PÁLYÁZAT A SZENT ISTVÁN EGYETEM REKTORI MEGBÍZATÁSÁRA

PÁLYÁZAT A SZENT ISTVÁN EGYETEM REKTORI MEGBÍZATÁSÁRA

Csányi Sándor dr. egyetemi tanár

Gödöllõ 2011. január 28.

A pályázat részei: 1. A Szent István Egyetem vezetésére vonatkozó tervek és elképzelések 2. Részletes szakmai-tudományos életrajz 3. Oklevelek, bizonyítványok másolatai és erkölcsi bizonyítvány (az életrajz mellékleteként)

A pályázó elérhetõségei: [email protected], [email protected] http://www.facebook.com/sandor.csanyi?ref=profile#!/sandor.csanyi

Vezetői tervek és elképzelések

Csányi Sándor

A SZENT ISTVÁN EGYETEM VEZETÉSÉRE VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEIM

Bevezető gondolatok Pályázatomban körvonalazom a Szent István Egyetem helyzetét, a ránk ható külső környezet fő jellemzőit és azokat az alapvető kérdéseket, amiket a külvilághoz való alkalmazkodásban, belső működési rendünkben át kell gondolni, meg kell vitatni és a jövőben hatékonyabb működés érdekében meg kell változtatni. Olvasóimat meg szeretném győzni arról, hogy értem a SZIE bonyolultságát és látom a kihívásokat, amiknek a rektornak és a vele együtt dolgozó felső vezetőknek meg kell felelnie. Ha egyetemünket a következő évtizedekben is a magyar felsőoktatás élvonalában akarjuk tudni, akkor gyökeres szemléletváltásra és modernizálására lesz szükségünk. A felsőoktatási intézmények laza kötődésű szervezetek, amelyek jellemzője, hogy · a munkatársak egyszerre kapcsolódnak az intézményhez, de ennél sokszor erősebben a saját diszciplináris hálózatukhoz, · a szoros teljesítmény-ellenőrzés hiánya miatt a célok és a megvalósítás gyakorta elszakad egymástól, · az állam szerepe az irányítási folyamatokban meghatározó, · az oktatókat és a kutatókat szükségszerűen magas fokú szakmai önállóság, kreativitás, önálló döntéshozatal jellemzi, ezért közvetlen utasításokkal nem irányíthatók. A modern egyetemeket a felsőoktatási menedzsment szakmai eszközrendszerével kell és lehet úgy irányítani, hogy a kitűzött stratégiai célokat elérjék és a versenytársaikkal szemben helytálljanak. A Szent István Egyetem vezetésének és munkatársainak a következő értékek elfogadására és követésére van szüksége: kollegialitás, hallgató-központúság, szakmai szabadság és kreativitás, szabályozottság és erős vezetés, újítások ösztönzése. Ahhoz, hogy ezek az értékek természetesek legyenek, az egymáshoz illetve az egyetemhez való viszonyunkat is át kell gondolni és a következő változásokra van szükségünk: · Együtt kell működnünk a problémák megoldásában. A kritikusan gondolkodókra figyeljünk. · Az átláthatóságot, azaz a mérhető értékeken alapuló minőségbiztosítást, az adatokon alapuló értékelést és a tények elemzésén alapuló következtetéseket válasszuk a szószólók rábeszélése és a kijárók lobbizása helyett. · Vezetői információs rendszerekre van szükségünk, hogy mindennapi életünket és jövőnket tényekre alapozva irányítsuk. · A szakmailag megalapozott előterjesztések, a folyamatos nyitottság, a kritika elfogadása és mások meggyőzésének szándéka legyen a vezetés jellemzője. A magas színvonalú, ada-

1


· ·

Csányi Sándor

tokkal megalapozott érvelés legyen a minta a gyenge pontok lekicsinylése vagy elhallgatása helyett. A dékáni kollégium a vélemények és viták fóruma is. A döntéseknél kisebbségben maradtak se legyenek vesztesek és a véleményük teljes figyelmen kívül hagyása helyett azok értékelése és figyelembe vétele is történjen meg. Amint lesznek közös, konszenzusos fejlesztési céljaink, az egyetemet nem fogják nyertesekre vagy vesztesekre osztani és kialakul a közös célokkal való azonosulás hosszú távon szükséges szintje.

Ha az előbbi változások elindulnak, akkor a karok halmazából olyan Szent István Egyetem jön létre, amely a következő évtizedekben egyre több sikert érhet el és a ma tanársegédeinek professzorként is munkahelye lehet. A Szent István Egyetem helye A Szent István Egyetem (SZIE) a felsőoktatási intézmények integrációs programjának részeként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Állatorvos-tudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, valamint az Ybl Miklós Műszaki Főiskola szervezeti integrációjával 2000. január 1-jén jött létre. Az Egyetem struktúrája először 2003-ban módosult, amelynek eredményeként 2008. végéig hat karral, három településen, négy telephelyen működött. 2009. január 1-ei hatállyal a Tessedik Sámuel Főiskola (TSF) – beolvadással – Tessedik Sámuel Egyetemi Központ (TEK) néven, három karral és egy intézettel a SZIE része lett. Elmondható, hogy képzési programjainak számát, változatosságát és területi lefedettségét tekintve a Szent István Egyetem különleges adottságokkal és változatossággal rendelkezik. Az egyetem számára hosszú távon ez jelentheti egyik legfőbb erősségét. A diverzitásban rejlő lehetőségek kiaknázásához a belső kohézió erősítése, valamint a szabályozott és szabványosított működés érvényesülése szükséges. A Szent István Egyetem a felsőoktatási intézmények rangsorában a hallgatói létszámot tekintve a 7. helyet foglalja el (OKM 2009/2010. évi statisztika). A 2010. október 15-i adatok szerint összes hallgatói létszámunk 16427 hallgató volt (átszámítva: 12874 fő), melyből az államilag támogatott létszám 7888 fő (átszámítva: 6951 fő) volt. A megelőző időszakhoz képest a teljes létszám csökkenése -2.6%, az államilag támogatott létszámé -5.4% volt (SZIE statisztika). Három kar esetében a csökkenés -30% körül alakult. A SZIE teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak létszáma 2004 fő, akik közül 594 fő volt az oktatók létszáma (2010.10. 01.). Intézményi szinten az oktatók 64%-a rendelkezett tudományos minősítéssel. Az egy főállású oktatóra jutó hallgatói létszám 28 fő volt. Összességében a közalkalmazottak 57%-a nő, de amíg az oktatók között arányuk csupán 38%, addig az egyéb közalkalmazottak 2/3-a nő (SZIE statisztika). Az előbbi számok alapján a Szent István Egyetem nem csupán felsőoktatási és képzési, hanem foglalkoztatási és munkavállalási szempontból is jelentős szerepet tölt be kampuszainak körzetében. Hallgatói az illető térségekben nem csak az oktatásban vesznek részt, hanem fogyasztási, munkahely-teremtési és szolgáltatási szempontból is hatásuk lehet a helyi gazdaságra. Ezért, a SZIE karainak működése és jövője a helyi közösségeket is nagyban érinti, amely iránt intézményi felelősséggel is tartozunk. Ezért, az egyetemnek valamennyi kampu-

2


Csányi Sándor

szunk környezetében a formális kapcsolatokat meghaladó, érdemi együttműködésre kell törekenie a helyi önkormányzatokkal. A SZIE tervezett költségvetése 2010. évben »14,587 milliárd forint volt, melynek 58.6%-a a költségvetési támogatás és 41.4%-a a saját bevétel. A költségvetés 64.1%-át a személyi juttatás és járulékai teszik ki, ami jóval meghaladja az állami támogatás arányát. A terv szerint az összes felhalmozási kiadásra alig 4.4%, a dologi kiadásra pedig 22.2% fordítható. A SZIE jelentős méretű gazdálkodó szervezet, melynek működése szempontjából a szabályozottság, az átláthatóság, az intézményei rendszerek és tervezési folyamatok összehangoltsága, továbbá a modern menedzsment módszerek és szemlélet alkalmazása alapvető működési feltétel kellene legyen. A SZIE Intézményfejlesztési tervének (IFT) preambuluma (2009) a szervezetileg módosult intézmény céljait a következőkben határozza meg: · „az alapításakor megjelölt, majd folyamatos fejlődésével egyre bővülő tudomány- és szakterületeken kutatási tevékenysége révén hozza létre, őrizze meg és fejlessze a tudományos szakismereteket, felsőoktatási tevékenysége útján pedig adja át mindezeket a jövő értelmiségi generációja számára; · az általa művelt szakterületeken segítse elő a humán erőforrások fejlődését, a magyar és az egyetemes tudomány eredményeinek gyarapítását és azok gyakorlati alkalmazását; · a legkorszerűbb ismeretek és módszerek alkalmazásával megkülönböztetett feladatának tekintse a vidék fejlesztését, a vidék számára szükséges szakemberek képzését.” Vezetői koncepcióm vázolásakor abból indulok ki, hogy az érvényes IFT az a dokumentum, amely fő vonalakban meghatározhatja a közeljövő feladatait. A jelenlegi IFT azonban nem tartalmazza a 2008. vége óta a gazdasági válság okozta változások, a kormányváltásból eredő fejlemények, valamit az új felsőoktatási törvény elfogadásából következően várható sürgős feladatok sorát, amiket még a jövőben kell végrehajtani. A jelenlegi IFT értéke, hogy kiindulási alapként szolgálhat a stratégiaalkotáshoz, amelyben a tartalomhoz hasonló fontosságú lesz a konszenzus szintje. Nem csupán a jövőbeni stratégia kimunkálása a feladat, hanem megfelelő célmutatók követésével olyan adatbázisok és idősorok felépítése, amelyek objektív visszajelzéseket adnak arra nézve, hogy az intézmény egésze, illetve részei mennyire követik a kijelölt utat – a Szent István Egyetemnek a tényeken alapuló vezetésre kell átállnia. A Szent István Egyetem a következő években is egy olyan környezetben fog mozogni, amit a felsőoktatás-politika eseményei határoznak meg. Ezért a SZIE elemi érdeke, hogy az intézmény a múltjából tanuljon, az eseményeket és eredményeit következetesen értékelje, magát helyesen pozicionálja, a változásokra felkészüljön és céljainak megvalósításához a jövőben sikeresebben találjon partnereket. Rektori elképzeléseim bemutatása során kerülöm, hogy az egyes karokkal foglalkozzak, vagy velük bármilyen összefüggésben példálózzak. Ennek egyik fő oka, hogy egyetemi szinten a rendszer egészére figyelő, a térségekben és/vagy kampuszokban való megközelítést tartom elsődlegesnek és célszerűnek. A karok által képviselt elgondolásokról és a szakterületek kérdéseiről, gazdálkodási helyzetükről azonban a hivatalba lépő rektornak elengedhetetlen feladata a kellő mélységű konzultáció a karok vezetőivel.

