PÁLYÁZAT A VÁRMELLÉKI ÓVODA ÓVODAVEZETŐI MUNKAKÖRÉNEK BETÖLTÉSÉRE
KÉSZÍTETTE: DR. DOLNYIK GÉZÁNÉ
Sárvár, 2013. április 19.
Tartalomjegyzék
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
VEZETÉSI PROGRAM 1.
Bevezetés
1
1.1 Pedagógiai, vezetői hitvallás
1
1.2 A pályázat jogszabályi háttere
2.
Helyzetelemzés 2.1 Az óvoda szervezeti felépítése, szociókulturális környezet
3
2.2 Személyi feltételek
4
2.2.1 Közalkalmazotti létszám adatok
5
2.2.2 Továbbképzés
5
2.3 Tárgyi feltételek
7
2.4 A pedagógiai munka elemzése
9
2.4.1 A pedagógiai munkával kapcsolatos egyéb tevékenységek
3.
3
12
2.5 Minőségfejlesztő munka
13
2.6 Gyermekvédelem
13
Pedagógiai vezetési program
15
3.1 Helyi pedagógiai program
15
3.2 Környezettudatos magatartás formálása
15
3.3 Esélyegyenlőség, integrált nevelés
16
3.4 Egyéb szakmai feladatok
17
3.4.1 Bázisóvodai működés
17
3.4.2 Minőségfejlesztés
17
3.4.3 Szakmai munkaközösségek
18
4.
Működési vezetési program 4.1 Vezetési koncepcióm
19
4.2 A humánerőforrás fejlesztése
19
4.3 Az óvoda kapcsolatrendszere
21
4.3.1 Család és óvoda 4.4 Tárgyi feltételek
5.
19
Összegzés
MELLÉKLETEK Végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok másolata Erkölcsi bizonyítvány Nyilatkozatok
21 22
25
VEZETÉSI PROGRAM
1. Bevezetés A Vármelléki Óvoda, illetőleg a jogelőd Várkerületi Óvoda, vezetői beosztására hatodik alkalommal nyújtok be pályázatot. Harmincnégy éve óta dolgozom ebben az intézményben, huszadik éve töltöm be az óvodavezetői tisztséget. Vezetői megbízásom ideje alatt a munkatársaimmal, a szülők és a Fenntartó támogatását élvezve, megteremtettünk egy olyan óvodát, ahova szívesen járnak a gyermekek, és ahol biztosítva van a harmonikus fejlődésük.
1.1 Pedagógiai, vezetői hitvallásom A közoktatásban ma az óvoda az egyetlen olyan intézménytípus, ahol fejlődéslélektani alapokra épülnek a nevelési folyamatok, és az óvodapedagógusok a gyermekek személyiségét egységes egészként ismerik és fejlesztik. A fenti megállapításhoz szeretném hozzáfűzni Hermann Alice szavait, amelyek leginkább kifejezik pedagógiai hitvallásomat: „A gyermek fejlődése szempontjából döntő fontosságú, hogy érezze, nem csak szeretik, hanem olyannak szeretik amilyen.” Vallom, hogy az óvodában olyan szeretetteljes légkört kell teremtenünk, ahol a gyermekek biztonságban érzik magukat, ahol elfogadják őket, és tisztelik a személyiségüket. Csak a magát biztonságban érző gyermeket lehet igazán megismerni és fejleszteni.
Óvodavezetőként szem előtt tartom, hogy óvodakoncepciónk megvalósítása, a kihívásoknak való megfelelés csak a nevelőtestület, a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák és a technikai dolgozók együttműködése, összehangolt tevékenysége és elkötelezettsége révén lehetséges. Mindezek elősegítésére igyekszem biztosítani az optimális munkahelyi légkört és munkafeltételeket, illetve a szakmai fejlődés lehetőségét. Felkészültnek érzem úgy magamat, mint óvodánk teljes kollektíváját arra, hogy a családi nevelésre építve, azt kiegészítve folytassuk az eddig megszokott magas színvonalú nevelőfejlesztő munkánkat.
1
1.2 A pályázat jogszabályi háttere: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt) a 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról a 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról még érvényben lévő részei a 1992. XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról és annak módosításai a 20/2011. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 137/1996. (VIII.28.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról és annak módosításai
Pályázatom készítésekor az alábbi dokumentumokat vettem figyelembe: A Vármelléki Óvoda dokumentumai: -
Alapító Okirat
-
Helyi Pedagógiai Program
-
Szervezeti és Működési Szabályzat
-
Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Sárvár Város Önkormányzata – Bögöt, Porpác, Sitke Községek Önkormányzata Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve Sárvár Város Felülvizsgált Közoktatási Feladat-ellátási, Intézményhálózatműködtetési és Fejlesztési Terve
2
2. Helyzetelemzés Intézményünk életében a működést illetően az utóbbi két év legmeghatározóbb eseménye volt, hogy 2012. 09. 01-én a Várkerületen az addigi nyolc helyett kilenc csoport indult. A 2012/2013-as nevelési évre óvodánkba 93 fő kiscsoportos korú gyermek jelentkezett, de ennyi gyermek felvételére nem volt kapacitásunk. A tények ismeretében a városvezetés úgy döntött, hogy egy plusz kiscsoport indítását engedélyezi óvodánk székhelyén. A csoport kialakításáról és indításának tárgyi feltételeiről Sárvár Város Képviselőtestülete a 145/2012.(VI.28) sz. határozatával döntött. Az új csoportszoba és a kiszolgáló helyiségek kialakítására a volt bölcsőde épületében került sor. A nyár folyamán a szükséges átalakításokat, felújítási munkákat a képviselőtestület által megbízott vállalkozó ill. alvállalkozók elvégezték, és megtörtént az eszközbeszerzés is. Szeptember elsején az esztétikusan, igényesen kialakított új telephelyen szépen berendezett, jól felszerelt csoportszobát, öltözőt, valamint újonnan kialakított mosdót vehettek birtokukba a gyermekek. Ezenkívül a HCCP-nek megfelelő
tálalókonyha és a dolgozók részére
kialakított kiszolgáló helyiségek állnak rendelkezésre. Játszóudvar kialakítására nem került sor, a csoport a székhely óvoda udvarát használja. A csoport indításának személyi feltételeit (2 fő óvodapedagógus, 2 fő dajka, 1 fő konyhalány), Sárvár Város Képviselőtestülete a 146/2012.(VI.28) sz. határozatával hagyta jóvá. Az, hogy az új csoport kialakítása mindössze 3 hónap alatt ment végbe a városvezetés pozitív hozzáállásának és rugalmasságának, illetve dolgozóink áldozatos munkájának köszönhető.
