PÁLYÁZAT április 5. Barta Andrea BGSZC VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA

PÁLYÁZAT A Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskolája és Szakiskolája tagintézmény-vezetői álláshelyének betöltésére

2016. április 5.

Barta Andrea

BGSZC VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA

VEZETŐI PROGRAM BARTA ANDREA

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés................................................................................................................................ 3 2. Helyzetelemzés ...................................................................................................................... 4 2.1. Az intézmény bemutatása ................................................................................................ 4 2.2. Intézményi struktúra ........................................................................................................ 5 2.3.Humánerőforrás állomány ................................................................................................ 6 2.3.1.Tantestület .................................................................................................................. 6 2.3.2. Gazdasági, technikai, pedagógiai munkát segítő munkatársak ................................. 8 2.3.3. Diákok ....................................................................................................................... 8 2.3.4. Intézményi stratégia .................................................................................................. 9 3. Pedagógiai program ............................................................................................................... 9 4. Intézményi folyamatok......................................................................................................... 10 4.1. Nevelés .......................................................................................................................... 10 4.1.1.Közösségfejlesztés ................................................................................................... 10 4.1.2. Egészségnevelés ...................................................................................................... 11 4.1.3. Gyermek és ifjúságvédelem, mentorrendszer. ........................................................ 11 4.1.4. Fenntarthatóság, környezettudatosság .................................................................... 11 4.1.5. Integrált nevelés ...................................................................................................... 12 4.1.6. Felelősségvállalás, diákönkormányzat .................................................................... 12 4.1.7.Médiatudatosságra nevelés ...................................................................................... 13 4.2. Oktatás ........................................................................................................................... 13 4.2.1. Tehetséggondozás, felzárkóztatás ........................................................................... 13 4.2.2. IKT eszközök, módszertani kultúra ........................................................................ 14 4.2.3.Gazdasági és pénzügyi kultúra................................................................................. 14 4.2.4. A tanulás tanítása .................................................................................................... 15 4.2.5. Mérés, értékelés ...................................................................................................... 15 4.2.6. Nyelvoktatás ........................................................................................................... 15 5. Eredmények .......................................................................................................................... 16 5.1. Beiskolázás .................................................................................................................... 16 5.2. OKJ-s képzés, felnőttképzés .......................................................................................... 16 5.3. ÚJ európai programok, pályázatok ................................................................................ 17 6. Kapcsolatok .......................................................................................................................... 18 BGSZC VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA 1


6.1. Kapcsolat a tanulók szüleivel ........................................................................................ 18 6.2. Gyakorlati oktatást végző vállalatok ............................................................................. 18 6.3. Mikrokörnyezet ............................................................................................................. 18 7. A tanári értékelés fejlesztése ................................................................................................ 19 8. Infrastruktúra, eszközállomány ............................................................................................ 19 9. Összegzés ............................................................................................................................. 20 10. Melléklet ............................................................................................................................ 21

BGSZC VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA 2


1. Bevezetés A közoktatásban végbemenő változások jelentős része a szakképzést érintette. 2015. július 1-től intézményfenntartó váltás következett be, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól a Nemzetgazdasági Minisztérium vette át a szakképző iskolákat. A Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum tagiskolájává vált. A 2016/2017-es tanévben már szakgimnáziumként és szakközépiskolaként fogunk működni, a hozzájuk kapcsolódó alacsonyabb szintű jogforrások nyilvánvalóan befolyásolják majd magát a képzést és a program végrehajtását. A gazdálkodás feltételei számottevően javultak a fenntartóváltás óta, ezért a vezetői program megfogalmazásakor stabil alapot ad a célok megvalósításához. A vezetői elképzeléseim a fenntartói irányelvekre alapoz, arra koncentrál, hogy a BGSZC által közösen elfogadott koncepcióhoz, célrendszerhez igazodjon iskolánk közössége, de a helyi értékeket és hagyományokat, a kialakult jó gyakorlatokat igyekezzünk megtartani és a helyi igényeknek megfelelni. Alapelvem a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás és a folyamatos fejlesztés. A szakképzésnek ma kiemelten nagy elvárásoknak kell megfelelni. A vállalatok igénye, hogy olyan tudást kell biztosítani, ami a végzést követően azonnal alkalmassá teszi a tanulót a munkavégzésre, másrészt fontos, hogy a felnőtt élete folyamán rendelkezzen olyan kompetenciákkal melyek újabb szakmák elsajátítását teszik lehetővé. Ehhez véleményem szerint leginkább a szervezetfejlesztés és a tanári kompetenciák fejlesztése járulhat hozzá. A pályázatomban a helyzetértékelésre alapozott és a jövő szempontjából kiemelkedően fontos fejlesztési elképzeléseimet vázoltam fel. A vezetői programom a Köznevelési törvény, a Szakképzési törvény és a fenntartói irányelvek figyelembevételével készült. A vezetői program főbb fejezetei az intézményi struktúra, a humánerőforrás, a stratégia és a fejlesztési tervek. Fontosnak tartom, hogy diákjaink ne csak bizonyítványt, hanem a gyakorlati oktatást biztosító vállalatoknál elhelyezkedési lehetőséget is kapjanak. A fentiek megvalósításához az alapvetően szükséges tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezünk, de természetesen a fejlesztések, az anyagi lehetőségek javulása pozitívan befolyásolja az eredményeket.



