Pályáztatás és műszaki terv készítés...7

3. Digitális térképek előállítása Tartalom: 3.1. Bevezetés............................................................... 2 3.2. A digitális térképkészítések folyamata.................. 3 3.3. A digitális alaptérképek készítésének tervezése.... 5 3.3.1. A DAT előállításának előkészítése ................. 5 3.3.1.1. Felmérési igény - Felmérési ütemterv ..... 5 3.3.1.2. Felmérési tanulmány és műszaki terv készítése ............................................................... 5 3.3.1.3. Pályáztatás és műszaki terv készítés ....... 7 3.4. A térképkészítés végrehajtásáról ........................... 9 3.4.1. Általános feladatok és lehetőségek................. 9 3.4.2. A térképkészítés főbb munkaszakaszai ......... 12 3.4.3. Az adatgyűjtéstől a DAT állomány létrehozásáig .......................................................... 14 3.5. Zárómunkálatok .................................................. 22 3.6. Ellenőrző kérdések, feladatok ............................. 23

dr.Vincze László: Digitális nagyméretarányú térképkészítés

3.1. Bevezetés Az 1.5.1 pontban megismertük azokat az előállítási módszereket, amelyek alkalmasak a DAT előírásai szerint digitális térképek létrehozására. Ebben a fejezetben azokat a lépéseket és a feladatokat tekintjük át, amelyek – s különféle technológiai változatok esetén – szükségesek a térképi adatbázis megalkotásához. Ismét utalunk rá, hogy nem lehetett célunk a részletes ismertetés, de a legszükségesebb ismereteket feltétlenül tudnia kell annak, aki térinformatikai rendszerekben digitális térképpel dolgozik. A fejezetből megismeri - a térképelőállítás főbb szakaszait, - képet kap a tervezés feladatairól, - betekinthet a létrehozás folyamatába és feladataiba. A tananyag elsajátítása után képes lesz: - megérteni az egyes főbb adatnyerési módok lényegét, - áttekinteni a térképkészítés folyamatát és főbb feladatait, mely egy esetleges újabb adatállomány előállításakor felmerül.

2

NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

Digitális térképek előállítása

3.2. A digitális térképkészítések folyamata A digitális térképek előállítása – mint utaltunk rá – sokrétű és változatos feladatsor. Az előállítás folyamata a következőképpen csoportosítható: a) a térképkészítés tervezése, b) a digitális térképi adatállomány előállítása (végrehajtás, beleértve az ún. adatcsere-formátum elkészítését is), c) a digitális térkép felülvizsgálata, hitelesítése, végül d) az elkészült térképmű forgalomba adása. A DAT létrehozása anyagi és kapacitásbeli korlátok miatt csak napjainkban kezdődött és várhatóan mintegy két évtizedig tartó folyamat. A végrehajtás feladatai természetesen eltérnek egymástól technológiánként, de esetleg fekvésenként is (erre később kitérünk kissé részletesebben). A DAT készítés szervezési folyamatáról - különös tekintettel az újszerű vonásokra - a következő ábra ad áttekintést.


3


Áttekintő folyamatábra a DAT készítéséről Felmérési igény felmerülése/feltárása - körzeti és megyei földhivatalban - egyéb (önkormányzat, bank, stb) szféra Felmérési ütemterv készítése

Felmérési tanulmány készítése és véleményezése

Pályázati kiírás és közzététel

Pályázat + mellékletei (pl. Műszaki terv) készítése, benyújtása

Pályázat elbírálás és szerződéskötés

⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒

Végrehajtás teendői (részletezve a 3.4 pontban) Adatszolgáltatás a földhivatal részéről Adatgyűjtés a technológia függvényében Jelentkező problémák jelzése és feloldása Jogerős változások bedolgozása, Belső és minősítő vizsgálat és dokumentálása Részleadás és teljes leadás állami átvételi vizsgálatra

Állami átvételi vizsgálati eljárás (4. fejezet) - Alkalmassági vizsgálat és nyilatkozat (15 napon belül) - Részletes vizsgálat ⇒ földmérési, ⇒ ingatlan-nyilvántartási és ⇒ mezőgazdászi - Hibajavítás és ellenőrzése - Hitelesítés, zárójegyzőkönyv elkészítése

Ingatlan-nyilvántartás átalakítása/megfeleltetése és a forgalomba adási eljárás

4



3.3. A digitális alaptérképek készítésének tervezése 3.3.1. A DAT előállításának előkészítése 3.3.1.1. Felmérési igény - Felmérési ütemterv A nagyméretarányú digitális térkép készítésének igénye: a) a (körzeti) földhivatalokban elsősorban a korábbi térképek "avultsága" formájában jelentkezik, valamint b) az önkormányzatok, közmű-üzemeltetők és más felhasználók részéről merül fel egy korszerűbb (tér-) informatikai adatbázis létrehozására. A fenti igényeket a megyei földhivatalok koordinálják és Felmérési ütemtervbe foglalják, melyet az FVM FTF-en keresztül a Térképellátási Koordinációs Bizottsághoz kell felterjeszteni, ahol a felmérendő település sorrendjének megállapításáról tárcaközi egyeztetések után döntenek. Bármilyen forrásból is készül a digitális térkép, azt csak az állami alapadatokra támaszkodva lehet létrehozni és a végtermék is állami alapadat.

