Pécs, Tettye-völgy vízmérlegszámítása

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Építőanyagok és Mérnökgeológiai Tanszék

Pécs, Tettye-völgy vízmérlegszámítása Országos Tudományos Diákköri Konferencia 2007

..................... Budapest, 2006.12.18.

Készítette:

Jáger Attila

Konzulens:

Dr. Hajnal Géza

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2006 PÉ C S, T E T T Y E VÖ L G Y V Í Z M É R L E G S Z Á M Í T Á S A

TARTALOMJEGYZÉK:

TARTALOMJEGYZÉK:.................................................................................................................................................2 1.

BEVEZETÉS.............................................................................................................................................................4 1.1 CÉLKITŰZÉSEK.....................................................................................................................................................4 1.2 HELYSZÍNI BEJÁRÁSOK, MÉRÉSEK ........................................................................................................................5 1.3 KAPCSOLATOK, ADAT- ÉS INFORMÁCIÓSZERZÉS ..................................................................................................8 1.3.1 Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs .................................................................8 1.3.2 Magyar Geológiai Szolgálat, Dél-Dunántúli Igazgatóság, Pécs ................................................................8 1.3.3 Magyar Hidrológiai Társaság, Magyar Hidrológiai Közlöny, Budapest ...................................................8 1.3.4 Pécsi Vízmű Zrt., Pécs.................................................................................................................................8 1.3.5 Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest .............................................................................................8 1.4 KUTATÁSTÖRTÉNET .............................................................................................................................................9 1.4.1 Dr. Böckh János ..........................................................................................................................................9 1.4.2 Dr. Kessler Hubert ......................................................................................................................................9 1.4.3 Aujeszky Géza – Dr. Scheuer Gyula............................................................................................................9 1.4.4 Vass Béla.....................................................................................................................................................9 1.4.5 Kraft János ................................................................................................................................................10

2.

ÁLTALÁNOS GEOLÓGIAI JELLEMZŐK .......................................................................................................10 2.1 2.2 2.3

3.

A FORRÁSVIZI MÉSZKŐBARLANG ...............................................................................................................16 3.1 3.2

4.

RÉTEGTAN – ÁLTALÁNOS FÖLDTANI JELLEMZŐK ..............................................................................................10 HEGYSÉGSZERKEZET .........................................................................................................................................12 FORRÁSMÉSZKŐ .................................................................................................................................................14 FEKVÉSE, HELYZETE ..........................................................................................................................................17 ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA, JELLEMZÉSE ...........................................................................................................19

TETTYEI SZÖKEVÉNYFORRÁSOK ................................................................................................................20 4.1 HIDROGEOLÓGIAI VISZONYOK ...........................................................................................................................21 4.2 (SZÖKEVÉNY)FORRÁSOK ...................................................................................................................................22 4.2.1 Puturluki forrás .........................................................................................................................................23 4.2.2 Knieffer forrás...........................................................................................................................................24 4.2.3 Püspökmalmi (Heigl) forrás......................................................................................................................24 4.2.4 Ó (Barátúr) forrás.....................................................................................................................................25 4.3 SZÖKEVÉNYFORRÁSOK JELENLEG ......................................................................................................................25

5.

VÍZMŰ TÖRTÉNETE ...........................................................................................................................................26 5.1 5.2 5.3

6.

FŐFORRÁSTÓL A KARSZTAKNÁIG .......................................................................................................................26 KARSZTAKNA ÉS A TETTYE-FŐFORRÁS KORSZERŰSÍTÉSE ..................................................................................27 ELVÉGZETT MUNKÁLATOK, MEGBÍZHATÓ ÜZEMELÉS ........................................................................................28

VÍZMÉRLEG KOMPONENSEK .........................................................................................................................29 6.1 ALAPADATOK: ...................................................................................................................................................29 6.2 A VÍZHÁZTARTÁS ELVI VÁZLATA A TETTYE-VÖLGYRE ......................................................................................31 6.3 CSAPADÉK (C) ...................................................................................................................................................31 6.3.1 Párolgás (P) ..............................................................................................................................................32 6.3.2 Lefolyás (L) ...............................................................................................................................................32 6.3.3 Beszivárgás (B) a területre hulló csapadékból..........................................................................................32 6.4 KÖZMŰVEKBŐL SZÁRMAZÓ BESZIVÁRGÁS.........................................................................................................32 6.4.1 Vízvezetékből (B víz, betáp) ............................................................................................................................32 6.4.2 Szennyvízvezetékből (B szenny).....................................................................................................................32 6.4.3 Csatornából...............................................................................................................................................33

7.

SZÁMÍTÁSOK EREDMÉNYEI ...........................................................................................................................34 7.1

SZÁRMAZTATOTT BESZIVÁRGÁSOK ...................................................................................................................34

BUDAPEST, 2006.12.18.

2/57

Készítette: Jáger Attila (CMYWW5) Konzulens: Dr. Hajnal Géza


7.1.1 Forrásmészkőre jutó felső területrész (5. rajzi melléklet) .........................................................................34 7.1.2 Forrásmészkőre jutó alsó területrész (6. rajzi melléklet) ..........................................................................34 7.1.3 Forrásmészkő kibővített területrésze (7. rajzi melléklet)...........................................................................35 7.1.4 A kibővített és a forrásmészkő alsó területrészének különbsége (8. rajzi melléklet) .................................35 7.1.5 A Tettye-völgy egésze (9. rajzi melléklet) ..................................................................................................35 7.2 HELYSZÍNI MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSA ..............................................................................................................35 7.2.1 TV1-es kút esetén.......................................................................................................................................35 7.2.2 TV2-es kút esetén.......................................................................................................................................36 7.2.3 Gyuri úti táró kifolyása .............................................................................................................................37 8.

ÖSSZEFOGLALÁS................................................................................................................................................38

9.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ................................................................................................................................38

10.

IRODALOMJEGYZÉK.....................................................................................................................................39

11.

SZÁMÍTÁSI MELLÉKLET..............................................................................................................................40

12.

DIAGRAMM MELLÉKLET.............................................................................................................................47

13.

RAJZI MELLÉKLET ........................................................................................................................................57

BUDAPEST, 2006.12.18.

3/57



1. BEVEZETÉS Az emberi fejlődés eredményeként a Föld egészét tekintve jelentősen módosult vízháztartásunk mind helyi, mind globális értelemben. A népesség számának növekedésével egyre inkább elkényelmesedtünk, így környezetünket a saját igényeinkhez alakítottuk, formáltuk. Sokszor a ma is emlegetett „természetes” szó alatt értjük a számunkra szépre és különböző funkciókra átalakított környezetünket. Sokunkban felmerülhetett a kérdés, hogy valójában mit értünk természetes vagy érintetlen környezet alatt. Mennyire változtatta meg az emberi beavatkozások sorozata az öneltartóönfenntartó rendszereket. Építőmérnök hallgatóként mindig arra törekedtem és törekszem, hogy a legkisebb beavatkozású, leghatékonyabb és minden szempontból a lehető legkedvezőbb megoldások jöjjenek létre bármilyen emberi tevékenység eredményeként. Tanulmányaim során a víztestekkel való ismerkedéskor rájöttem, hogy amilyen egyszerűnek tűnt a hidrológiai körfolyamat megértése, annál nehezebb mért, tapasztalt, tényleges adatokkal alátámasztani és igazolni a számítások eredményeit. 2004 őszén az Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszéken hallgattam a Hidrogeológia című tárgyat, mely felkeltette az érdeklődésem a felszín alatti vizek vízháztartását illetően. 1.1

Célkitűzések

Ábra 1: Tettye tér áttekintő helyszínrajza BUDAPEST, 2006.12.18.

4/57



A tanulmányom célja, hogy bizonyítsam mennyire tértünk, ill. térünk el az ember által okozott környezetmódosító hatásokkal a természetes vízháztartástól. A számítási módszer, melyet használni fogok, folyamatos mérésekkel, korábbi tapasztalatokkal igazolt (Hajnal G. 2003) a budai Várhegy, és a Rózsadomb vonatkozásában. A választott vizsgálandó területem a pécsi Tettye-völgy (1. ábra), melyre egy vízháztartási egyenletet szeretnék felállítani. 1.2

Helyszíni bejárások, mérések

Fotó 1. TV1-es talajvízszintmérő kút

Fotó 2. Műszer elhelyezése a TV1-ben

BUDAPEST, 2006.12.18.

5/57



A vizsgálatba 2005 februárjában kapcsolódtam be. Helyszíni méréssel ill. szemrevételezéssel végeztem az adatgyűjtést. A helyszíni méréseket egy vízszintészlelő és hőmérsékletmérő műszerrel végeztem a Hegyalja u. és a Tettye u. sarkán (1. fotó) található „TV1” talajvízszint-mérő kútban. Ez a műszer (2. fotó) 2005 febr. 24-től 2006. jún. 6-ig volt telepítve a kútba, vagyis közel másfél évnyi adatot gyűjtöttem a kút hőmérsékletéről és vízállásának alakulásáról. A műszert időnként ellenőriztem és leszívtam az adatokat az esetleges meghibásodás, ill. a hamis adat elkerülése végett.

Fotó 3. Gyuri úti táró kifolyása a Tettye tér alatt

A következő mérési sorozat a Tettye tér alatti forráskilépésnél végeztem, ahol szintén hőmérsékletet, pH-t mértem meg és egyszerű köbözéssel állapítottam meg. Ez a vízmennyiség a Gyuri úti táróból folyik ki (3. fotó) a Tettye utca alól.

Fotó 4. Hasznosítatlan karsztvíz túlfolyónyílása

BUDAPEST, 2006.12.18.

6/57



A kijelölt szemrevételezési hely, pedig a forrásfoglalásból nem hasznosított karsztvíz kivezetése (4. fotó), mely kb. 10 m-re van a táróból kilépő víztől. E két kifolyás alatti részen helyszínrajzilag a Tettye tér alatti felszíni pataknak a hőmérsékletét és pH-ját mértem meg.

Fotó 5. Tettye patak a Barátúr u. és a Tettye u. sarkánál a Tettye tér alatt

A patakban (5. fotó) is mind pH-t, mind a hőmérsékletet megmértem az áteresz (a képen a felső részen) előtti szelvényben, ahol az áramlás még nem volt jelentős.

Fotó 6. TV2-es talajvízszintmérő kút a Tettye u. 21. előtt

A következő mérési helyszín a Tettye u. 21. házszám előtt lévő talajvízszint-észlelő kút (6. fotó). Ebben a kútban manuális méréseket végeztem. Itt hőmérsékletet, pH-t és vízállást mértem. Megjegyzendő, hogy a méréseket nem minden leutazás alkalmával tudtam elvégezni, mert a műszer nem működött, vagy nem állt rendelkezésemre.

BUDAPEST, 2006.12.18.

7/57



1.3

Kapcsolatok, adat- és információszerzés

A legfontosabb a számítások megbízhatóságát megelőzően az adatok-, ill. az információk beszerzése. Ezért az illetékes hatóságot és szervet kerestem meg, hogy itt hiba ne kerülhessen az alapadatokba. Így létesítettem, tartottam és tartok kapcsolatot az alábbi szervekkel: 1.3.1

Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs

Berényi Üveges István átadta a Tettye forrás vízgyűjtőjére vonatkozó eddigi kutatásokat, vizsgálatokat, szakvéleményeket. 1.3.2

Magyar Geológiai Szolgálat, Dél-Dunántúli Igazgatóság, Pécs

A szolgálat mindenben segítséget nyújtott. Az érintett területekről részletes geológiai térképeket nyújtott át, melyekre az egész vizsgálat épül. A földtani adatokat, a talajvízszintmérő kutak adatait a szolgálat munkatársától, Kraft Jánostól kaptam. Továbbá helyszíni terepbejárásokon is segítette munkámat. 1.3.3

Magyar Hidrológiai Társaság, Magyar Hidrológiai Közlöny, Budapest

A társaság elérhetővé tette számomra, hogy a témával foglalkozó cikkeket áttekintsem. 1.3.4

Pécsi Vízmű Zrt., Pécs

Gáspár János készségesen rendelkezésemre bocsátotta 2004-től a Tettye forrás hozamának napi adatsorát, továbbá a Pécsi Vízmű Zrt. területén szolgáltatott vízmennyiség havi adatsorát. Valamint a Tettye-völgy területét érintő 1:5.000 méretarányú vízvezeték és szennyvízvezeték-hálózatának helyszínrajzait (2-3. rajzi melléklet) és a vízvezeték-hálózat 1:45.000-es méretarányú áttekintő helyszínrajzát. A számítást ezekre az adatokra alapoztam. 1.3.5

Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Csapadékadatokat kértem 2005 júliusától, melyet az OMSZ székház saját könyvtárából olvastam ki. Az azt megelőző időszakban Vass Béla bácsi tette lehetővé helyszíni mérésekkel, hogy alapot nyújtson bármiféle vizsgálathoz a Tettyére vonatkozóan. Az OMSZ által mért csapadékadatok az Árpádtetői csapadék-mérőállomásról származnak.

