IR O D A L O M
D E M O G R Á F IA I F O L Y Ó IR A T S Z E M L E
POPULATION ST U D IE S a L o n d o n i K ö z g a z d a s á g i F ő is k o la N ép e s s é g k u ta tó B iz o t ts á g á n a k fo ly ó ir a ta V ol. X X II I. N o. 3. ( 1 9 6 9 )
S IM O N , J. L.: The Effect of Income on Fertility. (A jövedelem h atása a te r m ékenységre.) 327 —341. p. A keresztm etszeti ad ato k és a hosszú idősorok ad atai gyakran ellentétes kapcso lato t m u ta ln a k a jövedelem és a term ékenység között. A rövid perió dusra vonatkozó idősorok a d atai viszont az üzleti ciklussal összefüggő köz v etlen k ap cso lato t jeleznek. A tan u lm án y első része rá m u ta t arra, "hogy a paradoxon csak látszólagos, am elyet a statisztik ai m egközelítés különböző m ódszereiből eredő torzításo k okoznak, az ún. ,,lag”-változók elhanyagolása következtében. A to v áb b iak b an a ta n u lm á n y a következő lehetséges helyze tek b en vizsgálja a jövedelem h a tá s á t a term ékenységre: a) hosszú tá v ú jöve delem növekedés a fejlődő országokban, b) ciklikus jövedelem változás az ipari országokban, c) hosszú tá v ú jövedelem növekedés az ipari országokban és d) anyagi ösztönzés a m agasabb v agy alacsonyabb term ékenység érdekében. P R E S S E R , Harriet, В.: The Role of Sterilization in Controlling Puerto Rican Fertility. (A sterilizáció szerepe a term ékenység szabályozásában Puerto Ricóban.) 3 4 3 -3 6 1 . p. A ta n u lm á n y a z t bizo n y ítja, hogy az utóbbi években P u erto Ricóban a nők sterilizálása já ts z o tta a legnagyobb szerepet a term ékenység csökkené sében. A 20 —49 éves korú anyák m integy h arm ada v e te tte alá m agát sterili zációnak. O L U S A N Y A , P. 0.: Rural-Urban Fertility Differentials in Western Nigeria. (A város és a falu közötti term ékenységi különbségek N yugat-N igériában.) 3 6 3 -3 7 8 . p. A vizsgálat — am elynek eredm ényeiről a tan u lm án y beszám ol — nem á lla p íto tt meg lényeges és h a tá ro z o tt különbséget a falusi és a városi term é kenység között. A falu ra vonatkozó adatok h ib áján ak nagyobb valószínűsége a rra enged követk eztetn i, hogy a falusi term ékenység valam ivel nagyobb annál, m int am ekkorát a vizsgálat eredm ényei jeleznek. A G R A W A L , B. L.: Sample Registration in India. (R eprezentatív regisztráció Indiában.) 379 —394. p. A m intavételes regisztráció célja, hogy a születési és a halálozási arán y folyam atos becslését biztosítsa egész In d iára vonatkozóan. Az 1969 végére befejezendőnek te rv e z e tt m űveletnek három lényeges eleme v o lt valam ennyi k iv á la sz to tt egységre vonatkozóan: (1) a születések és halálozások folyam atos szám bavétele, csak az állandó népességet figyelembe véve; (2) h a t hónapig ta rtó ellenőrző vizsgálat ugyancsak m inden egyes születésről és halálozásról; (3) a felvétel és az ellenőrző vizsgálat eredm ényeinek egybevetése, a p áratlan u l m a ra d t esetek helyszíni utóellenőrzése. A k a p o tt adatok alapján India falusi népességének nyers születési arányszám a 40, a halálozási arányszám pedig 18,
309 ezer lakosra szám ítva. A felm erült problém ának legtöbbje nem annyira sta tisztikai, m in t inkább a végreh ajtással kapcsolatos és adm inisztrációs jellegű. A ta p asz ta la to k a rra u taln ak , hogy a m ódszer alkalm as m ás hasonló körülm é nyek k ö zö tt levő fejlődő ország népm ozgalm i arányszám ainak a becslésére, bár számos m ódszertani problém a még m egoldásra szorul. S E L T Z E R , W.: Some Results from A sian Population Growth Sludies. (Ázsia népességének növekedésére vonatkozó vizsgálatok néhány eredménye.) 359 —406. p. Ázsia tö b b országában az u tóbbi időben a születések és a halálozások becs lésére kétcsatornás felvételi rendszerből származó adatok egybevetését alk al m azták. A ta n u lm á n y a m ódszer eredm ényeiből levonható tanulságokat elemzi. E zek: (1) az élveszületések szám bavétele teljesebb, m in t a halálozásoké; (2) mégis a term észetes szaporodás kiegyenlítetlen arán y án ak a tren d je alulbecslésre u ta l; (3) a felvételi rendszerek egyes típ u sain belül is jelentős különb ségek m u tatk o zn ak a teljesség m érésére szolgáló arányokban és (4) az egyszeri háztartás-m egfigyeléseknél különösen szám olni kell a népm ozgalm i eredm é nyek hiányos bejelentésével. UH L E K B E RG, P. R .: A S tudy of Cohort L ife Cycles: Cohorts of N ative-Born Massachusetts Women, 1830 — 1920. (E gy kohorsz életciklus vizsgálat: a M assachusettben sz ü le te tt nők kohorszai, 1830 —1920.) 407 —420. p. A ta n u lm á n y 100 000 nőre szám íto tt kohorszokból kiindulva azt vizsgálja, hogy ebből h á n y nő m egy keresztül a különböző életciklus típusokon. A szerző h a t ciklus-típust külö n b ö ztet meg, aszerint, hogy a nő (1) a házasságkötési valószínűség bekövetkezése elő tt m eghal; (2) m egéri, de nem k ö t házasságot; (3) házasságot k ö t, de m eddő m arad ; (4) gyerm ekeket szül, de meghal, m ielőtt az utolsó gyerm ek kiválik a családból; (5) m egözvegyül, m ielőtt az utolsó gyer m ek kiválik a családból; (6) férjével eg y ü tt megéri az utolsó gyerm ek kiválását a családból. Az eredm ények az egyes kohorszoknál jelentősen különböznek. A változások dem ográfiai, társad alm i és gazdasági tényezőinek elemzéséhez a módszer új m egközelítést biztosít. J A I N , A . K .: Pregnancy Outcome and the 'Time Required for N ext Conception. (A terhesség kim enetele és a következő fogamzáshoz szükséges idő.) 4 2 1 -4 3 3 . p. A terhességi interv allu m hosszára vonatkozó 1962. évi ta iv a n i reprezen tatív vizsgálat (2443, 20 —39 éves házas nőből álló m in ta alapján) szerint, am ennyiben nem alkalm aznak fogam zásgátlást, az élveszületés u tá n ham arabb következik be ú jab b fogamzás, m in t a m agzati halálozás u tán . V iszont füg getlenül az előző terhesség kim enetelétől, a következő fogamzásig tartó idő növekszik a nő korával. S T E V E N S , Barbara: Probability of Marriage and Fertility of Women Suffering from Schisophrenia or Affective Disorders. (A szkizofréniás és a m ániás depressziós elm ezavarban szenvedő nők h ázasodásának és term ékenységé nek valószínűsége.) 435 —454. p. Az 1955 —63. években Londonban elm egyógyintézeti kezelés a la tt álló szkizofréniás és a m ániás-depressziós elm ezavarban szenvedő nőkből válasz t o t t m in ta (több m in t ezer 16 —50 éves nő) a d a ta it a megfelelő kontroll csoport adataiv al összehasonlítva, a szerző m egállapítja, hogy a házasságkötési való színűség a kezelés elő tt jóval m agasabb, m in t a kezelés u tán . A term ékenység a kezelés elő tt és u tá n is alacsonyabb, m in t az egészségeseké, az utóbbi te r mészetesen függ a gyógyintézeti kezelés id ő tartam átó l. A vizsgált beteg és egészséges nők term ékenysége k ö zö tti különbség azonban tú l kicsi ahhoz, hogy ak ár klinikai, ak ár társad alm i jelentősége lenne. A vizsgálat eredm ényei p o p u láció-genetikai szem pontból is figyelem re m éltók. 20 D e m o g r á f ia 3.
