Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet 7621 Pécs, Bercsényi u. 3. MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT. Hatályos: június 1

Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet 7621 Pécs, Bercsényi u. 3.

MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT

Hatályos: 2014. június 1. napjától

Pécs Városi Központi Költségvetési Elszámoló Szervezet 7621 Pécs, Bercsényi u. 3. MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.), valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései alapján az alábbi szabályzatot adom ki:

I.

Általános rendelkezések

A munkaügyi szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) hatálya a Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet (a továbbiakban: Elszámolóház) közalkalmazottaira terjed ki. A szabályzat hatálya nem terjed ki az Elszámolóházban időszakosan foglalkoztatott közfoglalkoztatott, illetve nappali tagozaton tanulói jogviszonnyal rendelkező munkavállalókra. A szabályzat kihirdetése napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. A szabályzat célja, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének eljárási rendjét, valamint a jogviszony tartama alatt a munkavégzés szabályait az Elszámolóháznál egységesen szabályozza – az igazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlásának rendje kivételével. A szabályzat tartalmazza - a vonatkozó törvényeket, rendeleteket figyelembe véve – a jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket. Az igazgató felett a munkáltatói jogokat Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése, a gazdasági vezető felett pedig Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármestere gyakorolja. Az Elszámolóház közalkalmazottainak vonatkozásában a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Ahol a szabályzat munkáltatót említ, azon az igazgatót kell érteni. A munkáltatói jogkört gyakorló szervezet struktúráját, a szervezet képviseletében eljáró személy, személyek meghatározását, az alá - fölérendeltség szabályozását, és a munkáltató által ellátott tevékenységek felsorolását a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

II.

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének eljárási rendje

létesítésének,

módosításának

és

1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése A közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeit, valamint a (magasabb) vezetői megbízásra vonatkozó szabályokat a Kjt. határozza meg. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az Elszámolóház 4 hónap próbaidőt köt ki. A (magasabb) vezetői megbízás legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szólhat. Amennyiben az E-H fizetési osztályba sorolt, határozatlan időre kinevezett közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, három évet meghaladó tartamú szakmai gyakorlattal, akkor a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörben gyakornoki idő kikötése szükséges. A gyakornokok foglalkoztatásának részletes szabályait az Elszámolóház Gyakornoki szabályzata tartalmazza.

2

Pécs Városi Központi Költségvetési Elszámoló Szervezet 7621 Pécs, Bercsényi u. 3. MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT 2. A közalkalmazotti jogviszony módosítása A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyt érintő adatainak változását 8 napon belül köteles bejelenteni az osztályvezetőjének és a Munkaügyi Osztálynak. A kinevezés csak a munkáltató és a közalkalmazott közös megegyezésével módosítható. A (magasabb) vezetői beosztásról lemondani kizárólag írásban lehet, a lemondási idő két hónap. Az igazgató a (magasabb) vezetői megbízást visszavonhatja, melyet – a közalkalmazott kérelmére – indokolni kell. Az indoklásból világosan ki kell tűnnie a visszavonás okának. Vita esetén a visszavonás indokának valódiságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézbesítésétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a közalkalmazott a kérelmet menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül pótolhatja azzal, hogy a megbízás visszavonásától számított hat hónapon túl az indokolás kérésének nincs helye. Az igazgató az indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a közalkalmazott részére írásban megadni. A lemondás, a megbízás visszavonása, valamint a megbízás határozott idejének letelte után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. 3. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének és megszüntetésének részletes szabályait a Kjt. tartalmazza. A közalkalmazotti jogviszony megszűnik: -

a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, a közalkalmazott halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a törvény erejénél fogva, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap, a minősítés eredményének 40. § (5) bekezdése szerinti ismertetését követő tizedik napon. ha a munkáltató egésze vagy egy része a Munka Törvénykönyve vagy aközszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, prémiumévek programban történő részvétel esetén a prémiumévek programról szóló törvény szabályai szerint.