2. Helyzetelemzés 2.1. Az intézmény bemutatása 1987 szeptemberében indult a képzés két szakközépiskolai osztály és négy élelmiszer, és vegyi áru eladó szakmunkás osztállyal és 12 tanárral. Az eltelt 28 év alatt megéltünk két iskolaösszevonást, több mint 900 fős tanulói létszámot és az ezzel járó délutáni oktatást. Bővítettük képzési formánkat a közgazdasági és a turisztikai ágazattal. Beindítottuk a nappali mellett az esti és levelezős OKJ-s képzést. Ma az iskola kihasználtsága az esti és levelező képzéssel majdnem elérte a maximumát. Néhány statisztikai adat: 2014. okt. 1.

497 fő nappali tagozatos diák (18 osztály)

2015. okt. 1.

508 fő nappali tagozatos diák + 82 fő esti tagozatos diák (19 osztály + 4 osztály)

2016. februártól: 20 fő levelező (1 osztály) Szakmai képzésben résztvevők: 2014. okt. 1.

75 fő 3 éves szakiskolai képzés (eladó) 37 fő 1 éves érettségi utáni képzés (kereskedő)

2015. okt. 1.

74 fő 3 éves szakiskolai képzés (eladó) 55 fő 1 éves nappali érettségi utáni (kereskedő, pénzügyi számviteli ügyintéző) 47 fő 1 éves esti (pénzügyi, logisztikai) 21 fő 2 éves esti (pénzügyi)

2016. februártól: 20 fő levelező (logisztikai) A társadalom részéről egyre nagyobb az igény arra, hogy a fiatalok az érettségi mellett szakmát szerezzenek és elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon. Erre kínál lehetőséget iskolánk, mely szeptembertől szakgimnáziumi és szakközépiskolai osztályokat indít közgazdasági, kereskedelmi és turisztikai ágazatban, valamint érettségit követően OKJ-s végzettség megszerzésére nyújt lehetőséget. Az iskola erőssége: a profilja - a kereskedelmi, közgazdasági és turisztikai képzés, a jó vállalati kapcsolatok a gyakorlati oktatás terén, a tagozatos képzés, a tantestület egysége.



Gyengeségek: alacsony motiváltságú és neveltségi szintű, szociális és kulturális hátrányokkal érkező, gyenge előképzettségű tanulók. Lehetőségek: tanórán kívüli felzárkóztatás, kulturális többletlehetőségek biztosítása, a mentorrendszer kibővítése, nyitás a felnőttképzés felé. Veszélyek: demográfiai csökkenés Kiemelt szerepet szánunk a jövőben a felnőttképzésnek, a III. kerület gazdasági, kereskedelmi képzéseinek bázisává kívánunk fejlődni. 2.2. Intézményi struktúra Az iskola szervezeti és működési szabályzatának alapja a BGSZC Szervezeti és Működési Szabályzata, mely 2016. február 23-án került elfogadásra. Az SZMSZ a hivatkozott jogforrásoknak megfelelően leírja az intézményi struktúrát. Az intézmény a főigazgató irányítása alá tartozik, a tagintézmény-vezető feladata a napi működtetési feladatok, az operatív irányítás és a pedagógiai stratégia meghatározása. Az intézményvezető munkáját segíti két igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető. Az igazgatóhelyettesek

a

munkaközösség-vezetőket

irányítják.

A

hagyományos

munkaközösségeket átszerveztük, mivel újfajta munkamegosztás és profilok kialakítására került sor. Létrejött a mérés, értékelés munkaközösség, az önértékelési munkaközösség, a tehetséggondozás és fejlesztő munkaközösség, a kooperatív technikák, az iskolai rendezvényeket szervező munkaközösség, a szabadidő hasznos eltöltéséért felelős munkaközösség, a Web2 alkalmazások és IKT kompetenciafejlesztő munkaközösség, a pályázatíró és –gondozó munkaközösség. Munkájuk részletes értékelése az év végén fog megtörténni, de az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Ez a szerkezet a vezetést és tanárokat közel tartja egymáshoz, a hierarchiában azonos szinten lévők munkaközösségi értekezleteken és kibővített vezetői értekezleteken rálátással lehetnek egymás munkájára. A döntések azon a szinten születnek, ahol a döntések megalapozásához legjobbak a feltételek. A hétfőnként tartott tantestületi munkaértekezlet az információ-megosztás legszélesebb területe. A kibővített vezetőségi értekezletek szerepe is felértékelődött. Az iskolai pedagógiai munkát segíti a tanügyi adminisztrátor és az iskolatitkár. Az ő szerepük is fontosabbá vált, az elektronikus napló és a bevezetett esti és levelezős OKJ-s képzések , és az partneri kommunikáció miatt. BGSZC VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA 5


