Pannon. Magbank ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. A pannon magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére

Pannon

Magbank

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A pannon magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére

Projekt adatok 3

PROJEKT ADATOK:

TARTALOMJEGYZÉK

Azonosítószáma: LIFE08/NAT/H/000288 Címe: A Pannon Magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére A pályázat időtartama:

Projekt adatok

3.

2010.01.01-2014.12.31.

A pannon magbank program célkitűzései

4.

A pályázat összköltségvetése:

A program elért eredményei

6.

A magminták feldolgozása, tárolása

12.

A betárolt magminták természetvédelmi célú hasznosításának tesztelése

18.

Környezeti nevelés, szemléletformálás, kommunikáció

22.

A projekt jövője

26.

969 090 euró, amelyhez 49,78%-os társfinanszírozást biztosít az Európai Bizottság LIFE+ Biodiverzitás alapon keresztül. Koordináló kedvezményezett, programvezető: Növényi Diverzitás Központ, Tápiószele Társult kedvezményezettek: Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő Támogatók: LIFE+ Biodiverzitás alap Földművelésügyi Minisztérium Mi az a LIFE+? A LIFE+ az Európai Unió környezetvédelmi politikáját támogató pénzügyi eszköz a 2007. január 1-től 2013. december 31-ig tartó időszakban. A LIFE+ Természet és Biodiverzitás komponense a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvek megvalósulását segítő projekteket, illetve a biológiai sokféleség csökkentését célzó programokat támogatja.

A Pannon Magbank program célkitűzései 4

A Pannon Magbank program célkitűzései 5

A PANNON MAGBANK PROGRAM CÉLKITŰZÉSEI

Tudományos források szerint a növényfajok közel egynegyedét fenyegeti a kipusztulás veszélye, és a folyamat hátterében nagyrészt az emberi tevékenység áll. A természetes és természetközeli növénytársulások elpusztítása, az élőhelyek kizsákmányolása, az inváziós tájidegen fajok (özönfajok) egyre erőteljesebb terjedése és a klímaváltozás mind a növényfajok számának csökkenéséhez vezetnek. A vadon élő növények hosszútávú megőrzése érdekében a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ vezetésével, a MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részvételével, valamint az Európai Unió LIFE+ Biodiverzitás alap és a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával 2010-2014 között egy olyan programot valósítottunk meg, amelynek keretében létrehoztuk és működtetjük a Pannon Magbankot. A Pannon Magbank kialakítása hazánk legnagyobb mezőgazdasági génbankjának kibővítésével, a tápiószelei Növényi Diverzitás Központban történt, így a Pannon biogeográfiai régió magbanki tárolást tűrő kultúr- és vadon élő növényeinek sokféleségét egy helyen őrizzük meg.

2. ábra: A Pannon biogeográfiai régió

Az Európai Unió által minősített Pannon biogeográfiai régió (2. ábra, narancssárgával jelölve), azaz a földrajzi értelemben vett Kárpát-medence különösen gazdag és változatos növényvilágnak ad otthont. Növényfajainak száma megközelíti a 3400-at, amelyből számos taxon az unió területén csak itt fordul elő. A 2010 és 2014 között megvalósuló Pannon Magbank LIFE+ projekt célkitűzése e rendkívül gazdag flóra vadon élő edényes növényfajainak hosszú távú ex-situ megőrzését szolgáló génbank létrehozása volt. A példanélküli törekvés első lépéseként létrejött a Pannon Magbank, amely az öt éves program végére a hazánkban vadon élő őshonos flóra mintegy 50 százalékának, azaz 800 fajnak a begyűjtését és magbanki tárolását vállalta fel.

A program azonban nem csak sikeresen teljesítette, hanem meg is haladta a vállaltakat, és 2014. év 1. ábra: Magminták a Pannon Magbankban

végéig mintegy 844 faj 1855 tételének gyűjtését és tárolását valósította meg.

