PÁLYÁZAT a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája intézményegység-vezetői beosztásának betöltésére
készítette: Brindzáné Kárpi Ilona intézményegység-vezető Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája Kecskemét, 2009. április 15.
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS .............................................................................................................3 1.1. CÉLMEGHATÁROZÁS..................................................................................3
2.HELYZETELEMZÉS...................................................................................................4 2.1. SZAKMAI FELTÉTELEK.................................................................................4 2.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK...............................................................................4 2.3. TÁRGYI FELTÉTELEK....................................................................................5 2.4. KAPCSOLATRENDSZER.................................................................................6
3. INTÉZMÉNYEGYSÉGI VEZETÉSI PROGRAM...................................................8 3.1. CÉLOK, FELADATOK.....................................................................................8 3.2. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG KÖZÖSSÉGEI...................................................10 3.3. AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA....................................................................11 3.4. TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK......................................................12 3.5. MINŐSÉGFEJLESZTÉS...................................................................................14
4. ZÁRSZÓ........................................................................................................................15
5.MELLÉKLETEK..........................................................................................................16
2
„Gondolkodj cselekvő emberként, és cselekedj gondolkodó emberként.” /H. Bergson/
1.BEVEZETÉS Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének döntése alapján 2008. július 1-étől átalakult Kecskemét város szakképző intézményeinek szervezeti struktúrája. A korábbi szakképző iskolák, intézményegységként integrálódtak be az újonnan létrehozott két többcélú intézmény valamelyikébe, így a mi iskolánk a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium egyik intézményegysége lett. 2008 júliusában új szervezeti és működési szabályzattal, pedagógiai programmal és házirenddel indult a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium minden intézményegységében, így nálunk is, a 2008-2009-es tanév szervezése. A Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskola intézményegység vezetésére 2008. július 9-től kaptam megbízást, egy évre, Zsámboki Anna igazgatónőtől. Az integráció első éve mindannyiunk számára nagy kihívást jelentett, egységes iskolaként szakmai önállóságunkat, hagyományainkat a lehetőségekhez mérten azért megőrizve jól működni, talán még egy kicsit többet is nyújtani - ez volt a feladatunk. Az intézményegységek vezetőinek és dolgozóinak kompromisszumkészsége és jó együttműködő képessége segített abban, hogy ezt a feladatot maradéktalanul teljesíteni tudtuk. 1.1. CÉLMEGHATÁROZÁS Az oktatás folyamatosan fejlődik, fejlesztésre szorul, mert meg kell felelnie a társadalmi, gazdasági elvárásoknak, törvényi előírásoknak és a partnerek igényeinek. Különösen igaz ez a szakképzésre, amely az utóbbi években fejlesztés terén kiemelt figyelmet kapott. A szakképzés megújításának elsődleges célja, hogy diákjainknak a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő képzést nyújtsuk, illetve olyan kompetenciákkal ruházzuk fel őket, amelyek bármikor képessé teszik a munkahely megszerzéséhez, megtartásához szükséges képzések elvégzésére. A szakközépiskolai képzés az érettségi bizonyítvány megszerzésére irányul, amely szükséges feltétele a továbbtanulásnak, vagy a technikusi illetve a felsőfokú szakmai képzésnek. Ebben a képzési típusban a szakmai alapozó oktatás keretein belül lehetőség nyílik az adott szakmacsoport megismertetése, megszerettetése. A középiskola feladata - különösen az oktatáson túl - a tanulóink nevelése. Talán ez az a korosztály, amely a legsérülékenyebb, leginkább ki van téve a társadalmi környezet rossz behatásainak és legjobban fogékony is rá. Segítenünk kell nekik eligazodni a világban, fel kell készítenünk őket a mindennapok küzdelmeire, kihívásaira. Fontos, hogy az alapvető erkölcsi normákat és viselkedési szabályokat közvetítsük tanulóink felé.
3
2.HELYZETELEMZÉS 2.1.
