Párbeszéd, Konszenzus, Együttműködés

Beszédes József: ”Sem házad udvarából, sem községedből, úgy vármegyédből, egy csepp vizet ki ne engedj!”

Párbeszéd, Konszenzus, Együttműködés (avagy alapvetések és szemléletváltás a területi vízgazdálkodásban)

Kolossváry Gábor címzetes egyetemi docens SZIE Országos Vízügyi Főigazgatóság Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály főosztályvezető

Nemzetközi és hazai fórumokon!         

Természeti erőforrások megőrzése Tiszta, alkalmazkodó, víztakarékos technológiák Integráció (külső, belső) Talaj- és vízszennyezések megakadályozása Mezőgazdaság szerepének erősítése, termelési stabilitás vízgazdálkodási feltételeinek megteremtése Önkéntesség (alkalmazkodásban, együttműködésben) Társadalmi, gazdasági felelősségvállalás Minősítési rendszer és az állami szerepvállalás erősítése Monitoring hálózat, adatrögzítés és adathasználat bővítése

A vízhasználati, vízszétosztási konfliktusok jó megoldása a jó vízgazdálkodás!

A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összefüggései 1. Növekvő globális élelmiszer-kereslet -Növekvő népesség (mennyiség) -Növekvő gazdasági teljesítmény a fejlődő országokban (mennyiség) -Növekvő életszínvonal pl. Kínában, Brazíliában és egyéb régiókban (mennyiség+minőség)

Növekvő vízigény a mezőgazdaságban -Magasabb terméshozamok érdekében nagyobb felhasznált vízmennyiség -Újonnan bevont (arid) területek öntözési igénye -Termelési kockázatot csökkentő öntözési igény -Kertészet és állattartás magas vízigénye

Víz-problémák: ok és okozat 1. Dinamikus népesedés növekedés 2. Éghajlat - Klíma 3. Városiasodás: a jövő koncentrált népesség növekedése (70 % városokban) 1. Ivóvíz és szennyvízelhelyezés megoldatlan – • 1.0 illeteve 2.6 milliárd fő. • magas csecsemő halálozási ráta 5. Vízminőség: makrótól a nanoszennyezőkig 6. Fizikai és gazdasági vízhiány 7. Egyenlőtlen eloszlás 8. Nemzetközi vízgyűjtők (népesség 50 %-a) konfliktusok 9. Eltűnő vizek: - tavak, folyók, talajvíz 10. Szélsőségek: árvíz, aszály, haváriák Az eredmény: VÍZKONFLIKTUSOK

5

Veszélyeztetett területek Magyarországon

Vízvédelmi területek Erózió-érzékeny területek

Aszály-érzékeny területek

Belvíz-érzékeny területek

Nitrát-érzékeny területek

A víz-politikát integrálni kell a különböző szektor- és szakpolitikákba

VKI-VGT intézkedések „lefordítása” a 2014. utáni támogatások „nyelvére” 8

A régi aszályok sokkal tragikusabb következményekkel jártak (Réthly Antal nyomán)

1022 – semmi gabona nem termett. 1473 – A Duna Mo-on is átgázolható volt. 1790 – Erdélyben az éhhalállal küzdő nép sás-és gyékénygyökerekből sütött lepényen élődött. A korabeli szabályozásokat követően a vízkormányzás és talajjavítás igénye jelentősen nőtt.

Az aszályok gyakorisága jelentősen nőtt. Kezelésük csak KULTÚRMÉRNÖKI SZEMLÉLETTEL lehetséges!!!! 9

A szántóföldön termesztett növények produkciójának természetes korlátja a víz. A VÍZ-STRESSZ gyakori és jelentős terméscsökkentő.

10

Az aszályindex (PAI) alföldi területi átlagai 1931–2010 között és a teljes időszak trendvonala (Pálfai féle aszályindex kategóriái: mérsékelt aszály 6–8, közepes erősségű aszály 8–10, súlyos aszály 10–12, rendkívül súlyos aszály > 12) (forrás: Pálfai)

Öntözött olajtök 400-500 kg/ha

11

öntözés nélkül az évjárattól függően 30-200 kg/ha

A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összefüggései 2. IDŐJÁRÁS Átlagos évi csapadékmennyiség Csapadék eloszlása

Az ország területére „befolyó” víz mennyisége és minősége

Mezőgazdasági vízfelhasználások és beavatkozások: -Öntözés (növ.term.) -Akvakultúra, halgazdálkodás -Itatás (állatteny.)