BUDAPEST, 2006.12.18.

8/57



1.4

Kutatástörténet

Tekintettel arra, hogy a Tettye-völgyet már nagyon rég ismerjük és kihasználjuk, szeretnék néhány szót ejteni a korábban vizsgálatokat és tanulmányokat végző kollégákról. Jelentősebb munkáikról ismerteket említem ill. akiknek felhasználtam a tanulmányait. Tanulmányaikat figyelembe véve hivatalos bejegyzésekkel, hidrogeológiai vizsgálatokkal és mérésekkel, valamint terepi felmérésekkel igazolták eredményeiket. 1.4.1

Dr. Böckh János

1875-ben kérték fel Dr. Böckh Jánost, nagy tekintélyű geológust, végezzen vizsgálatokat Pécs város vízellátása végett. Egy évszázadnyi időtartamra oldja meg az ivóvíz ellátását a Mecsek hegységből. Három évig végzett méréseket, vizsgálatokat, míg a Városi tanács elé terjesztette szakvéleményét és javaslatait. Végül elfogadták, hogy a Tettye főforrás legyen a vízbeszerzés helye. Böckh végezte az első vizsgálatokat a tudatos vízbeszerzés lehetőségéről (VÍZ, EMBER TERMÉSZET 1. fejezet 27. old.). 1.4.2

Dr. Kessler Hubert

Hidrogeológiai vizsgálatokat végzett a Tettyén (1954) és számos más karsztos területen. A Tettyére határozta meg egy mértékadó csapadékmennyiségre az összefüggést, melyet 20 év vízhozamadatsorra és csapadék-adatsorra (Misina-tető) vetítette. Ezen összefüggés alapján nagy valószínűséggel megbecsülhető az évi vízhozam. A legfőbb alapja Kessler-féle számítási módszernek a téli hónapokban lehullott csapadék mennyisége. Számítási módszerét más karsztos területekre is igazolta (Hidrológiai Közlöny, 1954. 5-6 szám). 1.4.3

Aujeszky Géza – Dr. Scheuer Gyula

1972-ben végeztek elemzést 80 éves adatsoron. Végül igazolták a Kessler-féle módszer helyességét, azonban pár évben nagy eltérések adódtak a számított és a tényleges hozamok között (Hidrológiai Közlöny, 1972. 1-2 szám). 1.4.4

Vass Béla

A vízmű történeti leírásával foglalkozott, nyomon követte a vízmű fejlődését, korszerűsítését. Sok éven keresztül a Pécsi Vízmű munkatársa volt.

BUDAPEST, 2006.12.18.

9/57



1.4.5

Kraft János

A Magyar Geológiai Szolgálat munkatársa. Számos tanulmányt és vizsgálatot végzett a Tettyevölgyet illetően. Geológiai, hidrogeológiai kutatásokat is folytatott, melyeket felhasználtam a tanulmányomban.

2. ÁLTALÁNOS GEOLÓGIAI JELLEMZŐK

2.1

Rétegtan – Általános földtani jellemzők

A városban és így a Tettye környékén is előforduló legidősebb kőzetként a migmatitot ismerjük, mely a sekély fúrások és a napjainkig dokumentált közmű árkok feltárásai szerint a Tettye-völgyben a Mindenszentek temploma környékén már a felszín közelében is megtalálható. A napjainkban Mórágyi Komplexumba (korábban: Mórágyi Gránit Formációba) tartozó képződmény korát egyesek közel egymilliárd évesnek (prekambriuminak) tartják, míg mások szerint ópaleozoós (karbon időszaki) képződmény. A zöldesszürke vagy vörösesbarna színnel mutatkozó igen erősen mállott állapotú kőzet fő alkotója a kvarc, melyhez világosabb színű földpátok járulnak színes elegyrészekkel (Kraft J., 2002).

Ábra 2. Tettye környéki földtani rétegződések (MÁFI)

A terület északi részében összefüggő elterjedésben található, a Pécsett mélyült szerkezetkutató fúrások szerint helyenként közvetlenül a migmatitra is települt triász időszaki rétegsorozat. A Tettye BUDAPEST, 2006.12.18.

10/57



környékén elsősorban az időszak középső részét alkotó karbonátos képződménycsoport mutatkozik a felszínen, de az idősebb és fiatalabb triász rétegek is megtalálhatók a tágabb környezetben. A triász anizuszi emeletében - több mint 230 millió évvel korábban - képződött mészkőváltozatokból felépült kőzettömegből lép ki a Tettye karsztforrása. A szürke alapszínű mészkövek változó vastagságú padok mellett helyenként lemezes elválásúak, néhol gumósak. A többnyire bitumenes mészkőben gyakoriak a kalciterek, míg az alsó részén még dolomitfoltok is előfordulnak. A jelentős hányadában mikrokristályos mészkőtömeg jelentőségét és elterjedését jól példázza, hogy a Mecsek hegységi karsztos területek elsősorban a középső-triász (anizuszi emeletbe tartozó) rétegekhez kötődnek. A tér északi részletén előforduló több mészkőváltozatot összefoglalóan a Lapisi Mészkő Formációba sorolják, mely a feküjét jelentő Rókahegyi Dolomit Formációból fejlődött ki folyamatos üledékképződéssel. A későbbiekben megtört és helyenként meggyűrt, valamint a másodlagos dolomitosodás idején kialakult testeket is magába foglaló Lapisi Mészkő Formáció teljes rétegsorozata több önálló tagozatra bontott. Közülük a Tettye tér északi oldalán a formáció alsó részletét jelentő Báránytetői Mészkő Tagozat valamint a közvetlenül rá települt Lapisi Mészkő Tagozat rétegei helyezkednek el. Az említett tagozatok rétegei az üledékfolytonosság ellenére egymással tektonikus érintkezéssel is megtalálhatók a Tettye-tér északi részletében a feküt jelentő és a területen többnyire fedett helyzetű alsó-triász dolomittal együtt, melyet a tér ÉK-i sarkában található Karsztakna mélyítésekor harántoltak (Kraft J., 2002). A tér északi határvonala mentén található feltolódási vonalakhoz kötődően, és a későbbi haránttörések nyomvonalával közrefogott területi megjelenéssel valamint lehatárolódással, továbbá azok menti érintkezéssel ismeretes a területen a jura időszak liász korú szürkés és sárgásbarna kőzetlisztes márgája. A mecseki kőszéntelepes rétegsorozat után – kb. 190 millió évvel korábban – képződött fedő-márgasorozat határolja le délen a triász időszak mészkőváltozatait a területen. Érdekesség, hogy a Vasasi Márga Formáció kőzetlisztes márgájának fekücsoportját jelentő Mecseki Kőszén Formáció erősen kihengerelt részlete a Tettyétől nem távol, a Magaslati úton a felszín közelben is megtalálható. A tektonikus zónától délre előforduló márga a Tettye völgy nyugati oldalán a felszínen is megjelenik, míg a keleti oldalon fedésbe kerül a neogén rétegsorozat itteni képződményeivel, miközben a völgy kezdetében – a Mésztufa-barlang alatt is – előfordul szintén fedett állapotban (Kraft J., 2002). Nemcsak a jura időszaki képződményeket fedi le a völgy keleti oldalán a felszínen összefüggő elterjedésben megtalálható miocén kor szarmata emeletében képződött rétegsorozat, hiszen keletkezésekor minden idősebb kőzetfelszínen kifejlődött. A szarmata emelet legjellemzőbb képződményeként ismert Kozárdi Formációba tartozó durva mészkő építi fel elsősorban a Havihegy tömegét. A sárgásfehér vagy piszkosfehér színű, esetenként vastagpados elválást mutató faunás BUDAPEST, 2006.12.18.

11/57



mészkő tengerparti képződményként keletkezett kb. 14 millió évvel korábban. Miocén korszak utolsó jelentős rétegeként elsősorban csigák és kagylók vázaiból áll, mivel lenyomataik és kőbeleik szabad szemmel is felfedezhetők a kőzet felületén. A környezetben mélyített fúrások szerint a szarmata emeletben nemcsak mészkő, de agyag, márga és homok, sőt homokkő is keletkezett tufa csíkok közbetelepülésével, ám ezek előfordulása jóval alárendeltebb és napjainkban már nincsenek igazi nyílt feltárásaik a köztesen előforduló képződményeknek (Kraft J., 2002). A negyedidőszaki takarósáv nemcsak a neogént, hanem valamennyi idősebb kőzetfelszínt borítja eltérő vastagsággal a Tettye téren. A pleisztocénben és holocénban egyaránt keletkezett a változatos anyagú kőzettörmelék. Általában agyag alkotja a törmelékek köztes anyagát, melyben a korábbiakban jelzett fekü kőzetek anyagának jelenléte domináns. A változatos színű kőzettörmelékes sávnál azonban jóval nagyobb jelentőségű és ismertségű a völgyben kialakult forrásmészkő előfordulás. Feltehetőleg 8 000– 10 000 évvel, vagy talán már korábban megkezdődött kiválása a tettyei forrást tápláló karsztvízből. Előfordulása már a völgy felső szakaszán a parkosított terület északi szegélyének közelében megkezdődik, majd több 10 m-es vastagsággal a völgytalpat teljesen kitöltve folytatódik. Innentől indulóan több száz m-es hosszban délre tartóan összefüggő elterjedésben található. A tértől délre távolodva már inkább csak foltszerű előfordulásai mutatkoznak a beépítés miatt, de ennek ellenére közel 1 km-es hosszúságura becsülhető eredeti vagy teljes kiterjedésű előfordulása. A sárga, barnássárga forrásmészkő eltérő vastagságú, ám nem kitartó elterjedésű rétegzettséggel és hordalékok valamint szerves anyagok igen gyakori közbetelepülésével mutatkozik. Felső zónája inkább kőzettörmelékes, míg ellenállóbb padjai azokkal fedettek. A történelmi időkben bányászattal megnyitott falaiban látható padossága alapján érzékelhető, hogy a forrás mészfelhalmozó tevékenysége időszakosan gyakran változott. Néhány érintetlenebbnek tűnő vagy annak vélt helyen – elsősorban a tér felsőbb részletén – még a keletkezésére utaló tetarátagátakat is visszaidézik mesterségesen befolyásolt morfológiai viszonyok. A forrásmészkő vagy mésztufa a téren sok helyen előfordul, ám a jelenlegi terepszint alatti antropogén feltöltések vastagsága is számottevő, hiszen akár az 5 m-t is meghaladóak lehetnek mészkő tömegébe ágyazódva. Elsősorban az egykori bányahelyek feltöltése, valamint a téren több esetben végzett tereprendezések idején alakultak ki (XIX. század vége, az 1930-as évek, 1960-as évek stb.). A feltöltés anyaga elsősorban a tér környékén előforduló szilárd kőzetek törmelékéből, a forrásmészkő mállott részleteiből és annak meddőt jelentő közbetelepüléseiből (iszap, agyag stb.) valamint vegyes építési törmelékekből és holocén talajokból áll (Kraft J., 2002). 2.2

Hegységszerkezet

A Mecsek hegység szerkezete miatt a pécsi Tettye környéki területrészre is jellemző a tört és a BUDAPEST, 2006.12.18.

12/57



gyűrt formák előfordulása, hiszen mindegyik jellegzetesség felismerhető a Tettye-tér környékén található triász és miocén kőzetekben, de a jura kőzetlisztes márgánál sem ismeretlenek e jelenségek. Elsősorban a jelenlegi hegységi terület fokozatos kiemelkedését majd későbbi rendeződését meghatározó, közel K-Ny-i irányú feltolódási vonalak itteni jelenlétét kell hangsúlyozni, melyekre később közel merőlegesen alakultak ki a kezdeti gyűrődéseket tovább fokozó haránttörések. A gyűrődések kezdetei a fő szerkezeti elemet jelentő tektonikus (feltolódási) vonalak kréta időszakba datált kialakulásának idejéhez kötődnek, de véglegesen csak a későbbiekben – elsősorban a miocénben – többször felújult törésvonalak menti nyomások során alakultak ki. A Tettye-völgy nyomvonala az egymással párhuzamosan haladó feltolódási vonalakra közel merőlegesen kialakult haránttörést jelez irányával az itteni kőzetek változó mértékű gyűrődésével, valamint oldalainak teljesen eltérő földtani felépítésével. (A 1-es ábrán egyszerűsített tömbszelvény (Kraft J., 2002) értelmezése sok mindent elárul a terület viharos hegységszerkezeti múltjából, hiszen a képződményeket "normális" rétegtani sorrendbe rakva, azok egymástól függőlegesen 1000 m-t meghaladó távolságban is lehetnének. Például az anizuszi mészkőről - amely a Tettye forrás vízgyűjtőjét jelenti - az ezer métert jócskán meghaladó felső-triász – alsó-jura képződménycsoport teljesen hiányzik.) A kréta időszaki nagy hegységszerkezeti átalakulások utáni paleogén időszak inkább csak a tektonikus vonalak tovább fejlődését és az akkori felszín intenzív pusztulását eredményezte. Az egykori szárazulatot felváltva fokozatosan neogén tenger ölelte körül az akkori hegységet. Ennek eredményeként történt a tettyei térségben a porózus szarmata durva mészkő uralta kifejlődés keletkezése.

