-
53
-
P asztelyák Adrienné fő is k o la i docens:
AZ ÁLLAMI NYELVVIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÍTÉS (FELKÉSZÜLÉS) METOOIKAI ALAPJAI
A tudományos, term elési,kereskedelm i és k u lt u r á lis nemzetközi e g yü tt működés, valam int az egyes szakterületek gyors ütemű fejlődésének következ tében a legutóbbi néhány évtizedben ugrásszerűen megnőtt az egyes s za k te rü le tek nyelvigénye. Érdemi tudományos kutatások végzésének, a szakmai önkép zésnek és továbbképzésnek, egyre több, magasszintű képzettséget igé n ylő munkahely betöltésének ma már n é lk ülözhe te tle n fe lté te le az á lla m i n ye lv vizsg a valam elyik fokozata. Ennek megfelelően é v rő l évre nő az állam i n ye lvvizsgá ra jelentkezők száma, azonban a vizsgaeredmények meglehetősen szerények, amint e zt az Itíegennyelvi Továbbképző Központ (a n ye lvvizsgák fogadására k i j e l ö l t központi intézmény) ounkatársainak elemzései i s mutat já k . A meglehetősen alacsony hatásfokú n ye lvvizsgá ra történő felkészülésnek és egész idegennyelv-oktatá3unk általá n os "gyengélkedésének" közösek a gyö k ere i .
Jelen dolgozatnak az a c é lj a , hogy az álla m i n ye lvvizsgá ra va ló f e l k észítés és fe lké s zü lé s folyamatának valamennyi releváns té n ye ző jét ( c é l rendszer, rendelkezésre á lló órakeret és időtartam , egyéb külső fe lté te le k és körülmények, ta n á r, ta n u ló , tananyag) figye lésb e véve összegezze a tan székünk á lt a l le b o n y o líto tt céltanfolyamokon s z e rz e tt ta p a szta la to k a t, s rendszerezett módszertani összegezést adjon mind a fe lk é s zíté s t végző taná ro k, mind a n ye lv v iz s g a -b izo n y ítv á n y , s vele e gyütt társadalm ilag haszno s íth a tó nyelvtudás megszerzésére törekvő nyelvtanulók számára.
Az e lm ú lt t í z év folyamán a fe lm erült igényeknek megfelelően s zin te minden kiképzési évben szerveztünk tanfolyamot az orosz n y e lv i, katonai szakanyaggal b ő v íte tt középfokú n ye lvvizsgá ra történő fe lk é s zíté s c é ljá b ó l. Ennél magasabb s z in t e lé ré s é t nem tűzhettük k i , te k in te tte l a rra , hogy az ún. "külső I n t e n z i t á s " ^ fe lt é t e le i nem volta k meg, továbbá a je lö lte k n e k nem v o lt lehetőségük a tanfolyamot követően a c é ln y c lv i országban nyelvgya korlá s c é ljá b ó l hosszabb id ő t e lt ö l t e n i . Tanfolyamainkon döntő többségben a fő isk o la i ha llga tó k vettek ré s z t , kisebb hányadukat a tudományos fokozat megszerzésére k észülő, a fő iskolá n s zo lg á la to t t e l je s í t ő tis z te k te tté k k i .
-
54
-
A tanfolyamokon igen k o rlá to z o tt ó r a k e re tte l gazdálkotfiattunk; egyegy tanfolyam időtartam a k e ttő , i l l . három fé lé v v o l t , h e ti 2x2 ó ra , öszesen 120, i l l .
160 ta n ó rá va l. T e k in te tte l a r r a , hogy a rendkívül össze te tt
n y e lv v iz s g a -fe la d a to k megoldásához szükséges n y e lv i készségek fe jle s zté s é re a rendelkezésre á lló órakeret csak az alapokat b iz t o s ít o t t a , meg k e l le t t szerveznünk és folyamatosan irá n yíta n un k a Je lö lte k egyéni gya korlá sát, beszám oltatását, k on zu ltá lá s á t i s . A fe n t v á z o lt kevéssé in te n z ív külső f e lté te le k m ia tt az egyes foglalkozások k ö z ö tti hatékony, "te s tre s z a b o tt", i r á n y í t o t t , ccvéni ta n u ló i munka a fe lk é s z íté s eredményességének egyik kulcsfontosságú té n ye ző je.
