Pályázat. Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium. Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája

Pályázat a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája intézményegység vezetői munkakörének betöltésére

Készítette: Tóth Lászlóné megbízott intézményegység vezető

Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskola Kecskemét, 2009. április 15.

Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája

Tartalom oldal 1. 2.

3.

4.

Bevezetés 1.1. Képzéseinkről általában 1.2. Pedagógiai alapelveim Helyzetelemzés 2.1. Előzmények 2.2. Környezeti feltételek 2.3. Humán erőforrás 2.4. Tárgyi feltételek Intézményegység vezetési terv 3.1. Célkitűzések 3.1.1. A konkrét célkitűzéseket befolyásoló elemek 3.1.2. Stratégiai célok 3.1.3. Oktatási célok 3.1.4. Nevelési célok 3.2. Tanulóközpontú szemlélet 3.3. Tanórán kívüli tevékenységek 3.3.1. A tehetség, képesség kibontakoztatása 3.3.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő nevelési módszerek alkalmazása 3.3.3. A környezettudatos magatartásra nevelés 3.3.4. Egészségfejlesztés 3.3.5. A toleranciára, a másság elfogadására nevelés 3.3.6. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása 3.3.7. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink 3.3.8. Hagyományaink 3.3.9. Diákönkormányzat 3.4. Gazdasági célok 3.5. Kommunikáció 3.6. Beiskolázás 3.7. Minőségügy Záró gondolatok

2

3 3 4 5 5 5 6 7 9 10 10 12 12 14 14 16 16 16 16 17 17 17 17 18 18 18 18 20 20

Pályázat intézményegység vezetői munkakörre

1. Bevezetés 1.1.

Képzéseinkről általában

A szakképzés alapfunkciója az emberi erőforrás munkakultúrájának átfogó fejlesztése, s ugyanakkor az egyén konkrét szakmai – foglalkozási szerepekre, munkakörökre, technológiákra történő felkészítése. Napjaink szakképzési változásait alapvetően az Európai Tanács 2000-ben tartott lisszaboni ülésén kitűzött célok és az ezekhez kapcsolódó, 2001-ben megtartott "Bruges-i kezdeményezés" nevű értekezlet célkitűzései határozták meg. A célkitűzések a szakképzés hatékonyságának és minőségének növelésére, az élethosszig tartó tanulás megvalósítására, a kulcskompetenciák oktatására (beleértve a digitális technológiák használatának ismeretét), a nyelvoktatásra, az élethosszig tartó pályaorientációs tanácsadásra, a szakképzés státuszának növelésére, a szakképesítések és a szakértelem transzferálhatóságára az országok, szektorok és munkakörök között, a "kredit transzfer” (2004. december 14-i maastrichti közlemény) lehetőségére helyezik a hangsúlyt. Mindezek innovatív, rugalmas tanulási formák kialakításával, a formális képzési rendszerek átalakításával, az informális és non formális képzési rendszerek előtérbe kerülésével érhetők el az iskolai rendszerű, és az iskolarendszeren kívüli képzésekben egyaránt. A szakképzéssel foglalkozó intézményekben ezen változások előkészítése és megvalósítása folyik napjainkban (2003-ban a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet – NSZFI – által koordinált pályázat keretében kezdődő, az egész szakképzési rendszerünkre kiterjedő innováció keretében). Megszülettek a kompetencia alapú, moduláris szakmai és vizsgakövetelmények és központi oktatási programok. Az intézmények feladata, hogy folyamatosan bevezessék az új, rugalmas, „tanulóbarátabb” képzési és képzésszervezési formákat, párhuzamosan fenntartva a „hagyományos” szerkezetű, kimenő képzéseiket. Az általános képzésekben is változás zajlik napjainkban. A szakközépiskolai képzés követelményeit és tartalmát a Nemzeti Alaptanterv (NAT) határozza meg. A NAT célkitűzése is a kompetencia alapú oktatás – kulcskompetenciák elsajátíttatása, fejlesztése. A szerkezeti és követelmény változások mellett stratégiai fontosságú eleme az innovációnak a módszertani változtatások megvalósítása, a tanulói aktivitásra alapozó tanulási formák kialakítása. A társadalomban generálódó változó értékek befolyásolják az otthoni és az iskolai/munkahelyi élet közötti egyensúlyt. Változik a műveltség tartalma, nő az általános műveltség szerepe, nem a lexikális, hanem a megtaláló, felfedező, alkalmazható tudás az igazán értékes. Ennek okán a pedagógus szerep átalakul, nem a tudás „átadása” az elsődleges feladat, hanem a tanulásvezető/tanulásszervező attitűdök kerülnek előtérbe. Ez a szerep célorientáltabb, az igénybe vevő elképzeléseit, szükségleteit tartja szem előtt. Mindezen változások igen mozgalmassá teszik az elkövetkező éveket az oktatási rendszerekben. Intézményegységünk pedagógusai gyakorlottak az innovációban. A humán szakközépiskolai, az egészségügyi és szociális szakképzésekben több mint tíz éves fejlesztési gyakorlattal bírnak és elkötelezettségük példa értékű. Az elkövetkező évek során bizonyítani kívánjuk, hogy pedagógiai, szakmai megújulásra ismét képesek vagyunk. Munkánkat magas színvonalon végezzük és az életen át tartó tanulás elvét nemcsak tanítványainkra, de magunkra nézve is kötelezőnek gondoljuk. .

3


1.2.

Pedagógiai alapelveim

Több mint harminc éve dolgozom a pedagógus pályán. Szerencsés vagyok, mert kipróbálhattam a középiskolás korosztály tanítása mellett az andragógiát is középiskolai és felsőoktatásban egyaránt. Így igen sok tapasztalatot szereztem. Pedagógiai elveim folyamatosan formálódtak. Sok-sok nemzedéknyi távolságban a mai középiskolás korosztálytól, már talán jobban látom a buktatókat és a ma még problémás tanuló későbbi érésének lehetőségét. Megtanultam, hogy mennyire igaz az a pedagógiai tétel, mely szerint a pedagógiai hatás időpontja kiszámíthatatlan, lehet, hogy azonnal, de lehet, hogy évek múlva jelentkezik. Ehhez mérhetetlen türelemre és optimizmusra van szükség. A tanítási-tanulási folyamat bipoláris. Ez a gondolat ma még inkább érvényes, mint esetleg néhány évtizeddel ezelőtt. A tanuló és tanár közti egyenrangú viszony kialakítása sokak szerint illuzórikus, de én azt gondolom, hogy az erre való törekvés vezethet el mai világunk követelményeihez, a tanulásvezető pedagógus szerephez. És ez nemcsak a felnőttek vonatkozásában érvényes. Az egyenrangúság számomra elsősorban a Rogers-i feltétel nélküli elfogadást, a kölcsönös tiszteletet, a folyamatos személyiségfejlesztést és a tanítványok „holisztikus szemléletét” jelenti. Alapelvem a „következetes következetlenség”. Ez az individuum maximális figyelembe vételét jelenti mind pedagógusi, mind vezetői munkám során. Fontos számomra a függetlenségre, önérvényesítésre nevelés úgy, hogy mások érdekei közben ne sérüljenek. Ehhez szorosan kapcsolódik a toleranciára nevelés, ami intézményegységünk profilja szempontjából is nagyon fontos. Pedagógiai munkásságomat folyamatosan meghatározta az innováció. 1991-től kezdődően rendszeresen részt vettem az egészségügyi szakképzés megújításában. Négy évig munkaköri feladatom volt az egészségügyi szakképzések fejlesztésének vezetése. A fejlesztést stratégiai fontosságú elemnek tartom a vezetésben is. Változó világunk elvárásainak megfelelni csak folyamatos megújulással lehetséges. A fejlesztésnek kétirányúnak kell lennie, mert csak akkor lesz sikeres. Egyik oldalról meg kell találni azokat a tendenciákat, amelyek meghatározzák a fejlesztés irányát, másrészt csak az tudja felfedezni a várható fejlődési lehetőségeket, aki önmagát is folyamatosan fejleszti.

4


2. Helyzetelemzés 2.1.

Előzmények

A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium 2008 júliusában jött létre, mint többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, hat intézményegységgel. Intézményegységünk, a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája (6000 Kecskemét, Nyíri út 73.). (Az integráció következtében külön egységet képez a Széchenyivárosi Kollégium néven összevont intézményegységbe beolvadt, volt kollégiumunk.) Intézményegységünk munkáját a megújult Alapító Okirat, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Pedagógiai Program és a házirend szabályozza. Mindezen dokumentumok összhangban vannak a közoktatási és szakképzési törvény előírásaival, egységesen irányítják az összevont intézmény minden egységének munkáját. Megbízásomat egy évre kaptam. Igyekeztem megbirkózni a széleskörű vezetési feladatokkal. A többi intézményegység vezetőjével jó kapcsolat alakult ki, igazi együttműködéssé érett munkakapcsolatunk.

