Pályázat
Pécsi Szakképzési Centrum Kökönyösi Középiskolája Szakiskolája és Kollégiuma Komló Alkotmány u. 2.
tagintézmény-vezető munkakör betöltésére. Közig. Azonosító: PSZC/3303-1-1/2016
Készítette: Kovács Károly Balázs Pécsi Szc Kökönyösi Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiumának igazgatója 7300 Komló, Gorkij u. 12 I/4
“Az ésszerűen élő ember alkalmazkodik a világhoz. Az ésszerűtlenül élő ragaszkodik ahhoz, hogy a világot próbálja magához igazítani.” (George Bernard Shaw)
TARTALOMJEGYZÉK
1
2. Bevezetés
……………………………………
5
3. Vezetői koncepció
…………………………………..
7
4. Helyzetelemzés
……………………………………
9
4.1 Személyi feltételek
……………………………………
9
4.2 Tárgyi feltételek
……………………………………
10
4.3 Tanulók
……………………………………
12
4.4 Partnerek
……………………………………
13
4.5 Képzés
…………………………………..
15
4.6 Gazdálkodás
……………………………………
17
5. Szakmai fejlesztési terv
……………………………………
19
5.1 Stratégiai célok
……………………………………
19
5.2 Rövid és középtávú célok ……………………………………. 19 5.2.1 Személyi feltételek
……………………………………. 19
5.2.2 Tárgyi feltételek
……………………………………
5.2.3 Képzés
……………………………………. 23
5.2.4 Tanulóközösség
……………………………………. 26
5.2.5 Partnerek
……………………………………. 28
5.2.6 Gazdálkodás
……………………………………. 29
6. Összegzés
……………………………………. 30
21
7. Mellékletek
2
2. BEVEZETÉS:
2005-ben, még az egyetemi tanulmányaimmal párhuzamosan kezdtem meg munkámat a komlói szakképző intézményben. Érkezésemkor egy kellemes hangulatú, nagyszerű és nyitott iskola fogadott. Az első éveim során rengeteg támogatást kaptam a közvetlen kollégáktól és vezetőktől is. Az ő segítségükkel sikeresen túljutottam a kezdő pedagógusokra váró megpróbáltatásokon, és megtapasztalhattam a tanári munka örömét. Hamarosan osztályfőnökként is próbára tehettem magam. Előbb egy szakiskolai, majd egy szakközépiskolai osztály vezetését bízták rám. Tanítottam nappali rendszerű intenzív, szakiskolai, szakközépiskolai, valamint felnőttoktatási és iskolarendszeren kívüli felnőttoktatási osztályokban is. Így volt lehetőségem belekóstolni a szakképzésbe és az érettségire való felkészítésbe. A vezetői kinevezésem után pedig lehetőségem nyílt mindezen oktatási formák szervezésére, lebonyolítására vonatkozó tapasztalatok megszerzésére is. Munkám során mind a diákokkal, mind a kollégákkal sikerült jó kapcsolatot kiépítenem. Ennek bizonyítéka, hogy 2010-ben felkértek, hogy legyek az intézményben működő Ifjúsági Diákunió segítő tanára. Ennek keretében lehetőségem nyílt közvetve és közvetlenül is belelátni a diákéletbe. Munkám elismeréséül a 2012 -től a városban működő Ifjúsági Kerekasztal gyűlésein a komlói középiskolások érdekképviseletét is elláttam. 2008 szeptemberében előbb a nyelvi, majd az összevont humán munkaközösség vezetője lettem. Munkaközösség-vezetőként sikeresen közvetítettem a kollégák és a vezetőség között, és fontos közösség-vezetői tapasztalatokat szereztem. Az intézményben eltöltött 11 évem alatt mindig is a szívemen viseltem az intézmény sorsát. Szívesen vettem részt tanórán kívüli tevékenységekben az iskola vagy a diákság érdekében. Az aktív tenni akarás ösztönzött, hogy 2008–ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara által meghirdetett közoktatási vezetői képzésére jelentkezzem. Tanulmányaim során egyre bizonyosabbá vált számomra, ha alkalom kínálkozik rá pályám során, mindenképp szeretném kipróbálni magam intézményvezetői munkakörben, hogy megszerzett tapasztalataimat felhasználva valósítsam mega z intézmény további fejlődését segítő elképzeléseimet. 2012-ben a korábbi intézményvezető nyugdíjba vonulása után lehetőségem nyílt a tagintézmény vezetői posztját megpályázni. Fiatal korom és tapasztalatlanságom ellenére a kollégák többségének támogatásával el is nyertem ezt a posztot, melyet azóta is betöltök.
3
Vezetőségi munkám során sikerült jó viszonyt kialakítani a gyakran változó fenntartók képviselőivel, a városban, illetve a megyében működő más oktatási és kulturális intézmények vezetőivel, alkalmazottaival, az oktatásban érintett partnerintézményekkel, szakmai szolgáltatókkal. Ennek elismeréseként 2015-től a tankerületi vezető javaslata alapján, a városi képviselőtestület egybehangzó szavazata alapján független szakértőként a Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottságban képviselem intézményünk és a város tanulóinak, lakóinak érdekeit. 2015 augusztusában fenntartói döntés alapján összevonásra került a komoly múltú és hagyományú komlói két szakképző intézmény. A Pécsi Szakképzési Centrum vezetőségének döntése alapján egy évre kinevezett igazgatója vagyok az összevont komlói tagintézménynek. Az elmúlt egy év során bebizonyosodott. hogy a korábbi formális és informális együttműködés immár intézményesült formában is működőképes. A következő időszak legnagyobb kihívása a két intézményben rejlő lehetőségek optimalizálása és kihasználása lesz.
4
MOTIVÁCIÓS LEVÉL Igazgatói pályázatom beadásának legfőbb célja az intézmény irányában való elkötelezettség és a tenni akarás. Munkám célja az újonnan létrehozott intézmény megfelelő kereteinek kialakítása párhuzamosan a hagyományok és jó gyakorlatok megőrzésével. Az intézmény jelenlegi helyzetének elemzésére alapján a következő hosszú távú fejlesztéseket látom szükségesnek:
egy új, az intézmény hosszú távú fennmaradását garantáló intézményi struktúra kialakítása (új alapdokumentumok, új közös ismertetőjegyek)
az intézménynek a megújuló szakképzési szerkezetbe való mind tökéletesebb beillesztése (megfelelő szakmaszerkezet)
az intézményben folyó oktatás, nevelés minőségének és hatékonyságának növelése (pedagógus továbbképzés, infrastruktúra, tárgyi eszköz fejlesztés)
az
intézmény
hírnevének,
ismertségének,
elismertségének
megalapozása
(hagyományteremtés, partnerek) Az alkalmazottak tekintetében szükségesnek látom a korábban különálló tanári karok egymáshoz való közelítését, az új alapdokumentumok kialakításába való fokozott bevonását, a közös munka előtérbe helyezését, a pedagógiai munkát segítők és a technikai dolgozók munkakörülményeinek javítását, ezáltal fokozva teljesítményüket, motiváltságukat. A tárgyi feltételek tekintetében a szűkös források ismeretében elengedhetetlennek tartom a számos javításra, beszerzésre, cserére váró ügylet közti prioritási rend felállítását elsősorban a munkabiztonság, majd a minőségi fejlesztés tekintetében. A pontos tervezéssel elkerülhetőek a felesleges többletkiadások. A gazdálkodásban amúgy is szükséges a takarékoskodás és a saját bevételi források optimalizálása. Az átszervezés, az új szakképzési és törvényi környezet új lehetőségeket biztosít az intézmény számára a szakmaszerkezet felülvizsgálatára, esetlegesen új képzések indítására. A nyolcadik osztályból érkezettek létszámcsökkenését pedig egy sikeres kommunikációra épülő felnőttoktatási és felnőttképzési stratégia ellensúlyozhatja. Partnereinkkel kapcsolatban a kölcsönösség jegyében szoros együttműködésre van szükség minden tekintetben, a szakképzés rendszeréből adódóan. Mindezt a demokratikus, azonos teherviselés elvén nyugvó, a példamutatásra és motiválásra épülő irányítási rendszeren keresztül szeretném elérni, ugyanis csak a fentebb felsorolt
fejlesztéseken
keresztül
látom
biztosítottnak az
intézmény hosszú távú
fennmaradását és sikerességét. 5
