PÁLYÁZAT a Városközponti Általános és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetői munkakörére
Cselikné Juhász Ildikó pályázó
Emberi Erőforrások Minisztere kiíró
I.
VEZETŐI PÁLYÁZAT
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény 20/A. § alapján a KÖZIGÁLLÁS 2013. május 3-án megjelent, az Emberi Erőforrások Minisztere által kiírt felhívás alapján a Városközponti Általános és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetői munkakörét megpályázom.
Pécs, 2013. május 24.
2
TARTALOMJEGYZÉK
I.
VEZETŐI PÁLYÁZAT ................................................................................................... 2 BEVEZETÉS .............................................................................................................................. 4 1. HELYZETELEMZÉS ............................................................................................................... 5 1. 1. Az iskolába járók jellemzői ........................................................................................ 5 1. 2. Szervezeti felépítés ...................................................................................................... 9 1. 3. Tárgyi feltételek ........................................................................................................ 11 1. 4. Intézményi specialitások ........................................................................................... 11 1. 5. Az iskola külső kapcsolatai ...................................................................................... 13 1. 6. Gazdálkodás ............................................................................................................. 14 1. 7. Összegzés .................................................................................................................. 16
VEZETÉSI PROGRAM ........................................................................................................ 17 2. JÖVŐKÉP ............................................................................................................................ 17 3. CÉLKITŰZÉSEK .................................................................................................................. 18 4. STRATÉGIA ÉS A MEGVALÓSÍTÁS LEHETŐSÉGEI ................................................................. 18 4. 1. Oktató-nevelő munka................................................................................................ 19 4. 2. Környezettudatos nevelés ......................................................................................... 22 4. 3. Egészséges életmódra nevelés .................................................................................. 22 4. 4. Továbbképzések ........................................................................................................ 23 4. 5. Minőségfejlesztés ...................................................................................................... 24 4. 6. A szervezeti kultúra fejlesztése ................................................................................. 25 4. 7. Intézményvezetés ...................................................................................................... 26 4. 8. Mérés-értékelés ........................................................................................................ 28 4. 9. Erőforrások .............................................................................................................. 28 5. EPILÓGUS .......................................................................................................................... 32 II. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ.............................................................................................. 33 III. MELLÉKLETEK ............................................................................................................ 39
3
Bevezetés A Városközponti Iskola több intézmény összevonásával jött létre 2007-ben. A hat év feladatait, eredményeit, tapasztalatait figyelembe véve vezetői programomat annak szellemében gondoltam át, hogy miként lehetne az együtt dolgozással, gondolkozással tovább fejleszteni a megmaradt öt intézményegység közös tevékenységét úgy, hogy az intézményegységek sajátosságaikat megőrizhessék, de az iskolaközpontért is felelősséget vállaljanak.
Fontosnak tartom, hogy az intézményegységek sajátos, egyénileg kigondolt, felépített arculatukat megtartsák, sikerességüket növeljék; de tevékenyen vegyek részt a Városközponti Iskola arculatának kialakításában is. A szakmai munkát és a feltételeket vezetőként megismerve lehetőséget látok a továbblépésre, fejlődésre. Olyan cél-, követelmény-, feladatrendszert szeretnék kialakítani, amelyben a tanárok, diákok, szülők szívesen dolgoznak együtt minél több résztvevő megelégedésére. Terveimben építek az intézményegységek specialitásaira, a már kialakult stratégiákra, a partnerek eddig megfogalmazott elvárásaira, a meglévő tárgyi környezetre. Azért döntöttem a program elkészítése mellett, mert az eddig eltelt idő azt erősítette bennem, hogy úgy érzem, tudok együtt dolgozni az intézmény alkalmazottaival, azt tapasztaltam, ők is lehetőséget látnak az együttműködésre. A hat év elért eredményei, sikerei; tanulságai; a továbbra is várható együttműködés, a jó szellemű közös munka, bizodalmam a célok eredményes megvalósításában bátorított az intézményvezetői beosztás újabb öt évének vállalására, pályázatom benyújtására.
4
1. Helyzetelemzés 2007. július 1-jétől a Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményhez tartozott a Belvárosi Óvoda, a Belvárosi Általános Iskola, a Felső-vámház Utcai Általános Iskola, a Jókai Mór Általános Iskola, a Liszt Ferenc Zeneiskola, a Mátyás Király Utcai Általános Iskola, a Mezőszél Utcai Általános Iskola. A hét iskola kilenc telephelyen működött. 2012. szeptemberétől megszűnt a Városközponti Iskola Felső-vámház Utcai Általános Iskola intézményegysége, 2013. január elsejétől Pécs MJV Önkormányzata fenntartásában maradt az óvoda, míg az általános iskolák és a zeneiskola állami fenntartásába kerültek Városközponti Általános és Alapfokú Művészeti Iskola néven.
1. 1. Az iskolába járók jellemzői Tanulóink A Városközponti Iskola minden intézménye meghatározott körzet alapján iskolázza be tanulóit, de körzeten kívüli gyerekeket is fogadunk szép számmal. A Belvárosi Általános Iskola és a Jókai Mór Általános Iskola csak a 2007/2008-as tanévtől rendelkezik kötelező körzettel. Az 1908 tanuló 75 osztályba jár, az osztályátlag: 25,4, ami meghaladja a Kt. és az Nkt. átlaglétszámát is. A zeneiskola 752 növendéknek 8 tanszakon, 12 évfolyamon, 3 szakaszban, 2 tagozaton kínál alapfokú művészetoktatást. Pécs környékéről 287 tanuló látogatja az intézményünket. A „központba” járó gyerekek száma 2660. A Felső-vámház Utcai Általános Iskola bezárását követően csökkent a tanulólétszám. (2013. áprilisi adatok) A 2012/2013-as tanévben alsó tagozaton a 36 osztályból 22 osztály létszáma (61%) haladja meg a Kt.-ben meghatározott maximum létszámot (26), felső tagozaton csupán 2 osztályban (Belvárosi, Jókai). A 252 elsős 10 osztályba jár, átlaglétszámuk 25 fő. A nyolcadikosok száma 241, 10 osztályba járnak, átlaglétszámuk 24 fő. A kimenő nyolcadikosok kevesebben vannak (-28 fő), mint amennyi elsős érkezik a 2013/2014. tanévben. (A Belvárosi Általános Iskolában négy első osztály indul a következő tanévben.) Végzőseink 46 %-a gimnáziumban, 30 %-a szakközépiskolában, 24 %-a szakiskolában szeretné tanulmányait folytatni. Átlagosan három helyet jelöltek meg. Legkeresettebb középiskola körükben a Leőwey Klára Gimnázium, ezt követi a PTE Babits M. Gyakorló Gimnáziuma, a Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola; a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, és a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola. Az intézményben 32 napközis csoport és 5 tanulószoba működik, a csoportok átlaglétszáma 28 és 32 fő, míg a városi átlag 20 fő. A csoportbontás és a délutáni kínálat lehetősége pár éve megcsappant a fenntartói óraszámok elvonása miatt. A Városközponti Iskolába járó gyerekek közül 45-en igényelnek sajátos nevelést; 273 a hátrányos helyzetű gyerekek száma, 27-en halmozottan hátrányos helyzetűek. (Ez a szám jelentősen csökkent a Felső-vámház Utcai Általános Iskola megszűnésével.) A tanulók érdekeit az általános iskolákban a diákönkormányzatok védik. Minden intézményegységben működik, a gyerekek munkáját tanárok segítik. Megalakult a Városközponti Iskola diákönkormányzata is, az intézményegységek diák-vezetői képviselik az iskolájukat, gyakorolják jogaikat a törvényi előírásoknak megfelelően.
5
Adatok a tanulókról (2013. május)
Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulólétszám:
Általános iskola: Zeneiskola:
1. évf.
255
2. évf.
237
3. évf.
221
4. évf.
207
5. évf.
271
6. évf.
246
7. évf.
227
8. évf.
zeneisk.
244
Összesen
752
1908 752
bejáró tanulók száma:
14
36
26
31
51
35
50
44
-
2660 287
magántanulók száma:
3
4
5
4
2
4
3
4
-
29
SNI-s tanulók száma:
4
3
2
2
4
7
11
12
-
45
34
30
35
37
48
26
31
32
-
273
2
1
1
2
1
-
-
-
-
7
HH-s tanulók száma: (rendszeres gyermekvédelmi támogatást kap) HHH-s tanulók száma: (rendszeres gyermekvédelmi támogatást kap + szülő iskolai végzettsége 8 oszt. vagy az alatti)
6
Dolgozók A pedagógusok Az oktató-nevelő munkát 212 pedagógus látja el, 80%-uk főiskolát végzett, 20%-uknak van egyetemi diplomája.(A hat év alatt 10%-kal emelkedett) Mesterképzésen a pedagógusok 3 %a vett részt, szakvizsgázott pedagógusunk a szakalkalmazottak 13%-a. Az általános iskolákban 47 tanító tanítja az alsósokat, a felső tagozaton tanítók közül a matematika, magyar nyelv és irodalom, angol tantárgyakat tanítók vannak a legtöbben. A Liszt Ferenc Zeneiskolában 45-en gondoskodnak a növendékek elméleti és hangszeres képzéséről. Idegennyelv-tudással 26 kolléga rendelkezik. (11%) Az intézményegységek munkáját az intézményegység-vezetők irányítják, segítik őket a helyetteseik. Intézményegységenként működnek szakmai munkaközösségek (24), a zeneiskolában 8 tanszakvezető koordinálja a szakmai munkát. A Városközponti Iskola közös munkaközösségei is megalakultak: testnevelés, ének-zene, rajz, idegennyelv, könyvtár, napközi. Egy-egy feladatra teamek jöttek létre: minőségfejlesztés, egészségnevelés, mérés-értékelés. Minden iskola könyvtárát szakos tanár működteti. A pedagógusok törekednek a szakmai megújulásra, szakmai képzésük folyamatos. A magas színvonalú oktató-nevelő munkát elősegíti a módszertani kultúra fejlesztése, igazítása a megváltozott környezethez, elvárásokhoz. A pedagógiai munkát segítő, technikai dolgozók A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők száma 14 fő. Segíti a munkát egy gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, minden intézményegységben gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, 6 iskolatitkár. Egyéb munkakörben 44-en dolgoznak. A központi egység gazdasági dolgozói egy épületben vannak, a gazdaságvezető munkáját négy gazdasági ügyintéző segíti. Az intézményegységekben egy-egy gazdasági ügyintéző, egy-egy iskolatitkár dolgozik; 31-en karbantartó, udvaros, takarító, kézbesítő feladatokat látnak el. A Központi Műhelyben (A Jókai Mór Általános Iskola épületében) négyen gondoskodnak a technika órák munkadarabkellékeiről. Ezek a dolgozók az intézményegységekben látják el a feladatokat, de az Elszámolóház alkalmazásában állnak. A takarítást és az étkeztetést vállalkozásban látják el.
Teljes munkaidős pedagógus létszám: Nevelő - oktató munkát közvetlenül segítők:
Rész munkaidős
GYES-en van
Összesen
186
16
10
212
9
5
-
14
7
Az iskolák osztályainak átlaglétszáma meghaladja a városi átlagot. A törvényi maximális átlaglétszámot három iskola átlaga éri el. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma a Városközponti Iskolák összességében is meghaladja a városi átlagot, de ha az intézményegységeket külön nézzük, egy iskola kivételével egységenként is meghaladják azt. Ezek a mutatók hat év alatt nem változtak, az iskolák megőrizték keresettségüket. Az idei tanévben a Jókai Mór Általános Iskola intézményegységében, a következő tanévben a Belvárosi Általános Iskola intézményegységében indítunk négy első osztályt a szokásos háromhoz képest. A napközis tanulók csoportlétszáma jóval túllépi a városi átlagot. iskolák mutató Tanuló/csoport Tanuló/pedagógus Napközis tan./csop.
