz kötött ismeretátadást jelenti, hanem a természeti szépségekkel való közvetlen kapcsolatot is. Ennek keretében a tanulóink a tanórák mellett részt vesznek erdei iskolában, szakkörökön és kirándulásokon. Tanulóink gyermekjátékokkal kiegészítve megismerkednek a természethez, évszakokhoz és jeles napokhoz kötődő népszokásainkkal, hagyományainkkal. Ismereteiket osztálykeretben és iskolai szintű rendezvényeinken egyaránt bemutatják társaiknak és szüleiknek. Évről-évre mind erőteljesebb igény mutatkozik a gyermekek korai idegen nyelv tanulásának lehetőségére. Szülői kérésre lehetőséget biztosítunk az első, és második évfolyamon, a tanórán kívüli választható nyelvtanulásra. Angol és német nyelv oktatását kezdjük meg harmadik évfolyamtól az igények szerint választható keretben, majd negyedik évfolyamtól kötelező óraszámban. Az idegen nyelv oktatását csoportos formában, szintek szerinti bontásban szervezzük. Legnagyobb óraszámban a magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatása folyik. Az alsó tagozaton az alapkészségek kialakítása a fő cél. Ez lényegében a szövegértő olvasást, elemző készséget, lényegkiemelést, biztos fogalmazáskészséget és a tudatos helyesírást jelenti. Ezek megvalósítása és rögzítése által tanulóink képessé válnak a felsőbb évfolyamokon oktatott tantárgyak ismeretanyagának eredményesebb, gyorsabb és stabilabb elsajátítására. Iskolánk hagyományos erőssége a matematika tantárgy oktatása. Tanulóink az általánosan elfogadott követelmények teljesítése mellett többlet ismeretekhez is jutnak a szabadon tervezhető emelt óraszám által. Jelentős szerepet kap az egészséges életmódra nevelés keretén belül a testnevelés tanórai és tanórán kívüli formákban egyaránt. Tanulóink számára biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségét. A változatos sportköri 24


Pedagógiai Program

foglalkozások lehetőségéről a iskola honlapján és a szülői értekezletek alkalmával tájékozódhatnak partnereink. Negyedik évfolyamon belép a választható informatika. Alapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam) A felső évfolyamokon szaktanáraink munkáját alapvetően meghatározza a tantárgyak komplexitása és egymásra épülése. A játékos formában érvényesülő ismeretátadás előnyeinek megtartása mellett mind nagyobb szerepet kap az önálló tanulói munka és a kutatótevékenység. Az alapozó szakaszban bevezetésre került nem szakrendszerű oktatás keretén belül nagyobb teret nyer a kompetenciafejlesztés. Ennek részletes kifejtését az II. rész 6. számú fejezete tartalmazza. Alapvető tantárgyként funkcionál a magyar nyelv és irodalom, mely magában foglalja a könyvtárhasználati tudnivalókat és gyakorlatokat, a hon- és népismeret modult, továbbá a tánc és dráma ismeretkört. A történelem és állampolgári ismereteket 5. osztálytól tanítjuk, mely a fejlesztő szakaszban tartalmazza a társadalomismeret és etika modulokat. Az alsó tagozaton már kiemelt matematika tantárgy az 5-8. évfolyamon is megőrzi vezető szerepét, emelt szinten oktatjuk. A bontott csoportokban tanított tantárgy a választható óráival megerősítve biztos alapot nyújt a kompetenciafejlesztéshez, a továbbtanuláshoz. A természetismeret tantárgy komplexen előkészíti a földrajz, a biológia, a fizika és a kémia tantárgyakat. Hatodik osztályban az egészségtan modult ennek a tárgynak a keretébe integráljuk. Az angol és német nyelvet a felső tagozaton azonos óraszámban oktatjuk. Az idegen nyelv elsajátítását segítik a választható tanórák is, valamint a bontásban megvalósuló csoportos oktatási forma. Diákjaink fejlődését döntően meghatározza az egészséges életvitel. Fő törekvésünk, hogy diákjaink mindennap sportoljanak. Tanulóink számára a sporttevékenységet nem csupán a tanórák jelentik, hanem a tömegsport foglalkozások mellett egyéb edzéseket is – igény szerint – biztosítunk. Iskolánkban kiemelt terület a vizuális kultúra a felső tagozaton is, mely kiegészül a médiaismeret és mozgóképkultúra modullal a nyolcadik osztályban.

25


Pedagógiai Program

Az ének - zene oktatást ötödik osztálytól szaktanár tanítja A diákok számára lehetőség biztosított az iskolai énekkarban való szerepléshez, és igénybe vehető a zeneiskolai oktatás is. A technika-életvitel önálló tantárgyként szerepel, tartalmazza a pályaorientációt is. Hatodik osztálytól bontott csoportokban tanítjuk az informatikát. Az integráció tantárgyaknál történő megjelenítésének általános szempontjai:       

Írásos forma jelentősebb hangsúlyt kap A gondolkodási műveletek elsajátítása erősítést igényel A gyakorlati munkáltatással olyan alkalmazható ismeretek birtokába juttatjuk tanulóinkat, amelyek konvertálhatók. A kreativitás fejlesztése (vizuális kultúra, tánc, dráma, mozgás) fokozott Az önálló életvitel alapozása, az önálló munkavégzésre való felkészítés Fizikai munkavégzésre történő testi és lelki felkészítés Sikerfeldolgozás, kudarctűrés készségének fejlesztése

26


Pedagógiai Program

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.1.

A célcsoport sajátosságai

 Az iskolánkba érkező gyerekek az életkori követelményeknek magasan    

 



megfelelnek. Tanulóink nagy többsége az átlagosnál magasabb anyagi jólétben él, fizikai szükségleteiket maximálisan kielégítik. A szülők túlnyomó része értelmiségi. Iskolánkra jellemző a szociálisan jó körülmények között élő családok, ahol a pénz és a karrier meghatározó érték. A gyermekek nagyon igénylik a szülői odafigyelést és az érzelmi támogatást. Ez a feladat sok esetben áthárul a nagyszülőkre és az iskolára. A szülők részéről a pedagógusokkal való együttműködési szándék a gyerek érdekében jó, a pedagógusok többnyire számíthatnak a családi háttér támogatására. A szülők magas elvárásai miatti szorongás a megfelelni vágyás miatt gyakorta előfordul diákjainknál, erre fokozott figyelmet kell fordítanunk. Nagy hatást gyakorol a mi gyerekeinkre is korunk felgyorsult információözöne a médián keresztül, amelyben a gyerekek nem az életkoruknak megfelelő szükségletekkel találkozhatnak, s ez újabb zavart okozhat a személyiségük fejlődésében. A 2009-es tanévtől a hallássérült gyerekek integrációja is történik.

3.2.

A személyiségfejlesztés céljai és feladatai iskolánkban

A Pitypang Iskola döntő szerepet vállal a személyiség fejlesztésében Az életkori sajátosságokat figyelembe véve kell kialakítanunk feladatrendszerünket, és nevelési céljainkat, elvárásainkat. Elvárás iskolánkban, hogy a pedagógus korán felismerje tanulóiban a személyiségük egyedi vonásait, a nevelőmunkáját ehhez igazítsa, tiszteletben tartsa a gyermekek emberi méltóságát, jogait. Fontosnak tartjuk, hogy a személyiségfejlesztést tudatosan tervezve, a célok pontos megfogalmazásával és folyamatosan erősítve végezzük. Céljaink, hogy az iskolában végzett tanulóink  törekedjenek egészséges és boldog életvitelre  maximálisan ismerjék, és ki tudják használni értelmi és fizikai képességeiket  megismerjék gyengeségeiket, erősségeiket és tolerálják azokat  tanuljanak meg együttműködni a sérült diáktársaikkal

27


Pedagógiai Program

 Képesek legyenek            

önbecsülésre a kölcsönös bizalmon alapuló kommunikációra konfliktusaik kezelésére szervezési és döntési képességek fejlesztésére a konstruktív együttműködésre mások véleményének tiszteletben tartására mások gondolatának, érzéseinek megértésére, együttérzésre toleráns gondolkodásra és viselkedésre harmonikus családi kapcsolatok kialakítására erkölcsi és etikai tekintetben pozitív gondolkodásra és cselekvésre a negatív befolyásokkal szembeni ellenállásra segítésre azon integrációra szoruló társaiknak, akik rászorulnak

Ehhez kapcsolódó feladatok:       

A nevelési és oktatási programnak a személyiségfejlesztés szempontjából is hatékony működtetése Sikeres integráció Pedagógusok mentálhigiénés továbbképzése A kedvező iskolai klíma biztosítása Együttműködés partnerekkel és szakmai szervezetekkel Iskolai mentálhigiénés programok és egészségnevelési projektek működtetése Együttműködés szurdopedagógus szakemberekkel

Tanáraink feladata, hogy mind értelmi, erkölcsi, érzelmi téren, mind megjelenésükben példát mutassanak, s így adják át az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. Feladatunk egy olyan légkör kialakítása, amely a kölcsönös bizalmon alapszik, ennek érdekében nem élünk vissza az osztályban elhangzottakkal, és a gyerekeket is erre tanítjuk. Kötelességünk a tanulók állandó figyelemmel kísérése, támogatása, szakemberekhez irányítása, valamint a továbbiakban is a tevékeny együttműködés a szülővel, pszichológussal, logopédussal, fejlesztő pedagógussal.

28


3.3.

