PÁLYÁZAT BALASSAGYARMATI SZABÓ LŐRINC ÁLTALÁNOS ISKOLA. igazgatói munkakörére. Készítette: Molnár János

PÁLYÁZAT a

BALASSAGYARMATI SZABÓ LŐRINC ÁLTALÁNOS ISKOLA igazgatói munkakörére

Készítette: Molnár János

2015

TARTALOMJEGYZÉK PÁLYÁZATI NYILATKOZAT ................................................................................................. 1 ELŐSZÓ ............................................................................................................................. 2 1.

SZAKMAI HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ VEZETŐI PROGRAM ..................................... 5 1.1.

AZ ISKOLÁRÓL .................................................................................................... 5

1.2

A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FELTÉTELEK ................................................................ 6

1.2.1

NEVELŐTESTÜLET........................................................................................ 6

1.2.2

TECHNIKAI SZEMÉLYZET ............................................................................. 7

1.2.3

TÁRGYI FELTÉTELEK .................................................................................... 8

1.3

OKTATÓI, NEVELŐI TEVÉKENYSÉG ...................................................................... 8

1.3.1

ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS ................................................................. 9

1.3.2

AZ INTÉZMÉNY RÉSZVÉTELE PÁLYÁZATOKBAN ......................................... 11

1.3.3

TANULMÁNYI VERSENYEK ......................................................................... 12

1.3.4

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ISKOLA-FELHASZNÁLÓKKAL ................................... 13

1.4

GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG......................................................................... 14

1.5

VEZETŐI ELKÉPZELÉSEIM .................................................................................. 15

1.5.1

VEZETŐI KÜLDETÉSNYILATKOZATOM ........................................................ 18

2.

ÖSSZEGZÉS ............................................................................................................ 20

3.

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ ........................................................................................... 21

4.

MELLÉKLETEK ........................................................................................................ 24

PÁLYÁZATI NYILATKOZAT Alulírott, Molnár János pályázatot nyújtok be az Emberi Erőforrások Minisztere által kiírt, és a Nemzeti Közigazgatási Intézet KÖZIGÁLLÁS honlapján 2015. február 27-én megjelent

2015-06-14 azonosító

számú

pályázati

felhívás

alapján

a

Balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskola (2660 Balassagyarmat, Május 1 út 2.) intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására.  Kijelentem, hogy a magasabb vezetői állás betöltésére törvényileg előírt, valamint a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek megfelelek, és ennek igazolásait mellékelem.  Nyilatkozom

arról,

hogy

hozzájárulok

a

teljes

pályázati

anyagom

sokszorosításához, továbbításához (3. személlyel közléséhez).  Nyilatkozom, hogy hozzájárulok személyes adataim pályázattal összefüggő kezeléséhez. Pályázatom részeként mellékelem a következő iratokat, igazolásokat:  Az álláshely betöltéséhez szükséges végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok másolata.  Hatósági bizonyítványt a büntetlen előélet igazolására, valamint annak igazolására, hogy nem állok olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.  Az intézmény vezetésére vonatkozó program, amely tartalmazza a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztést.  Szakmai önéletrajz.  23 éves szakmai gyakorlatot és 5 éves vezetői gyakorlatot igazoló dokumentum. Kérem pályázatom befogadását. Tisztelettel: .............................................. Molnár János pályázó

Kelt: Balassagyarmat, 2015. március 24. BALASSAGYARMATI SZABÓ LŐRINC ÁLTALÁNOS ISKOLA

1

ELŐSZÓ Mottó: „A műveltség az ifjaknak fegyelmező erő, az öregeknek vigasz, a szegényeknek gazdagság, a gazdagoknak ékesség.” (Diogenész)

Az Oktatási Közlönyben megjelenő, igazgatói munkakörre kiírt pályázat minden iskola életében meghatározó jellegű. A Balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskolára most ez hatványozottan igaz, hiszen a korábbi igazgató nyugdíjba vonulása miatt mindenféleképpen új igazgató kerül az iskola élére. A jelenlegi igazgató egyéves megbízással vezeti az intézményt. Az új igazgató személye minimum öt évre befolyással lesz az iskola arculatának alakulására, az iskola elfogadottságára, a munkaköri légkörre, az esetleges szerkezeti és tartalmi változásokra, és minden más, az intézményt érintő intézkedésre. Ezért nem mindegy, hogy ki lesz ilyen hosszú időn át az intézmény vezetője. A pályázat kiírása utáni időszakban az iskola dolgozói összedugják a fejüket, és felteszik egymásnak a kérdéseket:  „Ki lenne jó igazgató a tantestületen belül?”  „Ki fog pályázni?”  „Lesz-e „külsős” pályázó?”, stb. A pályázati határidő letelte után ezek a kérdések megválaszolásra kerülnek, de a legfontosabb kérdés, hogy a pályázók közül ki a legalkalmasabb, az továbbra is nyitva marad. A pályázók mindegyike természetesen arról szeretné meggyőzni mind az iskola alkalmazottjait, mind a kérdést eldöntő Minisztert, hogy ő lenne a legalkalmasabb a poszt betöltésére. Én is erre törekszem, de az én esetemben azt is mérlegelni kell, hogy mi szólhat egy „külsős” pályázó mellett? A „külsős” titulus egyébként nem teljesen fedi a valóságot, hiszen az iskola dolgozóinak több mint felét személyesen is jól ismerem, arról nem is beszélve, hogy néhányukkal napi kapcsolatban vagyok. Visszatérve a kérdésre: „Mi szólhat egy „külsős” pályázó mellett?”. Vegyük sorra az érveket!

