Pannónia Általános Biztosító Zrt. (korábban MKB Általános Biztosító Zrt.) A fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló jelentés (SFCR) 2016.12.31
1
Tartalom
Üzleti tevékenység és teljesítmény bemutatása ...................................................................... 7 A.1
Üzleti tevékenység................................................................................................................ 7
A.1.1
Általános információk ...................................................................................................... 7
A.1.2
Felügyeleti hatóság ...................................................................................................... 7
A.1.3
Könyvvizsgáló ................................................................................................................ 7
A.1.4
Tulajdonosok ................................................................................................................. 7
A.1.5
Vállalatcsoport............................................................................................................... 8
A.1.6
Lényeges ágazatok és üzleti területek ...................................................................... 9
A.1.7
Egyéb lényeges események a jelentési időszakban ............................................... 9
A.2
Biztosítási tevékenység bemutatása ................................................................................ 11
A.2.1
Üzleti tevékenység bemutatása ............................................................................... 11
A.2.2
A Biztosító 2016. évi teljesítményének elemzése .................................................. 12
A.2.3
A Biztosító 2016. évi biztosítási bevételeinek és ráfordításainak bemutatása
ágazatonként, országonként .................................................................................................... 16 A.3
Befektetési tevékenység bemutatása .............................................................................. 17
A.3.1
A Biztosító befektetési tevékenysége során felmerülő főbb kockázatok .......... 17
A.3.2
A Biztosító befektetési tevékenységének eredménye .......................................... 17
A.4
Egyéb tevékenység bemutatása és a várható egyéb tevékenységek bemutatása . 19
A.5
Egyéb információk .............................................................................................................. 19
Irányítási rendszer....................................................................................................................... 20 B.1
Általános információk az irányítási rendszerről ............................................................. 20
B.1.1
Vezető testületek ............................................................................................................ 20
B.1.2
Az egyes bizottságok, testületek működéséről ..................................................... 25
B.1.3
A Társaság felső vezetésének tagjai ........................................................................ 25 2
B.1.4
Belső kontrollok rendszere........................................................................................ 26
B.1.5
Belső ellenőrzési rendszer......................................................................................... 26
B.1.6
Kockázatkezelési funkció ........................................................................................... 27
B.1.7
Compliance (megfelelőségi) vezető ............................................................................ 28
B.1.8
Könyvvizsgáló .............................................................................................................. 29
B.1.9
Felelősségi körök delegálásával, a jelentéstételi vonalakkal és a feladatkörök
elosztásával kapcsolatos információk ..................................................................................... 29 B.1.10
A biztosító igazgatási, vezetési és felügyeleti testületének felépítése, e szervek
fő feladat ...................................................................................................................................... 31 B.1.11
A munkaszervezet irányítói ....................................................................................... 31
B.1.12
Szakterületek, szakterület-vezetők .......................................................................... 32
B.2
Szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelmények ............................... 33
B.2.1
A biztosítón belüli vagy kívüli kiemelten fontos feladatköröket ellátó személyek ....................................................................................................................................... 33
B.2.2
A kiemelten fontos feladatköröket ellátó személyek szakmai alkalmasságának
és üzleti megbízhatóságának biztosítása ............................................................................... 33 B.3
A kockázatkezelési rendszer ............................................................................................. 35
B.3.1
Általános elemek......................................................................................................... 35
B.3.2
Kockázatok azonosítása ............................................................................................ 36
B.3.3
Kockázati elemek értékelése ..................................................................................... 37
B.3.4
Kockázati elemek besorolása.................................................................................... 38
B.3.5
Tolerálható kockázati szintek – (kockázati étvágy) ............................................... 38
B.3.6
Kockázati térkép (mátrix) ........................................................................................... 39
B.3.7
Kockázatcsökkentő intézkedések (akció tervek) .................................................... 39
B.3.8
Végrehajtás .................................................................................................................. 39
B.3.9
Akciók értékelés .......................................................................................................... 39 3
B.3.10
Befektetési kockázatkezelés ...................................................................................... 40
B.3.11
Kockázatkezelési jelentések ...................................................................................... 43
B.3.12
Belső jelentéstétel ....................................................................................................... 44
B.3.13
Külső jelentéstétel ....................................................................................................... 44
B.4
Belső ellenőrzési rendszer ................................................................................................ 45
B.4.1
A belső ellenőrzési rendszer főbb elemei .............................................................. 45
B.4.2
A belső ellenőrzési rendszer kulcsfontosságú eljárásai ....................................... 45
B.4.3
Belső ellenőrzési feladatkör ...................................................................................... 46
B.5
Megfelelőségi feladatkör ................................................................................................... 47
B.5.1
Megfelelőségi vezető ................................................................................................. 47
B.5.2
Megfelelőségi feladatkör ........................................................................................... 47
B.6
Aktuáriusi feladatkör .......................................................................................................... 48
B.6.1
Vezető aktuárius ......................................................................................................... 48
B.6.2
Aktuáriusi feladatkört ellátó személy....................................................................... 49
B.7
Kiszervezés........................................................................................................................... 49
B.8
Egyéb információk .............................................................................................................. 49
B.8.1
Szervezeti ábra............................................................................................................ 49
Kockázati profil............................................................................................................................ 50 C.1
Biztosítási kockázat............................................................................................................. 51
C.2
Piaci kockázat ...................................................................................................................... 51
C.3
Hitelkockázat ....................................................................................................................... 51
C.4
Likviditási kockázat ............................................................................................................. 51
C.5
Működési kockázat ............................................................................................................. 52
C.6
Egyéb jelentős kockázatok ................................................................................................ 52
C.7
Egyéb információk .............................................................................................................. 52 4
C.7.1
Viszontbiztosítási szerződés – vagyonbiztosítási termékeknél ........................... 52
C.7.2
Viszontbiztosítás a gépjármű-biztosítási termékeknél ......................................... 54
Szavatolótőke-megfelelési értékelés ....................................................................................... 56 D.1
Eszközök .............................................................................................................................. 56
D.1.1
Eszközök és egyéb kötelezettségek értékeléséhez alkalmazott főbb módszerek,
feltételezések ............................................................................................................................... 56 D.1.2 D.2
Eszközök értékelési különbségei az S2 és a pénzügyi beszámoló között ........ 58
Biztosítástechnikai tartalékok ............................................................................................ 60
D.2.1
A biztosítástechnikai tartalékok értékelése ............................................................. 60
D.2.2
Különbségek a fizetőképesség céljából végzett értékelés illetve a pénzügyi
beszámolókban történő értékelés közt .................................................................................. 66 D.2.3
A biztosítástechnikai tartalékok összegével kapcsolatos bizonytalanság
bemutatása .................................................................................................................................. 66 D.2.4
A viszontbiztosítási szerződésekből származó megtérülések ............................ 67
D.2.5
A tartalékok számításához használt feltevések előző időszakhoz képesti
változása ...................................................................................................................................... 67 D.3
Egyéb kötelezettségek ....................................................................................................... 68
D.3.1
Egyéb kötelezettségek értékelése............................................................................ 68
D.3.2
Egyéb kötelezettségek értékelési különbségei az S2 és a pénzügyi beszámoló
között
....................................................................................................................................... 68
D.4
Alternatív értékelési módszerek ....................................................................................... 69
D.5
Egyéb információk .............................................................................................................. 69
D.5.1
A menedzsment jövőbeni intézkedéseire vonatkozó feltételezések ................. 69
D.5.2
A kötvénytulajdonosok magatartására vonatkozó feltételezések ...................... 69
Tőkekezelés ................................................................................................................................. 70 E.1.1
Szavatolótőke gazdálkodás .......................................................................................... 70 5
E.1.2
Alapvető és kiegészítő szavatoló tőke szerkezete, összege és minősége ........... 70
E.1.3
Szavatoló tőke figyelembe vehető összege az SCR és MCR fedezésre
szintenként................................................................................................................................... 71 E.1.4
Pénzügyi beszámolóban szereplő saját tőke és az eszközök kötelezettségeket
meghaladó többlete közötti különbözetek............................................................................ 72 E.2
Szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet ............................................... 73
E.2.1
Szavatolótőke-szükséglet kockázati moduljainak összege ..................................... 73
E.2.2
Szavatolótőke-szükséglet kockázati moduljainak alapadatai és számítása...... 74
E.2.3
Szavatolótőke-szükséglet kockázati moduljainak változásai .............................. 75
E.2.4
Minimális szavatolótőke-szükséglet összege ........................................................ 75
E.3
Az időtartam-alapú részvénypiaci kockázati részmodul használata a szavatoltőke-
szükséglet számítás során ............................................................................................................. 76
I.
E.4
A standard formula és az alkalmazott belső modellek közötti eltérések ................. 76
E.5
A minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet nem teljesülése ............ 76
E.6
Egyéb információk .............................................................................................................. 76
sz. melléklet - Szervezeti ábra .................................................................................................. 77
6
Üzleti tevékenység és teljesítmény bemutatása A.1 Üzleti tevékenység A.1.1
Általános információk
A biztosítótársaságot a részvényesek 2007. március 8-án alapították, a Cégbíróság a céget 2007. május 16-án jegyezte be. A részvénytársaság székhelye: 1133 Budapest, Váci út 76. Társaságunk bel-és külföldi fióktelepekkel nem rendelkezik.
A.1.2
A részvénytársaság jegyzett tőkéje 2016. év végén:
1 180 000 000,-Ft
A részvénytársaság tőketartaléka:
6 371 510 000,-Ft
Felügyeleti hatóság
A Társaság pénzügyi felügyeletéért felelős felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank. Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levélcím:1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Email:
[email protected] A.1.3
Könyvvizsgáló
A Biztosítónál a könyvvizsgálat kötelező. A könyvvizsgáló adatai a következők: KPMG Hungária Könyvvizsgáló- Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft. Székhely: HU – 1134 Budapest, Váci út 31. Könyvvizsgáló: Rakó Ágnes (H-1022 Budapest, Felvinci út 20. 3. lház. 5. em. a. ), regisztrációs szám: 007119 A.1.4
Tulajdonosok
Részesedések aránya a jegyzett tőkéből 2016.12.31-én: Versicherungskammer Bayern Versicherungsanstalt des öffentlichen Rechts
98,98%
MKB Bank Zrt. 1,02% A többségi tulajdonos a Társaság jegyzett tőkéjének, valamint szavazati jogának 98,98%-át megtestesítő részvényeinek a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. részére 7
történő átruházásáról döntött, melynek cégbírósági bejegyzésére 2017.01.01-i hatállyal került sor. A.1.5
Vállalatcsoport
Az MKB Általános Biztosító Zrt. 2016.12.31-én nem bír döntő befolyással olyan vállalkozásban, amely a számviteli előírások szerint leányvállalatának, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak valamint egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak minősül, nem rendelkezik gazdasági társaságban többségi, illetve minősített többséget biztosító befolyással. 2016. december 31-én az MKB Életbiztosító Zrt. és az MKB Általános Biztosító Zrt. még nem volt része a CIG Csoportnak, mivel a jogok és kötelezettségek átszállásának időpontja 2017. január 1. 2017.01.01-től a Csoport szerkezete az alábbiak szerint módosult:
2017.01.01-től a Pannónia Általános Biztosító Zrt. a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. leányvállata. Mivel a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. a CIG
8
Pannónia Életbiztosító Nyrt. leányvállalata, így nem készít konszolidált beszámolót, a konszolidálást CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. végzi el. A.1.6
Lényeges ágazatok és üzleti területek
A Biztosító a tárgyévben a hatályos a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit) 1. számú melléklet A) része szerinti nem életbiztosítási ágon belül az alábbi ágazatokban tevékenykedhetett: A Társaság 2016-ban a tűz és elemi kockázatokhoz tartozó lakásbiztosítási, vállalkozói vagyonbiztosítási, társasház biztosítási, önálló vagyonbiztosítási, mezőgazdasági biztosítási, az egyéb vagyoni károkhoz tartozó géptörés és elektromos műszerbiztosítási, továbbá casco és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási, általános- és szolgáltatás felelősségbiztosítási termék felelősségbiztosítási, valamint a különböző pénzügyi veszteségek ágazatához tartozó csoportos hitelfedezeti biztosítási termékeket értékesített. A Biztosító nem végez határon átnyúló aktív tevékenységet. A.1.7
Egyéb lényeges események a jelentési időszakban
2016. október 7-én került sor azon szerződés aláírására, melynek értemében a Biztosító anyavállalata az MKB Életbiztosító Zrt. 98,97%-át, az EMABIT pedig az MKB Általános Biztosító Zrt. 98,98%-át vásárolja meg a Versicherungskammer Bayern-től (VKB). A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa határozatában engedélyezte, hogy a Biztosító anyavállalata közvetlen egyedüli irányítást szerezzen az MKB Életbiztosító Zrt. felett, az EMABIT pedig az MKB Általános Biztosító Zrt. felett. A befolyásszerzést 2016. december 22-én a Magyar Nemzeti Bank is engedélyezte. A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. és anyavállalata, illetve a VKB között kötött szerződés értelmében 2017. január 1-jével teljesültek a megállapodásban foglalt feltételek a szerződés zárásával kapcsolatban. A részesedésszerzést a Cégbíróság az Életbiztosító esetében 2017. január 18-án, illetve az EMABIT esetében 2017. január 25-én bejegyezte. 2017. április 13-án a Társaság, valamint anyavállalatának közgyűlései döntöttek a Pannónia Általános Biztosító Zrt. beolvadásáról a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-be a felügyelet vonatkozó engedélyének függvényében és hatályával. A Pannónia Általános
9
Biztosító Zrt. beolvadását követően megszűnik, vagyona a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-re mint általános jogutódra száll át, mely a beolvadást követően változatlan társasági formában működik tovább. Az MKB Bank Zrt., mint a Pannónia Általános Biztosító Zrt. kisebbségi tulajdonosa nyilatkozatot nyújtott be a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Igazgatósága részére arról, hogy nem kíván a jogutód társaságban tag lenni, hanem az Általános Biztosítóban meglévő részesedésének ellenértékét kéri az átalakulási tervben foglaltaknak megfelelően. A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban EMABIT) többségi tulajdonában lévő Pannónia Általános Biztosító Zrt. közgyűlése döntött arról, hogy az Aegon Magyarország
Általános
Biztosító
Zrt.-re
ruházza
át
a
kötelező
gépjármű
felelősségbiztosítási, illetve a társasház- és lakásbiztosítási állományát a felügyelet engedélyének hatálybalépésével. Az integrációs folyamat része az állományportfolió letisztítása. Az EMABIT üzleti stratégiájának sarkalatos eleme, hogy csak azokra a réspiacokra koncentrál, ahol versenyképes termékeket és szolgáltatásokat tud kínálni ügyfeleinek. Ezt szem előtt tartva döntött úgy a Pannónia Általános Biztosító közgyűlése, hogy eladja a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (KGFB), társasházbiztosítási és lakásbiztosítási állományát.
10
A.2 Biztosítási tevékenység bemutatása A.2.1
Üzleti tevékenység bemutatása
2016-ban az előző évhez képest a GDP 2,0 %-kal nőtt Magyarországon. A befektetések csökkenése mellett a kiskereskedelmi forgalom 5,0%-kal emelkedett. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa tovább csökkentette az alapkamatot, de a további csökkentés, illetve ennek az alacsony szintnek a fenntartása kérdéses és főleg a külső környezet fejlődésétől függ. 2016-ban az államháztartás hiánya a 848 mrd forint volt az előző évi 1219 mrd forint után. A hiány
3
%
alatt
tartása
miatt
további
intézkedés
nem
várható.
A
kormány
közmunkaprogramjával együtt a munkanélküliség aránya 4,6% volt. 2016-ban az előző évhez képest fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal nőttek Magyarországon. A magyar forint jelentős árfolyam ingadozást mutatott 2016-ban (304-318 Ft az euróhoz viszonyítva). Magyarország fő makro indikátorai jelentős fejlődést mutattak (pozitív fizetési mérleg, folyamatosan 3% alatti az államháztartási hiány, kismértékű növekedés, csekély mértékű államadósság csökkenés). A legnagyobb és legbefolyásosabb hitelminősítő ügynökségek (Moody’s, S&P és Fitch) javították Magyarország besorolását, így már a befektetésre ajánlott kategóriában van.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) III. negyedéves adatai szerint a hazai biztosító társaságok és biztosító egyesületek együttesen mintegy 692 milliárd Ft biztosítási díjbevételre (GWP) tettek szert 2016 első három negyedévében, ami az előző év azonos időszakához képest 4,7%-os növekedéséhez növekedést jelent. A nem életbiztosítási termékek esetén a biztosítási díjbevétel 356 milliárd Ft-ra tehető, ami 8,5 %-os emelkedést jelent.
