Pályázat
a Magyar Kajak-Kenu Szövetség Utánpótlás Kapitányi posztjára
Készítette: Gyöngyösi János Mesteredző
Tartalom I.
Személyi adatok
II . Az Alapszabály 36 § (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása III . Nemzetközi erőviszonyok alakulása az elmúlt két olimpiai ciklusban IV . Elképzelések az utánpótlás koru versenyzők válogatott keretekben történő foglalkoztatására V . Tehetségek egyéni menedzselése VI . A válogatási rendszerre vonatkozó elképzelések VII . Eredménycélkitűzések VIII . Együttműködés a válogatott keretek edzőivel, versenyzőivel és a sportszervezetekkel IX .
Együttműködés a felnőtt Kapitánnyal
X.
A válogatott versenyzők és az őket felkészítő edzők ösztönzési rendszerére javaslat
XI . A válogatott kereteket segítő orvosi és tudományos háttér XII . Javaslat az utánpótlás és élutánpótlás edzők továbbképzésére XIII . Sportágfejlesztés, egyes korosztályok speciális szakmai képzése XIV . Javadalmazási igény XV . Nyilatkozat
I . Személyi adatok Név:
Gyöngyösi János
Születési hely, idő:
Budapest, 1954. Január 7.
Lakcím:
7400 Kaposvár, Mikszáth K. u. 4/a (szükség esetén a budapesti lakhatás megoldott)
Telefon:
06 30 4009987
E-mail:
[email protected]
Végzettség:
TF. Szakedzői 1983.
Eddigi alkalmazóim:
2008-2007 Koreai Kajak- Kenu Szövetség 2006 Iráni Kajak- Kenu Szövetség 2005 Indiai Kajak-Kenu Szövetség 2004 ICF, mint ázsiai fejlesztő 2003 Indiai Kajak- kenu Szövetség 2002 Kínai Kajak-Kenu Szövetség -1999 Hong Kong-i Kajak- Kenu Szövetség -1982 Kaposvári Vízügyi SC -1976 Bp. Honvéd SE
Idegen nyelvismeret:
Angol ( az utóbbi 10 évben ez volt a munkanyelvem )
Egyéb ismeretek :
- számítógépes ismeretek felhasználói szinten - jogosítvány : B, D kategória - motorcsónak vezetői jogosítvány
Saját nevelésű versenyzőim jelentősebb nemzetközi eredményei: Borhi Zsombor 1990 IBV K-1 1000m 2. K-2 1000m. 3. K-4 1000m 4. 1993 VB. K-1 1000m 4. K-4 1000m 2. K-2 10000m 1.
1994. VB.
K-4 1000m K- 1 1000m K- 1 500m 1998. Egyetemi VB. K-1 500m K-4 1000m Faludy András - Szigeti Krisztián 1998. Egyetemi VB. K-2 1000m
Szakmai elismerések, díjak:
4. 2. 1. 2. 1. 1.
1985 Kiváló Munkáért 1987, 1989, 1990, 1991, 1992 „ Somogy Sportjáért „ 1990, 1994 Somogy megye Sportdíja 1993, 1994 Kimagasló Szakmai Munkáért 1995 Mesteredzői cím
II . Az Alapszabály 36 § (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása Sajnos,olyan gazdasági helyzetben kell helytállni az új utánpótlás kapitánynak, amelyben a 2009-es előrejelzések szerint – a pekingi Olimpián a magyar csapat szereplését meghatározó eredményesség ellenére – drasztikus támogatáscsökkenésre lehet számítani. Ebből a csökkentett költségvetésből kellene finanszírozni a felnőtt válogatott felkészülését ( ami létkérdés a sportág vezető országai sorában elfoglalt helyünk megtartására ), a Szövetség működését, valamint az utánpótlás keretek működtetését. Ebben a helyzetben kell megtalálni azokat az olcsóbb, de hatékony megoldásokat,amelyek segítségével meg tudjuk őrizni a sportágban elfoglalt helyünket, ami nem lesz egyszerű, hiszen számos országban nagyon komoly fejlesztéseket hajtanak végre az eredményesség növelése érdekében. Várhatóan csökken az edzőtábori napok száma, valószinünek tartom, hogy az utánpótlás csapatok esetében ez leredukálódik egy tavaszi edzőtáborra, valamint a fő verseny előtti összetartásra. Ebben a helyzetben bizonyos változások várhatók az utánpótlás kapitány feladataiban. Nagyon fontos feladat az edzőkkel való napi kapcsolattartás kialakítása. Ez a mai internetes, mobiltelefonos világban nem lehet probléma, de ugyanilyen fontosnak tartom a személyes kapcsolattartást is az egymás munkájának elismerése és tiszteletben tartása mellett. El tudom képzelni a hosszabb edzőtáborok helyett a rövidebb 3-4 napos összetartásokat, teszteléseket, amelynek eredményei alapján lehet változtatni az edzésprogramon. Az edzőképzés esetében lényeges megismertetni a hallgatókkal a legújabb edzésmódszereket, kutatási eredményeket. Ehhez fel kell kérni az adott téma hazai legjobbjait, valamint esetenként a sikeres országokból meghívni élversenyzőket, edzőket. III
.
