Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009

Pap Gábor

Fiatal szakember képzés Európában: Csehország

2009.

Köszönetnyilvánítás:................................................................................................... 4 Csehország vízgazdálkodási rendszere ..................................................................... 5 1.

Terület bemutatása .......................................................................................... 5

1.1

Elhelyezkedés domborzat ............................................................................ 5

1.2

Éghajlati, vízrajzi viszonyok.......................................................................... 6

2.

Vízgazdálkodási rendszer bemutatása ............................................................ 8

2.1

Minisztériumi szint ........................................................................................ 9

2.1.1 2.2 3.

Mezőgazdasági Minisztérium .............................................................. 10

Regionális szint .......................................................................................... 10 Vízügyi Igazgatóságok bemutatása ............................................................... 12

3.1

Elbai „Vízügyi” Igazgatóság........................................................................ 12

3.1.1

Jelentősebb vízfolyások ...................................................................... 13

3.1.2

Vízigények, vízkészletek ..................................................................... 16

3.1.3

Halastavak .......................................................................................... 18

3.1.4

Duzzasztók.......................................................................................... 19

3.1.5

Gátak................................................................................................... 19

3.1.6

Védművek ........................................................................................... 21

3.1.7

Jelentős vízkivételek, vízátvezetések.................................................. 21

3.1.8

Vízhasznosítás.................................................................................... 22

3.1.9

Árvíz, aszály........................................................................................ 23

3.1.10

Vizek védelme..................................................................................... 25

3.2

A Vltavai „Vízügyi” Igazgatóság.................................................................. 27

3.2.1


3.2.2


3.2.3

Halastavak .......................................................................................... 33

3.2.4

Duzzasztók.......................................................................................... 34

3.2.5

Gátak................................................................................................... 34

3.2.6

Védművek ........................................................................................... 37

3.2.7


3.2.8

Vízhasznosítás.................................................................................... 39

3.2.9

Árvíz.................................................................................................... 41

3.2.10

Vizek védelme..................................................................................... 42

3.3

Az Ohřei „Vízügyi” Igazgatóság.................................................................. 43 -2-

Pap Gábor


2009.

3.3.1


3.3.2


3.3.3

Halastavak .......................................................................................... 49

3.3.4

Duzzasztók.......................................................................................... 49

3.3.5

Gátak................................................................................................... 49

3.3.6


3.3.7

Vízhasznosítás.................................................................................... 54

3.3.8

Árvíz, aszály........................................................................................ 55

3.3.9

Vizek védelme..................................................................................... 56

3.4

A Morvai „Vízügyi” Igazgatóság.................................................................. 58

3.4.1


3.4.2


3.4.3

Duzzasztók.......................................................................................... 65

3.4.4

Gátak................................................................................................... 66

3.4.5


3.4.6

Vízhasznosítás.................................................................................... 67

3.4.7

Árvíz, aszály........................................................................................ 68

3.4.8

Vizek védelme..................................................................................... 69

3.5

Az Oderai „Vízügyi” Igazgatóság................................................................ 71

3.5.1


3.5.2


3.5.3

Halastavak .......................................................................................... 79

3.5.4

Duzzasztók.......................................................................................... 79

3.5.5

Gátak................................................................................................... 79

3.5.6

Védművek ........................................................................................... 84

3.5.7


3.5.8

Vízhasznosítás.................................................................................... 84

3.5.9

Árvíz, aszály........................................................................................ 85

3.5.10

Vizek védelme..................................................................................... 86

-3-

Pap Gábor


2009.

Előszó:

Szeretném köszönetemet kifejezni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak, különösen Kóthay László Szakállamtitkár Úrnak a külföldi tanulmányút lehetőségéért. Úgy gondolom a program kiváló lehetőséget nyújt más országok vízgadálkodási rendszerének megismeréséhez olyan szakmában dolgozó fiatal emberek számára, mint én. Az új információk szélesítik látókörünket, és ötleteket adhatnak mindennapi munkánk során. Jelen összefoglaló jelentést a 2009. szeptember 13. és 2009. október 9. közötti Csehországi tanulmányutamról készítettem. Programomat a Cseh Vízgazdálkodási Minisztérium Vízgazdálkodási Osztálya szervezte, mely nem pusztán „vízügyes” jellegű

volt,

hanem

kitekintést

nyújtott

az

ország

vízellátási-csatornázási,

vízgazdálodási-kutatási, meteorológiai, és talajvédelmi intézményeire is, illetve megismerkedhettem a minisztérium munkájával is. A látogatás során két hetet Prágában, két hetet pedig Ostravában töltöttem. Személyesen a Vltavai és Oderai Vízügyi Igazgatóságon jártam. A helyi kollégák mindvégig lelkesek és segítőkészek voltak, rengeteg információval, nyomtatott és digitális anyaggal láttak el. Összefoglalóm írása során választás elé kerültem: utamat vagy naplószerűen rögzítem, vagy igyekszem az ország vízrajzáról, és vízügyi rendszeréről egy átfogó képet nyújtani. Bár ez utóbbi nagyobb feladatnak bizonyult, én mégis e mellett döntöttem.