Pedagógiai Program

A személyiségfejlesztés lehetőségei

Új nevelési-oktatási módszerek alkalmazása  Közvetlen élményszerű tapasztalásra épülő megismerési folyamatok fejlesztése  Csoportos vagy egyéni feladatmegoldások  Drámajáték (önismeret, önkifejezés, konfliktuskezelés)  Kreatív foglalkoztatás (feszültségek csökkentése, érzelmek kifejezése, kezelése) Szaktanácsadás igénybevétele (gyermek- és ifjúságvédelmi felelős mentálhigiénés szakember, szakszolgálatok, szurdopedagógus)

3.4.          

A személyiségfejlesztés színterei Tanórák, napközis foglalkozások Rendhagyó tanórák meghívott szakemberrel Tanulmányi versenyek Osztálykirándulások Egészségnevelési napok, szabadidős programok Iskolaorvos, védőnő felvilágosító előadásai Kulturális programok, rendezvények Hagyományőrző programok Műveltségi versenyek Játékos, ügyességi versenyek

Az iskolai személyiségfejlesztésünk sikerességét a tanulóink önmagukhoz viszonyított fejlődésének eredményeiben határozzuk meg.

29


Pedagógiai Program

4. A közösségfejlesztés feladatai iskolánkban A szocializáció elsődleges műhelye a család, másodlagos műhelye azonban az iskola, mivel itt tölti el a gyermek napjának jelentős részét. Az alsós tanítók és napközis nevelők feladata az osztályközösségek, csoportok alakítása, a gyerekek beilleszkedésének elsődleges elősegítése. Feladatuk a tanulási nehézségekkel, beilleszkedési és kapcsolattartási zavarokkal, küzdő gyerekek segítése, közösségbe való integrálása, különösen a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek támogatása, a társadalomba való fokozatos beilleszkedése. A felső tagozatban különösen fontos a közösségben létrejövő negatív hatások felismerése, kezelése és megszüntetése. A közösség erős nevelő hatással bír az egyén számára. A diák közösségtől, a kortársaktól a kritikát könnyebben elfogadják a gyermekek, mint a felnőttektől. Ezért fontos a közösségben kialakított, elfogadtatott helyes értékrend. Fokozott mértékben törekszünk arra, hogy gyermekeink a gyermekbarát környezetben, nyitott, elfogadó légkörben működjenek együtt a rászorulókkal. Közösségépítő programjainkba a szülőket is bevonjuk a közösen végzett munkák (papírgyűjtés, faültetés) és sporttevékenységek (síelés) által, mert az együtt átélt élmények az összetartozást erősítik. Hon- és népismereti tantárgymodul keretében és számos jeles napi rendezvényünkön diákjaink népünk közösségi hagyományaival, elődeink életével, történelmünkkel ismerkednek meg, ezáltal alakul a hazaszeretetük és az összetartozás érzése bennük. A délutáni szakkörök önképzőkörök, diáksportkörök, táborozások szervezése kiemelt feladat, melyek szintén tág lehetőséget nyújtanak a közösségfejlesztésre.

4.1.

A közösségfejlesztés lehetőségei

Nevelési - oktatási módszerek megválasztása  csoportos, kooperatív foglalkozások, feladatmegoldások  drámajáték  kreatív, manuális foglalkozások, alkotó munka Külső segítség igénybevétele kapcsolati zavar esetén  Nevelési tanácsadó

30

Pitypang Utcai Általános Iskola    

Pedagógiai Program

Gyerekjóléti szolgálat Családsegítő központ Gyermekpszichiátriai ellátás Utazó gyógypedagógus

Szociometriai felmérés készítése A szociometriai felmérés a közösségi kapcsolatok feltérképezéséhez, fejlesztéshez nyújt elengedhetetlen adatokat. Minden olyan közösségben,

ahol a tagok tevékenysége közösségi kapcsolatokon és az ezt átszövő érdekeken alapul célszerű rendszeresen elvégezni. Egy osztály olyan speciális közösség, ahol a kapcsolódások az életkornak megfelelően gyors változásokon esnek át, léteznek a közös érdeknek megfelelő viszonyulások, szimpátiák, kölcsönösségek, viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a kötödések hiányának, elkülönülésnek objektív okai is lehetnek. A kapcsolatokról, vagy ezek hiányáról, az együttműködés minőségéről tett megállapítások fontos információt jelentenek az adott körülmények között legidőszerűbb tennivalóink megválasztásához és irányához. Az osztályban végzett szociometria célja kettős. Egyrészt a közösség milyenségéről lehet képet nyerni, meghatározhatjuk a társas mező szerkezetét, mennyire felel meg, vagy tér el az ideálisnak mondható együttműködéstől, másrészt képet kaphatunk az egyének izolációjáról vagy beágyazódásáról az osztályban, ezáltal a személyiségfejlődésük kapcsolati hiányosságára is fényt deríthetünk, amelyek alapján a fejlesztéshez jelölhetjük ki a feladatainkat.

4.2.        

A közösségfejlesztés szinterei Tanórák, napközis foglalkozások Rendkívüli tanórák Osztálykirándulások Szülői értekezlet Iskolai kórus Kulturális programok, rendezvények Hagyományőrző programok, ügyességi műveltségi versenyek Táborok

Egyéni és közösségi érdek egyeztetése: „Egy mindenkiért, mindenki egyért”

31


Pedagógiai Program

5. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az iskolánk a hatályos törvények előírásainak figyelembe vételével határozza meg az ezekkel összefüggő pedagógiai feladatait.  Az iskolánk a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében a magatartás mögött rejlő okok felderítését tekinti elsődleges feladatának. Ehhez közvetlen, őszinte kapcsolat kialakítására törekszik a gyermek nevelésében résztvevő családtagokkal, szűkebb és tágabb családi és iskolai környezettel.  Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság döntését fogadjuk el. A kerületi nevelési tanácsadóval nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki, nagy segítségünkre vannak a problémák feltárásában is. Szakvéleményt készítenek, és ennek alapján javaslatokat tesznek a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatási tervének elkészítésére.  Egyéni, közös- és mentálhigiénés beszélgetések keretén belül tárjuk fel a lehetséges okokat, a szükséges változtatás lehetőségeit. Az egyéni foglalkozás keretében segítjük a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. A tanuló részére a témazáró dolgozatoknál, a javítóvizsgán, az osztályozó vizsgán biztosítjuk a hosszabb felkészülési időt, írásbeli beszámoló során lehetőséget biztosítunk különböző segédeszközök (kézi számológép, stb.) használatára, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval történő felváltását engedélyezzük.  Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez felzárkóztatás, tehetséggondozás, konzultáció céljából. Tanítási órákon egyéni, differenciált és csoportos tevékenységekkel fejlesztjük a nehézségekkel küzdő tanuló képességeit. A viselkedéskorrekció érdekében iskolánk játékos pedagógiai módszerek, foglalkozások keretén belül pozitív irányba alakítja a gyermek önismeretét, önbecsülését. Szükség esetén családterápia, pszichológus segítségét kérjük.  A napközis munka engedi meg talán a legjobban azt, hogy az oktatás mellett a neveléssel is többet foglalkozzunk. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekkel, a neki legjobban megfelelő, egyéni bánásmódban lehet a legjobb eredményt elérni. A sok szabadidős programban állandó segítőtársak lehetnek, és közösségükben érdeklődési 32


Pedagógiai Program

körüknek, képességeiknek megfelelő felelős tisztséget tölthetnek be. Fontos, hogy a közösség többi tagja is megértse, ill. elfogadja, hogy csak együtt tudunk segíteni az ilyen gondokkal küszködő társaikon. Türelemmel, szeretettel, toleranciával szép eredményeket lehet elérni.  Az iskola gondoskodik a magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdő tanulók szabadidejének megszervezéséről: sport-, kézműves-, rajz-, zenei-, tánc- és szaktantárgyi szakköri foglalkozásokba vonja be őket.

A beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján:   

tanulmányait magántanulóként folytathatja szülői kérésre évfolyamot ismételhet a szülő otthoni ellátás keretében tehet eleget a képzési kötelezettségnek

33


Pedagógiai Program

6. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek képességeit figyelembe vevő nevelése-tanítása. Körültekintően kell felmérnie a tanuló egyéni sajátosságait, képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, és ezek alapján kell segítenie a tehetségének kibontakozásában. A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. Továbbá hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, tehetségének felismerésében részesüljön, fejlesztődjön. A tehetséggondozás főbb területei: A tehetség és a képességek kibontakoztatását fontos feladatunknak tartjuk. Kollegáink nagy odaadással dolgoznak e feladat mindenkori sikeres megoldásán.  Matematika

A tanulóink lelkesen fogadták a szabadon választható, képességfejlesztő szakkör keretében a harmadik évfolyamtól induló "MATEK +" tantárgyat. A matematika szépségét, játékosságát hangsúlyozó formában az órákon a versenyekre is felkészülnek a diákok, és az ötödik osztálytól emeltszintű matematika-oktatást is választhatnak, ahol már emelt óraszámban tanulják a matematikát. Fontosnak tartjuk a versenyekre való felkészítést is.  Nyelvek

Idegen nyelvet első évtől tanulhatnak a gyermekek választható formában, majd negyedik évtől kezdve kötelező módon. Nem kis kihívás a pedagógusok számára az a szülők köreiből eredő elvárás, hogy a tanulókkal meg is szeretessük a nyelvtanulást, és biztos alapokat építsünk bennük a nyelvvizsga későbbi letételéhez. Ennek érdekében megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a diákok a tanulási időn kívül is felvegyenek további nyelvórákat az alaptantervben előírtakon túl, noha tisztában vagyunk azzal is, hogy az eredményes és hatékony nyelvtanulás nem kizárólag mennyiségi kérdés, ami az órák számának nagyvonalú növelésével megoldható. Nagy hangsúlyt helyezünk a továbbiakban a minőségi nyelvtanár-választásra, ahol is egyenrangú követelményként várjuk el az érintett kollégáktól a kifogástalan nyelvismeretet és a didaktikai iskolázottságot.

