A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17.
PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT
Készítette: Tallián Imre
- Amennyiben napjainkból visszanézve azért akarjuk a fürkészni a korábbi parlamenti választásokat, hogy milyen előzményei vannak a mai politikai tagoltságnak, akkor mindenképpen választani kell egy kiindulási időpontot:
- Az 1939-es évet célszerű kiindulási időpontnak választani, mert: - az ország minden településén azonos feltételek mellett lehetett pártlistára szavazni, illetve - a választások mindenütt titkosan zajlottak (azaz megszűnt a korábban alkalmazott antidemokratikus nyílt szavazás intézménye)
(de: különféle „korrektívumok” (pl. választási kaució, cenzusok szigorítása) beépítése miatt a parlamenti váltógazdálkodás továbbra sem volt tétje a választásnak) (Mivel a pártok támogatottságának időbeli és térbeli változásait vizsgálom, a vizsgálat alapját a pártlistákra leadott szavazatok jelentik.)
- Annak érdekében, hogy az összes vizsgált választás eredménye egymással teljességgel összehasonlítható legyen, minden választás esetében Tolna megye mai településhálózata alapján végeztem el az elemzéseket. - Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a választások 3 eltérő történelmi környezetben zajlottak: - Horthy-rendszer, - 1945 és 1947 közötti korlátozott demokrácia időszaka, - 1990 utáni demokrácia korszaka
-Kérdések: - A választói magatartás, a politikai értékválasztás Tolna megyében rendelkezik-e történeti kontinuitással? - Lehatárolhatók-e stabilan valamely politikai irányzathoz köthető térségek Tolna megyén belül?
1939 Tolna megyében csak két párt állított listát! MÉP: 65,2% (országosan: 48,2%) FKGP: 34,8% (országosan: 15,5%)
A MÉP és az FKGP választási eredménykülönbsége
Az első helyen végzett pártok 1945-ben:
1945 Tolna megye (%)
Magyarország (%)
MKP
10,55
16,96
SZDP
12,19
17,41
FKGP
65,54
57,03
NPP
10,27
6,87
- A települések 87%ában az FKGP nyert. -14 település „emelkedik ki” a sötétzöld térképről. A völgységi járásban pl.: Bonyhádvarasd, Kakasd, Kismányok A dombóvári járásban Lápafő
- Szekszárd:
79,2% FKGP (!)
-1947-re nyilvánvalóvá vált, hogy a 2 éve létrejött korlátozott polgári demokrácia nem tartható fenn… - 10 párt indult… 1947 Tolna megye (%)
Magyarország (%)
MKP
18,33
22,25
SZDP
13,42
14,86
FKGP
27,53
15,34
NPP
13,30
8,28
össz.
72,5
60,7
DNP
17,77
16,50
MFP
6,62
13,43
B o n y h á d 1 %
A koalíció sikere a települések számát tekintve is elvitathatatlan.
- Szabad és demokratikus választás 1990-ben MDF: 19,9% (24,7%) SZDSZ: 18,6% (21,4%) KDNP: 13,5% (6,5%) FKGP: 12,9% (11,7%) Fidesz: 9,7% (8,9%) MSZP: 9% (10,9%) ASZ: 4,2% (3,1%) Kismányok, Závod, Aparhant, Tevel (KDNP) Nak, Jágónak (ASZ) Az első helyen végzett pártok
Gyökeres fordulat 1994-ben - Ugyanaz a 6 párt került be a parlamentbe mint 4 éve - Megyei sajátosságok: KDNP országos átlagnál jobb eredménye! (8,88%7,03%) Bonyhádtól Ny-ra fekvő völgységi településeken - ASZ: Lápafő, Jágónak
Az első helyen végzett pártok
- SZDSZ: 24,02% Szekszárdon (megyei átlag 18,07%, országos: 19,7%)
Választás 1998-ban TM.
MO.
MSZP: 33% (32,3%) Fidesz: 29,6% (28,2%) FKGP: 13,7% (13,8%) - Fidesz: Bonyhád és környéke, Völgység! - A parlamentbe be nem került KDNP (4,3%) több völgységi településen ért el 10% feletti eredményt
Az első helyen végzett pártok
- SZDSZ: Szekszárdon 9,9% (m.: 6,7%, o.: 7,9%)
A 2002-ben megtartott választáson három lista lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt: - Fidesz + MDF: 44,2% (o.: 41,07%) - MSZP: 41,01% (o.: 42,05%) - SZDSZ: 5,05% (o.: 5,57%) (Szekszárdon 8,96%!) - A választási eredmények területi különbségeinek vizsgálatakor jól használható a klaszteranalízis módszere. E módszer segítségével az egymáshoz közel álló eredményeket egy matematikai eljárás segítségével csoportosítjuk egy általunk meghatározott számú csoportba (klaszterbe).
