VARGA CSABA ÚTKERESÉS

VARGA CSABA

ÚTKERESÉS

VARGA CSABA

ÚTKERESÉS

JOGFILOZÓFIÁK

Szerkeszti DR. VARGA CSABA

VARGA CSABA

ÚTKERESÉS KÍSÉRLETEK - KÉZIRATBAN

SZENT ISTVÁN TÁRSULAT az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest 2001

Készült az OTKA T 032156. számú programjának keretében és pénzügyi támogatásának köszönhetően

© Varga Csaba ISBN 963 361 232 2 ISSN 0865-0349 Szent István Társulat 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 1. Felelős kiadó: Dr. Rózsa Huba alelnök Felelős vezető: Farkas Olivér igazgató

TARTALOM

ELŐSZÓ A

A

1

MAGATARTÁSI SZABÁLY ÉS AZ OBJEKTÍV IGAZSÁG [1964]

KÉRDÉSE 4

JOG MEGHATÁROZÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE AZ AUSZTRÁL JOGELMÉLET TÜKRÉBEN [ 1 9 6 4 ] 19

A JOG MEGHATÁROZÁSÁNAK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA A SZOCIALISTA JOGELMÉLETBEN [ 1 9 6 6 ] 49 [VITA] 59 „JOGFORRÁS ÉS JOGALKOTÁS" (PESCHKA VILMOS DOKTORI ÉRTEKEZÉSÉNEK VITÁJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN) [ 1 9 6 8 ]

65

A JOGI FOGALOMKÉPZÉS POZITIVISZTIKUS ÉS SZOCIOLOGISZTIKUS ASPEKTUSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE [ 1 9 6 8 ]

73

[VITA]

86

A JOGI OKFEJTÉS TÁRSADALMI ALAPJAI [ 1 9 7 1 ]

89

A JOG ALAPVETŐ KETTŐSSÉGÉRŐL [1972?]

94

ÖSSZEHASONLÍTÓ MÓDSZER ÉS JOGELMÉLET [ 1 9 7 3 ? ]

97

A RENDSZEREK LOGIKÁJÁHOZ ( A HÓSZAKADDS MÁSODIK, PARADOX JELENTÉSRÉTEGE) [ 1 9 7 4 ]

102

A JOG [ 1 9 8 3 ? ]

104

POLITIKUM ÉS JOC, ÜTKÖZÉSE? ( A TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTÉS KÉRDŐJELEI [ 1 9 8 4 ]

110

v

A MODERN FORMÁLIS JOG — Ö N N Ö N CSAPDÁJÁBAN [1985]

118

FOGALOMALKOTÁS ÉS REFLEXIVITÁS [1985?]

124

A JOG ÉS TÖRTÉNELMI ALTERNATÍVÁI [1996?]

127

A THEORY

132

OF THE JUDICIAL

PROCESS

[1987]

A Z ELLENTMONDÁS TERMÉSZETE [1989]

138

MARXIZMUS ÉS HITELES TUDÁS [ 1 9 8 9 ]

140

A HAGYOMÁNY TALAJÁRÓL [ 1 9 9 1 ]

144

BÍRÁLATI VÉLEMÉNY SOLT KORNÉL A JOG, A VALÓSÁG ÉS A NYELV (1992) CÍMŰ DOLGOZATÁRÓL [1994] 149 TÁRGYMUTATÓ JOGFORRÁSMUTATÓ NÉVMUTATÓ

158 164 165

vi

ELŐSZÓ

H á r o m és fél évtizedet foglal k e r e t b e a jelen v á l o g a t á s , ám n y i l v á n v a l ó a n első része az é r d e k e s e b b , m á r p u s z t á n k o r d o k u m e n t u m k é n t is: mi volt az, a m i t már m e g e n g e d h e t e t l e n n e k , mert b i z o n y o s hallgatólagos megállapodásokon túllépőnek, alaphiteket s ú r o l ó n a k vélt a h a t a l o m ? P á l y a k e z d é s írásai e z e k , már c s a k generációs o k b ó l is k é r d é s f e l t e v é s ü k b e n n y i t o t t a b b a k , megoldási j a v a s l a t a i k b a n m e r é s z e b b e k — amint ez a fiatalság k é r l e l h e t e t l e n s é g é h e z illik. L á t n i való, s talán m a g u k b ó l a s z ö v e g e k b ő l is kiderül, hogy a l i g h a juth a t o t t é r i n t k e z é s b e bármelyik is k ö z ü l ü k k ö z v e t l e n ü l a p r o l e t á r d i k t a t ú r a állami vagy p á r t h a t a l m á v a l . Ám az Egy mondat a zsarnokságról n e m c s a k a r e t t e g é s m e g a l á z t a t á s a felidézésében p á r a t l a n költ e m é n y , d e látlelete leírásában is. A költő ILLYÉS GYULA f é l e l m e t e sen p o n t o s : „ m i n d e n k i egy szem a láncban" — s í g y s z ü l ő v á r o s o m n a k (előzményeire v i s s z a t e k i n t v e : ősi) e g y e t e m é n csakúgy, m i n t az akkoriban hatalomvédte bensőséget megteremtő nagyformátumú i g a z g a t ó v a l élen az o r s z á g s z a k m a i k ö z p o n t j á v á n ö v e k v ő a k a d é miai á l l a m - és j o g t u d o m á n y i i n t é z e t b e n — v a g y bárhol m á s u t t — az é p p e n a d ó d ó f ő n ö k t ő l vagy t u d o m á n y o s elöljárótól n é h á n y k ö z vetítő l á n c s z e m közbenjöttével t é n y l e g bárki m a g á r a h í v h a t t a a h a t a l o m figyelmét, a m i b ő l pedig jó s e m m i k é p p e n sem s z á r m a z hatott. K ü l ö n ö s e n a k k o r nem, h a valaki ü l d ö z ö t t é tett c s a l á d b ó l s z á r m a z o t t , s szülővárosától, e g y e t e m é t ő l m e s s z e t á v o z á s á t politikai r e n d ő r s é g i figyelem övezte — sőt, a m á b ó l m e g é r t v e t a l á n ö s z t ö n ö z t e is. A s z a k m a i tisztességre t ö r e k v é s azonban m i n d e n k o r b a n , b á r miféle k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t is é r t é k t e r e m t ő n e k bizonyul. N o s , az egyes írásokban m e g b ú v ó kérdésfeltevéssel s problémákat végigkísérő érveléssel e h a s á b o k o n s z e m b e s ü l n i n e m feltétlenül p u s z t á n azért l e h e t ma é r d e k e s , mert (filozófiai i g é n n y e l művelt e l m é l e t i

2

ELŐSZÓ

d i s z c i p l í n á r ó l lévén szó) aktualitását e s e t e n k é n t m á r a sem kellett elvesztenie — m i k ö z b e n m e g f o g a l m a z á s a az a k k o r i szellemi k ö r nyezetből kirívó, sőt e g y e n e s e n i d e o l ó g i a i elhajlásra g y a n ú t s z o l gáltató volt —> h a n e m a z é r t is, mert e s e t t a n u l m á n y k é n t v i l á g o s a n m u t a t j a , h o g y o l y k o r - o l y k o r bizony a publikációs tiltás mint g y a korlati k ö v e t k e z m é n y l e v o n á s jól m e g f é r h e t e t t a k o r r e k t m e g v i t a tásra h a j l a n d ó n y i t o t t s á g g a l , amit (ha e l l e n t m o n d á s o s a n , g y a k r a n k o m p r o m i s s z u m o k ellenére is) inkább jellemzett a m e g é r t é s r e k i t á rulkozás, s e m m i n t egy m i n d e n p á r b e s z é d e t eleve blokkoló előítéletes ö n b e z á r t s á g és p u s z t á n h a t a l m i elfojtás. T a l á n a jogászszövetségi v i t a a n y a g b ó l ü t k ö z i k ki l e g i n k á b b , h o g y a hatalom elkötelezettje b o s s z a n t ó n a k érezhette az i m m á r i f j o n c o k t ó l érkező s e n n y i b e n tiszteletlen p r o v o k á l á s t , m é g i s voltak v i t á k , voltak v a l ó ságos s z e m b e s ü l é s e k , és m i n é l k i t e r j e d t e b b s m e g a l a p o z o t t a b b elméleti é l e t m ű b i r t o k á b a n és bizonyító a n y a g á v a l é r v e l h e t e t t valaki, a n n á l i g a z i b b esélye l e h e t e t t (és volt is valóban e körben) a r r a , h o g y v a l a m e l y e s t mégis formálja a h a t a l o m elkötelezettjének g o n d o l k o d á s m ó d j á t , s ezáltal a szakmai é s az ideológiai k ö z g o n d o l k o d á s h a l l g a t ó l a g o s falait — ha akár c s e k é l y m é r t é k b e n is, de v a l a melyest — t o v á b b tágítsa. A „ l é t e z ő s z o c i a l i z m u s " utálatos k ö z h e l y e k é n t é g e t t bele e g y egész n e m z e t t u d a t á b a , h o g y „a s z ó — fegyver". Mégis, p a r a d o x i k u s m ó d o n volt e b b e n valamiféle igazság, s ez m é g a k ö t e t írásaiban is tetten érhető. M i n d e n e k e l ő t t egyfajta k o m o l y s á g , kitüntetett f i g y e l e m , e g y e n e s e n k ö z é r d e k l ő d é s ö v e z t e az elméleti m u n k á t . T a l á n olyan s z e r e p e t töltött b e egy i d e o l o g i k u s a l a p o k r a bízott m o d e r n z s a r n o k i r e n d b e n , m i n t a nép e g y s z e r ű fiának a levegővel t o v a s z á l l ó é n e k e a régi K í n á b a n vagy m i n d e n n a p i k ö z e m b e r e k m o r m o g á s a J a p á n b a n . H i s z e n ö n m a g á b a n talán é r d e k telen, t u c a t s z e r ű , ú g y s z ó l v á n vegetatív é l e t m e g n y i l a t k o z á s — á m mégis é r d e m e s ü g y e l n i rá, a k á r á l r u h á s mandarinként vagy sőgunként is, m e r t jelzésszerű: ha egyszer változik, ú g y v a l a m i tényleg változni fog, s az esetleges h o l n a p i v i h a r t s e m jelzi e l ő r e más, m i n t c s u p á n a s z é l furcsa s u h o g á s a ma, a m i t m e g é r t h e t , a k i n e k van f ü l e hozzá. Tétje volt hát a teoretizálásnak, u g y a n a k k o r ü n n e p i e s s é g e is — amitől b i z o n y o s a n t á v o l állott m i n d e n f é l e l é h a s á g , frivolság, a m e g t e h e t e m puszta önmegerősítésében rejlő ö n k é n y . M a k r o szinten — i s m é t e l n ü n k s e m kell — p u s z t í t ó ö n k é n y u r a l o m volt a k o m m u n i z m u s . T u d j u k róla, hogy a t r a n s z c e n d e n c i á t ó l vagy h a -

ELŐSZÓ

3

g y o m á n y b a n f o g a n t értékektől megalapozott ősi t á r s a d a l m i tekintélyt m e g s e m m i s í t e n i igyekezett, hogy az ideológia u r a l m á v a l váltsa fel. Miután p e d i g ideológiáját t u d o m á n y o s n a k m o n d t a , tudom á n y á t pedig elmélete tartotta fenn, bármiféle változás ez utóbbiban nemcsak viharhoz, d e akár földrengéshez is vezethetett. Éberen őrködtek hát rajta, s n e m véletlenül zárták ki, h o g y eltérő igazságok versenghessenek b e n n e . Ha nem is volt feltétlenül k o m o r ez a komolyság, m i n d e n k é p pen egyfajta hivatalosság orcáját öltötte m a g á r a , s így aligha bátorított bárkit is k ö n n y ű szívvel v é g z e n d ő kísérletezésre, játékosságra. Ez m a g y a r á z z a , h o g y a szocializmusban itt is, m á s u t t is c s u p á n kiérlelt, valamiféle h a t ó s á g jelképes pecsétjével ellenőrzött s jóváhagyott v é g s ő p r o d u k t u m o k jelenhettek meg n y í l t a n a közösség előtt. Sejtéseknek, felvetéseknek, puszta g o n d o l a t o k n a k vagy az ideológiai h a d s z í n t é r e n jóváhagyó m e g m é r e t t e t é s r e nem sok eséllyel rendelkező okfejtéseknek n e m lehetett helye b e n n ü k . Ilyesmik legfeljebb egy négy fal övezte m ű h e l y m a g á n t e r m é s z e t ű védettségében f o r m á l ó d h a t t a k , s ütköztetést is legfeljebb mint s z ű k k ö r ű s z a k m a i v i t a a n y a g o k vagy v i t á k b a n elhangzó reflexiók nyertek. A közölt írások javarésze p o n t o s a n ezért nem látott évtizedekig nyomdafestéket. N a p j a i n k b a n a fegyelem, az önkontroll másféle eszközeinek s m ű k ö d é s m ó d j á n a k kellene írástudóinkat jellemeznie — á m bármiféle ilyesminek elégséges elterjedését, kielégítő érvényesülését é p p e n nem látjuk, hanem h i á n y á t sajnáljuk, s e g y s z e r s m i n d szenv e d j ü k . Arra kell-e g o n d o l n u n k vajon, h o g y múltbéli k é n y s z e r e k től csak a zabolátlanságon k e r e s z t ü l vihet tova az út? Lehetséges. Á m ha válaszként akár időlegesen elfogadjuk, úgy s z o m o r ú a n arra kell következtetnünk, hogy jelenkori átmenetünkben az átlagember inkább igénytelenebb lett, s e m m i n t felszabadult; tehát vállalhatóbb, mert k i e g y e n s ú l y o z o t t a b b s emberi minőségből is többel számoló jövőnkért m é g nagyobb fáradsággal kell k ü z d e n ü n k .

A MAGATARTÁSI SZABÁLY ÉS AZ OBJEKTÍV IGAZSÁG KÉRDÉSE*'"* FERI SÁNDOR k a n d i d á t u s A jog és erkölcs egyes kérdései című m ű v é b e n 1 érinti a m a g a t a r t á s i szabály és az objektív igazság p r o b l é m á j á t , és koncepciójának megfelelően igyekszik választ adni. A s z e r z ő állásfoglalásával n e m értek egyet.

*

*

,

„A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Állam- és Jogelméleti Tanszékén 1964 tavaszán előkészíteni kívánt diplomadolgozat koncepció-vázlata. Az elgondolás a LENlNi visszatükröződési elmélettel implicite vitatkozónak s imígyen tendenciájában látensen antiMARXistának tartatván, nem nyerte el az elkészítésre bátorító jóváhagyást. Ehelyett született meg az Henri Lévy-Bruhl jogszociolőgiája és a marxista jogelmélet című dolgozat, melynek fő gondolatsora utóbb nyomtatásban is megjelent ('Henry Lévy-Bruhl és a jogszociológia' Állam- és Jogtudomány IX [1966] 1, 151-158. o.). A koncepció alapjául szolgáló felismerés — nevezetesen, hogy (1) eszközjellegű funkcióban nemcsak dolgok, hanem nyelvi aktusok és textusok is megjelenhetnek, következésképpen (2) a nyelvnek vannak használatai, amik nem leíró jellegűek, tehát (3) visszatükröződés vagy ismeretelméleti igazság nincs és nem is kereshető közvetlenebb módon vagy kevésbé metaforikus erővel bennük, mint például egy baltában; ilyen módon pedig (4) az egyébkénti valósághoz való viszonyuk eleve nem is lehet más, mint pusztán célszerűségi jellegű, amiben ugyanakkor, mint az emberi praxis bármely területén, (5) a megelőző teoretikus megismerés is tendenciájában meghatározó (bár egyedileg nem kritériumszerű tényezőként) szerepet játszik — vállalhatónak még további évtizedek múltával sem bizonyult. Habár az eredeti megsejtés minden munkámban ott munkált, elsőként tisztán és expressis verbis megfogalmazottan egy irodalmi kiadónál tettem közzé, s így ún. tudományos lektoráláson nem ment keresztül ( A jog helye Lukács György világképében [Budapest: Magvető 1981] 287 o. [Gyorsuló Idő]). Pécsről elérhető olvasmányaimból ekkoriban nem volt még számomra egyértelmű, hogy a tudományelmélet és nyelvfilozófia berkeiben akkor már fél évszázada zajló nemzetközi vita mennyire ala-

[1964]

5

pozott meg egyértelműen egy ilyen következtetést. S a dolog iróniája, hogy három és fél évtizeddel ezelőtt, amikor e megfogalmazást megkíséreltem, a vita még sem a nyugat-európai jogfilozófiában, sem az angol-amerikai jurisprudence körében nem volt lefutott; pontosabban szólva, néhány implicit — bár akkor Pécsről számomra nem ismert — állásfoglalástól eltekintve voltaképpen még meg sem kezdődött." [Kézirat, 1990.) o

„A jogi jelenség elméleti magyarázata során mindenekelőtt a LENINi v i s s z a t ü k r ö z ő d é s i e l m é l e t leegyszerűsítsen túlzó, merev alkalmazására tettek kísérletet. Ez a kérdéses évtizedek MARXista filozófiai törekvéseiben korántsem volt elszigetelt jelenség. A társadalmi jelenségek összefüggéseinek vizsgálatában a visszatükröződési elmélet egyre egyetemesebb és kizárólagosabb szerephez jutott, ami azzal a következménnyel járt, hogy az adott jelenség specifikusan ismeretelméleti vonatkozásainak a nem ismeretelméleti vonatkozásoktól való elhatárolása egyre inkább elhalványodott, de maga az ismeretelméleti elemzés is nagymértékben vulgarizálódott. Ami a jogot illeti, a jogalkotási folyamatot többnyire a társadalmi valóság transzformált vissza tükrözéseként, a jogi normát pedig a társadalmi valóság képmásaként értékelték. Mindebben az »adekvát tükrözés« igénye fokozatosan olyan hangsúlyt kapott, hogy a tudományos közfelfogás lassan magát a jogi normát is ismeretelméleti módon s kategóriaként kezdte kezelni. A pontosság kedvéért meg kell jegyeznem: egyetlen jogelméleti írás sem mondta ki expressis verbis, hogy a jogi norma szükségképpeni tulajdonsága az ismeretelméleti értelemben vett igazság vagy hamisság. Meg kell jegyeznem persze azt is, hogy a kérdésfeltevés a finomabb különbségtételekig egyáltalán nem is jutott el. Á m ugyanakkor gyökeret vert egy olyan sommásan leegyszerűsítő ideológiai megítélés, ami már magában a jog logikai megközelítésében is a visszatükröződési elmélet ellen irányuló támadást látott — noha a logikai elemzés (önmagában teljességgel indokolt) igénye többnyire eltérő filozófiai hagyományokból táplálkozott, következésképp nem is polémiában született. Mindenesetre e gondolkodási minták a tudományos közfelfogást oly nagy mértékben áthatották, hogy még alig egy-két évtizede is szinte lehetetlen — mert reménytelen — feladatnak tűnt annak meggyőző kimutatása, hogy a norma előző megismerés eredményeire épül ugyan, önmagában azonban a megismerés eredményeinek csak gyakorlati alkalmazása; vagyis úgy elemezendő, mint az ember által önfenntartása érdekében kialakított t e c h n i k a i e s z k ö z t á r egyik eleme, és nem mint teoretikus kategória. Gyakorlati jellegéből viszont az következik, hogy a valósághoz fűződő »képmásszerű viszonya« lényegében az emberi gyakorlat minden tárgyiasult képződményével közös. Ahogy egy eszközzel, pl. egy baltával kapcsolatban nem beszélhetünk igazságról, csak az eszköz és a cél, ill. érdek viszonyáról, alkalmazhatóságról vagy megfelelőségről, úgy egy magatartási szabály vonat-

6

A MAGATARTÁSI SZABÁLY ÉS AZ OBJEKTÍV IGAZSÁG

SZOPOCKÓhoz intézett levelét LEV TOLSZTOJ, a vallásról fejtve k i felfogását, az alábbi s z a v a k k a l fejezi be: „Ne válaszoljon nekem úgy, hogy mondataimat pontról-pontra cáfolgatja. Ha nem ért egyet velem, írja meg [...] és adja elő tömören, rövi2 den és velősen világnézetét." TOLSZTOJ e s z a v a i n a k megfelelően nem k í v á n o k p o l e m i z á l n i a s z e r z ő gondolataival, h a n e m m e g p r ó b á l o m saját k o n c e p c i ó m a t vázolni. kozásában is csak az utóbbiakról beszélhetünk. Eszerint tehát abból önmagában semmi specifikus nem adódik, liogy a tárgyiasulás eredménye egyszer nyelvi köntösben jelenik meg, másszor másfajta, közvetlenül eszközjellegű objektivációkban." [Varga Csaba A jog helye Lukács György világképében (Budapest: Magvető 1981), 144—147. o. {Gyorsuló Idő}.] „Hamarosan mégis újra felbukkant az egyetemi évek végén már egyszer kényszerűen elfojtott érdeklődésem, melynek tárgya a jog, nyelvi megjelenítés és logika összefüggése, a kijelentő és leíró mintától eltérő kifejezések sajátossága volt. Egyetemi doktori dolgozatomban a kellés logikájának eszközszerepét akartam kimutatni — bizonyítva, hogy a megismerés a normatételezésen kívülálló, noha szociológiailag annak előfeltételét képező tevékenység. Témaválasztása eleve védhetetlennek bizonyult; az utolsó pillanatban kellett váltanom, hogy HENRI LÉVY-BRUHL szociológiai jogfelfogásának MARXizáló ízű bírálatával védjem meg diplomámat. A logika helyét illetően ekkoriban a formalizmus és antiformalizmus nézőpontjai közti francia és belga vita uralta a nyugati terepet. Bármennyire szerencsés voltam abban, hogy magam mögött, tudjam ClIAÍM PERELMAN atyai támogatását, a honi akadémiai berkekben a problematika mégsem volt vállalható. A tudományosság hazai mandarinjai már a kérdésfelvetésben is a LENlNi vissza tükröződési elmélet hallgatólagos ismeretelméleti bírálatát vélték felfedezni, s ezért a puszta érdeklődést is az uralkodó dogma megkérdőjelezéseként értékelték. Talán igazuk is volt, hiszen MARXistának gondolt naiv realista világképükben az emberi gondolkodás s a nyelvi kifejezés egyaránt kizárólag a valóság fogalmilag megjelenített másaként, kijelentő-leíró logikai rekonstrukcióban volt értelmezhető. Törekvésem a MARXizmustól elhajlás bélyegének közelségébe került, s a megelőzés jegyében lehetetlenítették további kutatását." ['Előszó' in Varga Csaba Jogi elméletek, jogi kultúrák Kritikák, ismertetések a jogfilozófia és az összehasonlító jog köréből (Budapest 1994), xvi. o. {Jogfilozófiák}.] 1 Feri Sándor A jog és erkölcs kérdései (Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1962), 231. o. Tolsztoj Levelei (Budapest: Officina 1943), 46. o. [Officina Könyvtár].

[1964]

7

A MARXista t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k napjainkban elérték m á r azt a fejlettségi szintet, hogy újból és igen követelően jelentkezhessék annak igénye, hogy az eddigieknél sokkal n a g y o b b mélységben és intenzitással vehessék fel a kapcsolatot a s z a k t u d o m á n y o k k a l s a z élet legkonkrétabb tényeivel, hiszen enélkül f e n n f o r o g h a t a n n a k veszélye, h o g y az elmélet p u s z t á n klasszikus szerzők egyes megállapításainak ö n m a g á b a n aligha kreatív és előremutató ismételgetésébe bocsátkozik valóságos m a g y a r á z a t helyett.

I. A jogi, az erkölcsi s a vallási szabály közös jellemzője [genus proxirnum] az, h o g y v a l a m e n n y i e n m a g a t a r t á s i szabályok. Eltekintve attól, h o g y a vallási szabály e g y b e n erkölcsi szabály is, a differentia specifica tekintetében v a n n a k o l y a n jegyek, a m e l y e k k ü l ö n á l l ó felt ü n t e t é s é t i n d o k o l j á k (keletkezés és m e g s z ű n é s i d ő p o n t j a , s z a n k ció, a s z a b á l y o z o t t m a g a t a r t á s o k köre s o s z t á l y t á r s a d a l o m b é l i differenciáltsága, és így tovább). A 'magatartási szabály' t e r m i n u s jobban és tisztábban kiemeli ezen intézmény lényegét, mint a ' n o r m a ' fogalmi alkalmazása, s i n k á b b segít kiküszöbölni azt a negatív hatást, amit a KANTi d u a l i z m u s b a n a Sollen szférájának önállósítása okozott. 3 Á l l á s f o g l a l á s o m szerint n y e l v i kifejezése s esetleges kijelentő m e g f o r m á l t s á g a ellenére s e m a s s z e r t o r i k u s ítélet a m a g a t a r t á s i szabály — n e m olyan ítélet tehát, amely a v a l ó s á g r ó l bármit t é n y k é n t állítana; így véle s z e m b e n az objektív i g a z s á g igénye s e m v e t h e t ő fel. Á l l á s f o g l a l á s o m elméleti kifejtését az a l á b b i a k b a n f o g o m m e g k í sérelni, két n é z ő p o n t b ó l t á r g y a l v a : először (II) teoretikus m ó d o n a l á t á m a s z t v a e felfogást, m a j d (III—V) m o d e r n formális logikai b i z o n y í t á s á t kísérelve m e g a d n i .

3

Lásd Kulcsár Kálmán A jogszociológia problémái (Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1959).

8


II. A magatartási s z a b á l y p é l d a s z e r ű e n felsorolható jellemzői között az alábbiakat t ü n t e t h e t j ü k fel: — h á t r á n y kilátásba helyezésével a c í m z e t t e k jövőbeni m a g a t a r tására kíván befolyást gyakorolni; — az elérni kívánt hatás a z egyénre, a z e g y é n és k ö z ö s s é g e , illetőleg k ö z ö s s é g e k e g y m á s k ö z t i viszonyára vonatkozik; — alapja a kibocsátó részéről felismert é r d e k , mely m i n d i g anyagi alapokkal rendelkezik, t e h á t a termelési erők végső s o r o n érvén y e s ü l ő m e g h a t á r o z ó h a t á s á n a k van alávetve; — e v a l ó s á g o s anyagi é r d e k felismerése a kibocsátást m e g e l ő z ő megismerési-visszatükrözési folyamat e r e d m é n y e ; — az é r d e k felismerése alapján t ö r t é n ő szabályszövegezés és szabály a l k a l m a z á s helyességét (célszerűségét) a m a g a t a r t á s i szabály gyakorlati élete, vagyis a felismert é r d e k s a m a g a t a r t á s i szabály é r v é n y e s ü l é s e által kiváltott hatás m i n t e r e d m é n y e g y b e v e t é s e — összefoglalva tehát: az egybeesés (adekváció) foka — h a t á r o z z a meg; — a m a g a t a r t á s i szabályok t á r s a d a l m o n (stb.) belüli összessége h a l m a z k é n t felfogva a t á r s a d a l o m differenciáltságának megfelelő differenciáltságot mutat; v é g e z e t ü l — a m a g a t a r t á s i s z a b á l y o k léte az e m b e r t á r s a d a l m i életét végigkíséri. E p é l d á l ó z v a felsorolt j e g y e k k ö z ö t t o s z t á l y j e l l e g ű i s m é r v e k n e m f o g l a l h a t n a k helyet, h i s z e n a f e l s o r o l á s a m a g a t a r t á s i szabály genus proxitnumként f e l f o g o t t körét k í v á n j a körülírni, k ö v e t k e z é s k é p p e n e l v i l e g e g y a r á n t é r v é n y e s n e k kell lennie m i n d e n form á c i ó r a , így a z ő s k ö z ö s s é g és a k á r a k o m m u n i z m u s v i s z o n y a i r a is. A MARXista i r o d a l o m b a n az u r a l k o d ó á l l á s p o n t s z e r i n t 4 a m a g a t a r t á s i s z a b á l l y a l k a p c s o l a t o s f e l é p í t m é n y i elemek e g y f a j t a történ e l m i s o r r e n d e t m u t a t n a k (1. ábra).

4

Pl. [Ajlekszandr (GJeorgievics Szpirkin A tudat eredete (Budapest: Gondolat 1963) és Feri, szemben — egyebek közt — HELLER ÁGNES felfogásával.

[1964]

9

az ember kiválása

ősközösségi társadalom

, osztalytarsadalom

osztálynélküli társadalom

1. ábra

E s z e r i n t az erkölcsi, illetőleg a h o z z á később k a p c s o l ó d ó v a l l á s i s z a b á l y o k elégségesek voltak a h h o z , h o g y egy a n t a g o n i s z t i k u s ell e n t m o n d á s o k által m é g nem t e r h e l t t á r s a d a l o m b a n a k ö z ö s s é g i v i s z o n y a i k , közös és egzisztenciális e g y m á s r a u t a l t s á g u k v i s z o n y a i között a t á r s a d a l m i e g y s é g g e l s z e m b e n teljes ö n t u d a t á r a m é g n e m e m e l k e d e t t i n d i v i d u u m m a l s z e m b e n a közösség által m e g k í v á n t r e n d e t f e n n t a r t s á k ; és csak a reális a n y a g i é r d e k e k a n t a g o n i s z t i k u s s z e m b e n á l l á s á n a k kifejlődésével, a z o s z t á l y t á r s a d a l o m s z ü l e t é s é vel, az á l l a m i s z e r v e z e t létrejöttével egyidőben s z ü l e t e t t meg a jog. A jog a z o n o s genus proximurn m e l l e t t sajátos differentia specifica kifejlesztésével érte el, h o g y a m a g a t a r t á s i s z a b á l y b a n f o g l a l t a k a t az a n y a g i l a g ellentétes é r d e k ű e k t ő l is kikényszerítse; e g y s z e r s m i n d az erkölcsi és vallási s z a b á l y o k a t is differenciálta a t á r s a d a l o m tag o z ó d á s á n a k megfelelően. E jellemzésből e g y é r t e l m ű e n k i o l v a s h a t ó , h o g y a m a g a t a r t á s i s z a b á l y n a k szolgálati szerepe v a n , e s z k ö z n e k minősül, m e l y adott és felismert érdek alapján k i t ű z ö t t c é l szolgálatában áll. Ö n m a g á b a n n e m a valóság m e g i s m e r é s é n e k ö n á l l ó m o z z a n a t a (mint a v a l ó s á g r ó l v a l a m i t t é n y k é n t állító vagy t a g a d ó a s s z e r t o r i k u s ítélet), c s u p á n a n n a k terméke, e s z k ö z k é n t t ö r t é n ő a l k a l m a z á s a , gyakorlati felhasználása. LENIN a HEGELÍ logikával kapcsolatban az alábbiakat jegyzi m e g konspektusában:

10

A MAGATARTÁSI SZABÁLY ÉS A Z OBJEKTÍV IGAZSÁG

„1. premissza: ... (szubjektív cél) versus valóság ... 2. premissza: a külsőleges eszköz (szerszám), (az objektív) 3. premissza: azaz a következtetés: a szubjektív és az objektív egybeesése, a szubjektív eszmék próbája, az objektív igazság kritériuma." Egyetlen p é l d á v a l m e g v i l á g í t v a a f e n t i e k t ü k r é b e n a m a g a t a r t á s i szabály eszközjellegét: 1 . mozzanat: a valóság valamely szeletének m e g i s m e r é s e , egy t ö r v é n y s z e r ű s é g f e l i s m e r é s e — e z megfelel a társadalmi mozgás bizonyos szintű megismerésének; 2 . m o z z a n a t : a felismert t ö r v é n y s z e r ű s é g é r t e l m é b e n e s z k ö z készítése (pl. egy baltáé) a valóságra k e d v e z ő i r á n y b a n g y a k o r l a n d ó h a t á s r a , a v a l ó s á g n a k az e s z k ö z k é s z í t ő é r d e k é b e n t ö r t é n ő m e g v á l t o z t a t á s á r a — ez megfelel a s z a b á l y m e g s z ö v e g e z é s é n e k és k i b o c s á t á s á n a k ; 3 . m o z z a n a t : a gyakorlat m i n t a megismerés helyességének próbaköve (LENIN: „A cselekvés e r e d m é n y e a s z u b jektív m e g i s m e r é s próbája"), s egyben mint az e s z k ö z célszerűségének, célhoz viszonyított megfelelésének kritériuma — ez megfelel egyfelől az érdek, másfelől a magatartási szabály érvényesülése által kiváltott hatás mint e r e d m é n y egymással való egybevetésének. 5 Összefoglalva az e d d i g elmondottakat, leszögezhetjük: az objektív i g a z s á g fogalma egy viszony fogalma, mely a megismerő alany által tükrözött kép és a megismerés tárgya mint objektív tény közötti adekvációt fejezi ki. Az objektív igazság igénye csak a tényleges tükrözéssel s z e m b e n helyénvaló. Azon tükrözési formákkal s z e m b e n jogosult tehát elméletileg, amelyek nemcsak nyelvileg és kijelentő m o n d a t k é n t kifejezettek (vagy kifejezhetők), h a n e m egyben ú n . asszertorikus ítéletek is. Az i g a z s á g igénye ö n m a g á b a n a m a g a t a r t á s i s z a b á l l y a l s z e m b e s z e g e z e t t e n fel sem v e t h e t ő . Az i g a z s á g fogalma n e m azonos s e m az i g a z s á g o s s á g , sem a céls z e r ű s é g v a g y g y a k o r l a t i helyesség ( m i n d e n n a p i é r t e l e m b e n v e t t ) f o g a l m á v a l . A h o g y a n e g y eszközzel (pl. baltával) k a p c s o l a t b a n nem b e s z é l h e t ü n k igazságról, csak e s z k ö z és cél, illetőleg érdek viszonyáról, tehát a l k a l m a z h a t ó s á g r ó l v a g y megfelelőségről, u g y a n -

5

A két idézetre lásd [Vladimir Iljics] Lenin Művei 38 (Budapest 1961), 201. és 203. o.

[1964]

11

ú g y e g y m a g a t a r t á s i szabály k a p c s á n is k i z á r ó l a g ez u t ó b b i r ó l beszélhetünk. A m u n k a e s z k ö z és a m a g a t a r t á s i szabály k ö z ö t t egyebek m e l l e t t az a l é n y e g e s k ü l ö n b s é g , hogy a z utóbbit n y e l v i f o r m á b a n f e j e z z ü k ki — a m i első látszatra igen m e g t é v e s z t ő . Ezért egy i n t e r m e z z ó k é n t k ö z b e i k t a t o t t p o n t b a n é r i n t j ü k ezt a k é r d é s t , majd r á t é r ü n k a f o r m á l i s logikai e l e m z é s r e .

III. A m a g a t a r t á s i s z a b á l y o k k i a l a k u l á s a n y i l v á n v a l ó a n az e m b e r n e k az állatvilágból t ö r t é n ő kiválása u t á n k ö v e t k e z e t t be. A k i a l a k í t á s u k r a i r á n y u l ó igény a „ t e r m e l é s " akkori á l l a p o t a által m á r m e g követelt k o m m u n i k á c i ó , illetőleg a z emberi b e s z é d n e k , a n y e l v n e k az előbbivel p á r h u z a m o s létrejöttét követően f o r m á l ó d h a t o t t m e g , mivel a m a g a t a r t á s i szabály létének feltétele a m á r kialakult k o m m u n i k á c i ó , a kölcsönös érintkezés — hiszen e n n e k s z a b á l y o z á s á r a i r á n y u l t ; ezért n y i l v á n v a l ó a n n y e l v i f o r m á b a n fejeződött is ki. 6 A l e g k o r á b b i m a g a t a r t á s i s z a b á l y o k i m p e r a t i v jellegűek v o l t a k , s csak h o s s z ú fejlődés u t á n váltak a k e z d e t b e n t ú l n y o m ó r é s z t tiltó s z a b á l y o k kijelentő m o n d a t f o r m á j ú v á (elsősorban a jogszabályok). A m o n d a t g o n d o l a t i egységet, e g y ö n m a g á b a n is értelmes k ö z lést foglal m a g á b a n . A m o n d a t o k e g y m á s b a á t a l a k í t h a t ó k a n é l k ü l , hogy a l a p v e t ő tartalmuk lényeges változást s z e n v e d n e (pl. „Te m o s t el fogsz m e n n i . " „ N e m m e n n é l m á r el?" „Bárcsak e l m e n n é l ! " „ M e n j el!") — m á r a m e n n y i b e n a h a n g s ú l y s a k ö r ü l m é n y e k az a z o n o s é r t e l m e t l e h e t ő v é teszik. KLAUS megfogalmazása szerint „gondolataink a reális ö s s z e f ü g g é seknek t u d a t u n k b a n való visszatükröződései". 7 Bizonyos visszatükröződések igen áttételesek is lehetnek, például egy ítélet a valóság 6

Itt csak utalhatok a kérdést meggyőzően tárgyaló több műre, pl. Lewis H[enry] Morgan Az ősi társadalom [Ancient Society, Chicago 1907] (Budapest: Gondolat 1961); Friedrich Engels A család, a magántulajdon és az állam eredete; Gordon Childe A civilizáció bölcsője [What Happened in History, Penguin 1954] (Budapest: Gondolat 1959) [Studium Könyvek II]; Szpirkin, és így tovább. Georg Klaus Bevezetés a formális logikába (Budapest: Gondolat 1963), 17. o.

12


valamely szeletét tükröző ítéletről szóló ítéletről. A fenti definícióval kapcsolatos különféle kérdéseket a MARXista irodalom m é g nem tisztázta kellő mélységben; ilyen a n o n - a s s z e r t o r i k u s ítél e t ek köre is, s ezen belül az ün. értékítéletek valóságtükröződésének kérdése. CARNAP, az Egyesült Á l l a m o k b a n é l ő n é m e t s z á r m a z á s ú neopozitivista t u d ó s m i n d e n értékítéletet n o n - a s s z e r t o r i k u s n a k tart. V é l e k e d é s é n e k ideológiai g y ö k e r e az a törekvés, h o g y m i n d e n ú n . m e t a f i z i k a i e l e m e t a verifiability k ö v e t e l m é n y é v e l k i k ü s z ö b ö l j ö n a filozófiai k u t a t á s szférájából, s ezzel kiiktassa az a l a p v e t ő ontológiai-világnézeti kérdésfeltevéseket, a n o r m a t í v e t i k á t és esztétikát, v a l a m i n t pszichológiát, és csak az ú n . logikát tartsa meg e „ m e g t i s z t í t o t t " filozófiában, tehát k i z á r ó l a g a logikai analízist. Tém á n k k a l k a p c s o l a t b a n a k ö v e t k e z ő k e t írja: „csupán megfogalmazás kérdése, vajon végül egy normát vagy egy értékítéletet állapítunk-e meg. A norma vagy szabály felszólító formájú, pl. 'Ne ölj!' Az ennek megfelelő értékítélet így hangzik: »A gyilkosság rossz.« [...] »A gyilkosság rossz« értékmegállapítás azonban [...] — jóllehet a szabályhoz hasonlóan csupán egy bizonyos kívánság kifejezése — nyelvtanilag kijelentő mondat formájú. A legtöbb filozófust megtévesztette ez a forma, s azt gondolták, hogy az értékmegállapítás valójában asszertorikus ítélet [...]. Valójában azonban az értékmegállapítás nem egyéb, mint félrevezető nyelvtani formában kifejezett parancs. Hatással lehet az emberek cselekedeteire, s ezek a hatások vagy összhangban vannak kívánságainkkal, vagy nem; de mindez sem nem igaz, sem nem hamis. Nem állít semmit; s nem is bizonyítható, de nem is cáfolható. [...] [N]em is vezethetünk le belőle semmilyen jövőbeli tapasztalatra vonatkozó ítéletet sem." Azzal az ítélettel szemben, hogy „Ha az ember m e g ö l valakit, akkor lelkiismeretfurdalást fog érezni", a következőket válaszolja: „Ez az ítélet a z o n b a n s e m m i k é p p e n sem vezethető le »A gyilkosság rossz« ítéletből; c s u p á n az illető jellemére és érzelmi reakcióira vonatkozó pszichológiai ítéletekből vezethető le." CARNAP e tételének 8 kritikai feldolgozása n e m lehet jelen d o l g o z a t u n k tárgya; kellő mélységben külön kellene foglalkozni véle; itt most csak gondolatébresztő volta miatt idéztük.

g

Rudolf Carnap Philosophy and Logical Syntax (London: Kegan Paul 1935), I. fej.

[1964]

13

A logika tükrében egyes nyelvi kifejezéseknek egymástól g y ö k e r e s e n eltérő logikai értéke lehet. E z e n ö s s z e f ü g g é s e k k i d o l g o z á s a ismeretelméleti feladat. Például a ' h a , akkor' k o p u l a szerepelhet c s u p á n h i t e t l e n s é g ü n k kifejezésére; e g y s z e r ű időbeli e g y m á s u t á n b a n ( a m i k o r n i n c s o k s á g i ö s s z e f ü g g é s , c s a k ú n . i m p l i k á c i ó : ilyen p l . logik a i l a g a b ű n t e t t e l k ö v e t é s e u t á n a s z a n k c i ó k i s z a b á s a ) ; lehet o k s á g i v i s z o n y kifejezése; és végül, l o g i k a i e g y i d e j ű s é g kifejezése is. H a s o n l ó k é p p e n KLAUS s z e r i n t az est k o p u l a is e l t é r ő logikai é r t é k k e l s z e r e p e l h e t . Vagyis v a l ó s á g é r t é k ü k e t tekintve a m a g a t a r t á s i s z a b á lyok n y e l v i alakja f é l r e v e z e t ő n e k b i z o n y u l h a t . í m e , i d é z z ü n k fel egy e r k ö l c s i szabályt: „ N e rabolj!"; é s e g y j o g s z a b á l y t : „ A d á s v é t e l i s z e r z ő d é s a l a p j á n az e l a d ó köteles a d o l o g t u l a j d o n á t a v e v ő r e á t r u h á z n i és a d o l g o t a v e v ő birtokába b o c s á tani, a v e v ő p e d i g köteles a v é t e l á r a t m e g f i z e t n i és a d o l g o t átv e n n i . " (Polgári törvénykönyv, 365. § (1)). E két m a g a t a r t á s i s z a b á l y n y e l v i k i f e j e z é s é n e k e l t é r ő voltát a z erkölcsi és a jogi szabály e l t é r ő s p e c i f i k u m a i n k í v ü l nyelvi k i f e j e z é s ü k fejlődése is n a g y m é r t é k b e n meghatározza." Az első m o n d a t imperatív-tiltó, míg a második állítmányaként a 'köteles; k ö t e l e s ' s z e r e p e l . Az a t é n y , h o g y a j o g s z a b á l y o k általában m i n d m a g a t a r t á s i s z a b á l y o k , n e m zárja ki, h o g y j o g s z a b á l y i vagy t ö r v é n y i k ö n t ö s b e n s z e r e p e l h e t n e k a s s z e r t o r i k u s í t é l e t e k is. Az a l k o t m á n y o k b a n (és k ü l ö n ö s e n p r e a m b u l u m a i k b a n ) h e l y e t foglaló v a l ó d i a s s z e r t o r i k u s ítéletek n e m t u l a j d o n k é p p e n i m a g a t a r t á s i s z a b á l y o k , sőt m é g a j o g s z a b á l y o k h o z k é p e s t j á r u l é k o s jellegűek is — a n n a k e l l e n é r e , h o g y p é l d á u l az a l k o t m á n y m e g h a t á r o z ó d o k u m e n t u m , l é v é n ez áll egy o r s z á g j o g f o r r á s i r e n d s z e r e h i e r a r c h i á j á n a k a z élén. A z o n b í r á l a t o k k ö z ö t t , a m e l y e k a z A. J. VlSINSZKI] által j a v a s o l t jogfogalmat érintették, 1 " szerepel e g y olyan v é l e m é n y is, amelyik hiányolta, h o g y a vitatott jogfogalom n e m tartalmazza annak t é n y é t , h o g y a szovjet a l k o t m á n y d e k l a r a t i v e rögzíti a szovjet t á r s a d a l m i b e r e n d e z k e d é s t , b i z o n y o s a l a p v e t ő státuszokat, és így tovább. A z t hiszem, az ilyen jellegű jogszabályi tartalmak járulékos volta n y i l v á n 9 A Sir Sumner Henrik Maine A jog őskora (Budapest: Magyar Tudományos Akadémia 1875) által felvázolt alapvető fejlődésrajzra gondolok — az imperativ, büntető jellegű szabályozástól induló mozgásra a status, majd a contractus felé. 10 Vő. Feri.

14


való, a m e n n y i b e n a jog eredetére és fő funkcióinak fejlődésére ügyelünk. A jogot n e m azért alkották meg, h o g y valamely létező állapotot a maga k i a l a k u l t f o r m á j á b a n rögzítsen, h a n e m azért, h o g y az e m berek t e v é k e n y s é g é r e b e f o l y á s t g y a k o r o l j o n . M i n d e n jogszabályi tartalom az é r v é n y e s í t e t t é r d e k e k által m e g h a t á r o z o t t b e f o l y á s g y a korlást szolgálja.

IV. A k ö v e t k e z ő k b e n a k é r d é s formáilogikai v i z s g á l a t á h o z kívánok n é h á n y a d a l é k k a l járulni, a z alábbi j o g s z a b á l y p é l d a k é n t vételével: „Aki mást m e g ö l , öt évtől tizenöt évig t e r j e d ő s z a b a d s á g v e s z t é s s e l b ü n t e t e n d ő . " {Büntető törvénykönyv, 253. § (1)). (Polgári jogszabályt is v i z s g á l h a t n á n k per analogiam, de a ' k ö t e l e s ' szó h a s z n á l a t a o k á ból a m e g f e l e l ő szankciót be kellene h e l y e t t e s í t e n ü n k , s ez a s z e m léltetésben s z ü k s é g t e l e n n e h é z k e s s é g e t e r e d m é n y e z n e . ) 1. „A jog a z u r a l k o d ó o s z t á l y t ö r v é n y i e r ő r e emelt akarata", 1 1 „le droit est Vexpression de la volonte du groupe social"12 — a jog a társ a d a l m i c s o p o r t a k a r a t á n a k kifejezése, é s így tovább. KLAUS így vélekedik: „ K i m o n d h a t u n k kéréseket, k í v á n s á g o k a t , p a r a n c s o k a t , a m e l y e k n e k s e m m i k ö z ü k a logikához." 1 3 A v a g y , KLAUSt f o l y t a t v a : „A d o l g o k és tényállások csak létezhetnek. I g a z a k vagy h a m i s a k csak az ítéletek, a m e l y e k a d o l g o k r a vagy t é n y á l l á s o k r a v o n a t k o z n a k . [...] [1 Ítéletek a z o k a kijelentő m o n d a t f o r m á j á b a n kifejezett g o n d o l a t o k , a m e l y e k n e k az a tulajd o n s á g u k v a n , hogy [...] e g y tényállás fennállását v a g y fenn n e m állását állítják, azaz ' i g a z a k vagy h a m i s a k ' [.,.]." 14 ARISZTOTELÉSZ szerint pedig az i g a z s á g nem m á s , mint e g y ítélet és az ítélet által kifejezett tényállás közötti v i s z o n y . 1 5 11

Marx és Engels A Kommunista Kiáltvány [1848], Antalffy György és Halász Pál, stb. 12

Henri Lévy-Bruhl La sociologie du droit (Paris: Presses Universitaires d e France 1961). 13 Klaus, 12. o. 14 Uo., 35. o. 15 Arisztotelész Metafizika, IX. könyv 10. fej.

[1964]

15

2. A jogszabály csak logikai i m p l i k á c i ó alakjában fejezhető ki. Az implikáció kopulája a 'ha, a k k o r ' kötőszó. E n n e k — KLAUS kifejezésével élve — különféle logikai értéke lehet: — b i z a l m a t l a n s á g kifejezése; pl. „Ha ezt a játszmát m e g n y e red, a k k o r m e g e s z e m a k a l a p o m ! " — ez az első tétel h a m i s s á g á n a k k i m o n d á s á t célozza. — tisztán materiális; pl. " H a 1 + 1 = 2 , a k k o r a réz f é m . " — logikai egyidejűség, szükségszerű kapcsolat; pl. „Ha e g y hár o m s z ö g derékszögű, akkor oldalaira nézve é r v é n y e s PYTHAGORAS törvénye." — időbeli k ü l ö n b s é g , kauzális (természettörvényi!) k a p c s o l a t tal; pl. „ H a b e f ű t ö k a kályhába, a k k o r a s z o b á b a n meleg l e s z . " A m a g a t a r t á s i s z a b á l y b a n foglalt c s e l e k m é n n y e l , illetőleg előírással s z e m b e n t a n ú s í t o t t m a g a t a r t á s és a s z a n k c i ó közötti v i s z o n y tisztán implikatív. A t e r m é s z e t t ö r v é n y r e n d j e szerinti s z ü k s é g s z e r ű s é g r ő l szó s e m lehet (ld. pl. a felderítetlen eseteket!), t e h á t a m a g a t a r t á s i szabály ú n . materiális implikáció f o r m á j á b a n f e j e z h e t ő csak ki. (A logika p e r s z e ezeket is vizsgálja, d e legfeljebb k i z á r ó l a g ö n m a g u k b a n vett i g a z s á g u k r ó l lehet szó, és n e m tartalmi ö s s z e f ü g g é s r ő l . Hiszen tartalmilag ezek lehetnek é r t e l m e t l e n e k is, továbbá o l y a n o k , a m e l y e k n e k a v a l ó s á g b a n tisztán s e m m i s e m felel meg; ilyen pl. a / 2 - v e l végzett m ű v e l e t . ) Egy m a g a t a r t á s i szabály „ i g a z s á g a " nem l e h e t a n n a k f ü g g vénye, h o g y m i n d e n cselekményelkövetést, t é n y á l l á s s z e r ű s é g e t követ-e t é n y l e g e s e n valamiféle s z a n k c i ó . Ebben a h i p o t e t i k u s h e l y zetben u g y a n i s k i d e r ü l n e , hogy a jogszabály m i n d e n e s e t b e n „ h a m i s " , hiszen teljes felderítettség a g y a k o r l a t b a n aligha f o r d u l elő. 3. Az implikáció a l k a l m a z h a t ó m e s t e r s é g e s e m b e r i v i s z o n y o k r a ; pl. „A p a r a s z t k i i n d u l ó helyzetből két lépést m e h e t eleire", v a g y „ A h á r o m s z ö g s z ö g e i n e k összege 180°-nál kisebb." Ezekben az e s e tekben KLAUS szerint értelmetlen l e n n e a n n a k k é r d é s e , v a j o n az ítélet az objektív i g a z s á g n a k megfelel-e, vagy s e m . Csak a b b a n az esetben jogos az igazságra v o n a t k o z ó kérdés, h a ezeket a z ítéleteket az alábbiak s z e r i n t átalakítjuk: „Ha a s a k k b a n ezek és e z e k a s z a b á l y o k é r v é n y e s e k , akkor a p a r a s z t n a k lehetséges i n d u l ó helyzetből két lépést t e n n i e előre", v a g y „Ha a h i p e r b o l i k u s g e o m e t r i á b a n ezek és e z e k az a x i ó m á k é r v é n y e s e k , a k k o r a s z ö g e k

16


ö s s z e g e h á r o m s z ö g e s e t é b e n s z á z n y o l c v a n foknál k i s e b b " , és így tovább. U g y a n e z é r v é n y e s a j o g s z a b á l y o k r a n é z v e is: l o g i k a i f o r m á r a átalakítva h a s o n l ó a n n é z n é n e k ki a p o l g á r i és a b ü n t e t ő j o g i s z a b á l y o k ; azaz logikai f o r m á b a n fel kellene tüntetni g y a k o r l a t i l a g a j o g r e n d s z e r n e k a kérdéses p a r a g r a f u s r a v o n a t k o z ó teljes a n y a g á t ; v i s z o n t m i u t á n m á r kijelentettük, hogy „ e z e k és ezek a s z a b á l y o k é r v é n y e s e k " , u g y a n e z t t é n y k é n t m e g j e l ö l n ü n k i m m á r tiszta t a u t o lógia lenne, h i s z e n most m á r az e l m o n d o t t a k a t e g y s z e r ű e n „ k ö v e t keztetésekként" s e m m i t m o n d ó a n ismételgetnénk. A m a g a t a r t á s i szabály „ i g a z s á g á n a k " kérdése e n n y i b e n értelm e t l e n , mert — az „ i g a z s á g " csak ö n m a g á r a v o n a t k o z n a , s ez tautológia; — az e l k ö v e t é s és a s z a n k c i ó k ö z ö t t t e r m é s z e t t ö r v é n y i jellegű szoros és s z ü k s é g s z e r ű o k s á g i viszony n e m áll f e n n ; és tautologikus azért is, mert — a h a t á l y o s j o g r e n d s z e r logikai e g y s é g e t r e á l i s a n n e m alkot, legfeljebb csak h i p o t e t i k u s a n , h i s z e n egyes p a r a g r a f u s a i b ó l logikailag n e m k ö v e t k e z n e k más p a r a g r a f u s o k . A m e n n y i b e n pedig reális é l e t v i s z o n y o k b a n k e r e s n é n k a logikai-reális ö s s z e köttetést, ú g y ez a f e n t e b b i pontok m i a t t esne ki. Következésképpen még ilyen vonatkozásban sem felelhetne m e g egyebek közt a LUNDSTEDTi ún. realista j o g m e g h a t á r o z á s 1 6 s e m , mely szerint a jog a n n a k előrelátása és h i p o t e t i k u s m e g j ö v e n d ö lése, hogy a d o t t m a g a t a r t á s tanúsítása v a g y nem t a n ú s í t á s a e s e t é n mit fognak csinálni az illetékes bírósági (stb.) s z e r v e k ; mert ez a jövendölés a jövőre v o n a t k o z i k , s az ítélet bármely tagjának e g y szeri h a m i s s á g a esetén a teljes d e t e r m i n i z m u s a l a p j á n m á r m a g á t a m e g h a t á r o z á s t ki kellene b ő v í t e n ü n k m i n d e n s z á m b a j ö h e t ő m o z z a nattal; s így b á r „igaz" jogot k a p n á n k , ez a jogi „ i g a z s á g " é p p e n olyan k ö z ö m b ö s m a r a d n a az elmélet és a gyakorlat s z á m á r a , m i n t ha e g y s z e r ű e n n o n - a s s z e r t o r i k u s n a k v e t t ü k volna a m a g a t a r t á s i szabályokat.

16

A. Vilhelm Lundstedt Unwissenschaftlichkeit der Rechtswissenschaft I—II (Berlin-Grunewald 1932-1936).

17

[1964]

V. Az e l ő b b említett b ü n t e t ő j o g i s z a b á l y t m o s t m e g p r ó b á l j u k logikailag is m e g v i z s g á l n i . Egy ítélet n o n - a s s z e r t o r i k u s jellege nem azt jelenti, hogy logikai műveleteket nem végezhetnénk véle; csupán e n n y i t jelent: m a g a az ítélet n e m r e á l i s t ü k r ö z é s , h a n e m egy m e g e l ő z ő valóságos tükrözés e r e d m é n y é n e k nyelvi f o r m á b a n történő további alkalmazása. A szemléltetés további k ö n n y í t é s e végett p é l d á n k a t t o v á b b egys z e r ű s í t h e t j ü k : 1 7 „ A k i embert öl, f e l a k a s z t a n d ó . " Ez a tétel logikai n o r m á l - f o r m á b a n kifejezve a k ö v e t k e z ő k é p p e n írható le: Valaki, ha embert öl, felakasztják, és ha nem öl embert, akkor emberölésért nem akasztják fel. A m o n d a t m á s o d i k része n o r m á l f o r m á b a n így írható le: ...és ha nem öl embert, akkor nem áll az, hogy embert öl és felakasztják. Ez összetett k o n j u n k t í v m o n d a t : első fele e g y s z e r ű i m p l i k á c i ó (materiális!), m á s o d i k fele pedig — második részét tekintve — összetett implikáció. Ez f o r m á l i s a n ábrázolva a k ö v e t k e z ő k é p l e t e t adja: p = embert öl q = felakasztják i = igaz h = hamis

A tétel igazság-mátrix táblázata pedig a k ö v e t k e z ő (2. á b r a ) : 17

A műveletekre és jeleire lásd Klaus, valamint [AJlekszandr [I]vanovics Popov A matematikai logika elemei (Budapest: Gondolat 1961) [Studium Könyvtár 27].

18


V

1

p ->

i i h h

i h i h

i h i i

q p ll It i i

p->q i i h i

i i It i

i h h i

2. ábra E r e d m é n y ü n k s z e r i n t a l o g i k a i m o n d a t a k k o r és c s a k i s a b b a n az e s e t b e n lesz l o g i k a i l a g igaz, h a p és q e g y a r á n t igaz v a g y e g y a r á n t hamis. Végezetül m e g j e g y z e n d ő , hogy mivel a mátrix-táblázatban megfigyelhető, h o g y a k o n j u n k c i ó második fele igazságértéke azonos (/> —> q ) és [/? —> ( p —> <:/)] esetén, ebből felállítható a m a g a t a r t á s i szabály ekvivalens formállogikai alapformája is:

—» q)•

—»"<7).

A JOG MEGHATAROZASANAK NEHANY KÉRDÉSE AZ AUSZTRÁL JOGELMÉLET TÜKRÉBEN* IMMANUEL KANT híres és s o k a t idézett m o n d a t á n a k elhangzása óta — „a jogászok m é g mindig meghatározást k e r e s n e k a jogról alkotott fog a l m u k h o z " 1 — a polgári j o g t u d o m á n y b a n a jog definícióját illetően e g y r e inkább szkeptikus hangvétellel találkozhatunk. M á s f é l évszáz a d d a l KANT u t á n MAX RADIN már nyíltan az agnoszticizmus mellett foglal állást: „Közülünk azok, akik tanultak alázatosságot, felhagytak m á r a kísérlettel, hogy meghatározzák a jogot." 2 Úgy tűnik, mintha az ismeretelméletnek kizárólagosan t u d o m á n y o s kérdésként felvetődő válsága idézné elő ezt a jelenséget; okát a z o n b a n mélyebben kell ker e s n ü n k . Egy antagonisztikus osztályellentéteken felépülő társadalmi r e n d éppen osztály kötöttségei miatt aligha engedheti m e g t u d o m á n y á n a k , hogy a társadalmi jelenségek lényegét nyíltan feltárja. Megeshet tehát, h o g y a válaszadás s z ü k s é g k é p p e n egyidejű misztifikációval társul. Talán egy ilyen szándék filozófiai megalapozásának tek i n t h e t ő az a „ m e s t e r s é g e s e n " kialakított ismeretelméleti válság is, a m e l y a szubjektivizmus eluralkodásán keresztül bevallottan valamiféle agnoszticizmus felé tart. A z 1961-ben S y d n e y - b e n m e g a l a k u l t A u s z t r á l Jogfilozófiai Társ a s á g 1961. n o v e m b e r 25-i ülésének m i n d k é t e l ő a d ó j a , JULIUS

A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogelméleti Tanszékén 1964 táján tudományos pályamunkaként született és elismerést nyert dolgozat alapján. 1 Immanual Kant A tiszta ész kritikája ford. Alexander Bernát és Bánóczi József (Budapest: Franklin 1891), 441. o. 2 Max Radin 'A Restatement of Hohfeld' Harvard Laxv Review 51 (1938), 1145. o. Id. Blackshield (4. jegyzet), 35. o.

20

[1964]

STONE3 és ANTHONY R. BLACKSHIELD4 e g y a r á n t kísérletet tett arra, h o g y a jog m e g h a t á r o z á s á n a k ú t j á b a n álló problémákat felvázolják, m a j d a jognak — legalább is első megközelítésben alkalmasnak tetsző — m e g h a t á r o z á s á t megadják. M á r előzetesen is megjegyezhetjük, h o g y az elemzés síkján e két problémakör b i z o n y o s tekintetben önállósul, elválik egymástól. Bár ez meghatározásaiknak csak javát szolgálja, érdemes m e g j e g y e z n ü n k , h o g y konkrét jogmeghatározása során egyik szerző s e m ragaszkodott következetesen mindahhoz, a m i t pedig korábban a jogról vagy a meghatározásról m a g a elmondott. Előadásaikat két szempontból kívánjuk vizsgálódás tárgyává tenni: (I) mely t é n y e z ő k m e r ü l n e k fel m o s t a n s á g a p o l g á r i j o g t u d o m á n y b a n , a m e l y e k a k a d á l y o z z á k v a g y nehezítik a jog meghatározását, s m e n n y i b e n tényleges vagy álproblémák ezek? és (II) m e n n y i r e tetszik h e l y t á l l ó n a k a jog általuk javasolt m e g h a t á r o z á s a saját m e g f o n t o l á s a i n k szerint?

I. A polgári j o g t u d o m á n y n a k a jog m e g h a t á r o z á s á v a l k a p c s o l a t o s l e g f ő b b p r o b l é m á i t az alábbiak szerint c s o p o r t o s í t h a t j u k : ( I ) a 'jog' s z ó h a s z n á l a t a n e m e g y n e m ű , h a n e m h e t e r o g é n ; (2) a jog összetett, k ü l ö n ö s i s m e r e t t á r g y ; (3) a jog m i n t „ k u l t ú r f o g a l o m " is s a j á t o s ; (4) a ' j o g ' és 'a jog' k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g t é t e l t á l t a l á b a n e l h a n y a g o l j á k ; (5) m a g á v a l a m e g h a t á r o z á s s a l k a p c s o l a t b a n is f e l v e t ő d n e k e l v i és ism e r e t e l m é l e t i p r o b l é m á k ; s v é g ü l (6) m a g a a m e g h a t á r o z á s kétes é r t é k ű . Mint r ö g v e s t látni f o g j u k , az (1), (5) és (6) k é r d é s c s o p o r t t a l e l s ő s o r b a n STONE foglalkozott, míg a (2), (3) és (4) p r o b l é m a k ö r t i n k á b b BLACKSHIELD fejtegette. 1. A ' j o g ' s z ó h a s z n á l a t á n a k h e t e r o g e n e i t á s a azt jelenti, hogy u g y a n a z t a szót eltérő környezetben és szövegösszefüggésben használva eltérő jelentést, értelmet k a p u n k . Példának okáért: u g y a n a z t a 'jog' s z ó t használjuk a 'pozitív jog' és 'természetjog' meg-5

Julius Stone 'Meaning and Role of Definition of Law' Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie (1963), Beiheft 39, 3-35. o. 4 Anthony R. Blackshield 'Some Approaches and Barriers to the Definition of Law' uo., 35-61. o.

A JOG MEGHATÁROZÁSA AZ AUSZTRÁL JOG ELM ÉLETBEN

21

jelölésére; az angol law a jogtudomány k ö r é n kívül is g y a k r a n előforduló kifejezés a 'szabály, törvény' értelmében; a n é m e t Recht és francia droit (hozzájuk s z á m í t v a a mi 'jog' szavunkat is) használatos az 'alanyi jog' és 'tárgyi jog' értelmében egyaránt, míg u g y a n e z e k n e k megjelölésére az angol k ü l ö n szavakkal rendelkezik (right és law).5 A 'jog' szó használatának többértelműsége által felvetett p r o b l é m á t m é g csak fokozza, h o g y a célzott jelentés olykor nem a közvetlen környezetből (jelzős szerkezet), h a n e m csak a s z ö v e g ö s s z e f ü g g é s b ő l (kontextus) derül ki, m e r t u g y a n a z t a szót a célzott jelentésre utaló jelző nélkül eltérő értelemben használják. Ez viszont annak szükségességére utal, hogy mielőtt a 'jog' kifejtésébe v a g y meghatározásába kezdhetnénk, meg kell h a t á r o z n u n k , hogy milyen értelemben is gondoljuk azt, aminek a tárgyalásával egyáltalán foglalkozunk. A nyelvészet ezt tanítja: „ m i v e l a szavakat jelentésük alapján használjuk, a jelentés s z ü k s é g k é p p e n független a környezettől [...], hisz előbb van azoknál, elsődleges az alkalmi környezethez képest. A környezet, a szomszédság n e m a jelentést módosítja, h a n e m a jel-tárgyat írja pontosabban körül." 0 A s z ó környezete tehát jelentése s z e m p o n t jából irreleváns. Ezért abban a z esetben, a m e n n y i b e n u g y a n a z t a szót eltérő környezetben használva e környezettől (jelzős szerkezettől) függ ő e n eltérő jelentést k a p u n k , ú g y formáját tekintve a z o n o s , tartalmilag mégis önálló szavakkal, nyelvi jelekkel v a n dolgunk. Ezek szerint egy nyelvi jelnek csak és kizárólag egyetlen jelentése lehet. A jel jelentése a jelenségek meghatározott és körülhatárolt osztályára utal. A d o t t osztályba pedig c s u p á n azok a jelenségek tartozhatnak, amelyeknek közös vonásaik lényeginek minősülnek. Ezért a m e n n y i b e n p é l d á u l 'fehér kutyá'-ról és 'fekete kutyá'-ról beszélünk, a 'kutya' jelentése változatlan marad, hiszen a 'fehér' és 'fekete' n e m a 'kutyá'ra mint nyelvi jelre, hanem a jelentés által leírt valóságos jel-tárgyra vonatkozik. Ellenben ha ' a l a n y i j o g ' -ról és ' t á r g y i jog'ról beszélünk, ú g y a 'jog' jelentése megváltozik, mivel az 'alanyi' és 'tárgyi' nem a jogra mint ilyenre vonatkozik, hanem arra utal, hogy u g y a n a z t a szót az első esetben „a személy lehetséges m a g a t a r t á s á n a k a [...] terjedelme és fajtája", 7 a második esetben pedig „ m a g a t a r t á s i

5

Stone, 9.0. Antal László A formális nyelvi elemzés (Budapest: Gondolat 1964), 197. o. 7 Peschka Vilmos A jogviszonyelmélet alu\rvető kérdései (Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1960), 168. o. 0

22

[1964]

szabályok rendszerbe foglalt összessége" 8 értelmében használtuk. Annak elismerése, hogy az 'alanyi jog' és 'tárgyi jog' esetében a 'jog' azonos fizikai tulajdonságú (azonos alakú), de k ü l ö n jelentéssel, s így a jel-tárgyak külön osztályával r e n d e l k e z ő két önálló nyelvi jel (szó), nem áll e l l e n t m o n d á s b a n a két kategória közötti ilyen kölcsönös feltételezettségi viszonnyal, amelyen belül meghatározónak b i z o n y u l a tárgyi jog szerepe. Sőt, tekintettel arra, hogy jel és jelentés viszonya — a jel fizikai tulajdonságait v é v e alapul — önkényes, 9 s a n n a k kérdése, hogy adott jelhez milyen adott jelentést rendelünk, értelmesen csakis a kérdéses nyelvi közösség történelmi fejlődésének sajátosságaival m a g y a r á z h a t ó , a fenti k ö r ü l m é n y az a l a n y i jog és t á r g y i jog szoros kapcsolatát m é g külön is hangsúlyozza. 1 0 A ' t e r m é s z e t j o g ' és a ' p o z i t í v , t á r g y i j o g ' viszonyát illetően a helyzet alapvetően más. M i n t ismeretes, a jognak természetjogias és a szó tágabb értelmében vett pozitivista felfogása két e g y m á s t kölcsönösen kiegészítő vélekedésként a jog fejlődését lényegében végigkíséri. A történelem tanúsága szerint azonban a természetjogias felfogásokat döntően (bár egyéb tényezők közrehatása mellett) mindig az adott tárgyi jog jellege s az általa játszott s z e r e p határozza meg: a természetjogi doktrínák nem az egyébkénti jogtól függetlenül, h a n e m mellette vagy ellene formálódtak m e g , s épp e jog védelme vagy támadása érdekében hivatkoznak jogon felüli, jogon túli elemekre. Mindkét kifejezésben a 'jog' szó a z o n o s nyelvi jel, tehát jelentése és jel-tárgya is azonos. A természetjognak — szerepe betöltése érdekében — s z ü k s é g e volt arra, hogy ö n m a g á t mint pozitivitással rendelkező szabályt (szabályösszességet) tüntesse fel. A n n a k kérdése pedig, h o g y természetjog a valóságban létezik-e (és létezhet-e), vagy sem, az ilyen összefüggésben szereplő 'jog' szó jelentése (és jeltárgya) szempontjából é p p e n annyira közömbös, mint például a ' t e h é n ' szó jelentésének (és jel-tárgyának) s z e m p o n t j á b ó l az a kérdés, vajon előfordul-e a természetben 'fekete tehén', vagy s e m .

8

Szabó Imre A szocialista jog (Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1963), 63. o. 9 Antal, 185. o. 10 Figyelemre méltó tény, hogy a kontinentális jogcsaláddal szemben az angolszász jog körében az angol nyelv külön szóval jelöli az alanyi és a tárgyi jogot. Ennek magyarázatát abban látjuk, hogy az angol jogi nyelv csak viszonylag későn, azután alakult ki, hogy az európai kontinensen az alanyi s a tárgyi jog fogalmai közötti elvi különbségtétel már megtörtént.


