Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola

Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola felülvizsgált és aktualizált

Helyi tanterv Szakmai program

Pécs, 2011. június 28.

helyi tanterv | általános rendelkezések

A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Helyi tantervének részei

i. kötet

Bevezető és általános rendelkezések Az általános közismereti képzés helyi tanterve

ii. kötet

Drámatagozatos gimnáziumi képzés helyi tanterve

iii. kötet

Képző-iparművészeti szakképzés szakmai programja

iv. kötet

Táncművészeti szakképzés szakmai programja

v. kötet

Zeneművészeti szakképzés szakmai programja

Az öt kötet oldalszámozása folyamatos.

2


3

Tartalomjegyzék i. kötet – első rész 1. Bevezető................................................................................................................................................... 18 2. Óratervek.................................................................................................................................................20 3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei:.....33 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei.................................................................................33 5. Az érettségi vizsgára történő felkészítés lehetőségei, feltételei, az érettségi követelményei...... 38 6. A tanulók fizikai állapotának mérése................................................................................................... 41 i. kötet – második rész / általános közismereti oktatás 1. Magyar nyelv-és irodalomból................................................................................................................ 43 2. Történelem...............................................................................................................................................77 3. Élő idegen nyelv..................................................................................................................................... 99 3.4 Német nyelv kezdő................................................................................................................................152 4. Matematika........................................................................................................................................... 204 5. Fizika....................................................................................................................................................... 221 6. Kémia.......................................................................................................................................................233 7. Az integrált természettudományos oktatás lehetőségei | biológia-földrajz tantárgyak integrálásával....................................................................................... 245 8. Informatika............................................................................................................................................276 9. Testnevelés és sport..............................................................................................................................287 10. A 11. évfolyamon kötelezően választandó művészeti tárgyak........................................................297 11. A 12. évfolyamon kötelezően választandó társadalomtudományi tárgyak................................. 299 12. Mozgóképkultúra és médiaismeret.................................................................................................... 310 13. Népművészet......................................................................................................................................... 318 14. Művészettörténet ................................................................................................................................. 357 15. Az osztályfőnöki munka helyi tanterve............................................................................................. 363 ii. kötet – drámaképzés 1. A drámaképzés céljai............................................................................................................................ 372 2. Drámaképzés főtárgyai ........................................................................................................................ 375 3. Drámaképzés tárgyai ........................................................................................................................... 387 4. Felvételi eljárás sajátosságai a drámatagozatos gimnáziumi képzés esetében............................ 412 5. A drámatagozatos képzés speciális eszközigényei........................................................................... 413 iii. kötet – képző-iparművészeti szakképzés 1. A szakképesítések országos képzési jegyzékben szereplő adatai................................................... 418 2. További adatok a szakképesítésről..................................................................................................... 418 3. A képzés szerkezete.............................................................................................................................. 420 4. Órakeret.................................................................................................................................................462 5. A tananyagelemekhez tartozó tantárgyak, tananyagok................................................................. 464 5.1 Rajz-festészet és rajz-mintázás.......................................................................................................... 464 5.2 Alkalmazott grafika szak | okj: 54 211 09 0010 54 01........................................................................483 5.3 Festő szak (általános festő) | okj: 54 211 08 0010 54 01..................................................................491 5.4 Kerámikus szak | okj: 54 211 10 0000 00 00 .....................................................................................508


5.5 5.6 5.7 5.8 5.9 5.10 5.11 5.12 6.

4

Fémműves | okj: 54 211 13 0010 54 05................................................................................................. 519 Kőszobrász szak......................................................................................................................................555 Textilműves/kézműves Képzés...........................................................................................................568 Művészettörténet .................................................................................................................................580 Ábrázoló geometria.............................................................................................................................. 593 Színtan....................................................................................................................................................596 Népművészet ........................................................................................................................................598 Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek.............................. 609 Felvételi képességfelmérések az általános felvételi eljárás keretében........................................... 612

iv. kötet – táncművészeti szakképzés 1. A képzés szervezésének feltételei:...................................................................................................... 617 2. A képzés szerkezete............................................................................................................................... 618 3. A képzés célja: .......................................................................................................................................628 4. Tananyag | 9. évfolyam......................................................................................................................... 637 5. Tananyag | 10. évfolyam.......................................................................................................................643 6. Tananyag | 11. évfolyam....................................................................................................................... 649 7. Tananyag | 12. évfolyam........................................................................................................................ 655 8. Tananyag | 13. évfolyam....................................................................................................................... 660 9. A tanítási órákat kiegészítő, azokhoz kapcsolódó, hatásukat felerősítő tevékenységformák: mesterkurzusok szervezése....................................... 669 10. Képességfelmérés a táncművészeti tagozaton................................................................................. 670 v. kötet – zeneművészeti szakképzés 1. A szakképesítés országos képzési jegyzékben szereplő adatai.......................................................677 2. További adatok a szakképesítésről.....................................................................................................677 3. A képzés szerkezete...............................................................................................................................678 3.1 Hangkultúra szak | száma: 54 212 04 0010 54 01..............................................................................678 3.2 Klasszikus zenész (a hangszer megjelölésével) szak | száma: 54 212 04 0010 54 02................... 679 3.3 Magánénekes szak | száma: 54 212 04 0010 54 03............................................................................. 681 3.4 Zeneelmélet-szolfézs szak | száma: 54 212 04 0010 54 04...............................................................682 3.5 Zeneszerzés szak | száma: 54 212 04 0010 54 05...............................................................................683 4. A tananyagegységek, tananyagelemek oktatásának szervezési formái........................................685 5. Órakeret................................................................................................................................................ 686 6. Követelménymodulok..........................................................................................................................691 7. Tananyagegységekhez rendelt követelmények............................................................................... 697 8. Tananyagelemek, tananyagok............................................................................................................ 709 8.1 Hangkultúra szak | OKJ: 54 212 04 0010 54 01................................................................................. 709 8.2 Klasszikus zenész (a hangszer megjelölésével) szak | OKJ: 54 212 04 0010 54 02....................... 769 8.3 Magánénekes szak | OKJ: 54 212 04 0010 54 03............................................................................... 920 8.4 Zeneelmélet-Szolfézs szak | OKJ: 54 212 04 0010 54 04................................................................. 970 8.5 Zeneszerzés szak | OKJ: 54 212 04 0010 54 05................................................................................. 1019 9. Tehetséggondozás............................................................................................................................... 1065 10. Pályaorientáció....................................................................................................................................1067 11. Felvételi képességfelmérések az általános felvételi eljárás keretében.........................................1068 Szakmai vizsgáztatás követelményei................................................................................................ 1081 Eszköz- és felszerelési jegyzék...........................................................................................................1084


5

Részletes tartalomjegyzék i. kötet – első rész 1. Bevezető................................................................................................................................................... 18 1.1. Az iskola Pedagógiai Programjában meghatározott Helyi Tanterv felülvizsgálata során használt szempontok................................................................................................................... 18 2. Óratervek.................................................................................................................................................20 2.1 Óratervek évfolyamkénti bontásban...................................................................................................20 2.2 A szakképzéshez kapcsolódó óratervek szakmánként és évfolyamonként.................................... 25 2.2.1 A képző-iparművészeti képzés óraterve.............................................................................................. 25 2.2.2 A táncművészeti képzés óraterve.........................................................................................................27 2.2.3 A zeneművészeti képzés óraterve.........................................................................................................28 3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei:.....33 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei.................................................................................33 4.1. A képességmérések követelményei.......................................................................................................33 4.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere.....................33 4.2.1 Az írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya.......................................................................................................................... 35 4.3 Az írásbeli beszámoltatások rendje:..................................................................................................... 36 4.3.1 Az írásbeli beszámoltatásnak az értékelésben betöltött súlya, szerepe.......................................... 36 4.3.2 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai:................................................................................................................................................ 37 4.4 A tanulók teljesítményének ellenőrzése és értékelése...................................................................... 37 4.4.1 Tantárgyi értékelés.................................................................................................................................. 37 4.5 A tanulók magatartásának, szorgalmának ellenőrzése, értékelése:................................................ 38 5. Az érettségi vizsgára történő felkészítés lehetőségei, feltételei, az érettségi követelményei...... 38 5.1 Az érettségi vizsga témakörei tantárgyanként.................................................................................... 39 6. A tanulók fizikai állapotának mérése................................................................................................... 41 i. kötet – második rész / általános közismereti oktatás 1. Magyar nyelv-és irodalomból................................................................................................................ 43 1.1 Irodalom................................................................................................................................................... 43 1.1.1 Az irodalmi képzés általános fejlesztési céljai:................................................................................... 43 1.1.2 Ellenőrzés, mérés, értékelés az irodalom tanításában.......................................................................44 1.1.3 Házi olvasmányok, memoriterek, ajánlott filmek évfolyamonként:..............................................44 1.1.4 Témakörök...............................................................................................................................................47 1.2 Magyar nyelv ........................................................................................................................................... 52 1.2.1 9. osztály – Belépő tevékenységformák .............................................................................................. 52 1.2.2 10. osztály – Belépő tevékenységformák ............................................................................................ 54 1.2.3 11. osztály – Belépő tevékenységformák ............................................................................................. 56 1.2.4 12. osztály – Belépő tevékenységek ...................................................................................................... 57 1.3 Mellékletek...............................................................................................................................................59 1.3.1 Kortárs irodalom-jegyzék......................................................................................................................59 1.3.2 Ellenőrzés, értékelés............................................................................................................................... 61 1.3.3 A középszintű érettségihez az érvelés, szövegértés és az összehasonlító elemzés tanítása......... 63 1.3.4 A közép- és emelt szintű érettségi vizsga követelményei ................................................................66 1.3.5 A magyar mint idegen nyelv tantárgy tanításának követelményei.................................................74


6

2. Történelem...............................................................................................................................................77 2.1.1 A tantárgy helye és szerepe a közoktatás rendszerében....................................................................77 2.1.2. Általános tantervi célok és fejlesztési követelmények.......................................................................77 2.1.3. A tantárgy helye az intézmény helyi tantervében..............................................................................78 2.2 Belépő tevékenységformák és tananyag..............................................................................................78 2.2.1. 9. évfolyam...............................................................................................................................................78 2.2.2. 10. évfolyam............................................................................................................................................. 81 2.2.3. 11. évfolyam.............................................................................................................................................. 85 2.2.4 12. évfolyam.............................................................................................................................................. 91 2.3. A továbbhaladás feltételei és a számonkérés módja......................................................................... 96 2.4 A számonkérés és értékelés módja, formái........................................................................................ 96 2.5 A történelem érettségi vizsga általános követelményei ...................................................................97 3. Élő idegen nyelv..................................................................................................................................... 99 3.1 Kulcskompetenciák fejlesztése............................................................................................................. 99 3.2 Angol kezdő tanterv..............................................................................................................................104 3.2.1 Angol nyelv 9. (A1).................................................................................................................................108 3.2.2 Angol nyelv 10. (A2)................................................................................................................................114 3.2.3 Angol nyelv 11. (A2/B1)...........................................................................................................................119 3.2.4 Angol nyelv 12. (B1)................................................................................................................................123 3.3 Angol haladó tanterv............................................................................................................................ 128 3.3.1 Angol nyelv (A2/B1) szint......................................................................................................................133 3.3.2 Angol nyelv (B1) szint........................................................................................................................... 138 3.3.3 Angol nyelv 11 (B1/B2)........................................................................................................................... 143 3.3.4 Angol nyelv 12 (B2)................................................................................................................................ 147 3.4 Német nyelv kezdő................................................................................................................................152 3.4.1 Német 9. évfolyam (A1-) A1...................................................................................................................152 3.4.2 Német 10. évfolyam A1......................................................................................................................... 156 3.4.3 Német 11. évfolyam A2 (európai alapszint)........................................................................................ 159 3.4.4 Német 12 B1............................................................................................................................................ 162 3.5 Német haladó tanterv.......................................................................................................................... 166 3.5.1 Német 9. évfolyam A2 (B1)................................................................................................................... 167 3.5.2 Német 10. évfolyam (A2) B1.................................................................................................................170 3.5.3 Német 11. évfolyam B1 (B2).................................................................................................................. 174 3.5.4 Német 12. évfolyam B2......................................................................................................................... 177 3.6 Olasz kezdő tanterv...............................................................................................................................181 3.6.1 Olasz nyelv 9. (A1)................................................................................................................................. 185 3.6.2 Olasz nyelv 10. (A2)...............................................................................................................................190 3.6.3 Olasz nyelv 11. (A2/B1).......................................................................................................................... 195 3.6.4 Olasz nyelv 12. (B1)................................................................................................................................199 4. Matematika........................................................................................................................................... 204 4.1 Bevezetés............................................................................................................................................... 204 4.2 Alapelvek, célok.................................................................................................................................... 204 4.3 Fejlesztési feladatok, követelmények.................................................................................................205 4.4 Tananyag................................................................................................................................................207 4.4.1 9. évfolyam.............................................................................................................................................207 4.4.2 10. évfolyam............................................................................................................................................211 4.4.3 11. évfolyam.............................................................................................................................................215


7

2. Történelem...............................................................................................................................................77 2.1.1 A tantárgy helye és szerepe a közoktatás rendszerében....................................................................77 2.1.2. Általános tantervi célok és fejlesztési követelmények.......................................................................77 2.1.3. A tantárgy helye az intézmény helyi tantervében..............................................................................78 2.2 Belépő tevékenységformák és tananyag..............................................................................................78 2.2.1. 9. évfolyam...............................................................................................................................................78 2.2.2. 10. évfolyam............................................................................................................................................. 81 2.2.3. 11. évfolyam.............................................................................................................................................. 85 2.2.4 12. évfolyam.............................................................................................................................................. 91 2.3. A továbbhaladás feltételei és a számonkérés módja......................................................................... 96 2.4 A számonkérés és értékelés módja, formái........................................................................................ 96 2.5 A történelem érettségi vizsga általános követelményei ...................................................................97 3. Élő idegen nyelv..................................................................................................................................... 99 3.1 Kulcskompetenciák fejlesztése............................................................................................................. 99 3.2 Angol kezdő tanterv..............................................................................................................................104 3.2.1 Angol nyelv 9. (A1).................................................................................................................................108 3.2.2 Angol nyelv 10. (A2)................................................................................................................................114 3.2.3 Angol nyelv 11. (A2/B1)...........................................................................................................................119 3.2.4 Angol nyelv 12. (B1)................................................................................................................................123 3.3 Angol haladó tanterv............................................................................................................................ 128 3.3.1 Angol nyelv (A2/B1) szint......................................................................................................................133 3.3.2 Angol nyelv (B1) szint........................................................................................................................... 138 3.3.3 Angol nyelv 11 (B1/B2)........................................................................................................................... 143 3.3.4 Angol nyelv 12 (B2)................................................................................................................................ 147 3.4 Német nyelv kezdő................................................................................................................................152 3.4.1 Német 9. évfolyam (A1-) A1...................................................................................................................152 3.4.2 Német 10. évfolyam A1......................................................................................................................... 156 3.4.3 Német 11. évfolyam A2 (európai alapszint)........................................................................................ 159 3.4.4 Német 12 B1............................................................................................................................................ 162 3.5 Német haladó tanterv.......................................................................................................................... 166 3.5.1 Német 9. évfolyam A2 (B1)................................................................................................................... 167 3.5.2 Német 10. évfolyam (A2) B1.................................................................................................................170 3.5.3 Német 11. évfolyam B1 (B2).................................................................................................................. 174 3.5.4 Német 12. évfolyam B2......................................................................................................................... 177 3.6 Olasz kezdő tanterv...............................................................................................................................181 3.6.1 Olasz nyelv 9. (A1)................................................................................................................................. 185 3.6.2 Olasz nyelv 10. (A2)...............................................................................................................................190 3.6.3 Olasz nyelv 11. (A2/B1).......................................................................................................................... 195 3.6.4 Olasz nyelv 12. (B1)................................................................................................................................199 4. Matematika........................................................................................................................................... 204 4.1 Bevezetés............................................................................................................................................... 204 4.2 Alapelvek, célok.................................................................................................................................... 204 4.3 Fejlesztési feladatok, követelmények.................................................................................................205 4.4 Tananyag................................................................................................................................................207 4.4.1 9. évfolyam.............................................................................................................................................207 4.4.2 10. évfolyam............................................................................................................................................211 4.4.3 11. évfolyam.............................................................................................................................................215


8

4.4.4 12. évfolyam............................................................................................................................................ 218 5. Fizika....................................................................................................................................................... 221 5.1. A fizikaoktatás céljai és feladatai (9 – 10. osztály)............................................................................ 221 5.2 Fejlesztési követelmények ................................................................................................................... 221 5.3 A célok megvalósításához szükséges feltételek ...............................................................................222 5.4 Tanulásszervezési alapelvek ...............................................................................................................222 5.5 A tanulási folyamat motiválása ..........................................................................................................222 5.6 A tanulmányi munka számonkérése, értékelése .............................................................................222 6. Kémia.......................................................................................................................................................233 6.1. A tantervfejlesztés lehetőségei, a Nat és a helyi tantervek .............................................................233 6.2. A természettudomány tanításának jelentősége, sajátosságai iskolánkban.................................. 235 6.3. A Természettudományi ismeretek helyi tantervének megalkotását alátámasztó tényezők..... 239 7. Az integrált természettudományos oktatás lehetőségei | biológia-földrajz tantárgyak integrálásával....................................................................................... 245 7.1 I. fejezet .................................................................................................................................................. 245 7.2 Modulok felsorolása.............................................................................................................................248 7.3 A modulok részletes kidolgozása........................................................................................................250 8. Informatika............................................................................................................................................276 8.1 Célok és feladatok.................................................................................................................................276 8.2 Fejlesztési követelmények...................................................................................................................277 8.3 Témakörök, altémák.............................................................................................................................278 8.4 Informatika – választható érettségi vizsgatárgy............................................................................... 281 8.4.1 Célok és feladatok................................................................................................................................. 281 8.4.2 Fejlesztési követelmények...................................................................................................................282 8.4.3 Belépő tevékenységformák.................................................................................................................. 283 8.4.4 Belépő tevékenységformák..................................................................................................................284 9. Testnevelés és sport..............................................................................................................................287 9.1 Célok, alapelvek....................................................................................................................................287 9.2 Az iskolánk profiljából adódó speciális célok és feladatok: ..........................................................287 9.3 Fejlesztendő képességek, kompetenciák...........................................................................................287 9.4 A tantárgy óraterve...............................................................................................................................289 9.5 Testnevelés – választható érettségi vizsgatárgy............................................................................... 293 9.5.1 Célja és feladata..................................................................................................................................... 293 9.5.2 Tantárgy óraterve.................................................................................................................................. 293 10. A 11. évfolyamon kötelezően választandó művészeti tárgyak........................................................297 10.1 Drámajáték............................................................................................................................................297 10.1.1 Tananyag................................................................................................................................................297 10.2. Művészettörténet..................................................................................................................................298 11. A 12. évfolyamon kötelezően választandó társadalomtudományi tárgyak................................. 299 11.1 Bevezetés a filozófiába......................................................................................................................... 299 11.1.1 Célok és feladatok................................................................................................................................ 299 11.1.2 Tartalmak............................................................................................................................................... 301 11.2 Társadalomismeret...............................................................................................................................304 11.2.1 Célok és feladatok.................................................................................................................................304 11.2.2 Fejlesztési követelmények...................................................................................................................304 11.2.3 Társadalmi ismeretek (20 óra)............................................................................................................. 305


9

11.2.4 Gazdasági ismeretek vagy Pszichológia.............................................................................................306 12. Mozgóképkultúra és médiaismeret.................................................................................................... 310 12.1 Célok és feladatok................................................................................................................................. 310 12.1.1 A tantárgy helye és szerepe a közoktatás rendszerében.................................................................. 310 12.1.2 Általános tantervi célok....................................................................................................................... 310 12.1.3 A tantárgy helye az intézmény helyi tantervében............................................................................ 310 12.2 Belépő tevékenységformák................................................................................................................... 311 12.3 A továbbhaladás feltételei és a számonkérés módja......................................................................... 311 12.3.1 A továbbhaladás feltételei a 11. évfolyamon....................................................................................... 311 12.3.2 A továbbhaladás feltételei a 12. évfolyamon.......................................................................................312 13. Népművészet......................................................................................................................................... 318 13.1 Célok:......................................................................................................................................................320 14 Művészettörténet ................................................................................................................................. 357 14.1 A tantárgy cél- és feladatrendszere: .................................................................................................. 357 14.2 Fejlesztési követelmények ................................................................................................................... 357 14.3 Tananyag................................................................................................................................................ 358 15. Az osztályfőnöki munka helyi tanterve............................................................................................. 363 15.1 9. évfolyam............................................................................................................................................. 363 15.2 10. évfolyam...........................................................................................................................................364 15.3 11. évfolyam............................................................................................................................................ 365 15.4 12. évfolyam............................................................................................................................................368 ii. kötet – drámaképzés 1. A drámaképzés céljai............................................................................................................................ 372 1.1 A drámaképzés fejlesztendő kompetenciái....................................................................................... 372 1.2 A fejlesztendő képességek.................................................................................................................... 373 1.3 A drámaképzés speciális tantárgyainak órái*........................................................................................................374 2. Drámaképzés főtárgyai ........................................................................................................................ 375 9. évfolyam, első félév........................................................................................................................... 375 9. évfolyam, második félév................................................................................................................... 377 10. évfolyam, első félév......................................................................................................................... 378 10. évfolyam, második félév.................................................................................................................380 2.2 Vers-és prózamondás főtárgy.............................................................................................................. 381 9. évfolyam............................................................................................................................................. 381 10. évfolyam........................................................................................................................................... 383 2.4 Klasszikus színjáték tárgy.................................................................................................................... 385 3. Drámaképzés tárgyai ........................................................................................................................... 387 3.1 Zeneismeret tárgy ................................................................................................................................ 387 3.2 Ének-Zene tárgy ...................................................................................................................................388 3.3 Kreatív zene...........................................................................................................................................389 3.4 Bábjáték tárgy........................................................................................................................................390 3.5 Beszédgyakorlat..................................................................................................................................... 391 3.6 Drámatörténet...................................................................................................................................... 392 3.7 Kreatív mozgás (testnevelés tantárgyhoz kapcsolódóan)............................................................... 393 3.8 Rajz és vizuális kultúra........................................................................................................................ 407 4. Felvételi eljárás sajátosságai a drámatagozatos gimnáziumi képzés esetében............................ 412 5. A drámatagozatos képzés speciális eszközigényei........................................................................... 413


10

iii. kötet – képző-iparművészeti szakképzés 1. A szakképesítések országos képzési jegyzékben szereplő adatai................................................... 418 2. További adatok a szakképesítésről..................................................................................................... 418 3. A képzés szerkezete.............................................................................................................................. 420 3.1 A Pécsi Művészeti Gimnáziumban folyó képző-iparművészeti szakképesítések követelménymoduljai.......................................................................................................................... 420 3.2 Feladatprofilok...................................................................................................................................... 421 3.2.1 Közös modulok...................................................................................................................................... 421 3.2.2 Általános festő | OKJ: 54 211 08 0010 54 01....................................................................................... 421 3.2.3 Alkalmazott grafikus | 54 211 09 0010 54 01......................................................................................422 3.2.4 Keramikus | 54 211 10 0000 00 00......................................................................................................422 3.2.5 Fémműves | 54 211 13 0010 54 05......................................................................................................... 423 3.2.6 Kőszobrász | 54 211 15 0010 54 03........................................................................................................ 425 3.2.7 Kéziszövő | 54 211 16 0010 54 02..........................................................................................................426 3.3 Tulajdonságprofilok.............................................................................................................................427 3.3.1 Közös modulok......................................................................................................................................427 3.3.2 Általános festő | OKJ: 54 211 08 0010 54 01.......................................................................................429 3.3.3 Alkalmazott grafikus | 54 211 09 0010 54 01...................................................................................... 431 3.3.4 Keramikus | 54 211 10 0000 00 00......................................................................................................436 3.3.5 Fémműves | 54 211 13 0010 54 05.........................................................................................................438 3.3.6 Kőszobrász | 54 211 15 0010 54 03........................................................................................................442 3.3.7 Kéziszövő | 54 211 16 0010 54 02..........................................................................................................447 4. Órakeret.................................................................................................................................................462 5. A tananyagelemekhez tartozó tantárgyak, tananyagok................................................................. 464 5.1 Rajz-festészet és rajz-mintázás.......................................................................................................... 464 5.1.1 Célok ..................................................................................................................................................... 464 5.1.2 Tananyag a 9. évfolyamon................................................................................................................. 468 5.1.3 Tananyag a 10. évfolyamon................................................................................................................. 471 5.1.4 Tananyag a 11. évfolyamon..................................................................................................................474 5.1.5 Tananyag a 12. évfolyamon..................................................................................................................478 5.1.6 Tananyag a 13. évfolyamon.................................................................................................................. 481 5.2 Alkalmazott grafika szak | okj: 54 211 09 0010 54 01........................................................................483 5.2.1 A célok és kompetenciák meghatározása .........................................................................................483 5.2.2 A témakörök és tananyagok beosztása ............................................................................................ 484 5.2.3 A kiértékelés módja ............................................................................................................................. 488 5.2.4 Az egységek általános anyag-és helyigényei .................................................................................... 488 5.2.5 Grafika ajánlott olvasmányok............................................................................................................ 488 5.3 Festő szak (általános festő) | okj: 54 211 08 0010 54 01..................................................................491 5.3.1 Célok és kompetenciák meghatározása............................................................................................491 5.3.2 A témakörök és tananyagok beosztása..............................................................................................493 5.3.3 Feladatcsoportok évfolyamonkénti lebontása................................................................................. 494 5.3.4 A kiértékelés módja...............................................................................................................................506 5.3.5 A program megvalósításához szükséges technikai feltételek........................................................506 5.4 Kerámikus szak | okj: 54 211 10 0000 00 00 .....................................................................................508 5.4.1 A képzés célja.........................................................................................................................................508 5.4.2 A fejlesztendő kompetenciák meghatározása:.................................................................................508 5.4.3 A fejlesztendő képességek rendszere:................................................................................................509


11

5.4.4 A tantervi tartalom kiválogatása, elrendezése:..................................................................................512 5.4.5 A szakképesítés vizsgáztatási követelményei.................................................................................... 518 5.5 Fémműves | okj: 54 211 13 0010 54 05................................................................................................. 519 5.5.1 A pécsi szakközépiskolai ötvös-fémműves szakmai képzésről elöljáróban.................................. 519 5.5.2 Az ötvös oktatás céljai, feladatai, követelményei és értékelése......................................................520 5.5.3 Helyi tanterv évfolyamonként............................................................................................................ 523 5.5.4 Ötvös oktatás moduláris óraterve pécsi viszonylatokban..............................................................529 5.5.5. Az 54 211 13 0010 54 05 azonosító számú, Fémműves megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek és tananyagelem leírásai..........................531 5.6 Kőszobrász szak......................................................................................................................................555 5.6.1 A fejlesztendő kompetenciák meghatározása:..................................................................................555 5.6.2. A fejlesztendő képességek:..............................................................................................................555 5.6.3 A tantervi tartalom és követelmények leírása:..................................................................................555 5.6.4 Értékelés.................................................................................................................................................560 5.6.5 Tananyag................................................................................................................................................ 561 5.7 Textilműves/kézműves Képzés...........................................................................................................568 5.7.1 A textilműves képzés célja:..................................................................................................................568 5.7.2 A textilműves képzés feladata: ...........................................................................................................570 5.7.3 A textilműves/kézműves képzés tananyaga:..................................................................................... 573 5.8 Művészettörténet .................................................................................................................................580 5.8.1 A tantárgy cél- és feladatrendszere: ..................................................................................................580 5.8.2 Fejlesztési követelmények ...................................................................................................................580 5.8.3 Tananyag................................................................................................................................................ 581 5.9 Ábrázoló geometria.............................................................................................................................. 593 5.9.1 Tananyag................................................................................................................................................ 593 5.10 Színtan....................................................................................................................................................596 5.11 Népművészet ........................................................................................................................................598 5.11.1 Követelmények a program elvégzése után: ......................................................................................599 5.11.2 Az értékelés módja:..............................................................................................................................600 5.11.3 Tananyag...............................................................................................................................................600 5.12 Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek.............................. 609 5.12.1 A tantárgy célja .................................................................................................................................... 609 6. Felvételi képességfelmérések az általános felvételi eljárás keretében........................................... 612 iv. kötet – táncművészeti szakképzés 1. A képzés szervezésének feltételei:...................................................................................................... 617 1.1 Tárgyi feltételek: ................................................................................................................................... 617 1.2 A tanulók felvételének feltételei: ....................................................................................................... 617 1.3 A táncos szakképesítés munkaterületének összefoglalása: ........................................................... 617 2. A képzés szerkezete............................................................................................................................... 618 2.1 Szakmai gyakorlati tantárgyak kompetenciái .................................................................................. 618 2.2 Szakmai elméleti tantárgyak kompetenciái ..................................................................................... 618 2.3 0945-06 tananyag egység: Próbatermi és színpadi feladatok.......................................................................................................619 2.4 0949-06 tananyag egység: Színházi tánc technikájának folyamatos karbantartásaés fejlesztése........................................... 621


12

2.5 I. Tananyag egység: 076/1.0/0945-06 Próbateremben végzett gyakorlati feladatok...................................................... 623 2.6 II. Tananyag egység: 076/2.0/0945-06 Felkészülés a színpadi feladatokra.......................................................................624 2.7 III. Tananyag egység: 076/1.0/0949-06 A színházi tánc speciális táncművészeti gyakorlatai........................................ 625 2.8 IV. Tananyag egység: 076/2.0/0949-06 Felkészülés a színpadi feladatokra......................................................................626 2.9 V. Tananyag egység: 076/3.0/0949-06 Általános elméleti ismeretek................................................................................626 2.10 6. Tananyag egység: 076/4.0/0949-06 A színpadi tánc speciális elméleti ismeretei......................................................626 2.11 A táncművészeti képzés óraterve.......................................................................................................627 3. A képzés célja: .......................................................................................................................................628 3.1. A klasszikus balett ................................................................................................................................628 3.1.1. A tantárgy tanításának célja, feladata: ..............................................................................................628 3.1.2 A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival ..............................................................................628 3.1.3. Az értékelés módja............................................................................................................................... 629 3.2. Emeléstan tantárgy ............................................................................................................................. 629 3.2.1 A tantárgy oktatásának célja és feladata........................................................................................... 629 3.2.2 A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival...............................................................................630 3.2.3 Az értékelés módja ...............................................................................................................................630 3.3. Modern tánc tantárgy .........................................................................................................................630 3.3.1 A tantárgy oktatásának célja és feladata............................................................................................630 3.3.2 A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival...............................................................................630 3.3.3 Az értékelés módja................................................................................................................................ 631 3.4. Színpadi tánc tantárgy ........................................................................................................................ 631 3.4.1 A tantárgy oktatásának célja és feladata............................................................................................ 631 3.4.2 A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival............................................................................... 631 3.4.3. Az értékelés módja................................................................................................................................ 631 3.5. Néptánc tantárgy ................................................................................................................................. 632 3.5.1 A tantárgy oktatásának célja és feladata............................................................................................ 632 3.5.2 A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival............................................................................... 632 3.5.3. Az értékelés módja................................................................................................................................ 632 3.6. Színészmesterség ................................................................................................................................. 633 3.6.1 A tantárgy oktatásának célja és feladata............................................................................................ 633 3.6.2 A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival............................................................................... 633 3.6.3 Az értékelés módja................................................................................................................................ 633 3.7. Előadóművészi gyakorlat tantárgy .................................................................................................... 633 3.7.1 A tantárgy oktatásának célja és feladata............................................................................................ 633 3.7.2 A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal..........................................................................................634 3.7.3 Az értékelés módja................................................................................................................................634 3.8. Zeneismeret tantárgy ..........................................................................................................................634 3.8.1 Zeneismeret tantárgy oktatásának célja és feladata........................................................................634 3.8.2 A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival............................................................................... 635 3.8.3 Értékelés módja..................................................................................................................................... 635 3.9. Tánctörténet tantárgy ......................................................................................................................... 635


13

3.9.1 A tantárgy oktatásának célja és feladata............................................................................................ 635 3.9.2 A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival............................................................................... 635 3.9.3 Értékelés módja.....................................................................................................................................636 3.10. Balett elmélet tantárgy ........................................................................................................................636 3.10.1 A tantárgy oktatásának célja és feladata............................................................................................636 3.10.2 A tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival...............................................................................636 3.10.3 Az értékelés módja................................................................................................................................636 4. Tananyag | 9. évfolyam......................................................................................................................... 637 4.1 Főtantárgy: klasszikus balett .............................................................................................................. 637 4.2 Modern tánc előkészítő....................................................................................................................... 640 4.3 Színpadi tánc ........................................................................................................................................ 641 4.4 Néptánc.................................................................................................................................................. 641 4.5 Színészmesterség ................................................................................................................................. 641 4.6 Zeneismeret...........................................................................................................................................642 5. Tananyag | 10. évfolyam.......................................................................................................................643 5.1 Főtantárgy: klasszikus balett ..............................................................................................................643 5.2 Modern tánc ........................................................................................................................................ 646 5.3 Színpadi tánc.........................................................................................................................................647 5.4 Néptánc..................................................................................................................................................647 5.5 Színészmesterség..................................................................................................................................647 5.6 Zeneismeret.......................................................................................................................................... 648 6. Tananyag | 11. évfolyam....................................................................................................................... 649 6.1 Főtantárgy: klasszikus balett.............................................................................................................. 649 6.2 Emelés tantárgy..................................................................................................................................... 652 6.3 Modern tánc..........................................................................................................................................654 6.4 Színpadi tánc ........................................................................................................................................654 6.5 Néptánc .................................................................................................................................................654 6.6 Színészmesterség..................................................................................................................................654 7. Tananyag | 12. évfolyam........................................................................................................................ 655 7.1 Főtantárgy: klasszikus balett............................................................................................................... 655 7.2 Emelés tantárgy..................................................................................................................................... 657 7.3 Modern tánc..........................................................................................................................................658 7.4 Színpadi tánc.........................................................................................................................................658 7.5 Néptánc..................................................................................................................................................659 8. Tananyag | 13. évfolyam....................................................................................................................... 660 8.1 Főtantárgy: klasszikus balett.............................................................................................................. 660 8.2 Emelés tantárgy.................................................................................................................................... 660 8.3 Színpadi tánc......................................................................................................................................... 661 8.4 Modern tánc.......................................................................................................................................... 661 8.5 Néptánc..................................................................................................................................................662 8.6 Előadóművészeti gyakorlat.................................................................................................................663 8.7 Tánctörténet..........................................................................................................................................663 8.8 Balett-elmélet........................................................................................................................................667 9. A tanítási órákat kiegészítő, azokhoz kapcsolódó, hatásukat felerősítő tevékenységformák: mesterkurzusok szervezése....................................... 669 10. Képességfelmérés a táncművészeti tagozaton................................................................................. 670


14

v. kötet – zeneművészeti szakképzés 1. A szakképesítés országos képzési jegyzékben szereplő adatai.......................................................677 2. További adatok a szakképesítésről.....................................................................................................677 3. A képzés szerkezete...............................................................................................................................678 3.1 Hangkultúra szak | száma: 54 212 04 0010 54 01..............................................................................678 3.2 Klasszikus zenész (a hangszer megjelölésével) szak | száma: 54 212 04 0010 54 02................... 679 3.3 Magánénekes szak | száma: 54 212 04 0010 54 03............................................................................. 681 3.4 Zeneelmélet-szolfézs szak | száma: 54 212 04 0010 54 04...............................................................682 3.5 Zeneszerzés szak | száma: 54 212 04 0010 54 05...............................................................................683 4. A tananyagegységek, tananyagelemek oktatásának szervezési formái........................................685 5. Órakeret................................................................................................................................................ 686 6. Követelménymodulok..........................................................................................................................691 7. Tananyagegységekhez rendelt követelmények............................................................................... 697 Szolfézs.................................................................................................................................................. 697 Zeneelmélet (hangszeres, magánénekes és hangkultúra szak)..................................................... 697 Zeneelmélet (zeneelmélet–szolfézs szak)......................................................................................... 698 Kötelező zongora................................................................................................................................. 698 Zeneirodalom–zenetörténet.............................................................................................................. 698 Népzene................................................................................................................................................. 699 Zenei menedzselés............................................................................................................................... 699 Kamarazene.......................................................................................................................................... 699 Zenekar.................................................................................................................................................. 700 Kamaraének.......................................................................................................................................... 700 Kórus...................................................................................................................................................... 700 Hangkultúra szak................................................................................................................................. 700 Klasszikus zenész (hangszeres szakok)..............................................................................................701 Fuvola......................................................................................................................................................702 Oboa........................................................................................................................................................702 Klarinét...................................................................................................................................................703 Szaxofon.................................................................................................................................................703 Fagott......................................................................................................................................................703 Kürt 703 Trombita................................................................................................................................................ 704 Harsona................................................................................................................................................. 704 Tuba....................................................................................................................................................... 704 Ütőhangszerek...................................................................................................................................... 704 Gitár........................................................................................................................................................705 Zongora..................................................................................................................................................705 Orgona....................................................................................................................................................705 Hegedű...................................................................................................................................................705 Brácsa..................................................................................................................................................... 706 Gordonka.............................................................................................................................................. 706 Nagybőgő.............................................................................................................................................. 706 Magánének szak................................................................................................................................... 706 Zeneelmélet–szolfézs szak.................................................................................................................. 707 Zeneszerzés szak.................................................................................................................................. 707


15

8. Tananyagelemek, tananyagok............................................................................................................ 709 8.1 Hangkultúra szak | OKJ: 54 212 04 0010 54 01................................................................................. 709 Szolfézs.................................................................................................................................................. 709 Zeneelmélet........................................................................................................................................... 717 Zeneirodalom- zenetörténet..............................................................................................................722 Népzene.................................................................................................................................................. 725 Kötelező zongora..................................................................................................................................730 Hangszeres/énekes szakmai gyakorlat............................................................................................... 732 Zenei menedzselés................................................................................................................................ 737 Zenei mozgóképkultúra.......................................................................................................................749 Esztétika.................................................................................................................................................750 Stúdiótechnikai ismeretek.................................................................................................................. 752 Hangfelvételi műelemzés.................................................................................................................... 757 Szolfézs.................................................................................................................................................. 760 Zenei újságírás és szerkesztés.............................................................................................................. 761 Számítástechnika ................................................................................................................................. 763 8.2 Klasszikus zenész (a hangszer megjelölésével) szak | OKJ: 54 212 04 0010 54 02....................... 769 Szolfézs.................................................................................................................................................. 769 Zeneelmélet...........................................................................................................................................777 Zeneirodalom- zenetörténet..............................................................................................................782 Népzene.................................................................................................................................................. 785 Kötelező zongora................................................................................................................................. 790 Hangszeres/énekes szakmai gyakorlat...............................................................................................792 Hangszeres játék ..................................................................................................................................797 Zenei menedzselés............................................................................................................................... 806 Hangszeres játék................................................................................................................................... 813 Fuvola...................................................................................................................................................... 815 Oboa........................................................................................................................................................ 818 Klarinét................................................................................................................................................... 821 Fagott...................................................................................................................................................... 825 Szaxofon.................................................................................................................................................834 Kürt 836 Trombita................................................................................................................................................ 840 Harsona................................................................................................................................................. 844 Tuba........................................................................................................................................................847 Ütőhangszerek.......................................................................................................................................850 Zongora..................................................................................................................................................858 Orgona................................................................................................................................................... 866 Gitár........................................................................................................................................................874 Hegedű...................................................................................................................................................878 Brácsa......................................................................................................................................................887 Gordonka...............................................................................................................................................893 Nagybőgő...............................................................................................................................................903 Zenei készségek fejlesztése..................................................................................................................910 Előadói gyakorlat...................................................................................................................................911 Hangszer................................................................................................................................................914


16

Korrepetíció...........................................................................................................................................916 Számítástechnika ................................................................................................................................. 917 8.3 Magánénekes szak | OKJ: 54 212 04 0010 54 03............................................................................... 920 Szolfézs.................................................................................................................................................. 920 Zeneelmélet...........................................................................................................................................928 Zeneirodalom- zenetörténet.............................................................................................................. 933 Népzene..................................................................................................................................................936 Kötelező zongora..................................................................................................................................941 Hangszeres/énekes szakmai gyakorlat...............................................................................................943 Zenei menedzselés............................................................................................................................... 948 Énekes előadás.......................................................................................................................................954 Előadói gyakorlat ................................................................................................................................ 962 Beszédgyakorlat.................................................................................................................................... 966 Idegen nyelvek ..................................................................................................................................... 968 8.4 Zeneelmélet-Szolfézs szak | OKJ: 54 212 04 0010 54 04................................................................. 970 Szolfézs.................................................................................................................................................. 970 Zeneelmélet...........................................................................................................................................977 Zeneirodalom- zenetörténet..............................................................................................................982 Népzene..................................................................................................................................................985 Kötelező zongora................................................................................................................................. 990 Hangszeres/énekes szakmai gyakorlat...............................................................................................993 Zenei menedzselés............................................................................................................................... 997 Zeneelmélet........................................................................................................................................ 1004 Szolfézs.................................................................................................................................................1005 Éneklés..................................................................................................................................................1010 Előadói gyakorlat................................................................................................................................ 1012 Hangegészségtan.................................................................................................................................1015 Beszédgyakorlat................................................................................................................................... 1016 Idegen nyelvek .................................................................................................................................... 1017 8.5 Zeneszerzés szak | OKJ: 54 212 04 0010 54 05................................................................................. 1019 Szolfézs................................................................................................................................................. 1019 Zeneelmélet.........................................................................................................................................1026 Zeneirodalom- zenetörténet............................................................................................................1027 Népzene................................................................................................................................................1030 Kötelező zongora................................................................................................................................ 1035 Hangszeres/énekes szakmai gyakorlat............................................................................................. 1038 Zenei menedzselés.............................................................................................................................. 1043 Zeneszerzés-elmélet...........................................................................................................................1050 Zeneszerzés-technika......................................................................................................................... 1053 Szolfézs.................................................................................................................................................1059 Zeneirodalom-zenetörténet............................................................................................................. 1060 Előadói gyakorlat............................................................................................................................... 1060 Számítástechnika ...............................................................................................................................1062 Beszámoltatás és értékelés formái a zeneművészeti képzésben..................................................1064 9. Tehetséggondozás............................................................................................................................... 1065 10. Pályaorientáció....................................................................................................................................1067


17

11. Felvételi képességfelmérések az általános felvételi eljárás keretében.........................................1068 11.1 A zenei képességek felmérésének módja:........................................................................................1068 11.3. Felvételi pontszámítás........................................................................................................................1068 11.4. Vizsgált képességterületek.................................................................................................................1069 Szakmai vizsgáztatás követelményei................................................................................................ 1081 Eszköz- és felszerelési jegyzék...........................................................................................................1084


18

1. Bevezető 1.1. Az iskola Pedagógiai Programjában meghatározott Helyi Tanterv felülvizsgálata során használt szempontok A) A 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szerint: 11. § (3) A középiskoláknak és a szakiskoláknak a pedagógiai programjuk felülvizsgálatát az (1) bekezdésben meghatározott időpontig a közoktatásról szóló törvény 48. § (1) bekezdés b) pont hatodik-hetedik gondolatjelében, továbbá (3)-(4) bekezdésében szabályozott körben, helyi tantervük teljes felülvizsgálatát pedig 2011. június 30-ig kell elvégezniük és a fenntartó részére megküldeniük. B) Az iskola helyi tantervének tartalmaznia kell az 1993. évi LXXIX. törvény (a jelenleg hatályos közoktatási törvény) alapján a következőket: 48. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza: b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül – az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, – az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, – az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, – az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, – moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, – a középszintű érettségi vizsga témaköreit, … – a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, c) szakközépiskola és szakiskola esetén a szakmai programot, …. C) Az egyes műveltségi területekre, szakmai területekre, tantárgyakra alkalmazva a Helyi Tanterv a következő elemeket tartalmazza: 1. Az adott terület céljainak megállapítása 2. A fejlesztendő kompetenciák meghatározása 3. A fejlesztendő képességek rendszerének összeállítása 4. A tantervi tartalom kiválogatása és elrendezése: – témakörök /tananyag kiválasztása, egymásra épülésének megtervezése, elrendezése az évfolyamok között – tanári tevékenységek, tanulói tevékenységek/módszerek megállapítása, taneszközök alkalmazásának megtervezése – követelmények meghatározása, – az értékelés, ellenőrzés rendszerének, módszereinek összeállítása. D) A Helyi Tanterv az integrációra és inklúzióra vonatkozó tartalmakat, előírásokat a Pedagógiai Programban meghatározottak szerint érvényesíti – a kötelező és válaszható tanórai foglalkozások tananyagának és követelményeinek meghatározásában,


19

– az iskolán kívüli tanórai foglalkozásokon, illetve a kötelező tananyag elsajátításának egyéb formái alkalmával, – a módszertani elemek megválasztásával, – az együttműködés lehetőségeinek felhasználásával, az érintett tanulóra vonatkozó szakvélemény alapján készített egyéni fejlesztési terv megvalósításával E) A Helyi Tanterv felülvizsgálatának folyamata: 1. 2011. április 1-jéig: A célok, kompetenciák, képességek, meghatározása, a tantervi tartalom ös�szeállítása. 2. 2011. május 1-jéig: az elkészült anyagok megismerése, véleményezése, módosítása, véglegesítése. 3. 2011. június 1-jéig: az elkészült Helyi Tanterv elfogadása 4. 2011. június végéig: a dokumentum felterjesztése a fenntartóhoz elfogadásra. 5. 2011.szeptember 1-jétől: a Helyi Tanterv bevezetése, alkalmazása. 6. A 2011/2012. tanév végéig: a tartalmak, a folyamatok értékelése, korrekciója. F) Záradék A Helyi tantervet a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola nevelőtestülete 2011. június 28-án elfogadta.


20

évfolyam összes

szakképzés összesen

közismereti oktatás összesen

irodalom

magyar nyelv

1.idegen nyelv

2. idegen nyelv

történelem

matematika

fizika

kémia

természettudomány

informatika

testnevelés

testnevelés / kreatív mozgás

drámajáték

vers- és prózamondás

beszédgyakorlat

zeneismeret

ének-zene

rajz és víz. kult.

osztályfőnöki

dráma

táncos 54 212 07

kéziszövő 54 211 16

kőszobrász 54 211 15

fémműves 54 211 13

keramikus 54 211 10

általános festő 54 211 08

alkalmazott grafikus 54 211 09

zeneszerzés 54 212 04 0010 54 05

zeneelmélet-szolfézs 54 212 04 0010 54 04

magánének 54 212 04 0010 54 03

klasszikus zenész 54 212 04 0010 54 02

hangkultúra 54 212 04 0010 54 01

9. évfolyam

2. Óratervek 2.1 Óratervek évfolyamkénti bontásban

heti

40

40

40

39

39,5

40

40

40

40

40

40

39,5

36

éves

1480

1480

1480

1443

1461,5

1480

1480

1480

1480

1480

1480

1461,5

1329

heti

17

17

17

16

16,5

17

17

17

17

17

17

18,5

éves

629

629

629

592

610,5

629

629

629

629

629

629

684,5

heti

23

23

23

23

23

23

23

23

23

23

23

21

36

éves

851

851

851

851

851

851

851

851

851

851

851

777

1329

heti

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

éves

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

heti

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

éves

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

heti

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

éves

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

heti

3

éves

108

heti

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

heti

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

éves

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

heti

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

heti

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

heti

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

éves

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

heti

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

éves

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

heti

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

heti

3

éves

111

heti

2

éves

74

heti

2

éves

74

heti

1

éves

37

heti

1

éves

37

heti

1

éves

37

heti

2

éves

74

heti

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

éves

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37




irodalom

magyar nyelv

1.idegen nyelv

2. idegen nyelv

történelem

matematika

fizika

kémia

természettudomány

informatika

testnevelés


drámajáték

vers- és prózamondás

drámatörténet

zeneismeret

kreatív zene

osztályfőnöki

hangkultúra 54 212 04 0010 54 01


magánének 54 212 04 0010 54 03


zeneszerzés 54 212 04 0010 54 05



keramikus 54 211 10




táncos 54 212 07

dráma

évfolyam összesen

10. évfolyam

21

heti

39

39

39,5

38

38,5

39

39

39

39

39

39

39

36

éves

1443

1443

1461,5

1406

1424,5

1443

1443

1443

1443

1443

1443

1443

1406

heti

17

17

17,5

16

16,5

17

17

17

17

17

17

19

éves

629

629

647,5

592

610,5

629

629

629

629

629

629

703

heti

22

22

22

22

22

22

22

22

22

22

22

20

36

éves

814

814

814

814

814

814

814

814

814

814

814

740

1406

heti

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

éves

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

heti

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

éves

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

heti

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

éves

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

heti

3

éves

111

heti

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

heti

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

éves

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

heti

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

éves

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

74

heti

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

éves

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

74

heti

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

éves

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

heti

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

heti

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

heti

3

éves

111

heti

2

éves

74

heti

2

éves

74

heti

1

éves

37

heti

1

éves

37

heti

2

éves

74

heti

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

éves

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37




irodalom

magyar nyelv

1.idegen nyelv

2. idegen nyelv

történelem választható művészeti tárgy (művészettört. v. dráma) matematika

természettudomány

testnevelés

hangkultúra 54 212 04 0010 54 01


magánének 54 212 04 0010 54 03


zeneszerzés 54 212 04 0010 54 05



keramikus 54 211 10




táncos 54 212 07

dráma

évfolyam összes

11. évfolyam

22

heti

39

38,5

39,5

38

37,5

40

40

40

40

40

40

39

39

éves

1443

1424,5

1461,5

1406

1387,5

1480

1480

1480

1480

1480

1480

1443

1443

heti

17

16,5

17,5

16

15,5

18

18

18

18

18

18

19

éves

629

610,5

647,5

592

573,5

666

666

666

666

666

666

703

heti

22

22

22

22

22

22

22

22

22

22

22

20

39

éves

814

814

814

814

814

814

814

814

814

814

814

740

1443

heti

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

éves

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

heti

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

éves

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

heti

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

éves

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

heti

3

éves

111

heti

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

éves

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

heti

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

heti

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

4

éves

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

111

148

heti

2

éves

74

heti

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

választaható tárgy (5. érettségi tárgy)

heti

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

választaható tárgy (emelt szint)

heti

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

74

heti

3

éves

111

heti

4

éves

148

heti

3

éves

111


kreatív színjáték / klasszikus színjáték

bábjáték

médiaismeret

kreatív zene

osztályfőnöki

heti

2

éves

74

heti

1

éves

37

heti

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

éves

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37



irodalom

magyar nyelv

1.idegen nyelv

2. idegen nyelv

történelem választható társadalomtud. tárgy (filozófia v. társadalomism.) matematika

testnevelés


magánének 54 212 04 0010 54 03


zeneszerzés 54 212 04 0010 54 05



keramikus 54 211 10




táncos 54 212 07

dráma


hangkultúra 54 212 04 0010 54 01

évfolyam összes

12. évfolyam

23

heti

39

38,5

39,5

39

38,5

40

40

40

40

40

40

40

37

éves

1253

1237

1269

1253

1237

1285

1285

1285

1285

1285

1285

1285

1189

heti

17

16,5

17,5

17

16,5

18

18

18

18

18

18

20

éves

544

528

560

544

528

576

576

576

576

576

576

640

heti

22

22

22

22

22

22

22

22

22

22

22

20

37

éves

709

709

709

709

709

709

709

709

709

709

709

645

1189

heti

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

éves

96

96

96

96

96

96

96

96

96

96

96

96

96

heti

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

éves

32

32

32

32

32

32

32

32

32

32

32

32

32

heti

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

éves

96

96

96

96

96

96

96

96

96

96

96

96

96

heti

3

éves

96

heti

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

éves

96

96

96

96

96

96

96

96

96

96

96

96

96

heti

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

éves

64

64

64

64

64

64

64

64

64

64

64

64

64

heti

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

4

éves

96

96

96

96

96

96

96

96

96

96

96

96

128

heti

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

éves

64

64

64

64

64

64

64

64

64

64

64

választaható tárgy (5. érettségi tárgy)

heti

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

éves

64

64

64

64

64

64

64

64

64

64

64

64

64

választaható tárgy (emelt szint)

heti

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

éves

64

64

64

64

64

64

64

64

64

64

64

64

64

heti

3

éves

96


kreatív színjáték / klasszikus színjáték

bábjáték

médiaismeret

kreatív zene

osztályfőnöki

heti

4

éves

128

heti

3

éves

96

heti

2

éves

64

heti

1

éves

32

heti

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

éves

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37



testnevelés

osztályfőnöki


magánének 54 212 04 0010 54 03


zeneszerzés 54 212 04 0010 54 05



keramikus 54 211 10




táncos 54 212 07


hangkultúra 54 212 04 0010 54 01

évfolyam összes

13. évfolyam

24

heti

34

27,5

29

29

29

33

33

33

33

33

33

28

éves

1088

880

928

928

928

1056

1056

1056

1056

1056

1056

896

heti

31

24,5

26

26

26

30

30

30

30

30

30

27

éves

992

784

832

768

800

1032

1032

1032

1032

1032

1032

864

heti

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

1

éves

101

101

101

101

101

101

101

101

101

101

101

37

heti

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

éves

64

64

64

64

64

64

64

64

64

64

64

heti

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

éves

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

37

gazdasági és jogi ismeretek

népművészet

művészettötrénet

ábrázoló geometria

színtan

betűrajz-tipográfia

szakmai elmélet

rajz, festés, mintázás

kerámia gyakorlat

festészet gyakorlat

alkalmazott grafika gyakorlat


9.

17

629

6

222

7

259

1

37

1

37

2

74

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

10.

74

2

74

2

37

1

259

7

222

6

666

18

11.

64

2

32

1

256

8

224

7

576

18

12.

64

2

64

2

128

4

136

4

64

2

320

10

256

8

1032

30

13.


64

64

414

136

74

74

207

1353

1146

3532

össz.

0

0

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

9.

0

0

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

10.

0

0

74

2

74

2

37

1

259

7

222

6

666

18

11.

0

0

64

2

32

1

256

8

224

7

576

18

12.


64

2

64

2

128

4

136

4

64

2

320

10

256

8

1032

30

13.

64

64

414

136

74

74

207

1353

1146

3532

össz.

0

0

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

9.

0

0

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

10.

0

0

74

2

74

2

37

1

259

7

222

6

666

18

11.

0

0

64

2

32

1

256

8

224

7

576

18

12.

keramikus 54 211 10

64

2

64

2

128

4

136

4

64

2

320

10

256

8

1032

30

13.

64

64

414

136

74

74

207

1353

1146

3532

össz.

helyi tanterv | általános rendelkezések 25

2.2 A szakképzéshez kapcsolódó óratervek szakmánként és évfolyamonként 2.2.1 A képző-iparművészeti képzés óraterve

17

629

6

222

7

259

1

37

1

37

2

74

0

0

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

gazdasági és jogi ismeretek

népművészet

művészettötrénet

ábrázoló geometria

színtan

betűrajz-tipográfia

szakmai elmélet

rajz, festés, mintázás

szobrászat gyakorlat

textil gyakorlat

ötvösség gyakorlat


9.

0

0

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

10.

0

0

74

2

74

2

37

1

259

7

222

6

666

18

11.

0

0

64

2

32

1

256

8

224

7

576

18

12.


64

2

64

2

128

4

136

4

64

2

320

10

256

8

1032

30

13.

64

64

414

136

74

74

207

1353

1146

3532

össz.

0

0

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

9.

0

0

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

10.

0

0

74

2

74

2

37

1

259

7

222

6

666

18

11.

0

0

64

2

32

1

256

8

224

7

576

18

12.


64

2

64

2

128

4

136

4

64

2

320

10

256

8

1032

30

13.

64

64

414

136

74

74

207

1353

1146

3532

össz.

0

0

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

9.

0

0

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

10.

0

0

74

2

74

2

37

1

259

7

222

6

666

18

11.

0

0

64

2

32

1

256

8

224

7

576

18

12.


64

2

64

2

64

64

414

4 128

136

74

74

207

1353

1146

3532

össz.

136

4

64

2

320

10

256

8

1032

30

13.

helyi tanterv | általános rendelkezések 26


27

2.2.2 A táncművészeti képzés óraterve színházi táncos képzés 54 212 07

Táncművészeti szakképzés szakképzés összesen

balett

modern tánc

emelés

színpadi tánc

néptánc

előadó művészi gyakorlat

színészmesterség

tánctörténet

zeneismeret

balett elmélet

9.

10.

11.

12.

13.

összesen

heti

18,5

19

19

20

27

éves

684,5

703

703

640

864

3594,5

heti

10

10

10

10

10

éves

370

370

370

320

320

1750

heti

1,5

2

2

2

3

éves

55,5

74

74

64

96

363,5

heti

2

2

2

éves

74

64

64

202

heti

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

64

64

350

heti

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

64

64

350

heti

4

éves

128

128

heti

2

2

1

éves

74

74

37

185

heti

2

2

éves

64

64

128

heti

1

1

éves

37

37

74

heti

2

éves

64

64


28

2.2.3 A zeneművészeti képzés óraterve Hangkultúra szak 54 212 04 0010 54 01

Szakképzés összesen

Szolfézs

Zeneelmélet

Zeneirodalom – zenetörténet

Népzene

Kötelező zongora

Hangszeres / énekes szakmai gyakorlat (zenekar / énekkar)

Zenei menedzselés

Hangkultúra

Zenei mozgóképkultúra

Esztétika

Stúdiótechnikai ismeretek

Hangfelvételi műelemzés

Zenei újságírás és szerkesztés

Informatika (zenei spec.)

Előadói gyakorlat II. (hangverseny, közreműködés)

Óraszámok évf.

9.

10.

11.

12.

13.

össz.

heti

17

17

17

17

31

éves

629

629

629

544

992

3423

heti

2

2

2

2

3

éves

74

74

74

64

96

382

heti

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

64

64

350

heti

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

64

64

350

heti

1

1

éves

37

32

69

heti

1

1

1

1

1

éves

37

37

37

32

32

175

heti

3

3

3

3

3

éves

111

111

111

96

96

525

heti

1

1

3

éves

37

37

0

0

96

170

heti

1

1

1

1

éves

37

37

37

32

143

heti

1

éves

32

32

heti

1

éves

32

32

heti

3

2

3

4

4

éves

111

74

111

128

128

552

heti

1

2

2

2

2

éves

37

74

74

64

64

313

heti

3

éves

96

96

heti

1

3

éves

32

96

128

heti

1

1

1

éves

37

37

32

106


Klasszikus zenész hangszeres szakok 54 212 04 0010 54 02


Szolfézs

Zeneelmélet


Népzene

Kötelező zongora


Zenei menedzselés


Hangszeres játék (kamarazene)

Hangszeres játék (főtárgy)

Előadói gyakorlat (korrepetícóval)


Hangszerismeret

29

Óraszámok évf.

9.

10.

11.

12.

13.

össz.

heti

17

17

16,5

16,5

24,5

éves

629

629

610,5

528

784

3180,5

heti

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

64

64

350

heti

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

64

64

350

heti

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

64

64

350

heti

1

1

éves

37

32

69

heti

1

0,5

0,5

0,5

1

éves

37

18,5

18,5

16

32

122

heti

3

3

3

3

3

éves

111

111

111

96

96

525

heti

1

1

3

éves

37

37

96

170

heti

1

3

éves

32

96

128

heti

1

1

1

1

1

éves

37

37

37

32

32

175

heti

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

64

64

350

heti

1,5

2

2

2

2,5

éves

55,5

74

74

64

80

347,5

heti

1

1

1

1

1

éves

37

37

37

32

32

175

heti

0,5

0,5

1

éves

18,5

18,5

32

69


Magánének szak 54 212 04 0010 54 03


Szolfézs

Zeneelmélet


Népzene

Kötelező zongora


Zenei menedzselés

Előadói gyakorlat (korrepetícóval)


Énekes előadás (kamaraének)

Énekes előadás (főtárgy)

Hang-egészségtan / beszédgyakorlat

Olasz nyelv (szakmai spec.)

30

Óraszámok évf.

9.

10.

11.

12.

13.

össz.

heti

17

17,5

17,5

17,5

26

éves

592

610,5

610,5

528

832

3173

heti

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

64

64

350

heti

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

64

64

350

heti

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

64

64

350

heti

1

1

éves

37

32

69

heti

1

0,5

0,5

0,5

1

éves

37

18,5

18,5

16

32

122

heti

3

3

3

3

3

éves

111

111

111

96

96

525

heti

1

1

3

éves

37

37

96

170

heti

1

2

2

2

2

éves

37

74

74

64

64

313

heti

1

1

1

1

3

éves

96

96

heti

1

1

1

1

1

éves

37

37

37

32

32

175

heti

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

64

64

350

heti

1

1

1

1

éves

37

37

37

32

143

heti

2

3

éves

64

96

160


Zeneelmélet-szolfézs szak 54 212 04 0010 54 04


Szolfézs

Zeneelmélet


Népzene

Kötelező zongora


Zenei menedzselés

Előadói gyakorlat (kötelező hangszer)


Hang-egészségtan / beszédgyakorlat

Olasz nyelv (szakmai spec.)

Éneklés (hangképzés)

Karvezetés (vezénylési gyakorlat)

31

Óraszámok évf.

9.

10.

11.

12.

13.

össz.

heti

16

16

16

17

26

éves

555

555

555

512

768

2945

heti

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

64

64

350

heti

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

64

64

350

heti

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

64

64

350

heti

1

1

éves

37

32

69

heti

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

éves

55,5

55,5

55,5

48

48

262,5

heti

3

3

3

3

3

éves

111

111

111

96

96

525

heti

1

1

3

éves

37

37

96

170

heti

1

1

1

1

2

éves

heti

1

1

1

2

3

éves

37

37

37

64

96

271

heti

1

1

1

éves

37

37

37

111

heti

2

3

éves

64

96

160

heti

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

éves

18,5

18,5

18,5

16

16

87,5

heti

1

1

1

1

3

éves

37

37

37

32

96

239


Zeneszerzés 54 212 04 0010 54 05


Szolfézs


Népzene

Kötelező zongora


Zenei menedzselés


Előadói gyakorlat (kötelező hangszer)


Zeneszerzés-elmélet

Zeneszerzés-technika

32

Óraszámok évf.

9.

10.

11.

12.

13.

össz.

heti

16,5

16,5

15,5

16,5

26

éves

573,5

573,5

536,5

496

800

2979,5

heti

2

2

2

2

2

éves

74

74

74

64

64

350

heti

2

2

2

2

2,5

éves

74

74

74

64

80

366

heti

1

1

éves

37

32

69

heti

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

éves

55,5

55,5

55,5

48

48

262,5

heti

3

3

3

3

3

éves

111

111

111

96

96

525

heti

1

1

3

éves

37

37

96

170

heti

1

3

éves

32

96

128

heti

1

1

1

1

1

éves

37

37

37

32

37

heti

2

2

1

2

3

éves

74

74

37

64

96

345

heti

2

2

2

2

3

éves

74

74

74

64

96

382

heti

2

2

2

2

3

éves

74

74

74

64

96

382


33

3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei:* – A szaktanárok és a munkaközösségek megismerik a tantervi követelmények teljesítéséhez igazodó eszközök, anyagok központi taneszköz-jegyzékét, bemutató tankönyvek vásárlásával megismerni tartalmi, tematikai sajátosságaikat. – Folyamatosan figyelemmel kísérik a tankönyvek, segédletek és taneszközök megjelenését – A jelenleg forgalomban lévő, már használt, kipróbált anyagokról véleményt alkotnak, azokat minősítik, abból a szempontból, mennyire felelnek meg a tantervi követelményeknek. – Döntenek a tananyag feldolgozásához évfolyamonként szükséges kötelező és ajánlott eszközökről. – A tankönyvekről és a kötelezően előírt egyéb taneszközökről és azok körülbelüli áráról a tanévkezdést megelőzően /előző tanév végén: májusban, júniusban/ tájékoztatják a szülőket. – Az első osztályos tanulók a beiratkozás alkalmával kapják meg a beszerzendő eszközök jegyzékét a tankönyv és segédeszközök számának, adatainak pontos feltüntetésével. – A tankönyvek beszerzését az iskola szervezi, tankönyvellátó kereskedők segítségével, a többi taneszköz beszerzéséről a szülők gondoskodnak. – A tankönyvek és taneszközök beszerzéséhez az iskola tankönyvsegélyt és szociális segélyt nyújt. Mindkét segély felosztása differenciáltan történik, a tanulók rászorultságától függően. – Tankönyvekből, segédanyagokból és az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó kiegészítő könyvekből az iskolai könyvtár számára is vásárol az iskola, a szaktanárok javaslata alapján. –A taneszközök kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy – segítsék a tantervi követelmények megvalósítását – több éven keresztül használhatók legyenek – áruk ne terhelje indokolatlanul a szülőket.

4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája**

4.1. A képességmérések követelményei

Az iskola valamennyi szakára felvételi vizsgával lehet bekerülni. A tanulók rangsorolása a képességmérések illetve az általános iskolai tanulmányi eredmények figyelembevételével történik. A gimnáziumi képzés esetében a felvételizőknek központi írásbeli felvételi vizsgát kell tenniük. A képességmérések követelményeit és formát a szakmai programok tartalmazzák.

4.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere A pedagógiai értékelés elméletének rövid összefoglalása (Báthory Zoltán 1997.,) Pedagógiai munkánkban az értékelési folyamatban adott pedagógiai jelenség értékét állapítjuk meg, az értékelés lényege: viszonyítás a cél és a hatás között. A pedagógiai értékelésünk tehát pedagógiai információk szervezett és differenciált visszajelentésének elmélete és gyakorlata. Az értékelő munka nem azonos az ellenőrzéssel: az értékelés hosszabb és bonyolultabb folyamatokra vonatkozik, az ellenőrzés rövid távú és viszonylag egyszerű „értékelés”.

* ill. ** A 2008-ban módosított és elfogadott Pedagógiai programban meghatározottak alapján.


34

Kifejezik: programunk céljai nyomán a tanulókban milyen változások következnek be. A pedagógiai értékelésünk alapstruktúrája három pedagógiai kategóriára irányul: – a célrendszerre, – a tanítási-tanulási folyamatra, – az eredményekre. A pedagógiai értékelés módszertani alapjaként két részfolyamatot végzünk: – adatgyűjtést, – adatok interpretálását (szorosabb értelemben vett értékelés). Figyelembe kell venni, hogy becslést és mérést egyaránt kell alkalmazni, az affektív követelményeket nehezebb vizsgálni, mérni, mint a pszichomotoros és kognitív követelményeket. Az adatgyűjtésünk lehet: – megfigyelés, – feleltetés – vizsgáztatás, – felmérések – kérdőíves kikérdezések – az elkészült produktumok tanulmányozása. Az értékelés hitelességéhez két feltételnek kell teljesülnie: – az érvényességnek (validitás) és – a megbízhatóságnak (reliabilitás). Az érvényesség azt jelenti, hogy az adatgyűjtés vagy a mérés ténylegesen arra irányul, amelynek a vizsgálatát kitűztük. A tartalmi validitás több szakértő véleményazonosságának mértékével becsülhető meg: 80-100% megegyezés jó értéknek tekinthető. A megbízhatóság azt jelenti, hogy ugyanannak a dolognak azonos feltételek között történő az ismételt megmérése ugyanazt az eredményt adja. Fontos az objektivitás, azaz a szubjektivitás kizárása. Az értékelési funkciók: – 1. diagnosztikus értékelés: a tanulás kezdetén – 2. formatív értékelés: a tanulási folyamatban – 3. szummatív értékelés: a tanulás befejezésekor. Részletezve: 1. A diagnózis olyan helyzetfeltárás, amely a képességekre irányul, feladata: – a tanulás hatékonyságának javítása, tanulási problémák feltárása, megmagyarázása, kijavítása – objektív és megbízható vizsgáztatás módszereinek kidolgozása. 2. A formatív értékelés a tanulási folyamatot fejlesztő, formáló értékelés, nem ítélkezés vagy osztályozás, hanem a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása a cél, a javítást, a pótlást teszi lehetővé. 3. A szummatív értékelés olyan lezáró, minősítő értékelés, amelyet a tanulási folyamat jellemző szakaszainak befejezésekor alkalmazunk, azaz megvizsgáljuk, milyen mértékben tett eleget a tanuló a tanulási követelményeknek (félévkor, év végén, tanulmányokat záró vizsgák alkalmával). Az értékelés a vizsgáztatás alapján kétféle lehet: 1. kritérium-orientált, azaz a tanulók teljesítményét a tanulási követelményekhez viszonyítjuk 2. norma-orientált, azaz a tanuló teljesítményét egy átlaghoz viszonyítjuk (ezt tekintjük a normának), tehát a tanulók eredményeit (tudását!) hasonló korú, hasonló körülmények között teljesítő diákok eredményeivel vetjük össze. A tanulók értékelése Jól motivált tanulók a tudásért tanulnak.


35

A közepesen és gyengén motivált vagy nem motivált tanulók úgy tanulnak, ahogy értékelik és nem úgy, ahogyan tanítják őket. Fontos a megerősítés szerepe, mert a tanuló hasonló szituációban az egyszer más megerősített módon reagál. A tanár értékelési stratégiája akkor szakszerű és differenciált, ha – sokféle módszert használ az értékeléshez, – figyelembe veszi az egyéni különbségeket, – megerősítést nyújt. A megerősítés hatékonysága attól függ, hogy a tanár által nyújtott értékelés: – igazságos, – érvényes, – megbízható-e? A vizsgákról A vizsgákat előzetesen meghirdetett követelmények és előre tisztázott módszerek szerint kell lebonyolítani. Három pedagógiai jellemzőjük van, amelyet szükséges figyelembe venni: 1. tanulásra ösztönzik a tanulókat, 2. összesített képet adnak a tanulás egészének vagy fontos részeinek eredményéről, 3. lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók egyéni képességeihez és érdeklődéséhez lehessen igazítani az értékelést. A vizsgák szakszerű lebonyolításához tehát meg kell határozni a vizsgák módszerét, valamint a vizsgakövetelményeket, amelynek fokozatai lehetnek az ún. nívószintek, amelyek a tanulók közti képességbeli és tudásbeli különbségeket képezik le. A követelményeknek ki kell fejezni a tanulók iránt támasztható elvárásokat operacionalizált formában, azaz részletes követelmények szerint. Az értékelési folyamatnak szervesen illeszkednie kell a tanulás folyamatához.

4.2.1 Az írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 1. Az írásbeli beszámoltatások célja: Lehetőséget biztosítani a tanárnak és tanulónak arra, hogy a tanítás-tanulási folyamat eredményét, a tanuló tudását és képességeit értékelni lehessen. (Az értékelés elvi alapjait és funkcióit a pedagógiai program 12. fejezete tartalmazza.) 2. Az írásbeli beszámoltatások formája Írásbeli – 10-15 perces – feleletek az előző órai, vagy néhány óra tananyagából. Megíratásuk célja: a tananyag további feldolgozásához szükséges alapismeretek meglétének ellenőrzése, ösztönzés a folyamatos felkészülésre. Témazáró dolgozatok, amelyeket – 1 teljes tanóra időtartamban – témakörök lezárása, gyakorlása, összefoglalása után írnak a diákok. Céljuk: a megszerzett tudás rendszerezése, más tudományterületen szerzett ismeretekhez való kapcsolódása, azok rendszerben való elhelyezése. Fontos sajátosságaik: – új tantárgyi követelmények szerinti feladatokat tartalmaznak, – teszt jellegű, esszé jellegű kérdések mellett a képességek fejlesztését segítő feladatok szerepelnek bennük.


36

A tantárgyak sajátosságait kifejező, az adott tárgy tananyagának elsajátításához szükséges írásbeli feladatok: – olvasmányelemző, szövegelemző dolgozatok – értékelések, esszék – szódolgozatok…. Házi dolgozatok, amelyek a közismereti és szakmai tantárgyakból egyaránt készülhetnek: – hosszabb időszak alatt, előre meghatározott határidőig (3-4 hét) – bő témaválaszték, – szakirodalom kritikus és szelektív felhasználása alapján. A dolgozatnak saját egyéni véleményt, széleskörű tájékozottságot kell bemutatnia. A dolgozatok átgondolt szerkesztése, a csiszoltabb stílus, az esztétikus megformálás követelménye a dolgozatnak. A házi dolgozatok tartalmi és formai követelményeit előzetesen meg kell ismerniük a tanulóknak.

4.3

Az írásbeli beszámoltatások rendje:

A rövid, felelet-jellegű 1 vagy néhány óra tananyagát felölelő írásbeli munkák időpontjában nem szükséges előre megállapodni, mely alól mentesség csak előző órai hiányzás esetén jár. A felelet jellegű írásbeli munkákat a következő órán értékelni kell. A témazáró dolgozatok írásának időpontját két héttel a dolgozat írása előtt a tanár bejelenti a tanulóknak, beírja a naplóba, így figyelemmel követhető, hogy adott napon két témazáró dolgozat írásánál több dolgozatra ne kerüljön sor. A témazáró dolgozat időpontjának kiválasztását gondosan mérlegelve kell meghatározni, figyelemmel az iskola programjaira. Bármilyen ok miatt elmaradó témazáró dolgozat nem pótolható olyan napon, amikor a tanulók már legalább két dolgozatot írnak. Hiányzó tanulóknak a témazáró dolgozatot pótolni kell, a hiányzást követő 1, max. 2 héten belül. A néhány tanulót érintő elmaradt témazáró dolgozat pótlása a tanítási órán kívül is történhet, előre meghatározott időpontban, amely nem ütközik a tanulók más elfoglaltságával. Ha a tanuló nem betegség miatt, hanem például felkészületlenség, vagy fegyelmezetlenség miatt nem írja meg a témazáró dolgozatot, a következő tanórán pótolnia kell mulasztását. Az írásbeli beszámoltatás értékelési szempontjait, a feladatok pontértékeit (tartalmi elemeit, az osztályozás ponthatárait) szempontjait a tanulókkal ismertetni kell.

4.3.1 Az írásbeli beszámoltatásnak az értékelésben betöltött súlya, szerepe Írásbeli feladatokra általában több alkalommal kerül sor, mint szóbeli feleletekre, értékük azonban egyenértékű a szóbeli feleletekével. A témazáró írásbeli dolgozatok értéke nagyobb hangsúlyt kap a félévi és év végi osztályzatok megállapításánál. A témazáró írásbeli dolgozat javítására ezért egyszer lehetőséget kell biztosítani a tanulóknak. (A dolgozat és a javító dolgozat értéke külön-külön osztályzatot jelent.) A tanulási nehézségekkel (részképesség-zavarokkal) küzdő tanulók a szakértői vélemény nyomán felmenthetők az írásbeli beszámoltatás alól. Esetükben az értékelés szóbeli formáit kell biztosítani.


37

4.3.2 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: – Az iskolatípusunkra jellemző párhuzamos oktatás miatt tanulóink az iskolában töltik heti „munkaidejüket” ~ 40 órát. – Ezért a tanítási órák hatékonyságát kell maximálisan kihasználni, azokat gondosan megtervezni, felépíteni annak érdekében, hogy a tananyag feldolgozása jelentős mértékben az iskolában történjen meg. – Írásbeli feladatokat a tárgy jellegétől függően gyakorlás – nem ellenőrzés! – céljából lehet feladni (matematika, idegen nyelvek, zenei elméleti tárgyak). – Szóbeli feladatokat a tankönyvek szemelvényei, kérdései, gyakorló feladatai alapján célszerű feladni. – Olyan feladatokat esetén, amelyek hosszabb utánajárást, alaposabb elmélyülést, hosszabb felkészülési időt igényelnek, legalább egy hét határidővel célszerű feladni. – Támogatjuk azokat a megoldásokat, amelyek során a tanár és tanuló közötti megállapodás alapján az otthoni feladatok hosszú távra előre tervezhetők: az elvégzett feladatokról való beszámoltatás időpontját és mértékét a tanuló saját felkészültségének ismeretében határozza meg. (Sipos-módszer) – A hétvégére adott feladatok meghatározásánál, illetve iskolai szünetekre tervezett feladatok mértékénél alapvetően figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek az időpontok a tanulók pihenőidejét jelentik, a hétvégék esetén azt is, hogy a távollakó tanulók jelentős időt töltenek utazással. – A házi feladatok esetén a teljesítést lehet jól értékelni, a nem teljesítésre elégtelen érdemjegyet nem lehet adni. – A házi feladatok mértékének meghatározásánál figyelemmel kell lenni a tanulók egyéni képességeire, terhelhetőségére.

4.4 A tanulók teljesítményének ellenőrzése és értékelése

4.4.1 Tantárgyi értékelés

Az értékelés célja igazságos, személyre szóló megállapítás, amely a tanuló belső fejlődését tükrözi és segíti. A tanulók teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján a tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzattal kell értékelni, és az értékelést, az osztályzattal együtt a tanulók tudomására kell hozni az osztályzatot adó tanárnak. A tanulók teljesítményének ellenőrzése a szaktanár joga és kötelessége. A szaktanár dönti el, hogy milyen ellenőrzési formákat alkalmaz: – szóbeli – írásbeli – gyakorlati – egyéb Az írásbeli ellenőrzés alkalmával a szaktanár a tanulók írásbeli munkáit 2 héten belül kijavítja, az írásbeli munkát a tanulók kezébe adva, annak tapasztalatait feldolgozza. Az érdemjegyekhez a szaktanár értékelést is ad, a tanulóknak visszajelzést kell kapniuk teljesítményeikről a produkció jellegének megfelelően (pl.: írásbelikben hibák jelzése, pontozás, stb.) Az érdemjegyeket a szaktanár a naplóban rögzíti, a tanulók az ellenőrzőkönyvbe vezetik be, ezeket az osztályfőnök havonta ellenőrzi A félévi és tanév végi osztályzatok megállapítása az érdemjegyek alapján történik, ez a szaktanár joga, feladata és felelőssége. A félévi osztályzatokhoz közismereti és elméleti tantárgyakból legalább 3, a tanév végihez legalább 6 érdemjegy szükséges, kivéve, ha a tanuló hosszabb hiányzása ezt nem teszi lehetővé, hiányzása még nem olyan mérvű, hogy nem kaphat osztályzatot. Huzamos hiányzás után


38

be kell számoltatni az elmaradt tananyagból - segítve a pótlást is. (További rendelkezéseket az SZMSZ tartalmazza.) A szakmai tantárgyak értékelési és osztályozási módszereit a szakmai programok tartalmazzák.

4.5 A tanulók magatartásának, szorgalmának ellenőrzése, értékelése:

– A tanulók magatartás és szorgalom osztályzatáról félévkor és tanév végén az osztályfőnök dönt az osztályban tanító tanárok javaslata alapján. A szakmai szorgalmi jegyet a szakmai igazgatóhelyettes vezetésével a szakmai tanárok közösen állapítják meg. – Az osztályfőnök a magatartás és szorgalom osztályzatok eldöntésének előkészítésébe bevonja az osztályközösséget javaslattevő jelleggel. – A jutalmazások és büntetések (igazolatlan óra, fegyelmi vétség) rendszerét az SZMSZ tartalmazza.

5. Az érettségi vizsgára történő felkészítés lehetőségei, feltételei, az érettségi követelményei Iskolánk biztosítja az emelt szintű vizsgára történő felkészítést az alábbi tantárgyakból: – magyar nyelv és irodalom – matematika – történelem – idegen nyelv (angol és német nyelv) Más tantárgyakból felmerülő igény esetén a város iskolai által biztosított felkészítéseken vehetnek részt növendékeink. Közép szintű érettségire felkészítésre az alábbi tantárgyakból jelentkezhetnek: – magyar nyelv és irodalom – matematika – történelem – idegen nyelv (angol, német és olasz nyelv) – ábrázoló geometria – biológia – dráma – filozófia – fizika – földrajz – informatika – kémia – hangtan-akusztikai ismeretek – mozgóképkultúra- és médiaismeret – művészettörténet – népművészet – a magyar népzene alapjai – természettudomány – testnevelés A feladat megszervezése érdekében szükséges tájékozódnunk arról, hogy melyik tárgyból hány tanuló kíván középszintű, illetve emelt szintű érettségi vizsgára felkészítésen részt venni.


39

Az érettségi vizsga részletes követelményei és a kétszintű vizsgáról szóló tájékoztató az Oktatási Minisztérium és a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola honlapján olvasható (www.om.hu, www.pecsimuveszeti.hu). A felkészítésre való jelentkezéstől függetlenül az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor lehet majd dönteni arról, hogy a vizsga milyen szinten valósul meg. A tanulók minden évben május 20-ig dönthetnek a tárgyakról és a felkészülés szintjéről.

5.1 Az érettségi vizsga témakörei tantárgyanként* ábrázoló és művészeti geometria 1. A tárgy kultúrtörténete 2. Két képsíkos (Monge-féle ábrázolás) 3. Axonometrikus ábrázolás 4. Perspektív kép szerkesztése 5. Vetületi ábrázolások biológia 1. Bevezetés a biológiába 2. Egyed alatti szerveződési szint 3. Az egyed szerveződési szintje 4. Az emberi szervezet 5. Egyed feletti szerveződési szintek 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció dráma 1. Színház- és drámatörténet 2. Színház- és drámaelmélet 3. Színházi műfajok 4. Drámajáték 5. Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek 6. Bábjáték 7. Beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés élő idegen nyelv A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK 1. Olvasott szöveg értése 2. Nyelvhelyesség 3. Hallott szöveg értése 4. Íráskészség 5. Beszédkészség B) TÉMAKÖRÖK 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Tudomány és technika C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK 1. Kommunikációs helyzetek 2. A kommunikációs szándékok listája

D) NYELVTANI SZERKEZETEK ÉS SZÓKINCS 1. Nyelvtani szerkezetek 2. Szókincs filozófia 1. Filozófiai problémák 2. Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete 3. Korszakok, irányzatok fizika 1. Mechanika 2. Termikus kölcsönhatások 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 5. Gravitáció, csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek földrajz 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza 4. A földrajzi övezetesség 5. A népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai hangtani és akusztikai ismeretek 1. Természet és művészet témakör 2. A hangtan története témakör 3. Rezgőmozgás témakör 4. Hullámmozgás témakör 5. A hangkeltés, a hangképzés, a hangérzet, a hallás témakör 6. Hangerősség témakör 7. Hangerősség témakör 8. Hangszín témakör 9. Időtartam témakör 10. Időtartam témakör

* Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján


11. A zenei hang, a zenei hallás témakör 12. A hangszerek világa témakör informatika 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek - hardver 3. Informatikai alapismeretek - szoftver 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis-kezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció és grafika 9. Könyvtárhasználat 10. Algoritmizálás; adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten) 11. A programozás eszközei (csak emelt szinten)

40

9. A médiaszövegek befogadása és a média közönsége 10. Médiaintézmények 11. A reprezentáció 12. Jellegzetes televíziós műsortípusok

magyar nyelv és irodalom 1. MAGYAR NYELV 2. IRODALOM 2.1. Szerzők, művek 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések

művészettörténet Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a képelemzések során Művészeti technikák A tömegkommunikáció és média eszközei Tárgy és környezetének kapcsolata Művészeti ágak, műfajok Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területek Őskor művészete Mezopotámia művészete Egyiptom művészete Görög művészet Római művészet Ókeresztény művészet Bizánc és az iszlám világ művészete Népvándorláskor Román kor művészete Gótika művészete Reneszánsz művészet Barokk művészet Klasszicizmus és romantika művészete Realizmus Impresszionizmus és posztimpresszionizmus Századforduló művészete: szimbolizmus, szecesszió Avantgárd irányzatok a XX. század elején. A XX. századi építészet irányzatai irányzatai Művészet a két világháború között Művészet a második világháború után

matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 5. Valószínűség-számítás, statisztika

népművészet 1. A kultúra általános fogalmai és történetiségük 2. Világkép, folklór 3. Társadalom, gazdaság, mesterség 4. Otthon, lakótér és tárgyi világa 5. Népi kerámia 6. Textilek

mozgóképkultúra és médiaismeret 1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai 2. Mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek 3. Mozgóképi szövegalkotás 4. Műfaj- és műismeret 5. Korstílusok, szerzők és művek 6. Egyetemes filmtörténeti ismeretek 7. Magyar filmtörténeti ismeretek 8. Média a mindennapi életben

természettudomány 1. Az Univerzum 2. A Föld 3. Életközösségek és populációk 4. Az élő egyed 5. A sejt 6. Szerves kémia 7. Atomcsoportok (vegyületek, halmazok) 8. Atomok, elemi részek

kémia 1. Általános kémia 2. Szervetlen kémia 3. Szerves kémia 4. Kémiai számítások A magyar népzene alapjai I. Elmélet 1. Általános kérdések, fogalmak 2. Vokális népzene 3. Népi hangszer, hangszeres népzene II. Zenei felkészültség


testnevelés A) Elméleti ismeretek 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok B) Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika 2. Atlétika 3. Torna 4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési és sportjátékok

41

történelem A) KOMPETENCIÁK 1. Források használata és értékelése 2. A szaknyelv alkalmazása 3. Tájékozódás térben és időben 4. Eseményeket alakító tényezők feltárása 5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása B) TÉMAKÖRÖK 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód

6. A tanulók fizikai állapotának mérése

A tanulók fizikai állapota méréséhez használt módszereink (a részletes mérő-értékelő anyagot mellékletünk tartalmazza) A méréseket két formában végezzük: 1. Alapmérések 2. Kiegészítő mérések segítségével 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése – helyből távolugrás 2. Vállövi és karizmok állóképességének mérése – fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosan, kifáradásig 3. A hátizmok erő-állapotképességének mérése – hason fekvésből törzsemelés és –leengedés folyamatosan, kifáradásig 4. A hasizmok erő-állóképességének mérése – hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig 5. Motorikus próbák az aerob állóképesség mérésére – Cooper-teszt futással / kocogással vagy szükség esetén úszással – 2000 m-es síkfutás / vagy szükség esetén 500 m úszás.

Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola általános közismereti képzés

helyi tanterv | közismereti képzés

43

1. Magyar nyelv-és irodalomból 1.1 Irodalom Órakeret: 9–12. évfolyamon heti 3 óra (9–11. évf. évi 111 óra, 12. évf. évi 96 óra) Javasolt tankönyvek: Fűzfa Balázs irodalom_ 9, _10, _11, _12. (Kronika Nova Kiadó) Mohácsi Károly: Színes Irodalom 9. 10. (Kronika Nova Kiadó) Pethőné Nagy Csilla: Irodalom (Tk. a szakközépiskolások számára) 9-12. (Korona Kiadó) A részképesség zavarral küszködő tanulók számára: Somi Éva: Irodalmi feladatgyűjtemény (Mozaik) I-IV.

1.1.1 Az irodalmi képzés általános fejlesztési céljai: – Az irodalom a tanuló számára forrás ahhoz, hogy tapasztalatokat szerezzen érzelmekről, gondolatokról, eszmékről, élethelyzetekről. Az irodalmi képzés célja az, hogy olvasásra ösztönözzön az olvasmányok gazdag választékából az igényes ízlésnek és az olvasói célnak megfelelő válogatással. – A tanuló képes legyen a megértés szándékával közeledni az emberi érzelmek, kapcsolatok, cselekedetek, konfliktusok, döntések sokféleségéhez. – Ismerje fel az etikai, esztétikai, kulturális nemzeti hagyományok értékeit és összetartó erejét, erősödjön nemzeti azonosságtudata. – Legyen képes elfogadni és felismerni azt, hogy az irodalmi művek szabályok (stilisztikai, retorikai, poétikai stb.) szerint komponált alkotások. A kompozíció feltárásához adjon kulcsokat az irodalom tanítása. – A tanításnak számolni kell a képi gondolkodás erősödésével. Egyfelől segítségül kell hívnunk, fel kell használnunk az irodalom oktatása során, másfelől ellensúlyoznunk kell a fogalmi gondolkodás erősítésével, fejlesztésével. – A tanuláshoz szükséges szövegértési és önmagunk képviseletéhez fontos önkifejezési képességek fejlesztése kiemelt feladat e tantárgy oktatása során. E célok elérése érdekében szükséges, hogy az irodalmat tanítókban kialakuljon az igény a következőkre: – az irodalomtanítás élményszerűsége – kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között – az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása is – a művek tágabb kontextusban való láttatása – egy-egy téma változatainak, más művészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása – a múlt alkotásainak érintkezési pontjai a kortársak műveivel, megítélése az utókorban – az irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának felismertetése eltérő világlátású, szemléletű művekben


44

1.1.2 Ellenőrzés, mérés, értékelés az irodalom tanításában Cél

Ellenőrzés

A tanulóink legyenek igényesek a munkájukra, akármilyen is a feladat, zenei, képzőművészeti vagy közismereti. (Tartsa be a megadott határidőt, a feladatát képességeihez mérten a lehető legjobban oldja meg, figyeljen a tartalom mellett a Folyamatos. Évente két házi dolgozat. megjelenítésre, lsd. letisztázott szöveg; ha otthoni a feladat, Szaktanári ellenőrzés akkor használjon helyesírási szótárt, ellenőrizze az esetleges adatokat és jelölje a felhasznált irodalmat. Idesorolandó a füzet vezetése, ami természetesen egyéni, de legyen áttekinthető, rendszeres.) A tanulóink legyenek képesek a művészetek komplex szemléletére, vagyis szaktárgyukat és az irodalmat és egyéb művészeti ágakat együtt vizsgálni, értelmezni. Találja meg minden tanuló a maga képességeit maximálisan kihasználva a közös pontokat, kérdésfeltevéseket, ábrázolásmódokat, stílusirányzatokat. A két tagozat legyen kíváncsi egymás munkájára. A tanulók legyenek képesek az idejük beosztására, a folyamatos felkészülésre. Dolgozzanak együtt a tanárral a tanórán, már az órán értsék meg a tananyag lényegesebb összefüggéseit. A tanulók rendelkezzenek önálló, rájuk szabott tanulási stratégiákkal (Ide tartozik a taneszközök füzet, könyv, szöveggyűjtemény folyamatos szakszerű használata is.)

A 9–10. évfolyamon évente két, a 11–12. évfolyamon három zárthelyi dolgozat írása. Szaktanári ellenőrzés.

Folyamatos ellenőrzés, félévente legalább 2 szóbeli és 2 írásbeli jegy. Szaktanár, osztályfőnök, igazgatóhelyettes végzi. A taneszközök folyamatos ellenőrzése. Egyéni munka ellenőrzése Szaktanár végzi.

A tanulók használják a könyvtár anyagát.

Önálló gyűjtőmunka évente legalább egy. Szaktanár végzi.

A tanulók ismerjék és használják a számítógépet.

Interneten keresés, letöltés, szövegszerkesztés. Szaktanár végzi.

A tanulók legyenek képesek a problémáikkal a megfelelő Folyamatos ellenőrzés. Tantestület végzi. hangon és formában a társaikhoz és a tanáraikhoz fordulni. A tanulókat érdekelje a körülöttük nyüzsgő világ, a városban és az országban történő események (újság, TV, rádió, Folyamatos ellenőrzés. Tantestület végzi. mozi, színház) A tanulóknak legyenek kedvenceik, (festő, szobrász, író, költő, zeneszerző), és gyűjtsön róla cikkeket, véleményeket, Évente két házi dolgozat. Szaktanár ellenőrzi. készítsen egy otthoni gyűjteményt (9.és 10.osztályban), házi dolgozatot (11.és 12.osztályban) Tanulók legyenek képesek egy-egy tankönyvi lecke 11.osztályban mérés. Munkaközösség és/vagy külső szakérönálló feldolgozására 11.osztályos korukra. tő. A tanulók ismerjék az adott tanév tanmenetében kijelölt poétikai fogalmakat.

Évente egy teszt. Munkaközösség

Évente a kijelölt memoritert tanulják meg a diákok.

Folyamatos ellenőrzés. Szaktanár végzi.

1.1.3 Házi olvasmányok, memoriterek, ajánlott filmek évfolyamonként: 9. évfolyam Kötelező olvasmányok: Homerosz: Odüsszeia (részletek) Szophoklész: Antigoné Shakespeare: Romeo és Júlia (vagy Hamlet) Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek) Memoriter: három vers egy 10–15 soros próza- vagy drámarészlet idézetek


Filmajánló: Jankovics Marcell: Fehérlófia Kenneth Branagh: Hamlet F. Zefirelli: Romeo és Júlia Greenaway: Prospero könyvei Gyaloggalopp Excalibur Hiller: La Mancha lovagja 10. évfolyam Kötelező olvasmányok: Katona József: Bánk bán Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Petőfi Sándor: A helység kalapácsa vagy Az apostol Arany János: Toldi estéje Jókai Mór: Az arany ember (Sárga rózsa vagy más) Memoriterek: három vers egy 10–15 soros próza- vagy drámarészlet idézetek Filmajánló: Bódy Gábor: Psziché – részletek (Kazinczy szerepében Pilinszky) Jankovics Marcell: János vitéz A helység kalapácsa - tévéjáték Tarkovszkij: Stalker (boldogságkeresés, a kert) Várkonyi Zoltán Jókai regényeiből készült filmjei Ny. Mihalkov: Oblomov életéből (Goncsarov: Oblomov) T. Richardson: Tom Jones (Fielding) Anyegin 11. évfolyam Kötelező olvasmányok: Madách Imre: Az ember tragédiája Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma vagy más Gogol: A köpönyeg Tolsztoj: Ivan Iljics halála Ibsen: A vadkacsa vagy Csehov: Sirály Stendhal: Vörös és fekete vagy Balzac: Goriot apó Móricz Zsigmond: egy regény vagy kisregény , egy novella Kosztolányi Dezső: Édes Anna Memoriterek: három vers, egy 10–15 soros epika- vagy drámarészlet Filmajánló: Jeles András: Angyali üdvözlet (Az ember tragédiájából) Jacque: Pármai kolostor Renoir: Állat az emberben Anna Karenina filmeken Bűn és bűnhődés c. film Effi Briest Ny. Mihalkov: Etűdök gépzongorára (Csehov novellákból)

45


46

Szász János: A Wittmann fiúk (Csáth Géza novelláiból) Huszárik Zoltán: Szindbád Pacskovszky Zsolt: Esti Kornél Árvácska c. film 12. évfolyam Kötelező olvasmányok: Thomas Mann: Mario és a varázsló Franz Kafka: néhány novelle vagy regényrészlet Hemingway egy novella vagy regényrészlet Bulgakov egy mű(részlet) Illyés Gyula: Puszták népe (részlet) Németh László: Gyász vagy Iszony (részlet) Brecht: Kurázsi mama vagy Koldusopera Örkény István: Tóték és novellák Választott: 1 regény – Camus vagy Golding vagy Marques vagy Hesse vagy Orwell vagy Hrabal vagy Eco vagy Szolzsenyicin és 1 dráma – Beckett vagy Dürrenmatt stb. Választott: kortárs irodalomból egy regény vagy kisregény (Mészöly Miklós, Konrád György, Sütő András, Esterházy Péter, Krasznahorkai László, Nádas Péter, Kertész Imre) Memoriterek: három vers egy 10–15 soros epika- vagy drámarészlet Filmajánló: Potter: Orlando (Woolf) Radford: 1984 (Orwell) J. Halas: Állatfarm (Orwell) F. Truffaut: 451 Farenheit (Bradbury) V. Schlöndorff: A bádogdob (G. Grass) P. Brook: A legyek ura (Golding) O. Welles: A per (Kafka) L. Puenzo: A pestis (Camus) V. Schlöndorff. Az igazi Törless (Musil) T. Richardson: Dühöngő ifjúság (Osborne) Schlöndorff: Katharina Blum elveszett tisztessége (H. Böll) Bódy Gábor: Psziché (Weöres Sándor) Stoppard: Rosencrantz és Guildenster halott (Stoppard) Menzel: Sörgyári capriccio (Hrabal) Makk Károly: Szerelem (Déry-írásokból) Szász János vagy W. Herzog: Woyzeck (Büchner) Borzage: Búcsú a fegyverektől (Hemingway Sándor Pál: Régi idők focija (Mándy I.) Tarr Béla: Sátántangó (Krasznahorkai László) A rózsa neve (Eco) Hajnali háztetők (Ottlik-írásokból) Száll a kakukk fészkére (Kesey) Ábel-filmek


1.1.4 Témakörök 9. évfolyam Szerző – mű – befogadó Műelemzés és műértés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával A vers születése Az olvasó Konkréttól az elvontig A műalkotások hatása Gondolatok, ars poeticák művészetről, irodalomról Mitológia, mítosz, mitikus világkép A mítosz, mitológia Teremtésmítoszok Átváltozás-mítoszok Mítoszok az évszakok körforgásáról Magyar mitológia (ált. isk. ismeretek ism.) Biblia Néhány fontos tudnivaló a Bibliáról Bibliai történetek - Ószövetség Újszövetség – Jézus Jelenések könyve Bibliai tanítások A Biblia hatása a művészetre Az antikvitás irodalma Az eposz Az Odüsszeiai elemzése (részletek alapján) A görög líra Szapphó Anakreón A görög dráma A dráma eredete és a színház Dramaturgia és előadások Szophoklész drámái Antigoné Euripidész Arisztophanész A római irodalom A köztársaság korának irodalma Augustus korának irodalma A középkor irodalma, kultúrája Öt szemelvény a magyar és a világirodalomból A középkor világképe A középkori himnuszköltészet

47


Világi irodalom Középkori lovagi epika Vágáns líra és Francois Villon költészete Dante A középkor színháza – érintőlegesen Reneszánsz Az itáliai reneszánsz A reneszánsz világképe Petrarca, Boccaccio érintőlegesen Janus Pannonius egy verse Bibliafordítások A magyarországi reformáció irodalma – egy-két szemelvény alapján Balassi Bálint portréja (három mű alapján) A reneszánsz színház és dráma Shakespeare Dramaturgia és színház Műfajok és korszakok Romeo és Júlia Tragédiák Színművek Az evokáció szerepe 10. évfolyam A barokk A barokk világképe, műfajai és jellegzetes témái A magyar barokk Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem (részletek) Pázmány Péter vagy Mikes Kelemen műveiből (részletek) A klasszicizmus és az európai felvilágosodás – néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás irodalmából Az európai színház egy jellegzetes korszaka: Moliere – érintőlegesen Az európai felvilágosodás A német klasszicizmus és szentimentalizmus Magyar felvilágosodás Nemesi ellenállás, testőrírók Bessenyei György, Kármán József, Kazinczy Ferenc, Batsányi János Csokonai Vitéz Mihály-portré (3 mű) Berzsenyi Dániel-portré (3 mű) A magyar színház a XIX. században Katona József: Bánk bán A romantika (2 epikai mű vagy műrészlet és kétvers) A német, angol, orosz, francia romantika Kölcsey Ferenc alkotói portréja (3 vers) Vörösmarty Mihály alkotói portréja (5 vers) Csongor és Tünde

48


49

Petőfi Sándor életműve (8 vers) Népies műdalok A helység kalapácsa Lírájának individualizálódása Szerelmi költészete Tájleíró versei Forradalmi látomásköltészet, Az apostol 11. évfolyam Arany János életműve Epikája a szabadságharc előtt Toldi estéje A nagykőrösi évek elégiái és balladái További epikus művei: Őszikék A magyar regény kezdetei Jókai Mór Az arany ember vagy más vagy 2-3 novella A XIX. század második felének magyar irodalma Madách Imre: Az ember tragédiája Romantika és realizmus Mikszáth Kálmán életművében (portré) Romantika és népiesség a korai novellákban Romantika és realizmus a regényben: Beszterce ostroma és két novella Ízlések, műfajok a XIX. század második felének világirodalmából A realizmus a művészetekben és az irodalomban A realizmus-fogalom értelmezései A pozitivizmus A realizmus a művészetekben A realista regény Romantika és realizmus a francia irodalomban: Stendhal Vörös és fekete vagy Balzac: Goriot apó Az orosz realizmus: Gogol:A köpönyeg, Tolsztoj: Ivan Iljics halála A naturalizmus, a szimbolizmus a művészetekben és az irodalomban A szimbolizmus a lírában (két vers alapján) A XIX. század második felének drámái és színházi mozgalmai Ibsen: Vadkacsa, Nóra vagy Csehov: Sirály A századvég magyar irodalma A lélektani novella Lélektani és metaforikus motiváció Krúdy Gyula epikájában (egy novella) A szimbolizmus előzményei – Vajda János két verse A Nyugat első nemzedéke A folyóirat indulása, első korszaka Ady Endre (8 vers) A dekadens költő önarcképe A szimbolikus kifejezésmód A halál-motívum


50

A szerelem-motívum Magyarság-versek Istenes-versek Lázadás és forradalom Újító törekvések a kései lírában Móricz Zsigmond írói portréja Lélek- és társadalomrajz a regényekben: Rokonok vagy más regény és egy novella Az impresszionista líra Tóth Árpád költészete (2 vers) Juhász Gyula költészete (2 vers) Babits Mihály (portré) 6 vers és a Jónás könyve Kosztolányi Dezső A gyermekkor mítosza A kései szimbolista líra Társadalomrajz és mélylélektan az epikában: Édes Anna (két novella és 3-4 vers) Újító törekvések a Nyugat első nemzedékében Karinthy Frigyes (egy elbeszélés) 12. évfolyam Az avantgárd a magyar és a világirodalomban Kassák Lajos és Appolinaire 1-2 műve Világirodalom a XX. század első felében Egyéb irányok a lírában: Eliot, E. Pound, G. Benn, Celan, Lorca A próza útjai: Thomas Mann Mario és a varázsló Az abszurd példázat Kafka epikájában Egyéb irányok: Hasek, Woolf, Hemingway, Semprun Brecht drámaújítása Irodalmunk a két világháború között A magyar próza új útjai ’45 előtt A szociográfia: Illyés Gyula Puszták népe,Tamási Áron, Németh László: Gyász vagy Iszony(részlet) Márai Sándor (1 mű vagy műrészlet) József Attila költői portréja (6-8 vers) Anarchikus lázadás a korai lírában Avantgárd és népiesség szintézise József Attila ars poeticái „Anya-versek” Szerelmi líra, Óda Létértelmező versek (Kortársak, utódok József Attiláról)


51

Radnóti Miklós (4 mű, köztük 1 ecloga) A szorongás a korai lírában Klasszicizálódás az utolsó korszakban Szabó Lőrinc (2-3 mű) Az ösztönök lázadása Modern kultúrakritika Lázadás a természet ellen Világirodalom a XX. század második felében Modern színház és dráma, abszurd drámák, pl.: Mrozek, J. Genet, W. Gombrowich, E. Ionesco J-P. Sartre, F. Dürrenmatt Az amerikai dráma: Osborne, Miller,S. Beckett: Godot-ra várva Modern regénytípusok Az antiutópia, fantasztikum: Huxley, Orwell, Bradbury Tudatregény: Kesey, Grass; Új epikusság:Hrabal, Borges, Camus, Golding, Márquez, Hesse Írók a sztálini Szovjetunióban: Babel, Mandelstam, Paszternak, Szolzsenyicin, Bulgakov (1 mű vagy műrészlet) Kortárs magyar irodalom A háború utáni irodalmi élet történeti áttekintése Modern magyar líra Pilinszky János Weöres Sándor Nemes Nagy Ágnes (Illyés Gyula, Nagy László, Juhász Ferenc, Szilágyi Domokos,) Modern magyar dráma Örkény István: Tóték Novellatípusok a modern magyar irodalomban A tudatkivetítéses novella: Déry Tibor Az abszurd elbeszélés: Mándy Iván Irónia és paródia: Örkény István (novellák) Regénytípusok a modern magyar irodalomban Ottlik Géza, Moldova György, Konrád György, Mészöly Miklós, Sütő András Posztmodern magyar irodalom, kortársaink Próza, dráma: Tarr Sándor, Esterházy Péter, Nádas Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Parti Nagy Lajos, Darvasi László, Bodor Ádám Líra: Orbán Ottó, Tandori Dezső, Petri György, Oravecz Imre Az irodalom határterületei Népköltészet, alakalmi költészet, film, színház, televízió, virtuális szövegkultúra, szórakoztató irodalom, irodalmi ismeretterjesztés.


52

1.2 Magyar nyelv Órakeret: 9-12. évfolyamon heti 1 óra (9-11.: 37 óra, 12: 32 óra)

1.2.1 9. osztály – Belépő tevékenységformák A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömegkommunikációs és audiovizuális műfajok alkotására szóban és írásban, a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése). Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben észlelt kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és törekvés a feloldásukra. Szövegalakítás hangnem – és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szövegalkotás a felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kielőadás formájában. A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi szintű megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. 1.2.2 Cél A magyar nyelv tanításának a 9. évfolyamban az a célja, hogy a tanulók – megismerjék a kommunikációs folyamat működését, a tömegkommunikáció eszközeit, gyakori műfajait, – felismerjék a médiumok hatáskeltő eszközeit, módszereit, befogadásuk során tudjanak kritikus magatartást tanúsítani, – elegendő ismerethez jussanak ahhoz, hogy rendszerezni tudják a nyelvi szintekről tanultakat, – tudjanak a különböző kommunikációs helyzeteknek megfelelő szövegeket alkotni szóban és írásban, – szerezzenek jártasságot szövegelemzésben, – helyesírási készsége javuljon, – legyenek képesek önálló anyaggyűjtésre, cédulázásra. Nyelvtan tankönyvek: Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció Tk. a 9-10. 11-12. évf. számára Munkafüzet a 9. 10. 11. 12. évfolyam számára (Nemzeti Tankönyvkiadó) Magyar nyelv (Új érettségi) Szerk: Balázs Géza (Corvina)


Tananyag (témakörök, tartalmak)

Könyv- és könyvtárhasználat (3 óra) Tájékozódás a könyvtárban – katalógusok (betűrendes, tárgyszó- és szakkatalógusok). Az internet szerepel az anyaggyűjtésben, számítógépek adatbázisok, keresőprogramok. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei. Az anyaggyűjtés módjai, eszközei.

Helyesírási (4 óra) A magyar helyesírás alapelvei. Kommunikáció (4 óra) A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. Tananyag (témakörök, tartalmak)

53

Fejlesztési feladatok Megismertetni a hagyományos és az elektronikus könyvtárak felépítését, működését. A tanulók célszerűen tudjanak különböző információhordozókat használni. Felkészíteni az információ értékének, jelentőségének felismerésére, értékelésére, kritikájára. Kialakítani az önálló adatgyűjtés és rendszerzés képességét. Felhívni a figyelmet az etikai szabályokra. Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. Az információ felhasználásának néhány normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése). A helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröző szerepének megértése és tudatos alkalmazása, tulajdonnevek, idegen szavak helyesírása, elválasztás, írásjelek, rövidítések, számok. Árnyalt, rugalmas alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. A metakommunikáció megismerése. Fejlesztési feladatok

A tömegkommunikáció (5 óra) A tömegkommunikáció működése, folyamat összetevőinek felismerése, leggyakoribb sajtóműfajok. A média térnyerésének előnyei és hátrányai.

Árnyalt, rugalmas alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. A médiatermék értő befogadása, a manipulációs szándék felismerése, leggyakoribb sajtóműfajok.

