Előzetes vizsgálati dokumentáció „IPOLY-VÖLGY KOMPLEX ÉLŐHELYFEJLESZTÉSE” Csadó-mocsár
Csadó-mocsár
Varga Csaba – Szép Andrea HOLOGON BT. „2016.10.14-2016.12.15”
A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú melléklete alapján Előzetes vizsgálati dokumentáció Beruházás:
Illetékes: Üzemeltető: Tervező:
KEHOP-4.1.0-15-2016-00023 Ipoly-völgy komplex élőhelyfejlesztése -
az ipolyszögi égerlápon található barátzsilip műtárgy felújítása, a 22-es számú főút közúti hídja küszöbszintjének süllyesztése, vízrendezés és élőhelyfejlesztési célú kotrás a lápon
-
a drégelypalánki Nagy-sziget élőhelyfejlesztési célú kotrása, a korábbi gravitációs vízbevezetés megoldásának rendezése
-
a drégelypalánki Csadó-mocsár vízellátásának stabilizálása vízszintszabályozó műtárgy építésével és a Fekete-patak árkának oldalirányú megnyitásával
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1121 Budapest, Költő u. 21. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1121 Budapest, Költő u. 21. Baksay Zoltán; okl. mérnök tervező
A tanulmányt készítette: Teljes név: Rövidített név: Varga Csaba
Hologon Bt. Hologon Bt. Szakértő
[email protected]
Mobil +36-30-900-89-38
Jogosultságok: Szép Andrea Kamarai kód:
Szakértő 13-15496 SZKV-1.1. Hulladékgazdálkodási szakértő SZKV-1.3. Víz- és földtani közeg védelem szakértő
Tóth György Kamarai kód:
Szakértő 13-12607 SZKV-1.2. Levegőtisztaság-védelem szakértő SZKV-1.4. Zaj- és rezgésvédelmi szakértő
Varga Csaba Kamarai kód:
Szakértő SZ-084/2010.; SZ-003/2015 SZTV - Élővilágvédelem SZTjV - Tájvédelem
Kovács Anita
Okleveles környezetmérnök Budapest 2016
1 / 43 Oldal
Tartalomjegyzék Ábrajegyzék .......................................................................................................................... 4 Táblázatjegyzék .................................................................................................................... 4 Mellékletjegyzék ................................................................................................................... 4 1.
2.
Az előzetes vizsgálati dokumentáció tárgyát képező beruházás előzményei ..................... 5 1.1.
A tanulmány elkészítésének jogszabályi háttere ......................................................... 6
1.2.
Alapadatok rendelkezésre állása, felhasznált dokumentumok .................................... 6
1.3.
Az alkalmazott módszerek értékelése, bizonytalanságok ............................................ 7
1.4.
Felügyeleti hatóság ...................................................................................................... 7
A tervezett beruházás .......................................................................................................... 8 2.1.
Tervezett beruházás célja ............................................................................................. 8
2.2.
Tervezett beruházás bemutatása .................................................................................. 8
2.3.
A beruházás volumene, időbeli megoszlása .............................................................. 11
2.4.
Beruházás helye és területigénye ............................................................................... 12
2.5.
A beruházás megvalósításához szükséges létesítmények .......................................... 12
2.6.
Tervezett technológia ................................................................................................ 12
2.7.
A beruházáshoz szükséges teher- és személyszállítás ............................................... 13
2.7.1.
Be- és kiszállítás ................................................................................................. 14
2.7.2.
A vizsgált terület jelenlegi zajterhelése .............................................................. 15
2.8.
Környezetvédelmi létesítmények és intézkedések..................................................... 15
2.9. A beruházás telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek.............................................................................................................................. 16 2.9.1.
Ideiglenes lerakóhely létesítése és üzemeltetése ................................................ 16
2.9.2.
A telepítéshez és a megvalósításhoz szükséges szállítás, raktározás, tárolás .... 16
2.9.3.
Hulladékgazdálkodás ......................................................................................... 16
2.9.4.
Az energiaellátás ................................................................................................ 18
2.9.5.
Egyéb kapcsolódó művelet................................................................................. 18
2.10. Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia................................................................................................................. 19 2.11. Az adatok bizonytalansága ........................................................................................ 19 2.12. A telepítési hely lehatárolása térképen ...................................................................... 20 2.13. A területrendezési tervek vagy a településrendezési eszközök módosítása .............. 21 2.14. Nyilatkozat................................................................................................................. 21 2.15. A vizekbe történő beavatkozással járó beruházás társadalmi-gazdasági előnyeinek bemutatása, költség-haszon elemzés .................................................................................... 21 2.16. A számításba vett változatok összefüggése ............................................................... 22 2 / 43 Oldal
2.17. Nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése ....................................................................................................... 22 2.18. Számításba vett változatok környezetterhelése és környezet-igénybevétele ............. 23 3.
A környezetre várhatóan gyakorolt hatások...................................................................... 24 3.1
Hatótényezők ............................................................................................................. 24
3.1.1 Föld, felszín alatti víz ................................................................................................ 25 3.1.2 Felszíni víz ................................................................................................................. 26 3.1.3 Levegő ....................................................................................................................... 26 3.1.4 Élővilág ...................................................................................................................... 27 Tájvédelem ........................................................................................................................... 29 3.1.5 Zaj, rezgés .................................................................................................................. 29 3.2
Hatásfolyamatok ........................................................................................................ 32
3.3
Rendelkezésre álló környezeti állapot ....................................................................... 33
3.4 Hatásterületen lévő védendő területek a Natura 2000 területet érintő hatások, a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások alapján ....... 37 3.5 A felszíni és felszín alatti víztesteket, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, az ivóvízkivételre kijelölt és megkülönböztetett védelem alatt álló területeket érintő hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével .............................................................................................................. 37 3.6 Az azonosított - a vizek állapotromlását okozó - káros környezeti hatások csökkentése érdekében javasolt intézkedések ........................................................................................... 38 3. Az 1-3. számú mellékletbe tartozó beruházások dokumentációjának egyéb (közös) követelményei .......................................................................................................................... 38 4.
Összefoglalás .................................................................................................................... 41
5.
Felhasznált irodalom ......................................................................................................... 43
3 / 43 Oldal
Ábrajegyzék 1. ábra: Áteresz ........................................................................................................................... 5 2. ábra: Átnézeti helyszínrajz ..................................................................................................... 9 3. ábra: Reno matracos védelem ( a kép illusztráció)............................................................... 10 4. ábra: Lehetséges szállítási útvonalak ................................................................................... 14 5. ábra: Projekthelyszín ............................................................................................................ 20 6. ábra: Vízfelületi adatok ........................................................................................................ 20 7. ábra: Környezeti hatásfolyamat ............................................................................................ 32 8. ábra: Középső Ipoly völgy kistáj .......................................................................................... 34 9. ábra: Csadó-mocsár Ipoly felé nézve ................................................................................... 35 10. ábra: Meder duzzasztónál lefelé nézve ............................................................................... 35 11. ábra: Meder duzzasztónál felfelé nézve ............................................................................. 36 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Illetékes hatóságok ................................................................................................... 7 2. táblázat: Egyes építőipari gépek zajszint adatai ................................................................... 30 Mellékletjegyzék 0. melléklet: Meghatalmazás 1. melléklet: Jogosultságok igazolása 2. melléklet: Áttekintő helyszínrajzok, tulajdoni lap 3. melléklet: Villamos hálózat térkép 4. melléklet: Kőolajvezeték hálózat 5. melléklet: Gázvezeték hálózat 6. melléklet: Nógrád megye Területrendezési terve, Településszerkezeti terv 7. melléklet: Nyilatkozat 8. melléklet: Ipoly vízgyűjtő áttekintő helyszínrajz 9. melléklet: Natura 2000 hatásbecslés 10. melléklet: TIR rendszer által készített térkép
4 / 43 Oldal
1. Az előzetes vizsgálati dokumentáció tárgyát képező beruházás előzményei A tanulmányban Drégelypalánk közelében található Csadó-mocsár területével kapcsolatos beruházás környezetre gyakorolt hatását mutatjuk be. Csadó-mocsár területén tervezett beavatkozás során a feliszapolódás révén csökkenő vízmélységű területek vízellátásának a stabilizálása történik meg a kivett Ipoly folyó elnevezésű vízmeder árkának oldalirányú megnyitásával, valamint új vízszintszabályozó műtárgyak, áteresz és duzzasztó gát építésével a folyószakaszon. A beruházás keretében vízszintszabályozó műtárgy és a Csadó- mocsár közötti szakasz vízpótló csatorna, a kivett Ipoly folyó elnevezésű mederben kerül kialakításra. Ezáltal mélyebb vízterek, valamint mozaikosabb, nyílt vízfelszínek alakulnak ki, és a víz utánpótlása is megoldódik a mocsár területére. Az Ipoly Balassagyarmattól Hontig tartó szakasza több mint egy évtizede a Duna–Ipoly Nemzeti Park oltalma alatt áll. A természetvédelmi érdekek védelmét tovább erősítik a nemzetközi egyezmények, mivel az Ipoly-völgy Ramsari Terület, valamint egyike a Natura 2000 hálózatba tartozó különleges madárvédelmi, ill. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeknek. A Nemzeti Park Igazgatósága által Fekete pataknak nevezett, földhivatali nyilvántartásban Balassagyarmat külterület, 0167 hrsz.-on nyilvántartott, Ipoly megnevezésű medren érkező vizek, duzzasztó beépítésével visszatarthatók legyenek, kedvezőbb vízügyi helyzet álljon elő a Drégelypalánk-Balassagyarmat vasútvonal töltése és az Ipoly között elterülő, un. Csadó-mocsár területén. A 0167 hrsz.-ú, vízügyi nyilvántartásban nem szereplő árok, Ipolyvece irányából érkezik a Duna-Ipoly Nemzeti Park, Ortás-rétek, illetve Nyilasi-rétek megnevezésű területére, majd Drégelypalánktól északra torkollik az Ipolyba. A vízfolyás természetközeli állapotban van, mivel azon semmilyen beavatkozás nyoma sem látszik. Bejárása szinte lehetetlen, mivel mindkét partja erősen benőtt, kidőlt fák, évtizedes, elhalt növénymaradványok találhatók a parti sávban és a mederben is. A torkolatól, mintegy 80 m-re, a földút és a meder keresztezésében, 50 cm átmérőjű csőáteresz van, azonban a feliszapolódás miatt a csövek feletti feltöltést a víz elmosta, megkerülte, jelenleg az átjárás munkagépekkel nem lehetséges.
1. ábra: Áteresz
5 / 43 Oldal
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy) vagyonkezelője, Drégelypalánk Csadó mocsárnak. A Csadó mocsarat északról az Ipoly és annak mellékága, keletről egy erdőfolt és legelő, délről a Drégelypalánk-Balassagyarmat vasútvonal töltése, nyugati oldalon a Hévíz patakkal párhuzamosan futó földút, illetve legelő határolja. A mocsár vízgyűjtő területe a vasútvonaltól délre található. A vízgyűjtőről a vasúti töltés alatt lévő átereszeken és hidakon jut a csapadékvíz a mocsár területére, de a vasúti töltés déli oldalán is találhatók vízállásos területek. A Csadó-mocsár területét északról határoló vízfolyás, Ipolyvece belterületéig követhető. Ez a vízfolyás a befogadója, a mocsár területét keresztező, délről északi irányba húzódó lecsapoló ároknak. A terület vízhiányos, ezért Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Csadó-mocsár vízpótlását szükségesnek tartja. Megoldásként, a terület déli határán húzódó, Drégelypalánk, 0167 hrszon nyilvántartott vízfolyás visszaduzzasztását és a korábban vízelvezető árokként szolgáló meder kitisztítását határozták meg. Mivel az Ipoly, és a 0167 hrsz-ú vízfolyás közötti, szintén Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő terület, csak a vízfolyás keresztezésével közelíthető meg, ezért feladatként lett meghatározva mederátjáró tervének elkészítése is. A Nemzeti Park ezért eltervezte, hogy a mocsár vízellátásának stabilizálásával járó tervezői feladatokat valósítson meg az „Ipoly-völgy komplex élőhelyfejlesztése” című projekt kapcsán és megbízta a Hologon Bt.-t, hogy az elvégezni kívánt feladatoknak mérje fel, és állítsa össze az előzetes vizsgálati dokumentációt komplett szakági munkarészekkel. 0. melléklet: Meghatalmazás 1.1. A tanulmány elkészítésének jogszabályi háttere Az előzetes vizsgálati dokumentáció készítésekor a jelenleg érvényes környezetvédelmi jogszabályok szerint jártunk el. A környezeti hatástanulmányt a többször módosított „a környezetvédelmének általános szabályairól” 1995. évi LIII. törvény és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú melléklet előírásai alapján került elkészítésre. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormány rendelet szintén meghatározó a tanulmány bemutatásában. 8004/2003. (K. Ért. 11.) KvVM a „Nemzetközi jelentőségű Vadvizek Jegyzéké”-be bejegyzett hazai védett vizekről és vadvízterületekről szóló tájékoztató. Az alkalmazott jogszabályok minden szakági munkarészben ismertetésre kerültek. Az előzetes vizsgálati dokumentáció elkészítéséhez szükséges jogosultságok igazolását a 1. számú melléklet tartalmazza. 1. melléklet: Jogosultságok igazolása A különböző fejezetekhez tartozó törvényi háttért minden esetben a fejezetben kibontásra kerülnek. 1.2. Alapadatok rendelkezésre állása, felhasznált dokumentumok Az előzetes vizsgálati dokumentáció elkészítéséhez a Megbízó a következő dokumentációk és tanulmányok hozzáférhetőségét biztosította: -
-
KEHOP-4.1.0-15-2016-00023 azonosítószámú, „Az Ipoly-völgy komplex élőhelyfejlesztése” című projekt vízjogi létesítési engedélyezési tervében kidolgozásra kerülő műszaki megoldás ismertetése A HUDI20026 Ipoly-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve, Budapest, 2014, Kiadta Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
6 / 43 Oldal
-
Drégelypalánk Csadó-mocsár vízpótlása Vízjogi létesítési engedélyezési terv; Mederátjáró és duzzasztó műtárgy; Tervszám: 1609/2/2016
Az előzetes vizsgálati dokumentáció készítése során felhasznált egyéb tanulmányokra, adatbázisokra és megalapozó anyagokra, valamint azok forrásaira az adatok közlési helyén utalunk. 1.3. Az alkalmazott módszerek értékelése, bizonytalanságok Az előzetes vizsgálati dokumentációban alkalmazott módszereket, azok korlátait és alkalmazásának körülményeit, az előrejelzések érvényességi határait (valószínűségét), a hatások és vizsgálati eredmények értékelésénél felmerült, a tudományos ismeretekben lévő hiányosságokat és bizonytalanságokat – ha ilyen felmerült – minden esetben külön ismertetjük. 1.4. Felügyeleti hatóság A környezetvédelmi és vízügyi hatóságok szervezeti átalakítása miatt a területenként eljáró illetékes hatóságokat az 1. táblázat tartalmazza. 223/2014. (IX. 4.) kormányrendeletben foglaltak szerinti vízügyi hatóság Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Székhelye: 1081 Budapest, Dologház u. 1. Postacím: 1443 Budapest, Pf.:154. E-mail cím:
[email protected] Tel.: (36-1) 459-24-76
71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet szerint az illetékes hatóságok Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Vezető: dr. Bartus Adrienn főosztályvezető Cím: 1072 Budapest, Nagy Diófa u. 10-12. E-mail:
[email protected] Telefon: (1) 478-4400
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Cím: 4025 Debrecen, Hatvan u. 16. Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 27. E-mail:
[email protected] Telefon: (52) 511-000
1. táblázat: Illetékes hatóságok A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet szerint az illetékes hatóságok: A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez a környezet- és természetvédelmi hatóságként, környezeti zajmérések végzésének vonatkozásában eljáró megyei kormányhivatalok és illetékességi területük: 6. Pest Megyei Kormányhivatal (a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével): Budapest főváros, Pest, Nógrád 1.3.2. A megyei kormányhivatalok illetékességi területe környezeti rezgésmérések végzésének vonatkozásában 2. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Budapest főváros, Pest, Nógrád, Hajdú-Bihar, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, BorsodAbaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 16. §-ában, 17. §-ában és 18. § (1) bekezdésében meghatározott igazgatási feladatokat ellátó megyei kormányhivatalok: 6. Pest Megyei Kormányhivatal a) az „1. Budapest és környéke” légszennyezettségi agglomeráció területe,
7 / 43 Oldal
b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Pest megye és Nógrád megye közigazgatási területe, c) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Salgótarján közigazgatási területe 2. A tervezett beruházás 2.1. Tervezett beruházás célja „(1. Az 1. vagy a 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységek esetén a) a tervezett tevékenység célja, a vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység esetében a közérdek bemutatásával együtt;)” A projekt rövid távú célja a Középső Ipoly-völgyben, a célterületen megtalálható közösségi jelentőségű élőhelyek természetességének javítása, mélyebb, biztosabb vízterek kialakítása, a mocsaras és vizes élőhelyek vízutánpótlásának megoldása, a közösségi jelentőségű, valamint természetvédelmi oltalom alatt álló fajok szaporodásai lehetőségeinek, a számukra alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelése. Az Ipoly-völgy élőhelyfejlesztése rész projektben a területre bejutó víz szabályozott módon történő benntartása, a vízellátás állandósítása a cél, mellyel a területeken megtalálható életközösségek életkörülményei javulnának, a Natura 2000 jelölő fajok (vöröshasú unka, réticsík, mocsári teknős) jelenléte megerősödne, egyedszámuk pedig várhatóan nőne. A beruházás elsősorban vízrendezési feladatokat tűz ki Drégelypalánk közelében található Csadó-mocsár területén. A beruházás célja a feliszapolódás révén csökkenő vízmélységű terültek természetvédelmi célú kezelését jelentő rendezése, mélyebb vízterek kialakítása, a nyílt vízfelszínek mozaikosságának megteremtése. Az 1 ha 7958 m2 területű, kivett Ipoly folyó megnevezésű földrészlet a Magyar Állam tulajdona, vagyonkezelője Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A beruházás hosszabb távú célja a Natura 2000 kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása és helyreállítása a Közép-Magyarországi régió északi részének legjelentősebb vizes élőhelyén az európai jelentőségű és nemzeti védelem alatt is álló természeti értékek hosszú távú megőrzésének biztosítása. Fontos cél a helyi lakosság szemléletformálása, a jelentős természetvédelmi terület fontosságának kihangsúlyozása, valamint a mocsár élőhelyeinek ökológiai rendszerének megismertetése, különös tekintettel azok sérülékenységére, valamint a társadalmi felelősségre a hosszú távú fenntartás érdekében. 2.2. Tervezett beruházás bemutatása „b) a tervezett tevékenység, továbbá ha vannak más ésszerű telepítési, technológiai vagy egyéb változatai (a továbbiakban együtt: számításba vett változatok), akkor azok alapadatai:” A beruházási előkészületek során a terület vagyonkezelőjével –Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság- és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság- képviselőivel az egyeztetések megtörténtek. A beruházás átnézeti helyszínrajza a 2. ábrán látható.