3. VEZETŐI KONCEPCIÓ: “Talán különös dolog ilyet mondani, de egyedül a fejlődésben, az átalakulásban és a változásban találhatjuk meg az igazi biztonságot.” (Anna Morrow Lindbergh) Az új köznevelési, valamint a szakképzésről szóló törvényben felvázoltak szerint a szakképzés célja, a munkaerőpiac és a gazdaság által keresett és elismert szakképesítések megszerzésének biztosítása, valamint a globális és a nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére egyaránt alkalmas, rugalmas szakképzési rendszer működtetése. A folyamatosan változó törvényi, fenntartói háttér, a szakképző intézményekre háruló újabb és újabb feladatok egy igen gyorsan és kiszámíthatatlanul változó működési környezetet teremtenek, szűk mozgástérrel. A 2015 nyarán létrehozott új komlói intézmény, iskolánk az összevonás és a pécsi Szakképzési Centrumhoz való csatlakozás által teljesen új helyzetben találta magát. Most ebben az új pozícióban kell megtalálnia saját helyét és kialakítania önmagát. Ebben a helykeresésben kívánok én vezető szerepet betölteni. Pedagógusként a munkámat meghatározó alapértékek a nyitottság és a példamutatás. Ez igaz mind kollégák, mind a vezetők, mind a diákság tekintetében. A kollégákkal szemben, legyen az tanár, szakoktató, vagy a technikai személyzet tagja igyekszem közvetlen és tisztelettudó lenni. A sikeres munkát el sem tudom képzelni állandó kommunikáció nélkül, hiszen ez ad lehetőséget mások véleményének megismerésére, az esetleges nézetkülönbségek tisztázására és a konfliktusok megoldására is. Éppen ezért a párbeszédet és érvelést tartom az együttműködés alapjának. Munkám során építek az intézményvezetőség, a munkaközösség vezetők, munkaközösségek és az egyes pedagógusok, közalkalmazottak munkájára egyaránt. Ez azért fontos, mert a megnövekedett feladatok és intézmény irányítása, működtetése csakis az arányos, kölcsönös teherviselés elve alapján működhet. A
diáksággal
szemben
a
következetességet
és
az
emberséget
tartom
a
legcélravezetőbbnek. Legyen egy tanár engedékeny vagy szigorú, közvetlen vagy távolságtartó, demokratikus vagy autokrata, mindegy. Meglátásom szerint nincs egyedüli és üdvözítő módszer, mind épp olyan hatékony lehet, ha következetesen és koherensen alkalmazzuk. A szónak és a tettnek összhangban kell lennie. Ehhez tudnak alkalmazkodni és hozzászokni a diákok. Így alakítható ki egyfajta rendszeresség, amire a tanítás-tanulás
6
folyamata felépíthető. Ha ez nincs meg, a diákok elbizonytalanodnak. Az emberségre pedig azért van szükség, mert bármennyire is önmagától értetődő, néha elfelejtjük, hogy a diákok is csak emberek. Nekik is megjár az ártatlanság vélelme, és nekik is vannak jogaik, persze amíg azokkal mások jogait meg nem sértik. Ha mégis megsértenék, azt világosan tudtukra kell hozni, majd méltányosan és igazságosan felelősségre kell őket vonni. Vezetőként a korábbi és a jelenlegi intézményvezetés munkájából tanulva, az általuk képviselt értékek mentén szeretném folytatni munkámat. Mindenképp követendőnek tartom a hagyományok tiszteletét és az alapvető értékekhez való ragaszkodást. Ugyanakkor, a megváltozott külső és belső környezet miatt szükséges egy új közös alap lerakása melyre majd az új hagyományaink épülhetnek. Az iskola szellemiségét, tárgyi és eszmei értékeit meg kívánom őrizni, a lehető legszélesebb körben kiállok ezek mellett. A leghatározottabban egyetértek a törvények, rendeletek és rendszabályok betartásával és betartatásával
mindenkire
vonatkozóan,
kivétel
nélkül.
A
kivételezés
mindig
elégedetlenséget szül. Az általánosan elterjedt vezetői stílusok közül én személy szerint a demokratikus módszert tartom a hozzám legközelebb állónak és célravezetőnek. Ez a módszer a kölcsönös bizalomra és tiszteletre épül, ugyanakkor jól körülhatárolt szerepkörökre, feladatrendszerre van szükség sikeres megvalósításához. Miután egy teljesen új rendszer kialakítása a legfőbb feladatunk, munkám során számítok a jelenlegi vezetők, középvezetők munkájára, akik segítségemre lehetnek az előttünk álló nehézségek leküzdésében. Ugyanakkor a következetesség jegyében az igazgatói poszttal járó, át nem ruházható, meg nem osztható, egyszemélyes felelősséget örömmel vállalom. A hagyományos
iskolavezetésbe
a
modern
kor
kívánalmainak
megfelelő
menedzserszemléletet is szeretném bevinni. Az önmenedzselés és sikerorientáltság, valamint a piaci szemlélet egyes elemeit is szeretném meghonosítani, és azokat az iskola mindenkori helyzetének javítására felhasználni.
7
4. HELYZETELEMZÉS: “Nem az számít honnan indulsz, hanem az, hogy milyen döntéseket hozol arról, hogy hová akarsz végül eljutni.” (Anthony Robbins) 4.1 Személyi feltételek: A helyzetértékelésben mindenképp első helyre kell, hogy kerüljenek az intézményben dolgozó pedagógusok, szakoktatók és a technikai személyzet, akik a teher nagy részét a vállukon viselik. Ők azok, akik tudásukat és erejüket nem kímélve nap mint nap vállalják a munkájukkal járó kihívásokat. Közreműködésük és hathatós segítségük nélkül a vezetőség nem lenne képes megvalósítani terveit, vagy akárcsak működtetni az intézményt. Véleményem szerint egy iskola rangjához, híréhez és nem utolsó sorban sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő humán erőforrás. Esetünkben elmondható, hogy az intézmény egyik legnagyobb erénye az itt tanító tanári, oktatói gárda. A szakmai feladatok ellátására jelenleg 56 fő teljes foglalkoztatású pedagógus, valamint 10 fő óraadó dolgozója van az intézménynek. Közülük többen adnak órát az iskola két épületében. .A főállású dolgozók leterhelése az elmúlt két évben minimális csoportbontással, illetve a korábbi két intézményen belüli áttanítással megoldható volt, és a felelős gazdálkodás keretein belül ez a továbbiakban is alapcél. Az óraadók nagy száma a kis óraszámú igen speciális végzettséget és gyakorlatot igénylő tantárgyak száma miatt reális. Ezen foglalkoztatási formára a következő években hasonló, vagy akár még magasabb arányban is számítani lehet. Munkájukat 6 fő teljes foglalkoztatású pedagógiai munkát közvetlen segítő, valamint két SNI fejlesztő tanár és egy mentortanár segíti. A tanári kar minden tagja mind emberileg, mind szakmailag komoly, és az iskola érdekében felhasználható erőforrást jelent. Ugyanakkor mozgósításuk és koordinálásuk sok odafigyelést és szervezést igényel. Emberekről lévén szó, mindig figyelembe kell venni az ő érdekeiket is. A mindennapokban, a versenyeken, a szakmai és érettségi vizsgákon elért sikerek az ő sikereik. Mindazonáltal az iskola sikere nem egyes tanárok, oktatók sikerén múlik, hanem azon, hogyan tudnak a kollégák együtt közösen, egy célért dolgozni. Hiszem, hogy az alapok adottak ehhez. Ez részben betudható annak, hogy a kollégák szinte kivétel nélkül egy vagy több egyetemi diplomával, jó emberismerettel, több éves tapasztalattal és pedagógiai érzékkel büszkélkedhetnek. A birtokukban lévő tudáson kívül már
nem
egyszer
tettek
tanúbizonyságot
kreativitásukról,
kitartásukról
és
8
elkötelezettségükről. Elég, ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a pedagógusokra általában jellemző anyagi és társadalmi meg nem becsültség ellenére az elmúlt években képesek voltak emberfeletti erőfeszítéssel a folyamatosan változó központi program, kerettanterv mellett, és gyakran megfelelő tankönyvek nélkül új és új képzési struktúrákban sikeresen tanítani. Vagy elég, ha csak a tanórán kívüli tevékenységek végtelen sorát vesszük figyelembe. melyek közvetve, vagy közvetlenül is az iskola érdekét szolgálták. Rajtuk kívül mindannyiunk munkáját segíti Wittmerné Tóth Judit védőnő. Aki kiemelkedően hozzájárul a diákok fizikai, illetve mentális egészségéhez. Az intézményben folyó munka zavartalan körülményeinek biztosítását 16 fő technikai dolgozó végzi. Az ő munkájuk szintén nélkülözhetetlen. Tevékenységük megkönnyítése és hatékonyságának növelése érdekében az intézmény közcélú foglalkoztatás keretében is több alkalmazottat foglalkoztat. Mindennek a tükrében elmondhatjuk, hogy a személyi feltételek adottak ahhoz, hogy az intézmény hatékony és sikeres legyen. Ugyanakkor nem hallgathatunk a tanári karban lévő feszültségekről sem. Sajnálatos módon az iskola képzési profiljának tisztulása és a tanulólétszám csökkenése következtében egyre kevesebb emberrel kell ellátni ugyanannyi, sőt, olykor több feladatot. A megnövekedett és időnként egyenlőtlen terhelés és az emberekre jellemző általános feszültség többször eredményez konfliktust a kollégák között. Előfordulnak viták és ellenségeskedés. Ezt pedig nem tudja leplezni az általános tolerancia és jókedv sem. Az elmúlt évek oktatáspolitikája pedig nem könnyített meg a helyzetet. Hisz a pénztelenség, a mindennapi létbizonytalanság, a tanárok vállára kerülő extra nyomás és az iskolába járó diákok szociokulturális helyzetének romlása, mely jelentős motiválatlansággal is társul, mindenkinek megnehezíti a dolgát. Ezzel a problémával foglalkozni kell, mert gyakran a minőségi munkavégzés rovására megy.