BUDAPEST, 2006.12.18.

13/57



2.3

Forrásmészkő

Ábra 3. Tettye forrás előtere 1860-ban (Kraft J., 2002) A forrás vízművesítés előtti időszakból, malomárkos vízhasznosítás idejéből

A tettyei karsztforrás előterében a völgytalpat teljesen kitöltve keletkezett. Jelenlegi vastagsága és elterjedése csak töredéke az eredetinek. Az utóbbi 500 évben keletkezését alapvetően befolyásolta, hogy a völgyben több szintben malmok helyezkedtek el, így a forrás vizét malomárkokkal osztották meg, mesterségesen befolyásolva a forrásmészkő keletkezésének helyét és területi kiterjedését, továbbá bányászattal számos helyen elbontották. A malomárkokat vagy bányahelyeket később feltöltötték, és azok helyét lefedte a gyakran megváltoztatott medrek (3. ábra) miatt az újabb keletkezésű forrásmészkő. Általában közvetlenül települt a völgytengely kitöltését alkotó kőzettörmelékes, néhol görgeteges agyagos sávra miközben a völgyoldalak alsóbb részén az idősebb kőzeteket is lefedte. Sárga, sárgásszürke, piszkosfehér, fehéresszürke kemény, laza, porló, vagy teljesen széteső padokkal mutatkozik, továbbá helyenként vékony löszös közbetelepülésekkel ismert. Utóbbi sávok jelenléte lehet eredeti településű, de nem lehet kizárni, hogy nagy mérvű lejtőleöblítésekkel jutottak jelen helyzetükbe a közbetelepülések.

BUDAPEST, 2006.12.18.

14/57



Ábra 4. Tettye-völgyben a forrásmészkő kiterjedése (Kraft J., 2002)

A mészkő keletkezése több ezer éven át eltérő intenzitással, vagyis szakaszosan történt (4. ábra). Ennek megfelelő, hogy néhány m-en belül nagy eltérések adódnak megjelenésében és egyes padjainak szilárdságában. Üreges, likacsos vagy finom hordalékkal kitöltött porózus szerkezete tetarátagátas (7. fotó) keletkezési körülményeket jelez. Igen gyakran utólagosan kikorhadt növényi részek korábbi bekérgeződése, közrefogása eredményezte szabályoshoz közeli lyukacsosságának keletkezését, míg a tetarátagátak finomhordalékot visszatartó „kádjainak” feltöltődése a nagyobb idegen (iszap, agyag, törmelék stb. anyagú) testek kialakulását eredményezte. A gátak mögötti tér üresen maradása, valamint a felettük lévő gátak (felsőbb lépcsők) magasodásával, majd azok lejtőirányú tovább fejlődésével történt a jelenlegi barlangot alkotó terek kialakulása. Emiatt padossága csak kis területekre kiterjedő és igen gyakran ingadozó (1-30 cm) vastagságú. Rétegfelszínei egyenetlenek vagy hullámosak, igen gyakran finom hordalékosak. Eltérő szilárdságú sávjai helyenként inkább már tufás megjelenésűek, míg másutt jóval keményebb – helyenként tömött – kőzetként mutatkoznak. A folyóvízből történt kalciumkarbonát különböző BUDAPEST, 2006.12.18.

15/57



intenzitású kiválásai, valamint a medervonalak áthelyeződése mellett állandó mállásai után visszamaradt felületek alapján (bekérgeződés, aprózódás, megfolyás, buborék stb.) darázskőnek vagy szederkőnek is nevezték korábban a helyiek a tettyei forrásmészkövet (Kraft J., 2002).

Fotó 7. Tetarátagát a mészkőképződés maradványa (1975)

3. A FORRÁSVIZI MÉSZKŐBARLANG Pécs város területének földtani felépítése és hidrogeológiai viszonyai nemcsak egyedülállónak, hanem igen bonyolultnak ismertek. Eme sajátosság jól érzékelhetően tükröződik vissza a Tettye téren és annak szűkebb környezetében. Különleges, de nem véletlenül kialakult itteni adottságként kell értékelnünk, hogy a város területén előforduló legidősebb kőzet közvetlen szomszédságában a legfiatalabbnak tartott is előfordul, továbbá utóbbi képződményben kialakultan található a Mésztufa-barlang. A barlang elhelyezkedését és befogadó kőzettömegének térbeli elhelyezkedését mutatja be a alábbi tömbszelvény (Kraft J., 2002), mely értelemszerű egyszerűsítésekkel és összevonásokkal ábrázolja a barlangot és tágabb környezetét.

BUDAPEST, 2006.12.18.

16/57



Ábra 5. Tettye tér földtani tömbszelvénye (Kraft J., 2002)

3.1

Fekvése, helyzete

A város centrumától ÉK-i irányba több mint 1 km távolságban helyezkedik el a Tettye-tér, mely a Mecsek déli lejtőjén kialakult haránttöréssel preformált, majd a későbbiekben ember által jelentős mértékben átformált völgyben található. A hegység déli lejtőjét tagoló törésvonal mentén olyan szűk keresztmetszetű völgy alakulhatott ki kezdetben, melyet a későbbiekben előbukkanó forrás vizének energiája a kilépés helyének többszöri áthelyeződésével fokozatosan kiszélesített a küszöbszint környezetében. Ehhez járult a későbbi emberi tevékenység, mely további végleges morfológiai változásokat okozott a területen. Előbbiek következményeként a Tettye tér olyan déli lejtésű, hirtelen kiszélesedő völgytalpon található, hogy elhelyezkedése a + 195 - 235 mBf. abszolút magasságú szintek közé helyezhető. A tér jelzett abszolút értékű magas és legalacsonyabb részletei közötti távolság több mint 300 m. A tér felülete nem egyenletesen lejtő, hiszen a tér északi részletén mesterségesen kiegyenlített – néhol 100 m széles – plató található. Ennek peremétől délre indulva 200 – 300 m-es távolságban található a tér legalacsonyabb részlete a Barátúr és Tettye utcák találkozásában. A legalacsonyabb részlet felé lejtő felület sem egységes megjelenésű, hiszen nemcsak annak meredeksége változó, hanem eróziós BUDAPEST, 2006.12.18.

17/57



árkok mélyültek felületébe, valamint szintes felületű kiképzéssel játszótér és sportpálya is található a tér középső részletén (Kraft J., 2002). A tettyei terület jelenlegi arculata alapján megállapítható, hogy közel 2000 éve ember által szinte mindvégig folyamatosan hasznosított helyszín. Így a történelmi idők során jelentős mértékben átformálódott az eredeti természetes állapotokhoz viszonyítva. A sok száz éves belterületi helyzet (lakó és iparterület) miatt a völgyre jellemző eredeti morfológiai viszonyok csak feltételezetten rekonstruálhatók. A földtani felépítés, morfológiai jellemzők és hidrogeológiai viszonyok alapján okkal valószínűsíthető, hogy a tér alsó és a völgy mélyebb részleteinek utóbbi 2000 évben történt formálódásában alapvetően meghatározó volt a tettyei karsztforrás többszöri – nyugatra tartó – áthelyeződése és az emberi jelenlét itteni állandó – a terepszintet is véglegesen formáló – hatása. A tettyei völgytalpat napjainkban a + 235 mBf. szintnél alacsonyabb területrészekre kiterjedően teljes szélességében 0-40 m-es vastagságú negyedidőszaki kőzettömeg tölti ki. Ennek legjelentősebb képződménye a pleisztocén-holocén korú forrásmészkő, melynek képződése 1892-ig tartóan folyamatosan formálta a völgytalpat. A forrásmészkő anyaga a + 233 m-es szinten fakadó, az előtérben elhelyezkedő jura időszaki kőzettömeg által is duzzasztott Tettye karsztforrás vizéből származik (4. ábra). A nagy hozamú forrásból kivált mészanyag forrásmészkőként a völgytengely nyomvonalában jelentős hosszban több mint 30 m-es vastagsággal alakult ki, míg az oldalakon közvetlenül az idősebb kőzetekre települt, fokozatosan elvékonyodott. Így a völgy keleti oldalán a miocén korú, míg a nyugati részletén a jura időszaki liász korú kőzeteknek jelent közvetlen fedést. A forrásmészkő vastagsága a tér középső részletétől indulóan déli irányba fokozatosan vékonyodó, de ennek ellenére a völgytengelyben több száz m-es hosszban mégis 20 m-t meghaladó vastagságú (4. ábra). Ilyen vastagságú előfordulása jellemző a Tettye-tér nagyobb részére, sőt eredeti állapotában még azon túlterjedő is volt, hiszen felső (legalább 5-10 m-es, vagy esetleg nagyobb vastagságú?) sávját a XX. század elejéig tartóan időszakos jelleggel közel 2000 éven keresztül bányászták, mint kedvelt helyi építőanyagot (Kraft J., 2002). A Tettye tér középső és alsó részére kiterjedően a forrásmészkő által közrefogott elhelyezkedéssel (talpszintje alatt és fedését is jelentően) található a Mésztufa-barlang. A befogadó kőzet a völgy lejtésére merőlegesen kialakuló és minden részletében megtört nyomvonalú, jellemzően tetarátagátas keletkezése során alakultak ki a természetes gátak előtt és mögött olyan üregek, melyek zárványként vagy laza hordalékos kitöltéssel fennmaradtak, majd a téren végzett későbbi bányászat, itteni közterületek kialakítása, valamint a vízvezeték építése során fokozatosan feltárásra kerültek. Az emberi beavatkozásokat magán viselő Mésztufa-barlang (6. ábra) közismert bejárata a Tettye-tér alsó részén – napjainkban a csúszda melletti támfalban - található. A barlang a bejáratától indulóan BUDAPEST, 2006.12.18.

18/57



kezdetben keleties, majd határozottan északra forduló elterjedésű. Így kiterjedése a bejáratától induló rövid részletének kivételével a tér középső részlete felé irányuló. A barlang napjainkban ismert végpontjai a sportpálya és azzal északon érintkező játszótér alatti helyzetben ismertek. Jelenlegi teljes kiterjedése alapján egy 45 x 75 m-es É-D-i hossztengelyű téglalapba helyezhető el, mely a park középső és alsó helyzetű részletei alatti elhelyezkedésű (Kraft J., 2002).

Ábra 6. A mészkőbarlang elhelyezkedése a Tettye-völgyben (Kraft J., 2002)

3.2

Általános bemutatása, jellemzése

A barlangnak utólagosan – a tér rendezésekor – épített támfalba illesztett bejárata mellett további részletei utalnak a mesterséges formálására, illetve részbeni át- vagy kialakítására. Teljes kiterjedését bejárva igen szembetűnő (6. ábra), hogy közel szintes megjelenésű, hiszen csak főtéje tűnik ingadozó helyzetűnek, míg padozata inkább kiegyenlített felszínű. Bejárati magassága (+ 201,83 mBf.) és legtávolabbi pontjának padozat szintje (+ 199,47 mBf.) közötti eltérés alig több mint 2 m, tehát okkal feltételezhető, hogy helyi feltöltésekkel alakították ki végleges padlószintjét. A bejárati ajtó mögött keletre tartó kezdeti részlete az oldalak és főtéje alapján leginkább pincére emlékeztető megjelenésű, hiszen itt a padozatban kiképzett betonalaplap mellett a déli oldalban még BUDAPEST, 2006.12.18.

19/57



téglafalazatot is elhelyeztek korábban bélelésként. A betonozás célja ismeretlen, míg a falazat feltehetőleg az egykori omlások elleni védelmi funkcióval is bírhatott. A jelenlegi barlangot alkotó természetes terek feltárása és azok mesterséges összekötése előtt már ismertek voltak a tettyei forrásmészkő (mésztufa) tömegében másutt is előfordulóan olyan üregek, melyek nem kapcsolódtak a napjainkban ismert barlang szelvényéhez. Azokat azonban a történelmi időkben végzett bányászat során szinte teljes mértékben fokozatosan felszámolták annak ellenére, hogy néhányuk még a város ingatlan nyilvántartásában is szerepelt lakóhelyként. Az 1892-ben foglalt karsztforrás előterében lévő és a későbbiekben emberi tevékenység által is hatásosan formált barlang, csak a vízvezeték kiépülése és a bányászatnak a völgy nagyobb részletére kiterjedése után vált igazán közismertté, hiszen addig a malmok meghajtását szolgáló patakok nyomvonala alatt, rejtett helyzetű volt. A barlang a jelenlegi morfológiai viszonyok és belső tereinek állapota alapján feltehetőleg nyugati irányban folytatódhatott, mivel ezen irányban találhatók antropogén feltöltésű részletek, továbbá a forrásmészkő vagy mésztufatömeg egyértelműen elbontott állapotú a tér ezen részletében.

4. TETTYEI SZÖKEVÉNYFORRÁSOK

Ábra 7. Böckh János felmérése (1876)

BUDAPEST, 2006.12.18.