3


Csányi Sándor

Helyzetértékelés A felsőoktatás mai helyzetét az utóbbi másfél évtized folyamatainak következményei határozzák meg. Folyamatosan lényeges átalakulások és átalakítások történtek, amelyek rövid megemlítése nélkül a SZIE jövőbeli mozgástere sem vázolható. Az elmúlt hónapok egyik legfontosabb kérdése az új felsőoktatási törvény (FTV) koncepciójának vitája volt. Ezért, néhány kérdést a várható változások fényében is értékelek, mivel többségében a koncepcióban megfogalmazottak megvalósulása várható. A felsőoktatás tömegesedése és a felvételi rendszer A rendszerváltást követően az összes hallgatói létszám hazánkban alig volt több százezernél, mely a 2005/2006. tanévre 420 ezer fölé nőtt. A létszám megnégyszereződése azt jelentette, hogy felsőoktatásunk a nemzetközi trendeknek megfelelően átállt a tömegképzésre. Ezt a folyamatot bonyolítja, hogy miközben az érintett korosztályban a beiskolázási arány csaknem ötszörösére nőtt, lefutott egy jelentős demográfiai csökkenés is, amely a következő évtizedben érdemben nem fog változni. A konfliktust először az okozta, hogy az oktatáspolitika a beiskolázási arány emelése érdekében beengedte a nagyobb létszámú és szerényebb tudásszintű hallgatóságot is az addigi “elitképzés” rendszerébe. A helyzetet már később rontotta, hogy a hallgatói létszám lett az állami finanszírozás kulcsfontosságú tényezője (hallgatói normatíva) és ez a forráshiányos felsőoktatásban a szükséges minőségi szelekció ellen hat. A felsőoktatás tömegesedése társadalmi igényeket elégít ki, amit nem lehet a múlthoz való visszatéréssel megoldani. A tömegképzés és a minőségi képzés kérdése valószínűleg nem az alapszakok számának csökkentésével kezelhető, hanem az alapszakokba belépők differenciált képzésével. Erre lehetőséget adhat a „gyakorlati” és az „akadémiai” BSc szakok létrehozása, abban az esetben, ha utóbbiakra a felvétel jobb eredményekhez kötött és a kiemelkedő tehetségek számára a gyakorlati BSc szakokról az átlépés biztosított az akadémiai szakokra vagy nyitott utat találnak a mesterképzésekbe. Eddigi tapasztalataink alapján a BSc képzésről az MSc szakokra tovább lépő hallgatók már lényegesen jobban megválogatott csoportot alkotnak. A szakok többségében nem lehet cél az osztatlan képzés visszaállítása, az összefüggő BSc-MSc képzés azonban kialakítható úgy, hogy legyen olyan útvonal, amelyen a jobb képességekkel rendelkező hallgatók útja a mesterképzésbe már az alapképzésre való felvételtől egyértelműen kijelölhető. Az elmúlt években alapjaiban átalakult a felvételi rendszer és az első helyes jelentkezés meghatározóvá válása a jelentkezők kezébe helyezte az intézmények hallgatói létszámának alakulását. A fő probléma nem az, hogy a pontszámok számítását többször is változtatgatták és időnként vitatható szempontokat is érvényesítettek. Az első helyes jelentkezés alapvetően nem a minőséget, hanem a regionális érdekeket érinti, mert „fővárosközpontú” országunkban elsősorban a vidéki és/vagy kisvárosi intézményekre hatott rosszul. A SZIE több kara (szakja) számára a jelenlegi felvételi rendszer előnyös, mások számára pedig hátrányos. Érdekünk azonban, hogy olyan felvételi rendszer kerüljön kialakításra, amely az egyes szakokra való bekerülésnél az adott szak szempontjából kellő relevanciájú tárgyakat

4


Csányi Sándor

határoz meg. Óvatosan kell megítélnünk, hogy a fővárosi és nagyvárosi túlsúly csökkentésére javasolt lépések a SZIE szempontjából milyen hatásúak lehetnek. A bolognai rendszer A magyar felsőoktatás az Európai Felsőoktatási Térségben (EFT) működik, így nem határolható el az európai folyamatoktól. A bolognai rendszer jóval több, mint a többciklusú képzés bevezetése, és egyik fő célja a versenyképes, átlátható, átjárható és kölcsönösen elismert képesítéseket adó európai oktatási rendszer kialakítása, amihez az intézményekben folyó kutatás támogatása is társul. Hazánkban ebből a kétciklusú képzés rapid és kikényszerített bevezetése valósult meg. Ennek súlyos hibája volt, hogy az új rendszer kiépítéséhez nem többlet forrásokat adtak, hanem helyette forráskivonás történt. Továbbá, az alapszakok KKK-i anélkül készültek el, hogy ismert lett volna a rájuk épülő MSc/MA szakok szerkezete. Ennek, valamint a felsőoktatási lobbik részéről érkező nyomásnak az eredménye a „Bologna Hungaricum”, aminek letisztulása időt igényel. Hatalmas munkát és több, mint félévtizedes feladatot rótt ránk az új rendszer be- és a régi rendszer kivezetése, amihez hasonló feladat lenne az eredeti helyzet visszaállítása. A bolognai rendszer bevezetésével keletkezett gondok ellenére a magyar felsőoktatás elemi érdeke, hogy a külföldi hallgatók számára is vonzó, azaz a versenyképes és kompatibilis legyen. A SZIE karai számára is létfontosságú, hogy alapképzési szakjaik (BSc/BA) színvonala predesztinálja hallgatóikat a mesterszakokon (MSc/MA) való folytatásra. A SZIE az alapszakokon folyó minőségi képzést azzal tudja a legjobban kifejezni, ha mesterképzési szakjaira nagy számú, jó eredményekkel érkező saját hallgatóját tudja felvenni. Az egyetemi minőséget a mesterképzésekben és a doktori képzésekben résztvevők minőségével tudjuk láttatni, vagyis az alapszakokról a jobb eredményekkel végző hallgatókat kell vonzanunk. Az idegen nyelvű képzésben jelenleg az alapképzési szakok kevésbé tűnnek értékesíthetőnek. A színvonalas mesterképzések valószínűleg vonzóbbak az BSc diplomával rendelkező külföldiek számára. Az állatorvos képzés kivételével a SZIE-nek a nemzetközi felsőoktatási piacra való bevezetése és pozicionálása nem megoldott. Úgy látszik, hogy sem az indiai, sem a kínai hallgatók számára nem elég vonzó a magyarországi képzés vagy az érintett karok erőfeszítései szétforgácsolják az egyébként is szűkös forrásokat. Az is érezhető, hogy esetenként az egyetemi és a kari érdekek alapvető ellentétben állnak. Valószínűleg nem szerencsés, hogy egyetemünk nevéhez akkreditálatlan és még a BSc szintet sem elérő idegen nyelvű képzési programok is kötődhetnek. A nemzetközi képzések jelentőségét az általános demográfiai visszaesés tudatában kell értékelni, és annak fényében, hogy a felsőoktatás „exportképességének” növelése Magyarország egyik kitörési pontja is lehet. Jelenleg mintegy 15 ezer külföldi hallgató tanul nálunk és a becslések szerint középtávon reális lehet további 15-20 ezer külföldi hallgató bevonása is. A magyar felsőoktatási intézmények számára létérdek, hogy a fogyó magyar hallgatókat fizetőképes külföldiekkel pótolják. A Szent István Egyetem eddig kihasználatlan előnye lehetne, ha az állatorvos képzésben szerzett nemzetközi hírnevet marketing elemmé alakítja és az egyetem összehangolt nemzetközi erőfeszítéseiben ezt kihasználja. A SZIE több karán adottak azok a tapasztalatok, emberi és tárgyi feltételek, amik mások megelőzéséhez szükségesek (Erasmus,

5


Csányi Sándor

CEEPUS, FAO-FVM ösztöndíj). A sikerhez azonban szervezett, összehangolt és hatékony egyetemi szintű munkára van szükség. A bolognai képzési rendszerrel kapcsolatban kell még megemlíteni a tehetséggondozásra gyakorolt hatást. A magyar bolognai rendszer uniformizál, és nem támogatja azt, hogy aki biztos abban, hogy mesterszakon továbbtanul, tudását már a BSc szinten elmélyíthesse. Nem mellékes az sem, hogy a magyar felsőoktatás igen nagy értékét jelentő TDK mozgalmat nehéz elhelyezni a kétlépcsős rendszerben. Bár, pontosan a Szent István Egyetemen van arra példa, hogy ahol a TDK munka a mesterképzésbe való bekerülésnél többletpontokat eredményez, ott a tudományos diákköri dolgozatok száma is nőtt. A minőségi képzés és a tehetséggondozás (mester- és doktori képzés) szempontjából is kiemelt ügynek tekintem a szakkollégiumok és a tudományos diákkörök támogatását. Finanszírozás A magyar felsőoktatást elvileg 1998. óta normatív alapon finanszírozzák. A tényleges képzési költségeket azonban nem vizsgálták és a normatívákat nem azok alapján határozták meg. Lényegében átnevezték a bázisalapú finanszírozást, ami rövid időn belül feszültségeket okozott azzal, hogy a költségigényes, gyakorlatigényes szakokat oktató karokat alulfinanszírozták, másokat pedig esetleg támogattak. A „program-finanszírozás”, a „kiegészítő normatív támogatás” sorok az intézményi költségvetésben ezeket rejtegették. A finanszírozási modell elvi hibája volt az is, hogy lényegében csak a hallgatói létszámokból indult ki, mintha a felsőoktatásnak a kutatás nem lenne része. A hároméves fenntartói szerződésre való átállás a nagyobb kiszámíthatóság mellett a teljesítményalapú finanszírozást is előirányozta. A teljesítményt azonban nem egy egységes mutatórendszerrel, hanem az intézmények által javasolt leleményes mutatókkal gondolták mérni. Így a normatívák továbbra sem a tényleges költségeken alapulnak, vagyis a legmegbízhatóbb elvek alapján gazdálkodó kar is lehet “veszteséges”. Véleményem szerint minden olyan finanszírozási modellt támogatni lehet, amely kellően differenciált, elismeri a képzés tényleges költségeit és az ehhez szükséges funkciókat (pl. kutatás, laborok, tanüzemek, gyakorlati helyek), továbbá kellően kiszámítható és ezáltal biztosítja az egyetemi és a kari szintű 3-5 éves biztonságos tervezést (előre láthatóságot). Amennyiben a FTV koncepciójában meghatározott 70% - 15% - 15% arány egy, az előbbi kritériumoknak megfelelő költségvetési alapot eredményez, akkor a SZIE működése biztosítható és a minőségi képzés feltételei is megteremthetők. Számolni kell azzal, hogy az elmúlt két évtizedben az állam egyre nagyobb mértékben kivonult a felsőoktatás finanszírozásából és a nemzetgazdaság helyzete behatárolja az állami szerepvállalást. Az intézményeknek az éves költségvetésük egyre nagyobb hányadát saját bevételekből (költségtérítéses képzések, pályázatok, K+F+I megbízások, támogatások stb.) kell biztosítaniuk, melynek szintje akár a 40-60%-ot is elérheti. Nem lehet arra számítani, hogy az új finanszírozási modell ezt a kényszert jelentősen csökkentené. A saját bevételek megszerzése és azoknak a SZIE fenntartásához, működtetéséhez és fejlesztéséhez való szükségessége nem fog csökkenni. Valószínű, hogy az állami finanszírozás új modellje csak az alapműködés vonatkozásában teremt új helyzetet, az intézményi eredményesség és versenyképesség alapja továbbra is a pályázati és a saját bevételek megszerzésének képessége és szervezettsége lesz.

6


Csányi Sándor

A gazdasági helyzetet és a finanszírozás bizonytalanságát figyelembe véve elkerülhetetlennek tartom a SZIE tervezési és gazdálkodási rendszerének felülvizsgálatát, a 2009/2010-ben rövid ideig működő költségvetési bizottság felélesztését, kibővítését és munkájának érdemi kiszélesítését. A Szent István Egyetemnek méretéhez, megítéléséhez és az önmagunk elé kitűzött célokhoz igazodó gazdálkodási rendszerben és szervezetben kell működnie, melyhez egy objektív információkat szolgáltató és egymáshoz jól illeszkedő informatikai rendszer kell, hogy a hátteret szolgáltassa. Helyünk a regionális gazdasági fejlődésben Az egyetemek mint a gazdasági és társadalmi innovációk előállításának és terjesztésének legfontosabb intézményei a középkor óta meghatározó szerepet játszanak Európa fejlődésében. Az egyetemek szerepe a tudásalapú gazdaságban kettős: képzett munkaerő biztosítása és új tudás létrehozása. A képzett munkaerő a meglévő álláshelyeket tölti be. A tudásalapú gazdaság korszakában a gazdasági fejlődés egyik lehetséges modellje az, hogy közvetlenül az egyetemek („tudásgyárak”), mint magok körül alakulnak ki a gazdaságilag sikeres technológiai fejlesztési központok vagy csoportosulások. Ezzel összhangban a felsőoktatás küldetése kibővül azzal, hogy a gazdaság fejlesztésében közvetlenül is részt vállal. A SZIE esetében földrajzi adottságaink és tudományos/szakmai erősségeinknek tulajdoníthatóan e szerep több formában jelenhet meg. Egyrészt vannak olyan erősségeink (pl. agrár- és környezettudományok, műszaki tudományok és állatorvoslás), ahol az országos és regionális tudásközpont szerepet az országos vezető szerepen alapuló versenyképes kutatói és technológiai háttér adja meg. Másrészt, Békés megyében olyan földrajzi teret (kistérségeket) fedünk le, ahol a munkaerő képzése és az új tudás regionális átadása is feladatunk. Az előbbiek miatt a békési szervezeti egységeknek kiemelt szerepet tulajdonítok. A SZIE regionális tudástranszfer központtá kell váljon a Dél-Alföldi Régióban, amiben az Szegedi Tudományegyetemhez való viszonyunkat is helyesen kell értékelni. A helyi társadalom és politika irányába is meggyőzően és hatékonyan kell felmutatnunk magunkat. Az FTV koncepciója alapján előrejelzett szervezeti peremfeltételek (kari létszám, minősítettek aránya) teljesítése során tekintettel kell lenni a regionális szerepre, illetve a szervezet szükséges változtatása csak ennek figyelembe vételével számíthat regionális támogatásra. Az egyetemi- és kutatói szféra és a gazdaság között a tudástranszfer teremti meg a kapcsolatot. A Szent István Egyetemnek a tudástranszfert tekintve először az alapok megerősítésére és a kulcsszereplők változásokra való felkészítésére kell koncentrálnia (jogi és szervezeti felkészülés a tudástranszferben való hatékony közreműködésre; képesség az előnyös pénzügyi konstrukciók kidolgozására; kis létszámú, specializált humán erőforrás csoportok kialakítása, innovatív vállalkozói réteg képzése, professzionális tudástranszfer és innovációs tanácsadói réteg „kitermelése”). Ez a háttér tehet minket képessé arra, hogy a stratégiailag kiválasztott területeken biztosított komplex támogatásokat megszerezzük, befogadjuk és eredményesen használjuk fel, vagyis szerepünk legyen a pénz, munkaerő, infrastruktúra, marketing, kivételezett adó és szabályozási környezet adta lehetőségek felhasználásában. Ezért a RET és a PIK szerepét, irányításukat és szolgáltató jellegük fejlesztését stratégiai kérdésnek tekintem.

