PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ MAGYARORSZÁG SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM számú pályázati felhívásához

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ A MAGYARORSZÁG – SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013

2. számú pályázati felhívásához

Közzététel dátuma: 2009. június 29. A pályázati felhívás hivatkozási száma: HUSK 09/01

Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

TARTALOM 1

A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS TÁRGYA 1.1 A pályázati felhívás célja és háttere 1.2 Rendelkezésre álló forrás 1.3 Támogatható tevékenységek 1.4 Projekt időtartama

2

PÁLYÁZÓK KÖRE 2.1 Jogosult terület 2.2 Pályázók köre 2.3 Részvételi feltételek

7 7 7 10

3

ELJÁRÁSREND 3.1 Eljárásrend

15 15

4

PÉNZÜGYI FELTÉTELEK 4.1 A támogatás formája 4.2 A támogatás mértéke 4.3 Az önrész mértéke 4.4 Támogatási arányok 4.5 Az állami támogatási szempontú szabályok alkalmazása 4.5.1 Támogatási kategóriák 4.5.2 Az állami támogatási szempontú szabályok alkalmazása a projektköltségvetés összeállításában 4.6 Rendelkezésre álló forrás, a támogatás minimum és maximum összege 4.7 Elszámolható költségek

16 16 16 17 17 18 19

ÉRTÉKELÉS ÉS KIVÁLASZTÁS 5.1 Értékelési eljárás 5.2 Kiválasztás 5.3 Szerződéskötés 5.3.1 ERFA Támogatási Szerződés 5.3.2 Kormányzati társfinanszírozási szerződés 5.4 A Támogatási Szerződés módosítása, költségvetési átcsoportosítás és egyéb módosítások

33 33 33 34 34 34 35

6

ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK 6.1 Pályázati Felhívási Csomag 6.2 A pályázatok nyelve, kommunikáció 6.3 A pályázatok benyújtásának módja, helye 6.4 A pályázatok benyújtásának határideje 6.5 Kapcsolattartás

37 37 37 38 39 40

7

RÖVIDÍTÉSEK

43

5

3 3 3 3 6

26 28 29

1A MELLÉKLET: SZLOVÁKIAI JOGOSULT PÁLYÁZÓK LISTÁJA 1B MELLÉKLET: MAGYARORSZÁGI JOGOSULT PÁLYÁZÓK LISTÁJA

44 46

2. MELLÉKLET: VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK LISTÁJA

48

2


1

A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS TÁRGYA

1.1 A pályázati felhívás célja és háttere A Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007. december 20án, az Európai Bizottság C/2007/6488 határozata jóváhagyásával lépett életbe. A program a 2004-2006-os programozási periódus kezdeményezéseit kívánja folytatni s annak eredményeire támaszkodni. Ezért a lehetőségek széles körét kínálja annak érdekében, hogy elérje legfőbb célkitűzését, azaz biztosítsa a magyar-szlovák határmenti térség gazdasági és szociális integrációjának növekedését. A program teljes költségvetésében mintegy 176,5 millió EUR ERFA támogatás áll rendelkezésre 2007 és 2013 között olyan tevékenységek támogatására, amelyek hozzájárulnak a magyar-szlovák határrégió gazdasági versenyképességének növeléséhez; az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növeléséhez; a határmenti térség elérhetőségének és információáramlásának javításához; és a természeti értékek védelméhez. Mindezek alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint a program Irányító Hatósága, a Közös Szakmai Titkársággal valamint a Szlovák Köztársaság Építési és Régiófejlesztési Minisztériumával együttműködve közzéteszi 2. pályázati felhívását. A pályázati felhívás átfogó célja a határrégió társadalmi-gazdasági és természeti környezetének fejlesztése a két tagállam helyi közösségei közötti fenntartható együttműködéshez szükséges feltételek megteremtése révén. Jelen Pályázati Útmutató kizárólag a 2. pályázati felhívásra érvényes. 1.2 Rendelkezésre álló forrás Jelen pályázat keretében a pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló indikatív keretösszeg 49 820 390 EUR, melyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásban biztosít. Az Uniós támogatást a két résztvevő tagállam átlagosan 1015% kormányzati költségvetési hozzájárulással egészíti ki. A jelen pályázat keretében támogatásra allokált összeg a projektek kiértékelését követően, a benyújtott pályázatok számának és minőségének függvényében módosulhat. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap a fent közzétett támogatási keret mellett 13 957 895 EUR támogatási forrást biztosít a HUSK 2008/01 pályázati felhívás kétfordulós eljárásrendjében benyújtott, és az első fordulóban a 2. fordulóra sikeresen kiválasztott projektkoncepciók továbbfejlesztéséhez valamint támogató döntés esetén azok végrehajtásához. 1.3 Támogatható tevékenységek Jelen felhívás keretében pályázatot benyújtani kizárólag az alábbi táblázatban meghirdetett intézkedések keretében lehet. Csak azon projektek támogathatók, melyek a táblázatban szereplő intézkedések valamelyikéhez illeszkednek. Az adott intézkedés alatt támogatható tevékenységek részletes körét a releváns intézkedésre vonatkozó Útmutató az intézkedésekhez – 2.1 fejezet tartalmazza.

3


BEAVATKOZÁS/ INTÉZKEDÉS

AZ INTÉZKEDÉS HIVATKOZÁSI SZÁMA

AZ INTÉZKEDÉS TARTALMA

TÁMOGATÁSRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ÖSSZEG (EUR)

1. PRIORITÁSI TENGELY 1.1 Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása

1.1.1 Üzleti infrastruktúra fejlesztése

HUSK 09/01/1.1.1

Meglévő ipari parkok, új vagy meglévő inkubátorházak és vállalkozói létesítmények bővítése/felújítása, valamint kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés.

1.1.2 Üzleti együttműködések elősegítése

HUSK 09/01/1.1.2

Klaszterek, üzleti partnerségek és hálózatok létrehozása, az üzleti információáramlás javítása.

4 416 899

1 225 137

1.2 Együttműködés a KTF és az innováció területén

1.2.1 KTF és innovációs infrastruktúra közös fejlesztése és határon átnyúló kutatási együttműködés

HUSK 2009/1.2.1

Együttműködés a K+F és innovációs tevékenységek hatékonyságának ösztönzésében, és a kapacitások és források integrált hasznosításában; a kutatási infrastruktúra javítása és közös kutatási projektek végrehajtása.

4 373 900

5 481 606

1 292 034

1.3. Közös idegenforgalmi fejlesztések 1.3.1 Turisztikai termékek és vonzerők fejlesztése, desztinációmenedzsment szervezetek és kapcsolódó infrastruktúra felállítása

HUSK 09/01/1.3.1

Turisztikai vonzerők fejlesztése, közös turisztikai termékfejlesztés és kapcsolódó desztináció-menedzsment szervezetek létrehozása, fejlesztése.

1.3.2 Közös turisztikai célpontok fejlesztése – népszerűsítés, marketing és értékesítés

HUSK 09/01/1.3.2

Közös turisztikai termékek népszerűsítése, együttműködés a marketing és értékesítés területén.

1.4 Egészségügyi kapacitások közös fejlesztése és összehangolt használata 1.4.1 Egészségügyi és kockázatkezelési kapacitások közös fejlesztése és összehangolt használata

HUSK 09/01/1.4.1

Közös kezdeményezések az egészségügyi infrastruktúra és a magyar-szlovák határ sürgősségi ellátása infrastrukturális adottságainak javítása érdekében.

2 000 000

4


1.5 Hálózati, partnerségi, program- és projekttervezési és -irányítási kapacitások fejlesztése 1.5.1 Közös hálózati, partnerségi, program- és projekttervezési és irányítási kapacitások fejlesztése

HUSK 09/01/1.5.1

Partnerségépítő, hálózati kezdeményezések és képzések támogatása a program- és projekttervezési folyamatok valamint a projektmenedzsment kapacitások fejlesztésére.

883 943

1.6 Emberi erőforrások közös használata és fejlesztése 1.6.1 Közös képzés, oktatás és hálózatépítés

1.6.2 Munkaerő-piaci kezdeményezések

HUSK 09/01/1.6.1

Közös képzési és oktatási módszerek és programok kidolgozása.

HUSK 09/01/1.6.2

A munkaerő-piaci kezdeményezések támogatása információs rendszerek és munkaerő-piaci hálózatok fejlesztése révén.

618 485

1 599 235

1.7 Emberek közötti (People to people) kapcsolatépítés 1.7.1 Emberek közötti (People to people) kapcsolatépítés

HUSK 09/01/1.7.1

Közös események és programok szervezése, együttműködés a kultúra, sport, művészet, szabadidő, és a természetvédelem területén.

501 021

5


2. PRIORITÁSI TENGELY 2.1 Közös tevékenységek a természeti környezet védelmének ösztönzésére 2.1.1 Víz-, és hulladékgazdálkodás, megújuló energia

HUSK 09/01/2.1.1

Víz-, hulladék- és megújuló energia-rendszerek és technológiák fejlesztése, környezettudatosság növelése.

2.1.2 Tanulmányok, HUSK Tervek elkészítésére és tervek és képzések 09/01/2.1.2 képzésekre irányuló akciók 2.2 Közös természetvédelmi tevékenységek 2.2.1 Közös természetvédelmi tevékenységek

HUSK 09/01/2.2.1

Természeti értékek védelme, környezettudatosság növelése.

5 838 474

1 784 566

4 615 255

2.3 Kisléptékű útépítés, kerékpárutak, tömegközlekedés 2.3.1 Kisléptékű útépítés, kerékpárutak

HUSK 09/01/2.3.1

Határon átnyúló utak és kerékpárutak fejlesztése

6 758 507

2.3.2 A tömegközlekedés fejlesztése

HUSK 09/01/2.3.2

Tömegközlekedési szolgáltatások fejlesztése, határon átnyúló tömegközlekedési szövetségek létrehozása

1 901 858

2.4 Jobb határátkelési lehetőségek biztosítása a határfolyókon 2.4.1 Jobb határátkelési lehetőségek biztosítása a határfolyókon

HUSK 09/01/2.4.1

Határon átnyúló kompok és hidak építése.

2 500 000

2.4.2 Tanulmányok és tervek

HUSK 09/01/2.4.2

Beruházások megvalósításához szükséges előkészítő tanulmányok és tervek készítése

1 113 681

2.5 Határon átnyúló kommunikációs csatornák fejlesztése 2.5.1 Szélessávú internet kiépítése

2.5.2 Közösségi csatlakozási programok, média; az információáramlás elősegítése

1.4

HUSK 09/01/2.5.1

Az internet- kiépítettség területi különbségeinek csökkentése és a határtérség internethozzáférésének támogatása

1 600 000

HUSK 09/01/2.5.2

Az információáramlás javítása és közös tartalmak fejlesztése, elősegítve és ösztönözve a kétirányú kommunikációs források rendelkezésre állását és a közösségek kölcsönös megértését.

1 315 789

Projekt időtartama

A projekt megvalósítására a pályázónak az adott intézkedésre vonatkozó útmutatóban rögzített időtartam (12/24 hónap) áll rendelkezésére. Útmutató az intézkedésekhez – 2.8 fejezet. Nem fogadhatók be azon pályázatok, melyekben a projekt megvalósítására tervezett időtartam meghaladja az adott intézkedésre vonatkozó útmutatóban, és jelen Pályázati Útmutatóban (4.7 fejezet) előírt időtartamot.

6


2

PÁLYÁZÓK KÖRE

2.1

Jogosult terület

Jelen pályázati felhívás keretében támogatás kizárólag azon projektek számára nyújtható, melyeket a Magyarország- Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 programdokumentumban meghatározott jogosult programterületen valósítanak meg. A programterület jogosult területi egységei: Magyarország -

Győr-Moson-Sopron megye (HU221) Komárom-Esztergom megye (HU212) Pest megye (HU102) Nógrád megye (HU313) Heves megye (HU312) Borsod-Abaúj-Zemplén megye (HU311) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (HU323) Budapest főváros (HU101)

Szlovákia -

Pozsonyi kerület (SK010) Nagyszombati kerület (SK021) Nyitrai kerület (SK023) Besztercebányai kerület (SK032) Kassai kerület (SK042)

Kivételes és indokolt esetben, amennyiben a projekt tervezett eredményeinek elérése érdekében a jogosult területen kívül eső területeken is szükséges bizonyos számú tevékenységet megvalósítani, e tevékenységek a projekt alaptevékenységeinek meghatározott mértékéig a jogosult területen kívül, de az EU határain belül jogosultak a végrehajtásra. Ebben az esetben a jogosult területen kívül megvalósítandó tevékenységek elszámolható költsége nem haladhatja meg a projekt elszámolható összköltségének 10%-át. Az ilyen típusú projektek esetében a támogatási döntést meghozó szerv (Közös Monitoring Bizottság) fenntartja azt a jogát, hogy e, a jogosult területen kívüli tevékenységek szükségességét és relevanciáját megvizsgálja, s ez alapján döntsön a támogatásról. Nem nyújtható támogatás azon projektek részére, melyek tevékenységeit teljes mértékben a jogosult területen kívül, illetve az Európai Unión kívül valósítják meg. Támogatás kizárólag olyan projektek számára nyújtható, melyek tevékenységei pozitív hatással bírnak a program jogosult területére. 2.2

Pályázók köre

2.2.1 Jogi forma és földrajzi korlátozás Jelen pályázati felhívás keretében pályázat benyújtására kizárólag Pályázóként meghatározott (Vezető Partner és támogatásban részesülő projekt partner) jogi személy jogosult. A Vezető Partnerre és a Projekt Partnerekre (a fogalmak pontos definícióját a 2.3.2. alfejezet tartalmazza) vonatkozó feltételek:

A partnerek az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozó szervezetek lehetnek: -

Közjogi intézmény

7


Olyan speciális kompetenciákkal felruházott, jogi személyiségű közjogi intézmény, mely közérdekű célra jött létre, s közhasznú tevékenységet végez. -

Közfeladatot ellátó közjogi vagy magánjogi szervezet, amely (1) (2) (3)

kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű; és amely jogi személyiséggel rendelkezik; és

-

-

amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz, vagy annak irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki;

a magánjog szabályai szerint létrehozott nem kormányzati szervezetek (NGO-k), amelyek a program célkitűzéseivel összhangban álló közérdekű célú tevékenységet folytatnak, beleértve a nonprofit szervezeteket; Európai Területi Együttműködési Csoportosulás;

székhelyük vagy területi/helyi képviseletük a jogosult térségen belül került bejegyzésre; (abban az esetben, ha egy szervezet kirendeltsége, telephelye vagy fiókszervezete kívánja lebonyolítani a projektet, és nem az „anyaszervezet”, de a kirendeltség, telephely vagy fiókszervezet nem rendelkezik jogi személyiséggel, úgy pályázni csak az „anyaszervezet” jogosult a kirendeltség, telephely vagy fiókszervezet nevében. A projekt végrehajtásában a jogosult területen tevékenykedő kirendeltségnek, telephelynek, fióktelepnek kell részt vennie, ezért az anyaszervezetnek azt jeleznie kell a pályázatban);

a projekttevékenységek előkészítéséért és menedzsmentjéért teljes felelősséget vállalnak, s nem közvetítőként lépnek fel.