Jelek és jelrendszerek (2 óra) A jel fogalma- jelölő, jelölt, jeltárgy, ikon, index, szimbólum. A nyelvi jelek rendszere.

A jelek és működésük felismerése, alkalmazása a mindennapi gyakorlatban és a szépirodalom világában.

A nyelvtani szintek grammatikája (14 óra) hangtani, alaktani, szófajtani, mondattani ismeretek

Szövegértés (3 óra) Év végi összefoglalás (2 óra)

Hangtani ismeretek: hangállományunk, hangtörvények. Alaktan: szóelemek, szótő, képző, jel, rag – kapcsolódásuk és változataik. Szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer. A szóalkotás módjai. Mondattan: a mondatok osztályozása (modalitás, szerkezet) a szintagmák, mondatrészek, egyszerű és összetett mondat. A nyelvi szintek szabályainak és elemeinek megnevezése. Meg- és felismertetni a nyelvi szintek egymásra épülését. Megérteni a nyelv rendszerszerűségét. Az elméleti ismeretek alkalmazása gyakorlati feladatokban (pl. szóelemekre bontás, mondatelemzés stb.) a grammatikai ismeretek tudatos alkalmazása a helyesírásban. A szövegértés fejlesztése, szövegértési feladatsorok gyakorlása. Összefoglalni a tanultakat, értékelni a teljesítményeket.

Év végi követelmények Kettő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeiről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás, kritikus magatartás befogadásukban. A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Könyvtárhasználati tájékozottság.


54

1.2.2 10. osztály – Belépő tevékenységformák A szöveg marko- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai-tudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben, Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi forma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása, értékelése. A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismertek bevonásával. Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátosságaik fölismerése. Hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás e műfajokban. Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése, értékelése szépirodalmi művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírása. Cél A magyar nyelv tanításának 10. évfolyamban az a célja, hogy a tanulók – ismerjék és kövessék a nyelvi normát, – megismerjék az egyes nyelvváltozatok eltérő kifejezési formáit, alakuljon ki bennük a nyelvhasználatnak társadalmi jelenségként való szemlélete, – tudják kontrollálni saját nyelvhasználatukat, – gazdagítsák szókincsüket a nyelv minden rétegére kiterjedően, – legyenek képesek megfelelő döntést hozni nyelvhelyességi kérdésekben, – legyenek képesek a magán- és nyilvános kommunikációra élőszóban és írásban, – rendelkezzenek alapvető retorikai ismeretekkel, – sajátítsák el az érvelés technikáját, – képesek legyenek vélemény, állásfoglalás, logikus gondolatmenet kialakítására, meggyőző előadására, – tudjanak a továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusokat elkészítei a formai és tartalmi követelmények megtartásával, – képesek legyenek hivatalos írásműveket értelmezni, – tudják használni a különböző adatbázisokat, katalógusokat az információszerzésben, – ismerjék a forráshasználat etikai normáit.


55


Fejlesztési feladatok

A szöveg szerkezete, szintaktikai szintje, jelentése (7 óra) A szöveg és a mondat. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, aktuális tagolása. A szemantikai és a pragmatikai szint a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében.

Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, új és ismert közléselem elkülönítése, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása). A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása. A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük (explicit és implicit tartalom). Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata.

Szövegtípusok (8 óra) A szöveg hatásköre: magán- és nyilvános nyelvhasználat. Élőbeszéd és írott szöveg. A dialogikus és monologikus forma. A közlésfajták: leíró, elbeszélő, elemző-meggyőző. Szövegtípusok értekezés, tanulmány, pályázat. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szövegfajtákban.

Képesség fejlesztése a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek felismerésére és értelmezésére. Világos szövegalkotás és kifejezőkészség fejlesztése a köznapi és a társadalmi élet fontos területein és műfajaiban írásművek létrehozásával. Felhívni a figyelmet a hivatalos írásművek ismeretének fontosságára, gyakorlati feladatokon keresztül elsajátíttatni ezek megalkotását. Felismertetni, hogy a szóbeliség és az írásbeliség hogyan hat a szövegformálásra és a szöveg előadására.

A nyelvváltozatok (5 óra) A mai magyar nyelvváltozatok – nemzeti nyelv, nyelvi norma, irodalmi nyelv, köznyelv. A nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: szociolektusok – csoportnyelv, szaknyelv, rétegnyelv, az argó és a szleng; nyelvjárások. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái.

A különböző nyelvváltozatok megismerésével a szókincs gazdagítása. A nyelv mint társadalmi jelenség láttatása. A nyelv sokszínűségének megmutatása. Az igényes, választékos nyelvhasználatra ösztönzés. Az egyéni tapasztalatok, nyelvi élmények felhasználása. A nyelvi kultúra társadalmi jelentőségének felismertetése.

Retorikai ismeretek (12 óra) Retorika és kommunikáció. A nyilvános megszólalás szövegtípusai – szónoklat, alkalmi beszéd. A szónak tulajdonságai, feladatai. Meggyőző szövegműfajok. Az érvelő szöveg felépítése. Az érvek fajtái, elrendezése, az érvelés módszerei. A cáfolat. A beszéd előkészítésének, elrendezésének, kidolgozásának lépései. A beszéd megszólaltatása – zenei eszközök, nem nyelvi játék.

Megismertetni és megérteni a nyilvános megszólalás felelősségét és lehetőségeit. Kialakítani a kifejező és mások számára érthető, igényes és helyes beszéd létrehozásának képességét. Felismertetni az egyéni beszédsajátosságokat, adottságokat, ezek tudatos használatának fejlesztése. Hangsúlyozni a helyes érvelés fontosságát. Rámutatni a mondat- és szövegfonetikai eszközök, valamint a nem nyelvi kifejezőeszközök használati értékére, ezek ös�szehangolt alkalmazására. Felhívni a figyelmet a tipikus hibákra, azok következményeire. Megfelelő vitakultúra kialakítása. Törekvés a személyiséget kifejező egyéni stílusra.

Szövegértés, szövegalkotás (3 óra)

Szövegértést fejlesztő feladatok

Év végi összefoglalás (2 óra)

Összefoglalni a tanultakat, értékelni a teljesítményeket.

Év végi követelmények A szöveg megértését biztosító néma olvasás, szöveghű felolvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnem, nyelvváltozat, stílusréteg kiválasztása. A művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete. Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának felismerése. A szövegfonetikai eszközök szerepének felismerése a szövegek értelmezésében. Szabados, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés. Az érvelés alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában és különféle tantárgyak feladatainak megoldásában.


56

Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kísérletezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás ezek gyakori műfajaiban. Közéleti írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd értelmezése. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen nyelvi tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal.

1.2.3 11. osztály – Belépő tevékenységformák Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékű szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben. Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai szövegek meteforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése. Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében, a szerkezeti és stiláris egység, a kifejlettség és információs gazdagság felismerése, értékelése. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése, e tudásanyag önálló alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében. Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.). A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértése. Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában, a témának, a címzettnek, a műfajnak megfelelő árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében. A helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e lehetőségek felhasználása saját szövegalkotásban. Cél A magyar nyelv tanításának a 11. évfolyamban az a célja, hogy a tanulók – legyenek képesek a nyelvi jelek jelentésének meghatározására, – tudjanak egynyelvű és kétnyelvű szótárakat használni, – felismerjék a szavak hangalakja és jelentése közötti viszonyt, – sajátítsák el az árnyalt nyelvhasználathoz szükséges stilisztikai ismereteket, – tudják önállóan használni az erősítés eszközeit megnyilatkozásaik során, – törekedjenek a stílusosságra, kerüljék a stílustalanságot, – ismerjék meg a stiláris kötöttségeket, – legyenek tisztában az egyes stílusrétegek ismérveivel, – képesek legyenek különböző stílusréteghez tartozó szövegműveket létrehozni, – ismerjenek fel és értelmezzenek önállóan költői képeket és alakzatokat, – fokozódjon érzékenységük a művészi nyelvhasználat, a szépirodalmi szövegek iránt.



57


Jelentéstan (4 óra) A nyelvi jel jelentése. A szavak jelentésének szerkezete – jelentésmező, denotatív és konnotatív jelentés. Motivált és motiválatlan szavak. Hangalak és jelentés viszonya – egyjelentésű szó, azonosalakúság, többértelműség, rokon értelműség, hasonló alakúság.

Bemutatni a nyelv forma-jelentés-valóság hármasságának összefüggéseit. Gyakorolni a jelentésszerkezet feltárását. Elsajátíttatni a különböző szótárak használatát. Megismertetni a szóhasználat jelentéstani alapjait. Kiemelni a szavak használati kötöttségeit.

Nyelv és stílus (6 óra) A stílus fogalma, jelentősége. Stíluselem, stílushatás. Állandó és alkalmi stílusérték. Stílusminősítés, stílusárnyalat. Expresszivitás, az erősítés eszközei. Stílusosság – stílustalanság.

Az árnyalt nyelvhasználathoz szükséges stilisztikai ismeretek elsajátítása. Felismertetni, értelmezni, értékelni a stílusjelenségeket. Láttatni, hogy a stílus a nyelvhasználó attitűdjének kifejeződése. Kiemelni az expresszivitásra törekvés fontosságát, bemutatni, milyen eszközei vannak az erősítésnek.

A stílusrétegek (12 óra) A stílusréteg fogalma. A társalgási stílus. A hivatalos stílus – közéleti írásbeliség és szóbeliség. A szónoki, előadói stílus. A publicisztikai stílus. A tudományos és a szakmai stílus.

Értelmezni a nyelvváltozatok és stílusrétegek közötti összefüggéseket. Bemutatni a stílusrétegeket elkülönítő tényezőket. Különböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása és alkalmazásuk. A tudásanyag önálló alkalmazása más-más stílusú és műfajú szövegek alkotására.



A szépirodalmi stílus (10 óra) A művészi nyelvhasználat. A képszerűség stíluseszközei, a szóképek: metafora, hasonlat, metonímia. Allegória, szimbólum, az összetett költői kép. A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban, az alakzatok: ismétlés, kihagyás, felcserélés. Hangszimbolika, hangalakzatok: alliteráció, rím, áthajlás. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat- és szövegalkotásban: evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, tipográfia.

Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A képszerűség és a szövegelrendezés stílushatásának bemutatása. Szóképek, képrendszerek, alakzatok felismerése, értelmezése. Az átvitt jelentések feltárása. A tanult ismeretek felhasználása az irodalmi elemzések során. Szóképek, alakzatok használata a hétköznapi kommunikációban.

Szövegértés, szövegalkotás (3 óra)

Ismerkedés az érettségi feladattípusaival

Év végi összefoglalás (2 óra)

Összefoglalni a tanultakat, értékelni a teljesítményeket.

Év végi követelmények Szavak jelentésszerkezetének feltárása. Hangalak és jelentés viszonyának megállapítása. Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében, megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibák önálló javítása. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek felismerése, megnevezése, alkalmazása. Új szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek megértése. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnem, stílusréteg kiválasztása. A képszerűség stíluseszközeinek felismerése. A szövegelrendezés stílushatásának ismerete. Az idézés szabályainak és etikai normálinak ismerete.

1.2.4 12. osztály – Belépő tevékenységek Az egyéni, a nyilvános, a közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben. Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében. Kritikai érzék különféle műfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minőségének mérlegelő értékelésében. Nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. Példák gyűjtése a magyar nyelvre, illetőleg a tanult idegen nyelv specifikusan jellemző és a mindkettőben megjelenő jelenségekre (például egyeztetés, illetőleg határozott és határozatlan igeragozás).


58

Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, lényegre törő, szóbeli előadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés). Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésben. Nyelvművelő kérdések szakszerű megválaszolása. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelős magatartás a magyar nyelv értékeinek őrzésében, aktív védelmében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével felkészülés az érettségire és a továbbtanulásra. Cél A magyar nyelv tanításának a 12. évfolyamban az a célja, hogy a tanulók – ismerjék fel a nyelv szerepét a gondolkodásban, kultúrában, megismerésben, – bírjanak kellő tájékozottsággal a magyar nyelv helyéről a világ nyelvi között, – rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, a mai magyar nyelvállapot legfőbb kérdéseiről, – legyenek tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlődés eredménye, – legyenek tisztában a szinkrónia és a diakrónia fogalmával, – tudják összekapcsolni a magyar nyelv történeti korszakairól szerzett tudást az irodalmi tanulmányaikkal, – tanúsítsanak felelős magatartást a nyelv értékeinek védelmében, – legyenek felkészültek az érettségi vizsgára.

Tananyag (témakörök, tartalmak) Általános nyelvi ismeretek (4 óra) Nyelv és gondolkodás. Nyelv és megismerés. Nyelv és kultúra. A nyelvek eredete, nyelvcsaládok. A nyelvtípusok. A magyar nyelv helye. Az írás története.

Fejlesztési feladatok Tudatosítani, hogy a nyelv az emberi lét egyik legmeghatározóbb eszköze, eleme, egyúttal összetartó erő, kapocs. Láttatni a nyelv szerepét a gondolkodásban, megismerésben, kultúrában.



A magyar nyelv története (11 óra) Diakrónia és szinkrónia. A magyar nyelv eredete, rokonsága, a nyelvrokonság bizonyítékai. Nyelvtörténeti korszakaink. Nyelvemlékeink mint a nyelvtörténet forrásai. Változások a hangállományban, szókészletben, nyelvtani rendszerben. A jelentésváltozások. A nyelvújítás.

Felismertetni, hogy a változás és állandóság egyszerre jellemző a nyelvre. Nyelvtörténeti korszakokról szerzett tudás összekapcsolása az irodalmi, történelmi tanulmányokkal. Felhívni a figyelmet a divatos, de tudománytalan nyelvrokonítások megalapozatlanságára. Megmutatni a nyelvújítás művelődéstörténeti szerepét, fontosságát.

Nyelv és társadalom (2 óra) A nyelvművelésről. Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi divatjelenségek. A határon túli magyar nyelvhasználat.

Megfigyeltetni, hogy az információs társadalom milyen hatással van a nyelvhasználatra. Felelős magatartást kialakítani a magyar nyelv értékeinek megőrzése érdekében. Rámutatni a nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggésre. Láttatni a nyelvi kultúra társadalmi jelentőségét, az anyanyelv szerepét a kisebbségek identitásának megőrzésében.

A nyelvi ismeretek rendszerezése. Készüljünk az érettségire! (15 óra) A középiskolai anyag áttekintése, rendszerezése; az anyanyelvi ismeretek összefoglalása a témaköröknek és kompetenciáknak megfelelően. Kiemelt témakörök: kommunikáció, szövegtan, retorika.

Szövegformálás, szövegalkotás, szóbeli és írásbeli megnyilatkozások, szövegértés gyakorlása.

Év végi követelmények Nagyobb nyelvcsaládok, főbb nyelvtípusok ismerete. A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal. Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, történetének főbb szakaszairól. Nyelvemlékeink – a tihanyi apátság alapítólevele; Halotti beszéd; Ómagyar Mária-siralom – főbb


59

jellemzőinek ismerete. A nyelvújítás mibenlétének, jelentőségének bemutatása. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő szóbeli előadás, ismertetés, valamint értekezés, esszé írása.

1.3 Mellékletek 1.3.1 Kortárs irodalom-jegyzék 9. évfolyam Bevezetéshez: Rowling: Harry Potter Tolkien: A Gyűrűk Ura S. Meyer: Alkonyat Mítoszokhoz: Karinthy Frigyes: Barabbás Bibliához: Borges: Márk evangéliuma Borges: Két király, két útvesztő Dsida Jenő: Nagycsütörtök Római irodalomhoz: Petri György: Mari bűnei Középkorhoz: Ecco: A rózsa neve Kovács A. Ferenc: Madonna a gyermekkel Márai S.: Halotti beszéd Kosztolányi D.: Halotti beszéd Faludy Gy.: Villon átiratok Reneszánsz irodalmához: Kovács A. Ferenc: Hajnali himnusz Shakespeare: Kormos István: Szegény Yorick Jékely Z.: Kormos Yoricktól kérdezem 10. évfolyam Hölderlin: Az élet felén – Bródy-Illés Együttes: Miért hagytuk, hogy így legyen? Csokonai költészete – Bertók László: Csokonai Berzsenyi D.: A magyarokhoz II. – Kovács A. Ferenc: Ezredévi ódákok Berzsenyi D.: Levéltöredék barátnémhoz Csoóri Sándor: Berzsenyi elégiája, Kányádi Sándor: Alázuhanó diólevélre, Farkas Á.: Egy diólevél Berzsenyi Dániel költészetéhez – Bertók László: Niklán Kármán J.: Fanni hagyományai – Závada P.: Jadviga párnája (részlet) Kölcsey: Parainesis – Esterházy P.: Pápai vizeken ne kalózkodj! Petőfi: A XIX. század költői – Petri Gy.: Horgodra tűztél, Uram Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban – Orbán Ottó: Gondolatok egy személyi számítógép… memóriájába elmentve Vörösmarty: Ábránd – Somlyó György: Olykor az ábrándot is kérdőre kellene vonni Vörösmarty: A vén cigány – Kocsis Klára: A vén cigány, még egyszer Vörösmarty: Fogytán van a napod… - Kovács A. Ferenc: Vörösmarty visszhangján Petőfi Sándor költészetéhez – Parti N. L.: Petőfi Barguzinban Czigány György: Fiam, Petőfi Sándor Szilágyi D.: Héjjasfalva felé Petőfi Sándor: A XIX. század költői – Petri Gy.: Horgodra tűztél, Uram


11. évfolyam Arany János balladáihoz – Kányádi S.: Ballada Arany János: Mindvégig – Bognár Tímea: Mindvégig - átiratok Ady Endre: Arany epilógja Arany János: A lejtőn – Lackfi J.: Elektromos – Baudelaire: Az albatrosz Babits Mihály költészetéhez – Beck Zoltán (30 Y) off – babits Babits: Esti kérdés – Bodor Béla: Babits Mihály – palimpszeszt Kosztolányi költészetéhez – Kovács A. Ferenc: Kosztolányi D. ismét japánokat műfordít Lackfi J.: Csak egyszer (Irkalap Kosztolányi D. sírkövére) Kosztolányi D.: Hajnali részegség – Jenei Gy.: Hajnali éberség Csáth Géza – Tolnai Ottó: Árvacsáth Móricz és a történelmi regény (Erdély) – Mai történelmi regények Esterházy: Harmonia caelestis Darvasi L.: A könnymutatványosok legendája Rakowszky Zs.: A kígyó árnyéka Krúdy Gyula műveihez – Tatár Sándor: Szindbád visszakívánkozik Ó-Budára Szövegek egymás közt: Babits: Arany Jánoshoz – Kovács A. Ferenc: Babits Mihályhoz Babits: A lírikus epilógia – Kovács A. Ferenc: Pro domo – Báthory Csaba: Törvénykönyv Báthory Csaba: Vers földrengés után Kovács A. Ferenc: Babitsolás. 12. évfolyam 1. A posztmodern fordulathoz: G. G. Marquez: Száz év magány Esterházy Péter: Termelési regény (részletek) Tandori Dezső lírája Parti Nagy Lajos: Ibusár 2. József Attila életművéhez: Takács Zsuzsa: Három felütés Tóth Krisztina: Porhó Petri György: A delphoi jós hamiscsődöt jelent Orbán Ottó: Gondolatok egy személyi számítógép… Bertók László: Alkalmi vers József Attila születésnapjára 3. Radnóti Miklós portréjához: Kovács András Ferenc: Radnóti-változatok Háy János: Egy szerelmes vers története 4. Pilinszky portréjához: Tolnai Ottó: Pilinszky Újvidéken Kányádi Sándor: Elmaradt találkozás Pilinszky Jánossal 5. Weöres Sándor lírájához: Kormos István: Nakonxipánban hull a hó Nagy Gáspár: A tél elé Csoóri Sándor: Moziba megy a hold Tarbay Ede: Árnyék és kóc 6. Örkény István látásmódjához: Kamarás István: Egy Örkény-egyperces olvasatai Kiss Ottó: Az elmerült kert (kisprózák) 7. Karinthy Frigyes irodalmi paródiájához: Varró Dániel: Bögre azúr Király Levente: Így irtok én

60


61

8. Nemes Nagy Ágnes objektív lírájához: Szabó T. Anna: Távlat, Szeptember 9. Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről – novellaelemzés 10. Kertész Imre: Sorstalanság – a holokauszt-irodalom 11. Orbán Ottó egy verse– Melyben Balassi módján fohászkodik – intertextek 12. Válogatás Bartis Attila, Cserna-Szabó András, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Kukorelly Endre, Lackfi János, Lázár Ervin, Nagy Gáspár, Nádasdy Ádám, Schein Gábor, Szabó Magda, Spiró György, Takács Zsuzsa műveiből.

1.3.2 Ellenőrzés, értékelés témakör: Bevezetés az irodalomba – házi dolgozat: tetszőlegesen kiválasztott két epikus mű, olvasmányélmény összehasonlítása megadott szempontok szerint ( ← az irodalom műnemei, megközelítések) – témazáró dolgozat ( ← olvasási szokások, szépirodalom, álirodalom, szórakoztató irodalom, művészi érték-giccs, író-mű-olvasó, katarzis, műnemek, műfajok, stb.) – kreatív írás, iskolai órán: egy szövegértési gyakorlathoz kapcsolódóan leírás készítése egy önállóan kitalált kertről. témakör: Mítoszok: különböző népek kultúrája, Gilgames-eposz, görög mitológia, Biblia – házi dolgozat (10 különböző feladat véletlenszerű kiosztása a tanulók között, pl.: Ird meg a mai kor tízparancsolatát!, Járj utána, hogy a néphit, a képzőművészet, az irodalom hogyan jeleníti meg a szivárványt!, Ird meg Éva monológját a bűnbeesés előtt!, Írj saját oknyomozó mítoszt az ember keletkezéséről!, stb.) – felelés (kb. két óránként) – ellenőrzött házi feladat: 10 görög isten keresése, „funkciójával” együtt – témazáró dolgozat, 8-10 irányított kérdéssel témakör: Görög epika, homéroszi eposzok – házifeladat: órán megbeszélt összehasonlító táblázat kitöltése – felelés témakör: Görög líra, dráma (Szophoklész: Antigoné) – 5 kérdéses szövegismereti teszt az Antigonéból – felelés (Szapphó: Aphroditéhez c. vers elemzése, görög színház, színjátszás, az Antigoné c. tragédia szerkezete, jellemei) – témazáró dolgozat: Hőstípusok az antik görög irodalomban – megbeszélt vázlatpontok szerint 2 órás iskolai fogalmazás írása (itt tartunk most) témakör: Római líra – összehasonlító verselemzés: Szapphó-Horatius (előre megbeszélt szempontok ös�szehasonlító táblázat alapján) – az ókori rész végén kisebb dolgozat a megismert műfajokból témakör: A középkor irodalma (főképp Dante, Villon, Boccaccio) – a Boccaccio- novellák kapcsán novellaelemzés, ismert mű elemzéséből dolgozat – Villon kapcsán balladaforma, ballada mint műfaj, népballada (felelés) – témazáró (témához kapcsolódó szövegértési feladattal együtt, két órás) témakör: A magyar reneszánsz irodalma (Balassi, Janus) – verselemzési gyakorlatok, összehasonlító verselemzés (utazás-motívum) – egy vers részletes elemző bemutatása (témazáró)


62

témakör: Az angol reneszánsz színház és dráma, Shakespeare – felelés – dolgozat: az antik és a reneszánsz színház, színjátszás összehasonlítása – témazáró: egy drámai mű elemző bemutatása témakör:

(ha jut rá idő) A francia klasszicista színjátszás és komédia (Moliére) – témazáró

Számonkérési formák a 10. osztályban kiselőadás megadott szempontok alapján / Jókai-regények/ házi dolgozat, önálló gyűjtés /Nők a 19. sz. világirodalmában, Puskin, Balzac, Stendhal/ szituációs játékok /történetek, jelenetek, improvizációk/ Vörösmarty: Csongor és tünde, Jókai-regény/ memoriterek előadása / J. Pannonius, Balassi B., Csokonai V. M.. költészetéből, Bánk bán-monológok, nemzeti énekeink, Csongor….-monológok, Petőfi versek, Az apostolból részletek/ évközi dolgozatok: témazáró faladatsor: / a magyar felvilágosodás irodalma/ esszé-dolgozat: / reneszánsz magyar irodalma, Az apostol/ csoportmunka, szóbeli beszámoló: / Katona drámája/ Számonkérési formák a 11. osztályban témakör: A Petőfi-életmű (szóbeli tétel) 3 órai összehasonlító elemzési feladatból egy iskolai dolgozat egy adott téma bemutatása a hozzá tartozó versekkel (szóbeli felelet) témakör:

Arany János (szóbeli tétel) felelet az 50-es évek költészetéből felelet a balladaköltészetből témazáró dolgozat: választható témák: egy vers elemzése, két mű összehasonlító elemzése, egy ballada elemzése a műfaj sajátosságainak bemutatásával

témakör: Madách: Az ember tragédiája (szóbeli tétel) kiscsoportos feldolgozás után témazáró -3 választható téma: 1, Filozófiai eszmék a Tragédiában 2, Ádám és Éva viszonyának változásai… 3, Tézis-szintézis váltakozása a történeti színekben érvelési gyakorlat: bizonyítsd érvekkel, hogy a mű inkább az ember tragédiája vagy az ördög komédiája! (itt tartunk) témakör: A francia realista regény (Stendhal és Balzac) – műismereti kisdolgozat – témazáró, melyben a hangsúly a regényelemzési szempontokra esik témakör: Az orosz realizmus (Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov) (szóbeli tétel) – műismereti röpdolg. – témazáró: az orosz kisember alakja néhány szabadon választott műben témakör: Magyar próza a XIX. sz. második felében (Mikszáth) témazáró: ismeretlen mű elemzése a két novelláskötet valamelyikéből témakör: talán a francia, német szimbolizmus, de elvileg kihagyható A XX. sz. első felének magyar prózája: Móricz realizmusa (szóbeli tétel) témazáró: novellaelemzés


63

témakör: Ady szimbolizmusa – témazáró- motívumelemzés, összehasonlító verselemzések (jó esetben idáig jutunk el) – szóbeli tétel Számonkérési formák a 12. osztályban kiselőadás megadott szempontok alapján / Jókai-regények/ házi dolgozat, önálló gyűjtés /Nők a 19. sz.világirodalmában, Puskin, Balzac, Stendhal/ szituációs játékok /történetek, jelenetek, improvizációk/ Vörösmarty: Csongor és tünde, Jókai-regény/ memoriterek előadása / J. Pannonius, Balassi B., Csokonai V. M.. költészetéből, Bánk bán-monológok, nemzeti énekeink, Csongor….-monológok, Petőfi versek, Az apostolból részletek/ évközi dolgozatok: témazáró faladatsor: / a magyar felvilágosodás irodalma/ esszé-dolgozat: / reneszánsz magyar irodalma, Az apostol/ csoportmunka, szóbeli beszámoló: / Katona drámája/

1.3.3 A középszintű érettségihez az érvelés, szövegértés és az összehasonlító elemzés tanítása A szövegértés tanítása A középszintű írásbeli érettségi vizsgán szereplő feladattípusok az alábbi olvasási és szövegértési szinteket jelenítik meg: 1, A szöveg szó szerinti jelentése - (legalapvetőbb, mindenkitől elvárható) - 9. osztály 2, Értelmező (interpretáló) olvasás, jelentésteremtés - (általában elvárható) - 10. osztály 3, Bíráló, alkotó szövegolvasás, szövegértés - (magas fogalmi megértés, integrálás, asszociáció szükséges) - 11-12. osztály Az egyes szintekhez általában az alábbi feladattípusok járulnak: 1, – információk kiemelése, rangsorolása – tények, adatok visszakeresése (ki, mi, mennyi, mikor, hol, stb.) – szövegbeli kifejezés magyarázata saját szavakkal, egész mondatban – ez már bonyolultabb készséget feltételez igaz-hamis állítások megkülönböztetése egy-egy szó helyettesítése szinonimával szavak régi és mai jelentésének elkülönítése lényegkiemelés: kulcsszavas vázlatírás 2,– – – – – –

ok-okozati viszonyok megértése, felfedezése szavak, szövegrészek között a szerkesztésmód által közvetített jelentések megértése hiányzó szavak kiderítése egy-egy fogalom önálló értelmezése önálló címadás, alcímek megfogalmazása lineáris és grammatikai kohézió elemeinek megragadása, ezek szerepe a szövegegységben stílusrétegek közti különbségtétel stílusértékek kérdő, óhajtó, felkiáltó mondatok szerepe a szövegben mögöttes jelentés, alkalmi jelentés feltárása következtetés, sorok közötti olvasás

3, –

összehasonlítás mindennapi tapasztalatokkal, irodalmi szövegekkel, különböző forrású információkkal (pl. fénykép és szöveg jelentése közti kapcsolatteremtés, két fénykép összehasonlítása))


64

– viszonyítás (pl. erkölcsi normákhoz, a valósághoz, más korból, szerzőtől származó szövegekhez) – tény és vélemény elkülönítése – a szerző és a téma viszonyának megértése (pl. annak megállapítása, hogy a szerző milyen álláspontot foglal el a témával kapcsolatban, milyen előfeltevésekkel közelíti meg a tárgyalt problémát) – önálló szövegalkotás: vitaindító, értékelés, állásfoglalás, ajánlás készítése különböző szövegműfajokban – érvelés (lehet összefüggő szöveg formájában, megadott terjedelemben, vagy néhány érv felsorolása valami ellen, mellett vagy mindkettő) Megjegyzés: A szövegértés fejlesztését az olvasási készség fejlesztésével kell kezdeni, és minden esetben össze kell kapcsolni a szövegalkotással. 9. osztályban még lehet gyakoroltatni az egyes olvasási technikákat: – áttekintés – átfutás – részletes olvasás – kereső olvasás Szakértők szerint félévenként két szövegértési feladatsor megoldásával kellő gyakorlatot szerezhetnek a diákok az érettségire való felkészüléshez. Az érvelés tanítása Az érvelő esszé a szövegalkotási feladattípusok közé tartozik. Mire a fogalmat a tanítási órán felvezetjük, a diákoknak már tisztában kell lenniük a szöveg ismertetőjegyeivel, szerkezetével, szintjeivel. Ezért az érvelés tanítását legkorábban a 10. osztályban kezdeném el. Ennek előfeltétele tehát a 9. osztályban elsajátított alapvető szövegtani ismeretek alkalmazása, a szövegszerkesztésről tanult ismeretek mozgósítása. Játékos formában a veszekedés és az érvelő vita közti különbségekre is rámutathatunk, vagy szépirodalmi olvasmányélményeinkből meríthetünk egyszerű érvelési gyakorlatokat. Pl.: Igaza volt-e Iszménének, amikor nem állt testvére mellé a Kreón elleni harcban? Állításodat indokold! (hasonló jellegű kérdések már általános iskolából ismertek lehetnek a diákok előtt) Az érettségiző diáktól elvárható követelmények: tudja meghatározni a szövegszerűség kritériumait, tudjon bekezdésekbe rendezett szövegművet létrehozni → 9. osztály tudja értelmezni az érvelés fogalmát, legyen tisztában a céljaival → 10. osztály legyen tisztában az érvelő szöveg felépítésével → 10. osztálytól folyamatosan legyen képes személyes viszonyt kialakítani a feladatban megadott témával → ~ ismerje az érvek fajtáit és az érvelési módokat, ismerje fel, hogy az adott feladathoz melyeket tudja alkalmazni legyen tisztában a retorikában alkalmazott hatáskeltés különböző módjaival tudjon találó, figyelemfelkeltő címet adni munkájának ismerje a tőle elvárt tartalmi, szerkezeti, nyelvi normákat, igyekezzen ezeket betartani ismerje fel a közhelyes kifejezésmódban rejlő stílustalanságot tudjon kapcsolatot teremteni a téma és a megadott forrásanyag között az érvelés mint vizsgaforma feladattipológiailag nagyon változatos, összetett; emiatt rendkívül lényeges a feladat helyes értelmezése. (egyet kell-e érteni vagy cáfolni, esetleg mindkettő; írásmű terjedelme, személyes vagy művészeti példákat kér a feladat, hány példát kér, kell-e címet adni, stb. ) általánosságban legyen olvasott, hisz személyes és irodalmi, képzőművészeti példákkal kell igazolnia álláspontját szükséges a világos, ésszerű gondolkodás: ez a feltétele egy értelmes, jól tagolt, az érdeklődést végig fenntartó írásmű létrehozásának → e két utóbbi képesség a tanulással töltött évek alatt folyamatosan alakul ki, fejlődik


65

Néhány lehetséges téma az egyszerűbbtől a bonyolultabbig: 1, Hétköznapi témák – egyszerű – Utazni jó. Vagy mégsem? Bárcsak lenne varázserőm, mennyi jót tehetnék! A ruha teszi az embert? Mindenkinek bioterméket kellene fogyasztania! Jó gyereknek lenni Élj a mának! A divatot követni kell! Jobb városban élni, mint falun A szerelem a világ legcsodálatosabb érzése Az ünnepekre szükség van – bonyolultabb – Az internet nélkülözhetetlen a modern kor embere számára Bármit el lehet adni, ha jól csomagoljuk A pénz nem boldogít A technikai civilizáció nem veszélyezteti az életet A beszélgetés a múlté Az életben nem a bizonyítvány számít Minden diáknak egyenlő esélye van a továbbtanulásra? Csak a hasznos tudás értékes A szeretethez alázat is kell Az élet olyan, amilyenné tesszük Nem vagyunk szabadok Kezdetben az általános témákon keresztül gyakoroltatnám az érvelést, majd ezt követik az irodalmi példákkal alátámasztott gyakorlatok. Lehetőleg minden nagyobb téma zárásakor az összefoglalásban szerepeljen érvelési feladat! Összehasonlító verselemzés tanítása Az összehasonlító elemzésnél hasonlóságokat illetve különbségeket tárunk fel (fontosabb a különbség!) kettő vagy több irodalmi mű között. Az összehasonlításnak 2 típusa van: vagy egy szerző több művét kell összehasonlítani, hogy nyomon követhessük a költő fejlődését illetve motívumainak változását, üzenetének hangsúlyát stb., vagy több szerző műveit. Ez utóbbi gyakran a téma hasonlósága miatt késztet bennünket arra, hogy két ( akár több) művet kapcsolatba hozzunk. Mire figyeljünk az összehasonlítás folyamán? Ez nagyon egyszerű: arra, hogy miben hasonlítanak egymáshoz, miben különböznek egymástól a művek. Egyezhetnek, eltérhetnek: témájukban, műfajukban, ugyanabban a korban íródtak, vagy éppen nem, esetleg a szerzők pályaképében találunk valami közös pontot, a művek keletkezési körülményeiben a művek helye a szerzők életművében vershelyzetükben (kommunikációs alaphelyzet) a formai eszközökben , stílusjegyekben, motívumokban, visszatérő kulcsszavakban, szókincsben, kifejezésekben, szóképekben, (megszemélyesítés, hasonlat, metafora, stb.)


66

terjedelemben, szerkezetben, a költői üzenetekben, versek mondanivalójában, a művek befejezésében, zárlatában a versek ritmusa, ríme, stilisztikai eszközei is összehasonlíthatók egymással. A fogalmazás befejezésében az összehasonlított művek legfontosabb közös és eltérő vonásait újra összefoglaljuk. Az összehasonlító verselemzésben az eltelt évek alatt kizárólag magyar szerzők műveivel találkozhattunk az érettségin. A verselemzésben való elmélyülést, az erre való készséget azonban már 9. osztályban elkezdhetjük kialakítani, akár az ókori görög líra kapcsán. A legtisztább műfajok elemzése, értelmezése a legegyszerűbb, itt szerezhetünk a bonyolultabb elemzésekhez szükséges jártasságot, önbizalmat. Az érettségi vizsgafeladat általában megadja a szükséges szempontokat, erre minden esetben külön figyelni kell! A végső változatot minden esetben előzze meg egy részletes vázlat, melyben az összehasonlítandó szempontok szerepelnek. Az összehasonlító táblázat vagy szempontsor más témáknál is végigkísérheti középiskolai tanulmányainkat: az Iliász-Odüsszeia, a görög-reneszánsz-klasszicista színház, bibliai motívumok későbbi változásai-változatai, stb. kis táblázat formájában folyton kitöltésre, kiegészítésre várhat az iskolás füzetekben. (A legelső, legegyszerűbb gyakorlat pl. Szapphó: Aphroditéhez c. himnuszának és Horatius: Melpomenéhez c. ódájának összehasonlítás lehet. Később Horatiushoz pl. Barzsenyi kapcsolható, majd ehhez Babits, stb.)

1.3.4 A közép- és emelt szintű érettségi vizsga követelményei 1. Szövegértés 1.1. Információk feldolgozása és megítélése Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél ös�szefüggésében. 1.1.1. Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár). 1.1.2. Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében. 1.1.3. Gondolatokról, ismeretekről, véleményekről a személyes állásfoglalás kialakítása. 1.2. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása a műfajnak, az adott szempontnak megfelelően. 1.2.1. Szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a műfaj, a szerkezet, a grammatikai szerveződés, a stílus jelentéshordozó szerepének megfogalmazása. 1.2.2. Annak bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különböző korok és emberek tapasztalatait, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. 1.2.3. Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások megfogalmazása. 1.2.4. Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, értékelése. 1.2.5. Olvasmányokra való tárgyszerű, illetve a személyes érintettséget is kifejező reagálás különböző írásbeli és szóbeli közlésmódban a műfaji normák és a címzettek figyelembevételével. 2. Írásbeli szövegalkotás Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. 2.1. Tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet minősége, a mindennapi életvitel döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, az erkölcsi kérdések, az érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom).


67

2.2. Írásbeli és szóbeli műfajok felépítési, nyelvhasználati normáinak önálló alkalmazása, ideértve az önellenőrzés és a javítás képességét. 2.3. A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelelő kifejtettségű és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép. 2.4. Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. 2.5. Műalkotások (pl. költészet, széppróza, színház, film, épített környezet, tári világ, képzőművészet, zene) keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, értékelés kifejezése. 2.6. Hivatalos írásművek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása. 3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás 3.1. A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világosfelépítésű, önállóan kifejtett közlés. 3.2. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak, zenei eszközeinek -artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet - alkalmazása élőbeszédben, felolvasásban,memoriter szöveghű előadásában, adott témáról szóló szóbeli előadásban. 4. Fogalomhasználat 4.1. Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, előadása. 4.2. Erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő önálló alkalmazása. 4.3. Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése - bizonyítása példákkal. Csak emelt szinten 4.4. Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is. 4.5. Fogalmak változó érvényességéből következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai). B) Ismeretkörök 1. MAGYAR NYELV Vizsgaszintek Témák – Középszint | Emelt szint 1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal. 1.2.Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. 1.2.1. A jel, a jelrendszer A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. A nyelvi jel sajátosságai. 1.2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció. Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltéréseire egy-két példa (a folklór, az utca, az elektronikus kommunikáció jelrendszere). 1.2.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elem-


68

zésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással. A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák alapján. A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe. 1.2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd,történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák). 1.2.5. Személyközi kommunikáció A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. A mindennapi - nyilvános és magánéleti élethelyzetek néhány tipikuskommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektronikus tömegkommunikáció különbségeinek felismerése és összehasonlítása. 1.2.6. A tömegkommunikáció A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra. 1.3. A magyar nyelv története 1.3.1. A magyar nyelv rokonsága A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. A nyelvrokonság kutatásának módszerei. Az ősmagyar, az ómagyar, középmagyar korszak, az újmagyar kor. 1.3.2.Nyelvtörténeti korszakok A magyar nyelv történetének fő szakaszai: A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások néhány példája a hangrendszerből, a nyelvtani rendszerből. Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és szellemi műveltség megjelenése a szókészletben - néhány példával. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Máriasiralom főbb jellemzői. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása - példák alapján. A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak. Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen). 1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe. 1.3.4. Nyelvművelés A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése. A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében. 1.4. Nyelv és társadalom 1.4.1. Nyelvváltozatok A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng). Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi,székely, csángó). Az egynyelvű szótárak ismerete. A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában). 1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége. A főbb nézetek a kétnyelvűségről, a kettősnyelvűségről. Nyelvpolitika, nyelvi tervezés. 1.4.3. A határon túli magyar nyelvűség A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. 1.4.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat


69

A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés). 1.5. A nyelvi szintek Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése. A leíró grammatika, mint a magyar nyelvi rendszer modellje. Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú szövegek létrehozásában. 1.5.1. Hangtan A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek. A magyar hangállomány. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk. A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása. A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai. 1.5.2. Alaktan és szótan A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. A szófajváltás jelensége, a többszófajúság. Az alapszófajok, a viszonyszók Mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. 1.5.3. Mondattan A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű, ös�szetett. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. Az egyszerű mondat részei; felépítése. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk. 1.5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A mondat fogalma, a rendszermondat és a szövegmondat. A mondat és a szöveg. A szinteződés és a tömbösödés jelenségei. Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, pl. a stílusérték szempontjából. 1.5.5. A mondat a szövegben 1.5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban A mellérendelő összetett mondatok, mint logikai-tartalmi viszonyok. Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal. Az alárendelő összetett mondatok, mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban). 1.5.7. Szókincs és frazeológia A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlása, rövidítések. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása. A szóteremtés jelentősége, az indulatszók, a hangutánzás és hangulatfestés. 1.6. A szöveg A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés. Lineáris és globális kohézió a szövegben. Szövegelemzés megfelelő fogalmak alkalmazásával. A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése.


70

1.6.1. A szöveg és a kommunikáció A szöveg szóban és írásban. A címzett szerepe a szöveg megszerkesztettségében, a kifejtés mélységében. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók. 1.6.2. A szöveg szerkezete és jelentése A szöveg felépítése, egységei – külső körülmények: szövegméret, megjelenés. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. 1.6.3. Szövegértelmezés A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés.) A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek). 1.6.4. A szöveg szóban és írásban A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. A szöveg dinamikus és statikus összetevői. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése. 1.6.5. Az intertextualitás Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. 1.6.6. A szövegtípusok Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői. A szövegtipológiai elemzés fő szempontjai. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd mint többdimenziós rendszer). Ismeretterjesztő szövegek jellemzői. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita). Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). 1.6.7. Szöveg a médiában A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail,internet stb.) Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők. Az új közlésmódok társadalmi hatása. Médiaközlések elemzése (pl. hír, hírmagyarázat, tudósítás, interjú, cikk, glossza, ismeretterjesztő szöveg): tartalmi, szerkezeti és szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai. 1.7. A retorika alapjai A retorika, mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. 1.7.1. A nyilvános beszéd A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. A retorika mint a szónoklás tudománya. Az élőbeszéd fajtái. Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása. 1.7.2. Érvelés, megvitatás, vita Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A jelentésrétegek feltárása, megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben (aktuális tagolás, új közlések, implikációk, kontextusok stb.)


71

A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése. 1.7.3. A Szövegszerkesztés eljárásai A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége. A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés). 1.8. Stílus és jelentés 1.8.1. Szóhasználat és stílus Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és stiláris kötöttségei. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés), lexémák (szótári szavak), szószerkezetek (grammatikai viszonyok) jelentése, állandósult szókapcsolatok, szóértékű nyelvi elemek jelentésviszonyai. 1.8.2. A szójelentés A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. Nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése, a stílusérték fogalma, a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is. A szóhasználati jelentés alapjai – az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. A szójelentés változásai. Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár, valamint kétnyelvű szótárak ismerete. Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és alkalmazása. Következtetések megfogalmazása a nyelvi stilisztikai eszközök lehetőségeiről. 1.8.3. Állandósult nyelvi formák Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák). 1.8.4. Nyelvstilisztikai változatok A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus, mint a beszélő attitűdjének kifejeződése stb.). Összetett képrendszerek, képi hálózatok, jelképrendszerek. A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése. 1.8.5. Stíluseszközök A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése. Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon, oxymoron, inverzió Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk. 1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. A társalgási stílus ismérvei, minősége. A mondatszerkezet stiláris változatai – a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. A stílusrétegeket elkülönítő tényezők. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében. Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. A stílus és norma koronkénti változatai - néhány példa bemutatásával. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása.


72

A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások – példák alapján. 2. IRODALOM 2.1. Szerzők, művek Vizsgaszintek Témák – Középszint | Emelt szint 2.1.1. Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések. Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Művek hatása, fogadtatása - egy-két példa alapján. Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése. A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban. Kritikák, különböző interpretációk. 2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú értelmezése. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és kora), az irodalmi hagyományban (pl. az antik hagyomány Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében). Memoriterek - legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek. Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. 2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább 4 szerző a felsoroltak közül. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai, illetve drámai művének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban 2.1.4. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró 1-2 művének értelmezése. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés. 2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok).


73

Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a 19. század második fele, avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom jellemzőinek ismerete és a és korszakonként legalább két-két mű bemutatása. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. Művek értelmezése - pl. műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások - a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. 2.1.6. Színház- és drámatörténet Színház és dráma különböző korszakokban. Színház és dráma (pl. színpadi megjelenítések összehasonlítása). Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1- 1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája Egy-egy dráma elemzése a következő szerzőktől/műfajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma 2.1.7. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei - népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a folytatásos regény jelentősége és példái). Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Egy-egy jellemző nézet az irodalomolvasás szellemi, lelki motivációiról (pl. az olvasásterápia). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. „Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). 2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve. 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Műveket összekötő motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása. Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás; ember és természet, mikro- és makro-kozmosz, felnőtt-gyermek, férfi-nő, bűn és bűnhődés,vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák). Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmetszetszerű feltárása érvekkel, példákkal. Egy-egy szépirodalmi mű motívumainak továbbélése - bizonyítás példákkal. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából.


74

2.2.2. Műfajok, poétika A műnemek és műfajok felismerése. Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése, történeti változásának vizsgálata. Alapvető versformák felismerése. Műfajteremtő művek, egy-egy magyar és világirodalmi példa bemutatása. Poétika fogalmak alkalmazása művek bemutatásában, értelmezésében. Egy-egy műfaj, poétikai sajátosság változása hosszabb-rövidebb történeti folyamatban 2.2.3. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. 2.2.3.1.Irodalomtörténet Az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyományának bemutatása néhány példával. Magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője. Azonosság és változás az irodalomban (pl. kifejezésmódok, témák, hőstípusok változásai; irányzatok, programok).

1.3.5 melléklet – A magyar mint idegen nyelv tantárgy tanításának követelményei Felkészítés A vizsgázók felkészítésével általában a magyartanárt bízza meg az igazgató. Ez a gyakorlat azonban nem szabály. Lehetséges más megoldás is! Elképzelhető, hogy a tantestület egy nyelvszakos tanára lesz a felkészítő. Szerencsés lehet ez a megoldás, hiszen ő a nyelvtanításban szerzett szakértelmére támaszkodhat a magyar nyelv tanításának esetében is. A magyartanárok nem rendelkeznek ezzel a kompetenciával, hacsak nem nyelvszak a másik szakjuk. A legszerencsésebb természetesen az lenne, ha magyar, mint idegen nyelv szakon végzett tanár készítené fel a jelentkezőket az érettségi vizsgára. Ez azonban ma még kevés iskolában adatik meg. Az egyetemen (nem mindenhol) folyik ilyen képzés, de a felvettek száma ma még nem követi az igényeket. A gyakorlásra szánt szövegek és feladattípusok kiválasztásánál ne a magyar nyelv és irodalom, hanem inkább valamelyik idegen nyelvszokásos feladattípusait tekintsük mintának. A vizsga menetében is bátran hagyatkozhatunk az idegen nyelvekben szerzett tapasztalatainkra. A diákok felkészítésekor gondoljuk arra a nagyon fontos követelményre, hogy a szövegeknek autentikusaknak kell lenniük, ugyanakkor vigyázzunk, hogy ne legyenek túl bonyolultak. Olyan forrásból kell meríteni, amellyel a vizsgázók mindennap találkozhatnak: diáklapok, ifjúsági folyóiratok, könyvek, népszerű hetilapok, ill. gyakorlati szövegek: étlap, cégtábla, plakát, szórólap, stb. A szövegeket szókincse ne térjen el a hétköznapi nyelvhasználattól, ne tartalmazzon rétegnyelvi szavakat (pl. szleng, nyelvjárás). A téma igazodjon a korosztály érdeklődési és tájékozottsági szintjéhez. A feladatok ne tárgyi ismereteket, tudást kérjenek számon, hanem elsősorban a nyelvhasználati tudást értékeljék. Ugyanakkor a szövegek közvetítsék azokat a kulturális és művelődési ismereteket, amelyekkel az itt élő diáknak meg kell ismerkednie, sőt igénye is ez a tájékoztatás. A szövegalkotási feladatok adjanak arra is alkalmat, hogy az itt tanuló diák anyanyelvével és országa kultúrájával megismertethesse diáktársait. Tanácsok az érettségire A középszintű érettségi vizsgán a hétköznapi (igényes) kommunikációs szintnek kell megfelelni. Egy írásbeli feladat mindig csak egy adott nyelvi részterületre irányuljon. Például a nyelvi helyességet csak az erre irányuló feladatokban értékeljük pontszámokra átszámított formában, hiszen az érettségi feladatsorban is ez az értékelési szabály érvényesül. Középszinten a kommunikatív kompetencia mérése az alapvető cél. A gyakorló feladatsor összeállításánál törekedjünk arra, hogy az egyes feladatok eltérő részterületeket érintsenek (pl. főnévragozás, igemódok, kötőszók). A hallás alapján feldolgozandó szövegek esetében a szövegértéshez normál beszédtempó, köznyelvi kiejtés az ajánlott. Minden vizsgarész-összetevőben az alapvető követelmény az érthetőség. Az írásbeli vizsgán az I. Ol-


75

vasott szöveg értése és a III. Halott szöveg értése vizsgarész-összetevőkben a nyelvtani helyesírási hibát is csak ennek a szempontnak a figyelembevételével értékeljük. (az áll szó rövid mássalhangzóval mást jelent, mint hosszúval, így ebben az esetben, ha a vizsgázó a helytelen szóalakot használja, akkor félreérhető lesz a szöveg, ezért hiba.) A II. Nyelvhelyesség vizsgarész-összetevőben csak a nyelvtanilag helyes megoldás értékelhető. Tanácsok a felkészítőknek és a felkészülőknek nyelvészeti szempontból A magyar mint idegen nyelv tanítása, vizsgáztatása speciális ismereteket kíván. Maga a tantárgy közelebb áll az idegen nyelv tanításának tantárgy-pedagógiájához, mint az anyanyelvi magyarnyelv-tanításhoz. Alapja a funkcionális-kontrasztív szemlélet, amely lehetővé teszi a tanulók és tanárok számára az állandó összehasonlítást, amely ugyanúgy vonatkozik a m agyar nyelv szerkezetére, mint kulturális hátterére. Az oktatás és számonkérés célja minden esetben a nyelvhasználat, a kommunikáció. A közép-, illetve emelt szintű követelményrendszer megegyezik Az élő idegen nyelvek szintleírásával. A magyar nyelv sarkalatos különbségei röviden a következőkben foglalhatók össze: Morfológiai jelöltség: az egyes szóosztályok ragok segítségével nyerik el mondatbeli szerepüket, ezek segítségével válnak a mondat részévé – azaz mondatrésszé. A mondatrészek csoportokba rendeződnek, egymásba alakíthatók. Egy bizonyos mondatrészt nemcsak egyetlen raggal fejezhetünk ki, és egy rag többféle mondatrész szerepét is betöltheti. A mondatrész szerepet minden esetben, egyértelműen megmutatja valamely végződés. Az egyes mondatrészek szórendi helye a közlőtől függ. Tehát: a szórend funkciója az, hogy a mondatban/szövegben a közlő által fontosnak, újnak tartott részleteket kiemelje, ezekre felhívja a figyelmet. A szórend, az intonáció és a mondatba szervesen nem tartozó beszédrészek biztosítják a kapcsolatot a beszélő, a hallgató és a valóság között; tájékoztatnak a beszélő véleményéről, hozzáállásáról. A ragoknak grammatikai szerepe van, a szórendnek információs. Pontosság, szabatosság: a valóságot a visszatükrözés során lehetőleg minél kisebb egységekre osztja fel a nyelv, hogy a kommunikáció során a körülményeket a beszélő és a hallgató egészen egyértelműen azonosítani tudja. Ez az „aprólékosság” kezdetben szinte az őrületbe kergeti a szegény külföldit: hát kinek fontos az, hogy a háztól, a házból, a ház mellől, a ház felől, a ház irányából szalad-e elénk a kutya, netán a háztól jön, avagy eljön a háztól? Némileg „túlpontosít” nyelvünk a főnévi mutató névmási jelzős szerkezetekben, ahol a már önmagában is determináló ez, az mellé még a határozott névelőt is kiteszi: Ez a ház az enyém. S ez az a jelzőfajta, amely minden esetben felveszi a jelzett névszó végződéseit: Ebben a házban lakom. E mellé a templom mellé akarnak egy gyárat építeni. Különösen fontos, hogy az ilyesféle szituációkba n kerüljük a fordításos módszer, ehelyett próbáljuk megértetni diákjainkkal a mi aprólékos látásmódunk lényegét! Ökonómia: (gazdaságosság): az egyes nyelvi funkciókat kifejező elemek nem ismétlődnek, halmozódnak: egy bizonyos szituációban egy funkciót elég csak egyszer jelölni. Pl.: Iskolába megyek.- a k személyrag kifejezi a cselekvő számát, személyét; nincs szükség még egy személyes névmásra is. Az Én megyek iskolába, mondatot már más szituációban használjuk: ilyenkor a cselekvő személyét hangsúlyozzuk: én és nem más. A gazdaságosság nemcsak a mondaton, hanem a szövegen belül is érvényesül. Ha ugyanaz a szó egymásra következő mondatokban többször előfordul, nem kell minden esetben névmással utalni rá. Az ökonómiáról tanúskodnak a különféle jelzős szerkezetek: a jelző – bővítsen az bármilyen mondatrészt – nem veszi fel a jelzett szó végződését (ez alól egyetlen kivétel az ez/az mutató névmás, mely nemcsak a végződést, de még egy határozott névelőt is maga mellé vesz. Abban a nagy, sárga házban lakom. – l. előbb). Valószínű, hogy itt a gazdaságosság és a pontosság elve ütközött össze, s az utóbbi győzött. A képszerűség – a hangutánzó, hangfestő szavak nagy száma: az élőlényeg hangja, a bizonyos mozgásokkal együtt járó hangokat, zajokat jelentő szavak csoportjai mellett a magyar rendkívül gazdag a természeti és lelki jelenségeket kifejező szavakban. Az egyes csoportos alapos tanulmányozása mellett általános szabály: a mély hangrendű szavak távolságot, a magas hangrendű szavak közelséget asszociálnak. Pl.: itt – ott, ez – az. Pontos szabályba nem foglalható, de megfigyelhető tendencia a mozgást, hangot utánzó szavaknál: a mély hangrendű szó nehézkességet, súlyt/súlyosságot, erőt feltételez, esetleg rossz lelkiállapotot; a magas hangrendű (e, i) szó könnyedséget, finomságot, esetleg derűt: lobog – libeg/ lebeg, ballag – billeg.


76

A felsorolt szempontok természetesen összefüggnek egymással: az ökonómia egyenes következménye, formai megnyilvánulása az egyes számban való gondolkodás, a személyjelölés mindenhatósága; míg a pontosság, egyértelműség időnként redundanciához vezet: enne kézzel fogható jele pl. a mutató névmás toldalékolása vagy a határozott névelő használata a birtokos szerkezetekben. A redundancia és az ökonómia egymásnak ellentmondó tendenciák, mégis kettő egyidőben van jelen nyelvünkben: az ökonómia inkább a mondatnál nagyobb egységekben, a szövegben, míg a redundancia a morfológiában. A határ valahol a külföldi hallgatók rémálmainál, a vonatkozó névmási alárendelő mondatoknál húzódik: Annak a kutyának az irányából fúj a szél, amelyik a bal oldalról közeledő autó felé tart. (Hegedüs Rita: Magyar nyelvtan. Formák, funkciók, összefüggések. Tinta Kiadó, Bp. 2004.222-223.) A nyelvi rendszer szempontjából a konfliktuspontok a következők: az ige határozott és általános ragozása; az igekötő szerepe; a szórend. Ajánlás – A középszintű vizsgára a következő tankönyvek segíthetik a felkészülés: Kovácsi Mária: Itt magyarul beszélnek I, II, III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1993. Bártfai Zsuzsa – Keller Norbert: Servus in Ungarn – Magyar társalgás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996 Bencze Ildikó: Magyar nyelvi tesztek. Aula Kiadó, 1996, 2011 Hlavacska Edit, Hoffmann István, Laczkó Tibor, Maticsák Sándor: Hungarolingua 1., Magyar nyelvkönyv. Debreceni Nyári Egyetem. 1996. Hlavacska Edit, Hoffmann István, Laczkó Tibor, Maticsák Sándor: Hungarolingua 1., Magyar Nyelvkönyv. Debreceni Nyári Egyetem. 2001. Silló Ágnes: Szituációk. Max Hueber Verlag, 1996. Szili Katalin-Szalai Zsuzsa: Lépésről lépésre. Wien. 1990. Lakos Dorottya: Hungarian for foreigners – Magyar nyelvkönyv külföldieknek. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. Erdős József-Prileszky Csilla: Halló, itt Magyarország! Magyar nyelvkönyv külföldieknek I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992, 2001. A tanárok számára megkönnyíti a felkészítő munkák: Hegedűs Rita: Magyar nyelvtan. Formák, funkciók, összefüggések. Tinta Kiadó, Bp. 2004. Egyebek: Egyszerűbb nyelvezetet használó napilapok, sajtótermékek, tudományos-ismeretterjesztő rövidebb terjedelmű (100-1000 szavas) cikkek.


77

2. Történelem 9-12. évfolyam

2.1. 2.1.1

Célok és feladatok A tantárgy helye és szerepe a közoktatás rendszerében

A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában, hiszen a történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén, mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múlt ismerete segítheti a tanulót abban, hogy a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértse. A történelem tantárgy a hozzá szorosan kapcsolódó műveltségterületekkel elősegíti a célok eléréséhez a szükséges tartalmat átadását A történelem tanítása során cél a tolerancia illetve a szűkebb és tágabb környezet iránti kötődés, identitás kialakítása. A történelmi események ismeretén túl fontos, hogy a tanulók alapvető ismeretekre tegyenek szert a gazdaság-, az életmód-, a társadalom-, a kultúra-, és a helytörténet vonatkozásában. A történelem, a társadalom, megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média eszközeinek. Elvárás, hogy a tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. A tantárgy alapvető céljait, feladatait és az oktatandó témaköröket a Nemzeti Alaptanterv és a gimnáziumok számára készített kerettanterv határozza meg. A 12. év végére elsajátítandó ismereteket az érettségi vizsga részletes követelményeit tartalmazó, 40/2002. OM rendelet határozza meg.

2.1.2. Általános tantervi célok és fejlesztési követelmények A történelem tantárgy ismeretszerzési és ismeretfeldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében játszik fontos szerepet. A tanulási folyamat során a növendékek ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükről, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket életkoruknak megfelelő önállósággal és kritikai attitűddel értelmezzék. Elvárás, hogy képesek legyenek források és az ismeretek alapján következtetések levonására. A feldolgozási folyamat során a diákoknak el kell sajátítani a sokoldalú információgyűjtés és információ-felhasználás képességét, a fontosabb szakkönyvek, lexikonok, atlaszok, internetes tartalmak használatát. Képessé kell, hogy váljanak a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. Az információfeldolgozás során cél a kritikus szemlélet kialakítása, mellyel alkalmassá válnak a diákok arra, hogy különbséget tegyenek tények és vélemények között, össze tudják hasonlítani a történelmitársadalmi-gazdasági folyamatokat, azok között felismerjék az összefüggéseket. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi folyamatokban. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értékelési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Cél az árnyalt, sok szempontú véleményalkotási képesség kialakítása. Fontos fejlesztési feladat a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztése. Cél, hogy a növendékek képesek legyenek rövid előadást tartani egy-egy témáról a szaktanár által adott illetve egyéni gyűjtésből származó információk alapján. Sajátítsák el a kulturált és releváns érvelés technikáját, ezzel összhangban legyenek képesek a másik fél véleményét is megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. Tanuljanak meg válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. A történelmi tudat kialakítása során fontos a térbeli- és időbeli tájékozódás képességének fejlesztése, a kronológiai és kauzális rend felismerése. Ismerniük kell a legfontosabb évszámokat. Képesség kell válniuk egyszerű kronológiai munkák használata. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A tanulóknak gyakorlatot kell szerezniük


78

a különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük a vaktérképen. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.

2.1.3. A tantárgy helye az intézmény helyi tantervében A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskolában a párhuzamos rendszerű szakközépiskolai képzésben részt vevők és a drámatagozatos gimnazisták számára is kötelező érettségi vizsgatantárgy a 9-12. évfolyamokon. Éves óraszámok: A 9-10. évfolyamon 74 óra, a 11. évfolyamon 111 óra, a 12. évfolyamon 96 óra. Az emelt szintű érettségire felkészítő képzés a középszintű órákra és tartalmi elemekre épül, azokat bővíti és egészíti ki az emelt szintű vizsgakövetelményeknek megfelelően. Az emelt szintű felkészítésben részt vevők a közép szintű órákon felül a 11 évfolyamon évi 74 órán, a 12. évfolyamon évi 64 órán vesznek részt. Az emelt szintű képzés párhuzamosan zajlik a középszintű stúdiummal.

2.2 Belépő tevékenységformák és tananyag 2.2.1. 9. évfolyam Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Egyszerű történelmi, társadalmi jelenségek összehasonlítása. A társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó egyszerű állítások és következtetések megfogalmazása. Néhány konkrét példán keresztül annak bemutatása, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése miként változott az idők folyamán. Eligazodás a könyvtárban a tárgyi katalógusok alapján. Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Tudományos ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb forrásokkal. Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. Másodlagos forrásokban fellehető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése. Kifejezőképességek Egyszerű történelmi események elbeszélése. Különböző forrásokból gyűjtött információk összevetése szóban. Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. Kiemelkedő történelmi személyek konkrét tetteinek megokolása. Rövid írásbeli válaszok megfogalmazása. Vázlat készítése tanári segédlettel. Ábra, rajz készítése adott témából tanári segítséggel. Tájékozódás az időben és a térben A nagyobb korszakok nevének és sorrendjének ismerete. Egyszerű kronológiai táblázatok használata. Események leolvasása a térképről. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé helyezésével. Történelmi helyek megkeresése a mai helyzetet tükröző térképeken.


79

9. évfolyam - történelem Témakörök Bevezetés a történelembe. 1.1. Források használata a történettudományban.

Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Hellász

2.

A történelem kutatásának főbb módszerei, területei. A források szerepe a történelem tanulmányozásában.

Fontosabb ősember és előember típusok ismerete. A kultúra fogalma. A háziasítás és az élelemtermelés A háziasítás helyszínei, a legfontosabb domesztikált növények 1.3 kialakulása. és állatok.A háziasítás hatása az életmódra. A paleolitikum és a neolitikum emberének hiedelemvilága, 1.4 Az ősi hiedelemvilág. világképe. Az első birodalmak kialakulása, A legfontosabb mezopotámiai kultúrák ismerete. Egyiptom 1.5 a legfontosabb folyammenti történetének vázlata. A Távol-Keleti államok kialakulásának kultúrák. körülményei. Vallásosság ismerete a bronzkorban. Az egyiptomi és a mezopotámia vallások legfontosabb ismertetőjegyeinek ismerete. 1.6 Vallás és kultúra az ókori keleten. A túlvilágkép szerepe az egyiptomi művészetben. Az írás kialakulásának és a legfontosabb korai írástípusok ismerete. A homo sapiens megjelenése, az élelem-termelés kezdetei. kronológia Kr e 3000 körül; Kr e XVIII. sz; Kr e X. sz; Kr e 525 Rudabánya, Vértesszőlős, termékeny félhold, Mezopotámia, topográfia Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Türosz, Judea, Izrael, Jeruzsálem homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, rézkor, bronzkor, vas fogalmak kor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, vallási dualizmus, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus. Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon, személyek I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, Si Huang-ti, Konfuciusz Az ókori Hellász korai civilizációinak ismerete, Trójai háború, 2.1 A krétai és a mükénéi kultúra. Görög mitológia ismerete. A polisz. Életmód, államformák A keleti típusú államok megszűnése, majd a polisz kialakulá2.2 a klasszikus kor előtt Hellászban. sa; A polisz fogalma; Arisztokratikus köztársaság fogalma. A demokrácia kialakulása. Az A démosz polgárjogi küzdelme Athénban » demokrácia 2.3 athéni demikrácia intézménykialakulásának főbb állomásai: Drakón, Szolón törvényei, A rendszere. türannisz, Kleiszthenész reformjai 2.4 A spártai állam. Spártai nevelés, életmód; államszervezet ismerete Hellász földrajzi viszonyiból adódó gazdaságának ismerete, Gazdaság, kereskedelem a nagy görög gyarmatosítás, kereskedelmi kapcsolatok más 2.5 az ókori Hellászban. népekkel A háborúk kirobbanásának oka, ürügye, a fontosabb csaták, 2.6 A görög-perzsa háborúk kora. hadvezérek ismerete, a háborúk következményei. A demokrácia fénykorától a Athén Periklész korában, a peloponnészoszi háború, a 2.7 demokrácia hanyatlásáig - harc a poliszrendszer válsága; II. Philipposz és a makedónok Hellász feletti hegemóniáért. Perzsia meghódítása, fontosabb csaták, A hellenisztikus Nagy Sándor birodalomépítő 2.8 államok, hellenisztikus gazdaság és társadalom, művészetek, kísérlete és hellenizmus hitvilág A görög vallás, istenek, mitológia, szertartások, olimpiai A görög hitvilág, művészet, tu2.9 játékok, a görög szobrászat, építészet, színház, megismerése; a domány és mindennapok. görög filozófusok és történetírók, életmód ismerete Kr.e. XIII. sz.; Kr.e. 776; Kr.e. 621; Kr.e. 594; Kr.e. 508; Kr.e. 490 kronológia Kr.e. 480; Kr.e. 431–404; Kr.e. 336–323 Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, topográfia Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, fogalmak esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, személyek Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, 1.2. Az emberré válás folyamata.

1.

Tartalmi elemek, elsajátítandó ismeretek

óraszám 4 1 2 1 14 4

2

2 2 2 1 1 15 2 1

2

2


A római történelem kezdetei. Itália a királyság korában. A római köztársaság kialakulása 3.2 és virágkora. Róma a földközitengeri nagyhatalommá válása. 3.1

3.3

3.4 3.5

3.

Az ókori Róma

3.6 3.7

3.8

3.9

Városalapítás, Görög és etruszk hatások, Társadalom a királyság korában

1

A köztársaság államszervezete, a plebeiusok polgárjogi küzdelmének főbb állomásai, itália meghódítása, pun háborúk

3

A pun háborúk társadalmi hatásai; Gracchusok reformjai; Marius hadseregreformja, Sulla diktatúrája, az első és második triumvirátus Augustus uralma , a principátus fogalmának elsajátítása, JuliA principátus kialakulása és us-Claudius dinasztia; a Római Birodalom Traianus korában; fénykora. Hadrianus uralma Róma és a provinciák. Provincia fogalma, irányítása, gazdasági szerepe A dominatus fogalma, Diocletianus tetrarchiája, Kelet és A dominátus Nyugat eltávolodása, a misztériumvallások térhódítása Palesztina a Római Birodalomban, a zsidó diszpóra,Jézus A kereszténység kialakulása és Krisztus fellépése, a páli fordulat, az egyház kalalkulása, az új elterjedése. államvallás Kezdetben a római vallás hellenizálódása, majd a misztériumA római életmód, hitvilág, művévallások térhódítása,római hétköznapok, ünnepek; építészet szet, tudomány és a jog. megismerése Pannónia meghódítása, története, hanyatlása; SopiaPannonia provincia és Sopianae. nae ókeresztény emlékei (Pl. Péter-Pál sírkamra; Korsós Pécs világörökségi emlékei. sírkamra,Ókeresztény Mauzóleum) Kr.e. 753; Kr.e. 510; Kr.e. 367; Kr.e. 287; Kr.e. 264–241; Kr.e. kronológia 218–201; Kr.e. 168; Kr.e. 48; Kr.e. 31; 212; 313; 395; 476 Róma, Karthágó, Cannae, Záma, Hispania, Gallia, Actium, topográfia Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria.

A köztársaság válsága, a polgárháborúk kora.

személyek

Hannibal, Cornelius Scipio, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Lívius, Tacitus, Plutarkhosz.

A kora középkor Európában

3

2

fogalmak

4.8

2

patrícius, plebejus, cliens, consul, senatus, dictator, néptribunus, censor, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat.

4.7

3

4.6

20

1

4.

4.5

2

Népvándorlás története, Kelet és Nyugat eltávolodása, a Nyugatrómai Birodalom végnapjai Nagy Károly uralma, hódításai, államszervezete Hűbériség fogalma, hűbéri lánc ; Jobbágyság kialakulása, Mezőgazdaság átalalkulása Pápai Állam kialakulása, pápaság megerősödése Nyugaton; A nyugati és keleti kereszténység a keresztény egyház kettészakadása; a nyugati és a keleti eltérő fejlődése. kereszténység közötti különbségek A Közel-Kelet gazdasága, A Keletrómai Birodalom Justinianus A Bizánci Birodalom virágzása. császársága alatt Az iszlám kialakulása és gyors az iszlám kialakulása, a tanok, az arab birodalom és kultúra elterjedése. megismerése Új államok születése Európa Keleti frank állam újjászületése; Nyugati-, Keleti-, Déli.szlávok peremterületein (Kelet-Európa, megjelenése; Vikingek (normannok vagy varégek) megjelenése Balkán, Skandinávia). Műveltség, kultúra és tudomány A Karoling-reneszánsz, a kora középkori írás, irodalom, festészet, építészet megismerése a kora középkorban. kronológia 622; 732; 800, 843; 962; 1054 Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, topográfia Kijev, Mekka, Cordoba, Bagdad. gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyfogalmak ház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, szkizma, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa. Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, személyek Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed, Számonkérésre fordítható időkeret

4.4

3

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. 4.2 A Frank Birodalom kialakulása. A feudális gazdasági-társadalmi 4.3 rend kialakulása. 4.1

80

2 1 2 2 17

1 2 3 4

8

74


81

2.2.2. 10. évfolyam Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások, stb.). Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján. A jegyzetek felhasználásával egy-két oldalas kiselőadás készítése. Tanári útmutatással, szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3-6 oldalas) tanulmány készítése. Kifejezőképességek Az újkor jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, az újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (pl. 15-30 sor). Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, stb.) ötvözésével. Tájékozódás az időben és a térben A változás felismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása. Egyetemes történelmi és magyar történelmi események szinkronitásának felismerése. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl. ásványkincsek – bányavárosok). Az évfolyam topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megmutatása a mai viszonyokat tükröző térképeken.


82

1.

A magyar nép története az államalapításig

10. évfolyam - történelem

Témakörök

Bevezetés a magyar őstörténet kutatásba. A magyar nép őstörténete és 1.2. vándorlása. A honfoglalástól az államalapí1.3 tásig. Géza fejedelem és István király 1.4 életműve. kronológia 1.1.

A középkor kirágzása és hanyatlása

2.3

A középkori városfejlődés sajátosságai.

2.4 A középkor gazdasági élete. Eltérő fejlődés: Európa nyugati és keleti fele a középkor századaiban. Tudomány, művelődés és művé2.6 szet a középkor derekán. 2.7 Életmód a középkori Európában. 2.5

kronológia topográfia

fogalmak

személyek

óraszám

Az őstörténet fogalma,forrásai

1

A magyar nép vándorlása térkép alapján

2

A honfoglalás, akorabeli magyar társadalom és életmódja

2

7

Géza és Szent István államszervező tevékenysége. Az egyházi szervezet kialakítása. Vármegyerendszer, törvénykezés. 896; 955; 973; 997–1000–1038. Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, topográfia Pannonhalma, Esztergom. nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség tözs, székely, fogalmak kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized. Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, személyek Imre herceg, Szent Gellért püspök A középkori egyház és az uralko- Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a 2.1 dói hatalom Európában. hétköznapokban,szerzetesrendek.

Eltérő jogállású társadalmi csoportok a középkorban (nemes2.2 ség, jobbágyság). A lovagkor. A rendiség kialakulása.

2.


2

2

Eltérő európai modellek: az angol és a francia rendiség. A jobbágyság jogi helyzete, jobbágyterhek.

3

Várostipusok,építészeti sajátosságok, a kereskedelem. Céhek.

1

A középkori uradalom jellemzői, a mezőgazdasági technika fejlődése. A középkori ipar.

1

Válság és virágzás Ny.-Európában, Közép,-és Kelet-Európa sajátosságai

2

Skolasztika,szerzetesrendek, egyetemek, romanika, gótika.

2

A városi élet jellemzői, lovagi kultúra, étkezés.

2

1066; 1095; 1122; 1215; 1302; 1278

Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala. királyi udvar, kamara, kancellária, invesztitúra, kiközösítés, zarándok,ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos gazdálkodás, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika. I. (Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, IV. (Szép) Fülöp, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás

13

3.

Magyarország története az Árpád-házi királyok korában


Az új rend megszilárdítása 3.1 -társadalmi változások a XI. században.

Törvényhozó tevékenység és külpolitika a XI-XII. század 3.2 Szent László és Könyves Kálmán. fordulóján. Társadalmi átalakulás a jogforrások tükrében. 3.3

A királyi hatalom megrendülése és a tatárjárás.

4.2 A középkori Magyarország virágzása és bukása

II. András, IV. Béla politikája, a Tatárjárás eseménytörténete és következményei.

Újjáépítés és hanyatlás - a királyi Nemesi vármegye kialakulása, bárók szerepe, IV. László, III. 3.4 hatalom válsága a XIII-XIV. száAndrás zad fordulóján Társadalom és gazdaság a ma3.5 Jogilag egységes jobbágyság kialakulása, familiaritás. gyar államiság első századaiban. 1077–95, 1095–1116, 1172–1196, 1205–1235, 1222, 1235–70, kronológia 1241–42,1301 Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerém topográfia ség, Muhi, Buda várnépek, várjobbágyok, hiteleshely, bán, vajda, nádor, Szent fogalmak Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, személyek II. András, IV. Béla, Kézai Simon, Reformok az Anjou királyok korában. 4.1 A megszilárdított királyi hatalom.

4.

Trónviszályok, Német-Római Császárság támadásai, pogánylázadások

4.3 4.4 4.5 4.6

Károly Róbert gazdasági reformjai,

Társadalmi változások. Népesség A magyar városfejlődés sajátosságai. és természeti környezet. Az uralkodó, az egyház, a városok kapcsolatának változása, Luxemburgi Zsigmond kora. harcban a törökkel. Védekezés az oszmán-török terHunyadi kormányzósága, Nándorfehérvár, jeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Hatalomrakerülés, irányváltás, reformok, hadsereg, bevételek A központosítás kísérlete. alkulása Kultúra és művelődés a XIV-XV. Városok, reneszánsz, Mátyás udvara. századi Magyarországon.

4.7 Pécs a középkor századaiban.

kronológia

topográfia

Városkép, püspökség,gazdálkodási formák. 1308–42; 1342-82; 1351; 1387–1437; 1396; 1443–44; 1444; 1448; 1456; 1458-90 Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Nápoly, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs

fogalmak

harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer,kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina.

személyek

Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál,Antonio Bonfini,

83

1

2 2

9

2 2

3

1 1

13

2 2 2 2


A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és 5.1 Európánkívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás.

A felfedezések előzményei, menete, következményei

2

Az atlanti hatalmak felemelkedése. 5.2 A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei.

Tudorok, Spanyolország és Németalföld,

2

A reformáció főbb irányzatai,a barokk stílus

2

A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában, az alkotmányos monarchia működése.

3

Hadseregszervezés. A vallásháborúk, a 30 éves háború.

1

A tudományos világkép átalakulása. 5.6 Művelődés és életmód a kora újkorban.

A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai, főbb képviselői.

2

1492; 1517; 1588; 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714 Genf, London, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok

kronológia

topográfia

fogalmak

személyek

Kora újkor

6.1

Az önálló Magyar Királyság bukása.

6.2 A három részre szakadt ország. Élet a hódoltság korában.

Erdély aranykora. Kísérletek 6.4 a török kiűzésére és az ország egyesítésére. A királyi Magyarország és a 6.5 Habsburgok. A törökök kiűzése Magyaror6.6 szágról. A társadalom, a gazdaság, az 6.7 életmód, és a művelődés változása a török kor évtizedeiben. kronológia

topográfia

fogalmak

Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter A mohácsi ütközet, az ország részekre szakadása, végvári küzdelmek. A területek jellemzése: földrajzi elhelyezkedés, politika, vallás, etnikumok. Várháborúk, életmód a három országrészben. Sajátos etnikai, vallási helyzete. Az Erdélyi Fejedelemség szerepe a magyar művelődéstörténetben. Az udvar és a rendek viszonyának változása, Zrínyi Miklós szerepe A felszabadító háborúk szakaszai,berendezkedés az „újszerzeményi” területeken. Demográfiai változások,a nemzetiségi arányok alakulása.

2 1 1 2

10

2 1 1

1514; 1526; 1541; 1552; 1566; 1591–1606; 1664; 1686; 1699 Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszom bat, Szentgotthárd, Zenta örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság,

Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György,Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, BethlenGábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (aköltő és hadvezér), I. Lipót,Savoyai Jenő

személyek

gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenre-formáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, Jognyi-latkozat, merkantilizmus

Számonkérésre fordítható időkeret

10

Magyarország története a kora újkorban

6.3

6.

12

Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. A modern állam kialakulása. 5.4 Az abszolutizmus és alkotmányos monarchia. Háborúk és hadseregek a kora 5.5 újkorban. 5.3

5.

84

74


85

2.2.3. 11. évfolyam Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése szöveggyűjteményekből. A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, továbbá a jelenség okainak feltárása, hasonló megállapítások keresése. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások, stb,). Eltérő kortársi válaszok vizsgálata. Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi művek, sajtó, film, kép, stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Kifejezőképességek A XIX. és a XX. század jelentős személyiségeinek életútja. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején. Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. A korszakra vonatkozó szakkifejezések helyes használata. Történelmi fogalmak egyszerű, tömör, szabad meghatározása, szinonimák felsorolása. Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a vitapartner érveinek figyelembevételével. Előadás készítése történeti témákról segédeszközök felhasználásával a XIX – XX. század témáiból, meghatározott terjedelemben. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. Tájékozódás az időben és a térben A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (az ipari forradalom hatásai, városiasodás, stb.), okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-, Közép-, Kelet-Európa, centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk áttekintése, összehasonlítások megtétele. Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása. Az időben való haladás bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök kronológiáinak elkészítése. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása) önállóan, következtetések levonása. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján önállóan (pl. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején). Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek jelölése a mai viszonyokat tükröző térképeken.


86


Témakörök

1.1. A felvilágosodás eszmerendszere. 1.2. Az egyensúly-politika időszaka. 1.3 1.4 1.5

1.

A felvilágosodás kora és a forradalmak kora

1.6 1.7 1.8 1.9

A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Reformkísérletek és forradalmak Franciaországban. Az orosz birodalom felemelkedése. Az USA létrejötte és korai fejlődése. Napóleon és a Szent Szövetség kora. Kísérletek a társadalmi ellentétek feloldására. Az 1848-as forradalmi hullám. Gazdaság, művelődés, életmód a XVIII. században. kronológia

Tartalmi elemek, elsajátítandó ismeretek Szellemi forradalom - a felvilágosodás, A francia felvilágosodás eszmerendszere; a felvilágosult abszolutiznus. A hatalmi egyensúly rendszere; Az alkotmányos brit birodalom. A Német-római Birodalom sajátos fejlődése: Nagy Frigyes Poroszországa; Mária Terézia és II. József Ausztriája XVI. Lajos és kora. A francia forradalom fontosabb szakaszai. Nagy Katalin Oroszországa. Oroszország a nemzetközi küzdőtéren. A függetlenség kivívása. Az USA államszervezete és alkotmánya; Az amerikai kontinens a XVIII-XIX. század fordulóján. Napóleon uralma és bukása. Háborúk és koalíciók. Napóleon reformjai. A társadalom átalakulása. Utópista szocialisták, Marxizmus. A népek tavasza. Kísérlet az olasz egység létrehozásásra. A Habsburg Birodalom forradalmai. Az ipari forradalom és következményei. Nemzetté válás és művelődés viszonya. 1740-1748, 1756-1763, 1776. július 4., 1789. július 14., augusztus 26., 1791, 1792, 1794, 1804-1815, 1805, 1806, 1812, 1830, 1848,

óraszám 1 1 1 2 1 11 1 2 1 1

topográfia

Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak-Amerikában, Boston, Határőrvidék, Bánát, Verdun, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Lipcse, Waterloo, Manchester, Liverpool, Varsó

fogalmak

emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmak elválasztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus, helytartótanács, oktatáspolitika, úrbérrendezés, nyelvrendelet, államnyelv, jozefinizmus, nemzet, nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, forradalom, alkotmány, ancien régime, „harmadik rend”, nemzetgyűlés, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, terror, kontinentális zárlat, bécsi kongresszus, Szent Szövetség, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, vetésforgó, demográfiai robbanás, kapitalizmus, gyár, tőkés, proletár, bérmunkás, politika, civil társadalom

személyek

Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, III. Károly, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Talleyrand, Watt, Stephenson,


2.1

2

1703–11, 1722–23, 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790

topográfia

Határőrvidék, Bánát

fogalmak

kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás, Pragmatica Sanctio, helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandóhadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet, jozefinizmus, magyar jakobinusok

személyek

I. Lipót, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz, II. Lipót, I. FerencMartinovics Ignác, Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc

2.3 Magyarország újjáépítése a rövid XVIII. században

A szabadságharc kitörése, A kuruc hadsereg, az országgyűlések. Katonai vereség, Megegyezéses béke. Az udvar és a rendek erőviszonyai, a nőági örökösödés elismerése, Magyarország államszervezete. Bevándorlás, betelepülés. A népességnövekedés etnikai hatásai

Magyarország helye a Habsburg Birodalomban. Demográfia és népesedés. A magyar társadalom. Népek, nemzetiségek a Kárpátmedencében. Vallási sokszínűség. Gazdaság, közlekedés, kereskedelem. A felvilágosult abszolutizmus kísérlete és kudarca (Mária Terézia és II. József). A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Művelődés és nemzeti ébredés a felvilágosodás korában. kronológia

2.2

2.

A Rákóczi szabadságharc.

87

2.4 2.5 2.6

2.7 2.8

1 1

Nemzetiségek és társadalmi helyzetük. Vallási helyzet a XVIII. sz-i Magyarországon.

2

A mezőgazdaság, az ipar helyzete, a kereskedelem és a közlekedés a XVIII. sz-i Magyarországon

1

Mária Terézia kora rendeletei; II. József rendeletei.

3

A nemzeti ébredés. A jakobinus összeesküvés. A napóleoni háborúk és Magyarország. A háborúk társadalmi hatásai

1

A nemzeteszme ébredése és a művelődés a XVIII. Században.

2

13

3.

Reformok, forradalom, szabadságharc


88

3.1

Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. Társadalmi változások ismerete a XIX. század elején A társadalmi rétegződés és az életmód összefüggései.

2

3.2

Új elemek és elmaradottság a gazdaságban.

Háborús fellendülés. Devalváció és visszaesés

1

3.3

A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései – Széchenyi és Kossuth programja. A reformországgyűlések.

A reformok megindítói: Széchenyi és Wesselényi, Hitel; A reformországgyűlések; Sz. gyakorlati tevékenysége; A fontolva haladók; libeálisok; centralisták, Kossuth; Pártok és pártprogramok

4

3.4

A nemzetiségi kérdés.

3.5 3.6

3.7

3.8

3.9

A magyar polgári nemzeteszme; Magyarosodás; A nemzetiségek nemzeti ébredése; A reformkori művelődés, kultúra. A reformkor kultúrája A forradalom és szabadságharc A népek tavasza; Forradalmi hullám Európában: Párizsban, nemzetközi keretei. Itáliában, Németországban, Bécsben Három helyszín: a pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom. Az átalakulás kezdete, 1848. március 15 történései és az ápriliBécsi udvar. Az áprilisi törvési törvények, a jobbágykérdés rendezése nyek. A nemzetiségi kérdés kiéleződése a forradalom első szakaszában. Nemzetiségi kérdés, Szerb felkelés, horvát támadás, A császári Út a szabadságharc (polgárhábo- hadsereg támadása rú felé). A nemzeti védelem megszerveErdély, a harc folytatásának kulcs, A felvidéki hadjárat, Az zése 1848 őszén és telén. első ellentámadás és következményei

3.10 A sikeres tavaszi hadjárat. 3.11

Függetlenségi Nyilatkozattól a fegyverletételig. A megtorlás.

kronológia

topográfia

A Tavaszi hadjárat eseménytörténete

1 2 2

24

3

2

2 2

A Habsburg-ház trónfosztása, Buda ostroma, A szabadságharc veresége 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847, 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Pest-Buda, Fiume, Vaskapu, Pozsony, Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad

fogalmak

reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv,örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény, kormánybiztos

személyek

Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau

3


4.1 4.2 4.3

4.

A nemzetállamok és az imperializ-mus kora (1849–1914)

4.4

4.5

4.6 4.7

Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. A krími háborútól a földreformig - orosz reformkísérletek. Franciaország a második császárság és a harmadik köztársaság korában. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Egy modern nagyhatalom születése. Gyarmatosítás: a brit, a francia és az orosz gyarmatbirodalom. Latin-Amerika, Kína és Japán. A „keleti kérdés” és a Balkán.

Új társadalmi erő: a munkásság politikai erővé szerveződése. 4.8 Baloldali mozgalmak. Keresztényszocializmus. Hatalmi viszonyok, katonai-po4.9 litikai szövetségek a századfordulón. Az iparosodás és az urbanizáció 4.10 hatása a művelődésre, kultúrára, életmódra.

kronológia

topográfia

fogalmak

személyek

89

A második ipari forradalom és annak következményei: társadalmi és demográfiaia folyamatok, városiasodás

2

Az olasz egység és német egység kialakulásának története

3

A krími háború - a vereség következményei Oroszországban

2

III. Napóleon császársága

1

Észak és Dél ellentése, A polgárháború, Az USA világpoltikai tényezővé válása

1

Nagyhatalmak és gyarmatosítás: A gyarmatosítás új vonásai

3

Hatalmi viszonyok Közép- és Kelet-Európában, A keleti kérdés, A balkáni „lőporos hordó”

2

A munkásmozgalom irányzatai, A bolsevizmus, az 195.ös orosz forradalom, Keresztényszocializmus

2

Új szövetségi rendszerek kalakulása:Három császár szövetsége, Berlini kongresszus, Kettős, majd hármas szövetség, Antant

3

A Boldog békeidők mindennapjai és szellemi pezsgése: sport, az evolúció és a tudományok fejlődése, Filzófia, művészet

3

1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907 Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária, Szenegál-Szomália, Kairó-Fokváros Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, hármas szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln

22


5.1

a Bach-rendszer kiépítése. A passzív ellenállás.

Az önlényuralom kora:Haynau; A nyílt önkény koraszk: Bach-korszak; Az ellenállás formái

2

5.2

A kiegyezéshez vezető út nemezteközi tényezők és a monarchia belső problémái.

A neoabszolutizmus kül- és belpolitikai kudarca; a provizórium

2

A kiegyezés, a dualizmus állami és gazdasági rendszre

3

A mezőgazdaság fejlődése e a dualizmus korában, a fellendülő ipar, a hitelszervezet fejlődsée

2

5.5

Az egyes társadalmi csoportok jellemző életformái. Mágnások, polgárok, parasztok, cselédek.

A tárasdalom változásai: torlódó társadalom, az agrártársadalom vezető rétegei, a parasztság, az ipari társadalom,a kialakuló nagyipari munkásság

3

5.6

A dualizmus politikai rendszere, pártküzdelmek.

A dualizmus pártviszonyai. A dulaizmus megszilárdítása

2

5.7

Népességnövekedés, a nemzetiségi kérdés.

A nemzetiségi kérdés 1849-től a századfordulóig között; A Horvát-magyar kiegyezés, az 1868-as nemezetiségi törvény, demográfiai robbanás és kivándorlás, a magyarság arányának növekedése,a magyarok és a nemzetiségiek

2

5.8

Vallások és egyházak a dualizmus idején. A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás.

Vallási élet a dualizmus korában. A zsidóság helyzete

3

A szociáldemokrácia kialakulása, keresztényszocializmus és polgári radikálisok; A parlamenti válság; A koalíciós válság; A világháború előestéje

2

5.3

5.9 A dualizmus válsága. 5.10

Művelődés, tudomány, oktatás a Életmód és kultúra a boldog békeidők idején, Irodalmi élet, dualizmus idején Virágzó zenei élet, A szecesszió, A millenium

Pécs gazdasági fejlődése a XIX. század második felében. A 5.11 szénbányászat kibontakozása. A Zsolnay család tevékenysége.

26

2

Pécs gazdasági élete a XIX század második felében.

3

kronológia

1867, 1868, 1875–90, 1896

topográfia

Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia

15

passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közösügyek, millennium, úri középosztály, obstrukció, népoktatás, kispolgár,nagypolgárság, cseléd, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés, DGT, eozin, pirogránit, koksz Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár

fogalmak

személyek

A kiegyezés tartalma, a duális államrendszer. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában.


A polgári Magyarország története az I. világháborúig.

5.4

5.

90

111


91

2.2.4 12. évfolyam Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi megállapodások nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. Tájékozódás a szakirodalomban. A források, a tankönyvi szöveg, a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein. Különböző típusú források összevetése. A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése. A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság a feladatlapok javítási elveiben és módszereiben. Kifejezőképességek A XX. századi nagy történelmi személyiségek szerepének értékelése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése a források alapján. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszé jellegű, szabatos kifejtése. A történelmi fogalmak szakszerű magyarázata és használata. A források értékelésével saját vélemény kialakítása az adott eseményről, intézményről, szervezetről. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése (esetleges vita esetén). Tájékozódás az időben és a térben A világ-, az európai és a magyar történelem főbb eseményeinek szinkronban látása. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése összehasonlítása.


92


Témakörök


Az első világháború kirobbanása, A háború előzménye, kirobbanása, a szemben álló felek; A jellege, története. háború eseménytörténete A győztesek tanácskozása; Hatalmi érdekek; Nemzetiségi 1.2. Párizs környéki békék törekvések a Monarchiában, A békék rendelkezései; Közép-és Kelet-Európa átrendezése Az orosz forradalmak. A bolsevik hatalomátvétel, Lenin proletárdiktatúrája, A Szov1.3 A bolsevik pártállam kiépítése. jetunió létrejötte Tekintélyuralmi rendszerek Mussolini hatalomra kerülése, állama; A Monarchia utódKözép-Európában. Az olasz 1.4 államai: Ausztria, Csehszlovákia, Románia, Szerb-Horvátfasizmus. Szlovén Királyság Kisállamiság.

1.

Az első világháború kitörésétől a második világégésig (1918-1939)

1.1.

1.5

A parlamentárisrendszerek (USA, USA az első vh. után, A.1920-as évek fellendülése, NagyBritannia az első vh. után, Az ír kérdés, Konzervatívok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország) liberélisok; Fro. a két vh. között, Németország: Weimar-i közt,

A gazdaság és a társadalom új jelenségei, a fejlett világban. A női emancipáció. Az 1929 –33-as világgazdasági 1.7 válság. Válságkezelés a nyugati demokrá-ciákban. A nemzetiszocializmus hatalom1.8 ra jutása és működési mechanizmusa. Kísérletek a párizsi békék revízi1.9 ójára. Sodródás a világégés felé. A sztálini diktatúra a 30-as 1.10 években. kronológia 1.6

topográfia

fogalmak

személyek

óraszám 2 1 1

2

1 15

Dawes-terv és hatása, Európai gazdaság az 1920-as években, Életmódbeli változások, Női egyenjogúság

1

A new york-i tőzsde ööszeomlása és következményei (társadalmi, politikai hatása); Roosevelt - New Deal; Keynes;

2

Adolf Hitler - Német Nemzetiszocialista Munkáspárt, A müncheni sörpuccs; Hitler 1933-as hatalomra jutása; Nemzetiszoc. Törekvések Hatalmi átrendeződés; Az anschluss és a müncheni egyezmény Sztálin diktatúrájának kiépülése, A tervutasításos rendszer, Kollektivizálás, Tisztogatás 1914. VI. 28., VII. 28., 1915, 1916, 1917 Bosznia-Hercegovina, Budapest, Szarajevó, Marne, Somme, Doberdó, Isonzó, Piave, Przemysl, Pétervár, Leningrád, Csehszlovákia, Szlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Jugoszlávia, Ausztria, balti államok, Curzon-vonal, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, New York villámháború, állóháború, ultimátum, hátország, központi hatalmak, pacifizmus, békerendszer, parlamenti demokrácia, konzervatív, liberális, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, sztálinizmus, koncepciós per, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem, tőzsde, gazdasági válság, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, weimari köztársaság, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, propaganda, Führer-elv, fajelmélet, sovinizmus, Berlin-Róma tengely, Anschluss IV. Károly, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini, Keynes, Roosevelt, Hitler, Göbbels

2 2 1


2.

Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianoni Magyarország.

2.1

Magyarország részvétele a világháborúban.

Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra 2.2 megterem-tésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke hatása a gazda2.3 ságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. 2.4 A határon túli magyarság sorsa.

2.5

93

Magyarország háborús részvétele, ennek gazdasági, társdalami következményei; A Monarchia szétesése

1

A Magyar Nemzeti Tanács, A kormányválság, A Károlyikormány, A közt. kikiáltása, A kommunista államcsíny, A diktatúra bukása

1

A trianoni békeszerződés aláírása; Etnikai vonatkozások, gazdasági hatásai, katonai előírások, revízió gondolata

2

A trianoni béke következtében elcsatolt területeken élő magyarok sorsa: Osztrák Köztársaság, Csehszlovákia,Román Királyság, Szerb-Hotvát-Szlovén Királyság területén; Kissebbségvédelem

1

A Koalíciós kormány megalakulása, Király nélküli alkotmáJobboldali hatalomátvételtől a nyos királyság, Horthy kormányzóvá választása, Teleki Pál kormányzói hatalom kiépüléséig. miniszterelnöksége, Numerus Clausus

1

2.6 A Bethleni konszolidáció.

Gazdasági és politikai válság; Gazdasági konszolidáció, Politikai stabilizáció, Külpolitika:Magyarország felv. a Népszövetségbe, olasz-magyar örökbarátsági szerződés

2

Gazdasági válság és jobbratoló2.7 dás a belpolitikában. A revíziós politika.

Gazdasági válság - politikai elégedetlenség; Gömbös nemzeti munkaterve; Revíziós törekvések

1

Bethlen, Gömbös külpolitikája, Revíziós törekvések, I.Bécsi döntés, Kárpátalja, II. Bécsi döntés, Délvidék

1

A magyar külpolitika a két világháború között.

Oktatás- Felemelkedés lehetősége, Klebelsberg Kunó, A korszak tudományos élete: jelentőset alkotók a matemetika, Művelődés, tudomány, oktatás a 2.8 fizika, vegyészet, biológia, orvostudomány, irodalomtörtlnet, Trianoni Magyarországon a történetírás terén, A korszak színes művészeti élete:zene, festészet, film, színház.

kronológia

topográfia

fogalmak

személyek

1918. X. 31., XI. 3., 1919. III. 21., VIII. 1., 1920. III. 1., VI. 4., -1931, 1927, 1932-1936, 1938. XI. 2., 1939. III. 15. trianoni Magyarország, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, földreform, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció, népi írók, falukutató mozgalom Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc, Darányi Kálmán, Imrédy Béla

12

2


A világháború kitörése. VillámA lengyel kérdés. A háború kitörése és a furcsa háború. A háborútól a fordulatig. Nyugat lerohanása, Az angliai csata, Támadás Kelet felé Szövetséges sikerek és a tengely- Japán és az USA hadbalépése, A fordulat éve: 1942., A szö3.2 hatalmak veresége. vetségesek előretörése, Németország, majd Japán veresége A II. világháború áldozatai, Hitler fajelmélete, Gettók, 3.3 Népirtás a II. világháborúban. Koncentrációs táborok Életmód a II. világháború idején, gazdaság hadigazdálko3.4 Életviszonyok a világégés alatt. dássá alakulása Magyarország belépése a II. világháborúba (előzményei Magyarország részvétele a világ3.5 is: Teleki öngyilkossága, kassai bombázás), Csapataink a háborúban. fronton, Harcok Magyarország német és szovjet Német megszállás, kiugrási kísérlet, nyilas uralom, szovjet 3.6 megszállása. megszállás 3.7 A holocaust Magyarországon, A magyrországi zsidók története a II. világháborúban

3.

A II. világháború.

3.1

3.8 A háború mérlege.

kronológia

topográfia

fogalmak

személyek

4.

A hidegháború kora. Napjaink problémái.

4.1

A háború áldozatai, következményei 1939. IX. 1., 1941. VI. 22., 1944. VI. 6., 1945. V. 9., VIII. 6., IX. 2., 1940. VIII. 30., 1941. VI. 26., 1943. január, 1944. III. 19., 1944. X. 15., 1944. XII. 21., 1945. április, Vichy, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, El Alamein, Voronyezs, Don-kanyar, Kurszk, Teherán, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam, San Francisco, Nürnberg koncentrációs tábor, népirtás, holokauszt, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció, nyilas mozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, ENSZ Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, de Gaulle, Bárdossy László, Kállay Miklós, Dálnoki Miklós Béla, Bajcsy-Zsilinszky Endre

Hidegháborús szembenállás a II. Hatalmi átrendeződés; A szuperhatalmak létrejötte(USA<—> világháború után. Szovjetunió), NSZK, NDK kialakulása, berlini válság, Kubai Konfliktusok a hidegháború rakétaválság, Szputnyik-sokk, NATO, Varsói szerződés, prágai időszakában. tavasz, Enyhülés: helsinki értekezlet)

A fejlett piacgazdaság,a demokA nyugati világ a háború után: USA, Fro., Nagy-Britannia, 4.2 ratikus berendezkedés országai. (Németo., Olaszo.) A jóléti állam kiépülése. 4.3 Az európai integráció története. Az Európai Unió kialakulásának előzményei és története A szovjet érdekszféra országai. A Szovjetunió és Kelet-Közép-Európa a II. vh. Után: 4.4 szocialista rendszerek kialakuláLengyleo.,Jugoszlávia, Csehszlovákia, Románia, Bulgária sa, fejlődése és kudarca. Az „el nem kötelezettek”.India. 4.5 A harmadik világ. A harmadik világ problémái. Izrael állam megalakulása, arab-izraeli háborúk. A kőolaj 4.6 A közel-keleti konfliktusok. szerepének felértékelődése. A távol-keleti államok fejlődése a 4.7 Kína, Korei háború, Vietnám, Japán XX. század második felében. A „kis” hidegháború, A szovjet rendszer válsága, A lengyel Rendszerváltások Kelet- és 4.8 válság, a kelet-közép-európai szocialista rendszerek válsága, Közép-Európában. majd felszabadulása, A SZU szétesése Globális világ problémái. Népességrobbanás, környezet4.9 szennyezés, migráció, terrorizmus.

kronológia

topográfia

A globális világ előnyei és gondjai: népességrobbanás, informatikai forradalom,jóléti társadalom kihívásai, környezetszennyezés, élesedő társdalmi különbségek, terrorizmus 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 NSZK, NDK, Kuba, Korea, Vietnam, India, Pakisztán, Algéria Izrael, Palesztina, Jeruzsálem, FÁK, délszláv államok

fogalmak

vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, holdra szállás, harmadik világ, Brezsnyev-doktrina, globális világ, enyhülési politika, globális felmelegedés, migráció, vallási fundamentalizmus,

személyek

Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy,XXIII. János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov, II. János Pál

94

2 2 1 1

13

2 2 1 2

3

2 2 2 1

17

1 1 2

3


5.10

A rendszer válsága és magyar rendszerváltozás.

5.11

A parlamentáris demokrácia kiépülése.

5.12

Magyarország és az európai integráció.

kronológia

topográfia

1

Belpolitikai küzdelmek - szalámitaktika, Páriszi béke, 1947-es választások, a „fordulat éve”

2

a totális diktatúra kiépítése, a félelem szerepe, terror, a személyi kultusz

2

„ a vas és acél országa”, a mezőgazdaság kolektivizálása

1

A forradalom előzményei, kitörése, A forradalom Budapesten és vidéken, a hatalom meghátrálása, a forradalom leverése

3

Kádár-kormány megalakulása, a megtorlás, politikai és gazdasági konszolidáció A „legvidámabb barakk”, Új gazdasági mechanizmus, gazdasági-társadalmi változások, „gulyáskommunizmus” Viszonylagos jőlét a Kádár-korszakban, fellendülés az oktatásban, kultúrában Pécs a Kádár-korszak idején. Gazdaság: szénbányászat, uránbányászat. Kulturális élet, művészeti műhelyek az 1960-80-as években. Kibontakozó válság, reform leállítása, elmélyülő gazdasági és társadalmi válság, új politikai erők jelentkezése, békés rendszerváltás a magyar demokrácia múködése: a jogállam és a parlamentáris rendszer, választási rendszer, az államszervezet felépítése és működése, önkormányzati rendszer Magyarország és az Európai Unió 1946, 1947. II. 10., 1948, 1949, 1953, 1956. X 23., XI. 4., 1963, 1968, 1989. X 23., 1990, 1991, 1994, 1998, Dunaújváros, Recsk, Komló, Ózd, Lakitelek, Bős-Nagymaros

2 24

2 2

3

2

2 2

fogalmak

ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel,kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, AVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzékimozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság, 3 T, szamizdad, SZDSZ, MDF, FIDESZ, ellenzéki kerekasztal, III. Magyar Köztársaság, magyar választási rendszer, önkormányzati rendszer, Uránbánya, Széntröszt, Pécsi Balett, Pécsi Műhely, Bóbita Bábszínház, Filmszemle

személyek

Tildy Zoltán, Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Rajk László, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád, Horn Gyula

A demokratikus közélet ki5.2 építésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A kommunista diktatúra kiépí5.3 tése. Állami elnyomás és terror a Rákosi korszakban. Kísérlet a gazdasági struktúra 5.4 átalakítására. A forradalomhoz vezető út. 5.5 Az 1956-os forradalom és szabadságharc. Megtorlás és konszolidáció. A 5.6 Kádár-rendszer első évei. Eltávolodás a szovjet modelltől. 5.7 Gazdasági reformkísérletek. Életmód, lakóhely, kultúra, okta5.8 tás a Kádár-korban. Pécs kulturális-gazdasági élete az Kádár-korban. 5.9 Bányászat, iparosodás. Pécs, mint kulturális centrum.

Szovjet megszállás, az ideiglenes korm. megalakulása, földosztás, 1945-ös választások, gazdaság helyzete


15

5.

Magyarország története a világháborútól az ezredfordulóig.

5.1 Az újjáépítés évei.

95

96


96

2.3. A továbbhaladás feltételei és a számonkérés módja A továbbhaladás feltételei a 9. évfolyamon A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-20 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban illetve az interneten előre megadott, egyszerű témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek jól felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolai történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Legyenek képesek történelmi jelenségek számszerűségének becslésére vagy megmérésére térképen. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben az időszámítást. A továbbhaladás feltételei a 10. évfolyamon A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek élőszóban vagy írásban értelmezni őket. Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljából. Legyenek képesek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások, stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb, már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem korszakainak szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Legyenek képesek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a történelmi atlasz megfelelő lapjáról és a falitérképről. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani, s ezekből következtetéseket levonni. A továbbhaladás feltételei a 11. évfolyamon Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak jól felépítve, szabadon előadva felelni történelmi témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket, egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába. A továbbhaladás feltételei a 12 évfolyamon A kétszintű érettségi követelményeinek megfelelően.

2.4 A számonkérés és értékelés módja, formái A tantárgyi értékelés során három fő szempontot veszünk figyelembe: a) az ismeretek elsajátításának mélysége; b) az ismeretek alkalmazásának képessége; c) fejlesztendő készségek és képességek szintje (a kifejezőképesség, a vitakészség, az elemzés, kommunikációs készség stb.). Az értékelés során hangsúlyt kell helyezni az önálló gondolkodásra, az ismeretek önálló feldolgozására és a tanulók közti együttműködésre is. Lényeges a tanulók alapvető tárgyi tudásának számonkérése is. Fontos, hogy megtanítsuk tanítványainkat a kulturált és megalapozott véleménykifejtésre, érvelésre, önálló gondolatok egzakt és a szakszerű előadására. E területen elsősorban az érvelés, indoklás logikáját és a benne előadott tényismereteket értékeljük.


97

A témazáró feladatlapok összeállítása során arányosságra kell törekedni a gazdasággal, a társadalommal, a politikai élettel és a kultúrával kapcsolatos kérdések tekintetében úgy, hogy a tények, fogalmak, összefüggések megértését és önálló alkalmazását kívánó gondolkodtató feladatokat kell alkalmazni. A szóbeli és az írásbeli számonkérés során a kronológiai és topográfiai tájékozódó képesség is vizsgálni szükséges. Az érettségi vizsgát megelőző két évben azokat a formákat kell a számonkérésnél előnyben részesíteni, amelyek az érettségi vizsgán is szerepelnek: önálló feleletkifejtés források használatával; történeti esszé adott témában források felhasználásával; rövid, gondolkodásra, és történeti tudásra alapozott teszt. A tanuló a 12. évfolyam befejezése után közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehet.

2.5 A történelem érettségi vizsga általános követelményei A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A történelem érettségi vizsga célja: A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó Rendelkezik-e a történeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal? Birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek (időpontok, személyek stb.)? Tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet? Képes-e ismereteit szóban és írásban előadni? Elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja? Képes-e a történelmi forrásokat – legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások – vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni? Fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezze? Képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben? A követelményekben Hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegű követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és történelmi ismeretek, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek. Nagy figyelmet kapnak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a készségek és ismeretek, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásához szükségesek. –fontos szerep jut a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés- és mentalitástörténetnek. A középszintű vizsga a jelöltektől az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét várja el. Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban történelmet tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, összetettebb rendszerezési alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítélet-alkotási készségeket vár el, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körét kéri számon. Kompetenciák: Források használata és értékelése Szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és időben Az eseményeket alakító tényezők feltárása Történelmi események és jelenségek probléma-központú bemutatása


Témakörök: Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód

98


99

3. Élő idegen nyelv Iskolánkban angol, német és olasz nyelv oktatása folyik. A tanulók 9. évfolyamtól tanulják a választott idegen nyelvet, amely az általuk általános iskolában tanult nyelvek egyike. Ezen kívül a drámatagozatos gimnáziumi képzésben résztvevő diákok számára egy második idegen nyelv tanulására kínálunk lehetőséget, melynek óraszáma megegyezik az első helyen választott idegen nyelv heti óraszámaival. Az oktatás évfolyamonkénti csoportbontással történik amelyet (az előtanulmányok során megszerzett tudásszint alapján), az idegen nyelvi munkaközösség tagjai szintfelméréssel végeznek el. Amennyiben a tanuló az adott nyelvből érettségi szinten áll, szorgalmazzuk egy előrehozott érettségi vizsga letételét, melynek sikerességét követően a tanuló az adott nyelv további tanulása alól felmentést kap, illetve - megfelelő előtanulmányok esetén - áthallgathat az azonos évfolyamon folyó másik idegen nyelv óráira - a szaktanárral történt egyeztetés után. Az angol, német és olasz tantárgyak óraterve azonos, csoportonként is megegyező Angol Heti

Német Éves

Heti

Olasz Éves

Heti

Éves

9. évf.