4.2 Tárgyi feltételek: A munkavégzés helyszínéül egy 50 és egy több mint 65 éves épület szolgál, melyek a város nyugodt, jól megközelíthető, barátságos részén várják a tanulni vágyókat. Az iskola mindkét épülete teljes körű külső felújításon esett át a közelmúltban, melynek keretében külső szigetelést, fűtéskorszerűsítés, valamint nyílászáró cserét hajtottak végre a 9
városvezetés tudatos támogató munkájának köszönhetően. Általánosságban elmondhatjuk, hogy mindkét épületben rendelkezésre áll a diákság befogadásához és oktatásához minden szükséges és elegendő minimális feltétel. Ugyanakkor mindkét épületben akadnak problémák bőven. Az Alkotmány utcai épület új szárnyának a tetőszigetelése elmozdult, ezt bontás nélkül helyre hozni lehetetlen. A tornaterem teteje beázik, aminek köszönhetően veszélyben van a nemrég cserélt tornatermi padló. Ugyanitt gyakoriak a csőtörések, és a villamos hálózat felújítása is igen időszerű lenne. A tantermek, szaktantermek és közösségi terek általános állapota jó, ugyanakkor a tanításhoz elengedhetetlen személtető- és segédeszközök kora, állapota és elégtelen mennyisége már megnehezíti a hatékony és korszerű oktatást. A Vájáriskola utcai épület, sajnos, ennél sokkal rosszabb állapotban van. A tavalyi évi külső felújítás után most még szembetűnőbb a belső elhanyagoltság. Az épületben lévő közművek siralmas állapotban vannak. Rendszeresek a dugulások, csőtörések és az ennek köszönhető leázások. A villamos hálózat még ennél is elszomorítóbb állapotban van. Az érintésvédelmi felülvizsgálaton ugyan megfelelt, de a falakban lévő vezetékek cseréje igencsak esedékes, mivel a szabálytalan kötések tűz- és balesetveszélyesek. Sajnos, a felújításba nem fért bele az újonnan kialakított forgácsoló műhely gyakran beázó tetejének a cseréje. Ezen kívül hatósági jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a tornaterem öltözői, a korábban leázott termek penészes falai nem felelnek meg az egészségügyi előírásoknak. A tantermek felszereltsége kielégítő, de a mai kor követelményeinek nem igazán felelnek meg. Évek óta nem volt lehetőség a termek festésére, a padok, székek cseréjére, vagy a neonarmatúrák cseréjére. A termekben lévő audiovizuális eszközök is borzasztó elavultak. A belső zártláncú tv hálózat használhatatlan, a belső hangosítás erősen hiányos. Mindössze az elmúlt év folyamán racionalizált és átépített internetes hálózat működik, de annak kiépítésénél is komoly hiányosságaink maradtak a források szűkössége miatt. A tanműhelyek és kabinetek állapota és felszereltsége egy fokkal kielégítőbb. Ezek felszerelése a korábbi években folyamatosan bővült a szakképzési hozzájárulásból elkülönített összegnek köszönhetően. Ugyanakkor az itt folyó munkát nagyban megnehezíti a forgóeszközök és a nyersanyagok folyamatos hiánya. Az iskola közösségi terei is erősen felújításra szorulnak. Az udvar bitumenes burkolata, a tornaterem világítása az étkező erkélyének leázása, a külső világítás hiánya mind sürgető problémák. TIOP 1.1.1-12/1-2012-0001 es pályázat keretében az iskola infokommunikációs infrastruktúrája jelentősen javult. Beszerzésre került 16 tantermi notebook, 19 tanári notebook, 4 tanulói tablet, 17 interaktív tábla és egy nyelvi labor. 10
A kollégium felszereltsége szintén kielégítőnek mondható, a korábbi vezetőség odaadó és áldozatos munkájának köszönhetően. A középiskolai szinten modernnek számítanak a 4 ágyas saját fürdővel ellátott szobák, bár a belső bútorzat felújításra, cserére szorul. A 2009-es TÁMOP pályázat keretében az iskola egy része, és a kollégium is akadálymentesítéssé vált, valamint két akadálymentes szoba is kialakításra került. A szobák tisztasági festése és a közösségi terek megújítása itt is időszerű. 4.3 Tanulók: Az egykori szakképző csúcsidőszakában mintegy 1000 tanulónak adott otthont, míg a szakközépiskolába 500.tanuló járt egykor.
Sajnos, az országos tendenciáknak
megfelelően az elmúlt években a tanulók létszáma egyre nagyobb ütemben csökkent. Jelenleg a székhelyen mintegy 230 tanuló, a telephelyen közel 300 tanuló részesül valamilyen szolgáltatásban. A fogyás ellensúlyozására a 2015 szeptemberétől indítható felnőttoktatás ad némi lehetőséget. Ugyanakkor, jelenleg ez a típusú képzés még nem túl elterjedt és közismert. Az elkövetkező évekre várható beiskolázás több tényezőtől is függ. Egyik összetevője a már említett demográfiai tendencia, mely szerint mind Komlón, mind a Komlói Kistérségben csökken a beiskolázható korba lépő tanulók száma. Bár, ez a folyamat lassulni látszik, de meg nem állt. Egy másik korlátozó tényező a szakmakínálat és a népszerűség lesz. A törvényi háttér, a képzési forma, a képzés tartalma és az oktatott szakmák mind sok bizonytalanságot rejtenek magukban. Miközben az iskolának a céltudatosságot és magabiztosságot kell sugároznia közös stratégia mentén, a többi középfokú és általános iskolával szorosan együttműködve. Az intézményben tanulmányaikat folytató tanulókkal is akad gond bőségesen. A szakképző iskolai részben a legtöbbjük bekerülésekor igen alacsony szocializációs és műveltségi szinten van. Nagyon sok köztük a hátrányos illetve a halmozottan hátrányos helyzetű, állami gondozott és a veszélyeztetett is. Általánosságban elmondható, hogy alulmotiváltak, és nem is tesznek különösebb erőfeszítést azért, hogy több tudásra tegyenek szert. Ennek köszönhető a jelentős a hiányzás, bukás és lemorzsolódás. Ez pedig azon kívül, hogy igen elszomorító, kiszámíthatatlanná és tervezhetetlenné teszi a képzést, ugyanis szakmacsoportok kerülnek veszélybe, összevonásra vagy megszüntetésre a képzési időszak folyamán. A szakközépiskolai részen egy fokkal jobb a helyzet. Itt ritkák
11
a fegyelmi kihágások, jóval alacsonyabb a lemorzsolódás, ugyanakkor a hiányzás és a rossz szociokulturális háttér itt is megnehezíti a sikeres pedagógiai munkát. Mindkét intézményrészben a félévi átlagos tanulmányi eredmény közel 3.3, a bukások aránya a szakközépiskolai részben 38 %, míg a szakképzőben 27%, az egy főre eső hiányzás a szakközépiskolában 53,7, a szakképzőben 79.1 óra/fő. Ami ennél is elszomorítóbb, hogy tapinthatóan nő a feszültség a diákokban. Ennek eredete gyakran az iskolán kívülre esik, mégis itt, ebben a közösségben csapódik le. Ezt a feszültséget nehezen tudják kordában tartani, így egyre gyakoribbak a súrlódások félreértések a diákok, és néha a diákok és tanárok között.