2.1 Az óvoda szervezeti felépítése, szociókulturális környezet Intézményünk négy feladatellátási helyén 12 gyermekcsoport működik:
Székhely: Sárvár, Várkerület 11.
8 osztott, ill. részben osztott csoport
Telephely: Sárvár, Várkerület 17/A
1 osztott kiscsoport
Telephely: Sárvár, Szatmár út 20.
2 vegyes csoport
Tagóvoda: Sitke, Petőfi út 29.
1 vegyes csoport
Óvodánk székhelyét és Várkerület úti telephelyét csupán a gyönyörű várpark választja el városunk egyik nevezetességétől, a Nádasdy-Vártól, Szatmár úti telephelye a város keleti
3
részén, családi házas övezetben helyezkedik el. Mindhárom óvodaegységünk könnyen megközelíthető, de a város zajától mégis távol esnek. Tagóvodánk szintén szép természeti környezetben, csendes, nyugodt helyen található. A székhely óvoda saját főzőkonyhával rendelkezik, a két telephelyen melegítőkonyha van. A tagóvodába járó gyermekek étkeztetését a sitkei önkormányzat tulajdonában lévő konyháról oldják meg. Intézményünk székhelyére és telephelyeire járó gyermekek jelentős része óvodánk felvételi körzetében lakik. Az ideális környezet, és nevelő-fejlesztő munkánk jó híre miatt azonban a város más
területeiről is iratnak be hozzánk gyermekeket. A Várkerületi székhelyen
fogadjuk Bögöt és Porpác községek óvodáskorú gyermekeit is. Polgármesteri engedéllyel a városkörnyéki településeken élő gyermekeket is fogadunk. A tagóvodába Sitke községben lakó gyermekek járnak.
Óvodásaink családjainak életkörülményei az életvitelt és az anyagi viszonyokat tekintve nagyrészt átlagosak, de vannak az átlagosnál jobban, illetve jelentősen rosszabbul élők egyaránt. A társadalmi, gazdasági változások hatására egyre több a gyermekét egyedül nevelő szülő, és nő a munkanélküliek száma is. Ennek következményeként a székhelyen és a telephelyeken növekvő tendenciát mutat a szociálisan hátrányos helyzetű, és a veszélyeztetett gyermekek száma. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az összlétszámhoz viszonyítva mindkét óvodaegységben nagyon alacsony. A tagóvodában is vannak hátrányos helyzetű gyermekek, de halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermek ez idáig nem volt. Az utóbbi években nevelési évenként 2-3 sajátos nevelésű igényű (SNI) gyermeket is nevelünk óvodánkban.
2.2 Személyi feltételek A gyermekek egészséges fejlődéshez, fejlesztéséhez szükséges személyi feltételek mind a négy feladatellátási helyen rendelkezésre állnak.
4
2.2.1 Közalkalmazotti létszám adatok Székhely: 35 fő ⇒ 1 fő óvodavezető, 1 fő óvodavezető-helyettes, 15 fő óvodapedagógus, 1 fő
gyógypedagógus- logopédia szakos tanár, 9 fő dajka,
1 fő óvodatitkár, 1 fő élelmezésvezető, 1 fő szakácsnő, 4 fő konyhalány, 1 fő karbantartó szakmunkás és 1 fő csökkent munkaképességű dolgozó egyéb takarító munkakörben. Az óvodapedagógusok közül 2 fő közoktatási vezető, 2 fő drámapedagógus, 4 fő fejlesztő óvodapedagógus szakvizsgával rendelkezik. A dajkák közül 7 főnek szakirányú OKJ-s végzettsége van, 1 fő érettségizett, 1 fő pedig óvodapedagógusi végzettséggel rendelkezik.
Várkerület úti telephely: 4 fő ⇒ 2 fő óvodapedagógus, 2 fő dajka. Az óvodapedagógusok közül 1 fő közoktatási vezető szakvizsgával rendelkezik. A dajkák közül 1 fő tanárképző főiskolát végzett, 1 fő pedig érettségizett. A konyhalányi feladatokat a dajkák látják el.
Szatmár úti telephely: 6 fő ⇒ 1 fő telephelyvezető-helyettes, 3 fő óvodapedagógus, 2 fő dajka. Az óvodapedagógusok közül 1 fő fejlesztő óvodapedagógus szakvizsgával rendelkezik. A konyhalányi feladatokat a dajkák látják el. Az egyik dajka érettségizett, a másik 8 általánost végzett. A karbantartási feladatokat a székhely óvoda karbantartója végzi el.
Tagóvoda: 3 fő ⇒ 1 fő tagóvoda vezető, 1 fő óvodapedagógus, 1 fő dajka. Egy fő óvodapedagógusnak közoktatási vezető szakvizsgája van, a dajka szakirányú OKJ-s végzettséggel rendelkezik. A karbantartást az önkormányzat alkalmazottja végzi.
2.2.2 Továbbképzés Nevelőtestületünk tagjainak belső igényévé vált a továbbképzés. Az óvodapedagógusok a szakmai munkájuk fejlesztése, módszertani kultúrájuk gazdagítása érdekében folyamatosan
5
képezik magukat, és- anyagi lehetőségeink függvényében- részt vesznek szervezett továbbképzéseken is. A továbbképzések sorában az utóbbi években előnyt élveztek a kompetencia alapú óvodai neveléssel, és az inkluzív pedagógiával kapcsolatosak, amelyeken a nevelőtestület 70%-a részt vett. Ennek köszönhetően a korszerű óvodapedagógiai ismereteket minden csoportunkban be tudják építeni óvodapedagógusaink a nevelési gyakorlatukba. A kompetencia alapú neveléssel foglalkozó továbbképzések „mellékterméke” a kötelező számítógépes tanfolyam volt, melynek révén az óvodapedagógusok jelentős része biztosan kezeli a számítógépet. Az említett továbbképzések nevelőtestületünknek ingyenesek voltak, mivel a Nyugatmagyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ (NYME RPSZKK) által kiírt pályázat keretében valósultak meg.
A 2012/2013-as nevelési évben a költségvetésben a továbbképzésre nem áll rendelkezésre normatív támogatás, így a feltétlenül szükséges továbbképzéseket az Óvó Kezek alapítvány anyagi bázisából oldjuk meg.