310 B A R IŒ T , J . C. és M A R S C H A L L , J.: The R isk of Conception on Different Days of the M enstrual Cycle. (A fogam zás kockázata a m enstruációs ciklus különböző napjain.) 455 —461. p. A szerző 241 házas nő 1898 m enstruációs ciklusát elemezte. Az ovuláció n a p já t a testhőm érséklet m érésének m ódszerével h atáro zta meg. A vizsgálat k ite rje d t a m egterm ékenyülés valószínűsége és a coitusok gyakorisága közötti összefüggésre is. L L O Y D , P. J.: A Growth Model with Population as an Endogenous Variable. (E gy növekedési m odell a népességgel, m int endogén változóval.) 463 — 478. p. A tan u lm án y a gazdasági növekedésnek egy rekurzív m odelljét m u ta tja be, am elyben fontos szerepe v an a dem ográfiai feltételezéseknek és h atásu k nak az egy főre ju tó jövedelem növekedésében. A szim ulációt a szerző dél ázsiai ad atokkal szám szerűsíti. T. J .
P O P U L A T IO N a F r a n c ia D e m o g rá f ia i I n t é z e t fo ly ó ir a ta 1970. X o. I.
Congrès général de l’Union Internationale pour l’Étude Scientifique de la Popu lation. Londres, 3 — 12 septembre I960. (A N em zetközi N épességtudom ányi U nió londoni kongresszusa, 1970. szeptem ber 3 —12.) 9 —48. p. R öviden ism erteti az összes ülést, m egem lít néhány b ek ü ld ö tt dolgozatot, egyes hozzászólásokat. N A D OT, R.: Évolution de la mortalité infantile endogène en France dans la deuxième moitié du X I X e siècle. (Az endogén csecsem őhalandóság fejlő dése Franciaországban a 19. század m ásodik felében.) 49 —58. p. A m ódszertani kézikönyvekben leírt m ódszerrel m egbecsüli az endogén (öröklési, terhesség a la tti sérülési és szülési sérülési eredetű) csecsem őhalandó ságot Franciaországban a m ú lt század m ásodik felében. B ár az endogén csecsem őhalandóságot sokkal nehezebb visszaszorítani, m in t az exogént, az endogén csecsem őhalandóság is folyam atosan csökkent a 18. század végi 95%o-ről az 1950. évi 20%o-ig. T U G A U L T , Y.: Méthode d’analyse d ’un tableau ,,origine-destination” de migra tions. (A vándorlások szárm azási és érkezési hely szerinti táb lá z a tán a k elemzési m ódszere.) 59 —68. p. A vándorlás vizsg álatán ak klasszikus m ódszerét, a tényleges és a való színűségi alapon v á rh a tó vándorlási áram ok összehasonlítását írja le és te r jeszti ki a belső vándorláshoz hasonló jelenségekre (a foglalkozási mobili tásra). JA C Q U A R D , A .: Panm ixie et structure des familles. (P anm ixia és a családok s tru k tú rá ja .) 6 9 —76. p. A népességgenetikai k u tatáso k nagyon leegyszerűsödnének, ha a családok m ind egyform a nagyok lennének. Mivel azonban a valóságban nem ez a hely zet, a genetikusok kénytelenek feltételezni a családoknak valam ilyen elosz lásá t a gyerm ekszám szerint. Poisson eloszlást szoktak alkalm azni. A szerző m egvizsgálja, m ilyen feltételekkel lehet ilyen eloszlást felvenni a panm ixia többi alapfeltételei közé.
311 B O U R C IE R D E C A R B O N , P H .: Précision sur les perspectives de population active. Application au Mexique. (Az a k tív népesség előreszám ításának pon tossága. Mexikó esete.) 77 —96. p. E gy korábbi szám ban Léon Tabah olyan előreszám ítási eljárást írt le, am elyben a kiinduló népességet egy v e k to r képviseli, és azt m atrixszám ítással alak ítják á t az előreszám ítás során. A szerző ezt a m ódszert M exikóra alk al m azza; m egvizsgálja a hibák nagyságát. C IIA R B O N N E A U , H . - L A V O I R E , Y .- L É G Á R É , J .: Recensements et registres paroissiaux de Canada durant la période 1665— 1668. Étude critique. (Az 1665 —1668. évi k an ad ai népszám lálások és anyakönyvek. K ritik ai tan u lm án y .) 97 —124. p. 1666-ban és 1667-ben K an ad áb an népszám lálást ta rto tta k . E redm ényeik nek rendkívüli tö rté n e ti érték ü k v an , többször felm erült azonban a gyanú, hogy az összeírás nem v o lt teljes, illetve p o n ta tla n volt. A k é t népszám lálást egymással és a megelőző évekből szárm azó anyakönyvi bejegyzésekkel össze vetve valóban m eglehetősen nagy (kb. 20%-os) h iá n y t lehet 1666-ban m eg állapítani. Az összeírt szem élyekre vonatkozó ad ato k viszont elég pontosak. A szerzők az anyakönyvek segítségével rek o n stru álni rem élik a teljes 1667. ja n u á r 1-i k an ad ai népességet. L É R ID O N , H .: Fécondité et famille en M artinique: faits, altitudes et opinions. (Term ékenység és család M artinique-ben: tények, a ttitű d ö k és vélem é nyek.) 125 —128. p. A F rancia D em ográfiai InLézet azonos cím ű k ia d á v á n y á t m u ta tja be. 1970. K ü löns z ám
V IMON T , C.: Comparaison des prévisions d’emploi par profession, de V' plan et de l’évolution réelle de l’emploi de 1962 à 1968. (Az V. te rv szakm ák sze rin ti foglalko ztato ttság előrebecslésének és az 1962 és 1968 közö tti való ságos fog lalk o ztato ttság n ak összehasonlítása.) 9 —18. p. A folyóiratnak ez a külön szám a az a k tív kereső népesség és a foglalkoz ta tá s kérdéseivel foglalkozik. Az ötödik francia ötéves te rv céljára J . Fourastié elnökletével egy bizo ttság kidolgozta a foglalkoztatás előrebecslését. A m un k ában számos nehézség m erült fel, többek k ö zö tt nagyon nehéz v o lt meg határozn i a tervezetL term elés m u n k a e rő -ta rtalm á t és nehéz v o lt előrebecsülni az iskoláztatás és szakképzés alak u lását. A F rancia Dem ográfiai Intézetben m ost összehasonlították az 1968-ra vonatkozó előrebecslést és a tényleges helyzetet. Az előrebecslést nagy általánosságban jó n ak talá ltá k . V IM O N T , C.: Perspectives nouvelles des recherches sur les prévisions d’emploi. (Üj p ersp ek tív ák a foglalkoztatás-előrebecslés k u ta tá sá b a n .) 19 —41. p. A foglalkoztatás-előreszám ításban eddig a z t a m ódszert k ö v ették , hogy előrebecsülték a term elést és a m u n k a term elékenységét, és e k ettőből szám í to ttá k ki a m unkaerő-szükségletet szakm ák és szakképzettségi szintek szerint. Újab b k u ta tá so k tö b b v onatkozásban kétségbe v o n ták ennek a m ódszernek helyességét. N evezetesen úgy látszik, hogy a d o tt term elést nem csak m eg h a tá ro z o tt m u n k aerő -stru k tú ráv al (a szakm unkások és segédm unkások,vala m in t a különböző szakm ájú m unkások m eg h atáro zo tt arán y áv al stb.) lehet elérni, hanem különböző kom binációkkal. Maga a m unka term elékenysége sem független a m unkaerő összetételétől, ezért helytelen csak a m u n k a term elékeny ségéből k ö v etk eztetn i a m unkaerő-szükségletre, figyelem be kell venni a m u n k a erő összetételének h a tá s á t a term elékenységre. K é t új előrebecslési m ódszert dolgoztak ki eddig: 1. „érzékenység” elem zéseket, am elyeknek segítségével m eg lehet h atáro zn i a m unkaerő válto zásá nak h á lá s á t a term elésre, 2. a m unkaegységekben kidolgozott in p u t-o u tp u t tá b lá k a t (M agaud ta n u lm á n y a a folyóirat 1967. évi 2. szám ában).