20/57



Számos feljegyzés van, hogy a Tettye völgyében kisebb források látták el a lakosság vízigényét. Pécs város régen feltehetően nem egy, hanem több kisebb településből tevődött össze, így a mai Tettye-völgy szinte érintetlen volt. Mégpedig köszönhető annak, hogy a völgy alsó részén fakadtak kisebb források (Evlia Cselebi török világutzó). A térképről (7. ábra) nagyon jól kivehető, hogy a Knieller és a Püspökmalmi forrás jócskán a Tettye forrás alatt helyezkedik el. Természetesen korábban létezett(tek) még forrás(ok) csak az(ok) már elapadt(ak) a vizük hasznosítása során (Kraft J., Kézirat, 2006). 4.1

Hidrogeológiai viszonyok

A régebbi vízkilépések, elapadt források vízrendszerei napjainkban is léteznek, melyek már korábban elkülönültek a főforrás vízkilépésétől. Azonban azt beláthatjuk, hogy a vízkilépések (források) utánpótlásai ugyanabból a karsztból származnak. A témával foglalkozó szakemberek összességében szökevényforrásoknak nevezték azon vízkilépéseket, melyeknek jellemzőik hasonlóak voltak. A főforrásból kiváló mészkő gátolta a természetes kifolyást, így függetlenek voltak a főforrástól. A folyamatos tereprendezések és patak rendszeres áthelyezésével (8. fotó), pedig méginkább kivált a mészkő, melyet a későbbiekben fel is használtak. A karsztvíz jelentékeny hányada továbbra is a völgytalp felé tudott áramlani, mivel a mészkő és a mésztufa közötti érintkezés ezt lehetővé tette (8. ábra). Így a főforrás kikerülésével az alsóbb szintű forrásokat tudta táplálni, melyeknek a feltörési pontjait használtak ki elődeink. Mivel a mésztufa folyamatosan változó és üreges lyukacsos agyaglencsékkel tagolt szerkezetű, így könnyen változhatott feltörési pontja is. A vízáramlás a lejtő irányában mindig fennállt, mivel a vízrekesztő fekü kőzeteken nem tudott elszivárogni a karsztvíz, így addig követte, míg véget nem ért.

BUDAPEST, 2006.12.18.

21/57



Ábra 8. Tettye-völgy a XIV. században a malomárkok megjelenése előtt, természetes állapotban (Kraft J., 2002) 1. Prekambriumi gránit, 2. Szarmata kőzetek, 4. Pleisztocén – holocén mésztufa (forrásmészkő),

4.2

3. Pleisztocén kőzettörmelékes agyag, 5. Átadott karsztvíz

(Szökevény)források

Fotó 8. Eltemetett patakmeder (Szent Vince u. alatti árok É-i fala), 1998 (Kraft J., Kézirat, 2006)

BUDAPEST, 2006.12.18.

22/57



A szökevényforrásokat maga az emberi beavatkozás is hozta létre mivel a malomárkok mélyítésével tudták kihasználni a víz energiáját, így folyamatosan mélyítették, vagy a mésztufa pereméhez vezették a vizet. Így azonban könnyen elnyelte a lyukacsos, üreges, kőzet, így fokozatos kitermelés is történt. Így csak elősegítették a szökevényforrások kialakulását. A jó építőkőzetet aztán már bányászták is. A bányászatot a mészkőtufa alsó részétől kezdhették, mivel ott még száraz volt. Ahogy haladtak felfelé a bányászattal megjelentek a vizek a bányafalakon. Végül már aknákat és kutakat ástak a főforrás kiszámíthatatlansága miatt, így lényegében mesterséges forrásokat hoztak maguknak létre. Mikor elapadtak a folyamatos bányászat során, akkor mélyebbre ástak és barlangszerű hasznosítást végeztek (Kraft J., Kézirat, 2006). 4.2.1

Puturluki forrás

Valószínűsíthetően az 1500-as években jelenhettek meg az első vízkilépések. Az elsők között volt a Puturluki forrás, melyet barlangszerűen használtak, hogy minél több vizet fogjanak. Hozama nem volt jelentős, de egy közkutat és a korabeli sörgyárat is ellátta egy 500 m-es vezetéken. A folyamatos bányászat és malomipar miatt mindinkább északabbra nyomultak. Így 1870-es évekre nem is kap már természetes módon vízutánpótlást. Megrovóan írja később a hálátlan utókorról a korabeli sajtó „… puturluki vezeték egyszerű téglavályú volt, amelybe régen a közeli kis forrást is bekötötték. A kis forrás szája elapadt az üregét pöcegödörnek használták. A régi forrás szája a pöcegödör túlfolyója lett..” (Pécsi Figyelő 1891. március 7.) (Kraft J., Kézirat, 2006).

Ábra 9. Anyagkitermelés a forrásmészkőből (Kraft J., Kézirat, 2006) BUDAPEST, 2006.12.18.

23/57



1. Prekambriumi gránit, 2. Szarmata kőzetek, 4. Pleisztocén – holocén mésztufa (forrásmészkő),

4.2.2

3. Pleisztocén kőzettörmelékes agyag, 5. Átadott karsztvíz

Knieffer forrás

A Puturluki forrás vezetékének meghosszabbításával elapadása után a Knieffer forrást „fedezték” fel. Knieffer János fűrészmalmának építésekor fedezik fel, így innen kapja nevét. Végül 1864-ben jegyzőkönyvbe került, hogy „… ezen malomhoz tartozó vizet a városi közönség vízvezetékébe vezetni és így a közelmúlt években több ízben, a nyáron szakadatlan panaszolt vízhiányon segíteni lehessen ...” (Kraft J., Kézirat, 2006).

Fotó 9. Knieffer forrástól délre tartó történelmi vízvezetékek (Kraft J., Kézirat, 2006)

4.2.3

Püspökmalmi (Heigl) forrás

Püspökmalom alatti mesterséges forrás, ahol Heigl Lipót volt a molnármester. Egyre inkább felértékelődött a forrás és végül a város megvette. Majd folyamatosan átépítette és bővítette, míg 1876-ban Zsilla V. főmérnök összegzi a munkálatokat: „… Püspömalmi forrás beljebbítése által ezen forrás vízmennyisége tetemesen szaporítva, legalább megkétszerezve lett…”. „… A Püspökmalmi forrás egy hosszú, barlangszerő üregbıl nyitott mederbe folyt ki. A barlang a régi Püspökmalom alatt húzódott, istálló, árnyékszék, trágyadomb, disznóól és piszkos malomárok volt felette. A barlang föld boltozata szivárgott és csepegett. A forráshoz bárki bemehetett, mert nem zárták le, de a fenti rondaságokkal sem törődött senki sem, a forrásokat nem ellenőrizték a hatóságok …” (Pécsi Figyelő 1891. március 7.) (Kraft J., Kézirat, 2006).

BUDAPEST, 2006.12.18.

24/57



4.2.4

Ó (Barátúr) forrás

A Tettyei főforrás foglalása után megjelent az Ó forrás a Barátúr utcában. Egyre nyugatabbra került a vízkilépés. Azonban az 1935-ben megépített Krasztaknával együtt eltűnt eme forrás hozama, mivel az lecsökkentette a vízszintet. (Kraft J., Kézirat, 2006) 4.3

Szökevényforrások jelenleg

Fotó 10. Puturluki és Knieffer forrás közötti munkaárok talpán vízjelentkezés a Szent Vince u-i csapadékcsatorna építésekor, 1998 (Kraft J., Kézirat, 2006)

BUDAPEST, 2006.12.18.

25/57



Ábra 10. Depresszió kialakulása a csapadékcsatorna megépülése után (Kraft J., Kézirat, 2006) 1. Prekambriumi gránit, 2. Szarmata kőzetek, 4. Pleisztocén – holocén mésztufa (forrásmészkő),

3. Pleisztocén kőzettörmelékes agyag, 5. Átadott karsztvíz 6. Csapadékcsatorna

Csapadékos időszakban, a völgyben több helyen is megfigyelhető vízkilépés.

5. VÍZMŰ TÖRTÉNETE

5.1

Főforrástól a karsztaknáig

A Mecsek lábánál található Tettye-forrásnál –feltételezhetően- minden korban élt ember a bőséges víz miatt. A mai kor vízellátása 1892-től kezdődik, mikor elkezdték a próbaüzemelést. Azóta is az ország második legnagyobb karsztvíz-nyerőhelye. A kezdetektől fogva folytak vizsgálatok, tanulmányok, mely a forrás hozamára irányultak (Kessler Hubert, Böcker Tivadar, Maucha László, stb.). A hozam szeszélyessége rádöbbentette az egykori üzemeltetőket, hogy Pécs ivóvíz ellátására, más megoldásokat is be kell vezetni (Vass B., Víz, Ember, Természet 1997). 1935-ben Pálffy Móric bányamérnök tervét valósították meg a forráshozam bővítésének érdekében, mely egy karsztaknából állt. A 200 m távolságban lévő 40 m mély karsztakna jelentős többlethozamot eredményezett, melyet a későbbi vízhiányos időszakok és a népesség növekedés BUDAPEST, 2006.12.18.

26/57



miatt ismét növelni akartak. Azonban ez az akna egy másik tárolótérrel rendelkezett, annak ellenére, hogy a víz forrása azonos területről származik. 40 m-es mélység után már nem lefelé, hanem vízszintes irányban fúrtak a kőzetbe, hogy növeljék a forráshozamot. A fúrásokat egymás után indították különböző irányokban a kőzetek keménységétől függően. Igyekeztek közelebb kerülni a főforráshoz. 1972-ben ismét továbbfúrták, robbantásos észlelést is alkalmaztak, azonban mind eredménytelenül. 1968-ban végeztek egy duzzasztásos víztározást, mely 5 m-es duzzasztott vízszintet produkálva biztosítják a vízhozamot a vízhiányos időszakra. Azonban ennek technikai korlátai voltak. Ekkor 660 m3-re becsülték a tározótérfogatot. Annak érdekében, hogy a hasznosított víz ne legyen szennyezett, a területét meghatározták (Kessler H., Rónaszék L., …). A mai vízgyűjtőterületet 9,0 ÷ 9,5 km2 –re becsülik vízfestéses módszer alapján. Ezt a területet nyilvánították először védterületnek (Vass B., Víz, Ember, Természet, 1997). 5.2

Karsztakna és a Tettye-főforrás korszerűsítése

A XX. sz. végén egyre inkább előtérbe helyezték a vízgazdálkodást és gazdaságosságot. Ennek eredményeképpen a főforrást és a karsztaknát egy fúrással összekötötték, majd ezen keresztül a vízigények egyre jobb kiegyenlítése érdekében, a főforrásból a karsztaknába engedtek az árvízi, nem hasznosított vizeket. Így a természetes tározóteret kihasználva és mindenféle energiabefektetés nélkül megoldották a pillanatnyilag nem hasznosított víznek a tározását, kb. 200 mBf. abszolút magasságban. Ezzel az üzemelést hosszú időre tervezve, messzemenőkig a legolcsóbb és legtisztább vízforrás lehet. E rekonstrukció alatt a főforrást kitisztították és vasbetonlemezes megerősítést hajtottak végre a forrástölcsérnél. Így létrejött egy plusz 4000 m3 tározótérfogat, amit a Vízmű szinte költségmentesen üzemeltet, mivel gravitációs vízellátás történik a Tettye-forrás és a karsztakna környezetében (1-2 ellátási zóna) (Vass B., Víz, Ember, Természet, 1997).

Fotó 11. Tettye-főforrás napjainkban (2006. márc. 23) BUDAPEST, 2006.12.18.

27/57



Mivel még fokozni szerették volna a tározótérfogatot a forrásküszöb felett, ezért két vasbeton gátat terveztek a forrás szifonjába és a forrás mellett hajtott vágat megfelelő pontjában. A gátakba 200 mm-es termelőcsövek a forrásszifonnál és egy 600 mm-es vészürítőt építettek be. A 200 mm-es csöveken keresztül történik az összekötés a karsztaknával. A kiépítés természetesen a kor elvárásainak megfelel, gondolok az észlelés és mérés lehetőségére.

Fotó 12. Tettye-főforrás foglalása felett jelentkező vízfeltörések (piros jelzetű karóknál) a duzzasztásos üzemelés következtében (Víz világnapja alkalmából tett látogatásom a Tettye-forrásnál, 2006. március. 23.)

5.3

Elvégzett munkálatok, megbízható üzemelés

A rekonstrukciót minden körülményre tekintettel építették meg, ezért a 100 éves korabeli Zsolnaycsempéket, a kézzel festett forrásfoglalás építményét és a tereprendezést is a kornak megfelelően illesztették a környezetbe. A mai fejlett technika alkalmazásával a hegy belsejében ébredő nyomásviszonyok már mérhetők, az adatátvitel URH-s rendszerű (Vass B., Víz, Ember, Természet, 1997).

BUDAPEST, 2006.12.18.