8 / 43 Oldal
2. ábra: Átnézeti helyszínrajz A meglévő áteresz helyén mederátjáró építését tervezik, amely biztosítja, hogy a jobb parti ártéri területet /Nyilasi-rétek/ a mezőgazdasági gépek meg tudják közelíteni. A kisvizek akadálytalan átvezetése érdekében a mederátjáró pályaszintje alatt beépítésre kerül egy 50 cm átmérőjű betoncső, ezáltal felette a szélsőséges vízviszonyoktól eltekintve, biztosított lesz az akadálytalan átjárás. Mederátjáró A helyszínen található 2 db betoncső, a helyszíni bejárás alkalmával a tervező megállapította, hogy felhasználható a kivitelezés során. A felmérés szerint, az egyik cső 2,0 m, a másik 3,0 m hosszú, tehát a szükséges 5,0 m szélességű mederátjáróhoz megfelelőek, amennyiben kiemelést, kitisztítást követően sérülés, repedés nem található rajtuk. A kisvizek átvezetése az 50 cm átmérőjű csöveken történik, míg az Ipoly árvizeinek levonulásakor várható jelentősebb vízmennyiség, a mederátjáró felett tud átbukni. A mederátjáró főbb adatai Áteresz fenékszint a befolyási oldalon: 127,80 mBf Áteresz fenékszint a kifolyási oldalon: 127,75 mBf Csőátmérő:
50 cm
Csőhossz:
5,0 m
Mederátjáró pályaszint a tengelyben: 128,90 mBf Mederátjáró pályaszélessége: 5,0 m
9 / 43 Oldal
A mederátjárót kétoldali pátria csatornapalló oldalfalakkal, Reno matrac elő- és utófenék burkolattal került megtervezésre, annak érdekében, hogy minél kevesebb anyagszállításra legyen szükség. A csőáteresz két végén, beton homlokfalak készülnek, 20 cm vastagsággal, 1,0 m szélességgel, 128,90 mBf szintig. A kétoldali Pátria csatornapalló sor felső szintje 128,90 – 129,00 mBf szintek közötti, a verési mélység a terep alatt, legalább 1,0 m. Felső kihorgonyzásuk szemben egymáshoz történik, a felső szintjük alatt 0,4 m-re Ø 18 mm-es köracélokkal, amelyek a kétoldali, ,,U” 120 hossztartókon vannak átvezetve, csavarral rögzítve. A pályaszint és a mederfenék között, mindössze 1,1 m a szintkülönbség. Az átjáró korlát nélkül épül a további fenntartási feladatok (pl. kaszálás) könnyebbsége érdekében. A mederátjáró felvízi-és alvízi oldalán 3, illetve 5 m szélességű Reno matracot alkalmaztunk, a kimosódás elkerülése érdekében. Mind a Reno matrac alatt, mind pedig a Pátria csatornapalló sor belső oldalán 2 réteg műszaki textília terítést terveztünk. A kis földtakarás miatt, teherelosztó vasbeton lemez szükséges a betoncsövek fölé, 15 cm vastagsággal. A kétoldali csatornapalló sor között földfeltöltés készül Trρ 90 %-os tömörséggel, iszapos homoklisztből, vagy egyéb, jól tömöríthető anyagból. A járófelület 20 cm vastagságú zúzottkő.
3. ábra: Reno matracos védelem ( a kép illusztráció) Duzzasztó A tervezett duzzasztó, két sor, egymástól 1,0 m-re lehajtott pátria csatornapallóval kerül kialakításra, 128,80 – 129,00 mBf szintek közötti felső szinttel, egymáshoz Ø 12 mm-es köracélokkal kihorgonyozva. A két sor csatornapalló között agyagkitöltés készül, a legfelső 15 cm kőzúzalékkal lesz feltöltve. A kimosások megelőzése érdekében, az al-és felvízi oldalon 5-5 m szélességben, műszaki textília és kőzúzalékkal kitöltött RENO matrac lesz fektetve a letisztított felületre.
10 / 43 Oldal
2.3. A beruházás volumene, időbeli megoszlása „ba) a tevékenység volumene, bb) a telepítés és a működés vagy használat megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása,” A beruházás címe és alapadatai 084/2016. (II. 29.) Korm. határozat a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2016. évre szóló éves fejlesztési kerete A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program nevesített kiemelt projektjei 1.
353.
A Felhívás azonosító jele
B Projekt megnevezése
C Támogatást igénylő neve
D Projekt indikatív támogatási kerete (Mrd Ft)
KEHOP4.1.0.
Az Ipolyvölgyben található kiemelt jelentőségű gyepterületek állapotának javítása legeltetéssel és a vízháztartás javításával
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
0,60
E Magyarország központi költségvetéséből megtéríthető indikatív önerő (Mrd Ft) -
F Projekt benyújtásának várható ideje
G Szakmai elvárások
2016
A magas természeti értéket képviselő gyepterületek állapotának javítása érdekében a projekt keretében lokális vízvisszatartó és vízkormányzó műtárgyrendszereket alakítanak ki, mentesítik a mocsárréteket és homoki gyepeket a cserjéktől, eltávolítják az inváziós fajokat az Ipoly-völgy DrégelypalánkBalassagyarmati szakaszán, legeltetéssel javítják a természetvédelmi élőhelyek kezelésének hatékonyságát az infrastrukturális háttér fejlesztésével.
„Az Ipoly-völgy komplex élőhelyfejlesztése” KEHOP-4.1.0-15-2016-00023 azonosítószámú Tervezett feladatok: Mederátjáró, duzzasztó beépítés Tervezés alá vont terület: Tervezett összköltségvetés: Főkedvezményezett: Előkészítés tervezett időszaka: Megvalósítás tervezett időszaka:
Csadó-mocsár 7.000.000 Ft. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2018. 2019-2020
11 / 43 Oldal
2.4. Beruházás helye és területigénye „bc) a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési eszközökben rögzített módja,” A vízfolyás, a mellékelt földhivatali Térképmásolaton, Drégelypalánk 0167 hrsz-ú földrészletként van nyilvántartva. A Tulajdoni lap szerint, az 1 ha 7958 m2 területű, Kivett Ipoly folyó megnevezésű földrészlet a Magyar Állam tulajdona, vagyonkezelője Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, lásd 2. számú melléklet. Bejegyzésként szerepel a Tulajdoni lapon, hogy Natura 2000 Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi terület. A mederátjáró és a duzzasztó építéséhez egyrészt a meglévő földút feljavítása, másrészt a duzzasztó építési helyszínéig, építési út kialakítása szükséges, végén fordulóhely, építési anyag lerakó kialakításával. Érintett földrészlet:
Drégelypalánk külterület 0167 hrsz
Művelési ág:
kivett Ipoly folyó
Terület:
1 ha 7958 m2
Védettség:
Natura 2000 terület
Tulajdonos:
Magyar Állam
Vagyonkezelő:
Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
Az építési út nyomvonalát úgy kell kiválasztani, hogy fakivágásra lehetőleg ne legyen szükség. 2. melléklet: Áttekintő helyszínrajzok, tulajdoni lap 2.5. A beruházás megvalósításához szükséges létesítmények „bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye,” A beruházás során két műtárgy valósulna meg. Egy duzzasztó gát, ami alkalmas lenne nehézmunkagépek átjárására, valamint egy áteresz. Az üzemeltetés során a mederbe lefolyó esetleges uszadékokra ügyelni kell, azok meghatározott időközönként tisztításáról gondoskodni szükséges, melynek időszakos felügyeletére szintén ki kell térni a vízjogi üzemeltetési tervben. A már meglévő földút feljavítása szükséges, valamint a duzzasztó építési helyszínéig, építési út kialakítása a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel, végén fordulóhely, építési anyag lerakó kialakításával. Az útvonal kiválasztása során ügyelni kell arra, hogy a növényzet épségben megmaradjon, fát, cserjét kiirtani ne kelljen. 2.6. Tervezett technológia „be) a tervezett technológia, vagy ahol nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadását,” Elvégzendő munkálatok leírása A duzzasztó és áteresz: -
víztelenítés
12 / 43 Oldal
-
földmunkák (tömörítéssel, felületképzéssel, a humusz leszedésével, a korona humusz borításával,- és füvesítésével) műtárgyépítési munkák
A kivitelezés jogerős vízjogi engedély birtokában valósítható meg. A terepi bejárás során megállapítható, hogy az építési helyszínek nehezen közelíthetők meg, ezért először a meglévő utat kell közlekedésre, építési forgalomra alkalmassá tenni, a tervezett duzzasztó szelvényéig. Ezt követően a meglévő áteresz betoncsöveit kell kibontani és kiemelni, annak érdekében, hogy a mederben megszűnjön a víz visszaduzzasztása. A betoncsövek kiemelését követően, az áteresz alatti medret is meg kell tisztítani a lefolyást akadályozó növényzettől, bedőlt fáktól. Először a tervezett duzzasztót kell megépíteni, ezáltal a mederátjáró építése kedvezőbb vízviszonyok között történhet. A tervezett Pátria soros zárás helyén, alattaés felette 10-10 hosszban a növényzetet, bedőlt fák eltávolításra kerülnek, majd medertisztításra 15 m hosszban kerül sor. Ezt követően a két sor Pátria csatornapallót kerül lehajtásra. A Pátria sorok közötti feltöltés, tömörítés előtt, ideiglenes támaszokkal kerül megakadályozásra, hogy a pallók kiforduljanak. A csatornapalló sorok belső oldalára 2 réteg műszaki textíliát kerül felfüggesztésre, majd a betöltés réteges terítéssel, tömörítéssel lesz kivitelezve. A kivitelező a végleges összekötő köracélokat a csatornapallók furatán átvezetik két oldalon hegesztésre kerül sor a munka során. A duzzasztó fal elkészítését követően, az elő-és utófenékre 2 réteg műszaki textíliára, Reno matracot fektetnek, 5,0 m szélességben. A duzzasztó elkészítését követően építhető meg a mederátjáró. Először a betoncsövek vasbeton homlokfala készül el a beton ágyazat alsó síkjáig, ezt követően betonágyazatra lefektethető a két betoncső, a megadott szintre, 1 %-os esésben. A Pátria csatornapallók lehajtását követően, a kihorgonyzást kell elkészíteni, majd a csőáteresz két végén a homlokfalak készíthetők el, a végleges szintig. A feltöltést réteges elterítéssel kell végezni, a tömörítéshez kisgépet kell használni. A csőáteresz felett, el kell készíteni a teherelosztó vasbeton lemezt, végül a felső 20 cm vastagságú zúzottkő réteget kell elteríteni és tömöríteni. A munkagépek által kijelölt útvonal, és azok kialakítása a kockázati tényezőt von maga után, valamint a hegesztési feladatok során fokozott figyelemmel kell lenni a kivitelezés során.
2.7. A beruházáshoz szükséges teher- és személyszállítás „bf) a tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje, szállításigényessége, szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalomé is,” A beruházás jelenlegi fázisában nincs információ a használni kívánt teher- és személyszállítási járművekről. Az előzetes vizsgálati dokumentációban, a teher és személyszállítási adatok ismertetése általánosságban történik. A kivitelezőnek meg kell adnia az általa használt részletes teher és személyszállítási adatokat, hogy azok függvényében a hatásterület pontos meghatározását a részletes környezetvédelmi hatástanulmányban számszerűen be lehessen mutatni, elemezni, tekintettel a Natura 2000 védendő értékeire.
13 / 43 Oldal
2.7.1. Be- és kiszállítás Az alapanyag be- és kiszállítása feltételezhetően nyerges tehergépkocsikkal, illetve kisteherautókkal történne. A projekt jelenlegi fázisában nem került még kiválasztásra az erre a célra szánt útvonal. Egy földút található a projekt megvalósítási helyszínének közelében. A vasúti kereszteződésen keresztül lehet egy alternatív útvonal. Az útvonal kiválasztásánál a Nemzeti Park Igazgatóság részéről jóváhagyás szükséges.
4. ábra: Lehetséges szállítási útvonalak A szállítási forgalom mértéke a kivitelezés során változó lesz, a feladatok függvényében. A számításoknál a következő pontos adatok szükségesek: -
kamion forduló / nap, kistehergépkocsi forduló / nap, valamint személyforgalom forduló / nap
mely, jelenleg nem áll rendelkezésre. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. § meghatározza a létesítmény közlekedési zajvédelmi szempontú hatásterület megállapításának módját, ezek szerint: „7. § (1) Új tevékenység telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítási tevékenység hatásterülete az a szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő terület, amelyen a szállítási, fuvarozási tevékenység legalább 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást okoz. (2) Az (1) bekezdés szerinti hatásterületet azokra a szállítási, fuvarozási tevékenységekre kell meghatározni, amelyek a) országos közúton vagy helyi közutak közül belterületi első- és másodrendű főutakon valósulnak meg, és b) az alaptevékenység környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles. (3) Az (1) bekezdés szerinti hatásterület megállapításához a járulékos zajterhelést a szállítási útvonalak mentén az alaptevékenység megvalósítási helyszínétől legfeljebb 25 km távolságon belül kell vizsgálni.
14 / 43 Oldal
(4) Az (1) bekezdés szerinti hatásterületet a közútkezelő által nyilvántartott, legutolsó rendelkezésre álló, éves átlagos napi forgalmi adatok alapján és a szállítási, fuvarozási tevékenység várható legnagyobb napi forgalma alapján külön jogszabály szerinti számítással kell meghatározni. „ A hivatkozott rendelet szerint a szállítási tevékenység hatásterülete nem értelmezhető, nem határozható meg, mivel a változás mértéke alatta marad a 3 dB járulékos zajterhelés változásnak (max. 2,01 dB). 2.7.2. A vizsgált terület jelenlegi zajterhelése Az Országos Közúti Adatbank (OKA-ÁKMI) adatbázisban adatok nem állnak rendelkezésre. Zajterhelés jegyzőkönyv sem áll rendelkezésre a beruházás területéről. 2.8. Környezetvédelmi létesítmények és intézkedések „bg) a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések,” A Csadó-mocsár területének vízutánpótlása önmagában egy környezetvédelmi intézkedés. A tervezett mederrendezéssel érintett Kivett Ipoly folyó a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelése, és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelése alá tartozik, így az érintett területen a környezetvédelmi tevékenység meg kell, hogy feleljen mindkét Igazgatóság környezetvédelmi előírásainak. Kivitelezés során a kivitelező Társaságnak rendelkeznie kell Munkavédelmi Szabályzattal, melyeknek tartalmaznia kell a végrehajtási és technológiai utasításokat, mellyel a baleseti veszély minimalizálható lesz. Kivitelezéskor betartandó fontosabb előírások - Kivitelezés során a felszíni és felszín alatti vizekbe, talajba szennyező anyag nem kerülhet. - Rendkívüli szennyezés esetén gondoskodni kell annak azonnali elhárításáról és azt az elhárításra tett intézkedéssel jelenteni kell az illetékes Környezetvédelmi Hatóság részére. - Kivitelezést úgy kell végezni, hogy az nappal 70 dB határérték feletti zajterhelést ne okozzon a kivitelezési területen, és kapcsolt területein. - A kivitelezést úgy kell végezni, hogy az ne okozzon diffúz légszennyezést. - Kivitelezési munkálatok befejezése után a területet az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani. - Gallyazást és fakitermelést csak a szükséges engedélyek beszerzése után – megfelelő szakszerűséggel – lehet végezni. Fakivágás esetén a kivágott faegyedek pótlása, vagy a tájvédelmi szakhatóság előzetes állásfoglalása alapján pénzbeni megváltása is szóba jöhet. A fapótlás helyét, idejét, módját és a telepítendő faegyedek faját a természetvédelmi hatóság jelölheti ki. Pénzbeli megváltás esetén általában a természetvédelmi hatóságra hárul a telepítési munka. - A munkaterületet a lehető legrövidebb határidőn belül javasolt rendezni, ami magába kell, hogy foglalja a természeti környezet vizuális és biológiai állapot-minőségének helyreállítását is.
15 / 43 Oldal
2.9. A beruházás telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek „bh) a tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek: 1. a telepítés miatt megnyitott bányaüzem, célkitermelőhely vagy lerakóhely létesítése és üzemeltetése, a telepítéshez szükséges tereprendezés vagy mederkotrás, 2. a telepítéshez és a megvalósításhoz szükséges szállítás, raktározás, tárolás, vízrendezés, 3. a megvalósítás során keletkező hulladékokkal történő gazdálkodás, és szennyvízkezelés, 4. az energia- és vízellátás, ha az saját energiaellátó-rendszerrel vagy vízkivétellel történik, 5. egyéb - a bd)-bg) pontokban nem szereplő - kapcsolódó művelet;” 2.9.1. Ideiglenes lerakóhely létesítése és üzemeltetése A tervezett létesítményeknél a kitermelt anyagok deponálást igényelnek. Ezen területeket úgy kell kijelölni az átalakítás következtében, hogy az a lehető legkisebb igénybevételt, káros, zavaró hatást ne jelentsen a környezet számára. A kivitelező által kijelölt területet a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakembereinek jóvá kell hagynia. A munkálatok során a kivitelezőnek gondoskodnia kell ideiglenes lerakóhely létesítéséről, üzemeltetéséről, valamint felhagyás után az igénybevett területek rekultivációjáról. 2.9.2. A telepítéshez és a megvalósításhoz szükséges szállítás, raktározás, tárolás A szállítás és tárolás során előre alapos bejárás során kell kiválasztani a szállítási útvonalakat és az ideiglenes raktározási területet a tervezőnek és a Nemzeti Park szakembereinek, a fokozottan védett terület lévén ügyelni kell a társulások élőhelyeire, és azok megóvására. Az építési területre minden esetben csak a beépíthető mennyiséget szabad kiszállítani. Az ideiglenes tárolás során az építési anyagokat úgy kell tárolni, hogy az a környezettől el legyen különítve és azon a beépítés során maradéktalanul felhasználhatók legyenek. Amennyiben az építési anyag nem kerül beépítésre azt azonnal vissza kell szállítani a származási telephelyre. 2.9.3. Hulladékgazdálkodás A beruházás következtében a véglegesen igénybevett területre nincs adat. A munkaterületen a kotrások során kizárólag talaj kerül kitermelésre. A kotrások esetében különös tekintettel a kitermelt talaj (Hulladék azonosító kódja: 17 05 04) - Föld és kövek (amely veszélyes anyagot nem tartalmaz), amennyiben meghaladja az építési és bontási hulladék a mennyiségi küszöböt, akkor a kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt hulladék mennyiségi küszöbértékét (20 tonna), építési-bontási hulladéknak minősül a keletkezés helyén a kitermelt talaj. Tekintettel arra, hogy tényleges adatok hiánya következtében, csak feltételezhető, hogy az érintett terület nagysága következtében nem kerül kitermelésre 20 tonna mennyiségű anyag. A kitermelt talajt szennyeződés elkerülését biztosító módon össze kell gyűjteni. A meglévő árok tisztítása során kitermelt föld, felső humusz réteg az árok partján feltöltésére akkor használható fel, ha az illetékes Környezetvédelmi Hatóság beleegyező határozatot adott ki, tekintettel, a 2008/98/EK irányelv 5. cikkére:
16 / 43 Oldal
„(1) Valamely anyagot vagy tárgyat— amely olyan előállítási folyamat során keletkezik, amelynek elsődleges célja nem ezen termék előállítása— csak akkor lehet nem a 3. cikk 1. pontjában említett hulladéknak, hanem mellékterméknek tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek: a) az anyag vagy a tárgy további felhasználása biztosított; b) az anyag vagy a tárgy további, a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül, közvetlenül felhasználható; c) az anyagot vagy tárgyat valamely előállítási folyamat szerves részeként állítják elő; valamint d) a további használat jogszerű, azaz a konkrét használat tekintetében az anyag vagy a tárgy megfelel a termék adott használatára, valamint a környezet- és az egészségvédelemre vonatkozó összes követelménynek, és nincsenek a környezetet és az emberi egészséget általánosan károsító hatásai.” A fennmaradó kitermelt talajrész, amennyiben hulladéklerakással kerül ártalmatlanításra, költsége számottevő, tekintettel arra, hogy építési bontási hulladéknak minősül. A fennmaradó kitermelt talajrész hulladékstátusz megszüntetését kérve, a projekt költségek jelentős csökkenése elérhető lenne, a 2008/98/EK irányelv 6. cikk alapján: „(1) Egy adott hulladék megszűnik a 3. cikk 1. pontja értelmében hulladék lenni, amennyiben hasznosítási műveleten, beleértve az újrafeldogozást, esett át, és megfelel az alábbi feltételekkel összhangban kidolgozandó konkrét kritériumoknak: a) az anyagot vagy tárgyat általánosan használják, adott rendeltetéssel; b) az anyagnak vagy tárgynak van piaca, vagy van rá kereslet; c) az anyag vagy tárgy megfelel az adott rendeltetések műszaki követelményeinek és a termékekre vonatkozó hatályos jogszabályoknak és előírásoknak; és d) az anyag vagy tárgy felhasználása nem idéz elő általános káros környezeti vagy egészségügyi hatásokat. A kritériumok szükség esetén a szennyező anyagok határértékeit is tartalmazzák, és figyelembe veszik az anyag vagy a tárgy lehetséges káros környezeti hatásait.” Amennyiben a fennmaradó kitermelt talajrész hulladékstátusza nem megszüntethető, érvényes rekultivációs engedéllyel rendelkező hulladéklerakók vagy egyéb tájsebek engedély szerinti rekultivációjára adható át. A létesítés során illetve egyéb havária esetén keletkező hulladékok (pl. Építési, bontási hulladék, szennyezett föld), környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkező szállítók és kezelők részére történő átadásról gondoskodni kell. A dolgozói, keletkező települési szilárd hulladékokat (azonosító kódja: 20 03 01) ideiglenesen kihelyezett felirattal ellátott zárt edényzetben kell gyűjteni, rendszeres elszállításról engedéllyel rendelkező hulladékkezelő útján kell gondoskodni. A keletkezni vélt kommunális hulladék várható mennyisége körülbelül 2 m3 előzetes becslések szerint. Az esetlegesen keletkező hulladékokat fajtánként elkülönítve, megfelelő műszaki védelemmel ellátott gyűjtőhelyen gyűjthető, tekintettel a terület érzékenységére, mielőbb gondoskodni kell az engedéllyel rendelkező szállítók és kezelők részére történő átadásról. A keletkező hulladékok tekintetében nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget be kell tartani. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint az építési szerződés tartalmaznia kell majd az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok - engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő elszállítására (elszállíttatására) kötelezett megnevezését.