SZAKMAI FELTÉTELEK
A nevelési – oktatási és képzési rendszer felépítése 9-10. évfolyamokon: általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása, szakmai alapozó oktatás, illetve a kerettantervben meghatározott szakmai orientáció folyik. 9. évfolyamon szakképzést elősegítő kompetencia alapú felzárkózató oktatás van: – Ennek kertében alapkészségek fejlesztése, szocializáció, pályaorientáció és szakmai alapozás történik. A pedagógiai koncepció sajátossága, hogy speciális szempontként a kompetencia-alapú fejlesztést, ezen belül is a szakképzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. 9-12. évfolyamokon: érettségire való felkészítés /közép-emelt szintű /. Szakmai előkészítő tantárgyak: – mezőgazdasági alapismeretek – környezetvédelmi alapismeretek elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, középfokú nevelés – oktatás, valamint a szakképesítési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. 11-13. évfolyamokon: szakiskolában szakmai vizsgára való felkészítés. 13-14. évfolyamokon: szakmai vizsgára való felkészítés középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében.
2.2.
SZEMÉLYI FELTÉTELEK
Intézményegységünkben 39+1 fő pedagógus és 16 fő technikai dolgozó látja el az oktatásnevelés feladatát és azok feltételeinek biztosítását. A pedagógusok mindannyian rendelkeznek a feladatellátáshoz szükséges végzettséggel, vagy annak megszerzése folyamatban van (főiskolai végzettség helyett egyetemi végzettség, vagy egyéb kiegészítő végzettség megszerzése). A Szakképzési Fejlesztési Program, melyhez intézményegységünk a 2006-2007-es tanévtől csatlakozott, sikeres pályázat eredményeként, számtalan lehetőséget biztosít kollégáinknak a szakmai fejlődésre, különösen módszertani téren, de kiegészítve ezt informatikai és nyelvi
4
képzésekkel is. Az alábbi képzéseken vettek részt az intézményegységünk pedagógusai az elmúlt két évben: • Nyelvtanfolyamok (angol, német)- csoportos és egyéni belföldi és külföldi 3 hetes • Informatikai ismeretek • Kooperatív technikák • Érzékenyítő tréning • Projekt alapú oktatás • Moduláris képzés • Önfejlesztés- 3 hét belföld és 1 hét külföld: /4 kolléga/ • Mérés-értékelés • Társadalom és jelenismeret • Természetismeret és környezeti nevelés • EQ képzés • Interaktív tábla és a szavazórendszer használata 2.3.
TÁRGYI FELTÉTELEK
Az intézményegység oktatási, képzési feltételei folyamatos fejlesztéssel lehetővé tették az iskolai szakmai profil bővítését /környezetvédelmi, virágkötő-berendező képzés/. Az iskolai tanépületben minden tekintetben biztosítottak a nevelés, oktatás, képzés feltételei. / tornaterem, szaktantermek, könyvtár, stúdió, környezetvédelmi laboratórium, előadók, tantermek, szertárak, sportudvar, konyha, ebédlő, díszterem, konferencia terem, csoportszobák, számítástechnikai szaktantermek, stb./ A felszereltség és az eszközellátottság korszerű, folyamatosan fejleszthető. A világbanki támogatásokkal és egyéb pályázatokkal a feltételeket hosszú távra sikerült jó színvonalon kialakítani. Az épület felújítása, korszerűsítése is tervszerűen, folyamatosan történik. A berendezéseket folyamatosan cseréljük, felújítjuk a városi önkormányzat támogatásával. Az iskola épülete, a tornaterem, a tantermek és a berendezések kihasználása maximális, mivel az intézet biztosítja a feltételeket a délutáni oktatáshoz a Németh László Gimnáziumnak is. Ezért a fokozott igénybevétel az épület helyiségeinek és berendezéseinek folyamatos szinten tartását veszélyezteti. Folyamatos javításokkal, karbantartásokkal, pótlásokkal, felújításokkal az oktató-nevelő munkához mégis igényes környezetet biztosítottunk. A 2007-2008-as tanévben a Szemünk fénye program keretében a városi önkormányzat támogatásával a világítótestek cseréjére került sor, az idei tanévben pedig a fűtéskorszerűsítés is megtörtént az intézményegységünkben. A vagyon- és személyi biztonság érdekében az iskola bejáratához 2008 őszén elektromos beléptető rendszert alakítottunk ki. A gyakorlati oktatásunk az iskolánk tanüzemében folyik, amely mondhatni a legkorszerűbb technikákkal van felszerelve, ezt sikeres pályázatok és a szakképzési támogatások célszerű felhasználásával sikerült megoldanunk. Létkérdés a tanüzem, a gyakorlati központ, az iskolai tanműhely oktatási, képzési, gazdálkodási feltételeinek folyamatos fejlesztése. Az iskola épületének tetőszerkezete nagyon rossz állapotban van, ezért az elkövetkező években, ha lehetőség nyílik rá szükséges annak teljes felújítása. Az iskola tanüzemének épülete is felújításra szorul, külső és belső tatarozásra egyaránt.