A belső továbbképzéseket az óvodánkban működő két szakmai munkaközösség- a „Drámajáték gyakorlati alkalmazása”, valamint a „Játék” munkaközösség-, és a mentorrendszer biztosítja. A mentori feladatokat ellátó óvodapedagógusok egy-egy nevelési terület elismert szakértői, akik folyamatosan képezik magukat, tapasztalataikat megosztják a nevelőtestület tagjaival, és szakterületükön belül segítik az óvodavezetés munkáját. Mentori feladatokat az alábbi nevelési területeken látnak el az óvodapedagógusok: drámapedagógia, fejlesztő pedagógia (egyben bázisóvodai mentorok is), ének-zene, vizuális nevelés, origami, néphagyomány ápolás, játékos gyermektorna-preventív torna, környezeti nevelés, egészségnevelés, minőségfejlesztés. A dajkák továbbképzésére is gondot fordítunk. Meghatározott időszakonként belső továbbképzést szervez számukra az óvodavezető-helyettes. Az adott továbbképzés előadója a témában jártas óvodapedagógus, vagy külső szakember.
6
2.3 Tárgyi feltételek Székhelyünkön, telephelyünkön és a tagóvodában egyaránt biztosítjuk óvodásaink nevelésének és fejlesztésének optimális tárgyi feltételeit. Az óvodaegységek épületeinek belső tagoltsága otthonosságot tükröz. A tárgyi környezet kialakítása - a csoportszobák, a gyermeköltözők, a gyermekmosdók és a kapcsolódó helyiségek - segíti nevelési céljaink megvalósítását, azaz jól szolgálja a gyermekek egészséges fejlődését és az esztétikum iránti fogékonyságuk alakítását. Mind a négy feladatellátási helyünkön megfelelő mennyiségű és nagyon jó minőségű játékeszközök, felszerelések állnak a gyermekek rendelkezésére. A várkerületi székhelyen a Játék munkaközösség vezetésével, alapítványi közreműködéssel, működtetünk egy „Játéktár”-at, ahol a nagyobb értékű szerep és fejlesztő játékszereket tartjuk. Ezeket igény szerint „kikölcsönözhetik” az óvodapedagógusok, ezzel is bővítve és színesítve a gyermekek játéklehetőségeit. A részképesség zavarral, illetve a beszédfogyatékkal küzdő gyermekek fejlesztéséhez, pályázatok segítségével komoly eszköztárat alakítottunk ki. A kötelező eszköz és felszerelés jegyzékhez viszonyítva vannak még hiányosságaink. Elsősorban az előírt helyiségek hiánya, az elhasználódott eszközök, felszerelések pótlása jelent gondot, de ez a napi munkát - bár esetenként megnehezíti - még nem gátolja.
A Várkerületen az Óvó Kezek, a Szatmár úton a „Gyermekeinkben a jövő” alapítvány hathatós segítséget jelent a működés feltételeinek fejlesztésében, pl.: a nevelő-fejlesztő munkához szükséges játékok, eszközök beszerzése, pótlása; játszóudvarok felújításában való részvétel; a csoportok bútorzatának felújítása, cseréje; a tehetséggondozás, és a fejlesztő foglalkozások eszköz- és anyagszükségletének finanszírozása. Sitkén a farsangi műsor bevételét fordítják játékvásárlásra, eszközbeszerzésre.
A 2011/2012-es nevelési évben az Óvó Kezek alapítvány javára jótékonysági koncertet adtak Schuller Henriette és zenésztársai. A koncert bevételéből ( kiegészítve azt az önkormányzati felújítási alap egy részével és a 2011.évi pénzmaradvánnyal) a Várkerületen elvégeztettük hét csoportszoba parkettájának teljes felújítását.
7
Tornaszoba a székhelyóvodában nincs. A logopédiai szoba kettős funkciót tölt be, mivel a fejlesztő foglalkozások értelmi fejlesztést szolgáló részét is itt tartják a fejlesztő óvodapedagógusok. A mozgásfejlesztést elősegítő foglalkozások tornaszoba híján a csoportszobákban zajlanak. Rossz idő esetén ennek megszervezése komoly gondot jelent. A tehetséggondozás részben a folyosón, részben a csoportszobában történik. A Várkerület úti telephelyen kialakítottunk egy kézműves szobát, egyebekben a székhely helyiségeit használhatják a későbbiekben majd a gyermekek. A Szatmár úti telephely tornaszobával, kézműves és logopédiai/fejlesztő szobával is rendelkezik. A tagóvodában tornaszoba van, a logopédiai és a fejlesztő foglalkozások a vezetői irodában kialakított foglalkoztatóban zajlanak.
Udvaraink a székhelyen és a telephelyen szépen parkosítottak, nagy kiterjedésűek. Gyermekbarát kialakításuk biztosítja óvodásainknak a sokféle tevékenység lehetőségét. Színterei a játéknak, és a szabad mozgásnak, sportolásnak éppúgy, mint a természet megfigyelésének, a tapasztalatszerzésnek, és a különféle szabadtéri programjainknak. Mindkét udvarunkon megfelelő számú homokozó, mozgásfejlesztő játék és szerepjáték áll a gyermekek rendelkezésére. A Várkerületen a tapasztalatszerzést, az ismeretek mélyítését szolgálja az udvaron kialakított mesterséges tó is. A játszóudvaroknak a 78/2003.(XI.27.) GKM rendelet szerinti felülvizsgálata 2011 nyarán megtörtént. A feltárt hibák javítását a fontossági sorrend betartásával óvodánk karbantartója, a Sárvár −Víz Kft hathatós és térítésmentes segítségével, az előírt határidőre elvégezte. A Vas megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelemi Felügyelősége 2012.10.17-én a játszóudvarokkal kapcsolatos hatósági ellenőrzést tartott óvodánk székhelyén és telephelyén. Az ellenőrzés során vizsgálta az udvarainkon lévő játszóeszközöket, az ütéscsillapító talajokat, illetve a játszóudvarokkal kapcsolatos, kötelezően vezetendő dokumentációt. A felügyelőség az ellenőrzés folyamán mulasztást, illetve hiányosságot nem tárt fel, csupán a dokumentációval kapcsolatban hívta fel a figyelmünket néhány kiegészítő adminisztrációra.
Sitkén az udvar nagy kiterjedésű, parkosított, játékra és szabadtéri programok lebonyolítására egyaránt lehetőséget nyújt. Az játszóudvar felülvizsgálata a 78/2003.(XI.27.) GKM rendelet alapján megtörtént. A hiányosságok pótlása (mozgásfejlesztő játékok vásárlása), a
8
balesetveszélyes játékok kiiktatása és az ütéscsillapító talaj kialakítása 2012 nyarán elvégzésre került.