Nemzetközi
erőviszonyok
alakulása
az
elmúlt
két
olimpiai
ciklusban
Ha röviden szeretném értékelni ezt az időszakot, akkor sikeres világbajnokságokról és olimpiákról kellene írnom. Azonban vannak jelek, amiket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Sidneyben 4 Athénben 3 Pekingben 2 aranyat szereztek a magyar versenyzők, ami legalábbis jelzés értékü. Az, hogy magyar férfi kajakos nem nyert érmet olimpián, ha jól emlékszem 1948 óta nem fordult elő. Utánpótlás vonatkozásában a nemzetközi serdülő és ifjusági versenyeken, Világ és Európa bajnokságokon, EORV-n sikeres szereplés. Ami probléma, hogy a különböző korosztályok élversenyzőinek a többsége magasabb korosztályban nem rúg labdába, vagy egyszerűen abbahagyja a sportot. A klubok részéről is van egy nyomás a versenyzőkön a nemzetközi eredmények elérésére, mert ebben az esetben kap a klub szövetségi, helyi támogatást, vagy szponzori segítséget, amivel esetleg túlélheti a következő szezont is. Ezért semmi sem drága, sokszor nem az életkornak megfelelő munkát végzik, hanem már a serdülő gyerekek is felnőtt szintü terhelést kapnak. Ha ebben az életkorban már a túlzott sportágspecifikus terhelést kapják a gyerekek a sokoldalu képzés helyett, az eredmény egy rakás ifjúsági világbajnok lesz, felnőtt jövő nélkül. Ezenkívül már kölyök- serdülő korban nagyon sok gyerek eligazol egy anyagilag előnyösebb, de szakmailag nem biztos, hogy jobb lehetőséget nyújtó klubba. IV
.
Elképzelések
az
utánpótlás
koru
versenyzők
válogatott
keretekben
történő
foglalkoztatására
A válogatott keretekben történő foglalkoztatás célja olyan körülmények, lehetőségek giztosítása, amelyek az adott klubban nem megoldhatók. Kölyök ( 13-14 évesek ) korosztály : Legnagyobb létszámu korosztály. Ebben a korban döntő a helyes sportági alaptechnika elsajátítása mellett az általános képességfejlesztés. - úszás : négy úszásnem elsajátítása - tornatermi edzés: gimnasztika, szertorna alapjainak elsajátítása - lehetőség szerinti síoktatás : futás, lesiklás - labdajátékok : nagyon fontos, aki nem szeret játszani, nagy valószinüséggel nem lesz jó versenyző - vizi edzések : hosszutávu evezések, technikajavító módszerek alkalmazása Ebben a korban két nagyon fontos feladata van az edzőnek : a sportág alapjainak lerakása és a sportág megszerettetése. Enélkül bukik az egész rendszer. Nem feltétlenül tartom szükségesnek a központi edzőtáborokat, inkább régiós szinten kellene közös edzéseket, táborokat tartani. Serdülő ( 15-16 évesek ) korosztály : Ebben a korban nagyon lényeges a biológiai érettség szintje. Óriási különbségek vannak gyerek és gyerek között és ha az edzők nem a megfelelő módszert alkalmazzák, nagyon sok tehetség elkallódik, ami egyértelmű veszteség a sportágnak. Itt már 3-6 év sportmúlt van a gyerekek mögött, fel lehet ismerni a tehetségjegyeket ( ügyesség, gyorsaság, állóképesség ). Nekik már szükséges a központi edzőtábor.