A gazdasági osztályt egy fővel működtetjük, feladatai megnövekedtek a korábbiakhoz képest az esti és levelezős OKJ-s képzések, a bérbeadások (tornaterem, ebédlő) és a BGSZC által biztosított kedvezőbb anyagi helyzet (beszerzések, felújítások) miatt. Az elmúlt évekhez képest az iskolai gondnok munkaköre felelősségteljesebb lett, mivel a BGSZC anyagi forrásokat bocsát rendelkezésre azokra a korábban elmaradt karbantartási munkákra, ami az állagmegóvást biztosítja. 2.3.Humánerőforrás állomány A személyi feltételeknek a mindenkori képzési igényekhez kell igazodnia. 2.3.1.Tantestület Jelenleg 43 főállású és 4 óraadó tanárt foglalkoztatunk. Az OKJ-s képzéseken, továbbá a matematika és az esti érettségire felkészítő képzéseinken van szükség óraadókra. A felnőttképzés beindítása (pénzügyi-számviteli ügyintéző 1 és 2 éves képzés, valamint logisztikai ügyintéző 1 és 2 éves képzés) a szakmai tanárok esti oktatásban való részvételével a nappali munkavégzésen túl, külön díjazással valósul meg. A tantestület stabil, csak a természetes élethelyzetek következtében került sor átmeneti munkaerő távozásra. Jelenleg két kolléganő van gyermekgondozási támogatással távol. A szűk keresztmetszetet két terület alkotja, a matematika és az alkalmazott gazdaságtan. Óraadók alkalmazásával oldjuk meg, de sajnos évközben egy közgazdász tanár távozott, így a tantárgyfelosztás módosításával a meglévő kollégák között osztottuk fel az órákat. Az óraadók bizonytalanságából fakadó kockázatok miatt arra törekszünk, hogy hosszú távon a belső erőforrásokat megpróbáljuk átcsoportosítani. Ennek egyik módja, hogy szeptembertől egy fiatal kolléga egyetemi képzésben fog részt venni. A tanárok korcsoportok szerinti megoszlása az alábbi diagramon látható. A tantestület átlagéletkora 44,85 év.



6,38% 17,02%

25-30

27,66% 23,40%

31-40 41-50

25,53%

51-60 61-

Az ábrán látható, hogy viszonylag kevés kolléga van a legfiatalabb korcsoportban, pedig ők állnak a legközelebb a Z generációhoz, számukra a legkönnyebb az IKT eszközök használata. A középgeneráció minden csoportja azonos arányban van jelen, rájuk hárul a legtöbb feladat. Az elkövetkező években várható nyugdíjazások alacsony aránya nem fogja veszélyeztetni az intézmény stabilitását. Az iskolavezetés fontosnak tartja, hogy az új belépők megismerjék az iskola pedagógiai alapelveit, szervezeti kultúráját, értékrendjét, ezzel folytonosságot teremtsenek, ugyanakkor tág teret biztosít az új ötleteknek. Mindezt a tantestület segítségével sikerül elérnie. Új kollégák felvételére a feladatok bővülése miatt volt szükség. Sajnos egyetemet végzett, számvitelt tanító pedagógust nem sikerült felvenni, az álláshely betöltetlen maradt. Nem adjuk fel a reményt, újra hirdetjük az állást. Az állandóság különleges értéke az iskolánknak és az eredményesség feltétele, így ennek megtartása kiemelkedően fontos tényező. Az intézmény stabilitása, a benne rejlő perspektíva és karrierlehetőség, valamint a jó munkahelyi légkör vonzó volt és maradhat is a munkavállalók számára. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy két kolléga is

részt vesz

közoktatás-vezetői képzésen, melynek költségeit részben a Centrum finanszírozza. Ebben az évben, ha szerény mértékben is, de lehetőség nyílt a többletfeladatok elismerésére, melynek anyagi forrásait a BGSZC biztosította. Amennyiben az anyagi lehetőség engedi mindenképpen szeretnénk élni a differenciált anyagi juttatással a dolgozók munkájának elismerése és motiválása érdekében.



2.3.2. Gazdasági, technikai, pedagógiai munkát segítő munkatársak A nevelő-oktató munkát végző pedagógusokon kívül szükség van más feladatokat végző munkavállalókra is. Működésképtelen lenne az intézmény a portások, takarítók, gondnok, kézbesítő, kertész, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár és tanügyi adminisztrátor munkája nélkül. A kedvező munkahelyi légkör és a stabil állás számukra is megtartó erő. 2.3.3. Diákok Az iskola profilja és múltja alapvetően meghatározza a hozzánk jelentkező diákok körét. Az intézmény elhelyezkedéséből adódóan az iskolát választó tanulók egy viszonylag jól meghatározható földrajzi területről érkeznek: Békásmegyer, Csillaghegy, Aquincum, Flórián tér, de jelentős az észak-budai agglomerációból érkezők száma is. Vidékről bejáró tanulóink száma 2014-ben 223 fő volt, 2015-ben már 280 fő, s ez jelentős, 25%-os emelkedést mutat. A kereskedelmi és közgazdasági szakközépiskolai osztályokba átlagosan 30 ponttal nyernek felvételt a tanulók, a maximálisan elérhető 50 pontból. Jobb a helyzet a turisztikai osztályban, ott áltagosan 35 pontot értek el a tanulók. A szakiskolai képzés az átlagos 25 ponttal még mindig a leggyengébb a képzési struktúránkban. Itt a legalacsonyabb a neveltségi és a tantárgyi tudás szintje, többségük hátrányos szociális helyzetben él. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma iskolánkban 2014-hez képest 5-ről 8 főre emelkedett, ők azok, akik szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő tanulók száma 27 főről 32 főre

emelkedett

ugyanezen

időszak

alatt.

Ők

azok

a különleges

bánásmódot

igénylő gyermekek, akik a szakértői bizottság véleménye alapján az életkorukhoz viszonyítottan

jelentősen

alulteljesítenek,

társas

kapcsolati

problémákkal,

tanulási,

magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, továbbá személyiségfejlődésük nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek.