3.3.1.2. Felmérési tanulmány és műszaki terv készítése A minőségi munka biztosítása érdekében meghatározott feltételekkel rendelkezők közül pályázat útján kell kiválasztani a munka végrehajtóját. A kiírás alapossága, objektívítása és a pályázat titkossága érdekében, továbbá hogy az objektív alapadatok egységesen álljanak rendelkezésre, a pályázatot Felmérési tanulmány alapján kell elkészíteni. A felmérési tanulmány részletes adatgyűjtésen és elemzésen alapul. Elkészítése és felülvizsgálata keretében fel kell tárni a DAT létrehozására felhasználható adatok forráshelyeit, melyek: ◊ részben a körzeti, ◊ részben a megyei földhivatalnál, illetve


5


◊ a FÖMI-nél (Adat- és Térképtári osztály, Filmtár, stb.) találhatók; ezen túlmenően ◊ a terepi állapotot is egybe kell vetni a rendelkezésre álló adatokkal, illetve ◊ esetenként más szakágak (pl. az önkormányzatnál vagy műemlék-felügyelőségek, stb.) szak-adattárai. A felhasználás módját és mértékét a tanulmány készítője (külső szakértő) állapítja meg, a földhivatal szakfelügyelettel foglalkozó részlege ugyanakkor ezt a tanulmány véleményezi. A felhasználandó adatok köre a következők: ⇒ korábbi állami alapmunkák adatai (alappontok, koordináták, térképek, mérési vázlatok, stb.), ⇒ írásbeli ingatlan-nyilvántartási munkarészek (tulajdoni lap, földkönyv-kivonat, stb.), ⇒ a korábbi sajátos célból készült földmérési munkák adatai, ⇒ a rendelkezésre álló "hagyományos" légi- és más távérzékelési felvételek. A felmérési tanulmány (DAT1 Szabályzat szerinti) elkészítése (összeállítása) a gondos adatgyűjtésen alapul és a következő részfeladatokból áll: ◊ az adatok általános korrekt és áttekinthető összefoglalása, ◊ az információk elemzése, és ◊ konkrét munkára vonatkozó szakmai elvárások megfogalmazása (pl. térképkészítési szemlélet, stb. beleértve a készítendő munkarészek körét is). A tanulmányban a munka végrehajtására és az árajánlatra kiható tényezőket, adottságokat, körülményeket, műszaki előírásokat és egyéb esetleges követelményeket kell részletezni, a vonatkozó (alkalmazandó) szakmai előírások megnevezése mellett. Ennek keretében elsősorban az alábbi témakörökre kell kitérni: ◊ Alappont-ellátottság (homogenítás, és régi alappontok száma, stb.). ◊ Milyen pontsűrűség várandó el a felmérendő területen. ◊ Műszakilag indokolt határkiigazítás igénye felmerül e? ◊ Szükségesnek tartja-e a földrészletek terepi elhatárolását?

6



◊ A térképkészítés előtt rendelkezésre álló munkák értékelése a bedolgozhatóság módja, mértéke, aktualitása és pontossága szempontjából. A felmérési tanulmányba tartozik továbbá minden olyan körülmény és adottság, amely az előzőkön túlmenően az alapmunka végrehajtását lényegesen befolyásolja. A felmérési tanulmány fontosabb adatait (átnézeti) vázlaton kell szemléltetni olyan méretarányban, hogy alkalmas legyen az adatok áttekintésére. Az átnézeti vázlatot az ábrázolhatóságtól függő méretarányban, jelzésszerű ábrázolással, egyszerű kivitelben, szükség szerint jelmagyarázattal ellátva kell elkészíteni. A felmérési tanulmányt a megyei földhivatal szakfelügyelettel foglalkozó csoportja felülvizsgálja és véleményezi: a felmérési tanulmány teljes tartalma felülvizsgálandó. 3.3.1.3. Pályáztatás és műszaki terv készítés A DAT létrehozására a pályázat kiírását és az Ajánlati kiírási dokumentációt az NKP Kht az illetékes megyei földhivatallal együttesen fogalmazza meg és teszi közzé, megjelölve a pályázat benyújtásának feltételeit. A pályázat melléklete: − a munka végrehajtására készített Műszaki terv és a hozzá tartozó vázlat, valamint − árkalkuláció (részletes díjszámítás), továbbá − a határidők és egyéb adminisztratív feltételek. A műszaki terv készítése az ajánlattevő vállalkozó (pályázó) feladata és kockázata, a pályázat elbírálásának igen lényeges dokumentuma és a majdani vállalkozási szerződés alapja és melléklete, továbbá a Felmérési törzskönyv része. A műszaki tervben a vállalkozónak a rendelkezésére álló eszközök, szoftverek és szakmai kapacitás és ismeret birtokában arra kell választ adnia, hogy a megfogalmazott követelményeket a pályázó miként kívánja megvalósítani.