7


Csányi Sándor

Kutatóegyetemi cím és szerep A tudományos kutatás a felsőoktatási intézmények egyik alapvető feladata, és azt az intézményt, ahol nem folyik kutatás, aligha lehet egyetemnek nevezni. A kutatóegyetemeken nemzetközileg általában olyan intézményt értenek, ahol a kutatás intenzitása meghalad bizonyos szintet. Vitákra ad alapot, hogy a kutatás intenzitását hogyan lehet mérni és a kutatóegyetem kritériumai országról-országra különböznek. Összességében a hazai bírálati rendszer ezekhez hasonló mutatókat próbált értékelni. A 2010. elején lezajlott kutatóegyetemi pályázat a Szent István Egyetem számára felemás eredménnyel zárult (7. hely). A SZIE a pályázatok bírálata közben megalkotott „kiváló egyetem” címet kapta, anélkül, hogy ehhez pályázati forrást vagy más pénzben mérhető támogatást is kaptunk volna. Az indoklás szerint az agrár- és környezettudományok, valamint az állatorvosi tudományban mutatott eredmények alapján kapott cím így csupán propagandisztikus célokra felhasználható védjegy lett, és nem hozott folyamatos és kiszámítható finanszírozást az intézmény számára. A pénzbeni elismerés hiánya elterelte a figyelmet azokról a gyengeségekről, amik felszámolását egy új kutatóegyetemi pályázat sikeréért a lehető leghamarabb meg kell tenni: · Az egyetem nem rendelkezik azokkal az adatbázisokkal, amik egy a kutatóegyetemihez hasonló pályázat rapid határidőre való megbízható elkészítéséhez szükségesek. Ez hiányos, részleges vagy kérdéses adatok szolgáltatását eredményezi (pl. idegen nyelvű monográfiák száma, idézettség, impaktfaktorok összege stb.). · Nem volt és nincs olyan érzékelhető pályázatkezelő szervezet, amely képes lenne egy hasonló léptékű program levezénylésére. A „kiemelt” pályázatok kézi vezérléssel kerülnek kiválasztásra és elkészítésre, a pályázatkezelési szabályzatot nem alkalmazzuk, a folyamat nem transzparens és a PIT nem működik. · A SZIE a kutatóegyetemi pályázaton elindult intézmények között az értékelt időszakban (2004-2008) számos mutatót tekintve a mezőny 9-12. helyét foglalta el: K+F+I bevétel költségvetési aránya (7.4%) és az összes K+F+I bevétel összege, doktori iskolák száma, akadémiai kutató csoportok száma, DI törzstagok száma, a szervezett doktori képzésben résztvevők száma és az egy DI törzstagra jutó doktoranduszok száma, idézettség, összegzett impakt faktorok értéke. Bizonytalan, hogy mi várható e téren, de az FTV koncepciója is tartalmazza intézményi kiválóság elismerését és a felsőoktatási költségvetés egy részének ez alapján történő felosztását. Jelenleg a SZIE és karai számára azok a változatok látszanak kedvezőbbnek, amelyek a kiválósági kritériumok vizsgálatát a karok szintjére helyeznék és a „kutatóegyetem” cím elérését ezek bizonyos számához vagy arányához kötik. A SZIE vezetése azonban nem bízhat a szerencsében és elsődleges feladatai közé tartozik, hogy olyan intézkedésekbe kezdjen, amelyek lehetővé teszik, hogy a pályázatokhoz szükséges adatbázisok rendelkezésre álljanak, azoknak urai legyünk és az egyetemet felkészítse az ilyen feladatok magabiztos teljesítésére. Rövid távú egyetemi feladatok a következők: · Az egyetem egységeinek és munkatársainak tudományos teljesítményei, pályázatai elektronikus adatbázisban, feldolgozható, összekapcsolható és lekérdezhető naprakész rendszert alkossanak. · Létrejöjjenek és láthatóan működjenek az ehhez szükséges intézményi szervezetek. 8


· · ·

Csányi Sándor

A K+F+I tevékenységekkel és az eredmények publikálásával kapcsolatos teljesítmények és információk rendszeresen feldolgozásra és vezetői szintű értékelésre kerüljenek. Ezek az eredmények az egyetem fórumain és honlapján megismerhetők legyenek. A személyi teljesítmény értékelésében az oktatás mellett a K+F+I munka és a publikációs tevékenység objektív mutatók formájában kapjon helyet. A tehetséggondozást az innovációra és a kutatási szférára is ki kell terjeszteni, minél több jó képességű hallgatót kell ezekbe a projektekbe bevonni. Ezeket az ismereteket sehol máshol nem lehet úgy elsajátítani, mint jól működő csoportokban.

Vélemények szerint a kutatóegyetemi cím olyan, „nemzetközi szinten is folyamatosan és magasan jegyzett intézményt takar, mely egyaránt letéteményese a magas színvonalú oktatásnak és kutatásnak”. A kutatóegyetemi címet kapott öt intézmény méretét és paramétereit nézve a SZIE nem áll könnyű feladat előtt. Azt a niche-t kell magabiztosan elfoglalnunk, amiben ma is a legerősebbek vagyunk és amiket a „kiváló egyetem” címmel is elismertek. Ezekből kell összeállnia annak a magnak, amiben megkerülhetetlenek vagyunk és amiben a Szent István Egyetemet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ebből a „fülkéből” pedig a hozzájuk kapcsolódó területeken kell következetes munkával tovább fejlődnünk és az ötök mögötti mostani helyet megerősíteni. Ne feledjük, hogy a többi „kiváló egyetem” sem tud jelenleg ennél nagyobb célokat kitűzni! A kutatóegyetemi cím feltételezi a szellemi tulajdonnal való tudatos gazdálkodást, az egyetem és a vállalati szféra, magyar tulajdonú kis és közepes vállalkozások (KKV) piacra jutását segítő, innovációra alapuló és innovációs bevételeket produkáló kapcsolatrendszerének megteremtését. Ha a SZIE ezen a területen paradigmaváltást ér el, akkor teljesen új irányba tudunk elindulni. Az egyetem életében az akadémiai és a kormányzati hatások mellett megjelenhetnek a piaci hatások, a legkorszerűbb eredmények és ez jelentősen hozzájárulhat a versenyképesség kialakulásához és újfajta bevételi források teremtéséhez. Várhatóan megszűnik a „megélhetési” pályázatok kora, azaz az állami támogatást és az innovációk piaci sikerességét összekapcsoló, a szellemi tulajdon védelmére és hasznosítására érzékeny rendszer jön létre. Stratégiai feladatok és intézkedések Oktatás ·

·

·

Továbbra is szembe kell néznünk a tömegképzés problémájával. A közoktatás színvonalának ugrásszerű növekedése nem várható, ezért hallgatóink egy részének szüksége lesz a középiskolai hiányok pótlására, amire módszereket és forrásokat kell találni. A képességeiket rosszul megítélő hallgatóinknak belső karrier tanácsadási szolgálattal lehetne segíteni kell abban, hogy a számukra megfelelő szintet/szakot találják meg. További csökkenés várható a hallgatói létszámban. A fennmaradásért is folyó elkeseredett verseny várható a hallgatókért, amiben nem csak az oktatás minősége, hanem a hallgatóbarát körülmények, a hallgatók életfeltételei, a sport és más szolgáltatások megítélésének is növekvő súlya lesz. Az FTV koncepciója alapján várható - a bolognai képzési rendszert érintő - változásokra fel kell készülni. Kiemelt feladatunk ezért az, hogy a megfelelő szakmai testületek munkájába bekapcsolódva (MAB, FTT, MRK), próbáljunk a folyamatokban cselekvően részt venni és ebben kössünk szövetségeket más intézményekkel. 9


·

·

·

·

·

·

·

Csányi Sándor

A változás lehetőséget adhat arra, hogy gondos mérlegelés alapján a szakszerkezetet újragondoljuk. A SZIE egyik fő érdeke, hogy olyan összefüggő alap- és mesterszakos képzéseket tudjon indítani, amelyek lehetővé teszik a jobb képességű hallgatók felvételét és a háromlépcsős képzés során a legjobb képességű hallgatóknak a mester- és a doktori képzésre való megtartását is. A vonzó és tudatosan összekapcsolt alap-, mester- és doktori képzésekkel az egyetemre az érettségi után belépő hallgatók közül sok nálunk tartható. A tudós oktatók szakértelme és magas erkölcsi tudatossága az alapja a képzések jó színvonalának és az egyetem jó hírének. A tehetséges hallgatók kiválasztása, a tehetséggondozás és általában a minőségi képzés ezeken az oktatókon múlik. A SZIE érdeke, hogy a kutatói teljesítmény mellett az oktatás minőségét is megfelelően értékeljük. Fontosnak tartom, hogy olyan karon, ahol a magas hallgatói létszám és a kiemelkedően jó gazdálkodás megengedi, az alapképzésre épülő mesterképzéseket indítsunk és ennek érdekében támogatom, hogy az ott rendelkezésre álló forrásokból az infrastrukturális feltételeket megújítsák és bővítsék. A mesterképzéshez szükséges minősített oktatók felvételét minden olyan esetben támogatom, ahol a források ehhez rendelkezésre állnak. Laboratórium-, tanüzem- és gyakorlatigényes karainkon illetve szakjainkon fontos, hogy ezek a feltételek a képzési programokhoz megfelelő minőségben álljanak rendelkezésre. Ez a feltétel szorosan összefügg a képzések finanszírozásával (normatívák), valamint az ezek fejlesztését segítő pályázatok sikerességével. A Tanüzemek működtetésének formáit és a „kiszervezett” tevékenységeket végző társaságokhoz való viszonyt az egyetem számára előnyös alapokra kívánom helyezni (nem csak Gödöllőn). A SZIE által választott minőségi képzés egyik sarokköve a TDK rendszer. A mesterképzések minőségi megalapozása és a doktori iskolák utánpótlásának kinevelése érdekében meg kell őrizni a tudományos diákköri rendszert és támogatásra van szüksége a demonstrátori és a szakkollégiumi rendszernek is. A TDK mozgalom tekintetében kiemelkedő hagyományaink vannak, és ez a SZIE vezetését arra kötelezi, hogy országos szinten is támogassa ezt a felsőoktatási hungarikumot, ami egyedülállóan hatékony tudományos tehetséggondozó program. A hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat keretében (TÁMOP-4.1.1-08) elnyert projekteknek (SZIE-DPR és SZIE-IMIR) az egyetem szakszerű munkája szempontjából óriási jelentősége van. A hallgatói szolgáltatások fejlesztésére irányuló program elemei (motivációs vizsgálatok (DPR), alumni rendszer, karrier iroda rendszer, tehetséggondozási rendszer) kiépüléséhez nélkülözhetetlen a felső vezetés elkötelezett és következetes támogatása. Visszautalva a korábban jelzett megoldatlan feladatainkra a karrier irodai rendszerben kiépülő komplex hallgatói humán szolgáltatások a fő területeken eddig kielégítetlen hallgatói igények sorát fogják lefedni (karrier-tanácsadási szolgáltatás, pályaorientációs tanácsadási szolgáltatás, tanulmányi tanácsadás, munkaerőpiac elvárásainak megismertetése). A SZIE adottságai az EFT-be történő bekapcsolódáshoz jók. Az idegen nyelvű képzésekben jelenleg az állatorvos képzés jelenti a legnagyobb volument és bevezetett „márkát”, amely a karnak továbbra is fontos forrása lesz. A többi karon az idegen nyelvű képzések spektruma mindenképpen szélesítendő, még akkor is, ha egyes szakok iránt Európa nyugati felén is alacsony a kereslet. Ehhez a két legfontosabb erősségünk az egyetem mérete, és a kulcsszerepet játszó munkatársak szakértelme, nyelvtudása, tapasztalata. A SZIE csak akkor lehet nemzetközileg versenyképes, ha idegen nyelvű képzéseket szakszerűen menedzseli és a nemzetközi felsőoktatási piacon egységes képpel jelenik meg.