23

Mivel a megismerés sine qua nonja a fogalomalkotás, fogalmainkat p e d i g szavak, nyelvi jelek segítségével fejezzük ki, az alábbiakat kell m o n d a n u n k : a t u d o m á n y m ű v e l é s e feltételezi azon f o r m á k és eszközök tudatosítását, amelyekben s amelyek segítségével m e g i s m e r é s ü n k végbemegy. Esetünkben csak a nyelvészet segíthet fényt deríteni arra, h o g y az egy és ugyanazon s z ó n a k tekintett 'jog' a v a l ó s á g b a n két önálló nyelvi jelet takar ('alanyi jog' és 'tárgyi jog'), és ezért n e m egy szó heterogén használata, h a n e m több szónak, nyelvi jelnek azonos fizikai tulajdonsága (formája) az, ami félreértést okozhat. 2. A m e g h a t á r o z á s h o z nem elégséges annak tudása, hogy a 'jog' kifejezésen voltaképpen 'tárgyi jog'-ot értünk. Mindenekelőtt t u d n u n k kell, hogy a j o g mint i s m e r e t t á r g y , mint definiendum milyen jellegű, s a jelenségek mely csoportjához tartozik. Tekintettel arra, hogy a felépítmény intézményi oldalának körébe tartozó jelenségek közül az állam mellett a jog a „legpolitikusabb" jelenség, a j o g t u d o m á n y esetleg misztifikációval veszi körül, n e h o g y meghatározása adott érdekeket veszélyeztethessen. Ez v é g b e m e h e t úgy, h o g y — mint jelen esetben — a jogot „különös ismerettárggyá" emelik. BLACKSHIELD szerint „a jog nem lehet absztrakció abban az értelemben, a h o g y a n egy fa dolog". 1 1 Tehát a jog nem eszmei, de nem is t á r g y i valóság, hanem v a l a m i más — olyasmi, amit BLACKSHIELD a „kultürjelenség" fogalmában old fel. H a s o n l ó a v é l e m é n y e LUIS RECASENS SlCHESnek is, aki ú g y gondolja: a jog „ n e m testi, nem biológiai, nem pszichikai természetű, de n e m is tiszta érték-eszme (habár maga értéket valósít meg). A jog az objektivált e m b e r i élet birodalmába tartozik." 1 2 Ezzel persze c s u p á n látszólag válaszol az általa felvetett kérdésre is, h i s z e n nem fejti ki, hogy mit ért objektiváltságon. A jog különös ismerettárgyi jellege hangsúlyozódik ki BLACKSHIELDnél, amikor a jog összetettségének tudja be, hogy a j o g r e n d s z e r szabályai és fogalmai közt diszharmóniák, antinómiák és e l l e n t m o n d á s o k találhatók, és v a n n a k minőségek, amiket a rendszernek m i n t egésznek s z o k t u n k tulajdonítani (például stabilitás), a m i k n e k a jellegzetessége 11

Blackshield, 49. o. Luis Recasens Siches 'Human Life, Society and Law' in Lat in-American Legal Philosophies (Cambridge, Mass.: Harvard University Press 1948), 67. o. [20th Century Legal Philosophy Series 3], Id. Blackshield, 49. o. 12

24

[1964]

a z o n b a n éppen n e m az, hogy a jog de facto rendelkezik vélök, h a n e m inkább desiderata-]e\\egűck: a m i k r ő l csak g o n d o l j u k , hogy a jognak rendelkeznie kellene velük. 13 Ezen megállapítás mögött a z o n b a n egy történelmileg k ü l ö n ö s megfontolás jogosulatlan általánosítása rejlik. Bár igaz, hogy a jog n e m tekinthető logikailag zárt, ellentmondásoktól m e n t e s r e n d s z e r n e k (amit azok szoktak állítani, akik é p p e n a jog ö n m a g á b ó l történő továbbképzésének, módosításának elméleti alátámasztását kívánják), és történelmi fejlődése s o r á n mindig kívánalmak kereszttüzében állt, mindez ily erőteljesen hangsúlyozott problémaként mégis csak a legutóbbi időben, a múlt századvégtől, a m o n o p o lizálódás korában b u k k a n t elő, m i k o r is a jog megújulása a jogi stabilitás látszatának megőrzése érdekében formailag a korábbi szabadversenyes kapitalizmus jogszabályi anyaga alapján, ám tartalmilag azt m e g h a l a d ó a n m e n t végbe. Bármely feltételek k ö z t végső s o r o n a jognak az élet által történő túlhaladása idézheti elő a jogrendszer ellentmondásossá válását, ami végül megkérdőjelezheti stabilitását. 3. A jog „ k ü l ö n ö s i s m e r e t t á r g y i " jellegének l e g f o n t o s a b b v o n á s á t BLACKSHIELD — GUSTAV RADBRUCH szóhasználatával 1 4 élve — abban jelöli meg, hogy „ a j o g : » K u l t u r b e g r i f f « , az e m b e r i civilizáció olyan terméke, amely csak céljával összefüggésben határozható m e g " . l j Közelebbről s z e m ü g y r e véve m i n d e z az alábbiakat jelenti: „valamennyien v a l a m i k é p p e n bele vagyunk foglalva a jogba; azonban 13

Blackshield, 37-38. o. Gustav Radbruch Rechtsphilosophie 4. Aufl. (Stuttgart: Kohler 1950), 142. és köv. o. — Itt csak utalhatunk arra, hogy felfogásával BLACKSHIELD közelít a RADBRUCH által is követett neoKANTiánus irányzathoz. Mint ismeretes, KANT a „tiszta ész" és a „gyakorlati ész" szétválasztásának megfelelően különbséget tett a Sein és Sollen birodalma (mint a természettudományok, ill. a társadalomtudományok tárgya) között, mely utóbbi a Sein realitásával szemben mint irreális, racionalitásával szemben pedig mint irracionális jelent meg. E dualizmus merevségét a neoKANTiánusok — jelesül EMIL LASK és HEINRICH RiCKERT — azáltal oldották fel, hogy a két ellenpólus közé az „értékkel kapcsolatos valóságot" [wertbezogene Wirklichkeit] helyezték, melynek elemeit a „kultúra" gyűjtőfogalma alá vonták. Ám a lényeget illetően a jognak „kul túr foga lomként" felfogása lemondást jelent az oksági elvről a relativizmus, vagyis egy irracionális wertbeziehende Betrachtung javára. 15 Blackshield, 38.o. 14


25

azt, hogy »mi« a jog az egyén számára, az a funkció jelöli ki, amit a jog a kérdéses egyén érdekében betölt, ezt viszont az e g y é n n e k az a funkciója határozza meg, a m i őt a joggal kapcsolatba hozza". 1 6 A jog m e g h a t á r o z á s á h o z tehát szükséges, hogy az egyéneket típusokba soroljuk, majd m i n d e n típus vonatkozásában megvizsgáljuk a jognak i r á n y u k b a n betöltött funkcióját, s ezek e r e d m é n y e k é n t m e g k a p j u k v é g ü l a jog „jelentéseinek" katalógusát. Ez az eljárás „funkcionális megközelítésnek" nevezhető, a m i „kizárólagos eszköz arra, h o g y színt és dimenziót a d j u n k annak a fekete-fehér kétdimenziós vázlatnak, a m e l y n é l többet egy előzetes tájékozódás n e m nyújthat". 1 7 Ez a megközelítés nem e l ő z m é n y nélküli. M á r WILLIAMS leszög e z t e : „Egyetlen intelligens m ó d , hogy egy a 'jog'-hoz h a s o n l ó a n s o k j e l e n t é s ű s z ó m e g h a t á r o z á s á v a l f o g l a l k o z h a s s u n k , a n n a k elism e r é s e , hogy m a g á n a k a m e g h a t á r o z á s n a k kell s o k o l d a l ú n a k , sokr é t ű n e k lennie." 1 8 Ötkötetes ö s s z e g z é s é b e n ROSCOE POUND is a jog m i n t a hatósági d ö n t é s a u t o r i t a t i v a l a p j á n a k tartalmát e m b e r i kív á n a l m a k , v á r a k o z á s o k ö s s z e s s é g e k é n t fogta fel. 19 A f e n t i eljárás e z é r t azt a b e n y o m á s t kelti, h o g y BLACKSHIELD törekvése helyes: a j o g g a l mint összetett t á r s a d a l m i jelenséggel k a p c s o l a t o s felfogás u n k a t reálissá kell t e n n ü n k , h o g y e l k e r ü l j ü k „a jog v a l a m e l y lén y e g e s elemét m a g á v a l a joggal a z o n o s í t ó " „túlzott l e e g y s z e r ű s í t é s " buktatóját. 2 0 BLACKSHIELD eljárásánál a z o n b a n f e l m e r ü l a misztifikáció g y a n ú j a . H i s z e n a funkcionális m ó d s z e r r ő l t u d j u k , h o g y az egyes f o g a l m a k a t m e g f e l e l ő g y a k o r l a t i k ö v e t k e z m é n y e i k megjelölésével m a g y a r á z ó — s ezáltal az elméleteket e s z k ö z ö k k é a l a c s o n y í t ó — p r a g m a t i z m u s l e s z á r m a z o t t j a . Egyik v e z é r a l a k j a , WILLIAM JAMES m é g így v é l e k e d e t t : r e n d s z e r é b e n c s u p á n a h a n g s ú l y t változtatta m e g , hiszen a s k o l a s z t i k u s r e n d s z e r b e n „a h a n g s ú l y g o n d o l k o d á s u k elvein, e r e d e t é n , terminus a quo-ján v a n ; nál u n k az e r e d m é n y e n , a terminus ad quem-en. D ö n t ő i m m á r n e m a

lc

' Anthony R. Blackshield 'Pragmatism and Valid Law' Sydney Law Review 3 (1961), 499. o. Id. Blackshield 'Some Approaches...', 38. o. 17 Blackshield 'Some Approaches...', 48. o. 18 G. Williams 'The Controversy Concerning the Word „Law"' in Philosophy, Politics and Society ed. P. Laslett (1956), 155. o. Id. Stone, 11. o. 19 Roscoe Pound Jurisprudence III (St. Paul, Minnesota: West 1959), 5. o. 20 Blackshield, 36. o.

26

[1964]

h o n n a n , h a n e m a hová." 2 1 U g y a n ú g y , a h o g y a n a pozitivizmus atyja, AUGUSTE COMTE is a „ m e t a f i z i k u s " pourquoi? k é r d é s é t a „ p o z i t í v " comment?-ra cserélte, a p r a g m a t i z m u s s z á m ű z t e a „ s k o l a s z t i k u s " from where?-1, h o g y „ t i s z t á n " k a p h a s s a m e g a választ a where? kérdésére. A „ m i é r t ? " és „ h o n n a n ? " feláldozása a z o n b a n e g y ú t t a l a l é n y e g f e l á l d o z á s a a f u n k c i ó , a „ h o g y a n ? " és „ h o v á ? " k e d v é é r t . Mindez pedig m á r a meghatározás szubjektivizálásához, viszonylagossá és ö n k é n y e s s é tételéhez vezethet. A jog sajátos funkcióinak halmazából a tipikus jog-jelentéseket úgy állapíthatjuk m e g , ha az egyéneket a joghoz való v i s z o n y u k b a n tipizáljuk. BLACKSHIELD az alábbi típusokat sorolja fel: b ű n ö z ő , jognak e n g e d e l m e s k e d ő polgár, p e r e s k e d ő , ü g y é s z , ü g y v é d , bíró, t ö r v é n y hozó, v é g r e h a j t ó , j o g t u d ó s és szociológus. 2 2 G y a k o r l a t i r e m é n y e s z e r i n t a t í p u s a l k o t á s b a n találhatók lesznek v a l a m e n n y i t í p u s szám á r a közös f u n k c i ó k , s e z e k e t lehetséges lesz m a j d „a jog elfog a d h a t ó és e l é g s é g e s m e g h a t á r o z á s á b a " belefoglalni. Egy ilyen eljárás a z o n b a n ó h a t a t l a n u l e g y ú t t a l v a l a m i többet is e r e d m é n y e z n e . Ha kísérlete sikerrel járna, ú g y BLACKSHIELD m e g o l d h a t n á azt az e l l e n t m o n d á s t , hogy a jog — p é l d á u l — a társadalmi ellenőrzés eszköze a szociológus, a törvényhozó és a végrehajtó számára, miközben az ü g y v é d szemszögéből jóslás — a m i viszont egy bíró nézőpontjából m á r abszurd jellemzésnek bizonyulna. 2 3 Az egyes irányzatok eredményeit tehát jogfogalom-elemekként BLACKSHIELD valamiféle szintetikus egységbe kovácsolhatná — megállapítva mindegyikről, hogy azok a típus-összesség, a „jog mint olyan" vonatkozásában bizonyulnak (bár csak egyedenként, részlegesen, e g y m á s t kiegészítve, de mégis) igaznak. A funkcionális megközelítés azonban részben elkerülhetetlen s z u b j e k t i v i z m u s a miatt, r é s z b e n pedig i s m e r e t e l m é l e t i o k o k következtében c s ő d ö t m o n d . Először is, a tipizálás m i n t divisio n é l k ü l ö z i a fundamentum divisionist, s ezért a t í p u s o k felvétele ö t l e t s z e r ű v é válik. Elégséges talán c s u p á n POUND v é l e m é n y é r e h a g y a t k o z n u n k , aki szerint k i z á r ó l a g hat n é z ő p o n t g o n d o l h a t ó a jogról: a törvényhozóé, az e g y é n é , a bíróé, a jogtanácsosé, a j o g t u d ó s é (jogtanáré),

21

William James Der Wille zum Glauben [The Will to Beleive and Other Essays in Popular Philosophy (London 1897)] (Stuttgart 1899), 18. o. 22 Blackshield, 39. o. 23 Vö. uo.

A JOG MEGHATÁROZÁSA A Z AUSZTRÁL JOG ELM ÉLETBEN

27

v a l a m i n t a vállalkozóé (üzletemberé). 2 4 Formailag logikai h i b á n a k számít az is, hogy e g y e s típusok n e m z á r j á k ki e g y m á s t (pl. a bíró egyben jognak e n g e d e l m e s k e d ő polgár), bár BLACKSHIELD szerint e tipizálás n e m e g y é n e k r e mint o l y a n o k r a , h a n e m „ s a j á t f u n k c i ó i k b a n vett e g y e d e k r e " v o n a t k o z i k . Az a l a p v e t ő hiba a z o n b a n m é g s e m v a l a m i f é l e f o r m á i l o g i k a i helytelenség, h a n e m m a g a a tipizálás célzatossága. BLACKSHIELD t ö r t é n e t e s e n a jellegzetesen k ö z é p osztálybeli f o g l a l k o z á s o k o n túl c s u p á n h á r o m e g y é b csoportról t u d a t á r s a d a l o m b a n , m i n d e z a z o n b a n a legkevésbé s e m tükröz b á r miféle ö s s z t á r s a d a l m i osztályokra t a g o z ó d á s t . Bár „ d e m o k r a t i k u sabb", m i n t a j o g á s z o k o n túl csak „közönséges" e m b e r e k e t és vállalkozókat számontartó POUND, mégis, BLACKSHIELD szintén jogi funkcióazonosságot vall m i n d e n egyes társadalmi osztály irányában, miközben funkción n e m c s a k a jog által betöltött t á r s a d a l m i szerepet érti, de a joggal kapcsolatos bármiféle kívánalmakat is ideszámítja. M á s o d s z o r , a f u n k c i ó t í p u s o k felvázolása előbb v a g y u t ó b b ele n g e d h e t e t l e n ü l o d a v e z e t , hogy találni f o g u n k o l y a n f u n k c i ó k a t , a m e l y e k ellentétesek l e s z n e k e g y m á s s a l . ALF ROSS a z e g y m á s t látszólag k i z á r ó k e t t ő s s é g e k m e g o l d á s á r a h a j d a n ezt tanította: „a m ó d n e m az, hogy a d u a l i z m u s t ö s s z e t e v ő i e g y i k é n e k kiválasztásával k i k e r ü l j ü k [...], h a n e m m a g á t a d u a l i z m u s t g y ő z z ü k le az arra t ö r t é n ő r á m u t a t á s s a l , hogy — h e l y e s e n é r t e l m e z v e — n e m s z e m b e n á l l ó és ö s s z e e g y e z t e t h e t e t l e n , h a n e m o l y a n n é z ő p o n t o k kifejezéséről van szó, a m e l y e k a jogi jelenség eltérő, á m e g y a r á n t jelenlévő elemeit jelképezik". 2 5 BLACKSHIELD é r t e l m e z é s e szerint a k o n f l i k t u s o s elemek ( v é l e m é n y e k és f u n k c i ó k ) csak részleges és kiegészítő jelleggel r e n d e l k e z n e k , s így m e g o l d á s t csakis az jelenthet, ha az e z e k b e n rejlő i g a z s á g e l e m e t felderítjük. 2 0 N o s , a f u n k cionális m ó d s z e r r e l aligha f o g a d h a t ó el bármiféle s z u b j e k t i v i z m u s . A f e l v e t ő d ő k é r d é s e k r e csak „az e m b e r i értelem f é n y é b e n " válas z o l h a t u n k ; m i v e l a z o n b a n m i n d e g y i k ü n k b e n b e n n e rejlik az a feltételezés, h o g y „ a m i t az ' é r t e l e m ' m o n d , azt az ő é r t e l m e m o n d j a , s így n e m lesz az más, m i n t az ' é r t e l e m ' - r ő l alkotott f o g a l m á n a k általánosítása", 2 7 a ROSS által javasolt m e g o l d á s e l f o g a d h a t a t l a n . 24

Pound, II, 129-132. o. Alf Ross Towards a Realistic Jurisprudence A Criticism of the Dualism in Law (Copenhagen: Munksgaard 1946), 13. o. 26 Blackshield, 44. o. 27 Uo„ 45. o. 25

28

[1964]

Ezért e l ő s z ö r talán m é g i s a STONE által javasolt „ m e s t e r t í p u s t " kellene a l k a l m a z n u n k a m e g f e l e l ő e l e m k i v á l a s z t á s á r a . A m e g o l d a t lanság p e r s p e k t í v á j a a z o n b a n itt is kísért, h i s z e n a m e s t e r t í p u s k r i t é r i u m a i t a jogászok n e m állíthatják fel, m i n t h o g y a jog m i n d e n e m b e r t e g y f o r m á n é r i n t . Ha p e d i g a m e g h a t á r o z á s nemcsak jogás z o k n a k szól, ú g y a k r i t é r i u m o k n a k is (pl. „ m i a z igaz?") elfog a d h a t ó k n a k kellene l e n n i ö k á l t a l á b a n „az e m b e r e k " s z á m á r a . Á m egy így m e g a l k o t o t t m e s t e r t í p u s e g y e n l ő lesz a „ m i n d e n é r t e l m e s e m b e r " típusával, s e l v e s z t v e s a j á t o s s á g á t , a p r o b l é m a m e g o l d á s a nélkül f o g u n k majd v i s s z a é r k e z n i k i i n d u l ó p o n t u n k h o z . 2 8 Mivel a jelenségek lényege b e l s ő e l l e n t m o n d á s a i k fejlődésében és a l a k u l á s á b a n m u t a t k o z i k m e g , egy o l y a n m e t a f i z i k u s s z e m l é l e t m ó d , amely a z e l l e n t m o n d á s t csak torz v i s s z a t ü k r ö z é s e r e d m é n y e k é n t k é p e s felfogni, a j e l e n s é g e k l é n y e g é n e k m e g r a g a d á s á r a k é p t e l e n nek bizonyul. 2 0 H a r m a d s z o r , azok a közös elemek, amiket majd a vizsgálat lezárultával a konvergáló tipikus funkciók közt találhatunk, csak a f o g a l o m tartalmához tartozó általános és állandó, de nem lényegi jegyek lesznek — olyasmik tehát, amelyek n e m járulhatnak jelentősen h o z z á a jog m e g h a t á r o z á s á h o z . Végezetül emlékeztetnünk kell arra, hogy — BLACKSHIELD saját szavaival élve — : „ívhat law »is« and not zuhat it »means« [...] is the question".30

28

Uo„ 47. o. Megjegyezzük, hogy az „interszubjektivista" „mestertípus" alkalmazhatatlanságamára b é c s i k ö r neopozitivizmusának történetében bebizonyosodott. Fejlődésének korai szakában ez az irányzat elfogadta az igazság koherencia-elméletét, aminek megfelelően egy állítás igazságának kritériumát adott állításoknak egy adott rendszerbe tartozó többi állítással való megegyezése adja; ez azonban ellentmondáshoz torkollott, mert az állítások rendszereinek kölcsönös összeegyeztethetetlenségét nem küszöbölte ki. C A R N A P ekkor javasolta a master type előzetes megsejtéseként az alábbi meghatározást: az állításoknak az a rendszere igaz, amelyet a kultúrkör tudósai ténylegesen ilyenként fogadnak el. A ténylegesség kritériumként elfogadása azonban már a tényekre történő hivatkozással azonos — ez pedig mind a koherencia-elmélet, mind általában a szubjektivista ismeretelmélet csődjét jelenti. Lásd A. J. Ayer 'The Viennese Circle' in The Revolution in Philosophy (London 1956). 30 Blackshield, 41. o.


29

A f u n k c i o n á l i s m e g k ö z e l í t é s tehát s z u b j e k t i v i s z t i k u s és m e t a f i z i k u s jegyeket e g y a r á n t m a g á b a n foglal. Látszólagos s o k o l d a l ú s á g a ezért aligha több k ü l ö n f é l e e l l e n t m o n d ó j o g f o g a l m a k összee g y e z t e t é s é n é l — amellett, h o g y r á a d á s u l a j o g f o g a l o m t a r t a l m á h o z tartozó b i z o n y o s nem l é n y e g i állandó jegyeket is l é n y e g i k é n t m u t a t be.

4. Bár a z előbbiekbó'l t u d j u k , h o g y a 'jog' s z ó n pozitív t á r g y i jogot ért ü n k , és ez a jog — BLACKSHIELD é r t e l m e z é s e szerint — valami, a m i n e m p u s z t á n eszmei, d e n e m is p u s z t á n tárgyi v a l ó s á g g a l rend e l k e z i k , BLACKSHIELD s z e r i n t nyitva m a r a d t m é g egy k é r d é s , nev e z e t e s e n : egy így felfogott jogon vajon m i t is é r t ü n k ? E g y e s jogs z a b á l y o k a t , ezek összességét, vagy olyasmit, a m i ö n m a g á b a n n e m s z a b á l y , de azzal s z o r o s a n k a p c s o l a t o s ? K é r d é s ü n k tehát n e m más, mint a ' j o g ' é s ' a j o g ' különbsége. JULIUS STONE é s GIOVANNI TARELLO m e g á l l a p í t á s a é r t e l m é b e n a

l a i k u s s z á m á r a a 'jog' a „ r e n d n e k és k ö t e l e z ő s é g n e k a z igazság o s s á g g a l és a tapasztalati s z a b á l y s z e r ű s é g g e l s z e g é l y e z e t t b i z o n y talan f o g a l m a " , m í g a jogász s z á m á r a nem m á s , mint „a t á r s a d a l m i e l l e n ő r z é s g y a k o r l á s a során a l k a l m a z o t t »jog-kijelentések« ö s s z e s sége". 3 1 A két felfogás közötti legfőbb k ü l ö n b s é g az, h o g y a 'jog' csak a jogászok s z á m á r a a z o n o s a jogszabályok ö s s z e s s é g é v e l ('a jog'-gal), s így a jogászt e l s ő s o r b a n 'a jog' m e g h a t á r o z á s a érdekli, v i s z o n t előfeltétele ennek, h o g y a 'jog'-ot ( e g y é b k é n t k i z á r ó l a g a l a i k u s t é r d e k l ő e n ) m e g h a t á r o z z a . Az elkülönítés LEE f e j t e g e t é s e n y o m á n válik világosabbá: „law is the saying, a law is the thing said [...], the laxu is all of the things said". É r t e l e m s z e r ű e n k i f e j t v e ez a k ö v e t k e z ő k e t sugallja: a t ö r v é n y h o z ó m o n d b i z o n y o s d o l g o k a t , a bíró a l k a l m a z z a s e g y s z e r s m i n d megoldja a t ö r v é n y h o z ó m o n d á s a i b a n k é t s é g e s n e k talált d o l g o k a t ( s z u b s z i d i á r i u s m ó d o n tehát jogot alkot), s így 'a jog' n e m m á s , mint „a t ö r v é n y h o z ó és a bírós á g o k által m o n d o t t v a l a m e n n y i dolog". M i n t h o g y p e d i g a bíró k ö z v e t e t t jogalkotása elvileg kivételes, 'egy jog' (vagyis a ' j o g o k ' e g y e s s z á m b a n ) n e m lehet m á s , m i n t „a t ö r v é n y h o z ó által m o n d o t t d o l g o k v a l a m e l y i k e " . A 'jog' k ö r ü l í r á s a m á r p r o b l e m a t i k u s a b b . His z e n „a 'jog' n e m m a g á r a a d o l o g r a v o n a t k o z i k , h a n e m i n k á b b arra 31

Julius Stone & Giovanni Tarello 'Justice, Language and Communication' Vanderbilt Law Review 14 (I960), 373. o. Id. Blackshield, 53. o.

30

[1964]

a t e v é k e n y s é g r e , amely által b i z o n y o s d o l g o k [...] b e v e z e t é s t nyern e k . így ha e g y t ö r v é n y h o z ó írását a n é l k ü l ő r i z n é n k , h o g y eléggé k ö z e l l e n n é n k a h h o z , hogy l á s s u k , mi v a n írva benne, a n é l k ü l is j o g o t látnánk, h o g y b á r m i f é l e t a p a s z t a l a t u n k lenne e g y jogról ( v a g y persze: a jogról)." 3 2 A ' j o g ' t a r t a l m á t BARKER is h a s o n l ó ált a l á n o s s á g b a n fejti ki: a 'jog' „általános c s e l e k v é s i m ó d , m e l y kiterjed m i n d e n r e , a m i r e e g y ö n t e t ű szabály c s a k e l g o n d o l h a t ó , s amely r e n d e z ő t e v é k e n y s é g e s o r á n a dolgok v a l a m e n n y i fajtáját érinti". 3 A fentiek e g y b e v e t é s é b ő l v o n j a le végül BLACKSHIELD s a j á t következtetését: „a ' j o g ' olyan ' f o l y a m a t ' , amely 'a jog'-gal t á r s u l " , azonb a n e l k é p z e l h e t ő 'a jog' t a r t a l m á t ó l f ü g g e t l e n ü l is, sőt, „a 'jog' egyetlen betű n é l k ü l is [...] m e g f i g y e l h e t ő a bírák és v é g r e h a j t ó k által irányított ' f o l y a m a t o k b a n ' ". 34 Nos, így a 'jog' s e m lehet más, m i n t az ú n . j o g o t b á r m i l y e n m ó d o n a l k a l m a z ó szervek a d o t t tevék e n y s é g e , k ö v e t k e z é s k é p p e n m a g a a k o n s t r u k c i ó sem l e h e t egyéb, m i n t az „egy b e t ű n y i jogra s e m t á m a s z k o d ó " fennálló j o g g y a k o r l a t k ö z v e t e t t i g a z o l á s a . M i n d e n n e k ö n m a g á b a n megálló f ü g g e t l e n s é g é t BLACKSHIELD m é g tetézi a n n a k é r d e k é b e n , h o g y OLIVER WENDELL HOLMES jogfelfogását is e l f o g a d j a (amely s z e r i n t „a jog n e m más, m i n t prófécia a b í r ó s á g jövőbeni tevésére v o n a t k o z ó l a g " ) — azzal a javítással, hogy HOLMES itt n e m 'jog'-ról, h a n e m 'a jog'ról beszél ( v a g y i s arról, a m i t az imént BLACKSHIELD m é g a törv é n y h o z ó által m o n d o t t d o l o g k é n t f o g a d o t t el). A jogi r e a l i z m u s a jogot végső soron a hatósági döntéssel, annak eredményével azonosítja — amennyiben a jog „jóslat" (KARL N. LLEWELLYN), „prófécia" (HOLMES), „ f o g a d á s " (JEROME FRANK) a bíróság jövőbeni tevésére vonatkozóan —, s m o s t BLACKSHIELD is ehhez a k i i n d u l ó p o n t h o z kapcsolódik. A realizmus a fennálló polgári joggyakorlat elméleti visszatükröződése, 3 5 s ezért egy jogszabályoktól függetlenülő joggyakorlat (s u g y a n í g y : a jogrendszer ellentmondásossága és labilitása) fennállásának általánosító megállapítása m i n d e n k é p p e n jogosulatlan. BLACKSHIELD ezzel saját korlátozott jelenének tapasztalatát a múltra és a jövőre vetíti ki, hogy pillanatnyi b e n y o m á s o k a t 32

Blackshield, 54-55. o. Sir Ernest Baker Principles of Social and Political Theory (1951), 82. o. Id. Blackshield, 55. o. 34 Blackshield, 55. o. 35 Kulcsár Kálmán A jogszociológia problémái (Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1960), 82. o. 33


31

szükségszerű örök tényként hallgatólagosan elismertessen. Emlékeztetnék itt arra, hogy STONE a jogelmélet m a i művelésének egyik legfőbb indítékaként azt a RADBRUCHtól megfogalmazott tanulságot jelölte még m e g , hogy a pozitivizmus a m a g a hitvallásszerű konstrukciójával — Das Recht ist das Recht! — b e h ó d o l t a nemzetiszocialista előretörés előtt. 30 Á m a pozitivizmus m é g feltételezte, h o g y a joggyakorlat a jogszabályoknak formálisan megfelel. BLACKSHIELD realizmusában viszont már ez s e m szükséges. Elegendő, ha a nevében tevékenykednek. 5. A Voproszii Filoszofii hasábjain 1950-ben k e z d e m é n y e z e t t vita megállapította: a g o n d o l k o d á s formái és törvényei nem a felépítményhez t a r t o z n a k , tehát n e m osztályjellegűek, és a „ d i a l e k t i k u s logika a MARXizmus szerves része, a formális logika viszont n e m " 3 7 — ám m i n d e z nem jelentheti, hogy a logika egyes kérdéseivel, például a m e g h a t á r o z á s sal kapcsolatos válaszok minden „ideológiai" befolyástól mentesek lennének. A logika n e m szakadhat el a megismerési folyamat egészétől. STONE szerint „az ún. 'reális' és 'nominális' meghatározás közötti különbség nem a használt módszeren, h a n e m a használat célján alapszik". A n o m i n á l i s meghatározás célja a „szavak jelentésének feltárása annak előírásával, h o g y egyik szó valamely másik szó vagy dolog helyett álljon", míg a r e á l i s m e g h a t á r o z á s a lényeg feltárását tűzi ki célul. Lényeg az, „ami jelentős a dologban, a v a g y [...] azon feltételek összessége, amelyek szükségesek és elégségesek a dolog konstituálásához". 3 8 Egyes jelenségek (tárgyak és folyamatok) közös l é n y e g i tulajdonságaik alapján osztályokat alkotnak. Ez osztályokat gondolatilag a fogalomban fogjuk fel. A jelenségek lényeges és lényegtelen (esetleges) tulajdonságokkal egyaránt rendelkeznek. A fogalom viszont csak a lényeges tulajdonságokat foglalja m a g á b a n . A lényeges és lényegtelen között nincsen éles határvonal, mivel széles á t m e n e t i mezőt találunk a „kevéssé" lényegestől az „ i n k á b b " lényeges jegyek irán y á b a n . Lényeges az, ami nélkül a dolog m i n t olyan m e g s z ű n n e az 36

Stone, 4. o. Id. Tamás György A tudományos meghatározás (Budapest: Akadémiai Kiadó 1961), 8. o. 38 Stone, 14-15. o. j7

32

[1964]

lenni, ami; maga a lényeg pedig a jelenség belső ellentmondásainak összessége. A fogalomban felfogott jelenségek osztálya a fogalom terjedelme, tartalma pedig a fogalom által feltételezett (lényeges) tulajdonságok összessége. A fogalom tartalma n e m azonos a jelenség lényegével, mivel ez utóbbi a lényeges tulajdonságok közül csak az elsődleges(eke)t foglalja magában. 3 9 Fogalmainkat nyelvi jelek (szavak) segítségével fejezzük ki. Logikailag nézve a nyelv természetes jelek rendszere, ellentétben a mesterséges jelrendszerekkel (pl. a matematikai logika s z i m b ó l u m r e n d szere). A jel tárgya az, amire a jel vonatkozik, amire utal, a m i helyett áll; jelentése pedig a jel használati szabálya. A fogalom (vagy tartalma) n e m azonos sem a jellel, sem jelentésével. A f o g a l o m (és tartalma) bármely adott nyelvtől (s nyelvi korlátoktól egyaránt) független (gondoljunk csak pl. a n é m e t 'Pferd' és 'Schimmel', valamint 'Holz' és 'Baum' szavakra). A jelentést n o m i n á l i s m e g h a t á r o z á s segítségével k a p j u k meg. A f o g a 1 o m meghatározás a fogalom tartalmának feltárására szolgál. A t á r g y meghatározás (régiesen: reális; a MARXista terminológiában pedig: materiális meghatározás) a m é g h a t á r o z a n d ó jelenség lényegének feltárására irányul. A m e g h a t á rozások tárgyaikban különböznek, s csak e n n e k k ö v e t k e z m é n y e a meghatározások tartalmában fellelhető különbség. A meghatározások fajtáit és tulajdonságait a fentebb e l m o n d o t takból következően az alábbi m ó d o n összegezhetjük (1. ábra).

fajtája nominális fogalommateriális

A meghatározás tárgya jel fogalom jel-tárgy

tartalma a jel jelentése a fogalom tartalma a jelenség lényege

1. ábra A fogalom- és tárgymeghatározás módja általában a legközelebbi (logikai) n e m [genus] és faji különbség(ek) [differentia specifica] felso39

Vö. Tamás, I. fej. 2. pont, III. és VI. fej., VII. fej. 4. pont; Georg Klaus Bevezetés a formális logikába (Budapest: Gondolat 1963), II. fej. 2. §, IV. fej. 2-3. §§ és V. fej. 7. §; Alfred Händel & Klaus Kneist A logika rövid vázlata (Budapest: Kossuth 1964), III. fej. 6. pont; Antal, 179-215. o.


33

r a k o z t a t á s á b ó l áll. A faji k ü l ö n b s é g e k f o g a l m a k m e t s z e t é b ő l (pl. „ f i ú : h í m n e m ű , ilyen és ilyen korú e m b e r " ) v a g y ö s s z e g é b ő l (pl. „ d o l g o z ó : v a g y m u n k á s , v a g y p a r a s z t , v a g y értelmiségi, a v a g y önálló k i s i p a ros") a d ó d n a k . A m e g h a t á r o z á s t á r g y a külsőleg m i n d h á r o m m e g h a t á r o z á s n á l s z ü k s é g k é p p e n egybeesik (pl. az ' a t o m ' m i n t m e g h a t á r o z a n d ó e g y a r á n t lehet jel, fogalom és jel-tárgy). Ez alól egyetlen k i v é t e l van, n e v e z e t e s e n , ha a jel-tárgy ( h a l m a z ) ú n . n u l l a - o s z t á l y t a l k o t . N u l l a - o s z t á l y t pedig a v a l ó s á g b a n n e m létező j e l e n s é g e k k é p e z n e k , a m i k n e k a t á r g y m e g h a t á r o z á s a é p p e n ezért f o g a l m i l a g lehetetlen. Mivel a m e g h a t á r o z á s n a k a m e g h a t á r o z á s t á r g y á r ó l szóló i s m e r e teink ö s s z e g z é s é n e k kell lennie, a f o g a l o m - és t á r g y m e g h a t á r o z á s k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g a g y a k o r l a t b a n g y a k r a n e l m o s ó d i k . A n n á l is i n k á b b , m i v e l a t á r g y m e g h a t á r o z á s is n y e l v i jelek, f o g a l m a k r é v é n t ö r t é n i k ; a f o g a l o m teljes m e g h a t á r o z á s a (a f o g a l o m r ó l f e l t é t e l e z e t t v a l a m e n n y i t u l a j d o n s á g felsorakoztatása) sok e s e t b e n g y a k o r l a t i c é l o k a t n e m s z o l g á l n a ; v i s z o n t a t á r g y m e g h a t á r o z á s (a l e g l é n y e gesebb m o z z a n a t o k kiemelésével) ö n m a g á b a n a gyakorlat s z á m á r a többnyire elégtelen. A meghatározások típusai közötti különbség n e m önkényes, s z u b j e k t í v , h a n e m é p p e n o b j e k t í v : a definiendutn által m e g h a t á rozott. Eltérő kérdés, h o g y m i n d e n n e k t u d a t á b a n a céljainknak megfelelő m e g h a t á r o z á s i típust v i s z o n t m a g u n k k i v á l a s z t h a t j u k . STONE t é t e l é h e z v i s s z a t é r v e : a l é n y e g a d o l o g k o n s t i t u á l á s á n a k s z ü k s é g e s , d e ö n m a g á b a n n e m e l é g s é g e s feltétele. L é n y e g c s a k a j e l e n s é g b e n n y i l v á n u l h a t m e g , a j e l e n s é g p e d i g l é n y e g e s és l é n y e g telen ( „ i n k á b b " és „ k e v é s b é " l é n y e g e s ) t u l a j d o n s á g o k ö s s z e g e . H a a lényegi a dolgok konstituálására elégséges volna, a k k o r a lényegi k i v á l a s z t á s á h o z és f e l t á r á s á h o z n e m v o l n a s z ü k s é g t u d o m á n y r a . HERMANN KANTOROWICZ a reális m e g h a t á r o z á s r ó l e z t m o n d j a : é s s z e r ű e n c s a k leírást v a g y e l e m z é s t jelenthet, s e z é r t t u l a j d o n k é p p e n n e m is m e g h a t á r o z á s , m i v e l „ a leírás és e l e m z é s v é g n é l k ü l i f e l a d a t o k a t j e l e n t e n e , és n e m v e z e t h e t n e s o h a » v é g l e g e s « e r e d m é n y h e z " . 4 0 KANTOROWICZ a z o n b a n felcseréli itt a „ m e g h a t á r o z á s " tágabb értelmét a logikai műveletként értelmezett m e g h a t á r o z á s sal. M e r t t á g a b b é r t e l e m b e n a m e g h a t á r o z á s e x p l i k á c i ó t jelent. E b b e n az é r t e l e m b e n h a s z n á l t a FRIEDRICH ENGELS is, m i k o r így í r t : „ A z e g y e t l e n reális m e g h a t á r o z á s m a g á n a k a d o l o g n a k a k i f e j t é s e , 40

H e r m a n n Kantorowicz The Definition of Law ed. A. H. Campbell (Cambridge: Cambridge University Press 1958), 9. o. Id. Stone, 12. o.

34

[1964]

ez p e d i g n e m m e g h a t á r o z á s többé [....]. Kézi h a s z n á l a t r a a z o n b a n " s z ü k s é g e s lehet a m e g h a t á r o z á s ( m i n t logikai művelet), 4 1 mely k é pes a m e g h a t á r o z á s t á r g y á v a l k a p c s o l a t o s m e g i s m e r é s i f o l y a m a t o t r ö v i d í t e t t f o r m á b a n ö s s z e g e z n i . M e g j e g y z e n d ő : az ú n . előzetes és ö s s z e f o g l a l ó m e g h a t á r o z á s e g y a r á n t az ismeretek g a z d a g s á g á t tételezi fel, a m e g i s m e r é s f o l y a m a t á t a l a p u l v é v e e z é r t m i n d e n m e g h a t á r o z á s e g y b e n e l ő z e t e s és ö s s z e f o g l a l ó . A m e g h a t á r o z á s így s o ha n e m t e k i n t h e t ő b e f e j e z e t t n e k ( k i v é v e a n o m i n á l i s m e g h a t á r o zást, a m e n n y i b e n előírást és nem leírást foglal m a g á b a n ) . A m e g h a t á r o z á s „ m o z g á s a " k é t szinten m u t a t k o z h a t m e g : a m e g h a t á r o zás t á r g y á n a k t ö r t é n e t i s é g e folytán a m e g h a t á r o z á s n a k vissza k e l l t ü k r ö z n i e m i n d a z o n v á l t o z á s o k a t , a m e l y e k e t s a j á t fejlődésében a tárgy f e l m u t a t , u g y a n a k k o r a m e g i s m e r é s t ö r t é n e t i s é g e folytán a m e g h a t á r o z á s n a k e g y r e inkább m a g á b a kell foglalnia t á r g y á n a k valódi l é n y e g é t (tartalmát), a t u d o m á n y e l ő r e h a l a d ó e r e d m é n y e i r e t á m a s z k o d v a k ö z e l e d v e a relatívtól a z objektív i g a z s á g felé. M i n d e z e k a fejtegetések a meghatározásról mint logikai kérdésről szólnak. E szempontból a m e g h a t á r o z á s csak helyes vagy helytelen lehet — helyességen értve a logika szabályainak megtartását. A m e g határozást a megismerés folyamatába helyezve a z o n b a n tovább kell m e n n ü n k , felvetve a meghatározás igazságának kérdését. Az objektív igazság egy viszony fogalma, mely a megismerő alany által tükrözött kép (az ítéleti tényállás) és a megismerés tárgya mint objektív tény (az ítélet által tükrözött tényállás) közötti adekvációt fejezi ki. M í g a helyesség formális tulajdonság, mely csak a logika szabályrendszerére utal, az igazság tartalmi kritériumokat, a tükrözött külvilággal v a l ó m e g e g y e z é s t követel. Logikailag kifejezve: igazak v a g y hamisak c s a k egy tényállás fennállását vagy fenn-nem-állását állító ítéletek lehetnek. STONE szerint a m e g h a t á r o z á s igazságának problémája „egy definíciós parancs által oldható meg, mely kifejezetten kizárja a ' m e g h a t á r o z á s ' szó jelentéseinek sorából azon m e g k ü l ö n b ö z t e t ő jelentéseket, a m e l y e k igazságértékkel rendelkeznek". 4 2 Röviden: a meghatározás elvileg nem lehet sem igaz, s e m hamis, k ö v e t k e z é s k é p p e n a m e g h a t á r o z á s nem lehet valamit tényként állító v a g y tagadó ítélet sem. A m e g határozás igazsága kérdésének teljes „megoldása" érdekében STONE még t o v á b b megy. RICHARD ROBINSON szerint u g y a n i s egy adott s z ó k u r r e n s használatát megállapító ú n . l e x i k á l i s meghatározások 41 42

Friedrich Engels Anti-Dühring (Budapest 1948), 323-324. o. Stone, 13. o.


35

igazak vagy hamisak, mivel e z e k „történelmi állítások, és m i n d e n történelmi állítás igaz vagy h a m i s , a m e n n y i b e n végleges". 4 3 Nos, STONE érvelése szerint „nem ezek a történelmi állítások a m e g h a tározások, h a n e m csak annak egyidejű előírása [...], hogy e g y szónak egy bizonyos értelemben való használata helyénvaló. A történelem jusztifikálhatja, d e bajosan verifikálhatja azt, hogy mi m o s t a helyénvaló használat; jóllehet a h a s z n á l a t [lehet] helyénvaló, d e ez nem jelenti, hogy egyszersmind igaz is legyen." 44 Mindenekelőtt le kell s z ö g e z n ü n k , hogy a m e g h a t á r o z á s o k n a k az igazság vagy hamisság a n n y i b a n és csakis a n n y i b a n tulajdonsága, a m e n n y i b e n ez a meghatározó jel jelentését, fogalom tartalmát, illetőleg jelenség lényegét tárja fel. A z igazság nézőpontjából a nominális m e g h a t á r o z á s gyűjtőfogalmát részekre b o n t o t t u k fel. E m e g h a t á r o z á s t í p u s o k alapformája ez: „X ez és ez" — tehát olyan ítélet, a m i t az imént mint s z ü k s é g k é p p e n igazat vagy h a m i s a t m u t a t t u n k be. A nominális meghatározások k ö z ü l e csoportba ezért kizárólag a fenti alapformába h o z h a t ó meghatározások tartozhatnak: azok, a m i k egy jel jelentését leírják (pl. „a g ö r ö g 'atom' szó m a g y a r megfelelője 'az oszthatatlan'", vagy „Z szót e k k o r és ekkor e n n e k és e n n e k a jelölésére használták"). A nominális meghatározások többségének alapformája azonban n e m ez, h a n e m inkább ilyesmi: „X-en ezt és ezt k í v á n j u k érteni" — a m i olykor az alábbi megtévesztő nyelvi f o r m á b a n jelenik meg: „X-nek ez és ez a jelentése helyénvaló". Az u t ó b b i alapforma lényege, h o g y nem leírást, hanem előírást, azaz értelmezési parancsot tartalmaz. STONE érvelését ezért a k ö v e t k e z ő k é p p e n fogadh a t j u k el: amennyiben a m e g h a t á r o z á s történelmi állítás (és ilyenként leírást tartalmaz), ú g y s z ü k s é g k é p p e n igaznak vagy h a m i s n a k kell lennie; amennyiben azonban előírásnak minősül, úgy csak a (logikai) helyesség kérdése vethető fel. Előírást tartalmazó nominális m e g h a tározásra gyakorlatilag akkor k e r ü l sor, amikor ú j (mesterséges vagy természetes) jelet vezetnek be, s egyúttal jelentését is megállapítják. Ezek az ún. h o z z á r e n d e l ő meghatározások, m e l y e k n é l az alapjel bevezetése és értelmezése önkényes (axiómaszerű), és n e m is bizonyítható (mely tulajdonságot a „Df" s z i m b ó l u m m a l jelöljük). Minden bevezetendő jellel szemben a legfőbb követelményünk az, h o g y a jelrendszerbe e l l e n t m o n d á s m e n t e s e n iktatódjék. Minden ilyen jel 4">

' Richard Robinson Definition (Oxford: Clarendon Press 1954), 39. o. Id. 44 Stone, 13.13. o. o. Stone,

36

[1964]

önkényes a jelzett tárgyhoz képest. Ha ú j nyelvet k í v á n n á n k alkotni, a n n a k jeleit is önkényesen kellene m e g a l k o t n u n k és értelmeznünk. Az önkényesség p e r s z e itt n e m jelent szubjektivizmust, az objektív valóságtól elszakadást vagy egy attól elütő „jelenségvilág" feltételezését, miként nem jelentik ezt fantázia vagy torz visszatükrözés által szült fogalmaink s e m ('szellem', 'sellő' és így tovább), amik ilyenekként a nulla-osztályba tartoznak: n e m léteznek tehát, de mégsem az objektív valóságon „ k í v ü l " születtek, hiszen alkotóelemeik kivétel nélkül létező, valóságos jelenségek kapcsolódásából v a g y tagadásából állanak (pl. ' s e m m i ' m i n t a lét tagadása). Az ö n k é n y e s s é g megértéséhez gondoljuk csak végig: m i n d e n mértékegység megállapítása elvileg önkényes, ezért bármely tulajdonság megjelölésére meghatározatlan (végtelen) s z á m ú mértékegységet alk a l m a z h a t u n k . Minden mértékegység megállapítása a rávonatkozó jelenségek objektív tulajdonságain alapszik; az önkényesség mozzanata ilyen összefüggésben kizárólag egy jelenség adott tulajdonságának egy általunk adott jelhez történő rendelésében áll (pl. „a 'méter 7 a Föld kerületének negyvenmilliomod része"). Miután a mértékegységet (bizonyítást kizáró m ó d o n ) meghatároztuk, a mértékegység felhasználásával alkotott ítéleteink már s z ü k s é g k é p p e n igazak vagy hamisak lesznek, hiszen azok a valóságos jelenség objektív tulajdonságait „testesítik meg", helyettesítik a meghatározáson keresztül (s így bizonyításuk is elvileg a h o z z á j u k rendelt tulajdonságokra történő visszavezetésükből áll). A „ T távolság h o s s z a M méter" állítás akkor igaz, ha ez a hossz a földkerület negyvenmilliomod r é s z e M-szeresének megfelel. Viszont a fentebbiekből az is következik, h o g y a „T távolság hossza M méter" állítással e g y e n l ő k é p p e n igaz lehet egy olyan állítás is, h o g y „ T távolság hossza L láb, MF mérföld [...]", és így tovább. A f e n t i e k b ő l is látható, h o g y még a tisztán l o g i k a i n a k t ű n ő p r o b l é m á k m e g v á l a s z o l á s a s e m lehet m e n t e s k ü l ö n f é l e filozófiai m e g f o n t o l á s o k t ó l . A neopozitivista filozófiának a s z á z a d f o r d u l ó u t á n f e l l e n d ü l t analitikus i r á n y z a t a a filozófia szinte m i n d e n területén és e l s ő s o r b a n a l o g i k á b a n o l y a n á t ü t ő h a t á s t g y a k o r o l t , h o g y t o v á b b s u g á r z á s á t a jog m e g h a t á r o z á s á t é r i n t ő e n az u t ó b b i évtizedekben született m u n k á k többségénél szintén felismerh e t j ü k . Az i r á n y z a t e g y i k l e g i n k á b b n a g y h a t á s ú k é p v i s e l ő j e , LUDWIG WITTGENSTEIN s z e r i n t „a m e g h a t á r o z á s s z i m b o l i k á i szabály" — a m e g h a t á r o z á s t e h á t par excellence n o m i n á l i s —, minth o g y e g y e t l e n célja a kifejezések h e l y e t t e s í t h e t ő s é g é n e k megálla-


37

pítása. H a p e d i g a definiendum csak a definiensen keresztül rend e l k e z i k jelentéssel, ú g y a m e g h a t á r o z á s n a k k i z á r ó l a g verbális k ö v e t k e z m é n y e i l e h e t n e k , s így e g y é r t e l m ű , hogy a m e g i s m e r é s t n e m s z o l g á l h a t j a . 4 5 WITTGENSTEIN s z e r i n t t e h á t m e g h a t á r o z á s c s a k i s mint nominális (pontosabban: hozzárendelő) meghatározás f o g h a tó fel. N e m n e h é z a m e g h a t á r o z á s u g y a n i l y e n f e l f o g á s á t f e l i s m e r n ü n k STONE m e g h a t á r o z á s r ó l a d o t t d e f i n í c i ó j á b a n s e m . „A d e f i níció [...] előírás a b b ó l a célból, h o g y az, ami d e f i n i á l v a v a n (a definiendum), m i n d e n ü t t , a h o l csak e l ő f o r d u l , h e l y e t t e s í t h e t ő l e g y e n azzal, a m i v e l d e f i n i á l t u k (a definiensszel), és vice versa." A m e g h a tározás a l a p f o r m á j a e z e k szerint a k ö v e t k e z ő : = 0f a h o l is a „ " s z i m b ó l u m a definiendumot, a „ " a definienset, a „Df" p e d i g e g y i k n e k a m á s i k által t ö r t é n ő h e l y e t t e s í t h e t ő s é g é t jelenti. 4 6 A m e g h a t á r o z á s tartalmát illetően STONE idézi KANTOROWICZot, a k i így v é l e k e d i k : „ m i n d e n definíciót ú g y kellene v e n n ü n k , m i n t h a ezt jelentené: » A j á n l o m , h o g y ezen t e r m i n u s o n e z t és ezt é r t s ü k , és ha [...1 b á r k i u g y a n e z e n t e r m i n u s o n m á s t k í v á n érteni, ú g y s z a b a d o n m e g t e h e t i — f e l t é v e , h o g y m á s n a k a s z a v a i b ó l nem a s a j á t definícióját fogja k i o l v a s n i « . " 4 7 STONE tehát t a n u l m á n y a c í m é b e n és k i f e j e z é s é b e n e g y a r á n t a jog m e g h a t á r o z á s á r ó l beszél, d e m e g h a t á r o z á s o n k i z á r ó l a g h o z z á r e n d e l ő m e g h a t á r o z á s t ért. Ezt n e m cáfolja, h o g y a jogot u g y a n a k k o r per genus proximum et differentiam specificam kívánja m e g h a t á r o z n i . M e g h a t á r o z á s á n a k v o l t a k é p p e n i t á r g y a eszerint n e m a jog ( m i n t f o g a l o m v a g y jelenség), h a n e m a ' j o g ' m i n t olyan n y e l v i jel, a m e l y n e k j ö v ő b e n i h a s z n á l a t á t próbálja e z z e l kijelölni. K ö v e t k e z é s k é p p e n a z a l k a l m a z o t t m e g h a t á r o z á s m á r elvileg is k i z á r ó l a g ö n k é n y e s l e h e t , mely n e m b i z o n y í t h a t ó . M e g h a t á r o z á s á n a k t á r g y a egy ú j k é n t és m e s t e r s é g e s k é n t f e l f o g o t t nyelvi jel, így m e g h a t á r o z á s a a v a l ó s á g r ó l n e m állít és n e m tagad s e m m i t , n e m r e n d e l k e z i k t e h á t azzal a t u l a j d o n s á g g a l s e m , hogy i g a z vagy h a m i s legyen. 45

Ludwig Wittgenstein Logikai-filozófiai értekezés ford, és jegyz. Márkus György (Budapest: Akadémiai Kiadó 1963), 4.241(4). pont és 44. jegyzet. 46 Stone, 13. o. 47 Kantorowicz, 2. o. Id. Stone, 12. o.

38

[1964]

6. A jog m e g h a t á r o z á s á v a l k a p c s o l a t b a n f e l m e r ü l ő u t o l s ó k é r d é s a meghatározás kétes é r t é k e . Az irodalomban B. E. KING világosan leszögezi, hogy „a jog fogalma nyilvánvalóan e g y [logikai értelemben felfogott — V.Cs.] osztályfogalom, és az osztály tagjai, melyekre a f o g a l o m vonatkozik, a fennálló jogrendszerek". 4 8 E m e g á l l a p í t á s m a g á b a n foglalja azt a z igényt is, h o g y a j o g f o g a l o m kielégítő m e g h a t á r o z á s a esetén e m e g h a t á r o z á s segítségével e g y n o r m a r e n d s z e r r ő l b i z t o s a n meg t u d j u k majd állapítani, v a j o n jogr e n d s z e r n e k m i n ő s ü l - e , vagy s e m . (A jog m i n t logikai o s z t á l y f o g a l o m tagjai p e r s z e n e m c s a k f e n n á l l ó , h a n e m b á r m i k o r l é t e z e t t j o g r e n d s z e r e k is, k ü l ö n b e n KING tétele e l l e n m o n d á s o s s á v á l n a , hiszen e g y é b k é n t állítása azt jelentené, hogy az ítéletek csak jelenidejű állításokat f o g l a l h a t n a k m a g u k b a n . ) STONE s z e r i n t a z o n b a n a m e g h a t á r o z á s ilyen célra teljességgel a l k a l m a t l a n : azon k é r d é s esetén, h o g y „egy b i z o n y o s norma e g y adott j o g r e n d s z e r 'jogi' n o r m á j á n a k minősül-e, v a g y sem, a v á l a s z feltételeit csakis a k é r d é s e s r e n d s z e r szabhatja m e g , és legfeljebb k ö z v e t e t t e n t á m a s z k o d h a t u n k csak a 'jog' á l t a l á b a n vett t e r m é s z e t é r ő l folytatott v i t á k r a " . Á m ha a k é r d é s t f o r d í t v a tesszük fel: „vajon e g y joginak t e k i n t e t t n o r m á t t a r t a l m a z ó r e n d valóban j o g r e n d - e ? " — n o s , ez e s e t b e n a k é r d é s n e m m e r ü l h e t fel úgy, m i n t az adott r e n d e n belüli jogi kérdés. H e l y e s feltétele kizárólag a k ö v e t k e z ő l e h e t : „ a n n a k m e g á l l a p í t á s á h o z , hogy e g y A jogrend u r a l m a alatt egy másik társ a d a l o m B j o g r e n d j e ' j o g r e n d ' - e [...], az A j o g r e n d n e k kell m e g szabnia a feltételeket, a m i k e t a B r e n d n e k fel kell m u t a t n i a a h h o z , hogy [...] az az A j o g r e n d által ' j o g r e n d ' - n e k m i n ő s í t t e s s é k " . 4 9 A m e n n y i b e n STONE m e g h a t á r o z á s o n fogalom- v a g y t á r g y m e g h a tározást értene, ú g y a z t a v a l ó s á g r a a m e g h a t á r o z á s i g a z s á g a esetén n y i l v á n v a l ó a n k ö z v e t l e n ü l a l k a l m a z h a t n á , s így s a j á t felvetett k é r d é s é t k ö z v e t l e n ü l és e g y é r t e l m ű e n m e g v á l a s z o l h a t n á . Mivel a z o n b a n a m e g h a t á r o z á s t csakis h o z z á r e n d e l ő m e g h a t á r o z á s k é n t ismeri el, a m e g h a t á r o z á s t á r g y á n a k c s a k és k i z á r ó l a g m a g á n a m e g h a t á r o z á s o n keresztül v a n értelme. A „jog"-nak p e d i g egy ilyen h o z z á r e n d e l ő m e g h a t á r o z á s által a d o t t definícióját ú g y f o g h a t j u k fel, hogy a z egyik s z e r z ő ilyen, a m á s i k p e d i g o l y a n (de-

48

B. E. King 'The Concept of a Lawyer's Jurisprudence' Cambridge Law Journal 11 (1963), 232. o. Id. Stone, 24. o. 49 Stone, 30-31. o.


39

finitíve m e g h a t á r o z o t t ) jelenségcsoportot n e v e z el ' j o g ' - n a k , s e m ű v e l e t u t á n világos lesz, h o g y a 'jog' kifejezés a valóságra ( v a g y is a v a l ó s á g o s jogra) nem a l k a l m a z h a t ó , s ilyen m ó d o n e z e k az ö n k é n y e s , b i z o n y í t h a t a t l a n , s ő t az igazság l e h e t ő s é g é t elvileg kizáró m e g h a t á r o z á s o k egy n o r m a vagy r e n d jogi jellegét illetően e g y s é g e s és biztos kritérium g y a n á n t n e m s z o l g á l h a t n a k . Ezért STONE b á r k o r á b b a n kiállt a m e l l e t t , hogy a jogot „jogon k í v ü l i " elem e k k e l kell m e g h a t á r o z n u n k , m o s t mégis a r r a k é n y s z e r ü l , h o g y egy n o r m a vagy r e n d jogi jellegét és n o r m a t í v erejét egy a p o z i t í v jog fölött misztifikáltan m e g a l k o t o t t m a g a s a b b r e n d ű j o g r e n d b e n k e r e s s e , és ezzel v é g s ő s o r o n h a l l g a t ó l a g o s a n elfogadja HANS KELSEN h i p o t e t i k u s a l a p n o r m á j á t . Ez az é r t e l m e STONE m e g á l l a p í t á s á n a k : „a jog jogászi m e g h a t á r o z á s a i b ó l á l t a l á b a n [...] n e m c s a k az »igazságérték«, d e — b á r m e l y adott j o g r e n d tekintetében — az » é r v é n y e s s é g i érték« is h i á n y z i k " . 5 0 K ö v e t k e z é s k é p p e n a jelenségek lényeges jegyeit csakis f o g a l o m v a g y materiális m e g h a t á r o z á s segítségével t á r h a t j u k fel, m i v e l a n o m i n á l i s m e g h a t á r o z á s nem j á r u l hozzá a jelenség m e g i s m e r é s é h e z . Ezért a p o l g á r i jogelmélet törekvését, m e l y a h o z z á r e n d e l ő m e g h a t á r o z á s t k í v á n j a e g y e d ü l lehetséges t í p u s k é n t e l i s m e r t e t n i , kellő f e n n t a r t á s s a l kell f o g a d n u n k . A h o z z á r e n d e l ő m e g h a t á r o z á s l e h e t ő s é g e t kínál a r r a , hogy a j o g m e g h a t á r o z á s s o r á n a jog e g y é b k é n t i tartalmát figyelmen kívül hagyják, s u g y a n a k k o r a m e g h a tározás — mivel igazságra elvileg n e m tarthat igényt — e g y s z e r s m i n d támadhatatlan is legyen. Ezért a jog ilyen m e g h a t á r o z á s á n a k a jog megismerésében s z e r e p e nem l e h e t . így m e g h a t á r o z á s a u t á n s e m m o n d h a t u n k többet a jogról, m i n t — BLACKSHIELD szavait i d é z v e — ezt: „Law is law"; v a g y még i n k á b b : „You know what law is!".51

II. (a) A j o g m e g h a t á r o z á s a során STONE nem volt teljesen k ö v e t k e z e t e s : n e m vonta le m i n d a n n a k g y a k o r l a t i k ö v e t k e z m é nyeit, a m i t maga a m e g h a t á r o z á s r ó l állított. Bár a m e g h a t á r o z á s t par excellence h o z z á r e n d e l ő k é n t f o g t a fel, f e l f o g á s á n a k a jogra történő a l k a l m a z á s a s o r á n ö n k é n t e l e n ü l is t á r g y m e g h a t á r o z á s r a töre50 51

Uo., 31. o. Blackshield, 57. o.

40

[1964]

kedett, s e l s ő s o r b a n a ' j o g ' - o t n e m mint jelet, h a n e m m i n t mögötte álló v a l ó s á g o t tartotta s z e m előtt. Az a l á b b i m e g h a t á r o z á s t javasolja: a jog „ o l y a n t á r s a d a l m i n o r m á k i n t é z m é n y e s í t e t t és h a t é k o n y k é n y s z e r í t ő r e n d j e , a m e l y e k n e k bíróilag m e g i s m e r h e t ő n e k kell lenniök a bírói s z e r v e k és m i n d a z o k s z á m á r a , akik e n g e d e l m e s k e d n e k e z e k n e k " . 5 2 Mielőtt m a g á r ó l e m e g h a t á r o z á s r ó l s z ó l a n á n k , e g y e n k é n t célszerű megvizsgálnunk a z o k a t a lépcsőfokokat, amelyeken keresztül STONE e m e g h a t á r o z á s h o z eljutott. Először így ír: „A m a g a t a r t á s t s z a b á l y o z ó n o r m á k előírják, hogy milyen m a g a t a r t á s n a k kell m e g v a l ó s u l n i a , megtiltják, a m i n e k n e m s z a b a d m e g v a l ó s u l n i a , illetőleg k i n y i l v á n í t j á k , hogy m i l y e n m a g a tartás t a n ú s í t á s a m e g e n g e d e t t . Egy n o r m a funkciója [...] nemcsak az, h o g y irányítsa az előrelátott m a g a t a r t á s t , h a n e m a z is, hogy azokat irányítsa, akik e m a g a t a r t á s értékelésével d ö n t é s t hoznak." 5 3 N o s , e h h e z m é g h o z z á t e h e t j ü k : a n o r m a mint s z a b á l y fogalmilag csakis e l v o n t lehet; tehát n e m k o n k r é t esetre, h a n e m m e g h a t á r o z o t t k ö r ü l m é n y e k f e n n f o r g á s a e s e t é r e szóló p a r a n c s o t tartalmaz. V é g ü l m e g j e g y e z h e t j ü k : v a l a m i n e k tevése s az a t t ó l történő tartózkodás a magatartásnál szűkebb fogalom; következésképpen az előírás és a megtiltás e g y a r á n t a d o t t m a g a t a r t á s r a irányuló p a r a n c s k é n t f o g h a t ó fel. A jogi n o r m á k t á r s a d a l m i n o r m á k . A z t jelenti ez, h o g y „általában a t á r s a d a l o m v a l a m e l y tagjának m á s o k k a l s z e m b e n i m a g a tartását s z a b á l y o z z á k , és csak kivételesen — mint az ö n g y i l k o s s á g elleni szabályokban — irányul önmagára". 5 4 Á m a m e n n y i b e n STONE a jogi n o r m á k t á r s a d a l m i jellege alól kivételt é r z é k e l az öngyilkosság tilalmazása k a p c s á n , ú g y ez arra utal, hogy n e m c s a k a jog t á r s a d a l m i és o s z t á l y t a r t a l m a i t n e m é r z é k e l i (vagyis azt, h o g y a jog s z a b á l y o z á s i k ö r é b e c s u p á n azok a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k tartoznak, a m e l y e k a jogalkotó erők többé v a g y kevésbé h e l y e s e n felismert é r d e k e i s z e m p o n t j á b ó l jelentősnek b i z o n y u l n a k ) , h a n e m az e m b e r t s e m k é p e s m á s k é n t , mint p u s z t á n a maga elszigetelt ind i v i d u a l i t á s á b a n szemlélni. U g y a n i s a m e n n y i b e n az öngyilkosságot a t ö r v é n y b á r m e l y v o n a t k o z á s b a n b ü n t e t n i r e n d e l i , ú g y n e m az e g y é n n e k ö n m a g á h o z való ( ö n m a g á b a n is logikailag képtelen, mert contradictio in adiectot tartalmazó) v i s z o n y a m i a t t tilalmazzák, 52

Stone, 29. o. Uo„ 25. o. 54 Uo„ 26. o. 53


41

h a n e m k i z á r ó l a g azért, m e r t tettével a t á r s a d a l o m n a k kárt o k o z . Ilyen f e l f o g á s b a n o s z t o z i k e g y é b k é n t MlRAGLIA is, a k i szerint a z ö n g y i l k o s s á g állam elleni jogtalanság; valamint e l l e n k e z ő é r t e l e m ben, d e ezt erősítve HÄLSC.HNER is, a k i az ö n g y i l k o s s á g o t c s a k azért n e m látja b ü n t e t h e t ő n e k , mert — ö n m a g á v a l j o g v i s z o n y b a n n e m állván — az e m b e r ö n m a g a ellen jogtalan, t e h á t b ü n t e t h e t ő c s e l e k m é n y t n e m k ö v e t h e t el. 53 A j o g b a n rejlő k é n y s z e r - e l e m azt jelenti, hogy „a jog a u t o r i t á s á t — a m e n n y i b e n e g y á l t a l á n szükséges — a külső k é n y s z e r í t é s a k t u saival t á m a s z t j á k alá". Helyesen j e g y z i meg STONE: „a jogaiban sértett fél ö n s e g é l y e is — adott feltételek közt — e l e g e t tehet a n n a k a k ö v e t e l m é n y n e k , h o g y a rend k é n y s z e r í t ő l e g y e n " . 5 0 M a g a a k é n y s z e r p e d i g i n t é z m é n y e s í t e t t , a z a z előzetesen m e g á l l a p í t o t t (jogi) n o r m á k t ó l s z a b á l y o z o t t lesz m é g a b b a n az e s e t b e n is, ha a k é n y s z e r í t é s a fél ( j o g s z e r ű ) ö n s e g é l y é b e n n y i l v á n u l meg. 5 7 Bár a jogi k é n y s z e r valóban k ü l s ő kényszer, a fenti jellemzésből m é g s e m d e r ü l ki, h o g y ez n e m e g y s z e r ű e n t á r s a d a l m i , h a n e m állami i n t é z kedés, a z a z : a jog s z a b á l y a i n a k b e t a r t á s á t a t á r s a d a l o m v a l a m e l y részének elsődleges é r d e k é t szolgáló s általa létrehoz(at)ott s a j á t o s á l l a m a p p a r á t u s biztosítja. Ez idézi elő, h o g y a t á r s a d a l o m i r á n y á ban a k é n y s z e r valóban külsőként jelenik meg. A f e n t i jellemzés u g y a n a k k o r olyan l á t s z a t o t is kelt, m i n t h a a k é n y s z e r t m a g u k a létrehozott n o r m á k e n g e d n é k érvényesülni. 5 8 A m i i g a z , persze, d e f o r m a i (és n e m szociológiai) é r t e l e m b e n ; hiszen v é g s ő soron a g a z d a s á g i szerkezettől feltételezetten é r v é n y e s ü l ő t á r s a d a l m i n o r mativitás h a t á r o z z a m e g — objektív t á r s a d a l m i v i s z o n y o k tehát, a m i k a jog létrehozását, s végső s o r o n k é n y s z e r ú t j á n történő biztosítását n e m c s a k lehetővé, de egyben s z ü k s é g e s s é is teszik. JOHN AUSTIN még k é n y s z e r t látott m i n d e n e g y e s jogi n o r m a mögött, s e z é r t elmélete tehetetlenül állt az ún. lex imperfecta előtt. Nos, e n n e k is k ö s z ö n h e t ő , hogy STONE a jogot m i n t j o g r e n d e t (ért e l e m s z e r ű e n : j o g r e n d s z e r t ) határozza m e g , mivel „ a z egyes jogi n o r m á k [...] lényeges s a j á t o s s á g a i k a t a j o g r e n d h e z m i n t e g é s z h e z való t a r t o z á s u k t ó l k a p j á k " , k ö v e t k e z é s k é p p e n a k i k é n y s z e r í t é s is 55

Lásd Angyal Pál Az ember élete elleni bűncselekmények és a párviadal (Budapest: Atheneum é.n.), 64. o. 56 Stone, 27. o. 57 Uo., 19. és 28. o. 58 Uo., 28. o.

42

[1964]

csak a j o g r e n d e t m i n t egészet, s n e m egyes k i r a g a d o t t n o r m á i t illeti. 59 BLACKSHIELD t e r m i n o l ó g i á j á n a k é r t e l m é b e n STONE n e m a 'jog'-ot h a n e m 'a j o g ' - o t határozta m e g . Hiszen 'a jog'-ba n e m c s a k jogszabályok, de precedensek is beletartoznak, m á r pedig a k l a s s z i kus k a p i t a l i z m u s l e z á r u l t á v a l — m i n t t u d j u k —, m e g n ö v e k e d e t t a d a p t á c i ó s feladat h á r u l t a bírói jogfejlesztésre. A z írott jog é s a precedensekben kifejeződően függetlenedő gyakorlat különválása t ü k r ö z ő d i k STONE j o g m e g h a t á r o z á s á b a n , m i k o r a jog e l e m e i és feltételei közé s z á m í t j a a n n a k h a t é k o n y s á g á t is. Állásfoglalása s z e rint jog csak „a t á r s a d a l o m b a n o p e r a t í v e é r v é n y e s ü l ő n o r m a t í v r e n d " lehet, és n e m az, ami „ c s u p á n p a p í r o n f e k v ő s z i m b ó l u m k é n t " létezik. 6 0 ROSCOE POUND s z ó h a s z n á l a t á v a l élve tehát: a jog n e m e g y s z e r ű e n law in books, h a n e m az, ami law in action. STONE h á r o m k r i t é r i u m o t s o r a k o z t a t fel a j o g n a k az e r k ö l c s t ő l k ü l ö n v á l a s z t á s á r a . Először, a jogi s z a b á l y o z á s t á r g y a mindig a k ü l ső m a g a t a r t á s , b á r „a j o g r e n d s z e r belső m a g a t a r t á s t s z a b á l y o z ó n o r m á j a is jognak t e k i n t h e t ő , m é g ha el is f o g a d n ó k , hogy n i n c s e s z k ö z ü n k sem a n o r m á n a k t ö r t é n ő e n g e d e l m e s k e d é s vagy e l l e n s z e g ü l é s m e g á l l a p í t á s á r a , sem p e d i g a n o r m a k i k é n y s z e r í t é s é r e " . M á s o d s z o r , a j o g v i s z o n y m i n d i g kétoldalú ( i m p e r a t i v - a t t r i b u t i v ) viszony — s z e m b e n a csak kötelezettséget i s m e r ő erkölccsel. H a r m a d s z o r és utoljára, a jog k i k é n y s z e r í t é s e m i n d i g külső k é n y s z e r ú t j á n történik. 0 1 STONE tehát erkölcs és jog s z é t v á l a s z t á s á r a k i z á rólag f o r m á l i s i s m é r v e k e t ismer, a m i k n e m c s a k a k é t jelenség k ö z t i k ü l ö n b s é g l é n y e g é n e k m e g v i l á g í t á s á r a elégtelenek, de a s z é t v á lasztás formális k r i t é r i u m a i u l s e m s z o l g á l h a t n a k — a k ü l ö n f é l e kölcsönös á t f e d é s e k okából. Az erkölcs s z a b á l y a i u g y a n i s m i n d a „belső", m i n d a „ k ü l s ő " m a g a t a r t á s r a e g y a r á n t v o n a t k o z n a k (pl. m u n k a e r k ö l c s , n e m i erkölcs, orvosetika). N y i l v á n v a l ó : ezek é r v é n y e s ü l é s é n é l a t á r s a d a l o m s z á m á r a n e m k i z á r ó l a g az a f o n t o s (és az erkölcsi megítélés s e m a s z e r i n t alakul), h o g y ki mit g o n d o l , h a n e m h o g y milyen m a g a t a r t á s t tanúsít. 6 2 M á s o d i k k é n t , n e m a jogi

59

Uo., 24. és 19. o. Uo., 29 o. 61 Uo., 18. o. (-D Lásd pl. a szándék- és következmény-etika szembenállása tükrében — A marxista etika alapjai I. rész [Egyetemi jegyzet] (Budapest: Tankönyvkiadó 1964), V. fej. 2. pont —: „Az erkölcsi felelősség [...] mindig a cselekvő egyénre, mégpedig az egész alanyra vonatkozik. Ebből következik, hogy az 60


43

n o r m a s a j á t o s s á g a , h a n e m m i n d e n n o r m a f o g a l m i eleme, h o g y kétoldalú, vagyis az e g y i k oldalról m i n t i m p e r a t í v u m , a m á s i k r ó l pedig m i n t a t t r i b u t í v u m jelentkezik. A m o d e r n p o l g á r i j o g e l m é letben LEO PETRAZYCZKI p s z i c h o l o g i z m u s á i g n y ú l i k vissza a z a felfogás, a m e l y az erkölcsöt „ h i á n y o s " jognak t e k i n t i , mivel j o g o sítvány-oldallal n e m rendelkezik. Á m az erkölcsi n o r m a a n o r m á nak csak k ü l ö n ö s esete, s így n e m g y e n g í t i a f ő s z a b á l y t , a m e n n y i ben az erkölcsi n o r m á n á l a jogosítvány-oldal c s a k látensen v a n jelen — é p p e n a n n a k érdekében, h o g y az erkölcsi n o r m á n a k t ö r t é n ő é r v é n y s z e r z é s (vagyis az e r k ö l c s i s z a n k c i ó k a l k a l m a z á s a ) s p o n t á n , s z e r v e z e t l e n és i n t é z m é n y e s í t e t l e n l e h e s s e n . A h a r m a d i k k r i t é r i u m esetében s z i n t é n teljes á t f e d é s s e l t a l á l k o z u n k . E g y r é s z t a jogi k é n y s z e r nem c s u p á n külső, h i s z e n á t t é t e l e s e n és k ö z v e t v e bár, de b e l s ő is (ebben rejlik a jog n e v e l ő ereje), m á s r é s z t a z e r kölcsi k é n y s z e r n e m m e r ü l ki v a l a m i f é l e belső k é n y s z e r í t é s b e n , s ő t alapját é p p e n a k ü l s ő k é n y s z e r adja (megvetés, leszólás, c s o p o r t b ó l történő a k á r h a l l g a t ó l a g o s kiközösítés stb. f o r m á j á b a n ) . F o r m á l i s i s m é r v e k tehát a k ü l ö n v á l a s z t á s h o z alapot n e m s z o l g á l t a t n a k , ezért k ü l ö n b s é g ü k e t m á s u t t kell k e r e s n ü n k . A jogot az á l l a m alkotja és szankcionálja, az erkölcs v i s z o n t t á r s a d a l o m , t á r s a d a l m i csoport(ok) (osztály, h i v a t á s r e n d stb.) terméke. A k ü l ö n v á l a s z tásban m á r b e n n e f o g l a l t a t i k n é h á n y sajátosság is: a d o t t á l l a m b a n csakis e g y e t l e n jog lehet é r v é n y b e n , erkölcs v i s z o n t nem k o r látozott v á l t o z a t o s s á g b a n kialakulhat. A jog v é g s ő s o r o n m i n d i g a z a d o t t á l l a m b a n g a z d a s á g i l a g és politikailag u r a l k o d ó osztály é r dekeit és a k a r a t á t t ü k r ö z i , míg a z erkölcs t ü k r ö z h e t i v a l a m e l y foglalkozás, helyi k ö z ö s s é g érdekét és nézeteit is. A fentiekből p e r sze k ö v e t k e z i k az is, h o g y e g y s é g é n e k k ö s z ö n h e t ő e n a jog e g y a n t a g o n i s z t i k u s ellentétekkel terhelt t á r s a d a l o m b a n is m e g k ö z e l í tőleg k é p e s lehet v a l a m i f é l e rend f e n n t a r t á s á r a , m í g egysége h í j á n az erkölcs b á r m i f é l e h a s o n l ó r a eleve k é p t e l e n l e n n e . P o s z t u m u s z m u n k á j á b a n KANTOROWICZ a j o g o t mint „ k ü l s ő m a g a t a r t á s t előíró és b í r ó s á g i d ö n t é s r e bocsátható t á r s a d a l m i s z a -

erkölcsi felelősségre vonás köre az egyén aktivitásának teljes területe: a magatartás egésze." (120. o.) Tehát mind a szabályozott magatartás jellege, mind a felelősségrevonás körének terjedelme — általánosságban — a jognál és az erkölcsnél azonos.

