PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék
Az anyagszállítás módozatai • sejten beüli plazmaáramlással, pl. egysejtűek • sajátos, speciális sejtekkel, pl. a szivacsok vándorsejtjei • béledényrendszer: amely egy olyan elosztórendszer, amely egyszerre látja el az emésztő és keringési rendszer feladatait is, pl. a laposférgeknél. • önálló nedvkeringési rendszer: amelynek jellegzetessége, hogy a benne található folyadék kémiai összetétele jelentősen eltér a külvilág vizétől. Kiegészíti egy mozgató rendszer is.
Keringési rendszerek Nyitott keringési rendszer: A kapillárisok hiányoznak, emiatt a keringő folyadék a szövetekkel, sejtekkel úgy kerül kapcsolatba, hogy a keringési rendszer folytonossága megszakad. Mivel a vér és nyirokkeringés nem különül el, így a testnedvet vérnyiroknak vagy testfolyadéknak (hemolimfa) nevezik, pl. ízeltlábúak, puhatestűek, zsákállatok.
Zárt keringési rendszer: Kialakulnak a kapillárisok, vagyis a keringési rendszerben áramló folyadék egy teljesen zárt csőrendszerben áramlik, nem hagyja el a keringési rendszert.
Testfolyadékok Három féle testfolyadékot különböztetünk meg: • vér, ha vérsejtekből, vértestekből áll, és ha zárt keringési rendszerben kering • nyirok, vagy szövetnedv, ami a kapilláris hálózatban keletkezik, s melynek állandósága lényegesen kisebb, mint a véré, másrészt pedig a funkciója is más.
• vérnyirok, ha a vér és a nyirokkeringés nem különül el, mert nincsenek kapillárisok.
A rovarok nedvkeringése
A gyűrűsférgek érrendszere
A halak és a kétéltűek keringési rendszere
Halak
Kétéltűek
A hüllők szíve és vérkörei
Az emlősök kis és nagy vérköre Fehér – nagy vérkör Sárga – kis vérkör 1-Bal kamra 2-Aorta 3-Faj, nyak, elülső végtag erei 4-Aorta 5-Máj 6-A bélcső erei 7-Verőceér 8-A vesék erei 9-A test hátulsó felének erei 10-Hátulsó üresvéna 11-Elülső üresvéna 12-Jobb kamra 13-Tüdőartéria 14-A tüdő erei 15-Tüdővénák 16-Májvénák
Nyirokcsomó
Nyirokkapillárisok
A nyirokérrendszer Kis vérkör
Billentyű
Szív
Nagy vérkör
Nyirokcsomó
Az emlősök szívének felépítése
I.
II.
Stannius-féle ligatúrák
A szív ingerképző és ingerületvezető rendszere
1
2 3 4
1. sinus csomó 2. Aschoff- Tawarra -féle csomó 3. His-köteg 4. Tawara-szárak
A nyomásváltozások regisztrálása tonométerekkel a szívüregeiben és a nagyerekben (Wiggers nyomán)
A
* B
pitvar
aorta
*
C * kamra
D ernyő
A = pitvar B = aorta C= kamra D =ernyő * = fényforrás
A szívciklus szakaszai A., Systole
I., Izometriás kontrakció I., Izotóniás kontrakció (kifolyás szakasza) 0,05 s 0,22 s
Izometriás kontrakció
Izometriás kontrakció Bal kamra
Maximális ejekció
Csökkenő ejekció
Maximális ejekció a.,maximális kifolyás 0,12 s
a.,csökkent kifolyás 0,10 s
A szívciklus szakaszai B., Diastole
I., Izometriás ellazulás szakasza 0,05 s
gyors befolyás
I., A kamratelítődés szakasza 0,35 s
diastasis
Izometriás relaxáció Gyors befolyás és diastasis
pitvari systole Pitvari systole 0,11 s
Egy 75/perc frekvenciával működő kutyaszív szívciklus szakaszainak időtartományai (Wiggers, 1968) Systole 1., Izometriás kontrakció 0,05 sec 2., Izotóniás kontrakció
0,22 sec
0,27 sec
Diastole 1., Izometriás relaxáció
0,05 sec
2., Kamratelítődés
0,35 sec
3., Pitvari systole
0,11 sec
Szívciklus összesen
0,78 sec
0,51 sec
Szívteljesítmények háziállatokban T.tömeg Pulzus(kg) térfogat (ml)
PulzusPerctérfogat szám (ml) (systole/perc)
Ló
500
852
34
29.000
Sz.marha
500
580
60
34.800
Birka
50
53
75
3.980
Kutya
10
14
100
1.450
350
550
70
5.070
Tyúk Ember
2,5 70
1,5 72
Bipoláris elektródákkal detektált EKG, kutya és macska esetében
R
P QS
T
Szívreflex Központ Ingerek
Receptor afferens ideg Ingerület efferens ideg