A fenti számokból következik, hogy diákjaink egyre nagyobb hányada szorul fejlesztő foglalkozásra, tantárgyi felmentésre. Főleg idegen nyelv, helyesírás, matematika területén vannak gondok, ami az iskolai eredménytelenségben mutatkozik meg. Ehhez a pedagógusok részéről sokkal több erőfeszítésre van szükség. Pl. differenciált követelmények, képességeihez igazodó méltányos értékelés, egyéni bánásmód, többletidő, csökkentett mennyiségű feladatadás, eszközhasználat, szövegértés segítése vázlattal, feladatmegértés ellenőrzése, szóbeli számonkérés előnyben részesítése stb. Ezeknek a foglalkozásoknak a megtartására a jövőben még jobban szükséges, azért, hogy a tanulási kudarc ne ijessze el a tanulót, és ne legyen lemorzsolódás. A szociális és kulturális hátrányok egyik mérőszáma az ingyen tankönyvre jogosultak száma, ami 2014-ben 118 fő, 2015-ben 116 fő volt. Ez a tanulói létszám 23%-a, azonban sokan vannak, akik nem jogosultak, de rászorulók. A könyvtár eddig is és a jövőben is segíti a diákokat a tankönyvkölcsönzéssel, valamint tanulási helyszínt biztosít azok számára akiknek az otthoni körülményei nem alkalmasak az elmélyült tanulásra. Ehhez számítógépes fejlesztést valósítottunk meg, az információk gyors beszerzésére. 2.3.4. Intézményi stratégia Az intézményi stratégia alapdokumentuma az iskola pedagógiai programja. Az elmúlt időszakban az iskolában folyó nevelő és oktató munka tartalmát illetően a pedagógiai program stratégiai elemeinek végrehajtása sikeres volt. A tapasztalatok és a diákok visszajelzései azt mutatják, hogy az iskolából kikerülő diákok sikeresen el tudnak helyezkedni és alkalmasak egy önálló életpálya befutására.

3. Pedagógiai program Az iskola pedagógiai programja az elmúlt években - igazodva az időközben lezajlott változásokhoz - többször módosult, de az alapvető nevelési-oktatási értékek nem változtak. Kiemelten törekszünk a tanulók felé közvetíteni a hagyományos értékek körét, melyek nélkül működőképes közösség nem képzelhető el. Hangsúlyozottan lépünk fel az erőszak megnyilvánulásai ellen, azért, hogy a konfliktusok, feszültségek megoldásában a türelem, az empátia és a kompromisszumkészség érvényesüljön. Az együttműködést, a szabályok betartását, az egymás iránti tiszteletet, a teljesítmény megbecsülését következetesen képviseljük.



Bevezetésre került a Köznevelési törvény, új lett a Szakképzési törvény, 4 évvel ezelőtt került sor az új OKJ elindítására, melyben elsők között vállalkoztunk a kipróbálására. Így indítottuk el újra iskolánkban a kereskedő és az eladó képzést. Az ágazati képzésben új kerettantervek jelentek meg és jelenleg is várható változás az ágazati képzésben. A 2015/2016-os tanévben pénzügyi-számviteli ügyintéző és logisztikai ügyintéző képzést vezettünk be nappali, esti és levelező tagozaton. Olyan szakmákra helyezzük a hangsúlyt, melyek iránt munkaerő-piaci igény van és az átlagos képességű tanulóink számára is elvégezhető.

4. Intézményi folyamatok 4.1. Nevelés A nevelés lényege az értékközvetítés és az értékteremtés. A nevelés funkciója a közösségfejlesztés, és az individuális fejlesztés.

A nevelési érték az egyén konstruktív

életvezetése, ami olyan életvitel, amely szociálisan értékes, és az egyén szempontjából eredményes. Az iskolai nevelési terv részei számos ponton egymással érintkezve, egymástól nehezen elválaszthatóan jelennek meg. Az

iskola

egyik

legfontosabb

az

feladata

élethosszig

tartó

tanulást

biztosító

kulcskompetenciák kialakítása, amelyek lehetővé teszik az információkeresést és -felvételt, valamint annak értékelését, továbbá a másokkal való együttműködést. A vezetői program alapgondolata ezért kiemelten foglalkozik a közösségfejlesztéssel, felelősségvállalás . 4.1.1.Közösségfejlesztés Alapvető célja az osztályközösség teremtése, melyben kiemelt szerepe van az osztályfőnököknek

az

osztályprogramok

szervezése

révén.

Folytatjuk

a

kialakult

hagyományokat: gólyabál, nyári tábor, de a diákönkormányzat is egyre jelentősebb szerepet vállal. Pályázatok beadásával újabb lehetőségek nyílnak tanulóink számára. Hagyománnyá vált az év eleji egynapos iskolai kirándulás. Közösségépítő tevékenység továbbá az iskolai rendezvények szervezése is, a projekthét, valamint a gyárlátogatások. Ezeket a jövőben is szeretnénk folytatni. Keressük az együttműködési lehetőségeket a helyi szervezetekkel.



4.1.2. Egészségnevelés Az egészséges életmódra való nevelés kiemelt területe a rendszeres testmozgás megszerettetése, ehhez a délutáni sportkörök és a kirándulások járulnak leginkább hozzá. Tornaterem, mászófal, sportpálya áll a tanulók rendelkezésére. Aktivizáljuk a tanulókat a sportversenyeken való részvételre. A testnevelő tanárok mellett egyre több osztályfőnök él azzal a lehetőséggel, hogy a harmadik kerületben ingyenes korcsolyázást biztosít a helyi önkormányzat,

így elviszi

az

osztályát

korcsolyázni.

