Jósika Miklós Általános Iskola 4552 Napkor, Kossuth u. 59.
JÓSIKA - HÉT TÉMAHÉT a TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 pályázat keretében 2010.04.19. – 2010.04.23.
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
Tartalomjegyzék: Tartalomjegyzék:.................................................................................................................................................................................................2 Bevezetés............................................................................................................................................................................................................4 Alapértékeink ....................................................................................................................................................................................................4 I. Jósika- hét: .......................................................................................................................................................................................................6 Témahét célja, várható eredményei: ...................................................................................................................................................................6 Feladatok témakörönként:..................................................................................................................................................................................6 A témahét várható eredményei, fejlesztett kompetenciák: ..................................................................................................................................7 II. Témahét ..........................................................................................................................................................................................................8 A témahét fogalma.............................................................................................................................................................................................8 A témahét lényege .............................................................................................................................................................................................9 Jellemzői .........................................................................................................................................................................................................10 Mit várunk a témahetektől?..............................................................................................................................................................................10 III. A megvalósítás során használt munkaformák, módszerek:....................................................................................................................11 Egyéni munka..................................................................................................................................................................................................11 Páros munka ....................................................................................................................................................................................................11 Frontális osztálymunka ....................................................................................................................................................................................12 Kooperatív csoportmunka ................................................................................................................................................................................12 IV. Jósika - hét megvalósításának lépései .....................................................................................................................................................13 1. Előkészítés...................................................................................................................................................................................................13 A tervezés feltételei:..................................................................................................................................................................................13 2. A témavezetők feladatai...............................................................................................................................................................................14 3. Megvalósítás................................................................................................................................................................................................15 Felelősök:...................................................................................................................................................................................................15 A témahét szervezésének, lebonyolításának időterve ..........................................................................................................................15 4. A rendezvény programja: .............................................................................................................................................................................17 5. A rendezvény értékelése ..............................................................................................................................................................................21 Hogyan sikerült gazdálkodnunk a térrel és idővel?................................................................................................................................21 Tér ..............................................................................................................................................................................................................21 Idő...............................................................................................................................................................................................................21
2
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 Megmozdult – e az egész iskola ? ..........................................................................................................................................................22 Milyen volt a hatása a községre? ............................................................................................................................................................22 Kik segítették a programok megrendezését?.........................................................................................................................................22 Milyen esztétikai értékeket mutatott fel a témahét?...............................................................................................................................23 Milyen volt a tanárok innovatív készsége? .............................................................................................................................................23 Milyen volt a témahét során a tanárok és diákok kapcsolata, a témahét fogadtatása?.....................................................................23 V. A megvalósítás során használt dokumentumok (Mellékletekben megtekinthetőek).............................................................................24 VI. A megvalósulást igazoló dokumentumok ( A mellékletekben megtekinthetőek) .................................................................................24 Felhasznált irodalom: .......................................................................................................................................................................................25 Mellékletek:........................................................................................................................................................................................................26 I. sz. Jósika-totó...............................................................................................................................................................................................26 II. sz. Jósika életének főbb állomásai térképen .................................................................................................................................................28 Irodalmi történelmi vetélkedő ..........................................................................................................................................................................29 Erdély..............................................................................................................................................................................................................33 Torda...........................................................................................................................................................................................................36 Híres emberek..............................................................................................................................................................................................37 A szövegértés Erdélyről kérdései .................................................................................................................................................................38 Versenyek eredményei:....................................................................................................................................................................................39 Újságcikk (1):..................................................................................................................................................................................................40 MEGMÉRETTETÉS MATEMATIKÁBÓL ................................................................................................................................................40 Újságcikk (2):..................................................................................................................................................................................................41 Jósika-hét a napkori iskolában .....................................................................................................................................................................41 Plakát: .............................................................................................................................................................................................................42 Meghívó: .........................................................................................................................................................................................................44
3
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
Bevezetés Iskolánk 2005-ben választotta névadójául Jósika Miklóst, a történelmi regény megteremtőjét. Választásunkat az a tény indokolta, hogy az író Napkoron élte első házasságának 18 évét. Iskolánk egyik épülete volt a báró lakhelye.
Alapértékeink Pedagógiai programunk alapja egy olyan értékrend, amelynek megfogalmazása – s egyben tudatosítása –közös munkánk eredménye. Alapértékeknek tekintjük a következőket: - gyermekközpontúság, - nyitottság, korszerűség, - klasszikus értékek közvetítése a műveltség és az erkölcs területén, - képességek szerinti fejlesztés, - humán szocializáció, - tudatos életvitel, - harmonikus személyiségfejlesztés, - hagyományőrzés és teremtés, - nemzeti öntudat. Nevelési célunk humánus felfogással, gyermekközpontú neveléssel, szülőkkel együttműködve sokoldalú személyiségfejlesztés és a képességek és a készségek differenciált fejlesztése.
4
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 Célunk továbbá, hogy tanítványaink korszerű tudást nyújtó, gyermekközpontú nevelésben részesüljenek, képesek legyenek megújulásra, önművelésre, pozitív jövőkép megfogalmazására. Logikus gondolkodásra, kreativitásra, a megszerzett ismeretek alkotó módon való felhasználására ösztönözzük tanítványainkat. Az érzelmi nevelésre nagy gondot fordítunk. Az érzelmeken keresztül kerülünk közel a másik emberhez, válunk szűkebb és tágabb közösségek tagjaivá. A szülőföld iránti szeretetet, a szabadság iránti tiszteletet igyekszünk a diákok számára elfogadott belső értékké tenni. Külön célként tűzzük ki a tolerancia képességének kimunkálását. Elfogadni a másságot, tisztelni az emberi méltóságot. A célok meghatározásához a következő alapértékeket kell figyelembe vennünk: szeretet, humanizmus, érdeklődés, aktivitás, együttműködés, fegyelem, nyitottság, másság elfogadása, tolerancia, egymás testi épségének, egészségének védelme, szokások tisztelete, önismeret, önfejlesztés, önmegvalósítás, nyitottság, igazságosság, az élet szeretete, tisztelete, kapcsolat a természettel, a felnőttek, nevelők védelme, a hazához, a nemzethez való kötődés, a tudás, a munka szeretete, megbecsülése, biztonság, emberi szabadság. A nevelőmunka középpontjába az európai humanista értékeket, az egészséges hazaszeretet és magyarságtudatot, az erkölcsi-morális tisztaságot állítjuk. Helyet kap a viselkedéskultúrának, az életnek, az egészségnek és a test harmóniájának tudatos, értékként való megjelenítése.
5
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
„ Lelki erő diadalt nyer, ha tud akarni” (Jósika Miklós)
I. Jósika- hét: Témahét célja, várható eredményei: 1.A témahét célja Iskolánk névadójának szentelt témahét célja: az író életének, pályájának megismertetése által fejlesszük tanulóinkban az ősök tiszteletét, nemzeti öntudatuk erősödését. Célunk az új hagyományok megteremtése és a régiek felelevenítése.