Pap Gábor

-4-

Pap Gábor


2009.

Csehország vízgazdálkodási rendszere

1. Terület bemutatása 1.1

Elhelyezkedés, domborzat

Csehország Közép-Európa egyik állama, északról Lengyelország, keletről Szlovákia, Délről Ausztria, nyugatról Németország határolja. Területe 78.866 km2, lakossága 10,3 millió fő. Határainak teljes hossza 2.290,2 km, melyből 738 km-t vízfolyások alkotnak. Területének 54,3%-a mezőgazdasági terület, 33,4%-a erdővel borított, 2,02% vízfelület, 11,18% egyéb. Az ország jellemzően domb- és hegyvidéki jellegű, átlagos tengerszint feletti magasság 430 m Bf. Három nagy medencéje van, a Csehmedence, mely az Elba vízgyűjtőjéhez tartozik. E medencét a Cseh-Morva dombság, a Sumava, a Cseh-erdő, az Érchegység és az Óriáshegység határolja. A Morva medence a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. A Cseh-Morva dombság, a Jeseníkhegység és a Beskidek határolja. Legkisebb medencéje az Odera medence, a Beskidek és a Jesenik hegység között.

-5-

Pap Gábor

1.2


2009.

Éghajlati, vízrajzi viszonyok

Csehország éghajlatában keverednek az óceáni és a kontinentális elemek. Jellemző a nyugati áramlás és az aktív ciklon tevékenység, mely igen nagy változékonyságot eredményez. Az óceáni klíma leginkább Morvaországra és Bohémiára (Prága és vidéke) jellemző, évi középhőmérséklet 8 0C. Februári középhőmérséklet 0,5 0C, a júliusi 20 0C. A helyi vízügyi szakemberek nem véletlenül nevezik országukat „Európa tetejének”, a vízfolyások túlnyomó része az ország területén ered, egyedül az Ohře és a Lužnice folyón keresztül érkezik víz határaikon kívülről. Éves vízforgalom átlagosan 54.000 millió m3. Területi átlagban évente 685 mm csapadék hullik, ennek 28,8 %-a átlag 197 mm elfolyás (15600 millió m3 ). Az éves elfolyás értéke 8.000 és 19.000 millió m3 között változik Átlagos érték millió m3 1998 Csapadék Evapotranspiráció Érkező vízmennyiség

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

56153 49291 54733 63960 71298 40695 53629 57730 55837 59544 42750 35381 40353 48537 48533 29319 41473 42872 37617 46194 541

550

573

761

1341

524

640

781

1070

637

Elfolyó vízmennyiség

13944 14460 14953 16184 24106 11900 12796 15639 19290 13987

Felszíni vízmennyiség Felszín alatti vízmennyiség

4825

4875

4789

6600

6506

3758

4270

5489

5317

4673

1330

1390

1204

1440

1625

1195

1224

1330

1338

1248

Vízforgalmi adatok 1998-2007 Forrás: CHMI

A legcsapadékosabb terület az Óriás-hegység, a Sumava, az Érchegység, a Beskidek és a Jeseník, az éves mennyiség eléri vagy meg is haladhatja az 1600 mm-t. A legszárazabb a Prágai-medence (Vltava, Elba) és a Morva folyó medencéje, ahol átlagosan évi 4-600 mm csapadék hullik.

-6-

Pap Gábor


2009.

2007. évi csapadékmennyiségek (mm) Forrás: CHMI

A 2007. évi csapadékmennyiség %-os eloszlása Forrás: CHMI

Csehország területe a Duna, az Elba és az Odera vízgyűjtőjéhez tartozik. A vízfolyások hossza körül-belül 76.000 km, a csatornáké 12.000 km.

-7-

Pap Gábor


2009.

A legfontosabb vízfolyások hossza összesen 16.909 km, ebből az Elba 370 km (Vltavával együtt 433 km), Morva folyó 272 km (Dyje/Thaya-val együtt 306 km), Odera 135 km. A tározók, és halastavak száma 24.340. 303 db vízi út, 62 db zsilip és megközelítőleg 1.000 db duzzasztó üzemel.

Csehország fő és részvízgyűjtői

2. Vízgazdálkodási rendszer bemutatása Csehországban a vízgazdálkodás irányítása és a vagyonkezelés alapvetően különbözik a magyarországitól. Két legfontosabb törvényük a 254/2001-es „vízügyi”, és a közüzemi vízellátásról és csatornázásról szóló 274/2001. évi törvény. A vízgazdálkodási ágazat háromszintű rendszerben működik, országos, regionális, helyi és (minisztériumi szint). A Vízügyi Igazgatóságok 1989-ig állami szervezetek voltak, de a rendszerváltás után többféle gazdasági formában is működtek. 19891994 között Korlátolt Felelősségű Társaságként, 1994-2000 között Részvénytársaságként. 2000 óta teljesen állami kézben vannak ismét, de a központi költségvetésből csak célzottan jutnak forrásokhoz, pl. árvízvédelmi fejlesztés címen. A bevételek jellemzően a vízszolgáltatási díjból, saját üzemeltetésű vízerőtelepekből, laboratóri-8-