3

111

3

111

3

111

10. évf.

3

111

3

111

3

111

11. évf.

3

111

3

111

3

111

12. évf.

3

96

3

96

3

96

Összesen

402

402

402

3.1 Kulcskompetenciák fejlesztése Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Az idegen nyelvi munkaközösség nagy hangsúlyt fektet a kulcskompetenciák elsajátítására. A diákoknak idegen nyelvből használható és továbbfejleszthető tudással kell rendelkezniük, így válhatnak művelt, mobilis, többnyelvű polgárokká. A nyelvtudás személyiségfejlődésüket is előnyösen befolyásolja. Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja tehát a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása, azaz a használható nyelvtudás megszerzése. Ez az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználat képességét jelenti, amelynek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészség – hallás, beszéd, olvasás, írás – révén lehetséges. A fejlesztési feladatok ennek megfelelően minden szinten ugyanezen – beszédértés, beszédkészség, olvasásértés, írás – egységekből állnak. A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése a következőket jelenti: – A kötelező oktatás végére a tanulók képesek lesznek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban használni. – A nyelvtanulás során a tanulókban kialakul a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azt beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránti kedvező attitűd és motiváció.


100

– Nyelvtudásukat egész életükben képesek lesznek önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. A Nat-ban megfogalmazott kulcskompetenciák magukban foglalják a műveltségi területek tartalmait, ismereteit és a fejlesztendő készségeket, képességeket. Ezekre épül a nyelvtanulás folyamata. A kommunikatív nyelvi kompetencia integrálja a tanulási képességeket és az anyanyelvi kompetenciát. A tankötelezettség végére minden diáknak legalább az önálló nyelvhasználói szintre (B1, emelt szintű nyelvoktatás esetén B2) kell eljutnia. Az A1-, A1, A2, B1 és B2 szintek meghatározása Az európai minimumszint fele: A1Ezen a szinten a diák megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud azokra. Beszédértés Megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat. Beszédkészség Képes egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni. Olvasásértés Felismeri és megérti az ismerős szavakat, igen egyszerű mondatokat. Írás A tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni. Az európai minimumszint: A1 Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, válaszolni tud személyes jellegű kérdésekre (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre, dolgokra vonatkozóan, és fel is tud tenni ilyen jellegű kérdéseket. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Beszédértés Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség Részt vesz egyszerű beszélgetésekben, ha a partner lassan, jól artikulálva beszél. Feltesz és megválaszol egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit egyszerű fordulatokkal le tudja írni. Olvasásértés Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Írás Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Az európai alapszint: A2 Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Beszédértés Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Beszédkészség Részt vesz egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Megérteti magát a társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például a családját, lakóhelyét, tanulmányait. Olvasásértés Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Írás Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.


101

Az európai küszöbszint: B1 (önálló nyelvhasználó) Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, álmokat, a reményeit és az ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Beszédértés Főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet, ha rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és amelyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek. Beszédkészség Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal elmondja élményeit, céljait. Röviden megindokolja és megmagyarázza a véleményét. El tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni. Olvasásértés Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, amelyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Írás Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Beszámol élményeiről, véleményéről. Az európai középszint: B2 (önálló nyelvhasználó) Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű beszélővel, amely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, aktuális témákról képes kifejteni a véleményét a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével. Beszédértés Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Beszédkészség Folyékonyan és természetesen vesz részt anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen kifejti, megindokolja, megmagyarázza és megvédi a véleményét, el tud mondani egy történetet. Olvasásértés Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket. Írás Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Beszámol élményeiről, kifejti véleményét, érvel egy álláspont mellett és ellen. Idegen nyelvi kommunikáció: Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.


102

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Munkánk során az alábbi kulcskompetenciák fejlesztését nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Anyanyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. A tanuló képes különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni, kommunikációját figyelemmel kísérni és a helyzetnek megfelelően alakítani, megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Matematikai kompetencia: A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia: A természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Digitális kompetencia: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás: A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.


103

Szociális és állampolgári kompetencia: A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák képessé teszik az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Az egyes kompetenciák konkrét megjelenése az idegen nyelv órán: anyanyelvi kommunikáció - megfelelő szókincs megszerzése, nyelvhelyesség, szövegértés, a saját érveinek megfelelő kifejtése, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismerete, különböző segédeszközök használata, az esztétikai minőség tisztelete (pl. fordítás idegen nyelvről magyarra, hallott szöveg összefoglalása anyanyelven stb.) matematikai kompetencia - számok, mértékek és struktúrák valamint az alapműveletek ismerete, ok okozati összefüggések felismerése és megértése természettudományi kompetencia - alapvető tudományos fogalmak, technológiai folyamatok megismerése, természettudományos és műszaki műveltség fejlesztése ilyen témájú idegen nyelvű szakszövegek feldolgozásával (pl. éghajlat, természeti katasztrófák, növény és állatvilág, környezetvédelem, találmányok stb.) digitális kompetencia - az információs társadalom technológiáinak magabiztos használata: információ felismerése, visszakeresése, összegyűjtése, tárolása, szövegszerkesztés, adatbázisok kezelése, elektronikus média útján történő kommunikáció, az elérhető információ hitelessége, megbízhatósága (pl. internetes szótár) A kompetencia fejlődését segítettük azzal, hogy ösztönöztük diákjainkat más országok diákjaival való idegen nyelvű levelezésre, kapcsolattartásra, olyan feladatok elvégzését kérjük, amelyekhez az internet használata szükséges.


104

3.2 Angol kezdő tanterv (9-12. évfolyam)

Részei: Angol nyelv (A1) Angol nyelv (A2) Angol nyelv (A2/B1) Angol nyelv (B1) A tantárgy éves óraterve: évfolyam

heti óraszám

éves óraszám

9. 3 111 10. 3 111 11. 3 111 12. 3 96 Összesen: 429

Megjegyzés: Az iskola profiljának megfelelően hangsúlyt fektetünk a diákok szakok, szakágak szerinti szakmai nyelvezetének, szókincsének alapfokú - szükség szerinti - megismertetésére. Fontosnak tartjuk, hogy középiskolai tanulmányaik befejeztével további tanulmányaik - munkájuk során olvasni, használni tudják a saját szakterületükön - képzőművészeti, táncművészeti, zeneművészeti - megjelenő nemzetközi magazinokat, kiadványokat és alapszinten szakmájukról kommunikálni legyenek képesek. A XXI. század elején ez elengedhetetlen egy képzett, érvényesülni szándékozó művész számára. A fentieket azok a tények is alátámasztják, hogy volt növendékeink közül többen folytatnak külföldi tanulmányokat, melyben segíti őket az adott idegen nyelv középszintű, és a szakmai szókincs alapszintű ismerete. Alapfokú szakmai szókincs megismertetésének módjai: – A tantervben megemlített aktuális témák során (pl. „az iskola világa, az én iskolám”, „a munka világa, szakmák, elképzelések a jövőre” ,” tágabb környezetünk”, „kultúra, művészet”, „szabadidő”...) – Autentikus idegen nyelvű szakmai szövegek fordítása alapján – A tanulók egyénileg választott, diáktársaiknak tartandó beszámolóik, történeteik prezentálásával. Cél Az angol nyelv tanításának célja a NAT-ban foglaltakkal összhangban, hogy a tanuló – a négy alapkészség megfelelő szintű elsajátításával az angol nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni tudja. – angol nyelvűekkel, illetve az angol nyelvet második idegen nyelvként beszélőkkel tudjon új emberi kapcsolatokat létesíteni, hétköznapi, hivatalos, illetve szakmai témákról beszélni. – ismerje meg az angol nyelvterületeket, az ott élő népeket, e népek kultúráját, civilizációját, és a tanulóban ébredjen érdeklődés és bizalom e népek és kultúrájuk iránt. – tanulja meg elfogadni és értékelni a másságot, és ezáltal önmaga is gazdagodjon. – nyelvismerete tegye számára lehetővé, hogy bekapcsolódhasson a nemzetközi gazdasági, kulturális és tudományos életbe. – sajátítsa el a tudatos és hatékony nyelvtanulás módszereit és készségeit. – az angol nyelv tanulása során kifejlődő alapkészségek tegyék lehetővé számára nyelvtudásának továbbfejlesztésének, illetve más idegen nyelvek elsajátítását.


105

– idegen nyelv tanulása járuljon hozzá anyanyelvi kultúrájának fejlődéséhez. – személyisége az idegen nyelven való önkifejezés által gazdagodjon, önbizalma erősödjön. – nyelvtudása segítésével magyarként Európa polgára lehessen. Az angol nyelv tanításának célja, hogy a tanulók olyan képességekre, készségekre és ismeretekre tegyenek szert, hogy a 12. év végén – az általuk választott, az európai hatfokú skálán meghatározott B1 vagy B2 szinten – sikeres érettségi vizsgát tehessenek. Követelmény A tanulóknak a négy nyelvi alapkészség, valamint az ország ismeret (kulturális háttér) megfelelő szintű elsajátításával fejlett kommunikációs készséggel kell rendelkezniük. Képesnek kell lenniük angol nyelven új emberi kapcsolatokat létesíteni, hétköznapi, hivatalos ill. szakmai témákról beszélni. A tanulók ismerjék az angol nyelvterületeket, az ott élő népeket, valamint e népek kultúrájának sajátosságait. A tanulók ismerjék és használják a tudatos és hatékony nyelvtanulás módszereit. Az írásbeli és szóbeli készségek területén a tanulók jussanak el arra a szintre, hogy a tantervben meghatározott célokat elérjék. Beszéd- és olvasásértés, beszéd- és íráskészség: A tanulók globálisan értsék meg a szintjüknek megfelelő autentikus és irodalmi hallott vagy írott szövegeket, és ezekben a szövegekben találják meg a számukra szükséges információkat. A tanulók témakörökben és a leggyakoribb mindennapi beszédhelyzetekben legyenek képesek gondolataikat, érzéseiket kifejezni, és a számukra szükséges információkat megkérdezni/megszerezni. A tanulók írásban is legyenek képesek megfogalmazni a mindennapi életben előforduló szükséges szövegeket. A tanulók legyenek képesek sikeres érettségi vizsgát tenni. A követelményrendszert az iskolák rugalmasan, saját igényeiknek megfelelően alkalmazzák. A tananyag elrendezése a használt tankönyvek függvényében változhat. Figyelembe kell venni továbbá a tanítványok egyéni képességeit és szükségleteit. Tartalom A tananyagot a kapcsolt tantervi egységek felsorolásával adjuk meg. Angol nyelv 9. modul Angol nyelv 10. modul Angol nyelv 11. modul Angol nyelv 12. modul Értékelés Fontos, hogy a tanulók fejlődését és haladását a követelmények elérésében mind szóban, mind írásban folyamatosan ellenőrizzük és értékeljük. A tanulóknak legyen módjuk minél többször számot adni ismereteikről, valamint mind a négy nyelvi alapkészség területén elért haladásukról. Az ellenőrzés és értékelés visszajelzés mind a tanuló, mind a tanár számára munkájuk eredményességéről. Csak ez teszi lehetővé a tanár számára, hogy a megtervezett tanítási/tanulási folyamatot a konkrét helyzetnek megfelelően az adott tanulócsoport igényeihez, szükségleteihez igazítsa. A folytonosság mellett hasonlóan fontos a fokozatosság. Az ellenőrzés és értékelés során alkalmazott módszerek és feladattípusok a tanulók számára legyenek ismertek, begyakoroltak és fokozatosan nehezedjenek a tanulók előrehaladásának megfelelően. Ellenőrizni és értékelni kell – a nyelvi ismeretek (szókincs és nyelvtan) szintjét – a kommunikációs készségek (beszédértés, beszédkészség, írott szövegértés, íráskészség) szintjét,


106

Ellenőrizni és értékelni kell a négy nyelvi alapkészség fejlődését és szintjét: a BESZÉDÉRTÉS területén: – a globális szövegértést – a speciális (keresett, ill. szükséges) információk megértését a BESZÉDKÉSZSÉG területén: – szókincs és a nyelvi struktúrák gazdagságát – a helyes hangsúlyt és intonációt – az érthető kiejtést – a szituációnak, ill. a feladatnak megfelelő (viselkedési és kifejezési) formát – a szituációnak, ill. a feladatnak megfelelő tartalmat – a nyelvhelyességet és az önkorrekciót az ÍROTT SZÖVEGÉRTÉS területén: – a globális szövegértést – a speciális (keresett, ill. szükséges) információk megértését az ÍRÁSKÉSZSÉG területén: – a szókincs és a nyelvi struktúrák gazdagságát – a helyesírást – a szituációnak ill. a feladatnak megfelelő formát – a szituációnak ill. a feladatnak megfelelő tartalmat – a nyelvhelyességet és az önkorrekciót Törekedni kell a nyelvhelyességre, és hasonlóan fontos, hogy a tanulókban fejlesszük az önkorrekció képességét, de legalább ilyen lényeges, ha nem lényegesen, hogy a tanulók bátran merjenek beszélni, kommunikálni a tanult idegen nyelven. Az ismeretek és nyelvi készségek ellenőrzésére és értékelésére ajánlott/alkalmas feladattípusok: BESZÉDÉRTÉS – válaszadás nyitott kérdésre – rövid válasz adása eldöntendő kérdésekre – feleletválasztásos feladatok – igaz- hamis állítások – táblázatok, térképek, rajzok, ábrák kiegészítése, készítése – kérdőívek kitöltése – képes helyes sorrendbe állítása – szöveg kiegészítése – utasítások végrehajtása – hibás szövegek javítása – részvétel párbeszédben – részvétel szerepjátékban – halott szöveg tartalmi összefoglalása – tolmácsolás magyarra (anyanyelvre) BESZÉDKÉSZSÉG – kérdésalkotás – válaszadás nyitott kérdésre – részvétel párbeszédben – részvétel szerepjátékban – képleírás – képek összehasonlítása – képeken látható történet elbeszélése, befejezése – hallott történet befejezése – szövegalkotás kulcsszavak és adatok alapján – véleménynyilvánítás, érvelés, vita – megadott szempontok alapján önálló beszéd (előadás) – memoriter


ÍROTT SZÖVEGÉRTÉS – válaszadás nyitott kérdésekre – rövid válasz adása eldöntő kérdésekre – igaz- hamis feladatok – feleletválasztásos feladatok – táblázatok, térképek, rajzok, ábrák kiegészítése, készítése – kérdőívek kitöltése – képek helyes sorrendbe állítása – szöveg kiegészítése – hiányos szövegek, táblázatok, térképek kiegészítése – mondatok, bekezdések, szövegrészek helyes sorrendbe állítása – szöveg tartalmának összefoglalása magyarul (anyanyelven) – szöveg tartalmának összefoglalása angolul ÍRÁSKÉSZSÉG – képleírás – képek összehasonlítása – képeken látható történet leírása, befejezése – olvasott történet befejezése – történet leírása kulcsszavak és adatok alapján – levél, levelezőlap megírása megadott szempontok alapján – nyitott kérdések megválaszolása – hiányos szövegek kiegészítése (gap-filling exercise) – szöveg átalakítása megadott szempontok alapján (baráti és hivatalos) – vélemény leírása – adatlap kitöltése – magyarról (anyanyelvről) angolra fordítás – önéletrajz írása – napló írása – pályázat készítése, írása – projekt készítése SZÓKINCS – feleletválasztásos feladatok – kakukktojás – hiányos szöveg kiegészítése – szinonimák, antonímák – szavak, szómagyarázatok egymáshoz rendelése NYELVTAN – szavak kiegészítése – mondatok kiegészítése – táblázatok kiegészítése, készítése – mondatalkotás – mondat átalakítás – kérdésalkotás – válaszadás kérdésekre Feltételek A tantárgyat csoportbontásban kell tanítani. Az oktatás szaktantervi rendszerben folyik. Felhasznált segédkönyvek, kézikönyvek és technikai eszközök: Rendszeres angol nyelvtan Kónya S. - Országh L. A-Z angol nyelvtan lexikon Kovács - Lázár - Merrick Angol nyelvtan 1.

107


Dr. Szentiványi Á. Angol nyelvtan 2. Dr. Szentiványi Á. Angol nyelvtan 3. Dr. szentiványi Á. English Grammar Dr. Budai L. English Grammar in Use Raymond Murphy Essentail Grammar in Use Raymond Murphy Kis angol nyelvtan Dohár Péter-Verasztó Lajos Living English Structure W. Staannard Allen 1000 Questions 1000 Answers Némethné Hock Ildikó Basic English Usage Exercises Jennifer Sield - Michael Swan Angol nyelvtani gyakorlatok Dr. Budai L. General Communication Skills and Exercises Jobbágy Ilona - Katona Lucia - Kevin Shopland Oxford Practice Grammar John Eastwood Practical English Usage Michael Swan Basic English Grammar with Exercises John Wastwood - Ronald Mackin Társalgás, szituációk, képleírások Némethné Hock Ildikó Surviving in Britain Illés Éva - Vera Sheridan An A to Z of British Life Adrian Room Oxford Advanced Learner’s Dictionary www.oup.com www.cambridge.com/elt/inuse Eszközök: CD lejátszására is alkalmas kazettás magnó Videomagnó és televízió/ DVD lejátszó Írásvetítő Személyi számítógép

3.2.1 Angol nyelv 9. (A1) Részei Beszédszándékok 9. Nyelvtan 9. Témakörök 9. Országismeret 9. Szabad órakeret 9. Ismétlés, összefoglalás 9.

108


109

Óraszám Iskolai: 3 óra/hét Cél Célunk, hogy az első évben a tanuló – megértse és elfogadja az idegen nyelvek elsajátításának/tudásának fontosságát. – felismerje az angol nyelvnek, mint világnyelvnek különös jelentőségét. – kedvelje meg a tanult idegen nyelvet. – sajátítsa el a nyelvtanulás legalapvetőbb módszereit. – az angol nyelvet az elsajátított szinten a kommunikáció eszközeként a gyakorlatban legyen képes használni. – ismerje meg az angolszász országok kultúrájának, szokásainak, értékrendjének, gondolkodásmódjának néhány fontos jellegzetességét. – a négy nyelvi alapkészség területén alapfokú jártasságra tegyen szert. Követelmény BESZÉDÉRTÉS A tanuló – ismerje fel és értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket, mondatokat. – értse meg és tudja követni a tanár utasításait. – globálisan értse meg a tanul témákról szóló hallott szöveget. – a tudásszintjének megfelelő hallott szövegből értse meg a számára fontos információkat. – értse meg az egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett, ill. a tananyagra vonatkozó kérdéseket. – legyen képes megoldani a hallás utáni szövegértési gyakorlatokhoz rendelt feladatokat. BESZÉDKÉSZSÉG A tanuló – tudjon megközelítőleg helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban egyszerű mondatokat ismételni, ill. kimondani. – beszédben közelítse meg az angol nyelv hangjainak képzését. – tudjon szavakat betűzni. – tudjon röviden reagálni hallott vagy látott jelenségekre. – tudjon valós beszédhelyzetben egyszerű információkat adni és kérni. – tudjon valós beszédhelyzetben, ill. a tananyaggal kapcsolatban kérdéseket feltenni és kérdésekre röviden válaszolni. – megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni. – tudjon képekről röviden beszélni. ÍROTT SZÖVEGÉRTÉS A tanuló – ismerje fel és értse meg a leírt ismert szavakat, kifejezéseket és mondatokat, – legyen képes a tanult szöveget felolvasni. – az ismert nyelvi elemeket új szövegkörnyezetben is ismerje fel. – írott szövegből értse meg a számára fontos információkat. – a tanulók tudjanak szótárakat és egyéb tanulói segédanyagokat használni. ÍRÁSKÉSZSÉG A tanuló – tudjon egyszerűbb szövegeket lemásolni, tollbamondás után ill. emlékezetből helyesen leírni. – tudjon egyszerű tényszerű információkat közvetítő mondatokat írni. – tudjon több mondatból álló összefüggő szöveget írni. – tudjon egyszerű eseménysort önállóan leírni. – tudjon tankönyvi feladatokat írásban megoldani. SZÓKINCS A tanuló a fenti követelményeknek megfelelő szókinccsel rendelkezzen.


110

Tartalom A tananyagot a kapcsolt tantervi egységek felsorolásával adjuk meg. Beszédszándékok 9. modul Nyelvtan 9. modul Témakörök 9. modul Országismeret 9. modul Szabad órakeret 9. modul Ismétlés, összefoglalás 9. modul Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Beszédszándékok 9. Tartalom Kérdezés, visszakérdezés Válaszadás Információkérés, információadás Dolgok azonosítása, megnevezése Tényközlés Véleménykérés, véleményalkotás Egyetértés, egyet nem értés kifejezése Tudás - nem tudás kifejezése Modális jelentések kifejezése: képesség, kötelezettség, tiltás, engedély, Akarat, kívánság, szándék kifejezése Tetszés - nem tetszés, öröm - bánat, elégedettség, elégedetlenség, hála kifejezése Bocsánatkérés, megbocsátás kifejezése Helyeslés, elismerés, rosszallás kifejezése Érdeklődés, közömbösség kifejezése Javaslat, udvarias kérés, meghívás, tanácsolás, figyelmeztetés kifejezése Segítség felajánlása, elfogadása, elutasítása Utasítás Figyelemfelhívás, Köszönés, megszólítás Bemutatkozás, bemutatás Jókívánságok, gratuláció és ezekre reagálás Búcsúzás, elköszönés Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A beszédszándékok téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk.


Nyelvtan 9. Tartalom NYELVTAN Hangtan Az angol ábécé Fonetikai jelek Az angol hangok – magánhangzók – kettőshangzók (diftongusok) – mássalhangzók Az angol élőbeszéd – időtartam – hangsúly (szó- és mondathangsúly) – intonáció – erős és gyenge kiejtési alakok Főbb helyesírási szabályok Alaktan/Szótan A névelők A főnév – neme – többes száma – megszámlálható, megszámlálhatatlan A számnév – tőszámnév – sorszámnév – évszám, életkor – óra-idő jelzése A névmás – személyes névmások – birtokos névmások – mutató névmások – kérdő névmások – vonatkozó névmások – határozatlan névmások Az ige – igei elnevezések – segédigék – szabályos és rendhagyó igék – a be és a have igék ragozása – igeidők: Simple Present Tense Simple Past Tense Simple Future Tense Present Continuous Tense Határozószók Elöljárószók Egyszerűbb kötőszók Mondattan Egyszerű mondatok Az összetett mondatok néhány alapesete A tanult igeidők használata Igemódok – kijelentő – felszólító

111


112

Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók A nyelvtan téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Témakörök 9. Tartalom 1. Az év világom Bemutatkozás, ismerkedés, személyi adatok A családtagok bemutatása 2. Környezetem A lakás/ház bemutatása Helyiségek a lakásban, berendezési tárgyak 3. Iskolám A tanterem Tantárgyak, órarend, munkarend 4. Mindennapi életünk A mindennapi élet tevékenységei Napirend 5. Vásárlás, mértékek Üzletek, alapvető árucikkek Mindennapi bevásárlás 6. Étkezés Mindennapi étkezések Néhány étel- és italfajta megnevezése 7. Idő, időjárás, évszakok A nap: napszakok, óra Év, évszak, hónap, a hét napjai 8. Közlekedés, utazás Közlekedési eszközök Tájékozódás 9. Öltözködés Ruhadarabok, kellékek nevei 10. Egészség, betegség Az emberi test, testrészek Leggyakoribb betegségek (panaszok, kezelés) 11. Szabadidő, szórakozás Hobbik Szabadidős tevékenységek Sportok 12. Magyarország A lakóhely bemutatása Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A témakörök téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk.


113

Országismeret 9. Tartalom Angol nyelvű országok Nagy Britannia A britek mindennapi élete A britek néhány jellemző szokása London néhány nevezetessége Mondókák, dalok, játékok Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Az országismeret tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Szabad órakeret 9. Óraszám Iskolai: 2 óra Cél Biztosítson lehetőséget az iskola a tanulók speciális igényeinek megfelelő ismeretek elsajátítására, illetve egyes témák részletesebb kifejezésére. Tartalom Az iskola és a szaktanár által választott témák. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Ismétlés, összefoglalás 9. Óraszám Iskola: 15 óra Cél A tanulók a tanult nyelvi elemeket, szókincset a megismert témakörökben illetve a mindennapi beszédhelyzetekben gyakorlottan és aktívan tudják és merjék használni. Tartalom A témakörök összefoglalása. Évközi és év végi ismétlés. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók.


114

3.2.2 Angol nyelv 10. (A2) Részei Beszédszándékok 10. Nyelvtan 10. Témakörök 10. Országismeret 10 Szabad órakeret 10. Ismétlés, összefoglalás 10. Óraszám Iskolai: 3 óra/hét Otthoni : 2óra/hét Cél Cél, hogy a tanuló – angol nyelvű kommunikációja mind formailag, mind tartalmilag javuljon, gazdagodjon. – négy nyelvi alapkészsége harmonikusan fejlődjön. – a tanult nyelvtani szerkezeteket és szókincset felismerje és helyesen használja. – ismeretei bővüljenek az angolszász népekről. Követelmény BESZÉDÉRTÉS A tanuló – értse meg a tanárnak a tananyaggal vagy a mindennapi élet és beszédtémáival kapcsolatos angol nyelvű magyarázatát. – értse meg a tananyaggal és a mindennapi élettel kapcsolatos (az előző szintnél változatosabb és összefoglalóbb jellegű) kérdéseket – a halott szövegből értse meg a számára fontos információt. – a szövegkörnyezetből igyekezzen megérteni az ismeretlen nyelvi elemeket. – a tanuló megfelelő ismeretek birtokában értse meg tudásszintjének megfelelő hanganyagot. BESZÉDKÉSZSÉG A tanuló – tudjon kezdeményezni és fenntartani beszélgetést ismert, mindennapi témákról. – tudjon információt kérni és több mondatból álló információt adni. – tudjon embereket, tárgyakat és helyeket egyszerűen jellemezni. – tudjon véleményt nyilvánítani, és mások véleményét megérdeklődni. – tanuljon meg hosszabb/rövidebb nyelvi egységet kívülről. – a memorizált nyelvi elemeket használja kreatívan. – a tanult témakörökhöz tartozó képekről, képsorokról tudjon összefüggően néhány mondatban beszélni. – tudjon egyszerűen, de összefüggően beszélni a mindennapi életben vele, családjával és társaival történtekről, és tudjon ezek iránt érdeklődni. ÍROTT SZÖVEGÉRTÉS A tanuló – értse meg a tudásszintjének megfelelő szöveget. E szövegről tudjon általános képet alkotni, és legyen képes a számára fontos információkat kikeresni. – próbálja meg a számára ismeretlen szövegelemeket a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni. – tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatos feladatokat végrehajtani. – ismerjen meg autentikus angol nyelvű szövegeket (étlap, utcai feliratok, hirdetések, menetrend, stb.)


115

ÍRÁSKÉSZSÉG A tanuló – tudjon egyszerű, több mondatból álló összefüggő szöveget írni és tudjon szövegmodelleket saját helyzetére alkalmazni. – tudjon embereket, jelenségeket írásban jellemezni. – tudja tetszését/nem tetszését, véleményét és érzelmeit írásban röviden kifejezni. – legyen képes megérdeklődni mások véleményét és érzéseit. – tudjon egyszerű fogalmazást írni mindennapi életével kapcsolatos eseményekről, és őt érdeklő jelenségekről. Ismerje a fogalmazás szerkezetét. – tudjon egyszerű levelet fogalmazni és ismerje a levelezés alapvető formai szabályait. – a tanuló tudja tankönyvének írásbeli feladatait megoldani. – a nyelvhelyesség és a nyelvtani ismeretek pontosítása céljából tudjon meghatározott céllal készült mondatmodelleket magyarról (anyanyelvről) angolra fordítani. SZÓKINCS A tanuló a fenti követelményeknek megfelelő szókinccsel rendelkezzen. Előzmény Angol nyelv A1 Tartalom A tananyagot a kapcsolt tantervi egységek felsorolásával adjuk meg. Beszédszándékok 10, modul Nyelvtan 10. modul Témakörök 10. modul Országismeret 10. modul Szabad órakeret 10. modul Ismétlés, összefoglalás 10. modul Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Beszédszándékok 10. Tartalom Kérdezés, információkérés az előző szintnél hosszabb terjedelemben Válaszadás, információadás az előző szintnél hosszabb terjedelemben Emlékezés, emlékeztetés, figyelmeztetés Modalitás: szándék, terv, ígéret, előrejelzés kifejezése Bizonyosság, bizonytalanság fokának egyszerű kifejezése Attitűdök egyszerű kifejezése: kíváncsiság, meglepetés, remény, félelem, sajnálkozás, együttérzés Feltételezés kifejezése Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A beszédszándékok téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk.


116

Nyelvtan 10. Tartalom NYELVTAN Hangtan Az angol élőbeszéd Főbb helyesírási szabályok Szótan Névelők – a névelők használata Főnév – ragozása Számnév – a négy alapművelet Névmások – kérdő névmások – vonatkozó névmások – határozatlan (jelzői) névmások A melléknév – fokozás – hasonlító kötőszók Az ige – rendhagyó igék – segédigék – igeidők Present Perfect Tense Past Continuous Tense Future Continuous Tense First Conditional Határozószók Elöljárószók Kötőszók Mondattan Összetett mondatok A mondat részei A tanul igeidők használata Az igefajok – szenvedő igealak Az igemódok – kijelentő – felszólító Függő beszéd Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A nyelvtan téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk.


117

Témakörök 10. Tartalom 1. Az én világom A családi élet Rokoni és baráti kapcsolatok Külső és belső tulajdonságok Mit szeretek - mit nem 2. Környezetem A ház körül: az utca és környéke Természeti környezetünk: állatok és növények 3. Iskolám Egy nap az iskolába Iskolai élet 4. Mindennapi életünk Házi munkák Családtagok, ismerősök foglalkozása 5. Vásárlás, mértékek Vásárlás, mennyiségek, árak, pénznemek Különböző szolgáltatások 6. Étkezés Vendéglátás, asztalterítés, ételkínálás Ételkészítés: néhány egyszerűbb recept Étkezési szokások 7. Időjárás, évszakok Időjárási viszonyok, évszakok Érdeklődés az időjárásról 8. Közlekedés, utazás Helyi közlekedés Utazási előkészületek Utazási eszközök és módok 9. Öltözködés Ruhavásárlás Az emberek külső leírása 10. Egészség, betegség Leggyakoribb betegségek, baleset, sérülés Orvosnál, gyógyszertárban, kórházban 11. Szabadidő, szórakozás Baráti összejövetelek Tv., rádió, olvasás Sportolás 12. Magyarország Fővárosunk néhány nevezetessége Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A témakörök téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk.


118

Országismeret Tartalom Angol nyelvű országok Nagy Britannia Az Egyesült Államok London nevezetességei Mindennapi élet - szokások Hagyomány és modernség Angolszász kultúra: zene, irodalom Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Az országismeret téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Szabad órakeret 10. Óraszám Iskolai: 22,0 * Otthoni: 11,0 * Cél Biztosítson lehetőséget az iskola és a tanulók speciális igényeinek megfelelő ismeretek elsajátítására, illetve egy témák részletesebb kifejtésére. Tartalom Az iskola és a szaktanár által választott témák. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Ismétlés, összefoglalás 10. Óraszám Iskola: 15 óra Otthoni: 8 óra Cél A tanulók a tanult nyelvi elemeket, szókincset a megismert témakörökben illetve a mindennapi beszédhelyzetben gyakorlottan és aktívan tudják és merjék használni. Tartalom A témakörök összefoglalása. Évközi és év végi ismétlés. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók.


119

3.2.3 Angol nyelv 11. (A2/B1) Részei Beszédszándékok 11. Nyelvtan 11. Témakörök 11. Országismeret 11. Szabad órakeret 11. Ismétlés, összefoglalás 11. Óraszám Iskolai: 3 óra/hét Cél Cél, hogy a tanuló – angol nyelvű kommunikációja árnyaltabbá váljon és érzelmeit is ki tudja fejezni. – mind szóban mind írásban értsen meg és használjon gazdagabb szókincset és bonyolult nyelvtani szerkezeteket. – értsen meg globálisan ismeretlen nyelvi elemeket tartalmazó rövidebb halott vagy látott szövegeket. – bátrabban és gördülékenyebben használja az ismert nyelvi elemeket. Követelmény BESZÉDÉRTÉS A tanuló – értse meg és kövesse a tanár angol nyelvű óravezetését. – értse meg az összetettebb, kevésbé személyes témákról szóló, a természeteshez közelebb álló beszédet. – gondosan kiválasztott, nyelvileg hiteles anyagokból tudja kiszűrni a lényeget. BESZÉDKÉSZSÉG A tanuló – tudjon az általa ismert mindennapi beszédhelyzetekben, a tantervben szereplő témakörökben és szituációkban beszélgetés kezdeményezni, folytatni és befejezni. – tudja megfogalmazni és megindokolni véleményét, kifejezni egyetértését, egyet nem értését. – tudjon külföldieknek rövid tájékoztatást adni Magyarországról, a fővárosról és a lakóhelyéről. – a leggyakoribb beszédhelyzetekben (még ha kicsit hibásan is) meg tudja magát értetni. – tudjon számára releváns szerepekben kommunikációs feladatokat végrehajtani. ÍROTT SZÖVEGÉRTÉS A tanuló – tudjon nyelvileg összetettebb szövegeket megérteni, feldolgozni és tudjon ezekről megadott szempontok alapján beszámolni. – érezzen késztetést az angol nyelven való olvasásra – ismerjen 1-1 verset, rövidebb novellát adaptált formában vagy eredetiben. ÍRÁSKÉSZSÉG A tanuló – legyen képes véleményét írásban megfogalmazni, álláspontját indokolni. – tudjon önéletrajzot írni. – tudjon minta alapján levelet írni állásvállalás ügyében. – legyen képes egyszerű, rövidebb szövegeket angolra fordítani. SZÓKINCS A tanuló rendelkezzen a fenti követelményeknek megfelelő szókinccsel.


120

Előzmény Angol nyelv A2 Tartalom A tananyagot a kapcsolt tantervi egységek felsorolásával adjuk meg. Beszédszándékok 11. modul Nyelvtan 11. modul Témakörök 11. modul Ország ismeret 11. modul Szabad órakeret 11. modul Ismétlés, összefoglalás 11. modul Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Beszédszándékok 11. Tartalom Kérdezés, összefoglaló jellegű kérdések Válaszadás, összefoglaló jellegű válaszadás Információkérés, információadás Tényközlés Véleménykérés, véleményalkotás Modális jelentések kifejezése – kötelezettség – tiltás – megengedés – szándék, terv, ígéret, előrejelzés – óhajtás (1) Bizonyosság/bizonytalanság fokának kifejezése Valószínűség, valószínűtlenség fokának egyszerű kifejezése Rábeszélés kifejezése: tanácsolás, javaslat Érvelési szándékok kifejezése: vélemény, egyetértés, egyet nem értés, érvek felsorolása Tetszés/ nem tetszés, öröm, bánat, elégedettség, elégedetlenség, hála, remény, lelkesedés, sajnálkozás, félelem, együttérzés, meglepetés, kíváncsiság kifejezése Figyelemfelhívás, köszönés, visszaköszönés (1) Csak az olvasás szintjén követelmény. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A beszédszándékok téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk.


121

Nyelvtan 11. Tartalom NYELVTAN Hangtan Az angol élőbeszéd Helyesírási szabályok Szótan Melléknév – a főnév-helyettesítő „one” Névmás – visszaható és nyomatékosító névmások – vonatkozó névmások – kérdő névmások Az ige – segédigék – igeidők Past Perfect Tense Future Perfect Tense Present Perfect Continuous Tense Second Conditional Zero Conditional – az ige névszói alakjai, igenevek Határozószók Indulatszók Mondattan A tanult igeidők használata Összetett mondatok Igeidő-egyeztetés Igemódok – feltételes mód Az igenév mondatban – Infinitive – Gerund – Participle Egyenes és függő beszéd Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A nyelvtan téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Témakörök 11. Tartalom 1. Emberi kapcsolatok Családi programok, ünnepek Az élet fordulópontjai Önéletrajz- életrajz 2. Tágabb környezetünk Költözés Településtípusok, városi élet, vidéki élet: előnyök, hátrányok


122

3. Az iskola világa Iskolám bemutatása Diákélet hazánkban Diákélet az angolszász országokban 4. A munka világa Pályaválasztás: szakmák, elképzelések a jövore Nyári munka 5. Szolgáltatások, vásárlás Szaküzletek, áruházak, piacok, mértékegységek Postai szolgáltatások 6. Étkezés Főzés, egyszerűbb ételek receptjei Vendéglő, rendelés, fizetés, reklamáció 7. Utazás, turizmus Nyaralás itthon Utazás külföldre Szállásfoglalás 8. Öltözködés Divat Formák, minták, fazonok 9. Egészséges életmód Jó közérzet és az életmód Káros szenvedélyek 10. Művelődés, szórakozás, sport Művészeti események: mozi, színház, koncert Sportrendezvények 11. Magyarország: Idegenforgalmi nevezetességek Városnézés Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A témakörök tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Országismeret 11. Tartalom Nagy Britannia Az Amerikai Egyesült Államok Diákélet az angolszász országokban Földrajzi és társadalmi viszonyok Angolszász kultúra: zene, irodalom, mozi, építészet Sport, divat Mindennapi élet -szokások Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Az országismeret téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk.


123

Szabad órakeret 11. Óraszám Iskolai: 22 óra Otthoni: 11 óra Cél Biztosítson lehetőséget az iskola és a tanulók speciális igényeinek megfelelő ismeretek elsajátítására, illetve egyes témák részletesebb kifejtésére. Tartalom Az iskola és a szaktanár által választott témák. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Ismétlés, összefoglalás 11. Óraszám: Iskolai: 15 óra Otthoni: 8 óra Cél A tanulók a tanult nyelvi elemeket, szókincset a megismert témakörökben, illetve a mindennapi beszédhelyzetekben gyakorlottan és aktívan tudják és merjék használni. Tartalom A témakörök összefoglalása Évközi és év végi ismétlés. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók.

3.2.4 Angol nyelv 12. (B1) Részei Beszédszándékok 12. Nyelvtan 12. Témakörök 12. Országismeret 12. Szabad órakeret 12. Ismétlés, összefoglalás 12. Óraszám Iskolai: 3 óra/hét Cél Cél, hogy a tanuló – a négy év során tanultaknak produktívan legyen képes használni, és ezek segítségével gondolatait, érzéseit árnyaltan megfogalmazni. – ismerje meg a brit és az amerikai angol nyelv között meglévő néhány lényeges különbséget.


124

– adott szituációban a helyzetnek megfelelő módon legyen képes kommunikálni. – általánosságban (globálisan) értse meg az ismeretlen lexikai ii. nyelvtani elemeket is tartalmazó hosszabb hallott és írott szövegeket. Követelmény BESZÉDÉRTÉS A tanuló – értse meg az igényesen megfogalmazott szövegeket a leggyakoribb beszédhelyzetekben személyesen és telefonon történő beszélgetésben. – értse meg a számára magyarul érthető ill. ismerős témáról szóló előadást, vitát. – törekedjen arra, hogy számára ismeretlen témákat is kikövetkeztessen. BESZÉDKÉSZSÉG A tanuló – telefonon is tudjon információt kérni és adni. – legyen képes folyamatosan beszélni az általa ismert témákról és szakmája ismert területeiről. – árnyaltan tudjon véleményt nyilvánítani. ÍROTT SZÖVEGÉRTÉS A tanuló – általánosságban értsen meg nehezebb, hétköznapi témákkal kapcsolatos eredeti szövegeket, ezekből a számára fontos információkat legyen képes részleteiben is megérteni. ÍRÁSKÉSZSÉG A tanuló – tudja önállóan nyelvileg és nyelvtanilag helyesen megfogalmazni hétköznapokban szükséges, vagy a szakmájában használatos szövegeket. – legyen képes szótár segítségével önállóan logikusan megfogalmazni levelet, kérvényt, előadást, vagy beszámolót, és ismerje ezek formai követelményeit. SZÓKINCS A tanuló rendelkezzen a fenti követelményeknek megfelelő szókinccsel. Előzmény Angol nyelv A2/B1 Tartalom A tananyagot a kapcsolt tantervi egységek felsorolásával adjuk meg. Beszédszándékok 12. modul Nyelvtan 12. modul Témakörök 12. modul Országismeret 12. modul Szabad órakeret 12. modul Ismétlés, összefoglalás 12. modul Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók.


125

Beszédszándékok 12. Tartalom Az előző szintnél árnyaltabban és választékosabban: Összefoglaló jellegű kérdések és információadás Valószínűség, valószínűtlenség fokának kifejezése Feltételezés Képzelt feltételezés kifejezése Rábeszélés kifejezése: tanácsolás, javaslat Érvelési szándékok kifejezése: vélemény, egyetértés, egyet nem értés, érvek felsorolása Következtetés Meglepetés Kívánság, óhajtás Tiltás, utasítás Figyelmeztetés Bíztatás Szidás, fenyegetés Bánat, aggódás, felháborodás kifejezése Megbántódás, közömbösség kifejezése Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A beszédszándékok téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Nyelvtan 12. Tartalom NYELVTAN Hangtan Az angol élőbeszéd Helyesírási szabályok Szótan Névmás – vonatkozó névmás Melléknév – főnévként használt melléknevek – melléknévként használt főnevek Számnév – osztó számnevek – szorzó számnevek Az ige – segédigék – igeidők Past Perfect Continuous Tense Future Perfect Continuous Tense Third Conditional – az ige névszói alakja, igenevek Infinitive Gerund Participle


126

Szófajták szerepcseréje Szóképzés, szóösszetétel, szócsonkítás Mondattan Összetett mondatok Az igei szerkezetek A műveltetés Igenevek a mondatban – Infinitive – Gerund – Participle Egyenes és függő beszéd Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A nyelvtan és téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Témakörök 12. Tartalom 1. Ember és társadalom Emberi kapcsolatok Közösségek 2. Tágabb környezetünk Társadalmi viszonyok Szokások, intézmények, vallási nemzeti sajátosságok Különböző életmódok 3. A munka világa Álláskeresés, munkahely-változtatás Munkakörülmények, pénz, árak, megélhetés Munkanélküliség 4. Egészséges életmód Egészséges életmód és táplálkozás Sportolás, relaxáció Környezetünk védelme 5. Turizmus Nyaralás télen - nyáron 6. Kultúra Szemelvények az angolszász irodalomból Történelem: híres emberek 7. Magyarország Idegenforgalmi nevezetességek. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A témakörök tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk.


127

Tartalom Nagy-Britannia Az Egyesül Államok Kanada, Ausztrália Az angolszász társadalmak néhány jellegzetessége Angolszász kultúra: zene, irodalom, mozi, színház, építészet Tömegtájékoztatási eszközök: újságok, televízió Szemelvények a brit és az amerikai történelemből Mindennapi élet- szokások Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Az országismereti téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Szabad órakeret 12. Óraszám Iskolai: 22 óra Otthoni: 11 óra Cél Biztosítson lehetőséget az iskola és a tanulók speciális igényeinek megfelelő ismeretek elsajátítására, illetve egyes témák részletesebb kifejtésére. Tartalom Az iskola és a szaktanár által választott témák. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Ismétlés, összefoglalás 12. Óraszám Iskolai: 15 óra Cél A tanulók a tanult nyelvi elemeket, szókincset a megismert témakörökben, illetve a mindennapi beszédhelyzetekben gyakorlottan és aktívan tudják és merjék használni. Tartalom A témakörök összefoglalása. Évközi és év végi ismétlés. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók.


128

3.3 Angol haladó tanterv

9-12. évfolyam

A tárgy óraterve: Évfolyam

Heti

Éves

9.

3

111

10.

3

111

11.

3

111

12.

3

96

Összesen:

429

Részei Angol nyelv A2/B1 szintű csoport Angol nyelv B1 szintű csoport Angol nyelv B1/B2 szintű csoport Angol nyelv B2 szintű csoport Óraszám Iskolai: 429 Megjegyzés Az iskola profiljának megfelelően hangsúlyt fektetünk a diákok szakok, szakágak szerinti szakmai nyelvezetének, szókincsének alapfokú - szükség szerinti - megismertetésére. Fontosnak tartjuk, hogy középiskolai tanulmányaik befejeztével további tanulmányaik - munkájuk során olvasni, használni tudják a saját szakterületükön - képzőművészeti, táncművészeti, zeneművészeti - megjelenő nemzetközi magazinokat, kiadványokat és alapszinten szakmájukról, kommunikálni legyenek képesek. A 21-ik század elején ez elengedhetetlen egy képzett, érvényesülni szándékozó művész számára. A fentieket az is alátámasztja, hogy volt növendékeink közül többen folytatnak külföldi tanulmányokat, melyet elősegít az adott idegen nyelv középszintű, és a szakmai szókincs alapszintű ismerete. Alapfokú szakmai szókincs megismertetésének módjai: – A tantervben felsorolt aktuális témák során (pl. „az iskola világa, az én iskolám”, „a munka világa, szakmák, elképzelések a jövőre” ,” tágabb környezetünk”, „kultúra, művészet”, „szabadidő”...) – Autentikus idegen nyelvű szakmai szövegek fordítása alapján – A tanulók egyénileg választott, diáktársaiknak tartandó beszámolóik, történeteik (speech-ek) alkalmával. Cél Az angol nyelv tanításának célja a NAT-ban foglaltakkal összhangban, hogy a tanuló – a négy alapkészség megfelelő szintű elsajátításával az angol nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni tudja. – a tanulás folyamán egyre folyékonyabban és árnyaltabban fejezze ki magát. – angol nyelvűekkel, illetve az angol nyelvet második idegen nyelvként beszélőkkel tudjon új emberi kapcsolatokat létesíteni, hétköznapi, hivatalos, illetve szakmai témákról beszélni. – ismerje meg az angol nyelvterületeket, az ott élő népeket, e népek kultúráját, civilizációját, és a tanulóban ébredjen érdeklődés és bizalom e népek és kultúrájuk iránt. – tanulja meg elfogadni és értékelni a másságot, és ezáltal önmaga is gazdagodjon. – nyelvismerete tegye számára lehetővé, hogy bekapcsolódhasson a nemzetközi gazdasági, kulturális és tudományos életbe. – sajátítsa el a tudatos és hatékony nyelvtanulás módszereit és készségeit.


129

– az angol nyelv tanulása során kifejlődő alapkészségei tegyék lehetővé számára nyelvtudásának továbbfejlesztését, illetve más idegen nyelvek elsajátítását. – idegen nyelv tanulása járuljon hozzá anyanyelvi kultúrájának fejlődéséhez. – személyisége az idegen nyelven való önkifejezés által gazdagodjon, önbizalma erősödjön. – nyelvtudása segítésével magyarként Európa polgára lehessen. Az angol nyelv haladó szintű tanításának célja, hogy a tanulók olyan képességekre, készségekre és ismeretekre tegyenek szert, hogy a 12-ik év végén sikeres érettségi vizsgát tehessenek. Továbbá cél, hogy a legjobbak eljussanak arra a szintre, hogy középfokú állami nyelvvizsgát, vagy hasonló szintű nemzetközi nyelvvizsgát akarjanak és tudjanak tenni. Követelmény A tanulóknak a négy nyelvi alapkészség, valamint az országismeret (kultúrális háttér) megfelelő szintű elsajátításával fejlett kommunikációs készséggel kell rendelkezniük. Képesnek kell lenniük angol nyelven új emberi kapcsolatokat létesíteni, hétköznapi, hivatalos ill. szakmai témákról beszélni. A tanulók ismerjék az angol nyelvterületeket, az ott élő népeket, valamint e népek kultúrájának sajátosságait. A tanulók ismerjék és használják a tudatos és hatékony nyelvtanulás módszereit. Az írásbeli és szóbeli készségek területén a tanulók jussanak el arra a szintre, hogy a tantervben meghatározott célokat elérjék. Beszédkészség: A tanuló legyen képes gondolatait, érzéseit árnyaltan és választékosan kifejezni, és a számára szükséges információkat megkérdezni/megtudni. Kommunikációs helyzetekben legyen képes a partner megnyilvánulásaira megfelelően reagálni. A tanult témákban és helyzetekben legyen képes önállóan beszélni. Írott szöveg értése: A tantervben szereplő témákban és szövegfajtákban a tanuló értse meg az autentikus és irodalmi szövegeket globálisan és részleteiben is. Íráskészség: A tanuló írásban is legyen képes választékosan megfogalmazni a mindennapi életben előforduló szükséges szövegeket. Rendelkezzen a tanuló megfelelő fordítástechnikai ismeretekkel. A tanulók legyenek képesek sikeres érettségi vizsgát tenni. Tartalom A tananyagot a kapcsolt tantervi egységek felsorolásával adjuk meg. Angol nyelv (A2/B1) Angol nyelv (B1) Angol nyelv (B1/B2) Angol nyelv (B2) Értékelés Fontos, hogy a tanulók fejlődését és haladását a követelmények elérésében mind szóban, mind írásban folyamatosan ellenőrizzük és értékeljük. A tanulóknak legyen módjuk minél többször számot adni ismereteikről, valamint mind a négy nyelvi alapkészség területén elért haladásukról. Az ellenőrzés és értékelés visszajelzés mind a tanuló, mind a tanár számára munkájuk eredményességéről. Csak ez teszi lehetővé a tanár számára, hogy a megtervezett tanítási/tanulási folyamatot a konkrét helyzetnek megfelelően az adott tanulócsoport igényeihez, szükségleteihez igazítsa. A folyamatosság mellett hasonlóan fontos a fokozatosság. Az ellenőrzés és értékelés során alkalmazott módszerek és feladattípusok a tanulók számára legyenek ismertek, begyakoroltak és fokozatosan nehezedjenek a tanulók előrehaladásának megfelelően.


130

Ellenőrizni és értékelni kell – a nyelvi ismeretek (szókincs és nyelvtan) szintjét – a kommunikációs készségek (beszédértés, beszédkészség, írott szövegértés, íráskészség) szintjét – az országismeret szintjét. Ellenőrizni és értékelni kell a négy nyelvi alapkészség fejlődését és szintjét: a BESZÉDÉRTÉS területén: – a globális szövegértés – a speciális (keresett, ill.szükséges) információk megértését a BESZÉDKÉSZSÉG területén: – a szókincs és a nyelvi struktúrák gazdagságát – a helyes hangsúlyt és intonációt – az érthető kiejtést – a szituációnak ill. a feladatnak megfelelő (viselkedési és kifejezési) formát – a szituációnak ill. a feladatnak megfelelő tartalmat – a nyelvhelyességet és az önkorrekciót az ÍROTT SZÖVEGÉRTÉS területén: – a globális szövegértést – a speciális (keresett, ill. szükséges) információk megértését az ÍRÁSKÉSZSÉG területén: – a szókincs és a nyelvi struktúrák gazdagságát – a helyesírást – a szituációnak, ill. a feladatnak megfelelő formát – a szituációnak, ill. a feladatnak megfelelő tartalmat – a nyelvhelyességet és az önkorrekciót Törekedni kell a nyelvhelyességre, és hasonlóan fontos, hogy a tanulókban fejlesszük az önkorrekció képességét, de legalább ilyen lényeges, ha nem lényegesebb, hogy a tanulók bátran merjenek beszélni, kommunikálni a tanult idegen nyelven. Inkább beszéljenek egy kicsit hibásan mint sehogy de hibátlanul. A tanár feladata, hogy megtalálja az adott csoport számára a legmegfelelőbb választ a „fluency vs accuracy” kérdésére. Az ismeretek és nyelvi készségek ellenőrzésére és értékelésére ajánlott/alkalmas feladattípusok: BESZÉDÉRTÉS – a válaszadás nyitott kérdésre – rövid válasz adása eldöntendő kérdésekre – feleletválasztásos feladatok – igaz- hamis állítások – táblázatok, térképek, rajzok, ábrák kiegészítése, készítése – kérdőívek kitöltése – képek helyes sorrendbe állítása – szöveg kiegészítése – utasítások végrehajtása – hibás szövegek javítása – részvétel párbeszédben – részvétel szerepjátékban – hallott szöveg tartalmi összefoglalása BESZÉDKÉSZSÉG – kérdésalkotás – válaszadás nyitott kérdésre – részvétel párbeszédben – részvétel szerepjátékban – képleírás – képek összehasonlítása


– képeken látható történet elbeszélése, befejezése – hallott történet befejezése – szövegalkotási kulcsszavak és adatok alapján – vélemény nyilvánítás, érvelés, vita – megadott szempontok alapján önálló beszéd (előadás) – memoriter ÍROTT SZÖVEGÉRTÉS – válaszadás nyitott kérdésekre – rövid válasz adása eldöntendő kérdésekre – igaz- hamis feladatok – feleletválasztásos feladatok – táblázatok, térképek, rajzok, ábrák kiegészítése, készítése – kérdőívek kitöltése – képek helyes sorrendbe állítása – szöveg kiegészítése – hiányos szövegek, táblázatok, térképek kiegészítése – mondatok, bekezdések, szövegrészek helyes sorrendbe állítása – szöveg tartalmának összefoglalása magyarul (anyanyelven) – szöveg tartalmának összefoglalása angolul ÍRÁSKÉSZSÉG – képleírás – képek összehasonlítása – képeken látható történet leírása, befejezése – olvasott történet befejezése – történet leírása kulcsszavak és adatok alapján – levél, levelezőlap megírása megadott szempontok alapján – nyitott kérdések megválaszolása – hiányos szövegek kiegészítése – szöveg átalakítás megadott szempontok alapján (baráti és hivatalos) – vélemény leírása – adatlap kitöltése – tollbamondás – magyarról (anyanyelvről) angolra fordítás – önéletrajz írása – napló írása – pályázat készítése, írása – projekt készítése SZÓKINCS – feleletválasztásos feladatok – kakukktojás – hiányos szöveg kiegészítése – szinonimák, antonímák – szavak, szómagyarázatok egymáshoz rendelése NYELVTAN – szavak kiegészítése – mondatok kiegészítése – táblázatok kiegészítése, készítése – mondatalkotás – mondat átalakítása – kérdésalkotás – válaszadás kérdésekre

131


132

Feltételek A tantárgyat csoportbontásban kell tanítani két tanár irányításával. Az idegen nyelv tanításához nyelvi szaktanterem áll rendelkezésre, ahol kéznél vannak a szükséges tanári és tanulói segédletek. Kívánatos, hogy az angol nyelvtanárok rendszeres továbbképzésben vegyenek részt itthon. Hasonlóan fontos, hogy rendszeresen eljussanak valamelyik célnyelvi országba is továbbképzésre. Támogatni kell a testvériskolai kapcsolatokat, illetve a diákcsoportok kölcsönös látogatását, mert ez erősen motiválja a tanulókat. Felhasznált segédkönyvek, kézikönyvek és technikai eszközök: Rendszeres angol nyelvtan Kónya S.-Országh L. A-Z angol nyelvtan lexikon Kovács - Lázár - Merrick Angol nyelvtan 1. Dr. Szentiványi Á. Angol nyelvtan 2. Dr. Szentiványi Á. Angol nyelvtan 3. Dr. Szentiványi Á. English Grammar Dr. Budai L. Living English Strucutre W. Staannard Allen 1000 Questions 1000 Anwers Némethné Hock Ildikó Basic English Usage Exercises Jennifer Sield - Michael Swan Angol nyelvtani gyakorlatok Dr. Budai L. General Communication Skills and Exercises Jobbágy Ilona - Katona Lucia - Kevin Shopland Oxford Practice Grammar John Eastwood Practical English Usage Michael Swan Basic English Grammar with Exercises John Eastwood -Ronald Mackin Társalgás, szituációk, képleírások Némethné Hock Ildikó Surviving in Britain Illés Éva - Vera Sheridan An A to Z of British Life Adrian Room Oxford Advanced Learner s Dictionary Eszközök: Kazettás magnó CD-s magnó Videómagnó Írásvetítő Személyi számítógép


133

3.3.1 Angol nyelv (A2/B1) szint Részei Beszédszándékok 9. Nyelvtan 9. Témakörök 9. Országismeret 9. Szabad órakeret 9. Ismétlés, összefoglalás 9. Óraszám Iskolai:

3 óra/hét

Cél Célunk, hogy az első évben a tanuló – megértse és elfogadja az idegen nyelvek haladó szintű ismeretének fontosságát – szívesen tanulja az angol nyelvet – sajátítsa el a nyelvtanulás hatékony módszereit – az angol nyelvet elsajátított szinten a kommunikáció eszközeként a gyakorlatban legyen képes használni. – ismerje meg az angolszász országok kultúrájának, szokásainak, értékrendjének, gondolkodás módjának néhány fontos jellegzetességét. – eddig megszerzett ismereteit mélyítse el. – a négy nyelvi alapkészség területén tegyen szert jártasságra – angol nyelvű kommunikációja mind formailag, mind tartalmilag gazdagodjon. Követelmény A négy nyelvi alapkészség területén a tanuló jusson el arra a szintre, hogy a NAT-ban meghatározott célokat elérje. BESZÉDÉRTÉS A tanuló – értse meg a tanárnak a tananyaggal és a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos angol nyelvű magyarázatát és bizonyos szavak angol nyelvű szemantizációját.- értse meg a tananyaggal és a mindennapi élettel kapcsolatos (az előző szintnél változatosabb és összefoglalóbb jellegű) kérdéseket. – a hallott szövegből értse meg a számára fontos információt. – a szövegkörnyezetből igyekezzen megérteni az ismeretlen nyelvi elemeket – a tanuló megfelelő ismeretek birtokában értse meg a tudásszintjének megfelelő hanganyagot. BESZÉDKÉSZSÉG A tanuló – tudjon kezdeményezni és fenntartani rövid beszélgetést ismert mindennapi témákról – tudjon információt kérni és több mondatból álló információt adni – tudjon embereket, tárgyakat és helyeket egyszerűen jellemezni – tudjon véleményt nyilvánítani és mások véleményét megérdeklődni – tanuljon meg hosszabb/rövidebb nyelvi egységeket kívülről – a memorizált nyelvi elemeket használja kreatívan – a tanult témakörökhöz tartozó képekről, képsorokról tudjon összefüggően több mondatban beszélni – tudjon összefüggően beszélni a mindennapi életben vele, családjával és társaival történtekről, és tudjon ezek iránt érdeklődni.


134

ÍROTT SZÖVEG ÉRTÉS A tanuló – értse meg a tudásszintjének megfelelő szöveget. E szövegről tudjon általános képet alkotni, és legyen képes a számára fontos információkat kikeresni. – próbálja meg a számára ismeretlen szövegelemeket a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni. – tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatos feladatokat végrehajtani. – ismerjen meg autentikus angol nyelvű szövegeket (étlap, utcai feliratok, hirdetések, menetrend, stb.) ÍRÁSKÉSZSÉG A tanuló – tudjon több mondatból álló összefüggő szöveget írni és tudjon szövegmodelleket saját helyzetére alkalmazni. – tudjon embereket, jelenségeket írásban jellemezni. – tudja tetszését/nem tetszését, véleményét és érzelmeit írásban röviden kifejezni. – legyen képes megérdeklődni mások véleményét és érzéseit. – tudjon rövid fogalmazást írni mindennapi életével kapcsolatos eseményekről, és őt érdeklő jelenségekről. Ismerje a fogalmazás legegyszerűbb szerkezetét. – tudjon levelet fogalmazni és ismerje a levelezés alapvető formai szabályait. – a tanuló tudja tankönyvének írásbeli feladatait megoldani. – a nyelvhelyesség és a nyelvtani ismeretek pontosítása céljából tudjon meghatározott céllal készült mondatmodelleket magyarról (anyanyelvről) angolra fordítani. – írásbeli feladatainál tudjon kétnyelvű szótárt biztonsággal használni. SZÓKINCS A tanuló rendelkezzen a NAT követelményeinek megfelelő szókinccsel. Tartalom A tananyagot a kapcsolt tantervi egységek felsorolásával adjuk meg. Beszédszándékok 9. modul Nyelvtan 9. modul Témakörök 9. modul Országismeret 9. modul Szabad órakeret 9.modul Ismétlés, összefoglalás 9. modul Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Beszédszándékok 9. Tartalom Kérdezés, visszakérdezés Válaszadás Információkérés, információadás Tényközlés Vélemény kérés, vélemény alkotás Egyetértés, egyet nem értés kifejezése Tudás - nem tudás kifejezése Modális jelentések kifejezése: kötelezettség, tiltás, engedély, szándék, terv, ígéret, előrejelzés


135

Tetszés - nem tetszés, öröm, bánat, elégedettség, elégedetlenség, hála, remény lelkesedés, sajnálkozás, félelem, együttérzés, meglepetés, kíváncsiság kifejezése Figyelemfelhívás, köszönés, visszaköszönés Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A beszédszándékok téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Nyelvtan 9. Tartalom NYELVTAN Hangtan Az angol abécé Fonetikai jelek Az angol hangok – magánhangzók – kettőshangzók (diftongusok) – mássalhangzók Az angol élőbeszéd – időtartam – hangsúly (szó- és mondathangsúly) – intonáció – erős és gyenge kiejtési alakok Főbb helyesírási szabályok Alaktan/Szótan A névelők – a határozott és a határozatlan névelők – a névelők használata A főnév – neme – többes száma – megszámlálható, megszámlálhatatlan főnevek – ragozása A számnév – tőszámnév – sorszámnév – óra-idő jelzése – a négy alapművelet A névmás – személyes névmások – birtokos névmások – mutató névmások – kérdő névmások – vonatkozó névmások – határozatlan névmások A melléknév – fokozás – hasonlító kötőszók Az ige – igei elnevezések


136

– segédigék – szabályos és rendhagyó igék – a to be és a to have ragozása – igeidők: Simple Present Tense Simple Past Tense Simple Future Tense Present Continuous Tense Present Perfect Tense Határozószók Elöljárószók Kötőszók Mondattan Egyszerű mondatok Összetett mondatok A tanult igeidők használata Igemódok – kijelentő – felszólító Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók A nyelvtan téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Témakörök 9. Tartalom 1. Emberi kapcsolatok A családi élet Ismerkedés, barátkozás Rokoni és baráti kapcsolatok Külső és belső tulajdonságok 2. Környezetem Otthonom és környéke Természeti környezetünk: állatok és növények 3. Az iskola világa Egy nap az iskolámban Iskolám bemutatása - iskolai élet 4. Mindennapi életünk Házi munkák - mindennapi tevékenységek Családtagok, ismerősök foglalkozása 5. Vásárlás, mértékek Vásárlás: üzletek, mennyiségek, árak, pénznemek Különböző szolgáltatások 6. Étkezés Mindennapi étkezések Vendéglátás, asztalterítés, ételkínálás Ételkészítés, rendelés, fizetés, reklamáció Étkezési szokások 7. Időjárás, évszakok Az évszakok jellemzői


137

Időjárási viszonyok Érdeklődés az időjárásról 8. Közlekedés, utazás Útbaigazítás, helyi közlekedés Utazási előkészületek Utazási eszközök és módok 9. Öltözködés Ruhavásárlás 10. Egészség, betegség Leggyakoribb betegségek, baleset, sérülés Orvosnál, gyógyszertárban, kórházban 11. Szabadidő, szórakozás Hobbik, szabadidős tevékenységek Baráti összejövetelek Tv, rádió, olvasás Sportolás 12. Magyarország Lakóhelyünk bemutatása, nevezetességei Fővárosunk fontosabb nevezetességei Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A témakörök téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Országismeret 9. Tartalom Angol nyelvű országok Nagy Britannia A britek mindennapi élete A britek néhány jellemző szokása London főbb nevezetességei Mondókák, dalok, játékok Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Az országismeret téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításáról, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Szabad órakeret 9. Óraszám Iskolai: 22 óra Cél Biztosítson lehetőséget az iskola és a tanulók speciális igényeinek megfelelő ismeretek elsajátítására, illetve egyes témák részletesebb kifejtésére.


138

Tartalom Az iskola és a szaktanár által választott témák. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Ismétlés, összefoglalás 9. Óraszám iskolai 15 óra Cél A tanulók a tanult nyelvi elemeket és szókincseket a megismert témakörökben, illetve a mindennapi beszédhelyzetekben gyakorlottan és aktívan tudják és merjék használni. Tartalom A témakörök összefoglalása. Évközi és év végi ismétlés. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók.

3.3.2 Angol nyelv (B1) szint Részei Beszédszándékok 10. Nyelvtan 10. Témakörök 10. Országismeret 10. Szabad órakeret 10. Ismétlés, összefoglalás 10. Óraszám Iskolai: 3 óra/hét Cél Cél, hogy a tanuló – angol nyelvű kommunikációja mind formailag, mind tartalmilag tovább javuljon, gazdagodjon. – négy nyelvi alapkészsége harmonikusan fejlődjön – a tanult nyelvtani szerkezeteket és szókincset felismerje és helyesen használja – ismeretei bővüljenek az angolszász népekről. Követelmény A négy nyelvi alapkészség területén a tanuló jusson el arra a szintre, hogy a NAT-ban meghatározott célokat elérje. BESZÉDÉRTÉS A tanuló – értse meg és kövesse a tanár angol nyelvű óravezetését – értse meg az összetettebb, kevésbé személyes témáról szóló, a természeteshez közelebb álló beszédet – gondosan kiválasztott, nyelvileg hiteles anyagokból tudja kiszűrni a lényeget.


139

BESZÉDKÉSZSÉG A tanuló – tudjon az általa ismert mindennapi beszédhelyzetekben, a tantervben szereplő témakörökben és szituációkban beszélgetést kezdeményezni, folytatni és befejezni. – tudja megfogalmazni és megindokolni véleményét, kifejezni egyetértését, egyet nem értését, – tudjon külföldieknek rövid tájékoztatást adni Magyarországról, a fővárosról és lakóhelyéről. – a leggyakoribb beszédhelyzetekben (még ha kicsit hibásan is) meg tudja magát értetni. – tudjon számára a releváns szerepekben kommunikációs feladatokat végrehajtani. ÍROTT SZÖVEGÉRTÉS A tanuló – tudjon nyelvileg összetettebb szöveget megérteni, feldolgozni és tudjon ezekről megadott szempontok alapján beszámolni. – legyen képes a tanult témakörökről szóló újságcikkek lényegét megérteni. – érezzen késztetést az angol nyelven való olvasásra – ismerjen 1-1 verset, rövidebb novellát adaptált formában vagy eredetiben ÍRÁSKÉSZSÉG A tanuló – legyen képes véleményét írásban megfogalmazni, álláspontját indokolni. – tudjon egyszerű önéletrajzot írni – tudjon minta alapján levelet írni állásvállalás ügyében SZÓKINCS A tanuló rendelkezzen a NAT követelményeinek megfelelő szókinccsel. Előzmény Angol nyelv (A1/B2) Tartalom A tananyagot a kapcsolt tantervi egységek felsorolásával adjuk meg. Beszédszándékok 10. modul Nyelvtan 10. modul Témakörök 10. modul Országismeret 10. modul Szabad órakeret 10.modul Ismétlés, összefoglalás 10. modul Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Beszédszándékok 10. Tartalom Az előző szintnél választékosabban: Kérdezés, összefoglaló jellegű kérdések Válaszadás, összefoglaló jellegű válaszadás Információ kérés, információ adás Tényközlés


140

Véleménykérés, véleményalkotás Modális jelentések kifejezése – kötelezettség – tiltás – megengedés – szándék, terv, ígéret, előrejelzés, – óhajtás (1) Bizonyosság/bizonytalanság fokának kifejezése Valószínűség, valószínűtlenség fokának egyszerű kifejezése Rábeszélés kifejezése: tanácsolás, javaslat Érvelési szándékok kifejezése: vélemény, egyetértés, egyet nem értés, érvek felsorolása Tetszés/nem tetszés, öröm, bánat, elégedettség, elégedetlenség, hála, remény, lelkesedés, sajnálkozás, félelem, együttérzés, meglepetés, kíváncsiság kifejezése Figyelemfelhívás, köszönés, visszaköszönés (1) Csak az olvasás szintjén követelmény. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A beszédszándékok téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Nyelvtan 10. Tartalom NYELVTAN Hangtan Az angol élőbeszéd Helyesírási szabályok Szótan Névelők Névmások – kérdő névmások – vonatkozó névmások – határozatlan (jelzői) névmások A melléknév – főnév-helyettesítő „one” Az ige – segédigék – igeidők Past Continuous Tense Future Continuous Tense Past Perfect Tense First Conditional Second Conditional Határozózók Előljárószók Kötőszók Mondattan Összetett mondatok A mondat részei A tanult igeidők használata


141

Az igefajok - szenvedő igealak Az igemódok – kijelentő – felszólító Függő beszéd Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A nyelvtan téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Témakörök 10. Tartalom 1. Ember és társadalom Családi programok, ünnepek Az élet fordulópontjai Önéletrajz- életrajz Közösségek, emberi kapcsolatos 2. Tágabb környezetünk Lakáskörülmények Településtípusok: városi élet - vidéki élet: előnyök, hátrányok 3. Az iskola világa Diákélet hazánkban Diákélet az angolszász országokban 4. A munka világa Pályaválasztás: szakmák, elképzelések a jövőre Nyári munka Munkavállalás, munkakörülmények: pénz, árak, megélhetés 5. Szolgáltatások, vásárlás Szaküzletek, áruházak, piacok, mértékegységek Postai szolgáltatások 6. Környezetvédelem Mit tehetünk a környezetünkért? 7. Utazás, turizmus Nyaralás itthon Utazás külföldre Szállásfoglalás 8. Öltözködés Divat Formák, minták, fazonok 9. Egészséges életmód Egészséges életmód és az étkezés 10. Művelődés, szórakozás, sport Művészeti események: mozi, színház, tv, rádió, koncert Sportrendezvények 11. Magyarország Idegenforgalmi nevezetességek Városnézés Hazánk földrajzi és társadalmi viszonyai 12. Kultúra


13.

142

Irodalom: adaptált történet, könnyű vers feldolgozása Történelem: híres emberek Zene: daltanulás Tudomány és technika Technika az otthonunkban (számítógép, háztartási gépek)

Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A témakörök téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Országismeret 10. Tartalom Angol nyelvű országok Nagy Brittania Az Amerikai Egyesült Államok Diákélet az angolszász országokban Földrajzi viszonyok, társadalmi viszonyok Mindennapi élet - szokások Hagyomány és modernség Angolszász kultúra: zene, irodalom Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Az országismeret téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Szabad órakeret 10. Szerkezet: szoros Óraszám: Iskolai:

22 óra

Cél: Biztosítson lehetőséget az iskola és a tanulók speciális igényeinek megfelelő ismeretek elsajátítására, illetve egyes témák részletesebb kifejtésére. Tartalom Az iskola és a szaktanár által választott témák. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók.


143

Ismétlés, összefoglalás 10. Szerkezet: párhuzamos Óraszám: Iskolai:

15 óra

Cél A tanulók a tanult nyelvi elemeket és szókincseket a megismert témakörökben, illetve a mindennapi beszédgyakorlattal és aktívan tudják és merjék használni. Tartalom A témakörök összefoglalása. Évközi és év végi ismétlés. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók.

3.3.3 Angol nyelv 11 (B1/B2) Szerkezet: párhuzamos

Részei Beszédszándékok 11 Nyelvtan 11 Témakörök 11 Országismeret 11 Szabad órakeret 11 Ismétlés, összefoglalás 11 Óraszám Iskolai:

3 óra/hét

Cél Cél, hogy a tanuló – angol nyelvű kommunikációja árnyaltabbá váljon és érzelmeit is ki tudja fejezni – szóban és írásban értsen meg és használjon gazdagabb szókincset és bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket – értsen meg globálisan ismertetlen nyelvi elemeket is tartalmazó hallott, vagy látott szóvégeket – bátrabban és gördülékenyebben használja az ismert nyelvi elemeket. Követelmény BESZÉDÉRTÉS A tanuló – értse meg az igényesen megfogalmazott szövegeket a leggyakoribb beszédhelyzetekben személyesen és telefonon történő beszélgetésben – globálisan értse meg a számára magyarul érthető, illetve ismerős témáról szóló előadást, vitát – globálisan értse meg az elektronikus média hír- és információs műsorainak lényegét – törekedje arra, hogy számára ismeretlen témákat is kikövetkeztessen. BESZÉDKÉSZSÉG A tanuló – telefonon is tudjon információt kérni és adni – a tantervben szereplő témákban és szituációkban tudjon beszélgetést folytatni – tudjon képekről és képsorokról asszociálni – tudjon beszédszándékokat magasabb szinten kifejezni és azokra reagálni – árnyaltan tudjon véleményt nyilvánítani.


144

ÍROTT SZÖVEG ÉRTÉS A tanuló – általánosságban értsen meg nehezebb eredeti szöveget, ezekből a számára fontos információkat legyen képes részleteiben is megérteni – szótár segítségével értsen meg irodalmi vagy nem irodalmi eredeti szövegeket. ÍRÁSKÉSZSÉG A tanuló – tudja önállóan nyelvileg és nyelvtanilag helyesen megfogalmazni a hétköznapokban szükséges, vagy a szakmájában használatos szövegeket – legyen képes szótár segítségével önállóan, logikusan megfogalmazni egy levelet, kérvényt, előadást vagy beszámolót, ismerje ezek formai követelményeit SZÓKINCS A tanuló rendelkezzen a fenti követelményeknek megfelelő szókinccsel. Előzmény Angol nyelv (B1) Tartalom A tananyagot a kapcsolt tantervi egységek felsorolásával adjuk meg. Beszédszándékok 11. modul Nyelvtan 11. modul Témakörök 11. modul Országismeret 11. modul Szabad órakeret 11. modul Ismétlés, összefoglalás 1. modul Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Beszédszándékok 11. Szerkezet: soros Tartalom Összefoglaló jellegű kérdések Összefoglaló jellegű válaszadás Bizonyosság, bizonytalanság kifejezése Valószínűség, valószínűtlenség fokának kifejezése Feltételezés Szükségesség Tanácsadás, javaslat, kívánság, óhajtás Tiltás, utasítás Figyelmeztetés, szidás, fenyegetés Érzelmek, hangulatok kifejezése: bánat, aggódás, felháborodás, megbántódás, közömbösség, remény Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal.


145

Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A beszédszándékok téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Nyelvtan 11. Szerkezet: soros Tartalom NYELVTAN Hangtan Az angol élőbeszéd Helyesírási szabályok Szótan A számnév – osztó számnevek – szorzó számnevek A melléknév – a főnévként használt melléknevek – a melléknévként használt főnevek A névmás – visszaható és nyomatékosító névmások – vonatkozó névmások Az ige – segédige – igeidők Future Perfect Tense Present Perfect Continuous Tense Pas Perfect Continuous Tense Zero Conditional – az ige névszói alakjai, igenevek Határozószók Indulatszók Szófajták szerepcseréje Szóképzés – előképzők – utóképzők Szóösszetétel, szócsonkítás Mondattan A tanult igeidők használata Összetett mondatok Igeidő-egyeztetés Igemódok – feltételes mód Az igenév a mondatban – Infinitive – Gerund – participle Egyes és függő beszéd Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal.


146

Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A nyelvtan téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Témakörök 11. Szerkezet: soros Tartalom 1. Ember és társadalom Emberi kapcsolatok Közösségek 2. Tágabb környezetünk Szokások, intézmények, vallási nemzeti sajátosságok Különböző életmódok 3. A munka világa Álláskeresés Életpályák, szakmák Munkanélküliség 4. Egészséges életmód Egészséges életmód és táplálkozás Káros szenvedélyek Környezeti ártalmak, környezetünk védelme 5, Turizmus Nyaralás télen-nyáron 6. Szabadidő Színház, mozi, koncert, könyvtár 7. Kultúra Múzeumok, kiállítások Szemelvények az angolszász irodalomból Történelem: híres emberek 8. Magyarország: Idegenforgalmi nevezetességeink Művészet, irodalom, zene, sport Értékelés Az ellenőrzés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A témakörök tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Országismeret 11. Szerkezet: soros Tartalom Nagy-Britannia Az Amerikai Egyesült Államok Oxford, Cambridge Tömegtájékoztatási eszközök: sajtó, televízió Angolszász kultúra: zene, irodalom, mozi, építészet Sport, divat Mindennapi élet - szokások Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal.


147

Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Az országismeret téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Szabad órakeret 11. Szerkezet: soros Óraszám Iskolai: 22 óra Cél Biztosítson lehetőséget az iskola és a tanulók speciális igényeinek megfelelő ismeretek elsajátítására, illetve egyes témák részletesebb kifejtésére. Tartalom Az iskola és a szaktanár által választott témák. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Ismétlés, összefoglalás 11. Szerkezet: párhuzamos Óraszám Iskolai: 15 óra Cél A tanulók a tanult nyelvi elemeket és szókincset a megismert témakörökben, illetve a mindennapi beszédhelyzetekben gyakorlottan és aktívan tudják és merjék használni. Tartalom A témakörök összefoglalása. Évközi és év végi ismétlés. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók.

3.3.4 Angol nyelv 12 (B2)

Szerkezet: párhuzamos

Részei Beszédszándékok 12. Nyelvtan 12. Témakörök 12. Országismeret 12. Szabad órakeret 12. Ismétlés, összefoglalás 12. Óraszám Iskolai: 3 óra/hét


148

Cél Cél, hogy a tanuló – a négy év során tanultakat produktívan legyen képes használni, és ezek segítségével gondolatait, véleményét, érzéseit árnyaltan megfogalmazni – ismerje meg a brit és az amerikai angol között meglévő néhány lényeges különbségeket – adott szituációban a helyzetnek megfelelő módon legyen képes kommunikálni – általánosságban /globálisan/ értse meg az ismeretlen lexikai, ill. nyelvtani elemeket is tartalmazó hosszabb hallott és írott szövegeket. Követelmény BESZÉDÉRTÉS A tanuló – értse meg az igényesen megfogalmazott szövegeket a leggyakoribb beszédhelyzetekben személyesen és telefonon történő beszélgetésben – értse meg a számára magyarul érthető, ill. ismerős témáról szóló előadást, vitát – értes meg az elektronikus média hír- és információs műsorainak lényegét – törekedjen arra, hogy számára ismeretlen témákat is kikövetkeztessen. BESZÉDKÉSZSÉG A tanuló – telefonon is tudjon információt kérni és adni – legyen képes folyamatosan beszélni az általa ismert témákról és szakmája ismert területeiről – árnyaltan tudjon véleményt nyilvánítani, érvelni, vitatkozni. ÍROTT SZÖVEGÉRTÉS A tanuló – általánosságban értsen meg nehezebb eredeti szöveget, ezekből a számára fontos információkat legyen képes részleteiben is megérteni – szótár segítségével értsen meg irodalmi vagy nem irodalmi eredeti szövegeket. ÍRÁSKÉSZSÉG A tanuló – tuja önállóan nyelvileg és nyelvtanilag helyesen megfogalmazni a hétköznapokban szükséges, vagy a szakmájában használatos szövegeket – legyen képes szótár segítségével önállóan, logikusan megfogalmazni hivatalos levelet, szakmai önéletrajzot, kérvényt, előadást vagy beszámolót, ismerje ezek formai követelményeit SZÓKINCS A tanuló rendelkezzen a fenti követelményeknek megfelelő szókinccsel. Előzmény Angol nyelv (B1/B2) Tartalom A tananyagot a kapcsolt tantervi egységek felsorolásával adjuk meg. Beszédszándékok 12. modul Nyelvtan 12. modul Témakörök 12. modul Országismeret 12. modul Szabad órakeret 12. modul Ismétlés, összefoglalás 12. modul Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal.


149

Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Beszédszándékok 12. Szerkezet: soros Tartalom Az előző szintnél árnyaltabban és választékosabban: Összefoglaló jellegű kérdések Összefoglaló jellegű válaszadás Bizonyosság, bizonytalanság kifejezése Valószínűség, valószínűtlenség fokának kifejezése Feltételezés Szükségesség Tanácsadás, javaslat, kívánság, óhajtás Tiltás, utasítás Figyelmeztetés, szidás, fenyegetés Érzelmek, hangulatok kifejezése: bánat, aggódás, felháborodás, megbántódás, közömbösség, remény. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A beszédszándékok téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Nyelvtan 12. Szerkezet: soros Tartalom NYELVTAN Hangtan Az angol élőbeszéd Helyesírási szabályok Szótan Az ige – igeidők Future Perfect Continuous Tense Third Conditional – az ige névszói alakja, igenevek Infinitive Gerund Participle Határozószók – képzése – fokozása Elöljárószók – szókapcsolat - elöljárók – ritkábban használt elöljárószók Szófajták szerepcseréje Szóképzés, szóösszetétel, szócsonkítás Mondattan


150

Összetett mondatok Az igei szerkezetek A műveltetés Igenév a mondatban – Infinitive – Gerund – Participle. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A nyelvtan téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Témakörök 12. Szerkezet: soros Tartalom 1. Ember és társadalom Emberi kapcsolatok Generációs problémák 2. Tágabb környezetünk Társadalmi viszonyok Szokások, intézmények, vallási, nemzeti sajátosságok Különböző életmódok 3. A munka világa Álláskeresés, munkahely-változtatás Munka körlümények, pénz, árak, megélhetés Munkanélküliség, átképzés Pályaorientáció 4. Egészséges életmód Egészséges életmód és a táplálkozás Sportolás, relayáció Egészségvédelem 5. Környezetvédelem Környezeti katasztrófák 6. Turizmus Nyaralás télen-nyáron 7. Kultúra Szemelvények az angolszász irodalomból Történelem: híres emberek 8. Magyarország: Művészet, irodalom, zene, sport. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtak. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A témakörök tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk.


151

Országismeret 12. Szerkezet: soros Tartalom Nagy-Britannia Az Amerikai Egyesült Államok Kanada, Ausztrália Az angolszász társadalmak néhány jellegzetessége Angolszász kultúra: zene, irodalom, mozi,: zene, irodalom, mozi, színház, építészet Tömegtájékoztatási eszközök: újságok, televízió Szemelvények a brit és az amerikai történelemből Mindennapi élet - szokások Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Az országismeret téma tanítása elválaszhatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Szabad órakeret 12. Szerkezet: soros Óraszám Iskolai 22 óra Cél Biztosítson lehetőséget az iskola és a tanulók speciális igényeinek megfelelő ismeretek elsajátítására, illetve egyes témák részletesebb kifejtésére. Tartalom Az iskola és a szaktanár által választott témák. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Ismétlés, összefoglalás 12. Szerkezet: párhuzamos Óraszám Iskolai: 15 óra Cél A tanulók a tanult nyelvi elemeket és szókincset a megismert témakörökben, illetve a mindennapi beszédhelyzetekben gyakorlottan és aktívan tudják és merjék használni. Tartalom A témakörök összefoglalása. Évközi és év végi ismétlés. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók.


152

3.4 Német nyelv kezdő (9-12. évfolyam)

Részei Német 9 ( A1-) A1 Német 10 A1 Német 11 A2 Német 12 B1 Óraterv Évfolyam

Heti

Éves

9.

3

111

10.

3

111

11.

3

111

12.

3

96

összesen

429

Az idegennyelv-oktatás célja a jól alkalmazható tudás megszerzése, valamint a munkába állás és a felsőfokú tanulmányok feltételeinek biztosítása a tanulók számára. Cél A tanuló tudja használni a német nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Tudjon a német nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat létesíteni, és ezáltal tudja értékelni más országok népeit és kultúráját. A nyelvtanulás során kifejlődő alapkészségek tegyék számára lehetővé német nyelvtudása felhasználását felsőfokú tanulmányai, illetve munkája során. Személyisége gazdagodjék, önbizalma nőjön az idegen nyelven való önkifejezés öröme által. A 12. évfolyamon bővítse ismereteit és fejlessze készségeit olyan szintre, hogy képessé váljék az érettségi vizsga letételére. Német nyelvtudása is segítse abban, hogy magyarként az Európai Unió polgára is lehessen. Feltételek Óraszám minden évfolyamon: heti 3 = 111 óra

3.4.1 Német 9. évfolyam (A1-) A1 Követelmény Fejlesztési követelménye - /szövegen mindig a szókincs és nyelvtan alapján az adott szinten elvárható nehézségű szöveg értendő!/ Beszédértési készség: a tanuló – segítséggel megérti a német nyelvű óravezetést, követi a tanár utasításait – megérti a tankönyvi leckékhez kapcsolódó hanganyagot /szövegeket, gyakorlatokat és feladatokat/ – megérti az anyanyelvi beszélőnek az irodalmi kiejtés normáinak megfelelő, a normál beszédtemp nál kissé lassúbb, addigi ismereteinek megfelelő szintű közléseit, illetve kérdéseit – tud reagálni néhány mondatos közlésre – képes megoldani a hallott szöveghez kapcsolódó egyszerű feladatokat Beszédkészség: A tanuló – kiejtése az anyanyelvi beszélő számára érthető és egyre jobban közelít a helyes német hangképzéshez, illetve hangsúlyhoz


153

– képes személyes kapcsolat kialakítására német nyelven – a tanult témakörökben képes az elemi nyelvi szerkezeteket használni beszédszándékai kifejezésére – tud egyszerű információkat kérni és adni ismert beszédhelyzetekben – képes szóban néhány mondatos szöveg megszerkesztésére – tud társaival rövid párbeszédeket alkotni és előadni Olvasásértési készség: A tanuló – megért néhány mondatos egyszerű szöveget a tanult témakörökben – megérti az egyszerű utasításokat és kérdéseket és helyesen reagál azokra – elsajátítja a néma olvasás készségét – képes zömében ismert elemekből álló rövid szöveget felolvasni – képes az ismert nyelvi elemeket új szövegkörnyezetben felismerni – megérti egyszerű autentikus szövegek legfontosabb elemeit /feliratok, címek, reklámok, eligazító táblák, stb./ Írásbeli készség: A tanuló – megoldja a tankönyvi írásbeli feladatokat, illetve hasonló szintű egyéb feladatokat – tud egyszerű, tényszerű információkat tartalmazó néhány mondatos szöveget írni /eseménysor, leírás, képleírás, beszámoló/ – ismeri a levélforma jellemzőit, tud néhány mondatos magánlevelet írni A minimális szókincs 600 aktív és 200 passzív lexikai egységből áll. Tartalom Beszédszándékok: – dolgok megnevezése – bemutatkozás, köszönés, búcsúzás – figyelemfelhívás, megszólítás – információ kérés/adás – egyetértés/egyet nem értés – helyeslés/rosszallás – tudás/nem tudás kifejezése – modalitás képesség, kötelesség, szükségesség tiltás, engedély – akarat, kívánság kifejezése – segítség felajánlása, elfogadása – tetszés/nem tetszés kifejezése – hála, köszönet kifejezése – bocsánatkérés, megbocsátás – jókívánság – javaslat, kérés, utasítás Fogalomkörök, nyelvtan: – kiejtés, intonáció – alapvető helyesírási szabályok – névelő – főnévragozás /a teljes paradigma/ – melléknév állítmányi és határozói szerepben – tőszámnevek, óra – névmások /személyes, birtokos, mutató/, névelőpótló, kérdő névmások – ige: Präsens – Imperativ – war, hatte, es gibt


154

– igekötős igék – módbeli segédigék – stellen-legen-setzen-hängen-stehen-liegen-sitzen – elöljárók – határozók: hely-idő-módhatározószók – kötőszók: und, aber, oder, denn, zuerst .... dann – ja - nein - doch – szórend: egyenes szórend fordított szórend kiemelt mondatrészes mondat szórendje Témakörök: – személyi adatok, ismerkedés – család - rokonság, foglalkozások, életkor – lakás, ház - kert, kerti növények, háziállatok, helyiségek, bútorok – mindennapi tevékenységek - napi közlekedés, napszakok, óra, napirend – szabadidős tevékenységek - hétvége, szívesen, nem szívesen végzett dolgok – iskola - iskolaszerek, tanterem, órák, óravezetés, tantárgyak, egy nap az iskolában – vásárlás - üzletek, áruk, árak, mennyiségek, értékek, pénz – étkezés - ételek, italok, terítés, főétkezések, kínálás – időjárás, évszakok, napok, hónapok – öltözködés -ruhadarabok, ruhavásárlás, színek – az emberi test - testrészek, személyleírás. Értékelés Célcsoport: csoport, pár, egyén Formák: szóbeli felelet, tanórai munka, házi feladat, feladatlapok kitöltése, röpdolgozat, nagydolgozat, projektek, szorgalmi feladatok Szempontok: – szóbeli a kiejtés, hangsúly és intonáció helyessége a beszédszándékok megvalósítása a helyes reagálás a kommunikatív cél teljesítése a beszédprodukció önállósága a beszéd folyamatossága a tanult szókincs használata a feladatmegoldási képesség szintje a nyelvhelyesség – írásbeli a kommunikatív cél teljesítése a tartalmi elemek értéke a műfaji sajátosságok betartása a tanult szókincs használata az alapvető szövegösszefüggés megteremtése, a szövegkohéziós elemek megléte nyelvhelyesség az írásmű terjedelme a feladatmegoldási képesség szintje. Fontos, hogy mind a négy alapkészség szintjét folyamatosan értékelni és minősíteni kell! Feltételek Tevékenységi formák: /Mindig az adott szinten elvárható nehézségű szöveggel és témákkal kapcsolatban/


155

– kiejtési gyakorlatok – az ismert témákban kérdésfeltevés és válaszadás – az ismert témakörökben a tanárral és társaival rövid dialógus folytatása – a tanult témakörökben néhány mondatos beszámoló tartása – programozott gyakorlatok a nyelvi struktúrák automatizálására – a tanult témákból néhány mondatos írásbeli összefoglaló készítése mondatkiegészítés, mondattranszformáció hallott és olvasott szöveggel kapcsolatos feladatok megoldása (a legfontosabb információk kiszűrése, válasz a szöveggel kapcsolatos lényeges kérdésekre, igaz és hamis állítások megkülönböztetése) – német nyelvű utasítások teljesítése – kétnyelvű kisszótár használata. A tanulói tevékenységi formákhoz tett javaslatok természetesen kiegészíthetők a csoport és a taneszköz függvényében. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló képes legyen Kéréseket és utasításokat követni Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni Beszédkészség A tanuló legyen képes Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni. Egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni Megértési problémák esetén segítséget kérni Egyszerű párbeszédben részt venni Olvasott szöveg értése A tanuló képes legyen Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni Egyszerű, képpel illusztrált történetet követni Iráskészség A tanuló képes legyen Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott , néhány szavas mondatokat helyesen leírni Egyszerű közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmazni Egyszerű, strukturált szöveget (pl. baráti üzenet, üdvözlet) létrehozni Taneszközök tankönyv + munkafüzet + CD: – Delfin 1 /Hueber Verlag/ – Start Neu! /Nemzeti Tankönyvkiadó/ – vagy Tangram 1A /Hueber Verlag/ – vagy Schrittweise 1 (Krausz-Tóth-Somló) valamennyihez nyelvtankönyv: – Tálasiné-Karácsony: Német nyelvtan a középiskolák számára /Tankönyvk./ – vagy Ajkay: Gyakorlati német nyelvtan /Panem-Rekord/ – Hámoriné Szalóczy Éva: Német nyelvtani gyakorlókönyv /Tankönyvkiadó/ – Stufengrammatik kiegészítő taneszközök: – hangkazetták, cd-k a hallás utáni értés fejlesztésére, a kiejtés gyakorlására és a nyelvi struktúrák automatizálására – faliképek, nyelvtani táblázatok, térképek a német nyelvű országokról – ifjúsági folyóiratok /JUMA/ – videokazetták, DVD-k


156

– szótár, nyomtatott kétnyelvű szótár, írott szótár – összefoglaló feladatgyűjtemények.

3.4.2 Német 10. évfolyam A1 Követelmény Fejlesztési követelmények: Az egyes készségek fejlesztése során végig törekedni kell a nyelvhelyesség és a beszédfolyamatosság közötti optimális egyensúly kialakítására. A szóbeli kommunikáció során a kommunikáció megvalósulásának szempontja elsőbbséget élvez a nyelvhelyességi szempontokhoz képest, de az évek során a minél helyesebb nyelvhasználatra kell törekedni. Az írásbeli kommunikációban a nyelvhelyességi szempontok mindvégig fontos szerepet játszanak. beszédértési készség: a tanuló – értse meg tanárának magyarázatát és bizonyos szavak német nyelvű szemantizációját – értse meg az előző szintnél változatosabb és összefoglalóbb kérdéseket és tudjon azokra válaszolni – találja meg a hallott szövegben a lényeges és a számára fontos információkat, az ismeretlen nyevi elemeket a szövegösszefüggésből következtesse ki – értse meg a tudásszintjének megfelelő, gépi információhordozók által közvetített szövegeket. beszédkészség: a tanuló – megérteti magát a kommunikáció alaphelyzeteiben /a személyes kapcsolatok szintjén, a mindennapi élet gyakorlati teendőivel kapcsolatban/ – kiejtése az irodalmi kiejtés normáitól kis mértékben tér el, ez a megértést nem zavarja – tárgyakat és személyeket képes röviden leírni, jellemezni, velük kapcsolatban véleményét és érzelmeit kifejezni, ezek iránt másoknál érdeklődni – tudjon információt kérni és adni, az okokat megkérdezni és a választ indokolni – képes párbeszédben és szerepjátékban részt venni tanult és azokhoz hasonló beszédhelyzetekben – képekről és képsorokról összefüggően képes beszélni, véleményt nyilvánítani – az ismert nyelvi eszközöket felhasználva képes összefüggően beszélni a mindennapi életben vele és környezetével történtekről, ezekről érdeklődni is tud. Az egyes feladatok közben felhasználja képzelőerejét és kreativitását. olvasásértési készség: a tanuló – az anyanyelvi beszélő számára érthető, helyes intonációjú, átlagos tempójú szövegolvasásra képes – néhány ismeretlen elemet tartalmazó szöveg lényegét megérti a szövegösszefüggés segítségével és képes kiszűrni a számára fontos információkat – egyszerű autentikus szövegek (reklám, tájékoztatók, receptek, étlap, utcai feliratok, hirdetések, menetrend, árukatalógusok stb.) lényegét /esetleg képek segítségével/ megérti – képes a szöveggel kapcsolatos megfelelő szintű feladatok elvégzésére – képes rövid házi olvasmány feldolgozására tanári irányítással írásbeli készség: a tanuló – képes életének és környezetének eseményeiről néhány mondatos összefüggő szöveget írni változatosabb közlésformákban, képes a szövegmodelleket, illetve vázlatokat saját helyzetére alkalmazni /leírás, jellemzés, elbeszélés, fogalmazás stb./ – képes alkalmazni a szövegalkotás elemeit német nyelven is – írásban is képes tetszése, érzelmei, véleménye kifejezésére, ezek iránt érdeklődik – képes egyszerű nyomtatványok kitöltésére /szállodai bejelentőlap, statisztikai lap, megrendelőlap/


157

– képes átlagos hosszúságú baráti levelet írni, ismeri a német levélformát – képes a tankönyvi és hasonló nehézségű egyéb írásbeli feladatok megoldására A szókincs 1200 aktív és 400 passzív lexikai egységből áll. Tartalom Beszédszándékok: – információkérés, kérdezés – válaszadás, információadás – figyelmeztetés – terv, szándék, előrejelzés – bizonyosság, bizonytalanság – kíváncsiság, meglepetés – remény, félelem – sajnálkozás, együttérzés – meghívás, gratuláció Fogalomkörök, nyelvtan: – főnévvé vált melléknevek – gyenge főnevek, földrajzi nevek hely- és irányhatározó szerkezetekben – melléknévragozás, a melléknév mint jelző, fokozás, hasonlító szerkezet – sorszámnevek, a dátum – névmás: vonatkozó, kérdő /visszaható, általános/ határozatlan – ige Perfekt, Präteritum, Futur I. sich-es igék – elöljárók: Genitivvel – kötőszók - alárendelő kötőszók, alárendelt, összetett – Zu + Infinitív szerkezet, um ... zu + Inf. mondatokban Témakörök: – emberi kapcsolatok családi élet, házimunka, munkamegosztás barátság, emberek jellemzése /belső tulajdonságok/ – ünnepek, vendégség, családi ünnepek – lakóhely városi közlekedés, közlekedés az országon belül egy német vagy osztrák város rövid bemutatása – a munka világa - munkahelyek, pénzbeosztás, kereset – iskolai élet, órarend – egészség, betegség - testrészek, betegség, orvosnál, gyógyszertár, sérülés, baleset – német nyelvű országok – étkezés – főzés, sütés, étkezési szokások, kedvenc ételek, receptek élelmiszerek /mértékegységek, csomagolási formák/ vendéglő, étterem – utazás - előkészületek, szállás, pénzváltás, nemzetközi közlekedés – szolgáltatások - posta, tisztító, javítások, stb. Értékelés Célcsoport: csoport, pár, egyén Formák: szóbeli felelet, tanórai munka, házi feladat, feladatlapok kitöltése, röpdolgozat, nagydolgozat, projektek, szorgalmi feladat Szempontok – szóbeli a kiejtés hangsúly és intonáció helyessége a beszédszándékok megvalósítása


158

a helyes reagálás a kommunikatív cél teljesítése a beszédprodukció önállósága a beszéd folyamatossága a tanult szókincs használata a feladatmegoldási képesség szintje a nyelvhelyesség – írásbeli a kommunikatív cél teljesítése a tartalmi elemek értéke a műfaji sajátosságok betartása a tanult szókincs használata az alapvető szövegösszefüggés megteremtése, a szövegkohéziós elemek megléte nyelvhelyesség az írásmű terjedelme a feladatmegoldási képesség szintje Fontos, hogy mind a négy alapkészség szintjét folyamatosan értékelni és minősíteni kell! Feltételek Tevékenységi formák: hallott és olvasott szöveggel kapcsolatos szövegértési feladatok /minden fontos információ kiszűrése/ ismert témákkal kapcsolatban önálló véleménynyilvánítás néhány mondatban néma és hangos olvasás programozott gyakorlatok a nyelvi ismeretek automatizálására beszámoló a mindennapi élet tanult tárgyköreiben dialógus folytatása a mindennapi élet tanult tárgyköreiben szövegkiegészítés, szövegtranszformáció szövegalkotás vázlat alapján képsorozathoz történet írása magánlevél írása jelenet előadása csoportmunka alapján történetek folytatása, kiegészítése feladatlapok kitöltése A tanulói tevékenységi formákkal kapcsolatos javaslatok természetesen kiegészíthetők a csoport és az adott taneszköz függvényében. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló képes legyen Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket és közléseket megérteni Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni Ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkeztetni Kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni Kb 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni Beszédkészség A tanuló legyen képes Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni. Egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni Megértési problémák esetén segítséget kérni Egyszerű párbeszédben részt venni Beszélgetést kezdeményezni, befejezni


159

Olvasott szöveg értése A tanuló képes legyen Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni Ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkeztetni Kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni Kb.100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni Egyszerű, képpel illusztrált történetet megérteni Iráskészség A tanuló képes legyen Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leírni Ismert struktúrák felhasználásával kb. 10 mondatos tényszerű információt közvetítő szöveget írni Különböző szövegfajtákat ( üzenet, üdvözlet, baráti levél ) létrehozni Taneszközök Tankönyv + munkafüzet + hangkazetta: – Delfin 1 /Hueber Verlag/ – Start-Unterwegs /Nemzeti Tankönyvkiadó/, vagy – Tangram 1B /Hueber Verlag/, vagy – Schrittweise 1 A továbbiakban lásd az előző évet! + ifjúsági folyóiratok: JUMA

3.4.3 Német 11. évfolyam A2 (európai alapszint) Követelmény Beszédértési készség: A tanuló – megérti az átlagos beszédtempójú, irodalmi kiejtésű anyanyelvi beszélő mindennapi, kevésbé személyes témákról szóló beszédét – megérti a gépi hanghordozók információs és híranyagainak, rövid szórakoztató műsorainak lényegét, amelyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek, ezeket önállóan is fel tudja használni nyelvtudása fejlesztésére – megoldja a hallott szövegekkel kapcsolatos tankönyvi és ezekhez hasonló feladatokat Beszédkészség: A tanuló – az ismert mindennapi beszédhelyzetekben és a tanult országismereti témákban német anyanyelvűekkel is képes beszélgetést kezdeni, folytatni és befejezni – képes véleményét megfogalmazni és indokolni – hallott vagy olvasott szöveg lényegét vázlat, kérdések vagy egyéb segítséggel németül tolmácsolja – képes néhány mondatban önállóan beszámolni a mindennapi élet eseményeiről és saját élményeiről, tapasztalatairól – ki tudja fejezni egyetértését, egyet nem értését és érzelmi viszonyát a beszélgetés témáihoz – képes a nyelv megfelelő használatára a célnyelvi országokban is – szerepjátékokban tud kezdeményezni, reagálni Olvasásértési készség: A tanuló – megérti köznapi autentikus szövegek lényeges elemeit /leírások, használati utasítás, ismertetés/ – tud a tanórán vagy házi olvasmányként tanári irányítással az előző szintnél változatosabb tematikájú, nyelvtanilag összetettebb szöveget is /pl. újságcikkek, információs szövegek/ megérteni és feldolgozni, ezekről megadott szempontok alapján beszámolni


160

Írásbeli készség: A tanuló – képes a mindennapi élet témaköreiben az elvárható szinten véleményét, álláspontját, érzelmeit kifejezni és megindokolni – képes egyszerű, a célországban a mindennapi életben szükséges német nyelvű nyomtatványokat, űrlapokat helyesen kitölteni – képes a tankönyvi és azokhoz hasonló jellegű feladatok írásbeli megoldására – tudja használni a kétnyelvű szótárakat. A szókincs 1200 aktív és 400 passzív lexikai egységből áll. Tartalom Beszédszándékok: – magyarázat, indoklás – óhaj, kívánság, kifejezés – valószínűség, valószínűtlenség kifejezése – vélemény, ellenvetés kifejezése – rábeszélés, tanácsadás Fogalomkörök, nyelvtan – főnév - a tulajdonnevek ragozása, nevek, ragok birtokos esete – melléknév minőségek árnyaltabb kifejezése - zu dick, nicht gut genug, kiemelő szerkezet – számnév: törtszámnevek, határozatlan számnevek – névmás: határozatlan névmások, a mutató névmások ragozása – ige Konjuktiv II. feltételes jelen idő és múlt idő würde + Inf.szerkezet, a műveltetés, a lassen ige a szenvedő igeragozás Präsens a Plusquamperfekt, az elő- és utóidejűség kifejezése a módbeli segédigék Perfekt-ben – elöljárók – időhatározói kötőszók – az időhatározói mellékmondatok rendszerzése Témakörök: – ember és társadalom - önéletrajz, a család mint közösség, baráti kör, nemzeti ünnepeink – tágabb környezetünk – egészséges életmód, egészséges étkezés – szabadidő, szórakozás-olvasás, mozi, tévé, rádió, zenehallgatás, saját hobbi, művészeti tevékenység, gyűjtés, stb. – kultúra - irodalmi szemelvények, kispróza, versek – tudomány és technika - technika az otthonunkban /háztartási gépek, számítógép/ Értékelés Célcsoport: csoport, pár, egyén Formák: szóbeli felelet, tanórai munka, házi feladat, feladatlapok kitöltése, röpdolgozat, nagydolgozat, projektek, szorgalmi feladatok Szempontok: – szóbeli a kiejtés, hangsúly és intonácó helyessége a beszédszándékok megvalósítása a helyes reagálás a kommunikatív cél teljesítése a beszédprodukció önállósága a beszéd folyamatossága a tanult szókincs használata a feladatmegoldási képesség szintje a nyelvhelyesség


161

– írásbeli a kommunikatív cél teljesítése a tartalmi elemek értéke - a műfaji sajátosságok betartása a tanult szókincs használata az alapvető szövegösszefüggés megteremtése, a szövegkohéziós elemek megléte a nyelvhelyesség az írásmű terjedelme a feladatmegoldási képesség szintje. Fontos, hogy mind a négy alapkészség szintjét folyamatosan értékelni és minősíteni kell! A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló képes legyen Kb.100 szavas köznyelvi szövegből fontos információt kiszűrni Kb.100 szavas köznyelvi szövegből specifikus információt azonosítani Kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni Kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni Kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni Köznyelvi eszközöket használó társalgás, beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni Beszédkészség Árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni Változatos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni Megértési ill. kifejezési problémák esetén segítséget kérni Beszélgetésben részt venni Társalgásban álláspontot, véleményt kifejezni Olvasott szöveg értése A tanuló képes legyen Kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni Kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani Kb. 100 szavas szövegből ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni Kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni Kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, ill. irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni Iráskészség A tanuló képes legyen Gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikus összefüggések alapján kb. 100 szavas szövegben megfogalmazni Különböző szövegfajtákat (üzenet, üdvözlet, baráti levél ) létrehozni Feltételek Tanulói tevékenységi formák Mint eddig, + hallott és olvasott szöveg lényeges információinak összefoglalása német nyelven kérdések vagy vázlat segítségével hallott és olvasott szöveggel kapcsolatos komplex feladatok megoldása irányított fogalmazás a mindennapi élet tárgyköreiben házi olvasmány önálló feldolgozása közérdeklődésre számot tartó cikkek olvasása a kétnyelvű nagyobb szótárak használata A tanulói tevékenységekre tett javaslatok itt is kiegészíthetők a csoport és a taneszközök függvényében.