4.4 Partnerek: Egy szakképző intézmény sikeres működése elképzelhetetlen a környezetébe tartozó partnerekkel való együttműködés nélkül. Ebben a tekintetben iskolánk kitűnő és követendő példát mutat. Ehhez nagyban hozzájárult a 2009. január 1-jén létrehozott többcélú, közös igazgatású Kökönyösi Oktatási Központ, mely a városban és környékén működő 12 intézményt foglalt magába. Az egyes intézményegységek ugyan szakmailag és szervezetileg önállóak, mégis ezer szállal kapcsolódnak össze, a közös főigazgató személyén kívül a hétköznapi ügyintézés területén is. Ez a nagy, közös intézmény ugyan kötelezettségeket és megkötéseket is jelentett, ugyanakkor az együttműködésben rejlő lehetőségek széles körét kínálta cserébe. Az egyik ilyen lehetőség a csökkenő óraszámok miatt nehéz helyzetbe került kollégák számára kínál megoldást, hisz az áttanítással nő a munkahelyek megőrzésének esélye. Az egységes iskolához tartozó három középiskola ezen kívül is jó példával járt élen, amikor közösen jelent meg kiállításokon, rendezvényeken. A 2009 utáni időszak tapasztalatait tovább gazdagította, amikor 2012 szeptember 1-jén létrehozták a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot. Ez újabb átszervezésekkel, intézményi átalakításokkal, és egy nagyobb szervezetbe való integrációval járt együtt. A Komlói tankerület védőszárnya alatt a komlói, magyarszéki és szászvári általános és középiskolákkal dolgoztunk együtt sikeresen. Majd 2015 július 1-től a szakképzés helyzetének javítása érdekében létrehozott Pécsi Szakképzési Centrum fenntartatásába kerültünk. A fenntartóváltással párhuzamosan került sor, minden előzetes jelzés és tájékoztatás nélkül, a két korábbi, nagy hagyományú tagintézmény összevonására. A változás hirtelensége és előkészítőtlensége miatt ez a folyamat még közel sem befejezett. A vezetés szoros együttműködése, az adminisztratív munka
12
koncentrációja és a sportrendezvényeken való közös megjelenés csak az első lépések. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladata az új intézmény új kereteinek megteremtése, megszilárdítása és az új hagyományok kialakítása. A Szakképzési Centrum vezetőségével és dolgozóival való együttműködésünk eddig zökkenő mentes. Ugyan az adatszolgáltatások gyakorissága továbbra sem csökkent, azok célja és haszna sokkal egyértelműbb, mint korábban volt. A Centrumhoz való tartozás jóval nagyobb fokú önállóságot eredményezett, ugyanakkor ezzel nőtt a felelősség foka és a feladatok száma is. Továbbá nem elhanyagolható tényező, hogy a Centrum lényegéből adódóan, valójában, az összes korábban állami fenntartású szakképzést folytató intézmény immár egy iskola a megyében. Az új szervezeti forma az együttműködések új lehetőségét hordozza magában, ugyanakkor nyílt kihívást is jelent, hiszen hosszabb távon a központosítás mindig a racionalizálással jár együtt. Ezért volt égetően fontos a két korábbi tagintézmény összevonása, amely így már egy széles szakmakínálatú, biztonságos tanulóbázisú iskolát eredményezett. Továbbra is fontos az általános iskolákkal való szoros együttműködés, melynek során biztosíthatóvá válik a tanulók utánpótlása. Hasonlóan fontos partnere intézményünknek Komló városa. Ugyan az intézmény fenntartásának jogát és a szakképzés biztosításának kötelezettségét a város átadta a megyének, majd az intézményfenntartónak, majd a Szakképzési Centrumnak, ezzel nem szűnt meg a kapcsolat, hisz a szakképző intézmény a város életének szerves része maradt. Az egyik legfontosabb kapocs, hogy az iskola épülete a város tulajdonában van, éppen ezért elképzelhetetlen bármilyen kárelhárítási, vagy felújítási munkálat a város hozzájárulása és közreműködése nélkül. A másik oldalról az egyre csökkenő lakosságszámú város létérdeke a diákság helyben tartása, valamint a talpon maradáshoz és fejlődéshez elengedhetetlen város munkaerő-piaci igényeit figyelembe vevő, jól képzett, önállóan munkát vállalni tudó munkavállalók képzése. Így a kölcsönös egymásrautaltság jó alapot ad az együttműködésre. A fenntartóhoz, az oktatási intézményekhez és a városhoz hasonlóan fontos a jó partneri kapcsolat a városban, térségben működő szervezetekkel kis és nagy vállalatokkal, vállalkozókkal. Az ő igényeikhez kell igazítanunk a képzési profilunkat, és az ő segítségükre kell támaszkodnunk a szakmát tanulók gyakorlati képzése során. A duális képzés gyakorlati megvalósításának és a korábbi intézményvezetésnek köszönhetően tagintézményeink és a komlói gazdálkodó szervezetek példaértékű összefogásra voltak képesek. A közös érdek, miszerint az iskola magas színvonalú, 13
korszerű elméleti tudással rendelkező, a termelésben, gyakorlatban is tevékeny szerepet vállalni képes tanulókat, későbbi munkavállalókat biztosítson számukra, erősen ösztönzi őket arra, hogy tanulóink képzésébe minden lehetséges formában partnereink legyenek. Ki ki képességeihez mérten támogatja iskolánkat közösségi szolgálat megvalósításául szolgáló helyszín, rendezvény, szakmai anyag, eszközök, kedvezményes szolgáltatás vagy közvetlen pénzügyi támogatás biztosításával. Továbbá intézményünk az egész országot behálózó köznevelési rendszer részét képezi, éppen ezért állami irányítás, és ellenőrzés alatt végzi munkáját. A közoktatás minden területére jellemző központi törvényességi és hatósági ellenőrzés mellett azonban a szakképző intézet lévén az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetei, vagyis a kamarák általi szakmai ellenőrzési jogkör is érint. Éppen ezért, intézményünk sikeres és törvényes működése szempontjából, a kamarák a minisztériummal és az oktatási hivatallal azonos szerepet töltenek be. A szakmai irányító, ellenőrző szervek helyi képviselőivel való rugalmas és gördülékeny együttműködés elengedhetetlen. Végül, de nem utolsó sorban, iskolánk fontos partnerei maguk a diákok és családjaik is. A diákok és gondviselőik megszólítása intézményünkbe csábítása létérdekünk. Együttműködésük nélkül szinte lehetetlen sikeres oktatási nevelési tevékenységet folytatni. A intézményünkben végzettek munkája és sikereik a legjobb reklámhordozók számunkra. Ők öregbítik vagy rontják az iskola hírét, és ezzel közvetlen hatással vannak az iskola jelenére é s jövőjére is. 4.5 Képzés: Ahogy pályázatomban már említettem, a kormány és szakképzés szervezéséért felelős gazdasági, érdekképviseleti szervek egyértelmű célja egy a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő duális szakképzési rendszer kiépítése. Ennek során az elmúlt években több kísérlet történt a szakképzés rendszerének megreformálására is. Előbb a szakképzés időtartamát, majd a tartalmát és a vizsgaszabályzatot változtatták meg. A 2011-ben elfogadott szakképzési törvény teremtette meg a duális képzés visszavezetésének alapjait. Sajnos, a törvényalkotók azóta is szinte évről évre belenyúlnak a rendszerbe, az iskoláktól elvonták a szakképzési hozzájárulást, bevezetésre került a komplex vizsgarend, a kamarai garanciavállalás, és még sokáig sorolhatnám a sok változást. A gyakran elhamarkodott, előkészítés nélküli, nem megfelelő sorrendben meghozott döntések miatt az elmúlt években csak futottunk rendszer után.
14