Az

egészséges

táplálkozás

megismertetése még sok munkát jelent, az iskolai menza nem népszerű a diákság körében, ezért az iskolai büfé választékát próbáltuk meg az egészséges táplálkozás jegyében a büféssel kialakítani. Idén második alkalommal szervezzük meg az egészségnapot, ahol diákjaink egészséges ételeket kóstolhatnak és különböző tematikus programokon vehetnek részt a kerület orvosai és védőnői által tartott foglalkozásokon. Ezt a jövőben szeretnénk továbbfejleszteni elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezésével. Szintén hagyománnyá vált, hogy a SOTE hallgatói előadásokat tartanak diákjainknak. Ezek rendkívül népszerűek, mivel életkorban sokkal közelebb állnak a diákokhoz, mint a tanárok. 4.1.3. Gyermek és ifjúságvédelem, mentorrendszer. Sajnos egyre nagyobb feladat hárul a pedagógusokra ezen a területen. Törekszünk a problémák korai felismerésére és a különböző gyermekvédelmi szolgálatokkal illetve kollégiumokkal szoros kapcsolatot építettünk ki. Ingyenes továbbképzések keretében több kolléga vett részt drogprevenciós előadásokon. Folytatjuk a mentorrendszer működtetését, így iskolai szinten kb. 80 diák fejlődését tudjuk nyomon követni és segíteni nekik. 4.1.4. Fenntarthatóság, környezettudatosság A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációkat sem szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. A fejlődés célja a fenntartható társadalom. Takarékoskodjunk az energiával, vízzel, csökkentsük a szeméthegyeket, hasznosítsuk újra, amit csak lehet, vásároljunk tudatosan. Milyen kihívásoknak kell megfelelni? Az éghajlatváltozás megakadályozása, a közlekedési rendszerek átalakítása, a termelés és fogyasztás fenntarthatóvá tétele, a természeti kincseink megóvása, az egészségügyi veszélyek kiküszöbölése, a gazdasági és szociális feszültségek kezelése, a szegénység elleni harc.



Az iskola profiljából adódóan a diákok tanulmányaik során megismerkednek a gazdaságosság, a hatékonyság, a termelés fogalmával is, így nem csak az ökológiai vonatkozásban hallanak fenntartható fejlődésről. A jelenlegi fogyasztói szokások mellett már sokan megkérdőjelezik a fenntartható fejlődés elméletét. Ökoiskolai programunk révén az iskola adottságait szeretnénk minél jobban kihasználni és minél több lehetőséggel megismertetni diákjainkat. 4.1.5. Integrált nevelés Évről évre sikerül megadni az esélyt olyan tanulóknak, akik a mi iskolánkban olyan közegre találnak, melyben a tanárok és a diákok segítségével le tudják küzdeni az akadályokat és az egészséges társaikkal együtt tudják elsajátítani az ismereteket. Befogadó iskolaként látássérült, mozgáskorlátozott tanulóink is sikeresen teljesítenek. Ez a mi diákjainkat is felelősségvállalásra és empátiára neveli. 4.1.6. Felelősségvállalás, diákönkormányzat A diákönkormányzati munkát két pedagógus segíti intézményünkben. A harmadik kerületi diákönkormányzati bizottságban is jegyzik iskolánkat. Egyre több rendezvény szervezését vállalja a DÖK, itt olyan szervezési tapasztalatokat szerezhetnek, amelyek a későbbiekben hasznosíthatóak. A DÖK tevékenységét azzal is elismerjük, hogy számukra évente egy alkalommal közös kirándulást szervezünk.



4.1.7.Médiatudatosságra nevelés A mai információdömpingben kiemelt szerepe kell, hogy legyen annak, hogy diákjaink tudatos médiafogyasztókká váljanak és a bőség zavara ne akadályozza meg őket abban, hogy az élet aktív résztvevői, s ne csak passzív szemlélői legyenek mások életének. Fontos megismertetni a diákokat a közösségi csoportok jogi és etikai normáival, ehhez előadásokat szerveztünk számukra. 4.2. Oktatás A szakközépiskolába beiratkozott diákok szüleinek gyermekük érettségit követően szakmát is

minimum elvárása, hogy

szerezzen, ezenkívül fontos számukra a

nyelvoktatás és az informatika. A továbbtanulási lehetőségek - mivel a gazdasági képzések önköltségesek - diákjainkat az OKJ-s képzések felé irányították. Célunk, hogy már a beiskolázáskor olyan tanulási utat irányozzunk elő, hogy a tanuló iskolánkban 5 év alatt érettségit és szakmát szerezzen, tehát a szülők öt éves képzésben gondolkodjanak. A szakma szerzése után lehetőségük adódik elhelyezkedni és tudják fizetni a tandíjat, így sokan tanulnak szakirányú felsőoktatásban. Emeltszintű érettségire leginkább angol és német nyelvből jelentkeznek. Még mindig népszerű az ECDL vizsga. A szakiskolai tanulók többsége sikeresen zárja tanulmányait, de nappali tagozaton a szülők anyagi helyzete miatt nem tudnak érettségit szerezni. 4.2.1. Tehetséggondozás, felzárkóztatás A tanulóink alacsony motiváltsággal és sok hiányossággal érkeznek iskolánkba, ezért ha a pedagógusok találnak egy jobb képességű diákot, akkor azt minden versenyre elküldik. Az iskola feladata, hogy minél több szakkört és versenyt hirdessen, felkínálva a lehetőséget a diákoknak és így bevonva őket a tehetséggondozás rendszerébe. Ezek lehetnek érettségire felkészítő foglalkozások, szakmai versenyek, sport, mivel a sikerélmény által növekedhet más tárgyak iránt is a tanulók érdeklődése. Ennek jegyében a versenyeken való részvételt kiemelten támogattuk és a jövőben is ez a cél. A 2015/2016-os tanévben iskolánkból eddig 278 fő 28 versenyen vett részt. A kiemelkedő eredmények között szerepel a matematika versenyen elért első, harmadik és hatodik helyezés. Tanulóink közül a legjobbaknak úszóversenyen a negyedik, röplabdaversenyen pedig a hatodik helyezést sikerült megszerezniük. BGSZC VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA 13