28/57



6. VÍZMÉRLEG KOMPONENSEK Fontosnak tartottam, hogy részletesebben ismertessem a hidrogeológiai adottságokat. Ezek alapján szeretnék egy vízmérleget felállítani az Tettye-völgy területére. Az területet 5 részre bontottam fel a beépítettség és rétegtan alapján: 1. Forrásmészkő felső része (Tettye tér)

(5. rajzi melléklet)

2. Forrásmészkő alsó része (Barátúr u-tól Szent Ágoston térig)


3. Forrásmészkőre kibővített terület (tartalmazza a forrásmészkő alsó részét)


4. Forrásmészkőre kibővített terület (NEM tartalmazza a forrásmészkő alsó részét) 5. Tettye-völgy (minden területrészt magába foglal)

(8. rajzi melléklet) (9. rajzi melléklet)

Ábra 11. A Tettye-völgy áttekintő helyszínrajza

A megkülönböztetést azért tartom nagyon fontosnak, mert mindegyik területrésznek más jellemzői vannak. Legfőképpen a beépítettség és a burkolat számít, melyeknek a beszivárgásra, ill. a lefolyásra van hatása. 6.1

Alapadatok: •

Csővezetékhosszak (víz, szennyvíz) [m] és területek [m2] M = 1:5.000-es térképekről ( Pécsi Vízmű Zrt., 2005)

• BUDAPEST, 2006.12.18.

Csővezeték veszteségek [%] 29/57

(Hajnal G., 2005) Készítette: Jáger Attila (CMYWW5) Konzulens: Dr. Hajnal Géza


Táblázat 1. Vízvezetékkel kapcsolatos alapadatok

VÍZVEZETÉK Forrásmészk őre jutó alsó

Forrásmészkő re jutó felső

Forrásmészkő re jutó kibővített

2

111 730

34 180

272 640

160 910

α Lefolyási [-] P [%] Σ L [m] L/Lössz [-] Csővezeté k veszt [%]

0,95 20 2 650 0,004

0,20 33 820 0,001

0,85 25 5 050 0,007

0,90 20 2 400 0,003

573 200 0,50 30 8 970 0,012

10

10

10

10

10

A [m ]

Kibővítettforrásmészkő re jutó alsó

Tettye -völgy

Pécsen össz. Vezetékhos sz L össz [m]

750 000

Táblázat 2. Szennyvízvezetékkel kapcsolatos alapadatok

SZENNYVÍZVEZETÉK Kibővítettforrásmészkő re jutó alsó

Forrásmészk őre jutó alsó

Forrásmészkő re jutó felső

Forrásmészkő re jutó kibővített

2

111 730

34 180

272 640

160 910

α Lefolyási [-] P [%] Σ L [m] L/Lössz [-] Csővezeté k veszt [%]

0,95 20 2 680 0,006

0,20 33 500 0,001

0,85 25 5 620 0,013

0,90 20 2 940 0,007

573 200 0,50 30 9 210 0,021

10

10

10

10

10

A [m ]

BUDAPEST, 2006.12.18.

30/57

Tettyevölgy

Pécsen össz. Vezetékhos sz L össz [m]

431 000



6.2

A vízháztartás elvi vázlata a Tettye-völgyre

Párolgás

Csapadék (C)

Lefolyás

Vízbetáplálás

(L)

(V víz,betáp)

Csap.csatorna

Szennyvíz

Vízveszteség

Tettye

(V csat)

(V szenny)

(V víz)

(V Tettye)

Beszivárgás

Csap.csatorna

Szennyvíz

Vízveszteség

Tettye

(B)

(B csat)

(B szenny)

(B víz)

(B Tettye)

Származtatott összes beszivárgás (B összes)

6.3

Csapadék (C)

Táblázat 3. Mért csapadékadatok

Csapadékmennyiség [mm] - Tettye Hónapok Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Σ

1993 15 31 53 75 12 32 24 48 108 69 120 147 733

1994 56 34 39 86 22 54 33 121 85 61 33 57 679

BUDAPEST, 2006.12.18.

1995 49 58 66 66 97 134 6 107 193 6 87 124 992

1996 38 29 12 39 81 49 103 62 112 52 50 72 698

1997 28 24 8 59 31 82 97 54 19 70 24 59 555

1998 52 2 18 87 88 95 76 97 119 76 57 26 791

31/57

1999 29 65 28 68 58 173 87 81 40 32 106 77 843

2000 15 15 39 56 39 38 55 44 54 24 58 41 477

2001 61 23 84 29 25 167 44 33 166 14 56 26 727

2002 9 45 10 101 96 36 67 75 92 46 33 32 642

2003 32 16 6 15 36 15 63 28 39 117 48 22 436

2004 37 93 35 98 54 95 43 89 54 82 75 51 805

2005 4 48 61 71 50 71 185 192 131 7 33 105 955



6.3.1

Párolgás (P)

A párolgás mennyisége a területre jellemző beépítettségtől és növényzettel borított terület nagyságától függ. Én ezeket minden területen más értékre vettem fel. Az alapadatok táblázatokban (P 1-2. táblázat) a pontos értékek fel vannak tűntetve. 6.3.2

Lefolyás (L)

Hasonlóképpen a párolgáshoz, a területek alapján vettem fel a lefolyási tényező (α lefolyási az 1-2. táblázatban) értékét. L = α lefolyási x C [m/év] x A [m2] 6.3.3

[m3/év]

(1.)

Beszivárgás (B) a területre hulló csapadékból

A csapadékból származó beszivárgás a B=C–L–P

[m3/év]

(2.)

összefüggéssel számítható. 6.4

6.4.1

Közművekből származó beszivárgás

Vízvezetékből (B víz, betáp)

A vízfogyasztást vezetékarányosan végeztem, vagyis a vízbetáplálás V víz, betáp = (L/L össz) x V víz, Pécs,

[m3/év]

(3.)

ahol V víz, Pécs az egy év alatt a hálózatba táplált vízmennyiséget jelenti. A vízvezetékből a talajba szivárgó víz mennyisége 10 %-os veszteséggel számolva (Hajnal G., 2003). B víz, betáp = 0,10 x V víz, betáp, 6.4.2

[m3/év]

(4.)

Szennyvízvezetékből (B szenny)

A szennyvízmennyiség a vízbetáplálásnak mennyiségét (90 %-a), tapasztalatok alapján vettem fel (Hajnal G., 2005).

BUDAPEST, 2006.12.18.

32/57



V szenny = 0,90 x V víz, betáp,

[m3/év]

(5.)

A beszivárgó szennyvízmennyiség ugyancsak 10 %-os veszteséggel B szenny = 0,10 x V szenny, 6.4.3

[m3/év]

(6.)

Csatornából

A csatornából származó veszteségeket, csak a Szent Vince utcai szakaszt magába foglaló területrészeknél kell számolni (Forrásmészkő alsó, Forrásmészkő kibővített területrészeken és a Tettye-völgy egészére). Továbbá feltételezzük, hogy a Lefolyásból további 90 % folyik a csapadékcsatornába (beépítettség miatt). V csat = 0,90 x L,

[m3/év]

(7.)

A talajba szivárgó csapadékvíz mennyisége B csat = 0,10 x V csat

BUDAPEST, 2006.12.18.

[m3/év]

(8.)

33/57



7. SZÁMÍTÁSOK EREDMÉNYEI A számításokat táblázatkezelő programmal végeztem, melyeket a Számítási Mellékletben csatoltam. 7.1

Származtatott beszivárgások

Az 1. diagrammon szemléltettem a végeredményeket. A grafikonról leolvasható, hogy a csapadék hatása különbözőképpen érvényesül az egyes vizsgált területekre. Természetesen az alapadatok pontossága nem egzakt, így kisebb eltérések lehetségesek a becsült, felvett értékek (gondolok itt az 1. és 2. táblázatban a lefolyási tényezőre és a párolgásra) miatt.

Ezért inkább a tendenciára

szeretném felhívni a figyelmet. 7.1.1

Forrásmészkőre jutó felső területrész (5. rajzi melléklet)

Ha a Rajzi Melléklet 1. diagrammját megnézzük, akkor észrevehetjük, hogy ennek a területrésznek a legnagyobb a beszivárgása, annak ellenére, hogy meredek lejtőket is tartalmaz. A számított beszivárgás 446 mm/év (10. táblázat), mely a 11 éves csapadékátlagnak a 65 %-a. Első hallásra kissé irreálisnak tűnik, de gondoljunk bele, hogy a területen a közműveket is beleszámoltuk. Azonban minden más egyéb ismeretlen hatástól eltekintettünk. 7.1.2

Forrásmészkőre jutó alsó területrész (6. rajzi melléklet)

Amennyiben az 1. diagramm kék vonalát figyeljük, jól látható, hogy ezen a területrészen már csaknem alig van számottevő hatása a csapadéknak. Hogy ez mivel magyarázható? A korábban ismertetett algoritmusban a vezetékbe táplált vízmennyiség jelentősen meghatározza a beszivárgást, mert mind a szennyvíz- és csapadékcsatornán keresztül is, vagyis közvetetten jelenik meg a betáplált vízmennyiség a talaj vízháztartásába. Nagyon fontos megemlíteni, hogy ezen a területen az egyik legnehezebb meghatározni egy összefüggést a csapadék és beszivárgás között, mert ezen kiterjedésen a forrásmészkőnek, az előzőekben ismertetett szökevényforrások is megjelenhetnek, melyeket a számításba természetesen nem tudtam figyelembe venni. A 2. legkisebb 11 éves beszivárgási átlag 151 mm/év (10. táblázat), mely 22 %-a a csapadékátlagnak.

BUDAPEST, 2006.12.18.

34/57



7.1.3

Forrásmészkő kibővített területrésze (7. rajzi melléklet)

E felületi kiterjedést fontosnak tartom, mert a Tettye-völgy egészét tekintve itt a legnagyobb a burkolat aránya. Nemcsak emiatt, hanem a meredek lejtők miatt is vettem fel a lefolyási tényező értékét 0,85 -re. A 11 éves beszivárgási átlag 176 mm/év, ami a 3. legkisebb érték (10. táblázat), mely 26 %-a a csapadékátlagnak. 7.1.4

A kibővített és a forrásmészkő alsó területrészének különbsége (8. rajzi melléklet)

Ezt az elkülönítést szükségesnek tartom, ugyanis itt a középső részen található a forrásvízi mészkő, mely jelentősen módosítja a vízmérleget. E feltevés igazolását bizonyítja, hogy a 11 éves beszivárgási átlag 103 mm/év lett (10. táblázat), mely 15 %-a a csapadékátlagnak. 7.1.5

A Tettye-völgy egésze (9. rajzi melléklet)

A Tettye-völgy egészét tekintve már egy kiegyenlített értéket kapunk, mert a vizsgált terület kiterjedése már számos egyéb jellemzőjű területet tartalmaz. Ezért itt az átlagos beszivárgás 11 év tekintetében 313 mm/év, mely 45 %-nak fele meg a csapadékátlaghoz képest. 7.2

Helyszíni mérések felhasználása

A helyszíni méréseimmel szeretném igazolni, hogy az alkalmazott Hajnal-féle számítási módszer, azaz a közműveszteségekből származó együttes beszivárgás legalább annyira fontos hatás, mint a csapadékból származó beszivárgás. 7.2.1

TV1-es kút esetén

A kút a Tettye főforráshoz közel helyezkedik el (rajzi mellékletek). A mérőfejből kiolvasott vízszintek az 2. diagrammon látható. Itt szerepelnek még a Tettye-főforrás hozamadatai is. A diagrammról leolvasható, hogy a csapadékadatok és a vízszintek közötti kapcsolat nem egyértelmű. Kessler-féle

számítási

módszert

igazolja

a

kasztvizek

hozamainak,

vízszintjeinek

és

csapadékadatainak együttes vizsgálata. Vagyis a karsztforrás hozamát az előző év utolsó és az adott év első 4 hónap csapadékai határozzák meg jelentősen. Így tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a TV1-es kút és a Tettye-főforrás kapcsolatban áll egymással, vagyis a karszttömegből is kap vízutánpótlást a TV1-es kút. Így bebizonyosult Kraft J. feltételezése (szökevényforrások), hogy fennmaradtak azok a hidrogeológiai rendszerek, melyek a karsztvíz hasznosítása előtt is léteztek. Jelenleg azonban ezek már csak időszakosak lehetnek, ahogy a diagrammokon is látható. BUDAPEST, 2006.12.18.

35/57



•

Az 2. diagrammon láthatjuk, hogy a Tettye-főforrás hozama egy elnyújtott grafikont hozott létre. A TV1-ben mért vízszintemelkedés azonban mondhatni hirtelen, néhány óra, esetleg nap leforgása alatt jött létre több mint 8 m-es vízszintemelkedés, ugyanakkor a hőmérséklete némileg csökkent.

•

A nyári időszakban csak egy, kisebb időtartamú vízszintemelkedés jött létre (2005 májustól decemberig)

•

Hosszabb (másfél hónapos) száraz időszak után durván csak 1 m-t emelkedik többnapos 18 mm-es csapadék hatására.

•

Jellemzően a téli időszakokban vannak árvizek (Kessler H.)