A választási eredmények klaszterei (2002):
jellemző
települések száma
települések súlya (%)
Fidesz+MDF (%)
MSZP (%)
SZDSZ (%)
MIÉP (%)
1.
erős MSZP
48
44,45
42,72
43,99
4,19
3,52
2.
igen erős MSZP
6
5,55
34,12
56,71
2,67
1,48
3.
erős Fidesz +MDF és MIÉP
36
33,34
49,21
36,66
3,43
4,33
4.
igen erős Fidesz+ MDF
18
16,66
63,09
26,31
2,52
3,54
összes/átlag
108
100
44,17
41,01
5,05
3,93
sorszám
A választási eredmények klaszterei (2002)
A választási eredmények klaszterei (2006)
2006-ban 4 pártlista lépte át az 5%-os küszöböt: - Fidesz + KDNP: 46,6% (o.: 42%)
MSZP: 40,5% (o.: 43,2%)
- SZDSZ: 4,6% (o.: 6,5%) (Szekszárdon: 7,5%) MDF: 5,9% (o.: 5,04%) jellemző
települések száma
települések súlya (%)
Fidesz + KDNP (%)
MSZP (%)
MDF (%)
SZDSZ (%)
1.
igen erős Fidesz + KDNP
19
17,59
63,59
25,97
5,94
2,24
2.
erős MSZP és MDF
34
31,48
45,63
42,26
6,04
3,84
3.
erős Fidesz + KDNP
32
29,63
53,75
35,71
5,38
2,54
4.
erős MSZP
23
21,30
38,30
52,73
4,46
2,84
összes/átlag
108
100
46,62
40,50
5,96
4,59
sorszám
A választási eredmények klaszterei (2002)
Összességében milyen választásföldrajzi sajátosságok jellemzik Tolna megyét a bemutatott időszakban? 1, Több esetben az országos tendenciától eltérő sajátosságokkal találkoztunk: - Nemcsak az 1939-es, hanem a rákövetkező választásokra is igaz volt az FKGP (és a másik agrárpárt, az NPP) országos átlagot felülmúló támogatottsága (a megye mezőgazdasági jellege + számottevő ipar hiánya miatt) - A munkáspártok már 1945-ben és 1947-ben is alacsonyabb reprezentációval rendelkeztek az országosan elért eredményhez képest. A rendszerváltás utáni időszakra is jellemző maradt a baloldali pártok országos átlagnál alacsonyabb támogatottsága.
- Tolna megyei sajátosság a politikai katolicizmus országos átlagot meghaladó támogatottsága is (1947-ben DNP, majd 1990 és 1998 között KDNP).
2, A területi eltéréseket tekintve megállapítható, hogy vannak stabil politikai mintázattal rendelkező térségek a megyén belül: - Völgység területe: 1945-ben és 1947-ben a Nemzeti Parasztpárt volt a legtámogatottabb. A rendszerváltás utáni időszak első felében a politikai katolicizmus (KDNP) magas támogatottsága volt a jellemző, majd a KDNP helyét a Fidesz vette át, s a legutóbbi két választáson igen magas Fidesz támogatottság volt jellemző a térségre.
- A Dombóvár és Tamási közötti sávban 1994 óta viszont jellemzően az MSZP támogatottsága a magas. - Stabilnak mondható a megyeszékhelyen a megyei átlagnál magasabb, de országos viszonylatban sem alacsony liberális párti támogatottság. - A megye többi része nem rendelkezik hasonlóan stabilnak mondható politikai mintázattal.
- A szavazatokban megnyilvánuló politikai értékválasztást sok tényező befolyásolja. Ezek közül csak az egyik a történeti kontinuitás, ami Tolna megye esetében nem határozza meg alapvetően a választási magatartás területi eloszlását. A téma kutatása nem tekinthető lezártnak, további kutatások szükségesek az előbbiekben közölt megállapítások árnyalásához.