Az idei évben bevezetett felnőttoktatás új terület, amely ígéretes lehetőségeket rejt magában. Ugyanakkor számos kérdést is felvet, főként a keresztféléves változata. 2016 szeptemberére vonatkozóan azonban még több tisztázatlan kérdés van. Jelenleg is várjuk az új szakgimnáziumi és szakközépiskolai szakmai kerttanterveket, modulrendeletet, valamint az ehhez illeszkedő közismereti kerettanterveket. Az új szakképzési rendszer, ha hosszabb távon megmarad, tartalmaz sok pozitív elemet, megerősíti a szakgimnáziumi végzettséget az érettségi mellett megszerezhető teljes értékű szakmával, közelíti a Híd programot a szakképzéshez, komolyabb perspektívát kínál a szakközépiskolába lépőknek. Jelenleg azonban csak kevesen ismerik és látják át a rendszert teljességében; A leendő diákok, szüleik, az általános iskolai kollégák nem ismerik a részleteket, és valljuk be őszintén, a gyakorlati megvalósításról még nekünk sincsenek tapasztalataink. A szakképzési struktúránál is sokkal fontosabb azonban a szakmakínálat, hiszen ez a kulcsa intézményünk jövőjének. Jelenleg az egészségügyi ágazaton (egészségügyi asszisztens, gyakorló ápoló), az informatikai ágazaton (rendszergazda, gazdasági informatikus), a közgazdasági ágazaton (vállalkozási- és bér ügyintéző, államháztartási ügyintéző), a kereskedelmi ágazaton (logisztikai ügyintéző), ügyvitel ágazaton (ügyviteli titkár) szociális ágazaton (szociális asszisztens, kisgyermek gondozó- nevelő) szakmában folyik képzés. Szakközépiskolai területen női szabó, eladó, asztalos, gépi forgácsoló, ipari gépész, hegesztő, bányaművelő, valamint épület- és szerkezetlakatos szakterületen kínálunk képzést a hozzánk érkező diákoknak. A kínálatból jól látszik, hogy az intézmény megpróbál a munkaerő-piaci igényekhez mindinkább alkalmazkodni. Az iskolában oktatott több szakma is úgynevezett hiányszakma, melyeket az állam kiemelten támogat. Bár, az elmúlt évben születet hiányszakma rendelet egészen meglepő módon határozta meg a kiemelt szakmák körét és zárta ki, például, a szociális ágazatot az indítható képzések közül, beiskolázásunkat továbbra is a helyi, regionális igényekre alapozva hirdetjük meg. Emellett érettségire épülő technikusi képzést is hirdetünk (gépgyártás technikai technológus szakmákban), a szakmában továbbtanulni vágyóknak. A felnőttoktatásnál igazából a Centrum alapító okiratában szereplő bármely szakmát indíthatunk, ha tudjuk biztosítani a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket. Ez jelenti az igazi mozgásteret. Intézményünk üde színfoltja az integrált képzés mintapéldájának is tekinthető speciális szakiskolai tagozat, mely 1988 óta fogadja és képzi a sajátos nevelési igényű és tanulásban akadályozott fiatalok tucatjait. A tagozat célja a diákok képességéhez igazodó szakmák, részszakmák elsajátíttatása, továbbá a tanulók társadalmi integrálása volt. Ennek 15
jegyében, pedagógusok és gyógypedagógusok szoros együttműködésével, sütőipari és gyorspékségi munkás, asztalosipari szerelő és lakástextil-készítő szakirányokban folyik a tanulók képzése. Ezen képzési formában tanuló diákok száma az elmúlt években örömteli módon megnövekedett a tagozaton tanító kollégák és az iskola vezetés népszerűsítő munkája folytán. A leendő szakiskolai osztályok adaptált kerettantervei és a valós elhelyezkedést kínáló szakterületek itt nem hagynak túl sok választási lehetőséget a szakmaszerkezet bővítésének.. Az intézményünkben folyó képzések mindegyikére igaz, hogy az abban részt vevő tanárok és oktatók szakmai felkészültsége megfelelő, munkájukat lelkiismeretesen és odaadóan végzik. A törvényi előírásokba foglalt tárgyi feltételeket jelenleg még biztosítani tudja az iskola. A fent említett strukturális változások azonban súlyos nyomást gyakorolnak az intézmény vezetésére. A kiemelten támogatott, azaz hiányszakmák megállapítására, az indítató szakok jóváhagyására és a fokozódó állami, kamarai beavatkozásra nincs ráhatása az intézménynek. 4.6 Gazdálkodás: Az intézmény bevételei az elmúlt években jelentősen megváltoztak. A megyei, önkormányzati időszakban több forrásból származtak a bevételek. Egyrészt a tanulók után igényelhető központi normatívából, másrészt a saját erőfeszítésből összegyűjtött, a partnerek által befizetett szakképzési hozzájárulásokból, illetve a saját bevételekből állt a költségvetés bevételi oldala. A tanulói normatíva reálértéke azonban évről évre csökkent, legutóbb éppen hogy csak elegendő volt az intézmény dolgozóinak bérére és járulékaira. Majd 2013-tól meg is szűnt. A szakképzési hozzájárulás felhasználására igen szigorú előírások vonatkoztak, így azokból, sajnos, sok számunkra fontos eszközt, vagy szolgáltatást nem lehetett megvásárolni. És ami ennél is sajnálatosabb, hogy 2013 tól a Klebelsberg intézményfenntartóhoz kerüléstől kezdve valójában költségvetésünk sem volt, csak ígéreteink. Az állam által a tankerületnek csepegtetett pénztöredékekből igyekezett jó gazdaként működtetni minket a tankerület. Sajnos ebben az időszakban a működtetés ki is merítette a gazdálkodás fogalmát. Semmilyen beruházásra, fejlesztésre, sőt sokszor az állagmegóvásra sem jutott pénz. Ez idén megváltozott, ugyanis újra visszakaptuk a gazdálkodási jogkörök jelentős részét. Sajnálatos módon a keretösszeg, amiből a Centrumnak gazdálkodnia kell még a 16
KLIK-es tervezés maradék összegén alapult, így komoly hiány van a mérlegben. Szerencsére, már készül a pótköltségvetés az eredeti előirányzatok kipótlására. A saját bevételek összege is évről évre csökken. Ilyen, szinte kizárólagos bevételi forrás a terembérlet, illetve a kollégiumi szállásdíj. Ez utóbbi azonban még kérdéses, hisz mindig nem került megkötésre a város és a Centrum közötti vagyonkezelési szerződés, ami jogalapot adna a szobák kiadásához. Bevétel továbbá a külsős vizsgázók által befizetet vizsgadíj, valamint az iskola tanműhelyeiben folytatott bizonyos munkákért, valamint az ott előállított termékekért kérhet még az intézmény pénzt. Ezek az anyagi források viszont nem fedezik a hétköznapi kiadásokat és egyéb járulékos költségeket, melyet a törvény előírásának megfelelően a fenntartónak, illetve a finanszírozónak kell biztosítani. Jelenleg azonban megoldatlana kérdés. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy intézményünk nem önálló gazdálkodású intézmény. A megyében lévő szakképző iskolákkal együtt, pénzügyi tekintetben a Pécsi Szakképzési Centrumhoz tartozik, akik felügyelik és koordinálják az intézmény gazdálkodását. Ez biztos szakmai hátteret ad a kényes gazdasági döntések esetén, viszont plusz adminisztrációs terheket ró ránk.
17
5. SZAKMAI FEJLESZTÉSI TERV: “Ha a lehetőség nem kopogtat be hozzád, csinálj magadnak egy ajtót.” (Milton Berle) 5.1 Stratégia célok: A korábban ismertetett helyzetelemzésre építve a következő hosszú távú, stratégiai célokat szeretném megvalósítani.
egy új, az intézmény hosszú távú fennmaradását garantáló intézményi struktúra kialakítása (alapdokumentumok)
az intézménynek a megújuló szakképzési szerkezetbe való mind tökéletesebb beillesztése (szakmaszerkezet)
az intézményben folyó oktatás, nevelés minőségének és hatékonyságának növelése (pedagógus továbbképzés, infrastruktúra, tárgyi eszköz fejlesztés)
az
intézmény
hírnevének,
ismertségének,
elismertségének
megalapozása
(hagyományteremtés, partnerek)
5.2 Rövid és középtávú célok: A távlatokban való gondolkodás közben azonban van rengeteg aktuális probléma, melyek megoldása nem tűr halasztást A következőben ezeket szeretném felvázolni. 5.2.1 Személyi feltételek: Az intézmény elsődleges építőkövei az itt dolgozó kollégák. Ők viselik a vállukon az intézményre nehezedő összes terhet. Éppen ezért elengedhetetlen az ő helyzetük stabilizálása. A legfontosabb alapgondolat az, hogy egy hajóban evezünk, azaz egy közös cél érdekében dolgozunk mindannyian. Munkánkat azonban nem magányos harcosként, hanem egy kis közösség részeként végezzük. A közösségi lét alapszabályai pedig
18
alkalmazkodást várnak el a közösség minden tagjától. Alkalmazkodást a közös intézmény céljaihoz és eszközrendszeréhez. Miután a közösség az adott törvényi keretek közt maga alakítja ki belső szabályait elvárható, sőt, elvárt mindenkitől, hogy azokat maximálisan betartsa, hisz előbbre csak így jutunk. Ennek jegyében szeretném, ha az alkalmazotti közösség az idei évben sebtében megalkotott és elfogadtatott alapdokumentumokat (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) az intézményvezetés koordinálása mellett a nyáron felülvizsgálná, és egyéni, konstruktív javaslataival hozzájárulna egy megújuló intézmény biztos alapjainak lerakásához. Bízom benne, hogy a közös munka megalapozza majd a korábban különálló két tanári kar közti együttműködést. Ugyanis, nem csak az intézményvezetés a közös. A jogszabályokból, a Centrum SZMSZ-éből és a tanulólétszámból adódóan az intézményvezető mellett továbbra is lehetőség van két tagintézményvezető- helyettes és egy gyakorlati-oktatásvezető kinevezésére. Mivel a jelenlegi intzéményvezetés úgy tűnik, sikeresen tud együtt dolgozni, ezért a vezetőség személyi összetételén nincs szándékom változtatni. Azonban elengedhetetlen működési köreink racionálisabb, rendszerezettebb felosztása. Az intézményvezetés közvetlen segítsége a szakmai munkaközösség-vezetők köre. Mivel az összevonással egy vezetővel kevesebb maradt a telephelyen, ezért a munka egy jelentős része az ő vállukra került át. Sajnos, a leendő beiskolázás előzetes becslései alapján nem is lesz lehetőség az elvesztett vezető állás betöltésére a közeljövőben, így a munkamegosztás
ilyen
formájára
továbbra
is
nagy
szükség
lesz.