20 *
312 A szerző ezeket a m ódszereket is túlságosan m ereveknek ta r tja , ezért további k u ta tá so k a t lá t szükségesnek a term elés, a term elékenység, valam in t a m unkaerő k épzettség és szakm a szerinti stru k tú rá ja közötti összefüggések tisztázására. Jav aso lja a hagyom ányos m unkaerő-szükséglet előrebecslés m el le tt egy „k ín á la ti” előrebecslés (az iskolákból kikerülő népesség képzettség szerinti megoszlása) elkészítését és a k ettő egybevetését is. D U M A R D , J . —M E R L E , AL: Une nouvelle méthode de prévision de l’emploi: le modèle Hermès. Application au secteur du commerce. (Egy új foglalkoz ta tá s előrebecslési m ódszer: a H erm es m odell. A lkalm azása a kereskedelm i szektorra.) 43 —70. p. Szemben a korábbi foglalkoztatás előrebecslési eljárásokkal, am elyekben a term elést egyszerűen o szto tták a m unkaterm elékenységgel, ez az új módszer egy célfüggvényei program ozási felad at m egoldásával k ívánja m egkapni a v árh ató foglalkoztatást. A m odellben a korlátozó feltételek k ö zött szerepel a fogyasztók kereslete, v alam in t a vállalatok term elési függvényei, am elyek ki fejezik a term elést a felhasznált m unkaerő fajtái, valam in t a tőkeállom ány függvényében. A vállalatok nyereségüket m axim alizálják. A m odellt a keres kedelm i szektor m unkaerő-szükségletének előrebecslésén p ró b álták ki. R O U X , C.: F adeurs techniques et structure de l’emploi dans les établissements industriels: l’exemple de la production de papiers carions. (M űszaki ténye zők és a foglalkoztatás stru k tú rá ja az ipari v állalatokban: a p apíripar term elésének példája.) 71 —118. p. E gyrészt a teljes iparág, m ásrészt egyes vállalatok term elékenységi és m u n k aerő -stru k tú ra a d atai k ö z ö tt keresi az összefüggést korrelációszám ítás sal. A k ap o tt eredm ények alap ján k ö v etk eztetn i lehet a különböző k ép zett ségű m unkaerő foglalkoztatásának alak u lására a m űszaki fejlettség függvé nyében. B ID O U , D. — G O X T IE R , G.: Un exemple d’enquête auprès des entreprises en vue de la prévision de l’emploi: les besoins en ingénieurs et en techniciens. (P élda a v állalato k körében a foglalkoztatás előrebecslésére vonatkozóan v ég zett körkérdésre: a m érnök és technikus szükséglet.) 113 —136. p. A vállalatokhoz in té z e tt körkérdéseket eddig nem használták fel rend szeresen az országos foglalkoztatási előrebecslésekben. A szerzők vélem énye szerint, am elyet egy vizsgálat eredm ényével tám asztan ak alá, az ilyen kör kérdésekkel elég jó k ép et lehet kapni a vállalatok igényeiről, foglalkoztatási politikájáról. E n n ek alap ján tá m p o n to t leh et k apni a szakképzés tervezéséhez. B ID O U , D. — G O N T IE R , G. — Y R A I N , Ph.: Carrière universitaire et per spectives professionclles: résultats d ’une enquête sur les licensiés en lettres, en droit, en sciences économiques et les diplômés des Instituts d’Études Poli tiques et des Grandes Écoles de Commerce, de l’année 196fí. (E gyetem i k a r rier és foglalkozási p erspektívák : vizsgálat a bölcsészeti, jogi, term észet tud o m án y i, közgazdaságtudom ányi egyetem et végzettek, v a la m in t a P o litikai T udom ányi Intézet és a K ereskedelm i Főiskolák 1966. évi dip lom ásai között.) 137 —178. p. 1967-ben m egvizsgálták, hogyan helyezkedtek el az előző évi egyetemi diplomások. V izsgálták a dem ográfiai tényezők, a társad alm i helyzet, az iskolai előm enetel stb. h a tá s á t az elhelyezkedésre. A v izsgálatot néhány évenként meg ak a rjá k ism ételni. R O U X , C.: Tendances récentes de l’activité fém inine en France. (A nők gazdasági a k tiv itá sá n a k legújabb tendenciái Franciaországban.) 179 —194. p. Az 1968. évi népszám lálás első eredm ényei alapján m éri fel a nők gazda sági a k tiv itá sá n a k ú jab b alakulását. E g y re több nő v állalt kereső m u n k át, éspedig egyrészt a fiatal nők, m ásrészt a házas nők a gyerm ekek szülése u tán. K oráb b an azt h itté k , hogy ez a tendencia csupán rövid tá v ú és a m unkaerő hián y következm énye, m ost azonban m ár állandóságára lehet k övetkeztetni. A . R.
313 POPULATION INDEX a P r in c e to n E g y e te m N é p e s s é g k u ta tó I n t é z e té n e k fo ly ó ir a ta 1968 . N o . 4.