Tanfolyam ainkat egy magyar és egy orosz anyanyelvű tanár v e z e tte kö zösen, szoros folyamatos együttműködésben. Az orosz anyanyelvű tanár alap vető fe lad a ta a beszédkészség és a beszédmegértés készségének fe jle s zté s e v o lt komplex le x ik o -g ra ím a tik a i alapozást követó beszédgyakorlatok során.
Az oktatáshoz alapvetően a cé lirá n yo sa n - a n ye lvvizsgá ra v a ló f e l készítéshe z tanszékünkön k id o lg o zo tt - tankönyveket, tesztkönyveket, szö veggyűjteményeket, valam int 3 kereskedelemben kapható tesztkönyveket hasz n á ltuk f e l . Ezen túlmenően k ie g é s zítő anyagként folyamatosan fe lhasználtuk a tanszékünk ta n árai á lt a l g y ű jt ö t t , v á lo g a to tt, a d a p tá lt a utentikus nyom t a t o t t , a u d io - és v iz u á lis segédanyagokat, valam int a n ye lvvizsgá ra fe lké s z ítő vltíeosorozatot i s .
Ta p a szta la tain k a következőkben összegezhetők:
1.
A fe n ti ok tatá si fe lté te le k e t figyelem be véve a fe lk é s zíté s sik e
rében döntő szerepet kap a folyamatosan m egfelelő s zin te n m o tiv á lt, a c é l re n d sze rt és a célok e lé ré s é t optim álisan b iz t o s ít ó munkamódszereket és eszközöket j ó l ismerő, a v izsg ára tudatosan készülő J e l ö l t . Je lö ltje in k n e k - é le tk o ri sajátosságaiknak m egfelelően, - tis ztá b a n k e ll lenniük a z z a l, hogy a használható n ye lvtu d á sig nem jutha tn a k e l "könnyen, gyo rsan", aho gyan e z t a n ye lvok ta tás k o n tá rja i íg é r ik , hanem folyamatos, k it a r t ó , a ktív közreműködésükre V3n szükség a s ik e r érdekében. Tudatos, folyamatos, haté kony, e gyüttes ta n á ri-ta n u ló i tevékenység hiányában a kudarc e lő re megjó solha tó .
-
55
-
2 . A fentebb v á z o lt ok tatá si fe lté te le k m e lle tt tömeges méretekben m egvalósíthatatlan az eredményes v íz s g a fc lk é s z íté s . Optimálisnak a 6 -7 fő ből á ll ó , közel azonos előképzettségű, homogénnek mondható mikrocsoport b iz o n y u lt. Azonban eég i t t is Je len tős különbségek tapasztalhatók az egyes Je lö lte k között a ta n a n ya ge lsa já títá s módját, mélységét és tempóját i l l e t ő en, amivel az oktató tanároknak folyamatosan számolniuk k e l l , s lehetőség s z e rin t d if f e r e n c iá lt módszertani e ljá rá sok at alkalmazva k e l l valamennyi j e l ö l t számára b iz to s ít a n i a folyamatos e lő rehaladást. Ennek a k u lc s fe la datnak a gya k o rla ti megoldásában az oktatáselm élet és a nyelvoktatás-m ód szertan eléggé magára hagyja a gyakorló n y e lv ta n á rt, akinek in tu íc ió já n , magasszintű fe lké szü ltsé gé n , j ó elemző és s z in te tiz á ló képességén igen nagy mértékben e ú lik az eredményesség.
3. Az eredményesség következő kulcskérdése a k it ű z ö t t célok e lé ré sé t legoptim álisabban b iz to s ít ó " in te n z ív " ta n a n y a g .^ A már b e ju ta to tt külső fe lté te le k m e lle tt nem le h e t cé lrave ze tő az orosz n y e lv i re n d sze rt " v í z szintesen"*
fe ld o lg o zó , az orosz n ye lv tanulását "újrakezdő" fe lnő ttko ré
je lö lt e k t ő l tá vo l á ll ó , nehezen a k tu a lizá lh a tó le x ik a i anyagot fe ldo lg ozó tankönyvek alkalmazása. ( P l . A "Tanuljunk nyelveket" sorozat Orosz n ye lv I . és I I . k ö t e t e .)