2.4 A pedagógiai munka elemzése Nevelő-fejlesztő munkánk alapja a székhelyen és a telephelyen óvodánk Helyi Pedagógiai Programja, a tagóvodában pedig a Cseperedő Pedagógiai Program. Programjainkat a többször módosított „Óvodai nevelés országos alapprogramja” alapján önállóan készítettük.
Gyermekközpontú
nevelőmunkánk
alapvető
célja
a
gyermekek
személyiségének
megismerése és minél teljesebb kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a speciális nevelési szükségletű gyermekeket is). A gyermekek nevelésében felhasználjuk a drámapedagógiát, melynek alkalmazásával önmagukra és a világra nyitott, harmonikus személyiségű, kreatív gyermekek nevelése a célunk. Lényeges nevelési alapelvünk a kisgyermekek emberi méltóságának, jogainak biztosítása. Arra törekszünk, hogy az esélyteremtés fényében minden gyermeknek biztosítsuk az egyenlő hozzáférést, és minden gyermek megkaphassa a neki járó sajátos bánásmódot. Fontosnak tartjuk a biztonságot adó, szeretetteljes, befogadó pedagógiai klíma megteremtését. Nevelő-fejlesztő munkánk eredményeként a gyermekek – egyéni fejlettségi ütemüket, értelmi és egyéb képességeiket figyelembe véve – képessé válnak az iskolai élet megkezdésére, a tanulásra.
Nagy hagyománya van intézményünkben a megfelelő életritmust biztosító folyamatos, rugalmas napirendnek. Napirendünkben a játéknak, ezen belül a szabad játéknak kiemelt szerepe van. A játékhoz nyugodt légkört, megszakítás nélküli játékidőt, fejlesztő játékszereket és sok élményt nyújtunk. Óvodásaink az időjárás függvényében, naponta játszanak a szabadban is. A gyermekek biztonságérzetét, érzelmi stabilitását a naponta ismétlődő tevékenységekkel erősítjük. Mindennap van mese, mozgás (lehetőség szerint az udvaron), éneklés, folyamatosan
9
van rajzolás, mintázás, kézimunka. A kötött és kötetlen időben történő napi meséléssel a pozitív erkölcsi normák kialakulását, megerősítését is segítjük. Kiemelten foglalkozunk az egészségmegőrzés szokásaira neveléssel, fontosnak tartjuk a környezettudatos magatartás alakítását. ． ． A gyermeki ismeretszerzést,- a tanulást- tevékenységekbe ágyazva valósítjuk meg. A tanulás elsődleges célja a gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, amely a szociális, az értelmi, a verbális és a testi képességek fejlesztésén keresztül realizálódik. Nevelő-fejlesztő munkánk során olyan korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszereket
(drámapedagógia,
kompetencia
alapú
nevelés),
hátránykompenzáló
programokat alkalmazunk, amelyekkel a gyermekek nevelése, személyiségük fejlesztése eredményesebbé tehető. A saját fejlődési ütemük figyelembe vételével, egyéni, vagy mikrócsoportos fejlesztéssel segítjük őket ahhoz, hogy minden területen a képességeiknek megfelelő legmagasabb fejlettségi szintet érjék el.
Óvodánk speciális nevelési területei a napi nevelőmunkába beépítve nagyban hozzájárulnak a gyermekek sokoldalú fejlődéséhez, a hátránykompenzációhoz és a kompetenciák fejlesztéséhez: -
drámapedagógia alkalmazása az óvodai életben = székhely, telephely, tagóvoda
-
„Szív-kincsesláda” egészség megőrzési program = székhely, telephely
-
játékos lábtorna és tartásjavító torna = székhely, telephely
-
személyiségfejlesztés zenével-tánccal (gyermekjáték és néptánc alapelemei az óvodában) = székhely, telephely, tagóvoda
-
a néphagyomány megjelenése az óvodai nevelési folyamatban, az évszakokhoz kötődő hagyományok, ünnepkörök felelevenítése = székhely, telephely, tagóvoda
-
képességfejlesztés vizuális neveléssel = székhely, telephely
A „Szív-kincsesláda” programot a nagycsoportosok végzik, de már kiscsoportos kortól tudatos egészségneveléssel készülünk a megvalósítására. Ez a program olyan egészségvédő, megőrző magatartásformákat, szokásokat alakít, amelyek remélhetőleg beépülnek majd a gyermekek jövőbeli életrendjébe. A program egyik értéke az, hogy a szülők is részt vállalnak
10
a megvalósításában. Vas megyében egyedül a mi óvodánk vesz részt a Szív Egészségvédő programban. Óvodánk tagja az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának. A székhely óvodában és a telephelyen az „Óvodai dohányzás megelőző program”-ot is végzik a mindenkori nagycsoportosok.
A valamilyen hátránnyal induló, vagy a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek esetében különösen nagy hangsúlyt kap az egyéni fejlesztés. A beszédhibás, beszéd-és nyelvi zavarral küzdő gyermekeket a székhely óvoda logopédusa fejleszti a telephelyen és a tagóvodában is. A sitkei gyermekekkel túlórában foglalkozik, mivel az ő ellátásuk már nem fér be a kötelező órájába. A székhelyen és a telephelyen a részképesség zavarral (értelmi és megismerő funkciók; mozgás)
küzdő
gyermekekkel,
fejlesztő
foglalkozások
keretében
fejlesztő
óvodapedagógusok foglalkoznak. A tagóvodában a részképesség zavarral küzdő gyermekek fejlesztése csoporton belül valósul meg. Székhelyünkön és telephelyünkön a kiemelkedő képességű, speciális érdeklődésű nagycsoportosok
a
saját
csoportjukban
történő
fejlesztésen
túl,
részt
vehetnek
tehetséggondozó programunkban is a következő területeken: -
origami, vizuális nevelés
-
drámajáték
-
népi gyermekjáték, gyermek néptánc
-
játékos gyermek torna
A tehetséggondozó foglalkozásokat speciális végzettségű óvodapedagógusok vezetik.