•

A nyári időszakban sokkal inkább a forráshozamban, mintsem a vízállásban mutatkozik a csapadék hatása

•

A 4. diagrammon: o 1. pont: az árvíz korábbi csapadékból is következhet, vagy egyéb hatásnak tételezem fel (mesterséges) o 2. pont: tartósabb csapadék hatása a forrás vízhozamára o 3. pont: 2005 júniusában többnapos 50 mm-es csapadék hatására nem keletkezik szintemelkedés, ellenkezőleg a hozamnál o 4. pont: Másfélhetes szárazidőszak után sem lesz szintemelkedés o 5-6-7. pont: árvíz keletkezése csapadékból, vagy egyéb hatásokból

•

5. diagramm: vízhozam és vízállás kapcsolata

•

Elképzelhető, hogy a 4. rajzi mellékleten látható törésvonal, melyen keresztül csak időszakosan tör fel a karsztvíz, ami a holocén kőzettörmeléken keresztül jut el a TV1 észlelőkúthoz

Az viszont megdöbbentő, hogy a vízszintingadozás mértéke meghaladja a 8 métert is. Ebből látszik, hogy micsoda készlet áll(hat) még rendelkezésre a hasznosítatlan karsztvízből. 7.2.2

TV2-es kút esetén

A 6. diagrammon (lásd: Diagrammi Melléklet) láthatjuk a vízszinteket és a csapadék alakulását. Egy kis hasonlóság van a két diagramm között, amennyiben az időbeli alakulást figyeljük meg. A vízszintek némi késleltetéssel ugyan, de követi a csapadék alakulását. Alaposabb vizsgálat után kiderül, hogy a vízszint csak 90 cm körüli ingadozást mutat a vizsgált időszakban. Az éves átlagbeszivárgás 103 mm/év, vagyis durván a hetede az átlagcsapadéknak. Amennyiben magassági értelemben is megvizsgáljuk a TV1 feletti területeket, akkor láthatjuk, hogy a felsőbb területi részeken parkosított, fás területek is találhatók. Ezért itt a beszivárgás nagyobb. Közelítő BUDAPEST, 2006.12.18.

36/57



számításként vegyük 40%-nak a beszivárgást (Böcker J.). Ekkor a február, március, április hónapok alatt lehullott csapadék mennyisége 180 mm. Így a kapott beszivárgás a felsőbb területeken 72 mm. A diagramm alapján a felszín alatt lefolyó vízszintcsúcs 3-4 hónap múlva jelentkezik, mely időben lassan ellaposodik. Így TV1 észlelőkúton keresztül áramló csapadékból származó vízmennyiség okozhatja a 90 cm-es vízszintváltozást, feltéve, hogy a vízfelhasználás változatlan. A feltételezésem igazolja, hogy a hőmérsékleti diagram is közel azonosan változik, mint a vízszint. A pH érték pedig azt jelzi, hogy a téli időszakban az enyhén lúgos csapadékvíz kissé savassá válik, amit a szennyvízvezetékekből kiáramló veszteség okozhat. Bővizű (februártól júliusig) beszivárgás esetén a szennyvízvezetékek veszteségének hatása csökken a felgyorsult (kis mértékben nyomás alatti) felszín alatti áramlás miatt és a sok beszivárgó víz miatt. Vegyük egy kicsit szemügyre a 2. ábrán a Tettye u. vonalában felvett szelvényt. Ott látható, hogy a egy vetődési vonal helyezkedik el, melyen keresztül a karszttömbből alulról feltörő karsztvíz is okozhatja a 90 cm-es emelkedést. A felsorolt szempontok alapján igazolható, hogy a 11 éves beszivárgási átlag (10. táblázat) jól mutatja, hogy a csapadék hatása elenyésző. Így belátható, hogy a területen a vízháztartást az urbanizációs hatások teljesen módosították a beépítés és a közművesítés következményeként. A TV1 kút 10. rajzi mellékleten fel van tűntetve. Jól látható, hogy e kút nem esik a forrásmészkő kiterjedésébe. A terepszint a Szent Vince u. (forrásmészkő) felé lejt, ezért az áramlás iránya egyértelmű. 7.2.3

Gyuri úti táró kifolyása

A tárón mért adatok a 7. diagrammon láthatóak. A csapadékgrafikonhoz képest a hőmérséklet és pH grafikon el van csúszva. Azonban itt ebben az esetben nem beszélhetünk egyértelmű kapcsolatokról. A hőmérsékleti grafikon 2005 februárjában egy minimumértéket mutat, nem sokkal a csapadékminimum után. Ekkor valószínűleg csak a karsztból kilépő vízmennyiség adja a hozamot, mely a mérések alapján 13 °C-os hőmérsékletű. E gondolatra alapozva kijelenthetjük, hogy a 13 °C feletti hőmérséklet esetén egyéb körülmények befolyásolják a hozamot, hőmérsékletet és pH-t. Mivel a Tettye tér alatt helyezkedik el, és nagy a csapadékból származó beszivárgás, ezért a 2005. január előtti szakaszon a grafikonok görbülete követik a csapadék alakulását. Mivel a Tettye tér mésztufás rétegeket tartalmaz, ezért a rajta átszivárgó víz enyhén lúgos kémhatásúvá válik. A hőmérséklet 2005 áprilisában meghaladja a 15 °C-ot, és a pH pedig egészen leesik 6.10-re, ezért feltételezhetően valamiféle mesterséges hatások érik a területet (szennyvízvezeték vesztesége és más egyéb). A 2005 júliusi, augusztusi közel 200 mm-es csapadék hatására a pH 7.7-re emelkedik. BUDAPEST, 2006.12.18.

37/57



8. ÖSSZEFOGLALÁS Helyszíni mérésekkel igazoltuk számítási módszerünknek helyességét, továbbá Kraft J. feltételezését, hogy a Mecsek hegység hidrogeológiai rendszere változatlanul antropogén hatások alatt áll. A TV1-es kút vízszintje hasonló karakterisztikájú, mint a főforrás hozama. Igazoltuk a Gyuri úti táró karszttömeggel való kapcsolatát, valamint az emberi hatások jelenlétét. Ennek következményeként részletesebb, a barlang tartósságának megőrzése érdekében terv szükséges. Valószínűsített talajvízáramlásokra is egy megoldást állítottunk fel a TV2-ben mért vízszintek és fizikai jellemzők alapján. Számításkor egy egyszerűsített vízháztartási egyenlet alapján tételeztük fel a vízmérleg input és output oldalait. E tanulmány idő és terjedelmi korlátai miatt részletesebb vizsgálatokat, elemzéseket és számításokat nem végeztem a tényleges vízállások, talajfizikai és a víz fizikai jellemzőinek elemzésével.

9. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönettel tartozom mindazoknak, akik hozzájárultak e tanulmányom létrejöttében.

•

Dr.

Hajnal

Géza

egyetemi

adjunktusnak,

konzulensemnek

a

mindenben

való

segítségnyújtást •

Árpás Endrének és Emszt Gyulának a méréseknél nyújtott segítségért

•

Kraft Jánosnak, hogy rendelkezésemre bocsátotta tanulmányait

•

Gáspár Jánosnak és a Pécsi Vízmű Zrt-nek, hogy a számításokhoz szükséges vízbetáplálási és hozamadatokat átadták számomra

•

Sas Brigittának, a mérésekkor kitartó segítségéért

•

Wunderlich Istvánnak a mérőműszer folyamatos ellenőrzéséért és az adatok kiolvasásáért

•

Barsi Ildikónak a Tettye környéki földtani térképek szerkesztéséért

BUDAPEST, 2006.12.18.

38/57



10. IRODALOMJEGYZÉK Aujeszky G. – Scheuer Gy. (1972): A pécsi Tettye-forrás hidrológiai vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1-2. szám, pp. 6-15. Böckh J. (1876): Pécs városa környékének földtani és vízi viszonyai MÁFI Évk. IV. köt. 4. füz. P. 129-287. Hajnal G. (2003): A budai Várhegy hidrogeológiája Akadémiai Kiadó, p. 128. Kessler H. (1954): A karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség és a beszivárgási százalék megállapítása Hidrológiai Közlöny 5-6. szám, pp. 213-221. Kraft J. (2002): A pécsi Tettye-völgy rekonstrukciója, Kézirat, p. 7. Kraft J. (2005): Tettye – mésztufa-barlang Kézirat, p. 15. Kraft J. (2006): A pécsi Tettye-völgy szökevényforrásai Kézirat, p. 16. Rónaki L. (1976): Pincebarlang a pécsi Tettye-karsztforrás mésztufájában Karszt és Barlang (MKBT kiadványa) I-II. füz. pp. 25-28. Scheuer Gy. Et. Al. (1986): Pécs környéki forráslerakódások vizsgálata Pécsi Műszaki Szemle, 31. évf. 3. sz. pp. 13-18. Scheuer Gy. Et. Al. (1986): Mecsek hegységi források és üledékfelhalmozó tevékenységük vizsgálata Hidrológiai Tájékoztató pp. 26-29. Szabó P. Z. (1938): A Tettye Mecsek Egyesület évkönyve az 1937. évről pp. 7-14. Vass B. (1997): Víz, Ember, Természet Magvető Kiadó, p. 113, pp. 30-38. Vass B. (2003): Javaslat a Mecsek vízgyűjtőterületének meghatározásához Kézirat, p. 5.

BUDAPEST, 2006.12.18.

39/57



11. SZÁMÍTÁSI MELLÉKLET

Táblázat 4. Mért adatok Pécsen

Mérőhely

Dátum

T [C]

pH

H [-m]

H [mBf]

Szökőkút

2004.08.04

23,5

7,93

Kék kút Kék kút

2004.08.04 2005.01.12

21,0 10,5

6,91 6,10

Ágoston tér

2005.02.24

3,2

7,50

Gyuri úti táró Gyuri úti táró Gyuri úti táró Gyuri úti táró Gyuri úti táró Gyuri úti táró Gyuri úti táró Gyuri úti táró Gyuri úti táró Gyuri úti táró

2004.08.04 2004.08.05 2004.10.18 2005.01.12 2005.01.14 2005.02.24 2005.03.04 2005.04.13 2005.04.28 2005.07.15

14,2 13,6 14,2 13,8 13,0 12,9 13,0 15,2 13,8 14,6

7,05 6,95 7,15 6,89 6,94 7,01 6,88 6,10 6,33 7,68

Patak Patak Patak Patak Patak Patak Patak Patak Patak Patak

2004.08.04 2004.08.05 2004.10.18 2005.01.12 2005.01.14 2005.02.24 2005.03.04 2005.04.13 2005.04.28 2005.07.15

14,8 14,6 14,2 13,7 12,9 12,6 12,5 14,1 13,9 14,0

7,14 7,07 6,96 6,88 6,90 6,50 6,92 6,25 6,41 7,47

TV1 TV1 TV1 TV1

2005.01.13 2005.01.14 2005.02.24 2005.03.04

12,3 12,4 7,1

5,80 6,06 6,75

15,07 15,11 15,25 15,09

214,38 214,34 214,20 214,36

TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2

2005.01.13 2005.01.14 2005.02.24 2005.03.04 2005.04.13 2005.04.28 2005.05.21 2005.07.15 2006.01.09

14,0 14,6 13,2 13,3 15,2 15,3

6,48 6,41 6,88 6,82 6,82 6,85

17,1

7,69

6,64 6,62 6,92 6,81 6,29 6,06 6,03 6,18 6,54

178,58 178,60 178,30 178,41 178,93 179,16 179,19 179,04 178,68

BUDAPEST, 2006.12.18.