Belvárosi
Jókai Mór
Mátyás
Mezőszél
26 11,9 24,9
26,3 12,8 33,1
24 9,6 24,5
26 11,8 25,87
Városközp Isk. 25,5 11,52 27,65
35 30 25 20 15
tanuló/csoport tanuló/pedagógus napk./csop.
10 5 0 Belvárosi
Jókai Mór
Mátyás
Mezőszél
VKI.
8
Szülők Minden intézményegység szoros, együttműködő kapcsolatot alakított ki a szülőkkel. Részt vesznek az iskolai programok szervezésében, lebonyolításában; sokat segítenek az épület, berendezések szépítésében, megújulásában; de szellemi tőkéjük is gyakran segítségünkre szolgál. Patronálásuk mellett a jogaikat is gyakorolhatják a Szülői Szervezetekben. Megalakult az intézményi szintű Szülői Szervezet is, ahol minden intézményegységből egy szülő képviseli az iskolákat. Az intézményegységek bevált gyakorlata, hogy rendszeresen végeznek a szülők körében is igény- és elégedettségmérést. A feldolgozott kérdőívek kedvezőtlen eredményei - az elemzések után - helyet kapnak az intézményegységek éves terveiben.
1. 2. Szervezeti felépítés Az iskolát az intézményvezető irányítja. Sajnos két éve nincs intézményvezető-helyettes, ami a munkát igen megnehezíti. A kincstárnok az Elszámolóház alkalmazásában van. Ennek ellenére jó a munkakapcsolatunk, teendőinket hetente megbeszéljük. Havonta tartunk személyes megbeszélést az intézményegység-vezetőkkel közösen. (igazgatói értekezlet) Napi kapcsolatainkat az un. “flottás” telefon segíti, de kihasználjuk a számítógép lehetőségeit is. A központi munkaközösségek és team-ek vezetőit az intézményvezető bízza meg, folyamatos kapcsolatot tart velük, neki tartoznak elszámolással, a tanév végén beszámolnak munkájukról a szakalkalmazotti értekezleten. (Sajnos az intézményben nincs olyan tér, ahol az összes szakalkalmazott elfér.) Éves munkatervet készítenek, ez a Városközponti Iskola munkatervének része. Az Igazgató Tanács az Éves munkatervben meghatározott időpontok és a Városközponti Iskola SZMSZ-ében foglaltak szerint látja el feladatát. Intézményünkben a PSZ és a PDSZ is működik. Megbízottjuknak és Közalkalmazotti Tanács vezetőjének az intézményi munkával kapcsolatos véleményét kikéri az igazgató, bár a Közalkalmazotti Tanács nem újult meg, és a szakszervezetek sem újították meg a Kollektív szerződést. Az intézményegységek szervezeti felépítése nem változott. (Az SZMSZ-ben megtekinthető) A gazdasági egység koordinálója a “kincstárnok”. Az Elszámolóház vezetőivel, dolgozóival ő tartja a kapcsolatot. A központi épületben dolgozik a kincstárnok munkáját közvetlenül segítő, a személyügyekkel, munkaüggyel; az eszköznyilvántartással, élelmezéssel, foglalkozó gazdasági ügyintéző is. Ők az intézményegységek gazdasági ügyintézőivel tartják a kapcsolatot. A működtetést más munkáltató által kinevezett munkatársak végzik. Az emberi tényezők szerepe felértékelődik!
9
VÁROSKÖZPONTI ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI ISKOLA
IGAZGATÓSÁG
Titkárságve -zető, Mérés-, értékelés szakember
Intézményvezető
SZÜLŐI SZERVEZETEK /int/
SZAKSZERVEZET, KÖZALK. TANÁCS, DIÁKÖKNK./int/ Á Ö Á
SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
IGAZGATÓTANÁCS Ig+5 Intézményegys. vez, tantestületi képviselők
Vezetőség
VEZETŐI ÉRTEKEZLET
INTÉZMÉNYEGYSÉGEK VEZETŐI, HELYETTESEK
LISZT FERENC
MEZŐSÉL
MÁTYÁS
BELVÁROSI
JÓKAI
INTÉZMÉNYI ALKALMAZOTTAK
SZÜLŐI SZERVEZETEK/ISKOLAI/
SZAKSZERVEZET, KÖZALK. TANÁCS, DIÁKÖNKORMÁNYZAT/ISKOLAI/
KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS
10 INTÉZMÉNYKÖZI FELADATOK
1. 3. Tárgyi feltételek Az intézményegységek épületei felújításra, korszerűsítésre szorulnak. A legutóbbi felújítás 1989-ben történt a Mátyás Király Utcai Általános Iskolában, a többi intézményben ezt megelőzően. Nem készült el minden épületben a világítás energiatakarékossá alakítása sem. Az oktató-nevelő munka 160 oktatási helyiségben folyik; ebből 28 szaktanterem, 61 tanterem, 9 tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem, 50 egyéb, az oktatás célját szolgáló helyiség. A természettudományos szaktantermek nem felelnek meg a kötelező eszközjegyzék előírásainak. A VKI Belvárosi Általános Iskola épületében uszoda üzemel, itt látják el a városi kötelező úszás egy részét is. A tanulásban lemaradó gyerekeket három fejlesztő szoba várja. Az intézményegységekben összesen három tornaszobában, öt tornateremben, hat sportpályán tarthatnak testnevelés órákat, sportolhatnak a gyerekek. A tornatermek mérete –kivéve a VKI Belvárosi Általános Iskolát- nem felel meg a szabványnak, talán ezért is nehezebb bevételre szert tenni a kiadásukból. A nagyobb baj az, hogy az épületbe járó gyerekek is szűkösen férnek el, amit még nehezíteni fog a felmenő rendszerben megvalósítandó öt kötelező testnevelés óra. A testnevelés órák színvonalas megtartása –a tornaterem mérete miattlegnagyobb gondot a „Jókaiban” okoz. Kaptunk már ígéretet a bővítésre, de ez idáig nem történt megoldás. Két iskolában alakítottak ki nyelvi labort, négy épületben számítástechnikai szaktantermet. 249 számítógép, -ebből 80 P4 szintű-; 50 projektor, 9 videokamera segíti a gyerekek és felnőttek munkáját. 40 interaktív tábla előnyeit élvezhetik a tanulók és tanárok. A számítástechnikai eszközök korszerűsítése folyamatos feladat. A VKI Felső-vámház Utcai Általános Iskola intézményegysége megszüntetése során a nagyértékű tárgyi eszközök a Városközponti Iskola intézményegységeiben kerültek elhelyezésre. Alkalom nyílt arra, hogy a Városközponti Iskola intézményei az elhasználódott bútoraikat jó állapotban lévő asztalokra, székekre cseréljék. A szülők sokat vállalnak a szépítésben: festés, parkettázás, bútorkészítés. A technika tantárgy készlet – szükségleteit a Központi Műhely látja el. Az általános iskolások ebédlőben ebédelnek, ahol melegítő konyha üzemel. Három iskolában vásárolhatnak a gyerekek a büfében, egy iskolában van alma-, több helyen ital- és étel automata Minden épület rendelkezik udvarral, de –sajnos- nem mindenhol vannak udvari játékok. Az aszfalt állapota sem megfelelő, javításra szorul. A vizesblokkok több helyen sürgős felújításra szorulnak.
1. 4. Intézményi specialitások Belvárosi Általános Iskola: • német-nemzetiségi nyelvoktatás, • emelt szintű angol oktatás, • szorobános matematika, • úszásoktatás, sportosztály, • fúvószene, • prevencióra épülő egészségnevelési program, • múzeum-iskolai program.
11
Jókai Mór Általános Iskola: • • • • • •
az angol nyelv első osztálytól való tanítása, a negyedik osztálytól differenciált, nívócsoportos oktatása, képességfejlesztés differenciált és órarend szerinti bevezetése, a 7., 8. osztályos matematika nívócsoportos oktatása, néptánc, népi játék tanítása, vizsgarendszer működtetése.
Mátyás Király Utcai Általános Iskola: • • • • •
emelt szintű ének-zenei oktatás, gyermekkórus működtetése, emelt szintű angol oktatás, emelt szintű informatika oktatás, néptánc oktatás.
Mezőszél Utcai Általános Iskola: • • • • • • •
emelt szintű idegennyelv oktatás (angol, német) első évfolyamtól, negyedik osztálytól nívócsoportos oktatása, kompetencia alapú oktatás, globális gondolkodás és helyi cselekvés biztosítása a környezetvédelemben, egészséges életmódra nevelés, kommunikációs nevelés és képzés, a tanulás tanítása (tanulásmódszertan).
természet-
és
Liszt Ferenc Zeneiskola A tanulók az elméleti képzés mellett 20 hangszer közül választhatnak. Döntő többségük amatőr képzésben vesz részt („A” tagozat), a kiemelten tehetséges tanulók emelt óraszámban tanulnak („B” tagozat). Az egyéni képzés mellett kamaraegyüttesek, vonós- és fúvószenekar – ez utóbbi a VKI Belvárosi Általános Iskolával közösen- biztosítja a növendékek szakmai fejlődését. Az iskola hozzájárul a város ifjúsága zenei műveltségének gazdagításához. A tanárok közül többen részt vesznek a város hivatásos és amatőr zenei együtteseinek munkájában. A minősítő eljárás során az intézmény elnyerte a kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címet. A zeneiskola növendéklétszámának növekedését a színvonalas oktatás mellett az is elősegítette, hogy a Városközponti Iskola minden intézményegysége a zeneiskola telephelyeként működik. Minden intézmény-egységben működik környezeti nevelési- és egészségnevelési program, a hat év alatt valamennyi intézményegységünk elnyerte az Öko-iskola címet. (Az 1. számú mellékletben láthatók az elmúlt 6 év statisztikai mutatói - a teljesség igénye nélkül.)
12
1. 5. Az iskola külső kapcsolatai (A teljesség igénye nélkül)
A védőnők, az iskolaorvosok rendszeresen látogatják az intézményt. Az Éltes EGYMI munkatársai segítik a fejlesztő munkát – utazó gyógypedagógusok, iskolapszichológus. Rendszeres a kapcsolat a Családsegítő Intézettel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekotthonnal. A „pedagógiai intézet” (BPSZSZSZK) továbbképzéseit sok kolléga választja, a szaktanácsadók segítik a szakmai munkát. A német nemzetiségi nyelvet oktató iskola („Belvárosi”) ápolja a kapcsolatot a Pécsi Német Kisebbségi Önkormányzattal. A Pécsi Kulturális Központ Szivárvány Gyermekházának kiállító helyeit és színháztermét is gyakran igénybe vesszük. Minden intézményegységnek vannak külföldi kapcsolatai is. A környező óvodákkal és a középfok iskoláinak nagy részével jó az együttműködésünk. Segítséget nyújtanak a szakmai szervezetek, a helyi média.