11
A.2.2 A Biztosító 2016. évi teljesítményének elemzése A magyarországi nem életbiztosítási piac 8,5%-kal nőtt 2016 első kilenc hónapjában, ugyanebben az időszakban az MKB Általános Biztosító 20,0%-os növekedést ért el, a teljes évben pedig 18,2%-ot. 2016 év végére az MKB Általános Biztosító Zrt. kötvényeinek száma az előző éves 186 715-ről 185 370-re csökkent. Az MKBB jelentős növekedést ért el azokban az üzletágakban, amelyek a legnagyobb haszonkulccsal dolgoznak (lakás - és vállalkozói biztosítások), míg a KGFB piacon a szerződésállomány darabszáma csökkent, állománydíja azonban növekedett az áremelések hatásaként. 2016 végére az MKBÁB 61.860 lakásbiztosítási kötvénnyel rendelkezett, és az éves portfólió állománydíja elérte a 1.610.366 millió Ft-ot. Ez 12,7%-os növekedést eredményezett a 2015es adatokhoz képest. A vállalkozói biztosítási termékek eladása szintén növekedett. Ezek összesített állománydíja 1.613 millió Ft-ra tehető, ami a 2015. évi 1.313 millió Ft állománydíjhoz képest 22,8 %-os növekedést jelent. A vállalati állománynövekedés annak ellenére ilyen magas, hogy egy kiemelkedő díjú szerződés az állományból kikerült. A növekedést az elektronikus műszerbiztosítások és a géptörés biztosítások növekedése hajtotta, mely egyrészt az alkuszi aktívitás növekedésének, másrészt néhány csoportos szerződési konstrukció elindításának köszönhető. A társasház biztosítási portfoliónk állománydíja 2016ban az előző éves díjhoz képest 96,8 %-ra csökkent Ez az állomány tisztításának és szigorított kockázatvállalási gyakorlatnak köszönhető, melyet az állomány tartósan magas kárhányada indokolt. A termék értékesítése októberben leállításra, a meglévő állomány felmondásra kerül(t). Az ágazat technikai eredménye 2016-ban kiemelkedő, melyet részben az előző (2015) év magas kárhányada által indukált költségtartalék jelentős csökkenése valamint a kedvező káralakulás okoz. Az ágazat bruttó, kárköltség nélküli kárhányada 34,4 %, a kárköltség és a viszontbiztosítás figyelembe vételével 58,9 % volt. A gépjármű biztosítási szegmens 2016 végére 114 159 élő biztosítási szerződéssel rendelkezett. MinDkét gépjármű üzletág, a Casco és a KGFB díjbevétele is növekedni tudott 2016-ban. A kötelező gépjármű felelősség biztosítás díjbevétele 30%-kal növekedett. A növekvő átlagos piaci díjak miatt a KGFB átlagos ára 32%-kal emelkedett. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) szegmens 2016-ban 2.179 millió Ft biztosítási díjbevételt 12
generált, míg a Casco üzletágból származó biztosítási díjbevétel 1.377 millió Ft volt. A Casco portfolió darabszáma 14%-kal növekedett 2015-hez képest, a záró portfólió megközelítette a 21 ezer szerződést. A CASCO átlagos díja az elmúlt évek során folyamatosan 4 % körüli emelkedést mutat. A teljes gépjármű biztosítási díjbevétel 3.557 millió Ft volt, ami 7,3%-kal meghaladta az éves tervet. A Casco portfolió bruttó kárhányada tervezett alatt maradt, kárrendezési költség nélkül 63,4%. A KGFB kárrendezési költség nélküli bruttó kárhányada 80%, ami 7%-al volt magasabb a tervezettnél. A 2016-os évben sikeresen működtettük az előző évben továbbfejlesztett banki támogatási rendszerünket. Tovább növeltük az úgynevezett multiplikátori rendszerünk hatékonyságát, ami erősebb támogatást és hatékonyabb információáramlást biztosít az MKB Bank fiókirodái számára. Ugyanakkor a banki csatorna tekintetében jelentős változás, hogy a lakossági és kisvállalati terület szétvált, ami azt is jelenti, hogy a multiplikátori rendszerre már nem támaszkodhattunk a vállalati biztosítások területén, a multiplikátorok kizárólag lakossági vagyonbiztosítási termékeket (lakásbiztosítás) támogatnak. A banki csatornán az értékesítést verseny kiírásával is támogattuk. Az összes értékesítés szempontjából meghatározó külső értékesítési csatornák (alkuszok, ügynökök) esetében a vállalati vagyonbiztosítások terén túlteljesítettük a 2016-os tervet, casco és lakásbiztosítások területén azonban némileg elmaradtunk attól. A casco terméknél az év utolsó harmadában vezettünk be új tarifarendszert, melynek kedvező hatása egyértelműen megmutatkozott, de az év egészét érdemben már nem befolyásolta. A társasház-biztosítás esetében a jelentősen megemelt tarifák az értékesítés visszaesését eredményezték. A külső partnerek számára számos oktatást és egyéb értékesítés-támogató eseményt szerveztünk, továbbá különböző ösztönzőket illetve az ügyfelek számára kedvezményes akciókat (pl. casco záradék lakásbiztosításhoz) indítottunk el. Az utolsó negyedévben 2017. első negyedévére áthúzódóan akciót hirdettünk vállalati vagyon és lakásbiztosítási termékek értékesítésére A külső értékesítési csatornáinkat támogató eljárásainkat továbbfejlesztettük, kiterjesztettük a kétszintű értékesítés-támogató rendszerünket a hatékony kapcsolattartás elősegítése érdekében. 2016-os informatikai beruházásaink kárrendezési folyamataink automatizálását, értékesítési 13
céljaink elérését és a változó jogi környezetnek történő megfelelést szolgálták. Legátfogóbb fejlesztésünk az online kárbejelentés folyamatának automatizálása, az ehhez kapcsolódó webszerviz szolgáltatások és egy új MKBB Kárbejelentés portál elkészítése volt. Az online kárbejelentés lehetősége közel egy éves projekt eredményeként valósult meg. Az orvosi szakmai felelősségbiztosítás online kalkulációs és szerződéskötési rendszerét a 2015-ös fejlesztés folytatásaként 2016. februárjában vezettük be. A casco és KGFB értékesítést új tarifa bevezetésével támogattuk. Az IT fejlesztések egy része - ajánlati nyomtatványok módosítása és számos front-end módosítás is – a változó jogszabályi elvárásoknak történő megfelelést szolgálta. Az éves díjelőírás 6 711 millió Ft volt; ebből 3 557 millió Ft gépjármű biztosításból,
3 154
millió Ft vagyonbiztosításból származik. 2016-ban 22 850 kárbejelentés érkezett, ami 8,3%-os növekedést jelent. A kárkifizetések és a kártartalékok változása együttesen 3,62 milliárd Ft-ra tehetők, ami 63,6%-os bruttó kárhányadot (beleértve a kárrendezési költségeket is) eredményezett a bruttó megszolgált díjbevételhez viszonyítva. A kedvező kárhányad a vállalati szegmensben elmaradó nagy károk valamint a katasztrófa károk következménye. A teljes kártartalékainkat 3 282 millió Ft-ról 3 126 millió Ft-ra csökkentettük, ami által a teljes bruttó kártartalék ráta 58%-ról 51%-ra csökkent (a bruttó díjelőíráshoz viszonyítva), ami véleményünk szerint elegendő a jövőbeli kötelezettségek fedezetére. Az előző évekből pozitív lebonyolítási eredményeink vannak. A megnövekedett nyitott károk száma és a prudens tartalékolás miatt
2017-ben is lebonyolítási eredményt várunk.A kárrendezési
költségeket és a költségtartalék változást is tartalmazó bruttó kárhányad 63,6%, a nettó kárhányad a stop loss viszontbiztosítás nélkül 76,8%, stop loss viszontbiztosítással együtt 43,6 % volt. A stop-loss viszontbiztosítási szerződés 5 %-os megtartás mellett fedezi biztosítás technikai veszteséget. Amellett, hogy a növekedést tekintve 2016 sikeres év volt Társaságunk számára, mind a társaság technikai eredménye mind pedig az adózás előtti eredménye jobb lett a tervezettnél. A Biztosító adózás előtti eredménye -112,935 millió Ft, ami 66,347 millió Ft-tal
14
kevesebb, mint a tervezett veszteség.
15
A.2.3 A Biztosító 2016. évi biztosítási bevételeinek és ráfordításainak bemutatása ágazatonként, országonként Az eredmény bemutatása ágazatonként Income protection Motor vehicle Other motor insurance liability insurance insurance Premiums written Gross - Direct Business Gross - Proportional Gross - Non-proportional Reinsurers' share Net Premiums earned Gross - Direct Business Gross - Proportional Gross - Non-proportional Reinsurers' share Net Claims incurred Gross - Direct Business Gross - Proportional Gross - Non-proportional Reinsurers' share Net Changes in other technical Gross - Direct Business Gross - Proportional Gross - Non- proportional Reinsurers' share Net Expenses incurred Administrative expenses Gross - Direct Business Gross - Proportional Gross - Non-proportional Reinsurers' share Net Investment management Gross - Direct Business Gross - Proportional Gross - Non-proportional Reinsurers' share Net Claims management Gross - Direct Business Gross - Proportional Gross - Non-proportional Reinsurers' share Net Acquisition expenses Gross - Direct Business Gross - Proportional Gross - Non-proportional Reinsurers' share Net Overhead expenses Gross - Direct Business Gross - Proportional Gross - Non-proportional Reinsurers' share Net Other expenses Total expenses
-
Fire and other damage General liability to property insurance insurance
Total
22 127 649,00
2 179 574 429,00
1 377 092 611,00
2 490 135 047,00
641 866 417,00
6 710 796 153,00
13 689 467,00 8 438 182,00
834 546 752,00 1 345 027 677,00
489 654 421,00 887 438 190,00
1 119 643 816,00 1 370 491 231,00
283 788 188,00 358 078 229,00
2 741 322 644,00 3 969 473 509,00
22 127 649,00
2 057 372 252,00
1 323 637 892,00
2 378 595 689,00
621 912 869,00
6 403 646 351,00
13 689 467,00 8 438 182,00
991 465 424,00 1 065 906 828,00
560 875 303,00 762 762 589,00
1 261 230 000,00 1 117 365 689,00
338 784 277,00 283 128 592,00
3 166 044 471,00 3 237 601 880,00
1 104 722,00
1 680 689 779,00
859 451 954,00
881 073 561,00
153 275 376,00
3 575 595 392,00
4 614 157,00 3 509 435,00
1 152 169 758,00 528 520 021,00
614 903 874,00 244 548 080,00
737 669 181,00 143 404 380,00
-
161 659 736,00 8 384 360,00
2 671 016 706,00 904 578 686,00
68 129 226,00
8 145 383,00
9 332 674,00
-
6 465 400,00
79 141 883,00
12 813 365,00
27 382 845,00 40 746 381,00 614 168 905,00
3 239 220,00 4 906 163,00 426 625 672,00
3 651 968,00 5 680 706,00 882 059 735,00
-
2 696 129,00 3 769 271,00 155 234 345,00
31 577 904,00 47 563 979,00 2 090 902 022,00
317 031,33
31 227 600,31
19 730 134,96
35 677 121,61
9 196 266,78
96 148 155,00
33 397,03 283 634,30
9 612 115,06 21 615 485,25
9 477 698,60 10 252 436,36
22 194 639,98 13 482 481,63
8 425 592,26 770 674,52
49 743 442,94 46 404 712,06
-
9 246 935,00
6 293 960,00
12 575 244,00
3 013 535,00
31 129 674,00
-
9 246 935,00
6 293 960,00
12 575 244,00
3 013 535,00
31 129 674,00
530 119,00
125 882 893,00
78 926 684,00
251 694 279,00
47 242 643,00
504 276 618,00
530 119,00
31 286 261,00 94 596 632,00
19 500 235,00 59 426 449,00
57 531 263,00 194 163 016,00
2 718 746,00 44 523 897,00
111 036 505,00 393 240 113,00
7 782 976,00
295 764 566,00
276 664 670,00
610 998 327,00
169 062 795,00
1 360 273 334,00
819 881,97 6 963 094,03
91 038 792,94 204 725 773,06
132 900 477,40 143 764 192,60
324 100 333,02 286 897 993,98
154 894 829,74 14 167 965,26
703 754 315,06 656 519 018,94
5 036 517,67
283 984 079,69
206 888 634,04
374 940 999,39
92 758 273,22
963 608 504,00
5 036 517,67
283 984 079,69
206 888 634,04
374 940 999,39
92 758 273,22
963 608 504,00 586 506 429,00 2 677 408 451,00
-
A Biztosító határon átnyúló szolgáltatást nem végez, bevételei kizárólag Magyarországról származnak.
16
A.3 Befektetési tevékenység bemutatása A.3.1
A Biztosító befektetési tevékenysége során felmerülő főbb kockázatok
A biztosítástechnikai tartalékok befektetése mellett a Biztosító saját, forgatási célú befektetéseit – kiemelten figyelembe véve a likviditási és kockázati szempontokat – elsősorban magyar államkötvényben, diszkontkincstárjegyben, kisebb részt bankokban lekötött betétként helyezte el, mert ez biztosította a megfelelő kockázatkezelést és rugalmasságot az üzlet dinamikus növekedéséhez és a stabil működéshez. A Biztosító a biztosítási kockázatok kezelése mellett kiemelt figyelmet fordít a pénzügyi kockázatok kezelésére: a hitelkockázati kitettsége elsősorban a biztosítási kötvénytulajdonosokkal szemben díjköveteléseken, a jutalék visszaírásból származó követeléseken és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és a lekötött betéteken keletkezik, amelyek kezelése pénzügyi és jogi eszközökkel történik; a likviditási és cash-flow kockázatok kezelése a napi monitoring tevékenységen alapul, amelyhez igazodik a könnyen értékesíthető piacképes eszközportfólió fenntartása az előre nem látható cash-flow akadályok kezelése; a Biztosítónak jelentős kamatkockázatai nincsenek. A kockázatkezelést az eszköz-forrás illesztés folyamatos figyelemmel kísérése is szolgálja. A.3.2 A Biztosító befektetési tevékenységének eredménye Az MKB Általános Biztosító Zrt. alapvetően konzervatív, kockázat-elutasító befektetési politikát folytat. A Biztosító a saját tőke nagy részét és a biztosítástechnikai tartalékot piacképes, biztonságos fix kamatozású állampapírokba fektette. Összhangban az Investment Committee tagok számára adott jelentéssel a befektetési irányelvek a piaci feltételek változásának függvényében folyamatosan kiigazításra kerülnek. A tartósan alacsony hozamkörnyezet, mint fennálló kockázat miatt a saját tőke befektetési eszközei külföldi devizában kibocsátott magyar államkötvényekkel és vállalati kötvényekkel bővültek. Az MKB Általános Biztosító Zrt. így némiképp nagyobb befektetési kockázatot vállalt, de ez a szint a törvényi szabályozás keretein belül van, és összhangban áll a hozamelvárással. A devizakitettségből eredő árfolyamkockázat csökkentése érdekében a MKB Általános Biztosító Zrt. a határidős piacon fedezeti ügyleteket kötött. A devizakitettség és a vállalati kötvények portfolión belüli arányát a befektetési politika szabályozza.
17
A biztosítástechnikai portfolió esetén a befektetések összetétele kizárólag Magyar államkötvényekre korlátozódik. 2016 üzleti évben a portfolió átlagos hátralévő futamideje emelkedett, mértéke a CMAX indexhez lett igazítva. A befektetések diverzifikálása révén a Biztosító folyamatosan képes eleget tenni jövőbeni kötelezettségeinek. A Biztosító rövid távú kötelezettségeit a likviditás-kezelés keretében teljesíti, a hosszabb távú kötelezettségek teljesítését pedig a tartalék portfolión belüli hosszú lejáratú értékpapírok biztosítják. A vagyonkezelésbe átadott eszközök értéke 2016 végén 3.195 millió HUF volt. Ez az összeg az előző évhez képest 21,0%-os növekedést jelent. Összességében a befektetések eredménye (114 millió HUF) jelentősen hozzájárult a Biztosító pénzügyi eredményéhez. A befektetési eredmény meghatározó részét az állampapírokon adják. A Biztosító saját befektetéseit teljes egészében forintban és euróban denominált magyar államkötvények alkották az év során. Az ezeken realizált alacsony eredmény a csökkenő kamatkörnyezet eredménye, a kapott kamatokat jelentős részben ellensúlyozza a névérték felett vásárolt papírok amortizációs ráfordítása (a bekerülési érték – névérték árfolyamkülönbözetének elhatárolása). A Biztosító nem rendelkezik a saját tőkében közvetlenül elismert értékpapírokkal, illetve nem fektetett értékpapírosított eszközbe 2016 folyamán.
18
A.4 Egyéb tevékenység bemutatása és a várható egyéb tevékenységek bemutatása A Biztosító üzleti tevékenységével és teljesítményével kapcsolatban a fenti pontokban leírtakon kívül nem merült fel más jelentős információ. Az egyéb tevékenységek vonatkozásában a Biztosító nem rendelkezik tervekkel, hiszen ezen tevékenységek ellátása és tervezése a tervezett beolvadást követően az új tulajdonos hatásköre.
A.5 Egyéb információk A Biztosító üzleti tevékenységével és teljesítményével kapcsolatban az A1-A4 pontokban leírtakon kívül nem merült fel más jelentős információ.
19
Irányítási rendszer B.1
Általános információk az irányítási rendszerről
A Biztosító alaptőkéje 1 180 000 000 Ft A Társaság működése során maradéktalanul betartja a rá vonatkozó jogszabályi előírásokatés a Magyar Nemzeti Bank rendelkezéseiben foglaltakat. A Társaság szervezeti felépítését és működési elveit a mindenkor hatályos alapszabálya tartalmazza. B.1.1
Vezető testületek
B.1.1.1
Közgyűlés/Alapító
B.1.1.2
Közgyűlés
A Társaság legfőbb szerve. A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. Hatáskörét a hatályos jogszabályok, valamint a Társaság alapszabálya határozza meg. A Közgyűlésen való részvétel és szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy a mindenkori részvényes (illetve részvényesi meghatalmazott) neve a részvénykönyvbe be legyen jegyezve. Minden 500.000,- Forint névértékű részvény egy szavazatra jogosít. A Társaságnak jelenleg két részvényese van, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (a tulajdonát képezi 2360 db névre szóló, összesen 1.168.000.000 Ft névértékű részvény), valamint az MKB Bank Zrt. (a tulajdonát képezi 24 db névre szóló, összesen 12.000.000 Ft névértékű részvény).