Ifjúsági ( 17-18 évesek ) korosztály : Ez a korosztály már részt vesz nagyon komoly nemzetközi megmérettetéseken. Elengedhetetlen a magas szintü sportágspecifikus munka edzőtáborok keretein ( téli alapozó, tavaszi alapozó, aktuális világverseny elötti felkészülés ) belül. Lényegesek a nemzetközi versenyek rutinszerzés céljából. Ebben a korban már 6-8 év munka áll a versenyzők mögött, 18 éves korban már felnőtt szintü teljesítményt kell nyújtani. Nagyon nagy buktatója ennek a korosztálynak, hogy amíg az erednényes versenyzőket klubjuk esetenként támogatja, azaz leszerződteti őket, addig nagyon sokan eltünnek a süllyesztőben egzisztenciális problémák miatt vagy anyagi háttér hiányában. U23 korosztály : Ők jelentik a közvetlen utánpótlását a felnőtt válogatottnak. A pekingi csapatban 5 versenyző képviselte ezt a korosztályt, 3-an érmet is nyertek. Itt már elengedhetetlen a kapcsolat a felnőtt kapitánnyal. Súlyponti kérdés a megfelelő menedzselés: nemzetközi versenyek, VK futamokon való indulás. Közös edzőtáborok a felnőtt csapattal, teszteléseken összehasonlítani a teljesítményeket, kiválasztani, ki alkalmas a magas szintü versenyzésre.
V . Tehetségek egyéni menedzselése Minden korosztálynak megvannak a maga „ menői „. Általában már serdülő korban megmutatkozik a tehetség. Ebben a korosztályban felszereléssel, ifjúsági edzőtáborban való részvétellel, továbbá egyéni edzésprogrammal támogatnám a tehetségeket. Ifjúsági és U23 korosztályban a tehetségeknek – túl a felszerelésen- lehetőséget biztosítanék a különböző tehetséggondozó programokban ( országos és regionális ) való részvételre, ösztöndíjjal támogatnám a pályafutásukat. VI. A válogatási rendszerre vonatkozó elképzelések 2009-ben az utánpótlás több Világ és Európa bajnokságon vesz részt. - sikvizi ifjúsági VB - sikvizi ifjúsági EB - maraton ifjúsági VB - maraton ifjúsági EB - sikvizi U23 EB - maraton U23 VB Ez a feszített nemzetközi program nem teszi lehetővé, hogy ugyanaz a csapat induljon a Világ valamint az Európa Bajnokságon. Két válogato versenyt javaslok. Az elsőn K-1, K-2, C-1, C-2, NK-1, NK-2 versenyszámok szerepelnének. A másodikon ugyanez lenne a program, kiegészítve a K-4, C-4 és NK-4 számokkal. Sikvizi ifjúsági VB csapat: K-1 500m, 1000m: sorozatgyőztes vagy a szétlövés győztese C-1 500m, 1000m: sorozatgyőztes vagy a szétlövés győztese NK-1 500m,1000m: sorozatgyőztes vagy a szétlövés győztese K-2 500m, 1000m: sorozatgyőztes vagy a szétlövés győztese C-2 500m, 1000m: sorozatgyőztes vagy a szétlövés győztese NK-2 500m, 1000m: sorozatgyőztes vagy a szétlövés győztese K-4 1000m hajóba kerülés feltételei: K-1 1000m: 1-2 helyezés K-1 500m: 1-3 helyezés K-2 500m: 1 helyezés K-4 500m hajóba kerülés feltételei: K-1 500m: 1-3 helyezés ( ha a K-1 500m és 1000m győztese ugyanaz a versenyző, akkor a 2-3 helyezett ) K-2 500m: 2-3 helyezés C-4 500m és 1000m hajókra az első válogatóverseny után, az edzőkkel való konzultáció után tennék javaslatot.