A n ye lvvizsga komplex követelményeinek megfelelő fe lk é s z íté s t le g in kább a s ta b il törzsanyagot és s zin e s , n o b ilis k ie g é s zítő anyagokat t a r t a l mazó, tematikusán s z e rv e ze tt, rugalmas "tananyagmodulok" s z o lg á ljá k . A tan folyamaink h a llg a tó i számára é lő , könnyen a k tu a lizá lh a tó , ugyanakkor á lla n dó lexiko-gram m atikai törzsanyagot tartalm azó tankönyveink, je gyze tein k e l k észülte k , s mindenki számára hozzá férhe tő k.4^
A tananyag folyamatosan v á lto zó , é lő , autentikus n y e lv i anyagokra épülő részét azonban az oktató tanároknak folyamatos g y ű jtő , sze rke sztő , adaptáló munkával k e l l ú jra és ú jr a ö s s z e á llíta n i. Ehhez folyamatosan fe l k e ll dolgozni a s zo vje t napi s a jt ó t (Pravda, Krasznaja Zvezda), a hetenként megjelenő fo lyó ira to k a t (N e g y e lja , L ity e ra tu m a ja G a ze ta ), a színvonalas képes fo ly ó ira to k anyagát (S zp u tn y ik , Ogonyok, S z o v je tu n ió ); érdemes fig y e lemmel k ís é rn i és rö g z íte n i a Bartók rádióban k ö z v e tít e t t orosz tá rsa lg á si
-
s o ro za t anyagát (a m ült évben n l ^ e
56
-
3 T a y j lj m a ,
IVtte 3 T 0 T JLOU”
címnél
sugároztak egy tize n k é t részes s o ro z a to t); a s zo vje t TV állandó műsorai kö z ö t t válogatva n y e lv ile g igen hasznos és érdekes anyagokat ta lá ltu n k p l. "A hazámat szolgálom ", az "Egészség", a "Ha tö rté n t a világban" c . műsorok egyes adásaiban. A n ye lvta n á r számára ez m indig vonzó, izgalm as, sokrétű, ugyanakkor igen megterhelő fe la d a t. Em e lle tt a z t is hangsúlyozni k e l l , hogy a n y e lv ta n á ri munkának ez a te rü le te je le n tő s mértékben b e fo lyá so lja az ok ta tá s hatékonyságát, ugyanis az ig y m egszerkesztett tananyagok nagy motivá c ió s értékük fo lytá n segítenek a je lö lte k n e k á t ju t n i az időszakonként tö r vényszerűen je le n tk e ző holtpontokon, ezen túlmenően je le n tő s mértékben ké pesek a c é ln y e lv i környezet hiá n yát p ó to ln i.
A . Az eredményes n y e lv v iz s g a -fe lk é s z íté s sarkalatos pontja a vizsgán e lle n ő rz é s re kerülő ö s s ze te tt n y e lv i képességek hatékony, ritm ik u s , komplex f e jle s z t é s e . Valamennyi n ye lvh a szn á la ti forma - re c e p tív és p ro d u k tív egya rá n t - e ls a já títá sá n a k a lapvető f e lté te le a s z i lá r d n y e lv ta n i és le x ik a i a la p ve té s . Nyelvtan (s za b á ly o k ) és le x ika (é p ít ő elemek) egysége n é lk ü lö z h e te tle n f e lté te le az eredményes nyelvoktatásnak. Ennek az alapelvnek a kö vetkezetes gya k o rla ti m egvalósítására k iem elt figye lm et k e l l fo rd íta n ia az ok tató tanárnak, figyelem be véve az adott idegen n ye lv - esetünkben az orosz n y e lv - s tr u k tu r á lis s a já to s sá g a it.
A nyelvtanulók "nehéz nyelvnek" ta r tjá k a d c ik lin á ló (a szóvéget " h a j l í t ó " , ragozó) orosz n y e lv e t, miután v is zo n yla g hosszú idő k e l l ahhoz, hogy a kommunikáció m in im á lis f e l t é t e lé t je le n tő névszói és igeragozási rendszer helyes haszn á la tá t e ls a já t ít s á k . E z ze l szendén például az a n a l i t i kus (nem ragozó, segédszókat használó) angol n ye lv tanulása során v iszo n y la g hamarabb j u t e l a n ye lv e t tanuló a nagyon egyszerű, ám mindenképpen é l ményt je le n tő kommunikációig. Tudni k e ll azonban, hogy a nye lvta n u lá s kö vetkező szakaszaiban már a vis zo n yla g egyszerű mondattannal rendelkező orosz nyelvben könnyebb az előre ha la d á s, míg az angol nyelvben a b o n yo lu lt ig e id ő -re n d s z e r, a s zig o rú m ondatszerkesztési szabályok, valam int a modali tás nehezebben e ls a já t ít h a tó á rn ya la ta i g á to ljá k a további gyors eredmé nyességet. Nincsenek tehát ab szolút értékben "nehéz" vagy "könnyű" n yelvek, csak a nyelvtanárnak b izto s an k e l l tudnia felm érni az anyanyelv és a c é l n ye lv s a já to s sá g a it, a két n ye lv rendszerének lényegi e lté ré se ib ő l adódó "nehézségeket", s megtervezni ezeknek a dem otiváló "nehézségeknek" a leküz dését.
