Partnerségi munkacsoport-ülések EMLÉKEZTETŐ 2013. január
A partnerségi munkacsoportok januári üléseinek főbb témai az alábbiak voltak: - a Megyei Területfejlesztési Koncepció – Közgyűlés által elfogadott – Helyzetelemzés című részének 2.4.2. A térség lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása című alfejezetének tovább bontása, részletezése - a tervezési folyamat állásának, valamint a következő időszak főbb lépéseinek, feladatainak ismertetése - felkészülés a közvetkező tervezési fázisra, célrendszer körvonalazása, inputok gyűjtése Az ülések első felében a szakértők felvázolták a megye lehetséges átfogó és stratégiai céljait. Ezután egy interaktív rész következett, ahol az ülések vezetői minden jelenlévő tag aktív részvételét és megnyilvánulást kérték. Az elhangzott javaslatok – mindhárom munkacsoportülésen – egy kivetített PPT táblázatba kerültek felvezetésre az adott átfogó illetve stratégia célhoz rendelve, így a jelenlévőknek lehetőségük volt figyelemmel kísérni a már elhangzott hozzászólásokat, s ezáltal a munkacsoport vezetők könnyebben tudták összegezni azokat az ülések végeztével. Civil és intézményi partnerségi munkacsoport – vezető: Insticei Zoltán A munkacsoport tagjaitól elhangzott hozzászólások, javaslatok, inputok: Jövedelmező területek, ágazatok fejlesztése Gyógyszeripar, vegyipar, logisztika/csomagolóipar Egészségturizmus A meglévő munkahelyek megőrzése Ne legyen a turizmus túldimenzionálva A meglévő munkahelyek megőrzése Társadalmi felzárkózás, területi felzárkóztatás Közmunka helyett közfoglalkoztatás Amíg nincs piacképes jövedelem, addig marad a közfoglalkoztatás 1
Társadalmi partnerség: Jól tud kapcsolódni a civil szféra (önkéntesség), konzorciális megközelítéssel a komplex megoldások érdekében Társadalmi befogadó szemlélet A fiatalok visszavonzása a megyébe Szemléletváltás a kistelepülések fejlesztésében, ne csak a látványos infrastruktúrát, hanem a szegregált területeket is fejlesszék A szociális gazdasággal tudunk egy szociális hálót kiépíteni Erős, marasztaló közösségben éljenek a fiatalok A felsőoktatásnak fontos szerepe van az imázsépítésben Az élelmiszergazdaság lehet a megyei mezőgazdaságban az a diverzifikáló tényező, amely növeli az élőmunka szükségletet és a magas jövedelmezőséget A megye nagy kincse a víz (Tisza, termálvíz) Egészséges életmód, egészséges életmódra nevelés, egy egészséges megye létrehozása Klaszteresedés a logisztikában, csomagolóiparban (csomópont vagyunk) Akadémiai és versenyszféra szoros együttműködése, párbeszéde (szektor semlegesen), a kutatás irányát a versenyszféra határozza meg Gazdasági célokkal harmonizáló felsőoktatás Oktatási, tudományos (K+F) szolgáltató park Élet és piacképes, problémaorientált felsőoktatás Önmagukat működtető vállalkozó parkok Környezet és utas barát mobilitás feltételeinek megteremtése a városok körül Közösségfejlesztés Élhető vidék nincs vonzó településközpontok és vonzó környezet nélkül Vállalkozó partnerségi munkacsoport - vezető: Rácz Mónika A munkacsoport tagjaitól elhangzott hozzászólások, javaslatok, inputok: Szépészeti beavatkozások helyett munkahelyteremtő beruházások kellenek Egyszerre van jelen munkanélküliség és munkaerőhiány, megfelelő munkaerő biztosítására van szükség Erősebb, magabiztosabb KKV szektor kell A fiatalok merjenek vállalkozni Új érték, termék előállítását elősegítő gazdaságfejlesztés Önellátó megye megjelenése A meglévő ingatlanállomány hasznosítása 2
A befektetés-ösztönzést koncentráltan kell kezelni a decentrumokra és a centrumokra nézve Egységes közösségi marketing Olyan megye legyen, amelyet nem akarunk elhagyni, otthonosabb megye kell Élelmiszergazdaság agrárgazdaság helyett Mezőgazdasági termékek magasabb színvonalú előállítása (magasabb értékű mezőgazdasági termékek) – Magasabb szintű munkahelyek létrehozása Belső piac jobb kihasználása Tartós munkahelyteremtés az agrárgazdaságra alapozva Határnyitás az agrárgazdaság számára Öntözési infrastruktúra fejlesztése (a víz kincs) a meglévő vízkészletre alapozva Megyei vízgazdálkodási politika felülvizsgálata Feldolgozó üzemek létrehozása A kutatóállomások aktívabb bevonása Erdő és fagazdálkodás (a legjobb fafajok itt vannak az országban) Faelgázosító üzem Környezettudatos fiatalság, környezeti nevelés Vizek kihasználása a gazdaságban (pl. öntözőtelepek) Zöldmegye koncepciójának alapja (ha itt valósulnak meg bizonyos pilot programok) Geotermikus erőművek Olcsó energiaforrásokkal ellátott ipari parkok Szociális gazdaságban