34


Pedagógiai Program

 Tudományos ismeretek

Az új közoktatási irányvonalak érvényesülése nyomán az eddigiekben az általános műveltséget megalapozó tárgyak tanítása folyamatosan intenzívebbé teendő, hogy a tantárgyak csökkentett kereteiben is mód legyen a szükséges alapozó ismeretek átadására. Ehhez újra kell csoportosítani a tantárgyi ismereteket és áttekintő – holisztikus – szemléletben közvetíteni a diákoknak, lehetőségét kínálván közben ahhoz, hogy alkotó módon beleszőjék az órai tantárgyi anyagba iskolán kívül szerzett napi aktualitásokat, ismereteket (könyv, média, Internet, kirándulások, szak- és önképző körök stb.) A jövőben is támogatjuk a komplex természetismereti versenyekre (amelyben iskolánk az utóbbi években nagyon sikeres volt) való felkészülést.  Készségtárgyak

A közismereti tárgyak hatékony oktatása mellett nem hanyagoljuk el a készségtárgyak oktatását sem, hiszen ezek teremtik meg a megfelelő egyensúlyt a diákok testi és szellemi terhelésében, és adnak bizonyos pezsgő ritmust is a tanórák napi pergésének. Az ének, a testnevelés és a rajz (vizuális kultúra) meg a technika-életvitel órák alapvető feladata, hogy felszínre hozza a tanulók érdeklődésének és tehetségének legrejtettebb értékeit. A sok diák számára taposómalomnak tekintett közismereti tárgyak közepette mindannyiunknak meg kell találni a szellemi és testi kultúra azon szeletét, amely őt is fel tudja villanyozni. Nagy felelőssége van a tanárnak abban, hogy felismerje a gyermekek szemének felcsillanásán, ki mikor érkezett el erre a pontra, és itt kell mélyről jövő kötelességének éreznie, hogy a diákot ösztönözze, elindítsa az adott terület elmélyültebb megismerésében. Az iskolánk ebben is tág teret biztosít a tanulóinknak a számos tanításon kívüli foglalkoztatás szervezésével, igényes tartalommal való megtöltésével. Igen szerencsés iskolánk helyzete a tekintetben, hogy szép nagy rendezett udvar veszi körül, igényesen felszerelt tornaterme van, jól bejáratott kondi termet üzemeltet, melyek lehetővé teszik, a hatékony sportfoglalkozások tartását és a sikeres tehetségkutató versenyek rendezését. Tehetséges tanulóink hetente több alkalommal vehetnek rész hangszeres zenei oktatásokon, emellett szolfézst is tanulhatnak. A két iskolai zongoraterem a más hangszereken történő oktatásnak is helyszínt biztosít. Igény szerint folyik az egyéni gitároktatás is.

35


Pedagógiai Program

Énekóra keretében lehetőség van minden gyermek számára, hogy megtanuljon alapfokon furulyázni. A diákok egészséges táplálkozásra és életmódra való nevelésében célunk az iskolai tankonyha hasznosítása, ahol lehetőség van reformételek készítésére. Évek óta kiemelkedő eredményeket mutatott fel az iskolai rajz és vizuális kultúra művelése. Ez köszönhető a tanórán és tanórán kívül szakavatott módon, nagy elhívatottsággal tanító pedagógusainknak és az alkotó kedvű, tehetséges gyermekeknek. Az iskola dekorációja mindig elismert módon esztétikus és aktuális. A rajz és kerámia szakkörön készült alkotásokkal budapesti szinten is szép eredményeket értek el tanítványaink. Ezt szeretnénk a jövőben is támogatni.  Testedzés

A sportolást és testkultúrát választó diákok számára sokszínűséget, széles skálát kínálunk a mozgáshoz: labdajátékok (igény szerint kézilabda, kosárlabda, foci) küzdő (karate, kempo) és egyéb sportok, művészi torna, erősítő foglalkozások zajlanak az iskolában rendszeresen. Az iskolai testnevelés-oktatás részeként az alsó tagozaton bevezettük az úszásoktatást. Gyermekeink eredményesen vesznek részt a kerület által szervezett sportversenyeken és nagyon sok szép, az aulában elhelyezett serleg jelzi a tehetséggondozás sikerességét ezen a téren is.  Napközi

Elsősorban a kicsik számára kínálunk játékos kézügyesség - fejlesztő foglalkozásokat. A napközis munka része a kézműves foglalkozás, ennek keretében sokféle manuális tevékenységet folytatunk (gyöngyfűzés, fonás, szövés, textilfestés, süteménykészítés, tálalás, terítési tudnivalók). Ugyancsak lehetőség van logikai fejlesztésre memóriajátékok és sakk keretében. Így egyaránt gondozzuk a manuális és az intellektuális tehetséget. A tehetséggondozás és képességfejlesztés sikerességének értékmérője elsődlegesen mindenkor a konkrét megmérettetés – iskolában és iskolák között – az osztályzat, a versenyeredmény; végső soron azonban az igazi eredmény mégis az ezt a tényezőt is integránsan tartalmazó harmonikus diák-iskola kapcsolat. Igazán ugyanis ez a véleményformáló tényező az, ami elterjed az iskoláról, és ez határozza meg elsődlegesen az iskola jó hírét, sikerességét, keresettségét.

36


Pedagógiai Program

7. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemi feladatait a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló hatályos törvények szabályozzák. Iskolánk szociokulturális környezete gyermekvédelmi szempontból: Tanulóink       

7.1.

többsége kiemelt anyagi körülmények között él magasan kvalifikált, de elfoglalt, túlterhelt szülők gyermeke egy része csonka családban él (kb. 30%) elvált, második házasságban élő szülők gyermeke (kb. 10 %) a háromgyermekes családban növekedő gyermekek száma( kb. 20%) hátrányos helyzetű tanulók száma (kb. 2 %) gyermekotthonos tanulók száma lecsökkent (1-2 %)

Gyermekvédelmi feladatok

Az iskola ifjúság- és gyermekvédelmi feladata, hogy minden tanuló számára biztosítsa az esélyegyenlőséget és az egyéni fejlődéséhez szükséges nevelésioktatási feltételeket. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló törvény, valamint a Közoktatási törvény alapvetően meghatározzák, mely szerint „A gyermek nevelése elsősorban a család feladata és kötelessége is”, de az iskolai szinten megoldandó feladatokat is tartalmaznak:  az iskolának minden lehetséges eszközzel segítséget kell nyújtania a szülőknek ahhoz, hogy gyermekeik személyes adottságaiknak megfelelően tegyenek eleget a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségeiknek és sikeresek legyenek.  a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, a különleges gondoskodást igénylő, a pszichés fejlődés zavara miatt akadályozott, esetleg egészségileg károsodott gyermekeket fel kell derítenie és az alábbiak szerint kell eljárnia:  a tanulók fejlődését akadályozó körülmények feltárása  a hátrányok típusának megfelelő pedagógiai eszközök iskolán belüli megtervezése, a szülőkkel egyeztetve  szükség esetén a külső segítség igénybevétele 37

Pitypang Utcai Általános Iskola 

Pedagógiai Program

esetlegesen adminisztratív intézkedések kezdeményezése

 Az iskolában nagy figyelmet kell fordítani a veszélyeztetettség megelőzésére, különös körültekintéssel kell kezelni a válási krízist átélő gyermekek helyzetét.  A tanulók egészségügyi állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni, az iskolaorvossal és védőnővel rendszeres szűréseket végezve. A tanulók egészségügyi állapotának megfelelően biztosítja a gyógytestnevelési foglalkozásokat, a könnyített testnevelést, igény szerint úszást szervez.  Minden pedagógus alapvető feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.  Az igazgatót az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse segíti az intézmény gyermekvédelmi feladatainak megvalósításában. A gyermekek védelmét minden pedagógus, osztályfőnök kiemelt feladatának tekinti.

A gyermekvédelmi felelős 

 

 

    

Koordinálja az osztálytanítók, osztályfőnökök, szaktanárok gyermekvédelmi munkáját, tájékoztatja a tantestületet a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos rendelkezésekről Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, és magatartászavaros tanulók munkáját A tanév elején az osztályfőnökök segítségével felmérést végez, javaslatot tesz a problémás esetek pedagógiai gondozására, évközben segíti fokozatos megvalósításukat Figyelemmel kíséri az új tanulók (különösen a hallássérült gyermekek) beilleszkedését Az iskolaorvossal és a védőnővel egyeztetve segít az egészségkárosult gyermekek megfelelő ellátásának megszervezésében (gyógytorna, speciális étkeztetés stb.) Javaslatot tesz a napközi otthoni és a szabadidős foglalkozások igénybevételére Az osztályfőnököknek segítséget nyújt a környezettanulmány és a pedagógiai jellemzések elkészítésében Családlátogatást kezdeményez Félévenként beszámol az igazgatónak a gyermekvédelmi munkáról Kapcsolatot tart a gyermekvédelmi munkában partnereinkkel

38


7.2.