Azaz,
a
munkaközösségek felelőssége, hogy önállóan cselekedni képes, talpraesett, a vezetőség keze alá dolgozni tudó kollégákat válasszanak a saját vezetőjüknek. Hozzájuk csatlakozik még a leendő szakiskolai ágazat vezetője, illetve egy kollégiumi vezetőnevelő. Így alakulna ki egy hét fős középvezetői mag, akik a vezetőség és a pedagógusok közt közvetítenek. A munka java, az oktatás, nevelés így is a pedagógusok vállán marad. Hogy munkájukat minél jobb hangulatban, egy boldog közösség tagjaiként végezhessék, mindenképp szükséges a két korábban különálló tanári kar egymáshoz való közelítésére. Erre természetesen nem elsősorban a közös értekezleteken van lehetőség, hanem informális, az iskolai környezetből kiragadott alkalmakat is szeretnénk teremteni (pl közös főzés, kirándulás, verseny, rendezvény…). Erre azért is nagy szükség van, hogy az új ismeretségeken keresztül ne csak a pedagógiai kérdések tükrében ismerjük meg egymást, 19
hanem teljes emberi mivoltunkban, hisz a közös érdek elérése csak egymással együttműködve valósítható meg. Én pedig biztos vagyok benne, hogy lesz számos olyan projekt, melyben elengedhetetlen lesz az együttműködés, legyen szó közös tanulmányi verseny, vagy rendezvény szervezéséről, vagy akár az újonnan kialakítandó iskolai hagyományokról. Sokkal könnyebb az együttműködés, ha ismerjük egymást. Intézményünkben a pedagógusokon kívül igen fontos munkát végeznek a pedagógiai munkát közvetlen segítő alkalmazottak is. Munkájukhoz meg kell teremteni a szükséges feltételeket és lehetőség szerint a közcélú foglalkozatás keretein belül megfelelő segítséget is kell melléjük rendelni. Ezen kívül minden lehetséges fórumon szükséges hangsúlyozni, felelősségteljes munkakörük alulfizetettségét. Sajnos hasonlóan, rossz pénzügyi feltételeket kínálunk a többi technikai dolgozónak is. Így fontos, hogy ha már az anyagi megbecsülést nem is az emberi megbecsülést, a szükséges munkakörnyezetet és a munkavégzéshez szükséges eszközöket mindenképp biztosítsuk számukra, mert munkájuk elengedhetetlen része az intézmény működésének. A pénzügyi szempontból előnyös szolgáltatások kiszervezését nem támogatom sem emberi sem praktikussági okokból. Tantárgyi lefedettség tekintetében nem állunk rosszul. A kibővült tanári karban szinte minden tárgyat le tudunk fedni. Ezek alól szinte csak a korábban már említett igen speciális végzettséget, vagy gyakorlatot igénylő tárgyak képeznek kivételt. Hátra azonban nem dőlhetünk. A sikerorientáltság jegyében és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően, mindenképp szükséges az intézmény tanárainak folyamatos továbbképzése is. Ez fokozottan igaz a szakmai oktatókra, akinek lépést kell tartani a technika és technológia fejlődésével, de a közismereti kollégáknak is illő a modern oktatási gyakorlatokat megismerni, és lehetőség szerint alkalmazni. Sajnos, a központi támogatás megszűnt a továbbképzési kényszer azonban megmaradt. Így szükség lesz az alternatív továbbképzési formák fokozott felkutatására, a különböző pályázatokhoz kapcsolódó képzésekre, esetleg el kell gondolkodnunk a törvényben is említett saját intézményi keretek közt szervezett továbbképzések lehetőségén is. Természetesen mindezt önkéntes jelentkezéses alapon.
20
5.2.2 Tárgyi feltételek: Mindennemű fejlesztési terv előtt ki kell emelni a két legégetőbb problémát: az Alkotmány utcai épület tornatermének, valamint a Vájáriskola utcai épület forgácsoló műhelyének tetejét. Mindkét beázás további jelentős károkat okoz. Sajnálatos módon az iskola költségvetésében nincs ekkora összeg ilyen jellegű beruházásra. A nemzetgazdasági minisztérium az iskolák átvétele után tartott egy igényfelmérést, melyben jeleztük az elodázhatatlan problémákat. Bízunk benne, hogy az igényfelmérést tettek követik. Ehhez támogatóként mögöttünk áll a város. A további fejlesztés jellegű beruházásoknál, karbantartási munkálatoknál minden esetben elsődleges prioritást élveznek a munka- és balesetvédelmi szempontok, valamint a lehetséges kockázati források kiiktatása. Sajnos, mindkét épületben vannak ilyen jellegű hiányosságok. Az épületek külső felújítása után az immár a több mint fél évszázados épületek belső felújítására került a hangsúly. A közművek, főként a víz és a villamos hálózat állandó veszélyforrás.
Sajnálatos módon mindkét rendszer okozott már komolyabb kárt. A
leázások, az elfolyt víz, a zárlatos eszközök pótlása minden évben jelentős összegeket emésztenek fel. Szerencsére ezen összegek egy részét a fenntartó által kötött biztosítás fedezi, de ez csak csekély vigasz. Ehhez hozzájön, hogy valójában egyik épületnek sincs teljes körű tűzjelző rendszere, ami komoly kockázati tényező. Ezen rendszerek kiépítése, cseréje meglátásom szerint önerőből nem megvalósítható. Éppen ezért mindent meg kell tennünk, hogy akár pályázati, akár városi, akár fenntartói szintről ezen beruházásokhoz támogatást szerezzünk. A nagyobb rendszerszintű problémák megoldásáig azonban nagyon sok egyéb teendőnk van. A javításra, cserére, beszerzésre váró dolgok listája hosszú. Szükséges, hogy egyfajta stratégia gondolkodás szerint nekiállni, különben a rendelkezésünkre álló szűkös források elaprózódnak a problémák pedig csak csökkennek, nem oldódnak meg. épen ezért minden évben a költségvetés ismeretében, egy biztonsági tartalékot elkülönítve egy belső fejlesztési ütemtervet kell készíteni, amely tartalmazza az elvégzendő feladatokat a várható költségeket és a tervezett határidőket. Így a munkálatok mindenki számára előre láthatóak és tervezhetőek lesznek. A saját források szűkössége miatt szükséges lesz az egyéb pályázati források folyamatos figyelése is. Így például az egyes felnőttképzések és a felnőttoktatás mögött álló többletfinanszírozást mindenképp igyekezni kell az adott ágazat, szakma tárgyi 21
eszközállományának fejlesztésére felhasználni. Ezekből az összegekből kellene javítani pótolni beszerezni a szemléltető és egyéb segédeszközöket, és lehetőség szerint a szakmai anyagok egy részét is. Egyik legfőbb elvem, hogy ami az oktatáshoz szükséges az szükséges, természetesen a realitások és a lehetőségek szilárd talaján maradva. Addig is elsődleges cél az állagmegóvás és a „tűzoltó munka”. Ehhez egy az összes problémát tartalmazó lista összeállítása szükséges, melynek alapján sürgősségi és pénzügyi szempontok alapján áttekinthetővé válik a helyzet. Az apróbb javítási, karbantartási munkálatok elvégzésénél továbbra is számítunk a helyi karbantartók, illetve a fa- és fémipari szakoktatók igen hasznos munkájára, mely jelentős kiadásoktól kíméli meg az intézményt. Nem csak esztétikai, de egészségügyi kérdés is a leázott, leharcolt termek egészségügyi újrafestése, illetve a világítótestek korszerűsítése, ami elsősorban a vájáriskolai épületben okoz komoly gondot, hisz itt a korábbi években a szakképzési hozzájárulást szinte teljes mértékben a gyakorlati műhelyek kialakítására, és az ott megtalálható nagyértékű gépek beszerzésére, cseréjére költötték. Így a termek nagy része mind bútorzatában, mind állagában nagyon erősen kifogásolható állapotú. Itt a közösségi terek is hagynak maguk után kívánnivalót, melyek közül az elmúlt években mindössze az udvart sikerült csak egy kicsit esztétikusabbá, élhetőbbé tenni. A folyosók, zsibongók, klubhelyiségek a hatvanas-hetvenes éveket tükrözik. A tornaterem, illetve a hozzá tartozó öltözők állapotának javítása szintén prioritást élvez, hisz ez potenciális bevételforrás az intézmény számára. A kollégium tekintetében, ahogy már említettem a szobák festése illetve a bútorzat cseréje, javítása élvez előnyöket, mivel az iskola tornaterméhez hasonlóan ez az intézményrész képez még komolyabb bevételforrást. Alapelvként azt szeretném elérni, hogy a kollégium által termelt minden bevétel a kollégiumban kerüljön felhasználásra mindaddig, amíg a szolgáltatás el nem éri a kívánt színvonalat. Gyors előrelépésre nem számíthatunk, de a terveket mindenképp el kell készíteni, arra az esetre, ha sikerülne előteremteni a szükséges anyagi fedezetet.
22
5.2.3 Képzés: Ahogy korábban is említettem, a szakképzés folyamatos átszervezése, változása pont annyira hátrányos számunkra, mint amennyire előnyös is. A merev, változásra képtelen, kihívások, nehézségek elől meghátráló nagy intézmények nehezebben alkalmazkodnak. Nekünk meg van az a helyzeti előnyünk, hogy a korábbi években a gyakori fenntartóváltások, a közös igazgatás, a rendszeres alulfinanszírozottság és a vészesen csökkenő tanulólétszám kiváló túlélési ösztönt és praktikákat alakított ki az iskolavezetésben. Mindemellett a nagyfokú rugalmasságnak, másrészről pedig az alkalmazkodási kényszernek köszönhetően intézményünk igen jó kapcsolatot ápol a szakképzésben érintett kamarákkal, minisztériumokkal. Erre az előnyünkre kell támaszkodnunk a közeljövőben is. A Szakképzési Centrum létrehozásának kormányzati célja a szakmai irányítás és az állami kontroll mellett a racionalizálás volt. Jelenleg a mechanizmusnak ezt a részét még nem látjuk pontosan, de biztosak lehetünk benne, hogy előbb utóbb sor kerül bizonyos jó és rossz gyakorlatok felülvizsgálatára. Éppen ezért a mindenkori szakmaszerkezet kialakításánál, felülvizsgálatánál mindenképp alaposnak és reálisnak kell lennünk. A közelmúlt törvényi és politikai változásai alapján úgy tűnik a szakképző intézmények egyre inkább jelentős tényezővé válnak az egyes városok, kistérségek munkaerőpiaci helyzetének alakításában. Ez irányba mutat mind a felnőttképzés, mind a felnőttoktatás intézményeinkbe irányítása, a felső korhatár kitolása, a másodszakma megszerzési feltételeinek felpuhítása. Mindez ötvözve azzal, hogy reális igény és a szükséges feltételek megléte esetén az iskola bármely, a centrum egyes tagintézményeiben oktatott szakmára felkészíthet, gyökeresen új lehetőségeket teremt. Nem beszélve arról, hogy a két korábbi tagintézmény összevonásával megszűnt a képzési szintek közti korlát, vagyis szabadon gondolkodhatunk az ágazathoz tartozó, érettségihez nem kötött szakmáinak bevezetésén, másrészt a jobb képességű szakmás tanulók érettségi utáni technikusi képzésén egyaránt. A szakgimnázium lefelé a szakközépiskola pedig felfelé bővülhet.