BALASSAGYARMATI SZABÓ LŐRINC ÁLTALÁNOS ISKOLA

2

 Külsősként nincsenek előítéletei senkivel szemben sem, mindenki tiszta lappal indul.  Objektívebben tudja megítélni az iskolát, mint az, aki a szubjektív élményektől befolyásolva esetleg nem tud mindenben jó döntést hozni. Természetesen ez az objektivitás idővel aztán megszűnik.  Más intézményből érkezve új ötletekkel fűszerezheti a „régiek” tapasztalatain nyugvó módszereit.  Fűti a bizonyításvágy: bizonyítani a régi iskolának, bizonyítani az új kollégáknak, hogy még ilyen oktatási körülmények között is lehet jó iskolát „alkotni”. A „külsős” pályázó mellett szóló érvek felsorolása után persze adódik a kérdés: „Ez mind szép, de hogyan akar irányítani egy számára teljesen új intézményt, számára sok esetben kevéssé ismert területet, számára sok esetben kevéssé ismert emberrel?”. Ha röviden kellene válaszolnom, akkor azt mondanám, hogy „Ésszel és segítséggel!”. Az első szó „ésszel” az én olvasatomban azt jelenti, hogy józan paraszti ésszel minden feladat, probléma megoldható, különösen, ha ez párosul 23 év tapasztalatával, tudásával, talán bölcsességével, és a munkatársak felé megfelelő empátiával. A második szó „segítséggel” pedig a csapatmunka fontosságára hívja fel a figyelmet. Szerintem fontosabb, mint az első. Egy jó vezető okos emberekkel veszi körül magát. Nem azért, hogy helyette dolgozzanak, hanem azért, hogy együttesen – a saját tudásukat a többiekéhez hozzáadva – egyfelé húzzák az iskola szekerét. Végül néhány szót arról, hogy hogyan készült ez a pályázat. Külsősként többnyire Internetről letöltött dokumentumokból tájékozódhattam, másrészt ismerősöktől kapott elbeszélésekből dolgozhattam. Ezért aztán úgy érzem, hogy helyzetelemzésemben elég objektív tudtam lenni, hiszen személyes élményeim nem befolyásoltak, annak ellenére, hogy azért természetesen vannak információim az intézményben zajló eseményekről. Hátrányom viszont éppen ebből adódott, hiszen egy belső pályázó sokkal több háttérinformációval rendelkezik, mint én. A lényeget tekintve viszont mindenki azonos pozícióból indul, hiszen az iskola jövőjét a pályázók személye, és az általuk megfogalmazott vezetői elképzelések dönthetik el. Az én vezetői programom is arról szól, hogy egy jól kialakított, a tantestület által jóváhagyott vezetőséggel milyen iskolát képzelek el a következő öt évre. BALASSAGYARMATI SZABÓ LŐRINC ÁLTALÁNOS ISKOLA

3

Alapvető célkitűzésem, hogy leendő munkatársaimmal együttműködve olyan intézményt működtessünk, ahol a legfőbb érték a tanuló. Közös feladatunk a szülőkkel, hogy a ránk bízott gyerek képességeit minél teljesebben kibontakoztassuk, ugyanakkor a társadalomnak hasznos, családját, városát, szülőföldjét és hazáját szerető tagjaivá neveljük.

BALASSAGYARMATI SZABÓ LŐRINC ÁLTALÁNOS ISKOLA

4

1. SZAKMAI HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ VEZETŐI PROGRAM 1.1. AZ ISKOLÁRÓL „A Szabó Lőrinc Általános Iskolát 1996. január 30-án alapította Balassagyarmat Város Önkormányzata. Három, profiljában eltérő intézményt vontak össze egy igazgatás alá két telephelyen működve. A város déli részén, kertvárosi környezetben felépült korszerű épületben a volt Petőfi és II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola kapott helyet, míg a hatvanas években épült Ifjúság úti épületben a Szabó Lőrinc Iskola diákjai megszokott környezetükben folytathatták tanulmányaikat. Az „új” iskola névadására 1998-ban, az új tornaterem átadásakor került sor.” (Ped. Program 10. old.) Balassagyarmat Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 130/2007. (VI. 27.) határozata alapján 2007. szeptember 1-jével integrált intézményt alapított, Kiss Árpád Általános Iskola néven, melynek tagintézményei a Dózsa György Tagiskola és a Szabó Lőrinc Tagiskola lettek. Az integrált intézmény tagintézményei egyrészt azonos pedagógiai elvek, célok és feladatok alapján végezték nevelő-oktató tevékenységüket, másrészt a három önálló arculattal rendelkező iskola megtartotta sajátos profilját és folytatta kialakult hagyományait is. Az elmúlt évben azonban a fenntartó határozata alapján vált újra három külön álló intézménnyé a három iskola. A 2014-15-ös tanévet Balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskola néven kezdte. Az intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Balassagyarmati Tankerülete, működtetője: Balassagyarmat Város Önkormányzata. A beiskolázási körzetben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól jelentősen eltér, ezért a nevelő és oktató munkának ehhez a helyzethez kell igazodnia: tanórán és tanórán kívül is, segíteni kell a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak kell tekinteni a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket nevelni. Az intézményben nem működik iskolaszék, jogosítványait a szülői szervezet gyakorolja. Az iskolában a szülők jogainak érvényesítésére, illetve kötelességeinek teljesítése érdekében osztályonként szülői közösség működik. Az osztályok képviselői alkotják a szülői szervezetet.

SZAKMAI HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ VEZETŐI PROGRAM

5

Az intézmény tanulóközösségének létszáma: 358 fő, 8 évfolyamon 2-2 párhuzamos, összesen 16 osztályban folyik az oktató-nevelő munka. Az osztályok létszáma 14 és 28 fő között van, a nemek aránya nem tér el jelentősen, a kisebbségek aránya nem haladja meg az intézményi 20%-ot, bár vannak osztályok, ahol magasabb ez az arány. A tanulók közül 1 fő hátrányos helyzetű, 23-an halmozottan hátrányos helyzetűek, a térségi viszonyokat ismerve ez az átlagostól jobb szociális hátteret mutat. Beilleszkedési, tanulási és magatartászavarral küzdő tanulók száma 18, sajátos nevelést 15 tanuló igényel.