7


A műszaki tervnek a következőket kell tartalmaznia:  az adatgyűjtés módját (eszközét, technológiáját) és mértékét  az alkalmazandó szoftver és az adatállomány- formátum megnevezését, az alkalmazandó fizikai adatszerkezet leírását (amennyiben nem standard) és a szabványosra való áttérés biztosításának garanciáját,  a DAT készítése közbeni adatvédelem tervezett módját,  a készítendő munkarészek felsorolását. A továbbiakban a felmérési tanulmányban szereplő valamennyi szempontra ki kell térni. A műszaki tervbe tartozik továbbá minden olyan körülmény és adottság, amely az előzőkön túlmenően az alapmunka végrehajtását lényegesen befolyásolhatja. A műszaki terv adatait (esetleg az ütemekre bontást) szemléltető (átnézeti) vázlatot csak akkor kell készíteni - lehetőleg a felmérési tanulmány vázlatának másolatán - ha a tanulmányhoz rendelkezésre álló munkarész nem lenne alkalmas a reális elbírálásra (pl. a pályázó más lehatárolást javasol az egyes technológiák határaként, vagy az önállóan szállítandó elszámolási egységekre, stb.). A munka végrehajtásához és a terv elbírálásához (más tervezetekkel való összehasonlításhoz) a fontosabb időpontok megadása szükséges (adatszolgáltatási határidők, elhatárolás ideje, terepmunka kezdete, tervezett befejezése, ütemenkénti sé végteljesítési határidők). Meg kell továbbá nevezni azokat a közbenső határidőket, amelyek a folyamatos munkavégzés és határidőre való szállítás feltételeit biztosítják. Az Árajánlat-nak (árkalkulációnak) tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyek az összevetéshez szükségesek, a felmérendő terület hektáronkénti vonatkozó egységár viszont már a szabadáras feltételek szerint fogalmazható meg. A digitális alaptérkép vállalkozásban történő készítésekor a Bizottság értékelése szerinti nyertes pályázóval az NKP KHT köt szerződést.

8



3.4. A térképkészítés végrehajtásáról 3.4.1. Általános feladatok és lehetőségek A munka végrehajtása során - az esetleges kiegészítésekkel - jóváhagyott műszaki terv és a vonatkozó szabványok és szakmai szabályzatok előírásait kell figyelembe venni. A munkához szükséges alap-munkarészeket (nyilvántartási és talajosztályozási térkép-másolat, földköny-kivonat digitális változata, stb.) a földhivatallal való egyeztetés szerint kell átvenni és felhasználni. A térképkészítési folyamat a végrehajtás szakaszában igen összetett feladatsor, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy annak keretében legalább négyféle adatgyűjtés eredményét kell adatbázisba szervezni. Ezek: - meglévő (numerikus és digitális) alapadatok, - terepi adatnyerés eredményei, - fotogrammetriai adatgyűjtési eredmények, - térképdigitalizálási adatok. Mindez még tovább bonyolódik, ha az egyes módszereken belüli megoldási lehetőségeket is számba vesszük. Néhányat ezek közül megemlítünk. Meglévő (és felhasználható) adatok lehetnek: ◊ a településhatárok digitális adatai (MKH adatbázisból), ◊ vízszintes és magassági alappontok adatai, ◊ megelőző térkép alapjául szolgáló mérési adatok, ◊ korábban készült numerikus és digitális adatállományok (nemegyszer az EOV előtti vetületi rendszerben), ◊ a korábbi, nem numerikus munkák méretei, adatai, ◊ vetületi átszámítások adatai, állandói, ◊ korábbi digitalizálások eredményei, ◊ ingatlan-nyilvántartási adatok (tulajdoni lap és földkönyi adatok), ◊ földminősítési (művelés alatt álló területek minőségi osztályaira vonatkozó) adatok, stb. Mindezeket a munka megkezdése előtt (alapozva a Felmérési tanulmány megállapításaira) be kell gyűjteni és meg kell határozni a felhasználás (bedolgozás) tényleges módját, lépéseit.


9


Ezen adatok bedolgozása mindegyik fajta térképkészítéssel kapcsolatban felmerülő feladat, még terepi újfelmérés esetén is van ilyen teendőnk. A terepi felméréskor nemcsak az objektumok geometriai adatait kell gyűjtenünk és megfelelően rögzítenünk, hanem az attribútumok egy jelentős részét is. A méréseket végezhetjük • derékszögű koordináta-meghatározással ún. mérési vonalhálózatról, • poláris beméréssel, célszerűen mérőállomással vagy • GPS-szel. Mielőtt azonban a méréshez fognánk, azonosítani kell az ábrázolandó objektumokat a terepen, és ki kell választani a bemérendő töréspontokat. Ezt követően a mérést – az alappontokra támaszkodva – úgy kell elvégezni, hogy a szükséges és legmegbízhatóbb eredményt kapjuk. A mérési eredményeket úgy célszerű rögzíteni, hogy - egyrészt minél több információt tartalmazzon a terepről, - másrészt a leggyorsabban és tévedésmentesen, - ugyanakkor egyértelműen rögzítsük a terepi állapotot. Mindezt megalapozza az elhatárolás és az alappontsűrítés, továbbá támogatja az elektronikus adatrögzítők megjelenése. Fotogrammetriai módszerként csak a digitális adatokat eredményező megoldások jöhetnek szóba, de ezek műszerei és módszerei szintén meglehetősen változatosak: - számítógéppel támogatott térkiértékelés - off-line (adathordozóra történő) vagy - on-line (közvetelen) kiértékeléssel; - analitikus plotterrel, fotogrammetriai munkaállomással, - digitális ortofotogrammetriai megoldással gyűjthetünk elsődleges adatot, közvetett módszerrel (azaz a felvétel közbeiktatásával). Mindenképpen tudomásul kell venni, hogy a fotogrammetriai módszerek jól megközelítik a terepi adatnyerés pontosságát, de kissé elmaradnak mögötte.