Feladatok témakörönként: Magyar: Az író életének és műveinek megismerése az olvasás megszerettetése könyvtárhasználat elsajátítása. A Jósika –hét megnyitásaként ünnepi műsor összeállítása. Történelem: A tanulók ismerjék meg a XIX század történelmének főbb eseményeit. Hon-és népismeret: A szülőhely népszokásainak, kultúrájának megismerése. Földrajz: A tanulók ismerjék meg névadónk születési helyét, annak természetföldrajzi adottságait. Informatika: Internet használatának segítségével prezentáció készítése az író munkásságáról.
6
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 Matematika: Távolságmérés térképen az író életútjának bejárásával. Idegen nyelv: Fordítási feladatok Ének: A szülőföld népzenei hagyományai. Rajz: Jósika Miklós ábrázolása különböző technikákkal. Technika: A tanulók megismertetése különböző technikákkal
A témahét várható eredményei, fejlesztett kompetenciák:
Hagyománytisztelet, hagyományőrzés.
Szociális kompetenciák fejlesztése: együttműködés, egymásra figyelés.
Írott és képi információk feldolgozása.
Digitális kompetencia fejlesztése.
Kreativitás, művészeti nevelés.
Írásbeli és szóbeli kommunikáció fejlesztése.
Önálló ismeretszerzés, rendszerezés.
7
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
II. Témahét A témahét fogalma A témahét szó jelentése benne van magában az elnevezésben. Az adott héten az iskola (vagy legalábbis bizonyos csoportok) minden tagja ugyanazzal a témával foglalkozik. Az akár egy teljes hetet kitöltő témahét lényege a következő: az iskola pedagógiai programjában rögzítetten szerepel egy vagy több (projekt) téma, amit a pedagógusok a hagyományostól eltérő formában dolgoznak fel a lehető legkomplexebb módon úgy, hogy az a résztvevő tanulóknak is jó kedvet és sikerélményt adjon. Ez a projektpedagógia segítségével lehetséges. „A projektoktatás sem nem módszer, sem nem reformpedagógiai irányzat, hanem egy tanulási-tanítási stratégia. Nem a megtanítandó tananyagot helyezi a nevelés középpontjába, hanem a lehetőségekkel és korlátokkal rendelkező individuumot. Az oktatás fő mozgatórugója nem a tanítás, hanem az aktivitásra támaszkodó tanulás.” (Hegedűs Gábor) A projektpedagógia lényege, hogy nem a tényszerű ismeretekre, hanem az ismeretek megszerzésének folyamatára, a kivitelezés módjára helyezi a hangsúlyt úgy, hogy a téma a tanulók által kiválasztott és elfogadott legyen, és a megoldása csoportban történjék, megszüntetve a hagyományos osztály- és tanórai kereteket. A projekt-keretek közötti tanulásban megszűnik a verbális képességek fölénye. A pontos megfigyelés, a jó szervezés, a választott megközelítési mód szellemessége és eredetisége, a kreativitás, a pontos kivitelezés mind egyenrangú és egyenértékű tényező lesz.
8
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 „Ahhoz, hogy a cselekvés sikeres legyen, számos ismeret megszerzésére, elrendezésére és feldolgozására van szükség. A hagyományos ismeret centrikus tanulásszervezéssel ellentétben nincsenek készen kapott igazságok. A problémák konkrét és egyedi voltából következik, hogy azokat nem elvont szinten közelítik meg, hanem reális és valóságos választ kísérelnek meg adni egy-egy igazi kihívásra.” (Lehoczky János) A projekt vezérlése folyamattervezést kíván tanártól és csoporttól egyaránt. A csoport olyan momentum köré szervezi munkáját, melynek megvalósításában minden tagnak van valami érdekeltsége. A közös alkotás erősíti az együvé tartozás élményét. A siker a kollektivitástól, a felelős együttműködéstől függ. Ezért a folyamatos érdekérvényesítés, konfliktuskezelés is része a projektpedagógiának. A tanár a projektben dolgozó csoportot nem hagyja magára, ugyanakkor irányító szerepe az együttműködés mozzanataiban szinte észrevétlenül van jelen, feloldódik a közös tervezés, cselekvés és értékelés mozzanataiban. Az is feladata, hogy a munka megfelelő fázisaiban beiktasson visszajelző, visszacsatoló szakaszt. A csoport tagjai nincsenek versenyhelyzetben, az együttműködésen van a hangsúly (bár a csoportok közt lehet versengés).
A témahét lényege
A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája a témahét, amikor az adott tárgykört, témakört a diákok 3-5 tanítási napon iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos és sokszínű módszerek segítségével dolgozzák fel.
Olyan sajátos tanulásszervezés, amelynek fókuszában valamilyen valóságos tennivaló, probléma, elvégzendő tevékenység áll.
9
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
Az évfolyamszintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz. Egymásra épülnek a kötelező foglalkozások és a választható programok.
A projekt végére a tanulócsoporttól olyan tárgyi vagy szellemi produktumot várunk, amely széles körben feltárja az adott témát, gondolatkört.
A siker eléréséhez szükség van ismeretek megszerzésére, elrendezésére, feldolgozására.
Jellemzői
Fontos a folyamattervezés.
A hangsúly az ismeretek megszerzésének folyamatán van.
A siker a felelősségvállaló együttműködéstől függ.
A közös alkotás erősíti a kohéziós erőt.
A tanulók szembesülnek saját képességeikkel, a feladatok aktuális megoldása egyéni képességeikhez igazodik.
Mit várunk a témahetektől?
A témahét akkor eredményes, ha abban az iskola minden tanulója és minden tanára teljes személyiségével tevékenyen részt vesz.
A témahétnek (vagy témanapoknak) mindig egyetlen központi témája legyen. Ez lehet valamely általános fogalom, de lehet bármilyen helyi vagy naptár szerinti aktualitás is.
A témahéten a tanárok olyan foglalkozásokat vezetnek, amelyek a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz igen.
10
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
A diákok számára fontos lehetőség és egyben feladat a kínált foglalkozások közötti választás, valamint a témahét minél gazdagabb kitöltése.
Célszerű nemcsak a tantárgyi , hanem az osztálykereteket is fellazítani. Így a diákoknak alkalmuk adódik az idősebb gyerekektől való tanulásra is.
A tevékenységek rendjében és tartalmában egyensúlyt kell tartani a megtervezettség és a lelkes spontaneitás között.
Mint minden projektben, itt is fontos, hogy a diákok az ötlet (azaz a téma) kitalálásától a lezárult hét értékeléséig valamennyi szakaszban szerepet kapjanak.
A témahét tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi, "normál" életébe. Legyen tehát előzménye és következménye is.
III. A megvalósítás során használt munkaformák, módszerek: Egyéni munka Önálló munka egyénileg, párban és csoportban egyaránt végezhető. Lényege, hogy a tanuló egyedül dolgozik. A feladattervezés nem egyénre szabott, minden tanuló egyedül, ugyanazt a feladatot végzi, a tanulók személyiség és képességbeli különbségei nem feltétlenül dominálnak a feladatválasztásnál.