-
57
-
A magyar anyanyelvűeket orosz n ye lvre oktató nyelvtanárnak elsődleges feladata - különösen fe lnő ttko rú hallgatóság esetében - az orosz névszó- és igeragozási rendszer (va la m in t a rendszer egyes e lem ei) alapvető fu n k c ió i nak tu d a to sítása , a ragozott alakok használatának készség s zin te n történő begyakoroltatása.
Egyértelműen le k e ll szögeznünk: EL KELL ÉRNÜNK A PARADIGMÁK (ra g o zá s i sorok) KÉSZSÉGSZINTŰ ELSAJÁTÍTÁSÁT A LEGMEGFELELŐBB LEXIKAI ANYAGON TÖR TÉNŐ GYAKOROLTATÁSSAL!
C é lta n fo lya ro t és fe lnő ttko rú hallgatóságot alapul véve a komplexebb, s ű ríte tte b b , gazdaságosabb ún. "fü g g ő le g e s "^ rendszerezést cé lsze rű t e r vezni a tanfolyam e lső 5-4 foglalkozása során. P l. a főnév -* melléknév együttes ragozását, valam int az e lö ljá ró s z ó k használatát a leggazdaságosabb a "Lakóhely, lakás" c . téma le x ik a i anyagán g y a k o ro lta tn i; a személyes és b irto k os névmások gyakorlására a "Család" c . téma a legalkalmasabb; a fo lyamatos és a b e fe je ze tt igeszem lélet gyakorlását a "Napirend" c . témán é r demes rendszerszerűen e lvé ge zn i.
Az alapr8gozások ismerete és te lje s e n automatikus használata nélkül neo le he t tovább lé p n i a komplex készsé gfe jleszté s ú tjá n , nem le he t megkez deni a tá rsa lg á si témák fe ldo lg ozásá t. Te k in te tte l a szűkös időkeretekre, valam int a j e lö lte k tu d á ss zin tje k ö z ö tti e lté ré se k re , nem szabad azonban "lera ga dn i" az alapvető n ye lvta n gyakorlásánál, hanem sz egyes je lö lte k n e k egyéni gyakorló feladatokat k e l l szabni a rendelkezésre á ll ó tankönyvek anyagából, am it rö v id határidő le t e lté v e l e lle n ő riz n i k e l l. A je lö lte k n e k is tis ztá ba n k e ll le n n i a zz a l, hogy az alapragozások b izto s használata n é l k ülözhetetlen eszköze az idegennyelvi tevékenységnek, de semmiképpen nem c é lja egy e m eltszintű céltanfolyamnak!
A tanfolyam g e rin cé t a vizsgakövetelményeknek megfelelően a monoi6qlkus és a d ialóq ik us beszédkészség megalapozása képezi a meghatározott t í z nagy tá rsa lg á si téma köré c s o p o rto sítva . A tananyagot legcélszerűbb az ún. "emelkedő s p i r á l i s " sze rk e ze tb e n ^ e lre n d e zn i. Ez az elrendezés lehetővé te s zi az egyes tananyagrészek, "témák" tö b b s z ö ri, egyre nagyobb terjedeletnben és mélységben történő fe ld o lg o zá s á t, az e ls a já t ít á s s zin tjé n ek folyama tos emelését.