Pedagógiai Program

Partnereink a gyermekvédelemben       

A szülők A Cseppkő Utcai Gyermekotthon A Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Az Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Irodája Iskolaorvos, védőnő A rendőrség Bűnmegelőzési Csoportja

A kapcsolattartók az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A kapcsolattartás módjai, formái        

spontán és célzott megbeszélések meghívás telefonon történő tájékoztatás fogadóóra tájékoztatás szülői értekezleten, spontán találkozások alkalmával esetmegbeszélés team-munka fókuszcsoportos megbeszélés

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósulásának mércéje, hogy a tanulók képességeiknek, körülményeiknek megfelelő eredményeket hozzák, és szüleik is elégedettek.

39


Pedagógiai Program

8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A gyermekvédelmi munkánk kiemelt területe a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása a hatályos törvények alapján mely szerint a tanulónak joga, hogy képességeinek, adottságainak megfelelő nevelésben, oktatásban, illetve „...állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztető ellátásban – különleges gondoskodásban részesüljön”. Iskolánk feladata  Elsődleges feladat a tanulási nehézségek mögött rejlő okok kiderítése. a problémák megelőzése, elkerülése érdekében a nevelési tanácsadó segítségével az első osztály megkezdése után törekszünk a helyben lebonyolított szűrővizsgálatok elvégzésére  Az így kiszűrt gyermekek a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján rendszeresen fejlesztésben részesülnek. (A beszédhibás gyermekekkel félállású logopédus foglalkozik, a hallássérült gyermekekkel pedig a szurdopedagógus)  a felsőbb évfolyamokon is törekszünk a helyben lebonyolított szűrővizsgálatokra, de igénybe vesszük a Pedagógiai Szakszolgálat, illetve a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok diagnosztizáló, javaslattevő és fejlesztő tevékenységét is 

 A szakvélemények alapján alsó tagozaton az osztályhoz rendelt órakerettel, a felső tagozaton az igényeknek megfelelően változó órakerettel egyéni fejlesztést szervezünk a gyermekek számára.  A felzárkóztatás tartalma a tanulást segítő képességek (olvasás, írás, matematikai alapműveletek, szaktárgyi alapkövetelmények). Felzárkózatást végzők az osztálytanítók, szaktanárok.  Egy teljes állású fejlesztő pedagógus terápiás fejlesztő tevékenységet folytat a rászoruló gyermekekkel. Tulajdonképpen minden pedagógus, szaktanár feladata, hogy „nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, és segítse a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatását társaihoz...”

40


Pedagógiai Program

A gyermekvédelmi felelős figyelemmel kíséri a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztőfoglalkozásba járását, a szakvélemények kontrollját, félévi és év végi értekezleten beszámol tevékenységéről.

41


Pedagógiai Program

9. A szociális hátrányokat enyhítő tevékenységek A gyermekvédelmi munka fontos feladata a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység is. Hosszú távú cél: 

A családok szociális hátrányának csökkentésével a tanulók esélyegyenlőségének segítése

Rövid távú célok:    

Együttműködés fenntartása a partnerekkel A hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése Szociális segítségnyújtás Szociális támogatásokról való tájékoztatás

Az iskola feladata:  A rászoruló gyermekek családjainak segítése.  A családok szociális hátrányának esélyegyenlőségének biztosítása:

csökkentésével

a

tanulók

ennek érdekében folyamatosan tájékozódunk a tanulók körülményeiről megfigyelések és szülővel való beszélgetések formájában (a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett)  a gyermek alapvető szükségleteinek ellátása érdekében tájékoztatjuk a szülőket a lehetőségeikről, és kezdeményezzük az önkormányzati segítség igénybevételét (rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás stb.)  a gyermek étkeztetését rendkívüli esetben időlegesen akkor is biztosítjuk, ha a szülő ezt átmenetileg nem tudja megoldani, de önkormányzati segítségre nem jogosult 

 Az alanyi jogon járó ingyenes taneszközök elosztásánál és a kedvezményes étkeztetési díj elbírálásánál nagyobb figyelmet fordítunk arra, hogy a törvény hatálya alá ugyan nem eső, de szociálisan mégis rászoruló gyermekek is kedvezményben részesüljenek a mindenkori lehetőségek szerint. 

Szükség esetén a helyi és országos támogatások mellett az alapítvány segítségét is igénybe vesszük annak érdekében, hogy 42


Pedagógiai Program

szociális okok miatt ne maradjon ki egyetlen gyerek sem a kirándulásokról, kulturális programokról  Motiváljuk a szülőket, hogy gyermekeik vegyék igénybe az iskola tanórán kívüli oktatási, nevelési és kulturális lehetőségeit: igény szerinti szakkörök, sportkörök, könyvtár, rendezvények, informatikai eszközök stb. A szociális hátrányok enyhítő tevékenységek módszerei:      

Személyi kérdőívek tanévkezdéskor Személyes beszélgetések Tájékozódás Gyermekvédelmi támogatás kezdeményezése Alapítványi támogatás kezdeményezése Ingyenes taneszközök igénybevételének koordinálása

A szociális hátrányok enyhítő tevékenységek szinterei:    

Szülői értekezletek Fogadóórák Iskolai tanórák Tanórán kívüli tevékenységek

„Van egy gyerek, A hátsó padban ül! Mindenki kerüli, És mindenkit kerül. Késik, hiányzik, rosszul tanul. Ha szidják, hallgat, Fejét leszegi makacsul. Ma véletlenül az utcán találkoztam vele. Mint két kis virág, olyan volt a szeme. VIGYÁZNOM KÉNE RÁ, VIGYÁZNOM KELLENE...”

43


Pedagógiai Program

10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A 11/1994 (VI.8) MKM rendelet 7-es számú melléklete tartalmazza a minimális eszköz és felszerelés jegyzéket. Iskolánk rendelkezik a szükséges előírt minimális eszközökkel.

44


Pedagógiai Program

11. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola felelős a törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakításáért, fejlesztéséért. Ennek érdekében:  A Pitypang Utcai Általános Iskola a gyermekek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában egyik legfontosabb eszköznek tartja a szülők, tanulók és pedagógusok folyamatos és hatékony együttműködését.  A tájékoztatás, a véleménycsere rendszeres, kölcsönös az iskolában évek óta a partnerekkel és az alapítvánnyal. Véleményüket az iskola figyelembe veszi és beépíti nevelő-oktató munkája során.  Minden tanév elején elkészítjük és az első szülői értekezlet alkalmával közzé tesszük az egész éves részletes iskolai programokat (általános fogadóórák, szülői értekezletek, ünnepségek, rendezvények, tanítási szünetek). Mindez előre tervezhetően lehetőséget teremt a kapcsolattartására az egész tanév folyamán.  Iskolánk „Nyitott iskola”. Évek óta nagy sikerrel szervezünk olyan közösségi programokat, melyeken a tanulók, a szülők, pedagógusok együttesen vesznek részt (papírgyűjtés, faültetés, iskoladíszítés, sítáborok, közös iskolai rendezvények)  Közös kikapcsolódásra adnak lehetőséget az iskola által szervezett szórakoztató rendezvények, programok (Őszbúcsúztató, Mikulás ünnepség, Karácsonyi hangverseny, Farsang, Tavaszköszöntő és a Pitypang Majális). Ez utóbbi minden évben a legtöbb látogatót vonzó esemény.  Az iskola lehetőséget nyújt a szülők számára, hogy láthassák gyermekeiket a nevelés-oktatás különféle szinterein (nyílt napok, nyílt órák, osztály és iskolai szintű kulturális rendezvények). Nagyon népszerűek a szülők körében a műsoros délutánok, ahol a gyermekek tehetségüket, előadókészségüket is bemutathatják. Az ünnepségek mindig hangulatos, családias beszélgetéssel zárulnak.

45


Pedagógiai Program

 Az alsó tagozatos és az ötödik, hatodik osztályos felsős tanulóinknak nagy segítséget nyújtanak a napközis foglalkozások.  A szülők számára megnyugvást és biztonságot jelent, hogy gyermekük kontrollált körülmények között, megfelelően képzett szakemberekkel, irányításával készülhet fel a következő tanítási napra és szabadidejüket változatos foglalkozásokon tölthetik ki.  A napközis nevelő mindennap találkozik a szülőkkel, így velük az elsődleges kapcsolattartási forma a szóbeli kommunikáció, míg írásban az üzenő füzet, illetve a teremben lévő üzenő-tábla segíti a munkájukat.  A szülőkkel való kapcsolattartás formáinak kialakításában az iskola maximálisan kihasználja az épület kedvező építészeti és esztétikai adottságait: a rendezvények színteréül szolgáló gyönyörű aulát, a szülői várót, a könyvtár – téli kert – büfé együttes terét. Mindhárom színhelyet pihenőkkel, padokkal, kényelmes székekkel tesszük alkalmassá arra, hogy szülők, vendégek, gyerekek, pedagógusok kellemes körülmények között beszélgetve érezzék jól magukat az intézményben.  A szorosabb együttműködés érdekében évente igény- és elégedettségmérés keretében megkérdezzük a szülőket, tanulókat, pedagógusokat. A válaszokat minden esetben alaposan összegezzük, kiértékeljük, és minden olyan kérést figyelembe veszünk, ami megvalósítható, azt igyekszünk teljesíteni.  Minden alapvető iskolai dokumentum legitimációjához (a törvényi előírásoknak megfelelően), beszerezzük az iskolai DÖK és a SZMK véleményét.