A hátrányos helyzetű (HH), és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek eredményes nevelésének/fejlesztésének megvalósítására, hátrányainak
kompenzálására
Integrációs Programot (IP) dolgoztunk ki. A program megvalósításában az IP munkacsoport vezetésével vesznek részt a nevelőtestület tagjai. Intézményünkben nevelési évenként általában 2-3 SNI gyermeket is nevelünk. A beszédfogyatékos SNI gyermekekkel a logopédusunk, és a fejlesztő óvodapedagógusok foglalkoznak. Más jellegű pl. a viselkedés
fejlődésének, vagy a megismerő funkciók
organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő SNI gyermek
11
fejlesztésére gyógypedagógust alkalmazunk megbízási szerződéssel. Hallássérült SNI gyermek fejlesztését megbízási szerződéssel alkalmazott szurdopedagógus végzi. A külső szakemberek munkáját a fejlesztő óvodapedagógusok segítik.
Fakultatív programok: A szülők igényei szerint mindhárom óvodaegységben biztosítjuk a hit- és vallásoktatás lehetőségét. Óvodánk székhelyének és a telephelyének nagycsoportos korú gyermekei ugyancsak szülői igények alapján a sárvári fürdő uszodájában vehetnek részt úszásoktatáson, ismerkedhetnek az úszás alapelemeivel. A német, illetve az angol nyelvvel való játékos ismerkedést, az utóbbi években a Gárdonyi Géza Általános Iskola nyelvtanárai tartják térítésmentesen az érdeklődő nagycsoportos gyermekeknek.
Részvétel a város, illetve Sitke életében: Nagycsoportos korú gyermekeink rendszeres résztvevői az általános iskolák, illetve a Nádasdy-Vár Művelődési Központ és Könyvtár által szervezett programoknak, és az életkori sajátosságaiknak megfelelő városi rendezvényeknek (városi néptánc gála, a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó műsorok, stb.). A sitkei tagóvodába járó gyermekek önkormányzati felkérésre évek óta szerepelnek a faluban tartott ünnepeken, megemlékezéseken.
2.4.1 A pedagógiai munkával összefüggő egyéb tevékenységek Óvodánk 1998 óta tölt be megyei szintű bázisóvodai státuszt „a drámajáték gyakorlati alkalmazása az óvodában” terén. Intézményünk szakmai munkájának jó külső megítélését jelzi, hogy bár a Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ (NYME RPSZKK) jelentős mértékben csökkentette bázisóvodái számát, óvodánk a drámajáték területén továbbra is, a vizuális nevelés területén pedig 2012 szeptemberétől tölt be bázisóvodai státuszt. Bázisnapjainkon, nagyszámú érdeklődő előtt, nevelőtestületünk több tagja is rendszeresen vállal bemutató foglalkozást.
12
A drámajáték alkalmazása területén évente tartunk nagy érdeklődéssel kísért pedagógiai napot, amelyen gyakorlati bemutatókat láthatnak, és neves szakemberek előadásait hallgathatják a résztvevők. Pedagógiai napunkon rendszeresen fellép óvodánk drámajáték tehetséggondozó csoportja is.
2011-től a NYME RPSZKK felkérésére több alkalommal is részt vettünk a „Jó gyakorlat” programban. Ennek keretében a kompetencia alapú neveléssel kapcsolatos „jó gyakorlatokat” mutatottak be nagyszámú érdeklődő előtt óvodapedagógusaink. Óvodánk több alkalommal is a házigazda szerepét töltötte be területi szintű szakmai rendezvényeken, értekezleteken és továbbképzéseken.
2.5 Minőségfejlesztő munka A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény külön paragrafusban nem rendelkezik az intézményi minőségirányításról. Minőségfejlesztő munkánkat 2012 szeptemberéig a COMENIUS 2000 minőségfejlesztési modell alapján végeztük. Nevelőtestületünk úgy döntött, hogy megőrizvén a jól bevált minőségfejlesztési gyakorlatunk elmeit, a 2012/2013. nevelési évben az intézményi minőségirányítással önálló területként nem foglalkozunk.
2.6 Gyermekvédelem Óvodánk rendelkezik gyermekvédelmi programmal, amely a mindenkori éves „Munkaterv” tartozéka. Mindhárom óvodaegységünkben van megbízott gyermekvédelmi felelős, akik rendszeres, intenzív kapcsolatot tartanak a Gyermekjóléti Szolgálattal. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek családjaiban gyakran problémák mutatkoznak. Gyakran nem elegendő csak a gyermekkel foglalkoznunk, hisz a gondok eredője a család. A Gyermekjóléti Szolgálattal és a védőnőkkel együttműködve esetenként családgondozást is végzünk. /Az intézménytípusok közül az óvoda tudja leginkább kezelni a társadalmi különbségeket, mert legnagyobb eséllyel kompenzálja, ellensúlyozza a kedvezőtlen családi körülményekből fakadó hátrányokat./ A mai világban a gyermekek egyre gyakrabban kerülhetnek veszélyes helyzetekbe. A gyermekek minél hatékonyabb védelme érdekében 2011-ben jelentkeztünk a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által kidolgozott „MegÓvLak” elnevezésű
13
bűnmegelőzési, biztonságra nevelő óvodai programra. A gyermekek számára nagyon érdekes, rendkívül hasznos programban minden nagycsoportos gyermekünk részt vesz.
A „Helyzetelemzés” méltó befejezéseként szeretném megemlíteni, hogy óvodánk székhelye, a „Várkerületi óvoda” 2012 őszén ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját. A november 22-én és 23-án tartott évfordulós ünnepség első napján a székhely óvodába járó gyermekekkel emlékeztünk meg az óvoda „születésnapjáról”. Másnap a városvezetés, a régi dolgozók, a szülők, az egyházak képviselői, a társintézmények vezetői és óvodánk támogatói (magánszemélyek, illetve vállalatok képviselői) gyűltek össze egy közös ünneplésre. Először városunk polgármestere Kondora István úr felavatta óvodánk új csoportját, majd a drámajáték és a népi gyermekjáték tehetséggondozásra járó gyermekek közös műsora következett. Ezt követően a polgármester úr mondta el köszöntő beszédét, amit a drámajáték munkaközösség által összeállított óvónői műsor követett. Végezetül felidéztem az elmúlt 40 évnek a működéssel és a szakmai munkával kapcsolatos legfontosabb történéseit. Feltétlenül meg kell említenem, hogy az óvoda első vezetője dr. Kásler Istvánné sajnos nem tudott eljönni a jeles évfordulóra, de dísztáviratban fejezte ki jókívánságait az óvoda kollektívájának. Az évforduló alkalmából óvodatörténeti fotókiállítást szervezett a játék munkaközösség, melyet az aulában lehetett megtekinteni.
