Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9.

Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító: TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0037

KOMMUNIKÁCIÓ / INFORMÁCIÓCSERE

Problémafelvetések

 Az oktatási intézmények kapcsolata a kistérségben működő cégekkel nem megfelelő. A képzők nem ismerik kellő mértékben a cégek képzési igényeit, a cégek nem ismerik a képzők által nyújtott lehetőségeket.

 Sem szektorok között, sem szektoron belül nincs információáramlás, párbeszéd, kooperáció, nincs közös adatbázis.  A munkaerő-piaci kereslet-kínálat összehangolását akadályozza a szereplők közötti információáramlás elégtelen volta (rejtett állások, mobilitási szándék, álláskeresőkálláshelyek).

 Nem veszi figyelembe a cégek igényeit az ÁFSZ, illetve lassan, nem a piaci mozgásokhoz igazodva reagálnak a bejelentett igényekre.  A munkaügyi központ nem nyújt kellő segítséget a munkaerő felvételben, közvetítésben.

 Időnként az egyeztető felek képviselői nem kompetensek, illetve nem a kompetens személyek egyeztetnek.  Általánosságban elmondható, hogy a rugalmatlan szervezeti működés ellehetetleníti az információáramlást, együttműködést.

GAK Nonprofit Közhasznú Kft. Honlap: tdp.gak.hu

oldal 1

Megfogalmazott együttműködési akciók

 Folyamatos kommunikáció, információáramlás biztosítása, változások előrejelzése.  Központi információs rendszer (egyszerű, felhasználóbarát online adatbázis).

 Rendszeres térségi munkamegbeszélés (szektorok közötti, szektoron belüli), team munka.  Közös fórum létrehozása, együttműködésen alapuló rendszeres programok.  Vállalatok és a város/térség közti kapcsolat kialakítása, információáramlás biztosítása.  Kistérségi felnőttképzési központ létrehozása, képzőintézmények kommunikációs csatornáinak összehangolása.  Kistérségi képzési klaszter kialakítása. 

Képző szervezetek és cégek kapcsolatának javítása.

 Munkaügyi

Központ

szerepének

változása,

aktívabb

kapcsolat

kialakítása,

kontaktszemélyek kijelölése, a járulékok támogatási rendszer átláthatóbbá tétele.  A munkaügyi központ részéről kapcsolattartó személy kijelölése.

 Azonos minőségi színvonalon működő és szolgáltatással működő helyi (települési) információs irodák a térségben (információs csatorna a munkavállalók és a munkaadók között).


oldal 2

OKTATÁS


 A képzési rendszer szerkezeti problémái – nincs kapcsolódás a képzési szintek között (szakképzés, felnőttképzés, felsőfokú képzés).  Túl hosszú (4-5év) az iskolarendszerű képzés folyamata, a képzési rendszerből fakadóan nem tudja követni az igényeket, lehetőségeket.  A képzések átalakítása miatt a végzettség megszerzése nem biztosít közvetlen munkavállalási lehetőséget.

 A képzések színvonala alacsony (modulok összeállítása, tartalma, gyakorlati oktatás hiánya).  Egyes szakmai végzettségek nem adnak hasznosítható tudást: o elavult szakmai tudás – sok az agrármérnök; túlképzett fiatalok, hiányszakmák, o nincs szakmaismeret (mit takar egy-egy szakma).  Magas az alulképzettség – magas (50%) a szakképzetlenek, alacsony iskolai végzettségűek aránya.

 Az átképzési rendszerben nem vizsgálja az ÁFSZ a képzések hatékonyságát, célzottságát.  Új szakmai képzés indítása nagyon bonyolult és időigényes.


oldal 3

 A térség termelési szerkezete megváltozott, új ismeretekre, kombinált tudásra (szakma+nyelvtudás+informatikai ismeretek) van szükség.  A képzések nem piacképesek, mert nincs visszajelzés a munkáltatók részéről.


 Hatékony, intenzív, piaci igényekhez illeszkedő képzések kialakítása, átképzések szervezése.  Oktatás / képzés – gazdaság összehangolása, képzőrendszer átalakítása, képzésekbe több gyakorlati ismeret beépítése.  Igények folyamatos felmérése.

 Képzési gyakorlati helyként működő vállalkozások számának növelése.  Gyakorlati

helyek

biztosítása

azon

cégek

részéről,

melyek

számára

a

képzőintézmények leendő munkavállalókat képeznek.  Cégek aktív részvétele a képzési folyamatban (együttműködés, támogatás).