-
58
-
A k é tfa jta beszétfcészség fe jle s z té s é t k e zd e ttő l fogva párhuzamosan k e ll vég e zn i. A monológikus beszédkészség megalapozására az adott tá rsa lg á s i téma elsődleges feldolgozásakor a leggaztíaságosabbnak az a módszer b i z o n y u lt, 3mikor a témára vonatkozó leglényegesebb, leggyakrabban e lő fo rd u l ó , a vizsg á n is várható kérétíéseket i l l . kérdésvariánsokat kiemelve a je lö lt e k számára releváns vála szva riá n so k at megadva dolgoztuk f e l , s íg y a kérédésekre adott egyé n i, a k tu á lis válaszokból k ia la k u lt az összefüggően is elmondható s a já t m ondanivaló. E rre a tananyagfeldolgozásra példa az "Egész ségvédelem, s p o rt" c . téma feldolgozásának egy ré s z le te :
- 3oo<Sse -:to noj:e3HQ/Br!e^KO zjíp. 3noroBeh? - peryjiHpHO 3aHjasaT&CH cnoproiA - nacTO nodasaTi na cBexe:.! B032yxe -
’.^Horo K y p K T B
-
xo^irrL b rypnoxozw jmoTpeÓJiHTL cimpTHHe aajnrrKK ynoTpe&itfTB oc-rpyx) (coJienya) nxmy no yrp&’.r/seKepa^ <5erar& Tpyciiofí
-
n xaB a TB
- iiajio üBjira'TBCH - npasiyiBKO nnraTLcn
A hasonló típ u s ú , re n d sze re ze tt le x ik a i anyagok segítségével a h a ll gatóknak e l k e l l k és zíten iü k a s a já t mondanivalójukat tartalm azó fogalma z á s t, am it az oktató és k o n zu ltá ld tanár k i j a v í t és k ie g é s z ít a ha llga tó va l közösen. A t e l je s fogalmazást cé ls ze rű az orosz anyanyelvű ta n á rra l hangka ze ttá ra fe lo lv a s ta tn i, s a k azetta segítségével elvé ge zn i az egyéni gyakor lá s t , amely f e lté te le a tá rs a lg á s t gyakorló tanterm i foglalkozásnak.
Az ily e n je lle g ű monológikus feldolgozás már a kezdő szakaszban is s ta b il a la p o t b i z t o s it a ű ia ló g ik u s beszédkészség fe jle s zté s é h e z, a té n yle ges kommunikációs feladatok megoldásához. A s zitu á c ió s feladatok megoldásá hoz a tanárnak elsősorban a he lvcs iqehasználat e ls a já t ít á s á ra k e ll a je lö lt e k figye lm é t összp o ntosíta n ia (különös figyelemmel a modális viszonyok k if e je z é s é re ), majd e rre alapozva a különböző beszédszándékok (tájékozódás, tá jé k o zta tá s , e g ye té rté s, ellentm ondás, tanács, ja v a s la t, szándék s t b . ) k i fejezésének jellem ző s ze rk e ze te ire . A d ia ló g ik u s bcszécfcészség k ia la k ítá s á t
-
59
-
cé lsze rű az cgy-egy beszédszánűék k ife je zé s é re épülő m ikroszítu á ciók megol dáséval kezdeni, amit az i r á n y ít o t t pármunka és a csoportos tá rsa lgá s kö v e t. A "S p ort, egészségvédelem" c . témához kapcsolódó s zitu á c ió s feladatok k özül a kővetkező, leggyakrabban elő fo rd ulóka t használjuk a k ezd eti sza kaszban: (A fe ladato t megadhatjuk mind m agyarul, mind o r o s z u l.) - Szovjet b a rá tjá tó l érdeklődjön a hétvége sportesem ényeiről! (s p o r t ág, h e ly , időpont) - Érdeklődjön a vasárnapi sportversenyek eredm ényeiről! - H ív ja meg b a rá tjá t egy érdekes sporteseményre! Tis ztá zza a körülményeket! (je g y v á s á rlá s , ta lá lk o zá s , utazás s t b . ) - Fogadja e l az előbbi meghívást, fe je zze k i örömét! - Utasítsa e l a meghívást és in do kolja meg az e lu ta s ítá s t. Ja vasoljon mást!
A "tan a n ya g-sp irá l" felsőbb s z in t je in tö rté n ik a téma sokoldalú f e l dolgozása é lő s a j t ó -, a ud io - és v iz u á lis (v id e ó ) anyagok felha szná lá sá val, k it e rje s z tv e a feldolgozás módját is szövegértési feladatokkal és a témához kapcsolódó példamondatok oroszra fo rd ítá s á v a l.
Az ún. n y e lv i készségeket e lle nő rző feladatokhoz ta rtozó példaoondatok fordításának gyakorlásához tematikus "példamondatbank"-ot hoztunk lé t re és e z t folyamatosan b ő v ítjü k .