2.2.

Környezeti feltételek

Környezeti feltételeink jellemzésére egy szó a legalkalmasabb, ez pedig a változás. A szakképzés területén stratégiai jelentőségű változásokkal kell szembenézni. Soha nem látott arányú fejlesztési folyamat zajlik az országban, amely egyszerre érintette a struktúrát, a tartalmat és a képzésszervezést is. Ennek a sokrétű fejlesztési folyamatnak az eredője a globalizációhoz kapcsolódó munkaerő-piaci változásokban keresendő. A változásokkal fellépő igények: a munkaerő transznacionális mobilizációjának igénye, a konvertálható szakmai tudás igénye, az élethosszig tartó tanulás konkrét valósággá válásának igénye, meg kell teremteni az életen át nyújtott pályaorientációs rendszereket és gyakorlatot, kredit transzfer rendszer kialakítása. Ugyanakkor szűkebb környezetünkben is jelentős változások zajlanak kapcsolódva az uniós célkitűzésekhez. A munkaerő-piac igényeinek megfelelőbb képzési kínálat és hatékony szakember gazdálkodás igénye mentén ma már a képző intézetek „kínálatát” a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) határozzák meg. Ezzel korlátozódott az iskolák/képző intézetek ilyen irányú önállósága, ami egyben jelenti a racionálisabb humán erőforrás tervezést is. (Évekig problémát jelentett a képzésszervezésben, hogy nem voltak értékelhető adatok a munkaerő-piac valós helyzetéről és várható igényeiről.) A NAT és a szakképzések kompetencia alapú követelményrendszerei új oktatási/tanulásirányítási és értékelési módszerek bevezetését teszik szükségessé. Még megoldandó problémát jelent a kompetencia egyik elemének – a viszonyulásnak, a tevékenységhez kapcsolódó magatartásnak, beállítódásnak – a fejlesztési és pedagógiai értékeléshez kapcsolódó problematikája. A korábban megszerzett tudás beszámítási kötelezettsége lehetőséget teremt a tanulónak a hatékonyabb munkaerő-piaci jelenlétre. Jelentősen megkönnyíti az életen át tartó tanulás megvalósulását. Motivációs bázist ad további tanulmányok folytatására, megkönnyíti a szakmai karriertervezést és megvalósítást.

5


A moduláris rendszer új képzésszervezési formákat tesz lehetővé. Ezeket elsősorban a levelező és felnőttképzések területén lehet kiaknázni. Ugyanakkor az iskolai rendszerű képzések vonatkozásában is jelentős könnyítésekre ad lehetőséget a második szakma megszerzésére való törekvés esetén. Ma már egyre gyakoribb a „több lábon állás”-ra törekvés az érettségire épülő szakképzésekben tanulók között. Partnereink vonatkozásában is megváltoztak lehetőségeink. Részben bővültek az összevont intézményegységekkel való kapcsolódás következtében. Ennek több előnyét már igyekszünk kiaknázni. Így lehetőségünk lesz terveink szerint szakmacsoportjaink bővítésre az intézményegységek közti kooperáció okán. Az informális hatás is pozitív, hiszen alkalmunk van napi kapcsolatban együttműködni, segítséget adni és kapni. Másrészt csökkentek partnereinkkel kapcsolatos lehetőségeink a felnőttképzések átszervezése kapcsán. Az egészségügyi szakképzések vonatkozásában hiátus keletkezett (remélhetőleg átmeneti) az intézményegységünk által eddig jó színvonalon szervezett iskolarendszeren kívüli szakmai képzések területén. Az új rendszer még nem képes rugalmasan reagálni az igényekre. Intézményegységünkben lehetőség van az iskolai rendszeren belüli képzések különféle szervezési formájának megvalósítására. A jövőben meg kell vizsgálni milyen szakokon érdemes szervezni a levelező, iskolai rendszerű képzéseinket szinkronban az RFKB határozataival. A szakközépiskolai képzéseink vonatkozásában a szülők és tanulók igényei is változnak. Tanulóink szocializációs szintje, motivációs bázisa, magatartása egyre kevésbé felel meg az elvárásoknak. A tanári szerepelvárások változása, az időnkénti szerepkonfliktusok egyre látványosabb megmutatkozása is változó környezetünk része. A pedagógusok továbbképzése ebben a helyzetben elsősorban a nevelési területeken szükséges, az extrém nevelési problémák megoldásához, a hatékony konfliktuskezeléshez és az agresszió csökkentéséhez kell alkalmazható tudást szerezniük.

2.3.

Humán erőforrás

Intézményegységünkben összesen 48 fő dolgozik. A 35 fő pedagógusból 23 fő közismereti tárgyakat, 12 fő szakmai tantárgyakat tanít. Valamennyien rendelkeznek a szükséges végzettséggel. Szakmai tudásuk és gyakorlatuk lehetővé teszi az intézményegység nevelési-oktatási feladatellátását. A szakmai képzések szakmaspecifikus tananyagának oktatását segítik külső előadóink. Számuk a szakoktól függően félévenként is változó, jelenleg 24 fő. Könyvtárosunk egyben ellátja a diákönkormányzat segítésének feladatát is. A munkánkat segíti 1 fő iskolatitkár és 1 fő tanügyi nyilvántartó. A technikai dolgozók létszáma: 15 fő. Az intézményegység továbbképzési beiskolázási terv szerint biztosítja a pedagógusok továbbképzését (szakvizsga, kiegészítő, vagy új végzettség megszerzése) az állami normatíva terhére. Jelenleg a rendelkezésre álló összeg fedezi az igényeket, de csak a kötelező időkeretben szükséges továbbképzések vonatkozásában. Intézményegységünkben több pedagógus vett részt a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Operatív Programjának (HEFOP) 3.1.3. pályázatához kapcsolódó továbbképzéseken. Az így megszerzett tudásukat kamatoztatják pedagógiai munkájuk során, valamint átadják érdeklődő kollégáiknak is. További pályázati lehetőségeket kell folyamatosan keresni a továbbképzési igények kielégítésére. Nagy problémát okoz a szakképzések vonatkozásában, hogy az e témakörben szervezett kongresszusokon

6


senki nem tud forráshiány miatt részt venni. Ezek az alkalmak pedig jelentős információforrásokat jelentenének. A szakképzés reformjából adódóan meg kell tanulni az új terminológiát, az OKJ új elemeit, a szakmai vizsgáztatás új eljárásit és az oktatási programok szerkezeti és tartalmi változásait. Intézményegységünk szakmai és fejlesztési munkaközössége aktívan részt vesz ebben a munkában. Szakmai tanáraink naprakész tudásának biztosítása érdekében rendszeresen szervez szakmai munkaközösségünk külső szakértők bevonásával belső szakmai továbbképzést is. A Szent-Györgyi Albert Középiskola tanulólétszáma 619 fő 24 osztályban. Ebből szakközépiskolai tanuló 370 fő a 9-12. évfolyamokon. Az érettségire épülő szakképzésben 237 fő vesz részt, szakiskolai képzésben tanul 12 fő. A szakmacsoportok közti megoszlás az egészségügyi szakok irányába tolódik el. Kevesebb tanulónk tanul a szociális szakmacsoport szakjain. Az intézményegység képzési szerkezete: Képzésiszerkezet szerkezet Képzési

Humán Humán szakközépiskola szakközépiskola

Nappaliképzés képzés Nappali

Dolgozók Dolgozók szakközépiskolája szakközépiskolája

Szakmaiképzés képzés Szakmai

Szakközépiskolai Szakközépiskolai képzés képzés

Szakiskolai Szakiskolai képzés képzés Szociális Szociális szakterület szakterület

Egészségügyi Egészségügyi szakterületek szakterületek Levelező Levelező képzések képzések Szociális Szociális szakterületek szakterületek

2.4.