10



Ugyanakkor hallatlanul nagy előny emellett az, hogy a felvételkori állapotot (és nemcsak a DAT objektumaira, hanem a terepi valóság leképződött valamennyi egyedére, elemére) objektíven megőrzi, ami később – a terepi méréseknél jobb körülmények között, hatékonyan és termelékenyebben kiértékelhető. Emellett a tónusos képi információ a vektoros térképpel együtt (háttéradatként) kezelhetően a térképmű sokcélú kihasználását szolgálja. Különösen a színes digitális ortofotótérkép kedvelt a felhasználók körében. A hagyományos (analóg) térképlapok tartalmának digitális átalakítása – másként vektorizálása – történhet : ⇒ asztali digitalizáló berendezéssel (pontonként, vagy a geometriai kapcsolatokat is rögzítve) vagy ⇒ szkennelést követő képernyőn végzett digitalizálás módszerével. Asztali digitalizáláskor az asztalon értelmezett merőleges (helyi) koordináta-rendszerben rögzíthetjük egy nagyítóval ellátott kurzor helyét. Amennyiben olyan pontokat is mérünk, amelyeknek az országos koordináta rendszerben (célszerűen EOV-ben) ismerjük az összrendezőit, ezekre támaszkodva egy síkbeli transzformációval megkaphatjuk valamennyi térképi pont országos koordinátáit. Szkennelés során a térképlap elektronikus letapogatásának eredménye elemi képpontok, ún. raszterpontok formájában rögzíthető, melyeket – mint tónuspontokat – a képernyőn arra alkalmas szoftverrel megjeleníthetünk. Amennyiben a raszterképen szereplő egyes pontok alapján a ponthalmaz az országos térképrendszerbe – elvileg torzulásmentesen – beilleszthető, a további pontok – tónusok alapján azonosítható – töréspontjai képernyőn azonosított és rögzített pontjainak koordinátája adja a vektortérkép alapját. A digitalizálás módszerét is szinte valamennyi technológia mellett alkalmazni kell, mert a művelt területeken belüli, ún. talajosztály-határok töréspontjait (mint kötelezően ábrázolandó állami alapadatokat) a földminősítési térképről ezzel a módszerrel kell átvenni az adatbázisba való tárolás céljából, de természetesen önálló adatnyerési módszerként is alkalmazható. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy ennek eredménye (bár a leggyorsabbban előállítható, de) a legkevésbbé megbízható eljárás, mert az átalakítás műveletei érthetően tovább növelik a grafikus ábrázolásban rej-


11


lő pontosságvesztést. Amennyiben mégis ezt a módszert kell alkalmazni, csak megfelelő alapanyagról, eszközzel és módszerrel, továbbá bizonyos szabályokat szigorúan betartva várhatunk megfelelő eredményt!

3.4.2. A térképkészítés főbb munkaszakaszai Az elvégzendő feladatok fontosabb állomásait a következő ábrában megkíséreljük összefoglalni részben az adatnyerési módok, részben az időbeni egymásra épülés jegyében. Természetesen mindent nem lehet egyetlen ábrában megfelelően kifejezni, de az volt a célunk, hogy a különbségek mellett a kapcsolatokat is szemléltethessük, hiszen számos feladat van, ami azonos vagy hasonlóan végezhető, esetleg helyettesíthető a másik módszer egyes feladataival. A következő pontokban az ábra alapján adunk rövid összefoglalót a végrehajtás tennivalóiról.

12



Digitális térképkészítések főbb munkaszakaszai Terepi (földi) felmérés

Fotogrammetriai technológiák

+Repülési terv készítés A d a t g y ű j t é s, előkészítés A l a p p o n t s ű r í t é s (esetleg vetületi átszámítások) I.-IV. r. pontok helyszínelése, V.rendű és Felmérési alappontok kitűzése, állandósítása, meghatározása

+ Illesztőpontok kiválasztása, előrejelölése

Elhatárolás Település-és fekvéshatárok, földrészlethatárok

+előrejelölése

R é s z l e t m ér é s

L é g i f e l v é t e l e k elkészítése Illesztőpont-m é r é s (terepi) R é s z l et m i n ő s í t é s (tónusos)

Ortogonális, poláris, (kötött és szabad), GPS adatrögzítés pontkódolással Mérési jegyzet, jegyzőkönyv tömbrajz vezetése

Térkiértékelés „programozása”-ként, illetve ortofoto digitalizálásához Mérési jegyzet/vázlat, tömbrajz Minősítési lap,

Koordináta-s z á m í t á s o k

Fotogrammetriai p o n t s ű r í t é s

a térképezés módjának függvényében

További illesztőpontok, F-pontok, részletpontok (a technológia függvényében)

Esetleges magassági felmérés Fotogrammetriai f e l d o l g o z á s Számítógéppel támogatott térkiértékelés

DIGITÁLIS (ON-LINE ) KIÉRTÉKELÉS

- modell- országos koord. (on/off.line)

rajzállomány szerkesztés

Digitális (ortogonális) képátalakítás (képelem tr.) Vektorizálás képernyőn és szerkesztés

D o m b o r z a t kiértékelés és I. rendű részletpontok szintezése Utólagos részletminősítés (kiegészítés) és dokumentálása Mérési vázlaton

Térképezés, t é r k é p s z e r k e s z t é s Munkák bedolgozása, méretek felszerkesztése, rajzszerkesztőkkel D i g i t al i z á l á s (feltételesen), transzformációk

Helyrajzi számozás, objektum-a z o n o s í t ó k megadása T e r ü l e t számítás és vizsg., Területjegyzék összeállítás DAT a d a t b á z i s, adatcsereformátum előállítása Zárómunkák Öszeállítás, összeolvasások, záróhelyszínelések, belső vizsgálat konzisztencia-vizsgálat (és javításai), minősítés