5
2.4.
KAPCSOLATRENDSZER
Az oktatás általános feltételrendszerét alapvetően az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a szakképzésért felelős minisztériumok irányítják. Az intézményegységek kapcsolattartása elengedhetetlen ezekkel a szervezetekkel. Napi kapcsolatunk van a fenntartó önkormányzat Intézményi Osztályával. Rendszeres a kapcsolatunk a gyakorlati képzések gyakorlóhelyeivel, a vállalkozói környezettel, részt veszünk a helyi és országos szakmai érdekképviseleti tevékenységben. Az intézmény a tanulók szüleivel szülői értekezletek, fogadóórák (évi 2-2 alkalommal) keretében tartja a kapcsolatot, valamint az intézményegységek szülői munkaközösségei jelentik a közvetlen állandó kapcsolatot. A szakképzés területén jelentős kapcsolatot jelent a Kecskeméti TISZK - kel való együttműködés, amely a szakmai képzéshez és a gyakorlatok területéhez kötődik. A hatályos törvények szerint 2008. szeptember 1-től a Szakképzési Fejlesztési Hozzájárulások fogadására csak a KETISZK jogosult, ezért a Humán Középiskola, így intézményegységünk is csak ezen együttműködés által juthat hozzá ehhez a jelentős fejlesztési formához. Fontos a kapcsolattartás a város iskoláival, oktatási- és kulturális intézményeivel, a város lakosságával. A vizsgáztatás és a szakmai képzések fejlesztésében szerepet kapó kamarák, szakmai szervezetek, az Országos Közoktatási, Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) és az Országos Közoktatási Szolgáltató Intézet (OKSZI), valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI), szakmai munkánk irányításában jelentős szerepet töltenek be. Iskolánk nagy hangsúlyt helyez a médiakapcsolatokra, tanulóink és tanáraink szerepelnek a nyilvánosságot kapó rendezvényeken, szervezetekben. Fontos a pedagógus szakmai- és érdekvédelmi szervezetekkel való kapcsolattartás, együttműködés. Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája a fentieken kívül kapcsolatot tart – kecskeméti virágüzletekkel – Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karával – Szőlészeti Kutatóintézettel – KEFAG Rt-vel – Juniperus Parkerdészetével – Gumó Kft.-vel – Kecskeméti Képző Központtal. Az intézményegység segíti a térség szakmai, ágazati tevékenységét, a Megyei Agrárkamara, a gazdakörök munkáját, a gazdálkodók, a mezőgazdasági vállalkozók tájékoztatását, képzését és továbbképzését.