A Társult Partnerekre (a fogalom pontos definícióját a 2.3.2. alfejezet tartalmazza) vonatkozó feltételek:

A partnerek az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozó szervezetek lehetnek: -

Közjogi intézmény Olyan speciális kompetenciákkal felruházott, jogi személyiségű közjogi intézmény, mely közérdekű célra jött létre, s közhasznú tevékenységet végez;

-

Közfeladatot ellátó közjogi vagy magánjogi szervezet, amely (1) kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű; és (2) amely jogi személyiséggel rendelkezik; és (3) többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat vagy egyéb közjogi intézmény finanszírozza, vagy annak irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll;

8


-

vagy olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki;

a magánjog szabályai szerint létrehozott nem kormányzati szervezetek (NGO-k), amelyek a program célkitűzéseivel összhangban álló közérdekű célú tevékenységet folytatnak, beleértve a non-profit szervezeteket;

-

Európai Területi Együttműködési Csoportosulás

-

egyéb magánjogi szervezetek

székhelyük vagy területi/helyi képviseletük a jogosult térségen belül, vagy a programterületen kívüli térségben/országban került bejegyzésre;

a projekttevékenységek előkészítéséért és menedzsmentjéért teljes felelősséget vállalnak, s nem közvetítőként lépnek fel.

Nem nyújtható támogatás olyan partnerszervezetek részére, melyek székhelye vagy fióktelepe nem a programterületen van. 2.2.2 Intézményi besorolás A pályázat benyújtására, valamint a projekt megvalósítására jogosult Vezető Partner és Projekt Partnerek listáját jelen dokumentum 1A és 1B melléklete tartalmazza. A projektben résztvevő Pályázó és a Projekt Partnerek kizárólag olyan szervezetek képviselői lehetnek, amelyek megfelelnek valamelyik, a listában meghatározott szervezettípusnak. 2.2.3 Kizáró okok Jelen pályázati felhívás keretében nem pályázhat, s nem nyújtható támogatás olyan Pályázó vagy partnerszervezet (Vezető Partner, Projekt Partnerek, és Társult Partnerek) részére, amely esetében az alábbi korlátozó feltételek bármelyike fennáll: (a) csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, ellene bírósági eljárás folyik, üzleti tevékenységét felfüggesztették, vagy ellene a vonatkozó ügyben bírósági eljárás folyik, vagy a nemzeti törvényekben vagy rendeletekben előírt eljárásból adódóan hasonló helyzetben vannak; (b) tisztességes üzleti magatartási szabályok megsértéséért kiszabott jogerős ítélet alanya volt, vagy jogerős büntetés hatálya alatt áll, amely ellen fellebbezésnek helye nincs; (c) az Irányító Hatóság vagy a Nemzeti Hatóság által megállapított, bizonyíthatóan súlyos szakmai vétséget követett el; (d) lejárt esedékességű, adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, nem teljesítette a társadalombiztosítási járulék megfizetésére a székhelyük szerinti vagy az ajánlatkérő vagy a tevékenység elvégzésének helye szerinti ország jogszabályai alapján vonatkozó kötelezettségeiket; (e) jogerős bírósági ítéletek alanya volt csalás, korrupció, szervezett bűnözésben való részvétel, vagy bármilyen más, az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő illegális tevékenység vádjával; (f) amelyről megállapították a szerződésszegés tényét, mert nem tett eleget valamely más, a Közösség által finanszírozott közbeszerzési eljárással vagy a támogatás odaítélésére vonatkozó eljárással összefüggésben a szerződésben foglalt kötelezettségeinek; (g) vele szemben összeférhetetlenség merül fel a pályázati felhívásban való részvételükkel kapcsolatban;

9


(h) a pályázat benyújtásakor az Irányító Hatóság vagy a Nemzeti Hatóság által kért – a pályázati eljárásban való részvétel feltételét jelentő – információk helyett valótlan, hamis adatot szolgáltatott, vagy elmulasztotta a szükséges információk benyújtását; (i) bizalmas információkhoz kísérel meg hozzáférni, vagy a pályázati eljárás értékelési szakaszában megpróbálja befolyásolni a nyertes pályázatok kiválasztását. A pályázat benyújtásával a Pályázó elfogadja, hogy az illetékes nemzeti hatóság jogosult szabálytalansági eljárást indítani a Pályázó ellen. A szabálytalansági kérdésekben Magyarországon a „35/2008. (II. 23.) a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról” szóló Kormányrendeletben előírt eljárásokat kell alkalmazni. Szlovákiában „Az előcsatlakozási és a csatlakozás után rendelkezésre álló EU-források és egyéb pénzügyi eszközök pénzügyi kezelésével kapcsolatos szabálytalanságokról” szóló, a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma által 2006. május 1-jén hozott 2/2006-NF számú rendelet; valamint a Szlovák Köztársaság Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériumának „A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap pénzügyi kezelésével és végrehajtásával kapcsolatos szabálytalanságokról” szóló rendelete az irányadó, melyet a szlovák kormány 2007. december 5-én kelt 1026. számú határozatában hagyott jóvá. 2.3

Részvételi feltételek

A projekt megvalósítása során a partnereknek partnerség keretében kell együttműködniük. A partnerséget alapvetően a határ mindkét oldaláról származó jogosult partnerek (Vezető Partner és Projekt Partnerek) alkotják, s mindkét oldali félnek meg kell felelnie a 2.1. és 2.2. alfejezetben ismertetett, a Pályázóra és Projekt Partner-szervezetekre vonatkozó jogosultsági feltételeknek. A partnerséghez Társult Partnerek csatlakozhatnak. A Társult Partnerek partnerségben való részvételére speciális szabályok vonatkoznak (lásd a 2.3.2. alfejezetet), mindazonáltal teljesíteniük kell a 2.1 és 2.2 alfejezetben a Társult Partnerekre ismertetett jogosultsági feltételeket. A Tanács 1080/2006/EK (ERFA) rendelete a 2007–2013-as programozási időszakban kötelezővé teszi a vezető partner elve (LPP) alkalmazását a határon átnyúló programokban. Ennek alapján a partnerek maguk közül kötelező jelleggel fő kedvezményezettet (Vezető Partner) választanak. A Vezető Partner az a szervezet, amely a teljes partnerség nevében benyújtja a pályázatot, kapcsolatot tart a Közös Szakmai Titkársággal, a társfinanszírozásban megvalósított projektek esetén aláírja az ERFA közösségi finanszírozású támogatási szerződést, valamint felelősséget vállal a projekt egészének végrehajtásáért, beleértve a projektben résztvevő partnerek által megvalósított tevékenységeket is. 2.3.1 Kiegyensúlyozott partnerség A program elvárásként fogalmazza meg az elvégzendő feladatok és felelősségi körök ésszerű és hatékony megosztásán alapuló, kiegyensúlyozott partnerségek kialakítását. A partnerségeket olyan partnerek bevonásával kell felépíteni, melyek szakmailag kötődnek a projekthez, ennélfogva jelentősen hozzájárulnak a partnerség sikeréhez. A partnereknek képesnek kell lenniük arra, hogy közösen olyan mérhető outputokat és eredményeket hozzanak létre, melyek megfelelnek a program elsődleges célkitűzéseinek. A partnerség hatékonyságának nyomon követése érdekében a partnerek számát a projekt szakmai és/vagy pénzügyi feltételei és igényei szerint kell meghatározni. Egyoldalú partnerségek nem támogathatók, mivel nem teljesítik a partnerség minimumfeltételét, mely szerint legalább egy aktív és a projekt megvalósításában bizonyíthatóan közreműködő partnert kell bevonni a határtérség szomszédos oldaláról. Következésképpen nem támogathatók azok az egyoldalú partnerségben megvalósítani

10


kívánt projektek, amelyekben nem vesz részt legalább egy, a programterület szomszédos oldalán működő határon túli partner. Az együttműködés hatékonysága érdekében a partnerséget közös igényeket támasztó, és közös célokat kitűző partnerekkel kell kialakítani. A partnerségnek biztosítania kell a speciális szaktudást, a partnerek projekt iránti elkötelezettségét, és az egymással való hatékony együttműködés képességét. 2.3.2 Partnerkategóriák Tekintettel a vezető partner elvére, a HU-SK Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósuló projektek végrehajtásában résztvevő partnerek pénzügyi és szakmai kötelezettségvállalásaik, valamint feladataik alapján az alábbi négy kategóriába sorolhatók:

Vezető Partner (VP); Projekt Partnerek (PP), köztük (elméleti megnevezéssel) hazai partnerek (HP) határon túli partnerek (HTP) fő határon túli partner (FHTP) Társult Partnerek (TP)

Vezető partner (VP) A partnerek minden egyes projekt lebonyolításához kötelező jelleggel kijelölnek maguk közül egy Vezető Partnert. A Vezető Partner vállalja a felelősséget a projekt egészének képviseletéért az Irányító Hatóság, az Igazoló Hatóság, valamint az Ellenőrző Hatóság felé. A Vezető Partner biztosítja a partnerségen belüli zökkenőmentes együttműködést és kommunikációt, valamint felügyeli a különböző partnerek felelősségi körébe tartozó tevékenységcsomagok teljesítését. Ennek érdekében

felelősséget vállal a teljes projekt végrehajtásának biztosításáért, valamint felügyeli, hogy az egyes partnerek (melyek – az 1080/2006/EK rendelet értelmében – teljes felelősséget vállalnak az általuk végzett tevékenységek szabályosságáért) által benyújtott kiadások a projekt végrehajtása céljából kerültek kifizetésre és megfelelnek a támogatási szerződésben foglaltaknak;

jelentéstételi feladatokról;

felelős az ERFA közösségi hozzájárulásnak a projektben résztvevő partnerekhez való eljuttatásáért,

felelős a partnerekkel és a programirányító szervezetekkel való egyedüli és közvetlen kapcsolattartásáért: a LP a két oldal közötti közvetlen kapcsolattartó.

kötelezettséggel

tartozik

a

projektről

és

az

adminisztratív

Projekt Partnerek (PP) A partnerségeket alapvetően a határ mindkét oldaláról származó jogosult partnerek (Vezető Partner, Projekt Partnerek) alkotják. Minden Projekt Partnernek meg kell felelnie a Projekt Partner-szervezetekre vonatkozó jogosultsági feltételeknek (2.1 és 2.2 fejezet). A partnerség összetételére vonatkozó minimum követelmény a Vezető Partner és legalább egy, a határtérség szomszédos oldalán működő, ún. határon túli partner (HTP) részvétele. A partnerségbe a kötelezően bevont HTP-n kívül további HTP-k vagy hazai partnerek (HP) is bevonhatók, feltéve, hogy teljesítik a jogosultsági feltételeket, és bevonásukat a projekt tartalma és összetettsége indokolttá teszi. A HTP-k és HP-k által végrehajtott tevékenységek költségei elszámolhatók, ha teljesítik a pályázati felhívásban, illetve jelen Pályázati Útmutatóban előírt elszámolhatósági feltételeket. A határon túli partnerek számára

11


ugyanakkor nem kötelező, hogy a forrásokból részesüljenek és a kapcsolódó költségeket elszámolják. Abban az esetben, ha egy magyarországi Vezető Partner a határtérség szlovákiai oldaláról több olyan partnerrel is rendelkezik, amely támogatásban részesül, e szlovák projekt partnerek kötelező jelleggel ún. fő határon túli partnert (FHTP) jelölnek ki maguk közül. Az FHTP az a szervezet, amellyel, mint a szlovák Projekt Partnerek teljes képviseletét ellátó szervezettel a szlovák Nemzeti Hatóság megköti a kormányzati költségvetési hozzájárulásról szóló szerződést. Az FHTP a szerződés értelmében megkapja, majd eljuttatja a kormányzati hozzájárulást a projekt végrehajtásáért támogatásban részesülő szlovák partnerszervezetek részére. Az FHTP és a szlovák partnerek közötti együttműködést, valamint a támogatás elosztásának pénzügyi feltételeit a partnerek által kötött partnerségi megállapodás szabályozza. Abban az esetben, ha egy szlovákiai Vezető Partner a határtérség magyar oldaláról több olyan partnerrel is rendelkezik, amely támogatásban részesül, nem kötelező FHTP kijelölése a magyar projekt partnerek között, mivel Magyarországon a kormányzati költségvetési hozzájárulásról szóló szerződéseket az Irányító Hatóság minden magyarországi projekt partnerrel külön-külön köti meg, így nem szükséges a magyarországi állami társfinanszírozás elosztásáért felelős partner kijelölése. Társult partnerek (TP) Speciális esetekben, a projekt végrehajtásának támogatása érdekében a partnerséghez ún. Társult Partnerek (TP) csatlakozhatnak. A Társult Partnerek azok az intézmények vagy szervezetek, amelyek hozzájárulnak a projekt szakmai megvalósításához, és/vagy támogatják a stratégiai partnereket anélkül, hogy közösségi forrásokból vagy kormányzati társfinanszírozásból részesülnének. A Társult Partnerek a projektben közvetetten érintett, vagy aziránt érdeklődő külső szervezetek. Indokolt esetben a Társult Partnerek a jogosult területen kívülről is érkezhetnek. A Társult Partnerek nem vehetik át a Vezető Partner szerepét, illetve nem jelölhetők ki kötelező Határon Túli Partnernek (HTP). 2.3.3 Az európai területi együttműködési csoportosulások mentessége A Tanács és az Európai Parlament 1082/2006/EK rendelete értelmében az európai területi együttműködési csoportosulásokra (EGTC1) mint jogi személyiséggel rendelkező szervezetek formájában működtetett intézményekre a vezető partner elvétől eltérő szabályok vonatkoznak. A rendeletben előírt feltételeket alkalmazva, ezek a szervezetek automatikusan teljesítik jelen dokumentumban az együttműködésre előírt 4 kritériumot (2.3.5 fejezet). Abban az esetben, ha olyan EGTC pályázik VP-ként, mely szlovák és magyar szervezeteket egyaránt magában foglal, az VP számára nem szükséges kötelező jelleggel olyan határon túli partner bevonása, amely nem tagja az EGTC-nek. Abban az esetben azonban, ha olyan EGTC pályázik, amely a két nemzet képviselői közül – más nemzetek szervezetei mellett csak szlovák vagy csak magyar szervezeteket foglal magában, kötelező a másik országból származó határon túli partner bevonása. Az EGTC csoportosulások alkalmazása megfelel az ERFA-rendelet 19. cikkében támasztott követelményeknek, ha magyarországi és szlovákiai partnerek egyaránt alapítóként vesznek részt az új szervezetben Az EGTC a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítése érdekében a tagok közötti határokon átnyúló, transznacionális és/vagy interregionális együttműködések előmozdítására jön létre. Az EGTC tagjait olyan, e közös cél elérésére csoportosuló regionális hatóságok, helyi hatóságok, közjogi intézmények vagy ezek társulásai alkothatják, melyek legalább két tagállam területén helyezkednek el. 1

Az EGTC-k olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezetek, melyeket a hasonló jellegű testületek létrehozására vonatkozó nemzeti jogszabályok előírásai szerint hoznak létre.