14
3. Pedagógiai vezetési program Az utóbbi két évben megváltoztak a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai munkáját, illetve működését szabályozó törvények, rendeletek. A jogszabályi előírásoknak megfelelően 2013.03.31-ig felülvizsgáltuk óvodánk alapvető dokumentumai közül az SZMSZ-t, és a házirendet, 2013.08.31-ig pedig át kell dolgoznunk helyi pedagógiai programunkat.
3.1 Helyi Pedagógiai Program Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendeletet 2013.09.01-én felváltja az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012.(XII.17) kormányrendelet. Ennek megfelelően át kell dolgoznunk helyi pedagógiai programunkat, hogy a 2013/2014-es nevelési évben már az új kormányrendelet szabályai szerint végezhessük a pedagógiai munkát. Az Alapprogram továbbra is keret jelleggel rendelkezik az óvodai nevelés alapelveiről, céljáról, feladatairól, feltételeiről és tevékenységeiről, amelyek egységesen hozzáférhető és általánosan magas színvonalú ellátást kívánnak biztosítani. Az Alapprogram jelenlegi módosítása megerősíti az óvodai nevelőmunkában azt a tevékenységközpontú szemléletet, amely támogatja a gyermek egészséges fejlődését, hátrányainak csökkentését, tehetségének kibontakoztatását, valamint a képességeknek a folyamatos kialakítását. Tartalmi módosításai alapvetően az esély- érzelem- közösségerkölcs-mozgás fogalmai köré csoportosíthatók, emellett általános hangsúlyt kap a gyermek egyéni szükségleteinek figyelembevétele. Az Alapprogram alapos tanulmányozását követően nevelőtestületünk jelenleg helyi pedagógiai programunk átdolgozásán, kiegészítésén dolgozik. Ez a munka annál is inkább nagy felelősséget ró ránk, mivel a törvény értelmében a pedagógiai programról nem kell szakértői véleményt kérni, a nevelőtestület fogadja el és az óvodavezető hagyja jóvá.
3.2 Környezettudatos magatartás formálása Napjainkban a fenntarthatóság pedagógiájának érvényesítése egyre inkább előtérbe kerül. A fenntarthatóság pedagógiája és a környezeti nevelés kapcsolata történeti eredetű. A környezeti nevelés eddig is nagyon hangsúlyos volt intézményünkben, de a jövőben, a fenntartható
15
fejlődés pedagógiájának érvényesítése érdekében, még intenzívebben kell kezelnünk ezt a területet. Az
óvodáskorban
szerzett
tapasztalatok
meghatározó
jelentőségűek
a
gyermekek
személyiségfejlődésében, ezért már ebben az életkorban is kiemelt fontossággal bír a környezettudatos magatartásuk és szemléletük formálása. A napi nevelőmunkánk során olyan ismeretek megalapozását, olyan szokások, szabályok, kialakítását kell közvetítenünk, amelyek a gyermekek környezettudatos viselkedésének alapjait jelenthetik, a későbbiekben pedig meghatározzák a természethez való kötődésüket, a természet védelméhez való hozzáállásukat, illetve kialakítják a gyermekekben a környezettudatos életvitel igényét. A környezettudatos magatartás és szemlélet formálása azért is döntő fontosságú, mert a gyermekeken keresztül mintát adhatunk a családoknak. Világszerte felismert jelenség, hogy a környezettudatos életvitelt illetően a „tudatosabb” gyermekek nevelik a szüleiket. A környezeti nevelés eredményesebb megvalósítása, és a fenntartható fejlődés érvényesítése érdekében
fontosnak
tartom
az
óvodapedagógusok
környezettudatos
szemléletének
megerősítését, illetve a Zöld Óvoda cím elnyerésére való pályázást. Ennek koordinálása óvodánk környezeti nevelés mentorának feladata lesz. A környezettudatos nevelésben egyebek mellett drámapedagógia eszközeit is kiválóan fel tudjuk használni.
3.3 Az esélyegyenlőség és az integráció megvalósítása Helyi Pedagógiai Programunkban, az óvodai SZMSZ-ben és a házirendünkben egyaránt megtalálhatóak
a
gyermekek
esélyegyenlőségének
megvalósítási
módjai,
és
az
esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek eredményes nevelésének/fejlesztésének megvalósítására Integrációs Programot (IP) dolgoztunk ki. Az óvodai IP-ben eddig csak az 5-6-7-éves HH és HHH gyermekek vettek részt. Célom, hogy ezen túl a 3-4 éves HH és HHH gyermekek körében is kerüljön bevezetésre az óvodai IP. Személyi és tárgyi feltételeink csak a beszédfogyatékos sajátos nevelésű igényű (SNI) gyermekek integrált neveléséhez, fejlesztéséhez adottak. Más fogyatékossággal küzdő SNI gyermekek fogadását, -abban az esetben, ha rendelkezésre áll megfelelő képzettségű szakember-, ezen túl is csak a fenntartó anyagi támogatásával tudjuk megoldani.
16
3.4 Egyéb szakmai feladatok 3.4.1 Bázisóvodai működés A Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központtal 2017.08.31-ig van szerződésünk a „Drámajáték gyakorlati alkalmazása az óvodai életben” és a „Vizuális nevelés” bázisóvodai státusz ellátására, így a bázisóvodai működést a fent jelzett időpontig mindenképpen folytatjuk. A státuszból adódó feladatok hatékony megvalósítása - a drámajáték, illetve a vizuális nevelés gyakorlati alkalmazásának bemutatása megyei szinten; bázisnapok és a pedagógiai napok, előadások szervezése, mindkét területen - nagyban elősegítik óvodánk szakmai fejlődését és hozzájárulnak presztízsének emeléséhez.
3.4.2 Minőségfejlesztés A nemzeti köznevelésről szóló törvény a köznevelési intézményekben országos pedagógiaiszakmai ellenőrzést ír elő, melynek célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. A külső értékelők az ellenőrzés/értékelés során valószínűleg felhasználják az intézmény önértékelési eredményeit: az óvodapedagógusok teljesítményértékelése, az irányított önértékelés, a külső és belső partnerek elégedettsége, a pedagógiai munka irányítása, eredményessége. Át kell gondolnunk, hogy az eddig működtetett, jól bevált IMIP milyen módon illeszkedik a külső ellenőrzési rendszerhez, illetve a további működtetése segítheti-e a külső ellenőrzés végrehajtását. Úgy gondolom, hogy az IMIP által szabályozott teljesítményértékelési rendszer szerint feltétlenül folytatnunk kell az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók munkájának értékelését, mert ezáltal tudunk megfelelően felkészülni a külső értékelésre. A pedagógusok munkájának minőségi értékelését fogja szolgálni a közeljövőben bevezetésre kerülő pedagógus –életpályamodell, melyben ugyancsak külső értékelés alapján a pedagógus különböző minőségi fokozatba sorolható.