Az ország édesvíz-készlete:

-Technológiai víz

Felszíni és felszín alatti

-Termálvíz üvegházi fűtéshez -Belvíz-elvezetés

A mezőgazdaság vízigénye jelentős mértékben lakossági vízigénynek tekintendő! – „A víz, amit megeszünk” TERMELÉSI KOCKÁZATOK mérséklése össztársadalmi érdek Kárenyhítés, kockázatkezelés

Szennyezési konfliktus, szennyezés megelőzése Klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás

ÖNTÖZHETŐ TERÜLET nagyságát növelni kell (jelenleg a termőterület 4%-a)

A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összefüggései 3. - mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízkészlet

mindössze 30%-át használjuk ki (más országok 80% felett); - az öntözés, mint pótlólagos ráfordítás, csökkenti a termelés kockázatát (versenyképesség, export); - a hazai (szántóföldi) termelők elsősorban aszálykár elhárítás céljából öntöznek; - a kertészetben nem csak intenzív öntözővíz-használat jellemző, hanem termálvíz-használat is; - öntözővíz szolgáltatási ára + üzemen belüli öntözési költségek (akár többszöröse a szolgáltatás költségeinek)

Van-e elég vizünk?!

Sok vagy kevés?

Külföldről érkezik:

111,5 km3

117,5 km3

Egy főre jutó összes vízkészlet: 11700 m3/év

Hazai lefolyás: 6 km3 Egy főre jutó hazai vízkészlet: 600 m3/év VÍZHIÁNYOS ORSZÁG Az ország egyéb területei

VÍZBEN GAZDAG ORSZÁG A nagy folyók melletti területek De

Klímaváltozás- csökkenő beszivárgással, és növekvő lefolyással számolhatunk

16

Magyarország talajainak vízgazdálkodása A szántóföldi növénytermesztés produkciójának természetes korlátja a víz. A VÍZ-STRESSZ gyakori és jelentős terméscsökkentő.

ÖNTÖZÖTT TERMŐTERÜLET Termőterület összesen: 7 360 ezer ha (2011)

Öntözött termőterület: 79,4 ezer ha (2011)

60 426 ha; 76,1% 7 281 ezer ha; 98,9% 5 582 ha; 7,0%

79,4 ezer ha; 1,1%

26 ha; 0,0% 1 637 ha; 2,1%

Szántó Gyümölcsös Szőlő Gyep Halastó Egyéb

8 885 ha; 11,2% 2 880 ha; 3,6%

Csapadékgazdálkodásos termőterület Megöntözött terület

 A termőterület 98,7-99,5%-án csapadékgazdálkodás folyik és az

évjárattól függően annak csupán 0,5-1,3%-án történik vízpótló öntözés  Az öntözés döntően (76-85%) szántóterületen folyik  A szántóterületek mindössze 3,0-3,7%-a potenciálisan öntözhető, de csupán 0,6-1,7%-át öntözik.  A gyümölcsösök esetében az öntözhető terület aránya 11,5-12,8%, és ebből a tényleges megöntözött terület aránya 1,9-7,7%.

Az öntözés főbb mutatói Magyarországon (2007-2014))

• •

Az uniós tagországokkal összehasonlítva hazánk (2,7-3,2%) jóval az uniós átlag (8,7%) alatti szinten van berendezkedve a mezőgazdasági területek öntözésére A ténylegesen megöntözött területre kijuttatott vízmennyiség az öntözés intenzitásától függően hazánkban 0,8-2,3 ezer m3/ha között változik

Távlati igények felmérése négy igénytípus A világ ésöntözési Magyarország vízgazdálkodása az szerint útkeresés időszakát éli

Típus

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Igény (db)

Igényelt vízmennyiség (m3)

Öntözött terület (ha)

1.