17 / 43 Oldal
A kivitelező feladata – többek között – az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban. Napi jelentés: mennyiség, fajta, megnevezés, hulladék azonosító kód szerinti hulladék elszállításának ténye, helye, bizonylata a hulladék kezeléséhez igénybe vett létesítmény neve, címe, KÜJ, KTJ száma (csatolandók az átvételt igazoló számlák is). A felelős műszaki vezető feladata -
-
az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése, az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az 3. melléklet szerinti hulladék nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása, értesíteni az illetékes hatóságot arról, hogy az építési munkaterületen keletkezett építésibontási hulladék mennyisége eléri az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt küszöbértéket
A kotrási munkálatok kivételével egyéb hulladék képződéssel járó folyamat nem definiálható a beruházás során. 2.9.4. Az energiaellátás A beruházás ezen szakaszában nincs információ a tervezett áramellátásra. Fontos, hogy a kivitelezés során az érintett terület környezetében csak a vonatkozó előírások szigorú betartásával lehet munkát végezni. A vezeték tartóoszlopainak megközelítését, megközelíthetőségét esetenként a kezelést ellátó áramszolgáltató vállalat szakemberivel egyeztetni kell. A tartóoszlopok, kábelvezetékeket madárvédelmi szempontok szerint el kell látni megfelelő biztonsági tényezőkkel. Amennyiben a kivitelezésnél alternatív áramforrás (diesel áramfejlesztő) fogja biztosítani a villamos áramot, fontos, hogy ez az aggregátor hol kerül elhelyezésre. Ha az aggregátor a talajfelszínen kerül elhelyezésre, az aggregát több órás üzemeltetéshez elegendő üzemanyagtartály az alternatív áramforráson belül legyen és az elfolyó kőolajtermékek felfogására szolgáló káddal együtt helyezzék el az építési területen. A felfogó kád űrméretének az üzemanyagtartály méretéhez kell igazodnia. A vizsgált terület villamosenergia-hálózatát, és építményeit a Nógrád megye Területrendezési terve részletesen bemutatja. 120 kV-os fő elosztó hálózati távvezeték nyomvonal húzódik a vizsgált terület közelében Lőrinci Erőmű- Nógrádkövesd- Balassagyarmat- NagybátonyLőrinci Erőmű vonalon. 3. melléklet: Villamos hálózat térkép 2.9.5. Egyéb kapcsolódó művelet Az építési tevékenységet végző munkagépek szervízelését szakműhelyben végezhetik kizárólag, így ezen tevékenységből adódó hulladékok, mint pl. olajos rongy, olajok, zsírok a területen nem kerülhetnek tárolásra.
18 / 43 Oldal
A tervezett nyomvonal építése során betonozási munkák következtében építési hulladék pl. cementes zsák nem keletkezhet, mivel a beton keverése nem a helyszínen fog történni, hanem a kivitelező kész betont szállíttat az építési területre. Az esetlegesen lepotyogó betondarabok elszállításáról gondoskodnia szükséges (lásd 2.9.3. fejezet). Gáz vagy olajvezeték figyelembe vétele megtörtént, a területen a TÉRPORT a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. által működtetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) elérhető internetes szolgáltatása alapján, a beruházás közvetlen közelében halad át a Barátság I. kőolajvezeték, gázvezeték azonban nem halad át a területen. A Barátság I. kőolajvezeték közvetlenül nem érinti a kivitelezést, mintegy 23 km távolságban halad el a beruházni kívánt területtől. A tervezett beruházás, közcélú feladatot valósít meg. A munkavégzés során egyéb kapcsolódó művelet – az ismertetetteken kívül – nem jelentkezik. 4. melléklet: Kőolajvezeték hálózat 5. melléklet: Gázvezeték hálózat 2.10. Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia „ bi) Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia,” Az alkalmazandó technológiák ismertek, magyarországi viszonylatban elfogadottak hasonló feladatok megoldása esetében a gyakorlatban rendszeresen alkalmazásra kerülnek, így külföldi referencia nem szükséges. 2.11.
Az adatok bizonytalansága
„bj) a ba)-bi) pont szerinti adatok bizonytalansága, rendelkezésre állása, megadva azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani,” Az információk a tervező által készített műszaki megoldás tervdokumentációból, illetve a Megbízótól valamint irodalmi adatokból, tanulmányokból, jogszabályokból származnak. Bizonytalanság a zaj és rezgés esetében áll fenn, valamint a kitermelt talaj kezelési eljárásából, mely a költségek számításában mutatkozik meg. Pontos zaj, és rezgésvédelmi felmérést nem állt módunkban elkészíteni. Így ezen fejezet feltételezésen alapul. A kivitelező kiválasztása során, az általa használt teher és személyszállítási gépjárművekre pontos zaj, és rezgésvédelmi tanulmányt célszerű kiírni a felhívásban, ezzel is csökkentve a védett területen való munka kockázatának a csökkentését. A zajvédelmi számítások pontossága az alábbi bizonytalansági tényezőkkel van szoros összefüggésben -
forgalmi prognózis, járművek zajemissziója, parkoló autók helyfoglalása.
19 / 43 Oldal
2.12.
A telepítési hely lehatárolása térképen
„bk) a telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában meglévő vagy - a településrendezési tervekben szereplő - tervezett terület-felhasználási módokat,” A vizsgált terület Nemzeti Park fenntartása alatt áll, és kiemelt jelentőségű Natura 2000 terület alá esik.
5. ábra: Projekthelyszín Az 5. ábra szemlélteti a beruházási területet olyan szinten, hogy a Csadó-mocsár mely területeit érinti. A beruházás jelenlegi szakaszában a részletes vízfelületi adatok abszolút magassági értékeit tartalmazó 1:10000 méretarányú helyszínrajzot a 6. ábra szemlélteti.
6. ábra: Vízfelületi adatok
20 / 43 Oldal
2.13.
A területrendezési tervek vagy a településrendezési eszközök módosítása „bl) a tevékenység megvalósítása szükségessé teszi-e területrendezési tervek vagy a településrendezési eszközök módosítását,”
A településrendezési terv szerint az érintett területek legnagyobb része Nemzeti Park, és Natura 2000 terület besorolás alá tartoznak, egy kisebb szakasz „kivett Ipoly” területi besorolású. 6. melléklet: Nógrád megye Területrendezési terve, Településszerkezeti terv 2.14.
Nyilatkozat
„bm) nyilatkozat arról, hogy a tevékenység megkezdését követően sor kerül-e összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására, és a tevékenység a telepítési helyen vagy a szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű más tevékenységgel összeadódva eléri-e a tevékenységre az 1. vagy a 3. számú melléklet szerinti meghatározott küszöbértéket,” Nyilatkozat a 7. mellékletben található. 7. melléklet: Nyilatkozat 2.15. A vizekbe történő beavatkozással járó beruházás társadalmi-gazdasági előnyeinek bemutatása, költség-haszon elemzés „bn) a vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység társadalmi-gazdasági előnyeinek bemutatása, költség-haszon elemzés alapján” A beruházás társadalmi-gazdasági előnyeinek bemutatását a 2.1. fejezet tartalmazza. Költség-haszon elemzés nem került elvégzésre jelenleg a beruházás jelenlegi fázisában, ezért abból nem vonható le következtetés. Fontos megjegyezni az egyes folyamatok költségeire az engedélyezési tervdokumentációban szükséges kitérni (előkészítő szakasz, előterv, elvi engedélyezési terv, engedélyezési terv, ajánlati terv, kiviteli terv ajánlattételi után - www.mmk.hu Vízi építményekkel kapcsolatos tervezési szolgáltatások ajánlott díjszabása alapján). Előkészítő szakasz
Előterv
Elvi engedélyezési terv
Előzetes vizsgálati dokumentáció Vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély
Engedélyezési terv (Üzemeltetési engedély)
Elfogadó határozat hatósági oldalról
Ajánlati terv
Kiviteli terv ajánlattétel után
Monitoring feladatok
21 / 43 Oldal
2.16.
A számításba vett változatok összefüggése
„c) a számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását;” A tervezett beruházás a Csadó-mocsár területére a vízellátás megoldását hivatott elvégezni. Az ún. Kivett Ipoly folyó fogja megoldani a vízbetáplálást vízrendezési feladatok során. A folyó szabályozásával elérhető a vízutánpótlás, a 6. ábra szemlélteti a projekt megvalósítása során érintett területet. A mederrendezés a „Kivett Ipoly” folyó érintett szakaszához kötött, máshol nem valósítható meg. A mederrendezési munkálatok esetében így a telepítési helyet és a megvalósítási módot, korábbi terület- vagy településfejlesztési, rendezési tervek, infrastruktúrafejlesztési döntések, természeti erőforrás felhasználási, vagy védelmi koncepciók, nem befolyásolták. A munkálatok tervezését és a felhasználandó anyagok minőségét, a környezetvédelmi szempontokon kívül, csak a célszerűség határozta meg. 2.17. Nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése „d) nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése, és a továbbvezetés tervezése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése;” A beruházás továbbvezetése nem értelmezhető, mivel a megvalósítás során a már meglévő meder kerül felhasználásra, hogy képes legyen a várható vízmennyiséget elszállítani és megakadályozni a visszaáramlást. A mederrendezés kialakítását úgy került megtervezésre, hogy annak létesítése miatt nem kell fákat kivágni, így a munkálatok csak a legminimálisabb zöldkár kialakulását eredményezik. A tervezett mederrendezés esetében; továbbvezetéssel, távlati kiépítéssel nem kell számolni, így ilyen jelleggel figyelembeveendő környezeti szempontok nincsenek.
22 / 43 Oldal
2.18.
Számításba vett változatok környezetterhelése és környezet-igénybevétele
„e) a b) pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezet-igénybevétele (a továbbiakban együtt: hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként [6. § (2) bekezdés] elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel;” A hatótényezők várható mértékének előzetes becslését a 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet 6.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján a következő tevékenységi szakaszok szerint kell meghatározni: -
Telepítés Megvalósítás Felhagyás
Telepítés: A tevékenység gyakorlásához szükséges feltételek megteremtése, különösen a területfoglalás, az építési terület előkészítése, az építés, a kivitelezés helyszínére vezető utak javítása. Ebben a szakaszban jellemző tevékenységek: felvonulás az építkezés megkezdéséhez, tereprendezés, meglévő mederkotrás, fa és egyéb uszadékok takarítása, betonozás, levonulás a munkaterületről. Megvalósítás: a tevékenység tényleges gyakorlása, működtetése, üzemeltetése, használata. Ebben a szakaszban a meder megfelelő mélységével, vízelvezető képességével, és az áteresz és duzzasztó beépítésével megfelelő vízrendezési viszonyok, valamint a víz Csadó mocsár irányába való eljuttatása. A műtárgyak üzemeltetést nem igényelnek, csak felügyeletet. Ellenőrizni kell a cső feliszapolódását, a felvízi oldalon az esetleges uszadékokat el kell távolítani, a járófelületet szükség szerint fel kell javítani, a kőszórást pótolni kell. A beruházás eredményeként további Natura 2000 területen a jelölő élőhelyet veszélyeztető tényezők megszüntetése és a fenntartható természetvédelmi kezelés biztosítása hozzájárul a biodiverzitás növekedéséhez. Felhagyás: a tevékenység megszűntetése. Ebben a szakaszban a kivitelezés váratlan felhagyását kívánjuk bemutatni. A beruházásra általánosságban igaz, hogy ezzel a szakasszal a közeljövőben nem érdemes tervezni, tekintettel arra, hogy a meder helyreállítása hosszú távú beruházás, mely felhagyása nem releváns megközelítés. Továbbá abban az esetben, ha a tervezett beruházás nem valósul meg a jelenlegi állapotok fognak konzerválódni, mely környezeti szempontból kedvezőtlenebbek. Az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeinek valószínűsége igen csekély. Tervszerű megelőző karbantartással a gépek meghibásodását, az előírások betartásával a baleseteket minimálisra lehet csökkenteni.
23 / 43 Oldal
3. A környezetre várhatóan gyakorolt hatások „f) a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, különösen” A környezetre várható hatások szempontjából a beruházást egészében kívánjuk bemutatni előtérbe helyezve az áteresz és duzzasztó kialakítását és az esetleges meder kotrások egyes következményeit. A tanulmány készítésekor egyéb alternatív meder szakaszok (útvonalak) nem kerültek kijelölésre. 3.1 Hatótényezők „fa) a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, új telepítésnél annak becslése is, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében,” A közvetlen hatásterület a 314/2005. (XII.14.) Korm. rendelet 7. sz. mellékletének 1. pontja szerinti meghatározása: „ A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, melyek lehetnek - földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag-, vagy energia-kibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint - a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei.” Az egyes környezeti elemek különböző kapcsolatban állhatnak a kapacitás bővítés hatásaival, ezért a hatásterületet környezeti elemenként javasolt megadni. Az elemeken belül meg lehet adni nagymértékű terhelés (határérték feletti terhelés), avagy kismértékű terhelés hatásterületét. „ Közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely, hatásfolyamatot érintenek. A 10. ábra a különböző környezeti elemeket jelöli, amelyek vizsgáltra kerültek a dokumentáció összeállításakor. Zaj és rezgésvédelem Föld, felszín alatti víz
Táj
Környezeti elemek Felszíni víz
Élővilág
Levegő
10. ábra: Hatótényezők
24 / 43 Oldal
3.1.1
Föld, felszín alatti víz
Létesítés A humuszos termőtalajt a “Termőföldről” szóló többször módosított 1994. évi LV. törvény alapján, valamint az MSZ 21476-98. sz., "A talaj termőréteg-védelmének követelményei földmunkák végzésekor" szabvány előírásai szerint kell letermelni. A projekt során a mederből termőföld nem, vagy igen csekély mértékben lesz letermelve, így az nem befolyásolja a meder környezetét. Az építkezéshez szükséges felvonulási utak és az építőanyag tárolására szolgáló depóniák helyét úgy kell kijelölni, hogy a föld- és talajvédelem mellett az élővilág- védelem (pl. ürgepopuláció) érdekei minél kevésbé sérüljenek. A porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat le kell fedni, a deponált földanyagot újrafelhasználásig kiporzás elleni védelem érdekében rendszeres időközökben locsolni szükséges. A megépített szakaszoknál a kiporzás csökkentése érdekében a rézsűket célszerű minél hamarabb - lehetőség szerint az ajánlott időszakban – locsolni, esetleg előírt követelményeknek megfelelően füvesíteni célszerű. „A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról” szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint Balassagyarmat fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település. Megvalósítás, működtetés Működtetés során a talajvízszint megemelkedésével kell számolni a beruházás közvetlen környezetében. A megvalósulás után a mederátjáró valamint a duzzasztó folyamatos „üzemmenetben” a talaj és felszín alatti víz készletet kedvezően befolyásolja, a Csadó-mocsár vízellátottságának javítása a talajvíz szintjének megemelésével. Ennek következtében a víz borította területek megnövekednének, illetve a magas vízszint az év nagyobb részében megvalósulna. A műtárgyak felügyeletet igényelnek, el kell kerülni az esetleges feliszapolódását, a felvízi oldalon a felgyülemlett uszadékokat el kell távolítani, a járófelületet szükség szerint fel kell javítani, a kőszórást pótolni kell. Havária, baleset Az esetleges üzemanyag- és olaj elfolyásból származó nagyobb szennyeződés esetében talajcserét kell alkalmazni. Törekedni kell arra, hogy az építkezés területén csak jól karbantartott munkagépek vegyenek részt a létesítmény kiépítésében. Az építkezés során a megfelelő környezetvédelmi intézkedések betartásával általában nem fordulhat elő nagyobb talajszennyezés. Az esetlegesen gondatlanságból vagy balesetből keletkező szennyezett talaj kezeléséről a "hulladékok jegyzékéről" szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet előírásait kell követni, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásai szerint kell a kivitelező-vállalkozónak eljárnia. Felhagyás A tervezett áteresz és duzzasztó gát beépítésének építésének meghiúsulása esetén a beruházás előtti állapot visszaállításáról gondoskodni szükséges. Nagyobb probléma léphet fel, ami a Csadó-mocsár területének kiszáradásához vezethet. Kiemelten védendő terület lévén nagy hangsúlyt kell rá fektetni, hogy ilyen szakasz ne következzen be. Valamint a munkálatok befejeztével vissza kell állítani az eredeti környezetet, az esetlegesen használt szállítási útvonalakat megfelelő növényzettel el kell látni, füvesíteni, cserjésíteni amennyiben szükséges a Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberinek a bevonásával.