6
Külföldi kapcsolataink: Mezőgazdasági Iskola és Diákotthon, Futak Az együttműködés formái: 1. Az együttműködési megállapodást aláíró iskolák, lehetőségekhez mérten közösen dolgoznak a fennálló pedagógiai módszerek fejlesztésén. 2. A modern munkaeszközök közös fejlesztése. 3. A tanulók önszerveződésének és munkájának közös megismerése, tapasztalatcseréje illetve bővítése. 4. Az együttműködő felek tapasztalataikat megosztják egymással az Európai Uniós projektumokról, és azokra közös pályázatokkal is jelentkeznek. 5. Diák- és tanárcsere-programok szervezése, melynek célja a mezőgazdasági termelés különböző technológiájának megismerése, továbbá kulturális- és sportrendezvények szervezése, illetve látogatása. A két iskola vezetői az elmúlt két évben többször találkoztak. 2008 tavaszán a futaki iskola 10 diákja és az őket elkísérő tanárok, vezetők néhány napot töltöttek iskolánkban, illetve iskolánk tanüzemében- ismerkedtek az itt folyó munkával, tanulással. 2008. nyarán a Kocsis Pál Iskola néhány tanulója nyári gyakorlaton vett részt a futaki iskolában, annak tangazdaságában. 2008 őszén a mi intézményegységünk képviselőit hívták meg Futakra, ahol találkozhattunk a tartományi képviselőkkel, a városi képviselőkkel és természetesen az iskola dolgozóival, diákjaival. A városi és a tartományi vezetők is a támogatásukról biztosították a futaki iskolát a külkapcsolatai fejlesztésében, különösen a közös EU- s pályázatokat szorgalmazták, a felzárkózás reményében. Középfokú Gépjárműjavító Szakképző Intézet, Jihlava A két iskola együttműködési szándékát fejezi ki a szakképzés, a pedagógusok továbbképzése és baráti kapcsolatok fenntartása terén. Ennek keretében: 1. Minden iskolai évben 1 alkalommal (tavasszal) Jihlaván sportversenyt rendezünk, melyen részt vesznek a seregélyesi, jihlavai, kecskeméti és a galántai diákok, valamint pedagógusok. A visszavágó időpontját és helyszínét a 4 iskola vezetői együttesen tárgyalják meg, az azonos teherviselés figyelembe vételével. 2. Megegyezés alapján minden évben 2 alkalommal találkoznak az iskolák dolgozói. 3. A jihlavai iskola igény esetén szállást biztosít a kecskeméti iskola részéről 4 személynek. 4. A kecskeméti iskola a jihlavai iskola részéről jövő igény esetén 4 személynek szállást biztosít. 5. Sportversenyek esetében az utaztatási és szállásköltségeket az iskolák viselik. 6. Az iskolák igény esetén kölcsönösen a másik fél rendelkezésére bocsátják a használt szakirodalmukat a mezőgazdasági gépjavító és gépjárműjavító szakokon. A négy iskola kapcsolata elsősorban a közös sportversenyek megszervezésére korlátozódott. A helyszínek váltakoztak az iskolák között. 2007-ben galántai pedagógusok és diákok néhány napot töltöttek Kecskeméten.
7
3. INTÉZMÉNYEGYSÉGI VEZETÉSI PROGRAM 3.1. CÉLOK, FELADATOK Intézményegységünkben a NAT-ban megfogalmazott alapelveknek és a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Pedagógiai Programjának megfelelően szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok. A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az oktatás a nevelés része. Pedagógiai alapelveink mind a NAT, mind a szakképzés fejlesztés egybehangzó elvei alapján az alábbiakban fogalmazhatók meg: – kompetencia alapú oktatás – kulcskompetenciák elsajátíttatása, fejlesztése mind az általános képzésben, mind a szakképzésekben, – az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítására törekvés – az önálló tanulás képességének elsajátíttatása, – a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelés igénye, – a szakmai képzések területén az adott szakmához szükséges feladat-, személyes-, társasés módszerkompetenciák fejlesztése, – a tanulók felkészítése a munkaerő-piaci aktív részvételre, a szakmai karrier megtervezésére és megvalósítására, a szakmaváltásokhoz szükséges képességek kialakítása, az aktív munkavállalói attitűd fejlesztése, – gyakorlatközpontúság, – a tanulók személyiségének fejlesztése, – korszerű oktatásszervezési eljárások bevezetése, – a tanulási esélyegyenlőség segítése – figyelemmel városunk Esélyegyenlőségi Programjára, – a Föld globális problémái iránti felelősség kialakítása a tanulókban, – a környezet megóvásának igénye a mindennapi életben is, – a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, – aktív részvétel lakóhelyünk életében, – a pedagógus önfejlesztés, a szakmai színvonal folyamatos megújítása. a) Oktatási célok (az iskola többfunkciós voltából eredően a különböző funkciókhoz kapcsolódóan): Szakközépiskola – a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciák további fejlesztése (kulcskompetenciák: – – – – – – –
– –
– – – –
anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.)