46


Pedagógiai Program

12. Egészségnevelési és környezeti nevelési program 12.1. Egészségnevelési program Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színhelyének tartjuk iskolánkat. A környezetünk és partnereink is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az egészségnevelésben. Ez egy fontos, de nem könnyű feladat a pedagógusok számára, mert a körülöttünk lévő élettér és divatos életstílus más értékeket preferál. Döntő fontosságú, hogy az iskola atmoszférája és tárgyi környezete még hatékonyabban legyen képes az egészség- és környezetbarát életformákat támogató üzenetek befogadására és továbbadására. Ez azzal érhető el, hogy a közvetítésre hivatott pedagógusokat alaposan felkészítjük, és rendszeresen tovább képezzük e témakörben. Tovább javítja tevékenységünk hatékonyságát, ha az iskolai-egészségügyi szolgálattal (gyermekorvos, védőnő) folyamatosan kommunikálunk, és rendszeresen együttműködünk. Tanulóink a személyiségfejlődésük és az értékek elsajátítása szempontjából olyan fejlődési periódusban vannak, amelynek során tartós érdemi hatást lehet elérni a későbbi értékrendjük, életvitelük kialakításában. Az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere. Az egészségfejlesztési programokhoz való csatlakozás, az akciókban való tevékeny részvétel komoly hatást gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára is.  Az iskola teret biztosít arra, hogy mód nyíljon az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására.  Figyelembe veszi az adott életkori csoport, különösen a hallássérült gyermekek és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók egészségügyi, mentalhigiénés problémáit.  Az adott életkori csoport fejlesztési céljait körvonalazza, feladatait meghatározza, melynek sikeres teljesítése hozzásegíthet egy egészséges és kiegyensúlyozott életvezetéshez, a jóllét megtalálásához. A tananyag feldolgozása során az ún. részvételen alapuló, az élménytípusú oktatási technikák minél szélesebb körű alkalmazása a legszerencsésebb, hiszen ezek révén szereznek közvetlen tapasztalatokat, fejlődhetnek az életvezetés, a testi-lelki jóllét szempontjából valóban fontos gyakorlati készségek és 47


Pedagógiai Program

jártasságok, melyek a felnőtt lét szerepeire előkészítenek, a mindennapi környezettudatos életvitel szempontjából a fenntartható fejlődés érdekében lényegesek. Az egészségnevelés célja:  segítse a tanulókat a testi és lelki harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában  fejlessze az életvezetési képességeket, egészségtudatosságot  alakítsa a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért  készítse fel a tanulókat a stressz hatások feldolgozására  segítse elő és valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára  terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre Az egészségnevelés területei:  mozgás rendszeres testedzés, játéklehetőségek biztosítása  táplálkozási szokások kialakítása  célszerű, helyes öltözködés tudatosítása  higiénia, tisztálkodás teendőinek ismertetése  egészségkárosító szenvedélyek megelőzésére nevelés  ész-szerű napirend kialakítása és követésére nevelés  rendszeres szűrővizsgálatok szorgalmazása  rendezvényeken, akciókon való részvétel Az egészségnevelés színterei:  példamutató iskolai hatás (környezet esztétikus és egészséges kialakítása, ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében, az iskolai büfében egészséget segítő ételek választéka, tantárgyakba épített egészségnevelés, Egészségnapok, túrák, kirándulások, erdei iskolák, táborok  mindennapi testedzés megvalósítása (testnevelés órákon KT szerint, szervezett úszásoktatással, napközis foglalkozásokba beillesztve, szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében ISK, sporttáborok, sportversenyek, családi sportnapok)  sportegyesületeknek helyet adva a tanulók szervezett sportolási lehetőségének biztosításával  bekapcsolódás a Diák Sportszövetség által kiírt sportversenyekbe, kupa - küzdelmekbe  Egészségnevelésünket segítő módszerek: játékok, közösségépítő programok, vetélkedők, projektek, akciók

48


Pedagógiai Program

Hatékony egészségnevelési tevékenységünk érdekében évente ismétlődően áprilisban megszervezzük az iskola Egészségnapját, melynek keretében az alábbi igen fontos témákkal foglalkozunk forgószínpadszerűen az adott projekt forgatókönyve szerint:  Gyermekkori megelőzési programok feltételeinek javítása (fogászati prevenció)  Tárgyi feltételek biztosítása, amely biztonságossá és az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszik az iskolát.  Integrált egészségfejlesztési tartalmak közvetítése  A fiatalok egészséges szabadidő eltöltése támogatható formáinak, ösztönzés módjának kidolgozása  Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete  Az egészséges testtartás, a mozgás fontosságának hangsúlyozása  Az életvezetési ismeretek bővítése  Az étkezés és táplálkozás egészséget befolyásoló szerepének ismertetése  Betegségek, egészségkárosodások kialakulása és a gyógyulás folyamatának ismerete  Barátság, párkapcsolatok, szexualitás szerepe  Személyes krízishelyzetek felismerése és kezelése  Az idővel való gazdálkodás szerepe  Szenvedélybetegségek elkerülése  Tanulási környezet kialakítása  Természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

12.2. A környezeti nevelési program Környezeti nevelés alapelve és céljai Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelésünk alapelve a természeti, társadalmi és technikai környezet értékeit megbecsülő és megőrző fiatalság nevelése. Nevelésünk folyamán kialakítjuk a gyerekekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, formákat amelynek segítségével a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válhatnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezetért felelős életvitel formálása élethosszig tartó folyamat. Az alakuló értéktudatnak, együttműködési képességeknek, életviteli szokásoknak, a személyes és közös felelősségtudatnak alakítása az ökoiskolánkban kiemelt feladat.

49


Pedagógiai Program

Cél olyan diákok nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket tudatosan tudják vezetni a fenntarthatóság elveit követve. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése különösen az integrált gyermekekkel való együttnevelés esetén. A jövő problémái sok esetben még előre nem láthatóak, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. A környezeti nevelés feladatai 

A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést.



Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére.



Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását.



Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását.



Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását.



Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodást, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit.



A környezeti nevelés beépítése a természettudományokhoz kötődő és azokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat 50


Pedagógiai Program

könnyebben megértsük több tudomány felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel.

eredményeinek



A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret tantárgy keretében



Ökológiai szemlélet alakítása a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő gyakorlati természetvédelmi tevékenységgel.



A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésével bekapcsolódás a különböző természetvédelmi szervezetek munkájába, csatlakozás a környezetvédelmi akciókhoz.

A fenntarthatóság elvének értelmében a környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítása két területen történik: - környezetkultúra (művészetek, kézművesség, mikrokörnyezet alakítása, jeles napok ünneplése) - környezetvédelem (tájvédelem, növények és állatok védelme, hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, környezetbarát életmód, közlekedés…) A környezeti nevelés színterei iskolánkban: 

minden tanulót egyformán érintő elemek (példamutató iskolai környezet, kötelező tanórai keretbe épített környezeti nevelés)



tanulókat különböző mértékben érintő tanórán kívüli lehetőségek (szakkörök, táborok, vetélkedők, gyűjtőmunkák, múzeumok és környezeti objektumok látogatása)

Az aktív kreatív munkákhoz szükséges taneszközök 

Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok.



Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók.



Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.).



Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.)

51


Pedagógiai Program



Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.)



Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok)

12.3. A mindennapi testedzés programja A Közoktatási Törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, különös tekintettel az integrált gyermekek mozgáskoordinációjának javítása érdekében. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Ennek érdekében a következő szempontoknak kívánjuk érvényesíteni: 

Minden gyermek minden nap vegyen rész testmozgásban



A testmozgás örömöt s sikerélményt adjon



A sport személyiségfejlesztő hatása érvényesüljön



Figyelemmel kell kísérni a gerinc- és ízületvédelmi szabályokat



Minden testnevelési órán legyen gimnasztika és a helyes testtartást elősegítő gyakorlatok, légző gyakorlatok



A testmozgás program játékokat és táncot is tartalmazzon

Iskolánkban a mindennapi testedzés úgy valósítjuk meg, hogy a 3 testnevelés órán kívül a másik két tanítási napon minden diák számára különböző sportköröket szervezünk (kosárlabda, kézilabda, foci, úszás, karate, kempo, művészi torna). A diákok feladata, hogy ezek közül válasszon, és valamelyiken részt vegyen. Ezt az osztályfőnök koordinálja, ellenőrzi. Tanulóink fizikai állapotát rendszeresen Cooper teszttel mérjük.

52


Pedagógiai Program

II. NEMZETI ALAPTANTERVRE ÉPÜLŐ HELYI TANTERV

1. Az iskola egyes évfolyamán tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai Óraterv Alsó tagozat

1.

Tantárgy/évfolyam K Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Környezet Ének-zene Vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Informatika Kötelező óraszám a törvény szerint

2. V

K

8

V

K

8 0,5

5 1 1 1 1 3

3.

0,5 1

V

K

7 0,5

5 1 1 1 1 3

4.

0,5 1

1,5 5 2 1 1 1 3

0,5

7 3 4 2 1,5 1 1 3

V

1

1 20

2

K - kötelező órák V – választható órák

53

20

2

20

2 22,5

2


Pedagógiai Program

Óraterv Felső tagozat

5.