B.1.1.3
Igazgatóság
A Társaság ügyvezető szerve az igazgatóság, kötelessége a Társaság szervezetének kialakítása és vezetése. Hatáskörét a hatályos jogszabályok, a Társaság Alapszabálya, valamint az igazgatóság ügyrendje határozza meg. Az igazgatóság ügyrendjét maga határozza meg és az igazgatósági tagok több mint felének igen szavazatával fogadja el. Az ügyrend tartalmazza többek között az igazgatóság működését érintő kérdéseket, az Igazgatóság felépítését, az egyes ülések és az arról készítendő jegyzőkönyvek kötelező tartalmi elemeit. A Társaságnál legalább három és legfeljebb öt tagból álló igazgatóság működik, amelynek tagjait a közgyűlés választja meg, illetve hívja vissza. Az igazgatóság 20
tagjaira vonatkoznak a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény vezető állású személyekre meghatározott előírásai. A Társaság Igazgatóságának tagjai és a kompetenciák bemutatása Dr. Kádár Gabriella az igazgatóság tagja tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte, a diploma megszerzését, jogi szakvizsga letételét követően biztosítási szakjogász képesítést szerzett. Az ING cégcsoport különböző területein dolgozott 1994 és 2003 közötti időszakban, ügyvezető igazgatóként a nyugdíjpénztári, majd a munkavállalói juttatásokkal foglalkozó (Employee Benefit) területeket vezette. Ezt követően, 2003 és 2009 között a „Deloitte Magyarország” marketing és üzletfejlesztési igazgatója volt. A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-nél 2009. év októberétől az alternatív értékesítési csatornáért volt felelős, ezt követően
értékesítési vezérigazgató-helyettesi pozíciót töltött be. 2012-től a CIG
Pannónia Életbiztosító Nyrt., 2014-től a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. igazgatóságának elnöke, 2014. óta a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója. A Társaságnál 2017. január 1. óta igazgatósági tag és vezérigazgató, 2017. január 11. napja óta az igazgatóság elnöke. Barta Miklós az igazgatóság tagja a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem aktuárius szakirányán szerzett közgazdász végzettséget. 2003-ban a KPMG Hungária
Kft-nél
helyezkedett
el
könyvvizsgáló
asszisztensként,
majd
2007-től
könyvvizsgálati menedzseri feladatokat látott el. 2008-ban ACCA diplomát (az ACCA – Association of Chartered Certified Accountants – a világ vezető pénzügyi és számviteli szakembereit tömörítő szakmai szervezete), 2011-ben a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál okleveles könyvvizsgálói képesítést szerzett. A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-nél, illetve a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-nél 2012-től pénzügyi- aktuáriusi- és operációs területekért felelős vezérigazgató-helyettes. 2017. január 1. óta a Társaság igazgatósági tagja.
Busa Zoltán 2000-2006 között az OTP Garancia Biztosító Rt. Központi Üzleti és Bróker Igazgatóság értékesítési igazgatói posztját töltötte be, majd ezt követően a CIB Biztosítási Alkusz Kft.-nél csoportvezetőként dolgozott. 2007 és 2010 között a Groupama Garancia Biztosító Zrt-nél különféle igazgatói feladatokat látott el 21
2010-ben csatlakozott a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. csapatához, 2014. óta látja el a vezérigazgatói tisztséget. A Társaságnál 2017. január 1. óta igazgatósági tag és vezérigazgató.
B.1.1.4
Felügyelőbizottság
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 85. § (4) bekezdésében meghatározottakkal összhangban a felügyelőbizottság gondoskodik arról, hogya biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel, irányítja a belső ellenőrzési szervezetet, valamint a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki. A Társaságnál legalább három és legfeljebb tizenöt tagból álló felügyelőbizottság működik, amelynek tagjait is a közgyűlés választja meg, illetve hívja vissza. A felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Társaság közgyűlése hagy jóvá. A Társaság Felügyelőbizottságának tagjai és kompetenciájuk bemutatása Dr. Bayer József, a felügyelőbizottság elnöke 1974-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi
Egyetemen
(ma:
Budapesti
Corvinus
Egyetem).
1976-ban
megszerezte az egyetemi doktori címet, 1985-ben a közgazdaságtudományok kandidátusa lett. 1978. január 1-től 1983. június 1-ig a bécsi Collegium Hungaricum tudományos titkára. 1983 szeptemberétől 1984. augusztus 1-ig a Stuttgarti Egyetemen készítette elő a kandidátusi értekezését, ahol vendégelőadói feladatokat is ellátott. 1984 októberétől 1989. március 31-ig a
Magyar
Televízió
kereskedelmi
főigazgatója.
1989.
április
1-től
a
Budapesti
Közgazdaságtudományi és Államigazgatási egyetem (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) magántanára. 1989-től napjainkig az Axel Springer Budapest Kiadó Kft., 2014. november 6-i átalakítása óta a Ringier Axel Springer Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. 2007-ben részt vett a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. megalapításában, és azóta a felügyelőbizottság tagja, majd felállításától 2013. április 18-áig az Audit Bizottság elnöke. 2017. január 1. napjától a Társaság felügyelőbizottságának tagja, majd 2017. február 16. napjától elnöke. Bartha Ákos felügyelőbizottsági tag a Budapesti Gazdasági Főiskola pénzügy-pénzintézet szakán diplomázott. 2002-ben helyezkedett el az MKB Bank retail üzletágánál. Vezető szerepet töltött be az MKB Bank lakossági nyitásában, majd a retail központi termékfejlesztést és az MKB Biztosítók alapítását irányította. 2008-tól ügyvezető igazgatóként a bank
22
érdekeltségeit felügyelte, majd 2012-től hálózati vezetőként tért vissza a retail üzletágba. A teljes üzletág irányítását 2014-ben vette át. 2012. óta a Társaság felügyelőbizottsági tagja.
Dr. Király Mária, a felügyelőbizottság tagja vállalati tervező-elemző okleveles közgazdász, majd vállalati komplex vezetői szakközgazdász képesítést, és közgazdasági doktori címet szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1990 óta Magyarország legnagyobb kiadóvállalata, az Ringier Axel Springer cégcsoport operatív ügyvezetője Feladatai közé tartozik többek között a szervezetek operatív üzleti felügyelete, vezetői információs rendszer irányítása, gazdálkodási stratégiák meghatározása. A Magyar Lapkiadók Egyesülete elnökségének tagja. 2013. június 6. napjától a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt igazgatóságának tagja, 2014. óta igazgatósági elnöke. 2017. január 1. napjától a Társaság felügyelőbizottságának tagja.
Dr. Móricz Gábor 1973-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma: Budapesti Corvinus Egyetem), majd posztgraduális képzésben nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakon szakközgazdász képesítést és egyetemi doktori címet is szerzett. A diploma megszerzése után a Honvédelmi Minisztériumban kezdett dolgozni, ahol hadnagyi rendfokozattal hivatásos állományba került, majd ezredesként ment nyugdíjba 1992-ben. A Concorde Értékpapír Zrt. alapítója és felügyelőbizottsági tagja. 1994 óta a Kaptár Befektetési Zrt. vezetője, igazgatósági tagja. 2007-ben részt vett a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. megalapításában. 2008. óta a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. felügyelőbizottságának tagja, 2015. óta felügyelőbizottsági elnöke. 2017. január 1. napjától a Társaság felügyelőbizottságának tagja. A felügyelőbizottság elsődleges célja – a jogszabályokban előírt feladatok ellátása során - , hogy a Társaság rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel. Tevékenységi körébe tartozik a belső ellenőrzési rendszer irányítása, valamint ajánlások és javaslatok kidolgozása a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján.
23
Az ügyrend kialakítása és a tevékenységének ellátása során a felügyelőbizottság figyelembe veszi a Magyar Nemzeti Bank belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről, a pénzügyi szervezetek irányítási és kontroll funkcióiról szóló 5/2016. (VI.06.) számú ajánlását is. (a továbbiakban: „felügyeleti ajánlás”) A felügyelőbizottság legalább évente négy alkalommal, illetve ezen túlmenően olyan gyakorisággal ülésezik, ahogyan azt a Társaság üzleti érdekei szükségessé teszik. Ülésein legalább háromhavonta megtárgyalja az igazgatóságnak az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról készített jelentését. A felügyelőbizottság irányítja a belső ellenőrzési szervezetet, amelynek keretében elfogadja a belső ellenőrzési szervezet hároméves ellenőrzési tervét, legalább negyedévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását. Szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját, javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására. Továbbá a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki.
A felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze, vagy annak akadályoztatása esetén az elnök helyettese, aki egyben az ülések levezetői is. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelőbizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől. A bizottság feladat- és felelősségi köreit saját ügyrendjében határozta meg, amelyet a Közgyűlés hagyott jóvá.
B.1.1.5
Audit Bizottság
Az Audit Bizottság a Társaság felügyelőbizottságának munkáját segítő véleményező, értékelő és javaslattevő feladatokat ellátó testület. A bizottság hatáskörét a hatályos jogszabályok, a Társaság Alapszabálya, a közgyűlési határozatok, valamint az ügyrendje határozza meg.
A Társaságnál legalább háromtagú audit bizottság működik, amelynek tagjait a közgyűlés a felügyelőbizottság független tagjai közül választja.
24
Az Audit Bizottság feladatai közé tartozik:
a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése;
a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatának nyomon követése;
javaslattétel a könyvvizsgáló személyére és díjazására;
a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése;
a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények és összeférhetetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendők ellátása,
a könyvvizsgáló által a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatán kívül a részvénytársaság részére nyújtott egyéb szolgáltatások figyelemmel kísérése, valamint –
szükség esetén - a felügyelőbizottság számára intézkedések megtételére való javaslattétel.
Továbbá a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére; valamint
a felügyelőbizottság munkájának segítése
a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében, és a belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszer hatékonyságának a figyelemmel kísérése is a bizottság hatáskörébe sorolható.
A Társaság Közgyűlésének döntése alapján a Társaságnál az Audit Bizottság feladatait 2013. óta a felügyelőbizottság látja el.
B.1.2
Az egyes bizottságok, testületek működéséről
A Társaságnál az igazgatóság által létrehozott állandó bizottságok nem működnek. B.1.3
A Társaság felső vezetésének tagjai
A Társaság azon vezetői – a már felsorolt igazgatósági, felügyelőbizottsági tagokon kívül, akiknek a szakértelme és tapasztalata a Társaság sikeres működéséhez meghatározóan hozzájárul. 25
Vezérigazgató/ első számú vezető:
Busa Zoltán
Vezérigazgató-helyettes:
Barta Miklós
Számviteli rendért felelős vezető:
Máriás Nikolett
Vezető aktuárius:
Tarjányi Attila
Belső ellenőr:
Regős Gábor
Vezető jogtanácsos, adatvédelmi felelős:
Dr. Hargitai Julianna
Vezető kockázatkezelő:
Keresztyén Csaba
Compliance felelős, fogyasztóvédelmi felelős:
Dr. Palanovics Dorottya
B.1.4
Belső kontrollok rendszere
A belső kontrollok rendszerének működése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, az irányadó ajánlások figyelembevételével biztosított a Társaságnál. A belső védelmi vonalakat alkotó szervezeti egységek és tisztségviselők a belső védelemmel kapcsolatos feladatokat és az önálló felelősségi köröket szabályzatban rögzítették, amelyek pontjai bekerültek a felelősök munkaköri leírásába is. B.1.5
Belső ellenőrzési rendszer
A belső ellenőrzési rendszer elemei a Társaság folyamataiba épített ellenőrzés, a vezetői ellenőrzés és a független belső ellenőr. A belső ellenőr a felügyelőbizottság szakmai irányítása alá tartozik. A belső ellenőrzést a belső ellenőr végzi (a gazdasági tevékenység átfogó vizsgálata, elemzése, értékelése, a gátló körülmények és szabálytalanságok feltárása, intézkedés kezdeményezése, a jogszabályokban és a belső utasításokban meghatározott vizsgálatok, úgy, mint célvizsgálatok, általános vizsgálatok elvégzése, a tapasztalatok hasznosításáról való gondoskodás.) A belső ellenőr feladatát kizárólag a Társaság belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint a biztosítási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő vizsgálatára terjed ki. A belső ellenőr a Társaság által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább negyedévente ellenőrzi. A belső ellenőr jelentéseit mind a felügyelőbizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni, és a felügyeleti
26
ellenőrzés esetén azt magyar nyelven az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani. A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az első számú vezető gyakorolja.
A Társaság belső ellenőrzése rendelkezik ellenőrzési kézikönyvvel, hároméves gördülő munkatervvel. Miután a felügyelőbizottság elfogadja a belső ellenőri jelentéseket, azok megállapításait tárgyalja a Vezetői Bizottság is. A belső ellenőrzés figyelemmel kíséri a jelentéseiben megfogalmazott feladatok végrehajtását.
Az adminisztráció munkafolyamatba épített ellenőrzése a négy szem elvével valósul meg. A pénzügyi területen elkülönül egymástól a teljesítés-igazoló és az utalványozó funkció. B.1.6
Kockázatkezelési funkció
A Bit rendelkezéseinek való megfelelés alapján önálló tisztségként került kialakításra a kockázatkezelési vezető, amely közvetlenül az általános vezérigazgató-helyettes felé jelent. A vezető feladatköre az alábbi területekre terjed ki:
a Társaság kockázati stratégiájának kialakítása érdekében komplex, a működési, project, és gazdasági bűnözés megelőzésének területein felmerülő kockázatok felmérése,
folyamatos
figyelemmel
kisérésére
és
csökkentésére
alkalmas
Kockázatkezelési Rendszer bevezetése és működtetése;
a kockázatcsökkentő eljárási rendek kialakítása, a végrehajtás monitorozása és az eredmények utókövetése a Kockázatkezelési vezető irányítása alá tartozik;
a kockázatkezelési rendszer önértékelésen, adatok mérésén és rendszeres elemzésén illetve
szakértői
vizsgálatok
eredményein
alapuló,
részletesen
dokumentált
feladatkezelést valósít meg, a kockázatok csökkentésének primer eredményén túl a Biztosító üzleti döntéseiben a kockázati tudatosságot növeli,
aláírásával igazolja a Kockázatkezelési feladatkört ellátó személy által készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket.
A rendszer működtetéséből adódó feladatai:
a felsorolt kockázati területeken jelenlegi kockázati szinteket az igazgatóság sztenderd kockázati önértékelési megbeszélésen felméri. A biztosító kétszintű felmérést alkalmaz, a Társaság vezetőivel tartandó általános felmérés a (high level assessment) eredménye határozza meg azon részterületek sorát, ahol külön tematikus felmérés is készül. 27
A Kockázatkezelés valamennyi hatáskörébe tartozó kockázati területen mérési pontokat határoz meg a kockázati szintek meghatározására (key risks indicators), a mért eredményekről az érintett üzleti területek havi riportot készítenek.
A mért eredményeket, a trendeket, a kockázatra ható külső körülményeket a Kockázatkezelés értékeli és megállapításait negyedéves riportban jelzi az igazgatóság felé.
A kockázatkezelés éves ellenőrzési terv alapján monitorozza az egyes fokozott kockázatot
jelentő
munkafolyamatokat,
a
feltárt
hiányosságokat
vezetői
megállapításban rögzíti. Ezen megállapításokból eredő feladatok elvégzésére a Biztosító felelős feladatgazdát jelöl ki (risk owner, person to act) és a feladat végrehajtására határidőt tűz. A felmerült kockázatokat és a csökkentésükkel kapcsolatos feladatokat a kockázatkezelés összefoglaló nyilvántartásban követi nyomon, az estleges elmaradásokról az igazgatóságot tájékoztatja. A kockázatkezelési vezető irányítása alatt önálló feladatkörként került kialakításra is – szintén a Bit-nek a Szolvencia II. rendelkezéseinek implementálása körében – a kockázatkezelési feladatkört ellátó személy tisztsége az alábbi feladatkörrel.
az igazgatóság és az egyéb kiemelten fontos feladatkört ellátó személyek támogatása a kockázatkezelési rendszer hatékony működése érdekében,
a kockázatkezelési rendszer nyomon követése,
a Társaság egyedi kockázati profiljának nyomon követése,
szükség szerinti, de évente legalább egyszeri részletes jelentéstétel a kockázati kitettségekről,
a tanácsadást az igazgatóság részére kockázatkezelési kérdésekben, többek között az olyan stratégiai ügyekben, mint a vállalati stratégia, és
B.1.7
a felmerülő kockázatok azonosítása és értékelése. Compliance (megfelelőségi) vezető
A compliance funkció kialakítására szintén a Bit rendelkezéseivel összhangban került sor. A vezető közvetlenül a vezérigazgató irányítása alá tartozik, felelősségi köre a megfelelőségi kockázatok azonosítása és kezelése, amelyek vonatkozó jogszabályok, illetve jogszabálynak nem minősülő egyéb előírások be nem tartása következtében állnak elő.
28
A Megfelelőségi vezető szabályozási jellegű feladata:
megfelelőségi területek és az ehhez kapcsolódó megfelelőségi szabályok körének meghatározása;
szabályozási változások nyomon követése, hatáselemzés;
szükséges módosítások kezdeményezése.
Operatív jellegű feladata:
megfelelőségi szabályoknak való megfelelés vizsgálata, ezek megsértésének jelentése a felügyelőbizottság, illetve az igazgatóság felé;
megfelelőségi ügyekben való tanácsadás a Társaság ügyvezetése felé;
megfelelőséggel kapcsolatos szabályok oktatása a Társaság munkavállalói felé, az ezzel kapcsolatos oktatási anyag folyamatos karbantartása;
hatóságok felé fennálló jelentési kötelezettség teljesítése (pl. összeférhetetlenség);
Új termékek eljárások bevezetése előtt megfelelőségi szempontú vélemény nyújtása.