NK-4 500m: miután ugyanazon a napon kerül megrendezésre a K-1, K-2 és a K-4 500m versenyszám, a hajó összeállítására az első válogatóverseny után tennék javaslatot. Alapelképzelés: K-1 500m 1-3 helyezés K-2 500m 2. helyezés
Sikvizi ifjúsági EB csapat: K-1, K-2, C-1, C-2, NK-1 és NK-2 versenyszámokban a rangsor szerint következő egység, amelyik kimarad a VB csapatból. K-4, C-4 és NK-4 egységek összeállítására az edzőkkel való konzultáció után tennék javaslatot. Költségkimélés céljából a valogatóversenyek és a szétlövések időpontja és helyszine megegyezne a felnőttekével. Mindkét válogatóversenyen 5 hajó kerülne a kf-ba, szintén 5 hajós A és B döntő lenne. A válogatóversenyeken azonos távon egyes és páros indulás nem lehetséges, egyes és négyes viszont igen. U23 válogatóversenyek időpontja és helyszine is megegyezne az ifikkel és felnőttekkel. A csapatba kerülés feltételei azonosak az ifjúsági VB csapatéval és emellett függ a felnőtt válogató eredményétől is. A válogatási elvektől csak a Szövetség Szakmai Bizottsága, valamint az Elnökség jóváhagyásával lehet eltérni. Maraton válogató: Az EB-re az Országos Bajnokság válogat. A VB-re első lépésként az EB válogat, a győztesek automatikusan indulnának a VB-n. A többi számban a második válogatóverseny dönt. EORV válogatóverseny: K-1, K-2, C-1, C-2, Nk-1 és NK-2 számokban az Országos Diákolimpia és az Utánpótlás OB győztesei indulnak. A négyesek összeállítására az edzőkkel való konzultáció után a kapitány tenne javaslatot. VII . Eredménycélkitűzések Kölyök korosztály : Véleményem szerint nem meghatározó az eredménycentrikusság, nem tűznék ki célokat. Serdülő korosztály : Jelzés értéküek az EORV-n elért eredmények,más jelentősége nincs. Figyelembe lehet venni az országok rangsorában elért helyünket. Ifjúsági korosztály : EB és VB 2009-ben. Biztos vagyok benne, hogy nem azonos összetételü csapatok indulnak. VB :
NK-1 1000m: 1-3 NK-2 1000m: 1-3
C-1 1000m: 2-5 C-2 1000m: 3-6 C-4 1000m: 2-4
K-1 1000m: 2-4 K-2 1000m: 2-4 K-4 1000m: 2-4
NK-1 500m: 1-3 NK-2 500m: 1-3 NK-4 500m: 1-3
C-1 500m: 3-5 C-2 500m: 3-6 C-4 500m: 1-3
K-1 500m: 1-3 K-2 500m: 2-4 K-4 500m: 2-4
EB : Várhatóan a második csapat indul,de ezt valószinüsítem a többi ország esetében is. NK-1 1000m: 2-4 NK-2 1000m: 2-4 NK-1 500m: 2-4 NK-2 500m: 1-3 NK-4 500m: 1-3
C-1 1000m: 3-6 C-2 1000m: 3-6 C-4 1000m: 2-4 C-1 500m: 4-6 C-2 500m: 4-6 C-4 500m: 2-4
K-1 1000m: 3-5 K-2 1000m: 3-5 K-4 1000m: 2-4 K-1 500m: 3-5 K-2 500m: 2-4 K-4 500m: 1-3
C-1 1000m: 3-5 C-2 1000m: 3-5 C-4 1000m: 2-4 C-1 500m: 3-5 C-2 500m: 2-4 C-4 500m: 1-3
K-1 1000m: 4-6 K-2 1000m: 3-5 K-4 1000m: 1-3 K-1 500m: 3-6 K-2 500m: 2-4 K-4 500m: 1-3
U23 EB : NK-1 1000m: 1-2 NK-2 1000m: 1-2 NK-1 500m: 1-3 NK-2 500m: 1-3 NK-4 500m: 1-2
Maraton: Szintén EB és VB kerül megrendezésre. Itt szerencsésebb az időbeosztás, hiszen két hónap áll rendelkezésre a két verseny között. Itt a VB csapat összeállításánál van könnyebb dolgunk, hiszen a sikvizi és a maraton EB időpontja ütközik. Ellenben a VB késői időpontja lehetővé teszi, hogy a legjobb sikvizi versenyzők is bekapcsolódhatnak a válogatásba. Maraton szakágban elég nehéz eredményelvárásokról beszélni, de biztos vagyok abban, hogy a hagyományoknak megfelelő eredményt érünk el. VIII . Együttműködés a válogatott keret edzőivel, versenyzőivel és a sportszervezetekkel. Alapfeltétel, hogy a kapitány, az edzők, a versenyzők valamint a sportvezetők partnerek legyenek a közös munkában, amely az egymás munkájának kölcsönös elismerésén és megbecsülésén alapszik. Ebben a munkában a napi kapcsolat elengedhetetlen és nem csak az edzőtáborok ideje alatt, internet és mobiltelefon segítségével, valamint esetenként a régiókban működő, válogatott versenyzőket is foglalkoztató klubok felkeresése, az edzésmunka kontrollálása. Természetesen szabad kezet adnék a válogatott mellett dolgozó edzőknek, akik bármikor eljöhetnek a válogatott edzőtáborába, részt vehetnének az edzéseken. IX .Együttműködés a felnőtt kapitánnyal