Így válhat realitássá a gyakorló ápoló, vagy épp a gépgyártástechnikai
technológus képzés bevezetése. A nyolcadikból érkező diákok számának csökkenését ily módon tudjuk ellensúlyozni. Mindehhez elengedhetetlen a pontos igényfelmérés, a piackutatás, a tervezés és a legfontosabb az információáramoltatás, a népszerűsítés. Egyrészt a már meglevő képzések esetében mindenképp törekednünk kell a minőség megőrzésére, vagy lehetőségeinkhez mérten annak javítására. Az elmúlt években újonnan 23
indított képzések esetében félidőben és a képzési idő leteltekor is felül kell vizsgálni annak hatékonyságát. Amennyiben hiányosságok merülnek fel meg kell vizsgálnia annak lehetőségét, hogy a szabadon válaszható órák terhére történő új óra bevezetésével, vagy egyes tantárgyak tanmenetében történő változtatásokkal, tankönyvcserével, vagy bármilyen egyéb eszközökkel lehetne ellensúlyozni azt. Ez a szaktanárok feladata és felelőssége. A vezetőségé pedig az, hogy a szaktanárok minél színvonalasabb munkájához biztosítsa a szükséges eszközöket. Másrészt, meg kell szólaltatnunk a potenciális munkaadókat, fel kell mérnünk igényeiket, tájékoztatni kell őket a szakképzés rendszerében rejlő lehetőségekről és meg kell teremtenünk a képzés feltételeit. Az általános iskolai diákok intézményünkbe csábításának szinte már minden eszközével élünk. Iskolalátogatás, nyíltnap, vetélkedők, szülői értekezletek. Ezen a területen mindössze az egységességet kell a jövőben garantálnunk és tudatosítani a diákban a mi intézményünkben a speciális nevelési igényű tanulótól a technikusig minden képzési forma oktatására lehetőség van egyéni igényeik szerint. Ugyanakkor a felnőttoktatásban, felnőttképzésben a hagyományos ágazataink, szakmacsoportjaink mellett új képzések is megjelenhetnek. A 2019-re megépülő büntetés végrehajtási intézet leendő alkalmazottainak felkészítésére is elő kell készülnünk, hiszen ha csak egyszeri alkalomról is van szó, ebben is nagy potenciál van. Így ellensúlyozhatjuk a nyolcadikosok számának csökkenését, és hosszú távon biztosíthatjuk az intézmény fennmaradását. A leendő szakiskolai szakoktatás helyzete néhány éve a speciális nevelésű igényű tanulók számának és ezáltal a beiskolázható tanulók számának a csökkenése miatt volt bizonytalan. Mostanra elértük, hogy az intézmény tanulóinak mintegy tíz százaléka ezen tagozat tanulója. A jövő évre is szép számmal vannak jelentkezőink. Sikerünk titka, a már korábban említett, valós piaci igényen alapuló, biztos szakmai alapokon nyugvó gyakorlatorientált szakképzés. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy még mindig nem lehet tudni, hogy mi az állam terve az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekkel, pontosabban az ott folyó szakmai képzéssel. Jelenleg úgy számolunk, hogy a helyzet változatlan marad, azaz mindkét iskolatípus folytathat szakképzést. Legjobb esetben az EGYMI szakmás tanulói átkerülnének intézményünkbe, néhány gyógypedagógussal együtt a törvénynek megfelelően. Legrosszabb esetben elkerül tőlünk ez a fajta képzés, a felszabaduló oktatókat pedig az intézményben egyre növekvő számban jelen levő BTM-es és SNI-s tanuló fejlesztésében tudnánk foglalkoztatni.
24
Úgy tűnik, évről évre egyre kevesebb középiskolát végzett kerül be valamelyik felsőoktatási intézménybe. Ha ehhez hozzá vesszük, hogy a városban köztudottan nagyon sok az érettségivel rendelkező munkanélküli, ebből egyértelműen adódik, hogy meg kell próbálnunk a nappali szakképző osztályok mellett új érettségire épülő OKJ-s képzések indításával is. A szakközépiskola ebben jó példával jár előttünk. Figyelembe véve az intézmény adottságait, felszereltségét és a tanári karban rejlő potenciált nekünk is meg kell jelennünk ezen a piacon. Ehhez érdemes lenne kikérni egyes vállaltok véleményét is, hogy ők milyen jellegű továbbképzésre tartanának igényt. Szintén esedékes és időszerű az esti képzés és a levelező tagozatok indításának a feltételeinek a felülvizsgálata. 5.2.4 Tanulóközösség: Mit sem ér azonban az infrastrukturális és a szakmai fejlesztés, ha nem tudjuk elnyerni a tanulók bizalmát. Az általános szociológiai folyamtokkal nem tudjuk felvenni a versenyt. Így a tanulók beiskolázása után elsősorban a bekerülő tanulók megőrzése, rendszerben tartása az elsődleges cél. Az elégedett tanulóknál nincs jobb reklám. Még beiratkozás előtt szükséges a diákok lehető legobjektívebb tájékoztatása az általuk választani szándékozott szakmára vonatkozóan. Ehhez segítség lehet a pályaorientáció. Ezen területen mindenképp szükséges, hogy jól képzett, a képzésekről széleskörű információval rendelkező szakembereink legyenek, akik megkönnyítik a diákok pályaválasztási döntését. A jelentkezésnél meg kell próbálni minél több információt begyűjteni a tanulókról, hogy elkerüljük a későbbi kínos meglepetéseket, és lehetőleg személyes elbeszélgetés során a leendő osztályfőnököknek fel kell hívni a szülők és a tanulók figyelmét kötelességeikre. Ezt az intézmény házirendjéből készült kivonat formájában képzelem ezt megvalósíthatónak. Ezután főként a lemorzsolódásokra és bukásokra kell több figyelmet fordítanunk. A kollégák leterheltségétől függően esetleges kis csoportos korrepetálások szervezésével talán megmenthető lenne egy-két diák. A szakmás osztályokban meghirdetett tanulmányi versennyel, és a tanulmányi ösztöndíj propagálásával meg kell próbálni ösztönözni a tanuló ifjúságot. A kor kívánalmainak és az ő képességeiknek megfelelő tanmenetekkel, modern pedagógiai módszerekkel, emberséggel, sok türelemmel, odafigyeléssel és elsősorban példamutatással meglepő eredményeket lehet elérni. A diákok véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni, főként, ha azok jogos kritikát fogalmaznak meg. 25
Véleményem szerint a sikeres oktatás-nevelés csak a kölcsönösség jegyében demokratikus keretek közt valósulhat meg. Főként az osztályban tanító kollégák eszmecseréjére van szükség, mivel ezek a konzultációk a tanórákon túlmutató komolyabb problémákra is fényt deríthetnek és esetleges megoldási lehetőségeket is adhatnak. A lemorzsolódások okát fel kell tárni és azok ellen fel kell venni a harcot. Legyen szó új érdekes programok, szabadidős tevékenységek szervezéséről, korrepetálásról, szülőkkel való elbeszélgetésről, vagy a megfelelő szakmai szolgálatok bevonásáról, mindent meg kell tennünk a létszám megőrzése érekében. Mindemellett természetesen szükség van az intézmény népszerűsítésére minden lehetséges fórumon. Véleményem szerint, az eddigiekhez hasonló módon részt kell vennünk a város életében, és képviseltetni kell magunkat a városi rendezvényeken, nem csak a vezetőségnek, de a kollégáknak és a diákoknak is. Ezek az ünnepségek, megemlékezések, versenyek kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy megmutassuk magunkat. A sikeres reklám szerves része a közmédiákban való megjelenés. A város vezetősége erre ingyen biztosít lehetőséget, ezzel mindenképp élnünk kell. Meg kell jelennünk rendezvényeinkkel, sikereinkkel felhívásainkkal, ahogy ezt korábban is tettük. Erre ki kell jelölni a felelősöket. A megjelenési formák közül a honlap illetve egy facebook-oldal kínálja a legközvetlenebb utat a diákokhoz. Ez utóbbi azonban túl sok energia-befektetést igényel. A honlap ezzel ellentétben kitűnő lehetőségeke rejt magában. Ennek átszervezése, dinamikusabb és interaktívabb formára való átültetése már folyamatban van. Amennyiben sikerül a diákok számára használható, friss tartalommal megtölteni, jó eszköz lehet a diákok elérésére. Ide kerülhetnének fel az osztályozó és javítóvizsga tételek, időpontok, az érettségi követelmények, órarendek, közérdekű információk. A média azonban nem pótolhatja a személyes kapcsolatokat. Éppen ezért szükség van arra, hogy minél gyakrabban megjelenjünk az általános iskolákban. Nem csak Komlón, de a környező településeken is, meg kell próbálnunk vidéki tanulókat ide csábítani, hisz a kollégium soha nem volt ilyen kihasználatlan, mint idén. Korszerű, tetszetős szórólapokat és plakátokat kell készítenünk, melyeket távolabbi intézményekbe is el tudunk juttatni. Ha mindez nem hoz eredményt, el kell gondolkodnunk esetlegesen szakmát tanulni vágyó határon túli magyar diákok beiskolázásán is, amit szintén lehetővé tesz a köznevelési törvény.