4.2.2. IKT eszközök, módszertani kultúra A ma iskolába járó diákok már a Z generációhoz tartoznak. Ők egy új típusú nemzedék, amelynek kialakulásában a technika fejlődése játszott rendkívül fontos szerepet. Az 1990-es évek végén születettek és az annál fiatalabbak már beleszülettek a digitális technológiák világába. Számukra már elképzelhetetlen élni a Web 2.0, mobiltelefonok, más digitális és kommunikációs eszközök használata nélkül. A Z generáció tagjainak, akik a 20. századihoz képest egy új világban nőttek fel, teljesen megváltoztak a tanulási szokásai. Ez problémákat vet fel az oktatási rendszerben is, elsősorban a tanítási módszerek területén. A tanároknak nehéz átadniuk a tudásukat a fiataloknak, akik hozzá vannak szokva a gyors információáramláshoz és annak befogadásához. Képesek egyszerre több párhuzamosan

is

foglalkozni

(multitasking).

Szüleik

önállóságra

és

dologgal szabad

véleménynyilvánításra nevelték őket, ezért az iskolában is nagy önbizalommal és szabadon szeretnének élni és mondják el a véleményüket, oldják meg a feladatokat. Egyre kevesebb időt töltenek olvasással, viszont egyre többet játszanak számítógépes játékokkal. A kommunikációs eszközök fejlődésével és gyorsaságával egyre több információhoz jutnak, és ezeket máshogy dolgozzák fel, ami miatt másképp is gondolkodnak, mint a Baby boom, az X vagy az Y generációhoz tartozó tanáraik. Új módszerekre van szükség, hogy eredményt tudjunk felmutatni. Tervem a digitális tananyagok további fejlesztése, hogy minél több kolléga használjon informatikai megoldást a tanulók digitális és informatikai kompetenciájának fejlesztése érdekében. Ehhez a tanárok képzésére és informatikai fejlesztésekre van szükség. A tanulásmódszertanban pedig a képességfejlesztő módszerek kerüljenek előtérbe, ehhez szintén képzésre van szükség. Erre a feladatra is alakult munkaközösség, de még eredményeket nem tudunk felmutatni, ezt a jövőben fejleszteni kell. Hagyomány már iskolánkban az elektronikus tananyagtár, ahová feltölthetik a tanárok a különböző szakmai anyagaikat, mintadolgozatokat, ezt a jó gyakorlatot megtartjuk. 4.2.3.Gazdasági és pénzügyi kultúra A magyar lakosság gazdasági és pénzügyi kultúrája más európai országokkal összehasonlítva még mindig alacsony színvonalú. Az iskola profilja és képzési struktúrája magától értetődővé teszi, hogy diákjaink úgy kerüljenek ki, hogy az átlagot meghaladó tudással rendelkezzenek e területen. Ennek érdekében csatlakoztunk a pénziránytű iskolai BGSZC VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA 14


programhoz, részt veszünk a PÉNZHÉT programban, indítjuk a diákokat a Pénzsztár versenyen, külső szakértők által tartott előadásokat szervezünk számukra, és az OTP Fáy András Alapítványának jóvoltából pénzügyi tréningeken vehetnek részt diákjaink. Ezeket a programokat tovább kívánjuk folytatni, valamint a közismereti tantárgyakat oktató tanárokat is tovább szeretnénk képezni a pénziránytű program módszertani kurzusán. 4.2.4. A tanulás tanítása A következő években fejlesztendő területnek tartom a tanulás tanítását. Ma még a tantárgyi tanulásra koncentrálunk, de az ismeretek gyors avulása, a technika fejlődése szükségessé teszi, hogy a tantárgyi tanulásra koncentráló stratégiát fokozatosan felváltsa a tanulás tanítása. 4.2.5. Mérés, értékelés A törvény kötelezően előírja az iskolák számára a kompetencia mérések fejlesztő eszközként való használatát és az eredmények közzétételét. Iskolánkban a 10. évfolyamot érinti, melynél a szövegértést és a matematikai képességeket mérik fel, de nem az iskolai ismereteket, hanem az elsajátított tudás használhatóságát. A korábbi intézkedési tervben foglaltak következetes megvalósításának hatására diákjaink jobban teljesítettek. Évfolyamszintű dolgozatok bevezetésével a szintvizsgák rendszerét 1 tárgyra redukáltuk és súlyarányát egy témazáró dolgozat szintjére csökkentettük, a vizsgaszituáció pozitív hozadékát megtartva. 4.2.6. Nyelvoktatás A 2015/2016-os tanévben a 9. évfolyamon 5 csoportot hoztunk létre, ezáltal biztosítva a különböző nyelvi szinten levő tanulók differenciált oktatását. Így az általános iskolából hozott tudásuk nem vész el, mivel nem kell elölről kezdeni a nyelv tanulását. A nyelvoktatást a jövőben is évfolyam szintű bontással fogjuk megvalósítani. A jövőben a felvételihez követelmény lesz a nyelvvizsga, amit diákjaink ezáltal fognak tudni teljesíteni. Amennyiben a tantervi követelmények megengedik, távlati cél a második idegen nyelv bevezetése.