Szorosabb együttműködés ebben az esetben az U23 korosztály esetében szükséges, hiszen a legjobbak már a felnőtt keretnek is tagjai. Versenyprogram közös tervezése, válogatási elvek egyeztetése. - tekintve, hogy az új struktúra szerint az utánpótlás és a felnőtt korosztály között átfedés van, valamint a következő ciklusban hangsúlyosan időszerüvé válik egy új nemzedék felzárkóztatása,, különösen időszerüvé válik a két kapitány összehangolt munkája. - a felnőtt kapitány alapvető érdeke a szoros együttműködés az utánpótlás kapitánnyal és a keretekkel, hiszen innen áramlik felfelé az a generáció, akit a jövőben be tud építeni a felnőtt keretbe. X . Válogatott versenyzők és az őket felkészítő edzők ösztönzési rendszerére javaslat Ezen a téren nagyon komoly gondok vannak. az egyre gyengülő klubok lassan már a versenyzőket sem tudják eltartani, nemhogy az edzőket. Jelenlegi helyzet: számos jól felkészült, jól motivált, sportszerető edző dolgozik sportágunkban szerencsére, akik azonban példátlanul alulfizetettek. Elvesztették azt az anyagi biztonságot,amely a múltban a megélhetésük forrása volt. Az anyagilag ellehetetlenült kluboknak egyszerűbb kiadni versenyzőiket „ albérletbe „ mint fizetni egy főállásu edzőt a járulékaival együtt. Valószinünek tartom, hogy a jövőben előtérbe kerülnek az ilyen „ vállalkozó „ edzők,akik számla ellenében elvállalnak néhány versenyzőt, ezzel is mentesítve a klubokat a járulékfizetés alól. Ennek az a buktatója, hogy az edzők túlvállalják magukat a több pénz reményében, ami a szakmai munka rovására is mehet. A másik buktató, hogy kialakulhat egy „beltenyésztés „ ami adott esetben a nemzeti érdek ellen is dolgozik. Pl.: a páros vagy négyes hajók esetében a két edző nem hajlandó együttműködni, mindkettő a saját versenyzőjét helyezné előtérbe a több pénz reményében. Ebből a körből végképp kiszorulnak a nevelőedzők. Számukra egy olyan ösztönzőrendszert kellene kidolgozni, ami jövedelmet biztosít nekik akkor is, ha már továbbadták versenyzőiket egy magasabb szinten működő klubnak vagy edzőnek. Itt elsősorban arra gondolok, hogy a továbbadott versenyzők által elért eredmények után az eredményességi jutalom megfelelő százalékát a nevelőedző kapja. XI . Válogatott kereteket segítő orvosi és tudományos háttér
A nemzetközi tendenciák abba az irányba mutatnak, hogy a magasszintü teljesítmény eléréséhez nélkülözhetetlen a rendszeres orvosi és tudományos háttér. Elvétve előfordultak idáig is különböző mérések, tesztek, ezeket kellene rendszeressé tenni. Dr. Petrekanits Máté által végzett vizsgálatokra gondolok, amely kombinálva az alkalmazott technika mérésével, iránymutatók lehetnek a jövőre nézve. Ezek mellett szükségesnek tartom felállítani egy csoportot, amelynek tagjai a mindenkori keretorvos mellett pszichológus,dietikus, gyúró. Van még egy nagyon komoly probléma a táplálékkiegészítők kérdése. Ma már minden versenyző eszik valamit, de nem biztos, hogy a legjobbat. Ezt kell feltétlenül egységesíteni, hogy a versenyzők csak a keretorvos által javasolt és jóváhagyott táplálékkiegészítőket fogyasszák. Javasoltam a csapatba egy pszichológust is. Nem véletlen,hiszen a fontos versenyek fejben dőlnek el. Nagyon fontos a „ győzni akarok „ tudat kialakítása.