Páros munka A páros munka nevéből adódóan párban folyó munka. A párban folyó tanuláskor két tanuló együtt működik valamely tanulmányi feladat megoldása érdekében. Alkalmazható új ismeretszerzésre, alkalmazásra, rögzítésre, rendszerezésre, értékelésre. Amikor két hasonló szinten lévő tanuló közösen old meg egy kapott vagy vállalt feladatot, páros munkának nevezzük. Amikor két különböző
11
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 szinten lévő tanuló közötti tanulmányi kapcsolat azzal a céllal jön létre hogy a jobb szinten lévő gyerek segítsen társának, tanulópárnak nevezzük.
Frontális osztálymunka A frontális osztálymunka olyan oktatási szervezési mód, amelynél az osztályban azonos időben, ugyanazon célok alapján, azonos tananyagtartalom feldolgozásával, azonos ütemben tanítói irányítással folyik párhuzamosan a tanulói munka. A pedagógus direkt irányítása dominál. A direkt irányítás következtében a tanulók ritkán kerülnek döntési szituációkba. Ez a direkt irányítás a frontális munkában vezérlés jellegű. A frontális munkának ez a változata csak a tanulás lehetőségeit kínálja fel a tanulóknak, feltételeit nem biztosítja.
Kooperatív csoportmunka A kooperatív tanulás során a gyerekek kettő-, négy-, hatfős csoportokban dolgoznak. A csoport tagjai felosztják egymás között a feladatokat; mindenki felelős a saját munkájáért, együtt dolgoznak, ha szükséges, segítik egymást. A csoportmunkával kapcsolatban kezdettől azt a normát állítjuk fel, hogy a csoport minden tagjának feladata és felelőssége, hogy mindenki elkészüljön a feladattal, megtanulja az aktuális ismeretet. Vagyis a csoport teljesítménye valamennyi diák munkájától függ, ezért a csoporttagoknak az is feladatuk, hogy ellenőrizzék, a csoport minden tagjának sikerült-e megbirkózni a feladattal. A 2-4-6 fős csoportok a diákok képességei tekintetében vegyes (heterogén) csoportok. Ez esélyt ad a gyengébb képességűeknek arra, hogy ne maradjanak le, a jobb képességűeknek pedig – akik „tanítva” is tanulnak – arra, hogy az adott tárgykörben tudásuk mélyebbé és tartósabbá váljon. Kooperatív tanulásról akkor beszélhetünk, ha a csoportmunka során négy alapelv érvényesül: az építő egymásrautaltság, az egyéni felelősség, az egyenlő részvétel és a párhuzamos interakciók elve. Ahhoz, hogy a csoportok hatékonyan, gördülékenyen működhessenek, és megfelelően tudjuk irányítani őket, néhány alapvető szabályt is fontos
12
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 kialakítanunk. Ezek a szabályok a terem berendezésére, a zajszint szabályozására és a csoporton belüli munkát szabályozó szerepek kialakítására vonatkoznak.
IV. Jósika - hét megvalósításának lépései 1. Előkészítés
Tájékozódás a szakirodalomban az iskolai és a községi könyvtárban.
A hagyományok felelevenítése
Ünnepi műsor összeállítása
Meghívó készítés, plakáttervezés
Iskolavezetés, szülők, diákok, tanárok tájékoztatása a Jósika – hétről, támogatásuk elnyerése.
Külső előadó, edző, szülő felkérése.
Tapasztalatok ismertetése a tantestülettel.
A tervezés feltételei:
Akkor eredményes, ha abban az iskola minden tanulója és tanára részt vesz.
Mindig egyetlen központi téma legyen.
A diákok kedvük szerint választhatnak a felkínált foglalkozások között.
A témahéten a tanárok által tartott foglalkozások a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz igen.
A színtér ne csak az iskola legyen.
13
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
2. A témavezetők feladatai
célmeghatározás
projektterv elkészítése
a téma felosztása
egyes lépések rögzítése
időrendi tervezés
a munkamódszer meghatározása
a szükséges eszközök biztosítása
ellenőrzés
kapcsolattartás /szülőkkel, tanárokkal, diákokkal, külső előadókkal/
a gyűjtött anyagból rendezett kiállítás megnyitása.
a tapasztalatok közzététele a helyi sajtóban
két hét után a kiállítás lebontása
14
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
3. Megvalósítás Témahét- Jósika-napok a Jósika Miklós Általános Iskolában
Felelősök:
Szokira Jánosné
Tóth Zoltánné
Kéningerné Farkas Mária
A témahét szervezésének, lebonyolításának időterve Szervezési, megvalósítási feladatok 1.
Időpont-idő
Hagyományok, lehetőségek, igények felmérése,
Márc. 22-26.
összegyűjtése „ötletbörze” alapján 2.
4 óra
Előadók, szakemberek, segítők felkérése,
Márc. 29 - Ápr. 1.
szülők, tanárok, gyerekek mozgósítása 3.
4 óra
Adat és dokumentumok gyűjtése
Ápr. 7.
könyvtárakban, interneten 4.
3 óra
A témahét részletes kidolgozása
Ápr. 12-16. 16 óra
15
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 5.
Figyelemfelkeltő plakátok, meghívók
Ápr. 12-16.
tájékoztató szórólapok készítése 6.
4 óra
A tantestület, tanulók, szülők tájékoztatása
Ápr. 15.
a Jósika-napok programjáról 7.
8.
1 óra
A szükséges eszközök, anyagok beszerzése,
Ápr. 16.
teremberendezések-előkészületi munkálatok
5 óra
Vetélkedők-versenyek, a témahét aktív
Ápr. 21-22
résztvevőinek oklevelének készítése,
3 óra
ajándékkönyvek beszerzése 9.
A témahét- Jósika-napok megvalósítása,
Ápr. 19-23.
lebonyolítása 10.
20 óra
Állandó kapcsolattartás a külső előadókkal,
Ápr. 14-23.
segítőkkel/edző, irodalomtörténész, matematika
2 óra
szaktanácsadó, nagyszülő/ 11.
A kiállítás megszervezése, lebonyolítása
Ápr.15-23. 6 óra
16
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 12.
Beszámoló készítése a
Ápr.27.
Kelet-Magyarországnak, a
1 óra
Napkori Faluújságnak Egy hét múlva a kiállítás lebontása
Ápr.30. 2 óra Összesen: 71 óra Szokira Jánosné Tóth Zoltánné Kéningerné Farkas Mária /felelős témaszervezők/
4. A rendezvény programja: Tevékenységek, gyakorlatok, feladatok
Osztály, csoport
Módszer
Eszközök
Idő
Szervezési feladatok
Felelős
Névadó
20 tanuló
Bemutató
Hangosítás
04.19.
Szereposztás
Szokira
Ünnepi műsor
5. 6.7.
Ének
projektor
11h
mozgássor
Jánosné
osztály
fényképezőgép
produktum
Bemutató
szövegtanulás próba
Jósika üzenete
8.b
Egyéni munka
Jósika írásai
(Magyar) Ismeretközvetítés
Napközis
Erdélyről
csoport
Csoportmunka Képek ,szöveg
17
04.19.
Idézetek
Szokira
5. óra
előkészítése
Jánosné
04.19.
Anyaggyűjtés a Sándor
du.
könyvtárból.