СОЛ L E , A . J.: Should the United Slates Staid a Campaign for Fewer Births? (K ezdődjön-e a k am p án y az E gyesült Á llam okban a kevesebb születés érdekében?) 467 —474. p. A népesedéspolitikai elképzelések közül az E gyesült Á llam okban a leg elterjed teb b az, hogy m inden nőnek biztosítani keli a lehetőséget, hogy csak a k ív á n t terhesség következzék be. E z t sokan kritizálják, m ert ha á k ív án t gyerm ekek ténylegesen m egszületnének, a népesség m integy 40% -kai gyara podna generációnként, am i kb. évi 1 %-os növekedésnek felel meg. H a a család nagyságra vonatkozó jelenlegi kívánalm ak folyam atosan m egvalósulnának, az E gyesült Á llam ok népessége elérné a 300 m illiót a század vége előtt, a következő század végére pedig az egy m illiárdot, am i katasztrofális perspek tíva. Mivel még a fogam zásgátlás általános elterjedése esetén sem lehetne azzal számolni, hogy az egyéni önérdek felismerése eléggé, gyors autom atizm ust biztosítana a növekedési rá ta csökkentésére, felm erül, hogy m ilyen célokat tükrözzön a népesedési politika. K é t kérdésre kellene válaszolni. Az első, hogy m ilyen eszközökkel lehet befolyásolni a k ív án t gyerm ekszám ot, és ennek m ilyen társadalm i és politikai m ellékhatásai lehetnek. A m ásodik, hogy egyáltalán m ekkora legyen a tá rsa dalm ilag kív án ato s gyerm ekszám . E z u tóbbival kapcsolatban felm erül az optim ális népességszám kérdése. Több szerző úgy véli, hogy ehhez á lehető leg ham arab b n u llára kellene csökkenteni a term észetes szaporodást. Ü gy tűnik, hogy hosszabb távon ez nem csak k ívánatos, hanem elkerülhetetlen, csak az a kérdés, hogy ezt m ikor lenne célszerű elérni, hiszen a stacioner korösszetétel h átrá n y a i közism ertek. A szerző arra a követk eztetésre ju t, hogy olyan népesedéspolitikát kell követni, am ely teljes m értékben tolerálja az egyéni elhatározás szabadságát, nem ír elő egyirányú n o rm ák at és tiszteletben ta r tja a sok gyerm ek irán ti igényt, te h á t széles skálájú, de semmi esetre sem propagálja a négygyermekes családidcált, am ikor az u tá n p ó tlá st a családonkénti 2,3 körüli gyerm ekszám biztosítja. Á születésszám csökkentését az olyan népesedéspolitika m ozdít h a tja elő, am elyik m egszünteti a még fennálló diszkrim inációkat a nők foglal ko ztatása, a felsőfokú és a szakm ai képzés te rü le tén és általáb an m egnyitja a k a p u k a t az olyan k arrier lehetőségek előtt, am elyek vonzó a lte rn a tív á t jelen tenek az anyasággal szemben. Gyengéje ezeknek az eszközöknek, hogy h a tá suk a term ékenységre eléggé bizonytalan, csak viszonylag hosszabb idő u tá n jelentkezik, és v isszafordíthatatlanok. GOOD, Dorothy: Demography in the International Encyclopedia of the Social Sciences. (A dem ográfia a társadalom tudom ányok nem zetközi enciklopé diájában.) 474 —479. p. A cikk részletesen ism erteti az 1968 áprilisában m egjelent 17 kötetes enciklopédia előzményeit, felépítését, ta rta lm á t. A 29 diszciplína között önálló tu d o m án y ág k én t szerepel a „D E M O G R Á FIA ” 20 tém aköri és 14 életrajzi cikkel. A szerkesztők által a legnagyobbnak ta r to tt népességtudósok között ta lá lju k a m agyar Ivörösy Józsefet (a biográfiáját T hirring Lajos írta), B er tillon, Carr-Saunders, Fahlbeck, G raunt, King, K ulischcr, L otka, Louis, M althus, P e tty , Sundt, Süssmilch és W illcox társaságában. Term észetesen más tudom án y ág ak n ál is bőven találh ató k dem ográfiai vonatkozású tá rg y körök és dem ográfiával is foglalkozó tudósok életrajzi cikkei. 1 9 6 9 . N o . 1.
V A N D E W A L L E , E . —H I L A R Y , V.: Some New Estimates of Fertility and M ortality in Africa. (A term ékenység és a halandóság alakulása A friká b a n ; n éhány ú jab b becslés.) 3 —17. p.
314 A frika népességének jellegzetességei még mindig' a legkevésbé ism erlek a világon. A tró p u si A frika országainak term ékenységéről és halandóságáról 1968-ban jeleni meg egy ta n u lm án y k ö tet. A jelen ta n u lm án y K özép-Afrika egy részére (K özép-afrikai K öztársaság, K am erun és Csád) és Dél-A frikára vonatkozóan ism erteti és elemzi a hasonló m ódszerekkel készült szám ítások eredm ényeit, tarto m án v o n k én ti részletezéssel. A K özép-A frikára vonatkozó szám ítások az 1959 —1965. években v é g re h a jto tt reprezen tatív felvétel sorozaton, Dél-Afrika b a n tu népességére vonatkozók pedig az 1951. és az 1960. évi népszám lálás ad atain alapulnak. A vizsgált közép-afrikai terü letek nagy részén a term ékenység rendkívü lien alacsony. D él-A frikában viszont, ahol a m agas születési arány roham osan csökkenő halandósággal párosul, a népesség gyors ütem ben növekszik. Figye lembe kell venni, hogy a népm ozgalm i ad ato k hiánya m ia tt az eredm ények bizonytalanok és to rz íto tta k . A modell halandósági tá b lá k és a stabil népesség technika alkalm azása sokat segít a hiányok pótlásában, de semmi esetre sem h ely ettesíth eti a rendszeres regisztrációt és a pontosabb népszám lálási ad a to k a t. * A dem ográfiai irodalom nagym értékű felduzzadása következtében a szer kesztőség a B ibliográfia terjedelm ének, ill. ta rta lm án ak bizonyos korlátozására kényszerül. Ezzel k apcsolatban tá jé k o z ta tá st adnak a szükséges v á lto z ta tá sokról és a korlátozás alapelveiről.
1 9 6 9 . N o . 2.
C A M P B E L L , A . A .: The Support of Social Science Projects by the Center for Population Research. (A Népesedési K u ta tó K özpont tám o g atása a tá rsa dalom tudom ányi program ok végrehajtásához.) 113 —120. p. 1968 augusztusban a N em zeti Egészségügyi Intézetek Gyermekegészség ügyi és Fejlődési Intézetének (N ational In stitu te of Child H ealth and H um an D evelopm ent of th e N ational In stitu te s of H ealth) keretében Népesedési K u tató K özpont alak u lt. A cikkben a K özpont igazgatója, A. A. Campbell tá jé k o z ta tá s t ad a K özpont szervezetéről, program járól, költségvetéséről, a tám o g atás m ódjáról, a tá m o g a to tt k u ta tá si területekről, b e m u ta tja a szerve ze tt panelek ta g ja it és ism erteti, hogy m ilyen intézm ényekkel állnak kapcso la tb a n , m ilyen tém a v izsg álatát tám o g atják , kik irán y ítják a k u tatáso k at. T. .7.
KÖNYVE K B E H R M A N , S. J .- C O R S A , L. J r . - F R E E D M A N , R. eds. : Fertility and F am ily P lanning. A World View. (Term ékenység és családtervezés. Á t tekintés a világhelvzetről.) The U niversity of Michigan Press. Ann Arbor. 1969. 503 p. A m ichigani egyetem fennállásának százötvenedik évfordulója alkalm á ból öt nagy tudom ányos konferenciát szervezett, közülük egyet a term ékeny ség és családtervezés világhelyzetéről. Ez a k ö tet a bek ü ld ö tt dolgozatokat tartalm azza.