felkészítés az egész életen át tartó tanulásra – a tanulás tanítása a tanulók önismeretének fejlesztése nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése az európai azonosságtudat fejlesztése, az egyetemes kultúra legjellemzőbb eredményeinek megismertetése
8
– a gazdaság alapvető összefüggéseinek megértetése – felkészítés az érettségi vizsgára Szakképzés (iskolai rendszerű nappali képzéseink) – a szakmai kompetenciák elsajátíttatása – holisztikus emberszemlélet kialakítása – a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz szükséges ismeretek elsajátíttatása – felkészítés az egész életen át tartó tanulásra – a tanulás tanítása – szakmai idegen nyelv tanítása – szakmai alapozás az iskolarendszerű szakképzésre – a szakmai karriertervezéshez és megvalósításhoz szükséges tudás elsajátíttatása – az európai és Európán kívüli kultúrák jellemző elemeinek megismertetése – a minőségügyi elvek érvényesítése az oktatási folyamatban b) Nevelési célok – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
a tanulóközpontú szemlélet folyamatos erősítése a kölcsönös tiszteleten alapuló tanár-diák kapcsolat erősítése a személyiség folyamatos fejlesztése az önismeret fejlesztése, a pályaválasztás/pályakorrekció segítése a demokratizmus erősítése közösségfejlesztés a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése a tehetség, képesség kibontakozását segítő nevelési módszerek alkalmazása gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő nevelési módszerek alkalmazása – esélyegyenlőség segítése a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek folytatása környezettudatos magatartásra nevelés a testi és lelki egészségre való törekvés, egészségfejlesztésre nevelés a lelkiismereti szabadság tisztelete a másság elfogadása, tolerálása, az előítéletesség csökkentése a diszkrimináció minden formájának tagadása az alapvető erkölcsi és viselkedési normák betartása a munkában való megbízhatóság kifejlesztése, erősítése a tanulókban együttműködésre, team munkára nevelés a bizonytalanság kezelésének képessége a munkaerő-piaci aktív részvételre törekvés
Összességében olyan iskolai pedagógiai, nevelési, szakmai munkát kell végezni, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Ezek a pedagógiai elvek segíthetik értékeink megbecsülését, tiszteletét, őrzését, szolgálhatják önbecsülésünket, ember- és természetközpontú életünket.
9
3.2. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG KÖZÖSSÉGEI Nevelőtestület A nevelőtestület feladatát a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Pedagógiai Programja egyértelműen meghatározza. Ez a program az intézményegységek hasonló pedagógiai feladatait és a specialitásokat is figyelembe véve körültekintően készült el. A nevelőtestület tagjainak legfontosabb feladata a tanulók magas színvonalú nevelése, oktatása. A pedagógus a személyiségével is nevel, tehát a pedagógiai munkát jól mutatja a tanár felkészültsége, a munkához, a kollégáihoz, a tanulókhoz és a szülőkhöz való viszonya. Az intézményegység nevelőtestülete jár el minden olyan ügyben, amely kizárólag az intézményegységet érinti. Másrészről az intézményegységünk nevelőtestületének tagjai a Humán Középiskola nevelőtestületének is része, így vannak olyan feladatok, amelyek ebből adódnak. A szakmai munkaközösségek például- a szakmacsoportosokat kivéve- intézményi szintűek. Továbbá vannak olyan intézményi szintű döntések, amelyben az intézmény nevelőtestülete járhat el közvetlenül, vagy a választott munkabizottsági tagokon keresztül. A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolájának nevelőtestülete 39+1 főből áll. A nevelőtestület minden egyes tagja rendelkezik azzal a végzettséggel, mellyel a feladatát maradék nélkül el tudja látni. Az utóbbi két évben az SZFP program keretében a nevelőtestületünk szinte 100%-ban részt vett valamilyen továbbképzésen. Ezek a képzések még a következő években is folytatódnak. Ugyanakkor nem csak továbbképzésekre, hanem kiegészítő képzésekre is szüksége van a kollégáinknak, egyrészt az egyéni fejlesztés, másrészt a jobb munkaerő gazdálkodás miatt. Szakmai munkaközösségek Az intézményi összevonás a szakmai munkaközösségek szinte teljes átszervezésével járt. Intézményegységi szinten 3 munkaközösségünk maradt a környezetvédelmi