Állami á t v é t e l i v i z s g á l a t, majd a hibajavítás Komplex: földmérési, ingatlan-nyilvántartási és mezőgazdászi

Analóg (szabványos) megjelenítés Állami átvétel, h i t e l e s í t é s, forgalomba adás zárójegyzőkönyv kiállítása ingatlan-nyilvántartás átalakítása közszemle, az új térképek forgalomba adása (régiek kivonása)


13


3.4.3. Az adatgyűjtéstől a DAT állomány létrehozásáig Ugyan a létrehozás keretében a címben említett feladatsorról több fejezet is készülhetne, de a tananyag terjedelmi korlátai miatt és a korábban már említettekre építve csak rövid összefoglalást adunk a folyamatról. Az adatgyűjtés forráshelyeiről és az alapadatokról említést tettünk. Amennyiben fotogrammetriai módszert alkalmazunk, a felvételkészítés tervezése az első feladatok között végzendő el, mert annak felülvizsgálata, a repülés időpontjának véglegesítése és az ahhoz történő előkészítés feladatai a szó szoros értelmében megalapozzák a felvételek alapján történő adatnyerés eredményességét, de éppúgy meg is nehezíthetik azt (pl. ha késői repülés miatt – netán árnyékos időben - a lombos felvételeken nem képződnek le egyértelműen az objektumok töréspontjai). Az alappontsűrítés feladata az országos I.-IV. rendű az V. rendű és a felmérési alappontok helyszíni felkeresésének eredményére alapozva a részletes felméréshez szükséges további alappontok meghatározását célozza. Ennek keretében ki kell választani azokat a helyeket, ahol az új pontok meghatározása, fennmaradása és felhasználhatósága azt indokolja, majd állandó módon meg is kell jelölni (kővel, csappal, stb.). Ezután GPS-el, (műholdon alapuló térbeli meghatározás eszközével) vagy mérőállomással az ismert módszerekhez (pl. háromszögeléssel, hosszú- vagy rövidoldalú sokszögeléssel, trilaterációval, vagy más pontkapcsolással) igazodó mérésekkel meg kell határozni az EOVben ezek (legalább) síkkoordinátáit, megfelelően dokumentálva mind a méréseket, mind a számításokat. Szükség lehet arra, hogy a korábbi vetületi rendszerekben meghatározott egyes pontoknak kiszámítsuk az EOVkoordinátáit. Ezt a vetületi átszámításokkal tehetjük meg, amennyiben átszámítási együtthatók állnak rendelkezésre vagy elegendő számú ún. közös pont fogja körül a bekapcsolandó pontokat. Elvégezhető az átszámítás a DAT2 szabályzat M-1 melléklete alapján a TRAFO programmal is, mely az ország teljes területét lefedő közös pontok alapján (is) lehetőséget biztosít a számításra.

14



Fotogrammetriai módszer esetén arról is gondoskodni kell, hogy a készülő felvételeken az alappontok egyértelműen leképződjenek, mert segítségükkel lehet „beilleszteni” a felvételeket az országos rendszerbe. Illesztőpontként elsősorban a meglévő pontok szolgálhatnak, de szükséges lehet ezen felül is alappont. Ezek kitűzésénél kiemelt fontosságú az a szempont, hogy a pont felülről ne legyen takarásban a leképződés érdekében. (Bár meg kell említeni, hogy újabban az illesztőpontoknak csökkent a jelentősége, mert a GPS-technika lehetővé teszi a felvételi hely egyre korrektebb közvetlen meghatározását, amiáltal az illesztés helyett ellenőrzési szerep hárul az ismert koordinátájú pontokra.) Az illesztőpontként kiválasztott vagy kitűzött pontokat a leképződés érdekében mesterséges jellel kell ellátni. Ugyan-így az esetleges további pontok is előrejelölhetők, ha a meghatározásukat fotogrammetriai pontsűrítéssel tervezzük (V. rendű és felmérési alappontok, település- vagy fekvéshatár töréspontok, földrészlethatár-töréspontok vagy más egyéb pontok). Elhatárolás alatt a felületszerű objektumok határának terepi azonosítását és szükség szerint egyértelmű megjelölését értjük. Két lépésben szokás az elhatárolást elvégezni: 1.) előbb a település- és fekvéshatárokat, majd 2.) a földrészletek határvonalát érintően. A kétféle szakasz a „térbeli lépték” és a határok szerepéből adódó jelleg miatt is megkülönböztetendő. Ebből fakadóan a szabályok is (részben) különböznek a végrehajtásra vonatkozóan. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk fontos kijelenteni, hogy megalapozó jelentőségű az elhatárolás a nagyméretarányú térképkészítés folyamatában! Terepi módszer esetében az egyértelműen nem azonosítható töréspontokat (legalább fakaróval) meg kell jelölni. Fotogrammetriai módszernél ebben az időszakban azt is elő kell készíteni, hogy a határvonalakat a tulajdonosok tisztítsák meg a leképződés érdekében. A felvételek készítése érdekében (fotogrammetriai módszer esetén) a repülést lehetőleg lombtalan időszakban, kell végrehajtani olyan körülmények között, ami a részletek minél tejesebbkörű leképződését biztosítja. A felvétel készülhet (fekete-fehér, színes, infra, stb.) filmanyagra fo-