12


2.3.4 Partnerségi nyilatkozat/Partnerségi megállapodás Partnerségi nyilatkozat Egyfordulós eljárásrend keretében történő pályázás során a pályázat benyújtásával egyidejűleg a projekt megvalósításában résztvevő valamennyi partner aláírásával (Vezető Partner, Projekt Partnerek és Társult Partnerek), partnerségi nyilatkozatot kell beadni. A partnerségi nyilatkozat rövid írott dokumentum, amelyben a partnerek kinyilvánítják együttműködési szándékukat a projekt végrehajtására, s amely tartalmazza a partnerség felépítésének leírását. A partnerségi nyilatkozat mintáját a Pályázati Formanyomtatvány 9. melléklete tartalmazza. Partnerségi megállapodás Egyfordulós eljárásrend esetén, abban az esetben, ha a benyújtott pályázat támogatásáról jóváhagyó döntés születik, a szerződéskötés előtt, valamennyi partner által aláírt partnerségi megállapodást kell benyújtani. 2.3.5 Együttműködési feltételek A HU-SK CBC program végrehajtása során kizárólag közös projektek támogathatók. A 1080/2006/EK ERFA-rendelet a határon átnyúló tevékenységek fejlesztésére irányuló együttműködések kialakítására és a vonatkozó operatív program keretében megvalósuló projektek közös megvalósítására speciális feltételeket rögzít. A rendelet értelmében a határon átnyúló projektekben résztvevő partnereknek a következő módozatok közül legalább kettőben együtt kell működniük:

Közös fejlesztés

Közös végrehajtás

Közös alkalmazottak

Közös finanszírozás

Alkalmazva a rendelet előírásait, a jelen felhívás keretében benyújtott projektek kizárólag abban az esetben támogathatók, ha a projektekben résztvevő partnerek a következő módozatok közül legalább kettőt teljesítenek, figyelembe véve az egyes módozatok részletes követelményeit:

Közös fejlesztés – a projektfejlesztés (-előkészítés) szakasza: a partnerek a kezdetektől fogva tevékenyen részt vesznek a projektötlet kialakításában, a projekttevékenységek meghatározásában, valamint a pályázat elkészítésében. Az együttműködést a kizárólag a projektre vonatkozó előkészítő tárgyalásokra szóló meghívók, valamint a megbeszélések során készült jegyzőkönyvek igazolják. Így az előkészítő szakasz során nyomon követhető a megfelelő partnerek felkutatása és bevonása, valamint a partnerség létrehozása, melynek eredménye egy, a projektben résztvevő valamennyi partner által aláírt partnerségi nyilatkozat.

Közös végrehajtás – a projekt alaptevékenységeinek végrehajtásában a határtérség mindkét oldaláról származó partner részt vesz, de legalább egy határon túli partner (HTP) valamint a Vezető Partner (VP). A partnerek bevonása és a projekttevékenységek megosztása a partnerek kompetenciája és tapasztalata alapján történik. A projekt tevékenységei közül legalább egy alaptevékenységet (kivéve a projektirányítással kapcsolatos feladatokat, mint pl. a jelentések elkészítése, a projektértekezletek megszervezése stb.) a határon túli partner a saját határtérségében hajt végre. A feladatok és felelősségi körök valamennyi partner esetében tiszták és egyértelműek, melyeket a pályázati

13


formanyomtatvány világosan tartalmaz. Valamennyi partner által végrehajtott tevékenységhez megfelelő output indikátor tartozik.

Közös alkalmazottak – a partnerek, de legalább egy határon túli partner (HTP) és a Vezető Partner a projektmenedzsmenttel és a projekt megvalósításával kapcsolatos mindennapi feladatokat közösen hajtják végre oly módon, hogy a határtérség két oldaláról származó partnerek mindegyike (de legalább a VP és a HTP) minimum egy alkalmazottat jelöl ki a feladatok ellátására.

Közös finanszírozás – a projekt minimum egy alaptevékenységének (kivéve a projektirányítással kapcsolatos feladatokat, mint pl. a jelentések elkészítése, a projektértekezletek megszervezése stb.) elszámolható költsége legalább egy határon túli partnernél valamint egy magyar partnernél felmerül (azaz az alaptevékenység megvalósításában legalább egy magyar és egy határon túli partner vesz részt). E költségek a projekt költségvetésének részét képezik és a program keretében elszámolhatók (ERFA és kormányzati finanszírozás); az alaptevékenység(ek) felmerült költségei arányosak a partnerek által végzett tevékenységekkel, a támogatás partnerek közti elosztása tükrözi az egyes partnerek által vállalt és végzett feladatokat. A projekt összes elszámolható költségének legalább 5-5%-a hazai partnernél és a határon túli partnernél merül fel.

A határokon átnyúló projekteknek a négy feltétel közül legalább kettőt bizonyíthatóan teljesíteniük kell. Mindazonáltal felhívjuk a Pályázók figyelmét, hogy ezek csupán a valamennyi projekt által teljesítendő minimum követelmények, ugyanakkor előnyt élveznek a minél több feltételt, vagy mind a 4 kritériumot teljesítő műveletek. Legtöbbször a kritériumok nem választhatók el egymástól. Abban az esetben, ha a partnerek az egyes feladatok és hatáskörök világos megosztásával közösen hajtanak végre egy projektet, a közös végrehajtás és valószínűleg a közös alkalmazottak is a folyamat kézenfekvő eredményei. Amennyiben a négyből legalább két kritérium nem teljesül, a pályázat automatikusan elutasításra kerül.

14


3 3.1

ELJÁRÁSREND Eljárásrend

A támogatás odaítélése során alkalmazandó eljárás jelen pályázati felhívás keretében intézkedésenként kizárólag egyfordulós nyílt eljárásrend. Az egyfordulós eljárás során a teljes pályázati csomagot, úgymint a részletes Pályázati Formanyomtatványt, a szükséges mellékleteket, valamint az előírt alátámasztó dokumentumokat kell benyújtani a megadott határidő lejártáig a Közös Szakmai Titkárság részére (lásd a 6.4. alfejezetet). A pályázati csomag a pályázati felhívással együtt közzétett értékelési kritériumok szerint kerül értékelésre, majd azt követően benyújtásra a Közös Monitoring Bizottság részére, amely dönt a támogatásról. Az alábbi ábrán az egyfordulós nyílt eljárás menete látható: Felelős szervezeti egység KMB

A pályázati kiírás jóváhagyása

IH/NH/KSZT

A pályázati kiírás hivatalos közzététele

Pályázó, a KSZT és a RIP támogatásával

A pályázat kidolgozása Pályázat benyújtása, Vezető Partner

Pályázat ismételt benyújtása, Vezető Partner

Pályázat benyújtása/befogadása KSZT és RIP

Formai és jogosultsági ellenőrzés

Hiánypótlás (az értékelési táblában rögzített, előre meghatározott esetekben)

A pályázatok rögzítése az IMIR rendszerében

KSZT és/vagy külső szakértők

KMB

Pályázatok szakmai értékelése

A pályázatok kiválasztása, támogatási döntés

15


4

PÉNZÜGYI FELTÉTELEK

4.1

A támogatás formája

A Pályázó működési támogatásnak nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatásban (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás) részesül. A vissza nem térítendő támogatás az ERFA közösségi forrást és a kormányzati költségvetési hozzájárulást együttesen tartalmazza. A támogatási döntést a Közös Monitoring Bizottság hozza meg, a támogatásra vonatkozó szerződéseket a Kedvezményezettekkel a források jellegétől (közösségi/kormányzati) függően a nemzeti programirányító szervezetek kötik meg. A programozási szakaszban résztvevő irányító szervezetek közös testületének (Task Force) döntése alapján az ERFA közösségi támogatás alapja programszinten az elszámolható közkiadások összege. Ez azt jelenti, hogy az 1083/2006/EK rendelet 78. cikk (5) bekezdése értelmében a közkiadásoktól eltérő típusú kiadásokra vonatkozó információ nem érinti a kifizetési kérelem alapján számított fizetendő összeget. A projektben való részvételre jogosult, magánjog hatálya alá tartozó szervezetek magánforrásból származó, saját hozzájárulásai nem képezhetik a költségszámítás alapját, azaz nem lehet része azon elszámolható projektköltségnek, amelyből az ERFA és a kormányzati költségvetési hozzájárulás kerül kiszámításra. A kormányzati költségvetési hozzájárulást az egyes tagállamok központi költségvetése biztosítja. A kormányzati hozzájárulás célja, hogy megítélt támogatások kiegészítése révén csökkentse a pályázókra háruló anyagi terheket, s biztosítsa a program megfelelő és sikeres végrehajtását. 4.2

A támogatás mértéke

Az Útmutató az intézkedésekhez 2.4 fejezetében található táblázatok alapján besorolt tevékenységek támogatása esetén a támogatás maximális mértéke az elszámolható költségek arányában a következő:

Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatással támogatott tevékenység esetén: az Iránymutatás a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról – Vonatkozó nemzeti regionális állami támogatási térkép: Szlovákia – N469/06; Magyarország – N487/06 (2006/C 256/03) szerinti mérték;

De minimis támogatással támogatott tevékenység esetén: max. 200 000 euró bármely három év időszakában;

Átmeneti támogatással támogatott tevékenység esetén: max. 500 000 euró bármely három év időszakában, az alábbiakban részletezett speciális feltételekkel, rendeleti feltételek alapján;

Képzési támogatás esetén: szakképzés esetében 25%, általános képzés esetén 60%;

Kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás esetén: alapkutatás esetében 100%, ipari kutatás esetében 50%, kísérleti fejlesztés esetében 25%;

Közszolgáltatások ellentételezése esetén: a támogatás (kompenzáció) mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban felmerült költségek fedezéséhez szükséges mértéket, figyelembe véve az ésszerű profitot és a vonatkozó bevételeket;

Nem állami támogatással támogatott, közcélú tevékenység esetén: 95%

16


4.3

Az önrész mértéke

A Pályázónak általános jelleggel a teljes projektre vetített, összesített támogatási mértéket 100%-ra kiegészítő mértékű, saját forrással kell rendelkeznie, mely a projekt elszámolható összköltségének minimum 5%-a. Ezzel összefüggésben valamennyi támogatásra jogosult partnernek, mely a projekt végrehajtásából ténylegesen támogatásban részesül, az általa végrehajtott tevékenységek összes elszámolható költségének minimum 5%-át saját forrásként kell biztosítania, a szervezet jelen felhívásban meghatározott intézményi besorolása alapján (ld. 4.4 fejezet). A saját forrás tényleges mértékét az állami támogatási szabályok szerinti egyes támogatási jogcímek figyelembe vételével kell biztosítani. Felhívjuk a Pályázók figyelmét, hogy valamennyi, a projekt megvalósításában részt vevő és támogatásban részesülő partnernek nyilatkozatot kell benyújtania a saját hozzájárulás összegének rendelkezésre állásáról, kivéve a központi költségvetési szerveket. Az aláírással ellátott nyilatkozatot a pályázat mellékleteként csatolni kell. 4.4

Támogatási arányok

Az ERFA közösségi támogatás és a nemzeti hozzájárulás (kormányzati költségvetési hozzájárulás és közforrásból származó önrész együttesen) mértéke a projekt elszámolható összköltségének arányában maximum 85% (ERFA) és minimum 15% (nemzeti) lehet. Abban az esetben, ha a projekt megvalósításában magánszektorból érkező partner (pl. nonprofit szervezet) vesz részt, s az általa nyújtott minimum 5% önerő magánforrásból származik, a közösségi és a kormányzati hozzájárulás számításának alapját képező, a partner által végrehajtott tevékenységek elszámolható összköltsége között a magánforrás nem vehető figyelembe. Ebben az esetben a privát forrásból származó saját hozzájárulás összegét le kell vonni a partner által végrehajtott tevékenységek összes elszámolható költségének összegéből. Az elszámolható összköltség így fennmaradó 95%-a képezi az ERFA közösségi támogatás és a kormányzati költségvetési hozzájárulás kiszámításának alapját, melyek mértéke 85% és 15%. A számítás eredményeként a partner által megvalósított tevékenységek összköltségére (a magánforrást is tartalmazó összes elszámolható költségre) vetített támogatási arány az ERFA közösségi támogatás esetén maximum 80,75%, az állami költségvetési hozzájárulás esetén pedig maximum 14,25% lehet. A kormányzati költségvetési hozzájárulást Szlovákiában az Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium (MoCRD), Magyarországon pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nyújtja. Maximális támogatási arányok a partnerek intézményi besorolása alapján a következők: Az államháztartás költségvetéséből finanszírozott központi költségvetési szervek esetén az általuk elszámolható összköltség arányában:

az ERFA közösségi hozzájárulás maximális aránya: 85%

a kormányzati hozzájárulás maximális aránya: 15%

a saját hozzájárulás minimálisan elvárt aránya: 0%

Az államháztartás költségvetéséből finanszírozott központi költségvetési szervek:

17


a) Minisztériumok és felügyeletük alatt működő költségvetési szervek; b) Központi költségvetésben fejezettel rendelkező szervek és felügyeletük alatt működő költségvetési szervek; c) Más, külön jogszabályban meghatározott fejezeti jogosítványokkal rendelkező szervek és felügyeletük alatt működő költségvetési szervek; Az államháztartás költségvetéséből finanszírozott, nem központi költségvetési szervek esetén az általuk elszámolható összköltség arányában:




Az államháztartás költségvetéséből finanszírozott, nem központi költségvetési szervek: a) Regionális önkormányzatok, fejlesztési tanácsok munkaszervezetei; b) Helyi, települési illetve területi kisebbségi önkormányzat végrehajtó szerve; c) A b) pont alá nem tartozó költségvetési szervek, beleértve a jogi személyiséggel rendelkező társulásokat; többcélú kistérségi társulási tanács munkaszervezete; d) Egyéb, a fentiek alá nem tartozó költségvetési szervek (Társadalombiztosítási költségvetési szerv igazgatási szervei; Köztestületi költségvetési szervek nem gazdasági formában működtetett szervei; Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek). Közcélú, a közjog által alapított és működtetett szervezetek, valamint EGTC esetén az általuk elszámolható összköltség arányában:




Közcélú, magánjog által alapított és működtetett szervezetek (pl. non-profit), valamint a magánszektorba tartozó egyéb szervezetek esetében az általuk elszámolható összköltség arányában:

4.5

az ERFA közösségi hozzájárulás maximális aránya: 80,75%

a kormányzati hozzájárulás maximális aránya: 14,25%


Az állami támogatási szempontú szabályok alkalmazása

Az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése főszabályként megtilt minden olyan támogatást, mely a hatálya alá tartozik, annak érdekében, hogy csökkentse a versenytorzítás lehetőségét a közös piacon. Az EK Szerződés vonatkozó bekezdése alá tartozik minden olyan állami támogatás, mely az alábbi kritériumokat együttesen teljesíti:

18


Állami forrás: a támogatás állami forrásból származik, beleértve a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítási alapok, a helyi és kisebbségi önkormányzatok, valamint az Európai Unió közösségi forrásait) - abban az esetben is, ha azokat egy közreműködő közjogi szervezet (finanszírozó szerv stb.) nyújtja. A juttatások formája lehet támogatás, kamattámogatás, hitelgarancia, stb.;

Gazdasági előny: a kedvezményezett a támogatás révén olyan előnyhöz jut, amelyet azonos finanszírozási viszonyok mellett a piacon egyébként nem érne el;

Szelektivitás: az állami támogatás szelektív, azaz hatással bír egy adott kedvezményezetti kör és versenytársai közötti egyensúlyra;

Vállalkozás: az állami támogatások esetében minden olyan piaci szereplő, mely tényleges gazdasági tevékenységet fejt ki a közös piacon, függetlenül annak jogi státuszától. Ennek értelmében az EK Szerződés vonatkozó bekezdése alá tartozhat minden olyan támogatás, melyet egyházak, egyesületek, alapítványok, közhasznú társaságok kapnak olyan tevékenységükhöz, melyekben piaci szereplőkkel versenyeznek.