10


Csányi Sándor

Kutatás, fejlesztés és innováció ·

·

·

·

· ·

·

·

A Szent István Egyetemen rendelkezésre állnak a regionális tudástranszfer központ szerepének betöltéséhez szükséges feltételek: szakértelem, eredmények, kapcsolatok és tapasztalat. Meg kell azonban erősíteni azokat a szervezeteket és funkciókat, amik a szabályozott, összehangolt és eredményes munkához szükségesek. A “kiváló egyetem” cím elnyerése megtisztelő a SZIE számára, de ezt támogatássá kell konvertálni, ki kell választani azt a niche-t, amiben ma is erősek vagyunk és amelyre építve más stratégiai irányokat is fel tudunk fejleszteni. Stratégiai értelemben a kutató egyetem olyan intézmény, amely teljesíti vagy teljesíteni kívánja a kutatóegyetemi cím elnyeréséhez szükséges teljesítménymutatókat, illetve fő stratégiai célja kiválósági központjainak fejlesztése. Elsődleges cél a kiválóság elérése, melynek a K+F+I fejlesztése a legfontosabb eleme, és az oktatási-képzési, valamint szolgáltatási célokat is ezzel összefüggésben kell működtetni. A kutatóegyetemi cím újbóli elnyerésének megalapozása érdekében egy megfelelő és transzparens program beindítása szükséges, amely révén a kutatási kiválóság intézményi szinten láthatóvá, mérhetővé és mintaértékűvé tehető. A kutatóegyetemi kiválóság feltétele, hogy az alapkutatások is kellő súlyt kapjanak a SZIE K+F+I stratégiájában és a szorosabban vett akadémiai kiválóság ne szoruljon háttérbe. Számos esetben az alapkutatásban erős munkatársak, kutatócsoportok önértékelése nem néz túl az impakt faktorokon, miközben olyan eredményeik vannak, amiket megfelelő tudástranszfer támogatással fejlesztésekké lehet alakítani. A kutatóegyetemi szerep és a tudástranszfer egyik kiemelten fontos eleme a szellemi tulajdon létrehozása és védelme, valamint a technológia transzfer. Az utóbbi években mindkettőben fejlődés kezdődött (TÁMOP 4.2.1-08-1/KMR), itt a fő feladat a megkezdett út folytatása és megerősítése. A Szent István Egyetemnek a tudomány és a képzés világában lényegesen kezdeményezőbb szerepre kell törekednie, rendszeresen olyan konferenciákat, kerekasztalokat, kiadványokat kell szervezni, ahol nem csupán karai, hanem az intézmény egésze jelenik meg. Ezekkel az eseményekkel befolyásolható a szakmai és a közbeszéd iránya, a gondolkodás keretei. Ilyen célra is alkalmas volt a SZIE Bulletin, amelynek újbóli, rendszeres megjelentetését tervezem. Hatásunk növelésének az is nélkülözhetetlen feltétele, hogy feltérképezzük az egyetem különböző tudományterületeken, szakmai/ágazati szervezetekkel kialakult kapcsolati hálóját és azt az egyetem érdekében hatékonyan felhasználjuk. A Szent István Egyetem az elmúlt években évről-évre kevesebb bevételhez jutott a K+F+I megbízások és pályázatok területén. Annak tükrében, hogy az oktatási normatívák is átlagosan csökkentek, a SZIE vezetésétől ez rövid időn belül feszes gazdálkodást, és szigorú finanszírozást igényel ezen a területen is, beleértve a saját erő biztosításának pontos és világos szabályozását is. A K+F+I bevételek csökkenésének oka többek között a kutatás-fejlesztési stratégia és a koncepció hiánya, egyes pályázók, szervezeti egységek és pályázatok érthetetlen preferenciája, a pályázati kiszolgáló háttér hiánya (mely az egyetemi szintű pályázatok előkészítésében „aládolgozna” a pályázatot tartalmilag készítő munkatársaknak), továbbá hiányzik az a felelős stratégiai vezető, aki a pályázatok előkészítésében a koordináló és ellenőrző feladatokat látja el. Ezen a helyzeten az egyetem preferált területeit kijelölő K+F+I stratégia kidolgozása változtathat. Ezek az irányok egyébként már jól körvonalazódtak (környezetipar, zöldipar, fenntartható energiaipar és élelmiszer-gazdaság, valamint részben a biotechnológia és informatika). A preferált területeken működő kutatási egységeket és oktató-kutatókat előny11


·

·

·

·

Csányi Sándor

ben kell részesíteni a pályázatoknál. Ehhez szükség van egy objektív mérőszámokon alapuló egyéni és szervezeti egység szintű értékelő rendszerre, mely a különböző, preferált területeket nem kijelölő pályázatokban résztvevők kiválóságának mérésére is alkalmas. Szükség van egy olyan szolgáltató bázisra is (a PIK keretein belül), akik tudják és értik a pályázatok készítését. Kiemelten fontos olyan tapasztalattal rendelkező kollégák munkába állítása, akik az EU FP pályázatokban már szereztek tapasztalatokat. Ki kell emelnem, hogy a bevonható munkatársak az egyetemen ma is ellátnak ilyen jellegű feladatokat. Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében várható pályázatokból kitűnik, hogy az egyetemi K+F pályázatok ismét nagy részben közvetve kerülnek támogatásra, azaz a vállalkozások által elnyert támogatások megvalósításában van esélye részt venni az egyetemi egységeknek. Ennek érdekében a TÁMOP 4.2.1-08-1/KMR pályázati forrásból elindult a szervezeti egységek felmérése (tudástérkép), de nem teljes körűen. Továbbá szükség van olyan csoport összeállítására is, mely az egyes szervezeti egységek és megbízó vállalkozások közötti tárgyalásokat segíti (a sikertelenség egyik fő oka, hogy nincs meg a közös nyelv a forprofit üzleti és nonprofit egyetemi szféra szereplői között). Ez a szerződéskötések jogi támogatásának megerősítését és gyorsítását is szükségessé teszi. Nem kevésbé fontos, hogy a gazdasági szervezetek ügyintézési ideje is felgyorsuljon. A SZIE érdeke, hogy legyenek olyan kiadványai, melyek bemutatják a K+F+I szakmai és személyi infrastruktúrát, akár egyes kiemelt területekre fókuszálva is. Az egyetemnek az ilyen hazai konferenciákon magas szinten kell képviselteti magát. Az ezekhez szükséges marketing eszközök finanszírozására pályázati lehetőségek is vannak, és minimalizálni lehetne a szűkös saját források ilyen jellegű felhasználását. A pályázatokból elvont összegekből egyetemi szinten két alapvetően fontos keretet kell feltölteni. Az első az egyetemi „ötletek”, elért eredmények szabadalmi ügyintézésére, legalább az újdonságvizsgálatra és azt követő bejelentésig történő fedezetre szükséges. A második egy marketing keret kialakítása, melyet az egyetemi pályázatok eredményeit, infrastruktúráját stb. bemutató kiadványok finanszírozására lehetne fordítani. Gazdálkodás és üzemeltetés

·

·

·

A jelenlegi finanszírozási modell illetve a SZIE költségvetési felosztási hagyományai miatt, bár az intézmény egésze működik, igen nehéz átlátható képet mutatni a belső folyamatokra. Ez lényegében azt jelenti, hogy az egyetemi szintű feladatok úgy kerülnek megtervezésre, hogy nem tudjuk, mi mennyibe kerül, csak azt, hogy mennyit kapunk rá/érte és megelőzőleg mennyit költöttünk el. Ezért, ki kell dolgozni egy kontrolling/vezetői információs rendszert (VIR), amelyből a költségek legalább becsülhetők. Figyelembe véve a SZIE méretét és komplexitását, ez komoly erőfeszítéseket és forrásokat kíván. A gazdasági rendszer hatékony működtetésének fontos eleme az átláthatóság (transzparencia). Az átláthatóság nem önmagában az adatokhoz való hozzáférést jelenti, hanem azt, hogy maga a rendszer áttekinthető, az adatok pedig megfelelő szempontok szerint feldolgozva állnak rendelkezésre. Ezért, ennek kiépítésében nem csupán a gazdasági, hanem a szakmai szervezeteknek is részt kell vállalnia. Fontosnak tartom, hogy a kiépített rendszereket megfelelő tudással rendelkező munkatársak kezeljék, ezért a képzésükre különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk. Tapasztalataim alapján mondhatom, hogy a TÜSZ, Nexon és más szoftverek/rendszerek felhasználóinak célzott továbbképzése ugrásszerűen növelte munkájuk hatékonyságát. Dékánként a gazdálkodás napi gyakorlatából ismerem az egyetem, illetve a karok finanszírozási problémáit. A gazdálkodási rendszer változtatására vonatkozó elképzeléseim a 12


·

·

·

·

·

·

·

Csányi Sándor

rendszer alapos megismerésén alapulnak és rendkívül aggasztónak tartom azt a tendenciát, amely az elmúlt években többek között nem oldotta meg a karok belső hiányainak kezelését, a rendszert érdemében nem változott meg, és nincs benne a stratégiai szemlélet. Ezek kezelése a tartalékaink feléléséhez vezet(ett) és képtelen a gazdálkodás hosszú távú kihívásaihoz pro-aktívan alkalmazkodni. Elsőrendű feladat az egyetem stabil pénzügyi-likviditási helyzetének fenntartása és az ehhez szükséges gazdálkodási rendszer bevezetése, a kontrolling tevékenység folyamatos fejlesztése. A SZIE karai között is vannak olyanok, amelyek tartósan hiánnyal küszködnek. A tartós hiány azért veszélyes, mert általában odavezet, hogy a kar tovább veszít versenyképességéből, és végül örvénybe kerül. Ebből kikerülni csak feszített gazdálkodással vagy többletforrásokkal lehet, aminek volumene a SZIE erejét is meghaladhatja. Ezért elkerülhetetlen, hogy tényeken alapuló gazdálkodási ellenőrzési rendszerrel rendelkezzünk, valamint, hogy a Szenátus meggyőződhessen arról, hogy az adott kar világos és végrehajtható konszolidációs tervekkel rendelkezik. A TSF beolvadásával nem csupán a Békés megye által kínált lehetőségeket mondhatjuk magunkénak. A PPP beruházások itteni szervezeti egységeket nyomasztó következményeit is felvállaltuk, amivel a Szent István Egyetem egésze vállalt kötelezettségeket. Ezért, ennek a kérdésnek megoldását is csak ebben az összefüggésben lehet kezelni. A likviditás megőrzésén túl a gazdálkodásban is célom az átláthatóság biztosítása, amihez nélkülözhetetlen a Vezetői Információs Rendszer működtetése, figyelemmel az egyetemi és kari vezetők igényeire. A jelenlegi „cash flow jelentések” nem mutatják az egyetem és a karok helyzetét. A VIR segítségével az egyetem és a karok vezetői figyelemmel kísérhetik a gazdálkodás eredményeit egyetemi és kari szinten egyaránt. Ez a rendszer a szakmai vezetők számára is átlátható gazdálkodást biztosít, növeli a lekérdezhetőség körét és mélységét, így a tájékozódás és a számon kérhetőség fokát. A jelenleg érvényes és a majdan elfogadásra kerülő FTV rendelkezéseivel összhangban kívánok együttműködni a Gazdasági Tanáccsal. A GT feladatait a törvényi előírásoknak megfelelően kell ellássa: nem csupán rektor tanácsadó testülete, hanem részletes, az egyetem működését és a fenntartó érdekeit szolgáló ellenőrzési és véleményezési jogkörökkel rendelkezik. Az egyetem gazdasági társaságainak működését szigorúan a tulajdonos SZIE szempontjából tartom vizsgálhatónak. Ezek az egyetem számára igen hasznosak lehetnek, ha a költségek megtakarítását, a munkaerő racionális kiszervezését, a dinamikusabb gazdálkodást, a saját jogon nem elérhető pályázati források megszerzését teszik lehetővé. Az elmúlt néhány évben a SZIE más felsőoktatási intézményekhez képest kevés sikert ért el az infrastrukturális felújítási és fejlesztési források elnyerésében. A közeljövő feladata egy új, nyilvános fejlesztési stratégia kidolgozása és a szabályozott létesítmény üzemeltetés, fenntartás és fejlesztés 5-10 éves terveinek kidolgozása. Az infrastruktúra állapotát és a kezelt ingatlanok területét tekintve ezt általában nem további kapacitások létrehozására, hanem a meglevő infrastruktúra felújítására célszerű súlyozni. A valamennyi kampuszra elkészítendő 5-10 éves időtávra vonatkozó fenntartási terv az átlátható és összehangolt gazdálkodást és üzemeltetést is szolgálja. Célom, hogy a felújításokra és beruházásokra fordított összegekről és a pályázatokról a SZIE karai összehangoltan döntsenek, megszűnjenek az egymástól független és intézményi/kampusz szinten koordinálatlan, sokszor egyéni szempontokon alapulónak vélt tevékenységek. A költséghatékony és átlátható gazdálkodás érdekében szükséges a rezsi költségek egyetem/kampusz szinten való felmérése és standardizálása.