162

Taneszközök Tankönyv + munkafüzet + CD: – Delfin 2 /Hueber Verlag/ – Unterwegs + Ein Wort gibt das andere /Nemzeti Tankönyvkiadó/ – vagy Tangram 1B; 2A /Hueber Verlag/ – vagy Schrittweise 2 Kiegészítő tankönyv: – Stufengrammatik – Somló Katalin: Abitraining Mittelstufe / Nemzeti Tankönyvkiadó/ – Bedő Éva: Abiturschule / Nemzeti Tankönyvkiadó/ – Babári – Babáriné: Wortwörtlich /Nemzeti Tankönyvkiadó/ a kétnyelvű nagyszótár használata + lásd az előző éveket

3.4.4 Német 12 B1 Cél Általános fejlesztési követelmények /az érettségi követelményrendszer függvényében!/ Követelmény Fejlesztési követelmények Beszédértési készség: A tanuló – hétköznapi, illetve általános érdeklődésre számot tartó témakörökben képes követni a természetes beszédtempójú, a normának megfelelően kiejtett szövegeket, megérti azok lényegét – megérti a korának és érdeklődési körének megfelelő autentikus hallott szövegek és videoanyagok lényegét – képes az ilyen szövegekkel kapcsolatos tankönyvi vagy hasonló jellegű feladatok elvégzésére Beszédkészség: A tanuló – képes felkészülés nélkül beszélgetni általános érdeklődésre számot tartó témákról – képes véleményét ezekben és az őt érdeklő egyéb témakörökben rövid felkészülés után önállóan néhány mondatban kifejteni és megindokolni – beszédében képes beszédszándékainak egyértelmű érvényesítésére Olvasási készség: A tanuló – képes általános érdeklődésre számot tartó témájú egyszerűbb cikkeket, történeteket megérteni – megérti az egyszerűbb cikkeket, szövegeket az érdeklődésének megfelelő témakörökben – képes az ilyen szövegekkel kapcsolatos tankönyvi vagy hasonló jellegű feladatok elvégzésére – képes házi olvasmány megadott szempontok szerinti önálló feldolgozására – képes a német nyelvű országokban gyakran használt kérdőívek, nyomtatványok, használati utasítások, leírások, információs anyagok megértésére Írásbeli készség: A tanuló – képes összefüggő beszámoló, fogalmazás írására a mindennapi, illetve közérdeklődésre számot tartó témakörökben – képes érdeklődésének megfelelő témákban beszámoló, fogalmazás írására- tud továbbtanulásra, állásra jelentkező levelet, kérvényt írni, ismeri a hivatalos levél formai és tartalmi elemeit – képes a német nyelvterületen gyakran használt nyomtatványok és kérdőívek kitöltésére – képes megfelelő szintű hallott vagy olvasott szöveg tartalmának rövid német nyelvű írásbeli ös�szefoglalására


163

– képes használni a kétnyelvű szótárt. Szókincs 1500 aktív és 400 passzív lexikai egységből áll. Tartalom Beszédszándékok – összefoglaló jellegű kérdések – részletes információadás indoklással, hosszabb magyarázat – valószínűség fokának kifejezése – érvelési szándék kifejezése, érvelés Fogalomkörök, nyelvtan – a melléknévi vonzatok rendszerezése – a névmások rendszere – melléknévi igenevek, melléknévi igeneves szerkezetek – ige a szenvedő igeragozás Perfekt és Futur alakjai – a vonatkozó igék rendszere – a módbeli segédigével bővített szenvedő szerkezet – ohne...zu + Inf., anstatt ...zu + Inf. szerkezetek – a szükségesség és lehetőség kifejezése a haben..zu+Inf. és a sein..zu+Inf. szerkezetek segítségével – az Infinitiv szerkezetek – a kötőszók összefoglalása – a mellékmondatok rendszere – a megengedő mellékmondat – a szórend összefoglalása – a tagadás lehetőségei – a szóösszetétel, szóképzés Témakörök Lásd az érettségi vizsga követelményeit középszinten. Középszint 1. Személyes vonatkozások, család

- A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek

2. Ember és társadalom

- A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások - Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk

- Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás

4. Az iskola

- Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok


5. A munka világa

164

- Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. Életmód

- Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

- Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események

8. Utazás, turizmus

- A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika

- Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Értékelés Cél: csoport, pár, egyén Formák: szóbeli felelet, tanórai munka, házi feladat, feladatlapok kitöltése, röpdolgozat, nagydolgozat, projektek, szorgalmi feladatok Szempontok: – szóbeli a kiejtés helyessége a beszédszándékok megvalósítása a helyes reagálás a kommunikatív cél teljesítése a beszédprodukció önállósága a beszéd folyamatossága a tanult szókincs használata a feladatmegoldási képesség szintje a nyelvhelyesség – írásbeli a kommunikatív cél teljesítése a tartalmi elemek értéke a műfaji sajátosságok betartása a tanult szókincs használata az alapvető szövegösszefüggés megteremtése, a szövegkohéziós elemek megléte nyelvhelyesség az írásmű terjedelme a feladatmegoldási képesség szintje a kreativitás együttműködési készség a közös feladatok megoldása során az önálló tanulás képessége a nyelvtudás továbbfejlesztésének képessége. Fontos, hogy mind a négy alapkészség szintjét folyamatosan értékelni és minősíteni kell!


165

Feltételek Tevékenységi formák mint eddig + hallott és olvasott szöveg lényeges információinak önálló összefoglalása egyéni és csoportos feladatmegoldás önálló újságolvasás alapján házi olvasmány kreatív feldolgozása, történetek befejezése önálló fogalmazások, vázlatok, cikkek és beszámolók készítése interjú- és riportkészítés hivatalos levél írása A tanulói tevékenységekre tett javaslatok természetesen kiegészíthetők az adott csoport és a taneszközök függvényében. Taneszközök Alaptankönyv + munkafüzet: – Delfin 2 /Hueber Verlag/ – Unterwegs /Nemzeti Tankönyvkiadó/ – vagy: Tangram 2A /Hueber Verlag/ kiegészítő anyagok: – Ein Wort gibt das andere /Nemzeti Tank./ 3 + a hozzájuk tartozó hangkazetták, cd-k – Karácsony-Tálasiné: Német nyelvtan a középiskolák számára /Nemz. Tank./ – Hámoriné Szalóczy: Német nyelvtani gyakorlókönyv a középiskolák számára /Nemz.Tank./ – Somló Katalin: Abitraining Mittelstufe / Nemzeti Tankönyvkiadó/ – Bedő Éva: Abiturschule / Nemzeti Tankönyvkiadó/ – Babári – Babáriné: Wortwörtlich /Nemzeti Tankönyvkiadó/ – Lázár – Pantó: Német feladatsorok /Nemzeti Tankönyvkiadó/ – a Goethe Intézet iskoláknak ingyen hozzáférhető anyagai – JUMA ifjúsági folyóirat


166

3.5 Német haladó tanterv (9-12. évfolyam)

Részei Német Német Német Német

9. évfolyam A2 10. évfolyam A2 (B1) 11. évfolyam B1 (B2) 12. évfolyam B2

A tárgy óraterve Évfolyam

Heti

Éves

9.

3

111

10.

3

111

11.

3

111

12.

3

96

összesen

429

Megjegyzés Az emelt szintű érettségihez a heti 5-6 óra szükséges, így elegendő jelentkező esetén 11. és 12. évfolyamban heti 2 órában fakultációs foglalkozás indul. Cél A tanuló tudja használni a német nyelvet a hétköznapi, a közérdeklődésre számot tartó és a saját érdeklődési körének megfelelő kommunikációs helyzetekben. Tudjon a német nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat létesíteni és ezáltal tudja értékelni más országok népeit és kultúráját. A nyelvtudás során kifejlődő készségei és képességei tegyék lehetővé számára német nyelvtudása felhasználását felsőfokú tanulmányai, illetve munkája során. Sajátítsa el a tudatos és hatékony nyelvtanulás módszereit, hogy ez lehetővé tegye német nyelvtudása továbbfejlesztését, illetve újabb idegen nyelvek elsajátítását. Személyisége gazdagodjék, önbizalma nőjön az idegen nyelven való önkifejezés öröme által. Német nyelvtudása segítse abban, hogy magyarként Európa polgára is lehessen. Feltételek Óraszám minden évfolyamon: heti 3 = 111 óra


167

3.5.1 Német 9. évfolyam A2 (B1) Követelmény Fejlesztési követelmények A továbbiakban szövegen mindig a tanult lexika és nyelvtan alapján elvárható szintű szövegek értendők! Beszédértési készség: A tanuló – teljesen megérti a német nyelvű óravezetést – megérti az irodalmi kiejtéssel beszélő, normál beszédtempójú anyanyelvi beszélő mondanivalójának lényegét a hétköznapi élet tanult tárgyköreiben – megérti a gépi hanghordozók által közvetített ilyen információk lényegét – meg tudja oldani a hallott szövegekkel kapcsolatos tankönyvi és azokhoz hasonló jellegű feladatokat. Beszédkészség A tanuló – a hétköznapi élet tanult tárgyköreiben képes beszélgetést folytatni az anyanyelvi beszélő számára érthető kiejtéssel, az anyanyelvitől lényegesen el nem térő hangsúllyal és intonációval képes személyek és tárgyak leírására és jellemzésére – részt vesz szituációs játékokban – röviden önállóan képes beszámolni saját helyzetéről, élményeiből kiindulva a tanult témakörökről – használja az automatizált nyelvi elemeket, fordulatokat és az alapvető szövegkohéziós elemeket Olvasásértési készség: A tanuló – értelmesen, helyesen tagolva, az anyanyelvi beszélő számára érthetően olvassa a megfelelő szintű szövegeket – képes köznapi szövegek lényegének megértésére, a logikai összefüggések és az eseménysor követésére – képes az ismeretlen elemek kikövetkeztetésére a szövegösszefüggés, a szóösszetételi és szóképzési ismeretei alapján – képes egyszerű autentikus szövegek lényeges elemeinek megértésére /leírások, hirdetések, információs táblák, ismertetések, utasítások, tilalmak stb./ – képes tanári irányítással rövid házi olvasmány feldolgozására Írásbeli készség: A tanuló – képes a tanórai és házi írásbeli feladatok önálló megoldására – képes egyszerű magánlevél, üdvözlő lap írására, ismeri a magánlevél formáját – tud néhány mondatos összefüggő szöveget, beszámolót, fogalmazást írni a tanult témakörökben a szövegkohézió alapelemeinek felhasználásával – képes szövegeket szótár segítségével magyarra fordítani Tartalom Beszédszándékok /kapcs. kommunikációs kultúra, országismeret/ bemutatkozás, köszönés, búcsúzás információkérés és adás véleménynyilvánítás: egyetértés - egyet nem értés, helyeslés -rosszallás, tetszés-nem tetszés kifejezése tudás - nem tudás kifejezése modalitás akarat, terv, szándék, kívánság kifejezése segítség felajánlása, elfogadása


168

jókívánságok, meghívás emlékezés meglepetés, érdeklődés remény, félelem kifejezése sajnálkozás, együttérzés Fogalomkörök, nyelvtan Az év elején - tekintettel az iskolaváltásra - nyelvtudásból is rendszerező ismétlésre van szükség. A főnévragozás rendszere A gyenge főnevek ragozása Földrajzi nevek hely- és irányhatározó szerkezetekben A melléknév mint jelző A melléknév fokozása és a hasonlító szerkezet Főnévvé vált melléknevek A keltezés és az óra, évszámok A személyes és a birtokos névmások ragozása, az „es” névmás használata A visszaható és kérdő névmások áttekintése Az ige: Präsens, Perfekt, Präterium és Futur igeidők képzése és használata – a sich-es igék – az igekötős igék – a módbeli segédigék alapjelentései A legfontosabb elöljárók rendszerezése A kötőszók és a szórend kapcsolata a legfontosabb kötőszók ismétlésével Az idő- és oksági viszonyok kifejezése összetett mondatokban A tárgyi mellékmondatok A zu + Infinitiv szerkezet A szóképzés alapjai Témakörök Ember és társadalom – önéletrajz, a tágabb család, rokoni kapcsolatok, családi ünnepek, életmód és szokások Magyarországon Tágabb környezetünk Környezetvédelem Az iskola világa A munka világa – a szülők és ismerősök foglalkozása, munkakörülményei, családi munkamegosztás Ép testben ép lélek – egészséges étkezés, élelmiszerek, ételek – az életkornak megfelelő napirend és időbeosztás – sportágak Szabadidő, szórakozás – olvasás, könyvtár /könyv, újságok/, tévé, zenehallgatás – hobbi Kultúra – irodalmi szemelvények, kispróza, versek Tudomány, technika – a technika otthonunkban, háztartási gépek. Értékelés Célcsoport: csoport, pár, egyén Formák: szóbeli felelet, tanórai munka, házi feladat, feladatlapok kitöltése, röpdolgozat, nagydolgozat, projektek, szorgalmi feladatok Szempontok szóbeli


– a kiejtés, hangsúly és intonáció helyessége – a beszédszándékok megvalósítása – a helyes reagálás – a kommunikatív cél teljesítése – a beszédprodukció önállósága – a beszéd folyamatossága – a tanult szókincs használata – a feladatmegoldási képesség szintje – a nyelvhelyesség írásbeli – a kommunikatív cél teljesítése – a tartalmi elemek értéke – a műfaji sajátosságok betartása – a tanult szókincs használata – az alapvető szövegösszefüggés megteremtése, szövegkohéziós elemek megléte – nyelvhelyesség – a feladatmegoldó képesség szintje – az írásmű terjedelme – a megfelelő stílusréteg használata. Fontos, hogy mind a négy alapkészség szintjét folyamatosan értékelni és minősíteni kell! Feltételek Tevékenységi formák egyéni munka páros munka csoportmunka néma és hangos olvasás dialóguskészítés, beszélgetés a tanult témakörökben vázlatkészítés hallott és olvasott szöveg alapján /magnóról is/ szövegek tartalmának elmondása kérdések, vázlat alapján szövegalkotás vázlat alapján mondat /szövegkiegészítés, mondat/ szövegtranszformáció irányított fogalmazás programozott gyakorlatok a tanult nyelvi struktúrák automatizálására rövid szóbeli, illetve írásbeli beszámoló készítése a tanult témakörökben magánlevél írása üdvözlőlap írása családi eseményekkel és ünnepekkel kapcsolatban feladatlapok, tesztlapok kitöltése egyszerű nyomtatványok, űrlapok kitöltése német nyelvű ifjúsági folyóiratok olvasása házi olvasmányok feldolgozása tanári irányítással jelenetek összeállítása, eljátszása a kétnyelvű szótárak használata A továbbhaladás feltétele Hallott szöveg értése A tanuló képes legyen Kéréseket és utasításokat követni Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni Kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni Kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni

169


170

Beszédkészség A tanuló legyen képes Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni.Egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni. Megértési problémák esetén segítséget kérni. Egyszerű párbeszédben részt venni. Beszélgetést kezdeményezni, befejezni Olvasott szöveg értése Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni Ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkeztetni Kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni Kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni Egyszerű, képpel illusztrált történetet megérteni Iráskészség A tanuló képes legyen Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leírni. Egyszerű közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmazni Ismert struktúrák felhasználásával kb. 10 mondatos, tényszerű információt közvetítő szöveget írni Egyszerű, strukturált szöveget (pl. baráti üzenet, üdvözlet) létrehozni Taneszközök: Alaptankönyv + munkafüzet + CD: – Delfin 1 /Hueber Verlag/ – Maros: Unterwegs /N. Tkiadó/ megfelelő részei – Tangram 1B / Hueber Verlag/ – Tóth-Somló: Schrittweise 2 Valamennyihez kiegészítő anyagok – Stufengrammatik – Karácsony-Tálasiné: Német nyelvtan a középiskolák számára /Nemzeti Tank./ – Hámoriné: Német nyelvtani gyakorlókönyv a középiskolák számára – JUMA német ifjúsági folyóirat – Kétnyelvű középszótárak

3.5.2 Német 10. évfolyam (A2) B1 Követelmény Fejlesztési követelmények Beszédértési készség A tanuló – megérti az anyanyelvi irodalmi kiejtésű, normál tempójú élőbeszéd minden lényeges elemét, mindennapi, kevésbé személyes témákban – érti a gépi információhordozók által közvetített egyszerűbb szövegek logikai összefüggéseit, követi az eseménysort, a rádió és tévéműsorokat önállóan is fel tudja használni német nyelvtudása fejlesztésére – megoldja a hallott szövegekkel kapcsolatos tankönyvi és ezekhez hasonló jellegű feladatokat Beszédkészség A tanuló – tud a mindennapi élet beszédhelyzeteiben és a tanult országismereti témákban beszélgetést kezdeni, folytatni és befejezni német anyanyelvűekkel – összefüggően beszámol a mindennapi élet eseményeiről és saját élményeiről, tapasztalatairól – önálló véleményt nyilvánít a fenti témákban és ezeket megindokolja – hallott vagy olvasott szöveg lényegét németül tolmácsolja – részt vesz szerepjátékokban, adekvát módon reagál ilyen szituációkban


171

– ki tudja fejezni egyetértését, egyet nem értését és érzelmi viszonyát a beszélgetés témáihoz – képes a nyelv megfelelő használatára a célnyelvi országokban is Olvasásértési készség A tanuló – megérti a köznapi autentikus szövegek lényeges elemeit /leírás, ismertetés, használati utasítás, információk stb./ – képes a tanórán vagy házi olvasmányként az előző szintnél változatosabb tematikájú, nyelvileg összetettebb szöveget is /pl. újságcikkek/ megérteni és irányítással feldolgozni – képes rövidebb elbeszélés, novella, vers, egyéb szépirodalmi mű tanári irányítással történő feldolgozására, felébred benne a németül olvasás igénye Írásbeli készség A tanuló – képes a mindennapi élet témaköreiben az elvárható szinten véleményét, álláspontját és érzelmeit kifejezni és megindokolni – tud egyszerű önéletrajzot írni – képes egyszerű, a célországban a mindennapi életben szükséges német nyelvű nyomtatványokat, űrlapokat helyesen kitölteni – képes a tankönyvi és azokhoz hasonló jellegű feladatok írásbeli megoldására – tudja használni a kétnyelvű szótárakat Szókincs: 1500 lexikai egység produktív ismerete + receptív szókincs Tartalom Beszédszándékok magyarázat, indoklás óhaj, kívánság kifejezése valószínűség, valószínűtlenség kifejezése vélemény, ellenvetés, érvek felsorolása rábeszélés, tanácsadás, javaslat Fogalomkörök, nyelvtan a tulajdonnevek ragozása - nevek, címek, rangok birtokos esete a minőségek árnyaltabb kifejezése törtszámnevek, határozatlan számnevek vonatkozó és mutató névmások, határozatlan névmások melléknévi igenevek Plusquamperfekt Konjunktiv II - feltételes jelen a módbeli segédigék Konjunktiv II alakja a würde + Infinitiv szerkezet a lassen ige - a műveltetés kifejezése a szenvedő igeragozás Präsens és Präteritum alakjai - Vorgangspassiv, Zustandsp. a szenvedő szerkezet, a módbeli segédigével bővített szenvedő szerkezet a módbeli segédigék másodlagos jelentései elöljárók: Genitivek időhatározók kötőszók az elő- és utóidejűség kifejezése az időhatározói mellékmondatok rendszerzése a célhatározói mellékmondat, az um.. zu + Infinitiv szerkezet a jelzői mellékmondatok szóösszetétel szóképzés


172

Témakörök ember és társadalom – emberi kapcsolatok, baráti kör, ismerősök – nemzeti ünnepeink tágabb környezetünk környezetvédelem az iskola világa a munka világa – családi költségvetés – szolgáltatások /posta, javítások stb./ az egészséges életmód fontossága Szabadidő, szórakozás – mozi, rádióhallgatás, zenehallgatás, kiállítások – zenei rendezvények, színház, iskolai kórus stb. – utazás - pályaudvar – utazási iroda, szálláshelyek, közlekedés kultúra – irodalmi szemelvények, kispróza, versek, a német nyelvű kultúra és történelem legfontosabb képviselői, képzőművészeti és zeneművek tudomány, technika – számítógép, háztartási gépek Értékelés Célcsoport: csoport, pár, egyén Formák: szóbeli felelet, tanórai munka, házi feladat, feladatlapok kitöltése, röpdolgozat, nagydolgozat, projektek, szorgalmi feladat Szempontok szóbeli – a kiejtés, hangsúly és intonáció helyessége – a beszédszándékok megvalósítása – a helyes reagálás – a kommunikatív cél teljesítése – a beszédprodukció önállósága – a beszéd folyamatossága – a tanult szókincs használata – a feladatmegoldási képesség szintje – a nyelvhelyesség írásbeli – a kommunikatív cél teljesítése – a tartalmi elemek értéke – a műfaji sajátosságok betartása – a tanult szókincs használata – az alapvető szövegösszefüggés megteremtése, szövegkohéziós elemek megléte – nyelvhelyesség – a szociokulturális feltételek és követelmények teljesítése – a feladatmegoldó képesség szintje – az írásmű terjedelme – a megfelelő stílusréteg használata Fontos, hogy mind a négy alapkészség szintjét folyamatosan értékelni és minősíteni kell! Feltételek Tanulói tevékenységek néma és hangos olvasás /újságcikkek, irodalom, a mindennapi életben előforduló szövegek - információ, táblázat, utasítás, reklám stb.


173

hallott vagy olvasott szöveggel kapcsolatos komplex feladatok megoldása hallott vagy olvasott szöveg összefoglalása német nyelven vázlatkészítés, irányított fogalmazás a mindennapi élet tárgyköreiben házi olvasmány önálló feldolgozása megadott szempontok alapján közérdeklődésre számot tartó rövid cikkek olvasása a tanult témakörökben jelenetek összeállítása, előadása történetek folytatása, kiegészítése interjúkészítés, párbeszéd folytatása programozott gyakorlatok a nyelvi struktúrák automatizálására rövid szóbeli beszámoló a mindennapi élet tárgyköreiben feladatlapok és tesztlapok kitöltése magánlevél írása rövid hivatalos levél írása a legfontosabb, gyakran használt nyomtatványok kitöltése német nyelvű ifjúsági folyóiratok olvasása A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló képes legyen Kb.100 szavas köznyelvi szövegből fontos információt kiszűrni Kb.100 szavas köznyelvi szövegből specifikus információt azonosítani Kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni Kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni Kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni Köznyelvi eszközöket használó társalgás, beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni Beszédkészség A tanuló képes legyen árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összete tebb struktúrákba rendezett válaszokat adni. Változatos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni. Megértési ill. kifejezési problémák esetén segítséget kérni. Beszélgetésben részt venni Társalgásban álláspontot, véleményt kifejezni Olvasott szöveg értése A tanuló képes legyen Kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni Kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani Kb. 100 szavas szövegből ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni Kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni Kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, ill. irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni Iráskészség A tanuló képes legyen Gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikus összefüggések alapján kb. 100 szavas bekezdésekbe rendezett szövegben megfogalmazni Különböző szövegfajtákat (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehozni Változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni Taneszközök Alapkönyv + munkafüzet + CD: – Delfin 1 /Hueber Verlag/ – Maros Judit: Unterwegs eddig át nem vett részei /Nemzeti Tankönyvkiadó/ + Borbély-CsizmadiaHatvani: Ein Wort gibt das andere /NT/ megfelelő részei – Schrittweise 2 – Tangram 1B – 2A /Hueber Verlag/


174

Kiegészítő taneszközök Stufengrammatik Babári – Babáriné: Wortwörtlich / Nemzeti Tankönyvkiadó/ Karácsony-Tálosiné: Német nyelvtan a középiskolák számára Hámoriné: Német nyelvtani gyakorlókönyv a középiskolák számára Sichtwechsel /Pannon Klett/ JUMA ifjúsági folyóirat kétnyelvű szótár.

3.5.3 Német 11. évfolyam B1 (B2) Cél Az óraszám attól függ, hogy a tanuló az alacsonyabb szintű vagy az emelt szintű érettségi vizsgát kívánja majd letenni. Az eddigi hazai és külföldi érettségi követelmények ismeretében feltételezhető, hogy az alacsonyabb szintű érettségi letételéhez heti 3, az emelt szintűhöz heti 5-6 óra szükséges, mind a 11., mind a 12. évfolyamban. Követelmény Fejlesztési követelmények Beszédértési készség A tanuló – hétköznapi, illetve általános érdeklődésre számot tartó témakörökben képes követni a természetes beszédtempójú, a normának megfelelő kiejtéssel elhangzó szövegeket, megérti azok lényegét – képes megérteni a német nyelvű rádió és televízió hír - információs és szórakoztató műsorainak lényegét – megérti a korának és érdeklődési körének megfelelő autentikus hangkazetták és videoanyagok lényegét Beszédkészség A tanuló – az anyanyelvi beszélő számára érthetően beszél, kiejtése, hangsúlya és intonációja a normától nem tér el a kommunikációt zavaró mértékben – képes felkészülés nélkül beszélgetni általános érdeklődésre számot tartó témákról – képes véleményét ezekben és az őt érdeklő egyéb témakörökben rövid felkészülés után önállóan néhány mondatban kifejteni és megindokolni – beszédében képes beszédszándékainak egyértelmű érvényesítésére Olvasásértési készség A tanuló – képes általános érdeklődésre számot tartó témájú egyszerűbb cikkeket, történeteket megérteni – megérti az egyszerűbb cikkeket, szövegeket az érdeklődésének megfelelő témakörökben – képes házi olvasmány megadott szempontok szerinti önálló feldolgozására – képes a német nyelvű országokban gyakran használt kérdőívek, nyomtatványok, használati utasítások, leírások, információs anyagok lényegi megértésére Írásbeli készség A tanuló – képes összefüggő beszámoló, fogalmazás írására a mindennapi, illetve a közérdeklődésre számot tartó témakörökben – képes érdeklődésének megfelelő témákban beszámoló, fogalmazás írására – tud önéletrajzot, továbbtanulásra, állásra jelentkező levelet, kérvényt írni, ismeri a hivatalos levél formai és tartalmi elemeit – képes a német nyelvterületen gyakran használt nyomtatványok és kérdőívek kitöltésére


175

– képes megfelelő szintű hallott vagy olvasott szöveg tartalmának rövid német nyelvű írásbeli ös�szefoglalására – képes használni a kétnyelvű nagyszótárt. Szókincs: 2000 lexikai egység produktív ismerete + receptív szókincs Tartalom Beszédszándékok összefoglaló jellegű kérdések és válaszok részletes információadás indoklással valószínűség, valószínűtlenség kifejezése érvelési szándékok kifejezése, érvelés következtetés, ok-okozati összefüggések megvilágítása és levezetése állásfoglalás Fogalomkörök, nyelvtan a melléknévi vonzatok az időpontok és időtartamok kifejezésének német nyelvi formái a módbeli segédigék másodlagos jelentéseinek rendszerezése a fontos vonzatos igék a szenvedő igeragozás Perfekt és Futur I alakja a beálló melléknévi igenév melléknévi igeneves szerkezetek és mellékmondatok viszonya, átalakítása az ohne..zu, anstatt...zu + Infinitiv szerkezetek a szükségesség és a lehetőség kifejezése a haben..zu, sein zu + Infinitiv szerkezetek segítségével a főnévi igenevek rendszere a zu nélküli főnévi igenévvel járó igék a megengedő mellékmondat a módhatározó mellékmondat a je...umso/desto kötőszós hasonlító mondat a függő beszéd - Konjunktiv I, Indirekte Rede - igekötők és -módok függő beszédben a tagadás lehetőségei a szórend összefoglalása a szóösszetétel szabályai és lehetőségei szóképzés - főnévi, melléknévi és igei képzők rendszerezése Témakörök ember és társadalom – női és férfi szerepek tágabb környezetünk – hazánk történelmi és idegenforgalmi nevezetességei, intézményei – Ausztria, Németország, Svájc történelmi és idegenforgalmi nevezetességei, fontos városai, tájai, gazdasági és társadalmi viszonyai környezetvédelem – természetvédelmi területek az iskola világa a munka világa - pályaorientáció, foglalkozások előnyei, hátrányai – szellemi, fizikai munka ép testben ép lélek – egészségmegőrzés szabadidő, szórakozás – video, fényképezés, aktív szabadidős programok, művészeti tevékenységek kultúra – irodalmi szemelvények, kispróza, versek, képzőművészet, és zeneművek tudomány, technika – magyar, osztrák, német, svájci tudósok és feltalálók


176

Értékelés Célcsoport: csoport, pár, egyén Formák: szóbeli felelet, tanórai munka, házi feladat, feladatlapok kitöltése, röpdolgozat, nagydolgozat, projektek, szorgalmi feladatok Szempontok szóbeli – a kiejtés, hangsúly és intonáció helyessége – a beszédszándékok megvalósítása – a helyes reagálás – a kommunikatív cél teljesítése – a beszédprodukció önállósága – a beszéd folyamatossága – a tanult szókincs használata – a feladatmegoldási képesség szintje – a nyelvhelyesség írásbeli – a kommunikatív cél teljesítése – a tartalmi elemek értéke – a műfaji sajátosságok betartása – a tanult szókincs használata – az alapvető szövegösszefüggés megteremtése, szövegkohéziós elemek megléte – nyelvhelyesség – a szociokulturális feltételek és követelmények teljesítése - a feladatmegoldó képesség szintje – az írásmű terjedelme – a megfelelő stílusréteg használata Fontos, hogy mind a négy alapkészség szintjét folyamatosan értékelni és minősíteni kell! A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló képes legyen Kb.150 szavas köznyelvi szövegből fontos információt kiszűrni Kb.150 szavas köznyelvi szövegből specifikus információt azonosítani Kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni Kb. 200 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni Kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni Köznyelvi eszközöket használó társalgás, beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni, azt az anyanyelven vagy németül összefoglalni. Beszédkészség A tanuló képes legyen árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni. Változatos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni. Megértési ill. kifejezési problémák esetén segítséget kérni. Beszélgetésben részt venni, társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejezni életkorának és érdeklődésének megfelelő téma körökben konkrét és átfogó kérdések megválaszolására ill. beszélgetésre a beszédszándékok adekvát kinyilvánításával. Olvasott szöveg értése A tanuló képes legyen Kb. 200 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni Kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani Kb. 100 szavas szövegből ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni Kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni Kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, ill. irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni Iráskészség A tanuló képes legyen kb. 200 szavas tényszerű információt közlő néhány bekezdésből álló szöveget írni, gondolatait, érzelmeit változatos kifejezésekkel és szerkezetekkel logikusan felépített rendezett szövegben megfogalmazni, különböző szövegfajtákat változatos közlésformákat használni.


177

Feltételek Tevékenységi formák néhány mondatos összefüggő, önálló beszámoló a mindennapi élet témaköreiben s a tanulót érdeklő egyéb témákról hallott és olvasott szövegekkel kapcsolatos komplex feladatok megoldása hosszabb dialógus folytatása interjúkészítés páros és csoportmunka képsorok leírása, kiegészítése, állásfoglalás és véleménynyilvánítás, kapcsolás a saját élményanyaghoz jelenetek összeállítása, előadása feladatok kitöltése egyszerűbb /esetleg adaptált/ szépirodalmi házi olvasmány feldolgozása Taneszközök Delfin 2 /Hueber Verlag/ Tangram 2A – 2B /Hueber Verlag/ Somló Katalin: Abitraining Mittelstufe / Nemzeti Tankönyvkiadó/ Stufengrammatik Babári- Babáriné: Wortwörtlich /Nemzeti Tankönyvkiadó/ Karácsony-Tálasiné: Német nyelvtan a középiskolák számára /Nemz.Tk./ Hámoriné: Német nyelvtani gyakorlókönyv a középiskolák számára /N.T./ JUMA német nyelvű ifjúsági folyóirat kétnyelvű és egynyelvű szótárak

3.5.4 Német 12. évfolyam B2 Követelmény Fejlesztési követelmények Beszédkészség A tanuló – megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegeket, hosszabb előadásokat, pontosan érti a fontos információkat, a részletek összefüggéseit, követi a szövegek gondolatmenetét – követni tudja a rádió, televízió hírműsorait, globálisan érti az egyéb közérdekű és szórakoztató műsorokat, a korosztályának szóló műsorokat, ezeket felhasználja német nyelvtudása fejlesztésére – képes a hallott szövegekkel kapcsolatos komplex feladatok megoldására Beszédkészség A tanuló – az anyanyelvi beszélő számára jól érthető kiejtéssel, hangsúllyal és intonációval beszéli a német nyelvet, folyamatosan tud német nyelven interakciót folytatni. – képes felkészülés nélkül beszélgetést kezdeni, folytatni és befejezni a mindennapi élet témáiban, a közérdeklődésre számot tartó és a saját érdeklődésének megfelelő témakörökben – beszédében érvényesíti beszédszándékait és megfelelően reagál partnere beszédszándékaira – a felsorolt témakörökben képes véleményét, álláspontját rövid felkészülés után néhány percben összefüggően kifejteni – el tud mondani egy történetet Olvasásértési készség A tanuló – megérti általános érdeklődésre számot tartó, illetve saját érdeklődésének megfelelő témájú szö-


178

vegek, újságcikkek minden lényeges elemét, összefüggéseit – képes ilyen szövegekkel kapcsolatos komplex feladatok elvégzésére – önállóan feldolgoz házi olvasmányokat megadott szempontok alapján, megérti az irodalmi prózai szövegeket – megérti a német nyelvű országokban használt nyomtatványok, információs- és reklámanyagok, leírások, kérdőívek, tájékoztatók, közlemények minden lényeges elemét Írásbeli készség A tanuló – képes hivatalos levelet, önéletrajzot, kérvényt hirdetést írni e szövegtípusok tartalmi és formai elemeinek helyes alkalmazásával – képes hosszabb beszámoló, fogalmazás írására a mindennapi, a közérdeklődésre számot tartó, illetve érdeklődésének megfelelő témakörökben – képes a német nyelvterületen használt nyomtatványok, kérdőívek, űrlapok helyes kitöltésére – képes a hallott vagy olvasott megfelelő szintű szövegek tartalmának német nyelvű írásbeli összefoglalására – képes használni a kétnyelvű szótárakat Szókincs: 2000 lexikai egység produktív ismerete + receptív szókincs Tartalom Beszédszándékok Adekvát nyelvi viselkedés a hétköznapi életben előforduló, a közérdeklődésre számot tartó és a tanuló érdeklődésének megfelelő egyéb beszédhelyzetekben. Fogalomkörök, nyelvtan a kötőszó nélküli mellékmondatok az állítmányi mellékmondat az alanyi mellékmondat a zu + Infinitiv szerkezet mint a mondat alanya, tárgya, illetve jelzője szóalkotási ismeretek - a szóösszetétel és szóképzés esetei nemzetközi szavak a Futur II képzése és használata Témakörök Lásd: érettségi témakörök emelt szinten. A középszinten felsorolt témakörök természetesen az emelt szintre is érvényesek. TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

- A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) 1. Személyes vonatkozások, család

- Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek

- A család szerepe az egyén és a társadalom életében - Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése


179

- A másik ember külső és belső jellemzése - Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortár- - Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesakkal, felnőttekkel sek útkeresése - Előítéletek, társadalmi problémák és - Női és férfi szerepek azok kezelése - Az ünnepek fontossága az egyén és a - Ünnepek, családi ünnepek társadalom életében - Az öltözködés mint a társadalmi hova- Öltözködés, divat tartozás kifejezése - Baráti kör

2. Ember és társadalom

- Vásárlás, szolgáltatások

- A fogyasztói társadalom, a reklámok

- Hasonlóságok és különbségek az embe- Társadalmi viselkedésformák rek között - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, - A lakóhely és környéke fejlődésének szórakozási lehetőségek problémái 3. Környezetünk

4. Az iskola

- A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - A természet és az ember harmóniája - Környezetvédelem a szűkebb környeze- A környezetvédelem lehetőségei és tünkben: Mit tehetünk környezetünkért problémái vagy a természet megóvásáért? - Időjárás - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

- Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban

- Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

- Diákmunka, nyári munkavállalás 5. A munka világa

- A munkavállalás körülményei, lehetősé- Pályaválasztás, továbbtanulás vagy mungei itthon és más országokban, divatszakkába állás mák - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban

6. Életmód

- Ételek, kedvenc ételek

- Az étkezési szokások hazánkban és más országokban - Ételspecialitások hazánkban és más országokban

- Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben

- A kulturált étkezés feltételei, fontossága

- Gyakori betegségek, sérülések, baleset

- A szenvedélybetegségek

- Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

- A gyógyítás egyéb módjai

- Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

- A szabadidő jelentősége az ember életében

- Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

- A művészet szerepe a mindennapokban

7. Szabadidő, művelődés, szórako- Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport zás - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események

- Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok - A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai


8. Utazás, turizmus

9. Tudomány és technika

180

- A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

- A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra

- Nyaralás itthon, illetve külföldön

- Az idegenforgalom jelentősége

- Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai - A tudományos és technikai fejlődés - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Értékelés Célcsoport: csoport, pár, egyén Formák: szóbeli felelet, tanórai munka, házi feladat, feladatlapok kitöltése, röpdolgozat, nyagydolgozat, projektek, szorgalmi feladatok Szempontok az érettségi követelmények szempontjai szerint szóbeli – a kiejtés, hangsúly és intonáció helyessége – a beszédszándékok megvalósítása – a helyes reagálás – a kommunikatív cél teljesítése – a beszédprodukció önállósága – a beszéd folyamatossága – a tanult szókincs használata – a feladatmegoldási képesség szintje – a nyelvhelyesség írásbeli – a kommunikatív cél teljesítése – a tartalmi elemek értéke – a műfaji sajátosságok betartása – a tanult szókincs használata – az alapvető szövegösszefüggés megteremtése, szövegkohéziós elemek megléte – nyelvhelyesség – a szociokulturális feltételek és követelmények teljesítése – a feladatmegoldó képesség szintje – az írásmű terjedelme. Fontos, hogy mind a négy alapkészség szintjét folyamatosan értékelni és minősíteni kell! Feltételek Tevékenységi formák néma olvasás dialógusok folytatása páros- és csoportmunka interjúkészítés feladatlapok kitöltése hallott és olvasott szövegekhez kapcsolódó komplex feladatok megoldása néhány perces önálló beszámoló a mindennapi élet tárgyköreiben és - rövid felkészülés után - közérdeklődésre számot tartó tárgykörökben önálló beszámoló a tanulót érdeklő témakörökben történetek befejezése, átalakítása önéletrajz, álláskérvény, egyéb fontos hivatalos jellegű levelek írása


181

önálló fogalmazás a mindennapi élet témaköreiben, közérdeklődésre számot tartó témákban és a tanulót érdeklő témakörökben a mindennapi életben előforduló gyakori nyomtatványok, űrlapok kitöltése szövegalkotás különböző szövegtípusokban /beszámoló, riport, tudósítás, reklámszöveg, használati utasítás, információ, ajánlás, ismertetés, leírás stb./ Taneszközök Delfin 2 /Hueber Verlag/ Péntek Bernadett: Középfokú kurzuskönyv /NTK/ Lázár Györgyné: Német szóbeli gyakorlatok – emelt szint /NTK/ Lázár Györgyné: Német írásbeli gyakorlatok – emelt szint /NTK/ Somló Katalin: Abitraining Mittelstufe /NTK/ Madaras Barbara: Zertifikat Komplett /NTK/ Karácsony-Tálasiné: Német nyelvtan a középiskolák számára Hámoriné: Német nyelvtani gyakorlókönyv a középiskolák számára JUMA Kétnyelvű és egynyelvű szótárak

3.6 Olasz kezdő tanterv (9-12. évfolyam)

Részei: Olasz nyelv (A1) Olasz nyelv (A2) Olasz nyelv (A2/B1) Olasz nyelv (B1) A tantárgy éves óraterve: évfolyam

heti óraszám

éves óraszám

9. 3 111 10. 3 111 11. 3 111 12. 3 96 Összesen: 429

Megjegyzés: Az iskola profiljának megfelelően hangsúlyt fektetünk a diákok szakok, szakágak szerinti szakmai nyelvezetének, szókincsének alapfokú - szükség szerinti - megismertetésére. Fontosnak tartjuk, hogy középiskolai tanulmányaik befejeztével további tanulmányaik - munkájuk során olvasni, használni tudják a saját szakterületükön - képzőművészeti, táncművészeti, zeneművészeti - megjelenő nemzetközi magazinokat, kiadványokat és alapszinten szakmájukról kommunikálni legyenek képesek. A XXI. század elején ez elengedhetetlen egy képzett, érvényesülni szándékozó művész számára. A fentieket azok a tények is alátámasztják, hogy volt növendékeink közül többen folytatnak külföldi tanulmányokat, melyben segíti őket az adott idegen nyelv középszintű, és a szakmai szókincs alapszintű ismerete.


182

Alapfokú szakmai szókincs megismertetésének módjai: – A tantervben megemlített aktuális témák során (pl. „az iskola világa, az én iskolám”, „a munka világa, szakmák, elképzelések a jövőre” ,” tágabb környezetünk”, „kultúra, művészet”, „szabadidő”...) – Autentikus idegen nyelvű szakmai szövegek fordítása alapján – A tanulók egyénileg választott, diáktársaiknak tartandó beszámolóik, történeteik prezentálásával. Cél Az olasz nyelv tanításának célja a NAT-ban foglaltakkal összhangban, hogy a tanuló – a négy alapkészség megfelelő szintű elsajátításával az olasz nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni tudja. – olasz nyelvűekkel, illetve az olasz nyelvet második idegen nyelvként beszélőkkel tudjon új emberi kapcsolatokat létesíteni, hétköznapi, hivatalos, illetve szakmai témákról beszélni. – ismerje meg Olaszországot, az olasz kultúrát, a városokat, műemlékeket, zeneszerzőket stb. – tanulja meg elfogadni és értékelni a másságot, és ezáltal önmaga is gazdagodjon. – nyelvismerete tegye számára lehetővé, hogy bekapcsolódhasson a nemzetközi gazdasági, kulturális és tudományos életbe. – sajátítsa el a tudatos és hatékony nyelvtanulás módszereit és készségeit. – az olasz nyelv tanulása során kifejlődő alapkészségek tegyék lehetővé számára nyelvtudásának továbbfejlesztésének, illetve más idegen nyelvek elsajátítását. – idegen nyelv tanulása járuljon hozzá anyanyelvi kultúrájának fejlődéséhez. – személyisége az idegen nyelven való önkifejezés által gazdagodjon, önbizalma erősödjön. – nyelvtudása segítésével magyarként Európa polgára lehessen. Az olasz nyelv tanításának célja, hogy a tanulók olyan képességekre, készségekre és ismeretekre tegyenek szert, hogy a 12. év végén – az általuk választott, az európai hatfokú skálán meghatározott B1 vagy B2 szinten – sikeres érettségi vizsgát tehessenek. Követelmény A tanulóknak a négy nyelvi alapkészség, valamint az ország ismeret (kulturális háttér) megfelelő szintű elsajátításával fejlett kommunikációs készséggel kell rendelkezniük. Képesnek kell lenniük olasz nyelven új emberi kapcsolatokat létesíteni, hétköznapi, hivatalos ill. szakmai témákról beszélni. A tanulók ismerjék Olaszországot és az olasz kultúrát. A tanulók ismerjék és használják a tudatos és hatékony nyelvtanulás módszereit. Az írásbeli és szóbeli készségek területén a tanulók jussanak el arra a szintre, hogy a tantervben meghatározott célokat elérjék. Beszéd- és olvasásértés, beszéd- és íráskészség: A tanulók globálisan értsék meg a szintjüknek megfelelő autentikus és irodalmi hallott vagy írott szövegeket, és ezekben a szövegekben találják meg a számukra szükséges információkat. A tanulók témakörökben és a leggyakoribb mindennapi beszédhelyzetekben legyenek képesek gondolataikat, érzéseiket kifejezni, és a számukra szükséges információkat megkérdezni/megszerezni. A tanulók írásban is legyenek képesek megfogalmazni a mindennapi életben előforduló szükséges szövegeket. A tanulók legyenek képesek sikeres érettségi vizsgát tenni. A követelményrendszert az iskolák rugalmasan, saját igényeiknek megfelelően alkalmazzák. A tananyag elrendezése a használt tankönyvek függvényében változhat. Figyelembe kell venni továbbá a tanítványok egyéni képességeit és szükségleteit.


183

Tartalom A tananyagot a kapcsolt tantervi egységek felsorolásával adjuk meg. Olasz nyelv 9. modul Olasz nyelv 10. modul Olasz nyelv 11. modul Olasz nyelv 12. modul Értékelés Fontos, hogy a tanulók fejlődését és haladását a követelmények elérésében mind szóban, mind írásban folyamatosan ellenőrizzük és értékeljük. A tanulóknak legyen módjuk minél többször számot adni ismereteikről, valamint mind a négy nyelvi alapkészség területén elért haladásukról. Az ellenőrzés és értékelés visszajelzés mind a tanuló, mind a tanár számára munkájuk eredményességéről. Csak ez teszi lehetővé a tanár számára, hogy a megtervezett tanítási/tanulási folyamatot a konkrét helyzetnek megfelelően az adott tanulócsoport igényeihez, szükségleteihez igazítsa. A folytonosság mellett hasonlóan fontos a fokozatosság. Az ellenőrzés és értékelés során alkalmazott módszerek és feladattípusok a tanulók számára legyenek ismertek, begyakoroltak és fokozatosan nehezedjenek a tanulók előrehaladásának megfelelően. Ellenőrizni és értékelni kell – a nyelvi ismeretek (szókincs és nyelvtan) szintjét – a kommunikációs készségek (beszédértés, beszédkészség, írott szövegértés, íráskészség) szintjét, Ellenőrizni és értékelni kell a négy nyelvi alapkészség fejlődését és szintjét: a BESZÉDÉRTÉS területén: – a globális szövegértést – a speciális (keresett, ill. szükséges) információk megértését a BESZÉDKÉSZSÉG területén: – szókincs és a nyelvi struktúrák gazdagságát – a helyes hangsúlyt és intonációt – az érthető kiejtést – a szituációnak, ill. a feladatnak megfelelő (viselkedési és kifejezési) formát – a szituációnak, ill. a feladatnak megfelelő tartalmat – a nyelvhelyességet és az önkorrekciót az ÍROTT SZÖVEGÉRTÉS területén: – a globális szövegértést – a speciális (keresett, ill. szükséges) információk megértését az ÍRÁSKÉSZSÉG területén: – a szókincs és a nyelvi struktúrák gazdagságát – a helyesírást – a szituációnak ill. a feladatnak megfelelő formát – a szituációnak ill. a feladatnak megfelelő tartalmat – a nyelvhelyességet és az önkorrekciót Törekedni kell a nyelvhelyességre, és hasonlóan fontos, hogy a tanulókban fejlesszük az önkorrekció képességét, de legalább ilyen lényeges, ha nem lényegesen, hogy a tanulók bátran merjenek beszélni, kommunikálni a tanult idegen nyelven. Az ismeretek és nyelvi készségek ellenőrzésére és értékelésére ajánlott/alkalmas feladattípusok: BESZÉDÉRTÉS – válaszadás nyitott kérdésre – rövid válasz adása eldöntendő kérdésekre – feleletválasztásos feladatok – igaz- hamis állítások


– táblázatok, térképek, rajzok, ábrák kiegészítése, készítése – kérdőívek kitöltése – képes helyes sorrendbe állítása – szöveg kiegészítése – utasítások végrehajtása – hibás szövegek javítása – részvétel párbeszédben – részvétel szerepjátékban – halott szöveg tartalmi összefoglalása – tolmácsolás magyarra (anyanyelvre) BESZÉDKÉSZSÉG – kérdésalkotás – válaszadás nyitott kérdésre – részvétel párbeszédben – részvétel szerepjátékban – képleírás – képek összehasonlítása – képeken látható történet elbeszélése, befejezése – hallott történet befejezése – szövegalkotás kulcsszavak és adatok alapján – véleménynyilvánítás, érvelés, vita – megadott szempontok alapján önálló beszéd (előadás) – memoriter ÍROTT SZÖVEGÉRTÉS – válaszadás nyitott kérdésekre – rövid válasz adása eldöntő kérdésekre – igaz- hamis feladatok – feleletválasztásos feladatok – táblázatok, térképek, rajzok, ábrák kiegészítése, készítése – kérdőívek kitöltése – képek helyes sorrendbe állítása – szöveg kiegészítése – hiányos szövegek, táblázatok, térképek kiegészítése – mondatok, bekezdések, szövegrészek helyes sorrendbe állítása – szöveg tartalmának összefoglalása magyarul (anyanyelven) – szöveg tartalmának összefoglalása olaszul ÍRÁSKÉSZSÉG – képleírás – képek összehasonlítása – képeken látható történet leírása, befejezése – olvasott történet befejezése – történet leírása kulcsszavak és adatok alapján – levél, levelezőlap megírása megadott szempontok alapján – nyitott kérdések megválaszolása – hiányos szövegek kiegészítése – szöveg átalakítása megadott szempontok alapján (baráti és hivatalos) – vélemény leírása – adatlap kitöltése – magyarról (anyanyelvről) olaszra fordítás – önéletrajz írása – napló írása – pályázat készítése, írása – projekt készítése SZÓKINCS – feleletválasztásos feladatok – kakukktojás

184


185

– hiányos szöveg kiegészítése – szinonimák, antonímák – szavak, szómagyarázatok egymáshoz rendelése NYELVTAN – szavak kiegészítése – mondatok kiegészítése – táblázatok kiegészítése, készítése – mondatalkotás – mondat átalakítás – kérdésalkotás – válaszadás kérdésekre Feltételek A tantárgyat csoportbontásban kell tanítani. Az oktatás szaktantervi rendszerben folyik. Felhasznált segédkönyvek, kézikönyvek és technikai eszközök: Katerin Katerinov: La lingua italiana per stranieri T. Marin, S. Magnelli: Nuovo Progetto Italiano Marco Mezzardi: Dizionario per immagini Corrado Conforti, Linda Cusimano: Linea diretta 1-2 Piero Catizone, Cristopher Humpris, Luigi Mincarelli: Volare 1-3 Ciro Massimo Naddeo, Giuliana Trama: Canta che ti passa Eszközök: CD lejátszására is alkalmas kazettás magnó Videomagnó és televízió/ DVD lejátszó Írásvetítő Személyi számítógép

3.6.1 Olasz nyelv 9. (A1) Részei Beszédszándékok 9. Nyelvtan 9. Témakörök 9. Országismeret 9. Szabad órakeret 9. Ismétlés, összefoglalás 9. Óraszám Iskolai: 3 óra/hét Cél Célunk, hogy az első évben a tanuló – megértse és elfogadja az idegen nyelvek elsajátításának/tudásának fontosságát. – felismerje az olasz nyelvnek, mint világnyelvnek különös jelentőségét. – kedvelje meg a tanult idegen nyelvet. – sajátítsa el a nyelvtanulás legalapvetőbb módszereit. – az olasz nyelvet az elsajátított szinten a kommunikáció eszközeként a gyakorlatban legyen képes használni. – ismerje meg Olaszországot, az országról és a kultúráról kapjon egy általános képet – a négy nyelvi alapkészség területén alapfokú jártasságra tegyen szert.


186

Követelmény BESZÉDÉRTÉS A tanuló – ismerje fel és értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket, mondatokat. – értse meg és tudja követni a tanár utasításait. – globálisan értse meg a tanul témákról szóló hallott szöveget. – a tudásszintjének megfelelő hallott szövegből értse meg a számára fontos információkat. – értse meg az egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett, ill. a tananyagra vonatkozó kérdéseket. – legyen képes megoldani a hallás utáni szövegértési gyakorlatokhoz rendelt feladatokat. BESZÉDKÉSZSÉG A tanuló – tudjon megközelítőleg helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban egyszerű mondatokat ismételni, ill. kimondani. – beszédben közelítse meg az olasz nyelv hangjainak képzését. – tudjon szavakat betűzni. – tudjon röviden reagálni hallott vagy látott jelenségekre. – tudjon valós beszédhelyzetben egyszerű információkat adni és kérni. – tudjon valós beszédhelyzetben, ill. a tananyaggal kapcsolatban kérdéseket feltenni és kérdésekre röviden válaszolni. – megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni. – tudjon képekről röviden beszélni. ÍROTT SZÖVEGÉRTÉS A tanuló – ismerje fel és értse meg a leírt ismert szavakat, kifejezéseket és mondatokat, – legyen képes a tanult szöveget felolvasni. – az ismert nyelvi elemeket új szövegkörnyezetben is ismerje fel. – írott szövegből értse meg a számára fontos információkat. – a tanulók tudjanak szótárakat és egyéb tanulói segédanyagokat használni. ÍRÁSKÉSZSÉG A tanuló – tudjon egyszerűbb szövegeket lemásolni, tollbamondás után ill. emlékezetből helyesen leírni. – tudjon egyszerű tényszerű információkat közvetítő mondatokat írni. – tudjon több mondatból álló összefüggő szöveget írni. – tudjon egyszerű eseménysort önállóan leírni. – tudjon tankönyvi feladatokat írásban megoldani. SZÓKINCS A tanuló a fenti követelményeknek megfelelő szókinccsel rendelkezzen. Tartalom A tananyagot a kapcsolt tantervi egységek felsorolásával adjuk meg. Beszédszándékok 9. modul Nyelvtan 9. modul Témakörök 9. modul Országismeret 9. modul Szabad órakeret 9. modul Ismétlés, összefoglalás 9. modul Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal.


187

Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Beszédszándékok 9. Tartalom Kérdezés, visszakérdezés Válaszadás Információkérés, információadás Dolgok azonosítása, megnevezése Tényközlés Véleménykérés, véleményalkotás Egyetértés, egyet nem értés kifejezése Tudás - nem tudás kifejezése Modális jelentések kifejezése: képesség, kötelezettség, tiltás, engedély, Akarat, kívánság, szándék kifejezése Tetszés - nem tetszés, öröm - bánat, elégedettség, elégedetlenség, hála kifejezése Bocsánatkérés, megbocsátás kifejezése Helyeslés, elismerés, rosszallás kifejezése Érdeklődés, közömbösség kifejezése Javaslat, udvarias kérés, meghívás, tanácsolás, figyelmeztetés kifejezése Segítség felajánlása, elfogadása, elutasítása Utasítás Figyelemfelhívás, Köszönés, megszólítás Bemutatkozás, bemutatás Jókívánságok, gratuláció és ezekre reagálás Búcsúzás, elköszönés Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A beszédszándékok téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Nyelvtan 9. Tartalom NYELVTAN Hangtan Az olasz ábécé Az olasz hangok, az olvasás szabályai - magánhangzók - kettőshangzók (diftongusok) - mássalhangzók Az olasz élőbeszéd - időtartam - hangsúly - intonáció Főbb helyesírási szabályok


188

Alaktan/Szótan A névelők (határozott és határozatlan) A főnév - neme - többes száma - megszámlálható, megszámlálhatatlan A számnév - tőszámnév - sorszámnév - évszám, életkor - óra-idő jelzése A névmás - személyes névmások - birtokos névmások - mutató névmások - kérdő névmások Az ige - igei elnevezések - segédigék - szabályos és rendhagyó igék - az avere és essere igék ragozása igeidők: Presente Indicativo (verbi regolari e alcuni irregolari) Presente di alcuni verbi riflessivi Passato Prossimo Határozószók Elöljárószók Egyszerűbb kötőszók Mondattan Egyszerű mondatok Az összetett mondatok néhány alapesete A tanult igeidők használata Igemódok - kijelentő - felszólító (tegezés, csak néhány szituáióhoz kapcsolva) Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók A nyelvtan téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Témakörök 9. Tartalom 1. Az év világom Bemutatkozás, ismerkedés, személyi adatok A családtagok bemutatása 2. Környezetem A lakás/ház bemutatása Helyiségek a lakásban, berendezési tárgyak 3. Iskolám


189

A tanterem Tantárgyak, órarend, munkarend 4. Mindennapi életünk A mindennapi élet tevékenységei Napirend 5. Vásárlás, mértékek Üzletek, alapvető árucikkek Mindennapi bevásárlás 6. Étkezés Mindennapi étkezések Néhány étel- és italfajta megnevezése 7. Idő, időjárás, évszakok A nap: napszakok, óra Év, évszak, hónap, a hét napjai 8. Közlekedés, utazás Közlekedési eszközök Tájékozódás 9. Öltözködés Ruhadarabok, kellékek nevei 10. Az emberi test, testrészek 11. Szabadidő, szórakozás Hobbik Szabadidős tevékenységek Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A témakörök téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Országismeret 9. Tartalom Olaszország megismerése, tartományok, fontosabb városok Róma bemutatása Mindennapi élet, étkezések Olaszországban Mondókák, dalok, játékok Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Az országismeret tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Szabad órakeret 9. Óraszám Iskolai: 2 óra Cél Biztosítson lehetőséget az iskola a tanulók speciális igényeinek megfelelő ismeretek elsajátítására,


190

illetve egyes témák részletesebb kifejezésére. Tartalom Az iskola és a szaktanár által választott témák. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Ismétlés, összefoglalás 9. Óraszám Iskola: 15 óra Cél A tanulók a tanult nyelvi elemeket, szókincset a megismert témakörökben illetve a mindennapi beszédhelyzetekben gyakorlottan és aktívan tudják és merjék használni. Tartalom A témakörök összefoglalása. Évközi és év végi ismétlés. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók.

3.6.2 Olasz nyelv 10. (A2) Részei Beszédszándékok 10. Nyelvtan 10. Témakörök 10. Országismeret 10 Szabad órakeret 10. Ismétlés, összefoglalás 10. Óraszám Iskolai: 3 óra/hét Cél Cél, hogy a tanuló – olasz nyelvű kommunikációja mind formailag, mind tartalmilag javuljon, gazdagodjon. – négy nyelvi alapkészsége harmonikusan fejlődjön. – a tanult nyelvtani szerkezeteket és szókincset felismerje és helyesen használja. – ismeretei bővüljenek Olaszországról Követelmény BESZÉDÉRTÉS A tanuló – értse meg a tanárnak a tananyaggal vagy a mindennapi élet és beszédtémáival kapcsolatos olasz nyelvű magyarázatát. – értse meg a tananyaggal és a mindennapi élettel kapcsolatos (az előző szintnél változatosabb és összefoglalóbb jellegű) kérdéseket – a halott szövegből értse meg a számára fontos információt. Va szövegkörnyezetből igyekezzen megérteni az ismeretlen nyelvi elemeket. – a tanuló megfelelő ismeretek birtokában értse meg tudásszintjének megfelelő hanganyagot.


191

BESZÉDKÉSZSÉG A tanuló – tudjon kezdeményezni és fenntartani beszélgetést ismert, mindennapi témákról. – tudjon információt kérni és több mondatból álló információt adni. – tudjon embereket, tárgyakat és helyeket egyszerűen jellemezni. – tanuljon meg hosszabb/rövidebb nyelvi egységet kívülről. – a memorizált nyelvi elemeket használja kreatívan. – a tanult témakörökhöz tartozó képekről, képsorokról tudjon összefüggően néhány mondatban beszélni. – tudjon egyszerűen, de összefüggően beszélni a mindennapi életben vele, családjával és társaival történtekről, és tudjon ezek iránt érdeklődni. ÍROTT SZÖVEGÉRTÉS A tanuló – értse meg a tudásszintjének megfelelő szöveget. E szövegről tudjon általános képet alkotni, és legyen képes a számára fontos információkat kikeresni. – próbálja meg a számára ismeretlen szövegelemeket a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni. – tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatos feladatokat végrehajtani. – ismerjen meg autentikus olasz nyelvű szövegeket (étlap, utcai feliratok, hirdetések, menetrend, stb.) ÍRÁSKÉSZSÉG A tanuló – tudjon egyszerű, több mondatból álló összefüggő szöveget írni és tudjon szövegmodelleket saját helyzetére alkalmazni. – tudjon embereket, jelenségeket írásban jellemezni. – tudja tetszését/nem tetszését, érzelmeit írásban röviden kifejezni. – legyen képes megérdeklődni mások véleményét és érzéseit. – tudjon egyszerű fogalmazást írni mindennapi életével kapcsolatos eseményekről, és őt érdeklő jelenségekről. Ismerje a fogalmazás szerkezetét. – tudjon egyszerű levelet fogalmazni és ismerje a levelezés alapvető formai szabályait. – a tanuló tudja tankönyvének írásbeli feladatait megoldani. – a nyelvhelyesség és a nyelvtani ismeretek pontosítása céljából tudjon meghatározott céllal készült mondatmodelleket magyarról (anyanyelvről) angolra fordítani. SZÓKINCS A tanuló a fenti követelményeknek megfelelő szókinccsel rendelkezzen. Előzmény Olasz nyelv A1 Tartalom A tananyagot a kapcsolt tantervi egységek felsorolásával adjuk meg. Beszédszándékok 10, modul Nyelvtan 10. modul Témakörök 10. modul Országismeret 10. modul Szabad órakeret 10. modul Ismétlés, összefoglalás 10. modul Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal.


192

Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Beszédszándékok 10. Tartalom Kérdezés, információkérés az előző szintnél hosszabb terjedelemben Válaszadás, információadás az előző szintnél hosszabb terjedelemben Emlékezés, emlékeztetés, figyelmeztetés Modalitás: szándék, terv, ígéret, előrejelzés kifejezése Bizonyosság, bizonytalanság fokának egyszerű kifejezése Attitűdök egyszerű kifejezése: kíváncsiság, meglepetés, remény, félelem, sajnálkozás, együttérzés Feltételezés kifejezése Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A beszédszándékok téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Nyelvtan 10. Tartalom NYELVTAN Hangtan Az olasz élőbeszéd Főbb helyesírási szabályok Szótan Névelők (ismétlő jelleggel, határozatlan névelő többes száma) Főnév Számnév - a négy alapművelet Névmások - kérdő névmások - vonatkozó névmások - a névmás tárgyesete A melléknév - fokozás, rendhagyó fokozás Az ige - rendhagyó igék - segédigék - igeidők Futuro semplice, futuro anteriore Imperfetto, trapassato prossimo (használatuk) Határozószók Elöljárószók Kötőszók Mondattan Összetett mondatok A mondat részei A tanult igeidők használata Az igemódok - kijelentő felszólító feltételes, jelen és múlt idő


193

Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A nyelvtan téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Témakörök 10. Tartalom 1. Az én világom A családi élet Rokoni és baráti kapcsolatok Külső és belső tulajdonságok Mit szeretek - mit nem 2. Környezetem A ház körül: az utca és környéke Természeti környezetünk: állatok és növények 3. Iskolám Egy nap az iskolába Iskolai élet 4. Mindennapi életünk Házi munkák Családtagok, ismerősök foglalkozása 5. Vásárlás, mértékek Vásárlás, mennyiségek, árak, pénznemek Különböző szolgáltatások 6. Étkezés Vendéglátás, asztalterítés, ételkínálás Ételkészítés: néhány egyszerűbb recept Étkezési szokások 7. Időjárás, évszakok Időjárási viszonyok, évszakok Érdeklődés az időjárásról 8. Közlekedés, utazás Helyi közlekedés Utazási előkészületek Utazási eszközök és módok 9. Öltözködés Ruhavásárlás Az emberek külső leírása 10. Egészség, betegség Leggyakoribb betegségek, baleset, sérülés Orvosnál, gyógyszertárban, kórházban 11. Szabadidő, szórakozás Baráti összejövetelek Tv., rádió, olvasás Sportolás 12. Magyarország Fővárosunk néhány nevezetessége


194

Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A témakörök téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Országismeret Tartalom Olaszország Mindennapi élet - szokások Hagyomány és modernség Olasz kultúra: zene, irodalom, film, képzőművészet Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Az országismeret téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Szabad órakeret 10. Óraszám Iskolai: 22,0 * Cél Biztosítson lehetőséget az iskola és a tanulók speciális igényeinek megfelelő ismeretek elsajátítására, illetve egy témák részletesebb kifejtésére. Tartalom Az iskola és a szaktanár által választott témák. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Ismétlés, összefoglalás 10. Óraszám Iskola: 15 óra Cél A tanulók a tanult nyelvi elemeket, szókincset a megismert témakörökben illetve a mindennapi beszédhelyzetben gyakorlottan és aktívan tudják és merjék használni.


195

Tartalom A témakörök összefoglalása. Évközi és év végi ismétlés. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók.

3.6.3 Olasz nyelv 11. (A2/B1) Részei Beszédszándékok 11. Nyelvtan 11. Témakörök 11. Országismeret 11. Szabad órakeret 11. Ismétlés, összefoglalás 11. Óraszám Iskolai: 3 óra/hét Cél Cél, hogy a tanuló – angol nyelvű kommunikációja árnyaltabbá váljon és érzelmeit is ki tudja fejezni. – mind szóban mind írásban értsen meg és használjon gazdagabb szókincset és bonyolult nyelvtani szerkezeteket. – értsen meg globálisan ismeretlen nyelvi elemeket tartalmazó rövidebb halott vagy látott szövegeket. – bátrabban és gördülékenyebben használja az ismert nyelvi elemeket. Követelmény BESZÉDÉRTÉS A tanuló – értse meg és kövesse a tanár angol nyelvű óravezetését. – értse meg az összetettebb, kevésbé személyes témákról szóló, a természeteshez közelebb álló beszédet. – gondosan kiválasztott, nyelvileg hiteles anyagokból tudja kiszűrni a lényeget. BESZÉDKÉSZSÉG A tanuló – tudjon az általa ismert mindennapi beszédhelyzetekben, a tantervben szereplő témakörökben és szituációkban beszélgetés kezdeményezni, folytatni és befejezni. – tudja megfogalmazni és megindokolni véleményét, kifejezni egyetértését, egyet nem értését. – tudjon külföldieknek rövid tájékoztatást adni Magyarországról, a fővárosról és a lakóhelyéről. – a leggyakoribb beszédhelyzetekben (még ha kicsit hibásan is) meg tudja magát értetni. – tudjon számára releváns szerepekben kommunikációs feladatokat végrehajtani. ÍROTT SZÖVEGÉRTÉS A tanuló – tudjon nyelvileg összetettebb szövegeket megérteni, feldolgozni és tudjon ezekről Megadott szempontok alapján beszámolni. – érezzen késztetést az olasz nyelven való olvasásra – ismerjen 1-1 verset, rövidebb novellát adaptált formában vagy eredetiben.


196

ÍRÁSKÉSZSÉG A tanuló – legyen képes véleményét írásban megfogalmazni, álláspontját indokolni. – tudjon önéletrajzot írni. – tudjon minta alapján levelet írni állásvállalás ügyében. – legyen képes egyszerű, rövidebb szövegeket angolra fordítani. SZÓKINCS A tanuló rendelkezzen a fenti követelményeknek megfelelő szókinccsel. Előzmény Olasz nyelv A2 Tartalom A tananyagot a kapcsolt tantervi egységek felsorolásával adjuk meg. Beszédszándékok 11. modul Nyelvtan 11. modul Témakörök 11. modul Ország ismeret 11. modul Szabad órakeret 11. modul Ismétlés, összefoglalás 11. modul Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Beszédszándékok 11. Tartalom Kérdezés, összefoglaló jellegű kérdések Válaszadás, összefoglaló jellegű válaszadás Információkérés, információadás Tényközlés Véleménykérés, véleményalkotás Modális jelentések kifejezése - kötelezettség - tiltás - megengedés - szándék, terv, ígéret, előrejelzés - óhajtás (1) Bizonyosság/bizonytalanság fokának kifejezése Valószínűség, valószínűtlenség fokának egyszerű kifejezése Rábeszélés kifejezése: tanácsolás, javaslat Érvelési szándékok kifejezése: vélemény, egyetértés, egyet nem értés, érvek felsorolása Tetszés/ nem tetszés, öröm, bánat, elégedettség, elégedetlenség, hála, remény, lelkesedés, sajnálkozás, félelem, együttérzés, meglepetés, kíváncsiság kifejezése Figyelemfelhívás, köszönés, visszaköszönés (1) Csak az olvasás szintjén követelmény. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal.


197

Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A beszédszándékok téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Nyelvtan 11. Tartalom NYELVTAN Hangtan Az olasz élőbeszéd Helyesírási szabályok Szótan Melléknév - fokozás, hasonlító szerkezetek Névmás - visszaható és nyomatékosító névmások - vonatkozó névmások kérdő névmások a névmás részes esete Az ige: -kötőmód jelen és múlt ideje felszólítás tagadás ismétlés Határozószók Indulatszók Mondattan A tanult igeidők használata Összetett mondatok Igeidő-egyeztetés Igemódok Kötőmód Az igenév mondatban - Gerundio - Participio Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A nyelvtan téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Témakörök 11. Tartalom 1. Emberi kapcsolatok Családi programok, ünnepek Az élet fordulópontjai Önéletrajz- életrajz 2. Tágabb környezetünk Költözés Településtípusok, városi élet, vidéki élet: előnyök, hátrányok 3. Az iskola világa Iskolám bemutatása


198

Diákélet hazánkban Diákélet Olaszországban 4. A munka világa Pályaválasztás: szakmák, elképzelések a jövőre Nyári munka 5. Szolgáltatások, vásárlás Szaküzletek, áruházak, piacok, mértékegységek Postai szolgáltatások 6. Étkezés Főzés, egyszerűbb ételek receptjei Vendéglő, rendelés, fizetés, reklamáció 7. Utazás, turizmus Nyaralás itthon Utazás külföldre Szállásfoglalás 8. Öltözködés Divat Formák, minták, fazonok 9. Egészséges életmód Jó közérzet és az életmód Káros szenvedélyek 10. Művelődés, szórakozás, sport Művészeti események: mozi, színház, koncert Sportrendezvények 11. Magyarország: Idegenforgalmi nevezetességek Városnézés Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A témakörök tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Országismeret 11. Olaszország Mindennapi élet - szokások Hagyomány és modernség Olasz kultúra: zene, irodalom, film, képzőművészet Tartalom Sport, divat Mindennapi élet, szokások Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Az országismeret téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk.


199

Szabad órakeret 11. Óraszám Iskolai: 22 óra Cél Biztosítson lehetőséget az iskola és a tanulók speciális igényeinek megfelelő ismeretek elsajátítására, illetve egyes témák részletesebb kifejtésére. Tartalom Az iskola és a szaktanár által választott témák. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Ismétlés, összefoglalás 11. Óraszám: Iskolai: 15 óra Cél A tanulók a tanult nyelvi elemeket, szókincset a megismert témakörökben, illetve a mindennapi beszédhelyzetekben gyakorlottan és aktívan tudják és merjék használni. Tartalom A témakörök összefoglalása Évközi és év végi ismétlés. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók.

3.6.4 Olasz nyelv 12. (B1) Részei Beszédszándékok 12. Nyelvtan 12. Témakörök 12. Országismeret 12. Szabad órakeret 12. Ismétlés, összefoglalás 12. Óraszám Iskolai: 3 óra/hét Cél Cél, hogy a tanuló – a négy év során tanultaknak produktívan legyen képes használni, és ezek segítségével gondolatait, érzéseit árnyaltan megfogalmazni – adott szituációban a helyzetnek megfelelő módon legyen képes kommunikálni


200

– általánosságban (globálisan) értse meg az ismeretlen lexikai ill. nyelvtani elemeket is tartalmazó hosszabb hallott és írott szövegeket Követelmény BESZÉDÉRTÉS A tanuló – értse meg az igényesen megfogalmazott szövegeket a leggyakoribb beszédhelyzetekben személyesen és telefonon történő beszélgetésben. – értse meg a számára magyarul érthető ill. ismerős témáról szóló előadást, vitát. – törekedjen arra, hogy számára ismeretlen témákat is kikövetkeztessen. BESZÉDKÉSZSÉG A tanuló – telefonon is tudjon információt kérni és adni. – legyen képes folyamatosan beszélni az általa ismert témákról és szakmája ismert területeiről. – árnyaltan tudjon véleményt nyilvánítani. ÍROTT SZÖVEGÉRTÉS A tanuló – általánosságban értsen meg nehezebb, hétköznapi témákkal kapcsolatos eredeti szövegeket, ezekből a számára fontos információkat legyen képes részleteiben is megérteni. ÍRÁSKÉSZSÉG A tanuló – tudja önállóan nyelvileg és nyelvtanilag helyesen megfogalmazni a hétköznapokban szükséges, vagy a szakmájában használatos szövegeket. – legyen képes szótár segítségével önállóan logikusan megfogalmazni levelet, kérvényt, előadást, vagy beszámolót, és ismerje ezek formai követelményeit. SZÓKINCS A tanuló rendelkezzen a fenti követelményeknek megfelelő szókinccsel. Előzmény Angol nyelv A2/B1 Tartalom A tananyagot a kapcsolt tantervi egységek felsorolásával adjuk meg. Beszédszándékok 12. modul Nyelvtan 12. modul Témakörök 12. modul Országismeret 12. modul Szabad órakeret 12. modul Ismétlés, összefoglalás 12. modul Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Beszédszándékok 12. Tartalom Az előző szintnél árnyaltabban és választékosabban:


201

Összefoglaló jellegű kérdések és információadás Valószínűség, valószínűtlenség fokának kifejezése Feltételezés Képzelt feltételezés kifejezése Rábeszélés kifejezése: tanácsolás, javaslat Érvelési szándékok kifejezése: vélemény, egyetértés, egyet nem értés, érvek felsorolása Következtetés Meglepetés Kívánság, óhajtás Tiltás, utasítás Figyelmeztetés Bíztatás Szidás, fenyegetés Bánat, aggódás, felháborodás kifejezése Megbántódás, közömbösség kifejezése Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A beszédszándékok téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Nyelvtan 12. Tartalom NYELVTAN Hangtan Az olasz élőbeszéd Helyesírási szabályok Szótan Névmás vonatkozó névmás indefiniti Melléknév - főnévként használt melléknevek - melléknévként használt főnevek Számnév Az ige - igeidők passato remoto mondatrövidítések concordanza dei modi e dei tempi - az ige névszói alakja, igenevek infinitivo gerundio participio Szóképzés, szóösszetétel, szócsonkítás Mondattan Összetett mondatok Az igei szerkezetek A műveltetés Általános alany „si”, passzív „si” Egyenes és függő beszéd


202

Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A nyelvtan és téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Témakörök 12. Tartalom 1. Ember és társadalom Emberi kapcsolatok Közösségek 2. Tágabb környezetünk Társadalmi viszonyok Szokások, intézmények, vallási nemzeti sajátosságok Különböző életmódok 3. A munka világa Álláskeresés, munkahely-változtatás Munkakörülmények, pénz, árak, megélhetés Munkanélküliség 4. Egészséges életmód Egészséges életmód és táplálkozás Sportolás, relaxáció Környezetünk védelme 5. Turizmus Nyaralás télen - nyáron 6. Kultúra Szemelvények az angolszász irodalomból Történelem: híres emberek 7. Magyarország Idegenforgalmi nevezetességek. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. A témakörök tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Tartalom Hagyomány és modernség Olasz kultúra: zene, irodalom, film, képzőművészet Tartományok és jellegzetességei Tömegtájékoztatási eszközök: újságok, televízió Szemelvények az olasz történelemből Mindennapi élet- szokások Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal.


203

Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Az országismereti téma tanítása elválaszthatatlan a többi téma tanításától, ezért az összóraszámot nem bontjuk. Szabad órakeret 12. Óraszám Iskolai: 22 óra Cél Biztosítson lehetőséget az iskola és a tanulók speciális igényeinek megfelelő ismeretek elsajátítására, illetve egyes témák részletesebb kifejtésére. Tartalom Az iskola és a szaktanár által választott témák. Értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei, szempontjai, tartalma és formái megegyeznek a tantervi szinten leírtakkal. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók. Ismétlés, összefoglalás 12. Óraszám Iskolai: 15 óra Cél A tanulók a tanult nyelvi elemeket, szókincset a megismert témakörökben, illetve a mindennapi beszédhelyzetekben gyakorlottan és aktívan tudják és merjék használni. Tartalom A témakörök összefoglalása. Évközi és év végi ismétlés. Feltételek A tantervi szinten megadott feltételek az irányadók.


204

4. Matematika 4.1 Bevezetés A matematikai alapműveltség középiskolában elsajátítandó tartalma törvényileg pontosan meghatározott. Jelen tanterv a NAT 2003-ban leírt céljait és fejlesztési feladatait, a kétszintű érettségi tantárgyi követelményeit, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola sajátosságait szem előtt tartva készült. A tananyag témakörökre történő felosztásánál az érettségi követelmények felosztását követtük, így az öt témakör: Gondolkodási módszerek; Számtan, algebra; Függvények, sorozatok; Geometria; Valószínűség, statisztika. Az alábbi táblázat fősora az egyes évfolyamok és azokon rendelkezésre álló heti óraszámokat tartalmazza, a táblázat további része az egyes témakörökre felhasználható óraszámokat tünteti fel. Ezek a tanmenet elkészítése során, ahol szakmailag indokolt, átcsoportosíthatók a hozzá tartozó anyagrészekkel együtt. A 11. illetve 12. évfolyamon a zárójelben található számok az emeltszintű érettségire történő felkészítés - más néven fakultációs órák- óraszámát (heti 2 óra) mutatja témakörökre lebontva. 9. évfolyam (heti 3 óra)

10. évfolyam (heti 3 óra)



Gondolkodási módszerek

6

6

14(+6)

17

Számtan, algebra

38

40

42(+20)

26(+10)

Függvények, sorozatok

15

12

22(+12)

27(+14)

Geometria

39

39

45(+20)

47(+24)

Valószínűség, statisztika

5

8

15(+10)

10(+6)

Év végi ismétlés

6

6

6(+6)

11(+10)

Összesen

111

111

148(+74)

128(+64)

A helyi tanterv elkészítése, elfogadása csupán azt jelenti, hogy e műveltség terület tartalmi vázát felépítettük. A tanítási-tanulási folyamatot, az alkalmazott módszerek –mind oktatásban, mind értékelésben-, a tanulók szakmai képzéséhez illeszkedő, azt jól segítő „hangsúlyok” megjelölésével, a felzárkóztatás szükségességét illetve a tehetséggondozás lehetőségét felismerve tehetjük teljessé.

4.2 Alapelvek, célok A teljesíthetőség érdekében az iskolai matematika tanítás alapelvének meghatározásában és a tananyag kiválasztásában a legfőbb szempont, a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció szerepének középpontba helyezése. Elengedhetetlen a pedagógus személyiségétől független motivációs eszközrendszer kialakítása, amelynek alappillére a tananyag megfelelően kiválasztott súlypontjainak meghatározása, valamint az egyén és a csoport számára is alkalmasan kialakított foglalkozási struktúra (felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás egyéb tanórán kívüli nem feltétlenül szorosan szaktárgyi tevékenységek). A hagyományos, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott érték és célrendszer közvetítése a tanár személyiségén keresztül, megfelelő szakmai és pedagógiai felkészültségéből eredően kell, hogy a megfelelő nevelő, orientáló és irányító funkciók ellátásával, lehetőleg hiteles – ezért egységes, összefüggő – képet nyújtson a matematikáról, nemcsak mint kész, merev ismeretrendszerről, hanem mint sajátos emberi megismerési tevékenységről, szellemi magatartásról.


205

A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, szakközépiskolákban a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. A lehetőségekhez igazodva támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor, Internet stb.) célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat. Célunk és végső feladatunk pedig, hogy a szükséges kompetenciák megszerzése révén tanulóink váljanak képessé a középszintű érettségi vizsga és sikeres tehetséggondozást követően emelt szintű érettségi vizsga sikeres letételére.

4.3 Fejlesztési feladatok, követelmények A matematika műveltségi terület fejlesztésének a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott és általunk is kiemelt területei a következők: Intellektuális kompetenciák a matematika természettudományokban, társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában betöltött fontos szerepének az értése, a döntési kompetencia fejlesztése; a reproduktív, problémamegoldó, alkotó gondolkodásmód fejlesztése. Módszertani kompetenciák – a tanulás, a matematikatanulás szokásainak, képességének alakítása; a jelenségekhez illeszkedő modellek, gondolkodásmódok (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszerek (aritmetikai, algebrai, geometriai, koordináta geometriai, statisztikai stb.) és leírások kiválasztásának és alkalmazásának tudása, problémamegoldó kompetencia fejlesztése; a modellek érvényességi körének és a gyakorlatban való alkalmazhatóságának eldöntésére alkalmas kompetenciák és képességek kialakítása; a matematikai ismeretek gyakorlati alkalmazása; alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése. Személyi és szociális kompetenciák identitás, együttműködés másokkal; a pontos, kitartó, fegyelmezett munka végzése, az önellenőrzés igénye, módszereinek megismerése és alkalmazása. Kommunikáció – a beszélt és írott kommunikációs kultúra: mások szóban és írásban közölt gondolatmenetének meghallgatása, megértése; saját gondolatok közlése; a jelenségek értelmezéséhez illeszkedő érvek keresése; az érveken alapuló vitakészség fejlesztése. A fejlesztési feladatok időkeretei

Heti óraszám

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

3 óra

3 óra

4 óra

4 óra

A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola tanrendjéből, a tanulók szakmai elfoglaltságából következően a diákok tanulási szokásai eltérőek, más középiskolai tanulókhoz képest. A tanórákon tehát nem csak az új ismeretek feldolgozása a feladat, hanem a begyakoroltatás, elmélyítés, ebből adódik a tanmenet sajátságos felépítése. Céltudatosan alakítjuk, használjuk a tanórán kívüli foglalkozások adta időkereteket.


206

A felzárkóztatás óraszámi kerete 9. évfolyamon heti 1 óra, ez alkalmas az általános iskolából hátrán�nyal érkező tanulók segítésére, majd a nehézséggel küzdő diákok ismereteinek elmélyítésére, további begyakoroltatásra. A felzárkóztatás sajátos formája azok az egyénre szabott fejlesztő foglalkozások heti 1 órában (pedagógus illetve fejlesztő pedagógus bevonásával), amelyen a részképesség-zavarral küzdő diákok fejlesztése történik, a szakszolgálat véleményére, javaslatára alapozva. Érettségi előkészítő óra heti egy alkalommal segíti a 12. évfolyam tanulóit a középszintű érettségire való felkészülésben. Tehetséggondozás heti 1 órája a matematikát kedvelő diákoknak ad lehetőséget versenyekre az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülésben. Matematika fakultáció a 11. és 12. évfolyamon a matematikával tovább tanulni szándékozó diákok számára ad heti 2 órában felkészülési lehetőséget a felsőfokú tanulmányokhoz.


207

4.4 Tananyag 4.4.1 9. évfolyam

Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 37×3 = 111

A tanmenetben olyan órafelosztást adunk, amely a középszintű képzés heti 3 órára tervezett tanítása esetén alkalmazható. A tantervi alapot képező (minimum) tananyagot a tartalmi kifejtést követő követelmény részben normál álló betűvel, az ezen túlmutató tananyagot dőlt betűvel jelöljük. Óra

Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Aktuális tananyag 1. Az 1-8 osztály anyagának rendszerező áttekintése Javasolt óraszám: 17 óra

1-2.

Halmazok, műveletek halmazokkal Halmazműveleti tulajdonságok

3.

Racionális számok, véges, végtelen szakaszos tizedestörtek, ellentett, abszolutérték, reciprok

4-5.

Műveletek racionális számokkal; műveleti tulajdonságok, műveletek sorrendje

6.

Százalékszámítási feladatok, összetettebb feladatok

7.

Arány, arányos osztás Az arányos osztás általánosítása, összetettebb feladatok

8-9.

Hatványozás, a hatványozás azonosságai, 0 és negatív egész kitevőjű hatványok

10.

Számok normálalakja, műveletek normálalakban adott számokkal

11-12.

Algebrai kifejezések; helyettesítési értékek meghatározása; egynemű, különnemű, egytagú, többtagú, algebrai egész, algebrai törtkifejezések

13-15.

Lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek

16.

Számok négyzete, négyzetgyöke

17-18.

Témazáró mérés, értékelés

A szemléletes fogalmak definiálása, tudatosítása.

Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata.

A fogalom célszerű kiterjesztése, a számok nagyságrendjének tudása. Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata.

A rendszerező-képesség fejlesztése

2. Geometriai alapok Javasolt óraszám: 8 óra 19-20.

Ponthalmazok; ponthalmazok távolsága. Ponthalmazok síkban, ponthalmazok térben

21.

A szög fogalma, mérése, az ívmérték. Forgásszögek

22-23.

Pitagorasz-tétel. A Pitagorasz-tétel és megfordításának igazolása. Összetettebb feladatok Pitagorasz-tételére

24-25. 26.

A fizika tanításához szükséges kiegészítő anyag: Hegyesszögek szinusza, koszinusza; zsebszámológép használata Vektorok, vektorok összeadása, kivonása, skalárral való szorzása

Sejtések megfogalmazása, új összefüggések felfedezése, bizonyítási igény kialakítása. A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése.


208

3. Algebrai kifejezések, egyenletek, egyenlőtlenségek egyenletrendszerek Javasolt óraszám: 23 óra 27. 28-29.

Algebrai egész kifejezések, polinomok, polinomok fokszáma Egy tag szorzása több taggal, több tag szorzása több taggal, kiemelés, szorzattá alakítás

30-32.

Nevezetes azonosságok: (a ± b) ; a – b ; (a ± b) a3 ± b3. Az összefüggések algebrai igazolása.

33-35.

Algebrai törtek. Műveletek algebrai törtekkel.

36-38.

Egyismeretlenes lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek; szöveges feladatok

39-40.

Lineáris egyenletrendszerek

41-43. 44-45.

Lineáris egyenletrendszerrel megoldható szöveges feladatok Lineáris egyenlőtlenségek

46-47.

Abszolútértékes egyenletek, egyenlőtlenségek

48-49.


2

2

2

3

A rendszerező-képesség fejlesztése. Kombinatív készség fejlesztése

Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás.

A rendszerező-képesség fejlesztése.

4. Hozzárendelés, függvény Javasolt óraszám: 14 óra 50. 51-52. 53-54. 55-57. 58-60. 61. 62-63.

A hozzárendelések vizsgálata, a függvény fogalma, megadása Egyenes arányosság, lineáris függvény; a lineáris függvények vizsgálata Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek grafikus megoldása Néhány nemlineáris függvény (abszolútérték, másodfokú, négyzetgyök, fordított arányosság, törtrész, egészrész, előjel); ábrázolásuk, vizsgálatuk Függvénytanszformációk A fizikai tanulmányokhoz szükséges ismeretek: Szögfüggvények Témazáró mérés, értékelés

A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése. A megfelelő modell megkeresése. Célszerű eszközhasználat.

5. Egybevágósági transzformációk Javasolt óraszám: 11 óra 64.

Geometriai transzformációk, a háromszögek egybevágóságának alapesetei

65-69.

A sík egybevágósági transzformációi

70.

Szimmetrikus alakzatok

71. 72-73.

Szögpárok Témazáró mérés, értékelés

A transzformációk, mint függvények értelmezése, a matematika különböző területei közötti kapcsolatok keresése. Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban.

6.Számelmélet, számrendszerek Javasolt óraszám: 12 óra 74-75. 76-77.

82-83.

Euklideszi osztás, osztó, többszörös Oszthatósági szabályok a 10-es számrendszerben – bizonyításuk konkrét esetekben Prímszámok, összetett számok, a számelmélet alaptétele; ikerprímek Az összes osztók száma A legnagyobb közös osztó, a legkisebb közös többszörös. Relatív prímek összetettebb feladatok a legnagyobb közös osztóra és a legkisebb közös többszörösre Nem tízes alapú számrendszerek

84-85.


78. 79. 80-81.

A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi számelmé let alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival. Induktív gondolkodás fejlesztése (próbálgatás, általánosítás).


209

7. Síkidomok Javasolt óraszám: 17 óra 86. 87. 88-89. 90.

Sokszögek A háromszögek; belső és külső szögeikre vonatkozó összefüggések; az egyenlőszárú háromszög; a háromszög oldalára vonatkozó összefüggések A háromszög nevezetes vonalai, pontjai (Szögfelezők, oldalfelező merőlegesek, magasságvonalak) Thalesz tétele és alkalmazása

91. 92.

A háromszög középvonalai A háromszög súlyvonalai, súlypontja

93. 94. 95. 96. 97-98.

A négyszögek; belső és külső szögeikre vonatkozó összefüggések Szimmetrikus négyszögek Az érintőnégyszög A paralelogramma és a trapéz középvonala Sokszögek szögeire, oldalaira, átlóira vonatkozó összefüggések; szabályos sokszögek; a paralelogramma, a trapéz és a deltoid területe

99-100. 101-102.

A kör és részeinek területe Témazáró mérés, értékelés

Síkbeli tájékozódás, tervezés, a konstrukciós, analizáló képesség és a diszkussziós igény kialakítása, sokoldalú szemléltetés, szerkesztőprogramok megismerése.

8. A statisztika elemei Javasolt óraszám: 4 óra 103-104. 105-106.

Egyszerű statisztikai eljárások; alapfogalmak; számtani közép, medián, módusz Az adatok szóródása, eltérések, szórás

107-111.


A statisztikai adatok helyes értelmezése. A hétköznapi életben megjelenő statisztikai adatok elemzése.

Követelmények, értékelési javaslatok Gondolkodási módszerek – Halmazok megadása különböző módokon. A következő fogalmak ismerete és alkalmazása: halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz. Az alapvető halmazműveletek (egyesítés, metszet, különbség) ismerete és alkalmazása. Egyszerű, szemléletesen megoldható számolási feladatok a logikai szita formulára. – Egyszerű ponthalmazok ábrázolása a koordináta-rendszerben. – Egyszerű összeszámlálási feladatok megoldása. Számtan, algebra – Tájékozottság a racionális számkörben: alapműveletek biztonságos elvégzése, műveleti azonosságok alkalmazása. Példa irracionális számra, az irracionális szám fogalmának ismerete. A valós számkör felépítésének ismerete. Számok ábrázolása a számegyenesen. Az abszolútérték fogalmának ismerete, alkalmazása. – Az oszthatósági alapfogalmak (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám, relatív prímek) ismerete és alkalmazása. Természetes számok prímtényezőkre bontása, adott számok legnagyobb közös osztójának és legkisebb közös többszörösének meghatározása. Speciális (2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel, 9-cel való oszthatóság) oszthatósági szabályok ismerete, alkalmazása. Példa nem 10-es alapú számrendszerre; átírás 2-es alapú számrendszerbe és viszont. – A hatványozás értelmezése egész kitevőre (definíciók ismerete, alkalmazása). A hatványozás azonosságainak ismerete, alkalmazása. Számok normál alakjának ismerete, alkalmazása konkrét feladatokban. – Polinom fogalma, fokszáma, rendezett alakja. Nevezetes azonosságok ismerete, alkalmazása. Egyszerű műveletek (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás) algebrai egész kifejezésekkel. A négy alapművelet egyszerű algebrai törtekkel. – Egyenletekkel, egyenlőtlenségekkel kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Lineáris egyen-


210

letek, egyenlőtlenségek megoldása különböző módszerekkel. Gyakorlati, szöveges problémák megoldása egyenlettel. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldása különböző módszerekkel, alkalmazásuk szöveges problémák megoldására. Százalékszámítás alkalmazása a gyakorlatban. Egyszerű abszolútértékes egyenletek megoldása. Függvények, sorozatok – A függvény fogalmának, és a függvényekkel kapcsolatos fogalmaknak (értelmezési tartomány, értékkészlet, képhalmaz) az ismerete. Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete, leolvasása grafikonról, alkalmazása. Képlettel megadott egyszerű függvények ábrázolása értéktáblázattal és transzformációval (egyszerű, egylépéses érték transzformációk, illetve változó transzformációk). A függvény mint modell alkalmazása egyszerű problémákban. Geometria – Geometriai alapfogalmak ismerete, térelemek kölcsönös helyzete. Alapszerkesztések ismerete, végrehajtásának képessége. – Speciális háromszögek, négyszögek, sokszögek tulajdonságainak rendszerezett ismerete. Sokszögek belső szögeinek összege, szabályos sokszögek egy belső szöge. – Síkbeli és térbeli nevezetes ponthalmazok ismerete. A háromszög nevezetes vonalai, beírt és körülírt köre. A kapcsolódó tételek ismerete, alkalmazása. – A körrel kapcsolatos fogalmak és az érintő tulajdonságának ismerete és alkalmazása. Szögek ívmértéke, körív hossza, körcikk területe. Érintőnégyszög fogalmának, az érintőnégyszögek tételének ismerete és alkalmazása egyszerű feladatokban. – Thalész tételének ismerete, alkalmazása különböző szerkesztési, számolási és bizonyítási feladatokban. – A síkbeli egybevágósági transzformációk leírásának és tulajdonságainak ismeret, alkalmazása szerkesztési, bizonyítási és számolási feladatokban. – A tengelyes, középpontos és forgásszimmetria fogalmának ismerete, alkalmazása egyszerű esetekben. Tengelyesen és középpontosan szimmetrikus speciális síkidomok (pl. paralelogramma, szimmetrikus trapéz) tulajdonságainak ismerete, alkalmazása egyszerű problémák megoldására. – A vektor fogalma. Vektor abszolútértéke, nullvektor, ellentett vektor. Vektorok összeadása és kivonása. Vektorok alkalmazása egyszerű szerkesztési feladatokban. – Az egybevágóság mint reláció fogalmának ismerete. A háromszögek egybevágósági alapeseteinek alkalmazása egyszerű számítási és bizonyítási feladatokban. Valószínűség, statisztika – Statisztikai adatok ábrázolása, szemléltetése különböző módokon (kördiagram, oszlopdiagram, stb.). Következtetések megállapítása különböző diagramok alapján. – Számsokaság számtani közepének, mediánjának, móduszának ismerete, meghatározása. Értékelési javaslatok – Folyamatos megerősítés Differenciált feladatmegoldás szóban, írásban. – Számolás a racionális számkörben, polinomokkal, algebrai törtekkel. – Egyszerű egyenletre vezető szöveges problémák megoldása; modellalkotás. – Grafikonok, táblázatok, diagrammok vizsgálata; ismert függvények ábrázolása. – Szemléltető és szerkesztett ábrák készítése geometriai alakzatokról; tulajdonságok megállapítása, következtetések, bizonyítások. – Definíció, tétel, bizonyítás fogalma; egyszerű bizonyítások szóban és írásban.


211

4.4.2 10. évfolyam


A tanmenetben olyan órafelosztást adunk, amely a középszintű képzés heti 3 órára tervezett tanítása esetén alkalmazható. A tantervi alapot képező (minimum) tananyagot a tartalmi kifejtést követő követelmény részben normál álló betűvel, az ezen túlmutató tananyagot dőlt betűvel jelöljük. Óra

Aktuális tananyag

1. Halmazok számossága. Racionális kitevőjű hatványok Javasolt óraszám: 20 óra

1-2

Végtelen számhalmazok, halmazok ekvivalenciája.


3

Megszámlálhatóan végtelen és nem megszámlálhatóan végtelen számhal- A permanencia elve a számfomazok galom bővítésében.

4

A racionális és a valós számok elhelyezkedése a számegyenesen

A hatványokról tanultak ismétlése

Számok négyzetgyöke, a négyzetgyök hatványalakja, a √2 irracionális voltának igazolása

5-6 7 10-11

A négyzetgyökvonás, azonosságai, az azonosságok igazolása

A négyjegyű függvénytáblázatok és matematikai összefüggések célszerű használata.

12-13

Számok négyzetgyökének meghatározása zsebszámológéppel, táblázattal

14-15

Valós számok n-edik gyöke; az n-edik gyök hatványalakja; n-edik gyök meghatározása zsebszámológéppel, táblázattal

A gyökvonás és a racionális kitevőjű hatványozás azonosságai

Műveletek gyökökkel és racionális kitevőjű hatványokkal

Célszerű eszközhasználat

Bevitel a gyökjel alá, kivitel a gyökjel alól Gyököket tartalmazó kifejezések átalakítása

Mérés, értékelés

16-18 19-20

2. Geometriai alapok Javasolt óraszám: 14 óra

21-23 24

Vektorok; vektorok egyenlősége; reprezentáns vektor; vektorok összeadáA vektorok további alkalmasa, kivonása, skalárral való szorzás; ellentett vektor; nullvektor; műveleti zása. tulajdonságok Vektorok felbontása összetevőkre, bázisvektorok, helyvektor

25-26

Vektorműveletek koordinátákkal

27-28

Középponti és kerületi szögek; a tételek bizonyítása

29-30

Látószögkörív szerkesztése

31-32

Húrnégyszög

33-34


A transzformációs szemlélet fejlesztése.


35

3. Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek Javasolt óraszám: 29 óra Másodfokú egyenletek, megoldásuk módjai

212

A megoldás keresése többféle úton, tanulói felfedezések, önálló eljárások keresése.

36-37

A másodfokú egyenletek gyökképlete, a diszkrimináns, a gyökök száma

38-39

Másodfokú egyenletek megoldása gyökképlettel

40-41

Gyökök és együtthatók közti összefüggés

42-43

A gyöktényezős alak

Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése.

44-45

Algebrai törtek, törtes másodfokú egyenletek

46-47

Másodfokú egyenlőtlenségek algebrai és grafikus megoldása

48-49

Mérés, értékelés I.

Diszkussziós igény az algebrai feladatoknál.

50-51

Abszolútértékes másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek

52-53

Irracionális egyenletek és egyenlőtlenségek

54-55

Másodfokúra visszavezethető egyenletek és egyenlőtlenségek

56-57

Másodfokú egyenletrendszerek

58-61

Szöveges feladatok

62-63

Mérés, értékelés II.

4. Geometriai transzformációk Javasolt óraszám: 20 óra

64-65

Háromszögek és egyéb síkidomok egybevágósága

66

Testek egybevágósága

67

Középpontos hasonlóság

68-70

A hasonlósági transzformáció

71-73

hasonlósági transzformációk csoportosítása, tulajdonságai, alkalmazása

74-75

Háromszögek hasonlóságának alapesetei, síkidomok hasonlósága

76-79

A magasság- és a befogótétel, a számtani és a mértani közép egyenlőtlenségének geometriai bizonyítása

80

Hasonló síkidomok kerület- és területaránya

81

Hasonló testek felszín- és térfogataránya

82-83


Az algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása a problémamegoldásban

A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában.

Kreatív problémamegoldás. Geometriai ismeretek alkalmazása, biztos számolási készség, zsebszámológép célszerű használata. Új függvénytulajdonságok megismerése, függvéntranszformációk további alkalmazása. A négyjegyű függvénytáblázatok és matematikai összefüggések célszerű használata.


213

5. Trigonometria Javasolt óraszám: 11 óra Hegyesszögek szinusza és koszinusza, táblázat és zsebszámológép használata Hegyesszögek tangense és kotangense, táblázat és zsebszámológép használata

88-89

Hegyesszögek szögfüggvényeinek alkalmazása feladatmegoldásokban

Kreatív problémamegoldás.

90-91

Összefüggések a szögfüggvények között

Geometriai ismeretek alkalmazása, biztos számolási készség, zsebszámológép célszerű használata

84-85 86-87

92 93-94

Nevezetes szögek szögfüggvényei A szögfüggvények alkalmazása: területszámítás, térelemek hajlásszöge 6. Szögfüggvények Javasolt óraszám: 12 óra

A vektorok további alkalmazása.

95-96

Tetszőleges szögek szinusza és koszinusza

A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése.

97-98

Tetszőleges szögek tangense és kotangense, összefüggések a szögfüggvények között

99-100

Szögfüggvények ábrázolása

101-102

Trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek

103-104

A szinusz, a koszinusz, a tangens és a kotangens függvény egyszerűbb transzformációi

105-106

Mérés, értékelés a trigonometria és a szögfüggvények témakörből

7. Kombinatorika, valószínűség Javasolt óraszám: 5 óra

107

Véges halmazok elemeiből készített sorozatok

108

Véges halmazok részhalmazainak száma

109

Skatulyaelv

A valószínűség-számítás alapjai

110-111

Követelmények, értékelési javaslatok Gondolkodási módszerek – A csak kimondott, illetve be is bizonyított összefüggések megkülönböztetése. – Konkrét példák indirekt bizonyításra. Példák a skatulya-elv alkalmazására. A két bizonyítási módszer ismerete. – Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok megoldása. Számtan, algebra – Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és irracionális számok tizedes tört alakja. Nevezetes irracionális számok ismerete. – A négyzetgyök fogalmának és azonosságainak ismerete, alkalmazása egyszerű esetekben. Számolás négyzetgyökös kifejezésekkel. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek megoldása, az átalakítások ekvivalenciájának vizsgálata. – Másodfokú egyenletek megoldása teljes négyzetté kiegészítéssel és megoldóképlet segítségével; a megoldhatóság vizsgálata. A diszkrimináns fogalmának ismerete. A gyöktényezős alak alkalmazása konkrét feladatokban. Másodfokú egyenletre vezető szöveges, gyakorlati problémák megoldása. Egyszerű másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Egyszerű másodfokú egyenlőtlenségek és egyenlőtlenség-rendszerek megoldása, a megoldások szemléltetése számegyenesen. Másodfokú függvényre vezető egyszerű szélsőérték-feladatok megoldása. – Két pozitív szám számtani és mértani közepének ismerete, a közöttük levő kapcsolat ismerete és alkalmazása egyszerű szélsőérték-feladatok megoldására.


214

Függvények, sorozatok – A szögfüggvények definíciójának ismerete hegyesszögre és tetszőleges forgásszögre. Szögfüggvényekre vonatkozó nevezetes azonosságok ismerete, és alkalmazása egyszerű feladatokban. – Az x  sin x , x  cos x , x  tg x , x  ctg x trigonometrikus függvények ábrázolása, tulajdonságaik ismerete és alkalmazása egyszerű trigonometrikus egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása során. Geometria – Kerületi és középponti szög fogalmának ismerete. A kerületi és középponti szögek, valamint a kerületi szögek tételének ismerete, alkalmazása. – A húrnégyszög fogalmának és a húrnégyszögek tételének ismerete, alkalmazása. – A párhuzamos szelők és szelőszakaszok tételének ismerete, alkalmazása. Szakasz adott arányú felosztása. – A középpontos hasonlósági transzformáció fogalma, tulajdonságai; alkalmazások egyszerű gyakorlati feladatokban. A hasonlósági transzformáció fogalma. A hasonlóság, mint reláció fogalma. A háromszögek hasonlósági alapeseteinek ismerete, és alkalmazása egyszerű bizonyítási és számolási feladatokban. – Hasonló síkidomok területének, hasonló testek felszínének és térfogatának arányára vonatkozótételek ismerete, alkalmazása. – A szögfelezőtétel, a magasságtétel, a befogótétel és a körhöz külső pontból húzott érintő és szelőszakaszok tételének ismerete, alkalmazása egyszerű számolási, szerkesztési és bizonyítási feladatokban. – Hegyesszögek szögfüggvényeinek értelmezése a derékszögű háromszögek hasonlósága alapján. Nevezetes szögek szögfüggvényértékeinek ismerete. A szögfüggvények alkalmazása gyakorlati jellegű síkbeli és térbeli számítási feladatokban. – Vektorok összege, különbsége, szorzása számmal. Vektorok lineáris kombinációjának fogalma. Vektorok felírása a koordináta-rendszerben; vektorok koordinátái, helyvektor fogalma. Vektorok alkalmazása egyszerű geometriai bizonyítási feladatokban. Valószínűség, statisztika – A valószínűségi kísérlet, a gyakoriság, a relatív gyakoriság és az esemény fogalma. Események ös�szegének és szorzatának fogalma, tulajdonságai. – A valószínűség fogalmának ismerete. A klasszikus valószínűségi modell ismerete, és annak alapján megoldható egyszerű gyakorlati problémák megoldása. Értékelési javaslatok – Differenciált feladatmegoldás szóban, írásban. – Problémamegoldás lépéseinek lejegyzése, tudatosítása, indoklása. – Geometriai számolási, szerkesztési, bizonyítási feladatok megoldásának tervezése, lejegyzése, végrehajtása. – Első- vagy másodfokú egyenletre vezető gyakorlati, mindennapi példák megoldása. – Szögfüggvények alkalmazása gyakorlati számolási feladatokban. Speciális függvények ábrázolása, vizsgálata. Hasonló alakzatok vizsgálata a mindennapi életből vett példák alapján. A szóbeli ellenőrzéssel, a kérdve kifejtő módszer alkalmazásával a matematika nyelvezetének has nálatát, a jelölésrendszer elsajátítását segíthetjük elő. – Valószínűségi kísérletek végrehajtása, értékelése, a megfelelő valószínűségi modell megalkotása. A modell alkalmazása.


215

4.4.3 11. évfolyam

Heti óraszám: 4 Éves óraszám: 37×4 = 148 Óra

1. 2-3.

Aktuális tananyag 1. Algebra (Hatványozás, exponenciális, logaritmus kifejezések) Javasolt óraszám: 23 óra A hatványozásnál tanultak ismétlése Irracionális kitevőjű hatványok. Az exponenciális függvény; számolás hatványokkal. Az exponenciális függvény transzformációi.

4-8.

Exponenciális egyenletek, egyenletrendszerek. Algebrai és grafikus megoldás

9-10.

A logaritmus fogalma. Valós számok logaritmusainak meghatározása táblázattal, számológéppel.

11.-13.

A logaritmusfüggvény; az exponenciális függvény inverze; a logaritmusfüggvény transzformációi

14-15.

A logaritmus azonosságai, számolás logaritmussal. Feladatok, áttérés más alapú logaritmusra

16-21.

Logaritmus egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek

22-23.

Mérés, értékelés 2. Trigonometria Javasolt óraszám: 32 óra

24.

A skaláris szorzás alkalmazásai Vektorok vektorális szorzata

30-33.

A szinusztétel és alkalmazásai A szinusztétel geometriai alakja A koszinusztétel és alkalmazásai Vegyes feladatok a szinusz és a koszinusz tételre A húrnégyszögek területe, vegyes feladatok Mérés, értékelés I Két szög összegének és különbségének szögfüggvényei

42. 43. 44-47. 48-50. 51-54. 55-56.

A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása. Bizonyítás iránti igény mélyítése. Matematikatörténeti vonatkozások megismerése (könyvtárés internethasználat). Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése. Az önellenőrzés igényének fejlesztése.

Pontos fogalomalkotásra törekvés. Bizonyítás iránti igény továbbfejlesztése. A fizika és a matematika termékeny kapcsolatának megmutatása.

A vektorokról tanultak áttekintése Vektorok skaláris szorzata (Értelmezés, tulajdonságok, skaláris szorzás koordinátorokkal, merőleges vektorok skaláris szorzata)

25-29.

34-37. 38-39. 40. 41.


Az addiciós tételek bizonyítása, alkalmazások. Félszögek szögfüggvényei. Trigonometrikus egyenletek Trigonometrikus egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek Hátrametszés, kapcsolat a szinusz- és a koszinusztétel között, tangenstétel, húrtáblázatok. Vegyes trigonometriai feladatok (szinusz-, koszinusztétel, addíciós tételek, egyenletek, egyenlőtlenségek) Mérés, értékelés II.

Tervszerű munkára nevelés. Az esztétikai érzék fejlesztése.

A matematika gyakorlati felhasználása. A zsebszámológép és a számítógép alkalmazása. Az eredmények realitásának és pontosságának eldöntése.


216

4. Koordináta – geometria Javasolt óraszám: 26 óra 57. 58-60. 61-63. 64., 65. 66-68. 69. 70.-72. 73. 74. 75. 76-79. 80. 81. 82-83.

84. 85. 86. 87. 88., 89. 90. 91-92..

A Descartes-féle koordináta-rendszerek Tömegközéppontok, osztópontok, súlypontok koordinátái Négyszög, tetraéder, súlypontja, az osztópontok koordinátáinak általános megadása Az egyenes normál- és irányvektoros egyenletei. Egyenesek párhuzamossága, merőlegessége Az egyenes iránytényezős alakja, két ponton átmenő egyenes egyenlete, párhuzamosság, merőlegesség Az egyenes tengelymetszetes alakja. Egyenesek metszéspontjainak koordinátái, háromszögek nevezetes pontjai és vonalai Pont és egyenes távolsága Metsző egyenesek szögfelezőinek egyenlete, két egyenes hajlásszöge A kör egyenlete A kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet Három ponton átmenő kör egyenlete A kör és az egyenes kölcsönös helyzete. A kör érintőjének meghatározása. A kör paraméteres egyenlete. Kör segítségével megoldható feladatok. A parabola mint ponthalmaz. A parabola tengelyponti egyenlete. Mérés, értékelés 6. Pillantás a gráfelméletbe Javasolt óraszám: 9 óra

A bizonyítási készség fejlesztése.

Ismerkedés a gráfokkal A gráfok végigjárása Izomorf gráfok Fagráfok Síkba rajzolható gráfok Irányított gráfok Mérés, értékelés

Modellalkotásra nevelés. Modell és valóság kapcsolata.

Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel. Adott probléma többféle megközelítése. Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel.