26
Az újonnan létrejött iskolának szintén fontos feladata, hogy a két épületben tanuló diákságot minél közelebb hozza egymáshoz és tudatosítsa bennük, hogy egy iskola tanulói. Ennek elengedhetetlen eleme a közös elvárás rendszer és a közös programok. A közös elvárás rendszer a már említet a közös alapdokumentumokon alapul. Ehhez járul, hogy a közös kötelezettségek mellett lehetőségeinek is azonosnak kell lenni. Azaz, törekedni kell arra, hogy a korábbi elődintézmények programjai változatlan formában immár közös, vagy éppen megváltozott formában új programként a teljes diákság számra kínáljanak lehetőséget. Kiterjesztenénk például a teljes diákságra külföldi partnerintézményekkel
kapcsolatos
együttműködésünket,
közös
sportversenyeket
rendeznénk.
5.2.5 Partnerek:. Ahogy azt már korábban is említettem a szakképzés különleges helyzete pont a külső partnerek különleges szerepéből adódik. A duális rendszer alapja az iskola és a vállalkozások közös feladatvállalása. Ez igen kényes kérdés, ugyanis az elsősorban termelésre orientált cégek nem minden esetben felelnek meg a vizsgaszabályzatban előirt követelményeknek. A jelenlegi rendszer úgy tűnik, egyre nagyobb terhet ró a képzőhelyekre az iskolának pedig elemi érdeke, hogy partnerként segítse őket ebben. Ehhez szoros együttműködésre van szükség és folytonos kommunikációra. Ezért fontos, hogy az elméletet oktatók továbbra is szoros kapcsolatot tartsanak a gyakorlati képzést adókkal. , Aa sikeres szintvizsgákhoz, modulzárókhoz és záróvizsgákhoz biztos elméleti alapokra és széleskörű gyakorlati tapasztalatra van szükség. Szintén ebbe az irányba mutat az a tény, hogy a törvény erősíti a gyakorlati képzés szakértők általi ellenőrzését, és megváltoztatta a vizsgáztatás menetét is. Ahogy azt már említettem, az iskola szakképzési profiljának kialakításánál meghatározó szempont a megfelelő gyakorlati képzőhelyek felkutatása. Ezt a munkát nem tekinthetjük lezártnak. A jelenlegi partnereknél lehetőség szerint bővíteni kell a tanulók számát, illetve meg kell próbálni újabb partnereket bevonni. A gyakran változó törvényi szabályozás és az egyedi problémákra adott egyedi válaszok miatt mindenképp célravezető a régióban lévő többi szakképző intézménnyel is szoros kapcsolatot tartani. 27
Természetesen elsődleges közegünk továbbra is a Szakképzési Centrum és Komló városa, valamint annak vonzáskörzete. Itt éljük mindennapjainkat, és itt kell megvalósítani terveinket is. Éppen ezért minden lehetséges fórumon, legyen az ifjúsági gyűlés, vagy költségvetési vita lehetőleg képviseltetni kell magunkat. Az eddigi hagyományokat követve továbbra is meg kell invitálni a többi iskola csapatait saját sport vagy kulturális rendezvényeinkre. Meg kell próbálnunk egyesíteni a fiatalságot. Erre közös programokat tudnék elképzelni, mint például közös kirándulás, vagy végzős diákok közös zöldnapja. Tudatosítani kell mindenkiben, hogy egymás és magunk ellen is teszünk, ha nem dolgozunk össze. A várossal hasonló módon javítani kell a kapcsolatot. Saját munkánkat tudjuk megkönnyíteni azzal, ha a szülők irányába nyitottnak maradunk. Felelősségük tudatosítása mellett minden lehetséges segítséget meg kell adni nekik, arra, hogy gyermekükkel kapcsolatos problémáikat közösen megoldhassuk. Az elektronikus napló ennek egy kitűnő eszköze, azonban nem kínál teljeskörű megoldást. Az idei évben hagyományteremtő céllal meghirdetett tematikus szülői értekezletek (5 órai teák), ahol kötetlen formában, zene és egy kellemes tea mellett tudnak beszélgetni a szülők a szaktanárokkal, támogatandó kísérlet. 5.2.6 Gazdálkodás: Azt hiszem, nincs értelme abban az álomban ringatni magunkat, hogy az új finanszírozási rendszer és a saját magunk által összeállított költségvetés jelentősen és látványosan változatna az intézmény anyagi helyzetén. A személyi juttatások és az alapvető dologi kiadások biztosítása mellett talán elképzelhető, hogy kisebb beruházási fejlesztési célú összegek is bekerülhetnek a költségvetési sorok közé. Természetesen mindez erősen függ a mindenkori fenntartó és közvetve az állam anyagi helyzetétől. Erre ráhatásunk nincs és nem is lesz. Amire viszont van ráhatásunk, és ha csak kis mértékben is de javíthatják anyagi helyzetünket, az a saját bevételi források optimalizálása. Annál is inkább, mert az új pénzügyi szabályozások alapján minden helyben keletkezett bevétel az adott intézményhez kerül. Ahogy már említettem, a felnőttképzés és a felnőttoktatás külön finanszírozása jelentős könnyebbséget jelenthet. Emellett az egyik legkézenfekvőbb bevételforrás a kollégiumi szobák kiadása, a tornaterem kiadása, valamint a termek bérbeadása. amely azonban előbb mindenképp igényel némi anyagi ráfordítást. Sajnos, a saját konyha bezárása és az intézmény étkezőinek városi működtetésbe kerülése kizárja 28
azokat, mint lehetséges bevételforrások. Hasonló módon esett ki a bevételi források sorából az iskolabusz is, hiszen az alapító okiratunkban nincs benne a személyszállítás, mint alaptevékenység, így erről számlát sem tudunk kiállítani. Az esetleges bérmunka végzésének lehetőségét a közeljövőben meg kell vizsgálni ennek piacát fel kell kutatni. Az intézmények munkáját támogató alapítványok bevételeinek növelése, például a felajánlott 1%-okból, szintén elemi érdekünk. Ezeket minden lehetséges eszközzel támogatnunk kell.
6. ÖSSZEGZÉS: “Előbb csináld azt, ami szükséges, utána azt, ami lehetséges, és máris azt fogod csinálni, ami lehetetlen.” (Assisi Szent Ferenc) Amint pályázatomból is kiolvasható, az intézmény sorsa az összevonás óta sokkal stabilabb. Ugyanakkor a szakképzés irányításában, szervezésében, követelményrendszerében komoly változások mentek és mennek végbe, és a társadalom szinte minden csoportjára jellemző, hogy komoly ismerethiánnyal küzd a szakképzésre vonatkozóan. Ezekre reagálni kell. Ehhez jön még az új közös intézmény arculatának és működésének kialakítására vonatkozó kényszer. Vezetői programommal megpróbáltam felvázolni, hogy az én elképzeléseim szerint milyen válaszokat lehetne adni a felmerülő kérdésekre. Ugyanakkor tisztában vagyok azzal, hogy az általam felvázolt stratégiai és rövidtávú célok megvalósítása csak egy összetett folyamat részeként valósíthatóak meg. Éppen ezért a többi partnerrel való együttműködés során kiderülhet néhány eleméről, hogy nem megvalósítható és ezért átalakításra, vagy éppen elvetésre kerül majd. Személyiségemből fakadóan és vezetési elveim miatt nyitott vagyok az építő jellegű kritikákra és konstruktív vitákra. Úgy hiszem, hogy sikert csakis a vezető és a tantestület közös munkája, erőfeszítése hozhat.
29
7. MELLÉKLETEK:
Nyilatkozat
Alulírott Kovács Károly Balázs ezennel hozzájárulok, személyes adataimnak a pályázattal összefüggő kezeléséhez, továbbításhoz.
Komló, 2016.04.05
Kovács Károly Balázs
30
Nyilatkozat
Alulírott Kovács Károly Balázs ezennel hozzájárulok, hogy a pályázatom minden elemét a pályázat elbírálására jogosult személyek számára véleményalkotás céljából sokszorosítsák és továbbítsák.
Komló, 2016.04.05
Kovács Károly Balázs
31