13


·

·

Csányi Sándor

Már évekkel ezelőtt kritikussá és méltatlanná vált a gödöllői központi épületegyüttes állapota. Jelenleg az épületek jelentős része a ma elvárt munkakörülményeket nem biztosítja, sok helyen egészségtelen, máshol pedig életveszélyes körülmények alakultak ki. Ebben szerepe volt annak, hogy a SZIE Központ és a gödöllői karok működése nincs elválasztva, a forrásokról való döntések, a felelősség és számon kérhetőség kérdései rendezetlenek. Ez a gazdálkodás és a döntések egészére árnyat vet és a Központ illetve a gödöllői karok finanszírozása nem átlátható. Elkerülhetetlennek tartom a Központ és a gödöllői kampusz működésének teljes szétválasztását és a valamennyi kar által finanszírozott központi feladatok határozott elkülönítését. A gödöllői kampusz üzemeltetése a három gödöllői kar feladata és ezt még virtuálisan megosztott formában sem végezheti a központi gazdasági szervezet. Ezekben a kérdésekben a gödöllői dékánokkal a lehető leghamarabb egyeztetéseket fogok kezdeményezni. A szétválasztás nem oldja meg az alapproblémát, ezért kiemelt feladat marad a gödöllői épületegyüttes felújítása és egy vezető állami egyetemhez méltó külső és belső állapotok kialakítása. Meg kell vizsgálni az eddig a PPP miatt figyelmen kívül hagyott alternatív lehetőségeket és hiteles tervekre alapozva kell támogatást találni. Mindeközben azt is figyelembe kell venni, hogy más karoknál is elkerülhetetlen felújítási és/vagy bővítési feladataink vannak. Működési keretek

·

·

·

·

·

A sikeres egyetem feltétele az együttműködés, a lehetőleg konszenzusos döntésmechanizmus. Javítani kívánom a döntéseket megelőző egyeztetések hatékonyságát, és lehetőleg egyetértésen alapuló javaslatokat tenni a határozathozatalnál. Ennek érdekében tartalmilag és előkészítettségét tekintve is jelentősen javítani kívánom a dékánok informális egyeztetését (Dékáni kollégium). Felfogásom szerint az egyetem működésében kevés olyan általános információ van, amiket bizonyos fázisoktól eltekintve dolgozói és/vagy hallgatói szervezetek vagy testületek nem ismerhetnek meg. A jogszabályi előírásoknak megfelelően kívánom működtetni a Vezetői Értekezletet és abba a Hallgató Önkormányzat és a Közalkalmazotti Tanács képviselőjét be kívánom vonni. A konszenzusos döntések előkészítésének feltétele, hogy a különböző érdekek képviselői elfogadják a nyilvánosságot, egymás érveit, hogy képesek legyenek belátni a közös érdekek fontosságát. Lehetőleg időt kell biztosítani az alapos előkészítésre, hogy megismerhetők és megvitathatók legyenek a szakmai érvek és ellenérvek. Megfelelő vizsgálat, egyeztetés és értékelés után a hatásköröket, feladatokat oda célszerű telepíteni, ahol azok eredményesebben elvégezhetők, és ahol elvégzésük feltételei rendelkezésre állnak (szubszidiaritás elve). A jól működő egyetem feltétele az érdekképviseletekkel való konzultáció, a hallgatói önkormányzattal, a közalkalmazotti tanáccsal, a szakszervezetekkel való rendszeres egyeztetés. Az egyeztetésekben és véleményalkotásban számítok a Rektor Emerituszok, volt dékánok és a Professzori Tanács véleményére. A hatékony egyetemi kormányzás és az eredményesség érdekében a rektorhelyettesi hatásköröket a munkamegosztás világos szabályainak rögzítésével kívánom meghatározni és kiterjeszteni azokat a munkamegosztás egyértelmű rögzítésével. A rektorhelyettesek és a felső vezetők feladatainak meghatározása során - figyelemmel a főtitkár és a gazdasági főigazgató hatásköreire is - a következő területekért való felelősségeket kívánom felosztani: ◦ kampusz-szolgáltatások menedzselése, minőségbiztosítás 14


·

·

·

·

Csányi Sándor

◦ stratégiai tervezés, forrásteremtés és források allokációja, információmenedzsment ◦ gazdálkodás és pénzügyi menedzsment, ingatlanügyek menedzselése ◦ hallgatói ügyek, hallgatói tanulás menedzselése, hallgatói szolgáltatások menedzselése, döntéshozatal és bizottsági munka ◦ doktori képzés és a kutatás menedzselése, oktatást és kutatást támogató szolgáltatások menedzselése ◦ szervezeti kultúra alakítása, külső kapcsolatok menedzselése, intézményi marketing ◦ személyi ügyek menedzselése. A nemzetközi és külkapcsolatok, a tudományos és pályázati, valamint az oktatási és hallgatói ügyek kívánnak legfelsőbb szintű vezetői képviseletet. Más egyetemek gyakorlatát példaként véve szükség van a stratégiai kérdések és más operatív feladatok határozott szétválasztására és külön kezelésére. Nem feltétlen rektorhelyettesi, de kiemelt felső vezetői körben tartom szükségesnek kezelni a dolgozók és hallgatók életkörülményeit és a részükre biztosított szolgáltatások ügyét. Vezetői tapasztalataim alapján elkerülhetetlennek tartom, hogy a bizonytalan gazdasági és jogszabályi környezetben a szakmai szempontokon túl a gazdasági és a jogi megalapozottság is azonos súlyt kapjon a SZIE működésében. Ezen a területen tovább fogom erősíteni a Főtitkári Hivatalban már megkezdetett folyamatokat. Az Európai Felsőoktatási Térség megvalósításának céljához csatlakozott országok többek között azt vállalták, hogy a képzés minőségének biztosításában közös standardokat juttatnak érvényre. A résztvevő országok oktatási miniszterei által 2005-ben Bergemben elfogadott közös európai standardok többek között megfogalmazzák azt, hogy minden intézménynek rendelkeznie kell a minőségfejlesztésre vonatkozó stratégiával, törekednie kell a minőségkultúra fejlesztésére, rendelkeznie kell olyan formális mechanizmusokkal, amelyek lehetővé teszik a képzési programjaik jóváhagyását, folyamatos monitorozását és időszakos értékelését, illetve a hallgatókat konzisztens módon alkalmazott, nyilvános kritériumoknak, szabályoknak és eljárásoknak megfelelően kell értékelni. A SZIE SZMSZ Preambulumának (8) bekezdése határozza meg, hogy “Az egyetemi munka minőségi követelményeinek és feltételeinek meghatározása, rendszerbe foglalása, megismertetése, valamint érvényesülésük folyamatos ellenőrzése céljából az Egyetemen minőségbiztosítási rendszert kell működtetni és minőségfejlesztési programot kell készíteni. Az Egyetem minőségfejlesztési rendszerét a Szabályzat 6. a), b) és c) sz. mellékletei tartalmazzák.” Rektorrá választásom esetén a minőségbiztosítási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően kívánom végrehajtatni. Mindent megteszek, hogy a TÁMOP-4.1.1.A-10/1/KONV – SZIE-IMIR (Intézményi Minőségfejlesztési Irányítási Rendszerek) projekthez kapcsolódva a SZIE egészén is bevezethető legyen az ISO 9001 szabvány szerinti Minőségirányítási rendszer (MIR), az ISO 14001 szabvány szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) és az ISO/IEC 27001 szabvány szerinti Információbiztonsági Irányítási Rendszer (IBIR). Működő egyetemi minőségbiztosítási rendszer nélkül nehéz az intézményi akkreditáció követelményeinek megfelelni. Hallgatói és dolgozói élet- és munkakörnyezet

·

Az átláthatóság és tájékozottság növelése érdekében jobban ki kell használni az információáramlás meglévő hagyományos és modern csatornáit. Ezek ugyan működnek, de minőségük vagy dinamizmusuk kívánnivalót hagy maga után. Az egyetem munkatársainak és szervezeti egységeinek legkisebb sikereit is itt kell megjeleníteni, hogy elismerjük őket, il15


·

·

·

· ·

·

· ·

·

Csányi Sándor

letve, hogy azok akik a SZIE honlapját meglátogatják új és pozitív hírekkel találkozzanak elsőként. Az egyetemmel kapcsolatos külső és belső hírekben információ-gazdagabb honlapot képzelek el, a belső hálózatot általános kommunikációs eszközzé kívánom tenni. Fontosnak tartom az intézményre és szakterületeinkre vonatkozó sajtófigyelést (magam rendelkezem is ilyennel), mivel a velünk kapcsolatos hírek értéke, előjele, hatékonysága, azaz a rólunk alkotott kép, csak ebből ítélhető meg. Az elmúlt években a Szent István Egyetemmel kapcsolatban számos olyan pozitív hír is ért el kimagasló média idézettséget, amit arculatunk építésében ki lehetett volna használni. A szolgáltató egységek közül különösen a könyvtárakat kívánom támogatni a digitális szolgáltatások irányába tett lépések folytatásában (intelligens tanulási és munkakörnyezet). Erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a mobil internet mindenütt elérhető legyen és ezeket a technológiákat a legszélesebb körben biztosítsuk a hallgatóság és a munkatársak számára. Elemezni kell, hogy az informatikai fejlesztések hatékonyak-e és mik azok az beavatkozások, amikkel a tartósan magas színvonalú, szolgáltató szemléletű „egyetemi informatika” alakulhat ki. A képzés minőségének feltétele az oktatás technikai hátterének a mai lehetőségek szerinti legmagasabb szintre történő felfejlesztése. Ez magába foglalja az informatikai infrastruktúrát, az oktatástechnikát, illetve az oktatók ilyen irányú készültségét, aminek profizmusában sokszor hiányokat érezni. A felsőoktatást elérte az a digitális generáció, melynek informatikai felkészültsége és ellátottsága sokszor meghaladja az oktatóét, akik új tanítási és tanulási igényekkel rendelkeznek. Az oktatók felkészítése döntő jelentőségű a sikeres oktatás szempontjából, ezért fontosnak tartom, hogy munkatársainknak minden területen szakszerű képzést biztosítsunk és az új eszközök kezelését jól elsajátíthassák. A hatékonyabb munkavégzés érdekében felhasználóbarát e-mail és egyéb, az oktatási anyagok szerkesztésére alkalmas informatikai háttér kialakítása. Az egyetem munkatársai számára fontos, hogy a számukra kiadott dokumentumok egységesek, használhatóak legyenek (pl. szerződésformák, nyomtatványok), ezeket aktualizálni kell és ahol lehet lehet elektronikus ügyintézést kell bevezetni. Az e-iktatás bevezetésével együtt lehetőség nyílik arra, hogy az adott iratok elintézési idejét is szabályozzuk és az ügyintézés folyamatát nyomon tudjuk követni. Az egyetemi oktatóvá válás folyamatában ma semmi sem garantálja az előadói készségek, oktatási módszerek elsajátítását. Számítani lehet rá, hogy az oktatói előmenetel feltételei megszigorodnak és egy olyan minősítési rendszert vezetnek be, amely jelenleg hiányzik az előmeneteli rendszerből. Ezért az oktatói munka hallgatói véleményezésére nem csak a minőségbiztosítási rendszer egy sokat vitatott elemeként kell tekinteni. Az oktató és az egyetem is így kaphat visszajelzéseket tevékenységéről. Az oktatók hallgatói véleményezését ki lehet egészíteni a hallgatóság által fontosnak tekintett szempontokkal is (pl. az adott oktató vizsgákon mutatott következetessége). Az oktatói munka hallgatói véleményezése körüli vita meglehetősen értelmetlen és megfelelő kritériumok teljesítése esetén, garanciális környezetben a hallgatók véleményét intézményesen figyelembe kell venni. A tudós oktatók szakértelmének megbecsülése és magas erkölcsi tudatosságuk mintául szolgál a hasonló minőségű új oktató generáció kineveléséhez. Ez nem csak oktatás színvonalának emelése miatt, hanem a tanári szerepmodellek öröklődését tekintve is fontos. A SZIE Hallgatói Önkormányzatának az érdekvédelem területén hatékony működési feltételeket szeretnék biztosítani. A Vezetői Értekezlet ülésein az EHÖK vezetőjének részvétele indokolt igény. A hallgatóság és képviselői is felnőtt emberek, akiknek a törvények adta keretek között autonómiájuk érvényesítésére minden lehetőséget meg kell adnunk. Dékáni gyakorlatom alapján és igény esetén lehetőséget látok arra is, hogy az EHÖK és az 16