B.1.8
Könyvvizsgáló
A Társaság könyvvizsgálatát 2016. évben a KPMG Hungária Könyvvizsgáló- Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft. (Székhely: HU – 1134 Budapest, Váci út 31.) látta el. Könyvvizsgáló: Rakó Ágnes (H-1022 Budapest, Felvinci út 20. 3. lház. 5. em. a.) regisztrációs szám: 007119 A Társaság 2016. év során a könyvvizsgáló részére az auditálási tevékenységen túl egyéb megbízást nem adott. A 2017-es évre megválasztott könyvvizsgáló az Ernst & Young Tanácsadó Kft. (1132 Budapest, Budapest, Váci út 20.). B.1.9
Felelősségi körök delegálásával, a jelentéstételi vonalakkal és a feladatkörök elosztásával kapcsolatos információk
B.1.9.1
Felelős személyek és felelősségi körük
A Társaság vezetőit feladataik ellátása kapcsán, a Társasággal fennálló jogviszonyuk jellegétől függően, a Mt., illetve a Ptk. szerinti felelősség terheli.
A Társaság vezetői:
a vezérigazgató;
a vezérigazgató-helyettesek.
29
A Bit. által kiemelt egyéb vezetők:
belső ellenőr;
vezető aktuárius;
számviteli rendért felelős vezető;
kockázatkezelési vezető
megfelelőségért felelős személy (compliance)
vezető jogtanácsos.
Egyéb jogszabályokban nevesített tisztségviselők
fogyasztóvédelemért felelős személy
adatvédelemért felelős személy
A vezetők felelősséggel tartoznak:
a társasági célok kialakításáért, azok megvalósításához szükséges intézkedések megtételéért, a végrehajtás megszervezéséért;
a döntésekért;
az irányításuk alá tartozó szervezetek működési feltételeinek biztosításáért;
a
magasabb
szintű
döntések
előkészítéséért,
azok
megvalósításának
megszervezéséért és ellenőrzéséért;
aláírási joguk gyakorlásáért;
a közvetlenül felügyelt vagy irányított egység(ek) rendeltetésszerű és az előírásoknak megfelelő szakszerű működtetéséért;
a hatáskörükbe utalt kérdésekben hozott döntésekért és a feladatok elvégzéséért;
a rendelkezésre bocsátott erőforrások gazdaságos és hatékony felhasználásáért;
az illetőségi körükbe tartozó feladatokkal összefüggő adatok helyességéért, jelentési kötelezettségeik teljesítéséért;
a szervezetileg illetékes vezető által részükre kiadott írásbeli és szóbeli utasítások végrehajtásáért;
a szervezetileg illetékes vezető részére beszámolási és jelentési kötelezettség teljesítéséért;
közvetlenül felügyelt vagy irányított egységekhez alkalmazandó munkavállalók kiválasztásáért, és az ezzel kapcsolatos javaslat kidolgozásáért a Vezérigazgató felé.
30
B.1.9.2
A helyettesítés általános szabályai
A Társaság vezetői az egyes feladatok delegálását a helyettesítés szabályai szerint végezhetik. Ennek általános szabálya, hogy biztosítani kell az adott szervezeti egység vezetésének folyamatosságát, így:
minden vezető a helyettesítési feladatok ellátására köteles kijelölni helyettesét;
a helyettesített vezetőnek minden esetben biztosítani kell, hogy a helyettesítéssel megbízott folyamatosan rendelkezzen a feladat ellátásához szükséges átfogó tájékozottsággal és részletes ismeretekkel és ezzel a vezetésben a „négy szem elve” érvényesüljön;
a helyettes tartozik a helyettesítésből adódó feladatokat a legjobb tudása szerint elvégezni, a szükséges ismereteket megszerezni, és a helyettesítés megszűnésekor a helyettesített vezetőt minden lényeges eseményről tájékoztatni;
a helyettest a helyettesítés során tett intézkedéseiért, a végzett tevékenységéért ugyanolyan felelősség terheli, mint a helyettesített vezetőt.
A Társaság a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg az egyes vezetők irányítása alá tartozó szakterületeket, a szakmai jelentéstételi kötelezettséget, valamint az érintett vezető feladatkörét és hatáskörét, amelyet a belső szabályzatok, munkaköri leírások és munkautasítások részleteznek. B.1.10 A biztosító igazgatási, vezetési és felügyeleti testületének felépítése, e szervek fő feladat A Társaság igazgatási, vezetési és felügyeleti testületei és irányítási rendszere a dokumentum korábbi pontjaiban bemutatásra kerültek. Az egyes szakmai feladat és hatásköröket a Társaság szervezeti és működési szabályzata részletezi. A Társaság munkaszervezete az alábbiak szerint épül fel: B.1.11
A munkaszervezet irányítói
Vezérigazgató
Operációért felelős általános vezérigazgató-helyettes
31
B.1.12 Szakterületek, szakterület-vezetők
B.1.12.1 Vezérigazgató irányítása alá tartozó szakterületek és vezetők
Titkárság;
HR;
Marketing;
Banki értékesítés támogatás;
Brókeri értékesítés támogatás;
Jogi osztály;
Belső ellenőrzés;
Vagyon és gépjármű kárrendezési osztály;
Gépjármű-biztosítási osztály;
Megfelelőségi vezető.
Vagyonbiztosítási osztály
B.1.12.2 Általános vezérigazgató-helyettes irányítása alá tartozó szakterületek és vezetők
Infrastruktúra és IT operáció;
Pénzügy – számviteli osztály;
Business applications;
Finance applications;
Kontrolling;
Befektetés;
Kockázatkezelési vezető;
IT Biztonsági Felelős;
Adminisztrációs center;
Aktuárius osztály;
Általános működtetés (iktatás, archiválás, üzemeltetés).
Az egyes szakterületek felelőssége és feladatának részletezése és ezzel elhatárolása a Társaság szervezeti és működési szabályzatában, az egyes szakterületek részletezésénél kerültek meghatározásra, illetőleg leírásra.
32
B.2 Szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelmények B.2.1
A biztosítón belüli vagy kívüli kiemelten fontos feladatköröket ellátó személyek
A Társaság nem kívánt a Bit-től eltérő kiemelten fontos tevékenységet, vagy feladatkört meghatározni. A Bit szerinti kiemelten fontos feladatkör kiszervezésére nem került sor. Kiemelten fontos kiszervezésként a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. biztosítja a kárrendezési platformot (hardver és szoftver szolgáltatást) a Társaság részére. B.2.2
A kiemelten fontos feladatköröket ellátó személyek szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának biztosítása
A Társaság a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági szabályzatban rögzíti, hogy mely pozíciókra alkalmazza, és milyen módon ellenőrzi a szakmai megfelelőség és a jó üzleti hírnév folyamatos meglétét. A szabályzat célja, hogy meghatározza az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges követelmények körét, az azokra elvégzendő alkalmassági és megbízhatósági vizsgálatok meghatározását, illetve ezek meglétének ellenőrzését, az értékelések ciklusát. A rendelkezések a Társaság vezető állású személyeire, egyéb vezetőire, az Audit Bizottság tagjaira, valamint a belső adatvédelmi felelősre vonatkoznak. A szabályzat a következő munkakörökre vonatkozik: -
Igazgatóság elnöke és tagjai
-
Felügyelőbizottság elnöke és tagjai
-
Vezető állású személyek, továbbá a Bit szerinti nevesített tisztségviselők
első számú vezető,
vezető biztosításmatematikus (aktuárius),
vezető jogtanácsos,
számviteli rendért felelős vezető,
belső ellenőrzési vezető (belső ellenőr),
vezető kockázatkezelő
megfelelőségi vezető
-
Audit Bizottság tagjai
-
Belső adatvédelmi felelős
33
A szabályzat részletesen meghatározza az egyes tisztségek betöltéséhez, vagy feladatkörök ellátásához szükséges általános és speciális – egyes tisztségekhez, vagy feladatkörökhöz tartozó – követelményeket. A szakmai alkalmasságot és üzleti megbízhatóságot az adott munkakört betöltő személynek kell igazolnia, de a Biztosító rendszeresen ellenőrzi a kritériumok meglétét. Az ellenőrzésre a munkaviszony létesítésekor, illetőleg a pozíció betöltésekor kerül sor. Az alkalmazási szerződésnek minden esetben rendelkezni kell arról, hogy a megfelelő feltételek hiánya a pozíció, illetőleg a munkaviszony betöltésének akadályát, továbbá a jogviszony megszüntetésének alapját képezik. Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy a szabályzatban nevesített munkaköröket betöltő munkatársak rendelkeznek-e a szakmai alkalmasságukat és üzleti megbízhatóságukat bizonyító dokumentumokkal. Amennyiben olyan hiányosság merül fel, amit nem lehet helyreállítani, s ez a munkakör betöltését akadályozza, akkor az adott vezető nem töltheti be tovább a szóban forgó pozíciót. Amennyiben a felmerült hiányosságot helyre lehet állítani, ebben az esetben személyre szabott tervet kell készíteni a teendők és a határidők megjelölésével, illetve ezek elmulasztása esetén az alkalmazandó szankciókkal. A vezető munkatársak munkaköri leírását a HR-nek összhangba kell hoznia jelen szabályzat előírásaival. Az érintett személyek az egyes pozíciókhoz tartozó folyamatos szakmai követelmények teljesüléséről évente készítsenek írásos összefoglalót. Az összefoglalókat a HR köteles az érintettek személyi anyagába lefűzni. Az érintettek kötelesek a HR-t tájékoztatni arról, ha a szakmai alkalmasság, üzleti megbízhatóság megállapítására szolgáló nyomtatványon feltüntetett bármely adatban változás állt be. A HR vezetője köteles az érintettek figyelmét évente írásban felhívni a jelen szabályzatban foglalt kötelezettségek teljesítésére.
34
B.3 A kockázatkezelési rendszer B.3.1
Általános elemek
A kockázatkezelési rendszernek egyrészt része a Szolvencia II rendszerben meghatározott sztenderd kockázati elemekre számolt (aggregáció nélküli) szavatolótőke szükséglet számokban kifejezett értéke, másrészt a Biztosító saját maga által azonosított kockázatai. A kockázati listában szereplő elemek a pénzügyi hatás és a bekövetkezés valószínűsége elnevezésű változókkal kerülnek jellemzésre. A pénzügyi hatás az adott kockázat millió forintban (MHUF) kifejezett értéke, a bekövetkezés valószínűségét pedig százalékban (%) kell kifejezni. Ennek alapja lehet számolás vagy becslés. A fogalmi definíciókban (2.2.) említett kockázati kategóriák közül a Szolvencia II esetében a kockázatok
számszerűsítésének
alapja
a
sztenderd
módszertan
alapján
számolt
szavatolótőke szükséglet. E kockázati számításokat az aktuárius és a befektetési vezető végzi. Az egyéb kockázati kategóriák esetében a technikai eredmény vagy a Biztosító adott időszaki eredménye (P&L) mérvadó. Ha az adott kockázat forint összegben nem kifejezhető, akkor becslést kell végezni vagy más tényezőket kell alkalmazni. Azokat a kockázatokat, melyek számolt vagy becsült bekövetkezési valószínűsége eléri vagy meghaladja az 50%-ot, úgy kell tekinteni, hogy a bekövetkezés nagyon valószínű, tehát ’magas’ besorolást kell kapnia. A Biztosító saját maga által azonosított kockázatai esetében az adott kockázat hatását csak abban a mértékben kell új elemként kezelni, amely mérték az adott időszakra vonatkozó tervezés vagy forecast készítése során nem lett figyelembe véve. Ez a mérték határozza meg az adott kockázat besorolását és ennek kapcsán a kockázatcsökkentő intézkedések kialakítását is. Az új kockázati elemek esetében számolt vagy becsült kockázati hatást figyelembe kell venni a következő időszakra vonatkozó tervezés vagy előrejelzés (forecast) készítésnél. A Biztosító jelenleg MS Excel alapú kockázatkezelő rendszert alkalmaz, mely alkalmas:
Azonosított kockázati elemek nyilvántartására (tételesen és összesítve) 35
Kockázatok besorolásának nyilvántartására
Kockázatok egyedi értékelésére
Határidők és felelősök nyilvántartására
Kockázati mátrix elkészítésre
Tolerálható kockázati szintek megadására
Limit túllépés esetén alkalmazandó eljárások dokumentálására
Kockázatcsökkentő akciótervek nyilvántartására és értékelésére
Hisztorikus besorolási adatok tárolására
Hisztorikus akciótervek és értékelések tárolására
Kockázatok csoportosítására stratégiai üzleti célok fenyegetettsége szerint
B.3.2
Kockázatok azonosítása
A kockázatok azonosításának célja, hogy a Biztosító valamennyi fenyegető veszéllyel tisztában legyen. A kockázatok azonosítását a Biztosító teljeskörű kockázati leltár készítésével legalább évente elvégzi. A kockázati leltár készítése történhet
sablon alapján
illetve, a rendelkezésre álló kockázati lista kiegészítésével
A kockázat azonosítási sablon használatával a Biztosító szakterületeinek vezetői (mint az adott terület kockázatkezelésének felelősei) választ adnak azokra a kérdésekre, melyek a meglévő kockázatokra, a kockázatok okaira, hatásaira vonatkoznak, egyúttal értékelik az egyes kockázatokat nagyság és bekövetkezési valószínűség alapján, valamint a kockázatok bekövetkezésének elkerülése érdekében tett lépésekről is beszámolnak. Nyilatkozniuk kell továbbá arról is, hogy az alkalmazott rendszer megfelelő-e valamennyi kockázat azonosításához, elemzéséhez és kezeléséhez. Meg kell vizsgálni, hogy az üzleti folyamatok rendelkeznek-e tudatosan beépített kontrolpontokkal és azok megfelelő helyen és megfelelő darabszámban vannak-e jelen. Az új kockázatok azonosítását és jelentését szintén a szakterületek vezetői megküldik a kockázatkezelési feladatokat ellátó munkatárs (a továbbiakban kockázatkezelő) számára. A
36
jövőben várhatóan bekövetkező kockázatok beazonosítását a Biztosító üzleti stratégiájában rögzített célokból, és lebontott területi célokból kiindulva kell elvégezni. A vezetők által jelentett kockázatokat a kockázatkezelőnek kell összesíteni, az eredményeket pedig terület specifikusan kell értékelni és elemezni. Az azonosított kockázatokról a fent leírt csoportosítás szerinti kockázati leltárt kell készíteni. A kockázatok azonosítása kapcsán az alábbi információkra van szükség a kockázati leltárba illesztéshez:
kockázat rövid megfogalmazása
kockázat részletesebb leirata
kockázat bekövetkezésének hatása
a legfontosabb befolyásoló tényezők a kockázat nagyságát illetően
kockázat hatása forintértékben kifejezve
bekövetkezés valószínűsége a következő 1 évben (%)
létező folyamatok intézkedések és azok értékelése
tolerálható kockázati szint (limit) mind a pénzügyi hatás, mind a bekövetkezés valószínűség tekintetében
B.3.3
Kockázati elemek értékelése
Az azonosított kockázatok értékelése először tételesen, minden kockázati elemre külön történik. A Biztosító saját (maga azonosított) kockázati értékelése túlnyomórészt minőségi szempontú, vagyis a bekövetkezés valószínűsége határozható meg. A pénzügyi hatás esetlegesen számokban kifejezett értéke a kockázatot azonosító/jelentő munkatárs, mint kockázat gazda számításán vagy becslésén alapszik. A Biztosító számára a legfontosabb kockázatok meghatározása szempontjából szükség van az egyedileg értékelt kockázatok közötti összefüggések feltárására is. Az összefüggések vizsgálata biztosítás-szakmai, befektetési és működési kockázat szempontok alapján történik. Az értékelési utómunkába az egyes szakterületek vezetőit is célszerű bevonni. A végső értékelést követően a Biztosító számára legfontosabb kockázatok kiválasztása az Igazgatóság döntése. 37
B.3.4
Kockázati elemek besorolása
A kockázati elemekre megállapított hatások összemérhetősége céljából a Biztosító a 2.2. pontban leírt besorolásokat alkalmazza. A kockázati elemek besorolására a kockázat gazda tesz javaslatot, lehetőség szerint a vezető kockázatkezelővel egyeztetve.
A kockázatok
besorolási gyakorlata érvényes új kockázat nyilvántartásba vétele esetén, valamit intézkedési terv végrehajtása okán történt besorolási szint változása esetén is. A javaslatokat a Biztosító Igazgatósági tagjai hagyják jóvá vagy bírálják felül. Az kockázati lista elemeinek végleges besorolási szintjei az Igazgatósági ülésén kialakult konszenzus eredményeképp jönnek létre. Az elfogadott besorolási szinteket minden esetben indokolni kell, ezért a besorolások szakmai szempontú alátámasztását a kockázatkezelő rendszer tartalmazza. A kockázati elemek besorolásának felülvizsgálata legalább évente történik. Lehetőség szerint azonban a felülvizsgálatot negyedévente el kell végezni, és a változásokról a kockázatkezelőnek jelentést kell tenni. (Lásd Kockázatkezelési jelentések) B.3.5
Tolerálható kockázati szintek – (kockázati étvágy)
A kockázatkezelési politika alapelve szerint a Biztosító mindenkor tisztában van a kockázataival, de a gyakorlatban a teljes kockázati kitettség a Biztosító működése okán nem redukálható nullára. A Biztosítónak ez nem is célja, ellenben a kockázatcsökkentő intézkedések szempontjából a tolerálható kockázati szintek meghatározása kiemelten fontos. Az egyes kockázatok tolerálható szintjének meghatározásakor figyelembe kell venni:
a rendelkezésre álló erőforrásokat
a költség haszon elemzés eredményét
a kockázat bekövetkezési valószínűségét a vizsgált időszakban és
a veszélyeztetett stratégiai üzleti cél fontosságát
A tolerálható kockázati szinteket az egyes kockázatokhoz tartozó besorolásokkal egyezően a 3 szint alkalmazásával kell megadni. A vállalható kockázati nagyságról a kockázatkezelő javaslatát követően a Biztosító Igazgatósága dönt.