Tárgyi feltételek

Intézményegységünk tárgyi feltételei megfelelőek. A felszereltség jó színvonalú, igyekszünk folyamatosan fejleszteni eszközparkunkat. Multimédiás eszköztárunk jó színvonalú, pályázati forrásokból is bővíteni tudtuk, így jelenleg intézményegységünkben 5 interaktív tábla van, audióvizuális eszközparkunk is kellő mennyiségű. Jelenleg 97 számítógép alkotja gépparkunkat, amelyek nagy része a tanulók rendelkezésére áll. Szakmai eszközeink minősége és mennyisége kielégítő. Igyekszünk folyamatosan fejleszteni a rendelkezésünkre álló forrásokból – elsősorban a szakképzés fejlesztési támogatásból. Helyiségeink száma már évek óta kevés. Rendszeres tanteremgondokkal küzdünk. A csoportbontások megoldásához az eredetileg tanári pihenőknek és szertáraknak készült kis termeket is igénybe vesszük. 13 tanterem, 8 kistanterem, 4 szaktanterem, 4 demonstrációs terem, 3 informatikai terem, 1 könyvtár, 1 tornaterem, 1 tanári szoba és 6 szertár áll rendelkezésünkre. Szerencsére a Széchenyivárosi kollégium két tanulószobáját is használhatjuk tanítási órák megtartására.

7


Sportpályánkon tanulóink focizhatnak, kosárlabdázhatnak, teniszezhetnek. Klubhelyiségünket és ebédlőnket közösen használjuk a kollégistákkal. A humán erőforrás és a tárgyi feltételek mellett meghatározó a gazdálkodás. Intézményegységünkben az integráció óta központi gazdasági részleg működik gazdasági vezetővel. Ez a szervezési forma megkönnyíti munkánkat, ugyanakkor a helyi tervezést is segíti. Az összes intézményegység egyénileg és közösen felel a költségvetés célszerű felhasználásáért és a gazdasági prioritásokat intézményi szinten kell meghatározni. Így a lehetőségeinkhez mérten az intézményegységek valamelyike minden évben előnyösebb helyzetbe kerülhet. Sajnos ezt a lehetőséget talán majd az elkövetkező években tudjuk kihasználni, ugyanis jelenleg minden egység jelentős karbantartási, felújítási hiányokkal működik. Szinte már a „hazardírozás” határát súrolja, hogy intézményegységünkben a rendkívül elhasználódott, állandóan csöpögő, folyó csővezetékek fűtésrendszerünkben meddig bírják még a fűtési időszakokat. Az épület két szárnyát összekötő folyosó mennyezetéről az állandó átázás miatt (a lapostető „előnyei”) folyamatosan szakad le a vakolat. Már a szakértő életveszélyesnek minősítette. Anyagi fedezet hiányában a vészhelyzetet úgy hárítottuk el, hogy levertük az átázott, elengedett vakolatot. Az épület nyílászárói beépítésükkor is hibásak voltak. Azóta eltelt 23 év. Sok ablakot be kellett szögelni, mert veszélyessé váltak. A fűtés hatékonyságát nagymértékben rontják az ablakok melletti rések. A tornaterem parkettája olyan mértékben elhasználódott, hogy teljes cserére szorulna. A falon a vakolat négyzetméternyi darabokban esett le a tavalyi évben. Sok helyen el van válva és nem tudni, mikor szakad le újabb darab. A hibákat átmenetileg kijavíttattuk, de az egész tornatermet fel kellene újítani. A felsoroltak csak a „jéghegy csúcsa”. A nehézségek ellenére igyekszünk megoldani azokat a problémákat, amelyeket jelenlegi műszaki állományban lévő munkatársaink képesek elhárítani (festés, burkolatjavítás, vízvezeték javítás, csöpögő radiátor cseréje, zárak, ajtók javítása, stb.). Sokat segítenek a szülők is. Már hagyomány számba megy, hogy a 9.-es és 13.-os tanulók/szüleik kifestik a tantermeiket. Az intézményegység dolgozói is részt vállalnak a park rendezésében. Ősszel a lehullott leveleket tanulóink összegereblyézik az osztályfőnökök irányításával, és ez szintén kezd hagyományos eseménysorozattá válni.

8


3. Intézményegység vezetési terv Az oktatási rendszerben folyamatos változások zajlanak, amelyek részben a technikai fejlődésnek, részben a társadalomban generálódó változó értékeknek köszönhetők. Az oktatási rendszer ma már nem felel meg a munkaadói igényeknek. A munkaerő-piac kreatív, tehetséges, széles alapú szakmai tudással rendelkező, az elvárásokhoz alkalmazkodni képes munkaerőt vár, aki rendelkezik idegen nyelvtudással, informatikai ismeretekkel is. A tartalmi változások mellett a szervezeti változások is jelentősek. A közeljövőben növekedni fog a szerződéses munkavégzés, kevesebben fognak teljes munkaidőben dolgozni, és ez be fog gyűrűzni a pedagógusi munkakörbe is. Kutatók szerint nincs messze az az időszak, amikor a felnőtt élet szakaszos lesz, a munkavégzés és a tanulás/átképzés váltakozásából fog állni. Iskolánk integrációjából eredő lehetőségeket ebből a szempontból is ki kell használni. A pedagógusok közül néhányan már ma is több egységben tanítanak. Ez a jövőben gyarapodni fog, már a közösen indítani kívánt szakok alapján is. Ennek a folyamatnak lesznek előnyei, és lesznek hátrányai is. Előnyként várható, hogy egyre jobb lesz az együttműködés az intézményegységek közt, hátrány lehet, hogy a pedagógusok egy része kevésbé fog kötődni egy intézményegységhez. Az iskola világa sajátosan szerepkultúrás szervezet, a modern szervezeti munkaformák ezzel szemben az úgynevezett mátrix- vagy projektszervezetek, amelyek adott, konkrét feladat elvégzésére szerveződnek. Ezt az iskolákban ma még kevésbé lehet kialakítani. Inkább csak a tanórán kívüli foglalkozások, illetve a fejlesztések területén. Pl.: egy-egy nagyobb versenyre felkészíteni egy csapatot, elképzelhető mátrixban is. Vagy a helyi oktatási programok elkészítése szintén lehetséges mátrix rendszerben. Így a pedagógusok kettős szervezeti formában működhetnek, részben a tanítással összefüggően a hagyományos szervezeti formában, emellett párhuzamosan egy-egy időszakos feladat erejéig akár mátrixban is.

Vezetői filozófiám

Mai változó környezetünkben átértékelődik a vezetői szerepkör is. A vezető feladata, hogy elébe menjen a változásoknak és generálja a szükséges fejlesztéseket. A vezetőnek folyamatosan képeznie kell önmagát, mert csak így képes felfedezni a környezetében zajló változásokat és tendenciákat. Alapvetően demokratikus szellemben célszerű irányítani, kapcsolat orientált attitüddel. Pontosabban a célnak megfelelően kell változtatja a feladat- és a kapcsolat orientált megnyilvánulásokat. Rám inkább a feladatorientáltság a jellemző, általában demokratikus beállítódással. Motiválni kell a munkavállalókat, hogy minél eredményesebben és elkötelezettebben végezzék feladataikat. Jelenleg csak egyféle motivációs lehetőség áll rendelkezésemre, olyan feladatok adása munkatársaimnak, amelyek vonzók számukra és szívesen végzik. Ezt elsősorban a tantárgyfelosztásnál kell figyelembe venni. További lehetőségeket rejtenek a szakmai és kulturális események, rendezvények, PR tevékenységek, sport tevékenységek, versenyek, pályázási lehetőségek, stb. Többen önmaguknak megkeresik azokat a feladatokat, amelyekben kedvüket lelik. Így a vezetőnek segítenek és eredményeik közös örömforrássá válnak. Vezetőként is fontos számomra az egyén holisztikus szemlélete és az individuális bánásmód. Minden embernek különböző időszakai vannak, amelyekre a jó vezető tekintettel van. Bármennyire is teljesítményorientált világban élünk – számomra is fontos a jó teljesítmény – az időleges problémás élethelyzetekre figyelemmel kell lenni. Csak így érhető el, hogy munkatársaim szívesen dolgozzanak velem, és maximumon teljesítsenek, amikor arra van szükség. Jelenleg a szakmai fejlesztés nagyon behatárolódott a felnőttképzés elkerülésével. Meg kell találni azokat a pontokat, amelyekben intézményegységünk képes újat alkotni. Ez az elektronikus tananyagfejlesztés, a szakmai képzéseinkben tanulók kutatási projektjei, a tanulói publikáció is lehet. Az „kortárs tanítók” pl.: egészségfejlesztési, virágkötészeti, vendéglátási, foglalkozásokat tarthatnának az intézményegységekben – közösen a többi egységgel. A közös sportrendezvények már elkezdődtek, tovább kell fejleszteni a kialakuló kapcsolatokat.