Tantárgy/évfolyam K Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Földrajz, természetismeret Fizika Kémia Biológia Ének-zene Vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc, dráma Hon és népismeret Mozgóképkultúra Ember és társadalomismeret Egészségtan Kötelező óraszám a törvény szerint

6. V

4 2 3 4

K

2

4 2 3 3 0,5 2

1 1,5 1 2,5 0,5

1 1,5 1 2,5 0,5

1

0,5

0,5

0,5 0,5

7. V

2 0,5

0,5

0,5

K 4 2 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 0,5

8. V

2

0,5

0,5

K 3,5 2 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 2 0,5

V 0,5

2

0,5

0,5 0,5 1 0,5 0,5

22,5

2 22,5

0,5 3,5

25

3

25

3

K - kötelező órák V – választható órák Tánc és dráma ill. hon- és népismeret modult 5. és 6. osztályban a magyar nyelv és irodalom; az egészségtant 6. osztályban a természetismeret; 8. osztályban biológia; a 7. osztályban az ember és társadalom modult a történelem; 8. osztályban a mozgókép és médiaismeret modult a vizuális kultúra tantárgy keretében tanítjuk.

54


Pedagógiai Program

2. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Tankönyvellátás rendjéről, a tankönyvtámogatás mértékéről a mindenkor hatályos törvény rendelkezik. A gyermekvédelmi felelős méri fel (szülői nyilatkozat alapján) az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók körét. Az ingyenesség csak egy jogcímen vehető igénybe. A jogosultság igazolásának határidejét be kell tartani. Iskolai tankönyvterjesztés az igazgató meghatalmazása alapján a mindenkori igazgatóhelyettesnek a feladata. Nevelőtestület tagjainak feladata az iskolavezető által közzé tett az adott tanévre érvényes tantárgyfelosztás alapján a tájékozódás az új kiadványokról (tankönyv-börze, bemutató órák látogatása, tapasztalatcsere egy-egy tankönyvcsaládról). Az osztályfőnökök feladata a tanulók tankönyvigényének felmérése, és az adott osztály tankönyvlistájának elkészítése a megadott határidőre. A hatályos törvényi előírásoknak megfelelően egyeztetési eljárások lefolytatása (SZMK, DÖK) szükséges. A tankönyvrendelés és árusítás lebonyolítása az iskolai „Tankönyvterjesztés szabályzata” alapján történik. Célszerűnek tartjuk, ha egy-egy évfolyamon azonos tárgyakat tanító tanárok azonos könyvcsaládból tanítanak, de ez nem kötelező érvényű. Mindenkor tiszteletben tartjuk a pedagógusok szabad tankönyvválasztási jogát. Kiemelten fontos, hogy a sajátos nevelési igényű, hallássérült, illetve a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók egyéni szükségletei határozzák meg számukra a tankönyvet, illetve a kiegészítő tankönyvet. Ennek kiválasztása a pedagógus és a gyermek fejlesztésével foglalkozó szakemberek közös döntésén alapszik. Előnyben részesítjük a bevált tankönyvcsaládok évfolyamokon keresztül való tanítását és a kiválasztásnál mindig szem előtt tartjuk a gazdaságosságot, az iskolai könyvtár bővítését a tartós tankönyv-állománnyal. Az átgondolt tankönyvválasztás hosszabb távra előre tervezett munka, az eredményes tanítás érdekében váltunk, változtatunk taneszközeinken. 55


Pedagógiai Program

3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 3.1. Az ellenőrzés és értékelés általános formái Iskolánkban a cél, hogy minden tanítványunk saját lehetőségeinek optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi fejlődésében. Biztosítjuk a lehetőségeket, hogy megtalálják maguk számára a megfelelő teret, ahol gyakorolhatják képességeiket, felfedezhetik önmagukat. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés tantestületünk egyik fő alapelve. A másik fél munkájának elfogadása és tisztelete vezérli mindennapi életünket. A jó hangulat, az eredményes nevelés-oktatás egyik feltétele az értékelési rendszer egységesítése, annak céltudatos végrehajtása. Ellenőrző és értékelő munkánkban ugyanazon elvek érvényesülnek, mint a nevelés-oktatás folyamatának más területein. Az ellenőrző tevékenységünk az ismeretek és készségek értékelésén túl folyamatosan minősíti tanulóink képességeinek, magatartásának, egész személyiségének fejlődését. Ennek megfelelve értékelésünk:  folyamatos: rendszeres, aktuális, tervszerű  illeszkedik a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteihez  sokoldalú: méri az emlékezeti teljesítményeket, az ismeretek 

  

alkalmazását, a tudást változatos: vizsgálja a neveltségi szintet, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a személyiségtípusokat, alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket jelzésértékű: visszacsatol a tanulónak, szülőnek, pedagógusnak kiszámítható tudatosított

Az ismeretek feldolgozásának különböző szakaszaiban, valamint a tanórán kívüli tevékenység közben is folyamatosan figyeljük a tanulók magatartását, érdeklődését, figyelmét, fejlődésük jellemző jegyeit. Célunk, hogy tanulóink érezzék: az ellenőrzés természetes része az iskolai tevékenységeknek. Értsék meg, hogy az ellenőrzés és az értékelés nem a bizalmatlanság jele, hanem arra szolgál, hogy jelezzen: megfelelő ütemben, irányban haladnak-e a tanulásban.

56


Pedagógiai Program

3.2. A magasabb évfolyamra lépés feltételei  A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott tantervben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Integrált tanuló számára egyéni haladási ütem engedélyezett.  A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.  Ha a tanuló 4-8. évfolyamon a tanév végén elégtelen osztályzatot kap, akkor pótvizsgáznia kell a tantárgyból. A pótvizsga időpontja: augusztus utolsó hete  A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha:     

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, magántanuló volt. egy tantárgyból a kötelező órák 30%-nál többet hiányzott

3.3. Követelményszintek, írásbeli, szóbeli beszámoltatás Pedagógiai programunk és tantervünk a hatályos jogszabályok alapján készült. A követelmények azt a teljesítményszintet jelzik, amelyet valamennyi anyagrész, illetőleg tantárgy egy tanéves tanulása után várunk el tanulóinktól. A követelmények és azok teljesítése jelentik a tanulás értékelésében a viszonyítási alapot. Az egységes követelményszint biztosítja a tanulás eredményeit megítélő értékelés egységes alapját. Csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására adunk érdemjegyet, amelyekre a követelmények vonatkoznak. Ezen anyagrészek elsajátításának mértékét és milyenségét lehet érdemjegyekkel rögzíteni.

57


Pedagógiai Program

Lehetőség szerint a nagyobb anyagrészekből történő számonkérést úgy egyeztetjük, hogy egy napon kettőnél több nagydolgozat ne legyen. A követelmények között található kiemelt szövegrészek a minimum szintjét jelzik, amelyek teljesítése a tanulmányok magasabb évfolyamon történő folytatásához elengedhetetlenül szükségesek. Ez a követelményszint azt jelzi, hogy aki nagyon gyenge, nagyon nehezen halad, azt mindenekelőtt ezeknek a követelményeknek a teljesítésére kell alkalmassá tenni. A minimum a korrepetálás és egyéb segítő jellegű foglalkozások tartalmát is kijelöli. Hagyományainkhoz híven a tanulók minél többféle tevékenységét értékeljük, de nem minden tevékenységét osztályozzuk. Az osztályzatot továbbra is igénylik a felső tagozaton a szülők, illetve nem mellőzhető a tanulás motiválásának e formája a teljesítmény fokozása, a fejlődés előmozdítása érdekében. Az új, belépő tantárgyak oktatása során a kezdeti hónapokban főként szavakkal értékelünk, rámutatva az elért eredmények vagy kudarcok okaira. Ebben az időszakban ismertetjük meg tanulóinkkal az új tantárgy sajátos tanulási technikáit, világítjuk meg, hogy milyen típusú munkát és teljesítményt várunk el tőlük. Az első négy évfolyamon alkalmazzuk a már hagyományosnak mondható jelrendszert, melyet a tanító ismertet a szülőkkel és tanulóival. E körbe tartoznak a színes pontok, képi jelek stb. Első három évfolyamon félévkor és évvégén ill. negyedik első felében szöveges értékelést alkalmazunk. Az átváltás módja: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt gyenge nem felelt meg

(5) (4) (3) (2) (1)

90% felett 75% felett 50% felett 30% felett 29% alatt

Szöveges értékeléshez az Oktatási Miniszter által jóváhagyott formákat alkalmazzuk. Első három évfolyamon csak hiányzás miatt utasítható évismétlésre tanuló. Ez szintén igaz az idegen nyelvtanulás első évére. Integrálásra került hallássérült és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulóink esetén a számonkérést és az értékelést az egyéni szükséglet, a képesség határozza meg. Hallássérült tanulóknál a számonkérésnél az írásbeli feleletet helyezzük előtérbe.