15


tográfiai képrögzítéssel vagy elektronikus képrögzítéssel. Utóbbi előnyösebb volna, de ez a „tárgytávolság” miatt a térképkészítésekhez Magyarországon még nem elérhető módszer (A megfelelő felbontású digitális kamarák ma még költségesek.) A felvételezést követően előhívott képanyag alapján lehet véglegesen dönteni arról, hogy az előrejelölt (de koordinátával még nem rendelkező) pontok közül melyeket kell geo-déziai módszerrel meghatározni (illesztőpont meghatározás) annak érdekében, hogy – ezekre is támaszkodva – a fotogrammetriai pontsűrítést el lehessen végezni. Részletmérés keretében: ⇒ előbb azonosítani kell az ábrázolandó objektumokat, ⇒ majd el kell végezni a méréseket és eredményeik rögzítését (beleértve az összetartozó attribútumokat is), illetve ⇒ további attribútumokat kell rögzíteni (pl. utcanév, házszám, a tereptárgyak anyaga, stb.). A részletmérés eredményét általában nem elégséges számokkal és más karakterekkel rögzíteni (pl. mérési jegyzőkönyvben vagy fájlban), hanem analóg formában is fel kell jegyezni a mért pontok közötti kapcsolatokat, melyek leírják az objektumot. Ez pontvázlaton, mérési jegyzeten, tömbrajzon vagy mérési vázlaton történhet. Jól használhatók erre a célra az ún. Pen Computer-ek, vagy táblák (Board), melyeken az alfanumerikus adatokon kívül a rajzi jellemzők is egyszerűen rögzíthetők. A részletpontok koordinátáinak számítását az ismert képleteket felhasználó (és a hibahatárokat is figyelő) önálló (Pl. GeoProfi, Hálózat, GeoCalc, stb.) vagy a térkép(rajz)szerkesztő szoftverekkel lehet elvégezni. A számítások dokumentálása külső szoftverek esetében kötelező, a rajzszerkesztők esetén a Műszaki tervben foglaltak szerint lehet szükséges. A részletminősítés a részletmérést helyettesítő feladat fotogrammetriai módszer esetén. Ezt azonban csak azon pontok esetében lehet elmondani, amelyek egyértelműen leképződtek a felvételen. Ezeknél ugyanis elégséges csupán a terepi és a képi megfelelő azonosítása (pl. a kép nagyításán történő bekarikázással), mert az így kiválasztott tónuspont helye egyenlőnek tekinthető az országos rendszerbe beillesztett felvételről megállapítható koordináták-

16



kal (amennyiben a pont a terepfelszínen volt azonosítható). A terep feletti pontok esetében ez nem pontosan igaz, de ha megállapítjuk a tereptárgy kérdéses pontjának magasságát, abból és a felvételi hely koordinátáiból a végleges hely összrendezői számíthatók. Digitális nagyméretarányú fotogrammetriai technológia esetén kizárólag tónusos részletminősítést érdemes végezni (korábban a grafikus térkiértékelések alapján ún. vonalas minősítést is alkalmaztak). A részletminősítés eredménye (megfelelő szabályok szerint) rögzíthető a tónusos fotonagyításon (mint Minősítési lapon), de a méreteket célszerű külön mérési jegyzetre felírni vagy (a szükséges kapcsolatokkal együtt) fájlba rögzíteni. Amennyiben magassági felmérésre kerülne sor, azt elsőrendű részletpontokra vonatkozóan szintezéssel kell meghatározni. Terepi felmérés keretében a további részletpontok mérhetők tahimetrálással (pl. mérőállomással), de akár GPS-szel is. Települések felmérésénél nem célszerű rácshálózat sarokpontjait meghatározni magassági értelemben, inkább az idomvonalak jellemző pontjainak helyét és magasságát kell rögzíteni, ezen túl azokat a pontokat, amelyek az előírások szerint kótált pontként határozandók meg (ugyanis a többi pontot sok esetben csak a szintvonalrajz megtervezéséhez használjuk, mintegy „információközvetítőként”). Abban az esetben, ha légifelvétel alapján készítjük a térképet általában szükség van ún. fotogrammetriai pontsűrítésre. Ennek célja az, hogy – támaszkodva a geodéziai módszerekkel meghatározott és a felvételen egyértelműen leképződött illesztőpontokra – a felvételekkel lefedett területekre egységes (homogén) meghatározást biztosítson a kiválasztott (meghatározandó, pl. további illesztő- vagy felmérési alap-esetleg részlet-)pontokra. Ez azáltal tehető meg, hogy mérik az „egyesített” és az országos térképi rendszerbe illesztett” területre eső új pontok felvételbeli helyzetét (képkoordináták és parallaxisok, illetve ún. modellkoordinátáját) és egy térbeli transzformációval számítják azok országos összrendezőit az EOV-ben. A pontsűrítés módszere térbeli légiháromszögelés vagy (elsősorban a részletpontokra vonatkozóan) modellen belüli pontsűrítés elvén alapul. A számításokat különféle kiegyenlítéssel teszik megbízhatóbbá.