17
3.4.3 Szakmai munkaközösségek Jelenleg a „Drámajáték gyakorlati alkalmazása” illetve a „Játék” munkaközösség működik óvodánkban. Céljuk a pedagógiai hatékonyság fejlesztése, az innovációra való ösztönzés. A drámajáték munkaközösség működését óvodánk profilja és a bázisóvodai státusz miatt továbbra is indokoltnak tartom. A játék munkaközösség néhány éves múltra tekint vissza. Működését a játék kiemelt szerepe, és a munkaközösségnek az óvoda életében való aktív részvétele miatt továbbra is támogatom.
18
4. Működési vezetési program 4.1 Vezetési koncepcióm Az eddigi vezetési struktúra és felelősi rendszer véleményem szerint a továbbiakban is biztosítja az óvoda kiegyensúlyozott, optimális működését. Az intézmény eredményes működése csak elkötelezett munkatársakkal valósítható meg. Elmondható, hogy vezetői munkám két évtizede alatt az óvodavezetés és az alkalmazotti közösség között kialakult az a kölcsönös bizalom, tisztelet, elismerés és felelősség, melynek révén létrejött az óvoda iránti elkötelezettség, amely a minőségi munka elengedhetetlen feltétele. Közös erővel megteremtettük azt a pedagógiai klímát, amely lehetővé teszi, hogy nemcsak a nevelőtestület, de a többi dolgozó is jól ismeri az óvoda célkitűzéseit, és elkötelezetten tevékenykednek azok megvalósításáért.
Vezetői munkám során fontos feladatomnak tartom az egyéni képességek figyelembe vételével, a teljes alkalmazotti közösség motiválását annak érdekében, hogy mindenki a képességei maximumát hozza ki magából.
Törekszem a színvonalas nevelő-fejlesztő
munkához szükséges, a közösség erősítését és megfelelő formálását elősegítő, a jó közérzetet biztosító munkahelyi klíma fenntartása. Alkalmazom a tanulmányaim során megismert vezetési technikákat, és motivációs lehetőségeket.
Kiemelt figyelmet fordítok, úgy az óvoda, mint a munkatársaim
menedzselésére; törekszem a munka biztonságának megteremtésére, vezetői ismereteim tudatos fejlesztésére és az őszinte, hiteles vezetői magatartásra.
4.2 A humánerőforrás fejlesztése A nevelőtestület szakmai fejlesztését továbbra is egyik legfontosabb feladatomnak tekintem, hisz a nevelés hatékonysága leginkább az óvodapedagógusok felkészültségén múlik.
A 2011/2012-es nevelési évben a továbbképzésre rendelkezésre álló állami normatívából csak két kolléganő szakvizsgájának lehetőségét tudtuk biztosítani. A 2012/2013-as nevelési évben továbbképzésre nem áll rendelkezésre állami normatíva.
19
Mindig nagy hangsúlyt fektettem a „házon belüli” megoldásokra, anyagiak hiányában pedig még jobban szorgalmazom a belső továbbképzést (munkaközösségek; mentorok előadásai, bemutató foglalkozásai), illetve a más óvodák által rendezett, ingyenes pedagógiai napokon való részvételt. A nevelőtestület belső továbbképzésének egyik módja a „Jó gyakorlat” módszer adaptálása lehetne. Javaslom, hogy a kolléganők hospitáljanak egymásnál, igyekezzenek megismerni egymás jó gyakorlatait.
A környezettudatos magatartásra nevelés kiemelt volta miatt szorgalmazni fogom, hogy egy, a környezeti nevelés iránt fokozottan érdeklődő kolléganő ilyen irányú szakképesítést szerezzen. Amennyiben a továbbképzésre biztosított normatíva nem fedezné a tandíjat, az Óvó Kezek alapítvány anyagi bázisát is felhasználjuk erre a célra.
Várhatóan 2013 szeptemberében elkezdődik a pedagógus - életpályamodell bevezetése, amely a pedagógusok megbecsültségét illetően előrelépést jelenthet, hisz egyrészt béremeléssel jár másrészt szakmai segítséget is nyújt a továbbképzések ingyenessé tételével.
A közösségformálás, a nevelőtestület szemléletének alakítása érdekében szorgalmazom a város életében, a városi programokban való aktívabb részvételt.
2013. szeptember 1-től az óvodában kötelezően kell a nevelőmunkát közvetlenül segítő pedagógiai asszisztenst alkalmazni ( 3 csoportonként egy fő). Intézményünkben a törvényi előírásoknak megfelelően négy fő alkalmazása lenne szükséges, de nem tartom indokoltnak ennyi pedagógiai asszisztens munkába állását.
Gondot fordítok a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák szakmai ismereteinek bővítésére is. Részükre az óvodavezető-helyettesek irányításával belső továbbképzéseket szervezünk. (előadók: óvodavezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők, mentorok) Amennyiben lesz ilyen, támogatom a dajkák „szakmamegújító”-n való részvételét is. Az óvodatitkár és az élelmezésvezető szakirányú továbbképzését is szorgalmazom és támogatom.
20
4.3 Az óvoda kapcsolatrendszere Kapcsolataink rendszerét, és a partnerközpontú működés módját stratégiai dokumentumaink szabályozzák. A következő vezetői ciklusban is törekednünk kell a már kialakított, és jól működő kapcsolatok fenntartására, erősítésére.
Természetesen keresnünk kell a bővítés,
illetve a partneri igényeknek megfelelően a fejlesztés lehetőségeit.
Partnereink közül most a legfontosabbakat emelném ki. Hangsúlyozni szeretném Sárvár Város, valamint Sitke Község Önkormányzataival való kapcsolatunk fontosságát. Mindkét önkormányzat
részéről odafigyelést, segítő szándékot,
munkánk elismerését tapasztaljuk. A jövőben is törekedni fogok a velük való korrekt, építőjellegű kapcsolattartásra. A Városgazdálkodással jó minőségű együttműködésre, naprakész, és a kölcsönös információáramláson alapuló munkakapcsolatra törekszem. Az általános iskolákkal (állami és egyházi), az átmenet megkönnyítése, a folyamatosság biztosítása érdekében a továbbiakban is a kölcsönös nyitottságon alapuló kapcsolattartásra törekszünk. Rendszeres munkakapcsolatot tartunk a sárvári és a kistérségi Gyermekjóléti Szolgálatokkal.