58


Pedagógiai Program

Abban az esetben, ha szülő kéri az évfolyam ismétlését, erre lehetősége van. Iskolánkban a számonkérés módja szóban és írásban történik a tananyag súlyának megfelelően. Integrált tanulók esetében egyéni az elbírálás. Szóbeli számonkérés formái:  szóbeli felelet  témazáró felelet  kiselőadás  team munka  órai munka  önálló projekt  csoportos projekt Írásbeli számonkérés formái  minimum felmérő  röpdolgozat  témazáró dolgozat  füzet, egyéb munkák  házi dolgozat  önálló és csoportos projektek  teszt  szorgalmi feladatok Az egészségnevelési programunk megvalósulását a mindennapos testnevelés keretében a Cooper teszttel mérjük és ellenőrizzük. Ha az írásbeli felelet okoz nehézséget, úgy szóban feleltetjük a tanulót. Negyedik osztály második félévétől valamennyi tantárgyat osztályozzuk. Iskolánkban nincsen olyan tantárgy, amit nem kívánunk osztályozni. Iskolánkban a hétvégi házi feladatok adásánál a következő elveket vesszük figyelembe:  meghatározó a legfontosabb partnerek egyeztetése (szülő, tanár, diák) Az első szülői értekezleten a pedagógus és a szülők közösen egyeztetnek a házi feladatokat érintő kérdésekben.  ünnepek előtti hétvégén lehetőség szerint kevesebb házi feladatot adunk  mindenkor figyelembe vesszük a differenciált házi feladat adását

59


Pedagógiai Program

3.4. Érdemjegyek meghatározása Jeles (5): ha a tantárgyi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni, érvelni. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói „bemagoltak”. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, több esetben nevelői segítségre, javításra, kiegészítésre szorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát, rövid mondatokat mond. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad, fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. A nagydolgozatok (legalább 3 anyagrészből történő számonkérés) esetében az osztályzatoknál a következő %-os kategóriákat állapítottuk meg: 100% 89% 74% 49% 29%

-

90% 75% 50% 30% 0%

5 4 3 2 1

3.5. Az érdemjegyek osztálykönyvi bejegyzésének módja Nagy felmérő, témazáró dolgozat, témazáró szóbeli: piros tintával Írásbeli, szóbeli felelet: kék tintával; Különféle gyűjteményekre, munkára, házi fogalmazásra, füzetek rendjére: zöld tintával.

60


Pedagógiai Program

A tanuló helytelen viselkedése, nem a tananyaghoz kötött kötelességteljesítésének elmulasztása miatt szaktantárgyi elégtelen osztályzat nem adható. A szorgalmi időben nem osztályzatokat, hanem érdemjegyeket adunk, melyek visszajelentő, informatív értékűek. A bizonyítványba írt osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről, minősíti a tanuló éves munkáját. Az osztályzat nem feltétlenül az érdemjegyek pontos középarányos értéke, mert benne nagyobb súllyal esnek latba a témazárók eredményei. Ugyanakkor figyelembe vehető a tanuló éves aktivitása, az alapkövetelményeken túlmutató egyéb ismerete is.

3.6. A magatartás értékelése A magatartás kifejezés az erkölcsi vonások állandóságára és egyben fejlődésére utal, melynek csak részterülete a viselkedés. A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz és a felnőttekhez való felelős viszonyát értékeli. A házirendben leírtak betartása az alapvető követelmény. Magatartás

Példás

Nagyfokú, Fegyelmezettsége állandó, másokra pozitív hatású Viselkedéskultúra Hangnem Hatása a közösségre Társas kapcsolatai Házirend betartása Felelősségérzete

kifogástalan, példaértékű tisztelettudó, udvarias Pozitív, aktív, segítőkész kezdeményező, élen jár betartja, arra ösztönöz nagyfokú felelősségtudat

jó

változó

rossz

megfelelő, még nem teljesen sajátja

másokat zavaró, kifogásolható, de igyekszik javulni

erősen kifogásolható, másokat zavaró, negatív

udvariatlan

durva, romboló

nyegle

közönséges

kevés kivetnivalót hagy maga után kevés kivetnivalót hagy maga után

negatív, goromba, ártó lélektelen, félemlítő

nem árt

ingadozó

közömbös

komisz

néha hibázik

részben betartja

sokat vét ellene

időnként feledékeny

ingadozó

felelőtlen, megbízhatatlan

61


Pedagógiai Program

3.7. A szorgalom értékelése A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli. Szorgalom Tanulmányi munkája

Munkavégzése

Példás

Jó

Céltudatosan törekvő, odaadó, figyelmes, törekvő igényes tudás megszerzése kitartó, pontos, rendszeres, megbízható, általában önálló önálló

változó

hanyag

ingadozó

hanyag

rendszertelen, hullámzó, önállótlan

megbízhatatlan, gondatlan

Kötelességtudata

kifogástalan, precíz

megfelelő, néha ösztökélni kell

felszerelése gyakran hiányos

szinte nincs felszerelése, hiányos

Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunkája

rendszeres, érdeklődő

előfordul, ösztönzésre dolgozik

ritka

egyáltalán nincs

3.8. Versenyeken elért helyezésekért adható dicséretek  Háziversenyek (tanulmányi, művészi, sport) I.-III. helyezettek szaktanári dicséretet kaphatnak  Kerületi I-VI. helyezettek, budapesti, regionális, országos versenyek I-X. helyezettjei igazgatói dicséretet kaphatnak.

3.9. Jutalmazási- és büntetési rendszer A jutalmazás Lehet szóbeli, írásbeli, osztályközösség vagy iskola közösség előtti  Anyakönyvbe, bizonyítványba való bejegyzés:  Kitűnő tanulmányi eredmény és példás magatartás, szorgalom esetén.  Igazgatói dicséret:  Kiemelkedő tanulmányi munkáért.  Iskola szintű teljesítmény kiváló teljesítéséért.  Iskolán kívüli magas szintű nemes cselekedetért.

62


Pedagógiai Program

 Nevelőtestületi dicséret:  Félévkor, év végén példamutató magatartásért, szorgalomért, kiemelkedő tanulmányi munkáért.  Osztályfőnöki dicséret:  Bizonyítványosztáskor példás magatartásért, szorgalomért, megbízatások példás teljesítéséért.  Szorgalommal bekövetkezett és tartósnak látszó jelentős javulásért.  Nevelői dicséret:  Egyes tantárgyból kimagasló eredmény eléréséért. A büntetés Lehet szóbeli írásbeli,  Szaktanári figyelmeztető, intő:  Sorozatos elégtelen feleletért, ha hanyagság miatt van.  Órai munkát zavaró magatartásért.  Osztályfőnöki figyelmeztető, intő:  Az iskola munkarendjének sorozatos megszegéséért.  Igazgatóhelyettesi figyelmeztető, intő:  Olyan magatartásért, amely súlyossá válható jellemhibából ered. (Lopás, csalás, hamisítás stb.)  Igazgatói intő:  Olyan vétségért, amelyért már igazgatóhelyettesi intőt kapott. (Súlyosabb esetben az előző fokozat elhagyható)  Fegyelmi tárgyalás:  Sorozatos jellemhibából adódó súlyos vétségekért.

63


Pedagógiai Program

4. A program megvalósításának belső ellenőrzése A Pitypang Utcai Általános Iskola Pedagógiai Programjában rögzített célok és feladatok megvalósítása iskolánk valamennyi dolgozójának kötelessége. Az ellenőrzés folyamatos, melyben kiemelt szerepet kapnak:     

iskolavezetés munkaközösség vezetők minőségi kör tagjai gyermekvédelmi felelős diákönkormányzatot patronáló tanár

Koordináló feladattal, az ellenőrzés és értékelés folyamatos szervezését az iskola igazgatója látja el. Az oktató munka eredményességét a mindenkori évzáró értekezleten vitatja meg a tantestület az igazgató jelentése alapján. A jelentés az éves belső ellenőrzés alapján jellemzi:  oktató munka minőségét  tanulói előrehaladását (szaktanári, osztályfőnöki jelzések alapján)  továbbtanulási eredményeket (összevetve az elvárásokkal és képességekkel)  az osztályozó értekezletek tapasztalatait  a tanulmányi versenyek eredményeit A tanulási-tanítási tevékenység belső ellenőrzésének formái:     

óralátogatások osztályfőnöki és szaktanári beszámolók a tanulók előrehaladásáról a tanterv alapján készített tanmenetek és megvalósításuk szakköri és korrepetálási naplók ellenőrzése beszámoltatás

Oktatási céljaink megvalósítása folyamatos, de meghatározott alapvető elemei teljesíthetőek adott oktatási szakaszokon, évfolyamokon. A helyi pedagógiai programban megfogalmazott nevelési célok megvalósítására folyamatosan törekedni kell minden, a nevelés, oktatás folyamatában résztvevő tanulónak, szülőnek, pedagógusnak és iskolai dolgozónak.

64


Pedagógiai Program

A célok megvalósítását folyamatosan ellenőrizzük, mely munkát az iskola igazgatója fogja össze. A belső ellenőrzés eredményeit évente egy nevelési értekezleten vitatjuk meg. Az értekezlet fő témáját a nevelői javaslatok alapján az igazgató terjeszti elő. A nevelési célok megvalósítása érdekében folytatott belső ellenőrzés formái:     

folyamatos jelenlét éves osztályfőnöki jelentések rendszeres napközis nevelői beszámoltatások gyermekvédelmi felelős jelentései szülők és pedagógusok kapcsolattartó lehetőségeinek figyelemmel kísérése

Nevelési céljaink megvalósíthatósága döntően folyamatos, de egyes elemei teljesíthetők adott életkori szakaszon. Ez esetekben is további folyamatos nevelői erősítésre, hatásra van szükség. Nevelési és oktatási céljaink csak a családi háttér teljes támogatásával valósulhatnak meg. Ennek érdekében iskolán nyitott a szülői közösség felé. A kapcsolattartás hivatalos formái (szülői értekezlet, fogadóóra, SZMK) mellett nagy hangsúlyt helyezünk az oldottabb jellegű párbeszédekre. A belső ellenőrzés kiterjed a család-iskola kapcsolattartás megvalósítására, az információk áramlásának biztosítására, a visszajelzésekre, valamint az így kapott problémafelvetések megoldására.