A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető: -

közös megegyezéssel, áthelyezéssel, lemondással, rendkívüli lemondással, felmentéssel, azonnali hatállyal- a próbaidő alatt bármelyik fél által indokolás nélkül; - a határozott időtartamú közalkalmazotti jogviszony felmentéssel (Kjt. 30. § (1) bek. a)-d) pontjaiban foglalt okok alapján) való megszüntetése esetén - amennyiben a munkavállaló a közalkalmazotti jogviszonyát érintő összeférhetetlenséget a jogszabály által előírt határidőn belül nem szünteti meg; - amennyiben a közalkalmazott a munkáltató felszólítására a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági bizonyítvánnyal nem igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól 3

Pécs Városi Központi Költségvetési Elszámoló Szervezet 7621 Pécs, Bercsényi u. 3. MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT

-

eltiltás hatálya alatt, illetve a hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy nem büntetlen előéletű. rendkívüli felmentéssel, ha a közalkalmazott a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A jogviszony megszűnése/megszüntetése, valamint a munkakör változása esetén a Munkaügyi Osztály ügyrendjének 5.2. pontjában foglaltak alapján, a mellékletek egyidejű kitöltésével: - jegyzőkönyvet szükséges felvenni az érintett munkavállaló munkakörének átadásátvételéről, amelyet a közvetlen felettes, az átadó és valamennyi átvevő aláírásával lát el; - a munkavállalónak az Elszámolóház székhelyére vagy telephelyeire rendszeresített Elszámolólapot szükséges kitöltetnie. Az érintett munkavállaló az általa használt eszközökkel, esetlegesen megigényelt munkabér-előleggel, munkája során használt számítógépes kódokkal számol el közvetlen felettese, illetve a felelős munkatársak irányában.

III.

Az Elszámolóházban dolgozó munkavállalók köre

Az Elszámolóház székhelyén ügyintéző és ügyviteli munkakörben dolgozó munkatársak a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott osztályokon látják el feladataikat. Az intézményegységekben dolgozó munkavállalók a gazdasági főelőadó/kincstárnok vezetése mellett ügyintéző, ügyviteli, egyéb képesített fizikai (gondnok, karbantartó, portás, udvaros, kézbesítő, takarító) munkakörökben látják el feladataikat. A munkavállaló a munkakör betöltéséhez szükséges és munkáltató által elismert végzettség alapján kerül besorolásra: munkakör típusa ügyintéző munkakör

munkakör előadó, főelőadó, jogász, asszisztens, belső ellenőr

ügyviteli munkakör egyéb képesített gondnok fizikai munkakör karbantartó portás udvaros kézbesítő takarító

munkakör betöltéséhez szükséges végzettség legalább C fizetési osztálynak megfelelő szakirányú végzettség legalább B fizetési osztálynak megfelelő szakirányú végzettség legalább szakmunkás végzettség, legfeljebb szakirányú technikum vagy felsőfokú OKJvégzettség legalább szakmunkás végzettség, legfeljebb szakirányú technikum vagy felsőfokú OKJvégzettség általános iskolai végzettség, legfeljebb D fizetési osztálynak megfelelő végzettség általános iskolai végzettség, legfeljebb D fizetési osztálynak megfelelő végzettség általános iskolai végzettség, legfeljebb D fizetési osztálynak megfelelő végzettség általános iskolai végzettség, legfeljebb D fizetési osztálynak megfelelő végzettség

Az A fizetési osztályba sorolt munkavállaló részére a munkáltató minimálbért állapít meg. Legalább B fizetési osztálytól a munkavállalót garantált bérminimum illeti meg. 4

Pécs Városi Központi Költségvetési Elszámoló Szervezet 7621 Pécs, Bercsényi u. 3. MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT

IV.

A munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezések

1. A munka- és pihenőidő A munkaidő kezdete és vége a székhelyen és az egyes telephelyeken változó lehet a működési rendet figyelembe véve. Ezt minden esetben az igazgató határozza meg a gazdasági főelőadó/kincstárnok javaslatára. A munkavállalók meghatározott csoportjai négyhavi munkaidő-keretben végzik munkájukata munkakör, valamint az oktatási intézmények jellegéből adódó feladatok változó intenzitása miatt. A munkavállalóval közölt munkarend szerinti beosztástól eltérő munkarendről a gazdasági főelőadó/kincstárnok az Mt. szabályainak megfelelően írásban tájékoztatja a munkavállalót a Munkaügyi Osztály ügyrendjében meghatározottak alapján. A munkaidőben való távolléthez az igazgató, a gazdasági vezető, illetve az osztályvezető, gazdasági főelőadó/kincstárnok engedélye szükséges. A hivatalos és magán eltávozásokat minden esetben az eltávozás előtt engedélyeztetni kell. Az erre szolgáló nyomtatvány jelen szabályzat 1. számú mellékletét képező jelenléti íven szerepel. A magáncélú eltávozást az eltávozással azonos mértékű időtartamban szükséges ledolgozni. A hivatalos célú eltávozás a munkaidő részét képezi. A napi munkaidőt a hetenként biztosítandó két pihenőnap (ezek közül havonta legalább egyszer az egyiknek vasárnapra kell esnie) kiadási rendjének figyelembevételével kell ledolgozni. A teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok A közalkalmazotti jogviszonyban álló teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók heti munkaideje 40 óra. A munkaközi szünet a székhelyen és a telephelyeken ügyintézői és ügyviteli munkakörökben dolgozó munkavállalók esetében 11.30 – 13.30 között vehető igénybe. A telephelyeken további munkakörökben dolgozó munkavállalók esetében a munkaközi szünet kiadását a gazdasági főelőadó/kincstárnok határozza meg. A teljes munkaidőben történő foglalkoztatástól eltérő munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó eltérő szabályok A napi 4 órában foglalkoztatott dolgozóknak nem biztosít a munkáltató munkaközi szünetet, illetőleg az ebédidő sem vonatkozik rájuk. Akinél a beosztás szerinti napi munkaidő hat óra, vagy a hat órát meghaladja, annak – legalább 3 óra munkavégzést követően - napi 30 perc munkaközi szünetet biztosít a munkáltató, melynek időtartama a napi munkaidőbe beszámít. A napi 12 vagy 24 órában dolgozó munkavállalók részére munkanaponként 60 perc munkaközi szünetet – egyben vagy legfeljebb két részletben - kell biztosítani, amely a munkaidőbe beszámít. A munkaközi szünet számítása szempontjából a napi munkaidőbe a rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani: amennyiben a napi munkaidő a rendkívüli munkavégzés miatt a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani minden munkavállaló számára.

5

Pécs Városi Központi Költségvetési Elszámoló Szervezet 7621 Pécs, Bercsényi u. 3. MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT 2. A munkaidő nyilvántartása A munkavégzés időtartamát az 1. számú melléklet szerinti jelenléti íven kell dokumentálni, amit naponta, folyamatosan kötelező vezetni, a bejegyzéseket aláírással igazolni. A munkaidő nyilvántartására szolgáló jelenléti ívet eseményszerűen és naprakészen köteles minden munkavállaló vezetni. Az adott szervezeti egység vezetője, valamint az intézményegységek gazdasági főelőadó/kincstárnokai felelősek a jelenléti ívek vezetésének rendszeres ellenőrzéséért, a munkarend és munkafegyelem betartatásáért. 3. Rendkívüli munkavégzés Rendkívüli munkavégzés az igazgató, illetve az intézményegységek munkavállalói tekintetében - az igazgatóval történő előzetes egyeztetést követően - a gazdasági főelőadó/kincstárnok írásbeli elrendelése alapján történhet, melynek tényét a jelenléti íven fel kell tüntetni. Az elrendeléssel egyidejűleg kerül meghatározásra, hogy a rendkívüli munkavégzés ellentételezése pénzbeli kifizetés vagy szabadidő kiadásával történik. 3. A szabadság kiadásának rendje és nyilvántartása A közalkalmazottakat a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap, b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg. A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg. A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg. A közalkalmazottak minden év megállapításáról szóló értesítést.