44

[1964]

bályok f o g l a l a t á t " h a t á r o z t a meg, 6 3 s e m e g h a t á r o z á s m á s o d i k r é szét STONE egészében á t v e t t e . Bár b i z o n y o s f e n n t a r t á s o k k a l m a g a is élt, m é g i s azon s z á n d é k vezette, h o g y jogiként csakis o l y a n s z a b á l y o k a t ismerjen el, amelyek b í r ó s á g i döntés a l a p j á n k ö z v e t lenül k i k é n y s z e r í t h e t ő k . Ez esetben a jog h a t é k o n y s á g a a k é n y s z e r intézményesített alkalmazásának a „ r e n d " fenntartására irányuló k é p e s s é g é t , a justiciability néven jelölt fenti jegy [a b í r ó s á g o k e l ő t t i v i t a t h a t ó s á g , bírói d ö n t é s r e b o c s á t h a t ó s á g ] p e d i g a jog h a t ó s á g i d ö n t é s a l a p j á n történő m ű k ö d é s é t j e l e n t e n é . Az i l y e n értelmű m e g h a t á r o z á s a z o n b a n e l e v e vitatható é r t é k ű , hiszen egyrészt m a g a KANTOROWICZ is e l i s m e r t e , hogy m i n d a bíróság elé n e m k e r ü l ő , m i n d p e d i g (bizonyos h e l y z e t e k b e n ) a de lege ferenda szabályok is joginak m i n ő s ü l n e k , a m e n n y i b e n „ m ó d s z e r t a n i l a g h a t á l y o s u l ó t ö r v é n y k ö n y v e k k e l a z o n o s jellegzetességekkel r e n d e l k e z n e k " , 6 4 m á s részt p e d i g az „ i g a z s á g s z o l g á l t a t á s " v a g y „ b í r ó s á g " f o g a l m á n a k a m e g h a t á r o z á s b a t ö r t é n ő felvétele circulus vitiosust e r e d m é n y e z — azon e g y s z e r ű oknál f o g v a , hogy e s z e r v e k e t is k i z á r ó l a g c s u p á n a jog a l a p j á n h a t á r o z h a t j u k meg. M i n d e z e k e n túl a l a p v e t ő h i b á v a l m a g á b a n a f e l f o g á s b a n is t a l á l k o z h a t u n k : a jog n e m elszigetelt s z a b á l y o k v é l e t l e n s z e r ű h a l m a z á b ó l , h a n e m e g y m á s r a épülő s e g y másra v o n a t k o z t a t o t t s z a b á l y o k r e n d s z e r é b ő l t e v ő d i k össze. í g y a j o g a l k a l m a z á s sem v a l a m i f é l e k i r a g a d o t t jogtétel, h a n e m olyan jogszabályi e g y s é g a l k a l m a z á s á t jelenti, amelyben e g y esetleg k ö z vetlen s z a n k c i ó v a l el n e m látott jogtétel is s z a n k c i o n á l á s t n y e r h e t . 6 j A jognak csakis ilyen felfogása a l k a l m a s arra, h o g y m e g m a g y a r á z h a s s u n k általa o l y a n összetett r e n d s z e r s z e r ű m ű k ö d é s e n n y u g vó v i s z o n y o k a t , mint a m i l y e n p é l d á u l egy a l k o t m á n y b a n f o g l a l t alapelv s a s z á m á r a biztosított b ü n t e t ő j o g i v é d e l e m vagy e g y é b részleges s z a b á l y o z á s k ö z ö t t fennáll.

ö

Kantorowicz, 79. o. Id. Stone, 16. o. A meghatározás második differentia specifica)a csak értelemszerűen fordítható le: „and considered justiciable". A kulcsterminus — 'justiciable' — angol és amerikai használatban egyaránt a 'subject to jurisdiction' értelmében foglal helyet. Lásd The Concise Oxford Dictionary of Current English 4th ed. (London, etc. & Warsaw 1956) és Margaret Nicholson A Dictionary of American-English Usage Based on Fowler's Modern English Usage (New York: The New American Library 1963). 64 Kantorowicz, 72. o. Id. Stone, 21. o. 65 Szabó, 250. o.


45

(b) Szerzőnk m á r eleve így foglal állást: e l ő s z ö r „előzetes tájék o z ó d á s " s o r á n kell m e g a d n u n k a „jog" á l t a l á b a n vett m e g h a t á r o z á s á t , majd ezt k ö v e t ő e n , „ f u n k c i o n á l i s m e g k ö z e l í t é s " a l k a l m a z á s á v a l a l k o t h a t j u k meg a jog teljes definícióját. Míg a z o n b a n STONE a jogot n o r m á k r e n d s z e r e k é n t h a t á r o z t a m e g , BLACKSHIELD a közös nem-fogalmat nem ebben, hanem a szabályban (szabályok h a l m a z á b a n ) látja, és ezért a szabály á l t a l á n o s fogalmára s e z e n b e l ü l a jogi s z a b á l y o k k ü l ö n ö s m e g k ü l ö n b ö z t e t ő jegyeire p r ó b á l t a felépíteni meghatározását. A s z a b á l y n e m más, mint „az emberi lények valamely csoportja l é n y e g é b e n m i n d e n tagja s z á m á r a kibocsátott ( h o z z á f é r h e t ő v é tett) kifejezés tartalma, mely m e g h a t á r o z o t t m a g a t a r t á s t ír le m e g h a t á r o z o t t k ö r ü l m é n y e k esetére, m i n t e g y u t a s í t v a őket, h o g y tanúsítsák, illetőleg ne t a n ú s í t s á k e leírt m a g a t a r t á s t , és ezt a c s o p o r t tagjai m e g é r t e t t é k — azzal a további feltétellel, h o g y a k é r d é s e s csoport lényeges t ö b b s é g e az a d o t t k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t e m a g a t a r t á s t v a l ó b a n m e g f e l e l ő e n tanúsítja, illetőleg n e m t a n ú s í t j a , és e z e n c s e l e k v é s ü k i n d o k á t a szabály á l t a l u k történő e l f o g a d á s a szolgáltatja." 0 0 F i g y e l e m r e m é l t ó m ó d o n BLACKSHIELD azt, h o g y szabályról egyáltalán beszélhessünk, a szabálynak ténylegesen m e g felelő gyakorlat és e l f o g a d o t t s á g tényétől teszi f ü g g ő v é . M i n d e z e k e g y b e v e t é s é b ő l a z o n b a n az is n y i l v á n v a l ó v á válik, h o g y a jogm e g h a t á r o z á s n e m - f o g a l m a k é n t megjelölt „ k i f e j e z é s " v o l t a k é p p e n a ténylegesen é r v é n y e s ü l ő ( c s o p o r t ) n o r m a t i v i t á s kifejezése, és a definíció szerint u g y a n a z a t é n y e z ő h a t á r o z z a m e g ezt a n o r m a tivitást és a szabály bármiféle m ó d o n történő e l f o g a d á s á t is. A szabály á l t a l á n o s fogalma s z e m p o n t j á b ó l k ö z ö m b ö s , h o g y elf o g a d á s a minek k ö s z ö n h e t ő : a szabály a u t o r i t a t i v jellegének, nyilvánvaló ésszerűségének, vagy egyszerűen azon ténynek, hogy kibocsátották és a csoport tagjai i m m á r n e m teszik vitássá. A z ált a l á n o s s z a b á l y o k k ö z ü l j o g s z a b á l y o k a z o n b a n csak azok l e h e t n e k , „ a m e l y e k e t a c s o p o r t tagjainak többsége azért f o g a d o t t el, m e r t e g y a u t o r i t a t í v k é n t e l i s m e r t forrásból szá r m a z n a k " . 6 7 E feltétel p e r s z e n e m zárja ki, h o g y u g y a n a k k o r a jogszabály é s s z e r ű v a g y p r o m u l g á c i ó j a vitán felül álló l e g y e n . A jogszabály f o r r á s á n a k a u t o r i t a t í v k é n t történő „ e l i s m e r t s é g e " t e r m é s z e t s z e r ű l e g a v a l ó s á g n a k k é t s é g k í v ü l m e g f e l e l h e t , tartalmilag ez m é g s e m jelent m á s t , m i n t 06 67

Blackshield, 51. o. Uo., 51. o.

46

[19641

a z erősebb „ j o g á n a k " t u d o m á s u l v é t e l é t . A z „ e l i s m e r t s é g " m ö g ö t t t e h á t c s u p á n e n n y i áll: a g a z d a s á g i l a g és politikailag u r a l k o d ó h e l y z e t b e n l é v ő c s o p o r t o k h e l y z e t ü k f e n n t a r t á s a s é r d e k e i k biztosítása végett o l y a n á l t a l á n o s a n kötelező erejű m a g a t a r t á s i n o r m á k kibocsátására k é n y s z e r ü l n e k , amelyek betartása b i z t o s í t á s á r a is e g y s z e r s m i n d k é p e s e k n e k kell lenniök. E k ö r ü l m é n y b ő l f a k a d ó a n v i s z o n t a jog „ e l i s m e r t s é g e " n e m a n n y i r a a jog f o r r á s á n a k szól, m i n t i n k á b b biztosító k é n y s z e r a p p a r á t u s á n a k . A jog m á s i k specifikus jegye az a k ö r ü l m é n y , h o g y a m e g h a t á r o z á s b a n s z e r e p l ő c s o p o r t a z o n o s m a g á v a l a t á r s a d a l o m m a l . „A t á r s a d a l o m pedig [...] azt jelenti, hogy először is a csoport tagjainak s z á m a ha n e m is m e g h a t á r o z o t t a n , de m e g f e l e l ő e n n a g y legyen, m á s o d s z o r p e d i g a csoportot ö s s z e t a r t ó t é n y e z ő k jelentős részben t é n y l e g e s l e s z á r m a z á s i v i s z o n y o k o n a l a p u l j a n a k (bár mag u k a c s o p o r t t a g o k r a g a s z k o d h a t n a k e g y fiktív l e s z á r m a z á s i vis z o n y h o z is, mint az ö s s z e t a r t á s elméleti forrásához); m i k ö z b e n s z ü k s é g e s , h o g y fennálljon továbbá e g y olyan ténybeli kötőelem, m i n t az a z o n o s földrajzi t e r ü l e t h e z , f a j h o z vagy v a l l á s h o z tartozás; v é g e z e t ü l p e d i g egy k ö z ö s cél, mint kölcsönös e g y ü t t m ű k ö d é s az ö n v é d e l e m , »kölcsönös h a s z o n « v a g y e g y ö n t e t ű e n k ö z ö s e n elf o g a d o t t lelki e s z k ö z ö k n e k k ö s z ö n h e t ő e n elérhető lelki ü d v ö z ü l é s é r d e k é b e n . " 6 8 M á r STONE esetében is l á t t u k , hogy a z a n g o l s z á s z jogfelfogás s z á m á r a k ü l ö n ö s e n fontos a jog é r v é n y e s ü l é s é n e k m ó d ja és h a t é k o n y s á g a . BLACKSHIELD ez u t ó b b i t h a n g s ú l y o z z a : a társ a d a l o m b a n a jogon k í v ü l e g y é b ö s s z e t a r t ó t é n y e z ő k n e k is érvén y e s ü l n i ü k kell, hiszen b á r m e n n y i r e jelentős legyen is a jog, n e m játszhat e g y e d ü l i (döntő) e g y e s í t ő e r ő k é n t szerepet. M á s k é n t szólva: a jog h a t é k o n y s á g á t tetszőleges m é r t é k b e n k é n y s z e r a l k a l m a zással t o v á b b n ö v e l n ü n k m á r nem lehet, mivel „ t é n y l e g e s e n érv é n y e s ü l ő n o r m a t i v i t á s s a l [...] csak a t á r s a d a l m i v a l ó s á g rendelkezik". 6 9 A meghatározás elemeinek kifejtése végeztével a 'jog' BLACKHSIELD s z á m á r a n e m lesz más, m i n t „ m i n d e n o l y a n szabály, amelyeket a t á r s a d a l o m tagjai azért f o g a d t a k el, m e r t egy általuk a u t o r i t a t í v k é n t elismert forrásból s z á r m a z n a k " . 7 0 N y i l v á n v a l ó , hogy a m e g h a t á r o z á s b a n s z e r e p l ő a u t o r i t á s n e m c s a k jogalkotót, d e 68

Uo„ 52. o. ® Kulcsár, 200. o. 70 Blackshield, 52. o.


47

j o g a l k a l m a z ó t is jelent, s ennek m e g f e l e l ő e n a jog v é g s ő soron a k á r t ö r v é n y h o z ó , akár b í r ó s á g o k által „ m o n d o t t d o l o g " is lehet — a m e n n y i b e n a szabály f o g a l m á n a k megfelel, v a g y i s a m e n n y i b e n t é n y l e g e s e n é r v é n y e s ü l . BLACKSHIELD így i s m é t e l t e n eljut k o r a és t á r s a d a l m a j o g g y a k o r l a t á n a k mint k ü l ö n ö s n e k a z á l t a l á n o s í t á s á n k e r e s z t ü l a ténylegesen f e n n á l l ó n a k a realista igazolásáig, a m i n t erre m á r a 'jog' és 'a jog' különválasztásánál 7 1 r á m u t a t t u n k . (c) A jognak l é n y e g i jegye o s z t á l y k ö t ö t t s é g e . Ez azt s u g a l l j a , h o g y az a d o t t t á r s a d a l o m g a z d a s á g i alapja által v é g s ő soron m e g h a t á r o z o t t s állama által alkotott és szankcionált jog az u r a l k o d ó c s o p o r t o k érdekeit és a k a r a t á t fejezi ki, tehát ezek elsőrendű szolgálatában áll. Már pedig szolgálati szerepéhez k é p e s t csak f o r m a i n a k minősülhetnek olyan jegyek, amelyek csupán a jog funkcionálása, „ m ű k ö d é s e " egyes sajátosságait m u t a t j á k . STONE és BLACKSHIELD m e g h a t á r o z á s a i n a k e g y e s összetevői — a jog i n t é z m é n y e s í t e t t s é g e , a u t o r i t a t í v k é n t elismertsége, továbbá azon s a j á t o s s á g a , hogy h a t ó sági d ö n t é s alapját k é p e z i — a j o g n a k c s u p á n ilyen á l l a n d ó s u l t formális jegyeit k é p e z i k . Ezek ténybelileg igazak l e h e t n e k a n é l k ü l , hogy a m e g h a t á r o z a n d ó jelenség v o l t a k é p p e n i l é n y e g e s v o n á s a i r a is e g y i d e j ű l e g r á m u t a t n á n a k , s ezért a fenti m e g h a t á r o z á s o k kielégítő volta iránt még k é t s é g e k m a r a d h a t n a k fenn. STONE és BLACKSHIELD következetesen tartózkodnak az á l l a m é s j o g közötti viszony kérdésének felvetésétől, k ö v e t k e z é s k é p p e n attól is, h o g y a jog létrejöttét az állam létrejöttéhez é s / v a g y a k t u s á h o z kapcsolják. Válaszuk ennek megfelelően HEGEL és MARX m o n i z m u s á v a l szemben pluralista: jog létezhetett akár az állam megjelenése előtt, sőt egy államilag szervezett társadalomban s e m feltétlenül az állam terméke, h a n e m egy olyan társadalmi csoporté, amely a k á r állam is lehet. 72 A m e n n y i b e n tehát állam és jog kölcsönös feltételezettségét tagadjuk, figyelmen kívül h a g y h a t j u k i m m á r azt is, h o g y a jog szoros és feltétlen kapcsolatban lenne társadalmi csoportokkal, osztályokkal, továbbá ezek között zajló küzdelmekkel. 7 3

71

Lásd I. rész 4. pont.

72

BLAGKSHiELDnél a jog pluralista m ó d o n történő kifejtése ú g y történik, h o g y a jog d ö n t ő m e g k ü l ö n b ö z t e t ő jegyeként h a t á r o z z a meg a t á r s a d a l o m m i n t általános fogalmát. 73

Ugyanez a viszony fordítva már nem szükségszerű: ha a jog az államtól független, úgy az állam történeti megjelenése előtt is létezhetett, vagyis (eset-

48

[1964]

III. Az elemzett okfejtések gerincét olyan ismeretelméleti és m ó d s z e r t a n i fejtegetések adják, a m e l y e k végső e r e d m é n y e a lényegi és nem-lényegi, illetőleg általános és esetleges vegyítése valamiféle elméleti alapozássá. Ezt az utat STONE a valóságtükrözés lehetőségének a m e g h a tározástól történő elvi m e g t a g a d á s á v a l , BLACKSHIELD p e d i g a jogról szerezhető ismeretek funkcionális viszonylagosításával járja be. Egy ilyen elvi megalapozás lehetővé teszi, h o g y — saját rendszerén b e l ü l — az e l m é l e t t á m a d h a t a t l a n legyen, és i s m e r e t e l m é l e t i n e k b e t u d h a t ó n e h é z s é g e k k ö v e t k e z t é b e n e g y b e n azt a l á t s z a t o t is kelti, h o g y adott k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t p o n t o s a n e h h e z az a d o t t (és n e m m á s ) e r e d m é n y h e z juthatott e g y á l t a l á n el az emberi m e g i s m e r é s . Az e r e d m é n y nem m á s , mint a jog pluralista, t e h á t államot és o s z t á l y k ö t ő d é s e k e t e g y a r á n t f i g y e l m e n kívül h a g y ó m e g h a t á r o zása. BLACKSHIELD e g y b e n realista is, s ennyiben á t v e s z i a l e g s z ű kebb j o g p o z i t i v i z m u s s z e r e p é t — „Recht ist zvas Führer sagt" —, mely m e g g y ő z ő d é s a m a g a idejében a fennálló helyzetet a z z a l szentesítette, hogy a j o g o t alkotójának a p a r a n c s á v a l azonosította anélkül, h o g y a j o g a l k o t ó n t ú l m e n ő k r i t é r i u m o k a t keresett v o l n a , m i k ö z b e n a realizmus a jogot a n e v é b e n folytatott g y a k o r l a t m i n d e n k o r i e r e d m é n y é v e l azonosítja. E n n y i b e n a jelent leíró, éltető, t e o r e t i k u s a n a l á t á m a s z t ó , és ennek f o l y t á n az ezt e g y i d e j ű l e g s t a bilizáló f u n k c i ó azonos, és csupán a n é z ő p o n t v á l t o z o t t : az előbbi a jogalkotó oldaláról, az u t ó b b i a j o g a l k a l m a z ó o l d a l á r ó l közelítve jut el e r e d m é n y é h e z — jog a z , amit i l y e n k é n t tesznek. A kritikai v i z s g á l ó d á s a z o n b a n — így a mi m e g k ö z e l í t é s ü n k is — e g y r é s z t olyan k é r d é s e k e t vet fel, a m i k az a l a p u l fekvő v i s z o nyok eltérő jellege f o l y t á n más feltételek között h a s o n l ó élességgel esetleg n e m is v e t ő d n e k fel, m á s r é s z t saját g o n d o l k o d á s u n k s e m fejlődhet m á s k é n t , m i n t eltérő i r á n y z a t o k k a l f o l y t a t o t t p o l é m i á k o n keresztül, hiszen m i n d e n bírálat — é p p e n h a t á s o s s á g a é r d e k é b e n — szembeállított tételek és nézetek e g y i d e j ű t i s z t á z á s á t követeli és előfeltételezi.

leg részben elismert) osztályjellege nem képezheti szükségképpeni jegyét; viszont amennyiben a jog osztályoktól teljesen független, úgy ennek állítása még megférhet a jognak egy osztályközömbösként felfogott államhoz történő kapcsolásával.

A JOG MEGHATAROZASANAK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA A SZOCIALISTA JOGELMÉLETBEN*

A MARXizmus klasszikusai a jog alapvető, lényegi elemét a jog társad a l m i - g a z d a s á g i meghatározottságában és osztályakarati jellegében jelölték meg. Ez az a két elem, amelynek feltárásában és bizonyításáb a n a MARXizmus alapvetően ú j felismeréseket hozott. E h h e z kapcsolódik további k é t elem, m e l y e k elfogadása a z előbbiekkel e g y ü t t a jog MARXista meghatározásaira általában jellemző. Ezek szerint: a jog az állam által feltételezett — v a g y i s a jogban a z u r a l k o d ó osztály akarata állami a k a r a t k é n t jelenik m e g —, továbbá: a jognak az á l l a m által tört é n ő t á m o g a t á s a végső s o r o n állami k é n y s z e r a l k a l m a z á s b a n is kifejeződést nyer. A szovjet jogelméletben a jog lényegét é r i n t ő állásfoglalások tekintetében h á r o m fejlődési s z a k a s z t k ü l ö n b ö z t e t h e t ü n k m e g . M i n d h á r o m r a a l a p v e t ő e n jellemző, h o g y a vita n e m e négy tétel helyességét, h a n e m elsősorban a jog megközelítési m ó d j á t , közös n e m - f o g a l m á t , a z a z a genus proximum kiválasztását érinti.

* A Magyar Jogászszövetség Állam- és Jogelméleti Szekciójának 1966. október 19-én tartott ülésén elhangzott vitaindító előadás, melyből utóbb két írás formálódott: egyikük a maga idejében igazgatói tiltásra nem jelenhetett meg — utóbb, az igazgatói ellenőrzés gyengülésekor szemleanyagként sikerült megjelenésében: 'A jogmeghatározás kérdése a 60-as évek szocialista elméleti irodalmában' Állam- és Jogtudomány XXII (1979) 3, 475-488. o. —, másikuk pedig a kényszerszülte változott témájú változat — 'A jogmeghatározás néhány kérdése a szocialista jogelméletben' Állam- és Jogtudomány X (1997) 1, 143-156. o. —> mely számbavehető áttekintésként rögvest a nemzetközi irodalomba is bekerült: 'Quelques problémes de la definition du droit dans la théorie socialiste du droit7 Archives de Philosophie du Droit XII (Paris: Sirey 1967), 189-205. o.

50

[1966]

A z e l s ő szakaszt az útkeresés, a szociológiai igényű m e g k ö z e lítés, SZTUCSKA és PASUKANISZ kísérlete jellemzi. Állásfoglalásuk szerint a jog a társadalmi viszonyok rendszerét alkotja. A m á s o d i k szakaszt VlSINSZKIJ tevékenysége határozza m e g . VlSINSZKIJ joggal bírálta az előző törekvéseket, melyek a jog társad a l m i jellegét túlhangsúlyozva figyelmen kívül hagyták a jog jogszabályi oldalát, n o r m a t í v természetét. VlSINSZKIJ u g y a n a k k o r m a g a is szélsőséges álláspontot foglalt el: ő voltaképpen a jog t á r s a d a l m i oldalát hagyta figyelmen kívül. A h a r m a d i k szakaszra — egy m a g y a r szerző találó kifejezésével élve — „szintetizáló" törekvés jellemző: a jog normatív jellegét és társadalmiságát a jog t a n u l m á n y o z á s a és meghatározása során e g y a r á n t figyelembe veszik — a n é l k ü l persze, h o g y bármelyik oldal szerepét a másik rovására helyeznék előtérbe. A szocialista jog fogalmára vetítve VlSINSZKIJ és követői (pl. GOLUNSZKIJ és SZTROGOVICS 1940-es tankönyve) álláspontjával szám o s bírálat f o r d u l t s z e m b e . V é l e k e d é s ü k e t a b b a n ö s s z e g e z h e t j ü k , h o g y a VISINSZKIji meghatározás elégtelen, mert — n e m tartalmaz utalást arra, hogy az u r a l k o d ó osztály akarata — s így m a g a a jog is — társadalmilag és gazdaságilag e g y a r á n t meghatározott: ezáltal lehetővé tette a jog voluntarista és szubjektivisztikus értelmezését; — n e m vette fel a meghatározásba a jog önkéntes követésének elemét: ezzel ú g y tüntette fel a szocialista jogot, mintha betartását kizárólag az állam kényszerítő ereje biztosíthatná; végül — normativista megközelítési módja n e m tette lehetővé a jog társadalmiságának kellő m e g r a g a d á s á t .

Első probléma A Szovjetunió K o m m u n i s t a Pártjának XX. kongresszusa u t á n a KEC.SEKJAN és PlONTKOVSZKIJ cikkei által felkeltett és lényegében a jog társadalmiságának előtérbe helyezésére irányuló viták e r e d m é n y e k é n t ú g y s z ó l v á n általános elismerést nyert, hogy — a jog és a jogi felépítmény n e m azonos terjedelmű kategóriák, hiszen — a jogi felépítmény jogi nézetekből és jogi intézményekből összetett jelenség, melynek — alkotóelemei között igen szoros kölcsönhatás, ö s s z e f ü g g é s áll fenn, m i n d e z azonban e g y e n l ő értékű kölcsönös feltételezettségi

A JOG MEGHATÁROZÁSA AZ A U S Z T R Á L JOG ELM ÉLETBEN

51

viszonynak n e m tekinthető; ezért — a jogszabályok és j o g v i s z o n y o k kapcsolata n e m vélelm e z h e t ő o l y a n n a k , hogy c s a k e g y ü t t e s e n a l k o t h a t n á k a jog mint f e l é p í t m é n y i jelenség l é n y e g é t , t á r s a d a l m i valóságát; k ö v e t k e zésképpen — a jog társadalmiságának m e g r a g a d á s á h o z nem szükséges, sőt helytelen a jogszabályok mellett a jogviszonyokat is a jog fogalmi elemeivé tenni, mivel a jogszabály mint olyan ö n m a g á b a n i s t á r s a d a l m i realitást képez, m a g a is társadalmi termék, és így a jogszabályoknak jogviszonyokban történő realizálódása nem egy lehetőségnek [Sollen] valósággá [Smi] való válása, h a n e m a társadalmi viszonyok sajátos általános kifejeződésének m i n t valóságosan létezőnek (a jogszabálynak) az egyediben (a jogviszonyb a n ) történő realizálódása. A vita általános eredménye ilyen módon a b b a n fogalmazható meg, h o g y a jog társadalmi oldalának és norma-oldalának e g y s é g b e n történő felfogását n e m akadályozza, ha a jogot szabályösszességnek tekintjük; sőt, ez a jog megközelítésének egyetlen olyan m ó d j a , amelynél a jog társadalmiságának hangsúlyozása n e m jár együtt a jog normatív szabály-jellegének lebecsülésével. E n n y i b e n a jog társadalmis á g á n a k kérdése megoldottnak tekinthető. A j o g s z a b á l y és a j o g v i s z o n y k a p c s o l a t á n a k dilemm á j á v a l foglalkozó vita a z o n b a n — amint ezt minden r é s z v e v ő többn y i r e felismerte — nemcsak a jogszabály t á r s a d a l m i s á g á n a k kérd é s é t érintette. A jogszabály és jogviszony kapcsolata k é t további p r o b l é m á t is m a g á b a n rejt: — vajon a jogszabály a jogviszony által feltételezett jelenség? K ö v e t k e z é s k é p p e n csakis a z tekinthető j o g n a k (jogszabálynak), a m i j o g v i s z o n y o k b a n realizálódik, a v a g y a jogszabály léte függ e t l e n attól, h o g y a t á r s a d a l m i g y a k o r l a t b a n t é n y l e g e s e n érvényesül-e, v a g y s e m ? T o v á b b á : — vajon a jogviszony a „ j o g s z a b á l y " által feltételezett jelens é g ? K ö v e t k e z é s k é p p e n az tekinthető c s a k j o g v i s z o n y n a k , ami e g y hatályos jog által j o g i k é n t elismert s z a b á l y alapján keletkezik, m ó d o s u l v a g y szűnik m e g ? Avagy, m á s oldalról közelítve: v a j o n a jogszabály kizárólag a hatályos jog alapján e r r e hivatott jogalkotó s z e r v által m e g f e l e l ő f o r m á b a n alkotott v a g y m e g e r ő sített szabály lehet-e, a v a g y m á s is? E k é r d é s e k a tényleges jogi g y a k o r l a t b a n általános p r o b l é m á t k o r á n t s e m jelentenek. Jogpolitikai e l v e i n k n e k egyfelől az általános

52

[1966]

g y a k o r l a t á l t a l á b a n megfelel, m á s f e l ő l p e d i g jogalkotó s z e r v e i n k n e k l e h e t ő s é g ü k v a n arra, h o g y a z o k a t a jogi r e n d e l k e z é s e k e t , amelyek a társadalmi viszonyok fejlődésének n e m felelnek m e g vagy t ú l h a l a d o t t á v á l n a k , h a t á l y o n k í v ü l h e l y e z z é k , és s z ü k s é g esetén új, a viszonyoknak inkább megfelelő szabályozással pótolják. A z általános g y a k o r l a t m ö g ö t t álló jogpolitikai elvek (és társad a l m i - p o l i t i k a i , v a l a m i n t s z a k m a i lehetőség) a z o n b a n n e m jelenth e t i k , hogy e z z e l m a g á t a p r o b l é m á t is teljességgel m e g s z ü n t e t t ü k . E g y r é s z t kivételes esetben f e l m e r ü l h e t — és t é n y l e g e s e n fel is m e r ü l — h a s o n l ó p r o b l e m a t i k u s jelenség, m á s r é s z t p e d i g a törvén y e s s é g e l v é n e k m a r a d é k t a l a n m e g v a l ó s í t á s a a kérdés e l v i mego l d á s á t igényli. Jogelméleti i r o d a l m u n k — a m i t a szocialista jogi g o n d o l k o d á s i d ő r e n d i t a g o l á s á b a n h a r m a d i k , i m m á r a jog t á r s a d a l m i s á g á r a ü g y e l ő , s e n n y i b e n VlSINSZKIjjel s z e m b e f o r d u l ó s z a k a s z k é n t jelölt ü n k meg — e g y é r t e l m ű e n r á v i l á g í t arra, h o g y a jog n e m c s a k alkot á s á b a n , de e g é s z „életében" — a l k a l m a z á s á b a n és t á r s a d a l m i érvényesülésében egyaránt — a társadalmi-gazdasági viszonyoktól m e g h a t á r o z o t t ; k ö v e t k e z é s k é p p e n m e g h a t á r o z o t t s á g a n e m merül ki l é t r e h o z a t a l á b a n , h a n e m a l k a l m a z á s á n a k körét, á l t a l á n o s gyakorlattá válását is teljességgel áthatja. A jogszabályok n o r m a t i v i t á s a u g y a n a b b ó l a t á r s a d a l m i v a l ó s á g b ó l fakad, m i n t amelyik a z általános t á r s a d a l m i g y a k o r l a t o t , a n n a k alakulását is m e g h a t á r o z z a . K ö v e t k e z é s k é p p e n t á r s a d a l m i ö s s z e f ü g g é s e i b e n a valóság reális fejlődési i r á n y á n a k , a t á r s a d a l o m objektív m o z g á s f o l y a m a t a i n a k n e m m e g f e l e l ő j o g s z a b á l y nem t á m a s z k o d h a t a t á r s a d a l m i v a l ó s á g n o r m a t í v erejére, h a n e m csak az ily v o n a t k o z á s b a n más o d l a g o s n a k m i n ő s ü l ő á l l a m i politikai k é n y s z e r r e , s e n n é l f o g v a e l ő b b vagy u t ó b b , ilyen v a g y o l y a n m ó d o n s z ü k s é g k é p p e n el fogja veszíteni normativitását. Tehát társadalmi méretekben megnyilv á n u l ó n o r m a t i v i t á s s a l k i z á r ó l a g a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k tényleges fejlődésével p á r h u z a m o s i r á n y b a m u t a t ó jogszabály r e n d e l k e z i k , s így az e v i s z o n y o k n a k n e m megfelelő jogszabály t e k i n t e t é b e n a t á r s a d a l m i v a l ó s á g n o r m a t í v ereje nem a jogkövetés, h a n e m a jogsértés irányában hat. A m e n n y i b e n a jogalkotó n e m észleli a hibát vagy n e m intézkedik kiküszöböléséről, előfordulhat, hogy a jogalkalmazó appar á t u s m a g a „ k o r r i g á l j a " a jogot, esetleg á l l a n d ó s u l ó és á l t a l á n o s s á v á l ó g y a k o r l a t á v a l t é n y l e g e s e n jogot alkot — m é g olyan e s e t b e n is, a m i k o r ez e g y é b k é n t s z á m á r a jogpolitikailag és a h a t á l y o s jog


53

s z e r i n t is e g y a r á n t tiltott, d e közbe nem lépése folytán az állam a jogalkalmazó s z e r v ilyen gyakorlatát „eltűri", és ezzel hallgatólagosan jóvá is hagyja. A fenti kérdéskörhöz járul a Legfelső Bíróság és e g y e s (többn y i r e államigazgatási) s z e r v e k aktusainak problémája. Ezek ti. a hatályos jog szerint állampolgárok jogait és kötelességeit érintő jogszabályokat n e m alkothatnak, miközben előfordulhat (és a gyakorlatban elő is fordul), h o g y e szervek jogi felhatalmazás hián y á b a n is lényegében jogalkotóként lépnek fel. A szocialista jog meghatározásainak többsége f i g y e l m e n kívül hagyja a j o g a l k a l m a z ó i j o g a l k o t á s lehetőségét (akár jogi szabályozás korrekciója, akár h é z a g á n a k kitöltése legyen is erre az ürügy), továbbá f i g y e l m e n kívül h a g y j a azt is, h o g y eset e n k é n t bizonyos jogszabályok társadalmilag nem é r v é n y e s ü l n e k — arra a hallgatólagos álláspontra helyezkedve, hogy esetleges előfordulásuk esetén is ezek legfeljebb kivételes jelenségek lehetnek, s így a szocialista joggal kapcsolatban általában e l m o n d o t t a k valóságát nem érinthetik. A fentiekre kétféle elméleti választ a d h a t u n k : (a) A hatályos jogból kiindulva k ö v e t k e z t e t h e t ü n k e szabályok jogi jellegére, s z ü k s é g k é p p e n olyan m e g á l l a p í t á s h o z érkezv e el, amely szerint e s z a b á l y o k jogszabályoknak n e m minősülhetnek, mivel a hatályos jog ezeket ilyenként nem ismeri el. Egy lényegében jogellenes „jogképző" jogalkalmazás eredménye ilyen minősítésének alapjául s z o l g á l egy további érv is, m e l y n e k értelmében a jogot általuk módosított jelentéssel a l k a l m a z ó szerv e k bármikor v i s s z a t é r h e t n e k e jognak e r e d e t i tartalma szerinti a l k a l m a z á s á h o z . A társadalmilag nem érvényesülő jogszabályokkal kapcsolatban p e d i g a hatályos jog alapján állva csakis ezt m o n d h a t j u k : minden jogszabály a d d i g t e k i n t e n d ő hatál y o s n a k (azaz egyáltalán jogszabálynak), a m e d d i g arra hivatott s z e r v jogsértés elkövetése nélkül (mert kellő jogalappal) alkalmazhatja. (b) feltárásából és vizsgálatából i n d u l u n k ki a jog létének megállapításához, hogy m e l y normák funkcionálnak jogiként a t á r s a d a l o m b a n . Egy norma jogi n o r m a k é n t történő szerepjátszásának kritériumát ilyen esetben az arra a d a n d ó igenlő válaszban látják, vajon realizálódnak-e az adott normák a társadalmi gyakor-

54

[1966]

latban, továbbá, áll-e m ö g ö t t ü k potenciálisan v a g y ténylegesen állami k é n y s z e r a l k a l m a z á s lehetősége, vagy s e m . E felfogás szerint v é g e r e d m é n y b e n azok a n o r m á k jogi n o r m á k , amelyek tényleges t á r s a d a l m i normativitással rendelkeznek, t e h á t b e t a r t á s u k a t az állam k é n y s z e r a l k a l m a z á s b a n is kifejeződően támogatja. A n o r m á k jogiságának k é r d é s é b e n a d ö n t ő s z e m p o n t tehát n e m a z , hogy megfelelő s z e r v által megfelelő f o r m á b a n hozták-e létre ezeket, h a n e m az, h o g y é r v é n y e s ü l n e k - e ténylegesen az állami és társadalmi gyakorlatban. A v á l a s z l e h e t ő s é g e k k e t t ő s s é g e arra l á t s z i k utalni, h o g y a felvetett probléma e d d i g még n e m nyert kielégítő megoldást. Többen ú g y közelítenek a f e n t i kérdéshez, hogy az e g y i k megoldási m ó d o t kiválasztva és a l á t á m a s z t á s á t megkísérelve többékevésbé k a t e g o r i k u s a n visszautasítják. Ilyen, lényegében e g y o l d a l ú n a k t ű n ő m e g k ö z e l í t é s j e l l e m e z t e m á r KERIMOV, NEDBAJLO, SZAMOSCSENKO és JAVICS á l l á s f o g l a l á s á t is, m i k o r közös c i k k ü k b e n — MlKOLENKOnak azt a n é z e t é t bírálva, a m e l y szerint a h a t á l y o s jog t a r t a l m á t n e m m i n d e n e s e t b e n a j o g a l k o t á s r a h i v a t o t t szerv h a t á r o z z a m e g , m i v e l azt a j o g s z a b á l y o k a m a g u k írott f o r m á j á b a n , v a l a m i n t a j o g a l k a l m a z ó i g y a k o r l a t e s e t l e g e s tartalmi m ó d o s í t á s a i e g y a r á n t és e g y ü t t e s e n a l a k í t j á k — MlKOLENKO f e l f o g á s á b a n egy ö n k é n y e s j o g a l k a l m a z á s i n d o k o l á s á t l á t t á k , ti. azt, h o g y a bírós á g o k j o g s z a b á l y o k helyett s a j á t jogi n é z e t e i k a l a p j á n d ö n t h e s s e n e k . Ú g y t ű n i k tehát: n e m m i n d e n s z e r z ő különíti e l a z esetl e g e s e n f e n n á l l ó t é n y e k e t és a t é n y l e g e s e n f e n n á l l ó h e l y z e t e t , valamint bizonyos helyzetek kialakulásának lehetőségét — azoktól a jogpolitikai e l v e k t ő l , a m i k e t u g y a n á l t a l á b a n m e g v a l ó s u l t n a k tek i n t h e t ü n k , m é g s e m v e h e t j ü k b i z o n y o s r a , h o g y m i n d e n esetben e g y e d i l e g is é r v é n y e s ü l n e k . Ú g y véljük e z é r t , m e g kell k ü l ö n b ö z t e t n ü n k e g y m á s t ó l egyfelől a d o t t t é n y e k f e l t á r á s á t és e z alapján k ö v e t k e z t e t é s e k l e v o n á s á t , m á s f e l ő l e t é n y e k n e k elvvé e m e l é s é t és követendő gyakorlatként feltüntetését. Ezért h e l y e s e b b és c é l r a v e z e t ő b b e l j á r á s n a k é r z e m , h a a jogp o l i t i k a i e l v e k e t n e m m a r a d é k t a l a n u l m e g v a l ó s u l t t é n y e k n e k , han e m m e g a l a p o z o t t és t u d a t o s t ö r e k v é s e k n e k , k ö v e t e l m é n y e k n e k , v a g y i s e s z m é n y e k n e k t e k i n t j ü k ; és m i n é l teljesebb m e g v a l ó s u l á s u k a t azáltal p r ó b á l j u k e l ő s e g í t e n i , h o g y a z e s e t l e g e s e n a k a d á l y o z ó t é n y e k e t és v e s z é l y f o r r á s o k a t f e l t á r j u k , e z á l t a l kísérelve m e g minél teljesebb k i k ü s z ö b ö l é s ü k m ó d o z a t a i n a k a k i d o l g o z á s á t .


55

Második probléma M ó d s z e r t a n i javaslatunk szerint — a m i n t már az előbbiekben is vázoltuk — a megoldást n e m feltétlenül valamelyik állásfoglalás elfogadásában és egyidejűleg a szembenálló másik állásfoglalás erőteljes visszautasításában kell k e r e s n ü n k . Hiszen m á r p é l d á n k tükrében is k i i n d u l ó p o n t j u k t ó l meghatározottan m i n d k é t állásfoglalás v o l t a k é p p e n eltérő t á r g y a t érintően (tehát e g y m á s t ó l elkülön ü l ő két f o g a l o m tekintetében) foglalt állást, k ö v e t k e z é s k é p p e n a d o t t tárgyak vagy f o g a l m a k vonatkozásában m i n d k e t t ő egyidejűleg igaznak bizonyulhatott. Előbbi p é l d á n k a t idézve: a d o t t társadalomban az erre hivatott s z e r v e k által megfelelő f o r m á b a n alkotott jogi normák általában társadalmilag érvényesülnek, vagyis államilag támogatottan megvalósulnak a t á r s a d a l o m átlagos gyakorlatáb a n . Annak k é r d é s e pedig, hogy milyen azoknak a n o r m á k n a k az aránya, a m e l y e k társadalmilag nem érvényesülnek, v a g y érvényes ü l n e k u g y a n , de nem e r r e hivatott s z e r v e k szabályszerű tevékenységének az e r e d m é n y e k é n t — nos, a válasz e n o r m á k n a k a társadalmilag érvényesülő és az adott jog szerint is joginak minős ü l ő n o r m á k h o z való viszonyától, végső soron a m i n d e z e k alapját k é p e z ő társadalmi rendszertől, a n n a k m e g h a t á r o z o t t fejlődési szakaszától f ü g g . Ebből a felismerésből következően m e r ü l fel a teoretikus k é r d é s : vajon n e m lenne-e h a s z n o s , sőt a m a j d a n i elméleti választ is elősegítő, ha a jogról egyidejűleg két m e g h a t á r o z á s t adhatnánk? Az egyik m e g h a t á r o z á s tárgyát a n o r m á k azon csoportja képezné, amelyet a hatályos jog alapján erre hivatott szervek erre előírt f o r m á b a n alkottak v a g y erősítettek meg, és h a s o n l ó szervek hasonló f o r m á b a n nem helyeztek hatályon kívül. Egy ilyen meghatározás gyakorlati jelentősége nyilvánvaló, ugyanis választ adna a kérdésre, h o g y adott o r s z á g b a n adott időszakban m a g a a jog mely n o r m á k a t f o g a d el jogi n o r m á k k é n t ; és ezért d o g m a t i k a i l a g is tisztázó szerepet tölthetne be. A másik m e g h a t á r o z á s tárgyaként a z o k a n o r m á k szerepeln é n e k , amik valóban realizálódnak a társadalom g y a k o r l a t á b a n , amelyek m ö g ö t t tehát m i n d alkalmazásuk tekintetében, mind p e d i g a szabályozott tényállások megvalósulása esetén fellelhető a z állam — s z ü k s é g esetén kényszer alkalmazásában is kifejeződő — támogatása. Meg kell jegyeznem p e r s z e , hogy a m e g h a t á r o z á s o k ilyen kettőssége é p p e n s é g g e l nem h o z n a semmiféle ú j d o n s á g o t a szocialista

56

[1966]

jogelméletbe. M i n d az elméletben, mind p e d i g — noha kivételes jelenségként — a gyakorlatban m á r mindez eleve jelen van a n n a k köszönhetően, hogy egyes kutatások a joggal a h a t á l y o s jog nézőpontjából, m á s o k pedig t á r s a d a l m i érvényesül é s ü k szemszögéből foglalkoznak. E két m e g h a t á r o z á s nyilvánvalóan nem zárja ki egymást; é p p e n ellenkezőleg, e g y m á s t kölcsönösen feltételezik. Az egyik igazolása a n n a k f ü g g v é n y e , h o g y m e n n y i b e n felel m e g a hatályos jogi szabályozásnak, a m á s i k é pedig a n n a k , hogy m e n n y i b e n felel m e g a valóságnak. A két m e g h a t á r o z á s , illetve a t á r g y u k k é n t általuk fedett jelenségek körének (és megfelelő f o g a l m i terjedelmének) összevetése továbbá választ a d n a arra a kérdésre, hogy jogpolitikai elveink m e n n y i r e tekinthetők m e g v a l ó s u l t n a k ; k ö v e t k e z é s k é p p e n segítségül szolgálhatna annak kidolgozásához is, hogy milyen eszközök igénybevétele lenne célszerű jogpolitikai elveink teljesebb megvalósításához. Az összevetés e r e d m é n y e k é n t két olyan egym á s t kölcsönösen m e t s z ő kört k a p u n k , a m e l y e k n e k területe jelentős mértékben egybeesik, viszont m i n d k é t körnek l e n n e feltehetően egy kis szelete, amelyik csak az egyik kör területéhez tartozik (1. ábra). A jog k e t t ő s m e g h a t á r o z á s ának szükségességét támasztja alá az a körülmény is, hogy lényegében a jogelméleti irodalomban már most kettős m e g h a t á r o z á s s a l élnek — attól f ü g g ő e n , h o g y milyen tárgy, kritérium v a g y megfontolás szolgál k i i n d u l á s i p o n t k é n t . Sőt, m e g k o c k á z t a t h a t o m azt az állítást is, hogy b i z o n y o s értelemben m á r a jogfogalom m e g h a t á r o z á s a i n a k k ü l ö n b s é g e is eleve erre v e z e t h e t ő vissza. A pozitív jogi szabályozásból k i i n d u l ó m e g h a t á r o z á s abból a s z e m p o n t b ó l is h a s z n o s lenne, h o g y viszonylag e g y s z e r ű formában lehetőséget a d n a a n n a k megítélésére, hogy a hatályos jog szerint mely szabályok r e n d e l k e z h e t n e k az állampolgárok kötelességeiről és jogairól. Mindamellett egy ilyen kettős meghatározás bizonyos nehézségekkel és veszélyekkel is járhat. A problémák forrását elsősorban nem abban látom, hogy mindez a jogelméleten belül elkülönülést eredm é n y e z n e a n o r m a t i v i s t a és a s z o c i o l ó g i a i s z e m p o n tok szerint történő kutatásban, h a n e m abban, hogy a hatályos jogból kiinduló meghatározás szükségképpen formális és pozitivista jellege esetleg félreértésekre adhatna alkalmat, miközben bizonyos tekintetben újabb elméleti kérdéseket is felvetne. Hiszen a pozitív jogi meghatározás szükségképpen az alkotmányra, illetőleg az alkotmány

A jog m e g h a t á r o z á s a

az

ausztrál

jog elm é l e t b e n

57

r = 1 _ pozitivisztikus meghatározás terjedelme lüllHlil =

szociológiai meghatározás terjedelme

Bftftm = lényegmeghatározás terjedelme???

Ulli = jogszerű, de nem érvényesül E H = érvényesül, de nem jogszerű K8S1 = jogszerű és érvényesül 1. ábra

alapján kiadott jogforrásokra támaszkodik, vagyis v é g s ő soron a MERKL- és KELSEN-féle lépcsőelméletnek, továbbá a hipotetikus alapn o r m a KELSENi megfontolásának valamiféle gondolati átvételére. Elméleti gondok forrását képezheti, hogy a m e g h a t á r o z á s érdekében m á r most meg kellene jelölnünk, vajon hatályos j o g r e n d ü n k b e n az alk o t m á n y elfogadásáig terjedő időszakban m a g a a hatályos szabályoz á s mit tekintett jognak? Kérdéses, hogy p é l d á u l mit kellett hatályosk é n t alkalmazni 1944-ben és 1945-ben, és e hatályosságnak m i volt a forrása? Kérdéses, hogy a v o n a t k o z ó jogi szabályozásokból levonandó tételek egyetlen m e g h a t á r o z á s b a n egyáltalán ö s s z e f o g l a l h a t ó k - e ? F e l m e r ü l h e t n e k k é r d é s e k a jog m e g h a t á r o z á s á n a k elvi problem a t i k á j á t illetően is. Mint i s m e r e t e s , a t e r m é s z e t t u d o m á n y i m e g h a t á r o z á s b a n a definíciók az a z o n o s í t á s (behelyettesítés) l e h e t ő s é g é t m i n d i g feltételezik. Ha p é l d á u l m e g h a t á r o z á s a szerint a vas a d o t t f a j s ú l y ú és o l v a d á s p o n t ú f é m , akkor egy h a s o n l ó f a j s ú l y ú , á m m á s o l v a d á s p o n t ú f é m n y i l v á n v a l ó a n nem m i n ő s ü l h e t v a s n a k . Tehát a t e r m é s z e t t u d o m á n y i meghatározások m i n d e n egyes e l e m ü k b e n a m e g h a t á r o z o t t tárgy v a g y f o g a l o m t e r j e d e l m é b e t a r t o z ó m i n d e n egyes e g y e d i jelenségre n é z v e is s z ü k s é g k é p p e n é r v é n y e s e k . A m e n n y i b e n p e d i g ez az e g y e d i behelyettesítés b á r m i o k b ó l n e m j ö h e t létre, ú g y n y i l v á n v a l ó a n m á r magát a m e g h a t á r o z á s t is rosszn a k kell m i n ő s í t e n ü n k .

58

[1966]

A jog m e g h a t á r o z á s á b a n b i z o n y o s m é r t é k i g m á s a h e l y z e t . A h a t á l y o s jogból l e v o n t m e g h a t á r o z á s lehetővé teszi az a z o n o s í t á s t m i n d e n egyes j o g s z a b á l y t e k i n t e t é b e n . Egy o l y a n m e g h a t á r o z á s n á l a z o n b a n , a m e l y n e k tárgya p é l d á u l a t á r s a d a l m i l a g é r v é n y e s ü l ő jogszabály, m á r n e m ilyen e g y é r t e l m ű a h e l y z e t . Ezért a szocialista j o g n a k a z o k a m e g h a t á r o z á s a i , a m e l y e k a szocialista jog ú g y n e v e zett l é n y e g i és á l t a l á n o s elemeit foglalják m a g u k b a , é p p e n ezen l é n y e g i és á l t a l á n o s jellegnél f o g v a n e m teszik m i n d e n e g y e s esetben s z ü k s é g k é p p e n i v é és feltétlenül l e h e t ő v é a j o g r e n d s z e r e n belüli a z o n o s í t á s t . I d e t a r t o z n a k p é l d á u l az i m é n t tárgyalt e s e t e k (a n e m é r v é n y e s ü l ő v a g y n e m arra hivatott s z e r v e k által a l k o t o t t n o r m á k ) , d e ide t a r t o z i k p é l d á u l az az eset, a m i k o r egy j o g s z a b á l y —~ a m e l y t ö r t é n e t e s e n a h a t á l y o s jog é r t e l m é b e n e g y é r t e l m ű e n jog i n a k m i n ő s ü l és az adott i d ő s z a k o n belül t á r s a d a l m i l a g is érv é n y e s ü l — u t ó b b s z u b j e k t i v i s z t i k u s n a k , m e r ő b e n v á g y t ó l vezéreltnek, t á r s a d a l m i l a g f e d e z e t l e n tiszta v o l u n t a r i z m u s n a k bizon y u l , sőt u t ó l a g esetleg m é g azt is m e g á l l a p í t h a t j u k róla, h o g y a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k fejlődését k á r o s a n befolyásolta. E g y ilyen j o g s z a b á l y r ó l az értékítélet t e h á t m a j d a n k i m o n d h a t j a , h o g y n e m volt megfelelő; a f e n t i feltételek e g y ü t t e s m e g l é t e esetén a z o n b a n m i n d e z k o r á n t s e m befolyásolja, h o g y a fenti k e t t ő s m e g h a t á r o z á s n a k a d o t t i d ő b e n teljes m é r t é k b e n megfeleljen. V é g ü l m i n d e z n e m fogja érinteni az ú n . l é n y e g m e g h a t á r o z á s i g a z s á g á t sem, h i s z e n a l é n y e g m e g h a t á r o z á s per definitionem a f o g a l o m lényegi és á l t a l á n o s elemeit foglalja m a g á b a n , k ö v e t k e z é s k é p p e n elemeinek l é n y e g i ált a l á n o s s á g a n e m z á r j a ki kivételek esetleges e l ő f o r d u l á s á t (miközb e n e kivétel n e m a j o g s z a b á l y o k ö s s z e s s é g e k é n t m e g h a t á r o z o t t j o g r e n d s z e r t érinti, h a n e m p u s z t á n csak e g y e s szabályait). Fenti m e g g o n d o l á s u n k tehát a jogot é r v é n y e s ü l é s é b e n tekintő meghatározás szempontjából azt jelenti, hogy vagy e meghatározásnak kell bizonyos mértékben formálisnak lennie (ekkor bizonyos l é n y e g i általános e l e m e k e t n e m foglalhat m a g á b a n , de az a z o n o s í tás és b e h e l y e t t e s í t h e t ő s é g m i n d e n egyes n o r m a v o n a t k o z á s á b a n l e h e t ő v é válik), v a g y pedig a l é n y e g i és á l t a l á n o s e l e m e k e t szintén fel kell t ü n t e t n i e — d e ez u t ó b b i esetben m á r k o r á n t s e m l e s z kizárt, h o g y egyes n o r m á k esetleg ne feleljenek m e g e m e g h a t á r o z á s n a k . Végezetül, a k e t t ő s m e g h a t á r o z á s l é t j o g o s u l t s á g á n a k esetleges elismerése esetén el kell d ö n t e n ü n k , h o g y m i l y e n s z e r e p e t és helyet biztosítsunk a (röviden) l é n y e g m e g h a t á r o z á s n a k n e v e z h e t ő m e g h a t á r o z á s n a k . Egy ilyen m e g h a t á r o z á s t — mely é p p e n a lé-

A j o g m e g h a t á r o z á s a az a u s z t r á l j o g e l m é l e t b e n

59

nyegi és általános elemeket tünteti fel, s így egy jogrendszert v a g y a jog a d o t t típusát a maga egészében tudja jellemezni — a jogelmélet nyilvánvalóan nem tud nélkülözni. U g y a n a k k o r a kettős m e g h a t á r o z á s n e m érinti a l é n y e g m e g h a t á r o z á s alapvető jelentőségét — u g y a n ú g y , ahogyan a l é n y e g m e g h a t á r o z á s sem zárja ki a kettős m e g h a t á r o z á s lehetőségét. H i s z e n a h a t á l y o s jogból k i i n d u l ó m e g h a t á r o z á s célja n e m a jog lényegi elemeinek kifejezése, h a n e m a n n a k összefoglalása, hogy adott jog szerint m e l y szabályok m i n ő s ü l h e t n e k jogszabályoknak. A t á r s a d a l m i érvényesülésből k i i n d u l ó m e g h a t á r o z á s viszont nem lenne más, mint kiindulási alap, eszköz, v a g y — jobb elnevezés híján — m u n k a h i p o t é z i s m e g f o g a l m a zása abból a célból, hogy feltárjuk és megállapítsuk: v a n n a k - e a j o g r e n d s z e r ü n k e t alkotó szabályok között olyanok, amelyek társadalmilag nem érvényesülnek, illetve olyanok, amelyek a t á r s a d a lomban jogszabályokként érvényesülnek u g y a n , noha n e m arra hivatott szerv, vagy nem a megfelelő formában hozta létre ezeket?

VITA'

VARGA CSABA* A b e m u t a t o t t g o n d o l a t o k a z o n a f e l t é t e l e z é s e n a l a p u l n a k , h o g y az alapjukat k é p e z ő ( s n a g y r é s z t m a g y a r j o g e l m é l e t i m u n k á k b a n fellelhető) állítások a v a l ó s á g n a k v a l a m e n n y i e n megfelelnek, s a v á l a s z o k kimutatható k e t t ő s s é g e é s e l l e n t é t e l é n y e g é b e n arra v e z e t h e t ő v i s s z a , h o g y a z e g y e s f e j t e g e t é s e k é s m e g á l l a p í t á s o k t á r g y á t a jog eltérő m e g k ö z e l í t é s i m ó d j a i alkotják. T e h á t m i n d e z e k az állítások a maguk tárgya v o n a t k o z á s á b a n változatlanul i g a z a k l e h e t n e k — a k o n f ú z i ó f o r r á s a p e d i g é p p e n s é g g e l ez: k o r á n t s e m m i n d i g i s m e r i k fel, h o g y v o l t a k é p p e n m á s r ó l , e l t é r ő i s m e r e t t á r g y r ó l b e s z é l n e k . SZABÓ lMRE , f P r o b l e m a t i k u s , h o g y l é t r e j ö h e t - e á l t a l á n o s j o g f o g a l o m - m e g h a tározás, mivel az e l ő a d á s b a n s z e r e p e l t e t e t t e g y e s k ö r ö k n e k a s a j á t l a g o s területét k é p e z ő s z e l e t e k a z e g y e s t á r s a d a l m i f o r m á c i ó k b a n eltérő n a g y s á g r e n dűek. U g y a n a k k o r e g y u g y a n i l y e n v a g y h a s o n l ó d i v e r g e n c i a a szocialista j o g t e kintetében mennyiségileg nincs egzakt m ó d o n alátámasztva. Nem egyértelmű kifejezés a „nem-érvényesülés". A s z o c i o l o g i z m u s a tényt e l v v é emeli. Ezért é s ilyen s z e m p o n t b ó l n e t a l á n a j o g g a l t ö r t é n ő s z e m b e s z e g ü l é s i s j o g g á v á l i k ? A p o -

' A s z e r z ő korabeli g é p í r á s o s emlékeztetője alapján, korabeli t u d o m á n y o s fokozat, illetve a k a démiai é s egyetemi rang megjelölésével. 1 A Magyar Tudományos Akadémia Állam- é s Jogtudományi Intézetének tudományos gyakornoka. " Akadémikus, egyetemi tanár, az MTA ÁJI igazgatója, a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia alelnöke ( 1 9 1 2 - 1 9 9 1 ) .

60

[1966]

zitív jog t a g a d á s a sánál

n e m jog. A z

is a z e g é s z s é g e s

vételes vonások

előfordulása

érinti a j o g f o g a l m á t .

illegális jog n e m

emberből egy

Alapvető

fogalmi elem:

indulunk

ki, t e h á t

bizonyos

határt

megközelítésünk

az ember

amennyiben

nem

halad

túl,

úgy

ez

szerint a s z o c i a l i s t a

ilyen j e l e n s é g e k j o g o s u l t s á g á t t a g a d j a , u g y a n a k k o r e s e t l e g e s e s e t i küszöbét.

kinem

állam

az

előfordulásuk

lehetőségét mint nemkívánatos mellékterméket elismeri. Az eseti előfordulás b a n n e m éri el a j o g g á v á l á s

leírá-

eltérő é s

É s f i g y e l e m b e kell v e n n ü n k

a

azon-

fejlődés

i r á n y á t is, m e l y a z i l l e g á l i s j o g a l k o t á s k i k ü s z ö b ö l é s e i r á n y á b a n m u t a t j a a z u t a t . PESCHKA V i L M O s m

A jognak van tudományos fogalma, lényegi elemekkel.

e l ő a d á s h e l y e s e n próbálta m e g o l d a n i a j o g s z a b á l y é s j o g v i s z o n y problémáját a jogviszony kiküszöbölésével,

mert

például a büntetőjogi

szabály

n e m j o g v i s z o n y o k létrejöttével é r v é n y e s ü l . A j o g n a k van n e m t u d o m á n y o s h a t á r o z á s a is. E z arra a k é r d é s r e a d v á l a s z t ,

h o g y a jogalkalmazó é s az

megállam-

polgár mit t e k i n t h e t jognak. E d d i g a fő hiba a z volt, h o g y a j o g t u d o m á n y o s galmát közvetlenül

a hatályos jogra,

az a l k a l m a z a n d ó jogra

Az

kapcsolatának

a k a r t u k átvinni.

foA

t u d o m á n y o s f o g a l o m m e g h a t á r o z á s n a k a z o n b a n n e m ez a funkciója. A jogot társ a d a l m i j e l e n s é g k é n t kell m e g k ö z e l í t e n i e ,

é s t é n y k é n t kell l á t n u n k ,

hogy a jog-

a l k a l m a z á s s o r á n is m e g j e l e n h e t t á r s a d a l m i - j o g i j e l e n s é g . U g y a n a k k o r e természetesen

más

szerepet

játszik

a

nyugati,

és

ismét

mást

lehetőség

a

szocialista

jogban. SZABÓ IMRE

E g y pozitív jogi é s e g y t u d o m á n y o s f o g a l o m ,

illetve

meghatáro-

z á s a z é r t t é r h e t el e g y m á s t ó l , m e r t a p o z i t í v j o g e k é r d é s e k e t e l t é r ő e n oldja m e g

az

e g y e s o r s z á g o k b a n . Itt a t u d o m á n y o s n é z ő p o n t k é p v i s e l i a z á l t a l á n o s t , a p o z i t í v j o g i p e d i g a k ü l ö n ö s t . D e n e m f o g a d h a t ó el, h o g y a d o t t o r s z á g b a n a d o t t egyidejűleg több jogfogalom,

illetőleg j o g m e g h a t á r o z á s

v é v e egyáltalán n e m bizonyos, h o g y a jog é r v é n y e s ü l ő PESCHKA VILMOS F r a n c i a o r s z á g b a n a Code

lehessen.

időszakban

És

általában

szabályösszesség.

Napoléon

érvényes,

de nem

érvé-

nyesül. SZABÓ IMRE A

Code Napoléon

érvényes, s ő t áttételesen, például elvek f o r m á -

j á b a n é r v é n y e s ü l is, b á r k ö z v e t l e n ü l — m i n t m a g a t a r t á s s z a b á l y — vényesülés

kritériumként h a n g o z t a t á s a

a z válik m a j d j o g g á ,

igen v e s z é l y e s ,

nem általános érvényesülés határozhat

nem. Az

meg.

hangoztatása

nem pedig

érvényesül; csupán

egyben jog

is.

Egy családi

ritka,

állásfogla-

PASUKÁNiszhoz

v i s s z a ( a m i t m á r SZTUCSKA i s b í r á l t ) , m i k o r h a n g o z t a t j a : m i n d e n j o g i jelentkező viszony

kimutat-

a viszonylag

kizárólag ö n k é n y e s

PESCHKA VILMOS v o l t a k é p p e n

ér-

végeredményként

amit é p p e n c s a k akarnak a szereplők. Aligha lesz

ható, h o g y e g y j o g s z a b á l y a b s z o l ú t m ó d o n lást

mert

tér

köntösben

v i s z o n y mint t á r s a d a l m i

viszony

például n e m l e s z jogi v i s z o n y p u s z t á n azért, m e r t jogi k ö n t ö s b e n s z i n t é n

megje-

lenik. SZTODOLNIK LÁSZLÓ* kívánja

biztosítani.