87

4 866 181

5 026

2.

1 052

233 658 157

114 414

3.

2 738

126 443 859

97 225

4.

3 030

288 509 116

132 429

Össz.

6 907

653 477 313

349 093,39

Távlati öntözési igények felmérése Vízjogi engedéllyel NEM rendelkezők, de öntöznének vízkivételi lehetőség nincs

db

Igényelt vízmennyiség (m3/év)


2 740

119 098 966

91 604

Távlati öntözési igények felmérése négy igénytípus szerint Hajdú-Bihar megye

Típus

Igény (db)



1.

19

812 180

802

2.

153

87 959 473

15 184

3.

166

3 152 176

2 842

4.

435

27 419 186

12 585

Össz.

773

119 343 015

31 413

Távlati öntözési igények felmérése négy igénytípus szerint

A világ és Magyarország vízgazdálkodása az Szabolcs-Szatmár-Bereg útkeresés időszakátmegye éli

Típus


Igény (db)


1.

4

34 060

49

2.

46

1 005 800

1 179

3.

516

10 848 701

9 196

4.

177

18 492 033

4 691

Össz.

743

30 380 594

15 114

Távlati öntözési igények kiértékelése vízkészlet és vízszolgáltatás szempontjából

Vízigény értékelési kategória

Igényelt Terület vízigény vízmennyiség (ha) (db) 3 (m )

A vízigény kielégíthető

1 049

79 297 835

44 960

A vízigény megkötésekkel, de kielégíthető

1 011

45 454 010

27 326

A vízigény elutasítandó

2 146

211 069 191

91 838

A vízigény elutasítandó (egyik szempont szerint)

1 085

38 058 674

33 176

472

40 960 765

32 316

Adathiány ÖSSZESEN

5 763

414 840 475 229 616

Távlati öntözési igények kiértékelése Hajdú-Bihar megye Vízigény értékelési kategória A vízigény kielégíthető A vízigény megkötésekkel, de kielégíthető A vízigény elutasítandó

Igényelt Terület vízigény vízmennyiség (ha) (db) 3 (m ) 222

10 296 862

5 360

50

2 382 430

1 545

275

16 983 470

7 744


33

466 000

444

Adathiány

21

442 600

333

ÖSSZESEN

601

30 571 362

15 427

Távlati öntözési igények kiértékelése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Vízigény értékelési kategória A vízigény kielégíthető

Igényelt Terület vízigény vízmennyiség (ha) (db) 3 (m ) 71

935 635

1 237

514

25 925 483

10 753

98

2 341 763

1 804


7

88 265

56

Adathiány

2

45 088

34

692

29 336 234

13 884

A vízigény megkötésekkel, de kielégíthető A vízigény elutasítandó

ÖSSZESEN

A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összefüggései 4.

Miben tudunk segíteni, együttműködni:

-vízjogi engedélyek díjainak és az engedélyezési eljárás folyamatának felülvizsgálata (olcsóbb és egyszerűbb legyen); - vízrendszerek vízkészlet felülvizsgálata, gazdaságok öntözés fejlesztéseinek szakmai támogatása; - csatornák, közművek fejlesztése, rekonstrukciója, fenntartása; - minden esetben mérlegelni kell a fő öntözési célt: intenzív gazdálkodás

extenzív kultúrák termésbiztonsága

Elsivatagosodás és elnéptelenedés elleni fellépés

- vízgazdálkodási stratégia kidolgozása; - oktatás, szaktanácsadás - együttműködés kárenyhítési és kockázatkezelési rendszer működtetésében.