13
1. 6. Gazdálkodás Az intézmény működési és gazdasági környezetének adatai Belvárosi Jókai Mór Liszt Ferenc Általános Általános Zeneiskola Iskola Iskola Tanulók létszáma Osztályok száma Átlagos osztálylétszám
Mezőszél Utcai Általános Iskola 414
572
657
753
Mátyás Király Utcai Általános Iskola 265
22
25
-
11
16
26
26,3
-
24
26
Városközponti Iskola 2013. évi költségvetésének előirányzata (a fenntartó részéről) Bevétel eFt Intézményfinanszírozás Támogatás értékű egyéb bevétel
Kiadás eFt 551.099 Személyi juttatás Tbj+eü hozzájárulás
Támogatás értékű bevétel összesen
Dologi és egyéb folyó 551.099 kiadás Pénzeszköz átadás és ellátottak pénzbeni 9.783 juttatása Működési kiadás 4 000 összesen Felújítás, felhalmozás, 3.696 beruházás 17.479 Felhalmozás összesen 568.578 Összes kiadás
Egyéb saját bevétel
Átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről Előző évi pénzmaradvány Működési bevétel összesen Összes bevétel
520.987
43.591
4.000 568.578
568. 578
Városközponti Iskola 2012. évi költségvetése Bevétel eFt Intézményfinanszírozás
Kiadás eFt 846.861 Személyi juttatás
Támogatás értékű egyéb bevétel
0 Tbj+eü hozzájárulás
Támogatás értékű bevétel összesen
0 Dologi és egyéb folyó kiadás 0 Pénzeszköz átadás és ellátottak pénzbeni juttatása 0 Működési kiadás összesen
Egyéb saját bevétel Átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről Működési bevétel összesen
13.472 Felhalmozás összesn
Összes bevétel 860.333 Összes kiadás A Városközponti Iskola pályázatai 2007-2012 években
632.491 169.673 55.094 3.075 860.333 0 860.333
14
Sorszám Pályázat 1. HEFOP 3.1.3 2. Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány – versenyek, rendezvények támogatása 3. Utánpótlás Nevelési Program 4. TEMPUS COMENIUS 5. Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány – versenyek, rendezvények támogatása 6. Utánpótlás Nevelési Program 7. Egészséges Városért Közalapítvány 8. TEMPUS COMENIUS 9. HEFOP-3.1.3/B 10. Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány – versenyek, rendezvények támogatása 11. MKB 12. TEMPUS COMENIUS 13. TEMPUS COMENIUS 14. TEMPUS COMENIUS 15. Útravaló Ösztöndíjprogram 16. TEMPUS COMENIUS 17. TEMPUS COMENIUS 18. Munkaügyi Központ – Mentor tanár 19. Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége – Szitakötő Program, játszóudvar fejlesztése a Mezőszélben 20. Teljesítménymotivációs pályázat 21. Teljesítménymotivációs pályázat 22.. TIOP-1.1.1 Informatikai fejlesztés – Pécs M. J. Város pályázott informatikai eszközök beszerzése és az ehhez kapcsolódó továbbképzés 23.. TÁMOP-3.1.7-11/2. Referencia Intézmény Összesen
Elnyert összeg 16 000 000 Ft 1 877 000 Ft
Év 2006-2008. 2007.
250 000 Ft 6 000 euro 1 815 000 Ft
2007. 2007. 2008.
70 000 Ft 640 000 Ft
2008. 2008.
760 euro 3 736 130 Ft 910 000 Ft
2008. 2009. 2008-2009.
300 000 Ft 760 euro 18 000 euro 18 000 euro 2 630 000 Ft 950 euro 20 000 euro 4 426 036 Ft
2009. 2008-2009. 2009. 2009. 2009-2012. 2011. 2012-2014. 2009-2013.
250 000 Ft
2010.
17 859 000 Ft 4 238 000 Ft
2009. 2010. 2011.
4 000 000 Ft
2012.
59.001.166 Ft. 64.470 euro
15
1. 7. Összegzés Erősségek - Az intézményegységek specialitásai - Keresett intézményegységek - Körzeten kívül is érkeznek gyerekek - Jó beiskolázási mutatók - Innovációképes kollégák - Tapasztalatok a fejlesztési programok megvalósításában - Tapasztalatok az uniós pályázatok megírásában, megvalósításában, elszámolásában - A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatási módszertani alapjai kialakultak - Megjelent a kompetencia fejlesztő pedagógia módszertana, eszközrendszere - Jól működő DÖK - Együttműködés a szülőkkel - “Beindultak” a közös programok, az együttgondolkodás - A zeneiskola kiváló minősítése - A zeneiskola telephelyei az általános iskolák - Egyedülálló mérési rendszer kialakítása, működtetése - Közös projektek - Áttanítások lehetősége - VKI-s szakmai munkaközösségek - A szakalkalmazotti közösség szellemi tőkéje - Elkötelezettség az intézményegységek iránt. Lehetőségek - Pályázati lehetőségek kihasználása - A szakmai megújítást segítő továbbképzések - Az információs kommunikációs technológiák elterjedése - Kapcsolatteremtés a középfokkal - Együttműködések az Intézményfenntartó Központ intézményeivel - Részvétel oktatás-fejlesztő kutatásokban - Részvétel nemzetközi programokban - Bevételi lehetőségek kiaknázása -A közművelődési intézményekkel való tartalmi és szervezeti kapcsolatok erősítése
Gyengeségek - Lassú reagálás az oktatásban lezajló folyamatokra - Az IKT eszköz ellátottság-hiányosságai - Kevés innováció - Egy intézmény csökkenő gyereklétszáma - Kevés szakvizsgás pedagógus - Nehezen tudjuk biztosítani a második idegennyelv tanulásának lehetőségét tanórai, szakköri keretben - A csoportbontások lehetőségei nem felelnek meg az igényeknek - Szűkös tornatermi kínálat - Színházterem, aula hiánya, ahol a szakalkalmazottak elférnek - Az épületek tisztasága - Alacsony a normatíva aránya az intézményfinanszírozásban - Az áttanítások “rohanásai”
Veszélyek - Csökkenő gyereklétszám - “Szoros” finanszírozás - Kiöregedő körzetek - Kevesebb a “bejövő” mint a “kimenő” gyerekek száma - Egyre több veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerek érkezik az intézménybe - Pályázati lehetőségek beszűkülése - A gazdasági dolgozóknak más a munkáltatója - Az épületek állagának romlása
16
Bármilyen aktivitás kreatívvá válik, amint az, aki csinálja, törődni fog azzal, hogy jól csinálja vagy jobban csinálja.” (John Updike)
Vezetési program A helyzetelemzésből is kitűnik, hogy a Városközponti Iskola nem rendelkezik nagy múlttal, hat éve alakult, de olyan intézményegységekre alapozza létét, amelyek már megteremtették elismerésüket, megbízhatóságukat. A hat év alatt lettek „szokásaink”, hagyományaink. A helyzetelemzés –a lehetőségekhez mérten- igyekszik feltárni az intézmény erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, veszélyeit. A vezetői elképzelés erre a helyzetképre épül.
2. Jövőkép Olyan kompetencia – tudásalapú intézményt szeretnék, ahol: • • • • • • • • • • • • • • •
az intézményegységi kínálat megtartása és bővítése vonzóvá teszi a Városközponti Iskolát, a múlt értékeire építkezve a jelen és a jövő kihívásainak minél jobban meg tudunk felelni, a kollégáknak lehetősége van a szakmai tudásuk fejlesztésére, kiaknázására, a karrier – lehetőségek kihasználására, egyaránt kiemelt szerepű a tehetséggondozás és a képességfejlesztés, az ismeretek elsajátítása biztosítani tudja a választott középfokra való bejutást, megalapozzuk a szükséges kompetenciákat az élethosszig tanuláshoz, kialakulhat az egészséges, környezettudatos magatartás, a délutáni elfoglaltságokat élvezik a gyerekek és a szabadidejük értelmes eltöltésének tartják, a tanárok és gyerekek kihasználják a hazai és külföldi együttműködések lehetőségeit, a gyerekek esztétikus környezetben és jó tárgyi feltételek mellett tölthetik napjaikat, fejleszthetik tudásukat, a diákok véleménye is mérvadó, az intézményegységek sikerei minden dolgozónak örömet tudnak szerezni, a közös projektek erősítik az együttgondolkozást, VKI-s hagyományokat tovább ápoljuk, és tudunk újakat teremteni, a dolgozókkal együtt kitalálva és megvalósítva „formálunk” egy elismert, keresett „jó” intézményt.
17
3. Célkitűzések A vezetés célkitűzései: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
az intézményi, intézményegységi programok sikeres megvalósítása, a gyerekek tanulásának minőségi fejlesztése a tanterv hatékony és sikeres elvégzésével, az intézményegységek sajátosságainak megőrzése, értékőrző és értékálló tudás biztosítása, a módszertani kultúra fejlesztése, a kompetencia alapú oktatás kiterjesztése, az esélyegyenlőség, az integráció, a tehetséggondozás biztosítása, a közös munkaközösségek gyarapítása, szakmai műhellyé válása, a minőségfejlesztő munka tudatosítása, a környezeti és az egészséges életmódra nevelés intézményi programjának, fenntarthatóságának fejlesztése, a partnerközpontú intézményi működés biztosítása, a szervezeti kultúra fejlesztése, a hatékony információáramlás megteremtése, az információs és kommunikációs technológia korszerűsítése, az intézmény mérő-, értékelő-, ellenőrző rendszerének kialakítása, egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az épületek adta lehetőségek maximális kihasználása, a partnerek igényeit, véleményét figyelembe vevő vezetés, innovatív és eredményes oktatási-nevelési kezdeményezések, tapasztalatcsere országon belül és nemzetközi viszonylatban, az erőforrások és tárgyi feltételek biztosítása, az országos, nemzetközi kapcsolatok ápolása, projektek támogatása, az intézményvezető szüntelenül tanulja a vezetés elméletét és gyakorlatát.
4. Stratégia és a megvalósítás lehetőségei Ha egy intézmény kiválasztott egy stratégiát, és a stratégia keretein belül szisztematikus munkával együttműködést, megértést, következetességet és a stratégia elfogadását építi, akkor valószínű, hogy sikeresebben tudja a diákokat nevelni, mint azok az iskolák, amelyek nem rendelkeznek sajátos arculattal. Az ilyen intézménybe a pedagógusok is szívesebben járnak dolgozni, hisz az elvárások tisztázottak, a vezetés kiszámítható. (A leírt elképzelések építenek az intézményegységek bevált, jól működő gyakorlatára, eredményes munkájára, keresett specialitásaikra.) Ugyanakkor a köznevelésben végbenő irányítási változások szükségessé teszik az intézményvezetői munka, szerep újragondolását. A 2011. évi CXC. köznevelésről szóló törvény 69. §-a határozza meg a vezetői feladatokat. A felsorolásban olvasható felelősségek, tevékenységek –reményeim szerint- lehetővé teszik, hogy koncentráltabb figyelmet szenteljek a szakmai önállóság érvényesítésének, a szakmai színvonal emelésének.