szakmacsoportos, a mezőgazdasági szakmacsoportos és az osztályfőnöki. A többi szakmai munkaközösség átkerült intézményi szintre, itt 2 munkaközösség vezetője a mi nevelőtestületünkből került megválasztásra. Az idei évben formálódtak ezek a munkaközösségek, de ennek ellenére számos közös programot hoztak létre, például: idegen nyelvi verseny, német nyelvű színház, szavalóverseny. A tendenciát tovább folytatva az intézmény tanulói biztosan nyertesei lesznek a közös szakmai munkaközösségek tevékenységének. Diákönkormányzat Az intézményegységünkben évek óta jól működik a diákönkormányzat, természetesen ez a diákönkormányzatot segítő tanár munkáját is jellemzi. A diákönkormányzat tevékenyen kiveszi részét az iskola programok szervezéséből, például: Fiókabál, Szalagavató, Kocsis Napok rendezvénysorozata, sportversenyek. Évek óta iskolaújságot jelentet meg rendszeresen a diákönkormányzat. Az intézményi szintű diákönkormányzat is létrejött ebben az évben, a diákönkormányzatot segítő tanárt a mi intézményegységünkből választották meg. Rendkívül sikeres volt a közös foci, amely a téli szünet előtt került megrendezésre, így a tavaszi szünet előtt ezt ismét megrendeztük. Ilyen közös rendezvényekkel segítséget tudunk nyújtani a diákoknak a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Szülői szervezet Az iskola legfőbb külső partnere a szülő. A tanulók nevelése csak akkor lehet hatékony, ha a szülőkkel együtt tudunk dolgozni, ha támogatnak bennünket
10
3.3.
AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA
Az oktató-nevelő munkánkat alapvetően a NAT határozza meg, a kulcskompetenciákon és kiemelt fejlesztési feladatokon keresztül. Intézményegységünkben a tanítási-tanulási folyamatok a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Pedagógiai Programjának megfelelően szerveződnek. A 2006-2007-es tanévtől kezdve részt veszünk a szakképzés megújításáért létrehozott Szakiskolai Fejlesztési Programban. Ennek célja a szakképzés minőségének javítása, a pedagógusok módszereinek korszerűsítésével és az iskolák eszközparkjának fejlesztésével. A szakképzés tervezésénél, szervezésénél az RFKB határozata az irányadó, amely a képezhető szakmákat határozza meg évről-évre. Intézményegységünkben két szakmacsoportban: mezőgazdaság és környezetvédelemvízgazdálkodás folyik az oktatás, különböző képzési formákban. Szakiskolában a 9-10. osztályban általános képzést kapnak a tanulóink, majd 11. évfolyamtól szakmai képzést dísznövénykertész, kertész, zöldségtermesztő, virágkötő-berendező és környezetvédelem szakmákban. A két vagy három éves szakmai képzés után szakmunkásbizonyítványt kapnak az itt végzett diákok. Szakközépiskolában az egységes érettségi vizsgára készítjük fel a diákjainkat, itt szakmai alapozó tantárgyként környezetvédelem-vízgazdálkodási vagy mezőgazdasági alapozó ismereteket tanulnak. Ezek a tantárgyak az érettségi vizsgán választható tantárgyként szerepelnek. Felsőfokú szakképzés: A következő tanévtől kezdve a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karával közösen indítjuk a Hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzést. Reményeink szerint olyan hosszú távú együttműködési formát sikerült kialakítani, amely kedvező a tanulóknak, a KF Kertészeti Főiskolai Karának és az intézményegységünknek. Technikusképzés: Az érettségivel rendelkező tanulóink és más tanulók számára is kétéves szakmai képzésként eddig környezetvédelmi technikus képzést biztosítottunk, de az RFKB ezt a képzést nem támogatja így a következő tanévtől a mezőgazdasági technikus képzést hirdetjük meg érettségizett tanulók számára. Az RFKB határozatát figyelembe véve kicsit előrelátóan a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Alapító Okiratának módosításakor intézményegységünk új szakmacsoportot vett föl a képzési struktúrájába, a vegyipari szakmacsoport azon részét, amely a környezetvédelemhez vagy a mezőgazdasághoz közelálló. Ezek az alábbiak: Laboratóriumi technikus: Elágazás: Környezetvédelmi és vízminőségi laboratóriumi technikus: Magyarországon, de különösen a Dél-Alföldön rossz az ivóvíz minősége, így a vízminőséget vizsgáló laborok szerepe megnő. Ez a szakképzési forma az előbb említett laborokba képez szakembereket. A környékünkön nincs ilyen jellegű képzés. Elágazás: Mezőgazdasági laboratóriumi technikus: A mezőgazdasági termelés alapfeltétele a talajvizsgálatok elvégzése, állattenyésztésben pedig a bakterológiai, toxikológiai vizsgálatok elvégzése. Az EU-s támogatások elnyeréséhez szükséges ezeknek a vizsgálatok megléte- ezért fontos az ilyen szakemberek képzése, mert igény van rá az előbbiek miatt. A környékünkön szintén nincs ilyen jellegű képzés.