január

31-ig

megkapják

a

tárgyévi

szabadság

A szabadságok igénybevétele csak előzetes engedélyeztetés és kiíratás után történhet a Munkaügyi Osztály ügyrendjének 5.5. pontjában foglaltak szerint. A közalkalmazottak kötelesek a szabadság igénybevétele előtt a közvetlen felettesük (székhelyen: igazgató, osztályvezetők, intézményegységekben: gazdasági főelőadó/kincstárnokok) engedélyét kérni. Az igazgató tekintetében a Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Pénzügyi Főosztály jogosult a szabadság engedélyezésére. A szabadságok nyilvántartására és engedélyezésére az Elszámolóháznál szabadságengedély nyomtatvány és elektronikus szabadság-nyilvántartó karton szolgál, melyeket a székhely tekintetében a Jogi és Ügyviteli Osztály munkatársa kezel, az Intézményegységek tekintetében a Munkaügyi Osztály kezel. A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot – a jogviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A közalkalmazottnak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A szabadságot, ha a jogviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. 6

Pécs Városi Központi Költségvetési Elszámoló Szervezet 7621 Pécs, Bercsényi u. 3. MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama - az esedékesség évében történő megkezdése esetén - a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot. Az igazgató kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén - a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, - a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja. A fenti esetekben közalkalmazottnak a módosítással vagy megszakítással kapcsolatban felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A munkáltató a felek naptári évre kötött írásbeli megállapodása alapján a fizetési fokozat alapján, valamint a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás alapján megállapított pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. A juttatásokra vonatkozó rendelkezések

V.

1. Költségtérítések munkába járás:

-

A 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezései alapján az Elszámolóház támogatja a közigazgatási határon kívül lakó közalkalmazottak munkába járással kapcsolatos költségeinek térítését, az alábbiak szerint: 



Saját gépkocsi használata esetén munkába járás költségtérítése címén, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forintot fizet útnyilvántartás alapján, amennyiben a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; illetve a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést. A költségtérítés a munkában töltött napokra számítottan illeti meg a munkavállalót. A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet árának 86%-át – a bérlettel való elszámolás ellenében -, amennyiben a munkavállaló belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, vagy helyközi (távolsági) autóbuszjáraton utazik a munkavégzés helyére.

A közalkalmazott jogviszonyának létesítésekor, de legkésőbb a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg a 2. számú melléklet kitöltésével nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. A munkavállaló nyilatkozik továbbá arról, hogy jogosult-e a gépjárművel történő munkába járással kapcsolatos költségtérítésre. A lakó- vagy tartózkodási hely és a munkahely közötti kilométer távolság megállapításához a www.utvonalterv.hu honlapot kell alkalmazni, a pontos címek beírásával (a lakóhelymunkahely, illetve a munkahely-lakóhely közötti „legrövidebb út” figyelembe vételével). A költségtérítés számfejtését és a számfejtett munkába járási költségtérítések pénzügyi teljesítésre történő előkészítését a 3. és 4. számú mellékletek kitöltése alapján a Munkaügyi Osztály munkatársa végez el. 7

Pécs Városi Központi Költségvetési Elszámoló Szervezet 7621 Pécs, Bercsényi u. 3. MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT

2. Egyéb juttatások -

védőeszköz

Az egyéni védőeszközök juttatására meghatározott munkakörök és munkakörülmények esetében jogosultak a munkavállalók - az Elszámolóház hatályos Munkavédelmi szabályzatában foglaltak alapján. A képernyő előtti munkavégzést folytató munkavállalók szükség szerint, de legalább kétévente látásvizsgálaton kötelesek részt venni. A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos végzi el, s indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be. A szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító – minimálisan szükséges – szemüveg beszerzését munkavállalónként az Elszámolóház és a munkavállaló nevére szóló számla alapján 15.000,-Ft értékben téríti a munkáltató. A szemüvegnek kihordási ideje nincs, megsemmisülése, elvesztése esetén, annak pótlása a munkavállaló költsége. A képernyő előtti munkavégzésre kötelezett munkakörök listáját az 5. számú melléklet tartalmazza. -

munkabér-előleg

Az Elszámolóház a közalkalmazottak részére indokolt esetben fizetésük terhére munkabérelőleget folyósíthat, a mindenkor aktuális költségvetési, pénzügyi lehetőségektől függően. A munkabér - előleg juttatásról egyrészt a személyi jövedelemadóról szóló törvény, másrészt az Elszámolóház belső pénzkezelési szabályzata rendelkezik. Ez utóbbi meghatároz egy keretösszeget, mely szerint a teljes Elszámolóház tekintetében összesen munkabérelőlegként az egy hónapra jutó személyi juttatások eredeti előirányzatának 2%-a folyósítható. A kérelmeket az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell kérni. A munkabér-előleg folyósítására, visszafizetésére vonatkozó részletes szabályokat a Pénzkezelési szabályzat tartalmazza. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a dolgozó egy összegben köteles visszafizetni a munkabér-előleg címén fennálló tartozását. Ez a tartozás külön engedély nélkül a munkavállaló utolsó havi munkabéréből levonható. -

a munkavégzéssel összefüggésben felmerülő költségek térítése

A munkavégzés során felmerülő, a munkáltató érdekében álló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos indokolt költségeket az Elszámolóház a munkavállalói részére megtéríti. -

helyi utazási bérlet:

Az Elszámolóház számla ellenében a kézbesítő, belső ellenőr, gazdasági főelőadó/kincstárnok beosztású munkavállalók, továbbá munkaköri leírásuk alapján ellenőrzési feladattal megbízott ügyintézők, és helyettesítőként kézbesítéssel megbízott gazdasági fő/előadók részére a ténylegesen munkavégzési kötelezettség teljesítéséhez helyi összvonalas utazási bérletet - nyári szabadságolás időtartama alatt indokolt esetben menetjegyet -, vásárol melyet az érintettek részére igazoltan használatra átad, majd az érvényességi határidő lejártát követően a dolgozók a lejárt utazási bérletet a munkáltatónak leadják.

8

Pécs Városi Központi Költségvetési Elszámoló Szervezet 7621 Pécs, Bercsényi u. 3. MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT

VI.

A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere

A Kjt. biztosítja a közalkalmazott számára a közalkalmazotti pályán való előmenetel lehetőségét. A közalkalmazottak illetményét legkésőbb minden hónap 10. napjáig kell a folyószámlára utalni. 1. Garantált illetmény A közalkalmazotti munkakörök fizetési osztályba, a fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg. 2. Illetménynövekedés A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésben feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, és azt munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja, akkor a garantált illetménye az igazgató döntése alapján a) b) c) d)

„A”-„G” fizetési osztályokban egy további szakképesítés esetén 5%-kal, „A”-„G” fizetési osztályokban kettő vagy több további szakképesítés esetén 8%-kal, „H”-„J” fizetési osztályokban egy további szakképesítés esetén 7%-kal, „H”-„J” fizetési osztályokban kettő vagy több további szakképesítés esetén 10%-kal növekszik.

3. Illetménypótlékok -

vezetői pótlék

A magasabb vezetőt, a magasabb vezető helyettesét, valamint a vezető állású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg. Számításának alapja: a mindenkori éves költségvetési törvényben megállapított pótlékalap. A vezetői pótlék mértéke: magasabb vezetői pótlék

a pótlékalap

250-300%-a

magasabb vezető-helyettesi pótlék

a pótlékalap

150-200%-a

vezetői pótlék

a pótlékalap

125-200%-a

9

Pécs Városi Központi Költségvetési Elszámoló Szervezet 7621 Pécs, Bercsényi u. 3. MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT

-

címpótlék

A főtanácsost, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg. A címpótlék mértéke: főtanácsos

a pótlékalap

100%-a

tanácsos

a pótlékalap

50%-a

munkatárs

a pótlékalap

25%-a

4. Kereset-kiegészítés -

értékkezelési kereset-kiegészítés

Értékkezelési kereset-kiegészítést kell fizetni az Elszámolóház pénztárában történő pénzkezeléssel megbízott munkavállaló részére. Mértéke: 10.000,- Ft/hó. Nem jár értékkezelési kereset-kiegészítés a szabadság, betegség vagy egyéb olyan távollét esetére, amikor a dolgozót táppénz vagy távolléti díj illeti meg. Helyettesítés esetén a pénztáros részére munkaköre alapján megállapított értékkezelési kereset-kiegészítés időarányos része illeti meg az őt helyettesítő dolgozót. Az ellátmány kezelésével, továbbá a térítési díj és egyéb bevételek beszedésével foglalkozó munkavállalók részére az értékkezelési kereset-kiegészítés nem jár. -

teljesítményösztönző kereset-kiegészítés

Meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok teljesítésének ösztönzésére a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a 2 %-os keret terhére kerül kifizetésre a munkahelyi vezetők javaslata alapján, az igazgató döntését követően. 5. Jubileumi jutalom A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom: a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi, c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öt havi illetménynek megfelelő összeg.

VII.

Jogviszonyból eredő kötelezettségszegés

A közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el. Amennyiben a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyból megszegi, a munkáltató írásbeli figyelmeztetésben részesítheti.

eredő

kötelezettségét

10

Pécs Városi Központi Költségvetési Elszámoló Szervezet 7621 Pécs, Bercsényi u. 3. MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT Legalább három írásbeli figyelmeztetést követően - az igazgató mérlegelési jogköre alapján a közalkalmazottal szemben megindítható a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, nem megfelelő munkavégzésre alapított felmentés. A felmentés előtt lehetőséget kell adni a közalkalmazott számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből ez a munkáltatótól nem várható el.

VIII.

Kártérítési felelősség

A kártérítési felelősségre az Mt. és a Kjt. az irányadó. 1. A közalkalmazott kártérítési felelőssége A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. A magasabb vezetőre vonatkozó eltérő szabályok: A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott kárért teljes mértékben felel. A magasabb vezető, ha közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg - az Mt. 84. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - hat havi távolléti díjával felel. A magasabb vezető által nem vezetői tevékenysége keretében gondatlanul okozott kár esetén a felelősség mértéke a magasabb vezető négyhavi távolléti díjának megfelelő összegig terjedhet. 2. A munkáltató kártérítési felelőssége A munkáltató a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben okozott teljes kárát köteles megtéríteni. A munkáltató akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa; vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a közalkalmazott kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be a munkavégzés helyére. A munkaáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.

IX.

Egyéb rendelkezések

1. A munkavégzés szabályai A közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el. A munkáltató köteles: - a közalkalmazottat a kinevezés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni; 11

Pécs Városi Központi Költségvetési Elszámoló Szervezet 7621 Pécs, Bercsényi u. 3. MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT - a vonatkozó szabályok megtartásával az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani; - a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát; -a munkát úgy megszervezni, hogy a közalkalmazott a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja; - a közalkalmazott számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni; - a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani. A közalkalmazott köteles: - az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; - munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni; - munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő; - munkáját személyesen ellátni; - a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a kinevezésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat elvégezni; - a munkába lépést követően munka- és tűzvédelmi oktatáson részt venni; - az ügyintéző, valamint ügyviteli munkakörben dolgozó munkavállalók feladataik ellátása során elektronikus levelezőrendszeren keresztül kommunikálnak. Ezért minden érintett munkavállaló köteles a munkaidő kezdetétől a végéig levelezőrendszerét folyamatosan, de legalább óránként figyelemmel kísérni, és az érkező feladatokat határidőben elvégezni. 2. Képzésre, továbbképzésre vonatkozó szabályok A munkáltató elősegíti a közalkalmazott munkakörével összefüggő képzésben, illetve továbbképzésben való részvételét. A közalkalmazott - munkabérének és költségeinek megtérítése mellett - köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes. A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet a rendelkezésre álló költségvetési keret figyelembe vételével. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát lemondással nem szünteti meg. A közalkalmazott munkáltatójának köteles előzetesen bejelenteni, ha más munkáltatóval tanulmányi szerződést kíván kötni. Nem köthető tanulmányi szerződés a) munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá b) ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a közalkalmazottat. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni. A munkáltatónál jogviszonyban töltendő idő tartamába - a tanulmányi szerződés ellenkező kikötése hiányában - nem számít be a jogviszony szünetelésének az az esete, amelyre a közalkalmazottat szabadság nem illeti meg. A munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el.