18
4. 1. Oktató-nevelő munka Az oktatás minősége
A következő évek legfontosabb feladata az átdolgozott pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés, a tantervekben leírtak megvalósítása. Különösen az új tudáselemek, kompetenciák jelenthetnek nehézségeket. Törekednünk kell az oktatás színvonalának állandó minőségi fejlesztésére, alkalmazkodnunk kell a környezet elvárásaihoz. Törekednünk kell a stabilitásra, hiszen a minőségi mutatókat stabil feltételrendszerben tudjuk elérni. A diákok jó iskolai légkörben biztos tudáshoz szeretnének jutni, továbbtanulási igényeiket szeretnék megvalósítani lehetőleg kevés terheléssel, zavartalan tanár-diák kapcsolatban. A kollégákban tudatosodott, hogy szerepük nem csak az oktatásban, nevelésben döntő, kapcsolatuk minősége a gyerekekkel és a szülőkkel felelősségteljes feladatot jelent. A fenntartó és a működtető is jó színvonalú, a diákok harmonikus személyiségfejlődését segítő intézményt szeretne. Ma már nem elegendő az ismeretátadásra épülő pedagógia. A frontális munka kizárólagos használata, a befogadó hallgatói magatartás előtérbe helyezése nem elegendő valamennyi képességünk kiaknázásához. A gyermek személyiségének gazdag fejlesztése, a sokoldalú metodika alapkövetelménynek számít az intézményekben. Ezért figyelmet kell fordítani a gondolkodásra nevelés hatékonyságára, a tanulók differenciált fejlesztésére, a kompetencia alapú tudás átadására. Előtérbe helyezve a készségek és kompetenciák fejlesztését, fel kell készíteni a gyerekeket az élethosszig tartó tanulásra. Olyan használható, alkalmazható tudást kell számukra biztosítani, amelyben a lexikális ismeretek, az adatok eszközei egy egyéni készségekre épülő speciális „szaktudásnak”. A hatékony tanítás kialakításához mindenképp szükséges a pedagógusok attitűdjének és kompetenciájának megváltoztatása, mert ez a gyerekeknél hosszú távon a demotiváltság helyett az aktivitás fokozódását válthatja ki. A pedagógusszerep megváltozott: a tanár gyakran a háttérből facilitálja a gyerekek tevékenységét, tanulását. A Városközponti Iskolában sokan elkötelezettje a változatos módszertani kultúra alkalmazásának. Vannak kollégák, akik a tehetséggondozásban jeleskednek, mások az egyéni fejlesztési tervek kidolgozásában tettek szert tapasztalatra. Mivel minden intézményegységbe jár tehetséges és fejlesztésre szoruló gyermek, érdemes lenne a jó gyakorlatot erősíteni, átadni egymásnak. A kompetencia alapú oktatás alapjait szerencsés lenne minden intézményben bevezetni. A Városközponti Iskola megalakulása óta fontos feladatának tartja a tehetséggondozást. Minden intézményegységünknek megvan a maga specialitása ezen a téren is. Többek között a szakmai konferenciánk („Hétszögletű kerekasztal”) időpontja is ezért került a tehetség napjára. Regisztrált tehetségpontok vagyunk, kapcsolatot tartunk a város tehetségpontjaival. Terveink között szerepel az akkreditálás, hisz a tehetséggondozással kapcsolatban egy iskolának hosszútávon kell gondoskodnia, biztosítani kell a folyamatosságot. Egy pályázat kapcsán az intézményegységek már felosztották az azonosítandó tehetségeket: művészetek (zene, képzőművészet, tánc), matematika-logika, idegennyelv, humán műveltség. A tehetségek azonosításánál igénybe szeretnénk venni a szakmai szolgáltató pszichológusainak a segítségét. Kiemelt szerepet szánunk a problémamegoldás, a memória, a kreativitás, a logikai gondolkodás képességterületeknek. Pályázat útján szeretném elnyerni a
19
tehetséggondozó tanárok szakmai továbbképzésére fordítandó összeget. (szakemberek képzése, tehetségfejlesztő módszerek megismerése, tanulásmódszertan) Minden intézményegységben működnek szakmai munkaközösségek, megalakult néhány közös munkaközösség is. A jövőben vertikális és horizontális munkacsoportok szerveződését is támogatni kívánom. Jó lenne, ha az intézményi munkaközösségek száma gyarapodna, és egyfajta szakmai megújulást is nyújtana tagjaiknak. Ez a szerveződés megváltoztathatja a munkaközösségek működését, lehetőségeit. Feladatuk lesz –többek között- az intézményi szintű programok „megálmodása”, szervezése, lebonyolítása. (Pl.: a reneszánsz éve, fordító verseny, „palacsinta- és Márton-nap, múzeumi foglalkozások) Egyes, a Munkatervben szereplő éves feladatok ellátására munkacsoportokat alakítunk. A vezetőket az intézményvezető választja ki, bízza meg; tanév elején mindenki kedve szerint jelentkezhet a közös feladat ellátására. Munkájukról a feladat teljesítésekor vagy a tanév végén számolnak be. A vezetőket a csapattag-típus kérdőív eredményének és a szakmai jártasságuk alapján kérem fel a munkára. (Sok tapasztalatot nyertünk a teljesítmény-motivációs pályázatból megvalósított projektekből.) Hosszabb időre szerveződő munkacsoportokra is szükség lesz. A minőségfejlesztő munka koordinálására hozzáértő, tanult, tapasztalt kollégákra van szükség. Az együtt gondolkodásból nem hagyhatók ki az intézményegység-vezetők sem. Fontosnak tartom, hogy az egyes feladatokra a megfelelő végzettségű és kompetenciájú kollégákra leljek. Szükség van egy pályázatot figyelő és író team-re is. Tagjai közé azokat a kollégákat várom, akik már vettek részt ilyen jellegű tanfolyamokon, vagy lenne kedvük elvégezni; illetve a pályázatok révén már tapasztalatot szereztek. Mindkét típusú munkacsoport az előzetes tervek alapján végzi munkáját, a megbeszélésekről közösen összeállított és elfogadott jegyzőkönyvet készítenek, a tanév végén beszámolnak a szakalkalmazotti értekezleten. A munkaközösségek és a teamek működését folyamatosan koordinálni és kontrollálni szükséges. A Városközponti Iskola általános iskoláiban biztosított az emelt szintű idegennyelv oktatás. Egy intézményegység kínál nemzetiségi oktatást kiváló színvonalon. Ezt továbbra is biztosítani kell! A központi intézmény azonban nagyobb lehetőséget kínál a második idegennyelv biztosítására, mint eddig kínálhattak az iskolák. Az is elképzelhető, hogy a tandíj fizetése is elkerülhető. Érdemes kihasználni a nyelvi szaktantermek, laborok lehetőségeit is! Az idei tanév próbaévnek számít. A Városközponti Iskola diákjai második idegennyelvként választhattak az angol, német, spanyol, francia, horvát, orosz nyelvek közül – heti két órában. A tapasztalatokat leszűrve és javítva a hibákat, ezt a kínálatot a jövőben is felajánljuk tanulóinknak mind szakkör mind a tehetséggondozás keretein belül. Az Nkt. órakerete biztosítja az óraszámokat. A külföldi tanulmányutakra is több érdeklődő várható, ki kell aknázni a külföldi kapcsolatok pályázati lehetőségeit. Az intézményegységek vonzó és jól bevált specialitásait továbbra is támogatom, remélve, hogy ezzel is meg tudjuk tartani az iskolák keresettségét. „Belvárosi”: német kisebbségi nyelvoktatás, szorobán-matematika, úszás, fúvós-zenekar. „Jókai”: tehetséggondozás a matematikában, két idegennyelv biztosítása. „Mátyás”: ének-zene, kórus, néptánc, sokszínű idegennyelv.„Mezőszél”: német, angol nyelv többletóraszámban, művészeti nevelés, logikai
20
gondolkodás fejlesztése. Liszt Ferenc Zeneiskola: a növendékek megtartása, a telephelyek megőrzése, megmérettetés a versenyeken, új hangszerek iránt felmerülő igény (szaxofon). Kompetenciamérés
A kompetenciamérés eredménye nyilvános, ez is minősíti a jövőben az intézményeket. A Városközponti Iskolában a mérésben csak az általános iskolák érintettek. Ki kell dolgozni a tanulói eredmények javításához vezető fejlesztéseket, változtatásokat; a jó gyakorlat megőrzésének lehetőségeit. A tanulmányi teljesítmények mérése: akkor használható megbízható módon, ha a tanulók belépéskor és kilépéskor mért teljesítményeit mérik össze. A mérések, a középiskolai felvételik is indokolják a kompetencia alapú oktatás (szaktárgyi és szociális értelemben is) bevezetését. A rendszeres mérések és értékelések eredményeivel követhető a tanulók fejlődése. A diákok „kimeneti” eredményei mellett a családi hátterüket is felméri, hozzájárulhat ahhoz, hogy egyik eszköze legyen az iskolai munka számonkérésének. Szakértő kollégánk segítségével minden évben megismerkedhetünk az intézményegységek eredményeivel. A Városközponti Iskola két intézményegysége évek óta kiváló eredményt ér el a mérésben. Az eredmények azonban sokkal több lehetőséget nyújtanak a dicséretnél. Terveim között szerepel a matematikát, a magyar nyelvet és irodalmat tanító kollégákkal és az osztályfőnökökkel külső szakember segítségével megismertetni az eredményekben rejlő fejlesztési lehetőségeket osztály és egyéni szinten. A kompetenciamérés eredményét erősítheti az iskolánk belső mérési rendszere. Élet a tanítás után
A napközis munka évek óta kiemelt helyet kap a munkatervekben. A nevelők legfontosabb feladata a tanulási idő kihasználása, folyamatos tanítása a tanulásnak. (Tudnak egymástól tanulni a napközis nevelők is!) Aktívan működik a VKI-s napközis munkaközösség. Általános tapasztalat, hogy a tanulás után már kevés gyermek marad. Fontos feladat a napközi kihasználásának felmérése, a tanulás nélküli időszak hatékonnyá tétele. Azért is fontos a délutáni kínálat átgondolása, mert a Nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.) nem említ napközit, helyette az egyéb foglalkozás kifejezés szerepel. (Nkt. 4.§ 5. - a megvalósítás felmenő rendszerben történik.) A következő tanév legfontosabb felmérni a napközis nevelők kompetenciáit és azok kihasználási lehetőségeit a délutáni órákban. Érdemes elgondolkozni az egésznapos iskola lehetőségében is! (Nkt. 4.§ 4.) A szakköri kínálat bővítése is megoldható közösen. Az intézményi átjárhatóság egyik lehetősége lehet, hogy egy-egy szakkörbe több intézményegység diákjai is szívesen járnak, mert érdekes a téma, vagy kiváló „tanáregyéniség” tartja. Ez is lehetőséget ad az infrastruktúra hatékony kihasználására. Itt lenne lehetőség a tehetséggondozó szakkörök működtetésére is. Délutáni időkeretben szeretném megerősíteni a természettudományi órák óraszámait az érdeklődő tanulók számára. Terveim között szerepel a szakkörökön kívül egyéb VKI-s programok megvalósítása. Hagyománya van egy-egy verseny megszervezésének (matematika, idegennyelv, mesemondó), közkedvelt volt a Csillag és a csillagszóró születik. A könyvtárosokat bevonva
21
érdemes lenne egy-egy irodalmi alkotás vagy szerző, vagy híres ember köré versenyt meghirdetni. Továbbra is helyet szeretnénk adni a zeneiskolának az intézményegységekben. A szülők és a gyerekek számára is kedvező, hogy a zeneiskolai képzést alsóban a „saját” iskolájukban kapják. Szeretném hinni, hogy a színvonalas oktatás mellett ez a lehetőség is hozzájárult a Liszt Ferenc Zeneiskola növendékszámának emelkedéséhez.
4. 2. Környezettudatos nevelés A környezeti nevelés szükségessége ma már nem vitatott, elmaradás ennek gyakorlati átültetésében van. (Alapelveit tartalmazza a pedagógiai program) A környezettudatos nevelés megvalósításában az intézményegységek elkötelezett nevelőire számítok. Feladat lesz egy közös elvekre, értékekre épülő és intézményegységenként is teljesíthető program gyakorlati megvalósítása. Elsősorban olyan programokat kell terveznünk, amelyekben a gyerekek érzik, hogy ők maguk mit tehetnek a környezetvédelem érdekében. Része lehet: • az erdei iskolai program, • a szelektív hulladékgyűjtés, (Kupakok, elemek, PET-palackok gyűjtése; a gyűjtési lehetőségek biztosítása. Minden tanteremben és irodában megtalálható legyen a szelektív hulladék gyűjtésére alkalmas tároló. A szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése komoly feladat, hiszen megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a gyerekek ahhoz, hogy tudják, mennyire fontos Földünk terhelésének csökkentése.) • a témával kapcsolatos pályázatok felkutatása, • lehetőségeinkhez mérten használjuk az újrahasznosított termékeket. • környezetbarát intézmény kialakítása Cél: az egyes iskolai tevékenységekhez kapcsolódóan megteremteni, biztosítani azokat a cselekvési formákat, amelyek egy intézményt környezetbaráttá tehetnek • Öko-iskola A fenntartható fejlődés és öko-tudatosság eszméje előtérbe került a társadalomban. A hazai oktatásfejlesztés igyekszik kapcsolódni a nemzetközi tendenciákhoz, a meglévő hálózathoz. Ennek lehetőségét kínálja fel az intézményeknek. Örömmel könyvelem el az elmúlt évek sikerei közé, hogy minden intézményegységünk elnyerte az Öko-iskola címet. Nem is a cím, hanem a programok megvalósítása miatt érdemes kapcsolódni a hálózathoz. A pedagógiai programban leírtak megvalósítása során figyelembe vesszük az Öko-iskola cím megvalósulási kritériumait.