11
A szűk szakmai kereteket átlépve igyekszünk a tanulóinkat az életre nevelni, olyan plusz ismeretekhez juttatni őket, amelyek hasznosak lehetnek a mindennapokban és a szakmájukban is, pl. kereskedelmi ismeretek, vállalkozási ismeretek, fogyasztóvédelem. 3.4. TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium intézményegységei a tanórán kívüli foglalkozások rendjét önállóan szabályozzák, de a lehetőségekhez mérten közösen is megszervezhetik. Erre már az idei tanévben is volt néhány jó példa. Intézményegységünk adott helyet a közös focibajnokságnak, a december utolsó tanítási napján megszervezett 2009 perces focinak és a német nyelvi munkaközösség által szervezett német színháznak valamint az idegen nyelvi fordító versenynek is. 2009. április 5-8.: A Dísznövénykertész Szakma Kiváló Tanulója Országos Versenyt rendeztük intézményegységünkben. A versenyen az ország minden tájáról érkeztek versenyzők, pontosan 18 fő 11 iskolából és az őket kísérő felkészítő tanárok, illetve a verseny feladatait összeállító valamint a versenyt felügyelő szaktanácsadók, szakreferensek az FVM VKSZI részéről. Ez egy jelentős feladat volt számunkra, melyet sikerrel teljesítettünk. A versenyen túl a vendégek bepillantást nyertek intézményegységünk életébe, szakmai munkájába, de Kecskemét város nevezetességeit, szépségeit is megismerhették, meglátogathatták a híres kecskeméti dísznövénykertészeteket. Külön öröm számunkra, hogy ezen a versenyen intézményegységünk tanulója I. helyezést ért el és teljesítménye alapján szakmunkás bizonyítványt kapott. Intézményegységünkben tevékenységeket:
kiemelten
fontosnak
tartjuk
az
alábbi
tanórán
kívüli
A tehetség, képesség kibontakoztatása Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: - a korai felismerés, - a tehetségek számbavétele, - a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása, - a hiányosságok, gyengeségek okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás vagy szakmai irányítás, - az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diák képességeinek fejlesztése. Intézményegységünk tanulói minden évben sikerrel szerepelnek a szakmai versenyeken (OSZTV, SZKTV, SZÉTV), városi és országos sportversenyeken egyaránt. A Humán Iskola közös csapattal indul a sportversenyeken, ez további erősítést jelent a jó eredmények elérésére. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Biztosítanunk kell, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos
12
feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélék, ezért a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység - fontos: a helyzetfelismerés és helyzetértékelés, a magatartási zavar feltárása, a kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel illetve gondviselőkkel, - együtt kell működni: a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek, az osztályban tanító pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felelősnek, - törekedni kell arra, hogy: a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Az intézményegységünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata: - a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése, - a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében, - a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése, - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése, - tájékoztatást nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, - együttműködés: a szabadidőt szervező kollégákkal, az osztályfőnökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetővel, az Intézményegység Diákönkormányzatával és a Diákönkormányzatot segítő tanárral, a kollégiumi nevelőtanárokkal. Ünnepélyek, megemlékezések Az iskolákban az ünnepélyek az állami ünnepekhez és a tanítási év bizonyos eseményeihez kapcsolódnak. A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium intézményegységei ezeket önállóan rendezik meg.