5. Eredmények Az elért eredmények arra sarkallják az embert, hogy még jobban teljesítsen. 5.1. Beiskolázás Az iskola hosszú évek óta egyedileg kifejlesztett beiskolázási marketinget folytat, melynek főbb elemei a földrajzilag releváns általános iskolákban a személyes megjelenés és tájékoztatás, szóróanyag kihelyezés, a pályaválasztási kiállításokon stand kihelyezése. A „nyílt hét” rendezvényünk alkalmával bemutató foglalkozásokat tartunk, melyekbe lehetőség szerint bevonjuk a nyolcadikos diákokat is. Eljárunk az általános iskolák által szervezett pályaválasztási szülői értekezletekre. Az iskola pozícionálása alapján a célcsoportunk az általános iskolában közepesen teljesítő tanulók. Kivétel a turisztikai ágazat, ahová a legalább jó eredményt elérő tanulók jelentkeztek. Az iskolavezetés nem tervezi a felvételi pontszámok szigorítását, mivel az osztályok feltöltése ebben az esetben nem valósulna meg, ami az álláshelyek csökkenésének és az iskola bezárásának veszélyét hordozná magában, így a tantestületnek az a feladata, hogy a hozzáadott érték fokozásával az alacsonyabb oktatási és neveltségi szintű tanulókkal próbáljon meg minőségi oktatást megvalósítani. Ez a fajta színvonalnövelés rengeteg befektetett energiát követel a pedagógusoktól. 5.2. OKJ-s képzés, felnőttképzés Négy évvel ezelőtt egy kereskedő osztály beiskolázása is nagy feladat elé állította az iskolát. Ebben a tanévben sikeresen el tudtuk indítani a pénzügyi és számviteli ügyintéző, a logisztikai ügyintéző és természetesen a sláger szakmának számító kereskedő képzést. Nem csak nappali, hanem esti és levelező tagozaton is. A jövőben iskolánk a harmadik kerület szakképzési központjává szeretne fejlődni, ahol a diákok mellett a felnőttek is sikeresen tudnak egy második szakmát szerezni. Az érettségi ma már alapkövetelmény, ezért a szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezőknek megszerveztük az érettségire való két éves felkészítőt, amit a jövőben folyamatosan szeretnénk folytatni. A gimnáziumokat felkeressük, hogy a szakképzésben vegyenek részt azok a diákok, akik nem akarnak vagy nem tudnak a felsőoktatásban részt venni. Ez új célcsoport, melynek elérésére az általános iskolákra kifejlesztett marketing akciónkat fogjuk alkalmazni.



5.3. ÚJ európai programok, pályázatok Iskolánk keresi a nemzetközi programokban való részvétel lehetőségeit, ezáltal esélyt adva diákjainknak, hogy javítsák idegen nyelvi kommunikációs készségüket, kreativitásukat és az együttműködési készségüket, megismerjenek más kultúrát, nyitottabbak, toleránsabbak legyenek, és nem utolsó sorban munkaerő-piaci esélyeiket is növelni tudják. Az ERASMUS+ KA1 program keretében benyújtott, „a JIT módszer alkalmazása a kereskedelmi gyakorlatban a mikro-és kisvállalkozások esetében című”, külföldi szakmai gyakorlatot lehetővé tevő kétéves pályázatunk támogatást nyert, így ennek megvalósítása már a tanév előkészítése kapcsán megkezdődött. A háromhetes angliai gyakorlatra az első 10 tanuló már 2015 novemberében kiutazott, a másik turnus szintén 10 diákkal nyáron fog utazni. Tervezzük, hogy Mobilitás igazolványra pályázunk, melynek feltétele, hogy három, sikeresen lezárt mobilitási pályázatunk legyen. Korábban már volt két sikeresen lezárt Leonardo pályázatunk, ezért ha legelső KA1-es pályázatunkat elfogadják, be tudjuk adni 2016. május 31-ig a Mobilitás igazolványra szóló igényünket. Ennek az a jelentősége, hogy ettől kezdve könnyebb lesz leadni az új pályázatot, így a diákok is nagyobb eséllyel jutnak ki külföldi szakmai gyakorlatra. A korábbi TÁMOP 2.2.3 és a TÁMOP 3.1.5 pályázatainkhoz kapcsolódóan az idei tanévben is a fenntartási időszak munkái jelennek meg, melynek a szabályok szerinti ellátásáról, illetve a megszerzett értékek megtartásáról a továbbiakban is gondoskodnunk kell. Tavaly is pályáztunk Erasmus+ KA2 Iskolai együttműködés programra, de nem nyertünk, idén újra pályáztunk konzorciumi tagként. A Határtalanul program iskolai együttműködés keretében 27 fő utazott Szabadkára és ugyanennyien fognak hozzánk jönni. Szorosabb kapcsolat alakul ki a határon túl élő magyarokkal és erősíti diákjainkban a hazaszeretetet. Az EMET NTP-MKÖ-15 nyílt pályázata: hazánk nemzeti kulturális örökségének megőrzését,

a

nemzetiségi

hagyományok

és

a

népi

kultúra

ápolását

felvállaló

tehetséggondozó program, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő hirdetett meg, és amelyre a Tehetségprogramban, szeptemberben pályáztunk, de nem nyertünk, ezért újra szeretnék pályázni. BGSZC VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA 17


A befektetett munkát a projekthéten hasznosítottuk: Magyar kulturális örökségünk és népi hagyományaink megőrzése volt a projekthetünk témája.