Az e l ő a d á s

Tény,

hogy

a megoldást

a jogfogalom

efemer jelenségek

is l é t e z n e k .

kiterjesztésével Egy

jogszabály

n e m - é r v é n y e s ü l é s é n e k kritériumát abban jelölhetjük meg, h o g y a j o g s z a b á l y b a n foglalt jogot a j o g a l k a l m a z ó v a g y bármely erre n e m k o m p e t e n s s z e r v teszi;

például

esti hallgatók nisztériumok

azt a m a g a s a b b

1

által

gyakorlatában

—

a

miniszter azonban —

semmissé

nyújtott k e d v e z m é n y t ,

korábban e l j ö h e s s e n e k munkahelyükről

m i s s é teszik. Ezek a j e l e n s é g e k

m

jogszabály

az e g y e t e m r e ,

rendelkezésére szemben

Kandidátus, a z MTAÁJI t u d o m á n y o s f ő m u n k a t á r s a ( 1 9 2 9 - ) . Egyetemi a d j u n k t u s (ELTE, B u d a p e s t ) .

hogy

egyes

hivatkozva —

az e l ő a d á s során

az mi-

sem-

elhang-


61

zott k ö v e t k e z t e t é s s e l — a j o g f o g a l o m m e g v á l t o z á s á t n e m vonják m a g u k után; a n n a k e l l e n é r e , h o g y s z ü k s é g e s f o g l a l k o z n u n k v e l ü k , h i s z e n ha n e m é r z é k e l j ü k őket, ú g y annál r o s s z a b b l e s z majd a z e l m é l e t n e k v a g y a gyakorlatnak. SZABÓ IMRE V é g ü l i s e k é r d é s a z á l t a l á n o s , v a g y a s z o c i a l i s t a j o g f o g a l o m k a p c s á n m e r ü l f e l ? N e m i n k á b b arról v a n - e itt s z ó , h o g y a N y u g a t o n t i p i k u s j e l e n s é g e k nálunk s e m t e l j e s e n kiküszöbölt hatásait e m e l j ü k e z z e l a jog r a n g j á r a ? Mi a v i s z o n y itt a n y u g a t i é s a s z o c i a l i s t a e l ő f o r d u l á s i g y a k o r i s á g k ö z ö t t ? VARGA CSABA E l s ő s o r b a n a s z o c i a l i s t a j o g f o g a l o m r ó l v a n s z ó . E z e k a z á l l í t á s o k k o r á n t s e m jelentik, h o g y a s z ó b a n f o r g ó j e l e n s é g e k n á l u n k á l t a l á n o s a k , c s u p á n a z t , h o g y itt is — f e l t e h e t ő e n k i v é t e l e s j e l e n s é g e k k é n t — e l ő f o r d u l n a k . A z elméleti k ö v e t k e z m é n y l e v o n á s azonban n e m a probléma általánosságának közvetlen f ü g g v é n y e . A g y a k o r l a t b a n e z e k s o k k a l á r n y a l t a b b a n j e l e n t k e z n e k , s c s a k i g e n r i t k á n t ű n n e k fel k i f e j e z e t t , t e l j e s f o r m á b a n . A z e l ő a d á s b a n a z á l l á s f o g l a l á s o k k e t t ő s s é g e t u d a t o s a n kiélezett, a z o n b a n a s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l ó d á s s z á m á r a b i z o n y o s tények c s u p á n „válságjelenségként" lépnek e l ő t é r b e é s kapnak h a n g s ú l y o z o t t s z e r e p e t : a k k o r , a m i k o r — i g e n ritkán e g y é b k é n t — n e m á r n y a l t f o r m á b a n l é p n e k fel. E z a z o n b a n n e m érinti, h o g y n é k ü n k e l m é l e t i l e g m e g o l d o t t t e l j e s v á l a s z t k e l l e n e tudnunk kínálni e k é r d é s e k r e . SZABÓ IMRE T é n y , h o g y v a n n a k f é l l á b ú , s ő t l á b n é l k ü l i e m b e r e k . E b b ő l t e h á t az k ö v e t k e z n é k , h o g y a z e m b e r f o g a l m á b a e z t is fel kell v e n n ü n k ? A v a l ó s á g b a n kivételes j e l e n s é g e k n e m alkalmasak t u d o m á n y o s általánosításra vagy f o g a l o m k é p z é s r e . Ha e l l e n k e z ő l e g lenne, úgy a z e g é s z MARxizmus revízióra s z o r u l n a , h i s z e n X-ről k i m u t a t h a t o m , h o g y o s z t á l y é r d e k e ellen c s e l e k s z i k , tehát az o s z t á l y m e g h a t á r o z o t t s á g m á r i s e g y ilyen á l l í t á s r a d e g r a d á l ó d i k : b á r m e l y a d o t t e m ber v a g y így, v a g y ú g y c s e l e k s z i k . KULCSÁR KÁLMÁN11 É v e z r e d e s t ö r t é n e t e s o r á n a j o g s o k j e l e n s é g e t m u t a t o t t m á r f e l , a m i k e t a s z o c i a l i s t a j o g m é g n e m k ü s z ö b ö l t ki, i l l e t ő l e g n e m o l d o t t fel teljesen. Az általános jogfogalom feltétele az esetleges e l e m e k kirekesztése. A történeti-logikai m ó d s z e r e g y s é g é b ő l pedig az következik, hogy az á l t a l á n o s j o g f o g a l o m n a k m i n d e n j o g r a é r v é n y e s n e k kell l e n n i e . A k ö v e t k e z t e t é s i l y e n m ó d o n v i s z o n t a z , h o g y a s z o c i a l i s t a j o g b a n l é n y e g é b e n n i n c s e n új f o g a l m i e l e m . Az, a m i a s z o c i a l i s t a j o g b a n új, c s a k m á s o d l a g o s : m ó d s z e r - é r v é n y e s í t é s k é r dése. SZABÓ IMRE E z e k s z e r i n t a s z o c i a l i s t a j o g o s z t á l y t a r t a l m a i s l e g f e l j e b b c s a k másodlagos tulajdonságnak minősülhet??? KULCSÁR KÁLMÁN A z o s z t á l y t a r t a l o m j o g t í p u s o k k é r d é s e : o t t kell k o n k r e t i z á l n i a k i z á r ó l a g o s e l e m e k e t — de általános j o g f o g a l o m csak e g y lehet, s e n n e k m e g f e l e l ő e n a z e l ő a d á s é r v e l é s e is c s a k i l y e n é r t e l e m b e n f o g a d h a t ó el. VAS T I B O R 1 " A z e l ő a d á s s z i n t é n erről s z ó l o t t , ti. a z e g y e s j o g f o g a l m a k a t i l y e n v a g y o l y a n m e g h a t á r o z á s szerint vette. KULCSÁR KÁLMÁN H a s z n o s l e n n e a j e l z e t t m e n n y i s é g i e l t é r é s e k e t k o n k r é t e l ő f o r d u l á s u k s z e m s z ö g é b ő l felmérnünk. Ilyen e l t é r é s e k n y i l v á n v a l ó a n v a n n a k . SAMU MIHÁLY 0 0 0 A z e l ő a d á s n e m a z á l t a l á n o s j o g f o g a l o m m a l f o g l a l k o z i k . A h o g y a n PESCHKA VILMOS i s h a n g s ú l y o z t a : a z é r v é n y e s ü l é s , a h a t á l y o s u l á s a z érdekes — mindezek fogalmi elemek. A jogfogalmak v o n a t k o z á s á b a n nyilvánvaló, h o g y e g y e t l e n á l t a l á n o s j o g f o g a l o m van; á m több j o g t í p u s - f o g a l o m m a l r e n -

,J

Kandidátus, a z MTAÁJI t u d o m á n y o s főmunkatársa ( 1 9 2 8 - ) . Kandidátus, egyetemi tanár (ELTE, Budapest). 000 Kandidátus, t a n s z é k v e z e t ő egyetemi d o c e n s (Budapest). 151

[1966]

62

delkezünk a z e g y e s j o g t í p u s o k n a k m e g f e l e l ő e n ; é s aztán a d o t t a k a jogrendszerek fogalmai — m á s vagy e g y é b jogfogalom nincs. A dolgozatot üdvözlöm; k o m o l y e l ő r e l é p é s t jelent a p r o b l é m a m e g o l d á s a tekintetében. A j o g v i s z o n y n a k , a z é r v é n y e s ü l é s n e k f o g a l m i e l e m n e k kell l e n n i e , a z é r v é n y e s ü l é s u g y a n i s m e g nyilvánul a z ö n k é n t e s k ö v e t é s é s a j o g v i s z o n y e l e m e i b e n . így j e l e n t ő s kérdés, h o g y az i g a z s á g s z o l g á l t a t á s i s z e r v e k mennyire érvényesítik a z állampolgároknak biztosított jogosítványokat. Döntő tehát a joggyakorlat k é r d é s e , hiszen a j o g e l m é l e t b á r m e n n y i r e n e m i s m e r i el, d e a t é n y e k ettől f ü g g e t l e n ü l t é n y e k maradnak... VAS TIBOR Dichtung und Wahrheit\.. SAMU MIHÁLY S így a z a d i l e m m a m e r ü l f e l , h o g y mit is t e k i n t s ü n k r o s s z n a k : a z elveket-e, v a g y a g y a k o r l a t o t ? Nyilvánvaló, h o g y v a l a m e l y i k r o s s z , mert köz ö t t ü k e l l e n t m o n d á s f e s z ü l . E s e t l e g a z is k i m u t a t h a t ó , h o g y a z e l v e k n e m m e g valósíthatók. SZABÓ IMRE A l é n y e g a z , a m i t a MARXÍZITIUS k l a s s z i k u s a i a Kommunista Kiáltványban é s e g y e b ü t t m o n d t a k a z á l l a m r ó l é s j o g r ó l : v a n e g y „ a l a p i g a z s á g " , a m i re a j e l e n s é g v i s s z a v e z e t h e t ő . M i n d e n m á s m á r k e v é s b é l é n y e g i e l e m . PESCHKA VILMOS A j o g f o g a l m a k közül a k o n k r e t i z á l t j o g f o g a l m a k a l é n y e g i e l e m e k e t is konkretizálják. A z o n b a n a s z o v j e t j o g e l m é l e t d o g m a t i k u s a n h a m i s v o l t , a m i k o r a „ f é l á l l a m " k i f e j e z é s t a z ö s s z n é p i j o g r a mint f é l j o g r a a l k a l m a z t a . LENIN s z e r i n t a s z o c i a l i s t a á l l a m a z é r t f é l á l l a m , m e r t a t ö b b s é g v a n h a t a l m o n . Ebből k ö v e t k e z ő e n az ö s s z n é p i j o g vagy jog (tehát osztályjellegű), vagy pedig egyáltalán n e m jog. SZABÓ IMRE í g y i g a z e z , m e r t a z ö s s z n é p i j o g n e m c s a k a k ü l f ö l d f e l é é s t ö r t é neti h i v a t á s a s z e m p o n t j á b ó l o s z t á l y j e l l e g ű , d e a b e l s ő t á r s a d a l m i v i s z o n y o k o k á ból is. U g y a n a k k o r a z o n b a n f é l ő : a z á l t a l á n o s j o g f o g a l o m o l y a n á l t a l á n o s í t á s o k r a é p ü l , h o g y v é g ü l n e m l e s z k é p e s s e m a s z o c i a l i s t a , s e m a b u r z s o á j o g kif e j e z é s é r e . E g y [ i r o n i k u s a n ! ] „ r é g i s z e r z ő , MARX KÁROLvnak h í v t á k " , m á r n y i l a t k o z o t t e k é r d é s b e n : a z a b s z t r a k c i ó k b i z o n y o s s z i n t e n túl m á r n e m k é p e s e k a l é n y e g k i f e j e z é s é r e . Ez igen l é n y e g e s é s m e g v i t a t a n d ó k é r d é s a t á r s a d a l o m t u d o m á n y b a n : m e d d i g terjedhet a z általánosítás, h o g y a lényeget m é g k i f e j e z h e s s e ? VAS TIBOR E d d i g a p o n t i g l é n y e g é b e n e g y e t é r t é s volt, j e l e s ü l : a j o g n a k v a n e g y á l t a l á n o s f o g a l m a , é s l e h e t s é g e s ezt kifejezni. Á m d e t é n y , h o g y van l é n y e g , é s v a n f o g a l o m is. A f e l a d a t a z , h o g y m e g k e r e s s ü k a l é n y e g i e l e m e k e t — o l y a n m ó d o n a b s z t r a h á l t a n , h o g y m i n d e n jogtípus e z e k alá s z u b s z u m á l h a t ó legyen. E z t e r m é s z e t e s e n k o n k r e t i z á l h a t ó m e g h a t á r o z á s o k a t is f e l t é t e l e z . E g y i d e j ű l e g t ö b b j o g f o g a l o m m a l is élhetünk, d e n e m u g y a n a b b a n a z é r t e l e m b e n . A m i k é n t a z e l ő a d á s b a n is h a n g s ú l y o z o t t a b b a n k i f e j e z é s r e kellett volna juttatni, h o g y a s z e r ző m á s é s m á s értelemben vett jogfogalmakról szól; alkotmányjogi é r t e l e m b e n vett gyakorlati j o g f o g a l o m r ó l , j o g f o g a l o m r ó l a d i v e r g e n c i á k f e l t á r á s á r a , é s e g y e t len t u d o m á n y o s - e l m é l e t i j o g f o g a l o m r ó l . SZABÓ IMRE A j o g n a k c s a k e g y e t l e n f o g a l m a v a n . VAS TIBOR K ü l ö n kell v i z s g á l n u n k a z é r v é n y e s ü l é s t é s h a s o n l ó k a t m i n t t é n y kérdéseket, d e nem m a g á b a n a jogfogalom keretében, h a n e m a j o g e l m é l e t problematikájában. PESCHKA VILMOS A j o g v i s z o n y o k a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k k ö n t ö s e i : a j o g v i s z o n y n e m viszi be a j o g f o g a l o m b a m a g á t a g a z d a s á g i alapot! Például a z önkéntes követés csak visszahatásában kapcsolatos a joggal, mégis a szocia-

1

Johann W o l f g a n g Goethe.


63

lista j o g f o g a l o m l é n y e g i e l e m e . A z é r v é n y e s ü l é s p e d i g a z alábbiak s z e r i n t mérh e t ő le: n e m é r v é n y e s ü l a n o r m a , h a a j o g a l k a l m a z á s t á r s a d a l m i f o l y a m a t á b a n h e l y e t t e é s v e l e s z e m b e n m á s n o r m a a l a k u l ki. VAS TIBOR E z e k s z e r i n t n e m a non-usus, h a n e m a lerontó norma kialakulása a döntő. PESCHKA VILMOS Ilyen e s e t b e n a j o g f o g a l o m t e r j e d e l m é b e n e m a r é g i , h a n e m a k i a l a k u l t új n o r m a t a r t o z i k b e l e . SZABÓ IMRE H o g y a n é s mi a l a p j á n m é r h e t j ü k e z t l e ? Mikortól f o g v a n e m l e s z a régi n o r m a j o g ? H i s z e n a L e g f e l s ő B í r ó s á g bármikor h o z h a t egy a k t u s t , amivel v é g e t v e t a z új g y a k o r l a t n a k . KULCSÁR KÁLMÁN T e h á t a L e g f e l s ő B í r ó s á g j o g o t a l k o t . M a g a is k i a l a k í t h a t új n o r m a t a r t a l m a t . H a t é n y l e g e s e n j o g o t alkot, ú g y g y a k o r l a t i l a g é s a z á l l a m g é p e z e t által is e l i s m e r t e n j o g a l k o t ó s z e r v k é n t f u n k c i o n á l , h o l o t t n i n c s e n erre j o g o s í t v á n y a . H a l o p o k , a b b ó l n e m l e s z m a g a t a r t á s i s z a b á l y . D e ha a k t u s á b a n a L e g f e l s ő Bíróság t ú l m e g y az é r t e l m e z é s e n , ebből m a g a t a r t á s i s z a b á l y l e s z . Még n e m fordult elő, h o g y h i v a t a l o s a n a L e g f e l s ő B í r ó s á g o t f e l e l ő s s é g r e v o n t á k volna ilyen gyakorlatáért. PESCHKA VILMOS É S é p p e n a z i l y e n g y a k o r l a t a z , a m i t u d o m á n y o s t é n n y é , a t u d o m á n y o s k u t a t á s t á r g y á v á válik. SZABÓ IMRE A m a g a s z é l s ő s é g é b e n t e k i n t v e a n o r m a t i v i z m u s h a m i s t a n . „ M é g ha régi s z e r z ő v a g y o k is [ironikusan!], n e m v a g y o k e b b e n a z é r t e l e m b e n n o r m a tivista." Amint e z t a tárgyról s z ó l ó k ö n y v e m b e n is k i f e j t e t t e m , a L e g f e l s ő B í r ó s á g a k t u s á b a n v a n b i z o n y o s n o r m a t í v j e l l e g , d e e z z e l m é g n e m válik j o g s z a b á l l y á , u g y a n i s — a m i n t e z t a m o n o g r á f i á b a n í r o m — c s a k „ a n n a k k ü s z ö b é r e lép". PESCHKA VILMOS E Z i g e n s z é p k ö l t ő i k i f e j e z é s , d e v é g ü l is e g y i l y e n a k t u s j o g s z a b á l y k é n t hat. KULCSÁR KÁLMÁN E g y ilyen a k t u s o r s z á g o s é s á l l a m i e l i s m e r é s t n y e r , s ő t a z á l l a m p o l g á r o k is — s a j á t é r d e k ü k b e n — e h h e z i g a z o d n a k . SZABÓ IMRE S m i n d e z z e l e g y ú t t a l a t é n y e l v v é v á l i k ? Azért, m e r t a s z o c i o lógia n e v é b e n közelítünk, az eseti v a n - b ó l létjogosult l é t e z ő lesz? KULCSÁR KÁLMÁN E z a t é n y r o s s z , d e v a n ; s é p p e n e b b e n rejlik a t u d o m á n y s z e r e p e , hogy jelzi a p r o b l é m á k a t — a z e s e t l e g e f e m e r j e l e n s é g e k e t is. SZABÓ IMRE A s z o c i o l ó g i a e z z e l v i s z o n t s z á n d é k a e l l e n é r e a p o l o g e t i k u s s á v á l i k , m e r t a l é t e z é s b ő l j o g o s u l t s á g r a k ö v e t k e z t e t . H o l o t t HEGEL i s m e g m o n d t a : n e m minden, ami létezik, jogosult a létezésre. KULCSÁR KÁLMÁN A s z o c i o l ó g i a f e l a d a t a a t é n y e k f e l t á r á s a . F e l t á r j a , h o g y e j e l e n s é g e k a j o g h o z tartoznak, de e z z e l n e m s z ü k s é g k é p p e n értékel. H a értékel, úgy értékítélete a jogpolitika j e g y é b e n negatív lesz. SZABÓ IMRE D e a d o t t e s e t b e n a n e g a t í v t á r s a d a l m i é r t é k ű m i n i s z t e r i r e n d e l e t e t i s t u d o m á s u l kell v e n n i , m e r t e z a s z o c i a l i s t a á l l a m s z e r k e z e t é b ő l f o l y i k . K U L C S Á R KÁLMÁN

Ez

lehetetlen.

PESCHKA VILMOS M i n d e n n e k e l f o g a d á s a így, i l y e n m e g f o g a l m a z á s b a n hip o k r í z i s l e n n e . V é g s ő s o r o n a s z o c i a l i s t a á l l a m s z e r k e z e t é b e n a L e g f e l s ő Bírós á g is v á l a s z t o t t s z e r v , sőt sokkal k ö z v e t l e n e b b ü l v á l a s z t o t t , mint a k á r m e l y i k r e n d e l e t h o z a t a l r a j o g o s u l t m i n i s z t e r , aki r á a d á s u l n e m is k o l l e k t í v s z e r v k é n t működik. SAMU MIHÁLY A l a p v e t ő e n arról v a n s z ó , h o g y m e g kell h a t á r o z n u n k a t e e n d ő k e t a z e l v e k m e g v a l ó s í t á s a c é l j á b ó l . A z á l t a l á n o s j o g f o g a l o m b a n m i n d e n tör2

S z a b ó Imre A jogszabályok

értelmezése

( B u d a p e s t K ö z g a z d a s á g i é s Jogi Kiadó 1 9 6 0 ) .

64

[1966]

t é n e t i l e g előforduló t é n y l e g e s á l t a l á n o s - l é n y e g i e l e m n e k s z e r e p e l n i e kell. f o g v a a hatályosulás központi j e l e n t ő s é g ű S Z A B Ó IMRE

A hatályosulás ö n m a g á b a n

forrását jelentené,

Ennél-

kérdés.

ha felvennénk m a g á b a

nem jogfogalmi elem.

Sok

konfúzió

a j o g f o g a l o m b a : volt p é l d á u l e g y

álta-

lunk 1 9 4 8 - b a n alkotott törvény,3 a m i n e k alapján e g y e t l e n büntetőeljárás s e m dult. K é s ő b b h o z t u n k e g y másikat, a m i n e k alapján e g y e t l e n e l í t é l é s v o l t A l e n g y e l polgári t ö r v é n y k ö n y v r ő l p e d i g kimutatták, bírói gyakorlat e g y e t l e n e s e t b e n s e m A

szociológia

tényből, zák,

apologetikus

szellemére

S T E F A N ROZMARYN a r r a k ö v e t k e z t e t e t t ,

egzakt

módszerekkel

egyáltalán galmi ként

hogy egy csomó szakaszát a

alkalmazta. jellemző,

hogy

önmagában

hogy L e n g y e l o r s z á g b a n a törvényerejű rendelet formáját n e m

szüntetni. Az é r v é n y e s ü l é s e g é s z e n nem

eleme,

—

hogy az

mérhető

haszontalan,

abból

le. A z é r v é n y e s ü l é s részletkérdéseit

ritkasága csak

tehát

okából —

annyiban

megfelelően

a

alkalmazmeg

m á s k é n t merül fel a polgári j o g b a n ,

a perlés v i s z o n y l a g o s

amennyiben

in-

csupán.

kell

ahol

is

úgyszólván

lehetne

kidolgoznák.

a jog De

fo-

egyéb-

nem.

V A R G A CSABA

Az

előadás

lényegmeghatározását

a

Egyetlen tudományos, talános-lényegi kettős

fejezése,

h a n e m az,

hangsúlyozni

kívánta,

hogy

meghatározás

felvetett

lehetősége

a

szocialista nem

a jog f o g a l m á t tükröző m e g h a t á r o z á s van, s e z

elemeit

meghatározás

is

kettős

feltüntető

nem

lényegmeghatározás.

hoz m a g á v a l

új i g é n y t ,

hogy eszközt szolgáltasson

mert

ahhoz,

Ebben

a

a jog

kötelességeiről,

célja n e m

a

lényeg

hogy egyrészről

többes

illetőleg

érvényesülő,

meghatározás

csakis

de

a ki-

megálállam-

másrészről pedig összefoglalhassuk azokat a

j e l l e m v o n á s o k a t , a m i k alapján i m m á r feltárhatjuk: v a n n a k - e j o g s z e r ű , vényesülő,

ál-

tekintetben

l a p í t h a s s u k : h a t á l y o s jogunk szerint m i l y e n aktusok is r e n d e l k e z h e t n e k a z p o l g á r o k jogairól é s

jog

érinti.

nem jogszerű

munkahipotézis,

szabályaink.

kutatási

alap

de nem

Ilyen

és

ér-

módon

e

egyszersmind

e s z k ö z annak feltárására, hogy jogpolitikai elveink mennyire tekinthetők

megva-

l ó s u l t n a k . Ha e z e k a l a p j á n b e i g a z o l ó d i k a f e l t e v é s , h o g y e két m e g h a t á r o z á s

ter-

jedelme nagyrészt egybeesik,

vál-

tozatlan küszöböt

maradhat,

akkor a szocialista jog

mert igazságát

meghaladnak

bebizonyítottuk.

a divergenciák,

lényegmeghatározása Ám

ha e g y b i z o n y o s

úgy már felmerülhet,

hogy

ez

a

határdiver-

g e n c i a bizonyos á l t a l á n o s j e l l e m v o n á s t képvisel, t e h á t a l é n y e g m e g h a t á r o z á s

is

módosítandó. S Z A B Ó IMRE T e h á t — v é g k ö v e t k e z t e t é s s z e r i n t — kezésképpen

egyetlen

tudományos

meghatározás

t e l é v e l a fenti f e l v e t é s e k h o z z á v e t ő l e g e s e n

3

egyetlen jogfogalom, lehetséges.

Ennek

követ-

alapulvé-

elfogadhatók.

SZABÓ IMRE k o m m u n i s t a ü g y v é d k é n t miniszteri o s z t á l y t a n á c s o s i rangban került a z I g a z s á g ü g y m i n i s z t é r i u m b a a II. világháborút k ö v e t ő e n , majd a k o m m u n i s t a h a t a l o m á t v é t e l k o r a törvényelőkészítő főosztály vezetőjeként szolgált.

JOGFORRÁS ÉS JOGALKOTÁS"* ( P e s c h k a V i l m o s d o k t o r i é r t e k e z é s é n e k vitája a Magyar Tudományos Akadémián)

A jogforrás és jogalkotás k é r d é s e mint a jog k é p z é s é n e k és megjelenési f o r m á i n a k , tehát a jog g e n e z i s é n e k és r e n d s z e r e n belüli t r a n s z f o r m á l ó d á s á n a k p r o b l e m a t i k á j á r a k o n c e n t r á l t téma a z államés jogelmélet k u t a t á s i körébe tartozik. T é m a k ö r e e g y s z e r s m i n d az á l l a m t u d o m á n y o k és j o g t u d o m á n y o k v a l a m e n n y i á g á t közelről érinti, hiszen az ö s s z e h a s o n l í t ó és történeti t é n y a n y a g o t a történeti és á g a z a t i állam- és j o g t u d o m á n y o k d o l g o z z á k fel s a j á t elméleti k é r d é s e i k r e ö s s z p o n t o s í t v a a k ü l ö n ö s s é g s z i n t j é n ; az á l l a m - és joge l m é l e t ezt a t é n y a n y a g o t és e n n e k a k ü l ö n ö s s é g szintjén f o r m á b a ö n t ö t t elméleti m e g f o g a l m a z á s á t általánosítja, s ennek s o r á n kifejtését e g y általános és ö s s z e g z ő igényű filozófiai t á r s a d a l o m e l m é l e t s z i n t j é r e emeli; ez az általános-elméleti k e r e t pedig a m a g a sajátos — a rész és egész, k ü l ö n ö s és általános, f e l b o n t ó elemzés é s összegz ő szintézis d i a l e k t i k á j á t e g y e s í t ő — k ö v e t k e z t e t é s e i v e l (ezeket m i n t e g y visszacsatolva) l e h e t ő s é g e t nyűjt a z egyes á g a z a t i tudom á n y o k s z á m á r a s z á m o s e s e t b e n minőségileg újszerű a l k o t ó köv e t k e z t e t é s e k l e v o n á s á h o z , és így az egyes á g a z a t i - k ü l ö n ö s elméleti felfogások elmélyítéséhez. PESCHKA VILMOS doktori é r t e k e z é s k é n t Jogforrás és jogalkotás cím e n b e n y ú j t o t t m o n o g r á f i á j á n a k 1 az állam- é s j o g t u d o m á n y o k kö*

Készült 1968 novemberében, ám kéziratban m a r a d t egy személyesebb, elemzőbb, s egyben talán kritikaibb beszámoló kedvéért. Vö. a szerzőtől 'A jogforrás és jogalkotás problematikájához' Jogtudományi Közlöny XXIV (1976) 9, 502-509. o. 1 Peschka Vilmos Jogforrás és jogalkotás (Budapest: Akadémiai Kiadó 1965) 497 o.

66

[1968]

r é n b e l ü l é r t e l m e z e t t ilyen i n t e r d i s z c i p l i n á r i s jellegéről t a n ú s k o d i k e g y e b e k k ö z t a z a k ö r ü l m é n y , h o g y a T u d o m á n y o s M i n ő s í t ő Biz o t t s á g az é r t e k e z é s 1968. n o v e m b e r 5-i n y i l v á n o s v i t á j á r a o p p o n e n s k é n t NlZSALOVSZKY ENDRE a k a d é m i k u s , BIHARI OTTÓ, az áll a m - és j o g t u d o m á n y o k d o k t o r a , és SZOTÁCZKI MIHÁLY, a z á l l a m és j o g t u d o m á n y o k k a n d i d á t u s a s z e m é l y é b e n e t u d o m á n y o k k ü l ö n b ö z ő á g a i n a k j e l e n t ő s k é p v i s e l ő i t jelölte k i . PESCHKA VILMOS elm é l y ü l t m u n k á j a r é s z b e n m o n o g r a f i k u s s z i n t ű válasz a m a g y a r és n e m z e t k ö z i j o g t u d o m á n y b a n m á r h o s s z ú é v e k óta z a j l ó t u d o m á n y o s v i t á k r a , r é s z b e n és u g y a n a k k o r — t e r m é s z e t s z e r ű l e g — m a g a is ú j a b b v i t á k i n d í t ó j á v á vált, m e l y r ö g v e s t a t é m a k u l c s k é r d é s e i t é r i n t ő t a n u l m á n y o k b a n és k r i t i k a i i s m e r t e t é s e k b e n 2 is k i f e j e z ő d é s r e j u t o t t . A t é m a k ö r t é r i n t ő v i t á k f o l y t a t á s a k é n t s m e g ú j u l á s a k é n t ért é k e l h e t j ü k a z t a s z í n v o n a l a s , l é n y e g i k é r d é s e k e t az e l e m z é s körébe vevő, n e m c s a k érdekfeszítő, de e g y ú t t a l szellemes polémiát, m e l y a z é r t e k e z é s n e k az o p p o n e n s e k s a d i s s z e r t á n s k ö z ö t t i elméleti vitáját jellemezte. E s z í n v o n a l n e m csekély m é r t é k b e n a n n a k a f o g a l o m e l e m z é s t n y ú j t ó e l s ő f e j e z e t b e n kifejtett t é t e l n e k k ö s z ö n h e t ő , m e l y a j o g a l k o tás és a g e n e t i k u s é r t e l e m b e n v e t t j o g f o r r á s a z o n o s s á g á t á h í t v a lén y e g é b e n a h a g y o m á n y o s j o g f o r r á s e l m é l e t t a g a d á s á h o z é r k e z i k el, k ü l ö n b s é g e t téve a címben jelzett p r o b l é m a k ö r általános-elméleti k é r d é s e i v e l f o g l a l k o z ó j o g a l k o t á s e l m é l e t é s a jogi j e l e n t é s t a n v a g y — e g y s z e r ű b b e n k i f e j e z v e — j o g s z a b á l y t a n k ö z ö t t . A s z e r z ő t ő l jav a s o l t j o g a l k o t á s e l m é l e t u g y a n i s — a m i n t e z t NlZSALOVSZKY p r o f e s s z o r m á r é r z é k e l t e — m a g á t a t é m a k ö r t a Juristische Grundlehre világából a filozófia m a g a s l a t á b a emelte. A tipikus jogképződési folyamatok általános történeti képét e l e m z ő m á s o d i k f e j e z e t k a p c s á n BIHARI p r o f e s s z o r u t a l t a r r a , h o g y a k ö z é p k o r i j o g f e j l ő d é s b e n a b í r ó j o g a l k o t ó s z e r e p e v é g s ő s o r o n az állami szervek autoritásának csökkenése eredményeként vált hangsúlyozottá, ezzel s z e m b e n a polgári f o r r a d a l m a k a t k ö v e t ő e n a bírói j o g a l k o t á s h o z t ö r t é n ő f o r d u l á s t — MONTESQUIEU a z o n t ö r e k v é s e e l l e n é r e , h o g y a z ú j b í r ó s á g h a t a l m a en quelque jaqon nulle l e g y e n — v a g y a f o r r a d a l o m k o m p r o m i s s z u m o s j e l l e g e (pl. A n g l i á b a n ) , v a g y p e d i g az indokolta, hogy a p o l g á r s á g n a k m e g r e n d ü l t a törvényh o z á s m i n d e n h a t ó s á g á b a v e t e t t hite, a z o n e g y s z e r ű o k n á l f o g v a , 2

Ld. pl. Beck Salamon Állam- és Jogtudomány IX (1966), 480^87. o. és Stefan Luby Právnik (1966), 548-550. o.

J o g f o r r á s és j o g a l k o t á s

67

h o g y félt a p a r l a m e n t i r a d i k a l i z á l ó d á s lehetőségétől. BIHARI szerint m a a polgári d e m o k r a t i k u s elemek á l t a l á b a n — ROBERT WALTER kifejezésével élve — egy „ n o r m á k n é l k ü l ítélkező b í r ó k i r á l y " típ u s á n a k k i a l a k u l á s á v a l s z e m b e n f o g l a l n a k állást, n o h a RENÉ MARŐIC s z e r i n t „a bírói k a r a jelenkor politikai elitje s a h o l n a p arisztokráciája, mert ú t b a n v a g y u n k a b í r ó i állam felé". 3 A m o n o g r á f i á h o z k a p c s o l ó d v a SZOTÁCZKI p r o f e s s z o r kifejtette: a kialakult v i s z o n y o k s z a b á l y o z á s a á l t a l á b a n t ö r v é n y h o z á s , a m é g kialakul ó b a n lévő v i s z o n y o k é p e d i g j o g a l k a l m a z ó i jogképzés ú t j á n megy végbe, s ezért ez utóbbi n e m tekinthető e l e v e negatív jelenségnek: egyfelől a d o t t történelmi h e l y z e t b e n e l k e r ü l h e t e t l e n n e k m i n ő s ü l het, másfelől p e d i g értéke e jogképzés t á r s a d a l m i t a r t a l m á t ó l függ. Ezzel b i z o n y o s m é r t é k b e n s z e m b e f u t v a , a s z á z a d f o r d u l ó idején a f e u d á l i s e l e m e k m e g ő r z é s é t szolgáló m a g y a r bírói g y a k o r l a t tört é n e l m i p é l d á j á t említette NLZSALOVSZKY p r o f e s s z o r , h a n g s ú l y o z v a a bírói j o g k é p z é s olykor n e m kivételesen k o n z e r v a t í v jellegét. Idézte RUDOLF SOHM megállapítását: a s z o k á s j o g az erősek, az uralkodók barátja, míg a t ö r v é n y i j o g néha a gyengék ba4 r á t j a k é n t is jelentkezik. A z értekezés a z o n k ö v e t k e z t e t é s é v e l azonb a n m i n d a n n y i a n e g y e t é r t e t t e k , hogy az ú n . szokásjogi jogalkotás l é n y e g é b e n jogalkalmazói j o g k é p z é s b e n o l d o t t a n jelenik m e g , s ez u t ó b b i a t ö r t é n e l m i feltételektől f ü g g ő e n — s p o r a d i k u s a n vagy ált a l á n o s e l t e r j e d t s é g g e l — v é g s ő soron m i n d e n j o g r e n d s z e r s z á m á r a t é n y k é n t , a jogváltozás egyik l e h e t ő s é g e k é n t jelentkezik. A z értekezés leginkább e l v o n t h a r m a d i k és negyedik fejezetében a s z e r z ő egyfelől a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k n a k jogi n o r m á k k á és j o g v i s z o n y o k k á történő á t a l a k í t á s á n a k s a j á t o s formái, m á s f e l ő l a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k t ó l a jogi n o r m á k m e g j e l e n é s é i g t a r t ó folyam a t b a n k ö z v e t í t ő láncsort k é p e z ő , főként a k a r a t i elemek p r o b l é m a k ö r é t d o l g o z z a fel, a jogalkotáselméleti p r o b l e m a t i k a v a l ó b a n szociológiai e r e d m é n y e i t a jogfilozófiába i n t e g r á l ó g o n d o l a t i iránnyá e m e l v e . E k ö r b e n a p o l é m i a is s o k o l d a l ú b b n a k s e g y b e n elvont a b b n a k b i z o n y u l t . NlZSALOVSZKY a t á r s a d a l m i - j o g i f o l y a m a t o k f e l d o l g o z á s á n a k szemléleti m ó d j á r ó l m e g j e g y e z t e : a jogalkotási folyamat perspektívája — minthogy napjainkban nincsenek már „ j o g ü r e s " t á r s a d a l m a k — t i p i k u s a n nem e g y ú j és e l ő z m é n y nélk ü l i j o g r e n d s z e r létesítése, h a n e m már m e g l é v ő j o g r e n d s z e r e k n e k 3

4

René Marőiő Vom Gesetzesstaat zum Richterstaat. Rudolf Sohm Institutionen.

68

[1968]

változások s beillesztések révén történő fejlesztése irányába mutat. Ez a fejlesztés i m m á r d ö n t ő m é r t é k b e n a s a j á t o s a n j o g a l k o t ó szerv e k t e v é k e n y s é g é n e k az e r e d m é n y e — e z z e l e g y i d e j ű l e g a z o n b a n n e m e l h a n y a g o l h a t ó m é r t é k b e n e jog j o g a l k a l m a z ó i „ k i e n g e d é s e és f o l t o z g a t á s a " is v é g b e m e g y . A j o g a l k a l m a z ó i j o g k é p z é s t é n y é t ilyen m ó d o n r é s z b e n a t á r s a d a l m i fejlődés m e g ú j u l ó k ö v e t e l m é n y e i g y o r s k i e l é g í t é s é n e k s z ü k s é g e s s é g e , r é s z b e n a j o g a l k o t á s eseti h i á n y o s s á g a i i n d o k o l j á k . „A k i n e m e l é g í t e t t o s z t á l y a k a r a t — f o l y t a t t a NlZSALOVSZKY — a t ö r v é n y h o z á s h a l l g a t á s a e s e t é n a j o g t u d o m á n y o n s a j o g a l k a l m a z á s o n k e r e s z t ü l jut k é n y s z e r ű érv é n y e s ü l é s h e z . " Ez p e d i g i m m á r k ö z v e t l e n f o r m á b a n veti f e l a joga l k o t ó i s z a b á l y o z á s m ó d s z e r é n e k kérdését. Itt m á r m e g k é r d ő j e l e z te PESCHKA vélekedését, aki szerint a jogalkotásnak a társadalmi viszonyok t i p i k u s m o z z a n a t a i t kell m e g r a g a d n i a ; hiszen NlZSALOVSZKY szerint egyfelől a k a z u i s z t i k u s jogi s z a b á l y o z á s is e s e t e n k é n t hosszú életű jogszabályhoz vezethet, másfelől az a t i p i k u s esetek is tipikussá v á l h a t n a k , és a m e n n y i b e n k i z á r ó l a g a t i p i k u s a n e l ő f o r d u l ó t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t s z a b á l y o z z á k , ú g y az a z a t i p i k u s e s e t e k t e k i n t e t é b e n csak j o g a l k a l m a z á s ú t j á n kiküs z ö b ö l h e t ő j o g h é z a g o k s z á n d é k o s előidézését e r e d m é n y e z h e t i k . „A t ö r v é n y a l k o t á s m ű v é s z e t e é p p e n ebben áll: a z elvont s z a b á l y t ú g y kell m e g a l k o t n i , h o g y az l á t s z ó l a g u g y a n a tipikus e s e t e k r ő l s z ó l j o n , d e s z ü k s é g esetén m e g lehessen b e n n e találni a z a t i p i k u s e s e t e k m e g o l d á s á t is." Nos, NlZSALOVSZKY e v é l e m é n y é v e l r é s z b e n s z e m b e f u t v a , az é r d e m i p r o b l é m a m a g o t t e k i n t v e a z o n b a n r é s z b e n e r ő s í t v e , saját t e r m i n o l ó g i á j á t ú j r a m e g h a t á r o z v a és ezzel a m e g o l d á s t t o v á b b m é l y í t v e PESCHKA így foglalt állást: „A j o g s z a b á l y m e n n é l jobban a t i p i k u s e s e t r e szól, a n n á l i n k á b b a l k a l m a s az a t i p i k u s m e g o l d á s á r a is, m e r t a t í p u s n e m a z o n o s s e m az á t l a g g a l , s e m p e d i g az á l t a l á n o s s a l , h a n e m a k ü l ö n ö s t r e p r e z e n t á l j a — azzal, h o g y az eset l é n y e g e s á l t a l á n o s s á g á t l e g k o n k r é t a b b és legkifejlett e b b e g y e d i v o n á s a i v a l v a l ó e l l e n t m o n d á s o s s á g á b a n f e j e z i ki." Ismételten rámutatott: a jogalkotónak megadatott a lehetőség a t i p i k u s m e g f e l e l ő s z a b á l y o z á s á r a , mert a z általános m e g h a t á r o z o t t s á g o n belül a d e t e r m i n á c i ó és a k a r a t s z a b a d s á g d i a l e k t i k á j a a j o g a l k o t ó e s e t é b e n is é r v é n y e s ü l . „A t ö r v é n y h o z ó és a k a r a t a szám á r a u g y a n i s a z objektív t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k o n és t ö r v é n y s z e r ű s é g e k e n b e l ü l a d ó d i k e g y v i s z o n y l a g o s m o z g á s i tér, m e l y n e k k e r e t é b e n a k o n k r é t és belső s z ü k s é g s z e r ű s é g szintjén a j o g a l k o t ó i


69

d ö n t é s és m e g o l d á s s z á m á r a t ö b b f é l e olyan l e h e t ő s é g áll f e n n , a m e lyek k ö z ü l valóban választhat a jogalkotó." A z értekezés vitájának legelvontabb, de a jogalkotás t á r s a d a l m i f o l y a m a t á n a k s z o c i o l ó g i a i és f i l o z ó f i a i m e g r a g a d á s a s z e m p o n t j á b ó l j e l e n t ő s fejezetét k é p e z t e az a p o l é m i a , mely a d i s s z e r t á n s é s joge l m é l e t i o p p o n e n s e p á r b e s z é d é t jellemezte. A z t k í v á n t á k e l d ö n t e n i , vajon a jogban kifejeződő o s z t á l y a k a r a t potenciális v a g y reális a k a r a t n a k m i n ő s ü l - e . PESCHKA VlLMOSnak a m o n o g r á f i á b a n is k i f e j t e t t á l l á s p o n t j a szerint a j o g b a n k i f e j e z ő d é s r e jutó o s z t á l y a k a r a t p o t e n c i á l i s k é n t való f e l f o g á s a azt jelenti, h o g y e z e n a k a r a t n a k a z o s z t á l y h o z f ű z ő d ő g e n e t i k u s v i s z o n y a csak a k ü l ö n ö s s é g s z i n t j é n jelentkezik, n o r m a t i v i t á s a p e d i g a b b a n rejlik, h o g y a k ü l ö n ö s o s z t á l y a k a r a t válik n o r m a t í v v á az o s z t á l y á l t a l á n o s s á g á v a l s z e m b e n . Az o s z t á l y a k a r a t r e á l i s k é n t felfogása é r t e l m é b e n v i s z o n t az a k a r a t n a k az o s z t á l y h o z f ű z ő d ő g e n e t i k u s v i s z o n y a a l é n y e g i á l t a l á n o s s á g s z i n t j é n jelenik m e g , n o r m a t i v i t á s a p e d i g a b b a n jel e n t k e z i k , hogy a reális o s z t á l y a k a r a t lényegi á l t a l á n o s s á g a h a t n o r m a t í v erővel az o s z t á l y e g y e d i jelenségeivel s z e m b e n . K u t a t á s a i a l a p j á n SZOTÁCZKI MIHÁLY arra k ö v e t k e z t e t e t t , h o g y az o s z t á l y a k a r a t — sajátos g e n e t i k a i k a p c s o l a t á n a k , n o r m a t í v jellege s a j á t o s s á g á n a k , v a l a m i n t a n n a k k ö v e t k e z t é b e n , h o g y az o s z t á l y a k a r a t o b j e k t í v l e h e t ő s é g k é n t jelenik m e g az u r a l k o d ó osztály i r á n y á b a n is, a m e n n y i b e n a z e g y e d i e s e t l e g e s s é g e t a l é n y e g i á l t a l á n o s s á g s z i n t j é r e emeli — v é g e r e d m é n y b e n inkább p o t e n c i á l i s a k a r a t n a k m i n ő s ü l . Szerinte a k ö z v e t í t ő m o z z a n a t , az e g y é n i a k a r a t a z o s z t á l y a k a r a t k i a l a k í t á s á b a n g y a k r a n h á t t é r b e s z o r u l (ami á l t a l á n o s nak b i z o n y u l t a k a p i t a l i z m u s t m e g e l ő z ő f o r m á c i ó k b a n , d e a s z a k mai j e l l e g ű , p é l d á u l k ö l t s é g v e t é s i j o g a l k o t á s t e k i n t e t é b e n n a p j a i n k b a n is t e t t e n é r h e t ő ) , s az o s z t á l y a k a r a t az o s z t á l y é r d e k e i t „ m i n ő s é g i " , és n e m t i s z t á n „ m e n n y i s é g i " é r t e l e m b e n képviseli. V i t á j u k tehát a n n a k t i s z t á z á s á r a i r á n y u l t , h o g y az u r a l k o d ó o s z t á l y n a k a j o g b a n k i f e j e z ő d ő s ezáltal á l l a m i a k a r a t t á e m e l t a k a r a t a m i l y e n v i s z o n y b a n van az u r a l k o d ó o s z t á l y tagjainak e g y é n i a k a r a t á v a l : ezeket c s u p á n potenciálisan, m i n ő s é g i mozzanatainak általánoss á g á b a n képviseli-e, a v a g y r e á l i s a n , valóban a z e g y é n i a k a r a t o k m e n n y i s é g i h a l m a z á t fogja át? A z a d o t t keretek k ö z t p á r b e s z é d ü k aligha v e z e t h e t e t t v é g l e g e s e n e l f o g a d h a t ó e r e d m é n y h e z , a z o n b a n a l á t s z ó l a g m i n d e n t e k i n t e t b e n s z e m b e n á l l ó két „ s z é l s ő " f e l f o g á s egymás irányában történő közelítését eredményezte — ami elsős o r b a n a fogalmi t i s z t á z á s b a n , v a l a m i n t a két f e l f o g á s b i z o n y o s

70

[1968]

e g y b e e s ő v a g y e g y m á s h o z közelálló p o n t j a i n a k k i m u n k á l á s á b a n jutott k i f e j e z ő d é s r e . PESCHKA filozófiai i g é n y ű jogalkotáselméletében k i m u n k á l t a a z o k a t a r é s z b e n k ö v e t e l m é n y k é n t é r v é n y e s í t e t t elméleti, részben tényekben m e g n y i l v á n u l ó gyakorlati a l a p o k a t , a m e l y e k alapján m u n k á j a ö t ö d i k fejezetében arra a m e g f e l e l ő k é p p e n indokolt következtetésre juthatott, h o g y a j o g a l k o t á s iránt t á m a s z t o t t társ a d a l m i és jogpolitikai v á r a k o z á s o k a t a l a p j á b a n csak a törvényh o z á s elégítheti ki. A t ö r v é n y h o z á s elsődlegessége azonban b i z o n y o s t e k i n t e t b e n még n a p j a i n k b a n is i n k á b b köv e t e l m é n y k é n t , a továbbfejlődés k í v á n a t o s p e r s p e k t í v á j a k é n t , s e m m i n t m e g v a l ó s u l t , b e f e j e z e t t t é n y k é n t jelentkezik. C s u p á n a NlZSALOVSZKY által e m l í t e t t példára h i v a t k o z v a : a szocialista fejlődés r e n d k í v ü l jelentős állomását jelző s több m i n t k é t e z e r oldalt és közel h á r o m s z á z jogszabályt — az ú j m e c h a n i z m u s r a történő áttérés a l a p k ö v e i t — t a r t a l m a z ó g y ű j t e m é n y b e n 5 is m i n d ö s s z e két törvényt t a l á l h a t u n k . É p p e n e k ö r ü l m é n y n e k k ö s z ö n h e t ő e n a b b a n a k é r d é s b e n , v a j o n a l k o t m á n y u n k a t ö r v é n y e r e j ű r e n d e l e t e k szabályozási k ö r é t írja-e n e g a t í v e körül, v a g y — é p p e n ellenkezőleg — azt h a t á r o z z a meg, h o g y mi az, a m i t a t ö r v é n y h o z ó o r s z á g g y ű lés köteles s z a b á l y o z n i , s a j á t korábbi tételével s z e m b e n PESCHKA e n g e d e t t BIHARI állásfoglalásának, m e l y szerint a t ö r v é n y i s z a b á lyozás k ö r é n e k pozitív m e g h a t á r o z á s á v a l az o r s z á g g y ű l é s alkotm á n y o s k ö t e l e z e t t s é g é v é kell tenni, h o g y adott k é r d é s e k b e n a s z a b á l y o z á s t valóban elvégezze. A s z a b á l y o z á s a l a n y a és f ó r u m a tekintetében m i n d k e t t e n elismerték, h o g y m e g h a t á r o z o t t feltételek között a j o g g y a k o r l a t is ténylegesen m ó d o s í t h a t j a a h a t á l y o s jogot, sőt, ez az e r e d e t i n o r m a h a t á s t a l a n s á g á n a k és a j o g a l k a l m a z ó i „ ú j " jog h a t é k o n y s á g á n a k a t á r s a d a l m i m é r e t ű á l t a l á n o s s á g a és állandósulása b e b i z o n y o s o d á s a esetén v a l ó b a n j o g k é p z é s n e k , a jogalkotás s a j á t o s v á l t o z a t á n a k minősül. A probléma o r s z á g u n k b a n elsősorban a L e g f e l s ő b b B í r ó s á g tevékenysége kapcsán m e r ü l fel: a Legfelsőbb Bíróság b i z o n y o s m é r v ű j o g k é p z ő tevék e n y s é g é t a z i r o d a l o m m á r valóban t é n y k é n t állapítja meg. E t é n y értékelése a z o n b a n s z á m o s elméleti, politikai s jogpolitikai tétel és k ö v e t e l m é n y f ü g g v é n y e . PESCHKA — a z államjog részéről m e g f o g a l m a z h a t ó k ö v e t e l m é n y e k e t k é p v i s e l ő BIHARI OTTÓval s z e m b e n 5

Az új gazdasági mechanizmus jogszabályainak gyűjteménye I—II (Budapest 1967).

71


— arra a k ö v e t k e z t e t é s r e jutott, hogy „ h e l y e s lenne a t é n y l e g e s h e l y z e t e t pozitív jogilag s z a b á l y o z o t t keretek k ö z é vezetni"; ezáltal u g y a n i s e l k e r ü l h e t ő lenne a BIHARI által is e l i s m e r t e n és b í r á l t á n a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi gyakorlatát behálózó „jogforrási d z s u n gel, á t t e k i n t h e t e t l e n » d ö n t v é n y r e n d s z e r « v e s z é l y e " ; a L e g f e l s ő b b Bíróság jogalkotó k ö z r e m ű k ö d é s e pozitív jogi elismerése e s e t é n a z o n b a n t e r m é s z e t e s e n a t a r t a l m i h a t á r o k a t is p o n t o s a n m e g kellene v o n n i — ú g y , h o g y s e m m i k é p p e n se t e r j e d h e s s e n ki jogilag e g y á l t a l á n n e m s z a b á l y o z o t t területek r e n d e z é s é r e . *

A k ö z v e t l e n és k ö z v e t e t t r é s z t v e v ő k e t e g y a r á n t m a g á v a l s o d r ó p o l é m i a , melyben m a g a a d i s s z e r t á n s is a d i a l ó g u s és l e h e t s é g e s e r e d m é n y e jellemzése során, MARCEL PROUST u t o l é r h e t e t l e n ü l fin o m a n m e g f o g a l m a z o t t s z a v a i n a k — » e g y e r ( 5 s eszme a n n a k is k ö l c s ö n ö z erejéből, a k i cáfolja, m i v e l az is r é s z é t teszi az e m b e r e l m é k e g y e t e m e s é r t é k é n e k , betelepszik, b e o l t ó d i k annak az e l m é jébe, akit cáfol, o l y a n r o k o n e s z m é k közé, a m e l y e k n e k s e g í t s é g é v e l m o s t m e g a cáfoló lesz előnyben, s kiegészíti, helyesbíti ezt a vele e l l e n k e z ő eszmét; így a végső ítélet mintegy k é t vitázó fél k ö z ö s m ű v e lesz" — i g a z o l á s á t látta, lényegében a teljes p r o b l e m a t i k á t á t f o g t a . A vita v a l ó b a n e l m é l e t i - t u d o m á n y o s e r e j ű n e k b i z o n y u l t . Talán e n n e k is k ö s z ö n h e t ő e n a m o n o g r á f i a c s a t t a n ó s , a kritikai ö n v i z s g á l a t kialakítása tekintetében tényleg r a d i k á l i s k ö v e t k e z t e t é s e , a Legfelsőbb Bíróság t e v é k e n y s é g é n e k az e d d i g i gyakorlat b i z o nyos vonásait á l t a l á n o s , jogilag elismert elvvé e m e l é s é r e i r á n y u l ó g y a k o r l a t i k ö v e t k e z t e t é s e a p o l é m i a során c s a k n e m érintetlen m a radt. Ez bizonyos tekintetben é r t h e t ő is, hiszen a tét m e g l e h e t ő s e n n a g y , s az eddigi g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t o k és a k o r á n t s e m ú j , d e n a p j a i n k i g m e g f e l e l ő e n ki n e m elégített k ö v e t e l m é n y e k teljes m e g v a l ó s u l á s a irányába m u t a t ó fejlődés valós e s é l y e i és r e m é n y e i közötti eltérés p e d i g viszonylag kicsi — s ez a r r a u t a l , hogy m e g f e lelő r e n d e z é s h i á n y á b a n az a l a p p r o b l é m á n a k s a p u s z t á n l á t s z ó l a gos megoldások gyakorlatának m e g s z ű n t é t aligha várhatjuk; u g y a n a k k o r az á l t a l á n o s s á g bizonyos k ü s z ö b é t túl n e m h a l a d ó g y a k o r i ságú t é n y e k elvvé e m e l é s e s z á m o s k u l c s f o n t o s s á g ú kérdés ú j m ó d o n t ö r t é n ő m e g k ö z e l í t é s é t feltételezné és k ö v e t e l n é . A t é n y e k elvvé emelését á l t a l á b a n csak m e g h a t á r o z o t t és racionálisan i g a z o l t értékelés i n d o k o l h a t j a , az értékelés pedig vagy e tények s z ü k s é g -

72

[1968]

szerű é s / v a g y kívánatos előfordulására, vagy pedig — kiküszöb ö l é s ü k n e k r e á l i s l e h e t ő s é g e i t és p e r s p e k t í v á j á t e g y a r á n t k i m u n k á l v a — e z e k n e m s z ü k s é g s z e r ű és e g y b e n n e m k í v á n a t o s v o l t á r a k ö v e t k e z t e t h e t . PESCHKA VILMOS é r t é k e l é s e az első a l t e r n a t í v á t (és a n n a k e l s ő f o r d u l a t á t ) r é s z e s í t e t t e e l ő n y b e n . Ez a z é r t é k e l é s — m i n t m i n d e n t u d o m á n y o s t é t e l és k ö v e t k e z t e t é s — t e r m é s z e t s z e r ű l e g v i t a t h a t ó , sőt a t u d o m á n y o s k ö z m e g g y ő z ő d é s k i a l a k í t á s a és f o r m á l á s a é r d e k é b e n f e l t é t l e n ü l v i t a t n i is kell. A v i t á n a k a z o n b a n a k ö v e t e l m é n y e k e t a v a l ó s á g g a l és a n n a k v a l ó s á g o s f e j l ő d é s i l e h e t ő s é g e i v e l k e l l e g y b e v e t n i e , h o g y az a m e g o l d á s , a m e l y a p o l é m i a — l e g a l á b b is i d ő l e g e s — l e z á r á s a u t á n a l e g k e v é s b é t e t s z i k m a j d könnyűnek, ne pesszimizmusban fogant k o m p r o m i s s z u m o t , ám ne is a v a l ó s á g talajáról a z o p t i m i z m u s j e g y é b e n t ö r t é n ő e l r u g a s z kodást eredményezzen.

A JOGI FOGALOMKÉZÉS POZITIVISZTIKUS ÉS SZOCIOLOGISZTIKUS ASPEKTUSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE* l. A téma, m e l y r ő l vitaindító — s z e r é n y e b b e n s e g y b e n s z a b a t o s a b ban kifejezve: nem p r o b l é m á t kifejtő, i n k á b b p u s z t á n felvető — előadás t a r t á s á t vállaltam, a címből is k i t ű n ő e n m ó d s z e r t a n i jellegű. Talán f u r c s á n a k tetszik, ha e l ö l j á r ó b a n rögvest m e g e m l í t e m : n e m v é g e z t e m a k é r d é s k ö r r e irányuló v a g y t ú l n y o m ó r é s z t e n n e k szentelt m ó d s z e r t a n i k u t a t á s o k a t . És e z t nem azért kell m e g j e g y e z n e m , h o g y a remélhetőleg k i a l a k u l ó vitában a m o s t k ö v e t k e z ő p r o b l é m a f e l v e t é s t s a m ö g ö t t e rejlő és legalábbis m u n k a h i p o t é z i s f o r m á j á b a n kialakított koncepciót m a j d m i n d e n b i z o n n y a l é r i n t ő bírálatokra n e t a l á n az ignorancia k i f o g á s á v a l v á l a s z o l h a s s a k , h a n e m azért, h o g y ezáltal is kifejezésre juttatva m á r eleve h a n g s ú l y o z z a m : o l y a n p r o b l é m á r ó l s z e r e t n é k itt b e s z á m o l n i , a m e l y n e m itt és m o s t , a m e g t i s z t e l ő felkérés a l k a l m á b ó l és a z általa biztosított v i t a l e h e t ő s é g k e d v é é r t v e t ő d ö t t fel, h a n e m m á r é v e k k e l k o r á b b a n , a jogirodalom s az abban t a l á l h a t ó g y a k r a n látszólag elA Magyar Jogászszövetség Állam- és Jogelméleti szekcióülésén 1969. december 17-én elhangzott vitaindító előadás, melyből utóbb egy több helyütt megjelent tanulmány formálódott: 'A jogtudományi fogalomképzés néhány módszertani kérdése' Állam- és Jogtudomány XIII (1970) 3, 589-613. o., nemzetközi megjelenéseiben pedig 'Quelques questions méthodologiques de la formation des concepts en sciences juridiques' Archives de Philosophie du Droit XVIII (Paris: Sirey 1973), 215-241. o. és Algunas cuestiones metodológicas de la formáción de los conceptos en ciencias jurídicas (Maracaibo: Institute de Filosofia del Derecho LUZ 1982) 38 o. [Cuaderno de trabajo 32],

74

[1969]

lentétes, m i n d e n e s e t r e eltérő n é z ő p o n t o k r ó l és s z e m l é l e t m ó d o k r ó l t a n ú s k o d ó állásfoglalások t a n u l m á n y o z á s a , v a l a m i n t eltérő t é m á kat érintő, egyidejűleg mégis közös k é r d é s m a g o t határozottan felvető k u t a t ó m u n k á m során — l e g a l á b b hallgatólagos f o r m á b a n — már m e g f o g a l m a z ó d o t t . E k ö r ü l m é n y említése talán másokat aligha é r d e k l ő szubjektív vallomásnak is tetszhet, valójában a z o n b a n , úgy v é l e m , az objektív általánosság m o z z a n a t á t is m a g á b a n foglalja, s ilyen módon a rögvest f e l v e t e n d ő probléma — implicit v a g y explicit formában, egy adott s z e m l é l e t m ó d elutasításában v a g y k ü l ö n b ö z ő megközelítések összeegyeztetésére irányuló kísérletekben — az elméleti jogi g o n d o l k o d á s egész területén közvetlen v a g y közvetett m ó d o n m á r eleve és s z ü k s é g k é p p e n jelen van. 2. Az a l a p p r o b l é m a , melyről idáig m é g a k o n k r é t s á g m i n d e n n e m ű elemét mellőzve beszéltem, első megközelítésben, a k o n k r é t s á g felé c s u p á n közelítve — s ezért r e n d k í v ü l nyers és elnagyolt formában — a következőképpen f o g a l m a z h a t ó m e g : m ó d s z e r t a n i l a g szemlélve, a fogalomképzés területén mi a k ö v e t k e z m é n y e a n n a k a ténynek, hogy a jogelmélet (s általában a j o g t u d o m á n y vizsgálódási területe) szempontjából r e l e v á n s valóság m e g k e t t ő z ö t t v a l ó s á g ként jelentkezik? 3. Hallgatólagos f o r m á b a n e kérdés egy állítást is magában foglal, amit a kérdés e g y é r t e l m ű s é g é n e k biztosítása érdekében — tán r e n d k í v ü l röviden és elnagyolt f o r m á b a n — itt ki kell fejtenem. A j o g t u d o m á n y sajátos t á r g y a k é n t mindenekelőtt adott egyfelől a jogrendszer, tehát a jogi n o r m á k n a k és a n o r m a t í v s z ö v e g e k b e n foglalt egyéb tételeknek rendszerré szervezett összessége, m á s f e l ő l pedig a társadalmi valóság, m e l y a jogrendszer keletkezésének, m e g v a l ó s u l á s á n a k és bármiféle alakulásának és m ó d o s u l á s á n a k e g y a r á n t színterét s egyben m e g h a t á r o z ó m o z z a n a t á t k é p e z i . Jóllehet a jogrendszer — létének é r t e l m e t adó funkciójából is k i t ű n ő e n — a l k a l m a s a társadalmi valóság befolyásolására, a l a p v e t ő e n és végső soron a t á r s a d a l m i valóság az, mely a jogrendszert keletkezésében, megvalósulásában és m ó d o s u l á s á b a n egyaránt m e g h a t á rozza. Ilyen m ó d o n viszont a j o g r e n d s z e r tükrözött m i n ő s é g é b e n , aktivitásra és visszahatásra i r á n y u l ó képességében csupán m á s o d -

Jogi f o g a l o m k é p z é s

75

lagos, e g y sajátos m e g k e t t ő z ő d é s e r e d m é n y e k é n t létrejövő v a l ó s á g k é n t jelenik meg — tehát r ö v i d e n kifejezve: e g y adott a l a p f e l é p í t m é n y e k é n t . U g y a n i s a t á r s a d a l m i valóság ilyen vagy o l y a n t ü k ö r k é p e k é n t a jog m a g a is t á r s a d a l m i valóság: o l y a n t á r s a d a l m i tény, a m e l y az ilyenként történő m i n ő s í t é s feltételeként é r v é n y e sített k ö v e t e l m é n y t — tudniillik, h o g y a t á r s a d a l o m b a n hatást fejtsen ki — e g é s z é b e n kielégíti. Egyfelől tehát adott s z á m u n k r a a j o g r e n d s z e r , m i n t n o r m á k n a k és m á s tételeknek, illetőleg ezek által kialakított és m e g h a t á r o z o t t i n t é z m é n y e k n e k többé v a g y kevésbé z á r t rendszert k é p e z ő , s a d o t t s z ö v e g e k b e n rögzített és a z o k b a n fellelhető h a l m a z a ; másfelől pedig adott s z á m u n k r a a t á r s a d a l m i v a l ó s á g , mely a t á r s a d a l o m b a n v é g b e m e n ő történéseket, a társadalomban tényként jelentkező a d o t t s á g o k a t s e valóság objektív fejlődési irányait és k ö v e t e l m é n y e i t e g y a r á n t m a g á b a n foglalja. N y o m a t é k o s a n i s m é t e l n e m kell, h o g y a j o g r e n d s z e r teljes e g é szében a t á r s a d a l m i v a l ó s á g r é s z e k é n t jelenik m e g , ezért a f e n t i s z é t v á l a s z t á s n e m szembeállítást jelent, c s u p á n m e g k ü l ö n b ö z t e t é s t : a j o g r e n d s z e r n e k mint n y e l v i f o r m á b a n kifejezett tételek á l t a l á b a n formalizált, írásban rögzített és zárt r e n d s z e r é n e k (azaz a POUNDi é r t e l e m b e n v e t t law in booksnak) az „ e g y é b " , tehát m i n d e n m á s (a law in actiont is m a g á b a n foglaló) t á r s a d a l m i v a l ó s á g t ó l való v i s z o n y l a g o s , elméleti és gyakorlati s z e m p o n t b ó l m é g i s e g y a r á n t indokolt m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é t . 4. A j o g t u d o m á n y i v i z s g á l ó d á s s z á m á r a a j o g r e n d s z e r s az a n n a k alapját és é r v é n y e s ü l é s i mezejét k é p e z ő t á r s a d a l m i valóság e g y m á s s a l s z e r v e s ö s s z e f ü g g é s b e n levő i s m e r e t t á r g y a k k é n t jelennek m e g . V a l ó b a n , a j o g r e n d s z e r vizsgálata ö n m a g á b a n teljes é r t é k ű , t á r s a d a l o m t u d o m á n y i s z i n t ű e r e d m é n y e k h e z nem v e z e t h e t ; a t á r s a d a l m i v a l ó s á g n a k a tételes jog k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é t f i g y e l m e n k í v ü l h a g y ó elemzése p e d i g a j o g t u d o m á n y s z e m p o n t j á b ó l e g y e nesen é r t e l m e t l e n n e k m i n ő s ü l n e . E két o l d a l ö s s z e f o n ó d á s a a z o n b a n k o r á n t s e m jelenti, h o g y a k u t a t á s s z á m á r a e két ismerettárgy differenciálatlan e g y s é g e t a l k o t . Vannak megközelítések, amik elsődlegesen a jogrendszer m i n t f o g a l o m - és t é t e l r e n d s z e r b e l s ő t ö r v é n y s z e r ű s é g e i n e k feltárására, a jogrendszer összetevőinek értelmezésére, eltérő jogrendszerek m e g -

76

[1969]

felelő t é t e l c s o p o r t j a i n a k ö s s z e v e t é s é r e i r á n y u l n a k — e z e k e t a k u t a t á s i i r á n y o k a t , m e l y e k e r e d m é n y e i de lege lata (vagy, k i v é telesen, logikai p o s z t u l á t u m o k o n n y u g v ó de lege ferenda) m e g á l l a pításokban fejeződnek ki, p o z i t i v i s z t i k u s vagy d o g m a t i k a i m e g k ö z e l í t é s e k n e k n e v e z z ü k . Ezzel s z e m b e n v a n n a k m e g k ö z e lítések, a m i k e l s ő d l e g e s e n részben a j o g r e n d s z e r és a t á r s a d a l m i valóság k ö z ö t t i f u n k c i o n á l i s és o k o z a t i k a p c s o l a t o k n a k (tehát e g y felől a t á r s a d a l m i v a l ó s á g , m á s f e l ő l a j o g r e n d s z e r b e f o l y á s o l á s i m e c h a n i z m u s á n a k ) , r é s z b e n pedig a j o g r e n d s z e r keretében v é g z e t t vagy v é g z e n d ő v a l a m i l y e n k o n k r é t r e n d e z é s s e l ö s s z e f ü g g é s b e n a t á r s a d a l m i valóság feltárására i r á n y u l n a k — e z e k e t a k u t a t á s i i r á n y o k a t , melyek e r e d m é n y e i t á r s a d a l m i értékelésen n y u g v ó de lege ferenda m e g á l l a p í t á s o k b a n f e j e z ő d n e k ki, s z o c i o l ó g i a i megközelítéseknek n e v e z z ü k . A j o g t u d o m á n y i k u t a t á s e g é s z é b e n ez a két a l a p v e t ő k u t a t á s i irány s z ü k s é g k é p p e n e g y m á s b a k a p c s o l ó d v a és e g y m á s t k i e g é szítve jelenik meg — m i n d e z a z o n b a n a l e g k e v é s b é sem z á r j a ki e g y r é s z t az egységes kutatási f o l y a m a t b a n érvényesített e l t é r ő m e g k ö z e l í t é s e k k ü l ö n v á l a s z t á s á n a k , másfelől a v i s z o n y l a g o s a n ö n álló és specializált i r á n y ú k u t a t á s o k n a k lehetőségét. 5. E b e v e z e t ő jellegű s az e l ő z ő k b e n általánosan m e g f o g a l m a z o t t problémafelvetés megalapozását szolgáló megjegyzések után szeretnék felvázolni n é h á n y olyan k o n k r é t , a jogelmélet s a j o g t u d o m á n y a l a p f o g a l m a i t és ezek m e g h a t á r o z á s á t é r i n t ő p r o b l é m á t , a m e l y e k t a n u l m á n y a i m és k u t a t ó m u n k á m s o r á n m á s és m á s i d ő k ben, m á s és más t é m á k a t érintően e g y a r á n t f e l v e t ő d t e k , s a m e l y e k egy a d o t t tekintetben h a s o n l ó jellegű közös k é r d é s t is m a g u k b a n foglalván a m á r jelzett a l a p p r o b l é m a felvetését kialakították, é s — legalábbis ideiglenes m e g o l d á s u k r a tett kísérleteim során — a későbbiekben bemutatandó s egyelőre munkahipotézisként szolgáló k o n c e p c i ó k ö r v o n a l a i t m e g h a t á r o z t á k . 6. Az első hasonló jellegű probléma a j o g f o g a l o m m e g h a t á r o z á s á val ö s s z e f ü g g é s b e n m e r ü l t fel. E p r o b l é m a v á z l a t o s felvetését tar-

Jogi f o g a l o m k é p z é s

77

t a l m a z z a egy n é h á n y évvel e z e l ő t t k ö z r e a d o t t cikkem, 1 s e g y i k l e h e t s é g e s m e g o l d á s á t kíséreltem m e g k ö r v o n a l a z n i s z i n t é n k é t éve itt, e g y elméleti-jogi s z e k c i ó ü l é s keretében, a m i k o r v i t a i n d í t ó f e l v e t é s e i m e t a jelenlévők m e g v i t a t t á k . 2 E m l é k e z t e t ő ü l f e l i d é z v e a főbb tételeket: arról b e s z é l t ü n k a k k o r itt, h o g y a szocialista e l m é l e t b e n e g y e s szerzők, i r á n y o k v a g y m e g k ö z e l í t é s e k a jog f o g a l m á t a t é t e l e s jog k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é r e f i g y e l e m m e l h a t á r o z z á k meg, s í g y az é r v é n y e s ü l é s t é n y é r e tekintet n é l k ü l a jog t e r j e d e l m i k ö r é b e v o n n a k m i n d e n olyan a k t u s t , a m e l y s z a b á l y s z e r ű k i b o c s á t á s t n y e r t ; ezzel s z e m b e n m á s s z e r z ő k , irányok v a g y megközelítések a jogot a társadalmi valóság oldaláról s z e m l é l i k , s így a s z a b á l y s z e r ű k i b o c s á t á s t é n y é r e tekintet n é l k ü l olyan a k t u s o k a t v o n n a k csak a jog terjedelmi k ö r é b e , a m i k é r v é n y e s ü l n e k , a m e l y e k t e h á t a t á r s a d a l o m s z á m á r a jogként, v a g y i s m e g h a t á r o z o t t á l t a l á n o s s á g g a l á l l a m i k é n y s z e r r e l biztosított n o r m á k k é n t jelennek meg. A probléma megfogalmazásának szempontjából közömbös, vajon a p o z i t i v i s z t i k u s s a s z o c i o l ó g i a i m e g k ö z e l í t é s e k e r e d m é n y e ként nyert jogfogalmak terjedelme általában (vagy egy adott társ a d a l o m b a n k ü l ö n ö s e n ) milyen m é r t é k b e n esik e g y b e vagy t é r el e g y m á s t ó l . M i n d e n k é p p e n tény az, h o g y léteznek — avagy, a l e g s z i g o r ú b b s z e m l é l ő s z á m á r a is v á l l a l h a t ó a n : l é t e z h e t n e k — e g y f e l ő l s z a b á l y s z e r ű e n l é t r e h o z o t t , ám n e m é r v é n y e s ü l ő , m á s f e l ő l p e d i g é r v é n y e s ü l ő , d e nem m e g f e l e l ő s z e r v á l t a l vagy n e m m e g f e l e l ő m ó d o n k i b o c s á t o t t n o r m á k , és e n n e k k ö v e t k e z t é b e n a s z ó b a n f o r g ó j o g f o g a l m a k , k ö v e t k e z t e t é s k é p p e n a z ezeket é r i n t ő m e g h a t á r o z á s o k t á r g y a é s tartalma e g y a r á n t elvileg eltér e g y m á s t ó l . E n n e k m e g f e l e l ő e n a k k o r i b a n l e v o n t k ö v e t k e z t e t é s e m az v o l t , h o g y a d o g m a t i k a i s a szociológiai é r t e l e m b e n v e t t jog — e l m é l e t i n é z ő p o n t b ó l — e g y m á s s a l nem a z o n o s két i s m e r e t t á r g y a t jelöl, ezért ö n á l l ó a n kell m i n d k e t t ő t m e g h a t á r o z n u n k s e m e g h a t á r o z á s o k i g a z s á g é r t é k é t m e g v i z s g á l n u n k , jóllehet ideális e s e t b e n ( m e l y idealitás, j o g g a l h i h e t j ü k , a v a l ó s á g b a n aligha v a g y l e g a l á b b is

1

Vö. a szerzőtől 'A jogmeghatarozás néhány kérdése a szocialista jogelméletben' Állam- és Jogtudomány X (1967) 1,143-156. o. 2 Vö. a szerzőtől 'A jog meghatározásának néhány problémája a szocialista jogelméletben' [1966], a jelen kötetben.

78

[1969]

r e n d k í v ü l kivételesen m e g t e s t e s ü l ő jelenség) e két f o g a l o m és m e g határozás terjedelme nyilvánvalóan egybeesik. 7. A m á s o d i k h a s o n l ó jellegű d i l e m m a a j o g h é z a g o k t é m a k ö r é b e n a k k o r m e r ü l t fel, a m i k o r egyik kritikai í r á s o m b a n 3 e g y a n y u g a t e u r ó p a i jogi g o n d o l k o d á s t e g y b e f o g ó g y ű j t e m é n y e s m u n k a 4 e l e m zésekor azt t a p a s z t a l t a m , h o g y a k o n t i n e n t á l i s p o l g á r i elméletben a j o g h é z a g kérdését illetően — eltekintve egyes szélsőséges á l l á s p o n t o k t ó l — végső s o r o n két e l l e n t é t e s s z e m l é l e t m ó d r a v i s s z a v e z e t h e t ő felfogás é r v é n y e s ü l , s ezek e g y e s általános formai v o n á saikat t e k i n t v e e m l é k e z t e t h e t n e k a h é z a g f o g a l o m szocialista felfogását é r i n t ő vitára. A j o g h é z a g szocialista elméletének k i m u n k á l á s a s o r á n u g y a n i s a szerzők e g y része a h é z a g f o g a l m a t a pozitív jog tételes k ö v e t e l ményrendszerére — a szabályozásra irányuló s normatív m ó d o n kifejezett jogalkotói a k a r a t r a , illetőleg a j o g a l k a l m a z ó i döntés e b b ő l e r e d ő k ö t e l e z e t t s é g é r e — figyelemmel közelíti m e g ; ezzel s z e m b e n m á s o k e g y a j o g r e n d s z e r körén k í v ü l e s ő k r i t é r i u m o t tartanak d ö n tőnek, s ilyen m ó d o n a joghézag f o g a l m á t az o b j e k t í v e r e n d e z é s t igénylő t á r s a d a l m i v i s z o n y o k köréből kiindulva h a t á r o z z á k m e g , m i k ö z b e n a tételes jogi p o s z t u l á t u m o k o n n y u g v ó előbbi k r i t é r i u m o k n a k kizárólag a joghézag j o g a l k a l m a z ó i kitöltése j o g s z e r ű l e h e t ő s é g é n e k megítélése tekintetében t u l a j d o n í t a n a k v a l a m e l y e s jelentőséget. A két megközelítés e r e d m é n y e k é n t n y e r h e t ő j o g h é z a g f o g a l o m t e r j e d e l m e n e m esik e g y b e : g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t o k szerint k ü l ö n b ö z ő jogpolitikai m e g f o n t o l á s o k e r e d m é n y e k é p p e n általában az utóbbi m i n ő s ü l s z é l e s e b b n e k , m a g á b a n foglalva a z előbbi n a g y részét, d e n e m feltétlenül az egészét. „A j o g t u d o m á n y i f o g a l o m a l k o t á s r a általában is jellemző a l a p p r o b l é m a ezek k a p c s á n — véltem e k k o r 5 — t é n y l e g e s e n a b b a n jelentkezik, h o g y m i n d a két m e g h a t á r o z á s e g y i d e j ű l e g jogosult és igaz lehet, m i n t h o g y t á r g y u k n o m i n á l i s a z o n o s s á g a ellenére v o l t a 3

Vö. a szerzőtől 'Kodifikáció — joghézag — analógia' Állam- és Jogtudomány XII (1969) 3, 566-572. o. 4 Le probléme des lacunes en droit publ. Ch[aím] Perelman (Bruxelles: Bruylant 1968) 554 o. [Travaux du Centre National de Recherches de Logique]. 5 Vö. a szerzőtől 'Kodifikáció — joghézag — analógia', 572. o.

Jogi f o g a lomképzés

79

k é p p e n eltérő n é z ő p o n t o k b ó l s z e m l é l t eltérő definiendumókról van szó. Ez a k ö r ü l m é n y pedig az apriorizmus látszatának elkerülése é r d e k é b e n azt a f e l a d a t o t rója a j o g h é z a g e l m é l e t r e , hogy a l a p f o g a l mait a konkrét jogrendszer rendelkezéseinek pozitivisztikus s p e k t r u m á b ó l és a jog i r á n t támasztott t á r s a d a l m i k ö v e t e l m é n y e k szociológiai s p e k t r u m á b ó l egyaránt definiálnia, v a g y legalábbis a két f o g a l o m közötti eltérés lehetőségét t u d a t o s í t a n i a kell." 8.