IRODALOM
315
Az első rész té m á ja m aga a term ékenység. A nsley J. Coale tan u lm án y a n y itja meg, am elyben a term ékenység csökkenésének fo ly am atát vizsgálja az európai országokban a francia forradalom tól a m ásodik világháborúig. M int m ár korábbi tan u lm án y aib an is, külön erre a célra szerkesztett m utatószám o k a t használ, nevezetesen a h u tte rita népesség term ékenységéhez viszonyítja az egyes európai népességeknél ta lá lt teljes, házas és nem házas term ékenysé get. Ezekhez még hozzáveszi a házas nők a rá n y á t az összes propagatív korú nők kö zö tt és így egym ással összefüggő indexek segítségével tu d ja szemlél te tn i, hogy a h u tte riták é n á l kisebb term ékenységet m ilyen tényezőkre (kisebb házas term ékenységre, későbbi házasságkötésre, a végleges nőtlenek és hajadonok nagyobb arányára) lehet visszavezetni. M egállapítja, hogy bizonyos születéskorlátozás n y o m ait m ár a term ékenység általános csökkenése előtt is lel lehet fedezni, m e rt a legtöbb európai népességcsoport term ékenysége nem éri el a h u tte ritá k é t. N y u g at-E u ró p áb an a házas term ékenység csökkenésének kezdetét m egelőzte egy időszak, am ikor a későbbi házasságkötés és a végleges nőtlenek és hajadonok nagyobb ará n y a következtében csökkent a term ékeny ség. K elet-E u ró p áb án ezt nem lehet tap a sz ta ln i, ezért a term ékenység csak lényegesen később, a születéskorlátozás elterjedésekor k ezd ett el csökkenni. A házas term ékenységnek a születéskorlátozással összefüggő csökkenése viszont m ind N yugat-, m ind K elet-E u ró p áb án körülbelül egyszerre in d u lt meg. Á ltaláb an meg lehet állapítani, hogy az egymás m ellett fekvő régiók, országrészek házas term ékenysége h a so n líto tt egymáshoz. íg y a korai term é kenységcsökkenésnek három nagy te rü le té t á llap ítja meg, ezek a m editerrán régió (Franciaország, Olaszország egyes részei, K atalonia, Dél-Spanyolország), a b alti régió (Svédország stb.), v alam in t az a tla n ti régió (Norvégia, ÉszakSkócia, Írország, B retagne, az ibériai félsziget a tla n ti tarto m án y ai). A nagy term ékenységű terü letek en is v o ltak kis term ékenységű szigetek, ezek k ö zött kiemeli K rassó-Szörény várm egyét. A term ékenységcsökkenés kezdetének elemzése 1870 körüli adatokon alapul. D. V. Glass a m ásodik világháború u tán i európai term ékenységi trendeket elemzi, Dudley K irk pedig a gyengén fejlett országokban tap asztalh ató fejlő dést és a v árh ató dem ográfiai növekedést. Az u tóbbi m eglehetősen optim istán ítéli meg a jövőt, m ert 1075-ben m ár sok nagyobi) országban h a tá ro z o tt te r m ékenységcsökkenést jósol. A nélkül, hogy ennek a lehetőségét kizárnánk, meg kell állapítani, hogy a h a tv a n a s években egyes kisebb országokban (Taiw an, H ong-K ong, Singapore, M alaya, Ceylon) ta p a s z ta lt csökkenés nemigen jogosít fel ilyen rem ényekre. N orm an B. Ryder az E gyesült Á llam ok term ékenységi tre n d je it elemzi és arra a k övetkeztetésre ju t, hogy a m odern term ékenységi m ag atartásra való áttérés befejeződött. A jövőben ezért hosszú tá v ú tren d h atáso k ra alig lehet szám ítani, a születésszám ingadozásait inkább rövid tá v ú hatások (a szülések előbbrehozása és elhalasztása átm eneti hatáso k következtében) fogják okozni, ezért a dem ográfiai k u ta tá sn a k ezekre kell koncen trálnia a figyelm ét. A k ö te t m ásodik részében a term ékenységi trendek gazdasági és tá rs a dalmi okaira és h a tá sa ira vonatkozó tanulm ányok szerepelnek. Richard A . Easlerlin á tte k in té s t ad a közelm últbeli vizsgálatokról és m egpróbál egy új elm életet felvázolni. E bben a korábbi elm életektől eltérően nemcsak a családi jövedelem és a gyerm eknevelés költségei szerepelnek, hanem (a h áztartáso k viselkedésére vonatkozó közgazdaságtani elm életekhez hasonlóan) a prefe renciák is. íg y meg lehel m agyarázni a jövedelem és a gyerm ekszám össze függését k u ta tó vizsgálatok látszólag ellentm ondó eredm ényeit. A családi jöve delem növekedése ugyanis egyrészt a gyerm ekszám növelése irányában h at, m ert így könnyebb több gyerm eket felnevelni, m ásrészt a nagyobb igények következtében növeli a költségeket és így a gyerm ekszám csökkenése irán y á b an is h a t, végül a nagyobb jövedelm i k ategóriákban m ás szokások, norm ák, preferenciák a la k u lh atn ak a gyerm ekszám ra vonatkozóan. Kuznets az esetleges term ékenységcsökkenés gazdasági h a tá sa it a gyengén fejle tt országokban kevésbé lá tja olyan lényegesnek, m in t ahogyan azt á lta láb an h an g o ztatn i szokták. Maga a term ékenységcsökkenés nem in d íth a tja meg a gazdasági fellendülést, ehhez az egész intézm ényi rendszer és a tá rs a dalm i gondolkodás, elképzelések, norm ák m egváltozása szükséges.
316 Harrison Brown az élelmiszer- és energiaterm elés perspektívái alapján a Föld jövőbeli eltartóképességét 9 m illiárd főre becsüli. Am os 11. Hawley a népességnövekedés és a társadalm i intézm ények fejlő dése közötti kapcsolatról értekezik hipotetikus gondolatm enetben. A harm adik részben tö b b tan u lm á n y vizsgálja a születéskorlátozás bioló giai h atásait. Jean Sutler először a franciaországi term ékenységcsökkenésre vonatkozó tö rté n e ti dem ográfiai k u ta tá so k a t ism erteti, m ajd an nak biológiai h a tá sa it elemzi. M indenekelőtt m egállapítja, hogy a differenciális term ékeny ség h a tá sá ra a népesség genetikai s tru k tú rá ja gyorsan és alapvetően átalakul. Foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy a halandóság csökkenése m eggyengített egy lényeges szelektáló tényezőt. Celso-Ramon Garda és Edward E. Wallach az orális fogam zásgátlás bio kém iai hatásairól írnak. Az esetleges negatív h atáso k at sokkal lényegtelenebbeknek m ondják, m int a nem k ív á n t terhesség h a tásait, de m egállapítják, hogy a fogam zásgátló ta b le tta különböző endokrinális változásokat okoz és ezeket még nem ism erjük teljesen. Fontosnak ta rtjá k a ta b le tta által esetleg veszé ly e z te te tt nők alaposabb kiszűrését. Sheldon Segal a term ékenység szabályozásának biológiai m echanizm usát írja le. Christopher Tietze a m űvi ab o rtu szra vonatkozó jogszabályokat ism er teti a világ különböző országaiban és a d a to k a t közöl a vetélések szám áról. Ezek az ad ato k term észetesen nagyon hiányosak, m ert az illegális abortuszok szám áról nincs m egbízható becslés. A negyedik és ötödik részben a családtervezés jelenlegi állását m u ta tjá k be a fejlett és gyengén fejlett országokban. E tanulm ányok közül ki kell emelni Charles F. Weslojj és H onnan B. Ryder m u n k áját az E gyesült Á llam okban ta lá lt helyzetről. Családtervezési vizsgálataik alap ján képet lehet kapni a családtervezési m ag atartásró l életkor, gyerm ekszám , jövedelem , iskolázottság, vallás stb. szerint. A. R . Growth oj the world’s urban and rural population, 1920 — 2000. (A világ városi és falusi népességének növekedése 1920 —2000 között.) P opulation Studies. No. 44. U n ited N ations. New Y ork. 1969. 124 p. Az ENSZ Gazdasági és Szociális T anácsának Népesedési B izottsága — az előszóban közölt bevezetés szerint — ebben a kiadványban csak szám szerűen igyekszik egym ás mellé állítani a különböző típusú települések népességi fej lődését 1920-tól 1960-ig, előreszám ításokkal közelítve meg az 1980-as szin tet — ahol lehet — érintve a 2000-ig v á rh a tó tren d et. Ez a k iad v án y a lakóhely típ u sa szerinti népességfejlődés vizsgálatában fordulópontnak és újabb kísérletnek m inősíthető, m ert a hagyom ányos városi falusi csoportosítás m ögött rejlő rendkívül heterogén jellem zőket az általános fejlődésnek megfelelőbb és jo b b an összehasonlítható adatanyaggá k ív á n ta á t alakítani. Az elm últ évtizedekben a nagyvárosok, m etropolisok kialakulása m ellett előtérbe k e rü lt a „városiasodás” , urbanizálódás úgyszólván minden féle telep ü léstíp u st érintő problém ája is. Sajnos, a kisebb lélekszám ú telepü lések „váro sias” jelleg szerinti osztályozása országonként a legeltérőbb k rité rium ok alap ján tö rté n t. A k iad v án y alapos elemzési ad az erre vonatkozó ad a t gyűjtésekről, az ezek alapján vizsgált népességfejlődésről — különösen az 1950 és 1960 körüli népszám lálások alapján. A k iad v án y a fogalm ak és klasszifikációk revideálása alap ján k é t fő telep ü léstíp u st a lk o to tt: 1. agglom érait v agy városi és nagyvárosi és 2. falusi és kisvárosi településtípust. E lm életi szem pontokra hivatkozva az agglome ráció alsó h a tá ra k é n t a 20 000-es lélekszám út, s kategória m eghatározóként ennek ötszörös szo rzatait jelölte meg, így az első típ u sb a ta rto z n a k : a) a szupervárosok; népessége (12 500 000 és több lakos), b) a több milliós városok népessége (2 500 000 —12 499 999), c) a nagyvárosi népesség (500 000 —2 499 999 lakos), d) a városi népesség (100 000 —499 999 lakos), e) az agglom érait népesség (20 000 —99 999 lakos).