1.2 A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FELTÉTELEK 1.2.1 NEVELŐTESTÜLET A személyi feltételek két legfontosabb ismérve a megfelelő a létszám és a megfelelő végzettség. A nevelőtestületről elmondható a nyitottság, lelkiismeretes munkavégzés, jó együttműködési képesség, mely garanciát jelenthet az iskola jó színvonalú szakmai életére. Az iskolai tantestület létszáma 39 fő, ebből 2 fő nyugdíjazása miatt prémium idejét tölti. 31-en teljes állásban látják el feladataikat, 1 kolléga részmunkaidős, 5-en óraadók. Szakszolgálati ellátás keretében 1 fő logopédus, 1 fő konduktor lát el feladatokat. A szakos ellátottság majdnem teljes körű, 5-en szakképesítés nélkül látnak el órákat. 7 pedagógus szakvizsgával rendelkezik, további 1 fő a nyáron szerzi meg a szakvizsgáját. 4 pedagógus a minősítési eljárás folyamatában a Pedagógus II. fokozatot elérte, további két fő Mesterpedagógus minősítést szerzett, egyikük szaktanácsadói, a másik szakértői, tanfelügyelői munkát lát el. A teljes állásban lévők közül 9%-a egyetemet, 91%-a főiskolát végzett. A pedagógusok végzettsége megfelel a törvényi előírásoknak. A nevelőtestület összetétele szerint 90% a nő, és 10% a férfi pedagógus arány. A pedagógusok életkori megoszlását tekintve a helyzet nem a legszerencsésebb: ha három korosztályra bontom a nevelőtestületet – 30 és 39 év között, 40 és 49 év között, illetve 50 év felett –, akkor azt láthatjuk, hogy nagy létszámban vannak az 50 év felettiek.


6

Ez még önmagában nem lenne probléma, hiszen a rutinos, tapasztalt tanárokra szükség van; a baj ott kezdődik, ha tömeges mértékben, egyszerre mennek nyugdíjba a kollégák, mert a mai oktatási helyzetben a pótlásuk nem egyszerű feladat.

Az igazgató döntően a tanárokkal érintkezik napi munkája során. A különböző szakképesítésű tanárok munkájában az igazgató szabályozó szerepe teremt egységet, az eltérő nevelő egyéniségeknek az igazgató személye adja meg a közös célra törekvők elengedhetetlen harmóniáját. Ha ez megvan az iskola működésében, akkor könnyen adódik belőle a jó tantestületi légkör. Ehhez tudatos testületépítés is kell, törődés minden kollégával. A pedagógusokat menedzselni kell, nem anyagi, és ha van rá lehetőség anyagi juttatásokkal is.

1.2.2 TECHNIKAI SZEMÉLYZET A gondnok, a fűtő-karbantartó, az 5 takarító, és a 3 konyhai dolgozó a GAMESZ állományába kerültek. A pedagógiai munkát közvetlenül segítők létszáma: 1 fő iskolatitkár, 1 fő rendszergazda, 1 fő könyvtáros, 1 fő pedagógiai asszisztens. Munkavégzésük lelkiismeretes. Az iskolában folyó munkát segítik, partnerként működnek együtt pedagógussal, diákkal, szülővel egyaránt. Az

intézmény

pedagógiai

feladatainak

ellátásában

a

nem

pedagógus

közalkalmazottak munkája is nélkülözhetetlen ezért célom az álláshelyek fenntartása, az elhivatott munkatársak megtartása.


7

1.2.3 TÁRGYI FELTÉTELEK Az iskola tetszetős, modern külsővel rendelkezik, a berendezési tárgyai is (kis kivétellel) újak, a kor követelményeinek megfelelőek. Szemléltető és oktató eszközökkel jól felszerelt szaktantermek, segítik a felsősök oktatását. Három számítástechnika terem (internet hozzáféréssel), technika terem, könyvtár, zeneterem, logopédiai foglalkoztató szoba áll a rendelkezésünkre. 8 tanteremben van interaktív tábla felszerelve, 6 tanulócsoport a létszámának megfelelő mennyiségű tanulói laptopot használhat a tanulásához. Sportcsarnok, sportpálya, valamint az iskolával szemben lévő játszópark ad lehetőséget a mindennapos mozgásra. Az iskola könyvtára 10.623 kötettel rendelkezik, külön olvasóterem várja az olvasni, kutatni vágyó érdeklődőket.

1.3 OKTATÓI, NEVELŐI TEVÉKENYSÉG Egy iskola megítélése főleg az intézményben tanuló diákok tanulmányi versenyeken való helyezései, produktumai, illetve újabban az országos kompetencia mérések eredményei alapján is történik. De van egy másik fontos fokmérője is egy adott intézménynek (amely adott esetben a megítélés szempontjából mérvadóbb az előzőnél), mégpedig az, hogy milyen az iskoláról kialakult kép a városban és vonzáskörzetében. Ez utóbbi persze sokkal szubjektívebb, mint az előző, hiszen nagyban függ attól, hogy ki mit hallott az iskoláról, milyen kép fogadja az iskolába látogatót, milyen történeteket mesélnek az iskolában tanítók és tanulók, stb. Mielőtt rátérnék a különböző eredmények elemzésére, célszerű megnézni, hogy évfolyamonként hány diák tanul. Az iskola tanulói létszáma a kiugró 2011/2012-es tanév óta csökkenő tendenciát mutat, és várhatóan ez a jövőben sem lesz másként.


8

A tanulói létszámadatokat elemezve észrevehető, hogy a vizsgált időszakban majd egy osztálynyi tanulóval csökkent az iskola létszáma, ami aggasztó tendencia, és amit szerintem nem elég megállítani, hanem a visszájára kellene fordítani. Meglátásom szerint a tanulók számának csökkenéséről nem az iskola tehet, mert évről évre kevesebb az iskolába lépő óvodások száma is. A város három KLIK fenntartású általános iskolája eddig összesen 2-2-2 első osztályt tudott indítani, de a 2015/2016-os tanévben a körülbelül 130 nagycsoportos óvodásból nem hozható ki 6 elsős osztály. A nagy kérdés, hogy melyik iskola nem tud majd két elsős osztályt indítani.