Mit teszünk, hogy segítsük a stabil, kiszámítható mezőgazdasági termelést?  A több mint 28 000 km, korábban társulati kezelésű vízilétesítményt állami vagyonkezelésbe vétele,  Az állami tulajdonnal érintett társulati EU projektek átvétele.  Az önkormányzatok által üzemeltetésre felajánlott létesítmények átvétele (közel 1200 km).  Az állami tulajdonban lévő öntöző rendszerek és a kétfunkciós csatornák (belvíz elvezetés és öntöző csatorna) karbantartásának elősegítésével a vízkormányzás javítása.  Az állami kezelésű és tulajdonú csatornahálózat bővítése, a vízmegtartó rendszerek kiépítése, aszályos időszakokban a szükséges vízmennyiség biztosítása keretében - térítésmentes vízszolgáltatás - a hatékony öntözési rendszerek létrehozása érdekében további csatorna hálózat átvétele (510 km) - sík- és dombvidéki tározók rekonstrukciója, megvalósítása közfoglalkoztatási mintaprogramok keretében - sík- és dombvidéki vízvisszatartás fejlesztése (összesen 322 db tározó, 476 millió m3)

Ezzel lehetővé válik a vízrendszerek, a vízügyi szolgáltatások egységes kezelés, az igények vízkészletekhez és kihasználási lehetőségekhez illesztése .

2015-ben készül el a Beka projekt keretében az átvett medrek geodéziai felmérése és ingatlan katasztere!

Önkormányzati felajánlások üzemeltetésre 2013.évi CCXLVIX Tv. 6 § 45/D,E,F,G

84 önkormányzat 760 km hosszú csatorna (863 db hrsz.) üzemeltetésre Még 30 önkormányzat 460 km hosszú csatorna (479 hrsz.) elbírálás alatt

A vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő, állami tulajdonú összes vízilétesítmény MEDER

Belvízcsatorna

Öntöző és kettősműködésű csatorna

Kisvízfolyás

Összesen

[km]

[km]

[km]

2014-ig VIZIG kezelésben lévő művek

5301

3159

2014-ben átvételre kerülő művek

16430

Összesen

21731

Feladatterhelés mértékének növekedése 2014-ben

4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

Szivattyú -telep

Műtárgy

[km]

[db]

[db]

4114

12574

278

3500

1167

10875

28472

333

2500

4326

14989

41046

611

6000

4,1 3,6

3,3 2,2 1,7

1,4

Belvízcsatorna

Öntöző és Kisvízfolyás kettősműködésű csatorna

Összesen

Szivattyútelep

Műtárgy

Vízvisszatartás - tározás  1980-as évek végén még több, mint 500 millió m3 víz tározására volt

lehetőség (ezek részben kiépített tározók, halastavak, részben a csatornák, holtágak vízszintjének megemelésével ún. medertározás), ami azóta folyamatosan csökken, most minden lehetőséget figyelembe véve (a Tisza-tó víztározó kapacitásának növelésével együtt) mintegy 400 millió m3 áll rendelkezésre.  A tározás növelésére rekonstrukciós és fejlesztési programra szükség, legalább négy szinten!  Kiemelt árvízvédelmi tározási program (Vásárhelyi Terv)  A potenciális tározási lehetőségek kiépítése új tározó terekkel (121 dombvidéki,

134 síkvidéki)  Térségi vízátvezetések, vízszétosztás tározói  Önkormányzati, üzemi, lakossági vízvisszatartás,

 Kiemelt finanszírozási és támogatási program

kell!!!

több mint 450 millió m3-el növelhető a vízvisszatartás, de a talaj a legnagyobb víztározó!!! (0–100 cm-ben 300–350 mm)

TÁROZÁSI LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE (2014. DECEMBER) FELÜLVIZSGÁLAT UTÁNI ÁLLAPOT Dombvidéki tározók

Síkvidéki tározók DOMBVIDÉKI ÉS SÍKVIDÉKI TÁROZÓK

Tározó (db)

Tározó Megvalósítás térfogat becsült költsége (millió m3) (Mrd Ft)

Összesen

284

166, 9

43, 3

Tervvel vagy tanulmánnyal előkészített (nem csak javaslat)

115

116,0

33,2

Összesen

163

653, 2

84,7


42

47.7

44,3

ÖSSZESEN

447

820, 1

127, 9


157

163,7

77,5

TÁROZÁSI LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE (2014. DECEMBER) FELÜLVIZSGÁLAT UTÁNI ÁLLAPOT – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Dombvidéki tározók


Megvalósítás Tározó Tározó (db) térfogat (ezer becsült költsége (M Ft) m3)