 Stratégiai foglalkoztatási célok meghatározása, tervezés a cégek részéről (elsősorban annak érdekében, hogy a képzők igazodni tudjanak a tervezett humánerőforrás gazdálkodáshoz).

 Idegenforgalommal

kapcsolatos

képzési

kínálat

létrehozása,

egészségügyi

szolgáltatások bővítése a térségben.  Gyógyturizmus fejlesztése.


oldal 4

 Felsőfokú végzettségűek átképzése (szakmát adó képzés).  Felsőfokú

szakképzési

kínálat

kibővítése

az

érettségivel

rendelkezők

elhelyezkedésének könnyítése érdekében.


oldal 5

VERSENY


 Az állami / önkormányzati cégek nem tudnak annyi fizetést kínálni a jó munkavállalóknak, amennyit a piaci szektor.  A vidéki cégek nem tudnak annyi fizetést kínálni, mint a főváros cégei képesek (állami-piaci vállalatok, fővárosi-vidéki vállalatok versenyében alul maradnak).

 A törvényes foglalkoztatás szabályainak betartása piaci hátrányt jelent azon cégekkel szemben, melyek a „fekete gazdaság” működése alapján (is) alkalmaznak munkavállalókat.


 Mindenkori,

foglalkoztatásra

vonatkozó

jogalkotói

folyamathoz

javaslatok

kidolgozása, tervezetek véleményezése.

 Pályázati projektek menedzselése.


oldal 6

MOBILITÁS


 Mobilitási problémák: a térség több településéről nem megoldott a napi munkába járás. 

Nem kielégítő a tömegközlekedés, a vállalatok nagyon sokat költenek a munkavállalók szállítására.

 A dolgozók nem elég rugalmasak több szempontból (pl. mobilitási hajlandóság).


 Távmunka, szociális gazdaság fejlesztése.

 Cégek közötti munkaerő kölcsönzés.


oldal 7

FORRÁSSZERZÉS


 A közhasznú tevékenységek működési támogatása folyamatosan szűkül, amely nehezíti, sok esetben ellehetetleníti a közfeladatok minőségi ellátását.

 Piacképest tudást nyújtó, de nem akkreditált képzésekre nincs támogatási lehetőség.

 Az álláskeresők támogatása utófinanszírozott, amely nehezíti az álláskereséshez szükséges mobilitást.


 Önkormányzati támogatás.


oldal 8

ALKALMASSÁG, KOMPETENCIA, ATTITŰD


 A szakképzésbe kerülő tanulók gyenge képességűek, hátrányos helyzetűek, ezáltal a szakmát csak mintegy 60%-uk sajátítja el.

 Álláskeresők önismerete hiányos (készség, képesség, alkalmasság).

 Az álláskeresők nem elég felkészültek, nem kellően informáltak (álláskeresés, munkahelyismeret).

 Egyes munkavállalók munkához való hozzáállása nem megfelelő.


 Pedagógusok átképzésének támogatása, hatékonyabb továbbképzések.

 Egyéni feltárás (diákok, álláskeresők), tanácsadás (szakmai életút előkészítése).


oldal 9

 Álláskeresési tréningek szervezése a cégek közreműködésével.

 A felnőttek tanulási kedvének növelése, vezetői motiválás, belső igény fejlesztése.


oldal 10

EGYÉB


 Az álláskeresőknek (főként a különböző hátrányos helyzetű csoportoknak) nincs megfelelő (érdek) képviselete.

 Rugalmas foglalkoztatási igény jelentkezik.

 Munkaszervezési problémák, rugalmas feltételek hiányoznak.

 Piaci szereplők száma szűkül a térségben, amely elsősorban az állami / önkormányzati fenntartású szolgáltató cégek számára komoly bevételkiesést jelent.


 Befogadó munkahelyek létrehozása, kialakítása minden hátránnyal élő álláskereső, munkavállaló számára (pl. egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű, cigány / roma, kisgyermekes szülő).

 Térségi foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetfeltárás. GAK Nonprofit Közhasznú Kft. Honlap: tdp.gak.hu

oldal 11

ALAPELVEK a szociális szakemberek, civil szervezetek részéről

 HITELESSÉG

 KISZÁMÍTHATÓSÁG


oldal 12

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Recommend Documents