1.3.1 ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS Az országos mérés az évek során a külső szabályozás fontos eszközévé váltak. Az intézményértékelési folyamat során a belső értékelés mellett figyelembe kell venni az országos mérések adatait is. Az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység megítéléséhez az országos kompetencia mérés eredményeit is vizsgálom. A 2010 és 2014 közötti mérések azt mutatják, hogy az intézmény tanulói mind szövegértésből mind matematikából az országos átlageredmények fölött teljesítettek. A diagramok függőleges tengelyén az Oktatási Hivatal weboldaláról letölthető kompetencia mérés eredményeiből származó átlageredmények láthatók.


9

2010-2014 évek a 6. osztályosok szövegértés kompetencia eredményeit mutatják, melyek az országos átlag feletti teljesítményt jeleznek. 2013-ban tapasztalható a legjobb teljesítményt, de évről-évre egyre pozitívabb eredményt mutattak az országos átlaghoz képest.

Szövegértésből a 8. osztályosok eredményei is magasabbak az országos átlagnál, 2011-ben nyújtotta a legkiemelkedőbb teljesítményt, de ez a pozitív eredmény eltérés az országos átlagtól egyre csökken. Érdemes lenne további vizsgálatokat indítani annak érdekében, hogy a tanulók idősebb korban miért nyújtanak alacsonyabb teljesítményt.

A 6. osztályosok matematika teszt eredményei kisebb-nagyobb különbséggel az országos átlag felett mozogtak, 2013-tól újra pozitívabban növekedett ez az eltérés. SZAKMAI HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ VEZETŐI PROGRAM

10

A vizsgált időszakban a 8. osztályosok matematika eredménye magasabb, mint az országos átlag, de ez az átlagtól való eltérés 2014-re, minimálisra csökkent. Itt is levonható az a következtetés, hogy az utolsó tanévre teljesítményük már nem olyan színvonalú, mint az előző években. Hogyan lehetne ezeken az eredményeken javítani? Véleményem szerint nem a kompetencia tesztek gyakoroltatásával lehet növelni azt a teljesítményt, hanem a kompetenciák fejlesztésére az egész tanulás-tanítás folyamatában figyelni kell, hogy a tanuló nagyobb hatásfokkal tudja alkalmazni a tanultakat.

1.3.2 AZ INTÉZMÉNY RÉSZVÉTELE PÁLYÁZATOKBAN TÁMOP–3.1.4/08/2 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben”. A projekt célja, hogy az iskolai tanulásban a lexikális ismeretek átadása helyett az élethosszig tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése váljon hangsúlyossá, mert így válhat minden diák a biztonságot adó újfajta tudás birtokosává. Az intézmény sikeres pályázatot nyújtott be a TÁMOP-3.1.7-11/2 Referenciaintézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése címen, a balassagyarmati kistérség általános iskolái közül egyedüliként készült fel kompetencia alapú nevelési, oktatási

program

kapcsolódtak

az

területén Educatio

referencia-intézményi által

minősített

"Jó

feladatok

ellátására.

gyakorlataik",

melyek

Ehhez több

kompetenciaterületet is felölelnek. Társadalmi Megújítás Operatív Program (TÁMOP) 3.1.4-12/2-2012-0077 pályázat Innovatív iskolák fejlesztése. A projekt elősegíti a sikeres munkaerő piaci SZAKMAI HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ VEZETŐI PROGRAM

11

alkalmazkodáshoz szükséges készségek, ismeretek kialakítását a megszerzett tudások, kompetenciák folyamatos fejlesztését. A projekt során az iskolában 14-féle program megvalósítását tervezték. Ezek egy része a tanév során folyamatosan működik, más része egy, illetve néhány alkalommal kerül megrendezésre.

A „Határtalanul” pályázat segítségével az iskola 7. osztályos tanulói a nyár elején, a Felvidéken tesznek kirándulást. Nyertes Erzsébet-tábor „Igazolt hiányzás” pályázat keretében az elmúlt nyáron 20 tanuló vett részt Zánkán nyári táborban. Ebben a tanévben újra pályáztak a nevelők és a gyermekek. A tavalyi év folyamán a Nógrád Megye Ifjúságáért alapítványtól pályázat útján szállásutalványokat nyertek a pedagógusok, s ezzel csökkentették az erdei iskola költségeit. 1.3.3 TANULMÁNYI VERSENYEK Kellő

tapasztalatokkal

rendelkezik

az

iskola

nevelőtestülete,

szakmai

felkészültsége kiemelkedő, amelyet nagyon sok megyei-, területi- és országos tanulmányi versenyeken elért eredmények is fémjeleznek. Tanulóik részt vesznek matematika, magyar, német, történelem, kémia, biológia, környezetismeret, rajz, testnevelés tantárgyakhoz kötődő versenyeken. Az intézmény dolgozói szervezték a Zrínyi Ilona, Gordiusz Matematika Verseny megyei fordulóját, lebonyolították a területi Bolyai Matematika, valamint a Bolyai Magyar tanulmányi csapatversenyeket. A Hagyományőrző Napok keretében megrendezik a város és környéke iskolái közötti Városi Matematika Olimpiát, a szavalóversenyt, illetve a rajzversenyt is. Sok elhivatott pedagógus dolgozik a rendezvények lebonyolításának, sikerességének érdekében. A sikeres fejlesztések mellett sajnos nem hagyhatjuk szó nélkül azt a tényt, hogy korábbi nevelési eredményeink megtartása egyre nagyobb erőfeszítéseket követel a pedagógusoktól. A családokra nézve kedvezőtlen társadalmi változások, a csonka családban élő gyerekek növekvő száma, a szülőkkel töltött idő drasztikus csökkenése, valamint az egyre alacsonyabb színvonalú tömegkultúra káros hatásai együttesen rombolják a gyermekek neveltségi szintjét, és rontják tanuláshoz való viszonyukat. Ez a tendencia újabb és újabb kihívások elé állítja az iskolát. A negatív társadalmi hatásokat tantestületük a személyes törődésben, a családias tanár-diák viszonyban, az elfogadó légkörben, a művészeti nevelésben és a korszerű, tanulói aktivitásra épülő módszerekkel igyekszik ellensúlyozni. SZAKMAI HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ VEZETŐI PROGRAM

12

1.3.4 EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ISKOLA-FELHASZNÁLÓKKAL  A szülők Minden iskolában a legfőbb értéket az iskolára bízott gyerekek képviselik. Életkori sajátosságaik miatt kizárólag a szülőkkel történő hatékony együttműködéssel érhetjük el kitűzött céljainkat. A szülők döntő többsége igyekszik hatékonyan együttműködni az iskolával, és lehetőségeihez mérten olykor segíteni is. Egy iskolának minden fillér jól jön, és ha megfelelő az iskola és a szülő kapcsolata, akkor a szülők szívesen támogatják személyi jövedelemadójuk

1%-ával

gyermekük

iskoláját,

részt

vesznek

a

rendezvényeiken, segítik azok lebonyolítását.