Pap Gábor


2009.

umi munkákból, és kiviteli munkákból (saját kiviteli részleggel rendelkeznek) származnak. A nyereség nem kerül be az állami költségvetésbe, hanem a tulajdonos Mezőgazdasági Minisztérium, és a felügyeleti szerv éves döntése alapján fenntartásra, rekonstrukcióra, és új beruházásokra fordítják. 2% kerül a szociális alapba, mely a dolgozókat illeti. A nyereség egy része az Igazgatósági tartalék alapba kerül. Fontos megjegyezni, hogy Csehország geológiai adottságai miatt a felszín alatti vizek mennyisége elenyésző, az ivó- és iparivíz szolgáltatás túlnyomó része felszíni tározókból történik, melyek zömmel az Igazgatóságok tulajdonában vannak. Ezt olyan, mintha Magyarországon a felszín alatti vizekért is szolgáltatási díjat kellene fizetnie a felhasználóknak. A vízszolgáltatási díjak nem egységesek, mindenki a rendelkezésre álló mennyiség, és gazdasági helyzete alapján mérlegeli az összeget. Tudomásom szerint a Morvai Vízügyi Igazgatóságon ez kb. 30 Ft/m3-nek felel meg (2009-es ár).

2.1

Minisztériumi szint

A vízgazdálkodással és általában a vizekkel kapcsolatos feladatok 5 minisztérium között oszlanak meg. A Mezőgazdasági Minisztérium a központi igazgatási és törvényhozó szerv, feladatai a vízügyi törvényben kerültek meghatározásra, e minisztérium kezelésében van a felszíni vizek teljes hosszának 94,5 %-a. A fennmaradó 5,5% a Védelmi Minisztérium, a Nemzeti Park Igazgatóságok, természetes és jogi személyekhez tartozik. A felszíni és felszín alatti vizekkel foglalkoznak még a Környezetvédelmi, Közlekedési, Egészségügyi Minisztérium is. 

A Környezetvédelmi Minisztérium alá tartozik a Nemzeti Parkok területén található vízfolyások és a kutatóintézetek (Hidrológiai, geológiai stb.).



A Közlekedési Minisztérium feladata a közel 300 km-nyi vízi út kitűzése és fenntartása.



Az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozik a termálvizek és az ivóvíz minőségének ellenőrzése.



A katonai területeken a vizekkel kapcsolatos kérdésekben a Védelmi Minisztérium saját hatáskörben dönthet.

-9-

Pap Gábor


2009.

Amennyiben egy kérdés több minisztériumot is érint, úgy egyenrangú félként kell tárgyalniuk.

2.1.1 Mezőgazdasági Minisztérium

Miniszter: Ing. Jakub Šebesta

A Mezőgazdasági Minisztérium a legfelsőbb irányító szerve a mezőgazdaságnak, kivéve a talajvédelmet, a vízgazdálkodást, a természetes vízbázisokat és ivóvízminőséget, illetve az élelmiszeripart. Ezen kívül felügyeli és irányítja az erdő- és vadgazdálkodást, valamint a halászatot a Nemzeti Parkok területén kívül. Felügyeli az árutőzsdét, mely a mezőgazdasági és erdészeti termékek kereskedelmét bonyolítja. Irányítja az állat- és növény egészségügyi hatóságot.

A minisztérium feladata a vízgazdálkodás vonatkozásában: 

a vizek mennyiségének és minőségének megfigyelése, minősítése,



a felszíni vizek védelme, a szennyezések káros hatásainak csökkentése,



árvízvédelem,



EU Víz Keretirányelvvel kapcsolatos feladatok végrehajtása.

A minisztérium célja nem a mezőgazdasági élelmiszertermelés és az erdőgazdálkodás termelési mennyiségének meghatározása, hanem a termelés kereteinek megadása, szabályozása.

2.2

Regionális szint

Csehországban a vízfolyások két részre lettek osztva: nagy- és kisvízfolyásokra. Ez a Vízügyi törvény (47) bekezdésében került meghatározásra.

- 10 -

Pap Gábor


2009.

Az összes nagyvízfolyás, (összesen 15.536 km) és a kisvízfolyások közül a jelentősebbek (1.373 km) a Vízügyi Igazgatóságok kezelésében vannak az alábbi megoszlás szerint:



Vltavai Igazgatóság

4.761 km



Ohrei Igazgatóság

2.290 km



Elbai Igazgatóság

3.560 km



Oderai Igazgatóság

1.111 km



Morvai Igazgatóság

3.814 km

Az Igazgatóságok alapfeladatai közé tartozik az állami tulajdonban lévő vízgazdálkodási létesítmények kezelése és fenntartása. A felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi felügyelete. A vizek környezetének védelme. Vízi utak, vízerő hasznosítási és vízgazdálkodási létesítmények kezelése, fenntartása. Vízhasznosítás. Védekezés a vizek káros hatásai ellen, illetve az ehhez tartozó adminisztrátori feladatok ellátása.

Vízügyi Igazgatóságok Csehországban

- 11 -

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009

Recommend Documents