25 / 43 Oldal
3.1.2
Felszíni víz
Létesítés A tervezett beruházás a környezet felszíni víz minőségét és környezetében való változást nem érint létesítés során, mivel a már egy meglévő szakaszon mederátjáró és duzzasztó kerül kiépítésre, a jelenleg is használatos csőátereszekkel. Nyílt árkos technikára tekintettel, vízjogi engedély iránti kérelmet kell benyújtani az illetékes Hatóság részére, valamint a műtárgyakhoz szükséges objektum KTJ szám igénylés és engedélyeztetés szükséges. Megvalósítás, működtetés A tervezett beruházás a környezet felszíni víz minőségét és környezetében való változásra kedvező hatással van a Csadó mocsár tekintetében nem érint a megvalósítás. A tervezett beruházás hatására várhatóan kedvezőbb helyzetbe kerülő, azaz stabilizált vízellátottsággal rendelkező területrészen (Csadó-mocsárban) a korábbi élőhelytérképezés kiterjedt nádast (B1a ÁNÉR kóddal) azonosított. A nádasban jelenleg is kisebb-nagyobb, az év nagyobb részében nyílt víztükrű tavak találhatóak. Havária, baleset Haváriáról, illetve balesetről kizárólag a kivitelezés alatt lehet számolni, a kivitelezés követően, viszont már nem. A kivitelezőnek kötelező a kivitelezésre vonatkozó baleseti kockázati tanulmányt elkészíteni, melyben ki kell térni ezen fejezet kibontására, valamint a munkavégzés során munkavédelmi koordinációs szakembert szükséges foglalkoztatnia. Felhagyás A beruházás felhagyásaként a műtárgyak nélküli állapotokat lehet megemlíteni. A felhagyást követően a nem megfelelően kezelt, úgynevezett felhagyott területen a felgyülemlett víz nem jut el a Csadó-mocsár területére. 3.1.3
Levegő
Adatbizonytalanságra való tekintettel a beruházási területekre egységesen kezeljük a lehetséges környezetvédelmi hatások bemutatását ebben a fejezetben a létesítés, és működtetés, havária helyzetet, valamint a felhagyás esetét, tekintettel arra, hogy a levegő szennyezést munkagépek okozzák, melyeknek sem számossága, sem konkrét típusai nem ismertek. Létesítés A kivitelezés során a gépek által kibocsátott káros anyagok összetétele teljesen hasonló a közlekedési eredetű emisszióhoz (nitrogén-dioxidot, kormot, kén-dioxidot, szén-dioxidot, és kénhidrogént tartalmaz). Itt is ezen hatások a kisebb kibocsátási paraméterű korszerű gépek alkalmazásával, valamint megfelelő karbantartásokkal, beállításokkal csökkenthetők. Megvalósítás, működtetés A megvalósítás során porforrásként a határértéket meghaladó porszennyeződést lehet kiemelni. Különösen a földmunkák végzésének ideje alatt. A porterhelés gyorsan ülepedő, csökkentése kíméletes munkavégzéssel érhető el, esetleges időszakos permetezéses vízkijuttatással. A csatorna megvalósítását követően – üzemeltetés alatt – porhatás nincs. A tervezett műtárgy átépítés utáni üzemeltetés alatt kellemetlen szaghatás nem szabad, hogy észlelhető legyen, amennyiben ez mégis jelentkezik, ki kell vizsgálni annak okát.
26 / 43 Oldal
Egyértelműen kijelenthető, hogy a tervezett beruházás megépítése egyértelműen pozitív hatást gyakorol a környezetre, és annak környékére. Havária, baleset Haváriáról, illetve balesetről kizárólag a kivitelezés alatt lehet számolni, a kivitelezés követően, viszont már nem. A kivitelezőnek kötelező a kivitelezésre vonatkozó baleseti kockázati tanulmányt elkészíteni, melyben ki kell térni ezen fejezet kibontására, valamint a munkavégzés során munkavédelmi koordinációs szakembert szükséges foglalkoztatnia. Felhagyás A beruházás felhagyása során az érintett területek valamilyen okból való felhagyását lehet megemlíteni. A felhagyást követően a nem megfelelően kezelt, úgynevezett felhagyott meder szakaszban a víz nem jut el megfelelő mennyiségben a Csadó-mocsár területére, így a mocsár kiszáradása várható a jövőbeni állapotokat tekintve. 3.1.4
Élővilág
Létesítés A beruházással közvetlenül és közvetve érintett földrészletek a Duna-Ipoly Nemzeti Park törzsterületéhez tartoznak, az Ipoly-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési (HUDI20026) és madárvédelmi (HUDI10008) terület, illetve az Ipoly-völgy Ramsari terület részei. A beruházás keretében két műtárgy épülne, a mederátjáró és a duzzasztó. Előbbi egy most is meglévő, de rossz állapotú átjáró helyén biztosítaná a kapcsolatot a kivett Ipoly (más néven Fekete-patak) nevű vízfolyás két partja között. A duzzasztó a vízfolyás Ipoly-torkolatától számított 230 méterre épülne. A tervezett két műtárgy helyét fűz-nyár ártéri erdő veszi körül. A kedvezőbb helyzetbe kerülő Csadó-mocsár védett, illetve fokozottan védett természeti értékei közül ki kell emelni az Ipoly-völgy legjobb tojásrakó helyével rendelkező mocsári teknős (Emys orbicularis) állományt és a hazánkban egyedül itt költő énekes hattyú (Cygnus cygnus) párt. A vizes élőhely madárvilága egyébként is igen gazdag (vonulási időben: nagy lilik, barát réce, csörgő réce, kendermagos réce, kis kócsag, fészkelési időben: cigány réce, hamvas rétihéja, nagy kócsag, szürke gém), megismerésére madárles is épült a közút mellett. A mederátjáró átépítése minimális többlet helyigénnyel jár a jelenlegihez képest. Az új érintett részen jelenleg zavart ártéri-mocsári vegetáció található. A vízfolyás élővilág szempontjából fontos fiziko-kémiai (pl. áramlástani, oldott anyag összetétel) paramétereit az új műtárgy érdemben nem befolyásolja. A rendelkezésre álló adatok alapján az érintett területen védett növényfaj nem él. A duzzasztó a vízfolyás medrében, annak partját is érintve épül. A régóta nem kezelt, tervező által természetközelinek nevezett vízfolyás medrében és partoldalán a műtárgy építési helyén és a munkaterületen különösebb botanikai érték nem található, védett növényfajról nincs adat. A tervezett létesítmény kis mérete, tovább az igényelt, 200 m2-t meg nem haladó munkaterület miatt sem a vízfolyás, sem az azt kísérő fűz-nyár ártéri erdő(sáv) állapotában nem várható jelentős változás. Az odavezető, kataszteri nyilvántartásban feltüntetett földút jelenleg járhatatlan, ennek megtisztítása és járhatóvá tétele szintén a vízfolyás melletti fűz-nyár ligeterdő aljnövényzetét és a melletti lévő, bokrokkal már benőtt mocsárréti sávot érintené. Védett növényfajok itt sincsenek.
27 / 43 Oldal
A munkálatok várható időtartama, volumene miatt az állatvilág kevésbé érzékeny a beruházással járó hatásokra. A nádasban, az erdősávban, cserjésben fészkelő madarak költési időszakán kívül jelentéktelen hatásokkal lehet számolni. Érdemes megfontolni, hogy a kivitelezés az őszi vonulási időszak kiemelt időszakait is kerülje el, bár az emberi jelenlét keltette zavarás és a zajhatások a hatás lényegét tekintve nem sokban különbözik a környező réteken és művelt területeken gépekkel végzett munkálatokétól. A mederátjáró és duzzasztó megépítése fa- és cserjeirtással csekély mértékben jár, a munkaterület és az odavezető út kialakítása során viszont bokrokat biztosan ki kell vágni. A benőtt medret a duzzasztó helyén szintén ki kell takarítani. A bokrokat és fákat fészkelési időn kívül (aug. 1. és febr. 28. között) szokás eltávolítani, ami nyár végére, őszre tervezett kivitelezést előtt közvetlenül elvégezhető (így nem kell számolni az újabb hajtásokkal). A munkagépek légszennyező kibocsátása rövid ideig tartó, kimutathatatlan hatással lesz az élővilágra. Működtetés A beruházással összefüggésben általánosságban a vízhez kötődő állatvilág jut kedvezőbb helyzetbe. A védett kétéltűek (Triturus dobrogicus, T. vulgaris, Rana dalmatina, Bombina bombina, Bufo bufo) populáció megerősödhetnek, az évek közötti egyedszám ingadozás csökkene. A hüllők közül az itt található mocsári teknős (Emys orbicularis) populáció erősödését kell kiemelni. A célnak megfelelő működtetés a vízimadarak számára is kedvezőbb élőhelyet eredményez. Egyrészt a táplálékmennyiség növekedhet, másrészt a mozaikos, nyílt víztükrökkel tarkított kialakítás lesz vonzó, harmadrészt a nádas belsejében lévő költőhelyek védettebbek lesznek vaddisznók, illetve az emlős ragadozók elöl. A jelenlegi növényzet várhatóan nem alakul át, a nyílt vízfelületek nagysága viszont némiképp nőhet. A duzzasztó karbantartása minimális emberi zavarással jár, erre különösen érzékeny fajok a tevékenység hatásterületén nem lesznek. Havária, baleset A tervek alapján a beruházáshoz kapcsolható havária helyzettel nem számolunk. A meglévő, hajdan lecsapoló funkciót betöltő csatornában felhalmozódott üledék eltávozása a Csadómocsár vízszintjét csökkentené, lévén a kivett Ipoly vízszintje alacsonyabban van, mint a mocsáré. A duzzasztó megépítésével ugyanakkor az áramlási viszonyok nem változnak drasztikusan, az iszap továbbra is le fog rakódni. A duzzasztó bukójának elzáródása okozhat gondot, de természetvédelmi szempontból ez sem tekinthető havária helyzetnek. Felhagyás A felhagyás legnagyobb valószínűséggel a tervezett rendszer üzemeltetésének abbamaradásával, a karbantartás felfüggesztésével valósulhat meg. Ennek következményei közül a kivett, Ipoly, a mocsár és volt lecsapoló csatorna további feltöltődését emelhetjük ki. A vízkormányzás tervezett módjának megszűnése a vizes élőhelyek állapotának romlását fogja eredményezni.
28 / 43 Oldal
Tájvédelem Létesítés A tervezet beruházás célja, volumene, a műtárgyak elhelyezkedése miatt jelentős tájképi és tájhasználati változással nem kell számolni. A mederátjáró jelenleg is nehezen észrevehető, a nehezen megközelíthető, fákkal, bokrokkal takart helyen épülő duzzasztó sem fogja ipari jellegű objektum benyomását kelteni. A bolygatással érintett területet nagyon gyorsan a jelenlegihez hasonló növényzet fogja borítani. Megvalósítás, működtetés A területre a közút melletti madárlesről nyílik rálátás, ahonnan a jelenlegi látványhoz képest drasztikus változás nem várható. A vízkormányzás a tájhasználatban nem jelent változást. Felhagyás A terület lassú feltöltődése, a vízkormányzás felhagyása tájvédelmi szempontból csak lassú, nehezen elkülöníthető változásokat okoz, így összességében semleges hatású. Meg nem valósulás Tájvédelmi szempontból a meg nem valósulás semleges kimenetnek tekinthető. A táj jellege belátható időn belül alig változna, a látványt meghatározó növényzeti változások hosszú ideig észrevehetetlenek maradnának. Havária, baleset A kivitelezési munkák során számolhatunk az esetleges üzemanyag- és olaj elfolyásból származó kisebb-nagyobb szennyeződésekkel, ami valamely rendkívüli állapotok következtében keletkezhet, ilyen esetben azonnal meg kell szűntetni a szivárgás okát, a tájban bekövetkezett változást helyre kell állítani talajcserét kell végrehajtani, végül a növényzetet pótolni szükséges. Törekedni kell arra, hogy az építkezés területén csak jól karbantartott munkagépek vegyenek részt a létesítmény kiépítésében. Az építkezés során a megfelelő környezetvédelmi intézkedések betartásával általában nem fordulhat elő nagyobb talajszennyezés. Az esetlegesen gondatlanságból vagy balesetből keletkező szennyezett talaj kezeléséről a "hulladékok jegyzékéről" szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerinti a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásai szerint kell a kivitelező-vállalkozónak eljárnia. 3.1.5
Zaj, rezgés
Adatbizonytalanságra való tekintettel az érintett területek esetében egységesen kezeljük a lehetséges környezetvédelmi hatások bemutatását a létesítés, és működtetés, havária, felhagyás esetén. Létesítés Az építkezési munkáknál az alábbi források eredményeznek környezeti zajszennyezést: -
építési technológia munkagépek rakodási művelet szállítási forgalom.
29 / 43 Oldal
A közvetlen hatásterületet érintő építés körülményeiről, technológiájáról, az alkalmazni kívánt gépekről a 6. táblázat ad tájékoztatást. Mivel a kivitelező még nem ismert, a táblázatban megadottaknál pontosabb technológiai és műszaki leírás nem áll rendelkezésre. A zajterhelés az építő, szállító, rakodógépek mozgásából ered. A munkagépek zaja – mivel az építkezés jellegéből adódóan szakaszosan ütemezett - csak ideiglenes jelleggel okozhat problémát. Géptípusok (teljesítmény és működéstől függően) Vibrátorok Kézi tűvibrátor Szállítás gépei -
nyerges vontató tehergépkocsi (dízel) dömper
Univerzális földmunkagép Kotrók Árokásók Földgyalu Tömörítő gépek, úthenger Dízel-elektromos aggregátor tokozott/tokozatlan Alapozás gépei búvárszivattyúk Kompresszorok DK 661 Cyklon Tátra DK 661 Jenbacher (Sw 444) Atlas Copco (PRA 425 DD) Beton és cementinjektáló berendezés Kábel fektető Fúró-bontó kalapácsok
Zajemisszió szint LAm, dB
Vonatkoztatási távolság (m)
Hangteljesítmény szint LAW, dB
68-83 70-88
7 7
---
82-96 82-90
7 7
---
56-83
7
--
79,5
10
99
72,5 75-92 85 84-102
10 7 7 7
-----
70/85
10
--
102,2 90,8 103,1 79,8
10 10 10 10
118 108,2 119,6 95,7
87,7 88
10 7
104,4 --
87 97-105
7 7
---
75-80
2. táblázat: Egyes építőipari gépek zajszint adatai Az építés ideje alatt a munkagépek okozta zajhatás időszakos igénybevételt jelent a környezetre.
30 / 43 Oldal
A kivitelezőnek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékeket kell betartania, vagy a rendeletben meghatározott módon határérték túllépési engedélyt kell kérnie az illetékes környezetvédelmi hatóságtól. A kivitelezési munkák során a zajhatások elsősorban az ott dolgozókat érinti, zajszintet csökkenteni a következő módon lehetséges: -
alacsonyabb hangnyomásszintű gépek, berendezések alkalmazása, kizárólagos a munkavégzés alatti gépüzem, a keletkező zaj terjedésének korlátozása, szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az a meglévő főúthálózatot vegye igénybe, és minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet, zajszegény építési technológia és eljárás választása.
A kivitelezési zaj határérték túllépéssel érintett lakóingatlan a környezetben nincs, Nemzeti Park, valamint Natura 2000 területen történik a beruházás. Rezgés szempontjából jelentős hatással a mű tömörítésénél kell számolni. A tömörítő eszközt úgy kell kiválasztani, illetve beállítani (teljesítmény, vibrációs beállítás, rövid-, kis amplitúdójú vibráció alkalmazása, vibrációs tömörítés részbeni kiválasztása súlydominanciájú tömörítéssel), hogy az a környező területeken károsodást ne okozzon. Védett épület nincs a közelben. Rezgések okozta környezetterhelések csökkentése a következő módon lehet: -
gyenge vibrációs beállítású gépek használata rövid ideig és kis amplitúdójú vibráció beállítása a vibrációs tömörítés részbeni kiváltása, súlydominanciájú tömörítéssel.
Az építési tervvel együtt zajvédelmi tervet kell készíteni a kivitelezőnek. A megadott immissziós értékek betartása függ: -
a helyszíni viszonyoktól, az építési eljáráshoz szükséges gépek és berendezések zajteljesítmény szintjétől, gépek, berendezések működési területétől, idejétől, technológiai sorrendtől, stb.
Megvalósítás, működtetés A mederszakaszok kotrása, és a műtárgyak működése zaj, valamint rezgéshatás nem történik. A beépített műtárgyak üzemelési ideje alatt vibrációs hatás nem alakul ki. Havária, baleset A beruházás során a nem megfelelően kiválasztott tehergépjárművel, valamint munkagépek magas zajszintje mind a dolgozókra, mind pedig a fokozottan védett Natura 2000 terület élővilágára befolyással lehetnek. Ezért célszerű nagyobb hangsúlyt fektetni a kivitelező kiválasztásánál a munkagépek által okozott zaj hatástanulmányra. Felhagyás Nem keletkezik környezeti zajhatás a felhagyás következtében.