· · · ·

·

·

Csányi Sándor

egyetem felső vezetése a szükséges kérdésekben egymás véleményét informális formában is megismerje. Lehetőség szerint a karok és a hallgatóság nagyobb rendezvényeit személyes jelenlétemmel is támogatom. Az egyetemi sportkoncepció megvalósításába és a sporttal kapcsolatos ügyekbe be kell vonni az EHÖK sportbizottság elnökét. A sportlétesítmények használata során preferenciális lehetőségeket kell a hallgatóknak és az egyetemi dolgozóknak is biztosítani. A sportolási és a kulturális feltételek kiemelt szempontot képviselnek, mivel az ifjúság számára ezek a feltételek sokszor ugyanolyan fontosak, mint az oktatók vagy az oktatási feltételek minősége. A hallgatóknak nyújtott szolgáltatások között fontos az egészséges és elérhető árú étkezés biztosítása. Ahol nem megoldott, ott biztosítani kell az ebédszünetet és a sokuk számára elérhetőbb olcsó menük megfelelő számát. A munkavállalói képviseletek formálisan élni tudnak törvény által biztosított jogosítványaikkal. Tartalmi kérdés, hogy milyen mértékben érzik azt, hogy az egyetem vezetése partnernek tekinti őket. Ez azért is szükséges, mert a munkahelyek megőrzése a mai gazdasági körülmények között nem mindig lehetséges. Mindkét fél érdeke a józan együttműködés, hogy adott esetben a legnehezebb helyzeteket is a legemberségesebb módon tudjuk kezelni. A közalkalmazotti szférában nincs lehetőség, hogy a kiemelkedően teljesítő dolgozókat bérezéssel megfelelően elismerjük. Az oktatói-kutatói körben a tudományos előmenetel ugyan ad visszacsatolást, de a teljesítmények anyagi elismerése itt is szerény. Várakozással tekintek a majdani új FTV adta lehetőségek elé. Egyetértek az FTT és más testületek azon javaslatával, hogy a pedagógus „életpálya modell” mellett felsőoktatási számára is ki kell dolgozni egy hasonló modellt. Ehhez az érdekképviseletek fontos hozzájárulást szolgáltathatnának. Emellett egyetemi és kari szinten is fontos feladatnak tartom a fiatal munkatársak támogatását a tudatos karrier-építésben. Dékánként rendszeresen szembesültem a gyermeket vállaló munkatársnők nehézségeivel. Az életpálya modellnek a fiatal nők számára biztosítania kellene azt, hogy maguk dönthessék el, hogy gyermekszülés után, mikor, milyen módon kapcsolódnak vissza a munkába. Az ezt elősegítő munkavégzési formák a fejlett országokban már elterjedtek, amit itthon is időszerű lenne átvenni. A részmunkaidős foglalkoztatás ugyanakkor gazdasági előnyökkel is járhat, hiszen jelenleg járulékkedvezményt is igénybe vehet a munkáltató ilyen esetekben. Alapvető szemléleti kérdésnek tartom, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen hátrányt és az egyetemi vezetés különböző szintjein is ezt várom. A legfontosabb intézkedések

Az előző áttekintés során az egyetem életének többé-kevésbé minden jelentős kérdését érintettem. Számtalan égető problémát vagy fontos feladatot fogalmaztam meg. Ilyenkor mindig azzal kerülünk szembe, hogy közöttük a sürgősség, a fontosság, vagy más szempontok, esetleg érdekek alapján sorrendet kell felállítani. Jelenlegi ismereteim alapján a következő tíz kérdés lenne az, amelyekkel a rektori munkát meg kellene kezdenem: · · ·

A felsőoktatási törvény bevezetésével kapcsolatos feladatok. Az 1 évvel elhalasztott intézményi akkreditációra való felkészülés. A minőségbiztosítási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok.

17


· · · · · · ·

Csányi Sándor

A SZIE gazdálkodási rendszerével kapcsolatos feladatok. A SZIE gazdasági bizottság kibővítése és megbízása az új gazdálkodási modell kidolgozására. Az intézményi működés jogi és szervezeti szabályozottsága és megfelelősége. A K+F+I stratégia kidolgozása és az IFT áttekintése. A SZIE Központ és a Gödöllői Kampusz üzemeltetésével kapcsolatos intézkedések előkészítésének beindítása. A SZIE felső vezetés feladatköreinek és az együttműködés szabályainak meghatározása. Vezetői információs rendszer kiépítése és működési feltételeinek megteremtése ***

Vezetői megbízást az egykori Állattani és Vadbiológiai Intézet operatív vezetésére 1991. január 8-án Dr. Kocsis Károly rektor úrtól kaptam. Az elmúlt 20 évben munkatársaimmal együtt építettük fel a ma Vadvilág Megőrzési Intézetként bel- és külföldön ismert oktató és kutató műhelyt. A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kart 2008. január 1. óta dékánként szolgálom. Legnagyobb eredményünknek azt tartom, hogy vaskos hiányból indulva elértük, hogy az utóbbi két évben a kar gazdálkodásának mérlege pozitív volt. Ezt azért sikerült, mert munkatársaim is ugyanabban hisznek, mint én: „meg tudjuk csinálni”. A rám bízott szervezetet mindig a jogszabályok betartásával és betartatásával vezettem. A következetes, erős kezű és emberséges vezetésben hiszek. Munkatársaimtól csak azt várom el, mint amit magamtól is megkövetelek: mindenkor a megoldást keressék, a tudásuk legjavát és a szívüket adják a munkájukhoz. Megválasztásom esetén minden tudásommal, tehetségemmel, szívvel és lélekkel fogok a Szent István Egyetemért dolgozni. Gödöllő, 2011. január 28.

Csányi Sándor

18

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZ

Csányi Sándor dr. egyetemi tanár

Gödöllő 2011. január 27.

TARTALOM

1. KÉPESÍTÉSEK ÉS TUDOMÁNYOS FOKOZATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 1.1.

Képzettség és tudományos fokozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

1.2.

Nyelvvizsgák és nyelvismeret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

2. SZAKMAI, TUDOMÁNYOS ÉS FELSŐOKTATÁSI TEVÉKENYSÉG . . . . . . . . . . . . . 1 2.1.

Munkahelyek és beosztások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

2.2.

Vezetői megbízások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

2.3.

Tárgyelőadói és tantárgyfejlesztői tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

2.4.

2.5.

2.3.1.

Tantárgyak és tantárgyfejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

2.3.2.

Diploma- ill. szakdolgozat témavezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

2.3.3.

Tudományos diákköri dolgozat témavezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

2.3.4.

Fokozatszerzéssel zárult doktori témavezetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

Főbb kutatási területek és eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 2.4.1.

Kutatási témák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

2.4.2.

Szakmaspecifikus alkotások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Hazai és nemzetközi szervezetekben viselt tagságok és tevékenységek . . . . . . . 8 2.5.1.

Intézményi tanácsokban, bizottságokban való részvétel . . . . . . . . . . . . . . . 8

2.5.2.

Hazai szervezetekben és bizottságokban viselt tagságok, tanácsadói és szakértői tevékenységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

2.5.3.

Nemzetközi szervezetekben való tagságok és tisztségek . . . . . . . . . . . . . . . 9

3. SZAKMAI ELISMERÉSEK, MEGHÍVÁSOK ÉS ÖSZÖTÖNDÍJAK . . . . . . . . . . . . . . 10 3.1.

Szakmai elismerések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

3.2.

Tudományos ösztöndíjak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

3.3.

Nemzetközi konferenciákon meghívott előadóként vagy szekcióvezetőként és szervezőként való részvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

4. PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 4.1.

Tudományos és szakmai közlemények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

4.2.

A legfontosabbnak itélt közlemények felsorolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

MELLÉKLET: OKLEVELEK ÉS BIZONYÍTVÁNYOK MÁSOLATAI

Curriculum Vitae

Csányi Sándor

SZAKMAI-TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZ Név: Születési hely, idő: Beosztás: Munkakör:

Csányi Sándor Diósjenő, 1958. január 14. egyetemi tanár dékán, intézetigazgató

1. KÉPESÍTÉSEK ÉS TUDOMÁNYOS FOKOZATOK 1.1.

Képzettség és tudományos fokozatok

1983

Gödöllői Agrártudomási Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar

okleveles agrármérnök 19/1983. sz. oklevél

1994

MTA Tudományos Minősítő Bizottság

mezőgazdaságtudomány kandidátusa, 15.105. sz. oklevél

1995

Gödöllői Agrártudományi Egyetem

egyetemi doktor, 219. sz. oklevél

1998

Gödöllői Agrártudományi Egyetem Habilitációs Bizottsága

habilitált cím, H-36/1998. sz. oklevél

1.2.

Nyelvvizsgák és nyelvismeret

Nyelv Angol

Vizsga

Bizonyítvány

középfokú állami nyelvvizsga

Á Nr. 058231/1985

Test of English as a Foreign Language (TOEFL)

1992

Orosz

alapfokú állami nyelvvizsga

AÁ No 017601/1988

Francia

alapfokú ismeret (szakmai szövegek olvasása)

2. SZAKMAI, TUDOMÁNYOS ÉS FELSŐOKTATÁSI TEVÉKENYSÉG 2.1.

Munkahelyek és beosztások Időtartam

2000.03.16.-

Munkahely SZIE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, majd VadVilág Megőrzési Intézet

1995.04.01.-2000.03.15.GATE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék

1

Beosztás egyetemi tanár

egyetemi docens

Curriculum Vitae

Csányi Sándor

Időtartam

Munkahely

1993.07.01.-1995.03.31.GATE, Vadbiológiai Oktató és Kutató Állomás

Beosztás tudományos munkatárs

1988.02.01.-1993.06.30.GATE, Állattani és Vadbiológiai Intézet és tudományos munkatárs annak jogutódjai 1985.09.01-1988.01.31. MTA Központi Hivatala, Budapest

tudományos továbbképzési ösztöndíjas

1985.07.01.-1985.08.31.GATE, Vadbiológiai Kutató Állomás

tudományos segédmunkatárs

1983.08.15.-1985.06.30.GATE, Vadbiológiai Kutató Állomás

tudományos műszaki ügyintéző

1976.09.01.-1977.08.31.GATE, Állattani Tanszék

kutatási segéderő

2.2.