Béláné
fogalmazások
Feladatlapok
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 Miért éppen Jósika?
Egész
(Előadás Jósikáról)
iskola
Előadás
Hangosítás
04.19.
Faluháza
Baksa
14 h
biztosítása
Ferencné
Előadó
Előadó:
felkérése
Körtvé-
Előadás
lyessyné Geréb Júlia Távolságmérés,
5.b osztály
csoportmunka
mértékváltás (Jósika
Térkép,
04.20.
Térkép
Tóth
mérőszalag
1. óra
nyomtatás,
Zoltánné
életének állomásai) Székely himnusz
csoportalakítás. 6.a osztály
feldolgozása
Frontális
CD, kotta
osztálymunka
04.20.
Kotta
Nagyné
1. óra
nyomtatása
Czimbula
(énekóra) Erdélyi népszokások
6.b osztály
5. a/b
Jósikáról (angol)
Jósika életrajza németül, keresztrejtvény
Ismeretbővítés
Annamária
(Hon-és népismeret) Szövegértési feladat
Feladatlap
Frontális és
04.20.
Keresztrejtvény
Linczenbold
Kész
egyéni munka
2. óra
elkészítése.
Kristófné
keresztrejtvény
04.20.
Kérdéssor
Liptákné
A lefordított
4. óra
összeállítása
Lekli Ágnes
szöveg
Frontális és
szótár
egyéni munka
8. b osztály
egyéni és
Életrajz,
04.20.
Keresztrejtvény
Radvánszki
A megfejtett
páros munka
kereszt-
5. óra
elkészítése
Jánosné
rejtvény
rejtvény
18
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 Jósika – portré
5. b osztály
egyéni
Rajzlap, festék
(rajz) Brüsszeli csipke
2.b osztály
egyéni
Papír, olló
Sajátos technikával Matematikaverseny
04.20.
Kiállítási anyag
Hegedűsné
5-6. ó
összegyűjtése
Tudlik Ildikó
04.20.
Kiállítási anyag
Lipták
Csipke terítők
Béláné
Kiállítási anyag
6.óra Iskolaszöv.
egyéni
feladatsor
tanulói
Rajzok
04.20.
Szaktanácsadó
Tóth
Verseny
1400
felkérése
Zoltánné
lebonyolítása
emléklapok,
Eredmény-
oklevelek
hírdetés
megtervezése Kertész Erzsébet
4.b osztály
Csoportmunka A regény
Csipkebolt Brüsszelben
04.21.
Kérdéssor
Somogyiné
Válasz a
1. óra
összeállítása
Bige
kérdésekre
Erzsébet
Brüsszeli tárcalevelek
8.a osztály
Frontális
A regény
oszt.munka
04.21.
Kérdéssor
Kellerné
2. óra
összeállítása
Rafaez Noémi
Jósika szerepe a ’48-as 7.b osztály
Egyéni munka
szabadságharc idején PowerPoint bemutató
8.b osztály
Egyéni munka
Teszt
04.21.
Tesztek
Linczenbold
összeállítása
3.óra
másolása
Kristófné
számítógép
04.21.
Technika
Bodzás Edit
4. óra
biztosítása
04.21.
Kérdéssor
Kovácsné
5. óra
elkészítése
Bárány
Jósika Miklós életéről Torda
7.b osztály
Csoportmunka Atlasz
természetföldrajzi
19
Elkészült prezentációk
Marianne
jellemzői
Keresztrejtvény
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 Jósika – kép rajza
6.b osztály
Egyéni munka
rajzeszközök
tussal Irodalmi, történelmi
3 fős
vetélkedő
csapatok
Csoportmunka tesztlapok
04.21.
Hegedűsné
Kész rajzok a
5. óra
Tudlik Ildikó
kiállításra
04.21.
Helyszín és a Linczenbold Értékelt
14 00
feladatlapok
Kristófné
biztosítása
Kellerné R.
osztályon-
Noémi
ként 5-8-ig JÓSIKA - KUPA
Csapatok
„Csipkebolt
Osztályon-
Brüsszelben”
ként 2 fő
tesztlapok
Sportverseny
egyéni
Sporteszközök
04.21.
Helyszín és a Tóth László A csapatok
14 00
versenybírók
Oroszné,
biztosítása
Szűcs Gy.
értékelése
Cérna
04.21.
Helyszín,
Kéningerné
Elkészült
horgolótű
15 00
eszközök,
Farkas
csipkék a
biztosítása
Mária,
kiállításra
minta
Hepp Istvánné
Föld napja műsor
Jósika - totó
7.A/B oszt.
3-8-ig
bemutató
egyéni
hangosítás
tesztlap
tanulók
04.22.
Szereposztás
Kovácsné
7.30
szövegtanulás
Bárány
próba
Marianne
04.22.
Tesztsor
Szókira
Kitöltött
szü-
összeállítása
Jánosné
tesztlapok
04.22.
Faluháza
Kovácsné
Csoportok
14 00
biztosítása
Bemutató
netek Természetvédelmi
5-8-ig
vetélkedő
csapatok
csoportmunka
tesztlapok
20
értékelése
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 Hangosítás,
A Jósika-
Kiállítási tárgyak
projektor laptop
hétért
PowerPoint – os
édesség,
felelős team
bemutatók
mézeskalács
Tóth László
A Jósika – hét
Az egész
Díjak,
kupák, 04.23.
értékelése
iskola
oklevelek,
7 30
mindenkinek
5. A rendezvény értékelése A JÓSIKA-HÉT TAPASZTALATAI A JÓSIKA MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Hogyan sikerült gazdálkodnunk a térrel és idővel ? A témahét eseményei térben és időben több síkon zajlottak. Tér A tantermekben zajlottak a szakórák, szinte valamennyi tantárgy keretein belül sor került a névadóval kapcsolatos téma feldolgozására Az iskola aulájában kiállítást rendeztünk a gyerekek által készített rajzokból. Az aulai hirdetőfalon tájékoztattuk a szülőket fényképes beszámolókkal mi történt a hét folyamán. A faluházán ( eső miatt- eredetileg Jósika Miklós szobra előtt) sikeresen szerepeltek tanulóink az ünnepi műsorral Idő Az órarendünkben a hétfői megnyitó- ünnepi műsor kivételével nem történt változtatás. A szakórák mellett délutáni programokkal hoztuk közelebb a tanulókhoz a témát. A témahetet kísérő rendezvények tették teljesebbé, mint matematikaverseny, természetvédelmi verseny, Jósika-kupa, kreatív kuckó, irodalmi - történelmi vetélkedő.