4. 3. Egészséges életmódra nevelés A Városközponti Iskola egészséges életmódra nevelés programjának kidolgozására az intézményegységek témafelelőseit kértem fel. Az együttgondolkozás elkezdődött, minden intézményegység kiváló programot készített az éves Munkatervében. A továbblépés lehetősége ennek városközponti koordinálása. Feladatunk továbbá a pedagógiai programban leírtak megvalósítása. 22
Kiemelt fontosságúként kezeljük: • Az egészséges táplálkozásra nevelést, melyben az egészségügyi főiskola dietetikus hallgatói is segítségünkre lehetnek a témanapok, táplálkozási napok megszervezésével. • A drogprevenció is elsődleges feladat. • Az úszás oktatás megszervezése, kihasználva az uszoda lehetőségeit. (Az iskolákban akár testnevelés óra keretein belül is.). Jó lehetőség nyílik az öt testnevelés óra keretein belül is. Reményeim szerint a város más uszodáit is igénybe vehetjük. • A testnevelőink tanév elején és végén elvégzik az állóképesség mérést, összehasonlítják a kapott eredményeket, és ennek megfelelően tervezik a következő évet. • A mindennapos testnevelés színvonalas biztosítása, a feltételek megteremtése. • Terveink megvalósítását pályázati úton is igyekszünk biztosítani. Ami már megvalósult a hat év alatt: • Shape up uniós program kiterjesztése az intézményegységekre. • Az iskolába elhelyezett automaták az egészséges táplálkozásnak megfelelő termékeket tartalmaznak. A büfék kínálatának felülvizsgálata megtörtént. • „Küzdelem” az intézményi étkeztetést biztosítókkal. • 1056 felső tagozatos tanuló felmérése mozgás és táplakozás témakörben kibővítve a BMI index vizsgálatával. A pedagógiai program egészségnevelésről szóló részét éves feladatra bontjuk, kivitelezésében a projekteket szeretném preferálni. A program megvalósítására új teamet alakítottunk a témában elkötelezett önkét jelentkezőkből. A fent említett mérést kétévente szeretnénk megismételni, értékelni; az eredmények tükrében –a lehetőségekhez mérten- javítani.
4. 4. Továbbképzések A pedagógusok felkészültségét a megváltozott pedagógiai szerepre segíthetik a külső továbbképzések - amiket támogatni kívánok –amennyiben erre továbbra is lesz lehetőség-, de szakmai segítséget nyújthatnak a központi munkaközösségek is, mint szakmai műhelyek. Ma már sokan élnek a kooperatív tanulásszervezés, a differenciált csoportmunka, lehetőségeivel A NAT új tudáselemeinek oktatásukhoz szükséges szakértelmet továbbképzéseken, önképzéseken lehet elsajátítani. A kompetencia építésének egyik hozama a szervezet öntanuló képességének kibontakoztatása, másik a szervezetet alkotó egyének, pedagógusok, vezetők képességeinek fejlesztése, képzése, továbbképzése, önképzése. Így vannak bizonyos kompetenciák, melyek megléte közérdek, így a részvétel magától értetődő (módszertan, informatika, nyelv). Értelmetlen támogatni olyan képzéseket, melyeknek egyetlen célja, hogy közönsége legyen az előadásnak vagy a magánérdekű képzés. Ki kell alakítanunk a belső továbbképzési rendszerünket is. Fel kell térképezni, ki kell aknázni a kollégák egyedi szakmai tudását, érdeklődést a Városközponti Iskola fejlesztésének érdekében. Hiánypótló szakvizsgás képzéseket ennek érdekében szívesen támogatok – amennyiben tehetem. Felmerülhet egy szakmai-módszertani bázis kialakításának lehetősége
23
is, a multiplikátori szerep felvállalása. Jó lehetőség ígérkezik erre a referenciaintézmény pályázat megvalósulásával. Bíztatom a kollégáimat arra, hogy a jó gyakorlatok feltöltési lehetőségeit is használják ki. A következő tanévtől megnövekszik a kötött munkaidő száma. Ennek az órakeretnek a terhére kialakíthatunk egy belső szakmai műhely-hálózatot a Városközponti Iskola pedagógusainak szakmai tudására és érdeklődésére alapozva. A belső továbbképzés egyik lehetősége továbbra is lehet a Hétszögletű kerekasztal” konferenciánk is.
4. 5. Minőségfejlesztés A minőségfejlesztést nem lehet elválasztani az iskolai menedzsment folyamataitól. Nem úgy kell rá tekinteni mint „Mit?”, hanem úgy mint „Hogyan?”, és ebből következik, hogy be kell építeni az iskola fejlesztési tervei közé. Nincsenek gyors sikerek, varázsszerek. Nem pillanatnyi hóbort, megfontoltan, évek hosszú során keresztül csoportmunkával kell fejleszteni. Csak úgy érünk el sikereket, ha az intézmény minden tagja valamilyen módon támogatja. A korszerű intézményvezetési felfogásban megjelenik a szakmai elkötelezettség, az érzett, és a vállalt felelősség a munkatársak és az igénykeresők felé. Az állandó, folyamatos tökéletesítés egyik titka az intézményi folyamatok nyomon követése, és törekvés a tapasztalt hibák azonnali kijavítására. Az összetett és változó programokat csak szervezett és önmagát korrigáló rendszerben lehet megvalósítani. Vannak olyan munkaformák, eljárások, technikák, amelyek mára viszonylag természetessé váltak. A minőségügyi technikák egyes esetekben „átszivárogtak” a tanulásszervezésbe is. A Városközponti Iskola minőségügyi rendszerének kialakítására, működtetésére szerveződött egy új kompetenciával rendelkező szakmai kör, amely támogató csoportként a vezető és a nevelőtestület valamint a hagyományos munkaközösségek között helyezkedik el. Feladata lesz majd, hogy egy-egy meghatározó területen közvetlenül irányítsa az intézményben folyó tevékenységet. Ezáltal egy új belső irányítási szint jön létre, amely árnyaltabbá alakítja a struktúrát, professzionálisabbá teszi a vezetést. A rendszer összeállításában, kialakításában számítok az intézményegység-vezetők munkájára is. Partnerközpontúság, partneri igények és elégedettség rendszeres nyomon követése mindenhol működik valamilyen szinten. Feladatunk a folyamatát kidolgozni, eredményeit felhasználni a stratégiai, operatív tervezéshez. A kérdőíveket át kell vizsgálni, megnézni azt méri-e, amit mérni kívánunk. A korrigálás során alkalmazhatjuk a nemzetközi konferenciákon ellesett technikákat. Fontosnak tartom, hogy az eredményeket megosszuk azokkal, akikről szól. Az intézményi minőségirányítás több minőségdimenzióra épül: • képzési feladatok teljesítése (tanulmányi előmenetel, társadalmi, szociális készségek, tanulási képességek, az egyéni és kreatív gondolkozás képessége, gyakorlati képességek) • a tanulás és tanítás folyamata (tanulási és tanítási stratégiák, elégedettség, értékelés) • légkör, szellemiség (intézményi légkör, kapcsolatok intézményen belül és kívül, a pozitív magatartás elősegítése, a tanulók támogatása)
24
•
vezetés és vezetési folyamatok (jövőkép, döntéshozatal, kommunikáció, motiváció és támogatás; tervezés, végrehajtás; a dolgozók fejlesztése)
Az értékelés feladata a szakmai megfelelés. A folyamatos minősítés kiindulópontja lehet a jutalmazásnak, elmarasztalásnak. Alapja a pontos követelményrendszer és a teljesítmények tárgyilagos rögzítése, nyilvántartása. Az intézményértékelések egyik módja az önértékelés. A Városközponti Iskola egészére vonatkozó használható folyamatának kidolgozása megtörtént. A mi döntésünk, hogy szeretnénk-e továbbra is alkalmazni a belső értékelésünknél. A dolgozói értékelő rendszer kialakítása is megtörtént, kétszer nyertük a teljesítménymotivációs pályázaton. Az elnyert összegből a Városközponti Iskolára vonatkozó projektek kidolgozását és megvalósítását jutalmaztuk. Több közülük hagyománnyá vált. A kidolgozott rendszert valószínű nem tudjuk tovább alkalmazni, de szükség lesz a belső egyéni teljesítmény értékelésére, minősítésére az életpályamodellhez kapcsolva. (A személyes portfolió a külső audit szükséges kelléke lesz!) A nevelési-oktatási intézményekben tanügyigazgatási-törvényességi és szakmai ellenőrzésről beszélünk. A tanügyigazgatási- törvényességi ellenőrzés eddig is folyamatos volt, az éves Munkaterv tartalmazta az ütemezését. A naplók vezetésében előrehaladást értünk el! Ez a fajta ellenőrzés továbbra is megmarad. Kihívó vezetői feladat lesz a belső ellenőrzés újradefiniálása és működtetése, valamint az új külső szakfelügyelet és hatósági ellenőrzésekre való felkészülés. Erőt próbáló feladat lesz a szervezet felkészítése a külső megmérettetésre. Számítok vezető kollégáim tapasztalataira is.
4. 6. A szervezeti kultúra fejlesztése A vezetés feladata a szervezet összérdekeinek határozott képviselete. A vezetés és a dolgozói kör közös érdeke az intézmény sikeres működése. A nyílt, informatív vezetés annak a felismerésnek az egyik eszköze, hogy a döntéshozatalban való részvétel érték. Ezért kötelezem el magam az un. „demokratikus vezetés” mellett minden hátrányával együtt (időigényesség, döntési kompetenciák értelmezési nehézségei), mert a lapított struktúrából adódó lassabb információs és kommunikációs sebesség ellenére az információk biztosítása, a hozzászólás lehetősége együttműködést, bizalmat eredményez, és egy ilyen környezetben az intézmény szereplőinek érdekeit ígéretesebben lehet összhangba hozni. A sikerhez felkészültség, kellő mennyiségű és elegendő információ, kompetenciák és pontosan körülírt hatáskörök szükségesek. Nagy hangsúlyt helyezek a csapatmunkára. Ennek lényege, hogy a dolgozók egyes csoportjai bizonyos területeken vagy egyértelmű célkitűzéssel, várható eredménnyel jól körülhatárolt – projekt jellegű – feladatok esetében a szervezés és lebonyolítás, illetve a feladat teljes egészéért vállalják a felelősséget. Ezek a projekt jellegű tevékenységek egyfelől gazdagítják az intézmény hagyományrendszerét, másfelől különféle szerepek kipróbálását teszik lehetővé a feladat vállalására elkötelezett munkatársak számára; harmadsorban a szakterületen kívül a résztvevők az intézmény működésébe is nagyobb betekintést nyernek. Vannak már hagyományaink: Márton napi vigasság, múzeumlátogatások, fordító verseny, koncertek az intézményegységekben, tehetségkutató, bemutató programok. Terveim között szerepel, hogy egy tanévben minden intézményegységnek kell szerveznie egy VKI-s
25
programot. A továbblépéshez újra igénybe kívánom venni a személyes beszélgetések jó hagyományát. Az intézményegységekben nem tartható a „zárt” tantestület, élni kell az áttanítások lehetőségével. Vannak olyan kis óraszámú tantárgyak, amelyek egy iskolán belül nem biztosítják a tanár számára a kötelező óraszámot (rajz, fizika, kémia, földrajz), illetve a leépítések miatt nem vehetünk fel új kollégát. A tantestületeknek is befogadónak és alkalmazkodónak kell lenni, hisz programban és órarendben is igazodni kell egymáshoz. Nem volt könnyű évük azoknak sem, akik a Felső-vámház Utcai Általános Iskola pedagógusai közül a VKI más iskolájába kerültek, de ezzel a lehetőséggel a felmentettek számát nyolcra tudtuk csökkenteni. A szervezeti kultúra fejlesztésére lehetőséget adnak a belső továbbképzések is. A hangsúly az egymástól tanulós folyamatokra, „tanfolyamokra” (erdei iskola, angol nyelvtanulás, módszertani újdonságok, gépírás, torna, számítógépes programok tanulása, digitális eszközök készítése) helyeződik. Lehetőséget nyújt más intézményegységben dolgozók megismerésére. Szorgalmazom az intézményegységek bemutatkozásait, egymás értékeinek megismerését. Hagyománnyá vált a „Hétszögletű kerekasztal” konferencia majd szakmai nap megszervezése minden év márciusában. Ezen a napon a szekciókat (legutóbb 15) többnyire kollégák vezetik. Erre e rendezvényre készül a „Receptúra” aktuális kiadványa, amely jó gyakorlatokat tartalmaz. Felmértem a kollégák „szakmai szolgáltatásait”, a következő években szeretnék erre is alapozni a belső továbbképzéseken. Ebből is születtek sikeres, meg nem unható kínálatok – pl.: városnéző séták. Jó lenne elérni, hogy minél több egyénileg sikeres kolléga dolgozzon a Városközponti iskolában, hisz a sikeres szervezet az egyénileg sikeres munkatársak összessége. Fontos, hogy az intézményhez való lojalitás legyen az elvárás!