317 A m ásodik csoportba ta rto z ik : a) a kisvárosi népesség (20 000-nél kevesebb lakosú városok népessége akkor is, h a az ország definíciója szerint „városi" kategóriába sorolták), b) falusi népesség (a ,,városi” -ba nem sorolt népesség). Összehasonlító tá b lá k b a n és grafikonokban m u ta tja be, hogy a nem zeti definíciók alapján szám íto tt városi ad ato k átlagosan 8 százalékkal m agasab bak, m in t az új, agglomericiós osztályozás adatai. A világ 25 legnagyobb váro sának, m ajd a nagyobb terü leti egységeknek ad atsorai u tá n a tan u lm án y az előreszám ítások fejezetével zárul. Az I. függelékben a nagyobb te rü le ti egységek földrajzi m eghatározása, а II. függelékben az egyes országok város-fogalom ra vonatkozó nem zeti defi níciói találh ató k . А III. függelék az agglom érait népesség szám ításának m ód szereit ism erteti, míg a IV —VI. függelékben szerepel az egyes országokra és nagyvárosokra k iszám íto tt agglom érait népesség szám ának alakulása 1920 — 1960 között, v alam in t az 1980-ig', illetve 2000-ig előreszám ított adatok. A m u n k át nem te k in tik lezártn ak , s jelzik, hogy az 1970 körüli világn épszámlálás m ódot fog n y ú jtan i a különböző településtípusokban élő népesség dem ográfiai, gazdasági és társadalm i jellem zők szerinti behatóbb elemzésére, és így alaposabb, m egbízhatóbb előrebecslések végzésére. H . L.
M Y R D A L , G.: A sian Drama. A n inquiry into the poverty of nations. I — I I I . (Ázsiai drám a. Vizsgálódás a nem zetek szegénységéről. I —III. kötet.) P antheon. New Y ork. 1968. X X X , 2284 p. A szerző a m ásodik világháború elő tt igen alapos elem zést írt a svéd dem ográfiai helyzetről és a népesedéspolitikáról. Fő érdeklődési terü lete azon ban a gazdasági és a társad alm i kérdések. Ilyen tá rg y ú m űveiben sem hagyja azonban figyelm en kívül a dem ográfiai szem pontokat. E z t a m u n k áját is a szintetikus látásm ó d ra való törekvés, a gazdasági, tá r sadalm i, politikai, közegészségügyi, o k tatási kérdések egyidejű elemzése jel lemzi. Term észetesen nagy szerepet kap a népesedési kérdések vizsgálata is, annál is inkább, m e rt figyelm ét a súlyos dem ográfiai problém ákkal birkózó dél-ázsiai országokra összpontosítja: In d iát, P ak isztán t, Ceylont, B urm át, v a lam in t kisebb m értékben Indonéziát, a Maláj Á llam szövetséget, a Fülöpszigeteket, T haiföldet, K am bodzsát, L aoszt és D él-V ietnam ot tárgyalja. A h árom kötetes könyv h é t részének egyike kizárólag a népesedési kérdé sekkel és a népesedéspolitikával foglalkozik, egy további fejezet a népesség és a term észeti erőforrások viszonyát vizsgálja, v alam in t egy-egy függelék tárg y a a vándorlás és az indiai családtervezési politika leírása. Dem ográfiai vo n atk o zások felm erülnek ezenkívül sok m ás részben, elsősorban a közegészségügyi és az oktatási kérdések elemzésénél; ennek a résznek címe: A népesség minőségé nek problém ái. A nnak ellenére, hogy a kön y v nem csak, sőt nem is elsősorban dem ográfiai kérdésekkel foglalkozik, az ilyen tá rg y ú m egállapításokat sem lehet egy könyv ism ertetés keretében m arad ék talan u l b e m u ta tn i; csupán néhány érdekes tétel em elhető ki. Szerző nem é rt egyet azzal az állítással, hogy Dél-Ázsia erősen túlnépese d e tt és hogy a nagy népsűrűség és abból állítólag következő m unkanélküliség és alulfo glalkoztatottság a régió szegénységének fő okai. Az elm aradottság fő forrása a m unka igen alacsony term elékenysége és a m unkaképes korban levő népesség m unkaerejének rossz kihasználása. E nnek oka egyrészt az alacsony életszínvonal, a rossz táplálkozás, rossz közegészségügyi helyzet, alacsony szín vonalú iskolázottság. Mindez „circulus vitiosus” -t alkot és gátolja a felem elke dést. N agyon lényegesen hozzájárul azonban az elm aradottsághoz az intéz m ények és h atalm i viszonyok rendszere, elsősorban a term őföld tu lajd o n i és felhasználási körülm ényei, am elyek a m u n k a alacsony term elékenységének n o rm áját a la k íto ttá k ki. A nagy népsűrűség csak annyiban já ru lt hozzá ehhez a helyzethez, hogy nagytöm egű olcsó m unkaerő-kínálatot te re m te tt. Orvos láskén t ezért radikális földreform ot lá t szükségesnek.
318 Ez azonban nem jelenti azt, hogy a term ékenység csökkentése nem k ív á natos. Ellenkezőleg, M yrdal szerint, a születési arányszám csökkenése egyrészt a kedvezőbb k o rstru k tú ra (kisebb e lta rtá si teher) k ialakításán, m ásrészt a m unkaerő növekedésének lassításán k eresztül kedvezően befolyásolná a gazda sági fejlődést. N em é rt azonban egyet azokkal az elm életekkel, am elyek szerint a term ékenység spontán m ódon csökkenni fog egy m agasabb jövedelem szint és életszínvonal elérése u tán . E z é rt helyesli a családtervezési program okat. Viszont nem v á r tőlük gyors eredm ényt, ezért még évtizedeken keresztül igen gyors népességnövekedésre lehet szám ítani. E nnek ellenére a legélesebben elítéli azo k at a nézeteket (Enke, Little), am elyek kíván ato sn ak lá tn á k a halandóság lassúbb csökkenését. M yrdal sze rin t te k in te t nélkül a népesség növekedésére, m indent meg kell tenni a beteg ségek leküzdése és a korai elhalálozás csökkentése érdekében. H angsúlyozza a népesség minőségének fontosságát is; ja v ítá sá n a k ú tjá t elsősorban a gyerm ekek gondozásának jav ításáb an , az o k ta tá s és a közegészségügy fejlesztésében látja. A . R.