9


A pedagógusok továbbképzése elengedhetetlen. A képzési tervben foglaltakon kívül belső továbbképzéseket kívánok szervezni. Ezek külső és saját előadókkal működhetnek. Fontos a partnereinkkel való jó kapcsolattartás. Szakközépiskolai és szakmai képzéseink megvalósításához elengedhetetlenek a fenntartóval, a szakmai szervezetekkel, a módszertani intézményekkel, a gyakorlóhelyekkel, az oktatási intézményekkel való kiegyensúlyozott kapcsolat. Kiemelten fontos a szülőkkel a kommunikáció, hiszen tanítványaink nevelése, jó előmenetele közös érdekünk. A jelenlegi összevont struktúrában a vezetői feladatok mellett több a menedzseri feladat is, mint korábban. Az intézményegység vezetőnek az operatív feladatokat, a gazdálkodási és karbantartási ügyeket, a munkatársak és az információk menedzselését is folyamatosan végezni kell, mivel csökkent az intézményegységek élén álló vezetők száma. A felelősségi körök jó meghatározásával és részbeni delegálásával végezhető csak el a munka. Az intézményegység vezető helyettesre is több feladat és felelősség hárul, mint korábban. A munkaközösség vezetők, valamint az ifjúságvédelmi felelős felelősségi körét is bővíteni szükséges. Könnyíti a feladatellátást viszont, hogy a munkáltató jogkör, a minőségügyi rendszer karbantartása és a gazdálkodás az iskola igazgatójánál, illetve a központi egységeknél van. Az összevont intézményben mind gazdálkodási, mind szakmai együttműködés, közös gondolkodás szükséges, melynek alapjait megteremtettük a 2008-2009-es tanévben. A vezetéselmélet szerint az a szerencsés, ha a szervezeti és a vezetői érdek egybeesik, vagy közelít egymáshoz. Esetemben a szervezeti és egyéni érdek erősen közel áll egymáshoz. A szakképzésfejlesztés eredményeit be kell vezetni, én pedig szeretném kipróbálni (elkötelezett fejlesztőként) mennyire beválóak a megszületett elképzelések. A pedagógiai kihívások mindég megragadtak. A mai megváltozott értékrendszerből és bizonytalanságból adódó szocializációs problémákkal küzdő tanulók nevelése igen komoly kihívása a mai pedagógiának. Meg kell találnunk és meg kell tanulnunk azokat a módszereket, amelyekkel hatékonyak lehetünk. Ez a kihívás még nagyobb, mint a fejlesztési eredmények bevezetése.

3.1. Célkitűzések Intézményegységünk értékrendszerét alapvetően az emberközpontú beállítódás határozza meg. Az intézményegység végső célja átörökítendő kulturális, általános és szakmai értékek/attitűdök/ közvetítése, kialakítása, általános és szakmai műveltségbeli tudás nyújtása, a személyiség képességeinek kifejlesztése, az érzelmi műveltség fejlesztése. (Pedagógiai program: 13. old.) 3.1.1. A konkrét célkitűzéseket befolyásoló elemek

Az intézményegység célkitűzéseinek szinkronban kell lenni a hazai szakképzésfejlesztés célkitűzéseivel, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) határozataival, valamint a fenntartó elvárásaival, a munkáltatók igényeivel, a szülők és a tanulók érdekeivel. Partnereinkkel, valamint a Kecskeméti Területi Integrált Szakképző Központ Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft.-vel (TISZK) való kapcsolatunk szintén meghatározó.

A 2008.-ban városunkban a szakképző intézményeket érintő integráció következtében megvalósult a képzési kínálat folyamatos bővítése mellett a párhuzamosságok elkerülése, a profiltisztítás.

Intézményegységünk beiskolázási tevékenységét is érzékenyen érinti a demográfiai mutatók negatív irányú változása. A legpesszimistább becslések szerint a szakképző intézmények közel 27%-os létszámvesztésre számíthatnak régiónkban a közeljövőben.

10


Egyik legnagyobb probléma az a kontraszelekciós mechanizmus, miszerint a szakképzésbe jobbára azok jelentkeznek, akik nem felelnek meg a felsőoktatási szintnek. (Intézményegységünk szakmai képzéseibe a belépési feltétel az érettségi vizsga.) A szakközépiskolai képzésbe pedig azok a tanulók, akik nem felelnek meg a gimnáziumi szintnek.

Az RFKB határozza meg azokat a szakmákat, amelyekből képzési kínálatunkat összeállíthatjuk. Döntésüket a munkaerő-piac igényei alapján hozzák meg.

A szakmai identifikáció a szakmai gyakorlatok ideje alatt alakulhat ki legeredményesebben.

Intézményegységünk kettős profilú, így a szakképzésben az utánpótlás a szakközépiskola képzésünkből részben biztosítható megfelelő pályaorientációs munkával.

A paradigmaváltásnak elsősorban az intézmény és a pedagógusok szintjén kell megvalósulni.

A társadalmi szinten végbemenő értékváltozások negatív következményei egyre erőteljesebben jelennek meg az iskolákban. A növekvő számú hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, magatartási és tanulási problémákkal küszködő tanulók eredményes nevelése, oktatása új módszerek alkalmazását igényli.

Minden tervezés alapja a rendelkezésre álló anyagi erőforrás. Ezt az alapot lehet, és meg is kell próbálni „szélesíteni” egyéb forrásokkal, mint pályázatok, szponzorok.

A szakképzés meghatározó tényezői a kamarák. Jogosítványaik lehetőséget adnak számukra nemcsak betekintést nyerni, de befolyásolni/meghatározni a szakmai képzések követelmény-, és vizsgarendszereit. A kapcsolattartás a kamarával (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) pedagógiai szolgáltató intézményekkel (Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet – ETI –, NSZFI), oktatási intézményekkel szükségszerű és fontos.

Ugyanakkor figyelemmel kell lenni tanulóink, szüleik és tantestületünk igényeire, elvárásaira is. Mindezeket még színezik hagyományaink, amelyek ápolása nélkül nem építhető fel a jövőnk.

A Humán Középiskola Szent-Györgyi Albert Középiskolája intézményegysége vezetési tervét, fejlesztési céljait három dimenzióban szükséges átgondolni. Ezek a dimenziók kölcsönösen összefüggnek. Elsősorban figyelemmel kell lenni arra, hogy egy nagy, sokszínű intézmény egyik tagja vagyunk. Így az iskola és intézményegységünk céljai kölcsönhatásban vannak egymással. Alapvetően meghatározzák a tervezést a fenntartó céljai, elképzelései. A fenntartó célkitűzéseit pedig meghatározzák a szakképzés fejlesztési feladatai, a regionális fejlesztési terv vonatkozó részei és a helyi erőforrások. Így a hármas szempontrendszer alapján, figyelemmel lehetőségeinkre, korlátainkra, kapcsolatrendszereinkre és segítőinkre, állítottam össze vezetési tervemet az iskola pedagógiai programjában foglaltak mentén. Az elmúlt tanév során részese lehettem az „alapok lerakásának”. Vagyis az összevont intézmények csapattá kovácsolódásának, az egység megteremtésének. Ebben meghatározó szerepe volt igazgatónőnknek. Mindannyian „csapatjátékosok” lettünk, és képessé váltunk az egyéni intézményegységi érdekeink és az intézményi érdekek összehangolására. A megkezdett munkát folytatni kell. Intézményegységünk pedagógusai képesek megfelelni a változásokból eredő kihívásoknak. Az elkövetkező tanévek nem lesznek könnyűek, mivel több évig párhuzamosan lesznek rendszerünkben hagyományos szerkezetű és kompetencia alapú képzések egyaránt.