Az össze gyű jtö tt mondatok anyagából mind a tanórán dolgozunk, mind házi feladatként je lö lü n k k i magyarról oroszra fo r d ít á s t . A házi fe ladato t az oktató tanár folyamatosan J a v í t j a , a típushibák elemzése és ja v ítá s a a tanórán, k o lle k tív formában tö rté n ik .
A beszédkészséggel e lv á la s zth a ta tla n egységet képez a beszédértés készsége. A beszédértés gyakorlásához - a n ye lvvizsga feladatoknak megfele lően - az oktató tanárnak az egyes tá rsa lg á si témákhoz kapcsolódó, azok le x ik á já t b ővítő és v a riá ló rö v id , érdekes, csattanós tö rtén e tek e t, anekdo tá k a t, párbeszédeket k e ll v á lo g a tn ia , majd az előrehaladottabb szakaszban ere d e ti rá d ió - és TV-műsorok r é s z le t e it , a n ye lvvizsgá ra e lő k é s zítő v id e o sorozat e p iz ó d ja it célszerű alkalm azni gondos v álog atá ssa l. A nyelvok ta tási c é lt s zo lgá ló videosorozatokat ugyanis éppen a h a llá s u tá n i megértés kész ségének fe jle s zté s é re a legcélszerűbb fe lh a s z n á ln i, e rre a legalkalmasab bak.
(Magát a
beszédkészséget a film ek
csak a beszédértésen k e re s z tü l,
-
60
-
á tté te le s e n képesek f e jle s z t e n i; a közhiedelemnél e lle n té tb e n a pusztán v i deoanyagra é p ít e tt e lő k é s zítő kurzusok nem képesek a komplex k észségfej le s z té s t megoldani, tehát nem csodaszer s videó sem!)
A beszédértés in te n zív gya k o ro lta tá s át a n ye lv vizsga körülm ényeit szim u lá ló módon k e ll a tanfolyamon megoldani: a szöveget orosz anyanyelvű bemondóval nangkazcttára k e l l f e lo lv a s t a t n i, s a foglalkozáson a gépi szö veg megértését g y a k o ro lta tn i, figyelem be véve a gépi szöveg megértésének további nehézségeit az é lő beszéd megértéséhez képest. A foglalkozásokon már fe ld o lg o z o tt anyagokat a további egyéni munkához cé lsze rű a Je lölte kne k kazettán b iz to s ít a n i.
Az o lv a s o tt szöveg megértésének készsége és az oro s zró l magyarra f o r d ítá s készsége egymást kölcsönösen fe lté te le z ő és k ie g é s zítő készségek, fe jle s zté s ü k e t célszerű párhuzamosan vég ezn i, azonban a fentebb ism e rte te tt p ro d u k tív készségek alapozásához képest j ó , ha némileg később, k is fá z is e l to ló dással kezdjük meg k ia la k ítá s u k a t. A s ik e re s szövegmegértés és fo rd ítá s a la p f e lt é t e le i: az orosz-magyar fo rd ítá s te c h n ik a i ismeretek b iz to s alkalma zása, a fo rd ítá s segétíműveleteiben v a ló gya k orlo ttsá g (s ző tá rk e ze lé s , szö veg- és mondatelemzés), p u b lic is z t ik a i és szakszövegek esetében a jellem ző le x ik a , term inológia b izto s ism erete mindkét nyelven.
A rendelkezésre á ll ó k is óraszám a rra ad lehetőséget, hogy a fo g la l kozásokon feszes ütemezéssel, pontos, egyszerű m agyarázattal és j ó l megvá la s z t o t t példamondatok magyarra fo rd ítá s á v a l, a je llem ző le x ika rendszere z e tt feldo lgozásával és néhány (s különböző stílu s ré te ge k h e z ta r to z ó ) összefüggő szöveg k o lle k tív elem zésével, értelm ezésével és fo rd ítá s á v a l megalapozzuk 3 je lö lte k ö n á lló fo r d ít á s i f e la d a ta it. A szövegfordítások döntő többségét a je lö lte k n e k egyéni há zi fe lad a t formájában k e ll elvégez n iü k , az ok tató tanároknak c é ls ze rű egyhetes terminusokat szabni a felada tok megoldására, majd k ij a v ít a n i , és a j e l ö l t t e l megbeszélni a hibákat; a típ u sh ib á k a t pedig fo glalko záson, k o lle k tív á n elem ezni. O lva s o tt szöveg megértésének gyakorlásához n é lk ü lö zh e te tle n a ta nári irá n y ítá s ; m ivel nem vesz igénybe sok id ő t, cé ls ze rű minden foglalkozáson b e ik ta t n i. A gyakor láshoz v á lto za to s , színes sajtóanyagot k e ll válog atn i az oktató tanárnak, s a g ya k orlá sát szin té n a vizsgakövetelmények szim u lá lá sá va l vé g e z te tn i.