Túl a személyi feltételeken, javaslom a pulzusmérővel kiegészített GPS órát, amely ellátja a szükséges információkkal az edzőt és a versenyzőt már edzés közben, lehetőséget adva az azonnali hibajavításra. Lényeges, hogy a tudományos, orvosi csapat ne csak alkalomszeűen, hanem rendszeresen, valamennyi felkészülési időszakban segítse a válogatottkeret munkáját. XII . Javaslat az utánpótlás és élutánpótlás edzők továbbképzésére Utánpótlás: Bevett gyakorlat, hogy a kezdő csoport edzéseit kezdő vagy a legalacsonyabb végzettségü edző vezeti. Ez nem biztos, hogy jó, azonban a nagyobb tudású és tapasztalattal rendelkező edzők nem érdekeltek az alaputánpótlás képzésében, igy nem is foglalkoznak vele. Ki kell dolgozni egy rendszert, amely érdekelté teszi őket az alaputánpótlás képzésében. Élutánpótlás: Felnőtt edzőkkel együtt biztosítani a folyamatos képzést. Szakmai konferenciák, konzultációk szervezése az új ismeretek átadása céljából, a legjobb hazai szakértők bevonásával, esetenként külföldi edzők, élversenyzők felkérésével.
XIII . Sportágfejlesztés, egyes korosztályok speciális szakmai képzése. A sportág fejlesztése visszatérő feladat. Szerencsére elég népszerú a sportágunk és fejlesztése teljesen reális igény. Napjainkban egyre több ember gondolja úgy, hogy szabadidejét vizen sportolva töltse el, egészségmegőrzés céljából. Szerencsére a kajak- kenu sport elég széles alapokon nyugszik ahhoz, hogy befogadja ezeket az embereket. Van azonban még egy hatás, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, mégpedig a látvány növelése. Manapság csak azok a sportágak maradnak életben, amelyek a TV képernyőjére kerülnek és igy eladhatóvá vállnak. Ebben az irányban mozdult el az ICF is a váltóversenyek és az 5000m-es versenyek újra bevezetésével. Nem tartom kizártnak a nyugaton oly népszerü maratonversenyek jelentőségének növekedését. Visszatérve a hazai utánpótlás szakmai képzésére: Kölyök korosztály: Nagyon lényeges a magasszintü sokoldalu képzés. 2-3 versenynél nem szükséges több, azok is inkább játékos formában. Serdülő korosztály: Ebben a korban már el lehet kezdeni a speciális képzést, de a túlzott eredményhajszolás érdekében nem szabad átesni a ló másik oldalára. Nem szabad elfeletkeznünk, hogy ebben a korban még lehetőség van az oldalági beiskolázásra, főleg más sportágakból ( pl.: úszás ). A technikának már készségszinten kell, hogy működjön, csapathajós technikák elsajátítása alapkövetelmény. Versenyeredményeket helyesen kell kezelni, még véletlenül sem szabad túlzott következtetéseket levonni a sikerekből vagy az esetleges kudarcokból. Ifjúsági korosztály: Ebben a korban teszik meg a gyerekek az első lépéseket a versenyzővé válás felé. Már nagyon komoly nemzetközi versenyeken is indulnak, de itt is fontos az eredmények megfelelő kezelése. U23 korosztály: Ez a korosztály már kész versenyzőkből áll. lényeges a minőségi és a mennyiségi munka „ csúcsrajáratása”, pszichés felkészítés az elkövetkező nagy feladatok elviselésére.
El kell érni, hogy egy ifjúsági világbajnoki cím ne a végállomás legyen, hanem egy részsiker az olimpiai bajnoki cím felé vezető úton.
2008. december 22.
Gyöngyösi János