7. Valószínűségszámítás Javasolt óraszám: 13 óra 93-95. 96-98. 99-100. 101. 102. 103.

Valószínűségszámítási alapfogalmak Valószínűségi változó, eloszlás A klasszikus valószínűségszámítás feladatköre Visszatevés nélküli mintavétel Visszatevés mintavétel

104., 105.

Geometria valószínűségek Feladatok a valószínűségszámítás köréből Mérés, értékelés

106-111


A körülmények kellő figyelembevétele. Előzetes becslés összevetése a számításokkal. A számítógép alkalmazása statisztikai adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára.

Követelmények, értékelési javaslatok Gondolkodási módszerek – Véges halmaz permutációinak, variációinak, kombinációinak számát megadó képletek ismerete, alkalmazása egyszerű esetekben. A Pascal-háromszög ismerete, alkalmazása, a binomiális együtthatók meghatározása. Véges halmaz részhalmazai számának meghatározása. – A gráf szemléletes fogalma, gráfelméleti alapfogalmak ismerete, egyszerű gyakorlati feladatok megoldása gráfok segítségével. Számtan, algebra – Másodfokúra visszavezethető magasabb fokú egyenletek megoldása új ismeretlen bevezetésével. – Az n a definíciójának ismerete, alkalmazása. A gyökvonás azonosságainak ismerete és alkalmazása konkrét feladatokban. Egyszerű gyökös egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása.


217

– A hatványozás definíciója racionális kitevőre. A hatványozás azonosságainak alkalmazása racionális kitevő esetén. – A logaritmus fogalmának ismerete, alkalmazása. A logaritmus azonosságainak ismerete, alkalmazása konkrét feladatokban. Más alapú logaritmusra történő áttérés képletének ismerete, alkalmazása. Egyszerű exponenciális és logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek és egyenletrendszerek megoldása. Néhány konkrét gyakorlati példa ismerete a logaritmus alkalmazására. Függvények, sorozatok – Az exponenciális és a logaritmus függvény ábrázolása, jellemzése konkrét alapok esetén. Inverz függvény fogalma; annak ismerete és szemléltetése, hogy adott alapú exponenciális és logaritmus függvények egymás inverzei. – A trigonometrikus függvények transzformációi (érték és változó) konkrét példák kapcsán. – Az egyes függvénytulajdonságok alkalmazása egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása során egyszerű példákban. Geometria – Műveletek (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás) koordinátákkal adott vektorokkal, a műveletek tulajdonságai, alkalmazások. – Két vektor skaláris szorzata definíciójának, tulajdonságainak ismerete alkalmazása konkrét feladatokban. A skaláris szorzat koordinátákkal kifejezett alakjának ismerete, alkalmazása. – Addíciós tételek ismerete, alkalmazása egyszerű esetekben. – A szinusztétel és a koszinusztétel ismerete, alkalmazása a háromszögek hiányzó adatainak meghatározására. Alkalmazások egyszerű gyakorlati problémákban. – Végpontjainak koordinátáival adott szakasz felezőpontja és harmadoló pontjai koordinátáinak kiszámítása. A háromszög súlypontja koordinátáinak kiszámítása a csúcsok koordinátáiból. – Két pont távolságának meghatározása a koordináta-rendszerben. – Irányvektor, normálvektor, irányszög, iránytangens fogalmának ismerete, alkalmazása az egyenes irányának meghatározására. – Az egyenes egyenletének fogalma, különböző alakjainak ismerete. Egyenes egyenletének felírása különböző adatokból. Két egyenes párhuzamosságának és merőlegességének feltétele. Két egyenes metszéspontjának meghatározása konkrét feladatokban. – A kör egyenletének fogalma, adott középpontú és sugarú kör egyenletének felírása. Megfelelő kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontjának és sugarának meghatározása. Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata konkrét feladatokban, kör és egyenes közös pontjainak meghatározása. – A parabola, mint síkbeli ponthalmaz definíciójának ismerete. A parabola tengelyponti egyenletének ismerete. A parabola és a másodfokú függvény kapcsolatának ismerete. Valószínűség, statisztika – A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete. Műveletek eseményekkel konkrét valószínűségszámítási példák kapcsán. Egyszerű feladatok megoldása a valószínűség klasszikus modelljében – Példák ismerete statisztikai mintavételekre (visszatevéses mintavétel, binomiális eloszlás). Értékelési javaslatok – Differenciált feladatmegoldás szóban, írásban. – Probléma megoldásának lépéseinek lejegyzése, tudatosítása, indoklása. Szükséges adatok gyűjtése mindennapi életből vett problémák megoldásához. – Összeszámlálási stratégiák, módszerek. Szemléltetés gráfokkal, mindennapi példák. – A hatvány, a gyök és a logaritmus fogalmának alkalmazása gyakorlati példákban. – A mindennapi életből vett geometriai problémák megoldása a szögfüggvények és a kapcsolódó tételek alkalmazásával. – A geometria analitikus modelljének alkalmazása egyszerű gyakorlati problémákban. – Statisztikai minták vizsgálata, következtetések, jóslások. – Projektek készítése matematika történeti érdekességekről. – Projektek készítése matematikával kapcsolatos érdekességekről, pl.fraktálok, bűvészmutatványok, stb. – Matematikai modellek megjelenítése számítógépen.


218

4.4.4 12. évfolyam


A tanmenet 44 óra beosztását tartalmazza. A dolgozatok írása és javítása további 6 órát foglal el. A fennmaradó órákat a tanári gyakorlatnak és az egyes csoportok igényének megfelelően vagy az egyes témakörök bővebb gyakorlására, vagy a korábbi tananyagokban mutatkozó hiányosságok csökkentésére célszerű fordítani. A második félévben pedig a matematikai ismeretek rendszerezése, a középszintű érettségire való felkészülés a tanév feladata. A tanmenetben a kulcsfontosságú tananyagokat normál, míg a fontos, de nem elengedhetetlen anyagrészeket dőlt betűvel tüntettük föl. Óra

Aktuális tananyag 1. Sorozatok Javasolt óraszám: 20 óra

1. 2. 3-4. 5. 6. 7-8. 9.-10. 14-15. 16-18. 19-20.

21. 22. 23. 24. 25-26.

27. 28. 29. 30-31.

32-33. 34-35. 36-37. 38-39.

Sorozat fogalma, megadási módjai Sorozatok grafikonja, tulajdonságai Számtani sorozat fogalma, n-edik tag kiszámítása Számtani sorozat első n elemének összege Gyakorlás Mértani sorozat fogalma, n-edik tag kiszámítása Mértani sorozat első n elemének összege Alkalmazások Vegyes feladatok a két nevezetes sorozatra Kamatos kamat Mérés, értékelés


A matematika alkalmazása a gyakorlati életben. Matematikatörténeti feladatok.

2. Síkidomok kerülete, területe Javasolt óraszám:6 óra Négyszögek területe Szabályos sokszögek területe Kör és részeinek területe Hasonló síkidomok kerülete, területe Mérés, értékelés 3. Poliéderek felszíne, térfogata Javasolt óraszám:6 óra A hasáb térfogata, felszíne Feladatok megoldása A gúla térfogata, felszíne Feladatok megoldása A csonkagúla térfogata, felszíne Feladatok megoldása Felszín és térfogatszámítás2 Javasolt óraszám: 8 óra A henger térfogata, felszíne Feladatok megoldása A kúp térfogata, felszíne Feladatok megoldása A csonkakúp térfogata, felszíne Feladatok megoldása A gömb térfogata, felszíne Beírt és körülírt testek Témazáró dolgozat írása Témazáró dolgozat javítása

A matematika gyakorlati alkalmazásai a térgeometriában.

Sík-és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.


Valószínűségszámítás, statisztika Javasolt óraszám: 10 óra

Ismétlés: klasszikus valószínűségi modell Visszatevéses mintavétel A valószínűség számítás és a statisztika kapcsolata Rendszerező összefoglalás Javasolt óraszám: 64 óra Gondolkodási módszerek Halmazok Kijelentések Kombinatorika Valószínűség-számítás Algebra és számelmélet Számok és műveletek Számelmélet, oszthatóság Hatvány, gyök, logaritmus Műveletek racionális kifejezésekkel Egyenletek, egyenlőtlenségek Egyenletrendszerek Függvények A függvény fogalma, grafikonja, egyszerű tulajdonságai Függvénytranszformáció, függvénytulajdonságok Geometria Alapvető fogalmak Geometriai transzformációk Vektorok, szögfüggvények Nevezetes síkidomok tulajdonságai Koordináta-geometria Felkészülés az érettségire Javasolt óraszám: 14 óra Középszintű feladatsorok megoldása

219

A leíró statisztika és a valószínűségszámítás gyakorlati szerepe, alkalmazása. A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálatára.

Követelmények, értékelési javaslatok Gondolkodási módszerek – Az „és” (konjunkció), „vagy” (diszjunkció) logikai műveletek értelmezésének ismerete, alkalmazása ös�szetett állításokban. Az „állítás tagadása” (negáció) logikai művelet ismerete, alkalmazása. Ezeknek a logikai műveleteknek az összekapcsolása a megfelelő halmazműveletekkel. – Az implikáció és az ekvivalencia helyes használata állításokban. A „minden” és „van olyan” kvantorok helyes használata. – A tanult tételek és definíciók pontos megfogalmazása. A „szükséges”, „elégséges”, „szükséges és elégséges” feltételek helyes használata feladatokban, tételekben. Számtan, algebra – Az előző évfolyamokhoz felsorolt követelmények. Függvények, sorozatok – A sorozat fogalmának, különböző megadási módjainak ismerete. A számtani és a mértani sorozat fogalmának ismerete, az n-edik tag és az első n elem összegének meghatározása, alkalmazása konkrét feladatokban. – A kamatoskamat-számítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. – A függvénytranszformációk rendszerezett ismerete, alkalmazása a tanult függvényekre. A függvénytulajdonságok leolvasása a grafikonról konkrét függvények esetén.


220

Geometria – Térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete. – A kerület és a terület szemléletes fogalmának ismerete. Speciális síkidomok területképleteinek ismerete, alkalmazása különböző feladatokban. – A felszín és a térfogat szemléletes fogalmának ismerete. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla, csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét feladatokban a megfelelő képletbe történő behelyettesítéssel. Valószínűség, statisztika – A geometriai valószínűségi modell alkalmazása egyszerű feladatokban. – Konkrét gyakorlati példák ismerete statisztikai és mintavételi adatok vizsgálatára (pl. minőség ellenőrzés, közvélemény-kutatás). Értékelési javaslatok – Differenciált feladatmegoldás szóban, írásban. – Probléma megoldásának lépéseinek megtervezése, lejegyzése, tudatosítása, indoklása. Szükséges adatok gyűjtése mindennapi életből vett problémák megoldásához. – A tanult tételek, definíciók rendszerezése, az ismeretek mobilizálásának képessége. – Térbeliség ábrázolása, modellek, metszetek készítése; térbeli számítások gyakorlati problémák kapcsán. – Pénzügyi tervezések, értékelések, gazdaságossági számítások (pl. banki betétek, kölcsönök kamatai, adóbevallás, költségvetési tervezés). – Pozitív eredmény értékelése becslési, valószínűségi esélyekkel kapcsolatos feladatoknál. Valós szituációk valószínűségi vizsgálata. – Projektek készítése matematikatörténeti érdekességekről. – Matematikai modellek megjelenítése számítógépen.


221

5. Fizika 5.1. A fizikaoktatás céljai és feladatai (9 – 10. osztály) A fizika kerettantervében meghatározott célok és feladatok teljesítése érdekében kiemelt fontosságúnak tekintjük, hogy a fizikaoktatás és az általa történő nevelés segítse elő a következőket: – Olyan korszerű fizikai világkép kialakítását a tanulókban, amely megalapozza a mindennapi élethez és az alkotói tevékenységhez szükséges jártasságok, képességek, készségek és ismeretek megszerzését; a szándékot és tudást a jövő megtervezéséhez, az életfeltételeket biztosító környezet megvédéséhez; az ember harmonikus kölcsönhatását környezetével és mindezekkel az emberiség jövőjének biztosításában való tudatos részvétel lehetőségét. – A tanulási technikák olyan – az életkornak megfelelő szintű– ismeretét és alkalmazását, amelyek képessé teszik a tanulókat, hogy akár önállóan is ismerethez juthassanak a természeti, technikai és társadalmi környezet folyamatairól, kölcsönhatásairól, változásairól. – A tanuló ismerje a környezetében előforduló legfontosabb anyagokat, azok két nagy csoportját (részecske szerkezetűt, illetve mezőt), ezek szerkezetét, alapvető tulajdonságait; tudja az anyagokat összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni; legyen képes kapcsolatot teremteni a birtokában lévő természettudományos ismeretek között. – Minden tanuló tájékozott legyen a hagyományos ismeretekben és elemi szinten a modern fizika azon eredményeiről (atomenergia, elektromágneses sugarak, ősrobbanás, űrkutatás), amelyek ma már közvetlenül vagy közvetve, de befolyásolják életünket. – A fizikatanítás különösen jó lehetőségeinek kihasználását a megismerési, gondolkodási, absztrakciós, önálló tanulási, szervezési, tervezési, döntési, cselekvési képességek fejlesztéséhez, kialakításához. – A pozitív személyiségjegyek erősítését mind a manipulatív, kísérleti, mind az értelmi, logikai feladatok segítségével, amelyek érdeklődést, türelmet, összpontosítást, objektív ítéletalkotást, mások véleményének figyelembe vételét, helyes önértékelést kívánnak meg és így fejlesztik azokat. – Mivel a fizika alaptudomány – hiszen saját alapelvei és fogalomrendszere van, amit más tudományok átvesznek –, a fizikaoktatás egyik legfontosabb feladata és célja az, hogy előkészítse, megalapozza a többi természettudomány tanulását és a tanulók szakmai ismereteinek elmélyítéséhez szükséges ismeretek elmélyítését.

5.2 Fejlesztési követelmények Az előzőekben megfogalmazott célok és feladatok megvalósításának szintjét, az egyes fejezetek előtt leírt konkrét követelményekkel lehet – a kerettantervben leírtaknál konkrétabban és a helyi lehetőségekhez alakítva – meghatározni. Természettudományos kompetenciák A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét


222

egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

5.3 A célok megvalósításához szükséges feltételek Az iskolában a személyi feltételek biztosítottak: egyetemi végzettségű tanárok több éves tapasztalattal rendelkeznek a tanulók oktatásában. A tanárok végzettsége egyúttal biztosítéka annak is, hogy a fizikát a matematikai, kémiai, informatikai és egyéb természettudományos ismeretekkel összehangoltan tanítjuk. A tananyag elsajátítását, elmélyítését szolgáló segédeszközök: Demonstrációs eszközök: az iskolában rendelkezésre álló, a taneszköz jegyzékben szereplő eszközök. Nyomtatott taneszközök: az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott jegyzékben szereplő, a fizika munkaközösség által kipróbált és elfogadott tankönyvek, munkafüzetek, feladatgyűjtemények és Négyjegyű függvénytáblázat. Nevelői segédletek: módszertani kiadványok, szakkönyvek, lexikonok, folyóiratok. Vizuális és audiovizuális információhordozók és eszközök: projektorok, lap-topok, CD-k fóliák, írásvetítő, TV, videomagnó, számítógép, vetítővászon, modellek.

5.4 Tanulásszervezési alapelvek A 9-10. évfolyamon - igény és lehetőség szerint – tanórán kívüli tevékenységként egy-egy téma több szakterületre kiterjedő projekt szintű feldolgozása. Ennek a tanulási formának a célja az alapórán tanultak elmélyítése önálló megfigyelések, önálló témafeldolgozások segítségével, a szakmai, művészeti, tudományos ismeretek közötti kapcsolatok megtalálása. A 11 - 12. évfolyamon fakultációs csoport indítása a fizikából érettségizni, illetve a szakirányban továbbtanulni szándékozó tanulók felsőfokú képzésre való előkészítése céljából.

5.5 A tanulási folyamat motiválása A tanulók fizika iránti érdeklődésének felkeltése érdekében az órákon kísérleteket végzünk, illetve – amennyiben ez lehetséges – végeztetünk. Rámutatunk a fizikának más tudományterületekkel (történelem, filozófia, stb.) a művészetekkel fennálló kapcsolataira. Figyelmet fordítunk a fizikatörténet legfontosabb eseményeinek és magyar vonatkozásainak ismertetésére.

5.6 A tanulmányi munka számonkérése, értékelése Számonkérés minden évfolyamon történik, a témák befejezése után témazáró dolgozat íratásával, témák közben szóbeli és rövidebb írásbeli feleletekkel, valamint önálló témafeldolgozások (kiselőadások), megfigyelések, adatgyűjtések értékelésével. Egy adott félév során minden tanulónak legalább annyi beszámolási lehetőséget kívánunk biztosítani, amennyi a fizika tantárgy heti óraszáma. A tanár a témazáró dolgozat időpontjáról a dolgozat megíratása előtt legalább egy héttel tájékoztatja a tanulót. Minden tanulónak lehetőség szerint tanévenként legalább egyszer szóbeli felelési lehetőséget adunk. A felelés során a megelőző 3 - 4 tanórán elsajátított tananyagban (fakultáción az adott témakörben) való jártasságról kell számot adnia a tanulónak.


223

Az értékelés osztályzatok formájában jut kifejezésre, de eredményes projekt munka esetén kiállításra, bemutatásra is sort kerítünk, akár pályázatokon való megmutatkozás lehetőségét is biztosítva. Az írásbeli számonkérések érdemjegyeit a szaktanár az osztály és a dolgozat színvonalához alkalmazva saját hatáskörében állapítja meg. A félévi és tanév végi osztályzatok megállapításánál a tanár a témazárók érdemjegyeit súlyozottan veszi figyelembe. A témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia, hiányzás esetén egy előre megbeszélt időpontban pótolnia kell. Egyéb dolgozatok esetén a pótlást a tanuló kérheti, vagy a tanár elrendelheti. 9. évfolyam Évi óraszám: 74 óra

2 óra/hét

Mechanikai energia Mozgások 7 óra Erő 5 óra Erőtörvények 10 óra Energia Energia-megmaradás törvénye 10 óra Munka, Teljesítmény, hatásfok 3 óra Energiaforrások Nem megújuló energiaforrások 3 óra Megújuló energiaforrások 2 óra Hőenergia Hőtan alapjai 5 óra Napenergia Csillagászat 5 óra Atomenergia A modern fizika születése 2 óra Az atom 2 óra A radioaktív sugárzás 2 óra A magenergia 1 óra Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás 10 óra Összefoglalás, rendszerezés 7 óra Összesen: 74 óra Belépő tevékenységformák A hétköznapi életben is használt fizikai szakszavak tartalmi pontosítása, az új szakkifejezések szabatos használata. Összefüggések felismerése egyszerű mechanikai és hőtani kísérletekben. Egyszerű mérések adatainak felvétele, táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése. Út és időmérésen alapuló átlagsebesség-meghatározás elvégzése az iskolán kívül (pl. gyaloglás, futás, táncolás, kerékpár, tömegközlekedési eszközök). A tanult mechanikai és hőtani alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, egyszerű jelenségek magyarázata. Mechanikai kísérletek elemezése: a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése, okokozati kapcsolat felismerése, a tapasztalatok önálló összefoglalása. Egyszerű mechanikai mérőeszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba becslése. A mérési eredmények grafikus ábrázolása, a fizikai összefüggések megjelenítése sematikus grafikonon, grafikus módszerek alkalmazása probléma megoldásban. Mozgások kvantitatív elemzése a modern technika kínálta korszerű módszerekkel.


224

Egyszerű mechanikai feladatok számított eredményének kísérleti ellenőrzése. A tanult fizikai törvények szabatos szóbeli kifejtése, kísérleti tapasztalatokkal történő alátámasztása. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (pl. közlekedésben, sportban, stb.). A általános érvényű fizikai fogalmak kialakítására, a törvények lehető legegyszerűbb matematikai megfogalmazására való törekvés bemutatása az gázhőmérsékleti skála bevezetése kapcsán. Az állapotjelzők, állapotváltozások megértése, szemléltetése p -V diagramon. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése részecskemodell segítségével. Elemi számítások lineáris fizikai összefüggések alapján ismerkedés az iskolai könyvtár fizikával kapcsolatos anyagaival (természettudományi kislexikon, fizikai fogalomtár, kísérletgyűjtemények, ifjúsági tudományos ismeretterjesztő kiadványok, stb.)

Témakörök

Tartalmak


Mechanikai energiák

Mozgások

A testek mozgása Pálya, út, elmozdulás Vonatkoztatási rendszer, hely és mozgás viszonylagossága

A térbeli fizikai viszonyok elemzése koordinátarendszerek segítségével.

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

Egyszerű út- és időmérés, értelmezése, grafikon készítése és elemzése. A sebesség fogalma, a sebesség kiszámítása. A sebesség, mint vektormen�nyiség. Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata (pl. lejtőn mozgó kiskocsi) A sebesség változásának felismerése, a gyorsulás fogalma

Új kísérleti eszközök megismerése, kreatív használat, egyszerűbb kísérleti eszközök készítése.

Az átlag- és a pillanatnyi sebesség fogalma és értelmezése

A vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezése a tanult összefüggések, elméletek fényében.

A szabadesés

A szabadon eső test mozgásának jellemzése.

Az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése.

A körmozgás

Az egyenletes körmozgás kinematikai leírása kerületi és szögjellemzőkkel.

Erő

A tehetetlenség törvénye.

Lendület és a lendületváltozás.

A lendület-megmaradás

A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása kísérleti példák.

Az erő és a tömeg értelmezése, mértékegysége.

A mozgás kinematikai és dinamikai leírása, a newtoni képnek, mint a tudományos elemzés eszközének elfogadása.

Newton II. törvénye

A mozgásállapot-változás és a

kölcsönhatás vizsgálata. Kiterjedt testek mozgása, tömegközéppont. Hatás-ellenhatás törvénye

Az egyenletesen változó mozgás

A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata.


225

Erő törvények

Nehézségi erő. Kényszererők.

Súrlódás, közegellenállás.

Rugóerő.

Erők együttes hatása

Az erőhatások függetlensége.

Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya.

Forgatónyomatékok egyensúlya.

Körmozgás dinamikai vizsgálata A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben. Egyetemes tömegvonzás

A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó.

A fizikai folyamatok magyarázata energiaváltozások segítségével, eközben a tanult fogalmak használata. Az energiaváltozások kiszámítása más adatokból.

Munka, energia

A munka értelmezése

A munka kiszámítása

különböző esetekben Lineárisan változó erő / rugóerő / munkája.

Mechanikai energia-fajták

Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia.

A mechanikai energia megmaradásának törvénye és érvényességi köre.

Energia-megmaradás törvénye

A zárt rendszer.

Teljesítmény, hatásfok

A mechanikai energia megmaradás alkalmazása egyszerű feladatokban.

A fizikai folyamatok magyarázata energiaváltozások segítségével, eközben a tanult fogalmak használata. Az energiaváltozások kiszámítása más adatokból.

Energiaforrások

Megújuló energiaforrások

Nem megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Az energiaátalakítással kapcsolatos folyamatok fontos kérdései, az atomenergia és a fosszilis energiahordozók felhasználásának környezeti hatásai

Hőenergia

Hőtan alapjai

Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat,nyomás,anyagmennyiség).

Gázok

Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény, a gázok állapotegyenlete. Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése, ábrázolás p -V diagramon

Álláspontok, érdekek, értékrendszerek megismerése, megvitatása, saját álláspont formálása.

állapotváltozásai


226

Az anyag atomos szerkezete

Az atomok, molekulák mérete. Relatív atomtömeg, atomi tömegegység.

A hőtan I. főtétele

Molekuláris hőelmélet Az „ideális gáz” és modellje. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján (a kinetikus gázelmélet alapjai). A gáz belső energiája. A belső energia fogalmának általánosítása. A belső energia megváltoztatása munkavégzéssel, melegítéssel.

A világ anyagi természetére vonatkozó elképzelésnek, minta világ egészéről alkotott legáltalánosabb magyarázatok egyikének használata, az anyag általános és elvont fogalmának ismeretében. (A világ egységes, anyagelvű felépítése az elemi részecskéktől a galaxisokig.) Az anyag szerkezete és tulajdonságai összefüggésére vonatkozó ismeretek tudatos használata jelenségek magyarázata során.

A hőtan I. főtétele

Az energia-megmaradás törvényének általános megfogalmazása

Halmazállapot-változások

Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok és folyadékok fajhője.

Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok.

Hőmérsékletváltozások vizsgálata spontán hőtani folyamatok során. Olvadás-fagyás, forrás/párolgás – lecsapódás jellemzése. A nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban.

Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshő, párolgáshő. Telített és telítetlen gőz. Gázok állapotváltozásai

Napenergia

Csillagászat

A heliocentrikus világkép. Bolygómozgás: Kepler-törvények.

A világegyetem szerkezete

A mesterséges égitestek mozgása. A földi gravitáció és a súly. Kozmikus sebességek.

Fényév. Vizsgálati módszerek és eszközök. A Naprendszer. A csillagok. A Tejútrendszer, galaxisok. Az égitestek kapcsolatainak elemzése A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. Kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, fekete lyukak, galaktikák. Kozmológia alapjai Az Univerzum tágulása. Hubble-törvény Ősrobbanás elmélet.

Az Univerzumra vonatkozó modellek közül az általános műveltség szempontjából fontosnak ítélhetőkkel kapcsolatban az érdekes kutatási eredmények értelmezése

A modern fizika születése

Az atom

Az elektron kettős természete

Az elektron, mint részecske. Elektronhéj.


227

Atommodellek

Thomson-féle atommodell. Rutherford-modell (az atommag). Bohr-modell: diszkrét energiaszintek. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell.

Az atommag szerkezete

A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Tömegdefektus.

A radioaktív sugárzás

Alfa-, béta- és gamma bomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, időbeli változása. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. Sugárzásmérés. A tömeg - energia-ekvivalencia megértése, néhány ezzel magyarázható folyamat megismerése.

Az energiaátalakítással kapcsolatos folyamatok „kényes” kérdései (pl. atomenergia felhasználása, fosszilis energiahordozók felhasználásának környezeti hatásai, az energiatermelés szerepe a szegénység felszámolásában) esetén álláspontok, érdekek, értékrendszerek megismerése, megvitatása, saját álláspont formálása.

Magfizika A magenergia

Maghasadás

A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényező. Atombomba, atomerőmű. Az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata.

A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése. A hidrogénbomba. Sugárvédelem, Sugárterhelés, háttérsugárzás, elnyelt sugárdózis.

A továbbhaladás feltételei: Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, energia, munka, teljesítmény, hatásfok). Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását: tudjon egyszerű grafikonokat készíteni, a kész grafikonról következtetéseket levonni (pl. tudja az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni, legyen képes a változásokat jellemezni). Legyen képes egyszerű mechanikai feladatok megoldására a tanult alapvető összefüggések segítségével. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. Ismerje fel, hogy a termodinamika általános törvényeit – az energia megmaradás általánosítása (I. főtétel), a spontán természeti folyamatok irreverzibilitása (II. főtétel) – a többi természettudomány is alkalmazza, tudja ezt egyszerű példákkal illusztrálni. A kinetikus gázmodell segítségével tudja értelmezni a gázok fizikai tulajdonságait, értse a makroszkopikus rendszer és a mikroszkopikus modell kapcsolatát. Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben a tanult hőtani jelenségeket. Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra kell következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezetű. Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében.


228

Ismerje az atomelmélet fejlődésében fontos szerepet játszó fizikatörténeti kísérleteket. Ismerje az atommag összetételét. Ismerje a radioaktivitás sugárzások fajtáit és ezek jellemzőit, a természetes és mesterséges radioaktivitás szerepét életünkben (veszélyek és hasznosítás). Ismerje a magátalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió). Legyen tisztában ezek felhasználási lehetőségeiről. Tudja összehasonlítani az atomenergia felhasználásának előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyenek ismeretei a csillagászat vizsgálati módszereiről. Ismerje a legfontosabb csillagászati objektumokat (bolygó, különböző típusú csillagok, galaxis, fekete lyuk), legyen tisztában valódi fizikai tulajdonságaikkal. Fizikatörténeti kísérletek szerepének elemzése az atommodellek fejlődésében. Számítógépes szimulációs és szemléltető programok felhasználása a modern fizika közvetlenül nem demonstrálható jelenségeinek megértetéséhez. Hipotézis, tudományos elmélet és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítások megkülönböztetése. Érvek és ellenérvek összevetése egy-egy problémával kapcsolatban (pl. a nukleáris energia hasznosítása kapcsán). A tudomány és áltudomány közti különbségtétel. A sajtóban megjelenő fizikai témájú aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése. Kapcsolatteremtés az atomfizikai ismeretek és korábban a kémia tantárgy keretében tanult atomszerkezeti ismeretek között. Kitekintés az aktuális kutatások irányába az űrkutatás témaköréhez kapcsolódóan (ismeretterjesztő Internet-anyagok felhasználásával) 10. évfolyam Évi óraszám: 37 (+37) óra 1+1 óra/hét A hang Rezgések 6 óra (+7 óra) Hullámok 6 óra (+7óra) Hangtan-akusztika 4 óra (+2óra) A fény Elektrosztatika 4 óra (+4 óra) A mágneses mező 4 óra (+4óra) Fénytan 4 óra (+3 óra) Optika 2 óra (+2 óra) Gyakorlás 3 óra (+3 óra) Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás 4 óra (+4 óra) Összesen: 37 óra (+37 óra) Belépő tevékenységformák Érzékeinkkel közvetlenül nem megtapasztalható erőtér (elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása, az erőtér jellemzése fizikai mennyiségekkel. Analógia felismerése eltérő tartalmú, de hasonló alakú törvények között (pl. tömegvonzási törvény és Coulomb-törvény). Az anyagok csoportosítása elektromos vezetőképességük alapján (vezetők, félvezetők, szigetelők). Az elektromosságtani fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem, baleset-megelőzés, energiatakarékosság).. Az elektromos energia-ellátás összetett technikai rendszerének elemzése fizikai szempontok szerint. A fizika és a kémia kapcsolatának kiemelése Kiegészítő anyagok gyűjtése könyvtári és a számítógépes hálózati források felhasználásával.


Témakörök

229

Tartalmak


A hang

Rezgések

Mechanikai rezgés

A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata, grafikus ábrázolása. A rezgést jellemző mennyiségek. A rezgésidő kiszámítása. A rezgés energiája, energia-megmaradás. A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia) A fonálinga kísérleti vizsgálata. Jelenségek időbeli lefolyásának függvényekkel való leírása.

Jelenségek időbeli lefolyásának függvényekkel való leírása.

Hullámok

Mechanikai hullámok

A hullám, mint a közegben terjedő rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemző mennyiségek: hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. Hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia. Polarizáció. Állóhullámok kialakulása kötélen.

A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel kapcsolatos saját elképzelések és a tanult tudományos elméletek megfogalmazása, magyarázatokban, előrejelzésekben való alkalmazása

Hangtan A hang

A hang hullámtulajdonságai A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében. A hang terjedése közegben. A hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése A hang magassága, hangerősség, alaphang, felhangok, hangszín.

A fény

Elektrosztatika

Elektromos alapjelenségek

Az elektromos tér

A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők. Elektroszkóp. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerősség fogalma, homogén tér, ponttöltés tere, erővonalak. Erővonal-fluxus. Homogén mező. A feszültség és potenciál fogalma. Vezetők viselkedése elektromos térben (gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés).

Az elektromos, mágneses és elektromágneses (pl. látható fény) jelenségek gyakorlati vonatkozásainak felismerése, értelmezése, energetikai viszonyai, az energia terjedésében, tárolásában játszott szerepük.

Kondenzátorok

A kapacitás fogalma. A síkkondenzátor. A kondenzátor (az elektromos mező) energiája.


230

Az egyenáram

Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Az elemi töltés Az elektromosság atomos szerkezete (elektrolízis, az elemi töltés). Áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezetőkben. Egyenáramú hálózatok Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Változtatható ellenállás. Áramerősség és feszültség mérése, műszerek kapcsolása, méréshatárok. Egyenáramú áramforrás, galvánelem.

Elektromos teljesítmény

Az elektromos teljesítmény fogalma. Fogyasztók teljesítménye. Elektromágneses indukció

A mágneses mező

Mágneses alapjelenségek, dipólus, mágnesezhetőség. A mágneses tér kísérleti vizsgálata - magnetométer. A mágneses tér jellemzése. A mágneses indukció vektor fogalma, erővonalak. Egyenes tekercs mágneses tere.

Lorentz-erő

A Föld mágnessége, az iránytű. Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Vezetők kölcsönhatása. Mozgó töltések mágneses térben a Lorentz-erő fogalma.

Mozgási indukció

A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség és kiszámítása. Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése - effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma és mérése. A hálózati elektromos energia előállítása.

Nyugalmi indukció

A nyugalmi indukció kísérleti vizsgála ta, Lenz törvény általánosítása.

Önindukció

Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. Az áramjárta tekercs (mágneses tér) energiája. A transzformátor működésének alapelve, gyakorlati alkalmazásai.


231

A fény Elektromágneses hullámok

Az elektromágneses jelenségek rendszerezése. Változó elektromos tér mágneses tere. Elektromágneses rezgések egyszerű rezgőkörben. Az elektromágneses hullám fogalma, jellemzése. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény, mint elektromágneses hullám. Az elektromágneses (pl. látható fény) jelenségek gyakorlati vonatkozásainak felismerése, értelmezése, energetikai viszonyai, az energia terjedésében, tárolásában játszott szerepük

A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel kapcsolatos saját elképzelések és a tanult tudományos elméletek megfogalmazása, magyarázatokban, előrejelzésekben és cselekvésben való alkalmazása. Az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése.

Hullámoptika

A fény tulajdonságainak vizsgálata. A fény terjedése vákuumban és anyagban (terjedési sebesség). Visszaverődés, törés (SnelliusDescartes - törvény, teljes visszaverődés, optikai eszközök képalkotása, leképezési törvény). A fehér fény színekre bontása, színkeverés. Interferencia, fénypolarizáció. Diszperzió. Hullámhossz-mérés. A fénysebesség, mint határsebesség.

Az elektromágneses (pl. látható fény) jelenségek gyakorlati vonatkozásainak felismerése, értelmezése, energetikai viszonyai, az energia terjedésében, tárolásában játszott szerepük

A fény kettős természete

A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások.

Kísérletek, megfigyelések, mérések önálló vagy csoportmunkában történő tervezése, kivitelezése és értékelése.

Optika Geometriai optika

A geometriai optika, a leképezés jellemzői Leképezés tükrökkel, optikai lencsékkel A leképezésre vonatkozó összefüggések Összetett optikai rendszerek –távcső, mikroszkóp, a szem

A továbbhaladás feltételei: Ismerje a frekvencia és hullámhossz jelentését. Az általánosított hullám-tulajdonságok megfogalmazása, az absztrakt hullámfogalom kialakítása kísérleti tapasztalatokból kiindulva (kísérletek kötél-hullámokkal, vízhullámokkal). Az általános fogalmak alkalmazása egyszerű konkrét esetekre. Kapcsolatteremtés a hullámjelenségek - hang, fény - érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői között. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése. A fizikai valóság különböző szempontú megközelítése – az anyag részecske- és hullámtulajdonsága. Legyen tisztában azzal, hogy a zaj (hang) és az elektromágneses sugárzás is a környezetszennyezés sajátos változata lehet.


232

Ismerje fel a környezet anyagai közül az elektromos vezetőket, szigetelőket. Tudja, mi a rövidzárlat és mik a hatásai. Ismerje a mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait. Tudja, hogyan történik az elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos energiával történő takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről. Ismerje a legegyszerűbb optikai eszközök működését (szemüveg, nagyító, mikroszkóp, távcső).


233

6. Kémia A Nemzeti Alaptanterv EMBER a TERMÉSZETBEN című műveltségterülete (ezen belül a kémia tantárgy) HELYI TANTERVÉNEK felülvizsgálata Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskolában

6.1. A tantervfejlesztés lehetőségei, a Nat és a helyi tantervek 1. 1. A Nemzeti Alaptanterv gyakorlathoz közeli tantervfejlesztést tesz lehetővé: ezt differenciált célok alapján, a tananyag megfelelő kiválasztásával, a tanítási-tanulási tapasztalatok, az eredmények kontrolljával biztosítja. A Nat-hoz szorosan kapcsolódó helyi tantervek megalkotása az intézmények önállóságára épít, a tantervi reformok innovációs folyamatokat indítanak el, a pedagógiai tevékenység megváltoztatása, a hatékonyság növelése érdekében. A Nat olyan oktatáspolitikai és pedagógiai dokumentum, amelynek műfaja megfelel a tanterv fő ismérveinek: elvek, célok alapján iskolai műveltségtartalmat feldolgozó tananyagot szelektál és rendez el, egységet érvényesít, ugyanakkor differenciált tevékenységre épít. A Nat lényegét tekintve olyan követelményrendszer, amelyben a tananyag magja, a kiemelt tartalmak a tudásban, teljesítményekben és a képességekben realizálódnak. Műveltségtartalmára a komplexitás, a korszerűség a gyakorlatiasság, az emberközpontúság jellemző. Olyan műveltségtartalom feldolgozására helyezi a hangsúlyt, amely a tanulók személyiségfejlődésével egységben értelmezhető. 1. 2. A helyi tantervek készítése lehetőséget biztosít számunkra: – a folyamatok tervezésére (curriculum tervezés), – a tanulási követelmények meghatározására, – a tanulók személyiségének, képességeinek fejlődésére, fejlesztésére. A helyi tanterv megalkotása olyan fejlesztési stratégia, amely az elvek, koncepciók meghatározásával, a tananyag, a követelményrendszer kialakításával meghatározza a tanulói tevékenységet, a tanulási tanítási folyamatot. A helyi tanterv kialakításánál figyelembe kell venni a fejlesztés szükségességét, az intézmény nevelési koncepcióját, a létrehozott struktúra tantervi következményeit, a fejlesztés rendelkezésre álló és hiányzó feltételeit. A fejlesztés szükségességét a tanulók, a társadalom és a tantárgyak oldaláról megközelítve kell meghatározni. A fejlesztés igazodik ahhoz a nevelési koncepcióhoz, amely értékeket: pozitív tartalmakat, tulajdonságokat, magatartásformákat, elveket: amelyek az értékekhez kapcsolódó pozitív belső viszonyt tükrözik és célokat: a kifejlesztendő alapvető személyiségjegyeket - határoz meg. A helyi tanterv megalkotásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy milyen tantárgyi keretek között, milyen szervezeti feltételek mellett, milyen tananyagot, milyen elrendezésben, mennyi idő ráfordítással, milyen taneszközök alkalmazásával, milyen módszerekkel lehet oktatni.


234

1. 3. Az oktatás hatékonyságának növelése érdekében szükséges megvizsgálni a természettudományi műveltségi területen a tantervi integráció lehetőségét: a különböző tantárgyak, ismeretkörök logikai összekapcsolódásának, egységes rendszerbe foglalásának, a tanulói tevékenységet, az érdeklődést eligazodást segítő megoldásokat A tantervi integráció előnyeiként: az egységes tudás megszerzésének lehetősége, a tantárgyi szétforgácsoltság megszüntetése, az elmélet és gyakorlat összekapcsolása, a maximalizálás visszaszorítása említhető. 1. 4. A tantervi értékelés a curriculum szemléletű fejlesztés központi kategóriája, amely kiterjed: a célok, követelmények és a tanulási eredmények egybevetésére, a tantervek tényleges gyakorlati értékének elemzésére, a tantervfejlesztés döntéseinek előkészítésére, megalapozására. 1. 5. A tantervi anyag kiválasztásánál, elrendezésénél, a struktúrájának kialakításánál figyelembe kell venni: a témák egymásra épülését, a tananyagok belső összetevőinek kapcsolódásait, a tevékenységek, cselekvések, műveletek kiépülésének folyamatát, a tananyag feldolgozásának, megtanulásának útját. A témák egymásra épülése szerint a tantervi anyag lehet: lineáris felépítésű, koncentrikus elrendezésű, spirális elrendezésű vagy teraszos szerkezetű. A tananyag belső összetevőinek egymásra épülésekor a tényekre, adatokra, alapfogalmakra, összefüggésekre, törvényszerűségekre kell figyelemmel lenni. 1. 6. A helyi tantervben a tantárgyi program követelményrendszere a tanulókat állítja a középpontba: ismereteik, tevékenységük, képességeik fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Az ismeretek egymásra épülnek, szélesebb összefüggésekhez kapcsolódnak. A tanítási- tanulási stratégiák komplex tervezése és alkalmazása a tananyagok, a belőlük kiágazó követelmények, az egyes taneszközök, módszerek és szervezeti keretek összekapcsolódásán alapszik. A helyi programok kidolgozását szükségessé teszi az a tény, hogy a társadalom szükségleteiből, igényeiből következő elvárásoknak az iskola megpróbál eleget tenni. Az iskolai követelmények és a tanulók teljesítőképessége között gyakran ellentmondás mutatkozik, a tanulók túlterheléséből adódó feszültséget az iskola korábban tananyagcsökkentéssel próbálta megoldani, ma a tanulói terhek csökkentésének célravezetőbb módja a tananyag korszerűsítése, a tantervek korszerűsítése. A helyi tanterv biztosítja az iskola sajátosságainak, a helyi érdekeknek, az iskola sajátos mikroklímájának az érvényesülését, ugyanakkor a tanári szabadság megnyilvánulásának lehetőségét is jelenti. A helyi tanterv - Horánszky Nándor szerint a gyakorlatiasság megnyilvánulása, fontos műveltségalakító tényező, a gyakorlatiasság, mint a tananyag-kiválasztás és elrendezés legfontosabb irányító elve már a XIX. századi polgári iskolák tanterveire is jellemző volt.


235

1. 7. A természettudományos tárgyak tartalmának közvetítését a rendelkezésre álló szűk időkeretek miatt optimálisan és hatékonyan kell elvégezni. A tanítás tartalma az értelem, a gondolkodás fejlesztésére irányul, a képességek fejlesztését tartja szem előtt. A tananyagból adódó ismereteknek és a képességeknek összehangoltan kell működni: az ismeretközvetítő és képességfejlesztő funkciókat összhangba kell hozni. A szaktárgyakon keresztül van lehetőség az általános képességek fejlesztésére, a sajátos helyi iskolai tartalmaknak kiemelkedő képességfejlesztő hatása van. A természettudományos nevelés innovációjának előzményeit Nahalka István is elemzi írásában. Három tendenciát említ: a természettudományos nevelésben a tudományosság elvét maximálisan érvényesíteni kell, az integráció, a komplexitás meghatározó jelentőségű, hangsúlyozza a kirekesztő tudománycentrikussággal való szakítást. A tantervi integráció fontos jellemzőiként a következőket említi: olyan fogalmak és eljárások kiválasztása szükséges, amelyek minden diszciplínában közösek, a személyiségfejlődés középpontba állítása fontos a képességek fejlesztése szempontjából. Jellemző folyamatként hangsúlyozza a tudománycentrikusság meghaladását, így a természettudományos neveléssel,- amely a megértést, az alkalmazást, az értelmezést, a módszereket helyezi központba- új állampolgári kvalitások, magatartásmódok alakulhatnak ki: például a környezeti nevelés programjai segítségével.

6.2.

A természettudomány tanításának jelentősége, sajátosságai iskolánkban

2. 1. Szerencsésnek mondhatja magát az a tanár, aki a ‚80-as évek közepétől olyan iskolában dolgozott, ahol lehetősége nyílt önálló és felelős alkotómunkára. Az 1985-ös közoktatási törvény lehetőséget biztosított arra, hogy olyan helyi programok készüljenek, amelyek több értelmet adnak a munkának, a tanítási-tanulási folyamatnak. MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN természettudományt tanulni és tanítani egyaránt sajátos feladat, az iskola sajátos jellege szükségessé teszi, hogy átgondoljuk: a képzés egészében tartalmilag és szervezetileg milyen helyet foglalnak el a természettudományi ismeretek. 2.2. Helyi tantervünk előkészítését több évtizeddel ezelőtt kezdtük el. 1987/88-ban elkészült egy programvázlat: A helyi tantervfejlesztés és tantervi önállóság lehetőségei témakörben: A természettudományi műveltségi terület integrált tantervfejlesztése a Művészeti Szakközépiskolában címmel, a MüM Tanterv-és Tankönyvfejlesztés Országos Tanácsa pályázatára. Ebben a tantervi vázlatban elemeztük a természettudományi ismeretek tanításának lehetőségeit, az iskola jellegét, a képzési célt, az iskola feltételeit figyelembevéve. 1990-ben elkészült a Természettudományi ismeretek helyi tanterve a Művészeti Szakközépiskolában című programunk, amelynek segítségével lehetővé vált, hogy a tananyag átalakításával, korszerűsítésével - integrációjával - a tanulók számára szükséges és az őket érdeklő kérdések kerüljenek feldolgozásra.


236

2. 3. Helyi természettudományi tantervünk előkészítésének folyamatát a következők jellemezték: Értékdöntéseinkkel meghatároztuk a tanterv műveltségtartalmát, a képzés és a pedagógiai megközelítés jellegét. Szakmai döntéseink a tanterv struktúrájára, jellegére és modelljére vonatkoztak. Alapelveket és követelményeket határoztunk meg, amelyeket az összeállítás során következetesen figyelembe vettünk. Részleteztük a tananyagot témakörök szerint, majd a témaköröket felbontottuk a „ téma-tevékenységkövetelmény” összefüggés alapján. Rögzítettük azokat a szervezeti feltételeket, formákat, amelyek keretében a természettudományi ismeretek oktatása folyik. Összegyűjtöttük a tanítás során használható taneszközöket, részleteztük a tanítás során használható- az alapelveknek megfelelő tanítási módszereket. 2. 4 A természettudományi tanterv készítését meghatározó döntéseink: 2. 4. 1. Értékdöntések: Műveltségtartalom kiválasztása: interdiszciplináris megközelítéssel, részleges integrációval - kémiai, fizikai, biológiai, földrajzi ismeretekre építve történik. A képzés jellegét a társadalomközpontú szemlélet határozza meg. A pedagógiai megközelítést folyamatszemlélet jellemezi. 2. 4. 2. Szakmai döntések: A tanterv struktúráján belül: a, a makrostruktúrára: a kémiai fizikai biológiai földrajzi ismeretek, b, a mikrostruktúrára: az integráció, az interdiszciplináris megközelítés volt jellemző. A tanterv jellege: követelményközpontú (curriculum típusú). A tanterv modellje: az ismeretek egymásra épülését, kapcsolódását, összefüggését követő modell. 2. 5. A döntéseket meghatározó alapelveinket következők szerint foglalhatjuk össze: A korszerűség, tudományosság igényének alapelve. Az ismeretek egymásra épülésének, kapcsolódásának elve. A „ felfedeztetéses” tanulás, az önálló tanulói tevékenység alapelve. Az interdiszciplináció, integráció rendezőelvei: a, anyag, anyagi rendszerek b, energia c, mozgás d, kölcsönhatás megismerése, e, a változás, a fejlődés


237

a mikrovilágban, a földi környezetben és a makrovilágban /az Univerzumban. Alternativitás elve: a tananyag az iskolai szakok (zeneművészeti, képző- iparművészeti, táncművészeti) szakmai sajátosságait is figyelembe vette. 2. 6. Követelményeinket a következők jellemzik: Az ember és természet kapcsolatának elmélyítése. A természet legfontosabb anyagainak ismerete. A természeti jelenségek ismerete, értelmezése. A természeti jelenségeket leíró szabályok, törvények értése. A jelenségek kapcsolatának, összefüggésének felismerése: a, a szerkezet és tulajdonság kapcsolatának megértése, b, az energetikai szemlélet kialakítása, c, anyag és mozgás, anyag és energia kapcsolatának értelmezése, d, a kölcsönhatások szerepe a jelenségekben, folyamatokban. A jelenségek megismerése, értelmezése megfigyeléssel, kísérletezéssel. A jelenségek alkalmazásának készsége. A természet és művészet kapcsolatának felfedezése, felhasználása az adott művészeti tevékenység gyakorlása során. A tudománytörténeti és az általános kultúrtörténeti ismeretek kapcsolatának megismerése. A természetvédelem, a környezetvédelem alapkérdéseinek ismerete, értése. 2. 7. A helyi tantervhez illeszkedő tanítási módszerekként a következőket használjuk: „ Hagyományos” tanórai munkát az új ismeretek feldolgozásával, tanári és tanulói kísérletezéssel, gyakorlással, egyéni, páros, csoportos –kooperatív tanítási módszerekkel, feladatokkal. A tanulók önálló munkavégzésén alapuló módszereket: a „felfedeztetve” tanulás módszereit: - problémafelvetés-problémamegoldás - anyaggyűjtés: szakirodalmi tájékozottság növelése - előadás - vita - kérdések felvetése -megválaszolása - cikkek, tanulmányok elemzése - házi dolgozat készítése - szakmai alapismeretek feldolgozása - önálló kísérlet elvégzése, elemzése - természettudományi tájékoztató, híradó összeállítása, szerkesztése - szemléltető eszközök tervezése, készítése - pályamunkák írása, - projektek készítése, - bemutatók, előadások összeállítása prezentávó készítésével. 2. 8. A tanterv működését biztosító folyamatok A tananyag sajátos kiválasztásával, rendezésével kibontjuk azokat a tartalmakat, amelyek a tanításitanulási folyamatban a képességek fejlesztését célozzák meg. Nagyobb hangsúlyt kap az elsajátítási folyamatban a cselekvés. Az önálló ismeretszerzés szerepe, jelentősége több figyelmet kap. A megvalósítás hosszabb időtartamú tervezése lecsökkenti illetve meg is szünteti az időkorlátokat, a behatároltságot, a „ nem végzünk az anyaggal” szemléletet. Lehetőséget nyújt a tantárgyi kereteket meghaladó ismeretek feldolgozása.


238

A tananyag a szükségletekhez, az igényekhez, az érdeklődéshez, a feltételekhez igazodik. Az ismeretszerzés és az ismeretek alkalmazása, a tevékenység életszerűvé és gyakorlatiassá válik. A használt módszerek változatossá, érdekessé, vonzóvá teszik a témákat. A tanulók a passzív befogadás helyett aktív cselekvőivé válnak a folyamatnak. A tananyag belső összefüggéseinek megállapítása megszünteti azokat a mesterségesen kialakított, merev határokat, amelyek a tanulók szemléletét leszűkítik. A közös tartalmi elemek megkeresése, felismerése, kihangsúlyozása „természetessé” teszi az ismeretszerzést, könnyebben elfogadhatóvá, befogadhatóvá válik mindaz, amit a tanulók „idegenül” kezelnek a mesterségesen kialakított, merev tantárgyi rendszeren belül. /A tartalmi koncentráció a maguk valóságában láttatja a tényeket, az elvont fogalmi meghatározás helyett jobban megismerhetővé teszi a valóságot. A tartalmi koncentráció felfogásunkban nem más, mint az egyes ismeretek különböző szempontú megközelítése, a beszűkítettség helyett nyitottság, a leegyszerűsítés helyett az összetettség vizsgálata, az elvontság helyett a konkrétság kihangsúlyozása. / Tapasztalhatjuk, hogy a különböző tantárgyak egyes részeit nem lehet hatékonyan elsajátítani akkor, ha nem fedezzük fel, vagy fedeztetjük fel a közöttük meglevő természetes kapcsolatrendszert. Az átfedések, felesleges ismétlések helyett az egymásra épülés, a kapcsolatok kihangsúlyozása, a mélyebb értelmezés, a sokoldalú megközelítés kap szerepet. 2. 9. A tanítás során használt módszerek hatékonyságáról, eredményességéről: A tantervi korszerűsítés elengedhetetlen feltétele a tanítás új módszereinek kigondolása, kipróbálása, használata. Sikerült alkalmazzuk a tanulók önálló ismeretszerzésén alapuló: „ felfedeztetve tanulás” módszereit. Kiemelt figyelmet kap a csoportmunka, a problémafelvetés-problémamegoldás, a kérdések megfogalmazása-megválaszolása, az önálló ismeretszerzés. Az órai munkához saját készítésű anyagokat adunk a tanulóknak, így sikerül elérni, hogy „ dolgozzanak” az ismeretekért, az ismeretekkel, hogy ne csak passzív befogadók legyenek. Kedvelt forma az önálló anyaggyűjtés és feldolgozás házi dolgozat, pályamunka formájában. Érdeklődéssel fogadják a tanulók azokat a módszereket, amelyek segítségével szakmai ismereteiket egészíthetik ki. A módszerek egy része arra is irányul, hogy a tanulók a feladatok megoldása során „ tanulási módszerekhez „ jussanak. A könyvek, folyóiratok, filmek használata jelentős mértékben növeli a diákok tájékozottságát. A Természettudományi Klub korábban az iskola keretei között működött, előadás-sorozatok, nyitott laboratóriumi foglalkozások: kísérletezések formájában. A tevékenység az évek során átalakult, bővült, összességében a gyakorlatibb jellegű foglalkozásokra helyeztük a hangsúlyt. Egyre több iskolán kívüli program a Misina Természetvédő és Állatvédő Egyesület, Pécs-Somogyon létesített Oktatóközpontjába került át, ahol a tanulók megfigyeléseket végezhetnek, videofilmeket készíthetnek, különböző szempontok alapján összegezhetik tapasztalataikat, írásos tanulmányokat készíthetnek. Ugyanígy nőtte ki magát az iskolában a Föld Napja alkalmából szervezett programsorozat is, néhány éve az iskola tanulói mellett Pécs város felnőtt és gyermek lakói is részt vesznek a Föld napja rendezvényein. 2. 10. A tanulói teljesítmények értékelése az iskola Pedagógiai Programjában meghatározott elvek és gyakorlati megoldások/szabályok szerint történik.


239

6.3. A Természettudományi ismeretek helyi tantervének megalkotását alátámasztó tényezők 3. 1. A természettudományi integráció A természettudományi ismeretanyag átadása során a tanárnak célszerű elszakadni a tudományok hagyományos osztályozásától. A természettudományok nagymértékű fejlődése, az ismeretanyag felduzzadása nem teszi lehetővé, hogy az egy tudománynak megfelelő tantárgy az ismereteket középiskolában oktatható szinten foglalja össze. Különösen érvényes ez a határtudományok által feltárt eredményekre. Tantervi anyagunkban fontos, hogy ne legyenek átfedések, vagy hézagok az ismeretek között, a tantárgyak témakörei kiegészítsék, erősítsék, pontosítsák egymást. Különböző megoldások eltérő mértékben ezt a célt szolgálhatják: – a koordináció segítségével az egy-egy évfolyamra lebontott tananyagból az egymást átfedő ismeretek kiiktathatók, – a tananyagnak a tantárgyblokk szerinti összehangolása laza függést hoz létre a tárgyak között, az átfedések megszüntetésével a felszabaduló idő hasznosítható, – a komplexitás eredménye lehet Igazi és megnyugtató megoldást a tantervi átalakításban a tantárgyi integráció jelenthet. Az integráció megvalósítása során ki kell választani azokat lényeges csomópontokat, rendezőelveket, hangsúlyokat, amelyek köré építve az ismeretanyagot, használható tudás átadására és elsajátítására nyílik lehetőség. Így az ismeretek mennyiségi átadásának korlátlan növelése helyett kialakíthatók olyan ismerettömbök, amelyek a természettudományos szemlélet formálására alkalmasak. A mai tudomány szerkezetében egyidejűleg van jelen a differenciálódás és az integráció - esetenként a két folyamat kölcsönhatása, ütközése tapasztalható. A differenciálódás szétaprózottsághoz, feloldhatatlan ellentmondásokhoz vezethet. Az integráció ezzel szemben egy olyan kezelhető, fejlesztő módszer, amely lehetőséget biztosít a természettudományi ismeretek, a természeti jelenségek összefüggéseinek keresésére, meghatározására. A természet megismerésének és megértésének igénye megköveteli, hogy a jelenlegi tantárgyi szétaprózottság helyett a különálló tantárgyakban oktatott ismeretanyag kapcsolódjon egymással. A természettudományi integráció legfontosabb alapfeltétele: megtalálni, megkeresni azokat a rendezőelveket, amelyekre az integrálandó tantervi anyag, a tantárgyi ismeretek felfűzhetők. A Nat követelményrendszere alapján az EMBER a TERMÉSZETBEN műveltségi terület tananyaga a következő rendezőelvek alapján építhetők fel: olyan közös alapfogalmakat lehet kiemelni a kémia, fizika, biológia ismeretanyagából, amelyet mindhárom területen megtalálhatók és amelyek az ismeretek általános szintre emelését is lehetővé teszik. 3. 2. Tudomány, természet és művészet kapcsolata „ Az én álmom arról szólt, hogy az ember megtalálja e két dimenzió „ közös gyökerét”. „

/ Kepes György/

Az itt következő fejezetnek nem lehetett volna kifejezőbb mottót találni, hiszen munkánk lényege arról szól, hogy vajon képesek vagyunk-e a természettudományi ismeretek tanítása kapcsán utat találni a művészethez, vagy fordítva: tanulóink megtalálják-e művészeti tanulmányaik során a természettel való kapcsolatot.


240

„ A természet és a művészet az értelem rendező tevékenysége. A művészet azáltal próbálja láthatóvá tenni a természetben megnyilvánuló rendet, hogy képet alkot a világról szerzett tapasztalatainkból. „ idézhetjük tovább Kepes Györgyöt, A világ új képe a művészetben és a tudományban című műve alapján. Ezek a gondolatok alátámasztják azt a törekvést, hogy a helyi tanterv szerves részeként kell kezelni a természettudományi tárgyak és a szakmai tárgyak kapcsolatának rendszerét. A természetben az alakok, formák, minták, színek gazdagsága pompázik. Az emberi szem szépnek látja a természetet, mert megragadja az arányok, a szimmetriák harmóniája. A természeti jelenségek, a természetben lejátszódó folyamatok nyomon követése lenyűgözően hat a szép iránt fogékony emberekre. A természettudományi ismeretek elsajátítása jelentheti azt, hogy a természet kiszolgáltatja a szerkezetét, minőségét az embernek, így elveszti idegen és ijesztő jellegét, és ezáltal jó eszközül szolgálhat a művészi tevékenységnek. A művész számára fontos lehet, hogy ismerje, értse, tanulmányozza a természetet. Alkotásai, amelyeket létrehoz, a természet anyagait, formáit, színeit hordozzák magukban. A művek az anyag megmunkálásából születnek - az embernek az anyagra való hatásából. Az anyag alakítása, formálása, mintázása, díszítése valósítja meg a művészi elképzeléseket. A művész tevékenységével olyan tárgyakat hoz létre, melyeknek egyaránt van gyakorlati haszna és esztétikai értéke. A mesterségek művészetté fejlődése erőteljes hatással volt a gondolkodás fejlődésére. A mesterségek gyakorlása, gazdagodása ugyanakkor a tudomány előrehaladásával vált lehetségessé. A természeti anyagok fizikai, kémiai sajátosságait, szerkezeti jellemzőit, átalakulási képességeit felhasználva jönnek létre a művészeti alkotások. A természet „ titkait „, a tudomány eszközeit, módszereit a művészeti tevékenység szolgálatába állítva a közönséges anyag magasabbrendű értéket nyer. A „ kiismerhetetlen anyag „ változatossága, sokszínűsége az anyag szerkezetének következménye. Az atomok, molekulák, anyagi halmazok szerkezetének kiépülése fontos törvények, elvek, szabályok alapján történik. Az ásványok, kristályok formája, színe, csillogása ámulatba ejti a megfigyelőt. A részecskékből álló anyagi világ mozgására valószínűségi törvények érvényesek, a térben és időben azonos valószínűségek hozzák létre a szimmetriát, amely csodálatra méltóvá teszi az egyszerű hópelyheket is. 3. 3. A tudománytörténeti szempont alkalmazása a természettudományi tantervben. 3. 3. 1. A középiskolai természettudományi tananyag, ismeretanyag mennyisége óriási, így szükségessé válik annak átgondolása, hogy ebből a felduzzadt ismeretanyagból kiválasztott témákat milyen megközelítésben lehet úgy feldolgozni, hogy az a diákok érdeklődését felkeltse. A hagyományos természettudományi oktatásra az adott tudományág kísérleti és elméleti alapjainak feldolgozása jellemző. A tárgyalt fogalmak, elvek, szabályok törvények megtanulására és azok alkalmazására - elsősorban feladatmegoldásokon (különösen a fizika és a kémia oktatásban) keresztül helyeződik a fő hangsúly. Ugyanakkor kevesebb figyelem fordítódik a problémamegoldás fejlesztésére és a természettudományos gondolkodás kialakítására. A természettudományos gondolkodás fejlesztésének egyik lehetősége a tudománytörténeti szempont alkalmazása a természettudományi ismeretek tanítása során. A művészeti szakközépiskolában a kultúra történetének, művészettörténetnek, a zene történetének tanulmányozása fontos és lényeges kérdés a művészeti ismeretek elsajátítása szempontjából. A történetiség tanulmányozása nem idegen a tanulóktól, egyszerűen találhatnak kapcsolódási pontokat a tudomány története és az emberiség kultúrájának története között. A történetiség alkalmas arra, hogy áthidalja a természettudományos és humán kultúra állítólagos


241

távolságát, azaz humanizálja a tudományt, a természettudományi ismereteket az általános műveltség részévé tegye. 3. 3. 2. A történeti megközelítés értéke, hogy a tudományos fogalmak fejlődését úgy követhetjük nyomon, ahogy az a valóságban történt, felhasználhatjuk számos előnyét: a tudósokat, mint embereket ismerhetjük meg, sikereikkel és kudarcaikkal együtt. Kutatásaikat és sorsukat meghatározó társadalmi viszonyokat, történelmi körülményeket a tudomány fejlődésével kölcsönhatásban mutathatjuk be. Reális képet kaphatnak a tanulók arról, hogy a felfedezések mögött mennyi munka áll, arról, hogy egy-egy felfedezés, tudományos teljesítmény nagyságának elismertetéséért milyen ellenállást kellett leküzdeni a tudósoknak.: „ Csak a történelmi szemlélet mutathat rá, hogy tulajdonképpen miben volt a felfedezés döntő lépése, amelynek megtételéhez zsenialitásra és igen sokszor nem mindennapos emberi bátorságra volt szükség. „ írja Simonyi Károly. / 10 / 3. 3. 3. A természettudomány azt képviseli amit tudunk, amit a gyakorlatban hasznosítunk, valamint azt mutatja meg, hogyan fedezhetünk fel újabb ismereteket. Azonban mindennél egyúttal jóval több is: olyannak tűnik, mint egy gyorsan rohanó folyó és a legtöbb, amit az ember megismerhet belőle: a folyó utolsó részének egy szakasza, néhány utalással arra, merre folyik a jövőben. „A tudományos gondolkozás számára hasznos lehet a történeti megközelítés, amely a dolgok eredetét, keletkezésük módját, fejlődésüket próbálja rekonstruálni, megmutatja az idő szerepét, halmozott hatásait, ritmusváltozásait, monotóniáját és fordulatait. „ Hozzátehetjük Claude Allégre idézett gondolatához, hogy a történeti megközelítés nem csupán a tudományos gondolkodás számára, hanem a hétköznapi gondolkodás számára is rendkívül hasznos. 3. 4. A környezeti nevelés lehetőségei 3. 4. 1. A természettudományok fejlődése új és új lehetőségeket teremt életünk könnyebbé, kényelmesebbé tételéhez, de igen gyakran közvetve vagy közvetlenül veszélyezteti környezetünket. A természettudományos tárgyak tanítása során ezért szükséges megismertetni diákjainkat a környezeti problémákkal. A művészeti szakközépiskolában a természettudományos képzéshez kapcsolódóan a környezetvédelem nem kaphat főszerepet. A természet, az emberi környezet szépségét tisztelő, annak megtartásáért cselekedni kész fiatalok nevelése lehet a célkitűzésünk. Ilyen megközelítéssel már találhatunk kapcsolódási pontokat, melyek összekötik a választott hivatást a természettudományokkal, a környezetvédelemmel. Például: - képzőművész tanulóinknak keramikusoknak, textileseknek: különböző festékek, és ezek egészségre káros hatása ötvöseknek: a fémek tulajdonságai, előállításuk, a bányászat- rekultiváció grafikusoknak: a papír előállítása-erdőgazdálkodás - zenész tanulóknak: a hang és a zene kapcsolata- zajártalmak témakörök említhetők. Minden olyan lehetőség, amelyben kapcsolat található a leendő hivatás, a természettudomány és ezáltal a környezetvédelem között, igen eredményesen kihasználható, érdekli a diákokat, az így elsajátított ismeretek bővítik műveltségüket és szakmai téren is fejlődnek. 3. 4. 2. A környezetvédelemmel összefüggésben nem kerülhetők ki annak társadalmi vonatkozásai sem. Komoly érdeklődést váltanak ki azok a civil szerveződések, amelyek természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal foglalkoznak.


242

Szükséges, hogy a tanulók az iskolában a természeti jellemzők megismerésén keresztül értesüljenek a társadalmi folyamatokról, hogy ne csapódjanak tudatlanul egy-egy szervezethez, mozgalomhoz, hanem tényszerű, objektív ismeretek alapján legyenek képesek véleményalkotásra, állásfoglalásra, felelős állampolgári döntésekre természetvédelmi, környezetvédelmi kérdésekben. Diákjaink, akik művészi pályára készülnek, látszólag távol állnak a szűken értelmezett természettudományoktól. Ez indokolja, hogy olyan módszerekkel közvetítsük számukra a korszerű műveltséghez tartozó természettudományokat, melyek számukra is fontossá teszi azokat. Szemléletüket olyan irányba kívánatos formálni, hogy a természet tisztelete, a környezetvédelem fontossága természetes velejárója legyen életvitelüknek és a megszerzett ismeretek birtokában valóságos képük legyen a természetről. A Nat -2007 által megfogalmazott célok, feladatok, tartalmak az előzőekben megfogalmazottakkal szoros kapcsolatban állnak. Részlet a Nemzeti Alaptantervből: „Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban, magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések Iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt Magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Ember a természetben Alapelvek, célok Az európai gazdasági térségben a 2000-es évek elejére kiemelt feladattá vált a természettudományi, technológiai kultúra magas színvonalának biztosítása. Az e kultúrát formáló nevelés-oktatás, így az Ember a természetben műveltségi területen folyó iskolai munka tétje, hogy az elkövetkező évtizedekben Európa a világméretű gazdasági, tudományos és technológiai versenyben helyt áll-e, nem következik-e be leszakadás. Eközben hazánk


243

felzárkózása, a gazdaság megerősödése és társadalmi problémáink egy részének megoldása is azon múlik elsősorban, hogy az oktatás e területei eredményesen és hatékonyan működnek-e. Ebből következően az Ember a természetben műveltségi területen zajló oktatás iránti elvárások növekedésével kell számolni. Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományi műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. Több más műveltségi területtel együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. A műveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlődés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelősség kialakításához járul hozzá. A műveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is. A műveltségi terület keretei között a természeti és technikai problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevő megoldására nevelhetjük a tanulókat, viszonyaikat változtatni képes, aktív, kritikus, kreatív emberekké formálva őket. Az Ember a természetben műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka feladata, célja sokrétű: – a diszciplínáktól független általános természettudományi fogalmak, eljárások és szemléletmódok kialakítása; – készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása; – a tudomány, a tudományos kutatás mint társadalmi tevékenység bemutatása; – a fizikai, kémiai és az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása; – a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása; – a tudomány és a technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések formálása; – a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkodásának erősítése; – az életben nélkülözhetetlen s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás); – a természettudomány szerepének megismertetése a társadalmi folyamatokban, a személyes sorsok alakulásában, arra nevelve, hogy az így szerzett tudás felelős cselekvésben nyilvánuljon meg; – az áltudományos, tudományellenes, hazugságon és manipuláción alapuló megnyilvánulások felismerésére való képesség fejlesztése, az ilyen megnyilvánulásokkal szembeni határozott fellépés igényének kialakítása; – a hétköznapi életben előforduló, gyakran a média által is felerősített, a természettudományi alaptörvényeknek ellentmondó véleményekkel szembeni kritikus magatartás, reális természetkép kialakítása; – a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedő alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása (a magyar vonatkozások, s ezek európai kapcsolatainak kiemelésével). Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás a természeti folyamatok, összefüggések s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Az értelmes tanulás feltétele, hogy a tanulók megismeréssel kapcsolatos beállítódásait a tudás önálló, tevékeny formálásának lehetőségébe és fontosságába vetett meggyőződés határozza meg. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. Az értelmes tanulás során létrejövő tudásrendszernek alkalmasnak kell lennie környezetünk jelenségeinek előrejelzésére, magyarázatára, s alkalmazhatónak kell bizonyulnia a mindennapi tevékenységekben.


244

A 9-10. évfolyamokon a természettudományi nevelés eredményeként a gyerekekben kialakul az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható általános tudás. A kémiai műveltségtartalmak elsajátítása során a legtöbbet használt természetes és mesterségesen előállított anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját ismerhetjük meg. Figyelmet fordítunk a veszélyes anyagok és készítmények helyes kezelésének alapelveire is. A megfelelően megválasztott kémiai műveltségtartalmak tanítása és tanulása hozzájárulhat a környezetünkkel kapcsolatos felelős magatartás kialakulásához. A természettudományi részműveltség-területek tanításának együttműködésben kell történnie, hogy a természetről formált kép egységes legyen, függetlenül attól, hogy a tanítás - a helyi tantervekben rögzítetten -diszciplináris, integrált vagy komplex tantárgyakban szerveződik. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Tájékozódás a tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről 2. Természettudományos megismerés 3. Tájékozódás az élő és az élettelen természetről - Anyag - Energia - Információ - A tér - Idő és mozgás - A lakóhely, Magyarország, a Föld és az univerzum - Rendszer - Az élet Fontos feladat a tudomány- technika- társadalom komplex összefüggésrendszerének kritikus elemzése, problémák felvetése, alternatív megoldások megismerése, egyéni álláspontok kialakítása.” A fenti tantervi tartalomnak megfelelően a tananyag részletes lebontását a 9. és a 10. évfolyamon az éves tanmenetek tartalmazzák.


245

7. Az integrált természettudományos oktatás lehetőségei | biológia-földrajz tantárgyak integrálásával 7.1 I. fejezet A tanterv leírásának alapelvei és azok megválasztásának indoklása A tanterv kidolgozásánál két alapelv vezetett: az egyik, hogy olyan segédanyag készüljön, amely minél jobban bővíthető, különböző életkorra és tanítási körülmények között is alkalmazható. A másik a környezetvédelem, mint közös követelménynek a kiemelt szerepe. A tanterv az iskolánk természettudományi tárgyai egy részének oktatására készült, úgy gondolom máshol is alkalmazható. A tanterv típusa: curriculum típusú ( követelmény központú) tanterv: Tanítási- tanulási folyamat feldolgozása modulokban történik, amely egy - egy témakör komplex feldolgozását jelenti. Ennek előnye, hogy a tervezés folyamán nagyobb tanítási egységekben lehet tervezni, de szükség esetén lebontható az egyes órák szintjére is, így óratervként is használható. Az egyes modulok önállóan is kiemelhetők taníthatók, de a tanterv szerint egymásra is épülhetnek. Ennek fontossága különösképpen abban mérhető fel, hogy az iskolák átalakulásával számítani lehet a tananyag szükséges átcsoportosítására, esetleg alacsonyabb, magyasabb évfolyamokon, tehát más életkorban való tanítására. Az egyes modulok módosításokkal, kiegészítésekkel alkalmasak erre. Ezt szolgálja a 8- 9- es egységek beépítése. A tanterv elkészítésében használt általános egységek: 1. Cím 2. Leírás: max. 2- 3 mondatban 3. Cél: konkrét követelmények, teljesítmények. ismeretek, készségek elsajátítása 4. Időigény 5. Felhasználás: évfolyamok, szakaszok, tantárgyak 6. Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez 7. Fogalmak, folyamatok: módszerek, folyamat 8. Eszközök, anyagok megadása 9. Változatok: 10. Kiegészítés: esetleges időmaradvány felhasználása, differenciálás 11. Irodalom: diáknak, tanárnak 12. Háttérinformációk: elsősorban a tanárnak 12. Taneszközök 13. Értékelés: formatív, mire figyeljünk Az első blokk ( 1- 5 ) a hagyományos felosztást tükrözi, azzal a különbséggel, hogy nagyobb hangsúlyt fektet a rövid, konkrét célkitűzésre. Nagyon fontosnak tartom az időbeosztás pontos szervezését az egyes moduloknál. Vonatkozik ez az egész modul időigényére és a tanév rendjébe történő beillesztésére is. Részben újdonság csak a hagyományos tantárgyak közötti integráció, amely a modulok jellegéből adódóan elsősorban az egyes természettudományi tárgyak komplex feldolgozást is megkönnyítheti, de esetenként a társadalomtudományoknál is alkalmazható. Az integrációra, komplexitásra irányuló törekvés jól kiegészíthető a NAT közös követelményeinek feltüntetésével, amelyek megadhatják az egész tanterv jellegét. Ebben a tantervben a környezetvédelem az a közös követelmény, amely a legtöbbször megjelinik és így meghatározó. Úgy gondolom ezáltal bővebbé, aktuálisabbá válik az oktatási anyag, de mindenképpen ügyelni kell a hangsúlyeltolódásokra és az egyoldalúság elkerülésére.


246

A második blokk ( 6- 10 ) bővebb kifejtése gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy a tantervtől eljussunk akár a konkrét óravázlatok szintjére.. Ezt a részletes kifejtést természetesen most nem tettem meg az anyag terjedelméből adódóan, de az egyes modulok végső feldolgozásánál a tanítás során erre mindenképpen szükség van. Nagyon lényeges a differenciált oktatás lehetőségének biztosítása a változatok kidolgozásával, az esetleges időmaradvány felhasználásával. A harmadik bokk ( 11- 13 ) elsősorban a tanárra, a pedagógusra vonatkozik. A háttérinformációk folyamatos bővítésével lehetővé válik, hogy a pedagógus ismereteit a kor követelményeinek megfelelően szinten tartsa, követni tudja az új információkat, de a régiekhez is hozzáférjen. Ezért ez újságcikkektől tanfolyami anyagokig, audovizuális információkig is terjedhet. Az itt feltüntetett taneszközök szintén ezeknek az információknak a megszerzési módját jelölik, tehát nem elsősorban az órán használt taneszközöket jelentik. Érdemes kiemelni az értékelés különböző formáit, amelyaz egyes modulok jellegéből adódóan nagyon változatos lehet és nemfeltétlenül számszerű, jegyekkel történő értékelést jelent. Minden folyamat elkezdése elött szükségszerű kitűzni azokat az alapelveket, fő irányvonalakat, amelyek meghatározzák a tevékenység alapjait. Általános célként a pedagógiai folyamatban az emberek és kiemelten a diákok környezet- és természetvédelem iránti affinitásának növelése, a felelős gondolkozásmód kifejlesztése, a korszerű és alkalmazható természettudományos szemlélet kialakítása. A megismerésre vonatkozó (kognitív) oktatási célok: – Rendszertani és szervezettani alapismeretek bővítése. – A biodiverzitás szerepének és fontosságánakfelismerése. – Természettudományos összefüggések felismerése. – Ökológiai szemlélet kialakítása. – Globális gondolkodás kialakítása és a globalitás- lokalitás problémakörének megismerése, alkalmazása. – Az embernek, mint társadalmi lénynek szerepe a természetben. – A természettudományos ismeretek alkalmazása a napi gyakorlatban. – Hazai fajok ismerete. – A Föld és Magyarország környezeti- természeti állapotának ismerete. – Kisérletek elvégzése és ezzel hipotézisek bizonyítása, illetve cáfolása. Az érzelmekre vonatkozó ( affektív) oktatási célok: – Empátiás készség kialakítása az élő és az élettelen környezettel szemben, beleértve az embert is. – Türelem fejlesztése a megfigyelőmunkához és a kísérletekhez. – A pontosság és a precizitás szerepének tisztázása a munka során. – Esztétikai érzék fejlesztése a természet iránt. – Objektivitás a megfigyelési és kisérleti eredmények iránt. – A természet iránti tisztelet fejlesztése. – A másság, a másféle gondolkodásmód elfogadása. Az eszközhasználatra vonatkozó (instrumentációs) oktatási célok: – A mérések során használt eszközök helyes használatának ismerete. – A műszaki berendezések használata és szerepük a mindennapi munkában. – A növények és állatok ápolásának készsége. – A médiák szerepe és használata. – Helyes és felelősségteljes vegyszerhasználat. – Határozókönyvek használata. – Megfigyelési és kíséérleti eszközök használata. A környzetvédelem, mint közös követelmény szerepe a tantervben és a NAT- ban Ez a tanterv, ahogy azt már az előzőekben írtam a környezetvédelmet határozza meg a leginkább kiaknázandó közös követelményként, amely nem kizárólagosságot jelent, hanem inkább specialitást. Ezt a a NAT alapján a következőkkel szeretném indokolni.


247

Az új Nemzeti Alaptanterv jelentős változásokat hoz a környezet- és természetvédelem terén. Így egyre nagyobb feledat hárul az iskolákra és a pedagógusokra. A Nemzeti Alaptanterv ( NAT ) a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt, a Közoktatási törvény preambulumában kiemelt elvek, az emberi jogok, valamint a gyermeki jogok chartáiban hangsúlyozott értékek alapján határozza meg a kötelező oktatás alapkövetelményeit. A dokumentum figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot érintő globális problémákra vonatkozóan hangsúlyozza az egyének, a társadalmak, az országok felelősségét, lehetőségeit és feladatait ezek megoldásában, az emberiséget és az egyes közösségeket egyaránt fenyegető veszélyek elkerülésében. Véleményem szerint sok szempontból előrelépést jelent a környezet- és természetvédelem témaköreinek tárgyalásában, de felvet néhány problémát is. A leírt követelményeknek, feladatoknak a jelenlegi tanárképzés nehezen, vagy egyáltalán nem tud megfelelni. Kevesen vannak azok a szakemberek, akik megfelelő felkészültséggel rendelkeznek egy ilyen sokrétű ismeretanyag közvetítéséhez. A megvalósításnak nagy az anyagi vonzata (órabérek, szaktantermek, szakmai munkához szükséges gyakorlóterületek). A környezet- és természetszemléletű oktatás hatékony csak akkor lehet, ha biztosítva lesz hozzá a megfelelő szakmai és anyagi fedezet. Az alaptanterv a műveltségi területek oktatásának közös követelményei között külön kiemeli a környezeti nevelést az alábbi kitételekkel: „ A környezeti nevelés átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére: a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére: a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására: alakuljon ki bennük bátarító, vonzó jövőkép, amely elősegítí a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A környezet ismeretlen és személyes felelősségén alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi - gazdasági modernizáció pozitív és negatívv környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. „ Az alaptanterv a műveltségi területek oktatásának közös követelményei között írja le a testi és lelki egészség témakörét is, amelyben a központ jellegénél és elhelyezkedésénél fogva szintén szerepet játszhat, hiszen a két környezetünk és saját magunk védelme nagyon szorosan összefügg. Véleményem szerint a környezetvédelem egy életmódot is jelent és ezzel, valamint a konkrét programokkal elősegítí az általános egészségi állapot javulását. A környezet- természetvédelem oktatásában nagy segítséget nyújthatnak a civil szerveződések, amelyek más szempontok alapján látják és vizsgálják a kérdéskört és esetenként más feltételekkel rendelkeznek, amelyeket kiegészítésképpen az iskolák rendelkezésére tudnak bocsátani. A melléklet egy ilyen példát mutat, ami a Misina Természet- és Állatvédő Egyesület oktatóközpontjára épül.


7.2 Modulok felsorolása Természettudományok: 2 év/ 37 tanítási hét/ év: 9 - 10. évfolyamon Modulokban anyagaiban lekötött: 111 óra/ év 9. évfolyamon 71 óra 10. évfolyamon 100 óra Fakultációs lehetőség: 11. - heti két óra, vagyis összesen: 66 óra 12. - heti két óra, vagyis összesen: 66 óra Modulok anyagaiban lekötött: 132 óra Értékelési szempontok: Készségek- képességek: Elemzés Összefüggések felismerése Alkalmazás Modellalkotás Tevékenységi formák: Egyéni munka Csoportmunka Projektmunka Számonkérés formái: Szóbeli feleletek: Kiselőadások Projekt- bemutatók Írásbeli feleletek: Dolgozatok Házi dolgozatok

248


249

Rendező elv: evolúció- humánökológia A rendszertan tárgyalása terepgyakorlatok formájában történik az időjárás függvényében. Éves szinten 11 óra a gyerekek rendelkezésére áll. Itt lehetőség nyílik az őket leginkább érdeklő aktuális témák megbeszélésére, amelyek esetleg nem szerepelnek a tematikában. 1. Bevezetés 1.1 A rendezőelvek alatt szereplő fogalmak, folyamatok: 2. A Föld és az Élet evolúciója, kölcsönhatásai 2.1 Gázok 2.1.1 Légzés 2.1.2 Légkör- Meteorológia 2.2 Folyadékok 2.2.1 Hidrológia 2.2.2 Keringés 2.2.3 Kiválasztás 2.3 Szilárd anyag 2.3.1 Geológia 2.4 A szerves anyag evolúciója 2.4.1 Biokémia 2.4.2 Genetika 3. A szabályozás evolúciója 3.1 Az egyedek szabályozásának evolúciója 3.1.1 Hormonális szabályozás 3.1.2 Immunológia 3.1.3 Idegi szabályozás 3.1.4 Etológia 4. Életmód 4.1 Mozgás 4.2 Táplálkozás 4.3 Szaporodás 5. A természeti- társadalmi folyamatok evolúciója 5.1 Ökológia 5.2 Globális világproblémák 5.3 Társadalmi- gazdasági centrumtérségek 5.4 Helyünk a Világegyetemben - Magyarország helye a mai természeti - gazdasági környezetben


250

7.3 A modulok részletes kidolgozása 1. Bevezetés | 6 óra 1.1 A rendezőelvek alatt szereplő fogalmak, folyamatok: Cím: Leírás: Cél: Időigény: Felhasználás: Integrációs lehetőségek más területekkel:

1.1.1. Életkeletkezési elméletek- rendszertani kategóriák Sokan, sokféleképpen próbálták rendszerezni a különböző élőlényeket. Mikor jelentek meg az élőlények a Földön és miért pont itt történt meg? Néhány életkeletkezési elmélet ismerete különös tekintettel a darwinizmusra. A rendszertani kategóriák ismerete és helyes használata. 6 óra kilencedik osztály, fizika, kémia

Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Fogalmak, folyamatok: Bevezetés, Életkeletkezési elméletek Rendszerezés története Életkeletkezési elméletek: Vitalisták, Humunkuluszelmélet, Pánsperma elmélet, Evolúció Őslégkör, ősóceán, szerves vegyületek, koacervátumok, Oparin- féle kísérlet Rendszerezés szempontjai Arisztotelész:i.e. 384- 324 Plínius: i.sz. 23- 79 Linné: 1707- 1778 binominális nómenklatúra, Systema Naturae, Cuvier:1769- 1832 A faj első meghatározása, paleontológia, katasztrófaelmélet, Lamarck:1744- 1829 A fajok nem állandók. Darwin: 1809- 1882 természetes szelekció, belső hasonlóságok, fejlődéstörténeti rendszer Fazekas Mihály, Diószegi Sámuel: Magyar Fűvészkönyv Természetes és mesterséges rendszerek Egyed alatti és egyed feletti szerveződési szintek Rendszertani kategóriák 1/2 millió növény, 1,5 millió állat Eszközök, anyagok megadása: Dia: Az emberi öröklődés törvényei 3.humunkulusz Videó: Élet a Földön -Időskála 0191/0015 Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Biológiai stúdium, Attenborough: Élet a Földön, Az Élő bolygó, Dr. Haraszti Ede: Zsebkönyv a Növények életéről, Jacob: Botanikai kompendium, Képes Usborne Enciklopédia, Dr, Németh Endre: Biológiai összefüggések logikai vázlata, Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok, V. E. B.: Biológiai fogalomtár, Biológia SH atlasz, Törő Imre: Az élet alapjai Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés:


251

2. A Föld és az Élet evolúciója, kölcsönhatásai | 71 óra 2.1. Gázok Cím: Leírás:

Cél:

Időigény: Felhasználás: Integrációs lehetőségek más területekkel:

2.1.1. Légzés A légzés az élőlényeknek az a speciális életfunkcója, amelyből leginkább következtetni lehet az életkörülményekre. Bár az élő szervezetek többnyire azonos mechanizmus alapján működnek a szárazföldi és a vízi élőlények mégis más- más formákat fejlesztettek ki. A különböző légzési szervek, szervrendszerek megismerése. Tudjanak a diákok különbséget tenni, és párhuzamot vonni a szárazföldi és a vízi, valamint a bőr- és a béleredetű légzőszervek között. Ismerjék az ember légzőszervrendszerének felépítését és a legjellemzőbb légzőszervi betegségeket. 4 óra kilencedik osztály, kémia

Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Testi és lelki egészség Fogalmak, folyamatok: Növények légzése Állatok légzése Ember légzése: felső légutak Ember légzése: alsó légutak Gázcsere, levél felépítése, gázcserenyílás, légrés, zárósejt Külső légzés, belső légzés, sejtlégzés, diffúz légzés, ektodermális, endodermális eredetű légzőszervek, kopoltyú, tüdő, bőrlégzés, trachea, tracheatüdő, kettős légzés, légzsákok Felső légutak, orrüreg, garat, gége, hangszalagok, hangrés, gégeporcok, kannaporc, pajzsporc, gyűrűporc légcső Tüdőlebenyek, rekeszizom, főhörgők, léghólyagocskák, mellhártya, légzési perctérfogat, tartaléklevegő, vitálkapacitás Eszközök, anyagok megadása: Videó: A természet válaszol: Hulló falevél Kiselőadás: Biológiai stúdium Modell: Levél Mikroszkópi metszet: 1. 2. 3. Kiselőadás: Biológiai stúdium Videó: Az élővilág egysége: Sósvízi élet Mikroszkópi metszet: 33. Videó: Az emberi test: Légzés A csodálatos emberi test 67- 69 Emberi torzó A csodálatos emberi test 69- 75 Videó: Szentágothai: Az emberi test: Légzés Emberi torzó Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Biológiai stúdium, Képes Usborne Enciklopédia, Dr, Németh Endre: Biológiai összefüggések logikai vázlata, Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok, V. E. B.: Biológiai fogalomtár, Biológia SH atlasz, Törő Imre: Az élet alapjai, Dr. Alföldi Ferenc: A csodálatos emberi test, Anatómiai atlasz, Ádám: Élettan biológusoknak, Összehasonlító szövettan Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés:


Cím: Leírás:

Cél:


252

2.1.2. Légkör- Meteorológia Az éghajlati övezetesség a legszembetűnőbb és legkomplexebb az övezetesség példáin belül. A szélrendszerek, a hőmérséklet és a csapadékviszonyok a hétköznapi ember számára legmegfoghatóbb dolgok közé tartozik, amellyel nap, mint nap találkozik. Ezért ezeknek a viszonyoknak a megfelelő értelmezése, illetve az erre való készség elsajátítása nagyon fontos és praktikus. Az éghajlat fő elemeinek megismertetése a gyerekekkel, kiemelve a komplexitást az egymásrahatást, törekedve arra, hogy a diákok az itt elsajátított ismereteket a hétköznapokban, pl. az időjárás-jelentések értelmezésénél is tudják használni. 10 óra kilencedik osztály, fizika

Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Hon és népismeret Kapcsolódás Európához Kapcsolódás a nagyvilághoz Fogalmak, folyamatok: Szoláris és valódi éghajlati övezetek kialakulása, felmelegedés és az üvegházhatás Csapadékképződés A nagy földi légkörzés Ciklon Monszun és a helyi szelek A föld tengelyferdeségének következményei, napsugarak beesési szöge, az éghajlati övezetesség kialakulása, a rövid és a hosszú hullámú sugárzás közötti különbség és annak hatása a felmelegedésre. Az üvegházhatást befolyásoló tényezők és az antropogén hatások. Átpárolgási elmélet, a csapadék fajtái, kondenzációs magvak szerepe a csapadékképződésben, felhőfajták, száraz és nedves abiotikus állandó Felszálló és leszálló légáramlatok, légnyomásviszonyok a Föld nevezetes szélességi körein, légnyomás és szél, Corioli erő, a szeleket irányát módosító tényezők, a földfelszín közelében és a magasban fújó szelek közötti különbség A ciklon és az anticiklon összehasonlítása, szélirányok és légnyomásviszonyok a ciklonokban, mérsékelt övi és trópusi ciklonok, a ciklonok szerepe Európa időjárásában Fajhő, légnyomáskülönbségek és a szélirányok váltakozása a monszunoknál a különböző éghajlati területeknél, a trópusi monszun és a passzát kapcsolata, a helyi szelek szerepe a mikroklíma kialakításában Eszközök, anyagok megadása: Földgömb Kiselőadás: A Föld enciklopédiája: Földünk élete TRP. 8. Videó: Az egyetlen Föld: Védernyőnk a légkör TRP. 9. Videó: Az élő bolygó: Felettünk az ég TRP. 10. Kiselőadás: Katasztrófák a természetben TRP. 11.


253

Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Juhász Árpád: Évmilliók emlékei, Bulla: Természetföldrajz, Földrajzi és csillagászati fogalomtár, Borsi: Általános természetföldrajz, Jakucs: A szilárd kéreg geológiája, Molnár: A Föld és az élet fejlődése, Horti: Katasztrófák a természetben, Péczeli: Meterológia Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés: 2.2. Folyadékok Cím: Leírás:

Cél:

2.2.1. Hidrológia A vízrajzi övezetesség nem minden esetben követhető olyan jól nyomon, mint az éghajlati övezetesség. Ezzel együtt a csapadék mennyiségi és minőségi változásában itt is kimutatható bizonyos mértékig az övezetesség. A vízrajz jellemző mutatóinak elsajátíttatása a diákokkal. A víz építő és pusztító munkájának felismerése a különböző éghajlati területeken. 8 óra kilencedik osztály,

Időigény: Felhasználás: Integrációs lehetőségek más területekkel: fizika Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Hon és népismeret Kapcsolódás Európához Kapcsolódás a nagyvilághoz

Fogalmak, folyamatok: Éghajlati övezetek vízháztartási és vízgazdálkodási viszonyai, ökológiai problémáik, felszín alatti vizek, karsztosodás Folyóvizek jellemző mutatói Állóvizek kialakulása és jellemzői Óceánok és tengeráramlások A csapadék mennyiségi és minőségi változása az éghajlati területeken, a karsztosodás ökológiai problémái és a felszín alatti vizek formái, a karsztosodás formakincse A folyók munkavégző képessége, vízgyűjtő terület, vízválasztó, középvonal, sodorvonal, vízhozam, meanderezés, felső,- közép- és alsószakasz jellegű folyók, folyók vízhozamának váltakozása Tótípusok, a tavak kialakulása, endogén és exogén eredetű tavak, kráter tó, vulkáni tó, deflációs tó, morotva tó, suvadásos tó Világóceán, peremtengerek, beltengerek, interkontinentális és intrakontinentális tengerek, a tengeráramlások rendszere,, az északi és a déli félgömb áramlásrendszereinek különbségei Eszközök, anyagok megadása: Videó: Az élő bolygó: Édesvizek TRP. 12. 13. 14. 15. Kiselőadás: Katasztrófák a természetben Videó: Az élő bolygó: A nyílt tenger Domborzati modell Terepasztal Földgömb Kiselőadás: A Föld enciklopédiája: Földünk élete


254

Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Juhász Árpád: Évmilliók emlékei, Bulla: Természetföldrajz, Földrajzi és csillagászati fogalomtár, Borsi: Általános természetföldrajz, Jakucs: A szilárd kéreg geológiája, Molnár: A Föld és az élet fejlődése, Horti: Katasztrófák a természetben, Péczeli: Meterológia, Hidrológia, A Föld folyói Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés: Cím: Leírás:

Cél: Időigény: Felhasználás: Integrációs lehetőségek más területekkel:

2.2.2. Anyagszállítás Az anyagszállítás központi szerepet tölt be az egyes szervrendszerek között. A közvetlen kapcsolat biztosításával a szervezet talán legfontosabb szervrendszere. Ezért különösen nagy probléma, hogy a keringési szervrendszer működési hibái Magyarországon népbetegségnek számítanak. Az anyagszállítás szerepének és formáinak megismerése. A vér sejtes elemeinek és vér immunitásban betöltött szerepének ismerete az embernél. 7 óra kilencedik osztály, fizika, kémia

Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Testi és lelki egészség Fogalmak, folyamatok: Növények anyagszállítása Állatok keringési rendszerének fejlődése Ember anyagszállítása: a vér Ember anyagszállítása: az érrendszer és a szív Szállítószövetrendszer, fatest, háncstest, edénnyaláb, központi henger, évgyűrűk, gyökérnyomás, párologtatás, szívóerő, ozmózisnyomás Béledényrendszer, nyílt és zárt keringési rendszer, hemolimfa, vérnyirok, vér, kapillárisok, szívtípusok, pitvar, kamra, kisvérkör, nagyvérkör Vérplazma, plazmafehérjék, sejtes elemek, vörös vértest, vérlemezkék, fehérvérsejt,, leukocita, monocita, granulocita, véralvadás, trombózis, embólia Artéria, véna, verőér, ütőér, aorta, pulzus, keringési perctérfogat, erek felépítése Pitvarok, kamrák, szívbillentyűk, szívizomzat, autonóm ingerületkeltő rendszer, színusz csomó, pitvar- kamrai csomó, Tawarra szálak, Purkinje rostok Eszközök, anyagok megadása: Modell: Szár Videó: A természet válaszol: Zsilipek a növényekben, Fába zárt emlékek Mikroszkópi metszet: 7. 8. 9. Kiselődás: Biológiai stúdium TRP. 57. Videó: Az emberi test: Belső védelmi rendszer Mikroszkópi metszet 30. A csodálatos emberi test 37- 45. Videó: Szentágothai:Az emberi test: Vérkeringés TRP. 58. Mikroszkópi metszet: 23.


255

Videó: Az emberi test: Hőszabályozás A csodálatos emberi test 45- 51 TRP. 57 A csodálatos emberi test 51- 52 Videó. Az emberi test: Szívműködés Emberi torzó Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Biológiai stúdium, Képes Usborne Enciklopédia, Dr., Németh Endre: Biológiai összefüggések logikai vázlata, Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok, V. E. B.: Biológiai fogalomtár, Biológia SH atlasz, Törő Imre: Az élet alapjai, Dr. Alföldi Ferenc: A csodálatos emberi test, Anatómiai atlasz, Ádám: Élettan biológusoknak, Összehasonlító szövettan Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés: Cím: Leírás:


2.2.3. Kiválasztás A kiválasztás a szervezet homeosztázisának, belső egyensúlyi állapotának fenntartásáért felelős. Ezen belül fontos szerepe van a méregtelenítésben, az ozmótikus egyensúlyi állapot és a térfogat állandóságának kialakításában. A különböző keringési szervek, szervrendszerek megismerése. Ismerjék az ember kiválasztó- szervrendszerének felépítését és annak legjellemzőbb betegségeit. 3 óra kilencedik osztály, fizika, kémia

Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Testi és lelki egészség Fogalmak, folyamatok: Növények és gerinctelen állatok kiválasztása Gerinces állatok kiválasztása Az ember kiválasztása Illóolajok, zárványok, mirigyszőrök, nektár, vesécske, lángsejt, Malpighi- csövek Nefron, elővese, ősvese, utóvese, vesetestecske, Bowman- tok, kanyarulatos csatornák, vesemedencék, vesepiramisok, húgyvezeték, húgyhólyag, húgycső, velő, kéreg Eszközök, anyagok megadása: Kiselőadás: Biológiai stúdium Mikroszkóp metszet: 10. 11. Videó: Az emberi test: Az éltető víz A csodálatos emberi test 107- 111 Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Biológiai stúdium, Képes Usborne Enciklopédia, Dr., Németh Endre: Biológiai összefüggések logikai vázlata, Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok, V. E. B.: Biológiai fogalomtár, Biológia SH atlasz, Törő Imre: Az élet alapjai, Dr. Alföldi Ferenc: A csodálatos emberi test, Anatómiai atlasz, Ádám: Élettan biológusoknak, Összehasonlító szövettan


256

Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés: 2.3. Geológia Cím: Leírás: Cél: Időigény: Felhasználás: Integrációs lehetőségek más területekkel:

2.3.1. Geológia A természetföldrajz legközpontibb témája a geológia, a szilárd kéreg földrajza megadja az alapját a természetföldrajz további témaköreinek megértéséhez, de egyben a társadalomföldrajz megértéséhez is. A geológia alapjainak elsajátítása a diákokkal, kihasználva az alsóbb évfolyamokban már megtanultakat, kiegészítve a legújabb ismeretekkel és elméletekkel. 22 óra kilencedik osztály, fizika, kémia

Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Hon és népismeret Kapcsolódás Európához Kapcsolódás a nagyvilághoz Fogalmak, folyamatok: A Föld szerkezete és felépítése Globális lemeztektonika I. Globális lemeztektonika II. hegységképződés Vulkanizmus Vulkáni utóműködések és a földrengések A domborzat elemei Kéregszerkezeti mozgások Kőzetek és ásványok Vulkáni, magmás kőzetek Üledékes és átalakult kőzetek Geoszférák, vasmagos földmodell, vasmag nélküli földmodell, geoszférák határai, geotermikus grádiens, nyomásviszonyok, Litoszféra, kontinentális és óceáni kőzetlemezek, bazaltos és gránitos tulajdonságok, peridotit, szerkezeti tulajdonságok, különbségek Kőzetlemezek mozgástípusai, szubdukciós, akkréciós, konszummációs zóna, közeledő, távolodó, elcsúszó lemezek, hegységképződés típusai, elméletei Vulkanizmus, plutonizmus, vulkántípusok: centrális, lineáris, centrolineáris, areális, sztrátovulkán, nevezetes vulkánkitörések, vulkanizmus gazdasági és társadalmi haszna és kára Vulkáni utóműködések típusai: solfetára, mofetta, gejzír, hévíz, földrengéstípusok, rengéshullámok típusai: tranzverzális és longitudinális hullámok, nevezetes földrengések Antiklinális, szinklinális, lejtőtítusok, talajmozgások, talajcsúszások, stabilis, labilis kéreg Diszlokáció, izosztázia, törés- vetődés, lépcsős, árkos, rög, medence, gyűrődés: szimmetrikus, aszimmetrikus, térdránc- flexúra, egyszerű és összetett redők Ércesedés, kőzetképződés szakaszai, kikristályosodás, előkristályosodás: oxidos és szulfidos fázis, főkristályosodás, utókristályosodás: pegmatitos, pneumatolitos, hidrotermális fázis Magmás kőzetek képződésének körülményei, szakaszai a főbb példákkal, mélységi, kismélységi, kiömlési kőzetek Üledékes és átalakult kőzetek képződésének körülményei, szakaszai a főbb példákkal, törmelékesfizikai, kémiai, biogén üledékes kőzetek, termális és pneumatolitos metamorfitok


257

Eszközök, anyagok megadása: Tektonikai földgömb Videó: Az élő bolygó: A Föld kohói Kiselőadás: Föld enciklopédiája: Földünk élete, Bolygónk születése TRP. 2. 6. Videó: Az egyetlen Föld: Kezdetek: a harmadik bolygó TRP. 3. 4. 5. Tektonikai földgömb Videó: Az egyetlen Föld: A nagy hasadék TRP. Légi felvételek Videó: Az egyetlen Föld: A hegységek születése Kiselőadás: Föld enciklopédiája: Földünk élete, Bolygónk születése Földgömb Videó: Az egyetlen Föld: A Föld kincsei Kőzetgyűjtemény Érc- és kőzetvizsgáló készlet Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Juhász Árpád: Évmilliók emlékei, Gábris: Csillagászati földrajz, A Föld enciklopédiája: Földünk élete, A Föld enciklopédiája: Bolygónk születése, Bulla: Természetföldrajz, Földrajzi és csillagászati fogalomtár, Borsi: Általános természetföldrajz, Jakucs: A szilárd kéreg geológiája, Molnár: A Föld és az élet fejlődése, Horti: Katasztrófák a természetben, Asimov: A robbanó napok Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés: 2.4. A szerves anyag evolúciója 2.4.1. Biokémiai folyamatok Az élő szervezetek életműködései egységes folyamatok szerint jönnek létre. A biológia egyik legérdekesebb jelensége, hogy ezek a folyamatok mégis sokféle minőséget produkálnak az egysejtűektől az emberig. Cél: Értsék meg a diákok, hogy a folyamatok rendszere hogyan tükröződik a szervezet egészében. Tudjanak hétköznapi, kézzelfogható példákat mondani ezeknek a folyamatoknak a szervezet szintjén való megjelenítésében. Jó alkalmat ad ez a téma a természettudományok egységes kezelésére. Időigény: 6 óra Felhasználás: kilencedik osztály, Integrációs lehetőségek más területekkel: kémia Cím: Leírás:

Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Testi és lelki egészség Fogalmak, folyamatok: Asszimilációs folyamatok: Fotoszintézis, kemoszintézis, fehérjeszintézis Disszimilációs folyamatok: Erjedés, biológiai oxidáció


258

Kemoszintetizáló élőlények lényege, autotróf, heterotróf, fotorendszerek, színtestek karotinoidok szerepe, fotolízis, szénhidrát- redukció, Calvin ciklus, foton, gerjesztett állapot, elektronszállító rendszer, elsődleges, másodlagos termékek Bázishármasok, kodon, antikodon, kódszótár, mRNS, tRNS, riboszóma Glükolízis, piroszőlősav, anaerob, aerob körülmény, fermentáció, alkoholos, tejsavas erjedés, citromsavciklus, oxálecetsav, citromsav, Szentgyörgyi- Crebs ciklus, oxidatív dekarboxilezés, terminális oxidáció Eszközök, anyagok megadása: TRP. 40, 41, 55, Videó: Az élővilág egysége: Energiaelosztás, TV- Egyetem: A kettős spirál Biológiai feladatgyűjtemény Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Biológiai stúdium, Képes Usborne Enciklopédia, Dr., Németh Endre: Biológiai összefüggések logikai vázlata, Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok, V. E. B.: Biológiai fogalomtár, Biológia SH atlasz, Kajtár Márton: Változatok négy elemre, Előd Pál: Biokémia, Törő Imre: Az élet alapjai Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés: Cím: Leírás:


2.4.2. Genetika A genetika napjaink talán leggyorsabban fejlődő tudományága. Nagy érdeklődés és sok vita követi a biológia ezen ágának fejlődését. Ebből adódóan a diákok is viszonylag sok információval rendelkeznek, ezek az információk azonban nem mindig korrektek. Így itt különösen fontos a korrekt információadás. A genetika legújabb eredményeinek, mint a biológia egyik legvitatottabb tudományágának a megismertetése. A molekuláris genetika és annak alkalmazhatósága. 11 óra kilencedik osztály, kémia, történelem

Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Hon és népismeret Kapcsolódás Európához Kapcsolódás a nagyvilághoz Testi és lelki egészség Fogalmak, folyamatok: A genetika története Genetikai alapfogalmak Kromoszómális öröklődés Mendel törvényei Domináns- recesszív öröklésmenet Intermedier öröklésmenet Nemhez kötött öröklésmenet Mennyiségi jellegek öröklődése Mutáció, modifikáció Gregor Mendel, DNS, gének, kromoszómák, vizsgálati módszerek: ikerkutatás, visszakereszteződés, családfa- analízis


259

Fenotípus, genotípus, vad típusú allél, homozigóta, heterozigóta, letális allél, parentes- szülők, filiális generáció-utódnemzedék, hibridnemzedék, Domináns, recesszív, Mendel- tövényei, uniformitás, hasadás, véletlenszerű kombinálódás, független öröklődés, hasadási arány, albinizmus, sarlósejtes vérszegénység Kapcsoltság, génkicserélődés, allélkicserélődés, rekombináns kromoszómák, genetikai változékonyság, Morgan De Vries, hasadási arány, kodominancia, vércsoportok öröklődése Ivari kromoszómák, ivari kromatinrög, kromoszómális szexvizsgálatok, reciprok keresztezés, vérzékenység, hordozó, hemizigóta Mutagének, részecskesugárzás, génmutáció, indukált mutáció, spontán mutáció, kromoszóma mutáció, kiesés- deléció, kettőződés- duplikáció, megfordulás- inverzió, áthelyeződés- transzlokáció Ploiploida, aneuploida, kvantitatív jelleg, normál eloszlás, szóródás Eszközök, anyagok megadása: Kiselőadás: Biológiai stúdium, Genetikai kislexikon, Az emberi öröklődés Dia: Az emberi öröklődés Videó: TV- Egyetem: A kettős spirál Kiselőadás: Genetikai kislexikon, TRP. 80. 81. 82. Videó: TV- Egyetem: Új fajok születnek TRP. 79. Kiselőadás: Biológiai stúdium, Az emberi öröklődés, Születésünk titkai TRP. 83. Videó: TV- Egyetem: Megjelenik a sejt TRP. 84. Videó: Génsebészet, A bolygó, ahol élünk: A természet tökéletesítése Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Biológiai stúdium, Képes Usborne Enciklopédia, Dr., Németh Endre: Biológiai összefüggések logikai vázlata, Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok, V. E. B.: Biológiai fogalomtár, Biológia SH atlasz, Törő Imre: Az élet alapjai, Dr. Alföldi Ferenc: A csodálatos emberi test, Anatómiai atlasz, Ádám: Élettan biológusoknak, Összehasonlító szövettan, Genetikai kislexikon, Rédei: Genetika Czeizel: Az emberi öröklődés, Születésünk titkai, Egy orvosgenetikus etikai gondjai Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés: 3. A szabályozás evolúciója- 36 óra 3.1. Az egyedek szabályozásának evolúciója Cím: Leírás:


3.1.1. Hormonális szabályozás Napjaink egyik leggyorsabban fejlődő kutatási területéről a sajtó is nagy előszeretettel közöl információkat, így a diákok is rendelkeznek előzetes információkkal. Az ember hormonális szabályozása és az emberi agy működése ebből adódóan mindig népszerű téma. A szabályozás alapjainak elsajátítása. Az ember hormonális szerveinek és működésének ismerete. 6 óra tizedik osztály, kémia


260

Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Hon és népismeret Kapcsolódás Európához Kapcsolódás a nagyvilághoz Testi és lelki egészség Tanulás Fogalmak, folyamatok: Növények szabályozása Állatok szabályozásának fejlődése Állatok hormonális szabályozása Ember hormonális szabályozása Nemi működés szabályozása Szabályozás és vezérlés, hormonális és idegi szabályozás hormonok: auxin, gibberelin, etilén, citokinin, abszcinzinsav, koleoptil, gyökérnyak Belső elválasztású mirigyek, c AMP, idegrendszertípusok: diffúz- idegrendszer, csőidegrendszer, hierarchizálódás, kefalizáció Hipofízis, adeno- és neurohipofízis, vazopresszin, oxitocin, STH, ACTH, TSH, LH, FSH, LTH, pajzsmirigy, tiroxin, mellékpajzsmirigy, parathormon, mellékvese, hasnyálmirigy, Langerhansszigetek, inzulin Here, tesztoszteron, petefészek, ösztrogén, menstruáció, ovuláció, klimax, progeszteron, sárgatest, méhnyálkahártya, nemi jellegek Eszközök, anyagok megadása: Kiselőadás: Biológiai stúdium Videó: A természet válaszol: Éreznek- e a növények?, Növénygyárak TRP. 62. Kiselőadás: Biológiai stúdium Mikroszkópi metszet: 35. Emberi torzó Mikroszkópi metszet: 36. TRP. 68. A csodálatos emberi test: 97- 103 Videó: Az emberi test: Felnőttéválás TRP. 77. 78. Csodálatos emberi test: 101- 103. Mikroszkópi metszet: 28. 29. TRP. 59. 60. 61. Videó: Szentágothai: Az emberi test: Idegrendszer TRP. 62. Mikroszkópi metszet: Gerincvelő A csodálatos emberi test: 111- 115. Emberi torzó Modell: Az agy Videó: Az emberi test: A csodálatos agyműködés Kiselőadás: Biológiai stúdium, Carl Sagan: Az éden sárkányai Videó: Evolúció II. Hámori: Gondolkodó agy Modell: Agy Videó: Az emberi test: A döntés folyamata A csodálatos emberi test: 116- 121. Kiselőadás: Biológiai stúdium, Carl Sagan: Az éden sárkányai Videó: Szentágothai: Az emberi test: Idegrendszer A csodálatos emberi test: 91- 97.