A program elért eredményei 6


A PROGRAM ELÉRT

EREDMÉNYEI

A MAGMINTÁK BEGYŰJTÉSE A magbank létrehozásakor elsődleges és elengedhetetlen feladataink között szerepelt a gyűjtés stratégiájának megtervezése és tudományos megalapozása.

34+26+161086

34,37 %

25,78 %

profi gyűjtők

magánszemélyek

15,44 %

9,47 %

Növényi Diverzitás

egyéb intézmények

6,51%

8,43%

A négy gyűjtőév során számos gyűjtő segítette a munkát. A gyűjtőhálózat olyan szakemberekből állt, akik biztosan felismerik az adott növényt, valamint pontos és részletes adatokat tudnak szolgáltatni a gyűjtés körülményeiről. Hiszen a maggyűjtés ilyen formája kényes feladat. Figyelembe kell venni az adott populáció sérülékenységét, a megfelelő gyűjtés időpontot az optimális érettségi fázishoz, az időjárást; fel kell ismerni az élőhely típusát, az ott élő többi növényt, a rossz minőségű magot; meg kell tudni oldani az odajutást, a hatékony magszedést vagy éppen a gyűjtött magok előtisztítását.

34,37 %

9,47%

GYŰJTŐI CSOPORTOK

15,44%

Központ

25,78%

3. ábra: A gyűjtött magtételek

megoszlása gyűjtői csoportok szerint

9 Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai

12 felsőoktatási és kutatási intézmény szakemberei

8,43 %

6,51 %

MTA ÖK ÖBI

nemzeti parkok

A GYŰJTŐHÁLOZATBA BEKAPCSOLÓDÓ SZEMÉLYEK

több mint 30, botanikában

A 3. ábrán látható, hogy a felsorolt gyűjtői csoportok, valamint a projektben résztvevő intézmények

jártas magánszemély

milyen arányban járultak hozzá gyűjtéseikkel a Pannon Magbank gyűjteményének gyarapításához. Látható, hogy a profi szakemberekből álló gyűjtőcsapatok mellett, a magánszemélyként bekapcsolódók, valamint a Növényi Diverzitás Központ munkatársai gyűjtötték a legtöbb magtételt a projekt ideje alatt.



A projekt alatt 844 növényfaj 1855 tételét gyűjtöttük be. Ebből 197 különböző védett fajhoz tartozik

A Pannon Magbank projekt gyűjtési helyei

339 tétel, 45 fokozottan védetthez pedig 71 tétel. A begyűjtött tételek és fajok számának alakulását a 4. ábra mutatja. 800 db

700 db

gyűjtések száma taxonok száma új taxonok száma

600 db

500 db

Jelmagyarázat

400 db

300 db

200 db

100 db

2011-es gyűjtések 2012-es gyűjtések 2013-es gyűjtések 2014-es gyűjtések Földrajzi nagytájak Földrajzi kistájak Védett területek

N 0

25

50

75 km

0 db 2011

2012

2013

2014

4. ábra. A magyarországi gyűjtések (taxonok, tételek) számának (db) alakulása az egyes években Gyűjtések száma: a beérkezett magminták száma, Gyűjtött taxonok száma: a beérkezett fajok és alfajok száma.

5. ábra: A Pannon Magbank gyűjtési helyei 2011-2014 között

Élőhelytípus tekintetében a legtöbb gyűjtés gyepekről történt, a magtételek mintegy kétharmada származott gyepi élőhelyekről.

Látható, hogy a 2013-as év tekinthető a legeredményesebbnek, ekkor sikerült a legtöbb taxon tételét

A magminták begyűjtését több meghatározott kritérium szerint kellett elvégezni. A természetvédelmi

begyűjteni, és az új taxonok száma is ekkor volt a legmagasabb. Az utolsó évben már célirányosan foly-

célokkal összhangban nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a populációt semmiképpen ne károsítsuk

tak a gyűjtések, hiszen a projekt végére már egyre csökkent a még nem gyűjtött taxonok köre.

a gyűjtés során. Így a begyűjtött magmennyiség a teljes éves maghozam legfeljebb 20 %-át jelenthette.