 A diákok Egy iskola akkor népszerű a diákok körében, ha ott jól érzik magukat, ha a délelőtti órák végeztével is örömmel végeznek ott valamilyen szabadidős tevékenységet. Ezért lenne borzasztóan fontos az iskola udvarának rendbe tétele, ezt a következő öt évben meg kellene valósítani „bármi áron”. A felsős napközis tanulóknak legyen módjuk a délutáni tanulás előtt egy rövid idejű kikapcsolódásra. Az alsós csoportok számára is megfelelő eszközök, játszótér kialakítása lenne a legfontosabb, ugyanis az iskolával szemben lévő játszópark befogadó képessége nem elegendő. A legjobb szabadidős tevékenység a sport. Nagyon sok olyan sport van, amely kis anyagi ráfordítással űzhető. Az erősítőterem használata mindenki számára ellenőrzött körülmények között elérhető legyen. Az ifjúság sportolási lehetőségeinek biztosítására egyébként semmi pénzt nem szabad sajnálni, mert egyre

több

egészségügyi

problémával

küszködő

gyerek

nő

fel

a

környezetünkben.

 A pedagógusok A tanárok akkor tudnak a leghatékonyabban dolgozni, ha ott jól érzik magukat, ha a délelőtti órák végeztével is örömmel vezetnek ott valamilyen szabadidős tevékenységet. Jól tudom, ahhoz, hogy a tanárok jól érezzék magukat az iskolában, még sok más (esetenként fontosabb) dolog is kell.


13

A tanároknak is kell a kikapcsolódás, és ha az iskola szervez olyan kirándulásokat, összejöveteleket, amelyeken jól érzik magukat, akkor abból az iskola is csak profitálhat. Ez sokszor szintén nem pénzkérdés, hanem csak elhatározás, akarat és szervezés kérdése.

 Fenntartó Az igazgató feladata a fenntartó felé való kötelezettségek betartása, és pontos teljesítése. Az egyértelmű, hogy a fenntartóval konstruktív, ugyanakkor az iskola érdekeit szem előtt tartó kapcsolatot kell kialakítani. A KLIK Balassagyarmati Tankerület dolgozói közül sokukat személyesen is jól ismerem, így érzésem szerint e tekintetben nem lenne probléma.

 Az oktatás háttérintézményei Az oktatás háttérintézményeivel való kapcsolat erősítése: Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet, Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítő Szolgálat.

1.4 GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG Az iskola nem önállóan gazdálkodó szervezet. A mindenkori fenntartó elvárása, hogy az iskola vezetője egyrészt törvényesen, másrészt gazdaságosan működtesse a rábízott intézményt. Emiatt aztán előtérbe kerülnek a menedzser típusú vezetők, akik a hagyományos vezetői, pedagógusi szerep mellett kénytelenek megtanulni a pénzszerzés keserves művészetét is, hiszen a fenntartói támogatás általában nem fedezi az iskola éves költségvetését. Ezért az igazgató egyik fő feladata, hogy az éves költségvetés és a fenntartó által biztosított támogatás közötti rést valamilyen módon betömje, illetve, ha további fejlesztéseket kíván végrehajtani, akkor arra megteremtse a pénzügyi hátteret. Ez történhet pályázati pénzekből, alapítványba befolyt összegekből. Az

iskola

büdzséjébe

befolyt

egyéb

források

(tanterem

bérbeadásból,

tornacsarnok bérbeadásából keletkezett jövedelmek) nagyságáról, valamint az iskola alapítványának költségvetési adatairól nem tudtam szerezni információt, így ezek elemzése kimaradt pályázatomból.


14

1.5 VEZETŐI ELKÉPZELÉSEIM Egy intézmény tervszerű, pontos irányításához nagyon sok feltétel együttes meglétének kell teljesülni. A feltételek kialakításában meghatározó az igazgató szerepe, túlzás nélkül mondható, hogy egy intézmény arculatának kialakításában legfontosabb tényező az igazgató személye. Pedagógusi pályafutásom során sok igazgató vezetői stílusát volt alkalmam megfigyelni, mind a pozitív, mind a negatív példák alakították a jó vezetőről alkotott nézeteimet. Mára kikristályosodtak számomra azok az alaptézisek, melyekre építve ki lehet alakítani egy olyan iskolai működési rendet, amelyben hatékonyan működik az oktatói, nevelői munka, és amelyben jól érzi magát tanár, diák egyaránt. A tanári munka alkotó jellegű tevékenység, ami megköveteli a demokratikus szellemet és együtt jár bizonyos szakmai liberalizmussal. Az alapvető pedagógiai értékekben azonban konszenzust kell kialakítani. A különböző vélemények, elképzelések megismerése gazdagítja a tantestület szakmai kultúráját. A vezető feladata a sajátos ismeretek és az egyéni pedagógusi tevékenységek összehangolása, az egységes követelményrendszer kialakítása. A vezető elsődleges feladata az együttműködés megteremtése, fenntartása. A demokrácia csak akkor demokrácia, ha mindenki számára az. Mindenkinek joga van eltérő nézetkülönbségének, véleményének kifejtésére. A vélemények ütközése, a viták, a kompromisszum révén jön létre az iskola sajátos pedagógiai arculata. A demokratikus irányítás időigényesebb, „zajosabb”, mint az autokrata vezetés, de hosszú távon eredményesebb. A demokratikus vezetés az alapja a jó munkahelyi légkör kialakításának. A jó munkahelyi légkör nem önmagáért való cél, hanem az eredményes munka előfeltétele. Nem lehet kötelezővé tenni mindenki számára, hogy kedvelje mindegyik munkatársát, de azt el kell várni, hogy képes legyen mindenkivel együttműködni. A demokratikus vezetői gyakorlatnak is vannak határai. Azzal a pedagógussal, vagy dolgozóval szemben, aki a konszenzussal létrejött normákat, vagy a törvényi szabályozást is megsérti, akár autokratikus eszközöket is alkalmazni kell. Iskolánk