A h a r m a d i k h a s o n l ó jellegű p r o b l é m a pedig p á r hónapja, a p r e a m b u l u m o k k é r d é s é v e l foglalkozva 0 merült fel, a m i k o r egy m e r ő b e n elméleti kérdés m e g v á l a s z o l á s a , jelesül a p r e a m b u l u m tartalma n o r m a t i v i t á s á n a k bizonyítása, vagyis s a j á t érvelésem m e g a l a p o z á s a é r d e k é b e n többé-kevésbé kifejezett f o r m á b a n m e g kellett határoznom a normativitás fogalmát. A d i l e m m a a k ö v e t k e z ő f o r m á b a n v e t ő d ö t t fel: A d o g m a t i k a i k u t a t á s s z á m á r a — tehát egy o l y a n kutatás s z á m á r a , a m e l y m i n d e n e k e l ő t t a t ö r v é n y e s s é g f o r m a i jellegű k ö v e t e l m é n y e i t tartja s z e m előtt — m i n d e n olyan s z ö v e g b e n foglalt n o r m a és e g y é b tétel érvényesnek, hatályosnak, következésképpen normatívnak minősül, a m e l y a j o g r e n d s z e r által m e g h a t á r o z o t t m ó d o n nyert k i b o c s á tást. Ilyen m ó d o n pozitivisztikus n é z ő p o n t b ó l a n o r m a t i v i t á s n e m jelent m á s t , mint h o g y a n o r m a t i v i t á s s a l r e n d e l k e z ő n o r m a ( v a g y e g y é b tétel) az e g y é b k é n t is é r v é n y e s , h a t á l y o s , n o r m a t í v j o g r e n d szer r é s z é t képezi — tehát, r ö v i d e n kifejezve: a n o r m a t i v i t á s r e n d s z e r e n belüliséget jelent. Ettől a z elvi jellegű, a tételes jog k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é n e k s z e m s z ö g é b ő l tekintett n o r m a t i v i t á s t ó l nyilv á n v a l ó a n k ü l ö n b ö z i k e n o r m a t i v i t á s tényleges m e g v a l ó s u l á s a , a p o z i t i v i s z t i k u s a n é r v é n y e s n e k s h a t á l y o s n a k minősített n o r m á k és e g y é b tételek g y a k o r l a t i é r v é n y e s ü l é s e és h a t á l y o s u l á s a . A m i n t ezt az ' é r v é n y e s s é g ' és ' é r v é n y e s ü l é s ' , ' h a t á l y o s s á g ' és ' h a t á l y o s u l á s ' f o g a l m a i n a k r e n d k í v ü l általános j o g t u d o m á n y i a l k a l m a z á s a is jelzi, m i n d e f o g a l m a k , mind a n o r m a t i v i t á s f o g a l m a egy d i f f e r e n c i á l t m e g k ö z e l í t é s t ü k r é b e n valójában m e g k e t t ő z ő d ö t t e n jelenik m e g . K ö v e t k e z é s k é p p e n az előbbiekben jelzett elvi, p o z i t i v i s z t i k u s ért e l e m b e n vett n o r m a t i v i t á s t ó l m e g kell k ü l ö n b ö z t e t n ü n k a s z o 6

Vö. a szerzőtől 'A preambulumok problémája és a jogalkotási gyakorlat' Állam és Jogtudomány XIV (1970) 2, 249-307. o.

80

[1969]

ciológiai é r t e l e m b e n vett n o r m a t i v i t á s t , mely az elvi n o r m a t i v i t á s n a k a t á r s a d a l m i g y a k o r l a t b a n t ö r t é n ő realizálódását, tehát röviden: n o r m a k é n t — s pontosabban: a jogrendszer részeként — v a l ó aktuális t á r s a d a l m i f u n k c i o n á l á s t jelenti. 9. N e m m e r n é m n e g y e d i k h a s o n l ó jellegű, az előbbiekkel e g y e n é r t é k ű p r o b l é m a k é n t m e g j e l ö l n i és b e m u t a t n i , de a f e n t i k é r d é s e k logikai s o r á b a építve m e g j e g y z é s k é n t s z e r e t n é m m é g i s ide iktatni a t ö r v é n y e s s é g f o g a l m á n a k problematikáját. A szocialista jogelmélet m á r régtől f o g v a e g y ö n t e t ű e n és erőteljesen h a n g s ú l y o z z a , h o g y a t ö r v é n y e s s é g nem c s u p á n formális kategória, d e olyan jogpolitikai igény, a m e l y f o r m a i és tartalmi k ö v e t e l m é n y e k e t e g y a r á n t m a g á b a n foglal. A m i k o r a z o n b a n e kategória k o n k r é t gyakorlati a l k a l m a z á s á r a , tehát a t ö r v é n y e s s é g k ö v e t e l m é n y e i n e k m e g h a t á r o z o t t t e r ü l e t e k e n történő é r v é n y e s í t é sére vagy m e g v a l ó s u l t s á g á n a k é r t e l m e z é s é r e kerül s o r , a törvén y e s s é g t a r t a l m á t általában a szocialista szerzők is m á r inkább v a g y k i z á r ó l a g o s a n a d o t t formájú k ö v e t e l m é n y e k h a l m a z a k é n t fogják fel, az esetleg f i g y e l e m b e vett v a g y a l k a l m a z o t t tartalmi k ö v e t e l m é n y e k e t pedig c s u p á n de lege ferenda javaslatok f o r m á j á b a n juttatják kifejezésre. A t ö r v é n y e s s é g e két o l d a l a n y i l v á n v a l ó a n s z e m b e n is állhat e g y m á s s a l , s v i s z o n y l a g o s e l k ü l ö n ü l é s ü k és ö n á l l ó s á g u k elsősorban rendkívüli időszakokban, például forradalmi fejlődés során válik s z e m b e t ű n ő v é . Ezt a helyzetet jellemzi SZABÓ IMRE akad é m i k u s n a k a f o r r a d a l m i t ö r v é n y e s s é g r ő l megjelent t a n u l m á n y a , 7 mely a l a p j a i b a n határozta m e g a SARLÓS BÉLA m o n o g r á f i á j á r ó l 8 megjelent recenzióm" á l l á s p o n t j á t . Ebben u g y a n i s SARLÓS BÉLÁval több p o n t o n vitázva arra a k ö v e t k e z t e t é s r e jutottam, h o g y a törvényesség f o r m a i értelemben olyan j o g a l k a l m a z á s t feltételez, amely a részletszabályozást megvalósító jogrendszer követelményrend7

Szabó Imre 'Forradalom és törvényesség' Állam és Igazgatós 1969/3, 199— 208. o. 8 Sarlós Béla A Tanácsköztársaság jogrendszerének kialakulása (Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1969) 448 o. Vö. a szerzőtől 'A Tanácsköztársaság jogrendszerének kialakulása' Állam- és Jogtudomány XII (1969) 2, 358-364. o.


81

szerét kielégíti, tartalmi értelemben pedig olyant, amely „ a z a d o t t társadalmi-politikai helyzetből f a k a d ó objektív gyakorlati követelményeket", tehát a társadalmi fejlődés objektív igényeit elégíti ki. 10 Ilyen módon pedig — a részletszabályozást megvalósító jogr e n d s z e r létére és funkciójára is figyelemmel — az általában vett (szocialista) törvényesség a formai s a tartalmi törvényesség egységét, együttes megvalósulását jelenti. Ezzel s z e m b e n akkor, amikor m é g nincs, mert nem alakult ki részletszabályozást megvalósító jogrendszer, a meglévő általános jogi keretek k ö z ö t t a tartalmi törv é n y e s s é g lényegében e g y m a g á b a n is törvényességet, p o n t o s a b b a n sajátos m ó d o n megjelenő „ f o r r a d a l m i " törvényességet e r e d m é nyezhet. Az általunk vizsgált p r o b l é m a k ö r s z e m p o n t j á b ó l mindez a z é r t érdekes, mert e körben is hasonló jellegű fogalmi m e g k e t t ő z ő d é s sel találkozunk, mely pontosan a pozitivisztikus s a szociológiai megközelítés eltérő s z e m p o n t j a i n a k felel meg. A formai t ö r v é nyesség ugyanis nyilvánvalóan a jogdogmatika körébe e s ő s a tételes jog k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é h e z mért v i s z o n y t kifejező k a t e gória; a tartalmi törvényesség p e d i g a valóság tényeihez és objektív fejlődési tendenciájához m é r t viszonyt kifejező olyan k a t e gória, amelynek megalapozását csakis a szociológia, vagyis e g y fajta t á r s a d a l o m t u d o m á n y i megközelítés szolgáltathatja. 10. Úgy g o n d o l o m , a fentebbiekben vázolt (s az á t f o g ó témánk k ö r é b e vágó a l a p v e t ő problematikának m i n d e n bizonnyal csak kis töredékét, kiragadott esetét képező) n é h á n y konkrét probléma és e z e k lehetséges megoldási iránya e g y a r á n t általánosabb ö s s z e f ü g g é sekre utal. Ezeket röviden az alábbiakban foglalhatjuk össze: a jogi v a l ó s á g természete meghatározza a jogi fogalomképzés természetét, és ilyen módon a m e g k e t t ő z ő d ö t t j o g i v a l ó s á g nak m e g kettőződött jogi fogalomképzés felel meg. A jogi f o g a l o m k é p z é s e kettőssége esetleg és legfeljebb csak n o m i n á l i s a n azonos, a valóságban azonban elvileg eltérő, e g y m á s t ó l i n k á b b aktuálisan, semmint potenciálisan különböző jelenségek, i s m e r e t tárgyak objektív természetét fejezi ki. 10

Uo., 363. o.

82

[1969]

Ezen i s m e r e t t á r g y a k o b j e k t í v t e r m é s z e t é n e k l e í r á s á r a egyfelől a j o g d o g m a t i k a , másfelől a jogszociológia hivatott. A z előbbiekből k ö v e t k e z ő e n tehát a jogi d o g m a t i k a és s z o c i o l ó g i a vizsgálódási t e r ü l e t e s az á l t a l u k e l e m z e t t jelenségek m i n d t a r t a l m i elemeiket, m i n d terjedelmüket tekintve egyaránt elvileg eltérnek e g y m á s t ó l : a f o g a l o m k é p z é s d i f f e r e n c i á l t s á g a c s u p á n a valóság d i f f e r e n c i á l t s á g á t tükrözi.

11. A z a k ö r ü l m é n y ö n m a g á b a n , hogy e d i f f e r e n c i á l t s á g o t f e l i s m e r j ü k , n e m e r e d m é n y e z i és n e m is e r e d m é n y e z h e t i s e m a jogi v a l ó s á g , s e m a jogi f o g a l o m k é p z é s s z u b j e k t í v jellegű r e l a t i v i z á l á s á t . N y i l v á n v a l ó a n ö n á l t a t á s , e g y e n e s e n h i p o k r í z i s lenne a z t á l l í t a n u n k , h o g y teljes m é r t é k b e n a k á r a jog m e g f e l e l h e t a v a l ó s á g n a k , a k á r a v a l ó s á g a d e k v á t lehet a joggal. A j o g t u d o m á n y t á r s a d a l m i f u n k ciója é p p e n a z , h o g y e l ő s e g í t s e e m e g f e l e l é s t és a d e k v á t t á v á l á s t ; a z t tehát, h o g y — e g y f e l ő l — a jog v a l ó b a n a t á r s a d a l m i v a l ó s á g objektív f e j l ő d é s i k ö v e t e l m é n y e i t t ü k r ö z z e , ilyen m ó d o n p e d i g — m á s f e l ő l — a t á r s a d a l m i valóság v a l ó b a n a t é t e l e s jog k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é n e k m e g f e l e l ő e n a l a k u l j o n . A d i f f e r e n c i á l t s á g felism e r é s e e z e k szerint a jog és v a l ó s á g i n k á b b a k t u á l i s , s e m m i n t potenciális k ü l ö n b ö z ő s é g é n e k f e l i s m e r é s é t jelzi. Ezt a k ü l ö n b ö z ő s é g e t és k e t t ő s s é g e t n e m az eltérő s z e m l é l e t m ó d o k és m e g k ö z e lítések h o z z á k létre; e z e k csak f e l t á r j á k és f o g a l o m m á s ű r í t é s tárgyává teszik — úgy, ahogyan e kettősséget a jogtudományi, a jogászi, v a l a m i n t a j o g o t é r i n t ő m i n d e n n a p i n y e l v m á r e g y a r á n t régtől f o g v a , t é n y k é n t t ü k r ö z i . Mivel a d o g m a t i k a i f o g a l m a k a f e n t i e k szerint a jogi Sollent, a szociológiai f o g a l m a k p e d i g a jogi Seint l á t s z a n a k t ü k r ö z n i — a z t tehát, h o g y m i k é n t r e a l i z á l ó d i k és m i v é válik e Sollen a t á r s a d a l m i v a l ó s á g b a n — , a k á r a n n a k felszínes g y a n ú j a t á m a d h a t n a , m i n t h a a Sein és Sollen KANTiánus d i c h o t ó m i á j á t k í v á n n á n k ezzel b e c s e m p é s z n i v a g y v i s s z a c s e m p é s z n i a jogi f o g a l o m a l k o t á s m ó d s z e r t a nába. Ezt a feltételezést a z o n b a n m á r egyfelől a jog t á r s a d a l m i v a l ó s á g á r a , másfelől a t á r s a d a l m i v a l ó s á g n o r m a t i v i t á s á r a u t a l ó m e g e l ő z ő g o n d o l a t o k is cáfolták. S a m i a f e n t i e k b e n k ö r v o n a l a z o t t felfogás é r d e m é t illeti, m i n d e z a jogi Sein és Sollen kölcsönös felt é t e l e z e t t s é g é t s e g y m á s b a á t n ö v é s é t távolról s e m érinti; c s u p á n azt h a n g s ú l y o z z a , h o g y a t á r s a d a l o m t u d o m á n y k é n t felfogott j o g -


83

t u d o m á n y b a n v i s z o n y l a g o s a n e l k ü l ö n ü l t , önálló f o r m á b a n s z á m o t kell t u d n u n k a d n i arról, h o g y mi a jog; továbbá a r r ó l is, h o g y m i a — jog által befolyásolt, n e m kellően befolyásolt, a v a g y e g y á l t a l á n nem befolyásolt — társadalmi valóság. A fenti g o n d o l a t o k b u r k o l t a n m á r a n n a k m e g á l l a p í t á s á t is m a g u k b a n foglalták, hogy a j o g t u d o m á n y mind a dogmatikai, m i n d a szociológiai m e g k ö z e l í t é s e r e d m é n y e k é n t önálló f o g a l m a k a t a l a k í t ki, a m i k e g y m á s s a l m e g h a t á r o z o t t k a p c s o l a t b a n á l l a n a k . Ezek a f o g a l m a k és m e g f e l e l ő m e g h a t á r o z á s a i k e g y m á s t k i e g é s z í t i k : n e m egymással szemben, csakis egymás mellett lehetnek igazak. M i n d két t í p u s ú f o g a l o m e s e t é b e n u g y a n i s e g y a r á n t t u d o m á n y o s , i g a z ságát tekintve azonban óhatatlanul parciális érvényességi mezővel r e n d e l k e z ő f o g a l m a k r ó l v a n szó. H a t e h á t p é l d á u l i s m e r n i k í v á n o m „ a " jog f o g a l m á t , a k k o r vagy k é r d é s e m e t kell p o n t o s a b b á t e n n e m , v a g y p e d i g k é r d é s e m tárgyát p o z i t i v i s z t i k u s é s s z o c i o l ó g i a i n é z ő p o n t b ó l e g y a r á n t m e g kell h a t á r o z n o m . 12. A jogi f o g a l o m k é p z é s e k e t t ő s v o n a t k o z á s á n a k s e z á l t a l m e g h a t á r o z o t t k e t t ő s s é g e l e h e t ő s é g é n e k t a g a d á s a s z á m o s , a z imént v á zolt f e l f o g á s s z e m s z ö g é b ő l é r t e l m e t l e n , mert a n o m i n á l i s , v a g y i s e l n e v e z é s b e l i a z o n o s s á g álarca m ö g ö t t valójában e l t é r ő t á r g y a k r ó l s z ó l ó vita f o r r á s á v á v á l h a t . Pedig f o r m á l i s t e k i n t e t b e n h a s o n l ó m ó d s z e r t a n i m e g f o n t o l á s o k találhatók a polgári s a szocialista i r o d a l o m b a n e g y a r á n t „Az ú t — írta p é l d á u l saját p r o b l é m á j a k a p c s á n e g y szerző 1 1 — n e m a d u a l i z m u s k i j á t s z á s a azáltal, h o g y a l k o t ó e l e meinek egyikét kiválasztjuk, hanem m a g á n a k a d u a l i z m u s n a k leg y ő z é s e az a r r a t ö r t é n ő r á m u t a t á s s a l , h o g y p o n t o s a n é r t e l m e z v e n e m e l l e n t é t e s és ö s s z e e g y e z t e t h e t e t l e n s z e m p o n t o k k i f e j e z é s é r ő l v a n szó, h i s z e n a d u a l i z m u s a jogi j e l e n s é g e g y m á s t ó l eltérő t é n y l e g e s e n m e g l é v ő elemeit s z i m b o l i z á l j a . " 13. A f o g a l o m k é p z é s p r o b l é m a k ö r é h e z k a p c s o l ó d v a m é g r ö v i d e n céls z e r ű v á z o l n o m , h o g y az e l m o n d o t t a k k a l ö s s z e f ü g g é s b e n m i k é p p e n is k í s é r e l h e t n é n k m e g a j o g t u d o m á n y i f o g a l o m m e g h a t á r o z á 11

Alf Ross Towards a Realistic Jurisprudence A Criticism of the Dualism in Law (Copenhagen: Munksgaard 1946), 13. o.

84

[1969]

s o k o s z t á l y o z á s á t . E l ö l j á r ó b a n m e g k e l l j e g y e z n e m : első ö s z t ö n z é s t ehhez egy törvényhozásiam monográfia12 adott, melynek sokold a l ú és d i f f e r e n c i á l t m e g h a t á r o z á s a i a kritikai á t g o n d o l á s a l k a l mával 1 3 a r r a k é s z t e t t e k , h o g y m e g p r ó b á l j a m i m m á r m ó d s z e r e s e n körvonalazni a jogtudományi fogalommeghatározások típusainak teljes g a z d a g s á g á t (1. á b r a ) .

1. ábra (A) A d e l e g e l a t a m e g h a t á r o z á s a tételes jog k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é n e k s z e m s z ö g é b ő l t e k i n t v e e g y tételes j o g i i n t é z m é n y fog a l m i e l e m e i t sűríti m a g á b a . A de lege lata m e g h a t á r o z á s ezért m i n dig d o g m a t i k a i m e g h a t á r o z á s n a k m i n ő s ü l . A n n a k m e g f e l e l ő e n , h o g y e m e g h a t á r o z á s e g y adott j o g r e n d s z e r , v a g y ö s s z e h a s o n l í t á s e r e d m é n y e k é n t több m e g h a t á r o z o t t j o g r e n d s z e r k ö v e t e l m é n y r e n d szerét tükrözi-e, (a) n e m z e t i vagy (b) összehasonlító m e g h a t á r o z á s r ó l beszélhetünk. Annak megfelelően pedig, hogy e meghatározás a v o n a t k o z ó jogrendszer (jogrendszerek) k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é t e g y e t len m e g h a t á r o z o t t i d ő p o n t r a v a g y v a l a m e l y t á g a b b i d ő s z a k r a vetítve t ü k r ö z i - e , (a) a k t u á l i s v a g y (b) t ö r t é n e t i m e g h a t á r o z á s r ó l b e s z é l h e t ü n k . Á l t a l á b a n m i n d az ö s s z e h a s o n l í t ó , m i n d a t ö r t é n e t i m e g h a t á r o z á s o k t a r t a l m a a n e m z e t i és az a k t u á l i s m e g h a t á r o z á s hoz k é p e s t á l t a l á n o s a b b n a k b i z o n y u l . E m e g h a t á r o z á s o k i g a z s á g -

12

D. A. Kovacsev Zakonodatelnüj proceszsz v evropejszkih szocialiszticseszkih goszudarsztvah (Moszkva: Juridicseszkaja Literatura 1966) 166 o. 13 Vö. a szerzőtől in Állam- és Jogtudomány X (1967) 4, 587-588. o.


85

értéke c s a k és k i z á r ó l a g a m e g h a t á r o z á s b a n foglalt fogalmi elem e k n e k a s z ó b a n f o r g ó j o g r e n d s z e r ( j o g r e n d s z e r e k ) aktuális v a g y történeti k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é v e l v a l ó a d e k v á c i ó j á t ó l függ. (B) A s z o c i o l ó g i a i m e g h a t á r o z á s a t á r s a d a l m i v a l ó s á g s z e m s z ö g é b ő l tekintve e g y tételes jogi intézmény t á r s a d a l m i v a l ó s á g b a n t ö r t é n ő jelentkezésének és r e a l i z á l ó d á s á n a k , vagy egy n e m tételes jogi i n t é z m é n y n e k , ténynek, jelenségnek, f o l y a m a t n a k v a g y e r e d m é n y n e k a fogalmi elemeit s ű r í t i magába. E n n e k m e g f e l e l ő e n (a) tételes jogi vagy (b) n e m tételes jogi szociológiai m e g h a t á r o z á s ról b e s z é l h e t ü n k . A tételes jogi szociológiai m e g h a t á r o z á s a k t u á lisan v a g y történetien, valamely n e m z e t i i n t é z m é n y t t e k i n t v e , a v a g y ö s s z e h a s o n l í t ó m ó d o n t ü k r ö z h e t i a szóban f o r g ó tételes j o g i i n t é z m é n y n e k a t á r s a d a l m i v a l ó s á g b a n történő jelentkezését é s r e a l i z á l ó d á s á t . K ö v e t k e z é s k é p p e n e m e g h a t á r o z á s alfajai a de lege lata m e g h a t á r o z á s a l f a j a i n a k felelnek m e g . E m e g h a t á r o z á s o k i g a z s á g é r t é k e csak és k i z á r ó l a g a m e g h a t á r o z á s b a n foglalt f o g a l m i e l e m e k n e k a t á r s a d a l m i valósággal v a l ó a d e k v á c i ó j á t ó l függ. (C) A de lege ferenda m e g h a t á r o z á s valamely adott t á r s a d a l m i é r t é k e l é s s z e m s z ö g é b ő l t e k i n t v e egy tételezésre javasolt j o g i i n t é z m é n y fogalmi elemeit sűríti m a g á b a . A de lege ferenda m e g h a tározás t á g a b b é r t e l e m b e n véve szociológiai m e g h a t á r o z á s n a k m i n ő s ü l — k i v é v e azt az esetet, a m i k o r a t á r s a d a l m i értékelés l o g i k a i p o s z t u l á t u m f o r m á j á b a n jelenik m e g : ilyenkor d o g m a t i k a i m e g h a tározásról beszélünk. Valamely kiválasztott jogrendszer(ek)en n y u g vó de lege lata m e g h a t á r o z á s más j o g r e n d s z e r ( e k ) r e vetítve de lege ferenda m e g h a t á r o z á s k é n t jelenhet m e g . A de lege ferenda m e g h a tározás é r t e l e m s z e r ű e n c s u p á n n e m z e t i és aktuális lehet. E m e g h a t á r o z á s o k i g a z s á g é r t é k e csak és k i z á r ó l a g a m e g h a t á r o z á s b a n foglalt f o g a l m i e l e m e k n e k a t á r s a d a l m i értékeléssel való a d e k v á ciójától f ü g g . 14. M i n d a jogi f o g a l o m k é p z é s s a j á t o s s á g a i n a k tárgyalása, mind p e d i g a jogi f o g a l o m m e g h a t á r o z á s o s z t á l y o z á s a esetleg o l y a n b e n y o m á s t kelthetett, m i n t h a implicit e l ő f e l t e v é s k é n t m i n d e z e k j o g t u d o m á n y i m ó d s z e r k é n t csak a pozitivisztikus és a szociológiai elemzés l e h e tőségéről v e n n é n e k t u d o m á s t , csak e z e k e t i s m e r n é k el. Egy i l y e n kép nyilvánvalóan oktalanul leegyszerűsítené a jogtudomány m ó d szertani g a z d a g s á g á t . A m i pedig a jelen p r o b l e m a t i k á t illeti, e z

86

[1969]

n e m is a j o g t u d o m á n y t e l j e s m ó d s z e r t a n á t k í v á n t a á t f o g n i , j ó l l e h e t k o r á n t s e m v é l e t l e n , h o g y é p p e n e z e k r ő l , csakis e z e k r ő l a m ó d s z e rekről szólott. A p o z i t i v i s z t i k u s és a s z o c i o l ó g i a i m e g k ö z e l í t é s t e g y a r á n t t á g é r t e l e m b e n f o g t a m fel: a j o g t u d o m á n y i s z e m l é l e t s z i m b ó l u m a i k é n t é r t e l m e z t e m e z e k e t , s e b b e n az é r t e l e m b e n v a l ó b a n ú g y v é l e m , h o g y a d o g m a t i k a i és a s z o c i o l ó g i a i m e g k ö z e l í t é s e k a j o g t u d o m á n y i k u t a t á s l e g i n k á b b a l a p v e t ő és t i p i k u s i r á n y a i t jelzik. A j o g t u d o m á n y b a n ugyanis a sajátosan jogi oldalt n y i l v á n v a l ó a n a jogi d o g m a t i k a , t e h á t a jog s p e c i f i k u s „ t e c h n o l ó g i á j á t " k é p e z ő f o g a l o m rendszer képviseli, a j o g t u d o m á n y t á r s a d a l o m t u d o m á n y i alapjait p e d i g a t á g a n f e l f o g o t t s z o c i o l ó g i a , v a g y i s a jog t á r s a d a l o m t u d o m á n y a , v a l ó s á g t u d o m á n y a biztosítja. Egyoldalúságtól mentes valóban t u d o m á n y o s e r e d m é n y e k e t e z e k kizárólag e g y m á s mellett és egymást kiegészítve biztosíthatnak, s valójában ez adja a lényegét a n n a k , a m i t a jogi f o g a l o m k é p z é s p o z i t i v i s z t i k u s é s s z o c i o l ó g i a i aspektusáról a problémafelvetés kapcsán elmondhattam.

VITA"

PÉTERI Z O L T Á N " AZ e g é s z f e l v e t é s p o z i t i v i s t a j e l l e g ű n e k t e t s z i k , m i k ö z b e n a z axiológiai m e g k ö z e l í t é s l e g a l á b b annyira f o n t o s , s ő t a z a x i o l ó g i a m a g á b a o l v a s z t hatja a d o g m a t i k a i é s a s z o c i o l ó g i a i n é z ő p o n t o k a t is. M i n d e z a polgári e l m é l e t ben h a s o n l ó k é p p e n á l t a l á n o s p r o b l é m á n a k m i n ő s ü l , de i n k á b b a pozitivista m e g k ö z e l í t é s e n belül. P e r s z e , e z e k e t a k e r e t e k e t k é s ő b b t ú l l é p t é k . Ami pedig a j o g ö s s z e h a s o n l í t á s t illeti, m á r ARiszTOTELÉsznél m e g t a l á l h a t ó a tópika f o g a l m a : a j o g ö s s z e h a s o n l í t á s a n e m m á s , mint v a l ó s á g r é s z l e t e k e g y b e v e t é s e . VARGA CSABA* A d o g m a t i k a i és a s z o c i o l ó g a i m e g k ö z e l í t é s e g y a r á n t a z e g y s é g e s t á r s a d a l o m t u d o m á n y o n , a M A R X i z m u s o n belül f o g l a l e g y e n r a n g ú a n h e l y e t . A j o g ö s s z e h a s o n l í t á s pedig ezekhez képest hibrid jellegű. VAS TIBOR + + Mit ért a z e l ő a d á s a z a x i o l ó g i a f o g a l m á n ?

* A szerző korabeli gépírásos emlékeztetője alapján, korabeli tudományos fokozat, illetve akadémiai és egyetemi rang megjelölésével. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos titkára, a jogösszehasonlító osztály vezetője. * Az MTA ÁJI tudományos segédmunkatársa. " Kandidátus; egyetemi tanár (ELTE, Budapest).


87

SZOTÁCZKI M I H Á L Y + + + H o g y a n r a g a d h a t ó m e g p o n t o s a b b a n a

normativitás?

SAMU M I H Á L Y 0 Mi a h a t á l y o s u l á s é s a z é r v é n y e s ü l é s k ö z ö t t i VARGA C S A B A

[...]

PESCHKA V I L M O S 0 0

A központi kérdés egyértelműen

A z o n b a n v o l t m á r A, B é s Ezek az ellentmondások, gával

és

nódnak.

lényegiségével S

mint

ilyenek,

a jog ontológiai

C oldalakról v a g y tényezőkről amelyek

az adott f o g a l m a k

kapcsolatban

merülnek

mindannyian

dialektikus

h a l m a z a i , e g y é l e t e n át p r o b l é m á k k é n t A lényeg az,

különbség?

szó.

összetevőinek

fel, d i a l e k t i k u s a n egységek

és

lényege.

a D hol

És

van?

állandósáegységbefo-

ellentmondások

jelentkeznek.

hogy a j o g i n t é z m é n y csak t á r s a d a l m i j e l e n s é g k é n t jelenik

meg,

é s e z ö s s z e f ü g g é s é t é s l é n y e g é t egyaránt feltárja. SZABÓ I M R E 0 0 0 nyolult.

AZ e l ő a d á s é s

Egyszerűbben

Általánosságban

á l t a l á b a n V A R G A CSABA n y e l v e z e t e r o p p a n t

kell k i f e j e z n i e m a g á t ,

hogy

könnyebb

legyen

p e d i g : fiatal k o r b a n i n k á b b t ö r t é n e t i v a g y kritikai

k e l l e n e f o g l a l k o z n i a , illetőleg r é s z t é m á k k a l .

A választott téma

elemzésekkel

ugyanis a jog

n y e g é n e k , a j o g e g é s z é n e k k é r d é s é t takarja. É s i m m á r a J o g á s z s z ö v e t s é g c i ó ü l é s é n V A R G A CSABA k é t s z e r s z e r e p e l t , m á s o d s z o r s z e r e p e l a j o g

fogalmával.

t ő n y i l v á n v a l ó a n a jog t á r s a d a l m i s á g a : az, h o g y a j o g m é l y e n t á r s a d a l m i ún. s z o c i o l ó g i a i

másodlagos. redik.

Jogi

vagy

akár

a

dogmatikai

elem

ehhez

képest

jelenti. Az e l ő a d á s

pedig

nincs:

mellesleg

ez

csupán

nagyon

a

társadalmi

é r d e k e s volt,

dön-

termék.

mindenképpen

E z é r t az e l ő a d á s b a n a vertikális v i s z o n y í t á s a h o r i z o n t á l i s s a l forma

lé-

szek-

A m i p e d i g a z é r d e m i k é r d é s t illeti, i g e n n e h é z m i n d e h h e z h o z z á s z ó l n o m . A Az

bo-

megérteni.

lényeg

keve-

absztrakcióját

erős gondolati

fegyelem

l e m e z t e . T a r t a l m i l a g a z o n b a n a p r o b l é m a f e l v e t é s a Sein é s Sollen

jel-

kategóriáiban

t ö r t é n ő g o n d o l k o d á s e g y f a j t a ú j r a k é p z e t t v á l t o z a t á n a k tűnik. PÉTERI Z O L T Á N V a l ó b a n , e z m á r l e t i s z t u l t g o n d o l k o d á s VARGA C s A B Á n á l . SZABÓ IMRE

Igen. Az előbbi k ü l ö n b s é g e g y é b k é n t relative a

ban, vagyis a jog társadalmiságában persze már SAMU MIHÁLY hézkes,

sok

H o z z á kell a z o n b a n t e n n e m , h o g y VARGA CSABA f o g a l m a z á s a

latin

Tartalmilag

pedig

jog egységes,

nagyszociológiá-

megvan.

szót

használ.

a lényeg

az

Már az általa egységes

választott

megközelítés:

cfm

is

annak

kissé

kérdése,

a v a g y megkettőzött társadalmi valóságként jelentkezik-e?

főként a törvényesség

p é l d á j á t : VARGA CSABA t é v e d ,

oldala s e m társadalomtudományi,

mert a n n a k

még

ne-

raffinált. hogy

a tartalmi

h a n e m s z i g o r ú a n jogi. PESCHKA t é t e l é v e l

kap-

c s o l a t b a n a z o n b a n m e g kell k é r d e z n e m : t ü k r ö z ő d é s - e a j o g ? A v á l a s z : n e m — jog jelenségek

hatásának az e r e d m é n y e ,

azonban

ez m é g (vagy

a

Vegyük

már) nem

a

tük-

röződés. SZOTÁCZKI MIHÁLY „ V a l ó s á g t u d o m á n y " — m i n d e n t u d o m á n y a z , u g y a n i s kívül c s u p á n A

probléma

nem

szelleműzés alapjában

van.

véve

Nem

a jog

a joggyakorlat egyértelmű

nyilvánvalóan önállósága

van

rossz

szabadna

és

megfelelőképpen

tág

a jogtudomány

kiszolgálója.

érvényesülés

ilyen terminusokat

is.

viszonya:

a

ezen

használnunk. jogtudomány

Miközben van r o s s z tételes jog

így

pedig

a tudomány

körű. Az é r v é n y e s ü l é s n é l

még

is,

viszonylagos érdekes

lenne

*** Kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár (Pécsi Tudományegyetem, 1 9 2 8 - 1 9 9 8 ) . ° Kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE, Budapest). 00 A tudományok doktora, az MTA ÁJI jogelméleti osztályvezetője (1929—). ° 0 0 Akadémikus, az M T A ÁJI igazgatója, egyetemi tanár ( E L T E , Budapest), a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke (1912-1991).

88

[1969]

m e g t u d n u n k : mi a z , a m i á l t a l á n o s ? É s h a e z a v a l a m i n e m is á l t a l á n o s , e l k é p z e l h e t ö - e m é g azért, h o g y megfelel a társadalmi s z ü k s é g l e t e k n e k ? S z á m o s ilyen é s h a s o n l ó ö s s z e f ü g g é s b e n jelenik m e g a „ k ö l t é s z e t é s v a l ó s á g " : 1 k a t e d r a k i j e l e n t é s n e k , mint s z ö v e t n e k é s a l k a l m a z á s n a k , mint v a l ó s á g n a k a k e t t ő s s é g e . Volt p é l d á u l e g y f ö l d m ű v e l é s ü g y i miniszteri rendelet, m e l y szerint a b u r g o n y á t e k k o r é s e k k o r , m á r c i u s e l e j é n el kell v e t n i . V a j o n j o g s z a b á l y v o l t e z ? Mi l e h e t egy r e n d e l k e z é s jogszabályi mivoltának a határa? VAS TIBOR Láttuk, h o g y m i n d e z : d i a l e k t i k a h a r c a , e l l e n t é t e k h a r c a , á l t a l á n o s , k ü l ö n ö s é s e g y e d i , t a r t a l o m é s forma e g y s é g e . A t ö r v é n y e s s é g tartalmi o l d a l a ként c s a k i s a jogi s z a b á l y o z o t t s á g j e l e n h e t m e g . Enélkül u g y a n i s n e m l é t e z h e t t ö r v é n y e s s é g . Az elméleti-általános é s a z elméleti-ágazati j o g t u d o m á n y o k p á r o s á b a n i n k á b b a z á g a z a t i r ó l s z ó l t a z e l ő a d á s — á m a n é l k ü l , h o g y kellő á l t a l á n o s í t á s h o z eljutott volna. M e g h ú z t a a v o n a l a t , a z o n b a n a z e g y s é g b e f o g l a l á s t m á r n e m v é g e z t e el. Mint r é s z l e t e l e m z é s é r d e k e s is, j ó is, d e s z ü k s é g e s l e s z m a j d e g y s z i n t é z i s , dialektikus e g y s é g b e f o g l a l á s . A z e l ő a d á s l é n y e g i l e g az e l s ő m e g t e t t lépés egy problémakeresésben, befejezettnek azonban korántsem minősülhet.

1

Utalás Johann Wolfgang Goethe Dichtung und Wahrheit akkoriban gyakori szembeállítására.

A JOGI OKFEJTÉS TÁRSADALMI ALAPJAI*

1. A jogi okfejtés a j o g a l k a l m a z á s i f o l y a m a t b a n , vagyis a b í r ó i d ö n t é s h e z vezető pszichikai t ö r t é n é s e k s o r o z a t á b a n jelenik m e g , s így k ö z v e t l e n ü l a jog a l a p v e t ő f u n k c i ó j á n a k betöltése s z o l g á l a t á b a n áll. Ez a f u n k c i ó n e m más, mint a t á r s a d a l m i k o n f l i k t u s o k m e g h a t á r o zott i r á n y ú és é r d e k e k e t t ü k r ö z ő megoldása, s ezzel — v a l a m i n t az a l a p j a k é n t s e r e d m é n y e k é n t a d o t t n o r m a r e n d s z e r r e l és a t á r s a d a lom általuk t ö r t é n ő s z e r v e z é s é v e l — m e g h a t á r o z o t t i r á n y ú és é r d e k e k e t t ü k r ö z ő t á r s a d a l m i r e n d biztosítása. A jogalkotás és j o g a l k a l m a z á s a fentiekből k ö v e t k e z ő e n egylén y e g ű n e k minősül. Alapjában ugyanazok a tényezők határozzák m e g és v o n á s o k jellemzik m i n d k e t t ő t ; sőt, a j o g a l k a l m a z á s b a n e t é n y e z ő k és v o n á s o k e g y e n e s e n m e g k e t t ő z ő d ö t t e n — r é s z b e n a j o g a l k o t á s által közvetítetten, r é s z b e n attól f ü g g e t l e n m ó d o n , önállóan — e g y a r á n t m e g j e l e n n e k . 2.

A jogi okfejtés logikai m e g h a t á r o z o t t s á g á n a k l e h e t ő s é g e a t t ó l f ü g g , h o g y (a) a l a p v e t ő f u n k c i ó j á b a n és (b) tételezett k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é b e n igényli v a g y előfeltételezi-e, és (c) g y a k o r l a t i l a g l e h e t ő v é teszi-e vagy sem a jog a logikai m e g h a t á r o z á s t . 'Les bases sociales du raisonnement juridique' in Le raisonnement juridique Actes d u Congrés mondial de philosophie du droit et de philosophie sociale, Bruxelles, 30 aoűt - 3 septembre 1971, publiés par Hubert Hubien (Bruxelles: Etablissements Emile Bruylant 1971), 121-126. o. [Publication du Centre National de Recherches de Logique (Section juridique)] eredeti magyar kézirata alapján.

90

[1971]

A b b a n az e s e t b e n , ha a l o g i k a i m e g h a t á r o z o t t s á g a jogi okfejtés e r e d m é n y é t k i f e j e z ő jogi d ö n t é s n e k s z i g o r ú a n d e d u k t í v , egy előz e t e s e n f e n n á l l ó és a x i o m a t i k u s a n felépített t é t e l r e n d s z e r általi e g y é r t e l m ű m e g h a t á r o z o t t s á g á t jelenti, a k k o r a válasz m i n d h á r o m k é r d é s r e , ú g y t ű n i k , h a t á r o z o t t „ n e m " lesz. A b b a n az e s e t b e n vis z o n t , ha a l o g i k a i m e g h a t á r o z o t t s á g c s u p á n a d ö n t é s h e z vezető pszichikai f o l y a m a t logikai e l l e n ő r z ö t t s é g é t , e f o l y a m a t h a n g s ú l y o s a n n e m i l l o g i k u s voltát jelenti, akkor a v á l a s z , ú g y t ű n i k , h a t á r o z o t t „igen" lesz. 3. A l k o t á s á n a k és a l k a l m a z á s á n a k — k e l e t k e z é s é n e k , é r v é n y e s ü l é s é n e k és m e g s z ű n é s é n e k — m i n d e n s z a k a s z á b a n és m o z z a n a t á b a n u g y a n i s a jogot a társadalmiság, vagyis t á r s a d a l m i meghat á r o z o t t s á g hatja át. Ilyen ö s s z e f ü g g é s b e n e z é r t a dolgok t e r m é s z e t e m a g y a r á z z a , h o g y (a) a jog a l a p v e t ő f u n k c i ó j á h o z k é p e s t a jogalkotás, tehát a d ö n t é s i m o d e l l előzetes f o r m á l i s tételezése alárendelt s i n s t r u m e n tális f u n k c i ó k é n t jelentkezik; k o r á n t s e m képez t e h á t abszolút értéket. Egyes területeken v a g y i d ő s z a k o k b a n á l l a n d ó v a g y kivételes jelleggel e g y a r á n t h i á n y o z h a t , illetőleg megléte e s e t é n is specif i k u s t á r s a d a l m i é r d e k e k eltérő ad hoc, v a g y j o g g y a k o r l a t ú t j á n i n t é z m é n y e s ü l ő modell felépítését kikövetelhetik; (b) tételezett köv e t e l m é n y r e n d s z e r é b e n a jog maga n y i l v á n í t j a n y i t o t t n a k m a g á t , különféle a n a l o g i k u s és diszkrecionális l e h e t ő s é g e k , á l t a l á n o s klauz u l á k , elvek, r e n d e l k e z é s e k és fogalmak f o r m á b a ö n t é s é v e l a bírót eleve k ü l ö n f é l e nem k é n y s z e r í t ő , n e m s z i g o r ú a n d e d u k t í v eljár á s o k h o z u t a l v a ; és v é g ü l (c) a d ö n t é s i p r e m i s s z á k kialakítása, vagyis a r e l e v á n s tények m i n ő s í t é s s o r á n t ö r t é n ő m e g h a t á r o z á s a s az a l k a l m a z a n d ó n o r m a értelmezés s o r á n történő k i v á l a s z t á s a a leginkább é r d e m i p o n t o k o n eltávolodik a logikai b i z o n y o s s á g szférájától — a n n á l is inkább, mivel a t á r s a d a l m i k é r d é s e k eldöntése i m m á r n e m a logika s a j á t l a g o s tárgyát k é p e z i . 4. A t á r s a d a l m i cselekvés e l m é l e t é n e k KARTEZiánus s z e l l e m ű felépítése, a jogi g o n d o l a t g e o m e t r i k u s f o r m á k b a öntése u t ó p i k u s fela d a t n a k b i z o n y u l t . Jóllehet elvileg s e m m i s e m zárja ki a k ü l ö n b ö z ő gyakorlati t e v é k e n y s é g i f o r m á k s z i g o r ú a n logikai leírását, ma m á r

A j o g i o k f e j t é s t á r s a d a l m i a l a pjaI

91

e g y r e á l t a l á n o s a b b n a k t e k i n t h e t ő az a m e g g y ő z ő d é s , a m e l y s z e r i n t a joglogika ú n . f o r m a l i s t a irányzata ö n m a g á b a n n e m alkalm a s a jogi o k f e j t é s l é n y e g é n e k m e g r a g a d á s á r a . A s a j á t o s a n jellemz ő d i a l e k t i k u s m o z z a n a t o k á t f o g á s á r a a d ö n t ő — és m ó d s z e r t a n i l a g is r e n d k í v ü l jelentős — lépést a k ö z e l m ú l t b a n k i b o n t a k o z ó és m e g s z e r v e z ő d ő ú n . a n t i f o r m a l i s t a irányzat tette m e g . U g y a n a k k o r k ö z t u d o t t , h o g y egyfelől a f o r m a l i s t a i r á n y z a t is m e g e n g e d i a r g u m e n t á c i ó s , illetőleg r e t o r i k u s m o z z a n a t o k létét, m á s f e l ő l az a n t i f o r m a l i s t a i r á n y z a t sem t a g a d j a a f o r m á i l o g i k a fontosságát. A válasz e sajátos kettősségének, az „igen" és „ n e m " d i a l e k t i k á j á n a k , s ezzel a n e m f o r m á l i s m e g k ö z e l í t é s e l ő t é r b e hel y e z é s é n e k a l a p j á t a z o n b a n n e m valami a priori filozófiai a l a p á l l á s , é r t é k t a n i r e l a t i v i z m u s vagy é p p e n i s m e r e t e l m é l e t i a g n o s z t i c i z m u s , h a n e m a jog e r e d e n d ő t á r s a d a l m i s á g á n a k b e l á t á s a adja. 5. A jogi okfejtés, m i n t m o n d o t t u k , e s z k ö z j e l l e g ű s z e r e p e t tölt b e az a l a p f u n k c i ó h o z , a t á r s a d a l m i f e j l ő d é s k ö v e t e l m é n y e i t k i e l é g í t ő társ a d a l m i r e n d b i z t o s í t á s á h o z k é p e s t , s így t e r m é s z e t e s , h o g y társad a l m i k o n t e x t u s a a jog életét m i n d e n m o z z a n a t á b a n — k ö v e t k e z é s k é p p e n a b i z o n y í t á s i és é r v e l é s i m ó d s z e r e k és eljárások a l k a l m a z á s á n a k keretét, s p e c i f i k u s é r v é n y e s s é g é t és h a t é k o n y s á g á t is — egyaránt végső fokon meghatározza. A jogi okfejtést é r i n t ő t á r s a d a l m i m e g h a t á r o z o t t s á g m i n d e n e k előtt a z érvelési m ó d s z e r e k és eljárások, v a l a m i n t a p r e m i s s z á k kialakításához vezető folyamat tényleges összetevőinek leírásában érezteti hatását. A tények minősítése s a n o r m á k értelmezése — v a l a m e l y t é n y n e k egy b i z o n y o s n o r m á v a l a d ö n t é s i s z i l l o g i z m u s b a n t ö r t é n ő n o r m a t í v ö s s z e k a p c s o l á s á t célzó v i t a , a m e g g y ő z é s s a m i n d e z e k e r e d m é n y é t kifejező d ö n t é s i a k t u s — s z á m á r a s z á m t a l a n l e h e t ő s é g e t , e s z k ö z t kínál. Az é r v e l é s i f o l y a m a t k ü l ö n b ö z ő l e h e t s é ges ö s s z e t e v ő i k ö z ö t t v a l a m i f é l e logikailag m e g h a t á r o z o t t p r e f e renciális rangsort felállítani nem lehet. Az é r v e l é s nek a formális logikai eszközökhöz viszonyított önállósága még inkább előtérbe kerül akkor, amikor az előzetesen fennálló szabályozás hiánya, meg n e m felelő volta vagy tartalmi á l t a l á n o s s á g a k ö v e t k e z t é b e n a d ö n t é s a l k o t á s i fol y a m a t egy ad hoc d ö n t é s i m o d e l l kialakítását is m a g á b a n f o g l a l j a . V é g e z e t ü l p e d i g m e g e m l í t e n d ő , h o g y i s m e r e t e s e k adott f e l t é t e l e k k ö z ö t t logikailag a z o n o s eséllyel e g y a r á n t f e l h a s z n á l h a t ó o l y a n

92

[1971]

é r v e k is, a m e l y e k e g y m á s t k ö l c s ö n ö s e n k i z á r ó e l l e n t é t e s i r á n y ú eredményekhez vezetnek. N o s , az é r v e l é s i eljárások e l e h e t ő s é g e i s o r á b a n a m e g f e l e l ő ( i n k á b b vagy k e v é s b é r e l e v á n s , i n k á b b vagy k e v é s b é e r ő s ) é r v e k és (inkább v a g y kevésbé h e l y t á l l ó ) é r t e l m e z é s i m ó d o k , v a l a m i n t a (társadalmilag i n k á b b vagy még e l f o g a d h a t ó a n „ i g a z " ) jelentések k i v á l a s z t á s á t az o k f e j t é s t á r s a d a l m i k o n t e x t u s a , elsős o r b a n a g o n d o l a t i l a g e l ő l e g e z e t t t á r s a d a l m i k ö v e t k e z m é n y , s vég ü l a d ö n t é s i t e v é k e n y s é g e g é s z é t átfogó c é l f o g a l o m b e f o l y á s o l j a : a r e t o r i k u s e l j á r á s o k irányát és e r e d m é n y é t az ezek t á r g y á u l és k ö z e g é ü l s z o l g á l ó jelenségek t á r s a d a l m i m e g h a t á r o z o t t s á g a definiálja. 6. A formális d e m o n s t r á c i ó h i á n y á t és a m e g g y ő z é s s z ü k s é g e s s é g é t n e m e g y s z e r ű e n az é r t é k e k v i s z o n y l a g o s s á g a , az e g y é n i vélem é n y e k és a s p i r á c i ó k k ü l ö n b ö z ő s é g e m a g y a r á z z a , h a n e m a társad a l m i é r d e k e k é s e s z m é k , s z e r e p e k és v á r a k o z á s o k t á r s a d a l m i l a g m e g h a t á r o z o t t e l t é r ő f e l f o g á s a , azaz v é g s ő s o r o n a z o n t á r s a d a l m i erők társadalmilag meghatározott különbözősége, a m e l y e k mets z é s p o n t j á b a n a z e g y é n áll. A z értékek v i s z o n y l a g o s s á g á n a k t u d a t a s e n n e k a g y a k o r l a t i é r t e l e m r e v e t í t e t t i s m e r e t e l m é l e t i k ö v e t k e z m é n y e i így n e m okként, h a n e m o k o z a t k é n t s z e r e p e l n e k . Az ok a z e g y é n r e m e g h a t á r o z ó b e f o l y á s t g y a k o r l ó t á r s a d a l m i f e l t é t e l e k n e k , illetőleg e z e k k o n k r é t e g y é n i h a t á s á n a k a k ü l ö n b ö z ő s é g é b e n rejlik, s e k ü l ö n b ö z ő s é g e k és k ö v e t k e z m é n y e i k o b j e k t i v i t á s a egy „ e g y e t e m e s hallg a t ó s á g " (PERELMAN) m e g g y ő z e t é s é n e k v a g y a z o n o s u l á s á n a k rem é n y é t m á r e l e v e k é t s é g e s s é teszi. A k ü l ö n f é l e a l a p v e t ő s instrum e n t á l i s d ö n t é s e k r a c i o n a l i t á s á n a k — i g a z o l h a t ó s á g á n a k és igazol á s á n a k — o b j e k t í v alapját a z o n b a n n e m is ez, h a n e m m a g u k n a k a d o l g o k n a k k é n y s z e r í t ő t e r m é s z e t é b e n , a t á r s a d a l m i f e j l ő d é s persp e k t i v i s z t i k u s é s aktuális t é n y e i b e n , illetőleg az e z e k s z u b j e k t í v t ü k r ö z ő d é s é b e n m i n t a d e k v á t t ü k ö r k é p b e n rejlő o b j e k t i v i t á s adja. 7. A z objektív r a c i o n a l i z á l á s f e n t i l e h e t ő s é g e t e r m é s z e t e s e n g y a k o r latilag f ő k é n t a h o s s z a b b t á v o n történő g l o b á l i s i g a z o l á s lehetőség é t jelenti, s k o r á n t s e m z á r j a ki k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m i c s o p o r t o k

A j o g i o k f e j t é s t á r s a d a l m i a l a pjai

93

é r d e k k o n f l i k t u s a i n a k és n é z e t k ü l ö n b s é g e i n e k v i s z o n y l a g o s á l l a n dósulását. É p p e n ezért a t ö r t é n e t i t á r s a d a l m a k a t m e g o s z t ó o s z t á l y a n t a g o n i z m u s o k r a , csoportellentétekre, s a társadalmi létet csaknem bármely elemében fenyegető lehetséges összeütközésekre f i g y e l e m m e l a jogi d ö n t é s s z ü k s é g k é p p e n a u t o r i t a t i v m ó d o n a j o g h a t á l y é s / v a g y jogerő súlyával a hatalom által kinyilvánított marad. I g a z o l á s a így — k ü l ö n ö s e n a f o r m a i m e g f e l e l é s e n , t e h á t a d ö n t é s i m o d e l l h e z m é r t k o m f o r m i t á s o n t ú l m u t a t ó tartalmi h e l y e s ség, k í v á n a t o s s á g s t b . t e k i n t e t é b e n — csak a k é r d é s e s d ö n t é s értékmegvalósításra é s / v a g y érdekkielégítésre való alkalmasságát s az é r t é k - vagy é r d e k a z o n o s s á g o t érintő, a z a z az e s z k ö z s z e r ű a l k a l m a s s á g és a c é l f o g a l o m k ö z ö s s é g e k i m u t a t á s á r a i r á n y u l ó m e g g y ő z é s b e n állhat. Ez p e d i g a n n á l i n k á b b v á l h a t széles k ö r ö k b e n e l f o g a d o t t á és k ö z e l í t h e t i meg a b i z o n y í t á s b i z o n y o s s á g á t , m i n é l i n k á b b o b j e k t í v m e g a l a p o z o t t s á g g a l r e n d e l k e z i k , é s minél i n k á b b t á m o g a t j á k olyan c é l o k a t , é r t é k e k e t é s / v a g y é r d e k e k e t t ü k r ö z ő érvek, a m e l y e k b e l á t h a t ó m ó d o n a z egész t á r s a d a l o m , az e g é s z közösség számára közöseknek mutatkoznak. 8. A jogi o k f e j t é s n e k a f e n t i e k b e n c s u p á n k ö r ü l h a t á r o l t t á r s a d a l m i alapjai a r r a u t a l n a k , h o g y a bírói d ö n t é s m e g a l a p o z á s á r a h i v a t o t t f o r m á l i s é s érvelési e l j á r á s m ó d o k f u n k c i o n á l i s s a j á t o s s á g á t , l e h e t ő ségeit és korlátait a d ö n t é s természetes közegét k é p e z ő t á r s a dalmi k o n t e x t u s erőteljesen, elméleti és g y a k o r l a t i s z e m p o n t b ó l e g y a r á n t j e l e n t ő s m ó d o n b e f o l y á s o l j a . A jogi okfejtés t á r s a d a l m i s á g a p e d i g ilyen m ó d o n m a g a után v o n j a mind a f o r malista m e g k ö z e l í t é s t á r s a d a l m i ö s s z e t e v ő i f o k o z o t t a b b k i m u n k á l á s á n a k , m i n d p e d i g a szociológia alá ilyen é r t e l e m b e n t ö r t é n ő rendelésének a kívánatosságát.

A JOG ALAPVETŐ KETTŐSSÉGÉRŐL*

A jog á l l a n d ó levés. S z a k a d a t l a n u l m e g ú j u l ó a n ú j j á k é p z i ö n m a g á t . Ez lehet ö n m a g á v a l a z o n o s u l ó r e p r o d u k c i ó , több esélye (s t á r s a d a l m i á l t a l á n o s s á g a ) a z o n b a n az a l a k u l á s nak, a mássá l e v é s nek van. A jog t á r s a d a l m i i n t é z m é n y e k és g y a k o r l a t o k o l y a n r e n d k í v ü l összetett r e n d s z e r e , a m e l y egészében k é p e s arra, h o g y a m o d e r n t á r s a d a l o m b a n a t á r s a d a l m i rendet (1) e l s ő d l e g e s e n , (2) á l l a m i l a g s z e r v e z e t t e n (legalább is az állam nevében), (3) v é g s ő s o r o n f i z i k a i k é n y s z e r a l k a l m a z á s s e g í t s é g é v e l biztosítsa. E t á r s a d a l m i i n t é z m é n y - és g y a k o r l a t r e n d s z e r , a m i t jognak n e vezünk, m i n d e n k é p p e n az államhoz kapcsolódik. Ö n n ö n derniurgosaként az á l l a m hozza létre nemcsak a z általában v e t t jogot, d e a jogot o l y a n k é n t is, m i n t a m i e g y e d ü l k é p e s arra, h o g y m ű k ö d é s é ben az á l l a m o t — á l l a m i jelleget k ö l c s ö n ö z v e n é k i — v a l ó b a n állammá a v a s s a . A jogot az állam a l k o t j a , az á l l a m o t pedig a jog. Circulus vitiosus ez, m e l y m i n d e n e k e l ő t t jognak és államnak e g y m a g a s a b b e g y s é g b e n felfogott a z o n o s s á g á r ó l vall. Vall azonban a r ról is, h o g y a m e n n y i b e n e kettő e g y ü t t , egymást feltételezve, e g y mással e m a g a s a b b e g y s é g b e n a z o n o s k é n t — ám s z á m u n k r a m é g i s k ü l ö n v á l t a n — létezik, ú g y e kettő n e m u g y a n a z o n m ó d o n k é p e z valóságot. V o l t a k é p p e n — k ö z ö n s é g e s értelemben v e t t v a l ó s á g k é n t — p u s z t á n bizonyos s z e r v e k s z e r v e z e t t léte és m ű k ö d é s e a d o t t ;

Kézirattöredék az 1970-es évek elejéről, valószínűen 1972-ből.

A jog a l a p v e t ő kettőssége

95

m i n d e z e k állami jellegét, p r o d u k t u m a i k jogi m i n ő s é g é t p e d i g ö n maguk adják önmaguknak. Logikailag az állam és a jog különálló entitások. Valójában m i n d a z o n á l t a l közös tőről fakadnak. Történelmileg és t á r s a d a l m i lag a k k o r jönnek létre, amikor a t á r s a d a l o m b a n — a t á r s a d a l o m egészétől differenciáltan — kialakul az i n t é z m é n y e k és g y a k o r l a t o k olyan rendszere, amely a társadalmi rendet (1) elsőlegesen, (2) s z e r v e z e t t e n , (3) végsó' s o r o n fizikai k é n y s z e r a l k a l m a z á s s e g í t s é g é v e l biztosítja. Valóságos szervek valóságos m ű k ö d é s e e k k o r — a t á r s a d a l o m egészétől történő differenciálódásnak, elkülönülésnek, objektivált és önállósuló f o r m a n y e r é s n e k a nyilvánvalóvá és h a n g s ú l y o z o t t á tétele érdekében — kettős minőséget, m e g k ü l ö n b ö z t e t ő jegyet v e s z fel. A m i ezen intézmény- és gyakorlatrendszer szervezeti k ü l ö n á l lását (egyszersmind összetartozó egységét) illeti: államivá lesz; a m i pedig p r o d u k t u m a i k m i n d e n nem államitól e l k ü l ö n ü l ő jegyét illeti: jogivá lesz. Mind az állam, m i n d a jog ilyen módon egészében, m i n d e n összetevőjében m e s t e r s é g e s emberi konstrukció. Nem más tehát, mint célszerűségi m e g f o n t o l á s o k a t szem előtt t a r t ó és hatékonyságra t ö r e k v ő tudatos e m b e r i alkotás terméke. H a s o n l ó a n az államhoz, a jog is sajátos m i n ő s é g ű o b j e k t i v á c i ó . Tárgyiasulás eredménye, m é g pedig két módon, k e t t ő s értelemben. Altalánosságban (s k ü l ö n ö s h a n g s ú l y o z o t t s á g g a l primitívebb, r u d i m e n t á r i s a b b előfordulásaiban) jogot képez az á l l a m minőségével rendelkező szerv(ek) gyakorlata, tevékenysége. M i n d ennek sorában k ü l ö n ö s e n jogot k é p e z e szerv(ek) s t a n d a r d i z á l ó gyakorlata, tevékenysége. A fejlődés adott fokán a társadalmi r e n d hatékony szervezése érdekében óhatatlan s z ü k s é g g é válik, h o g y állam és jog ilyen minőségekként m á r az elkülönülés tendenciájával megjelenjenek. Objektivált f o r m a k é n t ekkor a tényleges ad hoc m ű k ö d é s m á r nem elégséges. A m i k o r tehát s z ü k s é g e s s é válik, hogy az állam államként (tehát jogi szervezettségben) megjelenjen, s z ü k s é g e s s é válik az is, hogy a jog általános magatartási m i n t á t adjon, normative szabályozó szerepet töltsön be. A s t a n d a r d i z á l d s a racionalizálás irányába mutat. A társadalmi v i s z o nyok fejlődésével és összetettebbé válásával (azaz a t á r s a d a l m i

96

[1972?]

r e n d f e n n t a r t á s f o k o z ó d ó a n ö s s z e t e t t e b b é válásával, a t á r s a d a l m i rend b i z t o s í t á s á b a n a r e n d tudatos a l a k í t á s á n a k és t e r v e z é s é n e k előtérbe kerülésével) a s t a n d a r d i z á l á s a jogban e g y r e f o k o z ó d ó jelentőségre tesz szert. Közös o k o z a t o k k é n t is e g y m á s s a l ö s s z e f ü g g é s b e n , k ö z v e t l e n ü l m é g i s a hierarchizált á l l a m i s z e r v r e n d s z e r kialakulásától meghatározottan (amiben a gazdasági viszonyok fejlődése d ö n t ő s z e r e p e t játszik u g y a n , mégis s a j á t o s többletszínt ad az e g é s z f o l y a m a t n a k a politikai d e m o k r a t i z á l á s , a m i n t ez m e g jelenik az ú j k o r i a l k o t m á n y o z á s b a n ) a s t a n d a r d i z á l á s kiterjed m a gára az á l l a m i s z e r v r e n d s z e r r e — felépítésére és m ű k ö d é s e m i n táira — is; ez az egész f o l y a m a t o t az u r a l o m g y a k o r l á s racionalizálása i r á n y á b a hajtja. A jogi s z e r v e z e t t s é g ekkor m á r az á l l a m n a k n e m c s a k á l l a m i jellegét kölcsönzi, d e e g y sajátos s z a k a d á s l e h e t ő ségét is m e g t e r e m t i az állami és a jogi minőség e g y m á s h o z v a l ó k a p c s o l a t á b a n . Mert a k k o r , amikor m é g az állam k é n y s z e r c s e l e k vése volt a jog, e t é n y l e g e s s é g az á l l a m i és jogi m i n ő s é g e k n e k e l l e n t m o n d á s m e n t e s e g y s é g e t biztosított. Akkor v i s z o n t , a m i k o r a jog már n e m c s a k s t a n d a r d i z á l , d e az állami cselekvés s t a n d a r d i z á l á s a révén m a g a is s t a n d a r d i z á l t t á vál i k , m e g s z ű n i k az az e g y s z e r ű feltétlenség, ami e g y k o r az á l l a m i t és a jogit k ö z ö s n e v e z ő r e hozta. A z objektiváció m a g a is objektiválttá lesz. Az, ami v a l a h a az (in concreto esetleg ö n k é n y e s ) á l l a m i cselekvésben összetett politikai, t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i m e g h a t á r o zásokat t ü k r ö z ö t t , m a g a is t ü k r ö z t e t e t t é vált. A jogi cselekvés így egy m e g e l ő z ő jogi c s e l e k v é s realizálásává (azaz: a d e k v á t vagy n e m a d e k v á t v é g r e h a j t á s á v á ) válik: a m e s t e r s é g e s e m b e r i k o n s t r u k c i ó maga is m e s t e r s é g e s e m b e r i k o n s t r u k c i ó t ó l k ö z v e t í t e t té, általa t e r e m t e t t é lesz.

ÖSSZEHASONLÍTÓ MÓDSZER ÉS JOGELMÉLET*

l. A j o g t u d o m á n y i k u t a t á s b a n , illetve általában a j o g g a l k a p c s o l a t o s elméleti és gyakorlati k é r d é s e k m e g o l d á s á b a n a z ö s s z e h a s o n l í t ó m ó d s z e r alkalmazása napjainkra általánossá vált. A közel másfél évszázados múltra visszatekintő „komparatista m o z g a l o m r ó l " a MARXista feldolgozások elsősorban azt mutatják ki, hogy k ü l d e t é s é t elsősorban n e m is annyira a többi „összehasonlító diszciplínára" is hatást gyakorló ú j t u d o m á n y o s m ó d s z e r t a n i felismeréseknek, h a n e m i n k á b b és s p e c i f i k u s a b b a n a n n a k k ö s z ö n h e t i , h o g y i m p e r i a l i z m u s s á a l a k u l á s á b a n a k a p i t a l i z m u s a tőkekivitel m e g k ö n n y í t é s e és v i l á g g a z d a s á g g á fejlődése é r d e k é b e n igényelte e g y a n e m z e t i k e r e teken t ú l m u t a t ó olyan k ö z ö s jogi a l a p létrehozását, amely a v e z e t ő tőkés j o g o k exportálása („közelítése", „ h a r m o n i z á l t a t á s a " ) r é v é n k e d v e z ő b b feltételeket t e r e m t h e t e n é h á n y állam g a z d a s á g i h e g e m ó n i á j á n a k k i a l a k í t á s á h o z . Egy ilyen általános (és kizárólag a m ú l t század utolsó harmadától induló polgári komparativizmusra von a t k o z t a t h a t ó ) m e g á l l a p í t á s a z o n b a n legfeljebb egyetlen — b á r a l a p v e t ő — g a z d a s á g i - t á r s a d a l m i o k r a m u t a t rá. M i k ö z b e n n y i l v á n v a l ó , h o g y s z á m o s m á s o d l a g o s m e g h a t á r o z ó ( t u d o m á n y o s és t á r s a d a l m i ) tényező játszott s z e r e p e t abban, h o g y e g y sor t o v á b b i *

Tisztázó cikk kezdeménye az 1970-es évek elejéről, valószínűen 1973-ból. A gondolatmenetet jelző vázlatból kitűnően a jogi gondolkodásnak „arra kell törekednie, hogy a jog elmélete valóban a jog általános (egyetemes) elméletévé váljék", módszertani kérdésként tisztázva, hogy „a történeti-logikai mint dialektikus tárgyalás a konkrétság igényét veti fel", s ezt kell szolgálnia a maga módján mind az „empirikus-szociológiai", mind pedig az „összehasonlító" vizsgálódásoknak.

98

[1973?]

társadalomtudományágban is egyidejűleg kialakítsák az összehasonlító módszert, illetőleg a jogösszehasonlító mozgalom adott szakaszán belül is egyes áramlatoknak és irányzatoknak sajátos jellegzetességeket kölcsönözzenek. E tekintetben számunkra elégséges a n n a k megállapítása, hogy a jogösszehasonlítás szükségességét már saját elméletünk is felismerte — még p e d i g abból a t é n y b ő l kiindulva, hogy az e m p i r i k u s és konkrét t á r s a d a l o m k u t a t á s s e m mellőzheti az egyes nemzeti m e g o l d á s o k és tapasztalatok figyelembevételét s azon célból történő egybevetését, h o g y a társadalmi jelenségek fejlődési törvényszerűségeit megállapíthassa, adott társadalmi p r o b lémák m e g o l d á s i m ó d o z a t a i n a k e r e d m é n y e s s é g é t és hatásait m é r legelje, s m i n d e közben a s z ó b a n f o r g ó problémák általános és különös vonásait elkülönítse; avagy, röviden szólva: a társadalmi jelenségeket megismerje, és ezáltal lehetővé tegyen egy tudatos, a konkrét valóságra t á m a s z k o d ó társadalomvezetést. 2. Ezzel egyidejűleg elméleti tisztázást nyert az is, h o g y ö n m a g á b a n az összehasonlítás m ó d s z e r é r e a l a p o z v a elhibázott kiindulást jelentene, ha önálló „összehasonlító j o g t u d o m á n y t " vagy összehasonlító s z a k j o g t u d o m á n y i ágakat k í v á n n á n k felépíteni (amiként ezt a m á s o d i k világháború előtti k o m p a r a t i v i z m u s megkísérelte); ellenkezőleg, magát az összehasonlító m ó d s z e r t kell b e é p í t e n ü n k az egyes j o g t u d o m á n y i á g a k kutatási módszereibe, általánossá téve azt. K ö v e t k e z é s k é p p e n a j o g t u d o m á n y minden e g y e s ágának az összehasonlító m ó d s z e r következetes alkalmazásával egyre t u d a t o sabban le kell k ü z d e n i e partikuláris nemzeti kereteiből adódó k o r látoltságát, és univerzálissá, az a d o t t j o g t u d o m á n y i ág általános tárgyául szolgáló jogág egyetemes t u d o m á n y á v á kell válnia. Az á g a z a t i j o g t u d o m á n y o k r a v o n a t k o z ó állásfoglalásból k ö v e t kezően a jogelmélet mellett sem b e s z é l h e t ü n k önálló „összehasonlító j o g t u d o m á n y r ó l " , mivel az ö s s z e h a s o n l í t á s n a k eleve a jogelmélet s z e r v e s m ó d s z e r é v é kell válnia, elsőrendű eszközét k é p e z v e annak, h o g y e diszciplína a jognak ne csak általános, de e g y s z e r smind e g y e t e m e s elmélete is legyen. 3. A j o g t u d o m á n y o k r a általában v o n a t k o z ó fenti vélekedéshez a z o n ban m é g néhány megszorító m e g j e g y z é s t kell f ű z n ö m .