fontos szerepet játszhat, alacsonyabb képzettségű embereket foglalkoztat a zöldgazdaság Tudatos települések (energetikai akciótervek) A Kárpát-medence hatványozottan veszíti el a vízkészletét, egyre több lesz a szárazság és egyre több lesz a fagykár. Ezt kezelni kell. Belvíz elvezetési rendszer újragondolása (szélsőséges csapadék) Megyei fenntartható energetikai akcióterv Megyei klímastratégia Professzionális humánerőforrással rendelkező ügynökség jellegű intézmények létrehozása a megye gazdaságfejlesztése érdekében A vállalkozásokat a piacra jutásig segítő nonprofit szervezeti hálózat létrehozása Fejlesztő intézménytípusok létrehozása, amely segíti a vállalkozásokat piachoz juttatni. Felkészülten kell várni a befektetőket. Fel kell ismerni előre a változó trendeket. Kormányzati segítség kell visszavinni a keleti piacokra a helyi vállalkozásokat 3
Olyan szervezetre van szükség, amely kezeli a megye marketingjét, a megyei befektetés-ösztönzést és a vállalkozások piacra jutását Hátrányos helyzetű fiatalok szakképzése, továbbképzése, átképzése (jövőkép) Piaci igényeket kielégítő középfokú oktatás Jól felkészült vállalkozók: Vállalkozói ismeretek, vállalkozói kultúra fejlesztése, minőség és környezettudatos vállalkozások. Határon átnyúló vállalkozói ismeretek. Ez az előfeltétele, hogy bekapcsolódjanak a K+F tevékenységekbe. A külföldi piacok megszerzése és megtartása. Az új képzési típusok megyei szintű koordinációja Piaci orientáció a felsőoktatásban A megye gazdaságára reagáló szakképzés (mezőgazdasági szakképzés) A felsőoktatás és a kutató intézetek a piac érdekeit szolgálják A vállalkozó közoktatási intézményekkel történő erőteljesebb együttműködése A decentrumok elérhetőségének javítása közlekedésfejlesztéssel (pl. vasúti) a befektetők vonzása érdekében és a környező lakosság kiszolgálása érdekében Külön figyelmet kell koncentrálni azokra a térségekre, ahol gyengék decentrumok, ezeknek a városoknak a gazdaságfejlesztő szerepüket kell erősíteni Járási gazdasági centrumok kijelölése Könnyűipar fejlesztése Pontszerű fejlesztések helyett integrált programok, amely összekapcsolja a pontszerű fejlesztéseket A vállalkozói kultúra kiterjesztése a fiatalabb korosztályokra A falusi turizmust nem szabad túldimenzionálni, a meglévő szálláshelyeket kell fejleszteni Helyi közösségfejlesztő politikák gyakorlati alkalmazása Önkormányzati Partnerségi Munkacsoport - vezető: Lipők Sándor A munkacsoport tagjaitól elhangzott hozzászólások, javaslatok, inputok: Állami beavatkozás nélkül a szociális problémák megoldása nem fog működni A szakképzéshez, oktatáshoz való hozzáférés segítése Értékteremtő szociális foglalkoztatás, aktív állami szerepvállalással A keleti piacok közelségének kihasználása, logisztikai centrum szerepkör (az országon belül ez egy stratégiai szerepkör). Meg kell találni azt a pontot, amely a keletre nyitást segítheti. Határmentiség erőteljesebb hangsúlyozása Vasúthálózat, autópálya fejlesztése a stratégiai pozíciók erősítése érdekében 4
Befektetői igényeket kiszolgáló üzleti infrastruktúra fejlesztése (pl. csarnokok) A határmenti üzleti infrastruktúra kiépítése Az üzleti infrastruktúra fejlesztéséhez pilot projektek indítása Gyakorlatorientált oktatás Szakképzett munkaerő növelése Gyakorlatban hasznosítható K+F tevékenység Egyedi kínálaton alapuló piacképes felsőoktatás, fókuszterületek pontos meghatározása a felsőoktatásban (tanárképzés, az agrárgazdaságot kiszolgáló felsőoktatás) Közszféra képzése (nincsenek szakemberek a közszférában) Helyi termékek Jól kell meghatározni a decentrumok fogalmát és a decentrumok körét A járásközpontoknak szerepet kell játszaniuk a munkaerő orientálásában, ehhez megfelelő bázisra van szükség, erősítni kell a járások funkcióját a szociális foglalkoztatásban A megye belső mobilitásának megteremtése (nem csak a megye megközelíthetőségére kell fókuszálni). Legyen egy preferált, támogatott közösségi közlekedés (a belső mobilitásban fontos szerepe van a közösségi közlekedésnek), amely munkahelyek elérhetőségét javítja. Konklúzió: Összességében elmondható, hogy a mindhárom munkacsoport ülésén elhangzott vélemények többek között a megye agrár (élelmiszer) gazdaságát, a megyei termékekre alapozott önellátó megye koncepcióját, a zöldgazdaságban rejlő potenciálok feltérképezését, megyei igényekhez igazított közép-és felsőfokú oktatást, valamint a megye belső mobilitásának javítását hangsúlyozzák a megyei fejlesztési koncepció célrendszerének meghatározásánál.
5