40/57



Táblázat 5. A forrásmészkő alsó területrészére vonatkozó számítások

Alap-adatok 2

A [m ] α Lefolyási [-] P [%]

1 995 111 730

1 996 111 730

1 997 111 730

1 998 111 730

1 999 111 730

2 000 111 730

2 001 111 730

2 002 111 730

2 003 111 730

2 004 111 730

2 005 111 730

0,95

0,95

0,95

0,95

0,95

0,95

0,95

0,95

0,95

0,95

0,95

20

20

20

20

20

20

20

20

20

20

20

2 650

2 650

2 650

2 650

2 650

2 650

2 650

2 650

2 650

2 650

2 650

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Csővezeték veszt [%]

10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

Csapadék csatorna [m]

650

650

650

650

650

650

650

650

650

650

650

733 81 920 16 384 62 260 3 277

679 75 809 15 162 57 615 3 032

992 110 814 22 163 84 218 4 433

698 78 032 15 606 59 304 3 121

555 62 021 12 404 47 136 2 481

791 88 412 17 682 67 193 3 536

843 94 166 18 833 71 566 3 767

477 53 251 10 650 40 470 2 130

727 81 250 16 250 61 750 3 250

642 71 719 14 344 54 507 2 869

436 48 692 9 738

53 368 5 337

50 724 5 072

50 162 5 016

45 962 4 596

44 893 4 489

43 681 4 368

40 603 4 060

40 262 4 026

41 690 4 169

40 741 4 074

40 930 4 093

0,90 48 031 4 803

0,90 45 651 4 565

0,90 45 146 4 515

0,90 41 366 4 137

0,90 40 403 4 040

0,90 39 313 3 931

0,90 36 543 3 654

0,90 36 236 3 624

0,90 37 521 3 752

0,90 36 667 3 667

0,90 36 837 3 684

0,90 56 034 5 603

0,90 51 853 5 185

0,90 75 797 7 580

0,90 53 374 5 337

0,90 42 423 4 242

0,90 60 474 6 047

0,90 64 410 6 441

0,90 36 423 3 642

0,90 55 575 5 558

0,90 49 056 4 906

0,90 33 305 3 331

3 277

3 032

4 433

3 121

2 481

3 536

3 767

2 130

3 250

2 869

1 948

5 337

5 072

5 016

4 596

4 489

4 368

4 060

4 026

4 169

4 074

4 093

4 803

4 565

4 515

4 137

4 040

3 931

3 654

3 624

3 752

3 667

3 684

5 603 15 743

5 185 14 823

7 580 17 110

5 337 14 070

4 242 12 772

6 047 14 347

6 441 14 156

3 642 11 292

5 558 13 479

4 906 12 646

3 331 11 107

B/B v+sz+cs [m3/év]

0,21

0,20

0,26

0,22

0,19

0,25

0,27

0,19

0,24

0,23

0,18

B össz [m3/év]

19 020

17 855

21 543

17 191

15 253

17 883

17 922

13 422

16 729

15 515

13 055

Σ L [m] L/Lössz [-]

Csapadék C [mm/év] 3

C [m /év] 3

P [m /év] 3

L [m /év] B [m3/év]

37 006 1 948

Víz V víz,betáp [m3/év] B víz,betáp [m3/év]

Szennyvíz α vízből [-] 3

V szenny [m /év] B szenny [m3/év]

Csapadék csatorna α felszínről [-] 3

V csat [m /év] 3

B csat [m /év]

Beszivárgás 3

B [m /év] 3

B víz,betáp [m /év] 3

B szenny [m /év] 3

B csat [m /év] 3

B v+sz+cs [m /év]

Tettye szökevényforrások

BUDAPEST, 2006.12.18.

????

41/57



Táblázat 6. A forrásmészkő felső területrészére vonatkozó számítások

Alapadatok 2

A [m ] α Lefolyási [-] P [%]

1 995 34 180

1 996 34 180

1 997 34 180

1 998 34 180

1 999 34 180

2 000 34 180

2 001 34 180

2 002 34 180

2 003 34 180

2 004 34 180

2 005 34 180

0,20

0,20

0,20

0,20

0,20

0,20

0,20

0,20

0,20

0,20

0,20

33

33

33

33

33

33

33

33

33

33

33

Σ L [m]

820

820

820

820

820

820

820

820

820

820

820

L/Lössz [-]

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

733 25 061

679 23 191

698 23 871

555 18 973

791 27 047

843 28 807

477 16 290

727 24 856

642 21 940

436 14 896

8 270

7 653

992 33 900 11 187

7 878

6 261

8 925

9 506

5 376

8 202

7 240

4 916

3 358 13 433

3 108 12 430

4 543 18 170

3 199 12 795

2 542 10 170

3 624 14 497

3 860 15 441

2 183

3 331 13 323

2 940 11 760

1 996

16 514 1 651

15 696 1 570

15 522 1 552

14 222 1 422

13 891 1 389

13 516 1 352

12 564 1 256

12 458 1 246

12 900 1 290

12 607 1 261

12 665 1 267

0,90 14 862 1 486

0,90 14 126 1 413

0,90 13 970 1 397

0,90 12 800 1 280

0,90 12 502 1 250

0,90 12 165 1 216

0,90 11 308 1 131

0,90 11 213 1 121

0,90 11 610 1 161

0,90 11 346 1 135

0,90 11 399 1 140

13 433 1 651

12 430 1 570

18 170 1 552

12 795 1 422

10 170 1 389

14 497 1 352

15 441 1 256

1 246

13 323 1 290

11 760 1 261

1 486

1 413

1 397

1 280

1 250

1 216

1 131

1 121

1 161

1 135

1 140

3 138

2 982

2 949

2 702

2 639

2 568

2 387

2 367

2 451

2 395

2 406

4,28 16 570

4,17 15 413

6,16 21 119

4,74 15 497

3,85 12 809

5,65 17 065

6,47 17 828

3,69 11 099

5,44 15 774

4,91 14 155

3,32 10 390



C [m /év] P [m3/év] 3

L [m /év] 3

B [m /év]

8 732

7 984

Víz 3

V víz,betáp [m /év] 3

B víz,betáp [m /év]

Szennyvíz α vízből [-] V szenny [m3/év] 3

B szenny [m /év]

Beszivárgás 3

B [m /év] 3


B szenny [m /év] 3

B v+sz [m /év] 3

B/B v+sz [m /év] 3

B össz [m /év]

Tettye szökevényforrások

BUDAPEST, 2006.12.18.

8 732

7 984 1 267

????

42/57



Táblázat 7. Kibővített területrészre vonatkozó számítások

Alapadatok

1 995 272 640

1 996 272 640

1 997 272 640

1 998 272 640

1 999 272 640

2 000 272 640

2 001 272 640

2 002 272 640

2 003 272 640

2 004 272 640

2 005 272 640

0,85

0,85

0,85

0,85

0,85

0,85

0,85

0,85

0,85

0,85

0,85

25

25

25

25

25

25

25

25

25

25

25

5 050

5 050

5 050

5 050

5 050

5 050

5 050

5 050

5 050

5 050

5 050

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01


10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

10


650

650

650

650

650

650

650

650

650

650

650

733 199 900 49 975 127 436 22 489

679 184 986 46 247 117 929 20 811

992 270 404 67 601 172 383 30 420

698 190 412 47 603 121 388 21 421

555 151 342 37 836 96 481 17 026

791 215 740 53 935 137 534 24 271

843 229 781 57 445 146 485 25 850

477 129 940 32 485 82 837 14 618

727 198 264 49 566 126 393 22 305

642 175 008 43 752 111 567 19 688

436 118 817 29 704 75 746 13 367

101 700 10 170

96 662

95 592

87 587

85 550

83 240

77 376

76 726

79 447

77 638

77 998

9 666

9 559

8 759

8 555

8 324

7 738

7 673

7 945

7 764

7 800

0,90 86 996 8 700

0,90 86 033 8 603

0,90 78 829 7 883

0,90 76 995 7 700

0,90 74 916 7 492

0,90 69 639 6 964

0,90 69 053 6 905

0,90 71 502 7 150

0,90 69 874 6 987

0,90 70 198 7 020

0,90 114 692 11 469

0,90 106 136 10 614

0,90 155 144 15 514

0,90 109 249 10 925

0,90 86 833

0,90 123 781 12 378

0,90 131 837 13 184

0,90 74 553

0,90 113 754 11 375

0,90 100 411 10 041

0,90 68 171

22 489 10 170 9 153 11 469 30 792

20 811

30 420

21 421

17 026

24 271

25 850

14 618

22 305

19 688

13 367

9 666

9 559

8 759

8 555

8 324

7 738

7 673

7 945

7 764

7 800

8 700 10 614 28 979

8 603 15 514 33 677

7 883 10 925 27 566

7 700

6 964 13 184 27 885

6 905

22 033

7 150 11 375 26 470

6 987 10 041 24 792

7 020

24 938

7 492 12 378 28 194

2

A [m ] α Lefolyási [-] P [%] Σ L [m] L/Lössz [-]


C [m /év] P [m3/év] 3

L [m /év] 3

B [m /év]

Víz 3

V víz,betáp [m /év] B víz,betáp [m3/év]

Szennyvíz α vízből [-] 3

V szenny [m /év] 3

B szenny [m /év]

0,90 91 530 9 153


V csat [m /év] B csat [m3/év]

8 683

7 455

6 817

Beszivárgás 3

B [m /év] 3


B szenny [m /év] B csat [m3/év] 3

B v+sz+cs [m /év]

8 683

7 455

6 817 21 637

B/B v+sz+cs 3 [m /év]

0,73

0,72

0,90

0,78

0,68

0,86

0,93

0,66

0,84

0,79

0,62

B össz [m3/év]

53 281

49 790

64 097

48 988

41 964

52 465

53 736

36 651

48 775

44 481

35 004

Tettye szökevényforrások BUDAPEST, 2006.12.18.

???? 43/57



Táblázat 8. Kibővített és forrásmészkő alsó területrészének különbsége

Alap-adatok

1 995 160 910

1 996 160 910

1 997 160 910

1 998 160 910

1 999 160 910

2 000 160 910

2 001 160 910

2 002 160 910

2 003 160 910

2 004 160 910

2 005 160 910

0,90 20 2 400 0,0032

0,90 20 2 400 0,0032

0,90 20 2 400 0,0032

0,90 20 2 400 0,0032

0,90 20 2 400 0,0032

0,90 20 2 400 0,0032

0,90 20 2 400 0,0032

0,90 20 2 400 0,0032

0,90 20 2 400 0,0032

0,90 20 2 400 0,0032

0,90 20 2 400 0,0032

10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

733,2 117 979 23 596

678,5 109 177 21 835

698,4 112 380 22 476

555,1

842,8 135 615 27 123

476,6 76 690 15 338

727,2 117 014 23 403

641,9 103 288 20 658

435,8

89 321 17 864

791,3 127 328 25 466

70 125 14 025

84 945 9 438

78 608 8 734

991,8 159 591 31 918 114 905 12 767

80 913 8 990

64 311 7 146

91 676 10 186

97 643 10 849

55 217 6 135

84 250 9 361

74 367 8 263

50 490 5 610

3

48 333

45 938

45 430

41 626

40 657

39 560

36 773

36 464

37 757

36 897

37 068

3

4 833

4 594

4 543

4 163

4 066

3 956

3 677

3 646

3 776

3 690

3 707

2

A [m ] α Lefolyási [-] P [%] Σ L [m] L/Lössz [-] Csővezeték veszt [%] Csapadék csatorna [m]


C [m /év] 3

P [m /év] L [m3/év] 3

B [m /év]

Víz V víz,betáp [m /év] B víz,betáp [m /év]

Szennyvíz 0,90

0,90

0,90

0,90

0,90

0,90

0,90

0,90

0,90

0,90

0,90

V szenny [m3/év]

43 500

41 345

40 887

37 463

36 592

35 604

33 096

32 817

33 981

33 208

33 361

B szenny [m3/év]

4 350

4 134

4 089

3 746

3 659

3 560

3 310

3 282

3 398

3 321

3 336

B [m3/év]

9 438

8 734

12 767

8 990

7 146

10 186

10 849

6 135

9 361

8 263

5 610

B víz,betáp [m3/év]

4 833

4 594

4 543

4 163

4 066

3 956

3 677

3 646

3 776

3 690

3 707

4 350

4 134

4 089

3 746

3 659

3 560

3 310

3 282

3 398

3 321

3 336

9 183

8 728

8 632

7 909

7 725

7 516

6 987

6 928

7 174

7 010

7 043

1,03

1,00

1,48

1,14

0,93

1,36

1,55

0,89

1,30

1,18

0,80

18 622

17 462

21 399

16 899

14 871

17 703

17 836

13 063

16 535

15 274

12 653

α vízből [-]

Beszivárgás

3

B szenny [m /év] 3

B v+sz [m /év] B/B v+sz+cs [m3/év] B össz [m3/év]

BUDAPEST, 2006.12.18.