12

Pécs Városi Központi Költségvetési Elszámoló Szervezet 7621 Pécs, Bercsényi u. 3. MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a támogatásban részesülő a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. A tanulmányi szerződést a fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. A munkavállaló felmondása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét töltötte le. A munkáltató felmondása esetén a támogatás nem követelhető vissza. 3. Összeférhetetlenség A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen a) ha közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne, b) a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság. A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető. A közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - köteles a munkáltatónak előzetesen írásban bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja. A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető. Ha a munkáltató az összeférhetetlenségről nem a közalkalmazott bejelentése alapján szerez tudomást, a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban felszólítja a közalkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha a közalkalmazott a további jogviszony létesítésére vonatkozó tilalom, illetve az összeférhetetlenség megszüntetésére való felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti. 4. Minősítés A közalkalmazottat minősíteni kell: a) vezetőként a vezetői megbízást követő második év elteltével, valamint a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal,

13

Pécs Városi Központi Költségvetési Elszámoló Szervezet 7621 Pécs, Bercsényi u. 3. MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT b) a tartósan magas színvonalú munkavégzés miatti várakozási idő csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező, c) az illetménynövekedés megállapítása előtt, d) a jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítása esetén a kinevezésétől számított egy év elteltével e) gyakornoki ideje lejártának hónapjában, f) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén minősíteni kell. g) címadományozást megelőzően. A fentieken túlmenően a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat. Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére – a kérelmére történő és a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó minősítés kivételével -, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni. A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést a 6. számú melléklet szerinti minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni. A minősítés szempontjait a 7. számú melléklet tartalmazza. A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza. A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti.

14

Pécs Városi Központi Költségvetési Elszámoló Szervezet 7621 Pécs, Bercsényi u. 3. MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT 5. Titoktartás Az Elszámolóház közalkalmazottai kötelesek a munkájuk során tudomásukra jutott üzleti titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. A titoktartási kötelezettség a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követően is terheli a közalkalmazottakat a munkájuk során tudomásukra jutott információk tekintetében. A titoktartási kötelezettség megszegése esetén a Polgári Törvénykönyvben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazhatóak. A közalkalmazott jogviszonya létesítésekor a Munkaügyi Osztály ügyrendjének 17. számú mellékletét képező Titoktartási nyilatkozat kitöltésével egyidejűleg kötelezi magát a fentiekben írtak megtartására.

X.

Záró rendelkezések

A szabályzat a mellékletekkel együtt érvényes. Jelen szabályzat 2014. június 1. napján lép hatályba. Pécs, 2014. május 30.

Borbás Károly igazgató A szabályzat mellékletét képezi:       

1. számú melléklet: Jelenléti ív 2. számú melléklet: Munkába járás költségtérítés nyilatkozat 3. számú melléklet: Munkába járási költségtérítés 9 Ft/km 4. számú melléklet: Munkába járási költségtérítés – távolsági bérlet 5. számú melléklet: A képernyő előtti munkavégzésre kötelezett munkakörök listája 6. számú melléklet: Minősítési lap 7. számú melléklet: A minősítés szempontjai

15