Jelen pályázati felhívás keretében az állami támogatási szempontú szabályok alkalmazását a felhívással egyidejűleg közzétett Útmutató az intézkedésekhez dokumentum tartalmazza, az egyes tevékenységek támogatási jogcímek szerinti besorolásával. 4.5.1

Támogatási kategóriák

Jelen pályázati felhívásban érvényes, partnerenként számításba veendő támogatási kategóriák: Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás A regionális beruházási és foglalkoztatási támogatást a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy megfelel az alábbi feltételeknek. A támogatás az érintett tagállam vonatkozásában a 2007 és 2013 közötti időszakra jóváhagyott regionális támogatási térkép alapján regionális támogatásra jogosult régiókban nyújtható. A beruházást a teljes beruházás befejezése után legalább öt évig fenn kell tartani az érintett régióban. E követelmény azonban nem akadályozza meg a gyors technológiai változások folytán korszerűtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét, feltéve, hogy az érintett régióban a gazdasági tevékenység az előírt időtartamra fennmarad. A bruttó támogatástartalomban kifejezett támogatási intenzitás nem haladhatja meg az érintett támogatott térségben a támogatás odaítélése idején hatályos regionális támogatási határértéket. A nagyberuházási projektek javára, illetve a szállítási ágazatban nyújtott regionális támogatások kivételével a rögzített regionális támogatási határértékek 20 százalékponttal növelhetők a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén. A rögzített határértékek a támogatási intenzitásra vonatkoznak, amelyet vagy a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás elszámolható költségeinek hányadaként, vagy – közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén – az új munkavállaló két éves becsült bérköltségének hányadaként, vagy e fenti két módszer együttes alkalmazásával kell kiszámítani, feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a kétfajta számítás alkalmazásából eredő kedvezőbb értéket.

19


Amennyiben a támogatást tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás költségei, illetve felvásárlás esetén a beszerzési költségek alapján számítják, a kedvezményezettnek saját forrás vagy minden állami támogatástól mentes külső finanszírozás útján az elszámolható költségek legalább 25%-át elérő mértékben pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania. Amennyiben azonban az érintett tagállam nemzeti regionális támogatási térképe keretében jóváhagyott maximális támogatási intenzitás több mint 75%, a kedvezményezett pénzügyi hozzájárulása ennek megfelelően csökken. Amennyiben a támogatást a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás költségei alapján számítják ki, a következő feltételek is alkalmazandók. Létesítmény megvásárlása esetén csak az eszközök harmadik féltől történő beszerzésének költségeit lehet figyelembe venni, feltéve, hogy az ügylet piaci feltételek mellett jött létre. Amennyiben a megvásárlást más beruházás is kíséri, ez utóbbihoz kapcsolódó költségeket a megvásárlás költségeihez hozzá kell adni. A földterülettől és épülettől eltérő eszközök bérletével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha a bérlet pénzügyi lízing formájában valósul meg, és kötelezettséget tartalmaz az eszköznek a bérletre vonatkozó futamidő lejárata utáni megvásárlására vonatkozóan. Földterület illetve épületek bérlete esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek legalább öt, illetve kkv-k esetén három évig folytatódnia kell. A kkv-k és a felvásárlások kivételével a megszerzett eszköznek újnak kell lennie. Felvásárlás esetén nem lehet figyelembe venni azokat az eszközöket, amelyek beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást. A kkv-k esetében figyelembe lehet venni az immateriális javakba történő beruházások teljes költségét is. Nagyvállalkozások esetén az ilyen költségek a projekt teljes elszámolható beruházási költségének legfeljebb 50%-áig vehetők figyelembe. De Minimis Bármely három pénzügyi év időszakában bármely vállalkozás részére odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás összege nem haladhatja meg a 200 000 eurót. Bármely három pénzügyi év időszakában a közúti szállítás terén működő vállalkozás részére odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás összege nem haladhatja meg a 100 000 eurót. A támogatást nyújtónak írásban tájékoztatnia kell a vállalkozást a támogatás előrelátható összegéről (bruttó támogatástartalomban kifejezve) és annak csekély összegű (de minimis) jellegéről, kifejezetten utalva a Bizottság 1998/2006/EK rendeletére és hivatkozva annak címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. Minden egyes csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. Az egyedi csekély összegű (de minimis) támogatásokat érintő nyilvántartásokat azok odaítélése időpontjától számított 10 évig kell megőrizni ,és a támogatást nyújtó kérésére a kedvezményezett köteles bemutatni minden dokumentumot. A Bizottság kérelmére 20 munkanapon belül a Bizottság rendelkezésére bocsátja mindazt az információt, amit a Bizottság szükségesnek tart. Átmeneti támogatás Max. 500 000 euró összegű átmeneti támogatás nyújtható azon partner részére, mely szervezet nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül a globális gazdasági és pénzügyi válság eredményeképpen, és egyidejűleg teljesíti a Bizottság közleménye – Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban (OJ

20


2009/C 16/01) c. dokumentum, valamint az átmeneti támogatásokra vonatkozó hazai szabályozás bizonyos feltételeit. Az átmeneti támogatás támogatástartalma nem haladhatja meg az 500 000 eurót bármely három pénzügyi év időszakában. Gyakorlatilag, abban az esetben, ha a pályázó de minimis csekély összegű támogatásban részesülhet a tervezett tevékenysége alapján (ld. az adott intézkedés útmutatójának, 2.4 pontját), jogosulttá válik átmeneti támogatásra, ha teljesíti a fenti feltételeket. 1

Az átmeneti támogatás támogatástartalma vállalkozásonként nem haladhatja meg az ötszázezer euró értékhatárt, valamint a több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

2

Egy vállalkozásnak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt átmeneti támogatás és csekély összegű támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget.

3

Azonos támogatható költségek tekintetében az átmeneti támogatás nem kumulálható de minimis (csekély összegű) támogatással és egyéb állami támogatással,, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.

4

Átmeneti támogatással csak olyan vállalkozás támogatható, amely 2008. július 1-jén nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

5

A támogatás nyújtását megelőzően a vállalkozás írásban tájékoztatja a támogatást nyújtót az átmeneti támogatás, illetve csekély összegű támogatás formájában 2008. január 1-jét követően neki odaítélt támogatásokról és a még el nem bírált támogatási kérelmeiről.

6

A támogatást nyújtó kötelessége, hogy felhívja a kedvezményezett figyelmét arra, hogy pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatásban részesült, és egy vállalkozásnak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt átmeneti támogatás és csekély összegű támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

Képzési támogatás Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése értelmében a képzési támogatás összeegyeztethető a közös piaccal és nem tartozik a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség hatálya alá, feltéve, ha a nyújtott támogatás közvetlenül megfelel rendelet 2., 3. és 4. bekezdésében foglalt feltételeknek. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg: a) szakképzés esetén a támogatható költségek 25 %-át, és b) általános képzés esetén a támogatható költségek 60 %-át. A támogatási intenzitás a támogatható költségek 80%-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint: a) 10 százalékponttal, a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén;

21


b) 10 százalékponttal, ha a támogatást középvállalkozásoknak, százalékponttal, ha a támogatást kisvállalkozásoknak nyújtják.

és

20

Ha valamely támogatási projektben mind általános, mind szakosított, képzési összetevők szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása szempontjából nem választhatók el egymástól, vagy ha a támogatási projektben szereplő képzés szakosított, illetve általános jellege nem állapítható meg, a szakosított képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni. A képzési támogatási projektek elszámolható költségei a következők: a) az oktatók személyi jellegű költségei; b) az oktatók és szállásköltséget;

képzésben

részt

vevők

utazási

költségei,

beleérve

a

c) egyéb folyó költségek, úgymint a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszközök; d) az eszközök és felszerelések értékcsökkenése, olyan mértékben, amennyiben azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják; e) a képzési projekttel kapcsolatos eligazítási és tanácsadói szolgáltatások költségei; f)

a képzésben részt vevők költségei és elszámolható általános közvetett költségek (adminisztratív költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) az a)–e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összértékéig. Ami a képzésben részt vevők személyi jellegű költségeit illeti, csak a tényleges képzésben eltöltött idő – a termelésben töltött idő levonása után vehető számításba.

Kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése értelmében a kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás összeegyeztethető a közös piaccal és nem tartozik a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség hatálya alá. A kutatási és fejlesztési projekt támogatott részének teljes egészében a következő kutatásfajták egyikébe kell tartoznia: a)

alapkutatás;

b)

ipari kutatás;

c)

kísérleti fejlesztés.

Abban az esetben, ha egy projekt több feladatot foglal magában, az egyes feladatokat minősíteni kell aszerint, hogy az előbb felsorolt kutatásfajták valamelyikébe tartoznak-e, vagy nem tartoznak azok egyikébe sem. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg: a)

alapkutatásnál a támogatható költségek 100 %-át;

b)

ipari kutatásnál a támogatható költségek 50 %-át;

c)

kísérleti fejlesztésnél a támogatható költségek 25 %-át.

A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az együttműködési projektben résztvevőket. Amennyiben olyan kutatási és fejlesztési projekt részesül támogatásban, amely kutatási szervezetek és vállalkozások együttműködésében valósul meg, az adott projekthez nyújtott

22


közvetlen kormányzati hozzájárulás és – amennyiben támogatásnak minősül – a kutatási szervezetek projekthez nyújtott hozzájárulása nem haladhatja meg az egyes kedvezményezettre alkalmazandó támogatási intenzitást. Az ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre a fenti támogatási intenzitások a következők szerint növelhetők: a)

amennyiben a támogatást kkv-nak nyújtják, a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető a középvállalkozások és 20 százalékponttal a kisvállalkozások esetében;

b)

az elszámolható költségek 80 %-ának megfelelő támogatási intenzitásig további 15 százalékpontos növelés adható, ha: i.

a projekt legalább két, egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:

egyik vállalkozás sem viseli az együttműködésen alapuló projekt elszámolható költségeinek több mint 70 %-át,

a projekt legalább egy kkv-val folytatott együttműködésben valósul meg, vagy legalább két különböző tagállamban végzik, vagy

ii. a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:

a kutatási szervezet a támogatható projektköltségek legalább 10 %-át viseli; és

a kutatási szervezet jogosult a kutatási projektek eredményeinek közzétételére, amennyiben azok a szervezet által végzett kutatásból származnak; vagy

iii. ipari kutatás esetében a projekt eredményeit széles körben technikai és tudományos konferenciák keretében vagy tudományos és műszaki folyóiratokban vagy szabadon hozzáférhető adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a kutatási nyersadatokhoz) vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül terjesztik. Az elszámolható költségek a következők: a.

személyi jellegű költségek (kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet, amennyiben a kutatási projektben foglalkoztatják őket) kizárólag a támogatott projektben való tevékenységük mértékéig;

b.

az eszközök és felszerelések költségei, a kutatási projektben való használatuk mértékéig és idejére. Ha ezeket az eszközöket és felszereléseket nem használják teljes élettartamuk alatt a kutatási projektben, csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő – a helyes számviteli gyakorlatnak megfelelően számított – amortizációs költség minősül elszámolható költségnek;

c.

az épület és a földterület használatának költségei a projektben való használatuk mértékének és idejének megfelelően. Az épületek tekintetében csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő amortizációs költség minősül elszámolható költségnek. A földterület esetében az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók;

d.

a szerződéses kutatás, műszaki tudás és a külső forrásokból piaci áron megvásárolt vagy licensz alapján felhasználható szabadalmak, amennyiben az ügyletre a piaci feltételeknek megfelelően került sor, és nem történt összejátszás,

23


valamint a tanácsadás és ezzel egyenértékű szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a kutatási tevékenységhez veszik igénybe; e.

további általános költségek, eredményeként merülnek fel;

amelyek

közvetlenül

a

kutatási

projekt

f.

egyéb működési költségek, beleértve az anyagköltségeket, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a kutatási tevékenység eredményeként merülnek fel.