21
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
Megmozdult – e az egész iskola ? Összességében igen. Az iskolánk tanárai nagy számban lelkesen és aktívan vettek részt a tanórák tervezésében és megtartásában. Többen vállalták, hogy délután is szívesen segítenek a programok lebonyolításában (12 fő tantestületünk fele). A diákság befogadóként való részvétele 100%-os, aktív részvétel volt. Bizonyos tanulók és tanulócsoportok kiemelkedő munkát végeztek (például szereplők 5.a/b, 6.a/b, 7.b osztályokból, rajzversenyen résztvevők, énekkarosok). Az iskola technikai dolgozói készségesen támogatták az események megrendezését (mézeskalácssütés). A szülők aktivitása a kézműves délutánon megfelelő volt. Milyen volt a hatása a községre? A rendezvény több ponton szólította meg a közvéleményt: A legközvetlenebb módon a tanulóink családjai értesültek az eseményekről, a tanulók közvetve nevelték családtagjaikat. -A faluházán sokan láthatták ünnepi műsorunkat. - A Kelet-Magyarország újságban olvashattak az eseményről. Kik segítették a programok megrendezését? Köszönetet kell mondanunk Körtvélyessyné Geréb Júlia Jósika kutatónak, a Kárpát-Alpok Alapítvány képviselőinek, a szülői munkaközösség tagjainak, az iskola technikai dolgozóinak.
22
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
Milyen esztétikai értékeket mutatott fel a témahét? Érdekes színfoltja volt a hétnek a gyermekek munkáiból készült kiállítás, a Jósika Miklós szülőhelyét Erdély örökségét bemutató kiállítás, a fotókiállítás, az iskola rajztanárának festményeiből készült kiállítás, a horgolással készült kézimunkák értéke. Milyen volt a tanárok innovatív készsége? Amint a tanári óravázlatok és a délutáni foglalkozások is mutatják, a tanárok lelkesen, sokórás felkészülést is vállalva készültek a foglalkozásokra, tanórákra. Milyen volt a témahét során a tanárok és diákok kapcsolata, a témahét fogadtatása? A témahéten az oktatás nemcsak tartalmában, hanem módszerében is újat jelentett tanárnak és diáknak. A formabontó órák közvetlenebb hangulatot eredményeztek a tanár és diák között a szokásosnál, mindez azonban növelte a tanárok hitelét és tekintélyét. Az együtt-cselekvésnek alkotásnak hosszú távon nevelő hatása van, ennek jótékony hatását a későbbiekben is fogjuk érzékelni. Sikerült növelnünk a diákok önálló kutató-és felelősségvállalási kedvét, a diákok az új módszerek segítségével már nem csak szenvedő alanyai, hanem alkotó alanyai a közös tanulási folyamatnak. Összességében a témahetet kollégáimmal és a diákokkal együtt igen hasznosnak találtuk. Így nagy várakozással várjuk a májusban megrendezésre kerülő projektet is.
23
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
V. A megvalósítás során használt dokumentumok (Mellékletekben megtekinthetőek) 1. Jósika – totó 2. Jósika életének főbb állomásai térképen 3. Német keresztrejtvény Jósikáról 4. Irodalmi- történelmi vetélkedő feladatsora 5. Angol szövegértési feladatsor 6. Ismeretterjesztő szöveg Erdélyről
VI. A megvalósulást igazoló dokumentumok ( A mellékletekben megtekinthetőek) 1. Meghívó 2. Plakát 3. Versenyeredmények 4. Újságcikk 5. Oklevél 6. Emléklap
24
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
Felhasznált irodalom:
Jósika Miklós Általános Iskola- Pedagógiai Program Felhasznált irodalom: Váradi Péter Pál – Lőwey Lilla : Erdély www.wikipedia.hu http://www.szag.hu/temahet.php http://www.jos.hu/down/9011/00_Ped.pdf
25
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
Mellékletek: I. sz. Jósika-totó Jósika-totó A változat 1. Ki volt Jósika Miklós első felesége? 1. Kossuth Zsuzsanna 2. Kállay Erzsébet x. Podmaniczky Júlia 2. Hány évig élt Napkoron? 1. 15 évig 2. 18 évig x. 10 évig 3. Milyen szerepet töltött be az 1848/49-es forradalom idején? 1. a Honvédelmi Bizottmány tagja 2. hadügyminiszter x. emigráns 4. Melyik nem Jósika Miklós műve? 1. Zólyomi 2. Abafi x. Hitel 5. Hol vannak a hamvai Jósika Miklósnak? 1. Drezdában 2. Kolozsváron x. Budapesten Jósika-totó B változat 1. Mikor született Jósika Miklós? 1. 1749-ben 26
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 2. 1794-ben x. 1764-ben 2. Hol járt iskolába? 1. Budapesten 2. Etéden x. Kolozsváron 3. Ki volt a barátja? 1. Wesselényi Miklós 2. Arany János x. Kállay Erzsébet 4. Melyik leghíresebb műve? 1. Irány és vázolatok 2. Abafi x. Csipkebolt Brüsszelben 5. Hol halt meg? 1. Drezdában 2. Kolozsváron x. Brüsszelben Jósika-totó C változat 1. Hol volt katona Jósika Miklós? 1. Kolozsváron 2. Etéden x. Napkoron 2. Melyik műfajnak volt az „úttörője” Jósika Miklós? 1. történelmi regény 2. elbeszélő költemény x. óda 3. Mikor költözött Jósika Miklós Brüsszelbe? 1. 1848-ban 2. 1850-ben
27
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 x. 1865-ben 4. Melyik város nem kapcsolódik Jósika Miklós életéhez? 1. Kolozsvár 2. Budapest x. Párizs 5. Hol temették el először Jósika Miklóst? 1. Drezdában 2. Napkoron x. Kolozsváron
II. sz. Jósika életének főbb állomásai térképen Mérd meg, milyen messze jutott születési helyétől Jósika Miklós! Add meg km-ben és m-ben is a távolságot!
28
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
Irodalmi történelmi vetélkedő MIÉRT ÉPPEN JÓSIKA ? 1.Ki írta a Napkor című könyvet ? 1. Lipták Gyula 2. Dr.Lekli Béla x. Gurály László 2.Hány iskola viseli jelenleg Jósika Miklós nevét ? 1. 3 2. 2 x. 5 3.Mely településeken találhatóak ezek az iskolák ? 1. Brüsszel , Etéd és Napkor 2. Etéd, Torda és Napkor x. Etéd , Brüsszel és Napkor 4.Melyik alapítvány segíti ezen iskolák együttműködését ? 1. Kárpát-Adria Alapítvány 2. Magyarországért Alapítvány x. Kárpát-Alpok Alapítvány 5.Ki ennek az alapítványnak a jelenlegi elnöke ? 1. Nyárády István 2. Nyíri Zoltán x. Kiss Lajos 6. Ki Jósika Miklós életének legjelentősebb, ma is élő kutatója ? 1. Körtvélyessyné Geréb Júlia 2. Lekli Béla 29
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 x. Nyárády István 7. Mi iskolánk jelmondata ? 1. „ A haza minden előtt ! „ 2. „ Ember küzdj és bízva bízzál ! „ x. „ Miért tanított volna meg a soros oly keserű vesztése, ha mindennek nyom nélkül kellene elenyésznie……” 8. Tanítják-e Jósika életművét ma az iskolákban ? 1. nem 2. igen x. nem ,csak középiskolában 9. Hány fia volt Jósikának ? 1. 2 2. 3 x. 4 10. Ki volt Jósika nagy barátja ? 1. Kossuth Lajos 2. Széchenyi István x. Wesselényi Miklós 11. Mivel foglalkozott Jósikáné Podmaniczky Júlia Brüsszelben ? 1. kötéssel 2. csipkeveréssel x. horgolással 12. Melyik híres politikus testvérét is bújtatták Jósikáék Brüsszelben ? 1. Széchenyi István 2. Deák Ferenc x. Kossuth Lajos
30
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
13. Hol van Jósika eltemetve ? 1. Napkor 2. Kolozsvár x. Drezda +1. Mikor avattuk a Jósika-szobrot a parkban ? 1. 2001 2. 2005 x. 2009
FELADATSOR JÓSIKA - HÉTRE
1. Mikor és hol született Jósika Miklós? 2. Ifjúkorában milyen pályán indult? 3. Hol járt iskolába? 4. Ki volt első felesége? 5. Mikor élt Napkoron? 6. Melyik műve tette híressé? 7. Sorold fel műveit!