Összesen

0

0

0


0

0

0

Összesen

12

25 927

1 062


0

0

0

ÖSSZESEN

12

25 927

1 062


0

0

0

TÁROZÁSI LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE (2014. DECEMBER) FELÜLVIZSGÁLAT UTÁNI ÁLLAPOT – Hajdú-Bihar megye

Dombvidéki tározók


Megvalósítás Tározó Tározó (db) térfogat (ezer becsült költsége m3) (M Ft)

Összesen

0

0

0


0

0

0

Összesen

10

4 110

974


0

0

0

ÖSSZESEN

10

4 110

974


0

0

0

„Talajtározás” avagy, a talaj a legnagyobb víztározó!!!

a hazánkba lépő felszíni vízfolyások hozama: 110–120 km³/év; a hazánk területére hulló (átlagosan 550–600 mm-nyi) évi csapadék mennyisége: 50–55 km³; a talaj felső egy méteres rétege potenciálisan mintegy 45 km³ víz befogadására és 25–35 km³ víz raktározására képes. Mindez azt jelenti, hogy a lehulló csapadék közel kétharmada (!) egyszerre „beleférne” a talajba Ennek mintegy 55–60%-a a növény számára nem hozzáférhető „holtvíz”, 40–45%-a viszont „hasznosítható víz” Forrás: VÁRALLYAY Ehhez persze a megfelelő helyen, megfelelő talajművelés kell!

Néhány szó a belvizekről 2014 évi csapadék

900

800

0 1940 2014 2010 1937 1999 1939 1931 1941 2004 1972 2001 2005 1944 1936 1974 1969 1998 1933 1991 1975 1932 1978 1952 1954 1942 1966 1938 1951 1965 1996 1943 1981 1963 2013 1995 2007 1955 1970 1984 2008 1964 1997 1989 1977 1956 1985 2009 1949 2006 1960 1987 1980 1968 1945 1959 1976 1967 1992 1935 1950 1953 1946 1948 1957 1979 2003 1990 1982 1988 1947 1958 1993 2002 2012 1994 1961 1986 1934 1962 1973 1983 1971 2011 2000

Az évi csapadékösszeg értékei 1931-2014 között pl. az ATIVIZIG területén Az évi csapadékösszeg értékei 1931-2014 között [mm] 1000

867

837

Csapadékösszeg sokévi átlaga 540 mm 2014. évi összeg: 837 mm, az éves összegeket tekintve második a teljes idősorban!!

700

600

500

400

300

200

100

Belvízvédekezés 2015 Belvízi elöntések alakulása 1998-2015

[ha]

1998 1999

400 000

2000 2001

350 000

2002 2003

300 000

2004 2005

250 000

2006 2007

200 000

2008 2009

150 000

2010 2011

100 000

2012 2013

50 000

2014 2015

hónap

12. 31.

12. 17.

12. 3.

11. 19.

11. 5.

10. 22.

10. 8.

9. 24.

9. 10.

8. 27.

8. 13.

7. 30.

7. 16.

7. 2.

6. 18.

6. 4.

5. 21.

5. 7.

4. 23.

4. 9.

3. 26.

3. 12.

2. 26.

2. 12.

1. 29.

1. 15.

1. 1.

0

43

44

2015-ben záródó projektek  ÁKK II. ütem o Belvízveszélyeztettségi térkép o Kisvízfolyások kockázati térképe  ÁKK III. ütem: Belvízvédelmi Üzemirányítási Rendszer  BEKA  VÍZGEO  Felszíni Mezőgazdasági Vízszolgáltatási Információs Rendszer kialakítása.  A Felszíni Mezőgazdasági Vízszolgáltatási Információs

Rendszer továbbfejlesztésének lehetősége. A Mezőgazdasági Öntözési Kataszter (MÖK)

Belvíz-veszélyeztetettségi térkép

Belvízveszélyeztettségi térkép

AGROTECHNIKA mielőtt a vízhez nyúlunk

 Szárazság/aszály elleni megoldások (elővetemény, fajta,

talajművelés, tápanyagellátás)  Talajnedvesség forgalom szabályozása (talajállapot, talajművelés)  Veszteséget fokozó tényezők  Károkat enyhítő tényezők