Valamennyi elszámolható költségnek a kutatás és fejlesztés adott fajtájához kell kapcsolódnia. A mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás Az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés I. mellékletében felsorolt termékekhez nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás a Szerződés 87(3) cikke értelmében a közös piaccal összeegyeztethető és mentesül a Szerződés 88(3) cikke szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy az általános csoportmentességi rendelet 34. cikkében rögzített feltételek teljesülnek. A kutatás eredményeit legalább 5 éves időszakon keresztül hozzáférhetővé kell tenni az interneten, és biztosítani kell, hogy az eredmények ingyenesen állnak majd rendelkezésre. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. Közszolgáltatás ellentételezése a) Altmark Trans-ügy Amennyiben egy vállalkozási tevékenység a közszolgáltatások körébe tartozik és a támogatás eleget tesz Az Európai Bíróság Altmark Trans2 ügyben hozott ítéletében foglalt – feltételeknek, akkor az adott intézkedés nem minősül állami támogatásnak az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése értelmében, mert nem jelent előnyt az adott vállalkozásnak. Ebben az esetben az intézkedést nem kell bejelenteni a Támogatásokat Vizsgáló Irodának és az Európai Bizottságnak sem. Az ítéletben foglalt konjunktív feltételek a következők:

2

•

A vállalkozásnak ténylegesen rendelkeznie kell olyan, világosan - vagy nemzeti jogszabályban és/vagy szerződésben, tevékenységi engedélyben - meghatározott közszolgáltatási kötelezettségekkel, melyeket teljesítenie kell.(1)

•

A kompenzáció számításának alapját képező paramétereket előre, objektíven és átlátható módon meg kell határozni.(2)

•

A kompenzáció mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban felmerült költségek teljes vagy részleges fedezéséhez szükséges mértéket, figyelembe véve az ésszerű profitot és a vonatkozó bevételeket.(3)

•

Amennyiben a közszolgáltatási kötelezettséget teljesítő vállalkozást nem olyan közbeszerzési eljárással választják ki, mely lehetővé teszi azon pályázó kiválasztását, aki a közösség számára a szolgáltatásokat a legkisebb költséggel képes nyújtani, akkor a szükséges kompenzáció mértékét azon költségek elemzése alapján kell megállapítani, amelyek egy tipikus – hatékonyan vezetett és felszerelt – vállalkozásnál felmerülhettek volna, figyelembe véve az ezen kötelezettségek teljesítésével járó ésszerű profitot és a vonatkozó bevételeket.(4)

C-280/00. számú eset, Altmark Trans a. o. v. Nahverkehrgeselschaft [2003]. 24


b) A 2005/842/EK bizottsági határozat szabályai A 2005/842/EK bizottsági határozat az EK Szerződés 86. cikk (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott vállalkozások részére közszolgáltatásért járó ellentételezéssel nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló határozat, HL L 312, 2005. 11. 29.). Megbízás: A határozat akkor alkalmazható, ha a vállalkozást hivatalos aktussal (formáját a tagállam határozza meg) megbízzák az általános gazdasági érdekű szolgáltatás (SGEI, közszolgáltatás) működtetésével. Az aktusnak többek között tartalmaznia kell: a) a kötelezettség természetét és időtartamát; b) az érintett vállalkozásokat és területet; c) a vállalkozásnak biztosított kizárólagos illetve különleges jogokat; d) a kompenzáció számításának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának alapjául szolgáló paramétereket; e) a túlkompenzáció elkerülésére és visszafizettetésére hozott intézkedéseket. Kompenzáció: A kompenzáció mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban felmerült költségek fedezéséhez szükséges mértéket, figyelembe véve az ésszerű profitot és a vonatkozó bevételeket. A kompenzáció összege tartalmazza az állam által vagy állami forrásokból bármilyen formában odaítélt előnyöket. A kompenzációt csak az adott általános érdekű szolgáltatások működtetéséhez lehet felhasználni. Az SGEI működtetéséhez megítélt, de ténylegesen egy másik piacon való tevékenységhez felhasznált kompenzáció összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül. Figyelembe veendő költségek: Az SGEI működtetésével összefüggésben felmerült költségek (amennyiben a vállalkozás csak ilyen tevékenységet végez, akkor valamennyi költsége, ha ezen kívül eső tevékenységet is végez, akkor csak az SGEI-vel összefüggő költségek). SGEI-hez kapcsolódó költségnek minősül: ezek nyújtása során felmerülő változó költségek, az általános gazdasági érdekű szolgáltatások és a többi tevékenység állandó költségeihez való arányos hozzájárulás és az ésszerű profit (esetleges – különösen infrastruktúrával összefüggő – befektetések esetén azok költségei is). A költségeket előzetesen meghatározott kritériumok, és az általánosan elfogadott költség-elszámolási elvek alapján kell kiszámítani. Figyelembe veendő bevétel: Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokból származó teljes bevételt tartalmaznia kell. Amennyiben a vállalkozás az ésszerű profiton túl is nyereséget hozó általános gazdasági érdekű szolgáltatásokkal összefüggő kizárólagos vagy különleges jogokkal rendelkezik, vagy más állami kedvezményekben is részesül, akkor – az EK Szerződés 87. cikk értelmében történő besorolásuktól függetlenül – ezeket is figyelembe kell venni és hozzá kell számítani a bevételhez. A tagállam úgy is határozhat, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokon kívüli tevékenységekből származó nyereségeket teljesen vagy részben az általános gazdasági érdekű szolgáltatások finanszírozására kell fordítani. Az ésszerű profit: Az ésszerű profit a saját tőkehozamnak az a mértéke, amely figyelembe veszi a tagállam beavatkozása következtében a vállalkozást érő kockázatot vagy kockázatmentességet, különösen ha a tagállam kizárólagos vagy különleges jogokat biztosít. Ez a mérték általában

25


nem haladhatja meg az érintett ágazat utóbbi években mért átlagát. Azokban az ágazatokban, ahol nem működik az általános gazdasági érdekű szolgáltatás működtetésével megbízott vállalkozáshoz hasonlítható vállalkozás, az összehasonlítást más tagállamok vagy szükség esetén más ágazatok vállalkozásaival kell elvégezni, feltéve, hogy figyelembe veszik az egyes ágazatok sajátosságait. Az ésszerű nyereség meghatározásakor a tagállamok ösztönző kritériumokat állapíthatnak meg, különösen a nyújtott szolgáltatás minősége tekintetében. Ha a vállalkozás SGEI keretébe tartozó, illetve azon kívül eső tevékenységet is végez, a belső elszámolásában fel kell tüntetni az SGEI-vel összefüggő költségeket és bevételeket, valamint azok elosztásának paramétereit. 4.5.2

Az állami támogatási szempontú szabályok alkalmazása a projektköltségvetés összeállításában

A jelen pályázati felhívás keretében meghirdetett intézkedések támogatható tevékenységeinek támogatási kategóriák szerinti besorolását az Útmutató az intézkedésekhez, 2.4 fejezet tartalmazza. Adott tevékenységre a táblázatban rá vonatkozó támogatási jogcím szerinti támogatási mérték az irányadó. A támogatási mérték az ERFA közösségi hozzájárulást és a kormányzati költségvetési hozzájárulást együttesen tartalmazza. Amennyiben adott tevékenységhez több állami támogatási kategória is jelölve van, úgy a projekt keretében megvalósítandó konkrét tevékenység jellegétől függ, hogy melyik kategóriába tartozik. Ennek eldöntéséhez a pályázó segítségére szolgál e fejezet 2.4. pontja, a Bizottság 800/2008/EK rendelete, 1998/2006/EK rendelete, továbbá az EK Szerződés 86. cikk (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005.11.28-i 2005/842/EK bizottsági határozat (ld. 2. melléklet), valamint a jelen támogatási konstrukcióra vonatkozó, az állami támogatások felhasználásának szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről szóló NFGM miniszteri rendelet. A döntéshozó a pályázatokat állami támogatási szempontból megvizsgálja a döntéshozatal előtt. Abban az esetben, ha a projekt egyetlen támogatható tevékenységet tartalmaz az útmutatóban megadott listából, úgy valamennyi, a tevékenység végrehajtásában résztvevő partnernek a tevékenységre irányadó támogatási mértékkel kell számolnia. Abban az esetben, ha a projekt keretében több támogatható tevékenység valósul meg, partnerenként a partner által végrehajtani kívánt valamennyi tevékenység közül a legalacsonyabb támogatási mértékkel kell számolni minden tevékenység esetében. Arról, hogy több támogatható tevékenység végrehajtása esetén a partnerek mely tevékenységek megvalósításában vesznek részt, a partnerség dönt. Több támogatható tevékenység esetén a támogatási mérték a partner által végrehajtott valamennyi tevékenységre azonos (azaz a legalacsonyabb mérték), de partnerenként – a tevékenységek megosztásából és az eltérő jogcímekből eredően – különböző lehet. Példa a támogatási mérték alkalmazásához több támogatható tevékenység megvalósítása esetén: 3 partner – egy magyar partner Pest megyéből (amely a projekt Vezető Partnere), egy szintén magyar partner Nógrád megyéből és egy szlovák partner a besztercebányai kerületből – logisztikai klaszter megalapítására pályázik. A klaszter adminisztratív létrehozása önmagában nem elegendő, ezért új tanácsadási és információs szolgáltatásokkal kívánják azt feltölteni. A klaszter hatékony működtetéséhez

26


elengedhetetlen a klasztertagok naprakész ismerete, ezért a projekt harmadik elemeként képzést valósítanak meg a klasztertagok számára. A projekt 3 támogatható tevékenységének megvalósítását a partnerek közös megegyezés alapján osztják fel maguk között úgy, hogy az együttműködési kritériumokra (2.3.5 fejezet) előírt feltételeket is teljesítsék. A 4 kritériumból teljesítendő 2 feltétel egyikeként a közös végrehajtást választják. A klaszter létrehozását B Partner vállalja. A szolgáltatások megtervezésében és beszerzésében A partner és C partner egyaránt részt vesz, míg a klasztertagok képzését B partner és C partner végzi. A klaszter létrehozásának elszámolható költségei B partner esetében 50%-ban támogathatók a regionális támogatási térkép irányadó támogatási mértéke alapján; az általános képzés 60%-os támogatást kaphat, míg az új szolgáltatások bevezetése 90%-ban támogatható abban az esetben, ha minden partner a 3 projektelem közül egy tevékenységet valósít meg. A tevékenységek felosztása partnerek között és a támogatási jogcím szerinti irányadó támogatási mérték Támogatható tevékenység Partner A (Pest megyéből)

Partner C (Besztercebányai kerületből)

Partner B (Nógrád megyéből)

Új, tagjaiknak új üzleti, tanácsadási és információs szolgáltatásokat nyújtó klaszterek/ beszállítói hálózatok/ vállalkozói partnerségének kialakítása

-

50%

-

Klasztertagok általános képzése

-

60%

60%

95%

-

95%

Új és/vagy meglévő üzleti tanácsadási, információs és marketing szolgáltatások és eszközök kialakítása/bővítése új és/vagy meglévő tanácsadási és információs struktúrák számára

Jelen pályázati felhívás keretében irányadó szabályok szerint azonban, ha a projekt keretében több támogatható tevékenység valósul meg, partnerenként a partner által végrehajtani kívánt valamennyi tevékenység közül a legalacsonyabb támogatási mértékkel kell számolni minden tevékenység esetében. E szabály szerint a költségek számításához alkalmazandó támogatási mérték a partnerek által vállalt tevékenységek esetében a következő: A tevékenységek felosztása partnerek között és a támogatási jogcím szerinti irányadó támogatási mérték Támogatható tevékenység

Partner A Vezető Partner (Pest megyéből)

Partner C (Besztercebányai kerületből)

Partner B (Nógrád megyéből)

Új, tagjaiknak új üzleti, tanácsadási és információs szolgáltatásokat nyújtó klaszterek/ beszállítói hálózatok/ vállalkozói partnerségének kialakítása

-

50%

-

Klasztertagok általános képzése

-

50%

60%

Új és/vagy meglévő üzleti tanácsadási, információs és marketing szolgáltatások és eszközök kialakítása/bővítése új és/vagy meglévő tanácsadási és információs struktúrák számára

95%

-

60%

A költségek számításához alkalmazandó támogatási mérték valamennyi vállalt tevékenység esetében

95%

50%

60%

27


4.6

Rendelkezésre álló forrás, a támogatás minimum és maximum összege

Az egyes intézkedésekre allokált, támogatásra rendelkezésre álló keretösszeget, valamint a támogatás projektre vetített minimum és maximum összegét az alábbi táblázat mutatja. A minimum és maximum támogatási összeg a teljes pályázati szakaszra irányadó, beleértve a kiválasztási és a végrehajtási szakaszt is. A kétfordulós eljárásrend 2. fordulójában beadandó pályázatokra irányadó támogatási minimum és maximum összegek a HUSK 2008/01 pályázati felhívás vonatkozó intézkedési útmutatójában találhatók.

BEAVATKOZÁS/ INTÉZKEDÉS

RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS (EUR)

PROJEKTRE VETÍTETT TÁMOGATÁSI ÖSSZEG (EUR)

MINIMUM

MAXIMUM

1. PRIORITÁSI TENGELY 1.1 Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása 1.1.1 Üzleti infrastruktúra fejlesztése

4 416 899

250 000

2 000 000


1 225 137

100 000

400 000

4 373 900

300 000

1 500 000

1.3.1 Turisztikai termékek és vonzerők fejlesztése, desztináció-menedzsment szervezetek és kapcsolódó infrastruktúra felállítása

5 481 606

300 000

2 000 000


1 292 034

100 000

400 000

50 000

400 000

1.2 Együttműködés a KTF és az innováció területén

1.2.1 KTF és innovációs infrastruktúra közös fejlesztése és határon átnyúló kutatási együttműködés 1.3 Közös idegenforgalom-fejlesztés


2 000 000

1.5 Hálózati, partnerségi, program- és projekttervezési és -irányítási kapacitások fejlesztése 1.5.1 Hálózati, partnerségi, program- és projekttervezési és -irányítási kapacitások fejlesztése

883 943

100 000

300 000

618 485

100 000

200 000

1 599 235

100 000

500 000

1.6 Emberi erőforrások közös használata és fejlesztése 1.6.1 Közös képzés, oktatás és hálózatépítés 1.6.2 Munkaerő-piaci kezdeményezések 1.7 Emberek közötti (People to people) kapcsolatépítés

28


1.7.1 Emberek közötti (People to people) kapcsolatépítés

501 021

50 000

100 000


5 838 474

200 000

2 000 000

2.1.2 Tanulmányok, tervek és képzések

1 784 566

100 000

500 000

4 615 255

100 000

500 000

2.3.1 Kisléptékű útépítés, kerékpárutak

6 758 507

200 000

2 000 000

2.3.2 A tömegközlekedés fejlesztése

1 901 858

100 000

500 000

2.4.1 Jobb határátkelési lehetőségek biztosítása a határfolyókon

2 500 000

500 000

2 500 000


1 113 681

100 000

500 000

2.5.1 Szélessávú internet kiépítése

1 600 000

200 000

800 000


1 315 789

100 000

500 000

2.2 Közös természetvédelmi tevékenységek 2.2.1 Közös természetvédelmi tevékenységek 2.3 Kisléptékű útépítés, kerékpárutak, tömegközlekedés

2.4 Jobb határátkelési lehetőségek biztosítása a határfolyókon

2.5 Határon átnyúló kommunikációs csatornák fejlesztése

4.7

Elszámolható költségek

Az elszámolhatóság feltételei A költségek kizárólag abban az esetben elszámolhatók, ha: a) ténylegesen felmerültek és a teljesülést a kedvezményezettek eredeti számlával, vagy más hiteles számviteli vagy egyéb belső dokumentummal (átvételi elismervények, utalványok stb.) igazolják, és a költségek a projekt támogatási szerződésben rögzített elszámolhatósági időszakában merültek fel; b) közvetlenül a támogatott projekthez kapcsolódnak, azaz a projekt tevékenységeihez tartoznak, a végrehajtásukhoz nélkülözhetetlenek, és a projekt célkitűzéseinek eléréséhez szükséges tevékenységek alapján a KMB által elfogadott részletes költségvetésben szerepelnek; csak olyan mértékben számolhatók el, amilyen mértékben a támogatott projekthez kapcsolódnak; c) minden tevékenységre vonatkozóan betartják a hatékonyság, gazdaságosság és célszerűség elveit. A költség/haszon megfelelő arányát kiemelten kell biztosítani. d)

összhangban állnak a nemzeti és EU szabályozással.