-
61
-
A középfokú n ye lvvizsga egyik le g vita to tta b b ré szé t az ún. n y e lv i készségeket e lle n ő rz ő feladatok között sze re p lő fe le le tv á la s z tó s n ye lv ta n i tesztek j e le n t ik . Ezek alapvetően a grammatikailag és s t i l i s z t i k a i l a g he ly e s n ye lv i formák felism erését k é rik számon. M ive l rendelkezésre á l l mind a kereskedelenben kapható, mind a főiskolán k é s z ít e t t nagymennyiségű, komp le x , többször, külön fé le csoportosításban elvégezhető gyakorlóanyag te s z t könyvek formájában, a tanár feladata a folyam atos, cé lirá n yo s fe lad a tsza b ás, valam int az e lle n ő rz é s , a j e l ö l t é
pedig a folyamatos egyéni gyakorlás
és kon zu ltá ció.
Végezetül fontosnak ta r tju k hangsúlyozni, ta p a szta lata in k a t összegező metodikai ajánlásainknak a fe lk é s z íté s t végző tanárok m e lle tt egyenrangú " c ím z e ttje i” következő tanfolyamaink p o te n c iá lis ré s ztve vő i i s . Ajánlásaink a nye lvvizsgá ra készülők számára: felkészülésük eredményessége döntő mér tékben m úlik azon, hogy mennyire tudatosan képesek számot v e tn i a rendelke zésre á lló fe lté te le k k e l és a v á l la l t fe la d a tta l a maga komplexitásában, s mindezek birtokában mennyire képesek fe lk é s z ítő ik k e l folyamatosan, k it a r t ó an együttműködve dolgozni a s ik e r érdekében.
JEGYZETEK
1/ Fü le i-S z á n tó Endre í r a "külső in te n z it á s r ó l" , amely az o k ta tá si f e l t é te le k re vonatkozik, valam int a "belső in t e n z it á s r ó l" , vagy metodikai i n t e n z it á s ró l, aminek lényege a tananyag cé ls ze rű elrendezése. I n . : F ü le i-S z á n tó Endre - S z ilá g y i János: A n ye lv ta n u lá s ró l RTV-Minerva 1975.
2/ Ld. előző je g y ze te t!
3/ "V íz s z in te s a tananyag elrendezése, ha p l . orosz n ye lv esetében az egyes tananyagegységek a ragozási rendszer egyes eseteinek használatára (p l . csak a tá rgye se t) é p ít ik a le x ik a i anyagot. íg y természetesen je lentősen több időt vesz igénybe, míg a kommunikációs s z i n t i g e lju tn a k a tanulók, hiszen nehezen képzelhető e l , hogy akár a legegyszerűbb kommunikációs fe ladato t meg lehessen old a ni p l. csak a tá rgye se t ism eretével.
-
62
-
4/ - Mikolánó ádám G íz e lla -V é g v á ri V a len tyin a: Orosz n ye lv tankönyv a
katonai fő isk olá k számára
- Pasztelyák Adrie n n é -V é gvá ri V a len tyin a: Je g y ze t a f a k u lta t ív orosz nyelvtanfolyam számára I —I I . k ötet - Pasztelyák Adrie n n e -V é gvá rí V a len tyin a: Orosz n ye lv ta n i runkal3pok és feladatlapok az álla m i n ye lv vizsg á ra va ló felkészüléshez
5/ A "függőleges" rendszerezés a ragozási rendszer valamennyi esetét - a la n y e s e ttő l e lö ljá r ó s e se tig bezárólag
je le n té s é v e l, használatá
val e g y ü tt, komplexen t e k in t i á t , te há t b i z t o s ít j a a z t , hogy a tanulók valamennyi mondatbeli v is zo n y t k if e je z ő eszközzel vis zo n yla g rö v id idő után már rendelkezzenek.
6/ Nagy Sándor: Az oktatáselm élet alapkérdései 133. old a l Tankönyvkiadó, Bp. 1986.