Talajművelés szerepe az aszálykárok csökkentésében  Szántás 4,7, tárcsázás 3,6 , kultivátorozás 2,2, direktvetés 0,6 t/ha

 Talajnedvesség tartalom alakulása talajművelési módok

hatására átlagos, csapadékos, aszályos években  Talaj nedvességvesztesége különböző talajművelési módok után

Területi vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, aszálykezelés • Okszerű vízelvezetés, de figyelemmel a többcélúságra és a vízvisszatartásra; • A klímaváltozás hatásainak mérséklése, alkalmazkodás, beleértve az aszálykezelési feladatokat; • Az öntözés, az öntözéses gazdálkodás, az öntözhető területek vízszolgáltatási feltételeinek javítása, biztonsága, ezáltal a mezőgazdaság versenyképességének javítása; • A mezőgazdasági termelők terheinek csökkentése, a termelés biztonság vízgazdálkodási feltételeinek stabilizálása; • A települések és a lakosság nem ivóvíz célú vízszükségletének biztosítására a helyi víztározás pályázatainak elősegítése; • A jó mezőgazdasági gyakorlat végrehajtásának elősegítése •A települések a csapadékvíz-gazdálkodása, a csapadékvizek helyben-tartása és hasznosítása, a települési és területi elvezető rendszerek megfelelő kapcsolatának kialakítása.

Néhány alapvetés

 A legfejlettebb kultúrák ott alakultak ki, ahol öntözéses 

   

mezőgazdálkodást folytattak (már az ókorban is)! Az öntözés nem csupán a hiányzó víz pótlása, hanem a víz termelési hasznosítása a mezőgazdasági termelés magasabb technológiai követelmény rendszerében! Nagyobb hozamot csak nagyobb, összefüggő üzemi rendszerben, vagy a gazdák szoros és hosszabb távú együttműködésében lehet előállítani! Az öntözés alapja a vízrendezés, a tározás és a helyes talajhasználat! Nagyműtárgyak nélkül nincs térségi vízgazdálkodási rendszer! Nem lehet vízgazdálkodási beavatkozásokkal, intézkedésekkel más szakterületek problémáit megoldani, kezelni.

EZÉRT és a hatékony és minőségi élelemtermeléshez, a fenntartható vízgazdálkodáshoz a környezet-, természet- és vízgazdálkodási, vízépítési, az agrár- és vidékfejlesztési, az agrár-ökonómiai, a területés tájhasználati tudományok és alkalmazások, fejlesztések együttes kezelésére, az azokban felelősséggel munkálkodók együttműködésére van szükség!

KÖVETENDŐK A megelőzés elve Az elővigyázatosság elve A megalapozottság elve Az élőhelyekre épülő vízgazdálkodás elve Az integrálás elve A még elviselhető kockázat elve A költségmegtérülés, de legalább a költséghasznosulás elve Hazai sajátosság: közcélúság, közfeladat, közérdek érvényesítésének lehetőségei,  Társadalom bevonásának követelménye,  Közmegegyezés elve (konszenzuson alapuló döntés)        

51

Összességében

 A kis és nagytermelők egyaránt öntöznének és jelentős a többlet igényük a jelenlegi kapacitásokon felül  A termelők jobban igénybe kívánják venni a szabad, vagy felszabadítható vízkészleteket öntözésre  Minden szinten támogatni szükséges a vízvisszatartást, tározást (megjegyzés: a klímahatások felismerésével az USA államaiban az elmúlt 50-60 évben 84 ezer tározót építettek)

 A NAK felmérés alapján a fejlesztések beindításához fontosnak tartják  A forráshiány áthidalását  A támogatási intenzitás növelését  A termelői együttműködések létrehozását és támogatását  Egyénekre szabott működési, szolgáltatási biztonságot  A vízügyi szolgálat feladata a vízrendszerek kezelése, működtetése, a vízkészletek megóvása, a hasznosítható készletek rendelkezésre bocsátása. A védelmi és szolgáltatási feladatok ellátását a forrásokat, a finanszírozást stabil alapokra kívánja helyezni.  Az állami feladatok erősítésével lehetővé válik a vízrendszerek, a vízügyi szolgáltatások egységes kezelése, az igények vízkészletekhez és kihasználási lehetőségekhez illesztése .  Az egymástól függő tevékenységeket csak összehangoltan lehet költségtakarékos, hatékony módon és a szükséges mértékben elvégezni.  Társadalmi-gazdasági-politikai konszenzus szükséges az alapvető feladatellátás megosztásában a feladat-felelősség-finanszírozás egységével, minden közcélú tevékenységre kiterjedően.