4. 7. Intézményvezetés "A vezetés mások befolyásolása abból a célból, hogy valamilyen feladatra közös megoldást találjanak." (Fiedler, 1968.) 1 A segítő, támogató, befolyásoló vezetés híve vagyok. Az iskola szervezetének egésze a minőségi teljesítményeit csak egy elkötelezett munkaerő révén növelheti. Az elkötelezettség révén kapcsolódik az egyén valójában a szervezethez, így nagyon fontos, hogy a saját értékeikhez méltán ragaszkodó egyének harmonikusan kapcsolódhassanak a szervezeti értékekhez, értékrendhez. A dolgozók elkötelezettségét úgy tekinthetjük, mint egy íratlan szerződést a vezetés és az alkalmazottak között, melyben a vezetés feladata, hogy megteremtse az értelmes feladatok kínálatát. Az elkötelezettség kapcsán igen fontos a kölcsönösség. A kölcsönösséget a közös célok, a vezetés és a dolgozói kör kölcsönös egymásra hatása, kölcsönös tisztelet és elismerés testesíti meg.
1
A szociálpszichológia (Osiris Kiadó, Budapest 1997.)
26
Fontos a bizalmon és az együttműködésen alapuló munkakapcsolatok kiépítése. Az igazi feladat az, elérni, hogy a kollégák érdekeltté váljanak. Úgy gondolom, segítve, támogatva kell vezetni. A team-eknek pontosan körülhatárolt döntési jogköröket és azzal járó felelősségeket kell delegálni. A team-munka módszertanának lényege, hogy elvárja mindenki ötletének közös kezelését, értékelését, elemzését, indoklását. Így tudatosulhat, hogy mindenkire szükség van, és mindenkire másért van szükség az adott tantestületben. A személyes kapcsolatok minősége kiemelt szerepet kap. A nyitott kommunikáció és a másik elfogadásának képessége alapja annak a bizalomnak, amely nélkül nem beszélhetünk hatékony intézményi munkáról, ha az oktatási intézmények feladataira gondolunk. Terveim szerint széles körben kerülnek delegálásra a feladatok és az információk az ebből fakadó felelősséggel együtt. Ennek a szellemi-személyi feltételrendszere ígéretesen alakul. Ez a munkaforma szelektív és differenciált munkavégzést feltételez, és nem feltételezi minden helyzetben az érdemi igazgatói jelenlétet. A törvényben deklarált egyszemélyi felelősség gyakorlásán túl nagyban múlik a vezetőn, hogy a további fontos szakmai irányítási feladatokba hogyan vonja be a szakalkalmazotti közösség egyes tagjait, csoportjait. A feladatok nagysága meghaladja az igazgató „egyszemélyi” erejét, a vezetési feladatokat mindenképpen meg kell osztania a szervezeten belül. (Igazgatóhelyettes, intézményegység-vezetők, középvezetők, munkaközösségek vezetői) Elengedhetetlen egy intézményi szintű menedzsment kialakítása, fejlesztése, minőségi munkavégzése. A vezetői szerep egyre inkább a kifelé orientált menedzseri szerep lesz. A tudatos vezetői információ menedzsmenttel érvényesíthető, hogy a döntési felelősséget arra a szintre érdemes delegálni, ahol egyfelől a döntés meghozatalához optimális informáltság áll rendelkezésre, másfelől a döntés következményeinek hatása a leginkább érzékelhető. Tudás alapú szervezetté alakulhat, melyben az innovációs gondolkodás, a tudás, az információ van a központban. Ez olyan munkatársakat igényel, akik önállóan és felelősséggel tudják végezni a tevékenységüket. Egy ilyen szervezetben a küldetés, a stratégia és a terv szerepe felértékelődik (pedagógiai program, helyi tantervek, munkaterv.) A feladat végrehajtási módját viszont már nem kell előírni a szakemberek számára: mivel szakterületükön ők a legilletékesebbek, nyugodtan rájuk lehet bízni a megoldás kiválasztását. Elegendő a teljesítményelvárások világos megfogalmazása, ami egyben az önellenőrzés alapjául is szolgál. Nagy hangsúlyt kell fektetni a határidős feladatok pontos és szakszerű elvégzésére és elvégeztetésére A szakmai-irányítási feladatokat az intézményegység-vezetők bevonásával kívánom megoldani. Nekik elsődleges feladatuk hogy biztosítsák saját iskolájuk sikerességét, minőségét. Fontos az iskolán belüli vezetés, a tantestülettel való kapcsolattartás, a szervezet és a szervezeti tagok fejlesztése. Mivel az intézményvezető-helyettes munkakör megszűnt, a vezetés minden feladata rám hárult. A következő tanévtől szeretném felosztani a helyettesi munka egy részét az intézményegység vezetők között. Természetesen velük egyeztetve és a szakmai kompetenciájukat figyelembe véve.
27
4. 8. Mérés-értékelés A városközponti iskolában a 2008-2009-es tanévtől folyik rendszeres, tervezett mérési folyamat egy mérő-értékelő szakember vezetésével. A rendszer kiterjed a tanulókra és a pedagógusokra, egymásra épül, összehangolt, ismétlődő és összehasonlító szerkezetű. A tanulók mérései két csoportra osztható: az egyik közérzetre, önértékelésre, tanulási szokásokra kérdez; a másik a gyerekek tudását méri fel (szókincs 1-4. évfolyam, tantárgyi 58. osztály). A bevált méréseket továbbra is folytatjuk, új mérések is felkerülnek a palettára (neveltség-szint mérés). Fontosnak tartom, hogy a mérés eredményét ne csak az intézményegység-vezetők, szaktanárok és osztályfőnökök ismerjék meg, hanem a szülők is. Kétévente minden pedagógus kitölt egy kérdőívet, ami az igazgatókra és a főigazgatóra vonatkozik. A mérés eredménye rávilágít azokra a pontokra, amivel elégedett vagy elégedetlen a tanárok jelentős része. Így a vezetők szembesülnek azokkal a tulajdonságokkal, amiket erősíteniük kell, illetve amiben nagyon erősek. A 2013. februári mérés az alábbi eredményeket hozta: VKI összesített eredmény A főigazgató 2012-2013. kérdéscsoportokra bontva követelményállítás, szakmai személyes informáltság demokratizmus elvárások, kompetencia viszony a teljesítményigény nevelőkhőz 87% 86% 84% 82% 78%
90% 85% 80% 75% 70% 65% 60% 55%
elvárások szakmai kompetencia személyes viszony informáltság demokratizmus
50%
4. 9. Erőforrások Humán erőforrások
Minden vezető jól felfogott érdeke a humánerőforrás menedzselése. Az emberi erőforrások kezelésében való jártasság ma új, szükséges vezetői kompetencia; eredményessége hatással van az intézmény keresettségére és megtartóképességére; a szervezeti siker kulcstényezője. A Városközponti Iskola dolgozói személyre szabott munkaköri leírást kaptak, ezt minden tanév elején megújítjuk. A munkakörrel való elégedettség visszahat a további teljesítményre. A kollégák nagy részét a hat év alatt megismertem, ezekre és az intézményegység-vezetők véleményére hagyatkozva szeretném megtalálni az egyes feladatokra a megfelelő
28
kompetenciával rendelkező kollégákat. Ebben reményeim szerint az –az újbóli- egyéni beszélgetések is segíteni fognak. A szakmai erőforrások kiaknázásához tartozik a szakértői munkák támogatása, bíztatás egyes területeken a szakvizsgák megszerzésére. Ezek egyben szakmai kitekintést is biztosítanak. Szeretném felmérni a szervezeti kompetenciákat (kognitív képességek, tudás-menedzsment; technikai jártasságok (pedagógiai, szervezési); a szervezeti intelligenciát (a problémák megoldására, a kihívásoknak való megfelelésére, s az értékes produktumok megteremtésére való képesség). Terveim között szerepel a kollégák sajátos ösztönző és minősítő rendszerének kialakítása is (karriermenedzsment) – összhangban a központi minősítő rendszerrel. Fontosnak tartom a dolgozók körében végzett klímavizsgálatot, amelynek eredménye beépül a stratégiai, éves tervbe. Fontos a vezetői munka rendszeres értékelése a dolgozók által A fenti tervek megvalósításának nélkülözhetetlen eszköze a testületi értekezletek hatékonyságának emelése, az együttgondolkodást, közös felelősségvállalást segítő csoportmunkák meghonosítása ezen a területen is. Kapcsolatok
A diákok az intézményt képviselő diákönkormányzaton keresztül alkothatnak állásfoglalást, mondhatják el véleményüket. Egymás megismerését segíti majd a tanév eleji tréning. A VKI diákönkormányzatának javaslatára alapítottuk meg a Központi Oscar – díjat. A szakszervezet és a Közalkalmazotti tanács véleményét minden törvény által kínált esetben kikérem, vezetőikkel tartani kívánom a kapcsolatot. (Amennyiben újra megalakul a Közalkalmazotti tanács, és lesz új Kollektív szerződés.) A szülők a Szülői munkaközösség intézményegységeket képviselő tagjain keresztül gyakorolhatják jogaikat. Fontos a szülők elvárása, elégedettsége, hisz ők választanak iskolát. Ha úgy látják, gyermekük megkapja az adott intézetben a kívánt értékeket, képzést, akkor elégedettek. Ennek megerősítésére végezzük az igény- és elégedettségméréseket. Törekszem a kollégák, gyerekek, szülők hatékony bevonására az őket érintő döntésekbe, fejlesztésekbe. Szívesen veszik, ha tájékoztatást kapnak az intézmény az iskolában történtekről. Intézményünk egyik jellemzője, hogy egy munkahelyen több munkáltató által kinevezett munkatársak dolgoznak. A vezetőt az oktatásért felelős miniszter, a pedagógusokat a tankerületi igazgató, a technikai apparátust a működtető önkormányzat nevezi ki. Ha a hitoktatást egyházi személy végzi, már a negyedik munkáltató van jelen az intézményben. Ez a korábbihoz merőben új helyzet más vezetői, együttműködési technikákat igényel. A feladat a közös érdekek megfogalmazása nélkül lehetetlen. A külső kapcsolatok ápolása épp olyan fontos, mint a belső kapcsolatoké. A meglévőket továbbra is ápoljuk, de újak felkutatása is feladatunk. Jó lenne megismerni a többi iskolaközpontot is, velük közös programokat szervezni, szakmai napokat, bemutatkozásokat szorgalmazni. Szívesen veszünk részt az OFI (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet), az OM szakmai, fejlesztő kutató programjaiban.