Vezetői megbízások Időtartam

Munkahely

Beosztás

2008.01.01-

SZIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar

dékán

2007.04.30.-

SZIE, VadVilág Megőrzési Intézet

intézetigazgató

2000.07.01.-2007.05.01. SZIE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék

tanszékvezető

1995.07.01.-2005.06.30. GATE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék

tanszékvezető

1995.01.01.-1995.06.30. GATE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék

mb. tanszékvezető

1992.12.01.-1994.12.31. GATE, Vadbiológiai Oktató és Kutató Állomás

állomásvezető

1992.07.01.-1992.11.30. GATE, Vadbiológiai Oktató és Kutató Állomás

mb. állomásvezető

1991.07.01.-1992.06.30. GATE, Vadbiológiai Kutató Állomás

állomásvezető

1991.04.01.- 1991.06.30. GATE, Vadbiológiai Kutató Állomás

mb. állomásvezető

1991.01.08.-1991.03.31. GATE, Állattani és Vadbiológiai Intézet

mb. operatív vezető

1987.12.01.-1989.12.31. GATE, Állattani és Vadbiológiai Intézet, Vad- osztályvezető biológiai Osztály

2

Curriculum Vitae

Csányi Sándor

2.3.

Tárgyelőadói és tantárgyfejlesztői tevékenység

2.3.1.

Tantárgyak és tantárgyfejlesztés

Tanév

Tantárgy

Részvétel

Graduális képzés - GATE és SZIE 1991/92.

A vadgazdálkodás biológiai alapjai (néhai dr. Havasi Andrással közösen)

tárgyfejlesztő, előadó

1992-

Vadbiológiai és vadgazdálkodás


1994-2002 Vadbiológia


1995-2003 TrófeabírálatSzabó Zoltán c. egyetemi docenssel közösen) tárgyfejlesztő, társelőadó 1994-2003 Vadászati jog és igazgatás (meghívott előadókkal együtt)

tárgyfejlesztő, társelőadó

1994-1997 Terepökológiai módszerek a vadbiológiában (Szemethy Lászlóval közösen)

társelőadó

1998-2002 Populációbecslések elméleti alapjai


1998-1999 Bevezetés a szakdolgozat írásába


1997-2001 Vadászat és vadgazdálkodás (Heltay István meghívott előadóval közösen)

társelőadó

2002-

Vadvédelem, vadgazdálkodás és vadászat (agrármérnök, 5 tárgyfejlesztő, előadó éves)

2003-2005 Szakmai kommunikáció (vadgazda mérnök BSc)


2003-2005 Vadbiológia és ökológia (vadgazda mérnök BSc)


2005-2006 Természet- és vadvédelem (vadgazda mérnök BSc)


2005-

Apróvadállományok hasznosítása (fősikolai vadgazda mérnök), a BSc képzésben Apróvadgazdálkodás


2005-

Vadgazdálkodási tervezés (vadgazda mérnök BSc)


2006-

Vadgazdálkodási ökonómia (vadgazda mérnök BSc)


2006-

Nagyvadállományok hasznosítása (fősikolai vadgazda mérnök), a BSc képzésben Nagyvadgazdálkodás


2006-2009 Vadgazdálkodás a világban (vadgazda mérnök BSc)


2009-

Nemzetközi vadgazdálkodás (vadgazda mérnök MSc)


2007-

Vadbiológia (vadgazda mérnök BSc)


3

Curriculum Vitae

Tanév

Csányi Sándor

Tantárgy

Részvétel

Posztgraduális képzés - GATE és SZIE 1987-1993 Vadállományok dinamikája és hasznosítása, 3 vadgazdálkodási szakmérnöki évfolyamnak


1996-2002 Általános ökológia és állatföldrajz, vadgazdálkodási szakmérnöki képzésben

tárgyfejlesztő, társelőadó

1997-

Populációbiológia, vadgazdálkodási szakmérnöki képzésben


1997-

Apróvadgazdálkodás, vadgazdálkodási szakmérnöki képzésben


1997-

Nagyvadgazdálkodás, vadgazdálkodási szakmérnöki képzésben


1998-2005 Természetvédelmi biológia, vadgazdálkodási szakmérnöki tárgyfejlesztő, előadó képzésben Doktori képzés 1994-

Az állattenyésztés biológiai alapjai c. doktori programban, majd az Állattenyésztés-tudományi Doktori Iskolában a Vadbiológia és vadgazdálkodás témacsoportban eddig 9 fő témavezetése (4 sikeres fokozatszerzés) Vadbiológia és vadgazdálkodás, Vadállományok dinamikája és hasznosítása és A vadgazdálkodás irányítása és jogi szabályozása c. tárgyak oktatása konzultációs formában. Más felsőfokú intézményekben végzett oktatás

1991, 1995, Állományhasznosítás, DATE Állattenyésztési Főiskolai 1997, 1999, Kar, Hódmezővásárhely - Vadgazdálkodási Szak2001 (üzem)mérnöki képzés

tárgyelőadó

2003-2007 A vadgazdálkodás ökológiai alapjai I-III. SZTE Mezőgaz- tárgyelőadó dasági Főiskolai Kar, Hódmezővásárhely - Vadgazdálkodási Szakmérnöki képzés 2003-2007 Vadgazdálkodási ökonómia. SZTE Mezőgazdasági Főisko- tárgyelőadó lai Kar, Hódmezővásárhely - Vadgazdálkodási Szakmérnöki képzés 2004-2007 Állományhasznosítás. SZTE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, tárgyelőadó Hódmezővásárhely - Vadgazdálkodási Szakmérnöki képzés 1991

Populációdinamika és állományhasznosítás, DATE, tárgyelőadó Debrecen - Vadászat - vadgazdálkodás felsőfokú kiegészítő képzés

1994

Vadbiológia, ELTE, Budapest - Zoológus posztgraduális képzés

4

tárgyelőadó

Curriculum Vitae

Csányi Sándor

Tanév

Tantárgy

Részvétel

1995, 1999 Terepökológiai módszerek a vadbiológiában, ELTE, Budapest - Etológia PhD program 1996

társelőadó

Vadbiológia, ELTE, Budapest - Etológia PhD-program és tárgyelőadó Zoológia PhD-program Szak- és szakirányvezetés

1994-2000 Vadgazdálkodási szakirány, GATE MTK 2000-2006 Vad-, halgazdálkodási és méhészeti szakirány, SZIE MKK 1996-2006 Vadgazdálkodási szakmérnöki szak (felsőfokú szakirányú továbbképzési szak) 2003-

Vadgazda mérnök főiskolai szak, majd Vadgazda mérnök alapszak (BSc)

2006-

Vadgazda mérnök mesterszak (MSc)

2.3.2.

Diploma- ill. szakdolgozatok témavezetése Év 1987 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összesen

Graduális képzés 1 1 1 1 1 1 1 9 2 1 1 1 2 3 6 7 5 2 46

5

Posztgraduális 1 1 6 4 4 3 8 5 3 3 2 1 1 1 43

Curriculum Vitae

2.3.3.

Csányi Sándor

Tudományos diákköri dolgozat témavezetése

Ádám, B. 1989. “Különböző hasznosítási stratégiák hatásának modellezése őz esetében” Tudományos Diákköri Dolgozat, Állattani és Vadbiológiai Intézet, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, 35 pp. (ETDK 3. helyezett) Boros, Z. 1998. “Trófeajellemzők és a nemzetközi pontszám közötti összefüggés gímszarvasnál” Tudományos Diákköri Dolgozat, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, 19 pp. (ETDK 4. helyezett) Boros, Z. 1999. “Trófeajellemzők és a nemzetközi pontszám közötti összefüggés gímszarvasnál” Tudományos Diákköri Dolgozat, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, 20 pp. (OTDK 3. helyezett) Paller, A. 1998. “A lábodi gímszarvasbikák kondícióváltozása a bőgési időszakban 19961997" Tudományos Diákköri Dolgozat, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, 50 pp. (ETDK 1. helyezett és különdíjas) Paller, A. 1999. “A lábodi gímszarvasbikák kondícióváltozása a bőgési időszakban 19961998" Tudományos Diákköri Dolgozat, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, 50 pp. (OTDK 1. helyezett és Pro Scientia Emlékérmes) Putz, K. 2006. “A dámszarvas állománykezelésének összehasonlítása különböz¥ területeken" Tudományos Diákköri Dolgozat, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Szent István Egyetem, Gödöllő, 50 pp. (ETDK különdíjas) Schally G. 2008. “A mezei őzek területhasználatát meghatározó élőhelyszerkezeti- elemek vizsgálata” (ETDK 2. helyezett, OTDK 4. helyezett és különdíjas; Szemethy L. társ témavezetővel) Török G. 2008. “Gímszarvas állományszabályozás eredményessége a trófeabírálati adatok tükrében” (ETDK 3. helyezett és különdíjas) Juhász V. 2009. “Az őz csoportképzésének jellegzetességei mezőgazdasági élőhelyen” (ETDK különdíjas; Bleier N. társ témavezetővel) 2.3.4.

Fokozatszerzéssel zárult doktori témavezetések

Heltai, M. 2002. Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. PhD értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 177 pp. Szemethy, L. 2004. Gímszarvas (Cervus elaphus) tehenek területhasználata egy alföldi erdőmezőgazdasági élőhely-együttesben. PhD értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 90 pp. Bíró, Zs. 2004. A házimacskák (Felis silvestris f. catus) és a vadmacskák (Felis silvestris) térbeli, táplálkozási és szaporodási kölcsönhatása. PhD, Szent István, Gödöllő, 72 pp. Erdélyi, K. 2010. Őzek (Capreolus capreolus) fibropapillomatosisa Magyarországon. PhD értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 82 pp.

6

Curriculum Vitae

Csányi Sándor

2.4.

Főbb kutatási területek és eredmények

2.4.1.

Kutatási témák

Időtartam

Téma megnevezése

1983-1990

Őz populációbiológiai kutatások, állományhasznosítási modellek kidolgozása és adaptálása (MÉM)

1985-1988

A vadpopulációk dinamikája és a mező- és erdőgazdasági környezet változásai közötti összefüggések vizsgálata (MÉM)

1985-1988

Az apróvad állomány és a mezőgazdasági élőhely kapcsolatai (MÉM)

1991-1993

Ökoszisztéma szemléletű vadgazdálkodási modellek kifejlesztése c. témában fácángazdálkodási modellek és szimulációk (FM Vadgazdálkodási Alap)

1992

Európai vadgazdálkodási rendszerek összehasonlító vizsgálata (OMFB Mecenatúra)

1992- 1994 Vadgazdálkodási körzetek meghatározása és minta vadgazdálkodási tervek kidolgozása (FM Vadgazdálkodási Alap) 1993-1997 1998-

Vadgazdálkodási adatbázis és információs rendszer fejlesztése (Országos Vadgazdálkodási Adattár) (FM Vadgazdálkodási Alap, FVM)

1995

Magyarországi vadállomány génmegőrzési koncepciójának kidolgozása (FM Vadgazdálkodási Alap)

1993-1995

A gímszarvas vándorlásának és élőhelyhasználatának rádiótelemetriás vizsgálata c. témában populáció modellezés (FM Vadgazdálkodási Alap, FVM)

1998

A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU-csatlakozás során (MTA)

1998-2000

A genetikai sokféleség szerepe a szarvas vadgazdálkodási szempontból fontos jellemzőinek alakulásában (FVM)

1998-1999

Nemzeti Biodiverzitás Stratégia és Akcióprogram vadgazdálkodás és vadászat részfejezét elkészítő szakmai munkacsoport vezetője (KöM, Természetvédelmi Hivatal)

2000-2008

Őz területhasználata alföldi mezőgazdasági élőhelyeken (FVM)

2002-2005

Vízivad nehézfém szennyezettségének felmérése (FVM)

2002-2004

Vadgazdálkodás és vadászat szabályozása az Európai Unióban (FVM)

2002-2004

Gímszarvas és őz agancsfejlődése (FVM)

2002-2004

Szarvasfélék állománykezelésének modellezése (FVM)

2002-

Éti csiga monitorozási rendszerének kidolgozása és működtetése (KvVM, Természetvédelmi Hivatal)

7

Curriculum Vitae

2.4.2.