31
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
8. Milyen politikusokkal volt barátságban? 9. Miért kellett elhagynia a hazát? 10. Ki volt második felesége? 11. Hol élt a száműzetésben? 12. Milyen feladatot lát el a Kisfaludy Társaságban? 13. Milyen leveleket írt a száműzetésben? + 1 Mikor és hol halt meg?
32
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
Erdély Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpátmedence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak. Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Külső-Erdélynek is nevezhető.[1] Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti („Király-hágón túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül. Hivatalos nyelv a román. [2] rdély Transilvania / Ardeal Siebenbürgen
Települései A jelenkori Erdély legnagyobb városa Kolozsvár, egyúttal a harmadik legnépesebb város Romániában.[3] Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja. Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.
Nagyvárad a Partium legnagyobb városa. Habár a 2002-es népszámlálás alkalmával Erdély zászlaja Erdély címere a magyar lakossága csak 27,5%-ot tett ki, mégis mindmáig a belváros szinte érintetlen maradt. „Szent László városának” belvárosában a király tiszteletére épített templom és szobor kiemelt turisztikai fontossággal bír. A város legnagyobb református templomát Szász József eklektikus stílusban tervezte. 1836-ban elkezdték építését, viszont az 1836-os tűzvész, az
33
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 1848-49-es szabadságharc, majd az 1851-es árvíz késleltette a munkálatokat. Végül 1853-ra fejezték be a templomot, de a tornyokat csupán 1870-ben. Temesvár a Bánság központja. Belvárosa kiemelt turisztikai látványosság a kirándulóknak. A Szent György római katolikus székesegyház 1736 és 1773 között épült barokk stílusban. Mellette található a Szentháromság-szobor. A Szabadság téren található a régi városháza, a piarista gimnázium és a Hunyadi-várkastély. A Hunyadi-várkastélyt Károly Róbert király építtette 1318-ban, később Hunyadi János átalakíttatta, majd az 1849–es ostrom alatt leomlott. 1851-ben újáépítették. Nagy kiterjedésű múzeumának 22 termében 50 000 tárgyat őriznek, a természettudományi részének 23 termében pedig 16 000 darabos madár- és 21 000 példányos lepkegyűjtemény található. Marosvásárhely a történelmi Székelyföld „fővárosa”. Lakosságát tekintve a jelenkori Erdély hatodik legnagyobb városa. A magyarok számát tekintve az első helyen áll, megelőzve Kolozsvárt. A belváros északi részén található a középkori vár. A Vártemplomot a 14. században építették a ferences szerzetesek, a reformáció során a város többsége áttért a református hitre, ezért a templom is a Református Egyház kezébe került. A reformáció után többszöri átalakításon, kibővítésen ment át. A Keresztelő Szent János Plébánia az ellenreformáció után épült. A jezsuita szerzetesek által épített templomban II. Rákóczi Ferenc is hallgatott misét. Vele szemben található a Barátok templomának megmaradt tornya. A belváros déli oldalán több neves látnivaló is található. A két szecessziós épület, a Közigazgatási Palota és a Kultúrpalota Bernády György polgármester munkássága idején épült.
A jelenkori Erdély története (1918-tól) Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918 októberére katonailag összeomlott, és Magyarország is kikiáltotta a függetlenségét az őszirózsás forradalom nyomán. Ezzel egy időben a Román Királyság csapatai újra hadat üzenve megkezdték Erdély, majd Partium és a Tiszántúl megszállását. 1918. december 1-jén tartott gyulafehérvári román nagygyűlés kimondta Erdély egyesülését Romániával, amit 1920-ban az antant hatalmak a trianoni békeszerződéssel jóváhagytak. A Károlyi-rezsim ezzel szemben a magyar sereget szélnek eresztette, így a Székely Hadosztályon kívül senki sem vette fel a harcot a megszálló erőkkel - egészen a Magyar Tanácsköztársaság 1919 márciusi megalakulásáig. 1918 után, egy államilag irányított folyamat részeként a Kárpátokon túlról érkező románok telepedtek le nagy számban. Ennek egyik oka, hogy sok (főleg értelmiségi, hivatalnoki) állás üresedett meg a magyarok anyaországba való áttelepülésével, és a román állam sem szívesen foglalkoztatott az új közigazgatásban magyarokat. Másrészt a térség gazdaságilag jobb helyzetben volt, mint Románia többi része, így magasabb életszínvonallal kecsegtetett az áttelepülés.
34
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
A második bécsi döntés során Magyarországnak ítélt terület (ún. Észak-Erdély) Az 1940-es második bécsi döntés visszaadott Magyarországnak 43 492 km²-t, Erdély északi és keleti részét, benne a 90%-ban magyarok által lakott Székelyfölddel, de kb. 1 060 000 románnal is. Az 1941-es népszámlálás a területen magyar többséget mutatott ki. A holokauszt során sok, magát magyar anyanyelvűnek valló észak-erdélyi zsidót hurcoltak el lakóhelyéről – az 1941-es népszámlálás adatai alapján. A II. világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződés a bécsi döntéseket érvénytelenítette, a területet újra Romániának ítélte, annak köszönhetően, hogy Románia 1944-ben hátbatámadta korábbi szövetségeseit, a tengelyhatalmakat. Az 1945 után hatalomra került új vezetés kezdetben a kommunista eszme internacionalista jellege alapján és a szovjet nemzetiségi politika mintájára kezelte a magyar kisebbség helyzetét. Nagy arányban vettek részt magyarok a kommunista pártban is, ahol a korábbi mellőzöttség után elismerték őket. A többségében magyarok által lakott területek (például Székelyföld) Sztálin közbenjárására egy darabig rendelkeztek területi autonómiával (MAT), azután azonban változott a szovjet – és a román – politika, így megszüntették azt. Ceauşescu a sovinizmus felerősítése révén próbálta meg az egyre jobban elnyomorodó országban hatalmát fenntartani. Az 1980-as évek végén meghirdette a falurombolást, de ezt már nem sikerült teljességgel véghezvinnie. Az 1989. december végi forradalom (a Ceauşescu-diktatúra megdöntése) után Romániában is megszólalhattak addig kegyetlenül elnyomott vélemények, hangok. A román gazdaság nehézségei is szerepet játszanak abban, hogy a viszonylag fejlettebb Erdély egyre több lakója, úgy román, mint magyar, nagyobb önállóságot szeretne a tartománynak. A Sabin Gherman erdélyi román újságíró nevével fémjelzett proTransilvania alapítvány tevékenysége is ebbe a keretbe illeszkedik bele, de a Kárpátokon túli románság körében nincs jelentős támogatottsága. A Pro Európa Liga szintén támogatja Erdély sokszínűségének, sajátos kultúrájának megőrzését.[7][8] A román soviniszta erők ellenzik Erdély vagy a Székelyföld mindenfajta autonómiáját. A Vatra Romaneasca nevű szélsőséges, soviniszta román szervezet, amelyben sok volt kommunista párttisztviselő és Securitate-tiszt tevékenykedik, 1990. márciusban kirobbantotta az ún. „fekete március” eseményeit, melyek során halálos áldozatokkal is járó etnikai zavargásokra is sor került. 1945 óta a tágabban vett Erdélyt kb. 300 000 magyar, ugyanennyi német (szászok és svábok) és kb. 50 000, a holokausztot túlélt zsidó lakosa hagyta el, de nagyon sok román is kivándorolt nyugatra. Az 1989-es romániai rendszerváltás után rövid emelkedést követően kisebb mértékben, de folytatódott a magyarok elvándorlása, elsősorban Magyarországra.