261

Emberi torzó Videó: Az emberi test: Látó és halló szervrendszer Modell: Szem, Fül A csodálatos emberi test: 75- 91. Mikroszkópi metszet: 34. Emberi torzó Videó: Az emberi test: A bőr mélyebb rétegei Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Biológiai stúdium, Képes Usborne Enciklopédia, Dr., Németh Endre: Biológiai összefüggések logikai vázlata, Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok, V. E. B.: Biológiai fogalomtár, Biológia SH atlasz, Törő Imre: Az élet alapjai, Dr. Alföldi Ferenc: A csodálatos emberi test, Anatómiai atlasz, Ádám: Élettan biológusoknak, Összehasonlító szövettan, Carl Sagan: Az éden sárkányai Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés: Cím: Leírás:

3.1.2. Immunológia Az immunológia ma az egyik legátfogóbb terület. A jelenlegi természeti- társadalmi környezetben a gyerekek mindennapi problémáinak magyarázatához szükség van az immunológiai alapfogalmak és folyamatok ismeretére. A RES működésén, a védőoltások szerepén kívül az immunológia az allergia, a drogveszélyeztetettségig sok aktuális mai problémát érint. Az immunológiai alapfogalmak és folyamatok megismerése. 9 óra tizedik osztály,

Cél: Időigény: Felhasználás: Integrációs lehetőségek más területekkel: kémia Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Hon és népismeret Kapcsolódás Európához Kapcsolódás a nagyvilághoz Testi és lelki egészség Tanulás

Fogalmak, folyamatok: Vérplazma, plazmafehérjék, sejtes elemek, vörös vértest, vérlemezkék, fehérvérsejt, leukocita, monocita, granulocita, véralvadás, trombózis, embólia. RES, őssejtek, aktív és passzív immunitás, autóimmunitás, allergia, drogveszély, rák, AIDS, pszichoszomatikus panaszok és az immunitás összefüggése Eszközök, anyagok megadása: Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Biológiai stúdium, Képes Usborne Enciklopédia, Dr., Németh Endre: Biológiai összefüggések logikai vázlata, Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok, V. E. B.: Biológiai fogalomtár, Biológia SH atlasz, Törő Imre: Az élet alapjai, Dr. Alföldi Ferenc: A csodálatos emberi test, Anatómiai atlasz, Ádám: Élettan biológusoknak, Összehasonlító szövettan, Carl Sagan: Az éden sárkányai Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés:


Cím: Leírás:


262

3.1.3. Idegi szabályozás Napjaink egyik leggyorsabban fejlődő kutatási területéről a sajtó is nagy előszeretettel közöl információkat, így a diákok is rendelkeznek előzetes információkkal. Az ember hormonális szabályozása és az emberi agy működése ebből adódóan mindig népszerű téma. A szabályozás alapjainak elsajátítása. 12 óra tizedik osztály, kémia

Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Hon és népismeret Kapcsolódás Európához Kapcsolódás a nagyvilághoz Testi és lelki egészség Tanulás Fogalmak, folyamatok: Az idegi szabályozás sejttani alapjai Gerincvelő és az agytörzs Nagyagy működése Magasabb rendű idegműködés Vegetatív szabályozás és a belső környezet szabályozása Látás és hallás Egyensúlyérzékelés, íz- és szagérzékelés, bőrérzékelés Idegsejt, neuron, idegszövet, gliasejt, myelinhüvely, axon, dendrit, neurofillamentum, szinapszis: kémiai, elektromos, átvivő- anyagok, szinaptikus rés, inger, ingerület, idegrost, ideg Gerincoszlop, központi csatorna, elülső szarv, oldalsó szarv, hátulsó szarv, elülső gyökér, hátulsó gyökér, szürkeállomány, fehérállomány, gerincvelői reflexek, leszálló és felszálló, összekötő, asszociációs pályák, agyvelő, nyúltagy, híd, középagy, köztiagy, kisagy, talamusz, hipotalamusz Agyféltekék, hemiszférák, agyidegek, agylebenyek, fehérállomány, szürkeállomány, oszlop- és mozaikszerű működés, agyhártyák, agykamrák, agyfolyadék- liquor, komisszurális rostok Limbikus rendszer, szocializáció, beszéd, érző,- mozgató,- motoros és vegetatív központok, pontszerű kivetülés, elvont gondolkodás, EEG, agyhullámok Ideg, pálya, dúc, mag, agyideg, gerincvelői ideg, szimpatikus, paraszimpatikus, kettős beidegzés, vegetatív központok és dúcok, Cannon- féle vészreakció, vérnyomás szabályozása, emeletszerű rendszer, többlépcsős szabályozás, célmirigyek, hipotalamusz szerepe, homeosztázis Fotoreceptor, ínhártya, szaruhártya, érhártya, sugártest, szivárványhártya, pupilla, retina, üvegtest, szemlencse, csarnokvíz, lencsefüggesztő rostok, csapok, pálcikák, Külső,- belső,- középső fül, dobhártya, hallócsontok, ovális ablak, labirintus- szerv, félkörös ívjáratok, tömlőcske, zsákocska, Corti- féle szerv, Békésy, Bárány Kemoreceptorok, mechanoreceptorok, szaglóhám, ízlelőbimbó, izlelőszemölcs, fájdalomérző, hőérzékelő, nyomásérzékelő receptorok, Eszközök, anyagok megadása: Kiselőadás: Biológiai stúdium Videó: A természet válaszol: Éreznek- e a növények?, Növénygyárak TRP. 62. Kiselőadás: Biológiai stúdium Mikroszkópi metszet: 35. Emberi torzó Mikroszkópi metszet: 36. TRP. 68.


263

A csodálatos emberi test: 97- 103 Videó: Az emberi test: Felnőttéválás TRP. 77. 78. Csodálatos emberi test: 101- 103. Mikroszkópi metszet: 28. 29. TRP. 59. 60. 61. Videó: Szentágothai: Az emberi test: Idegrendszer TRP. 62. Mikroszkópi metszet: Gerincvelő A csodálatos emberi test: 111- 115. Emberi torzó Modell: Az agy Videó: Az emberi test: A csodálatos agyműködés Kiselőadás: Biológiai stúdium, Carl Sagan: Az éden sárkányai Videó: Evolúció II. Hámori: Gondolkodó agy Modell: Agy Videó: Az emberi test: A döntés folyamata A csodálatos emberi test: 116- 121. Kiselőadás: Biológiai stúdium, Carl Sagan: Az éden sárkányai Videó: Szentágothai: Az emberi test: Idegrendszer A csodálatos emberi test: 91- 97. Emberi torzó Videó: Az emberi test: Látó és halló szervrendszer Modell: Szem, Fül A csodálatos emberi test: 75- 91. Mikroszkópi metszet: 34. Emberi torzó Videó: Az emberi test: A bőr mélyebb rétegei Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Biológiai stúdium, Képes Usborne Enciklopédia, Dr., Németh Endre: Biológiai összefüggések logikai vázlata, Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok, V. E. B.: Biológiai fogalomtár, Biológia SH atlasz, Törő Imre: Az élet alapjai, Dr. Alföldi Ferenc: A csodálatos emberi test, Anatómiai atlasz, Ádám: Élettan biológusoknak, Összehasonlító szövettan, Carl Sagan: Az éden sárkányai Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés: Cím: Leírás:

Cél:


3.1.4. Etológia Az állatok viselkedése midig nagyon izgatta az embereket, a fiatalok pedig talán még fogékonyabbak iránta. Ezért különösen alkalmas a téma a biológia zárótémájának. Az etológia összegzésként is felfogható, amelyben új szempontok alapján tárgyalhatjuk az ökológia, a szabályozás és néhány élettani téma anyagrészleteit is. Ismerjék meg a diákok az állatok viselkedéstípusainak fő csoportjait. Tudjanak a tanulók párhuzamot vonni az állatok hasonló és különböző viselkedéstípusai között, és el tudják helyezni az összefüggésrendszerben az embert és annak az állatokra utaló viselkedéstípusait is. 9 óra tizedik osztály, történelem, magyar nyelv


264

Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Hon és népismeret Kapcsolódás Európához Kapcsolódás a nagyvilághoz Testi és lelki egészség Kommunikációs kultúra Tanulás Fogalmak, folyamatok: Etológiai alapfogalmak A magatartás- szabályozás endogén tényezői Létfenntartási magatartásformák Anyagcserével kapcsolatos mozgások és komfortmozgások Társas magatartásformák Szaporodással kapcsolatos magatartásformák A tanulás biológiája Magatartásgenetika és evolúció Humánetológia Viselkedés, öröklött magatartásforma, feltétlen reflex, feltételes reflex, taxis, etológia, Konrad Lorenz, Nicolas Tinbergen, motiváció, kulcsinger, öröklött mozgáskombináció, sszupernormális inger Homeosztázis, alkalmazkodás, adaptáció, adekvát, aktív, passzív élőlény, viselkedés, magatartás, ösztönös magatartás Bevésődés, imprinting, megszokás, feltételes reflex, operáns tanulás, feltételes reflex megerősítése, feltételes reflex kialvása, belátásos tanulás, létfenntartási viselkedés Tájékozódás, passzív és aktív tájékozódás, táplálkozási viselkedés, éhségérzet, támadó magatartás, mimikri, táplálék- keresés Állatok vonulása, társas viselkedés, aszociális fajok, szociális fajok, szociális vonzódások, szociális kapcsolatok Szaporodási viselkedés, párválasztás, ivari kétalakúság, hímek közötti küzdelem, udvarlás, nászruha, párzás, ivadékgondozás, fészekhagyó, fészeklakó madarak Eszközhasználat, éntudat, gondolkodásra való képesség, színlátás, térlátás Kommunikáció, első és második jelzőrendszer, egyed-felismerési képesség, ferromonok, méhek tánca Etogramm, reklám, tanult magatartásformák, tanulás, szocializáció Eszközök, anyagok megadása: Kiselőadás: Hogyan viselkednek az állatok? Etológiai kislexikon, Csányi: Etológia Videó: Hogyan viselkednek az állatok ? Kiselőadás: Hogyan viselkednek az állatok ? Etológiai kislexikon, Csányi: Etológia Videó: Állatkölykök Videó: Az élet erőpróbái Videó: Az állatok társas viselkedése Videó: Kutyabeszéd Kiselőadás: Csupasz majom Videó: Emberlesen Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Biológiai stúdium, Képes Usborne Enciklopédia, Dr., Németh Endre: Biológiai összefüggések logikai vázlata, Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok, V. E. B.: Biológiai fogalomtár, Biológia SH atlasz, Törő Imre: Az élet alapjai, Dr. Alföldi Ferenc: A csodálatos emberi test, Anatómiai atlasz, Ádám: Élettan biológusoknak, Összehasonlító szövettan, Carl Sagan: Az éden sárkányai, Konrad Lorenz: Salamon király gyűrűje, Ember és kutya, Agresszió, Dawkins: Az önző gén, A hódító gén, Desmond Morris: Állatlesen,


265

A csupasz majom, Testközelben, Attenborough: Az élet erőpróbái, Májer: Hogyan viselkednek az állatok ? Etológiai kislexikon, Csányi: Etológia A Föld enciklopédiája: Az állatok viselkedése Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés: 4. Életmód- 18 óra Cím: Leírás:


4.1. Kültakaró és a mozgás A mozgás az egyik leglátványosabb életjelenség, amely ebből adódóan a diákokból is talán a legnagyobb érdeklődést váltja ki. Ezzel együtt szintén alkalmas a sejtek és a szervezet szintjén lejátszódó folyamatok összefüggéseinek feltárására. A sejt és a szervezet mozgásformáinak ismerete. Legyenek tisztában a diákok gerincesek vázrendszereinek különbségeivel, valamint az ember mozgás- szervrendszerének felépítésével. 6 óra tizedik osztály, kémia, fizika

Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Testi és lelki egészség Fogalmak, folyamatok: Növények mozgása Kültakaró Gerinctelen állatok mozgása Gerinces állatok mozgása Ember passzív mozgásszervrendszere: csontváz Ember aktív mozgásszervrendszere: izomzat Mozgás és ingerlékenység, Növekedés és mozgás, Aktív– passzív mozgás, Hely– és helyzetváltoztatás, Taxis, Tropizmus, Nasztia Bőr: hám, irha, bőralja, Szaruképződmények: pikkkely, toll, szőr, köröm, karom, Mirigyek: verejtékmirigy, faggyúmirigy. tejmirigy, Védelmi szerep: mechanikai védelem, hőszigetelés, RES: Rethiculo endotheliális system Gerinctelen állatok: Csalánozók: ektoderma hámizomsejtekkel, csalánsejtekkel, Laposférgek: mirigyekben gazdag csillós hám Hengeresférgek: kutikuláris hám, Gyűrűsférgek: mirigyes, kutikuláris hám, bőrizomtömlő, Puhatestűek: külső meszes váz, csak védelem, Ízeltlábúak: Külső, kitinváz, a mozgásban is szerepe van. Koponya, végtagvázak, törzsváz részletesen. Gerincoszlop, csigolyák száma és szerkezete. Harántcsíkolt izom szerkezete és működése, izompólya, izomnyaláb, fontosabb izmok. Eszközök, anyagok megadása: Videó: A természet válaszol: Éreznek- e a növények ? Videó: Változatosság és alkalmazkodás az állatvilágban: Röpképtelen madarak Mikroszkópi metszet: 15. Kiselőadás: Biológiai stúdium TRP. 16, 17 Állati csontvázak Videó: Az emberi test: A mozgás szervrendszere


266

Mikroszkópi metszet: 20, 21, 22 A csodálatos emberi test: 25- 27 Szemtanú sorozat: A csontváz Videó: Szentágothai: Az emberi test: Mozgás A csodálatos emberi test: 27- 31 Emberi csontváz Videó: Az emberi test: Izomerő Csodálatos emberi test: 31-- 37 Emberi torzó Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Biológiai stúdium, Képes Usborne Enciklopédia, Dr., Németh Endre: Biológiai összefüggések logikai vázlata, Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok, V. E. B.: Biológiai fogalomtár, Biológia SH atlasz, Törő Imre: Az élet alapjai, Dr. Alföldi Ferenc: A csodálatos emberi test, Anatómiai atlasz, Ádám: Élettan biológusoknak, Összehasonlító szövettan Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés: Cím: Leírás:

Cél:


4.2. Táplálkozás A táplálkozás, emésztés az egyik legalkalmasabb témakör, amelyben rá lehet világítani a szerves vegyületek és az élő szervezet alapvető összefüggéseire. Itt mutatható ki leginkább, hogy a különböző tápanyagokból, hogyan alakul ki az a néhány alapvető vegyületcsoport, amely az egész élővilágra egységesen jellemző. Ismerjék fel a diákok a táplálkozás különböző formáit, tudjanak különbséget tenni a sejtszíntű és a szervezetszintű táplálkozás, a táplálkozás, az emésztés és a felszívódás között. Legyenek tisztában az ember táplálkozási szervrendszerének felépítésével. 6 óra tizedik osztály, kémia

Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Testi és lelki egészség Fogalmak, folyamatok: Növények táplálkozása Állatok táplálkozása Ember táplálkozása: előbél Ember táplálkozása: közép- és utóbél Emésztőmirigyek Gyökér szerkezete, ásványi tápanyagok, gyökérsüveg, gyökérszőrök, gyökércsúcs, osztódási zóna, megnyúlási zóna, szállítási zóna, táplálkozási típusok, Sejten kívüli és belüli emésztés, testen kívüli emésztés, egynyílású, kétnyílású bélcsatorna, háromszakaszos bélcsatorna Szájüreg, fogak szerkezete, fogképlet, nyálmirigyek, nyelv, garat, nyelőcső, gyomor, Vékonybél, vastagbél, vakbél, utóbél, végbél Nyálmirigyek, máj- epe, hasnyálmirigyek, pH- viszonyok Eszközök, anyagok megadása: Videó: A természet válaszol: Növények táplálkozása, Az élővilág egysége: Mocsarak és sivatagok Mikroszkópi metszet: 4.


267

Emberi test: 57- 67 Biológiai stúdium: 171- 192 Videó: Az élővilág egysége: Élősködők Mikroszkópi metszet: 31. Videó: Az emberi test: Táplálkozás TRP. 56 A csodálatos emberi test 57- 59 Mikroszkópi metszet 18- 19 Videó: Az emberi test: A táplálék lebontása A csodálatos emberi test 59- 62 Emberi torzó Videó: Szentágothay: Az emberi test: Táplálkozás A csodálatos emberi test 62- 67 Emberi torzó Mikroszkópi metszet 36. Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Biológiai stúdium, Képes Usborne Enciklopédia, Dr., Németh Endre: Biológiai összefüggések logikai vázlata, Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok, V. E. B.: Biológiai fogalomtár, Biológia SH atlasz, Törő Imre: Az élet alapjai, Dr. Alföldi Ferenc: A csodálatos emberi test, Anatómiai atlasz, Ádám: Élettan biológusoknak, Összehasonlító szövettan Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés: Cím: Leírás:

Cél:

4.3. Szaporodás A szaporodás, mint életjelenség a középiskolai diákok számára az egyik legfontosabb anyagrész és természetéből adódóan talán a legkritikusabb is. Korrekt megismertetése a gyerekekkel nagyon fontos, mivel rengeteg a témát érintő információ éri őket, amely életkori sajátosságaikból adódóan érdekli őket, de nem mindig tudják kellőképpen feldolgozni. Ismerjék meg a gyerekek az ivaros és az ivartalan szaporodás közötti különbséget, legyenek tisztában a növények és az állatok szaporodási formáival. Az ember szaporodási szervrendszerének, a felelősségteljes nemi élet, családtervezés, fogamzásgátlás és a nemi betegségek ismerete. 6 óra tizedik osztály,

Időigény: Felhasználás: Integrációs lehetőségek más területekkel: kémia Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Hon és népismeret Kapcsolódás Európához Kapcsolódás a nagyvilághoz Testi és lelki egészség Fogalmak, folyamatok: Ivartalan szaporodás Növények ivaros szaporodása Állatok ivaros szaporodása Az ember szaporodása


268

Bimbózás, sarjadzás, osztódás, hasadás, spóraképződés, bujtás, dugványozás Kettős megtermékenyítés, pollen, bibe, pollentömlő, termő, embriózsák, vegetatív sejt, központi sejt, nemzedékváltakozás Mitózis, meiózis, ivarsejtek, ivarszervek, megtermékenyítés, zigóta, haploid, diploid, kromoszóma, kromatida, homológ kromoszómapárok, egyivarú, váltivarú Here, mellékhere, spermium, ondóhólyag, prosztata, húgycső, hímvessző, petefészek, méh, szeméremajkak, hüvely, csilló, petesejt, fogamzásgátlás Eszközök, anyagok megadása: TRP. 75. Kiselőadás: Biológiai stúdium Videó: Szépség és ármány: Közép- Európa orchideái, Az emberi test: Megtermékenyítés TRP. 70. 71. 72 Videó: A természet válaszol: Élő porszemek, Elevenszülő növények Kiselőadás: Biológiai stúdium TRP. 69. Csodálatos emberi test 121- 123 Videó: Az élővilág egysége: Folytonosság, Különbözőség és hasonlóság, Emberi test: Új élet kialakulása TRP. 76. 77. 78. Csodálatos emberi test 123- 131 Video: Emberi test: Új élet születik Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Biológiai stúdium, Képes Usborne Enciklopédia, Dr., Németh Endre: Biológiai összefüggések logikai vázlata, Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok, V. E. B.: Biológiai fogalomtár, Biológia SH atlasz, Törő Imre: Az élet alapjai, Dr. Alföldi Ferenc: A csodálatos emberi test, Anatómiai atlasz, Ádám: Élettan biológusoknak, Összehasonlító szövettan Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés: 5. A természeti- társadalmi folyamatok evolúciója- 46 óra Cím: Leírás:


5.1. Ökológia- Bioszféra Az ökológia, és ezen belül a bioszféra helyzete manapság az egyik legtöbb vitát kiváltó kérdéskör. A környezetvédelem és az ezzel foglalkozó civil szerveződések, valamint a sajtó rengeteg információval árasztja el a diákokat, akikben megvan a téma iránti természetes érdeklődés. Az ökológia korszerű elméletének elsajátítása, napjaink ökológiai problémáinak megismerése, alternatívák felvetése a problémák kezelésében. 3 óra tizedik osztály, fizika, kémia, történelem

Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Hon és népismeret Kapcsolódás Európához Kapcsolódás a nagyvilághoz Testi és lelki egészség


269

Fogalmak, folyamatok: Környezet és tűrőképesség Anyag - és energiaáramlás Élettelen környezeti tényezők Élő környezeti tényezők, együttélési formák Aktuális környezetvédelmi problémák Ökológia, populáció, társulás, zonalitás, biom, zonalitás, biom, geoszférák, élőhely, környezet, biotikus és abiotikus ciklusok, tűrőképesség, populációs kölcsönhatások, populáció változása és szerkezete Mineralizáció, tápláléklánc, táplálékhálózat, termelők, fogyasztók, Sugárzástípusok, szórt és közvetlen fény, földrajzi szélesség, fénytűrőképesség, üvegházhatás, testhőmérséklet, vízháztartás, szárazságtűrés, talajképződés Eutrofizáció, környezetszennyezés, savasodás, savas esők, genetikai leromlás, biológiai jelleg, aktív méreganyagok, nemzeti parkok, Vörös könyv Eszközök, anyagok megadása: Ökológiai zsebkönyv Videó: Az első édenkert: Idegenek az édenben TRP.: 28. 29. 30. 31. Videó: Megsebzett bolygó: Az érintetlen őserdő Dia: Abszolút érték: Az élet fennmaradása a Földön Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Biológiai stúdium, Képes Usborne Enciklopédia, Dr., Németh Endre: Biológiai összefüggések logikai vázlata, Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok, V. E. B.: Biológiai fogalomtár, Biológia SH atlasz, Törő Imre: Az élet alapjai, Dr. Alföldi Ferenc: A csodálatos emberi test, Anatómiai atlasz, Ádám: Élettan biológusoknak, Összehasonlító szövettan, Ökológiai zsebkönyv, Konrad Lorenz: Mentsétek meg a reményt, Az emberiség nyolc halálos bűne, Bioszféra expedíció, Attenborough: Az élő bolygó Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés: Cím: Leírás:


5.2. Ökológia- A biomok Az egyes biomok ismerete segít az ökológiai problémák konkretizálásában, közelebb hozásában. Jó alkalom adódik itt az élő és az élettelen környezet egymásrahatásának tárgyalására, és a”Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan ! „ szemlélet kialakítására. Ismerjék meg a diákok az egyes biomok, éghajlati rendszerek összefüggésrendszerét, kiemelve azokat a konkrét ökológiai problémákat, amelyek csak az adott területre korlátozódnak. 6 óra tizedik osztály, fizika, kémia, történelem

Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Hon és népismeret Kapcsolódás Európához Kapcsolódás a nagyvilághoz Testi és lelki egészség


270

Fogalmak, folyamatok: Az éghajlati övezetesség kialakulása és következménye A trópusi öv A térítők és a szubtrópus A mérsékelt öv A szubborreális, szubarktikus Arktikus, boreális és hegyvidéki területek Sugárzási állandók, tengelyferdeség, éghajlat-módosító tényezők, albedó, csapadékviszonyok Trópusi esőerdők, labilis talajtípusok, páratartalom, örökzöldek, szintezettség, liánok, epifitonok, ökológiai társadalmak, laterit, szavannák, Sivatagtípusok, mediterrán, monszun, keménylombú erdők, macchia, karsztosodás, babérlombú erdők, karsztosodás, Füves puszták, sztyepp, préri, pampa, nedves és száraz kontinentális, meleg mérsékelt, hűvös mérsékelt, óceáni Podzol, tajga, lápok, fagyott altalaj, nyugalmi időszak, gyanta, őserdők Tundra, arktikus területek, fagyott altalaj, törpecserjék, törpefák, hegyvidéki területek övezetessége Eszközök, anyagok megadása: Videó: Attenborough: Az élő bolygó: A dzsungel, A megsebzett bolygó TRP. F. 12. Kiselőadás: SH- Atlasz Ökológia TRP. F. 13. Videó: Megsebzett bolygó: Terjeszkedő sivatagok TRP. F. 14. Videó: Attenborough: Az élő bolygó: Füves puszták, TRP. F. 15. Videó: Attenborough: Az élő bolygó: Sarkvidékek, Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Biológiai stúdium, Képes Usborne Enciklopédia, Dr., Németh Endre: Biológiai összefüggések logikai vázlata, Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok, V. E. B.: Biológiai fogalomtár, Biológia SH atlasz, Törő Imre: Az élet alapjai, Dr. Alföldi Ferenc: A csodálatos emberi test, Anatómiai atlasz, Ádám: Élettan biológusoknak, Összehasonlító szövettan, Ökológiai zsebkönyv, Konrad Lorenz: Mentsétek meg a reményt, Az emberiség nyolc halálos bűne, Bioszféra expedíció, Attenborough: Az élő bolygó Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés: Cím: Leírás:


5.3. Globális világproblémák A globális környezeti problémák tárgyalása nagyon aktuális, de egyben alkalmas arra, hogy a diákok az eddig szerzett természet- és társadalomtudományos ismereteiket ötvözzék a napi információkkal. Ezzel együtt komoly a felelősség, hogy korrekt információk birtokába jussanak a gyerekek, és ne egyoldalúan nézzék a problémákat, ne fanatizáljuk őket, hanem felelősségteljes gondolkodásra szoktassuk. A jelenleg legfontosabb, legaktuálisabb globális környezetvédelmi problémák megismertetése a diákokkal, egyben az alternatívák felkutatása. 10 óra tizedik osztály, fizika, kémia, történelem


271

Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Hon és népismeret Kapcsolódás Európához Kapcsolódás a nagyvilághoz Testi és lelki egészség Fogalmak, folyamatok: A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének következményei A társadalom általános hatásai a környezetre, az ember életminőségére A környezeti válság elleni nemzetközi összefogás A demográfiai robbanás következményei, a Föld eltartóképessége és a népesség növekedés problémája, demográfiai gócpontok, demográfiai szakaszok Fejlődő és fejlett társadalmak, szociális helyzet, szegénység- gazdagság, a társadalmi jólét mutatói, az ember életminőségének és a környezet minőségének összefüggései. Nemzetközi és hazai környezetvédelmi szervezetek, akciók, globalitás- lokalitás tágabb értelmezése, a legfőbb globális környezeti problémák tárgyalása. Eszközök, anyagok megadása: Kiselőadás: Meadows: Sötétben tapogatózva Heti világgazdaság TRP. Légi felvételek, Gazdasági földrajz Mikroszkóp Videó: Az egyetlen bolygó: A törékeny Föld Videó: A megsebzett bolygó Változatok: Globális környezeti problémák témakör részletes kidolgozása A témakörben feldolgozott ismeretek elhelyezése: A globális környezeti problémák témaköre nagymértékben épít a gyerekek szintetizáló képességére. Viszonylag friss, sokszor feldolgozás alatt lévő információkat kell elhelyezni a mai társadalmi- gazdasági viszonyok közé. A téma jó színtere a komplex ismeretek alkalmazásának, jó teret ad az integrált tanításra. A feldolgozásnál a természettudományi ismeretek mellett a társadalmi ismeretekre is alapoz. Nehézséget okozhat, hogy a gyerekeknek nagyléptékekben, a Földön végbemenő folyamatokat összefüggéseiben kell átgondolniuk. Időigény: 10 óra Cél: A globális összefüggések megláttatása, megismertetése. A jelenlegi globális problémák felelősségteljes átgondolása. Témalebontás: Téma:

Tevékenységi formák

Taneszközök, irodalom:

A globális problémák vizsgálatának módszerei, problémák felvetése

Frontális osztálymunka Egyéni ismeretszerzés Globalitás- lokalitás fogalmá-nak tisztázása Skockholm: I. Környezetvé-delmi Világértekezlet

Térkép, Videó: A XX. század Dia: anyag- energia- élet Bioszféra: A környezet védelmében Más kép- inter-aktív, imeretterjesztő folyóirat cd- rom

A Római Klub

Tanulói kiselőadás Egyéni ismeretszerzés Pezzei szerepe, Az első jelentések

Térkép, Számítógép Meadows: Sötétben tapoga-tózva, Internet

Globális világmodellek

Csoportmunka, az egyes modellek áttekintése, majd összehasonlítása Közös jövőnk: Burtland Bi-zottság Környezet és társadalom

Térkép Meadows: Sötétben tapogatózva, Internet


Statisztikai elemzések, Egyéni ismeAz energiaválság, mint globális problé– retszerzés ma Az energiahelyzet jellemzése- kiútkeresések- alternatív energiák Csoportmunka, Egyéni ismeretszerzés Népesedés- mezőgazdaság Demográfiai robbanás- demográfiai szakaszok Frontális osztálymunka Egyéni ismeNépesedés- mezőgazdaság retszerzés Mezőgazdasági formák Tanulói kiselőadás Csoport-munka, az egyes modellek áttekintése, majd összehasonlítása Rio- i csúcs, biodiverzitás egyezmény

Biodiverzitás

Nemzetközi környezetédelmi szerződések

Könyvtári munka Frontális osztálymunka

272

Térkép, Számítógép Moser- Pálmai: A környezet-védelem alapjai Térkép, Számítógép Kerényi: Általános környe–zetvédelem Internet Térkép, Számítógép Internet Videó: A XX. század Térkép, Standovár- B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai Zöld tények könyve 2000. Térkép, Internet, Valkó: Környezetgazdaságtan- és menedzsment

Összefoglalás

Térkép, Primack: A természet–védelmi Frontális osztálymunka biológia alapjai Csoportmunka: bioszféra egyes elemeZöld tények könyve 2000. Internet, inek védelmére vonatkozó törekvések Valkó: Környezet-gazdaságtan- és elemzése menedzsment

Számonkérés

Egyéni munka

Kiegészítés: Irodalom: Probáld: Kontinensek földrajza, Kennedy: Nagyhatalmak tündöklése és bukása, SamuelsonNordhaus: Közgazdaságtan, Enyedi: Falu- város, A világ mezőgazdasága, Tóth: Tér- idő- társadalom, Település- gazdaság- igazgatás, Száraz: Ember és környezete A világ helyzete, A Római Klub jelentései, Meadows: Sötétben tapogatózva Heti világgazdaság Statiszikai évkönyv Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés: Cím: Leírás:

Cél:

5.4. Társadalmi- gazdasági centrumtérségek A világ társadalmi gazdasági képe napjainkban nagyon gyorsan változik, de természetesen ennek ellenére vannak többé -kevésbé állandóan érvényesülő törvényszerűségek. A diákok már itt is rendelkeznek előzetes információkkal, de ezek sokszor még nincsenek rendszerezve, így különösen nagy a felelősség, hogy korrekt módon és ne egyoldalúan világítsuk meg az egyes kérdéseket. A társadalomtudományok során már megszerzett információk rendszerezése más szemszögből. Tanulják meg a diákok elhelyezni Európát és Magyarországot a világgazdaság és a világpolitika mai rendszerében. 15 óra tizedik osztály,

Időigény: Felhasználás: Integrációs lehetőségek más területekkel: történelem Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Hon és népismeret Kapcsolódás Európához Kapcsolódás a nagyvilághoz


273

Fogalmak, folyamatok: Természeti és gazdasági környezet A földrajzi környezet és a népesség kapcsolata Településföldrajz A gazdasági élet ágazata és szerkezete Tipikus gazdasági tájak bemutatása, átalakulási folyamataik A gazdasági élet területi szerveződése Integrációs folyamatok a XX. sz. második felében Az EK kialakulása és fejlődése Az ember, mint természeti- társadalmi élőlény különleges viszonya és hatása a természetes környezetre. Antropogén hatások és azok gazdasági kára. A világpiac és a világgazdaság kialakulása, nemzetköziesedése. Az optimális földrajzi környezet meghatározó jellege a különböző fejlettségű társadalmak kialakulására, a mérsékelt éghajlati öv kiemelt szerepe. Településtípusok Magyarországon, tanya- falu- város- agglomeráció, urbanizáció és urbanizálódás, népességrobbanás és városiasodás. A gazdaság területi és ágazati szerveződése, vertikális és horizontális szerveződés, húzóágazatok szerepe a centrum- periféria viszony kialakulásában és konzerválódásában. Nehézipari körzetek Európában: Ruhr- vidék, Saar- vidék, Szilézia, régi szovjet nehézipari körzetek, a mediterrán térség, a La- Manche csatorna térsége, telepítőtényezők szerepe, körzetek átértékelődése A centrumtérségek váltakozása a történelem folyamán, a világgazdaság mai centrumtérségei, pólusai, gazdaságpolitika Integrációk és a nemzeti jellegek erősödésének ellentéte, OPEC, OECD, EFTA, NAFTA, ázsiai és dél- amerikai társulások, Elzász- Lotharingia, Vas- és Szén- Montánúnió, EGK, EK, EU, Közös Piac, a kialakulás jellemző lépései: vámunió, gazdasági unió, pénzügyi unió, politikai unió Eszközök, anyagok megadása: Kiselőadás: HVG, A világ helyzete Videó: A törékeny bolygó TRP. Gazdaságföldrajz Kiselőadás: HVG, Sötétben tapogatózva TRP. Gazdaságföldrajz Videó: Földrajz I. Települések Kiselőadás: HVG, Statiszikai évkönyv Videó: Desmond Morris: Az emberállat TV- híradó adásai Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Probáld: Kontinensek földrajza, Kennedy: Nagyhatalmak tündöklése és bukása, SamuelsonNordhaus: Közgazdaságtan, Enyedi: Falu- város, A világ mezőgazdasága, Tóth: Tér- idő- társadalom, Település- gazdaság- igazgatás, Száraz: Ember és környezete A világ helyzete, A Római Klub jelentései, Meadows: Sötétben tapogatózva Heti világgazdaság Statiszikai évkönyv Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés:


Cím: Leírás:

Cél:

274

5.5. Helyünk a Világegyetemben- Magyarország helye a mai természeti-gazdasági környezetben Magyarország földrajza központi helyet foglal el a földrajz tanításában. Az alsóbb évfolyamokban már megismerkedtek a gyerekek hazánk természetföldrajzi alapjaival, de a társadalomföldrajzból is szereztek már ismereteket. Ez az életkor azonban már alkalmas arra, hogy megfelelő kritikával és történelmi alapokkal, információkkal ellátva gondolják át magasabb szinten elsősorban hazánk gazdasági- társadalmi földrajzával. Ismerjék meg a diákok Magyarország mai társadalmi- gazdasági viszonyait, kapcsolatrendszereit. Tudják a gyerekek elhelyezni Magyarországot Európa gazdaságába és a világgazdaságba. 12 óra tizedik osztály,

Időigény: Felhasználás: Integrációs lehetőségek más területekkel: fizika, kémia, történelem Kapcsolódás a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez, illetve a kerettantervhez: Környezeti nevelés Hon és népismeret Kapcsolódás Európához Kapcsolódás a nagyvilághoz Fogalmak, folyamatok: Magyarország geológiája, természetföldrajza Magyarország tájai Társadalmi- gazdasági viszonyok Magyarország népességföldrajza Bányászat Energiagazdaság Kohászat, fémfeldolgozás Vegyipar, építő- és könnyűipar A mezőgazdaság általános feltételei Növénytermesztés Állattenyésztés Infrastruktúra, településföldrajz

Tisia- elmélet, Magyarország fő szerkezeti elemei: afrikai, eurázsiai eredet, a Kárpát medence keletkezésének vázlata, hazánk talajtípusai, éghajlata és vízrajza Hazánk fő természeti tájainak és gazdasági régióinak komplex értékelése. A hegységek és a síkságok, mint természetföldrajzi egységek, mint a gazdasági élet egyik meghatározó tényezői, NyugatEurópához való közelség Történelmi múlt, centrum periféria viszonyban való elhelyezkedésünk különböző időszakokban, tulajdonviszonyok, állami és magánszféra A népesedés kritikus időszakaszai hazánkban, népesedés és gazdasági helyzet, népesedés és a nemzetiségek, migrációs szakaszok, direkt és indirekt beavatkozási formák A magyar energetikai ipar természetföldrajzi alapjai, energiaszolgáltatás és a gazdaság kapcsolata, a paksi atomerőmű szerepe hazánkban, szénprogramok, szénhidrogénprogramok alternatív energiaforrások A bányászat szerepének átértékelődése napjainkban és ennek következményei, bányavidékeink, mint régi ipartelepítő központok és mai válságövezetek A vas- és acélkohászat jelenlegi helyzete, színesfémkohászat, alumíniumkohászat, kohászati és fémipari vertikumok kialakulása, ágazati rendszere A vegyipar szerkezetváltásának következményei, feldolgozóipar, a szakképzettség szerepe a kön�nyűiparban, az építőipar helyzetváltozásának következményei A parasztgazdaságok, családi gazdaságok és a nagybirtok szerepe a II. vh. előtt, termelőszövetke-


275

zetek, állami gazdaságok létrejötte, kárpótlás, a mai magángazdaságok, mezőgazdasági termelők helyzete, természetföldrajzi feltételek A növénytermesztés és a természeti feltételek kapcsolata és annak változása, gabonatermesztés, takarmánynövények termelése, városi ellátó övezetek, zöldség és gyümölcs, szőlőtermesztés A növénytermelés és az állattenyésztés kapcsolata, szarvasmarha- vertikum, sertésvertikum, baromfitenyésztés Hazánk infrastrukturális helyzete és az ebből adódó következmények, az infrastruktúra elemei, főbb településtípusok és azok elhelyezkedése Magyarországon, a településtípusok, a domborzat és a nemzetiségek letelepedésének összefüggései Eszközök, anyagok megadása: Videó. Évmilliók emlékei Kiselőadás: Általános természetföldrajz Kiselőadás: Heti világgazdaság Videó: Merre tovább? - Aprófalvak helyzete Baranyában Kiselőadás: Statisztikai évkönyv, Magyarország gazdasága számokban Változatok: Kiegészítés: Irodalom: Juhász Árpád: Évmilliók emlékei, Bulla: Természetföldrajz, Földrajzi és csillagászati fogalomtár, Borsi: Általános természetföldrajz, Jakucs: A szilárd kéreg geológiája, Molnár: A Föld és az élet fejlődése, Horti: Katasztrófák a természetben, Probáld: Magyarország gazdaságföldrajza, Enyedi: A világ mezőgazdasága, Falu- város, Erdei: A magyar tanya, Albert Gábor: Emelt fővel, Tóth: Tér- idő- társadalom Háttérinformációk: Taneszközök: Értékelés:


276

8. Informatika (9.-10. évfolyam)

8.1 Célok és feladatok

Az ember alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és életének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási, tárolási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy, és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. Az informatikai nevelésnek, – amely nem egyedül az informatika tantárgy feladata – meg kell mutatnia, hogy a jól ismert természeti, társadalmi és mesterséges (technikai) környezetben (és mellett) létezik a jelek, jelrendszerek, kódok világa, amely mindazt az adatot, információt és tudást hordozza, amel�lyel az emberiség a valóságos és a képzelt környezeteket (világokat) praktikus, tudományos, művészi vagy más szempontból megjeleníti. A jelek világa, a társadalmi élet minden területét átható virtuális környezetet alkot, amely különösen szemléletesen nyilvánul meg a médiában (nyomtatott információ, film, videó, televízió) és az interaktív digitális médiában (multimédia számítógép, hypermédia számítógépes hálózat). A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek együttesen segítik a tanulók informatikai szemléletének kialakítását. Biztosítani kell azoknak az informatikai alapoknak az elsajátítását, amelyekre építve a gyorsan változó technikai, műszaki megoldások és az alkalmazói, felhasználói környezet változásai követhetők, elsajátíthatók. Alkalmassá kell tenni a tanulókat a számítástechnika eszközrendszer alkotó módon való használatára -tekintettel az iskola művészeti jellegére- , az önképzés fokozott igényére, a fejlődés követésére. A történő oktatásban az alkalmazói, felhasználói ismeretek mellett elengedhetetlen az alapvető szakmai ismeretek megfelelő szintű, széleskörű elsajátítása, felkészítés az ilyen irányú esetleges felsőfokú tanulmányokra. A történő informatikai nevelés célja a logikus gondolkodás, a problémamegoldás készségének általános fejlesztése mellett az informatikai szemlélet-, gondolkodásmód és munkamódszer kialakítása, elsajátítása, az igényességre, a pontosságra való törekvés alapvető követelményének kielégítése. Praktikus alkalmazói és szakmai tudás, készség és képesség fejlesztésével, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával felkészítés, felkészülés az informatika alkalmazásaira, a szakmai munkára, a mindennapi és a szakmai életben várható széleskörű alkalmazásokra. Célja olyan attitűd kialakítása, amely motiválttá és alkalmassá teszi az egyént az önálló számítógépes problémamegoldásra, az információs társadalom alakítására, a saját művészeti szakirányon belüli alkalmazására. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának az igénye. Az eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail, levelezési listák, FTP). Az informatika fakultatív oktatásának fő célkitűzései a következők: – alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják akár a saját, vagy művészeti szakirányukon belül. – önálló munkára nevelés és tehetséggondozás: a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, a lemaradókkal és a tehetségekkel való különleges foglalkozásra. ; – együttműködésre nevelés, csoportmunka: a nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, a feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, tervszerű, összehangolt munkát; – alkotó munkára nevelés: akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, esetleg prezentációt készítünk, a végeredmény egy új termék, egy új mű lesz; – az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat s azok mozgatóit;


277

– az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz, szakmai tantárgyaikhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, esszé, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, bibliográfiakészítés, szervezés, 3 D képalkotás, zeneszerkesztés, videófilm-szerkesztés, tanulás); – az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus formájának kialakítására; – az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. – felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, feldolgozására és a folyamat értékelésére; – az informatikai rendszerekre alapozott önművelés képességének kialakítása: a különböző információs rendszerek lehetőségeinek felhasználása; – az információs forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése; – az iskolai és más típusú információforrások, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása; – az informatikai tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és –feldolgozásba; – a forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása; – a különböző társadalmi elvárásokat és feladatokat felismerni, azokat szükség szerint változtatni, és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.

8.2 Fejlesztési követelmények

A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói, alkalmazói és fejlesztői szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Megfelelően megalapozott szakmai ismereteket szerezve képes legyen az informatika területein és a szakirodalomban eligazodni, tudását önállóan fejleszteni és alkotó módon felhasználni, kamatoztatni. Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában; a folyóiratok, lexikonok kézikönyvek, szakkönyvek, a különböző multimédia és hypermédia oktatási anyagok alkalmazásában. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Adott feladat megoldásához legyen képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani. Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az intelligens (hardver és szoftver) eszközökről és növekvő jelentőségükről.


278

Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái). Tájékozódjon a különféle munkaterületeken, milyen szerepe van az informatikai eszközöknek, és igyekezzen ezeket a lehetőségeket használni, terjeszteni. Ismerje meg és igényelje az informatikai rendszerek szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása. Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével. Tanulmányaihoz és érdeklődése szerint tudja szelektálni, és alkotó módon felhasználni a különböző információs forrásokat. Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a megoldást jelentő informatikai tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, könyvtári katalógusok, hagyományos, elektronikus és hálózaton elérhető, bibliográfiai, illetve egyéb adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belőlük. Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő informatikai rendszert, tájékoztató eszközt kiválasztani. Tudja alkalmazni a szelektív anyaggyűjtés teljes műveletsorát, és eredményéről tudjon forrásjegyzéket készíteni. Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemezése és rendszerezése alapján önállóan megválasztott közlésformában. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek. Értse meg az informatikai rendszerek szerepét az önművelésben, a felsőfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban, és igénybe tudja venni szolgáltatásaikat, alkotó módon tudjon hozzájárulni ezen szolgáltatások fejlesztéséhez, bővítéséhez. Ismerje, használja a korszerű technológiákon alapuló ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját, és legyen képes ezek fejlesztésére. Legyen felkészült arra, hogy az informatikai rendszerekben hozzáférhető információs forrásokat szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja használni. Óraszámok: csoport/évfolyam

9. osztály

10. osztály

óraszám

37

74

9.-10. évfolyam Évi óraszám: 37

8.3 Témakörök, altémák

Informatikai előismeretek Számítástechnikai alapfogalmak. A Neumann-elv. A számítógép fő részei és működésük alapjai. Az operációs rendszer legfontosabb szolgáltatásai. A billentyűzet és az egér használata. A monitor és a háttértárak szerepe. A perifériák használata. Formázás, a könyvtárszerkezet kialakítása, mozgás a könyvtárstruktúrában. Az elérési út szerepe, állományok másolása. Belépés és kilépés a hálózaton. A hálózat vázlatos felépítése. Az operációs rendszer. Fájlok. A vírusok fajtái, védekezés a vírusok ellen. Tömörítés, kibontás. A szoftverek etikus használata, a szerzői jog.


279

Prezentáció Alapfogalmak. A prezentációs dokumentumok szerkezete. Dia létrehozása. Szöveg bevitele Képek beillesztése és tulajdonságai. Egyszerű alakzatok rajzolása. Objektumok csatolása. Animációk beállítása. Táblázatok készítése. Diagramok készítése és tulajdonságai. Szerkezeti diagram. Folyamatábra rajzolása. Animációk és áttűnések. Vetítési tulajdonságok. A bemutató nézetei. Weblapkészítés Új weblap létrehozása. Létező weblap megnyitása a szerkesztőprogramban. A készülő weblap mentése a megfelelő helyre. a weblap tulajdonságainak meghatározása (címsor, háttér- és betűszín, a hivatkozások színe). RGB-színek hexadeciális kódjának értelmezése. Szöveg begépelése. Beillesztés szövegfájlból. Speciális szimbólumok beillesztése. Új bekezdés, sortörés létrehozása. Karakter- és bekezdésformázás. Címsor-stílusok alkalmazása. Vízszintes vonal beillesztése. A weblaphoz kapcsolódó képek mappába rendezése. Kép beillesztése. Tulajdonságainak meghatározása. Háttérkép megadása. Vízjel beállítása. Abszolút pozícionálás. mélységi sorrend meghatározása. hivatkozás és könyvjelző/horgony beillesztése. Táblázat létrehozása, formázása. Cellák formázása. Sorok és oszlopok beszúrása, törlése. Cellák összevonása. Felosztása, a weblap elemeinek elrendezése (tördelése) táblázat segítségével. Témák alkalmazása. módosítása a FrontPage-ben. Hiperhivatkozás Szövegszerkesztés A dokumentumkészítés menete. Szövegszerkesztési alapfogalmak. A szöveg részei. Dokumentum betöltése, mentése, nyomtatása. A szövegszerkesztő indítása, a munkakörnyezet beállítása. Dokumentum megnyitása és mentése. A szövegbevitel szabályai. A szöveg karakterszintű formázása, bekezdés- és oldalformázás. Tabulátorok használata. A vágólap használata. Rajzok készítése. Helyesírás-ellenőrzés. A bekezdés fogalma. Igazítás, behúzás, sorköz, térköz. Stílusok. Az oldal beállításai. Szegélyek. Listák (felsorolás, számozás). Élőfej és élőláb Képek beillesztése. Szimbólumok beszúrása. Rajzolás. A Word Art használata. Mentés különböző formátumokban. Hivatkozások beillesztése. Táblázatkezelés Táblázatkezelők, munkalap, munkafüzet. Cella, aktuális cella. Cellahivatkozások. Adatok, képletek. Szám, szöveg, logikai, dátum és idő adattípusok. Kifejezések és függvények. Autoszum. Számformátumok. Abszolút, relatív és vegyes hivatkozások alkalmazása. A táblázat formázása. Logikai értékek, logikai műveletek. A HA-függvény. A tábla rendezése Grafikonok készítése és formázása. Abszolút, relatív és vegyes hivatkozások alkalmazása. Irányított beillesztés. A grafikonkészítő varázsló használata. Dátum- és idő kezelése. Formátumok. A táblázat nyomtatása. A DARABTELI és a SZUMHA függvény.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az informatika alapjai

Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. Neumann-elvű és más számítógépek felépítése, működése. A memória. Analóg és digitális jelek. A perifériák típusai, legfontosabb jellemzőik. Háttértárak. A hálózatok típusai, legfontosabb jellemzői. Az operációs rendszer fogalma, fajtái és szerkezete. A felhasználói felület. A fájl fogalma. Fájl- és katalógusműveletek. Felhasználói jogok. Tömörítés és kibontás, nyomtatás. Keresés a háttértárakon. Lemezkarbantartás. Alkalmazások telepítése. A vírus, a féreg, a trójai program és a kémprogram fogalma. Az Internet használatának veszélyei. Védekezés a vírusok ellen.

Weblapkészítés

Weblap létrehozása, mentése szerkesztése. Formázások, beállítások. Objektumok beillesztése. Weblap tulajdonságainak meghatározása RGB-színek hexadeciális kóddal. Szöveg begépelése. Beillesztés szövegfájlból. Speciális szimbólumok beillesztése. Új bekezdés, sortörés létrehozása. Karakter- és bekezdésformázás. Címsor-stílusok alkalmazása. Kép beillesztése. Tulajdonságainak meghatározása. Háttérkép megadása. Vízjel beállítása. Táblázat létrehozása, formázása. Cellák formázása. Hiperhivatkozás.


280

Szövegszerkesztés a számítógéppel

A szöveg-, illetve képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Digitális képek alkalmazása. Üzemmódok, technikák. Formázások, beállítások. Objektumok beillesztése. A dokumentum formázásának lehetőségei: a fejléclábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet; tárgymutató, tartalomjegyzék, keretek, táblázatok, hasábok kialakítása. Körlevél készítés folyamata. Dokumentumok készítése minta és feladat alapján. Típusdokumentumok. Weboldal készítése webszerkesztővel és anélkül: szöveg, kép, link bevitele. Táblázatok, keretek, űrlapok használata. Sztatikus és dinamikus lapok készítése, a web programozása. Formázási lehetőségek. Hálózati dokumentumok szerkezete. Weboldal készítése: szöveg, kép, link bevitele.

Prezentáció készítése

Prezentáció létrehozása. Alapfogalmak. A prezentációs dokumentumok szerkezete. Dia létrehozása. Szöveg bevitele. Képek és rajzok. Képek beillesztése és tulajdonságai. Egyszerű alakzatok rajzolása. Animációk és táblázatok. Objektumok csatolása. Animációk beállítása. Táblázatok készítése. A bemutató vetítése. Vetítési tulajdonságok. A bemutató nézetei.

Táblázatkezelés

A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetőségek, adatmódosítás. A diagram fogalma, összefüggés függvények és diagramok között. Diagramfajták. Egyszerűbb feladatok megoldása.

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon alapvető állományműveleteket végezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Ismerje a számítógépes rendszerek felépítését, legyen képes azokat installálni és konfigurálni. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni.. Tudjon weblapot létrehozni. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni.


281

8.4 Informatika – választható érettségi vizsgatárgy 11.-12. osztály

8.4.1 Célok és feladatok

Az ember alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és életének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási, tárolási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy, és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. Az informatikai nevelésnek, – amely nem egyedül az informatika tantárgy feladata – meg kell mutatnia, hogy a jól ismert természeti, társadalmi és mesterséges (technikai) környezetben (és mellett) létezik a jelek, jelrendszerek, kódok világa, amely mindazt az adatot, információt és tudást hordozza, amel�lyel az emberiség a valóságos és a képzelt környezeteket (világokat) praktikus, tudományos, művészi vagy más szempontból megjeleníti. A jelek világa, a társadalmi élet minden területét átható virtuális környezetet alkot, amely különösen szemléletesen nyilvánul meg a médiában (nyomtatott információ, film, videó, televízió) és az interaktív digitális médiában (multimédia számítógép, hypermédia számítógépes hálózat). A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek együttesen segítik a tanulók informatikai szemléletének kialakítását. Biztosítani kell azoknak az informatikai alapoknak az elsajátítását, amelyekre építve a gyorsan változó technikai, műszaki megoldások és az alkalmazói, felhasználói környezet változásai követhetők, elsajátíthatók. Alkalmassá kell tenni a tanulókat a számítástechnika eszközrendszer alkotó módon való használatára -tekintettel az iskola művészeti jellegére- , az önképzés fokozott igényére, a fejlődés követésére. A fakultatív keretben történő oktatásban az alkalmazói, felhasználói ismeretek mellett elengedhetetlen az alapvető szakmai ismeretek megfelelő szintű, széleskörű elsajátítása, felkészítés az ilyen irányú esetleges felsőfokú tanulmányokra. A fakultatív keretben történő informatikai nevelés célja a logikus gondolkodás, a problémamegoldás készségének általános fejlesztése mellett az informatikai szemlélet-, gondolkodásmód és munkamódszer kialakítása, elsajátítása, az igényességre, a pontosságra való törekvés alapvető követelményének kielégítése. Praktikus alkalmazói és szakmai tudás, készség és képesség fejlesztésével, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával felkészítés, felkészülés az informatika alkalmazásaira, a szakmai munkára, a mindennapi és a szakmai életben várható széleskörű alkalmazásokra. Célja olyan attitűd kialakítása, amely motiválttá és alkalmassá teszi az egyént az önálló számítógépes problémamegoldásra, az információs társadalom alakítására, a saját művészeti szakirányon belüli alkalmazására. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának az igénye. Az eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail, levelezési listák, FTP). Az informatika fakultatív oktatásának fő célkitűzései a következők: – korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják akár a saját művészeti szakirányukon belül. – önálló munkára nevelés és tehetséggondozás: a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, a lemaradókkal és a tehetségekkel való különleges foglalkozásra. ; – együttműködésre nevelés, csoportmunka: a nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, a feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, tervszerű, összehangolt munkát; – alkotó munkára nevelés: akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, esetleg prezentációt készítünk, a végeredmény egy új termék, egy új mű lesz;


282

– az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat s azok mozgatóit; – az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz, szakmai tantárgyaikhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, esszé, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, bibliográfiakészítés, szervezés, 3 D képalkotás, zeneszerkesztés, videófilm-szerkesztés, tanulás); – az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus formájának kialakítására; – az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. – felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, feldolgozására és a folyamat értékelésére; – az informatikai rendszerekre alapozott önművelés képességének kialakítása: a különböző információs rendszerek lehetőségeinek felhasználása; – az információs forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése; – az iskolai és más típusú információforrások, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása; – az informatikai tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és –feldolgozásba; – a forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása; – a különböző társadalmi elvárásokat és feladatokat felismerni, azokat szükség szerint változtatni, és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.

8.4.2 Fejlesztési követelmények

A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói, alkalmazói és fejlesztői szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Megfelelően megalapozott szakmai ismereteket szerezve képes legyen az informatika területein és a szakirodalomban eligazodni, tudását önállóan fejleszteni és alkotó módon felhasználni, kamatoztatni. Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában; a folyóiratok, lexikonok kézikönyvek, szakkönyvek, a különböző multimédia és hipermédia oktatási anyagok alkalmazásában. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Adott feladat megoldásához legyen képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani.


283

Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az intelligens (hardver és szoftver) eszközökről és növekvő jelentőségükről. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái). Tájékozódjon a különféle munkaterületeken, milyen szerepe van az informatikai eszközöknek, és igyekezzen ezeket a lehetőségeket használni, terjeszteni. Ismerje meg és igényelje az informatikai rendszerek szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása. Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével. Tanulmányaihoz és érdeklődése szerint tudja szelektálni, és alkotó módon felhasználni a különböző információs forrásokat. Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a megoldást jelentő informatikai tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, könyvtári katalógusok, hagyományos, elektronikus és hálózaton elérhető, bibliográfiai, illetve egyéb adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belőlük. Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő informatikai rendszert, tájékoztató eszközt kiválasztani. Tudja alkalmazni a szelektív anyaggyűjtés teljes műveletsorát, és eredményéről tudjon forrásjegyzéket készíteni. Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemezése és rendszerezése alapján önállóan megválasztott közlésformában. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek. Értse meg az informatikai rendszerek szerepét az önművelésben, a felsőfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban, és igénybe tudja venni szolgáltatásaikat, alkotó módon tudjon hozzájárulni ezen szolgáltatások fejlesztéséhez, bővítéséhez. Ismerje, használja a korszerű technológiákon alapuló ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját, és legyen képes ezek fejlesztésére. Legyen felkészült arra, hogy az informatikai rendszerekben hozzáférhető információs forrásokat szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja használni. Óraszámok: csoport/évfolyam

11. osztály

12. osztály

Óraszám (felkészítés érettségire)

74

74

11. évfolyam (középszintű érettségire felkészítő képzés) Évi óraszám: 74

8.4.3 Belépő tevékenységformák

Az informatika alapjai A személyi számítógép ismertebb perifériáinak gyakorlott kezelése; beszámoló készítése a kereskedelemben kapható személyi számítógépekről, perifériákról, számítás- és irodatechnikai eszközökről; fontosabb jellemzőik bemutatása és értelmezése; a Hardver- és szoftver generációk, számítástechnikai alapfogalmak. Az analóg és a digitális jel különbözőségének megértése; analóg jel digitalizálása; a jelátalakítás lényegének megértése. Különféle jelek, jelsorozatok adatmennyiségének számítása. Kódok, kódrendszerek, bináris és hexadecimális aritmetika.


284

Az operációs rendszer használata Az összes tanult állományművelet önálló elvégzése. Kiválasztott állományokról biztonsági másolat készítése. Tömörített állományok létrehozása, a létező bővítése, állomány cseréje. Az operációs rendszer néhány jellemzőjének beállítása, változtatása. Egy alkalmazás önálló installálása a használt környezetben, hardverkörnyezeti jellemzők beállítása, nyomtató jellemzőinek módosítása. Állománytípusokhoz megfelelő alkalmazás önálló hozzárendelése. Az operációs rendszerek feladata, osztályozása, jellemzői. Konkrét egy- és több felhasználós operációs rendszerek ismerete, használata. Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatásaik. Kommunikáció hálózaton Az azonosító és a jelszó önálló használata. Saját e-mail cím létrehozása és használata. Elektronikus levelezés (például csoporttársakkal vagy más osztályok, iskolák tanulóival). Egy levelező program funkcióinak használata: levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés a levelek között. Összetett keresési feladatok megoldása, valamint megadott témakörrel foglalkozó web helyek tárolása (pl. könyvjelzőként). Weblapkészítés Új weblap létrehozása. Létező weblap megnyitása a szerkesztőprogramban. A készülő weblap mentése a megfelelő helyre. a weblap tulajdonságainak meghatározása (címsor, háttér- és betűszín, a hivatkozások színe). RGB-színek hexadeciális kódjának értelmezése. Szöveg begépelése. Beillesztés szövegfájlból. Speciális szimbólumok beillesztése. Új bekezdés, sortörés létrehozása. Karakter- és bekezdésformázás. Címsor-stílusok alkalmazása. Vízszintes vonal beillesztése. A weblaphoz kapcsolódó képek mappába rendezése. Kép beillesztése. Tulajdonságainak meghatározása. Háttérkép megadása. Vízjel beállítása. Abszolút pozícionálás. mélységi sorrend meghatározása. Hivatkozás és könyvjelző/horgony beillesztése. Táblázat létrehozása, formázása. Cellák formázása. Sorok és oszlopok beszúrása, törlése. Cellák összevonása. Felosztása, a weblap elemeinek elrendezése (tördelése) táblázat segítségével. Témák alkalmazása, módosítása a FrontPage-ben. Hiperhivatkozás. Szövegszerkesztés Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján, illetve feladat leírás alapján. Típusdokumentumok elkészítése. Formázások, objektumok beillesztése, keretek, táblázat, körlevél. További lehetőségek: fejléc, lábléc, lábjegyzet, tárgymutató, tartalomjegyzék, hasábok. Kiselőadás, esszé vagy tanulmány dokumentumának elkészítése (képekkel, táblázatokkal, diagramokkal, például környezetvédelmi vagy informatikai témáról). Dokumentumok mentése, konvertálása különböző formátumokban. Nyomtatás. Weblap készítése esetlegesen webszerkesztő használatával. Prezentáció készítése. Egy bemutató-készítő program kezelőfelületének ismerete. Bemutató megnyitása, mentése és lejátszása. Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése valamilyen témáról (ajánlott témák: iskola, saját művészeti szak, család, kommunikáció, az informatika jövője, stb..).

12. évfolyam (középszintű érettségire felkészítő képzés) Évi óraszám: 74

8.4.4 Belépő tevékenységformák

Táblázatkezelés A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. Egy táblázatkezelő program matematikai, statisztikai számításokra épülő felhasználása. Tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Diagramok készítése a problémához igazodva. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelő diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése. Táblázatok összekapcsolása.


285

Adatbázis-kezelés Az adat, adathalmaz, adatállomány, adatbázis fogalmak biztos használata; egy relációs adatbázis alapszintű kezelése. Adatmodell fogalma, adatkezelés szintjei, logikai és fizikai adatfüggetlenség. Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord, mező, kapcsolómező, kulcsmező jellemzők és az állomány fogalmak alkalmazása; ezek egymáshoz való viszonyának megértése, integritási feltételek. Mindennapi életünkkel kapcsolatos egyszerű adatállomány tervezése, a szerkezet definiálása, létesítése és feltöltése néhány adattal. Normálformák használata. Az adatbázis kezelés feladatai: adatdefiníció, adatmanipuláció, lekérdezések, vezérlési feladatok, jogosultságok, adatbiztonság kérdései. Feladatok adatok bevitelére, módosítására, törlésére. Adatbázis rendezés, -keresés, -megjelenítés; adatbázis-lekérdezés, kinyomtatás. Az adatbázis védelme. Hozzáférés egy adatbázishoz. Az adatbázis-karbantartás fontosságának érzékeltetése. Könyvtárhasználat Könyvtártípusok, a kézikönyvtár jellemző könyvtípusai. Raktári rend, tájékozódás a dokumentumokról szerző és cím szerint a könyvtári katalógus segítségével. Megadott művek keresése és tematikus gyűjtőmunka a könyvtár szabadpolcos állományában. Szaktárgyi témákhoz források keresése a könyvtári katalógusokban tárgyszavak, ill. ETO jelzetek segítségével. Információkeresés hagyományos és elektronikus forrásokból. Forrásjegyzék készítése. A dokumentumtípusok megkülönböztetése formai és használati jellemzőik alapján. Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumtípusok. Tárgyi katalógusok (hagyományos és elektronikus formában). Keresés az interneten. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az informatika alapjai

Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. Neumann-elvű és más számítógépek felépítése, működése. Analóg és digitális jelek. Jelhalmazok adattartalma. Bináris – és hexadecimális aritmetika. Kódrendszerek. Logikai műveletek és kapuk. Kombinációs hálózatok, tároló áramkörök. Alapműveletek végzése, megvalósításuk logikai hálózatokkal.

Az operációs rendszer és használata

Operációs rendszer fogalma, feladatai, osztályozása különböző szempontok szerint. Állományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés, jellemzők beállítása. Biztonsági másolat készítése. Törölt állományok visszaállítása. Tömörített állomány létrehozása, bővítése. Az operációs rendszer néhány jellemzője. Alkalmazás telepítése installációs anyagról. A regisztrálás folyamata. Több program összehangolt alkalmazása. Hálózati operációs rendszerek.

Kommunikáció hálózaton

Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Iskolai szolgáltatások és számítógépek használati rendje. Az iskolai azonosító képzési szabálya és használata. Saját e-mail cím. Elektronikus levelezés funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szűrése. Levelezési listák és hírcsoportok. Az ftp bemutatása. Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel. Internet szerverek üzemeltetése. Hálózatok típusai, topológiák, adatátviteli módok és közegek, aktív eszközök fajtái. Az OSI modell, címzési rendszerek, címfeloldás, DNS, DHCP használata.

Weblapkészítés

Szövegszerkesztés

Weblap létrehozása, mentése szerkesztése. Formázások, beállítások. Objektumok beillesztése. Weblap tulajdonságainak meghatározása RGB-színek hexadeciális kóddal. Szöveg begépelése. Beillesztés szövegfájlból. Speciális szimbólumok beillesztése. Új bekezdés, sortörés létrehozása. Karakter- és bekezdésformázás. Címsor-stílusok alkalmazása. Kép beillesztése. Tulajdonságainak meghatározása. Háttérkép megadása. Vízjel beállítása. Táblázat létrehozása, formázása. Cellák formázása. Hiperhivatkozás. A szöveg-, illetve képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Digitális képek alkalmazása. Üzemmódok, technikák. Formázások, beállítások. Objektumok beillesztése. A dokumentum formázásának lehetőségei: a fejléclábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet; tárgymutató, tartalomjegyzék, keretek, táblázatok, hasábok kialakítása. Körlevél készítés folyamata. Dokumentumok készítése minta és feladat alapján. Típusdokumentumok. Weboldal készítése webszerkesztővel és anélkül: szöveg, kép, link bevitele. Táblázatok, keretek, űrlapok használata. Sztatikus és dinamikus lapok készítése, a web programozása. Formázási lehetőségek. Hálózati dokumentumok szerkezete.


286

Prezentáció készítése

Prezentáció létrehozása. Alapfogalmak. A prezentációs dokumentumok szerkezete. Dia létrehozása. Szöveg bevitele. Képek és rajzok. Képek beillesztése és tulajdonságai. Egyszerű alakzatok rajzolása. Animációk és táblázatok. Objektumok csatolása. Animációk beállítása. Táblázatok készítése. A bemutató vetítéseVetítési tulajdonságok. A bemutató nézetei.

Táblázatkezelés

A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetőségek, adatmódosítás. A diagram fogalma, összefüggés függvények és diagramok között. Diagramfajták. Problémamegoldás Multimédia- táblázatkezelővel. prezentáció. A prezentáció készítésének menete.

Adatbázis-kezelés

Az adatbázis kezelés lényege, feladatai. Adatmodellezés, adatkezelés szintjei. Adatbázis kezelő rendszerek felépítése. Logikai és fizikai adatfüggetlenség elve. Adatkezelési módok, hierarchikus, hálós, relációs adatbázis kezelés lényege. Adatbázisok felépítése, ETK diagram. Az adatkezelés feladatai, adatdefiníciós nyelv, adatmanipulációs nyelv használata. Keresési és lekérdezési feladatok, szelekció, projekció, join. Adatállományok. Az adatbázis karbantartása.

Könyvtárhasználat

Könyvtárismeret: könyvtári rendszer. Tájékoztató eszközök: információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok. Könyvtári és egyéb információs rendszerek. A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei (Internet, pályaválasztási tanácsadó, telefonkönyv, menetrend, katalógusok stb. ). Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló bibliográfia.

A továbbhaladás-érettségi vizsgára bocsájtás feltételei A tanuló tudjon alapvető állományműveleteket végezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Ismerje a számítógépes rendszerek felépítését, legyen képes azokat installálni és konfigurálni. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni.. Tudjon weblapot létrehozni. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. Tudjon információt keresni, megjeleníteni egyszerű adatbázisban. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon tájékozódni a számítógépes hálózatban (Interneten), a közhasznú információs forrásokban.


287

9. Testnevelés és sport 9. – 13. évfolyam

9.1 Célok, alapelvek

A Testnevelés és sport ismereteivel, értékeivel és funkciójával sajátosan összetett műveltségi terület, egyenrangú más műveltségi és kultúraterületekkel. A gondolkodó ember képes a környezetben végbemenő változások egészségügyi jelentőségének értékelésére, egyben összhangot teremt az egyéni tevékenység és életmód között. Higiéniai szokások alakításával az egészségfejlesztési eljárások, módszerek megismertetésével szükségleteket fejleszt az egészség megőrzése és fenntartása érdekében. A testnevelés tantárgyi keretek között komplex módon , a tevékenységet középpontba állítva írja elő az értelem, a pszichikum és a testi képességek széleskörű, sokoldalú, tervszerű fejlesztését. A gyermek fejlesztésében a testnevelés és a sport mozgásanyagának pozitív élményekkel teli elsajátítása egyszerre cél és eszköz. Az iskolai testnevelés és sport aktívabb szerepvállalásra késztet, sajátos eszközeivel lehetőséget teremt az önkifejezésre, az önmegvalósításra. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. A testnevelés igényt kelt az esztétikus test, a biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és fenntartása iránt. Az elérni kívánt állapot: a rendszerezett speciális kognitív, affektív-emocionális és motoros tudás a játék- és sporttevékenység jellegzetes területein, az önálló testedzésre, mozgásos önkifejezésre való készségek magas szintje. A képzésben megjelenik a sportkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő sportági szabály, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve az alapot és lehetőséget a középszintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez.

9.2 Az iskolánk profiljából adódó speciális célok és feladatok:

Az iskola a tehetséggondozás sajátos műhelye, amely a művészeti képzés során a tehetséges növendékek szakmai fejlesztését végzi zeneművészeti, képző és iparművészeti valamint táncművészeti szakon. – Táncos tanulóink tantervi követelményeiben nem szerepel a testnevelés. – A zeneművészeti szak tanulói zeneiskolai előképzés után kerülnek iskolánkba. A több éve végzett rendszeres hangszeres gyakorlás miatt gyakori a gerincferdülés. Az aszimmetrikus kartartások az izomzat aránytalan fejlődését eredményezik. – A képző és iparművészeti szakon az új ingerként jelentkező több órás műhelymunka kíván különös odafigyelést. – A drámatagozat szakmai képzése az egészséges testi fejlődés biztosításán túl, kiemelt feladatként igényli az állóképesség, ügyesség, egyensúlyérzék, térérzékelés, ritmusérzék és kinesztéziaérzékelés fejlesztését. Speciális feladatunk a mozgáskommunikáció, a test kifejezőkészségének fejlesztése. E célok megvalósítása érdekében a drámatagozaton heti 3 óra testnevelés/kreatívmozgás óra épül a képzésbe. Az életkori sajátosságok (serdülőkori növekedés) miatt kevés kivétellel tartáshiba alakulhat ki. A mozgásszegény életmód miatt légzési és keringési rendszerük fejlesztése kiemelt feladat. A közismereti és szakmai órák kitöltik tanulóink idejét, ezért különösen fontos, hogy a testnevelés órákon tanultakat önállóan be tudják építeni napirendjükbe.

9.3 Fejlesztendő képességek, kompetenciák Személyes kompetenciák A különböző mozgásformák elsajátítása és gyakorlása során ismerje meg teste reakcióit a kapott ingerekre. Alakuljon ki a tanulókban a cselekvésbiztonság érzése, amely hozzájárul ahhoz, hogy a rendszeres fizikai aktivitás beépüljön életvitelükbe.


288

Ismerjék fel az egészség és a rendszeres testmozgás közötti szoros kapcsolatot. Célunk a tanuló felelősségének kialakítása saját testi fejlődése érdekében. A testmozgás során a pozitív hozzáállás válik uralkodóvá, a sikert és örömet szerző játékos feladatok kerülnek előtérbe. Szociális kompetenciák A csapatjátékok, váltó és sorversenyek lehetőséget nyújtanak az önfeledt játékra, a társas kapcsolatok kialakítására. A közös feladatmegoldás fejleszti a társakkal való együttműködést, a verbális és mozgáskommunikációt . A páros és csapat küzdőjátékok során fejlődik az akaraterő. A sportszerű test-test elleni küzdelem megkívánja a szabályok pontos megértését, kialakítja a győzni akarást és a kudarc tűrést. A gyengébb tanulók elfogadása, segítése, a tolerancia, a fair play szellemének gyakorlása. Kognitív kompetenciák Alakuljon ki a tanulókban a mozgásos tevékenységformák hátterében lévő fizikai, biológiai, pedagógiai elvek megismerésének és értelmezésének szükséglete. A testnevelés alapvető és speciális céljait a mozgásos cselekvésformák alkalmazásával valósítja meg. A motoros tanulás folyamatában a megfigyelés /bemutatás/, a verbális ismeretek értelmezése, a saját belső mozgásérzékelés kialakítása kiemelkedő fontosságú. A gyakorlás során kialakuló ideg-izom kapcsolatok biztosítják a fejlődés állomásait, a jártasságok, készségszintek elérését. Az alkalmazó gyakorlás, a nehézségek folyamatos legyőzése, a fejlődést eredményezi. A képesség szinten elsajátított mozgáselem /pl. fektetett dobás/ felhasználása játék szituációban az absztrakció képességét fejleszti. Konkrét feladathelyzetben kell megtalálni a megoldás formáját, fel kell ismerniük a játékhelyzetre érvényes törvényt, szabályt, melyet már korábban elsajátítottak, kézség szinten birtokolnak, és alkalmazni a tanult mozgáselemet. A kondicionális és a koordinációs képességek hatékony fejlesztése érdekében elengedhetetlenül szükséges a az összefüggések felismerése a légzés-,keringési rendszer, a váz és izomrendszer és az idegrendszer és a mozgás szervrendszer működése között. A biomechanikailag helyes testtartás kialakításáért és fenntartásáért felelős izomcsoportok működésének ismerete, erősítésükre és nyújtásokra szolgáló gyakorlatok pontos végrehajtása, a terhelés növeléséhez szükséges eszközök /gumiszalag, fitball, csukló és bokasúlyok, bordásfal, tornapad labda és zsámoly/ gyakorlatanyagának önálló alkalmazása biztosítja az egészséges testtartás kialakítását. A gerinc- és izületvédelem, valamint a sérülések és balesetek megelőzése a tananyag egészére kiterjed. Szakmai kompetenciák A mozgásos cselekvések elsajátítása és a biológiai éréshez alkalmazkodó egészséges testi fejlődés érdekében kiemelt feladat kondicionális /erő,gyorsaság,állóképesség/ és koordinációs / ügyesség, hajlékonyság, egyensúlyérzék, térérzékelés, ritmusérzék, kinesztézia érzékelés/ képességek rendszeres mérése és folyamatos fejlesztése.


289

9.4 A tantárgy óraterve Zeneművészeti tagozat évfolyam

heti óraszám (fiú + leány)

éves óraszám (fiú + leány)

9.

2+2

74x2

10.

2+2

74x2

11.

2+2

74x2

12.

2+2

64x2

13.

2+2

74x2

összesen:

16

720

évfolyam

heti óraszám (fiú + leány)

éves óraszám (fiú + leány)

9.

2+2

74x2

10.

2+2

74x2

11.

2+2

74x2

12.

2+2

64x2

13.

2

74x2

összesen:

16

720

Képző és iparművészeti tagozat

Az alacsony létszámú fiú csoportok esetén összevonással csökken az óraszám Dráma tagozat évfolyam

heti óraszám testnevelés (fiú + leány)

heti óraszám Kreatív mozgás

éves óraszám fiú + leány

9.

2+2

1

74x2+37

10.

2+2

1

74x2+37

11.

1+1

2

37x2+74

12.

1+1

2

32x2+64

összesen:

12

6

983

Az alacsony létszámú fiú csoportok esetén összevonással csökken az óraszám Témakörök

Tartalmak 9. évfolyam


Szűrések, motoros képességek felmérése

Matthias teszt, Kraus-Weber teszt Mini Hungarofit (1+4)

Matthias teszt, Kraus-Weber teszt Mini Hungarofit (1+4) Törekedve az előző felméréshez képest javuló eredmények elérésé.

Alapképességek fejlesztése

Aerob jellegű tartós futások , távolság növelő szándékkal Mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatok Különböző izomcsoportok terhelése erő-,és állóképesség fejlesztő jelleggel. Az izmok mobilizálása, nyújtása, lazítása. Pad-, bordásfal-, zsámolygyakorlatok saját testsúllyal Mászás (lányoknak) Függeszkedési kísérletek (fiúknak)

Aerob jellegű tartós futások , sebesség növelő szándékkal Különböző izomcsoportok erő és állóképesség fejlesztése kis súlyú kéziszerek segítségével, magas ismétlés számmal Mászás (lányoknak) Függeszkedési kísérletek (fiúknak)


Testtartás javító gimnasztikai gyakorlatsorok

Torna talaj

gyűrű gerenda

A helyes testtarás kialakítása érdekében izometriás hasizom, hátizom és farizom gyakorlatok, később izotóniás koncentrikus majd excentrikus gyakorlatokat. A gyakorlatokat fekve, majd ülve és állva végezzük. Helyes álló és ülő helyzet megéreztetése, betanítása és különböző szituációkban gyakorlása, valamint a gerincbarát mozgásformák megtanítása.

Az általános iskolában tanult talajelemek felelevenítése, gyakorlása. ( gurulóátfordulások előre és hátra, mérlegállás, tarkóállás, zsugor fejállás) Az elemekből összeállított gyakorlat bemutatása Függés, alaplendület, zsugorlefüggés, homorított leugrás Talajon lévő felfordított padon, zsámolyra helyezett padon és versenygerendán, előképzettséghez igazodva, járások, fordulatok, lebegőállás, térdelőtámasz és leugrás. Az elemekből összeállított gyakorlat bemutatása

290

A korábban tanult gyakorlatok kéziszerrel: labda, tornabot, gumiszalag

A gerincet kímélő testtartás alkalmazása sportmozgások közben

Fejállás,kézállás, cigánykerék Az elsajátított elemekből önállóan összeállított talajgyakorlat bemutatása

Lefüggés, leterpesztés Szökkenések, fekvőtámasz, hasonfekvés Az elsajátított elemekből önállóan összeállított Gyakorlat bemutatása

Ritmikus Gimnasztika

Kéz és kartartások, karemelések és lendítések, lépések és fordulatok kéziszer nélkül

Szökkenések, ugrások

Testnevelési és szabadidős játékok

Futással együtt járó játékok, fogók, méta Sportjátékokat előkészítő játékok, alkartenisz, lábtenisz, pontszerzők, zsinórlabda Floor ball, Asztalitenisz, Tollaslabda Labdás ügyességfejlesztés

Futással együtt járó játékok, fogók, méta Sportjátékokat előkészítő játékok, alkartenisz, lábtenisz, pontszerzők, zsinórlabda Floor ball, Asztalitenisz, Tollaslabda

Sportjátékok

Kosárlabda

Röplabda Labdarúgás

A sportjátékok oktatásánál különös figyelmet kell fordítani a balesetek megelőzésére. A labdajátékok oktatását sok labdás ügyességfejlesztő gyakorlatnak kell megelőznie. Alapmozgások labda nélkül és labdával: labdavezetések irányváltoztatással, megállás, sarkazás, kosárra dobások állóhelyből, emberfogásos védekezés Az ujjsérülések elkerülése érdekében röplabda méretű gumilabdával: kosárérintés, alkarérintés, alsó egyenes nyitás Labdavezetés, átadások, labda átvétel Alapvető játékszabályok

A sportjátékok oktatásánál különös figyelmet kell fordítani a balesetek megelőzésére. A labdajátékok oktatását sok labdás ügyességfejlesztő gyakorlatnak kell megelőznie. Indulócsel, lefordulás, fektetett dobás labdavezetésből, büntető dobás Ütés, nyitásfogadás, feladás Pont rúgás, kapott labda kapura rúgása.


Atlétika Futások

Speciális célgyakorlatok: rajtgyakorlatok, futóiskola, szökdelések fel és leugrások, hajítások, forgatás, ívképzés Térdelőrajt, vágtafutások, állórajt

Ugrások

Magasugrás lépő technikával

Dobások

Kislabda hajítás, 5 lépésből

Természetben űzhető sportok

Téli foglalkozás a szabadban: hógolyózás, szánkózás, korcsolya

Küzdősportok önvédelem

Küzdőfeladatok és játékok párokban, különböző testhelyzetben, emelések hordások Alapvető fogásmódok

291

Magasugrás flopp technikával, 3-5 lépésről Gerelyhajítás, ívképzés, hajítás, 3 lépésből Téli foglalkozás a szabadban: hógolyózás, szánkózás, korcsolya Grundbirkózás Páros küzdelmek

Követelmények: – A tanuló sportfelszerelésben aktívan vegyen részt a tanórákon. – A szűréseket és méréseket fizikai képességeinek megfelelően, teljes odaadással végezze. – Fizikai képességei önmagához mérten fejlődést mutassanak. – Sajátítsa el a tartásproblémájának megfelelő gyakorlatsorokat, és a fejlődés érdekében otthon is végezze őket. – A sportági feladatokat, mozgássorokat sajátítsa el. – Ismerje a tanult sportágak alapvető szabályit. – Tartsa be a szükséges baleset megelőzési szabályokat. – Érdeklődése, önértékelése és az érettségi követelmények ismeret alapján legyen képes dönteni a testnevelés fakultáció választásáról Témakörök



Szűrések, motoros képességek felmérése




Aerob állóképesség fejlesztésfutás, aerobik Erő és erőállóképesség fejlesztés- az ellenállás, a sorozatok és az ismétlésszám növelésével


Izotóniás koncentrikus és excentrikus gyakorlatsorok gumiszalaggal és fitball segítségével A rövidült és rövidülésre hajlamos izomcsoportok nyújtása

Torna talaj

Talajgyakorlat összeállítása zenére

Izotóniás koncentrikus és excentrikus gyakorlatsorok fitball, boka- és csuklósúlyok használatával A rövidült és rövidülésre hajlamos izomcsoportok nyújtása

Csapat gyakorlat összeállítása választott zenére a tanult RG és torna elemek felhasználásával

Ritmikus gimnasztika

Testnevelési játékok

A korábban tanult játékok űzése hos�szú időtartamban, ötletjáték.

Sportjátékok Röplabda Labdarúgás

Feladás, sánc, játékrendszerek Az előző évfolyamokon tanult technikai elemek játékban történő alkalmazása

Az előző évfolyamokon tanult technikai elemek játékban történő alkalmazása


Atlétika Ugrások Dobások Természetben űzhető sportok

Flopp technika

292

Súlylökés helyből

Magasugró versenyek választott technikával Súlylökés becsúszó technikával



Követelmények: – A tanuló sportfelszerelésben aktívan vegyen részt a tanórákon. – A korábbi évek szűrései és felmérései alapján legyen tisztában a szakmai ártalmaiból fakadó tartás problémáival, fizikai alapképességeinek hiányosságaival és azok fejlesztési módjával. – A tanult gyakorlatsorokat önállóan tudja végrehajtani, és a rendszeres gyakorlás eredménye érződjön a mérések során. – A sportági feladatok megoldásában aktívan vegyen részt – Játékhelyzetekben és a gyakorlatok bemutatásakor a tanultakat képességeihez mérten alkalmazza – Rendelkezzen az egészséges életmód kialakításához szükséges ismeretekkel. Témakörök



Aerob állóképesség fejlesztés, egyenletes iramú 15-20 perces futás, aerobic Erőfejlesztés kombinált kéziszer és bordásfal, valamint csuklósúly és zsámoly gyakorlatokkal.


A korábban tanult gyakorlatsorok önálló, rendszeres végrehajtása az egyéni tartáshibáknak megfelelően

Atlétika Futás Ugrás

verseny körülmények között Vágtafutás Magasugrás

Testnevelési és sportjátékok

A korábban tanult technikai és taktikai elemek játékban történő alkalmazása

Torna Természetben űzhető sportok

Korábban tanult elemekből összeállított Gyakorlatok bemutatása versenykörülmények között Tenisz, tollaslabda a szabadban Téli foglalkozás a szabadban: hógolyózás, szánkózás, korcsolya

Követelmények: – Pozitív hozzáállás, az órákon történő aktív részvétel. – A tanult sportjátékok technikai és taktikai elemeinek önálló, kreatív alkalmazása a játék során – Alakuljon ki személyes felelőssége az egészsége és fizikai teljesítőképességének megőrzésére. – A testkultúra területein ismereteinek köre bővüljön. értékelés: Az oktatási folyamat egészét végig kíséri. Témakörönként tájékoztat a tanuló előzetes tudásáról, motoros képességeinek szintjéről – A tanulási folyamat állandó kísérője a segítő- formáló értékelés – Az értékelési szempontok és elvárások pontos megfogalmazása – A témakör zárásaként a tanulói teljesítményt viszonyítjuk a követelményekhez, a társakhoz. – Pozitív és szükség esetén negatív megerősítést ad a tanuló cselekedeteiről és teljesítményéről – Követi a tanuló egyéni fejlődését. – Az értékelés a tanuló személyiségében bekövetkezett változások összességére vonatkozik.


293

Ellenőrzés: Az értékeléshez szükséges adatok és információk gyűjtése. képességek mérésével sportági mozgások bemutatásával tanári megfigyeléssel Tehetséggondozás: Iskolánk a tehetséggondozást kiemelten fontos feladatként tekinti. Profiljából adódóan adott szakterületen kiemelkedően tehetséges gyerekeket vesz fel. Életkoruknak megfelelően, a nálunk töltött évek alatt feladatunk a szakirányukban történő fejlesztésen túl, más műveltségterületeken megmutatkozó tehetségük felismerése és gondozása is. A testnevelésben és sportban tehetséges tanulók fejlesztésére iskolánk tárgyi és anyagi feltételei nem adottak. Ezért feladatunknak tartjuk a tehetségek felismerését. A tehetséges tanulókat a városban működő sportegyesületekbe irányítjuk, illetve a testnevelés tantárgy közép és emeltszintű érettségire történő felkészítéssel a lehetőséget biztosítunk a szakirányunkban történő továbbtanulásra. Tanórán kívüli egészségnevelés Iskolánk sajátos képzési rendszer miatt tanulóink óraszáma magas. Szakmai és közismereti óráik és az ezekre történő felkészülés sok időt vesz igénybe. Kevés a szabadidejük. Kiemelt feladatunknak tartjuk tanulóink felkészítését az egészséges életvitel kialakítására. Az ehhez szükséges ismeretek átadását a pozitív élmények közös megélésének lehetőségét az évente szervezett egészségnap, sportnap, a közös túrák, sítábor, vizitúra és a heti rendszerességgel megtartott tömegsport órák keretében biztosítjuk. Az egészséges életvitelt megalapozó szokások kialakításában a pedagógusok, mintát jelentő életvitelének is jelentős szerepe van. /kerékpáros közlekedés, közös túrák és játék/

9.5 Testnevelés – választható érettségi vizsgatárgy 9.5.1 Célja és feladata A testnevelés fakultáció célja tanulóink felkészítése a közép- és emeltszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítésére. A gyakorlati követelmények teljesítéséhez szükséges kondicionális és koordinációs képességek szintjének felmérése, a hiányosságok feltárása után, egyéni fejlesztés keretében, egyéni edzésterv alapján a fakultációs órán, tömegsportórákon és testnevelés órán differenciált foglalkozás keretében történik. Iskolánk speciális testnevelés tanterve néhány, az érettségi követelményekben szereplő sportmozgást nem tartalmaz. /torna- fejenátfordulás, kézenátfordulás, szekrényugrás/ Sportpályánkon atlétikai gyakorlóhelyek kialakítására nincs lehetőség. A fakultációs óra keretében tanítjuk ezeket a mozgásokat, illetve alkalmunk adódik az atlétikapályán történő felkészülésre. Az érettségi vizsga elméleti követelményei széleskörű ismereteket kívánnak az egészséges életmóddal, a sporttörténettel, a tanult sportágak szabályaival és mozgásanyaguk elsajátításával kapcsolatban. Tanulóink fakultációs elméleti órákon és testnevelés órákon, differenciált foglalkozás keretében sajátíthatják el a szükséges ismeretket.

9.5.2 Tantárgy óraterve évfolyam

Heti óraszám

Éves óraszám

11.

1

37

12.

2

74

Összesen:

3

111


294

Témakörök Követelmények 1. Elméleti ismeretek / középszint 11. évfolyam

A magyar sportsikerek

Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai eredményeiről. A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei.

Olimpiatörténet

Az ókori és újkori olimpiai játékok története Magyarok az újkori olimpiákon

A harmonikus testi fejlődés

A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.

Az egészséges életmód

Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése.

Testi képességek

A kondicionális alapképességek értelmezése. A képességek fejlesztésének szabályai.

Gimnasztika

A bemelegítés szerepének értelmezése. Gyakorlatok javaslata a képességek fejlesztésére és a testtartás javítására.

Atlétika

A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok.

12.évfolyam Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás

A női és férfi tornaszerek. A legfontosabb baleset megelőző eljárások. Az RG versenyszámai. Mozgás és zene kapcsolata. Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére. Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében.

Testnevelés és sportjátékok I. Kosárlabda

A játék kialakulásának története A kosárlabda játékszabályainak értelmezése. Mozgásanyagának csoportosítása

Testnevelés és sportjátékok II. Röplabda

Labdajáték előkészítő játékok felsorolása A röplabda játékszabályainak értelmezése.

Testnevelés és sportjátékok III. Labdarúgás

A labdarúgás alapvető szabályainak ismerete A labdaérintéssel, -vezetéssel. -átadással, célfelületre történő továbbításával és az összjátékkal kapcsolatos ismeretek

Természetben űzhető sportok

A természetben végzett mozgások jelentősége és hatása az emberi szervezetre. Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés).

Egy szabadon választott sportág bemutatása

Története, szabályai, mozgásanyaga és magyar vonatkozásai

2. Gyakorlati ismeretek / Középszint

Gimnasztika

Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.


295

Atlétika Futások

Egy választott futószám bemutatása 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok minimum idő: 9,8 sec. Fiuk minimum idő: 8,8 sec. 2000 m síkfutás. Minimum idő: lányok: 10,30 perc, fiúk 9,00 perc.

Ugrások

Egy választott ugrószám bemutatása Magasugrás választott technikával. Lányok minimum magasság: 110 cm. Fiúk 125 cm. Távolugrás választott technikával. Lányok minimum 330 cm. Fiúk 410 cm.

Dobások

Kislabda hajítás vagy súlylökés választott technikával. Minimum szintek: Lányok: kislabda hajítás: 20 m, Súlylökés: 5,5m 4kg Fiúk : kislabda hajítás : 30 m Súlylökés : 7,5 m 6kg

Torna Szekrényugrás

Egy tanult támaszugrás bemutatása Lányok: 4 részes szekrényen széltében, Fiúk: 5 részes hosszában felállított szekrényen

Talajtorna

Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása Kötelező elemek : gurulóátfordulás,fejállás, tarkóállás, kézállás, mérlegállás Javasolt elemek : kézen átfordulások, billenések, összekötő elemek.

Gerenda

Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása Kötelező elemek: járás, felugrás, testfordulat, hason fekvés, leugrás Javasolt elemek: szökdelések, térdelés,és térdelőtámasz, fekvőtámasz, gurulóátfordulás

Gyűrű

Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása Kötelező elemek: alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés Ajánlott elemek: támaszba kerülés, lebegőfüggés, hátsó függés, vállátfordulás előre, leterpesztés

Küzdősportok, önvédelem.

A grundbirkózás szabályai szerint folytatott egymenetes küzdelem Dzsúdógurulás előre

Kosárlabda

Félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalon álló társnak, cselezés után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás. A gyakorlatot mindkét oldalról végre kell hajtani, 3-3 kísérletből minimum 1 sikeres dobást végre kell hajtani Büntető dobás: 10 kísérletből minimum 1 sikeres dobást kell végrehajtani


296

Labdarúgás

Labdaemelgetés váltott lábbal Lányok: minimum 4 db Fiúk: minimum 8 db 10 m hosszú pályán, 5 egyenlő távolságra Levő kapu között szlalom labdavezetésből kapura lövés 10 méterről, kis kapura Összetett gyakorlat – félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrény tetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása 3 kísérlet

Röplabda

Kosárérintés folyamatosan fej fölé, maximum 2 m sugarú körben , 3 kísérlet Minimum követelmény : 5 érintés Alkarérintés folyamatosan fej fölé, maximum 2 m sugarú körben , 3 kísérlet Minimum követelmény: 4 érintés Nyitás bemutatása: választott technikával 8 kísérlet Minimum követelmény: 1 sikeres kísérlet

Ellenőrzés: Az értékeléshez szükséges adatok és információk gyűjtése. képességek mérésével sportági mozgások bemutatásával tanári megfigyeléssel elméleti témaköröknél írásbeli számonkéréssel önálló kutatómunkát követő szóbeli beszámoló alapján


297

10. A 11. évfolyamon kötelezően választandó művészeti tárgyak 10.1 Drámajáték

heti 2 óra | 74 óra/év A tanóra célja továbbá, hogy különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanulók érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát. Így a tanulási folyamat egyben szocializációs folyamat is, amelyben kiemelt szerepet kapnak első félévben az Önismereti-, második félévben pedig a munkakompetenciák. A tantárgy elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: – figyelmük tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre – társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére – verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára – bizalom átélésére, az empatikus képességek működtetésére társas helyzetekben – érzelmi emlékek felszínre hozása és a zenében való kreatív alkalmazásra – érzékeny kapcsolatteremtésre és azok megtartására – tiszta kifejező verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásra – pontos és érzékletes társas és egyéni szerepjátékokra – összetett művészeti üzenetek közlésére ismerjék: – saját testük adta lehetőségeket – verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokat – figyelmük tudatos összpontosításának szerepét és módját, a fegyelmezett feladatvégzést – társaik, önmaguk és a felnőtt világ megfigyelésének módjait – empátiás képességek szerepét társas helyzetekben, és másokkal való kapcsolatukban – érzelmi emlékezet szerepét – a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák adta lehetőségeket, használatuk lehetséges módjait – Munkakompetenciákat (rugalmasság, kreativitás, kezdeti önállóság, döntéshozatal, kritikus szemlélet, felelőségtudat, lehetőségek feltárása, cselekvőképesség, hibából való tanulás, etikus hozzáállás, kapcsolattartás, kapcsolatépítés)

10.1.1 Tananyag Kapcsolatteremtő és bizalomgyakorlatok: – szemkontaktussal – érintéssel – kézfogással – hanggal – „vakvezető” játékok Improvizációs játék: – Mimetikus improvizációk – Hétköznapi élethelyzetek felidézése mozgással és beszéddel Szituációs játékok (befejezetlen történetre, képzőművészeti alkotások reprodukciója, a szereplők jellegzetes vonásainak megadásával) – versek indulati tartalmaira épülő improvizációk – versek által keltett hangulatokra épülő improvizációk – zenés etűdök (indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával) – státuszjátékok – rögtönzések ellentétek megadásával


298

Kapcsolatteremtő és kommunikációs játékok – az arc, tekintet, gesztusok kifejező képességét fejlesztő játékok, gyakorlatok – érzelmi állapotok kifejezése testtartással, gesztusokkal üzenetek küldése tekintettel és gesztusokkal Értékelési mód A tanulók értékelése a következőkből tevődhet össze: – a tárgyat irányító tanár(ok) folyamatos szóbeli értékelése – a tanév végén szervezett nyilvános tanszaki bemutató A bemutató során a tanulók a tárgyat irányító tanár(ok) irányításával olyan csoportos és egyéni kreatív gyakorlatokat végezhetnek, amelyek kapcsolódnak az év során tanultakhoz. Ekkor javasolt, hogy a bemutató végén a tanár szóban is értékelje az egyes tanulók egész éves, illetve a a bemutató során tapasztalt aktivitását, ismeretszintjét, képességeinek fejlődési ívét.

10.2. Művészettörténet heti 2 óra | 74 óra/év

Az érettségire felkészítő képzés tanterve szerint, szűkített programmal.


299

11. A 12. évfolyamon kötelezően választandó társadalomtudományi tárgyak 11.1 Bevezetés a filozófiába heti 2 óra | 64 óra/év

11.1.1 Célok és feladatok A középiskola záró évfolyamán, az érettségi évében, heti egy órában a tantárgy célja természetesen nem lehet az, hogy a tanulók részletes és alapos ismereteket és tájékozottságot szerezzenek akár csak az európai filozófiai gondolkodás két és fél évezredes fejlődéséről. A megvalósítandó célnak ennél sokkal szerényebbnek kell lennie. Azt mindenesetre meg tudjuk mutatni, hogy globalizálódó korunkban a filozófia jelentősége nő, mert segíthet a tájékozódásban, világképünk megteremtésében, az információözön célszerű szelektálásában és felhasználásában. A tantárgy végzős osztályokban való tanítása éppen ebből a szempontból előnyös: a tanulók élettapasztalatai és az iskolában szerzett ismeretei jobban megalapozzák a filozófiai problémák felvetését, mint fiatalabb társaik esetében. A tantárgy tanítási anyagának megjelölése a filozófia meghatározásának nehézségéből adódik. Nem létezik egy igaz filozófia, hanem csak kérdések vannak, melyek nagy része állandó, és vannak válaszok, melyek az emberi gondolkodás történetében igen különbözőek. Létjogosultságát ma is az ember azon értelmi-érzelmi igénye adja, mely a világmindenség egészének megértésére irányul. Ennek az igénynek a felkeltésére, illetve megerősítésére a középiskolában már lehetőség és szükség van. Célunk, hogy a tanulók tapasztalatokat szerezzenek a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különböző gondolkodásmódjáról, alakuljon ki bennük az emberi léttel kapcsolatos kérdések felvetésének és az önálló válaszkeresésnek a képessége. Célunk továbbá az, hogy felébredjen bennük az igény reflektálni a saját koruk által felvetett kérdésekre. Fontos, hogy ismerjék fel a filozófiának a különböző, más emberi, szellemi területeket integráló és szintetizáló szerepét, értékhordozó jellegét, s ismerjék fel azt, hogy a filozófia a közös európai kultúra egyik pillére. Ki kell alakítanunk a tanulókban az egészséges kritikai szemléletet, s a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúrát. Szándékunk szerint tanulmányaik során a tanulók felismerik, hogy mindennapi életüket a filozófia tudománya nagymértékben segítheti, hiszen a filozófia nagy problémái örök emberi kérdésekből fakadnak, és így a régi korok filozófiái nem poros bölcseletek, hanem általános emberi problémáink. Tanárnak, diáknak közös feladata, hogy a közös eszmecsere által egymást segítve jussanak el a filozófiai kérdésekben rejlő morális tartalmak felismeréséhez, s így ahhoz a parancshoz, hogy minden embernek állást kell foglalnia az erkölcs kérdésében. A helyi tanterv és a NAT kapcsolata A kulcskompetenciák fejlesztése Az Ember és társadalom témakörben megcélzott kompetenciafejlesztés utolsó szakaszában kiemelt szerepe van a tantárgynak, mely elsősorban a következő kulcskompetenciák fejlesztéséhez járul hozzá: 1, Tanulás tanulása Az ismeretszerzés és tanulás terén az önállóság - az információk gyűjtése, rendszerezése és a jegyzetelés- fejlesztése kiemelkedő jelentőségű; itt a korosztálynak megfelelő szintet tekintjük célnak, nem törekszünk a felsőoktatásban való továbbhaladás szintjét elérni. A modern kori oktatásban egyre inkább háttérbe szorul a megtanult ismeretanyag mennyisége, és


300

egyre inkább előtérbe kerül a sikeres tanulás mércéjeként az, hogy a diákokban kifejlődnek-e különböző készségek önmaguk alkotó módon való gazdagítására. Melyek ezek? Tudjanak kérdéseket megfogalmazni, kapcsoljanak össze különböző ismereteket, kategóriákat alkossanak, ezeket új szempont szerint rendezzék, és alkalmazni tudják a kapott információt. Így az információ tartalma másodlagossá válik, és előtérbe kerül a gondolkodási készség. Ez az attitűd a filozófiának mint a kérdésekre alapozó és a végső okokat kutató tudománynak meghatározó vonása. A lényeg-és problémalátást, az önálló érvelést és véleményformálást folyamatosan szem előtt tartjuk, feladatnak tekintjük, sőt jutalmazzuk. 2, Anyanyelvi kommunikáció A kommunikációfejlesztéshez is nagymértékben hozzájárul a tantárgy. A vélemények ütköztetése a vitakészség fejlesztését, a saját álláspont gazdagítását szolgálja. A kiselőadás és az esszéírás pedig a közlésfolyamatban való alkotó szerepvállalás további lehetőségeit adja. Ehhez még hozzájárul a forrásszövegek olvasása során megismert filozófiai szaknyelv használata, mely fejleszti a készséget arra, hogy a tanulók a megszokottnál elvontabb szövegeket is képesek legyenek értelmezni. 3, Szociális és állampolgári kompetencia A tartalom kulcselemei között a leglényegesebbek sorában szerepelnek azok, amelyek a filozófiai gondolkodás értelmét, a felnőtté válás alapfeltételeit jelentik. Az identitáskeresés Európában és a globalizáció folyamatában nélkülözhetetlen. A megfelelő tájékozódáshoz az információk özönében megfelelő minőségű értékelő-képesség szükséges. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe ves�szük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk és empatikusak vagyunk. Mindeközben saját előítéleteinket is megtanuljuk saját ellenőrzésünk alá vonni, így belátva, hogy mennyire fontosak a közösségi összetartást megalapozó értékek. A kezdeményezőképesség és a vállalkozókészség ma már mindenütt a sikeres munkavégzés feltételei, és az eddig említettek várható hozadékai. A filozófia tanulása aktív állampolgárságra, demokráciára is nevel. A mások jogait, eszméit tisztelő, másokkal együttműködő, de saját véleményéért, céljaiért aktívan tenni képes ember „felnevelése” a célja. Azzal, hogy bemutatja, különböző korokban, sőt egy adott korban is erősen különböző módon értelmezték az emberek a világot, arra tanít, hogy a pluralizmus természetes. Ennek helyes értelmezéséhez persze kiművelt emberfő szükségeltetik, aki a másik emberben elsősorban azt nézi: tettei szerint mit tart jónak és helyesnek, nem pedig azt, hogy ehhez milyen világnézeti magyarázatot társít. 4, Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A keleti filozófiai gondolkodás európai megjelenése ma már közismert tény. A helyi tantervben körvonalazott anyag mégis vállaltan Európa központú. Ennek oka elsősorban az, hogy nem áll rendelkezésre elegendő idő a más kultúrkörökre való kitekintéshez. Az európai filozófiai gondolkodás vázlatos áttekintése így is kiváló lehetőséget ad arra, hogy diákjaink jobban megértsék az európai tradíciókat. Az egy-egy magyar író, költő munkásságában (Hamvas Béla, Szabó Lőrinc) felbukkanó keleti gondolatok elővezetésére pl. kiselőadás, esszé formájában lehetőség nyílik. 5, Művészeti-esztétikai tudatosság E kompetencia hangsúlyozásához már elegendő annyit megjegyezni, hogy az esztétika tudománya a filozófia egyik alapvető diszciplínája. Korunkban talán mégis ez az egyik legbonyolultabb kérdéskör. Az egyik lehetséges kiindulási pont szerint az ember egy világos belső érzéklettel – ez a szépérzék és a morális érzék alapja – természetes módon különbséget tud tenni szép és rút, jó és gonosz stb.között.