Social welfare and urban problems. (Szerk. : S H E R R A R D , Th. I).) (Társadalm i jó lét és városi problém ák.) N ational Conference on Social W elfare, Columbia U niversity Press. New Y ork — London. 1968. 210 p. „T alán hálásnak kell lennünk a városi zavargások résztvevőinek. Talán ők ébresztették fel az ország figyelm ét a helyzet súlyosságára” — írja a könyv szerkesztője bevezető tan u lm án y áb an . E z a hangvétel, a városi problém ák súlyosságának felismerése jellem zi az e k ö te tb e foglalt tan u lm án y o k at. V ala m ennyi a m odern am erikai városi élet negatív m egnyilvánulásainak egy-egy oldalával foglalkozik, különös sú ly t helyezve a szociálpolitikai kérdésekre. R endelkezünk a városok fizikai problém áinak (közlekedés, zsúfoltság, nyom or negyedek stb.) m egoldásához szükséges technikával, de nem tu d ju k őket a gyak o rlatb a á tü lte tn i — m ondják a szerzők —, ezért elsősorban azokat a tá r sadalm i eszközöket keresik, am elyek a m egoldást elősegíthetik. Az első tan u lm án y b an В. M . Beck a szomszédsági közösségek pozitív sze repére mutaL rá az am erikai slum okban. N . Glazer pedig az azonos etnikum ú népességcsoportoknak ta g ja ik a t védő, tám ogató szerepére m u ta t rá. Ezek az etnikai csoportok, k ö zö ttü k elsősorban a feketék összetartása — szerinte — igen pozitív szerepet já ts z h a t a slumok lakóinak felemelkedésében. J . W. Eaton az im m obil szegények (elsősorban alacsony jövedelm ű öre gek, felbom lott családok, m unkanélküliek, feketék, egyes m ezőgazdasági csa ládok) helyzetével foglalkozik. G. C. Hazard azt vizsgálja, hogy milyen lehetőségei v an n ak a slumok lakóinak társad alm i m egsegítésében, a b ü ro k ratikus visszaélésekkel kapcsola tos panaszaik kivizsgálásában az úgy n ev ezett „k ö zv etítő k n ek ” (om budsm an). R . J . H ill és C. J . Larson a slum és a gettó fogalm át határozza és külön b ö zteti meg, m ajd vizsgálati eredm ényeket közöl egy chicagói néger gettóról. Végül k é t tan u lm án y , am elyeknek szerzői egyrészt J . M eltzer és J. W hit ley, m ásrészt E. E . Schwartz, a slum okra vonatkozó szociálpolitikai és fizikai tervezéssel, illetve általánosságban a közjóléttel, az azzal kapcsolatos szociál politika fejlesztésével foglalkozik. A . R.
319 FO L Y Ó I R A T C I K K E K
S M O L I Ń S K I , Z.: 0 unowocześnienie systemu statystyk społecznych w Polsce. (A társad alo m statisztik ák rendszerének korszerűsítése Lengyelország ban.) Wiadomości Statystyczne. 1969. 10. sz. 15 —17. p. A „ tá rsa d a lo m sta tisz tik ák ” fogalm án a szerző azokat a sta tisz tik á k a t érti, am elyek a népesség életének társad alm i oldalát vizsgálják. Ide sorolja: a m unkaügy, a jövedelem , az egészségügy, a baleset, a szociális gondoskodás, a sport, az oktatás, a tudom ányos k u ta tá s, a k u ltú ra , a lakáshelyzet, a fogyasz tás statisz tik á já t, a h á z ta rtá ssta tisz tik á t, a társad alm i ak tiv itás (társadalm i és politikai szervekben), v ala m in t a társad alm i problém ák (bűnözés, öngyil kosság stb.) sta tisz tik á já t. A társad alo m statisztik átó l különálló, azzal egyen rangú terü letn ek tek in ti viszont a népességstatisztikát. A h áború és az a z t követő évek sürgős szükségletei következtében abban az időszakban elsőbbséget k a p o tt a gazdaságstatisztika. Ma azonban olyan helyzet állt elő, hogy a nem közvetlenül gazdasági kérdések statisztik ai k u ta tá sa m ár azért is rendkívül fonlos, m e rt ezeken a területeken gyakran olyan jelenségek lépnek fel, am elyek m ag át a gazdasági fejlődést is h á trá lta tjá k . E zért szükségesnek lá tja a társad alo m statisztik a fejlesztésének m eggyor sítását. E z t részben azzal is indokolja, hogy a gazdasági kérdések statisz tik á já nak m egvannak a megfelelő „gazd ái” a gazdasági irányító szervekben (minisz térium okban stb.), a K özponti S tatisztik ai H iv a ta l fe la d a tá t ezért inkább a gazdaságstatisztikai m unka ellenőrzésében, a központi irányító szervek tá jé k o ztatásáb an , az elemző és összefoglaló, népgazdasági szintű vizsgálatok a d a t igényének kielégítésében látja. Ezzel szem ben a társad alo m statisztik ai kérdé sek vizsgálatának hiányzanak a hasonló „term észetes gazdái” , ezért a K öz ponti S tatisztik ai H iv ataln ak különös gonddal kell velük foglalkoznia. E z t a követelm én y t elm életileg is alátám asztja. A gazdaság- és a tá rs a dalom statisztikák — m ondja a szerző — tu lajdonképpen ugyanannak a folya m atnak, a népesség szükségletei kielégítésének k é t oldalát vizsgálják. Az előb biek a „ k ín á la ti” , az u tóbbiak a „keresleti” oldali. A folyam at teljes m eg értéséhez, tisztán látásáh o z nyilvánvalóan m indkét oldalt ism erni kell. E ddig azonban a „keresleti” oldal m egismerése érdekében viszonylag keveset te lte k . Csupán a többé-kevésbé rendszeresen vég zett h á z tartásstatisz tik ái felvételek, v a la m in t egyes rep rezen tatív felmérések (a jövedelm ekről, az olvasásról, a rádióhallgatásról, a szabadidő felhasználásról, az életkörülm é nyekről, a lakásviszonyokról stb.) szolgáltak erre a célra. N agy segítséget n y ú jth a tn á n a k a népszám lálások, am elyeket helytelenül tekinten ek kizárólag népességstatisztikai adatfelvételeknek. K ülönösen a m ikrocenzusok ad n án ak m ódot a gazdasági a k tiv itás, a társadalm i rétegződés, az anyagi helyzet, a jövedelm ek, a lakásviszonyok, a m agasabb rendű fogyasz tási jav a k k a l való elláto ttság stb. vizsgálatára. E m e lle tt nagy fontosságot lu lajd o n ít a h á z ta rtásstatisztik ái felvételek problém aköre kibővítésének. Vizsgálni kellene az alap tem atik a m ellett a ház tartáso k életkörülm ényeit, egészségügyi viszonyait, kulturális jellem zőit stb. Nagyon lényeges követelm énynek ta r tja , hogy m inden társad alo m statisz tikai vizsgálatban a súlypont átk erü ljö n az egyénekről a h áztartáso k ra és családokra. A . R.