17


A fotogrammetriai feldolgozás a kiértékelésnek megfelelő művelet, melynek keretében a részletpontoknak országos koordinátát állítunk elő. A korábbi (tér-)fotogrammetriai műszerek is alkalmassá tehetők digitális adatnyerésre, amennyiben a modellkoordinátákat, illetve a képkoordinátákat és a hozzájuk tartozó parallaxisokat rögzítjük (célszerűen a méréssel egyidőben, automatikusan). A rögzítés történhet közvetítő adathordozóra (off-line módszer) vagy azonnal számítógépbe továbbítással (on-line módszer), amelynél egy rajzszerkesztőben vizuálisan követhetjük is a munkát, sőt, a további szerkesztések is elvégezhetők, akár a kiértékelés folyamán. Az analitikus plotterek kifejezetten a digitális adatnyerés támogatására szolgálnak. A fotogrammetriai munkaállomásokon a digitális képanyag tájékozása és a geodéziai rendszerbe illesztése is egzaktan elvégezhető, így a felvételben rejlő információk nem szenvednek torzulást. Digitális ortofototérkép készülhet: ⇒ analóg ortofotó szkennelésével (nem ajánlott), ⇒ az eredeti fotográfiai kép szkennelésével vagy ⇒ eredetileg is elektronikus „kép” alapján. Mint írtuk, a harmadik módszer jelenleg még nem elérhető, az első viszont nem megfelelően pontos, mert magán viseli az analóg képátalakítás esetleges hibáit is. A képanyag (megfelelő geometriai és színfelbontású) szkenelését követően az ortogonális képelemtranszformáció eredményeként a raszterpontok (pixelek) úgy kerülnek áthelyezésre, hogy azáltal kiküszöbölik a terep magassági viszonyaiból és a felvételkészítés centrális vetítésből adódó torzulásait. Tehát minden terepfelszíni pont a végleges helyére kerül. Azaz, ha ennek koordinátáit (pl. képernyőn történő digitalizálással) rögzítjük, az a rajzállományban a végleges összrendezőivel képviseli a térképi pontot. A terepfelszínből kiemelkedő (kivételesen besűlyedő) pontok leképződése számítással javítható, ha rendelkezésra áll a pont terep feletti magassága. A képelem-transzformációhoz szükség van a terepfelszín folytonos(-nak vehető) felületének magasságaira, amely: ◊ térkiértékeléssel, ◊ geodéziai mérésekkel vagy ◊ magassági (felület-)modellből (adatbankból) egyaránt nyerhető. Az utóbbi két esetben elég csupán egy.egy kép, amelyből a lefedett terep digitális ortofototérképe előállítható.

18



Külterületek ortofototérképeként kb.10- 15 cm, belterületek esetében 3-5-8 cm terepi felbontással kell készülniük az ortofotóknak, ha nagyméretarányú célokat kielégítő adatnyerésre szánjuk. Amennyiben csupán a háttérinformáció-forrás szerepét tölti be, 30, ill. 15 cm felbontású képanyag ajánlható, de jó tájékoztatást adhat ennél nagyobb pixelméretű (sőt esetleg a transzformáció nélküli) raszterkép is. Tudni kell azonban, hogy bár az ortofoto előállítási költsége fajlagosan alacsony, de a felbontással négyzetesen nő a képanyag mennyisége, tagoltabb felületi információt igényel, több illesztési (mozaikolási) feladatot jelent és természetesen megnő az ára is. A vektorizálás művelete azonos a képernyődigitalizálással. Automatikus vektorizálást a térkép síkrajzi tartalmára vonatkozóan a DAT szabályzat nem enged meg. Domdorzatkiértékelés térmodell alapján lehetséges rácsháló sarokpontjainak magassága rögzítésével vagy a térmodell alapján az idomvonalak jellemző pontjainak 3 dimenziós mérésére támaszkodva, esetleg a szintvonal pontjainak megfelelő sűrűségben történő automatikus regisztrálásával. Az első két esetben is levezethetők a szintvonal megrajzolásához szükséges (adott magasságú) pontok rendezett halmaza. Utólagos részletminősítés önálló feladatként szinte sohasem képzelhető el (legalábbis nem ajánlott), de kiegészítő minősítésre és kiegészítő mérésre, továbbá ellenőrző mérésre mindig szükség van. Ennek eredményét ugyancsak megfelelően rögzíteni, dokumentálni kell. A térképezés digitális térkép esetén jól végiggondolandó rajzszerkesztéssé váló feladat. Végrehajtásánál figyelemmel kell lenni az alkalmazott szerkesztő programrendszer tulajdonságaira, lehetőségeire és arra, hogy miként fogjuk az adatbázist – és az alapján az adatcsere-formátumot – előállítani. Ugyanis jelenleg olyan térképszerkesztő nem létezik, amelyik a DAT szerinti objektumokat a szerkesztés közben létre tudná hozni és egyidejűleg az adatbázisba is helyezné (bár vannak erre fejlesztések folyamatban, de egyelőre legfeljebb a meglévő rajzállomány kiegészítő javításainak elvégzésére használatos). Ez valószínűleg így a természetes, mert más a célja a térképszerkesztésnek és más az adatállomány kezelésének. Jelentősen lassítaná a munkát az on-line adatbázis-építés.