301

E természetes hangoltság azonban könnyen eltorzul, s hogy miért, ez a problémakör már a filozófiai vizsgálódások tárgya lehet. A nevelés, amely soha nem érhet véget, hanem egy folyamatos csiszolódást jelent, a káros hatások kiküszöbölését, s így a bennünk meglévő természetes irányultság minél teljesebb és finomabb kibontakoztatását célozza meg. Az esztétikai tárgyú szövegek olvasása, a közös műalkotás-elemzés hozzájárul ahhoz, hogy ízlés- és erkölcsi ítéleteink ne legyenek kiszolgáltatva a véletlen fordulatoknak kitett (köz)véleménynek vagy a divat szeszélyeinek. Egy másik kiindulási pont a filozófiában a „művészet vége” – fogalom problémája, melynek alapgondolata az, hogy a művészet manapság egyenlő saját maga filozófiájával. Csakhogy ez a „vég” valójában nem a művészetnek vagy a műalkotásoknak a megszűnés értelmében vett végét jelenti, hanem sokkal inkább a művészi pluralizmus megjelenését. Célunk annak az igazságnak a megértése, hogy ha nincs egyetlen átfogó művészet-koncepció, akkor a műalkotásoknak nem kell egyetlen elvnek megfelelniük. A kiemelt fejlesztési feladatok mindegyike összefügg tantárgyunkkal, sőt ezek nélkül a feladatok teljesítése szinte elképzelhetetlen. Láthatjuk, hogy összeköti a műveltségterületeket, fejleszti az önismeretet, az azonosságtudatot, aktív, környezettudatos állampolgárrá és demokratává nevel, a lelki egészséget szolgálja, segít a tanulás tanulásában és a felnőtté válásban. Belépő tevékenységformák – Egy adott probléma mindennapi, művészi, tudományos, filozófiai és vallási felvetésmódjának a megismerése – Az egyszerűbb erkölcsi kérdések, életproblémák filozófiai kérdésként való megfogalmazása, filozófiai szempontú értelmezése – Egyszerűbb filozófiai szövegek olvasása, ennek során ismerkedés a filozófia szaknyelvével, alapvető fogalmaival, az értelmezés lehetőségeivel – Korábban ismeretlen fogalmak gyakorlása a szöveg kontextusából – Önállóan vagy tanári irányítással a filozófiai probléma felismerése az elemzett műrészletben Érvelési technikák, módszerek megismerése, felismerése az adott szövegrészletben, majd ugyanennek szabad, kreatív használata

11.1.2 Tartalmak Témakörök Az alacsony óraszám miatt a témakörökhöz nem rendelünk óraszámokat, mert ez gyakorlatilag a tanmenet szintű tervezést jelentené. I. félév Bevezető beszélgetés Antik filozófia Az arché és a logosz, a létező és a lét, vélekedés és igazi tudás, a világról való beszéd és gondolkodás, az erkölcsi jó, a szókratészi érvelési módszer (preszókratikusok és Szókratész) Az állandó megragadása a változó dolgokban, az igazi megismerés lehetősége, a jó ideája, az ideális állam, a dialógus mint módszer (Platón), ideális államformák, az erkölcsi jó, erények, “két szélsőség közötti közép” (Arisztotelész), az erkölcsi jó, erények, boldogság, szellemi és anyagi világ (epikureusok, sztoikusok, szkeptikusok, újplatonizmus) Fogalmak: kozmosz, arché, logosz, vélekedés (doxa) és a valódi ismeret, dialektika, bábáskodás, idea, részesedés, visszaemlékezés, erény, boldogság, sztoa, szkepszis, ataraxia, hédoné, apatheia, epokhé


302

Ajánlott műrészletek Hérakleitosz: Töredékek B 1, Parmenidész: Tanköltemény B 8 1-61, Platón: Állam VII. 514 a-518 b, (Barlanghasonlat), Szókratész védőbeszéde, Lakoma (részletek), Nikomakhoszi Etika II. 5-6. 1106b1107 a, Epiktétosz: Kézikönyvecske 1. fejezet, Epikurosz levele Menoikeuszhoz (részlet), Seneca: Az élet rövidségéről Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai fogalmak, illetve hatások. Például: antik görög irodalom: Homérosz művei, Szophoklész drámái, mitológia, reneszánsz, felvilágosodás, klasszicizmus, romantika, barokk, Dante: Isteni színjáték, Janus Pannonius versei Kortárs filozófia: Heller Ágnes morálfilozófiája Ajánlott írásbeli és szóbeli témák (esszé, beszélgetés) A vélekedés és a tudás, Erények az ókorban és napjainkban, Az ideális állam, Szerelemfelfogások Platón Lakoma és Dante Isteni színjáték c. műveiben Középkori filozófia A keresztény teológia és az antik filozófia, a kereszténység világ- és istenfelfogása (patrisztika), hit és tudás, test és lélek dualizmusa A boldogság mibenlétének keresése, Isten felé irányuló szeretet, az igazságot kereső ember, a rossz mint léthiány, a szabad akarat (Szent Ágoston), értelmi és hitigazság Isten létének ötféle bizonyítása, skolasztikus érvelési módszer (skolasztika, Aquinói Szent Tamás) Fogalmak: patrisztika, semmiből való teremtés, teológia, logosz, immanens és transzcendens világ, boldogság, erkölcsi rossz, szabad akarat, skolasztika, univerzália- vita, realizmus, nominalizmus, ontológiai istenérv, skolasztikus érvelési módszer, tomizmus Ajánlott műrészletek Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv III–V, VII, XI–XVI, (a szabad akarat és a rossz kérdései). Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae, Pars .I, Questio I., Art. 1–2. Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: a művekben felvetett kérdések filozófiai elmélyítése. Például: antik irodalom, Dante: Isteni színjáték, Lev Tolsztoj, Magyar nyelv: a retorika alkalmazása. Történelem: a kereszténység, Európa a 14–15. században. Képzőművészetek: festészet: Botticelli és Dürer Ágoston-ábrázolása, zene Ajánlott írásbeli és szóbeli témák Honnan ered a rossz? „Ne kifelé fordulj –térj magadba; az ember bensőjében lakik az igazság.” (Szent Ágoston) II. félév Újkori filozófia Biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, tapasztalat és értelem, kételkedés, a “velünk született eszmék” tana és kritikája (Bacon, Descartes, Locke), társadalmi szerződés elméletek, a közjó és az egyéni érdek, radikális szakítás a klasszikus természetjogi tradícióval (Hobbes, Locke, Spinoza, Rousseau) A felvilágosodás, az ész és az értelem lehetőségei és korlátai, a tudományos haladásba vetett hit (enciklopédisták, Kant) Túllépés az empirizmus és a racionalizmus egyoldalúságán, a morális jó (Kant) Átfogó metafizikai rendszer, a gondolkodás és a lét, a szabadság és a szellem kibontakozási folyamata a világtörténelemben (Hegel)


303

Fogalmak: racionalizmus és empirizmus, módszeres kétely, tabula ráza, társadalmi szerződés elmélet, természetjog, természeti törvény, liberalizmus, ráció, deizmus, tapasztalati és nem tapasztalati ismeretek, kategorikus imperativusz, abszolút eszme, triád-forma: tézis, antitézis, szintézis, dialetika. Ajánlott műrészletek Descartes: Elmélkedések a metafizikáról 1–3. Locke: Értekezés az emberi értelemről II. könyv, I. fejezet, 1–5. §, (Második) Értekezés a kormányzatról II., VII., XI–XII. fejezet. Rousseau: A társadalmi szerződésről, I–II. könyv, Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (részletek). Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások. Például: klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, romantika. Moliere: Tartuffe; Goethe: Werther; Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz, A Magánossághoz; Schiller, Babits, Kosztolányi, József Attila, Bulgakov. Magyar nyelv: nyelv és megismerés. Fizika: Kopernikusz, Galilei, Descartes, Newton, Leibniz. Mozart zenéje Ajánlott írásbeli és szóbeli témák „Semmi sincs az értelemben, ami ne lett volna meg előbb az érzékekben.”(Locke) A hatalom és az egyén, a közjó és az egyéni jó. 19-20. századi filozófiák Az individuum és a világ viszonya, az individuum létezése, választási lehetősége, a hit és a létezés, a dionüszoszi, az apollóni és a szókratészi ideál, “minden érték átértékelése”, isten halott, az értékteremtő ember, “ugyanannak örök visszatérése”, a hatalom akarása (Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche, magyar filozófiai vonatkozások: Hamvas Béla). Az emberi létezés és lényeg, szabadság, választás, felelősség, szorongás, Semmi, a létre vonatkozó kérdés újbóli feltevése, a ét és a létező, a létet feltáró művészet, a létnek rejtőzködésből való kilépése ( Sartre, Heidegger), modern esztétika Ajánlott műrészletek Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet III. 31-33.§, IV.rész (részletek), Kierkegaard: Félelem és rettegés. Előszó (Ábrahám), Nietzsche: Imígyen szóla Zarathusztra. Elöljáró beszéd, A három átváltozásról, A felsőbbrendű emberről, Sartre: Mi az egzisztencializmus? Heidegger: A műalkotás eredete, Almási Miklós: Anti-esztétika A bioetika kérdései Arne Naess: Önmegvalósítás, avagy a világban való lét ökológiai megközelítése Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások. Például: görög drámák, romantika, realizmus; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Karamazov testvérek; Thomas Mann; egzisztencialisták, Sartre novellái és drámái; Camus regényei; Semprun: A nagy utazás; Ady, Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc; avantgárd; Déry Tibor, József Attila; 20. századi epika, Esterházy P., Tandori. Történelem: világvallások, keleti filozófiák, Biológia: Darwin. Fizika: Einstein, Heisenberg, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő. Zene. Ajánlott írásbeli és szóbeli témák „Az ember az, amivé önmagát teszi.” (Sartre) A fogyasztói társadalom, a manipuláció. A szövegrészleteket szöveggyűjtemény alapján tanulmányozzuk. (pl.: Dörömbözi János: Filozófiai Szöveggyűjtemény 1-2., Steiger Kornél : Bevezetés a filozófiába - tankönyv + szöveggyűjtemény) A tanórákon egy-egy filmet is megnézünk: Alejandro Amenabar: A belső tenger Christian Mungiu: 4 hónap, 3 hét, 2 nap – illetve diákok javaslatai alapján


304

Értékelés 2-2 osztályzat félévenként. Az egyik mindig teszt, a másik otthoni értekezés (az eredeti szövegek értelmezése, elemzése, az azokban felvetődő fogalom kifejtése, stb.). Vállalható kiselőadás, gyűjtőmunka, elemzés stb. is. Ez minden esetben tanári irányítás, útmutatás szerint történik. Az órai aktivitás is értékelendő. Osztályozó ill. javító vizsga esetén a vizsgázó két feladatot kap. Az egyik egy témakör önálló kifejtését, a második egy filozófiai fogalom rövid kifejtését igényli.

11.2 Társadalomismeret heti 2 óra | 64 óra/év

11.2.1 Célok és feladatok

Az önálló tematikával megjelenő, de más tantárgyak kereti között is oktatható új tárgy olyan tudásterületeken nyújt rendszeres ismereteket, amelyek közvetlenül segítik a diákok társadalmi beilleszkedését, és hozzájárulnak a tudatos életvezetés kialakításához. A tárgy segíti a felkészülést a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra a munka és az üzleti élet területén Megismertet a jog alapelveivel, az állam intézményeivel, a társadalom életének legfőbb vonásaival, valamint a gazdaság műkö-désével. A lelki jelenségek és a társas viselkedés tudományos igényű megközelítése egy igen érzékeny életkorban nyújt támpontokat a tanulóknak a mindennapos élethelyzetekben való eligazodáshoz, személyiségük és kapcsolataik tudatos formálásához, s egyúttal a humán műveltség valamennyi területén jól hasznosítható elméleti alapokkal szolgál. A tárgy bemutatja az ezredforduló nagy civilizációs változásait, a kultúra, a társadalom, a gazdaság és a természet világában zajló folyamatok rendszerösszefüggéseit. Korunk legégetőbb kérdéseiben segít eligazodni egy olyan nemzedéknek, melynek egyéni és nemzeti identitását már a globális integrációs fejlemények által meghatározott szellemi környezetben kell felépítenie. Az új-szerű tematika lehetővé teszi, hogy az elsajátítandó gazdasági és társadalmi alapismeretek aktuális tartalmakhoz kapcsolódjanak.

11.2.2 Fejlesztési követelmények

Társadalmi ismeretek – A társadalmi együttélés szabályainak tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. – A jogérzék és a felelősségtudat együttes fejlesztése. – Az önálló életvezetés és meggyőződés kialakításához, a mások véleményének megéré-séhez és tiszteletéhez szükséges kognitív és kommunikatív képességek kibontakoztatása. – Olyan közösségi magatartás kialakítása, melyben az autonómia és a szolidaritás igénye között összhangot teremt a felismerés, hogy a közjó előmozdítása, a mások iránti türelem és segítőkészség az egyén önmegvalósításának nem korlátja, hanem elengedhetetlen feltétele. – A társadalomelmélet alapfogalmainak és a demokratikus gondolkodásmód jellegzetes-ségeinek ismerete. – Az önálló értelmezés, vizsgálódás és következtetés képességének elmélyítése a szemé-lyes tapasztalatok, valamint a hagyományos és modern információforrásokból származó isme-retek feldolgozásánál. Gazdasági ismeretek – A vállalkozói szemléletű, az egyéni és társadalmi előnyök és kockázatok mérlegelésére képes gazdálkodói magatartás kibontakoztatása. – Az alkotó munka megbecsülésén, a hivatástudat fejlesztésén alapuló pályaorientáció elősegítése. – Gazdasági folyamatok és döntési helyzetek elemzéséhez szükséges ismeretek elsajátítá-sa. A tervezés és elemzés képességeinek fejlesztése az alábbi területeken: üzleti vállalkozás, munkavállalás, pályázatkészítés, üzleti terv, családi költségvetés.


305

Pszichológia – A lelki jelenségek vizsgálatának módszereiben s szempontjaiban szerzett jártasság az önrefle-xió képességének elmélyítését szolgálja. Fejleszti a kooperatív, kommunikatív, konfliktusok kezelésére képes magatartást. Hozzásegít az ember társas természetének megértéséhez, ide-értve kapcsolataink szerepét a személyiség fejlődésében, valamint az egyén felelősségét kap-csolataiért. A képzés során különös figyelmet érdemelnek az egyes életkorok, így a serdülő- és ifjúkor pszichológiai jellegzetességei. – E tanulmányok segítséget nyújtanak a nemi identitással kapcsolatos kérdések megérté-séhez. Hozzájárulnak az öröm és szenvedés elviselésére érett, az alkalmazkodás és az önérvé-nyesítés egyensúlyának kialakítására képes, reális önértékelésre és mások megértésére törekvő, felnőtt személyiség kialakításához Állampolgári ismeretek, jelenismeret – A fejlesztési törekvések középpontjában itt a globalizáció kihívásaira válaszolni képes egyéni és kollektív magatartás alapjainak megteremtése áll. Ennek előfeltétele az új kommunikációs és kulturális környezetben való önállótájékozódás képessége. Diákjaiknak meg kell ismerkedniük a modernizáció főbb trendjeivel és ellentmondásaival. – Kívánatos a mai világgazdaságban érvényesülő törvényszerűségek megértése, a folya-matok hatásmechanizmusainak és dinamikájának ismerete. A nemzeti és európai identitás ér-telmének és jelentőségének felfogása. A természeti környezetben az emberi beavatkozás hatá-sára végbemenő változások társadalmi és gazdasági meghatározottságának sokoldalú értelme-zése. – Az életmód átalakulásával kapcsolatos kockázatok és dilemmák kezelésére képes, auto-nóm értékelő magatartás kialakításának elősegítése.

11.2.3 Társadalmi ismeretek (20 óra) Témakörök Tartalmak A család Nemzedékek együttélése. Gondoskodás az utódokról különféle kultúrákban.A család funkciói és történelmi változásai. Nemi szerepek a csa-ládban és a társadalomban. A nemek kapcsolatának átalakulása. A házasság. Változások a gyermek- és ifjúkor tartamában, illetve társadalmi megítélésében. Konfliktushelyzetek a családban. Családtervezés. A népességszám és a várható életkor alakulásának kérdései Magyarországon. A háztartás. Családi munkamegosztás, családi költségvetés. Kultúra, közösség Egyén, közösség, társadalom. Tanulás és szocializáció. Az élő hagyomány. A kultúra világa – a világ kultúrái. Kultúrák párbeszéde: önismeret és nyitottság. Természeti környezet és kulturális környezet. A nemzet Önazonosság és társadalmi hovatartozás.Közösségek közössége: a nemzet.A magyar nemzettudat sajátosságai és dilemmái. Nemzet, állam, etnikum.Többség és kisebbség. A társadalom élete Alapfogalmak: társadalmi cselekvés, társadalmi viszony. Munkamegosztás. Intézményesülés. Hatalom. A társadalom rétegződése életkor, nemek, műveltség, vagyoni helyzet, foglalkozás, településformák, vallás és etnikum szerint. Életmód és társadalmi helyzet összefüggései. Előnyök és hátrányok. Kisebbségi élethelyzetetek. Előítélet, tolerancia, szolidaritás. Az életmód elemei. Munkaidő, szabadidő. Az ünnep. A társadalmi helyzet változásai: egyéni és csoportos mobilitás. Társadalmi konfliktusok keletkezése és kezelése. Társadalmi változások. A munkahelyi társadalom. Jogok, szerepek, konfliktusok a munka világában. Gazdaság és társadalom: alapfogalmak.(Megélhetés, szükségletek, termelés, fogyasztás, csere, érdek, pénz, piac) A helyi társadalom A lakóhely, mint közösség. Konfliktusok a helyi társadalomban (pl. környezeti kockázatok, biztonság, szegénység, munkanélküliség). A településszerkezet változásai a mai Magyarországon. Város és falu. Urbanizációs és regionális problémák.


306

A kommunikáció szerepe a különböző társadalmakban Közösségek és kommunikáció. Hírközlés az ókorban, a görög és a latin írásbeliség. Kódexek,oklevelek, az egyházi írásbeliség monopóliuma és megszűnése. Az információ a polgárság értékvilágában.Az önálló médiahatalmak:rádió, televízió. A médiumok szerepe a társadalomban, a politikában. Művészet és társadalom A vadászmágiától a halottkultuszig. Művészet és hatalom összekapcsolódása. A művészetek szerepe a középkorban a polgári társadalmakban. A tömegek hatása a művészetre. A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes társadalmi problémák azonosítására, összetevőik felismerésére, ezek megvitatására, önálló véleményalkotásra. A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait, legyen tisztában alapvető jogaival és kötelességeivel. Ismerje a Magyar Köztársaság állam-és közigazgatási intézményrendszerét.

11.2.4 Gazdasági ismeretek vagy Pszichológia.

Az „A” vagy a „B” változat választási lehetőséget jelent „A” változat | Gazdasági ismeretek ( 5 óra ) Belépő tevékenységformák Gazdasági szövegek olvasása. Grafikonok, táblák elemzése. Vita gazdasági problémák megoldási lehetőségeiről. Önálló forrásgyűjtés gazdasági témákban. Gazdasági tevékenységek tervezése.Szituációs játékok (pl. felvételi elbeszélgetés, értékesítés). Rövidfilmek elemzése. Internetről céginformációk, pénzügyi információk, tőzsdehírek gyűjtése. Témakörök Tartalmak Vállalkozás

A munka világa

Nemzetgazdaság

Világgazdaság

A vállalkozások csoportosítása méret, tevékenységi kör, vállalkozási forma, tulajdonforma szerint.Kkt, bt, rt, kft, állami tulajdon, magántulajdon. Egy kisvállalkozás alapítása (ötlet, terv, piac, források,) Profit, árbevétel, költségek. A vállalkozás sikerességének és kudarcának főbb okai. Marketingszemlélet, marketing eszközök. A nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai. Vállalkozói tulajdonságok. Kommunikáció, döntéshozatal, kreativitás, vezetés és csoportmunka. Munkaviszony, munkaszerződés, kollektív szerződés. A munkáltató és a munkavállaló kapcsolata. Egyéni és kollektív érdekek, érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek. Munkaerőpiac. Álláskeresés, önéletrajzírás, felvételi elbeszélgetés. A költségvetés.Termelés, szolgáltatások, infrastruktúra.A gazdaság főbb sarokpontjai – gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, belső egyensúly (költségvetés), külső egyensúly (fizetési mérleg), adósságállomány.A költségvetési hiány okai, veszélyei.Adók.(személyi jövedelemadó, ÁFA, társasági adó, helyi adók).Konjunktúra és válság.A főbb nemzetgazdasági teljesítménymutatók (GDP, GNP). Külkereskedelem, export, import. A külgazdasági kapcsolatok főbb fajtái, a külkereskedelem.Export, import hazai jellemzői.Specializáció, egymásrautaltság a világkereskedelemben. Valuták, árfolyamok. A kereskedelem korlátai.Vámok, protekcionizmus.Hazánk és a nemzetközi gazdasági szervezetek (IMF, Világbank, WTO – volt GATT).EU-tagság gazdasági nézőpontból. EU-tagság előnyei és hátrányai gazdasági szempontok alapján, (pl. a munkaerő, tőke mobilitása milyen hatással lesz a diákok, mint leendő munkavállalók, vállalkozók életére).Környezetszennyezés, erőforrások korlátozottsága, szegénység.


307

Továbbhaladási feltételek A tanulók tudják, hogy mi a különbség a vállalkozási forma és a tulajdonforma között. Tudjanak példát mondani arra, hogy mivel foglalkozik egy vállalkozás. A tanulók tudjanak önéletrajzot írni. Legyenek képesek önálló véleményt formálni egy-egy gazdasági probléma okairól és megoldási lehetőségeiről. „B”változat | Pszichológia (5 óra ) Belépő tevékenységformák Esettanulmányok, irodalmi művek és dokumentumok kultúrtörténeti feldolgozása, felnőttek, gyerekek tevékenységének, vagy csoportjainak megfigyelése.Önképzőkör jellegű munka, csoportviták, kommunikációs és együttműködési gyakorlatok. Témakörök Tartalmak A test és a lélek, az emberi én és a tudat A szervezet, a személyiség és a lelki jelenségek. Veleszületett és szerzett tulajdonságok. Az ember evolúciója. Az emberi én és tudat. A tudat szintjei és működése: éntudat, öntudat, tudattalan. Módosult tudatállapotok: droghatások. Én és a világ: az értelmi funkciók Tapasztalat, tudás, önészlelés. Az érzékelés, észlelés és a „feldolgozás”: figyelem, emlékezet, gondolkodás, tanulás. Állati és emberi tanulás, kondicionálás, belátásos tanulás; a nyelvi és az élettörténeti emlékezet.Kreativitás, problémamegoldó gondolkodás, intelligencia. A beszéd és a kommunikáció A nyelv szerepe az emberré válásban és a társadalomban. A beszédtanulás folyamata. A verbális és nem verbális kommunikáció. A kommunikáció sajátosságai az emberi csoportokban. Tömegkommunikáció. A motiváció, az érzelmek és az akarat Ösztön, késztetés. Értelem és érzelem. A motívumok „harca”.Az érzelmek eredete, motivációs szerepe. A szándékos-ság és az akarat.Az emberi szexualitás. A szocializáció folyamata, a személyiség és a társas jelenségek Az emberi fejlődés társas környezete: az elsődleges kötődés.Szülők és gyerekek; a család mint mikrokörnyezet; az intim érzelmi kapcsolatok. Gyermekvállalás, szülői szerep, családszerkezet. A személyiség fejlődése, változása és változatlansága. Szociális tanulás: utánzás és azonosulás.A szerepek és az egyén.Vetélkedés, együttműködés, gondoskodás. Lelki egészség és betegség A testi és lelki egészség.Megküzdés a nehézségekkel.A normalitás és abnormalitás kulturális meghatározottsága. Önismeret, kiegyensúlyozottság. Ellenálló képesség, krízishelyzetek. Lelki betegségek, antiszocialitás, devianciák.A serdülőkor és az ifjúkor különleges problémái. A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon tájékozódni az egyéni és társas pszichológia jelenségvilágában. Alakuljon ki benne a pszichológiai műveltség bővítésének igénye. Ismerje a pszichológiai alapfogalmakat. 11.2.5 Állampolgári ismeretek (10 óra ) Belépő tevékenységformák Esetelemzés, szerepjáték. Döntési, vita- és konszenzus-teremtési helyzetek tanórai gyakoroltatása.Egyéni és közös anyaggyűjtés, történelmi, jogi és irodalmi példák feldolgozása. Témakörök Tartalmak A társadalmi szabályok A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog, illem. A szabályok változása – a törvény és a törvényhozók.


Az egyén és a jog

Jogi alapismeretek

Ügyeink intézése Politikai ismeretek

308

Az emberi alapjogok. A jogegyenlőség elve. A gyermekek jogai. Diákjogok. Jogok és kötelességek a családban és az iskolában. A családi és közösségi élet erkölcsi és jogi dilemmái: esetelemzések köznapi és történelmi példák alapján. Felelősség a tetteinkért. Önkéntesség, szándékosság, kényszer. Jogos és jogtalan. A szerződés.Jogsérelem, jogorvoslat, büntetés. A bíróságon. Polgári peres eljárások. A büntetőeljárás szereplői és főbb szakaszai. Kihez forduljunk? Hatóságok a mindennapi életben. Közigazgatási eljárások.Ügyfél és ügyrend. A legfontosabb iratminták és kezelésük. A gyermek- és ifjúságvédelem intézményei. A gyámhatóság. Az állam fogalma. Államformák, politikai rendszerek. A legitim uralom. Az alkotmányosság alapelvei és védelme. A hatalmi ágak megkülönböztetése. Az állam és polgárai. A demokrácia működése. A nyilvánosság. Magánügyek és közügyek. Részvétel és részesedés. Választás, döntés, konfliktuskezelés. A politika intézményrendszere a mai Magyarországon és az Európai Unió országaiban. Nemzetközi konfliktusok, szövetségi rendszerek. Háború és béke. Magánérdek, közakarat, közjó. Társadalmi és politikai konfliktusok. Autonómia és szolidaritás. A társadalmi igazságosság kérdése. Politikai és szociális jogok. A kisebbségek helyzete és jogai. Az állam feladatai. Közpolitikák. A közigazgatás szintjei és ágazatai. Az önkormányzatiság. A szubszidiaritás elve. Civil szervezetek szerepe.

Továbbhaladási feltételek A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait, legyen tisztában alapvető jogaival és kötelességeivel. Ismerje a Magyarország állam-és közigazgatási intézményrendszerét. A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes társadalmi problémák azonosítására, összetevőik felismerésére, ezek megvitatására, önálló véleményalkotásra. A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait, legyen tisztában alapvető jogaival és kötelességeivel. Ismerje a Magyar Köztársaság állam-és közigazgatási intézményrendszerét. IV. Jelenismeret (25 óra) Belépő tevékenységek Esetfeldolgozás, esetelemzés, értelmezés.Egyéni és csoportos anyaggyűjtés. Kurrens irodalom, sajtó, dokumentumok önálló feldolgozása.Csoportmunka: megbeszélés, feldolgozás, vita, szerepjáték. Témakörök Tartalmak Világmagyarázatok Az egyén és természeti környezetének változásai

Az egyén és civilizációs környezete Az életmód átalakulása

Nagy világvallások. A vallások helyzete Magyarországon. A természet hatása az emberiség kialakulására. A rasszok jellemzői. Különböző mezőgazdasági kultúrák a Földön. Népességvándorlás, népességmozgás. Az emberi tevékenység hatása: éghajlatváltozás,vízkészlet, talaj, erdők átalakulása. Népességnövekedés, élelmezési problémák. Barbárság és civilizáció. A város. Kapcsolat a civilizációk között. Középkori településformák. A szegregáció. A megapoliszok. A magyar településszerkezet sajátosságai. A kulturális sokféleség jelentősége. A fogyasztó „szabadsága” és „kiszolgáltatottsága”. A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkciójának átalakulása. Civilizációs és környezeti ártalmak.


A technológiai-gazdasági fejlődés hatása a mindennapi életre

A növekedés határai

A fenntarthatóság

309

A munka világának átalakulása. Munkába lépés, pályaválasztás, munkavállalói stratégiák a mai gazdaságban.A hatékonyságelv és a gazdasági világverseny következményei.Az elgépiesedés és az elszemélytelenedés kockázata. A munkanélküliség kérdése. A társadalmi tér átalakulása a közlekedési és a távközlési technológia fejlődésének hatására. A sebesség kérdése. A bioszféraválság társadalmi és gazdasági összefüggései. A földi élővilág eltartó képességének határai. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre.Klímaváltozás, erdőpusztulás, talajerózió, az ivóvízbázisok és más természeti erőforrások kimerülése. A pazarló használat okai és következményei. Környezetszennyezés: az ipari és kommunális hulladék növekedésének és kezelésének kérdései, megelőzés és újrahasznosítás. A technológiai és gazdasági szemléletváltás szükségessége és lehetőségei. A környezetkímélő magatartás elterjedését ösztönző illetve gátló kulturális, gazdasági és politikai feltételek. A fenntartható társadalom politikai és gazdasági alapelvei

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje korunk modernizációs és globális folyamatait, legyen képes az önálló tájékozódásra és véleményformálásra a felmerülő világjelenségekkel és hazai problémákkal kapcsolatban. Tudja. értelmezni e folyamatoknak a kulturális és természeti környezetre gyakorolt hatását. értékelés A tantárgyi értékelés során három fő szempontot veszünk figyelembe: a) az ismeretek elsajátításának mélysége; b) az ismeretek alkalmazásának képessége; c) fejlesztendő készségek és képességek szintje (a kifejezőképesség, a vitakészség, az elemzés, kommunikációs készség stb.). Az értékelés során hangsúlyt kell helyezni az önálló gondolkodásra, az ismeretek önálló feldolgozására és a tanulók közti együttműködésre is. Lényeges a tanulók alapvető tárgyi tudásának számonkérése is. Fontos, hogy megtanítsuk tanítványainkat a kulturált és megalapozott véleménykifejtésre, érvelésre, önálló gondolatok egzakt és a szakszerű előadására. E területen elsősorban az érvelés, indoklás logikáját és a benne előadott tényismereteket értékeljük.


310

12. Mozgóképkultúra és médiaismeret

12.1 Célok és feladatok 12.1.1 A tantárgy helye és szerepe a közoktatás rendszerében A mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy a NAT kiemelt kompetenciaterületei közül háromhoz is szorosan kapcsolódik. A tantárgy oktatása elsősorban az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztését célozza, éppen ezt a Művészetek műveltségi területen belül helyezkedik el. Ugyanakkor a tárgy keretein belül oktatandó ismeretek a digitális kompetenciák illetőleg a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésében is döntő jelentőségűek. A tantárgy alapvető céljait, feladatait és az oktatandó témaköröket a Nemzeti Alaptanterv és a gimnáziumok számára készített kerettanterv határozza meg. A 12. év végére elsajátítandó ismereteket az érettségi vizsga részletes követelményeit tartalmazó, 40/2002. OM rendelet határozza meg.

12.1.2 Általános tantervi célok A mozgóképkultúra és médiaismeret az oktatás során elsősorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését, az önálló és kritikus attitűd kialakítását és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, egyben a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. A tanulók általános iskolai tanulmányaik során, a 8. évfolyamon már tanulták a tantárgyat. A középiskolai képzésben az akkor megszerzett alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottság felidézését követően a cél a filmnyelvi tájékozottság és kifejezőkészség fejlesztése mellett elsősorban a stílustörténet néhány fontos mozzanatának ismerete, a műismeret és az elemzési készség fejlesztése. Fontos eleme a tárgy oktatásának a mozgókép magas kultúrájának és tömegkultúrájának viszonya, az eltérő alkotói és nézői szerepek felismertetése illetve a posztmodern média- és filmkultúra megismertetése. A médiaismereti stúdiumok elsősorban a médiaintézményekre ható alapvető gazdasági, politikai és jogi, illetve a médiaszövegek befogadására, a közönségre hatással lévő tényezők tanulmányozását célozzák. Tárgyalni kell a tapasztalati valóság és a média által reprezentált, filmvásznon, képernyőn megjelenő virtuális világ viszonyát, az eltérés tényén túl annak okait, például az etnikumok és a különböző kultúrák tekintetében. A 11. és a 12. évfolyamokon a művek feldolgozása során fokozatosan erősödik a fogalmi gondolkodás, az absztraháló készség fejlesztése, a mozgóképi szövegek értelmezésekor pedig az ismeretek alkalmazása. Meghatározó a kreatív gyakorlatok, az önálló tevékenységi formák fejlesztése, melynek célja, hogy a tanulók a képzés végén zajló érettségi vizsgán a projekt típusú feladatokat meg tudják oldani, illetve, hogy a képzéssel párhuzamosan, és azt követően képesek legyenek önálló, kreatív médiaszövegek létrehozására.

12.1.3 A tantárgy helye az intézmény helyi tantervében A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskolában a párhuzamos rendszerű szakközépiskolai képzésben részt vevők számára a mozgóképkultúra és médiaismeret választható [fakultációs] tantárgy a 11. és a 12. évfolyamon. A tantárgyat választók – ötödik, szabadon választott tárgyként – közép- és emelt szintű érettségi vizsgát tehetnek. A drámatagozatos gimnáziumi képzés esetében a tantárgy a 11. illetve a 12. évfolyamon kötelezően oktatandó tantárgy. Éves óraszámok: A középszintű érettségire felkészítő képzésben, a 11. évfolyamon 74 óra, a 12. évfolyamon 64 óra. Az emelt szintű érettségire felkészítő képzés a középszintű órákra és tartalmi elemekre épül, azokat bővíti és egészíti ki az emelt szintű vizsgakövetelményeknek megfelelően. Az emelt szintű felkészítésben részt vevők a közép szintű órákon felül a 11 évfolyamon évi 74 órán, a 12. évfolyamon évi 64 órán vesznek részt. Az emelt szintű képzés párhuzamosan zajlik a középszintű stúdiummal. Ez a magas óraszám meghaladja a gimnáziumi kerettantervi elvárásokat, és egyben garanciája az eredményes érettségi felkészítésnek. A tantárgy speciális jellegénél fogva az órarend készítésénél törekedni kell arra, hogy a heti két óra egymás után következzen, hiszen hosszabb mozgóképi szövegek megnézésére és elemzésére csak így van mód. A két évfolyamra meghatározott kötelező óraszámon felül az iskola lehetőséget biztosít a tanulók számára, hogy hetente egy alkalommal filmvetítésen vehessenek részt. E vetítések célja a tantárgyi követelményekben szereplő elméleti ismeretek gyakorlati bemutatása, azokhoz releváns példák társítása. A vetítésekre a tanítási időn kívül, hétköznap, késő délutáni órákban kerül sor.


311

A mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy szorosan kapcsolódik az intézmény szakképzési profiljához. A hetedik művészeti ág, valamint a populáris kultúra tanulmányozása során a tanulók a tudásukat a szakjuknak megfelelő ismeretekkel bővíthetik ki.

12.2 Belépő tevékenységformák Művek, műsorok ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése A mozgóképi szövegek (film, televízió, videó, komputerjáték, web) terjedelméből adódóan a kötött órai kereteken belül többnyire csak a szövegek részleteken keresztüli felidézése, elemzése tervezhető, a műveket a kötött időkereteken kívül, döntően a tantárgyhoz kapcsolódó filmklub keretében lehet megtekinteni. Mozgóképi szövegek feldolgozása Egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában: kreatív gyakorlati feladatokkal (pl: felidézés, asszociáció, jelenetek, képsorok kiválasztása, csoportosítása, átszerkesztése), megbeszélés útján (pl. állítások megfogalmazása, vita, feltevések ütköztetése, értelmezés). Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása: Önálló vagy kiscsoportos feladatok (pl. képsor-terv, story-board /rajzos skiccekkel illusztrált beállítás-terv/ ill. jelenet-terv készítése, montázsgyakorlatok, megvilágítási kísérletek, főcím-készítés / pl. egy tévéműsor bejelentkező képsora/, kommentár ill. hangalámondás készítés). Rövid tanulói beszámoló, kiselőadás, demonstráció (pl. alkotók pályaképe, filmstílusok, filmműfajok bemutatása, nézettségi adatok feldolgozása, fogyasztói szokások, trendek értelmezése, művelődéstörténeti háttér ismertetése szakirodalom vagy önálló informálódás alapján). Az életkori sajátosságoknak megfelelő és a fogalmi gondolkodás és kifejezőkészség fejlesztését szolgáló tevékenységek, így az esszéformában feldolgozott problémák, pl. összehasonlító elemzés, kritikaírás. Szakfolyóiratok tanulmányozása, idegen nyelvű szakirodalom gyűjtése, szakirodalmi szövegek kivonatos összefoglalása. Szerkesztési feladatok, headline és filmelőzetes készítés. Projektmunka: Az órakeretet meghaladó, és hosszabb időszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehetőség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása - sajtóanyagokra, moziműsorokra, rádió és televízió műsorokra, weblapokra, reklámkampányokra vonatkozóan, esettanulmány készítése, forgatókönyv készítése fotó ill. videoetűd készítése, interjú és riport készítése, filmelőzetes megtervezése ill. elkészítése, munkanapló készítése).

12.3 A továbbhaladás feltételei és a számonkérés módja 12.3.1 A továbbhaladás feltételei a 11. évfolyamon A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazni is tudja. Képes a technikai reprodukció és a személyes közlés elhatárolására, a beállítások és a jelenetek elkülönítésére, leírása és értelmezésére. Az egyes mozgóképi szövegeket tudja elkülöníteni a valóság ábrázolásához való viszonyuk szerint: tudjon különbséget tenni pl. a dokumenumfilm és a játékfilm között. Tudjon különbséget tenni a művészfilm és a tömegkultúra jellemző alkotásai között a témaválasztás, a formanyelv és a feldolgozási mód szempontjából. Ismeri a filmtörténet nagy korszakainak egy-egy jellegzetes alkotását valamint a kortárs filmművészet jelentős alkotóit, irányzatait. Ismeri a magyar filmtörténet néhány meghatározó alkotóját, filmjét.


312

12.3.2 A továbbhaladás feltételei a 12. évfolyamon A tanuló legyen képes a mozgóképkultúra fejlődésnek egyes mozzanatait elhelyezni a huszadik századi művelődéstörténet összefüggéseiben. Ismerje az audiovizuális tömegkultúra, illetve a fogyasztói kultúra jellegzetességeit, a megítélésükkel kapcsolatos problémákat. A megismert művekről, műsorokról, vagy műfajokról alkotott véleményét szóban és írásban szabatosan tudja kifejezni. Ismerje fel a filmnyelv egyes kifejező eszközeit, és az audiovizuális szövegek értelmezésénél alkalmazza helyesen ezekkel kapcsolatos ismereteit. Az életkorának megfelelő szinten legyen képes a különböző médiumokból és médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, azok rendszerezésére, az önálló megfigyelésekre. Tudjon érvelni olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folynak. A mozgóképi szövegekkel, a média működésével kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is alkalmazni tudja. Ismerje az új médiumok (internet, digitális tv, p2p) megjelenésének következményeit és tájékozott legyen az új médiumok társadalomformáló szerepéről. A számonkérés módja A tantárgyi számonkérésnél azokat a formákat kell előnyben részesíteni, amelyek az érettségi vizsgán is szerepelnek: projektmunka, szövegértési feladat, esszé, ismereteket számon kérő írásbeli teszt.


313

1.

A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai, mozgóképi szövegértés.

A látvány mozgóképi megszervezése

1.4. Montázs

1.5. Szerepjáték

1.6. Mozgóképi elbeszélés

1.7. Cselekményelemzés

1.8.

A mozgóképi szövegek jelentése

A technikai kép létrehozására szolgáló eszközök (fényképezőgép, videokamera) kezelői szintű használata.

1

Rögzítés és ábrázolás mozzanatainak elkülönítése és kapcsolatuk értelmezése a mozgóképi szövegek elemzésében. A beállítás és a képkivágat fogalmainak pontos használata; a plánfajták felismerése és alkalmazásuk értelmezése mozgóképi szövegek elemzésében.

2

2

A kamera térbeli elhelyezésével és optikai beállításával kapcsolatos jelzések, illetve a kameramozgások és a beállítás elemeinek elrendezésével kapcsolatos jellegzetességek felismerése és magyarázata mozgóképi szöveg értelmezésében.

2

A montázsjelenség felismerése, montázs és gondolkodás, illetve montázs és ábrázolás kapcsolatának (pl. a tér-idő felbontása és újraszervezése) ismerete és alkalmazása adott montázsmegoldások leírásában és értelmezésében.

2

A lineáris/narratív, az asszociatív/expresszív, a belső montázs felismerése és a montázshatás értelmezése adott montázsmegoldások elemzésében.

4

Az emberi kommunikáció alapvető szabályainak ismerete és azok alkalmazása médiaszövegekre.

1

A szereplőválasztás változatainak (pl. civil vagy hivatásos) és a szereplő külső megjelenésének mint metakommunikációs jelzésnek a leírása és elemzése adott mozgóképi szöveg értelmezésében.

2

A viselkedés szóbeli, vokális és metakommunikációs eszközeinek felismerése és értelmezése.

1

A történetnek mint változássorozatnak az értelmezése; a történet időrendi és okozati láncolatának összeállítása adott mozgóképi szöveg értelmezésében.

1

A történet legfőbb alkotóelemeinek (expozíció, lezárás, fordulat és epizód) felismerése, elkülönítése adott mozgóképi szövegek értelmezésében.

1

A történet, a cselekmény és az elbeszélés fogalmainak helyes használata és alkalmazása a mozgóképi szövegek értelmezésében. Aszüzsé és a fabula összefüggéseinek vizsgálata.

1

A hollywoodi és a szerzői típusú elbeszélőmódok.

1

Történet és cselekmény megkülönböztetése; a cselekmény tér-idő folyamatának és okozati rendjének összeállítása. Jelentéstulajdonítás a legfontosabb filmnyelvi kódok (látványszervezés, szerepjáték, montázs, elbeszélés) értelmezésével adott mozgóképi szövegek esetében.

4 óra

1

4 óra

1.3.

A mozgókép előtti mozgásábrázolási, történetalkotási törekvések azonosítása (a barlangrajztól a képregényig).

6 óra

1.2. A technikai kép jellemzői

óraszám

4 óra

A képrögzítés és mozgásábrázolás alapjai és jellemzői, 1.1. a technikai képalkotás és a mozgóképi történetmesélés előtörténete


4 óra

Témakörök

2

2 óra

2

2 óra

11. évfolyam - középszintű vizsgára felkészítő képzés


A médiaszövegek és a mozgóképi alkotások rendszerezése

2.2. A filmkultúra kettőssége

2.3.

A valóság ábrázolásához való viszony

2.4. Műfaji jellemzők

A médiaszövegek rendszerezése néhány fontosabb szempont szerint (pl. médiumok, a valósághoz való viszony, az alkotói szándék és nézői elvárás, a szöveg keletkezése és stílusa, továbbá televíziós műsortípusok). Ezen kategóriák alkalmazása.

3

A tömeg- és a magas/artisztikus kultúra fogalmának elhatárolása.

1

A műfaji és a szerzői filmalkotások megkülönböztetése és összehasonlítása.

2

Az archetípus fogalmának ismerete, archetípusok felismerése (pl. archetipikus konfliktusok, karakterek) és azok adott formáinak értelmezése.

2

A képi ábrázolás és a mágikus gondolkodás kultúrtörténeti kapcsolatának ismerete.

1

A valóságos és a valószerű fogalmának ismerete. A fikciós és dokumentarista ábrázolásmód megjelenési formáinak felismerése és értelmezése.

1

A tömegfilmek sajátosságainak (sztárkultusz, iparszerűség és gazdasági meghatározottság, nézőszám-maximalizálásra törekvés, szórakoztatás-központúság, műfajiság, fogyasztói minták kiváltása és követése, multiplex-terjesztés) felismerése és bemutatása adott közönségfilmek segítségével.

4

Két szabadon választott tömegfilmi műfaj (pl. burleszk, melodráma, western, thriller, horror, sci-fi) bemutatása az adott műfajt reprezentáló alkotások jellemzésén keresztül a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján.

4

18 óra

2.

Műfaj- és műismeret, a látvány értelmezése a konvenciók ismeretében.

2.1.

314


3.

Korstílusok, szerzők és művek. Egyetemes filmtörténeti ismeretek.

3.2. A filmtörténet kezdetei

3.3. A némafilmművészet

3.4.

A hangosfilmművészet kialakulása

3.5. A modern film

3.6. A kortárs filmművészet

4.

Magyar filmtörténeti ismeretek.

4.1

4.2

4.3

A magyar film a második világháború előtt

Az új magyar film az ötvenes évektől a rendszerváltásig

A kortárs magyar film

1

1

2

A szovjet-orosz montázsiskola jellemzése, két meghatározó művének ismerete.

2

Az amerikai némafilmkorszak nagy alakjai: Griffith, Stroheim, Chaplin, Keaton, Lloyd

2

A francia avantgarde és a francia költői realizmus. Néhány fontos mű és szerző ismerete. (pl.: Bunuel, Vigo, Clair, Renoir stb.)

2

Az (olasz) neorealizmus jellemzése, két meghatározó művének ismerete. A francia és a csehszlovák új hullám jellemzése, néhány meghatározó mű ismerete. Tendenciák, irányzatok a kortárs filmben.

2

24 óra

Korstílusok

4

A spanyol és latin-ameriaki mozi. Néhány jelentős alkotó munkáinak ismerete. (pl.: Inarritu, Almodovar, Amenabar, Cuarón stb.)

2

A távol-keleti mozi. Néhány jelentős alkotó munkáinak ismerete. (pl.:Kim Ki-duk, Chan Wook-park, Ang Lee, Zhang Yimou, Wong Kar Wai, Kiarostami stb.)

2

Az európai mozi. Néhány jelentős alkotó munkáinak ismerete. (pl.: Kassovitz, Haneke, Besson, Polanski stb.)

2

Az amerikai mozi. Néhány jelentős alkotó munkáinak ismerete. (pl.: De Palma, Jarmush, Spielberg stb.)

2

1

A magyar film néhány jelentős alkotója közül egy rendező (pl. Fábri Zoltán, Makk Károly, Jancsó Miklós, Szabó István, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Jeles András) munkásságának vázlatos bemutatása (az életmű helye és jelentősége a magyar film történetében).

2

Az ún. budapesti iskola jellemzése, két fontosabb alkotás ismerete.

2

Egy - szabadon választott -, a rendszerváltozás után készült, jelentősebb magyar film részletező ismertetése.

1

6 óra

3.1.

A téma-, szereplő- és környezetválasztás, a filmnyelvi kifejezőeszközök (látvány, montázs, történetmesélés) használata, a filmtörténeti hagyományokhoz való viszony és a film szerepéről való elképzelések szempontjából megfigyelhető stiláris hasonlóságok és különbségek felismerése. A Lumiere-fivérek és Melies munkásságának ismerete. A német expresszionizmus jellemzése, egy meghatározó művének ismerete.

315


316


A társadalmi nyilvánosság

A polgári nyilvánosság fogalmának ismerete; a modern társadalmi nyilvánosság kialakulását elősegítő fontosabb tényezők szerepének kifejtése (pl. a technikai sokszorosítás, a technikai képrögzítés-képközvetítés, a távközlés).

1

A nyilvános szereplés során követendő és elvárható etikai szempontok ismerete.

1

Az egyes médiumokban használatos szövegtípusok (pl. újsághírek, riportok és tanulmányok, rádióműsorok, filmek, televíziós műsorok, weblapok,

1

CD-ROM-ok, digitális archívumok) mint információs források tudatos, szelektív és célirányos használata (pl. a projektmunkában).

1

A médiumok - elsősorban a rádió és a televízió - műsorrendjének, a csatornaimázs kialakításának a befogadók életmódjára, műsorválasztási preferenciáira gyakorolt hatásainak bemutatása.

2

5.2.

5.3.

Mediatizált információforrások használata

5.4. A média és az életmód

6.1. A médiaszöveg mint termék

6.

Médiaintézmények

6.2. A médiaipar intézményei

7.

A médiaszövegek befogadása és a média közönsége

6.3. A médiaipar ellenőrzése

7.1. Intertextualitás, sorozatelv

7.2.

A befogadást befolyásoló tényezők

7.3. A sztár

A tömegkommunikációs folyamatra ható főbb gazdasági tényezők bemutatása, az iparszerű és piacelvű működés (pl. a maximális fogyasztásra késztetés elve, a közönség mint vevő és mint áru, a műsoridő mint tulajdon) értelmezése. A közszolgálati és kereskedelmi médiaintézmények jellemzése néhány példa alapján. A duális médiamodell kialakulása és működése.

6 óra

5.

Média a mindennapi életben

5.1.

óraszám

Témakörök

2

4

A médiaipar jogi és etikai szabályozásának alapelvei (pl. önellenőrzés, a válaszadás lehetősége, a magánélet tiszteletben tartása, a közszereplőkkel kapcsolatos szabályok, a hátrányos megkülönböztetés tilalma).

1

A vélemény nyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság. Egyéni és kollektív kommunikációs jogok. Egyéni és közösségi érdekek védelme a kommunikációs folyamatokban. Médiaetika.

2

A törvények és szabályok betartását ellenőrző hazai intézmények megnevezése, beavatkozásuk (pl. a reklámidő túllépéséért, a fiatalkorúakat károsan érintő műsorokkal kapcsolatos döntések) jellemző példáinak ismertetése az adott időszakból.

1

A sorozatelv fogalma, hatása a szövegek megszerkesztésére és befogadására. A sorozatszerű szerkesztés célja és hatása a befogadóra (pl. szappanoperák, hírek, reklámkampányok esetén).

2

A befogadásra a szövegen túl hatást gyakorló tényezők: kulturális kompetencia (a befogadó tudása, tapasztalata és ízlése); a közönség kulturális és társadalmi környezete (gazdasági, szociális, etnikai helyzet, életkor és nemi identitás), a befogadás környezete (pl. újságolvasás, rádiózás, tévézés, szörfözés a világhálón), illetve ezek hatása az egyes médiaszövegek, szövegtípusok elfogadására vagy elutasítására.

2

A sztár szerepének felismerése és értelmezése a filmen és a médiában néhány film és médiasztár jellemzésével. A médiasztár szerepe a mindennapi életben.

2

10 óra

6 óra

12. évfolyam - középszintű vizsgára felkészítő képzés


A hírműsorszerkesztés elemi normáinak ismerete és érvényesülésük kritikus megítélése.

2

A reklám mint alkalmazott művészeti forma értelmezése adott médiaszöveg esetében.

2

A reklámok címzettjének/célcsoportjának meghatározása.

1

A reklámozásban alkalmazott néhány gyakori befolyásolási technika felismerése és értékelése.

1

A szériaelv megjelenési formáinak felismerése és jellemzése.

3

A teleregény szerkezeti sajátosságainak ismerete és bemutatása alkalmas példány.

3

A show külsőségeinek, a közönség és a show műsorvezetője (showman) szerepének jellemzése.

1

A valóság és show viszonyának megfigyelése és értelmezése alkalmas példány.

1

A videoklip mint alkalmazott művészi forma értelmezése adott médiaszövegek esetében.

2

A klip narrációs technikái: sűrítés, kihagyás, utalás.

2

A reprezentáció fogalmának ismerete, a tapasztalati és a médiavalóság eltéréseinek felismerése és bemutatása a nemi szerepek, a kisebbségek és az etnikumok, az eszmék és politikai formációk médiareprezentációjának jellegzetes példáin keresztül, jellemző sztereotípiák bemutatása bizonyos társadalmi csoportok reprezentációjában.

2

Fontosabb érvek és ellenérvek ismerete és alkalmazása, amelyek a média tömegbefolyásolási, közönségmanipulációs hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni.

2

A mediatizált közlésmód új jelenségeinek (pl. interaktivitás, multimédia, hálózati kommunikáció, virtuális valóság) jellemzése, a befogadási folyamatra gyakorolt hatásuk bemutatása és értékelése.

4

A befogadás és a fogyasztás változásai

A médiaipar globalizálódásának jelei és következményei (pl. a nemzeti identitás veszélyeztetése és átalakulása) a médiaszövegek kódolásában és terjesztésében.

2

Egyszerű mozgóképi vagy médiaszövegek megszerkesztése

Szövegalkotási ismeretek és képességek bizonyítása (több beállításból álló, értelmes mozgóképi szekvencia vagy rövid terjedelmű alkotás megtervezése és kivitelezése a projektmunka során)

Felkészülés a tantárgyi írásbeli érettségi vizsgára.

8.4. Showműsorok

Manipuláció, a valóság sztereo9.1. tip és torzított megjelenítése a médiában

10.1. Új médiatechnológiák

11.

Mozgóképi szövegalkotás

10.2.

11.1.

12.

Az ismeretek összegzése.

10.

A média technológiai átalakulása napjainkban. A fogyasztás átalakulása.

9.

Reprezentáció

8.5. A videoklip

12.1.

6 óra

Folytatásos teleregény 8.3. (szappanopera)

tanórán kívüli, egyéni és kicsoportos foglalkozások

Szövegértési feladatok megoldása.

4

Esszéírási feladatok. Érettségi tesztek.

2 2

10 óra

Jellegzetes televíziós műsortípusok

8.2. Reklám

22 óra

2

4 óra

A hír és a vélemény fogalmainak ismerete és elkülönítésük adott médiaszövegben.

8.1. Hírműsorok

8.

317


318

13. Népművészet „A Nat nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence megismerésének, a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti identitás fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, kisebbségeihez tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Módot ad arra, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek a hazánk területén élő kisebbségek életéről, kultúrájáról. Ugyanakkor a Nat a fejlesztési feladatok meghatározásakor az európai, humanista értékrendre és azokra a tartalmakra összpontosít, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. […] A Nat elő kívánja segíteni más népek történetének, hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának ismeretét és megbecsülését, ezzel a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést szolgálja. A dokumentum – a fentiekkel összhangban – figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös, globális problémákra. Az egész világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan az egyén, az állam, a civil szféra, a kisebb és nagyobb közösségek felelősségét, lehetőségeit, feladatait hangsúlyozza a világ globalizálódásában rejlő lehetőségek kihasználásában és a veszélyek csökkentésében, elhárításában.”1

A Nat által megfogalmazott átfogó, általános értékek felől indulva az egyes műveltségi területek felé, végül a népművészet tantárgyhoz eljutva a következő értékek, tanítási-nevelési célok, követelmények fogalmazódnak meg. A Nat II. részében – Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei megfogalmazásában (lásd a fent idézett két bekezdést) olyan értékeket nevez meg a NAT, amelyek a Népművészet tantárgy által elsajátítandó kompetenciáknak gyakorlatilag egy nagyon tömör, átfogó összefoglalását adják. Röviden áttekintem, hogy a Népművészet tantárgy tananyaga, illetve az általa elsajátított kompetenciák hogyan járulnak hozzá az egyes értékek kialakulásához.

- nemzeti értékek: a magyar nemzeti kultúrának és hagyományoknak a magas/elit kultúrából és a népi kultúrából álló összetevői közül a népi kultúra megismerése (amely alapvetően egy társadalmi réteghez, a parasztsághoz kapcsolódik és szóbeliségen alapul) - az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence megismerése: a magyar népi kultúra térben és időben változó illetve változatos; a Kárpát-medence ill. a mai Magyarország földrajzból megismert nagy- és kistájai valamint a történelemből megismert vármegyék, megyék és települések a bennük élő, sajátos kultúrájú magyar és nemzetiségi népcsoportokkal „népesülnek be” a népművészet tantárgy által, és válnak ezáltal még ismertebbé, a magyar táj az ott élők életmódja által elevenedik meg - a hazánk területén élő kisebbségek életéről, kultúrájáról: a történelem során az egyes tájakon letelepedő kisebbségeknek és nemzetiségeknek a magyartól eltérő mentalitása, életmódja, kultúrája; illetve az együttélésnek, a kulturális kölcsönhatásnak és a gazdasági együttműködésnek a századok során kialakuló hagyományai - az európai, humanista értékrendre és azokra a tartalmakra összpontosít, amelyek Európához tartozásunkat erősítik: a magyarság történelme során az őshazában, a vándorlások során és a Kárpátmedencében letelepedve a kultúra különböző rétegei alakultak ki, és rakódtak egymásra, melyet a népi kultúra megőrzött; a Kárpát-medencében megtelepedve azonban alapvetően európaivá vált a magyar (népi) kultúra – a feudális politikai-gazdasági-társadalmi rendszer átvételével és a kereszténység felvételével. A népművészet tananyag lehetőséget ad annak megismerésére, hogyan vált részévé illetve alakítójává a magyar népi kultúra a Közép-Kelet-európai kultúrának, amely a hasonló természeti-gazdasági és történelmi helyzet és az egymás mellett élésből fakadó kölcsönhatások miatt képez az európai kultúrán belül egy egységet, illetve mutat fel nagyon sok hasonlóságot. Pl. a magyar népszokások leginkább a szláv valamint német hatást mutatnak illetve azokkal rokonok. Az európai népi kultúra egységét pedig a kereszténység által meghatározott világkép adta.

- más népek történetének, hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának ismeretét és megbecsülését, ezzel a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést szolgálja: a saját, magyar kultúránk megismerése által megértve a kultúra működésének lényegét - vagyis hogy 1

http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/nat_070926.pdf. 7.o.


319

egy közösség, egy társadalom kultúrája az emberi lét fizikai és szellemi kihívásaira adott válaszok, és mivel minden nép, közösség adekvát, megfelelő választ ad a kihívásokra, ezért minden kultúra egyenrangú – ezáltal idegen, európai vagy Európán kívüli népek (különböző társadalmi felépítésűek) kultúrájának mássága is érthetővé és elfogadhatóvá válhat jóllehet a tananyag alapvetően a magyar népi kultúra megismerését írja elő európai keretébe ágyazva (melynek során a szomszéd illetve távolabbi európai népek kultúrájával való összehasonlítás, és a kölcsönhatások megvizsgálása is megjelenik), egy-két óra keretében lehetőség nyílik távoli kultúrák működésének megismerésére is - az emberiség előtt álló közös, globális problémák, kérdések, felelősség, lehetőségek: a fogyasz-

tói társadalom és a vele járó kizsákmányolás problémájára (mind a természeté, mind a fejlődő világé), valamint a kultúra globalizációjára válasz illetve megoldás helyi szinten adható leginkább: a helyi hagyományok, vagyis az a tudás, amit egy-egy régió, kistáj kialakított a századok során (pl. a természet ismerete, a természettel való együttélés, javainak ésszerű felhasználása)…. Fogyasztói szemlélettel szemben a paraszti életmódban, háztartásban megmutatkozó mértéktartás, rend – takarékosság, újrahasznosítás, -felhasználás. A kulcskompetenciák és a rájuk épülő kiemelt fejlesztési feladatok közül a tantárgy keretében a következők kapnak teret:

- szociális és állampolgári kompetencia Az egyén hatékony és építő módon vegyen részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban Az ehhez szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: normatudat, általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának megértése. A sokféleség elismerése, az empátia, a különböző nézőpontok figyelembe vétele. Az európai sokféleség, a kulturális identitás (a településhez, országhoz, EU-hoz tartozás) tudatosítása. Állampolgári kompetenciák: a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés képessége, a döntéshozatalban való részvétel. Egyenlőség, a demokrácia tisztelete, vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértése. Hon- és népismeret –kiemelt fejlesztési feladatok: a nemzeti kultúra értékei, a haza földrajza, történelme, mindennapi élet ismerete, az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerése, a városi és falusi élet hagyományainak ismerete Azonosságtudat, nemzettudat, hazaszeretet. A szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése A természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra - kiemelt fejlesztési feladatok: európai identitás kialakítása, megerősítése, és ezzel együtt elfogadás az Európán kívüli kultúrák iránt Az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek ismerete. Nyitottság a másság, a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. A közös, globális problémák és a nemzetközi együttműködés. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés - kiemelt fejlesztési feladatai Felkészülés a felnőttlét szerepeire - kiemelt fejlesztési feladatai A testi és lelki egészség - kiemelt fejlesztési feladatai - természettudományos kompetencia A népművészet tantárgy a paraszti életmód és mentalitás megismertetésével olyan példákat nyújt az ember környezet- és természetátalakító tevékenységére, melyek ember és természet harmonikus vi-


320

szonyát tükrözik. A tantárgy keretében foglalkozni lehet a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos etikai kérdésekkel, az egyéni és közösségi felelősség kérdésével és kialakítani a fenntartható fejlődésért való cselekvés, tenni akarás attitűdjét. - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - a hatékony, önálló tanulás kompetenciája Szükséges képességek, attitűdök: A motiváció állandó fenntartása, képesség a közös munkára, a saját munka értékelésére, tanács, információ kérésére, a korábbi tanulási tapasztalatok és tanultak alkalmazása. Az erre épülő kiemelt fejlesztési feladatok: az önálló tanulás, az önművelés igényének, szokásának kibontakoztatása, a szükséges információforrások ismerete, helyes használatuk, a gondolkodási kultúra, a kritikai gondolkodás fejlesztése. A könyvtári ismeretszerzés technikái, nyomtatott és elektronikus dokumentumainak használata. „Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A népművészet tanítása során iskolán kívüli színtérként a múzeum, a kiállító terem, valamint a szabadtér is alkalmas. Óraterv: évfolyam: heti: éves: 11. 2 óra 72 óra 12. 2 óra 72 óra összesen: 144 óra Órakeret: 11. évfolyam: heti 2 óra 12. évfolyam: heti 2 óra

13.1 Célok: Általános (hosszútávú) célok: A tantárgy által közvetített oktatási tartalom a NAT által meghatározott műveltségi területek közül az Ember és társadalom műveltségi területhez kapcsolódik legnagyobbrészt. (Ezen kívül kapcsolódik még az Ember a természetben, Földünk és környezetünk, Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területekhez is.) - Az Ember és társadalom műveltségi terület Alapelvek, célok bevezetőjében meghatározott mindhárom aspektusa – a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret – megjelenik a Népművészet tantárgy tartalmában és az általa fejleszteni kívánt képességekben, ismeretekben. (A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében (…) A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a politikai-társadalmi-gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása.”) A fejlesztés kiemelt területei közül a következők kapcsolódnak a tantárgyhoz: nemzeti identitás, más kultúrák megismerése és elfogadása, (a környezetért érzett felelősség, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság). - A fejlesztési feladatok szerkezete A NAT hat pontban sorolja fel a műveltségi területhez kapcsolódó fejlesztési feladatokat, az első négy pontban (1. ismeretszerzés és tanulás, 2. kritikai gondolkodás, 3. kommunikáció, 4. tájékozódás térben-időben) a fejlesztendő képességeket, az 5. pontban (a tartalom kulcselemei) a tananyagot, a 6. pontban (a reflexiót irányító kérdések) pedig a gondolkodásfejlesztést. A fejlesztési feladatok részletes leírásában a NAT által meghatározott 4 képzési szakasz közül a 4. (9-12. évfolyam) szakaszhoz kapcsolódó fejlesztési feladatokat tágabban az Ember és társadalom


321

műveltségi terület kiemelt fejlesztési területei, szűkebben és speciálisan a Népművészet tantárgy érettségi és vizsgakövetelményeiben megfogalmazott követelményei és kompetenciái elsajátításával kell összekapcsolni. (Ennek a tananyagnak az elsajátítása ezeknek a képességeknek a fejlesztésével a következő kompetenciák megszerzéséhez kell elvezessen, mely kompetenciák végső soron a fő célt, a személyiség- és képességfejlesztést szolgálják) A népművészet tantárgy által megszerzendő kompetenciák: Képességek: - a kultúra és társadalom együttes működésének, a népművészet kulturális beágyazottságának és társadalmi környezetének összefüggésekben való megértésére - a nemzeti kultúra és a közösségi kultúra jelenségeinek, összefüggéseinek együttes értelmezésére - a népi kultúra jelenségeit, a tárgyat és megnyilatkozásait annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni, és azzal együtt értelmezni - a megértés igényével viszonyulni saját környezete és az eltérő, távoli vagy idegen csoportok és kultúrák megnyilvánulásaihoz (ez érték is) Ismeretek (tudás, műveltség): - a közösségek, a társadalmak és civilizációk kialakulásának és működésének főbb vonalait, a munkák specializálódásának nagyobb állomásait - a kultúrák és társadalmak szerkezetének kapcsolatait - az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát - a néprajz és népművészet jelenségeit, fogalmait, legfontosabb alkotásait - lakóhelye néprajzát és a táj jeles kutatóit - a további tájékozódás lehetséges útjait és azok használatát Értékek: Tulajdonképpen a NAT Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei között felsoroltak nagy része ide tartozik (saját kultúra megismerésével nemzeti, kulturális identitás kialakítása, valamint a mások kultúrájának megismerése, megértése, elfogadása) A tantervi tananyag kiválasztása, elrendezése az évfolyamok között (témakörök, altémák), struktúrájának kialakítása: 1. a témák egymásra épülése: (a lineáris felépítés jellemző, mivel többek között történettudományról van szó, a kronológiát követjük, de ez minden egyes jelenségre, résztémára önmagában igaz)? 2. a tananyag belső összetevőinek kapcsolódásai: mind az induktív, mind a deduktív módszert használjuk (konduktív) 3. a tartalom feldolgozási folyamatára épül átfogóbb fogalmak, összefüggések felől kiindulva haladni a részletek, konkrétumok felé (ez eredményesebb) Témakörök: 1. A kultúra általános fogalma és történetiségük (összesen: 23 óra) 2. Világkép, folklór (összesen: 26 óra) 3. Társadalom, gazdaság, mesterség (összesen 47 óra) 4. Otthon, lakótér és tárgyi világa (összesen: 13 óra) 5. Népi kerámia (összesen: 10 óra) 6. Textilek (összesen: 11 óra) 7. A lakóhely kultúrájának megismerése (összesen: 10 óra) 8. A két év zárása, összefoglalás (összesen: 4 óra)


322

1. témakör: A kultúra általános fogalmai és történetiségük. Óraszám: 23 óra 1-2. óra Bevezető óra. Tartalom: ismerkedés a tantárggyal. Középpontban az ember, az emberi társadalmak, a kultúra, a kultúrák. Történettudomány és társadalomtudomány. Az emberi közösségek kultúrájának, életmódjának tanulmányozása; szűkebben a magyar (az európai, közép–kelet–európai) paraszti társadalom életmódja. Ismerkedés a tantárgy tematikájával. Tevékenység: a paraszti kultúrát bemutató néprajzi források (népzenei felvétel, dokumentumfilm–részlet, paraszti önéletírás, oklevelek, fotók, népköltészeti szöveg, tárgyak stb.) alapján az első benyomások megszerzése a témáról. Az élmények, benyomások megbeszélése, összekapcsolása a más tantárgyak keretében tanultakkal és egyéni tapasztalatokkal, ismeretekkel (múzeumi élmények, stb.). Szép paraszti használatú és készítésű tárgyak: az esztétikai minőségen kívül mi kelti fel az érdeklődést? A tárgyak funkciója az életmódról tanúskodik, múzeumi bemutatásuk elsősorban ennek a szolgálatában áll. A tantárgy céljainak, követelményeinek megismertetése, ezen belül az első témakör céljainak, követelményeinek megismertetése. A tanuláshoz használt tankönyvek, atlaszok, térképek megismertetése. Az iskolai könyvtárban a néprajzi témájú könyvek elhelyezkedése, böngészés köztük. 3-10. óra 1. résztéma: A kultúra fogalma. Az emberi kultúra, a civilizációk kialakulásának lehetséges okai. 8 óra (emelt szint: + az etnográfia, az etnológia, a kulturális antropológia fogalma, területei) Ismeret (tudás, műveltség): Kulcsfogalmak: az emberi faj, a civilizáció és a kultúra kialakulása. A civilizáció és a kultúra fogalma(i), a kultúra fontos jegyei. Anyagi, szellemi, szociális kultúra. Természet és kultúra. A kultúra, mint modell. Kultúrák. A kulturális sokszínűség kialakulásának okai, a kultúra, mint adaptáció. A kultúra térben és időben való változása. A kulturális másság. Járulékos fogalmak: rassz, rasszizmus, előítélet, sztereotípia, etnocentrizmus, kulturális relativizmus. A Föld népeinek csoportosítása: kulturális, etnikai és nyelvi rokonságok. A fizikai antropológia. Társadalom és kultúra kapcsolata. Az első civilizációk kialakulása. Az Európán kívüli civilizációk. Emelt szint: a kultúrával foglalkozó tudományágak és kialakulásuk. Néprajz (szellemi, tárgyi, társadalom-); kulturális antropológia, szociálantropológia; művelődéstörténet. Az idegenség, a másság iránti érdeklődéstől a tudományágak kialakulásáig. Minimum követelmény: ismeret, megértés és tevékenység alsó szintje: Ismertesse a kultúra fogalmát, a kultúra három területét és a kulturális sokszínűség kialakulásának okait. Ez utóbbit példákkal mutassa be. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok: Ismeretszerzés (infók rendszerezése, értelmezése, jegyzetelés, lexikon, kézikönyv használat) Kritikai gondolkodás Kommunikáció Tájékozódás térben és időben Reflexiót irányító kérdések Olvasott szövegből ismeretszerzés és összefüggések felismerése, bemutatása szóban: konkrét népek,


323

társadalmak esetében hogyan határozzák meg, alakítják az anyagi, szellemi és társadalmi kultúrát a természeti adottságok és a történelmi feltételek, változások. Gyűjtsön olyan népneveket (önelnevezést és külső népnevet is), amelyek etimológiájában megjelenik az etnocentrikus gondolkodás; figyelje meg és csoportosítsa a külső népneveket aszerint, hogy milyen tulajdonságokkal fejezik ki általuk az idegen nép másságát. Korábbi ismeretek, olvasmányélmények alapján irányított beszélgetés, vita a furcsa szokásokról: mitől furcsák, milyen nézőpont van az elítélésük mögött, hogyan fogadhatók el, el kell-e fogadni őket (mai multikulturális európai államokban felmerülő problémák). Próbálják meg bizonyítani az előítéletek hamisságát, negatív szerepét. Olvasmányról jegyzet készítése, lényeg összefoglalása: forrásszövegek — az európai ember találkozása távoli, idegen kultúrákkal az ókorban, a középkorban, az újkorban; figyelje meg: - az etnocentrikus szemlélet megnyilvánulását, változását - sztereotípiák kialakulását - Online könyvtári katalógusokban és az iskolai könyvtárban keressen olyan lexikont, kézikönyvet, amely a világ nyelveit, népeit rendszerezi, bemutatja. - Választható kiselőadás téma ajánlott irodalom alapján: egy hagyományos kultúrájú, idegen nép életmódjának bemutatása, a kultúrát meghatározó tényezők kiemelésével. - Fogalmazzon meg a témához kapcsolódóan (aktuális) kérdéseket. 11-20. óra, 2. résztéma A népművészet felfedezése, a népi kultúra, a nemzeti kultúra. 10 óra (emelt szint: + értelmezéseik a 19-20. században) Ismeret: Kulcsfogalmak — a kultúra változatai: globális és szubkultúra, magas kultúra és populáris kultúra, hivatalos és ellenkultúra, népi kultúra. A nép fogalma. A népművészet felfedezése: a népi kultúra iránti érdeklődés Európában a felvilágosodás és a romantika korában. Az érdeklődés esztétikai és politikai mozgatói, a közép–kelet európai sajátosságok. A népi kultúra szerepe a nemzeti kultúra megteremtésében. A szellemi és tárgyi kultúra legfontosabb gyűjtői, kutatói és gyűjteményeik, a gyűjtés céljának, szemléletének változásai a 19-20. században. Hagyományos paraszti kultúra – mint rendszer: rend, értékrend, kultúra, kontinuitás (természet – gazdálkodás – társadalom – szellemi kultúra). Két pillére: közösség és hagyomány. A hagyomány, mint népi tudás. Egyén és közösség. A hagyományos paraszti kultúra felbomlása, átalakulása a 20. században. Funkcióváltás. A népi kultúra helyi változatai: a Kárpát-medence kis- és nagytájain élő magyar népcsoportok, a népcsoport fogalma. A kulturális újítások terjedése – a centrum és peremvidékek eltérő kultúrája. Nemzetiség és kisebbség fogalma. A történelmi Magyarországon és a mai magyar államban élő nemzetiségek, kisebbségek. Történelmük, kultúrájuk. Az együttélés kulturális hatásai és az együttélés konfliktusai. A 20. században történt etnikai változások (Trianon, lakosságcserék, ki- és betelepítések, asszimiláció, a határon túli magyarok történelme, kultúrája). A Magyar Néprajzi Lexikon, a Magyar Néprajz kézikönyv kötetei és használatuk, és a segédtudományok ismerete. Emelt szint: népi kultúra a 20. században, mint kiegészítő kultúra a hivatalos kultúra mellett. A nemzeti kultúra szerepének és értelmezésének változásai a 19-20. században. Minimum követelmény: Értelmezze a népi kultúra fogalmát a hivatalos és elit kultúrával szembeállítva. Helyezze el időben, és kapcsolja szellemi és művészeti irányzatokhoz a népi kultúra iránti érdeklődés kezdetét. Ismertesse a legjelentősebb 19. századi gyűjtőket és legfontosabb gyűjteményeiket. Mutassa be, hogy a hagyományos paraszti kultúra rendjét és értékrendjét mi határozta meg. Ismertesse a magyar népcsoportok kialakulását meghatározó tényezőket és mutasson be egy népcsoportot.


324

Sorolja fel a magyarországi kisebbségeket. Követelmények magasabb szintje: Képességek és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok: Mutasson be egy önállóan kiválasztott személyt (családtag, barát, ismerős) abból a szempontból, hogy a kultúra mely változatait képviseli, ill. mennyire részesül a kultúra egy-egy változatából. Ismerje fel különböző szövegekben az általuk képviselt kultúraváltozat jegyeit. Vita, önálló vélemény megfogalmazása ifjúsági zenei szubkultúrákról, az általuk képviselt ideológiákról. A szubkulturális csoport viselkedésének mozgatórugóival kapcsolatban feltevések megfogalmazása a jelenségek hátteréről, mélyebb okairól, érvek, ellenérvek gyűjtése. (Pl. szélsőséges ideológiájú, viselkedésű csoportokról, irredenta elképzelések.) Különféle értékrendek összehasonlítása. Figyelje meg, hogy a 19. század első felének magyar és más európai költői a népi kultúra, népköltészet megismerésére felszólító felhívásaikban hogyan és milyen céllal tartják fontosnak a gyűjtést. Hasonlítsa össze a felhívásokat. Figyelje meg P. Burke: Népi kultúra a kora újkori Európában c. művének részletében, hogy a népi kultúra iránti érdeklődés hogyan kapcsolódott össze Európa különböző népeinél a függetlenségért vívott harccal és a nemzeti identitás erősítésének céljával. Paraszti önéletírások részletei alapján figyelje meg és értelmezze a paraszti kultúra fontos vonását, a közösségi jelleget (normatív, szabályozó, segítő vonásait) és az egyén(iség) lehetőségeit. A hagyomány fogalmának értelmezése. Olvasott szöveg (tanulmány) kijegyzetelése irányított kérdések alapján és a lényeg kiemelése tételmondatokban. Gondolja át és gyűjtsön össze minél több magyar nemzeti hagyományt. Értelmezze, hogy a magyar nép, a magyar állam számára hogyan képviselnek ezek értéket, milyen szerepük van. Irányított beszélgetés: a hagyományos paraszti kultúra természettel való viszonyától mit tanulhat a mai fogyasztói társadalom. A gyimesi csángók példáján figyelje meg és értelmezze, hogyan okozhat (környezeti és kulturális) válságot a modern fogyasztói kultúra gyors betörése a hagyományos kultúrába, ha a hatalom nem gondoskodik a modernizációval járó infrastruktúráról (szemétügy). Esszékérdések: fejtse ki gondolatait a következő témákban: a paraszt kultúrát meghatározó rend, amely a világban való eligazodást segítette, mennyire van jelen korunk világában. Rend, káosz, szabadság, (érték)válság fogalmak körüljárása. Jelenkorunk civilizált emberi tevékenysége, életmódja tönkreteszi-e a Földet. Az (egyéni) felelősség és szabadság kérdése. A témákkal kapcsolatban egyéni kérdésfeltevéseket is fogalmazzanak meg. A hagyományos paraszti kultúra megszűnése. A kulturális jelenségek funkcióváltása. A mohácsi busójárás szokásnak példáján megvizsgálva. A téma lehet projektkutatás célja is, amelyet több tanuló csoportmunkában old meg. (A néprajzi terepmunka megismerése: résztvevő megfigyelés, interjú, fotózás, filmfelvétel, könyvtári, levéltári munka stb. Az anyag rendszerezése, a kutatás dolgozat formájában való megírása). A projektmunka két féléven keresztül tart. Hasonlítson össze három magyar népcsoportot az alapján, hogy kultúrájukat hogyan formálták hasonlóvá vagy különbözővé a különféle természeti és történelmi tényezők. Projektmunka keretében családfakutatás végzése. Ennek során ismerkedés az egyházi és állami levéltárak használatával, és a családfakutatáshoz használt forrásokkal (végrendelet, napló, önéletírás, emlékkönyv, fotók, okiratok stb.) Értelmezze és csoportosítsa olvasott szöveg alapján a feudális korban a magyarság és a nemzetiségek együttélésének problémáit. Mutassa be a békés együttélés példáit és módszereit. Vitakérdés: a mai magyar társadalomban a kisebbségekkel való konfliktusok, gyökereik és megoldási kísérletek Az egész témakörre vonatkozik: Módszerek, szervezeti formák, taneszközök,: előadás, magyarázat, kérdezés, kérdve kifejtő módszer, irányított beszélgetés, vita, szövegolvasás és -értelmezés, házi feladat, illusztráció (projektoros képvetítés, zenehallgatás, dokumentumfilm vetítése)


325

egyéni munka, frontális tankönyv, világatlasz, történelmi atlasz, kézikönyvek, lexikonok Értékelés: legyen tisztában a diák, hogy az elvégzett feladatok miben segítették, fejlesztették - szóbeli órai tevékenységek értékelése - írásbeli (órai és otthoni) tevékenységek értékelése Ezek által fejlesztő értékelés. Minden tanulói tevékenységet kövessen értékelés. A tanuló tudja megfogalmazni, hogy az adott tevékenységgel kapcsolatban mi okozott neki nehézséget, problémát. A témakör zárásaként témazáró dolgozat. Összefoglalás, ellenőrzés. Témazáró dolgozat. 3 óra A témakör feldolgozása során a fejlesztő értékelés fókuszában a következő képességek, kompetenciák, amelyeket a minősítő értékelés is mér a tartalmi elemek mellett: - megszerzett tudás alkalmazása - olvasott szöveg értelmezése, irányított kérdések alapján lényeg összefoglalása - online könyvtári katalógusban keresés - kiselőadás: szóbeli szereplés, és annak önértékelése, egymás értékelése - adott témában kérdés önálló megfogalmazása - kritikai gondolkodás - esszéírás A fenti fejlesztési feladatokon keresztül a témakör végére a következő követelményeknek (kompetenciáknak) kell megfelelnie a tanulónak: - képes legyen kultúra és társadalom együttes működésének megértésére - a nemzeti kultúra és a népi kultúra jelenségeinek összefüggéseit képes értelmezni - megértés igényének kialakítása saját környezete és távoli, idegen kultúrák megnyilvánulásaihoz 2. témakör: Világkép, folklór Óraszám: 26 óra A nép szellemi kultúrája. A szóbeliség és az írásbeliség. 4 óra Naptári ünnepek, egyházi ünnepek, népszokások és a népszokások költészete. 6 óra (emelt szint: + a vallások és a naprendszer periódusosságának kapcsolatai) Az emberi élet fordulói és a hozzá fűződő szokások. 4 óra (emelt szint: + az átmeneti rítusok fontossága) A népköltészet, a népzene és a néptánc műfajai és összefüggéseik. Rítus és szórakozás. 4 óra (emelt szint: + az epikus műfajok (feltételezett) eredete; a zene és a szöveg kapcsolata a balladában és a lírában; a tánc dramatikus hagyományai; a zenészek specializálódása) Jel és megszemélyesítés. Motívumok és szimbólumok a népművészetben és a népköltészetben. 6 óra Összefoglalás, dolgozatírás: 2 óra. 24-27. óra 1. résztéma: A nép szellemi kultúrája. A szóbeliség és az írásbeliség. Ismeret: Kulcsfogalmak: a folklór szó jelentése szűkebb és tágabb értelemben. A népi kultúra szóbelisége és a folklór törvényszerűségei: anonimitás, közösségi jelleg, variálódás, alkalomhoz kötöttség, hagyományos jelleg, szinkretizmus. A népköltészeti műfajok rövid áttekintése. Az írásbeliség kialakulása és szerepe. A szájhagyományos és az írott kultúra egymás mellett élése és kölcsönhatásuk. Az írásbeliség megjelenése a hagyományos paraszti kultúrában.


326

Járulékos fogalmak: folklorizáció, folklorizmus, félnépi alkotók és műfajok. Minimum követelmény: Mutassa be a népköltészet törvényszerűségeit, műfaji példákkal illusztrálva. Helyezze el időben az írásbeliség megjelenését a paraszti kultúrában. Fejtse ki, hogy milyen művelődéstörténeti változások vezettek el a jelenséghez. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Dokumentumfilm–felvétel és olvasott szöveg alapján figyelje meg és értelmezze a szinkretizmus jelenségét adott népszokásban. Csoportosítsa a népköltészeti műfajokat variálódási lehetőségeik és alkalomhoz kötöttségük szerint. Figyelje meg, hogy ezeket a törvényszerűségek hogyan határozza meg a műfaj funkciója. Hasonlítsa össze az írott kultúrát a szóbeliségben élővel. Vázolja fel az írásbeliség terjedését Európában a kötelező oktatás bevezetése előtti időszakban (nemek, településtípusok, felekezetek, társadalmi rétegek szerint). Paraszti önéletírások megadott részletei alapján alkosson képet arról, hogy milyen igények, motivációk késztették a hagyományos kultúra egyes tagjait életük megörökítésére. Rendszerezze ezeket. 2. résztéma 28-33. óra Naptári ünnepek, egyházi ünnepek, népszokások és a népszokások költészete. 6 óra (emelt szint: + a vallások és a naprendszer periódusosságának kapcsolatai) Ismeret: Kulcsfogalmak: vallás, világkép (tudományos és vallásos), a hagyományos paraszti kultúra világképe: hivatalos és népi vallásosság, kereszténység előtti elemek. A rítus és a kultusz. A népszokás tágabb és szűkebb fogalma, osztályozása. A népszokások elemei. A népszokások szerepe. A szakrális és a profán idő és tér. Ünnepi népszokások. Naptári ünnepek (a nagy egyházi ünnepek – karácsony, húsét, pünkösd, és a jeles napok) és a hozzájuk kapcsolódó egyházi előírások, népi vallásos gyakorlat és népszokások és a hozzájuk kapcsolódó funkciók. A szokásköltészet, a rítusének. A társas munkákhoz és a mezőgazdasági munkák befejezéséhez kapcsolódó ünnepi szokások. Emelt szint: A vallások és a naprendszer periódusosságának kapcsolatai a földművelő és az állattenyésztő népeknél. Lunáris és szoláris naptárak. A keresztény luniszoláris naptár kialakulása, agrárnaptár jellege. Állandó és mozgó ünnepek a keresztény naptárban. A keresztény ünnepek pogány előzményei. Minimum követelmény: Mutassa be, milyen elemekből áll össze a hagyományos népi kultúra világképe. Ismertesse a népszokás fogalmát és csoportjait. Mutasson be egy szabadon választott ünnepet vagy jeles napot a hozzá kapcsolódó szokásokkal és azok funkcióival. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Végezzen gyűjtőmunkát: írja le, hogyan ünnepli saját családja az egyik ünnepet és készítsen interjút egy idősebb rokonnal, amelyben arra irányítja a beszélgetést, hogy az adott ünnep megülésében milyen változások következtek be a családi gyakorlatban. Próbálja az okokat is feltárni. Esszéírás: az ünnep és az ünneplés szerepe a saját családban, és jelenkorunk kultúrájában; a saját család hagyományőrzése a szokások terén. Olvasott szöveg értelmezése, lényeg kiemelése: egy karácsonyi népszokás (büntető rítus), a legények büntető botozásának jelentései és a szokás átalakulása. Olvasott szöveg értelmezése, a lényegről jegyzet készítése irányított kérdések alapján: a szépen formált, díszített tárgyak jelentései, funkciói az ünnepek keretében.


327

3. résztéma 34-37. óra Az emberi élet fordulói és a hozzá fűződő szokások. 4 óra (emelt szint: + az átmeneti rítusok fontossága) Ismeret: Az emberi élet fordulói: születés, lakodalom, halál és jelentőségük egyén és közösség számára. A társadalmi státusz és szerep változásának megélését segítő szokások. Kulcsfogalmak: mágia, jóslás, varázslás, hiedelem, tisztátalanság. Óvó-védő mágikus eljárások. Életszínjáték jellege ezeknek a népszokásoknak: a közösség egyes tagjainak pontosan meghatározott, szocializáció által elsajátított szerepe. A születés, lakodalom és halál körüli rítusok menete. A születést és halált körülvevő rítusokat meghatározó lélekképzetek (keresztény és kereszténység előtti elemek). Emelt szint: Van Gennep elmélete az átmenet rítusairól. Társadalmi státus- és pozícióváltás. Az átmeneti állapotot kifejező és segítő rítusok. Az átmeneti állapot három szakasza: szimbolikus meghalás, státusnélküliség, szimbolikus újjászületés az új csoportban, és a hozzá kapcsolódó rítusok: elválasztó, eltávolító, beépítő. Az átmeneti időszakok jellemzői: veszélyekkel teli, kezdetet magában hordoz – jóslás szerepe, az egyén tisztátalansága, mágikus eljárások kísérik. Legény- és leányavatások. Minimum követelmény: Szemléltesse példákkal az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások életszínjáték jellegét. Mutassa be, milyen szerepük van a társdalom és az egyén életében ezeknek a szokásoknak. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Gyűjtőmunka: szülők, nagyszülők generációjából interjúval gyűjtsön hagyományos lakodalom forgatókönyvéről. Hasonlítsa össze mai lakodalmi szokásokkal. Ehhez végezzen az interneten is gyűjtést. Figyelje meg, hogyan alakítja az internet az esküvői szokásokat. Mutassa be, hogy milyen elemekből áll az iskolai beavató rítus. Értelmezze az egyes elemek szerepét. 4. résztéma 38-41.óra A népköltészet, a népzene és a néptánc műfajai és összefüggéseik. Rítus és szórakozás. 4 óra (emelt szint: + az epikus műfajok (feltételezett) eredete; a zene és a szöveg kapcsolata a balladában és a lírában; a tánc dramatikus hagyományai; a zenészek specializálódása) Ismeret: A munka és a pihenés, szórakozás szabályozott rendje a hagyományos paraszti kultúrában. A szórakozás, mulatozás időszakai: a vasárnap, az ünnepek, a téli időszak, a társas munkák. A költészet, zene és a tánc mágikus–vallásos szerepe, és alkalmai a rítusokban. A szinkretizmus jelensége. Betlehemezés, regölés, pünkösdölés, Szent-Iván nap, lakodalom. A nemek és korcsoportok szerepei ezekben a rítusokban. Ugyanezek társadalmi szerepe (ismerkedés, udvarlás, közösségi élet, rokoni kapcsolattartás, szocializáció) és alkalmai a szórakozásban: bálok, farsangi időszak, fonó, vasárnapi tánc, mezőgazdasági munkák befejezése, nagyünnepek másnapja. A szórakozás és a társas élet nemekhez és a korcsoportokhoz kapcsolódó normái. A népköltészet szórakoztató célú műfajai. A közösségben élő és elismert specialisták. Zenészdinasztiák. Emelt szint: Az epikus műfajok vallásos–mágikus eredete; a zene és a szöveg szerves kapcsolata a balladában és a lírában; a tánc dramatikus hagyományai – a tánc rituális, mágikus szerepe; a zenészek specializálódása.


328

Minimum követelmény: Sorolja fel a szórakozás alkalmait és szerepeit a paraszti kultúrában. Mutassa be azokat az ünnepi szokásokat, amelyekhez rituális költészet, zene, tánc kapcsolódik. Milyen funkcióban vannak jelen ezek az elemek a szokásokban? Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Elemezzen egy rítuséneket, aszerint, hogy a szövegének egyes részei milyen funkcióval bírnak. Kiselőadás: a fonóbeli társas munkákhoz kapcsolódó szokásokról, egyénileg felkutatott szakirodalom alapján. Kérdés önálló megfogalmazása: a munka és szabadidő, pihenés kötött, szabályozott rendje a hagyományos kultúrában – jelenkorunkban ez a jelenség hogyan változik, a témából esszéírás is. 5. résztéma 42-47. óra Jel és megszemélyesítés. Motívumok és szimbólumok a népművészetben és a népköltészetben. 6 óra (emelt szint: + a jelek és a nekik tulajdonított jelentések, azok történeti változásai) Ismeret: Kulcsfogalmak: jel, jelentés, szimbólum, megszemélyesítés, motívum fogalmai. A népköltészet fogalmazásának sajátossága: gazdag szimbolika, szimbólumvilág a gondolatok áttételes (képes) kifejezésére. A népdalokban: virág-, gyümölcs-, színnevek határozott jelentése a szerelem témakörében. Jelképrendszer. A népművészet fogalma. A tárgyalkotó népművészet alkalmazott művészet jellege, a funkció elsőrendűsége. A funkció által meghatározott anyag, forma. A technika. A díszítmény többletelem jellege. A díszítmények funkciói: mágikus–vallásos, szerelmi jelkép. A díszített tárgyak funkciói, új, reprezentációs szerepük. A népköltészeti és népművészeti motívumok viszonya, és rétegzettségük. Pásztorművészet: a hétköznapi használatú tárgyak – a pásztorok speciális tárgy- és eszközkészletének díszítése. A pásztorok, mint faragóspecialisták. Emelt szint: A népköltészet jelképei rendszert alkotnak, amelyben különféle rétegek vannak jelen: archaikus rétegek, keleti gyökerek, biblikus, reneszánsz, újkori hatások, kelet–európai párhuzamok. A népművészet motívumai különböző korszakokból származnak: honfoglalás előtti, középkori európai geometrikus motívumkincs, virágos reneszánsz (német, olasz hatás), a török hódoltság hatása (török hímzések, fazekasság), habán fazekasság, barokk, klasszicizmus. Minimum követelmény: Ismerje a jel, a jelentés, a szimbólum, a motívum és a szimbólumrendszer fogalmakat. Jellemezze általánosan a magyar tárgyi és szellemi kultúrában megjelenő szimbólumrendszert. Sorolja fel és példákkal illusztrálja a tárgyakon megjelenő díszítmények funkcióit. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Elemezze önállóan választott népdalszövegek jelentését a bennük megjelenő szimbólumokon keresztül. Mutassa be a szerelmi téma kifejezésére használt szimbólumok és motívumok sokszínűségét és változatosságát. Végezzen önálló könyvári kutatómunkát a pásztorművészet témájából. Vizsgálja meg a pásztorok tárgyalkotó- és díszítőművészetének anyagban, technikában és motívumkészletben megnyilvánuló sajátosságait. Mutassa be a táji változatok eltéréseit is. Tanulmány értelmező kijegyzetelése irányított kérdések alapján: hogyan hatottak a művészettörténeti stílusok a népművésze stílusára, motívumkincsére. Az átvételek milyen közvetítés során történtek.


329

Gyűjtse össze a tanulmány alapján azt is, hogy a tárgyi kultúra történeti vizsgálatakor milyen forrásokkal dolgozik a kutatás. Az egész témakörre vonatkozik: Módszerek, szervezeti formák, taneszközök,: előadás, magyarázat, kérdezés, kérdve kifejtő módszer, irányított beszélgetés, vita, szövegolvasás és -értelmezés, házi feladat, illusztráció (projektoros képvetítés, zenehallgatás, dokumentumfilm vetítése) egyéni munka, frontális tankönyv, világatlasz, történelmi atlasz, kézikönyvek, lexikonok Értékelés: - szóbeli órai tevékenységek értékelése - írásbeli (órai és otthoni) tevékenységek értékelése Minden tanulói tevékenységet kövessen értékelés. A tanuló tudja megfogalmazni, hogy az adott tevékenységgel kapcsolatban mi okozott neki nehézséget, problémát. Összefoglalás, ellenőrzés. Témazáró dolgozat. 3 óra (48-50. óra). A témakör feldolgozása során a fejlesztő értékelés fókuszában a következő képességek, kompetenciák, amelyeket a minősítő értékelés is mér a tartalmi elemek mellett: - megszerzett tudás alkalmazása - olvasott szöveg értelmezése, irányított kérdések alapján lényeg összefoglalása - folklórszöveg, népszokás elemzése - online könyvtári katalógusban keresés - önálló könyvtári kutatómunka - kiselőadás: önálló témaválasztás, szóbeli szereplés, és annak önértékelése, egymás értékelése - adott témában kérdés önálló megfogalmazása - kritikai gondolkodás - esszéírás A fenti fejlesztési feladatokon keresztül a témakör végére a következő követelményeknek (kompetenciáknak) kell megfelelnie a tanulónak: - a hagyományos paraszti világkép megértése - az ünnep és a rítus szerepének megértése a hagyományos kultúrában és a modern városi kultúrában - képes legyen értelmezni a folklór közösségi jellegét és benne az egyén szerepét 3. témakör Társadalom, gazdaság, mesterség összesen 45 óra A falusi társadalom és hierarchiája. A parasztság rétegzettsége. 4 óra (emelt szint: a parasztság és a nemesség rétegzettsége, a föld nélküliek, az értelmiségiek, az iparosok, a kereskedők…) A mezőgazdálkodás, a paraszti munkarend kialakulása, történeti változásai. Elsődleges (nemek szerinti) munkamegosztás. 4 óra (emelt szint: ugyanaz + nyomásos gazdálkodás, másodlagos munkamegosztás, specializálódás; új növények megjelenése) Család, rokonság, munkaszervezet, munkarend. 4 óra (emelt szint: + az életkorokhoz fűződő szerepek) A családokat összefogó közösségek rendje; a falu, a piac. 4 óra (emelt szint: a központosított közigazgatás szerepe, adózás, szabványosítási kísérletek) A társadalom és gazdaság rész feldolgozása, összefoglalása, dolgozatírás: 3 óra Összesen: 19 óra


330

1. résztéma 51-54. óra A falusi társadalom és hierarchiája. A parasztság rétegzettsége. 4 óra (emelt szint: a parasztság és a nemesség rétegzettsége, a föld nélküliek, az értelmiségiek, az iparosok, a kereskedők…) Ismeret: Egységesség és hierarchia a falusi paraszti társadalomban. A falusi társadalomban megjelenő hierarchiát meghatározó tényezők. A családi keretben művelt parasztgazdaság, a paraszti kisüzem ideálja a működtethetőség, ennek alapjai: munkaeszközök, igaerő, emberi munkaerő, föld(tulajdon). A parasztság rétegződése a feudális társadalmi rend idején. A rétegződés alapja a föld. A jobbágyfelszabadítás utáni változások, a parasztgazda két típusa: a jobbágyparaszt és a parasztpolgár. A rétegződés alapjának megváltozása. Emelt szint: A földtelenek megélhetési és felemelkedési lehetőségei. A parasztgazdaságot, a falut és a külvilágot kiszolgáló csoportok (a parasztgazdaság egy-egy funkcióját végzők: pásztor, csősz; a kereskedők, a kézművesek; a kultúra közvetítői – az értelmiség: a pap, a tanító). A nemesség rétegződése. A falun élő, paraszti életmódot folytató bocskoros kisnemesség. Minimum követelmény: Mutassa be a falusi társadalomban az egységesség és a hierarchia alapjait. Mutassa be, hogy mi képezte az alapját a parasztság rétegződésének a jobbágyfelszabadítás előtt és után. Jellemezze a jobbágyparaszti és a parasztpolgári mentalitást. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Egy naplóíró parasztembert bemutató tanulmány kijegyzetelése irányított kérdések segítségével. Értelmezze az árutermelő parasztpolgár mentalitást a tanulmány alapján. Sorolja fel, hogy a tanulmányt író néprajzkutató a kérdés megvizsgálásához a paraszti naplón kívül milyen írott és orális forrásokat használt fel. Egy irodalmi mű alapján (Illyés Gy., Tömörkény I., stb.) foglalja össze az uradalmi cselédség életmódjának legfőbb vonásait. Hasonlítsa össze és vizsgálja meg, hogy miben tér el helyzetük az agrártársadalom más, földtulajdonnal nem rendelkező csoportjaitól. 2. résztéma 55-58. óra A mezőgazdálkodás, a paraszti munkarend kialakulása, történeti változásai. Elsődleges (nemek szerinti) munkamegosztás. 4 óra (emelt szint: + nyomásos gazdálkodás, másodlagos munkamegosztás, specializálódás; új növények megjelenése) Ismeret: A termelő életmódra való áttérés az ókorban, a földművelés és az állattenyésztés kialakulása. A középkorban Európában kialakult fölművelési rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó gazdálkodási rendek. Továbbfejlődésük. A falusi fölközösség közös használatú területei. Kötött gazdálkodás, szabad gazdálkodás. Nyomáskényszer. Közbirtokosság. A jobbágytelek. A földszerzés módjai. A jobbágyfelszabadítással járó változások. A mezőgazdaság ágai: fölművelés, állattartás, szőlőművelés, kertgazdálkodás, rétgazdálkodás. A munkarend: a hagyományos paraszti élet ritmusának szabályozása; a mezőgazdasági munkák időbeli rendje. A paraszti tudás fontos részét képezi a dolgok időbeli rendjének ismerete, az idővel való helyes gazdálkodás. A természet ismerete és körforgásához való igazodás. Munkarend a mezőgazdaságban és a háztartásban a nap, napszakok, a hét, az évszakok és az év keretében. Nemek szerinti munkamegosztás.


331

A munka és a pihenés rendje. A kalendáriumok. Emelt szint: másodlagos munkamegosztás, specializálódás; új növények megjelenése. Minimum követelmény: Sorolja fel a paraszti mezőgazdálkodás ágait. Mutassa be a hagyományos paraszti munkarendet a hét és az év keretében. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Tanulmány értelmező elolvasása: mutassa be az összefüggéseket a természeti viszonyok, a gabonafajták, aratásuknak eszköze és módja, a szemnyerés eszköze, módja és helye és a tetőfedés technikája között. Hasonlítsa össze az alföldi és a hegyvidéki juhtartást. Kutatómunka: vizsgálja meg (könyvtárban, terepmunkával, interjúval stb.), hogy a lakóhelye környékén a szőlőművelésnek milyen hagyományos sajátosságai vannak, különösen a borkészítés és –tárolás építményét illetően. Nagyobb kutatómunka esetében az újítások kérdését is meg lehet vizsgálni. Gyűjtőmunka: végezzen a szülőfaluja/-városa határához kapcsolódó gyűjtést interjúval vagy könyvtárban. Téma: a határhasználat egykori rendjét őrző nevek, egyszerű rajzolt térképen bemutatva. 3. résztéma 59-62. óra Család, rokonság, munkaszervezet, munkarend. 4 óra (emelt szint: + az életkorokhoz fűződő szerepek) Ismeret: A rokoni kapcsolatháló fontos szerepe a hagyományos paraszti társadalom szerveződésében és működésében. A rokoni kapcsolatháló működése: a rokonság számon tartása, összetartás, segítségnyújtás. A kölcsönösség elve. Kötelezettségek és elvárások a közösségben. A segítségnyújtás területei: gazdasági, szociális, kulturális. A rokonság számon tartását segítő alkalmak. Rokonsági viszonyok. Apaági leszármazás. Nemzetség, nagycsalád, család, műrokonság. A családi háztartás. A paraszti gazdálkodás munkaszervezete, az önellátó családi kisüzem. Az idegen munkaerő. munkarend. A mezőgazdasági és a háztartási munkák megszervezése. Munkamegosztás a családon belül: nemek, korosztályok, hierarchia szerint. A szocializáció. A közösen végzett munkák két típusa: társas munka, akcióközösség. Emelt szint: az életkorokhoz fűződő szerepek Minimális követelmény: Mutassa be, hogyan működött a rokoni kapcsolatháló a hagyományos falusi társadalomban. Mutassa be, hogyan szervezték meg a munkát a paraszti gazdaságokban. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban c. műve alapján mutassa be, hogyan szervezték meg a palóc nagycsaládban a mezőgazdasági és háztartási munkát. Olvasott tanulmány alapján összegezze, hogy melyek voltak a rokonság számontartásának okai a hagyományos kultúrában. Gyűjtőmunka: mérje fel, hogy családja mennyire tartja számon a rokonságot, keresse meg a magyarázatát annak, ha nem tartják fontosnak. Figyelje meg, hogy az ősei közül kihez fűződik a családi emlékezetben fennmaradt hagyomány, a család szempontjából fontos történet. Házi dolgozat formájában fogalmazza meg.


332

4. résztéma 63-66. óra A családokat összefogó közösségek rendje; a falu, a piac. 4 óra (emelt szint: a központosított közigazgatás szerepe, adózás, szabványosítási kísérletek) Ismeret: A falusi társadalom közösségi jellege. A falusi társadalomban a közösségszerveződés alapjai (vérségi, területi, vallási, nemek, életkor, társadalmi helyzet, etnikum). A közösségek tevékenységei. Az egyén helye és szerepe a közösségben. Társadalmi normák és társadalmi ellenőrzésük. A falusi társadalom erősen hierarchizált jellege. A helyi társadalom, a faluközösség. A szokásjog. Az önigazgatás és a közigazgatás. A közösségi szerveződés gazdasági alapjai, gazdasági társulások, egyesületek. Az egyház társadalomszervező szerepe, a népi társadalomnak az egyházhoz kapcsolódó intézményei. Az egyház és a vallásosság szerepe a paraszti kultúrában. Az egyházi és világi hatalom összefonódása. A pap szerepe a katolikus és a protestáns társadalmakban. A népi vallásgyakorlás közösségi formái. A vásár, a piac társadalmi szerepe: találkozási hely és alkalom, a saját faluból való kimozdulás és külső kapcsolat létesítésének lehetősége. Információszerzés és tájékozódás az újdonságokban. Emelt szint: a központosított közigazgatás szerepe, adózás, szabványosítási kísérletek Minimum követelmény: Mutassa be, milyen alapokon szerveződnek a közösségek a falusi társadalomban és e közösségek milyen tevékenységek céljából alakulnak. Mutassa be, hogyan szabályozzák a társadalmi normák és ellenőrzésük közösség és egyén életét. Vázolja, hogy milyen szerepet játszott az egyház a paraszti kultúrában. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Egyszerű térképvázlat készítése Európa vallási–felekezeti megoszlásáról. Hasonlítsa össze a katolikus pap és a református lelkész szerepét, amelyet a közösségükben betöltöttek. Indokolja meg a különbséget a felekezeti sajátosságokkal. Irányított beszélgetés, vita: az egyházak szerepe ma a társadalom formálásában, közösségek szerveződésében. Kutatómunka: járjon utána interjúzással (családban, rokonságban, stb.) és könyvtári munkával, hogy a lakóhelye körzetében melyik települése(ke)n tartottak kiemelkedő szerepű vásárokat. Vesse össze a szóbeli információkat az olvasottakkal. Milyen célból jártak az adott vásárba? Milyen idegen csoportokkal (népcsoportokkal, nemzetiségekkel) találkozhattak ott? Esszéírás: a mai falusi/városi társadalomban mik az alapjai a közösségszerveződésnek, összehasonlítva a hagyományos falusi társadalommal. Fogalmazzon meg önállóan kérdést, problémát a jelenséggel kapcsolatban. Hasonlítsa össze a szokásjog és az írott jog működésének elveit. Értékelés: A témakörnek ez a modulja után összefoglalás és témazáró dolgozat. Az egész témakörre vonatkozik: Módszerek, szervezeti formák, taneszközök,: előadás, magyarázat, kérdezés, kérdve kifejtő módszer, irányított beszélgetés, vita, szövegolvasás és -értelmezés, házi feladat, illusztráció (projektoros képvetítés, zenehallgatás, dokumentumfilm vetítése) egyéni munka, frontális tankönyv, világatlasz, történelmi atlasz, kézikönyvek, lexikonok


333

Értékelés: legyen tisztában a diák, hogy az elvégzett feladatok miben segítették, fejlesztették - szóbeli órai tevékenységek értékelése - írásbeli (órai és otthoni) tevékenységek értékelése Ezek által fejlesztő értékelés. Minden tanulói tevékenységet kövessen értékelés. A tanuló tudja megfogalmazni, hogy az adott tevékenységgel kapcsolatban mi okozott neki nehézséget, problémát. A témakör zárásaként témazáró dolgozat. Összefoglalás, ellenőrzés. Témazáró dolgozat. 3 óra A témakör feldolgozása során a fejlesztő értékelés fókuszában a következő képességek, kompetenciák, amelyeket a minősítő értékelés is mér a tartalmi elemek mellett: - megszerzett tudás alkalmazása - olvasott szöveg értelmezése, irányított kérdések alapján lényeg összefoglalása - online könyvtári katalógusban keresés - kiselőadás: szóbeli szereplés, és annak önértékelése, egymás értékelése - adott témában kérdés önálló megfogalmazása - kritikai gondolkodás - esszéírás A fenti fejlesztési feladatokon keresztül a témakör végére a következő követelményeknek (kompetenciáknak) kell megfelelnie a tanulónak: - képes legyen kultúra és társadalom együttes működésének megértésére - a nemzeti kultúra és a népi kultúra jelenségeinek összefüggéseit képes értelmezni - megértés igényének kialakítása saját környezete és távoli, idegen kultúrák megnyilvánulásaihoz Gazdaság, mesterségek modul: Gyűjtögető, állattartó foglalkozások: „ősmesterségek”, „halász, vadász, madarász”, juhász, gulyás, csikós. Pásztorművészet. 4 óra (emelt szint: a pásztorművészet, technikái, tárgyai és funkciói) Ezermesterek, barkácsolók. Céhek és kontárok. 2 óra (emelt szint: + házilag készített alkalmi eszközök, pl. szerszámnyelek, játékok; árutermelés) Malmok, molnárok; a malom, mint fórum. 2 óra (emelt szint: kézi malom, száraz malom, vízmalom, gőzmalom) Kovácsok, kovácsműhelyek; a műhely, mint fórum. 3 óra (emelt szint: patkoló kovács, szerszám-kovács, cigány kovács, csontkovács) Ácsok, asztalosok. A tetőszerkezet típusai, a bútorok fajtái, ácsszerkezet és asztalos szerkezet. 3 óra (emelt szint: + a fűrészmalmok és az asztalosbútorok tömeges elterjedése) Bognárok, kerékgyártók. A híres magyar kocsigyártás. 2 óra (emelt szint: + a közlekedés és szállítás eszközeinek fejlődése és szerepük). Ruhakészítés: szabó, gubacsapó és szűrszabó, úri szabó, német–szabó, női szabó. 3 óra (emelt szint: + alapanyagok, szabásminták és a készáru kereskedelme. Bőrkikészítés, bőrfeldolgozás. Tímár, varga, csizmadia, szíjgyártó. 2 óra (emelt szint: + lábbeli, bőrruházat, lószerszám és más állatok szerszámai) Kéreg-, vessző-, gyékény-, és faedények. Kosárfonó, gyékényes, teknővájó, kádár és pintér. 4 óra (emelt szint: + a termékek felhasználásának ismertetése, pl. kenyérdagasztás, bortermelés) Mesterségek összefoglalása, dolgozatírás: 3 óra. Összesen: 28 óra 1. résztéma 70-73. óra Gyűjtögető, állattartó foglalkozások: „ősmesterségek”, „halász, vadász, madarász”, juhász, gulyás, csikós. 4 óra (emelt szint: pásztorművészet, technikái, tárgyai, funkciói)


334

Ismeret: A zsákmányolás. A földművelés és az állattartás kiegészítése az önellátó gazdálkodásban a 20. századig. Szerepe ott jelentős, ahol földművelésre kevéssé alkalmas a terület. Fő megélhetés, háziipar. A gyűjtögetés színtere a falu határának különböző részei: az erdő, a vizek, a rét, a láp. A táplálkozáshoz, az öltözködéshez, a szerszámokhoz, az eszközökhöz, az építkezéshez való beszerzése. Egyes termékekre specializálódott falvak, tájak. A halászat, vadászat, madarászat. A nagy, családi állatállomány őrzése, az egyéni legeltetés. Az alföldi puszták kialakulása és a hivatásos pásztorkodás megjelenése a falusi közös nyájak létrehozásával. Az egyes háziállat fajták és őrzésük. A szilaj, félszilaj és az istállózó állattartási módok. A pásztorok életmódja. Emelt szint: a pásztorművészet, használati tárgyaik díszítése egy pásztordinasztia példáján keresztül megvizsgálva. Minimum követelmény: Mutassa be a zsákmányolás válfajait és különféle szerepét a falusi kultúrában. Ismertesse az egyéni legeltetést és a hivatásos pásztorkodást, valamint ez utóbbi gyakorlat kialakulásához vezető okokat. Sorolja fel az egyes állatfajták őrzőit és mutassa be a pásztorok közti hierarchiát. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Olvasott szöveg alapján hasonlítsa össze a szervezett középkori halászat és az orvhalászat célját és gyakorlatát. A sárréti pákászat és madarászat példáján mutassa be és elemezze a hagyományos falusi kultúrában megmutatkozó magas fokú természetismeretet és hasznosításának ésszerű és változatos módját. Járjon utána, hogy ma mennyire adottak a lehetőségek a természet javainak szabad használatára. Milyen társadalmi rétegek élnek ma gyűjtögetésből. Lakóhelyén és környékén volt-e valamilyen speciális gyűjtögetésre alkalmas növény, termés? Házi dolgozat keretében dolgozza fel, hogy a gyűjtögetni való növények, termések fajtái szerint milyen változatos szedő- és szállítóedények alakultak ki. Kiselőadás készítése önállóan keresett anyag alapján a pásztorok életmódjáról, szépirodalmi művet is felhasználva. A téma feldolgozása során elemezze azt is, hogy a szépirodalmi feldolgozás miben és hogyan egészíti ki a témával kapcsolatos ismereteket. 2. résztéma 74-75. óra Ezermesterek, barkácsolók. Céhek és kontárok. 2 óra (emelt szint: + házilag készített alkalmi eszközök, pl. szerszámnyelek, játékok; árutermelés) Ismeret: A kézművesség ágainak fejlődése a magyarság történetében, a mesterségek specializálódása. A szolgálónépek az Árpád-korban, a városba áramlásuk és a városfejlődéshez való hozzájárulásuk. Munkamegosztás falu és város között. A mezővárosi kézművesek. A céhszerveződés fejlődése, és a paraszti árutermelés kialakulásának hatása. A falvakban és mezővárosokban jelen lévő iparágak a középkor végén, a kora újkorban. A kontárok és az ellenük folytatott harc. A 19. század: a céhek és a kontárok késői virágzása a lassú gyáripari fejlődés miatt. A paraszti lakosság tárgyi szükségletei kielégítésének öt kerete: céhes mesterek, kontárok, specialisták, háziiparosok, házi munka (önellátás). Híres háziiparos vidékek és termékeik. Az idegen telepesek (középkor, és 18. sz.), a szomszéd szláv népek, és az oszmán törökök hatása a mesterségek fejlődésében. Emelt szint: Házilag készített alkalmi eszközök, pl. szerszámnyelek, játékok. A hozzá való anyag beszerzése. A házimunkák ideje. Árutermelés.