31 / 43 Oldal
3.2 Hatásfolyamatok „fb) a hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki; e területeket térképen is körül kell határolni,” A potenciális hatásfolyamatok meghatározásának jól bevált módja a beruházási hatásvizsgálatoknál a hatásfolyamat ábra készítése. A hatásfolyamat-ábrák elvi jellegűek, ami azt jelenti, hogy a tervek ismeretében ezen környezeti folyamatok kialakulására lehet számítani. A hatásfolyamat ábra felépítése a hatásvizsgálatoknál megszokott, tehát az első oszlop az érintett környezeti elemet, vagy rendszert jelzi. A második oszlop sorszámozás, a tervezett tevékenység várható hatótényezői a harmadik oszlopban szerepelnek. Az adott hatótényező mindig annál a környezeti elemnél jelenik meg, amelyre közvetlenül, áttétel nélkül hat. Egy hatótényező egyszerre több környezeti elemre is hathat közvetlenül, de más-más módon, ezért az összes érintett környezeti elemnél szerepeltetni kell. A várható közvetlen hatások a negyedik, a közvetett hatások az ez után következő oszlopban szerepelnek. A nyilak a hatások tovagyűrűzését jelzik a végső hatásviselők irányába. A tovagyűrűzés számtalan fázison keresztül történhet, többnyire egyre csökkenő, ritkán erősödő hatásfokkal. Általában a tovagyűrűzés alatt a hatások intenzitása lecsengő tendenciájú. A végső hatásviselő általában az ökoszisztéma és/vagy az ember. Az utóbbi ábrán külön, kiemelten, az utolsó oszlopban jelenik meg, mivel a környezetet érő hatások, azaz környezeti elemek/rendszerek állapotában beállt változások alapvetően az ember szempontjából értelmezhetőek és értékelhetők. Érintett elem/ rendszer
Levegő
Hatótényező
1. Építkezés 2. Forgalom kivitelezés során 3. Forgalomelvonó hatás 4. Havária
Közvetlen hatás
Közvetett hatás
Átmeneti levegőminőség változás Átmeneti levegőminőség romlás az építési nyomvonalon Átmeneti levegőminőség változás
Ember, mint végső hatásviselő
Jobb életminőség változások Felszíni vizek szennyezése
5. Vízépítési műtárgyak elhelyezése 6. Anyagnyerő-helyek kialakítása, és/vagy működtetése (új nyomvonal) 7. Havária
Vízdinamikai változások a felszíni vizekben Vízdinamikai változások a felszín alatti vizekben Kivitelezés során olajelfolyás
8. Területfoglalás 9. Havária 10. Hulladékkeletkezés
Átmeneti kivitelezési útvonal használat Kivitelezés során olajelfolyás Megfelelő hulladékgazdálkodás
Élővilágökoszisztémák
11. Területfoglalás 12. Gázolás 13. Építési zaj, rezgés zavaró ingerei 14. Növénytelepítés
Eredeti élőhely helyreállítás Egyedek pusztulása (kivitelezés során figyelemmel kell lenni) Élőhelyzavarás Kedvezőtlen hatások csökkentése
Művi elemek, települési környezet
15.Új művi elem megjelenése 16. Építkezés a kivitelezés során 17. Forgalom a kivitelezés során
Táj
18. Eredeti nyomvonal változás
Felszíni és felszín alatti vizek
Föld
Talajvíz minőség javulás
Eredeti környezeti állapot helyreállítása
Életfeltétel javulása Kedvező élettani hatások
Folyószabályozás Zajszintnövekedés a kivitelezés során Élőhelyzavarás
Tájképi változás nem áll fenn, átmeneti változás van a munkálatok során
Javuló hasznosítási lehetőségek
Javuló hasznosítási lehetőségek
Génpopuláció védelem
Területhasználat változás
Tájhasználati változások
Életmód, életkörülmény változás pozitív irányban
7. ábra: Környezeti hatásfolyamat
32 / 43 Oldal
Az építési-, bontási, kivitelezési munkák során, sajnos statisztikailag számolni kell környezeti sérüléssel, ilyen pl. a gázolás lehetősége, melyek elkerülése érdekében minden lehetséges intézkedést meg kell tenni. Összességében elmondható, hogy az eredeti állapotokat helyreállító beruházással a vízhiányos területek vízzel való feltöltése pozitív hatással van az területen található élővilágra. A végezni kívánt tevékenység egyes változatainak a természeti környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásai csökkentését célzó intézkedések: -
-
-
-
száraz, szeles időben a porképződés csökkentését célzó intézkedések o az építési terület és a közlekedési útvonalak locsolása, o a járművek tisztítása, o a poros anyagok eltakarása; a szennyezőanyagok természeti környezetbe való kijutásának megakadályozása o az építőgépek és járművek kitűnő műszaki állapotban történő tartása, o kőolajtermékeket és olajokat csak az arra kijelölt helyen lehet kezelni; az építkezésen keletkezett hulladékok o a hulladékok fajtájának megfelelő módon, a hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően történő kezelése; a tervdokumentáció kidolgozásának további szakaszaiban össze kell állítani a tervezett beruházás építése során alkalmazandó kárelhárítási intézkedési tervet; az építkezés során be kell tartani az összes vonatkozó jogszabályi előírást, valamint a kárelhárítási tervben rögzített munkabiztonsági előírást és utasítást. 3.3 Rendelkezésre álló környezeti állapot
„fc) az fb) pont szerinti területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások (hatások) léphetnek fel,” Fontos megjegyeznünk, hogy az Ipoly-völgy komplex élőhelyfejlesztése című KEHOP- 4.1.0 pályázat megvalósítása során az érintett 3 terület (Ipolyszögi Égerláp, Csadó-mocsár és Nagysziget) földrajzi besorolása, éghajlata, vízrajzi viszonyai, talajtani viszonyai nem térnek el egymástól, ezért azokat komplexen kezeljünk mindhárom tanulmányban. Meglévő állapot ismerete Az élőhelyek revitalizációjának feladata fontos kérdés a vizsgált területen, a beruházás kiemelt feladata a Csadó-mocsár természetvédelmi kezelése. A 0167 hrsz-ú, vízügyi nyilvántartásban nem szereplő árok, Ipolyvece irányából érkezik a Duna-Ipoly Nemzeti Park, Ortás-rétek, illetve Nyilasi-rétek megnevezésű területére, majd Drégelypalánktól északra torkollik az Ipolyba. A vízfolyás természetközeli állapotban van, mivel azon semmilyen beavatkozás nyoma sem látszik. A torkolatól, mintegy 80 m-re, a földút és a meder keresztezésében, 50 cm átmérőjű csőáteresz lesz, azonban a feliszapolódás miatt a csövek feletti feltöltést a víz elmosta, megkerülte, jelenleg az átjárás munkagépekkel nem lehetséges. Drégelypalánk irányából földúton közelíthető meg az Ipoly, azonban az út jelenleg gépjármű közlekedésre alkalmatlan a benőttség és az egyenetlen útfelület miatt. A 0167 hrsz. vízfolyással párhuzamos földút, a térképen még jelzett, de a valóságban már nem létezik, gyalogosan sem járható. A meder bal partján, a torkolattól, mintegy 240 m távolságra lecsapoló árok köt be a mederbe, amelyen átereszt találtunk, ez előbb említett, jelenleg már nem létező földúton. Megállapítható volt, hogy a nyílt vízfelületek közel azonos szintűek és közel 60 cm-rel magasabbak, mint a 0167 hrsz. vízfolyás 0+600 km szelvényében mért vízszint.
33 / 43 Oldal
A tervezett duzzasztó helyén, a jobb-és balpart szintje nem teszi lehetővé olyan duzzasztási szint kialakítását, amely elérné a területen mért nyílt vízfelületek szintjét, azonban a talajvíz szintjének megemelésével kedvezőbb helyzet biztosítható a Csadó-mocsár területén. Földrajzi besorolás Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézete által készített tájbeosztás szerint a fejlesztési terület besorolása: 6. sz. Észak-Magyarországi középhegység nagytáj, 6.8. sz. Észak-magyarországi medencék, ezen belül a 6.8.12. sz. Középső Ipoly völgy kistáj.
8. ábra: Középső Ipoly völgy kistáj A beruházást érintő szakasz értékes természeti területen halad át, kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területként része a Natura 2000 hálózatnak. A tervező által helyszíni bejáráson készült képeket a 9., 10., 11. ábra szemlélteti. A területen jól látható a meder elhanyagoltsága, a mederben a területrendezés hiányában fák nőtték be a területet. A beruházás következtében elkerülhetetlen a csekély mennyiségű fa és cserjeirtási munkálatok kivitelezése.
34 / 43 Oldal
9. ábra: Csadó-mocsár Ipoly felé nézve
10. ábra: Meder duzzasztónál lefelé nézve
35 / 43 Oldal
11. ábra: Meder duzzasztónál felfelé nézve Vízrajzi viszonyok A kistáj Ipolytarnóctól-Hontig nyúló, szélesebb-keskenyebb völgyszakaszra terjed ki, mintegy 100 km-es hosszúságban. A teljes területet az Ipoly folyó uralja. Balassagyarmatnál és Ipolytarnócnál találhatók vízmércék. Az Ipoly vízgyűjtő áttekintő helyszínrajza a 8. melléletbe került csatolásra. Részvízgyüjtő: Tervezési alegység: Víztest: Alegység: Típusa: Sorszám: EU kód: Víztest hossza: Típus kód: VGT azonosító: Víztest állapota:
Duna Ipoly Ipoly-folyó 1-8 10 Dombvidéki - meszes – közepes-finom - nagy vízgyűjtő 106 HU_RW_AAA248_0000-0133_S 117,94 km 10 AEP 614 ( VGT: Magyarország vízgyűjtő gazdálkodási terve) gyenge 8. melléklet: Ipoly vízgyűjtő áttekintő helyszínrajz
Talajtani viszonyok A beruházás alá vont terület a kistáj az Ipoly-völgy középső részének bal parti területeit foglalja magába. Dél felé határozott morfológiai határral különül el, így teraszos völgymedence képét mutatja. A felszín kb. 1/5-e ártér. A kistáj abszolút magassága 126 és 180 m között változik. Az alaphegység elsősorban karbon kristályospala, amire később főleg oligocén agyagmárga települt. A területen előfordul homokkő, andezittufa és lajtamészkő is. A folyó közvetlen közelében, ami a felszín 15 %-a, teraszkavics, lösz és futóhomok települt. Kelet-nyugati és rövidebb Észak-déli törésvonalak jellemzik a vidéket, melyek jelentősen befolyásolták az Ipoly folyásirányát.
36 / 43 Oldal
Megjelennek a humuszos homok, réti öntés és réti talajok a kistáj területének mintegy 31 %án. Inkább savanyú kémhatásúak. Vízgazdálkodásuk kedvező, termékenységük közepes, főként rétként hasznosítottak. Éghajlat Az adatokat az elektronikusan elérhető 2010-es árvízi vészhelyzettel érintett Nyugat nógrádi települések ár- és belvízvédelmi létesítményei - Előterv alapján állítottuk össze. Mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz éghajlatú kistáj. Az ariditási index értéke 1,12 és 1,16 között változik. Évi átlagos csapadék: Vegetációs időszak (IV-IX.) csapadéka: Évi középhőmérséklet: Vegetációs időszakban: Nyári hőmérséklet: Téli hőmérséklet: Napsütéses órák száma: Nyári időszakban: Uralkodó szélirány:
600 - 620 mm 350 mm 9,0-9,8 ˚C 15,8-16,3 ˚C 32 - 33 ˚C -16 - 18 ˚C 1870 óra 750 óra NY, K, ÉK
3.4 Hatásterületen lévő védendő területek a Natura 2000 területet érintő hatások, a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások alapján „fd) a Natura 2000 területet érintő hatások, a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások alapján,” A Natura 2000 Területre vonatkozó hatásbecslés a tanulmány 9. mellékletébe kerül csatolásra. 9. melléklet: Natura 2000 hatásbecslés 3.5 A felszíni és felszín alatti víztesteket, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, az ivóvízkivételre kijelölt és megkülönböztetett védelem alatt álló területeket érintő hatások a vízgyűjtőgazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével „fe) a felszíni és felszín alatti víztesteket, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, az ivóvízkivételre kijelölt és megkülönböztetett védelem alatt álló területeket érintő hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével;” A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, 1. számú melléklet szerint a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységek Részvízgyűjtő/alegység 1-8 Ipoly
Tervezet összeállító vízügyi igazgatóság vagyonkezelő KDVVIZIG, Budapest
Az 3.1.2. fejezetben kifejtettük, hogy a tervezett tevékenység nem okoz a felszíni vizek minőségében, mennyiségében változást. A beruházás fő célja az Ipoly árvizek idején keletkező víztöbblet elvezetésének megoldása, ezáltal a vízhiányosabb területek eredeti lápos élőhelyének helyreállítása.
37 / 43 Oldal
3.6 Az azonosított - a vizek állapotromlását okozó - káros környezeti hatások csökkentése érdekében javasolt intézkedések „g) az f) pont fe) alpontja alapján azonosított - a vizek állapotromlását okozó - káros környezeti hatások csökkentése érdekében javasolt intézkedések.” A beruházás maga egy intézkedés, mely az eredeti élőhely viszonyok helyreállítását célozza meg. Közel 106 hektár Natura 2000 területen a jelölő élőhelyet veszélyeztető tényezők megszüntetése és a fenntartható természetvédelmi kezelés biztosítása hozzájárul a biodiverzitás növekedéséhez. A tervezett beruházás a Természetvédelmi Információs Rendszerből letöltött térképvázlat segítségével is kimutatható, hogy Nemzeti Park területén, Natura 2000 területen található. Az intézkedések következtében a javuló környezeti állapotokok mederátjáró és duzzasztó szabályozásával alakulnak ki. Árvíz idején az Ipoly vizének eljuttatása a lápos területek mélyére, és megakadályozása annak, hogy a kiömlött víz visszajusson az Ipoly irányába, benntartva a lápos területen a vizet megfelelő vízkormányzó eszközök (műtrágyak) használatával, vízkormányzással. 10. melléklet: TIR rendszer által készített térkép 3.
Az 1-3. számú mellékletbe tartozó beruházások dokumentációjának egyéb (közös) követelményei „3. Az 1-3. számú mellékletbe tartozó tevékenységek dokumentációjának egyéb (közös) követelményei a) az engedélykérő azonosító adatai; b) minősített adatot, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képező adatot, így megjelölve, elkülönítve kell ismertetni a dokumentációban és a nyilvánosságra hozandó részben ezeket az adatokat olyan információkkal kell helyettesíteni, amelyek a tevékenység megítélést lehetővé teszik; c) ha a tevékenység során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése korábban már megtörtént, a vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) csatolni kell; d) országhatáron átterjedő környezeti hatás bekövetkezésének lehetősége;
e) Ha az előzetes vizsgálatra erdő igénybevételével járó beruházáshoz vagy tevékenységhez kapcsolódóan kerül sor, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra, az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell ea) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti hatósági nyilvántartás szerinti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait, eb) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal, ec) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas legfeljebb 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot, ed) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és ee) a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának indokolását.”
38 / 43 Oldal
a) az engedélykérő azonosító adatai Engedély kérő: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Levélcím: 1525 Budapest, Pf. 86 Környezetvédelmi Ügyfél Jel: 100137811 Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168, e-mail:
[email protected] b) minősített adatot, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képező adatot, így megjelölve, elkülönítve kell ismertetni a dokumentációban és a nyilvánosságra hozandó részben ezeket az adatokat olyan információkkal kell helyettesíteni, amelyek a beruházás megítélést lehetővé teszik A beruházás nem tartalmaz üzleti titoknak minősülő adatokat. Javasolt a beruházás népszerűsítése, több nyilvános sajtótájékoztató megtartása országos szinten, de a térségi médiumokra is hangsúlyt fektetve, újságírók, térségi szereplők, a projektterület kapcsán érintett önkormányzat képviselők jelenlétével. Így elmondható, hogy a nyilvánosság szoros bevonásával, kampányok, szórólapok kiadásával, tanösvények kialakításával kívánják népszerűsíteni a Csadó-mocsár területét. c) ha a beruházás során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése korábban már megtörtént, a vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) A tervezés ezen szakaszában nem áll rendelkezésre elegendő információ a kivitelező vállalat által beépíteni kívánt anyagok, a kivitelezés során használt anyagok környezetvédelmi minősítésről. Így ezen okiratok csatolása nem történt meg. Javasolt a vízjogi engedélyezési tervet elfogadó határozatot követően, a kivitelező közbeszerzési kiírása során az Elvi engedélyezési dokumentációban szereplő szabvány családok minőségi okiratainak benyújtását kötelezővé tenni. d) országhatáron átterjedő környezeti hatás bekövetkezésének lehetősége A beruházás nem jár országhatáron átterjedő környezeti hatással. A Csadó- mocsár rendszerének, és vízgyűjtő területének a megfelelő vízutánpótlása, és a természetes élőhelyek helyreállítása a cél. e) ha az előzetes vizsgálatra erdő igénybevételével járó beruházáshoz vagy tevékenységhez kapcsolódóan kerül sor, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra, az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell A vizsgált szakaszok Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonában található, Natura 2000 területek. ea.) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti hatósági nyilvántartás szerinti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait A beruházás során érintett helyrajzi számok: Település Drégelypalánk Drégelypalánk Drégelypalánk
Igénybe veendő földrészletek 0167 (műtárgy, munkaterület) 0154 (út, fordulóhely, rakodó) 0172/1 (megközelítésre)
A helyrajzi számokhoz tartozó tulajdoni lap másolatok a 2. számú mellékletben csatoljuk. 39 / 43 Oldal
eb.) a tervezett igénybevétel földterülete A tervezett beruházás során megmunkálni kívánt meder hosszúsága becsléssel mintegy 230 méter hosszan várható. A beruházás során a megmozgatni kívánt föld mennyiségekkel a műtárgyak körül számolható, a meder további szakaszai nem kerülnek átalakításra, és megmunkálásra. ec.) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas legfeljebb 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot A méretarányú helyszínrajzot a 2. mellékletben került csatolásra. ed.) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését A beruházás nem érint erdősített területet, így csereerdősítés nem szükséges. ee.) a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának indokolását A beruházás a KEHOP-4.1.0-15-2016-00023 „Ipoly-völgy komplex élőhelyfejlesztése” című projekt keretében valósul meg, szoros közreműködéssel a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságágával, mint beruházó. A beruházás során a várt eredmények Kiemelt feladat a Csadó-mocsár természetvédelmi kezelése, vízutánpótlása. Továbbá fontos szerepet kap a területen jelenlevő nem őshonos és tájidegen növények visszaszorítása. Ezáltal is csökkenthető a lápos terület kiszáradása. Fontos a helyi lakosság szemléletformálása, a jelentős természetvédelmi terület fontosságának kihangsúlyozása, valamint a Csadó-mocsár élőhelyeinek ökológiai rendszerének megismertetése, különös tekintettel azok sérülékenységére, valamint a társadalmi felelősségre a hosszú távú fenntartás érdekében.
40 / 43 Oldal
Összefoglalás
4.
Az előzetes vizsgálati dokumentációban megvizsgáltuk a tervezett beruházás környezetre gyakorolt hatásait, az esetleges havária eseteket. A szabályozni kívánt meder minimális kotrással járó környezetre gyakorolt összefoglaló hatását, valamint az esetlegesen felmerülő további feladatokat összegezve kívánjuk bemutatni ebben a fejezetben. A beruházás hulladékterhelési hatására nincs pontos adat a kitermelt föld mennyiségére vonatkozóan a beruházás jelenlegi szakaszában. A dérgelypalánki Csadó-mocsár vízellátásának stabilizálása vízszintszabályozó műtárgy építése -
Föld, felszín alatti víz: a kivitelezés során nem veszélyeztethető a földtani közeg és a felszín alatti víz, a munkálatok és később az üzemeltetés során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormány rendelet előírásait, ezáltal elkerülve a terület szennyeződését. o Hulladék: A ténylegesen kitermelt föld mennyiségére a tanulmány benyújtásáig nem áll rendelkezésre információ. A kitermelésre kerülő földtani közeget tekintve annak csekély mennyiségére, vizsgálni akkor szükséges, ha szemmel láthatóan elváltozásnak (szín, erős szúrós szag) szemrevételezhető, amennyiben indokolt hulladéklerakóra kell elszállítatni, a szállítónak a hulladék frakciókra megfelelő hatósági engedéllyel kell rendelkeznie. A tereprendezési és építési munkákhoz csak tiszta, szennyeződésmentes, hulladéknak nem minősülő anyag használható fel.
-
Felszíni víz: A tervezett beruházás a környezet felszíni víz minőségét és környezetében való változást, kedvező mértékben érinti, a jelenlegi Csadó-mocsár területének vízellátását, ezáltal a jelenleginél is kedvezőbb hatás következne be mind az élővilág mind pedig az állatvilág területén.