29
Az Egészségügyi Kar hallgatóit bevonjuk az egészséges életmódra nevelő programjainkba, kialakult az együttműködést a PTE tanárképző és zeneművészeti szakával a mentori helyek, külső tanítási gyakorlatok biztosításával. Az intézményegységek rendszeres kapcsolatot tartanak a Családsegítő Intézettel, a szakmai szolgáltatóval, a szakszolgálattal. Az Éltes EGYMI utazó gyógypedagógusai látják el a rászorult tanulóinkat, biztosítják a pszichológust. Örömmel venném, ha két pszichológus is segíthetné a gyerekeket, mert egyre többen keresik fel. Tárgyi környezet/Infrastruktúra
Megtörtént az intézményegységek épületeinek felmérése. A javításokra csak kis lépésben van lehetőség. Biztosítani kell a kötelező felszerelési- és eszközjegyzék előírásait. A legnagyobb lemaradások a természettudományos szaktantermek feltételeinek biztosításában és a tornatermek kínálatában vannak. Folyamatos az informatikai környezet fejlesztése, az eszközfejlesztés, a meglévők korszerűsítése. Meg kell teremteni az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazását, helyet adva az IKT kompetencia fejlesztésének. Biztosítani kell a hozzáférést gyerekek és kollégák részére is a Digitális tudásbázis használatához. (egyik színtere lehetne a könyvtár) Ki kell aknázni a terek, épületek közös kihasználási lehetőségeit (uszoda, tornaterem, nyelvi labor). Megoldást kell találni a „Belvárosi” tornatermének sötétítésére, mert a szakalkalmazottak csak itt férnek el egy közös értekezleten. Innovációk
A felülről és az alulról kezdeményezett együttműködések kiegészítik, és hosszú távon erősítik egymást. A fejlesztés fő szempontjai az együttműködések révén az oktatás minőségének javítása. Az igények és az oktatási és törvényi közeg szakadatlan rugalmasságra kényszeríti a korszerű intézményt. Ezért egyszerre kell jelen lenni a hagyományok őrzésének és az újító szándéknak, tudásnak. Minden innovációs lehetőséget ki kell használni a fejlesztés érdekében. Ebben segíthet majd a pályázatíró munkacsoport. Végig kell gondolni, milyen szakmai újítások lehetősége rejlik az Iskolaközpont meglévő hagyományaiban, melyik tevékenységekre, programokra tudunk újat építeni. Információ
Az információ menedzselésének két aspektusa van, egyfelől az intézmény belső információs rendszerének a kérdése, másfelől a szervezettel való összefüggései. • A könyvtárak információs központtá alakítása megtörtént, a könyvtárosok fejlesztették a nyomtatott és elektronikus információs állományokat. Az állomány számítógépes nyilvántartását szolgálja a Szirén program. A tanulóink tájékozódását elősegíti az internet hozzáférés.
30
• A havonkénti –igazgatói- értékelő értekezletek tájékoztatói biztosítják a mindennapi munka ellátásához szükséges információkat. Tervezem a belső Hírlevél információ adta lehetőségét kihasználni, papíralapról az elektronikus formára áttérni, a hozzáférést mindenkinek biztosítani. • A Városközponti Iskola közös dokumentumai minden intézményegységben megtalálhatók, hozzáférhetők. • Az érdeklődők a közös web-lapról is információkat szerezhetnek, mely színtere lehet a szakmai megújulásnak is. • Terveim között szerepel az intézményt bemutató színes „leporelló”, és bemutatkozó film készítése. • Információhordozó a környezetünk is, de ezt már minden intézményegység felismerte. • A zeneiskola hozzáértőinek segítségével szeretnék egy sokrétű számítógépes információs rendszert kialakítani, amely segít a gyors keresésben, adatszolgáltatásban. Hagyományok
• • • • • •
Kitaláltuk és használjuk az emblémánk Elkészült a honlapunk Hírlevél Oscar – díj Közös rendezvények (Márton nap, iskolai takarítás, múzeum - nap, a zeneiskola hangversenyei az intézményegységekben) Nyugdíjas búcsúztató
Közös projektek • A dokumentumok egységes formájának kialakítása • Tanári kórus • Tanulmányi versenyek szervezése • Hétszögletű kerekasztal konferencia, szakmai nap • Próbálkoztunk farsangi bállal, bemutatkozó, egymást megismerő délutánnal Terveim között szerepel a főigazgatói dicséret –tanulói- kritériumának kidolgozása, tanév végén minden intézményegységből egy nevelő jutalmazása. A díjra pályázni lehet majd az éves munka alapján. Gazdaság
Az intézményvezetőnek „jó gazda szerepében” kell együttműködni a külső gazdálkodó, működtető szervezettel. Továbbra is fontos, hogy a leltár, a vagyonvédelem, a korszerű munkafeltételek biztosítottak legyenek. Az előirányzatok nagyon takarékos, racionális „gazdálkodást” kívánnak meg főleg bér- és munkaerő gazdálkodás területén. A saját bevétellel fedezett kiadások egyik része lehet a zeneiskola hangszereinek megújítása. Az épületek állaga alapján a fenntartóval és az Elszámolóházzal közösen szeretném kidolgozni a karbantartás, felújítás tervét. Stratégiánk arra irányul, hogy az intézményegység minél nagyobb (lehetőleg teljes) felújítására kerüljön sor.
31
5. Epilógus A változás motorjai mindig az intézményvezetők. Új helyzetben új módszerekkel és szemléletmóddal, konstruktív vezetési stílussal biztosítják a vezetők a nevelési-oktatási folyamatot. A vezetői szerepben hangsúlyváltás következik be. Az intézményvezetés fő kompetenciái: • együttműködés, • konfliktuskezelés, • kommunikációs- és tárgyalástechnika, • csapatépítés, csoportszervezés, • szakmai professzió, • hatékony időgazdálkodás, • vezetés, szervezet, személyzet és minőségfejlesztés. Mindezek szellemében, a fent felsoroltak professzionális megvalósítására törekedve szeretném folytatni –a hat éve tartó-, a következő, öt évre szóló megbízással vezetői munkámat.
32
II. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Cselikné Juhász Ildikó
2007.:
Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Pécs, Mezőszél u. 1.) Beosztás: főigazgató (közigazgatás), Feladatok: Hét intézmény (óvoda, általános iskola, zeneiskola) gazdasági, szakmai munkájának összehangolása, jogi megfelelésének biztosítása. Az intézmény működésének biztosítása. Pályázatok írása és megvalósítása. Szakértőként intézményi dokumentumok ellenőrzése, igazgatói pályázatok értékelése, szövegértés – szövegalkotás kompetencia fejlesztése hat iskolában; tanfolyamok tartása módszertan, értékelés, referencia iskola, jó gyakorlatok, témakörben.
2002-2007:
Mezőszél Utcai Általános Iskola (Pécs, Mezőszél u. 1.) Beosztás: igazgató (közigazgatás) Feladatok, megbízások: Az iskolai programok irányítása, tervezése, a munka ellenőrzése. Kommunikációs tréningek tartása. A minőségfejlesztési munkacsoport tagjaként minőségbiztosítási lehetőségek kidolgozása iskolai szinten A COMENIUS 2000 II. intézményi szintjének megvalósítása iskolai szinten. Tanácsadóként a Leőwey Klára Gimnázium minőségfejlesztő munkájának segítése. Az OKKER minőségfejlesztő eszközcsoport tagjaként eszközfejlesztés. Szakértői munka az Eötvös Pedagógiai Szolgáltató megbízásából, szakmai együttműködés az INIS (Bertelsmann Alapítvány) munkacsoporttal, képzések Magyarországon az Oktatási Minisztérium támogatásával. Szakmai előadások (Pécs, Pétfürdő, Balatonboglár, Kaposvár, Budapest, Szeged), minőségfejlesztési szakértések
1997-től:
Mezőszél Utcai Általános Iskola (Pécs, Mezőszél u. 1.) Beosztás: igazgató (közigazgatás) Feladatok: Az előző igazgatóval elkezdett innovációt továbbvinni, fejleszteni, az eredményekre épülve, az iskolahasználók megelégedésére elérni a kitűzött célokat. A pedagógiai program megírása, a NAT követelményeinek bevezetése. A Minőség Iskolájához kapcsolódva a TQM filozófiáján alapuló minőségbiztosítás lépésről, lépésre dr. Vastagh Zoltán segítségével. A szűkülő anyagi források ellenére az iskola stabil működésének biztosítása, új források felkutatása. (pályázatok, szponzorok) Az Általános Iskolák Igazgatóinak Szövetségében (ÁIIOSZ) elnökségi tagként segítem az intézmények igazgatóit, jogszabálytervezetek véleményezése, előadások tartása. Szakértőként konferenciák szervezése, előadások, pályázatok írása, megvalósításának segítése. Tanügy-igazgatási, intézményi szaktanácsadások, dokumentumok törvényességi ellenőrzése, tanfolyamok akkreditációinak 33
előkészítése, megírása, tanfolyamtok lebonyolítása, megtartása, az intézményi tapasztalatok publikálása. 1996:
Mezőszél Utcai Általános Iskola (Pécs, Mezőszél u. 1.) Beosztás: megbízott igazgató (közigazgatás) Feladatok: Egy személyben ellátni az igazgatói és helyettesi feladatokat úgy, hogy az iskola „felfelé ívelő hírén” ne essen csorba, az oktató-nevelő munka színvonala növekedjen, az iskola profilja bővüljön.
1995:
Mezőszél Utcai Általános Iskola (Pécs, Mezőszél u. 1.) Beosztás: igazgatóhelyettes (közigazgatás) Feladatok: Az iskola innovációs programját erősítve az intézményi kommunikációs program tervezése, kialakítása. Baranya Megyei Pedagógiai Intézet Beosztás: Magyar nyelv és irodalom tantárgy megyei szaktanácsadó Feladatok: A megye magyar szakos tanárainak szaktanácsadás, tanfolyamok, versenyek szervezése, lebonyolítása. Munkáltató kérésére szakvélemény készítése a tantárgyat tanítók munkájáról. Tantárgyi mérések, feladatlapok, értékelő lapok összeállítása.
1981-1995:
Pécs, Fehérhegyi Általános Iskola tanára (Pécs, Frankel Leo u. 29.)
1989-1995:
Fehérhegyi Általános Iskola Beosztás: magyar szakos tanár (közigazgatás) Feladatok: A kommunikációs készségek fejlesztésének lehetőségei a magyar nyelv és irodalom órákon. (Bánréti-program). Osztályfőnöki teendők ellátása; újságíró, diákszínjátszó szakkör vezetése; tanulásmódszertan tanítása a 8. osztályosoknak. Baranya Megyei Pedagógiai Intézet Beosztás: Magyar nyelv és irodalom tantárgy megyei szaktanácsadó Feladatok: A megyében dolgozó kollégák szakmai továbbképzésének megszervezése. Bemutató órák. Oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése.