nevelési

célkitűzéseit

az

igazgatóhelyettes

kollégával

és

a

munkaközösség vezetőkkel közösen fogom megfogalmazni. Tanítványainkat és munkatársainkat igyekszünk majd úgy vezetni, hogy cselekedeteik önálló és szilárd meggyőződésből,

belső

indíttatásból

fakadjanak.

Jellemezze

munkájukat

a

gyermekszeretet, a szakmai profizmus és a felelősségvállalás.


15

A vezetői elképzeléseimről az előbb említett alaptéziseket megpróbálom itt sorra venni, fontossági sorrend nélkül.

 Rend és fegyelem: Csak olyan munkahelyen szeretek dolgozni, ahol mindenki – pedagógus, alkalmazott, diák egyaránt – tudja a helyét és a szerepét. Ennek megteremtéséhez elengedhetetlen a munkahelyi rend és fegyelem kialakítása. Természetesen vannak az iskoláról személyes tapasztalataim (sokszor megfordultam az iskola falai között az utóbbi években hivatalos és személyes ügyekben egyaránt) és egyéb információim is ezzel kapcsolatban, de alaposabb helyzetelemzésre nem vállalkoznék, hiszen külsős pályázóként nem lehetek minden információ birtokában. Azt viszont tudom, hogy én mit tartok elsődlegesnek ebben a témakörben. Legfontosabbnak a tanórák pontos megtartását tartom. Az órák pontos megtartásához hozzátartozik, hogy a tanárok és a tanulók is időben bent vannak az osztályteremben

órakezdéskor.

A

tanulói

késéseket

a

tanóráról

való

távolmaradásokat megfelelő fegyelmezési szankciók alkalmazásával, vagy más pedagógiai módszerek segítségével lehet orvosolni. Egy iskola fegyelmi helyzetét alapvetően meghatározza az intézmény Házirendje, de főleg az abban foglaltak szigorú betartatása. Ebből a szempontból egy iskola Házirendje jó, ha annak minden pontját következetesen megkövetelik a kollégák, és ehhez minden segítséget meg kell, hogy kapjanak az iskola vezetésétől.

 Jó munkahelyi légkör: A beosztott akkor jár be szívesen a munkahelyére, ha ott csak a pontosan meghatározott feladatait kérik tőle számon, és mindezt emberi hangnemben, és ha ne adj’ isten hibázik – emberek vagyunk, mindenkivel megtörténik –, akkor sem veszi fejét a „főnök”, hanem kulturált módon – lehetőleg négyszemközt – megbeszélik, hogy mi lett volna a helyes megoldás. Ennek egyenes következménye, hogy az iskola vezetőjének „kifelé”, amennyire csak lehet, védenie kell a kollégáit.

 Az iskola arculatának kialakítása: Egy intézmény megítélése sok mindentől függ, de ha sikerül egy olyan összképet kialakítani az iskoláról, amely többek tetszését elnyeri, akkor a


16

befektetett munka megtérül. Sokszor „apróságokról” van szó, nagyon fontos például az, hogy milyen kép fogadja az iskolába először belépő idegent: köszönnek-e neki a diákok (általában nem); szívélyesen fogadják-e a tanárok, a vezetők; milyen tiszta az épület, annak környéke, az illemhelyiségek, milyen az iskola honlapja, stb.; a tanórák közötti szünetekben milyen a légkör a folyosókon; milyen a kiszolgálás az iskolai étkezdében. Nagyon fontos az, hogy a diákok magukénak érezzék az iskolát, megóvják eszközeit, berendezéseit, büszkék legyenek arra, hogy ők oda járnak. Olyan tanórán kívüli elfoglaltságot kell szervezni, ahol jól érzik magukat, és előbb-utóbb nem szükséges rossznak fogják érezni az intézményt. Ha jól érzi a gyerek magát az iskolában, ha rend és fegyelem uralkodik a tanórákon és azon kívül, ha egy-két kezelhetetlen tanulótól rövid úton megválik az iskola, akkor annak híre megy, mégpedig jó híre.

 Egységes vezetői stílus: Az iskola vezetésének (a munkaközösség-vezetőig bezárólag) egységesen kell vállalniuk a közösen meghozott döntéseiket. A döntés meghozataláig helye van a vitának, de a többségi döntés után már annak is be kell állnia a sorba, aki előzőleg ellenezte azt. Az egyszemélyi döntéseken kívül – gyorsan döntendő kérdésekben – célszerű kikérni a szűkebb vezetés, nagyobb horderejű, vagy stratégiai döntések előtt a kollektíva véleményét. Az iskolában nem lehetnek tabu témák, és tabu adatok, így minden olyan adat, amely a nevelőtestületet, vagy a többi alkalmazottat érinti – és nem sért személyiségi jogokat –, nyilvánosak kell, hogy legyenek.