-
Levegő: A földmunkálatok során – esetlegesen kedvezőtlen időjárási körülményeknél – a munkaterületen található, diffúz porszennyezést okozó felületek – depóniák, közlekedési utak – takarásáról, nedvesítéséről gondoskodni szükséges. A kiemelt jelentőségű természetvédelmi terület lévén, a projekt volumenéből adódóan légszennyezés a teher és személyforgalmi járművek által kerül a környezetbe. Fontos megjegyezni, hogy csak jó állapotú teher és gépjárművek használata a megengedett, valamint az építési, felvonulási területen a munkagépek javítása, karbantartása, valamint tisztítása nem megengedett.
-
Élővilág: A beruházási szakaszok egy része több tulajdonosból álló „kivett rét” területet. A tulajdoni viszonyokat tekintve a beruházás további szakaszai Nemzeti Park tulajdonában lévő területen vannak, a beruházás maga arra hivatott, hogy visszaállítsa az eredeti élővilágot. A kiviteléshez szükséges fa- és cserjekivágásokat csak a műszakilag feltétlenül indokolt mértékben, a költési időszakon kívül (augusztus 15. és február 1. között) lehet végezni. Földmunkák csak a szaporodási és telelési időszakon kívül, vagyis augusztus 15. és november 1. között végezhetők. A kivitelezés során a munkaterületet minimálisra kell csökkenteni.
-
Tájvédelem: A beruházás az eredeti viszonyokat hivatott visszaállítani, mind az élővilág mind pedig a táj vonatkozásában.
41 / 43 Oldal
-
Zaj, rezgés: A kivitelező még nem ismert, így az általa használt munkagépek sem ismertek, azokról pontos technológiai és műszaki leírás nem áll rendelkezésre. A zajterhelés az építő, szállító, rakodógépek mozgásából ered fog eredni. A létesítéshez kapcsolódó közúti szállítási útvonalat a lakóterületek minél kisebb mértékben való érintésével kell kijelölni.
-
Natura 2000: Az érintett Natura területrészen külön tanulmányban kerül bemutatásra a projekt hatásai a területre.
A tervezett beruházás megkezdése előtt a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyt elfogadó hatósági határozat megszerzése szükséges, mind a beruházásra, mind pedig a műtárgyakra vonatkozóan, melynek feltétele, hogy vízikönyvi számot kapjon. A kivitelezéshez használt munkagépek jó műszaki állapotáról és a kivitelezésnél a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság képviselője általi felügyeletről a teljes munkavégzés során gondoskodni szükséges. A mederátjáró és duzzasztó átalakítása során nem lépnek fel a környezetet károsító hatások, a beruházás megvalósítása környezetvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tevékenység a környezet hatásviselő elemeire jelentős pozitív hatással bír.
42 / 43 Oldal
5.
Felhasznált irodalom
Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület http://www.gkrte.hu/public/szterm_show.php?id=746 Natura 2000 területek:
http://www.natura.2000.hu
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
http://dinpi.hu/
Ipoly – Táj Területfejlesztési Társulás
http://www.ipoly-taj.hu/ujittt/
Természetvédelmi információs rendszer – Interaktív természetvédelmi térkép: http://webgis.okir.hu/tir/ ; http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm Magyar Közút Nonprofit Zrt. – letölthető dokumentumok: http://internet.kozut.hu/Documents/Orszagos_kozutak_2014_evre_vonatkoz_keresztmetszeti_ forgalma.pdf Magyar Közút Nonprofit Zrt. – letölthető dokumentumok: http://internet.kozut.hu/Documents/orszagos_kozuthalozat_utkategoriankenti_megoszlasa_20 150615.pdf Országos területfejlesztési és területrendezési információs rendszer TEIR https://www.teir.hu/ , http://gis.teir.hu/rendezes_nograd_trt/ VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. http://www.vati.hu/files/sharedUploads/docs/teruletrendezes/nograd_javaslattevo_0503.pdf Országos környezetvédelmi információs rendszer http://webgis.okir.hu/BASE/?mapper=KARLOW02&ktj=102076942 MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet; Magyarország növényzeti öröksége http://www.novenyzetiterkep.hu/sites/novenyzetiterkep.hu/files/natura-2000-fajok-eselohelyek-magyarorszagon-ELOHELYEK-L.pdf http://www.novenyzetiterkep.hu/node/401#6.8.12. Magyar Állami Természetvédelem Hivatalos Honlapja http://www.termeszetvedelem.hu/termeszetvedelmi-celkituzesek-prioritasok-natura-2000teruleteken#DINPI Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft Online http://mno.hu/energia/magyar-szlovak-baratsag-felujitottak-a-koolajvezeteket-1271981 A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV http://www2.vizeink.hu/files3/1_8_Ipoly.pdf Nógrád megye Területfejlesztési koncepciója 2014-2020; Helyzetfeltárás http://www.nograd.hu/files/terfejl/koncepcio/NMTFK%20HELYZETERTEKELES_2013090 3.pdf 2010-es árvízi vészhelyzettel érintett Nyugat nógrádi települések ár- és belvízvédelmi létesítményei http://www.ipolytaj.hu/ujittt/files/husk/dokumentumok/K%C3%B6z%C3%A9ps%C5%91%20Ipolyv%C3%B6lgy%20v%C3%ADzv%C3%A9delmi%20tervez%C3%A9se_EL%C5%90TERV.p df Magyara Földtani és Geofizikai Intézet Honlap http://www.mfgi.hu/hu/node/187
43 / 43 Oldal
0. számú melléklet: Meghatalmazás
1. számú melléklet: Jogosultságok igazolása
BUDAPEST' ES PEsT MEGYS uÉnľłöxlKAMARA
1094 Budapest, Angyal u.1-3.
ffiJľ Hatáĺozat szá ma
: 21 62 l 20 1
Ügyintézőnk: Tréfa Jánosné
3
Az 1996. éviLVlll. törvény, illetve a 24412006. (Xll' 5') Korm. rend' felhatalmazása alapján, a Budapestiés Pest Megyei Mérncjki Kamara az Ön jogosultság iránti kérelmételbírálta, és az alábbi határozatot hozta:
HATÁRozAT A24l1971. (Vl' 8.), a 10412006' (lV.8.)' a24412006. (Xll.5.) ésa37812007. (Xll.23.) Korm. rendelet, valaminta miniszteri rendeletek felhatalmazása, és a Magyar Mérnöki Kamara Jogosultság ElbíráIási Szabályzata előírásainak megfeIelően
Tóth György részére,akinek mérnoki kamarai nyilvántartási
száma:
13-12607
születési helye: Kunszentmárton, ideje:1973' 05. 28., anyja neve: Ujszászi Emma lakcĺme: 2500 Esztergom, Kopácsy J. ut 34. oklevél: környezetgazdálkodási
agrármérnök, száma: 2609/1997, kelte: í997. 06. i Főiskolai Kar száma: 35/í999, kelte: 1999. 04. í3.
kiállítója: DATE Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodás
oklevél: Környezetvédelmi
szakmérncik,
kiállítója: BME Vegyészmérnöki Kar
21.
ENGEDÉLYEZ| a(z| szKV-í.1. szKv-1.2. szKV-Í.4.
kamaľai kóddaljelzett Hulladékgazdá!kodásiszakértőszakértést kamarai kóddal jelzett Levegőtisztaság-védelem szakértő szakértést kamarai kóđđaijelzettZaj- és ľezgésvécieiemszakértő szakértést
Az engedéty megújítási/továbbképzésihatárideje: 20í8. 05. 08., de az engedélyezett tevékenységetcsak akkor végezheti, ha a Magyar Mérnoki Kamara általvezetett_az adott időszakra hatályos -országos Névjegyzékében szerepel. A képzettségénekmegfelelő szakterÜleten rendelkezik illetékességgel, ezt nem léphetittjl; e tekintetben is be kell tartania a Magyar MérnÖki Kamara Etikai-fegyelmi Kódexében megfogalmazottakat. Amennyiben jogszabály a jelen engedély mellett, további kÖvetelményt (pl. vizsgát, továbbképzést, stb.) is előír, akkor kérelmező feladata, hogy ennek is eleget tegyen.
INDOKLAS A kérelmező igazolta, hogy a hivatkozott jogszabályban a jogosultság megadásához meghatározott kovetelményeket megadható'
kielégítette, így az engedély Budapest, 2013. 05.
{.,(.(:.!4....: i Ferenc (elnÖk)
Kapják: 1. címzett, 2. irattár
l"
l*. i
i-"
\ ĺl'' ''
r' _ĺ;']) rJ.lP. \- ''Y
...
2. számú melléklet: Átnézeti helyszínrajz Hiteles térképmásolat Tulajdoni lap
|=\---]'\ ]{El-\ l , 1
l*\
io \,/
1
\
<.2
.''Í
ffi-, , ^ffi i9,-
_\€--$
/
}'
Y/ 3Á
o|
ii
"
,.o'o1
^
§,\
§:*
l
,.t
\{ ,/ =l -:
NMKH Balassagyarmati Járási Hivatala Balassagyarmat 2660. Bajcsy Zs. u. 13. Pf.:6
Oldal:
1 /2
E-hiteles tulajdoni lap - Szemle másolat Megrendelés szám:30005/23317/2016 2016.10.20 Szektor :
DRÉGELYPALÁNK Külterület 0154 helyrajzi szám
53
I. R É S Z
1. Az ingatlan adatai: alrészlet adatok mûvelési ág/kivett megnevezés/
terület ha m2
kat.t.jöv. alosztály adatok k.fill. ter. kat.jöv ha m2 k.fill -----------------------------------------------------------------------------------------------. Kivett közút 0 4112 0.00 min.o
2. bejegyzõ határozat: 130495/1998.01.30 Duna-Ipoly Nemzeti Park 3. bejegyzõ határozat: 130495/1998.01.30 Védett terület 4. bejegyzõ határozat: 20328/1999.07.30 Közigazgatási határ megváltozása miatt az 1999 júl. 29. elõtti határozatszámok százezerrel megnövelve. 5. bejegyzõ határozat: 42252/2007.12.27 Natura 2000 terület Európai közösségi jelentõségû természetvédelmi terület. II. R É S Z
3. tulajdoni hányad: 1/1 bejegyzõ határozat, érkezési idõ: 130249/1992.02.17 jogcím: átadás jogállás: tulajdonos név: DRÉGELYPALÁNKI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT cím: 2646 DRÉGELYPALÁNK Rákóczi út 1 törzsszám: 15735296 III. R É S Z
1.
bejegyzõ határozat, érkezési idõ: 132525/1997.04.08 Önálló szöveges bejegyzés az ingatlan területe 206 m2-rel megnõtt.
2. bejegyzõ határozat, érkezési idõ: 32147/2/2001.02.28 Vezetékjog távközlési 6 m2-re. jogosult: név: MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI NYRT törzsszám: 10773381 cím : 1013 BUDAPEST Krisztina körút 55.
Folytatás a következõ lapon
NMKH Balassagyarmati Járási Hivatala Balassagyarmat 2660. Bajcsy Zs. u. 13. Pf.:6
Oldal:
2 /2
E-hiteles tulajdoni lap - Szemle másolat Megrendelés szám:30005/23317/2016 2016.10.20 Szektor :
DRÉGELYPALÁNK Külterület 0154 helyrajzi szám
53
Folytatás az elõzõ lapról Az E-hiteles tulajdoni lap másolat tartalma a kiadást megelõzõ napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplõ adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza. Ez az elektronikus dokumentum kinyomtatva nem minõsül hiteles bizonyító erejû dokumentumnak. TULAJDONI LAP VÉGE
NMKH Balassagyarmati Járási Hivatala Balassagyarmat 2660. Bajcsy Zs. u. 13. Pf.:6
Oldal:
1 /2
E-hiteles tulajdoni lap - Szemle másolat Megrendelés szám:30005/23318/2016 2016.10.20 Szektor :
DRÉGELYPALÁNK Külterület 0167 helyrajzi szám
16
I. R É S Z
1. Az ingatlan adatai: alrészlet adatok mûvelési ág/kivett megnevezés/
terület ha m2
kat.t.jöv. alosztály adatok k.fill. ter. kat.jöv ha m2 k.fill -----------------------------------------------------------------------------------------------. Kivett Ipoly folyó 0 1.7958 0.00 min.o
2. bejegyzõ határozat: 130495/1998.01.30 Duna-Ipoly Nemzeti Park 3. bejegyzõ határozat: 130495/1998.01.30 Védett terület 4. bejegyzõ határozat: 20328/1999.07.30 Közigazgatási határ megváltozása miatt az 1999 júl. 29. elõtti határozatszámok százezerrel megnövelve. 5. bejegyzõ határozat: 42262/2007.12.27 Natura 2000 terület Európai közösségi jelentõségû természetvédelmi terület. II. R É S Z
1. tulajdoni hányad: 1/1 bejegyzõ határozat, érkezési idõ: 100168/1977.01.25 jogcím: helyszíni felvétel jogállás: tulajdonos név: MAGYAR ÁLLAM cím: 5. hányad: 1/1 bejegyzõ határozat, érkezési idõ: 41185/2004.12.18 jogcím: névváltozás jogállás: vagyonkezelõ név: KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG cím: 1088 BUDAPEST VIII.KER. Rákóczi út 41 törzsszám: 15308380 III. R É S Z
1. bejegyzõ határozat, érkezési idõ: 35312/2010.06.16 Vezetékjog VMM-103/2010 engedély számú Göd-Országhatár (Léva) 400 kV-os fennáló vezeték javára a vázrajz szerinti 3408 m2 területnagyságra. jogosult: név: MAVIR MAGYAR VILLAMOSENERGIA-IPARI ÁTVITELI RENDSZERIRÁNYÍTÓ ZRT. törzsszám: 12550753 cím : 1031 BUDAPEST Anikó utca 4
Folytatás a következõ lapon
NMKH Balassagyarmati Járási Hivatala Balassagyarmat 2660. Bajcsy Zs. u. 13. Pf.:6
Oldal:
2 /2
E-hiteles tulajdoni lap - Szemle másolat Megrendelés szám:30005/23318/2016 2016.10.20 Szektor :
DRÉGELYPALÁNK Külterület 0167 helyrajzi szám
16
Folytatás az elõzõ lapról Az E-hiteles tulajdoni lap másolat tartalma a kiadást megelõzõ napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplõ adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza. Ez az elektronikus dokumentum kinyomtatva nem minõsül hiteles bizonyító erejû dokumentumnak. TULAJDONI LAP VÉGE
NMKH Balassagyarmati Járási Hivatala Balassagyarmat 2660. Bajcsy Zs. u. 13. Pf.:6
Hiteles térképmásolat 2016.07.04 14:17:34 Helyrajzi szám: DRÉGELYPALÁNK külterület 167 Méretarány: 1 : 10000
Megrendelés szám: 7/719/2016 Térrajzszám:
12251940002016
A térképmásolat a kiadást megelõzõ napig megegyezõ az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmával.
kiállította
Nagy Zsuzsanna
NMKH Balassagyarmati Járási Hivatala Balassagyarmat 2660. Bajcsy Zs. u. 13. Pf.:6
Oldal:
1 /2
E-hiteles tulajdoni lap - Szemle másolat Megrendelés szám:30005/23319/2016 2016.10.20 Szektor :
DRÉGELYPALÁNK Külterület 0172/1 helyrajzi szám
16
I. R É S Z
1. Az ingatlan adatai: alrészlet adatok mûvelési ág/kivett megnevezés/
terület ha m2
kat.t.jöv. alosztály adatok k.fill. ter. kat.jöv ha m2 k.fill -----------------------------------------------------------------------------------------------a rét 4 6600 11.48 b szántó 5 6.3250 81.59 c Kivett anyagbánya 0 8200 0.00 d rét 38.8743 290.07 3 1.5000 35.25 4 4.5000 78.30 5 4.0000 50.00 6 3.0000 28.20 községi mintatér 8 25.8743 98.32 f legelõ 2 1.9735 17.76 g Kivett karám 0 1.1315 0.00 A földrészlet összes területe: 49.7843 400.90 min.o
2. Árterület 3. bejegyzõ határozat: 130495/1998.01.30 Duna-Ipoly Nemzeti Park 4. bejegyzõ határozat: 130495/1998.01.30 Védett terület 5. bejegyzõ határozat: 20328/1999.07.30 Közigazgatási határ megváltozása miatt az 1999 júl. 29. elõtti határozatszámok százezerrel megnövelve. 6. bejegyzõ határozat: 42267/2007.12.27 Natura 2000 terület Európai közösségi jelentõségû természetvédelmi terület. II. R É S Z
5. tulajdoni hányad: 1/1 bejegyzõ határozat, érkezési idõ: 132013/10/1999.07.27 jogcím: - tulajdoni hányad: 0/1 132612/1999.07.27 jogcím: átadás tulajdoni hányad: 0/1 132013/10/1999.07.27 jogállás: tulajdonos név: MAGYAR ÁLLAM cím: Folytatás a következõ lapon
NMKH Balassagyarmati Járási Hivatala Balassagyarmat 2660. Bajcsy Zs. u. 13. Pf.:6
Oldal:
2 /2
E-hiteles tulajdoni lap - Szemle másolat Megrendelés szám:30005/23319/2016 2016.10.20 Szektor :
DRÉGELYPALÁNK Külterület 0172/1 helyrajzi szám
16
Folytatás az elõzõ lapról II. R É S Z
6. hányad: 1/1 bejegyzõ határozat, érkezési idõ: 132013/10/1999.07.27 jogcím: - hányad: 0/1 132612/1999.07.27 jogcím: átadás hányad: 0/1 132013/10/1999.07.27 jogállás: kezelõ név: DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG cím: 1021 BUDAPEST Hûvösvölgyi út 52 III. R É S Z
1.
bejegyzõ határozat, érkezési idõ: 130295/1997.01.15 Önálló szöveges bejegyzés a Budapesti Természetvédelmi Igazgató- ság tulajdonjog bejegyzési kérelmének elutasitása.