13
Hagyományok A hagyományok ápolása fontos minden intézményegység számára, mert ettől lesznek az intézményegységek egyediek és az intézmény ettől lesz színes. Nevelési szempontból sem elhanyagolható a jelentősége, hiszen tanulóinkat ezzel a hagyományok ápolására neveljük. A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskolájában a névadó Kocsis Pálra való emlékezés keretében minden év december első hetében a tanulóink a Kecskeméti Köztemetőben Kocsis Pál, és az iskola volt tanárainak a sírjára koszorút helyeznek el. Az intézményegységünk bemutatókat, kiállításokat, versenyeket rendez a szakmakultúra terjesztése érdekében. (Hírös Hét Fesztivál, Virágkötészeti Verseny, Kiállítás, Tavaszi Fesztivál, Természetesen Advent, stb.) A szabadidő hasznos eltöltése A lehetőségekhez mérten rendezvényeinkkel a tanulóinknak segítséget nyújtunk a szabadidő hasznos eltöltéséhez pl. sakkbajnokság, sportversenyek, idegen nyelvi és egyéb tanulmányi versenyek. A 2007-2008-as tanévben intézményegységünk Ökoiskola címet kapott, amely szakmai profilunkat tovább erősítheti és számos lehetőséget nyújt a tanulóknak a szabadidő hasznos eltöltéséhez a tartalmas ökoszakköri programok segítségével. 3.5. MINŐSÉGFEJLESZTÉS Intézményegységünkben az SZFP által elvárt módon folyt a minőségirányítás, minőségfejlesztés. A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium egységes Intézményi Minőségirányítási Programot alakít ki, amely szükségszerűen összhangban kell, hogy álljon Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának a minőségirányítási programjával.
14
4. ZÁRSZÓ A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium jól működik, ha intézményegységei jól működnek és kompromisszumokra készen jól tudnak együtt dolgozni. A 2008-2009-es tanévben ez az együttműködés maradéktalanul megvalósult, úgy hogy az intézményegységek szakmaisága megmaradt és igyekeztünk azokat a lehetőségeket megtalálni, amelyekkel az intézményegységek közötti képzési kapcsolatok minden intézményegység számára fejlődést jelentenek. Az intézményegység-vezető egyrészt felelős az intézményegységben folyó munkáért, az intézményegység törvényes működéséért, de lelkiismerete szerint felelős azért is, hogy felelősséggel képviselje intézményegységét az igazgatótanácsban. Az oktatási rendszer folyamatos átalakítás, fejlesztés alatt áll, ezért nyitottnak kell lennünk a változásokra, innovatívnak kell lennünk és mindezek közben emberségesnek kell maradnunk. "A világmindenséget nem csupán a sokféleségben rejlő egység teszi széppé, hanem az egységben rejlő sokféleség is.” /Umberto Eco/
A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Igazgatótanácsának, a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája nevelőtestületének és dolgozóinak, a szülőknek a támogatásával és a szakmai tapasztalatommal képesnek érzem magam az intézményegység vezetésére.
Brindzáné Kárpi Ilona
15