35
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 A jelenkori Erdély Románia gazdaságilag egyik legfejlettebb része. A terület ásványkincsekben gazdag (szén, vasérc, ólom, mangán, arany, réz, gáz, só és kén). A másik értékes nyersanyag a fa. A legfontosabb gazdasági tevékenységek közé tartozik a mezőgazdaság (állattenyésztés, borászat és gyümölcstermesztés), valamint az acél-, vegy- és textilipar. A magyar irodalom számos nagy alakja született vagy tevékenykedett a tágabb értelemben vett Erdély területén, például Arany János, Kölcsey Ferenc, Kemény Zsigmond, Ady Endre vagy Gyulai Pál. A 19. században a magyar könyvkiadás egyharmada itt jelent meg. A régió városaiban számos nyomda működött. Erdély Románia egyik turisták által leglátogatottabb régiója, köszönhetően a rengeteg középkori épületnek, templomnak, műemlékeknek és a természeti szépségeknek. A magyar állampolgárok évente több mint egymillió alkalommal keresik fel, viszont ennél jóval kisebb azoknak az aránya, akik turistaként jönnek a régióba. Számottevő még a nyugat-európai turisták száma is. Románia világörökségi helyszínei közül Erdély területén találhatók a következők: Erdély erődtemplomos falvai, Dák erődítmények, Segesvár történelmi központja, illetve Máramaros fatemplomai.
Torda Kolozsvártól 32 km-re délkeletre a Rákos-patak és az Aranyos folyó összefolyásánál épült. Szomszédai: Tordaszentmihály és Aranyosgyéres. Neve az ősi magyar Turda személynévből ered, az pedig a török turdi (= megmaradt) szóból. Már a rómaiak is bányásztak itt sót. Torda vára a 11. század elején már megvolt, és a mai Várfalva feletti magaslaton állott. Maradványai ma is láthatók. A tatárok 1241-ben elpusztították. A vár valószínűleg 1285-ben, a második tatár betöréskor pusztult el. 1289-ben IV. László a kézdi székelyeknek adományozta a vár Aranyos nevű földjét, és ezzel megalapította Aranyosszéket. 1463-ban országgyűlés színhelye volt. 1505-ben itt újították meg a három nemzet unióját. 1542. december 20-án az itt tartott országgyűlés ismerte el János Zsigmondot erdélyi fejedelemnek. 1568-ban a tordai országgyűlésen hirdették ki a vallásszabadságot. Újtorda gótikus református templomába menekültek a lakosok 1601-ben Basta serege elől, de az a falakat
36
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038 ágyúkkal szétlőve lemészárolta őket. A város mellett verte meg a császári sereg Vitéz Mihály vajda seregét, az eseményre a csata helyén 1974-ben felállított monumentális Vitéz Mihály emlékmű és emlékpark hívja fel a figyelmet. 1614-ben Bethlen Gábor sóvágóknak adományozta az elnéptelenedett települést, ekkor kezdődött el újra a sókitermelés. 1665-ben Torda és Dés városokat a gyulafehérvári országgyűlés nemes városokká nyilvánította. A tordaiak sajátos jogállásukat 1711-ig őrizték meg sértetlenül, attól kezdve kiváltságaikat rendre elveszítették. 1848-ban hivatalosan is megszűnt a nemes városok intézménye Erdélyben. 1714-ben Mikes Mihály gróf telepít be pálosokat. 1910-ben 13 455 lakosából 9674 magyar, 3389 román és 100 német volt. Magyar lakosságának nagy része a második bécsi döntés után Kolozsvárra költözött. 1944-ben véres csata (Tordai csata) zajlott le a magyar-német és szovjet-román seregek között, melyben a magyar-német csapatok egy hónapra megakadályozták a szovjetek előrenyomulását. 2002-ben 55 887 lakosából 47 442 román, 5618 magyar, 2703 cigány és 83 német volt.
Híres emberek
Itt született Köteles Sámuel (1770–1831) filozófus, az MTA tagja, a magyar filozófiai szaknyelv egyik megteremtője. Itt született 1796. április 28-án br. Jósika Miklós regényíró. Itt született 1886 október 23-án Varga Béla filozófus, pedagógus, unitárius püspök, teológiai író, egyetemi tanár, az MTA l. tagja. Itt hunyt el 1937. május 22-én Balázs Ferenc erdélyi magyar író, költő, mészkői unitárius lelkész, a népfőiskola mozgalmának a megteremtője országunkban. Itt született 1820. július 7-én Kőváry László régész, történetíró. Itt született 1907. augusztus 12-én Étiènne Hajdú képzőművész, szobrász. Itt született 1891. október 12-én Tulogdy János földrajztudós. Itt született 1902. október 5-én Nagy Albert festőművész. Itt született 1924. április 11-én Csetri Elek történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 37
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
Itt született 1924. május 22-én Darkó László festő, művészettörténész. Itt született 1929. november 25-én Gross Arnold grafikus, festő. Itt született 1937. május 18-án Lászlóffy Aladár költő, író, műfordító. Itt született 1939. május 21-én Lászlóffy Csaba költő, novellista, drámaíró, műfordító. Itt élt Abáts Márton, aki a 18. században a tordai református egyház lelkésze volt.
A szövegértés Erdélyről kérdései Torda címere 1. Hol található Erdély? 2. Hány megyéje van? 3. Melyik részén élnek legnagyobb számban magyarok? 4. Rajzoljátok le Erdély zászlaját! 5. Melyik Erdély legnagyobb városa? Mikről híres? 6. Mutassátok be Nagyvárad Református templomát! 7. Hol található a Hunyadi-várkastély? Mi található benne? 8. Soroljatok Marosvásárhely nevezetességeiből! 9. A jelenkori Erdély milyen ásványkincsekben gazdag? 10. Soroljatok irodalmi személyeket Erdéllyel kapcsolatban! 11. A világörökség helyszínei közül melyek találhatók Erdélyben?