Törekedtünk arra, hogy az egyes fajokból az ország minél több tájegységről gyűjtsünk magtételeket és

Alapvető kritérium volt továbbá a begyűjtött magvak megfelelő érettségi állapota, illetve a magmennyi-

növeljük az egy fajhoz tartozó tételek gyűjteményét, diverzitását.

ség is. Az elfogadható magmennyiséget – annak figyelembe vételével, hogy a magszám elegendő legyen

Ahogy az a következő térképen (5. ábra) is látható, az ország egész területéről érkeztek magok. A 230

a tároláshoz és a laboratóriumi vizsgálatokhoz – 5000 magban állapítottuk meg, a gyakorlatban azonban

magyarországi kistáj kétharmadáról történt gyűjtés, a preferencia viszont jellemzően a gyűjtők által

ezt a darabszámot az egyes fajokhoz mérten bizonyos esetekben rugalmasan kezeltünk.

könnyebben elérhető helyeket jelzi.

A 800 faj begyűjtése már önmagában a fajszámot tekintve is nagy kihívásnak bizonyult.



A vadon élő növényfajok magvainak begyűjtése azonban több szempontból sem egyszerű feladat. Figyelembe véve

2014. DECEMBER 31-IG ÖSSZESEN 197 VÉDETT FAJ 339

a faji sajátságokat, az egyes fajok gyakoriságát, egyedszá-

TÉTELE, ÉS 45 FOKOZOTTAN VÉDETT FAJ 71

mát, a tenyészidő hosszát, a maghozamot, a magterjesztés

TÉTELE KERÜLT BEGYŰJTÉSRE (10. ábra).

módját, a magméretet, számos nehézséggel kellett szem6. ábra: Csillagőszirózsa (Aster amellus)

benéznünk az öt év során. A nagy tömegben előforduló, sok magot érlelő fajok esetében, mint például a pázsitfüvek többségénél, lényegesen egyszerűbb volt a gyűjtés, még attól eltekintve is, hogy jellemzően sok léha magot teremnek. Számos növényfaj magvainak begyűjtésénél azonban nem csupán az alacsony egyedszám okozhatott problémát.

7. ábra: Bánsági bazsarózsa (Paeonia officinalis)

Több faj esetében számolnunk kellett azzal, hogy kicsi a maghozam, amit ráadásul az évjárat-hatás is befolyásol. Ezen túlmenően bizonyos fajoknál jellemzően számottevő volt a magpredátorok és magparaziták kártétele, mint például a fészkesek, a szegfűfélék és a pillangósvirágúak

3,9 % fokozottan védett faj 22,16 % védett faj 73,97 % nem védett faj

családjában. 8. ábra: Tavaszi egyhajúvirág (Bulbocodium vernum)

Különösen a ritka, kis populációmérettel, vagy szűk elterjedési körrel rendelkező fajok esetében volt nehéz dolgunk. Mindazonáltal sikeres begyűjtését nyugtázhatjuk olyan ritka és védett fajoknak, mint például a csillagőszirózsa (Aster amellus, 6. ábra), a bánsági bazsarózsa (Paeonia officinalis, 7. ábra), tavaszi egyhajúvirág (Bulbocodium vernum, 8.

9. ábra: Tornai vértő (Onosma tornense)

ábra), vagy a csak nálunk előforduló bennszülött magyar tornai vértő (Onosma tornense, 9. ábra).

10. ábra: Természetvédelmi oltalom alatt álló fajok aránya a Pannon Magbank gyűjteményében

A magminták feldolgozása, tárolása 12


A MAGMINTÁK FELDOLGOZÁSA, TÁROLÁSA

A magtételek sztereo mikroszkópos ellenőrzése Gyűjtőink munkája nyomán begyűjtött és mag-

előzetes ellenőrzések során kiszűrhetők voltak

bankba beérkezett minták körültekintő ellenőrzé-

olyan hibák a magmintákban, amelyek okán gén-

sen estek át. Első lépésként a magtételeket sztereo

banki tárolásra nem alkalmas az anyag. Ilyen hiba

mikroszkóp alatt vizsgálva, elvégeztük taxonómiai

lehet a magvak látható éretlensége, a minta nagy-

azonosításukat, vagyis faji szintű beazonosításu-

arányú léhasága, paraziták jelenléte, vagy egysze-

kat. Ez utóbbi korszerű és precíz hazai maghatáro-

rűen a kis magmennyiség.