ö s s z e h a s o n l í t ó m ó d s z e r és j o g e l m é l e t

99

Először is, az egyes általános és ágazati j o g t u d o m á n y o k n a k az egyetemességre irányuló törekvése n e m abszolút és korlátok nélküli. M i n d e n t u d o m á n y á g hivatása, hogy a d o t t érdekeket kielégítsen. Ezek az érdekek elsősorban n e m z e t i keretek közt jelentkeznek. Ilyen m ó d o n j o g t u d o m á n y a i n k n a k elsőrendű feladata, h o g y történetesen a m a g y a r jogi szabályozást és jogintézményeket vizsgálják, és ezáltal elősegítsék a k é r d é s e s t u d o m á n y á g elemzési körébe eső társadalmi problémák m e g o l d á s á t . E n n e k megfelelően b ü n t e t ő j o g t u d o m á n y u n k elsősorban a m a g y a r b ü n t e tőjogi szabályozást, intézményeket és az alapul szolgáló t á r s a d a l m i viszonyokat vizsgálja, h o g y feladatának, végső s o r o n a k r i m i n a litás m a g y a r o r s z á g i visszaszorítása elősegítésének a t u d o m á n y eszközeivel megfelelhessen. A n e m z e t i keretek k ö z ö t t felvetődő problémák azonosításánál, nevesítésénél, elemzésénél és m e g o l d á sánál az egyetemességre irányuló igény azért m e r ü l fel, mert a k ö r n y e z e t ü n k b e n található valamennyi ország életében ( p é l d á n k szerint: b ü n t e t ő ü g y é b e n ) a kérdések bizonyos m é r t é k i g h a s o n l ó m ó d o n v e t ő d n e k fel, s a társadalmi viszonyok lényegi hasonlósága folytán e z e k n e k a többi országban megkísérelt m e g o l d á s a is h o z z á járulhat saját helyes m e g o l d á s u n k megtalálásához. H a s o n l ó k é p p e n mellőzhetetlen az eltérő b e r e n d e z k e d é s ű országok t a p a s z t a l a t a i n a k figyelembevétele — azzal a különbséggel, hogy az összehasonlító kutatás e r e d m é n y e itt a társadalmi b e r e n d e z k e d é s eltérő jellege folytán elsősorban esetleg csak jobbára formai h a s o n l ó s á g o k r a fog r á b u k k a n n i . így tehát a j o g t u d o m á n y o k általában, a szocialista j o g t u d o m á n y o k k ü l ö n ö s e n egymásra vannak u t a l v a , ami e t u d o m á n y o k tárgyát tekintve abban fejeződik ki, h o g y a v o n a t k o z ó hazai jelenségeken túl figyelemmel kell kísérniök m i n d a szocialista, m i n d a nem szocialista r o k o n t u d o m á n y o k fejlődését s az ezek vizsgálódási körébe eső társadalmi jelenségek alakulását. Jogtudományaink e g y e t e m e s s é g re i r á n y u l ó törekvése ezért e k ö r b e n azt jelenti, hogy a h a z a i k é n t felmerülő kérdések felvetése, elemzése és megoldása kapcsán figyelembe kell v e n n ü n k a z o k a t a lényegi és formai hasonlóságokat és különbözőségeket, amiket a többi o r s z á g v o n a t k o z á s á b a n feltalál. M á s o d s z o r , külföldi a d a t o k figyelembevételének, értékelésének és felhasználásának az összehasonlító módszer a l a p v e t ő és n é l k ü lözhetetlen, de nem egyetlen m ó d s z e r e , tehát a j o g t u d o m á n y o k egyetemessé válásának n e m egyetlen és ö n m a g á b a n elégséges fel-

100

[1973?]

tétele az ö s s z e h a s o n l í t ó m ó d s z e r h e z t ö r t é n ő t u d a t o s f o l y a m o d á s — a m i k é n t ezt az ö s s z e h a s o n l í t á s k o r a i a p o l o g é t á i (akik ezt a „ m ó d szerek m ó d s z e r é v é " e m e l t é k , e b b e n látva a t u d o m á n y o k u n i v e r z a l i z á l á s á n a k egyediili feltételét) h i r d e t t é k . Az ö s s z e h a s o n l í t á s c s u p á n az egyik e s z k ö z a z o n m ó d s z e r e k s o r á b a n , amiket ö s s z e foglalóan saját e l m é l e t ü n k d i a l e k t i k u s m ó d s z e r n e k nevez. T e h á t m i n d k ü l f ö l d i j e l e n s é g e k n e k hazai jelenségekkel t ö r t é n ő ö s s z e v e tésénél, m i n d hazai j e l e n s é g e k n e k m á s hazai t é n y e k k e l való ö s s z e vetésénél s z e r e p e t játszik az ö s s z e h a s o n l í t á s m i n t az átfogó d i a lektikus eljárás egyik eleme — m á s m ó d s z e r e k a l k a l m a z á s á v a l közös, s z e r v e s e g y s é g b e n . H a r m a d s z o r p e d i g — mint l á t t u k m á r —, a k o m p a r a t i v i z m u s a XIX. s z á z a d terméke, a j o g ö s s z e h a s o n l í t á s n a k a h a z a i MARXista j o g t u d o m á n y által t ö r t é n ő elismerése pedig alig e g y évtizede t ö r tént m e g . Az ö s s z e h a s o n l í t ó m ó d s z e r t u d a t o s a l k a l m a z á s á n a k igenlése a z o n b a n n e m jelenti azt, h o g y korábbi i d ő s z a k o k r a v e t í t v e összehasonlításról egyáltalán nem beszélhetnénk. A komparativizm u s s a l kapcsolatos e l v i kifogások és t a g a d á s o k a hazai e l m é l e t részéről n e m a n n y i r a és nem feltétlenül az ö s s z e h a s o n l í t ó m ó d s z e r h e z t ö r t é n ő f o l y a m o d á s t , h a n e m inkább e g y önállósult (comparative jurisprudence; droit compare; diritto comparato, stb. n é v v e l jelölt) és önállóként f e l t ü n t e t e t t i r á n y z a t önálló t u d o m á n y i voltát és a m ö g ö t t e m e g h ú z ó d ó esetleges politikai t e n d e n c i á k a t é r i n t e t t e . M á s k é r d é s , hogy a p o l g á r i i n t e g r a t í v célokkal s z e m b e n h a n g o z tatott MARXista állásfoglalás n e m c s a k az ö n á l l ó k é n t m e g á l m o d o t t „ t u d o m á n y o k a t " , d e e z e k teljes m ó d s z e r t a n i a p p a r á t u s á t is k í m é letlen t á m a d á s b a v e t t e . Ebben u g y a n a z o n ( g y a k o r l a t i m e g h a t á r o z o t t s á g ú , ám az i g é n y t e l e n s é g s z í n v o n a l á t is jelző) tényezők m ű k ö d h e t t e k közre, m i n t amik a m a t e m a t i k a i l o g i k á v a l , k i b e r n e t i kával, szociológiával, a n t r o p o l ó g i á v a l (stb.) k a p c s o l a t o s k o r á b b i elviselhetetlenül e g y o l d a l ú v é l e m é n y e k e t m e g h a t á r o z t á k . Sőt, a m i kor i t t h o n vagy b á r h o l m á s u t t politikai o k o k n á l fogva ezt n e m m ű v e l h e t t é k , jogösszehasonlítás — legalább c s í r á j á b a n — a k k o r is folyt, sőt, az ö s s z e h a s o n l í t á s n a k az á l t a l á n o s í t á s b a n s a t u d o m á nyos a n a l ó g i á k felállításában játszott elsődleges s z e r e p é t m é g e k kor s e m vitatták. A MARXista jogelmélet a S z o v j e t u n i ó b a n e l e v e ú g y f o r m á l ó d o t t , h o g y a „jog m i n t o l y a n " á l t a l á n o s e l m é l e t é v é váljék, a szocialista á g a z a t i j o g t u d o m á n y o k p e d i g a népi d e m o k ráciák létrejöttét k ö v e t ő e n eleve a z t tűzték célul, hogy a j o g á g

ö s s z e h a s o n l í t ó m ó d s z e r és j o g e l m é l e t

101

o l y a n t u d o m á n y a i v á v á l j a n a k , a m e l y e k b e n a „szocialista" jelző n e m c s a k MARXista m e g a l a p o z á s u k igényére, d e arra is u t a l , hogy e z e k a létező szocializmus ( m i n d szovjet, m i n d pedig n é p i d e m o k r a t i k u s ) j o g á g a i n a k a t u d o m á n y a i . Ilyen k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t az ö s s z e h a s o n l í t á s k e z d e t t ő l f o g v a nemcsak m i n t az á l t a l á n o s í t á s eszk ö z e , de mint a külföldi a d a t o k f e l d o l g o z á s á n a k , e g y b e v e t é s é n e k és h a s z n o s í t á s á n a k m ó d s z e r e is f u n k c i o n á l t . Az ö s s z e h a s o n l í t á s m ó d s z e r é n e k k i e m e l t t á r g y a l á s a ezért n e m valamiféle e l ő z m é n y n é l k ü l i s é g e t és feltétlen ú j d o n s á g o t jelöl; i n k á b b arra u t a l , h o g y a jelen feltételei k ö z ö t t , a m i k o r e g y r e s ü r g e t ő b b e n merül fel a z igény a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o s a b b irányítását l e h e t ő v é tévő t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k fejlesztésére, a z ö s s z e h a s o n l í t á s a l k a l m a z á s á n a k elvi és g y a k o r l a t i kérdéseit t i s z t á z v a érdemes felhasználni e z t az eszk ö z t a t á r s a d a l m i valóság k o n k r é t t u d o m á n y o s f e l m é r é s é r e , az á l l a p o t o k t u d o m á n y o s f e l t é r k é p e z é s e és a reális v á r a k o z á s o k határ a i n a k megjelölése, a m i n d e n k o r várható h a t á s o k t u d o m á n y o s előrelátása é r d e k é b e n .

A RENDSZEREK LOGIKÁJÁHOZ* (A Hószakadás+

m á s o d i k , p a r a d o x jelentésrétege)

M i n d e n r e n d s z e r n e k van v a l a m i l y e n l o g i k á j a , m e g h a t á r o z ó elve. E z é r t r e n d s z e r ; p o n t o s a b b a n : ez az, a m i r e n d s z e r r é teszi. H a ez a r e n d s z e r ö s s z e t e t t k é p z ő d m é n y , mely m i k r o r e n d s z e r e k s o k a s á g á b ó l szerveződik, ú g y a r e n d s z e r m e g h a t á r o z ó e l v e valam i l y e n m ó d o n a m i k r o r e n d s z e r e k e t is s z e r v e z ő v é és m e g h a t á r o z ó v á lesz. Amennyiben egy társadalmi struktúra olyan, hogy meghatár o z á s á t a l a p v e t ő e n az e r ő s z a k adja, ú g y a z erőszak a r e n d s z e r m i n d e n m o z z a n a t á t szükségképpen áthatja. A m e g h a t á r o z ó elv azért n e v e z h e t ő m e g h a t á r o z ó n a k , a r e n d s z e r logikáját m e g t e s t e s í t ő n e k , m e r t f u n k c i ó g y a k o r l á s a , s z e r e p j á t s z á s a m e g s z a k í t a t l a n u l s z ü k s é g k é p p e n i . A k k o r t e h á t , ha b á r m i l y e n küls ő ( r e n d s z e r e n kívüli) m e g f o n t o l á s b ó l b á r m i l y e n rövid i d ő r e is lem o n d a n á n a k r ó l a , vagyis h a m á s elvvel v á l t a n á k fel, ez a r e n d s z e r e n k í v ü l r e k e d é s t e r e d m é n y e z n e ; avagy, a r e n d s z e r k a t e g ó r i á i b a n f o g a l m a z v a : ö n m e g s e m m i s í t é s s e l érne fel. Ezért és ilyen é r t e l e m b e n n e m lehet a f e g y v e r e k e t p i h e n t e t n i , s z u r o n y o k h e g y é n csücsülni: a m e n n y i b e n a fegyverek e g y erőszak o n alapuló s z e r v e z e t s z á m á r a r e n d e l t e t t e k , ú g y a z o k a t óhatatlan u l h a s z n á l n i kell. H u m a n i t á r i u s n é z ő p o n t előtérbe állítása egy ilyen r e n d s z e r b e n eleve n e m g o n d o l h a t ó : csakis r e n d s z e r t ő l ide-

Feljegyzés 1974-ben, a film magyar bemutatója után. Hószakadás rendező Kósa Ferenc, forgatókönyv Csoóri Sándor és Kósa Ferenc, operatőr Sára Sándor, zeneszerző Durkó Zsolt (1974). +

A rendszerek logikájához

103

gen, t e h á t r e n d s z e r e l l e n e s s z e m p o n t k é n t f o g h a t ó fel, a m i — m á s k é p p e n kifejezve — ö n m e g s e m m i s í t é s s e l érne fel. Egy m e g h a t á r o z ó elvhez k o n z e k v e n s n e k m a r a d n i — ez a rendszerben maradás feltétele. Az e r ő s z a k n a k gratis h u m a n i t á r i u s akciókkal történő p á r o s í t á s a csakis i m p r o v i z á c i ó lehet — a m i partikuláris céloknak e s e t l e g e s s é g e k e n keresztül t ö r t é n ő m e g v a l ó s í t á s á t elősegítheti u g y a n , a r e n d s z e r t ő l a z o n b a n s z ü k s é g k é p p e n elidegenít. T u d n u n k kell tehát, hogy m i l y e n közegben v a g y u n k , és a z o n o sulni k í v á n u n k - e a z z a l a r e n d s z e r r e l , a m e l y n e k része a m i s a j á t m i k r o r e n d s z e r ü n k . V á l a s z t á s u n k m a g a t a r t á s u n k a t m á r teljes egés z é b e n m e g h a t á r o z z a . Erkölcsi megítélését ö n m a g á b a n u g y a n n e m befolyásolja, r e n d s z e r b e n é r t e l m e z e t t h a t é k o n y s á g á t a z o n b a n d ö n tően f o r m á l j a , s így erkölcsi é r t é k e l é s é r e is v i s s z a h a t . Ha e r ő s z a k r e n d s z e r b e n találjuk m a g u n k a t és m a g a t a r t á s u n k b a n m i n i m á l i s h a t é k o n y s á g r a t ö r e k s z ü n k , úgy el kell f e l e d n ü n k r e n d szert megelőző értékválasztásainkat, és v a g y elfogadjuk és p a r t i k u l a r i t á s a i n k b a n r e k o n s t r u á l j u k és m e g v a l ó s í t j u k a r e n d s z e r t , v a g y kívül rekesztjük m a g u n k a t — ami bizonyosan fel fog b e n n ü n ket morzsolni, a m e n n y i b e n ez a tendenciája. Tertium non datur. Bármiféle közvetítésre is csak a rendszer t ű r ő képességén b e l ü l van l e h e t ő s é g . V a l a m i k o r pedig v á l a s z t a n u n k kell. És m i n é l n a g y o b b s z ü k s é g ü n k v a n h a t é k o n y s á g r a , r e n d s z e r e n belül m a r a d á s r a , a z a z m e g m a r a d á s r a , a választás k é n y szere a n n á l h a m a r a b b és élesebben fog felvetődni. És e k k o r v a l a m e l y i k n e k é r v é n y e s ü l n i e : e g y i k n e k a másik fölé k e r e k e d v e , v é g s ő f o k o n u r a l k o d n i a kell.

A JOG*

A jog o l y a n m ó d o n lesz a t á r s a d a l m i k ö z v e t í t é s e s z k ö z e , h o g y az e m b e r i m a g a t a r t á s t é r z é k i l e g felfogható k ü l s ő jegyeinél m e g r a g a d va s z a b á l y o z z a , vagyis objektivált f o r m á j a révén a jövőben kívánatos m a g a t a r t á s t rögzíti — többnyire ú g y , hogy d ö n t é s i m i n t á k a t nyújt a szabályozás szempontjából releváns magatartások számára. A m i k o r a m e g f e l e l ő t á r s a d a l m i s z ü k s é g l e t e k kielégítésére a jogi közvetítés e l k ü l ö n ü l t — s a j á t s z e r ű v é objektivált és f o r m a l i z á l t társ a d a l m i jelenség- és i n t é z m é n y r e n d s z e r r é vált —, e l e i n t e még eseti jelentőségű n o r m a - s t r u k t ú r á k véletlenszerű halmazát képezte. A m i k o r p e d i g a z ó k o r i a b s z o l u t i z m u s o k b a n , fejlett á r u t e r m e l ő relációkb a n (stb.) a t á r s a d a l o m v i s z o n y l a g á t f o g ó jogi s z e r v e z é s é n e k igén y e f e l m e r ü l t , a jogi s z a b á l y o z á s teljességét ez eseti n o r m a - s t r u k t ú rák h a l m a z á n a k a teljessé tétele i r á n y á b a n keresték. A jogi szabályozás kazuisztikus m ó d s z e r é t illetően ez mennyiségi szemlélet volt, mely a jogi objektiváció k o r a i á l l a p o t a i n a k , fejletlenségének felelt m e g . Ebbe a z irányba m u t a t o t t a r a c i o n a l i t á s korai f o r m á j a , a skolasztikus g o n d o l k o d á s is, m e l y mozgató elvekkel (stb.) operált u g y a n , ezek t u l a j d o n k é p p e n i t ö r v é n y s z e r ű s é g e i t , m e g h a t á r o z o t t s á g á t , sajátszerű m i n ő s é g é t (stb.) a z o n b a n az e g y e d i táján k e r e s t e . M ó d s z e r tani elveiben így a katolikus morálteológia volt az a közvetítő, a m e l y az Allgemeines Landrechthez végső k i b o n t a k o z á s k é n t elvezetett. A t e r m é s z e t t u d o m á n y o s világkép u r a l o m r a j u t á s a a kalkulatórius e l ő r e l á t h a t ó s á g o t b i z t o s í t ó p o l g á r i és fejedelmi igényeket kielégítő t á r s a d a l o m k é p b e b e h a t o l v a a k a z u i s z t i k u s szabályozás i n d u k t i v itásával szemben egy r e n d s z e r k é p z ő , s e rendszer talaján d e d u k t í v lebontással élő s z a b á l y o z á s i m ó d szert e r e d m é n y e z e t t . A z u r a l k o d ó t e r m é s z e t t u d o m á n y i világkép* Feltehetően az 1980-as évek elején [1983?] írt kritikai összegző jegyzet.

A Jog

105

pel a r e n d s z e r s z e m l é l e t h a r m o n i z á l t ; a formális racionalitás g a z d a sági (stb.) s z ü k s é g l e t e i n e k leginkább e g y ezen a l a p u l ó s z a b á l y o z á s felelt meg; és egyáltalán, a n o r m a - s t r u k t ú r á k r e n d s z e r k é n t ú j r a tételezése és összetett t a r t a l m i - f o r m a i s z e r v e z é s e v o l t az a k i z á r ó lagos eljárás, a m i a jogi n o r m á k , a jogi s z a b á l y o z á s u g r á s s z e r ű m e g n ö v e k e d é s é b e n m é g racionalizáló h a t á s ú l e h e t e t t . A jog „ ö n m a g á b a n is ö s s z e f ü g g ő r e n d s z e r t " (ENGELS) k é p e z ő objektiválása az elvi s z a b á l y o z á s s a l és e n n e k a d o t t ( j o g t e r ü l e t e n k é n t stb. v á l t o zó) m é l y s é g ű lebontásával m i n ő s é g i teljességet valósított m e g , és e n n y i b e n — a f o r m á l i s racionalitás m a x i m u m á t realizálva — meghaladta a kazuisztikus szabályozást. E g y m á s h o z mért k ü l ö n b s é g ü k s z e m b e ö t l ő : a kodifikációs jogobjektiválás t e c h n i k á j á b a n , t í p u s a i b a n a l e g n a g y o b b váltást é p p ez az áttérés testesítette m e g . A m i n ő s é g i szemléletű elvi s z a b á l y o z á s volt az a fejlődési fok, amely k ü l ö n b ö z ő k i b o n t a k o z t a t o t t r é s z m e g o l d á s a i r é v é n előkészítette az u t a t ö n m a g a — s ezáltal a jogi s z a b á l y o z á s történelmileg eddig u r a l k o d ó t í p u s a i — m e g h a l a d á s á r a ; e g é s z é b e n (belső céljában stb.) m é g i s az általa m e g h a l a d o t t szabályozási móddal, a mennyiségi szemléletű kazuisztikus szabályozással állott k ö z ö s s é g b e n . M o n d h a t n á n k : t ö r t é n e l m i l e g e g y m á s r a k ö v e t k e z ő v á l t o z a t o k a t k é p e z t e k egy m e g h a t á r o z o t t s z a b á lyozási e s z m é n y m e g v a l ó s í t á s á b a n . A s z a b á l y o z a n d ó — n o r m a s t r u k t ú r á k k a l t ü k r ö z e n d ő és b e f o l y á s o l a n d ó — t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t a l a p v e t ő e n és a s z a b á l y o z á s s t r u k t ú r á j a elvi igényei szerint s t a t i k u s n a k vették, n e m f e l i s m e r v e (vagy l e g a l á b b i s a s z a b á lyozás s p e k t r u m á b ó l m e g n e m e n g e d v e , a v a g y elvileg n e m realizálva v a g y elismerve) ezek d i a l e k t i k u s mozgását, álland ó mássá levését és a l a k u l á s á t . A t á r s a d a l m i v a l ó s á g egész d i a l e k tikáját tényállásokká s z e r v e z e t t f o g a l m a k és n o r m a - s t r u k t ú r á k többé vagy k e v é s b é tisztán vagy kifejezetten s t a t i k u s h a l m a z á b a n , ill. r e n d s z e r é b e n rögzítették, a v a l ó s á g d i n a m i k á j á t f o r m á l i s a n rögzített, f o r m á l i s logikai k ö v e t e l m é n y e k szerint k e z e l t f o g a l m a k e g y r e ö s s z e t e t t e b b s a formális r e n d s z e r k é p z é s a x i o m a t i k u s igényei szemszögéből egyre magasabb r e n d ű komplexumaiban tükrözték. Persze a t a r t a l m i b e f o l y á s o l á s e f o r m a i eszköze m á r korán feltárta belső e l l e n t m o n d á s á t , a cél e l é r é s é r e lényegi a l k a l m a t l a n s á gát. A j o g s z e r ű s é g és az „ i g a z s á g o s s á g " (avagy általában a k o n k r é t t á r s a d a l m i - t a r t a l m i feltételeknek és k ö v e t e l m é n y e k n e k való megfelelés stb.) b e n s ő m e g h a s o n l á s a volt ez, a m i a

106

[1983?]

j o g s z e r ű s é g és „ i g a z s á g o s s á g " e g y i d e j ű k ö v e t e l m é n y e m i n t k é t ell e n t é t e s p ó l u s o n , g y a k r a n s z ü k s é g k é p p e n k o n f l i k t u s b a n álló o l d a l k ö z t b é k í t é s t és k o m p r o m i s s z u m o t j a v a s l ó e l v e k á l t a l á n o s e l t e r j e d é s é b e n és b e f o g a d á s á b a n j u t o t t e l e v e k i f e j e z é s r e (pl. „summutn ius, summa iniuria"). Á m a jog v i l á g á b a n a f o r m á l i s m e g o l d á s e l é g t e l e n s é g e ilyen i d e o l o g i k u s t ü k r ö z é s é n é l s o k k a l é r d e k e s e b b a z a t é n y l e g e s k o r r e k c i ó , a m i t a m i n d e n n a p i j o g g y a k o r l a t v é g z e t t el, hogy a formális megoldás diszfunkcionálissá válását a lehetőség mértékéig elkerülje. P o n t o s a n ú g y , a h o g y a n k o n k r é t s z ü k s é g s z e rűséggel a m i n d e n k o r i társadalmi éppígyléthez egy adott jogi struktúra kapcsolódott, konkrét szükségszerűséggel hozzátartozott e h h e z g y a k o r l a t i m a n i p u l á l á s a is, m i n t a g y a k o r l a t i k o r r e k c i ó e g y e t l e n l e h e t s é g e s , á m u g y a n a k k o r a d e k v á t e s z k ö z e (LUKÁCS). A jogi k ö z v e t í t é s f u n k c i o n a l i t á s a é r d e k é b e n e z é r t a jog g y a k o r lati é r v é n y e s í t é s é b e (1) ú j eseti jog t é t e l e z é s é v e l l é p t e k k ö z b e (pl. o r o s z c á r i u k á z o k b e a v a t k o z á s á v a l , a z a n g o l s z á s z equity l é t r e j ö t t é vel); (2) az eset é r t é k e l e n d ő t é n y e i t v a g y (3) a z a l k a l m a z a n d ó / a l k a l m a z h a t ó s z a b á l y o k a t az értékelő n o r m á k k a l ö s s z e v e t ő „ m i n ő s í t é s " során álszent m ó d o n ( f o g a l o m e l e m z é s b e rejtetten v a g y nyíltan, különféle jogpolitikai megfontolásokra hivatkozással) „ á t é r t e l m e z t é k " ; a v a g y — i g e n fejlett f o k o n s a z á t m e n e t i r á n y á b a m u t a t ó m e g o l d á s o k k é n t — (4) a n o r m a - s t r u k t ú r á k r e n d s z e r é n e k „dialektikus" szerkesztése (joghézagok széleskörű elismerése, p r e a m b u l u m o k értékelő tartalmával végzett kvázi-szabályozás, norma-struktúrák „általános" vagy „hajlékony" fogalmak segítségével történő kialakítása stb.) révén a jogalkalmazót felhatalmazták a f o r m á l i s a n is j o g s z e r ű , á l t a l á n o s g y a k o r l a t t á v á l ó , á m elvileg m i n dig eseti jelentőségű korrigálásra, s ilyen m ó d o n a tartalmi h a r mónia informális biztosítására. *

A d KARL OLIVECRONA'S Law as Fact: A s z e r z ő n e k teljes m é r t é k b e n i g a z a v a n a j o g i o b j e k t i v á c i ó n belül entitás-jelleggel felruházott kategóriák ('jogosultság', 'kötelez e t t s é g ' stb.) „ l é t e z é s e " , ö n á l l ó l é t s z e r ű s é g e e l l e n i k ü z d e l m é b e n , ú g y s z i n t é n a b b a n , h o g y h a n g s ú l y o z z a a jog é l e t é b e n k ö z r e m ű k ö d ő k ( k ü l ö n ö s e n a ' j o g s z o l g á l t a t ó k ' és a ' j o g n a k e n g e d e l m e s k e d ő p o l g á r o k ' ) a k t í v t e v é k e n y s é g é n e k a l k o t ó s z e r e p é t a jogi j e l e n s é g s z ü l e t é s é b e n , j o g k é n t m e g m a r a d á s á b a n és f e n n t a r t á s á b a n .

A Jog

107

A j o g o s u l t s á g és k ö t e l e z e t t s é g r e á l i s l é t e z é s é n e k h i á n y a a z o n b a n n e m redukálja ezeket egyszerű pszichikai kísérőjelenségekké, biz o n y o s r e á l i s j e l e n s é g e k és e s e m é n y e k k a p c s o l ó d á s a i n a k p u s z t a pszichikai lenyomatává. A gondolkodás ökonómiájának termékei ezek: s z e r v e z ő k a t e g ó r i á k a n o r m a - s t r u k t ú r á k k a l v a l ó s z a b á l y o z á s s a l c é l z o t t t á r s a d a l m i s z e r v e z é s b e n és b e f o l y á s o l á s b a n . A n n a k r ö v i d í t e t t k i f e j e z é s e i tehát, a m i a p o l g á r s z á m á r a m a g a t a r t á s i minta, mert egyszersmind d ö n t é s i minta a p o l g á r ü g y é b e n ítélkezésre h i v a t o t t h a t ó s á g o k s z á m á r a . A jogi objektiváción b e l ü l a z o n b a n n e m r e n d e l k e z n e k ö n á l l ó léttel, m e r t r é s z e i — k e l l é k e i , és p e d i g m e l l ő z h e t e t l e n ü l — a n n a k a jogi o b j e k t i v á c i ó n a k , a m i a t á r s a d a l m i f e j l ő d é s a d o t t f o k á n v i s z o n y l a g o s a n ö n á l l ó l é t s z e r ű s é g e t n y e r . A j o g o s u l t s á g és k ö t e l e zettség mint a norma-struktúrák viszonylagosan önállósult objektivált r e n d s z e r é b e n a z a l a p v i s z o n y o k a t kijelölő r e n d e z ő és s z e r v e z ő k a t e g ó r i á k p o n t o s a n a n n y i b a n és ú g y r e n d e l k e z n e k l é t s z e r ű s é g g e l , m i n t a m i k a jog o b j e k t i v á l t s t r u k t ú r á j á n a k r é s z e i — f u n k c i o n á l á s á n a k j e l l e g é b e n , h a t á r a i b a n (stb.) a z o n b a n n y i l v á n v a l ó a n alá v a n n a k r e n d e l v e a jogi k o m p l e x u s e g é s z e f u n k c i o n á l á s á nak a társadalmi összkomplexuson belül. *

A d EUGEN EHRLICHS Freie

Rechtsfindung:

I. Azon sarkításával együtt, amellyel a „szabad jogtalálás" „jog á s z j o g á t " m i n d e n h a t ó v á és t ö r t é n e l m i l e g e g y e t e m e s t e n d e n c i á v á e m e l i , EHRLICH m e g g y ő z ő . H i s z e n a jogi k o n f l i k t u s f e l o l d á s k o n k r é t s á g a és a p o l i t i k a i u r a l o m e l m é l y í t é s é b ő l f a k a d ó n i v e l l á l ó i g é n y , az egyedi d ö n t é s igazságossága és egyenlőségtől feltételezett általánossága, az erkölcsi értékítélet e g y e d i s é g é h e z közelálló e g y szerisége és u g y a n a k k o r előreláthatósága, a k o n k r é t szituációtól meghatározottsága s egyszersmind a szubjektív ö n k é n y m o z z a n a tát m e l l ő z ő s t a n d a r d i z á l t s á g a — n o s , m i n d e z e k t ö r t é n e l m i l e g k o n k r é t a n f e l t é t e l e z e t t e n v á l t o z ó és f e j l ő d ő f o r m á b a n , m é r t é k b e n és a r á n y b a n jelen v o l t a k s h a t o t t a k m á r a j o g f e j l ő d é s k e z d e t i s z a k a s z a i b a n is. EHRLICH jó é r z é k k e l m e g f o g a l m a z z a , h o g y e n a g y b a n - e g é s z b e n e l l e n t é t e s k é n t p o l a r i z á l t t e n d e n c i á k b ó l a j o g f e j l ő d é s r e az e l m ú l t m i n t e g y h á r o m és fél é v e z r e d e n k e r e s z t ü l v a l ó b a n a „ s z o k á s j o g o t "

108

[1983?]

m a g á b a o l v a s z t ó „ j o g á s z j o g " n y o m t a rá bélyegét. M i n d e z a s z a b á l y o z á s i k o n k r é t s á g k ö v e t e l m é n y é n e k n a g y m é r t é k b e n eleget tett, u g y a n a k k o r viszont n e m n y o m t a el — m i k ö z b e n k e l l ő e n b i z t o s í totta — s t a n d a r d i z á l á s á t , s ezzel a z előrelátás é s a t á r s a d a l m i m é r n ö k ö s k ö d é s k ö v e t e l m é n y e i n e k is kielégítését. E v i s z o n y l a g o s e g y e n s ú l y a t ö r v é n y i jog d o m i n a n c i á j á b a a k k o r f o r d u l t át, a m i k o r a p o l g á r i és b ü r o k r a t i k u s fejlődés i m m á r a f o r m á l i s r a c i o n a l i t á s k a l k u l a t ó r i u s és o r g a n i z a t ó r i u s k ö v e t e l m é n y e i t tolta előtérbe. Két — ö n m a g á b a n m á s o d l a g o s — k ö r ü l m é n y h a t á r o z t a m e g e váltás a r c u l a t á t , s ez e g y f e l ő l (1) a f e u d á l i s p o l i t i k a i ö n k é n y n e k a „szabad" „jogászjogi" „jogtalálással" csupán történelmi partikular i t á s á b a n igazolható, á m e g y e t e m e s és elvi s z i n t r e e m e l t a z o n o s í tása, m á s f e l ő l (2) az e l ő b b i n y o m á n , d e m i n d e n e k e l ő t t a f o r r a d a l m i átmenet radikális diszkontinuitásából fakadóan e „szabad jogászjogi j o g t a l á l á s " neofita t ú l z á s o k a t is f e l m u t a t ó e l u t a s í t á s á v a l p á r h u z a m o s a n a „technikai" „törvényjogi" „jogtalálás" könyörtelenül s z é l s ő s é g e s tiszta f o r m á b a n t ö r t é n ő vállalása volt. T ö r t é n e l m i l e g és t á r s a d a l m i l a g az á t m e n e t , a h a n g s ú l y v á l t á s tén y e m e g a l a p o z o t t volt, m i n d e n n e k m é r t é k e és i d e o l ó g i a i s z é l s ő ségessége azonban m á r korántsem. Hiszen a jelenség történelmi f e j l ő d é s é n e k d i a l e k t i k á j á b ó l ezek k ü z d e l m e és i d ő l e g e s e g y e n s ú l y t b i z t o s í t ó ilyen vagy o l y a n k o m p r o m i s s z u m a v a l ó b a n a d ó d i k , a m á sik oldalt s z e n v e d é l y e s e n elutasító e g y o l d a l ú s á g a a z o n b a n m á r n e m . T ö r t é n e l m i e t l e n és t ú l z ó tehát a z a m e g k ö z e l í t é s , a m e l y i k a törvény abszolút szupremációjára törekszik, s ha ezt akár c s u p á n e s z m é n y k é n t fogja is fel, s z á m o l v a k ö z v e t l e n m e g v a l ó s í t h a t a t l a n ságával, mégis, p u s z t á n e kizárólagosan kívánatos megoldás tehertételét látja b á r m i f é l e k é n y s z e r ű e n tett e n g e d m é n y b e n .

II. A t ö r v é n y i jog u r a l o m r a j u t t a t á s a u g y a n a n n a k az ö s s z e t e t t társadalmi-politikai folyamatnak a kifejeződése, m i n t amiként a bírói s z e r e p k ö r s az i g a z s á g s z o l g á l t a t á s i s t r u k t ú r a b ü r o k r a t i z á l á s a is az volt. A j o g á s z j o g o t a k ö z p o n t i l a g tételezett t ö r v é n y i j o g g a l s z e m b e n ú g y k ö z ö m b ö s í t i az u r a l k o d ó , h o g y e jog h a j d a n i u r á t és a l a k í t ó j á t e g y s z e r ű v é g r e h a j t ó k ö z e g g é fokozza le. T ö r t é n e l m i l e g az a b s z o l u t i z m u s o k n a k , a h a t a l o m teljességére é s kizárólagosságára t ö r e k v ő u r a l k o d ó n a k a m ű v e ez: a centralizálásért f o l y t a t o t t k ü z d e l m é b e n b á r m i f é l e p a r t i k u l a r i t á s és i n d e p e n dencia f e l s z á m o l á s a l e s z e l s ő d l e g e s f e l a d a t á v á . S a j á t s z e r ű s é g ü k b e n

A Jog

109

így s z ű n n e k m e g és s e m m i s ü l n e k meg a MARXtól és ENGELStől feltételezett ú n . ősi s z a b a d s á g j o g o k , a s z o k á s j o g o k s a t r a d í c i ó k t ó l m e g v o n t ö s v é n y e k e n alkotó s z e r e p k ö r ű k e t b e t ö l t ő bírói p o z í c i ó k — és lesz m i n d e n , a m i e z u t á n m e g m a r a d v a g y születik, k ö z v e t l e n ü l az u r a l k o d ó t ó l f ü g g ő v é , tételezetté v a g y akarttá, az e z e k e t i g a z g a t ó s eszközeikkel alkotó e m b e r pedig a z u r a l k o d ó a k a r a tának-karjának puszta meghosszabbításává.

A u f k l é r i s t a u t ó p i a a b b a n r e m é n y k e d n ü n k , h o g y jó s z a b á l l y a l az e m b e r m o z g ó s í t h a t ó . A BROWN-mozgástól r o v a r o k és m a d a r a k r ö p t é i g , h a n g y á k és v a d á l l a t o k m o z g á s á i g csak s z ü k s é g l e t e k , s z ü k ségletkielégítési lehetőségek, i n s t r u m e n t á l i s és f u n k c i o n á l i s előn y ö k és h á t r á n y o k , lehetőségek és lehetetlenségek v a n n a k , a m i k nek h a l m a z á b ó l egy k a o t i k u s m o z g á s a d ó d i k — nos, ez e l e m e i b e n persze szabad, összességében a z o n b a n stochasztikusan leírható. E m b e r i t ö r t é n e l m ü n k b e n így jön létre az a m á s , a m i t k ü l ö n k ü l ö n e g y i k ü n k s e m akart, l é t ü n k e t mégis ez k é p e z i . M i n d e n n e m ű r e g u l á c i ó b a n (a k o m m u n i k á c i ó elemi s z i n t j é t ő l a f o r m á l i s jogig) az a kizárólag s i k e r e s — m e r t k i z á r ó l a g o s a n léts z e r ű — lehetőség, a m i k o r a „ s z a b á l y o z á s " csak i g é n y b e v e h e t ő ( i g é n y b e v e e n d ő ) f o g ó d z ó k a t , m i n t á k a t , c s a t o r n á k a t , f o r m á k a t , bizt o n s á g i p o n t o k a t v a g y k e r e t e k e t n y ú j t — a m i k e t ki-ki m a g a tölt m e g saját érdekkel, törekvéssel és tartalommal. M i n d e n m á s k u d a r c r a van ítélve. P o n t o s a b b a n , m i n d e n m á s b ó l v é g ü l e g y eredetileg is e l g o n d o l h a t ó s t o c h a s z t i k u s m o z g á s b u k k a n elő, a m i ha c s u p á n k i k é n y s z e r ü l , ú g y tartalma is a k i k é n y s z e r ü l é s i r á n y á b a n d e f o r m á l t lesz. (Ez p é l d á u l a jelenkori s z o c i a l i z m u s , a k t u á l i s SZTÁLINizmus e g y e d ü l i h o z a d é k a . ) A n y e l v m i n d e n b i z o n y t a l a n s á g á t , k o n t e x t u á l i s és p r a x e o l o g i kus nyitottságát s függőségét egyaránt csupán eszközszolgáltatása, k e r e t s z a b á s a , k ü l ö n p á l y á k a l k a l m i kapcsolása m a g y a r á z z a . Gesamtplan vagy valamiféle társadalmi totális össz-szándék (fel)tételezése — mindez csakis módszertanilag elhibázott k i i n d u l ó p o n t lehet. Ilyesmi e g y é b k é n t is c s u p á n ideológiaként g o n d o l h a t ó , a m i m ö g ö t t v é g s ő i n d í t é k k é n t l e g f e l j e b b vágytól vezérelt g o n d o l k o d á s u n k áll.

POLITIKUM ÉS JOG ÜTKÖZÉSE? A törvényelőkészítés kérdőjelei*

Hallatlan m é r t é k b e n m e g n ő t t a jog s z e r e p e a m o d e r n t á r s a d a l o m ban. A t ö r t é n é s z , a k ö z g a z d a , a szociológus, a s z e r v e z é s t u d o m á n y i s z a k é r t ő az a b s z o l ú t m o n a r c h i á k k i a l a k u l á s á t ó l a jelenkori berend e z k e d é s t m e g a l a p o z ó m o n o p o l k a p i t a l i s t a váltásig v e z e t ő út jellemzésével írja le ezt a fejlődést, h a n g s ú l y o z v a b e n n e m i n d e n e k előtt a b ü r o k r a t i k u s s z e r v e z é s és m a g a a bürokrácia megjelenését, majd ezeknek a társadalmi viszonyok befolyásolásában egyre megh a t á r o z ó b b a l k o t ó és alakító s z e r e p h e z j u t á s á t . E fejlődés terméke a m o d e r n á l l a m i s á g , s e n n e k e s z k ö z e k é n t jött létre és i n t é z m é n y e s ü l t a m o d e r n f o r m á l i s jog. 1 A t á r s a d a l m i lét ö s s z e f ü g g é s e i t b o n c o l g a t ó f i l o z ó f u s e fejlődés l e g á l t a l á n o s a b b vonásait a t á r s a d a l m i a s o d á s kategóriájával rögzíti. A t á r s a d a l m i a s o d á s azt jelenti, h o g y az e g y e s t á r s a d a l m i komplexusok egymásrahatásában megnyilvánuló közvetítések e g y r e ö s s z e t e t t e b b é , kölcsönösebbé, k ö z v e t í t e t t e b b é v á l n a k . M e g f o r d í t h a t a t l a n u l e l ő r e h a l a d ó f o l y a m a t ez, melyet l e g a l á b b h á r o m jegy jellemez. Először is, a t á r s a d a l m i m o z g á s e g y r e kevésbé a t e r m é s z e t b e n k é s z e n a d o t t feltételek k ö z t m e g y v é g b e . Más szavakkal, e g y r e i n k á b b s e g y r e k i z á r ó l a g o s a b b a n a t á r s a d a l m i gyaA „Törvényhozástudomány és a törvényhozás modelljei" kérdésköréről 1984 májusában Perugiában ALLESSANDRO G I U L I A N I professzor által rendezett nemzetközi szemináriumra kért előadás kézirattöredéke alapján. 1 Vö. a szerzőtől 'Modern államiság és modern formális jog' Állam és Igazgatás XXXII (1982) 5, 418-424. o.

P o l i t i k u m és j o g ü t k ö z é s e ?

111

k o r l a t b a n a z e m b e r által m e s t e r s é g e s e n l é t r e h o z o t t e l e m e k b ő l tevődik ö s s z e az a k ö r n y e z e t , a m e l y i m m á r cselekvése f e l t é t e l r e n d szerét a l k o t j a . M á s o d s z o r , a t á r s a d a l m i h a t á s g y a k o r l á s e g y r e kevésbé k ö z v e t l e n . M á s s z a v a k k a l , egyre h a n g s ú l y o s a b b a n n y o m u l n a k e l ő t é r b e s é k e l ő d n e k k ö z b e tisztán t á r s a d a l m i j e l l e g ű k ö z v e t í t é s e k — t ö b b n y i r e m á r o l y a n specifikus k ö z v e t í t ő k s e g í t s é gével, a m e l y e k n e k e g y e d ü l i r e n d e l t e t é s e az, h o g y m á s k o m p l e x u sok k ö z t k ö z v e t í t s e n e k . És h a r m a d s z o r , m i n d e z e k k ö v e t k e z m é n y e ként a t á r s a d a l m i h a t á s g y a k o r l á s e g y r e k e v é s b é e g y i r á n y ú . M á s s z a v a k k a l : az, a m i m o s t közvetít, e g y r e á l t a l á n o s a b b a n m a g a is k ö z v e t í t e t t é válik. 2 A t á r s a d a l m i a s o d á s u g y a n a k k o r az ö s s z k o m p lexust a l k o t ó egyes ( r é s z ) k o m p l e x u s o k v i s z o n y l a g o s ö n á l l ó s á g á n a k f o k o z ó d ó n ö v e k e d é s é t is jelenti, a z egyes ( r é s z ) k o m p l e x u s o k o n belül p e d i g c s u p á n a s z ó b a n f o r g ó ( r é s z ) k o m p l e x u s r a j e l l e m z ő s annak belső törvényszerűségeitől megszabott meghatározások n ö v e k v ő s z e r e p j á t s z á s á t — a jog e s e t é b e n tehát p o n t o s a n a z o k a t a jegyeket, a m e l y e k l e h e t ő v é tették a m o d e r n f o r m á l i s jog k i a l a kulását. A m o d e r n formális jog jellegzetességei l e g i n k á b b s z e m b e t ű n ő e n a t ö r v é n y b e n , illetőleg — a törvény alatti j o g f o r r á s o k e l b u r j á n z á s á val, k i t e r j e d é s ü k és t á r s a d a l m i s ú l y u k m e g n ö v e k e d é s é v e l — a törvény m i n t á j á r a kezelt j o g f o r r á s o k k i a l a k u l ó r e n d s z e r é b e n t e s t e s ü l n e k m e g . V a l ó s á g o s a n v a g y e s z m é n y i m i n t a k é n t tehát a törvény a jog e s z k ö z é v e l m e g v a l ó s í t a n i s z á n d é k o l t t u d a t o s t á r s a d a l m i tervezés és befolyásolás, a ROSCOE POUND által m e g f o g a l m a z o t t „ t á r s a d a l m i m é r n ö k ö s k ö d é s " 3 h o r d o z ó j a lesz. K ö v e t k e z é s k é p p e n i m m á r a t ö r v é n y r e v e t í t v e f o g a l m a z ó d n a k meg az o l y a n felfokozott v á r a k o z á s o k is, a m e l y e k a t á r s a d a l m i élet e g é s z é t előr e l á t h a t ó v á és k a l k u l á l h a t ó v á k í v á n j á k tenni; a jogalkotás f e l a d a t á t így a m i n d e n életviszonyra k i t e r j e d ő s z a b á l y o z á s b a n látják; és mivel a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a l a k í t á s á b a n a jogot valóban m e g -

2

A „társadalmiasodás" Lukács György posztumusz ontológiájának — A társadalmi lét ontológiájáról I-III (Budapest: Gondolat 1964) — egyik alapvető kategóriája. Jelentésére és összefüggéseire Id. a szerzőtől 'A jog ontológiai megalapozása felé (Tételek Lukács György Ontológiája alapján)' Magyar Filozófiai Szemle XXVII (1983) 5, 767-776. o., különösen 3.2. pont. 3 Roscoe Pound An Introduction to the Philosophy of Law [1922] (New Haven & London: Yale University Press 1954), 47. o.

112

[1984]

h a t á r o z ó n a k vélik, h a j l a m o s a k l e s z n e k arra, h o g y a t á r s a d a l m i változás f e l a d a t á t jogváltoztatásra r e d u k á l j á k ; a t á r s a d a l m i m o z g á s ö s s z e t e t t s é g é b e n pedig ne lássanak e g y e b e t , mint p u s z t á n a j o g b a n n o r m a k é n t tételezettnek a m e g v a l ó s u l á s á t é s / v a g y t a g a d á s á t . 4 A szociológiai s z e m l é l e t e l ő r e t ö r é s é n e k k ö s z ö n h e t ő e n ma m á r e g y é r t e l m ű e n t i s z t á z o t t n a k tetszik, h o g y a jog ö s s z e t e t t t á r s a d a l m i jelenség, m e l y c s u p á n n o r m a - s t r u k t ú r á k r a (azok h a l m a z á r a ) v i s s z a n e m v e z e t h e t ő . 0 Az is világos, hogy n e m c s u p á n a z e g y e s n o r m a s t r u k t ú r á k a t , h a n e m a jogi k o m p l e x u s egészét kell kellően kialakít a n u n k a h h o z , hogy a jog valóban a t á r s a d a l m i v á l t o z á s tényezője lehessen, és v a l ó b a n h a t é k o n y b e f o l y á s t g y a k o r o l h a s s o n . 6 Mégis, a jogi jelenségen belül csakis a n o r m a - s t r u k t ú r á r a v e t í t v e f o g a l m a z ható m e g , h o g y mi is m i n ő s ü l e g y á l t a l á n „joginak": 7 a n o r m a s t r u k t ú r a az, mely a jogi jelenség egész t á r s a d a l m i létében és m ű k ö d é s é b e n a r e n d e z ő elv (vagy — a g y a k o r l a t b a n — legalább is a h i v a t k o z á s m i n t a jogi okfejtésben a n o r m a - s t r u k t ú r á k k a l v é g z e t t g y a k o r l a t i m a n i p u l á c i ó m i n d e n k o r i a l a p j a ) s z e r e p é t betölti. H a n e m is k i z á r ó l a g o s v a g y m i n d e n b e n d ö n t ő m e g h a t á r o z ó , m é g s e m m á s o d r e n d ű k é r d é s tehát, h o g y m i k é n t f o r m á l ó d i k és mivé válik a n o r m a - s t r u k t ú r a , vagyis a törvény t a r t a l m a . M i n d e z p e d i g jórészt eldől m á r a z előkészítés s o r á n . A törvényelőkészítés kérdésköre h á r o m egymásra épülő kérdésből t e v ő d i k össze: t ö r v é n y (törvény m i n t á j á r a k e z e l t jogforrás) 4

Mindez ilyen értelemben már Max Webernél — Rechtssoziologie hrsg. Johannes Winckelman (Neuwied: Luchterhand I960), 103. o. [Soziologische Texte] — megfogalmazódott. 5 Vö. a szerzőtől 'Makroszociológiai jogelméletek: a jogászi világképtől a jog társadalomelmélete felé' Szociológia 1983/1-2, 53-78. o., különösen II.D. pont és Tételezések rendszeréből áll-e a jog?' Jogtudományi Közlöny XXXIX (1984) 9, 483-486. o. 6 Ez különösen élesen mutatkozik meg a jogrecepciók, így mindenekelőtt a nem szerves fejlesztés példájában. Etiópiára vetítve Id. pl. a szerzőtől A kodifikdció mint társadalmi-történelmi jelenség (Budapest: Akadémiai Kiadó 1979), VII. fej. 3. pont, különösen 181. o. 65. jegyzet. 7 EUGEN EHRLlCHhel folytatott klasszikus vitájában ezt már egyértelműen leszögezte Hans Kelsen 'Eine Grundlegung der Rechtssoziologie' Archiv für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik XXXIX (1915), 875. és köv. o. 8 Vö. a szerzőtől A jog helye Lukács György világképében (Budapest: Magvető 1971), VI. fej. 4. pont [Gyorsuló Idő],


113

t a r t a l m a k é n t milyen s z a b á l y o z á s i t á r g y a k j e l e n h e t n e k meg; a k é r déses j o g f o r r á s b a n e z e k milyen jellegű s z a b á l y o z á s t n y e r h e t n e k ; és végül, m i l y e n k o n k r é t eljárással zajlik a t ö r v é n y h o z á s előkészítése. Tekintettel a z o n b a n arra, hogy a létező s z o c i a l i z m u s o k történelmileg o l y a n sajátos feltételek k ö z ö t t jöttek létre, a m e l y e k a m ú l t öröksége, a véle h o r d o z o t t h a g y o m á n y o k s az e n n e k folytán s z ü k s é g k é p p e n á t ö r ö k í t ő d ő e s z k ö z r e n d s z e r n y o m á n e l e v e sajátos többletsúlyt és politikai n y o m a t é k o t a d t a k a t ö r v é n y h o z á s n a k , e z e k v á z o l á s á v a l kell k e z d e n ü n k , hogy e g y á l t a l á n é r t e l m e z h e t ő v é váljék a törvényelőkészítés e g y o l d a l ú s á g a s m i n d a z o k a viták, a m e l y e k a törvényelőkészítés e l m é l e t i m e g a l a p o z á s a k a p c s á n a jogi s z a b á l y o z á s tárgya, határa és m ó d j a körül ma z a j l a n a k . A nem nyugati fejlődés sajátosságai A m i n t ez m a már a történelemfilozófiai, 9 politikaelméleti, 1 0 d e t ö r t é n e t t u d o m á n y i és szociológiai s z i n t é z i s k í s é r l e t e k b ő l is e g y a r á n t kitetszik, a n y u g a t - e u r ó p a i f e j l ő d é s az e m b e r i s é g t ö r t é n e t é b e n — KARL MARX kifejezésével élve — v a l a m i „ n o r m á lisát", „ s z e r v e s e t " , s ő t „ t i p i k u s á t " k é p v i s e l h e t e t t ; az összfejlőd é s b e n m é g i s c s u p á n e g y e t l e n l e h e t s é g e s változat volt, k o r á n t s e m e g y e t e m e s . így E u r ó p á n belül is m á s zajlott le ott, a m i t keleti r é g i ó n é v e n i s m e r ü n k , és i s m é t más a k ö z é p s ő — k ö z t e s — r é g i ó b a n , mely m i n d k e t t ő t ő l k i h í v á s o k a t k a p v a , á m h a t á s o k a t is e l s z e n v e d v e e kettő h a t á r m e z s g y é j é n fejlődött. M i v e l t á r g y u n k n á l fogva s a j á t o s v o n á s k é n t itt e l s ő s o r b a n a politikai szféra t ö b b l e t f u n k c i ó i r ó l és ebből k ö v e t k e z ő k ü l ö n f é l e t o r z u l á s o k r ó l lesz s z ó , s mivel e z e k tekintetében a M a g y a r o r s z á g o t is m a g á b a n f o g l a l ó k ö z b e n s ő r é g i ó a s t i g m a t i k u s jegyeket — ha nem is tisztán, d e l é n y e g e s t e n d e n ciájukban — m á r m i n d felmutatja, az alábbi jellemzés során d ö n tően a h a z a i e s e t t a n u l m á n y o k á l t a l á n o s í t h a t ó k ö v e t k e z t e t é s e i r e és t a n u l s á g a i r a fogok m a j d h a g y a t k o z n i . A n n á l i n k á b b tehetem ezt,

q

Leginkább kifejtetten e gondolatsor Bibó István munkáiban található, ld. mindenekelőtt A kelet-európai kisállamok nyomorúsága (Budapest: Új Magyarország röpiratai 1945) és 'Az európai társadalomfejlődés értelme: történetfilozófiai és politikaelméleti vázlat' [1972] in Bibó Összegyűjtött munkái 2, szerk. Tóth János (Bern: Protestáns Magyar Szabadegyetem 1982). 10 Pl. Papp Zsolt 'Bibó István — társadalomelemzés és politika' Kritika 1980/11.

114

[1984]

hiszen ezek is m i n d a b b ó l a m á r MARX által m e g f o g a l m a z o t t m e g g y ő z ő d é s b ő l s z ü l e t t e k , h o g y m i n d e n fejlődési f o l y a m a t b a e l s z a k í t h a t a t l a n u l b e é p ü l saját m ú l t j a ; a jelen p r o b l é m á i tehát n e m e g y s z e r ű e n valamiféle elvont jelenben, h a n e m k i z á r ó l a g egy a m ú l t által m á r k o n k r é t a n alakított jelenben é r t e l m e z h e t ő k ; és így a j ö v ő távlatai is csak e m ú l t t a l s z á m o l v a b o n t h a t ó k ki. N o s , a n y u g a t i f e j l ő d é s n a g y m é r t é k b e n s z e r v e s , vagyis s a j á t e r ő f o r r á s o k b ó l t á p l á l k o z ó , és k ö v e t e n d ő m i n t á i t s a j á t h a g y o m á n y a i b ó l m e r í t ő volt. T á r s a d a l o m s z e r k e z e t e a l a p e l e m e i t s p o n t á n fejlődéssel alulról m a g a é p í t h e t t e ki, s ez nagy m é r v ű e r ő m e g t a k a rítással járt, u g y a n a k k o r az egész f o l y a m a t n a k n a g y f o k ú h a t é k o n y ságot, ö s s z e t a r t ó erőt és t a r t ó s s á g o t kölcsönzött. M i n d e z a t á r s a d a l o m s z e r k e z e t é b e n s i n t é z m é n y r e n d s z e r é b e n m á r korán és n ö v e k v ő m é l y s é g b e n l e h e t ő v é tette a belső t a g o z ó d á s t , az e l k ü l ö n ü l ő m o z g á s p á l y á k s ezzel a s a j á t s z e r ű s é g e k és k ü l ö n n e m ű s é g e k k i a l a k u l á s á t , v a l a m i n t az e g y e s k ü l ö n n e m ű szférák v i s z o n y l a g o s ö n á l lósodását — a differenciálódással együtt egyszersmind elősegítve az i n t e g r á l ó d á s , a k ö l c s ö n ö s e g y m á s r a hatás és e g y ü t t m ű k ö d é s t e c h n i k á i n a k és k u l t ú r á j á n a k a k i b o n t a k o z á s á t is. Szétválik t e h á t állam és t á r s a d a l o m , állam és e g y h á z ; m á r a f e u d á l i s fejlődés s e m egytényezőjű, mert a társadalom belső tagozódását szentesítő — s m é g i s b i z o n y o s f o k ú k ö l c s ö n ö s s é g e t biztosító — s z e r z ő d é s e s k a p csolatok s o r o z a t á n ( v a g y legalább is ilyenek i d e o l o g i k u s v é l e l m é n és állításán) n y u g s z i k ; saját jogúvá lesznek a v á r o s o k , saját j o g o n i n d u l harcba a p o l g á r s á g ; és m i n d e z e k e r e d m é n y e k é n t a t e r m e l é s ben b e k ö v e t k e z e t t f o r r a d a l o m a t á r s a d a l o m f o r r a d a l m á v a l ö s s z e k a p c s o l ó d i k . G a z d a s á g , politika, i g a z g a t á s , jog, vallás, erkölcs, tud o m á n y , m ű v é s z e t és így t o v á b b — m i n d e z e k s a j á t o s v o n á s a i k a t , eltérő a r c u l a t u k a t , v i s z o n y l a g o s k ü l ö n á l l á s u k a t e r ő s í t v e f e j l ő d h e t nek, h i s z e n nincs k ö z ö t t ü k egyetlen szféra s e m , m e l y n y o m a s z t ó t ú l s ú l y á v a l e l n y o m n á és d e f o r m á l n á a többit (s e z z e l — p e r s z e — saját m a g á t is). A t á r s a d a l m i élet k ü l ö n f é l e területei, ezek i n t é z m é n y i és s z e m é l y i h o r d o z ó i t e h á t valóban e g y m á s s a l k ö l c s ö n h a t á s b a n , u g y a n a k k o r é p p e n a h a t á s o k k ö l c s ö n ö s s é g e révén s a j á t s z e r ű s é g e i k e t t o v á b b erősítve f e j l ő d h e t n e k . A z élő k ö l c s ö n h a t á s u g y a n a k k o r jelenti az alulról felfelé t ö r t é n ő s p o n t á n s z e r v e z ő d é s e k s o r á n t ö r t é n ő é p í t k e z é s t , s ezzel e g y i d e j ű l e g a f o l y t o n o s a n é r v é n y e s ü l ő és v a l ó s á g o s visszacsatolást biztosító visszajelzést. M i n d ezek k ö z ö s e r e d m é n y e , h o g y a n y u g a t i régió f e j l ő d é s é n e k s z i m b o -


115

likus kifejeződésévé válik az e m b e r e k és csoportjaik s z e r z ő d é s e s kapcsolata, az államiságot megtestesítő h a t a l m a k szétválasztása, majd az éppen f o l y a m a t s z e r ű s é g é b e n hangsúlyozott s n e m a mind e n k o r i végcélhoz mérhető v i s z o n y f ü g g v é n y e k é n t alakított demokrácia éthosza. A k e l e t i s a k ö z t e s r é g i ó ezzel szemben f e j l ő d é s ü k ben o l y a n megkésett politikai-földrajzi egységeket jelöl, a m e l y e k ben a fejlődés k é n y s z e r p á l y á k r a terelődése e m e g k é s e t t s é g n e k egyben oka és k ö v e t k e z m é n y e . Jelesül: földrajzi, g a z d a s á g i vagy tisztán politikai okoknál fogva n e m járhatták azt az u t a t , mint társaik a nyugati régióban, és e n n e k hatásai e g y m á s r a h a l m o z ó d v a az egész fejlődésnek sajátos színt, nehezéket és h a n g s ú l y e l t o l ó d á s t adtak. A megkésettség m a g y a r á z z a , hogy m i n d e n törekvés e régióban közös jelszóként s z ü k s é g k é p p e n a felzárkózást tűzi m a g a elé. Felzárkózás p e d i g csakis modernizáció révén, m o d e r n i z á c i ó viszont kizárólag k ü l s ő m i n t a választása és követése révén lehetséges. Nyilvánvaló, hogy a k é n y s z e r p á l y á s fejlődés már ö n m a g á b a n erőpocsékolást e r e d m é n y e z . N o s , ezt még jócskán tetézi, hogy a kényszerpályás fejlődés gyorsító-korrekciós p r o g ramja, az ún. modernizáció n e m építhet a k é n y s z e r p á l y á s volta ellenére mégis sajátként k i k ü z d ö t t és elsajátított szerkezeti elemekre, h a g y o m á n y o s u l t intézményekre. Úgy tetszik tehát: m i n d e n régivel tudatosan szakító újra, vagyis a m ú l t b ó l a d ó d ó m e g h a tározások kiiktatására, más szóval a meglévőre csak s z e r v e t l e n ü l r á é p ü l ő s mesterségesen kialakított intézmények egész s o r á r a van s z ü k s é g — és m i n d e z csakis parancsszóra, s z á m o t t e v ő k ö z e g ellenállást legyőzve, a t á r s a d a l o m b a n még s p o n t á n u l m ű k ö d ő erők ö n v é d e l m i m e c h a n i z m u s á t felszámolva, tehát ö n m a g á t a v a l ó s á g r a ráerőszakolva k é p z e l h e t ő el. Ebből következik, hogy a t á r s a d a l m i m o z g á s kulcstényezője a hatalmi helyzetből e r e d ő kényszer lesz, a t á r s a d a l m i élet egészét átható és m a g á n a k alárendelő szféra p e d i g a politika. A s p o n t á n szerveződéseket ilyen m ó d o n felváltja egy k ö z p o n t i akarat s z é t s u g á r o z t a t á s a , minden társadalmi m o z g á s n a k felülről lefelé történő irányítása; és mindez a társadalmi folyamatok mesterségesen alakított, hatalmi szóval h o r d o z ó i k r a parancsolt jellege folytán azt a látszatot kelti, m i n t h a a t á r s a d a l m i élet m i n d e n egyes összetevője valamiféle gigászi p r o g r a m l á n c s z e m e , felsőbb parancsok puszta végrehajtása lenne c s u p á n . M a g á t ó l értetődően m i n d e h h e z erős államra van szükség, továbbá arra, h o g y

116

[1984]

az á l l a m i beavatkozás lehetőségeit s a jog eszközét abszolutizálják. A hatalmi elem ilyen előtérbe n y o m u l á s a a társadalmi ö s s z m ű k ö d é s b e n érvényesülő legkülönfélébb hatásokat v é g ü l is e g y n e m ű v é formálja, a kölcsönhatásokat p e d i g jobbára egyirányúvá teszi. Vagyis a politika eluralkodik, és saját értékeihez s s z e m p o n t j a i h o z szabva e g y s z e r s m i n d valójukból kiforgatja egyéb — tőle teljességgel idegen — területek sajátszerűségeit is. E d e f o r m á l ó á t p o l i t i z á l á s további, távolabbi és többletjellegű hatása, hogy n e m engedi s e m a többi szféra sajátszerűségének, s p o n t á n m o z g á s á n a k és kölcsönhatásainak kibontakozását, sem a visszacsatolás (vagy legalább is visszajelzés) m e c h a n i z m u s á n a k valamelyes féket vagy kontrollt jelentő érvényesülését. Ennek folytán a k ü l s ő mintákra tekintő cselekvés egyre i n k á b b pusztán vágytól vezérelt, vagyis u t ó p i z m u s b a torkolló lesz, az ebből aztán s z ü k s é g k é p p e n eredő gyakorlati k u d a r c o k a t pedig a kényszer és az ideologikus ráhatás e g y i d e j ű fokozása lesz majd hivatott ellensúlyozni. A m i n d e n b e b e a v a t k o z á s csábítása azonban túlságosan is nagy árat fizettet mindezért. Végső s o r o n nemcsak a valóságtól idegenít el, d e e g y s z e r s m i n d a kulcsszerepet betöltő politikát is egyre talajtalanabbá, rövidlátóbbá és voluntaristábbá teszi. Mik is egy ilyen kényszerpályákkal és veszélyforrásokkal terhelt fejlődésnek a politika, állam és jog kapcsolatára h á r a m l ó következményei? A p o l i t i k a szférája m i n d e n e k e l ő t t túlsúlyossá válik. Értékelései és s z e m p o n t j a i nemcsak m i n d e n t áthatok és meghatározók lesznek, de a politika a tényleges társadalmi m o z g á s b a n gyakran az e g y é b szférákat i m m á r helyettesítő közeggé válik, más esetben p e d i g ezen egyéb szférákra o l y a n erővel kényszeríti rá saját arculatát, hogy ezeket a gyakorlatban egyenesen saját helyettesítésére készteti. Az á l l a m a politika m ű k ö d é s é n e k természetszerű közege, készséges eszköze lesz. A politikai cselekvés jórésze i m m á r állami tevékenységként nyilvánul m e g . További k ö v e t k e z m é n y k é n t m i n d e z persze azzal jár, hogy az állam túlzott feladatvállalásra kényszerül; az állami szervezésben a politikával való gyakorlati ö s s z e f o n ó d á s következtében a szakelem a hatalmi összetevőkkel szemben i m m á r csak e g y r e kevésbé érvényesül; ezek e r e d m é n y e k é n t az állami m ű k ö d é s m i n d stabilitásában, mind szakmai k o m p e t e n c i á j á b a n a politikai szféra közvetlen f ü g g v é nyévé válik. Végezetül p e d i g , ami a j o g ot illeti, sorsára immár az nyomja rá bélyegét, hogy az állami cselekvés egésze ú g y s z ó l v á n


117

m a r a d é k t a l a n u l jogi köntösben zajlik le: a jog eszközével erősített lesz, vagy egyenesen jogi cselekvés formáját ölti. A jog tehát e g y r e közvetlenebbül instrumentalizálódik: látszólag semleges, d e e n g e delmes közvetítője lesz a legkülönfélébb politikai törekvéseknek, miközben saját értéktartalma, belső erkölcsisége, s t á r s a d a l m i megbecsülése is e g y r e inkább k o p i k és fényevesztetté válik. Az instrumentalizálődás azonban csak egyfajta ellenhatásként vezethet ilyen k ö v e t k e z m é n y h e z — jelesül, a n n a k a m e s t e r s é gesen ideologikus eszközökkel keltett p á t o s z n a k az ellenhatásak é p p e n , hogy a jog m i n t szabályozó tényező bármely tetszőleges társadalmi hatás kiváltására alkalmas és elégséges. A jog t ú l s á g o s igénybevétele, saját körén és lehetőségein m e s s z e túlmenő h a s z n á lata, a társadalmi változás c s o d a g y ó g y s z e r e k é n t t ö r t é n ő ideologikus felhasználása azután t ö r v é n y s z e r ű e n oda vezet, h o g y gyakorlatában bármiféle valóságos változás h e l y e t t e s í t ő jévé, a pótcselekvés k é n y e l m e s formájává válik — o l y k o r még ez u t ó b b i minőségében is p u s z t á n s z i m b o l i k u s erővel, olyan v é g r e h a j tásra i m m á r nem is számító szabályozásokkal, amelyekbe m i n t h a már ö n n ö n megvalósíthatóságának kételye is e l e v e be lenne é p í t v e . K ö v e t k e z é s k é p p e n a nem n y u g a t i fejlődésnek jelképszerű kifejeződése a végrehajtás felett is éberen ő r k ö d ő törvényhozó. A másik oldalról közelítve, a m e n n y i b e n értelmes m ó d o n egyáltalán megkísérelnénk jellemezni a jog eszközének n y u g a t i f e l h a s z n á lását, ú g y elsősorban társadalmilag már előzetesen kivívott és megszilárdított v í v m á n y o k garanciális rögzítésére és r e n d e z é s é r e kellene g o n d o l n u n k . Ezzel szemben a köztes r é g i ó b a n a jog i n k á b b valaminek a kivívása, bevezetése, intézményesítése k é n y s z e r í t ő eszközeként, s e m m i n t valami m á r kivívottnak a jogi garanciákkal történő szavatolása lehetőségeként jut történelmileg jelentős (vagy jelentősnek szánt) szerephez. A n e m n y u g a t i fejlődésnek ilyen m ó d o n jelképszerű kifejeződése egyik oldalról a változtatás a k a r á sának és t u d á s á n a k kiváltságos birtokában l é v ő reform-törvényhozó, ki a p a r a g r a f u s o k bölcsességével önt t á r s a d a l m á b a ú j életet; a másikról pedig az előbbibe vetett bizalom és hit jegyében m e g szervezett tömegek mozgalma, mely a t u d a t o s fejlesztés lehetőségébe vetett racionális m e g g y ő z ő d é s t — p a r a d o x m ó d o n — többnyire a racionalizmus utópiáinak irracionalizmusával, a z u g rásszerű fejlődésnek a végrehajtó e g y e d eltökéltségében g y ö k e r e z ő csaknem chiliasztikus várakozásával kapcsolja ö s s z e .

A MODERN FORMÁLIS JOG — Ö N N Ö N CSAPDÁJÁBAN* A t ö r t é n e l m i l e g kifejlődött jogi k u l t ú r á k s o k a s á g á t a p o l g á r i t u d o mányosság a j o g c s a l á d k a t e g ó r i á j a szerint c s o p o r t o s í t v a szokta o s z t á l y o z n i . A r é s z m e g o l d á s o k v á l t o z a t o s a k — ilyen v a g y o l y a n e l n e v e z é s s e l a z o n b a n m i n d e g y i k felsorolásban h e l y e t k a p a k o n t i n e n t á l i s , az a n g o l s z á s z , a szakrális, valamint a törzsi jog fog a l m a . MARXista t e o r e t i k u s o k bírálni szokták e z t a felosztást. L e g á t f o g ó b b ellenérvük s z e r i n t olyan p r a g m a t i k u s , e l t é r ő a l a p o k ról t ö r t é n ő o s z t á l y o z á s r ó l v a n itt szó, a m e l y a t ö r t é n e l m i fejlődés iránt e g é s z é b e n k ö z ö m b ö s . Helyette a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i formációk s z e r i n t i felosztást javasolják. Ez a j o g t í p u s g y ű j t ő f o g a l m a alá a r a b s z o l g a t a r t ó , az ázsiai, a feudális, a kapitalista, v a l a m i n t a szocialista t e r m e l é s i m ó d n a k megfelelő j o g i b e r e n d e z k e d é s e k e t ajánlja b e s o r o z n i . Mint kifejtik, az e g y e s f o r m á c i ó k f ü g g v é n y e k é n t ez e g y s z e r s m i n d a m e g f e l e l ő j o g r e n d s z e r e k a l a p v e t ő s z o l g á l a t i szerepét, o s z t á l y l é n y e g é t és m e g h a t á r o z o t t s á g á t is tükrözi. N o h a ez utóbbi állítás is k é t s é g kívül igaz, m i n d a z o n á l t a l joggal v e t h e t ő fel vele s z e m b e n , h o g y m a g á r a a jogra n é z v e e g y á l talán n e m specifikus. A t á r s a d a l o m e g é s z é b e n v é g b e m e n ő fejlődés s p e c i f i k u s n é z ő p o n t ú i r á n y á b a n é r z é k e n y hát — á m a jognak, a jog e s z k ö z é v e l v é g z e t t t á r s a d a l m i s z e r v e z é s n e k jogi k u l t ú r á t t e r e m t ő sajátos h a g y o m á n y a i r ó l é p p e n nem t a n ú s k o d i k . Az Európai Egyetemi Intézet [European University Institute] (Firenze/Badia Fiesolana) jogi tagozatán az Intézet elnöke, a neves német jogbölcsész és politikus, W E R N E R MAIHOFER professzor által 1 9 8 5 . november 2 8 30. között szervezett kerekasztalon elhangzott előadás utólag kidolgozott vázlattöredéke alapján.

M o d e r n f o r m á lis jog

119

P a r a d o x i k u s b e n y o m á s t kelt ilyen k ö r ü l m é n y e k k ö z t , h o g y ezzel egyidejűleg jelenkori v i l á g u n k egyik legközösebb tapasztalati élménye — mely pedig a kontinentális s az angolszász jogcsaládot, illetőleg a f e u d á l i s , a k a p i t a l i s t a és a s z o c i a l i s t a j o g t í p u s t e g y a r á n t átfogja — egyikükben sem tükröződik. A m o d e r n államis á g ra és a z általa l é t r e h o z o t t m o d e r n formális j o g ra g o n d o l o k . 1 P e d i g KARL MARX é r z é k e l t e a m o d e r n á l l a m m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t j e l e n l é t é t , FRIEDRICH ENGELS p e d i g a j u r i s z t i k u s é r t e l e m b e n v e t t jog f o r m á l i s r e n d s z e r k é p z ő e l e m e i n e k a j e l e n t ő s é g é v e l is s z á m o l t . És MAX WEBER v i l á g o s a n le is írta m i n d e z e k ö s s z e f ü g g é s é t , k ö l c s ö n ö s f e l t é t e l e z e t t s é g é t , k ö z ö s t ö r t é n e l m i célrairányultságát, sőt gyökerét, amit a bürokratizálás révén a formális r a c i o n a l i z á c i ó k i t e l j e s í t é s é b e n és i n t é z m é n y e s b i z t o s í t á s á b a n vélt m e g f o g a l m a z n i . M á r p e d i g WEBER k u t a t á s a i óta n y i l v á n v a l ó , h o g y b á r m i l y e n h a g y o m á n y o k b ó l táplálkoztak és bármilyen irányban f e j l ő d t e k is t o v á b b , v é g s ő e s z m é n y e i t s s z e r v e z ő d é s é t illetően a p o l g á r i f e j l ő d é s és az a b s z o l u t i s z t i k u s u r a l o m i g é n y e i n e k történ e l m i t a l á l k o z á s a h a s o n l ó á l l a m i és jogi b e r e n d e z k e d é s e k e t h o z o t t létre a nyugati világgal érintkezésben kifejlődött legtöbb rendszerb e n . Ezek közös jegye p e d i g az, hogy a jog s z e r v e z ő d é s é n e k elvéül a f o r m á l i s é r v é n y e s s é g et t e k i n t i , v a g y i s j o g k é n t k i z á r ó l a g a z t f o g a d j a el (ám m i n d a z t e l f o g a d j a ) , a m i m e g h a t á r o z o t t szervek meghatározott eljárásának termékét meghatározott módon r ö g z í t i , a m i t e h á t ilyen m ó d o n egy m e g a l a p o z ó n o r m a é r v é n y e s s é g é b ő l k i i n d u l v a l e v e z e t h e t ő ; a jog m ű k ö d é s é n e k e l v é ü l p e d i g a f o r m á l i s j o g s z e r ű s é g e t tekinti, v a g y i s a jog e r e d m é n y e k é n t k i z á r ó l a g a z t f o g a d j a e l (ám m i n d a z t e l f o g a d j a ) , a m i l o g i k a i s z ü k s é g k é p p e n i s é g g e l e g y e t l e n l e h e t ő s é g k é n t az é r v é n y e s j o g b ó l „ k ö v e t k e z i k " , t e h á t a j o g á s z i logika e s z k ö z e i v e l „ l e v e z e t h e t ő " v a g y „felépíthető". A m o d e r n f o r m á l i s jog k ö z v e t l e n t e r m é k e , t e r m é s z e t s z e r ű kie g é s z í t ő j e az, a m i t FRIEDRICH ENGELS „ j o g á s z i v i l á g n é z e t n e k " n e v e z e t t . L é n y e g e a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k n a k a z a z o k a t é r t é k e l ő jog f e l ő l t ö r t é n ő m e g k ö z e l í t é s e . Ez r é s z b e n a j o g á s z s á g s z a k m a i i d e o lógiájában, a jogászok m ű k ö d é s é v e l s z e m b e n i várakozásokat rögz í t ő p r o f e s s z i o n á l i s d e o n t o l ó g i á b a n f e j e z ő d i k ki. A z t s u g a l m a z z a a 1

Vö. a szerzőtől 'Modern államiság és m o d e r n formális jog' Állam és Igazgatás XXXII (1982) 5, 418-424. o.