B E R E N T , J .: Some demographic aspects of female, employment in Eastern Europe and the U SSR . (A női fog lalk o ztato ttság néhány dem ográfiai aspektusa K elet-E urópábán és a Szovjetunióban.) International Labour Review. 1970. febr. 175 —192. p. A cikk cím ében szereplő „K e le t-E u ró p a ” B u lgáriát, Csehszlovákiát, a N ém et D em okratikus K öztársaságot, M agyarországot, L engyelországot és R om ániát foglalja m agában. A dem ográfiai tényezők közül a tan u lm án y a nők k orát, családi álla p o tá t, lakhelyét (város-falu) és a kiskorú gyerm ekek szám át
320
IRODALOM
veszi figyelembe. Az 1950 és 1900 körüli népszám lálások hivatalos statiszlikai. ad atai alap ján vizsgálja a női foglalk o ztato ttságot a fenti dem ográfiai szem pontok szerint. E lőrebocsátja, hogy a nem zetközi összehasonlítás során bizo nyos óvatosság ajánlatos a foglalko ztato ttság adataival kapcsolatban, különösen a m ezőgazdasági női fo g lalk o ztato ttak tek in tetében, elsősorban a (nem fize te tt) segítő családtag fogalm ában és statisztik ai felvételében országonként m utatkozó eltérések m iatt. A vizsgálatnál a közgazdasági oldalról indul ki, egymás m ellé állítva és elemezve a h é t ország gazdasági fejlődését és m unkaerő-helyzetének, v alam int a női fo glalkoztatottságnak az alakulását. Felsorolja az adatokból kitű n ő , általán o síth ató jellemző vonásokat. így pl. negatív korreláció m u tatk o zik a kereső foglalkozású házas nők és a kiskorú gyerm ekek szám a között. Ez a kapcsolat gyengül a nő korának emelkedésével, és 40 év fö lö tt el is tűnik. T ovábbá m egállapítja, hogy a gyerm ektelen asszo nyok gazdasági a k tiv itá sa a korral csökken, míg a gyerm ekes any ák esetében 35 és 50 év k ö zö tt m utatk o zik a gazdasági ak tiv itás csúcsértéke. Szerző a Szovjetunióval kapcso latb an A. M . Vosztrikova vizsgálataira és m egállapítására hivatkozik, m ely szerint a városi körzetekben jelentősen nagyobb a családnagyság a nem kereső foglalkozású anyák esetében, de szoros negatív összefüggés m u tatk o zik a foglalkoztatottság és a gyerm ekek száma k ö zö tt a term előszövetkezetben dolgozó nők esetében is. A cikk összefoglalójában rá m u ta t, hogy ezekben az országokban a női foglalko ztato ttság közel v an potenciális m axim um ához, különösen a középső korcsoportokban. K iem eli, hogy v árosban ebből a szem pontból gátlólag h a t a család és a gyerm eknevelés gondja, ami a falu siakat kevésbé érinti. Szerző nem ta rtja kizártn ak , hogy a nők gazdasági életben való részvételé nek a jelenlegi álláspontra vonatkozó p o litik ája a közeljövőben m ódosulhat a születésszám drám ai csökkenése m iatt. Megemlíti még, hogy szovjet szerzők vélem énye szerint a gyerm ek 1,5, legfeljebb 2 éves koráig igényli az anyai gon dozást és ezen a koron túl a női foglalko ztato ttság további növekedését rem é lik, egészen 80 —90%-ig. II. L.
The drive to stop population growth. (Mozgalom a népességszám egy szint en ta rtá sá ra az E gyesült Á llam okban.) Г. S. Xcws and World Report. 1970. márc. 2. 3(5 —38. p. P. R. Erlich, a Stanford E gyetem biológia ta n á ra és társai k é t évvel ezelőtt a Yale E gyetem en egy társadalm i m ozgalm at in d íto tta k el. A mozgalom a népességszám növekedésének zéróra red u k álásáért (ZPG — Zero P opulation Growth) azóta növekvő tám ogatásra ta lá lt az am erikai társadalom ban, külö nösen az egyetem eken. A ZPG olyan rendszabályokat sürget, m in t a fogam zásgátló ta b le ttá k ingyenes elosztása, az abortuszok legalizálása, a férfiak önkéntes sterilizálása és adókedvezm ények biztosítása a k ettő n él több gyerm ekkel nem rendelkező családok szám ára, ha korlátozzák gyerm ekeik szám át. Ami a szegényeket illeti, szám ukra nem csak törvényesen lehetővé kell ten n i az abo rtu szt, hanem pénzbeli tá m o g a tá st is kell ehhez n y ú jtan i. Az E g y esü lt Állam ok lakossága 1917-ben érte el a százm illiót és 1967-ben a kétszázm illiót, 2000-re pedig — a jelenlegi növekedési rá ta esetében — 307,8 m illióval lehet szám olni. Igaz, hogy számos fejletlenebb ország lakossága fele annyi idő a la tt fog m egkettőződni, m int az Egyesült Államoké (ez 70 év a la tt), de figyelem be kell venni, m ilyen m értékben veszi igénybe az ember a term észeti erőforrásokat és m ennyire v á lto z ta tja á t term észeti k ö rn yezetét az E gyesült Á llam okban, összehasonlítva a fejletlenebb országokkal. Minden am erikai ú jszü lö tt nagyjából ötvenszer annyi m egterhelést jelent a társadalom életfen n tartó környezetére, m in t egy átlagos indiai újszülött. A ZPG m ozgalom azt k ív án ja elérni, hogy az am erikai népesség szám a olyan szinten stabilizálódjék, am i még b izto sítja a társadalom reprodukcióját, de nem jelen t m egterhelést a fent m o n d o ttak szem pontjából. E nnek érdekében
321 propagálja, hogy az átlagos am erikai családban ne legyen több gyerm ek, m int k ettő . A ZPG m ozgalom egyik m egnyilvánulása annak, hogy az am erikai tá rs a d alm at egyre inkább foglalkoztatja a népesedési problém a. A ZPG hívei te r m észetesen figyelem be veszik a családok jogát gyerm ekeik szám ának m eghatá rozásához, de tisz tá b a n v a n n a k azzal, hogy még így is meg kell küzdeniük egyes vallási-egyházi körök ellenállásával. D. B. Strauss, a P lanned P arenthood — W orld P opulation szervezet volt elnöke rá m u ta to tt arra, hogy szélsőséges m ódszerek csak k á rt okoznak a népességszám növekedésének m érséklését célzó m ozgalom nak. Szerinte egy szerűen csak arra v a n szükség, hogy felvilágosítással és segítséggel hozzáférhe tőkké tegyék a születésszabalyozás eszközeit ann ak az ötmillió asszonynak, akiknek eddig nem v o lt m ódjuk ezekhez folyam odni. A népességszám alakulása körül még m indenképp élénk v iták v á rh a tó k az E gyesült Á llam okban. G. Gy .
IN D E X 25.191 D E M O G R Л F I A M e g je le n ik n e g y e d é v e n k é n t F e le lő s s z e rk e s z tő : d r. S z a b a d y E g o n S z e r k e s z tő s é g :
B u d a p e s t, K S I I N é p es s é g tu d o m á n y i K u t a t ó T e le fo n : I S I — 609
In t é z e t ,
V ., V e r e s P á ln é u tc a
K ia d ó h iv a t a l: B u d a p e s t I I . , K e l e t i K á r o l y u tc a 18/b. T e le fo n : 3 38 — 530 K ia d á s é r t fe le l a S t a t is z t ik a i K i a d ó V á l l a l a t i g a z g a t ó ja T e r je s z t i a M a g y a r P o s ta . E lő f iz e t h e t ő b á r m e ly p o s t a h iv a t a ln á l, a k é z b e s ít ő k n é l, a P o s t a h ír la p ü z le t e ib e n és a P o s t a K ö z p o n t i H ír la p ir o d á n á l ( K i l l . B u d a p e s t, V . , J ó z s e f n á d o r t é r 1 .) k ö z v e t le n ü l, v a g y c s e k k b e fiz e té s i la p o n (c s e k k s z á m la s z á m : e g y é n i 61 272, k ö z ü le t i 61 0 6 6 ), v a la m in t á tu ta lá s s a l a K H I . M N B . 8. sz. e g y s z á m lá já r a . E lő fiz e t é s i d íj fé l é v r e 52,— , e g é s z é v r e 1 04,— F t
® 7 0.2988 A t h e n a e u m N y o m d a , B u d a p e s t —
ív e s m a g a s n y o m á s
F e le lő s v e z e t ő : S o p ro n i B é la ig a z g a t ó
10.