3. bejegyzõ határozat, érkezési idõ: 35316/2010.06.16 Vezetékjog VMM-103/2010 engedély számú Göd-Országhatár (Léva) 400 kV-os fennáló vezeték javára a vázrajz szerinti 54069 m2 területnagyságra. jogosult: név: MAVIR MAGYAR VILLAMOSENERGIA-IPARI ÁTVITELI RENDSZERIRÁNYÍTÓ ZRT. törzsszám: 12550753 cím : 1031 BUDAPEST Anikó utca 4 4. bejegyzõ határozat, érkezési idõ: 34778/2011.04.22 Vezetékjog VMM-77/2011 engedély számú (7456) Rétsági alállomás - Rétság - Drégelypalánk 20 kV-os fennálló vezeték javára a vázrajz szerinti 21671 m2 területnagyságra. jogosult: név: ÉMÁSZ HÁLÓZATI KFT törzsszám: 13804495 cím : 3525 MISKOLC Dózsa György út 13. 5. bejegyzõ határozat, érkezési idõ: 38501/2/2016.08.24 Földminõsítési eljárás megindítása jogosult: név: DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG törzsszám: 15325763 cím : 2509 ESZTERGOM Strázsahegy -
Az E-hiteles tulajdoni lap másolat tartalma a kiadást megelõzõ napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplõ adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza. Ez az elektronikus dokumentum kinyomtatva nem minõsül hiteles bizonyító erejû dokumentumnak. TULAJDONI LAP VÉGE
2. számú melléklet: Villamos hálózati térkép
4. számú melléklet: Kőolajvezeték hálózat
Kőolajvezetékek hálózata Magyarországon (2012) Barátság II. kőolajvezeték Barátság I. kőolajvezeték SzázhalmobattaFerihegy termékvezeték SzázhalombattaCsepel termékvezeték
Keleti termékvezeték Tiszaújváros-Ebes termékvezeték
Szőny-Győr termékvezeték
Kápolnásnyék-Szőny termékvezeték
Szajol-Tiszaújváros termékvezeték
Százhalombatta-Kápolnásnyék termékvezeték
Ócsai leágazás
KápolnásnyékSzékesheférvárileágazás termékvezeték
Százhalombatta-Szajol termékvezeték
Székesfehérvári leágazás
Zalai kőolajvezeték
Adria kőolajvezeték
Cegléd-Kecskemét termékvezeték
Szank-Pálmonostora kőolajvezeték
Kiskunhalas-Szank kőolajvezeték
Székesfehárvár-Pécs termékvezeték
Algyő-Százhalombatta kőolajvezeték
5. számú melléklet: Gázvezeték hálózat
Gázvezetékek hálózata Magyarországon (2013)
Jelmagyarázat Gázvezetékek
Névleges átmérő (DN) 50 - 250 250,01 - 500 500,01 - 750 750,01 - 1400 Megyehatár Településhatár
6. számú melléklet: Településrendezési terv
99_mellekletek_kihajtos.indd c
2005.03.24. 11:36:49
7. számú melléklet: Nyilatkozat
8. számú melléklet: Vízgyűjtő terület áttekintő helyszínrajz
9. számú melléklet: Natura 2000 hatásbecslés
HOLOGON BT. Cégjegyzékszám: 13-06-036321; Székhely: 2621 Verőce, Béke köz 9.
Hatásbecslés európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területre Tervezett tevékenység: Az Ipoly-völgy élőhelyfejlesztése: Csadó-mocsár vízellátásának javítása Érintett Natura 2000 területek: Ipoly-völgy (HUDI20026) Ipoly-völgy (HUDI10008)
készítette: Hologon Bt. a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából
A dokumentáció szakmai tartalmáért felelős:
……………………………………. Varga Csaba természetvédelmi szakértő
2016. november
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezetés ......................................................................................................................................... 3 2. Azonosító adatok .............................................................................................................................. 4 3. Az érintett Natura 2000 területek alapadatai .................................................................................... 6 4. A tevékenység bemutatása ............................................................................................................. 14 4.1. A terv vagy beruházás kivitelezésének várható időtartama ............................................... 15 4.2. A terv vagy beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése ............... 16 5. A hatásterületen lévő Natura 2000 területrészek állapota, értékei ................................................. 17 5.1. A beruházás táji környezete ............................................................................................... 17 5.2. Élővilágra vonatkozó adatok ............................................................................................. 18 6. A tevékenység társadalmi-gazdasági következményeinek leírása ................................................. 19 7. A tevékenység kedvezőtlen hatásai ................................................................................................ 20 8. Alternatív megoldások ................................................................................................................... 22 9. A megvalósítás indokai (A terv vagy a beruházás megvalósításának szükségszerűsége, illetve ennek indokai) .................................................................................................................................... 22 10. Kedvezőtlen hatások mérséklése ................................................................................................. 23 11. Kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések ................................................................................... 23 12. Hivatkozások, felhasznált anyagok .............................................................................................. 23 13. Függelék ....................................................................................................................................... 24
2
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
1. Bevezetés
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vizes élőhelyek rehabilitációját tervezi a KEHOP-4.1.015-2016-00023 azonosítószámú, „Az Ipoly-völgy komplex élőhelyfejlesztése” című projekt keretében. A beruházás helyszínei és a célterületek, így a jelen hatásbecslés tárgyát képező Csadómocsár, Natura 2000 területen helyezkednek el. Ez a földrajzi helyzet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésének értelmében hatásbecslés elvégzését kívánja meg. Jelen dokumentum a Csadó-mocsárnál tervezett munkálatok és a leendő létesítmények üzemeltetésének várható hatásait mutatja be az Ipoly-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és madárvédelmi területekre. A dokumentáció elkészítésének célja, hogy az ebben foglaltak alapján az illetékes szakhatóság el tudja végezni a projekt hatásbecslését. A hatásbecslés a helyszín többszöri szemrevételezésén, szakirodalmi adatokon, beruházó adatszolgáltatásán és a technológia vizsgálatán alapul. A dokumentációt a feladat elvégzésével megbízott Hologon Bt. részéről Varga Csaba élővilágvédelmi szakértő állította össze (szakértői tanúsítvány az 1. mellékletben található).
3
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
2. Azonosító adatok Beruházó:
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2509 Esztergom, Strázsa-hegy, értesítési cím: 1121 Budapest, Költő u. 21.
Tervező:
Baksay és Társai Bt. 1225 Budapest, Kassai u. 4.
Vizsgált projektelem megnevezése:
„A Csadó-mocsár vízellátásának javítása”.
Beruházás tervezési készültsége:
Elvi vízjogi engedélyezési terv
Tervezett létesítmény üzemeltetője:
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1121 Budapest, Költő u. 21.
Hatásbecslési dokumentációt készítő neve és elérhetősége:
Hologon Bt., székhely: 2621 Verőce, Béke köz 9.,
[email protected], +36309008938
Szakértői jogosultság:
Varga Csaba élővilág védelmi és tájvédelmi szakértő
Szakértői engedély száma:
Sz-084/2010
4
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
Szakértői szakmai referenciák az elmúlt három évből: Hatásbecslés a HOMATECH-W™ hulladékhasznosítási rendszer telepítésére és üzemeltetésére (2016). Hatásbecslést végző hatóság: Baranyai Megyei Kormányhivatal. Hatásbecslés az V. számú csatorna böddi-széki szakaszának áthelyezésére (2015). Hatásbecslést végző hatóság: Csongrád Megyei Kormányhivatal. Hatásbecslés szarvasfarm létesítésére és működtetésére Nagykanizsa mellett (2015). Hatásbecslést végző hatóság: Vas Megyei Kormányhivatal. Hatásbecslés termálfürdő vízkivételének növelésére a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágnál (2015). Hatásbecslést végző hatóság: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség. Hatásbecslés földgázszállító vezeték építésére és üzemeltetésére Városföld – Röszke között (2014). Hatásbecslést végző hatóság: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség. Hatásbecslés 40 hektáros öntözőtelep létesítésére Bugyi külterületén (2014). Hatásbecslést végző hatóság: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség. Hatásbecslés Ócsárd külterületén tervezett halastó létesítésére és üzemeltetésére (2014). Hatásbecslést végző hatóság: Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség.
5
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
3. Az érintett Natura 2000 területek alapadatai
1. Ipoly-völgy A terület kódja: HUDI20026 A terület típusa: kiemelt jelentőségű természetvédelmi terület A projekt szempontjából legfontosabbnak ítélt specifikus területkezelési célok:
A területen található jó állapotú mocsárrétek, homoki gyepek, enyves égeres ligeterdők kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése.
A többlet vízhatástól függő jelölő élőhelyek számára a megfelelő vízellátottság és vízháztartás biztosítása, vízjárást negatívan befolyásoló vízrendezési beavatkozások nem végezhetőek.
A területen található mocsári teknős állományok fennmaradásának biztosítása.
Drégelypalánk és Hont térségében a Héviz-patak ártérre történő átvezetése, lecsapoló árokrendszer megszüntetése, vízvisszatartás megvalósítása.
A természetmegőrzési terület teljes nagysága: 2936,79 ha. A természetmegőrzési terület topológiája: az Ipoly magyarországi szakasza mellett húzódó, két elkülönülő részből áll. A tervezési terület a Középső-Ipoly nyugati felében helyezkedik el. A természetmegőrzési terület érintett részének egyéb védelmi státusza: országos védelem alatt álló nemzeti parki törzsterület, a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó terület, a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterülete. Területileg illetékes nemzeti parki igazgatóság: Duna-Ipoly Területileg illetékes környezetvédelmi hatóság: Pest Megyei Kormányhivatal.
6
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
A kialakításnál figyelembe vett, ún. jelölő közösségi jelentőségű élőhelytípusok a természetmegőrzési területen:
• 3130 – Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval • 3150 – Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel • 3160 – Természetes disztróf tavak és tavacskák • 6260* – Pannon homoki gyepek • 6440 – Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei • 6510 – Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) • 7230 – Mészkedvelő üde láp- és sásrétek • 91E0* – Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) • 91F0 – Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) * kiemelt jelentőségű jelölő élőhely
A fenntartási tervben nem szereplő, de az európai uniós nyilvántartásban még feltüntetett további jelölő élőhelytípusok a területen: • 6250* – Síksági pannon löszgyepek • 6410 – Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) • 6430 – Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai. * kiemelt jelentőségű jelölő élőhely
7
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
A kialakításnál figyelembe vett, ún. jelölő közösségi jelentőségű fajok a természetmegőrzési területen: díszes légivadász (Coenagrion ornatum)
törpecsík (Sabanejewia aurata)
erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia)
német bucó (Zingel streber)
vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius)
mocsári teknős (Emys orbicularis)
sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)
vöröshasú unka (Bombina bombina)
csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria)* dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) nagy tűzlepke (Lycaena dispar)
nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus)
szarvasbogár (Lucanus cervus)
hosszúszárnyú denevér(Miniopterus schreibersi)
sávos bödöncsiga (Theodoxus transversalis)
nagyfülű denevér (Myotis bechsteini)
tompa folyamkagyló (Unio crassus)
hegyesorrú denevér (Myotis blythii)
Petényi-márna (Barbus meridionalis)
tavi denevér (Myotis dasycneme)
halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus)
csonkafülű denevér (Myotis emarginatus)
homoki küllő (Gobia kessleri)
közönséges denevér (Myotis myotis)
széles durbincs (Gymnocephalus baloni)
kereknyergű patkósdenevér (Rhinolophus euryale)
selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) réti csík (Misgurnus fossilis)
kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)
szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus)
vidra (Lutra lutra)
* kiemelt jelentőségű jelölő faj
Nem közösségi jelentőségű, de védett növényfajok a természetmegőrzési területen: fekete ribiszke (Ribes nigrum)
fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. nigricans)
tarka nőszirom (Iris variegata)
mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris) 8
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
Nem közösségi jelentőségű, de védett állatfajok a természetmegőrzési területen: barna ásóbéka (Pelobates fuscus)
zöld levelibéka (Hyla arborea)
erdei béka (Rana dalmatina)
fürge gyík (Lacerta agilis)
barna varangy (Bufo bufo)
rézsikló (Coronella austriaca)
zöld varangy (Bufo viridis) 2. Ipoly-völgy A terület kódja: HUDI10008 A terület típusa: különleges madárvédelmi terület A beruházás szempontjából legfontosabbnak ítélt területkezelési célok:
A jelölő fajok populáció nagyságának megőrzése, a populációk elterjedési területe nem csökkenhet. Kiemelt fajként kell a védelem során kezelni: a harist (Crex crex), a jégmadarat (Alcedo atthis), a különböző lúd- és récefajokat (Anserinae), valamint a partimadarakat (Charadridae).
A vizes élőhelyek, a vízfolyások és különböző víztestek rekonstrukcióinak elősegítése, támogatása.
A madárvédelmi terület teljes nagysága: 6354,35 ha. A természetmegőrzési terület topológiája: az Ipoly magyarországi szakasza mellett húzódó, két elkülönülő részből áll. A tervezési terület a nyugati rész nyugati felében helyezkedik el. A természetmegőrzési terület érintett részének egyéb védelmi státusza: országos védelem alatt álló nemzeti parki törzsterület, a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó terület, a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterülete. Területileg illetékes nemzeti parki igazgatóság: Duna-Ipoly Területileg illetékes környezetvédelmi hatóság: Pest Megyei Kormányhivatal. A kialakításnál figyelembe vett közösségi jelentőségű madárfajok a madárvédelmi területen: Magyarázat: Faj kódja – Natura 2000 nyilvántartó kód
9
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
Országos jelentőség – a Madárvédelmi Irányelv I. mellékletében szereplő – a területek kialakításakor kötelezően figyelembe vett – fajok állományméretét az országos állományhoz (P) viszonyítva jelzik. A betűkódok jelentése: A – 100%>P>15%; B – 15%>P>2%; C – 2%>P>0%; D – nem jelentős, néhány tized-ezred százalék kategória nem lett feltüntetve. A jelentős állományokat (A, B) vastag betűvel kiemeltem.
Faj
Faj magyar és tudományos neve
kódja
Fokozottan
Státusz
védett faj
Országos jelentőség (külön státuszra)
A021
Bölömbika – Botaurus stellaris
igen
fészkelő
C
A022
Törpegém – Ixobrychus minutus
igen
fészkelő
C
A023
Bakcsó – Nycticorax nycticorax
igen
fészkelő
C
A026
Kis kócsag – Egretta garzetta
igen
fészkelő, vonuló
D/D
A027
Nagy kócsag – Egretta alba
igen
fészkelő, vonuló
C/C
A029
Vörös gém – Ardea purpurea
igen
fészkelő
C
A030
Fekete gólya – Ciconia nigra
igen
vonuló
B
A031
Fehér gólya – Ciconia ciconia
igen
fészkelő
C
A034
Kanalas gém – Platalea leucorodia
igen
fészkelő
C
A060
Cigányréce – Aythya nyroca
igen
fészkelő
C
A075
Rétisas – Haliaeetus albicilla
igen
vonuló
C
A081
Barna rétihéja – Circus aeruginosus
fészkelő
C
A082
Kékes rétihéja – Circus cyaneus
vonuló,telelő
C/C
A084
Hamvas rétihéja – Circus pygargus
igen
vonuló
C
A094
Halászsas – Pandion haliaetus
igen
vonuló
C
A097
Kék vércse – Falco vespertinus
igen
vonuló
D
A102
Kerecsensólyom – Falco peregrinus
igen
vonuló
D
A119
Pettyes vízicsibe – Porzana porzana
fészkelő
B
A120
Kis vízicsibe – Porzana parva
fészkelő
C
A122
Haris – Crex crex
fészkelő
C
A127
Daru – Grus grus
vonuló
D
A140
Arany lile – Pluvialis apricaria
vonuló
C
A151
Pajzsos cankó – Philomachus pugnax
vonuló
C
igen
10
H O L O G O N B T.
Faj
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
Faj magyar és tudományos neve
kódja
Fokozottan
Státusz
védett faj
Országos jelentőség (külön státuszra)
A166
Réti cankó – Tringa glareola
vonuló
B
A176
Szerecsensirály – Larus melanocephalus
igen
vonuló
D
A193
Küszvágó csér – Sterna hirundo
igen
vonuló
D
A196
Fattyúszerkő – Chlidonias hybrida
igen
vonuló
D
A197
Kormos szerkő –Chlidonias niger
igen
vonuló
C
A222
Réti fülesbagoly –Asio flammeus
igen
vonuló
D
A229
Jégmadár –Alcedo atthis
állandó
B
A231
Szalakóta – Coracias garrulus
vonuló
D
A234
Hamvas küllő – Picus canus
fészkelő
D
A236
Fekete harkály– Drycopus martius
fészkelő
D
A238
Közép fakopáncs– Dendrocopus medius
állandó
D
A246
Erdei pacsirta– Lullula arborea
fészkelő
D
A255
Parlagi pityer – Anthus campestris
fészkelő
D
A272
Kékbegy – Luscinia svecica
fészkelő
D
A293
Fülemülesitke – Acrocephalus melanopogon
vonuló
D
A307
Karvalyposzáta – Sylvia nisoria
fészkelő
C
A338
Tövisszúró gébics – Lanius collurio
fészkelő
C
A339
Kis őrgébics – Lanius minor
fészkelő
C
A429
Balkáni fakopáncs – Dendrocopos syriacus
állandó
C
A511
Kerecsensólyom – Falco cherrug
vonuló
D
igen
Az Európai Közösség területén rendszeresen előforduló egyéb, vonuló madárfajok a területen (275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 1. B) számú melléklet). Magyarázat: l. fenn.
11
H O L O G O N B T.
Faj
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
Faj magyar és tudományos neve
kódja
Fokozottan
Státusz
védett
Országos jelentőség (külön státuszra)
A004
Kis vöcsök – Tachybaptus ruficollis
fészkelő
C
A006
Vörösnyakú vöcsök – Podiceps grisegena
fészkelő
D
A008
Feketenyakú vöcsök – Podiceps nigricollis
fészkelő
C
A039
Vetési lúd – Anser fabalis
téli vendég
B
A041
Nagy lilik – Anser albifrons
vonuló
C
A042
Kis lilik – Anser erythropus
vonuló
C
A043
Nyári lúd – Anser anser
vonuló
D
A051
Kendermagos réce – Anas strepera
vonuló
C
A052
Csörgőréce – Anas crecca
vonuló
C
A055
Böjti réce – Anas querquedula
vonuló
A
A056
Kanalas réce – Anas clypeata
vonuló
C
A059
Barátréce – Aythya ferina
vonuló
C
A061
Kontyos réce – Aythya fuligula
vonuló
C
A067
Kerceréce – Bucephala clangula
vonuló
D
A068
Kis bukó – Mergus albellus
vonuló, telelő
D/D
A118
Guvat – Rallus aquaticus
fészkelő
D
A153
Sárszalonka – Gallinago gallinago
vonuló
D
A156
Nagy goda – Limosa limosa
vonuló
C
A158
Kis póling – Numenius phaeopus
vonuló
D
A160
Nagy póling – Numenius arquata
igen
vonuló
D
A162
Piroslábú cankó – Tringa totanus
igen
fészkelő
C
A207
Kék galamb – Columba oenas
vonuló, telelő
C
A214
Füleskuvik – Otus scops
fészkelő
C
A249
Partifecske – Riparia riparia
fészkelő
C
A323
Barkóscinege – Panurus biarmicus
fészkelő
D
igen
igen
igen
igen
12
H O L O G O N B T.
Faj
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
Faj magyar és tudományos neve
kódja
Fokozottan
Státusz
védett
Országos jelentőség (külön státuszra)
A336
Függőcinege – Remiz pendulinus
A396
Vörösnyakú lúd – Branta ruficollis
igen
fészkelő
C
vonuló
C
Tekintettel arra, hogy a tervezési terület teljes átfedésben áll a természetmegőrzési területtel nincsenek egyéb felsorolásra érdemes, és a természetmegőrzési területnél nem szereplő védett fajok.
13
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
4. A tevékenység bemutatása
A beruházás rövid leírása: A Ipoly-völgy fejlesztési pályázata 1. alprojektjének részeként valósul meg a Csadó-mocsár vízellátásának javítása, amely a bejutó víz szabályozott módon történő benntartását és a vízellátás stabilizálását jelenti. A területen a feliszapolódás révén csökkent a vízterek vízmélysége, a nyílt vízfelszínek teljes kiterjedése egyrészt csökkent, másrészt néhány foltra koncentrálódott. A magas vízszint megőrzése az év minél hosszabb időszakában képes megfordítani a folyamatot. A szükséges vízmennyiséget az Ipoly áradásai biztosítják, a víz megtartására az árhullám levonulása után viszont beavatkozásra van szükség. A Csadó-mocsár szomszédságában található kivett Ipoly néven (más források szerint Fekete-patakként) nyilvántartott vízfolyáson keresztül a mocsárba jutó vizet a mederben épített duzzasztóművel lehet „megfogni”. A vízellátottság javításával stabilizálódik a vízi és a vizes és élőhelyeken élő fajok jelenléte, az itt megtalálható életközösségre ez pozitív hatást gyakorol. A beruházás másik eleme az átjárás biztosítása munkagépeknek a kivett Ipolyon, hogy a Nyilasi-rétet művelni lehessen. A beruházás tervezett helye: Drégelypalánk külterülete. A munkálatok és a létesítmények az alábbi földrészleteket érinti: Drégelypalánk 0167 (műtárgy, munkaterület), 0154 (út, fordulóhely, rakodó), 0172/1 (megközelítésre).