38
B.3.6
Kockázati térkép (mátrix)
Az egyedi kockázatok prioritásának és a kockázatcsökkentő intézkedések fontosságának mérésére a kockázati lista elemeit besorolásuk szerint egy kockázati térképen kell elhelyezni. A kockázati térkép tulajdonképpen a ’pénzügyi hatás’ és a ’bekövetkezés valószínűsége’ változók 3 szintű besorolásából adódó 9 fő területet alkotó mátrix. A mátrix alapján az egyedi kockázat akkor fontos, ha legalább egy változó besorolása ’magas’ és a másik változó szintje ’közepes’-nél nem alacsonyabb. A kockázatoknak a mátrix szerinti végleges fontossági sorrendjét a Biztosító Igazgatósága felülbírálhatja a meghatározott kockázati étvágy függvényében. B.3.7
Kockázatcsökkentő intézkedések (akció tervek)
A kockázatok értékelését követően vagy azzal egyidejűleg a Biztosító Igazgatósága dönt azzal kapcsolatban, hogy mely kockázatok csökkentésére hoz intézkedést. Az intézkedés kapcsán az adott kockázat szakterületének felelőse akciótervet dolgoz ki, az Igazgatóság pedig gondoskodik a végrehajtáshoz szükséges erőforrás biztosításáról. B.3.8
Végrehajtás
A kockázat csökkentése történhet a bekövetkezés valószínűségének ill. a várható pénzügyi hatásnak a csökkentésével. Az akció célja a kockázatkezelő rendszerben meghatározott tolerálható kockázati szint elérése az adott kockázatra vagy több kockázati elem aggregált hatására vonatkozóan. A kidolgozott akcióról a kockázatkezelőt tájékoztatni kell, aki a műveletekkel, határidőkkel és a felelős megnevezésével integrálja azokat a kockázatkezelő rendszerbe. Az akció nyomon követése és értékelése a kockázatkezelő feladata. Bizonyos kockázatok esetében az Igazgatóság dönthet arról, hogy az adott kockázat csökkentésére nem hoz intézkedést, habár a meghatározott tolerálható szint az éppen aktuálisan megállapított alatt van. Ilyen döntéseket a kockázatkezelő rendszerben és/vagy az Igazgatósági jegyzőkönyvekben kell dokumentálni. B.3.9
Akciók értékelés
A kockázat csökkentő akciók értékelése a felelős szakterületi vezetőkkel közösen negyedévente történik. Az értékelés nyomán az adott kockázati elem besorolása ill, a 39
kockázati mátrixban elfoglalt helye változhat. A kidolgozott akciót (vagy nem kellően hatékony terv esetén újat) mindaddig fent kell tartani, amíg az adott kockázat el nem éri a kockázati étvágy meghatározott szintjét, vagy amíg az Igazgatóság ellentétes utasítást nem ad. Az értékelés eredményét a kockázatkezelő összesíti és valamennyi érintett számára megküldi. Az értékelés hatékonyságát a kockázatkezelő dokumentálja. B.3.10 Befektetési kockázatkezelés
B.3.10.1 Eszköz-Forrás menedzsment Az eszközök és források lejárati időpontjaival összefüggő eljárások részleteit, valamint a befektetések, a likviditás és a tartaléklefedettség kockázatainak csökkentésére alkalmazott technikák leiratát a Biztosító ALM szabályzata rögzíti. A szerződés állomány és a mögöttes pénz- és tőkepiaci eszközök lejárati struktúrájának összehangolását a Biztosító a biztosítástechnikai tartalék portfoliók esetében kiemelten végzi. A megengedett szándékos eltérés(ek) mértékét szintén az ALM szabályzatban rögzített ú.n. Investment Committee (IC) határozza meg. Az eszközök és források különböző természetű eltérésének meghatározására és azok összehangolására illetve a kockázatának csökkentésére a Biztosító legalább évente stressztesztet és/vagy szcenárióelemzést készít. A stressz teszteket az adott portfolióban szereplő eszközállomány egy bizonyos instrumentum felé történő elmozdításával végezzük a vonatkozó befektetési politika és az MKB Vagyonkezelő Zrt. által készített piaci elemzés figyelembevételével. A szerződés állomány illetve a tartalékok stresszelése a Szolvencia II szabályrendszer alapján történik.
B.3.10.2 Vagyonkezelés A Biztosító alapvetően kockázat kerülő befektetői magatartást folytat mely szem előtt tartja a törvényi előírásokat és a Biztosító saját befektetési politikáját valamennyi tőke és tartalék portfolió esetében. A Biztosító döntést hozott arról, hogy a befektetési ügymenetet kiszervezi és a szerződésállomány mögötti pénz- és tőkepiaci eszközök kezelésével az MKB Vagyon és Portfoliókezelőt
(a
továbbiakban:
Vagyonkezelő)
bízta
meg
és
együttműködési 40
keretszerződést kötött. A szerződés célja, hogy a Vagyonkezelő a Biztosító által rendelkezésére bocsátott eszközöket az elvárható gondossággal és szerződésben meghatározott feltételekkel befektesse és kezelje. A keretszerződés részeként valamennyi portfolió esetében egyéni portfoliókezelési szerződés rögzíti a vagyonkezelésre átadott eszközöket, a befektetési irányelveket (befektetési politika), a portfolióban tartható eszközöket és befektetési korlátokat (limitek) valamint a referencia összetételt. A befektetési politikát minden portfolió esetében legalább évente egyszer a Biztosító és a Vagyonkezelő közösen felülvizsgálja. Az adott portfolióra (eszközalapra) vonatkozóan külön fejezet foglalkozik a portfolió kockázati faktoraival, melyben részletesen leírja a kedvezőtlen befektetési környezet lehetséges hatásait.
B.3.10.3 Letétkezelés A befektetési ügymenet kiszervezésével párhuzamosan a Biztosító az MKB Bank Zrt-t mint letétkezelőt (a továbbiakban: Letétkezelő) bízta meg a letétkezelői feladatok ellátásával. A Letétkezelő a letétkezelést összevont értékpapírszámla vezetés keretében végzi, ezért a Biztosító számára egy vagy több értékpapír nyilvántartásra szolgáló számlát, illetve alszámlát, és
minden
összevont
értékpapírszámlához
külön
ügyfélszámlát, valamint
külföldi
devizanemben kibocsátott értékpapírokhoz kapcsoló műveletek elszámolása céljából devizaszámlát nyit. Az összevont értékpapírszámla a nyomdai úton előállított és a dematerializált
értékpapírok
nyilvántartására
szolgáló
számlaszerű
nyilvántartás.
A
Letétkezelő nem végez a befektetésekkel kapcsolatosan célszerűségi és üzleti szempontú ellenőrzést. Az MKB Bank Zrt.-n belül a portfóliókezelést és a letétkezelést a más-más, egymástól szervezetileg is elkülönült egységek végzik.
B.3.10.4 Befektetési limitek ellenőrzése A portfoliókezelési szerződésben és a letétkezelői szerződésben foglaltakból eredő feladatokat, kötelezettségeket és jogokat a felek között létrejött „Eljárási rend’ részletesen szabályozza. A Vagyonkezelőtől kapott adatok alapján a Letétkezelő utólagosan ellenőrzi a Vagyonkezelő által kötött ügyleteket a vonatkozó jogszabályokban foglalt befektetési 41
szabályok betartása és a Biztosító által minden portfolióra kidolgozott befektetési politikában eszközcsoportonként rögzített befektetési limiteknek való megfelelés szempontjából. Amennyiben az ügylet a megadott határoktól eltér a Letétkezelő haladéktalanul írásban értesíti a Vagyonkezelőt és másolatban a Biztosítót. Amennyiben a befektetési limitek piaci árfolyamváltozás miatt sérülnek a Vagyonkezelő 30 naptári napon belül köteles portfolió összetételét a befektetési limiteknek történő megfelelés érdekében módosítani. Abban az esetben, ha a limitsértés a Vagyonkezelő hibájából következik be, a portfoliók átalakítását a Vagyonkezelő 5 banki napon belül köteles elvégezni. A befektetési limitek ellenőrzését követően a Letétkezelő nyilvántartja a kialakított portfoliókat és elvégzi azok értékelését. Az eredményről a szerződésben meghatározott rendszerességgel értesíti a Biztosítót.
B.3.10.5 Likviditási kockázatkezelés A likviditási kockázat annak a jövedelmezőséget és tőkehelyzetet érintő jelenlegi vagy várható kockázata, hogy a Biztosító jelentős veszteségek nélkül nem tudja esedékes kötelezettségeit teljesíteni. A Biztosító folyamatos likviditásának fenntartását a Befektetési vezető biztosítja. A folyamat eljárásrendjét a mindenkori Likviditási szabályzat tartalmazza. Ennek megfelelően a Biztosító által végzett önálló likviditás kezelés keretében a Biztosító működése során felmerülő kiadásokat és bevételeket azaz az eszköz és forrás oldal pénzáramainak időben eltérő illeszkedési szintjeit a pénzügyi terület összehangolja oly módon, hogy a napi fizetőképesség mindig biztosított legyen, és a rendes üzletmenetet semmilyen zavar ne befolyásolja. A likviditási kockázatkezelés folyamán a Biztosító külön figyelmet fordít a rövid távú likviditás biztosítására és a hosszú távú fizetőképesség fenntartására, melyek folyamatát és eljárásait a szintén a Likviditáskezelési szabályzat tartalmazza.
42
B.3.10.6 Tervezett nyereségesség A Biztosító a stratégiai üzleti terv részeként évente befektetési tervet készít. A befektetési terv tartalmazza az adott portfolióra vonatkozó nyitó és záró állomány nagyságát mely arányos a Biztosító termékenként kialakított stratégiai tervével. A portfolió nyereségessége függ az egy napra jutó átlagtőke és a várható hozam mértékétől. A várható tőkemozgások figyelembevételével és egyéb feltételezések alkalmazásával az egy napra jutó átlagtőkét a befektetési vezető számolja ki. A várható befektetési hozamokat a Vagyonkezelő adja meg. A Vagyonkezelő becslése/számítása során figyelembe veszi a portfolióhoz tartozó benchmark hozamok várható alakulását a piaci konszenzus alapján illetve az adott portfolióhoz tartozó befektetési politikát. A befektetési vezető a Vagyonkezelő által kalkulált megtérülési rátákat a portfoliókban rendelkezésre álló értékpapírok jövőbeli megtérülésre gyakorolt hatásával korrigálhatja.
B.3.10.7 Felülvizsgálati eljárás A tervezett befektetési eredmény elérését a Biztosító negyedévente vizsgálja. A befektetési eredményről a befektetési vezető az Igazgatóság tagjainak ad számot. A célzott nyereség elérése érdekében a befektetési politika módosítására a befektetési vezető javaslatot tehet. A javaslat elfogadásáról az Investment Committee ajánlását figyelembe véve a BoD dönt. A döntés alapja a pénzügyi piaci környezeti kilátásainak és kockázatainak mérlegelése. Ezeket az információkat a Vagyonkezelő biztosítja. A befektetési politika esetleges módosításáról az IC tagokat minden esetben tájékoztatni kell, mely a befektetési vezető feladata.
B.3.11
Kockázatkezelési jelentések
A kockázatkezeléssel kapcsolatos jelentéseket a kockázatkezelő készíti, azok adattartalma mindenkor az ő felelőssége. A kötelezően elkészítendő jelentéseket az alábbi alpontok foglalják össze:
43
B.3.12 Belső jelentéstétel
B.3.12.1 Igazgatósági jelentés Az akciótervek értékelését követően a kockázatkezelőnek negyedévente jelentést kell tennie az Igazgatóság számára a kockázatok státuszának alakulásáról. A kockázatkezelési jelentés az Éves beszámoló része, mely a kockázatkezelő feladata és felelőssége. Ad-hoc kockázatkezelési beszámoló az Igazgatóság számára.
B.3.12.2 Felügyelő Bizottsági jelentés A negyedévente rendszeres Felügyelő Bizottsági jelentés része a kockázatkezelés kapcsán elvégzett feladatok bemutatása és a negyedéves értékelést követően a fontosabb kockázatok kiemelése az intézkedési tervekkel együtt.
B.3.13 Külső jelentéstétel
B.3.13.1 Szolvencia II – QRT riportok A
biztosító
a
Szolvencia
II
rendszerben
kötelezően
előírt
rendszeres
jelentési
kötelezettségeinek eleget tesz. A Felügyeletnek az alábbi jelentéseket küldi:
SII negyedéves jelentési táblák (SOLO);
SII éves jelentési táblák (SOLO);
A számszaki eredmény jelentésén túl szöveges értékelés a szavatolótőke számítás eredményéről és tapasztalatairól – kérésre.
44
B.4 Belső ellenőrzési rendszer B.4.1
A belső ellenőrzési rendszer főbb elemei
A Biztosító belső ellenőrzési rendszerének elemei a következők:
folyamatba épített ellenőrzés,
a vezetői ellenőrzés,
a vezetői információs rendszer, valamint
a függetlenített belső ellenőrzési szervezet.
Az adminisztráció munkafolyamatba épített ellenőrzése a négy szem elvével valósul meg. Az egyes tranzakciókat másik munkatárs hagyja jóvá az ICIS rendszerben. A pénzügyi területen elkülönül egymástól a teljesítés-igazoló és az utalványozó funkció. A kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályokat külön utasítás szabályozza.
A vezetői ellenőrzés a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzést és annak dokumentálását jelenti. Az adminisztrációs és kárrendezési folyamatokban alkalmazzuk főleg.
B.4.2
A belső ellenőrzési rendszer kulcsfontosságú eljárásai
A Biztosító belső ellenőrzése rendelkezik ellenőrzési kézikönyvvel, hároméves munkatervvel. A belső ellenőrzés – kockázati elemzésen alapuló - hároméves gördülő tervet készít. Kapacitástervezési elve szerint a 100%-os kapacitásra tervezett vizsgálatokat rangsorolják és rendkívüli vizsgálat esetén az utolsó(k) átkerül(nek) a következő évre. A belső ellenőrzés létszáma 1 fő.
A jóváhagyott belső ellenőrzési terv alapján a belső ellenőrzés vizsgálati tervet készít, majd indítja a vizsgálatot. Anyagokat kér be, illetve a Biztosítón belül fellelhető és elérhető tárhelyekről, web lapokról információkat szerez, ezt követően interjút folytat a vizsgálatban a vezető által kijelölt munkatárssal. A vizsgálati jelentés tervezetét vele egyezteti, majd a felettesével, végül a vezérigazgatóval. A végleges vizsgálati jelentést átadja annak a munkatársnak, aki az FB-nek és IG-nek megküldi (egycsatornás kommunikáció a vezető testületekkel).
45
Az FB által jóváhagyott belső ellenőri jelentésekben megfogalmazott megállapításokról, felelősökről és határidőkről nyilvántartást vezet (utánkövetési tábla). A táblát rendszeresen egyezteti az érintettekkel, ha szükséges új határidőt tűznek ki. Az FB ülésein az utánkövetési tábla aktuális állapotáról szóbeli tájékoztatást ad, az FB gyakorlatilag itt veszi tudomásul a határidő módosításokat. B.4.3
Belső ellenőrzési feladatkör
A belső ellenőrzési funkcióban lévő ellenőr ellátja a Bit szerinti feladatkört.
46
B.5 Megfelelőségi feladatkör B.5.1
Megfelelőségi vezető
A compliance funkció kialakítására szintén a Bit rendelkezéseivel összhangban került sor. A vezető közvetlenül a vezérigazgató irányítása alá tartozik, felelőségi köre a megfelelőségi kockázatok azonosítása és kezelése, amelyek vonatkozó jogszabályok, illetve jogszabálynak nem minősülő egyéb előírások be nem tartása következtében állnak elő. Éves munkatervet készít, ellenőrzéseket tart, arról jelentést ír. A jelentéseit megküldi a menedzsmentnek és az Igazgatóságnak és tájékoztatja a Felügyelőbizottságot is.
A Megfelelőségi vezető szabályozási jellegű feladata:
megfelelőségi területek és az ehhez kapcsolódó megfelelőségi szabályok körének meghatározása;
szabályozási változások nyomon követése, hatáselemzés;
szükséges módosítások kezdeményezése.
Operatív jellegű feladata:
megfelelőségi szabályoknak való megfelelés vizsgálata, ezek megsértésének jelentése a felügyelőbizottság, illetve az igazgatóság felé;
megfelelőségi ügyekben való tanácsadás a Társaság ügyvezetése felé;
megfelelőséggel kapcsolatos szabályok oktatása a Társaság munkavállalói felé, az ezzel kapcsolatos oktatási anyag folyamatos karbantartása;
hatóságok felé fennálló jelentési kötelezettség teljesítése (pl. összeférhetetlenség);
Új termékek eljárások bevezetése előtt megfelelőségi szempontú vélemény nyújtása.
B.5.2
Megfelelőségi feladatkör
A megfelelőségi vezető ellátja a Bit szerinti feladatkört.
47
B.6 Aktuáriusi feladatkör B.6.1
Vezető aktuárius
A Vezető aktuárius szervezetileg közvetlenül az Általános vezérigazgató-helyettes irányítása alá tartozik. Szakmai jelentési kötelezettsége: A Vezető aktuárius az Általános vezérigazgató-helyettes az irányítása alá tartozik, ami magában foglalja jelentési, illetve beszámolási kötelezettségét is. A vezető aktuárius aláírásával igazolja:
a felügyeleti jelentésben szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét;
a díjkalkulációk szakmai helyességét. Ezen jelentésekben foglaltakkal kapcsolatban azt is igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak és az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek. Aláírásával igazolja az aktuáriusi feladatkört ellátó személy által készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket. Ellátja, illetve irányítja az aktuáriusi feladatkörhöz tartozó feladatok teljesítését.