A mezőgazdasági vízhasználatot elősegítő vízgazdálkodási problémakezelések - víztakarékos, a táji adottságoknak is megfelelő öntözéses gazdálkodás fejlesztése, mely elősegíti agrárpotenciálunk jobb hasznosítását - az öntözési célú vízigények elsősorban felszíni vízkészletekből történő kielégítése, mivel ezek megújulása biztosított. A felszíni vízkészletek egyenlőtlen területi rendelkezésre állása miatt célszerű öntöző vezetékek (öntöző fürtök) kiépítése - az engedély nélkül létesített és üzemeltetett kutakból történő öntözés jogi szabályozása és ellenőrzése - a támogatási rendszerek illesztése az optimalizált, több szempontú táj-, terület- és földhasználatokhoz - a talajtározást biztosító agrotechnika alkalmazásának ösztönzése jogi és gazdasági eszközökkel - vízvisszatartás belvíz-érzékeny területeken a belvízelvezető-rendszer használata nélkül, művelési mód és művelési ágváltással - a meglévő vízellátó infrastruktúrák kapacitásának helyreállítása, modernizálása és fenntartása - az aszállyal érintett területekre aszály-kezelési tervek és cselekvési programok kidolgozása

• A vízháztartási

problémák kezelése a Nyírségben és a Hajdúhátságban nagy kiterjedésű, több megyét érintő összetett probléma, melynek megoldása csak kiemelt programként lehetséges. • A mindkét megyére kiterjedő komplex vízgazdálkodási program végrehajtásával a klímaváltozás legsúlyosabb következményei megelőzhetők lennének, és javulnának a mezőgazdasági vízhasznosítás lehetőségei is. • A beruházások így segítenék a gazdálkodással foglalkozók megélhetését, másrészt munkahelyet is teremtenének, hiszen akár a kivitelezésben, akár a kialakított vízgazdálkodási infrastruktúra üzemeltetésében, meghatározó szerepe lehetne a helyi munkaerőnek. 54

A Nyírség éghajlatának (szélsőséges csapadék és hőmérsékletváltozás), talajtani adottságainak (homokos, vízáteresztő) megfelelő beavatkozások lehetnek A.) Agrotechnikai módszerek, lehetőségek • Termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodó területhasználat • Helyes agrotechnika •

Talajjavítás B.) Műszaki megoldások vízvisszatartásra • Vízvisszatartás a csatornákban Vízvisszatartás mély fekvésű területeken • Vízvisszatartás a talajban C.) Vízátvezetés • Vízpótlás a Tiszából •

o o

•

"Közvetlen" vízpótlás a Lónyay-főcsatornába "Északi" vízpótlás

Vízpótlás a Keleti főcsatornából 55

A vízgazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztések a KEHOP-ban–I. A KEHOP I. prioritási tengelye a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást; a természeti katasztrófák kockázatának csökkentését célozza. Tervezett forrás: 324 milliárd forint. Intézkedésstruktúra: Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos adat- és tudásbázisok fejlesztése (vízügyi és klímaváltozással kapcsolatos modellezés és adatbázis-építés) Hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése (szemléletformálás, helyi klímastratégiák kidolgozása) Vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodáshoz szükséges feltételek javítása (belvizek elleni védekezés, vízvisszatartás aszályos időszakokra) A vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló-képesség fejlesztése (sík- és dombvidéken önkormányzati, állami árvízvédelmi művek fejlesztése) A személy- és vagyonbiztonság növelése céljából a katasztrófavédelmi beavatkozások hatékonyságának fokozása (katasztrófavédelmi értékelés és infrastruktúra fejlesztése) 56