44/57



Táblázat 9. Tettye-völgyre vonatkozó számítások

Alapadatok 2

A [m ] α Lefolyási [-] P [%] Σ L [m] L/Lössz [-]

1 995 573 200 0,50

1 996 573 200 0,50

1 997 573 200 0,50

1 998 573 200 0,50

1 999 573 200 0,50

2 000 573 200 0,50

2 001 573 200 0,50

2 002 573 200 0,50

2 003 573 200 0,50

2 004 573 200 0,50

2 005 573 200 0,50

30

30

30

30

30

30

30

30

30

30

30

8 970

8 970

8 970

8 970

8 970

8 970

8 970

8 970

8 970

8 970

8 970

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01


10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

10


650

650

650

650

650

650

650

650

650

650

650

733 420 270 126 081 147 095 147 095

679 388 916 116 675 136 121 136 121

992 568 500 170 550 198 975 198 975

698 400 323 120 097 140 113 140 113

555 318 183 95 455 111 364 111 364

791 453 573 136 072 158 751 158 751

843 483 093 144 928 169 083 169 083

477 273 187 81 956 95 615 95 615

727 416 831 125 049 145 891 145 891

642 367 937 110 381 128 778 128 778

436 249 801 74 940 87 430 87 430

180 644 18 064

171 695 17 169

169 794 16 979

155 576 15 558

151 957 15 196

147 855 14 785

137 439 13 744

136 283 13 628

141 117 14 112

137 904 13 790

138 543 13 854

0,90 162 580 16 258

0,90 154 525 15 453

0,90 152 815 15 281

0,90 140 018 14 002

0,90 136 761 13 676

0,90 133 069 13 307

0,90 123 695 12 370

0,90 122 655 12 265

0,90 127 005 12 701

0,90 124 113 12 411

0,90 124 689 12 469

0,90 132 385 13 239

0,90 122 509 12 251

0,90 179 077 17 908

0,90 126 102 12 610

0,90 100 228 10 023

0,90 142 876 14 288

0,90 152 174 15 217

0,90 86 054

0,90 131 302 13 130

0,90 115 900 11 590

0,90 78 687

147 095 18 064 16 258 13 239 47 561

136 121 17 169 15 453 12 251 44 873

198 975 16 979 15 281 17 908 50 169

140 113 15 558 14 002 12 610 42 170

111 364 15 196 13 676 10 023 38 895

158 751 14 785 13 307 14 288 42 380

169 083 13 744 12 370 15 217 41 331

34 499

145 891 14 112 12 701 13 130 39 942

128 778 13 790 12 411 11 590 37 792

3,09

3,03

3,97

3,32

2,86

3,75

4,09

2,77

3,65

3,41

2,56

194 655

180 994

249 144

182 283

150 259

201 131

210 413

130 115

185 833

166 570

121 622


C [m /év] 3

P [m /év] L [m3/év] B [m3/év]

Víz V víz,betáp [m3/év] 3

B víz,betáp [m /év]

Szennyvíz α vízből [-] V szenny [m3/év] B szenny [m3/év]


V csat [m /év] 3

B csat [m /év]

8 605

7 869

Beszivárgás B [m3/év] B víz,betáp [m3/év] 3

B szenny [m /év] 3

B csat [m /év] B v+sz+cs [m3/év] B/B v+sz+cs [m3/év] 3

Bössz [m /év]

Tettye szökevényforrások BUDAPEST, 2006.12.18.

95 615 13 628 12 265 8 605

87 430 13 854 12 469 7 869

???? 45/57


34 192


Táblázat 10. Származtatott beszivárgások

B össz [mm/év] Területek

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Átlag

485

451

618

453

375

499

522

325

461

414

304

446

170

160

193

154

137

160

160

120

150

139

117

151

195

183

235

180

154

192

197

134

179

163

128

176

116

109

133

105

92

110

111

81

103

95

79

103

340 733

316 679

435 992

318 698

262 555

351 791

367 843

227 477

324 727

291 642

212 436

313 688

Forrásmészkőre jutó felső Forrásmészkőre jutó alsó Forrásmészkőre jutó kibővített Kibővítettforrásmészkőre jutó alsó Tettye-völgy egésze C [mm/év]

BUDAPEST, 2006.12.18.

46/57


TUD O M ÁN Y O S DI ÁK K Ö RI K O NF ERE NCI A 2006 PÉ C S, TE T T Y E VÖ L G Y VÍ Z M É R LE G S ZÁ M Í TÁ S A

12. DIAGRAMM MELLÉKLET

TUD O M ÁN Y O S DI ÁK K Ö R I K O NF ERE NCI A 2006 P ÉC S, T ET TY E VÖ L G Y VÍ ZM É R L EG S Z ÁM Í TÁ S A

1000

1000

BESZIVÁRGÁS

C [mm/év] Kibővített-forrásmészkőre jutó alsó

900

900

Tettye-völgy Forrásmészkőre jutó felső

800

800

Forrásmészkőre jutó alsó

700

700

600

600

500

500

400

400

300

300

200

200

100

100

0

0 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Diagramm 1. Származtatott beszivárgások

BUDAPEST, 2006. 11. 17.

48/5 7


2003

2004

2005

Átlag

Beszivárgás [mm/év]

Csapadék [mm/év]

Forrásmészkőre jutó kibővített

BUDAPEST, 2006.12.18. 49/57 Készítette: Jáger Attila (CMYWW5) Konzulens: Dr. Hajnal Géza

Diagramm 2. TV1 vízszintje és a Tettye-főforrás kapcsolata a csapadék függvényében 2006.06.01 18:00

2006.05.18 18:00

2006.05.04 18:00

2006.04.20 18:00

2006.04.06 18:00

2006.03.23 18:00

2006.03.09 18:00

2006.02.23 18:00

2006.02.09 18:00

2006.01.26 18:00

2006.01.12 18:00

2005.12.29 18:00

2005.12.15 18:00

2005.12.01 18:00

2005.11.17 18:00

2005.11.03 18:00

2005.10.20 18:00

TV1-Tettye főforrás Csapadék [mm] Tettye napi [x1000 m3] TV1 - T [C] TV1 - H [mBf]

40 218,00

30 216,00

20 214,00

10 212,00

0 210,00

[mBf]

50

2005.10.06 18:00

60

2005.09.22 18:00

2005.09.08 18:00

2005.08.25 18:00

2005.08.11 18:00

2005.07.28 18:00

2005.07.14 18:00

2005.06.30 18:00

2005.06.16 18:00

2005.06.02 18:00

2005.05.19 18:00

2005.05.05 18:00

2005.04.21 18:00

2005.04.07 18:00

2005.03.24 18:00

2005.03.10 18:00

2005.02.24 18:00

[mm], [x1000 m3]

TUD O M ÁN Y O S DI ÁK K Ö R I K O NF ERE NCI A 2006

P É C S, TE T T Y E VÖ L G Y VÍ Z M É R LE G S ZÁ M Í TÁ S A

80 224,00

70 222,00

220,00

BUDAPEST, 2006.12.18. 50/57 Diagramm 3. Mért adatok együttesen

Készítette: Jáger Attila (CMYWW5) Konzulens: Dr. Hajnal Géza 2006.06.01 18:00

2006.05.18 18:00

2006.05.04 18:00

2006.04.20 18:00

2006.04.06 18:00

2006.03.23 18:00

2006.03.09 18:00

2006.02.23 18:00

2006.02.09 18:00

2006.01.26 18:00

2006.01.12 18:00

2005.12.29 18:00

2005.12.15 18:00

2005.12.01 18:00

2005.11.17 18:00

40

2005.11.03 18:00

50

2005.10.20 18:00

60

2005.10.06 18:00

70

2005.09.22 18:00

2005.09.08 18:00

2005.08.25 18:00

2005.08.11 18:00

2005.07.28 18:00

2005.07.14 18:00

2005.06.30 18:00

2005.06.16 18:00

2005.06.02 18:00

2005.05.19 18:00

2005.05.05 18:00

2005.04.21 18:00

2005.04.07 18:00

2005.03.24 18:00

2005.03.10 18:00

2005.02.24 18:00

[mm], [C], pH

Csap Tettye napi [1000 m3/hó] TV1 - T [C] TV1 - H [mBf] TV1 mérés - pH TV2 mérés - T [C] TV2 mérés - pH Gyuri mérés - T [C] Gyuri mérés - pH Patak - mérés T [C] Patak - mérés pH 216

30 214

20

10 212

0 210

[mBf]



80 222

220

218

BUDAPEST, 2006.12.18. 51/57 Diagramm 4. Kapcsolatok az adatsorok között? I.


2006.05.18 18:00

2006.05.04 18:00

2006.04.20 18:00

2006.04.06 18:00

2006.03.23 18:00

2006.03.09 18:00

10 H [mBf]

14

2006.02.23 18:00

16

2006.02.09 18:00

Kapcsolatok az adatsorok között???

2006.01.26 18:00

18

2006.01.12 18:00

20

2005.12.29 18:00

2005.12.15 18:00

2005.12.01 18:00

2005.11.17 18:00

2005.11.03 18:00

2005.10.20 18:00

2005.10.06 18:00

2005.09.22 18:00

2005.09.08 18:00

2005.08.25 18:00

2005.08.11 18:00

2005.07.28 18:00

2005.07.14 18:00

2005.06.30 18:00

2005.06.16 18:00

2005.06.02 18:00

2005.05.19 18:00

2005.05.05 18:00

2005.04.21 18:00

2005.04.07 18:00

2005.03.24 18:00

2005.03.10 18:00

2005.02.24 18:00

[1000 m3/s], T [C], pH



Csap

Tettye napi [1000 m3/hó] TV1 - T [C] 224,00

TV1 - H [mBf]

TV1 mérés - pH

222,00

TV2 mérés - T [C] 220,00

12

218,00

8 216,00

6 214,00

4

2 212,00

0 210,00

BUDAPEST, 2006.12.18. 52/57 Diagramm 5. Kapcsolatok az adatsorok? II.


2006.05.18 18:00

2006.05.04 18:00

2006.04.20 18:00

2006.04.06 18:00

2006.03.23 18:00

2006.03.09 18:00

2006.02.23 18:00

2006.02.09 18:00

2006.01.26 18:00

2006.01.12 18:00

2005.12.29 18:00

2005.12.15 18:00

2005.12.01 18:00

6

2005.11.17 18:00

8

2005.11.03 18:00

10

2005.10.20 18:00

Tettye napi [1000 m3/hó] TV1 - T [C] H [mBf]

16

2005.10.06 18:00

2005.09.22 18:00

2005.09.08 18:00

2005.08.25 18:00

2005.08.11 18:00

2005.07.28 18:00

2005.07.14 18:00

2005.06.30 18:00

2005.06.16 18:00

2005.06.02 18:00

2005.05.19 18:00

2005.05.05 18:00

2005.04.21 18:00

2005.04.07 18:00

2005.03.24 18:00

2005.03.10 18:00

2005.02.24 18:00

[1000 m3/s], T [C], pH



225,00

Kapcsolatok az adatsorok között 2.???

14 223,00

12 221,00

219,00

TV1 - H [mBf]

TV1 mérés - pH

TV2 mérés - T [C]

217,00

TV2 mérés - pH

4 215,00

2 213,00


06.01.25

05.12.06

05.10.17

05.08.28

05.07.09

05.05.20

05.03.31

05.02.09

04.12.21

04.11.01


250

179,50

TV2

179,30 179,10

200

178,90

150

178,70 178,50

100

178,30 178,10

50

177,90 177,70

Diagramm 6. TV2-ben mért vízszintek

BUDAPEST, 2006.12.18.

53/57


6 fe br .0

ja n. 06

.0 5 de c

.0 5 no v

ok t.0 5

5 ep t.0 sz

au g. 05

jú l.0 5

jú n. 05

5 m áj .0

áp r.0 5

ár c. 05 m

5 fe br .0

ja n. 05

de c

no v

.0 4

177,50

.0 4

0

H [mBf]

Csapadék [mm]

Csapadék [mm] H [mBf]


06.01.25

05.12.06

05.10.17

05.08.28

05.07.09

05.05.20

05.03.31

05.02.09

04.12.21

04.11.01


250

20 Csapadék [mm] pH T [C]

TV2 200

18 16

150

12 10

100

8 6

50

4 2

Diagramm 7. TV2-ben mért pH és hőmérséklet

BUDAPEST, 2006.12.18.

54/57


6 br .0 fe

06 n. ja

c. 05 de

no v. 05

ok t.0 5

5 t.0 sz ep

.0 5 au g

5 jú l.0

05 n. jú

.0 5 m áj

5 áp

r.0

5 m ár c. 0

5 br .0 fe

05 n. ja

c. 04

0 de

no v. 04

0

T [C], pH

Csapadék [mm]

14


05.12.14

05.09.05

05.05.28

05.02.17

04.11.09

04.08.01


250

20 Csapadék [mm] pH T [C]

Gyuri úti táró kifolyása 200

18 16

150

12 10

100

8 6

50

4 2

Diagramm 8. Gyuri úti táró kifolyásán mért adatok

BUDAPEST, 2006.12.18.

55/57


6 br .0 fe

06 n. ja

c. 05 de

no v. 05

ok t.0 5

5 t.0

sz ep

.0 5 au g

5 jú l.0

05 n. jú

5

.0 5 m áj

r.0 áp

5

5 m ár c. 0

br .0 fe

05 n. ja

c. 04 de

no v. 04

ok t.0 4

t.0

sz ep

au g

4

0 .0 4

0

T [C], pH

Csapadék [mm]

14

TUD O M ÁN Y O S DI ÁK K Ö R I K O NF ERE NCI A 2006 P É C S, TE T T Y E VÖ L G Y VÍ Z M É R LE G S ZÁ M Í TÁ S A

1100

2 500 000

Kessler-módszer 1000 900

Csapadék [mm] Korrigált párolgás [mm] Korrigált beszivárgás [mm] Korrigált csapadék [mm] Tettye-főforrás évi hozama [m3]

2 000 000

800 700 1 500 000 [m3]

[mm]

600 500 1 000 000 400 300 500 000

200 100 0

0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Diagramm 9. Kessler-módszer

BUDAPEST, 2006.12.18.

56/57


2002

2003

2004

2005

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2006 P É C S, T E T T Y E VÖ L G Y VÍ Z M É R L E G S Z Á M Í T Á S A

13. RAJZI MELLÉKLET

BUDAPEST, 2006. 11. 17.

57/5 7


Pécs, Tettye-völgy vízmérlegszámítása

Recommend Documents