1983-1989:
Fehérhegyi Általános Iskola Beosztás: magyar szakos tanár Feladatok: munkaközösség-vezetői, osztályfőnöki, szaktanári feladatok ellátása; főiskolai hallgatók tanítási gyakorlatai, minősítésük; szakmai továbbképzések tartása.
1981-1983:
Fehérhegyi Általános Iskola Beosztás: magyar-történelem szakos tanár Feladatok: a magyar, történelem tantárgy tanítása, tehetséggondozás, felkészítés versenyekre, szakos továbbképzések, előadások tartása.
1981-1977:
Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-történelem tanári szak elvégzése
KÉPESSÉGEIM
34
• • • • • • • • • •
jó szervező- és irányítókészség, kiváló kommunikációs készségek, jó előadói készség, jó kapcsolatteremtő készség, logikus rendszerező gondolkodás, érzékenység, fogékonyság az emberi problémák iránt, jó problémamegoldó készség, lényeglátó képesség, alkotókedv, dinamizmus, vitalitás, munkabírás.
KÉPZETTSÉG Diploma 1981.
magyar-történelem általános iskolai tanári diploma
Tanfolyamok 1989-1999. A Baranya Megyei Pedagógiai Intézet által szervezett szakmai továbbképzések. 1995.
Multiplikátorképzés, pedagógiai program készítése
1996.
Multiplikátorképzés, követelményei
2000.
Comenius 2000 I modell megvalósításának szakértői képzése
2006.
A kompetencia alapú oktatás magyar nyelv és irodalom tantárgy szakértője Vezetésmenedzsment SDT-képzés
2012.
ÁBPE – továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdaságvezetői részére Felkészítés a tehetségkoordinátori feladatok ellátására, komplex szakértői helyzetelemzés és szakvélemény készítéséhez szükséges kompetenciák, pedagógiai rendszerek hatáselemzés- és beválás vizsgálatához mérés- értékelési szakértők képzése
Szakvizsga 1999.
kommunikációs
kultúra,
mint
a
NAT
közös
Tanügyigazgatási szak (Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger)
Számítógépes ismeret Felhasználói szint, Felhasználó szintű számítógépes ismereteim vannak (Word, Excell, Power point). A tanítási órákon használom az interaktív táblát és a digitális tananyagokat.
SZERVEZETI TAGSÁG 35
Tanárképzők Szövetsége, Kooperatív Pedagógiai Szakosztály, Általános Iskolák Igazgatóinak Országos Szövetsége – vezetőségi tag Országos szakértői lista (tanügyigazgatás, mérés-értékelés) Városi Balesetmegelőzési Bizottság OFI szakértő PUBLIKÁCIÓK 1983.
Könyvtárhasználat a magyar nyelv és irodalom órákon (Köznevelés)
1984.
Irodalmi művek elemzése, tanítási lehetőségeik az irodalom órákon (A Baranya Megyei Pedagógiai Intézet kiadása)
2000.
Minőségfejlesztés lépésről-lépésre a Mezőszél Utcai Általános Iskolában (In.: OKAIM Módszertani Füzetek II. OKKER kiadó, Bp.)
2002.
Oktatásügyi Minőségügyi Kisszótár egyes szócikkei (In.: OKAIM Módszertani Füzetek VI: OKKER kiadó, Bp.)
REFERENCIÁK
1995.
A Konsept Kiadó magyar nyelv tankönyvének lektorálása
1995-1998
Szakvélemények a magyar nyelv és irodalom tanításáról (Szigetvár, Kölked, Zaláta, Hobol)
1995-1996
Multiplikátorképző - tanfolyam szervezése
1997.
Reprezentatív mérőanyag készítése és mérés magyar nyelvből az általános iskola 6. évfolyamán (megyei szintű) Akkreditálásra benyújtott tanfolyamok szakértői véleményezése
1998.
Egy általános iskola pedagógiai programjának szakértői véleményezése
1999.
Középvezetők képzése a profit szférában
2000.
Kőbánya hat iskolájának szakmai szempontú ellenőrzése Magyar nyelvi mérés és értékelés Balatonboglár, Lengyeltóti A Leőwey Klára Gimnázium minőségfejlesztő munkájának szakértői segítése
2001.
Kőbánya hat iskolája és a bátaszéki általános iskola pedagógiai programjának és eszközjegyzékének felülvizsgálata
36
2002.
Igazgatói pályázatok szakértői véleményezése (Székesfehérvár)
2003-2005
A Baranya Megyei Közalapítvány pályázatainak szakértése
2004-2005
30, 60 órás tanfolyamok tartása a mérés –értékelés, a kooperatív tanulás, szervezetfejlesztés témában az IMIP elkészítése, a pedagógiai program felülvizsgálata témában iskolák munkájának segítése
2005.
Országos konferencia szervezése „Miért jó a mi iskolánk?” címen
2006.
„Hatékonyság és elszámoltathatóság” akkreditációban való közreműködés, tanfolyamok tartása A kompetencia alapú oktatás bevezetésének segítése egy dombóvári iskolában
2007.
Több budapesti általános iskola pedagógiai programjának szakértése
2000-2007
Előadások, szekciók vezetése konferenciákon, szakmai napokon (SuliNova, OM, Qualitas, OKKER, felkérései)
2011-2012.
Szövegértés – szövegalkotás kompetencia bevezetésének szakértői segítése nyolc általános iskolában (Szeged, Pécs, Gödre)
2012.
Vezetői pályázatok szakértői véleményezése
HAZAI, EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSI RENDSZERREL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK Pályázatok írása, megvalósítása, elszámolás 1. Információs Technológia az Általános Iskolákban a „21. század iskolája” (2002, Decs) Phare-program, én írtam a pályázatot, projektvezetőként szerepeltem benne. Mivel nem nyert, a megvalósításban nem szereztem tapasztalatot. 2. HEFOP 3.1.2. „Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok megalapítása a kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztéséért” (2004.) Konzorciumi tagként vett részt az iskola, mint igazgató az intézményre vonatkozó részt megírtam, részt vettem a közös részek megalkotásában is. A pályázat nem nyert. 3. Tempus/Comenius Iskolai együttműködések (2005.) Három iskola –magyar, angol, francia- együttműködése, egymás intézményi folyamatainak megismerése, közös produktumok elkészítése. Mind az első, mind a megújító pályázatokat megnyertük. A pályázat írásában részt vettem, irányítottam. Évről-évre elszámolok a pályázat megvalósításáról.
37
4. NFT HEFOP 3. 1. 3. (2006.) Megírtam a pályázatot, amit el is nyertünk. Szeptember óta zajlik a megvalósítás, elszámolás. 5. NFT HEFOP 3. 1. 4. (2006.) Az Apáczai Csere János ÁMK pályázatával nyert iskolánk képzési lehetőséget. Az intézményre eső pályázati részt írtam meg. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK INIS (International Network of Innovative School System) konferenciák. Magyarországot három iskola képviselte, az általános iskolákat a „Mezőszél” • 2001. november 11 -14. Berlin • 2002. szeptember 28 – október 2. Canada • 2003. szeptember 20 – 24. Hannover • 2004. szeptember 17 – 20. Hollandia Világörökségünk ápolása • 2004. október: konferencia, Rennes Comenius/Tempus • 2005. november: iskolánk fogadta a külföldi vendégeket. • 2006. március 18 -25. Anglia – Leicester • 2006. november 18 – 25. Franciaország – Strasbourg Young Minds • 2005. május: a koppenhágai egyetem szervezésében az Egészség- és Környezeti Miniszterek Konferenciája (EU 8 országa vett részt) Szöveges értékelés • 2005. november Skócia, Glasgow, Pedagógiai Intézet (Az OM támogatásával) A PISA mérés eredményeinek javítása • 2006. február: közös pályázat írása a frankfurti Pedagógiai Intézettel (Sajnos nem nyert.) Shape Up (Hozd a formád!) • 2006 – 2008. Az egészséges Városért Alapítvány összefogásával Magyarországról a Mezőszél Utcai Általános Iskola bevonásával a Városközponti Iskola Intézményegységei is képviselték az általános iskolákat.
38
III. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet:
A Városközponti Iskola pedagógus dolgozóinak száma (2007 – 2013.) A Városközponti iskola nem pedagógus dolgozóinak száma (2007 – 2013.) A Városközponti Iskola tanulólétszámának alakulása (2007 – 2013.) A Városközponti Iskola HHH-s tanulóinak száma (2007 – 2013.) A Városközponti Iskola SNI-s tanulóinak száma (2007 – 2013.)
2. számú melléklet:
Az álláshely betöltéséhez szükséges végzettséget igazoló okmány másolata
3. számú melléklet:
A szakvizsga meglétét igazoló okmány másolata
4. számú melléklet:
Nyilatkozat a pályázati anyag sokszorosításához
5. számú melléklet:
Nyilatkozat a kezeléséhez
6. számú melléklet:
Büntetlen előítélet igazolása
7. számú melléklet:
A szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum
személyes
adatok
pályázattal
összefüggő
39
1. számú melléklet
A Városközponti Iskola pedagógus dolgozóinak száma (2007 – 2013.)
VKI Intézményegységek Belvárosi Felső-vámház Jókai Mátyás Mezőszél+VKI Liszt Óvoda VKI összesen
2007/2008 2008/200 . tanév 9. tanév 47 46 36 34 48 49 31 30 39 39 43 44 21 20 265 262
2009/201 0. tanév 44 29 44 27 40 42 20 246
2010/201 1. tanév 44 29 44 26 41 42 21 247
2011/201 2. tanév 44 22 44 23 41 39 21 234
2012/201 3. tanév 45 0 49 28 38 36 21 217
40
A Városközponti iskola nem pedagógus dolgozóinak száma (2007 – 2013.)
VKI 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 Intézményegységek . tanév . tanév . tanév . tanév . tanév . tanév Belvárosi 13 13 13 11 12 13 Felső-vámház 12 10 10 9 8 0 Jókai 15 15 15 15 14 14 Mátyás 7 7 7 7 7 7 Mezőszél+VKI 14 18 17 18 15 12 Liszt 6 6 6 6 5 5 Óvoda 17 17 17 17 17 17 VKI összesen 84 86 85 83 78 68
41
A Városközponti Iskola tanulólétszámának alakulása (2007 – 2013.)
VKI 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. Intézményegységek tanév tanév tanév tanév tanév tanév Belvárosi 566 575 566 548 571 572 Felső-vámház 210 252 210 190 145 0 Jókai 644 645 644 641 641 657 Mátyás 257 288 257 252 240 265 Mezőszél 420 408 420 413 424 414 Liszt 711 727 711 758 763 742 Óvoda 268 264 268 262 266 0 Ált. iskolák összesen VKI összesen
2097 3076
2168 3159
2097 3076
2044 3064
2021 2287
1908 2650
42
A Városközponti Iskola HHH-s tanulóinak száma (2007 – 2013.)
VKI Intézményegység Belvárosi Felső-vámház Jókai Mátyás Mezőszél VKI összesen
2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. tanév tanév tanév tanév tanév tanév 0 1 1 2 4 4 72 74 45 41 36 0 0 6 5 1 0 3 15 13 7 9 5 17 0 9 5 2 1 3 87 103 63 55 46 27
43
A Városközponti Iskola SNI-s tanulóinak száma (2007 – 2013.)
VKI Intézményegységek Belvárosi Felső-vámház Jókai Mátyás Mezőszél Óvoda VKI összesen
2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. tanév tanév tanév tanév tanév tanév 6 5 8 14 13 5 7 10 8 12 7 0 0 1 2 5 7 4 4 7 7 8 8 14 0 2 6 13 9 11 2 2 2 2 1 2 19 27 33 54 45 36
44
2. számú melléklet
Az álláshely betöltéséhez szükséges végzettséget igazoló okmány másolata
45
3. számú melléklet
A szakvizsga meglétét igazoló okmány másolata
46