11


A pedagógusok felé kommunikált szerepelvárások új feladatokat, nevelési és oktatási módszereket követelnek. Hiszem, hogy közösen megtaláljuk azokat a lehetőségeket és formákat, amelyekkel meg tudunk felelni az új kihívásoknak. 3.1.2. Stratégiai célok Az intézményegység vezetésének stratégiai céljai: A racionális, szakmailag jó színvonalú működés biztosítása összhangban az integrált intézmény egységeinek célmegvalósításával. A kialakult együttműködés magasabb szintre emelése, a teljes egység megteremtésében való közreműködés. Az intézményegység kettős profiljának (humán szakközépiskolai képzés, szakmai képzések) megőrzése, erősítése. A szakközépiskolai képzésben a kulcskompetenciák fejlesztése, a NAT humán szakközépiskolai követelményrendszerének megvalósítása. A szakképzés fejlesztési stratégia célkitűzéseinek helyi szintű megvalósítása, tanulóink gyakorlatorientált szakmai tudása érdekében. Tanulóink hatékony nevelése, oktatása a változó értékrendszerek mellett. A munka világába való belépés megkönnyítése számukra. A minőség megtartása és fejlesztése, a jó értelemben vett piacorientáltság megvalósítása. Kapcsolatrendszerünk fejlesztése, bővítése. Az intézményegység humán erőforrásának folyamatos fejlesztése – képzések, önképzések segítségével. 3.1.3. Oktatási célok

Szakközépiskola

a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciák további fejlesztése felkészítés az egész életen át tartó tanulásra – a tanulás tanítása a tanulók önismeretének fejlesztése nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése az európai azonosságtudat fejlesztése, az egyetemes kultúra legjellemzőbb eredményeinek megismertetése a gazdaság alapvető összefüggéseinek megértetése felkészítés az érettségi vizsgára

A kulcskompetenciák közül az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése érdekében indítjuk a 20092010-es tanévben a német nyelvi előkészítő „nulladik” évfolyamot. A német nyelvi órák nagy száma lehetőséget teremt tanulóinknak a magas szintű nyelvtudás elsajátítására. Az idegen nyelv tanulásának hatékonyságát szakkörökkel kívánjuk fokozni. Célszerű lenne valamely tantárgyat is idegen nyelven oktatni, de ehhez meg kell teremteni a humán erőforrást. Az életen át tartó tanulásra felkészítés intézményegységünkben a „tanulás tanításával” kezdődik. Sok tanulónk küzd tanulási problémával, minek következtében többnyire sikertelen az iskolában. Meg kell szervezni a tanulásmódszertan tanítását tanórán kívüli foglalkozás keretében, kiscsoportban. Tanulóink önismeretét és tanulási motivációjukat „tréning” formájában fejlesztjük. Pályázattal kívánunk anyagi hátteret teremteni erre a foglalkozás sorozatra. Bár a humán szakközépiskola tananyagában az önismeret szerepel, de mivel valódi kiscsoportos tréninget tanórai formában, képzett pszichológussal, nem lehet erőforrások hiányában szervezni, ezért pályázatot adtunk be célunk eléréséhez (Motivációs tréning).

12


Kiemelten fontos az Országos kompetenciamérésen való megfelelő eredmények elérése. Ezek a visszajelzések számunkra és a fenntartó számára is szükségesek. Korszerű oktatási/tanulási módszerek alkalmazásával kívánjuk hatékonnyá tenni a NAT követelményrendszerének megfelelő tananyagtartalmak elsajátíttatását tanulóinkkal. Ezt a törekvésünket segíti a HEFOP 3.1.3. program keretében elsajátított kooperatív módszercsoport alkalmazása.

Szakmai képzés

a szakmai kompetenciák elsajátíttatása holisztikus emberszemlélet kialakítása a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz szükséges ismeretek elsajátíttatása szakmai idegen nyelv tanítása szakmai alapozás az iskolarendszerű szakképzésre a szakmai karriertervezéshez és megvalósításhoz szükséges tudás elsajátíttatása az európai és Európán kívüli kultúrák jellemző elemeinek megismertetése

A kompetencia alapú képzések során a területi gyakorlatokra nagy hangsúlyt kell helyezni, mivel a kompetenciák teljes elsajátításához elengedhetetlen a gyakorlás. A gyakorlás minél nagyobb elemszámú ismétlésével alakíthatók ki/alakulnak ki a szükséges készségek, és azok a személyiségjegyek, attitüdök, amelyeket jogosan vár el a munkáltató az adott szakembertől. A kompetencia két elemének (készség, beállítódás/viszonyulás), kialakításához, fejlesztéséhez a gyakorlás az út. Oktatási programjaink tananyagként tartalmazzák a holisztikus emberszemlélet ismérveit. A tananyag elsajátítása azonban nem jelenti a gyakorlati megvalósulást. Pedagógusaink viszonyulása tanítványaikhoz példaértékű és szemléletformáló. Törekedni kell tanítványaink holisztikus szemléletére, különösen fontos ez a problémás tanulók esetében. A jelenleginél fejlesztésére.

nagyobb

hangsúlyt

kell

fektetni

a

fizika

képességek,

készségek

A helyi oktatási programjaink szabad sávjába testnevelés, szakmai idegen nyelv, valamint „életpálya tervezés” c. tananyagot is terveztünk. Külföldi kapcsolataink segítik más kultúrák megismertetését. Tanuló csoportok csere gyakorlatát szervezzük francia partnereinkkel. A pályázati lehetőségek maximális kihasználása szükséges a cél megvalósítása érdekében. Szakmacsoportokon belüli képzéseinket összintézeti szinten szervezzük. Így az oktatási szakmacsoportból a fittnes-wellness asszisztens szakot három intézményegység közreműködésével kívánjuk indítani a közeljövőben. Fejlesztési tervünkben a képzéshez kapcsolódó gyakorlóhelyet kívánunk kialakítani a már meglévő (tavaly pályázati pénzből bővített) konditermünk mellett, amelyet külső vendégek számára is megnyitnánk. Tervünk megvalósítását szakképzés fejlesztési támogatásból kívánjuk finanszírozni. Szakmai képzéseink közül az ápoló képzés időtartamát csökkenteni kívánjuk a szakközépiskolai szakmai orientációs és előkészítő szakasz beszámításával. Ennek központi kidolgozása folyamatban van. Szakmai képzéseink körét folyamatosan bővíteni kívánjuk (az RFKB határozatainak figyelembe vételével) részben összintézeti szintű kooperációval, részben iskolai rendszerű levelező képzéseink terén. Több olyan szak van az OKJ-ban, amit iskolai rendszerben, levelező formában szervezett képzésekkel, vagy nappali és párhuzamosan levelező formában is igényelnének a felhasználók. Ezzel valóban segítenénk az életen át tartó tanulás elvének megvalósítását.

13


Meg kell szervezni a pályaorientációs tanácsadást a szakmai képzésekben részt vevő tanulóink számára. Össze kell állítani egy olyan programot, amelyből tájékozódni tud az érdeklődő az OKJ-ból, valamint az egyes szakmák jellemző tartalmáról, a szakmát gyakorló tevékenységi köréről. A PLAR (Prior learning assessment and recognation: az előzetes tanulmányok értékelése és elismerése) módszereket meg kell ismertetni a tantestület minden tagjával. Szakképzéseinkben részt vevő tanulóink előzetesen megszerzett tudásának beszámításával lehetőséget teremtünk számukra a második szakképesítés rövidebb idő alatti megszerzésére. Erre az új szakmai és vizsgakövetelményekben szereplő közös követelménymodulok adnak alapot. Általában fél éves időszakot lehet beszámítani a legtöbb egészségügyi szakmacsoportba tartozó képzéseknél. Egyre többen választanak saját szakterületükkel rokon szakmát második szakképesítésként és megpróbálják nappali képzés keretében megszerezni. Így reményeik szerint sikeresebben tudnak részt venni a munkaerő-piacon. Fel kell készülnünk a szakképzésben tervezett "kredit transzfer” bevezetésére. Ennek érdekében kapcsolódtunk az ETI által az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) kidolgozására benyújtott pályázathoz. A pályázat elbírálása ez év első félévében megtörténik. Sikeres pályázás esetén a jövő tanévben kezdődik meg a munka. Így reményeim szerint hasznos ismeretekkel bővíthetjük tudásunkat. 3.1.4. Nevelési célok

a tanulóközpontú szemlélet folyamatos erősítése a kölcsönös tiszteleten alapuló tanár-diák kapcsolat erősítése a személyiség folyamatos fejlesztése az önismeret fejlesztése, a pályaválasztás/pályakorrekció segítése a demokratizmus erősítése közösségfejlesztés a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése a tehetség, képesség kibontakozását segítő nevelési módszerek alkalmazása gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő nevelési módszerek alkalmazása – esélyegyenlőség segítése a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek folytatása környezettudatos magatartásra nevelés a testi és lelki egészségre való törekvés, egészségfejlesztésre nevelés a lelkiismereti szabadság tisztelete a másság elfogadása, tolerálása, az előítéletesség csökkentése a diszkrimináció minden formájának tagadása az alapvető erkölcsi és viselkedési normák betartása a munkában való megbízhatóság kifejlesztése, erősítése a tanulókban együttműködésre, team munkára nevelés a bizonytalanság kezelésének képessége a munkaerő-piaci aktív részvételre törekvés

3.2. Tanulóközpontú szemlélet Régóta jellemző intézményegységünkre. Tanulóink elmondása szerint, azért szeretik ezt az iskolát, mert sokat foglalkoznak a tanárok velük és igyekeznek segítséget adni gondjaik megoldásában. Ezt a jó gyakorlatot továbbra is fenn kell tartani és erősíteni. Erre egyre inkább szükség van, mivel tanítványaink közt egyre több a hátrányos helyzetű, nehéz körülmények közt élő, hiányos szocializációjú fiatal. A szakmai képzéseinkben részt vevők körében gyakori, hogy munkát kell vállalniuk tanulmányaik finanszírozására. Ez sok esetben segíti őket választott pályájuk és a „munka világának” jobb megismerésében, gyakorlati tudásuk fejlesztésében.