29


Azon költségeket, melyek nem teljesítik az elszámolhatósági feltételeket, és/vagy a projekt megvalósítása során merültek fel és elszámolhatók, de az alkalmazási körön kívül esnek, vagy nem szerepelnek az elszámolható költségek listáján, a partnereknek a saját pénzügyi forrásaikból kell biztosítaniuk, kivéve, ha a KMB másképpen határoz. Módosítást kizárólag írásbeli kérelemre lehet végrehajtani. Elszámolhatósági időszak A HU-SK Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében általános jelleggel a 2007. január 1-je és 2015. június 30-a között ténylegesen felmerült és kifizetett költségek számolhatók el. Mindazonáltal a projektek elszámolhatósági időszaka a projekt jellegétől függ, így projektenként változhat a projekt saját megvalósítási időszakától függően. Jelen felhívás keretében megvalósított projektek költsége csak abban az esetben számolható el, ha az a támogatott projektre vonatkozó Támogatási Szerződésben rögzített megvalósítási időszakban merült fel, mely a támogatott projekt elszámolhatósági időszaka. Jelen felhívás keretében azon költségek jogosultak támogatásra a program költségvetéséből, melyek ténylegesen 2007. január 1-jét követően merültek fel és fizették ki. Általános szabályként a projekt elszámolható összköltségének maximum 50%-a számolható el a pályázat benyújtását megelőzően. A projekt elszámolhatósági időszakának kezdete és vége az ERFA Támogatási Szerződésben kerül rögzítésre. Minden költségnek, beleértve a pályázat hivatalos benyújtása előtt felmerülő költségeket is, a projekt elszámolhatósági időszakába kell esnie, kivéve az előkészítési költséget, amely a projekt elszámolható összköltségének maximum 10%-a lehet (az előkészítési költségekről részletesebb információ az „Útmutató az elszámolható költségekhez” 4.1. fejezetében található). Következésképpen, a projekt elszámolhatósági időszaka megkezdődhet a pályázat benyújtásának időpontja előtt vagy az ERFA Támogatási Szerződés aláírása előtt, de nem lehet a pályázat benyújtását követő 12 hónapnál később. Ha az számviteli okokból szükséges, a pénzügyi elszámolás végső időpontja eshet a projekt fizikai befejezése utáni időpontra, de ez a lehetőség külön elbírálást igényel. Szolgáltatások, áruk és munkák beszerzése A közbeszerzési szabályok alkalmazásának célja az átlátható és igazságos feltételek biztosítása a közös piacon zajló versenyhez; ezért a partnereknek be kell tartaniuk a szabályokat mind a szolgáltatásokra, mind a munkákra vagy szállításokra vonatkozó megbízásoknál. A szabályok jellege a beszerzendő áruk és/vagy szolgáltatások típusától és a beszerzés értékétől függ. Azonban, még ha a beszerzés értéke nem is lépi túl a meghatározott küszöböt, a beszerzőnek figyelembe kell vennie az EK Szerződés általános elveit, és az áruk és/vagy szolgáltatások beszerzésekor biztosítania kell az átláthatóságot és az egyenlő bánásmódot. Az EU verseny- és közbeszerzési szabályai a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság (DG Internal Market) weboldalán érhetők el: http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/index_en.htm - az „Iránymutatások” menüpont alatt, ahol az árubeszerzésre, a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó közösségi szabályok útmutatói találhatók. Mindazonáltal, az EU szabályainak alkalmazása mellett a tagállamok szigorúbb közbeszerzési szabályokat alkalmazhatnak. Ennélfogva jelen pályázat keretén belül megvalósított projektek esetében a Szlovákiában és Magyarországon kötelező érvényű szabályokat kell alkalmazni, tekintettel a nemzeti közbeszerzési értékhatárokra. A partnerek kötelessége a tenderdokumentáció megfelelő elkészítése, valamint az eljárás lebonyolítása, Kérjük, vegye figyelembe, hogy a közbeszerzési szabályok alkalmazása azon projektben kedvezményezettként vagy partnereiként működő, magánjog szerint létrejött jogi

30


személyekre, társulásokra és alapítványokra is vonatkozik, melyek jelen felhívás keretében közforrásból származó támogatásban részesülnek. Vonatkozó közbeszerzési jogszabályok:

Magyarország – A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény; további információ: www.kozbeszerzes.hu;

Szlovákia - közbeszerzésről szóló, 25/2006 Tt. számú törvény www.uvo.gov.sk.

Kis értékű beszerzés esetén a kedvezményezetteknek 3 árajánlat alapján bizonyítaniuk kell az áruk és szolgáltatások beszerzésének indokoltságát, hatékony és gazdaságos módját, ha a szerződés becsült értéke legalább 8 000 EUR. A Vezető Partner és Partnerei nem lehetnek alvállalkozók abban a projektben, melynek megvalósításában részt vesznek. A partnerek nem lehetnek egymás alvállalkozói. Az alvállalkozónak a közbeszerzési szabályokkal összhangban kiválasztott külső, harmadik szintű félnek kell lennie, amely a projekt tevékenységeinek meghatározott részét hajtja végre. Az alvállalkozó az alvállalkozói szerződést azzal a partnerrel köti meg, amely a projekt vonatkozó tevékenységének végrehajtásáért felelős. Ezen szabályok a Vezető Partnerre, valamint a Projekt Partnerekre és Társult Partnerekre egyaránt vonatkoznak a projekt teljes végrehajtása során. A vonatkozó jogszabály alapján biztosítani kell az olyan elveket, mint az egyenlő bánásmód, átláthatóság, eredményesség és hatékonyság, valamint az ajánlattevők transzparens és diszkriminációmentes kiválasztása. Költségek jóváhagyása Az 1080/2006/EK rendelet 16. cikke alapján mindkét tagállam ellenőrzési rendszert hoz létre a költségek nemzeti szintű igazolása érdekében. A projektek során felmerült költségeket az ún. első szintű ellenőrök vizsgálják, az alábbi szervezeti egységekben: Magyarország - a VÁTI Kht. soproni, mátészalkai, budapesti és egri területi irodái; Szlovákia - a Szlovák Köztársaság Építési és Régiófejlesztési Minisztériuma. Az első szintű ellenőrzés magában foglalja:

a költségek formai ellenőrzését, azaz a költségeket megfelelően számolták ki és dokumentálták-e, valamint elszámolhatók-e;

tartalmi ellenőrzést, azaz minden felmerült költség a jóváhagyott és releváns tevékenységekhez kapcsolódik-e.

A kiadások ellenőrzésére helyszíni ellenőrzéseken is sor kerül. A helyszíni ellenőrzések végrehajtása véletlenszerűen történik, kockázatelemzés alapján. A 2007-2013 közötti programidőszakban a Vezető Partner felelőssége korlátozott. A korlátozott felelősség azt jelenti, hogy a tevékenységek rájuk eső részének végrehajtása során felmerülő költségek szabályosságáért a partnerek a felelősek. A partnerek által a szabályokkal összhangban elvégzett tevékenységeket az Ellenőrzési Egységek hagyják jóvá. A 4 havonta, valamennyi partner által benyújtott partneri szintű költségjelentések alapján az Ellenőrzési Egységek ellenőrzik, hogy a társfinanszírozott műveleteket végrehajtották, és a kedvezményezettek (partnerek) által a tevékenységek megvalósítása során felmerült bejelentett költségek valósak, ténylegesen felmerültek, s a tevékenységek során megvalósult termékeket vagy szolgáltatásokat a jóváhagyási

31


határozattal összhangban, valamint a közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelően adták át vagy teljesítették. Az ellenőrzések a műveletek (projektek) adminisztratív, pénzügyi, technikai és fizikai szempontú elemzésére terjednek ki. Amennyiben az ellenőrzés nem tár fel hiányosságokat vagy problémákat, az Ellenőrzési Egységek hitelesítési nyilatkozatot adnak ki a partnerszervezet számára. A Vezető Partner feladata a hitelesítési nyilatkozatok összegyűjtése a projektben résztvevő valamennyi partnertől, valamint a támogatás igénylésére szolgáló kifizetési kérelem benyújtása. A projekt végrehajtása során felmerült költségek elszámolása kizárólag utófinanszírozás (utólagos visszatérítés) formájában történik. A támogatás folyósítására csak azt követően kerülhet sor, hogy a Vezető partner vagy a partnerek által a pénzügyi teljesítésre sor került. Az elszámolható költségek körét az Útmutató az elszámolható költségekhez dokumentum tartalmazza.

32


5 5.1

ÉRTÉKELÉS ÉS KIVÁLASZTÁS Értékelési eljárás

Az értékelési kritériumok, úgymint

a formai (benyújtási és teljességi) követelmények;

a minimum jogosultsági kritériumok; és

a tartalmi kritériumok súlyozással és küszöbértékekkel;

valamint a fenti kategóriák teljes értékelési táblázata a Pályázati Felhívási Csomagban található. Kérjük, ne felejtse, hogy azon esetekben, ahol az értékelés lehetővé teszi a hiánypótlást, a hiánypótlásra felkérő hivatalos értesítés minden esetben kizárólag a Vezető Partner címére érkezik. A hiánypótlásra 14 naptári nap áll rendelkezésre. 5.2

Kiválasztás

A támogatandó pályázatok az előzetesen meghatározott értékelési szempontok alapján a minimális támogatási ponthatárt elérő, vagy azt meghaladó pályázatok rangsorolása alapján kerülnek kiválasztásra, a rendelkezésre álló keret erejéig. Az így rangsorolt pályázatokra vonatkozó javaslati alternatívák a következők lehetnek:

Feltétel nélkül támogatható; A projekt a pályázatban megfogalmazottakhoz képest változatlan tartalommal és feltételekkel támogatható, az ERFA Támogatási Szerződés megköthető. Feltételesen támogatható; A projekt kizárólag abban az esetben támogatható, továbbá az ERFA Támogatási Szerződés kizárólag abban az esetben köthető meg, ha a Vezető Partner minden, a döntéshozó szerv által a döntéshozatal során támasztott feltételnek eleget tesz. A projekt elutasítása (a döntés indoklásával).

A támogatásról szóló döntést a Közös Monitoring Bizottság hozza meg. A támogatásról vagy a projekt elutasításáról szóló döntésről az Irányító Hatóság tájékoztatja a Vezető Partnert a döntésről szóló Közös Monitoring Bizottsági jegyzőkönyv jóváhagyását követően. A Projekt Partnereket a Vezető Partner értesíti. A Pályázati Felhívás eredményei és a támogatott projektek listája mint nyilvános információ a döntéshozatali folyamat eredményeit tartalmazó KMB jegyzőkönyvek jóváhagyását követően a program weboldalán lesz olvasható. Abban az esetben, ha a Vezető Partner vagy bármely partner nem ért egyet a Közös Monitoring Bizottság, az Irányító Hatóság vagy a Közös Szakmai Titkárság által a projektértékelés (5.1) vagy projektkiválasztás szakaszában (5.2) hozott döntéssel, a Vezető Partner jogosult panasszal élni. A panaszt kizárólag angol nyelven, postai úton a Vezető Partner nyújthatja be a Közös Szakmai Titkársághoz a döntésről szóló hivatalos értesítés kézhezvételétől számított 7 naptári napon belül. A határidő lejártát követően postázott, vagy egyéb formában benyújtott panaszok érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerülnek. A benyújtást és annak dátumát igazolhatja a postai bélyegző a panaszlevél borítékján, az ajánlott küldemény feladási szelvénye vagy a tértivevény.

33


5.3

Szerződéskötés

5.3.1

ERFA Támogatási Szerződés

A támogatott projektekre vonatkozó ERFA támogatási szerződés szabályozza többek között a jelentéstételi kötelezettséget, a pénzügyi (fizetési) rendelkezéseket, valamint a jogi és pénzügyi kötelezettségeket. Az ERFA Támogatási Szerződés mintája letölthető a program honlapjáról. A szerződés hivatalos nyelve angol. A Közös Monitoring Bizottság értékelését és döntését követően az ERFA Támogatási Szerződést a program Irányító Hatósága ajánlja a Vezető Partnernek. (A projekt KMB és az Irányító Hatóság által történő hivatalos jóváhagyása alapján az ERFA Támogatási Szerződést a Közös Szakmai Titkárság készíti el.) Az ERFA közösségi hozzájárulás kifizetése a pályázatban megfogalmazott, illetve a KMB által jóváhagyott projektspecifikációk alapján történik, ezért a Vezető Partner (és Partnerei) kötelesek az elfogadott és támogatásra javasolt projektet a döntéshez képest változatlan tartalommal és feltételekkel végrehajtani. A Támogatási Szerződés biztosítja egyrészről a Vezető Partner jogait, másrészről az Irányító Hatóság mint a közösségi támogatás szabályszerű felhasználásáért felelős programszerv jogait. Az ERFA Támogatási Szerződést a Vezető Partner írja alá. A Támogatási Szerződés megkötésének feltétele, hogy a Vezető Partner az előírásoknak megfelelően és határidőre teljesítse a szerződéskötéshez szükséges feltételeket, beleértve a szerződéskötéshez szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátását, valamint a Közös Monitoring Bizottság által meghatározott esetleges feltételek teljesítését, melyeket KMB a projekt támogatására vonatkozó döntésével hozott. E feltételek teljesülését követően állítja ki az IH a kötelezettségvállalási nyilatkozatot, amely alapján megköthető a Támogatási Szerződés. A szerződés megkötésének határideje a kötelezettségvállalási nyilatkozat kiállításától számított 60. nap. 5.3.2

Kormányzati társfinanszírozási szerződés

A kormányzati költségvetési hozzájárulás kifizetésére vonatkozó feltételeket Magyarországon és Szlovákiában külön, nemzeti szerződések által szabályozzák. E szerződések megkötése kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozik, tükrözve a szervezet jellege által meghatározott egyedi társfinanszírozási arányokat. Magyarországon minden egyes Partnerrel egyedi szerződés aláírására kerül sor. A szerződés tartalmazza a Partner projekt megvalósításában vállalt tevékenységeinek alapján számolt pénzügyi részesedését, valamint a tevékenységek végrehajtására vonatkozó, a Vezető Partner által aláírt ERFA Támogatási Szerződésben foglalt kötelezettségeket. A szerződést egyrészről a VÁTI Kht. (a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nevében), másrészről a Partner írja alá (a partnerségen belüli vállalásai alapján, saját nevében). A kormányzati társfinanszírozási szerződés aláírására az ERFA Támogatási Szerződés aláírását követő 60 napon belül kerül sor. Szlovákiában egyetlen szerződés aláírására kerül sor, egyetlen Partnerrel, a következő variációk szerint:

Abban az esetben, amennyiben a Vezető Partner szlovák szervezet, a kormányzati társfinanszírozási szerződést egyrészről az Építési és Területfejlesztési Minisztérium (MoCRD), másrészről a Vezető Partner írja alá (a partnerségen belüli szlovák partnerszervezetek nevében).