335

Minimum követelmény: Mutassa be a mesterségek fejlődésének főbb állomásait a magyarság történetében. Sorolja fel és jellemezze azt az öt keretet, amelyben a falusi lakosság tárgyi szükségletei készültek. Csoportosítsa a megadott tárgyakat aszerint, hogy melyik keretben készült. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok A mesterségnevek eredetéből következtessen annak időbeli megjelenésére a magyar kézművességben, illetve a specializálódás idejére. Hasonlítsa össze a mezővárosi és a falusi kézművességet. Mutassa be, hogy milyen összefüggés van a paraszti árutermelés kibontakozása és a kézművesipar fellendülése között. Figyelje meg, hogy milyen hatással volt 18. századi úrbérrendezés és a 19. századi természetátalakító tevékenység (folyószabályozások, mocsárlecsapolás) a házimunkában specialistává vált falvak, tájak megélhetésére. Múzeumlátogatás a pécsi Néprajzi Múzeumban. A különböző funkciójú tárgyak csoportosítása annak alapján, hogy milyen termelési keretben készültek. Otthoni kutatás: otthon vagy a nagyszülői házban a tárgyak világát vizsgálja meg és keressen példákat a különböző termelési keretekre, kiegészítve a gyári termelési kerettel. Indokolja meg, hogy miért fulladt kudarcba a 19. század végén a művészi jellegű háziipar intézményes fejlesztésére tett kezdeményezés. Figyelje meg, hogy milyen szerepe és helyzete van ma a művészi jellegű háziiparnak (népművészeti áru). Gondolkodjon el azon, hogy érdemes-e és szükséges-e ezen változtatni. Milyenek a társadalmi és a kulturális igények ezzel kapcsolatban. Milyen lehetőségek rejlenek benne. 3. résztéma 76-77. óra Malmok, molnárok; a malom, mint fórum. 2 óra (emelt szint: kézi malom, száraz malom, vízimalom, gőzmalom) Ismeret: A molnármesterség fontos szerepe a honfoglalástól kezdve, a gabona táplálkozásban betöltött súlya. A malmok különleges gazdasági és jogi helyzete: a malomtartás jogának változásai: királyi, földesúri, királyi városi haszonvétel; mezővárosi, protestáns gyülekezeti malomtartási jog, bérbeadás jobbágyoknak és idegen származású szakképzett molnároknak. A céhszervezetek késői alakulása és okai. Vegyes céhek az ácsokkal, pékekkel. A molnárok munkája, szakértelme: őrlés, ácsmunka, kőfaragás. A néphit tudós molnára. Az őrlés, a parasztra őrlés. A malmok őrlésen kívüli funkciói. A molnár szakképzett kisegítője, a molnárlegény és alkalmi segédmunkásai: hajléktalanok, csavargók, A malmok tulajdonosai a malmosgazdák és jövedelmük, a vám. A malmok és a molnárok helye, szerepe a falusi, mezővárosi közösségben. A molnár jövedelme. A jó molnár megbecsültsége. A malomalja: gyűlések színtere. A társas élete színtere. Emelt szint: A malmok csoportosítása hajtóerő és energiaforrás szerint. Kézi malom, szélmalom, vízimalom, száraz malom. A gőzmalmok megjelenése 19. sz. 40-es éveiben, a szárazmalmok kiszorítása. Minimum követelmény: Mutassa be a molnármesterség szerepének fontosságát, a molnárnak a faluban betöltött tekintélyes szerepét és a malmok társadalmi funkcióját. Ismertesse a malmok különleges gazdasági és jogi helyzetét. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Népköltészeti gyűjteményben keressen a tudós (ördöngös) molnár alakjához fűződő hiedelemmon-


336

dákat. Figyelje meg, hogy milyen képzetek kapcsolódnak az alakjához. Értelmezze azt a jelenséget, hogy a molnár alakja köré hiedelmek fonódtak és ezáltal a néphit természetfeletti erejű személye lett. A Magyar Néprajzi Lexikon szócikke alapján figyelje meg, hogy a néphit melyik alakjaival van kapcsolatban, és magyarázza meg, hogy miért. Az étkezésről szóló paraszti visszaemlékezés alapján értelmezze a molnármesterség fontosságát. A Magyar Néprajzi Lexikon szócikke alapján tekintse át, hogy az árpád-kori okleveles és egyéb írott forrásokban milyen formában jelenik meg a mesterség neve. Ismerje meg azt is, hogy milyen eredetű az elnevezés. A Magyar Néprajzi Lexikon szócikke alapján ismertesse, hogyan összegződött a molnármesterek szaktudásában a közép- és az újkor fontos technikai ismeretei és vívmányai. Az orfűi malommúzeum megtekintése. A vízimalom működésének megfigyelése. A molnár és családjának életmódjáról kiselőadás készítése. A malom ácsszerkezetének megfigyelése. 4. résztéma 78-80. óra Kovácsok, kovácsműhelyek; a műhely, mint fórum. 3 óra (emelt szint: cigánykovács, csontkovács) Ismeret: A fémművesség megjelenése. A fémművesség a magyarság történetében. A mesterség specializálódása. A német telepesek hatása. A reneszánsz kori virágzás. Céhszervezet. A 19. században megjelenő gyáripari termelés. A falusi vagy patkolókovács mesterség termékei: a paraszti igények ellátására a házépítés, fölművelés, állattartás szerszámai, eszközei, állatgyógyítás. A falusi társadalomban betöltött szerepük fontossága. Felfogadásuk, járandóságaik. A kovács ügyeinek intézője, a kovácsbíró. A műhely és a legfontosabb szerszámok. A legfontosabb munkamódok: kovácsolás, edzés, nyújtás, szekérvasalás, patkolás. Munkarend: a mezőgazdasági munkák rendjéhez igazodik. A kovácsok ügyessége: tojáspatkolás, a lakóházak kovácsoltvas oromdíszei és a temetők keresztjei. Mágikus tudás, az alakjához kapcsolódó hiedelmek. Újítók, feltalálók. Emelt szint: A cigánykovácsok. Konkurencia a céhes mestereknek, korlátozzák a termelési lehetőségeiket. A cigánykovácsok sajátos munkarendje, műhelye, szerszámkészlete, termékei. Minimum teljesítmény: Mutassa be a magyarországi fémművesség fejlődésének főbb állomásait. Összehasonlítva a molnármesterséggel magyarázza meg, hogy miért örvendett tekintélynek a falusi társadalomban a kovácsmester, és miben mutatkozott meg mindez. Mutassa be a kovács munkáját. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Dramatizálás: a kovácsműhely (malom) fórumként, a társasági élet színhelyeként, találkozóhelyként való bemutatása. Önálló kutatás: a jelképes díszlet megalkotásához a kovácsműhely berendezésének megismerése; a hírek továbbadásának funkciójának bemutatásához önállóan kitalálni, honnan lehetne információt gyűjteni a 19. századi napi eseményekről (napilapok). A paraszti mindennapok gondjai, problémái is felmerülnek itt. Ehhez is önállóan forrást keresni (paraszti önéletírásból). A malom, mint színtér esetében: a molnár és az őrletők közötti viszony bemutatása (a molnár házigazda szerepben, a molnár megbecsülését kifejező ajándékok. (Fejlesztési feladatok: együttműködés, önálló anyaggyűjtés, az életkép megrendezése, eljátszása, kreativitás.)


337

5. résztéma 81-83. óra Ácsok, asztalosok. A tetőszerkezet típusai, a bútorok fajtái, ácsszerkezet és asztalos szerkezet. 3 óra (emelt szint: + a fűrészmalmok és az asztalosbútorok tömeges elterjedése) Ismeret: A fafeldolgozás, famegmunkálás története a magyarság kultúrájában, a specializálódás. Háziipar, házimunka. Az ácsmesterség, céhszervezet. A paraszti lakóházak, gazdasági épületek építése: kalákában, falusi faragóspecialisták, parasztácsok vezetésével. A faépítkezés alapanyaga, állami korlátozások. Az ácspallér (vállalkozó). Az eszközanyag, a faépítkezés eljárása. Anyag és szerkezet: boronaház, gerendavázas ház. A parasztácsok szaktudásának mutatói a hatalmas gazdasági épületek: csűrök, pajták. A tetőszerkezet típusai (szelemenes, szarufás, székes). Bútorművesség. A paraszti használatban lévő bútorok funkciójuk (mindennapi, ünnepi, reprezentáció) meghatározta elkészítése (házimunka, háziipar, asztalosmester, gyáripar). Az asztalosmesterség kiválása az ácsmesterségből, a céhek érdekellentéte. Az ácsolt és az asztalosbútorok különbségei az ácsolt láda és az asztalosláda példáján (technika, szerkezet, alapanyag, eszközkészlet, díszítés, funkció). A kelengyeláda és helye, szerepe a paraszti lakáskultúrában. Híres magyar asztalosközpontok (dunántúli, alföldi, felföldi, erdélyi) és a legfontosabb termékek. Emelt szint: Az asztalosbútorok és reprezentációs szerepük a tárgyi kultúrában. A fűrészmalom megjelenése a 13. században. A sorozatmunka lehetővé válása. Az asztalosbútor használatának elterjedése a különféle társadalmi rétegeknél. Minimum követelmény: Mutassa be a famegmunkálás történetét és a mesterségek specializálódását a magyarság történetében. Mutassa be egy parasztház építésének folyamatát. Hasonlítsa össze az ácsolt és asztalosbútort. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Ábrázolja a faépítkezés kétféle technikáját, a boronafalat és a zsilipelt boronafalat. Készítsen vázlatrajzot a gerendavázas ház szerkezetéről, megnevezve a szerkezeti elemeket. Nézzen utána a szakirodalomban, hogy a csűrök, pajták használata, funkciója hogyan függött össze az épületek méretével, szerkezeti megoldásaival. Kiselőadás témák: az ácsolt szuszék geometrikus mintakincsének, szimbolikájának bemutatása. A festett asztalosbútorok stíluskorszakainak bemutatása. Egy asztalosközpont bemutatása. 6. résztéma 84-85. óra Bognárok, kerékgyártók. A híres magyar kocsigyártás. 2 óra (emelt szint: + a közlekedés és szállítás eszközeinek fejlődése és szerepük). Ismeret: A kerék, a kerekes járművek története, a magyarság történetében való megjelenésük (finnugor eredetű szókészlet). A mesterség magyarországi története; a német hatás (német eredetű szerszámnevek). A parasztság számára a teherhordás és közlekedés legfontosabb eszközeit készítik. A paraszti használatú járművek két fő típusa: a szekér és a kocsi. A szekér részei, átalakíthatósága. A magyar kocsi, a mezőgazdasági árutermelés szállítóeszköze. Táji változatok, funkció szerinti változatok. A bognármesterség: szerszámkészlet, munkafolyamat, alapanyag, értékesítés. A bognárok és a kovácsok munkakapcsolata. A kocsigyártás korszerűsödése, majd átalakulása a 20. században. Emelt szint: Kerék, taliga, szekér. Kereskedelem, falu és város munkamegosztása, vásározás. Utazóeszköz.


338

Mimimum követelmény: Mutassa be a szekérkészítés menetét. Mutassa be a mesterség fejlődését. Ismertessen egy-két táji változatot. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Értelmezze azt a gazdasági-történelmi-társadalmi hátteret, amelyben a magyar kocsi változatossága kialakult. A Magyar Néprajzi Lexikonban keressen meg néhány kocsifajtát és mutassa be őket az alapján, hogy a funkciónak megfelelően hogyan alakították ki őket. 7. résztéma 86-88. óra Ruhakészítés: szabó, gubacsapó és szűrszabó. Úri szabó, német–szabó, női szabó. 3 óra (emelt szint: + alapanyagok, szabásminták és a készáru kereskedelme) Ismeret: A paraszti népviselet szerkezete (alsóruhák, felsőruhák, fejrevalók, lábbelik, kiegészítők). A viselet házilag előállított darabjai és anyaguk (kender, len, gyapjú). A paraszti viseletek történeti alakulása, régi és új stílus, úri és polgári minták követése. A feudális társadalomban az öltözködés rangjelző szerepe, az alsó társadalmi réteg öltözködésének rendeletekkel való szabályozása. Gyapjúból készült ruhadarabok. Szűrposztó ruhák. Szűrnadrág, szűrharisnya, szűrdolmány, szűrköpönyeg. A cifraszűr – az ünnepi viselet része. A gyapjú feldolgozása. A szűrszabó mesterség. A gubacsapó mesterség. A vékonyposztó, a kékposztó. A szabómesterség. Specializálódás a készített ruha minősége és az értékesítés szerint: vásármíves és váltómíves szabók. Specializálódás a társadalmi réteg, az anyag és a divat szerint: magyar szabó (vékonyszabó, vastagszabó), német szabó. Vékonyposztó ruhadarabok. A vékonyposztó magyaros ruha. Emelt szint: Alapanyagok: import posztók, textilek, majd a gyári anyagok megjelenése. Anyagminőség és társadalmi réteg. Szabásminták és a készáru kereskedelme. Minimum követelmény: Mutassa be, hogy a paraszti öltözködésben milyen szerepet töltöttek be a vastagposztó és a vékonyposztó viseletdarabok. Ismertesse a szűrszabó és a gubacsapó mesterséget és termékeiket. Vázolja fel a szabómesterség specializálódásának folyamatát. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Forráselemzés: a paraszti öltözködést ismertető források (körözőlevelek, ruhatiltó rendeletek, cselédés béresszerződtetések, stb.) Mutassa be és értékelje azt a történelmi-társadalmi folyamatot, melyben a 18. században a közrend és a nemesi rend öltözködése elválik egymástól. Készítsen rajzvázlatot a mente, dolmány szabásáról, és mutassa be ezeknek a ruhadaraboknak az esetében a keleti hatást. 8. résztéma 89-90. óra Bőrkikészítés, bőrfeldolgozás. Tímár, varga, csizmadia, szíjgyártó. 2 óra (emelt szint: + lábbeli, bőrruházat, lószerszám és más állatok szerszámai)


339

Ismeret: A bőrkikészítés két módja: magyar bőr (keleti típusú – ásványi anyagokkal való cserzés), középkori cserzési eljárás (nyugati típusú – csersavval), melyet a magyarok alkalmaztak. A bőrkikészítéssel és feldolgozással foglalkozó mesterek és termékeik, a specializálódás története szerint: tímár, terméke: a bocskor. A török kor hatása: bőrkikészítő tobakosok, termékük: szattyán és kordovánbőr, arab-mór cserzés. Varga: a nyugati eljárást alkalmazza, nyugati középkori lábbelitípusok készítése. Német és magyar varga. Csizmadia: csak lábbelikészítés, a csizma és a fordított varrás – török hatás. Keleti és nyugati kölcsönhatás. A manufaktúrák megjelenése. Szűcsök: a gyapjas juhbőr feldolgozói. Honfoglalás előtti mesterség. Céhszervezet kialakulása. Specializálódás: magyar szűcs, német szűcs. A bőr kikészítése, festése, szabása, díszítése: rátétek, hímzések, mintakönyvek. Szíjgyártók: honfoglalás idején már ismert mesterség. Céhszerveződés, a 15. századtól a mesterség virágzása. Termékeik: emberi ruházathoz, lószerszámokhoz, használati tárgyakhoz szíjazat, hintókhoz való szíjak. Emelt szint: A parasztok lábbelihasználata és darabjai: bocskor, saru, szekernye, csizma, topán, cipellő. A paraszti bőrruhák: hátibőr, melles, ködmön, suba, bunda, kisbunda. Minimum követelmény: Hasonlítsa össze a bőrkikészítés két módját a technikai eljárás és az általa nyert alapanyag tulajdonságai alapján. Mutassa be a bőrkikészítéssel és bőrfeldolgozással foglalkozó mesterségeket a specializálódásuk történetével és a mesterségekben kimutatható idegen hatásokkal. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Elemezze és hasonlítsa össze a bőrruhák két díszítési módját, a rátétet és a hímzést. A motívumkincs elemzéséhez használjon fel mintakönyvet. Önállóan keresett szakirodalom alapján mutassa be a bőr felsőruhák és a csizma szimbolikus szerepét a paraszti viseletben. Kiselőadás: a szíjgyártó mesterség bemutatása. Tanulmány alapján készítsen jegyzetet, kiemelve a lényeget a tímárok életmódjáról, hétköznapjairól, és a műhelyet is magába foglaló lakóházukról. 9. résztéma 91-94. óra Kéreg-, vessző-, gyékény-, és faedények. Kosárfonó, gyékényes, teknővájó, kádár, pintér. 4 óra (emelt szint: a termékek felhasználásának ismertetése, pl. kenyérdagasztás, bortermelés) Ismeret: Növényi anyagok felhasználása a neolitikum óta. Növényi anyagok feldolgozása és használata a paraszti kultúrában. A Kárpát–medence fonásra, szövésre, megmunkálásra alkalmas vadon növő növényei, természetes előfordulási helyük és a termesztett növények. Specialisták és háziiparosok megélhetése a földművelésre alkalmatlan területeken. Gyűjtögetés. Példa: Tápé falu. A vessző feldolgozása: vesszőfonás, kaskötők, kosárfonók. A vessző megmunkálása. A technika és az így készült tárgyak. Német hatás a mesterségben. Gyékénymunka. Fonás és szövés. Munkafolyamat. Termékek. Háziiparból élő területek. Kádármesterség. Faedények készítése: a háztartásban és a borkészítéshez használt edények. A mesterség kialakulása, elnevezései. Erdős vidékeken céhen kívül háziiparként is űzik. Értékesítés. A munka eszközkészlete és folyamata: alapanyagok, szerszámok, a hordókészítés menete. Az akolómester. Fakéreg edények készítése: alapanyag, technika, díszítés. Funkció szerinti változatosság a formában és az elnevezésben. Táji névváltozatok. Teknővájás. Faragóspecialisták munkája. A különféle funkciójú teknőfélék. Anyag, szerszámkészlet, eljárás. Teknővájó cigányok. A termesztett cirok és a szalma háziipari feldolgozása. Termékek.


340

Emelt szint: a termékek felhasználásának ismertetése, pl. kenyérdagasztás, bortermelés. Minimum követelmény: Mutassa be a növényi anyagok feldolgozásának szerepét a falusi lakosság megélhetésében. Ismertesse, hogy milyen alapanyagokat használtak fel, és milyen mesterségek épültek rájuk. Mutassa be, hogy a paraszti gazdaságban és háztartásban milyen funkcióban jelentek meg a növényi anyagból készült tárgyak. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Kós Károly tanulmányát elolvasva mutassa be, hogy a falusi ember természetismerete a növényi anyagok milyen változatos felhasználását eredményezte. Foglalja össze a szerző elméletét a fafeldolgozás ősi, univerzális voltáról. Önállóan választott szakirodalom alapján keressen párhuzamot a magyar és a finnugor népek tárgykultúrájában a növényi anyagok feldolgozásában. Anyaggyűjtés és kiselőadás készítése a növényi anyagokból készült tárgyak díszítőeljárásairól és motívumkincséről. Értékelés: A témakörnek ez a modulja után összefoglalás és témazáró dolgozat. Az egész témakörre vonatkozik: Módszerek, szervezeti formák, taneszközök,: előadás, magyarázat, kérdezés, kérdve kifejtő módszer, irányított beszélgetés, vita, szövegolvasás és -értelmezés, házi feladat, illusztráció (projektoros képvetítés, zenehallgatás, dokumentumfilm vetítése, tárgyak) egyéni munka, frontális tankönyv, világatlasz, történelmi atlasz, kézikönyvek, lexikonok, tárgyak A mesterségekkel kapcsolatos résztémák mindegyike esetében tevékenységek: - tárgyakkal kapcsolatban spontán és irányított megfigyelés, tárgyleírás (tárgyi alakjukban és fotón): anyag, technika, forma, díszítmény, funkció, a tárgy készítője és a tárgy kora - tárgykészítés folyamatát leíró szövegek feldolgozása, kiselőadásban való ismertetése, önálló témaválasztással - projektmunka: egy mesterség bemutatása ma élő mesternél folytatott önálló gyűjtés, terepmunka, dolgozatírás a gyűjtött anyagból - skanzenlátogatás Értékelés: legyen tisztában a diák, hogy az elvégzett feladatok miben segítették, fejlesztették - szóbeli órai tevékenységek értékelése - írásbeli (órai és otthoni) tevékenységek értékelése Ezek által fejlesztő értékelés. Minden tanulói tevékenységet kövessen értékelés. A tanuló tudja megfogalmazni, hogy az adott tevékenységgel kapcsolatban mi okozott neki nehézséget, problémát. A témakör zárásaként témazáró dolgozat. Összefoglalás, ellenőrzés. Témazáró dolgozat. 3 óra A témakör feldolgozása során a fejlesztő értékelés fókuszában a következő képességek, kompetenciák, amelyeket a minősítő értékelés is mér a tartalmi elemek mellett: - megszerzett tudás alkalmazása - olvasott szöveg értelmezése, irányított kérdések alapján lényeg összefoglalása - online könyvtári katalógusban keresés - kiselőadás: szóbeli szereplés, és annak önértékelése, egymás értékelése - adott témában kérdés önálló megfogalmazása - tárgyfelismerés, -elemzés


341

A fenti fejlesztési feladatokon keresztül a témakör végére a következő követelményeknek (kompetenciáknak) kell megfelelnie a tanulónak: - a néprajz, népművészet legfontosabb alkotásait, jelenségeit ismerje - a népi kultúra jelenségeit, a tárgyat és megnyilatkozásait annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beleilleszteni, és azzal együtt értelmezni 4. témakör Otthon, lakótér és tárgyi világa összesen: 14 óra Nomadizálók lakóterei, kerek alaprajzú épületek, „gubba, hajma”. Használatuk (férfi-női térfél, kultikus tér – munkatér), bútorzatuk. 1 óra (emelt szint: + továbbélésük: halász- és pásztorkunyhó) A kerek és a szögletes alaprajz történeti alapmintái, sátor és veremház. Építőanyagok. 1 óra (emelt szint: + megmunkálási technikák, ülőgödör) A ház fejlődése, tüzelőberendezések és alaprajzi típusok. 2 óra (emelt szint: + a modulrendszer változása, a méretek és az építőtechnikák változásai) Tüzelőanyagok (rönkfa, nád, szalma, kukoricaszár, trágya) és tüzelőberendezések ökológiája. 1 óra (emelt szint: + táji, területi típusok) Füstelvezetés, nyitott fedélszék, kürtők, kémények. 1 óra (emelt szint: + táji, területi típusok) Rúdra valók és bútorok. A bútorok elhelyezésének rendje, diagonális és párhuzamos elrendezés. 1 óra (emelt szint: + ácsolt és asztalosbútorok, megmunkálásuk szerszámai , technológiájuk története; házilag készített bútorok) Településtípusok, város és falu. Telekformák, gazdasági épületek. 2 óra (emelt szint: + a falvak alaprajzi típusai) A falu életének és szerepének változása az ipari civilizáció korszakában. Polgári, kispolgári minták, panel. 2 óra Összefoglalás, dolgozatírás: 3 óra. 1. résztéma 98. óra Nomadizálók lakóterei, kerek alaprajzú épületek, „gubba, hajma”. Használatuk (férfi-női térfél, kultikus tér – munkatér), bútorzatuk. 1 óra (emelt szint: + továbbélésük: halász- és pásztorkunyhó) Ismeret: A magyarság építőtevékenységének korai, honfoglalás előtti szakasza. Változatos, sokszínű építőkultúra. Kr. u. 5. századig. A szókészlet tanúságai, a finnugor korból származó szavak. A kúpos kunyhó finnugor kori öröksége, elemi gondolat terméke (univerzális, világszerte ismert, régi) Fennmaradt a vándorlások idején is. A magyaroknál félig földbe mélyített, felmenő falú ház a leggyakoribb változat. A teljesen földbe épített és a földszinti hajlék ritkább. A sövényfalú ház, nyeregtető, válaszfalak, nyílt tűzhely. Bőrrel, kéreggel fedett alkalmi, nyári kunyhók. 6-9. század: sátort is használtak a mozgó életmód miatt. A korabeli arab és perzsa források: a magyarok sátorlakók. Változatai: kupola alakú tető, rácsos favázzal (jurta), és kúpos alakú (haima, qubba). A jurta könnyen szállítható, és felállítható, a legfejlettebb. A váz borítása: állati bőrök, szőrme, nemez. A termelő tevékenység növekedésével változik a lakáskultúra. A kemence megjelenése. Fölbe mélyített kemencés veremházak. Előnye: a kemence jobban befűti, mint a nyílt tűzhely. A kúpos kunyhó továbbélése, és más, időszakos épületeké, amelyek legeltető pásztorkodáshoz szükségesek.


342

Térhasználat: átlós elrendezés, férfi–női, jobb–bal, ünnep–munka. Berendezés, bútorzat: tűzhely, oltár, a vagyon tárolása, fekvőhely, konyhai felszerelés. A tűzhely központi szerepe. Emelt szint: A kúpos kunyhó továbbélése a 20. századig: a halászat és a pásztorkodás alkalmi építményeiként. Minimum követelmény: Jellemezze a magyarság építőtevékenységének korai, a honfoglalást megelőző szakaszát. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Keressen példákat különböző földrészek népeinek építőkultúrájában a kúpos kunyhó, mint elemi gondolat megjelenésére. Jegyzetelje ki a tanulmányt, a lényeget kiemelve az osztályozás elemi formáiról (jobb–bal, férfi–női, tiszta–piszkos, szent–profán stb.). Mutassa be a magyarság élelemszerzésében bekövetkezett változások és az építőkultúra változásai közötti összefüggéseket. Értelmezze a kúpos kunyhó továbbélésének területeit. 2. résztéma 99. óra A kerek és a szögletes alaprajz történeti alapmintái, sátor és veremház. Építőanyagok. 1 óra (emelt szint: + megmunkálási technikák, ülőgödör) Ismeret: A két építészeti alaprajzforma a magyarság építészetében. Az Árpád-kor népi építészete: a szilárd építmények közül a veremház továbbélése. A sátor honfoglalás utáni továbbélése vitatott. A váltás okai: letelepült életmód, a falvak megszilárdulása, a földművelés jelentőségének növekedése, a takarmányozó állattartás kezdetei. A közrendűek életmódja: egyhelyiséges veremházakban élnek. A 14. századtól elterjed a földfelszíni, többosztatú háztípus. Életmód: évszakonkénti váltás, a hideg évszakokban a veremházban, máskor a szabadban, sátorban vagy melléképületben élnek. A fejlettebb építészeti környezetből jött vallon, olasz és német telepesek hatása. 14-16. sz. nagy változások: többosztatú, felszíni ház, füstmentes, meleg lakótér. A fejlődés társadalmi okai: a városhálózat kibővülése, a munkamegosztás átrendeződése, a kézművesipar és a kereskedelem szerepének növekedése. Népességnövekedés. A cölöpvázas szerkezetű sövényfal, a földfal, a faépítkezés. A kőépítkezés. Emelt szint: Az építkezés alapanyagainak megmunkálása: a sövényfal, a földfal készítése, a boronafal. A kő felhasználása. A kezdetleges ülő- és fekvőalkalmatosságok. Minimum követelmény: Mutassa be a kerek és a szögletes alaprajzi minták fejlődésének történetét. Ismertesse az építkezés alapanyagait és megmunkálásukat. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Keressen példákat arra, hogy az egyhelyiséges ház a 14. századot követően milyen funkciókban ill. körülmények között élt tovább. Forráselemzés: a középkori faépítkezés adatairól és a faépítkezés 18. századi korlátozásáról.


343

3. résztéma 100-101. óra A ház fejlődése, tüzelőberendezések és alaprajzi típusok. 2 óra (emelt szint: + a modulrendszer változása, a méretek és az építőtechnikák változásai) Ismeret: A paraszti lakóház történeti fejlődését az alaprajz változásai mutatják. Az alaprajz jelzi a táji változatot, az időszakot, a gazdasági és társadalmi helyzetet, a család összetételét, a házban folyó életet, a lakáshasználatot. Az alaprajzi formát meghatározó tényezők. Az alaprajz összefüggése a tüzelőberendezéssel, a füstelvezetéssel, az építőanyaggal, a falszerkezettel. A többhelyiséges lakóház kialakulásának okai. Kéthelyiséges és háromhelyiséges lakóház. Soros elrendezés. Szoba – konyha – kamra. Bővítmények. A szoba mérete és az építőanyag összefüggése. A konyha méretének összefüggése a tüzelőrendszerrel. Táji megoszlás. A kamra funkciói. A második szoba és a tisztaszoba megjelenése. A presztízs kifejeződése. A pince és a padlás megjelenése és szerepük. A tüzelőberendezések két típusa: a nyílt és a zárt tűzhely. Nyílt tűzhely a konyhában, és kandalló formájában a szobában. Zárt tűzhelyek: kemence, cserépkályha. Kemence: konyhai, szobai, és kívülfűtős. Füstös és füstmentes szobák. Az alföldi területek fejlettsége: füsttelen konyha és szoba, a kívülfűtős kemence és a szabadkémény megjelenésével. A takaréktűzhely. Emelt szint: A legfejlettebb alaprajzi formák: a kétsoros alaprajz, (kerített ház) és a polgárosult, L alakú utcafrontos ház. Az építőtechnikák változásai. Minimum követelmény: Mutassa be a lakóház fejlődését az alaprajz változásain keresztül, és az alaprajzot meghatározó tényezőket. Ismertesse a tüzelőberendezés és a lakóház alaprajza közti összefüggéseket. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Tanulmányról készítsen jegyzetet: foglalja össze az egyes táji változatok sajátságait. Hasonlítsa össze az őrségi füstösházat a szlovénnel. Hasonlítsa össze egy szegényparaszt és egy árutermelő parasztgazda lakóházát ugyanarról a tájegységről. Összegezze, hogy miben ragadhatók meg a fő különbségek. 4. résztéma 102. óra Tüzelőanyagok (rönkfa, nád, szalma, kukoricaszár, trágya) és tüzelőberendezések ökológiája. 1 óra (emelt szint: + táji, területi típusok) Ismeret: A tüzelőberendezés az emberi lakhely legkorábbi állandó felszerelése, egyidős az egy helyiséges lakóházzal. A tüzelőanyag–kereskedelem megjelenése előtti (20. század 1. fele) tüzelőanyag beszerzés és használat. A helyben föllelhető tüzelőanyagok. Fa: ahol ennek természeti és jogi feltételek kedveztek. Használata: kemencében, főzőpadkán gallyfa. A szoba fűtésére is szolgáló erdélyi nyílt tűzhelyen rönkfa. A vízmenti vidékeken a nád és a sás a kemencék tüzelőanyaga. Szőlővessző-venyige. Rőzsének vidékenként különböző gallyfa. A gabonatermesztés növekedésével a szalma is a tüzelőanyagok közé került. A kukorica-, napraforgótermesztés elterjedésével a növényi szárakat, torzsát-tőrészt, a lemorzsolt csutkát tüzelték el. A lerágott gabonaszárak, amit a jószág a jászolban hagyott. Kényszerűségből a szárított állati trágyát is felhasználták. Szalmával, törekkel keverten, formába vetve mint tőzeget kifejezetten tüzelési célra készítették. A tüzelőanyagok minősége, éghetősége, salakanyag-tartalma befolyásolta a tüzelőberendezések alakulását, szerkezetét, használatát, közvetve a lakás használatát is. A nagy salaktartalmú, hirtelen lánggal égő szalmaszerű anyagok nagy tűzterű, nagy térfogatú kemencék kiépítéséhez vezettek. A fahasználat szabadsága, lehetősége fenntartotta a kályha-, ill. kandallóhasználatot. A hagyományos tüzelőanyagok visszaszorulásának okai. A lignit, barnaszén, kőszén megjelenése, el-


344

terjedése az I. világháború után, általánossá válása a II. világháború után. A falusi tüzelőanyag-telepek kiépülése után a hagyományos tüzelőberendezések gyors megszüntetése. Új tüzelőberendezés–típusok megjelenése: öntöttvas, samottozott, zománcos tűzhelyek, kályhák; a tüzelőszer–kereskedelemmel váltak általánossá. Emelt szint: Táji, területi típusok a helyben fellelhető tüzelőanyagok szerint. Minimum követelmény: Ismertesse a helyben megtalálható hagyományos tüzelőanyagok fajtáit. Mutassa be, milyen összefüggés van a tüzelőanyag típusa és a tüzelőberendezés típusa között. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok A hagyományos tüzelőanyagok megismerése után jellemezze a paraszti gazdálkodás környezethez való viszonyát. Gyűjtsön anyagot a tűzzel, tűzhellyel kapcsolatos képzetek, hiedelmek köréből. Rendszerezze az ös�szegyűjtött anyagot funkció szerint. Mutassa be a tűzhöz, tűzhelyhez kapcsolódó szimbolikát. 5. résztéma 103. óra Füstelvezetés, nyitott fedélszék, kürtők, kémények. 1 óra (emelt szint: + táji, területi típusok) Ismeret: A tűzhelyhez kapcsolódó berendezések, a szikrafogók, füstelvezetők funkciói: védelem a tűztől, szikrától (nyílt tűzhely esetében) és füstelvezetés. A füstelvezetés fejlődése. A füstelvezetés nélküli háztípus: füstösház, füstöskonyhás ház. Modernizációja: a fakémény. A nyílt tűzhelyhez tartozó szikrafogók. Változatai: kúp alakú fonott-tapasztott; fejlettebb: cső, kürtő vezeti a füstöt és teríti szét a tetőtérben. Szikrafogó a padlástérben. Belülfűtős kemencéhez tartozó szikrafogó, füstelvezető funkciójú kürtő, padlásra vagy pitvarba vezető változat. A padláson a kürtő nyílása fölött szikrafogó. Nyitott vagy szabadkémény: a szabadba vezeti a füstöt a tetőn át. A pitvar is füstmentessé válik. Anyaga: tapasztott fa vagy vályog vagy tégla. A 19. század végére általános lesz. Ekkor már a zárt füstelvezetés is kezd kialakulni, a rakott tűzhelyek építésével együtt. Létrejön a meleg konyha. Emelt szint: táji, területi típusok: nyugat-dunántúli füstösház, erdélyi nyílt tűzhelyek, kandallók szikrafogóval; felföldi belülfűtős kemence kürtővel; alföldi, kisalföldi szabadkémény. Minimum követelmény: Mutassa be a tűzhelyhez tartozó berendezések fejlődését a ház füsttelenítésének folyamatával együtt. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Készítsen vázlatrajzokat a tüzelőberendezések és a hozzájuk tartozó füstelvezetők, szikrafogók típusairól a fejlődéstörténetük sorrendjében. Értelmezze azt a jelenséget, hogy leghamarabb az Alföldön és a Kisalföldön alakult ki a fejlettebb szabadkémény. 6. résztéma 104. óra Rúdravalók és bútorok. A bútorok elhelyezésének rendje, diagonális és párhuzamos elrendezés. 1 óra


345

Ismeret: A ház egyes helyiségeinek használata, szerepe a paraszti életben és a bennük elhelyezett bútorok funkcióik szerint. Tároló-, ülőbútorok, asztal, ágy, bölcső. A bútorok elrendezése. Pitvar: a mosdás és az étkezés helye, vizespad, tálas, asztalszék. A konyha: tűzhely, tüzelőpadka, főző-, sütőedények, tárolóedények, eszközök. Kamra: lakókamra (ágy, láda) vagy tárolóhelyiség (tárolóedények, padok). Szoba: tüzelőberendezés, asztal, téka, almárium, láda, székek, ruhatartó rúd. ágy, bölcső. A szobában lévő bútorok elhelyezkedésének két formája: sarkos (diagonális), párhuzamos. A sarkos elrendezés archaikus jellege: átlósan a szentsarok és a munkasarok. Rúdravalók: a lakás díszítése céljából a szobában függő rúdra terített lepelformájú textíliák. Tájilag Erdélyben, a Duna-Tisza-közén és egyes dunántúli területeken jellemző. Ünnepkor vagy egész évben fent voltak. Helyük a tisztaszobában a vetett ágy fölött volt. Kendők (2-20 darab), abrosz, derékalj, párnahéj, vőfélykendő töltötte be a szerepet. Emelt szint: Ácsolt és asztalosbútorok. Házilag készített bútorok (Ez már volt tananyag másik témakörben.) Minimum követelmény: Mutasson be egy parasztházat a helyiségeivel, és azok berendezésével funkciójuk szerint. Ismertesse a szobák bútorelrendezésének két módját. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Önálló szakirodalmi tájékozódás után mutassa be írásban a parasztház használatát. Alkosson fő szempontokat és azok mentén ismertesse a témát (férfi–női terek, térfelek; téli és nyári életmód a házban, az étkezés és az alvás változatos formái). 7. résztéma 104-105. óra Településtípusok, város és falu. Telekformák, gazdasági épületek. 2 óra (emelt szint: + a falvak alaprajzi típusai) Ismeret: Területi munkamegosztás. A falu néprajzi fogalma: települési és társadalmi egység, korlátozott önállóságú, mezőgazdasági jellegű kistelepülés. Szoros kapcsolata a legközelebbi várossal. A város: specializálódott tevékenységek. Autonóm vezetésű társadalmi egység, piachely, gazdasági, igazságszolgáltatási és kulturális központja a környéknek. Jogi helyzete. A városfejlődés története Magyarországon. Szabad királyi város és mezőváros. Parasztpolgárok. A 19. századi közigazgatási reform. A településtípusok rendszerezése: zárt település, szórványtelepülés, tartozéktelepülés (tanya), szer. A településszerkezet fejlődése: szórt, halmazszerű a 10-13. sz-ban. 14. sz: a jobbágytelkekre épülő falu kialakulása. A falukép kialakítását meghatározó tényezők. Telekformák: az épületek elrendezése a telken belül. Meghatározó tényezők. Az épületelrendezés formái és az udvar elrendezésének típusai. Gazdasági épületek: a belterjes, istállózó állattartás épületei, a növénytermesztés, földművelés épületei, a szőlészet és borászat épületei. Emelt szint: A falvak településszerkezetének formái: halmazfalu, útifalu, orsós falu, völgyi falu, többutcás falu, tervezett falu. Minimum követelmény: Hasonlítsa össze a falu és a város fogalmát. Sorolja fel a gazdasági épületeket és mutassa be az épületek udvaron belüli elhelyezkedésének formáit. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Mutassa be a mezőváros fogalmát a néprajzi értelmezéssel kiegészítve és ismertesse azt a gazdasági-


346

társadalmi helyzetet, amiben kialakult ez a sajátosan magyar településfajta. Gyűjtsön önállóan keresett szakirodalom vagy saját megfigyelés alapján abból a néprajzi tájegységből, régióból, ahová a lakóhelye tartozik, telekformákat, és nézzen utána, hogy milyen jellegzetes táji formái voltak lakóhelyén a gazdasági épületeknek. 8. résztéma 106-107. óra A falu életének és szerepének változása az ipari civilizáció korszakában. Polgári, kispolgári minták, panel. 2 óra (emelt szint: a régi házak és technikák mai utóélete) Ismeret: A 20. század 2. felében bekövetkező társadalmi–gazdasági változások a hagyományos paraszti társadalom felbomlása és a hagyományos közösségek és értékrendek átalakulása. A kollektivizálás. A falusi társadalmi hierarchia többszöri átrendeződése és új alapjai. A kuláknak minősített parasztpolgár (gazdaréteg) és bevonásuk a téeszesítés szervezésébe. A rendszerváltás és a magántulajdon megjelenése, mint a falusi társadalmi hierarchia alapja. A mezőgazdaságból élők arányszámának változása. A paraszti polgárosodás folyamatának folytatódása. A nagyüzemi termelés, kisüzemek, háztáji gazdaságok, intenzív termelés. A szabad földforgalom megszűnéséből következő életmódváltozások: a megtakarítás földbe fektetése helyett a lakáskörülmények javítása és a tartós fogyasztási cikkek felhalmozása. Korlátozott és felemás polgárosulás. A fiatal generáció városba költözése, a kulturális tőke átörökítésének megszakadása, válság a rendszerváltás után. Életmód és mentalitás: a 20. sz. végén is különbözik falusi és városi. Városi – újítás, falusi – mintakövetés és hagyományőrzés. Az önellátás szerepének csökkenése. A háztartások Gnagyságának, szerkezetének változása: az elemi család modellje. Vegyes házasságok társadalmi rétegek között. Az 1945 utáni lakásviszonyok, lakberendezés, lakótérhasználat: változik, de továbbra is három alapvető forma: polgári, munkás, paraszti. Alapanyag: tégla, városon panel. A települések építészeti képe megváltozik: a táji sajátságok eltűnnek. 60-as évek: sátortetős kockaház. 70-es évek: alpesi tetős házak, emeletes házak. Központi fűtés, víz-, szennyvíz-, gázhálózat. Lakberendezés: összemosódik a három forma. Presztízstárgyak, újfajta bútorok, bútorgyári terméke. Külön szoba mindenkinek. A díszítés új elemei: kézimunka, tv, dísztárgyak. Emelt szint: A régi házak és technikák mai utóélete. Skanzen, turizmus, átalakítás. Értelmiségi családok kiköltözése falura. A hagyományos technikák újjáéledése: vályogfal, rönkház, szigetelések. Minimum követelmény: Mutassa be, hogy a 20. század 2. felének történelmi–gazdasági–társadalmi változásai hogyan hatottak a falusi társadalomra és életmódra. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Szociográfiai írások, és más források (pl. feljelentések) alapján mutassa be írásban, hogy működött a kollektivizálás és a kulákság tönkretétele. Paraszti önéletírás, elbeszélések alapján helyezzen el egyéni sorsokat az általános történelmi folyamatokban. Figyelje meg és értékelje, hogy az oral history hogyan árnyalja a történelmi eseményekről való képet. Értelmezze a hagyományos paraszti mentalitás, értékrend és a szocializmus diktálta új (falusi) emberkép, mentalitás közti kontrasztot. Családjában, rokonságban végezzen gyűjtőmunkát azzal kapcsolatban, hogy a 20. század 2. felében a hagyományos paraszti lakáskultúra hogyan változott meg, hogyan cserélődtek le a parasztbútorok, tárgyak városi mintára. Az interjúk során arra is irányítsák a figyelmet, hogy ez a folyamat, jelenség hogyan értelmeződött a falusi emberek gondolkodásában. Kérdezzen rá az új típusú tárgyak megjelenésével kapcsolatban, hogy milyen céllal, szerepben kerültek be a házba. Készítsen fotódokumentációt. Projektmunka: kiscsoportban végezhető terepmunka. Egy önállóan megkeresett, kiválasztott régi


347

(paraszti) lakóház, amelyen átalakításokat végeztek az idők során, „háztörténetének” felkutatása, megírása. Az építészeti átalakításoknak, a tárgyi berendezések kicserélődésének vizsgálata a funkciók, a benne élők életmódjának változásainak tükrében. Az egész témakörre vonatkozik: Módszerek, szervezeti formák, taneszközök,: előadás, magyarázat, kérdezés, kérdve kifejtő módszer, irányított beszélgetés, vita, szövegolvasás és -értelmezés, házi feladat, illusztráció (projektoros képvetítés, dokumentumfilm vetítése, tárgyak), skanzenlátogatás egyéni munka, frontális, csoportban végzett projektmunka tankönyv, világatlasz, történelmi atlasz, kézikönyvek, lexikonok, tárgyak, fotók Értékelés: legyen tisztában a diák, hogy az elvégzett feladatok miben segítették, fejlesztették - szóbeli órai tevékenységek értékelése - írásbeli (órai és otthoni) tevékenységek értékelése Ezek által fejlesztő értékelés. Minden tanulói tevékenységet kövessen értékelés. A tanuló tudja megfogalmazni, hogy az adott tevékenységgel kapcsolatban mi okozott neki nehézséget, problémát. A témakör zárásaként témazáró dolgozat. Összefoglalás, ellenőrzés. Témazáró dolgozat. 3 óra A témakör feldolgozása során a fejlesztő értékelés fókuszában a következő képességek, kompetenciák, amelyeket a minősítő értékelés is mér a tartalmi elemek mellett: - megszerzett tudás alkalmazása - olvasott szöveg értelmezése, irányított kérdések alapján lényeg összefoglalása - online könyvtári katalógusban keresés - önálló szakirodalmi anyaggyűjtés - kiselőadás: szóbeli szereplés, és annak önértékelése, egymás értékelése - adott témában kérdés önálló megfogalmazása - tárgyfelismerés, -elemzés - projektmunka keretében: a kutatómunka megszervezése, együttműködés, terepmunka végzése: interjúzás, fotódokumentáció készítése, filmezés, a kutatás eredményeinek írásban való összefoglalása A fenti fejlesztési feladatokon keresztül a témakör végére a következő követelményeknek (kompetenciáknak) kell megfelelnie a tanulónak: - a néprajz, népművészet legfontosabb alkotásait, jelenségeit ismerje - a népi kultúra jelenségeit, a tárgyat és megnyilatkozásait annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beleilleszteni, és azzal együtt értelmezni - a népművészet, a nép tárgyi kultúrájának a társadalmi környezettel és annak változásaival való összefüggésének megértése 5. témakör Népi kerámia összesen: 11 óra Az agyagművesség története, kialakulásának gazdasági feltételei. 1 óra (emelt szint: + az agyag alkalmassága, az égetés) Agyaglelőhelyek Magyarországon, fazekasközpontok. 2 óra (emelt szint: + mázas, mázatlan cserép, oxidációs, redukciós égetés, fekete edény) A cserépedények típusai, terminológiája. 3 óra (emelt szint: + égetőkemencék típusai, égetési módok) Kereskedelem, cserekereskedelem, piacozás. Kereslet és kínálat. 2 óra (emelt szint: + hétköznapi és ünnepi, férfi és női használatra készült tárgyak. Díszítések, feliratok.)


348

Összefoglalás, dolgozatírás: 3 óra. 1. résztéma 111. óra Az agyagművesség története, kialakulásának gazdasági feltételei. 1 óra (emelt szint: + az agyag alkalmassága, az égetés) Ismeret: Az agyagedény készítés kezdetei a neolitikumban. A mesterség kialakulásának összefüggése a letelepedett életmóddal, és a zsákmányolásról a termelő életmódra való áttéréssel. Új szükséglet: főzőedény a gabonaételek számára, tárolóedény funkciónak is. A korábbi kőedény használatát váltja fel. Következmény: munkamegosztás és specializálódás – mezőgazdaság, kereskedelem, kézművesség. Nemek szerinti munkamegosztás: női, majd férfimunka. A korong és a fazekaskemence első emlékei: Mezopotámia, Kr. e. 4. évezred. Emelt szint: Az agyag alkalmassága: az égetés. Minimum követelmény: Mutassa be az agyagművesség kialakulását, elhelyezve a jelenséget az ókorban bekövetkezett nagy életmódbeli és élelemszerzési változások összefüggéseiben. Milyen új szükségletek keletkeztek e változások során. Ismertesse az agyagedények fő funkcióit. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Megadott szakirodalom alapján keressen magyarázatot arra, hogy miért nem jött létre minden kultúrában az agyagművesség. Hozzon példákat arra, hogy e kultúrákban mi tölti be az agyagedény funkcióját. Mutasson rá az összefüggésekre a táplálékkészítési és -tárolási módok és a természeti feltételek között. 2. résztéma 112-113. óra Agyaglelőhelyek Magyarországon, fazekasközpontok. 2 óra (emelt szint: + mázas, mázatlan cserép, oxidációs, redukciós égetés, fekete edény) Ismeret: Az agyag két fajtája: tűzálló és nem tűzálló edény készítésére alkalmas. Az agyagminőség és az adott tájegységben készített edények formája és funkciója közötti összefüggés. Tűzálló sütő-, főzőedények, kályhacsempe illetve korsók, tálasok. Agyaglelőhelyek és a rajtuk kialakult fazekasközpontok. Tűzálló agyag: az Alföldet körülvevő hegyvidéken. A híres gömöri tót fazék (vászonfazék). Korsós és tálas központok. A tűzálló edényeket nem vagy csak belül mázazzák, a kevés mázhasználat miatt nem céhes, hanem háziipari keretben készítik. Emelt szint: Az agyagművesség legáltalánosabb és legősibb válfaja a mázatlan kerámia, az egyszer égetett terrakotta. A máz megjelenése a fémek megismerésével és az üveg feltalálásával. Két fajtája: az ólommáz és az ónmáz; használatuk története. A magyar fazekasmunka elsősorban mázatlan és ólommázas cserépedény. A fajansz, a keménycserép és a porcelán a paraszti használatban. A vastartalmú agyagból készített fekete kerámia: az elzárt kemencében égetett edényben a vas-oxid redukciója zajlik. Minimum követelmény: Ismertesse a Kárpát–medencében található legfontosabb fazekasközpontokat, a környékükön található agyag minősége megszabta termékek szerint csoportosítva. A térképen mutassa meg a központokat.


349

Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Megadott irodalom alapján mutassa be, hogyan működött a kis- és nagytájak közti munkamegosztás és csere: hogyan és honnan jutott a hegyvidékről hőállóedény az Alföldre, illetve korsók, tálasok a hegyvidékre. Illusztrálja 2 példával. Készítsen róla egyszerű térképvázlatot. Kiselőadás: egy szabadon választott fazekasközpont bemutatása, projektoros vetítéssel, tárgyakkal. 3. résztéma 114-116. óra A cserépedények típusai, terminológiája. 3 óra (emelt szint: + égetőkemencék típusai, égetési módok) A korongon készült edény: forgástest, fennálló vagy öblös, és lapos edény. Fennálló: fazék forma és korsó forma. Fazék forma: fazekak, köcsögök, bögre, szilkék, bödönök. Korsófélék: szájforma szerint csoportok, korsók, kanták, butellák, kancsók, bokályok. Lapos edény: tálasedények (tálak, tányérok), sütőedények (serpenyő, lábas, tepsik, sütők). Alapvető funkciók: főző- és sütőedények, tárolóedények, folyadéktartó korsófélék (víz, bor, pálinka), asztali edények, tálasedények, más konyhai edények: mozsár, köpülő, sótartó; díszedények: tintatartó, fésűtartó, kosárka, virágváza stb.; világítók: gyertyatartók; játék, játékedény. Emelt szint: Az égetőkemence két fő típusa a hő áramlásának iránya szerint: a vertikális, függőleges huzatú (ez a gyakoribb), körkemence, és a horizontális (csak néhány helyen, főleg a kályhások és a habánok használják), hosszú kemence. Tűztér és rakodótér elválása. A katlan berakása. Az égetések és sorrendjük. Minimum követelmény: Ismertesse forma és funkció szerint csoportosítva a parasztság által használt cserépedényeket. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Tanulmányról jegyzet készítése irányított kérdésekkel: mutassa be a paraszti háztartásokban is megnyilvánuló arányok, mértékek rendjét a konyhai felszerelés vizsgálatával. A konyhai eszközök megszerzése, pótlása, az edények életkora, a háziasszony hozzájuk való viszonya, tárolásuk. Az edénykészletben az edények darabszáma, méreteik jelzik a család méretét, vagyoni helyzetét, főzési szokásait, étrendjét, a tejhaszon nagyságát. A főzőedények használata. A főzőedény egyben mérőedény jellege. Skanzenlátogatás: a konyhai felszerelés megfigyelése, a cserépedények mellett milyen eszközöket használtak a parasztasszonyok az ételkészítésben. csoportosításuk anyag, funkció és készítésük szempontjából. Kiselőadás elkészítése önállóan gyűjtött szakirodalom alapján: a kemence használata az ételkészítésben. 4. résztéma 117-118. óra Kereskedelem, cserekereskedelem, piacozás. Kereslet és kínálat. 2 óra (emelt szint: + hétköznapi és ünnepi, férfi és női használatra készült tárgyak. Díszítések, feliratok.) Ismeret: A fazekaskereskedelem – cserekereskedelem. Az edény űrtartalmának megfelelő termény (egyszer töltve, kétszer töltve). Pénzben is az űrmérték alapján. A régi és az új űrmértékrendszer. Az értékesítés módjai: faluzó, vásári és helyi kereskedelem. Vízi, távolsági kereskedelem (a mohácsi edény dunai útja). A felföldi fazekasok faluzó alföldi kereskedelme. Piaci körzetek. A kocsira rakodás. Vásári kereskedelem: fazekasutca a vásárban. Céhszabályzat a lepakolás rendjéről. Híres vásárok. A céhes mesterek edénykereskedői. Céhek, fazekasok, korsósok, gerencsér.


350

Sorozatgyártás (a folyóedény). A megrendelésre készített egyedi edények (boros- és pálinkásedények). Emelt szint: A hétköznapi folyóedény és a barátságból, ajándékba, megrendelésre készített egyedi edények. Boros-, pálinkásedények: kancsó, kulacs, miskakancsó, csalikorsó, pálinkásbutella, A mázas edények korai, ünnepi szerepe. Céhek, faluközösségek, református egyházak nagy zöldmázas, feliratos, domborműves boroskancsói. Díszítőtechnikák és stílusok. Női használatú díszedények: cserépkosár, fésű-, tintatartó. Használatuk, szerepük a paraszti tárgykultúrában, megőrzésük, fennmaradásuk. Minimum követelmény: Mutassa be a fazekaskereskedelem értékesítési módjait. Ismertessen egy piaci körzetet térképet használva. Írja le, hogy festett egy fazekasutca a vásárban. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Hasonlítsa össze a gerencsér és a céhes fazekas, korsós munkáját, tárgyi anyagon és tanulmány alapján. Elemezzen egy egyedi, megrendelésre készült edényt. Tanulmány kijegyzetelése irányított kérdések alapján: a vásárokban megszerzett díszes edények rituális használatáról. A felekezetek szerinti különbségek. Gyűjtőmunka és esszéírás: írja le családjában az ünnepi edényhasználatot, hasonlítsa össze idősebb (nagyszülői generáció) ünnepi edényhasználatával. Mutassa be a különbséget. Irányított beszélgetés: mennyire van napjainkban alkalma az ünnepi étkezésnek, hogyan adjuk meg a módját. Milyen szerepe van benne a tárgyi kultúrának. Az egész témakörre vonatkozik: Módszerek, szervezeti formák, taneszközök,: előadás, magyarázat, kérdezés, kérdve kifejtő módszer, irányított beszélgetés, vita, szövegolvasás és -értelmezés, házi feladat, illusztráció (projektoros képvetítés, dokumentumfilm vetítése, tárgyak), skanzenlátogatás, tárgyleírás egyéni munka, frontális tankönyv, világatlasz, történelmi atlasz, kézikönyvek, lexikonok, tárgyak, fotók, film Értékelés: legyen tisztában a diák, hogy az elvégzett feladatok miben segítették, fejlesztették - szóbeli órai tevékenységek értékelése - írásbeli (órai és otthoni) tevékenységek értékelése Ezek által fejlesztő értékelés. Minden tanulói tevékenységet kövessen értékelés. A tanuló tudja megfogalmazni, hogy az adott tevékenységgel kapcsolatban mi okozott neki nehézséget, problémát. A témakör zárásaként témazáró dolgozat. Összefoglalás, ellenőrzés. Témazáró dolgozat. 3 óra A témakör feldolgozása során a fejlesztő értékelés fókuszában a következő képességek, kompetenciák, amelyeket a minősítő értékelés is mér a tartalmi elemek mellett: - megszerzett tudás alkalmazása - olvasott szöveg értelmezése, irányított kérdések alapján lényeg összefoglalása, jelenségek közötti összefüggések felismerése - online könyvtári katalógusban keresés - önállóan szakirodalom keresése - kiselőadás: szóbeli szereplés, és annak önértékelése, egymás értékelése - adott témában kérdés önálló megfogalmazása - tárgyfelismerés, -elemzés


351

A fenti fejlesztési feladatokon keresztül a témakör végére a következő követelményeknek (kompetenciáknak) kell megfelelnie a tanulónak: - a néprajz, népművészet legfontosabb alkotásait, jelenségeit ismerje - a népi kultúra jelenségeit, a tárgyat és megnyilatkozásait annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beleilleszteni, és azzal együtt értelmezni 6. témakör Textilek összesen: 12 óra A fonás és szövés ősi technikái. 1 óra (emelt szint: + nemezkészítés; fonott falazatok, kerítések, hálók) A fonás, szövés alapanyagai (növényi és állati) és feldolgozásuk. 1 óra (emelt szint: + a fonalak típusai és színezésük) A szövés termékei, használatuk. 3 óra (emelt szint: + a hétköznapi és az ünnepi viseletek, textilek) A viseletben megjelenő táji, etnikus hovatartozás, nem, kor, családi állapot, vagyoni helyzet. 2 óra (emelt szint: + a szőttesek stílusjegyei; a hímzések és nagyobb táji típusaik) A díszítettség történeti korszakai, a gyári áru színre lépése, kivetkőzés. 2 óra (emelt szint: + a piaci megrendelések hatása; kékfestés, csipke; népi formák és motívumok továbbélési lehetőségei) Összefoglalás, dolgozatírás: 3 óra. 1. résztéma 122. óra A fonás és szövés ősi technikái. 1 óra (emelt szint: + nemezkészítés; fonott falazatok, kerítések, hálók) Ismeret: A természetben föllelhető növények alapanyagként való használata a neolitikum óta: építmények, használati tárgyak, öltözetdarabok készítése. A kender és a len őshonossága. A növények feldolgozásának régebbi technikája a fonás, az egyik legősibb kézművesség. A másik technika, a szövés – a kenderés lenrost feldolgozásától eltekintve a magyarságnál csak a gyékényfeldolgozásban jellemző. Az első gyapjúszövetminták Kis-Ázsiából származnak az i. e. 7. évezredtől. A gyapjúmunka a textilkészítés legrégibb ága, időben megelőzte a len- és kendermunkát, a technológiája pedig hatással volt e rostnövények feldolgozására is. Emelt szint: A gyapjú feldolgozásának keleti módja, a nomád juhtartáshoz kapcsolódó nemezkészítés. A fonás technikájának hagyományos használata az építkezésben és a halászati eszközök készítésében. Minimum követelmény: Ismertesse a növényi és állati alapanyagokat és felhasználásuknak azokat a technikáit, amelyekkel ruházat, hajlék, használati tárgyak készítése lehetséges. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Megadott szakirodalom alapján mutassa be, hogy a lenen és a kenderen kívül milyen növényekből készítettek még textíliát bizonyos kultúrákban. Figyelje meg a természeti feltételek és a ruházat alapanyagainak összefüggését. Kiselőadás készítése a gyékényszövésről. Térképvázlat készítése a Földön található fontosabb fonásra, szövésre alkalmas növények elterjedési határairól.


352

2. résztéma 123. óra A fonás, szövés alapanyagai (növényi és állati) és feldolgozásuk. 1 óra (emelt szint: + a fonalak típusai és színezésük) Ismeret: A kender honfoglalás előtti ismerete. A kenderföld. A kendermunka. Paraszti önellátás, házimunka, társas, női munka. Vetés, nyüvés, kévébe kötés, szárítás, áztatás, mosás, törés, fésülés, csomóba kötés. Fonás, szövés. Fonalmosás és gombolyítás. Eszközkészlet. A fonó és társadalmi szerepe. A takácsok és a takácsszőttesek. A magyarok juhtartása a bolgár-török kor óta, a gyapjú szó honfoglalás előtti, ótörök eredete. A tenyésztett állatfajták: a Kárpát–medencében a hosszú fürtös, gyapjas rackafélék és parlagi fajták tartása a nyugati eredetű merinófélék 18. századi meghonosodása előtt. A gyapjúmunka jelentős szerepe a parasztcsaládok önellátó gazdálkodásában az egész Kárpát–medencében. A gyapjúmunka legtovább az erdélyi magyar népcsoportoknál maradt meg szinte a legutóbbi időkig. A gyapjúfonal készítése: úsztatás, nyírás, mosás, lazítás, szálasítás, fésülés. Fonás, a fonókerék. Motollálás, festés. A színezésre használt természetes anyagok. Gombolyítás, szövés. Emelt szint: A fonalak típusai és színezésük: a kenderrost különféle minőségei és a rostfésülési eljárások és eszközök változatossága és összefüggésük. Kender-, len-, és gyapjúfonal. A színezéshez használt természetes ásványi és növényi anyagok, és az általuk nyert színek. Minimum teljesítmény: Ismertesse a fonás és szövés két fő anyagának feldolgozási eljárásának menetét és a legfontosabb eszközöket. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Önálló könyvtári szakirodalomkeresés után foglalja össze a kender és gyapjú feldolgozásának női társas munka jellegét és jelentőségét. Kiselőadás készítése: a fonóbeli játékok. Magyarázza meg, hogy az önellátás szerepe miért az erdélyi népcsoportoknál maradt fenn legtovább. Mivel függ össze ez a jelenség? 3. résztéma 124-126. A szövés termékei, használatuk. 3 óra (emelt szint: + a hétköznapi és az ünnepi viseletek, textilek) Ismeret: Az önellátással elkészített vászon használata. Viseletdarabok: ing, alsószoknya, blúz, gatya. A viseletdarabok szabásainak változásai. A bevarrott és mellévarrott ujjú ing. A lakásban, háztartásban, gazdaságban használt vászonnemű: ágynemű, asztalnemű, törölközők, törlők, szakajtókendő, zsákok, stb. A kelengye tartalma, elkészítése és szerepe. A viselet használata: férfi és női vászonviseletek, hétköznapi és ünnepi, téli és nyári viseletek. A gyapjúszőttesből készült ruhadarabok: a férfiaknak teljes öltözete, a nőknek szoknyája, köténye. Lakástextília (terítők, takarók, szőnyegek), a gazdaság megkívánta zsákok, tarisznyák, ponyvák. Emelt szint: A gyolcs és szerepe az ünnepi viseletek készítésében. A hétköznapi vászonviselet védelmének módszerei. Ünnepi textilek: a nagy egyházi ünnepek és az emberi élet fordulóin való használatuk. A lakás átöltöztetése.


353

Minimum teljesítmény: Ismertesse a vászonból és a gyapjúból készült termékeket és csoportosítsa őket a használatuk szerint. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Hasonlítsa össze egy szegényparaszti családból és egy gazdagparaszti családból való menyasszony hozománylevele alapján a bennük szerepelő vászon- és gyapjúszőttes darabok által a két kelengyét. Figyelje meg, hogyan változott a nyári ruhatár a vászondarabokat illetően a télihez képest. Megadott szakirodalom alapján mutassa be, hogy a vászon viseletdarabok közül melyik vált az ünnepi viseletek részévé. A táji változatokat is vizsgálja meg. Olvasott szöveg alapján figyelje meg, hogy a fel nem használt vég vásznaknak milyen szerepei voltak a paraszti háztartásokban. Csoportosítsa vászonneműeket készítőik, az anyagminőség és funkció szerint. 4. résztéma 127-128. óra A viseletben megjelenő táji, etnikus hovatartozás, nem, kor, családi állapot, vagyoni helyzet. 2 óra (emelt szint: + a szőttesek stílusjegyei; a hímzések és nagyobb táji típusaik) Ismeret: A parasztviseletek változásai. Lassú változás a századok alatt. A viselet darabjainak száma gyarapodik. Bonyolult jelzőrendszer kialakulása a 19. századra. Az életkor és a családi állapot kifejeződése: gyermekkor, eladósor, menyasszony, vőlegény, fiatal házasok, házasok, öregek viselete. Az egyéni sors kifejezése. Az ünnepi viselet, a mennyegzői ruha, a gyászviselet. A színszimbolika. Társadalmi rangjelzés: ünnepi suba, ékszerek; a családfő, az elöljárók viselete. A viselet száma, az anyag minősége. A magyar viseletek táji csoportjai: az alföldi mezővárosok viselete, hortobágyi pásztorviselet, dél-alföldi, torockói, kalotaszegi, székelyföldi, moldvai csángó, felföldi viseletcsoportok, mezőkövesdi, sárközi, pest-környéki, kapuvári viseletek. Az úri, polgári és paraszti viseletek különválása. Öltözködési minták a parasztság számára. Emelt szint: A szőttesek stílusjegyei. A hímzések és nagyobb táji típusaik. Minimum követelmény: Mutassa be a paraszti viselet változásának azt a folyamatát, amelyben bonyolult jelzőrendszerré változott a 19. századra. Ismertesse ezt a jelzőrendszert. Mutasson be egy táji változatot. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Hasonlítsa össze a viseletek két táji csoportját. Vizsgálja meg a bennük megnyilvánuló ízlésbeli sajátságokat, a gazdasági–társadalmi hátterüket, szín- és formavilágot. Értelmezze a jelenséget, hogy a parasztság számára öltözködési mintát nyújtó társadalmi réteg felváltotta egymást. Vita: jelenkorunk öltözködésében milyen jelzőrendszer nyilvánul meg. Milyen funkciói vannak ma az öltözködésnek? 5. résztéma 129-130. óra A díszítettség történeti korszakai, a gyári áru színre lépése, a kivetkőzés. 2 óra (emelt szint: + a piaci megrendelések hatása; kékfestés, csipke; népi formák és motívumok továbbélési lehetőségei)


354

Ismeret: A paraszti tárgyi kultúra átalakulása a 18-19. században. Gazdasági–társadalmi okok és a velük járó életmódváltozás. A tárgyi környezet gazdagodása, tárgyi reprezentáció, a társadalmi presztízs kifejezése. A tisztaszoba megjelenése. Az önellátás mellett a mesterember által készített dísztárgyak, majd a gyári tárgyak szerepének megnövekedése. Festett asztalosbútor, mázas cserépedény, díszes textíliák, a kelengye díszes viseletdarabjai. E jelenség és hatásai a jómódú és a szegény paraszti rétegekben és népcsoportokban. Az új stílus: fokozott díszítettség, a kompozíció fellazulása, a színvilág átalakulása, bővülése. A funkcionalizmus háttérbe szorulása. Táji stílusok kialakulása. Az öltözködésben bekövetkezett változások: megszűnnek a közrendűek számára előírt öltözködési szabályok. Az anyagválaszték és a színek gazdagodása, a textilipar és a kereskedelem fellendülése. A gyári áru szerepe nő a 19. század első felében. Olcsó nyugati textilgyártás; a technika fejlődése: hengernyomógép, csipkeszövőgép, varrógép. Polgárosodás és a paraszti ünnepi viseletek kialakulása. Két út az öltözködésben. A polgári ízléshez való igazodás vagy a paraszti öntudat kifejezése a viselet által. A kelengye szerepe a presztízs kifejezésében és a paraszti viselet megmerevedésében (nagygazda öntudat). A szegényparasztság divatot követő öltözködése. A kivetkőzés folyamata és okai. Gazdasági–társadalmi változások, a kényelem igénye. A parasztviselet szerepe a nemzeti kultúra megteremtésében. Megőrzésének, felhasználásának jelenségei. Emelt szint: A piaci megrendelések hatása: a konfekcióruha megjelenése. Új lehetőségek: kémiai festékek, gyári kékfestés, csipke. A népi formák és motívumok továbbélési lehetőségei: a folklorizmus. Minimum követelmény: Mutassa be azokat a történelmi–gazdasági–technikai–társadalmi feltételeket, amelyek között megváltozott, kiszínesedett és gazdagodott a paraszti tárgyi kultúra. Mutassa be azt a folyamatot, amelyben a parasztság elhagyta hagyományos viseletét. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Hasonlítson össze két önállóan választott tárgyat, amelyek a népművészet régi és új stílusát képviselik. Vizsgáljon meg egy táji viselet olyan szempontból, hogy kiszínesedésében, sajátossá válásában men�nyire játszottak szerepet az új gyári áruk. Értelmezze és hasonlítsa össze azt a két paraszti mentalitást, amely az öltözködésben való két ellentétes irányban nyilvánult meg. Vita: milyen szerepe, lehetőségei, célja van a viseletek hagyományőrzésének, feltámasztásának napjainkban? Az egész témakörre vonatkozik: Módszerek, szervezeti formák, taneszközök: előadás, magyarázat, kérdezés, kérdve kifejtő módszer, irányított beszélgetés, vita, szövegolvasás és -értelmezés, házi feladat, illusztráció (projektoros képvetítés, dokumentumfilm vetítése, tárgyak), skanzenlátogatás, tárgyleírás egyéni munka, frontális tankönyv, világatlasz, történelmi atlasz, kézikönyvek, lexikonok, tárgyak, fotók, film Értékelés: legyen tisztában a diák, hogy az elvégzett feladatok miben segítették, fejlesztették - szóbeli órai tevékenységek értékelése - írásbeli (órai és otthoni) tevékenységek értékelése Ezek által fejlesztő értékelés. Minden tanulói tevékenységet kövessen értékelés. A tanuló tudja megfogalmazni, hogy az adott tevékenységgel kapcsolatban mi okozott neki nehézséget, problémát. A témakör zárásaként témazáró dolgozat.


355

Összefoglalás, ellenőrzés. Témazáró dolgozat. 3 óra A témakör feldolgozása során a fejlesztő értékelés fókuszában a következő képességek, kompetenciák, amelyeket a minősítő értékelés is mér a tartalmi elemek mellett: - megszerzett tudás alkalmazása - olvasott szöveg értelmezése, irányított kérdések alapján lényeg összefoglalása, jelenségek közötti összefüggések felismerése - online könyvtári katalógusban keresés - önállóan szakirodalom keresése - kiselőadás: szóbeli szereplés, és annak önértékelése, egymás értékelése - adott témában kérdés önálló megfogalmazása - tárgyfelismerés, -elemzés A fenti fejlesztési feladatokon keresztül a témakör végére a következő követelményeknek (kompetenciáknak) kell megfelelnie a tanulónak: - a néprajz, népművészet legfontosabb alkotásait, jelenségeit ismerje - a népi kultúra jelenségeit, a tárgyat és megnyilatkozásait annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beleilleszteni, és azzal együtt értelmezni -értse a kultúra és a társadalom együttes működését, a népművészet kulturális beágyazottságát és a társadalmi környezettel való összefüggését - a további tájékozódás lehetséges útjait ismerje 7. témakör A lakóhely kultúrájának megismerése Összesen 10 óra A már tanult témakörök lakóhelyre vonatkozó gyűjtései, kutatásai és belőlük szerzett ismeretek kibővítése. Egyrészt Pécs és Baranya kultúrájának, másrészt a tanuló szülőföldje kultúrájának megismerése. A népi kultúra, a helyi hagyományok megismerése a lakóhely múltjával, természeti adottságaival és értékeivel való összefüggéseiben. A jelennel kapcsolatos kérdések: miért szükséges múltunk, helyi kultúráink ismerete. Mit és hogyan hasznosíthat belőle a mai emberek, közösségek. A helyi kulturális és természeti értékek és az őket fenyegető veszélyek, a megóvásukra tett erőfeszítések, lehetőségek és kötelezettségek, egyéni és közösségi felelősség. A vidék jeles kutatói és munkásságuk. Mit tanulhatunk tőlük? Minimum követelmény: Mutassa be szűkebb szülőföldje népi kultúrájának jellegzetességeit. Sorolja fel szülőföldje híres néprajzi kutatóit és fő munkáikat. Követelmények magasabb szintje: Képességek, kompetenciák és attitűdök kialakítására szolgáló fejlesztési feladatok Önálló gyűjtési, kutatási cél kiválasztása és megvalósítása a lakóhely kultúrájával kapcsolatban; kisebb csoportos projektmunka vagy egyéni kutatás keretben. Vita a jelennel kapcsolatos kérdésekről. Kirándulás a népi kultúra megőrzött emlékeihez.


356

8. A két év zárása, összefoglalás Összesen: 4 óra A 2. év végén ismétlés, összegzés Visszatérés a kulturális sokszínűség, az együttélés, a tolerancia kérdésére: Vita: hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek korunk globalizált világában? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak. Előítélet, sztereotípia, európai nézőpont: vannak-e abszolút erkölcsi értékek? Alapvető értékrendek. Vita: (Hagyományos) kultúra – (ipari) civilizáció. A hagyományos kultúra öröksége, átemelése, használhatósága a mai kultúrában.

Tankönyvek: Ágh Zsófia: Paraszti és polgári hagyományok a Kárpát–medencében. Szeged. 1999. Gazda Klára – Keszeg Vilmos – Pozsony Ferenc – Tánczos Vilmos: Magyar népi kultúra. Tankönyv. Szöveggyűjtemény. Kolozsvár, 1999, 2008. Továbbá a népművészet tantárgyhoz megadott Részletes érettségi és vizsgakövetelmények és vizsgaleíráshoz megadott szakirodalom.


357

14 Művészettörténet 14.1 A tantárgy cél- és feladatrendszere: A képi megismerés a látható (sőt a láthatatlan, a képzelet és az alkotó fantázia útján megközelíthető) világ kifinomult feltárásának kreatív, újrateremtő módja. A művészeti élményeknek befogadásán, átélésén, megítélésén túl a művészettörténet sajátos interdiszciplináris szerepet is betölt az oktatásban. A fejlett vizuális érzékelés, megfigyelőkészség, az ember alkotta környezet, és a képzőművészeti alkotások szépségeinek, jelenségeinek megismerése, a belső látás és modellteremtő képesség, a kreativitás, a térlátás és elemzőképesség valamennyi tantárgy tananyagának elsajátításában nélkülözhetetlen szerepet játszik. A műalkotások mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez szükséges képességek fejlesztése mellett a tantárgy különleges lehetőségeit kihasználva a megismerés módszereinek kompetenciái (a tanulás tanulása: a megfigyelés, a képzetalkotó-elemző megértés, a szemléletes megismerés képességei) fejlesztendők. A befogadóképesség, a művészeti-esztétikai kompetenciák fejlesztése a műalkotások elemzésén, értékelésén, leírásán és a vizuális ítéletalkotás szabályainak elsajátításán az egyetemes, az európai - benne a magyar - művészettörténet stíluskorszakainak, a kortárs építészeti-művészeti megnyilvánulásoknak, valamint a magyar népművészetnek a megismerésével valósulhat meg. A változatos képzőművészeti és tárgyalkotó technikák megismerése, a különböző anyagok ismerete és tisztelete, az elemző-értékelő-viszonyító gondolkodás fontos képességek, “kompetenciák” kialakítására, fejlesztésére alkalmas: a problémafeltáró és megoldó kritikus gondolkodás, az összehasonlítás és rendszerezés képessége, a lényegkiemelés és modellalkotás, valamint az összefüggések felismerésének intellektuális kompetenciái fejlesztése valósítható meg. A szóbeli kommunikáció mellett kiemelten fejleszteni kell a tanulók képi információk feldolgozásátsegítő kommunikációs kompetenciáit: a képzelet, a képi gondolkodás fejlesztését kell célul tűzni. A művészeti nevelésnek értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet kell betöltenie: a személyes és társas kompetenciák kialakításán keresztül így képes kialakítani és formálni a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartást, a nemzeti és európai azonosságtudatot és társadalmi érzékenységet. . A tantárgy a természeti és művészeti szépség megismertetésén, ideálteremtő alkotások bemutatásán és elemzésén keresztül teremtse meg a diákok igényét a testi és lelki egészség, a harmonikus érzelmi élet megszerzésére, hogy ezen az empatikus viszonyuláson keresztül az önismeret és személyes értéktudat fejlesztésével segítse a felnőtt szerepre történő felkészülést.

14.2 Fejlesztési követelmények Művészeti-esztétikai kompetenciák, műelemző képességek A tanulók vizuális megismerő és befogadó képességeit - melyeket a térbeli, formai, színbeli, mozgásbeli, az anyagokkal, esztétikummal kapcsolatos élmények, a művészet tárgyi és képi világa iránti fogékonyság jellemez - tovább kell fejleszteni. A tudományos ismeretszerzés kompetenciái mellett képessé kell tenni az önálló ismeretszerzésre: mozgósítani kell érdeklődésüket, hogy képesek legyenek látványok célirányos, egyre tudatosabb megfigyelésére, a belső képek, képzetek emlékezeti felidézésére. Váljanak képessé a belső képekben, vizuális – művészeti - esztétikai képzetekben való gondolkodásra, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, elemzésre, következtetésre, ítéletalkotásra, szintézisre). A látványban rejlő jelentést, a művészi kifejezésben megnyilvánuló esztétikai hatást legyenek képesek elemezni, értelmezni; ismerjék fel az analógiákat, fedezzék fel az összefüggéseket, és oksági kapcsolatokat! Tegyük mindezzel képessé a tanulókat, hogy vizuális-művészeti képzeteiket és ismereteiket mozgósítani tudják az adott szempontok szerinti tárgy- és műalkotás-elemzések során: törekednek egyéni vélemény kialakítására a számukra mértékadó ismeretek és vélemények alapján. Tegyük lehetővé, hogy esztétikai élményeik mélysége érzelmeikben is tükröződjék, ízlésítéleteiket képesek legyenek egyéniségüknek megfelelően megfogalmazni. Elemzéseikben mindig próbálják az európai szemléleti, etikai, esztétikai – normákat érvényesíteni, ugyanakkor nyitott, empatikus, és felelős ítéletalkotásra, valamint harmóniát kereső pozitív gondolkodásra törekedjenek!


358

A tanulást segítő kompetenciák A vizuális művészetek a kulcskompetenciák kialakítására törekvő képességfejlesztő pedagógiában – elsősorban a szemléletesség biztosításában – fontos szerepet töltenek be; nélkülözhetetlenek a tanulás tanulásában, a művelődésben és a mindennapi élet művészeti-esztétikai (ízlésbeli) kihívásainak megoldásában. A művészettörténet interdiszciplináris szerepét kihasználva sajátítsa el a tanuló a többi tantárgy tanulásához is alkalmazhatóan a vizuális információk formáit, és forrásait (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókban): így az anyanyelvi és vizuális”nyelvi” kompetenciák fejlesztése kiegészülhet a hatékony, önálló tanulás és - a szöveges rendszerezés, illetve műalkotásokról készült képek számítógépes feldolgozása, rendszerezése kapcsán - a digitális kompetenciák fejlesztésével. A közösen megvalósuló feltáró – kritikai - elemzések a kezdeményező-szervező képességek („vállalkozói” kompetenciák) valamint szociális kompetenciák kialakítását teszik lehetővé. Az élményszerű ismeretszerzés képessége mellett a tanulás motiváltságát, és a nemzeti és európai azonosságtudat fejlődését-kialakulását kell szolgálnia a művészettörténet tantárgynak.

14.3 Tananyag 11. évfolyam: 1. Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területek Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Természettudományos és intellektuális kompetencia Nyelvi- és képi kommunikációs kompetencia Állampolgári aktivitás és környezettudatosság Egyetemes kultúra, európai -, nemzeti- és keresztény azonosságtudat Művészeti alkotó és kifejezőképesség Témák, tartalmak: Az őskor művészete – Az őskori ember művészete: építészet, szobrászat, barlangfestészet. – Az őskori ember tárgykultúrája, a fazekasság emlékei Az ókori Egyiptom művészete – Építészet és szobrászat kapcsolata a halotti kultusszal – Egyiptomi festészet; sírmellékletek szerepe Mezopotámia művészete – Az ókori mezopotámia népeinek művészete (sumer, akkád, Babilon, asszír, perzsa). Görög művészet – Prehellén művészet – Az ókori görögség építészete, szobrászata, iparművészete. Római művészet – Etruszk művészet – Az ókori Római birodalom építészete, szobrászata, festészete, iparművészete. – Pannónia provincia művészetei emlékei Ókeresztény művészet – Katakombák művészete – kora keresztény építészet. – Bizánc és az iszlám világ művészete – Bizánc építészete, mozaikfestészet Az iszlám világ építészete és díszítőművészete.


359

– Népvándorlás-kori népek művészete. – Honfoglaló magyarság művészete. Román kor művészete – Karoling- és Ottó-kori előzmények – Az európai román kor építészete, szobrászata és festészete. – Magyar román kor művészeti emléke – A magyar koronázási jelvények Gótika művészete – A gótika építészete, szobrászata, festészete és üvegfestészete. – A magyarországi gótika művészeti emlékei Reneszánsz – Az itáliai reneszánsz építészete, szobrászata, festészete. – A németalföldi és a német reneszánsz festészet és grafika. – A reneszánsz Mátyás király udvarában. – A manierizmus Európában 2. Műelemzés Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Nyelvi és képi kifejezés (kommunikációs kompetencia) Európai és keresztény azonosságtudat Művészeti-esztétikai kompetenciák Alkotó és kifejezőképesség, problémamegoldó képesség Önálló alkalmazás (tanulás tanulása), modellalkotás Matematikai kompetencia Digitális kompetencia Témák, tartalmak: A műelemzés eszközrendszere – A vizuális nyelv sajátosságai- a képi-plasztikai, a verbális, a zenei kifejezés hasonlóságai, sajátosságai – Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a műelemzések során; – A vizuális közlés eszközeinek (pont, vonal, sík, felület, tónus, szín, kompozíció) felismerése és használata az elemzés során.; A vizuális minőségek (tónus/szín; alak/forma; textúra/faktúra / struktúra) ismerete és megkülönböztetése; – A szerkezet, motívum, jelkép, ritmus felismerése a műveknél és történeti fejlődésének ismerete, a párhuzamok elemzésénél ezek használata. – Térábrázolási módok felismerése. Módszerek: Elemzés szóban és írásban Képelemzés digitális prezentáció készítésével Gyűjtés, kritikai elemzés Kapcsolódás más tantárgyakhoz: Rajz, festés, mintázás Magyar és idegen nyelv Történelem Informatika 3. Művészeti technikák: Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Művészeti-esztétikai kompetenciák Kreativitás


360

Összefüggések feltárása, rendszerezés Digitális kompetencia Tanulás tanulása Környezettudatosság Témák, tartalmak: – Az építészet legjellemzőbb technikai megoldásai az ókorban és középkorban /STATIKA és LEFEDÉSEK meghatározó szerepe/ – A művészetben használt alkotói technikák felismerése, a művészi kifejezésben betöltött szerepének ismerete. – A technikák leíró jellegű ismerete, az eljárás lépéseinek ismerete. Módszerek: Építészeti és képzőművészeti technikák megfigyelése, lejegyzése; Kapcsolódás más tantárgyakhoz: Történelem Rajz, festés, mintázás 12. évfolyam: Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Nyelvi és képi (kommunikációs) kompetencia Idegen nyelvi kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia (művészet és társadalom összefüggései, kulturális azonosságtudat) Művészeti-esztétikai kompetenciák Nemzeti és európai azonosságtudat Társadalmi és művészeti értéktudat, kritikai szemlélet Önálló alkalmazás (tanulás tanulása), modellalkotás Digitális kompetenciák Témák, tartalmak: – Barokk Az európai barokk építészet, szobrászat és festészet. A magyarországi barokk művészeti emlékei. A rokokó kiemelkedő alkotói, alkotásai. – Klasszicizmus és romantika Francia forradalmi építészet. Biedermeier, szentimentalizmus festészete.: Az európai klasszicizmus és romantika irányzatának építészeti, szobrászati és festészeti emlékei. A klasszicizmus és romantika művészeti emlékei Magyarországon. – Realizmus A XIX. században jelentkező realista törekvések a festészetben. Realista tendenciák Magyarország festészetében. – Plein air festészet Európában és Magyarországon. – Impresszionizmus és posztimpresszionizmus: Az impresszionizmus, a neoimpresszionizmus és a posztimpresszionizmus festészetének törekvései, jelentős képviselőik – Századforduló művészete: szimbolizmus, szecesszió Az európai századforduló művészete, a szimbolizmus és a szecesszió festészete, a szecesszió építészete és iparművészete. A Nabis csoport művészete. Az angliai Arts and Craft’s mozgalom. A magyarországi századforduló művészete; szecesszió, szimbolizmus. – A magyarországi századforduló hivatalos művészeti irányzatai: historizmus, akadémizmus, eklektika – Avantgárd irányzatok a XX. század elején A fauves, expresszionista, kubista, futurista, dadaista irányzatok törekvései jelentősebb művészeik és műalkotásaik Európában és Magyarországon. – A XX. századi építészet irányzatai A Bauhaus, De Stijl, funkcionalista, purista és organikus építészet jellemzői.


361

– Művészet a két világháború között A szürrealista iskola. A geometrikus és a lírai absztrakció irányzatai Európában, jelentős képviselőik és alkotásaik. – A két világháború közti Magyarország művészeti csoportosulásai: Szentendrei iskola, KÚT, Római iskola és a Gresham-kör – Művészet a második világháború között A szürrealista iskola. A geometrikus és a lírai absztrakció irányzatai Európában, jelentős képviselőik és alkotásaik. – A két világháború közti Magyarország művészeti csoportosulásai: Szentendrei iskola, KÚT, Római iskola és a Gresham-kör – Művészet a második világháború után: Neoavantgárd irányzatok: informel (tasizmus, gesztusfestészet, kalligráfia), tudományos, technicista irányzatok (Op-art, kinetika, minimal-art, postpainterly abstraction, konceptuális művészet, land art, earth art, arte povera). – Művészeti csoportok és irányzatok Magyarországon a második világháború után (A neoavantgarde jelentkezése, a Zuglói kör és a gesztusfestészet, az Iparterv és a Szürenon csoport, a nyolcvanas évek transzavantgarde mozgalmának jelentős képviselői.) – A Pop art és egyéb jelenségek (combine painting, assemblage, environment, „Új realizmus”, hiperrealizmus). – Transzavantgarde és posztmodern művészeti irányzatok, kifejezési formák (akcióművészet; happening, performance, fluxus, body art, process art, mail art, Land art, Heftige Malerei, Újvad festészet, magánmitológiák). – Graffiti 2. Műelemzés Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Nyelvi és képi kifejezés (kommunikációs kompetencia) Művészeti-esztétikai kompetenciák (problémamegoldó képesség) Önálló alkalmazások (tanulás tanulása), modellalkotás Matematikai kompetencia Digitális kompetencia Állampolgári és vállalkozói kompetenciák (kezdeményezőképesség, összefüggések meglátása, rendszerezés képessége) Környezet- és társadalomtudatos magatartás Szociális kompetenciák (egyéni és közösségi értéktudat) Témák, tartalmak: A műelemzés eszközrendszere – A műelemző módszerek (stílustörténeti, forma-funkció, forma-tartalom, összehasonlító ikonográfia) ismerete és használata az elemzés során. – A műalkotás kompozíciós elrendezésének felismerése, a kompozíció vonalainak bemutatása. – A képi kommunikáció alkalmazása a keresztény művészetben; – Térábrázolások fejlődéstörténete; (Logikai térábrázolás, cavallieri-axonometria, perspektíva, optikai játékok, perspektíva-korrekciók;) – A legfontosabb alkotások és alkotók ismerete, felismerése és stílus-meghatározása. – A kortárs művészet interdiszciplináris – Kormeghatározás félévszázados-évtizedes pontossággal. – A művek tárgyi- és kulturális összefüggéseinek felismerése., az összefüggések felhasználása az elemzés során. – A műalkotás létrehozásában szereplő tényezők (kulturális környezet, megrendelői igény, technikai feltételek, alkotói beállítottság) ismerete, összefüggéseinek értelmezése és felhasználása az elemzés során. Tárgy és környezetének kapcsolata – A különböző művészeti korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok stílusjegyeinek ismerete, ezek alapján történő besorolása, funkció- és formaelemzése Módszerek:


362

Szöveges és képi műelemző módok kombinált alkalmazása az építészet, képzőművészet, az alkalmazott művészetek, és a népművészet terén. Képelemek és elemző fogalomrendszer következetes használata az elemzésekben Fotó, videó, számítógép használata gesztusok, kifejezések, téri viszonylatok elemzésére Nyomtatott és digitális ismerethordozók önálló alkalmazása (Könyvtári és internetes adatgyűjtés) Kapcsolódás más tantárgyakhoz: Rajz, festés, mintázás Magyar nyelv (jelteremtés) Idegen nyelvek (szakszavak) Matematika és informatika (koordináták, perspektíva, egyszerű képalkotó-rajzoló programok használata az elemzésben) Történelem, filozófia Mozgókép és médiaismeret 3. Művészeti technikák: Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Kommunikációs és természettudományos kompetenciák Alkotó és kifejezőképesség, problémamegoldó képesség Digitális kompetencia Tanulás tanulása Társadalmi (szociális kompetenciák), környezettudatos magatartás Kezdeményező- és alkotóképesség Művészeti-esztétikai komp. Témák, tartalmak: Technikák ismétlése-rendszerezése műalkotásokhoz kötődően a művészettörténeti áttekintésben – A művészetben használt alkotói technikák felismerése, a művészi kifejezésben betöltött szerepének ismerete. – A technikák leíró jellegű ismerete, az eljárás lépéseinek ismerete Különleges művészeti technikák (pl. testfestés a törzsi művészetben, kavicsszobor, agyagmunkák, dombormű, falfestés) Módszerek: Tablók, digitális gyűjtemények, prezentációk A technikák megismerése, feladathoz rendelt kipróbálása vagy egyéni dokumentálása Kapcsolódás más tantárgyakhoz: Rajz, festés, mintázás Néprajz Matematika, informatika (szerkesztés, testhálók-makettek készítése, digitális tabló, prezent


363

15. Az osztályfőnöki munka helyi tanterve 15.1 9. évfolyam évi óraszám: 37

Célok és feladatok Az iskola pedagógiai programjában meghatározott célokat és feladatokat irányadónak tekintjük. E szerint konstruktív életvezetésre, önmegvalósításra törekvő fiatalokat szeretnénk nevelni, akik helyes értékrenddel, jövőképpel, erkölcsi tartással, konvertálható tudással lépnek ki iskolánkból. A 9. évfolyamon fontos feladat iskolánk rendjének megismertetése, a helyes tanulási módszerek megalapozása, a megfelelő képességek fejlesztése, az osztályközösség kialakítása és a tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése. Fejlesztési követelmények: A tanuló vallja magáénak az iskola preferált értékeit! Legyen tisztában önnön képességeivel, értékeivel, legyen képes önfejlesztésre. Legyen képes hatékony, logikus, szelektív tanulásra. Tanulásában és szakmai tevékenységeiben legyen kreatív. Tanulja meg konfliktusait kezelni. Találja meg helyét és szerepét a különböző közösségekben. Legyen elképzelése, terve a jövőről. Törekedjen az egészséges életmód kialakítására. Legyen tisztában a káros szenvedélyek következményeivel. Igényesen tudja eltölteni szabadidejét. Védje környezete, a természet értékeit. Törekedjék a társadalmi konvenciók betartására, a törvényes magatartásra. Ismerje meg városunk értékeit.! Az órák felosztása 9. évfolyam Tantervi témákra: 28 óra Kötelező témákra: 2 óra Iskola, osztály, aktuális: 7 óra Összesen: 37 óra Tantervi témák Tanulásmódszertan – Mire való az iskola? – Tanulási szokásaim - önvizsgálat – Tanácsok a tanuláshoz – Koncentrációfejlesztés – Beszédfejlesztés – Olvasási felmérés, olvasási szokásaim – Olvasásfejlesztés – Memóriafejlesztés – Gondolkodásfejlesztés Célunk felébreszteni a diákokban az önmagukkal szembeni igényességet, az önképzésre való készséget, ennek érdekében a szakórák keretén belül sem feledkezünk meg a különféle képességek fejlesztéséről. Egészségnevelés – Önvizsgálat: mit jelent a testi-lelki egészség, egészséges környezet, egészséges életmód, – Az egészséges életmód, teskultúra, napirend, táplálkozás – Lelki egészség, harmónia környezetünkkel, önmagunkkal, – Káros szenvedélyek, következményeik – A kábítószerekről – Fertőző és nemi betegségek – Egészséges környezet, környezetvédelem – A sport szerepe életünkben


364

Ismerd meg önmagad! –Önismeret, emberi kapcsolatok –Viselkedési normák, erkölcs –Környezetünk megismerése, megyénk, városunk –Szociometria felmérés –Könyvtárhasználati ismeretek (iskolai könyvtárban) Célok és feladatok A helyes tanulási módszerek megalapozása, a megfelelő képességek fejlesztése. Fejlesztési követelmények: A csoport mikroközösségéhez való tartozásán túl a tanuló találja meg helyét az osztály egészének közösségében is. Belépő tevékenységformák: Az első évben fontos a szülői kapcsolattartás, a képzés sajátosságaiból fakadóan a tanuló számára egy reális jövőkép felvázolása. Szülő-tanár-diák találkozók és spontán, illetve szervezett alkalmak az osztályközösségek homogenizálására: közös szinház-, hangverseny, kiállítás-látogatások.

15.2 10. évfolyam évi óraszám: 37

Célok és feladatok: Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott preferált értékeket tekintjük fő feladatunknak (tudás, humánum, kreativitás, egészség, hazaszeretet, esztétika) figyelembe véve az életkori sajátosságokat is. Kiemelt helyen szerepel továbbra is az általános műveltség megszerzése, és annak tudatosítása, hogy ez csak folyamatos és kitartó tanulással érhető el. A tanulók a gyakorlatban alkalmazható, megbízható és továbbfejleszthető alaptudással rendelkezzenek. Legyenek nyitottak a világra, az új információk szerzésére. Ismerjék fel a tudást, mint értéket. Alakuljon ki bennük igény tudásuk továbbfejlesztésére. Rendelkezzenek megfelelő ön- és emberismerettel. Ismerjék fel saját értékeiket és hibáikat. Legyenek toleránsak, tudjanak társas kapcsolatokat teremteni. Tudják a feltárt problémákat kezelni. Az egészséges életmódra nevelés kiemelt helyet kap. Cél az egészséges életvitelt folytató, testileg- lelkileg egészségesen fejlődő fiatalok nevelése. Tudjanak vigyázni saját egészségükre. Fontos a megfelelő iskolai atmoszféra megteremtése. Becsüljék meg az elért eredményeket (ország, város, iskola, család). Legyenek képesek a Továbbfejlesztésre, az esztétikus környezet megteremtése. Fejlesztési követelmények: – Tanulásmódszertani gyakorlatok. – Képességek kiaknázása, fokozása. – Önbizalom erősítése. – Gondolkodási kultúra fejlesztése. – Memóriatorna. – Külföldi tanulási lehetőségek és tapasztalatok. – Döntéshozatal. – A kritika és a kudarcok elviselésére irányuló képesség fokozása. – Problémafeltárás és konfliktuskezelés – Vitakultúra fejlesztése – Módszerek a feszültség oldására – Az egészségmegőrzés lehetőségei (sport, kirándulás, rendszeres testedzés, egészséges táplálkozás) – Káros szenvedélyek megelőzése (dohányzás, drog). – Szexuális felvilágosítás – Szabadidő kultúrált eltöltése – Védje a természet értékeit – Legyen tájékozott a világ eseményeiben.


365

Az órák felosztása 10. évfolyam Tantervi témákra 28 óra Kötelező témára 2 óra Iskolai, osztály aktuális 7 óra Összesen: 37 óra Tantervi témák: Tanulás, módszertan – Tanulási szokások – Tanulásmódszertan - kisebb csoportokban – Gondolkodva tanulás fontossága – Iskolai könyvtár ismerete – Szakkönyvek segítsége a tanulásban Tanulmányi munka értékelése Humánum, kreativitás – Illemszabályok ismerete – Vitakultúra – Emberi kapcsolatok Konfliktuskezelés Egészség (10 óra) – Egészséges életvitel (táplálkozás, sport) – Napirend – Káros szenvedélyek – Fertőző és nemi betegségek (külső óraadó) Hazaszeretet, esztétika – A környezetünk, amelyben élünk – Országunk, városunk megismerése – Eszközeink megbecsülése Magyarságtudat ( film, kirándulás) Pályaorientáció – Önismeret, énkép – Képességek, adottságok felismerése Távlati tervek, elképzelések Könyvtárhasználati ismeretek – Iskolai könyvtárban

15.3 11. évfolyam Évi óraszám: 37

Célok és feladatok Az iskola pedagógiai programjában fontosnak tartott célokat és feladatokat fogalmazzuk meg, az életkori sajátosságokat figyelembe véve. E szerint értelmiségi létre, konstruktív életvezetésre, önmegvalósításra törekvő fiatalokat szeretnénk nevelni, akiknek van jövő képük, erkölcsi tartásuk, konvertálható tudásuk, igényük a folyamatos tanulásra, önmaguk és a világ megismerésére. Preferált értékeink: tudás, humánum, kreativitás, egészség, hazaszeretet, esztétikum. A 11. évfolyamon előtérbe kell kerüljön a továbbtanulásra való felkészülés – ezt fő célként is megfogalmazhatjuk. Ezzel együtt el kell kezdeni a társadalmi szerepvállalásra való felkészülést. Meg kell tanulni a kulturált konfliktuskezelést. El kell sajátítani az ellentétes nemhez való viszonyulás kulturált formáit. Az osztályfőnöki nevelés hozzájárul az általános műveltség gyarapodásához, a világ dolgainak összhangban történő szemléléséhez. Megerősíti a szaktárgyi órákon kapott nevelői hatásokat. A célok az alábbi tevékenységek formájában valósíthatók meg: beszélgetés, kiselőadás, vetélkedő, külső előadó meghívása, az óra külső helyszínen tartása, drámapedagógiai tevékenységek, osztálykirándulás.


366

Fejlesztési követelmények A tanuló vallja magáénak az iskola preferált értékeit! Legyen képes hatékony, logikus, szelektív tanulásra. Legyen tudatában szellemi és fizikai képességeinek. Tudása segítse kreativitásában. Legyen képes önfejlesztésre. Töretlenül fejlődjön önismerete, lelki harmóniája. Tanulja meg konfliktusait kezelni. Találja meg helyét és szerepét a különböző közösségekben. Legyen elképzelése, terve a jövőről. Törekedjen az egészséges életmód kialakítására. Legyen tisztában a káros szenvedélyek következményeivel. Legyen igénye a szabadidő kulturált eltöltésére. Védje a természet értékeit. Törekedjék a társadalmi konvenciók betartására, a törvényes magatartásra. Tegyen meg mindent szűkebb környezete esztétikusabbá tétele érdekében. Legyen tájékozott a világ eseményeiben. Ismerje az EU, hazánk, városunk értékeit, jellegzetességeit. Belépő tevékenységformák A tanulók legyenek képesek kulturált vitára, ehhez nyílt beszélgetésekre eszmecserékre kell lehetőséget kapniuk. Videofilm, táblázatok, kérdőívek kitöltése. Az órák felosztása : 11. évfolyam Tantervi témákra: 28 óra Kötelező témákra: 2 óra Iskola, osztály aktuális: 7 óra Összesen 37 óra Tantervi témák Tanulás, tanulásmódszertan: Kételkedés Részekre osztás Fokozatosság elve Általános áttekintés Formális logika Kritikus ember, szuggesztió nélkülözése Óvatosság, pontosság, szabatosság, világosság Kritikus szemlélet Konstruktivitás Az alkotás szükséglete Éleselméjűség, specializálódás Bölcsességre való törekvés Szakmai tökéletességre való törekvés Megelégedettségre való törekvés Értelmi jellegű szenvedélyek Nem értelmi jellegű tevékenységeink intellektualizása Ítéletek indoklásának ismerete, tartalmának vállalása a megindokoltsággal arányosan Előítéletek, tekintélyek elutasítása A saját nézetek önkritikával való ellenőrzése Ok-okozati összefüggések ismerete Az igazság relativitása Vita érvelés, nyitottság, türelem, kérdésfeltevés Objektív valóság – szubjektív vélemény Vélemények cseréje Közös igazság kimunkálása A vitára való felkészülés Szómágusok Egyszerre egy személy beszéljen! Mindenkit figyelmesen meg kell hallgatni! Annyit beszélj, amennyi szükséges, ne többet!


Ne térjünk el messzire a tárgytól! A véleménynyilvánítás és a tévedés joga mindenkit megillet A mértéktartó kritika jobb, mint a lehurrogás A vita jó hangulata Tanulmányi munka értékelése Helyzetelemzés A tervezettől, várttól való eltérés Az okok feltárása Javaslatok korrekciókra Közös álláspont kialakítása Szükséges tevékenység megjelölése Szüksége esetén egyeztetés szaktanárokkal, szülőkkel Önismeret Az önvizsgálat alapjai : Önismereti kép (amit tartunk magunkról) Énkép (környezetünk visszajelzése) Ajánlott önjellemzés készítése Az önmegvalósítás lépései: Helyes énkép Célok kijelölése Értékrend kialakítása Folyamatos önfejlesztő munka Jövőkép: pályaorientáció (felsőoktatási intézmények bemutatása) Önismereti teszt írása Lelki harmónia – konfliktuskezelés Családi konfliktusforrások és megoldási módok Közösségi (iskola) konfliktusforrások és kezelésük Társadalmi konfliktusok, pl. gazdagság-szegénység; korrupció; bűnözés; faji vagy vallási ellentét; munkanélküliség, áldozattá válás Egészségnevelés Az egészséges életmód: Testkultúra Napirend Táplálkozás Káros szenvedélyek Fertőző és nemi betegségek A sportolás szerepe Egészségvédelmi teszt Az ember a természetben és a társadalomban Helyünk a társadalomban: Milyen társadalomban élünk A „másság” fogalma Gyermekvédelem és gyermekbűnözés Viselkedéskultúránk: Illemszabályok A kultúrált viselkedés kritériumai különböző szituációkban Az emberi kapcsolatok: A közösséghez való viszony felmérése Értékpreferenciák az osztályon belül A tanulók helye a közösségben Szeretet-szerelem-szexualitás Aktuális témák Iskolánk, városunk, hazánk,

367


368

15.4 12. évfolyam évi óraszám: 32

Célok és feladatok: Az iskola pedagógiai programjának szellemében fogalmazzuk meg céljainkat és feladatainkat. Tanulóinkat a folyamatos tanulás igényére neveljük. Sokoldalú és kreatív lelkületű fiatalokat szeretnénk útnak indítani, akik tudással és biztos erkölcsi érzékkel tudják megítélni önnön, valamint szűkebb és tágabb környezetük kapcsolatrendszerét. Értékeink a tudás, humánum, kreativitás, egészség, hazaszeretet, esztétikum. A 12. évfolyamon óhatatlanul előtérbe kerül az érettségire és a továbbtanulásra való felkészülés. Fő célunk, hogy tanulóink reálisan döntsenek pályaválasztásukban. Ezen kívül fel kell készítenünk őket a fiatal felnőtt szerepeire is: mikro- és makroközösségben való szerepvállalásra, a jövendő felelősségteljes családi élet normáira. Céljainkat változatos tevékenységformában valósíthatjuk meg. Meghívott előadó (szakember), tanulói felkészülés (kiselőadás és vita), beszélgetés, filmvetítés, drámapedagógiai módszerek, stb. és ezek variánsai közül élhetünk a számunkra adott körülmények között a legmegfelelőbbel. Tanulóink a négy év során következetes nevelésünk folytán megismerkednek iskolánk értékrendjével. Fejlesztési követelmények A 12. évben is feladatunk, hogy legyen a tanulónak igénye és kellő eszköztára a hatékony és szelektív ismeretszerzésre. Az ismeretek ismétlése során mindinkább átfogóvá váló tudása biztosítson számára egy globális világlátást. Kellő önismeret birtokában találja meg helyét a közösségben. Gyakorolja a tolerancia elvét, és tanulja meg a kulturált konfliktuskezelést. Legyen elképzelése önnön jövőjéről, céljairól. Fogadtassa el önmagával az egészséges életvitel elsőbbrendűségét, legyen tisztában a káros szenvedélyek következményeivel. Érezze a felelősséget társai egészségéért is. Környezetének esztétikumára mindenkor ügyeljen. Őrizze meg a természet értékeit. Mint jövendő választópolgár legyen tisztában döntéseinek felelősségével, legyen igénye a tájékozott világlátásra, s legyen képes megőrizni magyarságának értékeit. Belépő tevékenységformák A vitakultúra fejlesztésére érdekes, izgalmas beszélgetések. Film, írásos ismeretterjesztő anyagok, tanulmányozása, kérdőívek kitöltése. Külső helyszínek keresése ( szinházi előadások, hangversenyek, kiállítások) Az órák felosztása: Tantervi témák: 23 óra Kötelező témák: 2 óra Iskolai, osztály aktuális: 7 óra Összesen: 32 óra Tantervi témák Tanulás, tanulásmódszertan – Komplementaritás a gondolkodásban – Kritikus szemlélet – Ok- okozati összefüggések keresése és felismerése – Önkritikusság – Szabatosság, pontosság, világosság – Szakmai tökéletességre való törekedés – Sikerélményre való törekvés – Igényes szóbeli és írásos ismeretközlés elsajátítása Tanulmányi munka értékelése – Helyzetelemzés – Okfeltárás – Korrekciójavaslat


– Közös megállapodás – Tanácskozás szaktanárokkal – Szülői megbeszélések Önismeret – Helyes énkép – Célok kitűzése – Stabil értékrend kialakítása – Folyamatos önfejlesztés – Felsőoktatási intézményekről szerzett információk Lelki harmónia – konfliktuskezelés – Közösségi konfliktusok megoldásmódjai – Mikroközösségek konfliktusai – Társadalmi méretű konfliktusok felismerése, értékelése, tudatos állásfoglalás Egészségnevelés – Egészséges táplálkozás – Rendszeres testedzés fontossága – Káros szenvedélyek felismerése és elutasítása – Napi higiénia – Szexualitás, párkapcsolatok, fertőző nemi betegségek – Majdani családalapításra való tudatos és felelősségteljes készülődés Az ember a természetben és a társadalomban – Helyünk a világban – Bűn és bűnüldözés – Gyermekvédelem – Állampolgári jogaink és kötelességeink – Kulturált viselkedésmód, illemszabályok – Környezetünk aktív védelme – A fogyasztó jogai, érdekvédelem – A panasz útjai, a jogorvoslat módjai – Társadalmi bűnmegelőzés áldozattá válás

Összeállították: Almási Éva, Rigóné Hódi Hajnalka, Hermanné Lajber Marietta (magyar nyelv és irodalom) Rajnai Richárd, Bartók-Tátrai Szilvia, Hermanné Lajber Marietta (történelem) Szőke Szilvia, Varga Mónika, Cseresznyés Mária (angol nyelv) Gellai Réka, Körtvélyesi Borbála, Rogner Emília (német nyelv) Szőke Szilvia, Gellai Réka, Zaharia Zita (német nyelv) Gosztomné Ivsics Eszter, Bánki Éva, Zrínyiné Pelczer Lívia (matematika) Gosztomné Ivsics Eszter (fizika) Fükéné Walter Mária (kémia) Farkas Tamás, Fükéné Walter Mária (természettudomány) Bánki Éva, Golobics Róbert (informatika) Varga Csabáné, Szabó Dávid (testnevelés) Tóth Zoltán (dráma) Hermanné Lajber Marietta (társadalomismeret) Rigóné Hódi Hajnalka (filozófia) Rajnai Richárd (mozgóképkultúra és médiaismeret) Békés Boglárka (népművészet) Styrna Katalin (művészettörténet) Hermanné Lajber Marietta (osztályfőnöki)

369

Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola

Recommend Documents