14


Kitartásra, küzdeni tudásra neveli őket, de ugyanakkor nagyon elfáradnak és többen ez miatt nehezen, és hiányosan tudnak eleget tenni tanulmányi kötelezettségüknek. A demokratizmus és a közösségfejlesztés színterei az osztályközösségek, a diákönkormányzat, és a szakmai gyakorlatok. Pedagógusaink osztályfőnöki munkájuk során törekszenek a jó osztályközösségek kialakítására. Különösen sok feladat hárul rájuk a 9. és 13. évfolyamokban, ugyanis „be kell szoktatni” a tanulókat az intézményegységbe, el kell fogadtatni normáinkat és hagyományainkat. Ez sajnos ma már „embert próbáló” feladat. Szakközépiskolánkba érkező tanulók egy része súlyos magatartási zavarokkal küzd, fegyelmezetlen, és egy re inkább agresszív. Jelenleg a legfontosabb feladatnak látom az agresszió csökkentését és megfékezését. Értékválsággal küzdő világunkban a fiatalok egy részének nincs reális énképe, vágyai irreálisak és etikai szempontból is több esetben megkérdőjelezhetők. Alig van frusztrációtűrő képessége és a konfliktusok megoldására csak az agressziót ismeri és alkalmazza. Ennek következtében személyisége sérült, folyamatos önértékelési zavarral küzd, amit túlkompenzál és depressziós, agresszív irányba fejlődik. Sajnos ennek a családi szocializáció problémái az eredendő okai, és mivel hozzánk már a serdülőkor közepén érkeznek a tanulók, nagyon nehéz kezelni és visszafordítani ezt a folyamatot. A gond megoldására iskolapszichológusra lenne nagyon sürgősen szükség. Szerencsére már összintézeti szinten ez megoldódott, egy pszichológust tudtunk alkalmazni, aki igyekszik segíteni a problémás gyereknek. Azonban a rendelkezésre álló heti egy óra rendkívül kevés. Minden intézményegységnek egy fő állású iskolapszichológusra lenne szüksége. Tantestületünk tagjait is fel kell készíteni a megváltozott nevelési feladatokra. Már ebben a tanévben is szerveztem olyan belső továbbképzéseket, amelyeken megoldási javaslatokat, lehetőségeket hallhattunk problémáinkra. Több pedagógusunk részt vett agressziókezelő akkreditált tanártovábbképzésen. Mindez azonban még kevés. Szemléletváltásra van szükség. A hagyományos nevelési módszerek ezeknél a tanulóknál nem alkalmasak a problémák kezelésére. Meg kell találnunk, és szisztematikusan alkalmaznunk kell azokat a módszereket, amelyekkel hatékonyak lehetünk. Pedagógiai tapasztalatom alapján azt gondolom, hogy alapvető a tanár-diák viszonyban egymás tisztelete. Minden tanulónak, még a legnehezebben kezelhetőnek is vannak értékes tulajdonságai. Ezeket kell megkeresni, és segíteni kibontakoztatni. Szakítani kell a hagyományos „tekintélyelvű” pedagógusi beállítódással és a feltétel nélküli elfogadást kell közvetíteni feléjük. Ez nem jelenti a szabályok eltörlését. Nagyon fontos az alapszabályok azonnali tisztázása és azok egyértelmű, rövid, határozott kommunikálása a tanulók felé (a serdülők nem szeretik a felesleges fejtegetéseket és a dolgok túlmagyarázását, pláne nem az érzelmi zsarolást). Ha kapnak néhány elfogadható, és következetesen betartatott alapszabályt, lesz mihez tartani magukat. Mindez mellett az egyéni bánásmód, a tanuló sajátos problémáinak a megértése és nem elhárítása, esetleg lekezelése nagyon fontos. Talán ez a pedagógia „művészete”. És természetesen magas színvonalú szakmai tudással kell tanítani őket, és nemcsak azért mert kritikusak, hanem mert ezt értékelik igazán. Ezek az alapok. Sajnos azonban az extrém helyzetek hatékony kezelését is meg kell tanulnunk. Belső továbbképzés sorozatot kívánok indítani az agresszió kezelésére alkalmas módszerek elsajátíttatására, valamint a jogi szabályzók és esetleges buktatók megismertetésére.

15


3.3. Tanórán kívüli tevékenységek 3.3.1. A tehetség, képesség kibontakoztatása A tehetség, képesség kibontakozását segíteni nagyon szép pedagógiai feladat. Nevelőtestületünk tagjai szívesen foglalkoznak tehetséges tanítványaikkal szakkörök, tanórán kívüli foglalkozások keretében. Versenyeredményeink bizonyítják, hogy sok tehetséges tanítványunk van. Szép eredményekkel büszkélkedhetünk környezetvédelmi, biológiai, szakmai, egészségfejlesztési, sport területeken. Legtehetségesebb tanulóinkat „Szent-Györgyi díjjal” jutalmazzuk, ami egyik szép hagyományunk. Sok sikeres tanítványunk volt és remélem lesz is még. Jó érzés találkozni velük, hallani róluk a „SzentGyörgyi hét” keretében, vagy más alkalmakkor. 3.3.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő nevelési módszerek alkalmazása – esélyegyenlőség segítése rendkívül fontos feladatunk. Humán szakközépiskolai programunkban tantárgyként szerepel a tanulásmódszertan, de sajnos osztálykeretben nem lehet hatékony. Kiscsoportos és egyéni foglalkozásokat kell bevezetni, amelyeken valóban meg lehet tanítani és gyakoroltatni olyan tanulási módszereket, amelyek segíthetnek. Nagy jelentősége van a közösségnek is a tanulás hatékonyságában. Ha sikerül a tudást értékként elfogadtatni a tanulóközösségekkel, akkor a motiválatlan, vagy alulmotivált tanulók is igyekeznek megfelelni a közösségi normának. A közösség ereje igen nagy, ki kell használni. A szakmai képzésekbe járó tanulóink közt ez már kevesebb problémát jelent, mert általában érdekli őket választott szakjuk. Persze köztük is vannak kényszerpályán lévők, de ők általában az első tanév után elhagyják az intézményt. A tanulási módszerek mellett a tanulásszervezésnek rendkívül fontos a jelentősége. A mai nemzedékek tagjai (a szociológusok szerint hét évente történik nemzedékváltás) már nem, vagy alig tudnak késleltetni, mindent azonnal szeretnének. Hozzá vannak szokva az extrém ingerhalmazokhoz. Ezeket az igényeket kielégíteni és a figyelmet tartósan fenntartani csak speciális oktatási módszerekkel lehet. A kooperatív tanulási módszerek igen alkalmasak erre is és a legújabban a kulcskompetenciák körébe sorolt együttműködési készség kialakítására/fejlesztésére is. Intézményegységünkben öt digitális tábla áll pedagógusaink rendelkezésére, nyolc teremben van stabil projektor. További tervem, hogy minden tanteremben legyen stabil projektoros rendszer. A digitális táblák számát is növelni kell. Pedagógusainknak segítséget kell adni, hogy mindenki képes legyen alkalmazni ezeket az eszközöket. Folyamatosan fejleszteni kell a digitális táblákhoz készült szoftverek számát. Erre pályázati lehetőségeket is kell keresni. 3.3.3. A környezettudatos magatartásra nevelés intézményegységünkben jó színvonalú. Egyik lelkes pedagógusunk rendszeresen pályázatokat és versenyeket nyer tanítványaival. Remélem, hogy munkáját további sikeres övezik! Minden tanulónk esetében fontos a környezettudatos szemlélet kialakítása. Van még mit tennünk. Gondot okoz, hogy szép parkunkban néhányan eldobálják a szemetet, az osztálytermekben összefirkálják a padjaikat, lábukat nekitámasztják a falnak, stb. Részben környezetünk rendezése érdekében, részben a fizikai aktivitás jótékony hatása okán minden osztály az osztályfőnök irányításával ősszel segít a lehullott lomb összegereblyézésében. Rendszeres ellenőrzéssel rá kell nevelni tanítványainkat az osztálytermük és padjaik rendben tartására. Sajnos ezen a téren még komoly lemaradásunk van. Intézményegységünkben működik a szelektív hulladékgyűjtés. Bár még javítható lenne ez is. Szakmai képzéseinkre járó tanulóink tananyagként sajátítják el a veszélyes hulladékok kezelésének szabályait.