38
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
Versenyek eredményei: Matematikaverseny:
Mesemondó verseny:
4.osztály: 1. Támba Réka 2. Tóth Adél
1.-2. osztályosok közül továbbjutott: Ámik Ákos 2. A oszt. 3.-4. osztályosok közül továbbjutott: Nagy Dominika 3. oszt.
5.oszály: 5. Riskó Róbert 7. Juhász Jácint
Természetvédelmi vetélkedő: 1. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
6.osztály: 2. Balogh Máté 4. Papp Máté 7. osztály: 7. Nagy Ágnes 8. osztály: 6. Móricz Dávid
Jósika – kupa labdarúgó torna:
Irodalmi és történelmi vetélkedő: 1.
2. 3.
Ökokirályok csapat 8. B osztály Biopörkölt csapat 6. B osztály Szirti Sasok csapat 7. B osztály TengerÉSZ-ek csapat 8.A osztály Kék Ibolya csapat: 6. A oszt. Tészták csapat 7.A oszt Bogár Brigád csapat:5 A oszt. Földesurak csapat 5. B oszt.
Alsóban nyert: AC MILÁN csapat 4. osztály Felsőben nyert: ARANY ÁSZOK csapat 7.A osztály Zsinórlabda: Looserek 7. osztály lányok Különdíjat kap a FEHÉR ÁSZOK csapat
5.B csapata: Nagy Katalin Bódi Barbara Sinkó Bernadett Helebrant Edina 8.A csapata 6. B csapata
39
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
Újságcikk (1): MEGMÉRETTETÉS MATEMATIKÁBÓL Napkoron 2010.április 20-án a Jósika- napok keretében megrendeztük a Nyírségi Iskolaszövetségi Matematikaversenyt, amely része a TÁMOP 3.1.4. pályázat témahét programjának. A versenyen közel 80 tanuló mérte össze tudását (4. – 8. osztályig) a környező iskolákból, A feladatsorokat Dr. Czeglédy Istvánné a Hajdu-tankönyvcsalád társszerzője állította össze. A feladatok okoztak némi fejtörést a versenyzőknek, de aztán több- kevesebb sikerrel megoldották azokat. Minden évfolyamról az első három helyezett könyvjutalomban részesült.
Helyezettek: 4. osztály: Támba Réka (Napkor)
helyezés:
6. osztály:
1
Kulcsár Bianka (Apagy)
1
Fekete Csilla (Baktalórántháza.) 1
Balogh Máté ( Napkor)
2
Tóth Adél (Napkor)
Zámbori Árpád (Nyírkércs)
3
2
Balogh Julianna (Ramocsaháza.) 3
7. osztály:
5. osztály:
Majláth Klaudia (Besenyőd)
1
helyezés:
Nagy Rebeka (Nyírkércs)
1
Szabó Ferenc (Nyírjákó)
2
Jécsák Dorottya (Levelek)
2
Majláth Ákos (Apagy)
3
Barkó József (Apagy)
3
8.osztály: Erdősi Levente (Magy)
1
Kéninger Bettina (Magy)
2
Maczali Márk (Apagy)
3 Lapunkat tájékoztatta: Tóth Zoltánné
40
Újságcikk (2): Jósika-hét a napkori iskolában Lezárult a Jósika-hét Napkoron. Az egyedüli iskola vagyunk Magyarországon, akik a történelmi regény megalkotójának nevét, Jósika Miklóst választottuk névadónknak. Nemcsak azért - mert az író 18 évet élt Napkoron abban a kastélyban, ahol jelenleg is oktatás folyik -, hanem mert meggyőződésünk, hogy életéből, pályájából számos követendő, példaadó értéket tudunk tanulóink számára irányelvként kínálni. Így volt ez az elmúlt héten, amikor a TÁMOP-3.1.4 pályázat keretében naponta változatos programtól volt hangos az iskola. Újdonság volt azonban, hogy a tanórák bizonyos részében is foglalkoztunk az író személyét, műveit, munkásságát érintő ismeretekkel, az 1848-49-es forradalomban betöltött szerepével. A tanórákon kívül kísérőrendezvények, mint matematikaverseny, irodalmi-történelmi vetélkedő, Jósika-kupa, csipkekészítés színesítette a programot, melyeken nagy számmal vettek részt diákjaink. A hetet színvonalas gálaműsor zárta, melyen iskolánk apraja-nagyja fellépett, majd pedig diákbállal végződött a névadó-hét. Szokira Jánosné
41
„Lelki erő diadalt nyer, ha tud akarni.”
Plakát:
(Jósika Miklós)
2010. április 19-24-ig
Április 19.
11 00
14 00
Megnyitó
Akadályversenyek (4 fős csapatok)
Ünnepi megemlékezés
Jósika - totó
Koszorúzás a szobornál
Rajzverseny
Miért éppen Jósika? Körtvélyessyné Geréb Júlia előadása
Április 23.
7 30
Jósika – heti értékelés
Meglepetés
Helye: Faluháza
Április 24.
16 00 - 18 00
Gálaműsor
19 00 - 23 00
Diákbál
Április 20.
13 30
Iskolaszövetségi matematikaverseny
Április 21.
14 00
Irodalmi és történelmi vetélkedő ( 4 fős csapatok)
.
„Csipkebolt” – Jósika Júlia nyomdokában
Kiállításaink megtekinthetők az iskola aulájában: Jósika élete és munkássága A szülőföld öröksége Fotókiállítás Ügyes kezek Munkáinkból
Április 22.
8 00 - 8 30
Megemlékezés a Föld napjáról Helye: Aula
9 00
Föld napja a Harangodi Erdei Iskolában
42
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
tanulónak a Jósika-napok alkalmából megrendezett, Nyírségi Iskolaszövetségi Matematikaversenyen elért I. helyezéséért. Napkor, 2010. április 20. Dr. Czeglédy Istvánné
Baksa Ferencné
szaktanácsadó
igazgató
43
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0038
Meghívó: Kiállításaink megtekinthetők az iskola aulájában: Jósika élete és munkássága A szülőföld öröksége Fotókiállítás Ügyes kezek Munkáinkból
JÓSIKA-NAPOK PROGRAMJA 2010. április 19-24-ig
Április 19.
11 00
Megnyitó Ünnepi megemlékezés Koszorúzás a szobornál
A napkori Jósika Miklós Általános Iskola szeretettel meghívja Önt a
14 00
Miért éppen Jósika? Körtvélyessyné Geréb Júlia előadása Helye: Faluháza
IV.
Április 20.
13 30
Iskolaszövetségi matematikaverseny
Április 21.
14 00
Irodalmi és történelmi vetélkedő Jósika-kupa
Április 22.
következő rendezvényeire: 44
Április 24.
8 00 - 8 30
Megemlékezés a Föld napjáról Helye: Aula
9 00
Föld napja a Harangodi Erdei Iskolában
16 00 - 18 00
Gálaműsor
19 00 - 23 00
Diákbál