zók hiányában igen nehéz feladat, hiszen az egyes

A taxonómiai, mennyiségi és minőségi ellenőrzé-

fajok magvait gyakorta csak igen apró különbségek

sek után minden tételből magmintát tettünk félre

választják el egymástól. Különösen problémás ez

fotódokumentáció készítéséhez. A jó minőségű,

olyan taxonok esetében, amelyek magjai nagyon kis

ötvenszeres nagyítású magfotók (11-12. ábra) a

méretűek, mint például a kosborfélék családjába

későbbiekben felhasználhatóak lesznek például

(Orchideaceae) tartozó fajoké, vagy ahol a magvak

digitális magatlasz elkészítéséhez, amely hiánypót-

alakja egy fajon belül is igen változatos, mint egyes

ló anyag a hazai vadon élő növényfajok magvainak

sárma fajok (Ornithogalum spp.) esetében. A fajok

határozásához.

11. ábra: Fehér mécsvirág (Silene alba) magja

taxonómiai azonosításának megkönnyítése érdekében gyűjtőink a növény határozóbélyegeiről ké-

Ezen túlmenően az elkészült fotódokumentáció

szült fotódokumentációval segítették munkánkat.

alkalmas a magok fontosabb paramétereinek (szélesség, hosszúság, magasság) lemérésére, amely

A laboratóriumi vizsgálatok során minden esetben

mérési eredmények lehetőséget teremtenek pél-

elvégeztük a magminták mennyiségi és minőségi

dául az eltérő területi elterjedésű populációik mag-

ellenőrzését. Ez azért különösen fontos, mert az

méreteinek összehasonlítására.

12. ábra: Fecsketárnics (Gentiana asclepiadea) magja



Tisztítás

Csíráztatás

A gyűjtőktől a magtételek „előtisztítva” (szár- illet-

Laboratóriumunkban minden egyes tétel átesett életképességi vizsgálatokon, amelyeket lehetőség sze-

ve levéltöredékektől mentesen) kerültek a Pan-

rint génbanki szabványok alapján végeztünk. A vad fajoknál nem minden esetben rendelkezünk irodal-

non Magbankba, ahol a munkatársak elvégezték

mi adatokkal a csíráztatáshoz. Nem ritka, hogy olyan fajokkal dolgoztunk, melyek korábban nem voltak

a tisztítást általában mag, rendhagyó esetekben

laboratóriumi körülmények között csíráztatva. Az ideális csírázási körülmények fajonként, de akár egy

termés szintig. Vad fajok tekintetében ez rendkí-

faj populációin belül is változhatnak. A tételeknek 30 napot adtunk arra, hogy bizonyságot tegyenek

vül aprólékos, időigényes munka, ezért is fontos

életképességükről (15.-16. ábra).

a megfelelő előtisztítás. Bizonyos fajok esetében a folyamat egyszerűbb (pl. száraz felnyíló toktermés, 13. ábra), más fajoknál (pl. húsos termések) nehezebben oldható meg. A tisztítás nem minden esetben „gépesíthető”. Alapvetően két tényező alapján különíthetők el a magok az egyéb növényi töredékektől.

13. ábra: Megtisztított magminta

Szitasorokon alakjuk és méretük alapján, valamint egy speciális, állítható fordulatszámú szelelőgép (14. ábra) segítségével tömegük alapján válogathatók. Leggyakrabban mindkét módszert kell alkalmazni, párhuzamosan. Nehezíti a munkát, ha pl. a mag illetve a tok töredékei ugyanakkorák és tömegük is egyezik. Ekkor sem a szita, sem a szelelőgép nem segít, kézi válogatás lehet csak megoldás.