A Vezető aktuárius feladatai és felelőssége részletesen:
a mérlegbeszámolóban, valamint az Igazgatóság és a felügyeleti hatóság számára készülő
jelentésekben
a
biztosítás
matematikai
módszereinek
birtokában
meghatározza a Társaság matematikai tartalékait, igazolja a Társaság éves beszámolójában szereplő tartalékok képzésének, mértékének helyességét és a szavatoló tőke-szükséglet számításának helyességét;
kidolgozza a díjkalkuláció matematikai módszereit, meghatározza a szükséges statisztikai adatok körét. Megfogalmazza az ebből adódó igényeket az informatikai rendszerrel szemben, és részt vesz annak elvi kimunkálásában;
ellenőrzi a Társaság számításaiban felhasznált adatok elégségességét, teljességét és konzisztenciáját;
a matematikai statisztika eszközeivel értékeli a biztosítási tevékenység kárainak és kockázatainak alakulását;
ellenőrzi és elvi szinten irányítja az ágazati módozatfejlesztés keretében folyó díjkalkulációs tevékenységet;
részt vesz a Társaság üzleti terveinek, előrejelzéseinek elkészítésében; 48
aláírásával igazolja az aktuáriusi feladatkört ellátó személy által készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket;
az
általa
felügyelt
szervezeti
egységek
irányítása,
operatív
feladatainak
meghatározása és ellenőrzése.
a Szolvencia II. keret-irányelvre való felkészülés aktuáriusi feladatainak végrehajtása és koordinálása,
díjkalkulációk készítése, leírása, egyedi szerződések aktuáriusi elbírálása;
a tartalék helyzet esetleges változása okainak elemzése;
új termékek várható jövedelmezőségének vizsgálata;
állománystatisztikák készítése;
cash-flow tervezés;
tartalékolás;
viszontbiztosítási tárgyalások vezetése, megállapodások elkészítése és karbantartása, kalkulációk és elszámolások elkészítése;
B.6.2
informatikai igények specifikációja, tesztelése. Aktuáriusi feladatkört ellátó személy A vezető aktuárius ellátja a Bit. szerinti feladatkört.
B.7 Kiszervezés A Társaság a csoporton belül a saját tőke és biztosítástechnikai tartalék kezelésével kiszervezés keretében az MKB Bank Zrt-t bízta meg. Kiszervezésre került a hardver- és szoftver üzemeltetés, a főkönyvi- és biztosítási adminisztrációs rendszer üzemeltetése és támogatása. A Társaság a kárrendezési tevékenység végzésének elősegítésére külsős kárrendezési szolgáltatókat vesz igénybe. Egyéb – csoporton belüli – kiszervezésre nem került sor.
B.8 Egyéb információk B.8.1
Szervezeti ábra
Az aktuális szervezeti ábrát a I-es számú melléklet tartalmazza.
49
Kockázati profil A Biztosító kockázatvállalási politikája az óvatosságon alapul és a kiegyensúlyozott, nyereséges portfólió felépítését tartja szem előtt. Amennyiben az adott portfolió kárhányada meghaladja a 75 %-ot, vizsgálatot kell végezni annak érdekében, hogy mi a magas kárhányad oka és meg kel tenni a szükséges lépéseket a kárhányad javítására. Ennek keretében sor kerülhet a díjak emelésére, bizonyos ügyfelek vagy ügyfélkör biztosításainak felmondására, illetve korlátozható a biztosítási fedezet terjedelme. A technikai eredmény a díjak, kifizetett károk, a kártartalék, a szerzési és üzemelési költségek figyelembe vételével optimális esetben nem haladhatja meg a 100 %-ot. A biztosítási ajánlatok biztosításközvetítők általi felvétele nem minősül kockázatvállalásnak, az egyes biztosításközvetítők a jogosultságuk szerinti összeghatárokat meghaladó ajánlatokat az ügyviteli megállapodások szerint továbbítják a biztosító kockázatvállalási illetve állománykezelési egységéhez, aki dönt az állományba vételről és a szükséges helyszíni szemléről. SCR komponensei (adatok forintban) Basic Solvency Capital Requirement (BSCR)
1 354 695 476
Market risk
157 303 340
Counterparty default risk
657 424 670
Non-Life underwriting risk
841 090 789
Operational risk
195 089 158
Az Non-Life underwriting risk a legnagyobb, mert egy neméletbiztosító vagyunk. A nagyon magas viszontbiztosítási fedezet és alacsony megtartás miatt katasztrófakockázatunk nincs. Mivel a teljes kockázatot (beleértve a katasztrófakockázatot is) a viszontbiztosító fedezi, a partnerkockázat magas.
50
C.1 Biztosítási kockázat Non-Life underwriting risk komponensei Non-Life underwriting risk
841 090 789
Premium & Reserve risk
829 925 323
Lapse risk (mass schock)
136 593 095
CAT
0
Diversif.
-125 427 629
C.2 Piaci kockázat Marketi risk komponensei Market risk
157 303 340
Interest rate risk
147 992 443
Spread risk
35 358 944
Currency risk
12 412 298
Concentration risk
17 330 650
Diversif.
-55 790 995
A piaci kockázat domináns részkockázata a kamatkockázat.
C.3 Hitelkockázat A hitelkockázat legfőképp a Társaság partnerkockázataiban jelenik meg. A partnerkockázat számított értéke nagyobb mértékben a banki és viszontbiztosítási partnereink, valamint a jutalékjogosultakkal szembeni kockázati kitettségekből erednek.
C.4 Likviditási kockázat A likviditási kockázatkezelés folyamán a Biztosító külön figyelmet fordít a rövid távú likviditás biztosítására és a hosszú távú fizetőképesség fenntartására, melyek folyamatát és eljárásait a szintén a Likviditáskezelési szabályzat tartalmazza.
51
C.5 Működési kockázat A kockázatban a biztosítási kockázatok vállalásával, az ezekkel kapcsolatos szolgáltatásokkal kapcsolatos biztosítói tevékenység jelenik meg.
C.6 Egyéb jelentős kockázatok A Biztosító nem azonosított egyéb jelentős kockázatot.
C.7 Egyéb információk C.7.1
Viszontbiztosítási szerződés – vagyonbiztosítási termékeknél
A vállalkozásbiztosítási termék kockázatait Quota Share (arányos) viszontbiztosítási szerződés (továbbiakban: vb szerződés) védi. A szerződés magába foglalja
a lakossági és vállalkozói vagyonbiztosítási,
a felelősségbiztosítási,
a gépjármű casco és gépjármű felelősség biztosítási terméket.
Vagyon(tűz)biztosítási vb szerződés kapacitása 2015. január 1-től 3.000.000.000 Ft, Birtokvédelem termék esetén 2.000.000.000 Ft biztosítási helyszínenként alapértelmezésként biztosítási összeg alapon. A 3.000.000.000 Ft (Birtokvédelem termék esetén 2.000.000.000 Ft) összeg nem tartalmazza a költségtérítéseket és az előgondoskodást, ennek összege a megadott értéken felül értendő. A biztosítási összeg számításánál figyelembe kell venni az üzemszünet biztosítás biztosítási összegét és a vagyonbiztosítás mellett azonos telephelyre kötött elektronikus műszerbiztosítás összegét is. A vagyon (tűz) viszontbiztosítási szerződés kiterjed minden olyan kockázatra, amelyet a biztosítási feltételek tartalmaznak és mely kockázatok nem szerepelnek a vb szerződés kizárási listájában. Lehetőség van a kockázatokat PML alapon is a vb szerződésbe cedálni. A PML értéket szakértői számítással kall alátámasztani. A PML érték megállapítását „A vállalati kockázatfelmérés és a PML érték megállapításának szabályai” elnevezésű mindenkor hatályos utasításban leírtak szerint kell elvégezni. A Biztosító minden vagyonbiztosítási kockázatból és díjból 60 %-ot tart meg, 40 % a viszontbiztosító kockázata és díja. Az átadott kockázatért és díjért jutalékot kapunk a 52
viszontbiztosítótól, amelynek mértéke kárhányadtól függő csúszó skálás „sliding scale” rendszerű. A vállalt kockázatok jó minőségével alacsonyabb kárhányadot célozható meg és így a jutalék növelhetjük, javítva ezzel társaságunk pénzügyi eredményeit, a mindenkori piaci körülmények és értékesítési lehetőségek függvényében. Társaságunk 60 %-os részesedését további, katasztrófa (per event) és (per risk) tűz kockázat ellen excess of loss (nem arányos XL) viszontbiztosítási szerződés védi, melynek keretében társaságunk megtartása: 50 millió Ft, betöréses lopásnál 15 millió Ft. Felelősségbiztosítás esetén a megtartásunk 50 %. Felelősségbiztosításokat 300 millió Ft/kár értékig cedálhatunk automatikusan a viszontbiztosítási szerződésbe. A felelősségbiztosítási vb szerződésünk kiterjed
az általános-és szolgáltatás felelősségbiztosításra,
a termékfelelősség-biztosításra,
a munkáltatói felelősség biztosításra,
a magánorvosok szakmai felelősségbiztosítására,
a felszámoló biztosok és értékbecslők szakmai felelősségbiztosítására, valamint
a vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok felelősségbiztosítására is.
Ez utóbbi esetben kockázatvállalásunk 500.000.000 Ft/kár/év értékig terjedhet. Csak külön engedéllyel vállalható a fedezet, ha az ügyfél forgalma eléri vagy meghaladja a 15 milliárd Ft-ot. Az orvosi szakmai felelősségbiztosítás vállalása esetén a kárlimit nem haladhatja meg a 100.000.000 Ft-ot káreseményenként és évente. Viszontbiztosítónk évente ennek az összegnek legfeljebb a kétszereséig áll helyt. A felelősségbiztosítási megtartásunkat további excess of loss (nem arányos XL) szerződés védi, ahol a megtartásunk 25.000.000 Ft./káresemény. A viszontbiztosítási szerződés állományvédő, obligatórikus szerződés, ezért valamennyi szerződés viszontbiztosítása a szerződés keretében kötelező.
53
Amennyiben a fenti limiteket, ill. biztosítási összegeket meghaladó összegű szerződés megkötése szükséges, arról az üzletág vezetője a biztosítástechnikai vezérigazgató-helyettes értesítése mellett dönt, ill. gondoskodik az egyedi viszontbiztosítási védelem megszerzéséről. Amennyiben a biztosítandó vagyontárgyak telephelyenkénti vagyonbiztosítási összege meghaladja a Biztosító VB szerződés szerinti kapacitását, „special acceptance” keretében (kivételes befogadás) a viszontbiztosítási partnereink egyedileg döntenek a kockázat QS vb szerződésbe való cedálhatóságáról, amennyiben a kapacitásunkat meghaladó rész nem több 15%-nál. A „special acceptance”-hez el kell küldeni az angol nyelvre lefordított kockázatfelmérő jegyzőkönyvet, a lényeges kockázati információkat, biztosítási összegeket, önrészesedéseket és a díjat is meg kell adni. Amennyiben a kapacitásunkat meghaladó rész 15%-nál több, akkor egyedi viszontbiztosítási fedezet megszerzéséről kell gondoskodni. Egyedi
viszontbiztosítási
fedezetet
az
alábbi
(részben)
Magyarországon
működő
társaságoktól lehet beszerezni excess of loss alapon, a kapacitásunkat meghaladó értékre:
Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe
AIG Magyarországi Fióktelepe
Vienna Insurance Group Reinsurance
2016-ban még életben volt a VKB Konzern-Rückversicherungs AG-val kötött Stop Loss szerződés. Ennek értelmében a viszontbiztosító a nettó megszolgált díj 2%-át meghaladó biztosítástechnikai veszteségre nyújt fedezetet legfeljebb a nettó megszolgált díj 40%-ig, maximum 1 400 000 eFt-ig terjedően. C.7.2
Viszontbiztosítás a gépjármű-biztosítási termékeknél
A gépjármű-biztosítási termék kockázatait Quota Share (arányos) viszontbiztosítási szerződés (továbbiakban: vb szerződés) védi. A szerződés magába foglalja a gépjármű casco és gfb biztosítási terméket. A Biztosító minden gépjármű-biztosítási kockázatból és díjból 60 %-ot tart meg, 40 % a viszontbiztosító kockázata és díja. Az átadott kockázatért és díjért jutalékot kapunk a viszontbiztosítótól, amelynek mértéke kárhányadtól függő csúszó skálás „sliding scale” rendszerű. A vállalt kockázatok jó minőségével alacsonyabb kárhányadot célozható meg és így a jutalék 54
növelhetjük, javítva ezzel társaságunk pénzügyi eredményeit, a mindenkori piaci körülmények és értékesítési lehetőségek függvényében. A Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási portfólió további excess of loss (nem arányos XL) szerződés védi, ahol a megtartásunk 80.000.000 Ft./káresemény, a viszontbiztosítási fedezet limit nélküli. A vagyon és gépjármű biztosítási termékek részletes kockázatvállalási irányelveit, kockázati határértékeit valamit egy új biztosítási termék előkészítési és bevezetési folyamatát a ’MKBA Kockázati profil’ elnevezésű dokumentum tartalmazza.
55
Szavatolótőke-megfelelési értékelés D.1 Eszközök A Pannónia Általános Biztosító Zrt. (korábban MKB Általános Biztosító Zrt.) Szolvencia II szerinti mérlegének összeállításával kapcsolatos fő szabályokat a Biztosító Szolvencia II szerinti mérlegpolitikája tartalmazza, melynek célja, hogy biztosítsa az összhangot a Szolvencia II direktívával (Directive 2009/138/EC). A Szolvencia II direktíva (Directive 2009/138/EC) 75. cikk-e fogalmazza meg az eszközök és források értékelésével kapcsolatos szabályokat. A biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó szabályok a Szolvencia II direktíva 76. cikkében kerültek meghatározásra. A tételek kihagyásai vagy téves bemutatásai akkor lényegesek, ha azok egyenként vagy együttesen képesek a felhasználóknak a pénzügyi kimutatások alapján hozott döntéseit befolyásolni. A lényegesség a kihagyás vagy téves bemutatás mértékének és jellegének adott körülmények közötti megítélésétől függ. A megítélésnél az adott tétel nagysága és jellege, vagy a kettő kombinációja a döntő tényező. (IAS 8) D.1.1
Eszközök és egyéb kötelezettségek értékeléséhez alkalmazott főbb módszerek, feltételezések
A biztosító a 1606/2002/EK rendelet szerint elfogadott nemzetközi számviteli standardoknak illetve a 2009/138/EK irányelv 75. cikkében meghatározott értékelési megközelítésnek megfelelően értékeli eszközeit és kötelezettségeit, azaz az eszközöket azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során értékesíteni lehetne azokat a forrásokat azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során át lehetne ruházni vagy ki lehetne egyenlíteni azokat.
A Biztosító a fenti értékelési elvtől eltérve, a 2009/138/EK irányelv 29. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott arányosság elvének tiszteletben tartása mellett, az éves pénzügyi beszámolója elkészítéséhez használt értékelési módszerrel is megjelenítheti és értékelheti eszközeit és kötelezettségeit, amennyiben:
az értékelési módszer összeegyeztethető a 2009/138/EK irányelv 75. cikkével; 56
az értékelési módszer arányos a vállalkozás üzleti tevékenységével járó kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével;
a vállalkozás a pénzügyi beszámolóiban nem a Bizottság által az 1606/2002/EK rendelet szerint elfogadott nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően értékeli az adott eszközt vagy kötelezettséget;
az eszközök és kötelezettségek nemzetközi számviteli standardoknak megfelelő értékelése olyan költségekkel terhelné a vállalkozást, amelyek aránytalanok lennének az összes igazgatási költséghez képest.
A Biztosító az egyes eszközöket és kötelezettségeket külön-külön értékeli.
57
D.1.2
Eszközök értékelési különbségei az S2 és a pénzügyi beszámoló között Solvency II value
Assets Goodwill Deferred acquisition costs Intangible assets Property, plant & equipment held for own use Investments (other than assets held for index-linked and unit-linked contracts) Bonds Government Bonds Corporate Bonds Derivatives Reinsurance recoverables from: Non-life and health similar to nonlife Non-life excluding health Insurance and intermediaries receivables Reinsurance receivables Receivables (trade, not insurance) Cash and cash equivalents Any other assets, not elsewhere shown Total assets
Statutory accounts value
Reconciliation SII-SI values
-
148 034 517,00 33 088 936,00
-
148 034 517,00 33 088 936,00
76 527 163,00
76 527 163,00
-
3 289 857 544,00 3 280 999 704,00 3 006 150 201,00 274 849 503,00 8 857 840,00 376 641 870,00
3 204 343 768,00 3 195 485 928,00 2 921 028 534,00 274 457 394,00 8 857 840,00 1 490 125 686,00
85 513 776,00 85 513 776,00 85 121 667,00 392 109,00 - 1 113 483 816,00
376 641 870,00 376 641 870,00
1 490 125 686,00 1 490 125 686,00
- 1 113 483 816,00 - 1 113 483 816,00
209 082 824,00 1 296 843 648,00 26 470 059,00 198 595 667,00
417 928 595,00 1 296 843 648,00 26 470 059,00 198 595 667,00
-
208 845 771,00 -
102 821 346,00 5 576 840 121,00
147 760 116,00 7 039 718 155,00
-
44 938 770,00
A Szolvencia II és Szolvencia I mérleg között a következő értékelési különbözetek merültek fel az eszközök esetében:
A Szolvencia II mérlegben nem szerepelnek immateriális javak, mivel a Biztosító olyan immateriális javakkal rendelkezik, melyeknek nincsen piaca, nem forgalomképesek, ezért értékük 0. Ez -33 millió forint különbséget okoz az eszközök értékelésében.