4.3.1 Család és óvoda Legfontosabb partnerünk a család. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A szülők igényeinek, véleményének figyelembe vételével igyekszünk közös nevezőre hozni a család és az óvoda értékrendjét. Büszkén mondhatjuk, hogy óvodánkban a szülők döntő többségével jól, illetve nagyon jól együtt tudunk működni. Kialakítottunk már egy bevált, mindkét fél számára megfelelő kapcsolatrendszert, de ennek pozitívumait kiemelve, azokra építve továbbra is keresnünk kell a kapcsolatépítés, -tartás új formáit. A szülők egy kisebb részével gondot jelent a nevelőpartneri viszony kialakítása. A helyes nevelői magatartás és értékek közvetítésével törekednünk kell a szemléletük formálására. Ügyelnünk kell arra, hogy az együttműködés alapját a mi szakmai kompetenciánk képezze, és ragaszkodnunk kell pedagógiai elveinkhez, értékeinkhez.
21
A családokkal való kapcsolattartásban kiemeltebb szerepet szánunk a Szülői Közösség és az Óvodaszék tagjainak. Számítunk rájuk a közös szabadidős tevékenységek megszervezésében, lebonyolításában; a szülői észrevételek és igények közvetítésében; a szülőknek szervezett pedagógiai-pszichológiai programokon (pl. Szülők iskolája) való aktívabb részvételre ösztönzésben; az információ áramlás segítésében. Az információáramlás és a kapcsolattartás megkönnyítését segíti óvodánk honlapja oly módon, hogy rajta keresztül is tájékoztatjuk a szülőket az óvodai eseményekről, programokról.
4.4 Tárgyi feltételek Pedagógiai programunk megvalósításának
tárgyi feltételei mind a négy feladatellátási
helyünkön rendelkezésre állnak, de természetesen szükséges az elavult eszközök cseréje, és a hiánypótlás. Pályázati lehetőségek híján tárgyi feltételeink javításához az eddigi gyakorlatunknak megfelelően, ezután is felhasználjuk alapítványaink anyagi bázisát. Sitkén alapítvány nem működik, a farsangi rendezvény bevételét fordítják eszközbeszerzésre. Az alapítványokkal való együttműködésre, menedzselésükre továbbra is nagy gondot fordítunk: bevételes rendezvények szervezése; az SZJA 1%-ának kérése a szülőktől és egyéb támogatóktól; anyagi lehetőségeink növeléséhez támogatók keresése; pályázatok készítése.
Óvodánk dolgozói rendszeres, önkéntes munkával támogatják az alapítványainkat. Ezt a szép gesztust a jövőben is támogatni, illetve szorgalmazni fogom. Minden óvodaegységünkben számíthatunk a szülők önkéntes munkájára és közvetlen vagy közvetett anyagi támogatásukra is.
A kötelező eszköz és felszerelés jegyzékben foglaltakhoz viszonyítva a legnagyobb problémát a Várkerületen a tornaszoba hiánya jelenti. 2013 márciusában azonban felcsillant a remény a hiány pótlására, Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete ugyanis pályázatot nyújtott be a „Sárvári Vármelléki Óvoda székhelyének fejlesztése” tárgyában. A pályázat sikeressége esetén várható az óvoda teljes körű felújítása, illetve a hiányzó tornaszoba kialakítása. Az önkormányzat kötelező fenntartási elemként vállalta plusz két csoport üzemeltetését az épületben, ezért a pályázat tartalmaz egy sátortetős emeletráépítést is.
22
Óvodánk kollektívája reménykedve várja a pályázat eredményét, bízva a kedvező elbírálásban.
Felújításra, az épületek állagmegóvására az önkormányzat által biztosított felújítási alapból, illetve a fenntartó által készített pályázatokból van lehetőségünk. A jövőben az alábbi munkák elvégzése lenne indokolt:
Várkerület: (az óvoda felújításra benyújtott pályázat sikertelensége esetén) -
az első épületben az ablakok cseréjének folytatása,
-
tornaszoba építése,
-
a fűtésrendszer korszerűsítése,
-
az elkorrodálódott kerítés cseréje,
-
akadálymentesítés megoldása.
Szatmár út: -
a fűtésrendszer javítása,
-
a bejárati ajtó és a mellette lévő ablak cseréje,
-
a csoportszobák ablakainak cseréje,
-
a parketták lakkozása,
-
homlokzat felújítása.
-
az óvoda helyiségeiben a világítás korszerűsítése,
-
az elektromos hálózat felújítása,
-
a terasz korlátjának cseréje,
-
falburkolat cseréje a csoportszobában,
-
a belső nyílászárók felújítása,
-
műpadló cseréje a csoportszobában,
Sitke:
- a játszóudvaron lévő csúzda javítása, vagy cseréje
Mindhárom óvodaegységünkben szükséges a játszóudvarok folyamatos karbantartása. Ebben az esetben ugyancsak a fenntartó támogatására számítunk. Szükséges lenne ezen kívül a
23
csoportszobák, öltözők, mosdók, az egyéb helyiségek, és a konyhák rendszeres festése, úgy higiéniai, mint esztétikai okból.
24
5. Összegezés A következő évekre vonatkozó, a pedagógiai munkával és az óvoda működésével kapcsolatos elképzeléseimet az óvodavezetéssel, a munkaközösség-vezetőkkel, a bázisóvodai mentorokkal és az egyes nevelési területek mentoraival konzultálva fogalmaztam meg. Végrehajtásukban számítok a nevelőtestület aktív közreműködésére.
Ma egy közoktatási intézmény vezetőjének szembe kell néznie az anyagi lehetőségek beszűkülésével, a családok élethelyzetének, életmódjának, az óvodával szembeni elvárásainak megváltozásával. Vezetői munkám során mindezek figyelembevételével fontosnak tartom az alábbiakat: -
a külső elvárások ellenére óvodánkban „a gyermekek mindenek felett álló érdeke” valósuljon meg,
-
továbbra is biztosítanunk kell partnereink számára az egyenletes, magas színvonalú nevelő- fejlesztő munkát, a szabályozott, kiszámítható működést,
-
az új kihívásokra nyitottan, törekednünk kell a szakmai megújulásra, a sokszínű pedagógiai kultúra biztosítására.
25