14. ábra: Magminta tisztítása szelelőgéppel

15. ábra: Magminták a csíráztató asztalon

16. ábra: Csíranövények


Galaj

Lucerna

Tarsóka

Veronika

Aszószegfű

Útifű

Bükköny

Pimpó

Bakszakáll

Ternye

Zsázsa

Imola

Szegfű

Habszegfű

4836+ 35+ 21+ 19+ 18+ 17+ 16+ 13+ 11+ 10+ 10+ 9+ 8+ 7+ 6+ 5+ 4+ 4+ 4+ Gyöngyperje

50

Aggófű

60

Cickafark

70

Szikipozdor

80

Lednek

90

Rozsnok

Átlagos csírázás (%)


Nemzetség

17. ábra: A legjobb csírázási eredményeket mutató 20 nemzetség

Szárítás, tárolás A magbanki tárolás alapja a magok nedvességtartalmának csökkentése és annak folyamatos alacsony százalékon tartása. A magszárítás célja a nedvességtartalom olyan mértékű csökkentése, mely meghosszabbítja a tárolási élettartamot. Sokféle módszer használható a magszárításra, melyek közül a leggyakoribb a párátlanított szárítókamra alkalmazása. A vad fajok esetében a szárítás 16-17 °C (+/- 1 °C) hőmérsékletű és 15-20 %

Legfontosabb feltételek a megfelelő hőmérséklet, megfelelő vízmennyiség. A csírázás eredményessé-

relatív páratartalmú szárítóhelyiségben (18. ábra) történik. A szárítás során a mag nedvességtartalmát

géhez olyan „kiegészítő körülmények” is hozzájárulnak, mint a fény, ami általában a víztől megduzzadt

(növényfajtól, növénycsoporttól függően) 3-7 %-os mag-nedvességtartalomra kell csökkenteni.

magvak csírázást szabályozza, a száraz magvak érzéketlenek rá. Gyakran nem indult el a csírázás akkor

A begyűjtött, tisztított, szárított, csomagolt magvak (19. ábra) hosszú távú tárolása ún. aktív és bázis

sem, ha az előbb felsorolt feltételek közül valamennyi teljesült. A magnyugalmi állapot (dormancia)

tárolóban valósul meg. A 0 °C hőmérsékleten üzemeltetett aktív tárolók Tápiószelén és Vácrátóton, míg

miatt előfordult, hogy életképes magokat nem sikerült csíráztatni, ezért az életképességi határérték

a -20 °C-on működő bázis tárolók Tápiószelén és Bódvarákón (Esztramos-hegy) kerültek kialakításra.

alacsonyabb (51%) a génbanki határértéknél (85%). A dormanciát előhűtéssel, illetve váltakozó hőmér-

Amíg a Pannon Magbank bázistárolója a gyűjtemény géntartalékként történő, hosszú távú tárolását és

séklet biztosításával próbáltuk feloldani.

megőrzését szolgálja, addig az aktív tárolóban elhelyezett gyűjtemény kutatások, felszaporítások, visz-

Az egyes növénycsaládok jelentős különbséget mutatnak csírázási eredményeik tekintetében. A 17.

szatelepítések alapanyagát biztosítja. A megőrzés teljes biztonsága (pl. a tételek természeti csapás vagy

ábrán látható, hogy legjobb eredményeket a rozsnok, a lednek és a szikipozdor nemzetségeknél értük

emberi tevékenység során előállt vészhelyzet miatti károsodásának elkerülése) érdekében a bázistároló-

el. Az átlagos csírázási arányok vizsgálatakor az is befolyásolja a végeredményt, hogy milyen a tétel

ban tárolt magtételek egy részét – az ún. duplikátumokat – az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság terü-

minősége. Külső tulajdonságok alapján nem lehet 100 %-os biztonsággal megítélni a magok egészségi

letén, az Esztramos-hegyben lévő hajdani ércbánya-járatban raktároztuk el. Az aktív tárolóban található

állapotát, ezért is végzünk minden egyes tételen életképességi vizsgálatokat.

magminták duplikátumait Vácrátóton helyeztük el.