Kutya agy cranialis és medialis nézetben
nyúltvelő (medulla oblongata)
Baroreceptorok az aortában és a belső fejerek (aa. carotis internae) n. glossopharyngeus n. sinus
Külső fejartéria belső fejartéria sinusa
bal a. subclavia
közös fejartéria
carotis test jobb
a. subclavia
vena cava aorta
baroreceptorok n. aorta baroreceptorok
aorta test tüdőartéria
A szív önálló ingerképző egységeinek és idegeinek kapcsolata
(n. vagus)
(n. accelerance)
Szimpatikus és paraszimpatikus idegek hatása a szív teljesítményére A., Szimpatikus idegek hatásmechanizmusa a szívre (n.accelerance) általánosan:növeli a szívműködést =pozitív
1., Növeli a szív frekvenciát KRONOTROP hatás 2., A szívizom összehúzódásának erősségét változtatja INOTROP hatás
3., A szívizom ingerelhetőségét változtatja BATMOTROP hatás 4., A szívizom ingervezető képességét változtatja DRONOTROP hatás
kisebb ingerekre is válaszol rövidíti az inger útját
B., Paraszimpatikus idegek hatásmechanizmusa (n.vagus) általánosan:csökkenti a szívműködést= negatív
Loewi klasszikus kísérlete
perfúziós üveg (Ringer-oldat) donor szív (n.vagus)
„vagus anyag”= akceptor szív acetilkolin kolinerg ideg „accelerance anyag”= noradrenalin adrenerg ideg
Starling-féle szív-tüdő készítmény levegő bejuttatása
üveghenger manométer gumicső
A vérnyomás mérése indirekt módon
Artériás középnyomás az a. carotisban Faj Ló Szarvasmarha Borjú Birka Sertés Kakas
Hgmm 150-190 120-165 160-180 90-140 145-185 135-150
KPa 20-25 16-22 21-24 12-18 19-25 18-20
A vérnyomás (kPa) változása az egyes érszakaszokon (kPa) 25
systolés
20
átlag 15 10 5 0
dyastolés
Átlag = artériás középnyomás
Az egyes érszakaszok geometriája
A vérkeringés terminális szakasza; arterio-venozus anasztomózisokkal,prekapilláris sphincterekkel, és más vazokonstriktív erekkel Metarteriola Arteriola Prekapilláris sphincter
Venula
Kapilláris
Prekapilláris anasztomózisok 1- Artéria 2- Véna 3- Arteriovenosus anastomosis 4- Kapilláris terület
Filtráció a kapilláris területen
Vérnyomás változása a ló kis- és nagy vérkörében kPa, vérnyomás 25 20 15 10 5 0
KISVÉRKÖR
NAGYVÉRKÖR
A vérkeringés szabályozása • Helyi (lokális) szabályozás (kapilláris területen) – Erek miogén tónusa nyomás nő - érlumen szűkül – áramlás nem nő a nyomással arányosan – Oxigén-hiány: értágító – Anyagcseretermékek: CO2, H+, ADP, tejsav: értágító – Helyi vazoaktív anyagok: hisztamin – értágító
A vérkeringés szabályozása • Idegi szabályozás – – – –
Cardio-vascularis szabályozás Központi szabályozás: nyúltvelő Fejerek és az aortaív reflexfolyamata Nyújtási (aorta, fejerek) és feszülési (pitvarok) baroreceptorok – Nyugalmi tónus • vazokonstriktív (szűkítő) tónus az erekben (vazoconstrictor központ – gerincvelő – erek simaizomzata)
A szívműködés és a vérkeringés idegi szabályozása
A vérkeringés szabályozása • Vérnyomásnövekedés – receptor – agyidegek – nyúltvelő • szívközpont: szívfrekvencia csökkentése (n. vagus) • vasodilatator központ hatása: erek tágítása (gátlódik a vasokonstriktív tónus)
• Vérnyomásesés – receptor – agyidegek – nyúltvelő • szívközpont: szív perctérfogat nő • vasoconstrictor központ hatása: erek szűkítése, vérnyomás növekedése
A vérkeringés szabályozása • Hormonális szabályozás – Adrenalin - Noradrenalin • Adrenalin – ß2-receptor hatás : értágító, izomműködést serkentő (vázizom, bronchus, szív erei, fejerek) - alfa1-recpetor hatás : érszűkítő (bőr, zsigerek erei) • Noradrenalin: érszűkítő (alfa1-receptor hatás: érszűkítő) • Cannon-féle vészreakció: vérelosztódás szabályozása
– Angiotenzin: érszűkítő, vérnyomásemelő – Vazopresszin: érszűkítő, vérnyomásemelő – Bradikinin: értágító, vérnyomáscsökkentő