Abban az esetben, ha a Vezető Partner magyar szervezet, a kormányzati társfinanszírozási szerződést a MoCRD és egy, a szlovák partnerszervezetek által

34


maguk közül kijelölt partner (Határon Túli Fő Partner) írja alá, a partnerségen belüli szlovák partnerszervezetek nevében. 5.4

A Támogatási Szerződés módosítása, költségvetési átcsoportosítás és egyéb módosítások

Abban az esetben, ha a projekt végrehajtása és pénzügyi elszámolása során olyan objektív okok merülnek fel, melyek jelentősen befolyásolják a projekt problémamentes végrehajtását és a projekt költségvetését, a Vezető Partner az ERFA Támogatási Szerződés módosítását kezdeményezheti. A Vezető Partner írásban folyamodhat módosításért a Közös Szakmai Titkársághoz, melynek során indokolja a módosítás igényét, valamint leírja a módosítások a projekt előzetesen jóváhagyott költségvetésére és ütemezésére gyakorolt várható hatásait. A KSZT minden esetben megvizsgálja, hogy a kért módosítás elfogadható-e, és a döntésről a Vezető Partnert írásban értesíti. Sikeres módosítás esetén a partnerekkel kötött hazai (tagállami) társfinanszírozási szerződés tartalma az ERFA Támogatási Szerződésben eszközölt módosítások alapján változik. Az ERFA Támogatási Szerződés általános módosításairól (pl. postacím, bankszámlaszám stb.) elegendő írásban értesíteni a KSZT-t. Módosítás eszközölhető, továbbá a Támogatási Szerződéssel egyidejűleg aláírt és irányadó költségvetésben a költségek költségkategóriák szerinti bontása eltérhet az eredeti adatoktól, ha a következő feltételek teljesülnek: (1) a változások nincsenek hatással a Közös Monitoring Bizottság által jóváhagyott projekt alapvető céljára; és (2) a költségvetési soron belüli vagy költségvetési sorok közötti átcsoportosítás nem haladja meg az adott partner költségvetési sorára allokált eredeti összeg 20%-át; (3) partnerek közti pénzügyi átcsoportosításra nem kerülhet sor. Az adott költségvetési sor eredeti összegének 20%-ot meghaladó mértékű változásával járó pénzügyi átcsoportosítás a Támogatási Szerződés módosítását követeli meg. Mielőtt bármely érvénybe lépő változtatást tervezne, a szerződő partnernek bármely módosítási kérelmet a KSZT részére idejében meg kell küldenie, minden esetben a Támogatási Szerződésben megjelölt elszámolhatósági időszak végét megelőzően legalább 60 naptári nappal. Amennyiben a partnerek nem tájékoztatják a KSZT-t a projektet és/vagy a szerződést érintő változásokról, a partner tudomásul veszi és kizárólagos felelősséget vállal azért, ha az általa végrehajtott tevékenységek és/vagy kapcsolódó költségek az értesítés, és a módosítás hivatalos jóváhagyásának hiányából fakadóan nem számolhatók el. A módosítások nem változtathatják a projekt bármely egyéb, a célkitűzéseket befolyásoló jellemzőit. A projekt alapvető módosításairól a Közös Monitoring Bizottság dönt, úgymint:

az ERFA közösségi hozzájárulás társfinanszírozási arányának változása; a projekt átfogó és specifikus céljainak változása; a partnerség összetétele; a költségvetés növelése.

Az Irányító Hatóság és a KSZT az első szintű ellenőrökkel konzultálva a következőkről hozhat döntést;

a költségvetési sorok közötti átcsoportosítások (ha változásuk mértéke a 20%-ot meghaladja);

35


tevékenységek (újak bevezetése vagy régiek cseréje); output és eredmény indikátorok (ha változásuk mértéke a 20%-ot meghaladja); a projekt megvalósítási időtartama.

36


6

ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK

6.1

Pályázati Felhívási Csomag

A Pályázati Felhívási Csomag tartalma:

Pályázati Felhívás Pályázati Útmutató Pályázati Formanyomtatvány és mellékletei Pályázati Formanyomtatvány Kitöltési Útmutató Útmutató a költségek elszámolhatóságához Útmutatók az Intézkedésekhez Értékelési táblázatok

A Pályázati Felhívási Csomag tartalma és egyéb, a programhoz kapcsolódó dokumentumok a www.husk-cbc.hu, illetve a www.nfu.hu, a www.build.gov.sk címeken találhatók. 6.2

A pályázatok nyelve, kommunikáció

A Pályázati Formanyomtatványt egy dokumentumon belül magyar és szlovák nyelven együttesen, valamint az A1-A3 mellékleteket magyar és szlovák nyelven egyaránt ki kell tölteni, s azokat angol nyelvű összefoglalóval (a Pályázati Formanyomtatvány 5. melléklete), illetve angol nyelvű önéletrajzokkal (a Pályázati Formanyomtatvány 5 melléklete) kell benyújtani. Az A6 – A13 mellékleteket és az alátámasztó dokumentumokat a partnereknek (VP és PP) csak saját országuk nyelvén kell benyújtani, mindazonáltal javasolt a kétnyelvű elkészítésük. A fordítási költségek a projekt költségére elszámolhatók, feltéve, hogy a Közös Monitoring Bizottság indokoltnak tartja azt, s jóváhagyásával elfogadja. A pályázat magyar és szlovák nyelvű szövegének tartalmilag teljes mértékben egyeznie kell. A támogatást nyújtó szerv nem vállal felelősséget a pályázat fordítási hibáiból adódó félreértésekért. Vita esetén a Vezető Partner nyelvén készült dokumentum a mérvadó.

!

Kérjük, ne feledje, hogy a Vezető Partner és a programszervek közti hivatalos kommunikáció nyelve az angol! Ennek megfelelően javasolt kellő angol nyelvtudással rendelkező személyeket delegálni a projekthez, illetve körültekintően megtervezni a projekt előkészítése és lebonyolítása során adódó szükséges fordítási költségek mértékét ahhoz, hogy biztosítsák a gördülékeny kommunikációt (pl. jelentéstételi kötelezettség során).

Kérjük, vegye figyelembe, hogy bármely, a pályázatban megadott kontaktadat (cím, fax, email) a hivatalos írásos kommunikációhoz felhasznált információt képezi az Irányító Hatóság és a Közös Szakmai Titkárság számára. Ennek érdekében rendszeresen ellenőrizze a kapcsolati adatok érvényességét, és változás esetén haladéktalanul értesítse a Közös Szakmai Titkárságot.

37


6.3

A pályázatok benyújtásának módja, helye

A pályázatot az alábbi címre kell beküldeni: HU-SK CBC Program Közös Szakmai Titkársága VÁTI Non-profit Kft. Gellérthegy u. 30-32., H-1016 Budapest, Magyarország Pályázati felhívás hivatkozási száma: HUSK 09/01 A pályázatot (pályázati formanyomtatvány, mellékletek és alátámasztó dokumentumok) az alábbiakban előírt nyomtatott példányszámban, valamint további egy elektronikus példányban (kizárólag CD-n, vagy DVD-n vagy pendrive-on) zárt csomagolásban kell benyújtani a fent nevezett címre. A pályázat benyújtása történhet:

postán feladott ajánlott postai küldeményként,

személyesen, vagy futárszolgálatot is).

egy

meghatalmazott

képviselő

által

(beleértve

a

Figyelem! Azok a pályázatok, amelyek nem az előírt csatornák útján (ehelyett pl. faxon vagy e-mailben), illetve rossz címre érkeznek, automatikusan elutasításra kerülnek! A pályázati csomag kizárólag akkor tekinthető teljesnek, ha

tartalmazza a Pályázati Formanyomtatványt és mellékleteit, valamint az előírt alátámasztó dokumentumokat, s azokat 3 nyomtatott példányban (1 db, a törvényes képviselő aláírásával ellátott eredeti, továbbá 2 db, egymással mindenben megegyező másolat) nyújtották be a fent megnevezett címre;

tartalmazza a Pályázati Formanyomtatványt és az A1-A5 mellékleteket egy elektronikus példányban (CD-n, vagy DVD-n vagy pendriveon), s az benyújtásra került a fent megnevezett címre;

postán feladott ajánlott küldeményként való benyújtás esetén a boríték/csomag le van zárva, és az helyesen tartalmazza az alábbi információkat:

a pályázatkezelő szervezet címe, melyhez a pályázatot be kell nyújtani, a Vezető Partner teljes neve és címe, a Pályázati felhívás hivatkozási száma és a megpályázott intézkedés hivatkozási száma, felirat: „Pályázat - A pályázat a bontási ülés előtt nem felbontandó! Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013”.

38


A pályázatok postai küldeményként való határidőn belüli benyújtását igazolhatja: a postai feladás dátuma, a bélyegző pecsétje a pályázat postára adásának napján, vagy az ajánlott küldemény feladási szelvénye. Személyes benyújtás esetén a KSZT által kiadott, az időpont megjelölésével és aláírással ellátott átvételi elismervény. Figyelem! A nyomtatott és elektronikus formában benyújtott példányokban található eltérés esetén a KSZT részére benyújtott eredeti nyomtatott és aláírt példány tekintendő hitelesnek azzal, hogy a nyomtatott és elektronikus példányok egyezőségéről a Pályázó köteles gondoskodni. A határidők betartására vonatkozó vitás esetekben a pályázat eredeti nyomtatott példányának a KSZT címére való beérkezési dátuma és időpontja a mérvadó. 6.4

A pályázatok benyújtásának határideje

A pályázatok benyújtása az egyes intézkedések útmutatójában, és az alábbi táblázatban megjelölt időpont napján éjfélig lehetséges. A futárszolgálattal vagy személyesen benyújtott pályázatokat a határidő napján déli 12 óráig lehet benyújtani. Felhívjuk a figyelmet, hogy a határidő lejárta után a pályázatok benyújtására nincs lehetőség. BEAVATKOZÁS/ INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS HIVATKOZÁSI SZÁMA

HATÁRIDŐK

1. PRIORITÁSI TENGELY 1.1 Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása 1.1.1 Üzleti infrastruktúra fejlesztése

HUSK 09/01/1.1.1

2009. szeptember 29.


HUSK 09/01/1.1.2

2009. szeptember 29,

HUSK 09/01/1.2.1


1.3.1 Turisztikai termékek és vonzerők fejlesztése, desztináció-menedzsment szervezetek és kapcsolódó infrastruktúra felállítása

HUSK 09/01/1.3.1



HUSK 09/01/1.3.2


1.2 Együttműködés a KTF és az innováció területén 1.2.1 KTF és innovációs infrastruktúra közös fejlesztése és határon átnyúló kutatási együttműködés 1.3 Közös idegenforgalom-fejlesztés


HUSK 09/01/1.4.1


1.5 Hálózati, partnerségi, program- és projekttervezési és -irányítási kapacitások fejlesztése 1.5.1 Hálózati, partnerségi, program- és projekttervezési és -irányítási kapacitások fejlesztése

HUSK 09/01/1.5.1


1.6 Emberi erőforrások közös használata és fejlesztése 1.6.1 Közös képzés, oktatás és hálózatépítés

HUSK 09/01/1.6.1


1.6.2 Munkaerő-piaci kezdeményezések

HUSK 09/01/1.6.2


39


1.7 Emberek közötti (People to people) kapcsolatépítés 1.7.1 Emberek közötti (People to people) kapcsolatépítés

HUSK 09/01/1.7.1

2009. szeptember 29.,


HUSK 09/01/2.1.1


2.1.1 Víz-, és hulladékgazdálkodás, megújuló energia

HUSK 09/01/2.1.2


HUSK 09/01/2.2.1


2.2 Közös természetvédelmi tevékenységek 2.2.1 Közös természetvédelmi tevékenységek

2.3 Kisléptékű útépítés, kerékpárutak, tömegközlekedés 2.3.1 Kisléptékű útépítés, kerékpárutak

HUSK 09/01/2.3.1


2.3.2 A tömegközlekedés fejlesztése HUSK 09/01/2.3.2 2.4 Jobb határátkelési lehetőségek biztosítása a határfolyókon


2.4.1 Jobb határátkelési lehetőségek biztosítása a határfolyókon

HUSK 09/01/2.4.1



HUSK 09/01/2.4.2


2.5 Határon átnyúló kommunikációs csatornák fejlesztése 2.5.1 Szélessávú internet kiépítése

HUSK 09/01/2.5.1



HUSK 09/01/2.5.2


Amennyiben a pályázatot kétfordulós eljárásrend keretében nyújtják be a 2. fordulóra, a benyújtás határidejére a KMB döntésről szóló hivatalos értesítésben szereplő időpont az irányadó. 6.5

Kapcsolattartás

A pályáztatással kapcsolatos információkért a következő szervezetekhez fordulhat: MAGYARORSZÁG A HU-SK CBC Program Közös Szakmai Titkársága VÁTI Kht. Gellérthegy u. 30-32 H-1016 Budapest A KSZT programmenedzsereinek elérhetősége megtalálható a program honlapján: www.husk-cbc.eu. Az állami támogatási szabályokkal kapcsolatos kérdésekben, kizárólag e-mailben: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Wesselényi u. 20-22.

40


H-1077 Budapest KAPCSOLATTARTÓ / BESZÉLT NYELVEK

E-MAIL CÍM

Magyar Zsanett Katalin (HU, ENG, GE)

[email protected]

SZLOVÁKIA A Szlovák Köztársaság Építésügyi és a Régiófejlesztési Minisztériuma Regionális Fejlesztés Támogatása Ügynökség Prievozská 2/B 825 25 Bratislava KAPCSOLATTARTÓ/BESZÉLT NYELVEK

TELEFON

E-MAIL CÍM

Katarína Mihaľová (SK, EN)

00421 2 5831 7496

[email protected]

A pozsonyi, nyitrai és a nagyszombati megyék Regionális Info Pontjai Iroda címe: Nyitrai Regionális Önkormányzat Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Főosztály Dražovská 14 Budova Domova mládeže Stredná poľnohospodárska a veterinárna škola Postacím: Nyitrai Regionális Önkormányzat Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Főosztálya Štefánikova tr. 69 949 01 Nitra KAPCSOLATTARTÓ / BESZÉLT NYELVEK Arpád Bak (HU, SK)

TELEFON

00421 37 6969 704

E-MAIL CÍM

[email protected]

FOGADÁSI IDŐ Hétfő, szerda, péntek 08:00 - 11:00 12:00 - 14:00

A személyes konzultáció lehetősége előzetes telefonos egyeztetés alapján biztosított.