Fontos hangsúlyozni, hogy a gyenge vagy sikertelen csíráztatási eredmény nem jelenti az adott tétel életképtelenségét, hanem mindössze azt jelzi, hogy az alkalmazott csíráztatási módszerrel nem tudtuk a magnyugalmi állapotot megszűntetni. A kipróbált módszer viszont jó alapot jelenthet a protokollok továbbfejlesztésére. Összességében elmondható, hogy a csíráztatás eredménye csak az aktuális csíraképességre enged következtetni, közvetlenül az életképességre nem.

19. ábra: Szárított, szétmért magminták

A behatárolt magminták természetvédelmi célú hasznosításának tesztelése 18


A BETÁROLT MAGMINTÁK

TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK TESZTELÉSE Felmerülhet, hogy dicséretes dolog a honos fajok

bizonyos tapasztalat rendelkezésre állt az egyes

magbankjának létrehozása, de vajon mire lehet

fajok viselkedéséről. Tíz fajt (20. ábra) választot-

majd felhasználni ezeket a magokat? A tárolók-

tak ki a szakemberek a védett homoki gyep fajai

ban megőrzött tételek többek között felhasznál-

közül: a homoki imolát (Centaurea arenaria), a ké-

hatóak leromlott élőhelyek állapotának javítására,

sei szegfűt (Dianthus serotinus), a kék szamárke-

egyes populációk egyedszámának növelésére,

nyeret (Echinops ruthenicus), a pusztai kutyatejet

visszatelepítésre. Ennek alátámasztásául, a pro-

(Euphorbia seguieriana), a magyar csenkeszt (Fes-

jektben teszteltük a magok természetben való

tuca vaginata), a homoki fátyolvirágot (Gypsophila

felhasználásának lehetőségét. Olyan fajokat és

arenaria), a deres fényperjét (Koeleria glauca), a

területet választottak az MTA Ökológiai Kutató-

homoki vértőt (Onosma arenaria), a vajszínű ör-

központ Ökológiai és Botanikai Intézet munkatár-

dögszemet (Scabiosa ochroleuca) és a kisvirágú

sai a Kiskunsági Nemzeti Parkban, ahol már ko-

habszegfűt (Silene borysthenica).

rábban történtek visszatelepítéses vizsgálatok és

21. ábra: Homoki gyep referencia társulás

A fajok magbanki gyűjteményinek mintái nem biztosítottak elegendő magot a visszatelepítéshez a kijelölt, összesen 2 hektár területre. Ezért nagyobb mennyiségű, esetenként több kilogramm magot kellett 20. ábra: A visszatelepítéshez

begyűjteni a mintaterületen (21. ábra), amit abban az évben, vagy később, 1-3 év tárolás után vetettek

kiválasztott fajok

el felhagyott szántók helyén kialakult gyomos területre.

Így tesztelni lehetett az egyes évek időjárási különbözőségeinek, valamint a tárolás hosszának hatását is. Kísérletet állítottak be a fajok magjainak szaporítására is a mintaterület környékén és Vácrátóton, a Botanikus Kertben.



23. ábra: Vajszínű ördögszem (Scabiosa ochroleuca) csíranövénye

Ezek mennyisége később vagy erősen lecsökkent az aszályos évben, máskor következő évre újabb csíranövények jelentek meg. Volt olyan faj, mely csak kivételesen enyhe tél és csapadékos nyár után kelt ki (homoki vértő), ekkor azonban már virágzó példányok is megjelentek. A 2013. évi vetés kedvezett a vajszínű ördögszemnek (23. ábra) is. 22. ábra: Magyar csenkesz (Festuca vaginata) csíranövényei

Összességében elmondható, hogy a tárolás hosszúságának nem volt jelentős hatása a csírázásra.