120

[1985?]

jogásznak, hogy jogként kizárólag azt fogadja el, amit m a g a a jog hivatalosan ilyenként elismer, és a szakmai m ű k ö d é s e i r á n y á b a n m e g n y i l v á n u l ó t á r s a d a l m i v á r a k o z á s o k n a k csakis a jog saját követ e l m é n y r e n d s z e r é n e k egyidejű kielégítésével próbáljon megfelelni. Ez a jog elsőbbségét és kétségbevonhatatlan u r a l m á t h i r d e t ő szakmai ideológia b i z o n y o s a n s z ü k s é g e s ahhoz, hogy egy h a s o n l ó b e r e n d e z k e d é s ű jog egyáltalán létrejöhessen és a g y a k o r l a t b a n érvényesülni tudjon. U g y a n a k k o r a z o n b a n a jogászi világkép elméletként is m e g f o g a l m a z z a ö n m a g á t . A természetjogi felfogással szembenálló pozitív jogi filozófia a jogpozitivizmus h a g y o m á n y a i ra t á m a s z k o d v a létrehozza e n n e k egyik szélsőséges változatát, a n o r m a t i v i z m u s t . A z z a l az a k t u s á v a l azonban, hogy elméleti vizsgálódásai során a jogból indít és kizárólag a jog által m é r , e ber e n d e z k e d é s b e n a m ú g y valóságosan is jelenlévő elemeket erősít, torzít v a g y egyenesen abszolutizál — végső s o r o n oda é r k e z v e el, hogy a jogot egy ö n m a g á b a n is megálló, ö n m a g á b a n is elégséges jelenségnek láttassa. A s z a k m a i ideológia létszerű funkciójával s z e m b e n ez nyilván vadhajtása a m o d e r n formális jognak, a benne s z ü k s é g k é p p e n m e g f o g a l m a z ó d ó jogászi világképnek. Mégis e l m o n d h a t j u k , hogy a j o g á s z i világnézet — úgy is, mint s z a k m a i ideológia, a jogászságnak a joggal s z e m b e n elfoglalt viszonyát és egész g o n d o l k o d á s m ó d j á t formálva, és úgy is, m i n t a pozitív jog viszonylagos önállóságát politikai, vallási vagy erkölcsi megfontolásokból t a g a d ó természetjogi felfogással az akkor és ott úgyszólván egyetlen tudományos alternatívaként szembeszegezett elmélet, mely p o n t o s a n a jogi szféra önállósítására épült — végső h a t á s á b a n elősegítette, természetes választássá tette a jognak p u s z t á n technikára történő korlátozását, i n s t r u m e n t a lizálását. Ha történetesen a t á r s a d a l m i m u n k a m e g o s z t á s b a n rámrótt s z e r e p szerint pontosan azáltal válok a társadalmi m o z g á s teljes értékű részesévé, sőt alakítójává, hogy kizárólag a jogi tételezéseken keresztül t e v é k e n y k e d e m , akkor bizonyosan valóságos társadalmi erőként, egyenesen m e g h a t á r o z ó k é n t fogom érzékelni az egész k o m p l e x u s t és i n t é z m é n y i s t r u k t ú r á t , amelyben ezek a tételezések m e g f o g a l m a z ó d n a k és alkalmazást nyernek. Létrejön tehát az a közeg, a m e l y n e k c s u p á n két korlátja van: az, a m i t maga von ö n m a g a köré — egyfelől a formális érvényesség, másfelől pedig a formális jogszerűség k ö v e t e l m é n y é n e k posztulálása révén. Ennek k ö v e t k e z m é n y e aztán a j o g t u d o m á n y kivonulása a társa-


121

d a l o m t u d o m á n y b ó l , s m a g á b a n a j o g t u d o m á n y b a n egyfajta m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t s é g , l á t s z ó l a g o s k e t t ő s s é g kialakulása. Konkrét m e g valósulási f o r m á j á t t e k i n t v e mindez l e h e t t u d o m á n y e l m é l e t i v a g y t u d o m á n y p o l i t i k a i m e g f o n t o l á s o k t ó l m e g h a t á r o z o t t — az e l ő b b i r e p é l d a k é n t h o z h a t j u k fel a n n a k m ó d j á t , a h o g y a n HANS KELSEN a jogszociológia v i z s g á l ó d á s i körét a jogelmélet f o g a l m i köre alá rendelte, az utóbbira p e d i g a jogszociológiának a p o z i t í v jog s a j á t formális k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r e alá t ö r t é n ő h e l y e z é s é t , a m i n t e z több szocialista ország t u d o m á n y o s s á g á b a n legalább is á t m e n e t i l e g b e k ö v e t k e z e t t —; a l é n y e g azonban k ö z ö s , s ez a jognak ö n n ö n határain túl n ö v e k e d é s e , fetisizálása, ö n á l l ó cselekvő e r ő v é tétele. E p o n t n á l lép be a f e j l ő d é s g o n d o l a t i doktrína és ö s z t ö n z é s e l s ő csapdája. Pontosan azért, mert a szabályozást ö n m a g á b a n megálló és c s a k n e m m i n d e n r e a z o n n a l i g y ó g y í r t biztosító c s o d a s z e r n e k tekintik, m e g i n d u l a l e g a l i z á l á s , vagyis az élethelyzetek é s é l e t v i s z o n y o k l e g k ü l ö n f é l é b b köreinek jogi s z a b á l y o z á s alá v o n á s a . A szabályozás m i n d e n h a t ó s á g á b a v e t e t t hit l a s s a n objektíve kitermeli a helyettesítő (szubsztitutív) s z a b á l y o z á s i f o r mákat, tehát az olyan helyzeteket, a m i k o r egyéb á l l a m i b e a v a t k o zás vagy i n t é z k e d é s h e l y e t t élnek a jogi s z a b á l y o z á s e s z k ö z é v e l . Ezzel p á r h u z a m o s a n k ö v e t k e z i k be n e m c s a k az á l l a m i g a z g a t á s ú g y s z ó l v á n teljes n o r m a t í v a n y a g á n a k jogiasítása, d e ennek o b jektív k ö v e t k e z m é n y e k é n t (s egyúttal v a d h a j t á s a k é n t ) az arra i r á n y u l ó t ö r e k v é s is, h o g y a k o r m á n y z a t i cselekvést e l e v e jogiassá — és ezzel jogivá — a v a s s á k . M e g i n d u l tehát az e g y m á s u t á n s ű r ű r e n d b e n kibocsátott t ö r v é n y e k és e g y é b h a g y o m á n y o s j o g f o r r á s o k á r a d á s a , és ezzel — ó h a t a t l a n k ö v e t k e z m é n y k é n t — m i n d e z e k f o k o z ó d ó inflálódása és d e v a l v á l ó d á s a . A h a g y o m á n y o s j o g s z a bályok m e l l e t t e g y i d e j ű l e g kibővül a jogforrások k ö r e : a n o r m a kibocsátás f ó r u m a i n — a hivatalos k ö z l ö n y b e n s a tárcaközlön y ö k b e n e g y a r á n t — m e g j e l e n n e k az ú n . kisegítő, vagyis k i e g é szítő s z á n d é k ú és jellegű ál-jogforrások is (a k ö r l e v e l e k t ő l s h i r d e t m é n y e k t ő l a l á t s z ó l a g o s a n belső, p u s z t á n s z e r v e z e t i t e r m é s z e t ű u t a s í t á s o k i g ) , amik á l s á g o s formáik e l l e n é r e végső s o r o n szintén a t á r s a d a l m i élet á l l a m i a s í t á s á n a k s a p o l g á r o k s z a b a d cselekvési szférája jog alá r e n d e l é s é n e k a s z a b á l y a n y a g á t s z o l gáltatják. M i n d e z z e l a formális-racionális jog WEBERi i d e á l t í p u s a a v a l ó s á g b a n is g y ő z e d e l m e s k e d n i látszik. Mindaz, a m i e g y á l t a l á n

122

[1985?]

s z a b á l y o z h a t ó , i m m á r jogivá t r a n s z f o r m á l t lesz. K ö v e t k e z é s k é p p e n m i n d a z , a m i a t á r s a d a l o m b a n de facto v é g b e m e g y , e g y s z e r s m i n d de jure is é r t é k e l t t é válik. H a s o n l ó a n t e h á t a teljes l o g i z á l á s LEIBNIZi e s z m é j é h e z , m e l y b e n a z Encyclopaedia az összes e l k é p z e l h e t ő f o g a l o m n a k a valóság és a m e g i s m e r é s e g y e d ü l e l g o n d o l h a t ó l o g i k a i k a p c s o l a t r e n d s z e r é b e n elhelyezett t á r h á z a , itt a teljes jogás z i a s í t á s látszik m e g v a l ó s u l n i . H i s z e n az, a m i t s z a b á l y o z t a k , a m á r e m l í t e t t jogászi v i l á g k é p é r t e l m é b e n k ö z v e t l e n , e g y é r t e l m ű és e g y e s é l y ű a l k a l m a z á s r a tart i g é n y t ; az p e d i g , a m i n e m k e r ü l t s z a b á l y o z á s r a — m i n d a d d i g , amíg a n a l o g i k u s o k f e j t é s s e l v a g y m á s jogászi t e c h n i k á v a l a n o r m a t í v s z a n k c i ó r e n d e l é s révén a m á r s z a b á l y o z o t t h o z n e m h a s o n í t j á k —, a jogi r e n d s z e r e n t ö r t é n ő k í v ü l á l l á s logikailag s z i n t é n világos s t á t u s á t n y e r i el. A f e n t i n a g y m é r t é k b e n á l t a l á n o s fejlődési k é p u g y a n a k k o r s p e c i f i k u s f e l h a n g o k a t , h a n g s ú l y o k a t és v o n á s o k a t is f e l m u t a t a f e j l ő d é s ü k b e n t ö r t é n e l m i l e g m e g k é s e t t , s ezért k é n y s z e r p á l y á k r a sodródott, a modernizáció mesterséges fejlesztési p r o g r a m j á t p o n t o s a n ez okból f e l v á l l a l n i k é n y s z e r ü l ő t á r s a d a l m a k b a n — í g y számunkra mindenekelőtt érdekesen Európának mindazon területein, a m e l y e k a n y u g a t i régióhoz k é p e s t keleti v a g y köztes s z f é r á ban h e l y e z k e d n e k el. A r r a a M a g y a r o r s z á g e s e t é b e n m á r az ú j k o r tól k e z d v e m e g f i g y e l h e t ő helyzetre g o n d o l o k , a m e l y b e n t ö r t é n e l m i o k o k n á l f o g v a az á l l a m és a t á r s a d a l o m v i s z o n y l a g o s m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t s é g e nem jön létre vagy e l s o r v a d ; az o r g a n i k u s f e j l ő d é s s p o n t á n m i k r o k ö z ö s s é g i h o r d o z ó i ki s e m f e j l ő d n e k v a g y h o r d o z ó i t működésükben a társadalmi körülmények akadályozzák; következ é s k é p p e n a t á r s a d a l m i m o z g á s t é n y e z ő j e k é n t a felülről t ö r t é n ő i n d í t t a t á s , ú g y s z ó l v á n k i z á r ó l a g o s technikai e l e m e k é n t p e d i g a z állam k a p t ú l h a n g s ú l y o z o t t s z e r e p e t . T á r s a d a l m i m e g ő r z é s és v á l tozás, e g y h e l y b e n m a r a d á s , előre- v a g y visszafelé t ö r t é n ő f e j l ő d é s — a f e n t i e k n e k m e g f e l e l ő e n m i n d e z s z ü k s é g k é p p e n csakis á l l a m i b e a v a t k o z á s sal, az á l l a m e s z k ö z r e n d s z e r é n e k i g é n y bevételével történhet. E k é n y s z e r p á l y a p e d i g már v i s z o n y lag r ö v i d távon is l e g a l á b b h á r o m k ö v e t k e z m é n y t v o n m a g a u t á n . M i n d e n e k e l ő t t (1) a z á l l a m r e n d k í v ü l i m é r t é k b e n t ö b b l e t f e l a d a t o k v á l l a l á s á r a k é n y s z e r ü l , s ezek s z ü k s é g s z e r ű e l l á t á s a s o r á n o l y a n n y i r a leterhelődik, h o g y egyre i n k á b b n ö v e k v ő h i b a s z á z a l é k k a l lesz c s a k k é p e s m ű k ö d n i . E n n é l f o g v a (2) a f e l a d a t v á l l a l á s t ú l d i m e n z i o n á l t s á g á b ó l f a k a d ó a n az á l l a m e g y r e g y a k r a b b a n és


123

általánosabban lépéskényszerbe keriil. M i n d e n egyes elhibázott lépés újabb lépések k é n y s z e r ű sorozatának szükségét hívja életre, hiszen ebben a b e r e n d e z k e d é s b e n a rektifikálás kizárólagos tényezőjeként is csak maga az állam tevékenykedhet. Következésk é p p e n , (3) mivel mindezek az állami cselekvések jogias formában m e n n e k végbe, egyre n a g y o b b ösztönzés — és a folytonos l é p é s k é n y s z e r b ő l a d ó d ó a n e g y r e kizárólagosabban s z ü k s é g h e l y z e t — érvényesül olyan irányban, hogy a kívánatosnak jogi előírásként tételezésével, valamint az ettől eltérő m a g a t a r t á s h o z szankcionálás elrendelésével az állam m á r i s beteljesítettnek tudja v á l t o z á s iránti elhivatottságát és szándékát. P u s z t a normakibocsátás m i n t a társadalmi reform helyettesítője — nos, ebben a berend e z k e d é s b e n ez annál k ö n n y e b b e n intézményesedhet, m i n t h o g y a társadalmi visszajelzés és visszacsatolás m e c h a n i z m u s a i itt már egyáltalán n e m m ű k ö d n e k , vagy olyan mértékig befolyásoltatnak a s z ű r ő s z e r e p e t eközben is betöltő állami közeg által, h o g y végül visszajelzéses információként azt áramoltatják csupán vissza, ami a n o r m a k i b o c s á t á s n a k a m ú g y is megfelel. így h a m a r o s a n lehetetl e n n é válik az is, hogy a túlvállalásból adódó hiba, a lépéskényszerből e r e d ő tarthatatlan döntés, v a l a m i n t a joggal csupasz helyettesítőként történő élés között i m m á r különbséget tegyünk. V é g e r e d m é n y b e n tehát a k é n y s z e r p á l y á k r a sodródott társadalmi m o z g á s egyre magasabb fokon, a maga által kialakított kényszerpályákba e g y r e inkább bezárulóan fog r e p r o d u k á l ó d n i , miközb e n még m i n d e z e k felismerése, sőt az ezekből t ö r t é n ő kitörés v á g y a is — v é g s ő soron — óhatatlanul kizárólag az a d o t t kényszerp á l y á k további rögzülését és merevedését eredményezi.

FOGALOMALKOTÁS ÉS REFLEXIVITÁS*

A fogalomalkotás dilemmái 1. a f o g a l o m n e m a tárgy h e l y e t t áll: h e u r i s z t i k u s ; v a l a m e l y teleol o g i k u s k ö z e g b e n v a l a m i n e k v a l a m i l y e n m ó d o n való s z e m l é l e t é t jelenti, tehát n e m kizárólagos 2. t e r j e d e l e m a t a r t a l m á v a l f o r d í t o t t a n a r á n y o s : ha tág, ú g y szeg é n y ; ha s z ű k , ú g y g a z d a g . M i n t a b s z t r a k c i ó é r t e l m e s s é g é n e k így v a n egy t e r m é s z e t s z e r ű h a t á r a 3. t e r j e d e l m e / t a r t a l m a történeti, vagyis v á l t o z ó / fejlődő: h a túláltalánosítom, ú g y értelmetlenedését kockáztatom 4. az A / non-A d i c h o t o m i k u s felosztás c s u p a s z l o g i z m u s , v a g y i s i s m e r e t e l m é l e t i l e g értelmetlen is lehet, m i v e l A az o s z t á l y o z o t t t á r g y h o z k é p e s t tetszőleges ( e n n e k a v a g y - v a g y k é r d é s f e l t e v é s n e k ö n m a g á b a n n e m n a g y o b b az i s m e r e t e l m é l e t i jelentősége, m i n t egy ilyen t í p u s ú m e g k ö z e l í t é s n e k : „ M e k k o r a a v a l ó s z í n ű s é g e a n n a k , h o g y Mátyás király most l o v a g o l el az a b l a k o m előtt?", és e r r e a d a n d ó v á l a s z k é n t e n n e k : „50%: m e r t v a g y ellovagol, vagy n e m . " Nos, e z a m a t e m a t i k a i l a g k o r r e k t válasz, m í g probabilitás-ontológiailag 0%. 5. e g y reflexív f o g a l o m p á r c s a k i s reflexív ö s s z e f ü g g é s b e n értelmezhető Reflexivitás 1. 'lét' és ' t u d a t ' e s e t é b e n reflexív m e g h a t á r o z á s r ó l vagy e l s ő b b s é g ről van-e szó?

* Gépírásos feljegyzés a 80-as évek közepe táján.

F o g a l o m a l k o t á s és r e f l e x i v i t á s

125

L

egy létnek e g y n e m l é t e z ő t u d a t t a l s z e m b e n van ontológiai elsőbbsége, ami (fogalmilag, L IT vagyis az é r t e l m e s a b s z t r a k c i ó s z i n t j é n ) n e m hasonlítható ahhoz a léthez, amit már a tudat vele e l s z a k í t h a t a t l a n e g y ü t t l é t e (tehát t u d a t tal a l a k u l t s á g a , t u d a t t ó l f o r m á l t s á g a ) jellemez a z a z : a m i k o r t u d a t nincs, é r t e l m e t l e n a s z e m b e á l l í t á s ; amikor t u d a t van, szintén értelmetlen, hiszen m i h e l y s t létrejött, m á r elvonatkoztathatatlanul reflexív v a j o n ' a l a p ' és ' f e l é p í t m é n y ' k a t e g ó r i a p á r j a e g y á l t a l á n k o n s t r u álható-e m á s k é n t ? ez nem ugyanaz az alap

AI

II?

<7

és előtte mi volt?

F

legfeljebb

ri

p

de m i n d k e t t ő előzménye nincs benne az előzményben? és ha igen, úgy hol és mi által adódik a határ?

2. m i k é p p e n k o n s t r u á l h a t o k a reflexivitásban m e g h a t á r o z á s t , m i k o r az az oldal, ami a m á s i k a t „ m e g h a t á r o z z a " , 9 e g y s z e r s m i n d a másiktól m e g h a t á r o z o t t ? vajon a g y ü m ö l c s táplálékjellegének, érettségének, fogyasztási m ó d j á n a k , termesztésének, b e g y ű j t é s e m e g s z e r v e z é s é n e k a „feltalálása"; a k l i m a t i k u s h a t á s h o z a l k a l m a z k o d á s ; a páros v a d á s z a t m e g s z e r v e z é s e — m i n d e z nem F? a holt természet tárgyiasulttá tétele A vajon n e m F? a „ m á s o d i k természet" létrehozatala n e m F? és az a k ö r ü l m é n y , h o g y „ e m b e r e k [...] viszonyokba lépnek", n e m F? vajon 'ember 7 , ' v i s z o n y ' — m i n d e z nem m a g a F, hiszen ha barbárok j ö n n e k helyettük, diszk o n t i n u i t á s lesz, s egyiket sem tételezhetem?

126

[1985?]

3. t ö r t é n e l m i á l t a l á n o s s á g á b a n értelmes kategória-e b á r m e l y i k ü k is? h i s z e n ősi: A m i n d e n k i m i n d e n k o r , F p e d i g u g y a n a z o n t e v é k e n y s é g s p o n t á n járuléka? ámde valóban nem járulék, hanem: aspektus, vonatkozás hiszen modern: A látványosan visszaszorul a munkamegosztásban, miközben F k i t e r e b é l y e s e d i k : pl. a t á r s a d a l m i a sodás folyamatában egyáltalán ugyanarr ó l a tárgyról v a n - e ilyenkor s z ó ? BALLA BÁLINT s z ü k s é g l e t - s z o c i o l ó g i á j a , r a s s z , k l i m a t i k u s k a r a k t e r — m i n d e z v a j o n ok vagy o k o z a t ?

A JOG ÉS TÖRTÉNELMI ALTERNATÍVÁI*

A m a g y a r jogászság, a t á r s a d a l o m t u d ó s o k és általában a n a g y k ö z ö n s é g s z á m á r a t e r m é s z e t s z e r ű n e k és m a g á t ó l é r t e t ő d ő n e k tetszik, h o g y a l a p f o r m á j a , normális állapota s z e r i n t a jog n e m m á s , m i n t a m i n á l u n k — E u r ó p a - s z e r t e t ö b b é - k e v é s b é közös v o n á s o k a t h o r d o z ó a n — jog n é v e n m e g h o n o s o d o t t . L é n y e g é b e n ilyen k é p e t sejtet jogi o k t a t á s u n k is. Ezt a z t á n t ö r t é n e l m i e t l e n ü l á l t a l á n o s í t v a kiterjeszti m i n d e n k u l t ú r á r a és visszavetíti a m ú l t b a is, h o g y a jog m i n d e n h a j d a n volt v a g y mai f o r m á j á t e n n e k k ö v e t e l m é n y e i v e l mérje, e n n e k é r t é k e i v e l ítélje m e g . Ez az ú n . „ j o g i n a c i o n a l i z m u s " , a m i abszolutizálja az e g y e t e m e s fejlődés e g y e s tendenciáit, e z e k e t k i z á r ó l a g o s a n s z ü k s é g s z e r ű , e g y e d ü l i l e h e t ő s é g k é n t m u t a t v a be. E g y s z e r s m i n d a z o n b a n l e m o n d a n n a k vizsgálatáról, hogy a z a d o t t jogi b e r e n d e z k e d é s h o g y a n és m i é r t alakult ki, m i l y e n k ö l c s ö n ö s e n m e g t e r m é k e n y í t ő k a p c s o l a t b a n áll a történelmileg kifejlődött eltérő jogi b e r e n d e z k e d é s e k k e l . S z á m o s éven át folytattam k u t a t á s o k a t a kodifikáció, v a g y i s a j o g a l k o t á s n a k a t ö r v é n y k ö n y v e k l é t r e h o z á s á b a n kifejeződő f o r m á j a k é r d é s k ö r é b e n . P o n t o s a n az lepett m e g , h o g y a kodifikáció n á l u n k is h o n o s m a i f o r m á j á t az elmélet m e n n y i r e e v i d e n s n e k t e k i n t i és l é n y e g é t illetően m e g a l a p o z a t l a n u l hagyja, m i k ö z b e n a m á s jogi k u l t ú r á k b a n h o n o s eltérő f o r m á k a t , amik p e d i g f u n k c i ó j u k b a n , sőt s z e r k e z e t ü k b e n is h a s o n l ó a k , a legkisebb f i g y e l e m r e m é l t a t á s nélkül e g y s z e r ű e n k i r e k e s z t i a k o d i f i k á c i ó f o g a l o m k ö r é b ő l . A z ilyen e v i d e n c i á k a t — é p p e n egy kodifikációelméleti m e g a l a p o z á s é r d e * Szinopszis a Magvető Kiadónak a „Gyorsuló Idő" sorozat részére az 1980as évek elején, talán 1982 táján.

128

[1986?]

kében — az ókorig, a jog első írott f o r m á i i g v i s s z a n y ú l ó , a l e g k ü lönfélébb k o r o k a t és jogi k u l t ú r á k a t á t f o g ó ö s s z e h a s o n l í t ó történeti v i z s g á l ó d á s s a l k í s é r e l t e m m e g m e g k é r d ő j e l e z n i . M o s t a n i távlati k u t a t á s i e l k é p z e l é s e m j e g y é b e n s z i n t é n ilyen m ó d s z e r t s z e r e t n é k a l k a l m a z n i az i g a z s á g s z o l g á l t a t á s , a jogi k o n f l i k t u s f e l o l d á s e l m é letének m e g a l a p o z á s á r a . Évekkel ezelőtt, é r d e k l ő d v e a joglogika k é r d é s e i iránt, MAX WEBER és LUKÁCS GYÖRGY t a n u l m á n y o z á s a vezetett a h h o z a f e l i s m e r é s h e z , h o g y a jog r e n d s z e r s z e r ű s z e m l é lete, a jogi f o l y a m a t o k logikai m a g y a r á z a t á n a k e l u r a l k o d á s a volt a k é p p e n n e m egyéb, m i n t t ö r t é n e l m i l e g korlátozott s z ü k s é g l e t e k c s u p á n i d e o l o g i k u s a n és g y a k o r l a t i l a g i n d o k o l t k i f e j e z ő d é s e . A javasolt f e l d o l g o z á s egy ilyen l e e g y s z e r ű s í t ő , a fejlődés jelen á l l o m á s á t a b s z o l u t i z á l ó felfogással s z e m b e n a jogi e s z k ö z történelmi g a z d a g s á g á t k í v á n j a érzékeltetni: a jog alternatíváiról, fejlődése e l t é r ő ú t j a i r ó l a d v a s z á m o t . N e m a jogász s z a k m a i s z e m szögéből, h a n e m olyan n é z ő p o n t b ó l , a m e l y — m a g á b a n foglalva szociológiai, ö s s z e h a s o n l í t ó történelmi, etnológiai (stb.) m e g f o n tolásokat — olyan á t f o g ó s z e m l é l e t r e törekszik, a m i t e g y e s o r s z á g o k b a n m a t ö r t é n e l m i j o g a n t r o p o l ó g i a n é v v e l illetnek. K ö z é p p o n t jában a z o k a s t r u k t u r á l i s , mentalitásbeli, a jog f e l f o g á s á t , társad a l m i s z e r e p j á t s z á s á t , f u n k c i o n á l á s a m ó d j á t illető k ü l ö n b s é g e k állanak, a m e l y e k a jog írott jellege, a t ö r v é n y e s s é g i igény, a jog k o n z e r v á l ó , r e f o r m á l ó , a t á r s a d a l m i t e r v e z é s s z o l g á l a t á b a n álló vagy c s u p á n a f e l m e r ü l ő k o n f l i k t u s o k a t feloldó, e l d ö n t ő v a g y é p p e n elfojtó m ű k ö d é s e (stb.) k i b o n t a k o z á s á t m e g h a t á r o z z á k . A k ü l ö n f é l e t í p u s o k és a l t e r n a t í v á k t ö r t é n e l m i gyökereit a m ö g ö t t ü k álló g a z d a s á g i t é n y e z ő k k e l , az ezeket t á m o g a t ó és k i f e j e z ő vallási, k u l t u r á l i s (stb.) ö s s z e t e v ő k k e l , m i n d e z e k pszichikai, logikai (stb.) v o n a t k o z á s á v a l e g y ü t t k í v á n j a feltárni, m e g k í s é r e l v e p á r h u z a m o s f e j l ő d é s ü k és e g y m á s r a g y a k o r o l t h a t á s u k érzékeltetését e g y a r á n t . Rendkívül leegyszerűsítve néhány alapvető alternatívát, csupán a k ö z t ü k rejlő h a t a l m a s , m i n ő s é g i k ü l ö n b s é g érzékeltetésére, h a d d b o c s á s s a k előre n é h á n y p é l d á t : — a jog ő s f o r m á j a az e g y s é g e s t á r s a d a l m i szokás, e l v á l a s z t h a t a t l a n u l a z o n o s k é n t a k ö z ö s s é g m i n d e n n a p i g y a k o r l a t á v a l . Csak azzal e g y ü t t fejlődik, t e h á t a l a p j á b a n s t a g n á l ó , t u d a t o s v á l t o z t a t á s t n e m i s m e r . Ez törzsi s z o k á s j o g k é n t t o v á b b él s z á m o s afrikai áll a m b a n , a l k a l m a z á s á t a z o n b a n a (volt) g y a r m a t o s í t ó i jogfelfogás és jogtechnika t ö b b n y i r e befolyásolja;

A jog történelmi

alternatívái

129

— jellegében eltérő egy m á s i k ősi igazságszolgáltatási m i n t a , mely a kínai, japán, bantu t á r s a d a l m a k b a n h a g y o m á n y o s u k . Itt nincs előre kialakított vagy előzetesen ismert magatartási és döntési minta. A vitában álló felek a közösség öregje, a t u l a j d o n o s (stb.) közvetítésével összeülnek. Lassú, b a r á t s á g o s beszélgetéssel közelednek a konfliktust eredetileg kiváltó témához, h o g y ne merev eldöntéséhez, de m i n d k é t fél s z á m á r a m é l t á n y o s n a k érzett f e l o l d á s ához é r k e z z e n e k el. Tehát pernyertes és pervesztes s e m lesz: ha valaki erre törekedne, v a g y ennek elérésére igazi bírósághoz fordulna, erkölcsileg m e g s z é g y e n ü l n e , „arcát veszítené el". J a p á n primitív halászfalvaiban és n a g y v á r o s i üzemeiben egyaránt ez a k a d á l y o z z a a formális perlést, a m o d e r n jog érvényesülését olyan látszólag semleges konfliktusokat illetően is, mint a m i l y e n pl. a közlekedési balesetekkel kapcsolatos kártérítés. Kínában pedig 1956 után ez tört fel a felszín alól, amikor a formális, garanciákkal övezett jogot mint idegen, importált eszközt felszámolták; — m e g o l d á s á b a n , szerkezetében ezzel áll szemben a konfliktus e l d ö n t ő minta, mely előzetesen létrehozott n o r m á k logikai alkalmazását feltételezi: == e körben legősibbek a z ú n . szakrális jogok, m e l y e k — mint pl. a h i n d u és a m u z u l m á n jog — m a is az e m b e r i s é g nagy részének m a g a t a r t á s á t irányítják. Legfőbb jellegzetességük karizmatikus-isteni e r e d e t ü k , s ebből következő örökkévalóságuk és elvi változhatatlanságuk. Persze a történelem során mégis a l k a l m a z k o d n i o k kellett a változó feltételekhez, amit jogtudósaik a változatlanság fikciójával, ám u g y a n a k k o r a szent szövegek értelmezésének f i n o m m a n i p u l á l á s á v a l oldottak m e g ; = u g y a n ú g y , mint a szokásjognál és a szakrális jognál, a fennálló gyakorlat ténylegességén n y u g v ó érvényesség s ennek szent v á l t o z h a t a t l a n s á g a jellemezte az ókori és középkori európai jogfejlődés java részét is. M á r az ősi M e z o p o t á m i á ban, G ö r ö g o r s z á g b a n , Rómában létrejöttek u g y a n a reformigényű t u d a t o s jogalkotás csírái, e n n e k ideológiája azonban még a XVI-XVII. s z á z a d b a n is egyfajta m o z d u l a t l a n s á g elhitetése volt. Európában a jogalkotás ideológiájaként így az ősi gyakorlathoz való visszatérés, a „régi, jó" szokás helyreállítása u r a l k o d o t t ;

130

[1986?]

= az, hogy a jog é r v é n y e s s é g e a jogalkotó politikai h a t a l o m szabad tételezésén n y u g o d j é k , csak a feudális a b s z o l u t i z m u sokban lett általánosan elfogadottá. A p o l g á r i rétegek sajátos igényeivel p á r o s u l v a ez a társadalmi életet m i n d e n s z e g m e n t u m á b a n szabályozni k í v á n ó szabályrendszerek alkotásához vezetett. Egyidejűleg megjelent annak kísérlete is, h o g y az igazságszolgáltatást a t ö r v é n y m o n d á s m e c h a n i k u s m ű v e l e tére korlátozzák. E s z m é n y e a jogalkalmazás d e d u k t í v logikai felfogása (ami végső k ö v e t k e z m é n y e i b e n nem áll távol a szocialista jog ideáljától sem). Ennek az e s z m é n y n e k szigorú formális t ö r v é n y e s s é g - f o g a l o m felelt m e g , ami n a g y m é r t é k ben feloldódott a polgári jogfejlődésben, u g y a n a k k o r tartalmi ismérvekkel bővült a szocialista jogfejlődés során; — h a g y o m á n y a i n á l fogva a fenti kontinentális mintával áll szemben az ú n . angolszász minta, mely a b í r ó s á g o k jogalkotó jogalk a l m a z á s á n és az ezt létrehívó induktív g o n d o l k o d á s i m o d e l l e n n y u g s z i k . A jogalkotó és jogalkalmazó f u n k c i ó annál kevésbé válik szét, mivel a törvények érvényesítése is a m e g e l ő z ő bírói döntések mint precedensek szabta m e d e r b e n történik. A jogélet fő tényezője tehát n e m a törvényhozó, h a n e m a bíró. A n a p j a i n k b a n é r v é n y e s ü l ő jogrendszerek ezen elemek egymásra hatásából t e v ő d n e k össze m o z a i k s z e r ű e n . A fejlődő országok ősi szakrális v a g y szokásjogaik modernizálásával k ü s z k ö d n e k , m e l y n e k kereteit többnyire a volt gyarmatosítótól exportált jogi kultúra szabja m e g . Izraelben az ősi vallási (palesztinai) h a g y o m á n y o k n a k a feltámasztott rabbinikus jog alapján az a n g o l - a m e r i k a i jog szellemében történő felfrissítésével kísérleteznek. Az északamerikai k o n t i n e n s e n Louisiana és Québec m e g m a r a d t az angolszász óceánban kontinentális jogi szigetnek. A hajdani k o n t i n e n t á lis és angolszász minta u g y a n a k k o r E u r ó p á b a n és az Egyesült Á l l a m o k b a n közeledik e g y m á s h o z . A s k a n d i n á v jog ma közelebbi rokona az amerikainak, m i n t ez utóbbi az angolnak. N y u g a t E u r ó p á b a n cégek közötti k o n f l i k t u s esetén e g y r e inkább előtérbe n y o m u l a formális jog mellőzése a közvetlen egyeztetésnek — az ősi konfliktusfeloldásra emlékeztető — előnyben részesítésével. M i n d e z e k n e k az eltérő h a g y o m á n y o k n a k , b e r e n d e z k e d é s e k n e k eltérő jogfelfogások, m ó d s z e r e k , szerepek (stb.) felelnek m e g , amik közös nevezőre csak az elvonatkoztatás m a g a s szintjén h o z h a t ó k . E k a l e i d o s z k ó p s z e r ű s o k s z í n ű s é g e t tovább színesítik a z o k a jogi

A jog történelmi a l t e r n a t í v á i

131

u t ó p i á k , a m i k e t a z a n g o l , a m e r i k a i , francia p o l g á r i , illetőleg a s z o cialista f o r r a d a l m a k felfelé ívelő, m é g n e m k o n s z o l i d á l t s z a k a s z á ban fogalmaztak m e g , s amik egyfajta tudatalatti álomként m é g a k á r é v s z á z a d o k m ú l t á n is ö s z t ö n z ő i vagy é p p e n váltóállítói l e h e t nek cselekvéseknek. Mindenféle szűklátókörű abszolutizálással szemben a tanulm á n y h a n g s ú l y o z n i kívánja, h o g y ezek sorában végső soron nincs győztes vagy vesztes. A maga területén m i n d e g y i k betölthette t ö r t é n e l m i s z e r e p é t , a jövő p e d i g m a m é g e l ő r e l á t h a t a t l a n h a n g s ú l y e l t o l ó d á s o k a t is e r e d m é n y e z h e t .

A THEORY OF THE JUDICIAL

PROCESS*

lehetséges megközelítések: j o g g á t e v é s — elvont normábafoglalás [Normung, norming] egyetlen lehetőség erre az, ha az e g é s z s t r u k t ú r á n a k inherens, érvényesülést p a r a n c s o l ó teleologikumot tulajdonítok — a m i viszont nincs benne m i n d e n n e k csupán finomított változata, ha a d o t t n a k veszek egy meghatározott b e l s ő követelményrendszerrel felépülő struktúrát, logikailag kivetítem f o r m á l ó d á s i és m ű k ö d é s i elveit, s s z a k m a i ideológiaként ezt is a d o t t n a k tekintem egy ilyen konstrukció nem hamisít ugyan, á m d e n e m is m a g y a r á z — ehelyett e g y s z e r ű e n ( M ü n c h a u s e n önteremtő aktusaként) a d o t t n a k vesz a m ű k ö d ő társadalmi k o m p l e x u s u g y a n i s diffúz preferenciákat érvényesít: nem kizárólag vagy specifikusan a jogot mint jogot (és így tovább), h a n e m v a l a m e n n y i s bármiféle kívánalmat a m i n d e n n a p i tudat általánosító, intuitív, prekoncípiált m ó d j á n j o g k é n t é r v é n y e s í t é s — ez az egyes realizált e r e d m é n y pontosan annyira jogosult, mint az előbbi: egy h o s s z ú t á v ú gond o l k o d á s n a k át kell gázolnia az életszerű részleteken (figyelmen kívül h a g y v a , a s e m m i b e taposva ezeket), a r ö v i d t á v ú viszont a n a p n a k él s feléli a jövőt g y a k o r l a t i a s f o r m á j á b a n a h o s s z ú t á v ú g o n d o l k o d á s előfeltételezi a b e n n e r e j l ő s a s t r u k t ú r a által b i z t o s í t o t t g y a k o r l a t i igazságot [procedural justice], a r ö v i d t á v ú pedig azt, h o g y m i n d a z o n á l t a l a bármikénti e r e d m é n y - é r v é Ausztráliában 1987-ben rögzített konspektus a tervezett munka alapjaként.

A Theory of t h e judicial process

133

nyesítés mégis a jog keretei k ö z t m a r a d : a jog elviseli, tehát a k á r ellenére — s végső f o k o n általa — is j o g k é n t fog majd r e p r o d u k á l ó d n i a h o s s z ú t á v ú g o n d o l k o d á s igazsága az, hogy a jog felismerhető, a z o n o s í t h a t ó kereteit v a l a m i k é n t é p p e n e g o n d o l k o d á s a d j a ; mégis, ö n m a g á b a n ez n e m m á s , m i n t legfeljebb referenciális lehetőség (s e n n y i b e n lehet i n d í t é k , d e ö n m a g á b a n s o h a s e m lép fel h a j t ó - vagy f é k e z ő e r ő k é n t ) , nem p e d i g t é n y l e g e s e n mozgó v a g y m o z g á s r a g e r j e s z t ő t á r s a d a l m i erő a r ö v i d t á v ú g o n d o l k o d á s igazsága az, h o g y m i n d e z n e m más, mint a jogi f o l y a m a t aktív, m i n d e n n a p i , m o z g ó és m o z g a t ó eleme; á m ha c s u p á n ö n m a g á b a n s ö n m a g á é r t á l l a n a , ú g y lassan elveszítené j o g o n belüli m i n ő s é g é t , d e s t r u k t í v tén y e z ő v é válva ö n m a g á t r e p r o d u k á l ó r e n d s z e r ez m á r p e d i g egy absztrakt f o r m a a d á s s a l n e m befejezett a r e n d s z e r ; pontosabban: n e m e z h o z z a létre a rendszert, tehát n e m is több, m i n t pusztán ö n m a g a : lehetőség, a z a z egyfajta b u r o k , és a burokkal e g y ü t t egyfajta ú t is a referenciális g y a k o r l a t u g y a n a k k o r n e m e g y s z e r ű e n v é g r e h a j t á s , sőt nem is g y a k o r l a t i p r ó b á j a [testing] a n n a k , a m i e g y é b k é n t ideális (vagyis eszmei és egyben e s z m é n y i ) , d e gyakorlattá k e l l válnia M I N D E Z N I N C S E N BENNE A N O R M Á B A N , sőt a n o r m á k r e n d s z e r é b e n sincs jelen a n o r m a specifikus, minősített nyelvi kijelentés s z e r k e z e t é b e n , m i n ő s í t e t t s é g é b e n is m i n d e n n y e l v b e n és történelmi k u l t ú r á b a n u g y a n a z , holott a k a p c s o l ó d ó g o n d o l k o d á s i és m a g a t a r t á s i minta [pattern] n y e l v e n k é n t és k u l t ú r á n k é n t eltérő lehet a j o g g y a k o r l a t n a k reflexivitásra, m e c h a n i k u s applikációra késztetése mindig politikai i n d í t é k ú ; m ö g ö t t e s g o n d o l a t i m o d e l l j e a z o n b a n n e m más, mint m a g a a t e r m é s z e t i törvény: leírja, ami o b j e k t í v e b e k ö v e t k e z i k vagy é r v é n y e s ü l ; e z t á n a gyak o r l a t teszteli, s ha nem v á l i k valóra, ú g y arra k ö v e t k e z t e t , h o g y v a g y a t ö r v é n y f o r m u l á z á s a volt rossz, v a g y z a v a r ó t é n y e z ő

134

[1987]

é r v é n y e s ü l t ("a willful act to be adjusted to the law"): v é g s ő soron v a l a m i m á s n a k a 1 e írásából vette a m i n t á j á t a v a l ó s á g b a n a z o n b a n n i n c s e n kellés: a n y e l v b e n m i n ő s í t e t t s é g csak i d e o l o g i k u s t u d a t i t a r t a l o m , ami l e í r h a t ó a law as [a set of] game[s] m o d e l l j é v e l (de c s a k elemi f o r m á b a n , k i ü r e s í t e t t vagy izolált m i n t á b a n , hiszen a játék p u s z t á n két r é s z t v e v ő vagy c s o p o r t közt zajlik, legfeljebbb kisegítőkkel, k ö r ü l h a t á r o l t szfér á b a n és időre, játszma stb. korlátozott i g é n y é v e l — s z e m b e n az ö s s z t á r s a d a l m i ö s s z c s e l e k v é s b e n jelenlévő joggal), e z é r t pedig ú j m o d e l l kell: a jog m i n t referenciális m i n t a , mely e l e m i „ját é k " - h e l y z e t e k h a l l a t l a n u l s z ö v e v é n y e s k o m p l e x u m á b a n foglal helyet, m i k ö z b e n b á r m i f é l e elemi „ j á t é k " - h e l y z e t b e n k i z á r ó l a g ilyen r é s z ö s s z e t e v ő k é n t játszik majd s z e r e p e t hiszen e k o n s t r u k c i ó b a n nincs b ü n t e t ő isten, aki a t e r m é s z e t i törvény á t h á g á s á n a k b ű n é é r t b ü n t e t é s t t u d n a be: cselekvős é g e m e g y é b k é n t s e m ö n m a g á b a n , h a n e m olyan ö s s z e f ü g gésben „ m i n ő s ü l " , h o g y e cselekvésre jogi h i v a t k o z á s á b a n m á s m i k é n t felelhet (s ez lehet m a g á n o s aktus is, m i n t egy r o b i n s o n i m a g á n j o g v a g y szoliter b ű n ö s s é g é r z é s v a g y identitászavar) a jogban így fejezzük ki m a g u n k a t : the judge establishes it procedurally as a legal fact, majd n o r m í v r e f e r e n c i á v a l szubs z u m á l , és így t o v á b b — á m d e : mi az, amit a bíró megállapítva létrehoz? n y e r s tény? akkor m i és miként t u d transzf o r m á l ó d n i az e l j á r á s b a n ? egyetlen v á l a s z l e h e t ő s é g szerint az e g é s z f o l y a m a t m á r eleve egy n o r m a t í v i n t é z m é n y i s z f é r á n b e l ü l zajlik a jogban tehát még ilyen s z e m b e á l l í t á s s a l sem é l h e t ü n k , h o g y azt m o n d h a t n á n k : míg a b i z o n y í t á s i e l j á r á s nyers t é n n y e l dolgozik, a (büntető)jogi tényállás i n t é z m é n y i t é n y e k b ő l áll: é p p e n p r o c e d u r a l i t á s a révén m á r az eljárásba k e r ü l t é v e l i n t é z m é n y i v é válik a n y e r s tény és bizonyítása egyaránt EZÉRT tényleg s z ó - m á g i a (ideológia, de legalábbis k é p e s kifejezés) azt m o n d a n u n k , hogy v a n olyan, mint: ' j o g ' , 'jogom v a n ' és így tovább p u s z t á n objektivált nyelvi referencia-alapja v a n az a d o t t k ö z e g b e n e l f o g a d h a t ó r e f e r e n c i á k n a k , s ez a r e f e r e n c i a - a l a p n e m más,


135

mint a m a g á b a n a referenciatív g y a k o r l a t b a n e l k ü l ö n í t h e t ő m i n ták h a l m a z a m i n d e z sajátos nyelvi k o m m u n i k á c i ó közegében zajlik, a m i n e k specifikus társadalmi gyakorlat a hordozója v a j o n m i n d e b b e n autopoiesis testesül m e g ? elemei e g y e d i m o z g á s á t ó l e l v o n a t k o z t a t h a t u n k , m i k é n t m a g u k tól az e g y e d i m i n ő s é g ü k b e n f e l f o g o t t egyes e l e m e k t ő l is: az ö s s z s t r u k t ú r a ö n m o z g á s a r e p r o d u k á l j a az e g é s z e t , s a r e n d szer ö n r e p r o d u k c i ó j á b a n válnak a z egyedi ö s s z e t e v ő k r e n d szeren belülivé alapmeghatározása szerint (1) m i n d e n tény, ö s s z e f ü g g é s csak p r o c e d u r á l i s a n „létezik"; (2) ez csak lehetőség a referenciára, p r o c e d u r á l i s a n feltételezetten; (3) a j o g s é r t ő jogalkotás vagy j o g a l k a l m a z á s s e m lehet m á s , m i n t politikai t e r m é s z e t ű k i f o g á s vagy p r o c e d u r á l i s t é n y (ez u t ó b b i is p u s z t á n mint l e h e t ő s é g t o v á b b i belső referenciáitatásra), mert a jelentések (vélemények) eltérése, azaz a jogon belülinek a jogon kívüli által jogellenesként jellemzése m i n d a d d i g c s a k szociológiai tény, ameddig a r e n d s z e r r e n d szerként reprodukálja magát; s akkor és annyiban lesz c s u p á n a jogban konstitutív, amikor és a m e n n y i b e n m á r m a g á t ezt az önreprodukciót lehetetleníti; (4) a rendszerben nincs kodifikálva (s ha lenne is, szintén csak mint referenciális minta jöhetne számításba), h o g y milyen területen mely k o m p o n e n s e k közti milyen f o k ú diszkrepancia idézheti ezt elő: vagyis mindez az össz-struktúrák h a l m a z á t magábanfoglaló totális struktúra k é r d é s e ELMÉLETI M A G Y A R Á Z A T ÉS ÉRTÉKELÉS a szokásos elméletek eleve értékelnek, normatív eljárásmintát közvetítenek: LUHMANNi értelemben m a g u k is ideológiák de: bármely létező rendszer különféle összetevőiben különféle minőséget m u t a t h a t fel különféle időkben ezért jogos a kérdés: mi lesz m i n d e n n e k az e l m é l e t i mag y a r á z a t ban a helye, ha a g y a k o r l a t k ü l ö n f é l e é r t é k ű k é n t jelölt m i n ő s é g e az elmélet által leírt m o z g á s ö s s z e f ü g g é s e i n , a

136

[1987]

m a g y a r á z o t t t ö r v é n y s z e r ű s é g e k e n nem változtat (hiszen m e r t n e m is változtat h a t ) ? akkor ez nem lesz más, mint c s u p á n normatív g o n d o l k o d á s , k í v á n a l m a i n k p u s z t a tükrözése? (1) tények jogi megállapítása, minősítése, n o r m a t í v tételek közötti ö s s z e f ü g g é s e k — nincs itt abszolút, csak k ö z m e g e g y e zésszerű kritérium, ami u g y a n a k k o r kulturálisan feltételezett tehát értelmes vitathatóságuk hiánya esetén is hatósági eljárás formalizált e r e d m é n y e hozhatja csak létre á m az értelmes vitathatóság mely foka teszi ezt f o r m á l i s eljárási cselekvés nélkül vagy formalizált jogi lehetősége h i á n y á b a n „jogon belülivé", azaz jogilag relevánsán létezővé? mely foka az, a m e l y n e k átlépésével már a j o g r e n d szer felbomlik vagy (a „rossz r e n d s z e r " külső m i n ő s í t é sének felváltásával) maga a r e n d s z e r m i n ő s é g belső tagadásává válik? (2) fenállása m é g i s létszerű: n e m c s a k a jogot „élő" t á r s a d a l o m f e n n m a r a d á s a , értékeinek v é d e l m e s érdekei biztosítása (stb.), d e maga a jog p u s z t a f e n n m a r a d á s a s z e m p o n t j á b ó l is tehát ha rögzített h a t á r nincs is, valami ilyesmi mégis „ k o n textuálisan kondicionált", s ezzel egy polarizált szélső e s h e t ő s é g k é n t is adott E: k ö v e t k e z é s k é p p e n a normatív v á r a k o z á s m i n t á k és a r e n d s z e r a d o t t minőségűként felfogott léte, jogiként fennmaradása között h a t á r o z o t t összefüggés áll fenn, ami ugyanakkor kizárólag az egész struktúra újratermelődése szintjén magyarázható A JOG MINT RÉSZTOTALITÁS A TÁRSADALMI TOTALITÁSBAN úgy tetszik hát, hogy a jog mint objektiváció l á t s z ó l a g különtartható ám ha ennek létformáját a k o m m u n i k á c i ó adja, ami v o l t a k é p p e n n e m más, mint — jelentések cseréje a gyakorlati tevékenységben és — a jelentések folytonos megerősítésével és m ó d o s í t á s á v a l épp e n e gyakorlat közegében, ú g y a jogi még bármely k o n k r é t játékában s e m szigetelhető el a nem-jogi szférájától: mert = a m i megkülönböztetett, az a hivatkozásokkal k o n s t i t u á l t egység n o r m a t i v e zárt r e n d s z e r e ,


137

= a m i pedig n e m , az maga a n y e l v i gyakorlat, mely a h i v a t k o z á s o k formálisan konstituált referencia-alkalmasságán túl hatás gyakorlására és befogadására e g y a r á n t teljességgel nyitott m a r a d

AZ ELLENTMONDÁS TERMÉSZETE* Ellentmondás a természetben? N e m lehetséges, n e m is g o n d o l h a t ó vagy k o n s t r u á l h a t ó ; m e r t a természet: v a n . Á m , h a a t e r m é s z e t r ő l két tételem e l l e n t m o n d á s o s , a k k o r v a g y az e g y i k hamis, v a g y m i n d k e t t ő p o n t a t l a n . Mi az ellentmondás? V a j o n e l l e n t m o n d á s - e , ha e g y s z e r azt m o n d o m X-ről, h o g y becsületes, m á s s z o r p e d i g azt, h o g y nem? Ú g y tetszik, é n ezt m e g t e h e t e m , m e r t nem l o g i k a v a g y o k , h a n e m élőlény: élek. Sőt, m é g abban sincs e l l e n t m o n d á s , ha valaki e l m o n d j a e z e k e t v é l e k e d é s e m r ő l ; h i s z e n l e h e t s é g e s , hogy n e m u g y a n ú g y és n e m u g y a n a r r a é r t e t t e m , a m i t m o n d t a m ; és az is l e h e t s é g e s , hogy időközben megváltoztattam a véleményemet — t e h á t abban s i n c s e l l e n t m o n d á s , ha v a l a k i b e s z á m o l e k é t tételben r ö g z í t e t t kétféle v é l e k e d é s e m r ő l . E l l e n t m o n d á s k i z á r ó l a g a k k o r és abban v a n , ha v a l a k i a z t m o n d j a : X b e c s ü l e t e s é s n e m becsületes. Mi a helyzet a joggal? A jog is élet, t ő l ü n k s z e m é l y szerint f ü g g e t l e n , m i n t e g y a m e g f i g y e l é s k o r és v é l e m é n y a l k o t á s k o r m á r lezajlott történés e t a l o n j a . * A Yale Law School (New Haven, Connecticut) környezetében JOSEPH R A Z professzorral (Oxford) 1989 őszén folytatott sétáló beszélgetések azonnal lejegyzett összegezése.

M a r x i z m u s és h i t e l e s t u d á s

139

A jogban sincs tehát ellentmondás, ha egyszer ezt, m á s s z o r azt m o n d j a ; és b e n n ü n k sincs, ha erről számot a d u n k . Ellentmondás kizárólag a k k o r és a b b a n van, ha ezt m o n dom: X b ű n ö s é s n e m bűnös. Hiszen lehet, hogy n e m is pontosan u g y a n a r r ó l és n e m is pontosan u g y a n a z t g o n d o l t a m ; és az is lehet, hogy megváltoztattam a v é l e m é n y e m e t , miközben bizonyosan volt rá o k o m , hogy így cselekedjem, és ettől nem z a v a r t a t v a máskor is így cselekeszem majd, ha okom lesz rá. Az ellentmondás logikájának ö n m a g á b a n ehhez nincs semmi köze, hiszen ez gyakorlati cselekvés. Ezért még az is előfordulhat, hogy n e m u g y a n a z t gondolom, m i n t amit é r t e n e k ezen, de p o n t o s a b b a n nem t u d t a m kifejezni m a g a m a t . És az is előfordulhat, h o g y — akár visszatérően is — v é l e m é n y e m megváltoztatására kényszerülök (önmagam ismeretében feltételezve persze, h o g y ezt is komoly okkal teszem, s így jó esélye van a n n a k , hogy az előbbi esetek e g y i k e áll f e n n , csak é p p e n nem t u d o m mindezt p o n t o s a n megfogalmazni). A logika sajátlagos szerepe a logikai rekonstrukció, és ellentm o n d á s kizárólag ebben, vagyis magában a logikai leírásban, a logikai leírás saját k o n s t r u k c i ó j á b a n és terminusaiban k é p z e l h e t ő el. A m e n n y i b e n tehát a való élet eseményeiben e l l e n t m o n d á s t vélnék felfedezni, ú g y ez csak a n n y i t jelent, h o g y logikai r e k o n s t rukcióban történő logikai ellenőrzésem immár olyannyira kifejlett, hogy azt, ami van és történik, logikai rekonstruálásával logikailag p o n t o s a n t u d o m és k í v á n o m m á r ellenőrizni. Végső következtetésként tehát e z t kell m o n d a n u n k : N e m az az ellentmondás, hogy adott ö s s z e f ü g g é s b e n így, másikban p e d i g a m ú g y cselekszem. E l l e n t m o n d á s kizárólag a b b a n a jelentésben van, ha és a m e n n y i b e n mindezt ú g y értem, h o g y egyetlen a z o n o s k o n t e x t u s b a n és gondolati jelentésben bármi egyidejűleg valami é s u g y a n a n n a k az ellenkezője is.

MARXIZMUS ÉS HITELES T U D Á S A szocialisztikus tanok történetében a MARXizmus e r e d e n d ő ú j d o n s á g a az ú n . t u d o m á n y o s s z o c i a l i z m u s m e g j e l e n é s e és igénybejelentése volt. Végső s o r o n nem volt é s n e m is l e h e t e t t ez m á s , m i n t egy h i e d e l e m r e n d s z e r n e k , jövőbe vetített u t ó p i á n a k t u d o m á n y o s m e z b e öltöztetése, tehát olyan t a n k é n t b e m u t a t á s a , m i n t a m i t e t s z é s ü n k t ő l , s z á n d é k u n k t ó l — s ő t , v o l t a k é p p e n személyes r é s z v é t e l ü n k t ő l — f ü g g e t l e n ü l m a g á b ó l a t u d o m á n y b ó l következik. N e m t é v e d e t t ENGELS a k k o r , a m i k o r e b b e n m é r f ö l d k ő s z e r ű teljesítményt látott. V i l á g m é r e t ű sikereit a MARXizmus v a l ó b a n t u d o m á n y o s m e g j e l e n é s é n e k , elméletszerű s z e r v e z ő d é s é n e k s hivatkozási r e n d s z e r é n e k k ö s z ö n h e t ő e n érte el. Kifejlett f o r m á j á b a n az e l j ö v e n d ő r e i r á n y u l ó e s z m é n y e i t o l y a n k ö v e t k e z t e t é s e k k é n t vezette le, m i n t a m i k a t á r s a d a l o m t e r m é s z e t t ö r v é n y i e r e j ű szükségs z e r ű s é g e i k é n t f a k a d n a k a múltból s a történelemfilozófiáikig bej á r a n d ó ú t b ó l . A MARXizmus tanításából v é g ü l is ez k ö v e t k e z e t t : az e m b e r nem a b b a n s z a b a d , hogy b á r m i k o r is k i k e r ü l h e t n é ezeket, h a n e m a n n y i b a n szabad, h o g y — s z ü k s é g k é p p e n i s é g ü k e t felismerve — legfeljebb e l é b e mehet e t ö r v é n y s z e r ű s é g e k n e k : azokn a k tehát, a m i k e g y é b k é n t m i n d e n k ö r ü l m é n y e k k ö z t — vagyis „ v a s t ö r v é n y s z e r ű s é g g e l " — é r v é n y e s ü l n e k . Elégséges csupán a m a g u k a t MARXistáknak v a l l ó k n a k a m ú l t s z á z a d v é g i — s ENGELS kései leveleinek u t a l á s a i b a n gyakran h i v a t k o z o t t — kiterebélyes e d e t t b o k r á r a g o n d o l n u n k . M á r ez is arról t a n ú s k o d i k , h o g y milyen e l l e n á l l h a t a t l a n n á v á l h a t v a l a m e l y egyetlen, d e egységes t u d o m á n y k é n t fellépő tan h a t á s a , amely t a n egy-elvű m a g y a r á z a * Egy tisztázónak szánt eszmefuttatás 1989. október 24-én félbehagyott kézirata alapján.


141

t á v a l k ö n n y ű m e g o l d á s r a c s á b í t a t u d o m á n y r a jellemző m e g k ö z e lítések összetettségével, v i s z o n y l a g o s s á g á v a l és feltételességével s z e m b e n ; ha ez e g y bárki á l t a l könnyen elsajátítható v é g s ő tan d e m o k r a t i z m u s á n a k az í g é r e t é v e l bárkit b á r m i k o r és b á r m e n n y i i d ő alatt a t ö r t é n e l e m t u d ó s értőjévé, e g y s z e r s m i n d t u d a t o s form á l ó j á v á a v a t h a t ; ha tehát e z a tan világtörténelmi k i t e k i n t é s é v e l s v i l á g t e r e m t ő e l h i v a t o t t s á g á v a l egyúttal t á v l a t o t is k ö l c s ö n ö z nék ü n k — az intellektuális, a c s e l e k v ő és a m o r á l i s lényt e g y i d e j ű l e g s z ó l í t v a meg b e n n ü n k . C s u p a s z igénybejelentés-e m i n d e z , v a g y e g y e n e s e n t u d á s áll m ö g ö t t e , amit e g é s z é b e n h i t e l e s k é n t i s m e r h e t ü n k el? A k á r c s u p á n a k ö z e l m ú l t u n k r a g o n d o l j u n k is, a kérdés m á s o d i k felét illetően h e v e s e n igenlő v o k s o k r a s z á m í t h a t t u n k , a m i m á r m a g á n a kérdésf e l t e v é s e n is m é l t a t l a n k o d o t t . H a pedig a m a i k i á b r á n d u l t s á g a i n k r a v a g y p á l f o r d u l á s o k r a g o n d o l u n k , a „ M e z t e l e n a király!" t í p u s ú les z á m o l á s o k b a n végletes s z é l s ő s é g e s s é g g e l m e g f o g a l m a z o t t t a g a d á s o k m á r azon h á b o r o g n a k , h o g y miért is á l l í t u n k eltérő v á l a s z l e h e t ő s é g e k e t m a g á b a a k é r d é s f e l t e v é s b e b u r k o l t a n . Mit j e l e n t s e n ez a s a r k í t o t t s á g , ez a z indulat? Feltehetően n e m kevesebbet rejt mag á b a n , mint a r e n d s z e r e n b e l ü l i e k s a r e n d s z e r e n k í v ü l á l l ó k összeb é k í t h e t e t l e n ellentétét. E g y s z e r s m i n d p e r s z e talán m é g valami l é n y e g e s e n többet s m a r a d a n d ó b b a t is: a h i t e k és a h i t e l e s t u d á s e l t é r ő voltát, s e g y olyan k é r d é s f e l t e v é s előítéletességét, m e l y r ő l az a g y a n ú t á m a d h a t , hogy ö s s z e m o s s a a kettőt. H i s z e n a hívő t u d n i v é l , m e r t eleve h i s z . A kívülállónak viszont e g y ilyen hit i d e g e n , mert ő c s a k annyit t u d , hogy az ilyesféle hit s e m m i f é l e t u d á s t ó l sem m e g a l a p o z o t t . Következtetése szerint t e h á t n e m is t u d á s van jelen itt; legfeljebb csak hit és általa t á m o g a t o t t tudat. M á r p e d i g ez az, a m i t k ö z ö n s é g e s e n i d e o 1 ó g i á nak n e v e z ü n k . A z t p e d i g e g y é b t a p a s z t a l a t a i n k b ó l t u d j u k , hogy az ideológia o l y a s m i , ami h a t á s á n a k f e l f o k o z á s a és i d e g e n t e r ü l e t e k r e kiterjesztése é r d e k é b e n t u d á s k é n t tetszeleg, a z a z többnek és m á s n a k n y i l v á n í t j a m a g á t , mint a m i valójában. E n n é l f o g v a e jelenségnek h a m i s t u d a t a neve. N e m véletlen, h o g y a MARXizmus nagy k o r s z a k a i e g y b e e s t e k a s p o n t á n vagy k i k é n y s z e r í t e t t h i t e k nagy k o r s z a k a i v a l . Ez lehetett a n a g y t á r s a d a l m i k a t a k l i z m á k ideje (ilyen volt p é l d á u l a m u n k á s m o z g a l o m k l a s s z i k u s s z e r v e z ő d é s i ideje a múlt s z á z a d v é g e n , a t r a g i k u s v á l a s z t á s o k z s á k u t c á s dilemm á j a és a d e m o k r á c i a e s z m é n y é b ő l k i á b r á n d u l t s á g a k é t világ-

142

[1989]

h á b o r ú közt, továbbá a diáklázadások, anarchista l á z o n g á s o k időszaka N y u g a t - E u r ó p á b a n és az Egyesült Á l l a m o k b a n alig három évtizeddel ezelőtt), de lehetett a hatalomra jutott k o m m u n i s t á k zsarnokian kikényszerített (noha már s z ü l e t é s e pillanatában atavisztikus) államvallás-pótlékainak ideje is. Mindebből a z o n b a n az, a m i (és a m i k é n t ) a H a r m a d i k Róma szerepére változatlanul áhítozó Moszkva közvetítésével és többletüzenetével a k ö z é p - és kelet-európai r é g i ó b a n megvalósult, úgyszólván ellenállhatatlannak bizonyult. A v é d e k e z é s vele szemben — a külső emigrálás vagy a belső emigrációba kényszerülés 1 határeseteit kivéve — h o s s z ú időn keresztül e g y s z e r ű e n gondolhatatlan volt; nem véletlen hát, hogy egészében r o p p a n t erővel hatott és rombolt. Sötétebb időkben (ami szintén évtizedekben mérhető) e u r ó p a i létünk c s u p a s z emléke, honi h a g y o m á n y a i n k n a k a közelmúltig ápolt ténye, vallásos n e v e l t e t é s ü n k n e k csupán b e n s ő n k b e n őrzött titkos ereje — vagy é p p e n az önnön s o r a i n belül is kegyetlen leszámolásokkal élő h a t a l m a s k o d ó k m e g s e m m i s í t é s n e k s z á n t primitív címkézésein ritkán felülemelkedő kritikus h a n g — emlékeztethetett c s u p á n arra: volt valaha v a l a m i más, valami eltérő is gondolható; v a n tehát talán v a l a m i más, e l t é r ő is, ami esetleg ma is (talán mások által) gondolható. A mához közelítve a k o m m u n i s t á k ritka sikerű és h a s z n ú tette, azaz sikeres ö n p u s z t í t á s a n y o m á n egyre nyíltabban fogalmazódik m e g egy teljes szemléleti m e g ú j u l á s s z ü k s é g e , a múlt t a g a d á s á n a k elvi rögzítése. A m o z g a l m á r o k kedvenc p a t r o n j a , e s z m é i k n e k a t u d o m á n y o s s á g jegyében és igézetében biztosítandó oltalma azonban vágyaik szerint ma is m a k a c s u l újra és ú j r a megfogalmazódik olyan álláspontként, mint a m i a t u d o m á n y iránt változatlanul m e g n y i l v á n u l ó hűséggel változatlanul m a is védhető. N o s , úgy vélem: m a g á b a n a n n a k meztelen tényében is, hogy egy ilyen állás-

1

KONRAD A D E N A U E R k a n c e l l á r v a g y GUSTAV RADBRUCH j o g t u d ó s

személyes

történetéből t u d h a t j u k , hogy a n e m z e t i s z o c i a l i z m u s idején m é g e g y kereszt é n y d e m o k r a t a kölni f ő p o l g á r m e s t e r vagy egy hajlíthatatlanul evangélikus heidelbergi e g y e t e m i tanár is — először ü t k ö z é s e k vállalásával, majd (a vállalhatóság életveszélyes h a t á r a i h o z érkezve) a l á t v á n y o s a k t i v i t á s feladásával — v i s s z a v o n u l h a t o t t . Á m d e a b o l s e v i z m u s b a n vagy a SZTÁLlNizmus különféle helyi v á l t o z a t a i b a n s e m m i ilyesminek n e m lehetett s e m m i f é l e realitása.


143

pont egyáltalán vállalhatónak tetszik, máris ritka kötőerejű szocializációs hatás rejlik. Mindezt m e g s z o k t u k . Jelenlétével m e g t a n u l t u n k együtt élni — függetlenül attól, h o g y sokunk s z á m á r a esetleg m á r maga az együttélés kényszeres t é n y e is viszolyogtató.

A HAGYOMÁNY TALAJÁRÓL*

Amennyiben a modern tudományfilozófia s a társadalomtudomán y o k m a i m ó d s z e r t a n a s z e m p o n t j á b ó l is v é d h e t ő , u g y a n a k k o r n y i l v á n v a l ó tételhez s z e r e t n é n k e l é r k e z n i , az a l á b b i a k a t m o n d h a t n á n k : m i n d e n t á r s a d a l o m t u d o m á n y i e s z m é n e k és ú n . n a g y e l m é letnek e g y i k t e r m é s z e t s z e r ű előfeltevése, p a r a d i g m á j a az, h o g y valamilyen típusú h a g y o m á n y hoz, hagyatékhoz, örökséghez k a p c s o l ó d i k , mely tradíció bizonyos t í p u s ú t á r s a d a l m i feszültségekből, e z e k bizonyos i r á n y ú m e g o l d á s á r a i r á n y u l ó k í v á n a l makból, illetőleg b i z o n y o s jellegzetességeket h o r d o z ó i n t é z m é n y e s m a g a t a r t á s o k s ezek m ö g ö t t álló e s z m é k egymásra r a k o d á s á b ó l — folyvást a l a k u l ó készletéből, t á r h á z á b ó l — táplálkozik. Ezek többékevésbé e g y m á s s a l s z e r v e s ü l ő h a l m a z a e z t a b i z o n y o s h a g y o m á n y t m e g h a t á r o z z a , e g y s z e r s m i n d k e r e t é t is m e g a d j a , amiben a k é r d é s e s t á r s a d a l o m t u d o m á n y i g o n d o l a t o k vagy e s z m é k egyfajta változatot — m i n t k o n k r é t kihívásra a d a n d ó (és a d h a t ó ) k o n k r é t választ — f o g n a k k é p e z n i . Látszólag n e m m o n d t a m ezzel p e r s z e s e m m i ú j a t : n y i l v á n v a l ó állítás ez, a m i u g y a n a k k o r — ú g y v é l e m — m e g a l a p o z ó jelentőségű. H a d d e m l í t s e m m e g itt azt a s z á m o m r a m e g t ö r t é n t e k o r d ö b b e n e t r e o k o t a d ó é l m é n y t , mikor az e l s ő szabad m a g y a r o r s z á g i választás k é t fordulója k ö z ö t t B r ü s s z e l b e n az E u r ó p a i Jogelméleti Akadémia vendégprofesszoraként jogász-szociológusokkal adva elő jogfilozófiai t é m á k b ó l , éjszakai s é t a b e s z é l g e t é s e k e n e g y e b e k közt f e l v e t ő d ö t t a n n a k h a l l a t l a n volta, h o g y van e g y állítólag tág m ú l t ú o r s z á g E u r ó p á b a n , M a g y a r o r s z á g n a k hívják, a h o l a v i t á k *A Konrád Adenauer Alapítvány szervezésében 1991 tavaszán Gyulán rendezett nemzetközi szimpóziumon elhangzott felszólalás alapján.