A Szolvencia II mérlegben nem szerepelnek elhatárolt szerzési költségek, mivel ezen sor olyan eszközöket testesít meg, melyek nem járnak jövőbeli pénzbeáramlással, ezért SII mérlegbeli értéke 0. Ebből fakadóan -148 millió forint különbözet keletkezik az eszközök értékelésében. 58
A Biztosító saját befektetései az SII mérlegben piaci értéken kerülnek kimutatásra, míg a SI mérlegben bekerülési értéken. Ebből fakadóan a befektetéseken 74 millió forint különbözet keletkezett (a fennmaradó 11 millió forint átsorolásból ered, lásd. a következő pontban).
A befektetések között kell kimutatni az időarányosan elhatárolt kamat bevételt, valamint a kötvények névértéke és bekerülési értéke közötti árfolyam különbözetet. Ez okozza az átsorolási különbözeteket az egyéb eszközök (-45 millió forint), egyéb kötelezettségek (-34 millió fotrint) és a befektetések mérlegsorai között (-11 millió forint).
59
D.2 Biztosítástechnikai tartalékok A Biztosító biztosítástechnikai tartalékainak üzletágankénti (LoB) összetételét az alábbi táblázat mutatja millió forintban: Motor vehicle liability insurance Other motor insurance Fire and other damage to property insurance General liability insurance Technical provisions calculated as a Best estimate Premium provisions Gross - Total Total recoverable from reinsurance/SPV and Finite Re before the adjustment for expected losses due to counterparty default Net Best Estimate of Premium Provisions Claims provisions Gross - Total Total recoverable from reinsurance/SPV and Finite Re before the adjustment for expected losses due to counterparty default Net Best Estimate of Claims Provisions Total Best estimate - gross Total Best estimate - net Risk margin Technical provisions - total Recoverable from reinsurance contract/SPV and Finite Re after the adjustment for expected losses due to counterparty default - total Technical provisions minus recoverables from reinsurance/SPV and Finite Re- total
D.2.1
Total
331 781 684
55 572 313
-203 624 264
-42 426 512
141 303 221
-121 869 223
-68 954 887
-315 051 509
-53 705 692
-559 581 311
453 650 907
124 527 200
111 427 245
11 279 180
700 884 532
1 232 711 225
234 610 250
411 780 830
321 669 359
2 200 771 664
500 084 751
84 148 015
203 066 471
148 923 944
936 223 181
732 626 474
150 462 235
208 714 359
172 745 415
1 264 548 483
1 564 492 909 1 186 277 381 79 978 794 1 644 471 703
290 182 563 274 989 435 14 834 488 305 017 051
208 156 566 320 141 604 10 641 219 218 797 785
279 242 847 184 024 595 14 275 236 293 518 083
2 342 074 885 1 965 433 015 119 729 737 2 461 804 622
378 215 528
15 193 128
-111 985 038
95 218 252
376 641 870
1 266 256 175
289 823 923
330 782 823
198 299 831
2 085 162 752
A biztosítástechnikai tartalékok értékelése
A biztosító a biztosítástechnikai tartalékokat a legjobb becslés és kockázati ráhagyás összegeként határozza meg, mert nincsenek olyan termékei, amelyek esetén a jövőbeni pénzáramok megbízhatóan helyettesíthetők olyan pénzügyi eszközökkel, amelyek piaci értéke megbízható és megfigyelhető. A biztosítástechnikai tartalékok meghatározása homogén kockázati csoportonként történik melyeket a szolvencia II szerinti üzletáganként (LoB) csoportosítunk. A számítások során csak determinisztikus módszereket használunk. Jelentős pénzügyi opciókat, garanciákat a termékeink nem tartalmaznak.
D.2.1.1
Legjobb becslés
A legjobb becslés a jövőbeni pénzáramok valószínűséggel súlyozott átlaga, a pénz időértékének figyelembevételével.
60
A számítások szempontjából figyelembe veendő szerződésekhez -mérlegfordulóig megkötött illetve nem elutasítható ajánlati állapotban levő szerződések- kapcsolódóan, az ezen fejezetben felsorolt jövőbeli pénzáramok aktuális legjobb becslése alapján számítjuk ki a jövőbeli kötelezettségek várható jelenértékét. A pénzáramlásokat alapvetően forintban jelezzük előre. A termékeink jellegéből eredően ezzel az egyszerűsítéssel nem vétünk materiális hibát. Bejövő pénzáramok A számítások során az alábbi bejövő pénzáramokat vesszük figyelembe: -
Beérkező díjak
Mivel a biztosítási szerződések a szerződés évfordulóján felmondhatók, így a díjak esetében a jogszerű felmondásig várható díjjal kalkuláltunk.
-
Viszontbiztosítási megtérülések.
-
Viszontbiztosítótól kapott jutalék. Kimenő pénzáramlások
A számítások során az alábbi bejövő pénzáramokat vesszük figyelembe: -
-
Szolgáltatások
Kárkifizetések regresszel csökkentve
Káralakulástól, eredménytől függő tételek
Költségek
Igazgatási költségek
Szerzési költségek
Kárrendezési költségek (kárhoz kapcsolható közvetlen és adminisztrációs jellegű)
-
Felügyeleti díjak
Nem nyereségadó jellegű ráfordítások pl. HIPA, biztosítási adó
Viszontbiztosítási díjak Diszkontáláshoz használt kamatláb
A pénzáramlások jelenértékének kiszámításhoz az EIOPA által publikált hozamgörbéket használjuk a pénzáramok devizájának megfelelően. A biztosítónak jelenleg nincsenek olyan kötelezettségei, amelyekre vonatkozóan az illeszkedési és vagy volatilitási kiigazítást alkalmazná. 61
D.2.1.2 Kockázati ráhagyás A legjobb becslés nagysága gyakorlatilag kockázatmentes világot feltételezve kerül meghatározásra. A kockázati ráhagyás célja, hogy legjobb becslés során kalkulált összeget „kiegészítse” arra a szintre, amire egy biztosítónak a biztosítási kötelezettségek átvállalásához és teljesítéséhez szüksége van. Azaz a biztosítástechnikai tartalékok ezen része a kockázatokból eredő bizonytalanságot hivatott ellensúlyozni. A kockázati ráhagyás tehát azoknak a kockázatoknak a tőkeköltsége, amelyek nem diverzifikálhatók. A Kockázati Ráhagyást a Standard Modell L2- technikai specifikációjában meghatározott 2. számú egyszerűsítés alapján határozza meg a Biztosító, azaz feltételezi, hogy az évenkénti SCR az évenkénti Best Estimate arányának megfelelően csökken.
D.2.1.3 Alapadatok A legjobb becslés érdekében a az értékelési időszak és az értékleési időszakot megelőző időszak káraink a tartalékát a korábbi kártapasztalatok felhasználásval becsültük. A díjtartalékok számításához a 2016 december 31-ig megkötött illetve nem elutasítható ajánlati állapotban levő szerződéseink értékelési időszak utáni a szerződések fordulójáig számított, törléssel korrigált díjelőírását használtuk bejövő pénzáramként.
Kimenő pénzáramaink
alapadata a bejövő díjakkal valamint az előző évi díjakból származó megnemszolgált díjakkal kapcsolatos kár és költségráfordítások. A kárráfordítások pénzáramát a korábbi évek kártapasztalatából következő végső kárhányadok és az elfogadott üzleti tervekben szereplő a legjobb becslés szempontjából releváns költséghányadok segítségével állítottuk elő. A pénzáramokat homogén kockázati csoportonként jeleztük előre. A számításokhoz használt fő feltételezések a későbbi fejezetekben kerülnek ismertetésre.
D.2.1.4 Módszerek A biztosítástechnikai tartalékok számításához szükséges pénzáramok számításához a várható kárral összefüggő adatokat lánc létra módszerrel határoztuk meg. Az egyéb pénzáramokat pl. díjbevétel, viszontbiztosítási díj, jutalékok, költségek standard cash flow modellekkel állítottunk elő. További részletek a Főbb feltételezések című fejezetben.
D.2.1.5 Fő feltételezések A számítások során a következő alapfeltevéssel éltünk:
A múltbeli adatok jól jelzik előre a jövőbeni paramétereket.
62
A több biztosító állomány és káradataiból számolt, azonos homogén kockázati csoporthoz tartozó értékek a biztosító hasonló homogén kockázati csoportjai tekintetében felhasználhatók.
Azonos homogén kockázati csoporton belül a különböző évek kárkifutási független változóként viselkednek.
A biztosító termékein keletkező károk a piacon megismert hasonló kockázatú termékek káraihoz hasonló ütemben és átlagos futamidővel futnak ki.
Kárkifizetések, már bekövetkezett károkra A
kártartalékok
kifutásánál
a
termékcsoportok
ágazati
bontása
szerinti
eddigi
kárkifizetéseinek kifutási háromszögeiből becsültük a következő évek kárkifutását. Saját adatok
alapján
számított
kárnövekedési
indexeket
használtuk.
Saját
kárkifizetési
tapasztalatainkat összesítve bekövetkezés és kifizetés éve bontásban II. számú melléklet mutatja be. A növekedési faktorok alkalmazhatóságát évente legalább egyszer, az évzáráshoz kapcsolódóan a biztosító felülvizsgálja. Gyengeség/hiányosság/bizonytalanság Ahogy a saját tapasztalatunk nő, úgy a becslések bizonytalansága várhatóan egyre csökken. Addig is, a rendelkezésre álló saját adatok korlátozott volumenéből eredő bizonytalanságra vonatkozó információkat érzékenységvizsgálatok eredményeiből kívánunk megszerezni.
Kárkifizetések, jövőben bekövetkező károk Az új díjakra számolt várható kárráfordítását termékenként becsült végső kárhányad alapján kerül számszerűsítésre. A végső kárhányadot a korábbi év díj és káradatai alapján becsüljük. A díjadatként az elmúlt 12 hónap megszolgált díjával, káradatként a elmúlt 12 hónapra mint bekövetkezési évre kifizetett és a kárkifutási modellben előrejelezett további kárkifizetések összegével számolunk. A modellben használt végső kárhányad feltevések felhasználásával becsült teljes kárkifizetés kifizetési évenkénti megoszlását a tartalékok kifutásához is használt növekedési indexek segítségével becsültük.
63
A végső kárhányadokat a biztosító minden számításkor felülvizsgálja. A 2016 évvégi számításaiban nem adódott olyan kárhányadérték, amely egyszeri hatásnak tudható be és amely ne lenne használható a jövőbeni kárráfordítás becsléséhez. Díjak törlése A díjak évközi törlését az értékelési napot megelőző naptári év évközi törlési statisztikája alapján állapítjuk meg. A paraméterek megállapításánál figyelembe vettük azt, hogy a díjak azon szerződésekre vonatkoznak, amelyek a biztosítási év végén nem kerültek felmondásra, azaz a törlési paraméterbe csak az évközi, a rendes felmondástól különböző esetekkel (pl. érdekmúlás miatti megszűnés, díjnemfizetés miatti megszűnés) számoltunk. A jövőbeni díjak törlésének törlési paramétere, az előző év elején S2 tartalékszámítás céljából figyelembe vett szerződéseknek évvégi tapasztalati adataival való összevetéséből származik. A paraméter azt mutatja meg, hogy adott időszakban figyelembe vett díjelőírásokból mennyi törlődik ténylegesen a vizsgált év végéig. A díjak törlésére vonatkozó feltételezéseket évente legalább egyszer, az évzáráshoz kapcsolódóan a biztosító felülvizsgálja. Költségek A költségelemek becslése a megszolgált díjra vetített költségek mint költséghányadok segítségével történt. Az igazgatási, szerzési költségek, adó és adójellegű ráfordítások becslése az igazgatóság által jóváhagyott stratégiai tervben szereplő igazgatási valamint szerzési költségekből indul ki. Kárrendezési költségeink pénzáramát a kárkifizetési pénzárammal együtt múltbeli adatok alapján
becsültük, oly módon, hogy egyrészt felhasználtuk a kárrendszerben tételesen
nyilvántartott kárköltségek kifizetési tapasztalatait, másrészt a korábbi év káradminisztációs költségeinek kárkifizetésekhez viszonyított arányában pótlékoltuk ajövőbeni kárkifizetéseket értékét.
Mivel nincs szükség a költségek hosszú távú előrejelzésére, ezért az alkalmazott módszertanból eredő bizonytalanságok nem jelentősek.
64
Díjat terhelő adók A díjat terhelő adók között a jelenlegi szabályozás alapján fizetendő adóból visszaszámolt kulccsal számolt becsült biztosítási adó került beállításra.
Viszontbiztosítás A viszontbiztosítás hatását, az aktuálisan érvényben lévő viszontbiztosítási szerződéseink alapján számszerűsítjük. Infláció Inflációs adatot a kalkulációban nem használtunk. Hozamok Megegyezik a diszkontáláshoz használt, kockázatmentes kamatlábbal.
65
D.2.2 Különbségek a fizetőképesség céljából végzett értékelés illetve a pénzügyi beszámolókban történő értékelés közt A pénzügyi beszámolókban történő értékelés a hatályos magyar számviteli sztenderdek szerint, a fizetőképesség céljából végzett értékelés pedig a szolvencia II rendszernek megfelelően készült.
D.2.2.1 A legjobb becsléssel számított tartalékok és a számviteli tartalékok értékeinek összevetése Az SII-es tartalékok számviteli tartalékokhoz viszonyított szintje összességében alacsonyabb. SII-es ágazati besorolást alkalmazva különböző mértékű eltérések tapasztalhatók a tartalékokban. Az összehasonlíthatóság érdekében az alábbi táblázatban a számviteli tartalékok értékeit SII szerinti termékcsoportonkénti bontásban is bemutatjuk a tartalékok SI és SII-es nettó (VB értelemben vett nettó) kockázati ráhagyás nélküli értékeit.
LoB Gépjármű-felelősségbiztosítás Egyéb gépjármű-biztosítás Tűz és egyéb vagyonbiztosítás Általános felelősségbiztosítás
SI (Ft) 1 570 109 784 436 439 926 772 067 563 391 780 379
SII (Ft) 1 186 277 381 274 989 435 320 141 604 184 024 595
Az alacsonyabb érték főként a tartalékbecslés legjobb becslés alapú módszerének kis mértékben a jövőbeni pénzáramoknál alkalmazott diszkontálás hatásának tudható be. A már bekövetkezett károk ráfordításának becsléséhez alkalmazott kifizetéseken alapuló kifutási háromszög alacsonyabb értékű jövőbeli kárráfordítást jelez előre, mint a jelenlegi tételes tartalékok és a jelenlegi módszerrel becsült IBNR tartalékok együttes összege. Az eltérések nagyrészt az SI-es kártartalékok beállításának óvatos megközelítésében illetve mind a tételes mind az IBNR tartalékokon megfigyelhető pozitív lebonyolítási eredményekben kereshető. D.2.3 A biztosítástechnikai tartalékok összegével kapcsolatos bizonytalanság bemutatása Ahogy a feltételezések ismertetése során ezt jeleztük a biztosítástechnikai tartalékok összegével
kapcsolatos
bizonytalanságok
véleményünk szerint
döntően
a limitált
kártapasztalatainkból erednek.
66
D.2.4 A viszontbiztosítási szerződésekből származó megtérülések A viszontbiztosítási megtérüléseket a bruttó becslések és a nettó számokon alapuló becslések különbségeként határoztuk meg. A már bekövetkezett károk esetében a nem arányos viszontbiztosítási fedezetet is figyelembe vettük a viszontbiztosítás várható megtérülésének becslésében. A viszontbiztosító megtérítése a kárköltségek kárhoz kapcsolódó részére is kiterjed, így a becslésben a direkt költség megtérülés is benne van. A
díjtartalékokkal
kapcsolatos
viszontbiztosítási
megtérülést
a
jövőben
érvényes
viszontbiztosítási fedezett alapján kapcsolatos becsültük már megkötött viszontbiztosítási megállapodások paramétereinek megfelelően. A biztosítástechnikai tartalékok viszontbiztosításra jutó részének kiszámításánál figyelembe vettük a viszontbiztosítási partnerkockázatot is. D.2.5 A tartalékok számításához használt feltevések előző időszakhoz képesti változása A 2016-os számításban a tartalékok becslésést a 2015-ös számításokban használt alapelvek figyelembe vételével, finomításával végeztük el. Az eredményben tapasztalható eltérést elsősorban az időszakban kumulálódott kártapasztalat, az időközben változó paraméterek mint a viszontbiztosítási szerkezet, a törlési tapasztalat, a költséghányadok, a Biztosító terveinek módosulása, változása okozza. A paraméterek megállapítása mint ahogy azt a korábbi fejezetekben is jeleztük a tapasztalati adatokból illetve a szintén tapasztalati adatok alapján elkészített tervekből vagy a már létejött megállapodások alapján történik, teljeskörűen alátámasztott és dokumentált.