6. Kapcsolatok Az intézményi kommunikáció az iskolák életében is meghatározó. 6.1. Kapcsolat a tanulók szüleivel Az információs technológia átalakította ezt a területet is. A hagyományos szülői értekezleteket megtartjuk, de az érdeklődés fenntartása érdekében különféle programokkal szükséges összekapcsolni. Bevált és megtartandó hagyománnyá fejlődött, hogy év elején és félévkor is az iskolavezetés összevont szülői értekezletet tart az osztályok szülői értekezlete előtt. Ez bizalmat ébreszt és partnerré teszi a szülőket. A projekthét eredményeinek bemutatását már várták a szülők a tavalyi esemény után. Az elektronikus napló, a telefon, és az email mellett egyre több pedagógus használja a közösségi oldalakat, zárt csoportot alkotva az osztályának, de külön a szülőknek is. Ez megkönnyíti a kapcsolattartást, de egyben időigényesebb is a tanárok számára. Természetesen a szalagavató bál, a ballagás, mint kiemelt esemény nagy látogatottságnak örvend a szülők körében. 6.2. Gyakorlati oktatást végző vállalatok Nélkülözhetetlen a jó kapcsolat a gyakorlati oktatást végző cégek képviselőivel, a gyakorlati oktatókkal. Egyrészt hatékonyabb pedagógiai és szakmai munkát tesz lehetővé, másrészt a gyakorlati képzést és az összefüggő nyári gyakorlatokat vállalatoknál elhelyezve végzik a szakiskolai és a szakközépiskolai tanulóink. Jelenleg a közgazdasági képzés kivételével minden évfolyamon van nyári gyakorlat, melyet diákjaink a SPAR, DM, Auchan, CBA vállalatoknál végzik. Tanulószerződéssel az ALDI és a HÁDA fogadja a tanulókat. 6.3. Mikrokörnyezet Az érettségi vizsgára bocsátás feltétele az 50 óra közösségi munka elvégzése, ezért diákjaink a helyi óvodában, idősek otthonában, és a Máltai Szeretetszolgálatnál teljesítik ebbéli kötelezettségüket. Az iskolának jó kapcsolata van a helyi önkormányzattal is. BGSZC VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA 18


7. A tanári értékelés fejlesztése Az értékelési rendszer alapul szolgálhat a tantestületen belül az egyes tanárok teljesítményének összehasonlításához, segíthet a továbbképzések ésszerű megtervezésében, az egyéni fejlesztési tervek összeállításában. A korábbi években intézményi minőségbiztosítás működött az iskolában, melynek keretében szülői és tanulói elégedettségmérésre, valamint a pedagógusok értékelésére került sor. Jelenleg a törvényi előírásokon kívül más értékelési rendszer bevezetését nem tervezzük, de bármikor rendelkezésre áll az a személyi és tárgyi feltétel, amivel elégedettségmérést tudunk készíteni. Ebben az évben a pedagógus életpálya magasabb fokozatainak elérése érdekében és a gyakornokok számára kötelezően előírt minősítések elkezdődtek. Megkezdte munkáját a Pedagógus Önértékelési Csoport, ami a tanfelügyeleti ellenőrzések előkészítését szolgálja.

8. Infrastruktúra, eszközállomány Az iskola épülete nagyobb karbantartást nem igényel, az állagmegóvás viszont fontos feladat. Az iskola korábbi vezetése a hőszigetelést a tantermek ablakcseréjével megoldotta. A folyosókon lévő ablakok felújítása idén megkezdődött. Az épület külső tégla és fa burkolatainak a megfelelő konzerválása és a hiányzó klinkertéglák pótlása szintén elkészült. Az iskolabútorok nagy része is felújításra került. A csoportszobákban lévő padok és asztalok a kooperatív munkát jobban segítő iskolabútorokra lettek kicserélve. Javításra került az előtető. Közel 7,5 millió forintot költöttünk karbantartásra. Internet hozzáférést fejlesztettünk; 40 darab számítógépet és 2 projektort kapott az iskola. Oktatási anyagokra márciusig 2,3 millió forintot használtunk fel. A könyvtári állomány is gyarapodott 70 000 Ft-ot kaptunk fejlesztésre a BGSZC-től. Számítógépek kerültek a diákok számára is a könyvtárba.



9. Összegzés Az előbbiekben vázolt vezetői program megvalósítása nem rövidtávú feladat, néhány vonatkozása pedig kifejezetten hosszú időszak erőfeszítéseit igényli. Ilyen például az a törekvés, hogy az észak-budai régió gazdasági, kereskedelmi képzésének szakmai bázisává váljunk. A távlati tervek között szerepel, hogy a tanulás tanítása kerüljön előtérbe a tantárgyi tanulásra koncentrálás helyett, az IKT eszközök és a képességfejlesztő módszerek pedig széleskörűen alkalmazásra kerüljenek. Ebből következően a célok eléréséhez szükséges feladatokat az éves munkatervekben lebontva kell meghatározni, ahhoz hogy az elképzelések realizálódjanak. Véleményem szerint a vezetői program alkalmas arra, hogy az iskola megfeleljen a társadalmi elvárásoknak, továbbá a szülői és tanulói igényeknek. Budapest, 2016. április 5.

__________________ Barta Andrea



10. Melléklet Képek a projekthétről





Képek a felújításról

Budapest, 2016. április 5.

__________________ Barta Andrea


PÁLYÁZAT április 5. Barta Andrea BGSZC VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA

Recommend Documents