A hagyomány talajáról

145

d ö n t ő h a n g n e m é t az h a t á r o z z a m e g , hogy o l y a n t í p u s ú (a h e l y i n y e l v e n t ö r t é n e t e s e n l i b e r a l i z m u s n a k elkeresztelt) politikai é s e s z m e i m e g a l a p o z á s r a t ö r e k s z e n e k , a m i valamiféle teljességgel p u r i fikált t i s z t a s á g b a n k í v á n m e g j e l e n n i v a g y v a l a h o n n a n a d a p t á l t a t n i — mintha nem lenne bármiféle saját természetes, otthonos, szerv e s ü l t k ö z e g ott, a m i b e n e n n e k ( v a g y b á r m i m á s n a k ) t e r m é s z e t e s helye v a n (vagy lehet); a m i egy o l y a n t e r m é s z e t e s h á t t e r e t jelen í t h e t n e m e g , a m i b e n ez (vagy b á r m i más) ú j í t ó g o n d o l a t e g y á l talán o t t — m i n t b á r m e l y n o r m á l i s fejlődésű n e m z e t é l e t é b e n — m e g f o g a l m a z ó d h a t n é k . V o l t a k é p p e n i v á l a s z o m c s a k arra a m e g á l lapításra korlátozódhatott, hogy a magyar t á r s a d a l o m t u d o m á n y i m ó d s z e r t a n n y e l v é b e n a jelek s z e r i n t nem a l a k u l t m é g ki a z a f o g a l o m k é s z l e t , retorika és p a r a d i g m a t i k u s keret, a m e l y b e n t u d o m á n y h o z m é l t ó a n l e h e t n e erről ( v a g y bármi m á s r ó l ) b e s z é l n i ; m i k ö z b e n e s e t e n k é n t u g y a n a z a n á l u n k hevesen o p p o n á l ó m a g y a r s z a k e m b e r a n g o l u l v a g y f r a n c i á u l teljességgel e u r o - k o n f o r m m ó d o n , n o r m á l i s a n t u d ilyesmikről i d e g e n o r s z á g o k b a n zajló v i t á k b a n k ö z r e m ű k ö d n i . T e h á t e u r ó p a i t u d ó s o k — és k ü l ö n n e v e s í t e t t e n is a p o r t u g á l o k b a l o l d a l i i d e o l ó g i a i és MARXista s z o c i o l ó g i a i h í r e s s é g e , BOAVENTURA DE SOUSA SANTOS c o i m b r a i p r o f e s s z o r — r é s z é r ő l f e l v e t ő d ö t t a n n a k h a l l a t l a n s á g a , közös a l a p e s z m é i n k d e f o r m á l t s á g á n a k v e s z é l y e , jelesül a z o n felismerés ismételt m e g f o g a l m a z á s a , h o g y — e u r ó p a i k ö z ö s s é g r ő l lévén s z ó — m i n d a z , a m i napjaink Görögországában, Törökországában, Spanyolországában v a g y P o r t u g á l i á j á b a n , tehát a f e l z á r k ó z ó ú j e u r ó p a i k ö z ö s s é g i á l l a m o k b a n f e l v e t ő d ö t t , m i n d e n ü t t abszolút s z e r v e s e g y s é g b e n f o g a l m a z t a t o t t m e g az e g y e s n e m z e t i t ö r t é n e l m e k é s h a g y o m á n y o k s o r á n k e r e s z t ü l ; tehát n e m mint v a l a m i f é l e k ü l s ő k ö l c s ö n z é s v a g y k é n y s z e r í t é s , h a n e m m i n t e g y s z e r s m i n d öröklött, s a j á t , v a g y i s fejlődőképes, mert mindenkor változó környezetében m e g ú j u l á s r a k é p e s belső g o n d o l a t — e g y o l y a n k i v á l a s z t ó j e l e n t ő s é g ű n e m z e t i k e r e t e n belül, a m e l y eleve m i n d e n r e v i d e á l h a t ó és s a j á t talajon g e n e r á l h a t ó e s z m e r e l e v a n c i á j á t e g y á l t a l á n m e g a d j a v a g y — m o n d h a t n ó k — é r t é k - s t a n d a r d j a i t definiálja. A m e n n y i b e n ilyen s z e m p o n t b ó l v é g i g g o n d o l j u k a z o k a t a z áldatlan vitákat, amelyek — ú g y gondolnám: határozottan szégyenünkre, iszonyatos mérvű megkésettségről tanúskodó m ó d o n — M a g y a r o r s z á g o n le t u d t a k z a j l a n i , akkor o l y a n sajátos k ö v e t k e z t e t é s r e is j u t h a t u n k — a m i r ő l n e m h a l l o t t a m , h o g y b á r k i le-

146

[1991]

vonta volna —, hogy azt az elmérgesített vitát, a m i nálunk zajlott az ún. h a r m a d i k ú t ideológája k ö r ü l , e g o n d o l a t o k fényében lényegében újra lehetne fogalmazni. Jelesül, e fentiek szellemében fogant m é l y e b b (vagy: e g y lépéssel hátrábbról indító) értelemben az ún. h a r m a d i k ú t i m m á r nem e r ő s z a k o s elutasítása két dichotomikus, v a g y i s e g y m á s s a l kizárólagosságot m u t a t ó a n s z e m b e n álló e s z m e r e n d s z e r n e k — egyfelől egy külső, kívülről kapott m i n t a abszolutizálóan merev és szolgai k ö v e t é s é n e k , másfelől pedig e g y vagabond m ó d o n ö n m a g á t M ü n c h a u s e n k é n t m e g t e r e m t ő ö n f o r rású s ö n t ö r v é n y ű vállalkozásnak —, melyeknek léte vagy b e k ö vetkezése szerves g y a k o r l a t i k ö z e g b e n egyébként aligha l e n n e természetesnek tekinthető; hanem é p p e n s é g g e l ezt a h a r m a d i k útkeresést f o g a l m a z h a t o m meg, k o n s t r u á l h a t o m fogalmilag o l y a n módon, h o g y e g y s z e r ű e n tudatában v a g y o k annak: minden t á r s a d a l o m t u d o m á n y i e s z m é n e k és g o n d o l a t n a k , k ö v e t k e z é s k é p p e n minden teoretikus javaslatnak a n n y i b a n van és lehet c s u p á n r e l e v a n c i á j a , amennyiben s a j á t t a l a j o n egyáltalán m e g f o g a l m a z ó d h a t . Hiszen m i n d e m ö g ö t t már b e n n e rejlik a n n a k alapvető felismerése is, h o g y történelmileg m i n d e n egyes társadal o m t u d o m á n y i elmélet és társadalmi-politikai g o n d o l a t (gondolva itt holland, angol, amerikai, francia, v a g y hozzánk esetleg közelebb állón n é m e t elméletekre a XII-XVI., XVIII., vagy' a k á r a XIX-XX. századból) pontosan egy ilyen saját talajban és közegben, v a g y i s v a l a m i k é p p e n ezt a b i z o n y o s — jobb h í j á n kifejezetten: nemzeti — örökséget és h a g y o m á n y t magában foglaló értelemben f o g a l m a zódott m e g . Ehhez k é p e s t pedig a n n y i b a n , a m e n n y i b e n fogalmilag m e g p r ó b á l n á n k kizárni (például a m a g y a r o r s z á g i szociológiai, társadalomelméleti v a g y politikaelméleti eszmélődésnek és ú t k e resésnek e XX. század végi szakaszából) ezt a nemzeti m e g h a tározást, ú g y ezzel n e m előrelépnénk a XXI. s z á z a d felé, h a n e m éppen v i s s z a l é p n é n k v a l a m i teljeséggel atomisztikus, de f a k t u á lisan történelmileg s o h a s e m létezett ősállapotba, a m i k o r az e s z m é k purista m ó d o n tökéletes m i v o l t u k b a n jelenhettek meg, m i n t h a k ö z ü l ü n k valakik e g y e n e s e n valamiféle chiliasztikus égi l á n g ú csipkebokorból közvetlenül k a p h a t t a k és közvetíthettek volna s z á m u n k r a e s z m é k e t — a m i egyedül m a g y a r á z h a t n á ezen e s z m é k eddig ismeretlen és t u d o m á n y f i l o z ó f i a i l a g jogosulatlan, eszmetörténetileg p e d i g a m o d e r n koroktól i d e g e n univerzalitását, a m i n e k persze m á r a puszta feltevése sem i g a z á n realisztikus elképzelés —

A hagyomány talajáról

147

, a v a g y m á r f o r m á l ó d á s u k b a n is r e á l i s k o n t e x t u s b a kell h e l y e z n ü n k az eszméket, n y i l v á n v a l ó a n egyedülien é s s z e r ű a l t e r n a t í v a k é n t és l e h e t ő s é g k é n t . Ebből p e d i g s z á m o m r a az a k ö v e t k e z t e t é s a d ó d i k — a m i i m m á r b á r m e l y lehetséges t é m á n k s z e m p o n t j á b ó l r e l e v á n s —, h o g y a k ü l ö n b ö z ő t u d o m á n y o k n a k , így v a g y úgy, m i n d meg kell k ü z deniök a n e m z e t p r o b l é m á j á v a l , nevezetesen a n n a k k é r d é sével, h o g y mit is jelent a k o n k r é t hic et nunc k ö z e g é b e n ez v a g y az a g o n d o l a t , mit is jelenthet t e g n a p , m a és holnap. Lehetséges, h o g y a t ö r t é n e l m i tipológia s z e m s z ö g é b ő l esetleg e g y k o r majd k i d e r ü l , hogy n e m lesz már r e l e v á n s ezt a z entitást n e m z e t n e k h í v n u n k . Ez és sok m i n d e n más e g y a r á n t k i d e r ü l h e t , hiszen a t ö r t é n e l m i t i p o l ó g i á k n a k is m e g v a n a saját l o g i k á j u k . U g y a n a k k o r az is b i z t o s , hogy a m i t tegnap, m a és a k ö z e l j ö v ő b e n n e m z e t n e k m o n d u n k , az — l e g a l á b b is ' h a g y a t é k , örökség, tradíció' é r t e l m é b e n — v a l a m i olyan jegy, ami e g y s z e r s m i n d a ' n e m z e t ' p a r t i k u l á r i s t ö r t é n e l m i m e g h a t á r o z á s á n á l á t f o g ó b b a n é r v é n y e s , és e b b e n az é r t e l e m b e n v a l a m i f é l e specifikus fejlődésbeli s a j á t o s s á g és k ü l ö n b ö z ő s é g k i f e j e z ő d é s e k é n t összes m á r említett k ö v e t k e z m é n y é v e l e g y ü t t f e n n fog m a r a d n i . Ebből k ö v e t k e z ő e n ú g y vélem, h o g y n e m s z é g y e n , hanem egész egyszerűen éppen természetes, bármiféle társadalomtudományi gondolkodásban a x i o m a t i k u s a n paradigm a t i k u s dolog, h o g y m a g á b a n a g o n d o l k o d á s b a n gyöker e k ről — adott esetben pedig t e g n a p r ó l s m á r ó l lévén szó, t ö r ténelmi n e m z e t m e g h a t á r o z t a g y ö k e r e k r ő l , h a g y a t é k r ó l és h a g y o m á n y r ó l — beszéljünk. Hiszen t u d o m á n y f i l o z ó f i a i és t u d o m á n y történeti tény, h o g y m a g u k a p a r a d i g m a t i k u s f e l i s m e r é s e k s e m v e t ő d n e k fel m á s k é n t a g o n d o l k o d á s számára, m i n t t ö r t é n e l m i l e g p a r t i k u l á r i s hic et nunc v i s z o n y o k b ó l alakult k i f e j e z ő d é s e k k é n t és f o g a l m i a s í t á s o k k é n t . M e r t az e m b e r i s é g mindig ö k o n o m i k u s . Soh a s e m v e t fel értelmetlenségeket; s o h a s e m vet fel olyasmit, a m i ott és a k k o r ab ovo felesleges lenne. A z emberiség m i n d i g azt g o n d o l j a végig — k o n k r é t e m b e r e k b e n és c s e l e k m é n y e k b e n m e g j e l e n í t v e persze —, a m i b á r m i f é l e legalább vélt haszonnal, i d ő s z e r ű s é g g e l vagy s z ü k s é g s z e r ű s é g g e l r e n d e l k e z i k . K ö v e t k e z é s k é p p e n m é g az is e l g o n d o l h a t ó , h o g y ilyen és h a sonló m ó d s z e r t a n i m e g a l a p o z ó k é r d é s e k r ő l p é l d á u l az a n g o l , francia, n é m e t vagy a m e r i k a i t u d o m á n y o s s á g n a g y vitákat n e m folytatott. Ennek p e r s z e meglehet a maga k ö z v e t l e n oka. Jelesül,

148

[1991]

BlBÓ ISTVÁNnal s z ó l v á n , o r g a n i k u s t ö r t é n e l m i f e j l ő d é s ü k b ő l f a k a d ó a n v o l t a k b i z o n y o s e v i d e n c i á k , amik é p p e n o r g a n i k u s m i v o l t u k m i a t t s o h a s e m v o n a t t a k k é t s é g b e , tehát e g é s z e g y s z e r ű e n n e m k é n y s z e r ü l t e k a r r a , h o g y t e o r e t i k u s reflexió t á r g y á v á t é t e s s e n e k . S h a ez esetleg így v a n , a k k o r m i ebből a s z e m p o n t b ó l , ú g y tetszik, e l t é r ő h e l y z e t b e n v a g y u n k , é s ebben az é r t e l e m b e n t á r s a d a l m i g o n d o l k o d á s u n k alapjait ilyen s z e m s z ö g b ő l és é r t e l e m b e n is s z ü k s é g e s m é g v é g i g g o n d o l n u n k .

SOLT

BÍRÁLATI VÉLEMÉNY KORNÉL A JOG, A VALÓSÁG ÉS A NYELV (1992) CÍMŰ DOLGOZATÁRÓL*

N a g y f o r m á t u m ú é r t e k e z é s fekszik előttünk, s b á r m e s s z e m e n ő e n nyitott, alakuló, a j ö v ő kihívásaira válaszolni k é s z életmű e d d i g i ö s s z e g e z é s e mai v i t á n k tárgya, e b b e n egy k ö z e l fél é v s z á z a d o s s z a k m a i életút t a n ú s á g a és t a n u l s á g a rejtezik. *

T u d j u k s hideg t á r g y i l a g o s s á g g a l m e g is kell f o g a l m a z n u n k , h o g y a t u d o m á n y — é p p e n mert sajátszerű egyneműségének köszönhetően m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t é vált az e m b e r i c s e l e k v é s egyéb v o n a t k o zásaitól — ö n m a g á b a n n e m erkölcsi v o n z a t ú jelenség. Az é r t e k e z é s b e n ezért aligha s z a b a d mást l á t n u n k , m i n t a m i kellő e l v o n a t k o z t a t á s ú elméleti á l t a l á n o s s á g b a n kifejezve t é r t ő l és i d ő t ő l is f ü g g e t l e n e d ő e g y e t e m e s t a n u l s á g o t h o r d o z . M é g i s , mert t u d v á n t u d j u k , h o g y hol és m i k o r élünk, s n a p j a i n k b a n é p p e n egy o r s z á g , egy h a j d a n s z e l l e m i e k b e n is az e u r ó p a i s á g m e g h a t á r o z ó és a l a k í t ó vonásait hordozó közép-európai régió önazonosságának intellektuális r e k o n s t r u k c i ó j a (és benne s a j á t , s z e m é l y e s é n ü n k e r k ö l c s i ú j r a é p í t é s e ) a tét, n e m t u d o k és n e m is k í v á n o k e l f e l e d k e z n i a r r ó l , h o g y az elénk h e l y e z e t t m ű b e n e g y megélt, m e g s z e n v e d e t t , v é g s ő ü z e n e t é b e n és n é k ü n k szóló t a n u l s á g á b a n m é g i s g y ő z e d e l m e s életpálya m o n d a n i v a l ó j a rejtőzik. E z é r t n é h á n y u t a l á s erejéig e n g e d t e s s é k m e g a s z e m é l y e s h a n g v é t e l is.

Akadémiai doktori értekezés 1994 januárjában született hivatalos bírálatából.

150

[1994]

SCHOLTZ KORNÉL m á r í g é r e t e s p á l y a k e z d ő , egy m a is m é r v a d ó s t a n u l s á g g a l o l v a s a n d ó é r t e k e z é s s z e r z ő j e , MoÓR GYULÁnak i m m á r h á r o m é v e t a n á r s e g é d e v o l t a k k o r , a m i k o r t ö r t é n e t e s e n én s z ü l e t t e m . Sőt, a m e s t e r é n e k m é l y tisztelettel d e d i k á l t p é l d á n y — jelenleg s a j á t g y ű j t e m é n y e m b e n 1 — arról t a n ú s k o d i k , h o g y p r o f e s s z o r a é r d e k l ő d é s s e l s z é l j e g y z e t e l t e , olvasta. T ö r t é n e t e s e n a l i g k e z d t e m iskolába járni, a m i r e a n n a k a s z e l l e m n e k — a k á r é v e z r e d b e n , é v s z á z a d b a n , v a g y a k á r é v t i z e d b e n is m é r j ü k —, a m e l y i k v i g y á z ó s z e m é t N y u g a t r a v e t v e a m a g y a r s á g jövőjét e u r ó p a i s á g á b a n k e reste, b e f e l l e g z e t t . F e n y e g e t e t t s é g jött: ú j b a r b a r i z m u s , O k t o g o n o n a k a s z t ó k és m i c i s a p k á s t á r s u t a s o k k o r a . O l y a n o k p y r r h u s i g y ő z e l m e , a k i k g y ű l ö l t é k a kincset, a m i r e itt b u k k a n t a k . A k i k n e k ázsiai d e s p o t i z m u s b a n f o g a n t m e g b í z a t á s a e g y e t l e n c s i g a h á z a t sem tűrhetett meg e szovjetektől lerohant térségben: egyetlen csigaházat sem, melyben p e d i g — távoli, de szemléletesnek remélt p é l d á v a l é l v e — v a l a h a e g y az a k k o r i t r i u m f á n s o k s z e m é b e n k e g y v e s z t e t t é vált, e z é r t l e m o n d a t o t t kölni p o l g á r m e s t e r (akit utóbb a m á s o d i k világégést követő talpraállás, német újjászületés s véle az e u r ó p a i a z o n o s s á g e g y i k l e g f o n t o s a b b t é n y e z ő j e k é n t i s m e r t m e g a v i l á g , s m o s t h a d d á r u l j a m m á r el, h o g y KONRAD ADENAUER k a n c e l l á r r a g o n d o l o k ) ú g y s z ó l v á n n y u g a l o m b a n és b i z t o n s á g b a n , az o t t a n i b a r b á r s á g t ó l , a n á c i z m u s p u s z t í t á s a i t ó l n a g y f o k ú belső é s külső függetlenedésben húzhatta meg akkoriban m a g á t . Itt, n á l u n k , l e p u s z t u l t t e h e t s é g ű e g y k o r i t a n á r s e g é d e k k e z d t e k u r a l g a n i . A l k o t ó e r e j ü k teljében l é v ő e g y k o r i p r o f e s s z o r a i k n a k , hajdani demonstrátor társaiknak pedig — minthogy korszerűtlenné v á l t a k , h i s z e n a s z e l l e m e g y s z e r r e a r i s z t o k r a t i k u s é s d e m o k r a tikus é r t é k e i r e m a r a d t a k i n k á b b f o g é k o n y a k — k é n y s z e r ű e n ez ú j m i c i s a p k á s o k h o z kellett k é r v é n y e k k e l f o l y a m o d n i u k , h o g y l e g a l á b b a jogi k ö n y v é s z e t , a b i b l i o g r á f i a g á l y a p a d j á n t e n g ő d v e életben s b e t ű k ö z e i b e n m a r a d h a s s a n a k . K o r á b b a n k ö z ö s n e k h i t t é r t é k e k k é j e s e n őrült t a p o s á s á v a l így m é l y e d t e k s z a k a d é k o k k o r t á r s a k k ö z é is. így e s h e t e t t , h o g y a valaha m é g n é m e t ü l író, j a p á n r a f o r d í t o t t VAS TIBOR k e r ü l j ö n a z egyik, s o l y a n ó r i á s o k , m i n t CSEKEY, WEIS v a g y BlBÓ ISTVÁN, BÖLÖNY v a g y SZABÓ JÓZSEF 1

Vö. Aus dem Nachlaß von Julius Moór Gyula hagyatékából hrsg./szerk. Varga Csaba (Budapest: ELTE „Comparative Legal Cultures" Project 1955), Anhang/Függelék, 149. és köv. o. [Philosophiae Iuris],

A jog, a v a l ó s á g és a n y e l v

151

a m á s i k o l d a l r a . M i t u d j u k , s ők is t u d t á k , h o g y h a l á l t á n c volt ez. N e m c s a k túlélésért, de a j ö v ő , az e m b e r s é g m e g n y e r é s é é r t is. Ki-ki s z a b a d o n , m a g a d ö n t h e t e t t abban, h o g y m i t választ. D e válasza d á s i s z a b a d s á g a m e g l e h e t ő s e n l e s z ű k ü l t . Alig volt t ö b b , m i n t : r o n g g y á t a p o s s a - e m a g á t , v a g y a bibliai LÁZÁRok m e g p r ó b á l t a t á s a i t m a g á r a vállalja, h o g y n a p i a l á z o t t s á g á b ó l é s a l á z a t á b ó l m é g i s éthosz, m ú l t b ó l h o z o t t értékek ő r z é s e k e r ü l j ö n k i g y ő z t e s e n ? M i t is t e h e t e t t e k k o r i b a n a k ö z e m b e r ? M e g h ú z ó d o t t . D e tette d o l g á t . S h a MOÓR GYULÁhoz méltó t a n í t v á n y volt, a k i a bölc s e l k e d é s t , e l m é l e t i ívű m a g y a r á z a t o k k e r e s é s é t t u d t a d o l g á n a k , ú g y tette is. N o h a SCHOLTZ KORNÉL n e v e k é n y s z e r ű v á l t o z t a t á s n é l k ü l n e m j e l e n h e t e t t m e g többé, s n e m k ö z ö l t é k i m m á r egyetlen í r á s á t sem. V i s s z a t é r v e a s z e m é l y e s h i v a t k o z á s r a : a d d i g , a m í g k i s i s k o l á s b ó l t ö r t é n e t e s e n p á l y a k e z d ő j o g f i l o z ó f u s s á n ő t t e m , SOLT KORNÉL m i n d v é g i g h a l l g a t n i k é n y s z e r ü l t . Bírói h i v a t á s t v á l a s z t o t t , c s a l á d o t a l a p í t o t t , l e g n a g y o b b szellemi t e l j e s í t m é n y e m é g s e m lehetett több, m i n t saját b ú v ó p a t a k j á b a n t ú l é l n i e a b a r b á r s á g tobz ó d á s á t . M é g i s t u d t a , b i z t o n s s z i l á r d a n t u d t a : az e m b e r n e k , ha e r k ö l c s i lény, m i n d a n n y i u n k k ö z ö s é p í t m é n y é h e z h o z z á kell járulnia legalább s a j á t téglájával. Társította h á t p o l g á r i b í r ó i t u d á s á t és f i n o m e l e m z é s e k iránt m e g m u t a t k o z ó f o g é k o n y s á g á t r é g i v o n z a l m á v a l a l o g i k a i r e k o n s t r u k c i ó iránt. A m i n t p e d i g az e m b e r n y ű v ő SZTÁLINi á m o k f u t á s h a z a i u t á n z a t a j e l l e m p r ó b á l ó d i k t a t ú r á v á szel i d ü l t , m e g t ű r t cikkecskék s rövid e s z m e f u t t a t á s o k m e g j e l e n t e t é s é v e l lassan, s z i n t e é s z r e v é t l e n ü l , konok k ö v e t k e z e t e s s é g g e l mégis m e g t e r e m t e t t e M a g y a r o r s z á g o n azt, a m i v e l t é r s é g ü n k o r s z á g a i n a k t ú l n y o m ó h á n y a d a a d ó s m a r a d t . A joglogika volt ez, p o n t o s a b b a n : a m o d e r n d e o n t i k u s l o g i k á n a k formális s z i m b ó l u m r e n d s z e r r e l jogi t á r g y r a a l k a l m a z o t t v á l t o z a t a . A s z o v j e t e k t ő l uralt e g é s z b e h e m ó t b i r o d a l o m b a n — n é h á n y l e n g y e l és cseh m e g á t a l k o d o t t o n k í v ü l — ez k i z á r ó l a g SOLT KORNÉLnak sikerült. M i n d e n k i m á s b e l e b u k o t t . P o n t o s a b b a n : m i n d e n k i m á s t beleb u k t a t t a k . í g y j á r t a m én is. S a hazai h e l y z e t r e talán j e l l e m z ő : alig e g y é v t i z e d e m é g azon m e r e n g h e t t e m k e s e r ű e n friss b a r á t a i m m a l , a joglogikát s z á z a d u n k b a n m e g ú j í t ó a r g e n t i n k l a s s z i k u s o k k a l , CARLOS E. ALCHOURRÓNnal és EUGENIO BULYGINnel a f i n n o r s z á g i T u r k u k a t e d r á l i s a k ö r ü l b ó k l á s z v a éjszaka, h o g y v o l t a k é p p e n mi is rejtőzhet a diktátorok ízlésvilágában? Hiszen a történetesen Argent í n á b a n h a t a l m a t elorzó t á b o r n o k o k ú g y v é l t é k : kezes b á r á n y u k a

152

[1994]

logika. N á l u n k v i s z o n t aligha é l h e t t e meg a n a p o t bármi, a m i eltért a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i á n rendes t a g s á g r a é r d e m e s í t e t t FOGARASI BÉLA csekély t e h e t s é g szerinti materialista dialektikájától. Ha lett volna s z i g e t az ázsiai b a r b á r s á g i t t h o n i t o b z ó d á s á b a n , ha a régi virtus őrizői b á r h o l e n y h h e l y e t t a l á l h a t t a k volna — és A k a d é m i á n k b i z o n y o s a n n e m vált i l y e n n é a k k o r i b a n —, úgy a f o r m á l i s joglogikában (mely a világ s z e r e n c s é s e b b h e l y e i n is c s u p á n a z '50es é v e k d e r e k á n i n d u l t f e j l ő d é s n e k s a '60-as é v e k b e n k i t e l j e s e d v e c s ú c s p o n t j á t azóta s e m h a l a d t a m e g ) SOLT KORNÉLt a p á l y a f u t á s á b ó l ismert h i h e t e t l e n s z o r g a l m a és e l e m z ő k é s z s é g e m á r biz o n y á r a m e s s z e f ö l d ö n ismert előfutárrá, i s k o l a t e r e m t ő m e s t e r r é a v a t h a t t a volna. Ehelyett M a g y a r o r s z á g o n lett k u l t ú r a c s i n á l ó v á , a l k a l m a z o t t l o g i k á b a n . Jogi g o n d o l k o d á s u n k b a n i r á n y z a t o t alapozott m e g , s m i n d e közben k ü l f ö l d i e r e d m é n y e k e t tolmácsolt kritikai éllel és a l k o t ó a n , n e m z e t k ö z i színtéren p e d i g saját felismeréseivel formált m á i g zajló v i t á k a t . A z elmúlt n e g y v e n év h a t á s a k é n t ö s s z e f ü g g ő t u d o m á n y t e r ü letek, s z e m l é l e t m ó d o k , h a g y o m á n y o k és m e g k ö z e l í t é s e k p u s z t u l tak ki M a g y a r o r s z á g o n — ú g y s z ó l v á n m a r a d é k t a l a n u l . E g y mind e n h a t ó államból k i i n d u l ó á l l a m j o g váltotta fel az a l k o t m á n y i n é z ő p o n t o t . N e m z e t i j o g t ö r t é n e t ü n k is c s a k n e m egészében e l t ű n t ( h a j d a n i m e s t e r e i v e l e g y e t e m b e n ) , hogy l a t i n m ű v e l t s é g híján ö n m a g u k a t n e v e l ő s z e g é n y r e m é n y t e l e n u t ó d o k t ö r t é n e l e m gyan á n t ú g y s z ó l v á n m á i g kizárólag a német és m a g y a r n y e l v e n (is) m e g k ö z e l í t h e t ő l e g e s l e g ú j a b b k o r e s e m é n y e i n n y o m t a t ó lóként ö n n ö n g o n d o l a t a i k k ö r ü l f o r o g v a m e r e n g j e n e k . Ha tehát a t á r s a d a l o m t u d o m á n y i g o n d o l a t r o m l á s a ellenére a logikai g o n d o l a t a m a g a összes elvi s z i g o r ú s á g á v a l együtt m i n d e z e k ellenére életre kelhetett, ú g y ez n á l u n k e l s ő d l e g e s e n SOLT KORNÉL é r d e m e . *

Közel száz k ö z z é t e t t m ű u t á n , igencsak v a s k o s két kötetben összef o g v a mintegy n e g y e d s z á z s z e r z ő i ívnyi t e r j e d e l e m b e n A jog, a valóság és a nyelv címen n y ú j t o t t be a s z e r z ő d i s s z e r t á c i ó k é n t a joglogika köréből vett t a n u l m á n y t . Ebben a c í m ö s s z e t e t t s é g é n e k m e g f e l e l ő h á r o m fejezet veszi s z e m ü g y r e a j o g s z a b á l y o k a t , a valós á g o t , v a l a m i n t a nyelvet, m i n t a jogi s z a b á l y o z á s t á r g y á t és esz-

A j o g , a v a l ó s á g és a n y e l v

153

k ö z é t . M a j d h á r o m további fejezet szól a jogi m e g h a t á r o z á s r ó l ( m i n t a valóságra vetített jogi szabályozás sajátos n y e l v i mego l d á s á r ó l ) , a j o g a l k a l m a z á s ö s s z e t e t t s é g é r ő l (jogi, logikai és nyelvi e l e m z é s tükrében, u g y a n a k k o r lételméleti k ö v e t k e z t e t é s s e l ) , végül p e d i g — b i z o n y o s é r t e l e m b e n fejtegetései ö s s z e g z é s e k é n t — a jogellenes jogról (fogalmi, n y e l v i és logikai g o n d o l h a t ó s á g á r ó l s k o n s t r u á l h a t ó s á g á r ó l ) . F ü g g e l é k k é n t pedig s a j á t logikai v i l á g k é p é t vetíti egybe a k l a s s z i k u s f o r m a l i s z t i k u s LEIBNIZi v i l á g k é p p e l . I r o d a l o m j e g y z é k é b e n saját m u n k á s s á g á n a k felsorolásán t ú l mintegy h á r o m s z á z m ű bibliográfiai leírását találja m e g az o l v a s ó . R o p p a n t p r o b l é m a g a z d a g s á g o t takar ez a felsorolás. A jogszab á l y o k kapcsán á t f o g ó e l e m z é s e k e t k a p u n k a k a t e g o r i k u s és kondicionális, v a l a m i n t a p a r a n c s o l ó , tiltó és e n g e d ő t í p u s ú norm á k r ó l . A m ű gerincén v é g i g v o n u l a máig a k t u á l i s p r o b l e m a t i k a a n o r m á k közötti ü t k ö z é s l e h e t ő s é g é r ő l s lét és legyen k e t t ő s s é g é r ő l . A n n a k k a p c s á n , h o g y a v a l ó s á g r ó l szól, k í s é r h e t j ü k a s z e r z ő term é k e n y g o n d o l a t a i t az e l e m e k , tények és h a l m a z o k f o g a l m i f e l f o g á s a , léttörvény, létezési m ó d , s z a b á l y o z á s i időbeli v i s z o n y o k és a z e m b e r i a k t u s o k r a t ö r t é n ő korlátozottság m a g y a r á z a t á b a n . A n n a k k a p c s á n , h o g y a n y e l v i v o n a t k o z á s t b o n c o l g a t j a , súlyp o n t t a l elemzi h a t á r o z o t t s á g és h a t á r o z a t l a n s á g kérdését, e z u t ó b b i s z ü k s é g k é p p e n i s é g é t és k ö v e t k e z m é n y r e n d s z e r é t (mely utóbbi, m i n t t u d j u k , i m m á r a joggal k a p c s o l a t o s v á r a k o z á s a i n k a t is d ö n tően formálja). Látszólag k i t é r ő t tesz a jogi m e g h a t á r o z á s és a j o g a l k a l m a z á s területére, á m m i n d k é t k i r á n d u l á s p é l d a s z e r ű biz o n y í t á s n a k b i z o n y u l . Kifejtését a jogellenes jog p r o b l e m a t i k á j á n a k b o n c o l g a t á s á v a l folytatja: m e g v i z s g á l j a a j o g e r ő s ítélet jogelleness é g é n e k p a r a d o x i k u s fogalmi feltételezését, körüljárja a s z o k á s j o g s a j á t o s k é r d é s b o k r á t , majd á t t e k i n t i a desuetudo

intézményét.

*

L e n y ű g ö z ő s z á m o m r a a belső fejlődésnek az a logikája, a m e l l y e l SOLT KORNÉL a joglogika f o r m á l i s felfogásához, ezen b e l ü l a jogi m o z g á s f o l y a m a t o k formalizált logikai á b r á z o l á s á h o z való töretlen r a g a s z k o d á s a mellett az e l m ú l t évtizedek s o r á n d i n a m i z á l t a a jogról elméletileg alkotott k é p é t . M í g írásaiból k i t ű n ő e n k o r á b b a n s z á m á r a a jog i n k á b b statikus állapotok e g y m á s r a k ö v e t k e z é s e és ebből a d ó d ó h a l m a z a volt, m o s t e g y r e i n k á b b d i n a m i k u s s á , a szó

154

[1994]

lételméleti é r t e l m é t k ö z e l í t ő e n f o l y a m a t s z e r ű v é v á l t o z o t t . Míg írásaiból k i t ű n ő e n s z á m á r a k o r á b b a n a jog i n k á b b s z i g o r ú f o g a l m i v á z z a l r e n d e l k e z ő n e k és p o n t o s a n k ö r ü l h a t á r o l h a t ó j e l e n t é s ű n e k t ű n t , m o s t e g y r e i n k á b b s z ó r ó d o t t á , c s u p á n m e z ő s z e r ű e n ábrázolh a t ó j e l e n t é s ű v é v á l t o z o t t . M í g írásaiból k i t ű n ő e n k o r á b b a n inkább ú g y tűnt, m i n t h a s z á m á r a a j o g b a n egy e l e v e m e g h a t á r o z o t t tart o m á n y és j e l e n t é s s z a b n á m e g m i n d e l ő r e m i n d a z t , a m i a jogból a j o g i n a k m o n d o t t g y a k o r l a t b a n — ú g y m o n d — k ö v e t k e z i k , és ebből fakadóan a logika nemcsak egyszerűen leírná, de egyszersmind előrelátná s e l e v e m e g is h a t á r o z n á azt, a m i e z e k s z e r i n t m á r a jog e l ő f e l t e v é s e i b e n és a d o t t s á g a i b a n is e l e v e b e n n e r e j t e z e t t , most e g y r e i n k á b b e g y f a j t a b e k ö v e t k e z é s , v a g y i s a l t e r n a t í v d ö n t é s i helyz e t b e n m e g e j t e t t v á l a s z t á s az, a m e l y r ő l s a m e l y n e k e r e d m é n y e i r ő l u t ó l a g b e s z á m o l u n k , s m i n t h a m i n d e b b e n a logika s z e r e p e most e g y r e i n k á b b k i z á r ó l a g arra k o r l á t o z ó d n é k , h o g y l e g a l á b b u t ó l a g f e l i d é z z ü k , m a j d ö s s z e f ü g g é s e i b e n leírjuk, h o g y m i k é n t is történh e t e t t m e g az, a m i v a l ó j á b a n m e g t ö r t é n t . Logikai m e g k ö z e l í t é s e , s z e m l é l e t m ó d j a , é t h o s z a és s z i m b o l i k u s a p p a r á t u s a v á l t o z a t l a n m a r a d t . U g y a n a k k o r az, a m i g o n d o l k o d ó i f e l i s m e r é s e i n e k f e j l ő d é s é b e n b e k ö v e t k e z e t t , az e l ő b b i e k b e épült bele. Ezért é r z e m ú g y , h o g y SOLT KORNÉL elméleti é p í t k e z é s é n e k csúcspontja ma részben a fogalmi határozatlanság, részben a jogellenes jog p r o b l e m a t i k á j á n a k k i f e j t é s é b e n lelhető fel. Régről i s m e r t m ó d s z e r t a n i elv, hogy k ü l ö n f é l e e l m é l e t i m a g y a rázatok látszólagos ellentmondásai esetén elsőként kiindulópontjaikra kell r á k é r d e z n ü n k , h i s z e n még e g y e g y é r t e l m ű n e k tetsző f o g a l m i k i f e j e z é s is eltérő m ö g ö t t e s f e l f o g á s o k a t t a k a r h a t . Mint i s m e r e t e s , Towards a Realistic Jurisprudence című k ö n y v é b e n ALF ROSS m á r f é l é v s z á z a d d a l e z e l ő t t a j o g á s z s á g o t m e g o s z t ó elvi k ü l ö n b s é g e k , f o g a l m i k e t t ő s s é g e k javarészét k é r d é s f e l t e v é s e i k p o n t a t l a n s á g á n a k , e l t é r ő m i v o l t á b a n nem t u d a t o s í t o t t f o g a l m i alapjaiknak t u d t a b e . 2 Eltérő m e g k ö z e l í t é s e k m ö g ö t t v a l ó b a n g y a k r a n eltérő l á t á s m ó d , eltérő é l m é n y áll, és e b b ő l f a k a d ó a n a háttére l t é r é s e k n e k is e l t é r ő f o g a l m i a s í t á s felel m e g . Az e l ő d ő k n y o m á n járva v a g y a m e g v i t a t h a t ó s á g b e h a t á r o l t s á g a okából a z o n b a n ez g y a k r a n n e m t ö r t é n i k m e g , így az a z o n o s f o g a l m i a s í t á s b a n ü t k ö z ő 2

Alf Ross Towards a Realistic Jurisprudence A Criticism of the Dualism in Law (Copenhagen: Munksgaard 1946), 13. o.

A jog, a v a l ó s á g és a

nyelv

155

eltérő nézőpontok olykor feloldhatatlan vitákba torkollanak, ami a r é s z t v e v ő k e t is k ö n n y e n e g y m á s t k ö l c s ö n ö s e n t a g a d ó á l l á s p o n tokba, iskolák szélsőségébe taszítja — ahelyett, hogy ü t k ö z é s ü k valóságos okát vizsgálnák. M á r pedig, m i n t tudjuk, a logikai e l e m z é s m i n d i g s a r k í t o t t . P o n t o s a n e s a r k í t o t t s á g világít rá a n n a k hallatlan fontosságára, hogy s z ű k m a r k ú a n pontos meghatározás o k k a l éljünk, a m i k o r olyan kérdéseket t á r g y a l u n k , m i n t — péld á u l m i a jogi n o r m a - k o l l í z i ó ? L á s s u k csak: e l l e n t m o n d á s e z ? Ü t k ö z é s ? És n o r m á é ? A j o g b a n ? L e g y ü n k p o n t o s a b b a k : m i t é r t ü n k itt n o r m á n ? A n n a k s z ö v e g é t ? K i f e j e z é s é t ? V a g y j e l e n t é s é t ? És ez u t ó b b i n á l kitől, m i k o r , m i l y e n ö s s z e f ü g g é s b e n , m e l y célból a d o t t j e l e n t é s é t ? És mit é r t ü n k itt e l l e n t m o n d á s o n ? H i s z e n ha n e m is k o r á b b r ó l , l e g a l á b b JOSEPH RAZ g y a k o r l a t i l o g i k á j a óta t u d j u k , h o g y e l l e n t m o n d á s o k t ö b b n y i r e n e m d o l g o k b a n , h a n e m b e n n ü n k , é r t e l m i r e k o n s t r u k c i ó i n k b a n és r e p r e z e n t á c i ó i n k b a n r e j l e n e k , 3 így h á t fel k e l l t e n n ü n k itt is a k é r d é s t : amit e l l e n t m o n d á s n a k m o n d u n k , v o l t a k é p p e n k i n e k , miről, m i l y e n ö s s z e f ü g g é s b e n , m e l y e r ő v e l é s miféle a u t o r i t á s s a l a d o t t v é l e k e d é s é b e n rejlik? És v é g ü l : m i t é r t ü n k itt j o g o n ? V a l a m i f é l e m e r ő s z ö v e g e t ? E n n e k a d o t t e l ő f e l t e v é s e k b ő l k i i n d u l ó formális rekonstrukcióját? Vagy valamely doktrína nevében adott magyarázatát? A v a g y társadalmilag érvényesülő rendet? A kérdést általános m ó d s z e r t a n i jelentőségűnek vélem, a m i ennek megfelelően különösebb indoklás n é l k ü l felvethető. Mégis, a szerző m ű v é b e n különösen az gondolkoztat meg: vajon m i indok o l j a , h o g y m í g a f e l é p í t é s é b e n és m ű k ö d t e t é s é b e n e g y a r á n t s z e m lélt jog o l y a n t e o r e t i k u s a i , m i n t SOMLÓ BÓDOG v a g y HANS KELSEN, a z t á l l í t j á k c s u p á n : e l l e n t m o n d á s l e h e t ő s é g e a „ j o g r e n d b ő l " , illetőleg a „ n o r m a t í v r e n d b ő l " k i z á r t , 4 SOLT KORNÉL az e l ő b b i e k t e r m i n u s a i t m a g y a r r a f o r d í t v a és s a j á t e l m é l e t i k i f e j t é s é b e n é r t e l m e z v e visszatérően csakis „rendszerről", „jogrendszerről" beszél.5

3

JOSEPH R A Z véleményéről lásd 'Az ellentmondás természete' [1987] a jelen kötetben. 4 Solt Kornél A jog, a valóság és a nyelv [doktori disszertáció] [gépirat], 64. és 67.o. 5 Hasonlóképpen n e m kielégítően tisztázott számomra, hogy mit is jelent voltaképpen a „jogellenes", „tartalmilag ellentétben áll" kifejezése a „jogellenes jog" problematikájának kifejtésénél (332.0.).

156

[1994]

P o n t o s a n e z é r t érzem h e l y e n k é n t z a v a r ó n a k , é p p e n a f e n t i fog a l m i előfeltételi tisztázás e l é g t e l e n s é g é t elősegítetnek, h o g y SOLT KORNÉL — m e g s z o k o t t stílusa és é r t e k e z ő é r v e l é s m ó d j a s z e r i n t — n e m választja szét, nem k ü l ö n í t i el e g y m á s t ó l azokat a részeket, a m i k o r — e g y f e l ő l — az o l v a s ó t a szerzői p r o b l e m a t i k á b a b e v e z e t i s az általa javasolt fogalmi m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e k e t megejti, bírálólag b e m u t a t v a m á s o k fogalmi m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e i t , v a l a m i n t a m i k o r — másfelől — v o l t a k é p p e n i saját elméletét b e m u t a t j a , kifejti és összegzi. M á s k é n t szólva: a s z ö v e g b é l i tagoltság híján d i d a k t i k a i g o n d o s s á g a f e l o l d ó d i k elméleti t e l j e s í t m é n y é b e n , és v i s z o n t . K ü l ö n ö s e n s a j n á l o m ezt a z é r t , mert e g é s z é b e n és r é s z e i b e n A jog, a valóság és a nyelv címen e l é n k tárt é r t e k e z é s n e m c s a k e g y következetes g o n d o l k o d ó i é l e t p á l y a e d d i g i ö s s z e g z é s e és h a z a i t u d o m á n y o s f e j l ő d é s ü n k b e n p á r a t l a n u l sikeres kísérlet a n n a k elérésére, h o g y a logikai megközelítés k u l t ú r á j á t jogi g o n d o l k o d á s u n k b a n m e g t e r e m t s e . B á r m e n n y i r e a z elérhető l e g t ö b b is ez, m é g i s , egys z e r s m i n d m á s t és többet is látok b e n n e . És ez utóbbi a g o n d o l k o d ó i t e l j e s í t m é n y oldaláról t e k i n t v e — ha egyáltalán a f o k o z á s n a k lehet még é r t e l m e — még jelentősebb tett. Arra a t e l j e s í t m é n y r e g o n d o l o k , a m i t M ü n c h a u s e n b á r ó l e g e n d á s trouvaille-ával szokt u n k p é l d á z n i , s ez nem m á s , m i n t a g o n d o l h a t a t l a n n a k ö n m a g a eszközeivel g o n d o l h a t ó v á tétele. E s e t ü n k b e n : az e l m é l e t beteljesülése azáltal, h o g y saját e s z k ö z e i v e l m a g y a r á z a t a t á r g y á v á téteti azt, a m i az e l m é l e t e n kívül áll, mert elméletellenes. O l y a s m i t von elméleten b e l ü l r e , amit k o r á b b a n s z o k á s o s a n nemcsak e l m é l e t t ő l i d e g e n n e k g o n d o l t a k : feltehetetlennek, e l l e n s é g e s n e k és k i z á r ó n a k ; d e amiről e g y e n e s e n úgy vélték, hogy — v é g s ő k ö v e t k e z m é n y e i b e n — m á r - m á r az elmélet relevanciáját, a l k a l m a z h a t ó s á g á t és h e l y é n v a l ó s á g á t is fenyegeti. M á r pedig ha e g y ilyen t e r e m t ő találk o z á s mégis létrejön, úgy ez a z t jelenti, h o g y a s z ó b a n f o r g ó elmélet ö n m a g á b a n h a l a d t a meg ö n m a g á t — a n é l k ü l biztosítva ú j t í p u s ú v á l a s z l e h e t ő s é g e t a k ü l v i l á g n a k , hogy e g y s z e r s m i n d s z ü k s é g k é p p e n m e g s e m m i s í t e t t e volna k o r á b b i ö n m a g á t . E s e t ü n k b e n p o n t o s a n e r r ő l v a n szó. A k k o r u g y a n i s , a m i k o r SOLT KORNÉL s z á m í t á s b a v e s z e x t r a - k o n c e p t u á l i s g o n d o l k o d á s i s g o n d o l a t k ö z l é s i lehetőségeket; 0 a m i k o r l e g j o b b jelenkori o x f o r d i és kaliforniai a n a l i t i k u s nyelvfilozófiai h a g y o m á n y o k r a e m l é k e z t e 6

Uo„ 230.o.

A jog, a v a l ó s á g és a

157

nyelv

tőén l o g i k a i k i f e j t é s é b e építi a n n a k t a n u l s á g á t , b o g y a n y e l v i biz o n y t a l a n s á g és s z ó r t s á g — a m e n n y i b e n e g y s z e r f e n n á l l ( m á r pedig t u d j u k , hogy fennáll) — a bizonytalannak s szórtnak bizon y u l t n y e l v e s z k ö z e i v e l n e m k ü s z ö b ö l h e t ő ki, h i s z e n az u t ó b b i is az e l ő b b i s a j á t s z e r ű s é g é b e n o s z t o z i k ; 7 a m i k o r — MOÓR GYULA é s HANS KELSEN n y o m á n , d e m ó d s z e r t a n i k e r e t é b e n eltérő, m e r t logikai ö s s z e f ü g g é s b e n — elfogadja és elemzési tételként é r v é n y e s í t i annak belátását, h o g y a jogalkalmazónak a k ü l ö n b ö z ő lehetséges j o g é r t e l m e z é s i e s z k ö z ö k k ö z ö t t i v á l a s z t á s a „ k í v ü l esik a l o g i k a b i r o d a l m á n " ; 8 vagy a m i k o r — v é g ü l — eljut z á r ó következtetés é h e z , n e v e z e t e s e n : „ n e m j o g e l l e n e s " a „ j o g e l l e n e s jog", m i v e l — és f i g y e l j ü n k itt é r v é r e , h i s z e n t u d o m á n y o s v i t á k b a n a l e g m e részebb, legúttörőbb megállapítások olykor banálisan e g y s z e r ű g o n d o l a t i k é p z ő d m é n y e k b e n f e j e z ő d n e k ki — e g y e s m e g n y i l v á n u l á s a i belül, m á s o k p e d i g k í v ü l v a n n a k a jog k ö r é n ; 9 n o s , m i n d e z e n jelzett és jelzetlen e s e t e k b e n SOLT KORNÉL e g y i l y e n , ö n m a g á n ö n m a g a eszközeivel g y ő z e d e l m e s k e d ő joglogikai k o n c e p c i ó n a k a d t e o r e t i k u s kifejtést. *

SOLT KORNÉL A jog, a valóság és a nyelv c í m e n b e n y ú j t o t t d i s s z e r tációja h a z a i t u d o m á n y o s s á g u n k b a n ú t t ö r ő j e l e n t ő s é g ű e l m é l e t i vállalkozás összegezése, mely iskola a l a p o z á s r a s önálló i r á n y z a t építésére egyaránt alkalmas. Témaválasztása időszerű. Kifejtése egymásra épülően következetes, belső logikával s külső kontroll kellő m é r t é k é v e l i n d o k o l t . I r o d a l o m i s m e r e t e r e n d k í v ü l s z é l e s k ö r ű . A t á r g y b a n n e m z e t k ö z i l e g elért e r e d m é n y e k t a n u l s á g a i t s a j á t elm é l e t é p í t é s é h e z k r i t i k a i l a g f e l h a s z n á l v a m e s t e r i e n kezeli. Csupán kívánhatom magunknak — mindannyiunknak e hazai, m a g y a r n y e l v ű jogi t u d o m á n y o s s á g b a n —, h o g y k ö n y v f o r m á j á ban a szerző valóban közhasznúvá tehesse m i n d n y á j u n k okulására t e r m é k e n y g o n d o l k o d ó i p á l y á j a e m u n k á b a n is ö s s z e g e z n i m e g k í sérelt t a p a s z t a l a t a i t .

7

Uo., 229.o. Uo., 235.o. 9 Uo., 382.o. 8

TÁRGYMUTATÓ a l a p / f e l é p í t m é n y 125 - / - j o g b a n 74-75 alapnorma, hipotetikus 39, 57 a l k o t m á n y tartalma 13, 44, 56-57 angolszász / kontinentális jog 130 asszertorikus ítélet jogszabályban 13 auditoire universelle 92 a u t o r i t a t i v i t á s , lásd m a g a t a r tási autopoiesis j o g b a n 135 axiológia 86 a x i o m a t i z m u s jogban 9 0 - 9 1 á l - j o g f o r r á s o k 121 állami beavatkozás, lásd k é n y szerpályás államiasítás 121 államiság, m o d e r n 119 lásd m é g jog; m o d e r n belső, l á s d m a g a t a r t á s bécsi k ö r 28 bírói jog, l á s d jogalkotás; p r e cedens bírósági d ö n t é s jogforrási ereje 53

bolsevizmus / nemzetiszocializmus 142,150-151 cél, lásd eszköz; p r a x i s ; teleologikum d e d u k t í v , lásd i n d u k t í v de facto / jure 122 de lege lata / ferenda 44, 76, 80, 84-85 desuetudo 63 dialektikus, lásd logika; statikus d i c h o t ó m i a 124, 145-146 l á s d még d u a l i z m u s ; jogmeghatározás d i n a m i k u s , lásd s t a t i k u s divisio 26 d o g m a t i k a / szociológia 8283, 84-85, 86, 87 doktrinerizmus, lásd gyakorlatiasság droit 21 dualizmus gondolkodásban 27, 54, 83 - k o m p l e m e n t a r i t á s a 56 elfogadottság, lásd magatartási

Tárgymutató

ellentmondás természetben / j o g b a n 138-139, 155 l á s d m é g logika; tertium elmélet / gyakorlat 135-136, 156 elv, l á s d tény equity 106 erkölcs / jog 42-43 e s z k ö z / cél 5 , 9 , 1 0 - 1 1 l á s d m é g jog m i n t ; jog mint magatartási; nyelv e u r ó p a i fejlődés, n y u g a t i / n e m n y u g a t i 113-114 explicatio 33-34 érték, lásd logikai; wertbeziehende; werbezogene értékítélet 12 érvelés logikája / t á r s a d a l m i sága 91-92,93 é r v é n y e s s é g , lásd f o r m á l i s érvényesülés 60, 62-63, 64, 87-88, 132-133 lásd m é g n o r m a t í v ész, tiszta / g y a k o r l a t i 24 fejlődés, szerves / n e m szerves 113-117 felelősség 42-43 f e l é p í t m é n y , lásd a l a p f o g a l o m 31-32 l á s d m é g jog m i n t ; jogi; meghatározás; nulla-osztály; reflexivitás f o g a l o m a l k o t á s 124-126 f o r m a l i t á s , lásd jog; logika; meghatározás f o r m a l i z m u s / antiformalizm u s 6, 91 - / h a j l é k o n y s á g jogban 106

159

formális é r v é n y e s s é g 119 - j o g s z e r ű s é g 119 forradalmi, lásd törvényesség funkcionális megközelítés jogban 25, 26-27, 29, 45, 48 genus proximum / differentia specifica 7, 9, 32-33, 3 7 Gesamtplan 109 g o n d o l k o d á s b a n eredet / eredmény 25 - h o n n a n ? / miért? 26 gyakorlat, l á s d elmélet; ész; megismerés gyakorlatiasság / doktrinerizm u s 145, 147-148 h a g y o m á n y 144, 146-147 - , n e m z e t i 147 hajlékonyság, lásd f o r m a l i z mus hatékonyság, lásd magatartási „ h a r m a d i k ú t " 146 ideológia 141 - mint hamis t u d a t 141-142 lásd m é g „ j o g á s z i v i l á g n é zet" igazolás, jogi döntésé 93 igazság / h a m i s s á g 10, 14, 35 - / - k o h e r e n c i a - e l m é l e t e 28 - / - n o r m á b a n 5, 7, 10, 15, 16 lásd m é g jogszerű; m e g h a tározás igazságos, l á s d jogszerű i m p e r a t i v - a t t r i b u t i v 42, 4 3 implikáció, l o g i k a i 13, 15 - , magatartási szabályban 15, 16

160

Tárgymutató

implikáció, materiális 15 - , mesterséges emberi v i s z o n y o k b a n 15-16 i n d u k t í v / d e d u k t í v 104, 130 i n s t r u m e n t a l i z á l ó d á s , jogé 117 i s m e r e t e l m é l e t , lásd jog m i n t visszatükröződés; m a g a t a r tási; reflexivitás; vissza t ü k röz őd és i ítélet 11-12, 14 - és tényállás 14 - non-asszertorikus 12, 17

jellege

jel 32 jelentés 21, 32 'jog' l é t e z é s m ó d j a 134-135 - / 'a jog' 29-30, 42, 47 jog / n e m - j o g 136-137 - , alanyi / t á r g y i 21-22, 23 - , m o d e r n formális 111, 119-123 - , pozitív / természeti 20, 22, 120 - a l t e r n a t í v á i 128-131 - államisága 43, 47-48, 49, 94-95 - f u n k c i ó j a 89,111-112 - mint a k a r a t 14 - eszköz 9 - f o l y a m a t 154 - - h e l y e t t e s í t ő 117 - i s m e r e t t á r g y 23-24 - - j á t é k 134 - j ö v e n d ö l é s 16, 30 - k ö z v e t í t é s 96,104 - - k u l t ú r j e l e n s é g 23, 2 4 - 2 5

jog m i n t logikai o s z t á l y f o g a l o m 38 m a g a t a r t á s i s z a b á l y 7, 8, 51 eszköz jellege 10 - - - - nem asszertorikus jellege 7, 10 m i n t a 133 objektiváció 95, 105 o s z t á l y a k a r a t 69-70 panacea 117 r e n d s z e r 44, 105 - - társadalmi mérnökösköd é s 111 v i s z o n y 50 - - visszatükrözés 5, 74-75, 87 - n o r m a t i v i t á s a 50, 52 - o s z t á l y k ö t ö t t s é g e 47, 49, 61 - t á r s a d a l m i s á g a 46, 50 - társadalmi meghatározottsága 90 v á l t o z á s b a n 112 - társadalmi-gazdasági m e g h a tározottsága 49, 52 l á s d m é g erkölcs jogalkalmazás, mechanikus 130 l á s d még jogalkotás jogalkotás / jogalkalmazás 89, 130 jogalkotás, j o g a l k a l m a z ó i 53-54, 63, 66-67, 68, 70-71 jogászi technika 122 „jogászi világnézet" 119-121 jogásziasítás 122 jogászjog, lásd s z o k á s j o g 'jogellenes jog' 157 j o g e r ő 93 jogforrás, lásd ál-; bírósági jogkövetés, lásd önkéntes

Tárgymutató

161

jogmeghatározás 7, 20, 29-30, 38-39, 40, 43-44, 94 - dilemmája 58, 5 9 - 6 0 , 62, 64 - kettőssége 56-57, 58, 74-78, 81-82, 154-155 lásd m é g d i c h o t ó m i a - kételye 19, 38-39 - t í p u s a i 26-28 - , realista 16 jogcsalád 118 joghézag k e t t ő s s é g e 78-79 jogi f o g a l m a k m i n t s z e r v e z ő k a t e g ó r i á k 107 - m i n ő s é g 135 „jogi n a c i o n a l i z m u s " 127 jogosultság / k ö t e l e z e t t s é g 106-107 jogpolitika 52, 53, 54 jogrecepció 112 jogrend t a g s á g a 38, 4 1 - 4 2 jogszabály / j o g v i s z o n y 5051, 60, 6 2 - 6 3 lásd m é g jog mint jogszerű / igazságos 105-106,132 lásd m é g formális jogszociológia, lásd pozitivisztikus jogtípus 61-62, 118 jogtudomány egyetemessége 99-100 - n e m z e t i jellege 99 lásd m é g m e g h a t á r o z á s jogviszony, lásd j o g s z a b á l y jogviták feloldása / e l d ö n t é s e 129-130 justiciability 44 kazuisztikus szabályozás 104

68,

keleti f e j l ő d é s , lásd k é n y s z e r pályás kettősség, l á s d j o g a l k a l m a z á s ; joghézag kényszer jogban 41^12, 49, 52 k é n y s z e r p á l y á s fejlődés 1 1 5 117, 122-123 kodifikáció 127-128 komplexus, lásd társadalom 'köteles' 13-14 lásd m é g jogosultság közvetítés 111 law 21 - in books / action 42, 75 legalizálás 121 lex imperfecta 41 lényeges / lényegtelen 31-32, 33,48 lépcsőelmélet 57 lét / t u d a t 125 logika e l l e n t m o n d á s b a n 1 3 8 139 - jogban 8 9 - 9 0 , 128, 154 - , formális / d i a l e k t i k u s 31 lásd m é g a x i o m a t i z m u s ; d i c h o t ó m i a ; divisio; d u a l i z m u s ; e l l e n t m o n d á s ; érvelés; implikáció; induktív; o s z tály; r e n d s z e r e k logikai érték 13, 15 m a g a t a r t á s , b e l s ő / k ü l s ő 42 m a g a t a r t á s i s z a b á l y 40, 45 — autoritativitása 46-47 e l f o g a d o t t s á g a 45-47 — h a t é k o n y s á g a 46 ismeretelméleti tartalma 13-14 - k i a l a k u l á s a 11

162

m a g a t a r t á s i szabály t á r s a d a l mi m i v o l t a 40-41 lásd még implikáció; jog mint master type 28 m e g g y ő z é s j o g b a n 92, 93 m e g h a t á r o z á s 31, 33-34, 125126 - , előzetes / összefoglaló 34 - , fogalom- / tárgy 32,33, 39-40 - , formális 58 - , helyes / helytelen 34 - , h o z z á r e n d e l ő 35-36, 37, 3 8 39 - , j o g t u d o m á n y i 84-85 - , lexikális 3 4 - 3 5 - , lényeg- 5 8 - 5 9 - , nominális / reális 31, 32, 34 - a z o n o s í t ó ereje 58 - b e h e l y e t t e s í t h e t ő s é g e 57 - igazsága 34-35, 37 - mint s z i m b o l i k á i s z a b á l y 36-37 lásd m é g genus; ö n k é n y megismerés alárendeltsége gyakorlatnak 4 mennyiségi / minőségi s z e m l é let j o g b a n 104-105 m e s t e r s é g e s emberi k o n s t r u k ció 95, 96 m i n ő s é g i , lásd m e n n y i s é g i m o d e r n , lásd államiság; jog modernizáció, lásd k é n y s z e r pályás m o n d a t átalakítása 11 m o n i z m u s / pluralizmus jogban 4 7 - 4 8 nemzetiszocializmus, lásd bolsevizmus n e o p o z i t i v i z m u s 12, 28, 36

Tárgymutató

n o r m a mint v a l ó s á g k é p m á s a 5, 133-134 l á s d még jog m i n t ; reflexivitás normakibocsátás mint r e f o r m helyettesítés 123 normalitás m e g h a t á r o z á s b a n 60, 61 n o r m a k i v á l a s z t á s 90 normativitás 79-80 - , jogi / társadalmi 54, 55-56, 59-60 lásd még jog n o r m a t i v i z m u s 63, 120 normábafoglalás 132, 1 3 3 134 n o r m á k differenciálódása 9 nulla-osztály 33, 36 n y e l v mint e s z k ö z 4 n y u g a t i fejlődés 114-115 lásd még e u r ó p a i objektív / s z u b j e k t í v 10 o k s á g i viszony 13 ontológiai e l s ő b b s é g 125 osztály, logikai 31-32 öngyilkosság büntetendősége 40-41 önkéntes követés jogban 50 önkény meghatározásban 35-36 összehasonlító j o g t u d o m á n y 97-99, 100-101 ö s s z n é p i jog 62 partikularitás / u n i v e r z a l i z m u s 147-148

Tárgymutató

pluralizmus, lásd m o n i z m u s politika többletfunkciói jogban 113 p o z i t i v i s z t i k u s / szociológiai 56, 59, 63, 76, 78-79, 81, 82, 83, 86, 121, 135 lásd m é g jog; n e o p o z i t i v i z mus pozitivizmus jogban 31, 48, 120 p r a g m a t i z m u s 25-26 praxis c é l s z e r ű s é g e 4 p r e a m b u l u m 79 p r e c e d e n s - j o g 41 p r o c e d u r a l i t á s jogban 135 realizmus jogban 30-31, 48 Recht 21 Recht ist das Recht, das 31 Recht ist was Führer sagt 48 referenciáitatás jogban 134, 135, 136-137 reflexivitás fogalomalkotásban 124-126 reform, lásd normakibocsátás relevancia 92 r e n d s z e r , lásd jog rendszerek logikája 102-103 rendszerszemlélet jogban 128, 133 „régi, jó" jog 129 right 21 Sein / Sollen 7, 24, 51, 82 s t a n d a r d i z á l á s jogban 95-96 s t a t i k u s / d i a l e k t i k u s 105 - / d i n a m i k u s 153-154 status / contractus 13 summus ius, summa iniuria 106

163

s z a b a d jog 107-108 szabadság / szükségszerűség 140 szabályozás m i n d e n h a t ó s á g a 121

szakrális jog 129 szervesség, l á s d fejlődés s z o c i a l i z m u s 2-3, 113 - , t u d o m á n y o s 140,142-143 szociológia, lásd d o g m a t i k a ; pozitivisztikus szokásjog / jogászjog 107108, 128 - / t ö r v é n y i jog 67 lásd m é g „régi, jó" szovjet j o g e l m é l e t 49-51, 62, 100-101 lásd m é g össznépi; s z o c i a lizmus szubjektív, l á s d objektív s z ü k s é g s z e r ű s é g , lásd s z a b a d ság tartalom / t e r j e d e l e m 124 t á r s a d a l m i a s o d á s 110-111 t á r s a d a l m i s á g , lásd é r v e l é s ; jog; jog m i n t ; m a g a t a r t á s i ; normativitás társadalom m i n t k o m p l e x u m 111 technika, l á s d jogászi t e l e o l o g i k u m j o g b a n 132 terjedelem, l á s d tartalom t e r m é s z e t j o g , lásd jog, p o z i t í v tertium non datur 103 tény / elv 59-60, 62-64, 7 1 72 - jogban 134 tényállás, l á s d ítélet t é n y m i n ő s í t é s 90

164

Tárgymutató

t i p i k u s / a t i p i k u s 68 t ö r v é n y , t e r m é s z e t i / jogi 133-134 t ö r v é n y e s s é g 80-81, 88 „ f o r r a d a l m i " 80-81 törvényhozás elsődlegessége 70 törvényi jog, lásd s z o k á s j o g t u d a t , lásd lét u n i v e r z a l i z m u s , lásd p a r t i k u laritás

utópianizmus jogban 131

109, 1 3 0 -

verifiability 12 v i s s z a t ü k r ö z ő d é s i elmélet 4, 5, 6 v o l u n t a r i z m u s j o g b a n 50, 58, 109 wertbeziehende Betrachtung 24 •wertbezogene Wirklichkeit 24

JOGFORRÁSMUTATÓ

FRANCIAORSZÁG Code Napoléon (1804)

60

LENGYELORSZÁG polgári törvénykönyv (1964) 64 MAGYARORSZÁG törvény (1948) 64 a l k o t m á n y (1949) 57 b ü n t e t ő t ö r v é n y k ö n y v (1961), 253. § ( 1 ) 14

p o l g á r i t ö r v é n y k ö n y v (1959), 365. § ( 1 ) 13 földművelődésügyi miniszteri rendelet (?) 88

POROSZORSZÁG Allgemeines Landrecht 104 SZOVJETUNIÓ a l k o t m á n y (1936)

13

(1791)

Névmutató

165

NÉVMUTATÓ A d e n a u e r , K o n r a d 142, 150 Alchourrón, Carlos E. 151 A n g y a l Pál 41 A n t a l László 2 1 , 2 2 , 3 2 Arisztotelész 14, 86 A u s t i n , John 41 A y e r , Alfred Jules 28 Balla Bálint 126 Barker, Sir Ernest 30 Beck Salamon 66 Bibó István 113,148,150 Bihari Ottó 66-67, 70-71 Blackshield, A n t h o n y R. 19, 20, 23-30, 39, 42, 45-47, 48 Bölöny József 150 Brown 109 Bulygin, Eugenio 151 C a r n a p , Rudolf 12, 28 Childe, G o r d o n 11 C o m t e , A u g u s t 26 Csekey István 150 Csoóri Sándor 102 Descartes, René

90

Engels, Friedrich 11, 14, 3 3 34, 105, 109, 119, 140 Ehrlich, Eugen 107-109,112 Feri Sándor 4, 6, 8, 13 Fogarasi Béla 152 Frank, Jerome 30 Giuliani, Alessandro

110

Goethe, Johann W o l f g a n g 62, 88 Golunszkij, Sz. A. 50 H ä l s c h n e r 41 H ä n d e l , Alfred 32 Hegel, Georg Wilhelm Friedrich 9-10, 47, 63 Heller A g n e s 8 H o l m e s , Oliver W e n d e l l 30 Illyés Gyula

1

James, William 25-26 Javics, L. Sz. 54 Kant, I m m a n u e l 7, 19, 24, 82 Kantorowicz, H e r m a n n 33, 37, 43-44 Kecsekjan, Sz. F. 50 Kelsen, Hans 39, 57, 112, 121, 155, 157 Kerimov, D. A. 54 King, B. E. 38 Klaus, Georg 11,13, 14, 15, 17, 32 Kneist, Klaus 32 Kósa Ferenc 102 Kovacsev, D. A. 84 Kulcsár Kálmán 7, 30, 46, 62, 63 Lask, Emil 24 Lee 29 Leibniz, Gottfried W i l h e l m 122, 153

166

Névmutató

Lenin, Vladimir Iljics [Uljanov] 4, 5, 6, 9-10, 62 Lévy-Bruhl, H e n r i 6, 14 Llewellyn, Karl N . 30 Luby, Stefan 66 L u h m a n n , Niklas 135 Lukács György 106,111,128 Lundstedt, A. Vilhelm 16 Maihofer, W e r n e r 118 Maine, Sir H e n r y 13 Marcic, René 67 Marx, Karl 4, 5, 6, 7, 8, 12, 14, 30, 47, 49, 61, 62, 86, 100-101, 109, 113, 114, 118, 119, 140-142 Merkl, Adolf 57 Mikolenko, Ja. F. 54 Miraglia 41 Montesquieu, Charles-Louis d e Secondat 66 M o ó r Gyula 150, 151, 157 Morgan, Lewis Henry 11 Nedbajlo, P. E. 54 Nicholson, Margaret 44 Nizsalovszky Endre 66, 67-68, 70 Olivecrona, Karl

106-107

P a p p Zsolt 113 Pasukanisz, E. B. 50, 60 Perelman, C h a i m 6, 78, 92 Peschka Vilmos 21, 60, 61, 6 2 63, 65-72, 87 Petrazycki, Leo 43 Péteri Zoltán 86, 87 Piontkovszkij, A. A. 50

Popov, Alekszandr Ivanovics 17 P o u n d , Roscoe 25, 26-27, 42, 75, 111 Proust, Marcel 71 Pythagoras 15 Radbruch, Gustav 24, 30, 142 Radin, Max 19 Raz, Joseph 138-139, 155 Recasens Siches, Luis 23 Rickert, Heinrich 24 Robinson, Richard 34-35 Ross, Alf 27, 83, 154 Rozmaryn, Stefan 64 Samu Mihály 61-62, 63-64, Sarlós Béla 80 Scholtz Kornél, lásd Solt Sohm, Rudolf 67 Solt Kornél 149-157 Somló Bódog 155 Sousa Santos, Boaventura 145 Stone, Julius 20-21, 25, 29, 31, 33-35, 37, 38-39, 41-42, 44-47, 48

87

de 28, 40,

Szabó Imre 22, 44, 49, 59-60, 61, 62, 63, 64, 80, 87 Szabó József 150 Szamoscsenko, I. Sz. 54 Szopocko 6 Szotáczki Mihály 66, 67, 69, 87-88 Szpirkin, Alekszandr Georgievics 8, 11 Sztálin, Joszif Visszarionovics Dzsugasvili 109, 142, 151 Sztodolnik László 60-61

Névmutató

Sztrogovics, M. Sz. 50 Sztucska, P. I. 50, 60 Tamás György 30-32 Tarello, Giovanni 29 Tolsztoj, Lev 6 Vas Tibor 61, 62,63, 86, 88, 150

167

Visinszkij, A. Ja.

13, 50, 52

Walter, Robert 67 Weber, Max 112, 119, 121, 128 Weis István 150 Williams, G. 25 Wittgenstein, L u d w i g 36-37

23425 Akaprint Kft Felelős vezető: Freier László

JOGFILOZÓFIÁK A TEMPUS „Összehasonlító Jogi Kultúrák" projektumának kiadványai Szerkeszti D R . VARGA CSABA

intézetvezető egyetemi tanár (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jogbölcseleti Intézet 1088 Budapest, Szentkirályi utca 28-30., 1428 Bp. 8, Pf. ff. Telefon: 429-7230, titkárság: 429-7227, fax: 429-7226) HANS KELSEN: Tiszta jogtan (1988, reprint 2001) xxii + 106 o. CARL SCHMITT: Politikai teológia (1992) xxii + 41 o. CEORG JELLEMEK: Általános

államtan

(1994) 124 o.

Cs. Kiss LAJOS - KARÁCSONY ANDRÁS (szerk.): A társadalom és a jog aulopoetikus felépített sége Válogatás a jogi konstruktivizmus irodalmából (1994) 124 o. PACZDLAI PÉTER (szerk.): Alkotmánybíráskodás - alkotmányértelmezés (1995, reprint 2000) 216 o. TAKÁCS PÉTER (szerk.): Joguralom és jogállam (1995) 330 o. H. L. A. HART: A jog fogalma (1995) 375 o. [Osiris könyvtár: Jog sorozatában! VARGA CSABA (szerk.): Jog és filozófia Antológia a század első felének kontinentális jogi gondolkodása köréből (1998) xiii + 238 o. és Jog és filozófia Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből (2001) megjelenés alatt VARGA CSABA: A jog társadalomelmélete felé (1999) xi + 326 o. SZABADFALVI JÓZSEF (szerk.): Historical Jurisprudence (2000) 303 o.

/ Történeti

SZABÓ MIKLÓS- VARGA CSABA (szerk.): Jog és nyelv ( 2 0 0 0 ) vi + 270 o.

H. SZILÁGYI ISTVÁN: A jogi antropológia főbb irányai (2000) 173 o. H. SZILÁGYI ISNVÁN (szerk.): Jog és antropológia (2000) viii + 366 o. VARGA CSABA: A jog mint logika, rendszer és technika (2000) 223 o. VARGA CSABA (szerk.): Összehasonlító jogi kultúrák (2000) xi + 397 o. Terjeszti Szent István Társulat jegyzetboltja (1088 Budapest, Szentkirályi utca 30. Tel.: 318-7977) Rejtjel Kiadó „Jurátus" könyvesboltja (1088 Budapest, Szentkirályi utca 20. Tel.: 318-2897)

jogtudomány

VARGA CSABA további könyvei magyar nyelven • Szerzői• A felsőfokú jogi oktatás főbb mai rendszerei (Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete 1967) 210 o. A kodifikáció mint társadalmi-történelmi jelenség (Budapest: Akadémiai Kiadó 1979) 351 o. A jog helye Lukács György világképében (Budapest: Magvető 1981) 287 o. [Gyorsuló Idő] Politikum és logikutn a jogban A jog társadalomelmélete felé (Budapest: Magvető 1987) 502 o. [Elvek és Utak] A bírói ténymegállapítást folyamat természete (Budapest: Akadémiai Kiadó 1992) 269 o. Jogi elméletek, jogi kultúrák Kritikák, ismertetések a jogfilozófia és az összehasonlító jog köréből (Budapest: ELTE „Összehasonlító Jogi Kultúrák" projektum 1994) xix + 503 o. [Jogfilozófiák] Előadások a jogi gondolkodás paradigmáiról (Budapest: PPKE JÁK 1977, Osiris 1999) 388 o. [Osiris könyvtár: Jog] Jogállami átmenetünk Paradoxonok, dilemmák, feloldatlan kérdések (Budapest: [AKAPrint] 1998) 234 o. [A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei 5] A jog mint folyamat (Budapest: Osiris 1999) 430 o. [Osiris könyvtár: Jog] • Szerkesztett • Modern polgári jogelméleti tanulmányok (Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete 1977) 145 o. Jog és filozófia Antológia a század első felének polgári jogelméleti irodalma köréből (Budapest: Akadémiai Kiadó 1981) 383 o. Moór Gyula hagyatékából (Budapest: ELTE "Comparative Legal Cultures" Project 1995) xvi + 158 o. [Philosophiae Iuris] Igazságtétel jogállamban Német és cseh dokumentumok (Budapest: [Osiris] 1995) 241 o. [Windsor Klub könyvei I] Kiáltás gyakorlatiasságért a jogállami átmenetben (Budapest: [AKAPrint] 1998) 122 o. [Windsor Klub könyvei II] A jogi gondolkodás paradigmái Szövegek (Budapest: [ETO Print] 1998, Osiris 2000) iii + 71 o. [Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Iuris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae]

VARGA CSABA ÚTKERESÉS

Recommend Documents