16


3.3.4. Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztő munkacsoportunk hatékonyan dolgozik. Minden évben a szakma hónapja alkalmából versenyeket is szerveznek ebben a témakörben. Ezek hangulatosak és tanúságosak szoktak lenni. Az egészségfejlesztő foglakozások számát növelni kell. Végzős ápoló tanulóink közül ketten kutatást végeztek az intézményegységek tanulói körében az egészséges életmódról és a szabadidő eltöltéséről. Kutatási beszámolók megjelent az E-tinfó-ban is (az ETI szakmai lapja). Sok tanulónk szívesen sportol, de a szervezett alkalmak számát érdemes lenne még gyarapítanunk. Tervezem családi sportnapok szervezését is, remélve, hogy humán középiskolás tanulóink szülei szívesen részt vesznek ilyen rendezvényeken és ezzel lehetőségünk lesz a velük való kapcsolat színesítésére is. Több pedagógusunk rendelkezik egészségtan tanári képesítéssel, szakmai felkészültségük biztosíték a hatékony egészségfejlesztésre. Nagyon fontos a drogprevenció. Két pedagógusunk addiktológiai képzést kapott tanulmányai során. Külső szakmai szervezetek drogprevenciós programját is be kívánjuk építeni az éves drogprevenciós tevékenységünkbe, részben az osztályfőnöki órákon, részben a szabadidős programokhoz kapcsolódva. Tanévente két alkalommal összevont szülői értekezletet tartunk, ahol szükséges információkkal látjuk el szóban és írásban is a szülőket a drogfogyasztás mai helyzetéről és veszélyeiről. Intézményegységünk a városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tagjaként, a megelőzést végző intézményekkel koordinált együttműködés alapján részt vesz a Városi Drogstratégia kialakításában. 3.3.5. A toleranciára, a másság elfogadására nevelés alapvető intézményegységünkben. Részben képzéseink jellege is ezt kívánja meg, másrészt alapvető értéknek tekintjük a másik ember nézeteinek, jellemzőinek elfogadását. Törekedni kell arra, hogy a diszkrimináció egyetlen fajtája se legyen jelen intézményegységünkben. Ehhez pedagógus társaim segítsége mellett a diákönkormányzat segítségét is meg kell nyerni. 3.3.6. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása során célunk az eredményes szocializációjuk, és tanulmányi előmenetelük javításának segítése integrált oktatásuk során. A feladat ellátáshoz szükség lehet „utazó” pedagógus közreműködésére. Intézményegységünkben igyekszünk felfigyelni a problémás tanulókra. Ebben a tanévben 4 fő SNI tanulónk van a szakértői vélemények alapján, de több tanulónk is problémás. 3.3.7. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos fő feladatainkat a prevenció, együttműködés külső szervezetekkel, az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének meghatározása. Az intézményegységi ifjúságvédelmi felelősnek szorosan együtt kell működni az Önkormányzattal, a Családsegítő Szolgálattal, az iskolaorvossal. Képzéseinkben részt vevő tanulóink egészségi állapotának karbantartására önkormányzatunk iskolaorvosi és iskola védőnői ellátást biztosít intézményegységünkben. Nevelési céljaink közül a munkában való megbízhatóság kifejlesztése, erősítése a tanulókban nagyon fontos, és nemcsak a szakmai képzéseinkben. Ebbe a törekvésünkben is a példamutatás az alapvető módszer. Tanítványaink munkára szocializálást segítik a területi gyakorlatok is, ahol szakmai identifikációjuk kialakulhat, fejlődhet. A gyakorlóhelyekkel a jó kapcsolat erősítése, az együttműködés fenntartása alapvető érdeke intézményegységünknek.

17


3.3.8. Hagyományaink ápolása, új hagyományok kialakítása az értékek tiszteletére neveli tanítványainkat. Kiemelkedően fontos hagyományaink közt a Szent-Györgyi hét és a hozzá kapcsolódó események, így a Szent-Györgyi díj átadása. Örömmel tapasztaljuk, hogy ennek a díjnak az elnyerése komoly sikert jelent tanítványaink és pedagógusaink körében. Szép hagyományunk a Szent-Györgyi bál, amely lehetőséget teremt a szülőkkel és támogatóinkkal egy kellemes találkozásra, eszmecserére. Ünnepeink méltó megünneplésének nevelő hatása vitathatatlan. Tanulóink tanáraik irányításával egyre színvonalasabb ünnepségeket rendeznek közösségünknek. Ezt a szép, tartalmas hagyományt is meg kell tartanunk. 3.3.9. Diákönkormányzat Nagy a nevelő ereje a diákönkormányzatnak, ha jól működik. Az iskola a diákokért van, ha jól érzik benne magukat, szívesebben is tanulnak. A diákönkormányzat segítője az intézményegység vezetésének. Partneri kapcsolat kialakításával, ötleteik, elképzeléseik megvalósításának segítésével elérhető, hogy jól működjenek és diáktársaikat helyes irányba tereljék. A kortársak hatása igen erőteljes, sokszor hatékonyabb, mint a felnőtteké. Ezt a lehetőséget nem szabad kihagyni. A tanulók személyiségfejlődésére is jó hatású, ha tevékenyen részt vesznek a diákönkormányzati munkában. Ízelítőt kapnak a vezetésből, megtapasztalhatják, milyen szépségei és nehézségei vannak az emberekkel való foglalkozásnak. Szervezőkészségük fejlődhet. Intézményegységünkben ebben a tanévben bevezetésre került menzai kártyarendszer a diákönkormányzat ötlete volt. Bevált. A hagyományosan megrendezett diáknapot is egyre sikeresebben szervezik meg. Segítséget fogok kérni tőlük a nehezen kezelhető társaik kordában tartásában is.

3.4. GAZDASÁGI CÉLOK Kielégítő gazdasági feltételek mellett lehetséges csak elérni céljainkat. Intézményegységünk infrastruktúrája erősen elhasználódott. Felújítása szükséges. Egyenlőre csak a legfontosabb javítási és karbantartási feladatokat tudjuk elvégeztetni. A tavaszi időszakban a fűtésrendszer elodázhatatlan, bárcsak részleges javítását végeztetjük el (forráshiány miatt részleges). Szükséges lenne a belső falak tisztasági festése is, de jelenleg nem áll rendelkezésre rá anyagi erőforrás. Az átkötő folyosó tetejének javítása, a tornaterem felújítása, a nyílászárók cseréje, az osztálytermek bútorzatának cseréje, a tanári szoba felújítása egyenlőre csak álom. Pályázati lehetőségeket kell keresni ezeknek a munkáknak a finanszírozására. A szakmai képzéseinkhez szükséges feltételek megteremtését és fejlesztését a szakképzési támogatási pénzekből kívánjuk továbbra is megoldani, bár ez most már a TISZK-en keresztül fog történni. A konkrét megvalósulási protokoll kidolgozása még folyamatban van. Gazdálkodásunknak takarékosnak és biztonságosnak kell lenni.

3.5. Kommunikáció Az információáramlás, a kommunikáció milyensége nagymértékben befolyásolja a szervezet működését. Hatékony és pontos kommunikációra kell törekednünk belső és külső viszonylatban egyaránt. Belső kommunikációs rendszerünkhöz tartoznak a havi, félévi és tanévnyitó- záró nevelőtestületi értekezletek. A munkaközösségi megbeszélések is hatékony eszközei az információ átadásnak. Intézményegységünk vezetősége hetente egy alkalommal tart vezetőségi értekezletet.