Jövőbeni lehetséges együttműködések 1. a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén 1/1. A BM és a NAK együttműködik   



 

Az illegális öntözés, az engedély nélküli vízhasználatok visszaszorításában, A jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat felülvizsgálatában (vízvisszatartás, vízpótlás), A tervezett vízvisszatartást szolgáló létesítmények hatásfok/gazdaságosság szempontjából történő kiválasztásában A területhasználatok optimalizálásában és a valóban hasznosítható készletlekötések elemzésében, A célszerű és együttműködő területek lehatárolásában, A gazdálkodók együttműködésének elősegítésében

Jövőbeni lehetséges együttműködések 1. a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén 1/2. 

Mezőgazdasági vízszolgáltatáson belül a NAK   



    

Koordinálja a termelők távlati öntözési fejlesztéseit Ösztönzi a helyi gazdálkodók összefogását az uniós források igénybevételéhez Szakmai támogatást nyújt, hogy a táblán belüli öntözési és vízfelhasználási hatékonyságot javító beruházásokhoz az uniós támogatások igénybe vehetőek legyenek. Elősegíti, hogy az öntözés fejlesztések a főművi (állami vízilétesítmények) és az üzemi területen (a gazdálkodók berendezéseinek fejlesztései) egyidőben valósuljanak meg. Segíti a terület használatváltást és a mélylazításos talajművelés elfogadtatását Segíti a víztakarékos technológián alapuló öntözéses gazdálkodás kialakulását Együttműködik az öntözési kataszter kidolgozásában Részt vesz az országos vízgyűjtő-gazdálkodási folyamatban Segítséget nyújt a hatékony öntözési rendszer létrehozásával kapcsolatos társulati csatornahálózat vízügyi igazgatóságok által történő átvételéhez a nem állami tulajdonú és gazdálkodói kezelésű vízilétesítmények beazonosításában

Jövőbeni lehetséges együttműködések 2. NAK + AKI + NAIK ÖVKI Mezőgazdasági Öntözési Kataszter  

  

 

Esetleges állami támogatásra irányuló igényfelmérés segítése, valamint az uniós támogatási kérelmek szakmai alátámasztása Kiszolgálja a minisztériumok (BM, FM) és a kapcsolódó szervezetek (OVF, NAK, AKI) mezőgazdasági vízhasználathoz kapcsolódó adatigényét, a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek (KSH, OECD/EUROSTAT, FAO, WHO) teljesítését (többszörös adatszolgáltatás elkerülése) Potenciális mezőgazdasági vízigényekre vonatkozó előzetes talajtani, területhasználati információk összegyűjtése. Adatszolgáltatók közvetlenül a mezőgazdasági termelők és vízhasználók - a gazdálkodóknál keletkezett adatok elektronikus beadása. A gazdálkodók a rendszeren keresztül választ kapnak az általuk művelt terület öntözhetőségére, illetve mely termelőkkel kell szövetkezniük annak érdekében, hogy öntözésfejlesztési beruházást tudjanak indítani. A MÖK alapul szolgál a Vidékfejlesztési Programok és az öntözéstámogatási rendszerek kidolgozásához, a vízkészlet oldali szabad kapacitások és a vízjogi engedélyes vízhasználatok megjelenítésével. VIZIKÖNYV-i okirattár, mint kiemelt közhiteles nyilvántartás digitalizálása és megfelelő archiválása.

Víztakarékos technológiák alkalmazását elősegítő módszertan    

A tervezett módszertan összeállítása részben az aszálykezelési terv és az aszálystratégia kidolgozásának előkészítését is segíteni fogja. Indikátorok, mérőszámok, súlyozások meghatározásával lehet a területhasználatot, a mezőgazdasági termelést, a termesztéstechnológiát, agrotechnikát mérni Az AKI és a NAIK ÖVKI öntözésre alkalmas területi lehatárolási térképet készít Öntözési Egyesület bevonása javasolt a módszertan kidolgozásába

[email protected]

Párbeszéd, Konszenzus, Együttműködés

Recommend Documents