65


Pedagógiai Program

5. Az intézmény eredményességi mutatói A Pitypang Utcai Általános Iskola programja hosszú távra készített koncepció, de nem nélkülözheti a folyamatos – mely egyben szakaszolt – felülvizsgálatot. Amennyiben változnak a környezeti elvárások, úgy módosítjuk a kitűzött célokat és azok megvalósítási formáit. A belső ellenőrzés és értékelés rendszere mindezeket folyamatosan figyelemmel kíséri, mert nem a programnak, hanem az intézményben folyó munkának kell eredményesnek lennie. Elsősorban az eredményességet minősítő alapvető tényezőket figyeljük. Fontos szempont, mely egyben minősítő erejű is, az iskola keresettsége, a tanulólétszám alakulása. A tartós létszámemelkedés jelezheti, hogy az iskola jó úton jár, működik a belső ellenőrzés és a programok hatékonyak. A tanulmányi munka eredményessége diákjaink ismeretszintjének kívánatos emelkedését és az elvárt továbbtanulási eredmények megvalósulását követeli meg. A tanórai és azon kívüli munka minőségét, az ellenőrzés hatékonyságát tükrözi annak tartóssága, illetve változása. Nevelőtestületünk számára kiemelt tényező diákjaink hangulata. Fontos, hogy szeressenek iskolába járni, jó hangulatban éljék tanulóéveiket, mert ez kihat a tanulmányaikra is. Mindezeket igény és elégedettségméréssel ellenőrizzük. Az integrált, sajátos nevelési igényű tanulók sikeresen, saját képességeiket maximálisan kibontakoztatva, fejlett önbecsüléssel rendelkezve folytatják tanulmányaikat felsőbb intézményekben. Az iskola fegyelmi helyzete megfelelő, melynek megőrzése, javítása minden gyermeknek és felnőttnek kötelessége. Az esetleges deviancia, nagyobb fegyelemsértések, hiányzási mutatók romlása veszélyeztetné a program megvalósítását, csökkentené az iskola eredményességét. A működést döntően befolyásolja a környezet megítélése, kihat a keresettségre. Fontos a hatékony és egyben objektív PR folytatása, a külső szervekkel és a társadalmi környezettel való kapcsolattartás. Amennyiben kevés az eredmények formális bemutatása, nagyobb hangsúlyt kell helyezni az informális lehetőségek kiaknázására. Meghatározó elem a tanár-diák partnerkapcsolat. E területen az intézményesült formánál fontosabbnak tartjuk a mindennapi kapcsolattartást, az egymás iránt megnyilvánuló érzékenységet. Kölcsönösen kell törekedni a felmerülő problémák megoldására. 66


Pedagógiai Program

Kapcsolatrendszerünk része a szülőkkel folytatott párbeszéd, melyben segítenek azon szervezetek, ahol a szülői oldal is hivatalos formában megnyilvánulhat. Ugyanakkor a korábbi gyakorlatnak megfelelően a szülő-tanár kapcsolatteremtés egyéb formái is tovább élnek. A hatékony információs rendszer jelzi a program megvalósításának minden fázisában az elért eredményeket és az esetleges gátló tényezőket. Iskolánk nemcsak a külvilág felé nyitott, hanem befelé is. A szükségesen fennálló hierarchia mellett a kollegiális viszonyok teremtik meg a felkészültség és a rátermettség mellett a nevelő-oktató munka hajtóerejét. Az iskola vezetésének napi szinten követi a program megvalósítását. Megfelelő irányítási rendszer működtetésével, az ellenőrzés tapasztalataival és az információk feldolgozásával avatkozik be a helyi nevelési-oktatási tevékenység folyamatába. Az iskola eredményességének tényezői kölcsönhatásban állnak. Meghatározó erővel bírnak benne a tanulók, szülők, pedagógusok, külső környezet és a fenntartó. A Pitypang Utcai Általános Iskola Pedagógiai programja a létező valóság alapján, reális célokat kitűzve született, megfelel a jelenlegi környezeti igényeknek. Az elvárások vagy feltételek esetleg módosulása alapján a szükség korrekciót a nevelőtestület végrehajtja

67


Pedagógiai Program

6. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon Törvényi háttér A közoktatásról szóló hatályos törvények által történt módosítása következtében az általános iskola alapozó szakaszában, vagyis az 5-6. évfolyamon a kötelező és nem kötelező tanórákra fordítható időkeret 25-50 százalékában nem szakrendszerű oktatást kell biztosítani. Az 5. évfolyamon először a 2008/2009. tanévben, majd ezt követően felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű tanítást. A helyi tanterv ennek megfelelően lett átdolgozva 2007. december 31-ig, melyet a fenntartó elfogadott. A törvény deklarált célja a nem szakszerű oktatás bevezetésével az alapozó funkciók hatékonyságának a növelése, amit a tanítók által nem szakrendszerűen és a tanárok által szakrendszerűen biztosított nevelés-oktatás megfelelő arányú alkalmazásával lát biztosítottnak. A nem szakrendszerű szempontjaink:

oktatás

bevezetésével

kapcsolatos

lényeges

Az eddigi tapasztalataink alapján iskolánk az 5-6. évfolyamon 25 %-ban kíván nem szakrendszerű foglalkozásokat biztosítani. A fejlesztésre szoruló gyermekek létszámarányát vettük figyelembe a százalékos időkeret meghatározásánál. Ez szükség szerint tanévenként változhat. Az alkalmazandó szervezeti keretet az előző tanév végén (4. osztály) végzett, az alapozó funkciókra irányuló diagnosztikus mérés eredménye alapján módosíthatjuk. Új tanulásszervezési eljárásokat alkalmazunk közös megegyezés alapján. A nem szakrendszerű oktatást csoportbontással, egy-egy projekt, témahét, témanap, esetleg erdei iskola megszervezésével is megvalósíthatjuk. Differenciált egyéni és csoportmunkát is alkalmazunk mind a szakrendszerű, mind a nem szakrendszerű oktatás keretében. A nem szakrendszerű oktatás az iskolán belüli azonos évfolyamú osztályok között is eltérést mutathat. Változatos, új tanítási módszerekkel kívánjuk elérni, hogy tanulóink olyan korszerű és használható tudást kapjanak, amelyek segítségével egész életük folyamán képesek lesznek tanulni.

68


Pedagógiai Program

A módszertani szabadság továbbra is minden pedagógusra érvényes. Hátránykompenzáló és esélyteremtő programjaink megvalósítása érdekében szemléletváltásra, módszertani megújulásra van szükség, melyet belső és külső továbbképzésekkel segítünk. A megfelelő személyi feltételek adottak iskolánkban, a rendelkezésre álló tanerő végzettsége, valamint szakmai felkészültsége alkalmassá teszi a pedagógusokat a nem szakrendszerű oktatás végzésére. A nem szakrendszerű oktatásra fordítható óraszámok kiszámításának módja: Az 5-6. évfolyamon tanulók heti kötelező óraszáma 22,5 óra, melynek 25 % - a kerekítve 7 óra áll rendelkezése hetente a nem szakrendszerű oktatás biztosítására, melyet szükség esetén „ tömbösíthetünk ”. A következő tantárgyak, illetve műveltségterületek óraszámainak terhére szervezzük meg a nem szakrendszerű oktatást, melyek kertén belül biztosítottnak látjuk a kompetenciafejlesztést: Magyar nyelv és irodalom

2 óra

Matematika

2 óra

Természetismeret

1 óra

Rajz és vizuális kultúra

1 óra

Technika – életvitel

1 óra

Összesen:

7 óra

A helyi tanterv felülvizsgálata a NAT szerint A változások elsősorban a helyi tanterveket érintik, amelyekben meg kell jeleníteni a NAT-ban kiemelt kompetenciákat. A NAT-ban megadott 9 kulcskompetencia (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematika kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség). A helyi tanterv módosításánál az alábbi szempontok érvényesülését várjuk el:

69


Pedagógiai Program

 Az információszerzés és az információk feldolgozása képességének fejlesztése (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, csoportosítás és új összefüggésekben való alkalmazása)  Önálló tanulási és jegyzetelési technikák elsajátítása  Kommunikációs képességek erősítése  Szociális kompetenciák fejlesztése  A térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás  A tanulásszervezés során megjelenő módszertani kultúra változatossága és a „tanítói” és „tanári” módszerek arányának megfelelő megválasztása az adott gyermekközösség életkori sajátosságainak, igényeinek megfelelően Célszerűnek tartjuk mindig a tanév elején elkészítendő tanmenetekben megjeleníteni az előző évi mérések eredményeinek ismeretében az adott közösségben leginkább kívánatos kompetenciafejlesztés lényeges elemeit, a fejlesztőmunka szempontjait, legfontosabb területeit, a szervezéssel és módszerekkel kapcsolatos konkrétumokat. A tanterv készítésénél, az óraszámok alakításánál fokozottan figyelembe vesszük a szakmai munkaközösségek véleményét, ajánlásait. A nem szakrendszerű képzés jelölése a naplóban zöld színnel történik, a tanulók értékelésének formája: szóbeli szöveges értékelés Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által elfogadott, a kulcskompetenciák fejlesztését figyelembevevő, átdolgozott, kerettanterveit adaptáljuk a helyi tantervünkben.

70


Pedagógiai Program

A Pedagógiai program elfogadása

A Pedagógiai Programot az alkalmazotti közösség 2009. augusztus 26-án egyhangúan elfogadta és ezt aláírásával meg is erősítette. A közösség nevében:

………………………………………. igazgató

Az SZMK a Pedagógiai Programot elfogadta, az SZMK nevében:

……………………………………. SZMK elnöke

A Pedagógiai Programot a DÖK elfogadta. A DÖK nevében

……………………………………….. DÖK vezető

Budapest, 2009. 08. 26. A Pedagógiai Program legközelebbi felülvizsgálata 2014. A fenntartó véleménye:

71

Pedagógiai Program 2009

Recommend Documents