Csányi Sándor

Szakmaspecifikus alkotások

Az elsősorban az FVM megbízásai alapján 1991. óta az általam, illetve az irányításommal végzett munka eredményeként született, kiemelkedő hatású szakmaspecifikus alkotásnak tartom a következőket: • A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény által bevezetett vadgazdálkodási tájak és körzetek kijelölése. • Az ugyanezen törvénnyel elrendelt vadgazdálkodási tervezési rendszer (vadgazdálkodási körzettervek és vadgazdálkodási üzemtervek) koncepciójának és tartalmának kidolgozása, a mintatervek elkészítése, a hasznosítási kvótarendszer kidolgozása. • Az Országos Vadgazdálkodási Adattár létrehozása (koncepció és megvalósítás). 2.5.

Hazai és nemzetközi szervezetekben viselt tagságok és tevékenységek

2.5.1.

Intézményi tanácsokban, bizottságokban való részvétel Időszak

Megnevezés

1992-1994, 1994-1996, 1996-1999, 1999-2004

A Mezőgazdságtudományi Kar Tanácsának választott tagja

1994-1996

A Mezőgazdaságtudományi Kar Informatikai Bizottságának tagja

1996

A Mezőgazdaságtudományi Kar Költségvetési Bizottságának tagja

1997

A Mezőgazdaságtudományi Kar Informatikai Bizottságának elnöke

2000

A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Oktatási Bizottságának tagja

2001-2004

SZIE Egyetemi Tanács tagja

2.5.2.

Hazai szervezetekben és bizottságokban viselt tagságok, tanácsadói és szakértői tevékenységek

Időszak

Megnevezés

1991-1994

Az FM Vadgazdálkodási és Haltenyésztési K+F Kollégiumának a GATE részéről delegált tagja

1994-1999, 1999-2009

Az FM (FVM) Vadászati és Halászati Szakértői Munkacsoport tagja

1993-2010

A Magyar Vadvilág Társaság elnökségi tagja (korábban Országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Társaság, azt megelőzően Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Kamara)

1994-

Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de Conservation du Gibier, CIC) magyar delegációjának állami delegált tagja, korábban nagyvadgazdálkodási szakértője 8

Curriculum Vitae

Csányi Sándor

Időszak

Megnevezés

1997-

Az MTA Agrártudományi Osztály Erdészeti Bizottsága Vadgazdálkodási Albizottságának tagja

1997-

MTA köztestület tagja

1997-2001

Az FVM hivatalos szakértői névjegyzékében szereplő vadgazdálkodási szakértő

1999-2006

Az Országos Vadgazdálkodási Tanács tagja (FVM szakmai tanácsadó testülete)

1999-2001

Millenniumi Vadászati Bizottság tagja

2001-2007

Országos Magyar Vadászkamara Oktatási bizottságának tagja

2002-2004

A Vadgazda Magazin Szerkesztő Bizottságának tagja

2007-2010, 2010-

Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) tagja az FVM/VM delegáltjaként

2010-

Hungarian Agricultural Research c. folyóirat szerkesztő bizottságának tagja

2011-

Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Tudományos Tanácsadó Testület tagja

2.5.3.

Nemzetközi szervezetekben való tagságok és tisztségek

Időtartam

Megnevezés

1991

A Vadbiológusok Nemzetközi Uniója (International Union of Game Biologists) XX. kongresszusának főtitkár-elnöke (Gödöllő, 1991. augusztus 21-26)

1991-

A Vadbiológusok Nemzetközi Uniója magyarországi összekötője

1994-1997

The Wildlife Society (USA) Nemzetközi Ügyek Bizottsága (International Affairs Committee) felkért tagja a bizottság feloszlásáig

1997-

The Wildlife Society (USA) tagja

1996-

Az IUCN European Sustainable Use Specialists Group (ESUSG) tagja és a Steering Committee-ben a kelet-európai régió képviselője (1997-2006).

1996-2005

A Society for Conservation Biology (USA) tagja

1998-

International Wildlife Management Coalition - World Conservation Trust tagja

1997-1999

2nd International Wildlife Management Congress - Local Arrangements Committee Chairman (II. Nemzetközi Vadgazdálkodási Kongresszus Magyar Szervező Bizottságának elnöke) (Gödöllő, 1999. júnuis 28. - július 2.)

1999-2003

3rd International Wildlife Management Congress - Site Selection Committee member (III. Nemzetközi Vadgazdálkodási Kongresszus Helyszínválasztó Bizottságának tagja)

2001-

American Society of Mammalogists tagja

2004-

Wildlife Biology in Practice Szerkesztő Bizottságának tagja

9

Curriculum Vitae

Csányi Sándor

Időtartam 2010-

Megnevezés ICA Regional Network for Central and South Eastern Europe Executive Committee (ICA CASEE ExCo) tagja

3. SZAKMAI ELISMERÉSEK, MEGHÍVÁSOK ÉS ÖSZTÖNDÍJAK 3.1.

Szakmai elismerések

Év

Megnevezés

1988 Rektori dícséret 1996 A földművelésügyi miniszter “Magyar vadgazdálkodásért és vadászati kultúráért” elnevezésű díjának kitüntetettje a magyar vadgazdálkodás fejlődése érdekében kifejtett tevékenységért 1996 A Vadászati Kultúrális Egyesület “Szent Hubertus Kereszt” arany fokozatának kitüntetettje a tudományos népszerűsítő tevékenység elismeréseként 1999 A MAVAD Vad- és Természetvédelmi Alapítványának emlékplakettje a vadgazdálkodásért kifejtett munka elismeréseként 2001 Az Országos Magyar Vadászati Védegylet “Nimród Emlékérmének” kitüntetettje 2004 A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter “Pro Silva Hungariae” díjának kitüntetettje 2006 Nemzeti Vadászrend kitüntetettje 2007 Doby Géza Díj, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar díja 2007 Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje 2008 Egyetemi magántanár, Szegedi Tudományegyetem 2009 FAO World Food Day Medal Csoportmunka elismerése 2000 OMÉK I. hely, az erdészet és vadgazdálkodási ágazati kiállítók között az Országos Vadgazdálkodási Adattárért 2008 Edmond Blanc diploma, a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (CIC) díja az Országos Vadgazdálkodási Adattár létrehozásáért és működtetéséért

3.2. Év

Tudományos ösztöndíjak Megnevezés

1988 Hat hetes tanulmány út a Justus Liebig Egyetemen (Giessen, NszK) 1990 Széchenyi István Ösztöndíj Alapítvány ösztöndíja 4 hónapos USA tanulmányútra (Colorado State University, Fort Collins, USA) 10

Curriculum Vitae

Év

Csányi Sándor

Megnevezés

1997 The Wildlife Society North American Travel Grant 6 hetes tanulmányút támogatása vezető észak-amerikai vadbiológiai és vadgazdálkodási oktatási intézményekkel való kapcsolatépítésre 1997 A GATE Agrár Nemzetközi Alapítvány (ANKA) 6 hetes tanulmányút támogatása vezető észak-amerikai vadbiológiai és vadgazdálkodási oktatási intézményekkel való kapcsolatépítésre 1997 Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1998-2001)

3.3.

Nemzetközi konferenciákon meghívott előadóként vagy szekcióvezetőként és szervezőként való részvétel

Az elmúlt 15 évben >15 alkalommal vettem részt konferenciákon meghívott előadóként, illetve szerveztem egyes konferenciákon szekciókat és szimpóziumokat. Továbbá 2 esetben az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának ülésén az FVM hivatalos megbízottjaként tartottam ismertetést a magyar vadgazdálkodásról. 4. PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 4.1.

Tudományos és szakmai közlemények

Tudományos közleményeim a Magyar Tudományos Művek Tára adatbázisban tekinthetők (https://vm.mtmt.hu/search/slist.php?lang=0&AuthorID=10001603) meg. Az MTMT-ben rögzített saját közlemények száma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293 Népszerűsítő cikkek, jegyzetek és egyéb közlemények száma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 Összes impakt faktor (várhatóval együtt): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10,469 4.2.

A legfontosabbnak itélt közlemények felsorolása

Magyar publikációk: Csányi, S. 1995. Ökológiai alapfogalmak vadbiológiai példákkal. 211-244, 253-254. oldal in: Kőhalmy, T. (szerk.): Vadászati enciklopédia. Mezőgazda Kiadó, Budapest (2. kiadás: 2000) Csányi, S. 1995. Populációdinamika és állományhasznosítás. 255-318. oldal in: Kőhalmy, T. (szerk.): Vadászati enciklopédia. Mezőgazda Kiadó, Budapest (2. kiadás: 2000) Csányi, S. 1999. Vadgazdálkodási tájak és körzetek kijelölése. Vadbiológia, 6: 1-12 Csányi, S. és Ritter, D. 1999. A fenntarható nagyvadlétszám meghatározása az állomány területi eloszlása alapján térinformatikai eszközökkel. Vadbiológia, 6: 23-32 Csányi, S. és Tóth, P. 2000. Populáció-rekonstrukció alkalmazása a hazai gímszarvas állomány létszámának meghatározására. Vadbiológia, 7: 27-37 Csányi, S. 2006. Vadgazdálkodási módszerek. 236-287. oldal in: Heltay, I. és Kabai, P. (szerk.) Hivatásos vadászok kézikönyve. II. kötet, Országos Magyar Vadászkamara, 11

Curriculum Vitae

Csányi Sándor

Budapest Csányi, S. 2007. Vadbiológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 135pp. Csányi, S., Köller, J. és Zoltán, A. 2010. Európa vadvilág öröksége - Wildlife heritage of Europe. Nimród Alapítvány, Budapest. 120pp. Csányi, S. és Heltai, M. (szerk.) 2010. Vadbiológiai olvasókönyv. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 183pp. Csányi, S. és Szemethy, L. (szerk.) 2000. Ragadozók: Az ökológiai szerep és a vadgazdálkodási hatás ellentmondásai. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései. 1. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő, 99pp. Angol publikációk: Farkas, D. and Csányi, S. 1990. Current problems of the roe deer (Capreolus capreolus) management in Hungary. Folia Zoologica (Brno), 38: 37-46 Csányi, S. 1991. Red deer population dynamics in Hungary: Management statistics versus modeling. Pages 37-42 in: Brown, R. D. (Ed.) The Biology of Deer. Springer Verlag, New York Csányi, S. 1994. Moving toward coordinated management of timber and other resource uses in Hungarian forests. Forestry Chronicle, 70: 555-561 Csányi, S. 1999. Regional game management system in Hungary. Gibier Faune Sauvage, 15: 929-936 Bao, W., Solt, S., Lehoczki, R. and Csányi, S. 2005. Grouping behavior of field roe deer Capreolus capreolus population in Hungary. Acta Zoologica Sinica, 51: 156-160 Milner, J. M., Bonenfant, C., Mysterud, A., Gaillard, J.-M., Csányi, S. and Stenseth, N. C. 2006. Temporal and spatial development of red deer harvesting in Europe: biological and cultural factors. Journal of Applied Ecology, 43: 721-734 Burbaite, L. and Csányi, S. 2009. Roe deer population and harvest changes in Europe. Estonian Journal of Ecology, 58: 169-180 Burbaite, L. and Csányi, S. 2010. Red deer population and harvest changes in Europe. Acta Zoologica Lituanica, 20: 179-188 Csányi, S., Lehoczki, R. and Sonkoly, K. 2010. National Game Management Database of Hungary. International Journal of Information Systems and Social Change, 1: 34-43 Lehoczki, R., Erdélyi, K., Sonkoly, K., Szemethy, L. and Csányi, S. 2011. Iodine distribution in the environment as a limiting factor for roe deer antler development. Biological Trace Element Research, 139: 168–176 Gödöllő, 2011. január 27.

Csányi Sándor

12

Curriculum Vitae

Csányi Sándor

MELLÉKLET: OKLEVELEK ÉS BIZONYÍTVÁNYOK MÁSOLATAI

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Egyetemi oklevél Kandidátusi oklevél (magyar) Kandidátusi oklvelél (angol, PhD) Egyetemi doktori oklevél Habilitált oklevél Egyetemi tanári kinevezés Angol középfokú nyelvvizsga bizonyítvány TOEFL nyelvvizsga igazolása Orosz alapfokú nyelvvizsga bizonyítvány Erkölcsi bizonyítvány

Curriculum Vitae

Csányi Sándor

PÁLYÁZAT A SZENT ISTVÁN EGYETEM REKTORI MEGBÍZATÁSÁRA

Recommend Documents