19


Mielőtt azonban a térképszerkesztéshez fognánk, néhány dolgot meg kell fontolni: ◊ Miként kerül adatbázisba a rajz, azaz milyen konvertert használunk és mi annak az elvárása (bemenő adata)? ◊ Az attribútumok hogy kerülnek be az adatbázisba? A grafikus rajzfelületen keresztül (már aminek célszerű a rajzban szerepelnie) vagy máshogyan? ◊ Milyen pontkódolást használunk és az mit képes közvetíteni? ◊ Milyen rétegkiosztást használunk? ◊ Miként kerülnek kialakításra a felületszerű és a vonalszerű objektumok? ◊ Milyen objektum-azonosítót adjunk, hogy minél kevesebb felesleges munkát kelljen végezni és mégis maradéktalanul elvégezzük a feladatot? Napjainkban ezekre a következő válaszok adhatók: • Általánosan elterjedt az ITR, az AutoCad és a Microstation rajz (térkép)szerkesztő. • Ezek többé-kevésbé meghatározzák a választható rétegek számát és az objektum-kezelés adott korlátait. Mindegyiknél törekednek azonban a 21/1995 FM rendelet szerint egységesített rétegek használatára, de típusonként másféleképpen. • Mindegyik típushoz készültek konveretek (némelyikhez többféle is). • Általában a a 21/1995 FM.sz. rendelettel bevezetett pontkódokat használják fel, némi bővítéssel. • A felületek képzésénél – általában, de nem kizárólagosan - a területszámításhoz is alkalmazott algoritmust használják. • A vonalszerű objektumok több szoftverben létrehozhatók több szakaszból is (sőt egyesek többfajta attribútumot is képesek tárolni, kezelni). • Objektum-azonosítóként általában kiaknázzák a természetes azonosítók alkalmazásának előnyeit, azaz ha valamit már térképi szöveges objektumként meg kell írni, legyen ez elég azonosítóként. Amennyiben ez nem egyértelmű, kiegészítő közvetítőül magát az objektumféleség kódját használják. Célszerű ezután kialakítani a térképezés sorrendjét.

20



Ezt ugyancsak sokféleképpen el lehet képzelni, ezért csak egy összefoglalást igyekszünk adni ehhez: !

! !

! !

! ! ! ! ! !

A meglévő digitális rajzállományok pontkódolása után a rétegbe szervezést (egységesítést) célszerű külön-külön elvégezni. Az esetleg csatlakozó állományokat együtt (egymás mögött) szemlélve az esetleges ellentmondások kiszűrendők. A numerikus (korábbi) munkák önálló digitális állományba való megszerkesztése. A településhatár koordináta- vagy digitális állománya betöltendő, de hasznos lenne megkülönböztetni (pl. először más rétegben összekötni) a mérésből származó és a digitalizálásból eredő adatokat (utóbbiak ugyanis gyakran változtatásra szorulnak). Amennyiben fotogrammetriai adatnyerést alkalmazunk, azt előbb önálló állományban célszerű megszerkeszteni. Ugyancsak önálló állományban célszerű az esetleges kiegészítő digitalizálást végezni, lényegében a térképszerkesztés elveinek a betartásával, az objektumképzési szabályok betartásával. Betöltendők az alappontok számaikkal, DAT szerinti jelkulcsaikkal. Amennyiben terepi méréseket is végeztünk, azok beszerkesztése. Az egységesített digitális rajzállományok betöltése (együtt szemlélést követően!). Jogerős további változások betöltése, megszerkesztése. Az objektum-azonosítók teljességének ellenőrzése, kiegészítő elhelyezése. Teljesség, majd konzisztencia-vizsgálat (pl. „csak” területszámítással) és a hiányosságok kiküszöbölése.

Ismételt konzisztencia-vizsgálat igazolhatja a térképszerkesztés helyességét és megalapozhatja az adatbázisba helyezést. Ezt követően elkészítendő a területlista, illetve a korábbi területekkel való összevetés és az eltérések elemzése, szükség szerint a terepi ellenőrzés és javítás. Az attribútum-adatok további elhelyezése és bizonyos előkészítő munkálatok (pl. közterületi földrészletek és területszámítási listák, stb. elkészítése) után el kell végezni az adatbázisba helyezést. Az attribútumoknak azt a csoportját, amit eltérő formátumban áll rendelkezésre (pl. Excel


21


táblában, stb.) be kell olvasni és felül kell vizsgálni az adatbázis teljességét.

3.5. Zárómunkálatok A zárómunkálatok körébe a munkarészek összeállítása, a megfelelő (előírás szerinti) munkarészek tartalmának összeolvasása, irodai és terepi felülvizsgálat (utóbbit hívják záróhelyszínelésnek) elvégzése és a talált eltérések bemérések javítása, valamint a konzisztencia ismételt felülvizsgálata tartozik. A javítások után ki kell rajzoltatni a térképet analóg formába is az állami átvétel végrehajtásához. Ezután a munka az állami átvételi vizsgálat céljából az illetékes megyei földhivatalhoz leadandó.

22



3.6. Ellenőrző kérdések, feladatok 1) Melyek a térképkészítések főbb szakaszai terepi felméréskor? 2) Melyek a térképkészítések főbb szakaszai digitális térfotogrammetriai technológia esetén? 3) Melyek a térképkészítések főbb szakaszai ortofotogrammetriai felméréskor? 4) Melyek a térképkészítések főbb szakaszai meglévő adatok felhasználásakor? 5) Melyek a térképkészítések főbb szakaszai térkép digitalizálásakor? 6) Vegye sorra és válaszolja meg, mit értünk az egyes szakaszok feladatain belül? 7) Állítsa össze egy térképkészítés feladatait tisztán terepi adatok alapján! 8) Állítsa össze egy térképkészítés feladatait tisztán grafikus térképi adatok átalakítása esetén! 9) Állítsa össze egy térképkészítés feladatait tisztán digitális ortofotogrammetriai módszer alkalmazásával! 10) Állítsa össze egy térképkészítés feladatait a leggazdaságosabb módszerek vegyes alkalmazásával!


23


24


Pályáztatás és műszaki terv készítés...7

Recommend Documents