Az eddigi eredmények igazolták a terveket: az elvetett fajok többsége kikelt és növekedésnek indult, a második, vagy harmadik évre már virágzó példányok is előfordultak. Ám a fajok nem egyformán

A felszaporítás eredményei azt mutatják, hogy még nem tudunk eleget a honos fajok szaporítási körül-

válaszoltak az időjárási viszonyok kihívásaira, az aszály azonban minden fajt visszavetett. A magyar

ményeiről, igényéről és a szükséges beavatkozásokról. Az elvetett fajok az aszály miatt kipusztultak ott,

csenkesz volt az egyetlen, mely minden évben jelentős mennyiségű csíranövényt biztosított már a

ahol nem volt locsolási és gyomlálási lehetőség. A szerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy

vetés őszén (22. ábra).

agrotechnológiai módszerek alkalmazása szükséges a szaporítás hatékony módjának kikísérletezéséhez.

Környezeti nevelés, szemlélet formálás, kommunikáció 22


KÖRNYEZETI NEVELÉS, SZEMLÉLET

A Pannon Magbank LIFE+ projekt keretében két éve megnyitott állandó kiállítás helyszí-

FORMÁLÁS, KOMMUNIKÁCIÓ

nén interaktív táblák és tárlatelemek segítségével mutatjuk be a növényi egyedfejlő-

A Pannon Magbank Projektnek egyik fontos célja az is volt, hogy a nagyközönség is megismerhesse az itt

dés állomásait, valamint a minket körülvevő

folyó kutatásokat, ily módon részese lehessen az éveken át tartó munkának.

természetes

A Pannon Magbank LIFE+ projekthez szervesen

rébe, a vadon élő őshonos flóra megőrzésének

kapcsolódik az annak tevékenységét, célkitűzése-

fontosságába. A NöDiK területén található Agro-

it és elért eredményeit bemutató ’Magtól Magig’

botanikus Kerten átérve érkezünk el a Pannon

fantázianevű állandó kiállítás a Növényi Diverzitás

Magbank laborjába, ahol minden korosztály szá-

Központban, valamint a szintén szervezett cso-

mára érdekes perceket tölthetünk munkánk és

portvezetések keretében történő Pannon Mag-

látványos eszközeink megismerésével (24. ábra).

bank laborlátogatás is. A tárlat valamint a helyi

Együtt fedezzük fel, milyen állomásokon megy

védettséget élvező botanikus kert megtekintése

keresztül a természetben a termés és mag, mire

mindenki számára ingyenes!

lelkes gyűjtőinktől a szárítókba, ill. hűtött tároló-

perces, az intézeti tavat is érintő sétát követően

keretében látogatóink 15-20 perces bevezető

jutunk el a Pannon Magbank állandó kiállításának

során kapnak betekintést tevékenységünk hátte-

otthont adó épülethez.

életközösségek

megőrzésének fontosságát. A tárlatvezetés során „élő”, tehát valódi, megfogható növénykülönlegességekkel, termésekkel és magvakkal is találkozhatunk, ezek egészítik ki a különböző mobil elemekkel gazdagított kiállításelemeket, mint pl. mágneses levél- és virágképek, melyeket megfelelő sziluettjeikre kell illeszteni: ez a különféle morfológiai jellemzőket, az alaki és funkcionális sokféleséget mutatja be. Forgatható

inkba kerül. Tanulmányutunk végeztével újabb 15 A tárlatvezetés botanikai sétával indul, melynek

vegetációk,

korongok segítségével vad növények virágos képeihez párosíthatjuk terméseik, magjuk képét (25. ábra). Összeforgatható kockák oszlopai ismertetnek meg a „jó” (gyógynövények) ill. „rossz” (tehát mérgező-) fajokkal, melyek habitusképeinek, virág(zat)ainak és magjainak megismerésében piktogramok segítenek. További interaktív elemek a magokat százszoros nagyításban, élethű formakiképzéssel és színvilággal megjelenítő gipszmakettek, valamint a bonyolultabb felépítésű, tagolt felszínű magvakat tapintás útján közelebb hozó „varázsdoboz”. A kisebbeket „varázsszemüveg” (mikroszkóp) segíti megismerni a különféle termések, magok valódi formáját, rajzolatát. Ezen felül helyfoglaló játék keretében zsámolyokra festett növények képeit párosíthatják össze az ablaktáblákon elhelyezett (üvegmatrica) párjaikkal, mely során az egyes fajok élőhelyeit is megismerhetik látogatóink. Az idősebbek, az endemikus ill. az invazív fajokat bemutató interaktív

24. ábra: Pannon Magbank laborlátogatás

felületinkkel is találkozhatnak.