A besztercebányai és kassai megyék Regionális Info Pontjai Kassai Regionális Önkormányzat Regionális Fejlesztés Osztálya Námestie Maratónu mieru 1 042 66 Košice KAPCSOLATTARTÓ / BESZÉLT NYELVEK

TELEFON

E-MAIL CÍM

FOGADÁSI IDŐ

41


Eva Bružeňáková (HU, SK)

00421 55 7268 229

[email protected]

Hétfő, szerda, péntek 09:00 - 12:00 13:00 - 15:00

További információért látogassa meg a 6.1 bekezdésben megadott honlapokat.

42


7

RÖVIDÍTÉSEK

DG – Központi Igazgatóság EB – Európai Bizottság EGTC – Európai Területi Együttműködési Csoportosulás ERFA – Európai Regionális Fejlesztési Alap EU – Európai Unió FHTP – Fő Határon Túli Partner HP – Hazai Partner HU – Magyarország HU-SK – Magyarország - Szlovákia IH – Irányító Hatóság KMB – Közös Monitoring Bizottság KP – Külföldi Partner KSZT – Közös Szakmai Titkárság MoCRD – Szlovák Köztársaság Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma NH – Nemzeti Hatóság P - Partner SK – Szlovákia SME – kis- és középvállalkozás TP – Társult Partner VP – Vezető Partner VPE – Vezető Partner Elv

43


1A MELLÉKLET: SZLOVÁKIAI JOGOSULT PÁLYÁZÓK LISTÁJA (csak szlovák nyelven) Žiadateľ 1. Štát (Slovenská republika) resp. organizačná zložka štátu 2.

Právna úprava

Sektor

523/2004 Z.z.

Verejný

Územná samospráva (a jej organizačné zložky)

2a)

samosprávny kraj

302/2001 Z.z.

Verejný

2b)

obec

369/1990 Z.z.

Verejný

2c)

mestská časť

369/1990 Z.z.

Verejný

2d)

združenie obcí

369/1990 Z.z.

Verejný

3. Príspevkové a rozpočtové organizácie, ktorých zriaďovateľom je 3a)

štát

523/2004 Z.z.

Verejný

3b)

samosprávny kraj

583/2004 Z.z.

Verejný

3c)

obec

583/2004 Z.z.

Verejný

3d)

mestská časť

583/2004 Z.z.

Verejný

9/1992 Zb.

Súkromný

30/1992 Zb.

Súkromný

5a) Základné (vrátane umeleckých) a stredné školy, učilištia zriadené subjektmi uvedenými v bode 1, 2a - c

596/2003 Z.z.

Verejný

5b) Osobitné školy zriadené Krajským školským úradom

596/2003 Z.z.

Verejný

5c) Súkromné a cirkevné školy

596/2003 Z.z.

Súkromný

5d) Verejné a štátne vysoké školay

131/2002 Z.z.

Verejný

5e) Súkromné vysoké školy

131/2002 Z.z.

Súkromný

7.

Neinvestičný fond

147/1997 Z.z.

Súkromný

8.

Nezisková organizácia

213/1997 Z.z.

Súkromný

9.

Záujmové združenie právnických osôb

9a) Záujmové združenie právnických osôb - pokiaľ väčšinu členov riadiaceho orgánu tvoria právnické osoby uvedené v bode 1 a 2

§20f-20j zákona č. 40/1964 Zb.

Verejný

9b) Záujmové združenie právnických osôb - pokiaľ väčšinu členov riadiaceho orgánu tvoria právnické osoby zahrnuté do súkromného sektora podľa tejto tabuľky

§20f-20j zákona č. 40/1964 Zb.

Súkromný

10. Občianske združenie

83/1990 Zb.

Súkromný

11. Nadácia

34/2002 Z.z.

Súkromný

12. Cirkvi a náboženské spoločnosti

308/1991 Zb.

Súkromný

13. Štátny podnik

111/1990 Zb.

Verejný

4.

Komory

4a) Slovenská obchodná a priemyselná komora 4b) Slovenská poľnohospodárska a potravinárska komora 5. Školy

44


Žiadateľ

Právna úprava

Sektor

14. Akciová spoločnosť s 80 % podielom verejnoprávnych osôb (1.,2.) na základnom kapitáli a 80% podielom verejnoprávnych právnických osôb (1.,2.) na hlasovacích právach

513/1991 Zb.

Verejný

15. Spoločnosť s ručením obmedzeným s 80 % podielom verejnoprávnych osôb (2.) na základnom kapitáli a 80% podielom verejnoprávnych právnických osôb (2.) na hlasovacích právach

513/1991 Zb.

Verejný

133/2002 Z.z. V súlade s platnou legislatívou podľa ktorej je organizácia registrovaná na Slovensku 133/2002 Z.z.

Verejný

19. Slovenská televízia

16/2004 Z.z.

Verejný

20. Slovenský rozhlas

619/2003 Z.z.

Verejný

21. Matica Slovenská a jej organizačné zložky s právnou subjektivitou

68/1997 Z.z.

Verejný

22. Európske združenie územnej spolupráce

90/2008 Z. z.

Verejný

23. Slovenský Červený kríž

460/2007 Z.z.

Verejný

16. Štátne organizácie

17. Medzinárodné organizácie

18. SAV

Verejný

A fenti lista indikatív jellegű.

45


1B MELLÉKLET: MAGYARORSZÁGI JOGOSULT PÁLYÁZÓK LISTÁJA (csak magyar nyelven) I KSH-besorolással, a statisztikai egységek gazdálkodási forma szerinti osztályozása alapján (9001/2002, 2. sz. melléklet) 3

Költségvetési szerv és intézménye 31 Központi költségvetési szerv és intézménye 311 Központi felügyeleti költségvetési szerv 312 Központilag felügyelt költségvetési szerv 32 Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye 321 Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 322 Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 323 Helyi kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 324 Helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 33 Társadalombiztosítási költségvetési szerv 331 Központi társadalombiztosítási költségvetési szerv 332 Társadalombiztosítási költségvetési igazgatási szerv 34 Köztestületi költségvetési szerv 341 Köztestületi felügyeleti költségvetési szerv 342 Köztestület által felügyelt költségvetési szerv 35 Országos kisebbségi önkormányzat költségvetési szerv 351 Országos kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 352 Országos kisebbségi önkormányzati által felügyelt költségvetési szerv

5

36 Területfejlesztési tanács és társulás 361 Regionális fejlesztési tanács 362 Térségi fejlesztési tanács 363 Megyei fejlesztési tanács 364 Önkormányzati fejlesztési társulás 365 Kistérségi fejlesztési társulás 366 Többcélú kistérségi társulás Jogi személyiségű non-profit szervezet 52 Egyesület 521 Sportegyesület, sportszövetség, sportági országos szakszövetség 522 Vadászegyesület 523 Horgászegyesület 525 Önkéntes tűzoltó-egyesület 529 Egyéb testület 53 Szakszervezet, munkavállalói érdekképviselet 531 Szakszervezet 532 Egyéb munkavállalói érdekképviselet 54 Köztestület 541 Kamara 549 Egyéb köztestület

46


55 Egyház, egyházi intézmény 551 Egyház 552 Önálló egyházi intézmény 553 Egyház önálló szervezete 554 Egyházak szövetsége 559 Egyéb egyházi szervezet 56 Alapítvány 561 562 569

Közalapítvány Közalapítvány intézménye Egyéb alapítvány

57 Közhasznú társaság 571 Közhasznú társaság

7

59 Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet 591 Egyesülés 592 Magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülés 599 Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet Egyéb gazdasági szervezet 71 Állami gazdálkodó szervezet 711 Állami vállalat 719 Egyéb állami gazdálkodó szervezet 95 Gesztorönkormányzat, társulás 951 Gesztorönkormányzat, társulás

II Európai Területi Együttműködési Csoportosulás

47


2. MELLÉKLET: VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK LISTÁJA Közösségi jogszabályok •

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1080/2006/EK RENDELETE (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

•

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1081/2006/EK RENDELETE (2006. július 5.) az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

•

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1082/2006/EK RENDELETE (2006. július 5.) az európai területi együttműködési csoportosulásról (OJ L 210 31. 07. 2006)

•

A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. (OJ L 210/25 11. 07. 2006)

•

A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (OJ L 210 31. 07. 2006)

•

A BIZOTTSÁG 2006. december 8-i 1828/2006/EK RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról (OJ L 371 27. 12. 2006)

•

A BIZOTTSÁG 1998/2006/EK RENDELETE (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (OJ L 379/5 15. 12. 2006)

•

A Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet)

•

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (OJ L 134 31. 03. 2004)

•

Az EK Szerződés 86. cikk (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005.11.28-i 2005/842/EK bizottsági határozat (OJ L 312/67 29. 11. 2005.)

•

Bizottság közleménye – Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban (OJ 2009/C 16/01)

48


Vonatkozó magyar jogszabályok Törvények: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről 2000. évi C. törvény a számvitelről A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvénye 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 1996. évi XXI. törvény. a területfejlesztésről és a területrendezésről 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 2000. ÉVI XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az 1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény 2007. évi XCIX az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásról

Kormányrendeletek •

•

• •

• • •

85/2004. (IV. 19.) Korm. Rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről 35/2008. (II. 23.) Korm. Rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról 217/1998 (XII. 30.) az államháztartás működési rendjéről 49/2007. (III. 26.) Korm. Rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági és a Partnerségi Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjaiból származó támogatások hazai felhasználásának intézményeiről 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet a felszín alatti vizek védelméről 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről

49


Miniszteri rendeletek: • A közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási támogatása igénybevételének részletes szabályairól szóló 19/2008. GKM rendelet • 14/2002. (XI.16.) MEH rendelet a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól • 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól • 5/2009. (III. 18.) NFGM rendelet a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjaiból származó állami támogatások felhasználásának szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről

50


Szlovák nemzeti jogszabályok listája (csak szlovák nyelven) Jogszabályok: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Zákon č. 503/2001 Z. z. o podpore regionálneho rozvoja v znení zákona č. 351/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov Zákon č. 575/2001 Z. z. o organizácii činnosti vlády a organizácii ústrednej štátnej správy v znení neskorších predpisov Zákon č. 416/2001 o prechode niektorých pôsobností z orgánov štátnej správy na obce a na vyššie územné celky v znení neskorších predpisov Zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov Zákon č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov Zákon č. 10/1996 Z. z. o kontrole v štátnej správe v znení neskorších predpisov Zákon č. 39/1993 Z. z. o Najvyššom kontrolnom úrade Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov Zákon č. 502/2001 Z. z. o finančnej kontrole a vnútornom audite a o zmene a doplnení niektorých zákonov znení neskorších predpisov Zákon č. 440/2000 Z. z. o správach finančnej kontroly v znení neskorších predpisov Zákon č. 25/2006 Z. z. o verejnom obstarávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov Zákon c. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov Zákon č. 291/2002 Z. Z. o Štátnej pokladnici a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov Zákon č. 428/2002 Z. z. o ochrane osobných údajov v znení neskorších predpisov Zákon č. 300/2005 Z. z. Trestný zákon v znení neskorších predpisov Zákon č. 301/2005 Z. z. Trestný poriadok v znení neskorších predpisov Zákon č. 153/2001 Z. z. o prokuratúre v znení neskorších predpisov Zákon č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore v znení neskorších predpisov Zákon č. 511/1992 Zb. o správe daní a poplatkov v znení neskorších predpisov Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov Zákon č. 152/1998 Z. z. o sťažnostiach v znení neskorších predpisov Zákon č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov Zákon č. 302/2001 Z. z. o samospráve vyšších územných celkov (zákon o samosprávnych krajoch) v znení neskorších predpisov Zákon č. 231/1999 Z. z. o štátnej pomoci v znení neskorších predpisov Zákon č.138/1991 Zb. o majetku obcí v znení neskorších predpisov Zákon č.446/2001 Z. z. o majetku vyšších územných celkov (zákon o samosprávnych krajoch) v znení neskorších predpisov Zákon č. 83/1990 Zb. o združovaní občanov v znení neskorších predpisov Zákon č. 416/2004 Z. z. o Úradnom vestníku EÚ v znení zákona 606/2004 Z. z. Zákon č. 275/2006 Z. z. o informačnom systéme verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov Zákon č. 513/1991 Z. z. Obchodný zákonník v znení neskorších predpisov

51


• •

•

•

• • • • • • • • • • •

•

Zákon č. 40/1964 Zb. Občiansky zákonník v znení neskorších predpisov Zákon č. 50/1967 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov a súvisiaca legislatíva platná pre investičnú výstavbu v SR Zákon č. 24/2006 Z. z. o posudzovaní vplyvov na životné prostredie a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 275/2007 Z. z. a zákona č. 454/2007 Z. z. Zákon č. 365/2004 Z. z. o rovnakom zaobchádzaní v niektorých oblastiach a o ochrane pred diskrimináciou v znení neskorších predpisov (tzv. „antidiskriminačný zákon“) Zákon č. 257/1998 Z. z. o verejných prácach v znení neskorších predpisov Zákon č. 596/2003 o štátnej správe v školstve a školskej samospráve a o zmene a doplnení niektorých zákonov Zákon č. 279/1993 Z. z. o školských zariadeniach Zákon č. 552/2003 Z. z. o výkone práce vo verejnom záujme Zákon č. 597/2003 Z. z. o financovaní základných škôl, stredných škôl a školských zariadení Zákon č. 131/2002 Z. z. o vysokých školách Zákon č. 147/1997 Z. z. o neinvestičných fondoch a o doplnení zákona NR SR č. 207/1996 Z. z. Zákon č. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby Zákon č. 34/2002 Z. z. o nadáciách a o zmene Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov Zákon č. 308/1991 Zb. o slobode náboženskej viery a postavení cirkví a náboženských spoločností Zákon č. 432/2003, ktorým sa mení a dopĺňa zákon č. 111/1990 Zb. o štátnom podniku v znení neskorších predpisov a mení zákon č. 241/2001 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 418/2002 Z. z. Zákon č. 90/2008 Z. z. o európskom zoskupení územnej spolupráce a o doplnení zákona č. 540/2001 Z. z. o štátnej štatistike v znení neskorších predpis

52

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ MAGYARORSZÁG SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM számú pályázati felhívásához

Recommend Documents