 Rövidtávú célok: Az iskolát szabályozó dokumentumok aktualizálása. Ezek a szabályzók még az összevont intézmény alapján készültek. A fejlesztendő területeken szükséges változások: új megoldások keresése a diákok viselkedéskultúrájának fejlesztésére, kooperációra épülő tanulásszervezési technikák szélesebb körű alkalmazása, a napközis és tanulószobai tevékenységben a felzárkóztató és tehetséggondozó szerep hatékonyabb érvényesítése, az iskola működési feltételeinek javítása: különös tekintettel a technikai felszereltségre, a már meglévő eszközök karbantartása, az iskola tisztaságára és az udvar rendbetételére. SZAKMAI HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ VEZETŐI PROGRAM

17

 Hosszú távú célok: A

kiemelt

matematika

oktatás

fenntartása

a

személyi

feltételek

biztosításával tehető folyamatossá. A TÁMOP pályázataiban megvalósuló tanórán kívüli programjait, valamint az iskola hagyományaiból adódó rendezvényeit összehangolni, ésszerűsíteni kellene. Irányítási feladatok a minőségfejlesztési eredmények alapján az intézmény erősségeinek hosszú távú fenntartása: a magas színvonalú nevelő-oktató munka feltételeinek megőrzése, a családias, partnerközpontú légkör biztosítása, a fenntartói

igényeknek

való

megfelelés

garantálása,

a

hatékony

belső

kommunikáció és a team munka támogatása, az átfogó ellenőrzési és teljesítményértékelési rendszer munkamegosztáson alapuló működtetése.

1.5.1 VEZETŐI KÜLDETÉSNYILATKOZATOM  Minden vezetés alapja egy olyan összetartó, egymást segítő közösség kialakítása és megtartása, melyben nem csak a vezetők, hanem egymás irányába is megfogalmazódik a bizalom és a tisztelet.  A gyermekek aktivitására épülő nevelési elveket valló iskolát csak humánus módszerekkel lehet irányítani. Ezzel kell biztosítani a kedvező munkahelyi légkört, az önállóságot, a munkakedvet.  Egyszemélyi vezetőként a jogi felelősségen túl vállalom az erkölcsi felelősséget is az iskolát érintő belső döntésekért.  Ugyanakkor ésszerű munkamegosztásra törekszem az irányításban. Hiszem, hogy a feladathoz kell kiválasztani a megfelelő embert, nem pedig fordítva. A modern iskolavezetésben elkerülhetetlen, hogy a feladatok egy része „közteherviselés” legyen.  A vezetés talán legsarkalatosabb pontja a korrekt ellenőrzésen alapuló reális értékelés és önértékelés. Fontos, hogy a vezető is kapjon őszinte, belső visszajelzéseket munkájáról, döntéseit ne a csalhatatlanságába vetett hit vagy a tekintély alapján minősítsék. Ehhez szakmai szabadság és tudatosan szervezett demokratikus keretek szükségesek.  Az

intézményi

szintű

kontrollban,

a

minőségi

munkában,

a

versenyképességben nélkülözhetetlen alapelv a partnerközpontúság.


18

 Kiemelt jelentőségű feladatként kezelem a fenntartói, a pedagógusi, a szülői és a tanulói igények naprakész feltárását, az elégedettség növelését.  Munkatársaimat támogatom minden építő jellegű önálló kezdeményezésükben, mert autonóm, felelős személyiségeknek tartom őket.  Az intézmény dolgozóinak elméleti és módszertani fejlődését minden rendelkezésemre álló eszközzel ösztönzöm. Hiszem, hogy a jó hírnév kialakulásában az innovatív nevelőtestületnek, a felkészült, elhivatott, kreatív pedagógusoknak van döntő szerepe.  Minden lehetőséget megragadok majd a kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégák erkölcsi és anyagi elismerésére, a minőségi szakmai tevékenység díjazására.  A szakmai és társadalmi érdekegyeztetés minden fórumát tiszteletben tartva, a demokrácia szabályai szerint egyeztetem stratégiai döntéseimet. Különös figyelmet fordítok a KLIK, a Szülői Szervezet, a szakszervezet, a Közalkalmazotti Tanács és a Diákönkormányzat véleményére.  Hiszem, hogy egy elhivatott vezető előtt még szűkösebb gazdasági környezetben is csak a fejlődés, a fejlesztési lehetőségek keresése lehet a cél.


19

2. ÖSSZEGZÉS Embert próbáló feladat napjainkban egy ilyen intézmény vezetése, mint a Balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskoláé, de a feladat egyben szép is, hiszen az ember alkotni született erre a földre. Sajnos a mai magyar oktatási helyzet nem mindig kedvez az alkotni vágyóknak, de hiszem, hogy aki tenni szeretne valamit ezért, az oktatásban még mindig talál neki szóló kihívásokat. A „jövő nemzedéke” nagyon sok iskolában csak teng-leng, és ha csak egy kicsit tudunk rajtuk alakítani, ha csak kicsit tudjuk formálni személyiségüket, akkor talán már nem éltünk hiába. A pályázatomban azt próbáltam érzékeltetni, hogy egy kívülről jött pályázó milyen új impulzusokat lenne képes adni ennek a szép hagyományokkal rendelkező iskolának. Milyen módon lehetne megújulni, milyen módon lehetne azt elérni, hogy a Balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskola ne csak egy legyen az iskolák közül. Egy ilyen pályázatban a pályázó valóságos alapokon nyugvó vágyait fogalmazza meg, álomiskolát képzel el. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy kis lépésekkel haladva előre az ember bármit meg tud valósítani, ha hisz benne. Balassagyarmat, 2015. március 24.

.................................. Molnár János pályázó

ÖSSZEGZÉS

20

3. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ SZEMÉLYI ADATOK

Molnár János Magyarország, 2660 Balassagyarmat, Veres Pálné utca 44. +3620 3452009 [email protected]

Születési hely és dátum: Zebegény, 1967.augusztus 12.

Állampolgárság: magyar

SZAKMAI TAPASZTALAT Pozíciók 2013-2015

Matematika, fizika és informatika szakos középiskolai tanár Szondi György Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola 2660 Balassagyarmat Régimalom út 2. http://www.szondi-bgy.sulinet.hu ▪ Fizika és főként informatika tantárgyak képzése, felkészítés ECDL vizsgákra, vizsgáztatás informatika érettségiken.

2008-2013

Gyakorlati oktatásvezető-helyettes, valamint matematika, fizika és informatika szakos középiskolai tanár Szondi György Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola 2660 Balassagyarmat Régimalom út 2. http://www.szondi-bgy.sulinet.hu ▪ Az építőipari szakmák gyakorlati oktatásának szervezése, irányítása. Matematika, fizika és főként informatika tantárgyak képzése, felkészítés ECDL vizsgákra, vizsgáztatás informatika érettségiken. Sajnos a gyakorlati oktatásvezető-helyettes státusz megszűnt az akkor új Köznevelési törvény keretszámai és iskolánk tanulói létszámának csökkenése miatt.