Az egészen fiatal korosztályt pedig egy gyermeklabor várja, ahol az ovisok, kisiskolások játszva ismerkedhetnek meg a magfeldolgozás, és a tárolás folyamataival. Hasonlóan nagy hangsúlyt fektettek a partnerintézmények is a program eredményeinek bemutatására. Ennek szellemében jött létre a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának vácrátóti telephelyén, az Ökológiai és Botanikai Intézet Berkenyeház elnevezésű látogatóközpontjában a Pannon Magbank állandó kiállítása (26. ábra).

Az ide belépő látogató a magok világába csöppen, ahol az interaktív táblák játékos feladatokon keresztül ismertetik meg vele a Pannon Magbank gyűjtőinek sokrétű tevékenységét, a növényi magterjesztési módokat, valamint az állatok szerepét a természetes magbankok létrehozásában. Megbecsülhetik 5000 mag térfogatát, és a tapintásukra hagyatkozva, gipszmakett alapján megpróbálkozhatnak fajok azonosításával is. A kiállítás minden korosztálynak kínál érdekességeket, új ismereteket.

27. ábra: Interaktív kiállítás Bódvaszilason

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál Bódvaszilason, a Művészetek Magtára ad otthon a projekt keretében kialakított ingyenesen látogatható kiállításnak (27. ábra), amelynek fő célja az Aggteleki -karszt növénytani értékeinek, változatosságának bemutatása a projekt keretein belül.

26. ábra: Interaktív kiállítás Vácrátóton

Természetesen a kiállítások a projekt zárása után, továbbra is ingyenesen látogathatóak.

Projekt jövője 26

PROJEKT JÖVŐJE Együttműködési lehetőségek keresése

Kiadja: Növényi Diverzitás Központ

A projekt ideje alatt nagy hangsúlyt fektettünk a szakmai közönség, illetve a döntéshozók tájékoztatására, valamint a szakmai együttműködési lehetőségek keresésére is. Ennek keretében

Mindezek közül kiemelendő a 2014. február 24-25. között megrendezett

Nemzetközi

Pannon

Növényi Diverzitás Központ fotótár MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet

számos konferencián, rendezvényen vettünk részt.

Vácrátóton

Képek forrása:

Magbank

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság http://www.carpathianbasinspecies.eu/

Konferencia. A rendezvény sikerét mutatja, hogy 12 ország több mint 60 szakembere érkezett az őshonos növények magjainak megőrzéséről rendezett nemzetközi konferenci-

Kivitelező: Walton Promotion Kft.

ára. A tanácskozás során a magbanki tevékenységben jártas külföldi intézmények szakemberei osztották meg tapasztalataikat a Pannon Magbank Magyarország határain túlra, a

Készült az Európai Unió LIFE+ pénzügyi alapja és a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával.

Pannon Biogeográfiai régió egészére történő kiterjesztése és a gyűjtemény jövőbeni folyamatos fejlesztése érdekében. Tápiószele, 2014

Természetesen a projekt vége nem jelenti a Pannon Magbank befejezését. A jövőben is folytatjuk a magminták begyűjtését, feldolgozását és hosszútávú megőrzését. A reintrodukciós terület rendszeres monitorzása szintén célunk az elkövetkező években. Folytatjuk a megkezdett oktatási és kommunikációs tevékenységeket, valamennyi partnerintézménynél továbbra is ingyenesen látogathatóak a projekt keretében kialakított kiállítások.

ELÉRHETŐSÉGEINK Pannon Magbank 2766 Tápiószele Külsőmező 15. Tel.: +36 53 380 070 Fax: +36 53 380 072 Web: www.pannonmagbank.hu E-mail: [email protected]

Pannon. Magbank ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. A pannon magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére

Recommend Documents