67
D.3 Egyéb kötelezettségek D.3.1
Egyéb kötelezettségek értékelése
Az egyéb források értékelése, valamint a fizetőképesség céljából végzett értékeléshez felhasznált alapadatok, módszerek és fő feltételezések leírása a D.1, illetve D.1.1-es pontban található. D.3.2 Egyéb kötelezettségek értékelési különbségei az S2 és a pénzügyi beszámoló között Solvency II value Liabilities Technical provisions – non-life Technical provisions – non-life (excluding health) Technical provisions calculated as a whole Best Estimate Risk margin Provisions other than technical provisions Deferred tax liabilities Insurance & intermediaries payables Payables (trade, not insurance) Any other liabilities, not elsewhere shown Total liabilities Excess of assets over liabilities
Statutory accounts value
Reconciliation SII-SI values
2 461 804 623,00
4 660 523 336,00
- 2 198 718 713,00
2 461 804 623,00
4 660 523 336,00
- 2 198 718 713,00
4 660 523 336,00
- 4 660 523 336,00 2 342 074 885,00 119 729 738,00
7 509 903,00 75 244 462,00
7 509 903,00 -
75 244 462,00
286 666 306,00 108 780 760,00
286 666 306,00 108 780 760,00
353 567 388,00 3 293 573 442,00 2 283 266 679,00
387 582 557,00 5 451 062 862,00 1 588 655 293,00
2 342 074 885,00 119 729 738,00
-
34 015 169,00
A Szolvencia II és Szolvencia I mérleg között a következő értékelési különbözetek merültek fel az egyéb kötelezettségek esetében:
A SII pénzügyi kimutatások szerinti halasztott adó kötelezettség 75 millió forint, ami a nem jelenik meg az SI pénzügyi kimutatások között
A tartalékokon mutatkozó különbözetek magyarázatát az előző fejezet mutatja be
az egyéb kötelezettségeken mutatkozó különbözet a kötvények névértéke és bekerülési értéke közötti árfolyam különbözet átvezetéséből adódik
68
D.4 Alternatív értékelési módszerek A Biztosító meglévő számviteli politikái megfelelően tükrözik a 35/2015-ös EU rendelet 260. cikkében bemutatott kockázatokat, ezért nincs szükség alternatív értékelési módszerek alkalmazására.
D.5 Egyéb információk D.5.1
A menedzsment jövőbeni intézkedéseire vonatkozó feltételezések
A biztosítástechnikai tartalékok kiszámításakor nem éltünk a menedzsment jövőbeni intézkedéseire vonatkozó feltételezésekkel. D.5.2 A kötvénytulajdonosok magatartására vonatkozó feltételezések Mivel
csak
determinisztikus
módszereket
használtunk,
ezért
a
kötvénytulajdonos
magatartására vonatkozóan nem alkalmaztunk más feltételezéseket, mint ahogy azok a fő feltételezések részben részletezésre kerültek.
69
Tőkekezelés E.1.1
Szavatolótőke gazdálkodás
A Biztosító szavatoló tőkéjének besorolásakor a 2009/138/EK irányelv 93. cikke alapján határozta meg a besorolás alapvető kritériumait. A besorolás attól függ, hogy az egyes tőkeelemek az alapvető szavatolótőke vagy a kiegészítő szavatolótőke részei-e, valamint attól, hogy mennyiben rendelkeznek a következő jellemzőkkel:
a tőkeelem rendelkezésre áll, vagy szükség esetén lehívható mind a folyamatos működés, mind pedig a felszámolás során jelentkező veszteségek teljes fedezésére (állandó hozzáférés);
felszámolás esetén a tőkeelem teljes összege rendelkezésre áll a veszteségek fedezésére, és a tőkeelem visszafizetésére addig nem kerülhet sor, amíg minden egyéb kötelezettséget, beleértve a szerződőkkel és a biztosítási és viszontbiztosítási szerződések
kedvezményezettjeivel
szembeni
biztosítási
és
viszontbiztosítási
kötelezettségeket is, nem teljesítettek (alárendelés); Annak értékelésekor, hogy a szavatolótőke-elemek milyen mértékben rendelkeznek, illetve fognak rendelkezni a jövőben a fenti jellemzőkkel, megfelelően figyelembe kell venni az adott tőkeelem időtartamát, különös tekintettel arra, hogy a tőkeelem lejárati időhöz kötött-e. Amennyiben az adott tőkeelem lejárati időhöz kötött, annak a vállalkozás biztosítási és viszontbiztosítási
kötelezettségeinek
időtartamához
viszonyított
relatív
időtartamát
figyelembe kell venni (elegendő időtartam). A Biztosító a szavatolótőke gazdálkodásában a kitűzött legfőbb cél, hogy a tőkemegfelelési aránya állandóan 150% felett legyen, figyelembe véve az üzlet volatilitását és ezáltal a szavatolótőke szükséglet volatilitását is. E.1.2
Alapvető és kiegészítő szavatoló tőke szerkezete, összege és minősége
Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének a 2009/138/EK irányelv 75. cikke, valamint VI. fejezetének 2. szakasza szerint értékelt része, amelybe a Biztosító esetében a befizetett jegyzett tőke és az ahhoz kapcsolódó tőketartalék számít bele. A Biztosító a következő első szintű alapvető szavatolótőke-elemekkel rendelkezik: •
befizetett jegyzett tőke
1.180.000.000 forint
•
kapcsolódó tőketartalék:
6.371.510.000 forint
70
A Biztosító jelenleg nem rendelkezik második szintű alapvető szavatolótőke-elemmel, sem második szintű kiegészítő szavatolótőke-elemmel. A Biztosító halasztott adó követelései a 3. szintű szavatolótőke-elemek közé sorolandók. Más 3. szintű szavatolótőke-elemmel a Biztosító nem rendelkezik.
E.1.3
Szavatoló tőke figyelembe vehető összege az SCR és MCR fedezésre szintenként
A Biztosító elsőszintű szavatolótőke elemekkel rendelkezik, ezért a szavatolótőke szükséglet fedezésére a teljes rendelkezésre álló szavatoló tőkéjét figyelembe veheti. A minimális tőkeszükséglet fedezetére a harmadik szintű tőkeelemek közé sorolt halasztott adókövetelés nem vehető figyelembe. Ezt a következő táblázat foglalja össze. (S.23.01).
Total Basic own funds before deduction for participations in other financial sector as foreseen in article 68 of Delegated Regulation 2015/35 Ordinary share capital (gross of own shares) Share premium account related to ordinary share capital Reconciliation reserve Total basic own funds after deductions Available and eligible own funds Total available own funds to meet the SCR Total available own funds to meet the MCR Total eligible own funds to meet the SCR Total eligible own funds to meet the MCR SCR MCR Ratio of Eligible own funds to SCR Ratio of Eligible own funds to MCR
-
Tier 1 - unrestricted
1 180 000 000,00
1 180 000 000,00
6 371 510 000,00 5 268 243 321,00 2 283 266 679,00
6 371 510 000,00 5 268 243 321,00 2 283 266 679,00
-
2 283 266 679,00
2 283 266 679,00
2 283 266 679,00
2 283 266 679,00
2 283 266 679,00
2 283 266 679,00
2 283 266 679,00 1 549 784 634,00 1 145 000 000,00 147,3280% 199,4119%
2 283 266 679,00
Vagyis a Biztosító tőkemegfelelése 2016.12.31-én a szavatolótőke szükséglethez képest 147%os, a minimális szavatolótőke szükséglethez képest a megfelelés 199%-os. 71
E.1.4
Pénzügyi beszámolóban szereplő saját tőke és az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete közötti különbözetek
Az eszközök, biztosítási kötelezettségek és egyéb kötelezettségek pénzügyi beszámoló és Szolvencia II mérlegbeli különbözeteinek levezetését részletesen a D1, D2, illetve D3 pontok tartalmazzák.
72
E.2 Szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet Társaságunknál a számított szavatolótőke szükséglet 2016.12.31-én 1 549 784 634Ft mely meghaladja a minimális szavatolótőke szükségletet így a tőkemegfelelést a számított szavatolótőke szükséglethez kell mérni. E.2.1
Szavatolótőke-szükséglet kockázati moduljainak összege
Társaságunk szavatolótőke szükséglet és egyben a biztosítási tevékenységből származó kockázati profilját meghatározó kockázati modulokat már bemutattuk a C fejezetben. A jelen fejezetben kitérünk a számítás módjára alapadaira és az idősza alatti főbb változásokra: A kockázati modulokat a standard formula eőírásai szerint számoltuk és nem alkalmaztunk biztosítóspecifikus paramétereket. Az alábbiakban ismertetjük, hogyan milyen mértékben járul hozzá adott kockázati modul a szavatolótőke szükséglethez: Szavatolótőke-szükséglet – a standard formulát alkalmazó biztosítók esetén
Bruttó szavatolótőke szükséglet (ezer forintban) C0040 Piaci kockázat
R0010
157 303
Partner-nemteljesítési
R0020
657 425
Életbiztosítási kockázat
R0030
0
Egészségbiztosítási
R0040
0
R0050
841 091
R0060
-301 123
R0070
0
R0100
1 354 695
kockázat
kockázat Nem-életbiztosítási kockázat Diverzifikáció Immateriális
javakkal
kapcsolatos kockázat Alapvető
szavatolótőke-
szükséglet
73
E.2.2
E.2.2.1
Szavatolótőke-szükséglet kockázati moduljainak alapadatai és számítása
Piaci kockázat
Piaci kockázatra vonatkozó adatok a B3.10-es fejezetben találhatóak.
E.2.2.2 Partner nemteljesítési kockázat Partner nemteljesítési kockázatra vonatkozó adatok a B3.10-es fejezetben találhatóak.
E.2.2.3 Nem-életbiztosítási kockázat Mértékében a legjelentősebb kockázati modul a díj és tartalékkockázat, a törlési kockázat és a katasztrófa kockázat adja. A díj és tartalékockázat alapadataiként az üzletághoz tartozó homogén kockázati csoportok nettó díj és legjobb becslés szerinti tartalékadatait valamint a kockázatok földrajzi elhelyezkedését használtuk. A jövőben várható díjadatok tekintetében üzleti terveinkből ndultunk ki. Kockázataink Magyarország területére lokalizálhatóak. Törlési kockázatunk számszerűsítésésben azt a hatást vizsgáljuk, amit a
jövőbeni díjak
tervezetthez képesti alcsonyabb volumene okozna a tartalékokban. A tartalékokat a jövőbeni díjakon keletkező profit csökkenti, így amennyiben kevesebb olyan díjjal számolunk ami jövedelmező kockázati csoporthoz tartozik, nagyobb tartékszükséglettel kellene számolnunk. A hatás számszerűsítésben alapadatként a nyereséges homogén kockázatu csoportok díjtartalékait használjuk alapadatként. A törlési sokkot a standard formula előírásai szerint végezzük. A katasztrófakockázat általában a neméletbiztosítási kockázatban hangsúlyos szerepet játszik. Itt a biztosítási szerződéseink teljesítésével kapcsolatos korlátainkat vizsgáljuk, azaz hogy egy várható katasztrófa esetén mi lenne a biztosító által teljesítendő legmagasabb szolgáltatási összeg. A kataaszrófakockáazti almodul esetében alapadtnak számít a vállalt kockázataink területi eloszlása, nagysága illetve adott szcenáriók mevalósulása esetén a kckázatcsökkentési tecnikákkal csökkenthető veszteség météke . a kockázatunk mértékét, eloszlását
nyilvántartó rendszereinkben szereplő szerződéses paraméterek alapján
összesítjük, a viszontbiztosítás mint kockázatcsökkentő eszköz várható megtérítését a
74
vonatkozó
viszontbiztosítási
megállapodások
alapján
számszerűsítjük.
A
kapott
viszontbiztosítási fedezet miatt ez a kockázat a Biztosító esetében nem jelentős. E.2.3
Szavatolótőke-szükséglet kockázati moduljainak változásai
2015 évvégéhez képest szavatolótőkeszükségletünket meghatározó kockázati modulok súlya nem változott. Egy-egy kockázati modulon belül történtek kisebb változások, melyekről a következőkben számolunk be: A neméletbiztosítási kockázat az előző időszakhoz képest jelentősen lecsökkent. A csökkenés az új, 2017-ben induló viszontbiztosításoknak és a veszteséges ágazatok értékesítésének beszüntetése miatt következett be. E.2.4
Minimális szavatolótőke-szükséglet összege
A biztosító üzletágankénti tevékenységének kockázatainak megfelelő szavatolótőkéje 2016 december 31-én 516 767 408 Ft. A minimális szavatolótőke összegét az alábbi táblázatban szereplő ágazatonkénti tartalék és díjadatok határozzák meg. Lineáris formula komponens nem-életbiztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségekre vonatkozóan: Háttérinformációk Nettó legjobb
Nettó díjelőírás
becslés és az egy
az utolsó 12 hó
összegben meghatározott biztosítástechnikai tartalékok (viszontbiztosítás/különleges célú
napban (viszontbiztosítás nélkül)
gazdasági egység nélkül) C0020
C0030
Gépjárműfelelősségbiztosítás
R0050
1186277381
Egyéb gépjárműbiztosítás
R0060
274989435
887040678
Tűz és egyéb vagyoni kár biztosítása
R0080
320141604
1536168557
Általános felelősségbiztosítás
R0090
184024595
290751558.3
1345028005
A minimális szavatolótőkére ható a táblázatban található nettó tartalék és nettó díjadatok közül az elmúlt egy év nettó díjelőírása a meghatározó minden üzletág esetében. A komponensek
mérőszámai a gépjármű felelősségbiztosítási ágazatnál
vannak a
legközelebb egymáshoz, az ebben az üzletágban megjelenő nagyobb tartalékszükséglet miatt.
75
A fenti minimális szavatolótőke szükséglet a számított szavatolótőke szükségletből származtatott alsó és felső korlát közé esik így ez számít a kombinált minimális szavatolótőkeszükségleti mérőszámnak, ezt a mérőszámot azonban meghaladja a minimális szavatolótőke szükségletre jogszabály által előírt abszolút alsó korlát, amely egyben a biztosító minimális szavatolótőkeszükségletét is meghatározza. A Biztosító 2016. évvégi számítások szerinti minimális tőkeszükségletet meghatározó mérőszámokat az alábbi táblázat tartalmazza. A teljes minimális tőkeszükséglet kiszámítása a következő táblázatban foglalt adatok szerint történik: C0070 (adatok forintban) Linear MCR
R0300
516 767 408
SCR
R0310
1 549 784 634
MCR cap
R0320
387 446 159
MCR floor
R0330
697 403 085
Combined MCR
R0340
516 767 408
Absolute floor of the MCR
R0350
1 145 000 000
Minimum Capital Requirement
R0400
1 145 000 000
E.3 Az időtartam-alapú részvénypiaci kockázati részmodul használata a szavatoltőke-szükséglet számítás során A Biztosító nem használ időtartam-alapú részvénypiaci kockázati részmodult.
E.4 A standard formula és az alkalmazott belső modellek közötti eltérések A Biztosító kizárólag a standard formulát alkalmazza.
E.5 A minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet nem teljesülése Nem volt példa minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet nem teljesülésére.
E.6 Egyéb információk Nincs egyéb lényeges információ az eszközök és források fizetőképesség céljából végzett értékelésre vonatkozóan. 76
I. sz. melléklet - Szervezeti ábra
77
II.
sz. melléklet - Kárigények bekövetkezési évek és kárfejlődési évek szerinti bemutatása
Bruttó kifizetett kárigény (nem kumulatív) Kifutási év Kárév 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 & + C0010 C0020 C0030 C0040 C0050 C0060 C0070 C0080 C0090 C0100 C0110 C0120 C0130 C0140 C0150 C0160 Prior R0100 0 N-14 R0110 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 N-13 R0120 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 N-12 R0130 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 N-11 R0140 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 N-10 R0150 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 N-9 R0160 18 000 408 279 0 0 0 0 0 0 0 0 N-8 R0170 23 746 869 26 795 878 9 315 693 -800 000 3 994 182 1 203 095 922 597 3 352 157 40 640 N-7 R0180 126 519 550 46 314 862 -1 895 759 525 073 0 0 0 0 N-6 R0190 428 080 632 87 853 142 8 365 735 3 393 862 3 551 903 28 732 0 N-5 R0200 770 006 088 297 705 663 26 635 726 32 730 206 27 360 618 7 070 463 N-4 R0210 897 074 694 268 550 910 224 537 830 4 560 844 7 785 017 N-3 R0220 1 230 144 657 541 094 967 45 407 141 9 025 129 N-2 R0230 1 477 866 126 550 227 520 68 179 368 N-1 R0240 2 416 378 174 1 407 958 391 N R0250 2 160 256 403
Függőkár tartalékok nem diszkontált legjobb becslése
Kárév
0 C0200
Prior N-14 N-13 N-12 N-11 N-10 N-9 N-8 N-7 N-6 N-5 N-4 N-3 N-2 N-1 N
R0100 R0110 R0120 R0130 R0140 R0150 R0160 R0170 R0180 R0190 R0200 R0210 R0220 R0230 R0240 R0250
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 394 576 226 1 380 904 374
1 C0210 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 140 640 582 382 417 267
Tárgyév C0170 Prior N-14 N-13 N-12 N-11 N-10 N-9 N-8 N-7 N-6 N-5 N-4 N-3 N-2 N-1 N Total
R0100 R0110 R0120 R0130 R0140 R0150 R0160 R0170 R0180 R0190 R0200 R0210 R0220 R0230 R0240 R0250 R0260
Évek összesítve C0180 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 426 279 40 640 68 571 111 0 171 463 726 0 531 274 006 7 070 463 1 161 508 764 7 785 017 1 402 509 295 9 025 129 1 825 671 894 68 179 368 2 096 273 014 1 407 958 391 3 824 336 565 2 160 256 403 2 160 256 403 3 660 315 411 13 242 291 057
Kifutási év
2 C0220 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 43 365 296 101 614 463
3 C0230 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 37 450 033 56 591 313
4 C0240
5 C0250
6 C0260
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 396 484 0 1 924 637 1 870 084 27 453 810 14 422 237 30 488 123
7 C0270 0 0 0 0 0 0 0 1 114 031
8 C0280
9 10 11 12 13 14 15 & + C0290 C0300 C0310 C0320 C0330 C0340 C0350 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Év vége diszkontált adatokkal C0360 Prior N-14 N-13 N-12 N-11 N-10 N-9 N-8 N-7 N-6 N-5 N-4 N-3 N-2 N-1 N Total
R0100 R0110 R0120 R0130 R0140 R0150 R0160 R0170 R0180 R0190 R0200 R0210 R0220 R0230 R0240 R0250 R0260
0 0 0 0 0 0 0 0 1 104 663 1 854 358 14 300 953 30 269 170 56 300 564 100 989 366 379 798 175 1 373 378 972 1 957 996 221
78