1992-2008

Matematika, fizika és informatika szakos középiskolai tanár Szondi György Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola 2660 Balassagyarmat Régimalom út 2. http://www.szondi-bgy.sulinet.hu ▪ Matematika, fizika és főként informatika tantárgyak képzése, vizsgáztatás informatika érettségiken.

1991-1992

Matematika és fizika szakos általános iskolai tanár Általános Iskola Patak, 2648 Patak Rákóczi út 4. ▪ Matematika, fizika és kémia tantárgyak képzése.

2005-2015

Szakmai vizsgabizottság elnöke Informatikai és Hírközlési Minisztérium, később Gazdasági Minisztérium, jelenleg Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 1058 Budapest Baross u. 52. https://www.nive.hu/ ▪ Alkalmanként (megbízás alapján) vizsgaelnök informatika és elektronika szakmacsoportokba tartozó OKJ-s szakmai vizsgákon.

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

21

2007-2015

Érettségi elnök Oktatási Hivatal Észak–magyarországi Regionális Igazgatósága, 3525 Miskolc Széchenyi u. 103. majd Nógrád Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. http://www.oktatas.hu/ ▪ Alkalmanként (megbízás alapján) kérdező tanár és vizsgaelnök emeltszintű érettségiken, 2012-től érettségi elnök középszintű és emeltszintű érettségiken.

2006-2008

Kompetencia biztos Oktatási Hivatal Észak–magyarországi Regionális Igazgatósága, 3525 Miskolc Széchenyi u. 103. http://www.oktatas.hu/ ▪ Alkalmanként (megbízás alapján) minőségbiztosítói feladatok ellátása az Országos Kompetenciaméréseken.

2002-2014

Megbízásos munkaviszonyban tanfolyami oktató és vizsgáztató Fegyház és Börtön 2660 Balassagyarmat, Madách utca 2. ▪ A fogvatartottak oktatása és vizsgáztatása tanfolyami keretek között. http://gyarmatbv.dyndns.hu/html/

2008-2012

Mellékállásban tanfolyami oktató és vizsgáztató J.L Seagull Szakképző Iskola 3100 Salgótarján, Meredek u. 9. http://www.seagull.hu/ ▪ Főleg munkanélküliekből szervezett csoportok oktatása és vizsgáztatása tanfolyami keretek között.

2000

Oktató Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozata Budapest Bécsi u. 324. ▪ Mellékállásban programozás oktató.

SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK Mentorálás

Az „Útravaló-macika ösztöndíjprogram Út az érettségihez és Út a szakmához” alprogramjaiban már a negyedik tanítványomat mentorálom sikeresen.

Tagságok

▪ Tagja vagyok a Nemzetgazdasági Minisztérium Országos Vizsgaelnöki névjegyzékének. ▪ Tagja vagyok az Oktatási Hivatal Országos Vizsgaelnöki névjegyzékének. ▪ Tagja vagyok a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának. ▪ Tagja vagyok az Oktatási Hivatal Országos Szakértői névjegyzékének. ▪ Az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságának felkérésére, részt vettem az E-portfólió feltöltő felület tesztelésében.

2015

TÁMOP-3.1.5/12-2012-001 Az Oktatási Hivatal által gondozott és az Eötvös Loránd Tudományegyetem által vezetett kutatócsoport. ▪ A pedagógusminősítési rendszer kiegészítésére, kipróbálására és korrigálására létre hozott kutatócsoport tagja lettem.


22

2008-2010

Pedagógus szakvizsga Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, 3300 Eger, Eszterházy tér 1. ▪ Vezetői ismeretek és szakértői ismeretek.

2000-2002

Rendszerinformatikus Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, 1117 Budapest XI. Pázmány Péter sétány 1/A. ▪ OKJ-s szakma.

1993-1996

Számítástechnika szakos tanár Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, 1117 Budapest XI. Pázmány Péter sétány 1/A. ▪ Egyetemi diploma.

1987-1991

Matematika-fizika szakos általános iskolai tanár Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, 3300 Eger, Eszterházy tér 1 ▪ Főiskolai diploma.

1985-1987

Elektronikai műszerész 217. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, 2660 Balassagyarmat Régimalom út 2. ▪ Szakmunkás bizonyítvány.

SZEMÉLYES KÉSZSÉGEK Anyanyelve Kommunikációs készségek Munkával kapcsolatos készségek

Számítógép-felhasználói készségek

Egyéb készségek

magyar ▪ Jó kommunikációs készséggel rendelkezem, amelyet pedagógiai munkám során és saját vállalkozásom felépítése során szereztem. ▪ Precíz és megbízható vagyok. ▪ Jó szervezőkészséggel rendelkezem. ▪ Könnyen tudok kapcsolatot teremteni gyermekekkel és felnőttekkel egyaránt. ▪ Nyitott vagyok új ismeretek elsajátítására. ▪ Microsoft Word®, Excel®, Access®, Power Point®, internet teljes körű használata. ▪ Unix alapú operációs rendszerek ismerete. ▪ PHP és SQL ismeretek. Számítógéppel támogatott tervezési (Auto-CAD), valamint CNC és PLC programozási ismeretek. ▪ 2008-től ECDL vizsgáztató ▪ 1990 óta házasságban élek, három kiskorú gyermek apja vagyok. ▪ Nem dohányzom. ▪ B kategóriás jogosítvánnyal rendelkezem, és harminc éve vezetek.

Balassagyarmat, 2015. március 24.

.................................. Molnár János


23

4. MELLÉKLETEK

MELLÉKLETEK

24

MELLÉKLETEK

25

MELLÉKLETEK

26

MELLÉKLETEK

27

MELLÉKLETEK

28

MELLÉKLETEK

29

PÁLYÁZAT BALASSAGYARMATI SZABÓ LŐRINC ÁLTALÁNOS ISKOLA. igazgatói munkakörére. Készítette: Molnár János

Recommend Documents