Tervezett tevékenység leírása: 1. Átjáró létesítése a vízfolyáson A torkolattól mintegy 80 m-re, a földút és a meder keresztezésében korábban 50 cm átmérőjű iker csőátereszt helyeztek el, azonban a feliszapolódás miatt a csövek feletti feltöltést a víz elmosta, megkerülte, az egyik cső pedig összetört. Jelenleg az átjárás munkagépekkel nem lehetséges. Az új kialakításban a mederátjáró a két partél felé emelkedő járófelülettel lesz kialakítva. A mederátjáró pályaszintje alatt beépítésre kerül egy új 50 cm átmérőjű betoncső, amelyen a 14
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
kisvizek akadálytalanul átjutnak majd. A nagyvizek a mederátjáró szintje fölött haladnak majd át, ilyenkor a műtárgy trapéz szelvényű bukóként fog működni. 2. Duzzasztó műtárgy kialakítása a kivett Ipolyon A vízfolyás bal partján, a torkolattól mintegy 240 m távolságra a Csadó-mocsárba vezető lecsapoló árok köt be a mederbe. Az árok egy átereszen áthalad a kivett Ipolytól délre található, jelenleg nem járható földúton mielőtt eléri a mocsarat. A tervezett duzzasztó, a torkolattól mintegy 230 m-re, a lecsapoló árok torkolata alatt épülne. A duzzasztó felső szintje mindkét oldalon megegyezik a vízfolyás partélének szintjével, középen pedig 40 cm-rel alacsonyabb lesz, hogy a levonuló Ipoly árvizet trapéz szelvényű bukóként áteressze. A duzzasztó alatt és felett, Reno matracos védelem készülne, a kimosások megakadályozása céljából. A kivett Ipolyon a jelenlegi nyári vízszinthez képest, mintegy 60 cm-es duzzasztás lenne biztosítható. Mivel a Csadó-mocsár nyílt vízfelületein mért vízszintek közel 60 cm-rel magasabbak, mint a kivett Ipoly 0+600 km szelvényében mért vízszint, a duzzasztás a talajvízszint megemelésével járul hozzá a vizes élőhely vízháztartásának stabilizálásához. A lecsapoló árok kotrása nincs a tervekben, mert a meder szintjének csökkenésével – a kitűzött céllal ellentétben – a víz is távozna a mocsárból. 3. A fenti létesítmények helye munkagéppel jelenleg nem megközelíthető, mert a Drégelypalánk irányából érkező földutat benőtte a növényzet, felülete pedig egyenetlen. Emiatt a meglévő földút feljavítására lesz szükség, másrészt a mederátjárótól a duzzasztó helyéig egy építési utat kell kialakítani, végén fordulóhellyel, építési anyag lerakóval. Erre alkalmasnak tűnik a földút a kivett Ipollyal párhuzamos, jelenleg gyalogosan is járhatatlan szakasza.
4.1. A terv vagy beruházás kivitelezésének várható időtartama A beruházásra következő (2017-es) évben kerülne sor. A kivitelezés pontos ütemterve még nem készült el, időigénye 1(-2) hónap. A létesítményt nem határozott élettartamra tervezték, megfelelő karbantartással nagyon hosszú ideig képes üzemelni.
15
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
4.2. A terv vagy beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése Az átépítésre kerülő mederátjáró trapéz alakú járófelülete szilárd burkolattal épül 3-4 méter szélességben. A mederátjáró alatt és felett Reno matracos védelem készül, ami a kimosódást akadályozza majd meg. A duzzasztó elzáró eleme kétsoros Pátria lemezsorból lesz közöttük földkitöltéssel. A duzzasztó alatt és felett itt is Reno matracos védelem készül. A földút javítása elsősorban annak megtisztítását, a közlekedő felület elegyengetését jelenti. Murvás, kavicsos vagy egyéb módon stabilizált szakasz csak indokolt esetben a lehető legrövidebben épül. A földút tartós járhatóvá tétele gépjárművel nem cél, ugyanis ez a védett területek zavarásának erősödéséhez vezetne.
16
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
5. A hatásterületen lévő Natura 2000 területrészek állapota, értékei
Közvetlen hatásterületnek tekintjük a létesítmények területfoglalását, az építéshez szükséges munkaterületeket és a megközelítési útvonalat. Az építési zaj zavaró hatása és a vizuális zavarás alkotta közvetett hatásterület nagy mértékben függ a hatásviselő fajtól, a helyszínen található növényzettől és a terepfelszíntől. Figyelemmel a lehetséges munkagépekre, a beruházás méreteire és a hazai tapasztalatokra, a még azonosítható zavarás itt a Csadó-mocsár területére és az Ipoly legközelebbi szakaszára terjedhet ki. A vízvisszatartás kedvező hatásai a Csadó-mocsárnak nevezett vizes élőhelykomplex teljes területén, valamint a szomszédos, magasabban fekvő területeken is jelentkezik majd.
5.1. A beruházás táji környezete A térség legmélyebben fekvő részeit magába foglaló Ipoly-völgy jellegét alapvetően a folyó vízjárása alakítja. Árvíz idején a vízborította területek szélessége átlagosan 1,0–1,2 km volt, a vízborítás magassága pedig 0,8–1,2 m. Az Ipoly árhullámai nagy területen terülnek szét, ennek következtében a táj képét nedves rétek, morotvák, mocsarak-lápok, fűzfákkal, fűzbokrokkal és nádasokkal tarkított kaszálók határozzák meg. Fontos és jellemző élőhelyek az égeres láperdők (Dryopteridi – Alnetum). Ezek legismertebb képviselője az ipolyszögi égerláp, de Drégelypalánk és Hont környékén is előfordulnak természetes állományai. Az uralkodó enyves éger (Alnus glutinosa) mellett a lágyszárúak közül jellemző a hölgypáfrány (Athyirium filix-femina), a mocsári sás (Carex acutiformis), a nyúlánk sás (Carex elongata), a védett szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) és az erdei pajzsika (Dryopteris filixmas). Védett faj a helyenként tömeges békaliliom (Hottonia palustris). Az égereseket kísérő társulás a fűzláp (Calamagrostio-Salicetum cinereae), a társulás uralta foltokban Drégelypalánk és Ipolyvece között ismert a már említett békaliliom és a rence (Utricularia spp.) előfordulása. Az egykori morotvatavak közül a Dejtár határában húzódó Kifli-tó és Nagy-tó környéke 1973-tól természetvédelmi terület. A mély fekvésű holtágak, lefűződött ártéri élőhelyek közötti buckákon 17
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
homokpusztarétek (Astragalo-Festucetum rupicolae) láthatóak. Ezeken a helyeken jellemző védett faj fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. nigricans) és a rákosi csenkesz (Festuca wagneri). Leggyakoribb társulás az ártéri mocsárrét (Alopecuretum pratensis), melynek vezérfaja a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis). Ezt helyenként pántlikafüves rétek (Phalarietum arundinaceae) vagy tippanos rétek (Agrostetum albae) váltják fel. A névadó fajokon kívül gyakori még a közönséges tarackbúza (Agropyron repens), a zsombéksás (Carex elata), a deres sás (Carex flacca), a közönséges galaj (Galium mollugo), az iszapzsurló (Equisetum fluviatile), a csikorgófű (Gratiola officinalis), a réti lednek (Lathyrus pratensis), a libapimpó (Potentilla anserina) és a réti boglárka (Ranunculus acris). A nedves kaszálórétek (Festucetum pratensis) a zavartabb, legeltetett részeken alakulnak ki, rajtuk helyenként tömeges védett növény a réti iszalag (Clematis integrifolia) (forrás: Hegyi-SelmecziTóth: Ipoly-völgy).
5.2. Élővilágra vonatkozó adatok A beruházás hatásai elsősorban az élőhelyeken keresztül érvényesülnek, ezért ezek kiemelt figyelmet kaptak a vizsgálatban. A természetmegőrzési területre 2007-ben élőhelytérkép készült. A térképre támaszkodva a kivitelezés közvetlenül csak a vízfolyást és az azt szegélyező fűz-nyár ártéri erdőt (ÁNÉR 2011-es kód szerint J4) érintené. A vízfolyás medrében és partján vízparti-mocsári növényzet alakult ki, több bedőlt fa is keresztezi a víz útját, mivel vízügyi kezelés rég nem történt ezen a szakaszon. Az érintetlen állapot ellenére a vízfolyáshoz kötődő különösebb növénytani értékek nincsenek. A tervezett beruházás hatására várhatóan kedvezőbb helyzetbe kerülő, azaz stabilizált vízellátottsággal rendelkező területrészen (Csadó-mocsárban) a korábbi élőhelytérképezés kiterjedt nádast (B1a ÁNÉR kóddal) azonosított. A nádasban jelenleg kisebb-nagyobb, az év nagyobb részében nyílt víztükrű tavak is találhatóak, azonban nincs pontos információ, hogy ezek láptavacskák, vagy inkább hínárnövényekkel átszőtt, eutrófabb állóvizek. Közösségi jelentőségű növényfajok sem a közvetlen, sem a közvetett hatásterületen nem fordulnak elő. A Csadó-mocsár több közösségi jelentőségű állatfajnak szolgál élőhelyéül. A mocsár mindkét 18
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
közösségi jelentőségű kétéltűfaj, továbbá a szintén ilyen besorolású mocsári teknős (Emys orbicularis) jelentős élő- és szaporodóhelye. Az Élőhelyvédelmi Direktíva IV. és V. mellékletébe tartozó védett fajok közül jelentősebb számban megtalálható a barna ásóbéka (Pelobates fuscus), a barna varangy (Bufo bufo), az erdei béka (Rana dalmatina) és a kecskebéka (Rana esculenta). Hazánkban egyedül itt költ a közösségi jelentőségű, bár a terület kijelölésében szerepet nem játszó énekes hattyú (Cygnus cygnus). A vizes élőhely madárvilága egyébként is igen gazdag: Vonulási időben felbukkanó közösségi jelentőségű fajok: kis kócsag, daru Fészkelési időben felbukkanó további közösségi jelentőségű fajok: cigány réce, hamvas rétihéja, nagy kócsag, bakcsó, barna rétihéja.
6. A tevékenység társadalmi-gazdasági következményeinek leírása
Természetvédelmi célú beruházás, ami közvetlen gazdasági következményekkel nem jár. A beruházással a Közép-Magyarországi Régió északi részének legjelentősebb vizes élőhelyén az európai jelentőségű és nemzeti védelem alatt is álló természeti értékek hosszú távú megőrzése hosszú távon biztosítható. A természeti értékek megőrzésén keresztül legfontosabb társadalmi hatása a projekt céljai között is szereplő tudatformálás és ismeretterjesztés a védett természeti, illetve Natura 2000 területekről.
19
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
7. A tevékenység kedvezőtlen hatásai
A telepítés hatásainak vizsgálatánál az ilyen jellegű létesítmények építési technológiai munkafázisait vettük figyelembe. A különböző hatásokat pontokba szedtük, és külön értékeltük. 1. Élőhelyveszteség, -károsítás A mederátjáró átépítése és a duzzasztó létesítése minimális helyigénnyel jár. A mederátjáró néhány négyzetméter többlet helyigénnyel jár a jelenlegi, leromlott állapotú építményhez képest. Ez a sáv jelenleg is zavart, rajta mocsári-vízparti növényzet található. A duzzasztó a mederben épül, a mederfenék és a partoldal keskeny sávjának foglalásával. Bár a medret és partoldalát teljesen benőtte a növényzet, kidőlt fák és száraz ágak keresztezik, védett fajok és védendő növénytársulásfoltok nem ismertek a tervezett helyen. A tervezett létesítmény kis mérete, tovább az igényelt, 200 m2-t meg nem haladó munkaterület miatt sem a vízfolyás, sem az azt kísérő fűz-nyár ártéri erdő(sáv) állapotában nem várható jelentős változás.
2. Fizikai veszélyeztetés Állatok fizikai veszélyeztetése elsősorban a fészkelőhelyek megsemmisülésével és a földalatti, felszíni telelő-, szaporodóhelyek megbontásával következhet be. Költési időszakban kivágott fák, bokrok, nádasok növelik a veszélyeztetés esélyét, ezek azonban a munkálatok ütemezésével teljes mértékben elkerülhetők. A mederátjáró és a tervezett duzzasztó közvetlen környezetében nincsenek fák, a megközelítési űtvonalnak valószínűleg nem lehet majd olyan nyomvonalt kijelölni, ahol sem bokrot, sem fát nem kell kivágni. Az igénybe vételre tervezett területek telelőhelyként alárendelt jelentőségűek. A munkálatokat víz alatt lévő területen nem lehet elvégezni, így szaporodó helyeket sem fenyegethet a kivitelezés.
3. Zavarás A munkálatok melletti sávra kiterjedő, átmenetileg elfoglalt, illetve bolygatott téren túl rövid távú, reverzíbilis zavarást jelent a kivitelezéssel járó zaj és az emberi jelenlét. A zavaró hatások mértéke minimalizálható az építés megfelelő ütemezésével. 20
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
Zavaró hatásnak tekinthetjük az érintett növénytársulások esetleges leromlását is. A bolygatott részeken eltűnik az eredeti növényzet, a helyreállított felszín benépesülése pedig számos tényezőtől függhet. Jelen esetben minden feltétel adott a természetes regenerációhoz, hiszen kis területen történik a zavarás, a termőhely pedig nem kiemelten érzékeny az invázív fajok betelepedésére. A megközelítési útvonal mellett alakulhat ki egy zavart szegélynövényzet az egyébként nem kaszált szakaszokon, de ez is jelentéktelen változás lesz a jelenlegi állapothoz képest. A madarak zavarása az emberi jelenléttel és hanghatásokkal valósul meg. A jelenség átmeneti, megszűnte után a madarak nagyon hamar újra megjelennek. A hatás a kivitelezésnél és a létesítmény működtetésénél alkalomhoz kötötten jelentkezik. Utóbbi minimális emberi zavarással jár, erre különösen érzékeny fajok a hatásterületen nem, vagy az élőhelyek ismeretében elenyésző számban lesznek. 4. Termőhelyi viszonyok megváltozása A munkálatok területen a termőhelyi viszonyok megváltozása nem várható. Nehéz munkagépek nem szükségesek a kivitelezéshez, tömörödéssel nem kell számolni. A vízfolyás élővilág szempontjából fontos fiziko-kémiai (pl. áramlástani, oldott anyag összetétel) paramétereit az új műtárgy érdemben nem befolyásolja. A beruházás célja ugyanakkor a vízellátottság javítása, azaz a célterületen a termőhelyi viszonyok akaratlagosan kedvező irányba változnak. Összefoglalva, a munkálatok közösségi jelentőségű fajok élőhelyéül szolgáló területrészeket csak ideiglenesen és visszafordítható módon érintenek. A madarak fizikai veszélyeztetésének, zavarásának kockázata elhanyagolható, és megfelelő mérséklő intézkedésekkel hatékonyan megszüntethető. A kivitelezés során közösségi jelentőségű növények biztosan nem sérülnek. A hatásterületen megtalálható kiemelt közösségi jelentőségű élőhely (91E0) állapotát a munkálatok érdemben nem befolyásolják, a tervezett vízkormányzás pedig javítja a nem közösségi jelentőségű mocsári élőhely természetvédelmi helyzetét.
21
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
8. Alternatív megoldások
A tervezők megvizsgálták, hogy a kitűzött célokat milyen módon lehet elérni, és kiválasztották a műszakilag megvalósítható, hosszú távon üzemeltethető megoldást. Mivel a beruházás eleve természetvédelmi célú, ebből szempontból alternatívák felállítására nem került sor. A kivitelezés során a munkaszervezéssel tovább erősíthető a kiválasztott megoldás.
9. A megvalósítás indokai (A terv vagy a beruházás megvalósításának szükségszerűsége, illetve ennek indokai)
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet vonatkozó szakaszainak értelmében megvizsgáltam, hogy a tervezett tevékenység megvalósítását a jogszabályban szereplő, az alábbiakban felsorolt indokok közül melyik támasztja alá:
emberi egészség vagy élet védelme;
a közbiztonság fenntartása, megőrzése vagy helyreállítása;
a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése;
társadalmi vagy gazdasági természetű kiemelt fontosságú közérdek.
A megvalósítást a harmadikként felsorolt indok erősíti. A projekt célja, hogy a közösségi és kiemelt jelentőségű közösségi állatfajok természetvédelmi helyzete javuljon. A fenti kategóriákba nem sorolható, egyéb kiemelt fontosságú közérdek itt nem merül fel, a beruházás összességében az említett fajok természetvédelmi helyzetét javítja jelentős mértékben.
22
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
10. Kedvezőtlen hatások mérséklése
Elsődleges hatásmérséklő eszköz a munkálatok megfelelő időbeni ütemezése. A fészkelőhelynek is alkalmas, a megközelítési útvonalon tervezett közlekedést akadályozó bokrokat legkésőbb március 15-ig ki kell vágni az érintett területen. A mocsárban található nádasok fontos költőhelyek, ott azonban olyan fajokra kell számítani, amik később kezdenek fészket rakni. Fontos, hogy fészkelési időben, és a vonulási időszak csúcsain kivitelezési munkálatok már ne legyenek. A kivitelezés alatti természetvédelmi szakfelügyelet segíthet elkerülni az előre nem látható konfliktushelyzeteket is.
11. Kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések A munkaterületeken fellépő, a jelölő élőhelyre feltételesen enyhén kedvezőtlen hatásoknál a mocsár természetvédelmi helyzetének javulása sokkal kedvezőbb a teljes Natura 2000 terület állapotának szempontjából. Ez a helyzet kiegyenlítő intézkedések mérlegelését okafogyottá teszi.
12. Hivatkozások, felhasznált anyagok Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója. („Á-NÉR2011”). MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete. Vácrátót. Hegyi Z., Selmeczi K. Á., Tóth B. (2007). Ipoly-völgy. Kézirat. Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Vojtkó A. (szerk.) (2008): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót. 2007-ben készült élőhelytérkép a területről, készítette: Schmotzer A. Duna-Ipoly Nemzeti Park biotikai adatbázis területre vonatkozó rekordjai, átadva 2016. július 4-én. Tervezői feljegyzések, térképvázlatok, tervvázlatok. 23
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
13. Függelék
Hatásbecslés készítőjének szakértői jogosultsága Áttekintő térképi ábra
24
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
25
H O L O G O N B T.
NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS – CSADÓ-MOCSÁR ÉLŐHELYREHABILITÁCIÓJA
26
10. számú melléklet: Természetvédelmi Információs Rendszer helyszínrajz
TIR térképszerver kivágat