18


A technikai dolgok kezelése érdekében szintén hetente egy alkalommal megbeszélést tartok az intézményi gondnokkal és intézményegységünk karbantartójával. Az iskola vezetősége kéthetente tart vezetőségi ülést. Kiegészítik még ezeket az alkalmakat az igazgatótanácsi ülések. Ezek a szervezett belső kommunikációs csatornáink. A napi kommunikációban bármikor megkereshet bárki, ha meg kell valamit beszélni. Ez a fajta nyitottság azért hatékony, mert az ügyek intézését nem gátolja az esetleges várakozás. Kommunikációs csatornáinkat bővíti a belső üzenő rendszer kiépítése, amelynek segítségével leveleket, üzeneteket tudnak egymásnak küldeni a dolgozók. Ez sokkal hatékonyabb, modernebb, és költség kímélőbb mint a hirdetőtábla, vagy a telefon. Remélem, hogy hamarosan mindannyian birtokba vesszük! Az elkövetkező tanévben bevezetésre kerül az elektronikus napló is összintézeti szinten, lehetővé téve a tanulóknak és szüleiknek is a rendszeres betekintést előmenetelükbe. Az átállás a hagyományos formáról bizonyára sokunknak szokatlan lesz egy kis ideig, de reményeim szerint hamarosan megtanulja és megszokja mindenki a használatát. Jelenleg is fontos kommunikációs színterünk a honlapunk. Az érdeklődőknek, tanulóinknak, szüleiknek hatékony információforrás. Rendszeres karbantartása odafigyelést igényel. Jelenleg már általában naprakész, mióta két kolléganőnk rendszeresen gondoskodik az újdonságok megjeleníttetéséről. További fejlesztése szükséges lenne, hogy még ötletesebb, fiatalosabb legyen, így is motiválva tanítványainkat a böngészésre. Ebbe a munkába a jövő tanévben a diákönkormányzatot is be kívánom vonni. Külső kommunikációs rendszerünk legfontosabb elemei a partnerekkel, a szülőkkel folytatott kommunikáció. A szülőkkel találkozhatunk a fogadóórákon, a szülői értekezleteken, de bármikor szívesen várjuk őket. A szülőkkel való kommunikációnkban tükröződni kell annak a szemléletnek, hogy az iskola, így intézményegységünk is „szolgáltató”. Figyelembe kell vennünk, hogy a szülők egy része elfogult gyermekével szemben. Ki kell alakítani a partneri viszonyt velük, mert csak közösen oldhatjuk meg a problémákat. Sajnos vannak olyan szülők is, akik még megkeresésre sem hajlandók együttműködni velünk. Keresnünk kell a kommunikációs alkalmakat velük is. Munkánkat segíti a szülői munkaközösség. Hagyományosan szalagavatóinkat, de sokat tesznek az osztálytermek higiénéjéért és széppé tételéért. Sok tantermet kifestettek önerőből, igyekeznek gyermekeik környezetét barátságossá, esztétikussá tenni. Továbbra is szívesen fogadjuk és megköszönjük a felajánlásokat. Rendkívül fontos a PR tevékenység, hiszen a köztudatba kerülés, a pozitív megjelenésünk segíti intézményegységünket a beiskolázás, a környezeti elismerés területén. Jó hírnevünk kialakulásáért munkatársaink nagyon sokat tettek, meg kell őriznünk, és növelnünk kell szakmai elismertségünket. Ezt a célt is szolgálta a 2008. december 3.-i „Humán ünnepség”, ahol városunk vezetői, partnereink és támogatóink találkozhattak velünk (és a többi intézményegységgel is). A sajtóban, médiában való megjelenés ma már elengedhetetlen. Tanítványaink munkái közül is ma már néhány megjelent a sajtóban, szaklapokban. Ezt a lehetőséget is ki kell a jövőben használni és tehetséges tanítványainkat ösztönözni. Reményeim szerint jó PR lehetőség lesz a jövő tanévben megrendezendő Országos Tudományos Diákkonferencia. Segítségével megismerhetik intézményegységünket az ország hasonló profilú iskolái, intézményei. Gyakorlóhelyeink vezetőivel tanév elején találkozót kívánok szervezni, hogy minél jobban megismerhessék az intézményegységünkben folyó szakmai munkát, egyeztethessük elvárásainkat és az esetleges problémákat meg tudjuk oldani. Jó alkalmak a PR tevékenységre a már hagyományosan megrendezett kiállítások. Tanévenként legalább három-négy tárlatot szervez egy kollégánk, amelyeket megnyitunk a külső közönség előtt is.

19


Környezetünkhöz tartoznak még elsősorban fenntartónk, társintézményeink, városunk iskolái, a szakminisztériumok, a pedagógiai szolgáltató intézetek (NSZFI, ETI), KETISZK, és más képzéssel foglalkozó szervezetek is.

3.6. Beiskolázás Intézményegységünk léte szempontjából kardinális kérdés a sikeres beiskolázás. Humán szakközépiskolai osztályaink esetében nincs problémánk a létszám vonatkozásában. Három osztályt indíthatunk a jövő tanévben is. A 2009-10-es tanévben már nem lesz szakiskolai osztályunk és indítjuk a nyelvi előkészítő 0. évfolyamot német nyelvből. Ez az új kezdeményezés reméljük sikeres lesz, és később esetleg más idegen nyelvből (pl.: angol) is lehetőségünk lesz a nyelvi előkészítő indítására. Távlati tervként meg kell próbálnunk valamely tantárgyat idegen nyelven oktatni (kiscsoportban, választhatóként), de ehhez előbb a humán erőforrást kell megteremteni. Beiskolázásunk sikerességét hívatott segíteni a minden évben kétszer megtartott nyílt napunk, a pályaválasztási börzén való megjelenésünk, az újsághirdetések, a beiskolázási tájékoztató szülői értekezleteken való aktív részvételünk, a honlapunkon megjelenített tájékoztatók és szóróanyagaink. Az érettségire épülő szakmai képzéseink vonatkozásában mindez nem elegendő. Az egészségügyi és szociális szakterületek ma csekély társadalmi presztízzsel bírnak, így kevesen választják ezeket a szakokat. Meg kell próbálnunk más szakmacsoporthoz tartozó szakokat is felvenni a kínálatunkba – összedolgozva a többi intézményegységgel. Ilyen kezdeményezés lesz reményeim szerint a 2010-11es tanévben indítani kívánt fittness-wellness asszisztens szak. A szakmai és fejlesztési munkaközösség feladata lesz a jövő tanévben, hogy megvizsgálja, melyek azok a szakterületek, amelyekhez humán erőforrásunk megfelelő lenne. Továbbá ki kell fejleszteni újabb módszereket képzéseink propagálására, hogy hatékonyabbak lehessünk. A szakképzés fejlesztés okán kiadott új OKJ-hez új típusú szakmai és vizsgakövetelmények jelentek meg. Ezek alapján elkészült központi oktatási programokból ki kell fejleszteni a helyi oktatási programokat. A jövő tanévre már az előkészületek megtörténtek. Ezt a munkát minden tanévben el kell végezni, amennyiben új szakot kívánunk indítani.

3.7. Minőségügy Nemcsak a törvényi szabályozás (közoktatási törvény) miatt szükséges ma már a minőségügyi rendszer kialakítása egy szervezetnél, hanem a munka hatékonyabbá, ellenőrizhetőbbé és egységessé tétele céljából is. A minőségügyi rendszerek célja, hogy a szervezet dolgozói egységes minőségpolitika mentén végezzék munkájukat. Az oktatási intézmény minőségügyi rendszere meghatározza a működés elveit és a teljesítményértékelés kritériumait. A minőségügyi rendszer megfelelő működtetéséhez az intézmény vezetésének egységesnek, elkötelezettnek kell lenni. Összevont intézményünk egy minőségügyi rendszert fog kidolgozni, amelynek munkálatai már elkezdődtek. A minőségfejlesztési csoport (minden intézményegységből egy tag dolgozik benne, vezetője az iskola igazgatóhelyettese) feladata a következő évben a folyamatok szabályozása és a teljesítményértékelés bevezetése. A jó minőségügyi rendszer segíti a szervezet céljainak elérését és a fejlődést.

20


4. Záró gondolatok Vezetői

célkitűzéseim közül a legfontosabbak: jó színvonalú oktató-nevelő munka tanítványaink szükségleteinek figyelembe vételével, korszerű tanítási és tanulásszervezési módszerek bevezetése és meghonosítása, a tanulók személyiségfejlesztésének előtérbe helyezése, együttműködés az iskola intézményegységeivel, a szakképzésfejlesztés eredményeinek zökkenőmentes bevezetése és megvalósítása, hatékony nevelési módszerek alkalmazása a problémás tanulóknál, a tantestület tagjainak folyamatos fejlesztése külső és belső továbbképzésekkel, munkamegosztás, felelősség delegálás munkatársaimnak, partnereinkkel jó együttműködés és kapcsolattartás, hagyományaink megtartása, hatékony PR tevékenység.

Tantestületünk tagjainak közreműködése nélkül a felvázolt célrendszer nem érhető el. Szintén szükség van az intézményegységek közti harmonikus kapcsolatra és együttműködésre. Fontos az iskolavezetés támogatása és segítsége. Mindezek végső célja tanulóink tudásának gyarapítása, kompetenciáik fejlesztése, tehetségük és képességeik kibontakoztatása, vagyis személyiségük fejlesztése. „Ha tudni kívánsz, tenni kell, mert mind, amit Még próba helyben nem hagyott, csak föltevés.” (Szophoklész)

Tóth Lászlóné

21

Pályázat. Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium. Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája

Recommend Documents